A CSEPEL-SZIGET MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

1

2

A CSEPEL-SZIGET MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Készítette: A CSEPEL-SZIGET MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM NEVELŐTESTÜLETE: 2004. március 31. Módosítva 20077.II.28. 3

Módosítva 2008.V. 29

4

5

Tartalomjegyzék A CSEPEL-SZIGET MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KÜLDETÉSNYILATKOZATA............................ 8 I. BEVEZETÉS............................................................................................ 10 I. 1. Az iskolánkról…................................................................................ 10 II. NEVELÉSI PROGRAMUNK............................................................... 23 II.1. Az intézményünkben folyó nevelő–oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai..................................................... 23 Tanulás a személyiség alakításának motorja:............................................ 37 A tanulás során legfontosabb feladatunk a figyelem, az érdeklődés felkeltése, a kutatási kedv ébrentartása, a vidám, érzelmileg telített helyzetek megteremtése, a tanulásra késztetés.......................................................... 37 Az önálló tanulás érdekében segítjük tanulóinkat: ................................... 37 helyes tanulási szokások kialakításában, egyénre szabott módszerrel;.... 37 a koncentrálóképességük, beszédképességük tréningszerű fejlesztésében a kifejező és néma ....................................................................................... 37 olvasás által;.............................................................................................. 37 memóriájuk fejlesztésében, a hasznos rögzítési módszerek kialakításában. ................................................................................................................... 37 A tanulási folyamatban szükség van a tanár-tanár, tanár-diák, illetve a diák-diák együttműködésére, melynek során mindegyik fél tudásában gyarapodik, lelkileg gazdagodik........................................................................ 37 II.2. Személyiségfejlesztés területei:......................................................... 37 II.2. Tagintézményeink................................................................................ 69 II.2.1. Iskolánk….......................................................................................... 69 II.2.1.1. Az iskola környezete, tanulói közössége..................................... 69 II.2.1.2. Iskolai Diákönkormányzat........................................................... 75 II.2.1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink:................................................................................................ 78 II.2.1.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységünk.................................................................................. 79 II.2.1.5. Tehetség kibontakozását segítő tevékenységeink........................ 84

6

II.2.1.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok:.......... 87 II.2.1.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program............................................................................................................. 92 II.2.1.8. Szociális hátrányok enyhítését segítő munkánk - a hátrányos helyzetű tanulóinkkal való egyéni bánásmódunk...................................... 94 II.2.1.9. A szülő, tanuló, iskolai és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei............................................................... 96 II.2.1.10. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere.................................................... 98 II.2.2. Kollégiumunk.................................................................................. 102 II.2.2.1. Kollégium helyzete az elmúlt években: .................................... 102 II.2.2.2. Kik laknak nálunk? ................................................................... 104 II.2.2.3. A kollégiumi nevelésünk céljai................................................. 107 II.2.2.4. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei.............................................................................................. 111 II.2.2.5. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását elősegítő tevékenységek.................................................................................. 112 A pályaválasztást segítő tevékenység...................................................... 114

7

A CSEPEL-SZIGET MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KÜLDETÉSNYILATKOZATA Intézményünk, olyan pedagógiai műhely, ahol gyermekeink nevelése körül szerveződik minden tevékenységünk. Fenntartónk a Fővárosi Önkormányzat. Nevelésünket az érvényes törvények és a Pedagógiai programunk alapján végezzük. Intézményünk nevelni szeretne, ehhez határozott értékrendre van szükség. Pedagógusaink feladata: olyan embereket nevelni, akikre jellemző, a tisztességes, becsületes, emberséges, gondolkodó, alkotó tevékenység felkészíteni a sikeres érettségire és a szakvizsgára felkészíteni a sikeres életpályára Ennek érdekében:

•

8

elfogadjuk a gyereket olyannak, amilyen, saját értéke felöl közelítjük meg, segítünk kialakítani a helyes énképét, a belső biztonságot,

kiműveljük személyiségét, hogy átéljék emberi méltóságukat, szabadságuk következményeként a felelősséget, kialakítjuk a kötelességek és jogok egyensúlyát, nevelésünk folyamán a velük történő bánásmód egyediségét tartjuk fontosnak, A tehetséges és a lemaradó tanulóinkkal differenciáltan foglalkozunk intézményünk nevelési-oktatási folyamatát át-tekinthetővé és ellenőrizhetővé tesszük a szülők és minden érdekelt (érintett) számára, folyamatosan megújítjuk, fejlesztjük pedagógiai és szakmai tudásunkat, rendszeresen nevelési tanácsadást tartunk a viselkedési és tanulási nehézségekkel küzdő diákok és a szülők részére folyamatos kapcsolatot alakítunk ki nevelőtársainkkal, a szülőkkel.

9

I. BEVEZETÉS Az intézmény helye és szerepe a főváros szakképzésében Közös igazgatású közoktatási intézményünk iskolát és kollégiumot foglal magába. A két intézmény fél éve működik 2003 óta összevont irányítás alatt. Múltjuk összefonódik, mert a kollégium 1977-1988-ig az iskolához tartozott. 1988-as tanévtől lett önálló. Ez az önállóság 2003. júliusáig tartott. Nevelési programunk egységben szemléli az iskola és a kollégium életének minden mozzanatát, de figyelembe veszi a két intézményrész különbözőségéből adódó feladatokat. I. 1. Az iskolánkról… Iskolánk története visszanyúlik Csepel történetéhez, amely összekapcsolódik Weiss Manfréd nevével. Ő teremtette meg az iparosodás feltételeit akkor, amikor ide telepítette vállalatát. Az elmaradott kisközségből így lett a főváros legnagyobb gépipari centruma. A második világháború után került sor a szakképzés megújítására, melynek célja a szétszórtan létező, de nem megfelelően szervezett szak1.sz.kép A KF250 fűrészgép

10

képzésnek megteremteni a fejlesztéséhez szükséges kereteit.

1948/49-ben indult nálunk az iskolarendszerű szakképzés. Ekkor még Weiss Manfréd Iparos-iskolaként működtünk, de 1950-től már a Munkaerő Tartalékok Hivatalának (MTH) 1 számú Rákosi Mátyás Iparostanuló Intézete lettünk. Iskolánkban ekkor a nagyüzemi igényeket kiszolgáló gépész szakmákat oktattunk: géplakatos, marós, köszörűs, esztergályos, kovács, öntő, hengerész, acélolvasztár. Évente 2000 – 2500 fő végzett nálunk. Ebben az időben indított iskoláknál a tanműhelyek termelési központok is voltak. Egészen a rendszerváltásig gyárszerűen működetek. Nálunk EAN 1000-es típusú esztergagép, és KF 250-es típusú fűrészgép gyártása volt az előírás (lásd a 1. számú kép) 1961-ben indult egy új középiskolai képzési forma a szakközépiskola, melynek kettős célja volt: az érettségi és valamilyen szakma együttes elsajátítása. A szakmai képzés szerkezete 1971-ig lényegileg változatlan volt. Ekkor érte el a demográfiai hullám a középiskolákat. Csökkenő gyermeklétszám hatására összevontak több iskolát. Először a MüM 33 iskolával egyesültünk. Így szakmai profilunkat döntően a villanyszerelő szakmai képzés határozta meg.

11

1975-ben a Bajáki Ferenc Szakközépiskolával egyesítettek minket, s elsők között lettünk vegyes profilú kettős képzési célú iskola. 1992-ben vettük fel a Csepel Műszaki Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola nevet. Ebben az időszakban megszűntek a külső gyakorlóhelyeink: HITEKA, EVIG, Csepel Autógyár stb. A tanműhely működtetését átalakítottuk, megszüntettük a gazdaságtalan gépgyártást, majd vállalkozni kezdtünk, hogy ezzel életszerűbbé tegyük a képzést. Amíg 1990-ben a szakmunkástanuló létszámunk 778 fő volt, a szakközepes, pedig ennek a kb. a fele 424 fő. Ez az arány mára megfordult. Tudatosan erősítettük kapcsolatainkat a vállalkozói szférával. Igyekszünk maximálisan megfelelni az igényeiknek. Nyitásunk eredményeként több mint 100 kisebb - nagyobb céggel állunk kapcsolatban. Jelenleg az általunk képzett szakmákban nagyobb a munkaerő-piaci igény, mint az beiskolázott tanulóink száma. Évente szakközépiskolai tagozatunkon 200-250 fő tesz sikeresen érettségi vizsgát. Közülük kb. az 50% tanul valamilyen szakmát a szakképzési tagozatunkon. Szakközépiskolai képzés fejlesztésére koncentráltunk. Bekapcsolódtunk követő iskolaként a világbanki projektbe, három szakmacsoportban: gépészet, elektronika, informatika. Ma közel háromszor annyian járnak szakközepes, mint a szakmunkás osztályokba. Ezzel egyidőbenegy időben a hagyományos szakközépiskolánál bővítettük képzési kínálatunkat, a programozó, a programozó-könyvelő

12

szakmákkal. Ezek növelték az iskolánk iránti érdeklődést. A tanulói és szülői igények igazolták a világbanki típusú szakközépiskolai modell létjogosultságát.

13

1993-ban a Sziget Közgazdasági Magán Szakközépiskola olvadt be hozzánk. Ez Csepelen az első magán szakközépiskolaként működött. Az összevonással váltunk jogosulttá a közgazdasági szakképzésre is több területen. 1995-ben megnyertünk egy PHARE-pályázatot. Ebben a pedagógiai modellkísérletben, a PHARE - CAS programban vállaltuk " egy szakmunkás osztály átalakítását " szakközepes szintű érettségiző osztállyá. Ennek során csoportok alakultak a nevelőtestületben, akik tantervkidolgozással foglalkoztak. 1998-ban három újabb jelentős programba kapcsolódtunk be: „Ifjúsági szakképzés korszerűsítése” Világbanki program „B”(középfokú szakmai orientáció) komponense. „Ifjúsági szakképzés korszerűsítése” Világbanki program „A” Ez a program a pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci elhelyezkedését segíti elő. Vállaltuk a CAD-CAM informatikus szakma kidolgozását, és képzésének bevezetését.

14

Mindkét program elősegítette pedagógiai szakmai színvonalunk emelését a különböző továbbképzések, tanulmányutak segítségével. Ezen kívül jelentős eszközfejlesztési támogatást is kaptunk. Iskolánk teljes képzési szerkezete átalakult a fejlesztéseink során, amely az alábbi ábrán jól látható.

2005 szeptemberétől fenntartónk a Podmaniczky Frigyes Szakközépiskolát integrálta intézményünkbe, így négyre nőtt a hozzánk jelentkezők által választható szakmacsoportok száma. Intézményünk a 2003-tól a hozzánk csatolt - korábban Sziget Középiskolai Kollégiummal - Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium néven várja a hozzánk jelentkező diákokat.

15

I.2. A CSEPEL- TISZK: A Fővárosi Önkormányzat döntése 1842/2007.(XI.29.)) alapján a Csepel TISZK 2007. november 29-én alakult meg, melynek központja a Csepel - Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, amely Csepelen a Posztógyár utca 10. szám alatt üzemel. KA központunk célja egy stabilan működő, a szakképzésbe bekapcsolódni szándékozók részére nyitott, befogadó, megtartó szakképző központ létrehozása, ahol a világosan látható működés mellett a munkaerőpiaci igényeket kielégítő színvonalas szakképzés folyik. Különböző tevékenységekkel segíti a képzésbe vonást és a lemorzsolódás csökkentését. A kommunikációnk során kiemelt figyelmet szentelünk a szakmai PR-ra. A képzéseink során – fenntartónk döntése értelmében – elfogadjuk az RFKB beiskolázási arányokra vonatkozó előírásait. Ennek érdekében folyamatos kapcsolatot tartunk a piaci szereplőkkel és a beiskolázandó leendő tanulóinkkal (felnőttképzésben résztvevő hallgatókkal). A fejlesztéseink során a lehető legkorszerűbb tanulást segítő eszközöket, módszereket alkalmazzuk. Építünk az uniós tagságunkból adódó lehetőségekre és biztosítjuk tanulóinknak (felnőttképzésben résztvevő hallgatóinknak) az európai szakmai kitekintést, és felkészítjük őket a közös munkaerő-piacon való érvényesülésre. A CSEPEL-TISZK önálló szakközépiskolák együttműködésével jött létre. Külön önálló jogi személyisége nincs.

16

Közös tevékenységét a következő (2008/2009-es) tanévben kezdi. A TISZK tagjai - Csepel - Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium - Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium - Közgazdasági Szakközépiskola - Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola - Pogány Frigyes Két-tannyelvű Építőipari Szakközépiskola és Gimnázium - Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola - Varga Jenő Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola A társulás elkötelezett a TISZK által kiűzött feladatok megvalósításában. Nagy tapasztalattal, megfelelő informatikai, és humán erőforrás háttérrel rendelkezik a projekt munkákban. A pályázat előkészítésében is közösen vettek részt, világosan meghatározták a hatásköröket, és az egymás közötti munkamegosztás optimális formáit. A társiskolák egyenként eddig kb 70%os súllyal jelentek meg az iskolarendszerű képzés helyi piacán. A TISZK a 10. és/ vagy a 12. évfolyam lezárását követő szakképzési szakaszban hatféle szakmacsoportban biztosít OKJ szerinti szakképesítést. Ezek a: gépészet, elektrotechnika- elektronika, informatika, közgazdaságtan, ügyvitel, kereskedelem- marketing.

17

A képző központ koncentrálja a szellemi és tárgyi erőforrásokat, és ennek megfelelően a lehető legjobb feltételeket biztosítja a szakmai képzéshez. A Szakmai Tanácsadó Testülete segíti a munkaerőpiac igényeinek megfelelő képzési struktúra kialakítását. A bevezetésre kerülő pályakövetési rendszer folyamatos visszaigazolást ad a végzett tanulók elhelyezkedéséről, szakmai életpályájuk alakulásáról. Ezek az információk a munkaerő-piaci visszajelzésekkel együtt segítik a központ szakképzési kínálatának folyamatos fejlesztését. A fejlesztés kiterjed a felnőttképzésre is (átképzés, továbbképzés). A társiskolák közül jelenleg két iskola vesz részt a felnőttképzésben. A TISZK iskolái a dél-, kelet-pesti régióban találhatók. Képzési tevékenységével ezen terület, valamint Pest Megye Csepel Szigethez tartozó népességének továbbtanulási igényeit elégíti ki elsősorban. A központban található 400 fős kollégium ezeket a határokat kibővíti, így lehetőséget biztosít a felnőttképzés területén bentlakásos tanfolyamok tartására is. A képzés elérhetővé válik a KMR-ben lakók számára is. A 2007/2008-as tanévben 3986 tanuló jár a társult iskolákba. Ebből a központban 1078 tanuló vesz rész szakképzésben. A következő tanévtől a szakképzésben résztvevők számát 1600 főre szeretnénk emelni, a fővárosi TISZK-ek közül több olyan szakma lesz, amit csak ebben a központban lehet tanulni. A vonzáskörzetünkből adódik, hogy elég magas a hátrányos helyzetű tanulóink száma. Eléri a 15-25%-ot is. Ez az arány különösen magas a szakiskolai évfolyamokon.

