Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI Gyömrő, Teleki kastély

Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI Gyömrő, Teleki kastély

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA módosítással egybeszerkesztett

Hatályba lép: 2015. október 05.

Tartalomjegyzék Bevezetés .................................................................................................................................... 9 1. Intézményi adatok ............................................................................................................ 12 2. Intézményi alapadatok ...................................................................................................... 12 3. Az SZMSZ célja ............................................................................................................... 13 I. Az intézmény szervezete....................................................................................................... 14 1. Az intézmény szervezeti ábrája ........................................................................................ 14 2. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje ...................................................... 16 2.1. Az intézmény szervezeti egységei ................................................................................. 16 2.1.1. Intézményvezető ..................................................................................................... 16 2.1.2. Intézményegység vezetők ...................................................................................... 16 2.1.3. Az iskolavezetőség, mint szűk körű vezetői kör .................................................... 17 2.1.4. Nevelőtestület ......................................................................................................... 17 2.1.5. Szakmai munkaközösségek .................................................................................... 17 2.1.6. Igazgatótanács ........................................................................................................ 18 2.1.7. Diákkör, diákönkormányzat ................................................................................... 19 2.1.8. Szülői közösség ...................................................................................................... 19 2.1.9. Iskolaszék ............................................................................................................... 19 2.1.10. Intézményi tanács ................................................................................................. 20 2.1.11. Alkalmazotti érdekérvényesítés szervei ............................................................... 21 2.1.12. Kollégiumi szék.................................................................................................... 21 2.2. A belső kapcsolattartás rendje ....................................................................................... 22 2.2.1. Vezetők kapcsolattartása ........................................................................................ 22 2.2.2. Szakmai munkaközösségekkel való kapcsolattartás .............................................. 22 2.2.3. Szülőkkel való kapcsolattartás ............................................................................... 22 2.2.4. Diákönkormányzattal való kapcsolattartás ............................................................. 23 2.2.5. A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás rendje ..................................... 23 3. Az intézmény irányítása ....................................................................................................... 24 3.1. Az intézmény vezetési struktúrája, a vezetők közötti munkamegosztás ....................... 24 3.1.1. Igazgató .................................................................................................................. 24 3.1.2. Intézményegység vezetők ...................................................................................... 26 3.1.3. Vezetők benntartózkodásának rendje ..................................................................... 29 3.1.4. Az intézmény vezetőinek helyettesítési rendje ...................................................... 31 3.2. A kiadmányozás szabályai ............................................................................................ 31 3.2.1 Bélyegző használata ................................................................................................ 33 4. Az intézmény közösségei ..................................................................................................... 34 4.1. A pedagógusok közösségei ........................................................................................... 34 4.1.1. Nevelőtestület ......................................................................................................... 34 4.1.2. Szakmai munkaközösségek ................................................................................ 35 4.2. A tanulók közösségei .................................................................................................... 36 4.2.1. A diákönkormányzat .............................................................................................. 36 4.2.2. Az iskolai sportkör ................................................................................................. 37 4.3. A szülők közösségei ...................................................................................................... 37 5. A működés rendje................................................................................................................. 38 5.1. A tanulóknak a nevelési – oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje ... 38

5.2. Az alkalmazottaknak a nevelési – oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje .................................................................................................................................... 38 5.3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel ............................................................................................ 39 5.4. Helyiségek, berendezések használatának szabályai ...................................................... 40 6. Az intézmény kapcsolatai..................................................................................................... 40 6.1. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja ........................................................ 40 6.2. Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal. .............................................................................................................................................. 40 6.3. Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal ................................................................. 40 6.4. Kapcsolattartás az iskola – egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval .............................................................................................................................................. 41 7. Ünnepélyek, megemlékezések rendje .................................................................................. 41 7.1. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ....................................................... 41 8. Az intézmény védő, óvó előírásai ........................................................................................ 42 8.1. Védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az intézményben való tartózkodás során meg kell tartaniuk .................................................................................... 42 8.2. A rendszeres egészségügyi felügyelet ........................................................................... 43 8.3. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők............................................................. 43 9. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ............................................................... 44 10. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás szabályai ................................ 45 10.1. Az egyeztető eljárás szabályai ..................................................................................... 45 II. Általános Iskola ................................................................................................................... 48 1. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátása ...... 48 1.1. A nevelőtestület ............................................................................................................. 48 1.1.1. A nevelőtestület és szakmai munkaközösségek ..................................................... 48 1.1.2. A nevelőtestület feladata és jogai ........................................................................... 48 1.1.3.A nevelőtestület által létrehozható bizottság és feladata: ........................................ 49 1.1.4.A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre átruházott jogai: ............................ 50 1.1.5.A nevelőtestület értekezletei: .................................................................................. 50 2. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása ......................................... 51 3. Szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje .......................... 52 3.1. Munkaközösség vezetők ............................................................................................... 52 4. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás és a fegyelmi eljárás részletes szabályai .......................................................................................... 53 4.1. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás szabályai ............................................ 53 4.2. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ......................... 54 4.3. Kártérítési felelősség ..................................................................................................... 58 5 Egyéb foglalkozások ............................................................................................................. 58 5.1. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje ............................................. 58 6. Az iskola eljárásai az egészséget veszélyeztető helyzetek kezelésére ................................. 59 6.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló-és gyermek balesetek megelőzésével kapcsolatosan ....................................................................................................................... 59 6.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén............................................. 60

6.3 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján .................................................................................................................................. 61 6.4. Munka-, balesetvédelem................................................................................................ 62 6.4.1. Bomba- és tűzriadó................................................................................................. 62 6.4.2. A tanulóbalesetek bejelentése ................................................................................ 62 6.4.3. Tennivalók baleset esetén ....................................................................................... 62 6.4.4. Az értesítés módja a balesetről ............................................................................... 62 6.4.5. A vezetők feladatai ................................................................................................. 62 6.4.6. Az értesítési sorrend sürgős, súlyos esetben .......................................................... 62 6.4.7. Teendők kisebb baleset esetén ............................................................................... 63 6.4.8. Teendők iskolán kívüli balestek esetén .................................................................. 63 6.4.9. Tanulóbalesetek – megelőzés ................................................................................. 63 6.4.10. Dokumentáció ...................................................................................................... 63 7. Iskolai könyvtár működik szabályzata ................................................................................. 64 7.1. A könyvtár használatának szabályzata .......................................................................... 68 9. Fejlesztő iskola ..................................................................................................................... 71 9.1. Törvényi háttér .............................................................................................................. 71 9.2. Meghatározás ................................................................................................................ 71 9.3. Fejlesztő iskolai nevelés – oktatás ................................................................................ 72 9.3.1. Alapelvek ............................................................................................................... 72 9.3.2. Célok ...................................................................................................................... 73 9.3.3. Fejlesztés területei .................................................................................................. 73 9.3.4. Feladatok ................................................................................................................ 75 9.4. Tanulói jogviszony ........................................................................................................ 75 9.4.1. Jogviszony létesítésének módja ............................................................................. 75 9.4.2. A tanulói jogviszony megszűnése .......................................................................... 75 9.5. A fejlesztő iskola (nevelés - oktatás) megvalósulásának szinterei ................................ 76 9.5.1. Csoportlétszám ....................................................................................................... 76 9.5.2. Nevelés - oktatás feltételei ..................................................................................... 76 9.5.3. Személyi feltételek ................................................................................................. 76 9.6. Alapdokumentumok ...................................................................................................... 76 10. Köznevelési diákigazolvány igénylésének eljárási rendje ................................................. 77 III. A speciális szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskolai intézményegység működési rendje ....................................................................................................................... 79 Bevezetés .................................................................................................................................. 80 1. A szakiskolai szervezeti egység belső tagozódása ............................................................... 81 1.1. Speciális szakiskola ....................................................................................................... 81 1.2. Készségfejlesztő speciális szakiskola............................................................................ 81 2. Működési rend célja ............................................................................................................. 82 3. A szakiskola nyitvatartási rendje .......................................................................................... 83 4. A szakképző évfolyam működési rendje .............................................................................. 83 5. Tankert működési rendje, létesítmények és helyiségek használati rendje ........................... 84 5.1. A tankert elhelyezkedése, területe ................................................................................. 84 5.2. A tankert létesítésének célja, feladatai .......................................................................... 84 5.3. A tankert műszaki felszerelései ..................................................................................... 85

5.4.A tankert munkaerő-ellátottsága, személyi feltételek .................................................... 86 6. Feladatok és felelősségi körök ............................................................................................. 87 6.1. Szakiskolai intézményegység vezető ............................................................................ 87 6.2. Szakmai munkaközösség vezető ................................................................................... 87 6.3. Mérnöktanárok, szaktanárok és szakoktatók ................................................................. 87 6.4. Kertészek ....................................................................................................................... 88 7. Tankert rendje ...................................................................................................................... 89 7.1. Tankert látogatásának rendje ......................................................................................... 89 7.2. Munkavégzés rendje ...................................................................................................... 89 7.3. Tűzvédelmi előírások .................................................................................................... 89 7.4. Anyag- és eszközhasználat szabályai ............................................................................ 89 7.5. Étkezés a gyakorlatokon................................................................................................ 89 7.6. Értékesítés, és szolgáltatás ............................................................................................ 90 8. Vezetői helyettesítési rend.................................................................................................... 90 9. Tanulói jogviszony létesítése, megszűnése .......................................................................... 90 9.1. Jogviszony létesítése ..................................................................................................... 90 9.2. Tanulói jogviszony megszűnésével kapcsolatos eljárások ............................................ 91 9.3. Kilépés a rendszerből: ................................................................................................... 91 9.4. Továbbhaladás az iskolai évfolyamok között: .............................................................. 92 9. 5. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések: ... 92 10. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája, rendje: ............................................... 92 10.1. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolással kapcsolatos feladatok .. 94 11. Tankönyvrendelés szabályai .............................................................................................. 94 12. A nevelési-oktatási intézmény dokumentumainak nyilvánossága ..................................... 94 13. Tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége ....................................................... 94 14. Rendkívüli esemény ........................................................................................................... 94 15. Szociális ösztöndíj, szociális támogatás ............................................................................. 95 IV. Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata.............................................................. 104 1. Vonatkozó jogszabályok: ................................................................................................... 105 2. A Kollégium jogi helyzete ................................................................................................. 105 3. A kollégiumi egység szervezeti felépítése: ........................................................................ 106 4. A kollégium működési rendje és célja: .............................................................................. 107 4.1. A kollégium nyitvatartási rendje: ................................................................................ 107 5. Szakmai vezető (kollégium intézményegység vezető) ....................................................... 108 5.1. Az intézményegység vezetőjének munkarendje: ........................................................ 109 5.2. Az intézményegység vezetőjének helyettesítése: ........................................................ 109 5.2.1. Csoportvezető nevelő tanár .................................................................................. 109 5.2.2. Gyermek és ifjúsági felügyelő .............................................................................. 109 6. A kollégiumi felvétel és elhelyezés rendje: ........................................................................ 110 7. Kollégiumi tanulói jogviszony megszűnésével kapcsolatos eljárások: .............................. 110 8. Szülőkkel való kapcsolattartás rendje: ............................................................................... 111

9. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések: ......... 112 10. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje: .................................................. 112 11. Étkezés: ............................................................................................................................ 112 12. Térítési díj be- és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések: ......................................... 113 13. A létesítmények és helyiségek használati rendje: ............................................................ 114 13.1. Általános szabályok a helyiséghasználattal és területhasználattal kapcsolatban: ..... 114 14. A reklámtevékenység szabályozása: ................................................................................ 114 15. Tanulási képesség fejlesztése ........................................................................................... 115 15.1. A tanórán kívüli foglalkozások rendje és szervezési formái: .................................... 115 15.2. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolással kapcsolatos feladatok: 115 15.3. Mindennapi testedzés formái: ................................................................................... 116 16. A kollégiumi könyvtár működési rendje: ......................................................................... 116 17. A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének formái: ................................................... 117 18. A tanulóbalesetek megelőzésére tett intézkedések:.......................................................... 117 18.1.Tanuló-és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatok: ............................................. 118 18.2. Rendkívüli esemény .................................................................................................. 118 18.2.1. Bombariadó, tűzriadó. ........................................................................................ 118 18.2.2. A gondozott halála esetén végzendő teendők .................................................... 118 19. A gondozó – nevelő személyzet magatartási szabályai és titoktartási kötelezettsége ..... 119 20. A tanulók véleménynyilvánításának, panaszjogának és rendszeres tájékoztatásának rendje: ................................................................................................................................................ 120 21. Kapcsolattartás ................................................................................................................. 121 21.1. Az intézményegységekkel való kapcsolattartás rendje: ............................................ 121 21.2. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás formái és rendje: ................................ 121 21.3. A külső kapcsolatok rendszere: ................................................................................. 121 22. Beléptetés az intézménybe: .............................................................................................. 122 22.1. Fenntartó, szakértő, illetve más személyek látogatása az intézményben: ................. 122 23. Rendezvények, továbbképzés, ellenőrzés ........................................................................ 144 23.1. Szakmai rendezvényeink a hagyományok tükrében: ................................................ 144 23.2. A felnőttképzés megszervezése: ................................................................................ 144 23.3. A belső ellenőrzés rendje: ......................................................................................... 144 V. EGYMI .............................................................................................................................. 145 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok köre ..................... 146 1.1. Alapul szolgáló törvényi szabályozók......................................................................... 146 1.2. Alapul szolgáló rendeletek .......................................................................................... 146 1.3. Belső szabályozók ....................................................................................................... 146 2. Benntartózkodás rendje ...................................................................................................... 146 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ............................................................. 147 3.1. Az intézményegység-vezető főbb feladatai ................................................................. 147 3.2. Az ellenőrzés területei ................................................................................................. 147

3.3. Az ellenőrzés formái ................................................................................................... 148 4. Az intézményegység-vezető helyettesítési rendje .............................................................. 148 5. Külső kapcsolatok rendszere .............................................................................................. 148 5.1. Szakmai kapcsolatok ................................................................................................... 148 5.2. Hivatalos kapcsolatok ................................................................................................. 148 6. Az utazó gyógypedagógiai hálózat tevékenysége .............................................................. 148 6.1. Utazó gyógypedagógus feladatai ................................................................................ 149 6.2. Az utazó gyógypedagógiai ellátás szervezeti formája, időkerete................................ 149 6.3. A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló megismerésével kapcsolatos tanév eleji feladatok ............................................................................................................................. 150 6.4 A tanév során a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését segítő utazó gyógypedagógiai feladatok ................................................................................................ 150 6.4.1. Sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló közvetlen fejlesztésével kapcsolatos feladatok ......................................................................................................................... 150 6.4.2. Az integráló intézmény többségi pedagógusaival történő kapcsolattartás feladatai, konzultációs lehetőségek ................................................................................................ 150 6.4.3. Szülőkkel történő kapcsolattartás feladatai .......................................................... 151 6.4.4. A sajátos nevelési igényű tanulóval/gyermekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása ............................................................................................................ 151 7. Az utazó gyógypedagógusi hálózat tevékenységének folyamata ...................................... 152 7.1. A tanév előkészítése .................................................................................................... 152 7.2. Feladatok a tanév folyamán ......................................................................................... 152 7.3. Félévi feladatok ........................................................................................................... 153 7.4. Tanév végi feladatok ................................................................................................... 153 8. Záradékok szövegezése ...................................................................................................... 154 9. Mellékletek ......................................................................................................................... 154 I. Közalkalmazotti Adatvédelmi Szabályzat .......................................................................... 162 1. A Közalkalmazotti Adatvédelmi Szabályzat célja, hatálya................................................ 162 1.1. A Közalkalmazotti Adatvédelmi Szabályzat célja ...................................................... 162 1.2. A Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzat hatálya ...................................................... 162 1.2.1. A Szabályzat tárgyi hatálya .................................................................................. 162 1.2.2. A Szabályzat személyi hatálya ............................................................................. 162 1.2.3. A Szabályzat időbeli hatálya ................................................................................ 162 2. A Szabályzat jogszabályi háttere ........................................................................................ 163 A Gyömrői Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI ............................................................................................................ 164 ADAT- ÉS IRATKEZELÉSI SZABÁLYZATA ................................................................... 164 1.

Adatvédelmi alapfogalmak: ........................................................................................... 164

2. Jogosultságok és felelősségi szabályok .............................................................................. 165 TELJES KÖRŰ JOGOSULTSÁG ÉS ADATVÉDELMI FELELŐSSÉG ........................... 166 SZEMÉLYI IRATFAJTÁK ÉS ADATOK ........................................................................... 169 SZEMÉLYI IRATFAJTÁK CSOPORTOSÍTÁSA ............................................................... 170

A SZEMÉLYÜGYI ADATKÖR ÉS NYILVÁNTARTÁS................................................... 172 A SZEMÉLYI IRATKEZELÉS RENDJE ............................................................................. 173 A SZEMÉLYI IRATOK TÁROLÁSA, IRATTÁROZÁSA ................................................. 175 AZ ADATTOVÁBBÍTÁS ÉS AZ ADATVÁLTOZÁSOK .................................................. 175 BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK RENDJE ................................................................... 177 AZ ADATBIZTONSÁG CÉLJA ÉS A BETEKINTÉS RENDJE ........................................ 178 AZ ADATBIZTONSÁG SZABÁLYAI ................................................................................ 179 Iratkezelés és ügyintézés szabályai ........................................................................................ 181 1. Iratkezelés ....................................................................................................................... 181 Irattári terv ...................................................................................................................... 182 2. Tanügyi nyilvántartások kezelésének rendje .................................................................. 184 Legitimációs záradék .............................................................................................................. 186

Bevezetés A gyömrői Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott intézmény. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ származtatott jogi személyiséggel és szakmai önállósággal rendelkező egysége. Intézményünk egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény, mely 23 holdon, Gyömrő város határában, a fővárostól 25 km távolságra fekszik. Tanítványaink nagyon szép természetvédelmi és műemlékvédelmi környezetben, a Teleki kastély parkjában élhetik mindennapjaikat, ahol a védett állat- és növényvilágot természetes közegükben ismerhetik meg. A sport és szabadidős tevékenységekhez az intézmény területén egy salakos és egy füves sportpálya biztosítja a feltételeket, egy játszótérrel kibővítve. Az intézményben a következő szervezeti egységek működnek: Általános iskola – napközis ellátással (egyéb pedagógiai tevékenység) - 1-8. osztály a sajátos nevelési igényű (tanulásban akadályozott, enyhe értelmi fogyatékos) tanulók számára. Speciális szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskola – napközis ellátással Speciális szakiskola felépítése (2013-2014-es tanévtől felmenő rendszerben): - 9.E osztály – előkészítő képzés (1 év). - 9-10. osztály – (2 év) Az Országos Képzési Jegyzék alapján az alábbi rész-szakmákban: - 2162201 kerti munkás rész-szakképesítés. (3 év) - 2162202 parkgondozó rész-szakképesítés. (3 év) - 2181401 családellátó. (4 év) Készségfejlesztő speciális szakiskola: A készségfejlesztő speciális szakiskolában jelenleg 2 szakmai modult oktatunk: - Takarítói munka, takarítói kisegítő munka szakmai program; oktatási miniszter 2846/18/2004. sz. alatt jóváhagyta és bevezetését engedélyezte. - Udvaros szakmai modul; jóváhagyási szám: 19068-4/2009. (11. 04.) Kollégium (a Teleki kastély épületében) - A kollégium munkarendje az iskola munkarendjéhez igazodik.

Egységes gyógypedagógiai módszertani feladat: Utazó gyógypedagógusi hálózat működtetése A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. (2011.évi 190. törvény. 47. § (1) ) Iskolánkba jelenleg felvehető létszám 290 fő, (általános iskola: 134 fő; szakiskola: 102 fő; 54 fő). A kollégiumban 80 tanuló ellátására van lehetőség. Fejlesztő nevelés - oktatás Az intézmény a fejlesztő iskolai nevelést, egyrészt a köznevelési törvény (2011. évi CXC tv. 4§ (1) p. pont), másrészt a súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelésének oktatásának irányelve (32/2012. (X.8.) EMMI rendelet) figyelembevételével készíti el, és fogadja el a rehabilitációs pedagógiai programját. Az oktatás szervezeti és tartalmi struktúráját az intézmény a helyi adottságoknak és szükségleteknek megfelelően alakítja. Az általános iskolai szervezeti egységben a tanulásukban akadályozott enyhe értelmi fogyatékosnak minősített gyerekek oktató-nevelő munkáját végezzük. A részképességek fejlesztése a tanítási órákhoz kapcsolódóan a rehabilitációs órák keretében valósulnak meg, az alsó és a felső tagozaton egyaránt. A rászoruló gyermekekkel főállású iskolapszichológus foglalkozik. A tanév során az egyénre szabott fejlesztés mellett a felzárkóztatás is helyet kap. Az általános iskolai szervezeti egységben az életvitel és gyakorlati foglalkozáson belül háztartási ismereteket tanítunk a gyerekeknek az iskola jól felszerelt tankonyhájában. Ezzel párhuzamosan a tanműhelyben faipari munkákkal, fémipari munkákkal, szerelési és karbantartási feladatokkal ismertetjük meg a tanulókat. A két terület mellett meghatározó a parkgondozói tevékenység is, mely során a szakiskolai tanulók mellett az általános iskolai tanulók is képességeiknek, erőnléti állapotuknak megfelelően részt vesznek a környezet rendezésében, tisztántartásában. Kiemelt helyet foglal el az iskola életében a munkára nevelés mellett az egészséges életmódra nevelés, a sport. Hiányossága e területnek, hogy nem rendelkezünk tornateremmel, mindössze egy tornaszoba áll a tanulók rendelkezésére a téli időszakban az órai és a mindennapos testedzés biztosítására, az iskola épületében. Az intézmény természeti környezete viszont

kiválóan alkalmas arra, hogy labdarúgásban, atlétikában nemcsak tanórai szinten, hanem versenyeztetés szintjén is kiemelkedő eredményeket érjenek el a tanulóink. Mindamellett lehetőség van arra is, hogy a gyerekek intézményen kívül ússzanak, mely utóbbi minden évben finanszírozás-függő. Az alapozó nevelés-oktatás szakaszának lezárulása után más középfokú intézményben (speciális szakiskolában) továbbtanuló fiataljaink tanulmányi eredményei arról tanúskodnak, hogy intézményünkben, az általános iskolában széleskörű, megalapozó hatékony nevelőoktató munkát végzünk, melyet az elkövetkezendő időben a lehetőségek folyamatos kihasználásával a tárgyi eszközök továbbfejlesztésével még tovább kívánunk fejleszteni. A középfokú nevelési szakasz keretén belül a speciális szakiskola tanulói felkészülnek a közismereti tárgyak mellett a szakképzési rendszerbe történő becsatlakozásra, az önismereten alapuló pályaválasztásra. E képzési forma keretén belül a számítástechnikai ismeretek mellett a tanulók angol nyelvet tanulnak. A speciális szakiskolában a cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. A tanulók eltérő képességprofilja, iskolai életének különbözősége, egyéni fejleszthetőségi prognózisa esetén is kiemelt cél, hogy a tanulók a speciális szakiskolai nevelés, oktatás során elsajátítsák azokat az ismereteket és készségeket, amelyek az önálló életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez, megmaradáshoz és az egész életen át tartó tanulás megalapozásához elengedhetetlenül szükségesek. A speciális szakiskola szakképző évfolyamain szakmai vizsgára történő felkészítés, vagy az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását nyújtó képzés folyik. Az államilag elismert, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítésekre és rész-szakképesítésekre való felkészítés esetén a szakképzési évfolyamok száma az OKJ-ban megjelölt képzési idő, illetve – a Nemzeti alaptantervben biztosított lehetőség alapján – a sajátos nevelési igény típusához igazodó nyújtott képzési idő szerint történik. A szakképzési évfolyamokon is kiemelt szerepet kap a tanulók adottságaihoz igazodó készség- és képességfejlesztés, a komplex személyiségfejlesztés.

1. Intézményi adatok Az intézmény hivatalos neve: Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Az intézmény jogállása: A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ származtatott jogi személyiséggel és szakmai önállósággal rendelkező egysége Az intézmény típusa: egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény Pedagógiai feladatai: általános iskolai nevelés – oktatás : szakiskolai nevelés – oktatás : kollégiumi ellátás : egységes gyógypedagógiai, módszertani feladat (utazói gyógypedagógusi hálózat) : fejlesztő nevelés – oktatás : egyéb köznevelési foglalkozás 2. Intézményi alapadatok Székhelye: 2230 Gyömrő, Üllői út 26. (Teleki kastély) A szakmai alapdokumentum kelte: 2015. október 05. OM azonosító: 038549 KLIK azonosító: 120048 Vállalkozási tevékenység: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. A költségvetési szerv vagyona feletti rendelkezési jog: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvt.) a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. CLIV. törvény és a kormányrendelet alapján a Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanok a KLIK, mint vagyonkezelő, illetve a költségvetési szerv használatában vannak. Gazdálkodás: Az intézmény gazdálkodása: A költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági feladatait 2013. április 01-től a Kormányrendelet értelmében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el.

3. Az SZMSZ célja Az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a nevelő munka zavartalan működésének garantálása, a köznevelési törvényben és a végrehajtási rendeletekben foglaltak érvényre juttatása. Az intézményi működés rendjének meghatározása mindazon rendelkezésekkel, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabb érvényesülése az intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. Az SZMSZ területi, személyi, időbeli hatálya Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed az intézmény alkalmazottaira, tanulóira, valamint az intézménnyel kapcsolatban álló személyekre. Az SZMSZ visszavonásig érvényes. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadás előtt véleményt nyilvánítanak: 1. szülői szervezet 2. diákönkormányzat 3. Intézményi Tanács Az SZMSZ életbe lépéséhez a fenntartó egyetértése szükséges.

I. Az intézmény szervezete 1. Az intézmény szervezeti ábrája Igazgató

Iskolatitkár

Az iskolaszék vezetője

Titkárság

Iskolaszék

Rendszergazda gazdasági, technikai

Az intézményi tanács

dolgozók

elnöke

(gazdasági ügyintézők, gépkocsi

Intézményi Tanács

vezető, gondnok, konyhai dolgozók)

általános iskolai

fejlesztő nevelő - oktatás

speciális szakiskolai

kollégiumi

EGYMI intézményegység

intézményegység vezető

intézményegység vezető

intézményegység vezető

intézményegység vezető

vezető

Nevelőtestület Nevelő – oktató munkát segítők

általános iskolai

fejlesztő nevelő - oktatás

speciális szakiskolai

kollégiumi

EGYMI

intézményegység vezető

intézményegység vezető

intézményegység vezető

intézményegység vezető

intézményegység vezető

- Munkaközösség - Gyógypedagógusok vezetők - Osztályfőnökök - Gyógypedagógusok - Pedagógusok - Testnevelők - Iskolapszichológus - Diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus - Gyógypedagógiai asszisztensek - Pedagógiai asszisztensek - Portás, tanuló kísérő - Takarítók - Éjjeliőrök

- Munkaközösség vezetők - Osztályfőnökök - Gyógypedagógusok - Mérnök – tanárok - Testnevelő - Szakoktatók - Gyógypedagógiai asszisztensek - Pedagógiai asszisztensek - Kertészek

-

Munkaközösség vezető Kollégiumi nevelő Gyermekfelügyelők GYÍV felelős Ápolónő Takarítók Fűtő – karbantartók

- Utazó gyógypedagógusok

2. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 2.1. Az intézmény szervezeti egységei 2.1.1. Intézményvezető Feladatköre: az iskola egyszemélyi felelőse. Hatásköre: Az iskola élén az intézményvezető áll, aki vezetői tevékenységét az intézményegységek vezetőivel, azok közreműködésével látja el. Felelős a szakszerű, törvényes működésért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, amelyeket jogszabály nem utal a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Ceglédi Tankerület igazgatójának hatáskörébe és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, melyet jogszabály, vagy a kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe. Tevékenységét a Nkt. 68-69.§-a szabályozza. Az intézmény nevelő-oktató munkájának irányítója, és ellenőrzője, működési feltételek megteremtője, aki dönt szakmai, tanügy-igazgatási, munkáltatói és személyzeti, gazdálkodási ügyekben, a Tankerület igazgatójával, a szakmai vezetőkkel történt előzetes egyeztetést követően, figyelembe véve szakmai állásfoglalásukat. Az intézményvezető jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és a munkaköri leírásában foglaltak alapján – és át nem ruházott – feladatokat. Kizárólagos jogkörébe tartozik: - a pedagógusok, valamint az intézmény dolgozói feletti teljes munkáltatói jog, kivéve az alkalmazás és elbocsájtás, valamint - a külön megállapított ügyekben az utalványozás feladatkörének ellátása. Az igazgató megbízási időtartama: 5 év Megbízó: az illetékes miniszter Munkáltatói jogkör gyakorlója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke. 2.1.2. Intézményegység vezetők A vezetők közötti kapcsolattartás folyamatos. A vezetői munka összehangolása érdekében az igazgató – munkatervben rögzített – megbeszélést tart az intézményegység vezetők

részvételével. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézmény vezetője az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezetői értekezletekről írásbeli emlékeztető készül. Az igazgató és az intézményegység vezetők (helyettesek) felelősek azért, hogy az intézkedéseik összhangban legyenek és az intézeti élet minden lényeges ügyéről, eseményeiről időben kölcsönösen tájékoztassák egymást valamint a munkaközösség vezetőket, az illetékességi körükbe tartozó kérdésekről. 2.1.3. Az iskolavezetőség, mint szűk körű vezetői kör Az általános iskola, a készségfejlesztő speciális szakiskola, a kollégium, EGYMI működését meghatározó napi feladatok megfogalmazásában, kisebb beruházásokban, ellenőrzések tapasztalatairól szóló beszámolók alapján történő vélemény kialakítás előkészítésében az intézményegység vezetők feladata meghatározó, akik hetente ülnek össze vezetőségi értekezleten, hogy a koordinálási feladatok elvégzés után – szükség esetén - tájékoztassák az igazgatót, döntéshozatala előtt. Az intézmény vezetője határozatát az előterjesztések figyelembevételével, kellő körültekintéssel, mindenkor a tanuló és az intézmény eredményes működésének figyelembevételével kell, hogy meghozza. A gazdálkodással kapcsolatos előterjesztéseit, észrevételeit az ellenőrzései során feltárt hiányosságokat is itt kell tájékoztatás szintjén vezető kollegáival megosztani. Az ügyrend összeállításáért és levezetéséért az igazgató a felelős. Az operatív vezetési ügyekben az igazgató és az intézményegység vezetők heti rendszerességgel – a hét első munkanapján – megbeszélést tartanak. 2.1.4. Nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak

közössége.

A

nevelőtestület

intézményegységenként

havonta

munkaértekezletet tart, amelyet az intézményegység vezető vezet. A nevelőtestület évente két alkalommal beszámoló értekezletet, évente két alkalommal osztályozó értekezletet tart. Az értekezletek rendjét az éves munkaterv tartalmazza. 2.1.5. Szakmai munkaközösségek A munkaközösség tagjai a legalább öt, azonos tantárgyat, tantárgycsoportot, illetve azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok. Ennek megfelelően intézményünkben négy munkaközösség működik: 17

-

általános iskolai szervezeti egység: alsó és felső tagozat munkaközösségei,

-

szakiskolai szervezeti egység: szakiskolai pedagógusok munkaközössége,

-

kollégiumi szervezeti egység: kollégiumi nevelőtanárok munkaközössége.

Nevelő – oktató munkát segítő alkalmazottak - Iskolatitkár. - Rendszergazda. - Gyógypedagógiai asszisztensek. - Pedagógiai asszisztensek. - Ápolónő. - Gyermekfelügyelők Feladataikat a munkaköri leírások tartalmazzák. Szervezeti egységhez való tartozásukat az iskola szervezeti ábrája mutatja. 2.1.6. Igazgatótanács A 20/2012 EMMI rendelet 187. §-a alapján a közös igazgatású közoktatási intézmény vezetését az intézmény egységek munkájának összehangolását – az egyes intézmény egységek azonos számú képviselőiből álló – igazgatótanács segíti, továbbá vezetői és szakértői testület segítheti. Az igazgató döntés előkészítő, javaslattevő testülete, amely a jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz az intézmény szakmai működésével kapcsolatos intézkedések változtatások realizálásában. Tagjai: - igazgató - intézményegység-vezetők - szakterületenként egy a nevelőtestület részéről delegált fő (a gyakorlat szerint a munkaközösség-vezető, akadályoztatása esetén a nevelőtestület által delegált bármely tag), - tanácskozási joggal meghívott a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus és az iskolai érdekképviseleti szervek vezetői. Megbízás időtartama: megegyezik az igazgató mandátumának idejével. Megbízó: az intézmény igazgatója, az intézményegység vezetők esetében, a delegált fő esetében a nevelőtestület, az érdekvédelmi szerv esetében annak megbízott vezetője.

18

Ülésrendje: a tanév éves munkatervében meghatározottak alapján évente három alkalommal, de összehívható minden olyan esetben, mely az intézmény működésével kapcsolatos döntéseket készít elő. Összehívásra jogosult: az intézmény igazgatója, akit az igazgatótanács az elnöki tisztségek betöltésével is megbízott. Az ügyrend összeállításáért és az ülés levezetéséért az igazgató a felelős. Az igazgatótanács működési szabályait a tanév első igazgatótanácsi ülésén határozza meg. Intézményünk használói, alkalmazottai és a szülők számára a jogszabályi keretek között az alábbi érdekérvényesítési szervek működnek, illetve az érdekelt felek kezdeményezésére működhetnek. 2.1.7. Diákkör, diákönkormányzat Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét a nevelőtestület segíti. Jogosultak küldöttel képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus az általános iskola intézményegység vezetőjével tartja a kapcsolatot a szervezeti ábra szerint. 2.1.8. Szülői közösség Iskolánkban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezet nem működik. 2.1.9. Iskolaszék Mandátuma: egy tanítási év. Létszáma: - 1 fő elnök, (személyét az iskolaszék tagjai választják) - 1 fő elnökhelyettes (személyét az iskolaszék tagjai választják) - 4 fő pedagógus (általános iskolai intézményegység, szakiskolai intézményegység, Kollégiumi intézményegység, EGYMI intézményegység) - 3 fő szülő (általános iskola alsó tagozat, felső tagozat, szakiskola) - 1 fő diákönkormányzati képviselet,diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus. 19

Mechanizmusa: érdekegyeztetési mechanizmusok az Nkt. 73. § (1) értelmében meghatározott szülői jogok és kötelességek érvényesülése alapján. Véleményezési joga a tanulókat és szülőket érintő kérdésekben. Megbízó: osztályszinten a szülők véleményezése alapján az osztályfőnök. Feladatköre: a szülők érdekeinek érvényesítése az intézményben, gyermekeik érdekében. A szülők osztályszinten és iskolai szinten 51 %-tól kezdeményezhetnek intézményi működési változásokat. Ebben az esetben az intézmény vezetőségének érdemben kell a beadvánnyal foglalkoznia, a beadványtól számított 30 napon belül írásban kell határozatot hoznia, melyről a kezdeményező szülőket ugyancsak írásban kell tájékoztatnia. A szülői szervezet döntési joga: a szülői szervezet dönthet saját szervezeti és működési rendjéről, munkaprogramjának meghatározásáról, a képviseletében eljáró személyek megválasztásáról és saját tevékenységének megszervezéséről. Az iskolaszék dönt minden olyan kérdésben, amelyben az igazgató, a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza. Az iskolaszéknek egyetértési joga van a tankönyvellátás szervezésével kapcsolatos SZMSZ – szabályok elfogadásakor. Az iskolaszéknek véleményezési joga van a következő kérdésekben: - a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor vagy módosításakor a jogszabályban meghatározott kérdésekben, - a házirend elfogadásakor. Az iskolaszéknek véleményezési joga van az intézmény működését érintő összes kérdésben. Az iskolaszék működési rendjét annak szervezeti és működési szabályzata rögzíti. A szülők a Pedagógiai Programról, az intézmény Házirendjéről, a Szervezeti és Működési Szabályzatról és a rájuk vonatkozó hatályos jogszabályokról az intézmény könyvtárában tájékozódhatnak. 2.1.10. Intézményi tanács Az intézményben a helyi közösségek érdekeinek képviseletére Intézményi Tanács működik. Összetételét a Nkt. 73. §-nak (3), illetve (4) bekezdése határozza meg. A tanács tagjait a delegálók véleményének meghallgatása mellett az iskola igazgatója bízza meg. Az iskola és az Intézményi Tanács közötti kapcsolattartásért az iskola igazgatója felelős. Az igazgató félévente beszámol az iskola munkájáról az Intézményi Tanácsnak.

