PÁLYÁZAT A Marcalvárosi Főigazgatóság, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Szakképző Iskola (074048) intézményvezetői (magasabb vezető) beosztásának ellátására
Győr, 2013. május 30.
A pályázatot kiírta:
A pályázatot beadja:
EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE a”Közalkalmazottak jogállásáról szóló”1992.évi XXXIII. törvény 20/A. § alapján Megjelent: www.kozigallas.hu
Kovácsné Krusevits Bernadett 9028 Győr, Rozgonyi u. 17.
[email protected] 06/20-475-475-2
2
A PÁLYÁZAT SZERKEZETE
I. Fontosabb életrajzi adatok II. Szakmai önéletrajz III. Javasolt vezetői program 2013-től 2018-ig 1. Helyzetelemzés 1.1. Tárgyi feltételek 1.2. Személyi feltételek 1.3. Intézményi dokumentumok, működés 1.4. Gazdálkodás 2. Fejlesztési koncepció 2.1. Vezetési alapelvek 2.2. Az oktatás tartalmi kérdései 2.3. A személyre szabott nevelés és oktatás 2.4. A tanulói teljesítményekről való visszajelzés, értékelés 2.5. Portfolió értékelési rendszer 2.6. Nevelés, érzelmi intelligencia, tanítási klíma 2.7. A tanulók motivációjának fejlesztése 2.8. A könyvtár, mint forrásközpont 3. A nevelőtestülettel kapcsolatos vezetési elképzelések 3.1. Az osztályfőnök 3.2. Tanítók, szaktanárok 3.3. Munkaközösség-vezetők 3.4. Igazgatóhelyettesek 3.5. Szakkör és sportcsoport-vezetők 4. Szakmai programok, hagyományok 5. A szülőkkel való kapcsolat 6. Egyéb közösségekkel kapcsolatos elképzelések IV. Összegzés Mellékletek: 1. sz. melléklet: Erkölcsi bizonyítvány 2. sz. melléklet: Végzettségek másolatai
3
Végzettségeim:
Minősítés:
Kistérségi közoktatási feladatellátás tervezése, szervezése
2006.
Gyakorlati pályázatírás az EU-ban /szaktanfolyam/
2004.
kiváló
Pályázatírás az EU-ban /szaktanfolyam/
2004.
kiváló
JPTE BTK közoktatási vezető szak (egyetem) Pécs
1998.
ELTE BTK közoktatási vezető igazoló oklevél Budapest
1994.
kiváló
ELTE BTK pedagógia szak (egyetem)
Budapest
1986.
kitüntetéses
Tanárképző Főiskola (főiskola)
Eger
1980.
jó
Tanítóképző Intézet (főiskola)
Győr
1975.
emlékgyűrű
Munkahelyek: -
-
-
-
-
A mai Gyárvárosi Iskola elődjében tanár
1975-1976.
KISZ Győr-Sopron megyei Bizottsága iskolafelelős
1976-1978.
A mai Szabadhegyi Közoktatási Központ elődjében tanító, tanár, igazgatóhelyettes
1978-1986.
a mai Táncművészeti Iskola épületében korábban működő általános iskola - igazgató
1986-1989.
Arany János Általános Iskola igazgató
1989-2000
- Marcalvárosi Közoktatási Központ, Óvoda és
4
Általános Iskola intézményvezető (Arany János Általános Iskola névváltozása integráció miatt) -
-
2000-2011
Marcalvárosi Főigazgatóság Arany János Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola mb. intézményegység-vezető
2011-2012
Marcalvárosi Főigazgatóság mb. főigazgató
2013-
Fontosabb megbízatásaim: Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet listás szakértő
1996-2000
Győr város általános iskolai igazgatói munkaközösségvezetője
1994-
-
Győr városi Igazgatói Kamara vezetőségi tagja
1994-2003
-
Új Magyar Iskoláért Pedagógiai Egyesület Nyugat-dunántúli Régiójának vezető helyettese
1994-2000
-
Országos közoktatási szakértő
1998-
-
Országos alapvizsgaelnök
1998-2000
-
Veszprémi Egyetem külső óraadó
2002-2006
-
-
- BME közoktatás vezetői szak külső óraadó II. Szakmai önéletrajz
2005-
1953. szeptember 22-én születtem Pápán. 1961-ig szüleimmel és testvéremmel Ugod községben éltünk, majd Győrbe költöztünk. Az általános iskola második osztályától a Gombos Ferenc Általános Iskolába jártam. A Kazinczy Ferenc Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola egészségügyi tagozatán érettségiztem, ahol általános asszisztensi, csecsemőés gyermekgondozói képesítést kaptam. 1972-től 1975-ig a győri Tanítóképző Intézetben tanultam. Itt főként a közéletiség problémája, a hallgatói jogok és kötelességek összhangja foglalkoztatott. E három év után az intézmény tanácsától emlékgyűrűt kaptam.
5
1975 augusztusától a győri gyárvárosi általános iskolában dolgoztam szerződéses nevelőként mint testnevelő tanár. 1976 januárjától megyebizottsági iskolafelelősként az országos és megyei diáknapok, építőtáborok, szaktáborok szervezését végeztem. 1978-ban saját kérésemre kerültem az újonnan megnyíló Konini Úti Általános Iskolába (Gyárvárosi és Szabadhegyi Főigazgatóság, Szabadhegyi Magyar-Német Általános Iskola és Középiskola) tanítóként, kinevezett állásba. Az itt eltöltött nyolc év alatt az iskola minden területén dolgoztam. Az első időkben mint 3-4. osztályos nevelő, majd történelem tanárként, végül igazgatóhelyettesként. Fontosnak tartottam az életkori sajátosságokhoz igazított követelményrendszert, az egyéni haladási ütemet. Összefogója és szervezője voltam iskolán kívül az ELTE pszichológiai tanszéke, a TKF neveléstudományi és ének tanszéke által végzett kísérletnek, melynek témája: A nevelőközösség kultúraátadó és kultúra közvetítő szerepe. Mint igazgatóhelyettes feladatkörömhöz tartozott a tanórán kívüli nevelés. Ebben az életszakaszomban végeztem el az egri tanárképző főiskolán a történelem kiegészítő szakot jó eredménnyel, s az ELTE-n a pedagógia szakot kitüntetéses diplomával. Tanúsítványt szereztem a történelem tantárgy komplex tanfolyamán kiváló minősítéssel.
1986 augusztusától igazgatóként a győri Ságvári Endre Általános Iskolában dolgoztam. A három év alatt vezetői munkámban a következőket tartottam kiemelt feladatnak: -
a testülettel való közös munkálkodás megteremtése
-
a tartalmi, minőségi munka feltételeinek biztosítása
-
az iskola 25 éves évfordulójának megünneplése
-
a tantestület erkölcsi és anyagi elismerése.
Nagy hangsúlyt helyeztem arra, hogy az intézményben az oktatás új szakmai profilt kapjon, így kollégáimmal beindítottuk az országban elsőként az informatika-számítástechnika tagozatot 6. évfolyamon, illetve a német idegen nyelv tanítását csoportbontásban. Az informatika tagozat országosan is elismertté tette a Ságvári Iskola nevét. Igazgatói feladataim közé tartozott:
6
-
az iskola egy részének tanév közbeni kiürítése – a győri táncművészeti iskola baletttermének építése miatt -, az oktatás feltételeinek megteremtése;
-
az iskola profilváltásának megszervezése (a megnövekedett középiskolai létszám miatt a 401. sz. Kossuth Lajos Szakközépiskolának kellett átadni az épületet), a tanulócsoportok elhelyezése a környező intézményekbe;
-
a tantestület összefogása, a pedagógusok – szándékaikkal lehetőleg összhangban álló – áthelyezése az új intézménybe.
