PÁLYÁZAT a Koncz Dezs Óvoda, Általános Iskola, Diákotthon, Különleges Gyermekotthon és Készségfejleszt Speciális Szakiskola
gyógypedagógus munkakör mellett igazgató beosztás ellátására
Készítette: Szabó Ildikó Zalaszentgrót, Batthyány u. 50. Tel.: 06-70-3867-829
Tartalomjegyzék Bevezet
3.
1. Célmeghatározás
3.
2. Helyzetelemzés, er forrás-bemutatás 2.1. Az intézmény múltja 2.2. Elért eredmények, jelenlegi folyamatok 2.2.1. Általános iskolai nevelés-oktatás, készségfejleszt speciális szakiskolai képzés Tanulói létszám, tanulói összetétel Személyi feltételek Tárgyi, elhelyezési feltételek az iskolai nevelés-oktatásban Szakmai munka 2.2.2. Különleges gyermekotthon Ellátotti létszám Személyi feltételek a gyermekotthoni feladatellátásban Tárgyi, elhelyezési feltételek a gyermekotthoni feladatellátásban 2.2.3. Partnerkapcsolatok Az intézményben m köd szervezetek Küls kapcsolatok 2.2.4. Az intézmény gazdálkodásának legfontosabb mutatói 2.2.5. Az intézmény jelenlegi vezetési struktúrája
4. 4. 5. 5. 5. 7. 8. 9. 13. 13. 14. 14. 15. 15. 16. 16. 19.
3. Vezet i program 3.1. A gazdálkodás racionalizálására vonatkozó elképzelések 3.2. Fejlesztési elképzelések, feladatok 3.2.1. Mindkét id távra vonatkozó feladatok 3.2.2. Rövidebb távra vonatkozó feladatok 3.2.3. Hosszabb távra vonatkozó feladatok
21. 21. 24. 24. 25. 26.
4. Összegzés
27.
5. Mellékletek Szakmai önéletrajz Végzettségeket igazoló dokumentumok másolata Nyilatkozatok Erkölcsi bizonyítvány
28-
2
Bevezet A Koncz Dezs Óvoda, Általános Iskola, Diákotthon, Különleges Gyermekotthon és Készségfejleszt Speciális Szakiskola munkájában több mint harminc éve veszek részt. Ismerem az intézményben zajló folyamatokat, mind a nevelés-oktatás, mind a gazdálkodás vonatkozásában, hiszen az elmúlt 14 évben igazgatóként e folyamatoknak közvetlen irányítója voltam. Ismerem a szakmailag jól képzett, elkötelezett, gyermekszeret nevel testületet. Ismerem az értelmileg és tanulásban akadályozott gyermekek ellátottságát, az integráció hazai eredményeit és gondjait. Felkészültnek érzem magam arra, hogy az intézményvezetéssel járó felel sséget az elkövetkezend id ben is vállaljam. Úgy érzem, hogy kollégáimmal képesek leszünk eredményeink fenntartására, az intézménnyel szemben támasztott társadalmi elvárások teljesítésére.
1. Célmeghatározás Célom, hogy dolgozóink mindig az értelmileg sérült gyermek mindenekfelett álló érdekét szem el tt tartva végezzék munkájukat. Meggy désem, hogy nevel testületünk példát tud mutatni az esélyteremtésben, magas színvonalon, szeretetteljes gondoskodással nevel és oktat. A jöv ben is megvalósítjuk az alapdokumentumainkban közösen megfogalmazott feladatainkat: Intézményünk célul t zi ki, hogy az értelmileg és tanulásban akadályozott tanulóinak egész életre szóló véd -irányító, de az önálló személyiséget is kibontakoztató nevelést biztosít, mindezt egymásra épül gyógypedagógiai segítségnyújtással. Figyel , serkent környezetet kívánunk megteremteni, amelyben a tanári és szül i együttm ködésen keresztül segítjük tanulóinkat képességeik legteljesebb kibontakoztatásában, szociális integrációjukban, habilitációjukban, rehabilitációjukban, hozzájárulva ezzel esélyegyenl ségük megteremtéséhez. Diákotthonunkban törekszünk a közösségi élet harmóniájának megteremtésére, az egészséges fejl dés biztosítására. Célunk a szocializációt el segít képességek (együttm ködés, alkalmazkodás, önállóság, önellátás, normakövetés) fejlesztése olyan tevékenységi formák (szabadid s programok, munka, játék) alkalmazásával, amelyek a gyermekek kés bbi, iskolán túli életközegébe való eredményes beilleszkedést el segítik. Célunk, hogy tanulóink gyermekkora boldog legyen. Különleges gyermekotthonunk az elhelyezett gyermekek, fiatalok életkörülményei normalizálását, a családban él társaikéhoz való közelítését célozza. Hasonló körülmények között, hasonló módon, hasonló térbeli és id beli struktúrákban, hasonló tiszteletben, bánásmódban részesülve. Mindezt csapatmunkában, tudásunkat egymással megosztva tesszük. Vezet ként az intézmény törvényes és szakszer m ködtetésén szeretnék munkálkodni. Munkatársaimmal meg rizzük, továbbfejlesztjük, b vítjük a kialakult hagyományokat, az elért szakmai eredményeket, sikereket, és állunk az új kihívások teljesítése elé.
3
2. Helyzetelemzés, er forrás-bemutatás 2.1. Az intézmény múltja Az intézmény Zala megye egyik legrégibb gyógypedagógiai intézménye. A Vallás és Közoktatási Minisztériumban 1950. szeptember 26-án került pecsét arra a dokumentumra, amely arról szól, hogy a zalaszentgróti Batthyány kastélyban 1950. október 15. napjával önálló gyógypedagógiai nevel intézet létesül Állami Gyógypedagógiai Intézmény néven. Az intézmény tartalmi és szervezeti fejl dése nyomon követhet a közoktatásra, valamint a gyermekvédelemre vonatkozó jogszabályok tükrében. Az alapítástól az 1961. évi oktatási törvény megjelenéséig egységesen, súlyos értelmi fogyatékos gyermekek ellátása történt bentlakásos formában, országos beiskolázással. Ezt követ en az értelmi fogyatékos tanulók differenciált oktatásának szükségességét figyelembe véve, külön tanterv kisegít iskolaként ködött az enyhe értelmi fogyatékosok számára, megyei beiskolázással. 1976-t l, a Zala megyei gyógypedagógiai és gyermekvédelmi intézményhálózat átszervezését l középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók nevelését-oktatását látta el foglalkoztató iskolaként, és az iskolával közös igazgatásban az állami gondoskodásban lév gyermekeket nevel otthonként. Az 1985. évi oktatási törvény újabb fontos változást hozott az intézmény életébe: megtörtént az iskola megkülönböztet jelz nélküli általános iskolává min sítése, létrejött az alapfokú képzés folytatásaként a munkára felkészít tagozat, valamint elkezd dött a 3-6 éves korú középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek óvodai fejlesztése. Erre az id szakra esett, 19841988 között az intézménynek helyet adó kastélyépület teljes rekonstrukciója, amellyel az abban az id ben elvárt optimálishoz közelít elhelyezési feltételek megteremt dtek. Az 1993. évi közoktatási törvény kiemelt figyelmet fordít a fogyatékos gyermekekre, tanulókra. A pozitív diszkriminációt szolgáló kitételek, jogosultságok megfogalmazásával rendelkezik a speciális nevelési szükséglet gyermekek ellátásáról, biztosítva számukra a különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jogot. A törvényi szabályozás zöld utat adott új oktatásszervezési formáknak, és tág lehet séget biztosított a nevel -oktató munka tartalmi megújításához. A jogszabállyal megteremt dött feltételek azt eredményezték, hogy a 90-es évek középét l az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációrehabilitáció keretében különböz terápiás fejlesztések valósulhattak meg. 2001-ben a munkára felkészít tagozat szerepét átvette a készségfejleszt speciális szakiskola, amely ma már öt évfolyammal m ködik, biztosítva az értelmileg akadályozott fiatalok középfokú képzését, a társadalmi integrációra való felkészítését. Az 1997. évi gyermekvédelmi törvény alapelvként ismerte el a fogyatékossága miatt sajátos szükséglettel bíró gyermekek jogát, az otthont nyújtó ellátásra. Ez a törvényi alapelv indokolta az intézményben elhelyezett állami gondoskodásban lév gyermekek otthont nyújtó ellátásának megteremtését. A törvényi prioritásokat figyelembe véve 1998-ban kezd dött meg az átalakítás úgy, hogy a kastélyépületen kívül – pályázati forrásból és fenntartói támogatásból – megvalósult kett lakásotthon 16 gyermek számára. Az átalakítás teljes programja 2008-ra fejez dött be azzal, hogy az épületen belül kialakításra került kett önálló lakótér szintén 16 gyermek részére. Napjainkban az intézmény egyedi – véleményem szerint megkerülhetetlen – és speciális helyet foglal el Zala megye közoktatási palettáján. A gyógypedagógiai ellátáson belül jelent s szerepet tölt be a középsúlyos értelmi fogyatékos (értelmileg akadályozott) gyermekek alapfokú nevelése-oktatása, készségfejleszt speciális szakiskolai képzése terén, valamint a
4
gyermekvédelmi szakellátásban részesül utógondozói ellátása terén.
