PÁLYÁZAT a Koncz Dezső Óvoda, Általános Iskola, Diákotthon, Különleges Gyermekotthon és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola
intézményvezető (magasabb vezető) beosztás ellátására
Készítette: Szabó Ildikó Zalaszentgrót, Batthyány u. 50. Tel.: 06-70-3867-829
Tartalomjegyzék Bevezető
3.
1. Célmeghatározás
3.
2. Helyzetelemzés, erőforrás-bemutatás 2.1. Az intézmény múltja 2.2. Elért eredmények, jelenlegi folyamatok 2.2.1. Általános iskolai nevelés-oktatás, készségfejlesztő speciális szakiskolai képzés Tanulói létszám, tanulói összetétel Személyi feltételek Tárgyi, elhelyezési feltételek az iskolai nevelés-oktatásban Szakmai munka 2.2.2. Különleges gyermekotthon Ellátotti létszám Személyi feltételek a gyermekotthoni feladatellátásban Tárgyi, elhelyezési feltételek a gyermekotthoni feladatellátásban 2.2.3. Partnerkapcsolatok Az intézményben működő szervezetek Külső kapcsolatok 2.2.4. Az intézmény gazdálkodásának legfontosabb mutatói 2.2.5. Az intézmény jelenlegi vezetési struktúrája
4. 4. 5. 5. 5. 7. 8. 9. 12. 12. 13. 14. 14. 14. 15. 16. 19.
3. Vezetői program 3.1. A gazdálkodás racionalizálására vonatkozó elképzelések 3.2. Fejlesztési elképzelések, feladatok 3.2.1. Mindkét időtávra vonatkozó feladatok 3.2.2. Rövidebb távra vonatkozó feladatok 3.2.3. Hosszabb távra vonatkozó feladatok
20. 20. 23. 23. 24. 25.
4. Összegzés
26.
5. Mellékletek Szakmai önéletrajz Végzettségeket igazoló dokumentumok másolata Munkáltatói igazolás Nyilatkozatok Erkölcsi bizonyítvány
27-
2
Bevezető A Koncz Dezső Óvoda, Általános Iskola, Diákotthon, Különleges Gyermekotthon és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola munkájában több mint harminc éve veszek részt. Ismerem az intézményben zajló folyamatokat, mind a nevelés-oktatás, mind a gazdálkodás vonatkozásában, hiszen az elmúlt 14 évben igazgatóként e folyamatoknak közvetlen irányítója voltam. Ismerem a szakmailag jól képzett, elkötelezett, gyermekszerető nevelőtestületet. Ismerem az értelmileg és tanulásban akadályozott gyermekek ellátottságát, az integráció hazai eredményeit és gondjait. Felkészültnek érzem magam arra, hogy az intézményvezetéssel járó felelősséget az elkövetkezendő időben is vállaljam. Úgy érzem, hogy kollégáimmal képesek leszünk eredményeink fenntartására, az intézménnyel szemben támasztott társadalmi elvárások teljesítésére.
1. Célmeghatározás Célom, hogy dolgozóink mindig az értelmileg sérült gyermek mindenekfelett álló érdekét szem előtt tartva végezzék munkájukat. Meggyőződésem, hogy nevelőtestületünk példát tud mutatni az esélyteremtésben, magas színvonalon, szeretetteljes gondoskodással nevel és oktat. A jövőben is megvalósítjuk az alapdokumentumainkban közösen megfogalmazott feladatainkat: §
Intézményünk célul tűzi ki, hogy az értelmileg és tanulásban akadályozott tanulóinak egész életre szóló védő-irányító, de az önálló személyiséget is kibontakoztató nevelést biztosít, mindezt egymásra épülő gyógypedagógiai segítségnyújtással. Figyelő, serkentő környezetet kívánunk megteremteni, amelyben a tanári és szülői együttműködésen keresztül segítjük tanulóinkat képességeik legteljesebb kibontakoztatásában, szociális integrációjukban, habilitációjukban, rehabilitációjukban, hozzájárulva ezzel esélyegyenlőségük megteremtéséhez.
§
Diákotthonunkban törekszünk a közösségi élet harmóniájának megteremtésére, az egészséges fejlődés biztosítására. Célunk a szocializációt elősegítő képességek (együttműködés, alkalmazkodás, önállóság, önellátás, normakövetés) fejlesztése olyan tevékenységi formák (szabadidős programok, munka, játék) alkalmazásával, amelyek a gyermekek későbbi, iskolán túli életközegébe való eredményes beilleszkedést elősegítik. Célunk, hogy tanulóink gyermekkora boldog legyen.
§
Különleges gyermekotthonunk az elhelyezett gyermekek, fiatalok életkörülményei normalizálását, a családban élő társaikéhoz való közelítését célozza. Hasonló körülmények között, hasonló módon, hasonló térbeli és időbeli struktúrákban, hasonló tiszteletben, bánásmódban részesülve.
Mindezt csapatmunkában, tudásunkat egymással megosztva tesszük. Vezetőként az intézmény törvényes és szakszerű működtetésén szeretnék munkálkodni. Munkatársaimmal megőrizzük, továbbfejlesztjük, bővítjük a kialakult hagyományokat, az elért szakmai eredményeket, sikereket, és állunk az új kihívások teljesítése elé.
3
2. Helyzetelemzés, erőforrás-bemutatás 2.1. Az intézmény múltja Az intézmény Zala megye egyik legrégibb gyógypedagógiai intézménye. A Vallás és Közoktatási Minisztériumban 1950. szeptember 26-án került pecsét arra a dokumentumra, amely arról szól, hogy a zalaszentgróti Batthyány kastélyban 1950. október 15. napjával önálló gyógypedagógiai nevelőintézet létesül Állami Gyógypedagógiai Intézmény néven. Az intézmény tartalmi és szervezeti fejlődése nyomon követhető a közoktatásra, valamint a gyermekvédelemre vonatkozó jogszabályok tükrében. Az alapítástól az 1961. évi oktatási törvény megjelenéséig egységesen, súlyos értelmi fogyatékos gyermekek ellátása történt bentlakásos formában, országos beiskolázással. Ezt követően az értelmi fogyatékos tanulók differenciált oktatásának szükségességét figyelembe véve, külön tantervű kisegítő iskolaként működött az enyhe értelmi fogyatékosok számára, megyei beiskolázással. 1976-től, a Zala megyei gyógypedagógiai és gyermekvédelmi intézményhálózat átszervezésétől középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók nevelését-oktatását látta el foglalkoztató iskolaként, és az iskolával közös igazgatásban az állami gondoskodásban lévő gyermekeket nevelőotthonként. Az 1985. évi oktatási törvény újabb fontos változást hozott az intézmény életébe: megtörtént az iskola megkülönböztető jelző nélküli általános iskolává minősítése, létrejött az alapfokú képzés folytatásaként a munkára felkészítő tagozat, valamint elkezdődött a 3-6 éves korú középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek óvodai fejlesztése. Erre az időszakra esett, 19841988 között az intézménynek helyet adó kastélyépület teljes rekonstrukciója, amellyel az abban az időben elvárt optimálishoz közelítő elhelyezési feltételek megteremtődtek. Az 1993. évi közoktatási törvény kiemelt figyelmet fordít a fogyatékos gyermekekre, tanulókra. A pozitív diszkriminációt szolgáló kitételek, jogosultságok megfogalmazásával rendelkezik a speciális nevelési szükségletű gyermekek ellátásáról, biztosítva számukra a különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jogot. A törvényi szabályozás zöld utat adott új oktatásszervezési formáknak, és tág lehetőséget biztosított a nevelő-oktató munka tartalmi megújításához. A jogszabállyal megteremtődött feltételek azt eredményezték, hogy a 90-es évek középétől az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációrehabilitáció keretében különböző terápiás fejlesztések valósulhattak meg. 2001-ben a munkára felkészítő tagozat szerepét átvette a készségfejlesztő speciális szakiskola, amely ma már öt évfolyammal működik, biztosítva az értelmileg akadályozott fiatalok középfokú képzését, a társadalmi integrációra való felkészítését. Az 1997. évi gyermekvédelmi törvény alapelvként ismerte el a fogyatékossága miatt sajátos szükséglettel bíró gyermekek jogát, az otthont nyújtó ellátásra. Ez a törvényi alapelv indokolta az intézményben elhelyezett állami gondoskodásban lévő gyermekek otthont nyújtó ellátásának megteremtését. A törvényi prioritásokat figyelembe véve 1998-ban kezdődött meg az átalakítás úgy, hogy a kastélyépületen kívül – pályázati forrásból és fenntartói támogatásból – megvalósult kettő lakásotthon 16 gyermek számára. Az átalakítás teljes programja 2008-ra fejeződött be azzal, hogy az épületen belül kialakításra került kettő önálló lakótér szintén 16 gyermek részére. Napjainkban az intézmény egyedi – véleményem szerint megkerülhetetlen – és speciális helyet foglal el Zala megye közoktatási palettáján. A gyógypedagógiai ellátáson belül jelentős szerepet tölt be a középsúlyos értelmi fogyatékos (értelmileg akadályozott) gyermekek alapfokú nevelése-oktatása, készségfejlesztő speciális szakiskolai képzése terén, valamint a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekek, fiatalok különleges ellátása, és utógondozói ellátása terén.
