A Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Kecskemét, 2008.

Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium

Tartalom ......................................................................................................................... Oldal 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 2. 2.1.

2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 2.8. 2.9.

2.10. 2.11. 2.12.

2.13. 2.14. 2.15. 2.16. 2.17. 3. Mellékletek 1. sz.

Bevezető Intézményünk bemutatása Az intézmény adatai Az intézmény alapfeladatai Az intézmény jogelődjének rövid története Az intézmény hagyományai Az intézmény kapcsolatai Nevelési program Pedagógiai alapelvek 2.1.1. Az intézmény küldetése 2.1.2. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka céljai 2.1.3. Az intézmény célrendszere 2.1.4. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka feladatai 2.1.5. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eszközei 2.1.6. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenység Az iskolai egészségfejlesztési programja 2.9.1. Általános rész 2.9.2. Az iskola hitvallása 2.9.3. Összegzés A mindennapi testedzés programja A tanulók fizikai állapotának mérése Környezeti nevelési program 2.12.1. Törvényi háttér 2.12.2. Alapelvek, jövőkép, célok 2.12.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 2.12.4. Módszerek Fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok Az iskolai könyvtár pedagógiai programja A szülő, a tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Kompetencia-alapú oktatás a Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskolájában A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

3 4 4 5 6 6 8 10 10 11 13 14 17 18 21 22 24 27

Az intézmény jogelődjeinek rövid története

104

2

28 29 31 36 37 37 39 43 44 46 48 48 50 51 56 61 64 66 68 100 102

Pedagógiai Program

Bevezető A Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium 2008 júliusában jött létre, mint többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, hat intézményegységgel. Az intézmény pedagógiai programja az intézményegységek pedagógiai programjai megtartható elemeinek az összeötvözésével alakult ki. Alapvető célkitűzése az intézménynek: – harmonizálni a normarendszereket, megvalósítani az együttműködés, az együttgondolkodás, ugyanakkor az egyes intézményegységek specifikus szakmai és nevelési tartalmait továbbra is megtartani, színesítve az intézmény profilját. –

A többcélú intézmény pedagógiai programjának elolvasása után a felhasználók – szülők, tanulók, tanulni kívánó szakemberek és az intézmény partnerei – találják meg azokat a képzési és nevelési tartalmakat, amelyek segítenek pályaválasztásuk, szakmai életpálya tervük megvalósításában.

3


1. AZ INTÉZMÉNY BEMATATÁSA 1.1. Az intézmény adatai neve: Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Az intézményegységek neve a) Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája (6000 Kecskemét, Katona J. tér. 4.) b) Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola, Szakiskolája (6000 Kecskemét, Szent Imre u. 9.) c) Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Németh László Általános Iskola és Gimnáziuma (6000 Kecskemét, Szent Imre u. 9.) d) Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskolája (6000 Kecskemét, Nyíri út 73.) e) Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskolája (6000 Kecskemét, Nyíri út 32.) f) Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Széchenyivárosi Kollégiuma (6000 Kecskemét, Nyíri út 73.) rövidített neve: székhelye: 6000 Kecskemét, Nyíri út 32. telefon: (intézményegységenként) a): 76/508-242 b): 76/487-211, 76/487-630 c): 76/508-836 d): 76/492-104 e): 76/485-311 f): 76/492-104 fax: a): 76/508-242 b): 76/328-603 c): 76/508-836 d): 76/492-112 e): 76/481-361 f): 76/492-112 e-mail: a): [email protected] b): [email protected], [email protected] c): [email protected] d): [email protected] e): [email protected] f): [email protected]

4

Pedagógiai Program

alapítója: Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése felügyeleti szerve: Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése alapító okirat száma, kelte: Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlésének 63/2008 (II.28.) KH. számú határozata az intézmény jogállása: helyi önkormányzati költségvetési szerv költségvetési gazdálkodás formája: önállóan gazdálkodó költségvetési szerv intézmény egység vezetők: Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája (6000 Kecskemét, Katona J. tér. 4.) Intézményegység vezető neve: Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola, Szakiskolája (6000 Kecskemét, Szent Imre u. 9.) Intézményegység vezető neve: Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Németh László Általános Iskola és Gimnáziuma (6000 Kecskemét, Szent Imre u. 9.) Intézményegység vezető neve: Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskolája (6000 Kecskemét, Nyíri út 73.) Intézményegység vezető neve: Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskolája (6000 Kecskemét, Nyíri út 32.) Intézményegység vezető neve: Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Széchenyivárosi Kollégiuma (6000 Kecskemét, Nyíri út 73.) Intézményegység vezető neve:

1.2. Az intézmény alapfeladatai: – – – – – – – –

nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás általános műveltséget megalapozó iskolarendszerű felnőttoktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai rendszerű felnőttoktatás iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás napközi otthoni és tanulószobai ellátás nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő nem fogyatékos gyermekek,

tanulók kollégiumi, externátusi elhelyezése: – gyermek-, tanuló felügyelet, készenlét – iskolai intézményi étkeztetés – kollégiumi intézményi étkeztetés 5


– – – –

munkahelyi vendéglátás kollégiumi férőhelyek szorgalmi időszakon kívüli hasznosítása diáksport önkormányzatok elszámolásai

1.3. Az intézmény jogelődjeinek rövid története (Az 1. sz. melléklet tartalmazza.)

1.4. Az intézmény hagyományai Az intézmény hagyományainak megalapozása/kialakítása a közös munka egyik feladata. Az intézményegységek ápolni fogják hagyományaikat, de a közös értékek mentén újakat is teremteni kell. Az egyesített nevelőtestület közös munkája mentén néhány év múlva már beszélhetünk a ma még új intézmény hagyományairól. Ezekben valószínűleg majd továbbélnek az egyes intézményegységek hagyományainak elemei és újakkal is bővülnek. Vannak azonban a középiskolának, mint intézménytípusnak, eredendően hagyományai. Ezek közé tartozik – a tanévnyitó- és záró ünnepély – nemzeti ünnepeinkről való megemlékezés – diákbál – gólyabál – gólyatábor – szalagavató – ballagás – jeles alkalmakra, évfordulókra évkönyv kiadása – „Mikulás” programok – karácsonyi „szeretet ünnepség” – nyári táboroztatás – tanulói, nevelőtestületi kirándulások – iskolarádió – iskolaújság – nyílt nap a leendő tanulók számára – részvétel az országos, megyei, városi versenyeken. Minden intézményegységben szép hagyomány a névadóról való megemlékezés és az ehhez kapcsolódó rendezvények. Ezek az alkalmak adnak lehetőséget a tanulók és pedagógusok munkájának elismerésére is. Nemcsak a diákokat szólítjuk meg hagyományainkkal. Aktív és nyugdíjas pedagógusainkat, dolgozóinkat karácsonyi és pedagógus ünnepségen látjuk vendégül. „Öregdiák” találkozókat szervezünk, tartjuk a kapcsolatot régebben végzett tanulóinkkal. Reményeink szerint hagyományaink alapjának tekinthetjük ezeket az ünnepségeket. A Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolájában ezeken kívül novemberben a Végzett Diákok Szövetsége szervezésével megemlékeznek az intézményegység elhunyt tanárairól és dolgozóiról. Az intézményegységben 40-50-60 éve érettségizett öregdiákok számára ünnepélyes ezüst, arany, gyémánt érettségi bizonyítványt adományozunk.

6

Pedagógiai Program

A Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola, Szakiskolájában a névadó Kocsis Pálra való emlékezés keretében minden év december első hetében a tanulók a Kecskeméti Köztemetőben Kocsis Pál, és az iskola volt tanárainak a sírjára koszorút helyeznek el. Az intézményegység bemutatókat, kiállításokat, versenyeket rendez a szakmakultúra terjesztése érdekében. (Hírös Hét Fesztivál, Virágkötészeti Verseny, Kiállítás, Tavaszi Fesztivál, Természetesen Advent, stb.) Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Németh László Általános Iskola és Gimnáziumában Németh László emlékére minden évben vers- és prózamondó versenyt rendeznek. Felkeresik a névadó sírját és életének jelentős állomásait (Mezőszilas, Sajkód, Hódmezővásárhely). „Dr. Buzás János emlékplakett” kitüntetésben a közösségi munkában kitűnő tanulók, hallgatók részesülhetnek. A névadó emblémájával iskolai jelvényt, pólót, tarisznyát, tollat és zászlót készíttetnek. Az iskola munkarendjét is tükröző diáknaptárt adnak ki, melyet minden tanuló, hallgató és dolgozó megkap a tanév indulásakor. A Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskolájában Szent-Györgyi díjjal jutalmazzák a kiváló tanulókat és pedagógusokat. Kapcsolatot tartanak az ország többi Szent-Györgyi Albert nevét viselő iskolájával. A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap már hagyományosan "diáknapként" kerül az eseménynaptárba. Évente 3-4 kiállítást szervez az intézményegység neves képzőművészek alkotásaiból. 1990 óta minden évben megrendezésre kerül a Szent-Györgyi Kupa. A Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskolájában minden év novemberében a Széchenyi Napok programja keretében iskolai ünnepéllyel tisztelegnek a névadó előtt. Kapcsolatot tartanak az ország többi Széchenyi István nevét viselő iskolájával. Minden évben megrendezésre kerül a Széchenyi Kupa röplabda és labdarúgás sportágban. Partnerkapcsolatot tartanak a viilingeni és a marosvásárhelyi testvériskolával, közös programok szervezésére is sor kerül. Megszervezik az Erdélyi hagyományőrző gasztronómiai tábort. Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Széchenyivárosi Kollégiumában közös döntések, ötletek fogják kialakítani hagyományokat. Vannak azonban a kollégiumnak, mint intézménytípusnak, eredendően hagyományai. Ezek közé tartozik a kollégiumi ballagás, vagy a „gólyaavató”. Reményeink szerint hagyományaink alapjának tekinthetjük ezeket az ünnepségeket. Szeretnénk hagyományként megőrizni a „kollégiumi hónap” eseménysorozatot is, amely keretében kulturális és sport versenyeken szerepelhetnek diákjaink.

7


1.5. Az intézmény kapcsolatai Az oktatás általános feltételrendszerét alapvetően az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a szakképzésért felelős minisztériumok irányítják. Az intézményegységek kapcsolattartása elengedhetetlen ezekkel a szervezetekkel. Napi kapcsolatunk van a fenntartó önkormányzat Intézményi Osztályával. Rendszeres a kapcsolatunk a gyakorlati képzések gyakorlóhelyeivel, a vállalkozói környezettel, részt veszünk a helyi és országos szakmai érdekképviseleti tevékenységben. Az intézmény a tanulók szüleivel szülői értekezletek, fogadóórák (évi 2-2 alkalommal) keretében tartja a kapcsolatot, valamint az intézményegységek szülői munkaközösségei jelentik a közvetlen állandó kapcsolatot. A szakképzés területén jelentős kapcsolatot jelent a Kecskeméti TISZK Kht-val való együttműködés. A szakmai képzéshez és a gyakorlatok területéhez kötődik az együttműködése két intézményegységünknek: – Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola, Szakiskolája, – Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskolája. Fontos a kapcsolattartás a város iskoláival, oktatási- és kulturális intézményeivel, a város lakosságával. A vizsgáztatás és a szakmai képzések fejlesztésében szerepet kapó kamarák, szakmai szervezetek, az Országos Közoktatási, Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) és az Országos Közoktatási Szolgáltató Intézet (OKSZI), valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI), az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet (ETI) szakmai munkánk irányításában jelentős szerepet töltenek be. Iskolánk nagy hangsúlyt helyez a médiakapcsolatokra, tanulóink és tanáraink szerepelnek a nyilvánosságot kapó rendezvényeken, szervezetekben. Fontos a pedagógus szakmai- és érdekvédelmi szervezetekkel való kapcsolattartás, együttműködés. A Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája a fentieken kívül kapcsolatot tart a Budapesti Gazdasági Főiskolával, és a Szolnoki Főiskolával. Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola, Szakiskolája a fentieken kívül kapcsolatot tart – kecskeméti virágüzletekkel – Kertészeti Főiskolával – Szőlészeti Kutatóintézettel – KEFAG Rt – Juniperus Parkerdészetével – Gumó Kft.-vel – Kecskeméti Képző Központtal. Az intézményegység segíti a térség szakmai, ágazati tevékenységét, a Megyei Agrárkamara, a gazdakörök munkáját, a gazdálkodók, a mezőgazdasági vállalkozók tájékoztatását, képzését és továbbképzését. Kezdettől részt vesz a hazai és határon túli szakmai távoktatásban: gazdaképzés, gazdatévé. 8

Pedagógiai Program

Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Németh László Általános Iskola és Gimnáziuma kapcsolatot tart: – Fiatalkorúak börtönével – Lakiteleki Népfőiskolával – Bács-Kiskun Megyei Regionális Képző Központtal. Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskolája a fentieken kívül kapcsolatot tart – a Máltai Szeretetszolgálattal – a Vöröskereszt Megyei Szervezetével – a Megyei Diáksport Tanáccsal – a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Karával (az akkreditált szülésznői képzés révén) Mindezek mellett a szakmai munka fejlesztésének érdekében más intézményekkel is kapcsolatot tart: KOMINTMENT Köznevelési Kht-val, Munkaügyi Központok – különösen a Csongrád Megyei Munkaügyi Központtal. Az intézményegység tagja a Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumnak is. Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskolája a fentieken kívül kapcsolatot tart – az ÁNTSZ-szel, – RÉV-vel, – Szolnoki Főiskolával, – budapesti Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Intézettel. Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Széchenyivárosi Kollégiuma Kapcsolatot tart: – a kollégisták iskoláival – városi kollégiumi szakmai társulással – Kollégiumi Szakmai Szövetséggel.

9


2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Pedagógiai alapelvek Pedagógiai alapelveink mind a NAT, mind a szakképzés fejlesztés egybehangzó elvei alapján az alábbiakban fogalmazhatók meg: – kompetencia alapú oktatás – kulcskompetenciák elsajátíttatása, fejlesztése mind az általános képzésben, mind a szakképzésekben, – az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítására törekvés – az önálló tanulás képességének elsajátíttatása, – a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelés igénye, – a szakmai képzések területén az adott szakmához szükséges feladat-, személyes-, társas- és módszerkompetenciák fejlesztése, – a tanulók felkészítése a munkaerő-piaci aktív részvételre, a szakmai karrier megtervezésére és megvalósítására, a szakmaváltásokhoz szükséges képességek kialakítása, az aktív munkavállalói attitüd fejlesztése, – gyakorlatközpontúság, – a tanulók személyiségének fejlesztése, – korszerű oktatásszervezési eljárások bevezetése, – a tanulási esélyegyenlőség segítése – figyelemmel városunk Esélyegyenlőségi Programjára, – a Föld globális problémái iránti felelősség kialakítása a tanulókban, – a környezet megóvásának igénye a mindennapi életben is, – a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, – aktív részvétel lakóhelyünk életében, – a pedagógus önfejlesztés, a szakmai színvonal folyamatos megújítása.

10

Pedagógiai Program

2.1.1. Az intézmény küldetése Intézményünk szakmai képzései keretében – közgazdasági, pénzügyi, kereskedelem, – marketing üzleti adminisztráció, – ügyviteli szakmaterületek, – környezetvédelmi és mezőgazdasági szakmaterültek, – egészségügyi és szociális szakmaterületek, – idegenforgalmi és vendéglátó-ipari szakok – valamint az SZFP program keretében szakképzést előkészítő kompetencia alapú felzárkóztató oktatás területeire készíti fel a tanulókat. Biztosítja az alapműveltség - elsősorban a humán orientáció – megszerzését. Ezen kívül jelentős a felnőttoktatási tevékenység is. Mindezeket segíti a kollégiumi ellátás. Az egyes intézményegységekben oktatható szakok listáját az intézmény alapító okirata, valamint a pedagógiai program helyi oktatási programjai tartalmazzák. A képzések szervezése iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli formában történik. Nappali, levelező és esti tagozatokon sajátíthatják el az ismereteket a tanulók. Tanulóink többsége 9. osztálytól folytatja tanulmányit az intézményegységekben. A Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Németh László Általános Iskola és Gimnáziuma intézményegységben általános iskolai képzés is folyik. Az intézmény diákjai alapműveltségének továbbfejlesztését az általános műveltséget megszilárdító szakaszban, majd az általános műveltséget elmélyítő pályaválasztási szakaszban a Nemzeti Alaptanterv (NAT) célrendszere határozza meg. Ennek alapján a közoktatásban is erősödik a kompetencia alapú oktatás és az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elsajátíttatása, fejlesztése. A szakképzés alapfunkciója az emberi erőforrás munkakultúrájának átfogó fejlesztése, s ugyanakkor az egyén konkrét szakmai – foglalkozási szerepekre, munkakörökre, technológiákra történő felkészítése. A szakképzés tehát egy olyan „híd”, amely a felnövekvő nemzedék számára az oktatási rendszerből a munka világába vezet, s amelyen az egyén élete során a foglalkoztatásban szükségszerűen jelentkező feszültségeken túljuthat. A kompetencia alapú, moduláris szakképzés szervezésben már gyakorlatot szereztek az intézményegységek tantestületei. A Szent-Györgyi Középiskolában 2005. óta az ápoló képzésben, a Széchenyi Középiskolában 2006 óta a szakiskolai képzésben már moduláris rendszerben szervezik a tanítást. A szakképzések területén minden tanév indításkor új kihívást jelent a munkaerő-piaci igényeknek való megfelelés a szakok és a szakmai tartalom vonatkozásában is. A szakképzésfejlesztés eredményeként létrejött oktatási programok tartalma megfelel a szakmai igényeknek. A moduláris szerkezet pedig valóban lehetőséget teremt a tanulóknak a munkaerő-piaci aktív részvételre, hiszen a modulok a beszámítás lehetőségével megkönnyítik a szakmaváltásokat is. Így megvalósítható az átjárhatóság az egyes képzések között. Amennyiben a tanuló változtatni szeretne eredeti pályaválasztásán, akár a képzés közben is megteheti. Ennek alapja a közös követelménymodulok tartalma az egyes szakmacsoportokban. Az intézményegységeken belül a különböző szakok alapozó moduljai amennyiben azonosak, teljes mértékben beszámíthatók az egyes szakok közti átlépés során. 11


Az egyes intézményegységek közti átjárhatóság biztosítása akkor valósítható meg, ha az intézményegységekben folyó szakmai képzések követelménymoduljai közt vannak azonos modulok. A felnőttoktatás kapcsán a pedagógia mellett az andragógia alapelvei is meghatározzák munkánkat. A felnőttoktatást a „második esély” iskolájának is nevezik, ám sokkal jobban illenék rá a „kompenzálás iskolája” elnevezés: nemcsak hiányzó műveltséget, végzettséget, képzettséget pótol, hanem sokak számára a valahová tartozás érzésének kialakulását, a saját mikroszociális közeget jelenti – törődést, megértést, barátokat, kéznyújtást, sikert. Felnőttképzéseinkben a tanár- és tanulóközösség képes volt kialakítani egy olyan sajátos légkört, amelyben a szakmai igényességnek és az emberi odafigyelésnek fenntartható és megtartó aránya érvényesül. S ez az érték éppen azzal válik még szembetűnőbbé, hogy tanítványaink/hallgatóink családi, foglalkozási hátterét sújtja ma legjobban a 90-es évek rendszerváltása nyomán elindult gazdasági és társadalmi átalakulás. A felnőttoktatás mellet a felnőttképzés a szakmai képzések területén ma már rendkívüli fontossággal bír. A felnőttképzések adnak lehetőséget a szakmai karrier megvalósításához, a szakmaváltásokhoz. Ezzel is biztosítva a munkaerő-piacon való aktív részvételt. A kollégium alapvető célja a tanulás segítése és élettér adása a lakóknak. Sokféle szükségletrendszer kielégítéséhez kell hátteret és bázist biztosítani. Az egyesített kollégiumi szervezeti egység küldetése kettős: – a kollégisták identitástudatának formálása, a közös értékek megteremtése, – valamint a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában megfogalmazott célkitűzések és követelmények megvalósítása. A nevelési – oktatási és képzési rendszer felépítése a szakmai képzéseket folytató intézményegységekben 9-10. évfolyamokon: általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása, szakmai alapozó oktatás, illetve a kerettantervben meghatározott szakmai orientáció folyik. 9. évfolyamon szakképzést elősegítő kompetencia alapú felzárkózató oktatás van. – Ennek kertében alapkészségek fejlesztése, szocializáció, pályorientáció és szakmai alapozás történik. A pedagógiai koncepció sajátossága, hogy speciális szempontként a kompetencia-alapú fejlesztést, ezen belül is a szakképzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciák megszerzését teszi lehetővé. 9-12. évfolyamokon: érettségire való felkészítés /közép-emelt szintű 2004/. Szakmai előkészítő tantárgyak: elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás, középfokú nevelés – oktatás, valamint a szakképesítési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik. 11-13. évfolyamokon: szakiskolában szakmai vizsgára való felkészítés. 13-14-15. évfolyamokon: szakmai vizsgára való felkészítés középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések körében.

12

Pedagógiai Program

2.1.2. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka céljai Comenius együtt valljuk: "Az ember minden, mert mindenné lehet". Az emberben fogantatásától kezdve benne van a fejlődés lehetősége. Egyéni adottságai csak az alapot jelentik, a környezeti hatások azok, amelyek kibontakoztatják, serkentik, vagy gátolják fejlődését. Mi hiszünk az ember fejlesztésének lehetőségében. Ha tanítványaink egészsége kielégítő, olyan készségeket és képességeket fejleszthetünk ki bennük, amelyekkel magas szinten képesek választott szakmájukat, pályájukat gyakorolni. Iskolánk értékrendszerét alapvetően az emberközpontú beállítódás határozza meg. Az intézmény végső célja átörökítendő kulturális, általános és szakmai értékek/attitűdök/ közvetítése, kialakítása, általános és szakmai műveltségbeli tudás nyújtása, a személyiség képességeinek kifejlesztése, az érzelmi műveltség fejlesztése. Az intézményi pedagógiai munka célja segíteni a tanítványokat abban, hogy a nevelés önneveléssé, önvezetéssé alakuljon át és így az általános műveltség helyébe egyéni műveltség lépjen. Tanítványaink legyenek fogékonyak a társadalmi problémák iránt, váljanak felelős állampolgárokká. Értékrendszerünk másik alapja a tanulóközpontúság. Tanulóink fejlesztése, kiegyensúlyozott, egészséges személyiségű emberré formálása tantestületünknek fontos. Ezért szervezett személyiségfejlesztő foglalkozásokkal, tanulóinkra való állandó odafigyeléssel, problémáik megoldásában való segítségnyújtással, egy kölcsönös tiszteleten alapuló tanár-diák kapcsolat kialakításával formáljuk őket. A kreativitás, mint érték, intézményünkben a tanulók és a pedagógusok vonatkozásában is igen fontos. Valamennyi speciális kompetencia sajátos produktumainak első példányai tág értelemben vett alkotás eredményei, ennél fogva valamennyi speciális kompetenciának az alkotóképesség az általános alapja. Az alkotás tanítása, az alkotóképesség fejlesztése a pedagógia ősi ellentmondása. Az alkotás önálló tevékenységet feltételez: azt, hogy mit és hogyan kell tenni, magának az alkotónak kell megoldani. Az alkotóképesség a meglévő speciális tudás készletéből szervezi az alkotás folyamatát. Ezért egyfelől szükség van az alkotóképesség működésének feltételét képező speciális tudás tanítására, elsajátítására, másfelől arra, hogy a tanulók rendszeresen végezzenek alkotó tevékenységet. A pedagógusok esetében azért érték a kreativitás, mert a versenyhelyzet, a képzési struktúra változása, a környezeti kihívások aktív fejlesztő munkát igényelnek tőlük. Egyben a szakmai tárgyak tanításának alapfeltétele is. Kiemelt pedagógiai célunk a környezet megbecsülése, a környezeti nevelés, az egészséges életvitel terjesztése, az egészséges életmódra, a családi életre nevelés. Értékközvetítő pedagógiánkkal szeretnénk fejleszteni a kulturális alaptevékenységet, a személyiség kultúra iránti igényét. Fontos feladatunk a tanulás tanítása, a tanulási készségek kialakítása. A munkához való tisztességes viszony, a megfelelő munkakultúra értékrendszerünkben szintén vonatkozik tanulóra és tanárra egyaránt. Pedagógusaink a szaktudást rendkívül fontosnak tartják. Saját önbecsülésük, tanítványaik előtti tekintélyük alapjának tekintik. Ehhez szorosan kapcsolódik az innováció, az újítás, a változásokhoz való alkalmazkodás képessége, mint érték. Csak magasan képzett, önmagát állandóan fejlesztő ember képes újítani, a változásokból adódó kihívásoknak megfelelni. 13


2.1.3. Az intézmény célrendszere (1. sz. ábra) Stratégiai cél Intézményünk szűkebb és tágabb környezetének kihívásaira megfelelő válasz adása képzéseink segítségével. A környezet állandó monitorozása, a fejlődési tendenciák elemzése. (Környezeten értjük a munkaerő-piacot, ezen belül is elsősorban a szakmai képzéseinkhez kapcsolódó tendenciákat, valamint a tanulók és szüleik igényeit, céljait. Ezek mellett mindazon szervezetek – regionális fejlesztési és szakképzési bizottság, fenntartó, szakmai módszertani központok, szakminisztériumok – által megfogalmazott, a szakképzést érintő célkitűzéseket.) Az iskola általános célja Az iskola felkészíti tanulóit az érettségi vizsga és az OKJ-s szakmai vizsgák követelményeinek teljesítésére. A tanulókat felkészíti az idegenforgalmi és vendéglátó, közgazdasági, pénzügyi, kereskedelmi, marketing üzleti adminisztráció, ügyviteli, környezetvédelmi és mezőgazdasági, egészségügyi és szociális ellátás szakmáira, valamint az SZFP program keretében szakképzést előkészítő kompetencia alapú felzárkóztató oktatás területeire. Biztosítja az alapműveltség - elsősorban a humán orientáció – megszerzését. A kollégiumi neveléssel segíti a szakmai és általános célok elérését, a tanulók személyiségének fejlesztését. Felnőttképzéseiben és a felnőttoktatásban maximálisan figyelembe veszi és alkalmazza az andragógia alapvető elveit és módszereit.