Még a Ságvári iskola igazgatójaként 1989. január 1-jétől kaptam megbízást az új marcalvárosi általános iskolával kapcsolatos teendők szervezésére, intézésére. Ez lehetővé tette, hogy különböző beruházói, kivitelezői értekezleten részt vehessek, és képviselhessem a gyermekek és tanárok érdekeit. Így nyílt módom arra, hogy mind a négy második emeleti pavilonban az eredetileg tervezettnél több tantermet, valamint számítástechnika szaktantermet, orvosi szobát és várót alakíttassak ki. Új vezetői feladat volt számomra a 18 különböző helyről származó tantestületi tagok mozgósítása a szakmai és szervezési feladatokra. Erőpróbát jelentett a tanári kar minden tagjának a más intézményekből átcsoportosított tanulók osztályba szervezése, az épület iskolává tétele, a gyermekek, kollégák megismerése. A szervezési feladatok mellett új oktatási-nevelési programot indítottunk: az értékközvetítő és képességfejlesztő, valamint a nyelvi-irodalmi kommunikációs programot. Az idegen nyelvi oktatást igyekeztünk a lakókörzet igényeihez igazítani. Az első tanév végén vettük fel Arany János nevét. Vezetői munkámban fontosnak tartottam a tanári teamek, szakmai műhelyek kialakítását, az iskolakép, a gyermekkép közös megalkotását, a pedagógusok továbbtanulásának elősegítését, támogatását, az intézményen belüli információs rendszer kialakítását, a közös értékrend megfogalmazását, a jól bevált programok, módszerek terjesztését, a lakóteleppel, szülőkkel való együttműködés kialakítását és fenntartását, a diákönkormányzat kiépítését és működtetését. Mint az intézmény személyes felelősséggel rendelkező vezetője a fentieken kívül gondot fordítottam az ésszerű, takarékos gazdálkodásra, az értelmes rend kialakítására.
7
Igyekeztem nagy jelentőséget tulajdonítani az alkotó légkör megteremtésének, a döntések előtti széles körű véleménynyilvánításnak. Arra törekedtem, hogy ne döntsek munkatársaim feje felett, megbízatásaikat velük megbeszélve, önállóan, felelősséggel teljesítsék. Rendszeresítettük a havonkénti nagyvezetői (munkaközösség-vezetők, diákönkormányzat vezető, ifjúságvédelmi felelős, KT elnök), és a heti kisvezetői (igazgatóhelyettesek), megbeszéléseket. Megtiszteltetés volt számomra, hogy igazgatói munkám mellett több alkalommal a Megyei Pedagógiai Intézet felkérésére tartottam felkészítést a kezdő, leendő igazgatók tanfolyamain, az UMIPE országos és regionális rendezvényein, 2002-től a Veszprémi Egyetem Tanárképző Kara Pápai Kutatóintézete által szervezett, szakvizsgát adó kurzusain. Később a Budapesti Műszaki Egyetem külső óraadó tanára lettem. 1994-ben igazoló oklevelet kapva fejeztem be az ELTE BTK neveléstudományi tanszéke által holland-magyar projekt alapján indított, majd 1998-ban a JPTE BTK-n szervezett egyetemi oklevelet adó közoktatási vezetőképzőt, amely pedagógus szakvizsgát adott. 1994-ben a győri általános iskolai igazgatók az igazgatói kamara vezetőségébe, illetve az igazgatói munkaközösség vezetőjévé választottak. 1998-tól pályázat útján közoktatási szakértői igazolványt kaptam. 2000-ben sikerrel vettem részt az OM által szervezett Comenius 2000 minőségbiztosítási szakértői felkészítésen, melyen II. szintű minőségbiztosítási szakértői képesítést szereztem. 2000 nyarán a győri városvezetés úgy döntött, hogy az intézmény szomszédságában lévő Sün Balázs Óvodát összevonja az iskolával. Ekkor az óvodából 263 kisgyermek és 36 közalkalmazott került át hozzánk. Nevünk Marcalvárosi Közoktatási Központ, Óvoda és Általános Iskolára változott. 2003 nyarán történt önkormányzati döntés értelmében a Balázs Béla ÁMK általános iskolai egységének 38 közalkalmazottja, 320 tanulója /köztük 72 sajátos nevelési igényű általános iskolás/ érkezett az intézménybe. Mivel a fenntartói döntés értelmében kiemelt jogutód lett a Marcalvárosi Közoktatási Központ, így az integrációnak minden ezzel járó következményét vállalni kellett. Alapító Okiratunk kiegészült a sport osztályok működtetésével, a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával és nevelésével is, a már engedélyezett emelt szintű idegen nyelv és
8
informatika mellett. Elindítottuk a német-magyar, angol-magyar két tanítási nyelvű programot. Utóbbi egyre népszerűbbé vált, a városon belüli és azon kívüli iskolahasználók körében is, amit a jelentkezők egyre nagyobb száma bizonyít. Többszörösen összetett feladatot jelentett a két tantestület, a más-más értékrend, a tanulótanár, az egyén- közösség szintjén ismét megteremteni a koherenciát úgy, hogy nyugodt munkalégkör alakuljon ki a felnőttek és a gyermekek számára. A „régi” és az „új” kollégák tiszteletet érdemelnek azért, mert egész nyáron dolgoztak, hogy 2003 szeptemberében minden tanuló saját osztálytermében, eddigi osztálykeretei között, megkezdett nevelési-oktatási programját tovább folytatva kezdhetett neki az új tanévnek. 2004 decemberében a Comenius 2000 minőségfejlesztési program keretén belül teljes körű (138 fő) irányított önértékelést végeztünk. A monitoring által időben is generált felmérés alkalmas volt arra, hogy megtudjuk, miként, hogyan vélekednek az intézmény közalkalmazottai a vezetésről, az erőforrások felhasználásáról, a dolgozók irányításáról stb. Minőségirányítási
programunknak
megfelelően
rendszeresen
végeztük
a
partneri
elégedettségméréseket, melynek eredményeit ugyan megnyugtatóan vettük tudomásul, de az eredmény tartására, ha lehet, további javításra kötelezett bennünket. Számomra az eddigieken túl (országos konferenciák, országos szintű tanulmányi versenyek, külföldi rendezvényeken való közreműködés, stb.) újabb kihívást jelentett a Nemzetközi Marcalvárosi Balázs Kézilabda-kupa megrendezése, amely Európa legnagyobb ifjúsági fedettpályás kézilabda utánpótlás tornája. Többen (sokan) aggódtak, hogy az összevonás után folytatódnak-e a megszüntetett intézményben megkezdett programok. Az alábbi adatok is igazolják, hogy a megkezdett tevékenységek nem csorbultak. A 2005 tavaszán megrendezett XX. nemzetközi Balázs-kupán 87 csapat, 1200 fiatal sportoló, 3 nemzet (Horvátország, Szlovákia, Magyarország) versenyzett a város 7 pályáján, 5 napon át 322 mérkőzésen. A legutóbbi, 2013 márciusában megrendezett kézilabda tornán ugyancsak hét ország ((Ausztria, Csehország, Horvátország, Németország, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország)
9
gyermek kézilabdázói látogattak el hozzánk. Győr és környéke hét helyszínén 83 csapat 300 mérkőzésen versenyzett nyolc korosztályban. A visszajelzések egyértelműen pozitívak, a magyar és külföldi csapatok döntő többsége visszatérő vendége a városnak, az iskolának, az új csapatok jelentkezése és az adatok tükrében látható, hogy a torna színvonalát megőrizve sikerült tovább fejleszteni. Tisztelet és köszönet illeti azokat az iskolákat, kollégiumokat, vezetőket, szponzorokat, szakmai egyesületeket, amelyek évről évre segítenek Győr város egyik legtöbb vendégéjszakát igénybe vevő rendezvényének lebonyolításában. Az integrációval szintén iskolánkhoz került az SNI-s tanulók fejlesztése. Ezen a területen abban sikerült előre lépnünk, hogy a kis létszámú fejlesztő osztályok helyett megvalósítottuk az SNI-s tanulók teljes körű integrált oktatását, helyben alkalmazott szakképzett gyógypedagógus közreműködésével. 2011 nyarán a győri városvezetés főigazgatóságokká szervezte a győri általános iskolákat és óvodákat, így az irányításom alatt álló általános iskola a Marcalvárosi Főigazgatóság egyik intézményegysége lett. Reményeim szerint a főigazgató munkájának segítése, a jó együttműködés is szerepet játszott abban, hogy az önkormányzat főigazgatóságunk működését az eltelt időszakban a legeredményesebbnek minősítette. 2013. január 1-jétől a köznevelési intézmények állami fenntartásba kerülésével a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Megyeközponti Tankerülete megtartotta az általános iskolák tekintetében a főigazgatói rendszert, a Marcalvárosi Főigazgatóság esetében átmenetileg engem bíztak meg a főigazgatói teendők ellátásával. Összegezve: Eddigi feladataimat igyekeztem tisztességgel ellátni, előtérbe helyezve azt, hogy tevékenységem – bármely iskolai szerveződésben - a gyermek és felnőtt közösség érdekeit szolgálja. Köszönöm vezetőtársaimnak, a tantestület tagjainak, a nem pedagógus munkatársaknak, hogy az elmúlt évtizedekben támogatták elképzeléseimet, segítették munkámat.
