A
SZONDI GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
BALASSAGYARMAT 2013
TARTALOMJEGYZÉK I.
AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐI ................................................................................................... 3 I.1. Az intézmény adatai ................................................................................................ 3 I.2. Az iskola rövid története ......................................................................................... 7 II. A KERETTANTARVEK HELYI SZINTŰ SZABÁLYOZÁSA ........................................................... 8 II.1. Tantárgyi struktúra és óraszámok............................................................................ 8 II.2. A pedagógiai program megvalósításának feltételei............................................... 39 III. NEVELÉSI PROGRAM........................................................................................................... 45 III.1. A nevelő-oktató munka alapelvei.......................................................................... 45 III.2. Jogszabályi háttér: ................................................................................................. 45 III.3. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka célrendszere..................................... 46 III.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................. 48 III.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok...................................................... 49 III.6. A pedagógus helyi intézményi feladati, ................................................................ 50 III.7. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai................................ 50 III.8. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása............................................. 51 III.9. A tanulói jogok és gyakorlásával kapcsolatos rendelkezések ............................... 59 III.10. Partneri kapcsolattartási formák ............................................................................ 61 III.11. Tanulmányi és vizsgaszabályzat a szakképesítő vizsgák és középiskolai tantárgyi vizsgák lebonyolítására ........................................................................................................ 63 III.12. A tanulói jogviszony keletkezése .......................................................................... 65 III.13. Egészségnevelési program .................................................................................... 65 III.14. Az iskola fogyasztóvédelmi programja................................................................. 72 IV. ISKOLA HELYI TANTERVE ................................................................................................... 74 IV.1. A választott kerettanterv megnevezése ................................................................. 74 IV.2. Tankönyv, taneszköz kiválasztás elvei.................................................................. 74 IV.3. A NAT és a kulcskompetenciák ............................................................................ 74 IV.3.1. Osztályfőnöki óra .................................................................................................. 74 IV.3.2. Magyar irodalom ................................................................................................... 76 IV.3.3. Magyar nyelvtan.................................................................................................... 79 IV.3.4. Történelem............................................................................................................. 81 IV.3.5. Emberismeret és etika ........................................................................................... 82 IV.4. . Mindennapos testnevelés..................................................................................... 98 IV.5. Érettségivel kapcsolatos feladatok ........................................................................ 99 IV.6. Középszintű érettségi vizsga témakörei .............................................................. 100 IV.7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, formái ............................................................................................................................. 114 IV.8. Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések ........................................................... 122 IV.9. A felsőbb évfolyamra lépés feltételei .................................................................. 123 IV.10. Az intézményi munkarend, a foglalkozások rendje ............................................ 124
2
I. AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐI I.1. Az intézmény adatai Az iskola hivatalos elnevezése: Szondi György Szakközépiskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola Az iskola székhelye: 2660 Balassagyarmat, Régimalom út 2. Az iskola telephelyei: 2660 Balassagyarmat, Mártírok út 7. 2660 Balassagyarmat, Szondi utca 15-19.
Tanműhely Tanműhely
Az alapító okirat száma: - IX-09/30/500/2012 Az alapító és fenntartó szerv neve és címe: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4. Középirányító szerv, székhelye: Nógrád Megyei Intézményfenntartó Központ 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36. Az iskola alapításának dátuma: 1987. február 12. Az iskola működési köre: • Nógrád megye területe • A gyakorlati oktatás tekintetében a beiskolázott tanulók gyakorlati oktatását végző üzemek, vállalkozók, gazdasági szervezetek Nógrád megyei és megyén kívüli telephelyei Az iskola felügyeleti szerve: Nógrád Megyei Intézményfenntartó Központ 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: Önállóan működő és gazdálkodó, gazdasági szervezettel rendelkező, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv. Az iskola besorolása a tevékenység jellege szerint: Közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény Az iskola besorolása a feladatellátáshoz kapcsolódó funkció szerint: Önállóan működő és gazdálkodó helyi önkormányzati költségvetési szerv Az iskola jogszabályban meghatározott közfeladata: • A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 27. §-ában meghatározott szakiskolai, valamint a 29. §-ában meghatározott szakközépiskolai nevelés-oktatás, szakképzés. • A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 78. §-a szerinti, érettségi vizsga megszerzésére felkészítő szakközépiskolai felnőttoktatás Pedagógiai program
3
• A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény rendelkezéseinek megfelelő szakképzés Az iskola típusa: Többcélú közoktatási intézmény: összetett iskola: szakközépiskola és szakiskola Felvehető maximális tanulói létszám: 1200 fő Az iskola évfolyamainak száma: • Szakközépiskolai osztályok évfolyamainak száma: 9-13. évfolyam • Szakiskolai osztályok évfolyamainak száma az általános műveltséget megszilárdító szakaszban: 9-10. évfolyam • Felzárkóztató oktatásban az évfolyamok száma: 9-10. évfolyam • A szakképzésben résztvevő osztályok az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendeletben – valamint kifutó rendszerben az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendeletben - meghatározott évfolyamokkal működhetnek. KSH által kiadott gazdasági TEÁOR-ban meghatározott szakágazati besorolás: • 8531 Általános középfokú oktatás • 8532 Szakmai középfokú oktatás Alaptevékenység: Szakágazati rend szerint: • 853100 Általános középfokú oktatás • 853200 Szakmai középfokú oktatás Szakfeladat rend szerint: • 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás • 853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása • 853124 Szakközépiskolai felnőttoktatás • 853131 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) • 853132 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) • 853134 Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás • 853135 Szakiskolai felnőttoktatás (9-10. évfolyam) • 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon • 853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon • 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás • 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon • 853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon • 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Az intézmény által az alaptevékenység körében ellátott középfokú nevelési-oktatási feladatok: • Nappali rendszerű, érettségi vizsgára felkészítő szakközépiskolai oktatás gépészet, könnyűipari, faipari, környezetvédelem, informatika szakmacsoportokban. Pályaorientációs oktatás 11-12. évfolyamon. Pedagógiai program
4
• Nyelvi előkészítő évfolyammal működő szakközépiskolai osztály 9-13. évfolyamokon. • Nappali rendszerű szakiskolai alapiskolai oktatás 9-10. évfolyamon egyéb szolgáltatás, könnyűipar, faipar, gépészet és építészet szakmacsoportokban. • Felzárkóztató oktatás szervezése a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 27. § (8) bekezdésében foglaltak szerint. • Nappali rendszerű, szakmai vizsgára felkészítő szakképzés az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamokkal: 8. évfolyam elvégzéséhez kötött szakképzés gépészet, faipar, építészet szakmacsoportokban; 10. évfolyam (alapiskola) elvégzéséhez kötött szakképzés gépészet, könnyűipar, faipar, építészet, egyéb szolgáltatás szakmacsoportokban Érettségi vizsgához kötött szakképzés közlekedés, egyéb szolgáltatás, informatika, könnyűipar, faipar és környezetvédelem szakmacsoportokban • Az intézmény ellátja azon sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékosok, autisták, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosok, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek, illetve akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. • Érettségi vizsgára felkészítő szakközépiskolai felnőttoktatás. • Szakiskolai felnőttoktatás esti vagy levelező tagozaton, szakmai elméleti és gyakorlati felnőttoktatás. • Integrációs és képesség kibontakoztató felkészítés szervezése a 11/1994.(VI:8.) MKM rendelt 39/D és 39/E§ -ba foglaltak szerint. Képzési rendszer: Beiskolázás az általános iskolából (9. évfolyamra) Szakiskolai oktatás 9-10. évfolyam
Előrehozott szakmai képzések 9-11. évfolyam
Egyéb szolgáltatások szakmacsoport Gépészet szakmacsoport Építészet szakmacsoport Könnyűipar szakmacsoport Faipar szakmacsoport Szakiskolai szakképzés 11-13. évfolyam alapfokú iskolai végzettségre épülve a 10. osztályra épülve
Felnőttoktatás nappali munkarend szerint
Pedagógiai program
Szakközépiskolai oktatás 9-12. (9-13.*) évfolyam Gépészet szakmacsoport Könnyűipar szakmacsoport Faipar szakmacsoport Informatika szakmacsoport Környezetvédelemvízgazdálkodás szakmacsoport (* nyelvi előkészítő osztály)
Érettségire épülő szakképzés
Felnőttoktatás felnőttképzés
5
Kiegészítő tevékenysége: • 8559 Máshová nem sorolható egyéb oktatás Szakfeladat rend szerint: • 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás • 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás Kisegítő tevékenysége: • 5520 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás Szakfeladat rend szerint: • 552001 Üdülői szálláshely-szolgáltatás Aránya az intézmény kiadási előirányzatának évi 20%-os mértékét nem haladhatja meg. Vállalkozási tevékenysége: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Az iskola közvetlen jogelődjének neve, székhelye: Szondi György Szakképző Középiskola, melyet Nógrád Megye Önkormányzatának Közgyűlése a 41/1999. (VII. 1.) Kgy. rendelettel alapított. 2660 Balassagyarmat, Régimalom út 2. Az iskola vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét a jogszabályoknak megfelelően lefolytatott nyilvános pályázati eljárást követően a Képviselő-testület bízza meg/nevezi ki határozott időre. Az intézményvezető feletti munkáltatói jogokat a magasabb vezetői megbízás, felmentés, magasabb vezetői megbízás visszavonása, összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása tekintetében Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, az egyéb munkáltatói jogokat Nógrád Megyei Intézményfenntartó Központ gyakorolja. Az iskola szakmai vezetése: • Az intézményt az igazgató vezeti. • Az igazgató munkáját 2 fő igazgatóhelyettes, 1 fő gyakorlati oktatásvezető, 1 fő gyakorlati oktatásvezető-helyettes, 1 fő gazdasági vezető segíti. Az iskola foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: Az intézmény foglalkoztatottjai alapesetben közalkalmazottak, akikre nézve a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint az annak végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet, és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: Munka Törvénykönyve) az irányadó. Nem közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalóira a Munka Törvénykönyve vonatkozik, egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók. Az iskola alaptevékenységének forrása: Az intézmény alaptevékenységét a Balassagyarmat Város Önkormányzata által biztosított költségvetésből látja el. Az iskola jogállása: Az intézmény önálló jogi személy. Az iskola rendelkezésére, használatába bocsátott önkormányzati tulajdonú ingatlanok: • 2660 Balassagyarmat, Régimalom út 2., hrsz. 374/1; az összesen 14556 m2 alapterületű, kollégium megnevezésű ingatlanból 4706 m2 alapterületű ingatlan;
Pedagógiai program
6
• 2660 Balassagyarmat, Szondi u. 15-19., hrsz 202/2; a mellékelt helyszínrajznak megfelelően az 1. jelű épület összesen 210 m2 bruttó alapterülettel és a helyszínrajzon megjelölt 912 m2 földterület használati joga; • 2660 Balassagyarmat, Mártírok út 7., hrsz. 2319/A; 309 m2 egyéb épület megnevezésű ingatlan; • 2660 Balassagyarmat, Bercsényi út 2., hrsz. 440; 1765 m2 középiskolai épület megnevezésű ingatlan; • 8220 Balatonalmádi – Káptalanfüred, Tábor út 12., hrsz. 0114/8; 4860 m2 üdülő megnevezésű ingatlan. Az intézmény vagyonára és a vagyon feletti rendelkezés jogára az ingatlan vagyont, valamint az ingatlanon felüli vagyont illetően Balassagyarmat Város Önkormányzata Képviselőtestületének mindenkor hatályos vagyonrendelete az irányadó.
I.2. Az iskola rövid története Iskolánkat 1880 januárjában alapították a polgári iskola tanárai Tomeskó Nándor igazgató vezetésével. A tanonciskola egészen 1905-ig a polgári iskola épületében - a mai Balassi Gimnázium működött, de 1900-ban létrehozták a gimnáziumi oktatást, így átköltözött az állami elemi iskola épületébe. A tanonciskola feladata sok évtizeden keresztül a város és környéke kisiparosainak utánpótlása volt. A nőtanonciskolások helyzetének rendezésére 1926-27-es tanévtől került sor. Az iskolának 1945-ig nem volt önálló tantestülete. Az elméleti képzés szervezőjének semmi köze nem volt a gyakorlati képzéshez. Vizsgájukat az ipartestület előtt tették le, és ha megfeleltek a követelményeknek, segédlevelet kaptak. A Horthy-korszak 25 éve alatt összesen 941 kisiparos és kereskedő vett részt a gyakorlati oktatásban. A tanulólétszám fokozatosan nőtt, a csúcsot (több mint ezer fő) az 1970-7l-es tanévben érte el, utána fokozatosan csökkent. Az iskolának saját tanműhelye nem volt, ezért tanműhely és kollégium építésére kapott lehetőséget. Az épület elkészülte után - a helyi vezetők hibájából a kollégiumot elvették, a tanműhely berendezéséről megfeledkeztek, így abban elméleti oktatás indult az 1982-83-as tanévtől kezdődően. A rendszerváltást követően az iskola saját erőből kialakította saját tanműhelyeit, amelyekben 450 tanuló gyakorlati képzése valósult meg. Az egységes nevelő hatások közvetítésének akadálya az épületek nagyfokú széttagoltsága volt. Ezért állami címzett támogatással iskolacentrum került kialakításra a Régimalom utcában. Az 1999-2000-es tanévben 20 új tanteremmel, sok kiegészítő helyiséggel, könyvtárral lett gazdagabb az intézmény.
Pedagógiai program
7
II. A KERETTANTARVEK HELYI SZINTŰ SZABÁLYOZÁSA II.1. Tantárgyi struktúra és óraszámok II.1.1.
Szakközépiskola Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 Idegen nyelvek 4 4 4 Matematika 4 4 4 Történelem, társadalmi és 2 2 3 állampolgári ismeretek Etika 1 Biológia – egészségtan 1 2 2 Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Földrajz 2 1 Művészetek, Rajz 1 Informatika 2 2 2 Testnevelés és sport 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú 6 7 8 képzésre) szabadon tervezhető** Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35
12. évf. 4 4 5
Óraterv a kerettantervekhez – Érettségi vizsgára felkészítő szakközépiskolai felnőttoktatás. Tantárgyak 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 6 6 Idegen nyelvek 3 5 5 Matematika 4 6 6 Történelem, társadalmi és 3 4 5 állampolgári ismeretek Etika 0 1 0 Biológia – egészségtan 2 1+2 1+2 Fizika 2 1 1 Kémia 1,5 0 0 Földrajz 2 1+2 1+2 Művészetek, Rajz 1 1 1 Informatika 2 1+2 1+2 Testnevelés és sport 2 2 2 Osztályfőnöki 1 1 1 Rendelkezésre álló órakeret 27,5 36 36
Pedagógiai program
8
3
2 5 1 11 35
** Jelenlegi Szakmacsoport Szakmai tárgy Műszaki ábrázolás alapjai Műszaki ábrázolás gyakorlat Mechanika Géprajz gyakorlat Az ember és környezete Gépészet Anyag- és gyártásismeret Alkalmazott számítástechnika Gépelemek Elektrotechnika Gyakorlat Faanyagismeret Faipari szakrajz alapjai Faipar Gépészeti alapismeretek Faipari gépek Gyakorlat Informatikai alapozó ismeretek Informatikai alapozó gyakorlat Műszaki ábrázolás és Informatika képfeldolgozás Programozás Adatbázis kezelés Hardver ismeret és gyakorlat Környezetvédelem Műszaki ábrázolás alapjai Környezetvédelem- Műsz.ábr. alapjai gyakorlat -vízgazdálkodás Körny.véd.alapozó ismeret Körny.véd.alapozó ismeret gyakorlat Könnyűiparban alkalmazott anyag Könnyűipari technológia Könnyűipari Könnyűipar gyártmányelőkészítés Gyakorlat Műszaki ábrázolás Műszaki ábrázolás gyak. Öltözködési kultúra II.1.2.
Szakmai program
Pedagógiai program
9
9. évf. 2
Évfolyamok 10. évf. 11. évf.
12. évf.
4
2
2 3 1 2 2
4 1 1 4
2 2 1 3
1 1 4 1 2 1 4
2 4 2 4
6 2
6 2 8
2 4 4 6
2 4
4 1
1
1
1
1
1
4
4
1
1
4 2
A szakmai képzés általános célja Az iskolában folyó szakmai képzések közös célja olyan elméleti és gyakorlati képzettségű emberek képzése, akik képesek ellátni az adott szakképesítés munkaterületének megfelelő munkaköröket, foglalkozásokat. A szakmai képzés célja a szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja a nevelési célokat, a személyiség formálását, a szocializációs funkciókra való felkészítést is – a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetésével. Iskolánk célja a szakképzési mobilitás megteremtése, a munkaerő piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodás. Nyitottak vagyunk a gazdálkodó szervezetek szakember-utánpótlási igényeinek kielégítésére, alapműveltségi vizsga illetve középiskolai végzettséghez kötött új szakmák indítására is. A szakképzés nem szakadhat el a gazdaságtól, ezért a lehetőségekhez mérten növelni kell a képzésben résztvevők körét, a tanműhelyi képzés egy részét vissza kell integrálni a működő gazdaságba. Támogatni kell a tanulószerződésen alapuló szakképzés beindítását, szoros kapcsolatot kialakítva a szakmai érdekképviselettel, a Gazdasági Kamarákkal. Intézményünk a szakmai képzés területén többféle bemenettel rendelkező képzéseket indít. Ezek a képzések a következők. Érettségire épülő szakmai képzések 51 525 01 1000 00 00 Autószerelő 52 815 01 1000 00 00 Kozmetikus 54 481 01 1000 00 00 CAD-CAM informatikus 54 521 01 1000 00 00 Gépgyártástechnológiai technikus 54 542 01 0010 54 02 Ruhaipari technikus 54 543 02 0010 54 01 Bútoripari technikus 54 850 01 0010 54 06 Környezetvédelmi technikus-vízgazdálkodó 10. évfolyam elvégzéséhez kötött szakmai képzések (2 éves) 33 522 04 1000 00 00 Villanyszerelő 33 815 01 1000 00 00 Fodrász 8. évfolyam elvégzéséhez kötött szakmai képzések (16. életévet betöltött tanulóknak. 2 éves) 31 521 11 1000 00 00 Hegesztő 31 582 21 0010 31 02 Központi fűtés és gázhálózat rendszerszerelő 8. évfolyam elvégzéséhez kötött szakmai képzések (14. életévüket betöltött tanulóknak. 3 éves előrehozott képzés) 31 521 09 1000 00 00 Gépi forgácsoló 31 521 11 1000 00 00 Hegesztő 31 525 05 0010 31 04 Karosszéria lakatos 31 525 06 0000 00 00 Gépjármű-mechatronikus 31 582 15 1000 00 00 Kőműves 31 582 21 0010 31 02 Központi fűtés- és gázhálózat rendszerszerelő 31 582 21 0010 31 03 Víz-, csatorna-, és közmű rendszerszerelő 33 542 05 0010 33 03 Női szabó 33 543 01 1000 00 00 Bútorasztalos 33 582 01 1000 00 00 Ács, állványozó 33 582 04 1000 00 00 Festő, díszítő, mázoló és tapétázó Sajátos nevelési igényű tanulók szakmai képzése (2 éves képzés) 33 542 05 0100 21 04 Textiltermék összeállító Pedagógiai program
10
A szakmai célok elérése érdekében a képzés: • alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan, a munkahelyeken hasznosítható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek szakterületükön a technikai, technológiai fejlődésből adódó változó, növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni, • neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és - vállalásra, • fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos önművelés igényét, • készítse fel a tanulókat a munkahelyi, a szakmai érdekvédelmi szervezetek munkájában való közreműködésre.
Pedagógiai program
11
II.1.3.
Szakmai képzés óratervei
Érettségire épülő szakmai képzések 51 525 01 1000 Autószerelő /17/2010.(XI.25.) SZVK szerint/ 1/13. Autószerelő Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai idegen nyelv Számítástechnika Munka-, baleset-, tűzvédelem-, környezet véd. Munkafelvételi és ügyf.kez.ism Karbantartási műveletek Ellenőrző diagnosztikai szervizművelet Javítási ismeretek Autókarbantartás, ápolás Autómosó berendezések Összesen Ciklus Gyakorlat
Óraszám 1 2 1 2 2 0,5 0,5 0,5 6,5 1 1,5 18,5 37,0 33,0
2/14. Autószerelő Osztályfőnöki Angol Testnevelés Környezetvédelmi mérések Járműbontás Járműjavítás, tisztítás Általános vállalkozási feladatok Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 1 2 2 3,5 6,5 2,5 17,5 35 17,5 35,0
Pedagógiai program
12
52 815 01 1000
Kozmetikus /32/2011. (VIII.25.) SZVK szerint/
1/13
Kozmetikus Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai idegen nyelv Számítástechnika Kémia Labor gyakorlat Etika és kommunikáció Biológia Vállalkozási ismeretek Munka és környezetvédelem Szakmai ismeret Anyagismeret Elektrokozmetika Összesen Ciklus Gyakorlat
Óraszám 1 2 2 1 1 1 1 1 1 1 3 4 1 21 42 28
2/14
Kozmetikus Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelv Munkavédelem Vállalkozási ismeretek Szakmai ismeretek Anyagismeret Labor Elektrokozmetika Összesen Ciklus Gyakorlat
Óraszám 1 2 2 2 2 4 2 1 2 18 36 34
Pedagógiai program
13
54 48101 1000 1/13
CAD-CAM informatikus /17/2010. (XI.25.) SZVK szerint/ CAD-CAM informatikus Osztályfőnöki Testnevelés Informatikai alapismeretek Munkatervezés és szervezés Projektirányítás Szoftvermenedzselés Informatikai ismeretek Számjegyvezérlésű gépek Marketing ismeretek Kiadványszerkesztés Multimédiás ismeretek Vállalkozási ismeretek Gazdasági ismeret Szakmai idegen nyelv Összesen
2/14 CAD-CAM informatikus Osztályfőnöki Informatika Szakmai idegen nyelv Programozási nyelv ismerete Programozási gyakorlat CNC gépek kezelése CNC gépek kezelése a gyakorlatban CNC gépek programozása CNC gépek programozása a gyakorlatban Gyártási eljárások elmélete Gyártási eljárások gyakorlata Marketing ismeret Kiadványszerkesztés Multimédiás ismeretek CAD program telepítése CAD program használat Modellezés Műszaki dokumentáció Összesen
Pedagógiai program
14
Óraszám 1 2 6 1 2 2 4 6 1 2 2 2 2 2 35 Óraszám 1 2 1 1 2 2 3 1,5 1,5 1 1 1 1,5 1,5 4 5 4 1 35
54 521 01 1000 1/13
Gépgyártástechnológiai technikus /15/2008.(VIII.13) SZVK szerint/ Gépgyártástechnológiai technikus Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai idegen nyelv Informatika, számítástechnika Munkavédelem Műszaki dokumentáció Anyagvizsgálat Mérés Technológiai alapok Anyagválasztás Kötések Összes Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 1 3 2 4 2 3 5 2 3 28 56 7 14
54 542 01 0010 54 02 Ruhaipari technikus /32/2011.(VIII.25.) SZVK szerint/ Szakmai követelménymodul Tananyagegység Azonosítója
Óraszám 1/13. évfolyam
2/14. évfolyam
E
E
GY
288 144
224
128
72 144 18
72 18
32 128
64
1.0/6341-11
Megnevezése Gyártmányfejlesztés és gyártáselőkészítés a ruhaiparban Gyártmányfejlesztés
2.0/6341-11 3.0/6341-11
Gyártás-előkészítés Varrásalapozás
4.0/6341-11 5.0/6341-11
Alkatrészek készítése Ruházati termékek készítése
36
36
18
18
64
64
6340-11
Ruhaiparban alkalmazott anyagfajták
54
18
48
32
1.0/6340-11
Textilipari nyersanyagok
18
18
2.0/6340-11
Textíliák, kelmék
36
3.0/6340-11 4.0/6340-11
32 16
32
48
64
1.0/6232-11
Áruismeret Anyagvizsgálatok Informatika alkalmazása a könnyűipari termelésirányításban Termelés előkészítés
2.0/6232-11
Folyamatszervezés
18
3.0/6232-11
Kapcsolattartás
18
6341-11
6232-11
Pedagógiai program
15
72 36
GY
54
32
16
4.0/6232-11
Üzembiztonság
5.0/6232-11
Termékfejlesztés és szerkesztés
6.0/6232-11
Termeléstervezés és ellenőrzés, adminisztráció
7.0/6232-11
Számítógép-hálózatok
1313-11
Szabás előkészítés
1.0/1313-11 2.0/1313-11 3-0/1313-11
1.0/6342-11
Szakmai számítások Nyersáru raktározás Szabászatszervezés Varrodai gyártástechnológia, gyártásszervezés és minőségellenőrzés Gyártástechnológia
2.0/6342-11
Gyártásszervezés
3.0/6342-11
A minőség létrehozásának módszerei
6342-11
Összesen:
36
32 16
16
54
80
32
36
32 16 32
16 16
180 216 176
128
72
128
18
18
216
96
72 36
48 32
648 432 576
384
54 543 02 0010 54 01 Bútoripari technikus /1/2010.(II.5.) SZVK szerint/ Szakmai követelménymodul Tananyagegység azonosítója 230/1.0/2273-06 230/2.0/2273-06 230/1.0/2274-06 230/2.0/2274-06 230/1.0/2275-06 230/2.0/2275-06 230/1.0/2302-06 230/2.0/2302-06 230/1.0/2303-06 230/2.0/2303-06 230/1.0/1846-06 230/2.0/1846-06 230/1.0/1847-06 230/2.0/1847-06 Pedagógiai program
megnevezése A balesetmentes munkavégzés feltételei A balesetmentes munkavégzés gyakorlata A gyártáselőkészítés és minőségbiztosítás elmélete A gyártáselőkészítés és minőségbiztosítás gyakorlata Üzletszerzés, üzleti tevékenység fejlesztése Mintadarab készítése A tömörfa megmunkálás elmélete A tömörfa megmunkálás gyakorlata Munkatervezés, szervezési feladatok Munkatervezés, szervezési feladatok gyakorlata Lapszerkezetű termékek gyártási lehetőségei Lapszerkezetű termékek gyártása Bútorasztalos termékek jellemző típusai Bútorasztalos termékgyártás 16
Óraszám E
GY
Össz
108
0
108
0
76
76
110
0
110
0
84
84
60
0
60
0 116 0 106
64 0 76 0
64 116 76 106
0
84
84
105
0
105
0
89
89
103
0
103
0
69
69
230/1.0/2305-06 230/2.0/2305-06 230/1.0/2306-06 230/2.0/2306-06
gyakorlata Kárpitos bútorok gyártásának elmélete Kárpitos bútorok gyártása Bútoripari technikus elméleti feladatai Bútoripari technikus gyakorlati feladatai
Összesen
110 0 338
0 78 0
110 78 338
0
60
60
1156
680
1836
54 850 01 0010 54 06 Környezetvédelmi technikus - vízgazdálkodó /12/208. (IV.30.) SZVK szerint/ 1/13
Környezetvédelmi technikus-vízgazdálkodó Osztályfőnöki Testnevelés Környezetvédelmi alapfeladatok Műszaki feladatok Mérési feladatok Biztonságtechnika és környezet egészségügy Technológiák környezetterhelése Ipari tevék. környezet terhelésének mérése Vállalkozási ismeretek Szakmai idegen nyelv Informatika Összes
Óraszám 1 1 5,5 6 6,5 1 4 5 1 2 2 35
2/14
Környezetvédelmi technikus-vízgazdálkodó Osztályfőnöki Testnevelés Műszaki koordinációs feladatok Környezetvédelem az ipari technológiákban Ipar és gazdaság Létesítési feladatok Vízkárelhárítás Vízhasznosítási feladatok Üzemeltetési feladatok Szakmai idegen nyelv Informatika Összesen
Óraszám 1 1 5 6 3 8 2 2 3 2 2 35
Pedagógiai program
17
10. évfolyam elvégzéséhez kötött szakmai képzések (2 éves) 33 522 04 1000 00 00 Villanyszerelő /1/2010. (II.5) SZVK szerint/ 1/11 Villanyszerelő Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai idegen nyelv Számítástechnika Informatikai alaptevékenység Munka és környezet védelem Dokumentáció Villamos hálózatok Villamos mérések Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 1 1 4 2 2 2 2 17 34 18 36
2/12
Óraszám 2 1 2 1 1 1 5 3 18 36 17 34
Villanyszerelő Testnevelés Idegen nyelv Munkavédelem Dokumentáció Épületek villamos hálózata Villámvédelem Villamos gépek Villamos mérések Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
33 815 01 1000
Fodrász /1/2010. (II.5) SZVK szerint/
1/11 Fodrász Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai idegen nyelv Munkavédelem Etika és kommunikáció Anatómia Szakmai ismeretek Anyagismeret Számítástechnika Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus Pedagógiai program
Óraszám 1 2 2 2 1,5 1 3 3 2 17,5 35 17,5 35 18
2/12
Fodrász Osztályfőnöki Testnevelés Anatómia Szakmai ismeretek I. Vállalkozási ismeret Anyagismeret Számítástechnika Szakmai idegen nyelv Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
33 815 01 1000
Óraszám 1 2 1 1 3 1 1 2 12 24 23 46
Fodrász /32/2011.(VIII.25.) SZVK szerint/
1/11
Fodrász Osztályfőnöki Testnevelés Számítástechnika Angol Munkavédelem Anatómia Szakmai ismeretek Anyagismeret Etika Kommunikáció Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 2 2 2 1 3 3 0,5 1 17,5 35 17,5 35
2/12
Fodrász Osztályfőnöki Testnevelés Gazdasági, vállalkozási ismeretek Szakmai ismeret Anyagismeret Hajviselettörténet Művészettörténet Hajmunka Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 1,5 1,5 1 1 1 1 10 20 25 50
Pedagógiai program
19
8. évfolyam elvégzéséhez kötött szakmai képzések (16. életévet betöltött tanlóknak. 2 éves) 31 521 11 1000 00 00 Hegesztő /32/2011.(VIII.25.) SZVK szerint/ 1/11
Hegesztő Osztályfőnöki Testnevelés Informatika Munkavédelem Műszaki dokumentáció Mérések Fémek alakítása Alapfogalmak Hegesztési alapismeretek Gázhegesztés Termikus vágás Ívhegesztés Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 2 2 2 1,5 1,5 1 2,5 1 0,5 1 18 36 17 34
2/12
Hegesztő Osztályfőnöki Testnevelés Hegesztési alapismeretek Hegesztés befejező műveletei Bevontelektródás ívhegesztés Fogyóelektródás ívhegesztés Wolfrámelektródás ívhegesztés Hegesztett kötések vizsgálata Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 1 1 2 3 2 1 13 26 22 44
Pedagógiai program
20
31 582 21 0010 31 02 Központi fűtés és gázhálózat rendszerszerelő /32/2011. (VIII.25.) SZVK szerint/ 1/11A Központifűtés - és gázhálózat rendszerszerelő Osztályfőnöki Testnevelés Informatika Műszaki dokumentációk Geometriai mérés Fémek alakítása Munka-, és környezetvédelem Dokumentációk Épületgépészeti szerkezetek Hegesztés Csővezeték szerelés Összes Ciklus Gyakorlat Gyakorlat ciklus
Óraszám 1 2 2 2 2 2 3 2 2 2 1 21 42 14 28
2/12
Óraszám 1 2 1 1 1 1 1 1 1 2 2 14 28 21 42
Központifűtés -, és gázhálózat rendszerszerelő Osztályfőnöki Testnevelés Fűtési rendszer szerelése Fűtőtestek Kazánok Fűtési rendszer karbantartása Napenergia-hasznosítás Bekötővezetékek Catlakozó és elosztó vezetékek Gázmérők, nyomásszabályzók Gázfogyasztó berendezések Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Pedagógiai program
21
8. évfolyam elvégzéséhez kötött szakmai képzések (14. életévüket betöltött tanulóknak. 3 éves előrehozott képzés) 31 521 09 1000 00 00 Gépi forgácsoló Szakmai követelménymodul /Tananyagegység azonosítója
megnevezése Általános gépészeti munka-, baleset, tűz- és környezetvédelmi feladatok Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem elmélete Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Fémek alakítása Alapszerelések végzése Anyagvizsgálatok és geometriai mérések Anyagvizsgálatok Nagypontosságú geometriai mérések Gépi forgácsolás műveletei Esztergálási, marási, köszörülési ismeretek Sík- és hengeres felületek megmunkálása Különféle menetek vágása, fúrása Karbantartások
0110-11 1.0/0110-11
2.0/0110-11 6361-11 1.0/6361-11 2.0/6361-11 3.0/6361-11 4.0/6361-11 5.0/6361-11 6344-11 1.0/6344-11 2.0/6344-11 6362-11 1.0/6362-11 2.0/6362-11 3.0/6362-11 4.0/6362-11 Összesen:
1/9.
2/10.
3/11.