gyermekek, fiatalok különleges ellátása, és
2.2. Elért eredmények, jelenlegi folyamatok A vezet i ciklusok mérföldkövek egy intézmény életében. Jelentenek elszámolást, és jelentenek felkészülést az újabb kihívások teljesítésére. Most az új jogszabályok bevezetése hatására mindezek hatványozottan igazak. A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a városi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételér l szóló 2011. évi CLIV. törvény, valamint a 258/2011. (XII.7.) Kormány rendelet alapján vezet i megbízásom 2012. 03. 31-ig tart, ezért az el vezet i ciklus négy évének folyamatait mutatom be ebben a fejezetben az alapfeladatokhoz rendelve, hozzákapcsolva az aktuálisan rendelkezésre álló er forrásokat, amelyek vezet i programom megvalósításának alapjait is jelentik. Az intézmény jelenlegi alaptevékenységei az alapító okirat szerint: középsúlyos értelmi fogyatékos/értelmileg akadályozott tanulók nappali rendszer , általános m veltséget megalapozó iskolai nevelése-oktatása, készségfejleszt speciális szakiskolai képzés diákotthoni ellátás gyermekvédelmi gondoskodásban lév gyermekek teljeskör , különleges gyermekotthoni ellátása, utógondozói ellátás 2.2.1. Általános iskolai nevelés-oktatás, készségfejleszt diákotthoni ellátás
speciális szakiskolai képzés,
Tanulói létszám, tanulói összetétel Az alábbi diagram az általános iskolai, a készségfejleszt speciális szakiskolai, és a diákotthoni ellátásban részesül tanulók létszámának alakulását mutatja a 2008/2009. tanévt l a jelen tanévig.
A kimutatásból az t nik ki, hogy az elmúlt id szakban (4 tanév) a tanuló létszám mindhárom feladat-ellátási helyen kiegyensúlyozott, s t az ellátási igény emelkedése látszik az általános iskolai feladat-ellátási helyen. Bízom benne, hogy iskolánk keresettsége a jó szakmai és a jó 5
munkalégkörnek is köszönhet . Meg kell azonban jegyezni, hogy az utóbbi években n tt a fels tagozatos korban iskolánkba kerül , sikertelen integrációjú tanulásban akadályozott tanulók száma. Ezek a gyermekek esetenként jelent s lemaradással érkeznek, sokszor kudarccal telve. A rendkívül heterogén összetétel osztályok, eltér képesség tanulók fejlesztése kifinomult differenciáló tevékenységet és pszichológiai érzékenységet igényel a pedagógusoktól. A készségfejleszt speciális szakiskolások száma is kiegyenlített, az elmúlt id szakban minden általános iskolát befejez tanuló jelentkezett erre a képzésre. A diákotthon – az iskola és a lakóhely távolsága miatt – bejárásra nem képes tanulók számára biztosít elhelyezést. Ezen a nevelési szintéren a gyermekek száma a négyéves átlagot tekintve 42 f . Ez azt jelenti, hogy az 50 fér helyes diákotthon kihasználtsága a négy év átlagában 84 %-os. Az alábbi táblázat a tanulólétszám összetételét, és a képzési szerkezetet tartalmazza a 2012. február 1-i állapotnak megfelel en.
Osztály/képzés
Gyermekotthoni ellátott Gyv.g . Utóg.
Diákott. ellátott
1 2 1 -
5 1 1 3 3 2 5
1 2 1 2 4 -
-
1 3 4 2 4 2
7 7 6 7 9 7 7
19 19 12 21 18 21 21
4
20
10
-
16
50
131
-
5 3 4 2 6
2 2 1 -
5 2 2
1 1 1
7 6 10 5 9
21 18 29 15 27
-
20
5
9
3
37
110
4 40 * tanulásban akadályozottak osztályai
15
9
18
87
241
Általános iskola 1. osztály 2-3. osztály 3,4,6. osztály* 4, 6. osztály 5,7,8. osztály* 7. osztály 8. osztály Általános iskola összesen Készségf. spec.szki. 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12/A. osztály 12/B. osztály Készségf. spec.szki. összesen Mindösszesen
Bejáró
Kt. 1.sz. Összesen melléklete szerint
Magántanuló
Az iskola „bemenet-szabályozott” intézmény, a tanulók a Zala Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakért i és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján nyernek felvételt. A tanulói létszámokat tehát a tényleges szükségletek határozzák meg. A tanulócsoportok száma az általános iskolában hét, és mint az a táblázatból is látszik vannak összevont osztályok. Az így szervez dött osztálycsoportok esetében kiemelt fontosságú a differenciált egyéni fejlesztési forma annak érdekében, hogy a tanulók számára ne jelentsen hátrányt az összevonás. A készségfejleszt speciális szakiskolának öt évfolyama van: el készít évfolyamok (9., 10.), valamint szakképz évfolyamok (11., 12/A., 12/B.). A szakképzési évfolyamok helyzete sajátos, mert nem államilag elismert szakmaszerzésre kerül sor, hanem egyes szakmák részleges elsajátíttatása, illetve a munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek 6
oktatása történik. Mindehhez fokozott támogatást, segítséget, speciális bánásmódot, módszereket, eszközöket biztosítva. Jelenleg a készségfejleszt speciális szakiskolában a szakképzés keretében „takarítói munkák, takarítói kisegít munkák” és „parkápolás” képzés folyik. A szakképz évfolyamokhoz kapcsolódik a Munkahelyi Gyakorlat program, amely EU-s elvárásokkal is összhangban lév sikeres, az értelmileg sérült fiatalok integrált munkavállalását, társadalmi beilleszkedését el segít , újszer program hazánkban, melynek szakmai kidolgozója a Salva Vita Alapítvány. A készségfejleszt speciális szakiskola 2004. tavaszán sikeres pályázat útján kapcsolódott a programhoz. A Munkahelyi Gyakorlatba bevont tanulók a szakmai gyakorlatba beépítve egy tanéven keresztül heti egy alkalommal küls munkahelyeken, integráltan, ép munkatársak között két hónapot dolgoznak. Kéthavonta munkahelyet váltanak, így a tanév végére négy munkatípust ismernek meg a város különböz pontjain lév munkahelyeken. A modellben tanévenként hat tanuló vett/vesz részt pedagógiai kíséréssel. Ez a program hatékony átmenetet biztosíthat az értelmileg akadályozott fiatalok számára a szegregált iskolai környezetb l a nyílt társadalom felé, a munka világába. El segítve ezzel, hogy nagyobb eséllyel tudjanak az iskola után munkát vállalni a nyílt munkaer piacon. Jelen tanévben a program pályázati lehet ség hiányában nem m ködik, de mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez folytatódjék, mert a nyílt munkaer -piaci kapcsolatokra a jöv ben is szükség van. A fentiekben ismertetett évfolyamokon jelenleg összesen 87 tanuló tanul. Átlagos osztálylétszám az általános iskolai évfolyamokon és a készségfejleszt speciális szakiskolai évfolyamokon is 8. Figyelemmel arra, hogy a középsúlyos értelmi fogyatékos gyermeket három, az enyhe értelmi fogyatékos gyermeket kett tanulóként kell számítani – a közoktatási törvény 1. számú mellékletében foglaltak szerint – átváltva ez az általános iskolai feladatellátási helyen 19, a készségfejleszt speciális szakiskolai feladat-ellátási helyen 22 tanulót jelent. Alapító okiratunk 124 gyermeket engedélyez, így az intézmény kihasználtsága 70 %. A diákotthoni csoportok száma öt, átlagos csoportlétszám 8, ha a fentiek szerint nézzük, akkor ez 23 tanulót jelent. Az osztály-és csoportlétszámoknál érdemes megjegyezni, hogy a nemzeti köznevelési törvény 2012/13. tanévt l hatályos 4. mellékletében foglalt minimumlétszámot az iskola létszámadatai meghaladják. Személyi feltételek
Intézmény egység Általános iskola Készségfejl. spec. szki. Diákotthon Különleges gyermekotthon Összesen
Pedagógus Gyp. Egyéb tanár
Nevel -oktató munkát segít Gyerm. PszicCsaládfelügy. hológus gondozó
10
-
3
-
-
7 1
--
8
-
-
1
4
12
1
1
19
4
23
1
1
Technikai személyzet Gazdálkodás Egyéb
3
12,5
3
12,5
Össz esen
63,5
Az alkalmazottakra vonatkozó létszámadatokat a fenti táblázatban foglaltam össze, melyben az összes dolgozó szerepel, azonban a gyermekotthon személyi ellátottságát a 2.2.2. pontban külön elemzem. A vezet ket azon a nevelési szintéren jelenítettem meg, ahol a kötelez óráikat ellátják. Az elmúlt négy évben egy álláshely (gazdasági ügyintéz ) sz nt meg 2012. január. 15. napjával a dolgozó nyugdíjba vonulásával egy id ben. A gazdálkodás terén 7