10
III. Javasolt vezetői program a 2013-től 2018-ig terjedő időszakra 1. Helyzetelemzés
1.1. Intézményegységek 1.1.1. Tárgyi és személyi feltételek 1.1.1.1. MF Arany János Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Az iskola 1989-ben nyitotta meg kapuit, eredetileg 24 tantermesre épült. Minden évben 100 százalékosan kihasznált volt az épület. Egy részét tanévenkénti közös megállapodással a délelőtti órákban a Krúdy Középiskola tanulói, délutánonként a Rába Gimnázium felnőttképzésben részesülő középiskolás diákjai használják. A Krúdyval közösen használt tornacsarnok és a kinti sportpályák, valamint a két tornaszoba jelenleg elegendőek a különböző csoportok és a sport osztályok emelt szintű óráinak ellátására, de a mindennapos testnevelés felmenő rendszerben történő bevezetésével e téren fejlesztésre van szükség. A tágas, 720 m2-es aula ad helyet a különböző rendezvények, az iskolai ünnepélyek, karácsonyi műsorok, tavaszi fesztiválok megtartásához. Az elmúlt öt évben sikerült a mosdóhelyiségeket felújítani, a tantermeket korszerűsíteni. Az állagmegóvást szolgálja, hogy kiszerveztük a portai szolgálatot őrző-védő cég részére, illetve a pavilonokban belső kamerarendszert működtetünk. A két iskola közötti közös teret az önkormányzat bekeríttette, melynek kapuját 20.00 órakor bezárjuk, így a külső rongálások száma is kevesebb lett. Az iskola udvara az elmúlt években jelentős fejlesztésen ment át, udvari játékok, növényzet cseréje, udvari bútorzat vásárlása a szülők segítségével történt meg. Segített az UNIVER Zrt által kiírt 3.000.000 Ft-os pályázat megnyerése és az új, többfunkciós játék beépítése, melyet a gyerekek nagy örömmel fogadtak. Az iskola szakos ellátottsága 100 %-os.
Több kolléga rendelkezik két vagy több
diplomával, szakvizsgával. A nyugdíjazások és a természetes munkaerő-áramlás (mely az intézményegységben nagyon alacsony) lehetőségeit kihasználva a pedagógusok alkalmazását egyre inkább speciális oktatási programjainkhoz igazítjuk. A megüresedő álláshelyeket a két tanítási nyelvű oktatásban hasznosítható nyelvoktató tanítókkal és nyelvtanárokkal, valamint sport szakemberekkel, testnevelő tanárokkal töltjük be, megőrizve a teljes körű szakos ellátottságot. Számos olyan pedagógus kollégát sikerült az
11
utóbbi évek során munkába állítanunk, akik sajátos képességeikkel, szaktudásukkal bővítették a tanórán kívüli foglalkozások kínálatát, elősegítették a tehetséggondozást. 1.1.1.2. MF Kovács Margit Általános és Német Nyelvoktató Nemzetiségi Iskola 1981-ben nyitotta meg kapuit az iskola. Helyiségei és tárgyi felszereltsége a nevelésoktatás magas színvonalához jó feltételeket biztosítanak. A mindennapos testnevelés, a rendszeres testmozgás, sportolás lehetőségeit a nagy méretű tornaterem, a két kézilabda pálya és futópálya teremti meg. Aulája mind a tanulók, mind egyéb iskolahasználók számára nagyobb lélegzetű rendezvények befogadására alkalmas kiállítások, hangversenyek, egyéb kulturális programok tekintetében is. Az épületben 1500 adagos jól felszerelt főzőkonyha üzemel, ehhez kapcsolódik az esztétikusan berendezett ebédlő. A pedagógusok körében a szakos ellátottság 100%-os, a nevelőtestület szakmai felkészültségét, a naprakész pedagógiai módszertani ismeretek megszerzését a rendszeres továbbképzések
segítik.
Regisztrált
tehetségpontként
biztosítja
az
iskola
a
nyelvoktatásban, a művészeti nevelésben vagy a sportban tehetséges tanulók fejlesztését. Mivel a Kovács Margit Általános Iskola épületében működik a Kovács Margit Szakképző Iskola,
valamint
az
alapfokú
művészetoktatás
is,
nyilván
az
iskola
tárgyi
eszközrendszerének és helyiségeinek használatára lehetőségük van pl. aula, tantermek, könyvtár stb. Emellett jó színvonalon kialakításra kerültek az intézményegységek sajátosságainak megfelelő helyiségek, műhelyek. A speciális eszközrendszer (égető kemence, szerszámok stb.) ugyancsak rendelkezésre áll, fejlesztése folyamatos. A személyi feltételrendszer sajátossága, hogy az épületen belül az általános iskola és a művészeti képzések pedagógusai, szakemberei végzettségüknek, szakképesítésüknek megfelelően kölcsönös áttanítással segíthetik az eredményes nevelő-oktató munkát. Ez a lehetőség már az egyes tanévek indításakor a tantárgyfelosztásban is megjelenik.