18

19

20

21

22

II. NEVELÉSI PROGRAMUNK II.1. Az intézményünkben folyó nevelő–oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. Nevelési feladataink... Az elmúlt időszakban kitűzött pedagógiai céljaink közül sikerült megvalósítanunk, hogy ma már valódi „Nyitott, befogadó nevelő iskola” vagyunk. Diáklétszámunk 700 főről 1200 főre nőtt. Pedagógiai gondolkodásunk középpontjában a gyerek áll. Alapja a gyerek iránti szeretet és bizalom. Hittel valljuk a gyermek teljes elfogadását azon a szinten, amelyen van: érzelmileg, szociálisan, tudását illetően. A hozzánk érkező minden gyermeknek éreznie kell, hogy számunkra fontos, nálunk biztonságban van. Meggyőződésünk, ha egy gyereknek megnyerjük a szívét, megnyerjük az eszét is. Nevelőtestületünk évek tudatos építőmunkájának köszönhetően stabil, a fenti pedagógiai elveket magáénak vallja. A nNevelési céljainkat állan-

23

dóan alakítja a valóságos társadalmi gyakorlat - folyton változó szükségleteivel - a nevelő-oktató intézményünkben mégis előre is kell terveznünk. Mindannyian családban élve tapasztaljuk, tapasztalhattuk a nevelés „hétköznapiságát, egyszerűségét”. Pedagógusokként naponta kerülünk szembe nehezebbnél nehezebb pedagógiai helyzetekkel, amelyek megoldásához hiányoznak a megfelelő megoldási képletek, módszerek. Nekünk is naponta kell újra és újra meghatároznunk nevelési elveinket, feladatainkat, s megtalálni a szükséges alkalmazandó módszereinket. A pedagógia talán az egyetlen olyan tudomány, amely összetettsége és nehezen megfogható volta miatt legnehezebben tanulható és tanítható meg, ezért kell olyan célkitűzéseket megfogalmaznunk, amelyek maradandó emberi értékeket képviselnek. Ilyen tudatos és intenzív nevelői tevékenység annak elérése, hogy a humánum kiteljesedjen tanulóinkban. Olyan állampolgárokat szeretnénk nevelni, akik tisztában vannak a magyarság történelmi szerepével, bátran vállalják identitásukat, segítik a határon túli magyarokat az egyesült Európa szellemében. Célunk, hogy a tanulók felismerjék és megértsék az egy életre szóló tanulás szükségességét. Nyíltan, demokratikusan gondolkozzanak, saját belső hit- és eszmerendszerrel rendelkezzenek. Felelősséget érezzenek embertársaik iránt, s elismerjék a másikat, tolerálják a másságot. Ezeknek az elveknek átfogóan, tantárgyaktól függetlenül érvényesülni kell nevelőmunkánk során.

24

Nevelési célkitűzéseink fő területei: Tudatos, önálló személyiség fejlesztése: reális énkép, megalapozott önbizalom, vállalkozókészség, pozitív értékrendszerre épülő világkép, világnézet kialakítása. Biztosítjuk, hogy vallási világnézeti kérdések felvetésében gyermekeink megkapjanak minden tájékoztatást a fölmerülő igényeiknek megfelelően. Megnyilatkozásainkban semleges álláspontot képviselünk. Tudatosság, értelmi megalapozottság szerepe megnőtt a nevelési célok megvalósításában (pl.: logikus, összefüggésekben, folyamatokban történő gondolkodás, nyitottság, problémamegoldó, alkotó képesség, önálló tanulás, ismeretszerzés igénye, eligazodás a különböző információforrásokban, önálló vélemény kialakítása, konfliktuskezelés). Életvitel, magatartás, szociális képességek fejlesztése, kiépítése elősegíti az egészséges és kulturált életmódra nevelést. Nevelésünk során a gyermekeink személyiségformálásában sokféle külső és belső pszichikai hatás érvényesül. Az iskola és a kollégium az a társadalmi intézmény, ahol ezek a folyamatok erősen tükröződnek. Nevelő-oktató intézményünk feladata, hogy ne csak tükrözze, hanem előre mutatóan modellezze a társadalmi fejlődést. Képviseljük azokat az értékeket, amelyek közvetítik az emberi együttélés legmagasabb rendű értékeit, az erkölcsöt. Feladatunk, hogy fejlesszük és alakítsuk ki azokat a személyiségjegyeket, amelyek birtokában a tanulóink, kollégistáink megtalálják a társadalomban az önmaguk által választott helyét.

25

A hozzánk járó, nálunk lakó diákok családi háttere nem mindig segíti ezt a folyamatot. A gyerek gyakran a család perifériájára szorul, és ott szenvedi el a legtöbb sérülést. Ezért tartjuk fontosnak a családdal való együttműködést. Nevelésünkhöz szilárd értékrend szükséges, amit nemcsak szavakkal, hanem cselekedeteinkkel is közvetítenünk kell tanulóink felé, mert a példák vonzanakvonzanak, a szavak csak oktatnak. Az értékrend hiánya a személyiség torzulásához vezethet. Intézményünkről már akkor benyomást szerez az ember, ha látja, hogy milyen diákélet zajlik a folyosón, a társalgóban, a tanulószobában, a büfében, udvaron, ebédlőben. Ezért kell intézményünket otthonossá tenni, feldíszíteni szép, hangulatos képekkel, tablókkal és virágokkal. E külsőségek hatással vannak diákjaink, de saját magunk kedélyére, mondhatjuk úgy is, észrevétlenül belopják szívünkbe a derűt. Nevelésünk feladatait az intézményi élet valamenynyi megnyilvánulásában, az intézményünk szelle-

26

mének minden késztetésében, mozzanatában, érvényesítenünk kell. Tanulószobai (szilenciumi) tevékenységre, tanórai tevékenységre, csoportfoglalkozásokra a kötelező foglalkozásokon kívüli iskolai, kollégiumi rendezvényekre (ünnepek, kirándulások, a családdal való együttműködés stb.) eseményekre egyaránt. Alapvető feladatunk a tanulási folyamat megszervezése, a tanulók sikeressé tétele, érettségi és szakmai vizsgára történő felkészítése, illetve a továbbtanulási szándék motiválása. Céljaink megvalósulásához fegyelmezett, kitartó munka kell, mind a diákok, mind a tanárok részéről. Az intézményi fegyelemnek az iskolai, kollégiumi életünk egészéből kell következnie. Feladatunk, hogy mint tapasztalt felnőttek, személyes példánkkal segítsük gyermekeinket a fegyelem elsajátításának folyamatában. Milyenek legyünk mi pedagógusok? Legyünk mi a humanista értékek közvetítői. Nem direkt módon, s nem elsősorban szavakban, mert a tegnapról örökölt pedagógiával nem lehet a ma gyerekét a jövőre felkészíteni. Melyek ezek az értékek? Az elfogadás, tisztelet, megértés,

27

együttműködési készség, megbecsülés, bizalom, hitelesség, önkritika, nyitottság, tolerancia, egymásra figyelés.

A gyerek attól tanul a legtöbbet, annnak engedelmeske-dik szívesen, akit szeret. Hajlamosak vagyunk rá, sőt el is várjuk, hogy tiszteljenek, szeressenek diákjaink, de mi nem tudjuk őket minden esetben tisztelni, szeretni, különösen akkor nem, ha úgy véljük, kellő okunk is van rá. Gyermekeink akkor fordulnak hozzánk bizalommal, ha feltétel nélküli elfogadást éreznek, ha megértést tapasztalnak. Ez akkor lehetséges, ha bele tudjuk élni magunkat a gyerek érzelmi állapotába, helyzetébe, hangulatába. Az empátia lényegében ráhangolódást jelent a gyerek belső világára, érzéseire. Törekednünk kell empatikus képességeink állandó fejlesztésére azért, hogy jobban reagáljunk diákjaink érzelmeire, többször beszélgessünk velük nemcsak a kötelező foglalkozásokon, hanem a szünetekben folyosói találkozások alkalmával, többször dicsérjük őket,

28

magatartásunkban kevesebb legyen a rituálé, többet mosolyogjunk a diákjainkra. Azokban a csoportokban, osztályokban, ahol ezt sikerül megvalósítanunk, megfigyelhető lesz, hogy vidámabbak a diákok, jobb a hangulat, nő a tanulmányi eredmény, kevesebb a hiányzás, az igazolatlan mulasztás, nem félnek a gyerekek, több a kérdésfeltevés, több a szemkontaktus a tanárral. Ha intézményünkben megvan a kölcsönös tisztelet, megbecsülés a tanárok és tanulók, a tanárok és tanárok között, akkor a fegyelem betartását mindig elfogadják a diákok. Ha munkánk során kicsi a nevelés becsülete, akkor bármit teszünk, diákjaink a fegyelmezés minden módját megkérdőjelezik. Erősítenünk kell a nevelés becsületét, azaz rendelkeznünk kell azokkal a képességekkel, amelyek nélkül nincs nevelés. Tudnunk kell, hogy nincs nevelés tisztelet nélkül és nincs tisztelet tekintély nélkül! Tekintélyünk lehet: külső: kapott vagy szerzett tekintély, ez maga a tanári állás, a csoportvezetői, az osztályfőnöki, igazgatói kinevezés belső: vagy személyi tekintély, amely egyéniségünkből sugárzik, szakmai pedagógiai tudásunkból fakad, s párosul egy pszichológiai érzékkel.

29

Akkor van tekintélyünk diákjaink előtt, ha személyiségünk megfelel hivatásunk követelményeinek, ezért nem engedhetjük meg magunknak a szabadosságot beszédünkben, viselkedésünkben és még külső megjelenésünkben sem. A tanár-diák viszony értelmezhető vezető-vezetett kölcsönhatásaként. A pedagógusnak képessé kell tennie a tanulót a helytállásra. Közben állandó figyelemmel kell lennie arra a tényre, hogy a tanulónak nincs kellő felkészültsége, ezért itt a segítésnek, a szerető gondoskodásnak kell dominálnia. A jó tanár a magatartási szabályokat szigorúan megtartja, megköveteli a szorgalmas, eredményes munkát. Tekintélye személyiségéből, szakmai tudásából fakad. Így tanulóinak biztos támasza, védelmezője, eredményes tanítója lesz. Az ilyen tanárt tisztelik, szeretik tanítványai. A Mi intézményünk, egy „kifelé és befelé” egyformán nyitott, pedagógiailag hozzáértő, demokratikusan szervezett és vezetett közösségben létezik és fejlődik. Mindenkitől elvárjuk, hogy a maga területén önállóan tervezze és irányítsa a munkáját. Ha valaki ezt a feladatot csak úgy tudja ellátni, hogy folytonosan figyelmeztetni kell vállalt kötelezettségére, hivatásából adódó feladataira, akkor neki máshol érdemes keresni boldogulását. Legyen legfontosabb belső kontrollunk a saját lelkiismeretünk!

30

Pedagógiai munkánk megvalósításának záloga iskolánk nevelőtestülete. Pedagógiai személyiségünk egyik legfontosabb része szakmai kompetenciánk. Ennek fejlesztése a továbbképzések feladata. Ha megvizsgáljuk a kollégák végzettségét, akkor A kollégium és iskola azt tapasztaljuk, ne v e l ő t e s t iskolai területen megoszlása még mindig magas a főiskolát 50év 41-50év végzett kollégák felett 32% száma. Ezt az 33% arányt nagyon befolyásolja, hogy az előző 31-40év 20-30év évben felvett 20% 15% nyelvi tantárgyat tanító kollégák nagy része főiskolát végzett. Ez a végzettség elegendő az érettségire való felkészítésben, megfelel a közoktatási törvény előírásainak. Ez mondható el a többi tantárgyat tanítókról is. Ez az arány folyamatosan változik, mert évente egyre többen szereznek egyetemi végzettséget kiegészítő szakon. A kilépő vagy nyugdíjba vonuló kollégák helyett már csak egyetemi végzettséggel rendelkezőket veszünk fel. Ennek eredménye lesz, hogy a jövőben ez az arány az egyetem felé fog elmozdulni. Mindenkit a végzettségének megfelelő évfolyamra osztunk be.

31

ü

Kollégáim kiválóan látják el tevékenységüket. Az elmúlt években nagy figyelmet fordítottunk az egyetemi továbbtanulás támogatására. Ennek eredménye lesz, hogy a jövőben ez az arány az egyetem felé fog elmozdulni! A néhány százalék un. képesítés nélküli kolléga még a szakoktatóknál, illet a pedagógiai felügyeletet ellátó kollégáknál van! A továbbképzéseknél az elmúlt években elsősorban azokat támogattuk, akik az egyetemi végzettség megszerzésére töreA kollé gium és isk ola kedtek, ill. azon ne v e l ő t e s kollégákat, akikm egos zlás a nek át kellett képezni magukat, hogy az iskolai 2% profileltolódásból 44% adódó feladatokat 54% el tudják látni. Így Egyetem Fő i s k o Egyéb l a többen végeztek informatika tanári, ill. nyelvtanári szakot az eltelt években. Ha a nevelőtestület korosztályát nézzük, akkor látszik a tudatos fiatalítás, de minden korosztály képviseltetve van a tantestületen belül. A kollégák nagy része évek óta dolgozik nálunk, ezzel biztosítva van a pedagógiai munkánk folytonossága. Tapasztalt kollégáink kiválóan segítik fiataljainkat a beilleszkedésükbe.

32

t

ü

33

Is k

o

l

a i m egoszlása 2008

n

e

v

46% 49%

34

Fő i

s

k

l

A nevelőtestületünk rendelkezik mindazokkal a

5%

Egyetem

e

o Egyéb l

a

ő

tulajdonságokkal, képességekkel, amelyek céljaink eléréséhez szükségesek. Évek hosszú sora óta tudatosan készülünk, új, és újabb feladataink ellátására. A kilencvenes években lezajlott átalakulásokat tudatosan követtük szervezett továbbképzéseinkkel. Kollégáink képezték át magukat a megfelelő korszerű és új ismeretek átadására. A különböző világbanki programok során megfelelő nemzetközi és hazai tapasztalatokat szereztünk. Alkalmassá váltunk az önálló, pedagógiai fejlesztő, és program-menedzselő munkára. Személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink: Milyenek legyenek diákjaink? Inkább csak vágyainkat lehet megfogalmazni. Fontos kérdés, hogy milyen tulajdonságokat szeretnénk látni növendékeinkben. Elvárjuk azt, hogy a gyerekeink legyenek értelmesek, aktívak, érdeklődők, szorgalmasak (ha nem is olyan okosak, de akarjanak), őszinték, becsületesek, engedelmesek, megbízhatók, de legyenek, olyanok, akik önmagukhoz képest mindig előre tudnak lépni. Szerintünk a gyermeket olyannak kell elfogadni, amilyen!

35

Gyermekeinket ezért kell megtanítanunk megismerni, azaz megszerettetni velük a dolgok megismeréséhez szükséges eszközöket, meg kell tanítanunk dolgozni, hogy tudjanak hatni a környezetükre, meg kell tanítanunk együtt élni, hogy együttműködhessenek a többi emberrel minden emberi tevékenységben, és végül meg kell őket tanítanunk élni, s ez számukra a legfontosabb, amely az előző három tevékenységük eredménye lehet.