4
2.2. Elért eredmények, jelenlegi folyamatok A vezetői ciklusok mérföldkövek egy intézmény életében. Jelentenek elszámolást, és jelentenek felkészülést az újabb kihívások teljesítésére. Most az új jogszabályok bevezetése hatására mindezek hatványozottan igazak. A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény, valamint a 258/2011. (XII.7.) Kormány rendelet alapján vezetői megbízásom 2012. 03. 31-ig tartott. A Zala Megyei Intézményfenntartó Központ által a közoktatási intézmények magasabb vezetői megbízására kiírt pályázati eljárást a Nemzeti Erőforrás Miniszter érvénytelennek nyilvánította. Az 54/2012. (III.30.) Kormány rendelet 1. §-a módosította a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben című 138/1992. (X.8.) Kormány rendelet 22. §-át, és ez alapján az intézményfenntartó központ vezetője 2012. 07. 31-ig megbízott az intézmény igazgatói beosztásának ellátásával. Tekintettel a fentiekre a 2008/2009. tanévtől napjainkig mutatom be ebben a fejezetben a folyamatokat az alapfeladatokhoz rendelve, hozzákapcsolva az aktuálisan rendelkezésre álló erőforrásokat, amelyek vezetői programom megvalósításának alapjait is jelentik. Az intézmény jelenlegi alaptevékenységei az alapító okirat szerint: § § § § §
középsúlyos értelmi fogyatékos/értelmileg akadályozott tanulók nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai nevelése-oktatása, készségfejlesztő speciális szakiskolai képzés diákotthoni ellátás gyermekvédelmi gondoskodásban lévő gyermekek teljeskörű, különleges gyermekotthoni ellátása, utógondozói ellátás
2.2.1. Általános iskolai nevelés-oktatás, készségfejlesztő speciális szakiskolai képzés, diákotthoni ellátás Tanulói létszám, tanulói összetétel A következő diagram az általános iskolai, a készségfejlesztő speciális szakiskolai, és a diákotthoni ellátásban részesülő tanulók létszámának alakulását mutatja a 2008/2009. tanévtől a jelen tanévig.
5
A kimutatásból az tűnik ki, hogy az elmúlt időszakban (4 tanév) a tanuló létszám mindhárom feladat-ellátási helyen kiegyensúlyozott, sőt az ellátási igény emelkedése látszik az általános iskolai feladat-ellátási helyen. Bízom benne, hogy iskolánk keresettsége a jó szakmai és a jó munkalégkörnek is köszönhető. Meg kell azonban jegyezni, hogy az utóbbi években nőtt a felső tagozatos korban iskolánkba kerülő, sikertelen integrációjú tanulásban akadályozott tanulók száma. Ezek a gyermekek esetenként jelentős lemaradással érkeznek, sokszor kudarccal telve. A rendkívül heterogén összetételű osztályok, eltérő képességű tanulók fejlesztése kifinomult differenciáló tevékenységet és pszichológiai érzékenységet igényel a pedagógusoktól. A készségfejlesztő speciális szakiskolások száma is kiegyenlített, az elmúlt időszakban minden általános iskolát befejező tanuló jelentkezett erre a képzésre. A diákotthon – az iskola és a lakóhely távolsága miatt – bejárásra nem képes tanulók számára biztosít elhelyezést. Ezen a nevelési szintéren a gyermekek száma a négyéves átlagot tekintve 42 fő. Ez azt jelenti, hogy az 50 férőhelyes diákotthon kihasználtsága a négy év átlagában 84 %-os. Az alábbi táblázat a tanulólétszám összetételét, és a képzési szerkezetet tartalmazza a 2012. május 10-i állapotnak megfelelően. Osztály/képzés
Magántanuló
Diákott. ellátott
Ált. iskola 1. osztály 5 2-3. osztály 1 1 3,4,6. osztály* 1 4, 6. osztály 3 5,7,8. osztály* 2 3 7. osztály 1 2 8. osztály 5 Ált. iskola összesen 4 20 Készségf. spec.szki. 9. osztály 5 10. osztály 3 11. osztály 4 12/A. osztály 2 6 12/B. osztály Készségf. spec.szki. összesen 20 Mindösszesen 4 40 * tanulásban akadályozottak osztályai
Gyermekotthoni ellátott Gyv.g . Utóg.
Bejáró
Összesen
Kt. 1.sz. melléklete szerint
1 2 1 2 4 1 11
-
1 3 4 2 4 2 16
7 7 6 7 9 7 8 51
19 19 12 21 18 21 24 134
2 2 1 -
5 2 2
1 1 1
7 6 10 5 9
21 18 29 15 27
5 16
9 9
3 19
37 88
110 244
Az iskola „bemenet-szabályozott” intézmény, a tanulók a Zala Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján nyernek felvételt. A tanulói létszámokat tehát a tényleges szükségletek határozzák meg. A tanulócsoportok száma az általános iskolában hét, és mint az a táblázatból is látszik vannak összevont osztályok. Az így szerveződött osztálycsoportok esetében kiemelt fontosságú a differenciált egyéni fejlesztési forma annak érdekében, hogy a tanulók számára ne jelentsen hátrányt az összevonás. A készségfejlesztő speciális szakiskolának öt évfolyama van: előkészítő évfolyamok (9., 10.), valamint szakképző évfolyamok (11., 12/A., 12/B.). A szakképzési évfolyamok helyzete sajátos, mert nem államilag elismert szakmaszerzésre kerül sor, hanem egyes szakmák részleges elsajátíttatása, illetve a munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek oktatása történik. Mindehhez fokozott támogatást, segítséget, speciális bánásmódot, módszereket, eszközöket biztosítva. Jelenleg a készségfejlesztő speciális szakiskolában a 6
szakképzés keretében „takarítói munkák, takarítói kisegítő munkák” és „parkápolás” képzés folyik. A szakképző évfolyamokhoz kapcsolódik a Munkahelyi Gyakorlat program, amely EU-s elvárásokkal is összhangban lévő sikeres, az értelmileg sérült fiatalok integrált munkavállalását, társadalmi beilleszkedését elősegítő, újszerű program hazánkban, melynek szakmai kidolgozója a Salva Vita Alapítvány. A készségfejlesztő speciális szakiskola 2004. tavaszán sikeres pályázat útján kapcsolódott a programhoz. A Munkahelyi Gyakorlatba bevont tanulók a szakmai gyakorlatba beépítve egy tanéven keresztül heti egy alkalommal külső munkahelyeken, integráltan, ép munkatársak között két hónapot dolgoznak. Kéthavonta munkahelyet váltanak, így a tanév végére négy munkatípust ismernek meg a város különböző pontjain lévő munkahelyeken. A modellben tanévenként hat tanuló vett/vesz részt pedagógiai kíséréssel. Ez a program hatékony átmenetet biztosíthat az értelmileg akadályozott fiatalok számára a szegregált iskolai környezetből a nyílt társadalom felé, a munka világába. Elősegítve ezzel, hogy nagyobb eséllyel tudjanak az iskola után munkát vállalni a nyílt munkaerőpiacon. Jelen tanévben a program pályázati lehetőség hiányában nem működik, de mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez folytatódjék, mert a nyílt munkaerő-piaci kapcsolatokra a jövőben is szükség van. A fentiekben ismertetett évfolyamokon jelenleg összesen 88 tanuló tanul. Átlagos osztálylétszám az általános iskolai évfolyamokon és a készségfejlesztő speciális szakiskolai évfolyamokon is 8. Figyelemmel arra, hogy a középsúlyos értelmi fogyatékos gyermeket három, az enyhe értelmi fogyatékos gyermeket kettő tanulóként kell számítani – a közoktatási törvény 1. számú mellékletében foglaltak szerint – átváltva ez az általános iskolai feladatellátási helyen 19, a készségfejlesztő speciális szakiskolai feladat-ellátási helyen 22 tanulót jelent. Alapító okiratunk 124 gyermeket engedélyez, így az intézmény kihasználtsága 70 %. A diákotthoni csoportok száma öt, átlagos csoportlétszám 8, ha a fentiek szerint nézzük, akkor ez 23 tanulót jelent. Az osztály-és csoportlétszámoknál érdemes megjegyezni, hogy a nemzeti köznevelési törvény 2012/13. tanévtől hatályos 4. mellékletében foglalt minimumlétszámot az iskola létszámadatai meghaladják. Személyi feltételek Intézmény egység Általános iskola Készségfejl. spec. szki. Diákotthon Különleges gyermekotthon Összesen
Pedagógus Gyp. Egyéb tanár
Nevelő-oktató munkát segítő Gyerm. PszicCsaládfelügy. hológus gondozó
10
-
3
-
-
7 1
--
8
-
-
1
4
12
1
1
19
4
23
1
1
Technikai személyzet Gazdálkodás Egyéb
3
12,5
3
12,5
Össz esen
63,5
Az alkalmazottakra vonatkozó létszámadatokat a fenti táblázatban foglaltam össze, melyben az összes dolgozó szerepel, azonban a gyermekotthon személyi ellátottságát a 2.2.2. pontban külön elemzem. A vezetőket azon a nevelési szintéren jelenítettem meg, ahol a kötelező óráikat ellátják. Az elmúlt négy évben egy álláshely (gazdasági ügyintéző) szűnt meg 2012. január. 15. napjával a dolgozó nyugdíjba vonulásával egy időben.