20

2.1.11. Alkalmazotti érdekérvényesítés szervei a. Közalkalmazotti Tanács Vezetője: elnök Tagok: 3 fő A közalkalmazotti szabályzatban meghatározottan él törvényes jogaival. Formái: értekezletek, iskolavezetőségi ülés, egyéb operatív megbeszélések. b. Pedagógus Szakszervezet Vezetője: titkár Feladatköre: érdekegyeztetés Hatásköre: érdekvédelem megbízás alapján. Mechanizmusa: gyakorolja a Munka törvénykönyve és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben rögzítettek alapján jogkörét. Formái: iskolavezetőségi ülés és egyéb operatív megbeszélés. 2.1.12. Kollégiumi szék A Kollégiumban kollégiumi szék nem működik, hanem a Kollégium egy személyt (nevelő tanárt) delegál az Iskolaszékbe.

21

2.2. A belső kapcsolattartás rendje 2.2.1. Vezetők kapcsolattartása Az iskolai vezetők és az egyes belső szervezetek közötti kapcsolattartás megvalósul: - a mindennapos szóbeli kapcsolattartás formájában; - a heti rendszerességgel megtartott vezetői értekezleteken; - az alkalmanként egy adott téma megvitatására összehívott vezetői és kibővített vezetői megbeszéléseken; - az igazgató és az intézményegység vezetők munkanapokon történő meghatározott rend szerinti benntartózkodása során; - az intézményegység vezetőkkel és a szakmai munkaközösség-vezetőkkel történő munkamegbeszélések útján; - az

igazgató,

vagy

az

intézményegység

vezetők

részvételével

zajló

szakmai

munkaközösségek munkamegbeszélésein; - az iskolai munkatervben szereplő nevelőtestületi értekezleteken, rendezvényeken. A felsoroltakon kívül az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök a munkatervben meghatározott időpontokban tartanak közös értekezletet. Ezek biztosítják a rendszeres információcserét az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői,

illetve

az

osztályfőnökök

között.

Egyszersmind

biztosítják

az

egyes

munkaközösségek és a pedagógusok egymás közötti kapcsolattartását, információcseréjét is. 2.2.2. Szakmai munkaközösségekkel való kapcsolattartás A szakmai munkaközösségek, az osztályfőnökök, az osztályban tanító tanárok közössége folyamatosan kapcsolatot tart az osztályközösségekkel, a diákönkormányzattal. A kapcsolattartás a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek, osztály- és iskolai programok, osztályfőnöki órák, diák-önkormányzati ülések alkalmával valósul meg. A kapcsolattartás része, hogy az osztályközösségek és a tanulók a DÖK tisztségviselőin keresztül panaszaikkal, kérdéseikkel, javaslataikkal a pedagógusokhoz, az osztályfőnökökhöz és az iskola vezetőségéhez fordulhatnak. Írásos felvetéseikre 20 napon belül választ kapnak. 2.2.3. Szülőkkel való kapcsolattartás Az iskola pedagógusai, osztályfőnökei, vezetői a szülői értekezleteken, szülői fogadónapokon, iskolai rendezvényeken rendszeres kapcsolatot tartanak a szülőkkel. Az iskola egészét vagy

22

tanulói csoportokat érintő kérdésekben az osztályfőnökök, illetve az iskola vezetősége tart kapcsolatot a szülői közösséget képviselő iskolaszékkel és az intézményi tanáccsal. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Az iskola valamennyi pedagógusa előre meghatározott időpontban fogadóórát tart, melynek időpontját a tanuló ellenőrzőjébe bevezetik. A munkaközösségek a pedagógusok munkájának megismerésének segítése érdekében a szülők számára bemutatóórákat tarthatnak. Szülők írásbeli tájékoztatása: Az intézmény rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató füzetben (ellenőrző) a magatartásról, szorgalomról, tanulmányi előmenetelről az iskolai élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról. A pedagógusok kötelesek tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tájékoztató füzetben is feltüntetni. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és tájékoztató füzet beírásainak azonosságát. 2.2.4. Diákönkormányzattal való kapcsolattartás Az iskola vezetősége, pedagógusai és a diákönkormányzat közötti kapcsolat felelőse elsősorban a diákmozgalmat segítő tanár, aki minden DÖK ülésen részt vesz. A hatáskörileg illetékes igazgatóhelyettes tanévenként két alkalommal (a tanév indításakor, illetve a második félév során) a diákönkormányzat ülésein beszámol az iskola vezetősége által hozott fontosabb, tanulókat érintő intézkedésekről, illetve tájékozódik a diákönkormányzat munkájáról. A diákönkormányzat vezetője jogosult arra, hogy a tanulókat érintő és intézkedést igénylő esetekben az iskolavezetés rendkívüli összehívását kezdeményezze. Szükség esetén a nevelőtestületi értekezletre a diákönkormányzat képviselői meghívást kapnak. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása az iskolai és a DÖK között létrejött Együttműködési Megállapodás szerint történik. A diákönkormányzat munkáját éves munkaterv alapján végzi. 2.2.5. A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás rendje Az iskolaszék iskolaszintű képviselőjével az iskola igazgatója tart kapcsolatot. Az intézményben a nevelő és oktató munka segítésére iskolaszék működik, melybe a nevelőtestület, a szülők, és a fenntartó képviselőket delegál. Az

iskolaszék döntési jogkörénél

fogva

maga állapítja meg működési

munkaprogramját és megválasztja tisztségviselőit. Az iskolaszéket az elnök képviseli.

23

rendjét,

Kapcsolattartás rendje: az intézmény vezetője és az iskolaszék elnöke az együttműködés tartalmát tanévenként az intézményi munkaterv és az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg: - a feladatellátás függvényében folyamatos, - működését az intézmény támogatja (helyiségek, berendezések rendelkezésre bocsátása), - tanévenként legalább három alkalommal (tanévkezdés, félév, tanévzárás) tájékoztatjuk az iskolaszéket. A tájékoztatás rendje: az intézmény a közoktatási törvénynek megfelelően csoportos és egyéni tájékoztatást tart. A csoportos tájékoztatás módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás fogadóórákon történik. A szülői értekezletek rendje: szóbeli tájékoztatás, - tanévenként legalább három az éves munkatervben rögzített időpontban szülői értekezletet tartunk, - rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az osztályfőnök és az iskolaszék vezetője a gyermekközösségben felmerült problémák miatt, - fogadóórák rendjéről tanév elején rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket. 3. Az intézmény irányítása 3.1. Az intézmény vezetési struktúrája, a vezetők közötti munkamegosztás 3.1.1. Igazgató Az

iskola

igazgatója

gyakorolja

a

nemzeti

köznevelési

törvényben,

a

munka

törvénykönyvében és a közalkalmazotti törvényben ráruházott vezetői jogkört, és ellátja az ezzel összefüggő feladatokat. Hatáskörébe tartozik: az iskola teljes szervezete. Jogköre: 1. Gyakorolja a KLIK által ráruházott jogköröket. 2. Első fokon dönt azokban a tanügy-igazgatási kérdésekben, amelyeket a törvények és más jogszabályok hatáskörébe utalnak. 3. Tanulói fegyelmi ügyekben az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója. 4. Szabályozza az iskolai szervezet működését, továbbá az iskolai élet belső rendjét. 5. Meghatározza az iskolán kívüli szervekkel való kapcsolat feltételeit és módjait, az ügyvitel rendjét és ennek keretében a szerződéskötésekre, levelezésre és aláírásra, az iskola képviseletére jogosultak körét. 24

6. Ellenőrzi az iskolai nevelő-oktató munkát, az iskola ügyvitelét, szervezeteinek és közösségeinek működését. 7. Intézkedik a rendkívüli események bekövetkezésekor. 8. Fizetési kötelezettségek, utalványozás esetén gyakorolja a KLIK által meghatározott esetekben az aláírási jogkörét. 9.

Dönt – kérelem esetén – a tanulók egyes órák látogatása alól történő felmentéséről.

10. Meghatározza

az

óralátogatások

alól

felmentett

tanulók

és

a

magántanulók

felkészültségének ellenőrzési módját. Feladatai: - Külső kapcsolataiban személyesen képviseli az iskolát. - Kapcsolatot tart és együttműködik a működtető szervezet vezetőjével. - Felügyeli az iskolaadminisztrációs rendszerek működtetését. - Gondoskodik

az

előírt

adatszolgáltatások

elkészítéséről

és

határidőre

történő

továbbításáról. - Kapcsolatot tart a szakmai érdekképviseleti szervekkel. - Kidolgozza az iskola nevelő-oktató munka elveit, ellenőrzési és minősítési tervét. - Biztosítja az iskola működését, a zavartalan nevelő-oktató munka feltételeit, az iskolai munkaterv, munkarend megvalósítását. - Irányelveket ad a munkaterv, a tantárgyfelosztás és az órarend elkészítéséhez. - Gondoskodik az iskolai élet demokratikus légköréről, az egymást segítő emberi kapcsolatok erősítéséről, a kitűzött pedagógiai céloknak megfelelő tanár-diák viszony kialakításáról és fenntartásáról, a saját, valamint az iskola dolgozóinak tervszerű és folyamatos továbbképzéséről. - Gondoskodik a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséről, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséről és ellenőrzéséről. - Gondoskodik

a

nemzeti

és

iskolai

ünnepek

munkarendhez

igazodó,

méltó

megünnepléséről. - Irányítja a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységet. - Irányítja a belső vizsgák előkészítését, és ellenőrzi azokat. - Gondoskodik a pedagógus munkaközösségek megalakulásáról és működéséről, a pedagógusok kezdeményezéseinek felkarolásáról és támogatásáról, a nevelőtestületi döntések végrehajtásáról, a nevelőtestületi értekezletek megtartásáról. - Gondoskodik a diákönkormányzat összehívásáról és az ülések lebonyolítási feltételeinek biztosításáról. 25

- Irányítja a gyermek és ifjúságvédelmi munkát. - Gondoskodik az iskolai élet egyes területeinek tennivalóit rögzítő szabályzatok végrehajtásáról. - Biztosítja az iskolaszék, a szülői szervezet, a diákönkormányzat működésének feltételeit. - Irányítja és összehangolja az iskola – pedagógus és nem pedagógus beosztású – dolgozóinak tevékenységét. - Az iskola dolgozóinak munkáját értékeli, minősíti, jutalmazza, valamint kitüntetésre javasolja a kiemelkedő munkát végzőket, és szükség esetén felelősségre vonást alkalmaz a jogszabály által biztosított keretek között. - Figyelemmel kíséri és segíti a nevelőtestület és a tanulóközösség életét, a diákönkormányzat érdekvédelmi feladatainak megvalósulását. - Kezdeményezi és támogatja a nevelő–oktató munka tervszerű fejlesztését, a korszerűsítő és újító törekvések kibontakozását. - Szervezi az iskola és az iskolával kapcsolatban lévő külső szervezetek, valamint az iskola és a tanulók családja (gondviselője) közötti kapcsolatokat. - Irányítja, szervezi és ellenőrzi az iskolatitkár munkáját. - Irányítja a pedagógiai dokumentumok elkészítését. - Irányítja a tankönyvellátással kapcsolatos feladatokat. - Ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat, továbbá állandó jelleggel a tanári munkafegyelem, valamint a tanulók tanulmányi és magatartási fegyelmének betartását, az osztályfőnökök, a pedagógusok adminisztratív tevékenységét. - Irányítja a szülők tájékoztatásával kapcsolatos fórumok (szülői értekezlet, szülői fogadóórák stb.) megszervezését. - Gondoskodik az egész iskolát érintő tárgyi feltételek megteremtéséről. - Szervezi és ellenőrzi a beszerzéseket. - Felügyeli a karbantartási és felújítási munkálatokat. - Gondoskodik a vagyonvédelem megszervezéséről. - Kapcsolatot tart a szülői közösség képviselőjével. 3.1.2. Intézményegység vezetők 1. Általános igazgatóhelyettes feladatai - a tanügy-igazgatási tevékenység irányítása, - aláírási jogkör gyakorlása az igazgató által kiadott külön intézkedés szerint utalványozási és más teljesítési kötelezettség esetén, 26

- figyelemmel kíséri a közlönyökben megjelent és az intézményre vonatkozó rendelkezéseket, - a rendeletek változásainak megfelelően az iskolai dokumentumok módosításának irányítása, - elkészíti a KIR – statisztikát, - az igazgató hosszabb ideig tartó távolléte, akadályoztatása (betegség stb.) esetén az igazgató helyettesítése, - jogkörét a vezető beosztású munkatársakkal együttműködve gyakorolja, - feladatainak végzése során tapasztalatairól, a felmerült problémákról és intézkedéseiről az igazgatót folyamatosan tájékoztatja. 2. Általános iskolai intézményegység vezető feladata - az iskola nevelő-oktató munkájának szakmai irányítása, - beiskolázással, tanévindítással, kapcsolatos szervezési feladatok, a tanulók felvételi ügyeiben való döntés, - elkészíti az intézményegység tantárgyfelosztását, részt vesz az októberi statisztika elkészítésében - tankönyvrendelés koordinálása a tankönyvfelelőssel, - rendezvényeken való részvétel, - a szülői munkaközösséggel, iskolaszékkel való kapcsolattartás, - az oktatással kapcsolatos szakmai pályázatok előkészítése, - szakmai beszámolók előkészítése, - az általános iskolai intézményegységben a szabadságolási rend elkészítése, a szabadságolás nyilvántartása, - a havi 32 óra nyilvántartása és lejelentése, - az általános iskolai intézményegységben az oktató-nevelő munka szakmai ellenőrzése, -

javaslat készítése a hatáskörébe utalt pedagógusok minősítésére, jutalmazására, kitüntetésére, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonására,

- a szükséges helyettesítési feladatok ellátása, - a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladat maradéktalan teljesítésének ellenőrzése. 3. Szakiskolai intézményegység vezető feladatai - a szakiskola nevelő-oktató munkájának szakmai irányítása, - beiskolázással, tanévindítással, kapcsolatos szervezési feladatok, a tanulók felvételi ügyeiben való döntés, 27

- elkészíti az intézményegység tantárgyfelosztását, részt vesz az októberi statisztika elkészítésében, - tankönyvrendelés koordinálása a tankönyvfelelőssel, - rendezvényeken való részvétel, - a szülői munkaközösséggel, iskolaszékkel való kapcsolattartás, - az oktatással kapcsolatos szakmai pályázatok előkészítése, - szakmai beszámolók előkészítése, - a szakiskolai intézményegységben a szabadságolási rend elkészítése, a szabadságolás nyilvántartása, - a havi 32 óra nyilvántartása és lejelentése, - a szakiskolai intézményegységben az oktató-nevelő munka szakmai ellenőrzése, -

javaslat készítése a hatáskörébe utalt pedagógusok minősítésére, jutalmazására, kitüntetésére, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonására,

- a szükséges helyettesítési feladatok ellátása, - a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi

pedagógiai

adminisztratív feladat maradéktalan teljesítésének ellenőrzését. 4. Kollégiumi intézményegység vezető feladatai - a kollégium működésével kapcsolatos szakmai feladatok megoldása, - a kollégiumban foglalkoztatottak munkaidő beosztásának elkészítése, - a kollégiumban foglalkoztatottak szabadságolási tervének elkészítése, a szabadságok nyilvántartása, - a kollégium oktató-nevelő munkájának szervezése, irányítása, ellenőrzése, - javaslat készítése a hatáskörébe utalt pedagógusok minősítésére, jutalmazására, kitüntetésére, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonására, - a kollégiumban szükség esetén az ügyeleti rend megszervezése, - intézményi rendezvények előkészítése, - a kollégiumban elhelyezett tanulók ellátottságának, gondozottságának ellenőrzése, - a szükséges helyettesítési feladatok ellátása, - a havi 32 óra nyilvántartása és lejelentése, - ellátja a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat. 5. EGYMI intézményegység vezető feladatai - az EGYMI nevelő-oktató - fejlesztő munkájának szakmai irányítása,

28

- beiskolázással, tanévindítással, kapcsolatos szervezési feladatok, a tanulók felvételi ügyeiben való döntés, - az oktatással kapcsolatos szakmai pályázatok előkészítése, -

szakmai beszámolók előkészítése,

- az EGYMI intézményegységben a szabadságolási rend elkészítése, a szabadságolás nyilvántartása, - a havi 32 óra nyilvántartása és lejelentése, - az EGYMI intézményegységben az oktató-nevelő munka szakmai ellenőrzése, - a szükséges helyettesítési feladatok ellátása, - a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi

pedagógiai

adminisztratív feladat maradéktalan teljesítésének ellenőrzése, - a befogadó intézmény többségi pedagógusaival történő kapcsolattartás feladatai – konzultációs lehetőségek, - kapcsolattartás a munkaköri leírásában foglaltak alapján, - az EGYMI működésével kapcsolatos adminisztrációk - részt vesz a köznevelési törvény 4. számú mellékletében meghatározott adatok nyilvántartásában, kezelésében, - szervezi, korrigálja az Utazó Gyógypedagógiai Hálózat intézményegység órarendjének elkészítését, gondoskodik az eseti helyettesítés megszervezéséről, - kialakítja az utazó gyógypedagógusok munkaidő beosztását, - megszervezi

az

utazó

gyógypedagógusok

(logopédus,

szomato-tiflo-szurdo-

pszihopedagógia szakos pedagógus) tevékenységét. Megállapodások alapján szervezi és irányítja az utazó gyógypedagógusi hálózatot. - Ellenőrzi a megbízás alapján dolgozó külső munkatársak szakmai tevékenységét, - szakmailag igazolja az utazó gyógypedagógiai hálózat területén végzett feladatok teljesítését, - ellenőrzi a protokoll és a folyamat szabályozás betartásának menetét. 3.1.3. Vezetők benntartózkodásának rendje Az iskola nyitvatartási idején belül reggel 7,30-tól délután 16,00 óra között az igazgató és helyettesei közül legalább egy vezetőnek az intézményben kell tartózkodnia. Mindemellett a vezetők a tanév elején elkészített és elfogadott munkaidő beosztás alapján végzik feladataikat.

29

Az intézményegység vezetők kötelesek minden olyan rendkívüli esetben munkaterületükön tartózkodni, amely azt indokolttá teszi. A tanítási szünetekben az előre elkészített és elfogadott ügyeleti beosztás alapján történik a vezetők munkaidő beosztása.

30

3.1.4. Az intézmény vezetőinek helyettesítési rendje A tavaszi, őszi, téli és nyári szünetekben azokra a munkanapokra, amikor az iskola nyitva tart, az igazgató írásban előre elkészíti a helyettesítési rendet és azt kifüggeszti a hirdetőtáblán, valamint közzéteszi az iskola honlapján. Ez az előírás vonatkozik a nyári ügyeleti napokra is. A reggeli nyitvatartás kezdetétől 7,30-tól 8,00 óráig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körébe szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. 16,00 órakor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus , gyermekfelügyelő tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. Az igazgató helyettesítése: Az igazgatót akadályoztatása esetén az általános igazgatóhelyettes teljes felelősséggel helyettesíti. Az igazgató tizenöt napot meghaladó távolléte alatt az általános igazgatóhelyettes az intézmény felelős vezetője. Az általános igazgató helyettes tartós kötelezettségvállalást az igazgató akadályoztatása esetén sem nem tehet. Az igazgató visszatértével beszámolási kötelezettsége van a távollétében történtekről. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes együttes akadályoztatása esetén az igazgató egyedi megbízás alapján gondoskodik helyettesítésről. Intézményegység vezetők helyettesítése Az intézményegység vezetők egy hetet meghaladó távolléte esetén helyettesítésüket a munkaközösség vezetők látják el, a szakmai munka szervezése, ellenőrzése területén. A vezető visszatértével beszámolási kötelezettsége van a távollétében történtekről. Intézkedési jogköre csak a saját intézményegységén belül az igazgatóval történt egyeztetés után biztosított. 3.2. A kiadmányozás szabályai A kiadmányozás rendjét a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Elnöke által kiadott utasítás szabályozza. Az intézményvezető kiadmányozza: - A jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait. - Az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat.

31

- Az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket és egyéb leveleket. - Az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szerve szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartott fenn. - A közbenső intézkedéseket. - A rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Önálló aláírási joggal rendelkezik az intézmény igazgatója minden olyan esetben, amelyet a KLIK utasítása a kiadmányozásról másképp nem szabályoz. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: -

az intézmény adatai, (név, cím, irányítószám, telefonszám, fax-szám, e-mail cím

-

az irat iktatószáma,

-

az ügyintéző neve,

-

az ügyintézés helye és ideje.

A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: -

az irat tárgya,

-

az esetleges hivatkozási szám,

-

a mellékletek száma.

A kiadványokat eredeti aláírással, vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén a keltezés alatt a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. A hitelesítést a kiadvány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadványozó nevét „sk.” toldattal, valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal oldalon „a kiadvány hiteles” záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével hitelesíti. Az

igazgató

akadályoztatása

esetén

(szabadság,

betegállomány

stb.)

az

aláírási

kötelezettségnek minden esetben az a személy tesz eleget, aki a távollévő vezető helyettesítését ellátja. Nyári szabadság ideje alatt a vezetői ügyeletet ellátó igazgató helyettes jogosult az aláírás elvégzésére. 32

Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az általános igazgatóhelyettes. 3.2.1 Bélyegző használata 1 db fejbélyegző lenyomata: Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI 2230 Gyömrő, Üllői út 26. OM-azonosító: 038549 Használója: igazgató, intézményegység vezetők, iskolatitkár, gazdasági ügyintézők. Használója: gépkocsivezető- anyagbeszerző 1 db bélyegző lenyomata: Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium Gyömrő Érkezett: Száma: Ügyintéző: Használója: kizárólag az iskolatitkár. 1 db körbélyegző lenyomata: Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI 2230 Gyömrő, Üllői út 26. Használója: igazgató, int, iskolatitkár, intézményegység vezetők, gazdasági ügyintézők, osztályfőnökök 1 db körbélyegző, lenyomata: Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium mellett működő Szakmai Vizsgabizottság OM: 038549 Gyömrő Használója: szakmai vizsga alkalmával a vizsga elnöke és a jegyzőkönyvvezető.

33

4. Az intézmény közösségei 4.1. A pedagógusok közösségei 4.1.1. Nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. Véleményezési és javaslattévő jogköre kiterjed az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésre. Döntési jogköre a következőkre terjed ki: - A pedagógiai program elfogadása. - Az SZMSZ elfogadása. - A házirend elfogadása. - Az iskola éves munkatervének elfogadása. - Az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása. - A továbbképzési program elfogadása. - A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása. - A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása. - A tanulók fegyelmi ügyei. - Az intézményi programok szakmai véleményezése. - Az igazgatói pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalma. - A saját feladatainak és jogainak átruházása. Ezen túlmenően véleményezi, majd jóváhagyja a diákönkormányzat működési szabályzatát, és véleményezi a diákönkormányzat működésére biztosított anyagi eszközök felhasználását. A nevelőtestület a számára biztosított feladat- és hatáskörök közül nem ruházhatja át döntési jogkörét a pedagógiai program, a házirend és a szervezeti és működési szabályzat esetében. A szakmai munkaközösségekre ruházza át döntési jogkörét: - az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók egyes munkaközösségeket érintő részeinek elfogadásáról; - az iskola éves munkatervének munkaközösségeket érintő részeinek elfogadásáról; - a továbbképzési program elfogadásáról.

34

A tanulók magasabb évfolyamra lépéséről és az osztályozó vizsgára bocsátásról a döntést a nevelőtestület helyett az osztályban tanító tanárok közössége hozza meg. A tanulók fegyelmi ügyeiről a tanulói fegyelmi bizottság hoz döntést, amelynek megválasztására a tanév első értekezletén kerül sor. A megválasztott bizottság mindenkori elnöke az igazgatóhelyettes I. A felsorolt döntéshozók beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a döntést követő legközelebbi nevelőtestületi értekezleten. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét a kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül két hitelesítő írja alá. 4.1.2. Szakmai munkaközösségek A munkaközösség tagjai a legalább öt, azonos tantárgyat, tantárgycsoportot, illetve azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok. Szervezeti elhelyezkedésüket az iskola szervezeti ábrája mutatja. A munkaközösségek tevékenységének célja, hogy segítse tagjai szakmai munkája minőségi és módszertani fejlesztését, tervezését. Munkájukat éves munkaterv alapján végzik. Minden tanévben, valamennyi munkaközösség legalább 3 értekezletet tart. A munkaközösségi értekezletet a munkaközösség-vezető hívja össze. Az értekezletet össze kell hívnia akkor is, ha az igazgató vagy az igazgatóhelyettes elrendeli, vagy a munkaközösség tagjainak legalább egyharmada indítványozza. A munkaközösséget a munkaközösség-vezető irányítja, akit az igazgató bíz meg a munkaközösségi tagok véleményének kikérésével, legfeljebb öt évre. A munkaközösségek részletes feladatai: - Gyakorolják a nevelőtestület által átruházott jogköröket és elvégzi az ezzel kapcsolatos feladatokat. - Részt vesznek az iskola szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében. - Javaslatot fogalmaznak meg az egyes szaktanárok külön megbízásaira. - Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. 35

- Javaslatot tesznek a taneszközök és a szakkönyvtár fejlesztésére. - Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. - A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai

munka

belső

ellenőrzésében,

a

pedagógusok

értékelési

rendszerének

működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. - Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat. - Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, háziversenyeket szerveznek a tanulók tudásának fejlesztése céljából, propagálják a más szervezetek által meghirdetett versenyeket. - Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. - Szervezik a pedagógusok továbbképzését. - Összeállítják az osztályozó, a különbözeti, a javító és felvételi vizsgák tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik. - Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. - Az intézménybe kerülő, nem gyakornok pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente beszámol az intézmény vezetőinek. - Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését. - Javaslatot tesznek az oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére. - Az osztályfőnöki munkaközösség segítséget nyújt az iskola vezetőségének az egységes nevelési alapelvek kialakításában és ezek gyakorlati megvalósításában. 4.2. A tanulók közösségei 4.2.1. A diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra.

36

A diákönkormányzat döntési jogkört gyakorol: - saját működéséről; - a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról; - hatáskörei gyakorlásáról; - egy tanítás nélküli munkanap programjáról. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat és javaslattal élhet az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét: - az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a házirend elfogadása előtt. A fenntartó a köznevelési törvény 83. §. (3) bekezdésében felsorolt döntések előtt kötelezően kikéri az iskolai diákönkormányzat véleményét. A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A diákönkormányzat működését saját szervezeti és működési szabályzata szabályozza. 4.2.2. Az iskolai sportkör Az intézményben nem működik sportkör. 4.3. A szülők közösségei Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezet működik. A szülői közösség saját szervezeti és működési szabályzatuk szerint működik. A szülői szervezet figyelemmel kíséri az iskolában a tanulói jogok érvényesülését, a nevelő-oktató munka eredményességét. Tájékoztatást kérhet minden olyan esetben, amely a tanulók egy csoportját érinti. Ebbe a körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselőjük részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. Döntési joga van saját működési rendjéről és munkatervéről, valamint az iskolaszékbe delegált képviselő személyéről. Véleményt mond a pedagógiai program, a házirend és a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor. A fenntartó a köznevelési törvény 83. §. (3) bekezdésében felsorolt döntések előtt kötelezően kikéri a szülői közösség véleményét.

37

5. A működés rendje 5.1. A tanulóknak a nevelési – oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az iskola épülete a szorgalmi időszakban tanítási napokon 7.00-tól 16,30 óráig tart nyitva. Ettől való eltérést eseti kérések alapján az igazgató engedélyezhet. Szombaton és vasárnap, illetve tanítási szünetek alatt nyitvatartás csak az intézmény vezetője által engedélyezett programok időtartamára lehetséges. A tanítási szünetek alatt a nyitvatartást az előre közzétett ügyeleti rend határozza meg. Az intézményt egyébként zárva kell tartani. A tanítási órák a házirend „Az iskola működési rendje” fejezetében meghatározott rend szerint zajlanak. Az első óra kezdete 8.00 óra. A tanítási órát senki sem zavarhatja. Körözvények, óralátogatások stb. (egyéb indokolt esetek) esetében igazgatói vagy helyettesi engedély szükséges. A tanár az órája alatt felelős a rendért, a terem állapotáért. A tantermet olyan állapotban kell átadnia a következő órára, hogy ott rendben megkezdődhessen a következő tanóra. Amennyiben a tanárnak a következő órája nem abban a teremben lesz, akkor azt be kell zárnia. Az óraközi szünetekben, valamint a tanítási idő előtt és után az intézményegység vezető által kialakított ügyeleti rend biztosítja a tanulók felügyeletét. A pedagógusok reggeli ügyelete 7 óra 00 perckor kezdődik. Az ügyeleti beosztást órarendhez igazodva kell meghatározni. Az ügyeletes tanár figyelemmel kíséri a tanulók viselkedését, a folyosókon a tisztaság megőrzését és a dohányzási tilalom megtartását. Baleset esetén intézkedik. A tanítás nélküli munkanapok rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon, valamint egyéb rendezvényeken a felügyelet szabályait szintén az intézményegység vezető határozza meg. A tanulók munkarendjének részletes szabályait az iskola házirendje – önálló szabályozásként határozza meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára nézve kötelező. 5.2. Az alkalmazottaknak a nevelési – oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A pedagógusok a 40 órás teljes munkaidejéből a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének beosztását az iskola órarendje és az egyéb foglalkozások programja határozza meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő és a kötött munkaidő (32 óra) közötti órákban ellátandó feladatokat az intézmény vezetője határozza meg.

38

A feladatok meghatározásának elve az arányos és egyenletes feladatelosztás a nevelőtestület tagjai között. Az ellátandó feladatokat az iskola munkaterve tartalmazza. A kötött munkaidő feletti munkaidő részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását a pedagógus maga jogosult meghatározni. A tanár az órái kezdete előtt legalább 15 perccel köteles az iskolában megjelenni, és óráit a mindenkori csöngetési rend szerint felkészülten, pontosan kezdeni és befejezni. A reggeli ügyeletet ellátó tanárnak az ügyelet megkezdése előtt legalább 5 perccel meg kell érkeznie az iskolába. Betegség, hiányzás esetén a munkakezdés előtt telefonon értesíteni kell az intézményegység vezetőjét, aki megszervezi a helyettesítést. Az újbóli munkába állást a titkárságon kell jelezni legkésőbb a megelőző munkanap 15 óráig. 5.3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az iskola a zavartalan működés, a vagyonvédelem, valamint a tanulók és alkalmazottainak biztonsága érdekében szabályozza a belépés és benntartózkodás rendjét mindazon személyek esetében, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával. Az iskolába érkező idegeneket a portás fogadja és engedi be, illetve ki . Ha a portás úgy ítéli meg, hogy a látogató iskolában való tartózkodása nem kívánatos, akkor értesíti az intézményegység vezetőt, és intézkedéséig megakadályozza a belépést. Hétvégén, ünnepnapokon és tanítási szünetekben (a kijelölt ügyeleti napot kivéve), csak az intézmény vezetőjének külön írásos engedélyével lehet idegeneknek az intézmény területén tartózkodnia. Külön engedély nélkül léphetnek be az épületbe a szülők a fogadóórák, a szülői értekezletek és a szülői részvétellel zajló iskolai rendezvények esetén. Az iskolában való tartózkodás szabályai: - Az intézménybe lépő idegenek, vendégek csak a belépéskor megjelölt helyen, személynél tartózkodhatnak. - A tanítási órák látogatására az igazgató vagy az intézményegység vezető engedélyével kerülhet sor, az órák lényeges zavarása nélkül. - A szülők, vendégek fogadása egy adott rendezvény, program esetén az erre kijelölt tanteremben vagy az ünnepély helyszínén történik. - Az intézményben tartózkodó idegenek (vendégek, javítási, karbantartási munkát végző szakemberek) esetében gondoskodni kell arról, hogy lehetőség szerint ne zavarják meg az oktatómunka rendjét. 39

5.4. Helyiségek, berendezések használatának szabályai A helyiségek használatának rendjét a Házirend, illetve a termekben kifüggesztett használati rend tartalmazza. Az ebben foglaltakat az intézmény tanulóinak és alkalmazottainak be kell tartaniuk. 6. Az intézmény kapcsolatai 6.1. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézmény különböző országos, megyei és városi szakmai szervezetekkel tart kapcsolatot, illetve tagja szakmai egyesületeknek. Az intézményvezető és az intézményegység vezetők kapcsolatot tartanak az intézmény egészével kapcsolatban álló intézményekkel, állami, önkormányzati, civil szervezetekkel és vállalkozásokkal. A nevelési-oktatási intézmények szakmai fejlődésének támogatása érdekében az Oktatási Hivatal irányításával és a kormányhivatal operatív közreműködésével végrehajtandó pedagógiai-szakmai

ellenőrzések

során

az

intézmény

vezetősége

és

pedagógusai

együttműködnek az ellenőrzést végző tanfelügyelőkkel. Az együttműködés célja, hogy segítse a pedagógusok munkájának ellenőrzését és értékelését, a vezető munkájának ellenőrzését és értékelését, valamint az intézmény ellenőrzését és értékelését. 6.2. Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal. A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartásért és a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételéért az intézményegység vezető a felelős. Munkája során segíti, hogy a szülők szükség esetén felvegyék a kapcsolatot a szakértői bizottsággal, igénybe vegyék a nevelési tanácsadás szolgáltatásait, illetve segítséget kérjenek a kiemelten tehetséges tanulók további fejlesztéséhez. Megszervezi továbbá a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételét a pedagógus továbbképzés, a pedagógiai értékelés, a tanügy-igazgatási szolgáltatások szükség szerinti igénybevételét, illetve a tanulmányi-, sport- és tehetséggondozó versenyeken való részvételt. 6.3. Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal A gyermekjóléti szolgálatokkal a kapcsolatot az intézményegység vezető tartja. Feladata, hogy

megelőzze

a

tanulók

veszélyeztetettségét,

veszélyeztetés

esetén

eljárást

kezdeményezzen. Feladata az osztályfőnökök jelzéseit követően a tanulói hiányzások 40

jogszabályban rögzített mértéke után a gyermekjóléti szolgálatokkal való kapcsolat felvétele. Részt vesz továbbá a gyermekjóléti szolgálat által szervezett esetmegbeszéléseken. Szervezi a kapcsolatfelvételt a rászoruló tanulók (szüleik) és a gyermekjóléti szolgálatok között. 6.4. Kapcsolattartás az iskola – egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval Az egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatókkal való kapcsolat célja a nemzeti köznevelési törvényben előírt, évenként esedékes szűrővizsgálat lebonyolítása és a kötelező védőoltások megszervezése. A szolgáltatókkal a szükséges kölcsönös kapcsolatért az intézményegység vezető a felelős. 7. Ünnepélyek, megemlékezések rendje 7.1. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az iskola éves munkatervében határozza meg. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók részvétele kötelező. A vendégek meghívásáról – a nevelőtestület és a diákönkormányzat javaslata alapján – az intézmény vezetője dönt. Az ünnepélyekhez forgatókönyv készül, amelyből az osztályfőnökök is tájékozódhatnak. Az osztályfőnökök az ünnepélyeket megelőzően osztályaikkal ismertetik az ünnepéllyel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, és felhívják a tanulók figyelmét az ünnepi öltözékben való megjelenés kötelezettségére. Iskolai szintű ünnepélyek: Tanévnyitó Tanévzáró Ballagás Október 6 Október 23. Március 15. Osztálykeretben megtartott ünnepélyek: február 25. június 4. Az iskola minden tanévben ünnepélyes keretek között ápolja hagyományait: 41

- Terménykiállítás, - Teleki nap - Tavaszi szavaló verseny. 8. Az intézmény védő, óvó előírásai 8.1. Védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az intézményben való tartózkodás során meg kell tartaniuk Védelmet biztosít számára a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanárok és a tanulók együttesen felelősek az egészség megőrzéséért és a biztonságos munkavégzést előíró rendelkezések betartásáért. A tanulók egészségének megőrzésével és az egészséges iskolai környezet kialakításával kapcsolatos feladatok végrehajtásában részt vesz az iskolaorvos és a védőnő. Az iskolai alkalmazottak feladatai a tanulói balesetek megelőzésében és baleset esetén: Az osztályfőnökök és a csoportvezető nevelőtanárok minden tanév első napján a tanulókat általános baleset-megelőzési, munka- és tűzvédelmi oktatásban részesítik. Ezt az osztály/csoport naplóban is dokumentálni kell. A tanuló köteles a tevékenységével kapcsolatos baleset-megelőzési, munkavédelmi és tűzvédelmi ismereteket elsajátítani és alkalmazni. A tanuló köteles megtartani a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot. A tanulók csak olyan felszerelésekkel, eszközökkel végezhetnek munkát, testnevelési órán, szaktanteremben stb., amelyek a biztonsági előírásoknak minden tekintetben megfelelnek. A tanulók csak folyamatos felügyelet mellett végezhetnek munkát. A tanulók nem viselhetnek a foglalkozás alatt olyan ruházatot, gyűrűt, karkötőt, nyakláncot stb., amely baleseti veszélyforrás lehet. A tanulók az intézmény épületét tanítási időben csak szervezett formában, tanár vezetésével hagyhatják el. Baleset esetén mindenki köteles a tőle elvárható módon elsősegélyt nyújtani és a sérültek további ellátását elősegíteni. Az itt nem szabályozott esetekben a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzat előírásai érvényesek. A munkavédelemmel kapcsolatos részletes szabályokat az iskola Munkavédelmi Szabályzata tartalmazza.