ÁLTALÁNOS KÉPZÉS

SZAKKÉPZÉS

FELNŐTTKÉPZÉS, FELNŐTTOKTATÁS

NAT

oktatás

KOLLÉGIUMI NEVELÉS

nevelés oktatás

SZERVEZETI CÉLOK

nevelés

Minőségügy esélyegyenlőség

1. sz. ábra: az intézményi egység célrendszere

14

Pedagógiai Program

Elsődleges célok

a) Oktatási célok (az iskola többfunkciós voltából eredően a különböző funkciókhoz kapcsolódóan): Szakközépiskola és gimnázium – a NAT-ban megfogalmazott

kulcskompetenciák

további

fejlesztése

(kulcskompetenciák: – anyanyelvi kommunikáció, – idegen nyelvi kommunikáció, – matematikai kompetencia, – természettudományos kompetencia, – digitális kompetencia, – hatékony, önálló tanulás, – szociális és állampolgári kompetencia, – kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, – esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség.)

– – – – – –

felkészítés az egész életen át tartó tanulásra – a tanulás tanítása a tanulók önismeretének fejlesztése nemzeti kultúránk értékeinek megismertetése az európai azonosságtudat fejlesztése, az egyetemes kultúra legjellemzőbb eredményeinek megismertetése a gazdaság alapvető összefüggéseinek megértetése felkészítés az érettségi vizsgára

Szakképzés (iskolai rendszerű nappali, felnőttképzéseink) – – – – – – – – –

a szakmai kompetenciák elsajátíttatása holisztikus emberszemlélet kialakítása a gazdaság világában való eredményes szerepvállaláshoz szükséges ismeretek elsajátíttatása felkészítés az egész életen át tartó tanulásra – a tanulás tanítása szakmai idegen nyelv tanítása szakmai alapozás az iskolarendszerű szakképzésre a szakmai karriertervezéshez és megvalósításhoz szükséges tudás elsajátíttatása az európai és Európán kívüli kultúrák jellemző elemeinek megismertetése a minőségügyi elvek érvényesítése az oktatási folyamatban

b) Nevelési célok – – – – – – – – – – – – – –

a tanulóközpontú szemlélet folyamatos erősítése a kölcsönös tiszteleten alapuló tanár-diák kapcsolat erősítése a személyiség folyamatos fejlesztése az önismeret fejlesztése, a pályaválasztás/pályakorrekció segítése a demokratizmus erősítése közösségfejlesztés a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése a tehetség, képesség kibontakozását segítő nevelési módszerek alkalmazása gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő nevelési módszerek alkalmazása – esélyegyenlőség segítése a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek folytatása környezettudatos magatartásra nevelés a testi és lelki egészségre való törekvés, egészségfejlesztésre nevelés a lelkiismereti szabadság tisztelete 15


– – – – – – –

a másság elfogadása, tolerálása, az előítéletesség csökkentése a diszkrimináció minden formájának tagadása az alapvető erkölcsi és viselkedési normák betartása a munkában való megbízhatóság kifejlesztése, erősítése a tanulókban együttműködésre, team munkára nevelés a bizonytalanság kezelésének képessége a munkaerő-piaci aktív részvételre törekvés

c) Szervezeti célok – áttételesen kapcsolódnak a pedagógiai programhoz, amennyiben befolyásolják a nevelő-oktató munkát. – – –

az integrált intézményegységekkel való kapcsolat kialakítása, fejlesztése az intézmény szervezeti kultúrájának kialakítása a minőségügyi célkitűzések megvalósítása

A célrendszerben megfogalmazottak eléréséhez kielégítő gazdasági feltételek is szükségesek.

16

Pedagógiai Program

2.1.4. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka feladatai A humán középiskolai képzés kereteiben a NAT által maghatározott kulcskompetenciák fejlesztése, valamint a kiemelt fejlesztési feladatok ellátása. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. A Nemzeti alaptanterv szellemében a tanítás a tanulók tanulásának szervezése, tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. Az a pedagógus, aki jól ismeri tanítványai motivációit, képességeit, érdeklődéseit és tanulási szokásait, eredményesen tudja megoldani a tanulásszervezéssel kapcsolatos feladatait. A tanulásszervezés optimális megoldásához persze nem elég a képzett pedagógus, szükség van a pedagógiai infrastruktúra széles választékára: könyvekre, nyomtatott tananyagokra, kísérleti felszerelésekre, informatikai programokra, programcsomagokra, interaktív eszközökre. A kompetencia alapú oktatás módszertanának elsajátíttatása, továbbfejlesztése, a tanuló önálló tevékenységének elősegítése, a tanulás menedzselése ma már kötelező. A pedagógusok részéről attitüd váltást sürget, amire fel kell készülni, új módszertani és technikai ismeretekre is folyamatosan szert kell tenniük. A tanítási-tanulási folyamatban igényeljük és meg kívánjuk teremteni a tudatos tanulói aktivitást, ezzel is ösztönözve az önálló ismeretszerzésre való igény és képesség kialakulását. A nevelőmunka meghatározója, hogy segítjük a tanulókat önismeretük alakításában, személyiségük fejlődésében és gazdagodásában. Fontos a szakmacsoportos alapozó tantárgyak óraszám- és tartalmi változásának a megvalósítása, ezzel a szakmai képzésekbe való beszámítási lehetőségek kiaknázása. A humán szakközépiskolai képzés tartalmának beszámításával a szakmai képzésekbe, a szakmai képzések időtartamának egy tanévvel való csökkentése. A beszámíthatóság következtében egy „tanulóbarát” és költségkímélőbb szakmai képzés megvalósítása. Elengedhetetlen a szakképzés és az OKJ fejlesztési folyamata eredményeinek beépítése az intézményegységek szakmai képzéseibe. A moduláris szerkezetű képzésszervezés megvalósítása érdekében a szakmai tanárok folyamatos képzése, együttműködésük erősítése. A helyi oktatási programok elkészítése, folyamatos fejlesztése. A szakmai oktatási programokban megjelenő „szabad sáv” tartalommal való megtöltése, figyelemmel az iskola intézményegységeinek sajátosságaira és jövőképére. Az iskolai speciális programok fejlesztése, összeállítása. Kívánatos az andragógia alapelveinek és módszereinek alkalmazása a felnőttoktatás és a felnőttképzések területén. Tanórán kívül is lehetőséget teremtünk Magyarország és Kecskemét kulturális hagyományainak és természeti sajátosságainak megismerésére. Az értékek felismerésével, a magyarságunkból következő szokásaink őrzésével, ápolásával kívánjuk erősíteni a közösséghez, a nemzethez tartozás érzését és tudatát. Az idegen nyelvek ismerete és a konvertálható informatikai tudás már a közeljövőben sem lehet csupán cél, inkább – a felgyorsult modernizáció és a globalizáció kihívásainak következtében – eszköz az információszerzéshez és az életben való boldoguláshoz.

17


Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Németh László Általános Iskola és Gimnáziumban folyó nevelő-oktató munka feladatai a fentiek mellett: Alapkoncepció, hogy az intézményegysébe kerülőknek a felnőttoktatásra jellemző előképzettségi, készség- és képességbeli több-kevesebb hiányosság kiegyenlítése és/vagy kompenzálása érdekében, a jogszabályokban előírt ismeretanyagot csak a legszükségesebb területeken és esetekben növeljük (azaz nem élünk a tananyagtervezés kb. 20 %-nyi szabadságával), mert a gyakoroltatásra, a készség- és képességfejlesztésre fordított többletidő adhatja diákjaink többsége számára az érettségi vizsgakövetelményeknek való megfelelés lehetőségét. A képzési folyamat tartalmi oldalát a humanista értékek középpontba állítása és a műveltségi elemek egyensúlya jellemzi. Ezen belül kiemelésre érdemes: – a problémamegoldó gondolkodás és a kognitív képességek fejlesztésének érdekében a kötelezőnél magasabb óraszámú matematikaoktatás, – két idegen nyelv (felnőttoktatásban egy) használható szintű tudásának elérése, – a művészeti, zenei, esztétikai és testi nevelés hatásának erősítésére a tanórán kívüli lehetőségek fokozottabb kihasználása, illetve a tanulók erre irányuló motiválása.

18

Pedagógiai Program

2.1.5. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eszközei A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira. Az intézmény céljainak megvalósításához az alábbi eszközök alkalmazását tartja a legfontosabbnak: – Humán szakközépiskolai és gimnáziumi képzéseinkben a kulcskompetenciák fejlesztését segítő kooperatív tanítási-tanulási módszerek alkalmazása és a tanulók egyéni tanulási képességének fejlesztése. Ezeknek a módszereknek az alkalmazása a szakmai képzéseinkben is szükségszerű, mivel a team munkára, együttműködésre nevelést is elősegítik. Mindezekhez szükséges a pedagógusok szemléletformálása, a tanulást segítő, menedzselő filozófia elterjesztése és alkalmazása. – A tanulási képesség fejlesztését a tanulás-technikai tréning és tanácsadás segíti a szakközépiskolai képzéseink során. – A rendszeres és tervezett tudásszint mérés alkalmazása elengedhetetlen. Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. – Szakmai képzéseinkben a moduláris rendszer teljes mértékű bevezetése. A moduláris rendszer adta lehetőségek – szakmák közti átjárhatóság, a formális, informális és non formális úton megszerzett tudás beszámítása, ezáltal a szakmai karriertervezés- és építés idő- és költségkímélő megvalósítása, az aktív munkaerő-piaci részvétel feltételeinek biztosítása – kihasználása a tanulók érdekeinek maximális figyelembe vételével. – A szakmai képzések kompetencia profiljaiban megfogalmazottak elsajátításának eszköze a területi gyakorlat. Szakmai képzéseink gyakorlatait tanulóink az intézményegységek és a gyakorlati helyek közti együttműködési megállapodás, illetve tanulószerződések alapján töltik le. A gyakorlóhelyekkel intézményegységeink már régóta nagyon jó munkakapcsolatban vannak, ami garancia a gyakorlati követelmények teljesítésére. Gyakorlóhelyeinken gyakorlatvezetők és szakoktatók, valamint diplomás szakemberek segítik tanulóinkat a szakma elsajátításában az ismeretek, tapasztalatok közvetítésével. Az elméleti képzés és a gyakorlati követelmények összehangolására folyamatosan törekszünk. – A szakképzés fejlesztési folyamat eredményeként bevezetésre kerülő szakmai képzések lehetővé teszik a munkaerő mobilitását az Unión belül is. A szakképzések keretében tanított idegen nyel további segítséget jelent mind az itthoni, mind az uniós munkavállalásra. Szakmai képzéseink közül az ápoló képzés teljes mértékben megfelel az EU-s elvárásoknak és az EU területén teljes értékű szakképesítésként fogadják el. – A rész-szakképesítések segítséget adnak azoknak a tanulóknak a munkaerő-piaci részvételre, akik valamilyen okból eredően nem képesek egy tanulási ciklusban szakképesítést szerezni. A modularitás lehetővé teszi számukra, hogy később teljes szakképesítést is szerezzenek. – Felnőttképzéseinkben résztvevő tanulóinkat egyéni tanulási program kialakításával segítjük tanulási céljaik elérésében. A jövőben modulok indítását is tervezzük, amelyek teljesítésével új szakmai tudást, vagy akár új szakmai képzettséget is lehetséges szerezni. (2. sz. ábra) – Tervezzük a felnőttképzéseinkhez e-/b-learning fejlesztését. A távképzés további lehetőséget teremthet a különböző szakmaterületeken dolgozó munkavállalóknak szakmai karrierjük megvalósítására. 19


– –

– – –

A karriertervezést, a társas hatékonyságot és a munkaerő-piaci tájékozódást segítő tapasztalati tanuláson alapuló tréningsorozatot beépítettük néhány szakmai képzés „szabad sáv”-ja keretébe. Az önismeret és a kommunikáció fejlesztését szolgáló tréningek beépültek szakmai képzéseinkbe. A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kell kapnia az önismeretnek, az erős és gyenge pontok felismerésének, a fejlett és reális önértékelésnek, az önbizalom erősítésének, a kezdeményező és vállalkozó készségeknek, az ítélőképességnek, az erkölcsi és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia kialakításának. A másság iránti tolerancia fejlesztése érdekében ismereteket adunk és attitüdöt formálunk a szakképzések „szabad sáv”-ja keretében. Tanulóink teljesítményének korrekt pedagógiai értékelése segíti fejlődésüket, visszajelzést ad számukra és a pedagógusok számára is a tanulmányi munka haladásáról, feltárja az esetleges hiányosságokat. A pedagógiai-oktatási cél határozza meg a módszerválasztást. A jövőben még szélesebb körben alkalmazzuk – a céloknak megfelelően megválasztva – a tanulást segítő, az önálló probléma megoldási készséget fejlesztő, a tanulói aktivitást igénylő módszereket (problémaorientált oktatás, projekt módszer, kooperatív módszerek, m-learning, stb.). Ezeken kívül a – szenzitív pedagógia – érzelmi minták közvetítése élménygazdag helyzetek megteremtésével – viselkedési minták közvetítése, példamutatás – az egyéni, kiscsoportos és nagycsoportos, tömeges hatás megfelelő alkalmazása – akciók – irodalmi, képzőművészeti pályázatok, kiállítások – terepi formák segítik pedagógiai céljaink elérését.

A szakmai karriertervezés, karrierépítés és a moduláris képzési rendszer összefüggései Tanulási utak

modul Tudás gyarapítása modul modul modul modul

Modul Modul Modul Modul Meglévő ismeretek

Képzés keretében sajátítja el a tanuló

+

modulvizsgák modulvizsgák

Modul Modul

modulvizsgák 2. sz. ábra

20

Szakmai vizsga

Szakmai vizsga

Pedagógiai Program

2.1.6. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eljárásai (3. sz. ábra) A nevelő-oktató munka eljárásait több módon csoportosíthatjuk. Ide tartoznak a képzések szervezésére vonatkozó eljárások, a tanításhoz kapcsolódó, a gyakorlati oktatáshoz és a pedagógiai értékeléshez kapcsolódó eljárások. Valamint a személyiségfejlesztés egyéb területeihez és az intézmény minőségügyéhez kapcsolódó eljárások.

Az iskolában folyó oktató-nevelő munka eljárásai

Szervezési Szervezési eljárások eljárások

Képzés szervezési Képzés szervezési eljárások eljárások

Vizsgaszervezési Vizsgaszervezési eljárások eljárások

A pedagógiai A pedagógiai értékeléshez értékeléshez kapcsolódó kapcsolódó eljárások eljárások

Gyakorlati Gyakorlati oktatáshoz oktatáshoz kapcsolódó kapcsolódó eljárások eljárások

Tanításhoz Tanításhoz kapcsolódó kapcsolódó eljárások eljárások

Tanóra Tanóra szervezési szervezési eljárások eljárások

A tanulók A tanulók személyiségszemélyiségfejlesztéséhez fejlesztéséhez kapcsolódó kapcsolódó eljárások eljárások

Demonstrációs Demonstrációs gyakorlatok gyakorlatok szervezése szervezése

Tantárgyi Tantárgyi értékelés értékelés

Területi Területi gyakorlatok gyakorlatok szervezése szervezése

Moduláris Moduláris értékelés értékelés

Vizsgák Vizsgák értékelési értékelési eljárásai eljárásai

3. sz. ábra

21

Az intézmény Az intézmény minőségügyéhe minőségügyéhez kapcsolódó kapcsolódó eljárások eljárások

Minőségügyi Minőségügyi folyamtok folyamtok eljárásai eljárásai


2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés a neveléssel, oktatással foglalkozó intézmények alapvető feladata. A tanítási-tanulási folyamat kapcsán fejlődik a tanulók tudása, változik gondolkodásuk. (Tudáson értjük az ismeretek és az operátorok – szokások, készségek, jártasságok, képességek együttes halmazát.) A személyiségnek nemcsak a kognitív és a pszichomotoros összetevőit célozzuk meg, hanem az affektív szférát is. Különösen fontos ez a kompetenciák kialakítása és fejlesztése során, mivel a kompetenciák harmadik elemének, az adott szakma gyakorlójától egyre inkább elvárt attitüdöknek a fejlesztése még nem rendelkezik olyan hagyományokkal, mint a kognitív és pszichomotoros tulajdonságok esetében jellemző. A NAT olyan értékrendszert közvetít, amelyek elvezetnek azokhoz a kívánatos személyiségjegyekhez, amelyek alapjai lehetnek a tudás alapú társadalomnak. Amelyek segítik a demokratizmust, humanizmust, az egyén tiszteletét, lehetővé teszik az alapvető közösségek együttműködését, a szolidaritást és a toleranciát. A személyiségfejlesztés alapja az önismeret. A szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztésével, az énkép és az önismeret fejlesztésével alapot teremt a személyiség további fejlődéséhez és az önfejlesztéshez is. A gyakorlati képzések segítik tanulóink szakmai identifikációját. A gyakorlatot vezető szakemberek példája alapot adhat a hivatástudat kialakulására és elmélyülésére. A gyakorlatok során fejleszthető a munkában való megbízhatóság, az együttműködési készség, a team-ban való munkavégzés készsége, valamint azoknak az elvárt attitüdöknek a fejlesztése, amelyek a szakmai kompetenciák részét képezik. Intézményegységeink szakmai képzései lehetőséget adnak arra is, hogy az „Életpálya tervezés” c. programot bevezessük, amely segít a bizonytalanság kezelésének képességét fejleszteni, a munkaerő-piaci aktív részvételre törekvést kialakítani. Különösen alkalmasak erre felnőttképzéseink. Képzéseink minden formájában szükséges az alapvető erkölcsi normák és viselkedési szabályok közvetítése tanulóink felé. A szakmai beválóság másik alapja a megfelelő kommunikációs készség. Fejlettsége a jó interperszonális kapcsolatok alapja. A közvetlen emberi kommunikáció középpontjában az ember nyitottsága, változékonysága, összekapcsoltsága áll, vagyis az a tény, hogy a másik ember igen nagy befolyást gyakorol ránk, számtalan szállal, kommunikációs csatornával kötődik össze minden lelki folyamatunk más emberekkel, és a személyiség állandó fejlődésben, változásban lévő eleven dinamizmus. A kommunikáció elmélete a szociális viselkedés leglényegesebb szabályszerűségeit képes megragadni, és feleletet ad az emberi kapcsolatok fejlődésének és zavarainak égető problémáira. Ma már alapvető követelmény a kommunikációs ismeretek magas szintje. Szakmai követelménymoduljaink, tananyagegységeink tartalmazzák ezeket az elemeket, pl.: „Interakció az egészségügyi ellátásban” c. követelménymodul. A problémamegoldó készség mai világunkban az élet minden területén egyre inkább szükségessé válik. A változásokhoz való alkalmazkodás alapja a probléma felismerése, azonosítása és a megoldások keresése, a megoldás kivitelezése. A munkaerő-piaci aktív jelenlét is folyamatos problémaérzékenységet és megoldási képességet feltételez. Ezt segíti a probléma alapú tanítási-tanulási módszer alkalmazása, valamint a szakmai képzéseinkben megjelenő folyamatszemlélet és tervezés. Iskolánk nagy hangsúlyt helyez a testi nevelésre. Szakközépiskolásainknak és nappali tagozatos szakképzéseinkbe járó tanulóinknak is testnevelés órákat építettünk be a képzésbe. 22

Pedagógiai Program

Tanulóink pályaválasztását ill. pályakorrekcióját segítjük: – az intézményen belüli szakmaváltoztatás lehetőségének megteremtésével, – pályaválasztási tanácsadási szolgáltatás biztosításával, – más intézményből/intézményegységből átlépő tanuló már megszerzett ismereteinek beszámításával. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási óra. Iskolánk a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartja a tanulók motiválását, a differenciálást, a tanulói aktivitást. – A tanulói motiváció célja, hogy felébresszük bennük azokat az indítékokat, amelyek a tanulásra, a munkára ösztönöznek. – Kiemelten fontos a differenciálás, amely során a pedagógus a lehetőségekhez mérten igazodik a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez. A differenciálás megvalósításához alkalmazott szervezeti formák: Egyes tantárgyaknál (a humán szakközépiskolánál az egyes érettségi tantárgyak esetében) évfolyamszintű, képesség szerinti csoportbontás. A tanítási órák egy részében az egyéni képességekhez igazodó önálló és csoportos munka. – Hozzá kell járulni az életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez: a környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítására, a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetésére, emlékeinek tiszteletére, ápolására, megbecsülésére, az alapvető állampolgári jogok megismertetésére. A diákok személyiségének fejlődését elsősorban az osztályfőnök hivatott nyomon követni, aki a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás révén is segíti a tanulók egészséges lelki fejlődését, pszichikai egyensúlyát. Az egy osztályban tanító tanárok rendszeres megbeszélései jó alkalmat teremtenek arra, hogy képet kapjanak az egyes osztályokról, ill. diákokról. A tapasztalatok kicserélése mellett ez módot teremt az osztályra vonatkozó közös stratégiák megfogalmazására is. A tapasztalatokat és a további célokat a szülőkkel is ismertetjük a szülői értekezletek, valamint a fogadóórák keretében. Fontosnak tartjuk, hogy minden esetben sor kerüljön a fejlődési pontok kimutatására, és a problémák megoldására tett javaslatok is elhangozzanak.

23


2.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának a személyiségfejlesztés mellett második alapvető feladata. Ezek a feladatok nem köthetők egy műveltségi területhez, tantárgyhoz. Ezek az intézmény értékrendszerének/értékközvetítéséhez kapcsolhatók. Intézményünk értékrendszerének elemei adják nevelési céljaink egy részét. Ezek közé tartoznak – Az erkölcsi ismeretek átadása – az általánosan művelő képzésünkben és szakmai képzéseinkben is helyet kapott az általános és a szakmai etikai normák megismertetése, az erkölcs tartalma, hatása, kapcsolata a jogrendszerrel (pl.: a 2321-06 azonosító számú követelménymodul: Interakció az egészségügyi ellátásban tananyagegysége: Etikus, jogszerű kommunikáció címmel) –

Az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség – „Másság és tolerancia az egészségügyben” címmel akkreditált továbbképzési anyagot beépítjük az egészségügyi szakmai képzéseink szabad sáv tartalmába. A másság elfogadására és toleranciára nevelést segíti a multikultúrális értékek megismertetése, a fogyatékkal élők segítése, elfogadása, felvétele intézményünkben folyó képzéseinkbe.

–

A testi és lelki egészség megőrzésére, az egészségfejlesztésre külön programot dolgozott ki intézményünk, melynek része a drogprevenció is. A bűnmegelőzés segítése érdekében tanévenként két alkalommal előadást tart rendőrségünk ifjúságvédelmi csoportjának munkatársa intézményegységeink tanulóinak.

–

A család és a közösségi kapcsolatok elmélyítése érdekében rendszeresen fogadóórákon és szülői értekezleteken tartjuk a kapcsolatot tanítványaink szüleivel. A szülők egyéni megkeresését is szívesen fogadják tanáraink és igyekeznek segíteni a felmerülő problémák megoldásában. Nyílt napokra, tanévnyitóra, tanévzáró, oklevélosztó ünnepségre, szalagavató bálra és ünnepségre, a ballagásra, fontos szakmai tájékoztatókra a tanuló mellett a szülőket is meghívjuk. Képzéseinkben ismereteket adunk át a családról. A család szerepéről, fejlődésről, fontosságáról az általános és szakmai képzéseinkben egyaránt. (pl.: ápoló képzés oktatási programjában a 0.1.1.2. azonosító számú Társadalomismeretek c. modul szociológia c. tantárgya keretében)

–

A névadó emlékének ápolása, ünnepségek rendezése és díjak átadása szintén a közösségfejlesztés alapvető eszköze. Mindegyik intézményegység él ezzel a lehetőséggel és komoly hagyományokat ápolnak. A rendezvényeken megemlékezéseket tartanak, díjakat adnak át az erre érdemes tanulóknak, pedagógusoknak, és változatos programokkal teszik emlékezetessé ezeket az ünnepi napokat, heteket.