évfolyam
évfolyam
évfolyam
E GY E GY E GY 36 18 36
18 144 432 36 90 18 36 36 18
36 18 198 90 72 72
32
36 18
16
36 54 16 18 216 378 222 653 18 140 200 84 113 76 178 88 440 30 70 20 30 180 468 288 450 222 685
31 521 11 1000 1/9
Óraszám
Hegesztő /1/2010. (II.5) SZVK szerint/ Óraszám 1 2 3 12 3 3
Hegesztő Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai idegen nyelv Közismereti Munkavédelem Műszaki dokumentáció
Pedagógiai program
22
Geometriai mérés Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
2 26 52 9 18
2/10
Hegesztő Osztályfőnöki Testnevelés Közismereti Alapfogalmak Hegesztési alapismeretek Hegesztési eljárások Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 10 1 3 3 20 40 15 30
3/11
Hegesztő Osztályfőnöki Testnevelés Közismereti Bevontelektródás ívhegesztés Wolfrámelektródás ívhegesztés Fogyóelektródás ívhegesztés Egyéb hegesztő eljárás Hegesztett kötések Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 3 1 1 1 1 1 11 22 24 48
Pedagógiai program
23
31 521 11 1000 Hegesztő /32/2011. (VIII.25.) SZVK szerint/ 1/9
Hegesztő Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai idegen nyelv Közismereti Munkavédelem Műszaki dokumentáció Anyagismeret Fémek alakítása Alapszerelések Összesen Ciklus Gyakorlat Gyakorlat ciklus
Óraszám 1 2 3 12 1 2 1 1 1 24 48 11 22
2/12
Hegesztő Osztályfőnöki Testnevelés Közismereti Hegesztési alapismeretek Hegesztés előkészítő műveletei Termikus vágás Gázhegesztés technológiája Bevontelektródás kézi ívhegesztés Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 10 2 1 1 1 2 20 40 15 30
3/13
Hegesztő Osztályfőnöki Testnevelés Közismereti Bevont elektródás ívhegesztés Fogyóelektródás ívhegesztés Hegesztés előkészítő,befejező műveletei Wolfrám elektródás ívhegesztés Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 3 1 2 1 2 12 24 23 46
Pedagógiai program
24
31 525 05 0010 31 04
Karosszéria lakatos
1/9
Karosszérialakatos Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelv Közismereti Munka tűz- és körny véd. Műszaki dokumentáció Geometriai mérés Fémek kézi és kisgépes alakítása Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 3 12 3 2 1 2 26 52 9 18
2/10
Karosszéria lakatos Osztályfőnöki Testnevelés Közismereti Gépészeti Kötések Korrózió elleni védekezés Szerelési ismeretek Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 10 3 1 2 19 38 16 32
3/11
Karosszéria lakatos Osztályfőnöki Testnevelés Közismereti Szakmai ismeret Szerelési ismeret Karosszéria javítási ismeret Környezetvédelmi ismeret Vállalkozási ismeret Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 3 1 1 2 1 1 12 24 23 46
Pedagógiai program
25
31 525 06 0000 00 00
Gépjármű-mechatronikus /47/2011.(IX.14.) SZVK szerint/
Szakmai követelménymodul /Tananyagegység azonosítója 0110-11 1.0/0110-11 2.0/0110-11 6361-11 1.0/6361-11 2.0/6361-11 3.0/6361-11 4.0/6361-11 5.0/6361-11 3684-11
1.0/ 3684-11 2.0/ 3684-11 3.0/ 3684-11 4.0/ 3684-11 3685-11 1.0/3685-11 2.0/ 3685-11 3.0/ 3685-11 4.0/ 3685-11 3686-11
1.0/3686-11 3683-11
Óraszám 1/9. 2/10. évfolyam évfolyam
3/11. évfolyam
E GY E GY E GY megnevezése Általános gépészeti munka-, baleset-, 36 18 tűz- és környezetvédelmi feladatok Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, 36 környezetvédelem elmélete Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, 18 környezetvédelem gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok 144 432 Műszaki dokumentációk 36 90 Gépészeti alapmérések 18 36 Anyagismeret, anyagvizsgálat 36 18 Fémek alakítása 36 198 Alapszerelések végzése 18 90 Gépjárművek technikai részegységeinek ismerete, 18 144 162 96 256 részegységek szét és összeszerelése, diagnosztikája Belső égésű motorok felépítése, 18 36 54 32 128 működése, szerkezeti egységei Gépjárművek hajtáslánca 36 36 16 32 Gépjárművek felfüggesztési rendszerei, 36 36 32 64 kormányzási lehetőségei Személygépjárművek és 36 36 16 32 tehergépjárművek fékrendszerei Gépjárművek elektromos és villamos részegységei, mérésükhöz szükséges 144 198 96 224 elektronikai ismeretek, diagnosztika Gépjárművek elektronikája, 72 108 48 96 elektrotechnikája Gépjárművek villamosságtana 72 18 32 64 Gépjárművek rendszereinek 36 16 32 összefoglaló ellenőrzése, értékelése Számítógépes diagnosztikák 36 32 Gépjárművek és tehergépjárművek részegységeinek karbantartása, 72 192 gépjárművek javítás és gyártás utáni ellenőrzése Járművek javítás és gyártás utáni 72 192 ellenőrzése Szakmai képzés munkajogi ismeretei 18 32 16
Pedagógiai program
26
1.0/3683-11 Kommunikációs ismeretek 18 8 16 2.0/3683- 11 Általános jogi- és munkajogi ismeretek 24 Összesen: 180 468 288 450 224 688 31 582 15 1000 00 00
Kőműves /1/2010. (II.5) SZVK szerint/
1/9
Kőműves Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai idegen nyelv Közismereti Balesetmentes munkavégzés Anyagszükséglet meghat. Zsaluszerkezet készítés technikai folyamata Hagyományos állványzatok Betontechnológia Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 3 12 2 2 2 1 1 26 52 9 18
2/10
Kőműves Osztályfőnöki Testnevelés Közismereti Anyagismeret Vállalkozási ismeret Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 10 3 3 19 38 16 32
3/11
Kőműves Osztályfőnöki Testnevelés Közismereti Épületszigetelés Hőszigetelés Speciális kőművesmunkák Utómunkálatok Vállalkozási ismeretek Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 3 1 1 1 1 1 11 22 24 48
Pedagógiai program
27
31 582 15 1000 00 00 Kőműves /32/2011. (VIII.25.) SZVK szerint/ 1/9 Kőműves Óraszám Osztályfőnöki 1 Testnevelés 2 Idegen nyelv 3 Közismereti 12 Balesetmentes munkavégzés 0,5 Építőipari műszaki rajz 1 Építési alapismeretek 2 0,5 Kitűzési ismeretek Falazás vakolás anyagai 0,5 Falazási ismeretek 0,5 Állványok 0,5 Építőipari gépek 0,5 Összesen 24 Ciklus 48 Gyakorlat 11 Ciklus 22 2/10
Kőműves Osztályfőnöki Testnevelés Közismereti Munkavégzés komplex feltételei Falazási ismeretek Vakolási ismeretek Beton és vasbeton anyagai Zsaluzatok Vízszigetelés Nyílászáró szerkezetek Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 10 1 1 1 1 1 1,5 0,5 20 40 15 30
3/11
Kőműves Osztályfőnöki Testnevelés Közismereti Vállalkozási ismeret Beton és vasbeton szerkezetek készítése Betonozás eszközei gépei Hő és hangszigetelés Bontás átalakítás helyreállítás Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 3 1 2 1 1 1 12 24 23 46
Pedagógiai program
28
31 582 09 0010 31 04 1/9
Központi fűtés-és csőhálózat szerelő /1/2010. (II.5) SZVK szerint/
Központifűtés szerelő Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai idegen nyelv Közismereti Munkavédelem Műszaki dokumentáció Geometriai mérés Szerelés előkészítése Csővezeték szerelés Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 3 12 3 2 1 1 1 26 52 9 18
2/10
Központi fűtés szerelő Osztályfőnöki Testnevelés Közismereti Dokumentációk Fémek alakítása Hegesztés Munkaszervezés Szerelés előkészítés Épületgépészeti szerkezetek Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 10 2 1 1 1 1 1 20 40 15 30
3/11
Központi fűtés szerelő Osztályfőnöki Testnevelés Közismereti Csővezetékek, tartószerkezetek szerelése Csövek szerlése Épületgépészeti szerelés Fűtési csőhálózatok Fűtőtestek, kazánok Fűtési rendszerek beüzemelése,karbantar. Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 3 2 1 1 1 1 1 13 26 22 44
Pedagógiai program
29
31 582 21 0010 31 02 Központi fűtés- és gázhálózat rendszerszerelő /32/2011. (VIII.25.) SZVK szerint/ 1/9 Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Óraszám 1 Osztályfőnöki Testnevelés 2 Idegen nyelv 3 Közismereti 12 Munkavédelem 3 Műszaki dokumentáció 2 Geometriai mérés 1 Szerelés előkészítése 1 1 Csővezeték szerelés Összesen 26 Ciklus 52 Gyakorlat 9 Ciklus 18 2/10
Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Osztályfőnöki Testnevelés Közismereti Épületgépészeti dokumentációk Épületgépészeti fogalmak Fűtési rendszer szerelés Vezetékhálózat kialakítása Fűtőtestek Kazánok Gázmérők, gázfogyasztó berendezések Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 10 1 1 1 1 1 1 1 20 40 15 30
3/11
Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Osztályfőnöki Testnevelés Közismereti Fűtési rendszer szerelés Fűtési rendszer karbantartása Napenergia hasznosítása Bekötővezetékek Csatlakozó vezetékek Gázmérők, Gázfogyasztó berendezések Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 3 1 1 1 1 1 1 1 13 26 22 44
Pedagógiai program
30
31 582 21 0010 31 03 Víz-, csatorna-, és közmű rendszerszerelő /32/2011. (VIII.25.) SZVK szerint/ Szakmai követelménymodul /Tananyagegység azonosítója 6201-11 1.0/6201-11 2.0/6201-11 3.0/6201-11 6200-11 1.0/6200-11 2.0/6200-11 3.0/6200-11 4.0/6200-11 6202-11 1.0/6202-11 2.0/6202-11 3.0/6202-11 6211-11 1.0/6211-11 2.0/6211-11 3.0/6211-11 4.0/6211-11 6212-11 1.0/6212-11 2.0/6212-11 3.0/6212-11 4.0/6212-11 5.0/6212-11 6.0/6212-11 összesen:
Pedagógiai program
megnevezése Épületgépészeti csővezetékszerelés Csőszerelés előkészítése Vezetékhálózat kialakítása Csőhálózat üzembe helyezése Épületgépészeti munka -, tűz- és környezetvédelmi feladatok Munkaterület munkavédelme Tűz elleni védekezés Környezetvédelem Az elsősegélynyújtás általános szabályai. Épületgépészeti rendszerismeret Épületgépészeti alapfogalmak Épületgépészeti dokumentációk Épületgépészeti rendszerelemek Víz- és csatornarendszer- szerelő feladatok Vízellátás Melegvíz előállítás Szennyvízelvezetés Tűzvédelmi rendszerek, berendezések Közműcsőhálózat- szerelő feladatok Közmű, fogalma, fajtái, jogi értelmezése Közműépítés előkészítése Vízellátó hálózatok építése Szennyvíz, csapadékvíz hálózatok építése Gázellátó hálózatok építése Hőellátó távvezetékek szerelése
31
Óraszám 2/10. 3/11. évfolyam évfolyam évfolyam 1/9.
E GY E GY E GY 72 201 54 87 24 67 18 29 24 67 18 29 24 67 18 29 72 30 18 24 24 24
6 6 6 30
72 24 24 24
6
201 67 67 67
6 54 18 18 18
87 29 29 29
49 154 125 342 18 30 32 91 8 43 32 78 15 43 32 88 8
38 29 85
77 152 97 343 -
-
12
-
16
-
-
-
12 30 16 68 12 30 16 68
-
-
12 30 16 68
- 12 30 16 68 - 17 32 17 71 216 432 252 486 222 685
33 542 05 0010 33 03
Női szabó /1/2010. (II.5) SZVK szerint/
1/9
Női szabó Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai idegen nyelv Közismereti Munka tűz- és környezetvédelem Szabásminta készítés Gyártás előkészítés Műszaki dokumentáció Anyag és áruismeret Gyártástechnológia Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 3 12 1 1 1 1 2 2 26 52 9 18
2/10
Női szabó Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelv Közismereti Szabásminta használata Ruhaipari gépek üzemeltetése Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 1 10 2 2 18 36 17 34
3/11
Női szabó Osztályfőnöki Testnevelés Közismereti Női ruhák modellezése Női ruhakészítés gyártástechnológiája Fehérnemű készítés Minőségbiztosítás Vállalkozási ismeretek Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 3 3 1 1 2 1 14 28 21 42
Pedagógiai program
32
33 542 05 0010 33 03
Női szabó /32/2011. (VIII.25.) SZVK szerint/
1/9
Női szabó Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai idegen nyelv Közismereti Ruhaipari anyagvizsgálat Szabásminta készítése Szabásminta használata Textiltermék összeállítás dokumentációja Lakástextíliák gyártástechnológiája Női ruhák modellezése Ruhaipari gépek üzemeltetése Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 3 12 0,5 1 1 1 1 1 0,5 24 48 11 22
2/10
Női szabó Osztályfőnöki Testnevelés Közismereti Textíliák kelmék Szabásminta készítése Ruhaipari gépek üzemeltetése Textiltermék összeállítás dokumentációja Női ruhák modellezése Gyártástechnológia Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 10 0,5 1 0,5 1 2 2 20 40 15 30
3/11
Női szabó Osztályfőnöki Testnevelés Közismereti Gyártás előkészítés Gyártás technológia Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 3 1 3 10 20 25 50
Pedagógiai program
33
33 543 01 1000 00 00 1/9
Bútorasztalos /1/2010. (II.5) SZVK szerint/
Bútorasztalos Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai idegen nyelv Közismereti Balesetmentes munkavégzés Gyártás előkészítés Tömörfa megmunkálás Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 3 12 1,5 1,5 5 26 52 9 18
2/10 Bútorasztalos Osztályfőnöki Testnevelés Közismereti Munkatervezés Bútorasztalos termékek jellemző típusai Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 10 3 4 20 40 15 30
3/11
Óraszám 1 2 3 1 2 3 3 1 16 32 19 38
Bútorasztalos Osztályfőnöki Testnevelés Közismereti Üzleti tevékenység Szerelési munkák Lapszerkezetű termékek gyártása Bútorasztalos termékek Tömegcikkek gyártása Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Pedagógiai program
34
33 543 01 1000 00 00
Bútorasztalos /32/2011. (VIII.25.) SZVK szerint/
1/9
Bútorasztalos Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelv Közismereti Faipari Szakrajz Fűrészelés, megmunkálás Szerelési dokumentáció Alapszerkezetek gyártástechnológiája Tömörfa megmunkálás Összesen Ciklus Gyakorlat Gyakorlat ciklus
Óraszám 1 2 3 12 2 1 1 1 1 24 48 11 22
2/10
Bútorasztalos Osztályfőnöki Testnevelés Közismereti Biztonságos munkavégzés Faipari szakrajz Gyártás előkészítés Asztalosipari szerelési feladatok Bútorasztalos termékek gyártási feladatai Gépkezelési feladatok Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 10 1 1 2 1 2 1 21 42 14 28
3/11
Bútorasztalos Osztályfőnöki Testnevelés Közismereti Gyártás előkészítés Számítástechnika a faiparban Vállalkozásműködtetés Bútorasztalos termékek gyártási feladatai Gépkezelési feladatok Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 3 1 1 1 3 1 13 26 22 44
Pedagógiai program
35
33 582 01 1000 00 00
Ács, állványozó /1/2010. (II.5) SZVK szerint/
1/9.
Ács Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai idegen nyelv közismereti Építési tevékenység alapfeladati Balesetmentes munkavégzés Anyagszükséglet meghat. Zsaluszerkezet készítés Zsalurendszerek Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 3 12 2 1,5 1,5 1,5 1,5 26 52 9 18
2/10
Ács, állványozó Osztályfőnöki Testnevelés Közismereti Hagyományos állványzatok Hagyományos állványzatok bontása Tárolási előírások Cső és keretes állványok szerelési technológiája Általános vállalkozási feladatok Összesen Ciklus Gyakorlat
Óraszám 1 2 10 2 0,5 0,5 2 2 20 40 15
3/11
Ács Osztályfőnöki Testnevelés Közismereti Vállalkozási ismeret Maradó faszerkezetek Tűzvédelem Faipari gépek Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 3 2 6 1 1 16 32 19 38
Pedagógiai program
36
33 582 04 1000 00 00
Festő, mázoló és tapétázó /1/2010. (II.5) SZVK szerint/
1/9
Festő, mázoló és tapétázó Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai idegen nyelv Közismereti Építési tev. Alapfeladatai Szakrajz Mázolási munkák Felújítási munkák Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 3 12 2 3 2 1 26 52 9 18
2/10
Festő, mázoló és tapétázó Osztályfőnöki Testnevelés Közismereti Munkavédelem Anyagismeret Falfelületek előkészítése Különleges festési eljárások Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 10 1,5 2,5 0,5 0,5 18 36 17 34
3/11
Festő, mázoló és tapétázó Osztályfőnöki Testnevelés Közismereti Falfelületek festése Anyagismeret Tapéták, ragasztók Tapétázási munkák előkészítése Tapétázási munkák Plakátragasztás Általános vállalkozási munkák Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 3 1 1 1 1 1 1 1 13 26 22 44
Pedagógiai program
37
33 582 04 1000 00 00
Festő, díszítő, mázoló és tapétázó /32/2011. (VIII.25.) SZVK szerint/
1/9
Festő, díszítő, mázoló és tapétázó Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelv Közismereti Építési alapismeretek Építőipari műszaki rajz Anyagismeret Felület előkészítés Balesetmentes munkavégzés Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 3 12 2 1 1,5 1 0,5 24 48 11 22
2/10
Festő, díszítő, mázoló és tapétázó Osztályfőnöki Testnevelés Közismereti Munkavégzés feltételei Falfelületek festése Homlokzat festés, díszítés Mázolási munkák Tapétázás Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 10 1 2 1 2 2 21 42 14 28
3/11
Festő, díszítő, mázoló és tapétázó Osztályfőnöki Testnevelés Közismereti Vállalkozási ismeretek Különleges díszítések Mázolási munkák Tapétázás Plakátragasztás Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 3 1 1 3 1 1 13 26 22 44
Pedagógiai program
38
Sajátos nevelési igényű tanulók szakmai képzése (2 éves képzés) 33 542 05 0100 21 04 Textiltermék összeállító/1/2010. (II.5) SZVK szerint/ 1/9
SNI textiltermék összeállító Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai idegen nyelv Informatika Munka tűz és környezetvédelem Szabásminta készítés Textiltermék összeállítás Rehabilitáció Összesen Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 1 1 3 4,5 9 3 24,5 49 10,5 21
2/10
SNI Textiltermék összeállító Osztályfőnöki Testnevelés Informatika Gyártás előkészítés Munkavállalási ismeretek Rehabilitáció Minőségbiztosítás Összes Ciklus Gyakorlat Ciklus
Óraszám 1 2 1 4 2 3 3 16 32 18 36
A 2012-es központi programoknak és SZVK-nak megfelelően minden szakma 2013-as indítása megköveteli az új helyi tantervek kialakítását.
II.2.
A pedagógiai program megvalósításának feltételei
II.2.1.
Személyi feltételek 63 fő pedagógus Szakmai (műszaki) tanár közismereti tanár szakoktató gyógypedagógus iskola pszichológus
12 fő 23 fő 21 fő 1 fő 1 fő
17 fő egyéb munkakörben foglalkoztatott könyvtáros 1 fő iskolatitkár 1 fő rendszergazda 1 fő gazdasági feladatot ellátó 1 fő Pedagógiai program
39
ügyviteli gépkezelő tanuló nyilvántartó ügyintéző hivatalsegéd gondnok karbantartó portás takarító II.2.2.
1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 5 fő
Eszközök Szondi György Szakközépiskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola által használt ÉPÜLETEK összesítője Régimalom u. 2. alapterület (m2) 2734 790 979 224 4727
helyiségek száma 101 27 20 2 150
alapterület (m2) 247 40 287
helyiségek száma 7 5 12
ÖSSZESEN:
alapterület (m2) 217 210 427
helyiségek száma 11 8 19
ÖSSZESEN:
5441
181
ÉPÜLETEK "A" épület összesen: "B" épület összesen: Nagycsarnok összesen: Udvari tárolók összesen: ÖSSZESEN: Mártírok útja ÉPÜLETEK Tanműhely épülete: Öltöző épülete: ÖSSZESEN: Szondi utca ÉPÜLETEK Festő tanműhely: Kőmőves tanműhely:
"A" épület földszint Sorszám 1 2 3 4 5 6
Terem száma Megnevezés A02 Portahelyiség Portai raktár Előtér A42 Igazgató helyettesi (nevelési) iroda A40 Személyzeti iroda A39 Gondnoki iroda
Pedagógiai program
40
Össz. m2 6 5 10 18 18 18
7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40
A38 A37 A36 A35 A34 A33 A32 A29 A27 A26 A25 A23 A22 A20 A15 A13 A17 A19 A21 A12 A11 A10 A09 A09/1 A08 A08 A06 A07 A04 A00
Építő szertár Régi B/1 Projekt terem Régi B/2 Tanterem Gazdasági iroda Főkönyvelői iroda Fénymásoló – stúdió Női WC Női WC előtér Női kézmosó Tanári WC Fiú WC Elektromos kapcsoló helyiség Oktatástechnikai raktár Számítógép terem Régi B/4 Tanterem Tanári szoba BÜFÉ Régi B/8 Tanterem Kémia szertár Gazdasági irattár Régi B/7 Tanterem Régi B/6 Tanterem Régi B/5 Tanterem Sportszertár Gyakorlati oktató vez.h. iroda Gyakorlati oktató vez. iroda Titkárság Igazgatói iroda Tanulmányi nyilvántartó Projekt raktár Irattár Igazgató helyettesi iroda Tisztítószer raktár Gondnoki raktár Összesen:
18 54 54 36 18 24 3 10 2 12 15 6 5 54 54 99 60 54 14 9 54 54 54 9 16 18 18 60 36 16 25 27 4 4 1071
"A" épület I. emelet Sorszám 1 2 3 4 5 6
Terem száma A102 A103 A104 A105 A106 A107
Pedagógiai program
Megnevezés B/11 Tanterem B/12 Tanterem B/13 Tanterem Női öltöző Takarítószer raktár Fiú mosdó
Össz. 34 34 57 18 3 2
41
7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43
A108
Tanári mosdó
A109
Lány mosdó
A110 A111 A112
B/14 Tanterem B/15 Tanterem B/16 Tanterem
A113
Szerverszoba
A114 A115 A116 A117 A117/1 A118 A22 A121 A122
A120
B/17 Számítógépterem B/18 Számítógépterem B/19 Számítógépterem B/20 Számítógépterem Számtech. szertár Szertár Fodrász tanműhely I. Fodrász tanműhely Mosdó Mosókonyha Előtér Orvosi szoba
A123
Raktár
A130 A128 A129
Ruhakészítő tanműhely Varró tanműhely I. Varró tanműhely II. Előtér-folyosó Mosdó Kisraktár Közösségi hely AULA Összesen:
A121
A126 A127 A119
2 12 20 3 8 20 10 51 50 49 18 18 48 48 48 46 32 10 34 11 1 15 15 41 15 4 9 1 1 60 41 42 30 7 9 16 222 1215
"A" épület II. emelet Sorszám 1 2 3
Terem száma Megnevezés Fodrász tanműhely II. A202 Hajmosó Zuhanyzó
Pedagógiai program
42
Össz. 26 6 1
4 5 6 7 8 9 10 11 12
Előtér Női mosdó Raktár (varroda) Bojler helyiség Fodrász tanműhely III. Hajmosó Kozmetikus tanműhely Bojler helyiség II. Ruhakészítő tanműhely II. Összesen:
A201 A206 A205 A207 A208
3 15 7 1 50 11 49 42 75 286
"B" épület Földszint Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Terem száma B48 B47 B46 B45 B44 B49
Megnevezés Könyvtár A/3 Tanterem A/2 Tanterem Fizika- matematika szertár A/1 tanterem A/4 Tanterem
B50
Fiú mosdó
B51
Tanári mosdó
B52
Lány mosdó
Össz. m2 142 51 51 20 51 51 4 6 4 6 5 9
"B" épület I. emelet Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Pedagógiai program
Terem száma B131 B132 B133 B134 B135 B136 B137 B138 B139
Megnevezés A10 Tanterem A/11 Tanterem A/12 Tanterem A/13 Tanterem A/14 Tanterem Szertár A/15 Tanterem A/16 Tanterem A/17 Tanterem
B140
Fiú mosdó
B141
Tanári mosdó
B142
Lány mosdó 43
Össz. (m2) 30 44 18 57 57 19 57 17 57 4 6 4 6 9
15
5 390
Összesen: "A" épület tanműhelyek Sorszám 1 2 3 4 5 6
Megnevezés Ács műhely Víz-gáz-fűtés szer tanműhely Csőszerelő tanműhely Tároló Szerszámos helyiség Udvaros szerszámos Összesen:
Össz. 37 55 53 6 6 5 162
Nagycsarnok Sorszám
Terem száma
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
M11
M13
M4 M2 M1 M3 M6 M7
Megnevezés Lakatos tanműhely Iroda Raktár Öltöző Mosdók Tanuló öltöző Tanuló WC Gázpalack tároló: Dissous Gázpalack tároló: Oxigén Kazánház Esztergályos műhely Asztalos kézi műhely Asztalos gépi műhely Villanyszerelő tanműhely Öltöző Mosdó Használaton kívüli helyiség Karbantartó Öltöző Zuhanyzó Összesen:
Össz. (m2) 253 12 7 9 4 16 6 3 4 35 83 103 266 110 16 10 23 9 8 2 979
A szakmai képzés gyakorlati oktatásához szükséges eszközök a szakmákra a mindenkor hatályos SZVK alapján biztosítottak.
Pedagógiai program
44
III. NEVELÉSI PROGRAM „ Én azt hiszem, annál nincs nagyobb öröm, mint valakit megtanítani valamire, amit nem tud, és nagyobb jótétemény sem.” ( Móricz Zsigmond)
III.1. A nevelő-oktató munka alapelvei Iskolánk középfokú szakképző intézmény, amely legfőbb küldetéseként a szociális és tanulási hátrányokkal küszködő gyermekek felzárkóztató, általános műveltséget adó, szakmaválasztást pozitívan befolyásoló, a tanulót önismeretében és nagy döntéseiben pedagógiai eszközökkel támogató, a választott szakma elméleti és gyakorlati ismeretanyagának hatékony átadását tanulói átvételét megszervező, szakmai vizsgára, illetve szakközépiskolai évfolyamokon érettségire felkészítő, minden iskolapolgárát viselkedni, mélyen érezni, dolgozni, szépen magyarul beszélni, logikusan gondolkodni megtanító iskolája szeretne lenni. Vezérlő elvünk a gyermek tisztelete és szeretete érdemei szerint. Az iskolában minden a gyermekekért, a gyermekek érdekében történik. Azért vagyunk, hogy a szülőkre támaszkodva - pedagógiai eszközök felhasználásával - megismerjük a nevelésünkre bízott gyermek személyiségét, önmagát is hozzásegítve a helyes önértékeléshez. Feltárjuk tudásának mértékét, megállapítjuk hiányosságait, hogy egy alapos kiinduló helyzetelemzést végezve meghatározhassuk a tanítás-tanulás pedagógiai szakmai tartalmait, és eszközeit a kitűzött nevelési és oktatási cél elérése érdekében. Valljuk, hogy a szakmáját szerető és magas szinten művelő, a társadalmi és természeti környezetéért felelősséget érző és kulturáltan viselkedő ember minden korban alapvető társadalmi érték. A nevelés és oktatás olyan ötvözetének kialakítására törekszünk, amely végzett tanulóink számára egyenlő eséllyel teszi lehetővé a zökkenőmentes munkába állást, a már megszerzett tudás továbbfejlesztését, a felsőoktatási intézményekben való sikeres továbbtanulást, a társadalom közösségeibe való gyors beilleszkedést. Hisszük tehát, hogy a szakemberképzés egyszerre jelenti a korszerű ismeretek közvetítését, a tanulói személyiség kibontakoztatását, valamint az önálló cselekvéshez nélkülözhetetlen képességek kialakítását. Célunk, hogy a változásokra figyelve, a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodva és a legkorszerűbb technikák és technológiák alkalmazásával minél szélesebb körben kínáljunk képzési és továbbképzési programokat. Tudjuk, hogy eredményeket kizárólag a partnereinkkel való szoros együttműködések révén tudunk elérni, ezért törekszünk kapcsolatrendszerünk szélesítésére és elmélyítésére.
III.2. Jogszabályi háttér: • • • • • • •
2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló
Pedagógiai program
45
•
• •
• •
32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 331/2012. (XI. 28.) Korm. rendelet A 2013/2014-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről, a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 2011. évi CLXXXVII. törvény A szakképzésről
III.3. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka célrendszere Ismeretközvetítés, ismeretátadás: nyújtson a tanulóknak szilárd, biztos ismereteket, tanítsa meg a középiskolásokat helyesen beszélni és logikusan gondolkodni. Képzés, személyiségfejlesztés • A gyengébb képességű tanulók felzárkóztatása • Alakítsa ki, fejlessze a tanulók készségeit, képességeit • Az önálló ismeretszerzés, a hatékony tanulás módszereinek elsajátíttatása • A tanulók mindenoldalú, teljes személyiségére ható fejlesztése • A tehetséges tanulók továbbfejlesztése Értékközvetítés, értékátadás • közvetítse a tanulóknak a nemzeti kultúrát • közvetítse a tanulóknak a társadalmilag elfogadott értékeket! A termelésben, gazdálkodásban való részvételre történő felkészítés • a tanulók sajátítsák el szakmájuk gyakorlásához szükséges szakmai ismereteket • iskola által szervezett termelési gyakorlaton szakmai pedagógusok készítsék fel tanulóinkat a termelésben, gazdálkodásban való részvételre • készítse fel a tanulót, hogy a leendő munkahelyén jól állja meg a helyét Az emberi - társadalmi kapcsolatokra való felkészítés • készítse fel a tanulókat a közéletben, a politikai életben való részvételre • alakítsa ki a tanulókban az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció helyes normáit és formáit • segítse elő a tanulók társadalmi beilleszkedését. A szabadidő eltöltésére, a kulturális tevékenységre való felkészítés • ismertesse meg a tanulót a szabadidő hasznos eltöltésének módjaival • a tanulók családi életre történő felkészítése • készítse fel a tanulókat a közművelődésben, ezek intézményeiben részvételre • alakítsa ki a tanulókban az igényt az egészséges életmód iránt.
való
Iskolánkban a pedagógiai munka során közvetítendő társadalmilag elfogadott értékek Becsületes munkavégzés, a munka szeretete.
Pedagógiai program
46
A tudás, a tanulás kiemelt fontosságának elismerése. A tudás kívánása és tisztelete. Józan mértéktartás; a hasznossá válás megkövetelése önmagunktól. Törvénytisztelet, érvényesülés becsületes úton. Figyelmesség, nyitottság és érzékenység a környezettel szemben. Az emberi humánum működése minden helyzetben. Udvariasság, intelligencia, nyitottság az új iránt. Erkölcsi tisztaság, szülők szeretete, minden ember tisztelete. Humanizmus, becsületesség, kötelességtudat, etikus magatartás, megbízhatóság, igényesség. Szakma becsületének folyamatos védelme és biztosítása. Nemzeti elkötelezettség, európaiság, identitástudat. A külső és belső tisztaság igénye. A másság elfogadása. A természet szeretete, igényesség a lakókörzet kulturáltsága iránt. Pedagógiai munkánk során tanulóinkban kialakítandó, illetve megerősítendő legfontosabb tulajdonságok: Legyen képes helyesen beszélni és logikusan gondolkodni. Legyen alapos szakmai és általános ismeretei, legyen képes önálló szakmai fejlődésre. Legyen permanens igénye a továbbképzésre. Önállóan is képes legyen képesítésének megfelelő szakmai feladatok tervezésére és megoldására. Elérhető, reális célokat tudjon kitűzni maga elé. Tudjon új problémahelyzetekben alkalmazkodni, másokkal hatékonyan együttműködni, tapasztalatait kreatívan felhasználni. Legyen megfelelően képzett, tudatosodjon benne a munka értékrendje. Szeresse a szakmáját, munkavégzése legyen gazdaságos. Legyen igényes önmagával és környezetével szemben. Legyen gyors alkalmazkodási képessége a munka változó világához. Birtokolja a továbbtanuláshoz szükséges ismereteket. Rendelkezzék a társadalombatermelésbe való beilleszkedés képességével. Legyen hajlama arra, hogy jól húzza meg az illetékessége-kompetenciája határait önmaga számára. Tartsa tiszteletben a kultúra, a tudomány, az intelligencia világát és kapcsolódjon hozzá tehetsége szerint. Legyen a dolgok megértésére törekvő, tudjon önmagától is követelni! Legyen képes önálló információszerzésre, feldolgozásra, ítéletalkotásra, cselekvésre. El tudjon igazodni a társadalomban, legyen képes helyesen választani az alternatívák közül. Ismerje önmagát, képességeit, tudjon élni a lehetőségekkel. A szakmai ismereteken felül rendelkezzen a állampolgári jogok és kötelességek gyakorlásához szükséges készségekkel is. Legyen képes az érvényes társadalmi magatartás-normák megtartására. Legyen képes demokratikus jogait tudatosan gyakorolni, politikai meggyőződése mellett helyesen érvelni. Legyen megbízható, törekvő, küzdeni tudó. Képes legyen megérteni a másik ember problémáját is. Találja meg a boldog családi élethez vezető utat! Nem csak a jó, hanem a szép életre törekvés vezesse. Humanitás, jellemszilárdság, lelkiismeretesség, hazafias érzelmek jellemezzék. Szeresse hazáját, ismerje és tisztelje nemzeti ereklyéinket, történelmünk dicső alakjait, jeles napjait. Legyen nyitott, bárkivel kész a kommunikációra. Legyen sokoldalú, gyakorlatias, határozott, széles látókörű céltudatos egyéniség. Legyen szilárd, pozitív erkölcsi értékrendje. Igényelje a sportot, az egészséges életmódot. Jellemszilárdság, magabiztosság, jó egészség, emberszeretet, célratörő elhatározottság jellemezze. Vegye észre, tudja értékelni a mindennapok kis örömeit és a „hétköznapi csodákat"! Tudjon szeretetet, szerelmet adni és kultúráltan fogadni. Az elméleti és gyakorlati oktatás összehangolása Szakképzési évfolyamokon különös gonddal kell megtervezni az elmélet és gyakorlat egymásra koncentrálását. Tekintettel arra, hogy tanulóink többsége iskolai tanműhelyben sajátítja el a gyakorlati ismereteket, az együttes szakmai munka minden feltétele biztosított. Pedagógiai program
47
Integráció a gyakorlatban Szakképzésbe különböző alapozó képzési ágról érkező tanulók közös gyakorlati képzésének összehangolt megszervezése nehéz feladat, de pozitív hozadékai semmivel nem helyettesíthetők: modellezhető a munka világában megvalósuló -tudáson alapuló - természetes munkamegosztás, a személyre szabott gyakorlati feladatok kiadásának lehetősége, a technológiai sorrend, munkaműveletek különböző variánsainak kipróbálása, a késztermék közös minőségi kontrollja. Mindez - az alapképzés nehéz órái után - konkrét, éles termelési feladaton, ahol a legfontosabb a pontosság, a minőség, aztán idővel a teljesítmény is.
III.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az ember személyisége magában foglalja az örökölt tulajdonságokat, nemére és személyiségtípusára jellemző vonásokat, azon kívül a környezeti (családi, iskolai, munkahelyi, tágabb környezeti) hatások révén szerzett tulajdonságokat. Tehát a személyiség egy leegyszerűsített és vázlatos megfogalmazás szerint - az egyén testi és lelki tulajdonságainak összessége, egysége és sajátossága. A személyiségfejlődés függ az éréstől és a tanulástól, gyakorlástól, neveléstől. Így a fejlődés irányát nagymértékben befolyásolja az alkalmazott nevelés minősége. A fejlődést jelentheti a környezethez való alkalmazkodás, az önkontroll, a felelősségérzés kialakulása és a frusztrációtűrő-képesség erősödése is. A személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kap • az önismeret fejlesztése, • a kezdeményező és vállalkozó készségek, illetve • a felelős társadalmi magatartás kialakítása, • a társadalmilag elfogadott értékrendszerre épülő világkép formálása. • része a személyiségfejlesztésnek az állampolgári szerepre való felkészítés, amely a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztését, a jogok és a kötelességek tudatosítását is jelenti. Tanulóink személyiségfejlesztése az iskolai élet minden területén - tanórán és tanórán kívüli színtereken egyaránt zajlik. Pedagógiai gyakorlatunkban kiemelt szerepet kap a tevékenykedtetés, a csoportos foglalkozás, és a differenciálásra épülő egyéni bánásmód. A tanulók személyiségfejlesztése során is együttműködünk a szülőkkel (Kt. 2.§, 19.§). A tanulók és körülményeik minél árnyaltabb megismerésével képességeik kibontakoztatását segítjük, az általunk be nem azonosítható, vagy akut zavarok esetén külső szakemberhez fordulunk. Iskolánk a nevelő-oktató munka színterein sokszínű lehetőséggel járul hozzá a tanulók személyiségfejlődéséhez • a szakórák és az osztályfőnöki órák témakörei hozzájárulnak a tanulók életmódjának, szokásaiknak, értékítéletének kialakításához, áthangolásához, • a kötelező és választható tanórák vezetése, követelményrendszere fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, akaratukat, • az egészségnevelési program céljait is figyelembe véve törekszünk a kötelező testnevelés órákon túli mindennapi testedzést szolgáló foglalkozások biztosítására (Kt. 52.§) • tömegsport foglalkozások • a házi bajnokságok hirdetése, egyéni és csapatversenyek szervezése • a tanítási órák keretében nem megvalósítható csoportos tevékenységi formák (Kt. 53§) • tanulmányi kirándulás osztálykeretben, illetve iskolai szintű túrák szervezése • budapesti városnézések és múzeumi séták rendszeressé tétele • kiállítások, tárlatok megtekintése Pedagógiai program
48
• a környezetvédelmi foglalkozások • egyéni foglalkozások, tehetséggondozás, szintre hozás (Kt. 52.§) A Közoktatási törvény (Kt.) 52.§ (3)-(7), 53.§ (2) e.), 124.§(4) a.), 124.§ (24) alapján számított időkereteket és azok jogcímek szerinti felhasználását helyi tantervben éves bontásban közöljük. Szükség esetén élünk a Kt. 52.§ (7) alapján az időkeretek rugalmas hasznosításával.