36

Tanulás a személyiség alakításának motorja: A tanulás során legfontosabb feladatunk a figyelem, az érdeklődés felkeltése, a kutatási kedv ébrentartása, a vidám, érzelmileg telített helyzetek megteremtése, a tanulásra késztetés. Az önálló tanulás érdekében segítjük tanulóinkat: helyes tanulási szokások kialakításában, egyénre szabott módszerrel; a koncentrálóképességük, beszédképességük tréningszerű fejlesztésében a kifejező és néma olvasás által; memóriájuk fejlesztésében, a hasznos rögzítési módszerek kialakításában. A tanulási folyamatban szükség van a tanár-tanár, tanár-diák, illetve a diák-diák együttműködésére, melynek során mindegyik fél tudásában gyarapodik, lelkileg gazdagodik. II.2. Személyiségfejlesztés területei: A kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt ak-

37

tív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész

A kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

38

A kiemelt fejlesztési feladaink: A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait.

39

 Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiségnek a saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. Az önismeret, az öntudat és a döntésre való képesség kialakítása az erkölcsi nevelés legfontosabb feladata. Az ismerettől függ az én-tudat, a megfelelő döntés, viselkedés. Fel kell hívnunk a figyelmet az önvizsgálatra, mint viselkedésünk utólagos elemzésére, személyiségünk értékelésére, a megfelelő következtetések levonására. A helyes önismeret kialakításához szükség van érzelmi biztonságra, a belső lelki törvényszerűségek életkornak megfelelő ismeretére. A közös értékekhez tartozás alakítja egy közösség erkölcsi tudatát, a közös emberi értékek tisztelete, azok megvalósításában az egymásrautaltság egyesíti a társadalom tagjait, mely nem létezhet értékrend, viselkedési normák, helyes szokások nélkül. Szükség van önmagunk és a másik ember tiszteletére, a szolidaritásra, udvariasságra, állhatatosságra, megbízhatóságra. Iskolánk, kollégiumunk hagyományai, példaképeink elősegítik az erkölcsi normákkal való azonosulást. Erkölcsi nevelésünk egyik legfontosabb eleme a tanári példamutatás.

40

Családi életre nevelés A család az ember magánéletének világa, a közösségi élet egyik formája, az erkölcsi nevelés legfontosabb tényezője. Az ember életét döntően befolyásolja, milyen családban született. Ösztönösen vagy tudatosan, példaként vagy ellenpéldaként befolyásolja életünket. Ennek a közösségnek tagja, törvényei jelentik számára az első élettapasztalatokat, ezek alakítják jellemét, gondolkodását, érzelmeit. A család a felnövekvő fiatalok nevelésének elsődleges színtere. A gyerek az ismereteket, készségeket, magatartási és erkölcsi normákat itt sajátítja el. A nevelés, az egészségvédelem és a gyerekvédelem letéteményese a család. Az egyén és a társadalom csak a családdal együtt fejlődik. Az iskola és a család kapcsolata akkor jó, ha nem egymás ellen, egymás mellett, hanem egymásért akarnak tenni. A gyermekeink nevelése a család és az iskola közös felelőssége. Támogatnunk kell a családot, elsősorban olyan szociális és pedagógiai szolgáltatások által, amelyek nem helyettesítik a családot, hanem jobb nevelői működésünket segítik elő. Fel kell ismernünk a családi nevelés hiányosságaiból eredő hátrányokat (pl.: személyiségzavarok, magatartási és tanulási zavarok, különböző pszichoszomatikus betegségek, pl.: testi görcsös tünetek, depresszió, mások ellen fordulás, agresszió, bűnözés, stb.), de még a testi, lelki, erkölcsi, érzelmi és igen gyakran az anyagi vonatkozású felénk áradó segélykérő jelzéseket is.

41

Olyan légkört kell teremtenünk, amelyben a gyerekeink ki tudják bontakoztatni legjobb képességeiket, ki tudják fejezni önmagukat, s megtalálják a nehézségeikből kivezető saját megoldást. Segítjük diákjainkat a családi életre való felkészülésben. Ebben az életkorban kiemelt jelentőségűvé válik a párválasztás, az egészséges szexuális élet és a szülővé válás felelőssége. Segítenünk kell a családi közösséget a harmonikus együttélés megvalósításában. Számítunk a szülői ház támogatására nevelési céljaink és módszereink megvalósításakor.

 Hon- és népismeret - Hazaszeretet Elengedhetetlen, hogy a tanulóink ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése.

42

A NAT a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. Minden lehetséges alkalmat fel kell használnunk, hogy erősítsük tanulóinkban a haza szeretetét, a nemzeti azonosságtudatot, kötődést a nemzethez. Fejleszteni, növelni kell azt az érzést és tudatot, hogy jó dolog magyarnak, a független Magyarország szabad polgárának lenni! Nemzetünk sorsáért felelősséget érző, tenni akaró állampolgárokat neveljünk, akik megértik, hogy 1000 éves történelmünk és kultúránk elválaszthatatlan az európai fejlődés fő vonalától. Megértetjük tanulóinkkal, hogy kölcsönösen tisztelni és becsülni kell a velünk együtt élő és szomszédos népeket. Tudatosítjuk, mit jelent a magyarság számára címerünk, zászlónk, a szent korona, és államiságunk egyéb jelképei; megismertetjük velük a Himnusz és a Szózat üzenetét, jeles elődeink szerepét. Be kell mutatnunk, hogy határainkon kívül sok magyar él, akik hozzánk tartozóknak érzik, vallják magukat.

 Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulóink szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká.

43

Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulóink ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Tanulóink törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Ennek érdekében kiemelt szerepet kap az iskolai idegen nyelv tanítása, a kollégiumi nyelvi szakkörök, korrepetálások. Iskolánkban két európai nyelv (angol, német) oktatása folyik. A nyelvtanítás megszervezése sok gondot okoz. A 2004/2005-ös tanévtől kezdve beindítottuk a nyelvi előkészítős osztályunkat angol nyelvből. Az öt éves képzés alatt reményeink szerint mindenkit sikeresen fel tudunk készíteni alap vagy középfokúnyelvvizsgára. Az önkormányzat támogatásával évek óta folyik a projekt rendszerű nyelvi képzés angol, és német nyelvből. Már jól látszanak az eredményei a plusz óráknak. Az EurópaiUnió teljes jogú polgáraiként, bekapcsolódtunk az európai közösség által meghirdetett programokba. En-

44

nek keretében finn, lengyel, német, török, norvég stb. cserekapcsolatokat építettünk ki. Büszkék vagyunk arra, hogy a határon túli magyarsággal szoros, ún. napi jellegű kapcsolatot alakítottunk ki. Több éve fogadtunk Erdélyből tanulókat. Ők két hónapig jártak a szakközépiskolánkba, ahol elektronikai, valamint számítástechnika ismereteket sajátítottak el. Iskolájukat magyar nyelvű szakkönyvekkel, számítástechnikai eszközökkel segítettük, és vállaltuk pedagógusaik eseti továbbképzését is. Kialakítandó külföldi kapcsolatainkat segítették a különböző világbank,és a Tempusz Közalapítvány által finanszírozott programok.

 Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulóink aktív állampolgárrá válását.

45

Közös feladatunk, hogy olyan sokféle, változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmazzunk, amelyek elősegítik tanulóinknak a társadalmi beilleszkedést. Olyan állampolgárokat kell nevelnünk, akik élvezik a személyes szabadság jogát, egyúttal osztoznak másokkal abban a felelősségben, hogy együttesen alakítanak egy olyan jövőt, amely továbbra is teret ad a szabadság és önkormányzás alapvető értékeinek. Ennek szellemében támogattuk a diákönkormányzat megalakulását és működését, ahol tanulóink elsajátítják a demokrácia alapszabályait. Fontosnak tartjuk, hogy külön erre a munkára a diákok által felkért pedagógusok is segítsék tevékenységüket.  Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gaz-

46

daságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulóink tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Szeretnénk, ha képessé válnának a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között.  Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulóink magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy kö-

47

zös tetteikért. Ennek érdekében kiemelt figyelmet kell fordítanunk tanulóink természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulóink érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulóink életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelésünk során a tanulóink ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon mutassuk be a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

 A tanulás tanítása

48

Tanulás a személyiség alakításának motorja: A tanulás során legfontosabb feladatunk a figyelem, az érdeklődés felkeltése, a kutatási kedv ébrentartása, a vidám, érzelmileg telített helyzetek megteremtése, a tanulásra késztetés. Az önálló tanulás érdekében segítjük tanulóinkat: helyes tanulási szokások kialakításában, egyénre szabott módszerrel; a koncentrálóképességük, beszédképességük tréningszerű fejlesztésében a kifejező és néma olvasás által; memóriájuk fejlesztésében, a hasznos rögzítési módszerek kialakításában. A tanulási folyamatban szükség van a tanár-tanár, tanár-diák, illetve a diák-diák együttműködésére, melynek során mindegyik fél tudásában gyarapodik, lelkileg gazdagodik. A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, az emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskolánk alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy a gyermekeket tanítsa tanulni. Ennek eredményeképpen a diákok a tanulás időbeli és sorrendi tervezésében tegyenek szert fokozatos önállóságra. A kerettantervek bevezetésével egy időben mindenki számára bevezettük „Tanulás segítése, életviteli ismeretek” tantárgyat a 9-10 évfolyamos tanulóinknak. A 2007/2008-as tanévtől már nem külön tantárgyként,

49

hanem az osztályfőnöki tantárgyba integrálva, tömbösítve tanítjuk. Ezeket az ismereteket a kollégiumi csoportfoglalkozásokon is tanítjuk. Célunk az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása. Ez a következőket foglalja magában: egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; az értő olvasás fejlesztése; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása. A tanulás tanításának, segítésének fontos színtere és eszköze iskolánk és kollégiumunk 16000 kötetes könyvtára. Ennek érdekében elő kell segítenünk, hogy kollégáink megismerjék a tanulóink sajátos tanulási típusát, stílusát, szokásait. Így pedagógusi munkájuk során figyelembe tudják venni a megismerés életkori és egyéni jellemzőit.

 Testi és lelki egészség színtere az egészséges életmódra nevelés1 Az egészséges életvezetésnek alapkérdése az érzelmi egyensúly és a szeretetkapcsolat megtartása a családban, a jó iskolai légkör. A gyermek egészséges fejlődé1

A pedagógiai programunkhoz kapcsolódva kidolgoztuk intézményünk Egészség- és környezetnevelési programját.!

50

sén a testi, lelki, erkölcsi fejlődés egysége értendő. Fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok felismerjék: az ember egészsége nagy érték, melyet az egyénnek, közösségnek óvnia, ápolnia kell. Az intézményünknek segítenie kell a helyes életszokások kialakítását. Szükséges az is, hogy a tanulók tisztában legyenek az egészségkárosító tényezők, anyagok személyükre veszélyes következményeivel (pl.: alkohol, kábítószer, dohányzás stb.) Az egészségnevelés szerves része a testi nevelés. A harmonikus testi-lelki-fizikai fejlődést a testi neveléssel, a testnevelési órákkal, sport-foglalkozásokkal segítjük. E foglalkozások megszerettetése, az elért eredmények erkölcsi hatása szemléletformáló a gyermek életében. Célunk, hogy a fiatal egészséges, erős, edzett legyen, az egészséges életmódot tudatosan akarja és élje, s ez a magatartásforma váljék személyisége olyan jellemző vonásává, amely felnőtt korban is megmarad. Az intézményünkön belüli sportolás az iskolai, kollégiumi életet színessé, élményszerűvé teszi. A tanítási órákon, a sportköri órákon biztosítjuk a mindennapos testi nevelés feltételeit. Felmérjük gyermekeink fizikai állapotát, s ennek ismeretében egyénre szabott fejlesztési programot igyekszünk biztosítani számukra.2 Az intézményünkön belüli vöröskeresztes tevékenység is hozzájárul a fenti célok megvalósításához Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészsé2

A pedagógiai programunkhoz kapcsolódva kidolgoztuk intézményünk Egészség- és környezetnevelési programját

51

ges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Fel kell készítenünk tanulóinkat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulóink cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusaink életvitelének személyes példamutatásának jelentős szerepe van.  Felkészülés a felnőttlét szerepeire A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. A pályaorientációs tevékenységünk általános célja, hogy segíteni a tanulóink pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítani kell a tanulóinkban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek.

52

Egy életen át tartó tanulásnak ma nincs alternatívája! (Life Long Learning) Ennek érdekében a 9-10. évfolyamokon olyan feltételeket, tevékenységeket biztosítunk, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulóink kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve önismeretüket és pályaismereteiket. A pályaorientáció folytatódik a tanulás során, mert csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységét összehangoljuk. Tanulmányok során két esetben 10. és 12. évfolyamon központilag szervezett pályaválasztási előadásokat, tanácsadást tartunk a szülőknek és a gyerekeknek. A kollégiumunkban a munka lehetőséget ad az önálló kezdeményezések, megvalósításának, és a tanulókkal való egyéni foglalkozásra. Célunk tanulóink felelősségérzetének elmélyítése, a közép- és hosszú távú célmeghatározó gondolkodásának ösztönzése, kialakítása. A csoportokon belüli igények és a lehetőségek is megkövetelik, hogy tanulóink egy részénél növeljük a továbbtanulás esélyét, míg a másik részénél a munkábaállást segítjük. Kollégiumban lakó tanulóink egy része már választott szakmát (szakiskolás és szakképző évfolyamos tanulók). Az ő esetükben feladat, hogy a szakmájukkal kapcsolatos megerősítést a nevelőtanároktól is megkapják. Az egyetemre, főiskolára jelentkezők esetében szakirodalommal, tanácsadással, korrepetálással segítünk, hogy minél nagyobb eséllyel tudjanak diákjaink jelentkezni a felsőoktatásba.