42

Az iskolával tanulói jogviszonyban lévők 18 éves koruk eléréséig az iskola által kötött biztosítás alapján rendelkeznek tanulóbiztosítással. 8.2. A rendszeres egészségügyi felügyelet Az iskolában heti két alkalommal orvos, a hét minden munkanapján pedig ápolónő rendel. A rendelések az orvosi szoba ajtaján kifüggesztett rendelési időben vehetők igénybe. A tanköteles tanulók évenként egy alkalommal külön beosztás szerint fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vesznek részt. Ennek időpontjáról a tanulókat és a szülőket az osztályfőnök értesíti. A vizsgálatokon való részvétel kötelező. A hiányzók kötelesek a pótlásról gondoskodni. 8.3. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az intézkedések azokra az eseményekre vonatkoznak, amelyek természeti, technikai, társadalmi, egészségügyi eredetűek, vagy egyéb más események, ha azok várható vagy valós következményeire nézve rendkívülinek tekinthetők. Ilyen esetekben az igazgató vagy az intézményegység vezető intézkedései arra irányulnak, hogy a tanulók és az alkalmazottak testi épsége, illetve az iskola épülete, az épületben és környezetében lévő vagyontárgyak védelme a lehetőségekhez képest a legnagyobb mértékben biztosítva legyen. A rendkívüli események körébe tartozik a bombariadó is. Az esemény bekövetkezésekor amennyiben annak jellege indokolja az első feladat az iskola kiürítése, amelyet az igazgató vagy az intézményegység vezető rendelhet el. A kiürítésről szóban, a csengő szaggatott jelzéséből értesülnek az alkalmazottak és a tanulók. A kiürítés alatt az osztályok azonnali, rendezett elvonulását az órát tartó tanárok felügyelik, a náluk lévő iskolai dokumentumok mentésével együtt. A kiürítést, a tűzriadó esetére minden helyiségben kifüggesztett elvonulási útvonalon kell végrehajtani. A kiürítés után az épületbe semmilyen indokkal nem lehet visszatérni. A kiürítés kezdetén és az épületből való kiérkezéskor létszámellenőrzést kell tartani. A kiürítéssel párhuzamosan az iskola igazgatója vagy az intézményegység vezetője szükség esetén értesíti az illetékes hatóságot és az iskola fenntartóját. Bombariadó esetén, amennyiben az telefonon érkezik, az ügyeletes vezető bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadóról a rendőrséget kell értesíteni. Engedélyük nélkül az épületbe visszatérni nem lehet.

43

A kiesett tanítási órák pótlására az általános szabály az, hogy a kiürítés időpontjától számított három óra múlva a megszakított órával folytatódik a tanítás. Amennyiben valamilyen nyomós ok miatt az általános szabály nem alkalmazható, akkor az igazgató intézkedik a pótlás módjáról. 9. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az intézményben folyó nevelő-oktató munka átfogó ellenőrzése, az esetlegesen felmerülő hibák észlelése és korrigálása, a munka hatékonyságának emelése. A folyamatos ellenőrzés megszervezéséért, és hatékony működtetéséért az intézmény vezetője felelős. Az ellenőrzés éves ütemezését az iskola ellenőrzési terve tartalmazza a felelősök megnevezésével. Ellenőrzést végez az iskola egészét illetően az igazgató, saját hatáskörükben az intézményegység vezetők és a munkaközösség-vezetők. Az osztályfőnökök ellenőrzési jogköre az osztályukban folyó nevelő - oktató munkára terjed ki. Minden tanévben ellenőrzött területek: - A tanítási órák. Az ellenőrzést az igazgató, az intézményegység vezetők, a munkaközösség-vezetők, saját osztályukban az osztályfőnökök végzik óralátogatással. - A munkaközösségek munkája. Az éves munkatervben rögzített ütemezés szerint a munkaközösség-vezető iskola vezetősége előtti beszámoltatásával történik. - A tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. Az intézményegység vezető rendszeresen, az igazgató alkalomszerűen ellenőrzi. - A szülői értekezletek, fogadóórák rendjét az igazgató és az intézményegység vezetők ellenőrzik. - Az igazolatlan hiányzások számának alakulása. Az ellenőrzést az osztályfőnökök folyamatosan végzik. Az igazgató rendkívüli ellenőrzést is elrendelhet. Kérheti a rendkívüli ellenőrzés megtartását a szakmai munkaközösség, az iskolaszék és a szülői közösség is. Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző ismerteti az érintett pedagógussal, munkaközösség-vezetővel, illetve a munkaközösséggel. Az értékeléshez az esetlegesen feltárt hibák, hiányosságok kiküszöbölésére, pótlására vonatkozó határidős feladat vagy utasítás is kapcsolódik.

Az

általánosítható

tapasztalatok

munkaközösségi értekezleten kerül sor.

44

összegzésére

nevelőtestületi

vagy

10. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás szabályai 10.1. Az egyeztető eljárás szabályai Ezeket a szabályokat kell alkalmazni az iskolával tanulói jogviszonyban állókra, a tanulói jogviszonyukból fakadó kötelezettségük vétkes megszegése és/vagy az iskolának okozott kár megtérítésének megállapítása során. A tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. Fegyelmi eljárást kezdeményezhet: - az igazgató; - az intézményegység vezető; - az osztályfőnök az osztálya tanulója ellen; - a szaktanár. Amennyiben a fegyelmi eljárást nem az osztályfőnök kezdeményezte, a fegyelmi eljárás kezdeményezője köteles arról az osztályfőnököt haladéktalanul értesíteni. Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az igazgató jár el. A fegyelmi eljárás megindításáról az igazgató dönt, amelyet határozat formájában írásba kell foglalni. A szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az intézményben a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás

lefolytatását

megelőző

egyeztető

eljárást.

Az

egyeztető

eljárás

célja

a

kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A fegyelmi eljárás lefolytatásáért az iskola tanulói fegyelmi bizottsága felelős, amelynek mindenkori elnöke az általános igazgató helyettes. Amennyiben a bizottság elnöke úgy ítéli meg, hogy lehetőség van eredményes egyeztető tárgyalásra, akkor kezdeményezheti annak megindítását. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatására lehetőség van, arról a fegyelmi bizottság vezetője írásban tájékoztatja a kötelességszegéssel gyanúsított tanulót (kiskorú tanuló esetén a szülőt), az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Amennyiben az egyeztető 45

eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást folytatni kell. Amennyiben a kötelességszegés már legalább harmadik esetben ismétlődik ugyanannál a tanulónál, a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Az egyeztető eljárás vezetője a fegyelmi bizottságnak az a tagja, akit mindkét fél elfogad. Személyét az igazgató közreműködésével jelölik ki. Szükség esetén az oktatásügyi közvetítői szolgálat közvetítője is felkérhető az egyeztetés levezetésére. Az egyeztető eljárás iskolai szabályai az alábbiak: Az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az igazgató tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket. Az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei. Az egyeztetéssel megbízott pedagógus az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése. Az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás, lehetőség szerint 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon. Az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá. Az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása. Az

egyeztető

eljárás

során

jegyzőkönyv

jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. 46

vezetésétől

el

lehet

tekinteni,

ha

a

Amennyiben egyeztető tárgyalásra nem kerülhetett sor vagy az nem vezetett eredményre, akkor a fegyelmi eljárást le kell folytatni, kivéve, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. A fegyelmi eljárást az intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásai szerint folytatja le, melyet az intézmény tanulói Fegyelmi Szabályzata tartalmazza.

47

II. Általános Iskola Az intézményegység adatai: Név: Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI 2230 Gyömrő, Teleki kastély Üllői út 26. Az általános iskolai intézményegység jelen formájában működésének kezdete: 1998. szeptember 01. 1. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátása 1.1. A nevelőtestület A 2011. évi törvény a nemzeti köznevelésről 70. §-a részletesen ismerteti a nevelőtestület döntési és egyéb jogköreit. A meghatározott jogköréből, valamint a végrehajtási rendelet alapján - az igazgatóra ruházza az intézmény helyiségeinek használatra való átengedésével kapcsolatos döntési hatáskörét, - a szakmai munkaközösségre ruházza a tantárgyfelosztás előtti véleményezési jogkörét, - az

iskolai

felvételi

követelmények

(szakiskola)

meghatározásához

biztosított

véleményezési jogkörét, - az osztályban tanító nevelők közösségére ruházza a tanulók magatartásának és szorgalmának

minősítésével,

a

tanulók

továbbhaladásával,

osztályozó

vizsgák

engedélyezésével kapcsolatos döntési jogkörét. 1.1.1. A nevelőtestület és szakmai munkaközösségek A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a legfőbb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő- oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. 1.1.2. A nevelőtestület feladata és jogai Legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú oktatása nevelése. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a törvény szerint, véleményező és javaslattételi jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértése szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban.

48

Döntési jogköre: - A pedagógiai program elfogadása, - a SZMSZ, Házirend elfogadása, - a tanév munkatervének jóváhagyása, - átfogó értékelések, beszámolók elfogadása, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, - az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a diákönkormányzat működésének jóváhagyása, - saját feladatainak és jogainak részleges átruházása. Vélemény-nyilvánítási jogkör: - igazgatói pályázattal kapcsolatban, - az intézményegység vezetők kinevezésével kapcsolatban, - a tanulók elismerésében, büntetésében, - a munkaközösségek vezetőinek megbízásában, - a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatával kapcsolatban, - éves tantárgyfelosztással kapcsolatban. 1.1.3.A nevelőtestület által létrehozható bizottság és feladata: A nevelőtestület feladat- és jogkörének részleges átadásával az alábbi bizottságot hozhatja létre tagjaiból: fegyelmi bizottság. A fegyelmi bizottság feladata: - a Házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata. - Az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. Tagjai: - az intézményvezető egyik helyettese, - az érintett tanuló osztályfőnöke, - egy, a fegyelmi ügyben független pedagógus, - egy, a tanuló által felkért pedagógus, - a diákönkormányzat képviselője, - a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, - az érintett tanulót tanító pedagógusok.

49

1.1.4.A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre átruházott jogai: A

nevelőtestület

a

köznevelési

törvényben

meghatározott

jogköréből

a

szakmai

munkaközösségekre ruházhatja át az alábbi jogköreit: - a Pedagógiai Program Helyi tantervének kidolgozása, - a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, - továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, - jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel, - a szakmai munkaközösség-vezető munkájának véleményezése. 1.1.5.A nevelőtestület értekezletei: A tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: - alakuló értekezlet, - tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - félévzáró értekezlet, - két alkalommal nevelési értekezlet, - minden hónap első keddjén értekezlet. Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti. A nevelési értekezletek vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogok gyakorlóját – iskolaszék, szülői szervezet, DÖK) meg kell hívni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeket) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni - az intézményegység vezető javaslata alapján, továbbá, - ha a nevelőtestület 30 %-a kéri, - ha a Közalkalmazotti Tanács kéri, - ha az intézmény igazgatója, vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve az SZMSZ másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a testület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestület döntései és határozatai az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 50

Összehívását kezdeményezheti: - az intézményi szék, - az intézményi szülői szervezet, közösség, - a diákönkormányzat. 2. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása Az

ünnepélyek

és

megemlékezések

rendjét

a

tanév

rendjében

meghatározottak

figyelembevételével a felelősök megjelölésével az intézmény éves munkatervében rögzítjük. Az iskola (általános iskola, speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola) elsősorban az állami ünnepek megszervezéséért és lebonyolításáért felelős. Az intézmény életében hagyományos rendezvényeink a következők: - Teleki nap – Minden évben a lehetőségekhez mérten, kirándulás, játékos vetélkedők, színházlátogatás szervezése. Szervezője: az általános iskola, a speciális szakiskola és a készségfejlesztő speciális szakiskola. Az intézmény alapításának évfordulóján novemberben tartjuk. Az elnevezés a Kollégiumnak és a szakiskola egy részének helyet adó Teleki kastélyra, illetve a Teleki családra utal. - Terménykiállítás Szervezője: a Kollégium intézményegység - Intézményi farsang Szervezője: a Kollégium intézményegység - Komplex Megyei Tanulmányi Verseny: minden tanévben a 6. és 7. osztályos tanulók tanulmányi vetélkedője, mely felmenő rendszerben az országos szintig jut el. A komplex vetélkedő megyei szintű megrendezése hagyományosan évről évre intézményünkben történik. Szervezője: az általános iskola intézményegység - Megyei mezei futóverseny: Intézményünk területén kerül megrendezésre május-június hónapban. Tömegesen mozgatja meg a megye területéről érkező sportolni vágyó tanulókat. Szervezője: az általános iskolai intézményegység - Gyermeknapi kirándulás (a szülő anyagi hozzájárulásával) május végén, június elején, amennyiben az intézmény költségvetése és a szülők anyagi támogatása azt lehetővé teszi. Lényegesnek tartjuk, hogy a tanév során oktató munkánk során megismert földrajzi tájakat, történelmi helyeket a tanulmányi kirándulás szervezése során megismerjék személyesen is 51

tanítványaink, hisz a történelmi nevezetességek és szép természeti látnivalók újabb és újabb élményt jelentenek tanítványainknak, melyek hozzájárulnak a megtanult ismeretek rögzítéséhez. - Magatartási és viselkedési verseny győzteseinek kirándulása májusban. A verseny minden tanév októberétől április végéig tart. Minden hónapban értékeljük a gyerekek magatartását. A legkiemelkedőbb gyerekek vesznek részt a kiránduláson. Rendszeresen megrendezésre kerülő tanulmányi és sport versenyek: - komplex tanulmányi verseny házi fordulója a 6. és 7. osztályosok számára, - vers- és prózamondó verseny, - szépírási verseny, - labdarúgó bajnokság, - atlétika, - mezei futóverseny, - asztalitenisz, - viselkedési és magatartási verseny, - helyesírási verseny. Szakmai rendezvényeink a hagyományok tükrében: - őszi, tavaszi nevelési értekezlet - belső szakmai továbbképzések az intézményegységek szervezésében, - házi bemutató órák és azok munkaközösség-szintű elemzése, értékelése - tapasztalatcsere látogatások hasonló jellegű intézményekben. 3. Szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje 3.1. Munkaközösség vezetők A munkaközösség vezetők megbízására intézményegységenként kerül sor. Ennek alapján az intézményen belül a következő szakmai munkaközösségek dolgoznak: - általános iskola intézményegységben alsó és felső tagozatos munkaközösség, - speciális

szakiskola,

készségfejlesztő

speciális

szakiskola

intézményegységben

szakképzési szakmai munkaközösség, és gyógypedagógiai munkaközösség, - Kollégiumi intézményegységben nevelőtanári szakmai munkaközösség, Feladatkörük: A szakmai munka koordinálása, szervezése, adott szempontok alapján történő elemzése, értékelése. A saját intézményegységén belül munkaközösségi szinten, a kollégák szakmai munkájának megismerése, értékelése, szükség esetén szakmai segítségnyújtás. 52

Az intézményegység vezető akadályoztatása és/vagy távolléte esetén az intézményegység vezetése, irányítása az adott időszakban. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleményét figyelembe vesszük a pedagógusok minősítési eljárásában. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. Hatásköre: szakmai kérdésekben véleménynyilvánítás, szakmai döntések előkészítése. Megbízás időtartama: legfeljebb 5 év, a nevelőtestület javaslata alapján. Megbízó: az igazgató. 4. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás és a fegyelmi eljárás részletes szabályai 4.1. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: - az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről - a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét - az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége - a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni - az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket 53

- az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei - az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges - a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza - az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése - ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti - az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon - az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá - az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása - az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. - a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 4.2. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai a./ Az első fokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az igazgató jár el. b./ A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület - a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül -dönt. A határozatot írásba kell foglalni, melyet az igazgató ír alá és a nevelőtestület két szavazati jogú tagja aláírásával hitelesít. c./ A szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az intézményben a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi 54

eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. d./ A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület döntését követően az intézmény vezetője a diákönkormányzat választmányát a diákönkormányzatot segítő pedagógus révén, a szülői szervezet vezetőjét a helyben szokásos módon, a sértett és a kötelességszegő tanulót, illetve törvényes képviselőjét az osztályfőnök útján haladéktalanul értesíti, melyben felhívja a figyelmet az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségére. e./ Fegyelmi egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, hogy kéri az egyeztető tárgyalás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. f./ Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. A döntés előtt be kell szerezni a diákönkormányzat, a szülői szervezet, iskolaszék véleményét. g./ Az egyeztető eljárás lefolytatására a nevelőtestület olyan pedagógust biz meg, akinek személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja. h./ Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy az igazgatóval való konzultáció után jelöli ki az eljárás helyszínéül szolgáló termét az iskolának, valamint az egyeztető eljárás időpontját, melyről az érintett feleket levélben értesíti. i./ Az egyeztető eljárásról készített jegyzőkönyv vezetésére az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy kéri fel az intézmény valamely alkalmazottját. j./ Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga, illetve a kiskorú tanuló szülője gyermeke ellen kéri. k./ A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni és írásba kell foglalni, melyet az eljárás során a diákönkormányzatot segítő pedagógus ismertet. 55

l./ A fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben az e)–f) pontban meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. A d) pontban szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A c) pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. A fegyelmi eljárás lefolytatásával az igazgató – a nevelőtestület véleményének kikérését követően – olyan pedagógust biz meg, akitől az ügy tárgyilagos elbírálásában való részvétel elvárható. A fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét a fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus értesíti, s gondoskodik arról, hogy az eljárás során a tanuló meghallgatására sor kerüljön és álláspontját védekezését elő tudja adni. A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat.

56

A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. A határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, osztályfőnöke, illetve osztálytanítója, napközis nevelője, a fegyelmi vétség sértettje, akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell az igazgatóhoz írásos kérelemben beadni. A kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül az intézmény igazgatója a kérelmet az ügy összes iratával együtt a fenntartóhoz továbbítja. A fegyelmi eljárás egyebekben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 58. §-a alapján a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 53-60 §-ai az irányadók.

57

4.3. Kártérítési felelősség Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – egyhavi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – öt havi összegét. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére. Az iskola, a tanulónak a tanulói jogviszonnyal okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. 5 Egyéb foglalkozások 5.1. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje Szervezeti formák: -

napközi otthon,

-

tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny,

-

diáknap,

-

hitoktatás.

Napközi otthon Napközi otthon – a szülők kérésétől függően – minden évfolyamon működhet. A csoportok kialakítása évfolyamok szerint történik, indokolt esetben összevont csoportként is működhet.

58

A téli, tavaszi és őszi szünetben, valamint a tanítás nélküli munkanapokon a napközis csoportok nem működnek, kivéve tíz főt meghaladó szülői igény esetén. A napközi otthon a szorgalmi időszak alatt működik. A napközis ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik és 16 óráig tart. A szülők kérésére ezt követően 16.30 óráig tartó összevont ügyeletet kell szervezni. Hit és vallásoktatás időpontját, helyét biztosító eljárás rendje: A tanév kezdetén az órarendek összeállításakor kell beépíteni az órarendbe, vagy csatlakozó óraként a tanulók órarendjébe a hit és vallásoktatást. Az oktatáshoz a helyiséget az intézmény biztosítja a lelkészekkel történt előzetes egyeztetés alapján. A feladat ellátására az egyház bízza meg a hitoktatót az iskolai hitoktatáshoz. A foglalkozásokon való részvétel a tanulók számára kötelező, amennyiben a szülő minden év május 20-ig nyilatkozik arról, hogy gyermeke számára a hitoktatást kéri. 6. Az iskola eljárásai az egészséget veszélyeztető helyzetek kezelésére Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett vagy ennek veszélye fennáll a szükséges intézkedéseket megtegye. 6.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló-és gyermek balesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskola munkavédelmi szabályzatát, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és a testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat.

59

Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: - a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat - a házirend balesetvédelmi előírásait - rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban - tanulmányi kirándulások, túrák előtt - közhasznú munkavégzés megkezdése előtt - a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek fel kell hívnia a tanulók figyelmét minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés

szabályaira,

esetleges

rendkívüli

esemény

bekövetkezésekor

követendő

magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. Az iskola munkavédelmi felelőse az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék havonta szükségszerűek, melynek állapotfelméréséről minden hónap 5.-éig írásos feljegyzést készít annak felelőse és továbbít az általános iskola intézményegység vezetőjének. 6.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérül tanulót elsősegélyben kell részesítenie - ha szükséges orvost kell hívnia - a balesetet sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie - a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie akkor feltétlenül orvost kell hívnia és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. 60

Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 6.3 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetekről az elektronikus nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálására legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolának igény esetén biztosítania kell az iskolaszék, a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. - Az iskolai nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza. A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése preventív, felvilágosító előadások szervezése a védőnő, szükség esetén szakorvosi beutaló iskolaorvos útján, - a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, bűnmegelőzési felvilágosító óra segítségével, a rendőrségi munkatárs bevonásával, - baleset megelőzés és elsősegélynyújtás az iskolai védőnő segítségével, - személyi higiénia fontosságának felismerése az egészség fejlesztés elősegítése.

61

6.4. Munka-, balesetvédelem Egészségügyi láda az iskola területén két helyen kerül elhelyezésre: igazgatóhelyettesi iroda, lány technika terem. 6.4.1. Bomba- és tűzriadó Bomba- és tűzriadó esetén, a folyosón kifüggesztett menekülési terv alapján történik az iskola épületének elhagyása. /Évente megtartott tűzriadón begyakoroltak szerint./ 6.4.2. A tanulóbalesetek bejelentése Tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyveit, nyilvántartását az Oktatási Hivatal „A köznevelési intézmények által felvett baleseti jegyzőkönyvek nyilvántartása” -ban kell rögzíteni,és a jegyzőkönyv egy példányát az intézményben meg kell őrizni. 6.4.3. Tennivalók baleset esetén - Iskolán belüli balesetről az iskolavezetést azonnal értesíteni kell. - Értesítendő: igazgató, igazgatóhelyettes. - Ha nem tartózkodnak az épületben, úgy értesíthető bármelyik munkaközösség-vezető. 6.4.4. Az értesítés módja a balesetről Gyermekcsoportot, sérült tanulót a pedagógus soha nem hagyhat felügyelet nélkül. Az értesítéshez

segítséget

kérhet

a

közelben

tartózkodó

pedagógiai

asszisztenstől,

gyermekfelügyelőtől, vagy egy megbízható, arra alkalmas gyermeket küld az igazgatói vagy a gazdasági irodába. A gazdasági iroda dolgozóinak kötelessége értesíteni az illetékes vezetőt. 6.4.5. A vezetők feladatai Az igazgatónak, helyettesnek, illetve hiányukban az értesített munkaközösség vezetőnek kötelessége haladéktalanul megtekintenie a balesetet szenvedett tanuló állapotát, és kivizsgálni a baleset körülményeit. A sérülésnek megfelelő intézkedést megtenni. 6.4.6. Az értesítési sorrend sürgős, súlyos esetben - Az orvos, mentő azonnali értesítése, gondoskodás a tanuló kórházba, vagy orvoshoz szállításáról. - Azonnali intézkedésre van szükség minden olyan esetben, melyben a baleset eszméletvesztéssel, súlyos duzzanattal, ödémával, nyílt sérüléssel, heves vérzéssel jár, valamint epilepsziás roham esetén.

62

- Azonnali intézkedést igényel a sokkos állapot, a tudatzavarra utaló jelek, a trauma nagysága miatt feltételezhető belső sérülés. - További teendők: a szülő legkorábbi értesítése. 6.4.7. Teendők kisebb baleset esetén A felelős vezető és az érintett pedagógus közösen döntenek a további teendőkről: - Elsősegélynyújtás, biztonságba helyezés, ápolás. - Szülő értesítése. - Orvos értesítése. Amennyiben a szülő nem elérhető, úgy a sorrendet fel kell cserélni: - Elsősegélynyújtás, biztonságba helyezés, ápolás - Orvos értesítése vagy orvoshoz kísérés - Szülő értesítése 6.4.8. Teendők iskolán kívüli balestek esetén - elsősegélynyújtás, biztonságba helyezés, ápolás - ha szükséges orvos, mentők azonnali értesítése - iskolavezetés haladéktalan értesítése - a gyerekcsoport biztonságos visszajuttatása az iskolába - Szükség esetén segítségkérés a környezettől, / pl. telefonhasználat /. 6.4.9. Tanulóbalesetek – megelőzés - Gyermekcsoport felügyelet nélkül nem maradhat. - Tilos beengedni a gyerekeket a tanterembe illetve a tornaterembe felügyelet nélkül. - Ablaknyitás csak felnőtt felügyelete mellett engedélyezett. - Fokozottan figyelni kell arra, hogy a helyes magatartásformákat, a kívánt tevékenységeket hangsúlyozzuk. / eszközhasználat, feladatok helyes végzése, sorrend stb. / - Minden esetben fel kell hívni a tanulók figyelmét a szigorúan tilos dolgokra. - / Pl. Szigorúan tilos ollóval a kézben felállni a helyükről. Szigorúan tilos elektromos eszközt

használni

külön

utasítás

nélkül.

A

tornateremben

szigorúan

tilos

tornaeszközöket használni segítő nélkül. stb. / 6.4.10. Dokumentáció Iskolai balesetről minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek egy példánya a szülőé, egy pedig az iskolai irattárba kerül. 63

7. Iskolai könyvtár működik szabályzata Az iskolai könyvtár működési szabályzatának alapdokumentumai: Az iskolai könyvtár működési szabályzata a köznevelésre vonatkozó szabályokat és a könyvtárakra vonatkozó előírásokat egyaránt figyelembe veszi. Ezek a következők: - 3/1975. (VIII.17.) KM-PM számú együttes rendelet a könyvtári állomány rendezéséről és állományból való törléséről szóló szabályzat; - 2012. évi CXC törvény a köznevelésről; - 11/1994. (VI. 08.) MKM rendelet, valamint annak módosítása a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, - 11/1998. (VI. 08.) MKM rendelet, valamint ennek módosításáról szóló 16/1998. (VI. 08.) MKM rendelet, - 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről. 1. A könyvtárra vonatkozó adatok A könyvtár székhelye: 2230 Gyömrő, Üllői út 26. Teleki kastély A könyvtár bélyegzője: Általános Iskola és Kollégium könyvtára 2. A könyvtár fenntartása Az iskolai könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről az intézmény költségvetésében kell gondoskodni, illetve a tankönyvtámogatás normatívájának 25 %-ából. Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója irányítja és ellenőrzi a nevelőtestület javaslatainak meghallgatásával. 3. A könyvtár meghatározása, feladatai: Az iskolai könyvtár az oktatási-nevelési intézmény tanítási-tanulási médiatára oktatási helyszíne.

Sajátos

eszközrendszerével

segíti

az

iskolát

pedagógiai

programja

megvalósításában. A mindenkor érvényes könyvtári jogszabályok, szabványok szerint működik. Gyűjteménye tartalmazza azokat az információhordozókat, információkat, amelyeket az iskola oktató-nevelő tevékenysége hasznosít, befogadva és felhasználva a különböző rögzítési, tárolási, átviteli technikákat. Az iskolai könyvtár széleskörű lehetőséget kínál az önművelésre, az olvasás-fejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás technikájának, módszereinek elsajátítására, a személyiség komplex és differenciált fejlesztésére.

64

A könyvtár feladatait az iskola pedagógiai programja és a helyi tanterv is meghatározza. Gyűjteményét az iskola igényei szerint és a minőség elvét érvényesítve folyamatosan fejleszti, gondozza. A nyomtatott dokumentumokon könyv, időszaki kiadvány, tartós tankönyv, segédkönyv stb. kívül gyűjti az iskola kéziratos pedagógiai anyagát és a nem nyomtatott ismerethordozókat (diafilm, hang- és videokazetta, hanglemez, zenei CD, számítógépes floppy, stb.). Tankönyvtárat hoz létre a tartós tankönyvekből és segédkönyvekből, nyilvántartja és kölcsönzi az állomány kész anyagát. Egységes gyűjteményét hozzáférhetővé teszi a könyvtárhasználók részére. A kerettantervek követelményei alapján közreműködik a helyi könyvtár pedagógiai program könyvtárhasználati tantervek kidolgozásában és ösztönzi, szervezi, segíti minden műveltségi területen gyakorlati megvalósítását, miközben maga is részt vállal a könyvtárismereti és használói képzésben. Könyvtárhasználati órák tartásával fejleszti a tanulók könyvtárhasználati felkészültségét, használói szokásait, felkészíti őket a korszerű könyvtári információs technikára. 4. A könyvtár tárgyi és személyi feltételei A könyvtár a kastély földszintjén helyezkedik el egy kb. 21 négyzetméteres helyiségben. A könyvtár egyszerre 12 tanuló befogadására alkalmas. Rendelkezik egy feldolgozói és egy tanulói számítógéppel, internet kapcsolattal. Könyvtári használatra van egy TV, egy DVD lejátszó és egy projektor. A könyvtárhelységben elhelyezett dokumentumok részben szabadpolcos rendszerben vannak. Könyvállomány kézi és segédkönyvtár, kölcsönözhető állomány szépirodalom betűrendben, szakirodalom ETO szerinti szakrendben. -

audiovizuális dokumentumok

- nevelői kézipéldányok, brosúrák, - video dokumentumok, -

multimédiás eszközök,

- CD-ROM. Az állomány feltárása: a könyvtárban a feldolgozás SZIRÉN Integrált Könyvtári Program segítségével történik.

65

5.Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: Az iskolai könyvtár szolgáltatásait és használati rendjét a könyvtári rendszer által nyújtott lehetőségek és a helyi adottságok figyelembevételével szervezi meg. A dokumentumok védelme, illetőleg a könyvtárhasználók jogainak érvényesítése érdekében a könyvtárhasználat részletes feltételeit a házirend rögzíti, amelyet nyilvánosságra kell hozni. Az iskolai könyvtár feladata, hogy a tanítási napokon biztosítsa használói számára a könyvtárhasználat jogát, megfelelő időpontban a nyitvatartást. A könyvtár gyűjteményének tájékoztató és technikai eszközeinek egyéni és csoportos helyben használata, a helyi pedagógiai programban megtervezett könyvtárhasználati órák megtartása, közreműködés a könyvtárra épülő szakórák előkészítésében és megtartásában. Könyvtári dokumentumok kölcsönzése, felkérés esetén a tanórán kívüli foglalkozások (szakkör, tehetséggondozás, felzárkóztató stb.) szervezésében, megtartásában való részvétel. A tartós tankönyvek nyilvántartása, kölcsönzése. A könyvtár nyitvatartását úgy kell megszervezni, hogy a képzési időben és a tanítási órát követően biztosítani tudja a könyvtárhasználati, könyvtárra épülő szaktárgyi órák és egyéb foglalkozások zavartalan megtartását, az óravezetéshez szükséges könyvek és egyéb dokumentumok kölcsönzését és lehetőséget adjon az egyéni, csoportos olvasótermi helyben használatra, tájékozódásra, olvasásra, tanulásra, kölcsönzésre. A csoportos foglalkozások megtartásához előre meg kell tervezni a könyvtár órabeosztását, hogy a tartalmi és technikai előkészítésük biztosítható legyen. A csak helyben használható dokumentumok kivételével állományát kölcsönzi. Kivételes esetben a kézikönyveket zárástól nyitásig hazavihetik a tanulók. Az iskola könyvtár csak helyben használható dokumentumai: kézikönyvek, informatikai programok. Csoportos használat: az osztályok a tanulócsoportok részére a könyvtáros tanár foglalkozásokat tarthat. Kölcsönzés: a könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával lehet kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. Egy tanuló egyszerre három darab dokumentumot kölcsönözhet két hétre. Kérésre ez az idő egyszer hosszabbítható. Ha egy tanuló eltávozik az iskolából, az osztályfőnök mielőtt kiadja a bizonyítványt köteles a könyvtártól igazolást kérni, hogy a diáknak nincsen könyvtartozása. Elveszett, vagy megrongálódott dokumentumot az olvasó köteles egy hibátlan példánnyal, vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. 66

A könyvtáros munkarendjét, feladatainak részletes megfogalmazását a munkaköri leírás tartalmazza. 6.A tartós tankönyvek kölcsönzési rendje Házirend szabályozza az ingyenes tankönyvre jogosultak körét. A tartós tankönyv kezelésének szabályzata. A tartós tankönyv fogalmának értelmezésében az 5/1998. MKM rendelet a meghatározó. Eszerint tartós az a tankönyv, amely minősége, (tartalmi és fizikai) alapján több tanuló, több éven keresztüli használatára alkalmas tankönyv. A tankönyvtámogatás 25 %-ának felhasználásával vásárolt, ajánlott és kötelező olvasmány. A tartós tankönyv fogalma: kibővíthető bármely oktatást segítő hagyományos és nem hagyományos dokumentummal. A tartós tankönyv beszerzése az iskola által készített felmérés alapján készül el minden év február 28-ig. A tartós tankönyv összegének felhasználására a könyvtáros tanár a felmérés alapján javaslatot tesz, melyet a nevelőtestület hagy jóvá. A könyvtáros tanár elkészíti és közzéteszi – a helyben szokásos módon - azon tartós tankönyvek jegyzékét, amelyek a könyvtárból kölcsönözhetőek. A tartós tankönyvek nyilvántartásának módja: egyedi nyilvántartásba kerülnek a szótárak, kötelező olvasmányok, egyéb alkotások. Időleges brosúra nyilvántartásba kerülnek (3/1.975 KM-PM rendelet) a tartós tankönyvek, amelyeket a diákok a könyvtárból tartós használatra kölcsönöznek. Az iskolai könyvtári állományba került dokumentumok csak könyvtári bélyegzés és nyilvántartásba vétel után kölcsönözhetők. A tartós tankönyvek kölcsönzési ideje: több évfolyamon keresztül használt tankönyvek esetén legfeljebb hat év. Egy évfolyamon használt tankönyvek esetén szeptember 01. – június 15. Tankönyvet csak egész évre kölcsönzünk. Kártérítés: egy év után 50 %, vagy az elveszett dokumentum pótlása. Hosszabb kölcsönzés esetén a dokumentum elhasználódásával a rendelet számít. A továbbiakat az iskola Házirendje határozza meg. A tartós tankönyvek egy-egy példányát az iskolai könyvtár tankönyvtárában is el kell helyezni.