III.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés olyan szocializációs folyamat, amely során az egyén és az adott közösség közötti kapcsolatot alakítja, elősegíti a megfelelő készségek és attitűdök formálását. Célunk, hogy a tanulók személyiségük identitásának megőrzésével átéljék az együvé tartozás élményét, érezzék a mikro- és makro-környezet fontosságát, szerepét a felnőtté válás, a szakmai érvényesülés folyamatában. Az iskolai közösségek kialakításában meghatározó szerep jut az osztályfőnöknek. Az osztályok kialakítása során nem zárkózunk el attól, hogy ismerősök, barátok egy osztályba kerüljenek. Az eredményes közösségfejlesztés előfeltétele: • a tanulók megfelelő ismerete, • a feladatok, az elérendő célok világos és pontos megfogalmazása mind a tanulók, mind a szülők számára, • az osztályfőnöki munkát és a közösségépítő tevékenységet segítendő megfelelően kidolgozott program • a Kt. 52. § /7/ alapján számított időkeretből igényelhető heti egy óra az osztály közösségi programjának és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak megoldásához. A közösségépítésben együttműködünk a szülőkkel, és elvárjuk tőlük, hogy segítsék gyermekük közösségbe történő beilleszkedését. Ennek érdekében a 9. évfolyam első szülői értekezletein bemutatkozik az iskola, ahol tájékoztatjuk a szülőket működésünk rendjéről, a magatartási és közösségi élet szabályairól, a tervezett programokról, hagyományainkról. Kiemelten fontosnak tartjuk a bejövő osztályainkra összpontosított figyelmet, ezért ezeken az évfolyamokon a szülőkkel intenzívebb kommunikációt szorgalmazunk, és több szülőértekezletet tartunk. A kimenő évfolyamok esetében a pályaválasztás a legfontosabb kérdés számunkra, ezért minden 12.-es osztály osztályfőnöke külön konzultációt tart a szülőkkel egyénileg és csoportosan is. Az osztályfőnök vállalásának része, hogy az osztály jellegének, érdeklődésének, életkori sajátosságainak megfelelően színes és változatos tevékenységformák érvényesítésével sajátíttassák el a közösségi együttműködés magatartási szabályait. Az egyén és a társadalom közötti kapcsolat intézményi szintű konkrét színtere a diákönkormányzat, amit a tanulók közös tevékenységük megszervezésére hoznak létre (Kt. 53.§, 62.§). Fontosnak tartjuk, hogy a diákönkormányzat legyen tisztában és éljen a Közoktatási törvényben biztosított jogaival és kötelezettségeivel (63.§). A törvényben biztosított döntési, egyetértési és véleményezési jog gyakorlása is hozzájárul ahhoz, hogy önmaga és mások iránt felelős, aktív közösségi polgárt neveljünk. Lehetőségeinkhez mérten elősegítjük a közösségek közművelődési programjait, a kirándulásokat. Támogatjuk a konfliktuskezelés tanulását, az osztályközösségeket érintő döntések megfelelő előkészítését, a közösségi hagyományok ápolását. Törekszünk arra, hogy az egyes osztályok minél szélesebb körben kapcsolódjanak be az iskolai rendezvényekbe, érezzék az egymás iránti felelősséget. Ennek formái lehetnek pl.:
Pedagógiai program
49
• a diákönkormányzat tagjai legyenek közreműködői minden iskolai rendezvénynek, illetve segítő munkatársai a szervezést irányító pedagógusoknak, • a diákönkormányzat tagjai felelősen vegyenek részt minden olyan fórumon, amely a tanulókat érintő kérdéseket tárgyalja (vizsgák, fegyelmi tárgyalás, stb.), és ott a törvényben előírt jogaikat gyakorolják,
III.6. A pedagógus helyi intézményi feladati, III.6.1. A pedagógusok munkarendje • A pedagógusok jogait és kötelezettségeit a köznevelési törvény rögzíti A pedagógus munkakörbe tartozó feladatokat a munkaköri leírás tartalmazza. • A köznevelési törvény szerint a nevelési oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő illetve a nevelő-oktató munkával vagy a tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. • A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató állapítja meg az intézmény tanórarendjének (foglalkozási rendjének) függvényében. • A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. • A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. • A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát lehetőleg előző nap, köteles jelenteni az intézmény vezetőjének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor a soros feladatokat és kellékeket az igazgatóhoz eljuttatni, hogy akadályoztatás esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. • Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább egy nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, rendhagyó tanóra megtartására. A tanórák elcserélését is az igazgató engedélyezi. • A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja. • A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az arányos terhelés. • A pedagógus köteles a tantárgyi haladási tanmenetet az értékelési, osztályozási rendjét, kritériumait írásba foglalni és szeptember 15-ig az általános igazgatónak leadni. • A tantárgyat tanító szaktanár állítja össze az évközi osztályozó vizsga anyagát.
III.7. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az iskolai személyiség- és közösségfejlesztő tevékenység meghatározó kerete az osztályközösség, amelynek tengelyében az osztályfőnöki munka áll. Az osztályfőnöki munka az alábbi feladatköröket öleli fel: • Adminisztrációs teendők ellátása: • az osztálynapló kitöltése, vezetése, ellenőrzése, • az ellenőrzők havonkénti figyelemmel kísérése, (a bukásokról tájékoztatási kötelezettség) • hiányzások összesítése (a jogszabályoknak megfelelő tájékoztatási kötelezettség), Pedagógiai program
50
a pótvizsgákkal, osztályozó vizsgákkal kapcsolatos adminisztráció elvégzése, anyakönyvek vezetése, a szakvélemények ellenőrzése ( SNI , szaktárgyi felmentések), a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmények érvényességének figyelemmel kísérése, • érettségivel, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, • Szervezési, koordinációs feladatok elvégzése: • a tanulmányi munka figyelemmel kísérése, • félévi és év végi beszámolók készítése az osztályról, • a diákönkormányzat segítése, • Közvetlen nevelőmunka, amelynek célja a jó osztályközösség megteremtése: • az osztályfőnöki tanterv alapján beszélgetést folytat az osztályfőnöki órákon, • hagyományosan tartandó iskolai ünnepségeket, rendezvényeket, szervez, lebonyolít, • lehetőségekhez mérten osztálykirándulásokat szervez, • értékeli az osztály munkáját, magatartását, szorgalmát, • esetenként dicsér, jutalmaz • esetenként megró, fegyelmi eljárásokban vesz részt • Kapcsolattartás • kapcsolattartás a szülőkkel- tanévenként legalább két szülői értekezlet megtartása, • kapcsolattartás az iskolapszichológussal, a nevelési tanácsadóval, családgondozóval, A „jó osztály” jellemzőinek tekintjük a következőket: • félelemmentes, bizalomra épülő légkör, • érdeklődés és nyitottság egymás iránt, • együttműködés egymással, a tanárokkal, az iskolával, más osztályokkal. Az osztályfőnöki nevelőmunka eredményességének feltételei: • a gyerekek alapos ismerete, • a személyre szóló törődés. • • • •
III.8. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása Az iskola alapvető célkitűzése a fogyatékos fiatalok oktatását illetően: Iskolánk a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált oktatásában, nevelésében, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek oktatásában, nevelésében is részt vesz. Oktatási céljaink: • A tanulók képességeinek megfelelő szakmai képzés; • a szükségleteihez igazított terápia (munka-, foglalkoztatási és gyógypedagógiai rehabilitáció;) • autonóm életvitelére felkészítő szociális segítségnyújtás; • a munkába állás, a foglalkoztatás segítése. A fogyatékos fiatalokat olyan, a kor színvonalának megfelelő ismeretekkel, értéknormákkal kell felvérteznünk, hogy versenyképesek legyenek a munkaerőpiacon. Ehhez legszükségesebb feltételek a másság elfogadása, a felelősségvállalás másokért és önmagukért, az autonómia, a tudás, a munkafegyelem, a megbízhatóság, a kreativitás, a környezet megbecsülése és védelme, a nemzettudat, a kommunikációs kultúra fejlesztése.
Pedagógiai program
51
Az osztályok kialakításánál az iskola törekszik az integrációra. Az elméleti és a gyakorlati képzés, saját tantermekben, tanműhelyekben folyik. Az egyéni képességek kialakítására, a sérülésekből adódó hátrányok kompenzálása érdekében megnövelt tanítási idő áll rendelkezésünkre, sokoldalú rehabilitációval, szabadidős tevékenységgel. Arra törekszünk, hogy az iskolánkban folyó szakképzés kövesse a gazdaság szerkezetének változását és igazodjon a munkaerőpiac igényeihez. A tanulók képessége és adottságai a választható pályákat és foglalkozásokat jelentősen behatárolják. Célunk, hogy foglalkozások megismerése nyomán a gyermekek tudatos önismerettel készüljenek fel a valóságra. A céljaikat, vágyaikat a valóságnak megfelelően, reálisan tudják összehangolni. Célunk továbbá, hogy a fiatalok képesek legyenek: • a munkahelyi követelmények teljesítésére, • a munkahelyi szokások elfogadására, • és tudjanak alkalmazkodni az elvárt magatartásformákhoz. Ennek érdekében a fiatalok személyiségében, magatartásában ki kell alakítani, és meg kell szilárdítani a kulturált viselkedést, szokásrendet, türelmet, alkalmazkodóképességet, nyitottságot, szorgalmat, kitartást, pontosságot, fegyelmezettséget, kudarctűrést, a helyes döntések meghozatalának képességét, amelyek szükségesek a sikeres helytálláshoz a munkaerőpiacon. Az enyhe értelmi fogyatékos fiatalok akkor lesznek esélyesek a munkaerőpiacon, ha ismerik és elfogadják önmagukat, összehangolják képességeiket a valós lehetőségekkel, valamint alkalmassá válnak a másokkal való együttműködésre. A legfontosabb nevelési céljaink: • A fogyatékos fiatalokat olyan, a kor színvonalán álló szakmai ismeretekkel, társadalmilag, nemzetközileg is elfogadott érték-normákkal kell felvérteznünk, hogy a munkaerőpiacon versenyképesek lehessenek: • a másság elfogadása • felelősség önmagukért és másokért • autonómia • tudás, munkafegyelem, megbízhatóság, kreativitás • egészséges életmód • a környezet, az egyetemes emberi kultúra megbecsülése, védelme • nemzettudat • kommunikációs kultúra. • a gondozott emberből cselekvő, aktív létezést, • a képességek optimális kifejlesztése, • elszigeteltségből nyitott élettérbe segíteni, • a fogyatékosság, mint több emberi tulajdonságnak megfelelő speciális nevelési eljárások tudatos kidolgozása és alkalmazása, • egyéni fejlesztési célok kidolgozása és alkalmazása. III.8.1. Oktatási céljaink: A nevelési célkitűzéseinkkel összhangban: • a meghosszabbított képzési időben a beiskolázottak szak-képesítéshez juttatása, • az adaptált tantervek követelményeinek, a célok és feladatok érvényesítése a tanítástanulás folyamatában, • a tanulók gondolkodási, problémamegoldó képességeik és kommunikációs készségének folyamatos fejlesztése, • a technikai fejlődés követési igényének a kialakítása,
Pedagógiai program
52
• az életkor, az egyéni képességek, az egészségi állapot miatti tudásbeli különbségek kiegyenlítése, felzárkóztatás, III.8.2. A rehabilitáció jelentősége az intézményünkben III.8.2.1. A rehabilitáció fogalma A rehabilitáció: az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, foglalkoztatási, szociális rendszerben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos személy képességeinek fejlesztése, társadalmi életben való részvételének szinten tartása, valamint önálló életvitelének elősegítése. Komplex szemléletet jelent, ami csak a különböző szakterületek és szakemberek együttműködésének megvalósítása esetén nyer gyakorlati értelmet, hozza létre azt a komplex gyakorlatot, ahol minden tevékenység a rehabilitációs célra, vagyis a sérült, akadályozott, fogyatékos ember megsegítésére és a társadalomra irányul a minél teljesebb beilleszkedés érdekében. III.8.2.2. Célja: A fogyatékosságok által okozott személyiségfejlődési és szocializációs hátrányok csökkentése, kiegyenlítése. Prevenció, ártalomcsökkentés, sérülésekből következő funkciózavarok kiegyenlítése. Ez a tevékenység komplex, folyamatában a fent említett célkitűzéseket az intézmény dolgozói (szaktanár, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, szociális munkás, mentálhigiénikus, pszichológus és más rehabilitációs szakember) szoros együttműködéssel valósítja meg. III.8.2.3. Értelmi fogyatékos tanulók rehabilitációja • Fogyatékosságból eredő szomatikus és pszichés hátrányok csökkentése, szociális érés segítése. • A fejlesztéshez szükséges eszközök, módszerek meghatározását, egyéni fejlesztési program kidolgozását elősegítő eszközök biztosítása. • Egyéni képességekhez, speciális nevelési szükséglethez igazodó különböző terápiák (orientációs képességek fejlesztés, verbális és nonverbális kommunikációs technikák, logopédiai módszerek, pszichoszomatikus fejlesztés stb.) alkalmazása. • Foglalkoztatás-előkészítés, munkajogi ismeretek elsajátítása. III.8.3. Rehabilitációs foglalkozások formája • A fogyatékosság típusának meghatározott kötelező óraszám 15%-ában. • Csoportos és szükség szerint egyéni foglalkozások keretében. • Iskolai órarenddel egyeztetve, illetve a tanítási órakeretbe beillesztve. Minden tanuló számára sérülésének megfelelően megállapítottuk a heti rehabilitációs órák számát. A rehabilitációs órák iskolai időben folynak, igazodva a tanulók órarendjéhez, napirendjéhez. A rehabilitációs foglalkozások a tanítási időre esnek. Minden fiatal a sérüléstípusának előírt heti kötelező óraszám arányában vesz részt rajtuk kötelezően. III.8.3.1. A foglalkozások létrejöttét segítő személyek: • Gyógypedagógus, • Pszichológus, • Fejlesztőpedagógus, • Szaktanárok, pedagógusok. III.8.3.2. Alkalmazott módszerek • Állapot felmérés. Pedagógiai program
53
• Egyénre szabott rehabilitációs terv készítése az érintett szakemberekkel közösen. • Rendszeres és szükség szerinti esetmegbeszélések. • Szükség szerinti módosítások év közben is. A tanulás segítése gyógypedagógiai módszerekkel Tanulóink jelentős százaléka tanulásban akadályozott, emellett az ép értelműeknél is gyakran találkozunk tanulási, illetve részképesség zavarral. Az ebből adódó hátrányok kompenzálására gyógypedagógus irányításával kiscsoportos és egyéni tanulást segítő foglalkozásokat szervezünk. A foglalkozások tervezésénél figyelembe vesszük a szakma tanulásának sajátosságait. Matematikai fejlesztés Sajnos tapasztalataink szerint a szakmai képzéséhez szükséges matematikai ismeretek gyakran csak hiányosan vannak meg a tanulóinknál. Ezért lehetőséget biztosítunk a felzárkóztatásra. Személyiség fejlesztés Ebben a korban a gyermekek a személyiségfejlődés azon szakaszába lépnek, ahol az identitáskeresés, a jövőre vonatkozó célok megfogalmazása és kitűzése kerül előtérbe. Ez a fokozatos felnőtté válás időszaka, mely számos problémát rejthet magában, azonban mindezek leküzdéséhez iskolánk segítő kezet nyújt kompetens szakemberek munkájának segítségével. Általuk biztosítottak például az önismereti foglalkozások vagy az egyéni tanácsadások, ahol különféle konfliktus- és stressz-kezelési technikákat, probléma megoldási módszereket tanulhatnak diákjaink, fejleszthetik megküzdési stratégiáikat, feltérképezhetik egyéni erőforrásaikat és azokat a motiváló eszközöket, melyek a hatékonyabb tanulást, képességeik fejlesztését, valamint a közösségbe való sikeres beilleszkedést segíthetik elő. Kompetens szakemberek ezen feladatok elvégzésére: gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, iskolapszichológus Iskolánkban ennek eszközei a következők: • Egyéni foglalkozás • Csoportos foglalkozás Egyéni foglakozás során kiemelt kompetenciaterületek: • Önismeret és emberismeret • Konfliktuskezelés • Stressz-kezelés • Hatékony tanulási módszerek elsajátítása • Problémamegoldás • Pályaválasztási tanácsadás • Prevenció (Megelőzés) Egyéni foglalkozás rendje: • Helyszín: Az iskolában biztosított a megfelelő helyszín (emeleten berendezett és megfelelő nagyságú terem), melyben megtalálható minden eszköz (bútorok, íróeszközök, papír,…stb.), mely a foglakozások megfelelő és hatékony lebonyolításához szükséges. • Időpont: A foglalkozások kiemelten az osztályfőnöki órák alkalmával valósulnak meg, az osztályfőnök hozzájárulásával és a vele való előzetes egyeztetés alapján. • Alkalmak száma: A foglakozás jellege határozza meg, ennek eldöntése az iskolapszichológus (szakember) feladata. Ez egyénenként változó lehet. III.8.3.3. Közösségfejlesztés Pedagógiai program
54
Az iskola a gyermekek ún. második otthona, ezért iskolánkban kulcsfontosságú szerepe van a közösségfejlesztésnek. A nevelőtestület feladata, hogy a közösségi nevelés során felkészítse a diákokat a társadalomba való beilleszkedésre a társadalmi normák elsajátításával. Mindehhez fontos számunkra, hogy az iskolában biztosítani tudjuk azt a pozitív légkört, amelyben a diákok és a pedagógusok egyaránt jól érzik magukat, és amelyben adottak az együttműködéshez és eredményes munkához szükséges feltételek. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a felmerülő problémákat, gondokat és nehézségeket mind a diákok, mind pedig a pedagógusok körében a lehető legrövidebb időn belül orvosolni tudjuk, ezért iskolánkban igénybe lehet venni az iskolapszichológus segítségét is. Az integrált oktatás-nevelés formája elősegíti az esélyegyenlőség megvalósulását, biztosítja a sajátos nevelési igényű (SNI), a beilleszkedési, tanulási és magatartási problémával küzdő (BTM), a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok könnyebb és gyorsabb beilleszkedését az iskolai közösségbe, valamint formálja a közösség befogadó készségét, és igyekszik pozitív irányba terelni a tanulók szociális készségeinek fejlődését. Közösségfejlesztés célja: • Az összetartás erősítése az osztályközösségekben • Egymás érdekeinek figyelembevétele és annak hangsúlyozása, valamint beépítése a személyiségbe • Közös célkitűzések megfogalmazása az osztály, mint egység érdekében Közösségfejlesztés eszközei: • Tréningek (pl. csapatépítő) tartása • Kis- és nagycsoportos kreatív foglalkozások Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése: • A saját és mások érdekeinek képviseletéhez szükséges szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése • Az egyéni szókincs bővítése Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésének eszközei: • Tréningek (pl. asszertív kommunikációs) tartása • Kiscsoportos kreatív foglakozások Csoportos foglalkozások rendje: • Helyszín: A terem nagyságát a foglalkozás jellege határozza meg. Iskolánkban erre a célra leginkább megfelelő terem az ún. aula. • Időpont: A foglalkozások kiemelten az osztályfőnöki órák alkalmával valósulnak meg az osztályfőnök és az igazgató hozzájárulásával, és a velük való előzetes egyeztetés alapján. • Alkalmak száma: A foglakozás időbeli hosszát a foglakozás jellege és a csoport igényei alapján határozzuk meg, ennek eldöntése az iskolapszichológus (szakember) feladata. Ez esetenként változó lehet. III.8.4. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (btm) Szükséges, hogy a fiatal megismerje saját képességét, amely magabiztosságot adhat. Fontos, hogy személyiségében alkalmassá tegyük a közösségi életre, a szakma elsajátítására, a foglalkoztatásra. A tanterv követelményeinek teljesítése, az iskolai ismeretek közvetítése során, olyan speciális műveleteket kell alkalmazni, amelyek a fiatal különleges igényeit, a specifikus zavarait számításba veszik. Pedagógiai tevékenységünk során tervszerűen, szisztematikusan, a pedagógia eszközeivel gyakorolunk hatást egy önálló, felelősségtudattal rendelkező, szociális személyiség kibontakozására, annak fejlődésére. Pedagógiai program
55
III.8.4.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek céljai: • a tolerancia mentalitásának és a tisztelet érzésének kialakítása a tanulóban, • a szocializáció folyamatainak erősítése, • a mindenki számára fejlesztő együttműködés kialakítása a tanulók között, valamint a tanulók és a pedagógusok között, • a kommunikációs stílus javítása. III.8.4.2. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógia eszközei, módszerei: • a tanulókkal a megelőző időszakban foglalkozó szakemberek és a szülők véleményének kikérése, • a tanulók családi hátterének, személyiségjegyeinek megismerésével a magatartási nehézségek okainak feltárása, • helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása, • építő kortárskapcsolatok kialakítása, megerősítése, • folyamatos és változatos motiválás konstruktív, hasznos tevékenységekre, pozitív megnyilvánulásokra, ezek jutalmazása, megerősítése, • érzelem, értelem és cselekvés összefüggésének tudatosítása, • segítő beszélgetések (iskolapszichológussal, mentálhigiénés szakemberrel, ifjúságvédelmi felelőssel, pedagógusokkal), • a szülők együttműködését kérve az iskolai pszichológus és a mentálhigiénikus segítségének igénybe vétele, • a tanulók problémáinak ismertetése, a helyes, közösen alkalmazandó és következetes pedagógia kialakítása nevelési értekezleteken, csoportmegbeszéléseken szakemberek bevonásával, tanácsaik kikérésével. III.8.4.3. A fejlesztésben részt vevő szakemberek: • Fejlesztőpedagógus • Többségi pedagógusok, szaktanárok, szakoktatók. A személyekkel szemben támasztott követelmények, elvárások A tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében szinte minden pedagógus részt vesz. Valamennyien rendelkeznek magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség), valamint az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal: • a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszik a tantárgyi tartalmak módosulásait, szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készítenek, ennek alapján egyéni fejlődési ütemmel biztosítják a differenciált nevelést, • a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépítik a folyamatos értékelésbe, • szükség esetén az adott szükségletekhez igazodó módszereket alkalmaznak, • egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresnek, • alkalmazkodnak az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, • együttműködnek a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépítik a pedagógiai folyamatokba. III.8.4.4. Értékelés, minősítés alapvető elvei • Az értékelés során mindig a tanuló önmagához mért fejlődését tartjuk szem előtt, • Az értékelés mindig előremutató, tartalmazza az előrelépés lehetőségeit, Pedagógiai program
56
• F ejlessze a tanuló reális önértékelését, önismeretét, sztönözze a gyermeket a magasabb tudásszint elérésére fontos az egyéni bánásmód. • Ö III.8.5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos további pedagógiai tevékenységek (Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók): Az iskolába érkező tanulók ezen csoportjába tartozó diákok kiszűrése az osztályfőnök feladata, aki kérheti az iskolánkban tevékenykedő gyógypedagógus és iskolapszichológus segítségét az adott probléma mélyebb feltárása és esetleges megoldása érdekében. Az ő feladatkörükhöz tartozik, hogy a lehető leghamarabb tájékoztassák a szülőket (ha nincs, akkor a gyermek hivatalos gyámját) a felmerülő problémával kapcsolatban. A probléma súlyosságát tekintve és mérlegelve az iskola kérheti egyéb nevelési és pedagógiai szervezetek, szolgálatok közbenjárását a probléma gyors tisztázása és megoldása érdekében. Szakember (iskolapszichológus) feladatköre, tevékenysége: • Szülőkkel való konzultáció, mely magába foglalja a szükséges tanácsadást és tájékoztatást, a gyermeket és annak problémáját illetően. • Szükség szerint a meggyőzést arról, hogy vegyék igénybe külső szakemberek illetve szakszolgálatok (Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ vagy Nevelési Tanácsadó) segítségét a gyermekvédelmi törvényi háttérnek megfelelően. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: Iskolánkban szintén fontos a gyermekvédelmi tevékenység, melynek sikeres megvalósításához elengedhetetlen a gyermekvédelemben részt vevő személyek és szervezetek szoros együttműködése, folyamatos kapcsolattartása. Ennek érdekében iskolánkban napi szinten minden diák számára elérhető az iskolapszichológus, aki szükség esetén kapcsolatba tud lépni a megfelelő segítő szervezetekkel illetve szakemberekkel. Iskolapszichológus tevékenysége ennek kapcsán: • a probléma, valamint a családi, környezeti és szociális háttér feltérképezése • szülőkkel (a gyermek hivatalos gyámjával) való kapcsolatfelvétel és azon túlmenő folyamatos kapcsolattartás, amennyiben szükséges • tanácsadás a szülők, a pedagógusok illetve a tanulók számára • prevenció, célzott és speciális kezelés és fejlesztés • személyiség- és közösségformálás • gyermeki és tanulói jogok érvényesítése, ezek védelme Eszközök: • Az osztályfőnöki órákba beépített prevenciós programok segítségével, vagy a tanórákon kívüli egyéni tanácsadások révén megfelelő segítségben részesülhetnek iskolánkban azok a diákok, akik ezt igénylik. • Szükségszerűen részt vehetnek célzott, speciális foglakozásokon és fejlesztőórákon. • Megfigyelések és hivatalos óralátogatások révén, melyeket biztosítunk, az iskola szakembere megfelelő mennyiségű információ birtokába juthat a gyermeket és annak családi körülményeit illetően, ezáltal jobban megértheti a problémát, közelebb kerülhet a gyermekhez és családtagjaihoz, mely szintén fontos a problémamegoldás szempontjából. • Szükség esetén kérdőíveket, teszteket és egyéb speciális eszközöket biztosítva (a szakember kompetenciájához mérten) a probléma mélyebb feltárására törekszünk. • Folyamatos kapcsolatban vagyunk az egyéb segítő szervezettekkel, hogy diákjaink a lehető legjobb törődést kapják. III.8.6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Pedagógiai program
57
Intézményünk alapvető feladatának tekinti, hogy nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a tanuló egyéni képességét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét; elősegítse a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakozását, a továbbtanulásra és a vizsgákra való felkészülését; illetve támogassa azoknak a tanulóknak a felzárkózását. A tehetség, a képesség kibontakozását, a tanulók továbbtanulását szolgálják a választható tanórai foglalkozások, az emelt szintű érettségire való felkészítés is. Az óratervekben megjelölt, választható tantárgyakat a tanulók a Szervezeti és Működési Szabályzatban, illetve a Házirendben szabályozott eljárásrend szerint választhatják ki és tanulhatják. A csoportbontások pedagógiailag is átgondolt megvalósítása a képességfejlesztés meghatározó terepét jelentheti. A szakirányban továbbtanulni szándékozók külön csoportjának létrehozása tág lehetőséget biztosít a szaktanár számára az elmélyültebb tananyag-feldolgozásra. Szakmailag indokolt lehet az emelt szintű érettségi tárgyak, az idegen nyelv, a számítástechnika és a műszaki tárgyak iránt mélyebben érdeklődők külön csoportba helyezése. Természetesen nem szabad ilyenkor elfeledkezni a többi csoport speciális motiválásáról. A csoportbeosztást behatárolja a tanulók továbbtanulási szándéka. Az ismeretek és értékek közvetítése a képességek kibontakoztatásával párhuzamosan történhet. Az iskola tanulói elméleti, számítógéptermi és tanműhelyi szakórákon sajátíthatják el az ismeretanyagot. Tanórán kívüli tevékenységek Az iskola a kötelező és nem kötelező órakereten kívül tanórán kívüli tevékenységekre is ösztönzi tanulóit. Lehetővé teszi a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségek enyhítését szolgáló programok beindítását. A szakma gyakorlásához szükséges kompetenciák mellett a humán műveltség bővítésére, az esztétikai, környezeti nevelés területein az ismeretek elmélyítésére törekszünk. A fenti célok megvalósításához megfelelő segítséget nyújtanak az IKT- eszközök, az iskolai könyvtár és a bővülő internet-felhasználás. • Kimondottan a tehetségek érvényesülését, a szaktantárgyak népszerűsítését szolgálják az évente megrendezett tantárgyi versenyek. A házi megmérettetéseken kívül megyei ill. országos tanulmányi versenyeken is részt veszünk. A megyei, országos döntőbe jutott versenyzőink számára felkészítő foglalkozásokat szervezünk. • Az iskolaújság folyamatos működtetésével a diákok ilyen irányú érdeklődését is szeretnénk kielégíteni. Törekszünk arra, hogy a tömegkommunikáció korszerű lehetőségeit megismerjék és használják tanulóink. • A kulturális hagyományok megőrzésére, más kultúrák értékeinek megbecsülésére szolgálnak a közös színház- és múzeumlátogatások. A színházlátogatások az egész tanévet behálózzák, a darabok gyakran a tananyaghoz illeszkednek, s értékes segítséget nyújtanak az irodalmat tanító szaktanár számára. A múzeumlátogatások alkalomszerűek, általában a hagyományos iskolai eseményekhez kapcsolódnak. • Hazánk különböző tájainak megismerését szolgálják az évente megszervezett osztálykirándulások. Az általában 2-3 naposra tervezett tanulmányi kirándulásokhoz az iskola biztosítja a tanítás nélküli munkanapokat. Célszerű a középiskolás évek során az ország különböző tájait bejárni, ill. komplex programokat (túra, városnézés, sport, múzeumlátogatás stb.) összeállítani. Az osztályfőnökök és szaktanárok az év során egyéb, a tananyaghoz, érdeklődési körhöz kapcsolódó kirándulást is szervezhetnek a szülők egyetértésével.
Pedagógiai program
58
III.9. A tanulói jogok és gyakorlásával kapcsolatos rendelkezések A tanuló joga, hogy az iskolában biztonságos és egészséges környezetben neveljék és oktassák. Személyét, emberi méltóságát tiszteletben tartsák. Iskolai tanulmányi rendjét, pihenő- és szabad idejét életkorának, és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. III.9.1. A diákkörök létrehozásának és működésének rendje A tanuló joga, hogy részt vegyen, tagja legyen az iskolai ismeretterjesztő, művészeti-, művelődési és sportkörnek. • A diákkörök létrehozására javaslatot tehet a tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat (a továbbiakban DÖK), a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. • A javasolt diákkör létrehozásáról – az adott lehetőségek figyelembevételével – az igazgató dönt, minimum 12 fő részvételével engedélyezheti a diákkör működését. • A diákkörbe történő jelentkezés módja: minden tanév szeptember 30-ig lehet írásban az osztályfőnöknél. A foglalkozásokon való részvétel a tanév végéig kötelező. • A diákköröket pedagógus, szülő, vagy az iskola igazgatója általa felkért nagykorú személy vezetheti. III.9.2. A tanulók tájékoztatásának információ szerzésének, vélemény-nyilvánításának rendje III.9.2.1. Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. • Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló DÖK vezetőség irányítja. • A DÖK tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. • Az iskolai diákönkormányzatnak véleményezési joga van a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalában. A tanulók nagyobb közössége • az évfolyamra járó tanulók közössége, • az azonos iskolatípusban tanulók közössége, • az azonos tanműhelyben dolgozók közössége. • A tanuló joga, hogy a diákönkormányzat vezetőségének és patronáló tanárának, az iskolavezetésnek, ill. pedagógusának segítségét kérje jogai érvényesítésében. • A tanuló szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselői útján – személyére és tanulmányaira vonatkozóan kérdéseivel – az iskolavezetéshez, az osztályfőnökhöz, a nevelőkhöz, a diákönkormányzathoz fordulhat. • A tanulók képviselőik útján véleményt mondhatnak, javaslatot tehetnek az iskola működésével, életével kapcsolatos kérdésekben – ezekre 30 napon belül érdemi választ kell kapniuk. • A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt mondjon az őt tanító pedagógus munkájáról. • A tanulók kisebb csoportjainak (egy osztály, egy tanulócsoport) joguk, hogy kifogást emeljenek az igazgatónál, abban az esetben, ha az egy napra jutó iskolai témazáró dolgozatok száma meghaladja a kettőt. • Az intézményi DÖK ülésen – meghívás esetén – az iskolavezetés képviselteti magát. • A vezetői, nevelőtestületi értekezletekre a tanulók az őket érintő témák, kérdések esetében meghívást kaphatnak, ahol információszerzési és véleménynyilvánítási jogaikat gyakorolhatják.
Pedagógiai program
59
III.9.2.2. A tanulói jogok egyéni érvényesítésének formái • A tanuló joga, hogy független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. Kérelmét a tanulónak írásban a félév, ill. a tanév vége előtt 30 nappal korábban kell benyújtania az iskola igazgatójához. • A tanuló joga, hogy kérje érdemjegyeinek felülvizsgálatát abban az esetben, ha tudását nem a Pedagógiai programban leírtak szerint értékelték. • A tanuló az osztályfőnöke vagy szaktanára felügyeletével betekinthet az osztálynaplóba és felvilágosítást kérhet érdemjegyeiről. • A tanuló joga, hogy a témazáró dolgozat idejét, témáját legalább 5 munkanappal korábban megismerhesse. • A tanuló joga, hogy tíz munkanapon belül megismerhesse, megnézhesse írásbeli munkája érdemjegyét, hibáit. Amennyiben ennél későbbi időpontban kerül sor a dolgozat kiosztására, a diák szabadon eldöntheti kéri-e a dolgozatra adott érdemjegyet vagy sem. • A tanuló joga, hogy adatait az iskola biztonságos körülmények között kezelje, tárolja. A tanuló az iskola igazgatójától kérhet felvilágosítást arról, milyen személyes adatokat kezel a tanulóról, s hogyan biztosítja azok védelmét. • A tanuló joga, hogy levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák. Névre szóló és az iskolába érkező leveleit az iskola titkárságán veheti át. • A tanuló jogai megsértése esetén panaszt nyújthat be az iskola igazgatójához, valamint törvényességi kérelmet a fenntartóhoz, érdeksérelem esetén felülvizsgálati kérelemmel fordulhat a szülői munkaközösség iskolai vezetőségéhez. • A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével a két vagy több évfolyamra megállapított követelményeket egy tanévben, ill. az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti a vizsgaszabályzatban foglaltak szerint. • A tanuló joga, hogy ellene kollektív büntetéseket ne alkalmazzanak, azaz mások viselkedése miatt őt ne érje hátrány. • A tanuló joga, hogy részt vegyen az iskolai integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésben, s hogy egyenlő hozzáférési joggal rendelkezzenek az iskola szolgáltatásait illetően. • A tanuló joga, hogy az iskola helyiségeit használhassa az iskolai integrációs program megvalósítása során III.9.3. A diákokkal való kapcsolattartás formái: Iskolánkban közvetlen a tanár-diák kapcsolat, ami nagyon fontos érték mind a tanárok, mind a diákok szemében. Célunk, hogy a diákok jól érezzék magukat az iskolában. A tanuló kötelessége, hogy életkorához és fejlettségéhez igazodva a házirendben meghatározottak szerint közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák és egyéb rendezvények előkészítésében, lezárásában. A diákönkormányzat tagjai iskolánk azon tanulói, akik önkéntesen elfogadják a diákönkormányzat működési szabályait. A Diákönkormányzat munkáját külön működési szabályzat rögzíti. Ebben a testületben minden osztály 2 fővel képviselteti magát, akiket az osztályközösségek választanak meg, illetve az osztályfőnök jelöl ki. A Diákönkormányzat tagjainak lehetősége van évente több alkalommal beszélgetésen részt venni az iskola igazgatójával. III.9.3.1.