7
A gyermekek iskolai nevelését-oktatását és készségfejlesztő speciális szakiskolai képzését a megfelelő szakkal rendelkező gyógypedagógiai tanárok végzik. A logopédia (1 fő), pszichopedagógia (12 fő), szurdopedagógia (1fő), szomatopedagógia szakkal is rendelkező pedagógusok hatékonyan közreműködnek a tanulók differenciált, egyéni fejlesztésében is. Ezen a feladat-ellátási helyen a kötelező feladatok ellátása a pedagógusoktól többlettanítást vár el, amely többlettanításért a közoktatási törvény módosítása következtében 2011. 09. 01től havonta jár az óradíj. Jelenleg 18 fő pedagógus heti 35 túlóra mellett látja el a feladatokat. A pedagógusok továbbképzése a vonatkozó jogszabály értelmében készült továbbképzési program (2008-2013.), valamint az éves beiskolázási terv alapján történik. Az elmúlt három tanévben 7 pedagógus vett részt kötelező továbbképzésen, a megszerzett kompetenciák az IKT eszközök többoldalú alkalmazásához, valamint a tanulók magatartászavarai kezeléséhez járultak hozzá. E továbbképzések részbeni finanszírozása a pedagógus továbbképzés és szakvizsga állami normatív támogatásból történt a vonatkozó jogszabálynak megfelelően. A pedagógusok szakmai megújulását szolgálja a TÁMOP-3.1.5-09/A/2 kódszámú, „Pedagógustovábbképzések (a pedagógiai kultúra korszerűsítése, pedagógusok új szerepben)” című sikeres pályázati program, melynek megvalósítására az intézmény 3938 eFt támogatást nyert. A projekt időszaka 2010. 07. 01-től 2012. 10. 01-ig tart, keretében egy pedagógus szerez közoktatás vezetői képesítést. A diákotthonban a diákotthon vezetőn kívül a gondozási feladatokat és a nevelőmunkát is gyermekfelügyelők (8 fő) látják el. Az alkalmazotti létszám ezen a nevelési szintéren közelít a törvényi előírásokhoz, de összetételében nem felel meg azoknak, ugyanis a nevelésigondozási feladatokhoz pedagógus munkakörök helyett gyermekfelügyelői munkakörök vannak rendelve. Az álláshelyek átminősítését fokozatosan lehetne megoldani. A diákotthoni feladat-ellátási helyen a képzettséggel nem rendelkezők (4 fő) e tanévben saját költségen vesznek részt gyermek és ifjúsági felügyelő OKJ-s képzésen, ezzel a képesítési arány teljes lesz.
A nem szakalkalmazottak száma (pénzügy-gazdálkodás, konyha, takarítás, karbantartás) 16 fő, melyből egy részmunkaidős. A feladatok ésszerű elosztása mellett ez a létszám elegendő. Tárgyi, elhelyezési feltételek az iskolai nevelés-oktatásban Tudjuk, hogy az intézményi funkcióknak helyet adó műemlék épület nem erre a célra épült. Összehasonlító adatok nélkül nem vállalkozhatok arra, hogy megítéljem a működtetés gazdaságosságát. Tudjuk azt is, hogy a korábbi években – forráshiány miatt – a Megyei Önkormányzat aránytalanul kevés felújítási, beruházási pénzt tudott elosztani intézményei között. Így csak az elengedhetetlenül szükséges beruházásokra kerülhetett sor, illetve a Megyei Önkormányzat pályázata keretében, európai uniós forrásból világításkorszerűsítés történt. Az intézmény átvett pénzből (külföldi magánforrás) tudott néhány felújítást elvégezni, és ugyancsak átvett pénzből (külföldi magánforrás, pályázatok) beruházásokat eszközölni. Mindezeket konkrétan a 2.2.3. pontban részletesen bemutatom. A legfontosabb a fűtés-és melegvíz rendszer felújítása lenne, amelyet 1986-ban alakítottak ki és mára a kazán és a vízvezetékrendszer nagymértékben amortizálódott. Az intézmény 2010ben magánerőből elkészíttette a fűtés és melegvízellátás korszerűsítésének tervét, és e tervvel pályázatot nyújtott be az energiafelhasználás csökkentésére az Oktatási Közalapítványhoz 10000 eFt támogatásra. A szükséges önrészt az intézmény alapítványa biztosította volna. Sajnos azonban a korlátozott forráslehetőség miatt a pályázat nem került támogatásra. Ha megnézzük a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. MKM rendelet 7. mellékletében foglalt jegyzéket a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléseiről, megállapítható, hogy a helyiségek vonatkozásában az alapfeladatok ellátásához megvannak. A bútorzat és az egyéb berendezési tárgyak alapvetően rendelkezésre állnak, minőségüket tekintve egy részük cserére szorul. A nevelő-oktató munkát segítő eszközök mennyisége elmarad a jegyzékben foglaltaktól, minőségük azonban 8
jónak mondható, és a pedagógiai programot is figyelembe véve a feladatellátáshoz alapvetően megfelel. A MPA KA 2010. évi decentralizált pályázati támogatásból 2070 eFt–ot fordítottunk a szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére. 2011-ben a TIOP 1.1.1/07/1 pályázati program keretében jelentősen bővült az iskola informatikai eszközkészlete: 9 db munkaállomás, 5 db tantermi csomag, 1 db SNI (mozgássérült) csomag, 1 db WIFI csomag. Szakmai munka Ø A nevelés-oktatás alappillérei A nevelő-oktató munka alapja a pedagógiai/nevelési program. Az értelmileg akadályozott/középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek, tanulók fejlesztésében a NAT háromszintű követelményrendszere nem alkalmazható, a műveltségi anyag csak érintőlegesen, minimális mértékben csatlakozhat a NAT-hoz. A NAT alapműveltségi anyaga tehát értelemszerűen nem szerepel – és nem is szerepelhet - a programban, ugyanakkor annak legfőbb tartalmai messzemenően kötődnek mindazon emberi értékek kialakításához, melyeket a NAT közös és általános fejlesztési követelményei megjelölnek. Ebből következően az intézmény tartalmi tevékenységét a NAT szellemében megalkotott „Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvei” alapján kell szabályozni. Erre figyelemmel készült a kerettantervi rendelet által szabályozott helyi tanterv, valamint az átdolgozott helyi tanterv, ezeket használjuk az általános iskolai, és a készségfejlesztő speciális szakiskola előkészítő évfolyamain. A készségfejlesztő speciális szakiskola szakképző évfolyamain az OM által engedélyezett 2846/18/2004. számú, valamint a 11049/22/2004. számú szakmai program alapján történik a képzés. Ø Nevelési-oktatási célok, feladatok Pedagógiai/nevelési programunkban az iskolai, diákotthoni nevelő-oktató munka célját úgy határozta meg tantestületünk, hogy figyelembe vette az értelmileg akadályozott gyermekek nevelésének kettős meghatározottságát: a nevelés alkalmazkodik egyrészt a gyermekek egyéni fejlődési szükségleteihez, és ugyanakkor a társadalmi (szülők, közösség, majdani felnőtt élet) elvárásainak is meg kell felelnie. A fentiek értelmében iskolánk célja tanulóinkat úgy fejleszteni, hogy képesek legyenek: § saját személyük megtapasztalására, § az önmagukról való gondoskodásra, § hogy kiismerjék magukat környezetükben, § az őket körülvevő közvetlen tárgyi környezet formálására, alakítására § hogy tudjanak a közösségben tájékozódni, alkalmazkodni, beilleszkedni. Ø Tehetséggondozás, felzárkóztatás A tehetséggondozás feladatainak iskolai megvalósítása differenciálással történik. A differenciálás áthatja az iskola egész nevelési folyamatának feladatait, tartalmát, követelményét, módszereit, eszközeit, szervezeti formáit, értékelési rendszerét. A differenciálás minden esetben azért történik, hogy a tanulókban rejlő – az értelmi sérülés ellenére meglévő – képességeket, hajlamokat teljes mértékben kibontakoztathassuk. Kreativitásukat, szociális kompetenciájukat, kognitív és affektív szférájukat fejlesszük. Ezek színterei iskolánkban, a szakkörök, az egyéni és
9
kiscsoportos foglalkozások (a diákotthonban is), a környezeti nevelést szolgáló foglalkozások. A fentieken kívül iskolánkból rendszeresen vesznek részt tanulók különféle (kézműves, úszás, kézilabda) iskolán kívül szervezett, városi szakkörön. Ezek, a tehetséggondozáson kívül a gyermekek szociális integrációját is segítik, tekintettel arra, hogy közös szervezésben valósultak meg a nem sérült tanulókkal. A következő táblázat tanulóink tanulmányi és sporteredményeit mutatja a 2008-2011. közötti időszakban.