12
1.1.2. Az intézményegységek szakmai tevékenysége 1.1.2.1. MF Arany János Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Két tanítási nyelvű képzés Az intézményegység első osztálytól kezdve csoportbontással működtet két tanítási nyelvű program szerint szerveződő német-magyar, angol-magyar nyelvű osztályokat. A képzés tíz éves múltra tekint vissza. Az e programban részt vevők emelt óraszámban tanulják az idegen nyelvet, valamint egyéb tantárgyakat. Ötödik évfolyamtól az adott nyelv anyaországának kultúrájáról, szokásairól tanulnak a célnyelvi civilizáció tantárgy keretében. A hatályos jogszabályok szerint a jövőben külső minősítési rendszer dönt a tanulók tudásszintjéről, a program további működésének lehetőségéről. Emelt szintű idegen nyelvi képzés Az Európai Unió tagjaként a nyitott határok megvalósulásával rendkívül fontossá vált, hogy gyermekeink kommunikációképes nyelvtudással rendelkezzenek azokból a nyelvekből, amelyeket az unióban legtöbben beszélnek. Azokban az osztályokban, amelyek nem vesznek részt a két tanítási nyelvű képzésben, a nemzeti alaptanterv által kötelezően meghatározottnál korábban kezdik és nagyobb óraszámban tanulják az idegen nyelvet. Az iskola figyelembe veszi a hatályos jogszabályok mellet a szülői igényeket is. Az elsőként tanult idegen nyelv mellett hetedik évfolyam elején van lehetőség arra, hogy a diákok felvegyék a második idegen nyelvet is. Emelt szintű informatikai képzés Az intézményegység negyedik évfolyamtól indítja ezt az oktatási formát, ami a kötelezően előírt alkalmazói ismereteken felül mélyebb alapokat nyújt. Külön hangsúlyt fektetünk a programozás alapelemeinek megismertetésére. Sport osztályok működtetése Az iskola kiemelten kezeli a testi nevelést, a tömegsport mellett kiemelt szerepet kapnak az alábbi sportágak: kézilabda, labdarúgás, cselgáncs, kötélugrás, majorette, kosárlabda. A gyerekeket rendszeresen versenyeztetjük városi, megyei, regionális és országos szinten, például a diákolimpia, Erima gyermekbajnokság, Nemak Kupa, Audi ETO nyílt utánpótlás-bajnoksága, Kézisuli keretében. Kézilabdázásban
az
iskola
egyik
városi
központja
a
sportiskolai
jellegű
utánpótlásképzésnek, a GYŐRI AUDI ETO KC és SZESE bázisiskolájaként. Az intézményegységben működő szervezőbizottság feladata évente megrendezni
a
13
Nemzetközi Marcalvárosi Kézilabda Balázs-kupát, mely több mint ezer fiatal számára ad lehetőséget tehetségének kibontakoztatására. 1.1.2.2. MF Kovács Margit Általános és Nyelvoktató Nemzetiségi Iskola Emelt szintű rajzoktatás A gyermekek és a szülők körében egyaránt elismert képzés, amely a tanulók esztétikai érzékét, kreativitását fejleszti. Megismerkednek a hagyományokkal, megőrizve, továbbfejlesztve az értékeket. A képzésben részt vevő tanulók a többi tantárgyban is eredményesek. Szakmai sikereik közismertek nemcsak Győr városában, hanem a régióban és országos szinten is. Az azonos épületben működő általános és szakképző iskola kollektívája elnyerte a Győr Művészetéért kitüntető címet. Emelt szintű német nyelvoktatás Ausztria közelsége, a német testvériskolával való többéves kapcsolat ápolása támasztja alá a magasabb óraszámban tanított idegen nyelv oktatását. A csoportbontásban végzett képzés lehetővé teszi nyolcadik osztály végére a német nyelv eszköz szintű használatát, a versenyeken való eredményes részvételt. A tanulók ötödik osztálytól felvehetik második idegen nyelvként az angol nyelv tanulását is. Nyelvoktató német nemzetiségi oktatás Győr városában az iskola vállalta fel a német kisebbség nyelvének tanítását, történelmének, hagyományainak, kultúrájának megismertetését, melyet a Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatás irányelvében foglaltaknak megfelelően végez. Az e programba járó tanulók megismerik a kisebbségi jogokat, a kisebbség nyelvén való tanulást. A tanítás nyelve a magyar nyelv, a kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében első évfolyamtól, heti öt órában oktatják. Ötödik évfolyamtól második idegen nyelvként felvehetik a tanulók az angol nyelvet. Az iskola szoros kapcsolatot tart a Győri Német Nemzetiségi Önkormányzattal. Alapfokú Művészetoktatás Délutáni iskola, amely nemcsak a szabadidő hasznos eltöltését hivatott teljesíteni, hanem a grafikában és festészetben, a vizuális alkotó gyakorlatokban bontakoztatja ki a gyermek tehetségét, biztosítja a játékos ismeretszerzést, a manuális tevékenységet, az alkotás teremtésének örömét. Bizonyított tény, hogy azok a gyermekek, akik vizuális kultúrával foglalkoznak, jobb teljesítményre képesek a tanítási órákon, nyitottabbak környezetükre, kreatívabbak mindennapi tevékenységük elvégzésében is.
14
E tanítási formába életkoruk és rajzi tudásuk függvényében bekapcsolódhatnak azok a tanulók, akik évente több megyei, országos, nemzetközi pályázaton, versenyeken indulnak, és érnek el nagyszerű sikereket. Az OH rendszeresen a művészeti iskolát kéri fel országos szintű versenyek megrendezésére és lebonyolítására. Tavaly nagy sikerű volt a Báb- bőr-textil verseny, idén a Tűzzománc-kerámia, jövőre pedig a Papír-fém-fa tematikus versenyt kell a hagyományoknak megfelelő színvonalon megszervezni. A művészeti iskola nemcsak a gyakorlat teljesítésében igyekszik minőségi munkát prezentálni, hanem évente több alkalommal jelentet meg az országos szakmai kiadványokban cikkeket, tanulmányokat, illetve vállal előadásokat, továbbképzéseket, bemutatókat. A gyakorlottabb tanulók szívesen merülnek el a tűzzománcozás, a kerámiakészítés, a fafaragás vagy a kézművesség rejtelmeiben. A diákok lelkesedéssel vesznek részt különleges projektekben, inspiratív feladatokban: nagyfelületű köztéri alkotásokban, karitatív nagyszabású feladatok teljesítésében. Az iskola végeztével sokan választanak művészeti pályát maguknak: tervező grafikusok, rajztanárok, régészek, restaurátorok, díszlettervezők, etnográfusok válhatnak belőlük. Spottevékenységek A teljes körű egészségfejlesztési mintaprogram egyik kiemelt eleme a mindennapos testmozgás, melyet változatos módon biztosít tanulói számára az iskola. Kosárlabdában a SEAT FOTON GYŐR női kosárlabda klub utánpótlás nevelésében vesznek aktívan részt. 2010/2011-es tanévtől a Győri Kosárlabda Clubbal együttműködve a fiú kosárlabda utánpótlásba is bekapcsolódtak. A labdarúgás a futsal utánpótlásképzés is elindult az iskolában. A lánytorna kezdetektől sikersportág a Kovács Margit Iskola életében. 1.1.2.3. MF Kovács Margit Szakképző Iskola Befejezett nyolcadik osztályra épülő népi kézműves szakiskolai képzés, melyben jelenleg faműves, fazekas, népi bőrműves, valamint női szabó képzés működik. Az érettségit is adó oktatásban zománcműves és üvegműves szakmai képzés folyik. Az OKJ változása miatt 2013. szeptemberétől a faműves helyett faműves, fajáték készítő, a zománcműves helyett ötvös, fémműves szakmákat lehet tanulni. A könnyűipari szakmacsoportba tartozó női szabó képzés megszűnik, így az intézmény tiszta profilú művészeti iskolaként működhet a továbbiakban.
15
Az
intézményegységben
egyedi,
speciális
szakmatanítás
folyik,
amely
olyan
mesterségeket tanít, amelyek nemzeti kultúránk örökségének részei, történelmünk gyökereihez nyúlnak vissza. Ezekből a szakmákból nem kell „osztálynyi” végzett tanuló, de kellenek többen olyanok, akik továbbviszik elődeink
művészi kézműves
tevékenységét, hiszen erre a XXI. században is szükség van. Hogy a középiskola profiltisztítása ne járjon a szakmai kínálat csökkenésével, jövőbeni cél, a női szabó képzés helyett divat- és stílustervező szakképzés oktatásának bevezetése, mellyel együtt az iskolarendszeren belüli érettségire alapuló képzések kiterjesztése is megvalósulhat. A szakiskola oktatott szakmái szintén bővíthetők a népi kézműves szakmacsoport szakmairányainak megfelelően. A vezetés foglakozik az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés beindításával is, melyre a személy és tárgyi feltételek egyaránt adottak, és melyre igény mutatkozik az érettségizett fiatalok és felnőttek részéről is. Az intézményegység a tanulók munkáiból rendszeresen kiállításokat rendez, szakmai bemutatókat tart, részt vesz városi, megyei és országos szintű pályázatokon, rendezvényeken. Munkájuk eredményességét számos szakmai díj és elismerés bizonyítja. 1.1.2.4.Egyéb tevékenységek Mindegyik általános iskolai intézményegységben megfelelő színvonalon működik a tanulószoba, a napközi otthoni ellátás. A tanórán kívüli tevékenységek szervezése összhangban áll a szülők, tanulók igényeivel, a hatályos jogszabályokkal. A diákok képességének kibontakoztatása, a versenyeztetések, az iskolahasználók igény- és elégedettségmérése, azok összegzése és elemzése a tantestület mindennapjainak része. 1.2. Összegezve: A Marcalvárosi Főigazgatóság három intézményegységből áll. Ebből kettő – a Kovács Margit nevét viselő Általános Iskola, mely alapfokú művészeti képzést is folytat, valamint a szakképző iskola Marcalváros I. lakókörzetében, egy épületben található. Az Arany János Általános Iskola Marcalváros II. városrészben működik. Az intézményegységek területi közelsége nagyban megkönnyíti a szervezőmunkát, az információáramlást, a szakmai és kulturális együttműködést.
