PEDAGÓGIAI PROGRAM Koncz Dezs Óvoda, Általános Iskola, Diákotthon, Különleges Gyermekotthon és Készségfejleszt Speciális Szakiskola Zalaszentgrót
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZET A pedagógiai program felülvizsgálatának jogszabályi keretei
5
NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevel -oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 1. 1. Az értelmileg akadályozott/középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló 1.1.1. Sérülések a fejl désben 1.1.2. Az értelmileg akadályozott tanuló nevelési, oktatási szempontú jellemz i 1.1.3. A nevel -oktató munka pedagógiai alapelvei 1.1.4. A nevel -oktató munka céljai 1.1.5. A nevel -oktató munka pedagógiai feladatai 1.1.6. A nevel -oktató munka eszköz-és eljárás rendszere 1.2. A tanulásban akadályozott/enyhén értelmi fogyatékos tanuló 1.2.1. Sérülések a fejl désben 1.2.2. Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló nevelési, oktatási szempontú jellemz i 1.2.3. A nevel -oktató munka alapelvei 1.2.4. A nevel -oktató munka pedagógiai céljai 1.2.5. a nevel -oktató munka pedagógiai feladatai 1.2.6. A nevel -oktató munka eszköz-és eljárásrendszere
15 15 17 17 20
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
21
3. Az egészségfejlesztéssel összefügg feladatok
22
4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szerepl inek együttm ködésével kapcsolatos feladatok
25
5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályf nöki munka tartalma, az osztályf nök feladatai
26
6. A kiemelt figyelmet igényl tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 6.1. Különleges bánásmódot igényl tanulókkal összefügg pedagógiai tevékenységek 6.1.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzd tanulók 6.1.2. Tanulási nehézségekkel küzd tanulók 6.1.3. A kiemelten tehetséges tanulók 6.2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek 7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje
6 6 6 6 7 8 9 12 14 15
29 29 29 31 31 32 32
8. A szül , tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái 33 2
9. Az iskolába való felvétel és az átvétel helyi szabályai
34
10. Az els segély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 35 A DIÁKOTTHON PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 1. A diákotthoni nevelés alapelvei, értékei, célkit zései
36
2. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei 37 3. A diákotthon egészségfejlesztéssel összefügg feladatai
39
4. A tanulók fejl dését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását önálló életkezdését el segít tevékenység elvei 4.1. Tehetséggondozás 4.2. Felzárkóztatás 4.3. Pályaválasztás
40 40 40 41
5. A hátrányos helyzet tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segít foglalkozások/tevékenységek 42 6. A közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a m vel dési és sportolási tevékenység szervezésének elvei
43
7. A gyermek-és ifjúságvédelemmel összefügg tevékenységek
44
8. A diákotthon hagyományai és továbbfejlesztésének terve
44
9. Az iskolával és a szül vel való kapcsolattartás és együttm ködés formái
45
10. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek
45
HELYI TANTERV 1. A választott kerettanterv megnevezése 1.1. Kerettanterv a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára 1.2. Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára
46 46 47
2. A választott kerettanterv feletti óraszám 2.1. Helyi tanterv a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára 2.2. Helyi tanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára
48 48 49
3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei
50
4. A Nemzeti alaptantervben illetve a Sajátos nevelési igény tanulók iskolai oktatásának irányelvében meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 4.1. Értelmileg akadályozott/középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló 4.2. Tanulásban akadályozott/enyhén értelmi fogyatékos tanuló
52 52 55
5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja
56
3
6. A tanuló munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történ értékelési módja 6.1. Értelmileg akadályozott/középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló 6.1.1. Az értékelés 6.1.1.1. Az értékelés területei 6.1.1.2. Az értékelés formái 6.1.2. Ellen rzés 6.1.2.1. Ellen rzési, mérési formák a képzés során 6.2. A tanulásban akadályozott/enyhén értelmi fogyatékos tanuló 6.2.1. Az értékelés 6.2.1.1. Az értékelés formái 6.2.2. Ellen rzés
57 57 57 57 57 58 59 59 59 59 60
7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendje 7. 1. Az írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások követelményei és formái 7.1.1. A számonkérés formái 7. 2. Az otthoni felkészüléshez el írt írásbeli szóbeli feladatok meghatározása
60 60 61 62
8. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei63 8.1. Jutalmazás 63 8.2. A magatartás értékelése 64 8.3. A szorgalom értékelése 65 9. A tanulmányok alatti vizsgák rendje 9.1. Tanulmányok alatti vizsgák típusai 9.2. A vizsgák követelménye, részei 9.3. A vizsgák el készítése, lebonyolítása
66 66 67 67
10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei
68
11. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek69 12. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei
71
13. A tanulók esélyegyenl ségét szolgáló intézkedések 13.1. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 13.2. A szociális hátrányok enyhítését segít tevékenységek 13.3. A gyermekek, tanulók felzárkóztatása 13.4. Komplex országos vagy helyi társadalmi integrációt segít programok
72 72 73 74 75
SZAKMAI PROGRAM EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM 1. Általános célok 2. Az egészségfejlesztés területei 3. Az egészségfejlesztésben résztvev k köre 4. Az egészségfejlesztés, módszerei, prevenciós eljárások
76 77 77 77
A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA 1. A Pedagógiai Program elfogadása, jóváhagyása 2. A Pedagógiai Program érvényessége, nyilvánossága
78 78
MELLÉKLET A PP megvalósításának fenntartóra háruló többletkötelezettsége
79
4
BEVEZET Az intézmény neve:
Koncz Dezs Óvoda, Általános Iskola, Diákotthon, Különleges Gyermekotthon és Készségfejleszt Speciális Szakiskola
Székhelye:
8790 Zalaszentgrót, Zala u. 1.
OM azonosítója:
038580
Fenntartója:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Szervezeti egységkódja:
185005
Az intézmény tevékenységi köre: Alapító Okirat szerint
A pedagógiai program felülvizsgálatának jogszabályi keretei A nemzeti köznevelésr l szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 97. § (14) bekezdése értelmében 2013. március 31-ig minden iskolának felül kell vizsgálnia pedagógiai programját annak érdekében, hogy a kerettantervr l szóló jogszabály, valamint a köznevelési törvény rendelkezéseinek megfeleljen. A pedagógiai program a figyelembevételével készült:
köznevelési
törvényen
túl
az
alábbi
jogszabályok
A nevelési-oktatási intézmények m ködésér l és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésér l és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII.22.) OM rendelet A tankönyvvé nyilvánításról, tankönyvtámogatásról valamint tankönyvellátás rendjér l szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet
az
iskolai
A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjér l szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet, valamint az ezt módosító 23/2013. (III.29.) EMMI rendelet A sajátos nevelési igény gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igény tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet Az egyes oktatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 73/2013. (III.8.) Kormányrendelet
5
NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevel -oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 1. 1. Az értelmileg akadályozott/középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló 1. 1. 1. Sérülések a fejl désben Minthogy minden ember önálló individuum, a másik emberrel össze nem keverhet fejl dési képet mutat, úgy ez különösen érvényes az értelmi akadályozottsággal él emberre is. Ezért a megfogalmazott általános kijelentéseket csak ennek tudatában szabad elfogadni. Az értelmileg akadályozott tanuló személyiségfejl dését jelent sen módosítja a kognitív funkciók sérülése, késleltetettsége. A lényegi fogyatékosság területén a megismer funkcióknak a nyelvi, szociális és motorikus teljesítményekben megmutatkozó sérülései mellett találunk olyan többé-kevésbé átfogó sérüléseket, amelyek beszédfejl désbeli, kapcsolatteremtési, érzékelési és egyéb zavaroknak írhatók le. További tényez a fejl désben esetenként megjelen párhuzamos fogyatékosság, ami annak a károsodásnak a hatása, amire maga az értelmi akadályozottság is visszavezethet. Ide soroljuk a központi idegrendszer sérüléseib l adódó tüneteket: a finommotorika zavarait, a görcsökre való hajlamot, az érzékszervek m ködési zavarait, vagy egyes kórformáknál az együtt járó bels szervi megbetegedéseket, vele született társuló fejl dési rendellenességeket. A fejl désnek további akadályai is lehetnek, amelyek küls tényez ként okozhatnak következményes, járulékos fejl dési zavarokat. (pl. ingerszegény szociális környezet, elutasító vagy elhanyagoló szül i magatartás, túlkényeztetés). Mindezek konkrétan megfigyelhet és mérhet fejl désbeli elmaradást okoznak ép kortársaikhoz viszonyítva. A nevelhet ség szempontjából nagyon eltér egyéni adottságok miatt fejlesztésükben egyénenként is eltér nevelési, oktatási igények és szükségletek jelentkeznek. 1. 1. 2. Az értelmileg akadályozott tanuló nevelési, oktatási szempontú jellemz i Az értelmileg akadályozott tanulók eredményes fejlesztése folyamatos, egymásra épül gyógypedagógiai segítségnyújtást igényel, együttm ködve a szül i házzal. Az egész életre szóló véd - irányító, de az önálló személyiséget is kibontakoztató nevelés törekszik a képességek maximumának az elérésére. A gyógypedagógiai nevelésnek támaszkodnia kell a tanulók pozitív tulajdonságaira, érzelmi köt déseik gazdagságára. A képességel nyök folyamatos fejlesztésének, aktivizálásának valamennyi nevelési helyzetben érvényesülnie kell. A nevelés-oktatás során figyelemmel kell lenni az alábbiakra: A szenzorikus és mozgásos közlések befogadására fogékonyabbak, ezért képi szemléletes rávezetéssel, cselekvésbe ágyazott ismeretszerzéssel eredményesebb a fejlesztés. Az ismeretszerzés, feldolgozás és alkalmazás során vezetésre, segítségre, folyamatos irányításra van szükség. Tanulásukban, ismeretszerzésük tervezésénél számolni kell a rövid idej odafordulással, tevékenységi kedvvel, a figyelemkoncentráció zavarával, a verbális tanulás nehezítettségével. Mindezek indokolják az álladó ösztönzés, a motiváció szükségességét. 6
A mérsékelt tanulási dinamika, a tanulási helyzetekhez köt dés, a bizonytalan meg rzés és pontatlan felidézés igényli a fejlesztés idejének növelését, a sok – és eltér helyzetekben végzett gyakorlást. A szociális képességek területén jelentkez akadályozottságok (pl. a normakövetés képességének a zavara, a kritikátlanság, az önfegyelem hiánya, kommunikációs zavarok) korrekcióját a fejlesztés során folyamatosan szem el tt kell tartani. A fejlesztést nehezít küls tényez k (pl. hospitalizáció, helytelen szül i magatartás), a diszharmonikus személyiségfejl dés következményeként fellép magatartászavar) esetén különös hangsúlyt kell helyezni az egyéni megsegítésre. 1. 1. 3. A nevel -oktató munka pedagógiai alapelvei Iskolánk nevel -oktató munkáját a különleges gondozás keretében, ill. a speciális nevelési szükségletek alapján kialakított sajátos vonások hatják át. Az iskolai képzés teljes id tartama alatt arra kell törekedni, hogy az értelmileg akadályozott tanuló személyisége a képzés végére minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozzon, képes legyen a társadalom által elfogadott normák szerint, saját igényeit megvalósítva kiegyensúlyozott, boldog életet élni. Az egész nevelési-oktatási folyamat az értelmi akadályozottsággal él tanulók sajátos tanulási képességeire épül, azt ismerve szervezend . Az iskola ebb l a szempontból „az élet tere”, és nem els dlegesen ismereteket nyújtó, átadó intézmény. Az iskolai élet, így a tudás és a szociális magatartás sajátos ötvözetét adja. E speciális jellegéb l adódóan az iskolai nevelés-oktatás különleges jegyei az alábbiak: olyan életközeg, ahol a tanulók játszani, tanulni, dolgozni, önmagukat ellátni, közösségben élni, szabad idejüket helyesen kitölteni, de önmagukban lenni is megtanulnak, segítséget ad az élethez, a mindennapi teend k elsajátításával és a másokhoz való bizalom kialakításával, a szociális beilleszkedésre készít fel azzal, hogy kapcsolatteremt és kommunikációs képességeket fejleszt, valamint elemi szociális magatartás, ill. viselkedésformákat sajátíttat el. A fejlesztés a következ módosulásait:
elvekhez való igazodást igényli, figyelem bevéve azok sajátos
Az iskola és az élet kapcsolata, elve Ennek szükségességét indokolja a tanulók megismer funkcióinak sérüléseib l adódó tanulási magatartás, ami esetükben a természetes tanulás sz kösségét, az érdekl dés gyengeségét jelenti. Ez els sorban abból táplálkozik, amit cselekszenek, amit megélnek. Ebb l következik, hogy a tanításhoz a környezetb l cselekvéssel szerzett élményeket kell biztosítani, megteremtve az un. gyakorlástereket minden lehetséges élethelyzetben. Az élettel való kapcsolat az emberekkel való kapcsolat is, mely gyakorlótere a helyes viszonynak, a helyes viselkedésnek. Módot kell adni arra, hogy a tanulók a viselkedés iskolában elsajátított formáit tágabb környezetben is alkalmazhassák. Az oktatás nevel hatásának elve annak kihangsúlyozását és el térbe állítását jelenti, hogy minden ténykedés, ami az oktatás szolgálatában áll, nemcsak kés bbi emberformáló hatásaiban, hanem követlen, 7
konkrétságában is összekapcsolódjék a nevelési célokkal, feladatokkal. Ez a kapcsolat állandó, és egymást er síti. Az érthet ség elve különösen hangsúlyozott a nevelésben, oktatásban. Az ismeretanyag érthet ségét befolyásolják a tanulók egyéni képességei, lehet ségei. Az érthet ség másik kívánalma az egyszer , világos nyelvhasználat. Ezek figyelembevételével pontosan mérlegelni kell, hogy mi az, amit a tanulók képesek megérteni, illetve melyek azok az eszközök, amik ezt el segítik. A szemléletesség elve szorosan kapcsolódik az el alapelvekhez, mely el segíti a valóság helyes megragadását, a beszéd tartalommal való megtöltését, a gondolkodás és beszéd közti zavarok leküzdését. A szemléletesség korszer értelmezése a cselekvésre, a tevékenységre építést jelenti, ily módon könnyítve a tanulók megismer tevékenységét. A motiváció elve szintén hangsúlyozott a nevelés-oktatás folyamatában, hiszen a tanulók érdekl désük gyengesége folytán állandó ösztönzésre, bátorításra szorulnak. A motiváció jellege, tartóssága, nevelési eszközei változóak: befolyásolja az adott nevelési környezet, a csoportlégkör, a csoportösszetétel, az adott gyermek lehet ségeinek, vágyainak ismerete. 1. 1. 4. A nevel -oktató munka pedagógiai céljai A megfogalmazott alapelvek, valamint a nevelés kett s meghatározottsága, miszerint egyrészt alkalmazkodik a tanulók egyéni, sajátos fejl dési szükségleteihez, lehet ségeihez, másrészt meg kell felelnie a társadalmi elvárásoknak (szül i, közösségi, majdani feln tt életbeli), meghatározzák az iskolában folyó nevel -oktató munka céljait. Célunk: · A gyógypedagógiai nevelés támaszkodjon a tanulók meglév képességeire, pozitív tulajdonságaikra és érzelmi köt déseik gazdagságára. · Segítsük és irányítsuk az ismeretszerzés, feldolgozás és alkalmazás folyamatát. · Igyekeznünk kell különös hangsúlyt helyezni az egyéni megsegítésre. · Biztosítsunk az egész életre szóló véd -irányító, de az önálló személyiséget is kibontakoztató nevelést. · Igazodjunk a speciális nevelési szükségletekhez, életkori, érési sajátosságokhoz és nyújtsunk differenciált segítséget és érzelmi biztonságot. · Óvjuk tanulóink testi, lelki egészségét. · Járuljunk hozzá a tanulók esélyegyenl ségének biztosításához (etnikai, valamint állami gondoskodásban részesül tanulók esélyegyenl sége). · Segítsük a sérült fiatalok képességeikhez, adottságaikhoz mérten minél eredményesebb önellátásukat, szociális beilleszkedésüket. Célunk az értelmileg akadályozott tanulókat úgy fejleszteni, hogy a nevelés, oktatás, fejlesztés során jussanak el saját fejl dési lehet ségeik maximumára, a képességeikhez mért munkafolyamatokat eredményesen végre tudjanak hajtani, valamint olyan egyszer társas kapcsolatokat legyenek képesek kialakítani, amelyekkel a társadalom véd feltételei közepette megfelel irányítás, pedagógiai kísérés mellett kiegyensúlyozott emberi életet élhessenek. Attól a törekvést l vezérelve, hogy az így globálisan megfogalmazott cél eljusson a nevelésoktatás mindennapi gyakorlatáig, meg kell fogalmazni azokat a képességterületeket, 8
melyek kialakítására folyamatosan törekednünk kell. Ezek az alapképesség területek a következ k: · A saját személy megtapasztalására és az életbe vett bizalom felépítésére való képesség. · Képesség az önmagáról való gondoskodásra, és saját létének biztosításához való hozzájárulása. · Képesség arra, hogy a környezetben ki tudja magát ismerni. · Képesség arra, hogy a közösségben tájékozódni, alkalmazkodni, beilleszkedni, a társakhoz helyt állni tudjon. · Képesség az t körülvev közvetlen tárgyi környezet formálására, alakítására. · A felsorolt képességek fejlesztése közvetlenül segítséget ad az élet feladataihoz, s egyben felkészíti a tanulókat arra, hogy képességeikhez mérten – a normalizációs elv törekvéseit figyelem bevéve - minél eredményesebb legyen szociális integrációjuk. 1. 1. 5. A nevel -oktató munka pedagógiai feladatai Az értelmi akadályozottsággal él gyermekek esetében a különleges gondozáshoz való jog realizálásaként az iskolai nevelés-oktatás feladatait meghatározzák a sajátos nevelési szükségletek. Ennek érdekében a nevel -oktató munka céljaihoz szorosan kapcsoló feladatokat a fejlesztési területek függvényében fogalmazzuk meg. A kognitív funkciók fejlesztése során Nem külön képességek fejlesztésére törekszünk, hanem a megismerési folyamat egészének fejlesztésére, ami a cselekvéssel szoros összefüggésben valósulhat meg. Ennek érdekében nevel -oktató munkánk feladata, · Fejlessze a megkülönböztet észlelési (látási-hallási) funkciókat az „aktív” megfigyelések során, mely vezessen az összehasonlításhoz, csoportosításhoz, kiválogatáshoz. · Biztosítsa a figyelem korrekciója érdekében a folyamatos és változatos figyelemfelkeltést, a szándékos figyelem kialakítását. · Fejlessze az emlékezés funkcióit a gyakori és ismétl bevéséssel és felidézéssel. · A gondolkodás fejlesztése érdekében megtalálja a gyermek fejlettségének megfelel szintet a gondolkodási m veletek során. (Az egyes feladatszituációk tárgyi-cselekvés szinten képek, illetve rajzok segítségével, valamint tisztán verbális feladatok formájában jelenhetnek meg.) Kommunikációra, beszédre nevelés feladatai A tanulók beszédnevelési feladatainak meghatározásában figyelembe kell vennünk azokat a sajátosságokat, amelyek beszéd- és tanulásmagatartásukat jellemzik, és ezek befolyásolására alkalmazott eszközeinket. · Segítse el , hogy a beszédfunkciók kialakulása a lehet legkevesebb visszamaradással jelenjék meg (pl. beszédösztönz légkörrel, beszédmotoros gyakorlatokkal, hangképzés fejlesztésével stb.). · A nevelés törekedjen a beszédzavarok korrekciójára. · Alapozza meg a tanulók kommunikációs szintjét, az elemi szimbólumok, jelzések felfogását, egyszer utasítások megértését. · A tanulót kialakult kommunikációs képességei tegyék alkalmassá a mindennapi életben való eligazodásra, szükségleteik, kívánságaik közlésére, kifejezésére. · Társas kapcsolataiban alkalmazza a konvencionális beszédet.
9
A szociális beilleszkedésre nevelés során A szociális beilleszkedésre nevelés olyan általános érvényesül nevelési feladatot jelent, mely egész életen át végigkíséri az akadályozott ember. · Segítse el , hogy tanulók önmagukról helyes képet alkossanak, olyan életstílus felkészítésével, amelyben képesek saját helyzetüket elfogadni, elégedetten élni. · Lehet séget adjon arra, hogy megismerkedhessenek közelálló, velük kapcsolatba kerül emberek életével. · Fejlessze a kapcsolatteremt és kommunikációs képességeket. · Sajátítassa el a tanulókkal az elemi szociális magatartásformákat, szabályokat, a kulturált viselkedés szokásait, támogassa a lehetséges szociális interakciókat. · Ismertesse meg a számukra adódó szociális szerepekkel és azokban követend viselkedéssel. · Támogassa és ösztönözze a csoportban a közös együttm ködést, az együvé tartozás érzését. · Kísérje figyelemmel és segítse a tényleges beilleszkedést a különféle formában szervez csoportokban legyen az játszó, tanuló vagy munkacsoport. A testi nevelés, mozgásnevelés feladatai A testi nevelés, a mozgásnevelés fontosságát az értelmileg akadályozott gyermekek fejl désének sajátosságai adják, mivel a mozgásfejl dés szorosan összefügg az egész személyiség fejl désével, ezért a tanulók a mozgásosságon, mozgásfeladatokon és az érzelmi odaforduláson keresztül jól irányíthatók. · Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, melyek a szomatikus sérülésekb l, motorikus fejl dési zavarokból adódnak. · Biztosítsa a gondozás, az egészséges testi és pszichés fejl dés tárgyi, környezeti feltételeit. · Tegye képessé a tanulókat arra, hogy rendelkezzenek önmaguk testi gondozásához, ellátásához szükséges jártasságokkal, készségekkel, szokásokkal. · Adjon lehet séget a mindennapi mozgásra, edzésre a tanulók fizikumának, er nlétének fejlesztésének érdekében. · Alakuljon ki a tanulók helyes beállítódása az egészséges életmód formálásához. A munkára nevelés feladatai Mivel az értelmileg akadályozott gyermekek tanulása, „életgyakorlatot” segít cselekvés, tanulás, ezért a munkára nevelés nagy szerepet kap a nevelés-oktatás egész folyamatában. Ennek érdekében: · vítse azokat az ismereteket, amelyeket a tanulók környezetükb l, annak tárgyairól, személyeir l, jelenségeir l megszerez. · Ismertesse meg különféle anyaggal folytatott tevékenységekkel. · Adjon lehet séget olyan irányított, vagy önálló tevékenységekre, amelyekkel az órán kívül játékosan, vagy egy cél érdekében utasításra, vagy esetleg szükségletei kielégítésére végez. · Készítse fel a tanulókat arra, hogy képességeiknek megfelel , elemi, fizikai munkafolyamatokat tartósan, megfelel begyakorlás után pontosan és megbízhatóan tudjanak végrehajtani; ismerjék a munkavégzés feltételeit, követelményeit. · Ébressze rá a tanulókat arra, hogy a munkához társakra és eszközökre egyaránt szükségük van, ezáltal alakuljon ki bennük a közös munkavégzés öröme, igénye.
10
A környezeti nevelés feladatai Az értelmileg akadályozott tanulók nevelésében–oktatásában – éppen a teljesebb társadalmi szocializáció érdekében – szükséges a környezeti nevelés kiszélesített értelmezésének alkalmazása. A fogyatékosság okozta megismerési gátak megkívánják, hogy e nevelési terület és az individuális stratégiák kialakítását és következetes véghezvitelét biztosítsa. Ez természetesen nem sz kíthet le a természeti környezethez való viszony formálására, hanem ki kell b vítenünk a társadalmi környezethez való kapcsolat kialakítására is. Ehhez a pedagógusnak szükséges kialakítania a megismerés szolgálatába állított tevékenységek struktúráját, hatékony kommunikációs stílust kell alkalmaznia, tisztában lennie a pedagógiai hatások sokrét ségével, valamint figyelembe vennie, hogy tanulóinknál fokozottabban használandó a következetes és állandó mintaadás. Mindezek érdekében · Ismertesse meg a tanulókkal közvetlen és tágabb környezetük jellemz it, anyagait, jelenségeit, azok változásait. · „Fedezzék fel” a természet sokszín ségét, szépségét. · Fejlessze megfigyel készségüket, gondolkodásukat. · Alakítson ki olyan pozitív szokásokat, viselkedési formákat, amelyek meghatározóak a természet és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolatos kialakításában. · Alapozza meg a környezet értékeit tisztel , azokat megóvó magatartásukat. · Segítse ket tájékozódni a természeti és társadalmi környezetükben, intse ket a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos óvatosságra. Az erkölcsi nevelés feladatai Az erkölcs fogalma alatt a helyesnek ítélt viselkedési szabályok összességét értjük A tanulók számára az erkölcsöt a család, az iskola és az egész társadalom közvetíti. A pedagógus tehát nem egyedüli felel se a gyermekek erkölcsi nevelésének, de szerepe és felel ssége nagy és meghatározó, mert nevel munkáját tudatos felkészültséggel és szervezett formában, többféle módon fejtheti ki. Az erkölcsi-etikai nevelés alapja minden életkorban a példaadás. Els dleges célja és feladata a személy alakítása, a szociális képességek fejlesztése, a magatartási és viselkedési zavarok kezelése, szokások, szokásrendszerek, normák kialakítása, elfogadtatása a zökken mentes habilitáció, rehabilitáció megteremtése céljából. Az erkölcsi nevelés célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és következményeiért viselt felel sségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kialakítása, közösségi beilleszkedésük el segítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felel s életvitelre történ felkészülésük segítése. · · · · · · · · ·
Konkrét gyakorlatokon, átélt, megélt helyzetekben, szituációkban fejleszteni önismeretét Fejleszteni a szociabilitást, a társas kapcsolatokat. Elsajátíttatni a különböz helyzetekben kívánatos magatartási és viselkedési szokásokat Hozzájárulni a testi-lelki harmónia kialakulásához. Tapasztalatok b vítése az együttm ködés, a társas kapcsolatok területér l. A kívánatos szabályok, normák elfogadtatása, alkalmazása különféle élethelyzetekben. A gyermek-gyermek, a feln tt és a gyermek érintkezési szabályainak, kapcsolat felvételi és fenntartási szokásainak b vítése, gyakorlása. Az szinte beszélgetésre, az érzelmekre, a megnyilatkozásra alkalmas környezet, szituáció megteremtése. Szeretetteljes légkör biztosítása. 11
· · · · · ·
Játékos helyzetgyakorlatok megszervezése, irányítása. Gazdag tapasztalatszervezési lehet ség felkínálása. Lehet vé tenni, hogy a tanuló megszerzett ismereteit az élet különböz színterein a gyakorlatban alkalmazhassa. Egyes szituációkban a konfliktushelyzet felismertetése, hogy a begyakorolt konfliktuskezelési minták segítsék a megoldásban. A szolgáltató és közintézmények segítséggel történ használata. A tanult viselkedési és magatartási normák, érintkezési formák megfelel alkalmazása a mindennapi élethelyzetekben.