A diákság jogainak gyakorlása
Döntési jogok: • saját működésével, munkájával kapcsolatos szervezőmunkában, Pedagógiai program
60
• • • • •
tisztségviselők választásában, a pénzforrások felhasználásában, hatáskörbe tartozó feladatok megoldásában, egy tanítás nélküli munkanap lebonyolításában, saját tájékoztatói rendszeréről (iskolarádió, iskolaújság, faliújság, plakátok)
Véleményezési jogok: A diákönkormányzat véleményt adhat bizonyos kérdésekben, amelyet azonban a véleményt kérő fél nem köteles magára nézve kötelezőnek venni. Ilyen esetek: • az iskola működésével kapcsolatos minden kérdés • fegyelmi eljárások • intézmény megszűnése, átszervezése, névváltoztatása • intézményvezető megbízása, a megbízás visszavonása • pedagógiai program, ünnepi események Egyetértési jogok A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorolhat: • az iskolai szervezeti és működési szabályzat pontjaiban • a szociális jellegű juttatások megítélésében • ifjúságpolitikai célú pénzeszközök felhasználásában • a házirend módosításában • a tanulói jutalmazások, fegyelmező intézkedések formáiban és alkalmazási elveiben.
III.10. Partneri kapcsolattartási formák A szülő, a tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Egy oktatási intézmény csak akkor valósíthatja meg nevelési céljait, ha nevelő-oktató munkája során a pedagógusokon kívül tevékenyen bevonja a szülőket és a diákokat is a kitűzött célok megvalósításának folyamatába. Az iskola és a szülők rendszeres kapcsolata elősegítheti a kölcsönös információcserét, amely alapot illetve hátteret biztosít ahhoz, hogy a pedagógiai munka alapelvei, céljai, feladatai és eszközei maradéktalanul érvényre jussanak és megvalósuljanak. Az iskolai élet során számos felelősségteljes döntés születik, melyekbe célszerű bevonni a tanulóifjúságot, hiszen mindaz, ami történik nem ellenük, hanem értük történik, ugyanakkor a döntéshozatalban való részvételük lehetőséget nyújt számukra az önmegvalósításhoz és növeli felelősségérzetüket. Az együttműködés megnyilvánulási formái lehetnek tehát • szülő-pedagógus • tanuló-pedagógus • pedagógus-pedagógus kapcsolatok. III.10.1. A szülőkkel való kapcsolattartás Az együttműködés a közös problémák megoldására kell, hogy irányuljon, különös tekintettel azokra, amelyek a tanuló iskolai teljesítményére, magatartására is kihatnak. A szülők nevelését a pedagógusok folytatják, kiegészítik. Mindez a tanulók érdekeit szolgálja. A közös erőfeszítések csak akkor lehetnek eredményesek, ha azonos elveken alapulnak és gyermek-tanuló személyiség megismerésére mindkét oldal nagy hangsúlyt fektet. Ezen együttműködés • alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség • megvalósulási formái: a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység Pedagógiai program
61
• feltétele: a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, amely során a tanár a titoktartási kötelezettségének eleget tesz • célja a tanuló felkészítése a családtervezésre, a családi életre, eredménye: a családi és iskolai élet egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. A nevelési, illetve a pedagógiai programot nyilvánosságra hozzuk. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő félévben a nevelő-oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatjuk őket arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. A pedagógus részéről elvárjuk, hogy: • felelősséggel érezzen a tanítványa iránt • probléma estén vegye fel a kapcsolatot a szülővel • legyen együttműködő • személyisége nyitott legyen, bizalommal forduljon hozzá a diák, és érezze a szülő, hogy a tanár segítő társ A szülő részéről elvárjuk, hogy : • rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal • gondoskodjon gyermeke testi, érzelmi, értelmi fejlődéséhez szükséges feltételekről • ellenőrizze gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását • ellenőrizze naponta a gyermek felkészülését, kollégista tanulónál az elmúlt hét áttekintésére kerüljön sor • fogadja el a pedagógus segítségét, amely a gyermek érdekét szolgálja III.10.2. A szülőkkel való kapcsolattartás formái: Szülői értekezlet A szülői értekezletek rendjéről, témájáról, és javasolt időpontjairól az osztályfőnöki munkaközösség határoz és a munkatervében rögzíti. Tanévenként két szülői értekezlet összehívására kerül sor, az első legkésőbb október 15-ig, a második pedig februárban. Fogadóóra A szülői fogadóórákat fogadónap keretében szervezzük meg. Ennek időpontjait az éves munkaterv tartalmazza. Amennyiben a szülő, gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke tanárával, telefonon vagy írásban is egyeztetnie kell az érintett pedagógussal. A fogadóórán minden nevelőtestületi tag, az óraadó tanárok is, kötelezően jelen vannak. Ellenőrző Az érdemjegyeket, az aktuális problémákat a tanár az ellenőrzőn keresztül tudatja a szülővel. Diákjainktól elvárjuk az ellenőrző naprakész vezetését, a szülőktől pedig azt, hogy kövessék nyomon a beírásokat, valamint szükség esetén az ellenőrzőn keresztül értesítsék a tanárt. Telefon Kérjük a szülőt, hogy a gyermek hiányzása esetén telefonon értesítse az osztályfőnököt. Amennyiben ez elmarad, az osztályfőnök érdeklődik telefonon a szülőtől a hiányzás második napján. Egyedi elbírálás esetén családlátogatás Indokolt esetben az osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős otthonában keresi fel a tanulót és a szülőt. Szülői szervezet működtetése Pedagógiai program
62
A Szülői Szervezet tagjait az osztályközösségek által választott és delegált szülők közössége alkotja, munkájukat az elnök irányítja, aki kapcsolatban áll a Szülői Szervezetet az iskolával összekötő tanár-elnökkel. • A Szülői Szervezet a szülők öntevékeny szerveződési formája, amely figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. • Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. • A tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, ezen ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. • A törvény által előírt véleményezési jogát gyakorolja az iskolai élet döntő kérdéseiben (Pedagógiai Program, Házirend, igazgatóválasztás). • Képviseli a szülők érdekeit, meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet az iskola által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programnál nem lehet túllépni. • Iskolai rendezvények szervezését és lebonyolítását kezdeményezheti, és segíti. A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: • közös rendezvények szervezése a szülők és pedagógusok részvételével (alapítványi bál, pedagógus nap, sí tábor, farmlátogatás a szülőnél, stb.) • alapítvány működtetésében rejlő lehetőségek keresése • szülők elégedettségének vizsgálata kérdőívvel III.10.3. Kapcsolat a kollégiumi nevelőkkel A kollégista tanulók a tanév során többet tartózkodnak az iskolában és a kollégiumban, mint otthon. Ezért nagyon fontos az osztályfőnök és a kollégiumi csoportvezető tanár kapcsolatának kiépítése, hogy a kollégiumban folyó nevelőmunka támogassa az iskolai oktató-nevelő munkát. Célunk, hogy a közös nevelőmunka eredményeként javuljon a tanulók neveltségi szintje és tanulmányi eredménye. Ehhez iskolánk a következő segítségnyújtási formákat kínálja: • igény szerint rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról • szükség estén a kollégiumi nevelőt meghívjuk a szülői értekezletre
III.11. Tanulmányi és vizsgaszabályzat a szakképesítő középiskolai tantárgyi vizsgák lebonyolítására
vizsgák
és
III.11.1. Az iskola vizsgarendszere: Szakmunkásvizsga Érettségi vizsga A 12. évfolyamot eredményesen elvégző tanulók az érettségi vizsga vizsgaszabályzata alapján középszintű vagy emelt szintű érettségi vizsgát tehetnek. Osztályozó vizsga Osztályozóvizsga szabályzata: • Ha a tanuló szorgalmi időszakának végén valamilyen oknál fogva (igazolt hiányzás betegség stb.) nem osztályozható - a tantestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. • Az osztályozó vizsga időpontja a tanév szorgalmi időszakának utolsó hete. • Az osztályozó vizsga formája: • A tantárgy jellegétől függően írásbeli vagy szóbeli részből ill. mindkettőből vagy gyakorlati számonkérésből áll. Pedagógiai program
63
A vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni, melynek összetétele: - kérdező tanár - szaktanár - elnök: igazgató vagy igazgató helyettes vagy az igazgató által megbízott tanár • Az írásbeli vizsga időtartama a vizsgatárgytól függ. Az írásbeli befejezése után a dolgozatokat a szaktanár és a kérdező tanár kijavítja és a szóbeli vizsga megkezdése előtt észrevételeiket és a javasolt érdemjegyet ismertetik a vizsgabizottság elnökével • Az osztályozó vizsga értékelése • Az osztályozóvizsga osztályzatát a tanulónak: - az írásbeli vizsgán vagy - a szóbeli vizsgán vagy - mindkettőn vagy - a gyakorlati vizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. • Az osztályozó vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben rögzíteni kell a vizsga témaköreit, kérdéseit, a vizsga eredményét. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság tagjai hitelesítik. •
Előrehozott osztályozó vizsga: A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben ill. az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. A tanuló egy félév vagy egy tanév anyagából egy vagy több tantárgyból szeptember 1-től március 31-ig (az I. féléves tananyagból december 1-ig) tehet előrehozott osztályozó vizsgát a vizsgaszabályzat előírásai szerint. Az előrehozott osztályozó vizsgára a fent leírt osztályozó vizsga szabályzata érvényes. Az előrehozott osztályozó vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A vizsga osztályzatát az osztálynaplóba, félévkor az ellenőrzőbe, év végén a tanuló bizonyítványába és az anyakönyvbe kell jegyezni, a vizsgára vonatkozó záradékkal együtt. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató szaktanár készíti el, a többi adminisztrációs munka az osztályfőnök feladata. Különbözeti vizsga: Azok a tanulók, akik más iskolából, más képzési formából érkeznek, ahol nem tanulták az iskolánkban tanulandó valamelyik tantárgyat, kötelesek különbözeti vizsgát tenni. A különbözeti vizsgát tanév közben is lehet tenni vagy legkésőbb az utolsó tanítási héten. Sikertelen különbözeti vizsga esetén a javítóvizsga szabályait kell követni. A különbözeti vizsga értékelése: A tanuló osztályzatát a különbözeti vizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A különbözeti vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben rögzíteni kell a vizsgatárgyat, témaköreit, kérdéseit, a vizsga eredményeit. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság tagjai hitelesítik. Sikertelen különbözeti vizsga esetén a javítóvizsga szabályait kell követni. Javítóvizsga Ha a tanuló a tanév végén nem felelt meg a tantárgyi követelményeknek (elégtelen osztályzatot kapott) javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga időpontja augusztus utolsó hete. A javítóvizsgát nem lehet megismételni. A javítóvizsga formája: • A javítóvizsga a tantárgy jellegétől függően írásbeli vagy szóbeli részből ill. mindkettőből áll. • A vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni, melynek összetétele: • kérdező tanár Pedagógiai program
64
• szaktanár • elnök: igazgató vagy igazgatóhelyettes vagy az igazgató által megbízott tanár. • Az írásbeli vizsga időtartama a vizsgatárgytól függ. Az írásbeli befejezése után a dolgozatokat a szaktanár és a kérdező tanár kijavítja, és a szóbeli vizsga megkezdése előtt észrevételeiket és a javasolt érdemjegyet ismertetik a vizsgabizottság elnökével. • A javítóvizsga értékelése: A javítóvizsga osztályzatát a tanulónak: • az írásbeli vizsgán vagy • a szóbeli vizsgán vagy • mindkettőn nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. • A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben rögzíteni kell a vizsga témaköreit, kérdéseit, a vizsga eredményét. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság tagjai hitelesítik. Szintvizsga Szakiskola • Szakmai gyakorlatból – a Kereskedelmi és Iparkamara által a központi programban meghatározott módon és időben szervezett vizsgák.
III.12. A tanulói jogviszony keletkezése Intézményünkbe a közoktatási törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban meghatározottak szerint kerülhetnek be az általános iskola 8. osztályát sikeresen elvégző tanulók. A kiválasztásnál figyelembe vesszük a tanulóknál az általános iskolai osztályzatokat. Intézményünk befogadó iskola. Az intézménybe kerülés egyéb esetei Arról, hogy pl.: magasabb évfolyamra belépés, év közbeni iskolaváltoztatás, stb. ki és milyen feltételekkel kezdheti el tanulmányait az iskolában, az igazgató az érintett osztályfőnök és a szaktanárok véleménye alapján egyénileg dönt. A továbbhaladás feltételei A tanulók előmenetelét az általánosan alkalmazott ötfokozatú skálán értékeljük. Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. döntése sikertelen javítóvizsga esetén a tanuló nem folytathatja tanulmányait a következő évfolyamon, az adott évfolyamot megismételheti.
III.13. Egészségnevelési program “A kialakult betegséget kezelni olyan, mintha az ember akkor kezdene kutat építeni, amikor már megszomjazott.” III.13.1. Fogalmak, jogszabályi előírások Az egészségneveléshez tartozó fogalmak Az egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota, a szociális, a pszichológiai és az élettani rendszer folyamatosan változó kölcsönhatásának pozitív eredménye. Az egészség annak a foka, amennyire az egyének és közösségek képesek önmaguk kiteljesítésére és szükségleteik kielégítésére, valamint megbirkózni a környezet kihívásaival, és megfelelő egyensúlyt alakítanak ki.(WHO) Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, Pedagógiai program
65
így magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait és módszereit. Jogszabályi előírások A 20/2012. EMMI rend. 128. § (1) értelmében „a teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.” A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet szerint „az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.” III.13.2. Az egészségnevelés célja, feladatai Az iskolai egészségnevelés célja, hogy példával, ráutaló magatartással, közös ténykedéssel megtanítsa a fiatalokat, hogyan kell az egészség értékét megszerezniük, megőrizniük, védeniük és fejleszteniük. Az egészségnevelési program segítségével a tanulók megtanulhatják, hogy miként: • állítsanak fel kötelező értékrendszert az egészség iránti elkötelezettségnek; • ismerjék meg az egészséges életmód legfontosabb szabályait; • legyenek tisztában az egészséges táplálkozás fontosságával; • tartsák szem előtt a testi higiénét, a rendszeres mozgás egészségét befolyásoló hatását; • legyenek képesek a problémákat, konfliktusokat megfelelően kezelni; • ismerjék meg a drog, az alkohol és a dohányzás egészségkárosító hatását; • érjék el személyiségük fejlettségének lehetséges felső határát • kapjanak segítséget párkapcsolati döntéseik etikai, erkölcsi és egészségügyi következményeiről. • legyenek korszerű családtervezési és fogamzásgátlási ismereteik. • a betegségek korai felismerése, önmegismerés, az önvizsgálat jelentősége tudatosuljon, gyakorlattá váljon önmaguk és családtagjaik körében. • rendelkezzenek megfelelő elsősegély-nyújtási ismeretekkel Az egészségnevelés alapvető feladatát abban látjuk, hogy a felnövekvő nemzedékeket egészségmagatartásuk formálásával intézményesen előkészítse arra, hogy felnőttként aktív szerepet tudjanak majd játszani életminőségük alakításában, megőrzésében. Az egészségfejlesztés egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés, ennek legfontosabb színtere az iskola, mivel a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. A primer prevenció az egyén vagy a közösség egészségügyi problémáit okozó potenciális tényezők elkerülésére vagy megszüntetésére szolgáló intézkedések összességét jelenti. Középpontjában az egészség általános védelme és támogatása áll. Célja az egészségkárosodás, és a megbetegedés bekövetkeztének megelőzése, a fizikális ellenálló képesség, a mentális jólét, a környezeti biztonság megőrzése és erősítése, a fertőző betegségekkel szembeni védettség, védelem erősítése. Kiemelt feladatok Pedagógiai program
66
Drogprevenció Megelőzésként rendszeresen felvilágosító, ismeretterjesztő előadásokat szervezünk külső előadók bevonásával is ( pl.: iskolai védőnő, iskolaorvos, rendőrség, vöröskereszt). A téma folyamatosan és visszatérően beépül az osztályfőnöki órák tematikájába (beszélgetés, elrettentő ill. elgondolkodtató filmek vetítése). Fontosnak tartjuk a témával kapcsolatos szóróanyagok, kiadványok eljuttatását a diákjainkhoz. Dohányzás elleni küzdelem Másik fontos és egészségkárosító hatás a dohányzás, melyről ha lehet az iskolában minden fórumon (osztályfőnöki óra, szülői értekezlet, tantestületi értekezletek, küldöttgyűlések) említést teszünk, és hangsúlyozzuk ennek egészségromboló hatását. Az állandó ellenőrzések, büntetések is hozzájárulhatnak a helyes út megtalálásához. Iskolánkban épületen belül és kívül is tilos a dohányzás. Az iskola rendelkezik az előírt Dohányzási szabályzattal. Szexuálhigiéniai prevenció Megkerülhetetlen feladata az iskolának, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. A szexuálhigiéniai prevenció fontos feladat napjaink nemi úton terjedő betegségeinek megállításában, a nem kívánt terhesség elleni védekezésben. Legfőbb szerepe ebben a nőgyógyásznak, iskolaorvosi illetve védőnői szolgálatnak van, de az osztályfőnökökre, a biológia- és testnevelő tanárokra, az ifjúságvédelmi felelősre, a kortárssegítőkre is feladat hárul. Alkoholfogyasztás egészségnevelési vonatkozása Tudatosítjuk tanulóinkban az alkoholfogyasztás tekintetében, hogy a társadalom célja a kulturált, mértékletes fogyasztás szokásainak kialakítása, mely magyar szokás szerint - ünnepi alkalmakkor a hagyományok részének tekinthető. Természetesen diákjainkkal e témáról is sokat beszélgetünk. Megismertetjük az alkoholfogyasztás káros következményeit, egészségkárosító és családromboló hatását. Az iskolában és az iskolai rendezvényeken minden káros szenvedély, így az alkoholfogyasztás is tilos. A személyi higiéniai szokások kialakítása Ezen a területen döntő jelentőségű a testnevelés órák és sportfoglalkozások, a gyakorlatok utáni tisztálkodási lehetőség biztosítása, ezen tevékenységek megfelelő öltözékben való űzése. Az iskolai mosdók és WC-k állapotának megőrzése, kulturált használata. Az osztályfőnökök, a biológia- és testnevelő tanárok különös gondot fordítanak a tisztálkodás fontosságának tudatosítására. A személyi higiénia, a mosakodás szokásainak, rendszerességének és alaposságának jelentőségét hangsúlyozzuk, elfogadtatjuk tanulóinkkal Korszerű táplálkozás Egészségünk megőrzésében döntő fontosságú a korszerű táplálkozás megvalósulása. Elsősorban osztályfőnöki órákon tudatosítjuk ennek jelentőségét, igénybe véve szakemberek segítségét. Mentálhigiénia - lelki egészségvédelem A hátrányos helyzetű, tanulási kudarccal küszködő, otthoni és iskolai meg nem értéstől szenvedő fiatalok érzelmi szálai lazák. A tanárnak a gyermek bizalmasává kell válnia, aki előtt szégyenkezés és szankcióktól való félelem nélkül megnyílhat. Legnagyobb felelőssége ebben az osztályfőnöknek és az ifjúságvédőnek van. Feladatot jelent a tanári kollektíva számára, hogy a minden gyermekben benne rejlő, bármilyen irányban felbukkanó értékeket Pedagógiai program
67
felszínre hozza, segítse a gyermeket ennek kibontakoztatásában amivel a frusztrált tanuló is sikerélményhez juthat. Hiba lenne mérlegelés nélkül eltiltani a rossz tanulmányi eredményre hivatkozva épp attól a tevékenységformától, amelyet szeret és amelyben sikereket ér el. Az érzelmi labilisokkal, a konfliktusokat elviselni kevéssé képesekkel, a személyes kapcsolatokat kialakítani és ápolni képtelenekkel toleránsnak kell lennünk. Mivel a pedagógus csak kivételes esetekben pszichológus, pszichiáter, ennél sokkal több nem várható el tőle. Az viszont igen, hogy ha felfedezi a kóros beilleszkedési zavart valamely tanítvány esetében, akkor megfelelő szakemberhez irányítsa őt. Baleset megelőzés, baleset elhárítás Az iskola gondoskodik a rábízott tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges feltételeinek megteremtéséről, a tanulók baleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről. Testnevelés, kémia, szakmai gyakorlatok tantárgyakból év elején balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni a tanulókat, melyről jegyzőkönyv készül. Veszélyes helyzet észlelése esetén a tanulók és dolgozók azonnali jelentési kötelezettséggel bírnak az iskola gondnoka vagy igazgatója felé. Elsősegélynyújtási ismeretek Iskolánkban a szakképzési évfolyamokon a munkavédelem tantárgy keretén belül szerezhetik meg a tanulók ezzel a témával kapcsolatos ismereteiket. A szakközépiskolában a biológia órákon az ember önfenntartó működése című fejezet tanóráinak keretén belül jutnak ezekhez az ismeretekhez. III.13.3. Az egészségnevelés színterei Rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatok: Az iskolában tanulóknak középiskolai tanulmányai alatt legalább kétszer megvizsgálják az általános egészségi állapotát, nyomon követik az esetleges betegségek helyzetét, felhívják a figyelmét a veszélyeztető tényezőkre. A 10. és 12.osztályok tanulói biometriai szűrésen esnek át, melyet a védőnő végez (testmagasság-, testsúly mérése, szem-, fül-, vérnyomás mozgásszervek vizsgálata). Ugyancsak egy alkalommal minden tanuló átesik orvosi vizsgálaton is, ahol a szív, a tüdő, a gerincoszlop, a fogak alapvizsgálatai történnek meg. Ezen felül szakmai alkalmassági vizsgálatokat végeznek március-április hónapban az iskolánk szakképzési évfolyamaira jelentkező tanulók körében. Védőnői tanácsadás: Az ifjúsági védőnő jelenléte kialakít egy olyan szintű kapcsolatot, hogy a diákok esetleg a tanárok is, a védőnői tanácsadáson megjelennek és segítséget, tanácsot kérnek. A védőnői tanácsadás keddenként van 12 óra 30 perctől 14 óráig. Osztályfőnöki felvilágosító órák A felmerülő témákról, a korosztályt érintő kérdésekről tájékoztatást kapnak tanulóink a védőnőtől, ha szükséges más szakembertől. Tanórák keretén belül Szinte minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez: a biológiai tantervekben a táplálkozás, a betegségek felismerésével, kezelésével és megelőzésével foglalkozó tananyagok szerepelnek; kémiaórákon a tanulók a nikotin, az alkohol, a kábítószer élettani hatásaival és egészségkárosító tulajdonságaival foglalkoznak; a testnevelési óra és a mindennapos testedzés kiemelt jelentőségű az egészségmegőrzés szempontjából. Tanórán kívül: Pedagógiai program
68
Iskolai programok (pl.: Szondi-napok sportrendezvényei, tehetségkutató atlétika verseny) kirándulások, túrák alkalmával. III.13.4. Az együttműködés színterei Iskolapszichológus Iskolánkban a 2012/2013. tanévtől kezdve iskolapszichológus segíti a pedagógusok nevelő munkáját. Pedagógusok kezdeményezésére vagy akár önként is felkereshetik a diákok ha problémáik megoldásában segítségre szorulnak. Egészségügyi szakszolgálat A tanulókat éves munkaterv alapján vizsgálják, egyéni állapotukról a védőnő és az iskolaorvos kartont vezet. Iskolaorvos: • állapotfelmérés, szűrővizsgálat • szakmai pályaalkalmassági vizsgálat Védőnő: • állapotfelmérés • felvilágosító, egészségnevelő rendhagyó osztályfőnöki órák Iskolafogászat: • évente csoportos fogorvosi szűrés Egyénre szabott gondoskodás: • Az SNI-s tanulók állapotának figyelemmel kísérése, felülvizsgálata Véradó-nap • évente a 18 éven felüli tanulók és az iskola dolgozói számára Együttműködés más szakmai szervezetekkel: • Nevelési Tanácsadó • Pedagógiai szakszolgálat • Rendőrség Bűnmegelőzési osztály • Megyei ÁNTSZ • Kenessey Albert Kórház • Gyermekjóléti és Családsegítő Szakszolgálatok III.13.5. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási ismeretek szerves részét képezik a Nemzeti alaptanterv (Nat) kompetenciaterületi tudásanyagának, ahogyan az eddigiekben oktatott tantárgyi tartalmak közül az osztályfőnöki, egészségtan, biológia tematikához is köthető. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatásának célja Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegély-nyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Egy elsősegély-nyújtás oktatása nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van egészségtan-, osztályfőnöki-, biológia-, órákon, szakkörökön az ismeretek elsajátítására. Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegély-nyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudnak használni. Pedagógiai program
69
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók • ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; • ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; • ismerjék fel a vészhelyzeteket; • tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; • sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; • ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; • sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: • a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; • a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az elsősegély-nyújtás alapismereteit; • a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: • az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Vöröskereszttel; • tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; • támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: • a szakképzésben a munkahelyi elsősegély-nyújtás témával a balesetmentes munkavégzés és munkavédelem szakmai modulokban találkoznak a tanulók; • a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:
TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK Biológia - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés Kémia - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés Fizika - égési sérülések - forrázás Testnevelés - magasból esés • a 9 – 12 évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a Pedagógiai program
70
mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele, egyegy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: • szakkörök (elsősegély-nyújtó); • minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat bevonásával; • évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap szervezése a tanulók számára. III.13.6. Környezeti nevelés A környezeti problémák sokasodása miatt a környezeti nevelés a közoktatás egyik kiemelkedő feladata; napjainkban a fenntarthatóság pedagógiáját, a „környezeti polgárrá” nevelést foglalja magába. Ez a pedagógiai gyakorlat kiterjed az emberi együttélésre, az ember-természet kapcsolatára, a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek fejlesztésére. A környezeti nevelés alapfogalmai • A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és környezete kapcsolatának megértésében; a kapcsolat értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében • A környezetpedagógia hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására • A fenntarthatóság pedagógiája a nevelés átfogó rendszere, amely eszközeivel segít kialakítani egy olyan etikai, érték- és cselekvési rendszert, amely figyelmet fordít a kulturális identitásra, a természet értékeire Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: Iskolánk sajátos jellegéből adódóan nem csak az épített környezet használói vagyunk, hanem a természeti környezet alakításáért is felelősséget kell, hogy vállaljunk. Cél: A környezettudatos magatartás kialakítása tanulóinkban. Feladat: A természettudományos és szakmai tárgyak tananyagába be kell építeni a kapcsolódó környezetvédelmi ismereteket. Az iskolai és tanműhelyi parkok szakszerű ápolása, gondozottságának, esztétikai értékének fokozása. A tantermekben, szaktantermekben, folyosókon egy-egy a természeti táj szépségét vagy éppen az ember, vagy diák környezetromboló tevékenységét illusztráló kép bemutatása. • a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; • tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; • a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: • a környezet fogalmával, • a földi rendszer egységével, Pedagógiai program
71
• • • •
a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival
Tevékenységformák Tanítási óra: Természettudományos tantárgyak tanítási óráin gondot kell fordítani a környezetvédelmi feladatok hangsúlyozására. Osztályfőnöki órák Szakmai elmélet és gyakorlat • a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: • félévente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a „Föld napja” alkalmából játékos vetélkedővel, akadályversennyel a szakiskolai és szakközépiskolai tanulók számára;
III.14. Az iskola fogyasztóvédelmi programja III.14.1. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok jogi háttere Az ENSZ 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként rendelkezik a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való joggal. Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17. §-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A 2003. évi LXI törvénnyel módosított Közoktatási törvényben is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. III.14.2. A fogyasztóvédelmi oktatás célja A fogyasztói kultúra fejlesztése, a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. III.14.3. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. Iskolánk programjában elsősorban a helyes fogyasztási értékrend kialakítására kell a hangsúlyt helyezni. Az értékformálásban lényeges: • a kívánság és a szükséglet fogalmának megkülönböztetése, • az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, • természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során • a tájékozódás képessége, • döntési helyzet felismerése és • a döntésre való felkészülés Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. Pedagógiai program
72
A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy a tanulók ismerjék az ökológiai fogyasztóvédelem, a környezettudatos fogyasztás, a fenntartható fogyasztás és a megelőző fogyasztóvédelem fogalomköröket. III.14.4. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei iskolánkban A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek nem külön tantárgyként szerepel, hanem beépül az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba. Például: • matematika - banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások • fizika - mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, víz, gáz mérőórák) • földrajz - eltérő fogyasztási szokások • magyar - reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái • biológia - egészséges táplálkozás • kémia - élelmiszerbiztonság, élelmiszermaradékok (E-számok), vegyszermaradványok • informatika - internetes fogyasztói veszélyforrások, e-kereskedelem • történelem - EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem • osztályfőnöki óra - kötelezően feldolgozandó témák közé bekerülnek a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek, megismerkednek a tanulók a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF), és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) munkájával az interneten keresztül. (www.fvf.hu, www.ofe.hu) • szakmai tantárgyak - áruismeret, áruforgalmazás, szabványismeret, marketing, ismeretek stb. Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, háziversenyek szervezése) Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) III.14.5. A fogyasztóvédelmi oktatás módszertani elemei Fontos a fenntartható fogyasztás területén nélkülözhetetlen készségek fejlesztése a következő eszközök segítségével: • interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól • riportkészítés az eladókkal • médiafigyelés, reklámkritika • egyéni és csoportos döntéshozatal • EU szabályozás tanulmányozása • problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével • szimulációs játék, esettanulmány • érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)
Pedagógiai program
73
IV. ISKOLA HELYI TANTERVE IV.1. A választott kerettanterv megnevezése Iskolánk helyi tanterve a kerettantervek kiadásáról és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) számú EMMI rendelet alapján készült.
IV.2. Tankönyv, taneszköz kiválasztás elvei A tanév során használható tankönyvekről és segédeszközökről a munkaközösségek döntenek az alábbi szempontok alapján: • feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, • legyen összhangban, legyen kompatibilis a kerettantervvel, • kapcsolódjon - amennyiben kapható - munkafüzetekhez, példatárakhoz, • a tananyag feldolgozását segítő módszerekkel oldja meg, • legyen jól tagolt, • a lényeg kiemeléssel, aláhúzással, vagy más betűtípussal jelenjen meg, • a témák lezárásaként összefoglalások és ellenőrző kérdések szerepeljenek, • legyen a megadott a tankönyvek között az elvárható összhang, • legyen alkalmas a tankönyv az önálló ismeretszerzésre, képességfejlesztésre, • tartalmazzon a szemléltetéshez szükséges ábrákat, rajzokat, grafikonokat, szemelvényeket, forrásanyagokat, • legyen tartós és ehhez képest olcsó, • rugalmasan kövesse a változásokat (különös tekintettel a szakmai könyvekre), • a tananyag feldolgozása tegye lehetővé a differenciált tanulási folyamatot, • a szakmai eszközök kiválasztásának fontos szempontjai: • az ár, • a tartós és jó minőség használhatóság. A kötelező segédeszközök: • történelmi- és földrajz atlasz, • körző, • vonalzó, • szögmérő, • négyjegyű függvénytáblázat • szögfüggvényeket is tartalmazó számológép, • csak testnevelési órákra használt sportfelszerelés, • idegen nyelvekhez (közép szótár).