16
Mindebben az is szerepet játszik, hogy ezek az intézményegységek – igaz, óvodákkal együtt -, de már az elmúlt két évben is főigazgatóság keretében végezték munkájukat. Kialakultak a vezetők, a pedagógusok és egyéb dolgozók közötti személyes és munkatársi kapcsolatok. Az intézmény rendkívül széles kínálatot nyújt mind a nevelési-oktatási programok, mind a tanórai és tanórán kívüli lehetőségek tekintetében a Marcalvárosban élő, vagy az intézményegységekben tanuló diákoknak. Ebben a rendszerben hatékonyabbá, gazdaságosabbá vált a működtetés is, amit 2013. január elsejétől a győri önkormányzat III. számú Gazdasági Működtető Központja lát el. Az együttműködés további pozitív lehetőségeit rejti magában az is, hogy a működtetésünket ellátó szervezet vezetője korábban a Marcalvárosi Főigazgatóság főigazgatója volt. A Marcalvárosi Főigazgatóság intézményegységei eddigi működésük során a többi iskolával
történő
összehasonlításban
is
meghatározó
elemei
Győr
város
iskolarendszerének. Továbbfejlesztve sajátos profiljukat, a mindennapokhoz való igazodásukat, kiaknázva az együttműködés adta lehetőségeket, és ezt ötvözve a pedagógusok, valamint a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak gyermekszeretetével, elkötelezettségével biztosítéka annak, hogy a jövőben is sikeres tevékenység folyjon az épületek falai között.
17
2. Fejlesztési koncepció az elkövetkezendő öt évre A nevelőtestület által kialakított iskolafilozófiát, annak minőségi fejlesztését továbbra is folytatásra érdemesnek tartom. Alapvető célom, hogy az intézménnyel jogviszonyban álló közalkalmazottakkal, az intézmény belső közösségeivel, az iskolahasználókkal, a fenntartóval szorosan együttműködve végezzem munkámat. Megbízásom esetén prioritást tulajdonítok annak, hogy az eddig megteremtett értékeket megőrizve, megújítva továbbvigyük, és az ide járó diákok a XXI. században értelmes, cselekvő emberi életre tudjanak felkészülni az iskola falain belül. Ezért a képességeik kibontakoztatásához szükséges tárgyi és humán feltételeket meg kell kapniuk. 2.1. Vezetési alapelveim: -
döntések előtt továbbra is kikérni az érintettek véleményét, a nyíltságot, a korrektséget érvényesíteni;
-
a tevékenység elvégzéséhez minden érintett számára a szükséges információt biztosítani;
-
a meglévő értékekre támaszkodva az iskola minden területén a minőség elsőbbrendűségét megvalósítani;
-
az emberi erőforrásokra támaszkodva az intézményt menedzselni;
-
az iskolában tartósan jó munkát végző, az iskola hírnevét öregbítő kollégák anyagi, erkölcsi elismerését a lehetőségek függvényében megoldani;
-
alkotó, jobbításra törekvő munkahelyi légkört biztosítani;
-
az épület állagának megóvását, berendezéseinek, szemléltető eszközeinek ésszerű gyarapítását, a gazdálkodás takarékosságát megvalósítani az ésszerűség figyelembe vételével.
- a köznevelési intézmény szakszerű és törvényes működtetése. A tantestület által elfogadott nevelési alapelveket a következő 5 évre is irányadóknak gondolom, melyek a következők: -
minden egészséges gyermek fejleszthető, és joga van megismerkedni az objektivált emberi kultúra elemeivel;
18
-
az iskola nem cél, hanem eszköz az egyes gyermek személyiségfejlesztésében;
-
minden egyes gyermekből néhány év múlva felnőtt értékhordozó lesz, tehát nevelése egyszeri és megismételhetetlen; amit az adott életszakaszban elmulasztunk, azt egyáltalán nem, vagy csak nagy nehézségek árán lehet pótolni.
A multimédia, az internet széles körű elterjedése mellett fontosnak tartom, hogy az intézmény: -
kultúraközvetítő és kultúrateremtő
-
értékrendszere egyetemes forrású
-
humánpedagógiai elkötelezettségű
-
nem kirekesztő, hanem befogadó: hisz a nevelésben
-
érvényesíti a gyermek jogait
-
személyiségpedagógiát alkalmaz
-
célba veszi az egyént, értelmes, sikeres életre, konfliktuskezelésre nevel
-
az iskolában a gyermek a főszereplő, ezért hozzá igazodnak a pedagógiai módszerek
-
a nevelőtestület alapvető eljárásmódja a differenciált személyiségfejlesztés
-
a kimenet szabályozást tekinti elsődleges feladatának.
A nevelő-oktató munka eredményeképpen célként fogalmazom meg, hogy a kibocsátott végzős diákok legyenek a következő képességek birtokában: -
kommunikáció anyanyelven és legalább egy idegen nyelven
-
aktív részvétel az ismeretek elsajátításában (tanulni tudás képessége)
-
alkotásra való beállítódás és felkészültség
-
innovációra való készség
-
különböző technikák révén széles körű általános műveltség
-
reális énkép és világkép
-
világnézeti tolerancia
-
humanizációra való törekvés az életvezetésben és az érvényesülésben
Tevékenységemben a következő értékeket preferálom: -
becsületesség
-
kötelességtudat
-
felelősség, segítőkészség
-
rend és tisztaság
19
-
testi – lelki derű – vidámság
-
munkafegyelem, tanulási fegyelem
-
udvarias, illemtudó viselkedés
-
demokratizmus, beavatottság
-
műveltségre, informáltságra való törekvés
-
a tévedés joga és szabadsága, a felfedezés öröme.
