A Klapka György Szakközép- és Szakiskola. Pedagógiai Programja

A Klapka György Szakközép- és Szakiskola Pedagógiai Programja

2

I. BEVEZETŐ A pedagógiai program elkészítésénél figyelembe vettük: - a magyar közoktatás távlati fejlesztésének stratégiáját, - a Jászberény Város közoktatásfeladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervét, - az 1993.évi LXXIX.törvényt a közoktatásról, - az 1993.évi LXXVI.törvényt a szakképzésről, valamint ezek módosításait az érvényben lévő közoktatással, szakképzéssel kapcsolatos egyéb jogszabályokat, előírásokat, a NAT-ot, és a kerettantervet, az OKJ-t, a központi szakmai programokat és a szakmai vizsga követelményeit, az alapműveltségi vizsga vizsgatárgyait és vizsgakövetelményeit, az érettségi vizsga vizsgatárgyait és vizsgakövetelményeit, az iskola alapító okiratát, szervezeti és működési szabályzatát, az iskola házirendjét, a pedagógiai program készítésével kapcsolatos szakirodalmat és kiadványokat, a fenntartó és a társadalmi környezet elvárásait, az iskola jelenlegi feltételrendszerét és jövőbeni elképzeléseit, a nevelőtestület, az iskolaszék, diákönkormányzat és a közalkalmazotti tanács véleményét. A pedagógiai program az iskolavezetés által összeállított, a nevelőtestülettel egyeztetett és elfogadott feladatterv alapján készült. Az iskolára jellemző adatok, bemutatkozás (az iskola bemutatása) 1. Jellemző adatok ➘ Az iskola hivatalos elnevezése: „Klapka György” Szakközép- és Szakiskola ➘ Az iskola székhelye, címe, telefonszáma: 5100. Jászberény, Hatvani u. 2. Telefon/Fax: 57/502-750; 502-760 E-mail: [email protected] Honlap: http://klapkagy.sulinet.hu OM azonosító: 036045 ➘ Az iskola fenntartója: Jászberény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete ➘ Az iskola alapító okiratának kelte, kiállítója: 2008. január 22. Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testülete (1.sz.melléklet) ➘ Az iskola típusa: Szakközépiskola - szakiskola ➘ Az iskola alaptevékenysége: Az alapító okiratban meghatározottak szerint.

3 ➘ Az iskola beiskolázási körzete:

a Jászság 2.) Az iskola rövid története Jászberényben a szakképzés önálló iskolában történő iskolarendszerű oktatásban 1886-ban kezdődött a jelenlegi öreg épületben (tanonciskola). Igazgató és a tanárok óraadók voltak. 1948-ban az iskolák államosításával a tanonciskolából ipari tanuló iskola lett, főhivatású igazgató, tanárok és óraadók közreműködésével. A nagyüzemi tanulók képzése 1951-ben kezdődött a Hűtőgépgyár és az Aprítógépgyár felépülésével. 1952-től az iskola elnevezése 606. számú Ipari tanulóiskola lett. 1967/68.tanévben már 857 fő tanulója volt az iskolának, (ekkor került átadásra az új iskolaépület, melynek révén az oktatás tárgyi feltételei jelentős mértékben javultak). 1967-től az iskola elnevezése 606. számú „Klapka György” Szakmunkásképző Intézet lett. 1973-tól 1990-ig a Jászapáti iskola intézetünkhöz lett csatolva. Az iskola új szárnyának az átadására 1982-ben került sor. A bővítés már lehetővé tette a kétműszakos tanítás döntő többségű megszüntetését, szakmai szaktantermek, mérőtermek, könyvtár, majd a későbbiekben számítástechnikai szaktantermek, nyelvi labor kialakítását. Az elmúlt 10 évben bekövetkezett iskolarendszerünk, szerkezetének átalakulása következményeként újból „kinőttük” az iskolát és súlyos helyhiánnyal küszködtünk. 2005-ben Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének döntése értelmében iskolánkhoz csatolták a Kossuth út 59. szám alatti iskolaépületet, ahol létrehoztuk a megye legkorszerűbb és legjobban felszerelt tankonyháját és tanéttermét, illetve kialakítottunk további tantermeket. 1951-től napjainkig több mint 13 ezer fiatal szerzett iskolánkban szakmunkásbizonyítványt s alkotta a Jászság ipari munkaerejének döntő többségét. Sokan kerültek különböző felsőfokú képzettséget szerezve iskolákban tanári és szakoktatói munkakörbe, gazdálkodó szervezetek vezető funkcióiba. A szakmunkásképzés mellett iskolánkban 1992-ben indult be a szakközépiskolai és a mezőgazdasági képzés. Ettől kezdve az iskola hivatalos elnevezése „Klapka György Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola, majd 2003-tól „Klapka György” Szakközép- és Szakiskola lett. Az esti illetve a levelező képzés néhány év megszakítással 1973-tól folyik iskolánkban. A kereskedelmi és vendéglátó képzés bevezetésére az 1997/98-as tanévtől került sor. Jelenleg a szakképzésben 15-20 szakmában folyik az oktatás.

4

3.) Az iskola életének, jellemzőinek bemutatása Az iskola alapvető feladata és törekvése a jászberényi és a jászsági gazdálkodó szervezetek munkaerő-piaci igényeinek kielégítése, a lehető legjobb felkészültségű szakemberek kibocsátásával, illetve a lehetőségek függvényeként a változó igényekhez való rugalmas alkalmazkodás. Folyamatosan törekszünk mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati oktatás feltételrendszerének javítására és ezek forrásainak biztosítására (önkormányzat – iskolai költségvetés, pályázatok, fejlesztési támogatás, vállalati támogatás, alapítvány, saját erő, az iskola bevételei) révén. Az oktatás délelőtti és délutáni munkarendszerben történik. A nevelő-oktató munkában kiemelt fontosságot tulajdonítunk a pozitív személyiségjegyek kialakításának, a szakma szeretetére, megbecsülésére való nevelésnek, a szakmák presztizsének visszaállítása, az elméleti és a gyakorlati oktatás szoros kapcsolatának, összhangjának megteremtésére. Az elméleti oktatás az iskolában folyik, a gyakorlati oktatással „A” és „B” hetes ciklusban történő váltással. Rendelkezünk számítástechnikai szaktantermekkel, szakmai szaktantermekkel, mérőtermekkel, könyvtárral, internettel, audiovizuális, szemléltető, bemutató, kísérleti eszközökkel. A nyelvoktatás segítése a kölcsönös szakmai programok kialakítása, a más népek kultúrájának, szokásainak megismerése érdekében 1994-től testvériskolai kapcsolatot alakítottunk ki a németországi Vechta-i közigazgatású Lohne helyiségbeli Adolf Kolping, valamint 1999-től a Vechtai Justus von Liebig iskolával, melyek hasonló jellegű szakképzési intézmények. A felzárkóztatás, tehetséggondozás, a szabadidő szervezett eltöltése érdekében korrepetálásokat, szakköröket, iskolai-sportköri szakosztályokat szervezünk és működtetünk. Az iskolaorvos által gyógytestnevelésre utalt tanulók testnevelési foglalkozásait gyógytestnevelés szakképzettséggel rendelkező tanárral tudjuk biztosítani. A gyakorlati oktatás több mint 100 gyakorlati helyen folyik (jól felszerelt tanműhelyekben, illetve egyedi munkahelyeken). Az oktató-nevelő munka színvonalát tükrözik az elmúlt években a Szakma Kiváló Tanulója országos versenyek döntőiben, a különböző kulturális, anyanyelvi és sport versenyeken elért dobogós helyezések.

5

A tanévenkénti beiskolázás szakmai összetétele az alapító okiratban meghatározottak szerint, a felhasználók igényeinek megfelelően történik. II. HELYZETELEMZÉS 1.) Helyzetkép Az intézmény és környezete Jászberény Jász-Nagykun-Szolnok megye második legnagyobb városa, a Jászság központja. Iskolánk tanulóinak több mint a fele bejáró, többségük a környező jász településeken él, így iskolánk regionális feladatokat lát el. Kistérségünk lélekszáma – az országos tendenciának megfelelően – enyhe csökkenést mutat. Az iskolaszerkezet átalakulása eredményeként tanulólétszámunk évek óta stabil. A külső környezet egyik legfontosabb eleme a gazdasági szféra, mert a képzésnek egyrészt az itteni igényeket kell kielégíteni, másrészt a tanulóink gyakorlati szakmacsoportos alapozó és szakmai előkészítő képzése ezekben a gazdasági egységekben folyik. Ezért a gazdasági életben végbemenő minden változás közvetlenül befolyásolja az iskola munkáját. A város gazdasági életét több nagy cég (Electrolux Lehel Kft., a RUUKKI TISZA Zrt., Jász-Plasztik Kft., Szatmári Kft. stb.) határozza meg. A LEHEL 1991-ben került privatizálásra, az új tulajdonos elvégezte a gyár termékszerkezetének és szervezetének átalakítását, amely többek között jelentős létszámleépítéssel is járt. Azóta komoly mértékű fejlesztések történtek, így emelkedő létszámmal üzemel. Az Aprítógépgyár is privatizációra került, azonban ott nem járt ez jelentős leépítéssel. Mindkét nagyüzem fontos számunkra, mert tanulóink egy részének az itteni tanműhelyekben folyik a gyakorlati, szakmacsoportos alapozó és szakmai alapozó oktatása, illetve a végzettek részben itt helyezkedhetnek el. Továbbra is jelentős tanulólétszám gyakorlati munkahelyét biztosítják a kis- és középvállalkozások. Néhány szakmában mezőgazdasági szövetkezetek is biztosítanak gyakorlati munkahelyet tanulóink számára. A fentieken kívül a kereskedelmi és vendéglátó képzés gyakorlati munkahelyei biztosítása tekintetében fontos szerepet játszanak a CO-OP STAR ZRt és a vállalkozók. Jászberény infrastruktúrája az elmúlt években jelentősen fejlődött, a gáz, szennyvíz, valamint a telefonhálózat szinte az egész városra kiterjedt, de ugyanez elmondható a kábel tv-ről is. Emellett sok utca kapott szilárd burkolatot. Bizonyos szempontból idesorolható, hogy a helyi tájékoztatásnak is kiépült a maga „infrastruktúrája”, van helyi újság, rendszeres rádió és tv adás.

6

Az oktatás szerkezete a város méreteihez képest fejlett, közel ezer óvodai hellyel rendelkezik, jelenleg négy általános iskolája van. A középfokú képzés négy különböző irányultságú középiskolában folyik (gimnázium, gimnázium és szakközépiskola, szakközép- és szakiskola), és van a városnak felsőoktatási intézménye a Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Kara. Jászberényben hagyományosan intenzív kulturális élet folyik, melynek színterei a város művelődési és kulturális intézményei és természetesen az iskolák is. 2.) Az iskola társadalmi környezetének, az iskolával szemben támasztott követelményei, elvárásai (fenntartó, iskolaszék, szülők, tanulók, iskolák, gazdálkodó szervezetek, intézmények, szervezetek). 2.1. A fenntartó oktatáspolitikai elgondolásai, elvárásai A fenntartó jelenleg és a jövőben is működteti és működtetni kívánja a város három középiskoláját, így a mi iskolánkat is. A fenntartó iskolával szemben elvárásai: ❖ A szakképzés profiljának, szakmaszerkezetének, a változó munkaerőpiaci igényekhez való igazítása, a szülők, tanulók igényeinek figyelembevételével. ❖ Az érettségit adó szakközépiskolai képzés és a középiskolát végzettek szakmai képzési arányának növelése. ❖ A szakemberképzés minőségének javítása. ❖ Nagyobb szerepvállalás a munkanélküli fiatalok átképzésében, továbbképzésében, a felnőttek képzésében. ❖ Hatékonyabb pályaválasztási tájékoztatórendszer kifejlesztése. ❖ Az alapvető kommunikációs, gondolkodási, olvasási, szövegmegértési, helyesírási, elemi matematikai képességek, készségek továbbfejlesztése. ❖ Kiemelt feladat az idegen nyelvi, számítástechnikai oktatás, a testkultúra, az egészséges életmódra nevelés fejlesztése. ❖ Fontos szerepet kell tulajdonítani a tehetséggondozásnak, a hátrányok kiegyenlítésének, a lemaradók, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának, a cigány származású tanulók támogatásának, a fentiekkel összefüggésben a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység fejlesztésének, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítésének. ❖ Az iskola külső kapcsolatrendszerének fejlesztése (fenntartó, a polgármesteri hivatal szakemberei, gazdálkodó szervezetek, közművelődési intézmények, iskolák, egészségügyi és szociális intézmények, sport intézmények, szervezetek, munkaügyi központ, nevelési és pályaválasztási tanácsadó).

7

❖ A lelkiismereti és világnézeti szabadság biztosítása. ❖ Jászberény és a Jászság történetének, természeti és társadalmi viszonyainak, gazdasági és kulturális életének a helyi tantervekben való szerepeltetése. ❖ Gazdálkodási szemléletváltás, a takarékos, hatékony gazdálkodás, célszerű munkaerő-gazdálkodás, az iskola saját bevételeinek növelése, pályázatok és más lehetőségek kihasználása (fejlesztési támogatás, vállalati támogatások, alapítvány, saját erő). 2.2. Az iskolaszék elvárásai ❖ A minőségi szakemberképzés, az iskolahasználók és a gazdálkodó szervezetek, munkaerő-piaci igények kielégítése. ❖ Az iskolai szakmaszerkezet gazdálkodó szervezeti igényekkel való összhangja. ❖ A pályaválasztási tevékenység hatékonyságának növelése. ❖ Alapvető készségek, képességek kifejlesztése, továbbfejlesztése. ❖ A tehetséggondozás, a lemaradók, hátrányos helyzetűek felzárkóztatása. ❖ Az idegen nyelvű és a számítástechnikai oktatás kiterjesztése, fejlesztése. ❖ Korszerű technikák és technológiák oktatása mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatásban. ❖ A szülőkre, családokra eső költségek lehetőség szerinti csökkentése. 2.3. A szülők elvárásai ❖ A többség azt várja el, hogy az iskola legfontosabb feladatának a választott szakmára, továbbtanulásra való felkészítést, a személyiség és képesség fejlesztést, a kapcsolatteremtési (kommunikációs) képesség kifejlesztését tekintse, melynek révén elősegíti a társadalmi hátrányok leküzdését, a társadalomba való beilleszkedést, az elhelyezkedést. ❖ Egyaránt fontosnak tartják az általánosan művelő, a szakmai tantárgyakat és a gyakorlati oktatást, kiemelten az idegen nyelvű és számítástechnikai oktatást. ❖ Jó lenne a felzárkóztatás és a tehetséggondozás mind tanórai, mind tanórán kívüli tevékenységek körében való fejlesztése, kiemelten szerepeltetik a tanórán kívüli tevékenységek körében is a számítástechnikai, ill. idegen nyelv oktatást. ❖ Az iskolai ellenőrzés, értékelés terén több szóbeli feletetést várnának el, mint írásbelit. ❖ Nagyobb gondot fordítsanak, illetve több időt szánjanak a pedagógusok a tanulók egyéni problémáinak megoldására, az egyes osztályközösségek kialakítására, a tanár-diák kapcsolat elmélyítésére.