–

Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskolájában már hagyománynak tekinthető az évente megrendezett Szent-Györgyi Bál, amelyre a szülőket, iskolánk támogatóit, fenntartónk képviselőit hívjuk meg. A rendezvény segíti a szülőkkel való kapcsolatunkat és más közösségek is megismerik intézményegységünk életét. Barátságos, kellemes keretek közt tudunk találkozni egymással és ennek tapasztalataink szerint, speciális közösségformáló ereje van.

24

Pedagógiai Program

–

A tanulói közösségek megszervezése, irányítása. A tanórákhoz és tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, ezek életének tudatos, tervszerű nevelő fejlesztése. Ennek jó példája az intézményegységekben évente megrendezett „Diáknap” és a hozzá kapcsolódó programok: pl.: tanár-diák mérkőzések, stb.

–

A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. A tanulói közösségek irányításával a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz – a 14-18 éves korú szakközépiskolások és az érettségire épülő szakképzésben a 18 év felettiek esetében. A tanulóközösségek fejlesztését szolgálják az ünnepeink (iskolai, nemzeti és egyéb) megünneplésének megszervezése, az ünnepi műsorok összeállítása és megvalósítása. Az intézményi szintű ünnepségek megrendezésének feltételeit és módját az Igazgatótanács dönti el.

–

Az önkormányzás képességének kialakítása. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel és anélkül is tudjanak maguk elé célt kitűzni és a cél elérése érdekében összehangolt módon dolgozzanak, valamint az elvégzett munkát értékelni tudják. Az önkormányzás képességét fejleszthetik és gyakorolhatják tanulóink a Diákönkormányzat keretein belül. A Diákönkormányzat feladata a tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviselete, a tanulók tanórán kívüli, szabadidő tevékenységének szervezése, segítése. A Diákönkormányzat munkáját intézményegységenként minden osztályban megválasztott osztálytitkárokból álló DT, a Diákönkormányzat vezetősége irányítja és az intézményegység vezető által megbízott pedagógus segíti. Intézményi szintű Diákönkormányzat is szervezhető az SzMSz előírásainak megfelelően.

–

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése úgy, hogy a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódjanak, azokban aktívan részt vegyenek és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtsenek. Pl.: udvarrendezési és parkrendezési akciók, osztályterem kifestése, mint az egészséges környezetért való küzdelem és szemléletformálás eszközei is egyben. Ezek a munkák rendkívül erős közösségformáló erővel bírnak, élményeket adnak a tanulóknak.

–

A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok keresésében. Fontos a szerepe és a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek.

–

A tanulóknak ismerni kell a tágabb közösségek területeit is (NAT). A hon- és népismert mellett, az európai azonosságtudatot is ki kell alakítani az egyetemes kultúra bemutatása, tisztelete mellett.

25


–

A közösségek egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. A tanulói közösségekre jellemző az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

26

Pedagógiai Program

2.4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységekre a szakközépiskolai és időnként a szakmai képzéseink során is szükség van. Az ilyen problémákkal küzdő tanulóink segítésére az alábbi tevékenységek közül tudunk választani: – kapcsolattartás az általános iskolákkal, – az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, – felzárkóztató órák, foglalkozások, – differenciált oktatási módszerek alkalmazása, – individuális nevelési módszerek alkalmazása, – a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai, – a családlátogatások, a szociális háttér megismerése, – kapcsolattartás segítő szakemberekkel (pszichológus, szakorvos), – szakértői vélemény alapján a tanuló a) egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesíthető az értékelés, minősítés alól, b) az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett – a vizsgaszabályzatban megjelölt módon – másik tantárgyat választhat, c) az érettségi, osztályozó, különbözeti és javítóvizsgákon számára hosszabb felkészülési időt biztosítunk, írásbeli esetén lehetővé tesszük az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (pl. számítógép) használatát, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, d) a tanuló tanulmányait magántanulóként folytathatja. Ha a tanuló tanulmányait szakértői vélemény alapján magántanulóként folytatja, a közoktatási törvény 120§ az irányadó az eljárási rendben. Felnőttképzéseink során előfordul, hogy a tanulónak nem alkalmas az adott tanulási időszak tanulmányai folytatására, vagy befejezésére (terhesség, hosszabb betegség, családi problémák, munkahelyi gondok, stb. miatt). Ebben az esetben alkalmazott eljárásaink: – a felnőttképzés területén magántanulói státusz biztosítása, – egyéni tanulási terv készítése, – lassúbb haladási ütem (a moduláris szerkezet adta lehetőség: későbbi bekapcsolódás a modul tanulásába egy másik képzési ciklusban, a már meglévő ismeretek beszámítása) biztosítása.

27


2.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tehetség1, képesség kibontakoztatásának segítése az iskola speciális feladata. A tehetség korai felismerése nem öncél, hanem a kiemelkedő képességű tanulók megfelelő fejlesztése a fontos. A képességfejlesztés mellett legalább olyan fontossággal bír a szociális beilleszkedés, a megfelelő önértékelés kialakulásának segítése. Fontos, hogy a tanuló különleges képességei ne váljanak beilleszkedése gátjává. Emellett számos nevelési gond is mutatkozhat a tehetséges tanulókkal kapcsolatosan. Alapvető probléma az osztálykeretben történő foglalkoztatás megoldása, hiszen a sokoldalúság-szétszórtság problematikája, az unalom, türelmetlenség, az érdektelen feladatok elutasítása, az órák zavarása, állandó kérdezősködés, túlterhelés, alulteljesítés, elszigetelődés a társaktól, egyenlőtlen fejlődés sok esetben tapasztalható. A tehetség vonatkozásában megkülönböztethetjük az iskolai és a kreatív tehetséget. Az iskolai tehetség jól mérhető, míg a kreatív tehetség teljes egészében csak felnőtt korban bontakozik ki. A kreatívan tehetséges tanulók kiemelkedő képességei nehezen felismerhetők, mert gyakran a szabadidős tevékenységekben jelentkeznek. A pedagógusoknak sok eszközük van a tehetséges tanulók fejlesztésre, de a legfontosabb a megérteni, segíteni szándékozó viszonyulás. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, mindenekelőtt magabiztos tanár-egyéniségre van szükség, aki rendelkezik humorérzékkel (problémás helyzetekben ez sokat segíthet), hivatástudattal, széleskörű pedagógiai-, módszertani kultúrával és képes a tanulók személyiségét elfogadni és tiszteletben tartani. A tehetség, képesség kibontakoztatását, fejlesztését segítő tevékenységeink: – az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, – a tehetséggondozó foglalkozások, – szakkörök, – diákszínjátszó kör, – versenyek, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb. iskolai és iskolán kívüli versenyek), – szabadidős foglalkozások szervezése (színház-, múzeum látogatás, stb.), – az iskolai/intézményegységi sportkör, – a könyvtár és az intézményegységek más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata (a tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után az iskola lehetőséget ad arra, hogy a létesítményt ill. eszközeit (pl.: számítógépterem, tornaterem, konditerem stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják), – pályaorientációs tevékenység, – a továbbtanulás segítése, – segítség adása pályázatok elkészítéséhez, – külföldi partnerintézményekbe tanulmányutak szervezése a tanulók számára, – a szakképzésben végzők számára az egyénnek megfelelő munkalehetőség keresése.

1

(Feldhusen gondolata: „Gyermek és serdülőkorban a tehetség olyan pszichológiai és testi adottságokat (prediszpozíciókat) jelent, melyek lehetővé teszik a tanulóévekben a kiemelkedő ismeretelsajátítást és teljesítményt, felnőttkorban pedig a magas szintű teljesítményt, alkotást.”)

28

Pedagógiai Program

2.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A Gyermekek Jogairól szóló Egyezményben, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglaltak megvalósítása érdekében a törvény egyértelművé tette valamennyi Magyarországon élő gyermek alapvető jogosultságait. Ehhez ad segítséget a gyermekjóléti szolgálatok rendszere, amelynek fontos és alapvető része az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi munka. Figyelemmel a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényre, amely 1997. november 1-én hatályba lépett, feladatunk a tanulók számára a szükséges segítséget megadni. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos fő feladatok: – prevenció, – együttműködés külső szervezetekkel, – az esetleges juttatások elosztása alapelveinek és eljárási rendjének meghatározása. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógusok – gyermek és ifjúságvédelmi felelősök - intézményegységenként végzik munkájukat. Az alapellátó hálózat első eleme az intézményegységi ifjúságvédelmi felelős, akinek szorosan együtt kell működni az Önkormányzattal, a Családsegítő Szolgálattal, az iskola orvossal. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladatai: – a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának segítése, – a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók kiszűrése, nyilvántartása (ennek érdekében minden tanév elején szociológiai jellegű vizsgálat készítése), – a tantestület tagjaival szorosan együttműködve kiszűrni a problémás vagy nehéz élethelyzetben élő gyermekeket, – veszélyeztetett illetve hátrányos helyzetű gyermekeknél családlátogatás, a szociális háttér megismerése érdekében, szükség esetén védő-óvó intézkedéseket javasolhatnak, – külső intézményekkel kapcsolattartás, együttműködés: pl.: Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámhatóság, Polgármesteri Hivatal, Nevelési Tanácsadó, – segítő szakemberek bevonása adott probléma megoldásához: pl.: pszichológus, pályaválasztási tanácsadó, orvos, – anyagi nehézségekkel küszködő tanulók esetén az osztályfőnök kezdeményezi a rászorulók számára pénzbeli támogatás vagy természetbeni juttatás megállapítását, – a szülők, tanulók tájékoztatása arról, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel és ott milyen segítséget kaphatnak, – a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázati, ösztöndíj lehetőségek figyelemmel kísérése, – aktív részvétel a drogellenes preventív illetve szűrő munkában, ennek érdekében szoros együttműködés kialakítása megfelelő szakemberekkel, segítő szervezetekkel, – a felnőtt korú tanulók tájékoztatása érdekképviseleti ill. jogszabályi lehetőségekről, – dokumentáció vezetése munkájáról és annak eredményéről, – az ifjúságvédelmet érintő jogszabályok és továbbképzések figyelemmel kísérése. Az érettségire épülő szakmai képzéseink, a felnőttoktatás és a felnőttképzés kereteiben részt vevő tanulóink esetében nem használjuk az ifjúságvédelem kifejezést, de igyekszünk minden téren segítségére lenni tanulóinknak. 29


Képzéseinkben részt vevő tanulóink egészségi állapotának karbantartására önkormányzatunk iskolaorvosi és iskola védőnői ellátást biztosít intézményünkben. (A felnőttoktatásban és a felnőttképzéseinkben részt vevő tanulóinkra nem vonatkozik ez az ellátás.) A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai: Az ellátás kiterjedhet az alapellátásra, amely megvalósulását illetően lehet 1. pénzbeli juttatások: 2. természetbeli juttatások: – A rászoruló tanulók számára az intézményegységi könyvtárból tankönyvek kölcsönzése. – Személyes gondoskodás, a tanulóval való rendszeres kapcsolattartás. – A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken. – A tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén a szabálysértési eljárás kezdeményezése. A Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola, Szakiskolája a fenti formák mellett a tanüzemben a gyakorlaton, hideg időjárás esetén, védőruhát kölcsönöz a tanulóknak.

30

Pedagógiai Program

2.7. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó tartós és végeleges lemaradás elkerülését célozza. A tanulási sajátosságokból és a szociokulturális háttér különbözőségéből eredő problémák tanulási kudarchoz vezethetnek. A tanulási kudarc nagyon lerontja az érintett tanuló tanulási motivációját. Tanulóink egy része sajnos kevés motivációval érkezik iskolánkba, tehát esélyes a tanulási kudarc megélésére. Ez egyaránt vonatkozik a szakközépiskolai és a szakmai képzéseinkre. A tudás, mint érték devalválódása következtében több alulmotivált tanulóval kell megszerettetni a szakmát és a tanulást. A tanulási kudarcok elkerülése érdekében a pedagógusok feladatai: – az egyéni képességek és tudásszint felmérése – az egyéni képességekhez igazoldó tanórai tanulás megszervezése – az egyéni foglalkozások – a felzárkóztató programok, foglalkoztatások – az iskolai/intézményegységi könyvtár, valamint az intézményegységek más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata – pályaorientációs/pályakorrekciós tevékenység - szakmai képzéseink moduláris szerkezete lehetővé teszi az iskolán belüli „szakmaváltást”, vagyis az esetleg nem kellően átgondolt szakmaválasztás esetén más szakra átléphet a tanuló. Erre elsősorban az alapozó modulok tanulási időszakában van lehetőség, de a Prior learning assessment and recognation (PLAR) módszer alkalmazásával későbbiekben is be tudjuk számítani a már tanult ismereteket, elsajátított készségeket. A kompetencia alapú, moduláris képzésekben az alapmodulok azonosak, így teljes mértékben beszámíthatók és átjárhatók. (4. sz. ábra) Ezeket a döntéseket a tanuló kérésére a szakmai vezető javaslatára az intézményegység vezetője hozza meg. – esetleges motiváció a kollégiumi ellátásban való részesülésre – rész-szakképesítés szerzésének lehetősége - szakképzéseink területén nagy segítséget jelent, hogy a jövőben rész-szakképesítést is szerezhetnek tanulóink, ha nem képesek/nem megfelelő a tanulási alkalom a teljes szakképesítés megszerzésére. Ennek segítségével bekapcsolódhatnak a munkaerő-piacba, és később akár teljes szakképesítést szerezhet. Képzések

Alapmodulok (első félév)

Interakció az egészségügyi ellátásban

Általános asszisztens képzés

Aszepszis, antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem Gyógyszertári asszisztens képzés

Első ellátás - elsősegélynyújtás

Gyógymasszőr képzés

Egészségmegőrzés, egészségfejlesztés 4. sz. ábra

31


2.7.1 Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése Intézményegységeinkben a sajátos nevelési igényű tanulókat integráltan neveljük mind a nappali mind a felnőttképzésünkben. Célunk: a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációjának, iskolai pályafutásának elősegítése a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történőintegrált- oktatásuk folyamán. A testi, érzékszervi, pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelésénél a 2/2005. (III.1.) OM rendelet Irányelveinek figyelembe vételével alakítjuk ki elveinket. A tanulókban akkor alakul ki reális, pozitív énkép, ha önmagához képest fejlődik, ér el sikereket. A tankötelezettség közoktatási törvényben előírt teljesülése kétféle módon valósítható meg. 1. mindennapi iskolába járással, együttneveléssel, 2. szülői kérésre magántanulóként. Szakértői vélemény alapján az iskola igazgatója/intézményegységvezető egyes tantárgyak, valamit tantárgyrészek alól a tanulót felmentheti. Az érettségi vizsgán ennek alapján mentesség illeti meg a tanulót, valamint a vizsgaszabályzatban meghatározott formában figyelembe veendő a tanulási sajátosság. A tantestület osztályozó értekezleten dönt a tanuló továbbhaladásáról a szakértői vélemény alapján megállapított órakeretben megvalósuló, a fogyatékosság típusához és fokához igazodó egyéni fejlesztési program évfolyamokhoz kötött követelményszint teljesítése alapján. A közoktatási törvény értelmében az osztálylétszám megállapításánál az érzékszervi fogyatékos tanulót 3 főként kell számításba venni. Az együttnevelés során a felsőfokú végzettségű pedagógus munkáját a fogyatékosság típusának megfelelő végzettségű gyógypedagógus segíti, aki a nevelési tanácsadó munkatársa. A rehabilitáció heti időkeretének a Ktv. 52.§ (6) pontja az irányadó. A szakértői javaslat szerint a felkészítés tanórán kívül történik. Az SNI tanulók fejlesztése: SNI típusa Kiemelt feladatok Módszerek, eszközök

Mozgáskorlátozott Optimális környezet kialakítása Laptop biztosítása, megfelelő magasságú asztal beállítása

Rövid távú cél

Akadálymentesítés biztosítása

Hosszú távú cél

Teljes értékű közösségi jelenlét biztosítása

Várható eredmények Ellenőrzés, számonkérés módja Ellenőrzési ciklus

Hallássérült A megértés és megértetés erősítése Vizuális csatornák előtérbe helyezése Tanórai foglalkozásba való bekapcsolódás elérése Önálló ismeretszerzésre felkészítés

Önmagához képest fejlődést mutat. Írásban több időt kap, a szóbeli ellenőrzést írásbeli váltja ki. Hetente, havonta

Hetente, havonta 32

Pedagógiai Program

A rehabilitációs fejlesztés tartalmi elemei a Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Németh László Általános Iskola és Gimnáziumában – – –

A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében Különféle funkciók egyensúlyának kialakítása Egyéni sikereket segítő egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése

Rehabilitációs fejlesztési tartalmak megvalósítása: –

Állapotfelmérés szakértői vélemények tanulmányozása kapcsolatfelvétel a szülőkkel és a gyógypedagógussal tantárgyi felmentések

–

Tervkészítés rehabilitációs órák meghatározása pedagógus kiválasztása (cél: saját szaktanár végezze a rehabilitációt)

–

Tantárgyi fejlesztések szempontjai beteg és ép funkciók hatása adott tantárgy tanulási folyamatában a meglévő ép funkciók bevonása a hiányok érdekében

– –

I.

Oktatás megszervezése Mentálhigénés beszélgetések egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése Mozgáskorlátozott tanulók tanórai fejlesztése

Magyar nyelv és irodalom: Az egyénnek megfelelő tempó és segédeszköz kiválasztása feltétele a sikeres együtt taníthatóságnak. Egyes tanulóknál a gépi írás elsajátítása teremt lehetőséget az írásbeli kommunikációra. Mivel a beszéd formája a sérülés függvénye, ezért annak a tartalmi részére kerül a nagyobb hangsúly. Élő idegen nyelv: – A nyelvtanulás a továbbtanulás, a későbbi munkavállalás, az önbizalom növelésének fontos eszköze. – Az olvasási és írásnehézségekkel küzdő tanulók esetében az auditív tanulási módszerek nagyobb eredményességet tesznek lehetővé. Matematika: – Kiemelt szerepe van a tanítás során a sokoldalú érzékleti megerősítésnek. – A geometriai anyag gyakorlati részének tanítása a mozgásállapottól függően egyéni elbírálás alapján történjen. Ember és társadalom: – Meg kell ismertetni a tanulókkal a mozgáskorlátozottakra jogszabályokat és érdekvédelmi szerveződéseket. 33

vonatkozó


Ember a természetben: – Legyen tisztában diagnózisával és az ezzel kapcsolatos egészségügyi feladatok és problémák kezelésével. Művészetek: – A mozgáskorlátozott tanuló harmonikus fejlődésének és önkifejezésének egyik fontos eszköze a zene, a dramatikus játék és képzőművészeti alkotás. – A speciális eszközök kialakításával segíteni kell a tanulót az alkotói folyamatban. Informatika: – Az információs-kommunikációs technológiák megismertetése, azok tanulóhoz igazított egyéni használatának megtanítása segítségével válik lehetővé az információszerzés, az önálló tanulás, a tanulók életminőségének a javítása. Testnevelés és sport: Tanórai foglalkozás alól felmentett tanuló egyéni fejlesztését szakember végzi.

II.

Hallássérült (nagyot halló és siket) tanulók rehabilitációs fejlesztése

Magyar nyelv és irodalom: – szövegértés mélyítése – szókincsfejlesztés-szakszavak megértetése-különböző szótárak használata – fogalmazókészség erősítése adott műfajokban – érthető beszéd, kommunikáció – önálló vázlatkészítés gyakoroltatása – érvelési készség fejlesztése – helyesírás fejlesztése, tudatosítása A helyes ejtés és szájról olvasás fejlesztése egyéni sérülésspecifikus fejlesztő (szurdopedagógiai) órákon történik. Matematika vagy egy másik természettudományos tárgy: – szabályok, meghatározások megértése – bonyolultabb logikai műveletek elő-vagy utótanítása – szakszókincs fejlesztése – önálló feladatmegoldáshoz vezető feladatértelmező készség fejlesztése Választott tárgy: Történelem: – tájékozódás térben és időben – szakszókincs-fejlesztés – az összefüggések feltárásának logikai műveletei – érvelési, elemző-készség fejlesztése Idegen nyelv: – alapvető kommunikációs és tájékozódási szándék nyelvi elemeinek erősítése – szókincsfejlesztés – szájról olvasás és helyesírás különbségének gyakoroltatása – tollbamondás Informatika: – információszerzés – információcsere – írásos kommunikáció(gépírás) mind szélesebb körű gyakoroltatása 34

Pedagógiai Program

Művészetek (rajz): – az önkifejezés személyiségfejlesztő szerepének tudatosítása – különböző témák szabad feldolgozásával és közös elemzésével segít az önazonosság megtalálásában

35


2.8. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek Tanulóink egy része nehéz szociális körülmények közt él családjával. A szociális hátrányokon azonban nem csak az anyagi természetű problémákat értjük, hanem a családi szocializációs hiányokat, defekteket is. Mind a szakközépiskolai, mind a szakképzéseink esetében több tanulónk küzd ezekkel a problémákkal. Intézményegységeink igyekeznek segíteni őket. Tevékenységeink: – felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok, foglalkozások – az iskolai könyvtár, valamint az intézményegységek más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata – a nevelők és a tanulók segítő kapcsolatai – a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése – a családlátogatások – a továbbtanulás irányítása, segítése – a munkahely keresés, választás irányítása, segítése – az iskolai/intézményegységi gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége – tankönyvtámogatás - a tankönyvtámogatás nyújtotta lehetőségeket az iskolai/intézményegységi könyvtár tankönyvállományának fejlesztésére használjuk fel. Ahonnan a tanulók megkaphatják ilyen címen a szükséges könyveket – étkezési segélyek – intézményegységek alapítványa adhat segítséget az étkezési térítési díjak kifizetéséhez a rászoruló tanulóknak – felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről – kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézménnyel – pályázatok figyelése, a pályázatokon való részvétel segítése – drogprevenciós program - az iskolánk legfontosabb feladata az elsődleges megelőzés. A drogprevenciós program olyan egészségszemlélet és életmódbeli szokásrendszer kialakítása, amelyek hatására a fiatalok társadalmilag elfogadott módon értékelik és viszonyulnak a szerfogyasztáshoz eredményes védelmi stratégiát alakítanak ki a kábítószerek fogyasztására történő csábítási helyzetekre. A Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskolája pedagógusai akkreditált tanárképzésen vettek részt a drogprevenció addiktolóiga témakörében. Két fő addiktológiai képzést kapott tanulmányai során. Külső szakmai szervezetek drogprevenciós programját is be kívánjuk építeni az éves drogprevenciós tevékenységünkbe, részben az osztályfőnöki órákon, részben a szabadidős programokhoz kapcsolódva. Tanévente két alkalommal összevont szülői értekezletet tartunk, hol szükséges információkkal látjuk el szóban és írásban is a szülőket a drogfogyasztás mai helyzetéről és veszélyeiről. Intézményegységünk a városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tagjaként, a megelőzést végző intézményekkel koordinált együttműködés alapján részt vesz a Városi Drogstratégia kialakításában.

36

Pedagógiai Program

2.9. Az iskola egészségfejlesztési programja Mottó: „Élet és munka nem lehet két különböző dolog, lerobotolni a munkát, aztán megyek élni. A munka az élet, s jaj annak a társadalomnak, amely az emberek szenvedélyét átengedi a magánéletnek, a kis monomániának, unalomnak ahelyett, hogy minőségi munkáját maga szervezné meg.” (Németh László) 2.9.1. Általános rész Az egészségmegőrzés az egészséges embernek az egyéni, közösségi és társadalmi felelősség felismerésén alapulva, megfelelő lehetőségek létrehozásával az „egészségi jólét” állapotának megtartására irányul. Az egészség megőrzési szemlélethez és gyakorlathoz szükséges: – megfelelő egészségkultúra – megfelelő egészségpolitika – megfelelő gazdasági háttér Az egészségkultúra alapvető feltétele, hogy az egyén – ismeri és betartja az egészség megőrzésének szabályait – indokoltan és időben fordul az egészségügyi szolgálathoz – az ott kapott tanácsokat betartva együttműködik az egészségügyi szolgálattal Az egészségért való felelősség az egészségmegőrzésre irányul, melynek kialakítását egymásra épülő összetevők, a helyes egészségi ismeretek, a pozitív attitűdök, a kívánt magatartás és az öntevékenység teszik teljessé. Helyzetleírás A magyar népesség egészségi állapotára jellemző kedvezőtlen adatok /születéskor várható élettartam, megbetegedési és halálozási arányszám, krónikus nem fertőző betegségek előfordulása/ régóta ismertek. A kedvezőtlen egészségmagatartás összefügg a szocializációs folyamat problematikus voltával. A szocializáció egyik intézményes színhelye az iskola, amely a szükséges jártasságok és készségek kialakításában meghatározó szerepet játszik. Az egészség, mint életvezetési érték a tanórán és a tanórán kívüli szabadidős programok középpontjában áll. A fiatal korosztály egészségmagatartása döntő mértékben meghatározza a jövő felnőtt lakosságának egészségi állapotát és a társadalomra háruló egészségterhet.