2.2. Az oktatás tartalmi kérdései A Nemzeti alaptanterv célkitűzéseit tekintve – melyek meghatározóak a közoktatás elvi, szemléleti megalapozottságára, - a hasznosítható, alkalmazható tudásra helyezi a hangsúlyt. Nyomatékosítja azt az elvet, hogy minden tanult elem annyit ér, amennyit megfelelő szituációban hasznosítani tudunk belőle. A fejlesztési feladatokat is e szerint határozza meg. A képességfejlesztés útjai-módjai igen különbözőek lehetnek, sokféle ismereten, az ismeretek változatos kombinációin alapulnak. A fejlesztendő képességek és kulcskompetenciák tekintetében a NAT alapelveit kell követnünk, akár iskolai modell kiépítésével, akár tanterv- tankönyvírással, vagy vizsgakövetelmények kidolgozásával foglalkozunk. A fentiek alapján szembe kell nézni a tanításban mutatkozó néhány alapvetéssel: - Látnunk kell, hogy a lexikális ismeretekre épülő, évszámokat, neveket regisztráló tanítás nem eredményes, nem népszerű, sőt unalmas, „tanulós” anyaggá alacsonyítja a tantárgyakat. Miközben növekedett a tanulásra fordított idő, a hatékonyság nem nőtt ezzel arányban. - Változóban van az a tanári módszertani felfogás, mely szerint a tanári magyarázat és a frontális osztálymunka még mindig uralja a tanítási-tanulási folyamatot, szemben a csoportmunkákkal, projektmódszerrel, a témák önálló feldolgozásával. Pedig a kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy ez a fajta tanári szerep már nem mindig eredményes. - A NAT gondolatköréből kiindulva a tanításban fokozottabban kell törekednünk a kompetenciák fejlesztésére, ha kell, a felesleges ismeretek hátrányára is. (Kompetencia: nem csak képesség, hanem képesség komplex feladatok adott kontextusban való sikeres megoldására, mely magában foglalja az ismeret mobilizálását,
20
a kognitív és praktikus képességeket, a szociális magatartási komponenseket, attitűdöket, emóciókat és értékeket.) - Szükség van az ismeretek tanítására, mert képességeket csak az ismeretek elsajátításán keresztül fejleszthetünk. Folyamatos azonban a vita a tanárok között a tekintetben, hogy mit lehet az ismeretekből elhagyni. Egyre népszerűbb az olyan tanítás, mely szerint fókuszáljunk a nevezetesebb csomópontok köré. - A lényeges történések, folyamatok megértését segíti, ha struktúrában gondolkodunk. A struktúra kialakításában közös munkával, közös gondolkodással tanár és diák együttesen vegyen részt. Ellenkező esetben a tanár magyaráz, a tanuló hallgat. A tanuló kívül esik a problémakörön, érdektelenné válik, motiválatlan, és ismét kreálunk egy érdektelen, tanulós tantárgyat. - Törekednünk kell arra, hogy minél több szituációban mondjon a tanuló véleményt. Hasonlítson össze, kérdezzen, érveljen, következtessen, akkor is, ha érvei és következtetései nem minden esetben helytállóak. Tudatossága, önálló véleménye, világlátása csak akkor fejlődhet megfelelően, ha megnyilvánulásaihoz inspirációt, lehetőséget kap. - A módszertani kultúra fejlesztése érdekében – ami eredményesebbé, a gyerekek számára élvezetesebbé teheti a tanulást – a frontális osztálymunka és az állandósult tanári magyarázat helyett alkalmaznunk kell az új módszereket, mint a projekt, kooperatív tanulás, portfolió, interaktív tábla, internet által adott lehetőségek. - A média és internet világában felnevelkedett gyermekek olvasási és szövegértési kultúráját figyelembe véve a terjedelmes, régies szövegek felhasználása a tanításban sokszor kétséges eredményt hoz. Nem várható el a hosszú, régies kifejezésekkel és szerkezetekkel teli, gyerekektől távol álló, nehézkes szöveg értelmezése, elemzése. Egyre inkább elmondhatjuk, hogy akkor sikeresek tanítványaink, ha az ismeretek aránytalan sulykolása helyett priorizált képességek fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt, melyek akkor eredményesek, ha bármikor új helyzetekben is előhívhatók, mobilizálhatók.
21
2.3. A személyre szabott nevelés és oktatás Olyan kreatív iskolát szeretnék továbbra is éltetni, ahol a gyermek első osztálytól kezdve lehetőséget kap önmaga kipróbálására: ahol sokféle tevékenységi forma közül választhat, próbálkozásai során szocializálódik az életszerepekre. Sikereket és kudarcokat élhet meg. Így formálódik énképe és reális önértékelése. Olyan kreatív iskolát szeretnék, ahol az átlagtól valamiben is eltérő gyermek sem kallódik el – mivel nincs is átlagos tanuló –, hanem az eddigiektől hatékonyabb eljárásokkal hozzásegíti őt az iskola optimális egyéni fejlődéséhez. Ez csak a személyre szabott oktatás mellett valósulhat meg. Miből áll ez? Nézetem szerint két alappillére van: 1. A tanuló pontos és szakszerű diagnózisa. Olyan diagnosztikus eljárások tudatos és szakszerű alkalmazása, ami lehetőséget ad arra, hogy a tanulóról teljes képet kapjunk. (családi háttér, magatartászavar, olvasási, számolási készségekben való elmaradás, önértékelési problémák, stb.) 2. A megfelelő diagnózis birtokában ott és annyiban tudunk beavatkozni a tanuló fejlesztésébe, ami éppen optimális (megfelelő módszerek, eljárások). Természetesen az iskola napi munkája során egyébként is törekszik erre, de időnként a sok gyerek között elvész az egyedi probléma, a megfigyelés és az eljárás csak hozzávetőleges, és nem a gyermek saját problémáira épül. Ez szemléleti kérdés. Támogatok minden olyan kezdeményezést, módszert és eljárást, amely a tanulót mint önálló személyiséget helyezi a középpontba. A szülőnek a saját gyermeke előmenetele, fejlődése a legfontosabb. A tanulónak a saját sorsát, fejlődését kell beteljesítenie. Akkor lesz az iskola igazán jó partnere a szülőknek és gyerekeknek, ha mindezt felvállalja és segíti.
22
2. 4. A tanulói teljesítményekről való visszajelzés, értékelés Az írásbeli felelet, témazáró, dolgozat, teszt hosszú ideje az iskolai élet velejárója. Az új értékelési formák alkalmazása mellett is létjogosultságuk van. Általában a munkaközösségek megbeszélése alapján történik a témazáró tesztek tartalmi megszerkesztése. A szülő, a diák, a tanár számára jelentene könnyebbséget, ha tantárgyanként még a témaegységek
tanításának
megkezdése
előtt
ismertté
válna
az
adott
tananyagtartalom minimum követelménye, az elvárható eredmény, így a tanuló a szülő segítségével tudatosabban készülhetne a megmérettetésre. A témazárók feladatlapjait item alapúan, és főleg a kompetenciák mérésére alkalmasan tartom célravezetőnek összeállítani. Elképzelésem szerint az iskolai belső számítógépes rendszeren kell ezt a típusú feladatbankot tárolni, hogy mindenki által hozzáférhető legyen. Az internet adta lehetőséget kihasználva az e-napló további területeinek a mindennapos oktatásban való felhasználása lehetne a jövő egyik útja. Ez lehetőséget adna az érdeklődő szülőknek arra, hogy gyermekeik osztályzatait megnézhessék elektronikus
úton,
és
ezen
kívül
egyre
több
információt
szerezhessenek
előmenetelükről. Így az ellenőrzővel kapcsolatos problémák egy része szerintem megoldást kaphatna. Ez nem helyettesítheti a személyes megbeszéléseket. 2.5. Portfolió értékelési rendszer A tanulói értékelés új módszerét a hollandiai CITO központban dolgozták ki. Sikeresen alkalmazzák, de a tapasztalatok alapján folyamatosan változik. Lényege a tanulói teljesítmények újszerű kombinációja, mely a gyermek egyéni életútjára épít. Tevékenységét, teljesítményét a tanulói évek alatt összefoglalja egy csomagban, újszerűen dokumentálja a portfolióban. Lényeges eleme az egyéni tanulási út meghatározása. Ennek megfelelően a tanulás irányában, ütemében, eredményében fontos az állandó kontroll. Ez tanári (mentori) segítséggel történik. Néhány megválaszolatlan kérdés ellenére a diákok nagy örömmel készítik, és számtalan előnye is van:
23
A tanulói tudatosság kialakításában nagy jelentősége van. Felelősséget vállal önmaga sorsáért, előmeneteléért, teljesítményéért. Hiszen ő tervezi meg a tanulási útját, ő kontrollálja, és a folyamatban önmagát is értékeli. Projektben és csoportmunkában egymás teljesítményét is értékelik.
Jól felderíthetők a tanulók erősségei és gyengeségei. Képességlista összeállítása része lehet a portfoliónak (különös tekintettel a kulcskompetenciákra).
A gyerekek motivációja nagyon különböző, egyénileg változó (könyv, ismeret, sport, stb.). Ezért csak a tanulóval együtt lehet a legmegfelelőbb tanulási utat összeállítani (A tanuló részvétele a saját fejlődésében).
A portfolióban a tanuló folyamatosan dokumentálja elért eredményeit (tesztek, versenyek, projekt feladatok, esetleg önéletrajz, stb.).
Nem alakulhat az egész folyamat az önértékelésen, szükség van a külső hitelesítésre is.