8

❖ Fontos feladatnak tekintik az iskolai fegyelem megőrzését, további szigorítását. ❖ Szeretnék, ha az iskolába való bekerülést magasabb felvételi követelményekhez kötnék. 2.4. A tanulók iskolaválasztásának indokai, elvárásai, észrevételei ❖ A szakközépiskolai tanulók azzal indokolják ennek az iskolatípusnak a

❖

❖

❖

❖

❖ ❖ ❖ ❖ ❖

❖

választását, mert lehetőséget biztosít felsőfokú továbbtanulásra, illetve érettségi után szakma tanulására is van lehetőség az iskolában. A 4 évfolyamos gimnázium levelező tagozat tanulóinak az érettségi megszerzése, a továbbtanulási és az elhelyezkedési lehetőség esélyének növelése a cél. A szakiskolai tanulók egyöntetűen azért tanulnak, hogy szakmájuk legyen és remélhetően biztos munkahelyük. A tanulók többsége szeret iskolába járni, de a tanuláshoz való viszonyuk a bejárás, más otthoni tevékenység miatt szerintük sem kielégítő. Összességében jónak tartják tanáraikat és szakoktatóikat, a tanár-diák viszonyt, a tanórákat és a tankönyveket. Legtöbben a szakmai tantárgyakat kedvelik, de sokan szeretik a matematikát, a történelmet, a magyart. A tananyag tekintetében több technikai, technológiai újdonság oktatását várják. A tanórán kívüli tevékenységek körében felvételi előkészítő, számítástechnikai, idegen nyelvi foglalkozások növelése az igényük. Igényként merül fel a kulturális és sportélet jobb megszervezése, több lehetőség biztosítása. Igényük lenne a felvételi követelmények emelésére, a rend és a fegyelem további szigorítására. Szeretnének nagyobb tantermeket, a meglévők felújítását, a felszerelésük korszerűsítését.

2.5. Az iskolánkban tanuló tanulók továbbtanulási lehetőségei, a felsőoktatási intézmények elvárásai: ❖ ❖ ❖ ❖ ❖

Szakközépiskolai képzés (nappali) 4 évfolyamos gimnázium, levelező tagozat Szakiskolai képzésben másodszakma megszerzése Felnőttképzés (különböző tanfolyamok, átképzések) Felsőfokú intézmények

9

Iskolánk minden továbbtanulási lehetőséget támogat, főleg ha az növeli az elhelyezkedési lehetőséget, illetve ha munkaerő-piaci, gazdálkodó szervezeti igényeket elégít ki. A felsőfokú intézményekben való továbbtanulás esetén az elvárásokat a felvételi tájékoztatókból, a különböző felsőfokú intézmények kiadványaiból, a ma már a felsőfokú intézményekben is elterjedt nyílt napok alapján lehet megismerni, illetve a tanulókkal megismertetni s ennek megfelelően lehet a továbbtanulásra előkészíteni, felkészíteni őket. 2.6. Gazdálkodó szervezetek, intézmények elvárásai 2.6.1. Gazdálkodó szervezetek ❖ A közeli években is hasonló létszámú a tanulóigényük,

❖

❖ ❖

❖ ❖

❖ ❖ ❖ ❖

❖

szakmai igényük a VI. fejezet iskolaszerkezetének megfelelően. Fontos kívánalmuk, hogy az eddigieknél jobb minőségű szakemberek kerüljenek ki az iskolából, főleg a neveltségi szint és a szakmai előképzettség tekintetében. A pályaválasztási tevékenység javítása, eredményesebbé tétele. Kapjanak tájékoztatást a végzett tanulók létszámáról, szakmai megoszlásáról. Szakmai bemutatók tartása, a szakmák népszerűsítése. Pályaválasztási filmek készítése, bemutatása. A beiskolázásnál szükségesnek tartják a gyakorlati készségek vizsgálatát. Gyengébb képességű tanulók képességeiknek megfelelő szakmákra való irányítása. Szükségesnek tartják a szakoktatók átképzését, továbbképzését. A gazdálkodó szervezetek többsége fontosnak tartja az elmélet és a gyakorlat szoros kapcsolatát. Célszerűnek tartják a korszerűsítést. - Elavult technikák és technológiák helyett az újak oktatása. - Korszerű gyakorlatot követő ismeretek tanítása. - Napjaink üzemeiben alkalmazott gyártási módszerek megismerése, megismertetése és alkalmazása a tanműhelyi gyakorlati képzésben.

10

2.6.2. Általános iskolák ❖ A

szakképzés – szakiskolai és szakközépiskolai képzés – követelményeinek (szakmai és vizsga) megismerése, megismertetése. ❖ A pályaválasztási tevékenység összehangolása, pályaválasztási film illetve az iskola és a gyakorlati munkahelyek bemutatása. ❖ Visszajelzések az iskolánkba került tanulók előmeneteléről. 2.6.3. Közművelődési intézmények (Déryné Művelődési Központ, Városi Könyvtár, Jász-Múzeum) ❖ A tanulók tartós közösségben való részvételének segítése, a

szervezett programok, kiállítások propagálása, megtekintése, igény szerint a szabadtéri színpad felújításában, táborok tavaszi rendbetételében való közreműködés – cserébe helyiségek biztosítása ünnepségek, hangverseny, kiállítás. ❖ Szervezett beiratkozás lehetősége, könyvtár bemutatása, közös rendezvények – író-olvasó találkozó, nyelvészeti más tudományos előadások szervezése, versenyekre való felkészítés, bibliográfia összeállítása, könyvtár kihasználása a tanításban, tanulásban, iskolai könyvtár segítése. ❖ A múzeum adta lehetőségek kihasználása az oktatásban. 2.6.4. Egészségügyi, szociális intézmények ❖ Az

iskolaorvosi szolgálattal való együttműködés az iskola egészségügyi munkaterve alapján. ❖ A szociálisan hátrányos helyzetűek támogatása érdekében folyamatos kapcsolattartás a Jászsági Kistérségi Családsegítő – Gyermekjóléti Szolgálatával. ❖ A hátrányos helyzetű, lelki sérült tanulók esetén pályaválasztási problémák megoldásában folyamatos kapcsolattartás a Nevelési- és Pályaválasztási Tanácsadóval – egyéni és csoportos foglalkozások szervezése. ❖ Beiskolázás, pályaválasztás, átképzések, tanfolyamok szervezése, elhelyezkedési lehetőségek a Munkaügyi Központtal együttműködve.

11

2.6.5. Sportegyesületek ❖ Valamennyi sportegyesület az egyes sportágak, a minőségi sport

támogatását, népszerűsítését kéri, melyhez szakmai segítséget is kínál. ❖ Közös versenyek rendezése, lebonyolítása – díjakkal, szponzorálással is segítik a versenyeket. ❖ A tehetséges fiatalok irányítása az egyesületbe. 2.6.6. Egyházak ❖ Iskolánk a jövőben is tegye lehetővé a különböző egyházi

felekezetek számára a hitoktatás megszervezését, melyet igény szerint lehetővé is tesz és tantermet is biztosít. ❖ Szorosabb együttműködés kialakítása, melynek az iskola részéről nincs akadálya. ❖ A magyar irodalomban szereplő bibliai ismeretek oktatását egyházi képviselők szívesen vállalnák. 2.6.7. Liska József Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium ❖ Folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a kollégiumi elhelyezést nyert tanulóink figyelemmel kísérése, az együttműködés érdekében. III. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1.) Az iskola pedagógiai hitvallása (helyzetelemzés- elvárások, valamint a nevelőtestület által fontosnak tartott értékek a pedagógusok véleményeinek figyelembevételével). A munka és a tanulás megszerettetésével olyan általános műveltséggel és korszerű szakmai ismeretekkel – a NAT-ra és a kerettantervek alapján készült helyi tantervek, az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga, valamint a különböző képzési formák és szakmák szakmai programjai követelményrendszerének megfelelő tudással rendelkező embereket szeretnénk képezni (kibocsátani), akik fogékonyak az újra, képesek megfelelni a változó elvárásoknak, megfelelő viselkedéskultúrával, közösség – és önfejlesztő képességgel rendelkeznek, képesek bekapcsolódni a közéletbe s társadalmunk és szűkebb környezetünk hasznos polgáraivá válnak.

12

A fentiekben megfogalmazott legalapvetőbb célokat az önkormányzat, a gazdálkodó szervezetek, a szülők és tanulók, iskolaszék, diákönkormányzat elvárásai, igényei, véleménynyilvánítása, javaslatai és szoros együttműködése révén kívánjuk megvalósítani. 2.) Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1. Iskolánk többcélú intézmény: Az iskola alaptevékenységét az alapító okirat tartalmazza (1.sz.melléklet), mely szerint intézményünk döntő mértékben iskolarendszerű képzést, részben iskolarendszeren kívüli tanfolyami át- és továbbképzést folytat és kíván folytatni a jövőben is. Emellett iskolánk fogadja az általános iskolát végzett sajátos nevelési igényű, tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott tanulókat, valamint a vezető tünet mellett fennálló, társuló sérülést (hallás, látás, beszéd, magatartás) mutató gyermekeket. Az iskola képzési rendszerét (lásd. VI.sz. fejezet) ennek megfelelően alakítottuk ki. 2.2. Az egyes iskolatípusok funkcióit az 1993.évi LXXIX.törvény a közoktatásról tartalmazza 2.3. Közvetítendő értékek ❖ Általános emberi és európai (keresztény) értékek: szeretet, megértés, tolerancia. ❖ Önállóság, önfejlesztés, önnevelés, felelősség önmagukért és másokért, fegyelmezettség, munkafegyelem. ❖ A természet és környezet szeretete, védelme beleértve saját életünket is. ❖ Közösségorientált, segítő, karitatív magatartás, a közösség szellemi és kulturális és természeti értékeink védelme, hazaszeretet. ❖ Az egészséges életmód iránti igény, az egészséges életvitel szükséglete. ❖ a kulcskompetenciák fejlesztése

Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív

13

szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. A szakiskolai nevelés és oktatás kilenc-tizedik évfolyamán is a NAT-ban meghatározott egységes feladatokat kell alapul venni. Ennek során a tanulók ténylegesen meglévő, kialakult képességeihez igazodva a következő elvek szerint lehet a munkát megszervezni: ➘ szükség szerint ötvöződhetnek az alapozó szakasz és a fejlesztési szakasz feladatai, előtérbe helyezve a kulcskompetenciák és a képesség együttes megalapozását; ➘ az általános műveltséget megszilárdító szakasz feladatainak megvalósítása azokon a terülteken kezdődhet meg, ahol a fejlesztési szakasz feladatai befejeződtek; ➘ az általános műveltséget megszilárdító szakasz feladatainak végrehajtása elsősorban azokon a területeken elvárható, amelyek kapcsolódnak a szakképzés előkészítéséhez szükséges kompetenciák kialakításához, építve e kompetenciákra. ❖ Tanulóink számára legyen természetes - az alapozó és a

szakképző évfolyamokon is a kompetenciakövetelmények elsajátításának igénye (kompetencia-követelmények: az ismeretekből és ismeretrendszerekből, valamint képességekből, képességrendszerekből felépülő tudás, ami a mindennapok változatos problémahelyzeteiben felhasználhatónak bizonyul, ami alkalmassá teszi az embert arra, hogy sikeres problémamegoldó legyen az életben.) 2.4. Az iskolában folyó nevelés- és oktatás konkrét céljai és feladatai A cél és feladatrendszert alapvetően a NAT-ra és a kerettantervek alapján készült helyi tantervek, az érettségi vizsga követelmények, valamint a központi szakmai programok határozzák meg. 2.4.1. Általános célok ❖ A pályaválasztási tevékenység hatékonyságának növelése.

14

❖ A tanulók számára versenyképes tudás biztosítása. ❖ Minden képzési formában a lemorzsolódás csökkentése, lehetővé téve, hogy valamennyi tanuló megszerezhesse azt a tudást és azokat a készségeket, amelyre egyénileg képes. ❖ A középiskolai tanulmányok befejezése utáni szakmai tanulás szervezése a nemcsak középiskolai végzettséget igénylő szakmák esetén is. ❖ Lehetőség biztosítása másodszakma, szakközépiskolai és technikusi képzettség megszerzésére. ❖ Át- és továbbképző tanfolyamok szervezése (a fentiek a szülők, tanulók, munkaerőpiaci, gazdálkodó szervezeti igények figyelembevételével a Munkaügyi Központtal együttműködve.) 2.4.2. Pedagógiai tevékenység ❖ Pedagógiai

tevékenységünk középpontjában az „emberközpontú” nevelés áll, melynek megvalósítása során a legfontosabb feladat a személyiség sokoldalú fejlesztése, melynek fontos összetevői az alapvető készségek, képességek továbbfejlesztése, a tehetséggondozás, a felzárkóztatás, a szociális hátrányok, tanulási nehézségek enyhítése, mely elősegíti az eredményesség növelését, (lásd VIII. fejezet) segítve a társadalmi beilleszkedést, elhelyezkedést. ❖ Alapvető célunk, hogy biztosítsuk az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célunk az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása. ❖ A munka és a tanulás megszerettetésében kiinduló elem legyen a sokoldalú motiváció, a felfedezés öröme a sikerélmény, az eredményesség szükséglete, tanári szabadság biztosítása az oktatás módszereiben, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a tanuló aktív részvételét biztosító módszer a leghatékonyabb. ❖ Az ismeretszerzés ma már nem kizárólag az iskolában történik, ezért az eddiginél nagyobb szerepet kell biztosítani az önálló olvasásnak, a tankönyvön kívül más könyvek, lexikonok használatának, az egyéb ismerethordozók (sajtó, számítógép, videó) által megszerezhető tudásnak, művelődési ház, múzeum, színház stb., s a környezet ismeretközlő hatásainak.

15

❖ Pedagógiai munkánk fontos eleme, hogy visszacsatolást adjon a teljesítményekről. Fontos tehát, hogy az értékelés, ellenőrzés, osztályozás legyen rendszeres és folyamatos (lásd. XII. fejezet). Az iskolai oktató munka szervezésénél figyelembe veendő, hogy a teljes skálát: a kötelező tanórai, a választható tanórai foglalkozások és a tanórán kívüli foglalkozások együttesen adják (lásd VII.fejezet). 2.4.3. Szakképzési célok ❖ Az első szakmához való jutás lehetőségének biztosítása. ❖ A munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához előírt szakképzettség megszereztetése. ❖ A szakképzés minőségének javításához szükséges pályaválasztási, szakmai orientációs rendszer kialakítása. ❖ Választott szakmára történő felkészítés (elmélet és gyakorlat) a gazdálkodó szervezetekkel együttműködve, általános és speciális szaktudás nyújtása a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához. ❖ A gazdasági szerkezetváltást elősegítő munkaerő átcsoportosításhoz új szakmai ismeretek megszereztetése (átképzés). ❖ A munka színvonalának emeléséhez, az új technika és technológia bevezetéséhez szükséges szakmai ismeretek felújítása, bővítése (továbbképzés). ❖ A személyiségfejlesztés, az elhelyezkedés, a vállalkozóvá válás segítése. 2.4.4. Személyi és tárgyi feltételek ❖ Személyi és tárgyi feltételek folyamatos fejlesztése. ❖ Anyagi lehetőségek függvényeként a pedagógusok át- és továbbképzésének biztosítása. ❖ Minden lehetőség megragadása az anyagi erőforrások biztosítására (gazdálkodási tevékenység javítása, saját erőforrások jobb kihasználása, pályázatok, vállalati támogatások, fejlesztési támogatás, alapítvány). 2.4.5. Oktatómunka ❖ A fentiekkel összhangban az oktatás színvonalának növelése,

a minőség javítása (korszerű ismeretanyag oktatása, korszerű

16

eszközrendszer alkalmazása, kiemelten az anyanyelvi, a szakmai elméleti és gyakorlati, az idegen nyelvi, számítástechnikai oktatást, a vállalkozási ismeretek oktatását és fejlesztését). IV. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL PEDAGÓGIAI FELADATOK

KAPCSOLATOS

Pedagógiai tevékenységünk középpontjában az emberközpontú nevelés áll, melynek megvalósítása során a legfontosabb feladat a személyiség sokoldalú fejlesztése. Az ezzel kapcsolatos konkrét feladatok. ❖ Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és

❖ ❖

❖ ❖

❖

❖

❖

❖

meggyőződéssé alakítása. Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény fejlesztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének fejlesztése. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény erősítése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása.