A nemzeti öntudat, hazafias nevelés feladatai Az erkölcsi neveléshez szervesen kapcsolódik a hazaszeretetre nevelés. Maga a hazaszeretet olyan ösztönös emberi alaptulajdonság, amely minden emberben megvan. A nemzeti érzés, a magyar identitás, a hazaszeretet csak indirekt úton építhet , fejleszthet a gyermek személyiségében. Eszköze lehet a magyarság történelmi múltjának, jelenének megismerése, feltárása, a magyar kultúrtörténet és a magyar irodalom, a magyar anyanyelv tanítása hazafias szellemben, de annak hangoztatása nélkül. Magyarország és a határon túli magyarlakta területek földrajza, természeti tájainak gazdagsága, gyönyör sége elmélyíti, tudatossá teszi a hazaszeretetet. A nemzeti öntudathoz, hazafias neveléshez egyaránt hozzátartozik a múlt megbecsülése, és a jöv be vetett hit, reménység táplálása. A magyar jöv reménysége tehát a józan és mértéktartó hazaszeretetre nevelés. Feladatunk a tanulók meggy zése arról, hogy életünk legfontosabb emberi kapcsolatai kötnek ide. Ami nem csak a családi és baráti szálakat jelenti, hanem az sökkel való találkozás és kapcsolat szálai is. · · · · · · ·
Annak tudatosítása, hogy a hazaszeretet különböz felfogású, felekezet és származású emberek, csoportok között is közös nevez , összetartó er , békességszerz -er lehet. Olyan magyarságtudat kialakítása, hogy az egyetemes kultúra értékeinek elismerése mellett érti meg és vállalja a magyar kultúra értékeit és saját identitását. A nemzeti hagyományok megismertetése, azokhoz való aktív, cselekv viszony kialakítása. Himnusz éneklése, ünnepeken való megjelenés, kokárda viselése, stb. A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, vészek, írók, költ k, sportolók munkásságát. Alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért a tanulók, magyarságtudatukat meg rizve, ismerjék meg történelmét, sokszín kultúráját.
1. 1. 6. A nevel -oktató munka eszköz - és eljárás rendszere A neveléselmélettel foglalkozó szakirodalom megállapítása szerint a nevelés-oktatás eszközei, eljárásai mindig kapcsolatban vannak a nevelés módszereivel. Nevelési eszköz a gyermekek tevékenységformáit jelentik, amelyben a nevelési folyamat realizálódik, a nevelési módszer pedig nem más, mint a kit zött cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. A nevelési és oktatási módszerek az értelmileg akadályozottak pedagógiájában mindig sajátos, korrekciós irányultságot is kapnak, hisz maga a nevelés folyamata is az általános törvényszer ségek által meghatározott, de mozzanataiban jelent s módosulásokat hordoz. A módszer kiválasztásának jellemz vonása az a nagyfokú egyéniesítés, amit a nevelési helyzet, a gyermek személyiségfejl désének, sérülésének különböz sége követel meg. 12
Mivel nincs teljesen egyforma két nevelési szituáció, két egyforma gyermek, ill. pedagógus, ezért szinte minden nevelési helyzetet más-más módszer, ill. azok kombinációinak alkalmazásával oldunk meg. Az alkalmazott módszer kiválasztásának alapelvei: · · · · · · · ·
A módszert mindenkor a pedagógiai célhoz, a tartalomhoz igazítjuk. A módszer megválasztása a tanuló életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez és képességeihez, ill. a sérülés fokához és irányához, a speciális nevelési szükségletekhez igazodik. A módszer a nevel személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, stílusához is igazodik. A módszert az adott helyzethez, szituációhoz is igazítjuk. A sérült gyermek személyiségét figyelve, a választott módszerek els dlegesen ösztönz ek, pozitív meger sítést szolgálóak legyenek. A nevelési módszerek különböz , a tantárgyi tantárgyközi, kereszttanterv témáikhoz igazodó formáit, változatait is eszköznek tekintjük. Fontos a tapasztalatszerzés, a mintaadás, a modellnyújtás, a gyakorlás, a meger sítés, a meggy zés, a felvilágosítás, a tudatosítás, a felfedeztetés, az összefüggések keresése, az interakció. Fontos a szabályok, a szokások követése, gyakorlása, a lehet ségekhez mért önállóság kialakítása, az egészséges életmód szokásrendszerének, és az önálló életvezetés tevékenységeinek gyakorlása, az alkotóképesség kibontakoztatása
Azokat a nevelési módszereket mutatjuk be, amelyek alkalmazása módosul a sajátos feltételekhez, feladatokhoz, tartalmakhoz és szervezeti formákhoz, ezáltal alkalmazásuk eredményt hozhat. A követelés módszerei A gyógypedagógus is azzal alakítja akadályozott tanítványa fejl dését, hogy célokat és feladatokat állít elé, így határozza meg a t le elvárt cselekedeteket, viselkedést. A tanuló elé úgy állítja a követeléseket, hogy azokat megfelel segítséggel, késztetéssel, vagy a helytelen formák elhárításával képes legyen végrehajtani. A követelés teljesítése az akadályozott gyermeknél nem annyira bels indítékukból, hanem a feln tthöz való ragaszkodásból, szeretetigényb l ered és így vezet el a cselekvéshez. Ennek hiánya esetén a követelés hatástalan maradhat. A követelés módszere mindenkor kell, hogy alkalmazkodjon a gyermek fejlettségéhez, adott állapotához. Alkalmazása a szociális adaptációs készség fejl dését el segít , a munkával, a tanulással kapcsolatos magatartási elvárások megszervezésére irányul. Ismeretes az a pedagógiai tapasztalat, miszerint az értelmileg akadályozott gyermekeknek különösen szükségük van cselekvésük, viselkedésük szabályozásában küls támogatásra, segítségre. A magatartásra, cselekvésszabályozásra ható ösztönz módszerek közül a biztatás állandó és alapvet nevelési módszerünk. Alkalmazása minden egyénhez szóló és érzelmileg telített. Fontos, hogy a gyermek érezze a nevel együttérzését, valamint azt, hogy is kívánja a sikeres végrehajtást. A serkentés következ eszköze a jutalmazás, helyeslés, amelynek legjobb formája a nevel közvetlen elismerése, szava, valamint az elismerés tárgyi formái. (pl. játékos jelek) A dicséretet, a szeretett személy, környezet elismerését az akadályozott gyermek is igényli. A felügyelet, tilalom a nevelés során különleges értelmet kapnak. Következetessége, rendszeressége segít a gyermek szokásainak kialakításában, meger sítésében. 13
A meggy zés módszerei A meggy zés, nevelésünkben lassan érlel hatású, az értelmi fejlettség alacsony szintjén sz kös lehet ségei vannak. Tapasztaljuk azt, hogy a közvetlen környezetben megjelen magatartási szabályokat tanulóink is megismerik, egyszer bb összefügg seit, indokait megértik. A meggy zés egyik legáltalánosabb formája az iskolában a környezet, a nevel viselkedési példája. A példa azért is kerül központi helyre a gyermekek cselekedeteinek, érzelmüknek és akaratuknak befolyásolásában, mert a hozzájuk közel álló személyt szívesen utánozzák. A példa hatása azért is jelent s, mert a gyermekek nem rendelkeznek megfelel kritikai érzékkel, cselekvéseik min sítésével, nem tudják elemezni, értékelni azokat. A bírálat, önbírálat csirái a serdül akadályozott gyermek közösségében már megjelennek. Hozzá kell szoktatnunk ket ahhoz, hogy figyelemmel kísérjék társaik viselkedését, cselekedeteit, azokról véleményt mondjanak. A gyerekek úgy szokjanak hozzá társaik cselekedetének megfigyeléséhez, hogy viselkedésüket a nevel támasztotta követelményekhez hasonlítsák. A gyakorlás és szoktatás módszerei A gyakorlás, mint nevelési módszer a sokszor ismétl cselekvések folyamatát jelenti, amelyben a többi nevelési módszerrel összefüggésben alakítjuk gyermekeink személyiségét, erkölcsi tulajdonságát, magatartását, jó szokásait és küzdünk a hibás készségek, szokások ellen. A viselkedést, a cselekvések pontos sorrendjét a tanulók úgy tanulják meg, ahogy azt nevel ik irányítása és ellen rzése mellett számtalanszor gyakorolják. A gyakorlás az általános pedagógiában a szoktatás, a játék, a munka területein jelent s. Az utóbbi kett iskolánkban önálló tevékenységi területként szerepel, ezért a gyakorlás formái közül itt csak a szoktatásról beszélünk. A szoktatás szerepe és jelent sége az értelmileg akadályozottak pedagógiájában sokkal nagyobb és központibb, mint az általános nevelésben. Ennek az a magyarázata, hogy az értelmileg akadályozott gyermek fejl dése során nagyon kés n és sz kösen tudja cselekedeteit belátással és átgondolással irányítani. A kialakított napirendek az együttélés átgondolt, jó rendjét teremtik meg és megkövetelik, hogy a gyermek igazodjék ehhez. Lényeges követelmény, hogy ezek a rendszabályok olyan környezetben jelenjenek meg, ahol a gyermek jól érzi magát, szívesen veszi a nevel i követelményeket. Ez „stabilizáló hozzászoktatás” olyan jó szokásokat eredményez, amelyeket a gyermek szívesen használ, megkövetelve önmagától is a rendet, a követelményekhez igazodást. Az állandósító, szilárdító megszokástól könnyen elkülöníthet az „alkalmazkodó megszokás”, amikor a gyermek megbarátkozik, megszokja a körülményeket, amelyek közt él. Az alkalmazkodó megszokás eredménye az a megszokottság, amely segíti a gyermeket abban, hogy otthon érezze magát. Az átszoktatást a környezetváltoztatáskor alkalmazzuk, amikor a gyermek fokozatosan ismeri meg környezete új szokásait. A szoktatás sajátos formája a negatív, rossz szokások leküzdése: a leszoktatás, mely sok türelmet és megértést igényel. Ennek el feltétele az, hogy az addigi szokások helyett jobb, értékesebb szokásokat kell a gyermekkel megismertetni, és elérni azt, hogy azok beépüljenek viselkedésükbe. 1. 2. A tanulásban akadályozott/ enyhén értelmi fogyatékos tanuló A tanulásban akadályozottak: mindazok a gyermekek és fiatalok, akik a tanulási képesség fejl dési zavara következtében tartósan és felt en nehezen tanulnak.
14
1. 2. 1. Sérülések a fejl désben A tanulási akadályozottság kialakulásának hosszú folyamata van. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók akadályozottsága, személyiségfejl dési zavara, az idegrendszer különféle eredet , öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. A fejl dést akadályozó okok nem kizárólag a gyermek biológiai, pszichológiai adottságaiban keresend k, hanem igen gyakran a családi, iskolai, szociális- kulturális környezet kedvez tlen hatásaiban. A különböz okok összegz dve igen változatos tanulási problémákhoz vezetnek. A hátrányos szociális környezeti hatások és a tanulási sikertelenségek nagyon gyakran a tanulási motiváció tartós csökkenését idézik el . A tanulásban akadályozott tanulókat jellemz tünetek az iskoláskor el tt kevésbé felt ek. Sajátos nevelési szükségletüknek megfelel rendszeres gyógypedagógiai nevelés, terápia hatására fejl désük a mentális képességek területén is számottev lehet. E fejl dés elindítása, folyamatos el segítése, iskolánk szakmai feladata. 1. 2. 2. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemz i Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejl dése igen eltér attól függ en, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejl dési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhet jellemz ik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejl désének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböz mérték fejl dési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. A tanulási akadályozottság els sorban az oktatási helyzetben, tanulási szituációban jelent problémát, nem terjed ki az egyén egész életvitelére. Az enyhén értelmi fogyatékos személyek önálló életvezetésre képessé válnak, társadalmi beilleszkedésük segítségnyújtással, szociálpolitikai intézkedéssel sikeres lehet. Nevelésükhöz szükséges feltételek · · · · · · · ·
A fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelel gyógypedagógiai tanár foglalkoztatása. A tanórákat kiegészít egyéni fejleszt -terápiás foglalkozások alkalmazása. A gyermek általános fejlettségi állapotának, tanulási képességeinek megfelel tanulási tempó biztosítása. Speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve a szakért i és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakszolgáltatások biztosítása. A gyermek érdekl désének, motiváltságának el segítése, az önálló tanulás technikáinak gyakoroltatása. A tanulásra rendelkezésre álló id változatos strukturálása, az id tartamok rugalmas változtatása. A fogalmak lassú érlelése, a sokrét tapasztalatszerzés. Megfelel tanulási környezet kialakítása.
1. 2. 3. A nevel -oktató munka pedagógiai alapelvei Az iskolában folyó legfontosabb tevékenység a gyermek személyiségének, képességeinek sokoldalú kibontakoztatása.
15
A tanítás- tanulás folyamatában maximálisan figyelembe vesszük az egyes tanulók sajátos nevelési igényét, sérülés specifikus szükségletét és ennek érvényt szerzünk az egyedi sajátosságokhoz igazított differenciált tartalmak, módszerek, eszközök alkalmazásával. Nevelési tevékenységünk nemcsak normák és szabályok közvetítése, hanem személyes példamutatás, és jól irányított egyéni és kollektív cselekvések szervezése. A fejlesztés megvalósulásához szükséges alapelvek: A formálódó gyermeki személyiség elve Az iskolában a legf bb érték és lehet ség a gyermekek formálódó és formálásra váró személyisége. Fontosnak tartjuk, hogy az értelmi képességek fejlesztése mellett hangsúlyt kapjon a sokszín , személyiséget gazdagító érzelmi, erkölcsi nevelés. Helyes önismeret, énkép meghatározásával el segítjük a harmonikus személyiség kialakulását. Megismertetjük az önmagával és másokkal szemben elvárt magatartásformákkal, a helyes viselkedési normákkal. Értékrendet állítunk fel a saját cselekedetek, valamint azok következményeinek helyes megítélése, értékelése érdekében. Hatékony tanulás elve Korszer és gyakorlatközpontú ismereteket nyújtunk. Az ismeretek alkalmazási képességének és készségének fejlesztése, az alkalmazható tudás érdekében történik. A befogadáshoz szükséges attit döt kialakítjuk. A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt kiemelt hangsúlyt fektetünk az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítására, az ismeretek folyamatos használatára. Tanulási tevékenységek közben fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttm ködési készségét, akaratát, segít készségét, szolidaritásérzését, empátiáját. A szociális beilleszkedés megvalósításának elve Iskolánkban fontos pedagógiai tevékenység a szociális képességek fejlesztése, nevelése, szociális kompetencia kialakítása, ezek segítségével megalapozzuk tanítványainkban a társadalmi integrációhoz szükséges felkészültséget. A szociális képességek kialakítására, gyakorlására az iskolai élet számtalan szituációt kínál. Különösen a döntés, együttm ködés, egymásért érzett felel sség, konfliktuskezelés képességének kialakítása nagyon fontos. A tanulókat felkészítjük a feln tt életben való boldogulásra, a társadalmi és szül i elvárásoknak megfelel en. Tapasztalatszerzés elve Különösen hangsúlyozott a nevelés- oktatás folyamatában, mert nem els sorban a verbális úton emlékezetbe vés tanulás vezet eredményhez, hanem a tapasztalási folyamatokban való intenzív elmélyülés, a saját élmények összekapcsolása a megtanulandó fogalmakkal, cselekvésekkel. Lehet séget teremtünk a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosítására az ismeretek befogadásának új módszereivel (megfigyelések, kirándulások, tanórán kívüli tevékenységek). A motiváció, és szemléletesség elve Fontos a tanulók érdekl désének felkeltése és a tanulás iránti elkötelez dés kialakítása, hiszen motívumaik sz kebb kör ek, felszínesebb tartalmúak és kevésbé tudatosak. A korszer multimédiás berendezések (IKT eszközök) megkönnyítik az ismeretek elsajátítását, elmélyítését. A szemléltetésre használt eszközök el segítik a valóság helyes megragadását. A konkrét tapasztalatszerzés fontosságát hangsúlyozzuk. A megismerés folyamatába minél több érzékszervet kapcsolunk be, mert nemcsak vizuális benyomások szükségesek, hanem az érzékszervek által nyújtott adatok összessége is.
16
Egészséges és kulturált életmód elve Testileg, lelkileg egészséges, önmagával harmóniában él személyiség tudatos kialakítására, az egészséges állapot fenntartására törekszünk. A harmonikus élet értékként való tiszteletére nevelünk. Környezettudatosság elve Különös hangsúlyt fektetünk arra, hogy tanulóink legyenek tisztában épített és természetes környezetük értékeivel, s azok meg rzésének fontosságával. Ennek érdekében az egyéni és közösségi felel sségen alapuló környezetkímél magatartás, gondolkodásmód, életvitel kialakítására törekszünk. 1. 2. 4. Az iskolában folyó nevel -oktató munka pedagógiai céljai Az enyhe fokban sérült, tanulásban akadályozott gyermekre általában jellemz az intelligencia globális csökkenése. E mérhet mennyiségi változás min ségi jelleg eltérést is okoz a személyiségfejl désben, beszédfejl désben, motoros készségekben és a gondolkodási funkciók területén. Jellemz a tanulásában akadályozott gyermekekre az önálló tanulás, ismeretszerzés elsajátításában tapasztalható elmaradás. Az egyenetlen fejl dési mutatókból következik, hogy bizonyos funkciók épek, míg mások elmaradottabbak. A fejlesztés, képzés során ehhez igazodó céljaink: · Olyan gyermekek nevelése, akiknek viselkedését, magatartását pozitív erkölcsi értékek irányítják: a szorgalom, az érdekl dés, a becsület, az szinteség, a felel sségvállalás, a feln ttek és a társak tisztelete, tolerancia és segít készség, az általános emberi és a nemzeti értékek tisztelete. · A tanulás folyamatában érvényesüljön a konkrét tapasztaláson, a felfedezésen alapuló tanulásszervezés. · A tanuló életkorát és értelmi képességét figyelembe véve nyújtson olyan gyógypedagógiai nevelést-oktatást, melynek segítségével képessé váljon az önálló életvitelre, az eredményes szocializációra, a pályaválasztásra, valamint a szakmatanulásra. · Olyan tanulók kerüljenek ki iskolánkból, akik átérzik, megértik embertársaik másságát, problémáit, ismerik saját erényeiket és hibáikat, együttm köd magatartást tanúsítanak. Ahhoz, hogy a megfogalmazott célok eljussanak a nevelés-oktatás mindennapi gyakorlatáig, meg kell fogalmazni azokat a képességterületeket, melyek kialakítására folyamatosan törekednünk kell: · Egyéni képességekhez mért eredményes, sikeres ismeretekre épül és a tanuló által alkalmazni képes tudás elsajátítása. · Reális tervek és elképzelések talaján biztos tájékozódás a környezetben. · Képességeikhez alkalmazkodó er feszítések, a kitartó munka vállalása nehezebb helyzetekben, monotónia t rés. · Az egészségmegóvás igényének kialakítása. · Kulturált érintkezési formák elsajátítása. · Társas kapcsolatok fenntartása, illemszabályok elsajátítása, önuralom, konfliktuskezel technikák gyakorlása. 1. 2. 5. Az iskolában folyó nevel -oktató munka pedagógiai feladatai Az iskolai nevelés- oktatás feladatait meghatározzák a speciális nevelési szükségletek. A tanuló egész személyiségének – értelem, érzelem, fizikum, jellem – harmonikus és differenciált fejlesztését helyezzük el térbe. 17
Az iskolai nevelés sajátos feladata az, hogy a nem, vagy a kevésbé sérült funkciókat továbbfejlessze az értelmi fejl dés rendellenességeit korrigálja az értelmi fejl dés eltéréseinek a személyiség fejl dését károsító következményeit megel zze vagy ellensúlyozza. A tanulásban akadályozottak nevelési képességfejlesztés, melynek f területei:
folyamatában
különös
hangsúlyt
kap
a
Kognitív képességek fejlesztése A kognitív képesség valamennyi tanulási folyamat min ségét befolyásolja. A tanulók a kognitív funkciók sérülése miatt önállóan nem képesek a fejlettségüknek legjobban megfelel tanulási technika elsajátítására. Így az iskolába lépés pillanatától kezdve fontos feladat a tanulás megtanítása, a tanuláshoz való viszony, a motiváltság megteremtése, az élethosszig tartó tanulás megalapozása, az ismeretbe ágyazott képességfejlesztés, a cselekvésb l kiinduló gondolkodás, a felfedeztet tanulás, a problémaközpontú tanítás. Nevel - oktató munkánk során meg kell alapozni az önálló ismeretszerzés, tanulás képességét. Fejlesztjük az önm velés igényét, megtanítjuk a könyvtári és más információforrások helyes használatát, a digitális technika nyújtotta lehet ségeket. Nevel - oktató munkánk feladata: · Biztosítsa az érzékelési – észlelési tapasztalatok szerzésével az önmagukról és a sz kebb környezetükr l való ismereteik b vülését. · Fejlessze az észlelési (látási- hallási- mozgás-, egyensúly) funkciókat aktív megfigyelések és tevékenységek által. · Biztosítsa a figyelem korrekciója érdekében az akaratlagos, szelektív figyelmi funkciók fejlesztését, a megosztott figyelem kialakítását. · Fejlessze a figyelem tartósságát, elmélyültségét, terjedelmét. · Segítse el az adott helyzet, tevékenység szempontjából fontos és jelentéktelen ingerek elkülönítését. · Fejlessze az emlékezés funkcióit a tanuló fejlettségi szintjét figyelembe vev bevésés és felidézés által. · Biztosítsa egyszer probléma-megoldási módozatok megismerését és alkalmazását (kommunikációs problémáikra, céljaik elérésére, akaratuk keresztülvitelére). Kommunikációs képességek fejlesztése A tanulók különböz en fejlett képességeihez kell alkalmazkodnunk a kommunikáció fejlesztése során. Valós kommunikációs helyzetek sorozatát kell megteremtenünk, félelemmentes légkört kell kialakítanunk elemz és fejleszt értékelések biztosításával. Nevel - oktató munkánk feladata: · A hibás beszédfunkciók korrigálása a tanulás folyamatában (pl. beszédösztönz légkörrel, beszédmotoros gyakorlatokkal, hangképzés fejlesztésével). · Biztosítsa a beszédzavarok korrekciójának lehet ségét. · Fejlessze a tanulók szókincsét a tanulás egész folyamatában. · Társas kapcsolataiban, és a munka világában alkalmazza a konvencionális beszédet. Motoros képességek fejlesztése A motoros képességek nevelésének célja a gyermek általános testi fejl désének el segítése, a mindennapi élet praktikus feladataihoz szükséges mozgások fejlesztése, a helyes beszédartikulációhoz és az iskolai tanuláshoz szükséges finommozgások fejlesztése. Nevel - oktató munkánk feladata: · Adjon lehet séget a mindennapos mozgásra, a tanulók fizikumának er nlétének fejlesztése érdekében. 18
· · ·
Törekedjen a mozgás terén mutatkozó fejl dési elmaradások korrigálására, a szabadid változatos és életkornak megfelel eltöltéséhez. Készítse el a kés bbi pályaválasztáshoz illetve munkavégzéshez szükséges mozgások elsajátítását. Alakítsa ki az egészséges életmódot el segít szokásokat.
Kreatív képességek fejlesztése A kreatív képességek nevelésének célja, az utánzáson, mintakövetésen, az emlékezésen alapuló tanulás eredményeib l kiindulva az individuum egyedi megismer , érzés- és cselekvésbeli tulajdonságainak megjelenítése a gondolkodási folyamatokban és a létrehozott produktumokban. Nevel - oktató munkánk feladata: · Biztosítsa a kreativitás fejl désének bels feltételeit: az ismeretek (tárgyi tudás és önismeret), a motiváció és a megel alkotási tapasztalatok együttesét. · Segítse el a kreativitásra jellemz tulajdonságokat (problémaérzékenység, rugalmasság, eredetiség). · A vizuális és zenei nevelés tegye lehet vé a gyermek saját élményein keresztül az alkotás megtapasztalását. Orientációs képességek fejlesztése Az orientációs képességek a természet és a társadalom által meghatározó törvényszer , szabályszer viszonyok közötti eligazodást teszik lehet vé. Nevel - oktató munkánk feladata: · Fejlessze a térben és az id ben való tájékozódást. · Alapozza meg az értékek személyes rangsorának kialakítását. · Segítse el a csoportok, szervezetek, intézmények struktúrájának és m ködésének áttekintését. · Biztosítsa a társadalmi élet normáinak, szabályainak, törvényeinek ismeretét. Szociális képességek fejlesztése A szociális képességek nevelése akkor lesz eredményes, ha a környezet kifejezetten támogató és elfogadó. A társadalom által elvárt norma és szokásrend megismertetése, értelmezése, elfogadtatása központi kérdésként kezelt feladat az intézményben. A szocializáltság fontos mutatója az együttm ködés, a társadalmi érintkezés normáinak elfogadása, alkalmazása, az egyéni és közösségi érdekérvényesítés, önmaga és mások elfogadása. Feladataink differenciáltan jelentkeznek a tanulók életkorának, fejlettségének megfelel en. Az életkorhoz, a fejlettséghez igazítjuk a tartalmat, a teljesítés elvárható szintjét, a tevékenység gyakorlásának helyszínét, idejét. Az iskolai terepen túl kitüntetett szerepet szánunk a túráknak, a kirándulásoknak, a közös sport- és kulturális rendezvényeknek. Nevel - oktató munkánk feladata: · Segítse el a felnövekv gyermek számára a személyközi kapcsolatokból származó élmények feldolgozását, a kapcsolatok kialakítását, részvételt a szociális aktivitásban. · Alakítsa ki a helyes viselkedési szokásokat, amelyek egyezményes normákon alapulnak (udvariassági szabályok, egészséges élethez szükséges higiéniai, étkezési, öltözködési szokások). · Törekedjen valóságos élethelyzetekben az elemi szociális magatartásformák elsajátítására. · Biztosítsa a segítéssel, együttm ködéssel, vezetéssel és versenyzéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítását. · Fejlessze olyan optimális szintre tanulóink képességeit, aminek következtében aktív, önálló életet él , nyitott emberré válhatnak.