bekövetkez lényeges változásokkal azonban a feladatellátás is csökken, így az intézmény ködésére nem lesz lényeges hatása. A gyermekek iskolai nevelését-oktatását és készségfejleszt speciális szakiskolai képzését a megfelel szakkal rendelkez gyógypedagógiai tanárok végzik. A logopédia (1 f ), pszichopedagógia (12 f ), szurdopedagógia (1f ), szomatopedagógia szakkal is rendelkez pedagógusok hatékonyan közrem ködnek a tanulók differenciált, egyéni fejlesztésében is. Ezen a feladat-ellátási helyen a kötelez feladatok ellátása a pedagógusoktól többlettanítást vár el, amely többlettanításért a közoktatási törvény módosítása következtében 2011. 09. 01l havonta jár az óradíj. Jelenleg 18 f pedagógus heti 35 túlóra mellett látja el a feladatokat. A pedagógusok továbbképzése a vonatkozó jogszabály értelmében készült továbbképzési program (2008-2013.), valamint az éves beiskolázási terv alapján történik. Az elmúlt három tanévben 7 pedagógus vett részt kötelez továbbképzésen, a megszerzett kompetenciák az IKT eszközök többoldalú alkalmazásához, valamint a tanulók magatartászavarai kezeléséhez járultak hozzá. E továbbképzések részbeni finanszírozása a pedagógus továbbképzés és szakvizsga állami normatív támogatásból történt a vonatkozó jogszabálynak megfelel en. A pedagógusok szakmai megújulását szolgálja a TÁMOP-3.1.5-09/A/2 kódszámú, „Pedagógustovábbképzések (a pedagógiai kultúra korszer sítése, pedagógusok új szerepben)” cím sikeres pályázati program, melynek megvalósítására az intézmény 3938 eFt támogatást nyert. A projekt id szaka 2010. 07. 01-t l 2012. 10. 01-ig tart, keretében egy pedagógus szerez közoktatás vezet i képesítést. A diákotthonban a diákotthon vezet n kívül a gondozási feladatokat és a nevel munkát is gyermekfelügyel k (8 f ) látják el. Az alkalmazotti létszám ezen a nevelési szintéren közelít a törvényi el írásokhoz, de összetételében nem felel meg azoknak, ugyanis a nevelésigondozási feladatokhoz pedagógus munkakörök helyett gyermekfelügyel i munkakörök vannak rendelve. Az álláshelyek átmin sítését fokozatosan lehetne megoldani. A diákotthoni feladat-ellátási helyen a képzettséggel nem rendelkez k (4 f ) e tanévben saját költségen vesznek részt gyermek és ifjúsági felügyel OKJ-s képzésen, ezzel a képesítési arány teljes lesz. A nem szakalkalmazottak száma (pénzügy-gazdálkodás, konyha, takarítás, karbantartás) 16 , melyb l egy részmunkaid s. A feladatok ésszer elosztása mellett ez a létszám elegend . Tárgyi, elhelyezési feltételek az iskolai nevelés-oktatásban Tudjuk, hogy az intézményi funkcióknak helyet adó m emlék épület nem erre a célra épült. Összehasonlító adatok nélkül nem vállalkozhatok arra, hogy megítéljem a m ködtetés gazdaságosságát. Tudjuk azt is, hogy a korábbi években – forráshiány miatt – a Megyei Önkormányzat aránytalanul kevés felújítási, beruházási pénzt tudott elosztani intézményei között. Így csak az elengedhetetlenül szükséges beruházásokra kerülhetett sor, illetve a Megyei Önkormányzat pályázata keretében, európai uniós forrásból világításkorszer sítés történt. Az intézmény átvett pénzb l (külföldi magánforrás) tudott néhány felújítást elvégezni, és ugyancsak átvett pénzb l (külföldi magánforrás, pályázatok) beruházásokat eszközölni. Mindezeket konkrétan a 2.2.3. pontban részletesen bemutatom. A legfontosabb a f tés-és melegvíz rendszer felújítása lenne, amelyet 1986-ban alakítottak ki és mára a kazán és a vízvezetékrendszer nagymértékben amortizálódott. Az intézmény 2010ben magáner l elkészíttette a f tés és melegvízellátás korszer sítésének tervét, és e tervvel pályázatot nyújtott be az energiafelhasználás csökkentésére az Oktatási Közalapítványhoz 10000 eFt támogatásra. A szükséges önrészt az intézmény alapítványa biztosította volna. Sajnos azonban a korlátozott forráslehet ség miatt a pályázat nem került támogatásra.
8
Ha megnézzük a nevelési-oktatási intézmények m ködésér l szóló 11/1994. MKM rendelet 7. mellékletében foglalt jegyzéket a nevelési-oktatási intézmények kötelez (minimális) eszközeir l és felszereléseir l, megállapítható, hogy a helyiségek vonatkozásában az alapfeladatok ellátásához megvannak. A bútorzat és az egyéb berendezési tárgyak alapvet en rendelkezésre állnak, min ségüket tekintve egy részük cserére szorul. A nevel -oktató munkát segít eszközök mennyisége elmarad a jegyzékben foglaltaktól, min ségük azonban jónak mondható, és a pedagógiai programot is figyelembe véve a feladatellátáshoz alapvet en megfelel. A MPA KA 2010. évi decentralizált pályázati támogatásból 2070 eFt–ot fordítottunk a szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére. 2011-ben a TIOP 1.1.1/07/1 pályázati program keretében jelent sen b vült az iskola informatikai eszközkészlete: 9 db munkaállomás, 5 db tantermi csomag, 1 db SNI (mozgássérült) csomag, 1 db WIFI csomag. Szakmai munka A nevelés-oktatás alappillérei A nevel -oktató munka alapja a pedagógiai/nevelési program. Az értelmileg akadályozott/középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek, tanulók fejlesztésében a NAT háromszint követelményrendszere nem alkalmazható, a m veltségi anyag csak érint legesen, minimális mértékben csatlakozhat a NAT-hoz. A NAT alapm veltségi anyaga tehát értelemszer en nem szerepel – és nem is szerepelhet - a programban, ugyanakkor annak legf bb tartalmai messzemen en köt dnek mindazon emberi értékek kialakításához, melyeket a NAT közös és általános fejlesztési követelményei megjelölnek. Ebb l következ en az intézmény tartalmi tevékenységét a NAT szellemében megalkotott „Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvei” alapján kell szabályozni. Erre figyelemmel készült a kerettantervi rendelet által szabályozott helyi tanterv, valamint az átdolgozott helyi tanterv, ezeket használjuk az általános iskolai, és a készségfejleszt speciális szakiskola el készít évfolyamain. A készségfejleszt speciális szakiskola szakképz évfolyamain az OM által engedélyezett 2846/18/2004. számú, valamint a 11049/22/2004. számú szakmai program alapján történik a képzés. Nevelési-oktatási célok, feladatok Pedagógiai/nevelési programunkban az iskolai, diákotthoni nevel -oktató munka célját úgy határozta meg tantestületünk, hogy figyelembe vette az értelmileg akadályozott gyermekek nevelésének kett s meghatározottságát: a nevelés alkalmazkodik egyrészt a gyermekek egyéni fejl dési szükségleteihez, és ugyanakkor a társadalmi (szül k, közösség, majdani feln tt élet) elvárásainak is meg kell felelnie. A fentiek értelmében iskolánk célja tanulóinkat úgy fejleszteni, hogy képesek legyenek: saját személyük megtapasztalására, az önmagukról való gondoskodásra, hogy kiismerjék magukat környezetükben, az ket körülvev közvetlen tárgyi környezet formálására, alakítására hogy tudjanak a közösségben tájékozódni, alkalmazkodni, beilleszkedni.
9
Környezeti és egészségnevelés A környezeti és egészségnevelés személyiségformáló, szokás kialakító szerepe nevelésünkben meghatározó jelleg . A célok megvalósítása szempontjából különös jelent ség a közös élményekre épül közös tevékenységek gyakorlása. Mindezeket figyelembe véve tervezzük ez irányú programjainkat: iskolai atlétika verseny, egészségnapok, a jeles napok programjai, szelektív hulladékgy jtés, iskolakert gondozása, környezetvéd tábor szervezése. Iskolánk környezeti nevelés terén végzett munkáját a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Központ - több alkalommal - a programjaink megvalósításához nyújtott anyagi támogatással ismerte el. Gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység A gyermek és ifjúságvédelem széles körben átfogja pedagógiai munkánkat, nevel oktató tevékenységünket. Magában foglalja a családdal, a szül kkel való kapcsolattartás rendszerét is, hiszen alapvet célkit zés, hogy a gyermek a családjában nevelkedjen, a szüleit l kapja meg azt a segítséget, amely ahhoz szükséges, hogy iskolába járjon, és ott eredményes legyen. Az intézmény jó kapcsolatokra törekszik a gyermekek lakóhelyének megfelel gyermekjóléti szolgálatokkal is. Velük együttm ködve lehet ugyanis eredményes a gyermekek családi hátterének megismerése, a hatékony segítség nyújtás és annak el segítése, hogy anyagi ok miatt gyermek ne kerüljön ki a családjából. Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos, valamint a halmozottan hátrányos helyzet gyermekekre a pedagógiai programban megfogalmazottaknak megfelel en. E tanévben a hátrányos helyzet tanulók száma 50 f , halmozottan hátrányos helyzet 13 f . Megállapítható, hogy az összes tanuló 57 %-a hátrányos helyzet , 15 %-a halmozottan hátrányos helyzet . Tehetséggondozás, felzárkóztatás A tehetséggondozás feladatainak iskolai megvalósítása differenciálással történik. A differenciálás áthatja az iskola egész nevelési folyamatának feladatait, tartalmát, követelményét, módszereit, eszközeit, szervezeti formáit, értékelési rendszerét. A differenciálás minden esetben azért történik, hogy a tanulókban rejl – az értelmi sérülés ellenére meglév – képességeket, hajlamokat teljes mértékben kibontakoztathassuk. Kreativitásukat, szociális kompetenciájukat, kognitív és affektív szférájukat fejlesszük. Ezek színterei iskolánkban, a szakkörök, az egyéni és kiscsoportos foglalkozások (a diákotthonban is), a környezeti nevelést szolgáló foglalkozások. A fentieken kívül iskolánkból rendszeresen vesznek részt tanulók különféle (kézm ves, úszás, kézilabda) iskolán kívül szervezett, városi szakkörön. Ezek, a tehetséggondozáson kívül a gyermekek szociális integrációját is segítik, tekintettel arra, hogy közös szervezésben valósultak meg a nem sérült tanulókkal. A következ táblázat tanulóink tanulmányi és sporteredményeit mutatja a 2008-2011. közötti id szakban.