53

Társadalmi életre való felkészítés Közös feladatunk, hogy olyan sokféle, változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmazzunk, amelyek elősegítik tanulóinknak a társadalmi beilleszkedést és a szakmák elsajátításához megfelelő színvonalú általános felkészültséget. Ezzel együtt tegyük lehetővé, hogy minden tanulónk jusson el adottságbeli lehetőségeinek legfelső határáig. Segítségünkkel ismerje fel miben a legjobb, és milyen tevékenységi körhöz van tehetsége. Olyan állampolgárokat kell nevelnünk, akik élvezik a személyes szabadság jogát, egyúttal osztoznak másokkal abban a felelősségben, hogy együttesen alakítanak egy olyan jövőt, amely továbbra is teret ad a szabadság és önkormányzás alapvető értékeinek. Ennek szellemében támogattuk a diákönkormányzat megalakulását és működését, ahol tanulóink elsajátítják a demokrácia alapszabályait. Fontosnak tartjuk, hogy külön erre a munkára a diákok által felkért pedagógusok is segítsék tevékenységüket. Hon- és népismereti nevelés - a Hazaszeretet Minden lehetséges alkalmat fel kell használnunk, hogy erősítsük tanulóinkban a haza szeretetét, a nemzeti azonosságtudatot, kötődést a nemzethez. Fejleszteni, növelni kell azt az érzést és tudatot, hogy jó dolog magyarnak, a független Magyarország szabad polgárának lenni! Nemzetünk sorsáért felelősséget érző, tenni akaró állampolgárokat neveljünk, akik megértik, hogy 1000

54

éves történelmünk és kultúránk elválaszthatatlan az európai fejlődés fő vonalától. Megértetjük tanulóinkkal, hogy kölcsönösen tisztelni és becsülni kell a velünk együtt élő és szomszédos népeket. Tudatosítjuk, mit jelent a magyarság számára címerünk, zászlónk, a szent korona, és államiságunk egyéb jelképei; megismertetjük velük a Himnusz és a Szózat üzenetét, jeles elődeink szerepét. Be kell mutatnunk, hogy határainkon kívül sok magyar él, akik hozzánk tartozóknak érzik, vallják magukat. Erkölcsi nevelés Az erkölcsi nevelés legfontosabb feladata az önismeret, az öntudat és a döntésre való képesség kialakítása. Az ismerettől függ az én-tudat, a megfelelő döntés, viselkedés. Fel kell hívnunk a figyelmet az önvizsgálatra, mint viselkedésünk utólagos elemzésére, személyiségünk értékelésére, a megfelelő következtetések levonására. A helyes önismeret kialakításához szükség van érzelmi biztonságra, a belső lelki törvényszerűségek életkornak megfelelő ismeretére. A közös értékekhez tartozás alakítja egy közösség erkölcsi tudatát, a közös emberi értékek tisztelete, azok megvalósításában az egymásrautaltság egyesíti a társadalom tagjait, mely nem létezhet értékrend, viselkedési normák, helyes szokások nélkül. Szükség van önmagunk és a másik ember tiszteletére, a szolidaritásra, udvariasságra, állhatatosságra, megbízhatóságra. Iskolánk, kollégiumunk hagyományai, példaképeink elősegítik az erkölcsi normákkal való azonosulást.

55

Erkölcsi nevelésünk egyik legfontosabb eleme a tanári példamutatás. Családi életre nevelés A család az ember magánéletének világa, a közösségi élet egyik formája, az erkölcsi nevelés legfontosabb tényezője. Az ember életét döntően befolyásolja, milyen családban született. Ösztönösen vagy tudatosan, példaként vagy ellenpéldaként befolyásolja életünket. Ennek a közösségnek tagja, törvényei jelentik számára az első élettapasztalatokat, ezek alakítják jellemét, gondolkodását, érzelmeit. A család a felnövekvő fiatalok nevelésének elsődleges színtere. A gyerek az ismereteket, készségeket, magatartási és erkölcsi normákat itt sajátítja el. A nevelés, az egészségvédelem és a gyerekvédelem letéteményese a család. Az egyén és a társadalom csak a családdal együtt fejlődik. Az iskola és a család kapcsolata akkor jó, ha nem egymás ellen, egymás mellett, hanem egymásért akarnak tenni. A gyermekeink nevelése a család és az iskola közös felelőssége. Támogatnunk kell a családot, elsősorban olyan szociális és pedagógiai szolgáltatások által, amelyek nem helyettesítik a családot, hanem jobb nevelői működésünket segítik elő. Fel kell ismernünk a családi nevelés hiányosságaiból eredő hátrányokat (pl.: személyiségzavarok, magatartási és tanulási zavarok, különböző pszichoszomatikus betegségek, pl.: testi görcsös tünetek, depresszió, mások ellen fordulás, agresszió, bűnözés, stb.), de még a

56

testi, lelki, erkölcsi, érzelmi és igen gyakran az anyagi vonatkozású felénk áradó segélykérő jelzéseket is. Olyan légkört kell teremtenünk, amelyben a gyerekeink ki tudják bontakoztatni legjobb képességeiket, ki tudják fejezni önmagukat, s megtalálják a nehézségeikből kivezető saját megoldást. Segítjük diákjainkat a családi életre való felkészülésben. Ebben az életkorban kiemelt jelentőségűvé válik a párválasztás, az egészséges szexuális élet és a szülővé válás felelőssége. Segítenünk kell a családi közösséget a harmonikus együttélés megvalósításában. Számítunk a szülői ház támogatására nevelési céljaink és módszereink megvalósításakor. Az egészséges életmódra nevelés3 Az egészséges életvezetésnek alapkérdése az érzelmi egyensúly és a szeretetkapcsolat megtartása a családban, a jó iskolai légkör. A gyermek egészséges fejlődésén a testi, lelki, erkölcsi fejlődés egysége értendő. Fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok felismerjék: az ember egészsége nagy érték, melyet az egyénnek, közösségnek óvnia, ápolnia kell. Az intézményünknek segítenie kell a helyes életszokások kialakítását. Szükséges az is, hogy a tanulók tisztában legyenek az egészségkárosító tényezők, anyagok személyükre veszélyes következményeivel (pl.: alkohol, kábítószer, dohányzás stb.) Az egészségnevelés szerves része a testi nevelés. A harmonikus testi-lelki-fizikai fejlődést a testi neveléssel, a testnevelési órákkal, sport-foglalkozásokkal se3

A pedagógiai programunkhoz kapcsolódva kidolgoztuk intézményünk Egészség- és környezetnevelési programját.!

57

gítjük. E foglalkozások megszerettetése, az elért eredmények erkölcsi hatása szemléletformáló a gyermek életében. Célunk, hogy a fiatal egészséges, erős, edzett legyen, az egészséges életmódot tudatosan akarja és élje, s ez a magatartásforma váljék személyisége olyan jellemző vonásává, amely felnőtt korban is megmarad. Az intézményünkön belüli sportolás az iskolai, kollégiumi életet színessé, élményszerűvé teszi. A tanítási órákon, a sportköri órákon biztosítjuk a mindennapos testi nevelés feltételeit. Felmérjük gyermekeink fizikai állapotát, s ennek ismeretében egyénre szabott fejlesztési programot igyekszünk biztosítani számukra.4 Az intézményünkön belüli vöröskeresztes tevékenység is hozzájárul a fenti célok megvalósításához. Környezeti nevelés5 Az emberiség jövője attól függ, sikerül-e gátat szabni annak a rablógazdálkodásnak, amely a Föld természeti kincseit veszélyezteti. Fontos nevelési feladat, hogy olyan fiatalok kerüljenek ki az iskolából, akik felelősséget éreznek környezetünkért. Felhívjuk a gyerekek figyelmét bolygónk globális problémáira: a rohamosan fogyó energiaforrásokra, az ipar és a fogyasztói társadalom környezetszennyezésére. Diákjaink a környezeti nevelés keretében érthetik meg, milyen konkrét hatása és veszélye van a környezet4

A pedagógiai programunkhoz kapcsolódva kidolgoztuk intézményünk Egészség- és környezetnevelési programját 5 A pedagógiai programunkhoz kapcsolódva kidolgoztuk intézményünk Egészség- és környezetnevelési programját

58

szennyezésnek és milyen konkrét lépéseket tehetnek ellene. Az esztétikai nevelés A nevelésnek át kell hatnia az esztétikum megteremtésére irányuló igényt, magatartást. Csakis az esztétikus környezet teheti az iskolát otthonossá, az ismeretközlés és a jellemnevelés színterévé. Alapvető feladat fiataljainkban az esztétikai érzékenység és nyitottság, a szépség iránti fogékonyság kialakítása. A szépség abszolút érték. Az ízlést tanulóinkban a hétköznapok esztétikumának tudatosítása, felismertetése, szép tárgyak vizsgálata által kell alakítani. Egy precízen elkészített munkadarab, egy logikusan összeállított számítógépes program, egy szépen és helyesen leírt mondat, nagy örömet szerez a szemlélőnek. Iskolánk környezete, parkja, tantermei, tanműhelyei szebbé, tisztábbá tételével elősegítjük esztétikai igényük kialakulását, fejlődését. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Nevelési célkitűzéseinknél kiemelt szerepet kap kapcsolódásunk Európához és a nagyvilághoz. Szeretnénk, ha tanulóink megismernék az európai értékrendet, eredményeket úgy, hogy bemutatjuk Magyarország szerepét és hozzájárulásait is. Elérendő célunk, hogy diákjaink érdeklődjenek az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt. Ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét, ellentmondásait, szerepét az országunk lakosainak az életében.

59

A tanulóink ismerjék meg az egyetemes emberi kultúra kiemelkedő alkotásait, eredményeit. Legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Legyenek érzékenyek a problémák lényege, okai, összefüggéseinek és megoldási lehetőségeinek a keresése, feltárása iránt. Diákjaink önazonosság tudatának kialakításában fontos szerepet tölt be a nyelvi kommunikáció. Ennek érdekében kiemelt szerepet kap az iskolai idegen nyelv tanítása, a kollégiumi nyelvi szakkörök, korrepetálások. Iskolánkban két európai nyelv (angol, német) oktatása folyik. A nyelvtanítás megszervezése sok gondot okoz. A 2004/2005-ös tanévtől kezdve beindítjuk a nyelvi előkészítős osztályunkat angol nyelvből. Az öt éves képzés alatt reményeink szerint mindenkit sikeresen fel tudunk készíteni a középfokú nyelvvizsgára. Második éve folyik az önkormányzat támogatásával a projekt rendszerű nyelvi képzés angol, és német nyelvből. Már jól látszanak az eredményei a plusz óráknak. Májusban csatlakozunk az Unióhoz, ezután kerülhet sor arra, hogy bekapcsolódjunk az európai közösség által meghirdetett programokba is. Büszkék vagyunk arra, hogy a határon túli magyarsággal szoros, ún. napi jellegű kapcsolatot alakítottunk ki. Több éve fogadtunk Erdélyből tanulókat. Ők két hónapig jártak a szakközépiskolánkba, ahol elektronikai, valamint számítástechnika ismereteket sajátítottak el. Iskolájukat magyar nyelvű szakkönyvekkel, számítástechnikai eszközökkel segítettük, és vállaltuk pedagó-

60

gusaik eseti továbbképzését is. Kialakítandó külföldi kapcsolatainkat segítették a különböző világbanki finanszírozású programok. Kommunikációs nevelés: A kommunikációs kultúra a megismerést, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megértését segíti. Összetevői a szimbolikus (verbális, matematikai) jelek útján történő, a képi, valamint a mozgásban, a tevékenységben, a magatartásban megnyilvánuló kommunikáció képességei. Beletartozik ezekbe a metakommunikáció (a tekintet, a gesztusok, a testtartás, a hanghordozás, a mozgástér) alkalmazásának az ismerete is. A kommunikációs kultúra részben a műveltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Mindezek elsősorban az anyanyelv minél teljesebb értékű ismeretét kívánják. Napjainkban értesüléseink túlnyomó részét nem személyesen hozzánk intézett "üzenetekből" merítjük, hanem mesterséges közvetítő rendszerek útján. A tömeges, passzív információfogyasztás az életvitel és a gondolkodás torzulásához vezethet. Ezért az iskolánknak az új audiovizuális környezetet értő, szelektíven használó fiatalokat kell nevelnie.

61

Ennek érdekében vezetjük be a médiaismeretek tantárgyat. Osztályfőnökeinket segítjük a témákhoz kapcsolódó anyagokkal, amelyet az órán dolgozhatnak fel.

62

Tanulásra nevelés A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, az emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskolánk alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy a gyermekeket tanítsa tanulni. Ennek eredményeképpen a diákok a tanulás időbeli és sorrendi tervezésében tegyenek szert fokozatos önállóságra. A kerettantervek bevezetésével egy időben mindenki számára bevezetjük „Tanulás segítése, életviteli ismeretek” tantárgyat a 9-10 évfolyamos tanulóinknak. Ezeket az ismereteket a kollégiumi csoportfoglalkozásokon is tanítjuk. A tantárgy célja az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása. Ez a következőket foglalja magában: egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; az értő olvasás fejlesztése; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása.

63

A tanulás tanításának, segítésének fontos színtere és eszköze iskolánk, kollégiumunk 20000 kötetes könyvtára. Ennek érdekében elő kell segítenünk, hogy kollégáink megismerjék a tanulóink sajátos tanulási típusát, stílusát, szokásait. Így pedagógusi munkájuk során figyelembe tudják venni a megismerés életkori és egyéni jellemzőit. Pályaorientáció A pályaorientációs tevékenységünk általános célja, hogy segíteni a tanulóink pályaválasztását. ÖSzszetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítani kell a tanulóinkban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Egy életen át tartó tanulásnak ma nincs alternatívája! (Life Long Learning)

64

Ennek érdekében a 9-10. évfolyamokon olyan feltételeket, tevékenységeket biztosítunk, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulóink kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve önismeretüket és pályaismereteiket. Ezt segíti a „Tanulás segítése, életviteli ismeretek” tantárgy is. A pályaorientáció folytatódik a tanulás során, mert csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységét összehangoljuk. Tanulmányok során két esetben 10. és 12. évfolyamon központilag szervezett pályaválasztási előadásokat, tanácsadást tartunk a szülőknek és a gyerekeknek. A kollégiumunkban a munka lehetőséget ad az önálló kezdeményezések, megvalósításának, és a tanulókkal való egyéni foglalkozásra. Célunk tanulóink felelősségérzetének elmélyítése, a közép- és hosszú távú célmeghatározó gondolkodásának ösztönzése, kialakítása. A csoportokon belüli igények és a lehetőségek is megkövetelik, hogy tanulóink egy részénél növeljük a továbbtanulás esélyét, míg a másik részénél a munkába-állást segítjük. Kollégiumban lakó tanulóink egy része már választott szakmát (szakiskolás és szakképző évfolyamos tanulók). Az ő esetükben feladat, hogy a szakmájukkal kapcsolatos megerősítést a nevelőtanároktól is megkapják. Az egyetemre, főiskolára jelentkezők esetében szakirodalommal, tanácsadással, korrepetálással segítünk, hogy minél nagyobb eséllyel tudjanak diákjaink jelentkezni a felsőoktatásba.

65

Pedagógiai tevékenységünk fontos eleme értékeink, hagyományaink tisztelete: 1. Iskolai hagyományaink: Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskola-közösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezés felelőseit a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul. Iskolai rendezvényeinken kötelező ünnepi viseletben, valamint hagyományos sportfelszerelésben a megjelenés. Az erre vonatkozó elvárásokat a Házirendünk tartalmazza. Az iskolánk hagyományos kulturális, sport és szórakoztató rendezvényei:

ünnepi,

tanévnyitó első évesek gólyatábora Október 23. tantestületi karácsony szalagavató megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatairól Március 15. Iskolanap Holocaust emlékünnepély "Mi napunk" tanévzáró

66

A tanulóknak iskolánkban lehetőségük van az iskolai újság, faliújság, és az iskolarádió műsorának szerkesztésére. A gyerekekkel való közvetlen kapcsolattartás érdekében az igazgató és az általános (nevelési) igazgatóhelyettes hetente egy alkalommal fogadóórát tart a tanulók és szülők számára. Ennek időpontját a tanév elején körlevél és ellenőrző könyv útján a diákokkal és szüleikkel közöljük. Az iskola vezetősége minden olyan kezdeményezést támogat, mely az iskolához tartozást, erősíti.