37


A Nemzeti Egészségfejlesztési Stratégia egészségfejlesztési részének SWOT analízise alapján Erősségek – – – – – – –

érdeklődés az egészségfejlesztés iránt az egészség mint érték megjelenik az egészségpolitikában az egészségmegőrző programok tervezése, szervezése, megvalósítása államilag támogatott a civil és szakmai szervezetek növekvő aktivitása érzékelhető közösségi és humanitárius hagyományok Magyarországon az egészségvédelmet az egészségügyi törvény és a kapcsolódó ágazati jogszabályok meghatározzák új módszerek elsajátítását teszi lehetővé

Gyengeségek – – – – – – – – –

a magyar lakosság rossz egészségi állapota megbízható egészségi adatok hiánya a társadalmi körökben uralkodó téves nézet, mely szerint az egészségi állapot javulása kizárólag az egészségügyi ellátás fejlesztése által érhető el a széles társadalmi támogatottság nem élvezte a más szektorokkal való együttműködés lehetőségeit az egészségfejlesztés szereplőinek feladatai nincsenek pontosan meghatározva, nem motiváltak az együttműködésre az összehangoltság és integráltság hiánya az egészségfejlesztési feladatok finanszírozása nem megfelelően megalapozott, értékelésének módszertana nem kidolgozott az egyéni és intézményi elszámoltathatóság alapjai hiányoznak

Lehetőségek, erőforrások – – – – –

Magyarország javuló gazdasági helyzete új kihívásként jelenik meg az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamata egészség-beruházási lehetőségek kiaknázása új hangsúlyok megfogalmazásával növelhető az egészségfejlesztés társadalmi értéke az erőforrás-felhasználás és az eredmények nyomon követése, értékelése

Veszélyeztető tényezők – – – –

az egészségi állapotban megmutatkozó növekvő egyenlőtlenségek az egészségügyi ellátórendszer átalakulásának nehézségei az egészségfejlesztés koncepciójának elfogadtatása az egészségfejlesztés finanszírozásának kialakítása, elfogadtatása

Jogszabályi háttér – – – –

A módosított 1993.évi LXXIX. tv. a közoktatásról 48.§. (3) bekezdése A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet. A 96/2000. (XII. 11.) OGY határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer fogyasztás visszaszorítására” A 1036/2003. (IV.12.) Korm. határozat a 96/200. (XII.11.) OGY határozat rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról 38

Pedagógiai Program

– – – – – –

A 46/2003. (IV.16.) OGY határozat az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. Törvény Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 38.§. (1/ és /2) bekezdése Az iskola egészségügyi ellátásról szóló 26/1977. (IX.3.) NM. rendelet 2. és 3. számú melléklete A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997.(XII.18.) NM. rendelet A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény

A pedagógusok által elfogadott alapelvek, célok megfogalmazása: Kulcsszavak: egészség, egészségmegőrzés, egészségnevelés, egészségpromóció – a tanulók felkészítése aktív szerepvállalásra egészsége megőrzése érdekében – egyenlő esélyt az egészséges életkezdésre és az egészség megtartására – a tanulók és a tantestület egészségének védelme és egészségének fejlesztése, holisztikus szemlélet – együttműködés az egészségügyi (ifjúságorvos, védőnő)- és gyermekvédelmi szakemberekkel, szülőkkel – a kiszűrt betegségek követése, a tanuló támogatása – tanítási órákon és tanítási időn kívüli szabadidős egészségnevelési programok szervezése – egészséges környezet megteremtése – egészséges életmód kialakítása 2.9.2. Az iskola hitvallása Az ember bioszociális lény, ezért nemcsak genetikailag, társadalmilag is meghatározott helye és szerepe van a környezetében. Az egészségfejlesztés (melynek része az egészségnevelés) iskolánkban nagy jelentőséggel bír. Az egészségi állapotot négy alapvető tényező határozza meg: Genetikai tényezők, környezeti tényezők, életmód, egészségügyi ellátó rendszer működése. A testi és lelki egészség elválaszthatatlan, fontosságuk nem rangsorolható. A betegség tünetei és a fejlesztés eredményei könnyebben mérhetők és talán hamarabb jelentkeznek a testi nevelés területén, ezért előfordul, hogy az egészség fogalmán néha csak a testi egészséget értik. Sajnos napjainkban a serdülők között egyre gyakoribbak a pszichoszomatikus elváltozások, és sok tanuló küzd pszichés és/vagy magatartási zavarokkal. Sok feladatot adnak a tanulási problémákkal küzdők is. Iskolánk egészségfejlesztési programja Az egészségfejlesztési program összeállítása és megvalósítása team munkában történik. A team tagjai intézményegységenként – az intézményegység vezetők megbízottja – egészségtan tanár – drogügyi koordinátor – ifjúságorvos, védőnő – testnevelő – diákönkormányzatot segítő pedagógus – osztályfőnökök – gyermek- és ifjúságvédelmi felelős – mentálhigiénés szakember – biológia szakos tanár 39


A team feladatai intézményegységenként: – a tanévre szóló egészségfejlesztési program összeállítása – követi a programok megszervezését, lebonyolítását, ellenőrzését – közvetlen kapcsolatot tart a diákönkormányzattal (tanulói ötletek, problémák, eredmények) – rendszeresen elvégzi a tanulók egészségügyi szűrővizsgálatát, rámutat az esetleges egészségkárosodásokra, az idevonatkozó orvosi vizsgálatokra, gyógykezelésekre – megszervezi a kötelező és kampányszerű védőoltások felvételét – részt vállal a tanulók mentális állapotának javításában – szerepet vállal a családokkal való kapcsolattartásban – az iskolai költségvetésből biztosított összegekkel gazdálkodik – KEF tagjaként vállalt iskolai feladatok – városi mentálhigiénés munkaközösségi feladatok (egészségügyi, drogprevenciós) A team munkája során jelentős szerepet kap a tanulók holisztikus szemléletmódjának kialakításában. Az egészségfejlesztés fő feladatainak rendszere, szakmai tartalma: 1. Testi (szomatikus) nevelés, testmozgás – Higiénés nevelés (személyi és környezeti) – Kondicionálás, mozgáskoordináció fejlesztés (testnevelés, sporttevékenység) – Rendellenességek kifejlődésének megelőzésére nevelés (tartásjavító gimnasztika, gyógytestnevelés) – Fertőző betegségek megelőzésére nevelés (szaktárgyi órák) – Baleset megelőzésre, élet mentésre nevelés (szaktárgyi órák, elsősegélynyújtó tanfolyam) – Egészséges táplálkozásra nevelés – intézményegységi büfék kínálatának kontrollálása 2. Lelki (pszichikai) nevelés, lelki egészség – Egészséges életvezetés – Stressz elhárítás – Egészségre káros szokások tudatos elutasítására nevelés – Érzelmi nevelés (Víz világnapja, Föld napja megemlékezés) 3. Társas – társadalmi együttműködésre (szociálhigiénés) nevelés – Konfliktuskezelő technikák megismerése, alkalmazása – Közösségépítés – A kommunikációs készség fejlesztése – A társadalmi izoláció megelőzése – A másság elfogadására nevelés – Prevenció, egészség promóció 4. Egészségnevelés és környezettudatos magatartás kapcsolata Az iskola egészségfejlesztés feladatai Az egészségfejlesztési feladatokat tanévenként tervezik az intézményegységek. A tervezett programok megvalósítása a tanítási órákon az oktatási programok követelményeinek megfelelően történik, valamint a szabadidős programok keretében.

40

Pedagógiai Program

Az egészségfejlesztéssel összefüggő kiemelt feladatok -

Helyes táplálkozás, intézményegységi étkeztetés – Az egészséges táplálkozást bemutató programok, rendezvények megszervezése. – Az étkezés mennyiségi és minőségi problémáinak megismertetése (anorexia, bulémia, obesitas). – El kell érni, hogy a hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett tanulók teljes körben az iskolában étkezzenek. – Az élelmezésvezető az életkornak és az egészségi állapotnak megfelelően (a lehetőségekhez mérten), szakmailag bizonyíthatóan állítsa össze az étlapot. – Az intézményegységi büfé választéka az egészséges táplálkozás kritériumainak jobban feleljen meg. – Az élelmiszerek által közvetített fertőzések elkerülése, higiéniás feltételek betartása.

Testnevelés órákon kívüli testmozgás, sportolás – Házibajnokság szervezése különböző sportágakban – A városi alapfokú versenyekre való felkészülés és részvétel (váltófutó versenyek, tömegsport rendezvények). – Nemzetközi sporttalálkozóra való felkészülés és a találkozókon sikeres részvétel tanévenként, ősszel és tavasszal. – Intézményegységi sportnap az intézeti napok keretében (sportvetélkedők, tanárdiák mérkőzés, szülő-diák mérkőzés stb.). – Osztálykirándulásokon gyalogtúrák szervezése. – Új programként tervezzük negyedévenként egy-egy kerékpár vagy gyalogtúrát a környék megismerése céljából. Alkalmazott módszereink – Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás – Több és helyes tudás helyes döntésekhez, az életvezetés helyes alakításához vezet. – Tanórák, felvilágosító előadások, különböző brosúrák – Rizikócsoportos megközelítés – Felmérés, szűrés (cukorbetegek, túlsúlyosak, magas vérnyomásban szenvedők, alkoholbetegek) – Döntési stratégiák megtanítása – Teherbíró személyiség fejlesztése Betegségmegelőző program (sajátos étkezés, mozgásprogram, gyógytorna) – Érzelmi intelligenciát, alkalmazkodást fokozó beavatkozások – Konfliktuskezelési stratégiák fejlesztése – Önismereti csoportfoglalkozás – nemet tudjanak mondani a káros szenvedélyeknek. – Kortárshatások - szexuális kultúra fejlesztése - AIDS prevenció - dohányzás, alkoholfogyasztás – kábítószer használat megelőzése – Szintér program

41


Az intézmény drogstratégiája Általános célok: A serdülők egészségre ártalmas kockázatvállalása népegészségügyi problémává érett Olyan életkorban avatkozunk be, amikor még csak formálják a szokásaikat, mintegy „ismerkednek” a különböző életvezetési mintákkal. Egészségügyi tudatosság kiépítése. Ismeretek közlése, pontosítása (a drogok fajtái és azok használatának következményei). Egyéni képességek, pozitív énkép kiteljesítése (Drogokkal kapcsolatos racionális döntéshozási képességek fejlesztése). A beállítódások és a magatartás megváltoztatása (Stratégiák – problémaazonosítás, megoldások keresése és alternatívák közötti választások). Környezeti változtatások (fizikális és szociális) (Drogokkal való visszaélés, mítoszok, tévhitek, igazságok, biológiai, kémiai folyamatok). Konkrét célok: Azon személyes meggyőződés megszilárdítása, hogy a droghasználat kockázattal jár! Az intézményegységi drog-koordinátor kijelölése, feladatkörének pontos tisztázása. Értéktisztázó program: a fiatalok személyes értékeinek, valamint viselkedésük következményeinek tisztázása, megvizsgálása. Rávilágítás, hogy az anyaghasználat valójában, nem összeegyeztethető az általunk fontosnak tartott értékekkel. Rendszeres felmérések az egészségfejlesztő program keretein belül (csoportmegbeszélés, vita munkalapok kitöltése). Stressz-menedzsment: konfliktusos, lelkileg megterhelő helyzetekkel való megküzdéshez stratégiák tanítása. Feszültségoldáshoz készségek fejlesztése, alternatívák találása – drogfogyasztás helyett a feszültséggel teli szituációkban. Együttműködés kialakítása az intézményegység vezetésével és a tantestülettel. Segítő programok: Életvezetési problémákkal küzdők számára tanácsadás. Drogalternatívák: fogyasztás helyett egyéb tevékenységek felajánlása, amely akár a kockázatkeresést, akár pszichológiai elmélyülést nyújthatnak pl: figyelem felkeltés az extrém sportok, túrázás, művészeti tevékenységek, egyházi közösségekben való részvétel iránt. Szülők képzése szülői értekezletek keretében. Diáksegítők felkutatása. Prevenció beépítése az osztályfőnöki munkába. Pályázatok kihasználása. Iskolaújság felhasználása a tájékoztatásban. Pedagógusok továbbképzése. A program megismertetése és elfogadtatása a tanárokkal, a szülőkkel és a diákokkal, meggyőzés annak hasznosságával, önkéntes segítők bekapcsolása a végrehajtásba. Leghatékonyabb megközelítés a fentiek megvalósulására: Legfőképpen és mindenekelőtt egy olyan intézményegységi légkör kialakítása, mely igazán egészséget támogató! Egészségfejlesztés szemléleti keretének alkalmazása (holisztikus egészségkép). Interaktív (részvételen alapuló) oktatási technikák alkalmazása. Legális és illegális drogok együttes kezelése. Kortárs- és média hatásokkal való foglalkozás. Kortársak bevonása. Családok bevonása. Egészségmegőrző környezet biztosítása az intézményegységben. A közösség, mint erőforrás felhasználása. A jó tanár-diák kapcsolatrendszer kialakításának elősegítése. 42

Pedagógiai Program

-

Az egészségügyi szolgáltatások széles skálájának ismertetése.

Fejlesztés: Fejleszteni szükséges az egész drogprevenciós hálózatot, illetve a meglévő részelemek összehangolása feltétlenül szükséges. Tervszerűen kell működtetni az egészségfejlesztő, a mentálhigiénikus, az iskolaorvos, a védőnő, a szaktanárok és a külső előadók egymásra épülő programjait. Lehetőségek: A fenti program megvalósítható pontjai: az intézményegységi drog-koordinátor feladatkörének pontos tisztázása és elválasztása az ifjúságvédelmi felelős munkakörétől – fokozatosan. vendégelőadók meghívása az osztályfőnöki órákra. a tanárok tájékoztatása, és folyamatos képzésük. az intézményegység vezetés tájékoztatása és erkölcsi támogatásuk biztosítása. szülők tájékoztatása. iskolaújság felhasználása, célirányos szerkesztése. a program megvalósításának elősegítése a pályázati lehetőségekkel, egyéb forrásokkal. A megvalósulását veszélyeztető tényezők: Egyes tanárok kényelmi szempontból elhárítják a probléma létezését. A tantestület közömbösen szemléli a drog-koordinátor küzdelmeit. A vezetés aktív segítségnyújtása marad el, nem kap részletes leírást a feladatairól. A veszélyeztetettek számára nem érthető, elérhető a felvilágosító tevékenység. A megvalósulás lépései: 1. A drog-probléma elfogadtatása, benyújtása az intézményegység vezető számára. 2. A drog-koordinátor tevékenységi körének leírása- függetlenül az ifjúságvédelemtől. 3. Team megnevezése: szülői támogatók megnyerése drogokkal, szenvedély betegekkel már foglalkozó tanárok bevonása további a témára fogékony tanárok bevonása aktív diákok bevonása 4. Külső segítők szervezése 5. Pénzügyi források megteremtése 6. Humán erőforrások megteremtése 7. Hatékonyság mérés 8. Értékelés 2.9.3. Összegzés Az egészség az egész társadalom szempontjából értékeink egyik legfontosabb része. Az egészségfejlesztés célja, hogy az egészség, mint életvezetési érték a tanórán belüli és azon kívüli szabadidős programok középpontjában álljon. Az iskolai egészségnevelésben kiemelkedő szerepet kap a pedagógus, mert a rábízott tanulók személyiség változásában, egészségmegőrző szemléletében döntő ismereteket ad, alakítja a tanulók egészségmagatartását.

43

2.10. A mindennapi testedzés programja A fiatalok testnevelésének, testedzésének, fizikai felkészítésének a legtermészetesebb bázisa az iskola. A diákok szellemi és fizikai terhelésének összehangolására az iskola a hivatott a társadalmi környezet támogatásával. Az oktatásügy és az egészségügy határmezsgyéi a megelőzés, az egészségmegőrzés és a sportos életmód területén összefonódnak. A társadalom várható alkotóképessége, életminősége, egészsége jó részben a felnövekvő generáció életvezetésén, egészséges életmódján múlik. Az iskolai testnevelésnek és sportnak kiemelkedő jelentősége van a tanulóifjúság egészséges életmódra nevelésében. A közoktatási törvény módosítása megteremtette a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit. Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. Iskolánk ennek érdekében biztosítja a mindennapos testedzést. A tanulók a kerettanterv szerint órarendbe iktatottan testnevelés órákon vesznek részt, - a többi napon a testnevelő tanárok tömegsport, ISK és DSE foglalkozás keretében tartanak számunkra testedzéseket. Testnevelés órán Iskolánkban a testnevelés órák tananyagtartalma megfelel a taníthatóság, a konvertálhatóság, a felhasználhatóság és a hozzáférhetőség elveinek, valamint az intézményegységek sporthagyományainak. A követelmények differenciáltak, mozgósító hatásúak, a tanulókat erőfeszítésre késztetik, de nem kilátástalanok. Általános célok – személyiség fejlesztése – a felhalmozott ismeretek és értékek átadása – egészséges, életerős fiatalok nevelése Közvetlen célok – a mozgáskultúra, az egészséges életmód megalapozása – testi képességek fejlesztése és fenntartása – mozgás iránti igény felkeltése, fenntartása – a testnevelés megszerettetése Követelmények A tanulók rendelkezzenek – ismeretekkel az egészséges életmód, a testkultúra és a sport területén – jártasságokkal a játék és sporttevékenység területein – készségekkel az önálló testedzésben, sportolásban, egészségmegőrzés alakításában – képességekkel az ügyesség, a mozgáskoordináció, az erőnlét, a kondicionálás területein, valamint az együttműködésben a fair playben és a szabályok betartásában A gyökeresen megváltozott életmód negatív következményeként a tanulók mozgásszervi megbetegedései (gerincdeformitás, tartáshiba) egyre jobban előtérbe kerülnek. Az esetek túlnyomó részében rendszeres fizikai terheléssel, tartásjavító tornával mód van az elváltozások javítására, a megelőzésre. A Magyar Gerincgyógyászati Társaság orvosai és gyógytornászai által összeállított tartáskorrekciós gyakorlatokat beépítjük a testnevelés órák anyagába. Amennyiben a tanuló egészségi állapota indokolja – szakorvosi vélemény alapján – az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelés foglalkozást ír elő, vagy teljes felmentést is adhat.

Pedagógiai Program

A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. A gyógytestnevelés órákat szakképzett gyógytestnevelő tanár vezeti. Az intézményegységek testnevelés és sport céljait, feladatait csak a tanórai (testnevelés órák) és a tanórán kívüli tevékenységek (ISK, DSE, tömegsportórák) összehangolásával tudjuk megoldani. ISK, DSE Az ISK és a DSE célja a tanulók fizikai, sportági képzése, edzése, egészségük megszilárdítása, sportolási igény felkeltése, a sport eszközeivel hozzájárulni a tanulási személyiség alakításához. Működésüket külön szabályzat tartalmazza, éves programját a mindenkori munkaterv tartalmazza. Intézményegységeink részt vesznek a felmenő rendszerű diákolimpiákon, az alapfokú diákversenyeken, valamint ezek rendezésében is részt vállalunk a Városi Diáksport Egyesület és a Megyei Diáksport Tanács megbízásából. A város és a megye iskoláinak kapcsolattartása, a hagyományok ápolása érdekében iskolák közötti barátságos versenyeket és kupákat is rendezünk. Tömegsport órák A tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az intézményegység a testnevelő tanárok felügyelete mellett biztosítja a tanulók számára a tornaterem, a sportudvar, a konditerem használatát. A tömegsport órák mindenkori számát, pontos idejét az órarend tartalmazza. Célunk a tanulók érdeklődési körének széleskörű figyelembevétele. A hagyományainknak megfelelően intézményegységenként minden évben megrendezzük az osztályok közötti házibajnokságokat. Ezeket a jövőben kibővítjük intézményi szintre is. A mindennapi testedzés céljait, feladatait a testnevelés órák a tanórán kívüli foglalkozásokkal együtt képesek csak teljesíteni.

45

2.11. A tanulók fizikai állapotának mérése A közoktatásról szóló törvény 48. § (1) bekezdés b. pontja értelmében a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket be kell építenünk a helyi tantervbe. Az új szabályozás lehetőséget ad arra, hogy a korábban alkalmazott módszerek szerint folytatódjon a tanulók fizikai állapotának mérése. 2001 szeptemberétől a HUNGAROFIT mérési tesztet alkalmazzuk. A tanév elején és végén a tanulók általános fizikai teherbíró-képességének minősítéséhez az aerob kapacitás és az általános testi erő mérésére összeállított motorikus próbákban elért teljesítményt mérjük és pontértékek alapján értékeljük. A teszt értékei – a diákok fizikai állapotáról a felmérő tanár azonnal értékelhető adatokat kap – az adatokból a tanár következtethet arra, hogy a diákok mely képességeit kell a tanév során kiemelten fejleszteni – az őszi és tavaszi felmérés eredményeit összehasonlítva lemérhető a diákok fejlődése – az évente végzett felmérések hű képet adnak a diákok fejlődésének folyamatáról, valamint összehasonlíthatóak a több éven keresztül azonos évfolyamok A tesztek feldolgozását számítógépes programmal végezzük. Hasznosnak tartjuk a mérési eredményeket összehasonlítani az országosan feldolgozott adatokkal. A testnevelő által elvégzendő feladatok Egységes minőség-ellenőrzés – a fizikai állapot mérése, értékelése Egységes minőségbiztosítás – a hiányosságok feltárása, ill. ezek képesség szerinti differenciált terheléssel történő felszámolása – rendszeres testedzési lehetőség biztosítása Folyamatos visszacsatolás – a rendszeres testedzés hatásának elemzése, az elért változás nyomon követésének biztosítása: a tanár, a diák és a szülő számára A fizikai állapot mérése önmagában nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz, kiindulópont a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek fokozatos fejlesztéséhez, az egyénre szabott edzéstervek elkészítéséhez. A vizsgálatot minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A könnyített- és a gyógytestnevelésre utalt tanulók általános izomerejének minősítése csak – szakorvosi véleményezés alapján – az orvos által nem tiltott motorikus próbákban elért teljesítmény alapján végezhető el. A tanulók egészséges életvitelének alakításához, formálásához hasznos információkat nyújtanak a kiegészítő mérések, adatok (testsúly, magasság, mozgékonyság mérése, a port életmód-tükör). Az általános testi erő, erő-állóképesség mérése – – –

Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: helyből távolugrás A kar-, a törzs-, a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: lökés egy kézzel dobóterpeszből tömött labdával A vállövi és a hasizmok erő-állóképességének mérése: fekvőtámaszban karhajlítás és -nyújtás folyamatosan, kifáradásig

Pedagógiai Program

– – –

A váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérése: tömött labda dobás két kézzel, a fej fölött hátra A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig A hasizmok erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig

Az aerob állóképesség mérése –

Cooper-teszt

A felméréseket ősszel és tavasszal egy tanévben kétszer végezzük el. A fenti méréseket az intézményegységek a tárgyi feltételeiktől függően, hagyományaiknak megfelelően, egyéb mérésekkel egészítik ki.

47


2.12. Környezeti nevelési program 2.12.1. Törvényi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: 8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai” Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, 48

Pedagógiai Program

és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 5455. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen. Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja: Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják. A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. 1998-ban Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre.