67

7.1. A könyvtár használatának szabályzata 1.Jogok és kötelezettségek a. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. (A szolgáltatások használóinak körét az intézmény vezetője bővítheti, szűkítheti.) Az iskolai könyvtár minden, az iskolába beiratkozott tanulót egyidejűleg a könyvtárba beiratkozottnak is tekint és felveszi a beiratkozottak listájára. b. Az iskolai könyvtárhasználókat megilletik ingyenesen az alábbi alapszolgáltatások: - könyvtárlátogatás, - könyvtári gyűjtemény helyben használata, - állományfeltáró eszközök használata, - információ a könyvtár szolgáltatásairól. c. Az iskolai könyvtáros köteles az ingyenes szolgáltatások igénybevevőinek adatait regisztrálni számítógépes nyilvántartó programmal (Szirén Integrált Könyvtárkezelő Rendszer). d. A b. pontban felsoroltakon kívül más egyéb szolgáltatások csak a könyvtárba való beiratkozás után vehetők igénybe. A beiratkozás ingyenes. e. Az iskolai könyvtár nem nyilvános, ezért csak az iskola tanulói és saját közalkalmazott dolgozói használhatják. A könyvtár a személyes adatok védelméről az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével köteles gondoskodni. A könyvtáros a beiratkozó adatait beiratkozási naplóban nyilvántartásba veszi. A kilépő dolgozókat és diákokat az iskolatitkár küldi a könyvtárba tartozásaik rendezésére. Az esetleges adatmódosítás ekkor történik meg, illetve e-mailben, vagy személyesen is lehet adatmódosítást kérni a könyvtárostól. 2.A könyvtár szolgáltatásai Az iskolai könyvtárban az alapszolgáltatásokon kívül az alábbi szolgáltatások vehetők igénybe: a. A könyvtár állományának (alább felsorolt egyes dokumentumainak) egyéni és csoportos helyben használata: - olvasótermi, kézikönyvtári könyvek, - folyóiratok, - értékesebb dokumentumok,

68

- audiovizuális információhordozók. A helyben használható dokumentumokat az oktatók és a diákok egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetik. b. A könyvtárban tanórák és egyéb csoportos foglalkozások tarthatók. c. A könyvtárban tartandó olvasást, könyvtárhasználatot segítő rendezvények megszervezése, lebonyolítása. d. Kölcsönzés. e. A

könyvtárban

az

adott

időpontban

nem

található

könyvek,

dokumentumok

előjegyeztetése, majd a könyvtár értesítése után azok kölcsönzése. f. A könyvtár gyűjteményében megtalálható dokumentumokról másolat készítése. g. Az adott szaktantárgyhoz, illetve témakörhöz kapcsolódó témafigyelés, irodalomkutatás. 3.A kölcsönzés szabályai. a. A kikölcsönzés az Olvasók és Kölcsönzések nyilvántartása alapján történik. b. A kölcsönözhető állomány a könyvtárban található, szabadpolcokról kiválasztható. c. A kikölcsönözhetőség szempontjából az alábbi kategóriákba sorolhatók a dokumentumok: - kölcsönözhetők, - részlegesen kölcsönözhetők, - csak helyben használhatók. d. Egy olvasó egyidejűleg maximum három kötetet kölcsönözhet. e. A kölcsönözhető kategóriájú dokumentumok kölcsönzési időtartama maximum az utolsó tanítási nap. Hosszabbítás csak indokolt esetben kérhető. f. A részlegesen kölcsönözhető anyagok kölcsönzési időtartama két hét. g. Nem kölcsönözhetők a napilapok, folyóiratok, kézikönyvek (szótárak, lexikonok, enciklopédiák stb.) h. Az iskolai könyvtár un. Letéti állományt helyez el az oktató nevelő munka segítése érdekében az alábbiak szerint: - szaktárgyak szerint a pedagógusoknál. Az ideiglenesen kikölcsönzött (kihelyezett) dokumentumokat a tanév elején veszik át, s a tanév végén adják vissza a megbízott oktatók, tanítók, akik anyagi felelősséggel tartoznak a rájuk bízott könyvekért. i. A könyvtárban tilos spirálfüzetet, fémtolltartót, táskát vagy bármilyen tárgyat, ami a bútorzat felületének sérülését okozhatja, az asztalra, székre helyezni. A könyvtárba tanszereken kívül más nem vihető be. 69

j. Minden könyvtárhasználó köteles a könyvtár rendjét megőrizni. 4.A könyvtár nyitvatartási rendje: a. Tanévben belül: szeptember 01-től június 30-ig – az iskolai könyvtár működése szorosan igazodik a tanév tanítási napjaihoz, az iskolai szünidőben zárva tart. b. Tanéven belül hetente: kedd: 12,00 – 13,30 óráig, csütörtök: 13,00 – 14,30 óráig

70

9. Fejlesztő iskola 9.1. Törvényi háttér - A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. - A 2007. évi LXXXVII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról 121 §. a sajátos nevelési igényű tanulókról. - A 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosításáról szóló 22/2006.(V.26.) OM rendelet a fejlesztő iskolai oktatásról. - 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve. - 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. - 229/2012. (VIII. 28) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról. 9.2. Meghatározás - A súlyos és halmozott fogyatékosság az egész élet során fennálló állapot, amelyre jellemző, hogy a testi struktúrák károsodása következtében a speciálisan humán funkciók – mint a kommunikáció, a beszéd, a mozgás, az értelem és az érzékelés-észlelés – minimálisan két területén súlyos vagy legsúlyosabb mértékű zavar mutatható ki. Ennek következtében az érintett személy pszichofizikai teljesítményei extrém mértékben eltérnek az átlagtól, így tevékenységeiben erősen akadályozottá válik, és társadalmi részvételében jelentősen korlátozott lehet. A súlyos és halmozott fogyatékosság hátterében rendszerint a korai életszakaszban bekövetkező, a központi idegrendszert érintő komplex károsodás áll. A fogyatékosságok a legkülönfélébb kombinációkban és súlyossági fokozatokban, esetleg eltérő időben jelenhetnek meg. - A fenti fejlődésbeli eltérések és tevékenységbeli akadályozottságok a pedagógiai megsegítés, nevelés, oktatás, fejlesztés szempontjából sajátos nevelési igényként jelentkeznek. E tanulók speciális segítséget igényelnek szükségleteik kielégítése, egészségük megtartása, az emberi, a dologi és természetbeni világhoz való viszonyuk kialakítása és a társadalom életében való aktív részvétel érdekében. Egész életükben a környezet fokozott mértékű és folyamatos, komplex segítségére, támogatására utaltak: személyiségük kibontakoztatása és életminőségük javítása érdekében fejlesztő iskolai oktatásra van szükségük. 71

(32/2012.(X.8.) EMMI rendelet 3§ 3. sz. melléklet) 9.3. Fejlesztő iskolai nevelés – oktatás A fejlesztő iskolai nevelést, fejlesztést egyrészt a köznevelési törvényben, másrészt a Súlyos és

halmozottan

fogyatékos

tanulók

fejlesztő

iskolai

oktatása

irányelvében

(32/2012.X.8.EMMI rendelet) megfogalmazott ajánlásoknak megfelelően kell megszervezni. Az oktatás szervezeti és tartalmi struktúráját az intézmény a helyi adottságoknak és szükségleteknek megfelelően alakítja. A fejlesztő nevelés-oktatás alapdokumentuma a rehabilitációs pedagógiai program és a tanulók egyéni fejlesztési tervei. A pedagógiai program elkészítésénél figyelembe kell venni: - a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók pedagógiájának alapelveit, - a gyógypedagógia tudományelméletét, módszereit, eszközeit, gyakorlatát, - a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatásának irányelvét, - a szülők elvárásait, a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit. A súlyosan halmozottan sérült tanköteles korú gyermekek intenzív komplex fejlesztése során elősegítjük személyiségük kibontakoztatását, a mozgásos aktivitáson keresztül közvetlen és a tágabb környezet megismerését. A fejlesztő munka tartalma, metodikája a gyermekek egyéni állapotához igazított. Olyan tárgyi és személyi környezetet alakítottunk ki, amely számukra biztonságot, szeretetteljes légkört nyújt. 9.3.1. Alapelvek A súlyosan, halmozottan fogyatékos tanulók számára kialakított iskolai szolgáltatások vonatkozásában azokat a szükségleteket kell figyelembe venni, amelyek egyfelől a gyermekek, másfelől az érintett családok irányából érkeznek. Ennek érdekében a következő oktatási alapelveket kell figyelembe venni. - Normalizáció és participáció elve. - Komplexitás, a személyiségközpontúság, a szükségletorientáltság és a rehabilitáció elve. - Kommunikáció és interakció elve. Az alapszükségletek kielégítése és a szükségletek jelzésének kialakítása. - Kooperáció és tudatosság elve.

72

- Differenciálás és individualizálás elve. Az egyéni feltételeknek megfelelő alakítása és rugalmas szervezése. - A teljesítményorientáltság feladása.(32/2012.(X.8.EMMI r.) 9.3.2. Célok A súlyosan halmozottan fogyatékos tanulók a szükségleteinek és fogyatékossági struktúrájának megfelelő nevelésben, oktatásban, fejlesztésben részesüljenek, amely törekszik képessé tenni a tanulókat szűkebb és tágabb környezetük egyre bővülő megismerésére; saját életük mindennapi élményeinek megélésére; és az ezekben való egyre tevékenyebb részvételre. Egyszerű társas kapcsolatok kialakítására, fenntartására. E célok eléréséhez nélkülözhetetlen az egyéni adottságok figyelembe vétele, a lehetőség szerinti differenciális és az egyéni bánásmód. Hatékony fejlesztésük az egész személyiségre irányul, kizárólag az egymást kiegészítő fejlesztő, gondozó módszerek alkalmazásával valósulhat meg. A fejlesztés során folyamatosan szem előtt kell tartani: - a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek pedagógiájának alapvető tételeit, tanulási sajátosságait, - a tanuló és a gyógypedagógus közti partneri kapcsolat kialakítását, - következetes együttműködést, - kommunikációs lehetőségeik feltárását, - mindennapi cselekvésekbe ágyazottságát, - a tanulás része az alapszükségleteik kielégítése is. 9.3.3. Fejlesztés területei - Kommunikáció (megértés, önkifejezés, interakció). - Mozgásnevelés. - A dologi, az emberi és a természeti világ jelenségeinek megértése ( érzékelés-észlelés és az értelem fejlesztése, a valóság kognitív birtokba vétele). - Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés. - Érzelmi, szociális nevelés. - Önkiszolgálás, egészséges életmódra nevelés (önállóság és önellátás képességének elsajátítása, az emberi szükséglet-kielégítés kultúrájának megismerése).

73

A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelése-oktatása során a tanulás és tanítás hagyományos felfogása nem alkalmazható.

74

9.3.4. Feladatok - A családban már kialakított szokások, jelzések, megszerzett képességek, készségek, elsajátított tudásanyag feltérképezése, beleépítve az oktatás folyamatába, fejlesztésbe. - Elemi szintű ismeretek elsajátíttatása szűkebb és tágabb környezetük jelenségeiről. - A kommunikációváltozó lehetőségeinek feltérképezése, a tanulók állandó ösztönzése a számukra lehetséges önkifejezési módok tudatos alkalmazására, gyakorlására. - A tanulók mozgásállapotának lehetőség szerinti javítása, a meglevő funkciók állandó fejlesztése, az önállóan kivitelezhető mozgások adta lehetőségek folyamatos kihasználása. - A szociális készségek, társas kapcsolatok, elemi magatartási formák megismertetése. - A szabadidős és játéktevékenységben való aktív részvétel elősegítése. - Szoros kapcsolattartás a szülőkkel a tanulók eredményes fejlesztése, a szülő-gyerek kapcsolat segítése érdekében. 9.4. Tanulói jogviszony 9.4.1. Jogviszony létesítésének módja A mindenkori jogszabályok figyelembevételével történik tanulói jogviszony létesítése, különös tekintettel 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 140. §.-a alapján. A bekerülés feltételei: A tankötelezettség teljesítését a fejlesztő nevelés-oktatásban: - az a gyermek kezdheti meg, aki hatodik életévét május 31. napjáig betölti, - a szülő kérelmére az a gyermek is megkezdheti, aki a hatodik életévét az év december 31. napjáig betölti. A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulók csoportokba sorolásáról - a nevelőtestület véleményének kikérésével - az intézmény vezetője dönt. A csoportok létszáma nem haladhatja meg a hat főt. A fejlesztő iskola kötelező 18 éves korig, de a köznevelési törvényben meghatározottak alapján meghosszabbítható. 9.4.2. A tanulói jogviszony megszűnése A fejlesztő iskolai csoportból a gyermekek csak szakértői bizottsági javaslatra, intézményi vagy szülői kezdeményezésre kerülhetnek más intézménybe. A tanulói jogviszony egyéb

75

esetekben, a köznevelési törvényben meghatározott tankötelezettségi korhatár elérésével szűnik meg. 9.5. A fejlesztő iskola (nevelés - oktatás) megvalósulásának szinterei A Szakértői Bizottság véleményében foglaltak szerint, ha a tanuló iskolába járással nem tud részt venni a fejlesztő nevelés-oktatásban, a tankötelezettségét a fejlesztő nevelés-oktatást nyújtó iskola által szervezett egyéni fejlesztés keretében teljesíti. Az egyéni fejlesztés megszervezhető: - otthoni ellátás keretében, - abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja. 9.5.1. Csoportlétszám A fejlesztő iskolai csoport létszáma a 32/2012.X.8. EMMI rendelet alapján legfeljebb 6 fő lehet. Háromnál kevesebb gyermek esetében a csoportos foglalkoztatás előnyei azonban már nem valósulnak meg, ideális csoportlétszámnak öt fő tekinthető. 9.5.2. Nevelés - oktatás feltételei A legfontosabb feladat olyan személyközpontú, szükséglet-orientált, komplex szolgáltatások kialakítása a súlyosan fogyatékos emberek számára, ahol az a meghatározó, hogy kinek mire van szüksége. A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyeknek minden ellátási területen emelt szintű szolgáltatásokat kell biztosítani, a többletszolgáltatások teszik lehetővé az egyenlőbb esélyeket az érintettek és családjuk részére egyaránt. 9.5.3. Személyi feltételek A tanulói szükségleteknek megfelelően, sérülésspecifikus szakemberek alkalmazása: gyógypedagógus, oktató nevelő munkát segítő asszisztensek, szomatopedagógus, logopédus. 9.5.4. Tárgyi feltételek A fejlesztéshez szükséges terem kialakítása. Továbbá specifikus, sérülésorientált tárgyi eszközök. 9.6. Alapdokumentumok - A fejlesztő nevelés-oktatás a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelésének, oktatásának irányelve alapján készített intézményi rehabilitációs pedagógiai program és a tanév helyi rendjét meghatározó éves munkaterv alapján folyik.

76

- A fejlesztő nevelés-oktatás a tanév rendjéhez igazodó, a tankötelezettség teljes időtartama alatti rehabilitációs célú, az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat. A nevelés-oktatás fejlesztési területeinek tartama tanítási évfolyamokra nem tagolódik, a pedagógiai

munka

szakaszolása

a

tevékenység

tartalmi

kínálatának

életkori

sajátosságokhoz alkalmazkodó strukturálásában, koncentrikus bővítésében jelenik meg. - A tanév tizenkettedik hetének végéig minden tanuló részére el kell készíteni a személyre szabott, a tanuló fejlesztésének súlypontjait meghatározó egyéni fejlesztési tervet. - A tanuló fejlődését a nevelőtestület a tanítási év végén, a központilag kiadott nyomtatványon szövegesen értékeli. A szöveges értékelés tartalmazza a tanulónak az egyes fejlesztési területen elért eredményeit és nehézségeit, valamint a következő tanítási év egyéni fejlesztési tervének elkészítéséhez szükséges javaslatokat. 10. Köznevelési diákigazolvány igénylésének eljárási rendje A tanuló az okmányirodában díjmentesen NEK azonosítót igényel fénykép és aláírás rögzítésével, majd jelzi diákigazolvány igénylési szándékát az intézménynek. A tanuló szülője befizeti a diákigazolvány díját az intézmény felé, amelyről számlát kap. Az intézmény ügyintézője rögzíti az igénylést a KIR rendszerben, majd beküldi az elektronikus diákigazolvány igényléseket. A központi feldolgozó rendszer elektronikus választ küld az igénylés elfogadásának státuszáról, majd az Oktatási Hivatal elektronikus számlát készít. A tankerület ügyintézője átutalással kiegyenlíti a lekérdezett számlákat. Az Oktatási Hivatal átadja a gyártónak a rendezett számlával rendelkező igényléseket, majd a legyártott diákigazolványt a tanuló lakcímére postázza. Az oktatási igazolványról szóló 362/2011 (XII. 30.) Korm. rendelet szerint: 37. § (1) A tanköteles tanulók diákigazolványa érvényesítő matrica nélkül is érvényes azon tanévet követő október 31. napjáig, amely tanévben a tanuló a tanköteles kor felső határát betölti. 45. § (3) bekezdése szerint: A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.

77

Intézményünket kizárólag sajátos nevelési igényű tanulók veszik igénybe. Amennyiben a szülő kéri a tankötelezettség meghosszabbítását intézményünkben a diákigazolvány érvényesítő matrica jogszerű használatáért az igazgató felel.

78

III. A speciális szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskolai intézményegység működési rendje

79

Bevezetés Az elmúlt időszakban megnőtt a kereslet a jól hasznosítható tudás iránt. A fogyatékos gyermekeknek olyan konvertálható ismerteket kell tanítanunk, amely a gazdaság és az egyén részéről is piacképes, segíti a gyermeket az elhelyezkedésben és a társadalmi beilleszkedésben. Lehetővé teszi, hogy a fogyatékos ember - irányítás mellett - dolgozni tudjon. A szegregált gyógypedagógiai nevelés alapgondolata az, hogy a gyermek az iskoláztatás végén váljon leginkább alkalmassá arra, hogy olyan pozitív tulajdonságokat alakítson ki magában, és olyan kompetenciái jöjjenek létre, amelyek a környezet szemében is ellensúlyozzák a pejoratív címkét. Sajnos a „többségi” szakképző intézményekhez viszonyítva a kis létszámmal működő speciális szakiskolák nem vagy csak elvétve képesek a korszerű technológiák finanszírozására, így képzésük sok esetben a technológiai fejlődés ütemét képtelen követni és épp ezért sok esetben korszerűtlen tartalmi elemeket hordoz. Ezáltal a speciális szakiskolákban végzettek még nagyobb hátrányba kerülnek a munkaerő piacon. Jellegzetesnek és természetesnek mondható, hogy a mezőgazdasági szakmacsoportok részszakképesítéseinek képzése elsősorban a kastélyok területén található parkok, mezőgazdasági termelésre alkalmas területek környezetében alakultak ki, így van ez a mi intézményünk esetében is. A képzésünket jellemzi az egyszerűség, a helyhez, a gyermekekhez igazodó, de a technológia fejlődését nem, vagy nehezen követő szakmai feltételek. Problémát az eszközök száma, minősége illetve a speciális eszközök (melyeket ritkábban használnak és beszerzése nagyobb anyagi terhet ró az intézményre) hiánya okozza. A speciális szakiskolák tanulóinak szakmai gyakorlati képzése főként belső tanműhelyekben valósul meg; a külső, tanuló szerződéseken alapuló helyszínek, képzőhelyek ritkábbak. Ennek oka valószínűleg, hogy a társadalom még nem elég nyitott, befogadó; és a tanulásukban, értelmükben sérült fiatalok képzése sokkal több energiát, időt kíván meg a nevelésükre-oktatásukra vállalkozó intézményektől. A fent felsorolt, a speciális körülmények figyelembe vételével alakítottuk ki az intézményegység szervezeti és működési szabályzatát.

80

1. A szakiskolai szervezeti egység belső tagozódása 1.1. Speciális szakiskola A 2013/14-es tanévtől a következő szakmák képzése indult meg intézményünkben: - 2162201 kerti munkás rész-szakképesítés - 2162202 parkgondozó rész-szakképesítés - 3162201 kertépítő és-fenntartó rész-szakképesítés A szakiskola szakképzési évfolyamain a szakképzési kerettanterv szerint - a közismereti oktatással párhuzamosan - szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik. Évfolyamok száma 3, a tanulók az évfolyamok végén szintvizsgát, a 3. év végén komplex szakmai vizsgát tesznek. A 9. előkészítő osztályba beiskolázott tanulók a közismereti tárgyak mellett pályaorientáció keretén belül ismerkednek a szakterületekkel, hogy az előkészítő osztály befejeztével tudásuknak, egyéni képességeiknek és felkészültségüknek megfelelően folytathassák tanulmányaikat a szakképző évfolyamokon. A 9-10. osztályban a szakirányú felkészítés kerül előtérbe, a képzés két éve alatt kell felkészülni a fiataloknak az államilag elismert szakmunkásvizsga eredményes letételére. A szakmai elméleti és gyakorlati oktatáson túl a közismereti oktatás is folytatódik, a szakiskola szakképzési évfolyamain. A szakiskola szakképző évfolyamai készítik fel azokat a tanulókat komplex szakmai vizsgára, akik a szakiskolai közismereti kerettantervben előírt követelményeket eredményesen teljesítették. A szakmai vizsgáztatást az intézmény saját hatáskörbe a szakképzési törvény alapján végzi. A szakképző évfolyam tagozatkódja: 02. agrár-mezőgazdasági szakmacsoport – kerti munkás OKJ 316220101002104, a parkgondozó OKJ 546220101002101, a temetőkertész OKJ 546220101003103 számú azonosítóval. Fent nevezett szakmák kimenő rendszerben szűnnek meg a 2012/13-as tanévtől, tehát már az intézmény ezeket a szakokat nem indítja. Az utolsó 2 + 2 éves képzés vizsgáztatásának ideje 2015. május. 1.2. Készségfejlesztő speciális szakiskola A 9-10. osztályba beiskolázott tanulók a közismereti tárgyak mellett szakmai előkészítő ismeretek keretén belül ismerkednek a szakterületekkel, hogy a 10. osztály befejeztével 81

tudásuknak, egyéni képességeiknek és felkészültségüknek megfelelően folytathassák tanulmányaikat a szakképző évfolyamokon. A 11-12. osztályban a szakirányú felkészítés kerül előtérbe, a képzés két éve alatt kell felkészülni a fiataloknak vizsga eredményes letételére. Intézményünkben a készségfejlesztő speciális szakiskolás tanulóknak kétféle képzést indítunk: - Udvaros szakmai modul - Takarítói munka, takarítói kisegítő munka szakmai program 2. Működési rend célja Szabályozza a speciális szakiskola, a készségfejlesztő speciális szakiskola belső életét. Ezen belül a tanuló mindennapi tevékenységét az együttélés szabályait, a gyermek-gyermek és a gyermek-felnőtt viszonyt. Célja továbbá, hogy nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkört biztosítson a tanulók és dolgozók számára egyaránt. Előírásai mindannyiunk számára egyformán iránymutatóak, megkövetelik a közösségi lét általános szabályainak megtartását, az intézeti vagyon védelmét, a tanulóbalesetek megelőzését, a közösségi lét általános szabályainak megtartását, a gyermekek és a nevelők egymás iránti kölcsönös megbecsülését. Jogi alapja az 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény és annak módosításai, a 8/2000. (V.24.) OM rendelet, a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról, az 1998. Évi XXIII. Törvény a szakképzési hozzájárulásról és annak 17/1999.(IV.2.) OM rendelet módosítása és az 1996. évi LXXVII. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló és az 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről, valamint a 2/2000. (I.31.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII.30.) MÜM rendelet módosításáról. Jogi alapja az 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról, 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről, 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről. A szervezeti egység működési rendjét a tanévenként megjelenő miniszteri rendelet alapján készült intézményi munkaterv határozza meg, melyben meghatározásra kerül:

82

-

a tanítás nélküli munkanapok időpontja, felhasználása,

-

szünetek időtartama,

-

megemlékezések, nemzeti, intézmény szervezeti egységeinek ünnepi megemlékezései időpontja,

-

diákközgyűlés időpontja,

-

nevelőtestületi értekezlet időpontja,

-

az őszi és tavaszi nevelési értekezletek időpontja és témája.

3. A szakiskola nyitvatartási rendje A speciális szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskola működési rendje megegyezik az általános iskola szervezeti egység működési rendjével. 4. A szakképző évfolyam működési rendje A tanítási óra előtt 15 perccel köteles a tanuló megjelenni az iskolában (745), a tanítás egyes osztályokban bizonyos napokon 9. órában fejeződik be (16.05). Ettől eltér a nyári szakmai gyakorlat szerinti nyitva tartás. Beléptetés az intézménybe: A speciális szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskola osztályaiba, valamint az intézmény területére az idegen látogatók beléptetése megegyezik az általános iskoláéval. A szakképző évfolyam tankertjébe a látogató csak kísérettel mehet be, a tankertben idegen személy nem tartózkodhat, a tankert működési rendje tartalmazza a követendő viselkedési formákat, és az különféle anyagmozgásoknak a rendjét a tangazdaságban. A szervezeti egységen belül az ügyintézés helye az iskolatitkár irodája, aki az ügy jellegénél fogva a további ügymenetről gondoskodik. Tanítási szünetekben az ügyeleti rend a tangazdaság felügyeletére is kiterjed, mely minden rendkívüli esetben az azonnali ügyintézést vonja maga után.

83

5. Tankert működési rendje, létesítmények és helyiségek használati rendje Jelen szabályzat hatálya az Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI tankertje, valamint a kastély parkjára terjed ki, és valamennyi a területre belépő, munkát végző, gyakorlaton résztvevő osztály, látogató, vásárló személyre vonatkozik. A szabályzatot évente aktualizálni kell. 5.1. A tankert elhelyezkedése, területe Az Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI tankertje az iskola területén, a Teleki kastély hátsó bejáratától balra, bekerített területen helyezkedik el. A tankert területén egy háromhelyiséges, „ERDÉRT” faház, az ehhez az épülethez épített két tároló helyiség, egy polikarbonát-borítású, fűthető növényház, valamint egy fóliasátor helyezkedik el. A létesítményt egyfelől a kastély parkja, másfelől magánkézben lévő szántóföld, és zártkerti területek határolják. A tankert területi megoszlását az 1. számú melléklet tartalmazza. 5.2. A tankert létesítésének célja, feladatai A tankert a tanulók számára kialakított mezőgazdasági terület, amely a tananyag elméleti részének elsajátításához nyújt segítséget, az elméleti tudás gyakorlatban történő átültetése, a kertészeti munkafogások begyakorlása, valamint a tananyagban szereplő növénykultúrák termesztésének elsajátítása céljából létesült. A tankertben történő munkavégzés során a tanuló az őt irányító mérnöktanár, vagy szakoktató segítségével begyakorolja a kertészeti alapműveleteket, megismeri a tananyaghoz kapcsolódó növényfajokat és azok fajtáit. A tanuló elsajátítja a kéziszerszámok és kertészeti kisgépek használatát. A tanítási folyamat végére önállóan képes egy feladat végrehajtására, ki tudja választani a megfelelő növényeket, szerszámokat, el tudja végezni a megfelelő munkafolyamatokat, összhangba tudja hozni az elméleti ismereteket a gyakorlati végrehajtással. Önállóan be tud számolni a feladathoz szükséges ismereteiről.

84

5.3. A tankert műszaki felszerelései 1. A tankert kerítése A tankertet betonoszlopokra kifeszített drótfonatkerítés határolja, amelyet 3 sor tüskéshuzal „szögesdrót” egészíti ki. A kerítés nagyon hiányos, ezért az őrzés és vagyonvédelem nehezen biztosítható. 2. Vízellátás A tankert területén egy fúrt kút biztosít vízellátást. A folyamatos víznyomás fenntartásáról egy hidrofor rendszer gondoskodok, amely a kút munkaaknájában helyezkedik el. A berendezés 3,5-7,5 Bar nyomás között üzemel. Vízkivételi lehetőség a növényház előtt és az ugar terület melletti kerti csapokról, a faházban két helyen, egy átfolyó bojlerből és egy mosdókagylóból, a növényházban pedig a kazán melletti fali csapból biztosított. A víz jó minőségű, jóllehet ÁNTSZ vizsgálati jegyzőkönyvvel nem rendelkezünk, ezért a nyert víz ivóvízként történő felhasználása tilos! 3. Elektromos berendezések A tankert területe 380/220 Volt feszültségű elektromos árammal ellátott. A kertet a növényház melletti villanyoszlopról 2 db 150-150 Wattos halogén reflektor világítja be. A növényház és a faház valamennyi helyisége önálló világítással és áramforással rendelkezik. A helyiségek kismegszakító biztosítékai a faházi öltözőben és a kazánházban találhatók. 4. Szociális létesítmények A

tanulók

szükségleteiket,

nemük

szerint

a

kastély

földszinti

és

emeleti

mellékhelyiségeiben végezhetik el. A dolgozók számára az alagsor öltözőiben található illemhelyek és zuhanyzók állnak rendelkezésre. A munkavégzés előtti és utáni átöltözésre a faházban van lehetőség,amelyet a tanulók nemek szerint felváltva vehetnek igénybe. A tanárok, szakoktatók és kertészek számára a „tanári öltöző” áll rendelkezésre. Az épületben csak egy átfolyó rendszerű 10 l-es vízmelegítő biztosít meleg vizet. 5. A tankert gépi- és kézi szerszámai A tankert- és park területének művelését a növénykultúrák termesztését a gyakorlati tananyag oktatását, és az ehhez kapcsolódó műszaki ismeretek gyakorlati oktatását az alábbi technikai háttérrel tudjuk megvalósítani.

85

6. Rendelkezésre álló erő- és munkagépek - 2 db diesel meghajtású kerti traktor - 1 db lombfelszedő - 2 db toló lap - 1 db „X” tárcsa - 1 db fűnyíró adapter - 1 db pótkocsi - 1 db váltva forgató eke 6.1. Mezőgazdasági kisgépek - 1 db fűnyíró kistraktor - 1db komposztáló gép - 1 db Motoros fűrész - 1 db elektromos fűnyíró - 2 db benzines fűnyíró - 2 db rotációs kapa - 4 db damilos fűkasza - 1 db elektromos sövénynyíró - 1 db motoros, háti permetezőgép 5.4.A tankert munkaerő-ellátottsága, személyi feltételek A napi munkákat két fő kertész főállásban végzi, a tankertben, és a parkban. A szakmai tanmenetekhez alkalmazkodva az egyéb munkafolyamatokat a mérnök tanárok, és szaktanárok, szakoktatók irányításával a szakmai osztályok végzik. Ezen túlmenően a dömping jellegű munkák esetében a szakoktatók és a szaktanárok is részt vesznek a feladatok ellátásában. A tankert és a park közvetlen szakmai irányítását a szakmai munkaközösség vezető végzi a szakiskolai szervezeti egység vezetőjének felügyelete mellett; mindig szem előtt tartva a bevezetőben megfogalmazott célt, tehát a tankert és a park a gyakorlati képzés helyszíne. 2.számú melléklet: A tankert és park irányítási folyamatábrája

86

6. Feladatok és felelősségi körök A tankertet a szakiskolai intézményegység vezető vezeti. A szakmai tevékenységet a tanári kar szakmai munkaközösség-vezetője irányítja, a feladatok a 6. számú melléklet (szakmai munkaközösség vezetői utasítások - gyakorlatvezetők és osztályok számára) szerint kerülnek meghatározásra, és ellenőrzésre. A diákok oktatását, munkájuk irányításának feladatát mérnöktanárok, szaktanárok és szakoktatók látják el. Feladatuk a területen folyó munkák figyelemmel kísérése, a növénykultúrák és a park igényeinek megfelelő munkafolyamatok kezdeményezése, vagy a feladatok végrehajtása. Ehhez minden tanév megkezdésekor naptári évre lebontott hasznosítási tervet kell készíteniük. Az általuk elvégzett feladatokról vezetik a technológiai naplót (3. sz. melléklet). Figyelemmel kísérik a hozzájuk tartozó területeken végrehajtott munkálatokat, és ennek alapján tervezik az elvégzendő feladatokat. 6.1. Szakiskolai intézményegység vezető Feladata a tankert működésének biztosítása. Kiosztja a felelőségi köröket, ellenőrzi az elvégzett munkát. Engedélyezi az értékesítéseket, jóváhagyásra küldi a beszerzéseket az igazgatónak. (Részletes feladat és felelőségi kör meghatározás lásd: munkaköri leírás) 6.2. Szakmai munkaközösség vezető Feladata a tankert szakmai működésének biztosítása. Koordinálja a munkákat, kiosztja a heti feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását, szükség esetén korrigál. Kezdeményezi a szükséges anyagbeszerzéseket, megszervezi a betakarításokat, felügyeli az értékesítéseket. Évente termesztési tervet készít, és készíttet, amely alapján meghatározza a művelni kívánt kultúrákat, azok nagyságát, vetőmag- és palántaszükségletét. Előkészíti a betakarításokat, gondoskodik a termények elhelyezéséről. Megrendeléseket készít, melyeket engedélyeztet, és jóváhagyás után gondoskodok azok beszerzéséről. A szakterületéhez tartozó területek vonatkozásában vezeti a technológiai naplót. Ellenőrzi a kertészek számára kiadott feladatokat, és aláírásával igazolja azt; figyelemmel kíséri a napi munkajelentéseket, és azok megvalósulásának összhangját az előírt feladatokkal. 6.3. Mérnöktanárok, szaktanárok és szakoktatók A szakoktatást végző személyek feladata a heti munkatervnek és a tananyagnak megfelelően oktatni a tanulókat. Az egyes feladatok elkezdése előtt ismertetik a tanulókkal a speciális, a csak arra a folyamatra vonatkozó munkavédelmi előírásokat. Ismertetik az egyes szerszámok, gépek sajátosságait, azok használatát. Begyakoroltatják a heti munkatervnek megfelelően, 87

csoportjukkal végrehajtják a szakmai munkaközösség vezető által meghatározott feladatokat. Gondoskodnak a raktárból felvételezett szerszámok visszaszolgáltatásáról. A tankert területe az 1. számú melléklet szerint különböző egységekre lett tagolva. Az egyes egységeket mérnöktanárok, szaktanárok, szakoktatók felügyelik. Feladatuk a területükön folyó munkák figyelemmel kísérése, a fizikai rend megtartása, a növénykultúra igényeinek megfelelő munkafolyamatok kezdeményezése, vagy a feladatok végrehajtása, és ezek dokumentálása a 3. számú mellékletben található technológiai napló szerint. 6.4. Kertészek Munkájukat közvetlenül a szakmai munkaközösség-vezető irányításával végzik, a 4. számú melléklet szerint (Szakmai munkaközösség vezetői utasítások) Feladataikat meghatározott határidőre teljesítik, és az 5. számú (napi munkajelentés) melléklet szerint dokumentálják, tevékenységüket önállóan végzik. Tevékenységük az alábbi területekre terjed ki: - kastélypark, közlekedő utak, virágágyások - kertészet, gyümölcsös, szőlő, üvegház, fóliasátor - bemutatókert, intézményi épületek. A munkaidő beosztásuk napi 8 óra, vagy 2 x 12/2 x 12 óra beosztásban végzik. Amennyiben feladatuk ellátásához diák munkaerőt szeretnének igénybe venni ezt a gyakorlatvezető tanár, vagy a szakmai munkaközösség vezető engedélyével tehetik meg. Feladataik: - Járdák, közlekedési utak tisztán tartása, télen síkosságmentesítés. - A hulladékgyűjtők ürítése. - A kerti munkákat a heti munkatervnek megfelelően végzik, a szakmai munkaközösség vezető utasításainak megfelelően. - Karbantartják a kertészet szerszámait, gondoskodnak a tárolók rendjéről. - Kézi szerszámok kiadása és visszavételezése. - Növényház fűtése, szellőztetése, öntözése. - Minden más, a munkakörükkel kapcsolatos kérdést a munkaköri leírásuk tartalmaz.