2010/2011. tanév
2009/2010. tanév
2008/2009. tanév
Tanév
A verseny neve
Helyszín
Résztvevő tanulók száma 1 1
1. helyezés 2. helyezés
Kiskőrös
1
2. helyezés
„Felfénylő szavak” területi versmondó verseny „Felfénylő szavak” országos versmondó verseny Koncz Dezső regionális tanulmányi verseny Országos háztartástan szakmai tanulmányi verseny
Szombathely
csapat
4. helyezés
Budapest
1
7. helyezés
Országos labdarúgó torna
Tapolca
Regionális atlétika verseny
Győr
csapat 7 1 4
3. helyezés 1. helyezés 2. helyezés 3. helyezés
Keszthely
1
1. helyezés
Eger
1
3. helyezés
Nagykanizsa Budapest
csapat 1 1 1 2
4. helyezés 1. helyezés 2. helyezés 5. helyezés Különdíj
Tapolca Győr
csapat 7 1 4
1. helyezés 1. helyezés 2. helyezés 3. helyezés
Sopron Budapest
csapat csoport
1. helyezés 2. helyezés
Keszthely
1
1. helyezés
Zalaszentgrót Zalaegerszeg
csapat 2
1. helyezés Különdíj
Cegléd Somogyvár
csapat 1 1 1
5. helyezés 1. helyezés 2. helyezés 3. helyezés
„Felfénylő szavak” területi versmondó verseny „Felfénylő szavak” országos versmondó verseny Megyei komplex tanulmányi verseny Országos háztartástan szakmai tanulmányi verseny
Országos labdarúgó torna Regionális atlétika verseny Regionális „három próba” sportverseny ÉFOÉSZ országos Ki mit tud „Felfénylő szavak” területi versmondó verseny Koncz Dezső regionális tanulmányi verseny Megyei komplex tan.verseny Koncz Dezső országos tanulmányi verseny Országos parkápoló szakmai tanulmányi verseny
Keszthely
Elért eredmény
10
Az értelmi sérülés okozta megismerési gátak megkívánják, hogy az iskolai nevelésoktatás egészét az egyénre szabott fejlesztés, a differenciáló módszerek alkalmazása hassa át. A tanítási órákon, ennek következetes végig vitele már egyfajta felzárkóztatás, amely gyakorlatilag minden tanulót érint. Konkrétan a felzárkóztatás keretei az alábbiak: § § §
Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs, habilitációs foglalkozások (ktv. 52. § (6)) keretében: szenzoros integrációs terápia Nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások (ktv. 52. § (7) keretében: differenciált, egyéni illetve kiscsoportos foglalkozások mind az értelmileg, mind a tanulásban akadályozott rászoruló gyermekek számára. Tanórán kívüli foglalkozások (ktv. 53. §) keretében: napközi a bejáró, tanulásban akadályozott gyermekeknek.
Ø Gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység A gyermek és ifjúságvédelem széles körben átfogja pedagógiai munkánkat, nevelőoktató tevékenységünket. Magában foglalja a családdal, a szülőkkel való kapcsolattartás rendszerét is, hiszen alapvető célkitűzés, hogy a gyermek a családjában nevelkedjen, a szüleitől kapja meg azt a segítséget, amely ahhoz szükséges, hogy iskolába járjon, és ott eredményes legyen. Az intézmény jó kapcsolatokra törekszik a gyermekek lakóhelyének megfelelő gyermekjóléti szolgálatokkal is. Velük együttműködve lehet ugyanis eredményes a gyermekek családi hátterének megismerése, a hatékony segítség nyújtás és annak elősegítése, hogy anyagi ok miatt gyermek ne kerüljön ki a családjából. Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre a pedagógiai programban megfogalmazottaknak megfelelően. E tanévben a hátrányos helyzetű tanulók száma 50 fő, halmozottan hátrányos helyzetű 13 fő. Megállapítható, hogy az összes tanuló 57 %-a hátrányos helyzetű, 15 %-a halmozottan hátrányos helyzetű. Ø Környezeti és egészségnevelés A környezeti és egészségnevelés személyiségformáló, szokás kialakító szerepe nevelésünkben meghatározó jellegű. A célok megvalósítása szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Mindezeket figyelembe véve tervezzük ez irányú programjainkat: iskolai atlétika verseny, egészségnapok, a jeles napok programjai, szelektív hulladékgyűjtés, iskolakert gondozása, környezetvédő tábor szervezése. Iskolánk környezeti nevelés terén végzett munkáját a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Központ – több alkalommal – a programjaink megvalósításához nyújtott anyagi támogatással ismerte el. A fenti kiemelésekkel azt próbáltam igazolni, hogy az intézmény tevékenysége, nevelő-oktató munkája komplex módon járul hozzá az értelmileg sérült tanulók szocializációjához és ezáltal társadalmi esélyeik megnövekedéséhez, társadalmi elfogadottságukhoz. E munka elismeréseként 2011-ben a Fogyatékos Emberek Világnapja alkalmával a Nemzeti Erőforrás Minisztérium miniszteri elismerő oklevélben részesítette az intézmény dolgozói közösségét. A Zala Megyei Közgyűlés pedig Zala Megye Címere Emlékplakettet
11
adományozott az intézmény munkatársainak „a gyógypedagógiai oktatásban és nevelésben végzett több évtizedes kimagasló tevékenységéért.” Az intézmény szakmai munkájának elismeréseként értékelem azt is, hogy az Oktatási Hivatal nevelőtestületünket kérte fel az értelmileg akadályozott tanulók számára kiírt Koncz Dezső Országos Tanulmányi Verseny tematikájának kidolgozására, és az országos verseny megrendezésére. 2.2.2. Különleges gyermekotthon Az intézmény közoktatási feladatain túl – többcélú közös igazgatású intézményként – a gyermekvédelmi szakellátás keretében különleges otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek számára, valamint gondoskodik a nagykorú fiatalok utógondozói ellátásáról a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvény értelmében. Ellátotti létszám A gyermekek, fiatalok ellátása három külön szakmai egységben valósul meg. Egyrészt a kastélyépületben működő 16 férőhelyes különleges gyermekotthonban, másrészt a 8-8 férőhelyes különleges lakásotthonokban. A következő diagram a létszámok alakulását mutatja be az ellátás színterei szerint 2008-tól 2011-ig.
A lakásotthonokban és a gyermekotthonban is a férőhelyek kihasználtsága az elmúlt négy év átlagában 90%-os volt. Jelenleg az 1. számú lakásotthon 100 %-os, a 2 számú lakásotthon 88 %-os, a gyermekotthon 57 %-os kihasználtsággal működik. Ez utóbbi két adathoz meg kell jegyezni, hogy mindig szükség van üres férőhelyekre, hiszen a beutalások számát előre pontosan nem lehet meghatározni. Az alábbi kimutatás az ellátott gyermekek, fiatalok számát, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásban lévő kiskorúak, és az utógondozói ellátásban részesülő nagykorúak arányát mutatja 2008-tól 2011-ig.
12
Az összlétszám alakulását nézve csökkenő tendencia látszik, amelyet pozitívumként, a legfontosabb szakmai cél megvalósulásaként kell értékelni, ugyanis a csökkenés egyik oka az, hogy 2008. és 2011. között öt gyermek, fiatal tért vissza a saját családjába. A másik ok pedig az, hogy az új elhelyezések száma is kevesebb. Ha az ellátási forma szerint nézzük a létszámokat, az látszik, hogy az elmúlt években a nagykorú utógondozói ellátásban részesülő fiatalok száma az összlétszámhoz viszonyítva csökkent. Erre az ellátási formára azonban a jövőben is szükség van annak ellenére, hogy a tankötelezettség 16 éves korra csökken az új nemzeti köznevelési törvény szerint, mert ugyanezen törvény előírása alapján a fogyatékos tanulók tankötelezettsége 23 éves korig meghosszabbítható, és a tanulmányok folytatása a készségfejlesztő speciális szakiskola szakképző évfolyamain lehetséges. Meg kell jegyezni, hogy az utógondozói ellátás az értelmileg akadályozott fiatalok esetében sajátos tartalmat hordoz. Célja azoknak a képességeknek, készségeknek a fejlesztése, amelyek hozzájárulnak a fiatalok szociális integrációjához, elősegítve, hogy az utógondozói ellátásból kikerülve képesek legyenek támogató segítséggel életük vezetésére. Személyi feltételek a gyermekotthoni feladatellátásban A táblázat szakmai egységenként tartalmazza a jelenleg ellátott gyermekek számát, azok csoportjait, valamint a hozzárendelt alkalmazotti létszámot. Szakmai egység Különleges gyermekotthon I. számú különleges lakásotthon II. számú különleges lakásotthon Összesen
Ellátottak Szakmai száma vezető (fő) (fő) 9 (1 csoport) 8 (1 csoport)
1
8 (1 csoport) 25 (3 csoport)
1
Nevelő (fő)
Gyermekfelügyelő (fő)
2
4
1
4
1
4
4
12
Családgondozó (fő
1
1
Pszicho- Gyermv. ügyint. lógus (fő) (fő)
1
1
Összesen (fő)
0,5
7,5
-
6
-
6
0,5
19,5
A különleges gyermekotthon szakmai egységben - a férőhelyek számához viszonyítva - a 15/l998. (IV.30.) NM. rendelet 1. számú mellékletében előírt létszámminimumhoz képest a személyi ellátottság 63 %- os (hiányzó álláshelyek: 4 fő gyermekvédelmi asszisztens, 0,5 fő fejlesztő pedagógus). A jelenleg ellátott gyermeklétszámhoz viszonyítva 94 %-os. Az elmúlt időszakban – egy technikai munkakör átminősítésével – bővült a szakalkalmazottak száma egy pszichológussal. A képesítési arány 87 %, egy gyermekfelügyelő nem rendelkezik képesítéssel, ő a saját költségén végzi a gyermek és ifjúsági felügyelő tanfolyamot. Mindkét különleges lakásotthoni szakmai egységben a személyi ellátottság 89 %-os, 0,5 fő fejlesztő pedagógus álláshely hiányzik. A képesítési arány 100 %. A munkatársak éves beiskolázási terv alapján tesznek eleget továbbképzési kötelezettségüknek, melynek pénzügyi forrása a szociális szakvizsga és továbbképzés normatív állami támogatás. A szakmai egységek 2012. 12. 31-ig szóló ideiglenes működési engedéllyel rendelkeznek a személyi feltételek hiánya miatt.