IV.3. A NAT és a kulcskompetenciák A kulcskompetenciákra épülő kiemelt feladatok tantárgyanként: IV.3.1. Osztályfőnöki óra A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, az osztályfőnök munkájának kiemelt feladata, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Ezen feladatokban a kulcskompetenciák használatának gyakoroltatása és a felmerülő konkrét problémák megoldásainak kiemelkedő szerepe van. Ezért valamennyi kulcskompetencia fejlesztése részét alkotja az osztályfőnök Pedagógiai program
74
nevelő munkájának. Az osztályközösségének és az osztályba járó diákoknak a mindennapi élet során használniuk és gyakorolniuk kell a kompetenciákat. A mindennapi életben felmerülő problémák megoldása során fejlődik szociális és állampolgári kompetenciájuk. Ennek fejlesztése folyamatosan történik osztályfőnöki órákon, mikor folyamatos, kölcsönös, sokoldalú és a legkülönbözőbb témákra kiterjedő kommunikáció folyik tanár-diák és diákdiák között. Megtanulják a véleményük kifejtését, érvelést, pontos helyzetelemzést, egymás tiszteletben tartását. A kommunikációs nevelés célja, hogy a tanulókban kialakuljon a különféle beszédműfajok felfogásának és alkalmazásának, a konfliktusok felismerésének és megítélésének képessége. Alakuljon ki a helyes és kreatív nyelvhasználat a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Ezzel fejlődik anyanyelvi kompetenciájuk, megtanulják, hogy a különböző szituációkban hogyan fejezzék ki magukat, hogyan találják meg a helyzet által követelt legcélravezetőbb nyelvi megoldásokat. A tanuló rendelkezzen azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben kommunikálni tudjon. Valamennyi évfolyam osztályfőnöki tantervében szerepel az alapvető etika és a demokrácia, közélet témakör. Célunk, hogy az alapvető etikai normák, a társadalmi együttélés szabályai valamint a demokratikus gondolkodás és a konfliktusok és a problémák demokratikus eszközökkel történő megoldása készséggé, sőt szükségletté váljon az egyén számára. Miután ezeket a készségeket az iskolai élet minden színterén gyakorolják diákjaink, az osztályfőnöki órák feladata a felismert és megtanult tevékenységformák és értékek tudatosítása. Ily módon ezeken az órákon fejlesztjük szociális és állampolgári kompetenciákat. Minden évben legalább egy alkalommal az osztályok osztálykirándulást szerveznek osztályfőnökeikkel. A kirándulások szervezésében és lebonyolításában a diákok fontos feladatot vállalnak. Részt vesznek a szervezésben, a megfelelő helyszín kiválasztásában, előzetesen felkészülnek az adott térség látnivalóira, ismerkednek az adott táj történelmével, élővilágával, népművészetével. így fejlődik kezdeményezőképességük, hon és népismeretük, esztétikai és művészeti tudatosságuk. Ez utóbbi célt szolgálja az is, hogy osztályaink minden tanévben meglátogatnak aktuális kiállításokat, megtekintenek színházi előadásokat, meghallgatnak koncerteket. Minden évben részt vesznek tanulói csoportok külföldi kirándulásokon. Ezeken a kirándulásokon fejlődik idegen nyelvi kompetenciájuk, hiszen szükségessé válik a tanult idegen nyelvek valós élethelyzetekben való használata. A mindennapi életben adódó különböző feladatok, a közösen kitűzött célok elérése érdekében vállalt és végzett egyéni feladatok fejlesztik matematikai, a digitális valamint a vállalkozói kompetenciákat, illetve segít a hatékony önálló tanulás képességeinek a fejlesztésében. A különböző évfolyamokon folyamatosan szerepel az eredményes tanulás és a pályaválasztás, pályaorientáció témaköre. A 9. évfolyamon, heti 1 órában kifejezetten tanulásmódszertant is tanítanak. Ezeken az órákon, kiemelt fejlesztése folyik a hatékony önálló tanulás, a tanulás tanítása, az önismeret fejlesztése kompetenciáknak. Nagy figyelmet fordítanak az énkép és az önismeret fejlesztésére, az ezekkel a témákkal kapcsolatos tudatosság erősítésére. Valamennyi évfolyam osztályfőnöki tantervének része a viselkedéskultúra fejlesztése. Cél a mindennapi együttéléshez nélkülözhetetlen civilizációs szokások kialakítása. Az órák keretében célként fogalmazza meg a konfliktusok kezelésének megbeszélését. Valamennyi évfolyamon az osztályfőnöki órák tantervének kiemelt anyaga az egészségnevelés. Ezeken az órákon kiemelt feladat az egészséges életmód elemeinek megismertetése, az egészséget veszélyeztető tényezők megismertetése, olyan mentálhigiéniás technikák gyakoroltatása, amelyek segítségével a veszélyek elkerülhetők illetve csökkenthetők. A tanulók rendelkezzenek saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. Az egészséges életmódra nevelésben szolgálni kell a tanulók testi, lelki és szociális fejlődését, az egészséges életvitel Pedagógiai program
75
megalapozását. Ezeken az órákon gyakorlatilag valamennyi kulcskompetencia fejleszthető és fejlesztendő, de kiemelt figyelmet kap a természettudományos kompetencia, a saját test működésének megismertetésével, az egyén és a környezet kölcsönhatásainak vizsgálatával. A családi életre nevelés kultúrájának célja, hogy megtanítson arra, hogy miként célszerű családban élni, milyennek kell lennie annak a közösségnek, amelyben életük nagy részét töltik, mi a felelősségük és kötelességük benne. Az emberi tevékenység mindennapi színtere a család, amelyben a gyermek első, közvetlen tapasztalatait szerzi. Ennek vizsgálata adja az elsődleges ismereteket a megfelelő életvitel kialakításához. Összegezve az osztályfőnök által koordinált nevelőmunka valamennyi kulcskompetenciát fejleszti, és minden kiemelt fejlesztési területtel foglalkozik, természetesen összhangban az iskolai élet összes színterével, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások teljes körével, tiszteletben tartva az életkori sajátosságokat. IV.3.2. Magyar irodalom A magyar irodalom tantárgy tanítása alkalmat kínál valamennyi kulcskompetencia fejlesztésére. A kulcskompetenciák fejlesztésének jellege és megvalósítása azonban nem egyenlő mértékű. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció • Igény az anyanyelv megismerésére, fejlesztésére, helyes és kreatív használatára • Szövegértés - szövegalkotás különféle műfajú szövegek segítségével • Énkép, önismeret - szerepazonosság, empátia • Hon- és népismeret - a nyelv szerepe a kollektív tudat fejlődésében • Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra - művelődéstörténeti és stíluskorszakok nyelvi sajátosságainak megfigyelése, értelmezése • Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés - az irodalmi szövegek vitára alkalmas helyzeteinek segítségével • Az eredeti alkotások és fordításaik összevetése Digitális kompetencia • Tájékozódás a világhálón, adatgyűjtés, prezentáció készítése irodalmi művek elemzésére, értelmezésére • Web2.0 alkalmazások használata • Sulinet SDT irodalom tananyagrendszerének ismerete, használata • IKT, IST, SDT pcs. használata • Infokommunikációs eszközök használatának elsajátítása (pl. aktív tábla) Hatékony, önálló tanulás • Az egyéni vagy csoportos tanulás megszervezése az irodalmi művek megismerése és elemzése során (csoportmunka, fórum, vita) • Az információ megosztásának képessége a szövegértelmezésben, műelemzésben • Reflektív tanulási szokások kialakítása • Memoritertanulási stratégiák fejlesztése Szociális kompetencia • Konfliktusok felismerése és elemzése, értelmezése az irodalmi alkotásokban • Együttműködés és vitakultúra fejlesztését szolgáló feladatok alkalmazása • Egyén és közösség viszonyának felismerése, értelmezése az irodalmi művek segítségével Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia • Az egyéni és csapatmunkában (pl. projektfeladat) történő munkavégzés modellezése Pedagógiai program
76
A tervezés, szervezés és megvalósítás hármas folyamatának életszerű helyzetekben történő alkalmazása (kockázatvállalás, tapasztalatok értékelése) az irodalmi művek elemzésére kialakított munkaformákban Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség • Az irodalmi és művészeti korszakok esztétikai elveinek és értékeinek megismerése, rendszerezése, értelmezése A médiális folyamatok esztétikai sajátosságainak felismerése, értékelés (pl. irodalom filmen) • Ízlés - közízlés - esztétikum megjelenése az irodalmi szövegekben • Modern és kortárs művészeti, esztétikai kifejezőeszközök felismerése, értelmezése (stílusgyakorlatok az irodalomórán) • Az irodalom határterületeivel való együttműködést biztosító alkotások elemzése (irodalom-film, irodalomszínház, irodalom-képzőművészet, irodalom-zene) Idegen nyelvi kommunikáció • Az irodalmi művek eredeti és fordításnyelvi változatainak összevetése elsősorban lírai szövegek vagy műrészletek segítségével Matematikai kompetencia • A logikus, analitikus gondolkodásmód fejlesztése az irodalmi és művelődéstörténeti korszakok, műnem-műfajkérdések és a poétikai eszközök felismerésében, értelmezésében • A logikus érvelés folyamatának megismerése és alkalmazása a szóbeli és írásbeli szövegalkotásban • Rendszerező táblázatok, modellek, struktúrák alkalmazása a szövegértelmezésben és szövegalkotásban (pl. szereplőkszereplőcsoportok viszonya, jellemfejlődés, ok-okozati viszonyok) Természettudományos kompetencia • A kronologikus irodalmi és művelődéstörténeti ill. stíluskorszakok tudományos hátterének elemzése, értelmezése, csatolása a művészeti, esztétikai kapcsolópontokhoz (pl. Felvilágosodás -Descartes - Racionalizmus stb.) • Etikai kérdések értelmezése a tudományos fejlődés és az emberi tényező kölcsönhatásában (pl. utópia-ellenutópia) •
Kulcskompetenciák és fejlesztési területek egymásba fonódnak, egymást feltételezik és kiegészítik. Az anyanyelvi kompetencia fejlesztése egyszerre cél és eszköz az irodalom tantárgy tanítása során. A 4 évfolyamos képzésre kialakított helyi tanterv kronológiai, műnemi, műfaji felosztása lehetőséget kínál arra, hogy a tőle elválaszthatatlan anyanyelvi kompetencia fejlesztésére mód nyíljon. Az egyes tananyagelemek (irodalmi művek) megértése, elemzése alapvetően kommunikációs feladat. Ennek megfelelően a szövegértés, szövegalkotási feladatok az anyanyelvi kompetenciafejlesztés szempontjai szerint alakulnak. A digitális kompetencia fejlesztése az iskolai és házi infokommunikációs eszközök használatán alapul. Az elmúlt években részben befejeződött tartalomfejlesztési programok nyújtotta lehetőségeket a tanórán és a tanórán kívüli tanítási és tanulási folyamatban egyaránt ki lehet használni. Az SDT és a hozzá tartozó programcsomag az egyéni, csoport- és projektmunkák lehetőségét is megteremti. A Web 2.0 és a Wiki rendszerek, ill. oktatási keretrendszerek (pl. Think.com) használata az ismeretek és képességek fejlesztésére egyaránt alkalmas, ennek megfelelően használata ajánlott. Hatékony, önálló tanulást biztosító kompetenciafejlesztés a hagyományos és digitális taneszközök használatával egyaránt elérhető. Az irodalomórák munkaformáinak megválasztásában a tananyag specialitásait figyelembe véve az egyéni, pár és csoportmunka, vitafórumok és projektfeladatok használata az eddigi gyakorlatnak megfelelően tovább folyik. Az infokommunikációs eszközök Pedagógiai program
77
segítségével kitágult tanulási és tanítási tér (pl. virtuális osztályterem) kihasználására a helyi tantervben szereplő tananyagelemek alapján kerül sor. A szociális kompetencia fejlesztése összetett feladat. Az irodalmi művek elemző értelmezésében az egyén és közösség viszonyának felismerése, értelmezése túl az adott jelenség társadalmi és kulturális szerepén az egyén önmegértésének lehetőségét is biztosítja, ezért a beszélgetések, viták ennek szolgálatában is állnak. Az irodalmi művek megértése a különböző nézőpontok megismerésével és elfogadásával biztosítható, amelyet az együttműködés, a személyes előítéletek leküzdése és a kompromisszumra való törekvés jellemez. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztésére kialakított feladatok az elemző készség és a hatékony kommunikáció együttesére épülnek. Az egyéni, páros és csapatmunkában (pl. projektfeladat) történő munkavégzés a tananyagelemek bármelyikének feldolgozására alkalmas. A munkaforma kiválasztásakor a tervezés, szervezés és megvalósítás összehangolására kell törekedni. Az esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség leghatékonyabban a műalkotások elemző értelmezése során fejleszthető. E folyamatban központi szerepet kap a saját nézőpont összevetése mások véleményével, a nyitottság, az érdeklődés és a kreativitás. A tevékenységek célja, hogy a tanulók a művészi és hétköznapi esztétikum párhuzamba állításával jobban eligazodjanak a világban és a civilizáció történetének egyes szakaszait megismerve a kulturális örökség hordozóivá váljanak. Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztésének lehetősége az irodalomtanításban, hogy a műalkotások eredeti nyelvi világával is megismerkedjenek a tanulók, majd ezeket összevetve a fordítással/sokkal az irodalmi szövegek összehasonlításával és elemzésével az egyes nemzeti kultúrák elemeit is megismerjék. A matematikai kompetencia fejlesztése elsősorban az elemző, értelmező, rendszerező tanítási és tanulási folyamatban lehet eredményes. Ennek megfelelően pl. a korszakbevezetők, szövegelemzési gyakorlatok során a logikus gondolkodás és rendszerező modellek, vázlatok, ábrák, diagramok, folyamatábrák felhasználásával alakítható kompetenciafejlesztési feladatsor. A vizsgára való felkészülés elengedhetetlen feltétele a rendszerező összefoglalás, így a helyi tantervben rögzített kisérettségi, ill. a kétszintű érettségire való elkészülés szolgálatába állítható a fejlesztés. A természettudományos kompetencia fejlesztése közvetetten valósul meg az irodalomtanításban. A kronologikus rendszer vagy a műnemi-műfaji tematika azonban az európai nézőpontú művelődéstörténeti és kulturális korszakolás elemeinek figyelembevételével megkerülhetetlenül foglalkozik a társtudományok adott jelenségrendszerével. Az irodalmi és művészeti korszakok bevezetőiben, ill. olyan korok világának tanulmányozásakor, ahol a természettudományos ismeretek írott szövegei még nem váltak el a klasszikusan vett szépirodalomtól (pl. ókor) az ismeretek lényegi elemi tárgyalásra kerülnek, alakjai a tananyag lényeges elemit képezik. Másrészt a természettudományos gondolkodás ismeretei nélkül bizonyos irodalmi alkotások értelmezése bizonytalanná válhat, így a kereszthivatkozások biztosítása kötelező feladata a tanító tanárnak (pl. Felvilágosodás - Pascal, Descartes módszere stb.). Ennek megfelelően a többi tantárggyal, tudományterülettel való együttműködés alapfeltétel. Az anyanyelvi oktatás alkalmat kínál valamennyi kulcskompetencia fejlesztésére. Az anyanyelvi műveltség azért is olyan fontos feladata az oktatásnak, mivel a diákok ezen a nyelven sajátítják el a tananyagot, a szövegértés segítségével kerül sor az információk feldolgozására és rendszerezésére. A fent említett kompetenciákat és azok fejlesztését erősen befolyásolja a tanulói közösség kulturális igénye. Köztudott , hogy az ifjúság körében a zenének és a filmművészetnek komoly hatása van. Természetes , hogy a jó iskola él ezen művészeti ágak nyújtotta kulturális lehetőségekkel. A diákok egy része súlyos kulturális hátránnyal rendelkezik, ehhez társul Pedagógiai program
78
még a szegénység és az élményhiány. Gyakran ezek a hiányosságok esetleg közömbösséggel társulnak. Mindezeket a gondokat az iskola igyekszik a meglévő lehetőségeivel kompenzálni. Éppen ezért az érzelmi élet gazdagítása, valamint a személyiségfejlesztés meghatározó szerepet tölt be. Az irodalmi műveltség elsajátítása közben a diákok megismerkednek olyan élethelyzetekkel, erkölcsi problémákkal és speciális magatartásformákkal, amelyeket saját életükben is alkalmazhatnak. Az integrált oktatás kapcsán megtanulhatják megérteni és tolerálni az őket körülvevő diákok másságát, megtanulhatják a helyes viselkedési mechanizmusokat, de sok esetben saját nehézségeiket is vállalniuk kell. A tanulási nehézségekkel küzdő diákokat rá kell tudni vezetni a helyes útra, hogy a számukra nyújtott felmentésekkel éljenek Ahhoz, hogy az iskola a diszlexiás tanulókat fejleszteni tudja, igen nagy szükség van az érintett tanuló hatékony közreműködésére és a szülő sikeres támogatására. A diszlexia olyan tünetegyüttes, amely lehet veleszületett betegség , de kialakulhat konfliktussal terhelt családban, ahol a gyermeket sokk éri. A diszlexia olvasási nehézséget jelent , melynek során a tanuló igen nehezen , és gyakran rengeteg hibával tanul meg olvasni. Ez a probléma főleg a tanulási fázisban okoz nehézségeket. Mivel ezek a gondok megértési deficittel is párosulnak, ezért a diákot általában nem ajánlatos felolvasásra felkérni, mert ez számára igen nagy gondot jelent. Az érettségi vizsgán a diák és szülője előzetesen kérheti, hogy számára a feladatot a felügyelő tanár olvassa fel, ezzel is elősegítve annak megértését. Nagyobb gondot okoz a diszgráfia, amely írásbeli nehézséget takar. Ez a tünetegyüttes rendkívül sokszínű. A diák írásképe a szépírástól a „hierogrifákig" terjedhet, de nem ez az igazi gond. Erre a hiánytünetre jellemző a betűkihagyás, hangzóátvetés, toldalékelhagyás, mássalhangzótörvények figyelmen kívül hagyása, helyesírási hibák tömkelege, stb. Az ilyen diák nem képes az érettségi vizsgán szöveget szerkeszteni, fogalmazni. Az ilyen gondokkal küszködő diákoknak egy szakértői bizottság előtt kell számot adniuk „tudásukról" . A nevelési tanácsadó szakértői bizottsága szakvéleményt állít ki, melynek figyelembe vételével az iskola igazgatója állít ki felmentést a tanuló számára, melynek értelmében a diákot felmenti az írásbeli számonkérés alól, és helyette szóbeli vizsgát engedélyez. Ezeket az engedélyeket három évenként meg kell újítani. A felmentés manipulálása miatt nem lehet a 12. évfolyamon már diszlexiás felmentést kérni, ha nincs előzménye a tünetegyüttesnek, nem adják meg a felmentést. Mivel a diszlexia nem magányos tünet, előfordul, hogy a helyzetet bonyolítja még egy beszédhiba /dadogás, raccsolás, szájzár stb./, amely a vizsgázó feleletét kissé megnyújthatja. Ezek a hiánybetegségek nem csak a magyartanárnak okoznak gondot, hanem valamennyi tanár szembe kerül ezzel a nehézséggel. Speciális, jól képzett szakemberekre van szükség, az ilyen problémák megoldásában. A rátermett kollégák továbbképzését az iskolának biztosítania kell, hogy az iskola naprakész felkészültséggel rendelkezzen. IV.3.3. Magyar nyelvtan Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció • Igény az anyanyelv megismerésére, használatára, fejlesztésére • Szövegértés- szövegalkotás Helyes és kreatív nyelvhasználat • Énkép, önismeret Hon- és népismeret • Együttműködés a történelem, társadalmi ismeretek, idegen nyelv tantárgyakkal Digitális kompetencia • Tájékozódás a világhálón • A digitális feladatok elvégzésében való jártasság • SDT megismertetése, használatában való jártasság Pedagógiai program
79
• Új feladatok létrehozásának készsége Kreativitás • Együttműködés az informatika tantárggyal Hatékony, önálló tanulás • Kitartó tanulás • Az egyéni vagy csoportos tanulás megszervezése • Az idővel és információval való hatékony gazdálkodás • A szükségletek és lehetőségek felismerése • A tanulás folyamatának ismerete: új ismeretek szerzése, feldolgozása, beépítése és útmutatások keresése, alkalmazása • Motiváció, magabiztosság Szociális kompetencia • Közösségi beilleszkedés • Harmonikus életvitel • Hatékony együttműködés másokkal • Együttműködés az etika tantárggyal Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia • A tágabb környezet megismerése • Képesség a lehetőségek megragadására • Tudás, kreativitás, újításra való beállítódás • Kockázatvállalás • Tervek készítése és végrehajtása Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség • Esztétikai megismerés, ill. elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezésének fontosságát elismerni • A tradicionális művészetek nyelvének ismerete, használata • A média nyelvének ismerete, használata • Modern művészeti kifejezőeszközök ismerete, használata • Együttműködés az irodalom, ének-zene, tánc-dráma, rajz és vizuális kultúra, média tantárgyakkal • Más kultúrák megértése Idegen nyelvi kommunikáció • Nyelvi különbözőségek és egyezések megismerése, felismerése • Igény más nyelvek megismerésére Nyelvi folyamatok és tevékenységek fontossága Matematikai kompetencia • Modellek, struktúrák alkalmazása, ill. ezek alkalmazására való törekvés • Az emberi tevékenység okozta változások megértése A fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni ésközösségi felelősség A magyar nyelv tantárgy tanítása során valamennyi kompetencia fejleszthető, habár nem egyenlő mértékben. Leginkább az anyanyelvi kommunikáció, valamint az irodalom tantárggyal való koncentráció miatt az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciáinak fejlesztésére alkalmas. A fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megfelelő kifejezése és értelmezése szóbeli és írásbeli formában az anyanyelvi kompetencia lényege. Ugyanakkor magában foglalja a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Mindez az anyanyelv elsajátításának eredménye, ami egy folyamat. Természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. A megfelelő szókincs, a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismeretét igényli. Mindez a szóbeli kapcsolattartás fő típusait, a különféle irodalmi és nem Pedagógiai program
80
irodalmi szövegeket, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságait, a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét jelenti különböző helyzetekben. Törekedni kell arra, hogy a tanuló rendelkezzen azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben megfelelően kommunikáljon szóban és írásban, kommunikációját figyelemmel kísérje, és a helyzetnek megfelelően alakítsa. Szükséges képesség megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket; megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat; különböző segédeszközöket használni; saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűdjelenti a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez fontos tudni a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. A magyar nyelv természete, alkalmazása rokon az iskolában tanult idegen nyelvekével a nyelvi modellek, panelek miatt. így a nyelvek tanítása hasonló; ugyanakkor az idegen nyelv nem anyanyelv (reflexnyelv) volta miatt eltérések is mutatkoznak. Ezek tudatosítása fontos feladat. A tudatos nyelvhasználat, annak igényes volta társadalmi követelmény is. Az idegen nyelvek ismeretével, más kultúrák megismerésével a saját kultúránk megismerése iránti igény erősödik meg; fejlesztésének akarata a nyelvművelés fontosságában jelentkezik. Az abban való részvétel az énkép reális alakulását is segíti. A nemzetbe tartozás, az egyéni és közösségi kötelezettségek, feladatok tudatos vállalása visszahat a nyelvhasználat változására. Önálló, hatékony tevékenységekkel kell motiválni a tanulókat a nyelvi ismeretek, készségek fejlesztésére. Akarniuk kell tanulni, változni és változtatni. A szövegértési és szövegalkotási feladatok erre alkalmasak. A tanulók különféle szövegeket (beleértendő a szépirodalmi is) értelmeznek. Tudniuk kell ezeket transzformálni. A szövegalkotás terén készülnek jövendő társadalmi szerepükre is. Módjukban áll az önkifejezés, ennek fejlesztése. A változó világ tudatos megismerésére kiemelten jelenik meg a digitális eszközök tárháza. A tömegkommunikáció alkalmazására, alakítására fel kell készülniük a tanulóknak. A tanítási módszerek közül kiemelkedik az internet használata. A Sulinet Digitális Tudásbázis meglévő anyagai, az önállóan elkészíthető, bővíthető ilyen természetű anyagok mind tanári, mind tanulói; akár egyéni, akár páros, akár csoportos, akár frontális tanításra-tanulásra alkalmazhatók. A többi tantárggyal való együttműködés alapfeltétel. A tanulókban kell, hogy egyesüljenek azok a készségek, képességek, amelyek egy-egy tantárgy tanulásában megjelennek. A magyar nyelv gyakorlati ismerete, alkalmazása a cél. A kellő ismeretek elsajátításán túl a társadalomban jól kommunikáló embereket szeretnénk. Ez egyben elvezet a helyes konfliktuskezeléshez, az egyén boldogulásához. IV.3.4. Történelem • Szóbeliség erősítése, a vitatkozás - érvelés helyes technikájának elsajátítása; • Az információk rendszerezése, feldolgozása megfelelő segédeszközök segítségével. A forráskritika alkalmazása; • A fenntartható fejlődés koncepciója az emberi múlt tükrében. Egyén és nemzet helye a globalizáció világában; • Az integráció fontossága, folyamata; • A multikulturális világ bemutatása történelmi példákon keresztül; • A demokrácia alapelvei, működése és normái. Az egyéni szabadságjogok kérdése; • A művészetek kultúraformáló szerepe a történelmi korokban; • A magyarság sorsa a Kárpát-medencében és a magyarországi kisebbségek helyzete;
Pedagógiai program
81
IV.3.5. Emberismeret és etika Az emberismeret az etika és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járul önismeretünk elmélyítéséhez. Betekintést nyújt az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába. Segít tudatosítani az ember sorsától elválaszthatatlan értékdilemmákat, megismertet az erkölcsi vitákban használatos érvelésmódokkal, fejleszti az önálló tájékozódáshoz, a felelős döntéshez, a mások álláspontjának megértéséhez szükséges attitűdöket és képességeket. Kulcskompetenciák Kiemelt fejlesztési feladatok
A hatékony és az önálló tanulás kompetenciái • Ismeretszerzés irányított beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. • Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból, statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. • Információk gyűjtése adott témához könyvtárban, médiatárban, múzeumokban, interneten. Digitális kompetencia • A gyűjtött információk önálló rendszerezése és értelmezése. • A történelmi múlt rekonstruálása különböző jellegű források alapján. • Az olvasmányokról lényeget kiemelő, pontos és részletes jegyzetek készítése. • Előadás önálló jegyzetelése. • A legfontosabb történelmi, társadalomtudományi kézikönyvek, atlaszok, lexikonok ismerete és használata. • A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. Anyanyelvi kommunikáció kompetenciái • Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. • Társadalmi-történelmi problémák felismerése és megfogalmazása, a tanult ismeretek problémaközpontú elrendezése. • A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből, tételmondat meghatározása, szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint. • Többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása. • Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása. • Az információforrások kritikus kezelése. Kérdések megfogalmazása a forrás megbízhatóságára, a szerző esetleges elfogultságaira, tájékozottságára, rejtett szándékaira stb. vonatkozóan. • Történelmi-társadalmi adatok, modellek és elbeszélések elemzése a bizonyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából. • Szépirodalmi és más fiktív elbeszélések összehasonlítása történelmi elbeszélésekkel a narráció módja alapján. • Szépirodalmi szövegek, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. • Történelmi szereplők, társadalmi csoportok, intézmények viselkedésének elemzése. • Feltevések megfogalmazása az egyének, csoportok és intézmények viselkedésének mozgatórugóiról. • Önálló vélemény megfogalmazása társadalmi, történelmi eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. • Ellenérvek gyűjtése az ellenvélemények cáfolására. • Különféle értékrendek összehasonlítása, saját értékek tisztázása. Társadalmitörténelmi jelenségek értékelése a saját értékrendnek megfelelő szempontok alapján. Pedagógiai program
82
Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása strukturális és funkcionális szempontok alapján. • Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, közvetlen és mélyebb okairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen. Az érvek kritikai értékelése. • A megismert jelenségek rendezése okok és okozatok, hasonlóságok és különbségek, szándékok és következmények szerint. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) használata. Anyanyelvi kommunikáció • Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása, érvelésének összefoglalása és figyelembevétele. • A vita során a véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése mások véleményének figyelembevételével. • Események, történetek elbeszélése emlékezetből élőszóban. • A különböző információforrások - köztük primer történelmi források - elemzéséből levont következtetések, illetve különféle társadalmi-történelmi összefüggések szóbeli kifejtése. • Beszámoló, kiselőadás tartása szépirodalomból, népszerű tudományos irodalomból, történelmi forrásokból származó szövegek, valamint sajtótermékek, rádió- és a tévéműsorok alapján. • Esszé írása történelmi-társadalmi témákról, ennek kapcsán a kérdés világos megfogalmazása, bizonyítékok és cáfolatok kifejtése, következtetések levonása. Szociáis és állampolgári kompetencia • A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest. • Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása. • A világtörténet, az európai történelem, a magyar történelem és a helytörténet eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. • Az egyes történelmi jelenségek (gazdaság, kultúra, politika stb.) eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. • Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy • további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról, a lakóhely múltjáról, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről; • további ismereteket szerezzenek a magyar állam és a magyar nép történetének fontosabb fordulópontjairól, megismerkedjenek a magyar történelem kiemelkedő személyiségeivel; • ismereteket szerezzenek a határon túli magyarok történetéről és kultúrájáról; • ismereteket szerezzenek a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek - köztük a romák - történetéről; • ismereteket szerezzenek a magyarországi zsidóság történetéről; • megismerkedjenek a 20. század nagy hatalmi, társadalmi és értékkonfliktusaival; • megismerjék néhány jelentős történelmi személyiség átfogó pályaképét; • ismereteket szerezzenek a szűkös erőforrásokkal való racionális gazdálkodás lehetőségeiről; • elemezzék a globális problémák, mindenekelőtt az ökológiai válság és az információs forradalom társadalmi-történelmi összefüggéseit; •
Pedagógiai program
83
felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint az emberi elme, az erkölcs, a szexualitás, a mai magyar társadalom és gazdaság, a vállalkozás, a munkavállalás, Magyarország és az Európai Unió politikai rendszere, az érdekképviseletek, • Ugyancsak folytassanak kommunikációt olyan témakörökről, mint napjaink nemzetközi konfliktusai, továbbá a demokrácia, az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok, a fegyveres konfliktusok és a a nemzetközi humanitárius jog alkalmazása, továbbá a természeti és az emberek által okozott katasztrófák és a humanitárius segítségnyújtás. • szembesüljenek a szabadság és a felelősség emberi dimenzióival a magán- és a közélet különböző területein; • ismerkedjenek olyan köznapi és kiélezett élethelyzetekkel, konfliktusokkal, amelyek rávilágítanak az erkölcsi értékminőségek és az emberi helytállás jelentőségére, illetve az azokkal kapcsolatos problémákra. • ismerjék az alapvető fogyasztói magatartásmintákat. • egy konkrét példán keresztül tudják értelmezni a reklám és marketinghatások szerepét. • váljanak képessé tájékozódni a fogyasztói jogok érvényesítése terén. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia • Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, a mint a következők. • Vannak-e abszolút erkölcsi értékek? • Miért kerülhet ellentmondásba erkölcs és jog? • Milyen útjai vannak az önmegvalósításnak? • Hányféle közösségi identitása lehet egy embernek? • Milyen értelemben beszélhetünk ok-okozati viszonyokról a történelemben? Van-e történelmi determinizmus? • Haladhat-e kényszerpályán egy ország történelme? • Hogyan élhetnek együtt különböző kultúrák, vallások, népek? Milyen lehetőségei és akadályai vannak a kultúrák közötti kommunikációnak? • - Mi az erőszak szerepe a történelemben? • Hogyan befolyásolja a geopolitikai helyzet egy állam, egy térség lehetőségeit? • Hogyan változott az állam szerepe a történelemben? • Az érdekek vagy az értékek hatása erősebb-e a különböző korok társadalmaiban? •
IV.3.6. Matematika A kompetencia az ismeretek és attitűdök komplex egysége. A matematikai kompetencia hozzásegíti a diákokat az élő és élettelen környezet jelenségeinek és folyamatainak megismeréséhez, az összefüggések, kölcsönhatások feltárásához, a természettudományos gondolkodás fejlődéséhez. A matematikai kompetencia fejlesztésével alapvető célunk, hogy a tanulók alkalmassá váljanak folyamatosan fejlődni a szakmai területeken és a munkaerőpiac elvárásainak megfelelően értékes alkotómunkát végezni, felsőfokú tanulmányokat megkezdeni. Nem elhanyagolható szempont a piacgazdaság keretei között a mindennapi életben fontos és alkalmazható gazdasági, pénzügyi technikák elsajátíttatása sem. A matematikaórákon külön hangsúlyt fektetünk a hétköznapi élet problémáinak felismerésére, a problémák átfogalmazására a matematikai szaknyelvre, a feladat helyes megoldására, az eredmény értelmezésére és visszaírására a hétköznapi problémákra. Mindezekhez szükséges a szövegértés, a helyzetfelismerés és nagyon fontos elemként a konkrét matematikai tárgyi ismeretek, hiszen tárgyi tudás nélkül nem lehet képességeket fejleszteni. Ezért elengedhetetlenül fontos a korábban szemléletesen kialakított fogalmak Pedagógiai program
84
megerősítése, bizonyos fogalmak definiálása, általánosítása. Csak ezzel együtt képzelhető el annak a képességnek a fejlesztése, amivel tanulóink az ismert összefüggéseket alkalmazni tudják a gyakorlati problémák megoldása során, és hogy kifejlődjön a képességük felismerni ugyanazon összefüggések alkalmazhatóságát más témakörökben. A mindennapi élet problémáinál legtöbbször előforduló matematikai területek: • Aritmetika és algebra • Geometria • Logika • Kombinatorika • Valószínűség-számítás, statisztika Alapvető kompetenciának tartjuk, hogy a tanulók tudják felismerni, hogy egy adott probléma milyen tananyaghoz kapcsolódik, és hol kell keresni a megfelelő összefüggéseket. Aritmetika és algebra A felsoroltak közül ennél az anyagrésznél a legfontosabb a lexikális tudás; cél az összefüggések és képletek biztos ismerete. Ezek elsajátításához fontos a tanórai gyakoroltatás és az, hogy a tanulók minél többször oldjanak meg önállóan feladatokat, hiszen a cél a gyakorlatban illetve más tantárgyaknál való alkalmazás. Kompetenciák: • A valós számkör biztos ismerete, a számkörben megismert műveletek gyakorlati alkalmazása, a zsebszámológép biztos használata. • Az elemi függvények ábrázolása a koordináta-rendszerben és a legfontosabb függvénytulajdonságok meghatározása. Ez a kompetencia nagyon fontos a különböző gyakorlati helyzetek leírásánál, szélsőérték-problémák megoldásánál. • A százalékszámításban való jártasság elengedhetetlenül fontos kompetencia a termékárak százalékos változásának meghatározásában, amortizációs költségek, adó, áruforgalmi adó kiszámításában. • Napjainkban igen fontos szerepe van a mértani sorozatok témakörnél tanult ismereteknek: pénzügyi befektetések esetén hozam meghatározása, kölcsön felvételek esetén a törlesztési részletek és kamatok kiszámítása, valamint a megtérülési idő megbecslése. A számtani sorozatokat eredményesen használhatjuk nagyobb létesítmények befogadóképességének, illetve a jegyek eladásából származó bevételek kiszámításában. • A hétköznapi életben gyakran használjuk matematikai ismereteinket a piaci vásárlásnál, pénzváltásnál, sütési receptek alkalmazásánál különböző mennyiségekre szabva. • Természettudományos számítások: kémhatások meghatározása, gyógyszerek dózisának ellenőrzése, fizikai számítások, anyagmennyiségi feladatok kémiából. Geometria A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek a térszemlélet kialakításában fontosak. • A mennyiségek átváltása egyik mértékegységből a másikba igen fontos része mindennapi életünknek: építkezési anyagszükségletek, felületek, tömegek, térfogatok, szállítási költségek, munkadíj, anyagveszteség kiszámítása. A terület-, felszín- és térfogatszámítás más tantárgyakban is elengedhetetlen. • A trigonometriai számítások távolságok, magasságok és szögek meghatározása céljából igen fontosak a gyakorlatban. • A koordináta-geometria elemeinek tanításával nagyon jól mutathatjuk be a matematika különböző területeinek összefüggéseit, azaz a matematika komplexitását. Logika, jártasság a logikus gondolkodásban A problémamegoldás elengedhetetlen feltétele.