88

7. Tankert rendje 7.1. Tankert látogatásának rendje A tankertet csak az oda beosztott alkalmazottak valamint a szakiskola azon tanulói látogathatják, akiknek az adott időpontban foglalkozásuk van. A tankert területét a gyakorlaton részt vevő diákok csak a gyakorlatvezető tanár engedélyével hagyhatják el. Idegenek csak igazgatói vagy szakiskolai intézményegység vezetői engedéllyel léphetnek a tankert területére. 7.2. Munkavégzés rendje Munka megkezdése előtt éves, vagy eseti munkavédelmi oktatást kell tartani a diákok, kertészek, és a szakoktatók számára. Előzetes munkaegészségügyi orvosi vizsgálaton kell részt venni azoknak, akik a tankertben bárminemű tevékenységet folytatnak. 7.3. Tűzvédelmi előírások A tankert és a park területén a dohányzás szigorúan tilos! A fent említett területeken bárminemű anyag égetése tilos! Tűzrakás csak az igazgató, vagy a szakiskolai intézményegység vezetői előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. 7.4. Anyag- és eszközhasználat szabályai A tankert és a park területére idegen eszközöket, anyagokat, hulladékot bevinni, és ott elhelyezni szigorúan tilos! Bárminemű anyagmozgás csak az igazgató, vagy a szakiskolai intézményegység vezető előzetes írásbeli engedélye alapján lehetséges. 7.5. Étkezés a gyakorlatokon A tankert területén étkezni csak az arra kijelölt helyen szabad, és a gyakorlati időbeosztásban meghatározott időben. A diákok és dolgozók számára étkezésükhöz termékeket a tankertből felhasználni csak a gyakorlatvezető tanárok engedélyével lehet.

89

7.6. Értékesítés, és szolgáltatás A tankertben megtermelt termények elsősorban oktatási célt szolgálnak, amennyiben terménytöbblet keletkezik, abban az esetben a lakásotthonok és a kollégiumi ellátásban kerülnek felhasználásra. Vásárolni csak az ezen felüli mennyiségből lehet dolgozóknak, és idegeneknek. Az értékesítés (ebbe belefoglaltatik az érték nélküli termékátadás a lakásotthonok, és a kollégium részére) csak a szakiskolai intézményegység vezető előzetes írásbeli engedélyével lehetséges a 7. számú melléklet szerint. (Értékesítési engedély) Amennyiben dolgozók, vagy külső vevők számára történik értékesítés az áru csak a pénzbefizetését igazoló pénztárbizonylat bemutatása után adható ki. 8. Vezetői helyettesítési rend A speciális szakiskolának, a készségfejlesztő speciális szakiskolának az intézményegység vezetőjét a szakmai munkaközösség vezető, annak távollétében a pedagógiai munkaközösség vezető helyettesíti. 9. Tanulói jogviszony létesítése, megszűnése 9.1. Jogviszony létesítése A speciális szakiskola, a készségfejlesztő speciális szakiskola osztályába Pest Megye és Gyömrő város területéről azok a gyerekek nyernek beiskolázást, akik az 1. 2.3.4. számú Tanulási Képességeket Vizsgáló és Rehabilitációs Szakértői Bizottság javaslata alapján tanulásukban vagy értelmileg akadályoztatott, sajátos nevelési igényűnek minősítettek. Jogviszony létesítése a speciális és készségfejlesztő speciális szakiskola szervezeti egységben: - intézményünk általános iskolai szervezeti egységében befejezett 8. évfolyam, - más általános iskola 8. osztályában befejezett tanulmány után felvételi kérelem a speciális szakiskola 9. osztályába, az erre a célra használt jelentkezési lap nyomtatványon a KIFIR rangsorolása alapján, - a Tanulási Képességet Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottságok szakértői javaslata, - iskolaváltozás, távozási nyomtatvány alapján, - szülői kérésre jelentkezési lap kitöltésével. A speciális szakiskolában felvételi beszélgetést tartunk. Jogviszony létesítése a szakképző évfolyamon 2012/13. és 2013/14. tanévben kimenő rendszerben: 90

- eredményesen befejezett 10. évfolyam, - munka-alkalmassági orvosi vizsgálat, - adóazonosító kártya megléte, - 16. betöltött életév. 9.2. Tanulói jogviszony megszűnésével kapcsolatos eljárások A speciális szakiskolában a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról törvény alapján szűnik meg a tanulói jogviszony. Az iskolai tanulmányok befejezése előtti tanulói jogviszony megszűnése tanköteles tanuló esetén: - Más hasonló intézménybe történő áthelyezéssel akkor él az iskola vezetősége és tantestülete, ha a tanuló sorozatos hiányzása veszélyezteti testi épségét és fennáll annak veszélye, hogy bűncselekmény részesévé válik. - Az intézményen belül olyan súlyos magatartásbeli rendellenességek sorozata áll fenn az esetében, mely nem teszi lehetővé a tanuló további, intézményen belüli foglalkoztatását. - Abban az esetben, amikor a tanuló önkényesen nem tesz eleget tankötelezettségének az eljárás menete a következő: az osztályfőnök jelzése alapján az igazgató-helyettes felszólítást küld a szülő felé annak eredménytelensége esetén feljelentést a területileg illetékes jegyző részére a tankötelezettség megszegése miatt. 9.3. Kilépés a rendszerből: - A 10. osztály befejeztével 2012/13-as tanév végén, vagy a szakképző évfolyam befejeztével kimenő rendszerben utoljára a 2014/15 tanév végén, - 16. életévét betöltötte a tanuló, tankötelezettsége megszűnt, - a 2012/13-as tanévtől kezdődően a 16. életévét már betöltött tanulók a 9. osztályban tankötelezettségük megszűnésével, - a szülő kérésére, vagy esetleg az osztályfőnök kérésére tantestületi határozat alapján, tanulói jogviszonya meghosszabbítható. Intézményrendszerünkből kikerülő tanulóink további sorsáról legalább fél évig a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a lehetőségeknek megfelelően tájékozódik az érintett tanulókkal kapcsolatot tart, hogy a munkavállalás, vagy esetleg ennek lehetőségének hiányában felmerülő nehézségek és problémák megoldására a lehetőségei szerint segítséget nyújtson. Ezen felül a tanulókkal történő kapcsolattartás a tanulók részéről abban a formában is 91

történhet, hogy problémáikkal bármikor visszatérhetnek volt pedagógusaikhoz segítséget kérni, hisz az intézményben tartózkodás során ezt a képet erősítettük és tudatosítottuk bennük. 9.4. Továbbhaladás az iskolai évfolyamok között: Továbbhaladás a speciális szakiskola és a készségfejlesztő speciális szakiskola szervezeti egységében az évfolyamonként meghatározott kerettantervi követelmények teljesítésével történhet. A tantestület a Köznevelési törvény 69. §-a alapján dönthet úgy, hogy a tanuló akkor is továbbléphet a felsőbb évfolyamba, ha akadályoztatása miatt egy-egy tantárgy (kivéve szakmai tantárgy) követelményeinek teljesítésére képtelen. Ha a tanuló képességei alapján egy tanévnél rövidebb idő alatt képes az adott osztályfok követelményeinek teljesítésére, akkor osztályozó vizsga alapján és a nevelőtestület határozata alapján felsőbb évfolyamba léphet. Ha már betöltötte a 16. életévét, érvényes 8. osztályos bizonyítványával jogosult a szakképző évfolyamra való beiratkozásra. A tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függően – elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. 9. 5. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések: A napi gyakorlatban megegyezik az általános iskola szervezeti egységében leirt rendelkezésekkel. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról törvény 50.-51. § határoz róla. 10. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája, rendje: 1. Szervezeti formák: a. napközi otthon b. szakkör c. tömegsport d. tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, e. diáknap f. erkölcstan oktatás. a. Napközi otthon: A szülő kérése és a tanuló igénye alapján összevont csoport formájában működik a speciális szakiskola és a készségfejlesztő speciális szakiskola bejáró tanulói részére. Az 92

őszi, a téli és a tavaszi szünetben, valamint a tanítás nélküli munkanapokon a napközis csoportok nem működnek, kivétel tíz fő feletti szülői igény esetén. A napközis ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik és 15,30-ig tart. A napközi otthonos ellátást a szakképző évfolyamos tanulók is igénybe vehetik. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei: A szülő igénye alapján a gyámhivatalok és a családsegítők jelzése alapján minden felügyeletre szoruló tanuló részére biztosított a napközi otthonba való felvétel. A következő tanévre a napközi otthonba való felvételt a szülő a szorgalmi időszak utolsó napjaiban kérheti. Indokolt esetben mód van arra is, hogy a felvételt tanév elején, illetőleg tanév közben írásban kérvényezze. A speciális szakiskola és a készségfejlesztő speciális szakiskola 9. osztályába jelentkezőknél a beiratkozás a felvételi kérelem beadásakor történik. A tanuló anyagi helyzetének nehézségei esetén a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek a családlátogatás után írásban meg kell keresnie az érintett önkormányzatok illetékeseit az étkezési térítési díj átvállalása ügyében. Térítési díj visszafizetésére vonatkozó rendelkezések: A szervezeti egységen belül nincsenek sajátos szabályozók, megegyeznek az általános iskola szervezeti egységében leirt szabályozókkal. b. Szakkörök: A szakkörök szervezésével és működtetésével kapcsolatos előírások megegyeznek az általános iskolai szervezeti egységben meghatározottakkal. c. Tömegsport A mindennapi testedzés formái, tömegsport és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás formái és rendje: A szervezeti egységen belül nincsenek sajátos vonatkozásai, ezért megegyezik az általános iskolai szervezeti egységében meghatározottakkal. d. Tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, A szakiskolai szervezeti egységben tanulók részt vesznek az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen. Kulturális és sport házi bajnokságok, versenyek megszervezése minden tanévben megtörténik, a helyezést elért tanulóink megyei illetve országos versenyeken képviselik intézményünket. e. Diáknap 93

Megegyezik az általános iskolai szervezeti egységben meghatározottakkal. f. Hit - erkölcstan oktatás A szakiskolában a kerettanterv alapján erkölcstan oktatás folyik. 10.1. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolással kapcsolatos feladatok Megegyezik az általános iskolai szervezeti egységben meghatározottakkal. 11. Tankönyvrendelés szabályai A szakterület nem határoz meg sajátos szabályokat, ezért a speciális szakiskolában és a készségfejlesztő speciális szakiskolában a tankönyvrendelés szabályai megegyeznek az általános iskola szervezeti egységében leírtakkal. 12. A nevelési-oktatási intézmény dokumentumainak nyilvánossága Megegyezik az általános iskola működési rendjében leírtakkal. Tanulóbalesetek megelőzésének vezetői pedagógusi alkalmazotti feladatai, tanulóbaleset esetén teendő intézkedések rendje: intézményi védő- óvó előírások. Az általános iskola működési rendjében meghatározottakon túl a következőkkel egészül ki: - a szakiskola évfolyamain a kötelező tanév eleji tűz- és balesetvédelmi oktatáson túl a napi gyakorlati munka megkezdése előtt a szükséges eszközökkel, szerszámokkal kapcsolatban ismétlő munkavédelmi oktatást kell tartani, melyek elsajátításáról visszakérdezéssel a munka megkezdése előtt a szakmai gyakorlatot tartó kollégának meg kell győződnie. A szakmai gyakorlat ideje alatt a szakoktatónak folyamatosan figyelnie kell az eszközök, szerszámok, gépek rendeltetésszerű használatára. Abban az esetben, ha meghibásodás történik, vagy a tanuló nem rendeltetésszerűen használja a szerszámot és ezzel veszélyezteti saját és mások testi épségét, a munkát köteles azonnali hatállyal beszüntetni. - A tanulók által használható gépek, eszközök jegyzéke a szakmai gyakorlat ideje alatt felnőtt felügyelete mellett a fűnyíró gép és a motoros szegélyvágó gép használatával egészül ki. 13. Tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége Megegyezik az általános iskola szervezeti egységben meghatározott eljárással. 14. Rendkívüli esemény Megegyezik az általános iskola szervezeti egységben meghatározott eljárással.

94

15. Szociális ösztöndíj, szociális támogatás Szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveiről jelen SZMSZ nem rendelkezik, mert jelenleg az intézmény költségvetésében erre elkülönített és felosztható pénzösszeg nem áll rendelkezésünkre. Az iskolai rendszerű szakképzés tekintetében a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, XVI. fejezete „A tanulókat megillető juttatások, kedvezmények” rész rendelkezik.

95

Üvegház Magyari Silvia

Szőlő Kormányos Zoltán

Zöldség 1. Baranyai László

Zöldség 2. Baranyai László

Gyümölcs 4. Kormányos Zoltán

Évelőkert Rojtosné Kiss Gabriella

Gyüm. 3. Kormányos Zoltán

Pihenőkert Rojtosné Kiss Gabriella Faház, garázs, szerszámtároló Kertészek

Gyümölcs 2. Kormányos Zoltán

Ugar Baranyai László

Gyüm. 4.

Kormán yos Zoltán

Gyümölcs 1. Gavallér György

1 számú melléklet

96

Komposzt telep Gavallér György

Park Magyari Silvia

2. számú melléklet

TANKERT ÉS PARK IRÁNYÍTÁSI FOLYAMAT ÁBRÁJA

IGAZGATÓ

SZAKISKOLAI INTÉZMÉNYEGYSÉG VEZETŐ SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ

MÉRNÖK TANÁROK SZAKTANÁROK SZAKOKTATÓK KERTÉSZEK

97

3. számú melléklet TECHNOLÓGIAI NAPLÓ előállított termék

munkafolyamat

sorszám

értékesítés

növénykultúra megnevezése

leírása

ideje

anyagfelhasználás

végezte

ellenőrizte

aláírás

aláírás

1.

2.

3.

4.

5.

98

mennyisége

selejt

kiadó

átvette

aláírás

aláírás

további felhasználás aláírás

mennyisége

4 számú melléklet

SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐI UTASÍTÁSOK KERTÉSZEK RÉSZÉRE (HETI BONTÁSBAN) 201... év …...... hónap …… nap …………-tól ……….-ig

DÁTUM (napok)

HATÁRIDŐ

FELADAT

FELELŐSÖK (Kertészek)

……………………………… ………………………………………. dátum

aláírás szakmai munkaközösség vezető

99

5. számú melléklet NAPI MUNKAJELENTÉS 201... év …………………………... hónap Dolgozó neve: ……………………………………………. Napok

Óra (tól-ig)

Munka megnevezése, elvégzett feladat

100

Munka igazolása, aláírás

6. számú melléklet

SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐI UTASÍTÁSOK GYAKORLATON

RÉSZTVEVŐ

GYAKORLATVEZETŐK

ÉS

OSZTÁLYOK

SZÁMÁRA 201... ……… hónap …….. nap ………-tól ……..-ig

Dátum (napok)

Felelősök Feladat

Osztály

Szakoktatók

Határidő

(Szaktanárok, Szakoktatók)

……………………………

……………………………………

dátum

aláírás Szakmai munkaközösség vezető

101

7. számú melléklet

ÉRTÉKESÍTÉSI ENGEDÉLY 201... év ……… hónap ….. nap termék, termény

sorszám

megnevezése

mennyisége

egységára

db/ aláírása

(db, kg, l (Ft/ stb.)

átadó

vevő,

átvevő

felhasználó

neve,

neve

aláírás

engedélyező aláírása

kg/ l)

A szervezeti egység minden dolgozója felelős -

a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért,

-

a szakiskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,

-

az energiafelhasználással való takarékoskodásért tantermen belül és a tankertben egyaránt,

102

-

a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért a tanteremben és a tankertben egyaránt,

-

vagyonvédelemért a tanteremben és a tankertben egyaránt,

-

a helyiséghasználat általános szabályai megegyeznek az általános iskola szervezeti egységében meghatározott szabályokkal.

103

IV. Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata

104

1. Vonatkozó jogszabályok: -

2011. évi CXC tv. A nemzeti köznevelésről

-

16/2008. (IV.30.) OKM rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet módosítása

-

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

-

1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról

A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza és szabályozza az intézmény -

tevékenységét,

-

irányításának rendjét,

-

működésének folyamatait, összefüggéseit,

-

szervezeti felépítését,

-

a hatásköri és függelmi kapcsolatokat,

-

a felelősséget a nevelés és gazdálkodás területén,

-

az ellenőrzés rendjét,

-

a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó szabályozást.

Biztosítja az alapfeladatok elvégzését és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására. Az intézmény munkáját az alapító okiratban foglaltak, a pedagógiai program, az ennek végrehajtására készült éves munkatervek, az intézményi nevelési és oktatási terv, valamint e szabályzat alapján végzi. A kollégiumban munkát végző közalkalmazottak munkavégzésük során a jelen Szabályzat szerint kötelesek eljárni. A szabályzat része az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzatnak. 2. A Kollégium jogi helyzete Az intézmény szervezeti egységeként működő Kollégium nem önálló jogi személy. Az intézmény működési feltételeit a fenntartó biztosítja.

105

3. A kollégiumi egység szervezeti felépítése:

Kollégiumi intézményegység vezető

Ápolónő

Munkaközösség-vezető

Csoportvezető nevelő tanárok

Technikai dolgozók: - takarítónők - fűtő

Gyermek és ifjúsági felügyelők 106

4. A kollégium működési rendje és célja: A kollégium működési rendje szabályozza a kollégium belső életét, ezen belül a tanulók mindennapi tevékenységét, az együttélés szabályait, a gyermek- gyermek és a gyermekfelnőtt viszonyt. A kollégium alkalmazkodik a felvételt nyert gyermekek és fiatal felnőttek szükségleteihez, részben átvállalja a család szocializációs feladatait, a tanulók egészséges fejlődésének biztosítását, gondozását, nevelését hátrányos megkülönböztetés nélkül. Célja továbbá, hogy nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkört biztosítson a jogi normatívák megtartása mellett a tanulók és a dolgozók számára egyaránt. Előírásai mindannyiunk számára egyformán iránymutatóak, megkövetelik a közösségi lét általános szabályainak megtartását, az intézeti vagyon védelmét, a törvényi előírások tiszteletben tartását, a gyermekek és a nevelők egymás iránti kölcsönös megbecsülését. Törekedni kell a gyermekek megismerésére, pozitív személyiségjegyek erősítésére és kölcsönös bizalmon alapuló, őszinte nyílt nevelési légkör kialakítására. El kell érni a házirendben foglalt jogok és kötelezettségek, napirendi elvárások egységes érvényesítését. Biztosítani kell az érdekérvényesítés és panaszjog lehetőségét. Szükségszerű, hogy a nevelőmunka folyamatában résztvevők ugyanazon elv alatt ugyanazt értsék a pedagógiai környezetben akkor is, ha eltérő gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, és különböző szakfeladatot látnak el. A kollégium működési rendjét az általános iskolai és a szakiskolai intézmény egységhez igazodva a tanévenként megjelenő miniszteri rendelet alapján készült munkaterv határozza meg. 4.1. A kollégium nyitvatartási rendje: A kollégium működési rendje kéthetes ciklusokat foglal magába: minden második hétvégén a tanulók hazautaznak. Hazautazás pénteken 12,00 órától 18,00 óráig történik. A törvényes képviselő előzetes írásos engedélye alapján a tanulók önállóan, egyedül közlekednek. Engedély nélkül a törvényes képviselőnek vagy az általa megbízott felnőtt kíséretében adjuk haza a gyermekeket. Visszaérkezés a hét első tanítási napját megelőző nap 12,00 órától 18,00 óráig, a házirendben foglaltak szerint. 107

Hétköznap, tanítási időben 8,00 órától 11,30 óráig a kollégiumban nem tartózkodik tanuló. 11,30 órától 20,00 óráig kerül lebonyolításra a kollégium napi programja, ahol a nevelőtanár és a gyermek- és ifjúsági felügyelő kollégák szolgálati beosztás alapján látják el napi feladatukat. Hétköznap a gyermek- ifjúsági felügyelő kollégák 12,00 órától 20,00 óráig illetve 20,00 órától 08,00 óráig látják el szolgálatukat. Szombaton és vasárnap kéthetente illetve igény szerint van nyitva a kollégium. Ebben az esetben, a kollégiumban beosztás alapján a felügyeletet biztosítani kell. Nappali felügyelet 8,00 órától 20,00 óráig, az éjszakai felügyelet 20,00 órától 08,00 óráig tart. A kollégium napi működési rendjét és időbeosztását a házirend tartalmazza, mely szorosan kapcsolódik és alkalmazkodik az általános iskola és a szakiskola működési rendjéhez. A kollégium zárva tartása alatt, előzetes egyeztetés és írásbeli szerződés alapján a kollégium helyiségei bérbe adhatók, vagy rendezvények számára kiadhatók. Ennek lebonyolítása a szerződéskötés vonatkozásában az igazgató, a gyakorlati megvalósításban az intézmény gondnokának a feladatkörébe tartozik. 5. Szakmai vezető (kollégium intézményegység vezető) A szakma irányelveinek és a belső szabályzatoknak megfelelően szervezi és irányítja az intézményegységben élő gyermekek gondozását, nevelését és szükségleteiknek megfelelő ellátását. Figyelemmel kíséri az intézmény életét, technikai, szervezési, humán erőforrás gazdálkodást érintő módosító javaslatokat tesz. Szervezi és előkészíti a szakmai továbbképzéseket. Feladatkörét érintő szakmai programokon képviseli az intézményt. Javaslattételi joga: - Gondozási és nevelési tevékenység korszerűsítésére, szabályzatok módosítására. - Az intézményegység szakmai munkájának hatékonyságát, gazdaságosságát javító új szervezési módszerek, technikák bevezetésére. - Munkatársak jutalmazására, fegyelmi felelősségre vonására. Önállóan dönthet: - Sürgős esetben, életveszély elhárítás esetén. 108

5.1. Az intézményegység vezetőjének munkarendje: A kollégium nyitvatartási idején belül 11,30 órától 16,00 óráig az igazgató és az intézményegység vezetői közül legalább egyiküknek az intézményegységben kell tartózkodnia. Az intézményegység vezető a tanév elején meghatározott munkarendje szerint végzi napi munkáját. Ettől a munkarendtől eltérni csak indokolt esetben, az igazgatóval történt egyeztetés után lehet. A tanítási szünetekben, az intézményegység vezető munkaidő beosztása az előre elkészített és elfogadott ügyeleti beosztás alapján történik. Az intézményegység vezető a hét végén és ünnepnapokon készenléti ügyeletet az ügyeleti beosztás alapján tart. A távozó vezető után, 16,00 és 20,00 óra között a szervezett foglalkozást tartó nevelő tanár, vagy megbízott gyermek- és ifjúsági felügyelő tartozik felelősséggel az intézményegység rendjéért és szükséges esetben az intézkedésért. 5.2. Az intézményegység vezetőjének helyettesítése: A kollégium folyamatos működésének biztosítása érdekében az intézmény egység vezető egy hetet meghaladó távolléte esetén helyettesítését, a szakmai munka szervezése és ellenőrzése területén, a munkaközösség vezető, igazgatói megbízás alapján látja el. A vezető visszatértével beszámolási kötelezettsége van. Intézkedési jogköre csak a saját intézményi egységén belül, az igazgatóval történt egyeztetés alapján biztosított. 5.2.1. Csoportvezető nevelő tanár Felelős a kollégiumban élő gyermekek és fiatal felnőttek testi – pszichés fejlődéséért, magatartási és tanulmányi előmeneteléért. Megszervezi a tanulási képesség fejlesztését, rendszeresen kapcsolatot tart a csoportjában lévő tanulók tanáraival. Megtervezi és heti rendszerességgel szabadidős foglalkozásokat tart csoportjának. Elősegíti gondozottai szocializációját, csoportba való beilleszkedésüket. Szükség esetén besegít a gyermek- és ifjúsági felügyelő gondozási feladataiba. 5.2.2. Gyermek és ifjúsági felügyelő Feladata: A nevelő-gondozó tevékenységében a nevelő segítőtársa a kollégiumban. A nevelővel közösen elvégzett tervező munka alapján önállóan végzi a szabadidő szervezését, a

109

játéktevékenységek, gondozási feladatok, napirendi feladatok, ügyelet, éjszakai felügyelet ellátását. A gyerekek fejlődését figyelemmel kíséri, javaslatot tesz kivizsgálásra. Kapcsolatot tart a szülőkkel. Adminisztrációs teendők ellátása. 6. A kollégiumi felvétel és elhelyezés rendje: - a kollégiumba felvehető létszám: az alapító okirat szerint, maximum 80 fő, - a kollégiumba a szülők 1 év időtartamra felvételt kérnek az általános iskola, a speciális szakiskola, valamint a készségfejlesztő speciális szakiskolai évfolyamra beiskolázott tanulók számára, - gyermekvédelmi szempontokat figyelembe véve, a nevelési tanácsadó, illetve családsegítő javaslata alapján a tanulók elhelyezést nyerhetnek a kollégiumba, - annak a tanulónak a kollégiumi felvétele nem tagadható meg, akinek felvételét vagy átvételét a gyámhatóság kezdeményezte, - kollégiumban való elhelyezés történhet az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének kezdeményezésére és az osztályfőnök javaslata alapján is, - a földszinten a fiúhálók kerültek kialakításra, - emeleten a leány tanulók kerültek elhelyezésre. A tanulók a tanévkezdést megelőző napon költöznek be a kollégiumba. A kollégiumba felvett tanulókból csoportokat alakítunk ki Teljes kihasználtság esetén 6 fiú és 3 lány csoport szervezése indokolt. A kollégiumba való beköltözés alapfeltétele, hogy: - az intézmény tanulója legyen, - felvételt nyerjen a kollégiumi elhelyezéshez, - a tanuló a beköltözés első napján rendelkezzék orvosi igazolással – „6 héten belül fertőző betegségben nem szenvedett, egészséges, közösségbe mehet”. 7. Kollégiumi tanulói jogviszony megszűnésével kapcsolatos eljárások: Kollégiumi jogviszony megszűnik: - a tanulmányi év végén akkor, ha írásban nem kéri a szülő gyermeke újra felvételét kollégiumba, - a tanuló iskolai tanulmányainak megszűntével a kollégiumi tanulói jogviszonya is automatikusan megszűnik, 110

-

ha a családi körülmények normalizálódása következtében a gyermek családban történő ellátása biztosítottá válik, és a szülő a kollégiumi ellátás megszűntetését írásban kéri,

- megszűnteti a gyámhatóság a védelembe vételt, melyben a kollégiumi elhelyezést előírták a szülők számára, - kezdeményezés történhet a tanuló kollégiumi elhelyezésének felfüggesztésére, ha a tanuló alapvető tevékenységekben nem tudja magát kiszolgálni, vagy súlyos egészségkárosodása miatt egyéni bánásmódot igényel, - fegyelmi határozat alapján, A kollégiumból kikerülő tanulóink sorsáról, a családba való beilleszkedés, ellátottság, gondozottság mértékéről a gyermek- és ifjúsági felelős informálódik, legalább egy évig, az érintett tanulóval kapcsolatot tart. Az estlegesen felmerülő nehézségek, és problémák megoldásában lehetőségei szerint segítséget nyújt, elsősorban a tanulónak, másodsorban a szülőnek. 8. Szülőkkel való kapcsolattartás rendje: Szóban: Szülő és nevelőtanár - gyermekfelügyelő - vasárnap délutáni beérkezéskor személyesen, - pénteken délután a tanulók hazautazáskor személyesen, - telefonon, bármilyen a gyermeket érintő ügyben indokoltságának megfelelően a hét bármely napján, Szülő és gyermek - a szülő telefonon 19,00 – 20,00 között hívhatja a gyermekét. Írásban: Szülő és nevelőtanár - gyermekfelügyelő -

levél formájában.

A szülők észrevételeiket minden esetben megtehetik: -

a csoportvezető gyermekfelügyelőnél szóban,

-

a csoportvezető nevelőtanárnál szóban,

-

a kollégium vezetőjénél szóban és írásban,

-

a térítési díjjakkal kapcsolatban gazdasági irodán írásban és szóban,

- indokolt esetben az igazgatónál szóban és írásban – az ügyintézés ideje, a törvényben, vagy a törvény felhatalmazása alapján más jogszabályokban meghatározott munkanap. 111

9. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések: A tanuló, az iskolához hasonlóan a kollégiumban is köteles távolmaradásának időtartamát szülői, vagy orvosi igazolással igazolnia (az igazolás módját a házirend tartalmazza). A tanuló távolmaradásának engedélyezését a szülő előzetesen írásban kérheti. A beteg tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem tartózkodhat a kollégiumban. A nevelő, gyermekfelügyelő, ha megítélése szerint a tanuló beteg, gondoskodik a többi tanulótól való elkülönítésről és a lehető legrövidebb időn belül értesíti annak szüleit. A szülőnek gondoskodnia kell a tanuló hazautaztatásáról és otthoni ápolásáról. Ha a hazautaztatás nem oldható meg, a kollégium ápolónője intézkedik a betegnek az egészséges tanulóktól való elkülönítéséről, és egészségügyi ellátásáról. Gyógyulás után a diák orvosi igazolással – „egészséges, közösségbe mehet” – térhet vissza a kollégiumba. 10. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje: A kollégiumban elhelyezett tanulók egészségügyi felügyeletét az intézet orvosa heti két alkalommal meghatározott rendelési időben látja el, az ápolónővel együtt munkaköri leírás alapján.

Tevékenységük

megegyezik

az

általános

iskolai

szervezeti

egységben

meghatározottakkal, a következő kiegészítéssel: - az ápolónő kapcsolatot tart a helyi szakrendelővel, indokolt esetben a tanulót szakrendelésre elkíséri, - a tanítási szünetekről a kollégiumba visszaérkező gyerekek egészségügyi szűrését elvégzi és meggyőződik arról, hogy rendelkeznek-e az orvosi igazolással, mely a tanuló közösségben való elhelyezését tanúsítja, - a tanulók gyógyszerezése az ápolónő közreműködésével, távollétében a csoporthoz rendelt gyermekfelügyelő irányításával, a gyógyszer beszerzési és kezelési szabályzata alapján az orvosi előírásoknak megfelelően történik. 11. Étkezés: A gondozott gyermek számára naponta, az életkornak megfelelő, legalább ötszöri, legalább egy alkalommal meleg, az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkezést kell biztosítani, a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően. Ha a gondozott gyermek egészségi állapota indokolja, részére az orvos előírásainak megfelelő speciális étkezést kell biztosítani. Azok a tanulók, akik minden hétvégén hazamennek heti 5 nap étkezést vesznek igénybe. 112

Ennek megoszlása: - pénteken reggeli, tízórai, ebéd, - vasárnap uzsonna, vacsora, Az intézményben tálaló konyha működik. Külső cég heti étlap alapján naponta szállítja gyermekek számára az ételt. Az étlap összeállításába nincs véleményezési lehetősége az iskolaorvosnak, védőnőnek és a tanulóknak. 12. Térítési díj be- és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések: A kollégiumi elhelyezés ingyenes. A szülő térítési díjként a napi ötszöri étkezés normatíváját köteles folyó hó 10-ig az intézmény pénztárába, vagy akadályoztatása esetén, csekken befizetni. A tanulói jogviszony bármely okból való megszűnése, vagy szüneteltetése esetén az étkezési díj többlet befizetésének visszatérítéséről a megszűnést, illetőleg szüneteltetés kezdetét követő egy hónapon belül a gazdasági iroda intézkedik. A gazdasági iroda a hiányzás miatt igénybe nem vett étkezésekre befizetett térítési díjat, a következő befizetés alkalmával beszámítja. A lemondás telefonon, vagy személyesen a gazdasági irodában történik. A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket az önkormányzat határozata állapítja meg.

113

13. A létesítmények és helyiségek használati rendje: A kollégium létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Értelemszerűen ebbe beletartozik a kollégium környezetében lévő játszótér és sportpálya területe is. A kollégium minden dolgozója és tanulója felelős – indokolt esetben – anyagilag is: - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, - a kollégium rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energiafelhasználással való takarékoskodásért, - a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanuló által szándékosan okozott kárt a szülő köteles minden esetben az intézmény pénztárába befizetni. 13.1. Általános szabályok a helyiséghasználattal és területhasználattal kapcsolatban: A tanulók a kollégium létesítményeit, helyiségeit csak felnőtt felügyelettel használhatják. Tanítási órán kívül csak a kollégiumba beíratott tanulók tartózkodhatnak a kollégiumban. Az általános iskola és a szakiskola tanulói előzetes megbeszélés alapján használhatják, felnőtt felügyelete mellett a kollégium létesítményeit. A kollégium egyes helyiségeinek berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményegység vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt a felügyelet nélkül hagyott termeket zárni kell. A külső, nem a kollégiumhoz tartozó igénybevevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben és ideig tartózkodhatnak az épületben. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani a kollégium munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. A helyiségek intézményegységenként történő szabályozása a házirendben történik. 14. A reklámtevékenység szabályozása: Az intézmény egész területén csak a gyermekeknek szóló kizárólag az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, kulturális tevékenységgel, valamint a társadalmi és közéleti tevékenységgel kapcsolatos reklámok helyezhetők el az igazgató engedélyével.

114

15. Tanulási képesség fejlesztése A nevelő az oktató - nevelő tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek - egyéni képességét, tehetségét, - fejlődésének ütemét, - szociokulturális helyzetét, fejlettségét, - sajátos nevelési igényét. (Lásd Pedagógiai Program) 15.1. A tanórán kívüli foglalkozások rendje és szervezési formái: A tanórán kívüli foglalkozások a heti rendben és rendszerességgel kerülnek megszervezésre, lebonyolításra. A kollégiumi intézményegység működésében biztosítja, hogy a délután folyamán a tanulók az iskola által szervezett foglalkozásokon és fakultatív hitoktatáson részt vegyenek. A kollégium tanórán kívüli tevékenységébe a következő foglalkozások megszervezése tartozik: - kulturális foglalkozás, - sporttevékenység, testedzés, - játék, önismeret, - technikai tevékenység, - informatikai ismeretek gyakorlása, - munkafoglalkozás, - séta, kirándulás. A szolgálatban lévő nevelő és gyermekfelügyelő felel a rábízott gyermek felügyeletéért, testi épségéért, és az intézmény vagyonáért. 15.2. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolással kapcsolatos feladatok: Az ünnepélyek és megemlékezések rendjét, a tanév rendjében meghatározottak figyelembe vételével a felelősök megjelölésével az intézmény éves munkatervében rögzítjük. A kollégium részt vesz az általános- és szakiskolai intézményegységek által megszervezett nemzeti ünnepeken és megemlékezéseken. A hagyományoknak megfelelően, a kollégium az ünnepségsorozatból elsősorban a népszokásokhoz fűződő ünnepségek megszervezéséért és lebonyolításáért felelős. Ezek a következők: - Terménykiállítás, Teleki nap. 115

- Mikulás, Karácsony: az ünnepkörhöz kapcsolódó irodalmi és zenei anyag megismerésén túl az ajándékozás örömét biztosítja a gyermekek számára. - Álarcos bál: a népszokás felidézése mellett a tanulóknak élmény a farsangi szemüvegek, dekorációk

elkészítése.

Zenés

táncos

délután

szervezése

a

kollégiumban

élő

gyermekeknek, fiatal felnőtteknek. - Készülődés a húsvéti ünnepekre, népi hagyományok megismerése. - Anyák napi versek gyakorlása, ajándék készítése. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink részt vegyenek Gyömrő város kulturális eseményein, ünnepségein. 15.3. Mindennapi testedzés formái: A kollégium működési rendjében különös tekintettel, kellő figyelemmel kell lenni arra, hogy a tanulók számára a szabadban végzett mozgás biztosított legyen. Ettől eltérni tornaterem hiányában csak az időjárás függvényében lehet. Minden csoport számára biztosítani kell, hogy naponta legalább egy órát a gyerekek a szabad levegőn sportoljanak, játsszanak, versenyezzenek, az iskola által szervezett tömegsport órákon túl. A kollégium vezetője ezeket figyelemmel kíséri a kollégiumban a szabadidő hasznos eltöltésének ellenőrzése kapcsán. 16. A kollégiumi könyvtár működési rendje: Az iskolai könyvtár a Teleki kastélyban a kollégium épületében működik. A nyitvatartási rendet a könyvtáros javaslata alapján tanévenként az iskola igazgatója határozza meg. A könyvtárat az intézmény dolgozói és tanulói vehetik igénybe, a szolgáltatások használóinak körét az igazgató bővítheti. A könyvtár használata ingyenes. A könyvtári állomány nagyobb része kölcsönözhető illetve részben kölcsönözhető, kisebb része csak helyben olvasható. A kölcsönözhetőség körét a könyvtáros határozza meg. Ha a könyvtár állományába tartozó könyv elveszik, vagy megrongálódik, az olvasó köteles másik példányról gondoskodni. Amennyiben az olvasó a könyvtárral szembeni tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros tanuló esetében az osztályfőnökhöz fordulhat. A tanítási év végén illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell. Tanítási szünetben a könyvtár zárva tart. A könyvtári állomány nyilvántartása a SZIRÉN számítógépes program és az egyedi nyilvántartó könyv alapján történik.