13
Tárgyi, elhelyezési feltételek a gyermekotthonban Az intézmény különleges ellátást biztosító lakásotthonaiban a gyermekek elhelyezése a szakmai rendeletben foglaltaknak megfelelő. A mindennapi élethez szükséges eszközök, berendezési tárgyak optimális szinten biztosítottak. A különleges gyermekotthon szakmai egységben, 2008-ban átvett pénzből (3015 eFt) alakítottunk ki, és rendeztünk be 2 csoport számára (8-8 fő) önálló lakótereket, amelyekhez a gyermekek kapcsolattartását elősegítő látogatószoba kapcsolódik. Ez utóbbi berendezésére a Megyei Önkormányzat által a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz benyújtott pályázat támogatásából nyílt lehetőség. Az így kialakított elhelyezési feltételek a jogszabályi előírással szinkronba kerültek, mert a gondozott gyermekek, fiatalok áttekinthető, a családi otthonhoz hasonlóan berendezett, általuk is alakítható, otthonos és biztonságot nyújtó környezetben élhetnek. A további felújításokat is nagyrészt átvett pénzből tudtuk elvégezni: lakásotthonok külső szigetelése, külső-belső festése, bútorcsere, fiú fürdőszoba felújítása. A Megyei Önkormányzat a lakásotthonok villamoshálózatának felújítására biztosított pénzt. 2.2.3. Partnerkapcsolatok Az intézményben működő szervezetek Ø Diákönkormányzat A tanulók önszerveződésű hagyományosan működő érdekvédelme, értelmi akadályozottságuk miatt nem tud működni. Ugyanakkor éppen a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény szellemében maximálisan igyekszünk a ránk bízott gyermekek érdekeit szem előtt tartva biztosítani érdekvédelmüket és számukra is megszerveztük a diákönkormányzatot. A diákönkormányzatot segítő pedagógus támogatja a tanulókat a jogok-kötelességek megismerésében, értelmezésében, és folyamatosan segíti az általuk javasolt programok megszervezését, lebonyolítását. Ø Szülői közösség Működése támogatást igényel: a megyei beiskolázás következtében a szülők jelentős része távol lakik, nehéz őket bevonni a közös munkába. A szülői értekezletek, a nyílt napok, az egyéni fogadóórák rugalmas szervezésével, az iskolai rendezvényekre való meghívással igyekszünk minél szorosabbra fűzni a kapcsolatot.. Mert a szülői ház és az intézmény együttműködése nagyon fontos. Fontos, mert a gyermek legfőbb élettere a család. Ezért a sérült gyermek elfogadásának, a megfelelő szülői bánásmódnak az elősegítése meghatározó a gyermek sorsának alakulása szempontjából. Az iskola tapasztalatai szerint ugyanis a rejtett csalódás – miszerint a gyermek nem felel meg a szülők elvárásainak – forrása a nem megfelelő szülői bánásmódnak: az irreális követelményeknek, a túlhajtott önfeláldozásnak, a gyermek önállótlanná nevelésének. Ezt csak megértő és tapintatos pedagógiai attitűdökkel lehetséges feloldani, és ez körültekintő, empatikus kommunikációs stratégiák alkalmazását követeli meg a pedagógusoktól és a nevelő-oktató munkát segítőktől.
14
Ø Közalkalmazotti Tanács, Pedagógus Szakszervezet intézményi csoportja Az intézményben a munkavállalók érdekképviseletét két szervezet a Közalkalmazotti Tanács és a PSZ helyi szervezete látja el. A 2009-ben tartott közalkalmazotti választáson újjá alakult a közalkalmazotti tanács, és a munkáltatóval együttesen elkészítette a közalkalmazotti szabályzatot. A PSZ helyi titkára 2009-ben beszámolt a 2007. 01. 01 - 2009. 06. 15. közötti időszakra szóló esélyegyenlőségi terv teljesüléséről, majd 2010. 01. 01-én a munkáltatóval közösen aláírta az esélyegyenlőségi terv módosításáról szóló dokumentumot. A két érdekvédelmi szervezettel problémamentes volt az intézményvezetés kapcsolata. Ø Fogadj el Alapítvány Az alapítványt az intézmény nevelőtestületének aktív és nyugdíjas tagjai hozták létre 1999-ben az alábbi célkitűzésekkel: §
Az intézményben tanuló értelmileg sérült gyermekek rehabilitációját segítő eszközök vásárlása, kulturális, sport, szabadidős tevékenységek, nyaraltatás támogatása. § A gyermekotthonban és a diákotthonban ellátott gyermekek életkörülményeinek javítása, utaztatása, ruházatuk kiegészítése, részükre családi ünnepek alkalmával játékok, ajándék vásárlása. § A fenti célokat segítő szakemberek továbbképzésének támogatása. § Szülők és szakemberek szakmai konzultációjának szervezése. A fenti célok megvalósulása érdekében az elmúlt négy évben az alapítvány jelentős, 3342 eFt összegben támogatta az intézményt. Külső kapcsolatok Feladataink ellátása érdekében folyamatos és szervezetszerű kapcsolatot tartunk a fenntartóval és más az intézmény működésére befolyással lévő illetékes szervezetekkel. Kapcsolatkereső tevékenységünk eredményeképpen több városi intézménnyel, civil szervezettel sikerült közös kapcsolódási pontokat találni. Ezeknek a kapcsolatfelvételeknek az elsődleges célja, hogy az épek társadalma, azon belül az ép gyermekek minél jobban elfogadják fogyatékos, sérült társaikat. Szorosra fűzött szakmai kapcsolatrendszerben tevékenykedünk a megye más fogyatékos gyermekeket nevelő-oktató intézményeivel, a különböző szociális és gyermekjóléti intézményekkel, valamint az utazó szakember hálózat működtetése kapcsán a sajátos nevelési igényű tanulókat integráltan nevelő-oktató intézményekkel. Regionális és országos szakmai szervezetekkel is szoros együttműködést alakítottunk ki. Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék többcélú gyógypedagógiai intézményeinek igazgatói létrehoztuk ezen intézmények igazgatói munkaközösségét, amely a folyamatos szakmai konzultációkon túl mind szakembereink, mind tanulóink számára változatos programokat biztosít. Évente egy alkalommal gyógypedagógiai konferenciát is szervezünk változatos tematikával. A jövőben is törekedni kell a szakmai kapcsolatok megtartására, fejlesztésére és az intézmény körül kialakult civil háló bővítésére. Nyitottak vagyunk minden olyan új kapcsolatra, amely az intézmény jó hírnevét, az itt folyó szakmai munkát, gyermekeink elfogadását, valamint társadalmi integrációját segíti elő.
15
2.2.4. Az intézmény gazdálkodásának legfontosabb mutatói Az intézmény gazdálkodása az elmúlt négy év során nagyon körültekintő volt. A mindenkor rendelkezésre álló költségvetés rendkívül takarékos gazdálkodásra késztetett minket annak érdekében, hogy a működés alapvető feltételei biztosítva legyenek. A következő táblázatban a költségvetési előirányzatok és teljesítések alakulásának adatait gyűjtöttem össze 2008 –tól. Ezer Ft-ban Előirányzat csoportok Bevételek Működési bevételek Átvett pénzek Felügyeleti támogatás Előző évi maradvány Értékesített tárgyi eszközök Bevételek összesen Kiadások Személyi juttatások
2008.
2009.
2010.
2011.