2. Kollégiumi hagyományaink: Feladatunk a kialakult hagyományaink megőrzése, továbbfolytatása, fejlesztése, újítása oly módon, hogy a tanulók öntevékenységére alapozva mélyítse az érzelmi kötődést egymáshoz, a közösséghez. Ennek segítése, irányítása minden nevelőtanár feladata. Az éves munkatervek részletesen tartalmazzák a tevékenységi formákat, időpontokat.

67

Ilyen hagyományos rendezvényeink: elsősök avatása mikulás ünnepség karácsonyest farsangi bál végzősök ballagása tavasszal a „Sziget Napok” vetélkedők: „Mire vagy képes?” „Nemek harca”

68

II.2. Tagintézményeink II.2.1. Iskolánk… II.2.1.1. Az iskola környezete, tanulói közössége Csepel-szigeten a HÉV végállomástól néhány percre a volt Csepel Művekbe beépülve helyezkedik el az iskola épülete. Ehhez az épülethez tartozik egy csodálatos kert, sportpályával. Az elméleti oktatáshoz tartozó épületszárnnyal egybeépítve van egy tanműhelyünk. A tanműhelyhez tartoznak kiszolgáló létesítmények (festőműhely, raktárak, asztalosműhely, garázs stb.). A tanműhely és az iskola között található színházterem, az étterem és az 1000 főnek étkezését biztosító konyhánk. A főépület komplexum mellett van az 4500 fős kollégiumunk. Befogadó iskola vagyunk. A gyereket elfogadjuk olyannak, amilyen. Hisszük, és valljuk, hogy azoknak is van joguk hozzánk jelentkezni, akik látszólag kevésbé eredményesek az általános iskolában nyújtott teljesítményük alapján. A jelentkezők közül mindenki számára igyekszünk az érdeklődésüknek és képességüknek legjobban megfelelő képzési lehetőséget biztosítani. Évek óta figyelemmel kísérjük, hogy kik, és honnan jelentkeznek az iskolánkba. Most is jellemzően a Csepel szigeti és közvetlen vonzáskörzetéből kerülnek ki a felvettek közül a legtöbben. Megfigyeltük azt is, hogy a csepeli kerületi iskolák tanulói közül többen minket választanak.

69

szakk özé pis koli tanulók ös szes en

1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

szakisk olai tanulók

ére ttségi utáni szakk épzés

19 9 1 8/ 20 999 99 0 / 20 0 /2 00 0 00 20 1 /2 1 02 00 20 /2 2 0 00 20 3 /2 3 0 00 20 4 /2 4 0 00 20 5 /2 5 0 00 20 6 /2 6 07 00 /2 7 00 8

Fő

Iskolai létszám 1998-2008

Is k olai tanulók öss zese n

Tanév

Ez a végzősöknek általában az 50 %. Természetesen tudjuk, hogy a néhány éve bevezetett beiskolázási eljárás szerint pontosan nem állapítható meg, hogy mekkora azoknak a tanulóknak a száma, akik első helyen minket választanak, de jónak tartjuk, hogy évente 5600-6700 azon tanulóknak a száma, akik hozzánk beadják a jelentkezési lapjukat. Az iskolai felújítási munkák befejezése óta (2002. október) a felméréseink szerint növekedett azok száma, akik először választottak minket. Ezt utólag abból állapítottuk meg, hogy a jó, és a jeles eredményű tanulók közül többen maradtak nálunk. Mi befogadó, nevelő iskola vagyunk. A középiskolai képzés magyarországi fejlődése mennyiségi növekedéssel is járt. Ez azt jelenti, hogy ma már

70

az általános iskolát végzett tanulók többsége középiskolában érettségit adó képzésben szeretne részt venni. A kilencvenes évek elején a szakmunkás iskolák még felvették az esetlegesen hiányosságaik miatt középiskolát végezni nem tudó tanulókat, s szakképzésben részesítették őket. Az iskolánkban tapasztalható nagyarányú sikertelenség, bukás egy része ennek köszönhető. Az évek óta rendszeresen végzett felméréseink azt mutatják, hogy fővárosi viszonylatban, a mérésekben résztvevő iskolák közül a mi gyerekeink az utolsó egyharmad elején, az átlag alatti tudásszinttel érkeznek hozzánk. Ezt mutatják a tanulmányi eredmények is 2,1-3,3 között van a többség, de inkább a 2,1-hez közelebb. Mindenféle pedagógiai mozzanat lényege, hogy „növelünk-e?” (nevelés = növelés). Célunk nem lehet az, hogy ilyen hiányos képességű gyerekeket átlagon felülivé alakítsunk, növeljünk, hanem az ő szintjükhöz képest kell elmozdulnunk. Ezek a mérések általában olyan tudáselemeket vizsgálnak, amelyek helyzetén ebben a korban már nagyon nehéz javítani, fejleszteni. Nekünk erre az alapra kell építkeznünk, és tudjuk előre, hogy az érettségi „legalsó szintjének” elérése lehet az általunk megvalósítható cél a gyerekeink többségénél. Ez nagyon nehéz és kitartó pedagógiai munkát kíván nevelőtestületünktől.

71

Fontos tudnunk, hogy ezzel az alappal szerezhetnek esélyt gyermekeink egy piacképesebb tudás, egy jobb szakma elsajátítására.

Végzett tanulók száma 1998-2003 250

Fő

200

Érettségizettek száma

150 100

szakvizsgát tett tanulók száma

50 0

1998/99

2000/2001

2002/2003

szakmunkásvizsgát tett tanulók száma

Tanév Természetesen tanulóink egy szűk rétegénél lehet cél az elsősorban főiskolai, s ritkább esetben az egyetemei továbbhaladásra való esélyes felkészítés. Az elmúlt öt évben egyre több tanulónk (évi 10-15fő) nyert felvételt a különböző felsőoktatási intézményekbe. Mi motiválja a minket választó tanulókat? A szülőkben és gyermekekben megtestesülő álmok, vágyak nem minden esetben találkoznak a realitásokkal. A hiányos képzettség sok esetben előre meghatározza, hogy milyen pályát futhat végig valaki az első választásra. Ki kell emelnünk itt az első választás jelentőségét, azért mert a piacgazdaság közvetlen velejárója, hogy az élet során többször kényszerülünk szak-maváltásra, és ezért fontos, hogy a szakképzés alapos, átfo-

72

gó széleskörű ismereteket nyújtson, amelyre többféle szakma építhető. A beiskolázást már a hetedik évfolyamon kezdjük. Rendszeres értekezleteken tájékoztatjuk a leendő szülőket, tanulókat. Természetesen mi megyünk el hozzájuk és meghívjuk őket látogatásra. Senkit sem utasítunk el ha megkeres az iskolában, mindenkinek rendelkezésére állunk. A gyerekek részére programokat szervezünk: „Nyitott héten” minden érdeklődőt szívesen látunk. Programjainkat rendszeresen hirdetjük az újságokban, de a szervezést nagyrészt a tanárok, a mozgósítást pedig a tanulóink végzik. Tájékoztatás elősegítésére készítünk pályaválasztási kiadványokat, naptárakat, valamint az évente megjelenő pályaválasztási kézikönyvekben is ajánljuk magunkat. Iskolánk megítélése az elmúlt évek során nagyon sokat változott, ez ennek a működő kommunikációs rendszernek is köszönhető. Tanulóink életkorának megfelelő - a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Az iskolánk kapcsolatai: Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek és a tagozatvezetők a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervezetekkel. Az iskola rendszeres kapcsolatot tart: a Fővárosi Önkormányzat Oktatási Bizottságával, Ügyosztályával

73

hasonló profilú szakképző intézményekkel, NSZFI-vel, minisztériumokkal, iskolával kapcsolatban lévő gyakorlóhelyekkel, gazdasági kamarákkal A gyermek-ifjúságvédelem érdekében a személyes gondoskodást nyújtó intézményekkel: a gyámhatósággal a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal, nevelési tanácsadóval a gyermekjóléti szolgálattal‚ az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgálattal. II.2.1.2. Iskolai Diákönkormányzat Feladata az igényfelmérés, az információk (ötletek, javaslatok, vélemények) feldolgozása, továbbítása, a megvalósítás lehetőségeinek megbeszélése, a többségi vélemény kialakítása, az elnökség munkája - irányainak meghatározása. Továbbá az IDÖ által támogatott diákkörök tevékenységének figyelemmel kísérése és működésük támogatása (pl. iskolarádió, újság). Üléseit szükség szerint tartja. Az IDÖ üléseit a konszenzusra, az osztályok közötti megegyezésre való törekvés jellemezi. Döntését a jelenlévők 2/3-ának igenlő szavazata alapján lehet meghozni. Az IDÖ döntésképessége nem számhoz kötött, miután az osztályok felelőssége és lehetősége a megjelenés. (Kivétel: választás, alapszabály módosítás, ahol legalább az érintett osztályok képviselői felének meg kell jelennie. Határozatképtelenség esetén új időpontban dönthet az IDÖ.

74

Az IDÖ javaslatot tehet a diákmozgalmat segítő pedagógus és az ifjúságvédelmi felelős tanár személyére. Az IDÖ tevékenysége nyilvános, így ülései is. A tanulókkal való együttműködés legalapvetőbb formája természetesen a tanítási órákon való aktív, közös munka. Ez csak akkor lehet igazán hatékony, ha mind a tanárok, mind a tanulók kölcsönösen megismerik a feléjük irányuló elvárásokat. Ezt segíti a közvetlenül a tanév előtt megrendezésre kerülő gólyatábor is, ahol már megkezdődik az osztályközösségek kialakulása, barátságok szövődnek. Az első tanítási napon a tanulók nem úgy ülnek be az iskolapadba, hogy csupa vadidegen arc - diáktársak és tanárok egyaránt – veszi őket körül, eltűnnek, vagy csökkennek az iskolakezdéssel együtt járó félelmek és szorongások. Az időszakosan megrendezésre kerülő iskolai diákparlament lehetőséget nyújt a felmerült igények és problémák megoldására. A résztvevő tanárok és az osztályaikat képviselő tanulók közötti párbeszéd elengedhetetlen a zökkenőmentes együttműködés szempontjából. A rendszeres diák-önkormányzati ülések az információ oda-vissza áramlásának biztosításán kívül ugyanezt a célt szolgálják. Ehhez kell, hogy szervesen kapcsolódjon az iskolastúdió te-

75

vékenysége is, hiszen kiváló lehetőség a diákok – és a tanárok – tájékoztatására, közérdekű információkkal való ellátására, sőt riportok, műsorok közvetítésére is. Rendkívül lényeges az, hogy ezeken a fórumokon és helyzetekben körvonalazódott elképzelések és tervek meg is valósuljanak! Fontos a visszacsatolás: mennyire fedi az eredeti elképzeléseket a létrejött eredmény, mennyiben teljesíti azokat az igényeket, amelyek a létrehozását indokolták, stb. A szülőkkel való rendszeres és intenzív kapcsolattartás nagyon hasznos eszköze lehet a tanuló jobb megismerésének, hiszen a szűkös együtt töltött idő nem mindig elegendő arra, hogy minden diákunkról megtudjuk, milyen hobbija van, mivel tudnánk őt még jobban motiválni a számára hasznos célok elérésében. A különféle szakkörök és klubok létezése és működése is elengedhetetlenül fontos iskolánkban. Ez az életkor az, amikor a gyermek képességei a felszínre kerülnek, és a legjobban fejleszthetők. Nekünk, tanároknak kötelességünk ezt elősegíteni, hiszen a középiskolában nemcsak matematikusokat, nemcsak történészeket, nemcsak fizikusokat képzünk, hanem elsősorban nevelünk. Olyan embereket nevelünk, akik jól képzett és hasznos tagjai lehetnek társadalmunknak, de nem utolsósorban elégedett és kiegyensúlyozott emberek. Ennek egyik legfontosabb ismérve az lehet, ha valaki olyasmivel foglalkozhat, olyan munkát végezhet, amit szeret, amiben sikerélményei vannak, amiért elismerik.

76

II.2.1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: Közösségfejlesztés az a folyamat, amelyben hidat verünk tanulóink személyisége és a társadalom között. Ennek egyik legfontosabb színtere az Iskolai Diákönkormányzat. A diákok önálló önkormányzati szervvel rendelkeznek, amelynek az ügyrendjét, céljait, költségvetését ők határozzák meg. Vezetőségüket találóan IDÖ-TANÁCS-nak nevezik. (Iskolai Diákönkormányzat Tanács). Ők az “IDÖSEK”. Az iskola vezetőségével a kapcsolatot a diákmozgalmat segítő pedagógusok segítségével tartják. Évente rendszeresen nagyobb fórumokat is szerveznek a felmerülő problémák megoldására. Saját iskolarádiót és iskolaújságot működtetnek. Ezzel jó kommunikációs lehetőségeket alakítottak ki egymás között, illetve a pedagógus kollektívával az iskolán belül. Az Iskolai Diákönkormányzat (a továbbiakban IDÖ) célja, hogy létével és egész tevékenységével közösségformáló erőként szervezze az iskolai diákéletet, hozzájáruljon az iskola egészének fejlődéséhez, szellemi és anyagi gyarapodásához. Valljuk, hogy egy iskola jó szellemét a diákok egymás közötti viszonya, valamint a tanár-diák kapcsolat minősége határozza meg. Egész tevékenységünkkel arra tö-

77

rekszünk, hogy tanár és diák között demokratikusabb, előítéletektől mentes partneri viszony alakuljon ki. A diákönkormányzat fontos szerepet tölt be abban, hogy a demokratikus viselkedéskultúra elsajátításával felkészítse a tanuló ifjúságot az emberi jogok teljességével bíró állampolgári létre. Az önkormányzat független, önálló, politikai szervekhez nem kapcsolódik. II.2.1.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységünk A sikeres nevelői munka első feltétele a gyermek alapos megismerése, múltja s jelen állapota egyaránt. Ehhez pozitív érzelmi kapcsolatot kell kialakítani vele. Segítő szándékkal részt kell vállalni a tanuló magatartási, viselkedési, tanulási és egyéb zavarainak rendezésében. Ehhez szükséges a tanuló, vagy szüleik, hozzátartozóik segítő kapcsolata. Ennek folyamatában olyan ismeretek birtokába juthatunk, melyek jól hasznosíthatók a tanuló megértésében és kezelésében. A felszínen jelentkező problémák: magatartási, beilleszkedési zavarok mögött az esetek többségében bonyolult és rendezetlen emberi viszonylatok húzódnak meg. Célszerű pedagógiai szakszolgálatok segítségét, véleményét kikérni, mint pl.: gyógypedagógiai tanácsadó

78

tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs központ nevelési tanácsadás pályaválasztási tanácsadás gyógytestnevelés drogmegelőzés

79

80

81

82

II.2.1.5. Tehetség kibontakozását segítő tevékenységeink Kötelességünknek tekintjük a tehetséges tanulók felkarolását is. Tapasztalatok szerint a tehetséggondozásban a pedagógusok szerepe jelentős hatású. Az a gyerek, akit a pedagógusok “lebecsülnek”, rosszabbul, akit “túlbecsülnek”, jobban teljesít. A tehetséges tanítványainkkal rendszeresen foglalkoznunk kell. Tanulásukat elsősorban a pozitív megerősítés segíti elő. A sikerélmény kitartó tevékenységre ösztönöz, és teljesítményképes tudást eredményez. Fontos a folyamatos cselekedtetés és az önálló munkáltatás. Meglévő szolgáltatásaink a tehetséggondozásban Tankönyvön kívüli ismeretforrások beépítése a tanulásba. Önálló ismeretszerzési lehetőségek (könyvtárak, forrás-központok, nem hagyományos ismerethordozók). Nyitott tanulótér- tanulói Internet központunk Speciális tehetséggondozó szakkörök, tantárgyi szakkörök, konzultációk, felvételi és nyelvvizsga előkészítő foglalkozások. A helyi, illetve fővárosi önkormányzat által meghirdetett pályázati lehetőségek kihasználása az ösztöndíj elnyeréséért. Egyetemek, főiskolák által indított felvételi-előkészítő tanfolyamokon való részvétel.