10
2010/2011. tanév
2009/2010. tanév
2008/2009. tanév
Tanév
A verseny neve
Helyszín
Résztvev tanulók száma 1 1
Elért eredmény 1. helyezés 2. helyezés
Kisk rös
1
2. helyezés
Szombathely
csapat
4. helyezés
„Felfényl szavak” területi versmondó verseny „Felfényl szavak” országos versmondó verseny Koncz Dezs regionális tanulmányi verseny Országos háztartástan szakmai tanulmányi verseny
Keszthely
Budapest
1
7. helyezés
Országos labdarúgó torna
Tapolca
Regionális atlétika verseny
Gy r
csapat 7 1 4
3. helyezés 1. helyezés 2. helyezés 3. helyezés
Keszthely
1
1. helyezés
Eger
1
3. helyezés
Nagykanizsa Budapest
csapat 1 1 1 2
4. helyezés 1. helyezés 2. helyezés 5. helyezés Különdíj
Országos labdarúgó torna Regionális atlétika verseny
Tapolca Gy r
csapat 7 1 4
1. helyezés 1. helyezés 2. helyezés 3. helyezés
Regionális „három próba” sportverseny
Sopron
csapat
1. helyezés
Budapest
csoport
2. helyezés
Keszthely
1
1. helyezés
Zalaszentgrót
csapat
1. helyezés
Zalaegerszeg
2
Különdíj
Cegléd Somogyvár
csapat 1 1 1
5. helyezés 1. helyezés 2. helyezés 3. helyezés
„Felfényl szavak” területi versmondó verseny „Felfényl szavak” országos versmondó verseny Megyei komplex tanulmányi verseny Országos háztartástan szakmai tanulmányi verseny
ÉFOÉSZ országos Ki mit tud „Felfényl szavak” területi versmondó verseny Koncz Dezs regionális tanulmányi verseny Megyei komplex tanulmányi verseny Koncz Dezs országos tanulmányi verseny Országos parkápoló szakmai tanulmányi verseny
Az értelmi sérülés okozta megismerési gátak megkívánják, hogy az iskolai nevelésoktatás egészét az egyénre szabott fejlesztés, a differenciáló módszerek alkalmazása hassa át. A tanítási órákon, ennek következetes végig vitele már egyfajta felzárkóztatás, amely gyakorlatilag minden tanulót érint.
11
Konkrétan a felzárkóztatás keretei az alábbiak: Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs, habilitációs foglalkozások (ktv. 52. § (6)) keretében: szenzoros integrációs terápia Nem kötelez (választható) tanórai foglalkozások (ktv. 52. § (7) keretében: differenciált, egyéni illetve kiscsoportos foglalkozások mind az értelmileg, mind a tanulásban akadályozott rászoruló gyermekek számára. Tanórán kívüli foglalkozások (ktv. 53. §) keretében: napközi a bejáró, tanulásban akadályozott gyermekeknek. Környezeti és egészségnevelés A környezeti és egészségnevelés személyiségformáló, szokás kialakító szerepe nevelésünkben meghatározó jelleg . A célok megvalósítása szempontjából különös jelent ség a közös élményekre épül közös tevékenységek gyakorlása. Mindezeket figyelembe véve tervezzük ez irányú programjainkat: iskolai atlétika verseny, egészségnapok, a jeles napok programjai, szelektív hulladékgy jtés, iskolakert gondozása, környezetvéd tábor szervezése. Iskolánk környezeti nevelés terén végzett munkáját a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Központ – több alkalommal – a programjaink megvalósításához nyújtott anyagi támogatással ismerte el. Gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység A gyermek és ifjúságvédelem széles körben átfogja pedagógiai munkánkat, nevel oktató tevékenységünket. Magában foglalja a családdal, a szül kkel való kapcsolattartás rendszerét is, hiszen alapvet célkit zés, hogy a gyermek a családjában nevelkedjen, a szüleit l kapja meg azt a segítséget, amely ahhoz szükséges, hogy iskolába járjon, és ott eredményes legyen. Az intézmény jó kapcsolatokra törekszik a gyermekek lakóhelyének megfelel gyermekjóléti szolgálatokkal is. Velük együttm ködve lehet ugyanis eredményes a gyermekek családi hátterének megismerése, a hatékony segítség nyújtás és annak el segítése, hogy anyagi ok miatt gyermek ne kerüljön ki a családjából. Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos, valamint a halmozottan hátrányos helyzet gyermekekre a pedagógiai programban megfogalmazottaknak megfelel en. E tanévben a hátrányos helyzet tanulók száma 50 f , halmozottan hátrányos helyzet 13 f . Megállapítható, hogy az összes tanuló 57 %-a hátrányos helyzet , 15 %-a halmozottan hátrányos helyzet . A fenti kiemelésekkel azt próbáltam igazolni, hogy az intézmény tevékenysége, nevel -oktató munkája komplex módon járul hozzá az értelmileg sérült tanulók szocializációjához és ezáltal társadalmi esélyeik megnövekedéséhez, társadalmi elfogadottságukhoz. E munka elismeréseként 2011-ben a Fogyatékos Emberek Világnapja alkalmával a Nemzeti Er forrás Minisztérium miniszteri elismer oklevélben részesítette az intézmény dolgozói közösségét. A Zala Megyei Közgy lés pedig Zala Megye Címere Emlékplakettet adományozott az intézmény munkatársainak „a gyógypedagógiai oktatásban és nevelésben végzett több évtizedes kimagasló tevékenységéért.” Az intézmény szakmai munkájának elismeréseként értékelem azt is, hogy az Oktatási Hivatal nevel testületünket kérte fel az értelmileg akadályozott tanulók számára kiírt Koncz Dezs
12
Országos Tanulmányi Verseny tematikájának kidolgozására, és az országos verseny megrendezésére. 2.2.2. Különleges gyermekotthon Az intézmény közoktatási feladatain túl – többcélú közös igazgatású intézményként – a gyermekvédelmi szakellátás keretében különleges otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek számára, valamint gondoskodik a nagykorú fiatalok utógondozói ellátásáról a gyermekek védelmér l és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvény értelmében. Ellátotti létszám A gyermekek, fiatalok ellátása három külön szakmai egységben valósul meg. Egyrészt a kastélyépületben m köd 16 fér helyes különleges gyermekotthonban, másrészt a 8-8 fér helyes különleges lakásotthonokban. A következ diagram a létszámok alakulását mutatja be az ellátás színterei szerint 2008-tól 2011-ig.
A lakásotthonokban és a gyermekotthonban is a fér helyek kihasználtsága az elmúlt négy év átlagában 90%-os volt. Jelenleg az 1. számú lakásotthon 100 %-os, a 2 számú lakásotthon 88 %-os, a gyermekotthon 57 %-os kihasználtsággal m ködik. Ez utóbbi két adathoz meg kell jegyezni, hogy mindig szükség van üres fér helyekre, hiszen a beutalások számát el re pontosan nem lehet meghatározni. Az alábbi kimutatás az ellátott gyermekek, fiatalok számát, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásban lév kiskorúak, és az utógondozói ellátásban részesül nagykorúak arányát mutatja 2008-tól 2011-ig.