Előirányzat
Teljesítés
Előirányzat
Teljesítés
Előirányzat
Teljesítés
Előirányzat
Teljesítés
10952
10952
12281
12281
13150
14588
12627
13244
2114
2114
4218
4218
5607
5577
5509
5509
213691
213691
199413
199413
194377
194377
194730
194730
10554
10554
3508
3508
7209
7209
7483
6132
250
250
-
-
-
24
-
-
237561
237561
219420
219420
220343
221775
220349
219615
135078
132415
124468
123181
125868
124890
121266
120267
44331 43691 38930 38055 33864 33592 32665 32300 Járulékok Dologi és egyéb folyó 44432 44227 52307 48060 51139 47776 60890 54097 kiadások Ellátottak pénzbeli 1933 1933 1633 1633 1554 11524 1576 1576 juttatása Támogatás értékű működési 4 4 256 256 3748 2490 2651 1463 kiadások Intézményi felújítás 2495 2495 680 680 1000 1000 976 976 kiadásai Intézményi beruházási 9288 9288 1146 346 3020 3020 175 148 kiadások Felhalmozási 150 150 kiadások Kiadások 237561 234053 219420 212211 220343 214292 220349 210827 összesen
A táblázat adataiból az alábbi megállapításokat tehetők: 16
§ §
A működési (saját) bevételek aránya átlagosan 6 % volt, amely a saját, 200 adagos főzőkonyha szolgáltatásának térítését, valamint az utógondozói ellátásban részesülők személyi térítési díját tartalmazza. 17418 eFt összegben került sor - elsősorban egyszeri fejlesztési feladatok finanszírozására - pénzeszköz átvételére. Az átvett pénzek 45 %-a pályázati támogatásból, 18 %-a szakképzési hozzájárulásból, 37 %-a magánforrásból származott.
§
Meghatározó nagyságrendű, 87-90 % a felügyeleti támogatás összege, melynek - a négy év átlagát nézve - 54 %-át tette ki a feladatmutatókhoz kötött normatív állami hozzájárulás.
§
Kiadások tekintetében a személyi juttatások, és járulékai kiadási tétel az összes kiadások 75 %-át teszi ki, nagyságrendje 2008-től 2011-ig 12 millió Ft-tal csökkent. Fontos megjegyezni, hogy dolgozóink mindegyike a közalkalmazotti bértábla rá vonatkozó minimumszintje szerint kapja illetményét.
§
A dologi kiadások előirányzata az elmúlt négy évben 10 millió Ft-tal nőtt, megközelítően annyival, mint amennyivel a személyi juttatások és járulékok csökkentek. 2008-ban a dologi kiadás az összes kiadás 19 %-át, 2011-ben 25 %-át tette ki.
§
A dologi és egyéb folyó kiadásokon belül kötött előirányzatként kezelendő élelmezési költség 7 %-kal növekedett, melynek oka, hogy a szolgáltatást igénybevevők száma több lett. Az energia költség 18 %-kal emelkedett úgy, hogy az éves mennyiségek azonos szinten maradtak.
§
Az ellátottak pénzbeli juttatása a jogszabály által meghatározott kötelező minimum összeg.
§
Az intézményi felújítási-beruházási kiadások 75 %-ának finanszírozása pályázati, vagy egyéb támogatói forrásból valósult meg.
Az intézmény működési feltételeinek javításához, szakmai eszközök beszerzéséhez, gyermekprogramok szervezéséhez az alábbiakban felsorolt pénzeszközöket vettük át. Ezer Ft-ban
Forrás/naptári év Pályázatok Az intézmény alapítványa Szakképzési hozzájárulás Egyéb támogatók: Polgárm. Hiv. Zgrót Külföldi és hazai magánszemélyek Mindösszesen
2008.
2009.
2010.
2011.
Összesen
345
800
5426
1264
7835
-
123
135
-
258
-
1000
-
2100
3100
20
20
20
-
60
1750
2275
-
2145
6170
2115
4218
5581
5509
17423
17
Az alábbi táblázat részletesen tartalmazza a 2008-2011. között megvalósult felújítási, beruházási célokat. Megvalósult fejlesztési-beruházási célok 2008. év Gyermekotthoni lakóegység kialakítása, berendezése Lakásotthonok külső szigetelése, festése Lakásotthonok belső felújítása Lakásotthonok bútorcsere Mikrobuszcsere Főzőüst beszerzése Fűnyíró traktor beszerzése 2008. év összesen § Ebből fenntartói finanszírozás 2009. év Életjáték teszt Lakásotthon gázbojler Szolgálati lakás tetőfelújítás 2009. év összesen § Ebből fenntartói finanszírozás 2010. év Iskolai fiú WC felújítása Szakképzés tárgyi eszközei Növényház kialakítása Notebook 2010. év összesen § Ebből fenntartói finanszírozás 2011. év Lakásotthon fiú fürdőszoba felújítása Mátrix nyomtató Lakásotthon villamoshálózat felújítása 2011. év összesen § Ebből fenntartói finanszírozás Összes felújítás-fejlesztés 2008-2011. között § Ebből fenntartói finanszírozás
Költsége ezer Ft-ban 2216 1410 370 250 6102 1105 330 11783 1435 156 190 680 1026 870 1000 1401 1469 150 4020 612 148 364
Forrás megnevezése
Átvett pénz (külföldi magánszemély) Átvett pénz (külföldi magánszemély) Átvett pénz (külföldi magánszemély) Átvett pénz (külföldi magánszemély) Átvett pénz (külföldi magánszemély) Fenntartó Fenntartó
Átvett pénz (külföldi magánszemély) Fenntartó Fenntartó
Átvett pénz (külföldi magánszemély) Átvett pénz (pályázat+szakképzési támogatás) Átvett pénz (pályázat) Átvett pénz (pályázat)
Átvett pénz (külföldi magánszemély) Átvett pénz (külföldi magánszemély) Fenntartó
1124 364 17953 2669
A megváltozott gazdálkodási környezetből, és a 2012-ben tapasztalható csökkent pénzügyi kondíciókból adódó gazdálkodási és racionalizálási elképzeléseimet a 3.1. pontban mutatom be. 2.2.5. Az intézmény jelenlegi vezetési struktúrája A fent ismertetett feladatrendszer szerkezete határozza meg az intézmény jelenlegi vezetési struktúráját. Ennek megfelelően a többcélú, közös igazgatású intézmény élén az igazgató áll, és minden intézményegységnek igazgatóhelyettesi beosztásban (kivétel gazdasági vezető) lévő felelős vezetője van.
18
§
Általános iskola, készségfejlesztő speciális szakiskola: általános igazgatóhelyettes
§
Diákotthon: diákotthon vezető
§
Különleges gyermekotthon: gyermekotthon vezető
§
Gazdasági szervezet: gazdasági vezető Az intézmény szervezeti vázrajza
A vezetésre vonatkozó elgondolásaimat az alábbi tényezők mentén fogalmazom meg: §
A széles alapú, demokratikus döntéshozatalra alkalmas, erős középvezetői réteggel működő szervezeti forma továbbfejlesztése, amely utat enged az alulról jövő kezdeményezéseknek.
§
Rendszeres, együttgondolkodásra alkalmas, tudatos szervezeti kapcsolódást lehetővé tevő fórumok működtetése.
§
Többirányú, legitim információáramlás.
§
Az intézményi szintű felelősségvállalás erősítése, körének bővítése.
19
3. Vezetői program Vezetői programom összeállításánál figyelembe vettem a feladat-meghatározás és a működés jogszabályi kereteit: a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvényt és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeleteket, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényt, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt és annak végrehajtási rendeleteiben foglaltakat a különleges gyermekotthonra vonatkozóan. A fentieken túl tekintettel voltam az új jogszabályokra, nevezetesen a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvényre, a törvényhez végrehajtási rendeletként kapcsolódó 258/2011. (XII.7.) Kormány rendeletre, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényre, valamint a - 2012. 09. 01től hatályos – nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényre.
3.1. A gazdálkodás racionalizálására vonatkozó elképzelések A fentebb már hivatkozott 2011. évi CLXXXVII. törvény és a 258/2011. (XII.7.) Kormány rendelet alapján az intézmény fenntartását 2012. 01. 01-től az állam vette át, ezzel egyidejűleg a fenntartói jogok gyakorlója a megyei intézményfenntartó központ (MIK). Az 54/2012. (III.30.) Kormány rendelet 2. §-a módosította a 258/2011. (XII.7.) Kormány rendelet 15. §(2) bekezdését, mely szerint az intézmény 2012. 04. 01. napjától továbbra is önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, gazdálkodását a gazdasági vezető irányítja. A gazdasági adminisztrációra tehát a jövőben is szükség van. E területen már történt létszámcsökkentés, ugyanis a pénzügyi ügyintéző kolléga munkaköre nyugdíjba vonulása után 2012. 01. 15. napjával megszűnt. Az intézmény 2012. évre megállapított kincstári költségvetését mutatja a következő tábla.
Megnevezés
Előirányzat eFt-ban
Kiadások Személyi juttatások Járulékok Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatása Egyéb működési célú kiadások Kiadások összesen Bevételek Intézményi működési bevételek Kapott támogatások Bevételek összesen
118793 32051 33698 1526 1258 187326 12627 174699 187326
Az adatokból megállapítható, hogy a bevételeknél meghatározó nagyságrendű, 93% a kapott támogatások összege, a többi 7 % a működési saját bevétel.