19
1. 2. 6. A nevel -oktató munka eszköz - és eljárásrendszere A gyógypedagógia minden pedagógiai eszközével törekszünk az alapvet tanulási képességek fejlesztésére, az ismeretek megszerzésére a továbbtanulás érdekében. Célunk, hogy minden évfolyamon fejlesszük azoknak a készségeknek és képességeknek a körét, amelyek az ismeretszerzésben a folyamatos el rehaladást biztosítják. Ehhez felhasználjuk a speciális gyógypedagógiai eljárásokat, terápiákat, szakmai ismereteket és kompetenciákat. A nevelés-oktatás eljárásrendszerén els dlegesen az alkalmazott módszerek körét értjük. Az alkalmazott módszer kiválasztásának alapelvei: · · · · ·
A módszert mindenkor a pedagógiai célhoz, tartalomhoz igazítjuk. A módszer megválasztása igazodik a tanuló fejlettségéhez, állapotához, szükségletéhez és minden esetben törekszik a tanulóközpontú módszertan alkalmazására. Legáltalánosabb célunk az egyénre szabott tanulási eljárások kiépítése, az ért olvasás, az emlékezet és a figyelem fejlesztése. Fontos a szabályok, szokások követése, gyakorlása, az önállóság kialakítása, az egészséges életmód szokásrendszerének és az önálló életvezetés tevékenységeinek gyakorlása, az alkotóképesség kibontakoztatása, az egymástól tanulás elsajátítása. A módszerek kiválasztásánál figyelembe vesszük a tanulók sajátos nevelési igényét, életkori sajátosságait, el zetes tudását, norma és szokásrendjét, kultúráját. Az adott helyzethez, szituációhoz igazítjuk, élünk a korszer lehet ségekkel, amelyek az eredményes tanuláshoz vezetnek.
A meggy zés, a tudatosítás módszerei A meggy zés a nevelésben kiemelked szerepet kap. Magában foglalja a gyermek kérdéseire adott helyes válaszokat, a közlést, ok-okozati összefüggésekkel való érvelést, beszélgetést, amelynek el kell vezetnie az igazság belátásához, kapcsolódnia kell a gyermek életéhez, cselekvéseihez. A gyermek életeleme a vita, ezért a tudatformálás a meggy zés egyik hathatós módszere. A meggy zés legáltalánosabb formája az iskolában a környezet, a pedagógus viselkedési példája. A példaadás módszere a szokásalakításban, a személyiségjegyek alakításában, valamint a tudatosításban is szerepet kap. A példa hatása azért is jelent s, mert a gyermekek nem rendelkeznek megfelel kritikai érzékkel, cselekvéseik min sítésével nem tudják elemezni, értékelni azokat. Fontos, hogy tanulóink minél több pozitív példával találkozzanak, illetve ezek követését er sítsük meg, ennek során ítél képességüket úgy formáljuk, hogy kés bb tudatosan válasszák ki követésre az értékes példákat. A nevelési folyamatban a reális önértékelés eredményeként kialakul az egyénben az énkép, azaz felfogja saját helyzetét, szerepét, jelent ségét, értékeit a csoportban. Ez nélkülözhetetlen alapja az önkifejezésnek, a kiegyensúlyozott normális közérzetnek, az önbírálatnak. A tevékenység megszervezésének módszerei A gyakorlás az a módszer, amellyel az ismeretek alkalmazásához szükséges jártasságokat, készségeket kialakítjuk, továbbá a képességeket fejlesztjük. A gyakorlás legfontosabb formája az ismeretek alkotó jelleg alkalmazása szabályok, példák vagy cselekvéses feladatok megoldásán keresztül. A követelés módszere a kezdeti küls indítástól, azaz a feln tt követelését l a bels indítás felé halad, amikor a tanuló önmaga állít fel célokat, feladatokat és támaszt követelményeket 20
magával szemben. A követelés nem más, mint segítségnyújtás a gyermeknek abban, hogy ez az alapvet motívuma kielégülhessen, hogy a követelményeknek mind jobban megfeleljen, és így egyre többször érezze az elvárt helyes, valamint a saját tényleges viselkedése közötti egybeesést. Az ellen rzés és értékelés a tanítás- tanulás folyamatában, mint alapvet módszer szerepel. A pedagógusnak a folyamat minden fázisában meg kell gy dnie arról, hogy a tanulók milyen mértékben sajátították el az ismereteket és készségeket. Segít a tanulónak önmaga képességeit, tudását megérteni, mellyel ösztönöz. Szabályozza a tanár munkáját, jelzi az információátadás sikerességének mértékét. A magatartásra ható ösztönz módszerek A jutalmazás a tanulók teljesítményének, viselkedésének, cselekvésének elismer értékelése pozitív hatást gyakorol a tanulóra, önbizalmat ad, bátorságot kelt, cselekvésre ösztönöz. A jutalmazás szükséges mérték alkalmazása elengedhetetlen, hiszen a személyiség értékelése nyilvánul meg benne. A tanuló nem csak azért tanul, hogy a tudásvágyát kielégítse, hanem hogy másokbólkülönösképpen a pedagógusból- elismerést váltson ki. A pedagógus a dicséretet kimondottan bíztatásként alkalmazza, különös figyelmet fordítva azokra a tanulókra, akik kevés önbizalommal rendelkeznek. Gátlást kiváltó módszerek A büntetés gátló nevelési módszer, amely a helytelen cselekvést l akarja visszatartani a tanulókat. A büntetés pozitív hatása érvényesül akkor, amikor a tanuló belátja hibáit, jóvá akarja tenni, a büntetés az igazságérzetével találkozik. A büntetés, ha megfelel en alkalmazzuk, nevel bb hatású, mint észrevétlenül, szó nélkül hagyni a dolgokat. A tilalom a nevelés során különleges értelmet kap. Következetessége, rendszeressége segít a gyermek szokásainak kialakításban, meger sítésében. Ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztet körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedések kialakulását próbálják megakadályozni.
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A nevelés az emberi személyiség fejlesztésére irányuló tevékenység. Központjában az ember áll, akinek képességeit kibontakoztatja, fejl dését el segíti, tökéletesíti. Az értelmileg akadályozott tanulók személyiségfejl dését akadályozza a maradandó agyi károsodás, a tartós testi-lelki állapotváltozás. Mindezek konkrétan is megfigyelhet k és mérhet fejl désbeli elmaradást okoznak ép kortársaikhoz viszonyítva. Mindezek mellett még további akadályok is lehetnek, pl. ingerszegény szociális környezet. A nevelhet ség szempontjából nagyon eltér egyéni adottságok miatt fejlesztésükben egyénenként is eltér nevelési-oktatási igények és szükségletek jelentkeznek. A sérült gyermek harmonikus személyiségfejl dését az eredményeit, erényeit, sikeres próbálkozásait értékel , másságát elfogadó környezet segíti. A különböz károsodásból ered , nagyfokú lemaradást kell csökkenteni és az egész személyiséget kell megvalósítani a tanulókkal való rehabilitációs és habilitációs foglalkozásokon. A sérült gyermek, fiatal nevelése tudatos személyiségformáló tevékenység. Az általános személyiség-lélektani sajátosságok rájuk egyaránt érvényesek, de a fejl dést ért károsodások következményeivel számolni kell. További nehezít sajátosság: · akarati tulajdonságok gyengesége, 21
· · · · ·
kommunikáció hiányosságai, (szorongás, elzárkózás, agresszív magatartás) ellentmondó akarati sajátosságok, önbizalom hiánya, érzelmek kóros megnyilvánulásai, nehezített beilleszkedés.
A nevelési program összeállításánál els dleges szempont olyan követelmények meghatározása, amelyek ösztönzik a személyiségfejleszt oktatást. Az iskola programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad: a sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának, fejleszti a tanulók önismeretét, együttm ködési készségüket, akaratukat, hozzájárul életmódjuk, szokásaik kialakításához. Kiemelten kezelt területek: · A szociális érés el segítése, pozitív szociális szokások kialakítása, tapasztalatok gy jtése élethelyzetekben, társas kapcsolatokban, problémahelyzetekben. · A cselekv képesség alakítása. · A m vészeti terápiák alkalmazása- a személyiség kiteljesítése, az önkifejezés, az örömszerzés megteremtése. · Folyamatos logopédiai ellátás, a súlyos beszédhibák, a beszédállapot javítása. · A mozgásállapot, a mozgáskészültség alakítása a gyógytorna, a konduktív pedagógia eszközeinek bekapcsolásával. · A tanulási képesség területén mutatkozó nagyfokú egyéni eltérések csökkentése. · A megismerési vágy fejlesztése. · Fizikai funkciók er sítése és gyakorlása, kompenzációs technika fejlesztése. · Mindennapi életben szükséges elemi készségek képzése és gyakorlása. · Lehet ség, hogy az akadályozott is megismerkedjen a közelálló, vele kapcsolatba kerül emberek életével. · Érzelmek gazdagítása és megszilárdítása, úrrá lenni indulatain. · Önmagáról helyes kép alkotásának el segítése (tisztában legyen azzal, mire képes, mi az ami meghaladja az erejét). · Felkészítés olyan életstílusra, amelyben képes saját helyzetét elfogadni és maga is elégedetten tud élni. · Egészséges életmód elveinek megismertetése. Leghatékonyabb az egyénhez igazodó nevelés. A személyiségfejlesztés egyéni programjának bb tényez i: · a gyermekismeret, · a differenciált követelményrendszer, · a differenciált tevékenységrendszer, · az egyének közösségi viszonyrendszerének szabályozása (tanulók társas viszonyai), · a szabályozott pedagógus-gyermek kapcsolat (gyermekszeretet, tekintély, következetesség, igazságosság),
3. Az egészségfejlesztéssel összefügg feladatok A nevelési-oktatási intézmények m ködésér l és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet hangsúlyozza, hogy az intézmény mindennapos ködésében kiemelt figyelmet kell fordítani a tanulók egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes kör egészségfejlesztéssel összefügg feladatokra. A hivatkozott jogszabály 128. § (3) bekezdése taxatíve felsorolja ezeket a feladatokat. Az alábbiakban ezekhez a feladatokhoz rendelten mutatjuk be tevékenységünket. 22
Az egészséges táplálkozás · · · ·
Az egészséges táplálkozás alapja az életkor és a szükségleteknek megfelel energiát, tápanyagokat biztosító változatos, jó ritmusban történ étkezés napi öt alkalommal. A mértékletesség, a kiegészít táplálkozás, a vitaminpótlás elengedhetetlen a szervezet egészséges m ködéséhez, a helyes táplálkozási szokások kialakításához. Kiemelt figyelmet fordítunk az egészséges táplálkozással kapcsolatos tudnivalókra, a tanítás- tanulás folyamán oktató füzeteket is alkalmazunk. Iskolánk részt vesz az iskola gyümölcsprogramban, amely 1-4. évfolyamon biztosítja tanulóinknak a napi gyümölcsbevitelt.
A mindennapos testnevelés, testmozgás A mozgás a tanulók mindennapjainak szerves része, befolyásolja testi-lelki egyensúlyukat, hatással van teljesít képességükre, örömet okoz, felfrissít, kielégíti a játékigényt és el segíti a szervezet helyes m ködését. A feladatok b vebb kifejtése a „Mindennapi testnevelés, testmozgás megvalósításának módja” cím pontban található. A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függ ségek, a szenvedélybetegségekhez vezet szerek fogyasztásának megel zése Az egészség a testi, lelki és szociális jóllét állapota, amelynek kiteljesülésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: Az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai és más közösségekhez tartozik), a változó terhelésekhez tud alkalmazkodni, individuális önállóságát meg rzi, megteremti a testi-lelki összhangot. A testi és lelki egészséget tehát alapvet en, mint a mindennapi élet er forrását kell értelmezni. Az egészfejlesztés és annak megvalósulási formája, az egészségnevelés az egészségi állapot er sítésére és fejlesztésére irányul. Ennek legfontosabb színtere a családi környezet mellett az iskola. Nagyon fontos megvizsgálni és id ben felismerni a tanulók körében az egészséges lét egyensúlyát megbontó, esetleges problematikus viselkedést, amely viselkedési függ ségre, káros szerek fogyasztására utalhat. Bármely függ ség megjelenése különböz okokra vezethet k vissza: – kíváncsiság, kalandvágy, – lázadás, a feln ttekt l, a valóságtól történ eltávolodás, – menekülés a családi, iskolai problémák, megoldatlan konfliktusok el l – kortársak, barátok rábeszélése – unalom, önbizalom hiányának pótlása, – családon belüli szexuális zaklatás, – a szül k túl szigorú vagy túl engedékeny nevelése A függ ségnek legtöbbször pszichés és magatartásbeli tünetei, zavarai vannak, melynek felismerése minden pedagógusnak, gyermekfelügyel nek fontos feladata. Amennyiben a tünetek és zavarok gyakran és folyamatosan el fordulnak a tanulók mindennapjaiban, érdemes a szokásosnál jobban odafigyelni viselkedésükre, és ha kell, szakembert bevonni annak érdekében, hogy gyógyulásuk miel bb bekövetkezzék. Tanórai (tantárgyi tananyag keretén belül) és tanórán kívüli foglalkozásokon egyaránt nagy gondot fordítunk a szenvedélybetegségekhez vezet szerek fogyasztásának megel zésére, különböz módszerekkel- képi szemléltetéssel, oktatófilmek feldolgozásával. 23
A bántalmazás és iskolai er szak megel zése · ·
·
Az iskola fontos szerepe, hogy a különféle életszakaszokban az ismeretközvetít funkció mellett a megfelel magatartási normákat közvetítse. A pedagógusaink egyértelm en elítélik a tanulók közt el forduló agresszív megnyilvánulásokat - kiközösítés, csúfolás, szekírozás, serdül korban el forduló szexuális zaklatás- megismerik és alkalmazzák a hatékony beavatkozás módszereit, eszközeit. Pozitív példával, egységes szabályok bevezetésével, az iskolai környezet barátságosabbá, otthonosabbá tételével segítik a tanulókat a pozitív magatartási minták követésében. Az óraközi szünetekben a pedagógusok kiemelt figyelmet fordítanak a problémás magatartású tanulókra. A tanítási órák alatt az életkori sajátosságoknak megfelel motivációval lekötik a tanulók figyelmét. Szituációs játékok során lehet séget biztosítanak a rizikómagatartás elkerülésére, a pozitív magatartási minták meger sítésére. A délutáni foglalkozások ideje alatt olyan tevékenységeket (sporttevékenység, mozgásos játékok, egyszer megbízatások) biztosítanak, melyek során a tanulók fizikai erejüket levezethetik
A baleset-megel zés és els segélynyújtás A nevelés során a baleset-megel zés, a legfontosabb szabályok megtartása, betartása fontos szerepet játszik tanulóink biztonsága érdekében. Nélkülözhetetlen, hogy a pedagógusok, az intézményben dolgozók és a tanulók ismerjék a balesetvédelem és az els segélynyújtás alapjait. E területen feladatunk, hogy alakítsunk ki a tanulók számára biztonságos környezetet, mutassunk példát saját viselkedésünkkel, a biztonsági rendszabályokat magunk is tartsuk be, használjuk a különféle eszközöket, berendezéseket rendeltetésszer en, tanítsuk meg a tanulókkal a telefonos központi segélyhívószámot (112), valamint a sürg sségi hívószámokat (ment k: 104, t zoltók: 105, rend rség: 107)! a tanórai keretek közt a tanulók ismerjék meg a biztonságos életvitel módját, szabályait, a gyakorlatban alkalmazzák a baleset- és veszélyhelyzetek elkerülését, a közlekedési szabályokat az els segélynyújtás alapjait, változatos módszerekkel- képi szemléltetéssel, a veszélyt jelz piktogramok jelentésének megismertetésével, oktatófilmek megtekintésével, személyes látogatásokkal (ment szolgálat, t zoltóság) hívjuk fel a tanulók figyelmét a baleset megel zésére és az els segélynyújtásra. A személyi higiéné A személyi higiéné, a testi gondozás az egészséges élet követelményeihez tartozik, és személyiségünk részét képezi. Különösen nagy hangsúlyt kap sérült tanulóink egészségnevelésében, hiszen a gyermekek függ sége tovább tart, mint az épen fejl társaiké. Arra kell törekednünk, hogy önmaga gondozási tevékenységeit minél jobban, minél önállóbban el tudja látni, és kialakuljon igénye saját maga elemi dolgainak gondoskodásáról. A helyes gondozási tevékenység fontos feltétele a megfelel tárgyi környezet kialakítása. Az önkiszolgálásra nevelésnek kiemelked szerepe van, mivel tanulóink nehezen szerzik meg a szükséges készségeket és tudatos, ellen rzött gyakorlásra van szükség, hogy a készségek fennmaradjanak, és szokássá alakuljanak.
24
4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szerepl inek együttm ködésével kapcsolatos feladatok Az igazi nevel közösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetít je, amellett, hogy messzemen en figyelembe veszi a közösség tagjának egyéni sajátosságait. A közösségfejlesztés a társadalomba való beilleszkedés egyik fontos eleme. Az iskolai közösségekben modellezhet a szeretet, tisztelet, mások megbecsülése, megértése, segítése. Célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse a gyermek fejl dését, képességeinek kibontását úgy, hogy egyéni lehet ségeinek maximumára jusson el. A közösségfejlesztés f területei: · erkölcsi ismeretek · családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató fejlesztési feladatok és ismeretek · el ítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség · testi, lelki egészség meg rzésére történ felkészítés Az értelmileg akadályozott gyermekek többsége az iskolába kerülés el tt családban, a feln ttek véd - óvó környezetében él. Nem éli át a kisgyermekkornak azokat az élményeit, amit minden normálisan fejl kisgyermeknek a hasonló korúakkal való együttjátszás, a sz kebb és tágabb környezet megismerése jelent. Ezek a tényez k megnehezítik, olykor rövidebb-hosszabb id re lehetetlenné is teszik a gyermekeknek közösségbe való illesztését. Az iskolába kerülés kezdeti id szakában nem fordulnak érdekl déssel egymás felé, hiányzik bel lük a másik gyermek megismerésének a vágya, az együttjátszás igénye és hiányoznak azok a szokások, amelyek mindenfajta csoportélet kialakításához szükségesek. Az értelmileg akadályozott gyermekcsoportok közösséggé válásának folyamatára is érvényes azonban az az ismert megállapítás, mely szerint jó közösség csak ott jöhet létre, ahol a partnerkapcsolatok szilárdak, kialakultak. Tanulóinkban is kialakítható a csoporttolerancia olyan foka, amely lehet vé teszi, hogy ne csak egy-két gyermekkel legyenek képesek együttm ködni, hanem a csoport minden tagjával. A szociális készségek megtanulásának idejét nagymértékben meghatározzák nevelési eszközeink, módszereink és nevel i beállítódásunk. A szociális érési folyamatot meg kell terveznünk, de nem siettethetjük. Szem el tt kell tartanunk, hogy a szociális érés folyamata éveket vesz igénybe. A gyermekeknek át kell élniük a közösségi életb l adódó örömöket és el kell tudni viselniük a közösségi életb l fakadó korlátokat is. Feladataink megfogalmazásakor figyelembe vettük a gyermekcsoportok közösséggé válásának folyamatára érvényes megállapítások mellett az értelmileg akadályozott tanulók iskolai közösségének sajátos vonásait is. A közösségfejlesztés feladatai az iskola értékközvetít tevékenységének a lényegét jelentik, amelyek minden pedagógus számára feladatot adnak tanórákon és tanórán kívüli tevékenységekben egyaránt. Ennek alapján a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következ k: · Hozzá kell segítenünk gyermekeinket ahhoz, hogy egymásra felfigyeljenek. Az iskolai életb l adódó lehet ségeket (közös játék, tanulás, munka, szervezett együttlét) úgy kell felhasználnunk, hogy lerövidüljön az az id , amikor a gyermekek még csak egymás mellett tevékenykednek. · A csoport nevel inek, akik jól ismerik a gyermekeket, olyan helyzeteket kell teremteniük, amelyek alkalmasak arra, hogy egyik gyermek megismerhesse a másikat, hogy megtanulja társa nevét, megismerje jó szokásait, megtanuljon alkalmazkodni társa rossz szokásaihoz és megtanulja azokat az elemi szociális készségeket, melyek mindenfajta csoportélet velejárói. · Lehet ségeket kell teremteni, hogy bizonyos esetekben, helyzetekben választhassanak játszótársat, éljék át a választás örömét, élményét. 25
· · · · · · · · · · · ·
Az elemi szabályok megismertetése, következetes betartatása, melyek szokássá válnak. Így kialakul a gyermekekben az az élmény: „nem egyedül, a tanár nénivel vagyok, vannak itt mások olyanok, mint én, közéjük tartozom.” Fejleszteni kell a tanulókban azt a képességet, hogy önmagukról, társaikról, környezetükr l véleményt, kritikát tudjanak megfogalmazni, a róluk szólót elfogadni. Fejezzék ki vágyaikat, elképzeléseiket. Ismerjék meg a sz kebb, majd a tágabb környezetük tárgyi és természeti értékeit, óvják, védjék azokat. Az iskola hagyományainak ápolása, ünnepek, megemlékezések az együvé tartozás élményét alakítják ki a tanulókban. Kapjanak hatékony támogatást a káros függ ségekhez vezet szokások kialakulásának megel zéséhez. Alapozzuk meg a tanulókban a nemzettudatot, mélyítsük el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet. Szerezzenek ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség meg rzésére. Kapjanak képet a munka világáról. A családi életben kövessék szüleik jó példáját. Ítéljék el a testi er vel, hatalommal, tekintéllyel való visszaélést.
A fenti feladatok megvalósításának területei iskolánkban: tanórák, egyéb foglalkozások, diákotthoni foglalkozások, szabadid s tevékenységek. Valamennyi terület sajátos foglalkoztatási formát követel, abban azonban megegyeznek, hogy tevékenyen hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermekek között kialakuljanak a szociális kapcsolatok. Ezen kapcsolatok egyrészt gazdagabbá, tartalmasabbá teszik az iskola közösségi életét, másrészt a közösségben átélt öröm látszik a legalkalmasabb eszköznek arra, hogy az értelmileg akadályozott gyermek is „akarjon” tanulni, dolgozni, másokkal együtt élni, másoknak örömet szerezni, tudjon mások szomorúsága miatt részvétet érezni, és akarjon, tudjon a maga sajátos módján emberi életet élni. Az iskola szerepl inek együttm ködésével kapcsolatos feladatok Valamilyen közös érdek, közös cél megvalósítása érdekében szimmetrikus és nagy valószín séggel intézményesült az együttm ködés a különböz szerepl k részér l. Az iskolai szervezet hatékony m ködése jó és kölcsönös bizalmon, elfogadáson és tiszteleten alapuló kapcsolatot tételez fel az iskola szerepl i: a pedagógusok, a tantestületen kívüli munkatársak (pl. gyermekfelügyel , technikai dolgozó, konyhás, takarító), a diákok és a szül k között.
5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályf nöki munka tartalma, az osztályf nök feladatai Az iskolában dolgozó pedagógusok/gyógypedagógusok egyetértenek abban, hogy a fogyatékos emberek maradéktalan társadalmi befogadásában az els dleges és leghatékonyabb eszköz az a szemléletváltás, amely hozzájárul a fogyatékosság körüli el ítéletek, félelem, tartózkodás, nemtör dömség, sajnálkozással telített odafordulás felszámolásához.
26
A sikeres és hatékony nevelésben, oktatásban emellett kulcsfontosságú a pedagógus általános felkészültsége, pedagógiai-pszichológiai tudása, elfogadó, empatikus, de reális követelményeket állító személyisége. Hangsúlyos szerepet kap nyitottsága, érzékenysége, amely lehet vé teszi, hogy a tanuló sérülésb l fakadó fejl dési sajátosságait megértse, az állapotához kapcsolódó magatartási vagy akár személyiségfejl dési problémákat felismerje, és ehhez megfelel en tudjon viszonyulni, fejleszteni. A pedagógus/gyógypedagógus feladatköre · · · · · · · · · ·
Felméri a tanulók képességbeli fogyatékosságának jellegét és mértékét és a sérülés jellegéhez, súlyosságához igazítja nevelésének és oktatásának tartalmát, módszereit, a neveléshez/oktatáshoz/fejlesztéshez szükséges motivációs bázist (egyéni, közösségi) megteremti, aktivizálja, a gyermek terhelhet ségének figyelembevételével korrigálja a fejletlen vagy sérült funkciókat, továbbá fejleszti az ép vagy kevésbé sérült funkciókat, a különböz tantárgyak oktatása közben tekintettel van a tanulók képességének egyéni különböz ségére és ennek megfelel en segíti fejl désüket, az egyéni sikereket el segít tulajdonságokat, funkciókat fejleszti, a tanítás folyamán a fogyatékosság jellegét l függ en speciális tan- és segédeszközöket alkalmaz és megtanítja azok használatát, a teljesítmények értékelésében is az egyéni szintekhez viszonyítja a haladás mértékét, szervezi és vezeti a tanórán kívüli fejleszt foglalkozásokat, szabadid s programokat, együttm ködik a nevel -oktató munkát segít kkel és folyamatosan kapcsolatot tart a szül kkel, tájékoztatja ket gyermekük fejl désér l és tanácsokat ad a családi neveléshez és az otthoni foglalkozásokhoz.
A gyógypedagógus terápiás tevékenysége · · · · · · ·
Az értelmileg és tanulásban akadályozott tanuló szakért szakvéleményében foglalt vizsgálati anyagokat gyógypedagógiai szempontból elemzi, elemzi és megállapítja a fejleszt terápiás feladatokat, kiválasztja a legmegfelel bb eljárásokat, valamint megtervezi ezek id tartamát, szakaszait, eredményesen és hatékonyan vezeti a fejleszt terápiás foglalkozásokat, az eredményeket dokumentálja, leírja a tanuló fejl déstörténetét, részt vesz a gyógypedagógiai gyakorlat fejlesztésében, egy adott tanítási-nevelési probléma megoldására alternatívákat használ, a fejlesztés érdekében folyamatosan konzultál más szakemberrel, pedagógussal.
Az utazó gyógypedagógus feladat- és tevékenységrendszere A többségi óvodák, általános és középiskolák integrációs törekvéseinek feler södésével megnyílt a lehet ség arra, hogy a sajátos nevelési igény gyermekek/tanulók együtt tanulhassanak ép társaikkal. A befogadással olyan intézményi innovációk járnak együtt, amik mind a befogadó iskola pedagógusainak, mind a sajátos nevelési igény gyermekekhez kijáró utazó gyógypedagógusoknak a mindennapi munkájában er teljesen érvényesülnek. Az intézmény utazó gyógypedagógusi hálózatot m ködtet, melyhez biztosított a többségi általános iskolában integráltan tanuló sajátos nevelési igény gyermekek neveléséhezoktatásához szükséges, a fogyatékosság típusának megfelel , speciális szakképzettség szakember. A sajátos nevelési igény tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vev gyógypedagógiai tanár az együttm ködés során
27
· · ·
· · · ·
· · ·
segíti a szakért i véleményben foglalt pedagógiai diagnózis értelmezését: a sérült gyermek, tanuló megfigyelése, fejlesztésének, lehet ségeinek, korlátainak értelmezése az integráló pedagógussal, folyamatosan együttm ködik a pedagógussal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, tanulótársak kialakítása, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segít bútorok, eszközök alkalmazása stb.), segítséget nyújt a tanuláshoz, m vel déshez szükséges speciális segédeszközök, taneszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehet ségekr l, javaslatot tesz specifikus gyógypedagógiai módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, figyelemmel kíséri a tanuló el re haladását, részt vesz az eredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, terápiás fejleszt tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon: tanórai keretek között illetve az egyéni fejlesztési terv alapján a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások keretében – Az egyéni és/vagy csoportos fejleszt tevékenység, a speciális pedagógiai segítségnyújtás során támaszkodik a tanuló meglév képességeire, az ép funkciókra. tevékenységeit egyéni fejlesztési naplóban adminisztrálja, segíti a sajátos nevelési igény tanuló befogadását és beilleszkedését az osztályközösségben, segítségnyújtás a többségi tanulók érzékenyítésében. igény szerint konzultál a szül vel, tanácsot ad a tanuló otthoni segítésére, nevelésére vonatkozóan.