49


Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.” Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás. 2.12.2. Alapelvek, jövőkép, célok Alapelvek, jövőkép Az iskola feladata, kötelessége (küldetése) a tanárokat és diákokat ráébreszteni arra, hogy a Föld erőforrásait az emberiség oly mértékben felélte, hogy ez így nem folytatható. A fajok pusztulása, a globális felmelegedés, a környezetszennyezés és a túlnépesedés a természetet irreverzibilis módon alakítja át. Nemzetközi összefogásra van szükség ahhoz, hogy az emberiség megváltoztassa életvitelét, fogyasztói szokásait, különben saját létének alapjait semmisíti meg. Az iskola célja, hogy olyan állampolgárokat neveljen, akik ezzel tisztában vannak, és felelős módon képesek élni és cselekedni. Minden ember minden nap úgy kell, hogy élje az életét, hogy ne vegyen el többet a természettől, mint amennyire valóban szüksége van, a lehető legkevésbé szennyezze azt. Keresse a harmóniát az élő és élettelen természettel. Az iskola feladata mindehhez a tudományos háttér elsajátíttatása, az önképzésre való képesség, készség kifejlesztése, az egyéni felelősség felismertetése, a pesszimista tehetetlenség helyett egy pozitív szemléletű, tevőleges életre való felkészítés. Az iskolai környezeti nevelés, oktatás tartalma és módszerei az alábbi egyetemes célok elérését segítsék a hosszú távú fennmaradás és fenntarthatóság érdekében: – elősegíteni az egyetemes Természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tiszteletét és megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt; – hozzájárulni a Föld egészséges (természetes ökológiai) folyamatainak visszaállításához, kialakítani a környezettel való harmóniára törekvést; – segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését; – elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát (NAT); – kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé; – érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt; – bekapcsolni az intézményegységet a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába; – képessé tenni a tanulókat arra, hogy – személyes tapasztalataik alapján – együtt tudjanak működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

50

Pedagógiai Program

Összefoglalva: cél a fenntarthatóságra nevelés integrált tantárgy- és tudományközi megközelítés segítségével, holisztikus szemléletmód kialakításával. A fenntartható fejlődés olyan gondolkodásmód kialakítását igényli a környezeti nevelés minden szereplőjétől –a társadalom minden tagjától-, amely képes a világ kihívásait rendszerben szemlélni, és azokra választ adni úgy, hogy nem eredményez újabb ellentéteket az ember és a természet között. A fenntartható fejlődés legfontosabb üzenete tehát, hogy a gazdaság, társadalom és környezet kérdései egyetlen rendszert alkotnak, a globális válságok nem oldhatók meg sem az egyik, sem a másik kérdéskör túlhangsúlyozása mellett. A fenntartható és a fejlődés szavak nem külön-külön, hanem csak együtt értelmezhetők. A fogalom nem jelent mást, mint olyan fejlődést, amely mindig elegendő forrást hagy a jövő nemzedékek életfeltételeinek kielégítésére, életminőségének jobbítására. Konkrét célok Környezeti nevelésünk célja: – – – – – – – – – –

– – –

Rendszerszemléletre nevelés Globális összefüggések megértése Alternatív, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése, helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések keresése A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése Létminőséghez szükséges értékek megismerése, és a viselkedési normák kialakítása Konfliktuskezelés, tolerancia, természeti, társadalmi felelősség fejlesztése Helyes értékrend, erkölcs és életviteli szokások formálása Környezet és egészség-tudatosság erősítése, az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata Fogyasztás helyébe az életminőség helyezése Korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező, környezetük iránt felelős szakemberek képzése, akik fogékonyak az újra, képesek megfelelni a változó elvárásoknak, megfelelő viselkedéskultúrával, közösség és önfejlesztő képességgel rendelkeznek, bekapcsolódnak a közéletbe, társadalmuk és környezetük cselekvőképes tagjaivá válnak Szerves kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben Fenntarthatóságra való nevelés az ökológiai szemléletmód segítségével A helyi értékek és problémák megismertetése

2.12.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Hagyományos szervezésű tanórák Magyar nyelv és irodalom A tanulók – legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre – ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat – legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre – tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni – tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére A tanulókban – fejlesszük az esztétikai, erkölcsi érzékenységet. 51


Történelem A tanulók – értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet – tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására – ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete – értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Idegen nyelv A tanulók – váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével – legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit – tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit – legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni – állampolgári felelősségtudata fejlődjön. A tanulókban – alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben – fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit. Biológia A tanulók – ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit – ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet – ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket – ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat – legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére – sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban – alakuljon ki ökológiai szemléletmód. Kémia A tanulók – rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel – törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására – legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatár, az eredmények értelmezésére – értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. 52

Pedagógiai Program

Földünk és környezetünk A tanulók – szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről – érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit – ismerjék meg a világ globális problémáit – ismerjék meg és őrizzék a természeti táj szépségeit. Fizika A tanulók – tudják megfogalmazni, megadni a környezeti változások fizikai magyarázatát – ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzás, zaj, rezgés) egészségkárosítását – akarják, tudják a káros hatások kibocsátásának csökkentését elérni – ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat – tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, s ennek tudatában keressék a megoldásokat a globális környezeti problémákra – a természettudományos ismeretek alapján a környezeti erőforrásokat felelősséggel használó, tetteinek következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá nevelődjenek. Ének-zene A tanulók – ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát – ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait – fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban – vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét – tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek – fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Rajz és vizuális kultúra A tanulók – ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát – ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit – ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére – tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira – ismerjék a természetes alapanyagok használatát – legyenek képesek a műalkotásokat környezetnevelési szempontoknak megfelelően elemezni – legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezetnevelési témaköröknek megfelelően – ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését – tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre – kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket.

53


Matematika A tanulók – váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják – legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával – tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni – logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön – tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait – váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására – ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni – legyenek képesek reális becslésekre – tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban – alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás – alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Testnevelés A tanulók – fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket – legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében – értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes – igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek – sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat. A tanulókban – tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását. Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek Szakmai alapozó képzés (9-10. évfolyam; szakmai alapozó elmélet és gyakorlat) A tanulók – ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni; – ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni; – tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére; – ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását; tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit.

54

Pedagógiai Program

Szakképzés (11-12-13. ill. 13-14-15. évfolyam; szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek) A tanulók – sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi és a környezetgazdálkodási ismereteknek; – tudják kiemelni a tevékenységük környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés stb.); – ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát; – sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat; – látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban; – tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus eszközökkel. A tanulókban – erősödjön meg a környezettudatos szemlélet, legyenek képesek a tényeket szakmaspecifikusan kiegészíteni; – alakuljon ki a munka- és technológiai fegyelem; – alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során. A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel: A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az osztályfőnök személyisége, és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a tanulókban kialakuló, formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és -feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Tanórán kívüli lehetőségek – – – – – – – – – – – – – – –

környezeti-természeti értékek feltárását bemutató szakkörök, önképzőkörök tanulmányi verseny kirándulás, túra gyűjtőmunka, könyvtári munka, kiselőadás, demonstráció iskolai/intézményegységi kiadványok készítése, újság készítés, filmkészítés kiállítás készítés, nézés látogatások: múzeum, állatkert, tanya, botanikus kert, stb. környezeti nevelési projektek szervezése környezetvédelmi akciók, kampányok, környezet szépítés kapcsolattartás külső partnerekkel városi, megyei, országos természetismereti versenyek környezetvédelmi jeles napok megünneplése szelektív hulladékgyűjtés terep-gyakorlat tábor

55


2.12.4. Módszerek – – – – – – – – – – – – – – –

a tanulói aktivitást igénylő módszerek előtérbe helyezése szenzitív pedagógia érzelmi minták közvetítése élménygazdag helyzetek megteremtésével viselkedési minták közvetítése, példamutatás önismeret fejlesztése döntési helyzetek biztosítása ismeretek, tapasztalatok közvetítése az egyéni, kiscsoportos és nagycsoportos, tömeges hatás megfelelő alkalmazása a nevelői tevékenység mellett adekvát módon alkalmazandó a tanulói és együttes tevékenységek kombinálása akciók irodalmi, képzőművészeti pályázatok, kiállítások terepi formák projektmódszer (analízis-akcióprojektek) aktív, kreatív munka (természetvédelmi és fenntartási munkák, rekonstrukciós munkák, madárvédelmi feladatok, szelektív hulladékgyűjtés, rend-és tisztasági verseny) közösség építés (csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében)

Taneszközök: A hatékony környezeti neveléshez szükséges taneszközök megtervezése azért rendkívül fontos, mert ezeknek komoly költségvonzata van. Az intézményegységek épületének helyzetképe, a javulást szolgáló célok és a változást segítő feladatok: A helyzetből adódó jellemzők nagy forgalom

Célok

Tevékenység, feladat

- közlekedési biztonság növelése; - a kerékpáros és gyalogosközlekedés növelése.

- „fekvőrendőrök” megléte; - közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása; - kerékpárral közlekedők számára kerékpártároló; - biztonsági felszerelések és a légzőmaszkviselés ösztönzése. - buszforgalom szabályozása, megálló áthelyezése - fák, cserjék ültetése; - speciális ablaküvegek. - zöldesítés az intézményegységek környékén, az intézményegység kertjében; - a növények gondozása, pótlása; - gyomtalanítás, elhagyott területek feltérképezése, gondozása a parlagfűmentesség érdekében; - tantermekben légtisztítók.

zaj

- csökkentés

légszennyezés

- csökkentés

56

Pedagógiai Program

hulladék

- tiszta, egészséges környezet

kevés sportpálya

- a tanulók mozgásigényének kielégítése - tiszta, meghitt környezet

az intézményegységek épületének belseje

energia-felhasználás

- takarékos fűtés

világítás

vízfelhasználás

- egészséges, takarékos; - a természetes fény preferálása - egészséges ivóvíz;

csatorna

- a csatorna karbantartása

az intézményegységek kertje

- tanítás, pihenés, felüdülés helye legyen

udvar

- biztonságos aljzat

iskolabüfé

- egészséges ételek, italok

Kémia szertár

- vegyszerek szakszerű és biztonságos tárolása - pontos, naprakész nyilvántartás vezetése - a vegyszerek bejelentése az ÁNTSZ felé - takarékos vegyszerhasználat - veszélyes hulladékok 57

- szeméttárolók sűrítése; - szelektív hulladékgyűjtés, - komposztálás; - felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről; - utak sózása helyett ásványi őrlemény használata. - az iskolai sportfelszerelésének bővítése - festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, élősarkok, akvárium, madarak, a mellékhelyiségekben szappan, WC papír; - dohányzásra külön helyiség kialakítása; - portalanítás (atkák-allergia); - gyakori szellőztetés; - lábtörlők alkalmazása. - kazánok szabályozása; - nyílászárók javítása, az épület szigetelése. - karbantartás

- víztakarékos öblítés, csapok karbantartása; - laboratóriumi hulladékok megfelelő gyűjtése; - ecetsav, mosószóda, bórax, szódabikarbóna és egyéb környezetbarát takarítószerek alkalmazása. - növények gondozása, pótlása, - csepegtető öntözés, önelzáró csapok; - fapadok, madáretetők, madárodúk kihelyezése és gondozása. - a szükséges karbantartások, felújítások elvégzése - gyümölcslevek és -teák; - friss és aszalt gyümölcsök; - joghurtok, sajtok, gabonapelyhes édességek. - biztonságos, zárható vegyszerszekrények - a készleten levő vegyszerek nyilvántartására, lejelentésére alkalmas nyomtatványok - hulladéktároló és tárolóedények a veszélyes hulladékok részére - az elszállítás megszervezése


biztonságos tárolása és elszállítása

az intézményegységek eszközellátottsága

Erőforrások Humán erőforrások Intézményegység vezető

Tanárok

Környezeti nevelési munkacsoport (munkaközösség)

Osztályfőnöki közösség

Diákönkormányzatot segítő és a mentálhigiénés tanár

- a tanítás-nevelés élményközpontúságának növelése; - az esztétikai érzék fejlesztése; - egészséges személyiség kifejlődése.

- a tantermekben írásvetítő, TV, videó és számítógép; - esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetőanyagok; - digitális fényképezőgép, videokamera; - az étkező konyháján gáztűzhelyek, konyhai eszközök; - ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár, médiatár.

Feladat, szerepkör Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban, pályázatokban. Kidolgozzák és a tantárgyakba integrálva tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Elkészíti a pedagógiai programnak megfelelően az éves tervet, segíti és koordinálja annak megvalósítását. Dokumentációs és értékelő munkát végez, pályázatokat ír, kapcsolatot teremt a külső támogatókkal. Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. Tagjai a környezeti nevelési munkacsoportnak. Lehetőségük van a környezeti nevelés egészségnevelési területeinek erősítésére.

58

Erősségek Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer. Információáramlás.

Valamennyi szakos belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés. Lehetőséget ad a különböző szakmacsoportok programjainak összehangolására (témahét, versenyek, akciók, kiállítások, jeles napok eseményei stb.)

Lehetőség van az aktualitások azonnali megbeszélésére osztályközösségi szinten. Napi kapcsolat a diákokkal, az egyedi problémák azonnali kezelése.

Pedagógiai Program

ÁNTSZ

Technikai dolgozók

Diákok

Szülők

Előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Segíti a tanárok munkáját terepgyakorlatokon, erdei iskolában. Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával. A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, termek, laborok, vizesblokkok, világítási hálózat karbantartása, hőszigetelés stb. A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdeményezések). Előadások tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása.

Szakmai kompetencia, személyes ráhatás.

Részt vállalnak a szelektív hulladékgyűjtésben, takarékosságban. Parkosítás, szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás.

Valamennyi diák érintett, nagy a jelentősége a helyi értékek felkutatásának. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van. Tevékeny részvétel a programokban, az ő szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.

A Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola, Szakiskolájának külső erőforrásai Külső erőforrások, a kapcsolatrendszer feltérképezése Intézmény, szervezet

Kapcsolat van

Formája, tartalma

Intézményegység képviselő, kapcsolattartó

nemzetközi kapcsolatok más közoktatási intézmény Kutató Diákok Köre felsőoktatási. intézmények határon túli iskolák önkormányzat környezetvédelmi referense nemzeti parkok

igen igen

csereprogram szakmai

intézményegység vezető intézményegység vezető

igen

szakmai

igen

szakmai

igen

szakmai

intézményegység vezető intézményegység vezető intézményegység vezető

igen

szakmai

erdészet

igen

szakmai


környezetvédelmi 59

A szervezet képviselője, ügyintéző neve igazgató igazgató

Címe, elérhetősége Franciaország Németország Szolnok Miskolc

igazgató

Kecskemét

igazgató referens

Csehország Szlovákia Kecskemét

igazgató

Kecskemét

igazgató

Kecskemét


felügyelőség országos KN szervezetek regionális vagy helyi zöldszervezetek közművelő-dési intézmények botanikus kertek, állatkert, vadaspark ÁNTSZ

igen

szakmai

intézményegység vezető

vezető

Kecskemét

igen

szakmai

igazgató

Kecskemét

igen

szakmai


igazgató

Kecskemét

igen

szakmai

tisztiorvos

Kecskemét

média

igen

szakmai

vezető

Kecskemét

rendőrség

igen

szakmai

vezető

Kecskemét

helyi, regionális igen üzemek helyi igen szolgáltatók anyagi forrást igen biztosító kapcsolatok nemzetközi környezetvédő szervezetek

szakmai

vezető

Kecskemét

vezető

Kecskemét

vezető

Minisztérium Önkormányzat Kecskemét

szakmai szakmai pályázatok

intézményegység vezető intézményegység vezető intézményegység vezető intézményegység vezető intézményegység vezető intézményegység vezető

60

Pedagógiai Program

2.13. Fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok Jogi háttér A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamit az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI. törvénnyel módosított Közoktatási törvényben (1993. évi LXXIX. törvény) megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A NAT értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt feladat a felnőtt életre való felkészülés, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. A fogyasztóvédelmi oktatás célja „A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A fogyasztó önvédelmi ismereteire és a jogorvoslat módjára alaposan fel kell készíteni a leendő fogyasztókat.” (NAT) A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat érvényesíteni tudó a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése az un. cselekvési kompetenciák fejlesztése. Fontos továbbá a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal – a piac, – a marketing és – a reklám szerepét, alkalmassá téve őket az eligazodásra. Hangsúlyozni kell – a minőség és – a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint – a gazdaságosságot és – a takarékosságot. A tanulók értsék és saját életükre alkalmazni tudják a – környezettudatos fogyasztás – kritikus fogyasztói magatartáshoz kapcsolódó jogok: az alapvető szükségleteinek kielégítéséhez a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz a választáshoz különböző termékek és szolgáltatások között a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez az egészséges és elviselhető környezetben való élethez a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszóláshoz – preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem fogalmakat és tartalmakat. 61


A fogyasztóvédelmi oktatás színterei iskolánkban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai. Tanórán kívüli elemek (vetélkedők, versenyek, rendezvények). Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel). Az intézményegységek fogyasztóvédelmi működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások. Alapfokú oktatás: a Nat-ban megnevezett műveltségi területeken az élelmiszerbiztonsággal, a helyes táplálkozással, a vásárlási szokásokkal kapcsolatos ismeretek oktatását meg kell szervezni. Középfokú oktatásban a fogyasztóvédelmi ismeretek oktatását ki kell terjeszteni az energiaszolgáltatás és a pénzügyi (banki, biztosítási, pénztári) szolgáltatás területére is. Tanórai foglalkozások keretében – Magyar nyelv és irodalom, kommunikáció: reklámnyelv, felírások, a reklám kommunikációs csapdái – Matematika: banki, biztosítási, üzemanyag-fogyasztási számítások – Fizika: mérések, mértékegységek, mérőeszközök (gáz, villany, víz) – Kémia: élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E számok), vegyszerek, kozmetikumok – Biológia, egészségtan: génmódosított élelmiszerek (GMO), egészséges táplálkozás, táplálkozás kiegészítők, gyógyszerek – Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások – Történelem: EU fogyasztási jogok, fogyasztóvédelem – Pszichológia: reklámhatások – Informatika: elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások – Osztályfőnöki óra: családi gazdálkodás, vásárlói szokások, zsebpénz Tanórán kívüli tevékenységek Vetélkedők, versenyek, kiállítások, egyéb rendelkezések, kapcsolatok más iskolákkal, cégekkel, civil szervezetekkel. Iskolán kívüli helyszínek: piac, üzlet, bank látogatása. Lehetséges módszerek: – interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól – helyi-, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása – adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel (pl. séta a piacon, vagy vásárcsarnokban, számlaadási kötelezettség tapasztalatai, mit tartalmazzon a számla) – egy pénzintézet és egy energiaszolgáltató tevékenységének megismertetése, a tapasztaltak kiértékelése – problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel – viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, fogyasztói kosár készítése) – érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés) A vásárlás során az alábbiakra kiemelt figyelmet kell fordítani: – az alkalmazott reklám, annak hatékonysága, – az élelmiszerek fogyaszthatóságának, eltarthatóságának kérdése, fogyaszthatósági idejű élelmiszerek esetén mi a teendő? – a lejárt fogyaszthatósági idejű élelmiszerek egészségre gyakorolt hatása, – a Vásárlók Könyve, az abban szereplő bejegyzések sorsa, – a biztonsági őrök feladata, hatásköre a kereskedelmi egységekben. 62

lejárt

Pedagógiai Program

A fogyasztói kultúra kialakításában bizonyos készségek fejlesztésének van kiemelt szerepe. Így a kritikus gondolkodásnak, a problémamegoldásnak, az egyéni és csoportos döntéshozásnak. A hagyományoktól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő kerete lehet a megvalósításnak. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások döntőek. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelő programokba. A gyakorlatban a szülők lehetnek a pedagógus legfőbb támaszai és viszont.

63


2.14. Az iskolai könyvtár pedagógiai programja Az intézményben iskolai könyvtár, intézményegysgi könyvtárak működnek, melyeknek könyvtár-pedagógiai programja összehangolt az intézmény pedagógiai programjával és beépül abba. A NAT követelményrendszerén belül a tanulók és az oktatás igényeihez igazított feladatokkal készült. Cél A pedagógiai programban hangsúlyt kapjon az egyes szaktárgyak, szaktárgyi ismeretek elsajátítása, információk rendszerezése, a tanulók műhelymunkája, tehetséggondozása, felzárkóztatása. A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára. Tanáraink, tanulóink használják a könyvtári forrásokat, eszközöket. Könyvtár alapfeladatai – A nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó, szakképesítés megszerzésére felkészítő és a felnőttoktatáshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, tanulási környezet feltételeinek biztosítása – Az állomány teljes számítógépes feltárása – Információközpontként működése, ehhez sokféle információforrás gyors elérésének biztosítása – Együttműködés a tantestülettel a NAT-ban megjelenő a különböző műveltségterületekhez kapcsolódó könyvtárhasználatra épülő szakórák előkészítése, levezetésének segítése. – Együttműködés a kollégiummal – Könyvtári adatbázisok használata, bennük a keresés biztosítása – Együttműködés a helyi közművelődési könyvtárral. Összefoglalva – – – –

könyvtárhasználói szokások kialakítása információkereső képesség fejlesztése ismeretek egyéni elsajátításának kialakítása jártasság információhordozók együttes kezelésében

Nevelési feladatok – – – – – – – – – –

Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás módszerét, lexikonok használatát. Az önálló ismeretszerzés érdekében ismerjék mind a nyomtatott, mind az elektronikus dokumentumok használatát. A rendszerezett tudás megszerzésének képessége. Ismerjék fel a könyvtári dokumentumok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Információkereső képesség fejlesztése. Egyéni, hatékony tanulási, önművelési szokások kialakítása. Olvasási szokások fejlesztése. A könyvtári ismeretek gyakorlati alkalmazása. Váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá. A tanulók kommunikációs képességfejlesztése kiemelt feladat kell, hogy legyen. 64

Pedagógiai Program

– – – – –

Internet-informatika, könyvtári informatika eszközeinek használata. Az Interneten való keresés stratégiáját tanulják meg. Részvétel a felzárkóztatásban, hátrányok megszüntetésében. Tehetség, a képesség kibontakoztatása során a tanórán kívüli tevékenységek lehetőségei között szerepet vállal az iskolai könyvtár. A kultúra és a társadalom iránti érdeklődés felkeltése.

Tanulóink az Európai Unió polgáraként fogják felnőtt életüket leélni, ezért törekedni kell arra, hogy olyan ismeretekkel gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják majd találni a helyüket az európai társadalmaknak. Pedagógusok – – –

kollégák tájékozódjanak, használják a könyvtárat, ismerjék meg a szakterületükhöz kapcsolódó dokumentumokat tartsanak szakórát a könyvtárban, a szakirodalom felhasználása az órán a kollégium nevelőtanáraival együttműködve a tanulók felzárkóztatásában, felkészülésében, hátrányok megszüntetésében való részvétel

Iskola/intézményegység vezetés A könyvtárhasználatra nevelés mikrotantervekben megvalósítását kísérje figyelemmel.

65

való

megjelenését,

gyakorlati


2.15. A szülő, a tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A tanulókat az intézmény/intézményegység életéről, az intézményi/intézményegységi munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató/intézményegység-vezető, az osztályfőnökök, a diákönkormányzat felelős vezetője tájékoztatják: – – –

az intézmény/intézményegység vezetője a diákközgyűlésen és a diákönkormányzat vezetőségének (DT) ülésén az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon a diákönkormányzat vezetője a DT üléseken és a diákönkormányzat faliújságján keresztül

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban és a középiskolásoknál ellenőrző útján) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselők, tisztségviselők útján közölhetik az intézményi egység vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A szülőket az intézmény/intézményegység egészének életéről, a munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató/intézményegység-vezető és az osztályfőnökök tájékoztatják: – – –

az igazgató tanévente kétszer az intézményi szülői munkaközösség választmányi ülésén, az intézményegység vezetője tanévente kétszer az intézményegység szintű szülői munkaközösség választmányi ülésén, az osztályfőnökök tanévente kétszer az osztályok szülői értekezletein.

A szülők és a pedagógusok együttműködését az alábbi fórumok szolgálják: Szülői értekezlet (minden tanév szeptember, február): – –

–

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása a szülők tájékoztatása: az intézményegység céljairól, feladatiról, lehetőségeiről az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól a helyi tanterv követelményeiről az intézményegység és a szaktanárok értékelő munkájáról saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról a tanuló osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről az intézményegység és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése, továbbítása az iskolavezetés felé.

Fogadó óra (minden tanév november, március): –

a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, a tanuló egyéni fejlesztésének segítése érdekében.

Nyílt tanítási napok: – –

8. osztályosok és a szülők részére (minden tanév november) érettségizettek részére (minden tanév március)

66

Pedagógiai Program

Célunk, hogy a leendő tanulóink és szüleik betekintést nyerjenek az intézményegység oktató- és nevelőmunka mindennapjaiba, ismerkedjenek néhány tanítási óra lefolyásával, az intézményegység létesítményeivel, eszközeivel, az intézményegység klímájával. Esetleges családlátogatás: –

a gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a tanuló optimális fejlesztésének érdekében.

Írásbeli tájékoztató: –

a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról, a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról.

A szülői értekezletek, a fogadóórán, a nyíltnapok pontos időpontját az intézményegységi munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselők, tisztségviselők útján közölhetik az intézményegység vezetésével, a nevelőtestülettel. Honlapunk – az intézményegységek honlapjai - segítségével a szülők nyomon követhetik iskolánk/intézményegységek életét és azokat a szakmai lehetőségeket, amelyeket kínálunk tanulóink számára.