20
Az alábbi tábla adataiból a kiadásokon belüli előirányzat-arányok látszanak, melyből megállapítható, hogy a dologi kiadások az összes kiadás 18 %-át teszi ki, amely 7 %-kal kevesebb, mint a 2011. évi teljesítés. Ktgvetés eFt 187326
Személyi Dologi % Járulékok % % juttatások eFt kiadások eFt eFt 118793 63,5 32051 17 33698 18
Ellátottak pénzb.jutt. eFt 1526
%
Egyéb % műk.kiad. eFt 0,8 1258 0,7
Az elemi költségvetés alapján a dologi kiadásokon belül a kötött előirányzatként kezelendő működési költség-arányokat mutatom be a lenti táblában. A dologi kiadásokon belül a kötött előirányzatként kezelendő működési költségek Dologi kiadások eFt 187326
Élelem eFt 13928
Gázenergia eFt 8200
Vill.energia eFt 1494
Víz-és csatornadíj eFt 2334
% 77
A táblázatban nem szerepel a vásárolt termékek, szolgáltatások ÁFA-ja és az ÁFA befizetés (7742 eFt), ezzel együtt a dologi kiadásokra fordítható forrás kimerült. A 2011. évi pénzmaradvány felhasználásához szükséges, saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosítási kérelmet 10109 eFt összegben a fenntartóhoz benyújtottuk, melynek feladattal nem terhelt részét dologi kiadásokra (5531 eFt) és egyéb működési célú kiadásokra (1258 eFt) a fenntartó elfogadta. Tervezett intézkedések Ø A személyi juttatásokról és a járulékokról a dologi kiadások előirányzatára való átcsoportosítás saját hatáskörben. Az átcsoportosítható összeg a következőkből tevődik össze. § Gyermekfelügyelők, és fütő- karbantartók vasárnapi és ünnepnapi ügyelete -2840 eFt A gyermekotthoni feladat-ellátási helyen az ellátott gyermekek száma csökkent, ezzel együtt a gyermekotthoni csoportok száma négyről háromra csökkent. Ezért a 2011-ben fizetet díj szabadidő biztosításával kiváltható úgy, hogy az ellátási színvonal nem változik, és előreláthatóan az ellátotti létszámban az év folyamán növekedés nem lesz. A fűtő-karban tartók esetében szintén szabadidő váltja ki a díjat. Ezek a megoldások a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelnek. §
Közoktatási ügyelet -300 eFt A 2011. évi tényleges felhasználás és a jelenlegi információk alapján.
§
A fentiek járuléka
-848 eFt -3988 eFt
21
Ø Az ellátottak pénzbeli juttatásáról a dologi kiadások előirányzatára való átcsoportosítás engedéllyel -535 eFt A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása szerint a gyermekotthonban elhelyezett kiskorú gyermekek családi pótlékja teljes összegét személyre szólóan teljes körű ellátásuk kiegészítésére kell fordítani. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és a gyermekotthonban elhelyezett gyermekek családi pótlékja személyre szóló felhasználása során követendő eljárásról szóló intézményi szabályzat a teljes körű ellátások közé sorolja a zsebpénzt, ezért lehetőség van arra, hogy azt személyenként a családi pótlék letéti számlán kezelt összegből fedezzük. A fent leírt előirányzat átcsoportosításokkal 4523 eFt-tal növelhető a dologi kiadások forrása. További takarékossági intézkedések Ø A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény és a törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X.8.) kormányrendelet vonatkozó szakaszai alapján a közalkalmazotti osztályba sorolás megfelelőségének, valamint az adható bérelemek ( nem kötelező pótlékok, további szakképesítés használatáért járó kereset-kiegészítés) fenntarthatóságának vizsgálata. Ø A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (32 óra) „kötött munkaidő”-ként, ötvenöt-hatvan százalékát „a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő”-ként definiálja, és előírja, hogy a pedagógus a kötött munkaidő fennmaradó részében nevelés-oktatással összefüggő feladatokat lásson el. A törvény e szakasza 2013. 09. 01-től lép hatályba. Ettől az időponttól a pedagógusok a fenti munkaidő keretben látják el azokat a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat (pl. tehetséggondozás, felzárkóztatás, iskolai programok szervezése, lebonyolítása), amelyek a tanórai foglalkozások megtartásán kívül esik. Megjegyezni kívánom, hogy a pedagógusaink jelenleg is ( heti 4 szakköri óra kivételével) a teljes munkaidejük tanítási órákkal le nem kötött részében végzik ezeket a feladatokat, ezért e területen kis mértékű költségcsökkenés várható. Ø A költséghatékonyság javítása érdekében tervezett intézkedések §
§ §
Mind az intézményen belüli, mind pedig az intézményen kívüli ügyintézésben, információtovábbításban és kérésben – a környezetvédelem szempontjaira is figyelemmel – kerüljön előtérbe a papírtakarékos munkaszervezés, azaz a papíralapú munkavégzéssel, levelezéssel szemben az elektronikus levelezés, ügyintézés, az iratoknak csak a legszükségesebb esetben történő, lehetőleg kétoldalas nyomtatása. A papíralapú közlönyök helyett ingyenes online jogszabálygyűjtemények használata. Sajtótermékek, szakirodalom megrendelése helyett is lehetőség szerint azok elektronikus úton történő használata. A gyermekvédelmi gondoskodásban lévő gyermekek utaztatása esetén, amikor azt a gyermek állapota lehetővé teszi az intézményi autó helyett a tömegközlekedés igénybevétele, felhasználva a gyermekeket és a kísérőt is megillető utazási kedvezményt.
22
§
A 2012/13. tanévtől a lakásotthonok területén lévő iskolai tanműhely iskolaépületbe való áthelyezése, amellyel a téli időszakban jelentős energia költség lesz megtakarítható.
Most, a költségvetési elvonások miatt minden korábbinál nagyobb szükség van az ésszerű, mértéktartó gazdálkodásra, úgy, hogy az alapfeladatok ellátási színvonala ne sérüljön. Ennek megvalósítására törekszem, és ezen túlmenően az intézményvezetés stratégiai feladatának tartom, hogy minél jelentősebb mértékű költségvetésen kívüli forrást (pályázatok, civil támogatók) tudjon megszerezni a szakmai munka, és a működés támogatásához.
3.2. Fejlesztési elképzelések, feladatok A szakmai fejlesztési elképzelések, feladatok egy számomra fontos alapvetőségre, az egyenlő oktatás elvéről szóló pedagógiai gondolatra épülnek, ez azt jelenti, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel kapja meg – a nevelési rendszeren belül – a számára szükséges nevelést, oktatást. A sajátos nevelési igényű tanulók „állapotának megfelelő pedagógiai ellátása” különböző szervezeti keretek között történhet (a közoktatási, és az új köznevelési törvény szerint is): gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekben szegregáltan vagy ép társaikkal együtt integráltan, „befogadó” iskolákban. A sajátos nevelési igényű tanulók körén belül a középsúlyos értelmi fogyatékos/értelmileg akadályozott gyermekek azonban nehezebben, csak sokféle feltétel teljesülésével vonhatók közös iskoláztatásba. A középsúlyos értelmi fogyatékos/értelmileg akadályozott tanulók iskolai környezete ugyanis más feltételeket kíván. A tanulócsoportban kevesen kell hogy legyenek, így a gyógypedagógus gyakrabban és egyénileg irányítottan tudja foglalkoztatni őket, amire nagyon rászorulnak. Az ún. cselekedtető, életorientált oktatás sokféle, minden tanuló részére külön rendelkezésre álló tárgyat, cselekvési lehetőséget igényel. A mindennapi életben alkalmazható ismereteket, szociális szerepeket, készségeket különféle műhelyekben, gyakorló konyhán sajátíthatják el, ezek tehát az iskola fontos színterei. A jogalkotás és a szakmai szemléletformálás terén megtörtént a lehetséges együttnevelés előkészítése, az integrált oktatás gyakorlata azonban ennél a népességnél még nem alakult ki. A fenti alapvetésen kívül a feladatok meghatározásakor - a jelen nehéz gazdasági környezetben - fontos, hogy azok reálisak, megvalósíthatók legyenek. Mindezeket figyelembe véve vezetői elképzeléseimet lebontva, egy rövidebb és egy hosszabb időtávra fogalmazom meg, illetve a mindkét időtávon fennálló feladatokat is megjelölöm. 3.2.1. Mindkét időtávra érvényes feladatok §
Elsődlegesen fontosnak tartom az alapfeladatok magas színvonalú ellátását, azt, hogy a nevelésünkre bízott gyermeket elfogadjuk olyannak, amilyen, azzá neveljük, amivé válni képes, annak érdekében, hogy életesélyei a lehetőségeihez képest a legjobbak legyenek. Ezért szükséges a gyermekek, fiatalok speciális nevelési szükségleteihez, különleges gondozási igényeihez igazodva az iskolai nevelés-oktatás, a diákotthoni ellátás, valamint a különleges gyermekotthoni ellátás feltételrendszerének folyamatos javítása, bővítése. E célkitűzés eléréséhez a költségvetési forráson túl minél több pályázati lehetőséget kell kihasználni, és minél szélesebb civil hálót kell az intézmény köré építeni, amely hozzájárulhat a sikeres működéshez.