Pedagógiai program
85
• A többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többféle nézőpont érvényesítésének, a komplex problémakezelésnek a képességét is fejleszti. • Hasznos az élet és a különböző tudományok megértéséhez: például a munkaszervezésben, a jogok, kötelességek rendszerének megértésében és elfogadásában, a történelmi folyamatok feldolgozásában, a nyelvtani szabályszerűségek megismerésében, a szövegértésben. • A következtetési, a bizonyítási és absztrakciós készség fejlesztése hangsúlyos feladat. A „ ha..., akkor...", az „akkor és csak akkor" helyes használata az élet számos területén fontos. • A matematika komplexitását mutatja meg az elemi halmazelméleti és logikai ismeretek alkalmazása különböző témakörökben, valamint egyszerű modellek alkalmazása (például a gráfok). • A logikus gondolkodás az algoritmikus eljárások során és az alkalmazásokban egyaránt lényeges. A matematika különböző területein néhány lépéses algoritmus készítése az informatika tanulmányozásához is fontos. Kombinatorika A kombinatorika nagy segítséget nyújt a lehetőségek felmérésénél, kiszámításánál. Fejlesztendő kompetenciák: kombinatív készség, becslés, a becslés összevetése a számításokkal, a többféle megoldási mód keresése. Valószínűség-számítás, statisztika Mai világunkban elengedhetetlenül fontos a valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése. A mindennapokban egyre gyakrabban találkozunk statisztikai adatokkal. Emiatt fontos fejlesztenünk az adatok értelmezésének, értékelésének, táblázatba rendezésének készségét. Tanulóinkat jártassá kell tennünk a különböző grafikonokon, táblázatokban diagramokon ábrázolt adatok leolvasásában, a számadatok átlagának, az átlagtól való eltérésének kiszámításában. Összefoglalva: a matematikai kompetenciák fejlesztésével a komplex problémamegoldó gondolkodás kialakítására kell törekednünk. IV.3.7. Idegen nyelv Az idegen nyelveknek nagyon fontos a szerepe azoknak a kulcskompetenciáknak a kialakításában és fejlesztésében, amelyek a társadalmi beilleszkedéshez, a munkavállaláshoz, illetve a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez nélkülözhetetlenek. Az idegen nyelvek oktatása számos olyan tanulási formát, kommunikációs helyzetet és alkalmat teremt, amelyben a kulcskompetenciák szinte mindegyike sikerrel fejleszthető. Az idegen nyelvi kompetenciák ugyanis integrálják a kulcskompetenciákat: az anyanyelvi kommunikáció kompetenciáját, a matematikai kompetenciát, a természettudományos kompetenciát, a digitális kompetenciát, a hatékony és önirányított tanulás kompetenciáját, a szociális és állampolgári kompetenciát és az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciáját. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció kompetenciái, vagyis a kommunikatív nyelvi kompetenciák fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az idegen nyelvek tanításának alapvető célja ennek a nyelvtudásnak az elérése. Idegen nyelvi kompetenciákon elsősorban az alábbiakat értjük: • szövegértés és szövegalkotás idegen nyelven szóban és írásban • kommunikációs szándékok megértése és kifejezése • az adott idegen nyelvhez kapcsolódó, az eredményes nyelvhasználathoz szükséges szociokulturális ismeretek és azok alkalmazása A kulcskompetenciák a fenti kompetenciákkal együtt fejleszthetők az alábbi módon. Pedagógiai program
86
Anyanyelvi kommunikáció Az idegen nyelven történő megnyilatkozás alapfeltétele a megfelelő anyanyelvi kommunikációs készségek és képességek megléte. Az idegen nyelven történő gondolatalkotás, véleménynyilvánítás (írásban és szóban) az anyanyelvi készségeket is fejleszti. Az idegen nyelvi elemek tanításakor párhuzam hozható a hasonló vagy éppen eltérő anyanyelvi elemek megléte, illetve hiánya között. Konkrét tanulási helyzetek: • A nyelvtani szerkezetek szembeállítása, hasonlóságok, különbségek felismerése és megnevezése (pl. névelőhasználat, szórend, intonáció hasonlóságai és különbségei) • Szótározási feladat • Fordítás Matematikai kompetencia Az idegen nyelvi órákon e kompetencia tárgykörében elsősorban a logikus gondolkodás, az ok- okozati összefüggések és láncolatok felismerése és kialakítása fejleszthető. Konkrét tanulási helyzetek: • Vita • Szóbeli érvelés • Érvelő fogalmazás • Meggyőzés • Adatok, grafikonok, tendenciák értékelése Természettudományos kompetencia Az idegen nyelv oktatása során ez a kompetencia elsősorban a szóbeli és írásbeli kommunikáció témaköreiben jelenik meg. A célnyelvi civilizáció megismerése során a tanulók megismerkednek az adott ország tudományos eredményeivel, az adott nyelvet beszélő közösség gondolkodásával a tudomány és a technika vívmányaival kapcsolatban. Szembesülhetnek a globális problémákkal, és a megoldási lehetőségekkel (pl. túlnépesedés, környezetvédelem, globális felmelegedés stb.) Konkrét témakörök: • A tudomány és a technika világa • Környezet- és természetvédelem, • A motorizáció hatása környezetünkre • Egészséges életmód • A környezetünkben élő növények és állatok Digitális kompetencia A számítógép kínálta lehetőségek kihasználására is sok alkalom nyílik az idegen nyelvi tanórán. Ezen kívül az otthoni munkák, házi feladatok, házi dolgozatok elkészítésében is fontos szerepet játszanak az informatikai eszközök, az Internet. Konkrét tanulási helyzetek: • Projektmunka készítése • Prezentáció készítése • Információgyűjtés • Digitális oktatási keretrendszerek használata A hatékony, önálló tanulás Az idegen nyelv oktatásának egyik célja, hogy kialakítsa a középiskolás diákokban az egész életen át tartó tanulás igényét. A tanár egyre kevésbe forrása az információknak, és egyre inkább kezdeményező, illetve szervező szerepet tölt be. A tanulásszervezési formák már a nyelvtanulás kezdeti szakaszában is, de minden évfolyamon lehetőséget adnak arra, hogy a tanulók fejlesszék önálló tanulás kompetenciáját. Konkrét tanulási helyzetek: Pedagógiai program
87
• Pármunka, csoportmunka • Visszajelzés adott feladatról, tanulási szakaszról stb. • Szótárhasználat • Önálló kiselőadás kijelölt vagy szabadon választott témában Szociális és állampolgári kompetencia A tanulóknak az idegen nyelvi órákon gyakran kell egymással kommunikálniuk, közösen megoldaniuk olyan helyzeteket, amelyekben az együttműködés, a szolidaritás, a kölcsönös érdeklődés, gyakran a kompromisszumkészség alapfeltételként van jelen. Konkrét tanulási helyzetek: • Pármunka, csoportmunka • Vita • Érvelés • Megegyezés • Meggyőzés Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az idegen nyelvi órán lehetőség nyílik arra is, hogy a tanulók olyan kreatív feladatokat végezzenek, amelyek művészi kifejezőképességüket is fejlesztik. Konkrét tanulási helyzetek: • Projektmunka készítése (tabló, újság stb.) • Filmalkotások megtekintése, elemzése a célnyelvi kultúra világából • Szépirodalmi alkotások megismerése, elemzése • Színház • Könyvismertetés, olvasmányélmény megosztása másokkal IV.3.8. Fizika A fizika órákon alapvetően a természettudományos (műszaki) részben a matematikai és az anyanyelvi kompetenciát tudjuk fejleszteni. A kiemelt fejlesztési feladatok közül a környezettudatos nevelés és a tanulás tanításához járul hozzá a tantárgy. A fizikai jelenségek, fogalmak, törvények, módszerek megismerése, megértése, rendszerbe foglalása, feladatokban történő alkalmazása nagyon jó lehetőséget biztosít az élet minden területén alkalmazható készségek, képességek tanulási technikák kialakítására, megerősítésére. A mechanika témakörénél alapvető fogalmakat, természeti jelenségeket, törvényeket tanítunk, majd ezeket feladatmegoldásokon keresztül alkalmazzuk, ezzel a kreatív gondolkodás kialakulását segítjük. Az elektromosság tanítása során a félvezetők tárgyalásánál a diódák, erősítők, a számítógépek, napelemek működési elvét ismerhetik meg a diákok. Az elektromágneses indukció és a váltóáram témakörénél a technikai civilizációnkhoz nélkülözhetetlen villamosenergia-termelés, (generátorok) felhasználás (motorok, gépek) alapvető működését tanítjuk. Az elektromágneses hullámok keletkezésének, terjedésének megismerése a rádió, tévé, mobiltelefonok működésének megértéséhez járul hozzá. Mindezek az ismeretek a mai információs társadalomban a mindennapi életben nélkülözhetetlenek. A modern fizika, atomfizika, magfizika az egész fizikai világképünket átformálta, itt már az embernek nem volt lehetősége érzékszervi tapasztalatszerzésre. A természet megismerésének egészen új fejezete nyílt meg, új gondolkodásmódra van szükség, mindez a logikus, absztrakt gondolkodás fejlesztését nagymértékben elősegíti. Az atomerőmű működésének megismerésekor nagy hangsúlyt fektetünk az energiatermelés különböző fajtáira (szélerőmű, széntüzelésű hőerőmű, vízerőmű stb.) és ezek környezetre gyakorolt hatásaira. A csillagászat és kozmológia rövid áttekintésénél az egész világegyetem keletkezését, fejlődését benne az emberiség helyét és szerepét ismerhetik meg a tanulók.
Pedagógiai program
88
Az egész tárgy oktatása során kialakuló szemlélet segít, hogy az áltudományos és tudományellenes megnyilvánulásokat kritikusan felismerjék. A természettudományos, műszaki tudását mindenki alkalmazni tudja a munkájában, a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlati módon tudja felhasználni tudását új technológiák, berendezések megismerésénél, és működtetésénél. A feladatmegoldások során erősítjük, fejlesztjük a matematikai kompetenciát, az ott tanult matematikai elveket, eljárásokat alkalmazzuk a problémák megoldások közben. Az anyanyelvi kompetencia fejlesztése a pontos megfogalmazások (fogalmak, definíciók, törvények) során és a szöveges feladatok megértésénél nagyon fontos szerepet kap. Az energiára egyre nagyobb szüksége van az emberiségnek, ennek termelése különböző módokon lehet, környezetromboló vagy környezetbarát módon. A különféle technológiák és környezeti hatásuk megismerése nagyon fontos része a környezettudatos nevelésnek. A fenntartható fejlődés kialakításához hozzájárul azoknak a folyamatoknak a megismerése, amelyek bolygónkon környezeti válságokat okoznak. A tanulás tanítása terén a fizika segíti a rendszerezés, a kísérleteken alapuló tapasztalás, kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztését különös tekintettel az analízis és szintézis erősítésére. A feladatmegoldások során előtérbe kerül új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Fontos szem előtt tartani a tanulási nehézségekkel küzdő diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók speciális, differenciált oktatását, nevelését! IV.3.9. Informatika Kárpáti és Ollé (2007) az informatikai kompetencia tartalmát három fő területre osztotta: Technikai IKT kompetencia • hardveres kompetencia (a felhasználói szintű hardver és szoftver üzembe helyezési és üzemeltetési ismeretek) • alkalmazói kompetencia (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, levelezés, információkeresés stb.) • a programozási kompetenciát (algoritmikus gondolkodás). Kommunikációs IKT kompetencia • az információk közötti eligazodás képessége • az információ-szűrés készsége, • a régi és új ismeretek integrálásának képessége, • az információ-feldolgozás, értékelés, elemzés képessége, az információk prezentálásának képessége. Demokratikus / etikus / biztonságos IKT használat • az információs társadalom kompetenciája (E-kormányzati eszközök ismerete) • a digitális jogok ismerete és tiszteletben tartása (szerzői jogok, adatvédelem) • médiakompetencia (médiaismeret, médiahasználat) • a tartalmak kritikus értelmezésének képessége, • médiumok kreatív használatának képessége (képfeldolgozás, átalakítás, képalkotás). A technikai IKT kompetencia fejlesztésekor figyelembe kell venni a tanulók előzetes tudását, hiszen a számítógépek és az Internet terjedésével a tanulók egyre magasabb szintű előzetes tudással érkeznek az iskolába. A tanulók általában érdeklődést mutatnak az informatika iránt, s ezt a pozitív attitűdöt a tanítás során ki lehet és kell használni. Az érdeklődés annál gazdagabb, minél sokrétűbb az ismeretkörük. Az is fontos a feladatok megoldása során, hogy a problémaszituáció mennyire ismerős. A tanulás gyakorlati értéke is hatékony motívummá fejlődhet. Az informatikai kompetencia fejlesztése a mindennapi életben, a további tanulásban illetve a munkaerőpiacon egyaránt előnyt jelent, a gyakorlati értékét a tanulók tapasztalják az iskolai munkában is. Pedagógiai program
89
Az informatika oktatás során lehetőség van a kulcskompetenciák komplex fejlesztésére. A kulcskompetenciák fejlesztése az eltérő óraszámok miatt nem egységes az egyes osztályokban. Anyanyelvi kompetencia A szövegszerkesztés tanítása során lehetőség nyílik különböző szövegek (hivatalos levél, meghívó, plakát, termékismertető stb.) elkészítésére és formázására, a szövegtípusok, stíluselemek tudatos alkalmazására, használatára, az esztétikai érzék, munka külalakja, nyelvhelyesség iránti igényesség kialakítására. Matematikai kompetencia A táblázatkezelés tanítása során lehetőség nyílik a számfogalom, mértékek, alapműveletek, matematikai fogalmak összefüggések alkalmazását segíteni. Fejleszthető a sémahasználat, az algoritmikus gondolkodás, mely segítségével a tanult ismereteket a diákok új környezetben oldják meg. A matematikai modellek (képletek, függvények, struktúrák, grafikonok, táblázatok) alkalmazásával fejleszthető az induktív és a problémamegoldó képesség. Az adatbázis-kezelés tanítása során lehetőség nyílik a logikai műveletek gyakorlati alkalmazására, mely segítségével az induktív gondolkodás fejlesztése érhető el. Az informatika tanítás során pozitív attitűdöt kialakítására kell törekedni a matematika, a logikus gondolkodás iránt. Programozási kompetencia A programozás tanítása során fejleszthető az algoritmikus gondolkodás, a problémamegoldó és az induktív képesség. A tanulók megpróbálnak önállóan feladatot megoldani, számítógépes programokat készíteni, akár saját elképzeléseik alapján. Természettudományos kompetencia A táblázatkezelés tanítása során az adatok megfelelő változtatásával a különböző lehetőségek kiértékelését végezhetjük el, a változásokat nyomon követhetjük, előre jelzéseket készíthetünk a diagramok segítségével, mely segít a természettudományos gondolkodási mód kialakításában. Az informatika történet, információ elmélet tanítása során rávilágíthatunk a tudomány, technika fejlődésére, azok hatására a mindennapi életünkre. A tudomány hatásait elemezhetjük a társadalomra (ipari forradalom, információs forradalom), kulturális szakadékok, a szegregáció-integráció problémáit (esélyegyenlőség, Internet által kínált lehetőségek, eltérő képességű emberek lehetőségei, visszahúzódó gyermekek megnyilvánulási lehetőségei). A hardverismeret során lehetőség van új technológiák megismerésére, megértésére, berendezések működési elvének megértésére (fényképezőgép, nyomtató, lézer, félvezetők, stb.) A kritikai gondolkodás fejlesztése fontos feladat a tudományok és áltudományok elválasztása, megkülönböztetése céljából. A fejlesztés legalkalmasabb területe az Internetkeresés (jelenségek különböző magyarázatainak megkeresése), illetve a könyvtárismeret (pl. alkímia és kémia) témakörén belül található. Digitális kompetencia Az információ és kommunikáció, a táblázatkezelés, az adatbázis-kezelés szövegszerkesztés, prezentációkészítés, webszerkesztés tanítása során fejlesztjük az információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása részképességeket. A kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül felveti az informatikán belül kiemelkedően fontos etikai szabályok ismertetését (szerzői jog és adatvédelem, plagizálás). Különböző internetes felületeket használva oldhatnak meg feladatokat a diákok email, üzenőfal, online párbeszédet biztosító programok (pl. Windows Live Messenger, stb.) segítségével. Hatékony önálló tanulás Dokumentumkészítés során kutatómunka segítségével a tanulók fejleszthetik tanulási stratégiáikat. Megismerkedhetnek a kutatómunka lépéseivel (adatkeresés, jegyzetelés, Pedagógiai program
90
rendszerezés, hivatkozások megjelölése, források megadása). A dokumentumkészítés témaköre lehetőséget biztosít az e-learning rendszerek megismerésére, mint pl. a Sulinet Digitális Tudásbázis. Szociális és állampolgári kompetencia A tanulók fizikai és mentális egészségmegőrzését segíti az ergonómiai ismeretek fejlesztése, a számítógép előnyeinek és túlzott használatának veszélyeinek megbeszélése, a függőség kialakulásának (internet vagy játék) és a közösségi oldalak, valamint a „ second life" típusú oldalak hatásainak elemzése. A szövegszerkesztés, prezentációkészítés, webszerkesztés feldolgozása során dokumentum készítésre jut idő, mely során ismereteket szerezhetnek a diákok az Európai Unióról (kialakulása, szervezeti felépítés, döntéshozatali rendszer, tagállamok, stb.). Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A táblázatkezelés témaköre során tanítandó tananyagként kell megjelennie a pénzügyi függvények értelmezésének és használatának. IV.3.10. Testnevelés és sport Edzettség, teherbírás fejlesztése és a tanulás megtanulása kompetencia A tanulók ismerjék a kondicionális képességek csoportjait (erő, állóképesség, gyorsaság), jellemzőiket, ismerjék a fejlesztésükhöz szükséges edzésmódszereket és terhelési mutatókat. Ismerjék a koordinációs képességek (ügyesség, egyensúlyérzék, mozgástanulás képessége) csoportjait, a fejlesztésük hagyományos és új módszereit. Tudatosuljon bennük, hogy a motoros fejlődés, rendszeres, tervezett munkával, a fokozódó terhelések módszerével érhető el. Sport- és mozgáskulturális tanulás és vállalkozói kompetencia A testi képességek vonatkozásában, az energiaellátó és irányító folyamatok mellett fő hangsúlyt kap a motivációs bázis. A tanulók ismerjék meg a „pszichomotoros" fogalmat. A mentális, akarati tényezők orientáló szerepének ismeretében, a reális célállító, kockázat vállaló, és teljesítmény centrikus szemlélet uralja viselkedésüket, a „fair play " maximális szem előtt tartásával. Pozitív személyiségfejlődés és interperszonális és szociális kompetencia A tanulók ismerjék fel, hogy a testkultúra évezredekre visszanyúló mozgásanyagának és a hozzákapcsolódó elméleti ismeretek elsajátításával, a személyiség pozitívan fejlődik. E komplex személyiségfejlődés, a korábbiakban említett célállító és orientált, az objektív helyzet és önfelismerésre képes és kész embertípus tud megfelelni akcelerált világunkban a társadalmi elvárásoknak. IV.3.11. Biológia Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja többek között a fogalmak, tények, vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt. A biológia tantárgy keretében ennek fejlesztésére számtalan lehetőség adódik. A tanári magyarázat, a diákok kiselőadásai, a szóbeli feleletek, a kooperatív együttműködésen alapuló csoportmunka, a természet- vagy tudományos filmrészletek értelmezése mind-mind a szóbeli kommunikáción alapulnak. A tankönyv, a szakfolyóiratok szövegértelmezésre felhasznált cikkei, a különböző biológiai témákban készülő plakátok, a házidolgozatok, illetve az iskolai dolgozatok sokféle feladattípusa ( irányított esszé, szövegkiegészítés, relációanalízis, stb. ) pedig az írásbeli kommunikációs készség fejlesztését szolgálják. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a biológia oktatásában elsősorban a logikus gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége. Ez vonatkozik az egyes szövetek, szervek Pedagógiai program
91
felépítése és funkciója közti összefüggések felismerésére, a betegségek tüneteinek és okainak ismeretére, az ökológiai rendszerekbe való beavatkozás és ezek következményeinek feltárására, a családfák genetikai elemzésére. Másodsorban jelenti a grafikonok/táblázatok értelmezését pl. növény-, állat- és emberélettani vonatkozásokban, a biomok környezeti feltételeinek megítélésében, illetve konkrét számítások formájában a genetika, az evolúciógenetika és egyes élettani fejezetek (pl. keringés, légzés, stb.) feldolgozása során. Természettudományos kompetencia A természettudományok, így a biológia esetében feltétlenül szükséges a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint ezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Vonatkozik ez az egyes részterületek kutatási módszereire, így élettani vizsgálatokra, etológiai kísérletekre, leletek vizsgálatára, fénymikroszkópos gyakorlatokra és elektronmikroszkópos felvételek elemzésére. Napjainkban egyre fontosabbá válik olyan technológiák megismerése, amelyek az egész bioszféra védelmét szolgálják. Ennek kialakításában szerepet játszik a környezeti tényezők ismerete, az anyagok körforgásának és az energiaáramlásnak a tudatosítása, a növények és a lebontó szervezetek szerepének tisztázása. A jövőben nem elhanyagolható a géntechnológiai módszerek alapvető ismerete, alkalmazásuk okainak felismerése és felelősségteljes álláspont kialakítása az egyes esetekben. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Ennek a kompetenciának a fejlesztésére alkalmat kínál a természet sokszínűsége, esztétikája. Filmek, fotók, rajzok, mikroszkópi metszetek, állati vázak vizsgálata, osztálykirándulások teremtenek alkalmat a rácsodálkozásra. Saját tevékenységként természetfotók, plakátok, házi dolgozatok készítésével mélyülhet például az esztétikai-művészeti kifejezőképesség. Kiemelt _ fejlesztési _ feladatok: Hon- és népismeret Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és társadalmi környezettel, a hazaszeretet elmélyítése. A biológia tantárgy keretében megismerkedünk hazánk főbb társulásaival, kiemelten védett növényeinkkel, állatainkkal, nemzeti parkjainkkal, a védelemre méltó értékeink sokaságával. Magyar kutatóink, természettudósaink, híres orvosaink életének és munkásságának ismerete szintén a nemzeti önismeret részeként jelenik meg a biológián belül. Környezettudatosságra nevelés Feladatunk, hogy elérjük a tanuló érzékennyé válását környezetük állapota iránt, hogy képesek legyenek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a fenntartható fejlődés fogalmának és jelentőségének megértésére. Az ökológia témaköre bőségesen kínál alkalmat erre az indikátorszervezetek, a víz-, talaj-, levegővizsgálati módszerek megismerésével. A hulladékszelektálás jelentőségének felismerése, gyakorlatbani alkalmazása, környezettudatos vásárlási szokások, az energiatakarékosságra törekvés kialakítása, egészséges és környezetkímélő konyhatechnikai eljárások megismerése is ebbe a tárgykörbe tartozik. Testi és lelki egészség A biológia tantárgy embertannal foglalkozó fejezetei megalapozzák, a hozzájuk kapcsolódó egészségtan témakörök pedig igen széleskörűen feldolgozzák a testi és lelki egészség fogalmát, elérésének módjait, különös tekintettel a bőr, a mozgásszervrendszer, a táplálkozási, a légzőszervrendszer, a keringési, a kiválasztó szervrendszer és az idegrendszer egészséges működésére, betegségeire és ezek megelőzési módjaira. Kiemelt fontosságú az egészséges táplálkozásnak, a sport szerepének, a káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, drogok) következményeinek és alternatíváinak megismerése. Pedagógiai program
92
Az érintett korosztály életkori sajátosságainak megfelelően a családi életre nevelés, a nemi érés folyamatának megismerése, a szexuális kultúra kérdéseinek tisztázása is központi jelentőségű. Az idegrendszer kapcsán stresszoldó technikák, módszerek, a harmónikus életvitelt megalapozó szokások megismerése és kialakítása is fontos szerepet kap. Felkészülés a felnőttlét szerepeire A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. A biológia esetében ez számos egészségügyi, orvosi, állatorvosi, agrár, környezetvédelmi jellegű, kutató biológus, stb. irányba való továbbtanulásnál válik kiemelkedő jelentőségűvé. Ezen kívül a felnőttlét speciális színterére, a családi életre, a szülővé válásra, a genetikai háttér megismerésére, a felelősségteljes várandósságra való felkészítésre, a csecsemőgondozásra, betegápolásra vonatkozó alapvető ismeretek és készségek kialakítása is szerepet kap a biológia tantárgy keretében. IV.3.12. Földünk és környezetünk Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A vállalkozói kompetencia jelenti az alapját azoknak az ismereteknek, melyekre a gazdaságban való részvétel során van szükség. A földünk és környezetünk tantárgy keretében foglalkozunk a pénz fajtáival, funkcióival, a bankok és a tőzsdék világával. Az értékpapírokkal kapcsolatban szó esik a vállalkozási formákról, a profit, a hozam, a kockázat fogalmáról. A tanulók megismerkednek egy ország eladósodásának lehetséges folyamatával, melyből párhuzamot vonnak a családi költségvetés működtetésével kapcsolatban. Természettudományos kompetencia E kompetencia az alapja a magyarázatok és előrejelzések készítésének a természettudományos jelenségek világában, valamint a természet és a társadalom egymásra hatásának, a fenntartható fejlődés fogalmának megértését is megalapozza. A természetföldrajz tananyag felöleli a Föld külső és belső szféráinak elemzését, az összefüggések feltárását. A természeti világ alapelveinek megismeréséhez segítenek hozzá a bolygók keringésének törvényszerűségei, a lemeztektonika általános működési elvei. Több tudományos feltáró módszerrel is megismerkednek a tanulók (pl. földrengéshullámok terjedése, űrfelvételek kiértékelése, kormeghatározás,időjárás jelentés készítése stb.). A műszaki megoldások és a mindennapi élet kapcsolatáról szól a víztározók, gátak, csatornák jelentőségének tárgyalása, az űrtechnika alkalmazásának ismertetése a Föld és más égitestek tanulmányozása során. Szociális és állampolgári kompetencia E kompetencia birtokában az egyén képessé válik a közügyekben való aktív részvételre. A földrajz tantárgy keretében megismerkednek a diákok az Európai Unió kialakulásának folyamatával, intézményeivel, főbb célkitűzéseivel. Foglalkoznak az integráció és az európai sokféleség kapcsolatával. A népesség témakör tartalmazza a nemzetiség fogalmát, a nők és férfiak arányát a különböző országokban és a jelenség társadalmi hátterének vizsgálatát. A népesedési problémák jelentősen különböznek a világ egyes tájain, ezek megértése közelebb visz a vallási és etnikai csoportok sokszínűségének megismeréséhez. Matematikai kompetencia Annak ellenére, hogy a földrajz nem számít „ számolós " tantárgynak, a kétszintű érettségi követelmény is hangsúlyt fektet az ismeretek gyakorlatban való alkalmazására, és ezen belül az egyszerű számolások elvégzésére. Ilyenek például a térképpel kapcsolatos számolások, a helyi idő és időzónák gyakorlati ismerete, a levegő páratartalmának számolása, a népsűrűség, a természetes szaporodás kiszámítása. A kompetenciák között szerepel a grafikonok helyes értelmezése (pl. korfák), számadatokból grafikonok készítése (pl. egy ország gazdasági ágazatainak aránya).
Pedagógiai program
93
Kiemelt fejlesztési feladatok: Hon- és népismeret Kulturális örökségünkkel kapcsolatban a földrajz keretében hazánk természeti adottságaival és a gazdaság fejlődésével foglalkozunk. Sajnos a gimnáziumi órakeretből kevés jut erre a témára, mert az általános iskolai tananyagban részletesen szerepel Magyarország, és a megszerzett ismereteket tudottnak feltételezi a tanterv. Ezért minden olyan általános társadalomföldrajzi témában, ami minket is érint, kitérünk a magyar példákra (pl. a települések témakörénél jellemezzük a magyar tanyarendszert, a metropolisz szerkezetét Budapest példáján tanítjuk, a migrációnál a környékünkön jellemző ingázást vesszük alapul, stb.). Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Az Európai Unió története, szerkezete, célkitűzései a tananyag részei. Felhasználjuk a diákok külföldi cserekapcsolatok során szerzett ismereteit is a tanulási folyamatban. Az a cél, hogy a tanulók magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Az Európán túlmutató, globális problémákkal többször is foglalkozunk (a légkör, a vízburok, a talaj szennyezésével, valamint a globális felmelegedéssel a 9. évfolyamon, az éhínségek, a túlnépesedés, a világvárosok problémáival a 10. évfolyamon). Gazdasági nevelés A gazdaság világa áthatja mindennapjainkat. A monetáris világgazdaság korában mindenkinek szüksége van arra, hogy eligazodjon a pénz világában. A pénz fajtáinak megismerésén túl a valuta fogalmával, valutaárfolyamokkal, a deviza mibenlétével is foglalkozunk. A bankok hitelnyújtását, a kamat és a törlesztőrészlet gyakorlati jelentőségét is kiemeljük. Az értékpapírok fajtái között is megtanulnak különbséget tenni a tanulók. A nemzetközi tőkeáramlások kapcsán kitekinthetnek a világgazdaságot mozgató folyamatokra. A közgazdaságtan alapfogalmaival is megismerkednek a diákok. Környezettudatosságra nevelés A fenntartható fejlődés fogalmának egyre inkább a mindennapok részévé kell válnia. A környezeti nevelés része a globális problémák ismerete, a megoldási lehetőségek mérlegelése. Az iskola szellemisége és szokásai példát mutatnak ezekben a kérdésekben: a szelektív szemétgyűjtés az osztályokban, a papírgyűjtési akciók, a használt elemek gyűjtése is a helyes szokások kialakítását szolgálja. Felkészülés a felnőttlét szerepeire A konkrét pályaorientáción kívül (a földrajztudományhoz kapcsolódó szakmák, társtudományok szakmái, közgazdasági szakmák bemutatása) a földrajz keretén belül is lehetőség nyílik a tudatos fogyasztóvá válás alakítására. A gazdálkodó- és vállalkozóképesség fejlesztése alapfokon része a társadalomföldrajz tananyagnak IV.3.13. Kémia Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt. Ennek fejlesztésére a kémia tantárgy is sok lehetőséget biztosít. A tanári előadások, a diákok kiselőadásai, az órai verbális és nonverbális kommunikáció, a feleletek, a kísérletek szóbeli elemzése mind kiváló „terep" a szóbeli kommunikáció fejlesztésére. Az írásbeli kommunikáció fejlesztésére is lehetőség adódik a vázlatok felhasználása, a dolgozatok különféle feladattípusain keresztül. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia fejlesztésére a kémia tantárgyon belül rengeteg lehetőség kínálkozik. A legegyszerűbb esetektől (mértékegységek átváltása, anyagmennyiség-tömeg viszonyok elemzése, stb.) a közepes nehézségűeken (reakcióegyenletek rendezése, ionvegyületek képletének megállapítása, stb.) keresztül a középszintű érettségi Pedagógiai program
94
vizsgakövetelményekben szereplő összetett számításokig. Mindezek mellett a diagramok, energiaviszonyok értelmezései, grafikonok elemzése, ok-okozati kapcsolatok feltárása is lehetőséget nyújt a matematikai kompetencia fejlesztésére. Figyelembe kell venni azonban a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók képességeit, illetve felmentésüket. Természettudományos kompetencia A természettudományokon belül a kémia esetében is alapvetően szükséges a természeti világ alapelveinek, a természeti törvényeknek (pl. tömeg-, energia- és töltésmegmaradási törvények), az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, technológiai folyamatoknak, valamint ezek alkalmazása során az ember által a természeti környezetre gyakorolt hatások ismerete. Mindez az iskolai foglalkozások során megtárgyalásra kerülő anyagismereti, kémiai technológiai, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákon keresztül megteremti az igényt a bioszféra és benne az emberiség védelmére, a tudatos energia- és anyagfelhasználásra. Digitális kompetencia A digitális kompetencia tárgykörébe tartozik az információs társadalom technológiáinak (IST) ismerete, magabiztos és kritikus használata. A középiskolában használatos informatikai ismeretek terén lehetőségek adódnak a szövegszerkesztés (házi dolgozatok), táblázatkezelés (kísérleti mérési eredmények), grafikonkészítés (a táblázatba foglalt adatokból), egyszerű videoszerkesztés (digitálisan rögzített kísérletek feldolgozása) területein. A kapcsolattartás modern formáinak (msn, Skype, e-mail) mindennapos használatán keresztül az információs társadalom hasznos tagjává válhat az egyén Kiemelt fejlesztési feladatok: Hon- és népismeret Elengedhetetlen feladat, hogy a tanuló megismerkedjen mindazon tudósok, történelmi személyek kémiához történő kapcsolatával, akikkel egy nyelvet beszél, egy nemzet tagja (Szent-Györgyi Albert, Görgey Artúr, Hevesy György, Irinyi János, Oláh György, stb.). El kell sajátítania mindazokat az ismereteket, amelyek a magyarság hagyományaiban fellelhetők, legalábbis a kémia vonatkozásában. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra A diákok tanulmányaik során gazdagodjanak olyan ismeretekkel, amelyek az európai tudományos élet jelentős képviselőivel kapcsolatosak, az egyetemes emberi civilizáció mai állapotához vezettek és a társadalom jövőjét is meghatározzák. Növekedjen érzékenységük a globalizáció problémáival kapcsolatban, fokozódjon érdeklődésük ezen problémák megoldási lehetőségei iránt. Gazdasági nevelés A kémia, a vegyipar a legtöbb gazdaság alapvető tényezője. Ismerje meg tanulmányai során a tanuló, hogy mely nyersanyagokból milyen végtermékeket milyen eljárással állítanak elő és ezeknek mik a legfőbb költségösszetevői, melyek a gazdaságosság alapvető ismérvei. Miért úgy állítanak elő bizonyos termékeket, milyen gazdasági indokok és milyen környezeti változások szólnak az energiahordozók piacának átalakulása mellett és ellene. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés alapvető célja a tanulók életvitelének olyan irányítása, amely lehetővé teszi az élő természet fenntartását és a társadalom fenntartható fejlődését. Ennek érdekében nagy hangsúlyt kell kapnia a környezeti kémia és a háztartási kémia fejlesztésének, hiszen ezeken keresztül juthatunk el a globális természet- és környezetvédelmi problémák megértéséhez. Ez pedig alapját képezheti egy olyan gondolkodásmód és életmód kialakulásának, amely során ezek a problémák megoldódhatnak. Ezért a tanulóknak be kell kapcsolódniuk a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. IV.3.14. Ének-zene Pedagógiai program
95
A diák önmagához való viszonyában fontos felismerés ,hogy van énekhangja, és hogy ezt használni is tudja ha akarja. Ez a felismerés építi a diák önbizalmát önbecsülését és további tanulásra ösztönöz. Ez az első és legnehezebb feladat az ének tanításban. A gimnáziumba érkező diákok nagy részében már rengeteg negatív érzés és gátlás halmozódott fel az évek során az ének órával és az énekléssel kapcsolatban. Ehhez járul még, hogy egy részük feleslegesnek tartja a tantárgyat. A dalok szövege, hangulata nemzeti kultúránk ismeretére, szeretetére, tiszteletére tanít. Az európai és egyetemes zenekultúra megismerése segíti az Európai Unió országainak elfogadását, és azt hogy Magyarságtudatukat megőrizve európai polgárokká váljanak diákjaink. A kultúrált éneklés segít a társadalmilag elfogadott viselkedés elsajátításában. (Az énekkarnak nagy szerepe van ebben.) Az ének és zenetanulás ma már nagyon drága dolog. A magántanárok óradíja ,a zeneiskolák térítési díja, sok ezer Ft-ba kerül .A Zeneakadémia elvégzése milliókban mérhető ,a hangszerek ára több százezer Ft a kottáké 10 ezer FT körül van. Egyre inkább a gazdagok kiváltsága lesz a zenetanulás. Meg kellene becsülni azt a pár órát amit még az általános iskola és a középiskola biztosít a diákok számára! A környezettudatosságra nevelés tekintetében fel kell hívni a figyelmet a hangszennyezés tényére! A tanulási módszerek közé sorolható az éneklés a hangszerjáték segítségének igénybevétele más tárgyak tanulásánál is. Az ének-zene tanításához ma már az akusztikus szemléltetésen kívül a vizuális megjelenítés az első helyen említendő, mert az agyba jutó információ 75%-a érkezik a szemből .A szem a legfontosabb érzékszervünk. A zene ,az énekhang elillanó, megfoghatatlan, anyagiatlan minőség ,ezért vizuális megjelenési formáinak állandóan körül kellene vennie a tanulókat ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk tanítani a heti egy órában. Az egy hét így is sok, majdnem minden kitörlődik az emlékezetből.. A tapasztalati megismerés szempontjából fontos lenne a diákokat hangversenyre, operába vinni, hogy később, felnőtt korukban igényük legyen rá. A közönségnevelés fontos célja az énektanításnak. Vannak még megfizethető zenekarok és operatársulatok. Az éneklés a legolcsóbb zenei tevékenység, mert mindenki hangszerrel a torkában születik. Ezt a hangszert az ének órákon és a kóruspróbán kell fejleszteni. Ennek a fontosságát az iskola tudatosíthatná, az éneklés jótékony hatásaira (gyógyítás) fel kellene hívni a figyelmet a szülők körében is. Az éneklés akkor is jótékonyan hat az éneklőre, ha hamis. Nem kell tehát ettől félni, a hamisság a zenei hallás gyengesége, amit ki lehet küszöbölni. Egy hamis hang is lehet gyönyörű zengésű. A zenei hallás irányítására nagyon jó módszereket találtak már ki az énektanárok! A testi-lelki egészség fontos tényezője a zene, az éneklés. A felnőtt szerepekre való felkészítés legjobb színtere a kóruspróba. A kórusmunka segíti a diákot a bizonytalanság kiküszöbölésében, a rugalmas együttműködés képességének kialakításában, a felelősségvállalás, a tolerancia, az empátia érzésének kialakításában. Mindezt a versengés nyomasztó érzése nélkül tanulhatja, gyakorolhatja. IV.3.15. Rajz és vizuális kultúra Kulcskompetenciák a rajz és vizuális kultúra oktatásában A rajz és vizuális kultúra egyike azon tantárgyaknak, amely a leginkább alkalmas a kompetencia alapú képzés megvalósítására. Széles körben kapcsolódik az elvárásoknak megfelelő kulcskompetenciákhoz, és tartalmazza az egyéni képességek fejlődésének lehetőségeit. A tantárgy spirális szerkezetéből adódóan lehetőséget nyújt az ismeretek elmélyítésére, magasabb szinten való elsajátítására. Témakörei tekintetében: • vizuális problémafelvetés • természetszemlélet • kreatív alkotótevékenység Pedagógiai program
96
• képolvasás, tárgyelemzés kapcsolódik kulcskompetenciákat, ezekre épít.