Az összlétszám alakulását nézve csökken tendencia látszik, amelyet pozitívumként, a legfontosabb szakmai cél megvalósulásaként kell értékelni, ugyanis a csökkenés egyik oka az,
13
hogy 2008. és 2011. között öt gyermek, fiatal tért vissza a saját családjába. A másik ok pedig az, hogy az új elhelyezések száma is kevesebb. Ha az ellátási forma szerint nézzük a létszámokat, az látszik, hogy az elmúlt években a nagykorú utógondozói ellátásban részesül fiatalok száma az összlétszámhoz viszonyítva csökkent. Erre az ellátási formára azonban a jöv ben is szükség van annak ellenére, hogy a tankötelezettség 16 éves korra csökken az új nemzeti köznevelési törvény szerint, mert ugyanezen törvény el írása alapján a fogyatékos tanulók tankötelezettsége 23 éves korig meghosszabbítható, és a tanulmányok folytatása a készségfejleszt speciális szakiskola szakképz évfolyamain lehetséges. Meg kell jegyezni, hogy az utógondozói ellátás az értelmileg akadályozott fiatalok esetében sajátos tartalmat hordoz. Célja azoknak a képességeknek, készségeknek a fejlesztése, amelyek hozzájárulnak a fiatalok szociális integrációjához, el segítve, hogy az utógondozói ellátásból kikerülve képesek legyenek támogató segítséggel életük vezetésére. Személyi feltételek a gyermekotthoni feladatellátásban A táblázat szakmai egységenként tartalmazza a jelenleg ellátott gyermekek számát, azok csoportjait, valamint a hozzárendelt alkalmazotti létszámot. Szakmai egység Különleges gyermekotthon I. számú különleges lakásotthon II. számú különleges lakásotthon Összesen
Ellátottak Szakmai száma vezet (f ) (f ) 9 (1 csoport) 8 (1 csoport)
1
7 (1 csoport) 24 (3 csoport)
1
Nevel (f )
Gyermek- Családfelügyel gondozó (f (f )
2
4
1
4
1
4
4
12
1
1
Pszicho- Gyermv. lógus ügyint. (f ) (f )
1
1
Összesen (f )
0,5
7,5
-
6
-
6
0,5
19,5
A különleges gyermekotthon szakmai egységben - a fér helyek számához viszonyítva - a 15/l998. (IV.30.) NM. rendelet 1. számú mellékletében el írt létszámminimumhoz képest a személyi ellátottság 63 %- os (hiányzó álláshelyek: 4 f gyermekvédelmi asszisztens, 0,5 f fejleszt pedagógus). A jelenleg ellátott gyermeklétszámhoz viszonyítva 94 %-os. Az elmúlt id szakban – egy technikai munkakör átmin sítésével – b vült a szakalkalmazottak száma egy pszichológussal. A képesítési arány 87 %, egy gyermekfelügyel nem rendelkezik képesítéssel, a saját költségén végzi a gyermek és ifjúsági felügyel tanfolyamot. Mindkét különleges lakásotthoni szakmai egységben a személyi ellátottság 89 %-os, 0,5 f fejleszt pedagógus álláshely hiányzik. A képesítési arány 100 %. A munkatársak éves beiskolázási terv alapján tesznek eleget továbbképzési kötelezettségüknek, melynek pénzügyi forrása a szociális szakvizsga és továbbképzés normatív állami támogatás. A szakmai egységek 2012. 12. 31-ig szóló ideiglenes m ködési engedéllyel rendelkeznek a személyi feltételek hiánya miatt. Tárgyi, elhelyezési feltételek a gyermekotthonban Az intézmény különleges ellátást biztosító lakásotthonaiban a gyermekek elhelyezése a szakmai rendeletben foglaltaknak megfelel . A mindennapi élethez szükséges eszközök, berendezési tárgyak optimális szinten biztosítottak. 14
A különleges gyermekotthon szakmai egységben, 2008-ban átvett pénzb l (3015 eFt) alakítottunk ki, és rendeztünk be 2 csoport számára (8-8 f ) önálló lakótereket, amelyekhez a gyermekek kapcsolattartását el segít látogatószoba kapcsolódik. Ez utóbbi berendezésére a Megyei Önkormányzat által a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz benyújtott pályázat támogatásából nyílt lehet ség. Az így kialakított elhelyezési feltételek a jogszabályi el írással szinkronba kerültek, mert a gondozott gyermekek, fiatalok áttekinthet , a családi otthonhoz hasonlóan berendezett, általuk is alakítható, otthonos és biztonságot nyújtó környezetben élhetnek. A további felújításokat is nagyrészt átvett pénzb l tudtuk elvégezni: lakásotthonok küls szigetelése, küls -bels festése, bútorcsere, fiú fürd szoba felújítása. A Megyei Önkormányzat a lakásotthonok villamoshálózatának felújítására biztosított pénzt. 2.2.3. Partnerkapcsolatok Az intézményben m köd szervezetek Diákönkormányzat A tanulók önszervez dés hagyományosan m köd érdekvédelme, értelmi akadályozottságuk miatt nem tud m ködni. Ugyanakkor éppen a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenl ségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény szellemében maximálisan igyekszünk a ránk bízott gyermekek érdekeit szem el tt tartva biztosítani érdekvédelmüket és számukra is megszerveztük a diákönkormányzatot. A diákönkormányzatot segít pedagógus támogatja a tanulókat a jogok-kötelességek megismerésében, értelmezésében, és folyamatosan segíti az általuk javasolt programok megszervezését, lebonyolítását. Szül i közösség ködése támogatást igényel: a megyei beiskolázás következtében a szül k jelent s része távol lakik, nehéz ket bevonni a közös munkába. A szül i értekezletek, a nyílt napok, az egyéni fogadóórák rugalmas szervezésével, az iskolai rendezvényekre való meghívással igyekszünk minél szorosabbra f zni a kapcsolatot.. Mert a szül i ház és az intézmény együttm ködése nagyon fontos. Fontos, mert a gyermek legf bb élettere a család. Ezért a sérült gyermek elfogadásának, a megfelel szül i bánásmódnak az el segítése meghatározó a gyermek sorsának alakulása szempontjából. Az iskola tapasztalatai szerint ugyanis a rejtett csalódás – miszerint a gyermek nem felel meg a szül k elvárásainak – forrása a nem megfelel szül i bánásmódnak: az irreális követelményeknek, a túlhajtott önfeláldozásnak, a gyermek önállótlanná nevelésének. Ezt csak megért és tapintatos pedagógiai attit dökkel lehetséges feloldani, és ez körültekint , empatikus kommunikációs stratégiák alkalmazását követeli meg a pedagógusoktól és a nevel -oktató munkát segít kt l. Közalkalmazotti Tanács, Pedagógus Szakszervezet intézményi csoportja Az intézményben a munkavállalók érdekképviseletét két szervezet a Közalkalmazotti Tanács és a PSZ helyi szervezete látja el. A 2009-ben tartott közalkalmazotti választáson újjá alakult a közalkalmazotti tanács, és a munkáltatóval együttesen elkészítette a közalkalmazotti szabályzatot.
15
A PSZ helyi titkára 2009-ben beszámolt a 2007. 01. id szakra szóló esélyegyenl ségi terv teljesülésér l, munkáltatóval közösen aláírta az esélyegyenl ségi dokumentumot. A két érdekvédelmi szervezettel intézményvezetés kapcsolata.
01 - 2009. 06. 15. közötti majd 2010. 01. 01-én a terv módosításáról szóló problémamentes volt az
Fogadj el Alapítvány Az alapítványt az intézmény nevel testületének aktív és nyugdíjas tagjai hozták létre 1999-ben az alábbi célkit zésekkel: Az intézményben tanuló értelmileg sérült gyermekek rehabilitációját segít eszközök vásárlása, kulturális, sport, szabadid s tevékenységek, nyaraltatás támogatása. A gyermekotthonban és a diákotthonban ellátott gyermekek életkörülményeinek javítása, utaztatása, ruházatuk kiegészítése, részükre családi ünnepek alkalmával játékok, ajándék vásárlása. A fenti célokat segít szakemberek továbbképzésének támogatása. Szül k és szakemberek szakmai konzultációjának szervezése. A fenti célok megvalósulása érdekében az elmúlt négy évben az alapítvány jelent s, 3342 eFt összegben támogatta az intézményt. Küls kapcsolatok Feladataink ellátása érdekében folyamatos és szervezetszer kapcsolatot tartunk a fenntartóval és más az intézmény m ködésére befolyással lév illetékes szervezetekkel. Kapcsolatkeres tevékenységünk eredményeképpen több városi intézménnyel, civil szervezettel sikerült közös kapcsolódási pontokat találni. Ezeknek a kapcsolatfelvételeknek az els dleges célja, hogy az épek társadalma, azon belül az ép gyermekek minél jobban elfogadják fogyatékos, sérült társaikat. Szorosra f zött szakmai kapcsolatrendszerben tevékenykedünk a megye más fogyatékos gyermekeket nevel -oktató intézményeivel, a különböz szociális és gyermekjóléti intézményekkel, valamint az utazó szakember hálózat m ködtetése kapcsán a sajátos nevelési igény tanulókat integráltan nevel -oktató intézményekkel. Regionális és országos szakmai szervezetekkel is szoros együttm ködést alakítottunk ki. Gy r-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék többcélú gyógypedagógiai intézményeinek igazgatói létrehoztuk ezen intézmények igazgatói munkaközösségét, amely a folyamatos szakmai konzultációkon túl mind szakembereink, mind tanulóink számára változatos programokat biztosít. Évente egy alkalommal gyógypedagógiai konferenciát is szervezünk változatos tematikával. A jöv ben is törekedni kell a szakmai kapcsolatok megtartására, fejlesztésére és az intézmény körül kialakult civil háló b vítésére. Nyitottak vagyunk minden olyan új kapcsolatra, amely az intézmény jó hírnevét, az itt folyó szakmai munkát, gyermekeink elfogadását, valamint társadalmi integrációját segíti el . 2.2.4. Az intézmény gazdálkodásának legfontosabb mutatói Az intézmény gazdálkodása az elmúlt négy év során nagyon körültekint volt. A mindenkor rendelkezésre álló költségvetés rendkívül takarékos gazdálkodásra késztetett minket annak
16
érdekében, hogy a m ködés alapvet feltételei biztosítva legyenek. A táblázatban a költségvetési el irányzatok és teljesítések alakulásának adatait gy jtöttem össze 2008 –tól . Ezer Ft-ban El irányzat csoportok Bevételek ködési bevételek Átvett pénzek Felügyeleti támogatás El évi maradvány Értékesített tárgyi eszközök Bevételek összesen Kiadások Személyi juttatások Járulékok Dologi és egyéb folyó kiadások Ellátottak pénzbeli juttatása Támogatás érték ködési kiadások Intézményi felújítás kiadásai Intézményi beruházási kiadások Felhalmozási kiadások Kiadások összesen
2008.