116

A könyvtári állomány fejlesztése a tankönyvtámogatás 25 %-ából történik, mely megoszlik a tartós tankönyvek vásárlására, illetve a gyermek-, ifjúsági-, szak-, és szépirodalom, valamint a felnőtt szakirodalom területei között. 17. A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének formái: Jutalmazás: - kollégiumi gyűléseken való szóbeli dicséret, - írásbeli dicséret, - rendezvényeken való részvétel, illetve az ott elért eredmények, sikerek tárgyi jutalmazása, - jutalomkirándulások. Fegyelmezés: - Szóbeli figyelmeztetés a kollégiumi gyűléseken, vagy személyesen. - Írásbeli figyelmeztetés, - A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel. - Ismétlődő, vagy nagyobb vétség esetén fegyelmi tárgyalás. 18. A tanulóbalesetek megelőzésére tett intézkedések: Intézetünk területén lévő veszélyforrásokat, a tanulók egészségének és testi épségének megóvását, szolgáló előírásokat a tanév elején, a pedagógusoknak, nevelőknek a tanulók fejlettségi szintjének megfelelően ismertetni kell. Ennek a tényét és tartalmát kollégiumi naplóba dokumentálni kell. Az intézmény dolgozója ha az egészségre, testi épségre vonatkozó akár potenciális, akár konkrét veszélyforrást észlel, köteles jelenteni a közvetlen vezetőjének, aki ezután megteszi a szükséges intézkedéseket. A

dolgozó,ha olyan veszélyforrást észlel, amely közvetlenül, és súlyosan érintheti az

egészséget és a testi épséget (pl. áramütés veszélye), akkor a veszélyforrás helyéről a tanulókat azonnal el kell távolítani és a hely őrzéséről, lezárásáról gondoskodni kell. Ezután eleget kell tenni a bejelentési kötelezettségnek.

117

18.1.Tanuló-és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatok: Az intézmény dolgozóinak feladata Bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén: - A sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges orvost kell hívni. - A veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie. - Tanuló- és gyermekbaleset esetén a felügyeletet ellátó személy erről haladéktalanul értesíti az igazgatót, távolléte esetén a helyettest. - Értesíti a szülőt, gondviselőt. Bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén a tanuló ellátásában a színhelyen lévő valamennyi nevelőnek is részt kell venni. Az elsősegélynyújtást végző csak annyit tehet, amihez biztosan ért, bizonytalanság esetén meg kell várni a szakember segítségét. 18.2. Rendkívüli esemény 18.2.1. Bombariadó, tűzriadó. A tanulók a kollégiumban látható helyen feltüntetett menekülési útvonal mentén hagyják el a helyiséget. Gyülekezési hely a kollégium előtt lévő salakos sportpálya. Gyülekezés után minden nevelő, gyermek és ifjúsági felügyelő ellenőrzi a saját csoportjának a létszámát. Telefonon segítséget hív. (rendőrség, tűzoltóság, mentő). Értesíti az intézmény vezetőjét. 18.2.2. A gondozott halála esetén végzendő teendők 1. A halál gyanújelének észlelésekor azonnal értesíteni kell az illetékes orvost. 2. A halál beálltának megállapítására csak az orvos jogosult. 3. A halottat izolálni kell a kollégiumban lévő gyermekektől. Az orvos megérkezéséig elő kell készíteni a szükséges dokumentumokat: személyi igazolvány, egészségügyi nyilvántartás. 4. Rendkívüli haláleset esetén az orvos utasításainak megfelelően kell intézkedni (hatóság értesítése). 5. Törvényes képviselő értesítése. 6. A halott elszállításáról a törvényes képviselő akadályoztatása esetén az alábbiak szerint intézkedni kell: Orvosi engedély kézhezvétele, a település temetkezési szolgálatának értesítése. 7. A halott elszállítását követően a gondozó (nevelő/gyermek és ifjúsági felügyelő) az elhunyt pénzéről, értékeiről leltárt készít két példányban. És két tanúval aláíratja. Ékszereket a 118

színűk szerint, pénzt összeg – és sorszámszerűen feltünteti. Használati tárgyait, ruhaneműjét felleltározva raktárban kell elhelyezni. (későbbiekben a leltárba vett érték hagyaték) 8. A hagyaték tanúk előtt, leltár szerint az átvevő aláírása ellenében adható ki. Az átvételi jegyzőkönyvön az átvevő személyi azonosító adatait is fel kell tüntetni. A jegyzőkönyv egy példányát át kell adni. 9. A gyám tisztsége a gyámolt halálának beálltával megszűnik, ezért részére a hagyatékot kiadni nem lehet. 19. A gondozó – nevelő személyzet magatartási szabályai és titoktartási kötelezettsége Az intézmény valamennyi dolgozójának és gondozottjának egymáshoz való viszonya a tiszteletre épül. Nagyon fontos a gyermek és felnőtt bizalomra épülő kapcsolata. Tilos a gyermeket: - Megütni, egyéb módon bántalmazni. - Megfélemlíteni. - Megfenyegetni, sértő kifejezésekkel illetni. - Indulatosan, durván szólítani, ellátni. - Megszégyeníteni, kiszolgáltatottság érzését szándékosan erősíteni. - Bezárni, személyes tárgytól megfosztani – kivéve, ha tiltott tárgy van a birtokában. Általános elvárások - A dolgozó külső megjelenésére fordítson kiemelt figyelmet. - Munkáját jellemezze a pontosság, megbízhatóság, együttműködési készség, önfegyelem, pozitív hozzáállás, empátia, felelősség, tapintatosság, szakmai ismeret. - Törődjön saját egészségével. Kötelező foglalkozás – egészségügyi orvosi vizsgálaton való részvétel. - Fertőző betegségben szenvedő munkatárs az intézményben nem tartózkodhat, munkát nem végezhet. - A dolgozó munkaideje letelte után csak indokolt esetben és közvetlen felettese engedélyével tartózkodhat az intézmény területén. A nevelő és nevelő - oktató munkát közvetlen segítő munkakörben foglalkoztatottakat titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a fiatal felnőttel és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást.

119

A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a tanulói jogviszonnyal összefüggő adatokra: - a magatartással, - a szorgalommal, - a tudás értékelésével, - a vizsgákkal kapcsolatos információk, - a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekre, a tanulói balesetekre vonatkozó adatok. A titoktartási kötelezettség határidő nélkül fennáll a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is. 20. A tanulók véleménynyilvánításának, panaszjogának és rendszeres tájékoztatásának rendje: A kollégiumi tanulóknak meg van a lehetősége, hogy szabad véleményt nyilvánítsanak a kollégiumot érintő kérdésekben a kollégiumi gyűlés keretében, melyre havonta egy alkalommal kerül sor. Segítséget kérhetnek személyes ügyekben kollégiumi gyűléseken, a nevelőkkel, illetve a kollégium vezetőjével való személyes beszélgetésekkor. Cél: a gondozottak vélemény nyilvánítására, panaszjogának érvényesítésére megfelelő fórum megteremtése. Az érdekérvényesítés során a fokozatosság elve kell, hogy érvényesüljön. 1. Nevelő: A gyermekeknek és fiataloknak joguk van ellátásának körülményeivel kapcsolatos észrevételeiket, esetleges panaszaikat azonnal szóban jelezni az adott esetben jelen lévő nevelőnek, aki kivizsgálja azt, ha lehetősége van rá, orvosolja az esetleges panaszt. Amennyiben erre nem adódik lehetősége, írásban továbbítja azt a megfelelő fórum felé. 2. Intézményegység vezető: A gyermekeknek és fiataloknak joguk van ellátásának körülményeivel kapcsolatos észrevételeiket, esetleges panaszaikat szóban vagy írásban jelezni az intézményegység vezetőjének, aki kivizsgálja azt, ha lehetősége van rá, orvosolja az esetleges panaszt. Amennyiben erre nem adódik lehetősége, írásban továbbítja azt a megfelelő fórum felé. 3. Kollégiumi gyűlés: A gyermekeknek és fiataloknak joguk van ellátásának körülményeivel kapcsolatos észrevételeiket, ötleteiket, esetleg panaszaikat a kollégiumi gyűlésen szóban társaik és a jelen lévő felnőttek elé tárják, akik kivizsgálják azt, ha lehetőség van rá, orvosolják az esetleges panaszt. Amennyiben erre nem adódik lehetősége, írásban továbbítja azt a megfelelő fórum felé. 120

21. Kapcsolattartás 21.1. Az intézményegységekkel való kapcsolattartás rendje: A kollégium állandó, napi kapcsolatot tart fenn az iskolával és az ott oktató pedagógusokkal, osztályfőnökökkel (nevelő tanárok hospitálása, egyéni beszélgetések). Meghívás alapján, az általános iskolai és szakiskolai intézményegység részt vesz a hagyományos rendezvényein. A kollégium vezetője külön is rendszeres kapcsolatot tart fenn az egységek vezetőivel a vezetőségi értekezleteken, hetente, illetve az egységek közt esetenként felmerülő problémák megoldása kapcsán. A kollégium vezetője átveszi az iskola igazgatójának a hatásköréből a következőket: - a kollégium nevelő - oktató munkájának szervezése, irányítása, ellenőrzése, - a kollégiumban elhelyezett tanulók ellátottságának, gondozottságának ellenőrzése, - a kollégiumi dolgozók munkaidő beosztásának elkészítése, - a szükséges helyettesítési feladatok ellátása, - a kollégiumi dolgozók szabadságolási tervének elkészítése, nyilvántartása, - a kollégiumi ügyeleti rend megszervezése, - a kollégium működésével kapcsolatos szakmai feladatok megoldása. A kollégium a nevelőtestület hatáskörébe nem ruház át semmilyen kollégiumi feladatot. A kollégiumba kollégiumi szék nem működik, hanem a kollégium egy személyt (nevelő tanárt) delegál az iskolaszékbe. 21.2. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás formái és rendje: A kollégiumban nem működik önálló diákönkormányzat. A tanulók jogainak orvoslása és fegyelmi problémáinak megoldása az iskolai diákönkormányzaton keresztül történik. 21.3. A külső kapcsolatok rendszere: A kollégium kapcsolatot tart fenn az intézmény külső partnerei közül: -

„Elhagyott és Fogyatékos Gyermekekért” Alapítvány,

-

Máltai Szeretet Szolgálat,

-

Gyömrői Polgármesteri Hivatal,

-

Önkéntes Központ Alapítvány,

-

Református Egyház,

-

Evangélikus Egyház,

-

Szent Vitus Alapítvány,

121

Ezek a partnerek rendszeres meghívást kapnak a kollégium rendezvényeire: Mikulás, Karácsony, farsang. A kapcsolattartás formái: levél, telefon. A kapcsolat felvételéért felelős a kollégium vezetője, illetve az ezzel külön megbízott dolgozók. A gyermekeket védő, óvó feladatkörnek megfelelően, az intézmény GYIV felelősén keresztül, a kollégium kapcsolatot tart fenn a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal is. 22. Beléptetés az intézménybe: Az intézményünk nyitott, de a zavartalan nyugodt nevelő-oktató munka megköveteli, hogy a napi munka folyamán csak szabályozott körülmények között legyen látogatható. A látogatásra kijelölt helyeken kívül minden más helyiség zárt, esetenként engedéllyel, csak kísérővel látogatható. A kollégiumba a szülői látogatás hétfőtől péntekig 14,00 órától 15,00 óráig, vasárnap 12,00 órától 18,00 óráig biztosított. A látogatás helye a kollégium zsibongója. A gazdasági iroda ügyintézési időpontja 08,00 órától 15,00 óráig tart, befizetések a pénztári nyitva tartás alapján hétfő- szerda- pénteki napokon 11,00 órától 14,00 óráig biztosított. Az ügyintézés helye az iskolatitkár és a kollégiumot vezető igazgató helyettes irodája, akik az ügy jellegénél fogva a további ügymenetről gondoskodnak. A délutáni szervezett foglalkozások látogatása csak a foglalkozást tartó pedagógus engedélyével lehetséges, kivételt képez ez alól, ha a látogatás ellenőrzési céllal történik. 22.1. Fenntartó, szakértő, illetve más személyek látogatása az intézményben: A

pedagógiai

szakértő,

szaktanácsadó,

Klebelsberg

Intézményfenntartó

Központ

képviseletében megjelenő munkatársak fogadása az igazgató akadályoztatása esetén az intézményegység vezetőjének a feladata, aki gondoskodik arról, hogy a látogatás célja maradéktalanul realizálódjék az intézményben. A délután szervezett foglalkozások csak az intézményegység vezető jelenlétében látogathatók előzetes bejelentkezés, vagy a tanév elején elfogadott és megismert ellenőrzési terv szerint. A tanítási szünetekben csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak a kollégium területén. A nyári tanítási szünet munkarendjét a területen az igazgató, az intézményegység vezetőjével egyeztetve tanévenként határozza meg.

122

23. Rendezvények, továbbképzés, ellenőrzés 23.1. Szakmai rendezvényeink a hagyományok tükrében: -

őszi, tavaszi nevelési értekezlet intézményi szinten,

-

belső szakmai továbbképzések intézményegységen belül,

-

házi bemutató órák és azok munkaközösség szintű elemzése, értékelése,

-

tapasztalatcsere látogatások hasonló típusú kollégiumokban.

23.2. A felnőttképzés megszervezése: A kollégiumban a felnőttképzés a továbbképzési terv alapján, a nevelési értekezletekre meghívott előadók segítségével, illetve helyi tanfolyamok szervezésével történik. (lásd. Pedagógiai Program) 23.3. A belső ellenőrzés rendje: A pedagógiai munka belső ellenőrzésének a területeit, tartalmát, módszereit és ütemezését az éves munkaterv, illetve ellenőrzési terv foglalja magába, amely a leckefoglalkozásokon kívül kiterjed a szakkörökre és egyéb szabadidős tevékenységekre is. Ennek megszervezéséért és hatékonyságáért a kollégium vezetője a felelős. Az ellenőrzésben részt vesz a munkaközösség vezető is. Az ellenőrzés szempontjait a minőségfejlesztési program által kidolgozott értékelési rendszer határozza meg. Különös figyelmet kell fordítani a munka hatékonyságának, a munkafegyelemnek, a munkaidő jó kihasználtságának, a teljesítmény minőségének, a tanulók magatartásának, gondozottságának ellenőrzésére és értékelésére. Az ellenőrzési tervet és az ellenőrzés szempontjait minden évben nyilvánosságra kell hozni. Az előre nem tervezett, eseti ellenőrzésekről a kollégium vezetője dönt.

144

V. EGYMI

145

1. A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok köre 1.1. Alapul szolgáló törvényi szabályozók - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (15.§, 20.§, 27.§ (8), 45.§ (3), 47.§) - Magyarország Alaptörvénye (2011.04.25.) - 2011.

évi

CXII.

törvény

az

információs

önrendelkezési

jogról

és

az

információszabadságról  2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról - 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról - 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1.2. Alapul szolgáló rendeletek - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 229/2012. (VIII.28) Korm. rend. a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról - 32/2012. rendelet A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve - 326/2013. (VIII.30) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak

jogállásáról

szóló

1992.

évi

XXXIII.

törvény

köznevelési

intézményekben történő végrehajtásáról - 368/2011. (XII.31) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról - 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet a pedagógus továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 1.3. Belső szabályozók - Pedagógiai Program - Szervezeti és Működési Szabályzat - éves munkaterv Az intézményegység belső szabályozóit a törvényi, jogi változásoknak megfelelően módosítani, valamint évenként felülvizsgálni szükséges. 2. Benntartózkodás rendje Az utazó gyógypedagógus a mindenkori órarendje szerint az integráló intézményekben tartózkodik, továbbá a tanév elején meghatározásra kerül a heti egy alkalommal megtartott értekezlet, konzultációs nap időpontja, melyen köteles az intézményegységben tartózkodni. 326/2013. (VIII. 30.) A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak 146

jogállásáról szóló Kormány rendelet II. fejezet 7. rész (2a) Pedagógiai szakszolgálati intézményben a pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében leírtakat is figyelembe kell venni. 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az intézményegység ellenőrzésének megvalósítását az éves ellenőrzési terv rögzíti. 3.1. Az intézményegység-vezető főbb feladatai - Tanügy-igazgatási feladatok, dokumentumok kezelése, - tantárgyfelosztás készítése, jelenléti ívek ellenőrzése, - az intézményegység feladatkörében a nevelés, oktatás minél hatékonyabb működésének elősegítése, - az ellenőrzések során munkatervi követelményeknek megfelelően a teljesítések számonkérése az alkalmazottaktól, - a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze legyen, - a gyógypedagógus-álláshelyek pályázati anyagának véleményezése, - az intézmény-egységbe újonnan érkező gyógypedagógus (gyakornok) számára mentortanár kijelölése és a gyakornoki program haladásának ellenőrzése (lásd Gyakornoki Szabályzat), - a továbbképzési rendszer működésének tervezése, - támogassa

a

helyes

kezdeményezéseket,

ugyanakkor

intézményegység működése során felmerülő

kellő

hiányosságokat,

időben

jelezze

lehetőségei

az

szerint

intézkedjen. 3.2. Az ellenőrzés területei - Pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése, - a szakmai munkaközösség munkatervi feladatainak megvalósítása, - az egyéni és csoportos fejlesztési naplók, illetve egyéni fejlesztési tervek, tematikus tervek ellenőrzése, - időszakos, álladó, kiemelt és speciális ellenőrzések, - a tanulók nyilvántartásának ellenőrzése, - a személyes iratanyagok (alkalmazotti, gyermek) meglétének és szabályos vezetésének ellenőrzése, - tárgyi, személyi feltételek ellenőrzése, - a továbbképzési rendszer működésének ellenőrzése.

147

3.3. Az ellenőrzés formái - rehabilitációs foglalkozás ellenőrzése, - beszámoltatás, - dokumentumok ellenőrzése, - időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések. 4. Az intézményegység-vezető helyettesítési rendje Távolléte esetén intézkedésre jogosult felelős vezető a mindenkori munkaközösség vezető. 5. Külső kapcsolatok rendszere Az intézmény külső kapcsolataiban hivatalos és szakmai kapcsolati rendszer létezik. Kapcsolatok formája: rendszeres és időszakos. Módja: írásban, szóban, személyesen. A kapcsolattartás rendje: az intézményegység vezetője, a munkaközösség vezető, ill. az adott feladattal megbízott dolgozó útján. 5.1. Szakmai kapcsolatok - Monori, Vecsési, Gyáli Tankerület köznevelési intézményeivel, - ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, - Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálattal, - Pest megyei EGYMI-kel. 5.2. Hivatalos kapcsolatok - Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal, - Tankerületek illetékességi területén lévő Önkormányzatokkal, - Illetékes kormányhivatalokkal, - Gyermekjóléti Szolgálattal. 6. Az utazó gyógypedagógiai hálózat tevékenysége - Segítségnyújtás a befogadó intézmények integrációs programjainak kidolgozásában, módszertani megújulásukban, szemléletformálásukban, szervezeti fejlesztésükben. - Közreműködés az integrált nevelést, oktatást segítő környezeti feltételek megteremtésében. - Szükség szerint a befogadó intézmények pedagógusainak megsegítése: speciális tanácsadás a

tankönyvek,

taneszközök

megválasztásához,

a

differenciált

tanóravezetéshez,

tanulásszervezéshez konzultációk, team-munka formájában, tanfolyamok szervezése. 148

- Tájékoztatás, tanácsadásnyújtás a szülőknek. - Integrált nevelést segítő kiadványok kidolgozása: tanmenetek, módszertani kiadványok, feladatlapok. 6.1. Utazó gyógypedagógus feladatai (1 sz. melléklet Munkaköri leírás) - Munkája során figyelembe veszi a szakértői bizottság szakértői véleményét. - Az ellátandó gyermeket egyénileg vagy csoportosan fejleszti a szakértői vélemény alapján. - Feladata a személyes iratanyagokban történő változások naprakész nyomon követése. - Nevelő-oktató munkája során fejlesztési tervet készít minden rábízott gyermekről, tanulóról és tematikus tervet készít az egyéni és kiscsoportos rehabilitációs foglalkozáshoz kapcsolódóan. - Szakszerűen vezeti az egyéni illetve csoportos fejlesztési naplókat. - Rendszeresen vezeti az EGYMI protokoll dokumentációját (lásd protokoll mellékletek). - Megfigyeli a tanulók munkáját az adott csoportban, osztályban. - Felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét. - Habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat biztosít. - Együttműködik a integráló iskola pedagógusaival, oktató-nevelő munkájukat tapasztalatai alapján tanácsaival segíti. - A szülőkkel támogató kapcsolatot alakít ki, tanácsaival segíti őket. - Tapasztalatairól tájékoztatja a munkaközösséget, intézményegység-vezetőt, esetenként az intézményvezetőt. - Éves munkájáról beszámolót készít. 6.2. Az utazó gyógypedagógiai ellátás szervezeti formája, időkerete - Az utazó gyógypedagógiai ellátás szervezése a befogadó intézmények igényei és az EGYMI lehetőségei (személyi feltételek) alapján történik. - Az integráltan nevelt, oktatott sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót a sérülés típusának megfelelő végzettségű gyógypedagógus lát el. - A habilitációs-rehabilitációs órakeret biztosítása a jogszabályokban és a szakértői véleményekben rögzítettek alapján történik. - 1 rehabilitációs óra 45 perc.

149

6.3. A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló megismerésével kapcsolatos tanév eleji feladatok - Szakértői vélemény értelmezése, megbeszélése a többségi pedagógusokkal. - Aktív hospitálás, közreműködés a tanév első napjaiban, a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló átfogóbb megismerése érdekében. - Együttműködés a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló év eleji diagnosztikus mérésének elkészítésében. Segítségnyújtás a tantárgyi mérések összeállításában. - Együttműködés a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló egyéni fejlesztési tervének elkészítésében. - A befogadás segítése az osztályközösségben, segítségnyújtás a többségi tanulók érzékenyítésében. - A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló beilleszkedésének segítése (beszélgetés, egyéni foglalkozás, megfigyelés, tanulópárok alakítása stb.). 6.4 A tanév során a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését segítő utazó gyógypedagógiai feladatok 6.4.1. Sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló közvetlen fejlesztésével kapcsolatos feladatok - A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló előrehaladásának folyamatos figyelése, a tanuló értékelése, az eredmények megbeszélése a többségi pedagógusokkal. - Aktív hospitálás a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló átfogóbb megismerése és fejlődésének figyelemmel kísérése érdekében. - Eszköz,

módszer,

segédanyag

kiválasztásában,

alkalmazásában

segítségnyújtás,

javaslattétel széles kínálati lehetőség megteremtése. - Szükség szerint a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló egyéni fejlesztése, ill. egyéni fejlesztésének koordinálása az egyéni fejlesztési tervek alapján. - Habilitációs, rehabilitációs tevékenység biztosítása. 6.4.2. Az integráló intézmény többségi pedagógusaival történő kapcsolattartás feladatai, konzultációs lehetőségek - Az integráló iskola pedagógusainak szemlélet és attitűdalakításának segítése (előadások, bemutató órák, beszélgetések, konfliktuskezelés, esetmegbeszélések, stb.). - Javaslattétel a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez igazodó tanulási környezet kialakítására.

150

- Segítségnyújtás a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló szükségleteihez igazodó egyéni tanmenet készítéséhez, ill. a harmonizált tanmenetek összeállításában. - Segítségnyújtás a tanuláshoz szükséges eszközök kiválasztásához (tankönyv, speciális segédeszköz stb.). - Javaslattétel a gyógypedagógiai specifikus módszerek alkalmazására. - Az integráló iskolákban a sajátos nevelési igényű gyermekkel/tanulóval foglalkozó pedagógusok, segítő szakemberek szakmai team munkájában való aktív részvétel (munkaértekezletek, megbeszélések, belső képzések, esetmegbeszélés, tájékoztatás, információ átadás, stb.). - Konzultációs lehetőségek biztosítása a tanórákra való differenciált felkészülés segítése érdekében. -

Segítség az óravázlatok elkészítésében.

- A sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók sérülésspecifikus ellátásának feladataival és az integrációval kapcsolatos szakirodalom gyűjtése, ajánlása. 6.4.3. Szülőkkel történő kapcsolattartás feladatai A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló szülei számára tanácsadás fogadóórák keretein belül: - tanulási problémákkal kapcsolatban - nevelési problémákkal kapcsolatban - pályaválasztással kapcsolatban 6.4.4. A sajátos nevelési igényű tanulóval/gyermekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása - Egyéni fejlesztési terv készítése (T-052/2013) - Egyéni fejlődési lap és egyéni fejlesztési napló (TI-002/2013) illetve Csoportos fejlesztési napló egyéni fejlődési lapokkal (TI-003/2013) vezetése, átadása - Tanulók iratanyagának kezelése - Szakértői és kontrollvélemények - Diagnosztikus mérések (készség, képesség, tantárgyi tudás) - Egyéni fejlesztési terv – tanmenet, tematikus terv - Szülői konzultációs űrlapok - Pedagógiai vélemények - Hivatalos iratok, feljegyzések

151

7. Az utazó gyógypedagógusi hálózat tevékenységének folyamata 7.1. A tanév előkészítése Az együttnevelésről és az utazó gyógypedagógusi szolgáltatásról szóló tájékoztató levél, adategyeztetés minden év májusában az integráló intézményekkel, mely a következőket tartalmazza - Következő tanévben ellátandó tanulói névsor (oktatási azonosító) aktualizálása. - Újonnan belépő tanulók szakértői véleménye, soron következő kontrollvizsgálatok igazolása. - Tanulók pedagógiai jellemzése - Hiánypótlások, kiegészítések Határidő: június 30. Újonnan belépő tanulók pedagógiai jellemzésének elkészítése Határidő: szeptember 30. - A csoportbeosztások elkészítése. Határidő: augusztus 31. - Órarend tervezetek elkészítése, utazó gyógypedagógusok és az integráló intézmények pedagógusai között történő egyeztetés, konzultáció a rehabilitációs órák megtartásával kapcsolatosan. Határidő: augusztus 31. 7.2. Feladatok a tanév folyamán - Az ellátandó tanulók személyi anyagainak kezelése, adatgyűjtés, hiánypótlás. - Órarendek, csoportbeosztások végleges elkészítése. Határidő: szeptember 15. -

Az integráló intézmények vezetőinek tájékoztatása az intézményben együttnevelt sajátos nevelési igényű tanulók egyéni/csoportos fejlesztésének lehetőségeiről és a habilitációs, rehabilitációs ellátás formáiról, az utazó gyógypedagógus személyéről, órarendi beosztásáról. Tájékoztató a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók együttnevelése során kötelezően használt dokumentumokról, adminisztrációs teendőkről.

- Tanügyi dokumentumok megnyitása. - Megrendelőlap (Protokoll 1. sz. melléklet), Igazgatói határozat (Protokoll 5. sz. melléklet) igazolása Határidő: szeptember 15.

152

- Szülői nyilatkozat (Protokoll 2. sz. melléklet), Szülői konzultációs igénylőlap (6. sz. melléklet) kezelése. Határidő: szeptember 30. - Hospitálások során a gyermekeket/tanulók megfigyelése. - Pedagógiai/gyógypedagógiai mérések elvégzése. - Egyéni

fejlesztési

tervek

készítése

a

szakértői

vélemény

és

saját

szerint

egyéb

pedagógiai/gyógypedagógiai mérések alapján Határidő: szeptember 30. - Tematikus tervek készítése negyedéves lebontásban - Habilitációs/rehabilitációs ellátás folyamatos biztosítása. - Tanügyi

dokumentumok

naprakész

vezetése,

valamint

szükség

nyomtatványok kitöltése. Határidő: folyamatos. 7.3. Félévi feladatok - Egyéni és csoportos fejlesztési naplók aktualizálása, félévi hiányzások összesítése. - Egyéni fejlesztési terv módosítása. - Félévi beszámoló elkészítése. Határidő: január – I. félév vége 7.4. Tanév végi feladatok - Év végi pedagógiai/gyógypedagógiai felmérések. - Egyéni és csoportos fejlesztési naplók aktualizálása, éves hiányzások összesítése, lezárása. Határidő: június 15. - A lezárt naplók átadása az integráló intézményeknek. - Év végi beszámoló elkészítése. - A következő tanévben ellátandó tanulók személyi anyagainak kezelése, adatgyűjtés, hiánypótlás. Határidő: június 30.

153

8. Záradékok szövegezése Egyéni fejlődési lap és egyén fejlesztési napló Ezt az egyéni fejlődési lapot és egyén fejlesztési naplót ......... (betűvel) rehabilitációs alkalommal (órával), 1 (egy) tanulóra vonatkozóan a mai napon lezártam. Csoportos fejlesztési napló egyéni fejlődési lapokkal Ezt a csoportos fejlesztési naplót egyéni fejlődési lapokkal ......... (betűvel) rehabilitációs alkalommal (órával), …… (betűvel) tanulóra vonatkozóan a mai napon lezártam. Egyéni fejlesztési terv Ezt az egyéni fejlesztési tervet a ......... tanévre vonatkozóan a mai napon lezártam. 9. Mellékletek 1. sz. melléklet Megrendelő ellátáshoz 2. sz. melléklet Szülői nyilatkozat 3. sz. melléklet SNI nyilvántartó év végi 4. sz. melléklet Hiányzás lejelentés 5. sz. melléklet Igazgatói határozat 6. sz. melléklet Szülői – konzultáció igénylő lap 7. sz. melléklet a) Havi munkaidő igazolás b) Havi munkaidő igazolás záráshoz 8. sz. melléklet a) Munkaköri leírás (főállású utazó gyógypedagógus) b) Munkaköri leírás (óraadó utazó gyógypedagógus) 9. sz. melléklet Utazó gyógypedagógusi hálózat folyamatszabályozás 10. sz. melléklet Utazó gyógypedagógusi hálózat protokoll

154

144

145

146

147

148

149

150

151

8.a sz. melléklet

152

8.b sz. melléklet

153

9. sz. melléklet

154

FELADATKÖR 1.

Az ellátás helyszíne

2.

Gyermekek-kel való kapcsolattartás

HELYSZÍN

MEGVALÓSÍTÁS MÓDSZERE

- Kizárólag habilitációs órák tartására alkalmas helyiség. - A tárgyi feltételeknek a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról alapján történő biztosítása. Integráció-ban - a gyermek megfigyelése résztvevő speciális fejlesztő intézmény tevékenység a gyermekkel való közvetlen foglalkozásokon - a gyermek képességeinek megfelelő módszerek, terápiák, technikák alkalmazása - a gyermek terhelhetőségének figyelembevétele - a fejletlen vagy sérült funkciók korrigálása - az ép vagy kevésbé sérült funkciók fejlesztése - az egyéni sikereket elősegítő tulajdonságok, Az integrációban részt vevő tankerület többségi intézményei

HATÁRIDŐ

ELLENŐRZÉST VÉGZŐ

Tanév kezdete

EGYMI intézményegysé g vezető

Folyamatos

EGYMI intézményegység vezető

155

ELLENŐRZÉS MÓDSZERE Helyszíni szemlén készült jegyzőkönyv

Dokumentu m-ellenőrzés

SIKERKRITÉRIUM Optimális rehabilitációs- és munkakörülmény.

Fejlesztési terv készítése

funkciók fejlesztése - a gyermek/tanuló haladásának figyelemmel kísérése  Az ellátás célcsoportja / az ellátottak köre



Folyamatos

EGYMI intézményegysé g vezető

Dokumentu m-ellenőrzés

A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásának teljes lefedése

Folyamatos

EGYMI intézményegysé g vezető

Dokumentu m-ellenőrzés

Csoportok kialakítása

Folyamatos

EGYMI intézményegysé g vezető

Dokumentum ellenőrzés

Tanulói csoportok beosztása

Az ellátott intézményben zajló eseményekhez, folyamatokhoz (pl. úszás, órarendváltozás) való rugalmas alkalmazkodás érdekében az utazó gyógypedagógus órarendjét módosíthatja.

EGYMI intézményegysé g vezető

Dokumentu m-ellenőrzés

Az igazgató által elfogadott órarend

Sajátos nevelési igényű, gyermekek óvodás kortól a tankötelezettség végéig, akiknek ellátási jogosultságát az EGYMItől az integráló intézmény megrendeli

ellátás formája - egyéni / kiscsoportos foglalkozás

 ellátás tervezése



órarendkészítés

- 2011. CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 6 sz. melléklete, - a Szakértői Bizottság szakvéleménye, - osztályfok, - helyi adottságok alapján - Az utazó gyógypedagógus órarendjének összeállításánál figyelembe vesszük a gyermekek: életkorát, osztályfokát, sérülésspecifikumát és terhelhetőségét a csoportképzésnél. - Az órarend elkészítése a megadott paraméterek

156

alapján az intézmény által megjelölt összekötő feladata, melyet az intézmény vezetője pecséttel és aláírással hagy jóvá.

 Tanuló hiányzási indikátorrendszer

3.

Többségi intézmények pedagógusaival való kapcsolattartás

Integrációban résztvevő iskola

Az osztályfőnök, az ellátott iskola vezetésének értesítése szóbeli illetve írásos formában havi illetve eseti rendszerességgel a tanuló 3 vagy több igazolatlanul mulasztott habilitációs órája után. - javaslat további vizsgálatokra - a pedagógusok felkészítése a sajátos nevelési igényű gyerek fogadására - segítségnyújtás a szakvélemény, diagnózis értelmezésében - javaslattétel a gyermek/ tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására - módszertani segítségnyújtás - sikertelenségek, kudarcok és eredmények okainak feltárása - szakmai előadások megtartása a többségi intézmények által kiválasztott témában

Folyamatos

folyamatos

157

Utazó gyógypedagógus

EGYMI intézményegysé g vezető

Dokumentu m-ellenőrzés

Hiányzások számának csökkenése

Félévi beszámolók tartalmazzák

Beszámolók elkészítése Igény és szakmai tanácsadás összehangolása

4.

Szülőkkel való kapcsolattartás

Integrációban résztvevő intézmény

Segítségnyújtás szakvélemény értelmezéshez

Aktuálisan

EGYMI intézményegysé g vezető

Dokumentu m-ellenőrzés

5.

Tanácsadás

Integrációban résztvevő intézmény

Folyamatos

EGYMI intézményegysé g vezető

Dokumentu m-ellenőrzés

6.

Adminisztráció s feladatok

Integrációban résztvevő intézmény / EGYMI

- a gyermek/tanuló tanórai megfigyelése, esetmegbeszélés - segítségnyújtás:  a szakértői vélemény értelmezésében, megvalósításába n,  egyén tanulási terv elkészítésében  differenciált, sérülésspecifikus feladatok tervezésében Egyéni fejlesztési terv, egyéni fejlődési lapokat tartalmazó egyéni/csoportos fejlesztési napló vezetése. A törvény által előírt egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció dokumentumainak vezetése. Igazgatói határozat. Felkérésre gyógypedagógiai vélemény készítése a rehabilitációs bizottság vizsgálataihoz. Félévi beszámoló és statisztika készítése

Folyamatos

EGYMI intézményegysé g vezető

Dokumentu m-ellenőrzés

Nyilvántartás pontossága

Jelenléti ív

Tájékoztatás

 tanulóval kapcsolatos

Rendszeres konzultáció a gyermek fejlődéséről. Igény és szakmai tanácsadás összehangolása. Rendszeres konzultáció a gyermek fejlődésével kapcsolatosan.

eseti

158

 utazó gyógypedagógussal kapcsolatos hiányzás

7.