Az intézményben a pedagógus többnyire évfolyam szerint m köd tanulócsoportokat vezet, ezáltal osztályf nöki szerepkört is ellát, de egyes munkakörökben (pl. a logopédus, gyógytornász, terápiás foglakozást végz szakember) egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások/tanórák keretében végzi munkáját. Az osztályf nöki munka tartalma, az osztályf nök feladatai Az iskolában folyó pedagógiai munkában, az ismeretek, készségek és képességek elmélyítése során sokféle nevel hatás éri a tanulókat. Bármilyen színes és tartalmas is a tanítási órák tananyaga, a szükséges nevelési hatásokat, a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztését csak tervszer en kialakított nevelési rendszerrel, gondosan egymásra épített nevelési tartalmakkal lehet megvalósítani. A tanulók személyiségfejl dését kibontakoztató pedagógiai folyamatokat, az osztálycsoportban érvényesül nevelési hatásokat az osztályf nöknek kell összehangolnia. Az osztályf nök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevel -oktató munkát, koordinálja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényez ket, pedagógiai törekvéseket. A lehet ségekhez mérten a tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerésére és az osztályközösség arculatának formálására kiváló lehet ségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok is: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb. Az osztályf nöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, er síti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályf nöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. 28
Az osztályf nök feladatköre Közvetlen nevel munka: · Az iskola hagyományainak, nevelési alapelveinek, értékeinek közvetítése, · a tanuló személyiségének fejlesztése, alakítása, · a közösségi élet kialakulásának el segítése, · az osztályközösség életének megszervezése, az együttm ködés biztosítása, szabályrendszerek kezelése, a „mi” tudat er sítése, · az osztályközösség hagyományainak ápolása, új hagyományok kialakítása, · a tanulók otthoni körülményeinek megismerése, a szociális hátrányok enyhítését szolgáló lehet ségek számbavétele, a tevékenységi formák meghatározása, · a tanulók egyéni problémáinak megismerése, · a fegyelem biztosítása, fegyelmi intézkedések alkalmazása, · a tanulók közötti, valamint az osztály és a tanárok közötti viszony alakítása, koordinálása. Ügyviteli (adminisztrációs) feladatok ellátása: · Az osztállyal kapcsolatos adminisztráció ellátása: csoportnapló és az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, egyéni fejl dési lap vezetése, · pedagógiai jellemzés elkészítése a tanuló fejl désér l, személyiségér l, viselkedésér l a kötelez szakért i pedagógiai felülvizsgálathoz · a tanulói mulasztások számontartása, folyamatos vezetése, jelentése, · adatszolgáltatás az oktatási statisztika készítéséhez. Szervezési, koordinációs feladatok végrehajtása: · Az osztály feladatainak szervezése, · a tanulók érdekeinek védelme, képviselete az iskola életében. · az osztály tanórán kívüli és szabadid s programjainak szervezése. Tájékoztatási feladatok ellátása: · A szül k tájékoztatása gyermekük iskolai el remenetekér l · a szül k tájékoztatása aktuális iskolai ügyekr l, · a tanulók tájékoztatása a tanulókat érint iskolai ügyekr l, programokról. · indokolt esetben a gyermek- és ifjúságvédelmi felel s tájékoztatása a tanuló szociális helyzetér l, életkörülményeir l. Szakmai felkészültség biztosítása, kapcsolattartás: · folyamatos önképzés, · tanfolyamokon, szakmai továbbképzéseken, konferenciákon való részvétel, · folyamatos szakmai kapcsolattartás és rendszeres konzultáció a tanulókkal foglalkozó szakemberekkel, gyermekfelügyel vel, az osztályban tanító tanárokkal, délutáni csoportvezet kkel, gyermek- és ifjúságvédelmi felel ssel.
6. A kiemelt figyelmet igényl tevékenység helyi rendje
tanulókkal kapcsolatos pedagógiai
6. 1. Különleges bánásmódot igényl tanulókkal összefügg pedagógiai tevékenységek 6. 1. 1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzd tanulók Tanulóink különféle adottságokkal, képességekkel, személyiségi összetev kkel érkeznek iskolánkba. Közösségbe való beilleszkedésüket, magatartásukat ezek a tényez k és 29
fogyatékosságuk mértéke nagyban meghatározza. Gyermekeink beilleszkedése a közösséghez való alkalmazkodás esetében is nehézségekbe ütközik. A megszokottól való legkisebb eltérés is problémát jelenthet, képtelenek a helyzetet áttekinteni, és a felmerült nehézségeket megoldani. A sérülés az egész gyermeki személyiséget áthatja, és annak strukturális zavarához vezet. A fejl dési zavar a fejl dés minden területén megnyilvánul: mozgásfejl désben, szenzomotoros funkciókban, szokásrendszerek kialakulásában, beszédben, játéktevékenységben, szociális kapcsolatokban. Célunk, hogy a nevelés és oktatás folyamatában az egyéni bánásmód elvének figyelembe vételével a gyermekek képesek legyenek a közösségbe való beilleszkedésre, egyszer helyzetek felismerésére, helyes magatartás elsajátítására. Fontosnak tartjuk a segítségnyújtást a szül k számára gyermekük jobb megértéséhez, elfogadásához, a megfelel nevelési eszközök kialakításához. Gyakran el forduló magatartászavarok: ingerlékenység, figyelemzavar, hiperaktivitás, gátlástalan viselkedés, agresszivitás, disszocialitás. A beilleszkedési, magatartási zavarral küzd tanulók nevelésével kapcsolatos elvek · Az iskola a helyi tantervében az el írt tananyag és követelmények differenciálása. · Nehézségeket enyhít tevékenységek. · Ifjúságvédelmi tevékenységek A beilleszkedési, magatartási zavarral küzd tanulók nevelési módszerei · Következetes, rendszeres felügyelet. · Megfontolt tiltás, körültekint en alkalmazott kedvezmény-megvonás. · Segít , gondoskodó ellen rzés. · Meggy zés (a legáltalánosabb formája a nevel viselkedési példája). · Szoktatás. · Differenciált nevelési módszerek alkalmazása Pedagógiai feladatok A pedagógus feladata a tanuló személyiségének, tünet-együttesének megismerése. · Fejleszteni a tanulók kapcsolatteremt és kommunikációs képességeit, figyelmüket, önértékelésüket. · Elsajátíttatni az elemi szociális magatartásformákat. · Megismertetni a szociális szerepeket. · Támogatni és ösztönözni tevékenységeikben, kapcsolataikban a közös együttm ködést. · Figyelemmel kísérni és segíteni a beilleszkedést. · Megismertetni az emberi együttélés alapvet szabályait, hogy azokat képességeikhez mérten alkalmazzák. · Kialakítani a köznapi helyzeteknek megfelel magatartási szokásokat. · Kialakítani helyes önismeretüket, er síteni önbizalmukat. · Megtanítani viselkedésüket, indulataikat szabályozni. · Kialakítani igényüket szabadidejük hasznos eltöltésére. · Kialakítani normakövetési, elfogadási, együttm ködési, alkalmazkodó képességeiket. · Eredményes nevelési folyamatban feltétlenül építeni kell a gyermek személyiségében rejl értékekre és pozitívumokra és az iskolán kívüli segít szervezetek szakmai támogatására (nevelési tanácsadó, gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat, szakért i bizottságok, szakmai szervezetek, pedagógiai szakszolgálat, gyermekrendel k, gyermek pszichiátria).
30
6. 1. 2. Tanulási nehézséggel küzd tanulók Az iskolánkba bekerül gyermekek sérülésük jellegéb l adódóan, valamint az aktuális szociális környezet hatására potenciálisan kudarchelyzetbe kerülhetnek a tanulási folyamatban. Minden pedagógiai munkának a kudarc tüneteinek felismerésével kell kezd dnie. A tanulási rendellenességeket legtöbbször részképesség-kiesések, egyes területeken történt fejl désbeli elmaradások okozzák. A tanulási nehézségekkel küzd gyermek gyakran figyelmetlen, mozgása összerendezetlen, teljesítménye ingadozó. A viselkedésbeli tünetek nagyrészt másodlagosan jelennek meg. A környezet fel l érkez negatív értékelés a gyermeket agresszívvá, más esetben szorongóvá, visszahúzódóvá teheti. Törekednünk kell arra, hogy a tanulási zavarok megjelenése és a felismerésük között minimális id teljen el, s miel bb megkezdhessük az életkori sajátosságoknak megfelel en kialakított a fejlesztést szolgáló (re)habilitációs módszerek felzárkóztató programok, pedagógiai szakszolgáltatások biztosítását. 6. 1. 3. A kiemelten tehetséges tanulók A tehetség, képesség kibontakoztatását segít tevékenységek Nevel -oktató munkánk fontos feladatának tekinthetjük, hogy fel tudjuk-e fedni azokat az értékeket, képességeket, azokat a rejtett készségelemeket melyeknek kibontakoztatásával, s a fejlesztés lépcs fokainak aprólékos megtervezésével juthatunk el pedagógiai céljaink megvalósításáig, s juttathatjuk el növendékeinket a valódi sikerélményig. A fentiekb l adódóan tehát a tehetség képesség fogalma sajátos értelmezést nyer pedagógiánkban. A tehetséggondozás feltételei · tehetség-kibontakoztató programok, · az iskolában m köd szervezeti formák, · a fenntartó által biztosított feltételek: óraszám, pénzügyi háttér. A tehetséggondozás feladatainak iskolai megvalósítása differenciálással történik. A differenciálás áthatja az iskola egész nevelési folyamatának feladatait, tartalmát, követelményét, módszereit, eszközeit, szervezeti formáit, értékelési rendszerét. A differenciálás minden esetben azért történik, hogy a tanulókban rejl képességeket, hajlamokat teljes mértékben kibontakoztathassuk, kreativitásukat, szociális kompetenciájukat, kognitív és affektív szférájukat fejlesszük. A tehetséggondozás színterei · tanítási órák, · szakkörök: ének, számítástechnika, sport, · egyéni és kiscsoportos foglalkozások, melyek tanulmányi és kulturális versenyekre való felkészítést szolgálják: · pályázatokon való részvétel · helyi, megyei, regionális és országos kulturális, tanulmányi és sportrendezvények, versenyek, fesztiválok, találkozók (pl. Koncz Dezs Tanulmányi Verseny, „Felfényl szavak” Szavalóverseny, Nyugat-Dunántúli Régió Speciális Úszóversenye, Gyermekés Tánctalálkozó …) A helyi és az országos rendezvényeken való részvételt konkrétan (id , hely) az éves Munkaterv tartalmazza.
31
6. 2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek Hátrányos helyzet gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyz védelembe vett, illetve akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyz megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzet az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szül je óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának id pontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzet az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. Intézményünkben kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos, és a halmozottan hátrányos tanulókra. Velük kapcsolatos pedagógiai feladataink nagy részét megfogalmaztuk a Helyi tanterv Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek részében. Ezen felül fontos feladatnak tartjuk az átfogó személyiségfejlesztést, a közösségfejlesztést, és a tanulási nehézségek csökkentését a szociális beilleszkedésre való felkészítést. A halmozottan hátrányos helyzet tanulók képesség-kibontakoztató felkészítésének célja a tanuló tanulási kudarcból, a szociális hátrányból ered lemaradásának csökkentése, továbbá a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, tanulási, továbbtanulási esélyének növelése.
7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A nemzeti köznevelésr l szóló 2011.évi CXC. törvény 48. §-a, valamint a nevelési-oktatási intézmények m ködésér l és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 120. §-a szabályozza a diákönkormányzat jogait és az ezekkel összefügg feladatokat. A diákönkormányzat (DÖK) speciális szervez dés csoport, érdekképviseleti szerv, tanulóközösségb l választott tagokkal a diákok jogérvényesítéséhez és a kötelességek teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtésének egyik eszköze. Intézményünkben a tanulók önszervez dés hagyományosan m köd érdekvédelme, értelmi akadályozottságuk miatt nem tud m ködni. Ugyanakkor éppen a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenl ségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény szellemében tanulóink érdekeit szem el tt tartva biztosítani kell érdekvédelmüket és számukra is meg kell szervezni a diákönkormányzatot. A diákönkormányzatot segít pedagógus támogatja a tanulókat a jogok-kötelességek megismerésében, értelmezésében és folyamatosan segíti az általuk javasolt programok megszervezését, lebonyolítását. A diákönkormányzat célja · A tanulók érdekképviseletének ellátása és érdekérvényesítésének megteremtése az ket érint valamennyi kérdésre kiterjed en. · A tanulók teljes jogú részvétele a saját életükkel és tanulmányaikkal összefügg feladatok, tevékenységek szervezésében, megvalósításában és ellen rzésében. · A tanulók (lehet ségeikhez és képességeikhez mért) felkészítése a tudatos állampolgári életre, lehet ségek biztosítása a döntések, véleménynyilvánítások szabályainak megismerésére, azok begyakorlására. A közösség iránti felel sségérzet kialakításának segítése.
32
A diákönkormányzat feladata A tanulók, azok közösségeinek érdekképviselete, emellett a törvény lehet séget ad arra, hogy minden olyan kérdéssel foglalkozzanak, ami a tanulókat érinti. A diákönkormányzat döntését l függ, hogy még milyen feladatokat vállal fel. A diákönkormányzatnak jogkörei A diákönkormányzat szervezeti és m ködési szabályzata konkrétan megfogalmazza a DÖK jogköreit (döntési, egyetértési, véleményezési és javaslattételi jogkör), és a m ködésével kapcsolatos információkat. Emellett minden tanévben készül munkaterv, amely a megvalósítandó programokat tartalmazza. Az iskolai szervezeti és m ködési szabályzat szabályozza a diákönkormányzat és az iskola vezet i közötti kapcsolattartás formáját és rendjét.
8. A szül , tanuló, a kapcsolattartásának formái
pedagógus
és
az
intézmény
partneri
A gyermek nevelésének két f színterén, az iskolában és a családban összhangot kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvet értéknek tartjuk a szül kkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását. A tanár-szül kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, megbecsülésen, megértésen kell alapulnia. Ezen együttm ködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felel sség. Fontos, hogy a szül elfogadja gyermekét, tisztában legyen képességeivel. Szeretnénk elérni, hogy a családi és az iskolai követelmény- és szokásrendszer közelebb kerüljön egymáshoz. Pedagógiai programunkat a szül kkel, mint iskolahasználókkal egyetértésben tudjuk megvalósítani. Ennek érdekében tájékoztatni kell a szül ket az iskola nevelési céljairól, az alkalmazott módszerekr l. Az iskolának ugyanakkor ismernie kell mindezekr l a szül k véleményét. Alkalmat kell biztosítani a szül knek, hogy az iskolai közélet résztvev i, segít i lehessenek. Intézményünk minden területén alapelvünk a gyermekközpontúság. Alapvet elvárás minden alkalmazottól, hogy a szül t partnerként kezelje. A szül k, tanulók, pedagógusok és partnereik együttm ködésére olyan kölcsönös kapcsolatrendszert alakítunk ki, mely biztosítja az információk elérését, és amely szinteségen, nyitottságon, kölcsönös tiszteleten alapszik. Ennek érdekében: · Biztosítjuk az információk széles kör elérhet ségét. · Tájékoztatást adunk nevel -oktató munkánk eredményeir l, iskolai életünkr l. Együttm ködési fórumokat m ködtetünk (Szül i Munkaközösség, alapítvány, DÖK, szakmai munkaközösségek) · Biztosítjuk a lehet ségeket, hogy partnereink élni tudjanak véleményezési, egyetértési jogukkal. · Kikérjük partnereink véleményét, megismerjük igényüket, továbbfejlesztési javaslatukat, erre alapozzuk fejlesztéseinket. · Bevonjuk partnereinket hagyományaink ápolásába, az új tanulásszervezési eljárások során az együttm ködés növelése érdekében számítunk aktív részvételükre. Törekszünk a problémák okainak gyors feltárására, a megoldások közös keresésére. A szül k részér l a nevel munka segítéséhez az alábbi közrem ködési formákat várjuk el: · aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, · szinte véleménynyilvánítást, · együttm köd magatartást, · a nevelési problémák szinte megbeszélését, · a családi nevelésben jelentkez nehézségek közös megoldását, · érdekl -segít hozzáállást, 33
·
a lehet ségeikhez mért szponzori segítésnyújtást.
Iskolánk a tanulók helyes neveléséhez a következ segítségnyújtási formákat kínálja: · nyílt napok, nyílt órák szervezése, melynek során a szül k megtapasztalhatják gyermekük teherbírását, reális képet alkotva ezáltal iskolai tevékenységükr l. · rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanulók el menetelér l, magatartásáról, · el retervezett szül i értekezletek ( az els osztályos gyermekek szüleinek a tanév elején, a nyolcadik csoportot befejez tanulók szüleinek a tanév végén), · rendkívüli szül i értekezletek, · fogadóórák (minden hónap els hétf jén 8.00-8.45-ig), melynek keretében egyénileg információt kapjanak gyermekük el menetelének, magatartásának alakulásáról, teljesítményér l. · el adások szervezése ( „szül tanfolyam” ), · családlátogatás, · az iskolánkat végleg elhagyó tanulók további elhelyezési lehet ségeir l tájékoztatás, tanácsadás. A fentieken túl fontos feladatunk még a sérült gyermek elfogadásának, a megfelel szül i bánásmódnak az el segítése. Tapasztalataink szerint ugyanis a rejtett csalódás – miszerint a gyermek nem a szül k elvárásának megfelel - forrása a nem megfelel szül i bánásmódnak; az irreális követelményeknek, a túlhajtott önfeláldozásnak, a gyermek önállótlanná nevelésének. Ezt csak megért és tapintatos pedagógiai attit dökkel lehetséges feloldani. Az iskolában folyó oktató-nevel munka nem tudja pótolni a családból hozott hiányosságokat, de célunk, hogy a pozitívumokra építve optimálisan fejlesszük a meglév képességeket a tanulók eltér értelmi fejl déséb l következ sajátos igények és lehet ségek figyelembe vételével. Korunk iskolája – a pedagógiai alapelvek szellemében, a célok megvalósítása, illetve az ehhez kapcsolódó feladatok végrehajtása érdekében, valamint az egyre fokozódó társadalmi elvárásoknak engedelmeskedve – nem függetlenítheti magát az iskola tanulási környezetének kiszélesítését l. Intézményünk kiegyensúlyozott kapcsolatot igyekszik kiépíteni és fenntartani a ködésében közvetlenül érintett szervekkel, intézményekkel. Partnerközpontú m ködésünk kialakításában alapvet fontosságú, hogy feltárjuk az intézménnyel kapcsolatban álló partnereink körét, megismerjük igényeit, velünk szemben támasztott folyamatos elvárásait, valamint megfelel irányt kapjunk fejlesztési elképzeléseinkhez, szakmai céljaink alakításához.
9. Az iskolába való felvétel és az átvétel helyi szabályai Tanulói jogviszony, átjárhatóság Tanulói jogviszony A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakért i és Rehabilitációs Bizottság gyógypedagógiai szakvéleménye alapján kerülnek beiskolázásra a tanulók. Ha a gyermek magántanulóként teljesíti tankötelezettségét, iskolánkkal tanulói jogviszonyban van, fejlesztésér l gondoskodunk, a tanév végén az osztályf nök és két pedagógus el tt – osztályozó vizsgán - ad számot tudásáról. Átjárhatóság A 8. évfolyamot végzett tanulók, abban az esetben, ha 16. életévüket még nem töltötték be tanulmányaikat a készségfejleszt speciális szakiskola el készít szakiskolájának évfolyamain, 16 éves kor után a szakiskola szakképz évfolyamain folytathatják. Értelmileg akadályozott gyermekek iskolájába - tanulásban akadályozottak iskoláiból. Szül i kezdeményezésre: iskolaváltoztatás azonos profilú intézményb l/intézménybe. 34
Kilépés középsúlyos értelmi fogyatékosok iskoláiból: a nevel testület kezdeményezésére a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakért i és Rehabilitációs Bizottság gyógypedagógiai szakvéleménye alapján - tanulásban akadályozottak iskoláiba. Tanulói jogviszony megsz nése Az utolsó évfolyam (8. csoport) elvégzésér l szóló bizonyítvány kiállításának napján. A tankötelezettségi korhatár elérésekor, de a szül kérésére, a nevel testület javaslata alapján meghosszabbítható.
10. Az els segély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv A nevelési-oktatási intézmény feladatai között, a gyermekek és tanulók egészségfejlesztésével összefüggésben kiemelt figyelmet kell fordítani az els segélynyújtás területére. A jelenlegi törvényi szabályozás meghatározása szerint „(mindenkinek)… kötelessége – a t le elvárható módon – segítséget nyújtani, és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi szolgáltatót értesíteni, amennyiben sürg s szükség, vagy veszélyeztet állapot fennállását észleli, illetve arról tudomást szerez.” A sikeres megvalósuláshoz meghatározott szint és mélység elméleti és gyakorlati ismeret szükséges. Az els segély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatban célok: a helyes helyzetfelismerés, valamint döntési kompetencia kialakítása, toleráns személyiség fejlesztése, a kapcsolódó eszközrendszer megismertetése és megismerése, valamint az életkori és egyéni sajátosságokhoz alkalmazkodó elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése, folyamatos gyakorlása. A megvalósulás feltételei · Alkalmazkodjon a tanulók sajátos fejl dési üteméhez, életlehet ségeihez · Alakítsa ki a tanulók probléma iránti érzékenységét · Építsen a tanulók meglev tudására, az elsajátított ismeretek meger sítésére és fordítson figyelmet alkalmazására A megvalósulás színterei · Tanórák, különösen a beszédfejlesztés – és környezetismeret, környezet – és egészségvédelem, életviteli – és gondozási ismeretek, valamint a biológia és egészségtan és osztályf nöki órák · Egészségnapok · Tanulmányi versenyek · Prevenciós el adások A megvalósulásban közrem köd partnerek · Pedagógusok, gyermekfelügyel k · Az intézmény egészségügyi felel sei: ápolón , iskolaorvos, véd · A segít szervezetek helyi képvisel i
35
A DIÁKOTTHON PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Intézményünk – többcélú gyógypedagógiai intézményként – a diákotthont is magában foglalja, így pedagógiai programja sok ponton kapcsolódik az iskola pedagógiai programjához. A pedagógiai program megfogalmazásakor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a diákotthon lakóit tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott tanulók alkotják.
1. A diákotthoni nevelés alapelvei, értékei, célkit zései A diákotthoni nevelés alapelveit három nagy csoportba soroltuk. Az alapfeladatok megvalósításának elvi alapjai az otthonosság megteremtésének elve, a közösségi támogatás által való nevelés elve, az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vételének elve, a demokratizmus elve a nyitottság elve a normalizáció elve. A gyermekekkel kapcsolatos teend k elvi alapjai az alapvet emberi és szabadságjogok, gyermekeket megillet jogok érvényesítése, a gyermekek iránti felel sség, bizalom, szeretet és tapintat, a korrekciós nevelés elve, a kommunikációs és kapcsolatkészség elve, az alkotás, az önmegvalósítás elve. A nevel szervezet folyamatos továbbfejlesztésének elvi alapjai a diákotthon m ködési feltételei fejlesztésének elve, a csoportfolyamatok nyomon követésének elve, az egyes gyermekek nevelési körülményei fejlesztésének elve. A fenti alapelvek közül nagy jelent séget tulajdonítunk a normalizációs elvnek, mivel megfelel szempontokat ad a diákotthoni élet megújításához. E megújítás lényeges eleme, hogy az akadályozott gyermekek életkörülményei – amennyire csak lehetséges – hasonlítsanak a többi gyermek átlagos életkörülményeihez, életmódjához. Ezen túlmen en a normalizációs elv olyan magatartásmódok és jellemvonások megalapozását, er sítését és megtartását várja el t lünk, amelyek a lehet ségekhez mérten a legmesszebbmen kig el segítik a gyermekek számára egy minél teljesebb, harmonikusabb élet megvalósítását. A diákotthoni nevelés célja A gyermekek fejlesztésének, személyiségformálásának fontos színtere a diákotthon, mely szoros együttm ködést valósít meg az iskolával. A diákotthoni nevelés célja: a szocializációt el segít képességek (együttm ködés, alkalmazkodás, önállóság, önellátás, normakövetés), a tanulás, a személyiség fejlesztése, a kiegyensúlyozott és egészséges fejl dés, az adottságok, képességek kibontakoztatása, az erkölcsi értékrend kialakítása és megszilárdítása olyan tevékenységi formák, módszerek és eszközök alkalmazásával, amelyek el segítik a gyermekek kés bbi életközegébe való eredményes beilleszkedést. Az itt folyó pedagógiai munka során is kiemelked en fontos az egyéni bánásmód, a személyre szabott nevelési eljárások alkalmazása. 36
A diákotthoni nevelés feladatai A személyiségfejlesztés eredményességének feltétele a valós értékekkel való azonosulás kibontakoztatása, az önismeret fejlesztése, az együttm ködési készség, a helyes életmód megalapozása, alakítása. A nevelés feladatai az akadályozott gyermekek diákotthonában ugyanazokból a nevelési célokból következnek, amelyeket a nevelés egésze elé t ztünk, és amelyek az emberformálás, személyiségfejlesztés sajátos megvalósulását jelentik. Jelen esetben ezek a gyermekek fejl désének segítésére és a családi nevelés funkcióinak pótlására irányulnak. Az el bbieket és az akadályozott gyermek fejl désének egyéni igényét figyelembe véve a diákotthon feladatait az alábbiakban határozzuk meg: A diákotthonba kerülésb l adódó változás nehézségein való átsegítés, a beilleszkedés segítése. Az otthonosság, az anyagi és érzelmi védettség biztosítása egyénre szabott gondoskodással. Támogató közösség létrehozása, amely segíti a diákokat speciális szükségleteik, egyéni képességeik megismerésében, elfogadásában. Az iskolai feladatok teljesítésének segítése, a helyes tanulási módszerek megismerése, a tanulási teljesítmény fejlesztése. Az iskolai tudást kiegészít praktikus ismeretek nyújtása, az ismeretek gyakorlati alkalmazása. A délel tti és délutáni pedagógiai tevékenység összhangjának megvalósítása. Az önismeret fejlesztése: testi, lelki, szellemi tulajdonságok, adottságok, er sségek, gyengeségek ismerete; a változtatásokra, a fejl désre való képesség fejlesztése. Realitásérzékük fejlesztésével a diákok megtanítása a lehet ségeikhez mért, vonzó, elérhet célok kit zésére, a kés bbi társas/társadalmi szerepvállalás el segítésére. A szociális magatartás, a szociális készségek - empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervez készség – fejlesztése. A társas viselkedés szabályainak elsajátítása. Az egészséges életmódra nevelés. A családi életre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására nevelés. A környezet védelme, ápolása iránti igény felkeltése. Nemzeti értékeink, kulturális és történelmi hagyományaink megismertetése. A szabadid tartalmas eltöltése. A családi élet zavaraiból ered hátrányok csökkentése. A szül kkel való nevel i partnerviszony kialakítása. Szoros együttm ködéssel (szül , gyerek, iskola, egészségügy, gyermekvédelem, küls kapcsolatok) az oktató, nevel , rehabilitációs munka hatékonyságának biztosítása. A szociális környezetbe történ sikeres beilleszkedés segítése, felkészítés az intézmény elhagyása utáni életre, a lehet ség szerinti önállóságra.
2. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei A tanulók életrendjét alapvet en a diákotthon házi-, illetve a heti- és napirendje szabályozza. Az életrend kialakításánál az els dleges követelmény, hogy legyen összhangban az iskola ködési rendjével, figyelembe véve a tanulás, m vel dés, szórakozás, pihenés egészséges arányait. A kialakított életrendnek rugalmasnak és átláthatónak kell lennie, mely igazodik a tanulók igényeihez és szokásaihoz. 37
Az értelmileg és tanulásban akadályozott tanulók nevelését ellátó iskolában és diákotthonban a gyermekek fejl désének egyik alapfeltétele a harmonikusan megszervezett napirend. Így a tanulók jobban átlátják és nyomon követik a közelmúltat, a jelent és a várható eseményeket. Számukra a rendszeresség biztonságot nyújt. A napirend adta kereteken belül törekszünk arra, hogy nevel tanáraink és gyermekfelügyel ink éljenek a differenciálás lehet ségével, illetve a gyerekek életkori, képességbeli nagy arányú heterogenitását figyelembe véve egyénre szabott megoldásokat dolgozzanak ki. A napirend – a helyes id beosztás, a leveg zés, az étkezés, az alvás id tartamának megfelel meghatározásával – gondoskodik a különböz életkorú gyermekek megfelel testi fejl désér l. Keretbe foglalja az életet, biztosítja, hogy elég id álljon rendelkezésre a különböz foglalkozásokra, s a tervezésben a játéknak, a tanulásnak és a munkának arányosan kell megjelennie. Törekedni kell az együttm ködés, alkalmazkodás, normakövetés, önállóság, önellátás, önkifejezés, önértékelés fejlesztésére és az egészség meg rzésére. A csoportonkénti foglalkozásoknak tartalmaznia kell a szabadid s programokat, az önkiszolgálási feladatokat, munkát, felzárkóztatást, társas kapcsolatok kialakítását, közösségi tevékenységeket. A napirendet er teljesen befolyásolja a gyermekek életkora, fogyatékosságuk típusa és súlyossága, az adott tárgyi és személyi feltételek. Egyöntet követelmény azonban az, hogy megfeleljen a nevelési célkit zéseknek, az egészségügyi követelményeknek, összhangban legyen az iskolai foglalkozások programjaival. A diákotthon napirendje 6.30 - 6.45 6.45 – 7.15 7.15 – 7.45 7.45 – 14.25 12.00 – 14.30 12.30 – 17.30 17.30 – 18.30 18.30 – 19.00 19.00 – 20.00 20.00 – 20.30
Ébreszt Tisztálkodás, hálórend kialakítás Reggeli Délel tti tanítási órák Folyamatos ebédeltetés Tanulmányi munka, kötelez és szabadfoglalkozások, szakkörök Esti teend k, önkiszolgálási feladatok Vacsora Szabadid s tevékenységek Villanyoltás (adott gyermekcsoport igénye szerint)
A diákotthoni napirend reggeli szakasza igazodik a tanórák kezdetéhez. Az ébreszt id pontját úgy határozzuk meg, hogy az ébredést követ en elegend id álljon rendelkezésre a reggeli tisztálkodáshoz, az öltözködéshez, a hálószobák rendberakásához és a reggelizéshez. A délel tti szakasz tartamában egybeesik az iskolai foglakozásokkal. Különböz szervezeti formákat foglal magába. E napszakban végzett valamennyi feladat nevelési, képzési célokat szolgál. A déli szakasz a f étkezésre és az ebéd utáni pihenésre tagolódik. A délutáni szakasz tartalmazza a tanórát, a kötelez és szabadon választható foglalkozásokat, szakköröket. A tanítási órákra való felkészülés a tanulók számára kötelez elfoglaltságot jelent a hét els négy napján. A diákotthonban ehhez a technikai feltételeket nem tudjuk biztosítani, ezért az iskola tantermeit vesszük igénybe. A tanulócsoportok kialakításánál a gyermekek életkorát, osztályfokát, képességeit, sérülésük jellegét, s az állandóságot, az egymáshoz való alkalmazkodás nélkülözhetetlen igényét is figyelembe vesszük. Az esti szakasz az önkiszolgálási tevékenységekre, a vacsorára és a szabadid s tevékenységekre tagolódik. A szabadid beépül a gyermekek napirendjébe. A napirend a gyermekekre nézve kötelez , azonban optimális mennyiség szabadid t is magában foglal. 38
A szabadfoglalkozások egyéni és csoportos formák szerint különíthet k el. Mind a két formánál megtalálhatók a mozgásos tevékenységek, manuális tevékenységek, alkotó jelleg tevékenységek, munka jelleg tevékenységek, kulturális tevékenységek, játéktevékenységek, egészséges életmódot szolgáló tevékenységek, hobby jelleg tevékenységek. A szabadid s programok szervezésénél figyelembe kell venni a csoport összetételét, a létszámot, az életkort, az egyes foglalkozásokra fordítható id tartamot, a helyi adottságokat (tárgyi feltételek), az érdekl dési kört, a helyszínt (iskolai vagy küls lehet ség), a m köd szakköröket (id höz kötött elfoglaltságokat). Ahhoz, hogy a szabadid s program vonzó legyen a gyermekeknek, olyan változatos tevékenységformákat kell biztosítani, amelyek segítségével a m vel dési és szórakozási igényeket helyes arányban ki lehet elégíteni. A programokon a játékos jelleg, a kötetlenség fontos tényez mind az értelmileg akadályozott, mind a tanulásban akadályozott gyermekek esetében. Szívesen vesznek részt szórakoztató programokon, igénylik a társas kapcsolatokra épül közös játékokat, vetélked ket. Az ilyen jelleg tevékenységek segítik a jó közösség kialakulását, melynek tagjai ezáltal is könnyebben elfogadják egymást. A szabadid s foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a természeti környezet védelme, a diáksport. A szabadid eltöltését szolgáló foglalkozások, tevékenységek: játszóház, dramatikus játékok (mese, báb, rajz), hagyomány rzés (népi gyermekjátékok, népszokások), kézm ves foglalkozások, játékos mozgásfejlesztés, természetjárás-túrák, vetélked k. A programok történhetnek intézményen belül, udvaron, játszótéren, sportpályán, és megvalósulhatnak intézményen kívül is: mozi- és színházlátogatás, könyvtár, tárlatok megtekintése, városi rendezvényeken való részvétel, kirándulások, stb., amelyek jól kiegészítik az iskolai programokat, tanulmányokat. Mindezek a tevékenységek egyaránt szolgálják a tanulók testi nevelését, a kulturális nevelést, a szórakozást és a játékot.
3. A diákotthon egészségfejlesztéssel összefügg feladatai Az intézmény többcélú intézményként látja el nevelési-oktatási feladatait, ezért e témában nem fogalmaztunk meg új tartalmakat, a feladatok megtalálhatók a Nevelési program 3. pontjában. 39
4. A tanulók fejl dését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, önálló életkezdését el segít tevékenység elvei 4. 1. Tehetséggondozás A tehetség relatív fogalom, a tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott gyerekek és fiatalok között is el fordulnak olyanok, akik egyes területeken a többiekhez képest jobb teljesítményt nyújtanak. Az iskolához hasonlóan és azzal együttm ködve kell megszervezni azokat a foglalkozásokat, amelyek segítik ezeknek a képességeknek a kibontakoztatását. Az esélyegyenl ség érdekében minden tanuló a legeredményesebb fejleszt nevelésben részesül. A tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott gyermekeinknél a tehetséggondozás az iskolai folyamat továbbvitelét is jelenti. Számukra még fontosabb a folyamatos pozitív visszajelzés, s hogy elfogadják ket. A diákotthoni foglalkozások, a sokoldalú tevékenységrendszer, az állandó közvetlen kapcsolat nevel és gyermek között segítenek felszínre hozni azokat a képességeket, egyéni értékeket, amelyek meghatározzák a tehetséget. Célunk: a személyiség motiválható, sikerélményt adó elemeinek felderítése annak érdekében, hogy utat nyisson az egyéni fejl désnek. A tehetséggondozásnál els dleges szempont a tehetség minél korábbi felismerése. A tehetséggondozás folyamatának alábbi lépéseit alkalmazzuk munkánk során: A tehetségi irányokba mutató ingerek biztosítása. A meglév motivációk er sítése. Bevonás szakkörökbe, foglalkozásokba. Versenyekre való felkészítés, versenyeztetés. Eredmények megbeszélése, értékelése, reális célok kialakítása. A csoport többi tagjával való pozitív kapcsolat segítése. A tehetséggondozás feladatai az iskolával együttm ködve a következ tevékenységek során, illetve színtereken valósulnak meg: Szakkörök (ének, fazekas, sport, számítástechnika) Egyéni és csoportos foglalkozások Szabadid s tevékenységek Alkalmankénti vagy rendszeres szereplés diákotthoni szinten Tanulmányi versenyek Sportversenyek Kulturális találkozók, versenyek Pályázatok 4. 2. Felzárkóztatás A diákotthon feladata az iskolával összhangban a tanulók képességeinek felismerése és kibontakoztatásuk segítése. Sajátos nevelési igény gyermekeinknél szükséges fokozott figyelmet fordítani a tanulók egyéni fejl dési ütemét is figyelembevev fejleszt tevékenységrendszer kialakítására. Ennek érdekében a diákotthoni foglalkozásokon használhatják a tanulók azokat a fejleszt eszközöket, terápiás termeket, helyiségeket, amiket az iskolai id szakban is használnak. A tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott gyermekekkel való foglalkozás során hangsúlyos a vezetés és irányítás mellett a segítségnyújtás. Kiemelt szerepet kap a felzárkóztatás, a nevelési célú és értékel megbeszélés, a tanulási módszerek begyakoroltatása, az egyéni megsegítés. Nevel tanáraink és gyermekfelügyel ink tudatosan élnek a differenciált foglalkozás, az egyénre szabott bánásmód, az értékel ellen rzés módszereinek alkalmazásával. 40
Az eredmények eléréséhez olyan csoportközösségek kialakítására van szükség, ahol a gyermekek a társas együttélés szabályainak megfelel en alkalmazkodnak egymáshoz, figyelnek társaikra, felel sséget éreznek egymás iránt, tolerálják egymás másságát, segítenek a felkészülésben. Az esetleges rossz szociális háttér, vagy a nem elfogadó szül i attit d is gyakran nehezíti a gyermekek beilleszkedését, ezért fontos ezeket a tényez ket is szem el tt tartani. A tanulók fejl dését értelmi, pszichikai és testi értelemben is biztosítanunk kell. Gyermekeink között a fejl dés gyorsaságában és a teherbírásban egyaránt nagy eltérés mutatkozik. El fordul, hogy a tanuló saját fejl dési ütemét l elmarad betegség, hiányzás, vagy esetleg lelki eredet ok miatt. Törekedni kell arra, hogy a természetes elmaradást a tanuló minél el bb behozza, s ehhez biztosítani kell a megfelel foglalkoztatási formákat. A nevel k figyelnek a kimerülés, a lelki problémák jeleire, megpróbálják az okokat feltárni, s az egyéni és kiscsoportos foglalkozások, az iskolával, a gyermek-és ifjúságvédelmi felel ssel, valamint a szül kkel való rendszeres kapcsolat révén lehet ségeikhez mérten segíteni. A diákotthoni irányított tanulás, illetve a kiscsoportos és egyéni felzárkóztatás hozzájárul az eredményes iskolai továbbhaladáshoz. A csoportvezet k figyelemmel kísérik a tanulók iskolai eredményeit napi kapcsolatot tartva az iskolában dolgozó pedagógusokkal. Szükség esetén segít , irányító támogatással, korrepetálással lépnek közbe a nagyfokú lemaradás elkerülése érdekében. A felzárkóztatás f bb feladatai: A nyomon követ pedagógiai munka. A nevel k és a tanulók közrem ködésével elérhet , mérhet , adekvát célok kit zése ( a diákok váljanak partnerré a tanulási folyamatban). A tanulási szokások, nehézségek megbeszélése. Új, hatékony tanulási módszerek kialakítása egyéni szükségletek alapján. Képességfejlesztés, készségek kialakítása, er sítése. Tudásb vítés információhordozók, könyvtárhasználat, internet segítségével. Tanulási motiváció fenntartása épít kritikával, dicsérettel. A felzárkóztatás színterei: Kötelez és szabadon választható foglalkozások Szakkörök Közösségi programok Kulturális programok 4. 3. Pályaválasztás Tanulóink pályaválasztásában is nagy segítséget nyújtanak a diákotthonban szerzett ismeretek. A nevelési folyamatban olyan többletinformációt kapnak, mely meghaladja a szül i ház közvetítette lehet ségeket. A nevel k közvetlen és közvetett módon tájékozódnak a tanulók érdekl désér l, kiemelked képességeir l és teljesítményeir l, pályaválasztási szándékairól. A reális pályaválasztási szándék kialakítása érdekében beszélgetnek a tanulókkal, b vítik pályaismereteiket, lehet ségeiket. Fontos, hogy a már kiválasztott szakmával kapcsolatos meger sítést a tanulók a nevel kt l is megkapják. A pályaválasztás segítésének lépései Tájékozódás a gyerekek érdekl désér l, képességeir l, a pályaválasztási szándékról. Tájékoztató a választható szakmákról, a szakmákat kínáló intézményekr l, valamint reális jöv kép kialakítása. 41
A pályaismeretek b vítése beszélgetéssel, a választott pálya követelményeire és elvárásaira való felkészítés. Tanulók közötti kapcsolatok fejlesztése: a már pályát választott, vagy visszajáró, illetve a pályaválasztás el tt állók között.
5. A hátrányos helyzet tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segít foglalkozások/tevékenységek A diákotthon tanulói összetételéb l adódóan nagyon sok a hátrányos helyzetben lév gyermek, ezért szocializációs szintjük elmarad az életkoruknak megfelel l. Egyre több gyermek küzd szocializációs és viselkedési problémákkal, ezért a diákotthoni nevelésnek kiemelt feladata a hátrányok kompenzálása, a szociális képességek fejlesztése. Az iskola és a diákotthon sokoldalú tevékenységrendszere ezt a célt szolgálja. Biztosítja a teret azokhoz a foglalkozásokhoz, ahol a gyermek az önkifejezés örömét, s a sikerélményt megélheti, ezzel is segítve, hogy a környezetével és önmagával harmonikus kapcsolatot tudjon kialakítani. Ezek során fény derül az egyéni értékekre, amiket er sítve fejleszthet a gyakran sérült önbecsülésük, önértékelésük. A diákotthonban a hátránykompenzáció minden gyermekre kiterjed, akit a családi háttér, a szubkultúra, vagy sajátos élethelyzete bármilyen hátrányos helyzetbe hoz, veszélyeztetett, illetve képességeit nem tudja kibontakoztatni. A hátránykompenzáció a rászoruló gyermekeknek adekvát szervezeti formában megvalósuló segítségnyújtás. A diákotthon puszta léte is hátránykompenzáció, hiszen a lakóhelyt l távol es iskolában való tanulás lehet ségét teremti meg. Gyakran fordulnak el köt dési nehézségek, hiányoznak az elemi érzelmi odafordulások a másik emberhez. Nem ismertek az együttm ködés formái, nem alakult ki az empátia, a tolerancia. A családpótló funkció így jelent s szerepet kap diákotthonunkban. Tanulóink összetételéb l adódóan el térbe kerül a szociális, gondozó funkció. El fordulnak olyan gyermekek is, akiknél a gyermekjóléti szolgálatok kedvezményezik a diákotthoni ellátást, mivel ez a környezet kedvez bb, mint az otthoni. A diákotthon rendszeres és szervezett gondoskodást, védelmet nyújt, s krízishelyzetben átmenetileg hétvégi ellátást tesz lehet vé a rászoruló gyermekek számára. Intézményesen biztosítja az egészséges életvitel feltételeit: lakhatást, étkezést, egészségügyi ellátást. Az adományokból pótoljuk a rászoruló gyermekek hiányos ruházatát. Nagy gondot fordítunk a helyes szokások, az egészséges életmód igényének kialakítására és elsajátítására (pl.: diákotthon vizes helyiségeinek rendeltetésszer használata, kulturált étkezés szabályainak elsajátítása, id járásnak megfelel öltözködés stb.). A gondoskodáshoz tartozik a szeretet és a megbecsülés iránti igény kielégítése. A diákotthoni nevelés mintaadó, értékközvetít , helyes és egészséges életvitelre szoktat, ezekkel kapcsolatos ismereteket közvetít, ezáltal a helytelen magatartásformák és szenvedélybetegségek prevencióját is szolgálja. A tanulókkal való egyéni tör dést biztosító foglalkozásokon lehet ség van az egyéni problémák megbeszélésére, melyek megoldásában számíthatnak a nevel k tanácsaira, segítségére. A tehetség minél korábbi felismerése alappillére a céltudatos fejlesztésnek, és ez különös jelent séggel bír az alacsony színvonalú szociális környezetb l érkezett, hátrányos helyzet gyermekek esetében. Az egyénre szóló képességfejlesztés, az indulási hátrányok csökkentése, felzárkóztatás, a személyes és egyéni tanácsadás, a szül kkel való együttm ködés, egészségvéd és 42
mentálhigiénés ismeretek szélesítése, a változatos szabadid s programok szervezése segítik a hátrányok leküzdését a társadalmi beilleszkedés érdekében. A hátrányos helyzet diák számára az elfogadó, szolidáris, pozitív élményeket nyújtó, sikereket biztosító környezet növeli a biztonságérzetet, javítja az életmin séget. Az alkalmazkodás, egymás elfogadása, a hibák tapintatos bírálata, javítása fontos követelmény a kés bbiek során is. Ezeknek a lépéseknek az elsajátítására is kiváló terep a diákotthon. A gyermekek szocializációja szempontjából nagyon fontos az idegenekkel való magatartás megtanulása. Ehhez úgy tudunk hozzájárulni, hogy „kinyitjuk” a diákotthont, b vítjük társadalmi kapcsolatait. Ezeknek a kapcsolatoknak többszörös haszna is lehet: egyrészt a gyermekek számára nyílik közvetlen tapasztalatgy jtési lehet ség és gyakorlótér a tanultak alkalmazására, másrészt az akadályozott gyermekekkel, fiatalokkal való közvetlen találkozás élménye a kívülállókban sok téves ítéletet oszlathat el, és helyes felismeréshez, segítéshez vezethet.
6. A közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a m vel dési és sportolási tevékenység szervezésének elvei A diákotthon nagy hangsúlyt helyez a pozitív közösségi szokások (empátia, tolerancia, konfliktuskezelés), a szociális viselkedés alapvet szabályainak fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel az etnikai, kisebbségi sajátosságokra. Az újonnan diákotthonba került gyerekek beilleszkedését segítik el a Házirend életkornak megfelel megismerése, tájékoztatás a helyi szokásokról, a lakókörnyezet bejárása, a városi séták. A beilleszkedés segítése minden nevel kiemelt feladata, hiszen az els napok, hetek benyomásai meghatározóak. Igyekszünk pótolni az otthont, megkönnyíteni az elszakadást sok egyéni és csoportos beszélgetéssel, tör déssel. Különösen nehéz feladatot jelent ez az alacsonyabb életkorú gyermekek esetében. Sérült gyermekeinknek különösen nagy probléma elszakadni a szül i háztól és új társakhoz, idegen környezethez alkalmazkodni. Nagy segítség ebben, ha a régóta bentlakók és a nevel k szeretettel, bizalommal fogadják az új gyermekeket. A beilleszkedés idején nevel ink els feladata minél jobban megismerni a gyermek korábbi környezetét, illetve személyiségét, sérülését. Ez módot ad arra, hogy kapcsolódási pontokat, ismer s helyzeteket találjanak az el környezettel kapcsolatban. A hasonlóság felismerése után a gyermek máris otthonosabban mozog az új helyen. Feltétlenül fontos az érzelmi biztonság megteremtése, s e folyamatban nagy szerepe van a diákotthoni nevel knek. A közösségbe való beilleszkedéshez tartozik az is, hogy meg kell ismerni és elfogadni azokat a szabályokat, melyek elengedhetetlenül szükségesek a közösség m ködéséhez. Nagyon sok id t áldozunk a viselkedéskultúrában rejl hiányosságok csökkentésére. A nevel k meggy ereje mellett a hasznos elfoglaltságok biztosítása lehet séget ad az energiák levezetésére, kezelésére. A közösségfejlesztés állomásai, a nevel k feladatai Alakulás folyamata: Információk gy jtése a tanulókról A követelményrendszer megismertetése A diákotthon és a dolgozók megismerése A közvetlen környezet és a város bemutatása A csoport hagyomány- és szokásrendszerének megismerése Csoportkohézió szakasza: Állandó tájékoztatás, megbízások adása Rendszeres kommunikáció 43
Konfliktus megel és kezel technikák alkalmazása Kívül rekedt gyermekek helyzetének javítása szinteség, tapintatos bírálat, tisztázó beszélgetések A segít környezet alakítása Közös rendezvények, programok szervezése Hagyományok ápolása, újak teremtése ködés: A csoport életében való aktív részvétel A nyílt és szinte légkör fenntartása Személyes példamutatás Az egymással való tör dés el segítése A fenti feladatok a tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott gyermekek esetében eltér szinteken zajlanak.
7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefügg tevékenységek Az intézmény többcélú intézményként látja el nevelési-oktatási feladatait, ezért e témában nem fogalmaztunk meg új tartalmakat, a feladatok megtalálhatók a Helyi tanterv „A gyermekek, tanulók esélyegyenl ségét szolgáló intézkedések” cím pontjában.
8. A diákotthon hagyományai és továbbfejlesztésének terve Az intézmény életében különös fontossággal bír a hagyományok ápolása, rzése és továbbfejlesztése, illetve új hagyományok teremtése. A diákotthon hagyományrendszere szervesen együttm ködik az iskola hagyományrendszerével. A közös ünnepélyek és programok a közös m ködésb l adódó sajátosságok. A hagyományok érték- és normaközvetít szerepük mellett az örömszerzést is szolgálják és a tanulók beilleszkedését, a közösséghez való tartozás érzésének meger sítését hivatottak nagymértékben segíteni. Diákotthoni rendezvények, hagyományok: „Ki mit tud?” Karácsonyi ünnepség Farsang Játékos sportversenyek Hálótisztasági verseny Kirándulások Rajz-és alkotóverseny (tárlatok) Csocsó-bajnokság Nyári táborok Nyílt nap Kulturális intézmények látogatása A városi rendezvényeken való részvétel Ballagó diákok búcsúztatása csoportszinten Névnap, születésnap ünneplése csoportszinten
44
A fejlesztési feladatok megvalósítását megkönnyíti a hagyományos rendezvények fotó- és videofelvételeinek archiválása, bevonva az ez iránt érdekl diákokat és a korszer technikákat is. Ezek a felvételek az intézmény honlapján is megjelennek.
9. Az iskolával és a szül vel való kapcsolattartás és együttm ködés formái A többcélú intézmény, illetve az egy épületegyüttesben való elhelyezés lehet séget ad arra, hogy az iskola és a diákotthon nevel i napi és folyamatos kapcsolatot tartsanak egymással. Ennek formái: osztályf nökökkel, tanárokkal való alkalmi beszélgetések, megbeszélések; nevel testületi közös értekezletek; iskolai, diákotthoni rendezvények, hagyományos ünnepek; óra és csoportfoglalkozások látogatása; közös kirándulások; szervezett kulturális-és sportprogramokon való részvétel; üzen -füzeten, különböz elektronikus, kommunikációs csatornákon keresztül történ kapcsolattartás. A szül kkel – lehet ségeink szerint – megpróbálunk minél szorosabb, konstruktívabb és rendszeres kapcsolatot tartani. Ennek gátat szab a gyakran el forduló szül i passzivitás. A legkevésbé együttm köd családoknál a gyermek-és ifjúságvédelmi felel s segítségét is igénybe vesszük. Célunk a szoros kapcsolattartás elérésén túl, hogy lehet séget adjunk a szül knek problémáik, véleményeik, javaslataik, kéréseik közlésére. Nevel ink folyamatosan tájékoztatják a szül ket a gyermekek fejl désér l, viselkedésér l, az esetleges problémákról. Ennek érdekében az alábbi kapcsolattartási formákat alkalmazzuk: spontán és alkalmi találkozások; szervezett találkozások; telefon, levél útján történ tájékozódás; közös iskolai szül i értekezletek; nyílt napok; családlátogatások; együttes programok a szül kkel (hagyományos rendezvények); a diákotthonba újonnan beköltöz tanulók szüleinek a diákotthoni élet bemutatása.
10. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Az intézmény többcélú intézményként látja el nevelési-oktatási feladatait, ezért e témában nem fogalmaztunk meg új tartalmakat, a feladatok megtalálhatók a Helyi tanterv „Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek” cím pontjában.