83

Országos versenyekre való felkészítés és részvétel. Iskolai szintű irodalmi pályázatok meghirdetése. Állandó szakköreink: színházbarát-kör, „Beszélni nehéz!” - kör, „érdekes jelenségek” szakkör, elektronika szakkör filmklub modellező szakkör, stb. Iskolai, kerületi műveltségi vetélkedők (versés prózamondó- verseny, Kazinczy szépkiejtési verseny, stb.) is a tehetséggondozást szolgálja. Egyéb lehetőségek Kapcsolatfelvétel, szakmai tanácskérés az 1989ben megalakult Tehetséggondozó Társasággal és a Fővárosi Pedagógiai Intézet keretében működő Tehetséggondozó Központtal. A tanulók öntevékeny diákköröket (önképzőköröket, stb.) hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkájában nagymértékben a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére számítunk. A diákkörök szakmai irányítását a pedagógusok, esetleg külső meghívott szakemberek segítik. A tanórán- és az iskolán kívüli ún. szabadidős tevékenységeink is jól szolgálják a tehetséges tanulóink magas szintű fejlesztését és a felzárkóztatást is.

84

A szabadidő szervezésénél figyelembe vesszük az alábbi feladatokat. A legfontosabbak ezek közül: a személyiségfejlődés elősegítése, a pihenés, regenerálódás biztosítása, a hangos szórakozás, játék biztosítása, a művelődés biztosítása, az egyéni érdeklődés kielégítése. A művelődési-tanulási és a szabadidő szervezési céljaink: a szabadidőt irányító pedagógusok jobb összmunkája, szakkörök, fakultatív tevékenységek körének bővítése, jobb együttműködés kialakítása a kerületi közművelődési intézményekkel, Továbbra is színvonalasan szervezzük a színházi, múzeumi programokat az osztályközösségek részére, értékes filmalkotások közös megtekintése már hagyománnyá vált iskolánkban. a rendhagyó irodalomórák gyakoriságát is szeretnénk biztosítani, amelyek neves művészek (Mikes Lilla, Bánffy György, Hegedűs D. Géza, stb.) közreműködésével jöhettek létre, és szereztek a tanulóknak, tanároknak életre szóló élményeket, az aktív művelődési lehetőségek megszervezése (amatőr művészeti csoportok, művészeti szakkörök), rendszeres sportolási és testedzési lehetőségek biztosítása,

85

fő irányokhoz tartoznak a különféle közös osztályprogramok (kirándulások, társas együttlétek, klubestek, stb.), a tanulók anyagi, erkölcsi ösztönzése (pl. a jó tanulók évente egy alkalommal tanulmányi kiránduláson vesznek részt. A költségeket az iskola finanszírozza. Irodalmi, történelmi pályázatoknál díjak kitűzése, stb.). II.2.1.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: A gyermek és ifjúságvédelem (továbbiakban gyermekvédelem) azokkal a kiskorúakkal foglalkozik, akik környezetük ártó hatásai, vagy saját személyes fejlődésük rendellenességei miatt fejlődésükben veszélyeztetettek. A gyermekvédelem és a családpolitika a köznevelés rendszerébe is tartozik. Ezek létét és működését törvények és más jogszabályok határozzák meg. A gyermekvédelem így válik elméletben és gyakorlatban is komplex területté, amelynek összetevői között a leglényegesebbek: a jogi, a szociális, az egészségügyi, a közgazdasági, a pszichológiai részterületek. Mivel azonban a gyermekek és a családjuk életében mindezek egyedi módon érvényesülnek, a gyermekvédelmi problémáik összegződnek: ezért a gyermekvédelem szemléleti alapja a gyermeki személyiségfejlődés egészét segítő pedagógiai szemlélet. Minden tudomány és minden gyakorlati eljárás a pedagógiának van alárendelve a gyermekvédelmi esetekben. A gyerek érdekeit legjobban a pedagógiai érdek fejezi ki. A gyermekvédelem széleskörű tevékenység, amely szükség esetén magába foglalja azokat az intézkedése-

86

ket, tevékenységeket, amelyek a gyermek eltartását, egészségügyi ellátását, gondozását, testi, szellemi, erkölcsi fejlődését hivatottak segíteni és biztosítani. Megold pedagógiai, egészségügyi, jogi (és speciális) problémákat - a tehetséggondozástól az iskoláztatás egész időszakára, majd a felnőtté válásig átfed egy jelentős életszakaszt. A gyermekvédelmet törvények szabályozzák - valószínűleg a jövőben is túlnyomórészt állami feladat marad, amelyben a társadalmi változásoknak megfelelően szerepet vállalnak az egyházak, alapítványok stb. is.. A gyermekvédelem eszerint kisegítő tevékenység, melynek célja a család nevelőmunkájának kiegészítése, esetleg pótlása. Az iskolánkba járó gyermekek kb. 20-30 % jelentős szociális és műveltségi hátránnyal küzd, ezért felzárkóztatásukat, a tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységet szintén kiemelt feladatként kezeljük. A szociális hátrányokat helyi segélyekkel (tankönyvsegély, étkezési hozzájárulás, stb.), valamint a fővárosi, kerületi önkormányzat által felkínált segítséget is igénybe véve próbáljuk elviselhetőbbé tenni. Tanulóink magatartása a társadalomban, a családban lévő feszültségek hatását erősen magán viseli. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk olykor nehezen tud lépést tartani a feladatokkal, ezért a gyermekés ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának feladata. Elsődleges és meghatározó tennivaló a megelőzés. A beszélgetések, az őszinte érdeklődés, a diszkréció, a pedagógiai intuíció, a megértés is hozzájárulnak a problémák kiküszöböléséhez.

87

A gyermekek életkörülményeiben és fejlődésükben tapasztalható rendellenességeket időben fel kell tárnunk, intézkedésünknek az előidéző okok megváltoztatására kell irányulnia. Szükség esetén szakember segítségét is kell kérnünk. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekeink segítése: Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulást szervezünk. Az osztályközösség segítségét is igénybe veszszük, ezzel is erősítjük bennük az összetartozás érzését. Szülők és a családok nevelési gondjainak megoldásának segítése: Szükség esetén családlátogatás. Pályaválasztás segítése. Tanulók szabadidejének szervezése. Gyermek- és ifjúságvédelem 1997 júniusában elfogadták az 1997. évi XXXI. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt, amely elősegíti az iskolai gyermekvédelmi tevékenységét. Második éve van lehetőség félállású ifjúság- és gyermekvédelmi felelős alkalmazására. Ezt a munkát két főállású pedagógus kollégánk látja el. Munkájukat a többi kollégával közösen végzik.

88

Feladataik: A szülőket szülői értekezleteken, fogadóórákon rendszeresen tájékoztatni a szociális juttatások lehetőségeiről, a különböző problémák esetén a megfelelő intézményekhez irányítani őket. Az osztályfőnökökkel együttműködve tanév elején felmérést készítenek az iskola hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekeiről, javaslatokat dolgoznak ki szociális támogatásukra és pedagógiai gondozásukra. Gyermekjogok ismerete, érvényesítése, az esetleges jogsértések feltárása. Az osztályfőnökökkel együttműködve figyelemmel kísérik a beiskolázást, a tanulók rendszeres iskolába való járását, az iskolába járás alól felmentett tanulók életét, a felmentett gyerekek osztályozó vizsgára való felkészítését. Segítséget nyújtanak a kulturált, egészséges életvitel kialakítása. Felhívják a figyelmet a különböző egészségkárosító szerekkel történő élés egészségi és jogi kockázataira. Kapcsolattartás: a családdal, az iskolaorvossal, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Szolgálattal, a kollégiumi nevelőkkel, a drogambulanciával, A hátrányos helyzetben lévő tanulók felzárkóztatásának segítése iskolánk minden pedagógusának feladata.

89

Közös feladataink: A tanulók lemaradásakor az okok feltárása. Segíteni a lemaradókat az ismeretszerzés lépéseinek, a helyes tanulás, az egyszerű feladatmegoldások módjának gyakoroltatásával, kisebb-nagyobb sikerélmények biztosításával. A tanulási kudarccal küszködő gyermekeinket több alkalommal ösztönözzük, dicsérjük. Az iskola egyéni felzárkóztató foglalkozásokat szervez 3-4 tanuló részvételével. Az előírt tanítási program és követelményrendszert differenciáljuk. Az indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében szükséges az olvasási-számolási problémák (dyslexia, dysgráfia, dyscalculia) gyors felismerése és preventív kezelése, ezért erre irányuló vizsgálatokat végzünk. Egyes tantárgyakból ( pl. idegen nyelv) indokolt esetben felmentjük. A hátrányt nem jelentő képességterületen erősítjük a tanuló kiemelkedési lehetőségeit. Segítjük a tanulókat abban, hogy ismerjék meg önmagukat, hogy legyen reális énképük, ismerjék meg az önfejlesztés lehetőségeit. Szaktantermeink eszközeit folyamatosan bővítjük, korszerűsítjük ( pl. számítástechnika, biológia).Módszereinket és eszközeinket igyekszünk érdekesebbé, korszerűbbé tenni.

90

Osztályfőnöki órákon, a tanulás segítése tantárgy keretén belül ismertessük meg tanulóinkkal a különböző, helyes tanulási módszereket .A tanuláshoz szükséges képességeket fejleszteni kell. II.2.1.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program. Ahogy telnek az évek az iskolában, úgy növekednek a követelmények, egyre többet kíván a gyerektől az iskola, a pedagógus. Az észrevétlen tanulást fölváltja a tudatos, munkához hasonló ismeretszerzés. A tanulás így mesterséggé válik, méghozzá a legelsővé, amihez a gyereknek értenie kell. Ugyanakkor a mai pedagógiai kultúránkban a tanítás során kevés szó esik a tanulás hatékony eljárásairól. Pedagógiai módszereink pedig nem olyan gazdagok, hogy magukban hordozzák a tananyag elsajátításának módjait. Így diákjaink magukra maradnak tanulási problémáikkal, az iskolában eltöltött időt kudarcok árnyékolják be. Nem jutnak elegendő sikerhez, nehézzé válik a gyerek élete. Pedig a személyiség harmonikus fejlődéséhez a tanulási siker fontosabb még a megszerzett tudásnál is. A tanuláshoz szükséges képességeket fejleszteni kell.

91

Melyek ezek? Koncentráló képesség, beszédkészség, hatékony olvasás, emlékezőképesség, gondolkodóképesség, tájékozódó képesség. Tanulni is meg kell tanítani a gyerekeket. Fentieken kívül a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokat úgy kell megszervezni, differenciálni – hogy a tanulási kudarcnak kitett, hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását szolgálja. Továbbá az egyéni foglalkozásokra rendelkezésre álló órakeretet annyi egyéni órával kell csökkenteni, ahány egyéni foglalkozást szerveztek. Az időkeretet az egyes évfolyamok és tanítási hetek kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásainak átcsoportosításával kell megoldani. A program eredményességét a közösséget tanító tanárok havi 1 alkalommal megbeszélik, a nevelőtestületi értekezleten értékelik. Az egyéni bánásmód és az esélybeli különbségek kiegyenlítése Gyerekeinkkel a velük való kapcsolatunk egyediségét éreztessük meg. Személyiségük és jellemük csak akkor bontakozhat ki, ha nevelési módszereink a megbecsülésen és az együttérzésen alapulnak. Az iskolában látja a gyerek azokat a viselkedési mintákat, amelyeket részben elfogad, átalakít, esetleg elutasít, de mindenképpen döntési helyzetbe kerül. Feladatunk, hogy segítsük a diákot a számára megfelelő döntések meghozatalában. Az esélybeli különbségeket észre kell vennünk, továbbá igazodnunk kell ahhoz, hogy eltérő képességű, tapasz-

92

talatú, érdeklődésű, vallású, egészségű, érzékenységű, családi és társadalmi hátterű fiatalokat kell nevelnünk szabadságuk megélésére, mások elfogadására. Törekednünk kell az eltérő műveltségi szintek esetén a tehetség kibontakoztatására és a gyengébb, lemaradó tanulók felzárkóztatására. II.2.1.8. Szociális hátrányok enyhítését segítő munkánk - a hátrányos helyzetű tanulóinkkal való egyéni bánásmódunk A tehetséges tanulóink felkarolása mellett egyenrangú feladatunk a hátrányos helyzetűekkel való kiemelt törődés is. Egyre inkább kell számolnunk a csonka családból érkező, a munkanélküli felnőttekkel és hozzátartozókkal körülvett gyerekekkel is. Sokan vannak kudarcélményekkel bőven rendelkező fiataljaink, akiknek a család és az iskola normái feloldhatatlan kettősséget eredményeznek. A családi környezet hiányosságaiból eredő tanulói veszélyeztetettséget, kirívó eseteket (pl. deviáns, alkoholista, büntetett szülő, stb.) nem tapasztalunk közösségeinkben. Alkalmanként azonban szükséges igénybe venni a kerületünkben működő Családsegítő Központ segítségét, valamint a Budapesti Ifjúságvédő Központ tanácsait. Ez utóbbi intézménnyel igen jó a kapcsolatunk, hiszen egy régebben az iskolánkban dolgozó munkatárssal - aki jól ismeri körülményeinket, gondjainkat, a tanulók összetételét - nagyon jól tudunk együttműködni. Sajátos és humánus módszerei igen hatékony lelki segítségnyújtást eredményeznek. Az általános iskolából a középiskolába való bekerülés okozta nagyobb követelmények miatt elég sok diáknak lesz tanulási problémája. Új módszerek, gyakorlati for-

93

télyok (pl.: ideális időbeosztás, a tanulás rövid-, középés hosszú távú megtervezése, használati utasítás a különböző szaktárgyak tanulásához, egyéni és csoportos tanulás lehetőségei, ésszerű időfelhasználás, pozitív motivációk ébresztése... stb.) elsajátíttatásával, a tanulás megtanításával, nagy türelemmel és személyes segítséggel csökkenthetők ezek a nehézségek. A gyermekközpontú nevelésünk további javítása érdekében szükséges az egyes életkori ciklusok közötti átmenet problémáit figyelmesebben kezelni. A kortárs fiatalok társadalma más követelményeket támaszt egymással szemben, mint szüleik és tanáraik. Amivel egyik helyen sikert aratnak, az máshol kudarchoz vezet(het). Csendes, alkalmazkodó? Szülei éppen ezt dicsérik benne, holott osztálytársai emiatt gyávának tartják. A mindig jól teljesítő, minden feladatra készségesen jelentkező kamasz azt veszi észre, hogy osztálytársai “strébersége” miatt kiközösítik. Ezek az élmények kételyt ébreszthetnek a serdülőben, esetleg változtatni próbál a személyiségén. Ez azonban belső és külső konfliktushoz vezethet. A fiatal a környezet folytonos visszajelzéséből ismeri meg önmagát. Ez a vegyes jelzés, a róluk alkotott kép, a velük szemben támasztott többféle igény nem mindig áll összhangban egymással és identitászavart okozhat. A felsorolt problémák feltárása a legnehezebb feladatunk.