§
Bár az intézmény szervezeti szempontból szegregált, mégis komoly erőfeszítéseket kell tenni az értelmi akadályozottsággal élő gyermekek, fiatalok szociális 23
integrációja irányába. Tehát nem az elérendő cél kérdéses, hanem a kérdések inkább a hozzá vezető útra vonatkoznak, mely úton a gyermek érdeke az elsődleges. Meggyőződésem, hogy ma a speciális szervezeti keretek között működő intézmények rendelkeznek azokkal az eszközökkel, amelyek végül is elősegítik az értelmileg akadályozottak társadalmi befogadását. Többek között az intézményi programok nyitottá tétele eredményezhet számtalan olyan kapcsolatot, amely az egymást tisztelő és segítő magatartás kialakulásához vezet, megalapozva ezzel a szociális integrációt. Az intézmény eddigi gyakorlata is gazdag tárházát nyújtja ezeknek a próbálkozásoknak, amelyek szélesítésére tovább kell törekedni. 3.2.2. Rövidebb távra vonatkozó feladatok (1-2 év) §
A nemzeti köznevelési törvény egyik legfontosabb újdonsága, hogy megújul a Nemzeti alaptanterv. Bizonyára ez a fogyatékos tanulók tantervi irányelveinek megújítását is jelenti, és elkészül majd az értelmileg és tanulásban akadályozottak számára is a kerettanterv, amely alapján el kell készíteni az iskola helyi tantervét. Ezzel együtt a pedagógiai program felülvizsgálatát is el kell végezni.
§
A készségfejlesztő speciális szakiskola szervezeti felépítését nem érintette a nemzeti köznevelési törvény, annak így megmaradt a két előkészítő évfolyama, és a két szakképző évfolyama. Mint azt az előzőekben már írtam készségfejlesztő speciális szakiskolánk tárgyi feltételei (növényház építése, különböző kerti, és háztartási eszközök, gépek) az utóbbi két évben jelentősen javultak a szakképzési hozzájárulás és pályázati támogatások eredményeként. Azonban további tartalmi bővítést is indokoltnak látok. Konkrétan a másodképzésben jelenleg választható szakmai modul kibővítését háztartástan, és számítástechnikai alapismeretek modullal. Ugyanis, ha tanulóink minél több szakmai modulban próbálhatják ki magukat, annál többoldalúan láthatjuk el őket az életkezdéshez szükséges ismeretekkel és készségekkel. A modulbővítés nem igényel pluszforrást.
A következőkben erre az időtávra a gyermekotthoni feladatellátás területére vonatkozó feladatokat fogalmazom meg. §
A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendeletben foglaltaknak megfelelően át kell minősíteni négy gyermekfelügyelői munkakört gyermekvédelmi asszisztens munkakörré, amely csak adminisztrációs eljárás, mert az alkalmazottak rendelkeznek a munkakörhöz előírt képesítéssel.
§
E területen nagyon fontosnak tartom az intézmények egymás közötti együttműködési kapcsolatainak erősítését. Az azonos munkaterületen, de különböző intézményekben dolgozó szakemberek számára ugyanis igazodási pontokat, a szakmai tapasztalatok kicserélhetőségét jelentheti a rendszeres találkozás, mely szakmai segítséggel az ellátás színvonalának növekedéséhez, a hatékony szakmai képzés lehetőségéhez vezethet. Lényeges az egyes ellátások közötti kommunikáció is. Elsősorban a felnőtt ellátást végző intézményekre gondolok, hiszen a gyermekek egy része ilyen, valószínűleg megyei fenntartású intézménybe kerül.
24
Az alapellátásokat megszervező intézményekkel való kapcsolatban a prevenciós szemléletnek kell hangsúlyos szerepet kapnia. 3.2.3. Hosszabb távra vonatkozó feladatok (3-5 év) A jelenlegi alapfeladatok magas színvonalú, komplex módon történő ellátása mellett az intézménynek szembe kell néznie az oktatási rendszert, ezen belül a gyógypedagógiai intézményrendszert érintő új kihívásokkal. Szembe kell néznie a tágan értelmezett gyógypedagógiai tevékenység tartalma változásával, a pedagógiai szolgáltatások szerepe módosulásával. Mindeközben azonban nem lehet megfeledkezni arról, hogy e gyorsan változó pedagógiai környezet fókuszában a gyermek érdekei és igényei állnak, és változatlan gyógypedagógiai feladatunk a gyermek nevelési-oktatási igényének legteljesebb körű figyelembevétele és kielégítése. A tartalmi tevékenység megújítását az alábbiak szerint képzelem el. §
A fentebb már említett törvényi szabályozók és az oktatáspolitikai célkitűzések összhangjában az intézménynek, mint speciális gyógypedagógiai intézménynek helyet kell magának találnia a szakmai és szakmaközi együttműködések során megvalósuló inklúzív nevelés-oktatás megsegítésére. Ennek egyik útja lehet a jelenlegi nevelőoktató tevékenység, a gyógypedagógiai rehabilitatív szolgáltatások megtartása mellett az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény létrehozása. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény létrehozásának törvényi háttere a közoktatási törvény, mely szerint „egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény hozható létre a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából” (33. § (2)). A jogszabály egyértelmű eligazítást ad a vállalható feladatok tekintetében is (34. §, 35.§). A nemzeti köznevelési törvényben nincs változás erre vonatkozóan. Az intézmény e célkitűzés megvalósítására 2011. év őszén három másik megyei gyógypedagógiai intézménnyel konzorciumban pályázatot nyújtott be a TÁMOP 3.1.6-11/2 kódjelű, „Az egységes gyógypedagógiai Módszertani intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése és a szolgáltatást támogató eszközök beszerzése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében” című pályázati felhívásra, összesen 40000 eFt támogatásra. A pályázatot az Irányító hatóság támogatásra érdemesnek ítélte és 39949 eFt támogatásban részesítette. Jelenleg a Támogatási Szerződés megkötéséhez szükséges dokumentáció összeállításán dolgozunk A pályázati feltételeknek megfelelően a zalaszentgróti kistérségben szükségletfelmérést végeztünk, ez alapján és a pályázati kötelezőségek alapján a projekt keretében az intézmény Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyé alakul, elfogadja és kiépíti az EGYMI standardja kritériumrendszerét. Kiépül a pedagógiai szak és szakmai szolgáltatás rendszere, bővülnek a tárgyi/működési feltételek. Az intézmény gyógypedagógusai részt vesznek az együttnevelés szakirányú továbbképzésein, ehhez kapcsolódva tudatosabbá és tervszerűbbé válik a humán erőforrás fejlesztése. A pedagógusaink által kidolgozott tananyagfejlesztéssel megvalósul a szakmai innováció, gazdagodik a módszertani kultúra, létrejönnek korszerű és eredményes munkaformák. Megújul az utazó szakember hálózat működése. Bővül a speciális eszköztár és a szolgáltatási tevékenységek köre kiegészül ezen speciális eszközök kölcsönzésének lehetőségével, gyakorlatával. Úgy gondolom, hogy sikeres pályázat esetén a térségben az intézmény fontos szerepet tölthetne be a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésének segítésében.
25
A következőkben erre az időtávra a gyermekotthoni feladatellátás területére vonatkozó feladatokat fogalmazom meg. §
A 16 férőhelyes különleges gyermekotthon szakmai egységben az intézmény saját erőből komoly erőfeszítéseket tett az elhelyezési feltételek javítására. A kialakított kettő önálló lakótérben a feltételek közelítenek, de nem felelnek meg teljes mértékben a szakmai rendeletben foglaltaknak. Hosszú távon a férőhelyek kiváltását a különleges ellátást nyújtó lakásotthon létrehozása oldhatja meg, amely fenntartói döntést igényel. Ezen kívül néhány gyermek számára a nevelőszülői családba helyezés jelenthet esetleg megoldást.
§
Annak érdekében, hogy a lakásotthonok végleges működési engedélyt kaphassanak, szükséges a feladatellátásból hiányzó – a szakmai rendeletben kötelezően előírt álláshelyek fokozatos biztosítása.
4. Összegzés A Koncz Dezső Óvoda, Általános Iskola, Diákotthon, Különleges Gyermekotthon és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola az elmúlt évtizedekben, és jelenleg is az értelmileg sérült gyermekek társadalmi elfogadását igyekezett szolgálni egyre szélesedő feladatrendszerrel. Reményeim szerint vezetői programom célkitűzései e szolgálatot továbberősítik. A program megvalósíthatóságának garanciáját az intézmény képzett, munkáját felelősséggel, gyermekszeretettel végző nevelőtestülete és nem pedagógus munkatársai biztosítják. Bízom abban, hogy a vezetői programmal kollégáim és a fenntartó egyetértenek, és támogatják annak megvalósítását. Zalaszentgrót, 2012. 05. 15.
Szabó Ildikó
26