67


2.16. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Kecskeméti Humán Középiskola, Közgazdasági Szakközépiskolája

Szakiskola

és

Kollégium

Kada

Elek

Tankönyvek: Tankönyvjegyzék a humán szakközépiskolai oktatáshoz Intézményegységünkben a 9-12. évfolyamon a felsorolt tankönyveket használjuk, ezeket minden tanévben felülvizsgáljuk és a munkaközösségek javaslata alapján változhat. 9. A, B, C osztály EGH 1305 NT 01036

Dési I. Dr Fazekas György-Dr Franyó István

NT 01036/M NT 01036/F

Környezetegészségtan A változatos élővilág A változatos élővilág - munkafüzet A változatos élővilág- témazáró feladatlapok Lakóhelyünk a Föld

NT 00858

Kereszty Péter-Dr Nemeskényi András

NT 00858/M CR 003 NT 13163 CR 0006 NT 13141 NT 13135/I NT 81307

Lakóhelyünk a Föld – munkafüzet Középiskolai földrajzi atlasz Száray Miklós Történelem I. Történelmi atlasz Hajnal Imre Matematika I. Bartha- Bogdán Matematika feladatgyűjtemény Összefoglaló feladatgyűjtemény matematikából Geometriai feladatok gyűjteménye I. Geometriai feladatok gyűjteménye II. Balogh Lászlóné Dr. Fizika I. Fizika I. MF Kémia 9. Maros Judit Gottlieb (tankönyv) Maros Judit Gottlieb ( munkafüzet) New Hotline Elementary Student s Book New Hotline Elementary Workbook Dr Budai László Angol nyelvtani gyakorlatok Antalné Szabó Ágnes-Roáh Judit Magyar nyelv és kommunikáció Antalné Szabó Ágnes-Roáh Judit Magyar nyelv és kommunikáció munkafüzet Antalné Szabó Ágnes-Roáh Judit Magyar nyelv és kommunikáció Feladatlap Domonkos Péter Irodalom I. Irodalmi szöveggyűjtemény

NT 10127/I NT 10127/II CA 0918 CA 0919 MS 2616 NT-56326/I NT-56326/I/M OX-4357597 OX 4357600 NT 81334 NT 00931-1031 NT 00931/M NT 00931/F NT 15146 NT 15146/Sz

68

Pedagógiai Program

10. A, B, C EGH 1305 CA 1018 CA 1019 NT-13240 NT-13241 NT 13208 NT 08188/2 NT 81420 NT-13204/2 NT-56326/II NT-56326/II/M OX-4357635 OX-4357643 KN 0020 KN 0021

Vízvári László Balogh Lászlóné dr

Egészségtan Fizika II. Fizika munkafüzet Pfeiffer Ádám Kémia II. Hajnal Imre MatematikaII Dr Lénárd Gábor Biológia II. Varga Zoltán Állatismeret Dr Simon Tibor- Dr Seregélyes Tibor Növényismeret Walter Mária Történelem II Maros Judit Unterwegs (tankönyv) Maros Judit Unterwegs ( munkafüzet) New Hotline Pre-Intermediate Student s Book New Hotline Pre-Intermediate Workbook Mohácsy Károly Irodalom II. Irodalmi szöveggyűjtemény

11. A, B EGH 1305 NT 13355 NT 13311 NT 13235 NT 15136/1 NT 13304/2 NT-13244 NT-56326/II NT-56326/II/M OX 4357678 OX 4357686 KN 0030 KN 0031

Vízvári László Egészségtan Hajnal Imre Matematika III Dr Lénárd Gábor Biológia III. Dr. Lénárd Gábor Biológia album II-IV Dr. Probáld Ferenc Regionális földrajz Závodszky Géza Történelem III Mező Ferenc-Nagy Imre- Tóth PéterTársadalmi és állampolgári Veliky János ismeretek középiskolásoknak Maros Judit Unterwegs (tankönyv) Maros Judit Unterwegs ( munkafüzet) New Hotline Intermediate Student s Book New Hotline Workbook Mohácsy Károly Irodalom III Irodalmi szöveggyűjtemény

12. A, B EGH 1305 RJ-0002

Vízvári László Rózsa Jánosné

NT 13455 NT 13411 NT 15134 NT 13384/2 KN 0040 KN 0041

Hajnal Imre Dr Lénárd Gábor Dr Bora Gyula Salamon Konrád Mohácsi Károly

Egészségtan Magyar nyelvtan /kidolgozott érettségi témakörök/ Matematika IV Biológia IV. Magyarország földrajza Történelem IV Irodalom IV Irodalmi szöveggyűjtemény

Nyelvi előkészítő évfolyam: Tk. száma nt-81491 pl-0077

Tk. címe Matematika a nyelvi előkészítő évf. számára Informatika 9-10. osztály 69


mk-842-00214 jo-0011

Középfokú számítástechnikai ismeretek Informatika fgy.

Németeseknek:

* *

Angolosoknak: ex-023 ex-024 * * *

Nyelvtan központú tesztek és fordítások a német íb. nyv-hoz Társalgás, szituációk, képleírások. Alapfok A

Enterprise Plus Pre-Intermediate Student's book Enterprise Plus Pre-Intermediate Workbook Enterprise Plus Pre-Intermediate Grammar Englisch Grammer in Use Némethné Hock I.: Társalgás, szituációk, képleírások (alapf. "A")

9. évfolyam Tk. száma kn-0010 kn-0011 nt-00931-1031/1 Nt-15141 nt-13163/1 ms-2309 nt-16125/I nt-16127/I cr-0080 np-kgd-1207/1 pl-0077 jo-0161

Tk. címe Irodalomkönyv 9. Szöveggyűjtemény 9. Magyar nyelv és kommunikáció 9-10. Hogyan írjam Történelem I. Sokszínű matematika I. Matematika fgy. I. Matematika feladatgyűjtemény III. Középiskolai történelmi atlasz Gazdasági környezetünk Informatika 9-10. osztály Informatika fgy.

10. évfolyam

Tk. száma

Tk. címe

kn-0020/1 kn-0021 nt-14225 ms-2310 nt-15129 nt-16126/I nt-15135/1 mk-842-00214

Irodalom II. Irodalom szöveggyűjtemény II. Történelem II. Sokszínű matematika 10. Négyjegyű függvénytáblázat Matematika feladatgyűjtemény II. Általános társadalomföldrajz Középfokú számítástechnikai ismeretek 70

Pedagógiai Program

np-kgd-1207/2 nt-56411 nt-56411/F nt-56412

Gazdasági környezetünk II. Schrittweise 2. Schritte 2 feladatlapok Schritte 2 feladatgyűjtemény

11. évfolyam

Tk. száma

Tk. címe

nt-14325 ms-2311 kn-0030 kn-0031 kgd-1204 kgd-1204/M pl-0014 nt-56504 nt-56504/M

Történelem III. Sokszínű matematika 11. Irodalom III. Irodalom szöveggy. Közgazdaságtan I. (mikro) Elméleti gazdaságtan mf. Adatbázis-kezelés Abitraining Mittelstufe Abitraining Arbeitsbuch

12. évfolyam

Tk. száma

Tk. címe

nt-14325 ms-2311 kn-0030 kn-0031 kgd-1204 kgd-1204/M pl-0014 nt-56504 nt-56504/M nt-56468

Történelem III. Sokszínű matematika 11. Irodalom III. Irodalom szöveggy. Közgazdaságtan I. (mikro) Elméleti gazdaságtan mf. Adatbázis-kezelés Abitraining Mittelstufe Abitraining Arbeitsbuch Készüljünk az ér. Angol f.sorok középsz.

Eszközök és felszerelés jegyzék: Matematika tanításához szükséges eszközök, felszerelések Tantermenként négyzetrácsos tábla Körző, vonalzó, szögmérő – tanulói, táblai Feladatgyűjtemények, függvénytáblázatok Tanári kézikönyvek Matematikai fóliasorozatok Testek Oktató CD-k Zsebszámológépek tanári használatra

71


Magyar nyelv és irodalom tanításához szükséges eszközök felszerelések Tanári kézikönyvek, feladatgyűjtemények Írásvetítő fóliák Audiovizuális eszközök – magnó, videó, írásvetítő stb Oktató CD-k Történelem tanításához szükséges eszközök, felszerelések Tanulói Történelmi atlasz Falitérképek (fontosabb korszakokról: hazai, európai, világ) Videokazetták – történelmi eseményekről, művészettörténeti korszakokról és játékfilmek Tanári kézikönyvek – lexikonok, értelmező és idegen szavak szótára Oktató CD-k Fizika tanításában használt eszközök Mechanikai tanulói és tanári kísérleti eszközök Hőtani tanulói és tanári kísérleti eszközök Optikai tanulói és tanári kísérleti eszközök Elektromosságtani tanulói és tanári kísérleti eszközök Folyadékok áramlását vizsgáló eszközök Forgómozgás vizsgálati eszközök Katódsugárcső Elektronaria I-II. Van de Graaf generátor Szikrainduktor Kristályrács modellek Ingasor a hullámzás bemutatására Oszcilloszkóp Légpárnás asztal Lézer Csillagászati távcső Fotocella Diasorozat Videofilmek Fizikusok arcképcsarnoka Kémia tanításában használt laboratóriumi eszközök Üvegeszközök – lombikok, kémcsövek, óraüvegek, főzőpoharak, büretták, pipetták, gázfejlesztő készülékek, borszeszégők Faeszközök – kémcsőállványok, kémcsőfogók Porcelán eszközök – dörzsmozsarak, hevítő-tégelyek, porcelántálak Fémeszközök – kémcsőfogók, lombikfogók, vasállványok, vasháromlábak, szorítódiók Vegyszerek Mérlegek Írásvetítő fóliasorozatok Modemek Szemléltető táblák Ph mérő Elektrokémiai készletek Videofilmek

72

Pedagógiai Program

Biológia, környezetvédelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök Diaképek Írásvetítő fóliasorozatok Könyvtári szakkönyvek Szemléltető falitáblák Tanári és tanulói mikroszkópok Szövettani metszetek Növényi részeket bemutató modellek Emberi csontváz és csontok Gerinces állatok csontvázai Emberi szervek modelljei Emberi torzó Mikrobiológiai minilabor, légszennyezés mérő Földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök Falitérképek – domborzati és politikai Szemléltető falitáblák Kőzetgyűjtemény Földgömb Videó- és diaképek Tanári kézikönyvek Testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök A tornaterembe beépített szerek Kosárlabda palánk gyűrűvel Állítható röplabda háló Bordásfal Mászókötél A tornaterem egyéb felszerelései Tornagerenda Tornaló Felemás korlát Ugrószekrény Ugródeszka Tornaszőnyes Tornapad Ugrózsámoly Húzókötél Magasugró domb, mérce, léc Szánkó Kéziszerek Tornabot Ugrókötél Gumikötél Kézi-súlyzó Medicinlabda Kézilabda Kosárlabda Röplabda Súlygolyó Floorball ütő Váltóbot A konditerem felszerelései 73


Fekve-nyomó gép Ülve-állva nyomó gép Favorit erőgép Súlyzórúd Súlyzók Súlyzótartó állvány Szobabicikli Csúcsjáró Lovaglógép Ferdepad Haspad A sportudvar szerei Kézilabda kapu Kosárlabda palánk gyűrűvel Tenisz-háló Idegen nyelvek tanítását segítő felszerelések és eszközök Számlálós kazettás magnók Videó Műsoros és üres videokazetták Tanulói és tanári szótárak Munkafüzetek, tanári kézikönyvek Episzkóp Oktató CD-k Informatika tanítását segítő felszerelések és eszközök Számítógépek Nyomtatók Projektorok Multimédiás eszközök Digitális táblák Fénymásolók Közgazdasági szakmai tantárgyak tanítását segítő felszerelések és eszközök: Gyakorló iroda Könyvelő programok Tanári kézikönyvek

74

Pedagógiai Program

Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kocsis Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola, Szakiskolája

Pál

Szakközépiskola: 9a, 9b NT-15146/1

Domonkos Péter

Irodalom I

NT-15146/SZ

Domonkos Péter

Irodalom I. szöveggyűjtemény

NT 009311031/1

Antalné Szabó Ágnes-Raátz Judit

Magyar nyelv és kommunikáció 910.

NT 00931/M/1


Magyar nyelv és kommunikáció munkafüzet 9.

NT-13163/1

Száray Miklós

Történelem I. (Száray)

NT-13163/M/I

Száray Miklós

Történelem munkafüzet

NT-56348

Krausz Piroska - P. Tóth Tímea - Somló Katalin

Schrittweise 1. Kezdőknek ?

NT-56397

Krausz Piroska - P. Tóth Tímea - Somló Katalin

Schritte 1. Feladatgyűjtemény kezdőknek

OX-4355225

Clive Oxenden - Paul Seligson

English File 2. Tankönyv

OX-4355314

Clive Oxendon - Paul Seligson - Christina LathamKoenig

English File 2. Munkafüzet

MS-2309

Kosztolányi József - Kovács István - Pintér Klára – dr. Urbán János - Vincze István

Sokszínű matematika 9. Évfolyam

NT-13135/1

Munkaközösség (alkotó szerkesztő: Füleki Lászlóné)

Matematika feladatgyűjtemény. I.

NT -15129

Hortobágyi István - Rajkovits Zsuzsanna - Wajand Judit

Négyjegyű függvénytáblázat

KT 0320

Hortobágyi István - Marosvári Péter - Pálmay Lóránt – Pósfai Péter -Siposs András - Vancsó Ödön

Egységes érettségi feladatgyűjtemény matematikából I.

KT 0321

Hortobágyi István - Marosvári Péter - Pálmay Lóránt – Pósfai Péter -Siposs András - Vancsó Ödön

Egységes érettségi feladatgyűjtemény matematikából II.

MK-641-2764-0

Dr. Balogh Lászlóné

Fizika I. Mechanika, hőtan)

MS 2616

Dr. Siposné dr. Kedves Éva - Horváth Balázs – Péntek Lászlóné

Kémia I. (Általános kémia)

MS-2816


Kémia munkafüzet 9. Osztály – Általános kémia

MK-590AK0005/1

Dr. Berend Mihály - Dr. Szerényi Gábor

Biológia I.(Növénytan)

NT 00858

Berger Józsefné

Lakóhelyünk, a Föld

SL 003 NT-16123

Földrajz atlasz Lukin László-Ugrin Gábor

Ének zene 9-10

CR 0008 NT 81482

Történelem atlasz Reményi Zoltán - Siegler Gábor – Szalayné T. Zsuzsanna

75

Érettségi felkészítő feladatgyűjtemény –


informatika FV-G-365/1

Páhoki Piroska

Mezőgazdasági ismeretek I

Szakiskola: 9c, 9d NT 12555

Somos Béla-Szakács Béla

Irodalmi olvasókönyv szakiskolák 9. oszt

NT 12555/M

Raátz Judit

Nyelvi kommunikációs tankönyv – szakiskolák 9. oszt.

HT 0024

Kővári Zoltán - Dr. Fekete Zoltán

Történelem a szakiskolák 9. évfolyama számára

HV-137-1678

Gabriele Kopp - Siegfried Büttner

Planet 1. német tk. Szakiskolák

HV-138

Gabriele Kopp - Siegfried Büttner

Planet 1. német mf. Szakiskolák

OX-4355195

Clive Oxenden - Paul Seligson

English File 1. Tankönyv

OX-4355292

Clive Oxenden - Paul Seligson - Mark Foley

English File 1. Munkafüzet

NT 12509

dr. Kisfaludi Andrea

Kémia - szakiskolák

NT 13456

Berger Józsefné

Az élő természet. Biológia és környezetvédelem középiskolásoknak

NT-16123

Lukin László-Ugrin Gábor

Ének zene 9-10

Szakközépiskola: 10a, 10b osztályok NT 01031/M



KN-0020

Mohácsy Károly

Irodalom 10.

KN-0021

Mohácsy Károly

Irodalom szöveggyűjtemény 10.

MK-4561015102

Száray Miklós - Szász Erzsébet

Történelem a középiskolák 10. Évfolyama számára

OX 4369811

Kathy Gude - Michael Duckworth

Matrix Pre-Intermediate Tankönyv

OX 4253902

Rosemary Nixon - Kathy Gude – Michael Duckworth

Matrix Pre-Intermediate Munkafüzet

NT-56411

P. Tóth Tímea - Somló Katalin

Schrittweise 2. Középhaladóknak

NT-56412

Somló Katalin - Tóth Tímea

Schritte 2. Feladatgyűjtemény középhaladóknak

MS-2310

Kosztolányi József - Kovács István – Pintér Klára – dr. Urbán János - Vincze István

Sokszínű matematika 10.

MK-591AK0005/2

Dr. Berend Mihály - Dr. Szerényi Gábor

Biológia II. (Állattan)

MK-642-2765-9

Dr. Balogh Lászlóné, Horányi Gábor

Fizika II.

NT-00958

dr. Bernek Ágnes - dr. Bora Gyula – dr. Nemerkényi Antal - dr. Sárfalvi Béla

Társadalomföldrajz a szakközépiskolák 10. osztálya számára

76

Pedagógiai Program

MS-2820


Kémia munkafüzet 10. Osztály – szerves kémia

MS 2620


Kémis 10. (Szerves kémia)

Szakiskola: 10c, 10d osztályok NT-12556/M

Raátz Judit

Nyelvi kommunikációs tk. 10. szakiskolák

NT-12556

Somos Béla-Szakács Béla

Irodalmi olvasókönyv szakiskolák 10.

HT 0025

Kővári Zoltán - Dr. Fekete Zoltán

Történelem a szakiskolák 10. osztálya számára

NT-13458/1

Berger Józsefné

Az ember - biológia és egészségtan középiskolásoknak

Szakközépiskola: 11a, 11b osztályok NT-011311231/1


Magyar nyelv és kommunikáció 11-12.

NT-01131/M/1



KN-0030

Mohácsy Károly

Irodalom 11.

KN-0031

Mohácsy Károly


MK-4681115102

Száray Miklós

Történelem a középiskolák 11. Évfolyama részére (Száray)

MS-2311

Kosztolányi József - Kovács István – Pintér Klára - dr. Urbán János - Vincze István

Sokszínű matematika 11.

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Környezetvédelem I.


Hidrológia és hidraulika


Környezettechnika I.


Környezettechnika példatár

FV-M-111/1

Keszei Attila

Kertészeti ismeretek I

FV-M-111/2

Keszei Attila

Kertészeti ismeretek II.

Szakközépiskola: 12a, 12b, 12c osztályok NT-01231/M/1



KN 0040

Mohácsy Károly-Vasy Géza

Irodalom 12.

KN 0041

Mohácsy Károly-Vasy Géza


MK-4691215102

Dupcsik Csaba – Repárszky Ildikó

Történelem a középiskolák 12. Évfolyama sz.

MS-2312

Kosztolányi József - Kovács István –

Sokszínű matematika 12. évfolyam

77


Pintér Klára - dr. Urbán János - Vincze István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Környezetvédelem II.



Szakiskola: Környezetvédelmi 1/11c FV-E-231

Cserjés Miklós

Munka és környezetvédelem

FV-K-576

Dr. Kurtán Sándor

Műszaki ismeretek (Általános)

FV-M-109

Horváth József

Gazdálkodási vállalkozási és szervezési ismeretek

FV-VB-006

Johanidesz István

Műszaki alapismeretek (általános anyagismeret)


Települési környezetvédelem


Természetvédelem


Erdőgazdálkodás


Növénytermesztés


Hulladékgazdálkodás

Szakiskola: Virágkötő 1/11 FV-E-231

Cserjés Miklós


FV-K-561

Elekné Ludányi Zsuzsanna, Császi Katalin

Virágkötészet

FV-K-562

Dr. Kaiser Géza

Vezetési ismeretek

FV-K-560

Elekné Ludányi Zsuzsanna

Művészeti ismeretek

FV-M-109

Horváth József


FV-K-161

Elekné Ludányi Zsuzsanna

Dísznövényismeret

FV-K-563

Baksa Erzsébet

Kereskedelmi Ismeretek

Szakiskola: Zöldségtermesztő 1/11 FV-K-576

Dr. Kurtán Sándor


FV-E-231

Cserjés Miklós


FV-K-554

Dr. Füstös Zsuzsanna, Dr. Hodossi Sándor, Dr. Kovács András

Zöldségtermesztés I.

FV-K-555

Dr. Füstös Zsuzsanna, Dr. Hodossi Sándor, Dr. Kovács András

Zöldségtermesztés II.

FV-K-550

Dr. Hodossi Sándor, Dr. Kovács András, Takácsné Dr. Hájos Mária

Zöldségtermesztés III.

FV-K-158

Kánnár Lászlóné

Kertészeti alapismeretek

FV-K-562

Dr. Kaiser Géza

Vezetési ismeretek

FV-K-563

Baksa Erzsébet


78

Pedagógiai Program

FV-M-109

Horváth József


Szakiskola: Dísznövénykertész 2/12. FV-E-231

Cserjés Miklós


FV-K-576

Dr. Kurtán Sándor


FV-K-577

Dr. Kurtán Sándor, Dr. Horváth Ákos Zoltán

Műszaki ismeretek (Dísznövény)

FV-K-159/1


Dísznövénytermesztés I.

FV-K-158

Kánnár Lászlóné

Kertészeti alapismeretek

FV-M-109

Horváth József


FV-K-561


Virágkötészet

FV-K- 563

Baksa Erzsébet


FV-SZM-309

Dr. Hrabovszki Pálné, Valeth Magdolna

Gazdasági növény és állattan

FV-K 571/II

Szathmáry Zsolt

Kertépítészet

FV-K 572/II

Szathmáry Zsolt

Építőanyagismeret és kerttechnika

FV-K 159/II

Dr. Orlóci László

Dísznövénytermesztés II.

Környezetvédelmi technikus 1/13 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Környezetvédelmi alapismeretek I.


Környezetvédelmi alapismeretek II.


Természettudományos vizsgálatok I.


Természettudományos vizsgálatok II.


Analitika I.


Környezettechnika I.


Települési környezetvédelem




Hidrológia és hidraulika


Gépészeti alapismeretek

Környezetvédelmi technikus 2/14 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Analitika 2.


Földmérés


Környezettechnika 2.