és
fejleszti
a
legalapvetőbb
Pl.: • Az anyanyelvi kommunikációt a műelemzések és kiselőadások kapcsán • Matematikai kompetenciát az ábrázoló geometriai feladatokkal • Természettudományos kompetenciát tanulmányrajzok, természeti formák értelmezéséve • Digitális kompetenciát az egyéni felkészülés során (rajzfeladatok elkészítésében is) • Önállóságot és kezdeményezőképességet • Az esztétikai-művészeti tudatosságot és kifejezőképességet • Kreativitást fejleszt Rajz és vizuális kultúra tantárgyon belül a múzeumok, kiállítások látogatása a múzeumpedagógia segítségével A múzeumok a legváltozatosabb módokat kínálják nekünk a gyerekek kompetenciájának fejlesztésére. A Nemzeti Alaptanterv nem határoz meg tantárgyi rendszereket és ismeretköröket. A kulcskompetenciák fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Kiemelt feladat a diákok szociális és társadalmi kompetenciájának fejlesztése: a helyes énkép és önismeret fejlesztése, a megfelelő tanulási környezet kialakítása - amelynek motiváló környezetnek kell lennie és erre a MÚZEUM lehetőséget ad - hon- és népismeret, nemzeti és egyetemes kultúra megismerése, a környezettudatos gondolkodás, az információs és kommunikációs kultúra ismerete és használata. Érdeklődésük felkeltése a szociális kompetencia több területének fejlesztését veti fel: Az önismeret és helyes én kép kialakítása a személyiségfejlesztés alapja, amelyet a megfelelő tanulási környezet kialakításával, motiváló környezet megteremtésével alakíthatunk. A tanulást motiváló környezet kialakítása ösztönzi a diákot az élethosszig tartó tanulásra, amely tágabb értelemben véve az egyén világszemléletét formálja. Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztését az előkészítő órán, számítógépes internetes kapcsolattal, a múzeumi honlap böngészésével könnyen alakíthatjuk. Iskolánkban lehetőség van arra, hogy a múzeumlátogatást előkészítő órán megmutassuk a honlap elérésének módját, az irányított böngészés lehetőségét átadva a diákok kezébe, ezzel rögtön a proszociális viselkedés elemeinek adunk teret, mint például a felelősség, megbízhatóság, segítőkészség, csoportban való dolgozás, azaz olyan képességek és készségek elsajátításának és gyakorlásának a lehetőségét, amelyek az egyén szocializációját fejlesztik. Az informatikai infrastruktúra használata - a mai modern világunk nélkülözhetetlen eleme lehetővé teszi a szociális kapcsolatok kibővítését. Az élethosszig tartó tanulás kialakításához alapvető mozzanat az információ keresése, értelmezése, feldolgozása, amelyet a NAT az informatikai eszközök használatának lehetőségével fontos célként jelöl meg. Az iskolától a múzeumig eljutás ismét több kompetenciát érint egyszerre. A Szociális és állampolgári kompetenciák gyakorlása, azaz közlekedésben a helyes viselkedési és magatartási formák a tanár személyiségén keresztül fejleszthetőek. A város megismerése, a Hon- és népismeret területét fejleszti, hiszen fővárosunk történelmének ismerete a megbecsüléshez és az ezekkel való azonosuláshoz vezet. Utazás közben felhívhatjuk a figyelmet környezetünk állapotára, az értékek megőrzésének fontosságára, környezetünk tisztántartásának szükségességére. Ezzel a tudatos gondolkodásmód kialakítását a Környezeti nevelést fejlesztjük. És még nem értünk a múzeumba... Beérkezve a múzeumba gyakran találkozhatunk külföldi csoporttal, turistákkal. Fontos, hogy a gyerekek ne érezzék ezt különleges dolognak, ne csodálkozzanak rá a más kultúrából érkezőkre, hanem fogadják el, legyenek nyitottak a kapcsolatok kialakításában. A cél a humanista, az európai ember nevelése, aki azonban megőrzi nemzeti identitását és nyitott az Pedagógiai program
97
elfogadottság megteremtésében. Ezzel az Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra kompetencia területet fejleszthetjük. A szociális kompetencia legfontosabb eleme a viselkedés, de a múzeumban újabb viselkedési szabályokkal találkozik a gyermek. Nem tülekedhet, csendesen, fegyelmezetten közlekedik a kiállított tárgyak és tárlók között, türelmesen kivárja a sorát a ruhatárban a tárló csoportos nézésénél, figyel a társaira és a többi látogatóra... A pedagógus egyszerre valósíthat meg nevelési és oktatási célokat. Oktatási céljaink a Tanulás kompetenciáját szolgálják, amely az értelmi képesség, a személyiség fejlődés és fejlesztését jelentik tágabb értelemben. A múzeumi feladatok, amelyet a felkészülés során összeállítunk, lehet keresztrejtvény, adatkutató - a kiállításban megtalálható ismeretekre irányuló - teszt, mind a gondolkodási képességek, a rendszerezés a következtetés és problémamegoldás fejlesztését szolgálják. Fontos, hogy ne céltalanul, unalmasan nézze a gyerek a kiállítást, hanem a tudását gyarapítva, élvezettel vegyen azon részt. A kiállítás megnézésével nem ér véget a kompetenciafejlesztés. Hátra van még a látottak feldolgozása, továbbgondolása, elmélyítése, beillesztése. Visszatérve az iskolába, feldolgozhatjuk tanórákon: történelem, művészetek, rajz és vizuális kultúra, irodalom, osztályfőnöki órákon, szakkörön, tanulmányi vagy képzőművészeti versenyeken. A múzeumi élmény ráébresztheti a gyermeket egy-egy tudomány vagy művészeti ág megismerésének lehetőségére, az érdeklődési körének bővítésére. Felismerheti általa egyéni adottságait, elindulhat egy szakma irányába, felkészülhet a felnőtt szerepeire, ami szintén a szociális kompetencia fejlesztésének egyik területe. Az Ókorból reánk maradt bölcsesség, mely szerint: „Ép testben ép lélek" talán fordítva is érvényesül, egészséges lelkű, kiegyensúlyozott, érdeklődő ifjúságunk testileg is egészségesebb lesz a kompetenciák tudatos fejlesztése által, a múzeumpedagógiai segítségével.
IV.4. . Mindennapos testnevelés A testnevelés az egészséges élet egyik alapeleme. Szeretnénk eredményeket elérni a napi rendszeres mozgás igényének kialakításában. Az erőnlét fejlesztésének, az állóképesség javításának többféle módját is rendelkezésére bocsátjuk tanulóinknak. Ezen felül a testnevelés órák hangsúlyos eleme a koordinációs készségek fejlesztése is. Órarend szerint a 9-edik évfolyamokon heti 3 testnevelés óra van beállítva, ami jövőre felmenő rendszerben a 10-edik évfolyamot is érinti. A többi testnevelési órát a délutáni sportköri foglalkoztatásokkal biztosítjuk. Az iskola a következő kínálatokat és lehetőségeket nyújtja a rendszeres sportolás terén tanítványainak: • Osztályok közötti sportversenyek a délutáni testnevelési órákon. • Kondicionáló gépek használata erőnléti edzésekre. • Aktuálisan részt veszünk a város iskolái által szervezett különféle sportági versenyeken (labdarúgás, kosárlabda, mozdulj gyarmat stb.) • Lehetőséget adunk iskolán kívüli sporttevékenység folytatásához (van fogathajtónk, erőemelőnk stb.) • Az orvosi szűrővizsgálatok alapján a gyógytestnevelés órára utasított tanulók a számára kijelölt intézmények foglalkozásaira járnak. • A könnyített testnevelési csoportba sorolt tanulókat a testnevelési órák keretén belül differenciáltan foglalkoztatjuk. • Sajnos vannak olyan tanulók, akik egészségi állapotuk miatt, teljes felmentést kapnak a testnevelés óra látogatása alól. Pedagógiai program
98
• A helyzet nem ideális, mert a tanulóknak csak kis százaléka folytat aktív sporttevékenységet. Célunk érdekes programok szervezésével megszerettetni a mozgást.
IV.5. Érettségivel kapcsolatos feladatok Tanulóink a 10. tanév végéig jelentkezhetnek a kiválasztott érettségi tantárgyakból emelt szintű felkészítésre. Az érettségire történő végleges jelentkezés (a tantárgyankénti szint megjelölésével) a tanév március 1-ig történik. Az írásbeli érettségi vizsgán közép- és emelt szinten egyaránt központilag előírt írásbeli tételsorokat kell megoldani, megválaszolni, kidolgozni. Az emelt szintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján központilag határozzák meg. A középszintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a vizsgáztató szaktanár állítja össze. A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra. A tételek elkészítésénél alkalmazni kell a helyi tantervben található követelményeket is. Az igazgató által megküldött tételsort a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. IV.5.1. Iskolánk helyi tantervi követelményeinek teljesítése mellett az alábbi választható érettségi vizsgatárgyakból tehető érettségi vizsga: • Fizika • Informatika • Testnevelés • Biológia • Földrajz • Kémia • Informatikai alapismeretek • Gépészeti alapismeretek • Környezetvédelmi- vízgazdálkodási alapismeretek • Könnyűipari alapismeretek • Rajz • Ének IV.5.2. Iskolai közösségi szolgálat Az iskolai közösségi szolgálat jogszabályi háttere 2005. évi LXXXVIII. Törvény-a közérdekű önkéntes tevékenységről 2011. évi CXC. Törvény-a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet-a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról Iskolai közösségi szolgálat A köznevelési törvény előírása szerint azoknak a tanulóknak, akik 2016. január elseje után kezdik meg érettségi vizsgájukat, az érettségi megkezdésének feltétele, hogy 50 óra közösségi szolgálatban eltöltött időt tudjanak igazolni. A közösségi szolgálat lényege Közösségi szolgálatnak az a munka számít, amelynek során a diák a saját helyi közössége javát szolgáló, anyagi érdektől független tevékenységet folytat szervezett keretek között. Ilyennek számít a katasztrófavédelmi, egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelmi, óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység. A közösségi szolgálat fejleszti a tanuló kommunikációs képességeit, Pedagógiai program
99
szociális készségét és önismeretét, növeli önbizalmát, javítja iskolai teljesítményét és az iskolához való hozzáállását. Az 50 órás közösségi szolgálat feltételei • A középiskola 9-11. évfolyamán, lehetőség szerint arányosan elosztva, amelytől indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. Eloszlás: 9.évfolyam: 5+15, 10.évfolyam: 15, 11.évfolyam: 10+5 • A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az 50 órán belül (szükség szerint a mentorral közösen) legfeljebb 5 órás felkészítő, majd legfeljebb 5 órás záró foglalkozást tart. • Egy órán 60 perc közösségi szolgálati idő értendő. A helyszínre utazás és a hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. • A közösségi szolgálat alkalmanként legkevesebb 1, legfeljebb 3 órás időkeretben végezhető, életkortól függően. • Az iskolai közösségi szolgálat közvetlen hozzátartozónál, rokonnál csak közvetítő szervezeten keresztül valósulhat meg. • Vidéki diákok tevékenysége: lehetőség van arra, hogy a tanuló eldöntse, hol látja el a feladatot. Eltérő helyszínek esetén a szülőnek és tanulónak aktívan részt kell vennie a tevékenység megszervezésében. A közösségi szolgálat dokumentálása A tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát. • A közösségi szolgálat során a tanuló köteles naplót vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. • Az osztálynaplóban és a törzslapon az osztályfőnöknek dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését. • Az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy példány az intézménynél marad. • Az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét. A közösségi szolgálat teljesítéséhez segítség található intézményünk honlapján a közösségi szolgálat menüpont alatt.
IV.6. Középszintű érettségi vizsga témakörei Az intézmény az alábbi érettségi tantárgyakból állított össze középszintű érettségi témaköröket: • Magyar nyelv és irodalom • Történelem • Emberismeret és etika • Matematika • Idegen nyelv • Fizika • Informatika • Testnevelés • Biológia • Földrajz Pedagógiai program
100
• • • • • • • •
Kémia Informatikai alapismeretek Gépészeti alapismeretek Környezetvédelmi- vízgazdálkodási alapismeretek Könnyűipari alapismeretek Rajz Ének Magyar mint idegen nyelv
IV.6.1. Magyar nyelv és irodalom Irodalmi témakörök • Csokonai és a felvilágosodás • Vörösmarty gondolati költeményei • Petőfi tájlírája • Arany János balladái • Katona: Bánk bán • Mikszáth új típusú emberábrázolása • Ady Endre szerelmi költészete • Babits Mihály ars poeticája • Kosztolányi Dezső életműve • József Attila tájversei • Radnóti Miklós versei a hazáról, emlékekről • Örkény István új műfaj és ábrázolás • Márai Sándor alkotásai • Balassi Bálint költészete • Madách: Az ember tragédiája - eszmék • Az európai irodalom alapvető hagyományai: antikvitás /Homérosz eposzai vagy Szophoklész Antigonéja/ • Kortársaink: Kertész Imre: Sorstalanság vagy Szabó Magda Abigél című regényének elemzése • Az irodalom határterületei: megfilmesített irodalmi alkotások • Móricz és a naturalizmus • Elbeszélések a XX. század első felének világirodalmából • Shakespeare egy színházi élmény • Kölcsey hazafias költészete • Berzsenyi elégiái Nyelvi témakörök • Nyelvi jelek • A kommunikáció tényezői • A kommunikáció nem nyelvi formái • A nyelvrokonság • A nyelvemlékek • A nyelvújítás • A nyelv területi és társ tagozódása • A tömegkommunikáció műfajai • A mássalhangzók találkozása • A morfémák • Helyesírásunk alapelvei Pedagógiai program
101
• • • • • • • • • • • • •
Szófajok Az egyszerű mondat Alárendelő és mellérendelő viszonyok A szóalkotás módjai A szöveg egysége és felépítése A hivatalos stílus A szövegtípusok A retorika alapjai Egynyelvű szótárak A képszerűség eszközei Az elrendezés és a hatáskeltés retorikai eszközei A publicisztikai stílus A nyelv és a gondolkodás
IV.6.2. Történelem Javasolt szóbeli témakörök: • Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra • Népesség, település, életmód • Egyén, közösség, társadalom • A modern demokráciák működése • Politikai intézmények, eszmék, ideológiák • Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Történelmi időszakokat _ jelző előírt témakörök: • Az ókor kultúrája • A középkor • A középkori magyar állam megteremtése és virágkora • Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban • Magyarország a Habsburg Birodalomban • A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora • A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon • Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig • Magyarország története az első világháborútól a második világháború összeomlásáig • Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig • A jelenkor • A mai magyar társadalom és életmód IV.6.3. Emberismeret és etika Célok és feladatok Minden tapasztalatszerzés és gondolkodás végső soron az ember önmegértésének elmélyítését szolgálja. Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az ember sajátos léthelyzetének és az emberi együttélés alapelveinek értelmezéséhez. Bemutatja az emberi kapcsolatok világát és tudatosítja azokat az értékdilemmákat, melyek a tetteiért felelős lény, az ember sorsától elválaszthatatlanok. Megismertet a helyes magatartás és a jó döntés vezérelveiről, az erények mibenlétéről folyó - civilizációnk történetével egyidős - disputában kiérlelt főbb álláspontokkal, értékelvekkel és érvelési módokkal. Fejlesztési követelmények Az erkölcsi érzék kiművelése a saját magunk és a mások sorsáért viselt felelősség tudatosítása, a választási helyzetek elemzése és az etika alapfogalmainak elsajátítása révén. Az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és ismeretek fejlesztése. Pedagógiai program
102
Elemi szintű jártasság elsajátítása az etikai gondolkodás alapkérdéseiben, fejlődésének főbb állomásait és a legfontosabb etikai érvelési módokat illetően. Az etikai álláspontok megvitatásának képessége, a saját meggyőződés kommunikálásához és a mások meggyőződésének megértéséhez, tiszteletéhez szükséges intellektuális képességek kifejlesztése. A civilizációnkban általánosan elfogadott etikai és életvezetési normák értelmének sokoldalú megvilágítása. Belépő tevékenységformák. Mindennapos élethelyzetek, döntési szituációk elemzése. Feladatok, példák az erkölcsi dilemmák felismerésének és értelmezésének gyakoroltatására. Az irodalmi, történelmi stb. tanulmányok során megismert esetek feldolgozása etikai tartalmuk szerint. Szövegelemzés. Irányított viták, szerepjátékok. Tartalmak • A társas lény (csoport és egyén); a tudatos viselkedés eredendő szociális jellege. Én és te. • A másik szerepe az öntudatos én kialakulásában. Az öntudat reflexivitása és nyitottsága. Önazonosság és önmegvalósítás a társas kapcsolatokban. Autonómia és egymásra utaltság. • Normakövetés, szokáserkölcs, az individuális etika kialakulása. Az emberi kapcsolatok erkölcsi vonatkozásai: részvét, hűség, kölcsönösség, szeretet. Az ember méltósága. • A szabadság értelmezés különféle bölcseleti iskolák felfogása szerint. A választás szabadsága és az ember felelőssége. • A tetteinkért viselt felelősség és a mások sorsáért ránk háruló felelősség összefüggése. • Szándék és következmény. • Törvény és lelkiismeret. • A szenvedés tapasztalata és magyarázatai. • Az ember bűnössége és jóravalósága a keresztény hagyományban. • Jó és rossz megkülönböztetésének képessége. • Az erkölcsi törvénykezés egyetemességigénye és a lehetséges jó életformák sokfélesége. • Materiális és formális etikák. • A tekintélyelvű, természetjogi (teleologikus), kötelesség-, utilitárius, felelősség- és konszenzusetikák érvelési módjának alapjai és összefüggése, az etikai gondolkodás történetéből vett klasszikus példák alapján. • A jellem és az illem. Képességek és erények. Törekvés a jóra (a jó akarat). Önnevelés, önfegyelem. • Erkölcsi alapértékek az európai civilizációban: a személyiség integritása, kényszermentesség, kölcsönösség, méltányosság, részvét, tisztelet, odaadás, a szenvedésokozás tilalma. Az alapvető erények. A szeretet forrásai és nemei. Életcélok és szükségletek. A jólét fogalma. Az élet minősége. • A személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái. Családi kapcsolatok, házasélet, nemi erkölcs. Barátság, részvét, segítség. Munkaerkölcs. Etikus fogyasztás. Példakövetés, példaképek. Etikai közösség és társadalom. Erkölcs és jog eltérő illetékessége. Személyes elkötelezettség és tolerancia. Hazaszeretet. • A társadalmi identitás szerkezete. Erkölcs és politika. • Törvénytisztelet és a polgári engedetlenség iránti kötelesség. Társadalmi szolidaritás, társadalmi igazságosság. Etika és gazdaság. Vallás és erkölcs Pedagógiai program
103
• A kereszténység erkölcsi tanításának lényege. • Az ó- és újszövetségi etika összefüggése. • Az ember léthelyzete és felelőssége a keresztény egyházak és más világvallások felfogása szerint. • A keresztény erkölcsi felfogás hatása az európai civilizáció fejlődésére. Valláserkölcs és világi etika viszonya. Az etika transzcendens megalapozásának igénye. Korunk erkölcsi kihívásai A tudományos-technológiai fejlődésetikai dilemmái. • A géntechnológiai, a születésszabályozás, a népességrobbanás, a modern orvoslás, az öregedés és az emberhez méltó halál erkölcsi kérdései. • A jövő nemzedékekkel, más lényekkel, illetve az élővilág rendjének és sokféleségének megőrzésével kapcsolatos kötelességeink természete. Vita az állatok jogairól. IV.6.4. Matematika Javasolt szóbeli témakörök: 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1.1 Halmazok 1.1.1 Halmazműveletek 1.1.2 Számosság, részhalmazok 1.2 Matematikai logika 1.2.1 Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában 1.3 Kombinatorika 1.4 Gráfok 2. Számelmélet, algebra 2.1 Alapműveletek 2.2 A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 2.2.1 Oszthatóság 2.2.2 Számrendszerek 2.3 Racionális és irracionális számok 2.4 Valós számok 2.5 Hatvány, gyök, logaritmus 2.6 Betűkifejezések 2.6.1 Nevezetes azonosságok 2.7 Arányosság 2.7.1 Százalékszámítás 2.8 Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.8.1 Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek Magasabb fokú egyenletek Négyzetgyökös egyenletek 2.8.2 Nem algebrai egyenletek Abszolútértékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek Trigonometrikus egyenletek 2.8.3 Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.9 Középértékek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, sorozatok A függvény Egyváltozós valós függvények 3.2.1 A függvények grafikonja, függvénytranszformációk 3.2.2 A függvények jellemzése Sorozatok 3.3.1 Számtani és mértani sorozatok 3.3.2 Kamatos kamat, járadékszámítás Pedagógiai program
104
4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 4.1 Elemi geometria 4.1.1 Térelemek 4.1.2 A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok 4.2 Geometriai transzformációk 4.2.1 Egybevágósági transzformációk Síkban 4.2.2 Hasonlósági transzformációk 4.3 Síkbeli és térbeli alakzatok 4.3.1 Síkbeli alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör 4.3.2 Térbeli alakzatok 4.4 Vektorok síkban és térben 4.5 Trigonometria 4.6 Koordinátageometria 4.6.1 Pontok, vektorok 4.6.2 Egyenes 4.6.3 Kör 4.6.4 Parabola 4.7 Kerület, terület 4.8 Felszín, térfogat 5. Valószínűségszámítás, statisztika 5.1 Leíró statisztika 5.1.1 Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai 5.1.2 Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók 5.2 A valószínűségszámítás elemei
IV.6.5. Idegen nyelv/élő idegen nyelv A _ javasolt idegen nyelvi szóbeli témakörök a lehetséges szisztémákkal: • Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek • Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között • Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás • Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a Pedagógiai program
105
• •
•
•
•
nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Életmód Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társasutazás előnyei és hátrányai Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
IV.6.6. Fizika • Newton törvényei Newton I. Kölcsönhatás, mozgásállapot, tehetetlenség törvénye Newton II. Erőhatás, lendület, lendületváltozás. Szabaderő, kényszererő Newton III. Erőlökés Pontszerű és merev test egyensúlya • Forgatónyomaték Erőpár, egyszerű gépek Tömegközéppont • Mozgásfajták Egyenesvonalú egyenletes mozgás Egyenesvonalú egyenletesen változó mozgás Összetett mozgások Periodikus mozgások, egyenletes körmozgás • Mechanikai rezgések Mechanikai hullámok • Munka, energia • Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly • Hőtágulás • Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) • Az ideális gáz kinetikus modellje Energiamegmaradás hőtani folyamatokban Termikus, mechanikai kölcsönhatás A termodinamika I. főtétele Körfolyamatok Kalorimetria • Halmazállapot-változások Olvadás, fagyás Pedagógiai program
106
• •
•
•
• •
•
• • •
•
Párolgás, lecsapódás A termodinamika II. főtétele Körfolyamatok Hőerőgépek Elektromos mező Elektrosztatikai alapjelenségek Az elektromos mező jellemzése Töltések mozgása elektromos mezőben Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön Kondenzátorok Egyenáram Elektromos áramerősség Ohm törvény Félvezetők Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye Időben állandó mágneses mező Mágneses alapjelenségek A mágneses mező jellemzése Az áram mágneses mezője Mágneses erőhatások Az időben változó mágneses mező Az indukció alapjelensége A váltakozó áram A váltakozó áram teljesítménye és munkája Elektromágneses hullámok Az elektromágneses hullám fogalma A fény mint elektromágneses hullám Terjedési tulajdonságok Hullámjelenségek A geometriai fénytani leképzés A szem és a látás Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei Részecske és hullámtermészet Az elektronburok szerkezete Az atommagban lejátszódó jelenségek Az atommag összetétele Radioaktivitás Maghasadás Magfúzió Sugárvédelem Elemi részek A gravitációs mező Csillagászat A fizikatörténet fontosabb személyiségei Felfedezések, találmányok, elméletek
IV.6.7. Informatika • Információs társadalom A kommunikáció A kommunikáció általános modellje - Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú információs források Információ és társadalom Az informatika fejlődéstörténete - A modern információs társadalom jellemzői Informatika és etika - Jogi ismeretek • Informatikai alapismeretek - hardver Pedagógiai program
107
Jelátalakítás és kódolás Analóg és digitális jelek - Az adat és az adatmennyiség - Bináris számábrázolás Bináris karakterábrázolás - Bináris kép- és színkódolás - Bináris hangkódolás A számítógép felépítése A Neumann-elvű számítógépek - A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/ kimeneti eszközök, háttértárak A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése - Hálózatok • Informatikai alapismeretek - szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése Állományok típusai, keresés a háttértárakon Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem A szoftver és a hardverkarbantartó (segéd) programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem • Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Elektronikus levelezési rendszer használata - Állományok átvitele - WWW Keresőrendszerek - Távoli adatbázisok használata • Könyvtárhasználat A könyvtár fogalma, típusai - Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet - A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány A könyvtári szolgáltatások ETO, ISBN, ISSN számok ismerete Dokumentumok Nyomtatott dokumentumok - Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD Tájékoztató eszközök Katalógusok Adatbázisok Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép) A gyakorlati vizsga témakörei: • Szövegszerkesztés • Táblázatkezelés • Adatbázis-kezelés • Weblapkészítés • Prezentáció és grafika IV.6.8. Testnevelés Az elméleti ismeretek témakörei: • A magyar sportsikerek • A harmonikus testi fejlődés • Az egészséges életmód Pedagógiai program
108
• Testi képességek • Gimnasztika • Atlétika • Torna • Ritmikus sportgimnasztika • Küzdősportok, önvédelem • Úszás • Testnevelési és sportjátékok • Természetben űzhető sportok A gyakorlati ismeretek témakörei: • Gimnasztika (függeszkedés, 48 ütemű szabadgyakorlat) • Atlétika (futás, ugrás, dobás) • Torna (talajtorna, szekrényugrás, gyűrű, korlát) • Küzdősportok, önvédelem (birkózás, judo) • Úszás (két választott úszásnemben) IV.6.9. Biológia 1. Bevezetés a biológiába 1. A biológia tudománya 2. Az élet jellemzői 3. Fizikai, kémiai alapismeretek 4. Szervetlen és szerves alkotóelemek 5. Az anyagcsere folyamatai 2. Egyed alatti szerveződési szint 1. Szervetlen és szerves alkotóelemek 2. Az anyagcsere folyamatai 3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 3. Az egyed szerveződési szintje 1. Nem sejtes rendszerek 2. Önálló sejtek 3. Többsejtűség 4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 4. Az emberi szervezet 1. Homeosztázis 2. Kültakaró 3. A mozgás 4. A táplálkozás 5. A légzés 6. Az anyagszállítás 7. A kiválasztás 8. A szabályozás 9. Szaporodás és egyedfejlődés 5. Egyed feletti szerveződési szintek 1. Populáció 2. Életközösségek (élőhelytípusok) 3. Bioszféra 4. Ökoszisztéma 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció 1. Molekuláris genetika 2. Mendeli genetika Pedagógiai program
109
3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok 4. A bioszféra evolúciója
IV.6.10. Földrajz 1. Térképi ismeretek 1. A térképi ábrázolás 2. Térképi gyakorlatok 3. Az űrtérképezés 2. Kozmikus környezetünk 1. A Naprendszer kialakulása 2. A Nap és kísérői 3. A Föld és mozgásai 4. Az űrkutatás és az emberiség 3. A geoszférák földrajza 1. A kőzetburok 2. A levegőburok 3. A vízburok 4. A talaj 5. A geoszférák kölcsönhatásai 4. A földrajzi övezetesség 1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek 2. A vízszintes földrajzi övezetesség 3. A forró övezet 4. A mérsékelt övezet 5. A hideg övezet 6. A függőleges földrajzi övezetesség 5. A népesség - és településföldrajz 1. A népesség földrajzi jellemzői 2. A települések földrajzi jellemzői 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai 2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata 3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai 4. A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása 5. A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok és országok 1. A világgazdasági pólusok 2. A világgazdaság peremterületei 3. Egyedi szerepkörű ország csoportok és országok 8. Magyarország földrajza 1. A Kárpát-medence természet- és társadalom földrajzi sajátosságai 2. Magyarország természeti adottságai 3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői 4. Hazánk nagy tájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe 5. Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalom földrajzi képe 6. Magyarország környezeti állapota 9. Európa regionális földrajza 1. Európa általános természetföldrajzi képe 2. Európa általános társadalom földrajzi képe 3. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai Pedagógiai program
110
4. Észak-Európa 5. Nyugat-Európa 6. Dél-Európa 7. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalom földrajzi képe 8. Kelet-Európa természet- és társadalom földrajzi vonatkozásai 10. Európán kívüli földrészek földrajza 1. A kontinensek általános természet- és társadalom földrajzi képe 2. Ázsia 3. Ausztrália és Óceánia 4. Afrika általános földrajzi képe 5. Amerika 11. A globális világproblémák földrajzi vonatkozásai 1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai 2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei 3. A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem
IV.6.11. Kémia 1. Általános kémia 1. Atomszerkezet 2. Kémiai kötések 3. Molekulák, összetett ionok 4. Anyagi halmazok 5. Kémiai átalakulások 2. Szervetlen kémia 1. Hidrogén 2. Nemesgázok 3. Halogénelemek és vegyületeik 4. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 6. A széncsoport elemei és vegyületeik 7. Fémek 3. Szerves kémia 1. A szerves vegyületek általános jellemzői 2. Szénhidrogének 3. Halogéntartalmú szénhidrogének 4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek 5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 6. Szénhidrátok 7. Fehérjék 8. Nukleinsavak 9. Műanyagok 10. Energiagazdálkodás 4. Számítások 1. Az anyagmennyiség 2. Gázok 3. Oldatok, elegyek, keverékek 4. Számítások a képlettel és kémiai egyenlettel kapcsolatban 5. Termokémia 6. Kémiai egyensúly 7. Kémhatás 8. Elektrokémia Pedagógiai program
111
IV.6.12. Gépészeti alapismeretek • Műszaki ábrázolás • Mechanika • Gépelemek • Műszaki mérések • Anyagismeret • Megmunkálások • Munka-, tűz-, és környezetvédelem IV.6.13. Faipari alapismeretek • A fa mint ipari nyersanyag, a nyersanyagok között elfoglalt helye, jövője. • Az élő fa • A fa makroszkópiája • A faanyag nedvességtartalma • Az iparban használt legfontosabb fafajok • A fa hibái és betegségei • A fából készült fontosabb ipari választékok • Bútoripari szerelvények • Faipari ragasztóanyagok • Faipari szakrajz alapfogalmai • Fakötések • Egyszerű bútorok szerkezetei • A fa és fahelyettesítő anyagok megmunkálása • A forgácsolás elmélete • A fűrészáru természetes szárítása • A fűrészáru máglyázása • A fűrészáru mesterséges szárítása • Fűrészüzemi technológiák • Munka-tűz és környezetvédelem IV.6.14. Informatikai alapismeretek • Hardver alapismeretek • Szoftver alapismeretek • Szövegszerkesztés • Táblázatkezelés • Prezentáció és multimédia • Informatikai alapismeretek • Hálózati ismeretek • Programozási alapismeretek • Adatbázis kezelés • Elektronikai alapismeretek IV.6.15. Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek • Az ember és a természeti környezet • Környezeti elemek • Települési alapismeretek • Tájékozódás és mérés a terepen • Vízgazdálkodási alapismeretek • Környezettechnikai eljárások ( a víz- és szennyvíz-technológiában) Pedagógiai program
112
IV.6.16. Könnyűipari alapismeretek Öltözködéskultúra • Viselettörténet • Népművészet • Divatismeret A könnyűiparban alkalmazott anyagok • A könnyű iparban használt anyagok általános jellemzői • A könnyűiparban használatos nyersanyagok csoportosítása • A könnyűiparban használatos nyersanyagok • A könnyűiparban használatos ragasztók és kellékanyagok • Fonás, cérnázás • A szövés • A kötés • Nemszőtt kelme gyártása • Bőrgyártás, szőrmegyártás • Műbőrgyártás • Cipőipari talpanyagok IV.6.17. Rajz és vizuális kultúra Alkotás • Vizuális eszközök: vizuális nyelv, technikák • Tevékenység szintek: ábrázolás- látványártelmezés, megjelenítés-közlés, kifejezés, alkotás Befogadás • Vizuális eszközök: a megjelenítés sajátosságai, technikák • Tevékenységterületek: • Vizuális kommunikáció • Tárgy- és környezetkultúra • Kifejezés és képzőművészet IV.6.18. Ének-zene Reprodukálás • Éneklés: a) népzene, b) műzene: középkor, reneszánsz, barokk, bécsi klasszika, romantika, századforduló, XX.sz-i és kortárs zene • Műelemzés a) népzene b) műzene: középkor, reneszánsz, barokk, bécsi klasszika Befogadás • Zenetörténet a) népzene, b) műzene: középkor, reneszánsz, barokk, bécsi klasszika, romantika, századforduló, XX.sz-i és kortárs zene • Zenefelismerés a) népzene, b) műzene: középkor, reneszánsz, barokk, bécsi klasszika, romantika, századforduló, XX.sz-i és kortárs zene c) zeneelmélet Pedagógiai program
113
d) dallamírás: barokk, bécsi klasszika, stílus körön kívül
IV.7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, formái IV.7.1. A tanulók tanulmányi munkájának az ellenőrzése és értékelése (Jogszabályi hivatkozás: 2011. évi CXC. törvény A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL 54.§56.§; 20/2012. EMMI rend. 64.§-78.§) Az eredményes oktatás, nevelés egyik feltétele az értékelési rendszer egységesítése, annak céltudatos végrehajtása. Az értékelés, ellenőrzés alapjának mindig a tantárgyi célok és feladatok által megszabható pedagógiai követelményeket tekintjük. Alapvető szempont, hogy az értékelés, ellenőrzés terjedjen ki a tanulási folyamat egészére. Funkciója sokrétű, differenciált:
• visszacsatolás, így az egész megismerési, tanulási tevékenységet döntő mértékben befolyásoló tényező • segíti a tanulók személyiségének fejlesztését, az önértékelési képesség kialakítását • a motiváció egyik eszköze • az elért képességszint és előrehaladás mérésének eszköze • a továbblépés megbízható alapja • hiteles képet nyújtson a nevelési – oktatási folyamat eredményeiről és esetleges hiányosságairól IV.7.2. A tanuló tanulmányi munkája ellenőrzésének és értékelésének módja Bemeneti mérés
Azt a célt szolgálja, hogy az intézménybe kerülő tanuló ismereteinek szintjét megállapíthassuk, jelzéseket kapjunk a képességekről, a várható teljesítményekről, informálódhassunk a személyiségjegyekről. Konkrétan a nyelvi csoportbeosztások differenciációja, az informatikai csoportbeosztások előkészítése, adatszolgáltatás felkészítő munka szervezéséhez, bázishelyzet megállapítása az osztályfőnöki nevelési terv elkészítéséhez, sajátos képességekre épülő tanórán kívüli tevékenységi irányok tervezése érdekében az első tanítási órákon elvégzendő. Módszere: adat- és feladatlap. Magyar nyelvből és matematikából iratunk bemeneti mérést. A ezek eredményeinek elemzése, értékelése lehetőséget biztosít a hiányosságok pótlására, valamint a munkaközösségekben folyó munka összehangolására, az egységes követelményrendszer kialakítására. Az érintett munkaközösségek éves munkatervükben is megfogalmazzák a tapasztalatokat és teendőket. Ennek alapján meghatározzák az erősségeket és hiányosságokat, majd ezek alapján összeállítják az éves tanmenetet. A tanulókkal kapcsolatban fogalmainkat az alábbi táblázat szerint kezeljük: Pedagógiai tevékenység
Pedagógiai program
Módszer
Funkció
114
Cél
a) minősítő, kategorizáló 1. mérés írásban
a) diagnosztizáló, elemző
értékelés
-
2. megfigyelés, beszélgetés, kikérdezést, stb. döntően szóban, ritkán gyakorlati feladattal
a) minősítő
b) motiváló
-
érdemjegy, osztályzat szerzése fejlesztés differenciálást elősegítő tervezéshez információszerzés rangsor felállítása tendencia felismerése érdemjegy, osztályzat szerzése érzelmi töltés fokozása
Minősítő funkció
Ennek alkalmazásával jutnak érdemjegyekhez a tanulók, melyekből félévkor és év végén osztályzat születik. Mindkét lépésben óriási a felelőssége a pedagógusnak: • köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét, • nem sértheti a gyermek jogaira vonatkozó rendeleteket, • be kell tartania a köznevelési törvénynek a pedagógus kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit. IV.7.3. A tanulók értékelése Az értékelés alapelvei:
• • • •
legyen személyre szóló, ösztönző hatású, nem lehet megtorló, fegyelmező jellegű, legyen folyamatos, kiszámítható és tárgyszerű, a szóbeli és írásbeli értékelés kiegyensúlyozott aránya biztosított legyen.