17

Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. V. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A pedagógiai munkánk során a közösségfejlesztést kiemelt feladatnak tekintjük, melynek keretében az egyén és társadalom közötti harmonikus kapcsolatot kívánjuk erősíteni. Ennek érdekében teendőink: ❖ Tanulóink legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. ❖ Iskolánk, tanulóink törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. ❖ Tanulóink kapcsolódjanak be közvetlenül környezetünk értékeinek megőrzésében, gyarapításában. ❖ Iskolánk az új információs környezetben eligazodó és azt kritikai módon használó fiatalokat neveljen. ❖ Pedagógusaink fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: ❖ Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. ❖ A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: személyiségének lassú átalakulásától az önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. ❖ A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. ❖ A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

18

❖ A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. VI. AZ ISKOLASZERKEZET MEGHATÁROZÁSA Az iskolaszerkezet kialakításánál figyelembe vettük: ❖ a szülői, tanulói igényeket, ❖ a munkaerőpiaci, gazdálkodószervezeti, vendéglátó és kereskedelmi egységi, vállalkozói igényeket, ❖ tájékozódást a Munkaügyi Központnál, ❖ az iskola feltételrendszerét, anyagi lehetőségeit. Külön szeretnénk kiemelni, hogy az iskolaszerkezet kialakításánál a három önkormányzati középiskola egyeztetett, szakmai ütközések nincsenek, valamint a két szakképző intézmény iskolaszerkezete lefedi a helyi vállalkozások igényeinek majdnem teljes egészét. Az előzetes tervezés szerint, figyelembe véve az alapító okiratunkat és a használók igényeit: ❖ 2 szakközépiskolai, ❖ 5 szakiskolai, ❖ 1 négy évfolyamos gimnázium levelező tagozatú, ❖ 1 speciális szakiskolai Összesen: tanévenként kilenc 9.osztály beiskolázására kerül sor. Az iskola képzési szerkezetét a következő táblázat mutatja:

19 Iskola képzési szerkezete Az iskola társadalmi környezetének igényei alapján tervezett, a jelenlegi érvényben lévő országos képzési jegyzék szerint 1. Iskolarendszerű képzés

1.1. Középiskolai végzettségre, érettségire épülő szakképzés Tagozat Szakmacsoport Szakképesítés kód 01. Könnyűipar Könnyűipari technikus 02.

03.

Közlekedés

Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 04. Vendéglátás – idegenforgalom 1.2. Szakiskolai képzés 05. Egyéb szolgáltatások 06. Gépészet

545420100105402

Képzési idő (év) 2

Autóelektronikai műszerész

525250100000000

2

Autószerelő

515250100000000

2

Kereskedő

523410500000000

2

Vendéglős

528110200000000

2

KUKTA Kft., Klapka György SZKI Iskolai tankonyha

338150100000000 315820900103103

3 3

315820900103104

3

Bárdos Ágnes, Sántáné Magyar Judit Fecske Béla, Sólyom Ferenc, Hegedűs József, Kis-Csík-Cső Kft. Electrolux Lehel Kft., Aprítógépgyár Rt.

315210900000000 315211000000000 315211100000000 315212500000000 335210700000000

3 3 2 3 3

Fodrász Épületgépészeti, csőhálózat és berendezés szerelő Gépi forgácsoló Géplakatos Hegesztő Szerkezetlakatos Szerszámkészítő

Szakmai elágazások Textil- és ruhaipari technikus

Központifűtés és csőhálózat szerelő Vízvezeték- és vízkészülék szerelő

OKJ szám

Az iskola és a gazdálkodó szervezetek által biztosított gyakorlati képzőhelyek JÁSZAUTÓ Kft., TOYOTA HERING Autóház, TERJÉKI Autóház, TURBO Autójavító Kft, FEDOR Vállalkozás Kft. JÁSZ-AUTÓHÁZ Kft., Jász-Plasztik Autócentrum Kft., SUZUKI Sós Márkakereskedés. JÁSZAUTÓ Kft., TOYOTA HERING Autóház, TERJÉKI Autóház, TURBO Autójavító Kft, FEDOR Vállalkozás Kft. JÁSZ-AUTÓHÁZ Kft., Jász-Plasztik Autócentrum Kft., SUZUKI Sós Márkakereskedés. CO-OP STAR Rt.

Electrolux Lehel Kft., Aprítógépgyár Rt. Electrolux Lehel Kft., Aprítógépgyár Rt. Electrolux Lehel Kft., Aprítógépgyár Rt. Ruukki Tisza Zrt. Electrolux Lehel Kft., Jász-Plasztik Kft. TREND Kft.

20 Tagozat kód 07. 08.

Szakmacsoport Elektrotechnika – elektronika Építészet

Szakképesítés

Szakmai elágazások

Villanyszerelő

335220400000000

Képzési idő (év) 3

Festő, mázoló és tapétázó

335820400000000

3

Kőműves

335820500000000

3 3 3 3 3

Az iskola és a gazdálkodó szervezetek által biztosított gyakorlati képzőhelyek Electrolux Lehel Kft., KÓD Kft. SIMON FESTŐMESTER Kft. Kiss Tamás, Harnyos Ferenc BARAKK Kft., Jász-Plasztik Kft. , Berényép Kft.

09.

Könnyűipar

Szabó

10.

Faipar

Cipész, cipőkészítő, cipőjavító Bútorasztalos

335420500103302 335420500103303 335420200000000 335430100000000

Épületasztalos

315820800000000

3

Kárpitos Bolti eladó

335420400000000 313410100000000

3 2

Pincér

338110200000000

3

Szakács

338110300000000

3

315210100103103

2

Aranysas Étterem, Sólyom Panzió, Vincellér Étterem, Szt. István Király Vendéglő, PMS Trade Kft. KUKTA Kft., Sólyom Panzió, Vincellér Étterem, Aranysas Étterem, Jóbarát vendéglő, JÁSTEAK Bt., Múzeum Vendéglő- Bobák Gastro Kft., Finom falatok fogadó AGRO Lehel Kft., Kossuth ZRt.

316220100103102 316220100103103 316220100103104

2 2 2

Klapka György SZKI Tankert Klapka György SZKI Tankert Klapka György SZKI Tankert

11. 12.

13.

Kereskedelem – marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás – idegenforgalom

Mezőgazdaság

Agrárgazdasági gépszerelő, gépjavító Kertész

Férfi szabó Női szabó

OKJ szám

Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító Gyümölcstermesztő Szőlőtermesztő Zöldségtermesztő

1.3 Speciális szakiskolai képzés 14. Speciális szakiskola 9-10.évfolyam 1.4. Levelező tagozatú képzés 4 évfolyamos gimnázium (10.-11.-12.évfolyam) Beiskolázás (előtanulmányok beszámításával, szükség esetén különbözeti vizsgák révén) a 10.évfolyamra történik, az alábbi feltételek valamelyikének megléte esetén: ❖ szakmunkástanuló évek lezárását tanúsító bizonyítvány (egészségügyi, gyors- és gépíró szakiskolai is) – 3 illetve 2 éves képzési idejű ❖ gimnázium, szakközépiskola, szakiskola 9.évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány (tankötelezettség teljesítése után) 2. Iskolarendszeren kívüli képzés: Megfelelő igény esetén, az iskolarendszerű képzésnél felsorolt szakképesítések mindegyike, tanfolyami jelleggel.

ELVÉ Cipőipari Kft. Bieder Kft., Csőke István, Klapka György SZKI. Bíró Róbert, Csőke István, Klapka György SZKI. Sebestyénné Kispál Éva CO-OP STAR Rt., Broiler Kft., Nagyker. Ip. Kft. Aroma Ker. Rt.

21 VII. AZ ISKOLA FELADATAI A TEHETSÉGGONDOZÁSBAN, A KÉPESSÉGEK KIBONTAKOZTATÁSÁBAN. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK, SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK MEGHATÁROZÁSA. ❖ Az iskolai oktató-nevelő munka

(a kötelező, illetve szabadon választott), tanórákon és tanórákon kívüli tevékenységek alkalmával folyik. A tanítási óra az oktatás alapsejtje, egyetlen tanítási óra nem múlhat el a tanulók eredményes motiválása nélkül. A nevelő órai munkája legyen átgondolt, osztályra, csoportra szabott, szolgálja a tanulók szóbeli kifejező készségének fejlesztését, a házi feladatok tartalmas ellenőrzését, fordítsunk több gondot a tanítási órák egészségügyi követelményeire. ❖ A tehetséggondozás vonatkozásában az első, döntő momentum, hogy a pedagógusok minél hamarabb felismerjék a tehetségeket. Ehhez segítséget nyújthat: ❧ a tanuló előző eredményeinek rövid ismerete, ❧ a felvételi vizsgán (ha szervezünk ilyet) nyújtott teljesítménye, ❧ a tanéveleji felmérések eredménye, ❧ egyéni elbeszélgetések, ❧ az órai munkában nyújtott teljesítmény stb. ❖ A felismerést követően biztosítani kell a tehetséges tanulók képességeinek minél teljesebb kibontakozását. Ennek színtere lehet: a tanítási óra: ❧ csoportbontás, ❧ differenciálás, ❧ többletfeladatok adása, azok megbeszélése, ❧ felkérés kiselőadások tartására stb. a tanórán kívüli tevékenységek (az oktatáshoz kapcsolódóan): ❧ tanulószobai foglalkozás (9-10.évfolyam a szülő igénye alapján (1 csoport ciklus/20 óra ❧ szakköri foglalkozások • anyanyelvi szakkör (beszélni nehéz kör) • számítástechnikai szakkör • sportköri foglalkozások • énekkar • ruhaipari szakkör ❧ a tanulók megfelelő szakirodalommal való

22

ellátása, ❧ önálló kutatómunkával való megbízás. Nagyon fontos a különböző szintű versenyeken való részvétel biztosítása, megfelelő segítség nyújtása a felkészítésben, az elért eredmények elismerése: ❖ tanulmányi előmenetelbe való beszámítás, ❖ különböző szintű dicséretek adása, ❖ tárgy- illetve pénzjutalomban való részesítés. (Az eddigiekhez hasonlóan az utóbbiakat a „Klapka” alapítványból kell fedezni.) ❖ Az iskolai élethez (munkához) elengedhetetlenül hozzátartoznak a különböző tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, hiszen ezek elősegítik: ❧ a tanulók jobb, sokoldalú megismerését, ❧ az iskolához való kötődés erősödését, ❧ a közösségi élet más területeinek megismerését, ❧ a sport és kultúra eseményeiknek közvetlen figyelemmel követését, bennük való aktív részvételt, ❧ környezetünk megismerését, értékeinek megőrzését stb. Fontosnak tartjuk, ezért kiemelt célunk, hogy a tanórán kívüli tevékenységek szervezésébe és a programokon való részvételbe mind nagyobb arányban kapcsolódjanak be a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók is, hiszen ezek a tevékenységek jól segítik beilleszkedésüket, felzárkózásukat és a szocio-kulturális hátrányok leküzdését. ❖ A fentieket is figyelembe véve a következő tanórán kívüli tevékenységek

megszervezését célszerű biztosítani (szabadidős tevékenységként). A tanulók és a tanárok más foglalkozásokat is szervezhetnek a diákok érdeklődését és igényeit figyelembe véve. ❧ hagyományőrző tevékenységek (megemlékezések, ünnepségek, különböző formái), ❧ diáknap, ❧ tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozások, ❧ speciális tanfolyamok, ❧ iskolai sportkör, ❧ szakkörök, diákkörök, ❧ versenyek, vetélkedők (különböző témákban) ❧ túrák, kirándulások, ❧ színházlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, ❧ az iskola helyiségeinek, eszközeinek tanulói használatának

23

biztosítása. VIII. A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG, A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK, A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI, TANULÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK, FELZÁRKÓZTATÁS. ❖ A hátrányos, halmozottan hátrányos és a sajátos nevelési igényű tanulók

aránya iskolánkban közel 20 %, ezért fokozott hangsúlyt kap az iskola „esélyegyenlőségi intézkedési terve a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelési sikeressége érdekében”. A hátrányos helyzetű tanulók hátrányainak kompenzálása - az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében - az intézmény minden tevékenysége során kiemelt feladat. ❖ Városunk oktatáspolitikájában is fontos elv a különbözőség kezelése. Ez

egyrészt a tehetséggondozás kiemeltebb támogatását kell, hogy jelentse, másrészt a hátrányok kiegyenlítését a lassabban haladók, illetve fogyatékosok és egyhén fogyatékosok esetében. Jelenti továbbá, hogy az etnikai kisebbséghez tartozók iskoláztatására – az érintettek megfelelő hozzáállásával, s a Cigány Kisebbségi Önkormányzat kezdeményező együttműködésével együtt – több figyelmet kell fordítanunk. ❖ A beiratkozásnál, illetve az első osztályfőnöki és tanítási órákon

felmérjük a HH, HHH és SNI tanulókat. Nyomon követjük tanulási teljesítményüket, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvételüket, majd a továbbtanulásukat. Próbálunk folyamatos kapcsolatot tartani szüleikkel, segítőikkel és az ifjúságvédelmi szervezetekkel. ❖ A HH és HHH tanulók osztályonkénti megoszlása általában nem

egyenletes, minden évben kimutatható bizonyos fokú koncentráció, melynek legfőbb oka az iskola szakmacsoportos képzési rendszere, mely az oktatásszervezés sajátosságai miatt nem kerülhető ki (a különböző osztályok más-más szakmacsoportot tanulnak). ❖ A hozzánk érkező tanulók számára a 9. évfolyamon teljes körű, minden

tantárgyra kiterjedő diagnosztikai mérést végzünk, melynek eredményeként a pedagógusaink egyéni és csoportos fejlesztési terveket dolgoznak ki a tanulók egyéni igényei alapján, különös tekintettel a HH, HHH és az SNI tanulók számára. A fejlesztések elsődleges célja a szövegértési, számolási–logikai képességek fejlesztése, tanulás módszertani segítség nyújtása és a többi kulcskompetencia fejlesztése.