A portfoliót az értékelés szabályai nem teszik kötött rendszerré. Iskolánként is vannak/lehetnek változó elemei. Ám elévülhetetlen érdeme, hogy sajátos és egyéni utat talál a gyerekekhez, fejlődik a tanuló énképe és önbecsülése, felelősségteljesen tervez, végrehajt és ellenőriz. Tudatossága és felelőssége az egyéni életútjának alakításában elévülhetetlen. Az oktatásban végbemenő változásokat, a megváltozott tanári szerepköröket tekintve, valamint a személyre szabott nevelésről és oktatásról írottakat figyelembe véve tervezem a módszer iskolai szintre való kidolgozását. 2.6. Nevelés, érzelmi intelligencia, tanítási klíma A nyugodt légkör és a kiegyensúlyozott fejlesztő tevékenység létfontosságú az iskolában. Az iskola légköre, klímája környezeti hatásként, sok szálból szőve fejti ki hatását a tanulókra. Közérzetük szempontjából az osztálytermen belül érvényesülő tanítási körülmények szerepe jelentős. Ez olyan belső tartalék, amelynek kialakításával befolyásolható az iskolához, a tanuláshoz való viszony.
24
A jó közérzet, a pozitív érzelmek jelenlétéhez és megőrzéséhez fontosak az emberi kapcsolatok, a kommunikáció minősége, de nagy jelentősége van annak is, hogy örömmel végezzük-e azt a tevékenységet. Az értékközvetítésen túl értékek létrehozása a feladatunk egy olyan világban, amelyben a negatív példák özönével találkozik a diák. Az egész iskolának normákat, értékeket kell közvetítenie! A légkörnek kell értékközpontúnak lenni. Az egész iskolai szervezetnek vállalnia kell a nevelést a portástól az igazgatóig. El kell ismerni azokat a viselkedési teljesítményeket, amelyek nem elsősorban iskolai értékűek. Pl. önkifejezés, önérvényesítés, feszültségtűrés, kommunikáció, szolidaritás stb. A gyakorlatban elterjedt az intelligenciaquotiens mérése, szakirodalma is elég bőséges. Ugyanakkor kevés figyelem irányul egy másik legalább ilyen fontos területre, az érzelmi intelligenciára. Az ÉI az érzelmek észlelésének, kifejezésének, megértésének és irányításának a képessége. Az érzelmi információ feldolgozás olyan formája, amely magában foglalja a saját érzelmek és mások érzelmeinek pontos értékelését, az érzelem megfelelő kifejezését és olyan szabályozását, ami javítja az élet minőségét. Saját magunk érzelmi megnyilvánulásainak ismerete, a másik érzelmi reakcióinak elfogadása, kezelése a társas kapcsolatok alapja. Ez is képesség, ezt is tanulni, tanítani szükséges. Minden pedagógusnak pozitív Pygmallionnak kell lennie. A pozitív énkép megerősítése fejlesztő hatású – ez a pedagógus feladata. „Kezeld az embert olyannak, amilyen és olyan is marad, amilyen, de kezeld úgy, amilyenné válni tud és kellene, hogy váljon, és olyanná válik, amilyenné tud és kellene, hogy váljon. (Goethe)
25
2.7. A tanulók motivációjának fejlesztése Ha az iskolai tanítás elsősorban a kognitív területekre teszi a hangsúlyt, akkor a tanulás leglényegesebb összetevőjével nem foglalkozunk. A tanuláshoz mind külső, mind belső motivációra szükség van, a belső motiváció akkor működik, ha a feladatot élvezetesnek tartjuk (nemcsak azért, mert vizsgakövetelmény). Ha a tanulást élvezetesebbé tesszük, akkor az információ megszerzésére több energiát fordítanak a tanulók. Ha elűzzük az unalmat az osztályteremből, akkor a meglévő képességeik segítéségével elérhetik a tanulók az élményszerű tanulást, és ráérezhetnek a tanulás ízére. Ebből következik, hogy hosszabb távon segítünk az életük minőségének javításában. Belső motiváltság, azaz küzdőképesség megléte, fejlődése vagy éppen hiánya egyéni és osztályszintű kulcsképesség. El kell érni, hogy a gyerekek is minél többet adjanak energiáikból munkahelyüknek, az iskolának (ne csak a pedagógusok). Sokat kell dicsérni, észre kell venni a felnőtteknek minden apró pozitív változást. 2.8. A könyvtár, mint forrásközpont Elképzelésem szerint kulcsszerepet játszik az iskola életében, a diákok és tanárok tudásszerzésében. Kiemelten fontos a könyvtáros személyisége. Segítőkészsége egyaránt megjelenik a nyomtatott anyagok és informatikai anyagok ajánlásában. Sokszor a könyvtáros pszichológusi szerepkört is betölt a diákok életében. A könyvtár mérete, felszereltsége megfelelő, a sikeres pályázatokkal történő beszerzések, korszerűsítések további folytatásra érdemesek.
3. A nevelőtestülettel, a pedagógusokkal kapcsolatos vezetési elképzeléseim Meggyőződésem, hogy a pedagógusnak -
példaként kell állnia a gyermek előtt
-
nem tekintélyelvvel, hanem szakmai tudásával és személyiségével kell tiszteletet kivívnia gyermek, szülő és kollégái előtt
-
biztosítani kell a tanuló számára a tévedés jogát és szabadságát
26
-
a megalapozatlan véleménytudás helyett a professzionális tudásra kell törekednie
-
a továbbtanulási lehetőségeket kihasználva el kell érnie, hogy tudása megfeleljen a kor követelményeinek.
Vallom, az iskola vezetőjének minden felnőtt számára biztosítania kell annak a lehetőségét, hogy képességeit, tehetségét érdeklődésének megfelelő munkaterületen minél jobban kibonthassa tanítványai érdekében. Véleményem szerint nem uniformizált tantestületre, hanem sokszínű egyéniségekre van szükség, akik az elfogadott alapértékekben gondolkodva támasztanak egységes követelményt, és végzik mindennapi munkájukat. Az egyes pedagógus megítélésénél elsőrendű szempontnak tartom a tanítás-nevelés eredményességét, a szakmai, emberi kompetenciát, a tanórán és azon kívül a diákok fejlődéséért végzett alkotó tevékenységet. Hiszem, hogy pedagógustársaim azért választották ezt a nehéz hivatást, hogy megteremtsék azt az alkotásra késztető, nyugodt légkört, amelyben a gyermekek bizalmát elnyerve eredményesen munkálkodhatnak együtt. Kollégáimtól nem azt várom, hogy egyre többet és többet dolgozzanak, hanem azt, hogy a befektetett energia hatékonysága növekedjék. Alkotásra az tud nevelni, aki maga is alkot, aki kreatív. Az utóbbi években vezetői munkámban negatívumként könyvelem el, hogy a köszönet és az erkölcsi ösztönzés mellett még szerény mértékben sincs lehetőség arra, hogy anyagi elismerésben részesüljenek azok a kollégák, akik többet, jobbat tettek a munkaköri leírásukban előírtaknál. 3.1. Az osztályfőnöknek kiemelt jelentőséget tulajdonítok a pedagógiai folyamatokban Viselkedéskultúrát, erkölcsi, emberi értékeket, konfliktuskezelési eljárásmódokat rögzít(het) egész lényével tanítványaiban. Törekedni kell arra, hogy ne a megszokott rutin, hanem a tapasztalatokkal alátámasztott új pedagógiai, pszichológiai, vezetéselméleti ismeretek határozzák meg munkáját. E tevékenység nem korlátozódhat csak az osztályfőnöki órára, a gyermek teljes iskolai és iskolán kívüli tevékenységének átlátását igényli.