Az értékelés feltétele:
A szaktanár minden tanév első óráján a tanulókkal ismerteti a tantárgy követelményrendszerét, saját értékelési rendszerét, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és a javítási lehetőségeket. A tanuló értékeléssel és minősítéssel kapcsolatban a szaktanárokkal szemben támasztott elvárásokat részletesen a szaktanár munkaköri leírása tartalmazza. IV.7.4. A tanuló tanulmányi munkája ellenőrzésének és értékelésének formái a) személyes szóbeli értékelés • tanítási órákon folyamatosan • az évközi érdemjegyek, a félévi és év végi osztályzatok megállapításakor • havonta a naplók, ellenőrzők egyeztetése során az osztályfőnök által Pedagógiai program
115
félévente a magatartás és a szorgalom elbírálásakor az osztályfőnök által szülő értekezleteken, fogadóórák alkalmával szöveges értékelés írásban a dolgozatokhoz írt rövid vélemény, tanács, bírálat, dicséretek, elmarasztalások beírása az ellenőrző könyvbe külső felkérésre készített vélemények, minősítés (rendőrség, bíróság, gyermekvédelem, pályázatok). c) értékelés, minősítés A szaktanár a tanuló teljesítményét év közben érdemjegyekkel (1-5) értékeli, félévkor és év végén osztályzattal /jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)/ minősíti. • a tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük, • a tanórai aktivitást és az önmagához mért fejlődést is figyeljük, • az érdemjegyhez és az osztályzathoz szóbeli értékelés is társul, • a félévi osztályzat az ellenőrző könyvbe, az év végi a bizonyítványba kerül. • • b) • • •
Írásbeli számonkérés formái Szempont
Röpdolgozat, írásbeli felelet
Dolgozat
Témazáró dolgozat
Tartalom
Egy tananyag vagy két tananyag, napi lecke.
Több tananyag, kisebb tematikus egység, esszé, elemzés.
Nagy témakörök számonkérése, összefoglalással előkészített.
Évi mennyisége
Nem meghatározott.
1-2 havonta tantárgytól függően.
Évi 3-6 tantárgytól függően.
Napi mennyisége
Bármely tanórán, de óránként csak egy.
Legfeljebb kettő.
Legfeljebb egy, de e napon dolgozat nem íratható.
Bejelentése
Nem szükséges, minden órán íratható.
1 héttel előtte.
1 héttel előtte.
Tantárgyanként változó, a helyi tanterv tartalmazza.
Az értékelés százalékos kulcsait az egységes követelmény alapján a munkaközösségek határozzák meg. Irányadó lehet az érettséginél használt minősítés. Az értékelés elveiről a szaktanár az év elején tájékoztatja a tanulókat.
Az értékelés százalékos kulcsai
Az elmaradt témazáró dolgozatot a tanulónak a tanár által megjelölt időpontban pótolnia kell. Minden tanulónak joga van: • értékelt írásbeli munkáját megtekinteni • írásbeli munkája kapcsán felmerült kérdéseire érdemi választ kapni, • írásbeli munkáját vagy annak térítés ellenébe készült másolatát hazavinni és a szülővel megismertetni A tantárgyakat érdemjeggyel minősítjük, kivétel testnevelés, ahol nincs osztályozás megfelelt, nem felelt meg a minősítés. IV.7.5. Értékelés Pedagógiai program
116
Az osztályozás eszköztárában klasszikus, hasznos pedagógiai módszerek vannak, ezeket nem szabad elvetni, száműzni a gyakorlatból (javítás, értékelés, kiosztás). Mindegyiket lehet jól és rosszul csinálni. Az előkészítés során korrekt megtanítás, a követelmények megvilágítása folyik, kellő gyakorlás, ismétlés. Az összeállításkor a jó feladatlap követelményeinek teljesítését várjuk el. Nyitott típusú feladatok javítása nehéz lesz. Megíratás közben ne legyen zavaró a tanári magatartás. A javítást hibaelemző, pontrendszerű értékelés kövesse. Ez térjen ki a tanulói hiányosságokra. A mérési eredmény érdemjegyre váltásához nincsenek szabályok. A standard mérések alapján történő osztályozás lehetetlen és igazságtalan. Az érdemjegy következetes, tanári tekintélyt tartó legyen. Az egyénre alkalmazott módszer esetében alapelvként tartjuk számon: • érvényesüljön az ösztönző – fejlesztő hatás és a folyamatosság • személyre szabott legyen • megfelelő arányban álljon a szó- és írásbeli forma • figyelembe vegye a munkaközösségek követelményrendszerét • ne legyen fegyelmező, megtorló jellegű • biztosítsa a javítás lehetőségét • minden tantárgy, munkakör követelményeit, a kihágások következményeit világos megfogalmazásban előre az érintettek tudomására kell hozni. Tanulók esetében a teljesítményt ötfokozatú skála alapján érdemjegyekkel fejezzük ki, miközben: • tanév végén az egész évi teljesítmény érvényesül • az osztályzat félévkor az ellenőrzőbe, tanév végén a bizonyítványba kerül • az érdemjegyek minimális száma félévenként: heti óraszám + 1 • elismerjük a tanórai aktivitást, a plusz munkát • az érdemjegyek megszerzésének változatos formáit biztosítjuk (tanóra, házi versenyek, vetélkedők, felmérők, stb.). Értékelés az írásbeli feladatoknál
A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek stb. értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását az alábbi arányok alapján végzik a pedagógusok: • elégtelen 0-34% • elégséges 35-50% • közepes 51-75% • jó 76-90% • jeles 91-100 % Értékelés szóbeli feleltetésnél
• 5 /jeles/: kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok, • 4 /jó/: összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik, • 3 /közepes/akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján felismeri a tanuló, • 2 /elégséges/: nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló, Pedagógiai program
117
• 1 /elégtelen/: elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények 50 %-át sem tudja még segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló. A fenti kritériumok ajánlások, azok betartása az egységes értékelés következetes alkalmazását segíti. A követelményeket célszerű munkaközösségenként ill. tantárgyanként egységesíteni. Elemző funkció
Az értékelésnek ezt a módját a teljesítmények összevetése céljából végezzük. Használható különböző műveltségterületek arányainak megállapítására, iskolák, osztályok összevetésére, korosztályok, nemi eltérések kimutatására stb. A következtetéseknek mérésen kell alapulniuk. Ilyen esetben a mintavétel arányaira ügyelni kell, ami függ az elemzés céljától. A rangsort mindig a normához való viszony alapján állítjuk fel. Kimeneti mérés
A hozzáadott pedagógiai érték megállapítására irányul e tevékenység. Két lehetőség kínálkozik a megvalósításra: • érettségi eredményességének értékelése • felsőoktatási intézményekbe jutottak, munkába állók, OKJ-s szakmát megszerezni kívánok számbavétele • szakmunkás vizsgák eredménye • felzárkóztatás • kompetenciamérés eredményei • év végi szintfelmérők eredmény IV.7.6. A magatartás és szorgalom minősítésének elvei Az iskola Házi Rendje tartalmazza részletesen a tanulók magatartásának és szorgalmának a minősítési szempontjait. Tanulóink személyiségfejlődésének, neveltségi szintjük értékelésének fontos eszköze magatartásuk és szorgalmuk minősítése. Fontos alapelvnek tekintjük, hogy a magatartás és a szorgalom minősítése legyen ösztönző és nevelő hatású, segítse a tanulókat a helyes önértékelés, önismeret kialakításában. Az értékeléskor vegyük figyelembe a tanuló életkori sajátosságait. A minősítés eljárásrendje Az osztályfőnök az általa gyűjtött információk alapján a félévi, illetve az év végi osztályozó értekezleten javaslatot tesz az egyes tanulók minősítési fokozatára. A minősítések kialakításában az osztályfőnök támaszkodik az osztályban tanító tanárok, az osztály diákbizottság véleményére és a minősítést megvitatja az osztályközösséggel, valamint az érintett tanulóval. Változtatni kell annak a tanulónak a magatartási érdemjegyét, akinek a tanárokhoz, felnőttekhez, társaihoz való viszonya kifogásolható. A magatartás minősítése kifejezi a tanuló viselkedési és nyelvi kultúráját, az iskola pedagógiai normáihoz, a munkához és a közösséghez való etikai viszonyát. A végleges minősítés a nevelőtestület döntése alapján alakul ki az érvényben lévő minősítési fokozatok alapján. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. Az osztályzatot félévkor az értesítőbe, év végén a bizonyítványba be kell jegyezni. Az első félévben az első időszakban-, a tanév végén az egész tanévben mutatott magatartást és szorgalmat értékeljük. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Pedagógiai program
118
Az értékelés alapelveit, az egyes minősítések feltételeit az osztályfőnök a tanulókkal az év eleji első osztályfőnöki órákon, a szülőkkel a tanév első szülői értekezletén ismerteti. Alapvető megítélési szempontok a következők: • • • • • • • • • •
a Házirend előírásainak betartása, az általános viselkedési normák betartása, a tanórákon és iskolai rendezvényeken tanúsított magatartás, az iskolán kívüli magatartás, a tanulmányi munkákhoz való viszony, az osztály- és iskolai közösségben vállalt feladatok gyakorisága, azok elvégzésének színvonala, a demokratikus választás útján kapott megbízatások elvégzésének színvonala, sport- és kulturális munkában való szereplés gyakorisága és színvonala, az év folyamán kapott dicséretek vagy elmarasztalások.
IV.7.6.1. A magatartás elbírálása A minősítés fejezze ki: • a felelősségérzetet (társai, munkája és munkaeszközei iránt) • az önállóságot (jó kezdeményezések) • a viselkedést (iskolában, iskolán kívül, utcán, közösségi megmozduláson, tanáraival, társaival és más felnőttekkel szemben) • a közösség érdekében végzett iskolai és iskolán kívüli tevékenységet A magatartás minősítésének tartalma a.) Pozitívumként értékelendő: • betartja a Házirend előírásait, és társait is erre ösztönzi, • döntéseiben, értékítéleteiben kifejeződik az osztály- és az iskolaközösség iránti felelősségérzete, • egyénisége megőrzése mellett össze tudja egyeztetni a közösség és a maga értékrendjét, • segítőkész magatartás jellemzi, • tiszteletben tartja társait és tanárait, ezt viselkedésében és hangnemében is kifejezésre juttatja, • a tanórákon, az iskolai rendezvényeken és az iskolán kívül fegyelmezett, együttműködésre kész, • szívesen vállal szervezési feladatokat, illetve az ezen belül reá háruló részfeladatokat pontosan és felelősséggel elvégzi, • részt vesz az iskola sport- és kulturális rendezvényeiben, • munkája - ezen belül tanulmányi munkája - elvégzésében kötelességtudó és megbízható, • magatartása miatt nem kapott figyelmeztetést, intést. b.) Negatívumként értékelendő: • ismételten és súlyosan megsérti az iskolai írott és íratlan szabályokat és a Házirend előírásait, nem törekszik ezek betartására, • rossz hatással van társaira, negatív irányba hangolja a közösséget, • magatartásával rontja a közösség külső megítélését, hírnevét, • általában elutasítja a jogos bírálatot, társai bírálatára durván reagál, megtagadja az együttműködést, Pedagógiai program
119
• nem vállalkozik a képességeinek megfelelő feladatokra, kibújik a megbízatások alól, vagy a rábízott munka elvégzésében hanyag, • a tanórákon, iskolai rendezvényeken fegyelmezetlen, tanulmányi munkája elvégzésében megbízhatatlan, • durva, goromba hangot használ, tiszteletlen a társaival vagy a felnőttekkel szemben. A magatartás minősítésének fokozatai: példás (5) ; jó (4) ; változó (3) ; rossz (2) IV.7.6.2. Szempontok a szorgalom minősítéséhez A tanulók szorgalmát a félév és tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe illetve a bizonyítványba bejegyzi. Az osztályzatot az osztálybeli diákok, az osztályfőnök, a nevelők többségi véleménye alapján határozzuk meg. A szorgalom minősítése kifejezi a tanulmányi munkához való viszonyulást, a kötelességtudatot, a tanuló képességeinek és teljesítményének viszonyát. Alapvető megítélési szempontok a következők: • a képességek, az adottságok és a teljesítmény viszonya, • a szociális-kulturális családi háttér és a tanulmányi teljesítmény viszonya, a rendszeresség, az igényesség a tanulmányi munkában. A szorgalom minősítésének tartalma: a.) Pozitívumként értékelendő: • tanulmányi kötelezettségeinek folyamatosan, pontosan és megbízhatóan eleget tesz, esetleges hátrányos helyzetével ereje szerint igyekszik megküzdeni, • minden tantárgy anyagát igyekszik a tehetségének megfelelően elsajátítani, • a munkájában igényes, tudatosan törekszik önmaga fejlesztésére, ismeretei önálló alkalmazására, • általános érdeklődés jellemzi, sokoldalú műveltség elsajátítására törekszik, képes az önellenőrzésre, a jó munkabeosztásra, • a tanítási órákon figyel, tevékeny, kész az együttműködésre, igyekszik hozzájárulni az óra sikeréhez, • a kötelező feladatai elvégzése mellett önként is végez tanulmányi munkát, olvasmányai, beszámolói, szakköri tevékenysége vagy tanulmányi versenyekre való felkészülésekor ismeretei bővítésén munkálkodik, • arra rászoruló társainak önként és tapintattal segít a tanulásban. b.) Negatívumként értékelendő: • érdektelenség és közöny jellemzi tanulmányi munkáját, • kötelezettségeit nem teljesíti, nehezíti a közös munkát, • rendszeresen készületlen, az órai munkában nem vesz részt, vagy megtagadja az együttműködést, • figyelmetlen, a munkája rendszertelen, megbízhatatlan, igyekszik megkerülni a számonkérési alkalmakat, • nem fogadja el a jó szándékú bírálatot vagy a felajánlott segítséget A szorgalom minősítésének fokozatai: példás (5) ; jó (4) ; változó (3) ; hanyag (2) IV.7.7. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének szabályai • A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tantervben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.
Pedagógiai program
120
• Ha a tanuló tanév végén egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. • Ha a tanuló a tanév végén három tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot, a nevelőtestület határozata alapján javítóvizsgát tehet. • Négy vagy öt tárgy esetén a tanuló évet ismételhet. • A magasabb évfolyamba lépéshez a tanév végi jegy megállapításához a tanulónak minden tárgyból osztályozó vizsgát kell tennie: • ha magántanuló volt, • ha egy tanévben az adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30%-áról hiányzott • ha egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott és emiatt nem volt osztályozható • ha az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól • az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból tanulmányi követelményeket az előírtaknál rövidebb idő alatt teljesítse • A magántanulók az iskola igazgatójának engedélye alapján felmentést kapnak a készségtárgyak (testnevelés, ének, rajz) tanulása alól. • A magántanulók félévi és tanévvégi osztályzatainak megállapításához osztályozó vizsgát kell szervezni. Amennyiben a szülő kérése alapján lett a diák magántanuló és így teljesíti a tankötelezettségét, az osztályozó vizsgára való felkészítésről a szülő gondoskodik. Az osztályozó vizsga tárgyai a tanév végén érdemjeggyel minősített tantárgyak. Betegség vagy egyéb hosszú időtartamú távollét setén a törvényi előírások az irányadók. • Sajátos nevelési igényű tanulónál a szakértő vélemény az irányadó a meglévő törvényi szabályozások mellett. A helyi tanterv teljesítéséhez szükség esetén lehetőséget biztosíthat az intézmény felzárkóztató szervezésére, hogy a tanuló az egy évfolyamra írt követelményeket a az adott tanévben teljesíteni tudja. IV.7.8.
A beszámoltatás formái
A tanórán kívüli felkészülés elvei ( Jogszabályi hivatkozás: 2011. évi CXC. törvény A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL 54.§; 20/2012. EMMI rend. 64.§-78.§) Az iskolai beszámoltatás követelményeit a kerettantervek, az érettségi vizsgakövetelmények, a szakmai tantervek követelményei és a szakmai vizsgakövetelmények határozzák meg. Az előzőeknél több ismeret is közölhető, de ellenőrzéskor emiatt nem érheti hátrány a tanulót. A nevelőtestület véleménye szerint a tanítási-tanulási folyamat csak akkor lehet eredményes, ha a pedagógus által irányított tanóra, tanórán kívüli foglalkozások és az otthoni felkészülés, gyakorlás, tanulás egészséges arányban egészítik ki egymást. Alapvető célunk, hogy a tanuló a tanórán felfogja, megértse, bizonyos mértékig begyakorolja a tananyagot, de a középiskolai követelmények olyan magasak, hogy szükség van a tananyag otthoni tanulására, a rögzítésre, a begyakorlásra. Ezért iskolánkban nem tudunk eltekinteni az írásbeli és szóbeli házi feladatok és az otthoni felkészülés megkövetelésétől. A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás, képesség és készség fejlesztés, ezáltal a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek elmélyítése, megszilárdítása. Általános irányelvek: • A tanárok a tantárgyak jellegének megfelelően adnak írásbeli házi feladatot. • Rendszeres írásbeli feladatot kapnak matematikából, idegen nyelvből, magyarból. Eseti (a feldolgozott tananyagtól függő) kémiából, fizikából, rajzból stb. Pedagógiai program
121
A hétközi házi feladat megírása fél óránál hosszabb időt nem vehet igénybe. Az előzőnél időigényesebb házi feladat elkészítésére álljon rendelkezésre a hétvége is. Az írásbeli házi feladatok ellenőrizetlenül nem maradhatnak. Az egy tanórára való felkészülés ideje (amely magában foglalja az írásbeli feladatok elkészítését is) átlagban ne legyen több 40 percnél egy közepes tanuló képességeihez méretezve. • A feladatokat mindig pontosan határozzuk meg. • Az írásbeli és a szóbeli feladatok elsősorban a tankönyv és egyéb segédletek felhasználásával lehessen megoldani. • Ha más forrásokat is igényel a feladatok megoldása (könyvtári munka, internet) a tanulónak azt előre jelezzük, és hagyjunk több időt a feladatok elvégzésére. • A hétvégi pihenőidőt a tanulók számára úgy biztosítjuk, hogy nem jelölünk ki aránytalanul több házi feladatot. • Az őszi, téli és tavaszi szünet a tanulók pihenését, regenerálódását szolgálja, így csak A szokásos házi feladatokon túlmenő feladatot a záróvizsgára készülő évfolyamok tanulói a szünetek (őszi, téli, tavaszi) idejére kaphatnak. Mivel célunk, hogy a tanulók sikeres érettségi és szakmai vizsgát tegyenek, ezért a házi feladatoknak hosszútávon meg kell győznie a tanulót arról, hogy annak rendszeres elkészítése egye biztosabb, alaposabb tudás birtoklásához segíti őt. • • • •
IV.8. Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések Intézményünk 2009. szeptember 1-jétől bekapcsolódott az IPR programba, amelyhez elkészítette az intézményi integrációs programot. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 39/D és 39/E§-a két olyan oktatási-szervezési formát tartalmaz, amely támogatással ösztönzi a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között megvalósuló – a szociális helyzetből és a képességek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó – iskolai nevelésének-oktatásának megszervezését. A rendelet szerint a képesség-kibontakoztató és az integrációs felkészítés, a résztvevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése a közoktatási törvény 95.§- a (1) bekezdésének j) pontja alapján kiadott integrációs program alkalmazásával történik.. Diákjaink a városi lakosság és a környező településekről bejáró diákok.. A városban és a környező településeken magas a hátrányos helyzetű családok száma, melynek oka egyrészt az alacsony iskolai végzettség, másrészt a kevés munkalehetőség. Tanulóink egy része ingerszegény környezetből kerül az iskolába. Az iskolának kell felvállalnia a felzárkóztatást, a tudás igényének felkeltését, a viselkedéskultúra megalapozását és a tehetséges tanulók tehetséggondozását. Minthogy a tanulók fejlődésének üteme egyenetlenné válik, differenciált óravezetéssel, egyéni képességfejlesztéssel, szakkörökkel, versenyekre való felkészítéssel, valamint a felzárkóztató foglalkozások hatékonyságának növelésével adhatnánk nagyobb segítséget a továbbhaladásukhoz. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek E tevékenységet elsősorban az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelőse koordinálja, aki a veszélyeztető okok, hátrányos helyzet megszűntetése, a tanulók problémáinak megoldása érdekében kapcsolatot tart. Iskolán belül: • az intézmény igazgatójával • a nevelési igazgatóhelyettessel • osztályfőnökkel • DÖK patronáló tanárral Pedagógiai program
122
• pedagógus kollégával • DÖK vezetőivel • szülői szervezet tagjaival • iskolaorvossal • védőnővel Iskolán kívül • szakellátó intézményekkel • pszichológussal • Nevelési Tanácsadóval • Gyermekjóléti Szolgálattal • Családsegítő Központtal • Rehabilitációs Központtal Szociális hátrányok csökkentése érdekében • az osztályfőnökök és a gyermekvédelmi felelős feltérképezi a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókat, és erről feljegyzéseket készítenek. • a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókat az iskola pszichológusa felkeresi, egyéni beszélgetés formájában meghallgatja, és tanáccsal segíti őket. Figyelemmel kíséri tanulmányi előmenetelüket, hiányzásaikat. • ha a veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem lehet megszűntetni, akkor az iskola segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól. • A tanulók otthoni bántalmazásának (vélelme) esetén a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a szülőt meghallgatja, beszélget vele, tanácsot ad és figyelmezteti az esetleges következményekre újabb bántalmazás estén. Ha nem szűnik meg a veszélyeztető tényező, akkor a Gyermekjóléti Szolgálatot értesíti. • Ha a tanuló anyagilag veszélyeztetett, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős javasolja a lakóhely szerinti illetékes önkormányzat szociális osztályának, hogy a gyermek kapjon rendszeres vagy rendkívüli nevelési támogatást, esetleg ingyenes étkeztetést. • Iskolánk alapítványa egyedi elbírálás alapján a rászoruló tanulókat támogatja. (étkeztetés, kirándulások, szalagavató költségeihez való hozzájárulás) • Iskolánkban mindennemű agressziót elutasítunk. A tanítási órákon figyelmet fordítunk a helyes, kulturált emberi kapcsolatok kialakítására. • Az osztályfőnöki órákon kiemelten foglalkozunk a témával.
IV.9. A felsőbb évfolyamra lépés feltételei • Az iskolára jellemző, továbblépés szempontjából meghatározó periódus a tanév. • A tanévtől eltérő továbbhaladási engedélyt kérhetnek a tehetséges tanulók. Egyéni továbbhaladási engedélyt a tanulót tanító tanárok véleményét figyelembe véve az igazgató adhat. • A tanuló magasabb évfolyamra léphet, ha teljesítette a tanévben a számára előírt követelményeket. • A tanévben elért teljesítmény megállapításának módja: • a tanév során szerzett folyamatos értékelések alapján kialakított szaktanári vélemény valamennyi tantárgyból • a 10–(11). év végén a kijelölt tantárgyakból tett alapvizsga-eredmények. Az alapvizsga tantárgyai: a kötelező érettségi tárgyak. • 11. (12.) év végén a szakmacsoportoktól függően a következő tantárgyakból tehetnek alapvizsgát a tanulók: elméleti gazdaságtan, közgazdasági-marketing alapismeretek, informatika, biológia, egészségügyi alapismeretek Pedagógiai program
123
• A továbbhaladásról döntő személyek: • a tantárgyi követelmény teljesítéséről a szaktanár (félévkor, év végén) • az alapvizsga eredményéről a vizsgabizottság • a magatartás és szorgalom minősítéséről az adott osztályban tanító tanárok • a felsőbb évfolyamra lépésről a tantestület dönt • Az elmarasztaló értékelést követő utólagos, egyedi korrekció lehetőségei: • Ha a tanuló nem teljesítette a követelményeket, a tanév végén javítóvizsgát tehet a mindenkori törvényi szabályozásoknak megfelelően Az alapvizsga eredménye egy osztályzatot változtathat az év közben elért minősítésen. Beiratkozás a felsőbb évfolyamra a bizonyítvány leadásával történik.
IV.10. Az intézményi munkarend, a foglalkozások rendje IV.10.1. A nyitva tartás és a tanítás rendje • Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 5,45 órától, délután 17,45 óráig tart nyitva. • Az iskola tanulóinak és dolgozóinak az intézmény területére a be- és kilépés csak a beléptető rendszeren keresztül, személyre szóló azonosító kártyával történhet. (Ha valaki a kártyáját otthon hagyja a portás egyéni belépőt állít ki, amit a hazamenetel előtt le kell adni.) • A tanítási szünetekben (őszi, téli, tavaszi, nyári) az iskola nyitva tartása az épületekben kifüggesztett rend szerint történik. • Az iskolában tartózkodó tanulók felügyeletét az iskola reggel 5,45 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. • A tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 0. óra 7,00 – 7,45 5. óra 11,35 – 12,20 1. óra 7,50 – 8,35 6. óra 12,25 – 13,10 2. óra 8,45 – 9,30 7. óra 13,15 – 13,55 3. óra 9,45 – 10,30 8. óra 14,00 – 14,40 4. óra 10,40 – 11,25 9. óra 14,45 – 15,25 • A rövidített órák esetén: 0. óra 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra
7,15 – 7,45 7,50 – 8,20 8,30– 9,00 9,15 –9,45 9,55 – 10,25
5. óra 6. óra 7. óra 8. óra
10,35 – 11,05 11,10 – 11,40 11,45 – 12,15 12,20 – 12,45
• A tanítási óra végét kicsöngetés jelzi. A kicsöngetéskor a tanterembeosztás által előírt teremcserét a tanulóknak végre kell hajtani. • A tanulók az óraközi szünetekben a tantermekben, vagy a büfékben étkezhetnek és az udvaron is tartózkodhatnak. • Az óra kezdete előtt a tanulók a tantermekben csendben előkészítik felszerelésüket és fegyelmezetten várják az órát vagy foglalkozást tartó tanárt, szakoktatót. • A tanítási órákon tilos étkezni, rágógumizni, innivalót fogyasztani.
Pedagógiai program
124
• A tanuló tanítási időben csak az osztályfőnök vagy igazgatóhelyettes engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Lyukas órákban a tanuló a könyvtár, vagy a büfé helyiségében tartózkodhat, a folyosón, udvaron nem zavarhatja az órákat, foglalkozásokat. • Valamennyi tanórán kívüli iskolai és nem iskolai rendezvény csak az igazgató jóváhagyásával tartható. • Az iskolán kívüli rendezvényeken is kötelező betartani a vagyonvédelmi, biztonsági, munka- és tűzvédelmi szabályokat. • A tanulók az iskola számítógéptermét, nyelvi termét, szaktantermeit, a könyvtár helyiségét csak pedagógusi felügyelettel, azok működési rendje és szabályzata szerint használhatják. • Az iskolai eszközöket, bútorokat rendeltetésüknek megfelelően, a vagyon- és munkavédelmi előírások betartásával használhatják a tanulók. • Szakértői, vagy iskola orvosi határozat alapján osztályzás alól felmentett tanulók is kötelesek osztályukkal, csoportjukkal együtt részt venni az órán. • Az éves teljes, vagy részleges felmentésekről, és a gyógytestnevelésről szóló szakorvosi igazolásokat a tanévkezdésre kell beszerezni, és az iskolaorvosnak szeptember 30-ig bemutatni. A felmentések az igazolás bemutatásának napjától érvényesek. Egészségügyi okok miatt könnyített testnevelésre eseti engedélyt a testnevelő tanár adhat. • Az a tanuló, aki igazgatói határozat alapján tantárgyi felmentéssel rendelkezik, a határozatban szereplő tanórák látogatása, és az értékelés alól mentesül. IV.10.2. Az étkezések rendje A tanulók tízóraijukat szünetben a tanteremben, vagy a büfében fogyaszthatják el. IV.10.3. Az ügyintézés, díjbefizetés, visszafizetés rendje • A hivatalos ügyek intézése tanítási napokon az adminisztrációs irodákban 7,30 óra és 12,00 óra között a szünetekben történik. • Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva, melyet a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hoz a hirdetőtáblára kitéve. • Az iskola épületeiben az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, ill. azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. • Az iskola épületébe érkező látogatók belépését a portaszolgálat regisztrálja. • Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj és a tandíj ellenében folyó oktatást minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg. • A közoktatási törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt kikéri a nevelőtestület és a szülői szervezet véleményét. • A térítési és más díjakat (pl. tandíj) minden hó 15. napjáig kell befizetni az iskola pénztárába. • Az előre befizetett térítési és tandíjak visszafizetéséről postai úton az iskola gazdasági vezetője gondoskodik, ha • a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik, • az iskolából tartósan 5 hónapig igazoltan hiányzik, • a térítési díjas foglalkozáson önhibáján kívül nem tud részt venni. Pedagógiai program
125
Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről az iskola igazgatója dönt. • Amennyiben a tanuló tanulói jogviszonya tanév közben megszűnik, az általa felvett munkaruhával, munkaeszközzel és könyvtári könyvekkel távozáskor el kell számolni. • Az ingyen tankönyvre jogosult tanulók tanév végén vagy a tanulói jogviszony megszűnésekor tankönyveiket a tankönyvfelelősöknek leadni kötelesek. IV.10.4. Késések, mulasztások, hiányzások igazolásának rendje, távolmaradási távozási engedélyek rendje • A tanuló hiányzását, ill. késését a tanítási és gyakorlati órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolnia kell. Az igazolást az ellenőrzőben kell az osztályfőnöknek bemutatni. • A szülő egy tanév folyamán gyermekének 3 nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben- az iskola igazgatója adhat. Nagykorú tanuló esetén az egy tanévben megengedett 3 napot önmaga is igazolhatja. • Ezen felül indokolt esetben a szülő előzetesen, írásban (az ellenőrző könyvben) kérheti az osztályfőnöktől a hiányzás engedélyezését. Ez az engedély maximum 3 napról szólhat. További hiányzások engedélyezését az igazgató előzetes írásos kérelem alapján bírálja el. Az elbíráláshoz kikéri az osztályfőnök (a szaktanárokkal egyeztetett) véleményét. • A mulasztó tanuló, vagy szülője a mulasztás első napján értesítse telefonon vagy levélben osztályfőnökét a mulasztás okáról és előrelátható tartamáról és iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb a következő osztályfőnöki órán köteles igazolni mulasztását. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. • Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét és a késés idejét az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni. • Az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. • Ha a tanköteles tanuló egy tanítási évben 10-nél több órát mulaszt igazolatlanul, az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt. 30 óra igazolatlan mulasztás után az iskola értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. 50 óra igazolatlan hiányzás után az iskola igazgatója értesíti az illetékes jegyzőt. • Az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni, ha a nem tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása eléri a 10 órát (első kiértesítés), ill. 20 órát (második kiértesítés). 30 óra igazolatlan mulasztás esetén megszűnik a tanulói jogviszony. • Ha egy tanév során a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a 250 órát, ill. egy tantárgyból a tanítási órák 30 %-át, valamint a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban az elméleti tanítási órák 20 %-át meghaladja a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. IV.10.5. Védő, óvó rendszabályok • A tanuló kötelessége, hogy: • óvja saját és társai testi épségét, egészségét; • elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket; • betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, szakoktatójától, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;
Pedagógiai program
126
• azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel; • azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi -, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült; • ismerje meg az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában; • rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. • A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: • a tanulók a testnevelő tanárok kíséretében mennek át a Sportcsarnokba. • a tanulók a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhatnak; • a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – a testnevelő tanárok által megszabott sportfelszerelést kell viselniük; • a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, illetve a testékszereket a tanulók biztonsága érdekében le kell ragasztani. • A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen az iskola által szervezett kötelező egészségügyi és szűrővizsgálatokon. • A tanulók elektromos készüléket az iskola elektromos hálózatáról csak tanári felügyelettel üzemeltethetnek. IV.10.6. A tanulók értékei biztonságos megőrzésének rendje, a tanuló anyagi felelőssége Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába • A tanulók az iskolába és a tanműhelyekbe a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat (ékszert, mobiltelefont, személyhívó készüléket, elektronikai eszközöket, értékes órát, nagyobb összegű pénzt, stb.) csak a szülő engedélyével és saját felelősségre hozhatnak magukkal. Az iskola ezekért felelősséget nem vállal! • Tanítási órán a mobiltelefont, személyhívó készüléket, egyéb elektronikai eszközöket a tanóra védelme érdekében csak kikapcsolt állapotban a táskában szabad tárolni, s azt óra alatt bekapcsolni TILOS. • Az iskolában, továbbá az intézményen kívül – a tanulók részére szervezett rendezvényeken – TILOS a szervezetre káros élvezeti cikkek behozása, árusítása, fogyasztása (alkohol, cigaretta, drog, stb.). IV.10.7. A tanulók által készített termékek vagyoni jogállása • A tanuló által tanári segítséggel, irányítással készített szellemi termékek (pályázat, publikáció, informatikai anyag…) 1 példánya elhelyezésre kerül az iskola irattárában, melyeket a forrás megjelölésével az iskola szabadon felhasználhat.
Pedagógiai program
127
1. sz. melléklet
SZONDI GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA
PEDAGÓGIAI PROGRAM Intézmény OM - azonosítója: 032 308
Intézményvezető: Kopcsányi Ottó
Legitimációs eljárás …/2013. (….) határozatszámon elfogadta: Véleménynyilvánítók: ……………………………………… ………………………………………….. nevelőtestület nevében …………………………………………………… alkalmazotti közösség nevében
szülők közössége nevében
…/2013. (….) határozatszámon Egyetértését kinyilvánító: ………………………………………………… jóváhagyta: fenntartó nevében …………………………………………… intézményvezető aláírás Ph A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: www.. szondi-bgy.sulinet.hu Verziószám: 1/2013.
Pedagógiai program
Érvényes: A kihirdetés napjától 2013.09.01. visszavonásig Készült: X/ 1 eredeti példány
128
2. sz. melléklet Legitimációs záradék A Pedagógiai programot készítette: Az intézmény nevelőtestülete ………………………. a nevelőtestület nevében dátum aláírás Az iskola Pedagógiai programjában foglaltakkal kapcsolatosan magasabb jogszabályban biztosított általános véleményezési jogával élve a dokumentumról a nevelőtestületi elfogadás előtt a jogszabályban biztosított határidő betartásával véleményt alkotott. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. Az iskola közalkalmazotti tanácsa: ………………………….. …………………………….. dátum aláírás A szülői képviselet, a ………… (intézmény) Pedagógiai programjának elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez (a dokumentumok nyilvánosságának biztosítása, az intézmény, tájékoztatási kötelezettsége, valamint a gyermekek adatainak kezelésével kapcsolatban) a véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg.” Az iskolában működő Szülői Szervezet .............................. ................................ dátum aláírás Szülői Szervezet elnöke A magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez az egyetértési jogát korlátozás nélkül gyakorolta és megadta a települési nemzetiségi önkormányzat. ………………………….. ...................................... dátum aláírás Ph A magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez az egyetértési jogát korlátozás nélkül a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta és megadta a települési önkormányzat. ………………………….. ...................................... dátum aláírás Ph Az óvoda ………………………….. számú határozatával elfogadott Pedagógiai programot a nevelőtestület képviseletében döntési hatáskörében ……………… számú határozatával jóváhagyta az intézmény vezetője. Ph ……………………… ........................................................... dátum aláírás
Pedagógiai program
129