45
HELYI TANTERV 1. A választott kerettanterv megnevezése 1. 1. Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára Kötelez tantárgyak és minimális óraszámok az általános iskola 1–8. évfolyamán A nevelés, oktatás, fejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet
Életvitel és gyakorlat Természeti környezet vészetek
Tantárgy Kommunikáció Olvasás-írás Számolás-mérés Játékra nevelés Társadalmi ismeretek Önkiszolgálás
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
4 2 2 2
4 2 2 2
4 3 2 2
4 3 2 2
4 4 3
4 4 3
5 2 3
5 2 3
1
1
2
2
2
2
3
3
1
1
2
2
2 2
2 2
2 2
2 2
1
1
5 4 31
5 4 31
2
2
Életvitel és gyakorlat Környezetismeret
Ének-zene Ábrázolásalakítás Informatika Információs eszközök használata Testi nevelés Mozgásnevelés Testnevelés Szabadon tervezhet órakeret Összesen
2
2 3
5 3 25
2 3
5 3 25
46
2 2
5 3 25
2
2 2
5 4 26
5 4 28
5 4 28
1. 2. Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára Kötelez tantárgyak és minimális óraszámok az általános iskola 1–4. évfolyamán Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhet órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1. évfolyam 7 4 1 2 2 1 1 5 2 25
2. évfolyam 7 4 1 2 1 2 1 5 2 25
3. évfolyam 6 3 1 2 2 2 1 1 5 2 25
4. évfolyam 7 4 1 2 2 2 1 1 5 2 27
Kötelez tantárgyak és minimális óraszámok az általános iskola 5-8. évfolyamán Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Természetismeret Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályf nöki óra Szabadon tervezhet órakeret Rendelkezésre álló órakeret
5. évfolyam 4 4 1 2
6. évfolyam 4 4 1 2
7. évfolyam 4 2 4 1 2
8. évfolyam 4 2 4 1 2
1 2 2 2 1 1 5 1 2 28
2 1 2 2 1 1 5 1 2 28
4 1 1 1 1 2 5 1 2 31
4 2 1 1 1 1 5 1 2 31
A kerettantervek által el írt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló id keret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás id kerettel rendelkez tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad id keretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelel en a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. 47
2. A választott kerettanterv feletti óraszám meghatározása 2. 1. Helyi tanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára Tantárgyak és óraszámok az általános iskola 1–8. évfolyamán A nevelés, oktatás, fejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet
Életvitel és gyakorlat Természeti környezet vészetek
Informatika
Testi nevelés
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
Kommunikáció Olvasás-írás
4 2+1
4 2+1
4 3
4 3+1
4 4
4 4
5 2+1
5 2+1
Számolás-mérés Játékra nevelés Társadalmi ismeretek Önkiszolgálás Életvitel és gyakorlat Környezetismeret
2 2+1
2 2+1
2+1 2
2+1 2
3
3
3
3
1
1
2
2
3+1
3+1
4+1
4+1
1+1
1+1
2
2
2 2+1
2 2+1
2 2+1
2 2+1
1
1
5
5
Tantárgy
Ének-zene Ábrázolásalakítás Információs eszközök használata Mozgásnevelés Testnevelés
2+1
2+1 2+1
2 3
5
2 3
5
2 2+1
5
2+1
2 2+1
5
5
5
Összesen
25
25
25
26
28
28
31
31
Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások száma
3
3
3
3
3
3
4
4
A kiemelt tantárgyi óraszámok a szabadon tervezhet órával megnövelt órakeretet jelentik.
48
2. 2. Helyi tanterv az enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára Tantárgyak és óraszámok az általános iskola 1–4. évfolyamán Tantárgy 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 7 7 6+1 7 Matematika 4 4 3+1 4+1 Erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 2 2 2 2 Ének-zene 2 1+1 2 2 Vizuális kultúra 1+1 2 2 2 Informatika 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1+1 1+1 1 1+1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Összesen 25 25 25 27 Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs 3 3 3 3 tanórai foglalkozások száma A kiemelt tantárgyi óraszámok a szabadon tervezhet órával megnövelt órakeretet jelentik. Tantárgyak és óraszámok az általános iskola 5-8. évfolyamán Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Természetismeret Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályf nöki óra Összesen
5. évfolyam 4+1 4 1 2
6. évfolyam 7. évfolyam 4+1 4+1 2 4 4 1 1 2 2
8. évfolyam 4+1 2 4 1 2
1 2 2 2 1 1+1 5 1
2 1 2 2 1 1+1 5 1
4 1+1 1 1 1 2 5 1
4 2 1 1 1 1+1 5 1
28
28
31
31
Eü. és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs 3 3 4 4 tanórai foglalkozások száma A kiemelt tantárgyi óraszámok a szabadon tervezhet órával megnövelt órakeretet jelentik. 49
3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A köznevelési törvény a sajátos nevelési igény tanulókhoz igazodva a nevelés-oktatáshoz általánosan kötelez pedagógiai feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhet vé tenni az értelmileg és tanulásban akadályozott tanulók számára. Nevezetesen – speciális tantervek, tankönyvek, tanulási segédletek, – speciális gyógyászati, valamint tanulást és életvitelt segít technikai eszközök. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának szempontjai A nevel -oktató munka során a pedagógusok els sorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek szerepelnek a hivatalos tankönyvjegyzékben és igazodik a tanulók fogyatékossági típusához. A kiválasztás szempontjai: Tartalmi megfelelés A tankönyv és taneszköz igazodik a tanulói csoport sajátos igényeihez, a tankönyv témafeldolgozása, feladatrendszere lefedi az adott tantárgy tantervi anyagát, figyelembe veszi a korosztály/tanulócsoport értelmi fejl désének, megismer tevékenységének életkori jellemz it, fejl dési, fejlesztési szükségleteit, széles kör tanulói tevékenységre, gyakorlásra ad lehet séget, a tartalom fejlesztésközpontú: a feladatok változatosak tartalom, típus, nehézségi fok, funkció tekintetében. Formai megfelelés A tankönyv igényes kivitelezés , figyelemfelhívó, jó min ség papírból és kötésben készült kívánatos a kapcsos, lapokra szedhet megoldás; A tankönyv színvonalas szemléleti anyagot tár a tanulók elé, illusztrációkban gazdag: sok képet tartalmaz, amely a megfigyelés segítésére, a folyamatok és történések megértésére szolgál, áttekinthet k a tankönyvoldalak, a tanuló könnyen eligazodik a könyv szerkezetében, jelrendszerében, a bet forma, –méret, és –távolság, illetve az egy oldalra kerül szöveg vagy feladatmennyiség megfelel a tanulók érzékel apparátusának, észlelési képességének, sajátos igényeinek. Egyéb szempontok A tankönyv önmagában kiszolgálja az adott tantárgy helyi tantervébe foglaltak tanítását, kapcsolódik hozzá feladatlap, lehet ség szerint elektronikus adathordozón rögzített hang- és képanyag, digitális tananyag is rendelkezésre áll, egy évfolyamra szól, vagy több évfolyamra kidolgozott taneszköz rendszer eleme, az egyes tantárgyak tankönyvei egymásra épülnek. A köznevelési törvény rendelkezése szerint a tanulók tankönyvellátását szolgáló központi költségvetési támogatás terhére a készségfejleszt speciális szakiskolai nevelés-oktatáshoz a pedagógiai programban foglaltak megvalósítását szolgáló, a tankönyvjegyzékben nem szerepl könyvek, munkafüzetek, feladatlapok, digitális ismerethordozók is beszerezhet k tankönyv helyett, ha az iskolában a nevel és oktató munkához részben vagy egészben nem alkalmaznak tankönyvet. 50
A tankönyvválasztást a nevel testület tanévenként felülvizsgálja, minden szakmai és pénzügyi lehet séget figyelembe véve. Az iskola tankönyveit a pedagógusok a tanulócsoportokban rzik a helyi tanulásszervezési sajátosságok miatt, a tartós tankönyvek, multimédiás taneszközök, digitális tananyagok az iskolai könyvtárban biztosítottak. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál (mozgásnevelés/testnevelés, rajz) egyéb taneszközre, felszerelésre is szükség van, melynek beszerése a tanév kezdetéig a szül k kötelessége. A tanítás folyamatában nagy szerepe van a - pedagógus kreativitását tükröz - saját készítés , egyénileg kialakított és minden gyermek számára külön rendelkezésre álló cselekedtet taneszközöknek. Ezek a taneszközök: összerakható játékok, egyeztet játékok, makettek, munkalapok, munkafüzetek, szemléltet eszközök. A nagyfokú fejl désbeli lemaradás és a konkrétumokhoz való köt dés indokolja, hogy az iskolában speciális taneszközök a mindennapi élet használati tárgyai is. Ennek beszerzése és biztosítása az iskolai feladata. Az tanulók számára készült tankönyvek jellemz i Az értelmileg akadályozott tanulók mentális és kommunikációs fejl dési sajátosságaihoz igazodva többnyire képek segítségével, szemléletesen dolgozzák fel a témaköröket, melyek a gyermekek mindennapi életéb l, a gyakorlatból kiindulva koncentrikusan b vülnek. A számukra készült tankönyvek használata során a tanulók természeti és társadalmi környezetb l olyan tapasztalatokat, ismereteket szereznek, amelyek a képességek és készségek fejlesztésén túl a helyzetüknek és fejlettségüknek megfelel biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. A tankönyvek az ismeretnyújtáson túl segítséget adnak a beszédkészség fejlesztéséhez, hozzájárulnak a helyes és tiszta hangképzés kialakításának el segítéséhez. Törekednek a környezethez, a természethez való helyes alkalmazkodás megjelenítésére és az esztétikai nevelés el segítésére. A tankönyvek feladatai fejlesztik a kreativitást, ismereteket közölnek, munkára serkentenek. Változatos formában gyakoroltatnak analóg feladatokat, egyeztetéseket, kiegészítéseket, csoportosításokat. A feladatok variálhatósága és ismételt felhasználási lehet ségei miatt a könyvek változatosan használhatók. A tankönyvrendelés rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezését az igazgató által megbízott tankönyvfelel s látja el az osztályf nökök és a munkaközösség vezet k együttm ködésével. A tankönyvfelel s elkészíti a tankönyvrendeléssel kapcsolatos dokumentumokat, figyelemmel kíséri a tankönyvrendeléssel kapcsolatos jogszabályokat, rendeleteket az el írások változásait. A kötelez en el írt határid ig elkészíti a tankönyvrendelést az Oktatási Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül. A tankönyvellátást - a tankönyvek országos megrendelését, beszerzését és az iskoláknak történ eljuttatását- az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felel sség Társaságon (a továbbiakban: Könyvtárellátó) keresztül látja el. Az új szabályozás alapján az iskola tankönyvellátási szerz dést köt a Könyvtárellátóval. Az iskolai tankönyvrendelés biztosítja, hogy a normatív kedvezmények a nappali rendszer iskolai oktatásban részt vev tanulók számára rendelkezésre álljanak, a tankönyvpiac rendjér l szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8.§ (4) értelmében az értelmi fogyatékos tanulók a ingyenes tankönyv igénybevételére jogosultak körébe tartozik.
51
4. A Nemzeti alaptantervben illetve a sajátos nevelési igény tanulók iskolai oktatásának irányelvében meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 4. 1. Értelmileg akadályozott/középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók igen eltér egyéni adottságokkal bírnak, fejlesztésük során egyénenként is eltér nevelési, oktatási igények és szükségletek jelentkeznek. Optimális fejlesztést csak az egész életre szóló véd -irányító, de az önálló személyiséget is kibontakoztató nevelés biztosíthat, amely arra törekszik, hogy a tanulók képességeik maximumát érjék el. Ennek érdekében a nevelés-oktatás feladata: A személyiség harmonikus fejl désének biztosítása Olyan iskolai közeg kialakítására törekszünk, amelyben lehet vé válik a gyermek testi-lelki harmóniájának megteremtése. Személyiségfejleszt tevékenységünket a gyermeki jogok tiszteletben tartásával, gyermekközpontú szemlélettel végezzük. Gazdag tevékenységrendszer kialakításával igyekszünk iskolánkat a tanulók számára sikerek színterévé tenni, önismeretüket, önbizalmukat er síteni. A szocializációs képességek kiemelt fejlesztése A szociális érés hosszú folyamat. Ezt a folyamatot megfelel módszerekkel, eszközökkel kell megtervezni, aminek alapja a szocializációs készségek, képességek fejlesztése. A tanulók számára a mindennapi élethelyzetekben is alkalmazható ismeretek átadását helyezzük el térbe, amelyek hozzájárulnak a szokások, normák, szabályok megismeréséhez, elsajátításához. A tanulói aktivitás serkentése, a folyamatos motiváció biztosítása A nevelés-oktatás folyamatában, a tanulói aktivitás serkentése, a folyamatos motiváció biztosítása fontos feladat. A motiváció jellegét, eszközeit befolyásolja az adott nevelési környezet, a csoportlégkör, a csoportösszetétel, az adott gyermek lehet ségeinek, vágyainak A környezet kialakítását, a kis lépésekben való haladás, a folyamatos pozitív visszajelzés megvalósítását. A tanulók érdekl dését, kíváncsiságát kihasználva, változatos tevékenységek során örömhöz, sikerélményhez juttatva aktivizáljuk bels motivációjukat. Gyakorlatorientált képzés Gyakorlatorientált képzés során a cselekedtet , szemléletes módszerek alkalmazását preferáljuk, ezzel az életorientált tanulás fejlesztését kívánjuk biztosítani. Tevékenységközpontú, a cselekv képesség kialakítását célzó koncentrikus és spirális elrendezés tartalmakkal egészülnek ki az irányelvekben leírtak. Olyan tevékenységeket (helyzeteket, szituációkat) tanítunk, gyakoroltatunk, amelyek a közvetlen tapasztalatszerzés, az érzékszervi megismerés széles skáláját biztosítják tanulóink számára. Az életvezetési technikák elsajátíttatása, gyakorlása Az életvezetési technikák, praktikus ismeretek elsajátíttatásához, gyakorlásához, a tanulók számára a környezetb l cselekvéssel szerzett élményeket kell biztosítani, megteremtve az un. gyakorlástereket minden lehetséges élethelyzetben. Módot kell adni arra, hogy a tanulók a
52
megszerzett ismereteket, a viselkedés iskolában elsajátított formáit tágabb környezetben is alkalmazhassák. A képességek korrekciója és fejlesztése egyéni és kiscsoportos formában Pedagógiai munkánk során folyamatosan szem el tt tartjuk a képességek területén jelentkez akadályozottságok korrekcióját. Els dlegesen a kommunikációs és szocializációs képességek, a pszichés funkciók fejlesztését és a mozgásállapot javítását egymásra épül gyógypedagógiai módszerekkel biztosítjuk. Fokozott mennyiség és eltér helyzetekben végzett gyakorlással egyéni és kiscsoportos formában végezzük a képességek korrekcióját, fejlesztését. Egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a hátrányok csökkentésére A pedagógiai folyamat során tág teret kap a hátrányok leküzdése az egyéni bánásmód. A tanulók eltér különbségei miatt képességeikhez igazodó habilitációs, rehabilitációs foglalkozások, egyénre szabott terápiák szükségesek. Fejleszt tevékenységünket hatékony módszerekkel, eljárásokkal, megfelel terápiás eszközökkel valósítjuk meg a hátrányok csökkentése érdekében. Az épen maradt, kevésbé sérült részképességek feltárása és fejlesztése Az értelmileg akadályozott gyermek sérülése nem terjed ki tökéletesen egyenletes módon a teljes intellektusra. Mindig vannak olyan képességek, amelyek kevésbé sérültek. Nevelésünkoktatásunk sikerének egyik alapja a tanulók meglév képességeire, pozitív tulajdonságaira, érzelmi köt déseire való támaszkodás. Els dleges feladatunk az épen maradt, kevésbé sérült képességek, részképességek feltárása, fejlesztése, aktivizálása minden nevelési helyzetben. A meglév képességek fejlesztése közvetett módon hozzájárul más képességek hatékonyabb fejl déséhez. A személyiség gazdagítása: az önelfogadásra, mások elfogadására, toleráns magatartásra való nevelés A szociális beilleszkedésre nevelés során, az emberi kapcsolatok és a reális önismereten alapuló énkép fejlesztése mellett, fontosnak tartjuk a tanulók személyiségének kibontakoztatását, gazdagítását. Képesek legyenek saját korlátaik ismeretében az önelfogadásra, a másság és mások elfogadására. Alkalmazkodó képesség fejlesztésével, toleráns magatartásra való neveléssel, pozitív személyiségjegyek kialakításával növeljük beilleszkedési esélyüket, hogy minél teljesebb emberi életet tudjanak élni a támogató társadalmi környezetben. Az eredményes társadalmi integrációra törekvés Fontos feladatunk, hogy tanítványainkat saját képességeikhez és adottságaikhoz igazodva a legteljesebb mértékben készítsük fel a társadalmi beilleszkedésre. Azoknak a készségeknek, képességeknek a kialakítását, fejlesztését tartjuk fontosnak, amelyek hozzásegítik tanulóinkat a társadalmi normák, szabályok megismeréséhez, elsajátításához. Folyamatosan b víteni kell azokat az ismereteket és biztosítani azokat a gyakorlatokat, amelyek a társadalomba történ beilleszkedést segítik. Nevelésünk, oktatásunk egészét áthatja a legönállóbb életvitelre történ felkészítés, a minél eredményesebb társadalmi integrációra törekvés.
53
A pedagógiai folyamat hatékonyságát segít tényez k A tanulási képességek területén mutatkozó nagyfokú egyéni eltérések miatt fontos a differenciált feladatadás és foglalkoztatás, az egyéni és kiscsoportos fejlesztés. A tantárgyi programokat a tanulók adottságaihoz, képességeihez igazodó egyéni fejlesztési programokkal szükséges kiegészíteni. Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs foglalkozás Az irányelvekben foglaltakat figyelembe véve, az értelmileg akadályozott tanulók számára a kötelez tanórai foglalkozásokon túl egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs foglalkozásokat kötelez szervezni. A foglalkozások célja a károsodásból ered nagyfokú lemaradások csökkentése, és a meglév képességel nyökre építve az eredményes személyiségfejlesztés megvalósítása tanórai keretek között, egyéni és kiscsoportos formában. A fejlesztés célja nem a tanórai tananyag átismétlése, hanem a képességek, készségek, kompetenciák terápiás fejlesztése: – érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, koncentráció, grafomotoros koordináció, tájékozódás; – bazális stimuláció, beszédfejlesztés, szociális és kommunikációs tevékenység segítése, – vészeti foglalkozások, zene, rajz, tánc stb., – mozgásállapot javítása, sporttevékenység. Tanórán kívüli tevékenységek A tantervben leírt követelmények teljesítésének, a nevelési folyamatok eredményességének, az értelmileg akadályozott gyermekek hatékony személyiségfejlesztésének, eredményes szocializációjának feltétele az egész napos nevelés biztosítása, a tanórán kívüli tevékenységek szervezettsége. Ezek a foglalkozások a diákotthoni csoportokban valósulnak meg. Képesség szerint differenciált csoportok szervezése A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek különböz fejl dési útjai miatt a tanulók képesség szerinti differenciált foglalkoztatása válik az egyéni képességek fejlesztésének egyik legfontosabb eszközévé. A harmonikus személyiségfejl dés érdekében a különböz képességek és eredményesség mellett is fontos a közel azonos életkori csoportok megtartása. A kultúrtechnikai tantárgyak tanítása során, a csoport többségét l lemaradó tanulók esetében csoportbontással, képesség szerint differenciált csoportok létrehozhatók, de ként arra kell törekedni, hogy a differenciálás az ismeretekben, módszerekben, a tanulói tevékenységekben és a segítségnyújtás mértékében a tanítási órán valósuljon meg. A pedagógiai tapasztalat azt mutatja, hogy a tanulók kamaszkor és az után is motiváltak az olvasás, írás, számolás elsajátítására. A tantárgyaknál nem a m veltség átadására fektetjük a f hangsúlyt, hanem azoknak a képességeknek a kialakítására, amelyek közvetlen segítséget adnak az élet feladataihoz, és egyben felkészítik a tanulókat arra, hogy képességeikhez, adottságaikhoz mérten minél eredményesebb legyen a szociális beilleszkedésük.
54
A tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon sok id t és alkalmat biztosítunk az ismeretek, fogalmak, szokások és tevékenységek életközegben történ alkalmazására, gyakorlására. Az ismeretszerzés, feldolgozás és alkalmazás során az oktatás akkor eredményes, ha tapasztalati, gyakorlati síkon marad, ezért a tanulási folyamatban fontos szerepe van a képi szemléltetésnek, a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzésnek. A gyógypedagógiai nevelésben, fejlesztésben kiemelked jelent sége van az érzelmeknek, a motivációnak, a játékosságnak, amelyekkel a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók tevékenységét szervezni lehet. A motivációs formákat a tanulók életkorának, személyiségjegyeinek megfelel en választjuk ki. 4.2. Tanulásban akadályozott/enyhén értelmi fogyatékos tanuló Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében is prioritásként értelmezzük azokat a személyiség-, készség- és képességfejlesztési tartalmakat, amelyek az egyén és a társadalom számára egyaránt nélkülözhetetlenek. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepe van közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, közvetlen tanulási helyzeteknek, tevékenységeknek. Az alsó tagozat (1-4. évfolyam) pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alapfokú nevelés-oktatás e szakaszában a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyez dik a hangsúly. A tanulók között meglév eltérések differenciált eljárások, tartalmak és oktatásszervezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. Legfontosabb feladatok: Fokozatosan átvezetni a gyermekeket az óvodai játékközpontú tevékenységb l az iskolai tanulás tevékenységeibe. Olyan fejlettségi szintre hozni a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichikus funkciókat – a gyógypedagógia eszközrendszerével, módszereivel, terápiával –, hogy a tanuló az alapvet kultúrtechnikák elsajátítására a sérülésnek, az állapotnak megfelel id biztosítása mellett felkészült legyen. Fogékonnyá, befogadóvá tenni a környezet, a közvetlen megtapasztalható természet és a társas kapcsolatok iránt. Tág teret adni az életkornak, a fejlettségnek megfelel gyermekjátéknak és mozgásnak. Felkelteni érdekl dést a tanulás iránt. A kreativitásra, a tevékenységre való ösztönzés, amely fejleszti az alapvet képességeket és alapkészségeket. A tanulók személyisége érésének, önismeretük fejl désének el segítése a tanulási, viselkedési szokások elsajátításával, magatartási normák közvetítésével. A sérülésb l, a fogyatékosságból ered tanulási nehézségek leküzdésének, a jól köd funkciók továbbfejl désének segítése individualizált programok, terápiák, differenciáló pedagógiai eljárások alkalmazásával.
55
Az alapkészségek meger södésének biztosítása a tanulói tevékenységek középpontba állításával, a gyakorlás, lehet ségeinek megteremtésével. A konkrét megtapasztaláson alapuló tudásgyarapítás er sítése a gondolkodási funkciók különböz sérülését, eltér ütem fejl dését figyelembe véve. A tantárgyi tartalmak, tevékenységek, feladatok, terápiás célú eljárások igazítása a fejl dés egyéni üteméhez, a módosult tanulási képességhez. A tanulók felkészítése az önálló életvitelre, és önálló munkavégzésre, a tanulói a képességkultúra fejlettségéhez igazodó szakiskolai továbbtanulásra, társadalmi beilleszkedésre. A fels tagozat (5-8. évfolyam) pedagógiai feladatainak megvalósítása Az el képzési szakaszban folyó nevelés-oktatás tartalmi, szemléleti összehangolása, szintetizálása. A megismerési módszerek további fejlesztése – hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. Az önálló tanulás, a tájékozódási képesség, a tájékozottság, a pályaválasztási ismeretek és a munka világával való ismerkedés szélesítése, a döntési képesség er sítése. A tanuló sikeres továbbtanulási, szakmaelsajátítási lehet ségeinek kialakítása. Az önálló tanulás, a tájékozódási képesség, a tájékozottság, a döntési képesség er sítése. A társadalmi beilleszkedéshez szükséges szociális és cselekvési kompetenciák kialakítása, az önálló életvitelre való alkalmasság megszilárdítása.
5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A nemzeti köznevelésr l szóló 2011. évi CXC törvény 2012. szeptember 1-én hatályba lépett 27. § (11) bekezdése, valamint a 97. § (6) bekezdése a 2012/2013. tanévt l kezd en meghatározza a mindennapos testnevelés biztosításának szabályait, és a tanórák keretfeltételeit. Ennek megfelel en a mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás els , ötödik és kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jét l kezd en megszerveztük úgy, hogy a jelzett évfolyamokon a mindennapos testnevelés a tantervi órák (heti 5 mozgásnevelés vagy testnevelés óra) keretében történik. Ezt követ en a felmen rendszerben bevezetésre kerül helyi tanterv testnevelés és mozgásnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározottakat vesszük figyelembe, valamint iskolai sportkörben való sportolással biztosítjuk a mindennapos testnevelést. A fentieken túl a diákotthoni keretekben szervezett délutáni tevékenységek között minden évfolyamra tervezünk olyan foglalkozási formát, amely magában foglalja a mindennapos testedzést, az irányított sportfoglalkozást és a sétát.
56
6. A tanuló munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történ értékelési módja 6. 1. Értelmileg akadályozott/középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló Az értelmileg akadályozott gyermekek iskolai értékelése során a tanulók tudását, attit djét, magatartását figyeljük meg, az egyénekre szabott követelményekhez viszonyítunk, és az önmagukhoz mért fejl désük alapján teszünk megállapításokat. Az értékelés fontos funkciója iskolánkban a meglév készségek és képességek folyamatos diagnosztikus felmérése, ennek alapján a tanuló jellemz ihez igazodó legmegfelel bb fejlesztési eljárások kiválasztása. Ezért az értékelés nem lehet csupán min sítés, hanem a kit zött célok, feladatok és a meghatározott eszközök hatásának, a tanulói teljesítménynek, a nevelési eredményeknek a vizsgálata is megtörténik. Az értelmileg akadályozott gyermekeknél jelentkez nevelési nehézségek miatt rendkívül fontos, hogy az értékelés ösztönz hatású legyen, segítse a pozitív személyiségjegyek továbbfejl dését. Az értékelési formákat az értelmileg akadályozott tanulók módosult fejl désmenetének, valamint az ép értelm tanulóktól jelent s mennyiségi és min ségi eltéréseket mutató tanulási képességek figyelembevételével és a közoktatási törvény el írásait alkalmazva alakítottuk ki. A diagnosztikus és a segít célú, folyamatos értékelés a teljes képzési id szakban kiemelked szerepet kap a tanulók értékelésében. 6. 1. 1. Az értékelés 6. 1 .1. 1. Az értékelés területei Szociális képességek, magatartási, viselkedési szokások alakulása. Személyiségjellemz k fejl dése. Tanuláshoz, munkához való viszony. Cselekv képesség, pszichomotoros fejl dés. A tanult ismeretek alkalmazásának képesség. Tantárgyi követelmények teljesítése. 6. 1. 1. 2. Az értékelés formái Szóbeli értékelés · ·
Helyeslés, dicséret, figyelmeztetés. Ezt az értékelési formát a teljes képzési id ben, minden tantárgynál alkalmazzuk. Különböz szimbólumok, tárgyjutalmak. (pl. pontozás, csillag, dicsér táblák, szimbolikus képek, egyéb jelek…) ként az alsó és középs szakaszban használjuk, a szóbeli értékelést is kiegészítheti.