27
Lehetőséget kell biztosítani, hogy pályakezdő ne kapjon osztályfőnöki szerepet. Továbbfolytatásra érdemesnek tartom, hogy egy-egy tanulócsoport kibocsátása után legyen e szerepközben a kollégával egyetértésben legalább egy év szünet, hogy ez idő alatt regenerálódjon, és felfrissíthesse a nevelőmunkával kapcsolatos háttértudását. Erre az iskolai könyvtárban meglévő szakirodalom is lehetőséget ad. Kiemelten kezelendőnek tartom a gyermekvédelmi tevékenységet. 3.2. A tanítók, szaktanárok tudása, egyénisége, oktató-nevelő munkája biztosítja a gyermek számára a fejlődéshez, további életvitelhez szükséges elsődleges információforrást. Elengedhetetlennek tartom, hogy a pedagógus ismerje az általa tanított korcsoport pszichikai fejlődésének jellemzőit, tisztában legyen tanított szaktárgya legújabb kutatási eredményeivel, ismerje a többi évfolyam követelményeit, permanensen képezze önmagát, magyarul szakember legyen. Az utóbbi évek gyakorlata alapján egyre jobban fel kell készülni a dyslexia, dysgraphia, dyscalculia kisiskolás korban történő felfedezésére és szakértő kezelésére. Fontosnak tartom, hogy a konfliktuskezelési technikák birtokában annak továbbadását és begyakoroltatását szintén magukénak mondhassák és átadhassák. Szükségesnek gondolom – az utóbbi évek tapasztalatai alapján – hogy a lelkileg sérült, vagy éppen hypermozgásos gyermekekre vonatkozó ismeretek, azok kezelése mint módszertan legyen a pedagógusok birtokában. Feladataink ellátásában fejlesztő pedagógus és gyógypedagógus is segíti a tantestület tevékenységét. A jövőben iskolapszichológus működését is szükségesnek látom, az új köznevelési törvény értelmében reális esély van rá. A szabadidő-szervező, az osztályfőnök-helyettesek és a napközi otthonban foglalkoztatott kollégák tevékenységét rendkívül fontosnak tartom. A lakótelepen élő szülők többnyire délután is dolgoznak, így gyermekük tanulása, szabad idejének hasznos eltöltése az intézmény nélkül elképzelhetetlen lenne. Sok kisgyermek először az iskolával jut el színházba, vagy itt vesz részt először kiállításon. Szinte minden nap van olyan gyermek, gyermekcsoport, akinek, amelynek nincs kötelező iskolai tevékenysége, és mégis az intézményben tartózkodik.
28
A jövőben feltétlenül fontosnak tartom a tanulástan, tanulásmódszertan tanítását intézményünkben.
Úgy
gondolom,
hogy
a
megnövekedett
információdömping
időszakában erre feltétlenül szükség van. A játék, a rekreáció, a felüdülés, a viselkedéskultúra elemeinek gyakoroltatására, a szabadidő értelmes eltöltésének megmutatására szintén itt látom a legmegfelelőbb terepet. A napközin belül a szakfoglalkozások rendszerét továbbfolytatásra érdemesnek tartom. Amint lehetőség lesz rá, játszószoba, illetve korszerű napközis terem kialakítását tartom célszerűnek. 3.3. A munkaközösség-vezetők a szakmai műhelyek első számú letéteményesei. Úgy gondolom,
hogy
nemcsak
szaktudásuknak,
hanem
emberi
kvalitásuknak
és
konfliktuskezelő készségüknek is rendkívül fejlettnek kell lennie. Az egységes követelményrendszer továbbfejlesztése, a bevezetésre kerülő kerettantervek alapján kiválasztásra vagy megírásra kerülő helyi tanterv és ahhoz szükséges taneszközök kiválasztása, a városi és egyéb felmenő versenyeztetés koordinálása is felelősségi körükbe tartozik. Az új követelményeknek megfelelően célszerűnek tartom átgondolni a jelenlegi munkaközösségi struktúrát. A kerettantervek ismét tantárgyi rendszerben gondolkodnak, ezért elképzelhetőnek tartom – a munkaközösségek tagjainak véleménye alapján – egy hatékonyabb, új belső szakmai struktúra felállítását. Vezetői elképzeléseim közé tartozik, hogy a tantestület – de a munkaközösség--vezetők feltétlenül – eszközként használják a számítógépes szövegszerkesztést és az internetet, hiszen tanítványaik már rutinszerűen használják, így létszükséglet ezek ismerete és alkalmazása. 3.4. Az igazgatóhelyettesek emberi kvalitása, képzettsége, gyermekszeretete, konfliktustűrő képessége kiváló. A jövőben figyelni kell arra, hogy ne vesszenek el a mindennapok adminisztrációjában, hanem a team megbeszélések, szakmai, szakmaközi tapasztalatcserék, hospitálások és a pedagógiai folyamatok egyéb részterületeinek koordinálása legyen figyelmük előterében.
29
3.5. A szakkör és sportcsoport-vezetők, diáksport vezetők tevékenysége szervesen illeszkedik az intézmény munkájához. Az utóbbi időben a törvények adta lehetőségeket kihasználva sikerült az igényeknek megfelelő szervezeti kereteket és tartalmat kialakítani. Ezt továbbra is folytatásra érdemesnek tartom. A jövőben figyelni kell arra, hogy a tanórán kívüli sokszínű elfoglaltság ne egymást szorítsa ki. Az időbeni kereteket úgy kell megszervezni, hogy a gyermek érdeklődésének megfelelően vehessen részt az adott tanórán kívüli foglalkozásokon.
4.
Szakmai programok, hagyományok Fontosnak tarom leszögezni, hogy az intézményegységek - ahogy eddig is-, ezután is teljes szakmai önállósággal végzik tevékenységüket. Az eddig kialakított, jól bevált hagyományaikat megőrizve-megújítva tovább folytatják.
5. A szülőkkel való kapcsolat Az intézmény munkáját a szülők döntő többsége segíti. Rendszeresek a szülői értekezletek, fogadóórák, de időpont egyeztetés után bármikor tudunk problémát megbeszélni. Sok erkölcsi és anyagi segítséget kaptunk szülőktől. Működtetjük az SZM elnökök tanácsát, mely véleményével segíti az intézmény munkáját. A szülői igény-és elégedettségmérést rendszeresen végezzük.
6.
Egyéb közösségekkel kapcsolatos elképzeléseim Az intézmény célkitűzéseinek megvalósítása csak a folyamatban részt vevő összes szereplő együttes munkája alapján lehetséges. Így a nevelőtestületen kívül korrekt munkakapcsolatot szándékozom továbbra is fenntartani a fenntartóval, a III. számú Gazdasági Működtető Központ munkatársaival, a Közalkalmazotti Tanáccsal, a Pedagógus
Szakszervezet
helyi
vezetőivel,
a társintézmények
és
képviselőivel. Kiemelten fontosnak tartom a tanulókkal való személyes kapcsolattartást.
szolgáltatók
30
Az iskola tevékenységének ellátásához fontosnak tartom a pedagógiai munkát segítő dolgozók tevékenységét. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Megyeközponti Tankerülete előtt felkészülten és érvekkel alátámasztva szándékozom képviselni az iskola érdekeit. IV. Összegezve Pályázatom pozitív elbírálása esetén fő feladatomnak tartom, hogy az iskolában a kultúra teljes rendszerére építve számos szükségletkielégítő tevékenység szerveződjön, ami komfortélményt biztosít a tanulók számára, ami kitágítja érdeklődésüket. Ez kapcsolódjék össze nagyfokú motiváltsággal, szociális kompetenciával, magatartás és nevelési kultúrával. Teremtődjön lehetőség egyúttal szociális hátrányok enyhítésére éppúgy, mint tehetségek felismerésére és fejlesztésére. Tisztelem Kollégáimat, mert a viszonylag jó feltételeket saját teremtő energiájukkal ötvözték, és így a diákok számára kialakították az új igényeknek megfelelő elismert szakmai arculatot. Megbízásom esetén a leírtakat csak akkor tudom megvalósítani, feladataimnak érdemben csak akkor tudok megfelelni, ha továbbra is őszinteség, bizalom, együttműködés és jobbító szándékú kritika jellemzi kapcsolatomat az iskolavezetéssel, a tantestülettel. Csak a fentiek birtokában tudom elképzelni a Marcalvárosi Közoktatási Főigazgatóság intézményvezetői feladatainak ellátását.