2009.
2010.
2011.
El irányzat
Teljesítés
El irányzat
Teljesítés
El irányzat
Teljesítés
El irányzat
Teljesítés
10952
10952
12281
12281
13150
14588
12627
13244
2114
2114
4218
4218
5607
5577
5509
5509
213691
213691
199413
199413
194377
194377
194730
194730
10554
10554
3508
3508
7209
7209
7483
6132
250
250
-
-
-
24
-
-
237561
237561
219420
219420
220343
221775
220349
219615
135078
132415
124468
123181
125868
124890
121266
120267
44331
43691
38930
38055
33864
33592
32665
32300
44432
44227
52307
48060
51139
47776
60890
54097
1933
1933
1633
1633
1554
11524
1576
1576
4
4
256
256
3748
2490
2651
1463
2495
2495
680
680
1000
1000
976
976
9288
9288
1146
346
3020
3020
175
148
-
-
-
-
150
-
150
-
237561
234053
219420
212211
220343
214292
220349
210827
A táblázat adataiból az alábbi megállapításokat tehet k: A
ködési (saját) bevételek aránya átlagosan 6 % volt, amely a saját, 200 adagos konyha szolgáltatásának térítését, valamint az utógondozói ellátásban részesül k személyi térítési díját tartalmazza. 17
17418 eFt összegben került sor - els sorban egyszeri fejlesztési feladatok finanszírozására - pénzeszköz átvételére. Az átvett pénzek 45 %-a pályázati támogatásból, 18 %-a szakképzési hozzájárulásból, 37 %-a magánforrásból származott. Meghatározó nagyságrend , 87-90 % a felügyeleti támogatás összege, melynek - a négy év átlagát nézve - 54 %-át tette ki a feladatmutatókhoz kötött normatív állami hozzájárulás. Kiadások tekintetében a személyi juttatások, és járulékai kiadási tétel az összes kiadások 75 %-át teszi ki, nagyságrendje 2008-t l 2011-ig 12 millió Ft-tal csökkent. Fontos megjegyezni, hogy dolgozóink mindegyike a közalkalmazotti bértábla rá vonatkozó minimumszintje szerint kapja illetményét. A dologi kiadások el irányzata az elmúlt négy évben 10 millió Ft-tal n tt, megközelít en annyival, mint amennyivel a személyi juttatások és járulékok csökkentek. 2008-ban a dologi kiadás az összes kiadás 19 %-át, 2011-ben 25 %-át tette ki. A dologi és egyéb folyó kiadásokon belül kötött el irányzatként kezelend élelmezési költség 7 %-kal növekedett, melynek oka, hogy a szolgáltatást igénybevev k száma több lett. Az energia költség 18 %-kal emelkedett úgy, hogy az éves mennyiségek azonos szinten maradtak. Az ellátottak pénzbeli juttatása a jogszabály által meghatározott kötelez minimum összeg. Az intézményi felújítási-beruházási kiadások 75 %-ának finanszírozása pályázati, vagy egyéb támogatói forrásból valósult meg. Az intézmény m ködési feltételeinek javításához, szakmai eszközök beszerzéséhez, gyermekprogramok szervezéséhez az alábbiakban felsorolt pénzeszközöket vettük át. Ezer Ft-ban
Forrás/naptári év Pályázatok Az intézmény alapítványa Szakképzési hozzájárulás Egyéb támogatók: Polgárm. Hiv. Zgrót Külföldi és hazai magánszemélyek Mindösszesen
2008.
2009.
2010.
2011.
Összesen
345
800
5426
1264
7835
-
123
135
-
258
-
1000
-
2100
3100
20
20
20
-
60
1750
2275
-
2145
6170
2115
4218
5581
5509
17423
18
A következ táblázat részletesen tartalmazza a 2008-2011. között megvalósult felújítási, beruházási célokat. Megvalósult fejlesztési-beruházási célok 2008. év Gyermekotthoni lakóegység kialakítása, berendezése Lakásotthonok küls szigetelése, festése Lakásotthonok bels felújítása Lakásotthonok bútorcsere Mikrobuszcsere üst beszerzése nyíró traktor beszerzése 2008. év összesen Ebb l fenntartói finanszírozás 2009. év Életjáték teszt Lakásotthon gázbojler Szolgálati lakás tet felújítás 2009. év összesen Ebb l fenntartói finanszírozás 2010. év Iskolai fiú WC felújítása Szakképzés tárgyi eszközei Növényház kialakítása Notebook 2010. év összesen Ebb l fenntartói finanszírozás 2011. év Lakásotthon fiú fürd szoba felújítása Mátrix nyomtató Lakásotthon villamoshálózat felújítása 2011. év összesen Ebb l fenntartói finanszírozás Összes felújítás-fejlesztés 2008-2011. között Ebb l fenntartói finanszírozás
Költsége ezer Ft-ban 2216 1410 370 250 6102 1105 330 11783 1435 156 190 680 1026 870 1000 1401 1469 150 4020 612 148 364
Forrás megnevezése
Átvett pénz (külföldi magánszemély) Átvett pénz (külföldi magánszemély) Átvett pénz (külföldi magánszemély) Átvett pénz (külföldi magánszemély) Átvett pénz (külföldi magánszemély) Fenntartó Fenntartó
Átvett pénz (külföldi magánszemély) Fenntartó Fenntartó
Átvett pénz (külföldi magánszemély) Átvett pénz (pályázat+szakképzési támogatás) Átvett pénz (pályázat) Átvett pénz (pályázat)
Átvett pénz (külföldi magánszemély) Átvett pénz (külföldi magánszemély) Fenntartó
1124 364 17953 2669
A megváltozott gazdálkodási környezetb l, és a 2012-ben tapasztalható csökkent pénzügyi kondíciókból adódó gazdálkodási és racionalizálási elképzeléseimet a 3.1. pontban mutatom be. 2.2.5. Az intézmény jelenlegi vezetési struktúrája A fent ismertetett feladatrendszer szerkezete határozza meg az intézmény jelenlegi vezetési struktúráját. Ennek megfelel en a többcélú, közös igazgatású intézmény élén az igazgató áll, és minden intézményegységnek igazgatóhelyettesi beosztásban (kivétel gazdasági vezet ) lév felel s vezet je van.
19
Általános iskola, készségfejleszt speciális szakiskola: általános igazgatóhelyettes Diákotthon: diákotthon vezet Különleges gyermekotthon: gyermekotthon vezet Gazdasági szervezet: gazdasági vezet Az intézmény szervezeti vázrajza
A vezetésre vonatkozó elgondolásaimat az alábbi tényez k mentén fogalmazom meg: A széles alapú, demokratikus döntéshozatalra alkalmas, er s középvezet i réteggel köd szervezeti forma továbbfejlesztése, amely utat enged az alulról jöv kezdeményezéseknek. Rendszeres, együttgondolkodásra alkalmas, tudatos szervezeti kapcsolódást lehet vé tev fórumok m ködtetése. Többirányú, legitim információáramlás. Az intézményi szint felel sségvállalás er sítése, körének b vítése.
20
3. Vezet i program Vezet i programom összeállításánál figyelembe vettem a feladat-meghatározás és a m ködés jogszabályi kereteit: a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvényt és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeleteket, a szakképzésr l szóló 1993. évi LXXVI. törvényt, a gyermekek védelmér l és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt és annak végrehajtási rendeleteiben foglaltakat a különleges gyermekotthonra vonatkozóan. A fentieken túl tekintettel voltam az új jogszabályokra, nevezetesen a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a F városi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételér l szóló 2011. évi CLIV. törvényre, a törvényhez végrehajtási rendeletként kapcsolódó 258/2011. (XII.7.) Kormány rendeletre, a szakképzésr l szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényre, valamint a - 2012. 09. 01l hatályos – nemzeti köznevelésr l szóló 2011. évi CXC. törvényre.
3.1. A gazdálkodás racionalizálására vonatkozó elképzelések A hivatkozott 2011. évi CLXXXVII. törvény és a 258/2011. (XII.7.) Kormány rendelet alapján az intézmény fenntartását 2012. 01. 01-t l az állam vette át, ezzel egyidej leg a fenntartói jogok gyakorlója a megyei intézményfenntartó központ (MIK). Ez a változás most els sorban a gazdálkodását érinti. 2012. 04. 01-jével az intézmény önállóan m köd és gazdálkodó költségvetési szervb l önállóan m köd költségvetési szervvé alakul át. Ezen id ponttól kezdve a gazdálkodással összefügg feladatokat a MIK látja el. Megsz nik a gazdasági vezet munkakör is, meglátásom szerint azonban gazdasági adminisztrációra a jöv ben is szükség lesz. E területen már történt létszámcsökkentés, ugyanis a pénzügyi ügyintéz kolléga munkaköre nyugdíjba vonulása után 2012. 01. 15. napjával megsz nt. Az intézmény 2012. évre megállapított kincstári költségvetését mutatja a következ tábla.
Megnevezés
El irányzat eFt-ban
Kiadások Személyi juttatások Járulékok Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatása Egyéb m ködési célú kiadások Kiadások összesen Bevételek Intézményi m ködési bevételek Kapott támogatások Bevételek összesen
118793 32051 33698 1526 1258 187326 12627 174699 187326
Az adatokból megállapítható, hogy a bevételeknél meghatározó nagyságrend , 93% a kapott támogatások összege, a többi 7 % a m ködési saját bevétel.