24

❖ A tanulók továbbtanulásának segítése érdekében iskolánk bekapcsolódott

az Útravaló Ösztöndíj Programba, ahol a résztvevő diákok körét évrőlévre bővítjük és szorgalmazzuk, hogy minél több hátrányos helyzetű tanuló vegyen részt benne. ❖ A HH, HHH és SNI tanulóink zöme rendkívül hiányos előképzettséggel

kerül hozzánk. Ennek oka sokféle lehet. (ingerszegény környezet, megfelelő képességek hiánya, szorgalom hiánya, deviáns magatartás, az előző iskola nem elegendő odafigyelése stb.). Ezeket az okokat kiderítve lehet a felzárkóztatás lehetőségeit, módjait meghatározni. Erre nagy szükség van, mert tapasztalataink szerint a magukra hagyott tanulók többsége képtelen megbirkózni a feladatokkal, megbukik, kimarad. Körükben sokkal nagyobb a hiányzások aránya is, sőt az is előfordul, hogy a tanuló nem a képességei, csak a túlzott hiányzása miatt kényszerül évismétlésre. A nagyarányú lemorzsolódás pedig más területeken szaporítja a problémákat. A felzárkóztatás érdekében: ❧ a kritikus tantárgyak esetén csoportbontást kell alkalmazni (az anyagi lehetőségeket is figyelembe véve), ❧ a tanórákon differenciáltan kell foglalkozni a rászorulókkal, ❧ biztosítani kell az egyénre szabott számonkérést, ❧ felzárkóztató órákat kell szervezni, ❧ alkalmi vagy rendszeres korrepetálást kell tartani ❧ hiányzásokat folyamatosan nyomon kell követni és a szülőkkel szorosabb kapcsolatot kell tartani. ❖ A hátrányos helyzetű tanulók egyik csoportját alkotják (csoportokon belül

természetesen átfedések is lehetnek) a szociálisan hátrányos helyzetűek. (Csonka családban élők, olyanok akik valamelyik szülője, esetleg mindkettő munkanélküli vagy valamilyen más ok miatt létminimum alatt élők). Az ő esetükben is fontos minél hamarabb felismerni ezeket a problémákat és a lehetséges eszközökkel segíteni, hogy tanulmányaikat be tudják fejezni. Biztosítani kell számukra: ❧ a központi, helyi tankönyvtámogatást, ❧ az alapítványból erre a célra elkülönített összegből való juttatást.

25

A probléma felismerése és kezelése elsősorban az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős feladata. Súlyos esetben jelzik a problémát a Családsegítő-Gyermekjóléti Szolgálat felé. ❖ A hátrányos helyzetűek sajátos csoportját képezik a bűnöző életmódot

folytató, vagy ennek lehetőségét magában hordozó környezetből hozzánk kerülő tanulók, állami gondozottak, roma származású, illetve nevelési nehézségeket okozó deviáns magatartású tanulók. Fontos feladat ezen tanulók mielőbbi kiszűrése, és a velük való megfelelő bánásmód alkalmazása, messzemenően figyelembe véve az egyenlő bánásmód követelményét és titoktartásról szóló rendelkezéseket. Ennek érdekében célszerű: ❧ információt kérni az előző iskolától, ❧ családlátogatást végezni, ❧ jól szerkesztett kérdőívekkel év eleji „bemutatkozó” fogalmazványt készíttetni. Folyamatosan tartani a kapcsolatot: ❧ a Jászsági Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, ❧ a megyei és városi Nevelési és Pályaválasztási Tanácsadóval, ❧ a Megyei Gyermek- és Ijfúságvédelmi Intézettel, ❧ a nevelőszülői felügyelettel, ❧ a rendőrség ifjúságvédelmi osztályával, ❧ hivatásos pártfogókkal. A „feltérképezett” problémák megoldását elősegítő feladatokat az osztályfőnökök, az ifjúságvédelmi felelős koordinálásával határozzuk meg. Kiemelten kell kezelni (társadalmi veszélyessége miatt) az alkohol- és kábítószer-fogyasztással kapcsolatos problémákat. A felmerülő gondok kiküszöbölése, a további hasonló esetek megelőzése érdekében szükség lehet fegyelmi büntetések kiszabására is, amelyeknek a vétségekkel arányban kell állnia és meg kell felelnie a Közoktatási Törvényben meghatározott fokozatoknak. IX. AZ INTEGRÁLT OKTATÁSBAN RÉSZT NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTÉSE

VEVŐ SAJÁTOS

26

1. A sajátos nevelési igény értelmezése A habilitáció, rehabilitáció közös céljai, feladatai Az intézményünk által felvállalt sajátos nevelési igényű gyermekek jellemzői és fejlesztésük elvei

Iskolánk részt vesz a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált oktatásában, nevelésében, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek oktatásában, nevelésében is. A sajátos nevelési igényű tanulók számára komoly motivációs bázist jelent, ha egy osztályba járhatnak testi, érzékszervi és intellektus tekintetében egészséges társaikkal. Az ép tanulók az együttnevelődés során egész életükre kiható, meghatározó humán értékek és viszonylatok kifejlődésével, elfogadásával gazdagodnak. Minél fiatalabban találkozik az egészséges gyermek a mássággal, annál könnyebben alkalmazkodik ezekhez a helyzetekhez. Természetessé válik számára az elfogadás, a tolerancia. A Kt. 121.§ (1.)bekezdésének 29. pontja szerint sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló , aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a;testi érzékszervi értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók , vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b;a megismerő funkciók , vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. 1.1. A sajátos nevelési igény kifejezi: • a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, • az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.

27

1.2. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység és az integráció közös céljai és feladatai: • A fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. • A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. • A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. • A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. • Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése 2. A beszédfogyatékos tanulók jellemzése Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és -megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek - az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig – minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Amennyiben a beszédfogyatékosság tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet, tanulóink körében is megfigyelhető. A részképességzavarok hátterében is gyakran fellelhető a beszédfejlődés minőségi eltérése. Különös figyelmet érdemel serdülőkorban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere. 2.1. A halmozottan beszédfogyatékos tanulók

28

A beszédzavarok egy-egy tanulónál halmozottan is előfordulhatnak. A tünetek megjelenhetnek párhuzamosan, de előfordul a tünetváltás jól ismert jelensége is, amikor pl. a kiejtés javítását, javulását követően dadogás, hadarás lép fel. Ilyen esetekben a fejlesztési elvekre épülő terápiák tudatos alkalmazása a rehabilitáció döntő tényezője. 2.2. A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók fejlesztése: A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan történő oktatásnak. Ez biztosíthatja a tanulók számára a felfelé nivellálást segítő környezetet. •

•

•

• •

• • •

A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatásának, funkcionális összefüggésrendszerének figyelembevételére A fejlesztés legyen tudatos és tervszerű, melynek során a beszéd állapotának felmérésétől a terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul. A módszerek megválasztásakor az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, és a korrekció adott szakaszának figyelembevétele szükséges. A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. Fontos a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a különböző beszédműveletek számos azonos, illetve közös elemből tevődnek össze, a fejlesztés a különböző átviteli megoldásokkal eredményesebbé tehető. A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése intenzív és folyamatos. A fejlesztést a szülők támogató együttműködése segíti. A terápiában - a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése

29

érdekében – a tanulóval kommunikáló valamennyi felnőtt legyen partner.

2.3. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban alkalmazott szakaszolással. 2.4. A NAT alkalmazása A beszédfogyatékos tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása a cél. 2.5. Kiemelt fejlesztési feladatok A beszédfogyatékos tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok, az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek az irányadóak, de azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama módosulhat. ❖ Énkép, önismeret

A személyiség fejlesztésében hangsúlyozott szerepet kap a szociális kapcsolatrendszer kommunikációs bázisa, a kommunikációs szándék tudatos megvalósítására nevelés. ❖ Információs és kommunikációs kultúra Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára. ❖ Tanulás Az informatikai eszközök tanulás során történő megfelelő és tudatos alkalmazásának különösen az írás- és olvasási nehézséggel küzdő tanulók esetében van kiemelt szerepe. ❖ Testi és lelki egészség A nevelésnek, oktatásnak átfogó képet kell nyújtania arról, hogy a tanuló miként viszonyuljon beszédfogyatékosságához. Kiemelt feladat a tanuló motiválása a

30

beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor felkészítése az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel később is együtt tudjon élni. 3. Részképességzavaros, tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézséggel küzdő tanulók jellemzői A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképességzavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll . Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia esetén a percepciós bázis többdimenziós érintettsége az olvasás, írás, számolás elsajátításában különböző súlyosságú akadályt jelent, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelenségig. A részképességzavarok körébe az iskolai teljesítmények - elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás,számolás) - elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttese tartozik. Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A részképességzavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Azok a tanulók, akik súlyos figyelemzavaruk (helyzetidegenség, hibás-hiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak. Míg a részképességzavarok gyakran ép érzékszervek esetén is az érzékszervi fogyatékosság (gyengénlátás, enyhe nagyothallás) látszatát kelthetik, addig a hiperaktivitás, a nyugtalanság, a túlmozgások, a figyelemzavar előfordulásakor a tanulók általánosan gyenge képességűnek, értelmi fogyatékosnak tűnhetnek.

31

Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési lelassulásának jelei a tanulási, magatartási zavar tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak: • általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra, • fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási feszültséget, • gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre, • fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat. 3.1. A fejlesztés alapelvei A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségével élhet - Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: • az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, • a kudarctűrő-képesség növelése, • az önállóságra nevelés. 3.2. A fejlesztés kiemelt, részletes céljai, feladatai a különböző kategóriák esetén Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttõl független olvasási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés.

32

A súlyos olvasás-írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és felsőfokú oktatásban, illetve a felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradnak. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az ebben korban is az, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: • a téri és idõrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, • a vizuomotoros koordináció gyakorlása, • a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, • az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, • a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, • az élő idegen nyelv oktatása auditív megközelítéssel, • az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. 3.3. Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegennyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem.

33

A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: • az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, • a téri relációk biztonsága, • a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, • a szerialitás erősítése, • segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, • a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, • a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. 3.4. Kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, figyelemzavar 3.4.1. Hiperkinetikus zavarok Jellemzi a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat. 3.4.2. Magatartási zavarok Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. 3.4.3. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai:

34

• A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. • Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. • A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. • Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. • Együttműködés a családdal és más szakemberekkel. • A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. 3.5. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. 3.6. A NAT alkalmazása Ezeknél a tanulóknál is a nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása a cél. 3.7. Kiemelt fejlesztési feladatok Kiemelt szerepet kap az Énkép és önismeret, a Kommunikációs kultúra, a Testi és lelki egészség, a Felkészülés a felnőtt lét szerepére. 4. A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók integrált oktatásának- nevelésének személyi és tárgyi feltételei, tanulásszervezési módszerei intézményünkben 4.1. Személyi feltételek: a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógus (SNIa) alkalmazása • gyógypedagógus és/vagy fejlesztőpedagógus (SNIb illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők) alkalmazása • többségi pedagógusok, mint az integráció elkötelezettjei •

35

4.1.1. A személyekkel szemben támasztott követelmények, elvárások Az SNI-tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség), az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki: •

•

•

• •

a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak egyes SNI- tanulók csoportjaira jellemző módosulásait szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni fejlődési ütemet biztosít a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti a folyamatos értékelésbe, hatékonyságvizsgálatba, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

Az SNI-tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során: • segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; • javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására • segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, • javaslatot tesz a gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; • figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; • együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;

36

• terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon, egyéni fejlesztési terv alapján, a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. 4.2. Tárgyi feltételek • Fejlesztő szoba • Fejlesztő kiadványok, tankönyvek, segédletek a gyógypedagógus javaslata alapján 4.3. Tanulásszervezési módszerek -integráltan • • • • • • •

páros–, csoport- és sok egyéni munka tevékenykedtetés többszintű feladatadás, ehhez igazodó feladatlapokkal, differenciálás kooperatív tanulás ,esetlegesen segítők közreműködése motiváció szemléltetés ,minél több érzékszervre hatóan többszintű feldolgozás, több eltérő nehézségi fokozatra kidolgozott feladatlapokkal , differenciálás

-habilitáció, rehabilitáció A habilitációs, rehabilitációs fejlesztés a sajátos nevelési igényhez alkalmazkodva olyan részben korrektív, vagy kompenzatív jellegű fejlesztés, amely az integrált tanulók fogyatékosságával összefüggésben funkciókat, képességek fejleszt, sérülésük esetén visszaállításukat célozza. Kt 30. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. Kt 30A§ (6) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére a (3) bekezdésben meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A

37

kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkerete a (3) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra a) tizenöt százaléka értelmi fogyatékos tanuló, b) tizenöt százaléka - az autista kivételével - többi fel nem sorolt fogyatékos tanuló, c) harmincöt százaléka a gyengénlátó tanuló, d) negyven százaléka a mozgásfogyatékos, a vak, a nagyothalló, a beszédfogyatékos tanuló, e) ötven százaléka a siket és az autista tanuló A rehabilitációs tevékenység megkezdése előtt a szakember egyéni fejlesztési tervet készít, a gyermek állapota és a szakértői bizottság útmutatása alapján. 5. A sajátos nevelési igényű tanulók teljesítményének értékelése, a pozitív diszkrimináció lehetőségeinek érvényesítése, alkalmazása 5.1. A sajátos nevelési igényű tanulók értékelésének célja és alapelvei: Célunk a gyermek teljesítményének elemzése,javítása, a sajátos nevelési igényből fakadó hátrányok csökkentése a tanulási folyamat figyelemmel kísérésével, folyamatos visszajelzéssel. Alapelveink: • Az értékelés során mindig a tanuló önmagához mért fejlődését tartjuk szem előtt • Az értékelés legyen előremutató, tartalmazza az előrelépés lehetőségeit • Fejlessze a tanuló reális önértékelését, önismeretét • Ösztönözze a gyermeket a magasabb tudásszint elérésére 5.2. Értékelés integráltan, a tanítás-tanulási folyamatban: A sajátos nevelési igényű tanulók értékelésénél kiemelten fontos az egyéni bánásmód. Az értékelés formái és módozatai megegyeznek a többségi tanulók értékelési formáival,” A pozitív diszkrimináció érvényesítésének lehetőségei” pont tartalmazta kivételektől eltekintve. Fontos azonban figyelemmel kísérni a tanuló állapotában bekövetkező változásokat (javulás, vagy romlás) a gyengébben működő, a sajátos nevelési

38

igényt megalapozó képességterületeken is, mivel enélkül nehezített a gyermek felzárkózása társaihoz. Ezért az érintett nevelő, szaktanár a tanév során legalább három alkalommal státust rögzít, és elemzi a tanuló állapotában bekövetkező változást, illetve stagnálást. A státus rögzítéséhez saját döntése alapján külön mérőanyagot használ (ennek elkészítésében kérheti a gyógypedagógus közreműködését) vagy a tanuló egyéb területen, más alkalmakkor készített munkáit elemzi (pl. füzetek, írásos munkák, tanórai feladatmegoldások stb.) Tapasztalatairól szóban vagy írásban tájékoztatja az érintett tanulót, igény szerint a szülőt. A gyermek rehabilitációját végző gyógypedagógussal megvitatja a tapasztaltakat, és konzultál a további tanulási folyamatot érintően. 5.3. Értékelés a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások alapján: Ennek elvégzése a gyógypedagógus feladata. A gyermekkel foglalkozó gyógypedagógus évente két alkalommal- félévkor és év végén-írásban szövegesen értékeli a tanuló munkáját. Az értékelés szempontjai: A tanuló • feladattudata • munkához való hozzáállása • részvétele a rehabilitációs foglalkozásokon • a különböző képességterületek (vizuális, akusztikus, verbális, motoros) működése • írással, olvasással, szövegértéssel, számolással kapcsolatos képességterületek működése • a gyermek személyiségének változásai Az értékelés lehet esszészerű, vagy történhet a gyógypedagógus által összeállított értékelőlappal. Az integráció sikerességét jelzi: • ha a gyermek sajátos nevelési igénye nem okoz konfliktust a közösségben; • a gyermekközösség elfogadja másságát; • a nevelőtestület és az érintett szaktanárok véleménye szerint javul a gyermek teljesítménye, magatartása.