Szakmai felkészültség, kapcsolattartás

EGYMI

Év végi beszámoló és statisztika készítése. Szervezetiegység-vezető (EGYMI) és az ellátott intézmény szóbeli indokolt esetben írásbeli értesítése. Utazó gyógypedagógusok munkaközösségének működtetése - tanfolyamokon való részvétel, - szakmai konferenciákon való részvétel, - havi rendszerességgel, utazó gyógypedagógusi munkaközösségi értekezlet tartása.

folyamatos

159

EGYMI intézményegysé g vezető / szakmai munkaközösségvezető

Dokumentu m-ellenőrzés

Permanens fejlődés képessége

10. sz. melléklet

Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI 2230 Gyömrő, Teleki kastély Üllő út 26. Tel./fax: 06-29-332-983 E-mail: [email protected], [email protected] OM azonosító: 038549

U TAZÓ GYÓGYPEDAGÓGUSI HÁLÓZAT MŰKÖDÉSÉNEK PROTOKOLLJA

151

I. A RENDSZERBE KERÜLÉS

A folyamat célja

Az SNI-s gyermekek/tanulók problémájának megfelelő szakemberhez való irányítása az integráló intézmény részéről.

Alkalmazási terület

Az integráló intézmények

Hivatkozások

- 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről  32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  Pedagógiai Program  SZMSZ

A tevékenység leírása 1. lépés

Sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók habilitációs/rehabilitációs ellátását az EGYMI-től az integráló intézmény megrendeli. 1. sz. melléklet

2. lépés

A Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján az utazó gyógypedagógusok kialakítják a csoportokat.

3. lépés

Az órarend elkészítése a megadott paraméterek alapján, az intézmény által megjelölt összekötő segítségével.

4. lépés

Az órarendet az integráló intézmény és az EGYMI vezetője pecséttel és aláírással hagyja jóvá, hitelesíti.

5. lépés

Szülői nyilatkozatok aláírása, melyben tudomásul veszik, hogy a foglalkozásokra mikor és hova kell járniuk. 2. sz. melléklet

6. lépés

Egyéni fejlesztési tervek, csoportos és egyéni fejlesztési naplók megnyitása.

7. lépés

A tanév során a rehabilitációs foglalkozások folyamatos biztosítása a SNI gyermek részére.

A folyamat kimenete

Az utazó gyógypedagógus névsorba veszi az SNI-s gyermekeket. Az érintettek az órarendbe beépítve részt vesznek a foglalkozásokon.

152

Határidő

A névsorba vétel határideje: október 01. (új státusz esetén - folyamatos) A rehabilitációs foglalkozásokon való részvétel folyamatos. 3. sz. melléklet

Felelősök

- Utazó gyógypedagógus - Integráló intézmény igazgatója  Kapcsolattartó személy

Ellenőrzést végző

EGYMI intézményegység vezető

Ellenőrzés módszere

Dokumentumelemzés

A folyamat bizonylatai

Dokumentum neve

kitöltő

megőrzési hely

Szakértői vélemény

Területileg illetékes Szakértői Bizottság

Integráló Intézmény irattára

Tanulói nyilvántartás

Utazó EGYMI irattára gyógypedagógus

Órarend

kapcsolattartó

megőrzési idő 5 év

EGYMI

5 év

EGYMI irattára 5 év Integráló Intézmény irattára Gyógypedagógus

153

másolatot kap

Illetékes intézmény, EGYMI

II. A gyermekek, tanulók fejlesztése, terápiás megsegítése A folyamat célja Alkalmazási terület Hivatkozások

A tevékenység leírása 1. lépés Előkészítő lépések

2. lépés Végrehajtás

3. lépés Eredmény értékelése

A folyamat kimenete Szükséges erőforrások

Határidő Felelősök Ellenőrzést végző Ellenőrzés módszere

A gyermekek, tanulók optimális fejlesztésének és terápiás megsegítésének azonosítása, megvalósítása, az alkalmazási terület megnevezése. Integráló Intézmény  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  Pedagógiai Program - SZMSZ  A rendelkezésre álló dokumentumok, szakértői vélemények áttekintése, elemzése.  Az órarend elkészítése a megadott paraméterek alapján az intézmény által megjelölt összekötő feladata, melyet az intézmény vezetője pecséttel és aláírással hagy jóvá.  Az utazó szakember az év elején, valamint az év végén pedagógiai méréseket végez.  Érvényes szakértői vélemény, előzetes vizsgálati anyagok, korábbi dokumentumok alapján, egyéni fejlesztési terv, tematikus terv készítése SNI gyermekek számára készített nyomtatványba.  Igazgatói határozat beszerzése 5. sz. melléklet  A szakemberek a képzettségüknek megfelelő kompetenciahatárokon belül végzik tevékenységüket a rendelkezésre álló eszközökkel.  Az ellátás a belső utasítás szerint történhet az integráló intézményben, illetve az EGYMI intézményében belső vezetői utasítás szerint.  Fejlesztés: a fejlesztési periódus végén a fejlődés mértékének meghatározása, egyéb szükséges vizsgálatok.  A tünetek változásának értékelése. Ezek függvényében döntés a fejlesztés további menetéről.  SNI gyermekek számára készített nyomtatványba A rehabilitációs munka értékelése. A jelentkezéskor fennálló tünetek változása, lásd Egyéni fejlesztési terv.  Személyi erőforrások: utazó gyógypedagógus  Tárgyi erőforrások: fejlesztő szoba, terápiás játékok és eszközök, szakkönyvek, informatikai eszközök, intézményi gépkocsi vagy kisbusz. Folyamatos  EGYMI intézményegység vezető Terápiát/fejlesztést végző szakember  intézményvezető  Keletkezett dokumentumok elemzése, ellenőrzése.  Tanulási képességek fejlesztésének megfigyelése, óralátogatás. Esetmegbeszélés. 154

A folyamat bizonylatai

Dokumentum neve Csoportos fejlesztési napló

Kitöltő

Megőrzési hely

Megőrzési idő 5 év

Terápiát, rehabilitációt végző szakember

Integráló intézmény irattár

Egyéni fejlesztési Terápiát, napló rehabilitációt végző szakember

Integráló intézmény irattár

5 év

Egyéni fejlesztési Terápiát, terv rehabilitációt végző szakember Tematikus terv Terápiát, rehabilitációt végző szakember Órarend Terápiát, rehabilitációt végző szakember

EGYMI irattár

5 év

EGYMI irattár

5 év

Irattár Intézmény

5 év

155

Másolatot kap Kezdő lap mindkét oldala hitelesített másolata zárást követően. EGYMI Kezdő lap mindkét oldala hitelesített másolata zárást követően. EGYMI

III. KAPCSOLATTARTÁS

 a gyermekekkel való kapcsolattartás  a gyógypedagógushoz forduló többségi intézmények pedagógusainak tájékoztatása a gyermek állapotáról  a szülők tájékoztatása a gyermek fejlődéséről

A folyamat célja

Alkalmazási terület

Integráló intézmény

Hivatkozások

- 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről  Pedagógiai Program - SZMSZ

A tevékenység leírása 1. lépés

A gyermekekkel való kapcsolattartás:  a gyermek megfigyelése speciális fejlesztő tevékenység a gyermekkel való közvetlen foglalkozásokon  a gyermek képességeinek megfelelő módszerek, terápiák, technikák alkalmazása, az épp vagy kevésbé sérült funkciók fejlesztése, az egyéni sikereket elősegítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése  a gyermek/tanuló haladásának figyelemmel kísérése

2. lépés

A többségi intézmények pedagógusaival való kapcsolattartás:  a pedagógusok felkészítése a sajátos nevelési igényű gyerek fogadására  segítségnyújtás a szakvélemény, diagnózis értelmezésében  javaslattétel a gyermek/tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására  módszertani segítségnyújtás  sikertelenségek, kudarcok és eredmények okainak feltárása  javaslat további vizsgálatokra

3. lépés

A szülőkkel való kapcsolattartás, rendszeres konzultáció a gyermek fejlődésével kapcsolatosan, segítségnyújtás szakvélemény értelmezéshez.

4. lépés

Kapcsolódó szakmai szolgáltatások megrendelése  intézmények részére 1. sz. melléklet  szülők részére 6. sz. melléklet

156

A folyamat kimenete

A gyermek folyamatos figyelemmel kísérése, az elért eredményekről való tájékoztatás, a további lépések, javaslattételek megbeszélése.

Határidő

Folyamatos a tanév során

Felelősök

 Utazó gyógypedagógus  Integráló intézmények pedagógusai  Kapcsolattartó személy

Ellenőrzést végző

EGYMI intézményegység vezető

Ellenőrzés módszere

Dokumentum ellenőrzés

157

A folyamat bizonylatai

Dokumentum neve

kitöltő

megőrzési hely

Szakértői vélemény

Területileg illetékes Integráló Szakértői Bizottság Intézmény irattára

Órarend

kapcsolattartó

Egységes - Területileg illetékes tanulói portfolió Szakértői Bizottság - A többségi intézmény pedagógusai, osztályfőnökei, igazgató - Utazó gyógypedagógus

megőrzési idő 5 év

EGYMI irattára 5 év Integráló Intézmény irattára Gyógypedagógus Integráló Intézmény irattára

158

5 év

másolatot kap EGYMI

Illetékes intézmény, EGYMI

IV. Adminisztráció

A folyamat célja

A gyermek ellátása során történt minden mozzanat rögzítése, a későbbi informálódás és a folyamatos ellátás segítése céljából

Alkalmazási terület

Alkalmazása az EGYMI pedagógusai és az integráló intézmény alkalmazottjai számára kötelező

Hivatkozások

- 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  Pedagógiai Program - SZMSZ

A tevékenység leírása 1. lépés Rendszerbe kerülés dokumentumai

Szakértői vélemény (érvényes)

1. lépés A habilitáció, rehabilitáció és a fejlesztés dokumentumai Csoportos fejlesztési napló Egyéni fejlesztési napló Egyéni fejlődési lap (napló része) Egyéni fejlesztési terv Tematikus terv Szakvélemény Igazgatói határozat

 A törvény által előírt pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció dokumentumainak vezetése  Kérés esetén gyógypedagógiai vélemény készítése a szakértői vizsgálatokhoz  A dokumentumok az intézményekben csak elzárható helyen tárolhatók

2. lépés Munkaidő elszámolás dokumentációja Speciális rendelkezés

 Havi munkaidő és útiköltség elszámolás  Jelenléti ív: folyamatos vezetés 7. sz. melléklet  Az utazó szakember az EGYMI által kibocsátott munkaidő igazoláson vezeti jelenlétét, melyet az integráló intézmény vezetője pecséttel és aláírásával hitelesít.  Az utazó szakember hiányzása esetén tájékoztatja az ellátott intézmény vezetőjét és az ellátott SNI gyermekeket.  Rendkívüli esetben az utazó szakember kizárólag az anyaintézmény magasabb vezetőjétől, vagy a közvetlen felettesétől kérhet engedélyt távolmaradásra, de bejelentési kötelezettsége van az integráló intézmény vezetője felé. 159

3. Beszámolási kötelezettség

A folyamat kimenete

Szükséges erőforrások

Határidő Felelősök

 Az utazó szakember félévi és év végi jelentést készít szakmai munkájáról.  Vezetői utasításra tanév közben is jelentési kötelezettsége van. A gyermek dokumentációját, a fejlesztést vezető szakember a többségi intézményben zárható helyen tárolja.  Személyi erőforrások: gyógypedagógus  Tárgyi erőforrások (folyamatban): fejlesztő szoba, terápiás játékok és eszközök, szakkönyvek, informatikai eszközök, intézményi gépkocsi vagy kisbusz Az adatkezelés és tárolás a mindenkor érvényben lévő jogszabályok szerint történik.  Intézményegység-vezető  Saját munkaterületére vonatkozó pontos adminisztrációért minden alkalmazott felelősséggel tartozik.

Ellenőrzést végző

EGYMI intézményegység vezető

Ellenőrzés módszere

Keletkezett dokumentumok elemzése, ellenőrzése.

160

V. Speciális rendelkezések: tanulók hiányzása A folyamat célja

A hiányzások nyomon követése

Alkalmazási terület

Alkalmazása az EGYMI pedagógusai és a többségi integráló intézmény alkalmazottjai számára kötelező - 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  Pedagógiai Program - SZMSZ

Hivatkozások

A tevékenység leírása 1. lépés

Az utazó szakember tájékoztatja a hiányzásról a gyermek osztályfőnökét/nevelőjét

és az integráló intézmény

vezetőjét szóbeli illetve írásos formában havi, illetve eseti rendszerességgel a gyermek 3 vagy több igazolatlanul mulasztott habilitációs órájáról. 4. sz. melléklet 2. lépés

A további intézkedéseket az integráló intézmény teszi meg.

A folyamat kimenete

A hiányzások visszaszorítása

Erőforrások Határidő

Személyi erőforrások: gyógypedagógus  A hiányzás napján feljegyzés  Hónap végén összesítés  EGYMI szervezeti egység vezető  utazó szakember  integráló intézmény vezetője, pedagógusai

Felelősök

Ellenőrzést végző Ellenőrzés módszere

EGYMI intézményegység vezető  Rehabilitációs naplók  Hiányzási összesítők

161

I. Közalkalmazotti Adatvédelmi Szabályzat A Közalkalmazotti Adatvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) az Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI közalkalmazotti nyilvántartásával összefüggő legfontosabb adatvédelmi, informatikaibiztonsági szabályokat tartalmazza különös tekintettel az adatkezeléssel, adattovábbítással és nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos adatvédelmi követelményekre. Általános rendelkezések 1. A Közalkalmazotti Adatvédelmi Szabályzat célja, hatálya 1.1. A Közalkalmazotti Adatvédelmi Szabályzat célja A szabályzat célja, hogy rögzítse és összefoglalja azokat a követelményeket és biztosítékokat, amelyek a helyi sajátosságokra figyelemmel biztosítják az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályok kialakítását. 1.2. A Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzat hatálya 1.2.1. A Szabályzat tárgyi hatálya A szabályzat hatálya kiterjed az Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI a közalkalmazotti nyilvántartással és a hozzá kapcsolódó iratok, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos elkülönített iratok jogszabályszerű kezelésével összefüggő teljes adatkezelési és informatikai folyamatra. 1.2.2. A Szabályzat személyi hatálya A szabályzat személyi hatálya kiterjed az Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI valamennyi szervezeti egységére, különös tekintettel azokra, ahol személyi adatokat használnak, kezelnek, tárolnak vagy továbbítanak, valamint a betekintésre jogosultakra és az ügykezelés folyamatában személyi irattal érintkezőkre. 1.2.3. A Szabályzat időbeli hatálya A szabályzat időbeli hatálya kiterjed a közalkalmazotti alapnyilvántartással és a kapcsolódó személyi iratokkal összefüggő teljes adatkezelési és informatikai folyamatra, az irat beérkezésétől, keletkezésétől a megsemmisítésig.

162

2. A Szabályzat jogszabályi háttere - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, - a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény, - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, - a

közszolgálati

jogviszonnyal

összefüggő

adatkezelésre

és

a

közszolgálati

nyilvántartásra vonatkozó szabályokról szóló 233/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet.

163

A Gyömrői Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI ADAT- ÉS IRATKEZELÉSI SZABÁLYZATA 1. Adatvédelmi alapfogalmak: Adathordozó: papíralapú, mágneses alapú, elektronikus vagy bármilyen más technikájú adattároló, adattovábbító, távadat-átviteli eszköz. Adatkezelés: a személyes adatok gyűjtése, felvétele, megváltoztatása, betekintése, feldolgozása, felhasználása, tárolása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala és további felhasználásuk megakadályozása. Adatszolgáltatás: egy vagy több személyre vonatkozó nyilvántartott adatokról harmadik személy részére adathordozón történő információ nyújtása / teljesítője a személyügyi dolgozó /. Adattörlés: a nyilvántartott adatnak az adathordozóról való nyomnélküli / helyreállíthatatlan eltávolítása. Adatrögzítés: az adatok érdemi mérlegelés nélküli nyilvántartásba vétele, számítástechnikai adathordozóra való felvitele. Adatvédelem: A nyilvántartott adatok illetéktelen személyekhez való hozzájutásnak megakadályozása. Betekintés: egy személy nyilvántartott adatainak részleges vagy teljes körű megnézése az adathordozón, a személyügy hivatali helyiségben. Másolat: A nyilvántartott adatoknak bármilyen adathordozón és terjedelemben történő megsokszorozása, vagy kivonata, Személyes adat: a természetes személyre vonatkozó, vele kapcsolatba hozható információ mindaddig, amíg az érintett személy beazonosítható az adat alapján. Különleges adat az egészségi állapotra vonatkozó személyes adat / más nem tartható nyilván / Üzemeltetés: az adathordozó eszközök, programok működtetése.

164

2. Jogosultságok és felelősségi szabályok 2.1. Általános eljárási szabályok Minden közalkalmazott, aki munkavégzése során vagy véletlenül személyi információhoz jut, felelős: - az adatvédelmi kötelezettség megtartásáért, - a tudomására jutott adatok rendeltetés szerinti felhasználásáért, - azért, hogy az adatok illetéktelen személy tudomására, birtokába ne juthassanak. A közalkalmazotti jogviszonnyal

összefüggő adatok

kezeléséért

az

intézményben

felelősséggel tartozik: - az intézményvezető, - a személyzeti feladatot ellátó gazdasági vezető, ügyintéző és iratkezelő, - az érintett közalkalmazott felettese, - a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében. - A személyi anyag iratai (a továbbiakban személyi irat), - A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok, - A közalkalmazottnak a közalkalmazotti jogviszonyával összefüggő már jogviszonyaival kapcsolatos iratok, - A közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok. 2.2. Az intézményvezető joga és felelőssége: Az intézményvezető irányító tevékenységével összefüggésben felelős: - az adatvédelmi szabályzat kiadásáért, - a szabályzatban foglalt ellenőrzések működtetéséért, - a jogszabályok és helyi követelmények közzétételéért. Az intézményvezető jogosult a teljes személyi nyilvántartásba és az összes iratanyagaiba betekinteni, a személyügyi munkavégzést bármikor ellenőrizni. Írásos kérésre kizárólagosan jogosult az intézmény nyilvántartásából – betartva az adatvédelmi jogszabályokat – a munkavégzéstől függetlenül adatokat szolgáltatni.

165

2.3. A vezető és a minősítést végző felelőssége A személyzeti feladatot ellátó humánpolitikai előadó felelősségi körén belül köteles intézkedni, hogy a közalkalmazottak a személyi adatait: - a megfelelő iratokra, adathordozóra 8 munkanapon belül rávezessék, - a dolgozó által igazoltan szolgáltatott adatokat, azok helyesbítését 3 munkanapon belül rögzítsék, - a munkáltatói döntés alapján az adatkezelést haladéktalanul ellássák. A munkáltatói feladatot ellátó intézményvezető jogosult a személyügyi nyilvántartás szabályszerűségének negyedévenkénti dokumentált ellenőrzésére. Az igazgató felelősségi körén belül gondoskodik arról, hogy a közalkalmazott értékelésébe bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos értékeléshez szükséges adatokat ismerhesse meg. TELJES KÖRŰ JOGOSULTSÁG ÉS ADATVÉDELMI FELELŐSSÉG Minden olyan vezető, ügyintéző, /adatrögzítő/, aki adatnyilvántartással, személyi irattal összefüggő adatokat kezel személyügyi feladatokat is ellát. A munkavégzéshez szükséges teljes körű adatkezelési jogosultsággal és a hozzá tartozó teljes körű adatvédelmi kötelezettséggel,

valamint

felelőséggel

rendelkező

személyek

köre

korlátozott

az

intézményben. Jogosultságuk kiterjed: - az adatrögzítésre /adatfelvétel, jogszerű adatmódosítás/, - a betekintésre, feldolgozásra, - a felhasználásra és a másolatkészítésre, - az adattárolásra és jogszerű továbbításra. Az intézmény alkalmazottainak adatvédelmi kötelezettsége kiterjed az intézményi személyi állomány teljes körére, valamennyi nyilvántartott adatra. Adattörlés és helyesbítés csak a fegyelmi

ügyiratok

selejtezését

követően,

csak

vezetői

engedéllyel

történhet.

A

humánpolitikai előadói feladatot ellátó és iratkezelő felelősségi körén belül köteles gondoskodni az adatkezelési tevékenység során arról, hogy a személyi irat: - megfeleljen a jogszabályi rendelkezéseknek, - csak olyan adat kerülhessen rá, amely adatforráson alapul, - valótlan adatot ne tartalmazzon, és ha kétely merül fel, tájékoztassa az intézményvezetőt. Az intézményvezető teljes körű adatkezelési joggal felhatalmazott munkatársai: 166

- gazdasági ügyintéző, - szervezeti egység vezető igazgató helyettesek. Külső ellenőrzési jogosultság az adatvédelmi biztost, valamint a belügyminiszter által megbízott személyeket illeti meg, mely során felvilágosítást kérhetnek, az adatkezelő helyiségekbe beléphetnek és betekinthetnek, megismerhetik az adatkezelés minden fázisát az iratanyagokkal együtt. 1. Részleges körű jogosultság és adatvédelmi felelősség Az intézményben a következő munkaköri beosztásban dolgozó személyek látnak el részleges jogosultsággal személyügyi feladatokat: - iskolatitkár, - gazdasági ügyintézők, - számítástechnikai feladatokat ellátó munkatárs - egészségügyi dolgozó Az iskolatitkár az adatfelvételt és megváltoztatást nem tartalmazó részleges adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsággal és adatvédelmi kötelezettséggel rendelkezik. A

gazdasági

ügyintéző

munkatárs

az

illetményszámfejtéshez

szükséges

adatok

vonatkozásában részleges adatkezelési, betekintési, adatrögzítési, üzemeltetési jogosultsággal és adatvédelmi kötelezettséggel bírnak. A

személyügyi

nyilvántartás

számítástechnikai

programfejlesztője,

karbantartója

a

nyilvántartott adatokhoz csak a munka végzéséhez szükséges mértékben férhet hozzá, jogosultsága a betekintésre és a feldolgozásra terjed ki. Az egészségügyi dolgozó a munkavégzésre való alkalmasság véleményezéséhez szükséges adatokhoz férhet hozzá. 2. Közalkalmazottak betekintési és adatváltoztatási joga, felelőssége Az intézmény köteles biztosítani, hogy a közalkalmazott a róla nyilvántartott adatokba és iratokba korlátozás nélkül betekinthessen azokról másolatot vagy kivonatot kaphasson. A közalkalmazott jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen célból és milyen terjedelemben továbbították. Ennek érdekében az intézmény személyzeti adattovábbítási nyilvántartást vezet, melyet az adat kiadásától számított 5 évig meg kell őrizni.

167

A közalkalmazott felelős azért, hogy az általa az intézmény részére átadott adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. A közalkalmazott akkor kérheti adatai helyesbítését, kijavítását, törlését, ha ezt alátámasztja az eredeti közokirattal. Ebben az esetben a humánpolitikai előadó köteles teljesíteni a megalapozott kérést. A közalkalmazott vezetője felelősségi körén belül minden esetben köteles az Adatlapon dokumentálni a jogosultság gyakorlásának jogalapját, valamint a megismerni kívánt adatok körét.

168

SZEMÉLYI IRATFAJTÁK ÉS ADATOK A személyi adatkezelés általános szabályai 1. Személyes adatok kezelése, nyilvánosságra hozatala Személyes adat akkor kezelhető: ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény – és annak felhatalmazása alapján – a helyi önkormányzat elrendeli. Az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell. Erre a tényre az érintett figyelmét fel kell hívni. A személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait az adatkezeléshez fűződő más érdekek, ideértve a közérdekű adatok nyilvánosságát is, nem sérthetik. Törvény közérdekből az adatok körének kifejezett megjelölésével elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása, különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges. 2. Személyes adatok feldolgozás Az adatfeldolgozásnak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit az adatkezelő határozza meg. Az adatkezelési műveletek jogszerűségéért az adatkezelő felel. Az adatfeldolgozó tevékenységi körén belül felelős a személyes adatok feldolgozásáért, megváltoztatásáért, törléséért, továbbításáért és nyilvánosságra hozataláért. 2.1. Az adatkezelés célhoz kötöttsége Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig. Kötelező adatszolgáltatáson alapuló adatkezelést közérdekből lehet elrendelni. A közalkalmazottal az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt és a célját. 2.2. A személyügyi adatok igazolása, megalapozása A közalkalmazotti nyilvántartást csak teljes körű adatkezelési jogkörrel rendelkező személyügyi munkatárs vezetheti, akit az adatnyilvántartás és a tárolás minden szakaszában terhel az adatvédelmi kötelezettség. A személyügyi alkalmazott személyi iratra adatot, megállapítást csak akkor tehet, ha azt a következők alapozzák meg: - eredeti közokirat, vagy közjegyző által hitelesített másolat, 169

- a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, - munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, - bíróság vagy más hatóság döntése, - jogszabályi rendelkezés alapján tehet. A személyzeti feladatot ellátó dolgozó köteles kezdeményezni vezetőjénél, ha megítélése szerint a valóságnak nem megfelelő adatot észlel. Bírósági jogérvényesítés és kártérítés Az érintett jogainak megsértése esetén, az adatkezelő ellen a bírósághoz fordulhat. Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani. Az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megszegésével másnak okozott kárt köteles megtéríteni. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért is. SZEMÉLYI IRATFAJTÁK CSOPORTOSÍTÁSA 1. A személyi irat fogalma és fajtái Személyi irat minden –bármilyen anyagon és eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A közalkalmazott személyi iratfajtái: -

a személyére vonatkozó iratok /személyzeti iratok/

-

a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő iratok,

-

egyéb jogviszonyokkal kapcsolatos iratok,

-

a közalkalmazott kérelmére kiállított, vagy önként átadott iratok.

2. A személyi iratok köre és csoportosítása 2.1.A személyi anyag iratai -

alapnyilvántartás adatnyilvántartó lapja,

-

önéletrajz, erkölcsi bizonyítvány,

-

végzettséget, szakképzettséget igazoló okiratok hitelesített másolatai,

-

minősítés, értékelés iratai,

-

kinevezés, besorolás, az átsorolások,

-

vezetői megbízás és ezek módosulása,

-

hatályos fegyelmi ügyek iratai,

-

közalkalmazotti jogviszony megszűnésének iratai, 170

-

az áthelyezésről rendelkező iratok,

-

a közalkalmazotti igazolás másolata

A fenti iratokat minden esetben együtt kell tárolni. 2.2. A közalkalmazotti jogviszony egyéb iratai 2.2.1. Közalkalmazotti jogviszonyt érintő egyéb iratok: - pályázat, alkalmasság igazolások, nyilatkozatok, - fizetés nélküli szabadság, / GYÁS, GYED, GYES, saját lakásépítés, hozzátartozó ápolás, külföldre utazás, stb. / 2.2.2. Juttatásokkal kapcsolatok iratok: - kitüntetés, jubileumi jutalom - díjak és más elismerések, címek, - munkáltatói kölcsön, képzésre kötelezés, - tanulmányi szerződés, - munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, 2.2.3 A közalkalmazott kérelmére kiállított vagy önként átadott iratok: - szociális támogatás, egyéni kérelmek, betekintési kérelem, - munkaképesség csökkenés, - a munkaviszonyba és a közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, - besorolással kapcsolatos adatok, - munkavégzés alóli mentesség igazolása, - közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő adatok alapját képező iratok, - nyilvántartott adatok változásainak bejelentése, - iskolai végzettség, szakképzettség, tudományos fokozat, - nyelvvizsga, közigazgatási alap- és szakvizsga, - szakértői vizsga, egyéb képzettség, - szakértői okiratok másolatai. 2.2.4. Az illetménnyel összefüggő iratok - a fizetési letiltás iratai

171

A SZEMÉLYÜGYI ADATKÖR ÉS NYILVÁNTARTÁS 1. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköre 1.1.Személyes adatok: - neve / leánykori neve /, - születési helye, ideje, - anyja neve, - lakóhelye / lakcím, tartózkodási hely, telefonszám / - állampolgársága, - családi állapota, - gyermekeinek születési ideje / eltartottak száma, kezdete / 1.2. Képesítések -

legmagasabb iskolai végzettsége / több esetén valamennyi /,

-

szakképzettsége / bizonyítványok, diplomák, oklevelek /,

-

iskolarendszeren kívül szerzett szakképesítései,

-

meghatározott munkakörre jogosító okiratok adatai,

-

tudományos fokozata,

-

idegennyelv-ismerete.

1.3. Munkaviszonyok - korábbi munkaviszonyok időtartama, - a munkahelyek megnevezése, - beosztások, besorolások, - a megszűnés módja. 2. A közalkalmazotti jogviszony adatai - a közalkalmazotti jogviszony kezdete, - erkölcsi bizonyítvány száma, kelte, - szakvizsga adatai, - a jubileumi jutalom és a végkielégítés kiszámítása alapjául szolgáló időtartamok, - szolgáló időtartamok.

172

2.1. Az intézményi munka jellemzői - az alkalmazó intézmény neve, székhelye, - az intézményi közalkalmazotti jogviszony kezdete, - közalkalmazott besorolása, besorolási időpontja, - vezetői megbízás, FEOR szám, - a címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai, - a minősítések időpontja, - hatályos fegyelmi büntetése. 2.2. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése - időpont, - mód, - a végkielégítési adatok. 3. A közalkalmazott további, különleges adatai - munkabér, illetmény, a terhelő tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, - alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - alkalmazott munkáltató felé való tartozásai, azok jogcímei, - a többi adat az érintett hozzájárulásával. 4. A közalkalmazott tájékozódási joga A közalkalmazott tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről. A közalkalmazott kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt, feldolgozott adatairól, az adatkezelés: - céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, - az adatfeldolgozó nevéről, címéről, / székhelyéről /, - az adatkezeléssel összefüggő tevékenységről, - arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. A SZEMÉLYI IRATKEZELÉS RENDJE 1. A személyi iratok iktatása, nyilvántartása 1.1.Elkülönített gyűjtőszámú iktatás A személyi iratok külön számtartományon belüli, gyűjtőszámon való iktatása az intézmény iratkezelési és ügyviteli szabályai szerint történik. Az így beiktatott személyzeti iratokat 173

tartalmuk szerint csoportosítva, keltezésünk sorrendjében, az e célra kialakított név szerinti iratgyűjtőben kell tartani. A személyi iratokból másolati példányt az iktató kézi irattárába nem kell elhelyezni, kivéve a kinevezés, átsorolás, munkaszerződés hosszabbítás, módosítás, áthelyezés, fegyelmi határozat. Az iratgyűjtő előlapja után tartalomjegyzéket kell elhelyezni, melyen az elhelyezett iratokat a közalkalmazotti alapnyilvántartás szerkezeti rendjében nyilván kell tartani. A tartalomjegyzéken tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is. 1.2. A személyügyi iratok nyilvántartása A személyügyi iratok általános iratkezelési és nyilvántartási szabályai az ügyviteli és iratkezelési szabályzatban találhatók. Jelen szabályzat csak az eltéréseket tartalmazza. A személyi iratok más intézménynek történő átadása esetén az intézménynél: - a lezárt tartalomjegyzék másolata, - irattári példányok, (teljes személyi anyag másolata), - és az átadólevél marad. A tartalomjegyzék lezárása az utolsó nyilvántartott iratot követő üres sor egy vonallal történő áthúzását, alatta a lezárás dátumának és a személyügyi ügyintéző aláírásának feltüntetését jelenti. A gazdasági vonzatú iratoknak a biztonságos kezelése a gazdasági iroda helyiségében történik. A bérszámfejtéshez kapcsolódó személyi adatokat tartalmazó kimutatások, nyilvántartása, tárolása, őrzése – a racionális munkavégzés érdekében – a gazdasági szervezeti egység feladat. A közalkalmazott részére ki kell nyomtatni a személyi adatokat tartalmazó iratokat: - adatainak első alkalommal történő felvételekor, - áthelyezéskor, - közszolgálati jogviszony megszűnése esetén.

174

A SZEMÉLYI IRATOK TÁROLÁSA, IRATTÁROZÁSA A személyzeti iratok tárolása Az intézmény személyzeti iratanyagainak kezelése és tárolása csak fokozott biztonsági helyiségekben és feltételek megvalósulása mellett történhet. A személyzeti iratok tárolása a közalkalmazotti munkaviszony fennállása alatt elkülönítetten történik. A névre szóló személyi iratgyűjtőben tartott, és a folyamatos elhelyezéssel bővülő iratállomány biztonságos tárolása / személyzeti irattározás / a gazdasági osztály hivatali helyiségben történik. A személyügyi anyag irattározása, őrzése A közszolgálati jogviszony megszűnése után a közalkalmazott személyi iratait az intézmény irattárában kell elhelyezni. A személyi anyag másolatát a jogviszony megszűnésétől számított 50 évig meg kell őrizni. A személyi iratanyag áthelyezése előtt az iratgyűjtő tartalomjegyzékén fel kell tüntetni az irattározás tényét, időpontját, az iratkezelő aláírását. Az intézményi irattárban elhelyezésre kerülő „régi anyag” elnevezésű személyi iratokat úgy kell tárolni, hogy ahhoz csak az intézményvezető, helyettese és a személyzeti vezető férhessen hozzá. A személyi iratok az intézmény tulajdonát képezik. Az iratokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak. A közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat, - amennyiben a jogviszony nem jött létre, - az érintettnek, a személyi anyagot a korábbi munkáltatónak vissza kell adni. E szabály betartása minden esetben kötelező, az érintett adatvédelmi jogai miatt. AZ ADATTOVÁBBÍTÁS ÉS AZ ADATVÁLTOZÁSOK 1. Az adattovábbítás teljesítési rendje A közalkalmazotti alapnyilvántartásból csak az intézményvezető, és az általa felhatalmazott gazdasági vezető és gazdasági ügyintéző szolgáltathat adatot a bérszámfejtés elvégzéséhez, azt ezt a feladatot ellátó Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságához. Ezen a külső szervezeten kívül adatot a fenti személyek csak a jogszabályban meghatározott esetekben szolgáltathatnak. 2. Közalkalmazotti adatváltozások Minden közalkalmazott az alábbi adataiban bekövetkező változást köteles 8 napon belül írásban bejelenteni, és okirattal igazolni a személyügyi illetékes munkatársnak: - név, lakcím, ideiglenes tartózkodási hely címe, 175

- családi állapot, - eltartott gyermek / név, születési idő, eltartás kezdete /, - iskolai végzettség, szakképzettség, - tudományos fokozat, - állami nyelvvizsga, - iskolai végzettség, szakvizsga, stb. A bejelentett és igazolt adatváltozást a humánpolitikai előadó a bejelentéstől számított 3 munkanapon belül köteles a megfelelő személyi iratra rávezetni. A központosított illetményszámfejtési rendszerben tárolt adatok változását minden hónap 10-ig kell a bérszámfejtő szervezethez továbbítani. 3. Adathelyesbítés A valóságnak nem megfelelő adatot az adatkezelő helyesbíteni köteles. A személyes adatot törölni kell, ha - kezelése jogellenes, - az érintett jogszabály alapján kéri, - az adatkezelés célja megszűnt. A helyesbítésről és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. 4. A közalkalmazott távollétének jelentése A jogcímek megállapítása és a helyettesítés érdekében a különböző távolléteket előre kell engedélyeztetni. A tartós távollétek /> 3 hónap / kezdetét és várható befejezését a tárgyhónapot követően írásban kell megadni a gazdasági irodának. 5. Az áthelyezés dokumentálása Az áthelyezéshez a hozzájárulás megadása nem kötelező. Elfogadása esetén a három fél egyetértő nyilatkozatát tartalmazó okiratban kell megállapodni az áthelyezés részletes feltételeiről: - adott időponttól hozzájárulás az áthelyezéshez, - munkakör, illetmény, szabadság, - a fennálló kötelezés, kölcsöntartozás, egyéb megállapodások.