21
Az alábbi tábla adataiból a kiadásokon belüli el irányzat-arányok látszanak, melyb l megállapítható, hogy a dologi kiadások az összes kiadás 18 %-át teszi ki, amely 7 %-kal kevesebb, mint a 2011. évi teljesítés.
Ktgvetés eFt 187326
Személyi % Járulékok % Dologi % Ellátottak eFt juttatások kiadások pénzb.jutt. eFt eFt eFt 118793 63,5 32051 17 33698 18 1526
%
0,8
Egyéb k.kiad. eFt 1258
%
0,7
Az elkészült, de még nem jóváhagyott elemi költségvetés alapján a dologi kiadásokon belül a kötött el irányzatként kezelend m ködési költség-arányokat mutatom be a lenti táblában. A dologi kiadásokon belül a kötött el irányzatként kezelend m ködési költségek Dologi kiadások eFt 187326
Élelem eFt 13928
Gázenergia eFt 8200
Vill.energia eFt 1494
Víz-és csatornadíj eFt 2334
% 77
A táblázatban nem szerepel a vásárolt termékek, szolgáltatások ÁFA-ja és az ÁFA befizetés (7742 eFt), ezzel együtt a dologi kiadásokra fordítható forrás kimerült. Bízom abban, hogy a 2011. évi várható pénzmaradványt (10140 eFt) a fenntartó jóváhagyja, és a feladattal nem terhelt részének (5391 eFt) felhasználását úgy határozza meg, hogy azt dologi kiadásokra lehessen fordítani. Az elemi költségvetés fenntartói jóváhagyása után az alábbi intézkedéseket tervezem. A személyi juttatásokról és a járulékokról a dologi kiadások el irányzatára való átcsoportosítás saját hatáskörben. Az átcsoportosítható összeg a következ kb l tev dik össze. Gyermekfelügyel k, és füt - karbantartók vasárnapi és ünnepnapi ügyelete -2840 eFt A gyermekotthoni feladat-ellátási helyen az ellátott gyermekek száma csökkent, ezzel együtt a gyermekotthoni csoportok száma négyr l háromra csökkent. Ezért a 2011-ben fizetet díj szabadid biztosításával kiváltható úgy, hogy az ellátási színvonal nem változik, és el reláthatóan az ellátotti létszámban az év folyamán növekedés nem lesz. A f -karban tartók esetében szintén szabadid váltja ki a díjat. Ezek a megoldások a vonatkozó jogszabályi el írásoknak megfelelnek. A gazdasági vezet vezet i pótlékja (8 hó) -240 eFt 2012. április 1-t l a gazdálkodás új rendszerében a beosztás megsz nik. Közoktatási ügyelet -300 eFt A 2011. évi tényleges felhasználás és a jelenlegi információk alapján. A fentiek járuléka
-913 eFt -4293 eFt
22
Az ellátottak pénzbeli juttatásáról a dologi kiadások el irányzatára való átcsoportosítás engedéllyel -535 eFt A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása szerint a gyermekotthonban elhelyezett kiskorú gyermekek családi pótlékja teljes összegét személyre szólóan teljes kör ellátásuk kiegészítésére kell fordítani. A gyermekek védelmér l és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és a gyermekotthonban elhelyezett gyermekek családi pótlékja személyre szóló felhasználása során követend eljárásról szóló intézményi szabályzat a teljes kör ellátások közé sorolja a zsebpénzt, ezért lehet ség van arra, hogy azt személyenként a családi pótlék letéti számlán kezelt összegb l fedezzük. A fent leírt el irányzat átcsoportosításokkal 4828 eFt-tal növelhet forrása.
a dologi kiadások
További takarékossági intézkedések A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény és a törvénynek a közoktatási intézményekben történ végrehajtásáról szóló 138/1992. (X.8.) kormányrendelet vonatkozó szakaszai alapján a közalkalmazotti osztályba sorolás megfelel ségének, valamint az adható bérelemek ( nem kötelez pótlékok, további szakképesítés használatáért járó kereset-kiegészítés) fenntarthatóságának vizsgálata. A nemzeti köznevelésr l szóló 2011. évi CXC. törvény a pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (32 óra) „kötött munkaid ”-ként, ötvenöt-hatvan százalékát „a neveléssel-oktatással lekötött munkaid ”-ként definiálja, és el írja, hogy a pedagógus a kötött munkaid fennmaradó részében nevelés-oktatással összefügg feladatokat lásson el. A törvény e szakasza 2013. 09. 01-t l lép hatályba. Ett l az id ponttól a pedagógusok a fenti munkaid keretben látják el azokat a nevel -oktató munkával összefügg egyéb feladatokat (pl. tehetséggondozás, felzárkóztatás, iskolai programok szervezése, lebonyolítása), amelyek a tanórai foglalkozások megtartásán kívül esik. Megjegyezni kívánom, hogy a pedagógusaink jelenleg is ( heti 4 szakköri óra kivételével) a teljes munkaidejük tanítási órákkal le nem kötött részében végzik ezeket a feladatokat, ezért e területen kis mérték költségcsökkenés várható. A költséghatékonyság javítása érdekében tervezett intézkedések Mind az intézményen belüli, mind pedig az intézményen kívüli ügyintézésben, információtovábbításban és kérésben – a környezetvédelem szempontjaira is figyelemmel – kerüljön el térbe a papírtakarékos munkaszervezés, azaz a papíralapú munkavégzéssel, levelezéssel szemben az elektronikus levelezés, ügyintézés, az iratoknak csak a legszükségesebb esetben történ , lehet leg kétoldalas nyomtatása. A papíralapú közlönyök helyett ingyenes online jogszabálygy jtemények használata. Sajtótermékek, szakirodalom megrendelése helyett is lehet ség szerint azok elektronikus úton történ használata. A gyermekvédelmi gondoskodásban lév gyermekek utaztatása esetén, amikor azt a gyermek állapota lehet vé teszi az intézményi autó helyett a tömegközlekedés igénybevétele, felhasználva a gyermekeket és a kísér t is megillet utazási kedvezményt.
23
A 2012/13. tanévt l a lakásotthonok területén lév iskolai tanm hely iskolaépületbe való áthelyezése, amellyel a téli id szakban jelent s energia költség lesz megtakarítható. Most, a költségvetési elvonások miatt minden korábbinál nagyobb szükség van az ésszer , mértéktartó gazdálkodásra, úgy, hogy az alapfeladatok ellátási színvonala ne sérüljön. Ennek megvalósítására törekszem, és ezen túlmen en az intézményvezetés stratégiai feladatának tartom, hogy minél jelent sebb mérték költségvetésen kívüli forrást (pályázatok, civil támogatók) tudjon megszerezni a szakmai munka, és a m ködés támogatásához.