39

5.4. A pozitív diszkrimináció lehetőségeinek érvényesítése, alkalmazása: Kt. 30§ 3 (9) A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - a gyakorlati képzés kivételével - az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskola - az e törvény 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére - egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében - egyéni fejlesztési terv alapján - segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat. A tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, a köztes vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, az érettségi vizsgán, a szakmai vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. A tanítás-tanulás folyamatában tehát biztosítjuk (a szakvélemény tanulónként jelöli meg): • számonkérésnél, értékelésnél problémájának figyelembe vételét, • számonkérésénél szóbeliség előnyben részesítését • számonkérésénél írásbeliség előnyben részesítését, • írásbeli munkák értékelése és minősítése alóli mentesítését, • helyesírás értékelése alóli mentesítését, • szövegértés értékelése alóli mentesítését, • az idegen nyelvtantárgy, vagy megjelölt részének értékelése és minősítése alóli mentesítését, a tanórák látogatása mellett, • számításos feladatok értékelésénél problémája figyelembe vételét, • matematikából az értékelés, minősítés alóli mentesítését, • tantárgyak matematikai ismereteket igénylő tantárgyrészei alóli mentesítését,

40

• segédeszközök használatának biztosítását (számítógép, írógép, helyesírási- értelmező-szinonima szótár, táblázatok, számológép, mechanikus és manipulatív eszközök). • a mentesítések a tanulót az érettségi- és szakmunkásvizsgán is megilletik, a pozitív diszkrimináció lehetőségeit a törvényben és a szakértői véleményben foglaltak szerint kell érvényesíteni • a tantárgyi, vagy tantárgyrészek alóli mentesítésekkel kapcsolatos határozatokat az igazgató a szakértői bizottság javaslata alapján a tanuló (és szülő) írásbeli kérelmére hozza. • a határozat tartalmazza a rehabilitáció óraszámát is • a határozat elfogadásáról a tanuló és (szülő) aláírásával nyilatkozik. • az érettségi- és szakmunkás vizsgára történő jelentkezéssel egy időben a tanulónak és (szülőnek) írásban kell kérnie a szakértői véleményben és a törvényben foglaltak alapján a tanulót megillető eljárást, mentesítést. • ha a gyermek nem kíván élni a pozitív diszkrimináció és a mentesítés lehetőségével, erről szintén írásban nyilatkozik a tanuló (és a szülő) a tanítás-tanulási folyamatban, illetve a vizsgák előtt. X. INTEGRÁLTAN NEM OKTATHATÓ SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSI PROGRAMJA (ELTÉRŐ TANTERVŰ TAGOZAT) 1. Kiemelt pedagógiai céljaink a sérült gyermekek oktatása területén ✍ A tanulók személyiségének

✍ ✍

✍ ✍

kibontakoztatása a sérült funkciók részleges vagy teljes visszaállításával olyan többletszolgáltatás nyújtása, mely kompenzálja vagy megszünteti a nevelésükből, helyzetükből, állapotukból eredő hiányokat. Törekszünk a másodlagos sérülések megelőzésére. Tanulóink a társadalom által elfogadott értékeknek, normáknak megfelelő magatartási szokásokat sajátítsanak el, a társadalmi integráció sikerének érdekében. A magatartási normák, minták, szabályok megismerése, gyakorlása nyomán jussanak el a szabálytudatig, szabályazonosulásig. Ismerjék fel, értelmezzék és alkalmazzák az érdekütközések és kompromisszumos megoldások lehetőségeit. Esélyt biztosítunk a többségi iskolába való visszajutásra. A tanuló a megismerési, gondolkodási képesség fejlődésétől, fejleszthetőségétől függően képesek legyenek a munka- és tanulási szokások elsajátítására. Ennek érdekében felkeltjük az ismeretszerzési vágyat.

41 ✍ Minden tanulónk számára biztosítjuk az alapkészségek elsajátítását,

melyek a társadalomba való beilleszkedéshez és a további ismeretszerzéshez szükségesek. ✍ Az iskolai környezet segíti azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak, szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek egészségi állapotát javítják, egészséges testi, lelki, szociális fejlődését biztosítják. ✍ kommunikációs szint emelése, a szenzomotoros –integráción alapuló

✍ ✍ ✍ ✍ ✍ ✍ ✍

fejlesztés. az etnikai kisebbség kultúrájának megismertetése, megőrzése egészségnevelési és környezetvédelmi programjának megvalósítása BGR működtetése logopédiai terápia speciális mozgás fejlesztés és mozgás korrekció tehetséggondozás alapellátáson túli egyéni habilitáció és rehabilitáció

Pedagógusaink támaszkodnak a tanulók pozitív tulajdonságaira, érzelmi kötődéseik gazdagságára. A képességelőnyök folyamatos fejlesztését, aktivizálását valamennyi nevelési helyzetben érvényesítjük. Az iskolában folyó nevelés-oktatás fő feladatai: ✍ az alapdokumentumok által szabályozott ismeretanyag elsajátíttatása az évfolyamok, osztályfokok, tantárgyi sajátosságok, egyéni különbségek figyelembe vételével, ✍ a mentális képességek fejlesztése a megismerő funkciók egyénre szabott terápiás jellegű korrekciójával, ✍ az önálló tanulás képességének fejlesztése tanulási módok, technikák kiépítése-szükség esetén nagyobb időkeret biztosításával ✍ az ismeretek tartalmának, mélységének mindenkori aktualizálása a tanulócsoport és az egyének kondícióinak megfelelően, ✍ a tanítás és nevelés szervezeti kereteinek szükség szerinti alakítása, ✍ a módszerek és tevékenységi formák optimális megválasztása a mindenkori pedagógiai tevékenység kívánalmainak megfelelően, ✍ a fejlesztési szakaszoknak megfelelő szűrő és diagnosztikus eljárások kidolgozása ✍ a szociális képesség, viselkedés, magatartás formálása ✍ testi-lelki egészség megóvása, kompenzáló technikák birtoklása ✍ kultúrált érintkezési formák birtoklása társas kapcsolatok fenntartása, önuralom, konfliktuskezelő technikák begyakoroltatása 2. Nevelő-oktató munkánk eszköz- és eljárásrendszere

42

2.1. Pedagógiai eljárások: A pedagógiai eljárások közül az egyéni és csoportos, munka dominál. Különösen fontos azonban az egyéni, vagy kiscsoportban végzett, differenciált fejlesztés, ami a tananyag elsajátításán túl a készségek fejlesztésére, egyéb ismeretek megszerzésére is lehetőséget nyújt. Egyéni képességre szabott speciális fejlesztés. Eszközök-eljárások (módszerek ) ✍ szóbeli, szemléletes és gyakorlati módszerek ✍ induktív és deduktív módszerek ✍ reproduktív módszerek ✍ tanári irányítással folyó és önálló tanulás ✍ megismerő játékok és vita Alapmódszer:

individualiziálás, beszélgetés, gyakorlati megtapasztalás munkáltatás, házi feladat, egyéni fejlesztés, tanári magyarázat

Motiváló módszer: ✍ csoportmunka ✍ játék, vita ✍ kutató módszerek 2.2. Személyiségfejlesztés A sajátos nevelési igényű tanulók személyiségének fejlődési zavara, és / vagy akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű (öröklött, vagy szerzett) sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. A tanulók személyiségfejlődését nehezítik azok a társuló sérülések (érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési) melyek összefüggenek, vagy következményesen, egyéb hatásokra alakulnak ki. A gyógypedagógiai nevelésben - az általános képzési feladatokon túl - kiemelt szerepet kap a személyiségfejlesztés. A sajátos nevelési igényű tanuló különleges nevelési szükségletei - melyeket a közoktatásról szóló törvény is megfogalmaz - az életkori sajátosságokat is figyelembe vevő személyiségfejlesztésre, személyiségkorrekcióra, funkciófejlesztésre irányulnak. A fejlesztő programok, tréningek a magatartás, a viselkedési zavarok korrekcióját, a szociális képességek, a szociabilitás fejlesztését szolgálják.

43

A serdülőkorú tanulók esetében előtérbe kerül a szociális képességek, a mikro-, és makro környezethez való alkalmazkodás képességének fejlesztése. Olyan szokások, szokásrendszerek, normák kialakítására, és elfogadására van szükség, melyek lehetővé teszik a tanulók társadalomba való integrációját. Fontos szerepet kell kapnia az önértékelés fejlesztésének, a reális és biztos - a negatív hatásoknak is ellenálló - magatartás kialakításának. A tanulók között a tudás, és a munka nyerjen nagyobb becsületet. Meg kell tanítani azokat a technikákat, melyekkel konfliktusaikat kezelni tudják a tanulók. Hangsúlyt kell kapnia az agresszív magatartással kapcsolatos viselkedési normák elsajátíttatásának is. Törekedni kell a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre. A személyiségfejlesztő programok kidolgozásánál, megvalósításánál támaszkodni kell a kamaszkorban feltámadó önmegvalósítási igényre, kritikai érzékre. Az értelmileg akadályozott tanuló személyiségfejlődését jelentősen nehezíti az agyi károsodás, a tartós testi, lelki állapotváltozás. A fejlesztésnek elsődlegesen a kommunikáció, a szocializációs képességek, a pszichés funkciók aktivitását kell biztosítani. Fontos szerepet kap a szűkebb társadalmi környezetben való eligazodás és alkalmazkodás, az önellátás elemi szintjének kialakítása. A fejlesztés során különös figyelmet kell fordítani a hátrányok kezelésére, az egyéni bánásmódra, az egyéni megsegítésre. 2.3. Közösségfejlesztés A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Meghatározása a NAT műveltség területek oktatásának közös követelményei alapján történt. Marginális eleme a társadalmi beilleszkedést segítő eljárások összessége. Követelmények: ✍ a nevelés és oktatás segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a

természeti és társadalmi környezettel. ✍ a tanulók legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket ✍ a tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába ✍ a tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti, konfliktusok közös kezelése és megoldása terén

44 ✍ az iskolának a tanulók képességei szerint az új információs környezetben

eligazodó és azt lehetőleg kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie ✍ ismerjék fel és tudják értelmezni, hogy vannak egyéni és közösségi érdekek, érdekütköztetések és léteznek kompromisszumos megoldások, ítéljük el a testi erővel, a hatalommal, a tekintéllyel való visszaélést ✍ tudjanak azonosulni az emberszerető, toleráns magatartással ✍ tevékenységeik, cselekedeteik során mutatkozzon meg az együttműködés, az önzetlen segítés, az egészséges versenyszellem a játékban, az alkotásban, a sportban. 3. Felzárkóztatás, tehetséggondozás, egyéni fejlesztés A gyógypedagógus elsődleges feladata, hogy az oktatás-nevelés folyamán tanítványai képességeit kibontakoztassa, az elmaradókat felzárkóztassa, tehetségüket gondozza. A sérültségükből eredően a sajátos nevelési igényű tanulóknál jellegzetes különbségek adódnak a pszichikus funkciókban, a fejlődés ütemében és dinamikájában, a fejlesztés várható eredményében. Az értelmi sérülés az egyes tanulóknál is egyenetlen képesség - struktúrát hoz létre. A tanulás folyamatát nehezítik a részképesség kiesések: a dyslexia, dysgráfia, dyscalculia. A hátrányos helyzetű tanuló egy része sem tud együtt haladni társaival a tananyag elsajátításában. Ezek a különbségek csak részben oldhatók fel a tanítási órán, differenciált feladatok adásával. A továbbhaladáshoz szükséges minimum teljesítmény eléréséhez plusz időkeret biztosítására lenne szükség. A valamilyen okból elmaradó tanulók számára felzárkóztató órákat kell szervezni. Az iskola fontos feladata a tehetséggondozás is. Nagyon fontos, hogy a tanulók sikerélményhez jussanak, speciális tehetségüket kibontakoztathassák. Ennek nevelési hatása, a személyiség fejlődésre gyakorolt pozitív befolyása, nem elhanyagolható. Iskolánkban szakkörök szervezésével kell biztosítani a képességelőnyök maximális kiaknázása és az életesélyek növelése érdekében. Ilyenek: ✍ manuális képességeket fejlesztő szakkörök ✍ sportkör ✍ tantárgyi teljesítmény fokozása / tanulmányi versenyek / ✍ drámapedagógia ✍ zene

45

4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Tanulóink, családjának nagy százaléka igen rossz szociális körülmények között él. Ez a munkanélküliségből illetve abból adódik, hogy a szülők többsége rokkantnyugdíjas. Jellemző még a nagyfokú alul iskolázottság, ami ugyancsak nehezíti az elhelyezkedést. A családok erősen támaszigényes életmódja eleve érzékenyebb reagálásokat vált ki a szülőkből. Nehezen tudják jogos vagy vélt sérelmeiket indulatok nélkül előadni, így a megoldások nagy empátiás készséget, nyugalmat igényelnek. Reméljük, hogy megnyerjük a szülők támogatását a feladatok együttes elvégzéséhez. Gyermekeink többsége intézményünkön belül kapja meg az alapvető ellátást, úgymint napi háromszori étkezés, tisztálkodási lehetőség. Tervezzük az egészségügyi hálózattal való szorosabb együttműködést / fogászat, védőnők /. Iskolánk jó kapcsolatot tart fenn a Családsegítő- Gyermekjóléti Szolgálattal és a Gyámhatósággal. Velük együtt próbáljuk enyhíteni a családok anyagi gondjait. Az iskola nevelői igyekeznek megfelelő tájékoztatást adni az igényelhető segélyekről, segítenek ezek elintézésében. Pl. tanszersegély, eseti segély . Tagozatunkon a napközis és tanulószobai ellátás jó színvonalon működik, megtanítjuk a gyerekeket a szabadidő hasznos eltöltésére. A délutáni foglalkozásokon olyan programokat nyújtunk, amelyek kialakítják a művelődésre, az egészséges életmódra való igényüket. Ezen képességek elsajátítása szerepet játszik a drog- és bűnmegelőzésben, melyhez a helyi rendőrséggel tartott kapcsolatunk is segítséget nyújt. 5. Az értékelés módszerei a tanulási zavarral küzdő gyermekek esetén A tanulási zavar ténye kedvezőtlenül befolyásolja a gyermekek magatartását és szorgalmát. A fentieket feltétlenül szükséges figyelembe venni, ha tanulási zavarral küzdő gyermeket akarunk minősíteni. A tanítási órákon (minden tantárgyra vonatkozóan) differenciáltan történik a gyermek foglalkoztatása. Ezeknél a tanulóknál nem a tantervi követelmény a viszonyítás alapja! Mindig az önmagukhoz képest elért eredményeket kell értékelni. A figyelemzavarral, magatartási zavarral küzdő gyermekek (hiperaktivitás, hiperkinetikus magatartás)