176

BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK RENDJE 1. A fizikai védelem szabályai 1.1.Jelszó használata A számítástechnikai eszközökhöz való hozzáférés jogosultságát, ennek biztosítását adatkezelőnként különböző azonosító felhasználónevekkel, jelszókkal kell lehetővé tenni. A jelszót úgy kell kialakítani, hogy saját jelszavát az adatkezelőn kívül csak a vezetője ismerhesse meg. A személyügyi nyilvántartás adatkezelőinek névsorát, a hozzáférési jogosultságot biztosító egyénenkénti azonosító jelszavakkal együtt kell nyilvántartani és tárolni! Az azonosító jelszavakról készült, szolgálati „titkos kezeléssel” ellátott nyilvántartási dokumentációt az intézményvezető lemezszekrényben kell tárolni. 2. Az üzemeltetés biztonsága A személyügyi adatkezelést végző helyiségekbe az ott dolgozókon kívül csak a következők léphetnek be: - a személyügyi szervezet felelős vezetője, - a saját konkrét ügyében eljáró közalkalmazott és felettese, - az új felvételre jelentkező munkavállaló, - az ellenőrzésre jogosult személyek. A személyügyi adatkezelést ellátó számítástechnikai munkahelyet csak a számítógép kikapcsolt állapotában hagyhatja el kezelője. A közalkalmazottak személyi anyagai a gazdasági ügyintéző és a humánpolitikai előadó asztalán nem maradhat (üres asztal politika). Munkahelyét csak üres asztal hátrahagyásával hagyhatja el. A személyügyi feladatot ellátó számítógépes nyilvántartási rendszerhez más feladatú számítógépes rendszer nem férhet hozzá. A jelszavak szükség szerinti változtatása az intézményvezető feladata. A számítástechnikai rendszer vagy bármely eleme csak a gazdasági vezető felhatalmazásával változtatható meg. 2.1. Nyilvántartott személyi adatok biztonsági mentése A közalkalmazotti nyilvántartás programját a MÁK úgy alakította ki, hogy a jogosultságok kiosztása után azokat automatikusan tartja nyilván: - az adatkezelést végző személyeket, - a kezelt adatokat, - a végzett mentéseket, amelyeket a számítógép merevlemezére kell elvégezni.

177

2.2. A távadat átviteli rendszer biztonsága Az intézmény távadat átviteli rendszerén visszakapott közalkalmazotti nyilvántartási adatokat a központi számítógépre kell telepíteni. A gépben kezelt adatokhoz – saját jelszava felhasználásával – kizárólag az intézményvezető és a gazdasági ügyintézők, valamint a rendszergazda férhet hozzá. A távadat-átviteli biztonságnak mindenkor meg kell felelnie a követelményeknek. AZ ADATBIZTONSÁG CÉLJA ÉS A BETEKINTÉS RENDJE 1. Az adatbiztonság célja és a személyes adatok védelme Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg sérülés vagy a megsemmisülés ellen. Az adatkezelő és az adatfeldolgozó köteles: - gondoskodni az adatok biztonságáról, - a biztonsági intézkedéseket megvalósítani, - betartani az eljárási szabályokat. A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: - felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes, - pontosak, teljesek, és ha szükséges időszerűek, - tárolásuk módja alkalmas arra, hogy az érintettet csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani. 2. A személyi adatbiztonság feladatai Az adatbiztonsági szabályok betartása biztosítja, hogy: - a személyi adatkezelő manuális és számítástechnikai eszközeihez és az adathordozókhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá, - a személyi adatok, iratok tartalma ne legyen megismerhető, lemásolható, módosítható vagy eltávolítható, - az adatkezelésre használt eszköztárba illetéktelen bevitelt ne hajtsanak végre, - az adatkezelésre használt távadat – átviteli vonalon az adatokhoz illetéktelenül hozzá ne férjenek, - csak azonosítható és hozzáférési jogosultsággal rendelkezők kezelhessék a személyzeti iratokat, rögzítsék és továbbítsák a személyi adatokat.

178

3. A személyi iratkezelés helyiségeinek biztonsági rendje A személyzeti iratgyűjtők és a benne elhelyezett iratok kezelése és tárolása a következő biztonsági feltételek mellett történik: - a helyiséget munkaidőben is zárva kell tartani, ha nem tartózkodik benne senki, - a helyiség ajtaját biztonsági zárral kell ellátni, kulcsait csak az ott dolgozók vehetik. a munkavégzést követően az iratokat biztonsági zárral elzártan irattárolóban: páncél- vagy lemezszekrényben kell tartani. - A munka befejezését követően a munkaterületet a riasztó bekapcsolásával biztosítani kell. 4. A személyi iratokba történő betekintés szabályai Más közalkalmazott személyi irataiba csak az alábbi beosztású személyek jogosultak betekinteni: - az intézményvezető, - a közalkalmazott felettese, - a minősítést végző vezető, - a törvényességi ellenőrzést végző személy, - a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy, - munkaügyi per kapcsán a bíróság, - feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, - a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, - a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó munkatársak feladatkörükön belül. A betekintési jog gyakorlójának erre irányuló írásos kérelmére ki kell nyomtatni azokat a számítógéppel vezetett adatokat, amelyekre a betekintési joga kiterjed. AZ ADATBIZTONSÁG SZABÁLYAI 1. A fizikai biztonság rendje A fizikai biztonság szabályozásakor különösen fontosak: - az adathordozó eszközök helyiségeit a biztonsági előírásoknak megfelelően kell kialakítani, és fokozottan kell védeni az illetéktelen behatolás, a tűz vagy a természeti csapás ellen, - személyek belépése csak hivatalos feladataikkal összhangban történhet, - a számítástechnikai eszközök hozzáférési kulcsát /jelszó/ szolgálati titokként kell kezelni;

179

- biztosítani kell, hogy a számítástechnikai eszközök biztonsági dokumentációját csak felhatalmazott személyek érjék el. 2. Az üzemeltetési biztonság rendje Különösen fontosak az alábbi szempontok: - össze kell állítani a számítástechnikai eszközök használatára jogosított személyek névsorát, azonosítóikat, jelszavait és feladataikat, ellenőrizni kell adatokhoz való hozzáférés személyi kulcsait, melyeket szükség szerint változtatni kell, - biztosítani kell, hogy a rendszer elemei csak illetékes személy által legyen változtatható, - a dokumentumokat úgy kell kezelni és tárolni, hogy elcserélésük, elvesztésük kiküszöbölhető legyen, - intézkedések megvalósításával /biztonsági másolatok készítésével/ a számítástechnikai üzemzavarok hatását ellensúlyozni kell. 3. A technikai biztonság rendje Fontos szabályozási szempontok: - az adatok, programok rongálását számítástechnikai módszerekkel is meg kell akadályozni, - az adatállományokat úgy kell kezelni, hogy megsemmisülésük esetén tartalmuk rekonstruálható legyen, - a hozzáférést jelszavakkal kell ellenőrizni, - a bevitt adatok helyességét ellenőrizni kell, - programfejlesztés, próba céljára valódi adatok nem használhatók.

180

Iratkezelés és ügyintézés szabályai 1. Iratkezelés Az intézménybe érkező leveleket, iratokat az iskolatitkár, az egyéb küldeményeket pedig az e feladattal megbízott dolgozó veszi át. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell. A névre szóló leveleket a címzetthez felbontás nélkül kell továbbítani. Amennyiben az hivatalos elintézést igényel, felbontás után vissza kell juttatni az iskolatitkárhoz, aki iktatószámmal látja el. Az intézménybe érkezett és azon belül keletkezett iratokat iktatni kell. Az iktatás iktatókönyvbe történő bevezetéssel, naptári évenként csoportonként újra kezdődő sorszámos rendszerben történik. Az iratokon és az iktatókönyvben fel kell tüntetni az érkezés napját, az iktatószámot, valamint az irat mellékleteinek számát és az ügyintézőt. A meghívókat, közlönyöket, sajtótermékeket, reklámcélú kiadványokat, a különböző felhívásokat nem kell iktatni. Továbbképzésekre, tanfolyamokra, előadásokra szóló felhívásokat csak abban az esetben kell iktatni, ha az adott képzésre, előadásra van jelentkező. Ebben az esetben a jelentkezési lappal azonos számú iktatószámot kell adni. Az iktatott iratokat a kijelölt személynek át kell adni, aki az elintézést követően a válasz levéllel /egyéb dokumentumokkal/, együtt visszaadja az iskolatitkárnak, aki – ha szükséges – a postázásról és az irattárban való elhelyezéséről gondoskodik. Ez alól kivételt képez az 1-es és 3-as sorszámmal kezdődő iratanyag, amelynek az elhelyezése a gazdasági irodában történik. Iratkezelés e-mail esetén Az

e-mailen

érkezett

iratokat

is

el

kell

látni

iktatószámmal.

Az

e-mailek

küldésével/fogadásával megbízott ügyintéző naponta kétszer ellenőrzi, hogy az intézmény email címére érkezett-e levél. A beérkezett leveleket a nyomtatás után ellátja iktatószámmal és a levél címzettjének átadja. Az e-mailen továbbított leveleket is el kell látni iktatószámmal, csatolt file-ként továbbítja a címzetthez. E-mailen történő levelezés esetén is alkalmazni kell az 1. pontban felsorolt iratkezelési szabályokat.

181

Iratkezelés fax esetén Megegyezik az 1.1. pontban foglaltakkal, azzal kiegészítéssel, hogy a küldött irat faxelőlappal küldhető. Irattári terv Irattári Ügykör megnevezése tételszám Vezetési, igazgatási és személyi ügyek 1. Intézménylétesítés, -átszervezés, -fejlesztés 2.

Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek

Személyzeti, bér- és munkaügy Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, Fenntartói irányítás Szakmai ellenőrzés Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek 8. Belső szabályzatok 9. Polgári védelem 10. Munkatervek, jelentések, Statisztikák 11. Panaszügyek Nevelési-oktatási ügyek 12. Nevelési-oktatási kísérletek, újítások 13. Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók 3. 4. 5. 6. 7.

14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Felvétel, átvétel Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek Naplók Diákönkormányzat szervezése, működése Pedagógiai szakszolgálat Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások Gyakorlati képzés szervezése Vizsgajegyzőkönyvek Tantárgyfelosztás Gyermek- és ifjúságvédelem Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai Az érettségi vizsga, szakmai vizsga Közösségi szolgálat teljesítéséről szóló dokumentum

182

Őrzési idő (év)

nem selejtezhető nem selejtezhető 50 10 10 20 10 10 10 5 5 10 nem selejtezhető 20 5 5 5 5 5 5 5 5 5 3 1 1 5

Gazdasági ügyek 27. Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, határidő nélküli épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek 28. Társadalombiztosítás 29. Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés 30. Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, könyvelési bizonylatok 31. A tanműhely üzemeltetése 32. 33. 34.

A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak Szakértői bizottság szakértői véleménye Költségvetési támogatási dokumentumok

183

50 10 5 5 5 20 5

2. Tanügyi nyilvántartások kezelésének rendje a. Beírási napló Az intézménybe felvett tanuló nyilvántartására beírási naplót kell vezetni. Beírási napló az intézménybe beiratkozott tanulók iskolai nyilvántartására is szolgál. A tanulót akkor lehet a beírási naplóból törölni, ha a tanulói jogviszonya megszűnt. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani. b. Törzslap Az iskola a tanulókról – a felvételt követő 30 napon belül – törzslapot állít ki. A törzslap csak a közoktatási törvény 2.sz. mellékletében meghatározott adatokat tartalmazhatja. Az iskolában a törzslapon fel kell tüntetni – a teljes tanulmányi időre kiterjedően – a tanuló év végi osztályzatait, továbbá a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat. A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett – a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján – póttörzslapot kell kiállítani. c. Bizonyítvány A közoktatásban a tanuló által elvégzett évfolyamokról kiállított év végi bizonyítványokat egy bizonyítványba kell bevezetni, függetlenül attól, hogy a tanuló hányszor változtatott iskolát, iskolatípust. Az egyes évfolyamokról a bizonyítványt általános iskolai törzslap alapján kell kiállítani. A bizonyítványban záradék formájában fel kell tüntetni a tanulmányok befejezését, a szakiskolában a tanulmányok befejezését és a szakmai vizsga letételét. Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap alapján másodlat állítható ki. A másodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni. Törzslap

hiányában

az

iskolában

meglévő

nyilvántartások

alapján-

kérelemre

–

pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot mikor végezte el. d. A tantárgyfelosztás és órarend Az iskolai pedagógiai munka tervezéséhez, a pedagógusok kötelező óraszámának, a kötelező óraszámba beszámítható feladatainak, munkáinak meghatározásához tantárgyfelosztást kell készíteni. A tantárgyfelosztást az iskola igazgatója készíti – a nevelőtestület véleményének kikérésével – a fenntartó hagyja jóvá. A tantárgyfelosztás alapján készített órarend tartalmazza a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét. e. Jegyzőkönyv

184

Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha az intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége az intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz, továbbá, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja és azt az intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen a elhangzott nyilatkozatokat, a hozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá. A tanügyi nyilvántartások vezetése A pedagógus köteles nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokhoz kapcsolódó ügyviteli tevékenységet elvégezni. Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, a tanulók iratanyagát és kiállítja a bizonyítványt, vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartás. Bélyegző használatára jogosultak: - igazgató - igazgatóhelyettesek - gazdasági ügyintézők, - iskolatitkár, gépkocsivezető-anyagbeszerző. A bélyegző nyilvántartásról vezetett hitelesített dokumentumot a gazdasági ügyintéző vezeti. A bélyegző megőrzésével, tárolásával megbízott személyek: - gazdasági ügyintéző, - iskolatitkár, - gépkocsivezető, anyagbeszerző.

185

Legitimációs záradék

186

187

Mellékletek

-1-

1.számú melléklet Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI 2230 Gyömrő, Teleki kastély

A könyvtár használatának szabályzata

Hatályba lép:…………………………………..

-2-

1. Jogok és kötelezettségek Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. (A szolgáltatások használóinak körét az intézmény vezetője bővítheti, szűkítheti.) Az iskolai könyvtár minden,az iskolába beiratkozott tanulót egyidejűleg a könyvtárba beiratkozottnak is tekint,és felveszi a beiratkozottak listájára. 1.2. Az iskolai könyvtárhasználókat megilletik ingyenesen az alábbi alapszolgáltatások: - könyvtárlátogatás, - könyvtári gyűjtemény helyben használata, - állományfeltáró eszközök használata, - információ a könyvtár szolgáltatásairól. 1.1.

1.3.

1.4.

1.5.

Az iskolai könyvtáros köteles az ingyenes szolgáltatások igénybevevőinek adatait regisztrálni számítógépes nyilvántartó programmal (Szirén Integrált Könyvtári Rendszer). Az 1.2. pontban felsoroltakon kívül más egyéb szolgáltatások csak a könyvtárba való beiratkozás után vehetők igénybe. A beiratkozás ingyenes. Az iskolai könyvtár nem nyilvános,ezért csak az iskola tanulói és saját közalkalmazott dolgozói használhatják.

A könyvtár a személyes adatok védelméről az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével köteles gondoskodni. A könyvtáros a beiratkozó adatait beiratkozási naplóban nyilvántartásba veszi. A kilépő dolgozókat és diákokat az iskolatitkár küldi a könyvtárba tartozásaik rendezésére. Az esetleges adatmódosítás ekkor történik meg, illetve e-mailben, vagy személyesen is lehet adatmódosítást kérni a könyvtárostól. 2. A könyvtár szolgáltatásai Az iskolai könyvtárban az alapszolgáltatásokon kívül az alábbi szolgáltatások vehetők igénybe: A könyvtár állományának (alább felsorolt egyes dokumentumainak) egyéni és csoportos helyben használata: - olvasótermi, kézikönyvtári könyvek, - folyóiratok, - értékesebb dokumentumok, - audiovizuális információhordozók. A csak helyben használható dokumentumokat az oktatók és a diákok egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetik. 2.2. A könyvtárban tanórák és egyéb csoportos foglalkozások tarthatók. 2.1.

-3-

2.3. 2.4. 2.5.

2.6. 2.7.

A könyvtárban tartandó olvasást, könyvtárhasználatot segítő rendezvények megszervezése, lebonyolítása. Kölcsönzés. A könyvtárban az adott időpontban nem található könyvek, dokumentumok előjegyeztetése, majd a könyvtár értesítése után azok kölcsönzése. A könyvtár gyűjteményében megtalálható dokumentumokról másolat készítése. Az adott szaktantárgyhoz, illetve témakörhöz kapcsolódó témafigyelés, irodalomkutatás.

3. A kölcsönzés szabályai. A kikölcsönzés az Olvasók és Kölcsönzések nyilvántartása alapján történik. 3.2. A kölcsönözhető állomány a könyvtárban található, szabadpolcokról kiválasztható. 3.3. A kikölcsönözhetőség szempontjából az alábbi kategóriákba sorolhatók a dokumentumok: - kölcsönözhetők, - részlegesen kölcsönözhetők, - csak helyben használhatók. 3.4. Egy olvasó egyidejűleg maximum három kötetet kölcsönözhet. 3.5. A kölcsönözhető kategóriájú dokumentumok kölcsönzési időtartama maximum az utolsó tanítási nap. Hosszabbítás csak indokolt esetben kérhető. 3.6. A részlegesen kölcsönözhető anyagok kölcsönzési időtartama két hét. 3.7. Nem kölcsönözhetők a napilapok, folyóiratok, kézikönyvek (szótárak, lexikonok, enciklopédiák stb.) 3.8. Az iskolai könyvtár ún. letéti állományt helyez el az oktató nevelő munka segítése érdekében az alábbiak szerint: - szaktárgyak szerint a pedagógusoknál. Az ideiglenesen kikölcsönzött (kihelyezett) dokumentumokat a tanév elején veszik át, s a tanév végén adják vissza a megbízott oktatók, tanítók, akik anyagi felelősséggel tartoznak a rájuk bízott könyvekért. 3.1.

3.9.

A könyvtárban tilos spirálfüzetet, fémtolltartót, táskát vagy bármilyen tárgyat, ami a bútorzat felületének sérülését okozhatja, az asztalra, székre helyezni. A könyvtárba tanszereken kívül más nem vihető.

3.10. Minden könyvtárhasználó köteles a könyvtár rendjét megőrizni.

-4-

A könyvtár nyitvatartási rendje: 3.11. Tanévben belül: szeptember 01-től június 30-ig – az iskolai könyvtár működése szorosan igazodik a tanév tanítási napjaihoz, az iskolai szünidőben zárva tart. 3.12. Tanéven belül hetente: keddi napokon: 12,00 – 13,30 óráig, csütörtöki napokon: 13,00 – 14,30 óráig

Gyömrő,2015.október 22.

……………………..

………………………..

könyvtáros

igazgató

-5-

Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI 2230 Gyömrő, Teleki kastély

A könyvtár gyűjtőköri szabályzata

Hatályba lép: ………………………..

-6-

A gyömrői Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon könyvtári állományának gyűjtését, állományalakítását az alábbiak szerint kell végezni: 1. Az iskolai könyvtár feladataival összefüggő gyűjtési tevékenység Az oktatási intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint az iskolai könyvtár az alábbi szempontok szerint gyűjti állományát: Gyűjtés köre Gyűjtés mélysége, nyelvi határai Gyűjtés dokumentumtípusai A gyűjtés példányszáma. 1.1.

A gyűjtés köre: A könyvtár állományába tartozó dokumentumokat főgyűjtőköri és mellékgyűjtőköri szempontok szerint kell gyűjteni. Az iskola alapvető feladatainak (oktatási) megvalósításához kapcsolódó dokumentumok az intézmény főgyűjtőkörébe tartoznak, a másodlagos iskolai funkciókhoz kapcsolódó dokumentumok pedig a mellékgyűjtőkörbe. A könyvtár főgyűjtőkörébe tartoznak az alábbi könyvek, dokumentumok, kézikönyvek: KÉZIKÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNY: Lexikonok: általános - Szaklexikonok, - Enciklopédiák, - Szótárak: a.) egynyelvű – az iskolában tanított német nyelvű értelmező szótárai, szinonima szótárai – erős válogatással, b.) kétnyelvű – német kis-, közép- és nagyméretű szótárak, c.) magyar nyelvű értelmező szótár, szinonima szótár, helyesírási szótárak – - Fogalomgyűjtemények, határozók, kézkönyvek, összefoglalók, - Atlaszok (SH atlasz sorozat), földrajz, történelem, anatómia. - Albumok – erős válogatással, - Kronológiák, - Információszolgáltatás segédletei – telefonkönyv, menetrend, stb.

-7-

Főgyűjtőkörbe tartozik még: -

-

-

mesekönyvek ifjúsági szak- és szépirodalom, klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei, klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei, életrajzok, történelmi regények, a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alapszintű és középszintű elméleti és történeti összefoglalói, a tananyaghoz kapcsolódó – a tudományokat részben vagy teljesen bemutató – alap, középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek, az iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, az adott környezetre (Gyömrő és kistérségi vonzáskörzetére) vonatkozó helyismeret helytörténeti kiadványok, az intézmény történetével, életévek, névadójával, ifjúsági szervezeteivel kapcsolatos anyagok, a helyi tantervekhez kapcsolódó „kötelező” és ajánlott olvasmányok, a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek, a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek, pszichológiai művek, enciklopédiák, szakszótárak, gyermek és ifjúkor lélektana, felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok, iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások, folyóiratok, napilapok, szaklapok, állománygyarapításhoz kiadványok, jegyzékek, mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások, családjogi, gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteménye, a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteménye. -8-

A mellék-gyűjtőkörbe sorolandók mindazon dokumentumok, melyek az előzőekben felsoroltakhoz nem tartoznak, illetve azok határesetei. 1.2.

Gyűjtés mélysége, nyelvi határai Az iskolai könyvtár az iskola feladataival összhangban

1.2.1. Gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül a következőket: - lírai, prózai és drámai antológiák, - klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei, - klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei, - alap-, közép- és felsőszintű enciklopédiák, - a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet elméleti és módszertani összefoglalói, - a tananyagokhoz kapcsolódó – a tudományokat részben vagy teljesen bemutató – alap, középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek, - szaktantárgyakhoz kapcsolódó alap- és középszintű elméleti ismeretközlő irodalom és történeti összefoglalók, - az intézményben használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, - a helyi tantervhez kapcsolódó „kötelező” és ajánlott olvasmányok, - a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek, segédletek, - az intézmény történetével, életével, névadójával, ifjúsági szervezeteivel kapcsolatos anyagok, - felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok - az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások, - oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások, - családjogi, gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteménye. 1.2.2. Gyűjti magyar nyelven az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi tárgyi szempontokat figyelembe véve: - nemzetek irodalma (klasszikus, és modern irodalom), - mesék, - gyermek- és ifjúsági regények, elbeszélések, versek, - nemzetiségi gyermek és ifjúsági irodalom, regények, versek, - szaktantárgyakhoz kapcsolódó elméleti ismeretközlő irodalom és történelmi összefoglalók, -9-

-

tantárgyi bibliográfiák, folyóiratok, napilapok, szaklapok, állománygyarapításhoz kiadványok, jegyzékek, mintakatalógusok, a speciális nyelvi képzésben – német – használatos irodalmat.

1.2.3. Az iskola könyvtárosa a gazdasági évben egyszer szerzi be a 2001. évi XXXVII. tv. a tankönyvpiac rendjéről 7.§ (4.) bekezdés alapján a tankönyvtámogatás 25%-ának megfelelő összegből a dokumentumokat, anyagokat. Az állománygyarapítást a megadott összegen belül a könyvtáros végzi. 1.3.

Gyűjtés dokumentumtípusai A könyvtár gyűjtőköre magában foglalja az iskola feladatainak ellátásához szükséges alább felsorolt dokumentumtípusokat, illetve információhordozókat:

1.3.1. Könyvek és könyv jellegű kiadványok 1.3.2. Folyóirat jellegű kiadványok (periodikák) - pedagógiai folyóiratok, módszertani folyóiratok - tanügyigazgatással kapcsolatos folyóiratok 1.3.3. Egyéb dokumentumok - iskoláról szóló cikkek gyűjtése, - iskola és az ifjúsági szervezetek életének dokumentumai, - előadások, szaktanácsadók anyagi, összegzései, - pedagógiai elemzések, értékelések, jelentések, - nyomtatványok, prospektusok, kartográfiai segédletek. 1.3.4. Audiovizuális ismerethordozók - képes dokumentumok: oktatófilmek, egyéb filmek, diakazetták, fotókópiák, stb. - hangzó dokumentumok: magnószalagok, hanglemezek, kazetták stb. - számítástechnikai ismerethordozók: CD-k, CD-ROM-ok, lemezek, szoftverek, Internet, - oktató programcsomagok, - Internetről letöltött tananyagok.

- 10 -

1.3.5. Tartós tankönyvek Tartós tankönyv: A művelődési miniszter 5/4998. (II.18.) MKM rendelete alapján tartós tankönyv az a tankönyv, amely alkalmas tartalma és kivitele alapján arra, hogy több tanuló, több tanéven keresztül használja. Legyen NAT-kompatibilis. A rendelet értelmében minden tanév május 31-ig fel kell mérnie az iskolának, hogy hány tanuló kíván kölcsönözni tartós tankönyvet, segédkönyvet a következő tanévben. Ennek megítélésében mérvadó a tanulók szociális helyzete. Az 5/1998. MKM rendelet 2. §-ának (1) bekezdésének h./ pontja alapján: „Szociálisan rászorult az a tanuló, aki a gyermekek védelméről s a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 129. § alapján rendszeres támogatásra jogosult.” - szótárak, - térképek, - olvasókönyvek, nem munkatankönyvek. 1.4.

A gyarapítás mértéke: A főgyűjtőkörbe tartozó új beszerzések példányszámát az alábbiakban állapítom meg. A beszerzés általában egy példányszámos, a szakképesítő vizsga követelményei rendszerének megfelelten. Egy tanulócsoportnyi a házi olvasmányok és a munkáltató eszközként használatos dokumentumokból. A mellékgyűjtőkörbe tartozó dokumentumok példányszámát eseti jelleggel az állománygyarapítás időpontjában szabom meg, figyelembe véve a felhasználók számát, a beszerzés indokoltságát. A közlönyöket és egyéb jogi szabályozókat nem a könyvtár költségvetéséből finanszírozza az intézmény.

Gyömrő, 2015.október 22.

- 11 -

Könyvtári állományalakítás Állománygyarapítás Az intézmény könyvtári állománya az általa összegyűjtött dokumentumok összessége. Az iskola könyvtár-állományalakítási tevékenysége az állománygyarapítási és apasztási tevékenységéből tevődik össze: 1. Állománygyarapítás forrásai, mértéke, 2. Állományba vétel munkafolyamata, 3. Állományapasztás, törlés, 4. Állománygondozás, - védelem, - ellenőrzés. 1. Állománygyarapítás forrásai, mértéke A könyvtár szakmai szempontok és a tankönyvtámogatás 25%-a alapján biztosított pénzügyi keretek figyelembevételével köteles gyarapítani állományát. 1.1. Az állománygyarapítás forrásai: a.) beszerzés: könyvkereskedésektől, kiadóktól, magánszemélyektől, számla alapján történik a gyarapítás, b.) csere: iskolák, pedagógiai intézetek, pedagógusképző intézmények és más egyéb intézmények könyvtáraitól kap az intézmény új dokumentumot, előzetes megállapodás alapján. c.) ajándék: az iskolai könyvtár más könyvtáraktól, intézményektől jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen kap a gyűjtőkörébe tartozó dokumentumokat, d.) egyéb: olyan dokumentumok, melyek az iskola belső irataiból, anyagaiból, oktatási segédletekből stb. tevődnek össze, tartós tankönyvek. 2. Állományba vétel munkafolyamata: A könyvtári állományba vétel menete az időbeli sorrendben alábbiak szerint történik: 2.1. A számla és a szállítmány összehasonlítása Átvételkor össze kell hasonlítani a számla (szállítólevél) tartalmát a beérkezett küldeménnyel. Ha a szállítmány hiányos, vagy külalakilag hibás, akkor azt reklamálni kell, s bevételezni nem szabad. Amennyiben a számla (szállítólevél) és a küldemény tartalma között nincs eltérés, akkor a dokumentumot leltárba kell venni.

- 12 -

2.2. Bélyegzés Az iskolai könyvtár állományába tartozó minden dokumentumot az iskola által használt bélyegzővel le kell pecsételni az alábbi módon: - könyveknél, kiadványoknál a címlap hátlapját, valamint a könyv, kiadvány 17. és utolsó számozott oldalát, - időszaki kiadványoknál, folyóiratoknál a külső borítólapot, - audiovizuális dokumentumoknál a csatolt, rögzített címkét. A bélyegző felirata: Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon Könyvtár Gyömrő). 2.3. Előrendezés A beérkezett könyveket, dokumentumokat rendezni kell aszerint, hogy azok egyedi, vagy összesített nyilvántartásba kerülnek. 2.4. Nyilvántartásba vétel 2.4.1. Az összesített nyilvántartásúnak minősített dokumentumokat összegezve kell nyilvántartásba venni, illetve leltározni oly módon, hogy az azonos időpontban, azonos módon érkezett szállítmányt egy tételként kell figyelembe venni a szállítmány darabszámától függetlenül. A nyilvántartás az összesített leltárkönyvben történik, mely egyben pénzügyi okmány is, az időszaki leltár egyik dokumentuma. Az összesített leltárkönyv kötelező adattartalma: - sorszám, tételszám, - dátum (leltározás dátuma), - a dokumentum jellege (kiadvány, irodalmi mű, tájékoztató stb.) melynél vegyes beérkezés esetén a többségi elv követendő, - darabszám (összes példány együttesen), - a beszerzés módja, - beszerzési érték (az összes példány együttes összege Ft-ban).

- 13 -

2.4.2. A könyvtári dokumentumok egyedi nyilvántartásba vétele a.) címleltárkönyv b.) csoportos (összesített) leltárkönyv segítségével az alábbi módon történik: a.) Címleltárkönyvi nyilvántartás: < könyvek, kiadványok, brossúrák, videokazetták, CD-k, CD-ROM-ok, mágneslemezek stb. esetében címleltárkönyvet kell vezetni, melynek kötelező kitöltendő adatai: - leltári egyedi szám, - leltározás dátuma, - a dokumentum adatai (címe, szerzője, kiadója) - darabszám, - raktári jelzet száma, - beszerzés módja, értéke, - megjegyzés (mely rovatban a törlés rovatát kötelező kitölteni). < Egy-egy számla (szállítólevél) tartalmának egyedi nyilvántartásba vétele után az állományba vett művek darabszámát, értékét folyamatosan göngyölítve összesíteni, majd azt záradékkal el kell látni („leltárba került a címleltárkönyv….tól-….ig tételszám alatt ……db könyv ……..Ft értékben”). b.) Szirén program – tartalma a címleltárkönyvi nyilvántartás szerint. c.) Csoportos (összesített) leltárkönyv d.) Az egyedi nyilvántartású dokumentumokról az a.) és b.) pontokban foglaltakkal túlmenően csoportos összesített leltárkönyvet is kell vezetni, mely a gyarapodás, a törlés és az összesítés adatainak rögzítésével az állománymérleget pedig évente kell kitölteni. A csoportos (összesített) leltárkönyvbe történő bevezetés bizonylata minden esetben a számla, vagy a szállítólevél, vagy a kísérőjegyzék, kivezetés esetén pedig a törlési jegyzék. - A csoportos (összesített) leltárkönyv kötelező adatai: - Sorszám, - Egyedi állományba vétel kelte, - Beszerzés forrása, - Gyarapodás módja, - Állományba vett dokumentum típusa, - A dokumentum tartalma, jellege, - Beszerzési érték, - Egyedi állomány-nyilvántartás tételszámai tól-ig. - 14 -

3. Állományapasztás 3.1. Az állomány törlésének okai, indokoltsága Az iskolai könyvtár állomány apasztása, törlése abban az esetben történhet meg, ha - a dokumentum tartalmi, szakmai szempontból elavult, - a dokumentum felesleges példánynak minősül (olvasó igényhiány miatt, vagy nem tartozik a könyvtár gyűjtőkörébe), - a dokumentum a használat következtében elrongálódott, - a dokumentum elveszett, megsemmisült, - a leltár során hiányként jelentkezett. 3.2. Az állomány törlésének időbeli hatálya Az állomány törlése: - rendszeres jelleggel évente, - elemi kár, vagy lopás esetén a hiány észlelése időpontjában történik. 3.3. Az állomány törlésének dokumentálása A selejtezendő, vagy egyéb okból törlendő dokumentumokról típusonként és a törlés okának feltüntetésével jegyzéket kell készíteni két példányban. A törlési jegyzékben fel kell sorolni a - leltári számot, - a mű címét, szerzőjét, - a dokumentum nyilvántartási értékét, - a dokumentum szakjelzését, - a törlés indokoltságát. A törlésre vonatkozó jóváhagyást követően az egyedileg nyilvántartott dokumentumokat ki kell vezetni: - a címleltárkönyvből oly módon, hogy át kell húzni a leltári számot, és a megjegyzés rovat törlés rovatába be kell írni a törlési dokumentum sorszámát, vagy iktatószámát, - a csoportos leltárkönyv vonatkozó rovataiból a címleltárkönyvnél leirt módon, - a számítógépes SZIRÉN programból is ki kell vezetni! Az összesített nyilvántartású anyagok törlése un. Törlési ügyiraton történik, amelyen fel kell tüntetni az - ügyirat számát, keltét, - a törlés indokát, - a törölt művek összes darabszámát. - 15 -

A törlési eljárásról szóló jegyzéket, illetve ügyiratot az iskola vezetőjével jóvá kell hagyatni, s az engedélyezés után annak egy-egy példányát át kell adni a gazdasági területnek könyvelés, illetve – ha szükséges – pénzügyi rendezés céljából. 4. Állománygondozás-, védelem-, ellenőrzés A könyvtári állomány elhelyezése Az áttekinthetőség és a világos rendszerezés céljából biztosítani kell a könyvtári állomány megfelelő elhelyezését és raktári rendjét. Ezért az alábbi fizikai feltételeket kell biztosítani: - a könyvtári állomány kölcsönözhető részét szabadpolcokon kell elhelyezni, - a könyvtári dokumentumok nem kölcsönözhető állományát az olvasóteremben (sarokban) szintén szabadpolcon kell elhelyezni, - az elrendezést eligazító táblákkal, feliratokkal, magyarázó jelzésekkel kell áttekinthetővé tenni, - a napilapokat, folyóiratokat külön polcon kell elhelyezni. A könyvtári állomány védelme A könyvtári állomány fizikai állapotát védeni kell. Ennek érdekében gondoskodni kell szakszerű tárolásról, a könyvtári helyiségek megfelelő tisztaságáról. A könyvek, dokumentumok, ismeretközlő eszközök kíméletes használata minden iskolai könyvtárhasználó kötelessége. A könyvek, dokumentumok, ismeretközlő eszközök karbantartásáról, javíttatásáról gondoskodni kell, mely a könyvtáros egyik munkaköri kötelessége. A könyvtári állomány ellenőrzése: Az iskola könyvtári tevékenységének tárgyi, személyi és egyéb ezzel összefüggő feltételek biztosításáért az intézmény vezetője, a tényleges könyvtári munka szabályszerűségéért, az állomány megőrzéséért, megfelelő kezeléséért pedig a könyvtáros a felelős. E kötelességből fakadóan a könyvtárosnak rendszeresen ellenőriznie kell az állomány hiánytalanságát, a nyilvántartások pontosságát. A könyvtári állomány ellenőrzését az iskola Leltározási Szabályzatában foglaltak alapján kell elvégezni.

- 16 -

Az ellenőrzést az alábbiak szerint kell végezni: a.) az állományt ellenőrizni kell meghatározott időszakonként, azaz ötévente a könyvtári állomány függvényében. b.) Soron kívül kell ellenőrizni, ha az állományt valamilyen okból károsodás éri. c.) Állományellenőrzéshez leltározási ütemtervet kell készíteni. d.) A leltározást legalább öt személynek kell végezni. e.) Az állományellenőrzést nyilvántartások rendezésével, valamint az állományok rendezésével elő kell készíteni. f.) Az állomány ellenőrzése a dokumentumok és a könyvtári nyilvántartások összehasonlításával történik, annak egyezősége esetén a leltárkönyvek megfelelő rovatait le kell pecsételni. g.) Az állományellenőrzés során fellelt hiányosságokról hiányjegyzéket kell összeállítani. h.) A leltár eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tüntetni a leltár jellegét (időszaki, vagy soron kívüli), számszerű adatokat és a hiány vagy többlet mennyiségét.

Gyömrő, 2015.október 22.

könyvtáros

igazgató

- 17 -