3.2. Fejlesztési elképzelések, feladatok A szakmai fejlesztési elképzelések, feladatok egy számomra fontos alapvet ségre, az egyenl oktatás elvér l szóló pedagógiai gondolatra épülnek, ez azt jelenti, hogy minden gyermek egyenl eséllyel kapja meg – a nevelési rendszeren belül – a számára szükséges nevelést, oktatást. A sajátos nevelési igény tanulók „állapotának megfelel pedagógiai ellátása” különböz szervezeti keretek között történhet (a közoktatási, és az új köznevelési törvény szerint is): gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekben szegregáltan vagy ép társaikkal együtt integráltan, „befogadó” iskolákban. A sajátos nevelési igény tanulók körén belül a középsúlyos értelmi fogyatékos/értelmileg akadályozott gyermekek azonban nehezebben, csak sokféle feltétel teljesülésével vonhatók közös iskoláztatásba. A középsúlyos értelmi fogyatékos/értelmileg akadályozott tanulók iskolai környezete ugyanis más feltételeket kíván. A tanulócsoportban kevesen kell hogy legyenek, így a gyógypedagógus gyakrabban és egyénileg irányítottan tudja foglalkoztatni ket, amire nagyon rászorulnak. Az ún. cselekedtet , életorientált oktatás sokféle, minden tanuló részére külön rendelkezésre álló tárgyat, cselekvési lehet séget igényel. A mindennapi életben alkalmazható ismereteket, szociális szerepeket, készségeket különféle m helyekben, gyakorló konyhán sajátíthatják el, ezek tehát az iskola fontos színterei. A jogalkotás és a szakmai szemléletformálás terén megtörtént a lehetséges együttnevelés el készítése, az integrált oktatás gyakorlata azonban ennél a népességnél még nem alakult ki. A fenti alapvetésen kívül a feladatok meghatározásakor - a jelen nehéz gazdasági környezetben - fontos, hogy azok reálisak, megvalósíthatók legyenek. Mindezeket figyelembe véve vezet i elképzeléseimet lebontva, egy rövidebb és egy hosszabb id távra fogalmazom meg, illetve a mindkét id távon fennálló feladatokat is megjelölöm. 3.2.1. Mindkét id távra érvényes feladatok Els dlegesen fontosnak tartom az alapfeladatok magas színvonalú ellátását, azt, hogy a nevelésünkre bízott gyermeket elfogadjuk olyannak, amilyen, azzá neveljük, amivé válni képes, annak érdekében, hogy életesélyei a lehet ségeihez képest a legjobbak legyenek. Ezért szükséges a gyermekek, fiatalok speciális nevelési szükségleteihez, különleges gondozási igényeihez igazodva az iskolai nevelés-oktatás, a diákotthoni ellátás, valamint a különleges gyermekotthoni ellátás feltételrendszerének folyamatos javítása, b vítése. E célkit zés eléréséhez a költségvetési forráson túl minél több pályázati lehet séget kell kihasználni, és minél szélesebb civil hálót kell az intézmény köré építeni, amely hozzájárulhat a sikeres ködéshez. Bár az intézmény szervezeti szempontból szegregált, mégis komoly er feszítéseket kell tenni az értelmi akadályozottsággal él gyermekek, fiatalok szociális
24
integrációja irányába. Tehát nem az elérend cél kérdéses, hanem a kérdések inkább a hozzá vezet útra vonatkoznak, mely úton a gyermek érdeke az els dleges. Meggy désem, hogy ma a speciális szervezeti keretek között m köd intézmények rendelkeznek azokkal az eszközökkel, amelyek végül is el segítik az értelmileg akadályozottak társadalmi befogadását. Többek között az intézményi programok nyitottá tétele eredményezhet számtalan olyan kapcsolatot, amely az egymást tisztel és segít magatartás kialakulásához vezet, megalapozva ezzel a szociális integrációt. Az intézmény eddigi gyakorlata is gazdag tárházát nyújtja ezeknek a próbálkozásoknak, amelyek szélesítésére tovább kell törekedni. 3.2.2. Rövidebb távra vonatkozó feladatok (1-2 év) A nemzeti köznevelési törvény egyik legfontosabb újdonsága, hogy megújul a Nemzeti alaptanterv. Bizonyára ez a fogyatékos tanulók tantervi irányelveinek megújítását is jelenti, és elkészül majd az értelmileg és tanulásban akadályozottak számára is a kerettanterv, amely alapján el kell készíteni az iskola helyi tantervét. Ezzel együtt a pedagógiai program felülvizsgálatát is el kell végezni. A készségfejleszt speciális szakiskola szervezeti felépítését nem érintette a nemzeti köznevelési törvény, annak így megmaradt a két el készít évfolyama, és a két szakképz évfolyama. Mint azt az el ekben már írtam készségfejleszt speciális szakiskolánk tárgyi feltételei (növényház építése, különböz kerti, és háztartási eszközök, gépek) az utóbbi két évben jelent sen javultak a szakképzési hozzájárulás és pályázati támogatások eredményeként. Azonban további tartalmi b vítést is indokoltnak látok. Konkrétan a másodképzésben jelenleg választható szakmai modul kib vítését háztartástan, és számítástechnikai alapismeretek modullal. Ugyanis, ha tanulóink minél több szakmai modulban próbálhatják ki magukat, annál többoldalúan láthatjuk el ket az életkezdéshez szükséges ismeretekkel és készségekkel. A modulb vítés nem igényel pluszforrást. A következ kben erre az id távra a gyermekotthoni feladatellátás területére vonatkozó feladatokat fogalmazom meg. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és m ködésük feltételeir l szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendeletben foglaltaknak megfelel en át kell min síteni négy gyermekfelügyel i munkakört gyermekvédelmi asszisztens munkakörré, amely csak adminisztrációs eljárás, mert az alkalmazottak rendelkeznek a munkakörhöz el írt képesítéssel. E területen nagyon fontosnak tartom az intézmények egymás közötti együttm ködési kapcsolatainak er sítését. Az azonos munkaterületen, de különböz intézményekben dolgozó szakemberek számára ugyanis igazodási pontokat, a szakmai tapasztalatok kicserélhet ségét jelentheti a rendszeres találkozás, mely szakmai segítséggel az ellátás színvonalának növekedéséhez, a hatékony szakmai képzés lehet ségéhez vezethet. Lényeges az egyes ellátások közötti kommunikáció is. Els sorban a feln tt ellátást végz intézményekre gondolok, hiszen a gyermekek egy része ilyen, valószín leg megyei fenntartású intézménybe kerül.
25
Az alapellátásokat megszervez intézményekkel való kapcsolatban a prevenciós szemléletnek kell hangsúlyos szerepet kapnia. 3.2.3. Hosszabb távra vonatkozó feladatok (3-5 év) A jelenlegi alapfeladatok magas színvonalú, komplex módon történ ellátása mellett az intézménynek szembe kell néznie az oktatási rendszert, ezen belül a gyógypedagógiai intézményrendszert érint új kihívásokkal. Szembe kell néznie a tágan értelmezett gyógypedagógiai tevékenység tartalma változásával, a pedagógiai szolgáltatások szerepe módosulásával. Mindeközben azonban nem lehet megfeledkezni arról, hogy e gyorsan változó pedagógiai környezet fókuszában a gyermek érdekei és igényei állnak, és változatlan gyógypedagógiai feladatunk a gyermek nevelési-oktatási igényének legteljesebb kör figyelembevétele és kielégítése. A tartalmi tevékenység megújítását az alábbiak szerint képzelem el. A fentebb már említett törvényi szabályozók és az oktatáspolitikai célkit zések összhangjában az intézménynek, mint speciális gyógypedagógiai intézménynek helyet kell magának találnia a szakmai és szakmaközi együttm ködések során megvalósuló inklúzív nevelés-oktatás megsegítésére. Ennek egyik útja lehet a jelenlegi nevel oktató tevékenység, a gyógypedagógiai rehabilitatív szolgáltatások megtartása mellett az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény létrehozása. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény létrehozásának törvényi háttere a közoktatási törvény, mely szerint „egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény hozható létre a sajátos nevelési igény gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történ nevelésének, oktatásának segítése céljából” (33. § (2)). A jogszabály egyértelm eligazítást ad a vállalható feladatok tekintetében is (34. §, 35.§). A nemzeti köznevelési törvényben nincs változás erre vonatkozóan. Az intézmény e célkit zés megvalósítására 2011. év szén három másik megyei gyógypedagógiai intézménnyel konzorciumban pályázatot nyújtott be a TÁMOP 3.1.6-11/2 kódjel , „Az egységes gyógypedagógiai Módszertani intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése és a szolgáltatást támogató eszközök beszerzése a sajátos nevelési igény gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében” cím pályázati felhívásra, összesen 40000 eFt támogatásra. A pályázat befogadása megtörtént, tartalmi elbírálás alatt van A pályázati feltételeknek megfelel en a zalaszentgróti kistérségben szükségletfelmérést végeztünk, ez alapján és a pályázati kötelez ségek alapján a projekt keretében az intézmény Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyé alakul, elfogadja és kiépíti az EGYMI standardja kritériumrendszerét. Kiépül a pedagógiai szak és szakmai szolgáltatás rendszere, b vülnek a tárgyi/m ködési feltételek. Az intézmény gyógypedagógusai részt vesznek az együttnevelés szakirányú továbbképzésein, ehhez kapcsolódva tudatosabbá és tervszer bbé válik a humán er forrás fejlesztése. A pedagógusaink által kidolgozott tananyagfejlesztéssel megvalósul a szakmai innováció, gazdagodik a módszertani kultúra, létrejönnek korszer és eredményes munkaformák. Megújul az utazó szakember hálózat ködése. B vül a speciális eszköztár és a szolgáltatási tevékenységek köre kiegészül ezen speciális eszközök kölcsönzésének lehet ségével, gyakorlatával. Úgy gondolom, hogy sikeres pályázat esetén a térségben az intézmény fontos szerepet tölthetne be a sajátos nevelési igény tanulók együttnevelésének segítésében.
26
A következ kben erre az id távra a gyermekotthoni feladatellátás területére vonatkozó feladatokat fogalmazom meg. A 16 fér helyes különleges gyermekotthon szakmai egységben az intézmény saját er l komoly er feszítéseket tett az elhelyezési feltételek javítására. A kialakított kett önálló lakótérben a feltételek közelítenek, de nem felelnek meg teljes mértékben a szakmai rendeletben foglaltaknak. Hosszú távon a fér helyek kiváltását a különleges ellátást nyújtó lakásotthon létrehozása oldhatja meg, amely fenntartói döntést igényel. Ezen kívül néhány gyermek számára a nevel szül i családba helyezés jelenthet esetleg megoldást. Annak érdekében, hogy a lakásotthonok végleges m ködési engedélyt kaphassanak, szükséges a feladatellátásból hiányzó – a szakmai rendeletben kötelez en el írt álláshelyek fokozatos biztosítása.
4. Összegzés A Koncz Dezs Óvoda, Általános Iskola, Diákotthon, Különleges Gyermekotthon és Készségfejleszt Speciális Szakiskola az elmúlt évtizedekben, és jelenleg is az értelmileg sérült gyermekek társadalmi elfogadását igyekezett szolgálni egyre szélesed feladatrendszerrel. Reményeim szerint vezet i programom célkit zései e szolgálatot továbber sítik. A program megvalósíthatóságának garanciáját az intézmény képzett, munkáját felel sséggel, gyermekszeretettel végz nevel testülete és nem pedagógus munkatársai biztosítják. Bízom abban, hogy a vezet i programmal kollégáim és a fenntartó egyetértenek, és támogatják annak megvalósítását.
Zalaszentgrót, 2012. 02. 20.
Szabó Ildikó
27