46

A pszichés fejlődési zavar elsősorban viselkedésükben nyilvánul meg látványosan, ezzel mintegy magukra vonva a negatív megítélést. Amikor figyelemzavaros, hiperaktív gyermeket értékelünk, nem a pszichés fejlődési zavarát kell jellemeznünk! A figyelem- és magatartászavaros gyermekek számára úgynevezett „normaminimumot” veszünk figyelembe, amely az iskolai szokások, elvárások redukált változata. (Lényege: csak azt tiltani, ami veszélyes a gyermekre, önmagára és környezetére, csak annyit követelni, aminek valóban meg tud felelni,) Ennek alapján ajánlott a tanulókkal kölcsönös „szerződést” kötni, ami tartalmazza azt is, milyen következménnyel jár annak megszegése. Amennyiben ez mégis megtörténik, úgy következetesen (tehát nem esetlegesen) kell a szankciókat alkalmazni. A figyelem és magatartászavarral küzdő gyermekek értékelése esetén is az önmagukhoz képest tapasztalt változást érdemes (és helyénvaló) mérlegre tenni. 5.1. A készségek, képességek és mérése Általános képességek: ✍ megfigyelőképesség ✍ emlékezési ✍ absztraháló✍ analizáló✍ szintetizáló✍ gondolkodási képességeket Képességvizsgálat: Mérhetjük a képességek (készségek, jártasságok) működésének sebességét és hibátlanságát. ✍ alapműveleti számolási készség ✍ szöveges feladatok megoldásának jártasságait mérő ✍ feladatmegoldó jártasság (fizika, kémia) ✍ anyanyelvi kommunikáció képességének ✍ íráskészség ✍ írásmozgás-koordináció ✍ helyesírás ✍ mondatalkotás készsége ✍ fogalmazástechnika ✍ rajzkészség ✍ térszemlélet elemei: ✍ transzformációs művelet ✍ szem-kéz koordinációja

47

✍ ✍ ✍ ✍ ✍ ✍ ✍ ✍ ✍ ✍ ✍ ✍ ✍ ✍ ✍ ✍ ✍

kézügyesség gondolkodási műveleti képesség: nyelvi-logikai műveletek kialakulása kombinatív képesség készség-, képességrendszer belső szerkezete: iskolakészültség részletes szerkezete kritikus kognitív készségek iskolai tudás a megismerés készségei és képességei induktív gondolkodás deduktív gondolkodás korrelelatív gondolkodás kritikai gondolkodás a tudás alkalmazása a tévképzetek a megértett tudás statikus és folyamatjelleg vizsgálata és leírása

5.2. Egyes képességeket vizsgáló tesztek: ✍ figyelemvizsgálati próbák:

✍

mechanikus figyelemkoncentráció (egyéni különbségek feltárása differenciáláshoz) ✍ figyelem tartóssága ✍ figyelem ingadozása

✍ ✍ ✍ ✍ ✍

mozgásvizsgálat: (motoros magatartás típusainak munkaalkalmassághoz szükséges motoros képesség) statikus koordináció dinamikus koordináció gyorsaság együttmozgások

✍ ✍ ✍ ✍

emlékezetvizsgálati próbák: közvetlen emlékezet megtartó emlékezet idegen szavak betanítása és kikérdezése

✍ értelmi képességek: (kultúrfüggetlen intelligenciateszt):

feltárása,

48

✍ észlelés (tanulók differenciált beiskolázása) ✍ általános feladatmegoldó intelligencia: feladathoz való alkalmazkodást, tanulási képességet, mentális önszabályozás ✍ ✍ ✍ ✍ ✍ ✍ ✍ ✍ ✍ ✍ ✍ ✍ ✍ ✍ ✍

kognitív képességet vizsgáló teszt: verbális alteszt szókincs mondat-kiegészítés osztályozás analógiák kvantitatív alteszt: kvantitatív kapcsolatok számsorok egyenlőtlenségek képzése nem verbális képzése figurák osztályozása figurák analógiája figurák színezése kritikus kognitív készségek (számlálás, beszédértés, mértékváltás).

✍

kreativitástesztek (nyelvi, irodalmi kommunikációs kísérletek hatáselemzésénél): ✍ gondolkodási képességek vizsgálata (konvergens, divergens, kritikai), szokatlan használat, tárgyjavítás, képszerkesztés

6. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek: A sajátos nevelési igényű gyermekek számára nem megfelelőek a különböző általános fizikai állapotmérő tesztek. A speciális sajátosságokat figyelembe véve a következő állapot és mozgásvizsgáló tesztek alapján mérjük fel tanulóink állapotát. Lakatos Katalin: Állapot és mozgásvizsgáló teszt alapján:

✍

szenzomotoros, pszichomotoros és motoros képességek felmérése, ami támpontot nyújt a tervezéshez, illetve az elért eredmények regisztrálására ✍ a biomechanikailag helyes testtartás kialakításához szükséges izomerő és izomnyújthatóság ellenőrzése: - gyakorlatsor megfigyelés alapján. ✍ hanyagtartás torna ✍ lúdtalptorna ✍

49

6.1. Megfigyelés területei: Mozgás szervrendszerének állapota Alapmozgások: ✍ megléte ✍ épsége ✍ statikus és dinamikus egyensúly ✍ mozgásutánzás ✍ mozgások jellemzői: erő, ügyesség Osereczky: Mozgásvizsgálat ✍ ✍ ✍ ✍

izomerő alapmozgások koordináció célzott nagymozgások megfigyelése

7. Helyi tanterv A tanulóink sajátos nevelési igényeit figyelembe véve a következő tanterveket használtuk fel helyi tantervünk kidolgozásához:

✍

A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának tanterve / Budapest / tanulásban akadályozottak számára ✍ OKI Program és Tantervek az autista / autisztikus / gyermekeket és tanulókat oktató-nevelő intézmények számára / Budapest / ( lásd IV. számú melléklet) ✍ OKI Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók általános iskolai tanterve / Győr /( lásd IV. számú melléklet) A feltételek megléte esetén a súlyos és halmozottan sérült gyermekek fejlesztéséhez felhasználandó tanterv: Irányelvek és pedagógiai program a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek iskolai neveléséhez, oktatásához, fejlesztéséhez Márkus Eszter és Franziska Schaffer munkáinak felhasználásával / Budapest / Az elkészült helyi tantervek a pedagógiai program mellékletét képezik. 8. Az alkalmazható tankönyvek

50

A sérülés típusának megfelelő tananyag kiválasztása a tantárgyi követelményekhez igazodva, a tankönyvajánlat folyamatos figyelemmel kísérésével történik. XI. AZ ISKOLA HAGYOMÁNYRENDSZERE Egy iskola jelenkori, jövőbeni arculatának kialakításában támaszkodni kell a pozitív hagyományokra és újabb vonzó dolgokat kell hagyománnyá tenni. ❖ Vannak olyan rendezvények, amelyek minden hasonló iskolában minden évben megrendezésre kerülnek: ❧ tanévnyitó, tanévzáró ünnepély, ❧ szalagavató, alapítványi bál, ❧ ballagás, ❧ állami (nemzeti) ünnepek Törekedni kell arra (különösen azért is, mert a fenti rendezvények többségén szülők, vendégek is nagy számban részt vesznek), hogy tartalmukban, külsőségeikben minél színvonalasabbak legyenek, ezzel is öregbítsék az iskola hírnevét. ❖ Iskolánkban a tanulók és nevelők részvételével – már hagyományosan – megrendezésre kerülő események: ❧ Diáknap ❧ Megemlékezés a névadóról ❧ A német testvériskolák fogadása, viszontlátogatás ❧ Tanulmányi kirándulások ❧ Csoportos hangverseny és színházlátogatások A tanulók rendezésben való aktív részvétele a sikerélmények adása mellett elősegíti sokoldalú fejlődésüket. ❖ A tantestület, az intézet dolgozói részvételével zajló események: ❧ Pedagógusnapi ünnepség ❧ Tantestületi kirándulások ❧ Karácsonyi ünnepség megrendezése ❧ Nyugdíjas kollégákkal való találkozások szervezése. Mindezek elősegítik a tantestületi egység kialakulását és egymásnak a munkán kívüli jobb megismerését.

51

❖ Keresni kell további olyan lehetőségeket, amelyek szintén a fenti célokat szolgálják, pl.: ❧ Folytatni az iskola múltjából származó relikviák gyűjtését. ❧ A különböző versenyek eredményesen szereplő tanulóinak „dicsőségtáblájának” készítését. ❧ Iskolatörténeti kiállítás szervezését.

XII. AZ ISKOLA KAPCSOLATAINAK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA (SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS STB. EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI) 1.) Iskolán kívüli kapcsolatok 1.1. Fenntartó A külső kapcsolatrendszer legfontosabb eleme a fenntartóval, Jászberény Város Önkormányzatával és a Polgármesteri Hivatallal való kapcsolat, mely rendszeres. 1.2. Gazdálkodó szervezetek, kereskedelmi és vendéglátó egységek, vállalkozók Szakképző intézmény lévén hasonlóképp igen fontos kapcsolatrendszer, melyeket a gazdálkodó szervezetekkel, kereskedelmi és vendéglátó egységekkel, vállalkozókkal kötött együttműködési megállapodások tartalmaznak. 1.3. Oktatási intézmények ❧ Általános iskolák – pályaválasztási tevékenység ❧ Középfokú iskolák – feladatok összehangolása ❧ Felsőfokú iskolák – továbbtanulás 1.4. Közművelődési intézmények (DMK, Jász-Múzeum, Városi Könyvtár) A tanulóink iskolán kívüli művelődési, kulturális lehetőségeinek biztosítása. 1.5. Egészségügyi, szociális intézmények, szervezetek

52

❧ Iskolaorvosi szolgálat – iskolaorvosi feladatok ellátása ❧ Polgármesteri Hivatal Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat – szociálisan hátrányos helyzetű tanulók támogatása ❧ Nevelési és Pályaválasztási Tanácsadó – lelkileg sérült, beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók egyéni (csoportos) segítése, foglalkozása 1.6. Sportegyesületek – tanulók részvétele Egyházak – hitoktatás 1.7. Jó a kapcsolat a Jászsági Médiával, mely fontos szerepet játszik az iskola életének, működésének, eredményeinek bemutatásában. 1.8. Folyamatos és rendszeres a kapcsolat a Liska József Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégiummal a kollégiumi elhelyezést igénylő tanulóink számára a – lehetőségek függvényeként – férőhely biztosítása, valamint a kollégiumi elhelyezést nyert tanulók figyelemmel kísérése, az együttműködés érdekében. A kollégiumi elhelyezésre jelentkező és elhelyezést nyert tanulókra a kollégium különböző dokumentumai érvényesek. (Felvételi szabályzat, házirend stb.) 2.) Iskolán belüli kapcsolatok ❖ Az iskola közalkalmazotti, nevelőtestülete, különböző közösségei, közalkalmazotti, nevelőtestületi, munkaközösségi értekezletek, személyes beszélgetések. ❖ Iskolaszék – iskolaszéki ülések ❖ Szülők – szülőértekezletek, fogadóórák, iskolaszék, személyes beszélgetések, családlátogatás, írásbeli tájékoztatás, nyílt napok, iskolai rendezvények, véleménykérés kérdőív alapján. ❖ Tanulók – diákönkormányzat, iskolaszék, diáknap, diákközgyűlés, személyes beszélgetések, osztályfőnöki órák, véleménykérés kérdőív alapján. ❖ Közalkalmazotti Tanács – közalkalmazotti értekezletek, vezetőségi megbeszélések. 3.) Külföldi kapcsolatok ❖ A nyelvoktatás segítése a kölcsönös szakmai programok kialakítása, a

más népek kultúrájának, szokásainak megismerése érdekében 1994-től testvériskolai kapcsolatot alakítottunk ki a németországi Vechta-i közigazgatású Lohne helyiségbeli Adolf Kolping iskolával, 1999-ben

53

csatlakozott testvériskolának a Vechtai Justus von Liebig Schule középiskola is, melyek hasonló jellegű szakképző intézmények. A kapcsolat jelenleg is fennáll és mindhárom iskola elképzelése szerint a jövőben is folytatódni fog.

XIII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ SZEMÉLYI FELTÉTELEK, ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 1.) Személyi feltételek A 2003/2004. tanévben teljessé vált a kerettantervek bevezetése, mely következményeként megnőtt a szakiskolai és a szakközépiskolai évfolyamok száma. Ez jelentős óraszám növekedéssel járt. Ugyanakkor a tantestület létszáma ebben az időszakban a létszámleépítések miatt lecsökkent. Ennek következtében magas az egy főre jutó túlórák száma, és sok óraadót kell alkalmazni. A törvényes túlóraszám betartása, az óraadók számának csökkentése érdekében több státuszra lenne szükségünk. Természetesen iskolánk szakmai profilja a későbbiekben is szükségessé teszi óraadók alkalmazását. Az órák szakos ellátottsága csaknem 100 %-os. A tantestületnek kor, nem és végzettség szerinti összetétele jó. 2.) Tárgyi feltételek 2.1. Az iskola épületeire, helyiségeire, berendezéseire vonatkozóan Az iskolai oktató-nevelő munka megszervezésében fontos szerepet játszanak az iskola épületei, helyiségei, berendezései. ❖ Központi épület: Jászberény, Hatvani u. 2.

Központi fekvésű, összkomfortos, udvara kicsi (sportudvar), terjeszkedési lehetőség nincs. A jelenlegi melléképület több mint száz éve épült (ez volt a szakképzés első iskolaépülete). Az iskolaépület régi szárnyát 1967-ben, az új szárnyát 1982-ben adták át. Az épületek állaga a rendszeres karbantartásnak, felújításnak köszönhetően jó. Régi szárny: három szint Földszint ❧ gazdasági iroda

54 ❧ 1.sz. számítástechnika szaktanterem

❧ igazgatóhelyettesi iroda ❧ tanulmányi előadói iroda ❧ iskolatitkári iroda ❧ igazgatói iroda ❧ tanári szoba ❧ női, férfi WC ❧ nyomtatvány raktár ❧ portásfülke ❧ kazánház I.emelet ❧ 101.sz.tanterem ❧ magyar-történelem szertár ❧ 102.sz.tanterem ❧ 103.sz.tanterem ❧ 104.sz.tanterem ❧ fodrász szertár ❧ női, férfi WC II.emelet ❧ 201.sz.tanterem ❧ kőműves szertár ❧ 202.sz.tanterem ❧ stúdió, iskolarádió ❧ 203.sz.tanterem ❧ 204.sz.tanterem ❧ 2 szertár ❧ női, férfi WC Új épület: négy szint Földszint: ❧ büfé ❧ tanári öltöző ❧ orvosi szoba ❧ gyakorlati oktatásvezető iroda ❧ 13.sz. számítástechnikai szaktanterem ❧ tornaterem, öltözők, szertár ❧ takarítói szoba ❧ konditerem I.emelet: ❧ kommunikációs terem ❧ könyvtár ❧ 115.sz.tanterem ❧ 116.sz tanterem

55

❧ szertár ❧ női, férfi WC II.emelet: ❧ oktatástechnológiai, videó szertár ❧ mérőterem ❧ 212.sz tanterem ❧ 216.sz. tanterem ❧ 217.sz. matematika-fizika szaktanterem ❧ szertár ❧ női, férfi WC III.emelet: ❧ 304. sz. szakrajz szaktanterem ❧ 303. sz. ruhaipari szaktanterem ❧ szertár ❧ női, férfi WC Melléképület: ❧ garázs ❧ asztalos tanműhely ❧ 2/b szaktanterem Kossuth úti épület: Jászberény, Kossuth Lajos út 59. Földszint: ❧ tankonyha ❧ tanétterem ❧ raktárhelyiségek (göngyöleg, hulladék) ❧ közlekedő ❧ vizes helyiségek, öltözők, WC-k ❧ iroda I. emelet: ❧ tanári szoba ❧ 1. sz. tanterem ❧ 2. sz. tanterem ❧ 3. sz. tanterem ❧ 4. sz. tanterem ❧ 5. sz. szaktanterem (taniroda) Melléképület: ❧ garázs ❧ autószerelő szaktanterem ❧ építőipari szaktanterem Ezen felül 100 ha termőföld (mezőgazdasági képzéshez használva) Az iskola a tankonyhán, a tanéttermen valamint a fentiekben felsorolt az iskolaépületeiben található műhelyeken illetve mérőtermeken kívül saját