94

Tanulási nehézségek adódhatnak: részképesség hiányából, ezek feltárása már a 9. évfolyam megkezdése előtt megtörténik. A beiratkozásnál felmérőt iratunk. Ezzel kiszűrhető a diszgráfia. A tanulók számától függően az enyhe eseteknél felzárkóztatást szervezünk a korrepetálási órák terhére. Súlyosabb esetben szakértőhöz (logopédushoz) küldjük a gyereket, és ennek alapján döntünk a megfelelő segítségről. Szociális problémából adódó nehézségek feltárása a legnehezebb, mert sok esetben nincs kézzelfogható jele. Az osztályfőnököknek kell átnézni a tanulók anyagait (orvosi karton, jelentkezési lap, általános iskolás bizonyítvány stb.), el kell beszélgetni személyesen mindenkivel. Alkalmazni kell a modern pszichológia módszereit (családrajz, szociometria, megfigyelés stb.). A legkisebb eltérés észlelésekor szakemberrel kell megerősíteni diagnózisunkat. Segítő kezet kell nyújtanunk. Élnünk kell a rendelkezésünkre álló eszközökkel (korrepetálás, segély, egyéni problémakezelés). Munkánk során bármilyen hátrányos helyzetű diákkal állunk szemben, fontos, hogy a lehető legnagyobb szeretettel, türelemmel és diszkrécióval kezeljük a problémáikat. II.2.1.9. A szülő, tanuló, iskolai és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei. Iskolánkban a szülők jogaik érvényesítésére a nevelő és oktató munka segítése érdekében szülői szervezetet

95

hozhatnak létre. Az elmúlt évben megszűnt az iskolaszék, és helyette megalakult a Szülők Közössége. Ebben a szervezetben minden osztály szülői közössége képviselteti magát, egy fővel. A szülői szervezet jogkörébe tartozik: működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása tisztségviselőinek megválasztása továbbá azok az ügyek, amelyekben a nevelőtestület a döntési, véleményezési jogát a szülői közösségre átruházza az iskola működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellen-őrzésében részt vehet, véleményezési jogosultsága van egyetértési, véleményezési jogot gyakorol a nevelési, illetve pedagógiai program a házirend megtekinthetőségének helyéről és időpontjáról a szülői szervezet képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezletek napirendi pontjának tárgyalásához, amelyben egyetértési, véleményezési jogosultsága van. A szülői szervezettel az iskola nevelési igazgatóhelyettese tart rendszeres kapcsolatot. Szülők részére iskolánk nevelőtestülete évente két alkalommal szülői értekezletet, egy alkalommal központi fogadóórát tartunk. Tanév elején a 9. osztályos tanulók részére nevelési programunkat bemutató megbeszélést szervezünk. Félévkor a 10. és 12. évfolyamos szülőknek pályaválasztási megbeszéléseket tartunk.

96

Nevelési problémák kezelésére heti két alkalommal délutáni ügyelet tartunk, melyen a nevelési igh. és az igazgató áll a szülők rendelkezésére. II.2.1.10. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere A pedagógusok munkájának ellenőrzési rendszere, módszere: Pedagógusaink értékelésénél alkalmazott mód-szereink: Szóbeli értékelés: A tanév során minden területi vezető figyelemmel kíséri pedagógusaink munkáját, ezért: rendszeresen ellenőrzi az adminisztrációs tevékenységet, figyelemmel kíséri a munkahelyi magatartást (késés, hiányzás stb.) óralátogatásokon ellenőrzi a szakmai munkát, szülői, tanulói beszélgetéseken visszacsatolja a közös tevékenységet. A szerzett tapasztalatokat folyamatosan meg kell beszélni velük. Törekednünk kell arra, hogy a jót is észrevegyük! Adott esetben ne fukarkodjunk a dicsérettel! Írásbeli értékelés formái: Értékelő nevelőtestületi értekezletek: Évente két alkalommal (félév, év vége) az egész iskola pedagógiai munkáját értékeljük. Ekkor mindenkire kiterjedő általános értékelést adunk. Kiemelkedő munkavégzés értékelése:

97

Minden pedagógus kollégánk munkáját évente egy alkalommal értékeljük a nevelőtestület által elfogadott szempontok alapján. az alábbi szempontok alapján: Maximálisan adható pont Tanórai tevékenység óralátogatások alapján

60

Az óra szervezettsége, felépítése. A tanár kérdéskultúrája, az alkalmazott módszereinek gazdagsága és változatossága. A tanítási órán alkalmazott munkaformák gazdagsága és változatossága (szemléltető módszerek, eszközök, óratípusok…) A tantervhez való illeszkedés – szakmai színvonal. A tanórai nevelő- és ismeretátadó munka színvonala.

Tanulmányi eredmények, versenyekre, érettségire, szakvizsgára való felkészítés, a továbbtanulás esélyei az osztály képességeihez mérten hogyan fejlődik az év folyamán- a hozzáadott érték szerint mérve.

98

40

Javasolt pont

Osztályfőnöki munka – Nevelő munka (Szakoktatói, könyvtárosi, tanórai)

40

hiányzás és ellenőrzés, kallódó gyerekekkel való foglalkozás, Tanórán kívüli foglakozások szervezése: színház, mozi, kiállítás, kirándulás stb. kapcsolattartás a szülőkkel, kapcsolattartás a kartársakkal, kapcsolattartás az IDÖ patronálójával, önálló nevelési irányvonal kidolgozása, kapcsolattartás a gyerekekkel, a diákmozgalom segítő támogatása

Fejlesztő pedagógiai munka

Milyen szerepet tölt be egy adott feladat megvalósításában: Részfeladat kidolgozásával bízták-e meg? Összefogó, koordináló szerepe van-e? Egyéni fejlesztő módszerek kidolgozása. Évfolyamdolgozatok összeállítása (általános felmérés céljából). Pályázatok készítése, részvétel az eredményes pályázat megvalósításában. Tantervkészítés, tantervfejlesztés. Szemléltető eszközök készítése. Tankönyvírás.

Munkafegyelem

20

20

pontos megjelenés, távozás az óráról, iskolából (csengetési rend, és az IMSZ szerint), ügyeletek ellátása (szünetben, vizsgákon, ünnepélyeken), határidők betartása, az iskolai házirend betartása, betartatása, öltözete, megjelenése, viselkedése a helyhez, alkalomhoz illő-e, hiányzását bejelenti-e időben, ha előre látható,

99

Munkakörbe nem tartozó feladatok ellátása

10

Adminisztrációs feladatok ellátása

10

iskolai rendezvények szervezése, műsorkészítés, iskolai versenyek szervezése, feladatok öszszeállítása, iskolai karbantartási feladatok ellátása, dekoráció, egyéb tevékenységek.

naplóvezetés (szaktanárként és osztályfőnökként), anyakönyv (osztályfőnökök), ellenőrző könyv bizonyítvány, jegyzőkönyv. Korrepetálási füzet, szakköri napló

Összes pontszám

200

Értékelést a tárgyév augusztus 31.-ig kell elvégezni. Ennek ismeretében kell megállapítani a munkaterület vezetőjének (igh.), hogy a következő tanévben milyen jellegű továbbképzéseken kötelező a kartársaknak részt venni.

100

II.2.2. Kollégiumunk II.2.2.1. Kollégium helyzete az elmúlt években: Intézményünk 2003. július óta működik közös irányítás alatt. Kollégiumi tanulóink nagy része nem iskolánkba jár. Évente 10-15% csak azoknak a száma akik nálunk tanulnak, ezért 50-60 iskolával kell tartanunk a kapcsolatot. Ez egyedi nevelési helyzetet teremt, amelyet nem könnyű kezelnünk. Feladatainkat csak a tanév beindításakor tudjuk meghatározni, mert a kollégium egyéni helyzetéből adódik, hogy a tényleges létszám csak a szeptemberi beiratkozásnál derül ki, mivel a kollégiumi jogviszony minden tanév végén megszűnik. A 2003/2004-es tanévben tartottunk először beiratkozást, ahol a túlkoros és a „nem fizető” tanulókat eleve nem vettük fel. A kollégium feladata megteremteni a tanulás nyugodt, harmonikus feltételeit. Felkészíteni kollégistáinkat az önálló életvitelre és a családi együttélésre. Megtaníta-

101

ni őket a helyes életvitelre, a közösségben való együttműködésre, az együttélés szabályaira. Ehhez kell kialakítani azt a rendet, életritmust, szakszerű pedagógusok, nevelők segítségével, hogy ennyi kollégista együttélése lehetővé váljon. A kollégium megismerése a külső, belső adottságoknál kezdődik, de végső soron az emberi tényező a meghatározó. Az 1977-ben átadott 8 emeletes házgyári elemekből készült épület nem felel meg a mai előírásoknak. Kevesebb, mint 6 m² jut egy kollégistára. Olyan közel vannak az ágyak, hogy két magasabb fiatalember, ha leül, akkor „összeér a lábuk”. A 600 főre épített épület közösségi helyiségei szűkösek, nem lehet megfelelő teret biztosítani a kötelezően előírt pedagógiai program végrehajtásának. Célszerű lenne a jelenlegi 500 fős létszámot 400 főre csökkenteni, így több közös helyiség alakítható ki. Az épület állaga az évek óta tartó felújítások ellenére sem biztosít „élhető teret!”.

102

II.2.2.2. Kik laknak nálunk? Évek óta koedukált kollégiumunk. Ennek bevezetése nagyon jó lépése volt az előző vezetésnek. Sajnos az épület jelenlegi fizikai állapota csak átalakításokkal (új lépcsőház építése) teszi lehetővé a fiúk-lányok megfelelő „szétválasztását”. Kollégisták megoszlása

200

14-18 év között középiskola + szakképzés

150 100

18 év felett szakképzés

50 0

fiú

lány

A nevelő kollégák szerint az utóbbi évek legtöbb problémája ebből adódott. Ezek a konfliktusok a jövőben csökkenni fognak, mert a lányokat felköltöztettük a 6-7-8. szintre és a 6. szintre csak egy ajtón keresztül, az ott állandó ügyeletben lévő portás engedélyével „csak hölgyeknek” van belépés engedélyezve. A lift is csak az 5. emeletig jár. Az utóbbi években folyamatosan változott a kollégistáink életkori elosztása. Néhány évvel ezelőtt még a lakóink nagy része 14-18 év közötti középiskolás, vagy szakmunkásképzős volt. Jelenleg már az ő létszámuk kevesebb, mint 20 %.

103

Ennek az oka az, hogy a szakképzés átalakult és „eltolódott” az érettségi utáni időszakra. Folyamatosan nő az érettségizett szakképző évfolyamra járók száma, és ezzel egy időben radikálisan csökken az ún. „normál 14-18” év közötti tanulók száma.

Lakóhe ly sze rinti me goszlás

9%

2% 1% 1% 3%

5%

2% 2% 2%

5% 2% 4%

6% 0% 0%

10%

27%

Bács-Kiskun Békés Gy ő r M Jász-Nagykun Pest Szabolcs-Szatmár Veszprém Román Ukrán

104

1% 1% 3% 1% 2%

Baranya Csongrád Hajdú o s Komárom Budapest Tolna Zala Szerb

o

3%

3% 3%

B.A.Z. Fejér Heves n Nógrád Somogy Vas Jogoszláv Szlovák

-

S

Ennek két fő oka van: csökken a középiskolába, és 9-es szakképző évfolyamba lépők száma a demográfiai helyzet miatt. kollégium épületének állaga, elhelyezkedése – külvárosi helyzete, a HÉV-től még 5-10 perc séta, stb. Ezek az objektív okok a jövőben is meghatározzák, hogy kik jönnek ide lakni. A kollégiumi nevelőmunka súlypontja áttevődött az utóbbi években. A jövőben a többségében fiatal felnőttekkel kell a megfelelő módszerekkel foglalkoznunk. Ez az új feladat, új kihívás és egészen más pedagógiai módszereket kíván, mint amit eddig alkalmaztunk. Az életkor növekedéséből adódó új feladatok kiegészülnek egy másik új helyzettel, ami abból adódik, hogy a lakóink jelentős része (ebben a tanévben 40 %) a határon túli magyar fiatalok közül kerül ki. Náluk számolnunk kel azzal, hogy az otthoni környezet szokásai, a nyelvhasználat, öltözködés, viselkedés, etikai normák lényegesen eltérnek a fővárosi, ill. a magyarországi szokásoktól. Kiemelten kezelendő feladat a beilleszkedés segítése, ill. a folyamatos odafigyelés az egyéni problémáikra. Ez a magyar kollégistáknál jóval nagyobb törődést igényel. Főként erdélyi, de szlovákiai, ukrán ill. újvidéki fiatalok jönnek ide szakmát tanulni az érettségi után. Ha elemezzük a választásukat, akkor általában egyetlen logikát találunk. „Hallottuk, hogy ők is ide jöttek, ezt tanulták. Mi is ezért választottuk ezt a szakmát”. Jelentős részük vendéglátó-ipari szakmát tanul.