Írásbeli értékelés 1. évfolyam, 2. évfolyam féléve
57
A nemzeti köznevelésr l szóló törvény 54. § (1)– (3) bekezdése értelmében a pedagógus a tanuló teljesítményét, el menetelét az els évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor szöveges min sítéssel értékeli. A szöveges min sítésnek ki kell fejeznie, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelel en teljesítetett, illetve azt a tényt, hogy felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul, az iskolának mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a 2. évfolyam végére a meghatározott követelményeknek a tanuló eleget tudjon tenni. A köznevelésr l szóló törvény rendelkezései nem határozzák meg tehát az értékelés tartalmát. Nevel testületünk a szöveges értékeléssel kapcsolatos elvi követelmények figyelembe vételével, miszerint az értékelés a gyerekért történik alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart a gyerek aktív részese lehessen a saját fejl désének a szül és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejl désér l alakította ki az értékelés szempontjait az alábbiak szerint. 2. évfolyam év vége, 3-4. évfolyam Szöveges min sítés az alábbiak szerint: A tantárgyi követelményeknek kiválóan megfelelt (jeles) jól megfelelt (jó) megfelelt (közepes) gyengén felelt meg (elégséges) nem felelt meg (elégtelen) 5-8. évfolyam és a készségfejleszt speciális szakiskola el készít 9-10. évfolyama A tanulók teljesítményét év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeljük. Valamennyi tantárgy esetében osztályzattal min sítünk: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A nevel testület döntése értelmében a 7. évfolyamtól a kultúrtechnikai tantárgyak értékelésére részt vett min sítés is alkalmazható. Tapasztalatunk alapján a 6. évfolyam végére egyértelm en megállapítható, ha a tanuló a kultúrtechnikai tantárgyak tekintetében az egyéni, illetve differenciált megsegítés mellett sem tudja a tantervben meghatározott minimális követelményeket teljesíteni, valamint az évfolyamismétléssel sem képes a tantervi követelmények elsajátítani. A tanulók min sítésér l a szül ket félévkor értesít , a tanév végén bizonyítvány útján, írásban tájékoztatjuk. 6. 1. 2. Ellen rzés Az ellen rzés során a min sítés szempontjából lényeges adatokat gy jtünk össze a tanulók teljesítményér l, viselkedésér l, munkavégzésér l. Az ellen rzés az értékelés részm velete. Az értelmileg akadályozott gyermekre jellemz nevelési, tanulási nehézségek miatt a „többségi” iskolákba járó tanulók ellen rzésénél használt formák (felelet, írásbeli dolgozat, teszt, témazáró felmérések…) nagy része nem alkalmazható. 58
6. 1. 2. 1. Ellen rzési, mérési formák a képzés során Folyamatos megfigyelés: játékban, tanulásban, mindennapos élethelyzetekben, spontán megnyilvánulásokban. Értelmi teljesít képesség mérése, egyszer feladatlappal, tanév végén. Képességmérés: P-A-C. 1. – az iskolába való bekerüléskor, alsó tagozat és fels tagozat végén P-A-C. 2. – a szakiskolába kerüléskor és a befejezéskor Tevékenységvizsgálatok, valamint személyiségfejl dés megfigyelése Az iskolarendszerb l való kilépéskor írásban végezzük figyelembe véve munkafolyamatok végrehajtási sorrendjét, a munkavégzés pontosságát, teljesít képességet, a feladatvállalást és a munkához való viszonyulást, munkatempót, a kitartást. Emellett a tanórán és tanórán kívüli aktivitást együttm ködést, a szociális kapcsolatokat, az együttélés normáit az iskolában iskolán kívül.
a a a és és
6. 2. Tanulásban akadályozott/enyhén értelmi fogyatékos tanuló 6. 2. 1. Az értékelés Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók értékelése egységes elvek alapján történik. Az értékelés els dlegesen a tanuláshoz való pozitív viszony, a motiváltság, a közösségben elfoglalt státusz meger sítését, pozitív irányú elmozdulását segíti. Hozzájárul az önismeret képességének alakításához, az önelfogadáshoz, a szül i elfogadáshoz. Jellemz i: · Az intézmény pedagógiai programjára, helyi tantervére épül. · Folyamatos és motiváló hatású, a tanuló állapotának megfelel en differenciált. · A személyiség alakulására irányul. · Pontosan feltárja a pozitívumokat és a hiányosságokat a tanulási képességek területén. · Megoldási módokat ad a javításra. · A szóbeli és írásbeli értékelés, ellen rzés komplex egységet alkot, esetenként más tevékenységi formákat preferál – összhangban van a közoktatásról szóló törvény szabályozásaival. · A tanulás-tanítás egész folyamatát végig kíséri. · Az értékelés során a tanuló egyéni, önmagához képest nyújtott teljesítményét és a gyermek érdekét kell figyelembe venni. 6. 2. 1. 1. Az értékelés formái Szóbeli értékelés · ·
Helyeslés, dicséret, figyelmeztetés Ezt az értékelési formát a teljes képzési id ben, minden tantárgynál alkalmazzuk. Az alsó tagozaton a tanulók motiválására tanév közben különböz szimbólumok, tárgyi jutalmakat adunk (pl. színes pontok, csillagok, nyomda, matrica 59
Írásbeli értékelés A tanulók teljesítményét az 1. évfolyamon félévkor és év végén részletes szöveges értékeléssel, a 2- 3. évfolyamon szöveges min sítéssel fejezzük ki (kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, gyengén felelt meg, nem felelt meg). A 4. évfolyamtól a tanulók értékelése érdemjeggyel (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen) történik. 1- 3. évfolyam Kiválóan megfelelt Jól megfelelt Megfelelt Gyengén felelt meg Nem felelt meg
4-8. évfolyam jeles jó közepes elégséges elégtelen
Szöveges értékelés átváltása számjegyre 5 4 3 2 1
A szül k tájékoztatása a tanulók el menetelér l történik szóban (szül i értekezleteken, fogadórákon) és írásban (az üzen - és tájékoztató füzetben, bizonyítványban). 6. 2. 2. Ellen rzés Az ellen rzés során a min sítés szempontjából lényeges adatokat gy jtünk össze a tanulók teljesítményér l, viselkedésér l. A folyamatos megfigyelés, ellen rzés eligazítja a tanulót és a pedagógust abban, mi az, amit valóban elértek, mi az, amit még tenniük kell. A tanulót rávezeti az önellen rzésre, önértékelésre és ösztönzi t arra, hogy teljesítményét a kit zött célhoz közelítse.
7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendje Az iskolai nevel - oktató munka során a beszámoltatás és az ismeretek számonkérésének célja a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellen rzése és értékelése, a tanulók fejl désének nyomon követése. A tanulók tanulmányi teljesítményének értékelésénél a számonkérést és a beszámoltatást els sorban az enyhe értelmi fogyatékos tanulók esetében használjuk. A min sítést az alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében, az adott tantárgyra el írt követelményekhez, ismérvekhez. 7. 1. Az írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások követelményei és formái A tanulók teljesítményét az egyes tantárgyakból, a tantervi követelmények alapján tanév közben érdemjegyekkel kell értékelni, félévkor és a tanév végén pedig osztályzattal kell min síteni. A tanév során ügyelni kell az írásbeli és a szóbeli számonkérések arányára. Minden m veltségi területen törekedni kell arra, hogy rendszeresen legyen szóbeli számonkérés is, mert ez egyúttal fejleszti a tanulók beszédkészségét, aktiválja a szókincsüket, s módot ad a szóbeli megnyilatkozás különböz formáinak gyakorlására.
60
A tanulónak adott érdemjegy tárgyi tudást, készségszintet tükröz, nem alkalmazható a fegyelmezés, büntetés eszközeként. Minden esetben ösztönözze a diákot további er feszítésre, ezért szükséges, hogy a pedagógus szóban is értékelje a teljesítményt. Alapvet követelmény a tanulók feladatmegértésének egy bizonyos szintje. Az írásbeli számonkérést célszer 2. 3. esetleg 4. órában íratni, mikor még a tanulók frissek, kell en motiváltak, koncentrációjuk megfelel . Pihen nap vagy tanítási szünet után nem tanácsos az írásbeli beszámoltatás. Alsó tagozaton, egy napon egy írásbeli számonkérés íratható a tanulókkal. A tanulóknak minden esetben egy héttel korábban tudniuk kell, hogy mikor írják az év eleji, félévi, év végi témazáró dolgozatokat. A pedagógusnak kötelessége a dolgozatokat két hét alatt kijavítani, s az érdemjegyeket vagy az írásos értékelést a tanulókkal, szül kkel tudatni. A tanulók teljesítményét az egyes tantárgyakból a tantervi követelmények alapján tanév közben érdemjegyekkel kell értékelni, félévkor és a tanév végén pedig osztályzattal kell min síteni. Az írásbeli számonkérés gyakorisága összhangban van a heti óraszámmal: heti egy vagy annál kevesebb óraszám esetén félévente legalább kett , minden más esetben kéthavonta legalább egy alkalommal kerül rá sor. 7. 1. 1. A számonkérés formái Szóbeli számonkérések szóbeli felelet Az el tanítási órán feldolgozott ismeretanyag rendszeres ellen rzésére szolgál, az önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján. óraközi munka Az órai munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés min ségét értékeljük. Írásbeli számonkérések Alsó tagozaton helyzetfelmér dolgozat: tanév elején témazáró dolgozat: témakörök lezárását követ en félévi, év végi dolgozatok Fels tagozaton Írásbeli felelet Íratása az óra eleji ismétlés egyik formája (max. 15-20 perc id tartamban). Így ellen rizhetjük a tanulók el napi felkészülését a tanórára, a már feldolgozott tananyag elsajátításának mértékét. Ehhez tudjuk kapcsolni az új anyag feldolgozását, a
61
téma b vítését. Jól szolgálja a tanult tananyag meger sítését, rögzítését. Rávilágíthat, hogy mehetünk-e tovább a témában, vagy vissza kell térnünk tisztázni az ismereteket. Nem szükséges a differenciálás, ha a feladatok egyszer ek, egyértelm ek, rövidek. Diagnosztizáló felmér Diagnosztikus felmér t alkalmazunk helyzetfeltárás céljából egy- egy új tanuló érkezésekor. Információkat szerzünk a tanuló képességeir l, el zetes tudásáról, ismereteir l. Diagnosztizáló felmér t a közismereti tantárgyakból iratunk, melyet a pedagógus a követelmények alapján állít össze. Témazáró dolgozat Egy-egy témakör feldolgozásának végén aktuális (45 perc id tartamban). Írására témakörönként évente 3-4 alkalommal kerül sor. A tanulók képességeinek megfelel differenciált feladatok adhatók, figyelembe véve egyéni képességeiket, életkori sajátosságaikat, aktuális állapotukat. A gyerekek egyben, rendszerezve adnak számot az apró lépésekben feldolgozott anyag megértésér l, elsajátításáról. A tanult szabályokon alapuló – lehet leg praktikus – gyakorlati feladatok alkotják. Év eleji felmérés Célja az aktuális tudásszint felmérése, a továbbhaladáshoz szükséges tudásszint ellen rzése, valamint meghatározza év eleji feladatainkat is. Ha nem el zi meg ismétlés, akkor csak tájékozódunk a tanulók tudásszintjér l. Ebben az esetben nem osztályozunk. Év végi felmérés A tanév tananyagának alapkövetelményeit méri. Viszonyítási alap a fejl désre, összevetve az év eleji szinttel. Több órás ismétlésnek kell megel znie. Az év végi felmérések osztályzata témazáró érték jegynek felel meg. A témazáró dolgozatok valamint az év eleji és év végi felmér k osztályzatánál az alábbi százalékos teljesítményeket kell figyelembe venni az értékelésnél:
90 - 100% 76 - 89% 51 - 75% 31 - 50% 0 - 30 %
Szöveges értékelés (1-3. évfolyam) kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt gyengén felelt meg nem felelt meg
Érdemjeggyel való értékelés (4-8. évfolyam) Jeles (5) Jó (4) Közepes (3) Elégséges (2) Elégtelen (1)
7. 2. Az otthoni felkészüléshez el írt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A házi feladatok – mind a szóbeli, mind az írásbeli – az aznapi tanítási órán feldolgozott ismeretek gyakorlását, megszilárdítását szolgálják. Az írásbeli és szóbeli feladatok arányát az egyes tantárgyak követelményrendszere határozza meg. Ezeket az arányokat az osztályban tanító gyógypedagógusok hangolják össze, figyelembe véve az egyes tantárgyak specialitásait. Cél, hogy a tanuló legyen képes a tanítási órán megbeszélt ismeretek, megoldott feladatok áttekintése után házi feladatát önállóan elkészíteni. 62
A feladatok meghatározása a következ k szerint történik: Mivel az otthoni feladatok célja a gyakorlás, elmélyítés, ezért kötelez házi feladatot csak olyan anyagrészb l adunk, amelyet a tanítási órán feldolgoztunk. A házi feladatok feladásakor figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit, életkori sajátosságait, aktuális állapotát és ezekb l kiindulva differenciált formában adnak feladatokat az otthoni és napközis felkészüléshez. Az írásbeli házi feladatok ellen rzését, megbeszélését a következ órán elvégezzük. Az írásbeli házi feladat mennyiségét, úgy határozzuk meg, hogy az arra fordított id tantárgyanként ne lépje túl a 20 percet. A hétvégi pihen napokra, szorgalmi id ben biztosított szabadnapokra, szünetekre csak annyi kötelez írásbeli és szóbeli házi feladatot adunk, mint az egyes tanítási napokra. A házi feladatot nem min sítjük érdemjeggyel, de a kiemelked munka dicséretet érdemel (írásbeli dicséret, színes pontok, csillagok, matricák, nyomdák). A házi feladat és a felszerelés hiányára illetve a tanuló magatartására nem adható tantárgyi elégtelen. A hiányzó házi feladat pótlását fontosnak érezzük, a szorgalom osztályzatba beszámítjuk. Az el nem készített feladattal tudásszint nem mérhet . A házi feladat elvégzésének hanyagságból történ elmulasztása esetén pótfeladatot adunk. Fontosnak tartjuk, hogy a napközis és otthoni felkészülés mellett a gyerekeknek maradjon idejük életkori sajátosságuknak, gyermeki személyiségüknek megfelel tevékenységekre; pihenésre, mozgásra, játékra.
8. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 8. 1. Jutalmazás A tanulók jutalmazásának elveit, formáit az iskola Házirendje szabályozza. 8. 2. A magatartás értékelése A tanulók személyiségének fejl dése, a megfelel magatartási és viselkedési szokások kialakulása érdekében szükség van a magatartás min sítésére. A tanulók életkori sajátosságaihoz igazodóan értékeli az iskolai és iskolán kívüli viselkedést, a tanulók neveltségi szintjét. min síti a társakhoz, feln ttekhez való viszonyulást, a házirend betartását, saját és mások iránt érzett felel sségérzetet, az iskola vagyontárgyainak megóvását. A tanulók értékelése magatartásból félévkor és év végén történik, az osztályozó értekezleten kerül megállapításra. A javaslatokat az osztályf nök terjeszti a tantestület elé, az osztályba betanító tanárokkal és a csoportvezet gyermekfelügyel kkel való el zetes egyeztetése alapján. Az osztályozó értekezleten van mód szóbeli véleményütköztetésre. Vita esetén az 63
osztályzat egyszer szavazattöbbséggel kerül megállapításra. A magatartás érdemjegyet a tantárgyi osztályzatoktól függetlenül kell megállapítani. A különböz színterekr l (iskola, diákotthon, gyermekotthon, szakkör stb.,) származó információkon belül alapvet en mindig az iskolai házirendben foglalt követelmények teljesítését kell tekinteni. Lényeges, hogy a véleményt nyilvánítók ismerjék a magatartás értékelésének a nevel testület által meghatározott alapvet szempontjait. A magatartás értékelésének szempontjai Szempontok/ min sítés munkában való részvétel közösséghez, társakhoz való viszony
feln ttekhez való viszony
beszédkultúra
Példás (5) aktív, kezdeményez , jól irányítható, motiválható pozitívan, könnyen beilleszkedik, mások beilleszkedését is segíti, gondos, segít kész, toleráns, nagyfokú felel sségérzet jellemzi tisztelettudó, illemtudó, udvarias, figyelmes, tapintatos jó beszédmodorú, megfelel hangnemet használ, kulturált igazolatlanul nem hiányzik, nem késik
Jó (4)
Rossz (2)
általában együttm köd , aktív
közömbös, vonakodva vesz részt
érdektelen
fegyelmezett, segít kész, nyitott, udvarias, társaival nem kerül konfliktusba
ingadozó, hullámzó, közömbös, kiszámíthatatla n, de tudatosan nem árt a közösségnek
negatív, a közösséget bomlasztja, társait zavarja, gátló, rossz irányba befolyásoló, visszahúzódó, fegyelmezetlenség et kezdeményez
udvarias, néha kívánni valót hagy maga után
gyakran tiszteletlen, udvariatlan, nyegle
tiszteletlen, durva, goromba, agresszív
csendes, keveset kell javítani
udvariatlan
durva, goromba, tiszteletlen, agresszív
id nként elkésik az óráról, 1-2 alkalommal igazolatlanul hiányzik gyakran kell figyelmeztetni környezete rendben tartására a rábízott közösségi feladatokat nem mindig teljesíti
többször elkésik a tanórákról, engedély nélkül távozik, sokszor hiányzik igazolatlanul rendetlen
környezet rendben tartása
rendben tartja és másokat is erre ösztönöz
igazolatlan mulasztása minimális, ami t le kívülálló okból adódik saját környezetét rendben tartja
közösségi feladatvállalás
szívesen vállal feladatokat, a megbízatásokat teljesíti
részt vesz a közösségi feladatokban, de azok
hiányzás, késés
Változó (3)
64
a feladatokat megtagadja
konfliktuskezelé s házirend betartása önismeret, bels harmónia, önnevelés
kiemelked betartja és annak betartására ösztönöz fogyatékosságáva l tisztában van, önmaga megismerésére törekszik, ismeri saját hibáit, hiányosságait, megpróbálja azokat kijavítani, kit zött céljait megvalósítani
alakítását nem befolyásolja jó
változó
betartja
követelményeit többé-kevésbé teljesíti önmaga önmaga megismerésér megismerésére törekszik, céljai e törekszik, kit zött céljait közül keveset maradéktalanu tud megvalósítani l nem tudja megvalósítani
kialakulatlan rendszeresen vagy súlyosan megszegi önismerete irreális, kritikátlan, nincsenek céljai
8. 3. A szorgalom értékelése A szorgalom értékelése az egyéni képességeket és körülményeket mérlegelve fejezi ki a tanulmányi munkához való viszonyt. Segíti az iskola nevelési és oktatási céljainak megvalósítását, a tanulók önismeretének fejl dését, a kívánt szocializáltság elérését. A szorgalom értékelésénél maximálisan figyelembe vesszük a tanuló önmagához képest elért pozitív változását, fej dését, amelynek szóban és írásban történ dokumentálással adhatunk nagyobb hangsúlyt. A szorgalom értékelésének szempontjai A táblázat a tanulásban akadályozott tanulókra vonatkozóan tartalmazza az értékelési szempontokat. Az értelmileg akadályozott tanulóknál a motiváltság, a tanulási folyamatban való részvétel eltér megjelenése azt indokolja, hogy szorgalmukat ne értékeljük, magatartásuk min sítésékor azonban figyelembe vesszük szorgalmukat is. Szempontok/ min sítés tanulmányi munka
Példás (5)
Jó (4)
Változó (3)
Hanyag (2)
igényes, pontos kifogástalan
rendszeres megbízható
hanyag, megbízhatatlan, igénytelen
érdekl dés figyelem
sokirányú, figyelmes, kitartó, aktív
érdekl általában figyelmes
feladattudat munkavégzés
kitartó, pontos önálló, megbízható
rendszeres, id nként ösztönzésre szorul,
rendszertelen, pontatlan, ingadozó, közönyös különösebb érdekl dést nem mutat, ingadozó, de aktivizálható rendszertelen, bizonytalan, pontatlan, nem megfelel
65
figyelmetlen, szétszórt, érdektelen megbízhatatlan, lusta, pontatlan, rossz id - és
feladatvállalás
házi feladat önállóság
felszerelés
jó id - és megfelel id munkabeosztás és munkabeosztás kötelességtudó kötelességtudó esetenként vállal szívesen feladatot örömmel vállalja a feladatokat rendszeres, id nként hiányos lelkiismeretes kevés segítséget önálló önellen rzése igényel önellen rzés alapos ösztönzésre hiánytalan
ritkán hiányos
id - és munkabeosztás
munkabeosztás
megbízhatatlan, ritkán vállal feladatokat
kötelességeivel nem tör dik feladathelyzetb l gyakran kilép
rendszertelen
nem készít
ösztönzésre szorul, önállótlan ritkán ellen rzi önmagát többnyire hiányos
önállótlan, közönyös nem ellen rzi önmagát legtöbbször hiányos, vagy nincs
9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 9. 1. Tanulmányok alatti vizsgák típusai Intézményünkben az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat alkalmazzuk: Osztályozó vizsga A tanulónak a félévi és tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie, abban az esetben, ha · tanulmányait magántanulóként folytatja. · A jogszabályban meghatározott id nél többet mulasztott és emiatt a teljesítménye a tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhet . Ha a tanuló mulasztásainak száma már az els félév végére meghaladja a meghatározott mértéket és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhet , félévkor is osztályozóvizsgát kell tennie. A tanév végén a tanuló akkor tehet osztályozó vizsgát, ha a nevel testület engedélyezi számára. A nevel testület ezt akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja a húsz tanórát és az iskola eleget tett a rendeletben foglalt értesítési kötelezettségének. · A tanulónak engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy követelményének az el írtnál rövidebb vagy hosszabb id alatt tegyen eleget. Osztályozó vizsgát kezdeményezhet az igazgató, osztályf nök, osztálytanító, szül . Az osztályozó vizsgán elért eredményt kell beszámítani a tanuló további haladásának engedélyezésébe. Az osztályozó vizsga a vizsgabizottság határozatával zárul, melyb l egyértelm en kiderül, hogy a vizsgázó tanuló sikeresen zárta az évfolyamot vagy meg kell azt ismételnie. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. 66
Különbözeti vizsga A tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie abban az esetben, ha · másik iskolából érkezik iskolánkba és az általa eddig tanultak, illetve az iskolánk helyi tantervében szerepl tananyag között tartalmi vagy tantárgyi különbség van. Javítóvizsga A tanulónak javítóvizsgát kell tennie, ha · egy vagy több (legfeljebb három) tantárgyból elégtelen vagy „nem felelt meg” min sítést kapott. · az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A javító vizsgán elért eredményt kell beszámítani a tanuló további haladásának engedélyezésébe. A javító vizsga a vizsgabizottság határozatával zárul, melyb l egyértelm en kiderül, hogy a vizsgázó sikeresen zárta-e az évfolyamot vagy meg kell azt ismételnie. Tanévet akkor kell ismételni a tanulónak, ha a tanév során minimum 3 tantárgyból nem teljesítette a tantárgyi követelményeket. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott id pontban, a nevelési év végén tehet. 9. 2. A vizsgák követelménye, részei A vizsgák követelménye a helyi tantervben szerepl , az adott tanévre vonatkozó tananyag. Az osztálytanító gyógypedagógus készíti el a követelményekre épül vizsgatárgyak írásbeli feladatlapjait, továbbá a feladatok megoldásához szükséges segédanyagokat és a javítási, értékelési útmutatókat, valamint a szóbeli vizsga kérdéssorait. Osztályozó vizsgán a tanuló a készségtárgyak kivételével minden tantárgyból beszámol tudásáról. Mind a középsúlyos, mind az enyhe értelmi fogyatékos tanuló részére az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán és a javítóvizsgán is biztosítani kell a hosszabb felkészülési id t, az írásbeli beszámolón lehet vé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz alkalmazását. A pedagógus meghatározhatja, hogy a tanuló - képessége szerint - írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát is tehet egy adott tárgyból. 9. 3. A vizsgák el készítése, lebonyolítása Az osztályozó- és javítóvizsgák beosztását a tanév folyamán, illetve a tanévzáró értekezleten hozott nevel testületi határozatok alapján az általános igazgatóhelyettes készíti el. Az érintett tanulóknak hivatalos értesítést küld a vizsgák helyér l és id pontjáról. A különbözeti vizsgák szükségességér l a gyógypedagógus (szükség esetén a munkaközösség vezet ) véleményének meghallgatása után az igazgató dönt. A különbözeti vizsga id pontját az igazgató határozza meg. A vizsgabizottságokat az igazgató jelöli ki. A tanulmányok alatti vizsgák id pontját az iskola saját hatáskörben határozza meg, melyet az éves munkaterv, a tanév helyi rendje rögzít: Félévkor - a tanév I. félévét záró, az éves munkaterv által meghatározott félévi osztályozó értekezlet el tti 10 tanítási nap. 67
Tanév végén-, a tanév végén, az éves munkaterv által meghatározott év végi osztályozó értekezlet el tti 10 tanítási nap. Nevelési év végén: augusztus 15. és augusztus 31. között.
10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A nemzeti köznevelésr l szóló 2011. évi CXC törvény 27. § (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy az iskola milyen id keretet vehet igénybe a csoportbontásokhoz. Eszerint a tanuló heti kötelez tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti id keretének a különbözete adja meg a rendelkezésre álló id keretet. A tanulói heti kötelez tanóraszámot, valamint az osztályok engedélyezett heti id keretét a köznevelési törvény 6. számú melléklete tartalmazza. Az egyéb foglalkozások fogalmát a köznevelési törvény 4. § 4. pontja értelmezi, mely szerint ide tartoznak a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozások, amelyek a tanulók fejl dését szolgálják. Figyelemmel a fentiekre iskolánkban a következ egyéb foglalkozásokat szervezzük meg: napközis foglalkozások szakkörök sportkör énekkar korrepetálások 1-4. évfolyamos tanulók eredményes felkészítését szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító 1-3 f s foglalkozások Csoportbontással oldjuk meg a kötelez egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat is, ezek id keretét szintén a köznevelési törvény 6. számú melléklete határozza meg. E foglalkozások keretében az alábbi fejlesztési területek, tevékenységek szerepelnek: kognitív fejlesztés · bazális stimuláció · pszichikus funkciók · tájékozódási képesség · orientációs képesség kommunikációs képességek fejlesztése · verbális fejlesztés · nonverbális fejlesztés motoros képességek fejlesztése · mozgás,-szem,-kézkoordináció · finommozgások személyiségfejlesztési eljárások · énkép, éntudat · önértékelés, önkifejezés · együttm ködés, alkalmazkodás · szabálytudat, normakövetés, konfliktuskezelés célzott terápiák · gyógytestnevelés · szenzoros integrációs terápia · játékterápia 68
·
gyógyászati segédeszközök használata
Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozások megszervezésekor, a tanulók csoportba sorolásakor figyelembe vesszük a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakért i és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményében foglalt javaslatokat, a pedagógusok tapasztalatait a tanulók fejl désér l, valamint a gyógytestnevelés esetében a szakorvosi véleményt.
11. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulásban és az értelmileg akadályozott gyermekeknél a mozgás területén leggyakrabban el forduló probléma a motoros észlelés és kivitelezés zavara. A fizikai szint ismerete kiindulási alapot ad az egyénre szabott terhelhet ség megállapításához, a képességek fokozatos fejlesztéséhez. A tanulók általános fizikai teherbíró-képesség mérésének célja, hogy a mért adatok a véd és az iskolaorvos vizsgálati adataival kiegészítve, együttesen adjanak tájékoztatást a tanulók állóképességér l, izomerejér l vagy gyengeségér l, és ezáltal meghatározhatók legyenek a fizikai fejl désük szempontjából szükséges intézkedések, valamint, hogy segítsék a gyógyítást és a betegség-megel zést. A fizikai állapotfelmér -teszt bemutatása A felmérést életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanulóval elvégeztetjük, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A könnyítettés gyógytestnevelésre utaltakkal – szakorvosi véleményezés alapján – általános izomerejük min sítéséhez csak az orvos által nem tiltott, motorikus próbát végeztetjük el. A vizsgálatot az osztályban testnevelést tanító gyógypedagógus végzi az els évfolyamon szeptember elején és május végén, a többi évfolyamon évente, május végén. A motorikus próbák egyszer ek, természetes mozgásra épülnek, ezért a tanulók rövid gyakorlási id szak után el tudják sajátítani a próba megfelel végrehajtásához szükséges technikai szintet. Abban az esetben, ha motoros teszteket és a kardio-respiratorikus állóképesség (Cooper-teszt) tesztjeit azonos napon mérjük, akkor el ször a motoros teszteket kell elvégezni. A motoros teszteket a valós eredménymutatók miatt kiegészítjük a BMI (testtömegindex) mérésével. A mérés közben folyamatos motiválás, elismerés, korrigálás szükséges. A mérés lehet séget ad a korábbi eredményhez és az átlaghoz való összehasonlításra, viszonyításra. A mérés során el térbe kell helyezni a tanuló önmagához képesti fejl désének értékelését. A felmérések el tt rövid gyakorlási id t biztosítunk, ami elegend az egyszer motorikus próbák végrehajtásához szükséges technikai szint eléréséhez.
69
Minden próbán három kísérleti lehet séget adunk és csak a legjobb teljesítményt vesszük nyilvántartásba. A tanulókat aktívan bevonjuk a próbák szervezésébe, végrehajtásába és értékelésébe. Az egyéni aerob teljesít képesség mérése kiegészül pulzusméréssel. A pulzus mérését a futás elején (nyugalmi helyzetben), a futás végén és egy perccel a futás után mérjük. A mérésr l a mérést végz pedagógus által vezetett teljesítményösszesít adatlap készül, amely személyre szól és azt a szül bármikor megtekintheti. Tanulóink fizikai állapotának méréséhez az „Eurofitt" mérés módszereib l választottunk izomcsoportonként egyet-egyet. Az értelmileg akadályozott tanulók esetében ez kiegészül a korábban használt „Motoros képességmérés” néhány feladatával és a Cooper teszt-et kitartó futással helyettesítjük. A következ táblázatokban bemutatjuk a fenti szempontok alapján készített fizikai állapotfelmér -teszteket mind az értelmileg akadályozott tanulókra, mind a tanulásban akadályozott tanulókra vonatkozóan. Értelmileg akadályozott/középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók Fizikai képességek mérése Teszt 1. 2. 3.
4.
5.
6. 7. 8.
Módszer
Vizsgált terület
Ülésben el renyúlás
Hajlékonyság
Helyb l távolugrás
Explozív er (robbanékonyság) Törzs ereje (hasizomer állóképesség
Felülések (sit up) Függés hajlított (nyújtott) karral Labdapassz falhoz 30 secig 1-1,5-2 ml Síkfutás id re
Funkcionális er (kar és vállizomer állóképesség Ügyesség, labdabiztosság Gyorsaság
10x5 méteres ingafutás
Futási sebesség, fürgeség
Kitartó futás
Állóképesség, kitartás
Általános iskola Pontozás Az el rehajlás mértéke cmben A vonaltól a leérkez sarokig cm-ben 30 sec alatt elvégzett felülések száma Bordásfalon függés ideje tizedmásodpercekben A labdapasszok száma A futás ideje tizedmásodpercekben A futás ideje tizedmásodpercekben Távolság mérése megtett id alatt
Testsúly Testmagasság Testtömeg index
70
Szakiskola
1-2.
3-4.
5.
6.
7-8.
9-10.
1112.
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
1m
1m
1m
1m
1,5m
2m
2m
30m
30m
50m
50m
60m
60m
60m
x
x
x
x
3p
4p
5p
5p
1p
2p
3p
Tanulásban akadályozott/enyhén értelmi fogyatékos tanulók Fizikai képességek mérése Teszt 1. 2. 3. 4.
5.
6.
Módszer Ülésben el renyúlás Helyb l távolugrás
Vizsgált terület Hajlékonyság
Felülések (sit up)
Törzs ereje (hasizomer állóképesség Funkcionális er (kar és vállizomer állóképessége) Futási sebesség, fürgeség
Függés hajlított karral 10x5 méteres ingafutás Cooper
Explozív er (robbanékonyság)
Aerob állóképesség. Futás, kocogás megadott ideig azonos sebességgel
Évfolyamok
Pontozás Az el rehajlás mértéke cm-ben A vonaltól a leérkez sarokig cm-ben 30 sec alatt elvégzett felülések száma Az áll rúd felett tartásának ideje tizedmásodpercekben A futás ideje tizedmásodpercekben Meghatározott id alatt megtett távolság
1-2.
3-4.
5-6.
7-8.
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
4p
6p
10p
12p
Testsúly Testmagasság Testtömeg index
12. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Egészségnevelés Az egészségnevelés tartalma nem korlátozódik az egészséges életmódra való nevelésre, a témák köre lényegesen tágabb. Kiterjed az ember biológiai állapotára (testi, szervezeti egészség), a pszichés állapotra és a társadalmi együttélésb l adódó szociális státuszra és ezek egymásra hatására. Mindezek alapján nevel munkánk során az alábbi alapelveket tartjuk szem el tt: A komplexitás elve: az egészségnevelés interdiszciplináris tudomány, ami nem csak az orvosi szemléletmódon alapul. A szomatikus egészség védelme és az egészségmeg rzés mellett, a pszichés, a szociokulturális állapotra is figyelni kell. A folyamatosság elve: az egészségnevelés gyakorlatát folyamatossá kell tenni, és nem alkalmankénti akcióként kell kezelni. Az integrálódás elve, amely azt jelenti, hogy tudatosan felhasználunk minden olyan eseményt, szituációt, ahol az egészségre vonatkozó tudást, gyakorlatot ismerhetnek meg tanulóink.
71
Környezeti nevelés A környezeti nevelés személyiségformáló, szokás kialakító szerepe nevelésünkben meghatározó jelleg és a fejleszt tevékenységeket (játék, vers, mese, ének-zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, mozgás, stb.) e köré szervezzük. Ezzel hozzájárulunk nevelésünk komplexitásához, amely megalapozza az iskolába járó gyermekek környezeti tapasztalatait, melyek kés bb ismeretté, majd egész életre szóló tudássá alakulnak. A környezeti nevelés céljának és feladatainak megvalósítása szempontjából különös jelent ség a közös élményekre épül közös tevékenységek gyakorlása. Olyan iskolai élet szervezése kívánatos, amely a természetbarát, környezetbarát szemléletet sugallva segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segít készség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat) fejl dését. A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kezeljük: A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlatának elve Tapasztalatokon alapuló szemléletesség elve A tantárgyak közötti integráció elve A fentieken túl különösen fontos – a szegregált oktatási forma miatt – az iskola nyitottságának elve, amely azt jelenti, hogy az iskola szerves, integráns része a városnak, figyel annak természeti és társadalmi-kulturális jellegzetességeire, adottságaira, lehet ség szerint az iskolai programokba és ténylegesen a tantervekbe beépíti a helyi értékeket, adottságokat, mind a tanítás tartalmát, mind a hozzárendelt tevékenységrendszert illet en.
13. A tanulók esélyegyenl ségét szolgáló intézkedések Iskolánkban egyre gyakrabban találkozunk a családok nehéz anyagi körülményeivel, mint a gyermekeket veszélyeztet tényez vel, továbbá környezeti okokkal, a gyermek személyiségében rejl okokkal, melyeket magatartási, tanulási, beilleszkedési problémaként érzékelnek leggyakrabban a pedagógusok és egészségügyi okokkal, mint veszélyeztet és esélyegyenl séget csökkent tényez kkel. 13. 1. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek és ifjúságvédelem széles körben átfogja pedagógiai munkánkat, nevel -oktató tevékenységünket magába foglalja a családdal, a szül kkel való kapcsolattartás rendszerét is, hiszen alapvet célkit zés, hogy a gyermek a családjában nevelkedjen, a szüleit l kapja meg azt a segítséget, amely ahhoz szükséges, hogy iskolába járjon, és ott eredményes legyen. Ennek értelmében fel kell deríteni a gyermekek és tanulók fejl dését veszélyeztet okokat, pedagógiai eszközökkel kell törekedni a káros hatások megel zésére, illet leg egyensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kell kezdeményezni. A gyermekvédelmi törvény az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat a gyermekvédelmi alapellátásokhoz sorolja, éppen ezért elengedhetetlen, hogy az intézmény jó kapcsolatokat építsen a gyermekek lakóhelyének megfelel gyermekjóléti szolgálatokkal. Velük együttm ködve lehet csak eredményes a gyermekek családi hátterének megismerése, a hatékony segítségnyújtás és annak el segítése, hogy anyagi ok miatt gyermek ne kerüljön ki a családjából. 72
Intézményünk feladatai: · A gyermek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) és egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken. · A tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába járásának folyamatos ellen rzése. · Veszélyeztetettség esetén jelzés a gyermekjóléti szolgálat felé, súlyosabb esetben hatósági eljárás kezdeményezése. · Tanulók és szüleik tájékoztatása a gyermek és ifjúságvédelmi felel s személyér l, elérhet ségér l. A gyermek- és ifjúságvédelmi felel s feladatai: · Segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. · Tájékoztatja a tanulókat, osztályközösségeket arról, hogy milyen problémával, hol és milyen id pontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. · A pedagógusok jelzése alapján, a veszélyeztet okok feltárása érdekében, felveszi a kapcsolatot a családsegít és gyermekjóléti szolgálattal. · Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethet veszélyeztet tényez megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. · A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, ill. ennek hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál a család anyagi vagy természetbeni ellátás formájában történ megsegítésére. · Az iskolában a tanulók és a szül k által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drog ambulancia, ifjúsági lelkisegély-telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát. · Támogatja az egészségvédelmi, egészségnevelési programok kidolgozását és végrehajtását figyelemmel kíséri. · Nyilvántartást vezet az iskolában lév veszélyeztetett, ill. hátrányos helyzet tanulókról. 13. 2. A szociális hátrányok enyhítését segít tevékenységek Intézményünkben n az egyre nehezebb körülmények között él , hátrányos helyzet tanulók száma. A szociális hátrány a legtöbb esetben a társadalmi, és családi mikrokörnyezet, családi házon kívüli környezet tényez inek tudható be, valamint átmenetileg hátrányos helyzet is kialakulhat egy váratlan esemény miatt. A szociális hátrányok enyhítése tekintetében célunk: · segíteni minden hátrányos – különösen a szociális hátrányban lév – tanulót képességeinek kibontakoztatásában, beilleszkedését az iskolai környezetbe, · képességeinek egyéni ütem fejl dését, ismeretelsajátítását, · a hátrányos helyzetb l adódó szocializációbeli deficit enyhítését, · kulturális, életmódbeli, szomatikus hátrányok csökkentését.
73
A hátrányos helyzet tanulók száma és a hátrányok jellege évr l-évre változik. Egyéves távlati ütemterv alapján a célok ismeretében tervezzük meg minden tanév elején a feladatainkat: · A hátrányos helyzet tanulók felmérése, regisztrálása, a hátrány meghatározása. · A szociális hátrányok enyhítését szolgáló lehet ségek számbavétele, a tevékenységi formák meghatározása. · A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységi formák: · Felzárkóztatás tanórai differenciált fejlesztés keretében. · Felzárkóztató-fejleszt programok, egyéni fejlesztés és habilitációs, rehabilitációs foglalkozás keretében. · Életvezetési gyakorlatok biztosítása · Mentálhigiénés programok · Drog és b nmegel zési felvilágosító programok · Tanulmányi versenyek: iskolai, helyi, területi, országos. · Kulturális programok: színház, kiállítás, gyermekkoncert, fesztiválok, bemutatók. · Ünnepek szervezése /személyes és családi ünnepek/, kirándulások, táborozások. · Motiválás a kollégiumi, napközis ellátás igénybevételére. · Diákotthoni tevékenységek adta lehet ségek kihasználása. · Felvilágosító munka a szociális juttatások lehet ségeir l szül i értekezleten, fogadóórákon, családlátogatáson. · Szociális juttatások lehet ségeinek kihasználása (ruhatár pótlása, ingyenes tankönyv) · Támogatások, adományok elosztása szociális rászorultság szerint. · Kapcsolatfelvétel, az iskolán kívüli partnerekkel (Tanulási képességet vizsgáló szakért i és rehabilitációs bizottság, gyermekjóléti szolgálat…) · Alapítványi juttatások. · Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. 13. 3. A gyermekek, tanulók felzárkóztatása Intézményünkben tanulóink eltér családi háttérrel, különböz fejlesztési, iskoláztatási el élettel rendelkeznek, képességszintjük er sen differenciált, alkalmazkodó készségük változó. Gyógypedagógiai tevékenységünk központi tényez jeként szerepel a tanulók egyéni képességszintjének céltudatos feltérképezése, s az erre épül differenciált fejlesztés megtervezése. Célunk az önbizalom er sítése, valamint pozitív élmények biztosítása, sikerorientált személyiség kialakítása egyénre szabottan, mindig a legmegfelel bb differenciált pedagógiai módszerek megválasztásával. Felzárkóztató, fejleszt munkánkban a tanulói kudarcok megel zésére tesszük a hangsúlyt, s ennek érdekében megfelel motivációt, pozitív meger sítést, változatos felzárkóztatási formákat alkalmazunk. A felzárkóztatás színterei és formái: · Tanórai keretben differenciált fejlesztés megvalósítása. · Nem kötelez tanórai foglalkozások keretében folyó egyéni fejlesztés, kiscsoportos differenciált fejleszt foglalkozás, különböz szakkörökön, programokon való részvétel. · Tanórán kívüli foglalkozások. A foglalkozások során a kiválasztástól kezd en a fejleszt munka megtervezésén keresztül a teljesítmények elemzéséig, értékeléséig a foglalkozás vezet je és az osztályf nök között
74
szoros együttm ködés valósul meg a minél hatékonyabb sokoldalúbb fejlesztés és felzárkóztatás érdekében. 13. 4. Komplex országos vagy helyi társadalmi integrációt segít programok Alapvet feladatunknak tartjuk, hogy tanulóink egyéni képességeikhez igazodva sajátítsanak el minden olyan ismeretet, tevékenységet, magatartási, viselkedési formát, amellyel növeljük esélyeiket a társadalmi integrációs folyamat során. A lehet legönállóbb életvitelre történ felkészítés során a cselekvéssel szerzett élményekhez, ismeretekhez megfelel gyakorlástereket kell biztosítani, minden lehetséges élethelyzetben. Módot kell adni arra, hogy a megszerzett ismereteket, a megfelel viselkedési formákat a társadalmi elvárásoknak megfelel en, sz kebb, tágabb környezetükben is gyakorolhassák, alkalmazhassák. A tanulóknak lehet séget kell adni az integrációjukat szolgáló programok elérhet vé tételéhez. Ezek az alábbiak: · Helyi kulturális és társadalmi rendezvényeken, versenyeken, ünnepségeken, fesztiválokon való részvétel. · Szabadid s és sportintézmények látogatása. · Munkahelyek közintézmények, hivatalok megismerése. · Társintézményekkel, helyi oktatási intézményekkel való kapcsolat ápolása. · Regionális és országos versenyeken, rendezvényeken való részvétel. · Tanulmányi kirándulások szervezése. · Munkahelyi Gyakorlat Program.
SZAKMAI PROGRAM Lásd a külön dokumentumban!
EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM A nevelési-oktatási intézmények m ködésér l és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 128. § (5) bekezdése alapján az iskoláknak pedagógiai programjuk részeként meg kell fogalmazniuk egészségfejleszt programjukat. Az egészségfejlesztés a köznevelés kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai nevelésoktatás valamennyi elemét át kell hatnia, el kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok er sítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejl dését. Figyelemmel a fentiekre egészségfejlesztési programunkat a következ k szerint határozzuk meg. Ahhoz, hogy iskolánk az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen, folyamatosan fejlesztenünk kell környezetünket. Ezzel valósíthatjuk meg, hogy egészségfejleszt iskolává váljunk, amelynek ismérvei az alábbiak: Minden rendelkezésre álló módszerrel el segíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttm ködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szül k és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttm ködik a helyi közösség 75
szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelent séget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadid hasznos eltöltésének, teret ad a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jóllétét és méltóságát, többféle lehet séget teremt a siker eléréséhez, elismeri az er feszítést, a szándékot, támogatja az egyéni el rejutást. Törekszik arra, hogy segítse tanulóinak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük meg rzését. 1. Általános célok Segíteni a tanulókat a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában. Fejleszteni az életvezetési képességeket. Fejleszteni a tanulók felel sségérzését egészségük meg rzéséért. El segíteni a környezeti és egészségtudatosság er södését. Megvalósítani a mindennapi testnevelést, testmozgást. A fentiek megvalósítása érdekében · · · · · · · · · · · · ·
Megtanítani, hogy alapvet értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási alternatívákat ajánlani, megtanítani a tanulókat a megfelel egészségvéd magatartásra, gyakorlással, segítéssel, példamutatással. Motiválni, ösztönözni a tanulókat az egészségvéd magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással is! Ismereteket adni a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség meg rzésére. Személyi, tárgyi környezetével segíteni azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják. Nevelni az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére. Megtanítani a gyerekeket, az ifjakat arra, hogy önálló feln tt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan, helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Fejleszteni a tanulók elfogadó és segít kész magatartását a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránt. Nevelni a - különösen a serdül ifjakat- a káros függ séghez vezet szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megel zésére. Foglalkozni a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. Figyelmet fordítani a családi életre, a felel s, örömteli párkapcsolatokra történ felkészítésre. Tájékoztatni, mely élelmiszerek fogyasztása szükséges szervezetünk egészséges fejl déséhez. Kialakítani az igényt a személyes higiéniára, a test és a ruházat gondozására. Alkalmazni az egészség meg rzés alapvet szabályait. Megismertetni a korszer táplálkozás, az egészséges életmód feltételeit. 76
·
Ismertetni az élvezeti és kábítószerek (cigaretta, szeszes ital, drog stb.) egészségre káros hatását. Tartózkodjék ezek kipróbálásától!
2. Az egészségfejlesztés területei Nevelési programunk „Az egészségfejlesztéssel összefügg részletesen tartalmazza ezeket a területeket.
feladatok” cím
fejezete
3. Az egészségfejlesztésben résztvev k köre Az iskola pedagógusai, gyermekfelügyel i: a meghatározott tevékenységek els dleges szervez i Az iskola ápolón je: kiemelt figyelem fordít a járulékos betegségben (epilepszia, anyagcsere-betegségek, bizonyos szívrendellenességek) szenved gyermekek terápiájára, kontroll-vizsgálataira. A gyermekotthon pszichológusa: kapcsolt munkakörben szakmai ismeretei révén, olyan területeken ad folyamatos segítséget a diákoknak, tanároknak, amelyek felismerése, problémakezelése speciális szakmai felkészültséget követel. Az egészségfejlesztési munkát a pszichológiai tanácsadáson túl, kommunikációs- és önismereti tréningek tartásával teszi szakmailag igényesebbé és színesebbé. Szül k: együttm ködésükkel segítik a gyermekek fejl dését az iskolaorvos és a véd által közölt egészségügyi információk figyelembevételével. Iskolaorvos, véd · az iskola-egészségügyi feladatok ellátása, · a tanulók életkorhoz kötött egészségi állapotának vizsgálata, dokumentálása, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejl dés követését és az érzékszervek vizsgálatát, · a tanulók életkorhoz kötött sz vizsgálatainak ellátása, amely a fejl dés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak. · közrem ködés közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában · adott esetben a tanulók els segélyben való részesítése, szakellátásra irányítása, · részvétel az intézmény egészségnevel tevékenységében, felvilágosító el adás az éves munkatervben meghatározottak szerint, · segítséget adhatnak az iskola egészségfejlesztési programját kívülr l segíteni tudó egészségügyi szakemberek felkutatásában (serdül kkel foglalkozó gyógyász, ÁNTSZ intézet iskolahigiénével, egészségfejlesztéssel foglalkozó szakemberei), a kapcsolatok megteremtésében és a küls szakemberek közrem ködésének megnyerésében. Helyi rend rs munkatársa: prevenciós programok bemutatása a tanulóknak. 3. Az egészségfejlesztés módszerei, prevenciós eljárások Az alábbiakban az egészségfejleszt tevékenységek módszereit mutatjuk be. szituációs játékok sport, kirándulás, egészségnapok rendszeres szervezése, környezetvédelmi tevékenységek kialakítása (madárvédelem, faültetés), a szabadid hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése, 77
az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történ megjelenítése. Az egészségfejlesztés területén kiemelt jelent ség a prevenció és az egészségtudatosságot fejleszt programok használata, melyek a tanmenetbe beépítve és az egyéb foglalkozások során segítenek a nevel munkában, ezek a következ k. “Egészséged testben, lélekben”: óvodáskortól a középiskola végéig terjed drog- és alkoholmegel program. A fenti program “Mondj nemet!” c. fejezete a káros és veszélyes helyzetek visszautasítására készít fel. „Ciki a cigi” http://www.cikiacigi.hu: a dohányzással kapcsolatos tévhitekre ad választ az életkori sajátosságokhoz igazodva játékos, interaktív módon. „D.A.D.A.” készség-, képességfejleszt , helyes önértékelésre nevel , önbecsülést épít program. A szexedukációs felvilágosító program keretében kiadott Én-kép kirakó 1-4. osztály számára, és a Feln ttország- járás munkafüzetek 5-12. osztály számára. „A-HA!” szexuális és mentálhigiénés felvilágosító program. Az egészségfejlesztés eredményességének egyik legfontosabb kritériuma, hogy a fejleszt tevékenységekben résztvev k egymással jól együttm ködjenek, iskolánk ezért nevel munkája során erre törekszik. A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA 1. A Pedagógiai Program elfogadása, jóváhagyása Jelen Pedagógiai Programot a nemzeti köznevelésr l szóló 2011. évi CXC törvény 26. § (1), valamint a 70. § (2) a) pontja szerint a nevel testület elfogadta, a szül i közösség a nevelésioktatási intézmények m ködésér l és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 122. § (9) bekezdése alapján véleményt nyilvánított, és ezt követ en az intézményvezet a köznevelési törvény 69. § (1) e) pontja, valamint a 26. § (1) bekezdése alapján jóváhagyta. 2. A Pedagógiai Program érvényessége, nyilvánossága Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevel -oktató munkáját e Pedagógiai Program alapján. A Helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától az els , ötödik és kilencedik évfolyamon, majd ezt követ en felmen rendszerben kerül bevezetésre. Figyelemmel a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 82. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakra a Pedagógiai Program egy példánya az iskolai könyvtárban szabadon megtekinthet a szül k és a tanulók számára, tájékoztatást az általános igazgató helyettes és a diákotthon vezet ad. A Pedagógiai Programot az intézmény honlapján www.koncziskola.hu nyilvánosságra hozzuk.
78
MELLÉKLET
A pedagógiai program megvalósításának fenntartóra háruló többletkötelezettsége 2013. év
A nemzeti köznevelésr l szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1) bekezdése szerint a fenntartó egyetértése szükséges a pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekb l többletkötelezettség adódik. Figyelemmel erre a jogszabályi el írásra a fenntartó a pedagógiai program többletfeladataira 525000 Ft éves támogatást biztosított. Az alábbi táblázat a támogatás felhasználását tartalmazza.
Egy napos erdei iskola szervezése
környezeti nevelés
A többletkötelezettségl adódó fenntartóra háruló várható összes költség (Ft) 50000
Iskolai atlétika verseny szervezése
tehetséggondozás
30000
Iskolai egészségnap szervezése
egészséges életmódra nevelés
30000
Nemzeti ünnepekr l való megemlékezés
hazaszeretetre nevelés, hagyományápolás
20000
A nevel testület tagjai
Mikulás napi program szervezése
hagyomány rzés
20000
Karácsonyi ünnepség megszervezése
hagyomány rzés
20000
Felkészülés a Koncz Dezs Országos Tanulmányi versenyre
tehetséggondozás
90000
A nevel testület tagjai, önkéntes segít k A nevel testület tagjai, önkéntes segít k A nevel testület tagjai
A többletkötelezettség tartalma
A többletkötelezettség indoklása
79
A megvalósításhoz szükséges feltételek Személyi
Tárgyi
A nevel testület tagjai
autóbusz; a program tematikája szerinti eszköz- és anyagszükséglet sportágaknak megfelel eszközszükséglet, jutalmak, díjak, oklevelek a program tematikájának megfelel anyageszközszükséglet az ünnepi program tematikájának megfelel anyageszközszükséglet mikuláscsomagok
A nevel testület tagjai, önkéntes segít k A nevel testület tagjai
gyümölcs, édesség
a tanulmányi verseny tematikájának megfelel eszközés anyagszükséglet
Felkészülés a készségfejleszt speciális szakiskolák országos szakmai és tanulmányi versenyére Felkészülés regionális úszóversenyre
tehetséggondozás
50000
A nevel testület tagjai
mozgásnevelés, tehetséggondozás
50000
A nevel testület tagjai
Jeles napokhoz kapcsolódó programok szervezése
környezet és természetvédelem,kö rnyezettudatos magatartásra nevelés
20000
„Légy ügyes” iskolai sor és váltóverseny szervezése
egészségfejleszt testedzés, testi nevelés
15000
A nevel testület tagjai, önkéntes segít k A nevel testület tagjai
„Ki mit tud” szervezése
vészeti nevelés, tehetséggondozás
15000
„Mesélnek az évszakok” iskolai képz vészeti pályázat „Aranysepr ” tisztasági verseny szervezése
vészeti nevelés, tehetséggondozás
5000
környezeti és egészséges életmódra nevelés szakmai kapcsolatok ápolása, tehetséggondozás társadalmi integráció munkába állás segítése
15000
Részvétel társintézmények által szervezett programokon Munkahelyi Gyakorlat program Összesen
31000 64000 525000
80
A nevel testület tagjai A nevel testület tagjai A nevel testület tagjai A nevel testület tagjai A nevel testület tagjai
a tanulmányi verseny tematikájának megfelel eszközés anyagszükséglet úszóbérlet, szakember felkészítési díja, autóbusz a program tematikájának megfelel anyageszközszükséglet jutalmak, a verseny tematikájának megfelel eszközszükséglet oklevelek, jutalmak anyag- és eszközszükséglet, jutalmak, díjak jutalom utazási költség munkaruházat, irodaszer