56

tulajdonú tanműhellyel, földterülettel (tankerttel) nem rendelkezik, az Electrolux Lehel Kft. tanműhelye és a földterület (tankert) használati jogú, így a gyakorlati oktatás döntő többsége a különböző gazdálkodó szervezeti tanműhelyekben és egyedi munkahelyeken folyik. 2.2. Oktatástechnikai eszközökre vonatkozóan A nevelő-oktató munka szempontjából oktatástechnikai eszközökkel való ellátottság. ❖ Audió eszközök: ❧ Philips CD lejátszó ❧ Erősítő egység ❧ Hagoszlop ❧ Mikrofon ❧ Lemezjátszó ❧ Sztereó rádiósmagnó ❧ Sharp CD+kazettás magnó ❧ Panasonic CD+kazettás magnó ❧ Grundig CD+kazettás magnó ❧ AEG CD/MP3 lejátszó ❧ Technics 2 kazettás deck ❧ Keverőpult ❧ Hangfal ❧ Mikrofon állvány ❧ Hagfal állvány ❧ Video állvány

hasonlóan

fontos

1 db 4 garn. 10 db 5 db 1 db 4 db 1 db 1 db 1 db 6 db 1 db 2 db 4 db 2 db 2 db 2 db

Az audió eszközök mennyisége és minősége kielégíti a szükségleteket. ❖ Videó eszközök: ❧ Színes TV: Samsung Videoton Philips Funai JVC Thomson Alfa Centauri Panasonic TV ❧ Videó rekorder Funai JVC

4 db 3 db 2 db 1 db 3 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

az

57

❧ ❧

❧ ❧ ❧

Samsung Toshiba LG Videó lejátszó Sony Aiwa DVD lejátszó Yamaha Thomson LG VHS-DVD lejátszó-DVD író Panasonic Videó kamera Panasonic VHS Panasonoc HDD 40GB Projektor Hitachi CP-x345 Panasonic PT-LB10E Acer XD1250P Acer x1160 Acer x1260

3 db 1 db 1 db 1 db 3 db 1 db 1 db 3 db 1 db 1 db 1 db

A felsorolt videó eszközök lehetővé teszik az iskolai tantermek egy részének a kor szintjének megfelelő videó berendezésekkel történő felszerelését. ❖ Fényképezőgép: Pentax (hagyományos) Fuji (digitális)

1 db 1 db

❖ Hagyományos oktatástechnológiai eszközök: Diavetítő 2 db Írásvetítő 9 db Vetítő vászon Falra szerelt 9 db Állványos 6 db ❖ Oktató videó anyagok Műsoros videokazetta 100 db Az igényeknek megfelelő folyamatos fejlesztés szükséges. ❖ Az iskolarádió hálózata A hálózat kiépítettsége megfelelő, minden állandó tanteremben van kiépített csatlakozás.

58

2.3. Szaktárgyi szemléltető eszközökre vonatkozóan A szaktárgyi szemléltető eszközök helyzetét összességében tekintve az eddigi folyamatos fejlesztések eredményeként a feltételek jók, de a színvonal tartásához illetve javításához (technikai, technológiai fejlődéssel összhangban) folyamatos fejlesztésre van szükség. A tantárgyankénti eszközöket és eszközigényt a helyi tantervek, szakmai és vizsgakövetelmények tartalmazzák. 2.4. A gyakorlati oktatás munkahelyeinek feltételeire vonatkozóan A gyakorlati oktatás jól felszerelt tanműhelyekben, egyedi munkahelyeken és termelő üzemekben folyik. A különböző gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozókkal együttműködve a technikai és technológiai fejlődést követve a fejlesztésük folyamatosan szükséges. Az iskola működtetésében lévő Electrolux Lehel Kft. tanműhely folyamatos felújítása eredményeként az ott oktatott valamennyi szakma oktatásának technikai színvonala kiemelkedő. 2.5. A számítástechnikai eszközök helyzete Az iskola 2 jól felszerelt számítástechnikai laborral rendelkezik, melyekben 30 illetve 20 tanuló számára van munkahely. A könyvtárban 7 számítógép áll a tanulók rendelkezésére a nyitvatartási idő alatt. Emellett 5 szaktanterem van tanári munkaállomással ellátva. A berendezések folyamatos cseréje, felújítása következtében felszereltségük igen színvonalasnak ítélhető. Iskolánk minden számítógépen, illetve munkaállomáson rendelkezik Sulinetes Internet hozzáféréssel. A nevelő-oktató munkát segítő, kiszolgáló területeken (irodák, tanári) 13 számítógépes munkahely biztosított. A berendezések szoftverekkel való ellátottsága kielégítő. 2.6. Egyéb tárgyi, dologi eszközök vonatkozásában Iskolánk rendelkezik önálló telefonközponttal, fax-szal és fénymásolókkal. Az iskola jelenlegi eszközállományának felújítását, fejlesztését, a fenntartó a saját bevételek, pályázatok, fejlesztési támogatások, „Klapka” Alapítvány segítségével az eddigiekhez hasonlóan végezzük.

59

XIV. HELYI TANTERV 1.) Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanulói foglalkozások és azok óraszámai az előírt tananyag és követelményei 1.1. Az iskola szakmai programja Iskolánk a szakmai „Központi Program”-ok ajánlásainak figyelembe vételével, a „Szakmai és Vizsgakövetelmények”-ben foglaltak betartásával elkészítette helyi szakmai programját. A szakmai képzés megszervezését, lebonyolítását a Központi Programok általános irányelveiben és a tananyagegységeiben leírtak alapján végezzük. A Központi Programoktól az óraszámok, valamint az intézményi sajátosságok és egyéb törvényi előírások figyelembe vételével bevezetett tantárgyak tekintetében térünk el. Ezek tervezése a programokban rendelkezésre álló szabadsáv terhére történt. 1.2. A helyi tantervek felülvizsgálata a jogszabályban meghatározottak szerint 2004. március 01-ig megtörtént, a következő felülvizsgálatot 2010-ig kell elvégezni. Az óraterveket a 2. és 3.; a helyi tanterveket a 9. számú mellékletek tartalmazzák. 2.) Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ❖ Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan

nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított, és a tankönyvjegyzékre felkerült. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl.: tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.) ❖ Jelenleg a kiadók száma és a tankönyvek sokfélesége nagymértékben megnövekedett, így ahhoz hogy a kiválasztás sikeres legyen feltétlenül szükséges: ❧ A tantervek (helyi tantervek, központi szakmai programok) pontos ismerete. ❧ A követelményeknek a tankönyv tartalmával való összevetése.

60 ❧ A tankönyv „tanulhatóságának” vizsgálata, jól érthetőség,

világos és egyértelmű fogalmazás, az önálló tanulói feldolgozás lehetősége, jó ábra- és táblázatgyűjtemény. ❧ A tankönyvi anyag felépítéséhez illeszkedő feladatlapok, feladatgyűjtemények is álljanak rendelkezésre. ❧ A kiadvány ára arányban álljon az információs tartalommal. Az azonos minőségű tankönyveknél az olcsóbbat kell választani. ❧ Törekedni kell arra, hogy a bevált tankönyvcsaládokat a felmenő évfolyamokon is alkalmazzuk. ❖ Annak érdekében, hogy a fentieknek eleget tudjunk tenni: ❧ Időben el kell látni a munkaközösségeket, a szaktanárokat az iskolához érkező tankönyvkínálattal (mintapéldányok, CD, internet). ❧ Lehetőség szerint a kollégák vegyenek részt tankönyvbemutatókon, illetve megfelelő egyeztetés után lehet tankönyvbemutatót szervezni. ❧ Jó alkalmak a más iskolákkal való tapasztalatcserékre a megyei továbbképzési napok, amelyek általában tankönyvbemutatókkal egybekötöttek. ❧ Alapvető szakmai követelmény, hogy a tanulók számára csak akkor rendelhető egy tankönyv, munkafüzet stb., ha azt már a pedagógusok megismerték. A tankönyvek ára általában igen magas, különösen néhány szakelméleti könyvé. Az esetek egy részében célszerű az iskolai könyvtár számára tankönyveket vásárolni (kirívóan magas ár esetén, illetve ha az adott könyv kézikönyvként is használható), majd ezek helyben olvasásra, illetve kölcsönzésre felhasználni. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a különböző oktatási segédletek állapotát, a tönkrementeket, elavultakat ki kell selejtezni, pótlásukról, az új eszközbeszerzésről – az anyagi lehetőségek függvényében – rendszeresen gondoskodni kell. Ennek érdekében a különböző területek felelősei: ❧ oktatástechnológus ❧ számítástechnikai előadók használói ❧ mérőterem használói ❧ iskolai tanműhelyekben, tanétteremben és tankonyhán dolgozók ❧ iskolai könyvtáros ❧ munkaközösség-vezetők.

61

A lehetőségeket, igényeket felelősen egyeztetve évente eszközfejlesztési tervet állítanak össze, fontossági sorrendben rendezve a beszerzendő eszközöket. Feltétlenül szükséges a kiszemelt tárgyak előzetes megismerése, hogy azok az oktatási folyamatban ténylegesen beiktathatók legyenek. Ezért figyelemmel kell kísérni (kinek-kinek a maga területére vonatkozóan) a különböző tanszerismertetőket, katalógusokat. A kiválasztott (és a tantervi anyaggal összhangban lévő) eszközöket meg kell tekinteni és csak ezután kerülhet sor a megvásárlására. Nagyobb értékű vásárlás esetén célszerű referenciahelyet felkeresni és működés közben megismerni a berendezéseket. Célszerű résztvenni taneszköz bemutatókon. Az anyagi eszközök előteremtése egyre nagyobb részt pályázatok útján történik. Ezért folyamatosan figyelemmel kell kísérni a különböző pályázati kiírásokat, és minden indokolt esetben pályázni kell. 3.) Az iskolába való felvétel, az iskola magasabb évfolyamára való lépés és a különböző vizsgákra való bocsájtás feltételei Az iskolába való felvétel (Kt. 42., 46., 66-67. §-ai valamint a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 16-19 §-ai irányadóak a felvételre.) Iskolánk szakiskolai, szakközépiskolai és gimnázium levelező tagozatú tanulmányokra iskoláz be tanulókat. Tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. ❖ Iskolánkban a szakiskolai képzésben a 9.évfolyamra történő felvételnél, a felvételre jelentkező tanulók rangsorolása az előző tanulmányi eredményeik alapján történik. A szakképzési évfolyamokra való felvételnél a szakképzési törvényben és az OKJ-ben foglaltak szerint kell eljárni. Amennyiben az adott szakképesítés megszerzéséhez pl.: orvosi alkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni, a felvétellel kapcsolatos döntéseket csak a megfelelő vizsgálatok után lehet hozni. Ugyancsak (az eddigi hagyományoknak megfelelően) a különböző szakmák indítását a különböző gazdálkodó egységek igényeivel összhangban kell tervezni. Abban az esetben, ha egyes szakmákra a jelentkezők száma magasabb a felvehetők számánál, vagy a gazdálkodó szervezet ezt külön igényli felvételi vizsgát lehet tartani, amelyet az igazgató által megbízott bizottság előtt kell letenni. (A felvételi vizsga anyagát – az előző évfolyamok tantervi anyagával összhangban a bizottság állítja össze). A felvételről – a bizottság ajánlását szem előtt tartva – az igazgató dönt. A

62

❖

❖

❖

❖

város oktatáspolitikai elgondolásában foglaltak értelmében felvételi vizsga nélküli felvételkor a jászberényi tanulókat előnyben kell részesíteni, valamint figyelembe szükséges venni a tanulók tanulmányi, kulturális, sport eredményeit. A szakközépiskolai beiskolázásnál már a 9. évfolyamra történő jelentkezés esetén is előírható felvételi vizsga, és ott is el kell végezni a jogszabályban előírt orvosi alkalmassági, illetve szakmai alkalmassági vizsgálatokat. Amennyiben az iskola a felvételi vizsga eredménye alapján veszi fel a tanulókat, úgy annak tényét a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni. A 9-10.évfolyamban az átjárás (bárhonnan érkező tanuló átvétele) biztosított, egyéb esetekben az átvétel feltételeiről (a konkrét eseteket egyedileg vizsgálva) az igazgató dönt. (Pl.: szabadon átléphet, különbözeti vizsgát kell tenni, alsóbb évfolyamba léphet át, stb.) A 4 évfolyamos gimnázium levelező tagozatú képzésre 9. osztály, vagy szakmai végzettséggel rendelkező, tanköteles koron túli személy jelentkezhet. Ezen túl lehetőség van előző tanulmányok beszámítására, melynek eredményeként a tanulmányokat magasabb évfolyamokon is lehet kezdeni. Ennek engedélyezéséről az igazgató dönt.

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei: (a magasabb évfolyamra történő lépés feltételeit a Kt. 69-71. §-a valamint a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 20-27 §-ai tartalmazzák.) ❖ A szaktanár a tanuló teljesítményét év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti (az évközi érdemjegyekkel összhangban). ❖ A magatartás és szorgalom érdemjegyeit – az osztályban tanítók véleményének figyelembevételével – az osztályfőnök állapítja meg. ❖ Ha gyakorlati képzést nem az iskola tartja a tanulónak, akkor teljesítményét a gyakorlati képzés szervezője értékeli. ❖ A félévi és év végi osztályzatokat a nevelőtestület hagyja jóvá. Abban az esetben, ha az év végi osztályzatot a tanuló hátrányára lényegesen eltér az évközi minősítéstől, felhívja az érdekelt pedagógus figyelmét, hogy indokolja döntését, és indokolt esetben változtassa meg az adott érdemjegyet. Ha ezek után sincs egyetértés, a nevelőtestület az érdemjegyet a tanuló javára módosíthatja. ❖ Az osztályozó értekezlet dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésről, vizsgára bocsátásáról.