Környezetgazdaságtan


Állattenyésztés


Vízgépek

79



Növénytermesztés

Eszközök és felszerelés jegyzék: Matematika tanításához szükséges eszközök, felszerelések Tantermenként négyzetrácsos tábla Körző, vonalzó, szögmérő – tanulói, táblai Feladatgyűjtemények, függvénytáblázatok Tanári kézikönyvek Matematikai fóliasorozatok Testek Oktató CD-k Zsebszámológépek tanári használatra Magyar nyelv és irodalom tanításához szükséges eszközök felszerelések Tanári kézikönyvek, feladatgyűjtemények Írásvetítő fóliák Audiovizuális eszközök – magnó, videó, írásvetítő stb Oktató CD-k Történelem tanításához szükséges eszközök, felszerelések Tanulói Történelmi atlasz Falitérképek (fontosabb korszakokról: hazai, európai, világ) Videokazetták – történelmi eseményekről, művészettörténeti korszakokról és játékfilmek Tanári kézikönyvek – lexikonok, értelmező és idegen szavak szótára Oktató CD-k Fizika tanításában használt eszközök Mechanikai tanulói és tanári kísérleti eszközök Hőtani tanulói és tanári kísérleti eszközök Optikai tanulói és tanári kísérleti eszközök Elektromosságtani tanulói és tanári kísérleti eszközök Folyadékok áramlását vizsgáló eszközök Forgómozgás vizsgálati eszközök Katódsugárcső Elektronaria I-II. Van de Graaf generátor Szikrainduktor Kristályrács modellek Ingasor a hullámzás bemutatására Oszcilloszkóp Légpárnás asztal Lézer Csillagászati távcső Fotocella Diasorozat Videofilmek Fizikusok arcképcsarnoka Kémia tanításában használt laboratóriumi eszközök Üvegeszközök – lombikok, kémcsövek, óraüvegek, főzőpoharak, büretták, pipetták, gázfejlesztő készülékek, borszeszégők Faeszközök – kémcsőállványok, kémcsőfogók Porcelán eszközök – dörzsmozsarak, hevítő-tégelyek, porcelántálak 80

Pedagógiai Program

Fémeszközök – kémcsőfogók, lombikfogók, vasállványok, vasháromlábak, szorítódiók Vegyszerek Mérlegek Írásvetítő fóliasorozatok Modemek Szemléltető táblák Ph mérő Elektrokémiai készletek Videofilmek Biológia, környezetvédelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök Diaképek Írásvetítő fóliasorozatok Könyvtári szakkönyvek Szemléltető falitáblák Tanári és tanulói mikroszkópok Szövettani metszetek Növényi részeket bemutató modellek Emberi csontváz és csontok Gerinces állatok csontvázai Emberi szervek modelljei Emberi torzó Mikrobiológiai minilabor, légszennyezés mérő Bod analizáló Centrifuga Cod analizáló Folyadékkromatográf Gázelemző készülék Hulladék mintavevő Körny. v. mérőbőrönd Mágneses keverő Meteorológiai mérőállás Oxigén hőmérsékletmérő Radioaktivitás mérő műszer Rázóasztal Refraktométer Spektofotométer Szárítószekrény Talajvizsgáló mérőbőrönd Vízfürdő Vízmintavevő készlet Zajmérő Földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök Falitérképek – domborzati és politikai Szemléltető falitáblák Kőzetgyűjtemény Földgömb Videó- és diaképek Tanári kézikönyvek Informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök Számítógépek Projektor Nyomtató Oktató CD-k 81


Interaktív táblák Testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök A tornaterembe beépített szerek Kosárlabda palánk gyűrűvel Állítható röplabdaháló, teniszháló Bordásfal Mászókötél A tornaterem egyéb felszerelései Tornagerenda Felemás korlát, párhuzamos korlát Gyűrű, nyújtó Ugrószekrény Ugródeszka Tornaszőnyeg Tornapad Ugrózsámoly Gumikötél, expander Húzókötél Magasugró domb, mérce, léc Szánkó Kéziszerek Tornabot Ugrókötél Gumikötél Kézi-súlyzó Medicinlabda Kézilabda Rugby labda Fitness labdák Kosárlabda Röplabda Súlygolyó Floorball ütő Váltóbot A konditerem felszerelései Fekve-nyomópad, rudak, tárcsák Elliptikus trainer Evezőpad, futópad Guggoló keret Súlyzók Súlyzótartó állvány Szobabicikli A sportudvar szerei Kézilabda kapu Idegen nyelvek tanítását segítő felszerelések és eszközök Számlálós kazettás magnók Videó Műsoros és üres videokazetták Tanulói és tanári szótárak Munkafüzetek, tanári kézikönyvek Episzkóp Oktató CD-k Falitábla Térkép 82

Pedagógiai Program

Szakmai tantárgyak tanítását segítő felszerelések és eszközök Környezetvédelem: Az SZVK-ban előírt kötelező eszközlista Mezőgazdaság: Az SZVK-ban előírt kötelező eszközlista

83


Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Németh László Általános Iskola és Gimnáziuma Fizika Megnevezés fizikai mérőműszer (DT 830B) optikai pad + tart. Hartley - korong Hartley-koronghoz üvegtestkészlet mágnesrúdpár fatokban mágneses mező dem. klt. patkómágnes A fizika története I. (térkép) elektroszkóp feszültségmérő lencsekészlet 12 V-os lámpa (optikai padhoz) hullámgép Bunsen-állvány Mikola-cső lejtő demonstrációs mérőműszer tekercsek (300, 600, 1200 menetszámú) dinamométer Grawesande-karika - golyó hangvilla bimetál hőmérő borszeszégő banándugós vezetékek szikrainduktor

Mennyiség (db) 2 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 4 2 1 1 3 2 1 2 1 2 1 1 1

Kémia Megnevezés kémia szemléltető eszköz Periódusos rendszer (térkép) Az elemek periódusos rendszere (térkép)

Mennyiség (db) 3 1 1

Matematika Megnevezés matematikus arcképek lineáris függvénytábla (falikép) abszolútérték függvénytábla (falikép) eltolás (falikép) elforgatás (falikép) tükrözés (falikép) táblai háromszög vonalzó táblai fakörző geometriai testek készlete 84

Mennyiség (db) 23 1 1 1 1 1 4 2 4

Pedagógiai Program

Biológia Megnevezés tanulói mikroszkóp DNS duplah. (modell) meiózis (tabló) belső elválasztású mirigyek (tabló) vegetatív idegrendszer (tabló) érzékszervek (biológiai tabló) táplálkozás (biológiai tabló) emberi csontváz emberi csontváz - csontokként állati csontok, csontvázak levél metszet (műanyag modell) egyszikű szár (m. m.) kétszikű szár (m. m.) bőr felépítése (m. m.) agy felépítése (m. m.) torzó (m. m.) vese felépítése (m. m.) növényi sejt (m. m.) szem felépítése (m. m.) szív felépítése (m. m.) nyelv modell (m. m.) garat, gége (m. m.) barázdálódás folyamata (m. m.) alkoholos oldatban lebegő lények

Mennyiség (db) 5 1 1 1 1 1 1 1 1 8 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 10

Földrajz Megnevezés földtörténet térkép földrajzi térkép földrajzi szemléltető eszköz világító földgömb

Mennyiség (db) 1 3 19 1 Német

Térkép megnevezése Deutschland Tárgy- és részesesettel álló viszonyszók Geschichte und Gegenwart (tabló)

Mennyiség (db) 1 1 1

Angol Megnevezés The British Isles ( Steinbergertérkép) The British Isles (Stiefel-térkép) Basic English III. (nyelvtani tabló) The European Union (tabló)

Mennyiség (db) 1 1 1 1

85


Művészet Megnevezés 2005. CSáky Lajos festményei és grafikái Reprodukciók Kína (kasírozott képek) Kanada (kasírozott képek)

Mennyiség (db) 1 1 1 1

Technikai segédeszközök Megnevezés Magnó DVD-lejátszó Diavetítő Videómagnó TV

Mennyiség (db) 6 1 1 1 1 Testnevelés

Megnevezés futball labda pin pong ütő sportmez (polo) teremfoci labda térdvédő futball sportruha

Mennyiség (db) 1 4 51 1 2 pár 20

Egyéb Megnevezés Hangjegyvonalak (falikép)

Mennyiség (db) 1

Történelem Térkép megnevezése Az ókori Kelet (Kr.e. III – I. évezred) Az ókori Görögország (i.e. V. században) A görög istenek családfája Görörg mítoszok Európa Nagy Károly korában (768-814) A nagy földrajzi felfedezések és a gyarmatosítás (XV-XVII. század) A német és az olasz egység megvalósulása Az I. világháború (1914-1918.) A második világháború 1939. szeptember 1 - 1943. február 2. Európa a II. világháború idején Európa 1945 – 1975. Europa: Integrationspolitik (1945-1975) Fegyveres konfliktusok a Földön (1945-1990) Magyarország I. (Szent) István korában 86

Mennyiség (db) 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Pedagógiai Program

Tatárjárás és új honalapítás Magyarországon Magyarország a Hunyadiak és a Jagellók korában (1437-1526) A függetlenségi harcok (Magyarország a XVII. században) A Rákóczi – szabadságharc (1703 – 1711) Az 1848 – 49-es szabadságharc Az Osztrák – Magyar Monarchia (1867-1918) A Szent korona országai (1886) A trianoni béke következményei Hazánk felszabadítása 1944. szeptember 23. – 1945. április 4. Az 1956-os forradalom és szabadságharc Budapesten A magyar történet áttekintése Magyarország területi változásai a honfoglalástól napjainkig A magyar államcímer története (tabló) A történelmi Magyarország megyecímerei 1899. (tabló)

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Magyar Megnevezés A felvilágosodás irodalma Magyarországon (térkép) A romantika irodalma Magyarországon (térkép) A magyar irodalom története XX.-XXI. század (tabló) Magyar irodalomtörténeti térkép József Attila fotói Hogyan írjam? (helyesírási tabló)

87

Mennyiség (db) 1 1 1 1 7 1


Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskolája Az intézményegységek nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi felszerelések és eszközök szolgálják: televízió, videolejátszó, kazettás magnetofon, CD lejátszó, írásvetítő, fali vetítővászon, interaktív tábla (mozgó/stabil), számítógép projektorral. A stúdióban videofilmek, diavetítők és a könyvtár szakkönyvei. Tankönyvek: Tankönyvjegyzék a humán szakközépiskolai oktatáshoz Intézményegységünkben a 9-12. évfolyamon a felsorolt tankönyveket használjuk, ezeket minden tanévben felülvizsgáljuk és a munkaközösségek javaslata alapján változhat. 9. A, B, C osztály EGH 1305 NT 01036

Dési I. Dr Fazekas György-Dr Franyó István

NT 01036/M NT 01036/F

Környezetegészségtan A változatos élővilág A változatos élővilág - munkafüzet A változatos élővilág- témazáró feladatlapok Lakóhelyünk a Föld

NT 00858

Kereszty Péter-Dr Nemeskényi András

NT 00858/M CR 003 NT 13163 CR 0006 NT 13141 NT 13135/I NT 81307

Lakóhelyünk a Föld – munkafüzet Középiskolai földrajzi atlasz Száray Miklós Történelem I. Történelmi atlasz Hajnal Imre Matematika I. Bartha- Bogdán Matematika feladatgyűjtemény Összefoglaló feladatgyűjtemény matematikából Geometriai feladatok gyűjteménye I. Geometriai feladatok gyűjteménye II. Balogh Lászlóné Dr. Fizika I. Fizika I. MF Kémia 9. Maros Judit Gottlieb (tankönyv) Maros Judit Gottlieb ( munkafüzet) New Hotline Elementary Student s Book New Hotline Elementary Workbook Dr Budai László Angol nyelvtani gyakorlatok Antalné Szabó Ágnes-Roáh Judit Magyar nyelv és kommunikáció Antalné Szabó Ágnes-Roáh Judit Magyar nyelv és kommunikáció munkafüzet Antalné Szabó Ágnes-Roáh Judit Magyar nyelv és kommunikáció Feladatlap Domonkos Péter Irodalom I. Irodalmi szöveggyűjtemény

NT 10127/I NT 10127/II CA 0918 CA 0919 MS 2616 NT-56326/I NT-56326/I/M OX-4357597 OX 4357600 NT 81334 NT 00931-1031 NT 00931/M NT 00931/F NT 15146 NT 15146/Sz

88

Pedagógiai Program

10. A, B, C EGH 1305 CA 1018 CA 1019 NT-13240 NT-13241 NT 13208 NT 08188/2 NT 81420 NT-13204/2 NT-56326/II NT-56326/II/M OX-4357635 OX-4357643 KN 0020 KN 0021

Vízvári László Balogh Lászlóné dr

Egészségtan Fizika II. Fizika munkafüzet Pfeiffer Ádám Kémia II. Hajnal Imre MatematikaII Dr Lénárd Gábor Biológia II. Varga Zoltán Állatismeret Dr Simon Tibor- Dr Seregélyes Tibor Növényismeret Walter Mária Történelem II Maros Judit Unterwegs (tankönyv) Maros Judit Unterwegs ( munkafüzet) New Hotline Pre-Intermediate Student s Book New Hotline Pre-Intermediate Workbook Mohácsy Károly Irodalom II. Irodalmi szöveggyűjtemény

11. A, B EGH 1305 NT 13355 NT 13311 NT 13235 NT 15136/1 NT 13304/2 NT-13244 NT-56326/II NT-56326/II/M OX 4357678 OX 4357686 KN 0030 KN 0031

Vízvári László Egészségtan Hajnal Imre Matematika III Dr Lénárd Gábor Biológia III. Dr. Lénárd Gábor Biológia album II-IV Dr. Probáld Ferenc Regionális földrajz Závodszky Géza Történelem III Mező Ferenc-Nagy Imre- Tóth PéterTársadalmi és állampolgári Veliky János ismeretek középiskolásoknak Maros Judit Unterwegs (tankönyv) Maros Judit Unterwegs ( munkafüzet) New Hotline Intermediate Student s Book New Hotline Workbook Mohácsy Károly Irodalom III Irodalmi szöveggyűjtemény

12. A, B EGH 1305 RJ-0002

Vízvári László Rózsa Jánosné

NT 13455 NT 13411 NT 15134 NT 13384/2 KN 0040 KN 0041

Hajnal Imre Dr Lénárd Gábor Dr Bora Gyula Salamon Konrád Mohácsi Károly

Egészségtan Magyar nyelvtan /kidolgozott érettségi témakörök/ Matematika IV Biológia IV. Magyarország földrajza Történelem IV Irodalom IV Irodalmi szöveggyűjtemény

89

Eszközök és felszerelés jegyzék: Matematika tanításához szükséges eszközök, felszerelések Tantermenként négyzetrácsos tábla Körző, vonalzó, szögmérő – tanulói, táblai Feladatgyűjtemények, függvénytáblázatok Tanári kézikönyvek Matematikai fóliasorozatok Testek Oktató CD-k Zsebszámológépek tanári használatra Magyar nyelv és irodalom tanításához szükséges eszközök felszerelések Tanári kézikönyvek, feladatgyűjtemények Írásvetítő fóliák Audiovizuális eszközök – magnó, videó, írásvetítő stb Oktató CD-k Történelem tanításához szükséges eszközök, felszerelések Tanulói Történelmi atlasz Falitérképek (fontosabb korszakokról: hazai, európai, világ) Videokazetták – történelmi eseményekről, művészettörténeti korszakokról és játékfilmek Tanári kézikönyvek – lexikonok, értelmező és idegen szavak szótára Oktató CD-k Fizika tanításában használt eszközök Mechanikai tanulói és tanári kísérleti eszközök Hőtani tanulói és tanári kísérleti eszközök Optikai tanulói és tanári kísérleti eszközök Elektromosságtani tanulói és tanári kísérleti eszközök Folyadékok áramlását vizsgáló eszközök Forgómozgás vizsgálati eszközök Katódsugárcső Elektronaria I-II. Van de Graaf generátor Szikrainduktor Kristályrács modellek Ingasor a hullámzás bemutatására Oszcilloszkóp Légpárnás asztal Lézer Csillagászati távcső Fotocella Diasorozat Videofilmek Fizikusok arcképcsarnoka Kémia tanításában használt laboratóriumi eszközök Üvegeszközök – lombikok, kémcsövek, óraüvegek, főzőpoharak, büretták, pipetták, gázfejlesztő készülékek, borszeszégők Faeszközök – kémcsőállványok, kémcsőfogók Porcelán eszközök – dörzsmozsarak, hevítő-tégelyek, porcelántálak

Pedagógiai Program

Fémeszközök – kémcsőfogók, lombikfogók, vasállványok, vasháromlábak, szorítódiók Vegyszerek Mérlegek Írásvetítő fóliasorozatok Modemek Szemléltető táblák Ph mérő Elektrokémiai készletek Videofilmek Biológia, környezetvédelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök Diaképek Írásvetítő fóliasorozatok Könyvtári szakkönyvek Szemléltető falitáblák Tanári és tanulói mikroszkópok Szövettani metszetek Növényi részeket bemutató modellek Emberi csontváz és csontok Gerinces állatok csontvázai Emberi szervek modelljei Emberi torzó Mikrobiológiai minilabor, légszennyezés mérő Földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök Falitérképek – domborzati és politikai Szemléltető falitáblák Kőzetgyűjtemény Földgömb Videó- és diaképek Tanári kézikönyvek Testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök A tornaterembe beépített szerek Kosárlabda palánk gyűrűvel Állítható röplabda háló Bordásfal Mászókötél A tornaterem egyéb felszerelései Tornagerenda Tornaló Felemás korlát Ugrószekrény Ugródeszka Tornaszőnyes Tornapad Ugrózsámoly Húzókötél Magasugró domb, mérce, léc Szánkó Kéziszerek Tornabot Ugrókötél Gumikötél 91


Kézi-súlyzó Medicinlabda Kézilabda Kosárlabda Röplabda Súlygolyó Floorball ütő Váltóbot A konditerem felszerelései Fekve-nyomó gép Ülve-állva nyomó gép Favorit erőgép Súlyzórúd Súlyzók Súlyzótartó állvány Szobabicikli Csúcsjáró Lovaglógép Ferdepad Haspad A sportudvar szerei Kézilabda kapu Kosárlabda palánk gyűrűvel Tenisz-háló Idegen nyelvek tanítását segítő felszerelések és eszközök Számlálós kazettás magnók Videó Műsoros és üres videokazetták Tanulói és tanári szótárak Munkafüzetek, tanári kézikönyvek Episzkóp Oktató CD-k Szakmai tantárgyak tanítását segítő felszerelések és eszközök Felnőtt ápolás - kórtermi berendezési tárgyak, betegápolási eszközök Szimulációs baba Betegágy Éjjeliszekrény Műszer-kocsi Gyógyszerelő-kocsi Gyógyszerelő szekrény Infúziós állvány Betegmozgató eszközök Váladékfelfogó eszközök Laboratóriumi eszközök Betegvizsgálati eszközök Ágyneműk, beteg kényelmét szolgáló eszközök A mindennapos betegápolás eszközei A mindennapos beavatkozások eszközei Kémiai fertőtlenítő szerek Asztali autokláv Betegápolás dokumentációja 92

Pedagógiai Program

Csecsemőápolás Csecsemő ágy, járóka Pelenkázó asztalok Gyakorló babák Csecsemő és gyermek ruhák, pelenkák Csecsemő mérlegek Csecsemő táplálás eszközei Újszülött ellátásához szükséges eszközök Ápoláshoz szükséges eszközök Etetőszék Gyermekasztal székkel Elsősegélynyújtás Újraélesztéshez szimulációs fantom Szemléltető eszközök Légút-biztosítás eszközei Újraélesztés eszközei Sebellátás, csonttörések rögzítő eszközei

93

Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskolája Az intézményegység nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi felszerelések és eszközök szolgálják: televízió, videó lejátszó, kazettás magnetofon, CD lejátszó, írásvetítő, fali vetítővászon, interaktív tábla (mozgó/stabil), számítógép projektorral. A stúdióban videofilmek, diavetítők és a könyvtár szakkönyvei. Tankönyvek: Tankönyvjegyzék a szakközépiskolai oktatáshoz Intézményegységünkben a 9-12-13. évfolyamokon a felsorolt tankönyveket használjuk, ezeket minden tanévben felülvizsgáljuk és a munkaközösségek javaslata alapján változhat. Mohácsy Károly: Irodalom 9.

KN-0010/1

Mohácsy Károly: Irodalom 9. Antalné Szabó Ágnes: Hogyan írjam? Helyesírási gyakorlólapok középiskolásoknak

KN-0011 NT-15141

Száray Miklós: Történelem I. Kaposi-Szabó-Száray: Feladatgyűjtemény az új történelem érettségihez. Írásbeli 9-10. Évfolyam

NT-14125 NT-81459

Stufengrammatik Neu

NT-56337/1

Karácsony-Tálasi: Német nyelvtan Egységes érettségi feladatgyűjtemény I. Egységes érettségi feladatgyűjtemény II.

NT-10166/1 KT-0320

Themen aktuell 1. Tankönyv

HV-050-1690

Themen aktuell 1. Munkafüzet

HV-056-11690

Themen aktuell 2. Tankönyv

HV-062-1691

Themen aktuell 2. Munkafüzet

HV-063-1161

Függvénytáblázat

Konsept-H

Mohácsy Károly: Irodalom 10.

KN-0020


KN-0021

Száray Miklós: Történelem II.

NT-14225

Sokszínű matematika 10. Tankönyv H.Q.Mitchell-J.Scott: Channel your English. Beginner Student's book H.Q.Mitchell-J.Scott: Channel your English. Beginner Student's workbook

MS-2310

KT-0321

EK-Channel01 EK-Channel02

Pedagógiai Program

Detusch mit Grips 1 Kursbuch

RK-5011-01

Detusch mit Grips 1 Arbeitsbuch

RK-5011-02


KN-0030


KN-0031

Száray Miklós: Történelem III. Kaposi-Szabó-Száray: Feladatgyűjtemény az új történelem érettségihez Írásbeli 11. évfolyam

NT-14325

Sokszínű matematika 11. Tankönyv

MS-2311

Honti-Jobbágyné: Magyar nyelv III H.Q.Mitchell-J.Scott: Channel your English. Elementary Student's book H.Q.Mitchell-J.Scott: Channel your English. Elementary Student's workbook

NT-13303/1


KN-0040


KN-0041

Száray Miklós: Történelem IV. Kaposi-Szabó-Száray: Feladatgyűjtemény az új történelem érettségihez Írásbeli 12. Évfolyam Kosztolányi-Kovács-Pintér-UrbánVincze: Sokszínű matematika 12. tankönyv

NT-14425

MS-2312

Honti-Jobbágyné: Magyar nyelv IV

NT-13403

Deutsch mit Grips 2. Arbeitsbuch

RK-5021-02

Deutsch mit Grips 2. Kursbuch

RK-5021-01

Detusch mit Grips 3 Kursbuch

RK-5031-01

Detusch mit Grips 3 Arbeitsbuch H.Q.Mitchell-J.Scott: Channel your English. Pre-Intermediate Student's book H.Q.Mitchell-J.Scott: Channel your English. Pre-Intermediate Student's workbook

RK-5031-02

EK-Channel06

Honti-Jobbágyné: Magyar nyelv IV

NT-13403

Turism and catering Maros Judit: Abitraining Oberstufe Kursbuch Maros Judit: Abitraining Oberstufe Arbeitsbuch

Oxford

Start! Neu Német I. Tankönyv

NT-56440

Start! Neu Német I. Munkafüzet

NT-56440/M

NT-81460

EK-Channel03 EK-Channel04

NT-81461

EK-Channel05

NT-56504 NT-56504/M

95


Katona Mária: Marketing

Dinasztia

Voleszák: Vend. és turizm ism. I.

VZ-VIS054

Zwanzig weniger eins LIBROTRADEPAD Lázár-Pánthó: Német német feladatsorok a középszintű érettségihez NT-56470 Voleszák: Vend. és turizm ism. II.

VZ-VIS052

Unterwegs Neu A. Munkafüzet

NT-56441/M

Unterwegs Neu A. Tankönyv

NT-56441

Unterwegs Neu A Hangkazetta NT-56441/H Dr. Raátz Judit: Nyelvi kommunikációs tankönyv a szakiskolák 9. évfolyama számára NT-12555/M Schritte 1 tankönyv

NT-56397

Schrittweise

NT-56348

Detusch ist IN Tk.

RK-6001-01

Detusch ist IN Mf. RK-6001-02 Dr. Raátz Judit: Nyelvi kommunikációs tankönyv a szakiskolák 10. évfolyama számára NT-12556/M Dr. Raátz Judit: Kommunikáció a vendéglátó- és az idegenforgalmi szakképzés számára NT-58319 Pincér kiskáté 2005 Dr. Burkáné Szolnoki Ágnes: Gazdálkodási alapismeretek Galambosné: Élelmiszer alapismeretek- A vendéglátó szakterület számára Lukács-Oriskó-Zsolnay: Ételkészítési ismeretek

VET055 KR-NS21011/1 KP-59636 KP-59688/1

Dunszt Károly: Cukrászati ismeretek

KP-02254

Pincér ismeret 2005

POKJ051

Búzás- B. Kiss-Sahin-Tóth: Italismeret

KP-59612/1

Eszközök és felszerelés jegyzék: Matematika tanításához szükséges eszközök, felszerelések Tantermenként négyzetrácsos tábla Körző, vonalzó, szögmérő – tanulói, táblai Feladatgyűjtemények, függvénytáblázatok Tanári kézikönyvek Matematikai fóliasorozatok Mértani testek Oktató CD-k Zsebszámológépek tanári használatra

96

Pedagógiai Program

Magyar nyelv és irodalom tanításához szükséges eszközök felszerelések Tanári kézikönyvek, feladatgyűjtemények Írásvetítő fóliák Audiovizuális eszközök – magnó, videó, írásvetítő, stb. Oktató CD-k Történelem tanításához szükséges eszközök, felszerelések Tanulói Történelmi atlasz Falitérképek (fontosabb korszakokról: hazai, európai, világ) Videokazetták – történelmi eseményekről, művészettörténeti korszakokról és játékfilmek Tanári kézikönyvek – lexikonok, értelmező és idegen szavak szótára Oktató CD-k Földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök Falitérképek – domborzati és politikai Szemléltető falitáblák Kőzetgyűjtemény Földgömb Videó- és diaképek Tanári kézikönyvek Testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök A tornaterembe beépített szerek Kosárlabda palánk gyűrűvel Állítható röplabda-háló Bordásfal Mászókötél A tornaterem egyéb felszerelései Tornagerenda Ugrószekrény Ugródeszka Tornaszőnyeg Tornapad Ugrózsámoly Húzókötél Ugrókötél Gumikötél Kézi-súlyzó Medicinlabda Kézilabda Kosárlabda Röplabda Súlygolyó Floorball ütő A konditerem felszerelései Fekve-nyomó gép Ülve-állva nyomó gép Favorit erőgép Súlyzórúd Súlyzók

97


Súlyzótartó állvány Szobabicikli Ferdepad Haspad A sportudvar szerei Kézilabda kapu Tenisz-háló Idegen nyelvek tanítását segítő felszerelések és eszközök Számlálós kazettás magnók, CD lejátszók Videó Műsoros és üres videokazetták Tanulói és tanári szótárak Munkafüzetek, tanári kézikönyvek Oktató CD-k

98

Pedagógiai Program

Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Széchenyivárosi Kollégiuma A felszerelések jegyzékét a kollégium pedagógiai programja tartalmazza.