105

Ez lényeges, mert a kollégium élete „teljesen felborul” azáltal, hogy a vendéglátó-ipari munkarendhez kell alkalmazkodni. Ők már nagykorúak, ezért éjszakai műszakra is beoszthatók. Így nevelőtanár kollégáinknak nagyon nehéz dolgunk van nyomon követni tevékenységüket. Több esetben előfordul, hogy van, akivel napokig nem találkoznak, a műszakbeosztásuk miatt. Jövőben jobban oda kell figyelnünk arra, hogy ne használják ki őket a foglalkoztató cégek. Ebben sokat segíthet az elméleti képzést vállaló iskolákkal való rendszeres kapcsolattartás. Az említetteken kívül súlyos probléma a „diákmunka kérdése.” A határon túli fiatalok nagy része önfenntartó, ezért „dolgozniuk kell!” Sokszor úgy érezzükem, hogy nem a tanulásért, hanem a diákmunkáért jönnek ide tanulni. A saját maguk fenntartása mellett családjukat is segítik. Ez a probléma a magyar fiatalokra is igaz, ha nem is ilyen mértékben. II.2.2.3. A kollégiumi nevelésünk céljai A Kollégiumi Nevelés Alprogramjának szellemében készítettük el pedagógiai programunkat, melynek főbb gondolatai: az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása; a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat; az alapvető erkölcsi normák betartása; az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele;

106

a fogyatékos tanulóknál a fogyatékosság okozta egyéni szükségletek figyelembevétele; a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése; építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére; a szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal való konstruktív együttműködés. Helyezzük előtérbe az életkezdéshez szükséges alapvető ismereteket. A csoportos foglalkozások mellett fektessünk nagyobb hangsúlyt az egyéni foglalkozásokra. Ahol éreznie kell a diáknak a vele való kapcsolat egyediségét. Hangolódjunk rá diákjaink hullámhosszára. Több, finomabb rezonanciát igényel tőlünk nevelőktől, ha nem sajnáljuk időnket a beszélgetésekre, s akkor is szóba állunk a gyerekkel, ha nincs fontos megbeszélnivalónk. Határozzuk meg a fiatal felnőttek számára teljesítendő minimális követelményeket. Érjük el, hogy ne „ágyrajáró” szállás legyen kollégiumunk, hanem valós otthonná váljon minden korosztály számára. Mindez jól tervezett és jól szervezett nevelői munkát kíván. A megvalósítás során elsődleges szerepe lesz empatikus képességeiknek. Pedagógiai tevékenységünk során felértékelődik az önállóság, az egyéni döntés, a döntésképesség és a következmények felelősségteljes vállalása.

107

A kollégiumi nevelési programunk kiterjed az átlagostól eltérő, sajátos nevelést igénylő tanulók (SNI) teljes körére is. Külön foglalkozunk az átlaghoz jelentős előnnyel bíró, tehetséges, mind hátránnyal induló tanulókkal. Kollégistáink nem pusztán a felnőtt életre készülnek, hanem a kollégiumi nagycsalád tagjaként életük fontos szakaszát töltik itt el. A kollégiumi közéleten keresztül meg kell tanítanunk őket, saját jogaikra, s ezzel egy időben mások jogainak a tiszteletben tartására. Tartsák természetesnek, hogy nálunk is léteznek korlátok a diákjaink életvitelével kapcsolatban. Ilyen nagy közösség életét megszervezni, irányítani csak megfelelően kialakított szabályrendszer és az ehhez kapcsolódó számonkérési mechanizmus segítségével lehet. A demokratikus működés nem egyenlő az anarchiával! Jelenleginél sokkal szervezettebbé kell tennünk a szabadidős és sportfoglalkozásokat. A jövőben több segítséget kell nyújtaniuk a csoportvezető nevelőtanároknak is ehhez a munkához. Informatika területén nemcsak az Internet használatára, játékra, hanem szakmai tanfolyamok tartására is kell használni a számítógépeinket. Igény

108

szerint szervezett tanfolyamainkon legyen lehetőség szakmai vizsgák letételére is pld.: ECDL vizsga. Jövő tanévtől átszervezzük az éjszakai és a hétvégi ügyeleti tevékenységet. Ezzel egyidejűleg megszüntetjük a „külön éjszakás” csoportot. Az éjszakások feladata nem különíthető el. A kollégistákkal nemcsak hét- közben és nappal, hanem a hétvégén is ugyanazoknak kell lenni, ezért az éjszakás munkaköröket is a hétvégihez hasonlóan a nevelőtanárok, csoportvezetők látják majd el a jövőben. Tudomásul kell vennünk, hogy a kollégiumi nevelés állandó odafigyelést kíván, ezért folyamatosan biztosítanunk kell a szakszerű pedagógiai ellátást és felügyeletet (éjjel-nappal) A tanulmányi munka segítése: A szilencium kötelező jellegét, minden korosztálynál erősítenünk kell. Szervezettebbé kell tennünk a szükséges korrepetálásokat. Biztosítani kell erre a megfelelő szaktanárokat az iskola részéről. Rendszeresen kell látogatni az iskolai osztályfőnököket, s az így begyűjtött adatokat számítógépes nyilvántartásunkban kell feldolgozni. A sok időt gyakorlaton töltő tanulókat látogassuk meg munkahelyeiken is. Próbáljunk meg a szülőkkel rendszeres kapcsolatot kialakítani (ez csak 18 év alattiakra vonatkozik). Keressük meg a megfelelő és takarékos kapcsolattartás formáit (személyes kapcsolat, levél e-mail). Az életkori sajátosságok által meghatározott mértékben segíti a demokratikus közélet viszonyaira történő felkészülést.

109

Ennek a pedagógiai szellemiségnek az elfogadása lehet az egyik biztosítéka, hogy a társadalmi elvárásoknak megfeleljünk, valamint szilárd értékrendszer teremtődjön meg. II.2.2.4. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei A tanulók életrendjét a kollégium házi- és napirendje szabályozza. Életrendjük kialakításánál igyekszünk, hogy az legyen összhangban a kollégium és az iskolák működésével, figyelembe véve annak elsődlegességét, hogy a tanulók kötelezettségei a tanulás, pihenés, szórakozás, művelődés. Az életrend legyen rugalmas, de ne sértse más tanulók szokásait. Az életrend kialakításánál figyelembe vesszük az iskolák kialakult rendjét, a tanulók szokásait és igényeit. A házi- és napirend adta keretszabályozáson belül arra törekszünk, hogy a nevelőtanárok éljenek a differenciálás lehetőségével a fentiek figyelembe vétele mellett. A napirend időbeosztását következetesen be kell tartani. Az adott kedvezmények ne sértsék a kollégium rendjét, más tanulókat tevékenységükben ne zavarjanak. Az életkori biológiai fejlődés figyelembe vételével biztosítjuk a meghatározott idejű zavartalan pihenés, alvás feltételeit. A tanulás minden kollégista alapvető kötelessége. A zavartalan tanulás helyi technikai feltételeit a kollégium biztosítja. A tanulószoba szervezésével a nevelőtanárok figyelembe veszik: az iskolatípust, a tanulók egyéni szokásait és a tanulók elért eredményeit.

110

A tanulóval szembeni elvárás meghatározásakor hangsúlyt kap a képesség, a szorgalom és az eredmény. A tanulószoba szervezésénél megvan a lehetőség a zavartalan egyéni tanulásra, akár egyedi, akár nagyobb csoportról van szó. A kötött tanulás biztosításán túl lehetőség van az egyéni tanulásra a napirend adta kereteken belül (szobákban, konyhákban). A szabadidő eltöltése legyen hasznos és részben tervezett, szervezett. A tanulók szabadidejük egy részét önművelődésre, ismereteik, tudásuk szélesítésére, gyarapítására fordítják. A kollégiumi szakkörök részben biztosítják ezt az igényt. A kollégium tárgyi feltételei és lehetőségei a tanulók rendelkezésére állnak, az információáramlás biztosítja ezek ismeretét. Nevelőtestületünk igyekszik megtanítani, hogy a tanulók ne feledkezzenek meg arról, hogy szabadidejük alatt kollégiumon kívül is kollégistához méltó módon viselkedjenek. Szabadidejüket használják arra is, hogy a várossal, a város történelmével és kulturális lehetőségeivel megismerkedjenek. A szabadidő biztosítja a tanulók érzelmi és fizikai feltöltődését, a kikapcsolódás lehetőségét. II.2.2.5. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását elősegítő tevékenységek A tanulók fejlődését értelmi és testi értelemben is biztosítani kell. A tanulók testi-, fizikai- és pszichikai fejlődése gyors, teherbírásuk nem egyforma. Figyelünk a kimerülés, a lelki problémák jeleire, próbáljuk feltárni okait és lehetőségeinken belül segítünk. Jól szolgálja ezt az egyéni beszélgetés, az önismereti

111

körök és a szülővel, az iskolával való rendszeres kapcsolat. A testi kondíció növelésére és kikapcsolódásra jó lehetőség a kondicionáló terem és a tornaterem használata. Az értelmi fejlődés segítését szolgálják a szakkörök adta lehetőségek. Fel kell ismernünk a tehetséget, iránymutatásainkkal segítjük a pályaválasztás, a továbbtanulás lehetőségeit. A tanuló képességei és az iskola, a szülő és a kollégium elvárásai nem mindig vannak összhangban. A képességek hiányát pótolhatjuk a tanórán kívüli tanulással és korrepetálással. A csoportvezető tanárok figyelemmel kísérik a tanuló eredményeit, szükség esetén szigorításokat (szorgalom hiány esetén) alkalmaznak a tanulók szaktanári korrepetálásra irányítva, harmadik szilenciumra kötelezve, kimenőt megvonva. A szülőt a nevelők időben tájékoztatják a tanuló fejlődéséről és a felmerült problémákról. Nevelőink rendszeresen felkeresik az iskolai szaktanárokat, gyakorlati oktatókat, információkat kérve kollégistáinkról. A kollégiumban jelen van a heterogén hagyományos alapú igény (szakmunkás, szakközépiskola, gimnáziumi képzés). A felzárkóztatást három fő formára bontjuk: alapok pótlása: főleg elsősök esetében jelentős, amikor pótolni kell az általános iskola adta tudás és az új iskolatípus induló tudásszintje közötti szintkülönbségeket hagyományos felzárkóztatás: a tanév során a tananyaggal kapcsolatos tudáshiány pótlása. Főleg lemaradás esetén, ill. olyan tanulóknál jelentkezik, akik

112

képességeik alapján nem tudják iskolai tanítás-tanulás alapján elsajátítani az ismereteket, ettől több vagy részletesebb magyarázatot, gyakorlást igényelnek alkalmi felzárkóztatás: azok esetében, akik csak a baj esetén jelennek meg, pl. bukásra áll, dolgozat lesz vagy csak egy adott témakört nem ért. Rájuk jellemző, hogy a probléma megszűnése esetén elmaradnak a korrepetálástól. A pályaválasztást segítő tevékenység Tanulóink egy része (szakmunkástanulók) már választott. Az ő esetükben feladat, hogy a szakmájukkal kapcsolatos, megerősítést a nevelőtanároktól is megkapják. Az egyetemre, főiskolára jelentkezők esetében szakirodalommal, tanácsadással, korrepetálással segítünk, hogy minél nagyobb eséllyel tudjanak diákjaink jelentkezni a felsőoktatásba. A fentiekkel is összefügg, de az igények és a lehetőségek is megkövetelik, hogy tanulóink egy részénél növeljük a továbbtanulás esélyét, míg a másik részénél a munkába állást segítjük. A kollégiumi és a csoportmunka állandó segítése, fejlesztése tág teret ad az önálló kezdeményezéseknek, csoportarculat tervezéseknek. Célunk a felelősségérzet elmélyítése, a közép- és hosszú távú célmeghatározó gondolkodás ösztönzése. Az önálló életkezdés elősegítése szintén komoly feladat nevelőink számára. Kollégiumunkban az önálló életkezdés elősegítését biztosító tevékenységek elvei, hogy akik nálunk voltak kollégisták középiskolai tanulmányaik alatt.

113

legyenek képesek a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelre, rendelkezzenek a társas emberi léthez nélkülözhetetlen szokások és magatartásmódok ismeretével és gyakorlatával, legyenek képesek a társadalmi munkamegosztásba való bekapcsolódásra (továbbtanulás és munkavállalás). Legcélszerűbbnek az egyéni foglalkozásokat tartjuk, a kollégistákkal való személyes beszélgetések folyamán derül ki, kinek milyen elképzelései vannak, kit milyen tanáccsal tudunk ellátni. Szakköreink a sütés-főzés, szabás-varrás, kézműves foglalkozás terén próbálja elindítani őket. Számítástechnikai ismereteiket a kollégiumban működő számítógépes teremben bővíthetik. II.2.2.6.A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások Nevelőink elsődleges feladatnak tekintik a hátrányos helyzetű tanuló beilleszkedését a kollégiumi közösségbe. Az újonnan bekerültek esetében fokozottan odafigyelnek és foglalkoznak ezekkel a jelenségekkel, sok esetben a társaik segítségét is igénybe véve. Kollégiumunkban fontosnak tartjuk, hogy az itt töltött évek alatt a hátrányos helyzetű tanulókkal is megszerettessük az olvasást, a komolyzene hallgatását, a színházi darabok nézését. Ezért szervezünk zene- és videoklubot, filmklubot, irányítjuk őket a könyvtár felé, pályázat útján nyert ingyenes színházjegyeket osztunk szét. Tanulmányi előmenetelüket is fokozottab-

114

ban segítjük, mivel sok esetben pont ezeknél a tanulóknál tapasztalunk lemaradást, hiányosságokat. II.2.2.7. A gyermek és ifjúságvédelemmel öszszefüggő tevékenységek Nevelőtanáraink fontos feladata, hogy a kollégiumunkban élő szociális és egyéb hátrányokkal küzdő fiatalokat feltérképezzék, problémáikat megismerjék, s az ismeretek birtokában tegyék meg a szükséges intézkedéseket, vegyék fel a kapcsolatot a kollégium gyermek és ifjúságvédelmi felelősével, kezdjék meg a segítő munkát. Ezen tevékenységek: szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek felzárkóztató, tehetséggondozó programok drog- és bűnmegelőzési előadások pályaorientáció felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről helyi és regionális támogatások megszerzésének ösztönzése ösztöndíjak

115

a szociális támogatást nyújtó pályázatok figyelése és megcélzása a lelki problémákkal küzdő diákokra való odafigyelés egyéni beszélgetések során vigasznyújtás, tanácsadás súlyosabb gondok esetén a megfelelő szakemberhez történő irányítás (orvos, pszichológus, védőnő, jegyző, stb.) kapcsolatfelvétel a gyámügyi hivatalokkal, a családsegítő szolgálattal, a gyermekjóléti szolgálattal elbeszélgetés a szülőkkel, a családdal, a közeli hozzátartozókkal, barátokkal a diákönkormányzat bevonása segítségnyújtás az egészségügyi problémákkal küzdő tanulók esetében teendők a kollégistáknál felmerülő jogi problémák esetén a tanulók megismertetése a diákjogokkal a jegyző, ill. más hivatali személyek és szervek megkeresése A csoportvezetők többnyire tájékozottak a rájuk bízott gyermekek családi körülményeiről, így ismerik a

116

csoportjukban lévő gyermekvédelmi ellátásra szoruló tanulókat, tudják, hogy kik azok, akik hátrányos körülmények között élnek, vagy veszélyeztetettek. A gyermekek szociális hátterének felkutatása általában a tanulókkal, ill. szüleikkel történő beszélgetés alapján történik (családlátogatásokra sajnos kevés lehetőség nyílik). A kollégiumban dolgozó nevelőtanárok prevenciós jelleggel olyan ismeretterjesztő foglalkozásokat tartanak, amelyekből a gyermekek okulhatnak, és tapasztalatokat meríthetnek. A helyi gyermekjóléti intézményekkel, szakszolgálatokkal folyamatos kapcsolatban állunk, s a speciális szakmai hozzáértést igénylő gyermekeket a megfelelő szakemberekhez irányítjuk.

117