63

❖ Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanulók szüleit rendszeresen értesíteni kell. Az év vége előtt a bukásra álló tanulók szüleit levélben kell értesíteni a bukás lehetőségéről. ❖ A 41/2007. (XII. 22.) OKM rendelet értelmében 2008. szeptember 1-től ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, függetlenül a tantárgyak számától, javítóvizsgát tehet. Tehát a szülő és a tanuló jogosult eldönteni, hogy megkísérli-e a tanuló a javítóvizsgára való felkészülést és a javítóvizsga letételét. ❖ Az egységes értékelés érdekében ki kell dolgozni a tantervi anyagnak (helyi tantervnek) megfelelő követelményrendszert, aminek tartalmaznia kell a továbbhaladáshoz szükséges minimumkövetelményeket, továbbá a tehetséggondozást (továbbtanulásra való felkészítést) szolgáló, - még az oktatásba bevonható – maximumot. Az értékelési szempontokat, a minimum és maximum követelményeket (nekik érthető módon) meg kell ismertetni a tanulókkal és a szülőkkel. ❖ A magasabb évfolyamra való lépés akadálya lehet a mulasztott órák magas száma. A pontos szabályozást a 4.sz.melléklet tartalmazza. Amennyiben a tanuló teljesítette legalább a minimumkövetelményeket, mulasztása nem haladja meg a megengedett mértéket, engedélyezett osztályozóvizsgáját, javítóvizsgáját sikeresen letette, az iskola magasabb évfolyamára léphet. Ugyanezek megléte esetén, ha tanulmányait befejezte, megfelelő szintű vizsgát tehet. 4.) Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, az értékelésben betöltött szerepe, súlya, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá jogszabályi keretek között a tanuló teljesítménye, magatartása, szorgalma értékelésének, minősítésének formája ❖ A

folyamatos és rendszeres értékelés megkívánja az ellenőrzés rendszerességét is, melynek gyakoriságát a Pedagógiai Program részét képező (helyi) tantervekben kell rögzíteni, megfelelő iránymutatást adva a tartalmi részre vonatkozóan is. Az ellenőrzés során szerezzük a tanuló teljesítményéről azokat az adatokat, melyeket az értékelés során valamihez viszonyítunk. ❖ A tanuló tudását viszonyíthatjuk a tantervi követelményekhez, illetve előzetesen megállapított standardhoz. 4.1. Az értékelés célját tekintve lehet:

64 ❖ Diagnosztizáló értékelés (előzetes értékelés), annak célja, hogy egy-egy

❖

❖ ❖

❖

témakör tanítása előtt meg tudjuk állapítani a tanuló előzetes tudását amire a téma tanítása során építhetünk vagy éppen hiányt kell pótolnunk. Formatív (közbülső) értékelés, amely az oktatási folyamat közben zajlik, hogy a nevelő visszajelzést kapjon a tanulók teljesítményéről, és az alapján tudja tervezni, alakítani tovább munkáját. Szummatív (összegző értékelés), amelyre egy-egy nagyobb tanítási egység, témakör befejezése után kerülhet sor. Az iskolában folyó ellenőrző, értékelő tevékenységet célszerű tantárgyanként megtervezni, hiszen a követelmények is tantárgyanként kerülnek meghatározásra a helyi tantervben. A számonkérés formái lehetnek többek között: ❧ szóbeli felelet, ❧ teszt, ❧ felmérő dolgozat, ❧ esszé jellegű dolgozat, ❧ témazáró dolgozat, ❧ tanórai tevékenység, ❧ tanórán kívüli (pl.: otthoni) tevékenység, ❧ tanév végi írásbeli, szóbeli felelet, stb. ❧ gyakorlati munka értékelése, ❧ szintvizsga ❧ belső vizsga (A tantárgyak helyi tantervében kell meghatározni a számonkérési formák arányait, figyelembe véve a tantárgy sajátosságait, a tanulók leterheltségét, fogyatékosságait (pl.: dysgraphia, dyslexia). Az értékelésnél el lehet térni a hagyományos osztályozástól, pl.: pontozással, százalékolással, de a félévi, év végi eredmények megállapításának ezt „dekódolni” kell.) A követelménytámasztás egy tantárgyban – lehetőleg legyen minél egységesebb, ennek érdekében, - ha van munkaközösség – közös munkával kell kidolgozni a követelményrendszert.

4.2. A tanuló teljesítményének értékelése és minősítése: ❖ A pedagógus a tanuló teljesítményét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősíti. ❖ A félévi és az év végi osztályzatok megállapítására a Kt. 70. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. ❖ A tantárgyankénti érdemjegyek megállapításánál alapvető követelmény annak megítélése, hogy a tanuló a tantervi követelményeket milyen mértékben sajátította el, hogyan tudja ismereteit a gyakorlatban alkalmazni.

65 ❖ Az egyes félévek során arra kell törekedni, hogy a tanulók ismereteinek

ellenőrzése változatos módszerekkel történjen: írásban, szóban, a tanórai aktivitás figyelembevételével, rajzi munkák, házi feladatok értékelése útján, a meghatározott időközönként végrehajtott ellenőrző munkák és a tanulók hosszabb időszakban nyújtott teljesítménye alapján. ❖ A tantárgyankénti érdemjegyek száma az egyes félévekben függ a tantárgy jellegétől, ciklusonkénti óraszámától. A félévi és a tanév végi osztályzatok biztonságos megállapítása érdekében azonban törekedni kell arra, hogy valamennyi tanulónak havonta legalább egy (félévente minimum 3) érdemjegye legyen. Az osztályfőnök, a szülő és a tanuló folyamatos tájékoztatása érdekében az érdemjegyeket folyamatosan be kell vezetni az osztálynaplóba (szakelméleti csoportnaplóba) és a tanulók ellenőrző könyvébe (tanműhelyi munkanaplóba). ❖ A tanuló teljesítményének értékelésénél és minősítésnél az érdemjegyek és osztályzatok a következők: Jeles (5) Jó (4) Közepes (3) Elégséges (2) Elégtelen (1) A szóbeli és írásbeli számonkérések értékelése: ❖ Az ellenőrzésnél, értékelésnél célszerű felhasználni a különböző ajánlott (és kipróbált) feladatlapokat, teszteket, ugyanakkor a helyileg készített ilyen jellegű anyagoknak is jelen kell lenniük, mert az mindig szorosabb kapcsolatban van a napi munkával. ❖ Az egységes értékelés kialakítása végett érdemes megegyezni a nevelőknek abban is, hogy az egyes feladatlapos dolgozatoknál elért pontszámokat milyen %-os kulcs alapján váltják át osztályzatra. ❖ Az írásbeli számonkérés egyik formája lehet a házi feladat, amely lehet kötelező vagy szorgalmi. A kötelező házi feladat értékelése a szaktanár döntése alapján történik, a szorgalmi házi feladatra csak akkor adható érdemjegy, ha az a tanuló várható osztályzatát pozitívan befolyásolja. ❖ Az írásbeli feladatokat a szaktanárnak 2 héten belül ki kell javítania. 4.3. Belső vizsgák szervezése és értékelése: ❖ A belső vizsgák egyik célja, hogy a tanulók szóbeli kifejezőkészsége fejlődjön, megtanuljanak „szerepelni” és vizsgarutinra tegyenek szert. ❖ Belső vizsga szervezhető a szakközépiskola 11. évfolyamán a kötelező és választott érettségi tantárgyakból. ❖ A vizsga írásbeli (informatikából gyakorlati) és szóbeli részből áll.

66

- az írásbeli időtartama 2 (kapcsolt) tanítási óra, azaz 90 perc, melynek eredményét a szóbeli vizsgán kell közölni a tanulóval. ❖ A szóbeli vizsgák vizsgabizottság előtt folynak. ❖ A belső vizsga érdemjegye két érdemjegynek számít, és a naplóba piros színnel kell beírni.

4.4. A gyakorlati munka értékelése: Gyakorlati érdemjegy: ❖ A tanműhelyi csoportos képzésben, kabinet foglalkozásokon oktatott tanulókat közvetlenül iskolai állományú pedagógus értékeli. ❖ A különböző gazdálkodó szervezeteknél megvalósuló gyakorlati oktatás esetén a tanulónál lévő osztályozólapon történik a gyakorlat értékelése és az osztályfőnökön keresztül kerül az osztályozó napolóba. ❖ Mindkét oktatási formában a gyakorlati jegyek megállapítására havonta kerül sor. Ellenőrző munka: ❖ Tanműhelyi csoportos képzésben, kabinet foglalkozáson a különböző szakmacsoportba tartozó tanulóknál az első és a második félév végén történik az értékelés, mérés az ellenőrző munkákon keresztül. ❖ Az ellenőrző munkák kiválasztását és értékelési szempontjait a munkaközösségek határozzák meg. ❖ Az ellenőrző munkák az azonos szakmacsoportoknál lehetőséget adnak az összehasonlításra és az elemzésre. Szintvizsga: ❖ A szakmák központi programja és a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei határozzák meg a gyakorlati szintvizsga időpontját. ❖ A szintvizsgát a kereskedelmi és Iparkamara szervezésében kell megvalósítani. ❖ A szintvizsga vizsgabizottság előtt történik, melynek elnökét a kamara delegálja. ❖ A szintvizsgán való részvétel a tanuló számára kötelező. 4.5. A szakmai előkészítő oktatás moduljainak értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe

67 ❖ A szakmai alapozás és a szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyainak

moduljait a szaktanárok évközben külön-külön értékelik, majd a félévi és az évvégi osztályzatokat az osztályfőnök az érdemjegyek számtani átlaga alapján állapítja meg, a kerekítés szabályait figyelembe véve, a nagyobb óraszámban tanított modul felé kerekítve. ❖ Ha valamelyik részjegy elégtelen, akkor a szakmai alapozás vagy a szakmacsoportos alapozó oktatás érdemjegye is elégtelen. A tanuló abból a részből tesz javítóvizsgát, amelyből nem teljesítette a követelményeket. ❖ Elégtelen a javítóvizsga osztályzata, ha a tanuló egy résztárgyból (modulból) elégtelen osztályzatot kapott. 4.6. A tanuló magatartása, szorgalma értékelése és minősítése ❖ A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. ❖ A magatartás és szorgalom értékelése és minősítése esetén a Kt. 70 §ában foglaltak szerint kell eljárni. ❖ A magatartás és szorgalom érdemjeggyel történő értékelése havonta történik. ❖ A magatartás osztályzatok megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a tanuló a tanítási órákon, gyakorlati foglalkozásokon, tanítási órákon kívüli tevékenységek során az iskolában és azon kívül hogyan tartotta be a tanulókra vonatkozó magatartási szabályokat. A magatartás megítélésénél figyelemmel kell lenni a tanuló iskolai, iskolán kívüli közéleti aktivitására, a közösségi munkába való részvételre, a más tanulókra gyakorolt hatására. A magatartás értékelése és minősítése ❧ Példás (5) a tanuló magatartása, ha a követelményeknek

megfelel, közösségi munkája dicséretes, példamutató. Igazolatlan mulasztása nincs. ❧ Jó (4) a tanuló magatartása, ha a követelményeknek általában megfelel, a közösségi munkában részt vesz, legfeljebb figyelmeztetésben részesült. Igazolatlan mulasztása 1-2 óra. ❧ Változó (3) a tanuló magatartása, ha a követelmények teljesítésében ingadozó, a közösségi munkában vonakodva vesz részt, legfeljebb intésben részesült. Igazolatlan mulasztása 3-10 óra. ❧ Rossz (2) a tanuló magatartása, ha a követelmények teljesítésében hanyag, a közösség fejlődését hátráltatja,

68

fegyelmi büntetésben részesült. Igazolatlan mulasztása 10 óra feletti. Bukott tanuló magatartása nem lehet példás (5)! Gondot kell fordítani annak vizsgálatára, hogy a tanuló magatartása egy korábbi időszakhoz viszonyítva hogyan változott. A szorgalom értékelése, minősítése ❖ A szorgalom elbírálásánál az egyéni képességeket, aktivitást, gyakorlati munkát kell figyelembe venni. ❖ A szorgalom osztályzata megállapításánál alapvető követelmény annak megítélése, hogy a tanuló képességeihez mérten milyen eredményeket ér el, illetve az eredményeinek javítása érdekében milyen erőfeszítéseket tesz. Az egymást követő félévek során megállapított szorgalom osztályzatok tükrözzék a tanuló tanulmányi munkájának tendenciáit, azok tükrözzék a ténylegesen elért tantárgyi eredményeit is. ❧ Példás (5) a tanuló szorgalma, ha kötelessége teljesítése kifogástalan, a tantervi követelményeket példásan, illetve jól teljesíti. ❧ Jó (4) a tanuló szorgalma, ha kötelességeit teljesíti. ❧ Változó (3) a tanuló szorgalma, ha a kötelesség teljesítésében ingadozik, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Legfeljebb egy elégtelen osztályzatot kapott. ❧ Hanyag (2) a tanuló szorgalma, ha keveset tesz a tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességeit gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. (Több tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot.) XV. A TANULÓK FIZIKAI SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ( 5.sz.melléklet)

ÁLLAPOTÁNAK

MÉRÉSÉHEZ

XVI. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM (6.sz.melléklet) XVII. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM (7.sz.melléklet) XVIII. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI (8.sz.melléklet)

69

XIX. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA 1.) A programot kapják: ❧ Iskolavezetés ❧ Munkaközösség vezetők ❧ Tanári szoba ❧ Iskolai könyvtár ❧ Irattár 2.) A helyi tantervek, központi szakmai programok nélküli (órafelosztást és óratervet igen) programot kapja ❧ Fenntartó XX. A MÓDOSÍTOTT PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSE 2008. szeptember 01-től XXI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1.) A pedagógiai program hatálya Kiterjed az iskola valamennyi képzési formájára, közalkalmazottjára, tanulóira és közösségeikre, az iskola működésében érdekelt érdekképviseleti és egyéb szervezetekre és szervekre. 2.) Hatálybalépés A pedagógiai program a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba. 3.) A jelen pedagógiai program érvényességi ideje: 2008. szeptember 01-től határozatlan idő. 4.) A pedagógiai program tanévenkénti értékelése, felülvizsgálata: Időpont: a tanévzáró-tanévnyitó értékelő értekezlet. 5.) A pedagógiai program módosításának megalkotásra vonatkozó előírásokkal

eljárása

megegyezik

a

70

A módosítást javasolhatják: ❧ A törvényi jogszabály változás esetén automatikusan. ❧ A helyi tantervek felmenő rendszerben történő bevezetés függvényében automatikusan (kiegészítés) ❧ Fenntartói, nevelőtestület, iskolaszék, diákönkormányzat, szülők, gyakorlati oktatást biztosító gazdálkodó szervezetek, közalkalmazotti tanács.

6.) A pedagógiai program jóváhagyásának eljárási szabályai: 6.1. A pedagógiai programot véleményezte és egyetértett: Iskolaszék Jászberény, 2008. augusztus 26.

(iskolaszéki ülés)

(Hagyó Miklós) iskolaszék elnöke Diákönkormányzat Jászberény, 2008. augusztus 27. (diákönkormányzati ülés)

(Zsigri Renátó 14.a) diákönkormányzat elnöke 6.2. A pedagógiai programot egyeztette: Közalkalmazotti tanács Jászberény, 2008. augusztus 25. (közalkalmazotti tanács ülése)

(Németh Zoltán) közalkalmazotti tanács elnöke

71

6.3. A pedagógiai programot elfogadta Nevelőtestület Jászberény, 2008. augusztus 28.

(nevelőtestületi értekezlet)

Gyenes Attila tanár

Bugyi Gabriella tanár a nevelőtestület nevében

6.4. Szakértői véleményeztetés – fenntartó 6.5. A pedagógiai programot jóváhagyta: Jászberény Város Önkormányzat Képviselőtestülete (Önkormányzati ülés) Jászberény XXII. MELLÉKLETEK ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖

1. sz. melléklet: Alapító okirat 2. sz. melléklet: Órafelosztás, óratervek 3. sz. melléklet: Szakmai óratervek 4. sz. melléklet: A tanulók mulasztásával kapcsolatos érvényben lévő rendelkezések 5. sz. melléklet: A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 6. sz. melléklet: Környezeti nevelési program 7. sz. melléklet: Egészségnevelési program 8. sz. melléklet: Középszintű érettségi vizsga témakörei tantárgyanként 9. sz. melléklet: Helyi tantervek 10.sz melléklet: Jegyzőkönyvek

Jászberény, 2008. augusztus 28. (Tamás Zoltán) igazgató