99


2.17. Kompetencia-alapú oktatás a Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskolájában A mai korszerű iskola feladata nem lehet más, mint hogy jól felkészült, hasznosítható tudással rendelkező diákokat képezzen, s olyan képességek és készségek birtokába juttassa őket, amelyekkel el tudnak igazodni korunkban, s tudnak majd felkészültségükkel alkalmazkodni a folyamatosan változó munkaerő-piaci igényekhez is. – .Az intézményegységünkben bevezetett képzés fő célja az, hogy az intézményegységből kikerülő diákok rendelkezzenek azokkal a kulcskompetenciákkal, amelyek az életpálya-módosításokhoz segítségül szolgálnak. Ezzel a projekttel intézményegységünk hozzájárul az ismeretek jobb alkalmazásához, a tudás + képességek jobb kihasználásához az oktató-nevelő munkában. Ez a fajta oktatás az előre meghatározott kompetenciák megszerzésére irányul. Ebben az oktatási formában a tanulók tudását, teljesítményét individualizált módon mérjük. Nagy teret szán a projekt a képességek, a készségek fejlesztésére, az alkalmazásképes tudásra. Érvényesítjük, pl. azt, hogy a kompetencia egy képesség és egy adott területen való jártasság ötvözete, és egy adott szaktárgyi területen jelentkező követelmények magasabb szintű teljesítése. – Az egész életen át tartó tanulásra szeretnénk felkészíteni a tanulókat melyek a szövegértési-szövegalkotási, matematikai-logikai, az idegen nyelvi és az IKT (biológia, kémia, földrajz), az életpálya építés, szociális, életviteli és környezet kompetenciaterületekre terjednek ki. – A megvalósított projektmunkában az ismeretátadás és képességfejlesztés integráltan valósul meg, az itteni tudástartalmak alkalmasak a hozzáadott értékek mérésére, a sikeres érettségi vizsgákra való felkészítésre. A projekt eredményessége: csak akkor eredményes, ha a kompetenciák (az intellektuális, a szociális és az érzelmi intelligencia), a követelmények (a szakmai tudás, az önfegyelem) és a körülmények (az optimális és a feladatsorokkal nehezített) együtthatása megfelelő mértékű. A projektben elvárható ismeretek, képességek, magatartás- és viselkedésjegyek összessége kerül átadásra a magyar, a biológia, földrajz, kémia, a matematika, az angol nyelvi, valamint osztályfőnöki, pályaorientációs, egészségtan, tanulásmódszertan, életmód órákon, amelyek által a személyiségük képessé válik e feladat eredményes teljesítésére. – A fő cél az, hogy egy új pedagógiai kultúrát honosítsunk meg, különös tekintettel a tanár személyiségére (annak példamutatására) és felkészültségére. Ide tartozik ezen kívül a személyiségközpontú pedagógiai gyakorlat megvalósítása is, vagy az életkori sajátosságokat figyelembe vevő pedagógusszerep újszerű át-, illetve kialakítása. – Az intézményegységben bevezetett programok teljesítményre alapoznak, figyelembe veszik az egyéni haladást, tanulásközpontúak, gyakorlat-orientáltak, amelyekben specifikus célkitűzések vannak, s rögtöni visszajelzéseket adnak a programfelelős pedagógusnak. – A differenciálás vagy a kooperatív technikák, projektek alkalmazása újítja meg leginkább az oktató munkát. – A kompetencia-alapú fejlesztésben a tanuló tevékeny közreműködése nélkülözhetetlen. – A kiscsoportos munka, a projektmódszerek, a kooperatív technikák egyértelműen segítik tanulóink munkáját. Az itt megszerzett kulcskompetenciák alkalmassá teszik tanulóinkat arra, hogy felnőtt életükben is az itt megszerzett kompetenciákat majd tudják fejleszteni, frissíteni.

100

Pedagógiai Program

– –

–

–

– –

A matematikaórákon a tanulók csoportmunkában tanulnak, így tevékenységalapú oktatásban részesülnek. A program során a problémamegoldó képességük, logikai gondolkodásuk fejlődik. Az idegen nyelvi (angol nyelvi) és magyarórákon a kommunikáció játssza a főszerepet. Itt alkalmuk van a tanulóknak elsajátítani a vita, az érvelés, a magyarázat módszereit. Olvasási készségük is fejlődik, ezáltal a szövegeket könnyebben értelmezik majd. Ezeken, az órákon a szókincsfejlesztésnek is nagy szerepet szán a projekt. A szociális, életviteli és környezet kompetencia terület moduljait több tanár, több tantárgy keretében használja fel a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztésében. Elsősorban társadalomismeret, pályaorientáció tantárgy témaköreinek feldolgozásában jelenik meg e kompetencia terület fejlesztése. Egy-egy témakört projektmódszerrel dolgoznak fel a tanulók, mely által az önálló tanulás, ismeretelsajátítás fejlődik. Az SDT és a kooperatív technikák rendszeres használata biztosítja a tanuló tevékeny közreműködését a tudásanyag elsajátításában. Az életpálya-építésnek mit bonyolult kompetenciastruktúrának a kifejlesztése az iskola minden szakaszát és területét érintő pedagógiai feladat. A tevékenység keretében a tanulók életpálya-célokat tűznek ki, stratégiákat készítenek a célok eléréséhez, és a stratégiák szerint a célokat megvalósítják. A kompetencia terület fejlesztése: osztályfőnöki, pályaorientációs tantárgy témaköreinek feldolgozásában jelenik meg. A tanítás során lehetőség nyílik a tanulók együttműködésére, vitakultúrájának javítására, önálló ismeretszerzésre. Az intézményegységünkben bevezetett kompetencia-alapú oktatás felmenő rendszerben működik, így egyre több diák részesül majd e hatékony tanulási módszerekben. A volt Szent-Györgyi Albert Középiskola pályázati úton nyert anyagi támogatást a kompetencia-alapú oktatás megvalósítására. A pályázat révén kialakított 35-ös, 47es, 57-es termek alkalmassá váltak arra, hogy a legkorszerűbb oktatási technikákat, módszereket oktathassuk. Ezen kívül 2 mobil interaktív tábla is segíti az iskolai pedagógiai munkát.

Célunk, hogy a többi intézményegységet is hozzásegítsük a program során létrehozott új tartalmak és módszerek megismeréséhez, alkalmazásához.

101


3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat 2008. véleményezte és elfogadásra javasolta.

napján tartott ülésén

………………………………….. az iskolai diákönkormányzat vezetője

A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a 2008. tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

napján

………………………………….. az iskolai szülői munkaközösség elnöke

A pedagógiai programot a nevelőtestület a 2008.

napján tartott ülésén elfogadta.

………………………………….. igazgató A Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programját a Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 2008. . . . . . . . . . . . napján tartott ülésén jóváhagyta.

………………………………….. polgármester

102

Pedagógiai Program

Mellékletek

103


1. sz. melléklet

Az intézmény jogelődjeinek rövid története

Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája A Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola elődjét, Kecskemét Törvényhatósági Jogú Város felsőkereskedelmi iskolájaként a századforduló fejlődése, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az erre épülő kereskedelem, a pénz- és kultúrintézmények hívták életre 1910 szeptemberében. Az iskolaalapítás gondolatát a város akkori polgármestere, Kada Elek is támogatta, ezért vette fel intézményünk 1985-ben az ő nevét. Az iskola első igazgatója dr. Hajnóczy Iván volt, aki 31 éven át irányította és fejlesztette az intézményt. Az első érettségizők levelezői, könyvelői, pénztárosi állás betöltésére kaptak képesítést, illetve lehetőséget a budapesti és a kolozsvári kereskedelmi akadémián, vagy a jogakadémián való továbbtanulásra. A beiratkozott diákok száma 1910-ben 47 rendes és 24 magántanuló volt, három év múlva már 144 főre emelkedett a tanulólétszám. 1920-tól lett az iskola négy évfolyamos. Az 1910-es évektől az 1930-as évekig a magas színvonalú szakmai munka és hivatástudat jellemezte a munkát. 1940-ben átszervezés zajlott le, kereskedelmi középiskolaként működtünk tovább az Ókollégium épületében. A háború, majd az 50-es évek politikai helyzete, tantárgyi reformok, tanárhiány, iskola-összevonások, pénz- és épületgondok nehezítették a működést. 1950-től Állami Közgazdasági Gimnázium és Élelmiszer-ipari Technikum néven működött tovább az iskola s hozzákapcsolták a gépíró-, gyorsíró és irodakezelői szakiskolai képzést. Az 1960-as évek Csernus László igazgatása alatt eseményekben gazdag korszak volt, jelentős tanulólétszám-emelkedés jellemezte az iskolát. Kb. ezer diák tanult ekkor az évfolyamokon, s ez a másfél évtized sem volt mentes a reformoktól és a problémáktól. A közgazdasági szakmaprofil mellé megörököltük a Bányai Júlia Gimnáziumtól a mezőgazdasági tagozatot és megjelent az pénzügy majd igazgatási-ügyviteli szakos osztály. Sok költözés és névváltozás után az Újkollégium épületében kaptunk helyet Közgazdasági Szakközépiskola néven. Végül az 1970-es évek végén kapta meg az intézmény jelenlegi helyét, a Katona József tér 4. sz. alatti épületben. A nyolcvanak évek időszaka volt a legdinamikusabb az iskola története szempontjából, képzett pénzügyi, számvitel-gazdálkodási munkaerőt bocsátottunk ki a város ipari és kereskedelmi vállalatai számára. A tananyag korszerűsödött, modern piaci szemléletet, számítástechnikai készséget sajátíthattak el az akkori tanulók Az igazgatási ügyviteli ágazaton is jelentős modernizáció ment végbe, idegen nyelvű érettségi vizsgával bővült az igazgatási képzés. Fontos állomás volt a programozó osztály beindítása is. Ez az évtized volt a leggazdagabb szakmai sikerekben, kimagasló eredményeket értek el diákjaink az OSZTVken, mi láttuk el közgazdasági szakemberekkel a város, a megye jelentős részét, jók voltak a továbbtanulási mutatóink. A kilencvenes években számítástechnikai programozó, pénzügyi, számvitel-gazdálkodási és gyors-gépíró idegen nyelvi ágazaton képeztünk tanulókat. A központi pályázatok, a szakképzési alap, a PHARE-program, a világbanki program a szakképzés teljes átalakulását hozta. 1995-től általános közgazdász osztályokkal működik az iskola, áttértünk az úgynevezett alapozó szakmai tantárgyas, illetve a szakképzési évfolyamokon az Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképzésre, nagyobb hangsúlyt kapott az oktatásban az idegen nyelv, a számítástechnika. Az iskola felszereltsége ugrásszerűen gazdagodott. 1996-tól

104

Pedagógiai Program

építettük ki közvetlen kapcsolatunkat a Pénzügyi és Számviteli Főiskolával, először a nulladik évfolyamos képzésben, majd később az akkreditált felsőfokú szakképzésben. Ezt a képzési formát 2002-től az idegenforgalmi szakmenedzser képzésre 2005-től az európai uniós szakügyintéző képzésre is kiterjesztettük. A tanulólétszám folyamatosan nő, az elmúlt években indítottuk be a nyelvi előkészítő osztálytípust. Az újabb és újabb gyarapodás tette szükségessé az iskolaépület bővítését 2005 nyarán. Jelenleg az oktatás két szinten zajlik intézményünkben: a magas szintű általános műveltséget adó közgazdasági érettségivel záruló szakaszban és az erre épülő közgazdasági, pénzügyi, idegenforgalmi, kereskedelmi, ügyviteli, informatikai profilú szakképzésben.

105


Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola, Szakiskolája A Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakiskola, Speciális Szakiskola jogelődje a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 1926-ban Kisfáiban Mintagyümölcsöst létesített, ahol 1929-ben Kertmunkásképző Iskolát indított. A világgazdasági válság idején ez a kertészeti iskola európai hírű szakképző intézmény volt. A végzett szakemberek meghatározó szerepet játszottak a hazai kertészeti termesztés szervezésében, irányításában és a kutatásban. A II. világháborúban az iskola épületében, korszerű tangazdaságában súlyos károk keletkeztek, az irattár és a könyvtár állománya megsemmisült. A szakmai képzés az államosítás után ismét elindult, majd felnőtt és ifjúsági szakmunkásképzés lett kialakítva. Az intézet jelentős szakmai munkát végzett a betanított képzés, valamint a nagyüzemi gazdálkodás téli tanfolyamainak megszervezésében. Az iskolában kezdettől kiváló szakemberek, tanárok, vezetők voltak - köztük az alapító igazgató Velich István, a tanár Fodor Dezső, Kőrösi György igazgató, Dr. Szabó Attila tanár /tanszékvezető főiskolai tanár/ és tanítványuk Kecskeméti János mérnök tanár. Az iskola 1979-ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját, amikor a hazai szőlészeti kutatás átszervezése miatt el kellett hagynia a 29 ha-os tangazdaságot, tanépületet, kollégiumokat, az addig létrehozott alkotó munka eredményeit. A kialakított tangazdaság, a kollégiumok nélkül a tantestület újrakezdte és folytatta a szakmai munkát a városban létesített egyszintes kis épületben. Dr. Kósa Antal termelőszövetkezeti elnök segített abban, hogy gyakorlóterület létesüljön. A tangazdaság, a műhelyek, a 2,5 ha-os mintakert központi Szakképzési Alap támogatással lett kialakítva. 1988-ban Kecskemét város vezetőinek előrelátó döntése alapján az intézet a volt Pedagógus Gyermekotthon épületébe költözött, ahol a korszerű szakmai képzéshez több szakaszban kiváló feltételek létesültek. Ebben az évben indult újra Kecskeméten és először ebben az iskolában a kertészeti szakközépiskolai képzés. 1991-ben az iskola tantestülete az „Emberi erőforrások fejlesztése” világbanki projektet pályázat útján megnyerte. Az intézet a sikeres pályázat alapján az új hazai szakképzési modellt két szakmacsoportban /mezőgazdasági és környezetvédelmi/ 300 ezer dollár támogatással elsőként indította a városban és a megyében. A jelentős anyagi forrás segítségével korszerű szaktantermek és laboratóriumok létesültek,több pedagógus külföldön tanulhatott. 1993-ban az iskola az ÁPVRT és az FM támogatásával 134 ha állami földterületet kapott a gyakorlati oktatás fejlesztése, a mintagazdaság kialakítása, a képzési profilok bővítése érdekében. Ebben az évben Kecskemét Megyei Jogú Város közgyűlése megvásárolta a Szakképzési Alapból létesített gyakorlati központ épületeit és a 3,5 ha területet,valamint az Önkormányzat állami kisajátítás miatt a hiányzó mintakert pótlására az iskolával közösen 1 ha területet vásárolt. Az iskola nevelőtestülete az elmúlt évtizedekben különös figyelmet fordított a képzés szerkezetére és a várható szakmai igényekre. Ezért országosan kezdeményezte és kidolgozta az általános kertész szakmunkás profilt, valamint a kertész és növényvédelmi technikus központi program „A” és „B” változatát. Jelentős pedagógiai alkotó munkát végzett a tantestület a világbanki projekt kialakítása, elkészítése során is. Az iskola testvérkapcsolatokat alakított ki Ausztriában, Németországban Franciaországban és Szlovákiában, majd Romániában a Marosvásárhelyi Mezőgazdasági Középiskolával, legutóbb Szerbiában. 1997. szeptemberében hazánkban Kecskeméten ebben az iskolában indult először a világbanki program keretében az OKJ szerint kertész- és növényvédelmi technikus képzés. 1998-ban az oktatási miniszter döntése alapján – pályázat útján – az iskola nevelőtestülete elnyerte az Ifjúsági szakképzés korszerűsítése világbanki program „A” komponens keretében

106

Pedagógiai Program

a Környezetvédelmi – vízgazdálkodási és az Agrár-környezetgazda szakmai képzési programok megvalósításának lehetőségét. 1999-ben ünnepelte az intézmény fennállásának 70. évfordulóját és ebben az évben indult el Kecskeméten először iskolákban a környezetvédelmi technikus képzés, melyet 2000/2001. tanévben a lótenyésztő és a virágkötő-berendező, illetve a környezetvédelmi- és vízgazdálkodási technikus szakmai képzés követett. 2003-ban az iskolánk konzorciummal elnyerte a BEST1 Középiskolások felkészítése a vállalkozói életre a Dél-Alföldön Phare projektet, melynek gesztora volt. A 2006/2007-es tanévtől kezdve csatlakoztunk a Szakképzési Fejlesztési Programhoz /SZFP II./ - sikeres pályázat eredményeképpen.

107


Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Németh László Általános Iskola és Gimnáziuma „Az elesettek felkarolása még nem a minőség tagadása, lelki gazdagság nemcsak kitűnőkben van” – a Németh László Általános Iskola és Gimnázium kitűnő tanára, Füzesgyarmati Edit így fogalmazta meg hitvallását az iskolájához való kötődéséről. A Németh László Általános Iskola és Gimnázium 2007-ben ünnepelte működésének 45. évfordulóját. Iskolánk alapítási célját tekintve felnőttoktatási intézmény, s múltjának – jelenének – jövőjének alakulása során folytonosan társadalmi–politikai–szociális kihívásokkal kellett szembenéznie. Úgy tűnik, még hosszú évekig társadalmi igény lesz erre a képzési formára, s bár megfigyelhető nálunk is a korosztályi fiatalodás, a 30 éven felüliek még mindig a létszám jelentős részét adják. Az indítható osztályok száma egyrészt függ a fenntartói döntéstől, másrészt – bizonyos értelemben ez már a fenntartó döntése is – a helyhiánytól. Méltatlanul kis részét használhatjuk az iskolaépületnek; egy országosan is jó nevű felnőttoktatási intézmény önálló épületben való elhelyezése lehetővé tenné a további szakmai és képzési kibontakozást, s a környék felnőttoktatásának centrumává válhatna. Az ma is látható, hogy a felnőttoktatásnak reneszánsza lesz, noha a képzési rendszerek és formák – így a kevésbé rugalmas munkarend és tantárgyi szerkezet, az inadekvát tanári szerepek kizárólagossága, az egyéni tanulási útvonalak kialakításának igénye – a közoktatási célú felnőttoktatásban folytonos alkalmazkodást, következésképpen változást okoz. Iskolánk eddigi létével bizonyította, hogy képes alkalmazkodni és a mindenkori kihívásoknak megfelelni. Számunkra ez a megnyugtató háttér a változó világban.

108

Pedagógiai Program

Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskolája A Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakképző Intézet jogelődje 1986-ban épült fel. Működését akkor még Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskola néven kezdte meg. Jogelődje a Sport u. 1. alatt működő Egészségügyi Szakiskola volt. Az új iskola megnyitásakor a 9 szakiskolai osztály 4 szakközépiskolaival bővült, melyek a kecskeméti Bányai Júlia Gimnáziumból kerültek át. Az iskola 1988-ban vette fel a Szent-Györgyi Albert nevet, amely 1994-ben módosult a jelenlegire. Tantestületünk 1991 óta aktív fejlesztő munkát vállalt a Világbank által finanszírozott humán szakközépiskolai program kidolgozásában. 1993-ban indult az első ilyen osztályunk. 1996-ban megszűnt a hagyományos, 8 általánosra épülő szakiskolai, 1999-ben az egészségügyi szakközépiskolai képzés. Jelenleg évfolyamonként két humán szakközépiskolai osztályunk és az 1997/98-as tanévtől évfolyamonként egy, a 10. osztályra épülő ápolási asszisztensi/szociális gondozó és ápoló osztályunk indul. Az 1996/97-es tanévben megkezdődött a szakmunkások szakközépiskolai levelező oktatása, majd 2001. szeptemberétől e képzés helyett beindítottuk a 4 éves esti/levelező humán szakközépiskolai képzést. 1994 óta a szakmai képzések belépési szintje megváltozott. A legtöbb egészségügyi szak érettségihez kötődik. 2006-ban az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) történt strukturális és tartalmi változtatások iskolánk szakmai képzéseiben is megjelennek. Eddig nem oktatott szakok is helyet kapnak képzési programunkban mind a nappali, mind a felnőttképzésekben. A szakképzés 2004-től kezdődő strukturális, tartalmi és vizsgáztatási rendjének átalakítása iskolánk szakmai munkáját is némileg átformálja. Folyamatosan fel kell készülnünk a moduláris szerkezetű, kompetencia alapú szakképzések szervezésére és az új szakmai tartalmak oktatására. Szakmai tanáraink már sok tapasztalattal rendelkeznek a moduláris képzési szerkezet és az ebből adódó előnyök terén, hiszen az ápoló képzést már 2005-től moduláris rendszerben folytatjuk. Több, az eddigi fejlesztési folyamat előtt megjelent egészségügyi szak oktatási programja is moduláris szerkezetű, így a beszámíthatóság, az egyéni tanulási ütem, az integrált tananyagtartalmú modulok már ismertek szakmai oktatásunk keretében. A jelenlegi fejlesztési folyamat eredményeként kialakított szakmai és vizsgakövetelményekben és vizsgáztatási szabályzatban megjelenő követelménymodulok, tananyagegységek és tananyagelemek, valamint a tevékenységprofilban és a tulajdonságprofilban kibontott társas, személyes és módszerkompetenciák lényegében nem jelentenek mást, mint a kompetencia hármas összetevőjének teljes, részletes feldolgozását az adott szakma vonatkozásában. Iskolánk tanárai közül 9-en vettek részt a Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Programban (HEFOP-3.1.3.-05/1-2005-10-0193/1.0.) Így intézményünk eszközparkja jelentősen fejlődött, valamint a résztvevők elsajátították a kompetencia alapú oktatás módszertanát, amit folyamatosan átadnak kollégáiknak is.

109


Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskolája 1954. szeptember 1-jén indult be iskolánkban szervezett formában a kereskedelmi és a vendéglátóipari képzés. Ekkor 6 szakmában lehetett szakmunkás bizonyítványt szerezni. A 60-as években jelentős létszámnövekedés volt megfigyelhető, ez a későbbiekben még inkább fokozódott, így szükség volt önálló iskolaépületre is. Iskolánkat 1976 januárjában adták át, ekkor 8 tanterem, 2 előadóterem, szakács és cukrász tanüzem, valamint egy 100 fős kollégium állt a tanulók rendelkezésére. Az 1979/80-as tanévben indult be az első szakközépiskolai osztály. Széchenyi István nevét 1981. szeptember 24-én vette fel az iskola. A 80-as évek végére az iskola kinőtte akkori kereteit, így bővíteni kellett. Első lépésként a város profiltisztítást végzett, kettéválasztották a kereskedelmi és a vendéglátó képzést. Iskolánkban maradt a vendéglátással kapcsolatos képzés. Második lépésben bővítették az iskolát, 1991. május 15-én adták át az iskola új szárnyát. Új tantermek, előadók, könyvtár, tankonyha és tanétterem segítette az oktatást. Az 1992/93-as tanévtől kezdve a kor követelményeihez igazodva iskolánk bevezette a két tanítási nyelvű idegenforgalmi képzést. Az öt éves képzés keretében a tanulók a szakmai tantárgyakat idegen nyelven tanulják, és érettségiznek belőle. 1995-ben az iskola együttműködést kötött a villingeni Landesberufsschule für Hotel und Gaststättengewerbe iskolával, ennek eredményeképpen közös látogatásokra kerül sor, illetve évente 25 tanuló töltheti nyári gyakorlatát Németországban. Időközben változott az oktatás, a szakiskolai képzés először 2+2 éves lett, majd 2+3 éves. A 2004/2005-ös tanévtől kezdve új érettségi rendszert vezettek be, ami érinti a felsőoktatást is. A szakiskolai képzésben bevezették a kompetencia alapú oktatást. A szakképzés 2004-től kezdődő strukturális, tartalmi és vizsgáztatási rendjének átalakítása iskolánk szakmai munkáját is némileg átformálja. Folyamatosan fel kell készülnünk a moduláris szerkezetű, kompetencia alapú szakképzések szervezésére és az új szakmai tartalmak oktatására. Szakmai tanáraink már sok tapasztalattal rendelkeznek a moduláris képzési szerkezet és az ebből adódó előnyök terén. A már megjelent vendéglátó szakok oktatási programja is moduláris szerkezetű, így a beszámíthatóság, az egyéni tanulási ütem, az integrált tananyagtartalmú modulok már ismertek szakmai oktatásunk keretében. A jelenlegi fejlesztési folyamat eredményeként kialakított szakmai és vizsgakövetelményekben és vizsgáztatási szabályzatban megjelenő követelménymodulok, tananyagegységek és tananyagelemek, valamint a tevékenységprofilban és a tulajdonságprofilban kibontott társas, személyes és módszerkompetenciák lényegében nem jelentenek mást, mint a kompetencia hármas összetevőjének teljes, részletes feldolgozását az adott szakma vonatkozásában. Iskolánk tanárai közül 35-en vettek részt a Szakiskolai Fejlesztési Programban. Intézményünk eszközparkja jelentősen fejlődött, valamint a résztvevők elsajátították a kompetencia alapú oktatás módszertanát, amit folyamatosan átadnak kollégáiknak is. Iskolánk felvette a kapcsolatot a Szolnoki Főiskolával, így öt év óta felsőfokú képzést is folytatunk vendéglátó és idegenforgalmi szakokon. Iskolánk egyben nyelvvizsga központ is a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Intézettel kötött megállapodás alapján, sok növendékünk, és más oktatási intézmény tanulója szerzett közép- vagy felsőfokú szakmai nyelvvizsgát az elmúlt években. A fejlődés folyamatos, az iskola létszáma évről-évre növekszik, így minden reményünk megvan arra, hogy jól képzett fiatalok hagyják el iskolánkat, s álljanak helyt a mindennapi életben.

110

Pedagógiai Program

Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium Széchenyivárosi Kollégiuma A Széchenyivárosi Kollégium két kollégium egyesítésével jött létre a Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola kollégiuma és a Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskola kollégiuma voltak a jogelődök. Mindkét kollégium az azonos nevű iskola kollégiumaként működött, tehát nem önálló intézmények voltak. Történetük így összeolvadt az iskolák történetével.

111

A Kecskeméti Humán Középiskola, Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents