2015
Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
Pedagógiai program
Hódmezővásárhely, 2015. augusztus 28. Megyesi Istvánné intézményvezető
Tartalom 1. Bevezetés 1.1 Az intézmény önmeghatározása 1.2 A pedagógiai program törvényi háttere 1.3 Székhelyintézmény, tagintézmények neve, címe, elérhetősége 2. Az intézmény nevelési programja - Óvoda 2.1 Az óvodai nevelés alapelvei, értékei, célkitűzése 2.2 A gyermek személyiségfejlesztését, közösségi életre történő felkészítését biztosító nevelési feladatok, tevékenységek 2.3 A kiemelt figyelmet igénylő gyermek egyéni fejlesztését, fejlődését biztosító feladatok, tevékenységek 2.4 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 2.5 A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenysége 2.6 A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái 2.7 Az egészségnevelés és környezeti nevelés elvei 2.8 A gyermek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 3. Az intézmény nevelési programja – Iskola 3.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 3.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 3.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje 3.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 3.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 3.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 3.11 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 3.12 Az utazó gyógypedagógiai ellátással kapcsolatos pedagógiai feladatok
1. Bevezetés 1.1 Az intézmény önmeghatározása A 2012. szeptember 1-től intézményünkhöz öt tagintézmény kapcsolódott. Valamennyi intézmény célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók képességeik függvényében sajátítsák el a társas kapcsolatok alapvető szabályai, a hétköznapi élethelyzeteknek megfelelő magatartási szokásokat, az egyéni lehetőségeikhez mért műveltségelemeket és munkafolyamatokat, hogy felkészüljenek a felnőttkori, segített, illetve önálló életlehetőségekre. A referencia- intézményként további célunk, hogy kidolgozott Jó gyakorlatainkat átadjuk, az adaptálást segítsük más „szegregált” oktatást, nevelést végző intézménynek, illetve többségi intézménynek. Nyitott intézményként segítjük gyógypedagógus és gyógypedagógus asszisztens, és a felnőttképzésben résztvevő hallgatók gyakorlati képzését. Módszertani sokszínűségünket, szakmai felkészültségünket a hálózati horizontális képzéseken, nyitott órákon, konferenciákon bemutatjuk. Célunk a folyamatos fejlődés, fejlesztés, mások tapasztalatainak adaptálása. A már kifejlesztetett jó gyakorlataink állandó felülvizsgálatával, új jó gyakorlatok kidolgozásával a szakmaiságunk fejlesztése, fejlődése biztosítható. Intézményünkbe a tanulók a megyei és országos Szakértői Bizottságok szakértői véleménye alapján kerülnek. Iskolafilozófiánk, öndefiníciónk kiindulópontja, „vezérlője” a gyermek. Egyéni arculatunk legfőbb jellemzője az, hogy gyermekeink sajátos nevelési igényűek, különleges bánásmódot igényelnek, ezért oktatásuk sajátos fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszik szükségessé. Célunk, hogy olyan oktató-nevelő munka valósuljon meg az intézményben, amelynek eredményeképpen a gyermekek – önmagukhoz mért legmagasabb szintre jussanak el. Alapértékeink, amelyek pedagógiai programunk alapját képezik: - gyermekközpontúság – sajátos gyermekszemlélet érvényesítése, - sokoldalú készség és képességfejlesztés, - szocializáció, - felzárkóztatás, tehetséggondozás, - munkára nevelés, társadalmi beilleszkedés elősegítése, - felkészítés az önálló életvitelre és családi életre - székhelyen a segített életvitelre, - egészséges életmódra nevelés, - nyitottság, korszerűség az oktató- nevelő munkában, - hagyományőrzés és teremtés az intézményben. Intézményünk működésében új alapérték a referencia-intézményi feladatokból adódóan a Jó gyakorlatok átadásával, adaptálásával, a felsőoktatási gyakorlóhelyi funkcióval összefüggő tevékenységek minőségi megvalósítása. Ezek a feladatok részletesen a Pedagógiai Program mellékleteként szereplő dokumentumokban szabályozottak. Alapértékeink alapján fogalmaztuk meg küldetésnyilatkozatunkat. Iskolánk missziója: diákjainknak – képességeiknek megfelelően – olyan értéket közvetíteni, amelyek segítségével emberi mintát és használható tudást adunk, és a társadalomba való beilleszkedésüket segítjük.
1.2. A pedagógiai program törvényi háttere -
-
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A nevelési – oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról A nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012 (VI.4.) Kormán rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 1.3 Székhelyintézmény neve, címe, elérhetősége
-
Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Rövid neve: Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola 6800 Hódmezővásárhely, Kutasi út 34 - 36. : 06-62-246-074 E - mail:
[email protected] Telephelyei: 6800 Hódmezővásárhely, Klauzál u. 12. 6800 Hódmezővásárhely, Simonyi u. 6. 6800 Hódmezővásárhely, Aranyág 22751
2. A székhelyintézmény nevelési programja – óvoda 2.1 Az óvodai nevelés alapelvei, értékei, célkitűzése Az óvodai nevelés célja, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Alapelvek: - A gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés, és bizalom övezi. - A nevelés lehetővé teszi, és segíti a gyermek személyiségfejlődését, az egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. - Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedések a gyermek személyiségéhez igazodnak. Az elvárásokat minden esetben a fogyatékosság jellege, súlyosságának mértéke határozza meg. Terhelhetőségét biológiai állapota, estleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolják. Az óvodai nevelés az általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, és az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és a segédeszközök megléte biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, úgy, hogy a napirend során mindig csak annyi segítséget kap, amennyire szüksége van. A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelésének sajátossága, hogy az egész napos tevékenység során, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását teszi szükségessé, melyek csoportos, kiscsoportos, vagy egyéni formában kerülnek megvalósításra. Ennek érdekében, sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák, szakszerű megválasztása szükséges. A fejlesztés rövidtávú céljai minden esetben komplex (gyógypedagógiai – orvosi pszichológiai) vizsgálatra, diagnózisra épülnek. A fejlesztő tevékenység team munkában kialakított, szervezett nevelési folyamatban valósul meg, mely elfogadó, az eredményeket értékelő. 2.2 A gyermek személyiségfejlesztését, közösségi életre történő felkészítését biztosító nevelési feladatok, tevékenységek A korai fejlesztés jelentősen segítheti az óvodai beilleszkedést, és az óvodaérettség elérését. A kis lépések elvét alkalmazva, a gyermekre jellemző cselekvésbe ágyazott gondolkodást figyelembe vevő képességfejlesztés kellő időt, alkalmat kell, hogy biztosítson: - az alapmozgások kialakítása, fejlesztése, - a manipuláció kialakítása, fejlesztése, - minimális kontaktus, kooperációs készség, valamint a verbális és nonverbális kommunikáció fejlesztésére, - a beszédindításra, a beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs bővítésére, - a szobatisztaság és az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására, - adekvát játékhasználat elsajátítatására, - a kognitív funkciók fejlesztésére. Ezek kialakításánál kiemelt szerepe van a rendszerességnek, az utánzásnak, a gesztussal kísért, egyszerű verbális utasításnak, a zenének, a ritmusnak, sok ismétlésnek. A fejlesztés során törekszünk a motiváció fenntartására, a csoportban az egymáshoz való közeledésre, az egymás melletti tevékenykedés fejlesztésére.
2.3 A kiemelt figyelmet igénylő gyermek egyéni fejlesztését, fejlődését biztosító feladatok, tevékenységek Az egyéni fejlesztés elsősorban gyógypedagógiai kompetencia, amely kiegészül a társszakmák terápiás együttműködésével. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának, pszichés fejlődési zavarának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező szakember együttműködése szükséges. A fejlesztés céljai minden esetben, a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai orvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira épülnek. Az egyéni fejlesztés a gyermek speciális nevelési szükségleteihez, a képesség - struktúra egyenetlenségéhez igazodó, sérülés - specifikus fejlesztés. Célok és feladatok: - a hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonásával, - a szükséges speciális eszközök elfogadtatása, és használatuk megtanítása, - egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése, - az egyes területeken kimagasló képességeket mutató gyermekek támogatása. A fejlesztést meghatározó tényezők: - a fogyatékosság típusa, súlyossága, - részesült-e korai fejlesztésben, - a kisgyermek életkora, pszichés és egészségügyi állapota, - készségei, képességei, - kognitív funkciói, meglévő ismeretei, - családi háttere Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek és az értelmi képességek fejlesztését. 2.4 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek - anyagi veszélyezettség felmérése, - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számának felmérése - ( HH- hátrányos helyzetű, HHH halmozottan hátrányos helyzetű), - nem megfelelő taneszközzel, felszereléssel rendelkezők felmérése, - hiányos vagy nem megfelelő ruházat felmérése, - azok számának felmérése, akik óvodai programból, művelődési tevékenységekből, anyagi okokból maradnak ki, - nagycsaládból származók feltérképezése, egyéb hátrányok kiszűrése - (pl. munkanélküliség, szülők betegsége), - határon túlról érkezők számának felmérése, - védelembe vett, veszélyeztetett gyermekek felmérése, A csoportvezetők, a szülők elmondása alapján, ill. a nevelői munkát segítők jelzései során, esetlegesen a családgondozóval együttműködve, mérik fel a hiányokat, és jelzik az intézményvezető-helyettesnek. A gyermek és ifjúságvédelemmel foglalkozó vezető a csoportvezető pedagógusokkal együttműködve segíti a szülőket.
A szülők egyéni segítése: - tájékoztató fogadóórák rendjéről, - a szülők folyamatos tájékoztatása, a faliújságon, a jogairól és lehetőségeikről, - segélykérő, támogató levelek írása, - étkezési támogatás. Szükség esetén az intézményvezető- helyettes jelzéssel él: - szülők, gyámok felé, - az illetékes polgármesteri hivatal, a rendkívüli és rendszeres gyermekvédelmi támogatás ügyintézésében, - a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat felé, - az illetékes jegyző, - gyámhivatalok felé, Közbenjárunk a gyermekek érdekében nonprofit szervezeteknél. 2.5 A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek - gyermeki jogok védelme, - prevenciós tevékenységek (esélyegyenlőség, családi nap, egészségnap), - segítségnyújtás a veszélyeztetettség megszüntetésében való részvétel (fogadóóra, családlátogatás), - jelzési kötelezettség az intézmény vezetése felé, - az igazolatlan hiányzások jelzése, dokumentálása, - folyamatos tájékoztatás az aktualitásokról, - segítő beszélgetés gyerekekkel, szülőkkel, - a gyermekek érdekében történő esetmegbeszélések, konferenciák, 2.6 A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái A gyermek személyisége a családi és az óvodai nevelés együttes hatására fejlődik, és a fejlődéséért mind a családnak, mind az óvodának megvan a maga felelőssége. A céltudatos óvodai nevelés csak akkor vezethet eredményhez, ha sikerül kellő összhangot teremteni a családi és az óvodai nevelés között. Napjainkban a pedagógus tanácsadó-, információnyújtó-, felvilágosító- és tájékoztató szerepe felértékelődik. A pedagógusnak minden nap a legkülönbözőbb megoldatlan problémákkal kell szembesülnie a családtagok pszichés érintettsége, a család kedvezőtlen vagy rossz anyagi- és társadalmi helyzete, az egyszülős vagy sokgyermekes családi háttér, a szülők iskolázatlansága és esetenként együttműködésük hiánya következtében. A pedagógus feladatai: - Partneri viszony kialakítása: A szülő az óvodai nevelés folyamatában együttműködő partner kell, hogy legyen. Összehangolt, aktív együttműködésünk elengedhetetlen feltétele a gyermek személyiségfejlődésének. Ehhez kölcsönös bizalom, őszinteség és egymás elfogadása szükséges. - A család megfelelő szemléletének kialakítása: Fontos, hogy a szülők tudják, gyermekük fejlesztésének ők is aktív részesei, az otthoni nevelés is nélkülözhetetlen láncszeme a tanulás folyamatának. Az óvoda és a szülő közötti kapcsolatnak állandónak kell lennie, kiterjedve a gyermek értelmi, mozgás, akarati és érzelmi fejlődésére.
-
Reális jövőkép, közös célok megfogalmazása: A családi nevelés akkor segíti optimálisan a sérült gyermek személyiségének fejlődését, ha a szülő megfelelően értelmezi a követelmények és az elvárások egymásra épülését. Ehhez alapvető fontosságú, hogy a szülők széleskörű és szakszerű tájékoztatást kapjanak gyermekük fejlődéséről, állapotának változásáról.
A családdal való kapcsolattartás formái: - Fogadóóra: kéthavonta pénteken. Igény szerint akár napi, heti szinten is lehetőség nyílik a pedagógussal való konzultációra. - Nyílt tanítási napot rendezünk minden tavasszal, anyák napi megemlékezéssel egybekötve, de van mód arra is, hogy a szülő előzetes bejelentkezés alapján bármikor részt vegyen a foglalkozásokon. - Szülőknek készült tájékoztató fal: az aktuális tudnivalókról, intézeti eseményekről tájékozódhatnak. - Telefonon és e-mailben is érdeklődhetnek a szülők a gyermekük fejlődéséről, magaviseletéről, esetleges kérdéseiket ezen csatornákon keresztül is feltehetik. - A fontosabb információkról levélben kapnak tájékoztatást a szülők (tanév rendje, tanítási szünetek, fogadóórák, szülői értekezletek stb.) - Szülőknek készült tájékoztató füzet (prospektus), melyet az új gyermekek szülei kézhez kapnak. - Szülőklub: előadások az intézményben felmerült problémák és a szülők által javasolt témában. - Közös részvétel rendezvényeken 2.7 Az egészségnevelés és környezeti nevelés elvei Az egészségnevelés az óvoda immanens (minden nevelési folyamatban benne levő) mozzanata. Az óvodai nevelési program általános nevelési feltételei közé az alábbi egészségfejlesztő tevékenységek tartoznak: - Testi egészség (gondozás, ápolás, mozgásfejlesztés). Célja: a tisztaság igényének felkeltése, a fokozatos önállóság. Testedzés: a teremben vagy szabad levegőn való heti 5 alkalommal mozgásfejlesztés, testnevelés, lehetőség szerint állatasszisztált terápia, vízhez szoktatás, úszásoktatás, kirándulás - Speciális gondozási, prevenciós és korrekciós testi nevelés. - Egészségvédő képesség fejlesztése. Cél: hogy alakuljon ki a kisgyermekben egy olyan attitűd, amely a személyi és a környezeti higiénére, a mozgásos életmódra, az egészséges táplálkozásra, a kulturált étkezésre, másokon való segítésére irányul. Az önmaguk és társaik épségének óvására. - Lelki egészség (érzelmi biztonság nyújtása). - Szociális kapcsolatok kialakítása. A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai beilleszkedése nehezebb. Itt kerülnek először olyan helyzetbe, amikor a vágy a cselekvés, szándék és végrehajtás közé akadályok ékelődnek. Nehezíti a helyzetet, hogy a kommunikáció hiányában nem tudják kívánságaikat, szükségleteiket jelezni, kódjai nem egyértelműek az új környezet számára. A csoportban megtanul alkalmazkodni, vágyait késleltetni, a szituáció ismétlődésével lassan tájékozódni az új helyzetben, megtanulja "elviselni" társait, majd fokozatosan közelít a
számára szimpatikusabbak felé, mindig érezve, hogy a szeretetet, biztonságot adó felnőtt közelében van. A napirend, a foglalkozások változatos ismétlődése, a pihenés, szabad játék számtalan lehetőséget ad az egymásra figyelésre, az együttes örömszerzésre, a másság elfogadásának segítésére. Megtanulják az elemi illemszabályokat. 2.8 A gyermek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az óvodai nevelés gondoskodik: - a gyermeki szükséglet kielégítéséről, - az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, - a testi, szociális és értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról, - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről, - integrációs felkészítésről, - szociális helyzetből eredő hátrányok ellensúlyozásáról, - akadálymentesítésről, - a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről, megszüntetéséről, -
-
differenciálásról a gyermek képességeinek figyelembe vételével, megfelelő szakemberek biztosításával (szurdopedagógus, tiflopedagógus, konduktor, logopédus, gyógypedagógus), a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből eredő hátrányok ellensúlyozásáról.
Veszélyeztetettség, a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv 5. §-a szerint „olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.” Hátrányos helyzetű gyermek, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult és az alábbiak közül egy fennáll: - alacsony iskolai végzettségű szülő, - alacsony a foglalkoztatása a szülőnek (munkanélküli 12 hónapig), - elégtelen lakókörnyezet Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek: - aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult és a hátrányos helyzet feltételei közül kettő áll fenn, - nevelésbe vett gyermek, - utógondozott, - egyedi elbírálás a gyámhatóság által Az óvoda biztosítja: - Valamennyi hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek családjával való szorosabb együttműködést, kommunikációt, cél a hátrányos helyzetből adódó lemaradások ellensúlyozása (családsegítés, gyermek és ifjúságvédelem, személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel, rendszeres tájékoztatás a gyermek fejlődéséről).
-
-
-
-
-
A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását, megsegítését, fejlesztését (óvodába kerüléskor részletes anamnézis felvétele, folyamatos fejlettségmérés, megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatás, differenciálás). A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek óvodai szocializációját, cél a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek óvodai szocializációjának, családi életének, helyzetének figyelemmel kísérése. (Óvodába kerüléskor részletes anamnézis felvétele, a veszélyeztetettnek nyilvánított gyermekre fokozottan kell figyelni annak érdekében, hogy azonnali intézkedésre kerülhessen sor, amennyiben a család helyzetében olyan változás következik be, amely a gyermek épségét veszélyeztetné, amennyiben ezek a gyermekek nem járnak rendszeresen óvodába, jelzéssel kell élni a gyermekvédelmi szervek felé, szükség esetén, lehetőségeinkhez mérten segítségnyújtás a családnak). A sajátos nevelési igényű gyermek családjával való szorosabb együttműködést, kommunikációt, cél a sajátos nevelési igényből adódó lemaradások ellensúlyozása, a gyermekek optimális fejlődésének biztosítása (partnerközpontú működéssel, a szülői igények figyelembe vételével, személyes kapcsolat kialakítása a szülőkkel, a gyermek állapotának elfogadásával kapcsolatos nézetek kicserélése, szülőklub indítása, rendszeres kapcsolattartás a gyermek fejlődéséről). Megfelelő szakellátást, cél, hogy minden rászoruló gyermek kapja meg az állapotának megfelelő fejlesztést, lehetőleg az óvoda falain belül (szoros együttműködés az óvodában dolgozó kollégákkal). Tehetséggondozást (szakkörök).
3
Az intézmény nevelési programja – Iskola
3.1. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az intézményi nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei Az intézmény hagyományaival, tapasztalataival és a korszerű gyógypedagógia módszereivel, eszközeivel teljesíti feladatait. Gyógypedagógiai oktató-nevelő munkánk során a differenciált, individualizált képesség-fejlesztést mindig szem előtt tartjuk, mivel a gyermekeink eltérő egyéni képességekkel rendelkeznek. Az ismeretanyag tartalmát mindig az életkorhoz igazítottan építjük be nevelési- oktatási programunkba, és soha nem tévesztjük szem elől a tanítási – tanulási folyamatban a gyermek motiválását, aktiválását, mert valljuk, hogy a gyermek ne csak passzív alanya legyen az oktatási- nevelési folyamatnak, hanem aktív résztvevője és gyakorló alanya. Mindig törekszünk arra, hogy a gyermeket egyéni képességeinek és szintjének megfelelően sikerélményhez juttassuk, a tanulási kudarc elkerülésének, ennek egészséges feldolgozásának érdekében. A tanítási- tanulási folyamat folyamatos, fejlesztő ellenőrzését, értékelését mind a gyerekre, mind a pedagógusra vonatkozóan, egyaránt alapelvünknek tekintjük, a fejlesztő értékelés nem maradhat el az oktatási-nevelési folyamatból. A fejlesztő és építő értékelés serkenti a gyermek teljesítményét, biztosítja a gyermeknek a sikerélményt, amely nélkülözhetetlen a gyermek pozitív személyiség fejlesztéséhez. Nevelő-oktató munkánk a közös nemzeti értékeket állítja középpontba, amely fontos szerepet szán a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének. Pedagógiai munkánk kiindulópontja a gyermekek képességeinek maximális kihasználása. Munkánkat a demokrácia és a humanizmus értékei hatják át. Olyan demokratikus magatartás alapjait rakjuk le, amely biztosítja számukra az egyenértékűség érzését. Munkánkat a normalizációs elv alapján végezzük. A nevelés oktatás során figyelembe vesszük, hogy az ismeretszerzés, a feldolgozás és alkalmazás során vezetésre, segítségre, folyamatos irányításra van szükség. A szenzoros és mozgásos közlések befogadására fogékonyabbak a tanulók, ezért szemléletes rávezetéssel, cselekvésbe ágyazott ismeretszerzéssel eredményesebb a fejlesztés. Az értelmi fogyatékossághoz társuló egyéb fogyatékosságok, betegségek (pl. érzékszervek működési zavarai, mozgászavar, epilepszia) jelentős mértékben befolyásolják az egész személyiség fejlődését. A pedagógiai folyamat során tág teret kell biztosítani a hátrányok kezelésére, az egyéni bánásmódra. A nagymértékű egyéni különbségek miatt a csoportok összetétele rendkívül heterogén. Ez a pedagógiai helyzet csak a tanulók képességeihez igazodó egyéni fejlesztési programokkal, pedagógiai többletszolgáltatásokkal (habilitációs, rehabilitációs foglalkozások, gyógytorna, logopédia, különféle terápiák) oldható meg optimálisan. A fent említett pedagógiai alapelveink áthatják iskolánk minden nevelési területét. Az intézményi nevelő – oktató munka pedagógiai céljai A cél meghatározása a pedagógia központi kérdése. A cél, nevelési eredményeket meghatározó érték és normarendszer. A pedagógiai tevékenység egészét meghatározzák a célok. A nevelési célokban mindig a társadalmi elvárások fogalmazódnak meg a személyiség szubjektív szükségleteinek figyelembevételével.
Általános célok: A sajátos nevelési igényt tekintve középsúlyos értelmi fogyatékos (értelmileg fogyatékos) és súlyosan, halmozottan sérült - továbbiakban SNI - tanulók nevelését, oktatását, képzését és habilitációját, rehabilitációját ellátó óvoda, fejlesztő iskola, általános iskola, szakiskola és kollégium célja, hogy a tanulók képességeik függvényében: - ismerjék meg, sajátítsák el és normakövetéssel alkalmazzák az emberi együttélés, a társas érintkezés alapvető szabályait, - a köznapi helyzetnek megfelelő magatartási szokásokat, - a képességeikhez mért műveltségi elemek elsajátításával készüljenek fel a segített felnőttkori életlehetőségekre. Az intézmény célkitűzései között első helyen szerepel az értelmileg fogyatékos tanulók képességfejlesztése, a habilitáció, a rehabilitáció, az általános fejlesztés az életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően. Kiemelt célok: - a hiányosan működő képességek korrekciója, valamennyi területen és osztályfokon, - a társadalmi beilleszkedés feltételeinek elősegítése, - a személyiség gazdagítása az önelfogadással, a mások elfogadásával, a toleráns magatartással, - az általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátítása, azonosulás ezekkel és értékekkel. Mindezt: - egyéni és kiscsoportos formában történő képességfejlesztéssel, - a képességek fejlesztése során differenciált, szükségletekhez igazodó segítségnyújtással, - a tartós tanulási fogyatékosságot, magatartás zavart mutató tanulók fejlesztésében terápiás eszközök és eljárások alkalmazásával érjük el (pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció), - tanórán kívüli szolgáltatások, programok. Mindezek megvalósulásához támogató feltételeket teremtünk: - elfogadó élettér, amelyben az SNI gyermek, tanuló érzelmi biztonságban, védettnek érzi magát, - olyan iskolai légkört teremtünk, amelyben gyermek és felnőtt jól érzi magát, melyben minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, különbözőségét, a másságot is elfogadva, - törekszünk arra, hogy az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapuljanak, - az intézményi élet megbízható ritmusa orientációt, biztonságot nyújt, valamint közeget a pihenéshez és kikapcsolódáshoz, - lehetőséget kap arra, hogy cselekvési kompetenciáit, élményszerző képességeit minden területen kibontakoztathassa, - szociális kapcsolatokat alakíthat ki, legyenek barátai, kommunikációs közeledései és válaszadási próbálkozásaiban támogatást találjon, - lelki és erkölcsi támaszt kap, amely abban nyilvánul meg, hogy emberi méltósága, személyisége – a gyengeségei ellenére- számítson és fontos legyen másoknak, - környezetével dinamikus kapcsolatban álló intézmény, - a szegregáció –lehetőséghez mért- leszűkítése, PR tevékenység,
-
integrációs törekvések a tanórán kívüli tevékenységekben, részvétel a közvetlen társadalmi környezet oktatási, kulturális, sport és szakmai életében, a súlyosabban, halmozottan sérült gyermekek fogadása, a gyakorlati oktatás felé irányuló pedagógiai munka szervezett kooperációban (széleskörű általános, gyógypedagógiai és speciális eljárások kompetenciáival bíró pedagógustestület, humán szakemberek, szülői együttműködés).
Célkitűzéseink: A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók oktatásának és nevelésének legalapvetőbb célja a szociális beilleszkedés megvalósítása, melynek érdekében a nevelés-oktatás feladata: - a személyiség harmonikus fejlődésének biztosítása, - a szocializációs képességek kiemelt fejlesztése, - a tanulói aktivitás serkentése, a folyamatos motiváció biztosítása, - gyakorlatorientált képzés, - az életvezetési technikák elsajátíttatása, gyakorlása, - a képességek korrekciója és fejlesztése, egyéni és kiscsoportos formában, - egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a hátrányok csökkentésére, - az épen maradt, kevésbé sérült részképességek feltárása és fejlesztése, - a személyiség gazdagítása: az önelfogadásra, mások elfogadására, toleráns magatartásra nevelés, - az eredményes társadalmi integrációra törekvés. A képzés során a tanulók egyéni képességeihez igazodva kell elsajátíttatni minden olyan tevékenységet, amellyel az iskolai oktatás befejeződése után találkozhatnak. A személyiség alakítására a játék van a legnagyobb hatással. Nevelő, fejlesztő hatása a tanulás és a munka tevékenységébe is beágyazódik. Ezért fontos az alkalmazása a képzés minden területén. Az általános célkitűzések teljesülésének kritériumai: Az általánosság szintjén a következő elvárásokat, követelményeket fogalmazzuk meg, amit az értelmileg fogyatékos tanulónak a képzési idő végére el kell érnie: - ismerje, fogadja el az alapvető emberi értékeket viselkedésében, egyszerű szociális kapcsolataiban normakövetéssel ezek jelenjenek meg, - legyen képes önmaga ellátására, a mindennapos tevékenységekben való együttműködéssel járuljon hozzá léte biztosításához, - tapasztalja meg saját személyét, kapcsolódjon be önkifejezést segítő foglalkozásokba, (pl: játék, sport, ének, zene, tánc drámajáték, kézművesség, stb..) - ismerje környezetét, tudjon abban önállóan, vagy kevés segítséggel tájékozódni, - legyen igénye saját környezete esztétikusabbá tételére, - legyen képes mozgását irányítani, törekedjen a különbözőmozgások összehangolására, - tudjon egyszerű cselekvéseket, néhány mozzanatból álló mozgásokat utánozni, legyen képes szenzoros korrekciók végrehajtására, a felesleges mozdulatok kiküszöbölésére, - legyen képes a begyakorolt egyszerű mozgásformák spontán végrehajtására, - egyéni sajátosságok figyelembe vételével felnőttek irányítása mellett legyen képes munkafolyamatok megismerésére, egyszerű munkafogások elsajátítására, gyakorlati tevékenységekben való alkalmazására, - a különböző mértékben elsajátított kultúrtechnikai ismereteket praktikus helyzetekben segítséggel tudja alkalmazni, - eredményes, sikeres ismeret elsajátítás önmaga képességeihez mérten,
-
kulturált érintkezési formák elsajátítása, elemi írott és íratlan szabályok betartása, illemszabályok elsajátítása, alkalmazása főként irányítással, társas kapcsolatok fenntartása, önuralom, tájékozódás a közvetlen környezetben, az élő és épített környezet értékeinek felismerése, környezetvédő, óvó cselekedet elemeinek megnyilvánulása különféle helyzetekben, önmaga és a társainak elfogadása, megértése, türelem a társakkal szemben, mások hátrányos helyzeteivel való visszaélés elkerülése, erkölcsös viselkedés és megnyilvánulás a társakkal szemben, szeretet, segítőkészség, a szorgalom és a rend cselekedetekben történő megmutatkozása, a rongálás elítélése saját helyzettől, képességtől függően.
Iskolánk és kollégiumunk az SNI gyermekeknek, tanulóknak széleskörű szolgáltatást kínál: - speciális, a sajátos nevelési igényhez adaptált óvodai nevelési programot, fejlesztő nevelés-oktatás programját és helyi tantervet és szakképzési programot, illetve a kollégium nevelési programját, - napközit, - szakköröket, sportkört, - logopédiai ellátást, - gyógytestnevelést a pedagógiai szakszolgálat által, - konduktív mozgásfejlesztést, terápiás célú úszásoktatás, - lehetőség szerint állatasszisztált terápiák ( lovas, kutya) - „Munkahelyi gyakorlat” programot, - erdei iskolai programot, - nyári napközit, táboroztatást, tanulmányi kirándulásokat, - lehetőséget a hitoktatásra fakultatív formában (Az értelmileg akadályozott gyermek számára a tanterv nem írja elő a hit-és erkölcstan oktatását tantárgyi keretek között, mert az egyes tantárgyak tananyag tartalma magába foglalja a sajátos nevelési igényű gyermekekhez mért ismeretanyagot.) A tanulók különös gondozási igényét kielégítve fejlesztő és terápiás csoportokat szervezünk. Tanácsadással, ügyeik konkrét intézésével is segítjük a családokat, a kollégiumban lakó tanulók teljes egészségügyi ellátását elvégezzük. Eseti gondozó, ellátó munkával járulunk hozzá a bejáró tanulók egészségügyi ellátásához, gondoskodunk a tanulók egészséges étkeztetéséről, az alapvető egészségügyi szokások, önellátó tevékenységek elsajátításáról, alkalmazásáról. Iskolánk ellátja az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Kar és a SZTE JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézet nappali és levelező tagozatos gyógypedagógus hallgatóinak gyakorlatvezetését a főiskolák felkérésének és előírásainak, elvárásainak megfelelően. Továbbá együttműködési megállapodás alapján a nevelő-oktató munkát segítők képzéséhez a gyakorlati lehetőséget biztosítjuk. A középiskolák diákjai számára a közösségi szolgálatát teljesítését is lehetővé tesszük. Az intézményi nevelő – oktató munka pedagógiai feladatai Az intézményünknek a célokból, az alapelvekből következően konkrét feladatai vannak, amelyeknek a nevelő-oktató munkánk minden területén érvényesülnie kell.
Kiemelt feladatok: - biztosítani azokat a személyi és tárgyi feltételeket, amelyek tanulóink sajátos iskolai neveléséhez szükségesek, - az alapfokú iskolázás teljes tartalmában - szükségleteinek megfelelően- egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban részesíteni a rászoruló tanulót, - megfelelő tanulásszervező formákkal és módokkal biztosítani, hogy a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységben érvényesüljön a differenciált, az egyéniesített fejlesztés, - olyan tanulási környezetet, tapasztalatszerzési lehetőséget biztosítani, amelyben a valóságról sokoldalú, konkrét tapasztalatokat szerezhet és a közvetlen vizsgálódásokból kiindulva, juthat el a tanuló az ismeretek képi, majd absztrakciós szintjéhez, - a szülők és az iskola között olyan kapcsolat megteremtése, ahol a nevelési feladatok megvalósításában partnerként vesz részt a szülő, - a tanuló szükségletének és a szülők igényének megfelelően teljes ellátás biztosítása ügyelet, oktatás, étkeztetés, fejlesztő felkészítés, napközi, tanulószobai ellátás, szakkörök, klubok, tehetséggondozás, - a tanítás-tanulás folyamatában - a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva megértetni, elsajátíttatni az egészség megóvásának fontosságát, a környezetünk védelmével összefüggő teendőinket, - a tanulók és szülők folyamatos tájékoztatása iskolai tevékenységük fejlődéséről, elért eredményeikről, lehetőségeikről, - feladata a törvények és szabályozók szellemében a gyermekvédelmi tevékenység megszervezése, működtetése, a szociális hátrányból eredő különbségek csökkentése, - a tanulók szociális képességeinek, viselkedésének, magatartásának formálása a konfliktusmentes társadalmi beilleszkedés érdekében, - bizonyos általános ismeretek megalapozása az életkor, az értelmi fogyatékosság, a fejlettség figyelembe vételével, - az állóképesség, az erőnlét fokozása, a kitartás, az akarat fejlesztése, - önmaga és társai másságának felfogadása, felismerése, elfogadtatása, azonosulás a fejlettségi szintnek megfelelően, - a testi és lelki egészség megőrzése, a maradandó testi és lelki állapotváltozás megismertetése, elfogadtatása, - oldott humánus légkör megteremtése az intézményben, ahol az értelem, az érzelem szabadon kibontakozik és az emberi kapcsolatok kiteljesednek, - a jól működű képességek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése, önbecsülésük kialakítása, - a kommunikációs, szocializációs folyamatok elősegítése, fejlesztése, - a tanulási, tevékenységeken keresztül az egész személyiség formálása, fejlesztése. A nevelési célok szoros összefüggésben vannak a pedagógiai eszközrendszerrel. Az eszközrendszeren azokat az eljárásokat, módszereket, eszközöket értjük, amelyek a nevelés feladatainak megvalósítására alkalmasak. A nevelési cél változása előbb vagy utóbb módosítja az eszközrendszert is. A cél- és eszközrendszer között azonban kölcsönhatás van. Nevelési eszköznek leggyakrabban a gyerekek fő tevékenységi formáit tekintjük, amelyekben a nevelési folyamat realizálódik. A nevelési módszer pedig a kitűzött nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. Az eljárás a módszer konkretizációját jelenti. A
nevelés eszközei, eljárásai valamint a nevelés módszerei a nevelési folyamat egymással összefüggő, egymást feltételező nagyon fontos elemei, tényezői, a nevelési módszerek elválaszthatatlanok a nevelés céljaitól Ebből adódóan a nevelési módszereinket hozzá kell igazítani az előzőekben leírt célokhoz. A nevelési módszer a pedagógus illetve pedagógusközösség tervszerű és szervezett eljárásai, tevékenységei, amellyel egy adott pedagógiai feladatot megold. A módszerek nem mesterkélt eljárások, hanem a gyerekek tevékenységébe beillesztett pedagógusi tevékenységek. A módszerek szorosan összefüggnek egymással, rendszert alkotnak, bonyolult kölcsönhatásban érvényesülnek. A nevelési módszereknek igazodniuk kell: - a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségükhöz és a tanulók képességeihez, - a pedagógusok személyiségéhez, pedagógiai felkészültségéhez, kultúrájához és vezetői stílusához, - a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához. Különböző célokat és feladatokat különböző módszerekkel, különböző szervezeti keretek között tudjuk hatékonyan megvalósítani. Nagymértékben segítik a differenciálást a tanulók képességeihez igazodó módszerek. Szükséges a hagyományos bemutatás, magyarázat mellett olyan korszerű módszerek alkalmazása, amelyek biztosítják a tanulók érdeklődésének fenntartását, a tapasztalati tanulás, a tanulók önálló ismeretszerzését. Építenek a tanár és tanulók közös tevékenységére, fejlesztik a tanulók gondolkodását, kommunikációs képességét, önismeretét, szociális képességét. (Kooperatív tanulás, egyéni –és/vagy páros munka, drámajáték, projekt, vita, interjú, előadás, megbeszélés, verseny, kísérletezés stb.). A módszereket és a tanulásszervezési formákat mindenkor a didaktikai feladatoknak és a tanulók sajátosságainak kell alárendelnünk. Hatékony tanulás csak korszerű és változatos szervezeti formák alkalmazásával valósulhat meg. A hagyományos frontális osztálymunkát fel kell váltania a célszerű, konkrét pedagógiai szituációhoz és a tanulók sajátosságaihoz igazodó csoportos és egyéni munkának. A pedagógus közvetlen irányításával zajló frontális munkától, az aktív tanulásra ösztönző csoportmunkán át juthatunk el tanulóink teljes önállóságáig. A csoportmunka előnye: a jó képességű tanulók dinamizmusa magával ragadja a gyengébb képességű tanulókat. Elősegíti az empatikus készségek, a szociális kompetenciák és a toleranciakészség fejlesztését. Az egyéni munka előnye, hogy tanulóink saját ütemük szerint dolgozhatnak. A pedagógusnak nagyobb lehetősége van az egyénre szabott, differenciált feladatadásra tanári segítés mellett. Ez biztosítja a tanulók eredményes munkáját, ami növeli pozitív beállítódásukat, teljesítőképességüket, segíti önértékelésük kialakítását. Gyermekeink számára a fogyatékosság típusához és súlyossági fokához igazodó tankönyvcsaládok és munkafüzetek állnak rendelkezésre. A korszerű taneszközök bővülő választéka, a differenciálás legkülönfélébb változásait biztosítja. Az fénymásolók, számítógépek, projektorok, digitális táblák lehetővé teszik saját tervezésű, differenciált feladatlapok, gyakorlóanyagok, szemléltető anyagok készítését, alkalmazását, a digitális tananyagok adaptált felhasználását. Gyermekeink elsődlegesen tapasztalati személyiségek, így a tapasztalatszerzésnek, a követendő mintaadásnak, gyakorlásnak megerősítésnek, szerepjátéknak, fejlesztő játékoknak és beszélgetéseknek jelen kell lennie a tanítás és nevelés egész folyamatában.
3.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Nevelési és oktatási intézményünk legfontosabb feladata tanulóink személyiségének minél teljesebb mértékben történő kibontakoztatása. Az iskola pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: - a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátítása, és az ezekre épülő differenciálás. E két feladat azt a célt szolgálja, hogy az SNI tanulóink: - a különböző szintű adottságaikkal, - eltérő mértékű fejlődésükkel, - az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, - egyéb tevékenységeikkel, - spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakítására, fejlesztésére. A tanagyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: - elsajátított ismereteit, - világszemléletük, világképük formálódását, - társas kapcsolatait, - eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, - tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskolai nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret a színes, sokoldalú, iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának. Fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratukat. Járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A pedagógiai programunk magvalósításához elengedhetetlen a közös gondolkodás a mindenkori Fenntartó és iskola dolgozói és közvetlen partnerei részéről, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének harmonikus fejlődése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás-nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a családi, és a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket:
1. Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok (a tanulók értelmi fogyatékossága miatt nagyon korlátozottak) A tanulási motívumok fejlesztése: - a megismerési vágy fejlesztése, - az érdeklődés fejlesztése, - a felfedezési vágy fejlesztése: a megfigyelési késztetés, az értelmezési vágy, - a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése, - a tanulás teljesítményvágy optimalizálása, - tanulási sikervágy és kudarcfélelem, - tanulási elismerésvágy, - tanulási kötelességvágy, - tanulási kötelességtudat, ambíció A kognitív képességek fejlesztése: - kognitív műveletek fejlesztése, - felismerés és kivitelezés, - gondolatképzés, - összehasonlítás, - azonosítás, - sorrend felismerés, - elemi kombinálás, - tapasztalati következtetés, - megfigyelés, - értelmezés, - kognitív kommunikáció, - ábraolvasás, ábrázolás, - beszéd és beszédértés, - írás és olvasás, - gondolkodás, - viszonyítás, - általánosítás, - probléma megoldás. Mindezek a képességek csak nagyon elemi szinten és egyénenként differenciált módon alakíthatók ki tanulóinkban. 2. Segítő életmódra nevelés A nevelés szociális értékrendek megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának és az a szerinti viselkedés, magatartás elsajátításának, a szociális képességek kiépülésének, a kreativitás növekedésének elősegítését jelenti. Ebből következik, hogy a nevelés, személyiségfejlesztés feladata kettős: - a szociális kompetencia gyarapítása, - a pozitív egyéni értékrend és a kreativitás növelésének segítése. A szociális kompetencia fejlesztése Feladatunk a megfelelő szociális szokások, minták, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a szociális viselkedés alapvető szabályait, megértsék a szabálytudat szerepét.
Az egyéni szociális értékrend fejlesztése: A szociális hajlamok (kötődés, rangsorképzés, birtoklás, szexualitás stb.) öröklött motívumok, működésük és szerepük a tudattalan és szándéktalan döntésben, viselkedésben nyilvánul meg. Feladatunk a szociális értékrend fejlesztése terén olyan iskolai életrend, légkör kialakítása, amely az iskolai közösség mindennapi életében elősegíti, hogy a tanuló folyamatosan megtapasztalhassa az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttműködésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit. A szociális szokások: hasonló helyzetekben mindig hasonló magatartást, viselkedést váltanak ki. Feladatunk a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése. Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvárhatók. Szociális minták: mások szociális viselkedésének, magatartásának vizuális leképezései. Feladatunk az élményszerű, pozitív minták felkínálása, személyes példamutatással. Az antiszociális minták hatásának csökkentése, fékezése. Szociális kommunikáció fejlesztése: A szociális kommunikáció két összetevője a nonverbális érzelmi kommunikáció és a szóbeli szociális kommunikáció. Feladatunk egyrészt a meghatározóan pozitív érzelmi légkör megteremtése és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, az iskolában, amelyben a pedagógusok és a tanulók is biztonságban, jól érzik magukat, amelyben a tanulók érzelmi karaktere, személyisége optimálisan fejlődhet, másrészt a verbális eszközök fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók képesek legyenek megértetni magukat a világban. A szociális érdekérvényesítés fejlesztése: A szociális érdekérvényesítő viselkedés négy alapvető módja: a megosztás, osztozkodás, elosztás és a megszerzés. Feladatunk a pedagógusok és a tanulók közötti szociális kölcsönhatások optimalizálása, a tanulók egymás közötti optimális szociális kölcsönhatásainak elvárása. Segítőképesség fejlesztése: A segítőképesség nagyon sokféle aktuális helyzetben, sokféle normát, szabályt, szokást követve valósulhat meg. Feladatunk, hogy az iskola kínálja fel a segítés sokféle lehetőségét, módját, olyan segítő légkört alakítson ki és tartson fenn, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés, tevékenység. A pedagógus feladata, hogy az alkalmas mintákat a tanagyagból kiemelje úgy, hogy a segítés mintáival a tanulók rendszeresen szembekerülhessenek. Együttműködési képesség fejlesztése: Olyan közös érdeket szolgáló viselkedés, amely önállóan vagy a vezetéssel, a segítéssel összefonódva érvényesül. Feladatunk, hogy a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés formáival (együtt cselekvés, közös feladatmegoldás, közös kirándulás stb.) Az iskola úgy szervezze tevékenységeit, hogy a tanulók rendszeresen, legalább havonta vegyenek részt olyan tevékenységben, amely a segítő együttműködés által valósul meg.
Egészséges és kulturált életmódra nevelés (részletesen lásd: Egészségnevelési program) Az egészséges életmód olyan aktivitás, amely a szervezet, a pszichikum szükségleteinek. a kulturált életmód a személyes szükségletek, vágyak igényes, színvonalas kielégítése. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés a személyes kompetencia fejlesztését, eredményességének és igényességének növelését jelenti. Az iskola alapvető feladata a prevenció, a személyes kompetencia fejlődésének segítése., Iskolánkban az értelmileg fogyatékos tanulók körében a személyes képességek fejlesztésén és azon belül az önkiszolgálási képességek fejlesztésén van a hangsúly. 3. Testi képességek fejlesztése Feladatunk a testi képességek kifejlesztése és folyamatos karbantartása, mozgásnevelés és testnevelés órák, az úszás jótékony hatásainak kihasználása, tömegsport, egészséges versenyszellem kialakítása (sportversenyek, sportnap), a minél gazdagabb sportköri élet kihasználása, valamint a társuló mozgásfogyatékosság habilitációja, konduktív fejlesztés. A kondicionálási és a koordinációs képesség fejlesztése, karbantartása különféle táncok tanulásával (integráltan bármely óra keretén belül, táncszakkör, színjátszó szakkör), a kézügyesség fejlesztése különféle tevékenységek során a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységekben (kézműves szakkör). Önellátási képesség fejlesztése: Feladatunk az önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak megismerése, gyakoroltatása, tudatosítása változatos formákban a képességeknek és az életkori sajátosságoknak megfelelően (egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet, az osztályterem, hálótermek berendezéseinek rendben tartási igénye, a háztartási és a ház körüli munkák, a közlekedés, a vásárlás szokásai, mintái, készségei) Befogadóképességek: Feladatunk a zenei befogadóképesség szándékos fejlesztése megfontoltan válogatott zeneművek rendszeres hallgatásával, az iskolai élet minden arra alkalmas mozzanata legyen alkalmas a művészi értékű zene hallgatására. A vizuális befogadó készség fejlesztése: Az iskola legyen minden részletében igényes, esztétikus közeg, amiben a tanulók jól érzik magukat, ami fejleszti ízlésüket, igényességüket, a szép iránti fogékonyságukat (évszaknak, ünnepeknek, jeles napoknak megfelelő dekoráció, udvar, tantermek, folyosók, ebédlő, stb. tisztántartása). Szakmai képzés alapozása: a speciális kompetenciák fejlesztése Az alkotóképesség fejlesztése, tág értelemben vett alkotóképesség – kreativitás, lehetővé teszi, hogy kisiskolás kortól kezdve tudatosabban tervezzük meg az alkotóképesség fejlesztésének feladatait, hogy feldúsítsuk az alkotóképességet fejlesztő tevékenységet. Feladatunk, hogy feltárjuk az alkotótevékenységre alkalmas tantárgyi tartalmakat. További fontos feladatunk olyan tanórán kívüli szakkörök, művészeti képzések (kézműves szakkör, táncszakkör, színjátszó szakkör) működtetése, amelyek tartalma felhasználható az alkotó tevékenység kibontakoztatására, az iskolán kívüli lehetőségek minél jobb kihasználása.
3.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A NAT értelmében az egészségnevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Intézményünk egészségnevelési programjának kidolgozása során figyelembe vettük, hogy: - sajátos nevelési igényt tekintve értelmileg fogyatékos gyermekeket nevelünk, - a programot intézményi szinten, az óvodától a készségfejlesztő speciális szakiskoláig átfogóan kell megvalósítani, - az egészségnevelést tantárgyakon átívelő, kereszttantervi kompetenciaként valamint a tanórán kívüli foglalkozásokon is megvalósuló általános fejlesztési feladatként szükséges kezelni. Az egészségnevelés részterületei: - egészséges táplálkozás, - rendszeres testmozgás, - személyi higiéné, - szabadidő hasznos eltöltése (aktív), megfelelő aránya, - lelki egyensúly (megfelelő önismeret, önértékelés). A prevenció: A WHO meghatározása szerint az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására, az egészség megőrzésére irányul. Az elsődleges vagy primer prevenció a betegségeket előidéző tényezők korai felismerésére és elkerülésére irányuló tevékenység, ami a veszélyeztetett emberekre irányul. Az egészségfejlesztés, és annak egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és a családi élet kialakítása, fenntartása, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése. Az egészségnevelés alapelvei intézményünkben: Napjainkban az egészség-, egészségvédelem, egészségnevelés fokozottabban előtérbe került. Ezért szükségessé vált, hogy az SNI gyermekek is minél fiatalabb korban elemi szinten megismerjék ezen fogalmak lényegét, az ehhez kapcsolódó tevékenységeket. Intézményes nevelésük végéig következetes oktató-nevelő munkával az egészségnevelés céljai és feladatai képességeiknek megfelelően beépüljenek mindennapi szokásrendjükbe, erősödjön személyiségük, csökkenjen az ártó tényezők hatása és az iskola befejezése után a diákok a saját életükre alkalmazni tudják az elsajátítottakat. A tanulók ez által olyan képességek birtokába kerülnek, mely értékrendjüket, életviteli szokásaikat pozitívan befolyásolják.
Az iskola feladata az elsődleges megelőzés. Az egészségnevelés során figyelembe kell venni az adott gyermekcsoport életkori sajátosságait és az egyes gyermekek egyéni képességeit. Az egészségnevelés nem szerepelhet önálló tantárgyként, komplexitást kell alkotnia más tantárgyakkal, szabadidős tevékenységekkel, napszakokhoz kötődő egyéb cselekvésekkel, iskolai és kollégiumi élettel. A korszerű egészségnevelés cselekvésorientált tevékenység. Az iskola és a kollégium a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítása és begyakorlása. Az egészségnevelési program célja Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat, ezáltal képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. Az iskolának minden tevékenységével a holisztikus egészségfejlesztési modell szerint szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Cél, hogy a gyerekek az önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Fel kell készíteni diákjainkat az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Támogatást kell nyújtani a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás, káros szenvedélyek, a helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelőzésében. Hosszú távú célok: Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodás kortól kezdve szerezzenek elemi ismereteket és folyamatosan bővítsék azt a közvetlen és tágabb környezetükről, egészségügyi szokásokról, az egészséges életmódról. -
-
-
Ki kell alakítani tanulóinkban egy egészséges szokásrendszert- egyéni képességeiknek megfelelően- mely segítségével alakul a testi higiénia és a tiszta környezet iránti igényük. Emelni az óvodás korban elkezdett önkiszolgálásra nevelés során megszerzett önkiszolgálási, önellátási szintjét a tanulóknak. Fejleszteni a tanulók önismeretét, önbizalmát, a közösséghez való pozitív tartozását, a konfliktushelyzet kezelését, az „egészséges” párkapcsolat kialakításának módját, ezzel érve el a gyerekek lelki békéjét. A szokásrendszer rögzítésével kialakítani bennük /képességeiknek megfelelően/ a testi higiénére, a tiszta környezetre való igényt. Megismertetni a személyi higiénét szolgáló eszközök használatának kiemelt jelentőségét /mosdókesztyű, külön törülköző…/.
-
Egyéni képességeknek megfelelően kialakítani azt a képességet, hogy a szerzett tudást alkalmazni tudják. Kerüljék el az egészségkárosító magatartásformákat. Alakítsunk ki sajátos mozgásformát az egészségük megőrzése érdekében. Ismerjék a korszerű táplálkozás formáit /a táplálkozás és az életmód összefüggését/ Az egészséges táplálkozás fontosságának beláttatása, szokásrendjének kialakítása.
Középtávú célok: - segítse megnyerni a gyermek, otthoni környezetének támogatását az oktató-nevelő munkához, - ismerje fel, hogy a sport az egészséges életmód alappillére, a fizikai állapot, a koordinációs készségek fejlesztésének és az energia levezetés egyik legjobb területe, - bővíteni a fertőző betegségekről szerzett ismereteket. Rövid távú célok: - Az egészségnevelés kereszttantervi kompetenciaként az oktatás, nevelés, habilitáció valamennyi területén jelenjék meg. Feladatok: - Az osztályfőnökök és a tanárok segítségével a diákok ismerkedjenek meg az egészséges táplálkozás fogalmával. Ismerjék meg a korszerű táplálkozási lehetőségeket, a táplálkozási zavarok okozta egészségkárosító hatásokat (anorexia, bulimia, obesitas). - A személyes higiéné rendszeres ellenőrzése. - A testi és lelki egyensúly megteremtése érdekében minél több testmozgásra ösztönözzük diákjainkat, nyújtsunk segítséget, hogy megfelelő önismerettel rendelkezzenek, ezáltal önbizalmuk, önbecsülésük erősödhet. - Adjunk megfelelő tájékoztatást közlekedésbiztonságuk érdekében. - A káros szenvedélyek ellen kapjanak megfelelő tájékoztatás.
Egészségügyi program: Iskolaorvos: Egész évben, heti 10 órában rendelés az Andrássy u. 10-12. szám alatt, az akut betegeket rendkívüli esetben Kutasi út 34-36-szám alatt látja el. Irányítja az ápolónők munkáját, szorosan együttműködik az iskolavédőnővel. Rendszeresen ismétlődő, időközi szakorvosi kontrollvizsgálatokon részt vesz, vezeti egészségügyi törzslapot, soron következő védőoltásokat beadja. Iskolai védőnő: Szeptemberben, igazgató helyettessel történő egyeztetések alapján, egyes osztályfokokon, előre megbeszélt témakörökben felvilágosító témájú foglalkozásokat tart, (korszerű táplálkozás, személyi higiéné, önismeret, helyem a környezetemben, szexuális felvilágosítás, káros szenvedélyek: alkohol, cigaretta, drogok, játékszenvedély). Érzékszervi szűréseket végez, ami a tanulók értelmi állapotából és kommunikációs nehézségeiből fakadóan problémás, visszajelzéseik nem mindig adekvátak. Gyermek - ideggyógyászati felülvizsgálat: Negyedévenként látogatja, vizsgálja az ideggyógyászati ellátás alatt álló tanulókat. Indokolt esetben rendkívüli vizsgálatot biztosít. Fogorvosi szűrés: Évente 2 alkalommal, ősszel és tavasszal. A szűrés az iskolában zajlik, a további kezelést igénylő tanulókat szakintézetbe viszik fel az ápolónők. Ortopédiai szűrés: Évente. Gyógytestnevelésre szorulók szűrése: iskolaorvos évente, konduktor közreműködésével történik. Gyermekvédelmi szakellátásban élők kötelező szűrővizsgálata /labor/: évente Tanulók szomatikus fejlődésének nyomon követése/súlylap, fejlődési lap/: kollégiumban, évente három alkalommal. Munkaegészségügyi vizsgálat: az intézmény dolgozói számára kötelezően, jogszabályoknak megfelelő rendszerességgel, új dolgozóknál belépés előtt. Egészségnevelési programhoz kapcsolódó hagyományaink: - napirendbe épített mindennapos testmozgás, - témanap megtartása az óvodában, iskolában: gyümölcsnap és zöldségnap tanítási órák kereteiben, - „Mozgásélmény” sportnap társintézmények bevonásával, - heti egy alkalommal 3. évfolyamtól vízhez szoktatás, úszásoktatás, - Egészségnap, - nevelőtestület döntés alapján, munkatervben rögzített világnap, - védőnő bevonásával felvilágosító óra minden korosztálynál, - városi közlekedésbiztonsági napon való részvétel, - komplex tanulmányi versenyen való részvétel, - erdei iskolai programok, - osztálykirándulások a természetben, egészséges környezetben, - egészséges táplálkozás klubdélután keretein belül a kollégiumban, - SNI gyerekek sportversenyén való részvétel (terápiás lovaglás, atlétika, úszás, labdarúgás, tenisz, stb.).
Egészséges táplálkozás: Célok: - több friss zöldség és gyümölcs fogyasztása nyersen, - folyadékpótlásként több gyümölcslé, - édes, cukros ételek háttérbeszorítása (csokoládé helyett müzli szelet, gabonapelyhek bevezetése az étrendbe, - a gyerekek fokozatos átszoktatása a barna, magvas pékárura, - a tankonyhai gyakorlatok során egészséges ételek készítése. Az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismeretek bővítése, illetve a megszerzett ismeretek elmélyítése a következő tantárgyak segítségével valósul meg. Beszédfejlesztés és környezeti ismeretek tantárgyban a tanulók megismerkednek a gyümölcsökkel, zöldségekkel, ételféleségekkel, a napszakhoz rendelt étkezésekkel, evőeszközök csoportosításával, különböző alapanyagokkal, az ünnepi és hagyományos ételfélékkel. Önkiszolgálás tantárgy keretein belől az önkiszolgálás gyakorlása elősegíti a kulturált étkezést, az adekvát evőeszköz használatot Környezet és egészségvédelem tantárgy témaköreiben képességeiknek megfelelően a vitaminforrásokkal, azok jelentőségével, a helyes-helytelen táplálkozással a gyógynövények szerepével, azok felhasználásával, a diéta jelentőségével bővülnek ismereteik. Iskolai étkeztetés: A kulturált étkezés iskolánkban önálló nevelési feladat, az önkiszolgálás keretein belül valósul meg. A főétkezési idő min. 45 perc, az adott csoport tanulóinak szükséglete szerint hosszabb is lehet. A nutitív allergiásoknak szükség szerint biztosítjuk a diétát. Tankonyha program /gyakorlókonyhai terv/: Egy 90 m2-es volt szolgálati lakás konyhája és étkezője funkcionál gyakorlókonyhaként, erre a célra praktikusan kialakítva, modern felszereléssel. Minden évfolyamnak, az óvodától kezdve lehetősége van a konyhai eszközök megismerésétől az egyszerű ételek elkészítéséig e kis helyiségben. Az életvitel tantárgy képességeiknek, lehetőségeiknek megfelelő feladatok elé állítja a tanulókat. Testi egészségfejlesztés: Mindennapi egészségfejlesztő testmozgás a gyerekek óra- vagy napirendjébe illesztve valósul meg. A mindennapos testnevelés tematikus terve egy tanévre, a testnevelés, mozgásnevelés tantárgy tanterve alapján készül el, amely testnevelés órákon, sportköri foglalkozásokon, habilitációs foglalkozásokon és kollégiumi délutáni foglalkozásokon valósul meg. A tanórán kívüli sportfoglalkozások céljaikban, tartalmukban, követelményükben a tanórai testnevelés elvárásait követik, kötetlenebb, felszabadultabb formában. Alapelvek: A testnevelés és a sport az értékeivel, a nevelésben, képzésben betöltött funkciójával indokolttá tette mindennapossá tételét. Nem csak felkészít- transzferálódó hatásaival- az élet és a munkabírás elviselésére, a kapcsolatteremtő képesség fejlesztésére, a szolidaritás, a tolerancia szellemének megismertetésére, de a pszichomotoros készségek és képességek tervszerű fejlesztésével a különböző célok elérésének lehetőségét jelenti. A tanulói személyiség egészének fejlesztését célozza, és nem csak a motorikum képzésének eszköze.
A testmozgás, a sport a fejlesztés egyik olyan területe, ahol minden tanulót a képességeihez igazodó elvárással, értékeléssel sikerélményhez tudunk juttatni. Minden diákot az örömteli mozgás élményéhez juttat, ezáltal lelkileg is erősebbé válnak diákjaink. Megtanulnak a sport által sikert, kudarcot egyaránt egészségesen feldolgozni. A célcsoportra jellemző sajátosságok a mozgás terén: A gyerekek között nagy számban fordul elő a Down-szindróma, mely jellemzője a: - hipotón izomtónus, - túlhajlítható ízületek, - széles alapú, bizonytalan járás, - fáradékonyság, - összerendezetlen mozgás, - hanyag testtartásból eredő gerinc deformitások, - testséma és térbeli orientációs zavar, - haránt bokaizom süllyedés, - központi idegrendszeri sérülésből adódó mozgássérülések /Little-kór/, - túlmozgásos és indíték szegény, ill. mozgásszegény tanulók magas száma. Célok: Sajátos nevelési igényű, értelmileg fogyatékos gyermekek mindennapos testnevelésének célja az életkorra, fejlettségre jellemző mozgásszükséglet, aktivitás és a testi képességek fejlesztésével az: - egészség megőrzése, a mozgászavarok leküzdése, mozgásműveltség kialakítása, testalkati deformitások megelőzése, ill. meglévők javítása, - olyan képességek kialakítására, fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt, amelyek segítséget adnak az élet feladataihoz, és hogy képességeikhez, adottságaikhoz mérten minél eredményesebb legyen a beilleszkedésük. Más képzési területekkel, tantárgyakkal erősítő, interdiszciplináris alapon működő kapcsolatra törekszünk, - minden foglalkozáson történjen meg a keringési és légzőrendszer megfelelő terhelése, - a testnevelési órákon a gimnasztika olyan legyen, hogy benne a biomechanikailag helyes testtartást kialakítsa, és épüljön be a gimnasztikába a gerinctorna gyakorlatanyaga, - valamennyi korosztály, csoport számára kínáljon mozgásos játékokat, versengést, egészségügyi és prevenciós értékeket, - elégítse ki a tanulók mozgásigényét, fejleszti cselekvési biztonságukat, koordinációs képességüket, a fizikai aktivitást, az erőnlétet, - neveljen a rendszeres sportolásra, - váljon a mozgás, a fizikai erőkitartás a tanulók életmódjának részévé, - ébresszen kedvet a szabadban, a jó levegőn eltöltött mozgás iránt, legyen örömforrás, - nyújtson elérhető perspektívát a drogok, káros szenvedélyek fogyasztása helyett, - olyan személyiségjegyeket fejlesszen, mint a kitartás, küzdeni tudás, siker és kudarc kezelése, alkalmazkodó képesség, tolerancia, stb.. Feladatok: - a meglévő testi adottságok és képességek fejlesztése különféle mozgáskészségek elsajátításával konkrét mozgásos feladatok végrehajtásával, - a gondozási függőségből adódó passzivitásból az önellátás igényének kialakítása, - az életkorra jellemző mozgásszükséglet kielégítése, - az életkorra jellemző általános kondicionális, és koordinációs képesség kialakítása, - a túlmozgásos vagy mozgásszegény állapot megszüntetése, - a tanulók érdeklődésének felkeltése saját és társaik mozgása iránt,
a küzdeni tudás, az akarat, kitartás és tűrőképesség fejlesztése, közösségi összetartozás érzése, ill. a csoporttudat erősítése, versengési kedv felébresztése, együttműködési készség, a segítőkészség fejlesztése, mozgástól való félelmek, szorongások leküzdése, bátorság és határozottság erősítése, egyéni mozgászavarok javítása, sportjátékokon keresztül a csapatjátékok szabályainak elsajátítása, a szabálytudat kialakításának elősegítése, - járuljon hozzá a szóbeli instrukciók megszerzéséhez, megjegyzéséhez, - az egészséges életmód szabályainak betartására nevelés, - munkaképesség fejlesztése és megőrzése. Iskolánkban minden osztályfokon biztosítjuk a mindennapos testmozgást. A mindennapos testmozgás színterei: - iskolai zsibongó, udvar, tornaszoba, - állatasszisztált terápia lehetőség szerint, - terápiás úszás a Városi Strandfürdőben, - kerékpártúrák a szabadban, - séták, gyalogtúrák, - terepfutások (utca, stadion), - „Mozgásélmény” Sportnap a szabadban, - kirándulások (éves tanmenetben tervezett helyszíneken), - erdei iskola programok pályázati forrás esetén, - mozgáshabilitációs szoba. -
Értékelés: A tanulók értékelésének az alapja az önmagukhoz viszonyított fejlődés. A fejlődést pedig a korábbi, saját teljesítményhez kell viszonyítani. Az értékelésnél azonos mértékben kell figyelembe venni a mozgáskészséget és a testi képességek egyéni fejlődését, valamint az értelmi és az érzelmi személyiségjegyek változását. Az értékelésnél jelentőséggel bír a helyileg kidolgozott felméréseken nyújtott teljesítmény is, de figyelembe kell venni az egész évben végzett munkát és hozzáállást. (A tanulók fizikai állóképességének, motorikus képességeinek mérése: lásd: Helyi tanterv) Felmérés elemei: - 40 m futás, - ingafutás, - középtávfutás, - kislabdahajítás, - távolugrás, - medicinlabda lökés, - hasizomgyakorlat. Egészségneveléssel összefüggő felmérések: Iskolánk nevelőtestületében dolgozó konduktor-tanítónő, mozgásnevelést tanító gyógypedagógus minden tanév szeptember 15-ig felméri a beiskolázott, első osztályos tanulók mozgásállapotát. Ez támpontot ad arra, hogy melyik tanuló szorul habilitációsrehabilitációs konduktív foglalkozásra, ki igényel egyéni, speciális gyógytestnevelést. Ez a mérés az alapja a mozgáshabilitációs egyéni fejlesztési tervnek.
A gyógypedagógus- testnevelők helyileg, a sajátos nevelési igényt, az életkori sajátosságokat, testi képességeket figyelembe véve a mozgásnevelés és testnevelés tantárgyak követelményrendszerére építve dolgoztak ki egy egyedi mérési rendszert. A testnevelő szakos pedagógusok az első évfolyamon, év végén, a többi osztályokban pedig szeptemberben és májusban is, évente kétszer mérik a tanulók fizikai állapotát. 1-2-3. osztályban elvégzett ugyanazon teszt pontosan kimutatja a tanulók önmagukhoz mért fejlődését. 4-5-6. osztályban, mivel az életkori sajátosságok, a fizikai képességek és a követelmények is nagymértékben változtak, más tesztet alkalmaznak a testnevelők. 7. osztálytól fokozott figyelmet kell szentelni a motoros képességek fejlesztésére a munkabírás elviselésének érdekében. E korosztálynál szintén más mérést használnak a testnevelők, amivel 6 éven keresztül követhető nyomon a tanulók fizikai állapotának változása. 2015. tavasztól a központilag meghatározott mérőeljárást, a NETFIT mérést is végzik 5-12 osztályig a testnevelést illetve mozgásnevelést tanító kollégák, melyek eredményeit elektronikus felületen rögzítik. Intézményen kívüli programok: Más speciális szervezetek rendezvényein való részvétel ÉFOÉSZ, MSOSZ, FONESZ, Értük - Velük Egyesület sportrendezvényei, kirándulások, táborok, vetélkedők, közösségi találkozások kortárs csoportokkal. - Kapcsolódás más, többségi intézmények rendezvényeihez (az integrációs törekvések jegyében). - Többségi általános iskolák, óvodák, kulturális intézmények (mozi, színház, könyvtár, stb.) rendezvényei. Káros szenvedélyek/ alkohol, drog, dohányzás, prevenció/. Helyzetkép: Csongrád megye a különböző devianciákat tekintve kiemelkedő helyet tölt be a különböző devianciák előfordulási rangsorában. A dohányzás, az alkoholfogyasztás kipróbálása egyre alacsonyabb életkorban történik. A serdülőkori virtus, a kíváncsiság és a túlzott kockázatvállalási készség lehet az alapja, hogy a felnőtt társadalom intelmei ellenére nagyon sokan megismerkednek a drogokkal. Iskolánk SNI tanulóinak élete egy viszonylag zárt, szegregált közösségben folyik, tanulmányaik alatt nincsenek olyan intenzitással kitéve e veszélyforrásoknak, mint a többségi iskolákban tanuló gyerekek. A tágabb társadalmi környezetükben azonban ők is találkoznak ezekkel a veszélyforrásokkal, ezért elemi szinten, a megismerés és az elutasítani tudás illetve az egészséges perspektíva kiválasztásának szintjén nekünk is foglalkozni kell vele. Jövőkép: Célunk az, hogy olyan fiatalokat bocsássunk ki az oktatási ciklus végén, akik motiváltak az egészséges életvitelre, váljanak képessé a felnőtt társadalomhoz való alkalmazkodásra, képesek legyenek a káros szenvedélyektől mentes, segített életvitelre. Ennek érdekében törekszünk, hogy eljutassuk őket az ismeret és a visszautasítani tudás szintjére. Arra, hogy ellen tudjanak állni a folyamatosan jelen lévő drog-csábításoknak. Céljaink: - egészségügyi ismeretek olyan irányú bővítése, melyek segítségével az egészséges életmód iránti igény fejlődik ki, - megfelelő önismeret kialakítása, - a tanulók droggal kapcsolatos ismereteinek bővítése, és a nemet mondási készség fejlesztése, - a dohányzás káros hatásainak ismertetése,a dohányzásra való rászokás megelőzése,
-
az alkohol kipróbálásának megelőzése ill. csökkentése és a koreltolódás a felnőttkor felé, a tiltott drogok fogyasztásának megelőzése, a közvetlen társadalmi környezetben a nemdohányzó életmód legyen a minta, a követendő társadalmi norma.
Céljaink elérésének lehetséges helyszínei és módjai: - tanórai kereteken belül szerzett ismeretek: ismeretközlés, helyzetjátékok, videóbejátszás elemzése, - szakköri foglalkozás: pl. hitoktatás, személyiségfejlesztő foglalkozások (művészeti nevelés), - a kollégium különböző foglalkozásai: kiscsoportos beszélgetés, - személyes példamutatás az iskola egész területén és azon kívül is. Családi életre nevelés, szexuális nevelés A család a legfontosabb rokoni közösség. Sajátos nevelési igényű gyermekeink nagy többsége élete végéig a család állandó segítségére, támogatására szorul. Célunk, hogy: - képességeik mértékében irányítás és segítségadás mellett váljanak alkalmassá a segített felnőttkori életre, - olyan ismereteket szerezzenek, melynek birtokában az értelmileg fogyatékos fiatalok képességeikkel összhangban álló, kiegyensúlyozott emberi életet élhessenek, - a tanult magatartási és viselkedési formákat helyesen tudják alkalmazni családi, ill. párkapcsolataikban, legyenek tisztában nemi szerepükkel, a védekezés lehetséges módjaival, - legyenek ismereteik a helyes szexuális életről, a fogamzásgátlásról, - tudják felismerni, ha szexuális zaklatás alanyai lesznek és tudjanak segítséget kérni. A család témakör már az óvodában, az anyanyelvi nevelés témakörei között, majd az iskola első osztályától megjelenik a beszédfejlesztés - és környezetismeret tantárgyban, ahol az ismeretanyag évről-évre koncentrikusan bővül. Ennek folytatása a 7. osztályban megjelenő „előkészületek a felnőtt életre” témakör, mely téma a 12. évfolyam végéig folyamatosan bővíti a tanuló ismereteit, felölelve a serdülőkori változásokon át a korai szexuális élet veszélyeit. Iskolánk nyitott szemléletű iskola, melyben az egyik legfontosabb partner a szülő. A fogadóórák, szülőértekezletek, nyílt tanítási órák, a szülőkkel közös hagyományos rendezvényeinken (pl. farsang, gyermeknap) spontán kialakult beszélgetések mind-mind segíti a család és az iskola kapcsolatának erősítését. Tapasztalatunk, hogy a szülőket nagymértékben foglalkoztatják ezek a kérdése: káros szenvedélyek, SNI fiatalok szexuális élete, családalapítás lehetősége, stb. Alkalomszerűen témaelőadásokat szervezünk számukra az SNI gyermekek egészségnevelési kérdéseiben. Intézményünkben jelenleg 16 fő az átmeneti vagy tartós nevelésben élő gyermek. Lsd. Gyermekotthon szakmai programja. A családokból érkezők közül magas a többszörösen hátrányos helyzetű illetve a veszélyeztetett gyermekek száma.
E többszörösen hátrányos helyzet oka lehet: - az értelmi fogyatékosság, - a nehezített szociális háttér, - a létminimum alatti jövedelem viszonyok, - a csonka család, - az SNI gyermeket nevelő család szegregációja a közvetlen társadalmi környezetben. A tanulók egyéni érdeklődését figyelembe vevő programokkal igyekszünk a családi otthon biztonságát, törődését, szeretetét nyújtani. Az iskola dolgozói minden igyekezetükkel azon vannak, hogy az egymásra figyelésre, a szeretet értékeire, az összetartozás érzésének fontosságára neveljék a családi szeretetet nélkülözni kényszerülő tanulóinkat. A hátrányos helyzet, a veszélyeztető tényezők csökkentése illetve kiküszöbölése érdekében iskolánk gyermek és ifjúságvédelmi felelőse éves munkaterv alapján végzi teendőit. 3.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A közösségfejlesztés fő területei: - tanítási órák, - egyéb foglalkozások, - szabadidős tevékenységek. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok Legfontosabb célunk a mind képességekben, mind sérüléstípusokban is igen heterogén osztályközösségből, csoportból olyan közösséget formálni, amely a közös cél érdekében hajlandó a közös értékrend elfogadására, - és az iskola szervezett keretein belül – képes ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni. Ennek a célnak a megvalósításához több esztendő kitartó, állhatatos és türelmes munkájára van szükség, melynek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására törekedhetünk: - A tanulás támogatása: kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, a munkaerkölcs erősítésével. - A tanulók kezdeményezéseinek segítése. - A közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése példamutatással, bemutatással, bírálat, önbírálat segítségével. - A tanulók önállóságának fejlesztése. - A következő évfolyamon a már elért eredményekre való építés, ezáltal a folyamatosság biztosítása. - Olyan nevelői team kialakítása, mely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályok tevékenységét koordinálni tudja. - Különböző változatos munkaformákkal (homogén csoportmunka, differenciált csoportmunka, egyéni munka, verseny stb.) az együvé tartozás érzésének erősítése. Egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai Az egyéb foglalkozások kötetlenebb tevékenységi formái, és a közösen átélt kirándulások, túrák, délutáni - kollégiumi - szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. Feladatunk, hogy neveljük a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére. Átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai
irányításával biztosítjuk, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez tartozás érzését. Megismertetjük a tanulókkal a társas együttélés szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek. A sokoldalú és változatos foglalkozásokkal hozzájárulunk a közösségi magatartás erősítéséhez (zene, tánc, színjátszás, színházlátogatás stb.). A sétákkal, kirándulásokkal elmélyítjük a természet iránti tiszteletet és a környezet védelmét. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, egyéni problémáihoz és hatásuk nemcsak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni. Feladatunk: - jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, - a csoporton belüli kapcsolatok erősítése, - a csoportokban végzett munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, - a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása, az együttműködés megalapozása, fejlesztése, - a tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség, az egyéni képességekre, adottságokra való építés, - a tevékenységek kialakításában törekedni kell arra, hogy a résztvevők érdeklődése ne alkalmanként, véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra ösztönözzön, - az egyes foglalkozások kidolgozását határozza meg az elsajátítandó ismeretek készségszintűvé alakítása, az értelmi képességek és a specifikus jellemzők figyelembevétele és az egyedi személyiséghez alkalmazkodó kapcsolatteremetési mód, - olyan erős érzelmi felhívó erővel bíró témák kiválasztása, amely során megélhetik a másik iránti érdeklődés, részvét, megértés, türelem fontosságát, erősítve ezzel a közösséghez való kötődést.
3.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók tanítása Ezzel összefüggésben feladatai: - a kötelező, óratervi tanítási órák, - tanításra való felkészülés, a tanítás megtervezése, - a tanulókkal a szakfeladatnak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok, - tanítási órákra való rendszeres didaktikai, módszertani felkészülés. Szervezési előkészületek, foglakozási vázlatok, tervek készítése, - magántanulók egyéni fejlesztése, - tanórán kívüli foglakozások (helyi tanterv szerint), - tehetséggondozás, felzárkóztatás (pl. csoportbontás), - habilitációs és rehabilitációs foglalkozások, - nevelőtestületi és szakmai munkaközösségben való aktív részvétel, - részvétel az intézmény pályázati tevékenységében,
-
-
kollegiális kapcsolatok ápolása, folyamatos kapcsolattartás és együttműködés a nevelőtestület más tagjaival nevelési és szaktárgyi kérdésekben, pedagógiai tevékenység kapcsolódó ügyviteli és adminisztratív tevékenység, az intézmény belső dokumentumainak készítésében való közreműködés, a nevelői – oktatói habilitációs munkájához tanmenet és egyéni fejlesztési tervek készítése, iskolai ünnepélyeken, hagyományos iskolai rendezvényeken és az éves munkatervben rögzített rendezvényeken való megjelenés, azok előkészítő, szervező munkái és ott a gyermekekkel kapcsolatos teendők ellátása, szabadidő hasznos eltöltésének, az intézmény kulturális és sportéletének szervezésében, lebonyolításában való közreműködés, a gyermek – és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatokban való közreműködés, iskolai környezet alakítása, pozitív osztálytermi légkör kialakítása, a tanulók egymás közötti kapcsolatainak formálása, a tanulók egyéni problémáinak megoldásában segítségnyújtás, egyéni ráhatás, fegyelmezés, konfliktushelyzetek megoldása, tanulók fejlődésének, teljesítményének értékelése, az igazgató elrendelése esetén részvétel az osztályozó vizsgabizottságban, részvétel a minőségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységekben, továbbképzésen, konferenciákon való részvétel, az itt szerzett információk átadása a tantestületnek, folyamatos képzés, önképzés, munkaközösség vezetése, iskolaszék munkájában való részvétel, szülőkkel való kapcsolat ápolása, tankönyvek közti tájékozódás, tankönyvek kiválasztása, órai segédanyagok, taneszközök gyűjtése, készítése, tanulmányi versenyekre való felkészítése, versenyek szervezése, ezeken való részvétel, tanulók kísérése kulturális-, sportversenyekre, vetélkedőkre, a tanulók felügyeletének, reggeli és óraközi folyosó és udvari ügyeletének biztonságos ellátása, az igazgató által elrendel helyettesítések ellátása, gyógypedagógiai főiskolai hallgatók gyakorlatának vezetése, az éves Munkatervben jóváhagyott beosztás szerint a szülői Híradó és egyéb faliújságok színvonalas, igényes és aktuális vezetése, tanítás nélküli munkanapokon a szakmai program és beosztás szerinti feladatok ellátása, tanügyi jogi dokumentumok, törvények, minisztériumi rendeletek változásainak figyelemmel kísérése, internetes oktatást – nevelést segítő weblapok használata, a tanulók harmonikus személyiségfejlődésének elősegítése, igazgatói megbízások esetén osztályfőnöki feladatok ellátása.
Osztályfőnök az osztály közösségének felelős vezetője A szükséges nevelési hatásokat, a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztését csak tervszerűen kialakított nevelési rendszerrel, gondosan egymásra épített nevelési tartalmakkal lehet megvalósítani. Ezt a munkát pedig az osztályfőnöknek kell összehangolnia, irányítania. Az osztályfőnök munkája során igyekszik céltudatosan összehangolni az iskolai és az iskolán
kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. Legfőbb feladata, hogy a reá bízott csoportot tervszerűen irányítsa, vezesse. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. Osztályfőnök feladatai: - az intézmény pedagógiai elvei szerint nevelni osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőinek figyelembe vételével, - a gyermekkel való egyéni törődés ellátása, a sajátos nevelési igényéből fakadóan egyéni korrekciós feladatokra való javaslattétel, - koordinálni és segíteni az osztályba tanító pedagógusok munkáját és látogatni óráikat, foglalkozásaikat, - segíteni az osztállyal foglalkozó nevelőtanár és gyermekfelügyelő munkáját, látogatni foglalkozásaikat, - minősíteni a tanulók magatartását és szorgalmát, - szülői értekezletet és fogadóórát tartani, szükség esetén az osztályfőnökkel, intézményvezető-helyettessel együtt családot látogatni, - közreműködni a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, - jelentős probléma esetén az igazgatót haladéktalanul tájékoztatni, - pontosan ellátni az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat: osztálynapló vezetése, anyakönyvi napló vezetése, statisztikai adatok szolgáltatása, fejlődési lapok vezetése, gyógypedagógiai vélemények készítése, bizonyítványok írása, a tantárgyi felmérések dokumentálása, évente két alkalommal osztályfőnöki jelentések készítése, osztályozó vizsgák jegyzőkönyvi dokumentálása, - az iskolai munkatervben, illetve a tanítási programban szereplő tanulmányi kirándulások előkészítése az SZMSZ előírásai szerint, azokon való részvétel, - törekszik az indokolatlan mulasztások, megelőzésére, visszaszorítására, - erdei iskola szervezése, lebonyolítása, pályázati forrás esetén - részvétel az osztály kötelező orvosi vizsgálatain, - javaslattétel a tanulók jutalmazására, büntetésére, - az osztály tantermének, foglalkoztató termének igényes, esztétikus és gyermekcentrikus alakítása. Az osztályfőnök szakmai kapcsolatot tart a kollégium vezetővel és a gyermekotthon szakmai vezetőjével, a kollégium és a gyermekotthon nevelőmunkát segítő alkalmazottaival.
3.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló (Nkt): - sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók, - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók, - kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók, - a gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók, Intézményünk tanulói sajátos nevelési igényűek, felzárkóztatásukat segítő programok: Egyéni fejlesztési programok A tanulási képességek területén mutatkozó nagyfokú egyéni eltérések miatt iskolánkban kiemelkedően fontos a differenciált feladatadás és foglalkoztatás, az egyéni és kiscsoportos fejlesztés. A tantárgyi programokat a tanulók adottságaihoz, képességeihez igazodó egyéni fejlesztési programokkal szükséges kiegészíteni felzárkóztatás és tehetséggondozás formában. Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs foglalkozás A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció célja, hogy az iskolai fejlesztés során jelentősen csökkentse a fogyatékosságból eredő szomatikus és pszichés hátrányokat, elősegítse a szociális érést. Az egyéni fejlesztéshez szükséges tartalmak, eszközök, módszerek megtalálásának, az egyéni fejlesztési program kidolgozásának alapja a pedagógiai diagnózis. A rehabilitációs célú foglalkozások célja a meglévő képességelőnyökre építve- az eredményes személyiségfejlesztés, a képességek, készségek terápiás fejlesztése. Kiemelten: - az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, koncentráció, grafomotoros ügyesség, tájékozódás, gondolkodás, vizuomotoros koordináció fejlesztése, - a bazális stimuláció, a logopédia, a szociális és kommunikációs tevékenységek segítése, - a művészeti foglalkozások során a dráma, a zene, a tánc, az ábrázolás személyiség fejlesztő hatásának érvényesítése, - a mozgásállapot javítása, úszásoktatás, vízhez szoktatás, változatos sporttevékenységek Tanórán kívüli tevékenységek A tantervben leírt követelmények teljesítésének, a nevelési folyamatok eredményességének az SNI tanulók hatékony személyiség fejlesztésének, eredményes szocializációjának feltétele az egész napos nevelés biztosítása, a tanórán kívüli tevékenységek magas szakmai színvonalú szervezettsége. Ezek a foglalkozások az iskola helyi lehetőségeitől, adottságaitól függően szervezhetők meg. Differenciált csoportszervezési eljárások Az egyéniesítő nevelés elvének alkalmazása ellenére is mutatkoznak – az adott tanulócsoporton belül, főként a kultúrtechnikai tantárgyaknál (olvasás, írás, számolás) – a csoport többségétől lemaradó tanulók. Számukra csoportbontással, képesség szerint differenciálódó csoportokat kell létrehozni.
A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység Átfogja az iskolai élet egészét. Segíti a tanuló személyiségének helyes irányba történő fejlődését. Biztosítja a gyermekeket és a szülőket megillető jogok és kötelességek érvényesülését, a hátrányos helyzetükből, veszélyeztetettségükből adódó hátrányok leküzdését. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi munka az oktatási intézmény minden dolgozójára (akik a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával és ügyeinek intézésével foglalkoznak) kiterjedő összehangolt tevékenység, melyet az intézményvezető-helyettes koordinál. Gyermekvédelmi munka tatalma: - Felderítés, jelzőrendszer működtetése (osztályfőnök). - Prevenciós munka (kollégium férőhely biztosítása, tájékoztatás, egészségvédelmi program kidolgozása). - Családgondozás (családlátogatások, egyéni esetkezelés, folyamos kapcsolattartás) támogató segítségnyújtás. - További életpálya nyomon követés. - Különböző intézményekkel, hivatalokkal való szoros kapcsolattartás. Az intézmény gyermek és ifjúságvédelmi feladatainak megvalósulási formái - Fogadóóra keretében kapcsolattartás a szülőkkel, gyermekvédelmi szakemberekkel. - Szükség szerint családlátogatás az osztályfőnökök közreműködésével. - Tájékoztatás a gyermekvédelem körébe tartozó intézmények elérhetőségeiről. - Nyilvántartás vezetése az iskola tanulóiról, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók vonatkozásában az önkormányzatoktól kapott határozatok alapján. - A pályaválasztás érdekében a mindenkori 7. osztályos tanulók pályaorientációjának segítése a végzős osztályok sikeres, képességeiknek megfelelő továbbtanulásuknak koordinálása. - Előadások szervezése az egészséges életmód érdekében iskolai programokon, illetve szülőklub keretében. - Esetmegbeszélés kezdeményezése a tanulók ügyében a gyermekjóléti szolgálatnál. - Folyamatos, élő kapcsolattartás a gyermekvédelem körébe tartozó intézményekkel, személyekkel (rendőrség, védőnő, pszichológus, gyámhatóság stb.), gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményegységünkkel, gyermekvédelmi gyámokkal. - A gyermekjóléti Szolgálat családgondozóival történő szoros együttműködés a pedagógiai eszközökkel már nem kezelhető, súlyosabb problémák megoldása érdekében. - A tanulók hasznos szabadidő eltöltéséhez segítségnyújtás (tájékoztatás táborozási lehetőségekről, a városban zajló programokról) szabadidős programok szervezése az iskolán belül és kívül is. - Pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése és maximális kihasználása a támogatottság érdekében. Az iskolai gyermek és ifjúságvédelem területei: Egyéni szinten: egyéni esetkezelés (pl. beszélgetések, ügyintézés, javaslatok további intézkedésre). Közösségi szinten: prevenciós tevékenységek összessége, amely túlnő egy-egy osztály, vagy csoport létszámán, összetételén (pl. mentálhigiéniás csoport, szexuális felvilágosítás).
A gyermekvédelem szervezeti és munkaformái, az információáramlás módja, követelményei - Iskolánkban nem működik gyermekvédelmi munkaközösség, ezért a gyermekvédelem kérdései nevelőtestületi értekezletek alkalmával kerülnek megvitatásra. - Pedagógiai jellegű esetelemzések, esetmegbeszélések csoport vezető pedagógus, gyermek és ifjúságvédelmi felügyelő és gyermekvédelmi feladatot ellátó vezető között. - Szükség szerint intézményvezetővel történő egyeztetések. - Belső kapcsolatrendszerben (védőnővel, iskolaorvossal) – folyamatos együttműködés. Kapcsolatteremtés a különböző gyermekvédelmi szakellátás szerveivel - Gyermekjóléti Szolgálatok családgondozóival (esetmegbeszélés, közös családlátogatás). - Kormányhivatalok gyámhivatalaival, helyi önkormányzatokkal, önkormányzatok népjóléti irodáival. - TEGYESZ gyermekvédelmi gyámjaival. - Családsegítő Központtal. - Egészségügyi szolgáltatás szakembereivel (gyermekpszichiátria, az intézmény iskolaorvosa, védőnő). - A különböző karitatív, nonprofit és a helyi civil szervezetekkel. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet kirészletezve a 2.8 A gyermek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedés alatt a hatályos gyermekvédelmi törvény alapján! Preventív tevékenységek: - Ideiglenes kollégiumi, gyermekotthoni elhelyezést tudunk biztosítani azoknak a gyerekeknek ahol a családi háttér veszélyeztető tényező, azonnal kiemelés szükséges. - A krízis helyzetben lévőknek segítséget nyújtanak a civil szervezetekből kapott adományok. Ezeket szétosztva próbáljuk enyhíteni a szülők gondjait. A szülők széles körű tájékoztatása segélyezési formákról és egyéb lehetőségről. - Ifjúságvédelmi drogmegelőző szervezetek akcióinak, segítségnyújtási lehetőségeinek propagálása. - Civil szervezetek által szervezetsegélyezési akciókban való bekapcsolódás, szervezés, lebonyolítás. - Utógondozás. 3.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A tanulói érdekérvényesítés szerve: - DÖK segítő pedagógus megbízása, - tanulói jogok biztosítása a Házirendben. A Házirend intézményünk belső alkotmánya. Rögzíti a jogokat és kötelességeket. Betartása és betartatása intézményünk minden tanulójának joga és kötelessége. 3.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az iskolai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés.
Az együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az intézmény legyen nyitott és kezdeményező. A kapcsolattartás formái: - szülői értekezlet, - fogadóóra, - nyílt nap, - egyéni beszélgetések, - kölcsönös támogatás, - koordinált pedagógiai tevékenység. Ennek feltétele a kölcsönös bizalom, őszinteség, korrekt magatartás. Gyakran tapasztalt nehézségek: - A szülő gyakran irreálisan megfogalmazott elvárásokat támaszt az SNI gyermekkel kapcsolatban intézményünk irányába. - A szülő-gyermek kapcsolat zavara. - A családi és az intézményi normarendszerek különbözősége. A szülők érdekérvényesítésének szervezeti keretei intézményünkben - Szülői közösség. Minden osztályból, évente a képviselők megválasztása. A szülői munkaközösség véleményezési jogkörrel rendelkezik az iskola éves programját, házirendjét illetően. Részt vállal a saját osztályközösség és az iskola egész életét meghatározó ünnepélyek, rendezvények szervezésében. Munkáját öntevékenyen, az osztályfőnökökkel egyeztetve végzi. - Iskolaszék Az iskolaszék egyetértési, véleményezési jogot gyakorol az intézményi alapdokumentumok elfogadásakor. Javaslattevő jogkörrel rendelkezik a nevelési, oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. - Intézményi tanács Jogkörét gyakorolja az SZMSZ-ben foglaltak szerint. Kapcsolattartás a tanulók szüleivel Az iskola sokoldalú lehetőséget biztosít a szoros kapcsolat érdekében a szülőkkel, melynek keretében: - Meghatározott időpontokban a pedagógusok fogadóórát tartanak a szülőknek, ahol elbeszélgetnek az érdeklődő szülőkkel a gyermekek előmeneteléről, az esetleges problémákról. Igény szerint akár napi vagy heti egy alkalommal találkozhatnak a szülők a pedagógusokkal, kötetlenül fogadóórai megkötések nélkül is. - Évente három alkalommal szülői értekezletet tartunk. - A szülőnek lehetőséget adunk arra, hogy előzetes bejelentés alapján bármikor részt vegyen a foglalkozásokon. - A szülő kérésére gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről rendszeresen érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsot, segítséget adnak a pedagógusok. - A fontosabb dolgokról levélben tájékoztatjuk a szülőket (pld. a tanév rendje, a szünetek rendje, szülői értekezletek, fogadóórák, munkanap átrendezés, iskolai programokról, rendezvényekről ). - A szülőknek készült tájékoztató falon elhelyezzük az aktuális tudnivalókat, tájékoztatjuk a szülőket a különböző intézeti eseményekről.
-
-
A szülőknek készült tájékoztató füzetet (prospektust) az új gyerekek szüleinek átadjuk. A pedagógusok közreműködnek a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulót veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. Ez ügyben az osztályfőnökök családlátogatást végeznek a veszélyeztetett gyerekek szüleinél. Előadásokat szervezünk szülőklub keretében a szülők által javasolt vagy választott témában. Közös részvétel rendezvényeken. Szükség esetén telefonos és internetes kapcsolattartás.
A szülők a szülői értekezleten, nyílt napon, kiállításokon, ünnepségeken, rendezvényeken, tanévzáró bemutatkozásokon szembesülhetnek az iskolában folyó munkával, a neveltségi szinttel és tanulási teljesítményekkel, eredményekkel. Az intézmény közvetlen partnerei - társintézmények, - SZTE-JGYPK Gyógypedagógus - képző Intézet, - ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Kar, - Országos és Megyei Szakértői Bizottságok, - Munkahelyi Gyakorlat Programban együttműködő munkahelyek (TESCO, Kovács Küry Idősek Otthona, Szent Erzsébet Kórház, Jansa Kft stb.), - Különböző közintézmények. A felsorolt partnerekkel aktív kapcsolatot tartunk, meghívjuk Tájékoztatjuk partnereinket az intézményt érintő fontos kérdésekről.
rendezvényeinkre.
3.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A 20/ 2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet értelmezi a tanulmányok alatti vizsgák fogalmát. Intézményünkben is van lehetőség osztályozó vizsga letételére, melynek szabályzatát az SZMSZ tartalmazza. Ha a sajátos nevelési igényű tanuló a szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról a megyei utazó gyógypedagógusi hálózat keretében kell gondoskodni. Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait. A következő évfolyamra lépés legfontosabb alapelve, hogy a közösségbe a tanuló beilleszkedjen, elfogadja az iskolai munka szabályait, rendszerét. A tantárgyi rendszerben az elvárt teljesítmények nem tökéletes teljesítése esetén is marad a tanuló megszokott társaival, hiszen személyiségfejlődése szempontjából a hasonló korúak társasága döntő jelentőségű. „A tantervi követelményeket nem teljesítette, a nevelőtestület határozata alapján
osztályközösségben marad.”- év végi záradék Minden lemaradást egyéni és kiscsoportos fejlesztés keretében kell csökkenteni. Az intézmény vezetője engedélyezheti az iskolai 1. évfolyam megismétlését is abban az esetben, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne a tanuló. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. 3.10
Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai
A 2011. évi nemzeti köznevelésről szóló CXC. Törvény 45. § alapján Magyarországon minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. Intézményünkben értelmileg akadályozott gyerekek fejlesztését, nevelését, oktatását végezzük, ezért csak a szakértői bizottság javaslata alapján történik a felvétel. Minden olyan gyermeket felveszünk szabad férőhely esetén ellátási területünkről, akik a szakértői vélemény alapján középsúlyosan értelmi fogyatékosok vagy súlyos és halmozottan fogyatékosok és tanköteles korúak. A tankötelezettség kezdete Az adott évben tanköteles korba lépő sajátos nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői bizottság véleményében vagy a kormányhivatal jogerős határozatában megjelölt időpontig köteles beíratni a kijelölt iskolába. 45.§ (2) és (4) bekezdése 2013. január 1-jén lépett hatályba. A főszabálytól eltérő lehetőségeket a két bekezdés együttes értelmezésével adhatók meg pontosan. A (4) bekezdés a) pontja szerint alapesetben az óvoda vezetője dönt a tankötelezettség kezdetéről. Így tehát ha a gyermek betölti a 6. életévét, a vezetőnek döntenie kell, hogy iskolába menjen-e vagy a (2) bekezdés első mondatának értelmében még egy évig óvodában maradjon. Amennyiben utóbbi lehetőség mellett dönt, majd egy év letelte után még mindig úgy véli, hogy a gyermek nem érett az iskolára, már a szakértői bizottság véleményét kell kérnie. A szakértői bizottság javaslata tehát annak esetében szükséges, akit csak nyolcévesen kívánnak iskolába küldeni. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A hatodik életévüket betöltött tankötelezettek tankötelezettségüket fejlesztő nevelésoktatásban is teljesíthetik. A 20/ 2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet 140. § (1) szerint a tankötelezettség teljesítését a fejlesztő nevelés-oktatásban az a gyermek kezdheti meg, aki hatodik életévét május 31. napjáig betölti. A szülő kérelmére az a gyermek is megkezdheti, aki a hatodik életévét az év december 31. napjáig betölti. A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulók csoportokba sorolásáról – a nevelőtestület véleményének kikérésével – az intézmény vezetője dönt. A csoportok létszáma nem haladhatja meg a közoktatási törvény 3. számú mellékletében a gyógypedagógiai osztályok számára meghatározott átlaglétszámot. A jegyző gondoskodik az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek és a tankötelesek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl a kormányhivatal számára, hivatalból elrendeli és felügyeli a tankötelezettség teljesítését, a szakértői vizsgálatokon való megjelenést. A kormányhivatal az óvodás és a tanköteles gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes óvodának, általános iskolának. Az intézménnyel tanulói jogviszony felvétellel vagy átvétellel keletkezik. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre.
Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvétele csak a Szakértői Bizottság érvényes szakvéleménye alapján történik!
3.11 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az egyén és a társadalom számára egyaránt fontos és egyre szélesebb körben felismert szükséglet, hogy minél több állampolgár legyen képes a saját illetve mások testi épségét, egészségét veszélyeztető állapotot felismerni, szaksegítséget hívni és a hivatásos segélynyújtó helyszínre érkezéséig megfelelően, magas színvonalon elsősegélyben részesíteni az arra rászorulókat. Az elsősegélynyújtás célja a segítség adása addig, amíg a szakszerű segítség meg nem érkezik. A laikus elsősegély nyújtónak nem gyógyítania kell, hanem csökkentenie kell a baleset, vagy rosszullét következményeit, lehetőleg megelőzni a további állapotromlást. Intézményünk dolgozói lehetőség szerint minden évben elsősegély-nyújtási oktatáson vesznek részt, melynek célja: - alapismeretek elsajátítása, - gyakorlatban történő alkalmazása, - a megszerzett tudás átadása a tanulók értelmi és életkori szintjének megfelelően, - szituációs játékok keretében balesetek stimulálása, - esetmegbeszélés. Elsősegély-nyújtási alapismeretek: - Ájulás/Eszméletvesztés (vércukorszint-vérnyomás leesése, epilepszia, agyrázkódás, hirtelen sokk). - Különböző szerzett sérülések (horzsolt, vágott, zúzott,rándult, törött, harapott). - Égés ellátása (folyó, hidegvizes hűtés). - Áramütés ellátása(az égéshez hasonló tüneteket produkálhat, azonnal nem vezető anyaggal le kell ütni a kezét és minden esetben kórházba kell szállítani). - Gyógyszermérgezés. - Ételmérgezés. - Újraélesztés. Teendők a baleset bekövetkezte után: Legközelebbi felnőtt értesítése; a baleset súlyosságának felmérése és az azt követő teendők eldöntése; mentőhívás: bemutatkozás (mi történt?,hol történt?,hány sérült van?, milyen súlyos az állapotuk?) Amennyiben iskolai baleset következik be, ezek mindegyikéről jegyzőkönyvnek kell készülnie a jogszabályban foglaltak alapján. Az iskolai balesetet követően a pedagógusnak azonnal mérlegelnie kell, hogy szükséges-e egészségügyi ellátás, amennyiben igen haladéktalanul értesítenie kell a mentőt. Az egészségügyi ellátás szükségességétől függetlenül az iskola köteles értesíteni a szülő(ke)t, tájékoztatni a baleset körülményeiről, a gyermek állapotáról és az intézkedésekről. Amennyiben a pedagógus elmulasztja a szakszerű segítség igénybevételét munkaügyi és/vagy kártérítési per indítható ellene. Elsősegély-nyújtási tanácsok Teremtsük meg a biztonságot, nyugtassuk meg a sérültet, trauma esetén célszerű, ha nem mozog. Az elsőként érkező pedagógus végig maradjon a sérülttel a mentők megérkezéséig, ő tudja nyomon követni az állapotváltozásokat (javulás, romlás), továbbá ő hívjon mentőt lehetőleg a sérült mellől. Amennyiben az iskolában tartózkodik az iskolaorvos, a védőnő vagy segélynyújtásban jártas kolléga mielőbb értesítsük.
3.12. Az utazó gyógypedagógiai ellátással kapcsolatos pedagógiai feladatok Az EGYMI pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben meghatározott célokon túl az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények alapvető célja, hogy alakuljon ki olyan szolgáltatási tudás, felkészültség az EGYMI-ben, amely biztosítja a minőségi oktatáshoz való hozzáférést, a sikeres együttnevelés feltételeinek megteremtését, a társadalmi integráció segítését, illetve a munkaerő-piaci esélyek javítását az integráltan oktatott, nevelt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számára az őket fogadó, befogadó intézményekben. Az ellátórendszer segítse, hogy az együttnevelést támogató szolgáltatások beépüljenek a fogadó intézmények pedagógiai gyakorlatába, ezzel lehetővé váljon, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók lehetőség szerint saját intézményükben kapják meg a különleges gondozási igényüket kielégítő szolgáltatásokat. A célok eléréséhez pontosan megfogalmazott feladatok szükségesek; a feladatokat pedig megfelelő számú, jól felkészült, elhivatott,
tudását
folyamatosan fejlesztő,
speciális
végzettségű
gyógypedagógusok
valósíthatják meg. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények alapvető feladata, hogy az utazó gyógypedagógusi hálózat szakembereinek segítségével támogassa a befogadó iskolák módszertani megújulását. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs-rehabilitációs ellátásában hangsúlyos legyen a készség-és képességfejlesztés, az individuális fejlesztés, a tanuló állapotához igazodó sérülés specifikus fejlesztés, hogy lehetővé váljon a gyerek, tanuló optimális szocializációja. Az ellátás feladatait valamennyi intézménytípusra a 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve tartalmazza. A rendelettel összhangban az alapfeladatokon és célokon túl kiemelten fontos feladatnak tekintjük, hogy az
utazó
gyógypedagógusok
a
többségi
pedagógusokkal
szoros
szakmai
együttműködést alakítsanak ki, speciális pedagógiai segítséget adjunk: segítsük a szakvélemények értelmezését, a fejlesztési feladatok meghatározását, módszertani, óraszervezési tanácsokkal segítsünk az integráló pedagógusoknak, tantestületeknek,
az utazó gyógypedagógus a fogadó pedagógus információi, a szakvélemény és a gyermek képességeinek, készségeinek felmérése alapján egyéni fejlesztési tervet készítsen, az utazó gyógypedagógus az egyéni fejlesztési tervével, a fejlesztési célokkal, feladatokkal segítse a fogadó/befogadó pedagógust, hogy azokat beépítse az oktatási, nevelési folyamatba, legfontosabb partnernek tekintve a szülőket tájékoztatással, tanácsadással segítsük őket, az
inkluzív
nevelés
feltételeinek
kialakításában
segítséget
nyújtsunk
az
iskolavezetőknek, hogy valamennyi intézmény alkalmas legyen a befogadó pedagógiai gyakorlat megvalósítására, segítsük a sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók intézménytípusok közötti átvezetését, támogassuk az intézményeket, hogy kidolgozhassák az inkluzív nevelést erősítő, életpályát befolyásoló, egyénre szóló átvezetési programukat, tökéletesíteni tudják a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók utánkövetését, mentorálását, az EGYMI-ben dolgozó gyógypedagógusok innovatív szemlélettel képesek legyenek szakmai tapasztalataik, módszertani újításaik publikálására, jó gyakorlatok írására, adaptálására, szoros hálózati együttműködés alakuljon ki a társintézményekkel, a szakértői bizottságokkal, a szakszolgálatokkal.
Az utazó gyógypedagógusok általános feladatai, elvárások Az utazó gyógypedagógus egyéni fejlesztési terveit a szakvéleménynek megfelelően, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók óvodai és iskolai nevelésének és oktatásának irányelvei alapján, saját megfigyelései és az EGYMI által kidolgozott mérések alapján készíti el. A befogadó pedagógussal konzultál az egyéni fejlesztésről, a megvalósulási folyamatot és saját munkáját is reflektíven követi. A tervezésben és a foglalkozásokon az eszközök és módszerek megválasztásának alapja a sérülés specifikus individualizált fejlesztés. Csoportos fejlesztés esetén tudatosan, a kitűzött céloknak megfelelően választja meg a munkaformákat, elsősorban a cselekvésbe ágyazott feladatokat alkalmazza, hangsúlyos számára a szemléltetés, a minél több érzékszervi csatornán érkező információk megértése,
feldolgozása. Az egyéni fejlesztés során épít a gyerek, tanuló meglévő tudására, erősségeire. A foglalkozásokon felhasználja a digitális tartalmak motivációs erejét és alkalmazza az önálló differenciált fejlesztésre. Kiemelten figyel a digitális akadálymentesítésre a gyengénlátó, vak és hallássérült tanulók esetében. Az egyéni fejlesztési tervekben, foglalkozástervekben, reflexiókban értékeli a választott módszereket, eszközöket, szükség esetén az egyéni fejlődés ütemét figyelembe véve, a mérési eredmények és a megfigyelései alapján változtat tervein. Tervező munkájában az általános didaktikai alapelveket ötvözi a speciális gyógypedagógiai tartalmakkal úgy, hogy azok megfeleljenek a gyerekek, tanulók életkori és képességbeli sajátosságainak, igazodjon a speciális szükségletekhez. Tervezésében az éves feladatokat szakaszokra, 3 hónapos egységekre bontja. A tervezési egységek végén a terveit felülvizsgálja, értékeli a gyerekek, tanulók és önmaga munkáját, ennek megfelelően képes az előzetes terveken változtatni. A bemeneti és kimeneti mérések eredményeinek elemzésével, összehasonlításával reflexióiban értékeli a választott módszerek, eszközök, hatékonyságát. Az egyes foglalkozások tervezéskor figyel a feladatok kis lépésekre bontására, figyelembe veszi a proximális fejlődési zóna elvét és gyakorlatát, nem tananyagban gondolkozik, hanem a tanulók képességeit fejleszti komplexen, mégis tantárgyi koncentrációt megvalósítva. Differenciálással és individualizációval alkalmazkodik tanítványai kompetenciaszintjeihez, képességstruktúrájához, pszichés állapotához, így tervezi, algoritmizálja a fejlesztési folyamatokat. Az utazó gyógypedagógus a gyerekek, tanulók tágan értelmezett tanulási folyamatát támogatja. Törekszik a tanulás belső, külső feltételeinek megteremtésére, a visszajelzés motiváló hatásainak kihasználásra. Tevékenysége során figyelembe veszi a kulturális különbségeket, a hátrányos helyzetből adódó nehézségeket, az egyéni képesség-és készségszint eltéréseit. A foglalkozásokon figyel a tanulók aktuális fizikai és érzelmi állapotára, szükség esetén korrigálja aktuális óratervét. Tevékenysége eredményessége érdekében konzultál a folyamatban érintettekkel, képes a folyamatok koordinálására. Segít a sérülés specifikus eszközök kiválasztásában, gondoskodik az eszközök használatáról, szüksége esetén segít a befogadó pedagógusnak a terem, szoba kialakításában, berendezésében. Munkájában kiemelten hangsúlyos a tanulás tanítása, az egyéni tanulási stílus megismerése, a tanulás-módszertani hiányosságok feltárása, a tanulás iránti motiváció erősítése. Az érzékszervi,- mozgás-és beszédfogyatékos gyermekek, tanulók habilitációs, rehabilitációs fejlesztésén kiemelt feladata az utazó gyógypedagógusnak a társadalmi elfogadás és beilleszkedés elősegítése, a reális énkép és jövőkép kialakítása. Továbbá kiemelt feladata, hogy informálja az érintetteket az érdekvédelmi egyesületek
munkájáról,
a
segédeszközökről,
a
szabadidős
tevékenységek
lehetőségeiről,
továbbtanulással, munkavégzéssel, rehabilitációval kapcsolatos lehetőségekről. Foglalkozásain – csoportos fejlesztés esetén is- az egyéni képességfejlesztés a fő feladata. A befogadó pedagógussal egyeztetve az egyéni fejlesztési tervet, közös feladat a tanulás tanítása, az egyéni képességfejlesztés. Saját pedagógiai mérései, megfigyelései, valamint a szakvélemény fejlesztési területei alapján határozza meg az egyéni fejlesztés feladatait, lépéseit. A fejlődésdiagnosztikára építi munkáját, szükség esetén módosítja céljait, feladatait, terveit. Munkájában a nevelést és az oktatást, fejlesztést egységben szemléli és kezeli. A tanuló hibáit, mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk, mert sikerélményhez szeretné juttatni a gyerekeket, tanulókat. A tanulók személyiségének megismerése érdekében tanuló megismerési teszteket, kérdőíveket alkalmaz.(tanulás iránti beállítódás, attitűd, tanulói stressz, konfliktuskezelés, képességháló stb.) A tanulók személyiségének fejlesztése érdekében szerepjátékokat, dramatizált gyakorlatokat, szituációs játékokat is alkalmaz, rendszeresen hospitál a tanulók osztályában. A habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokon az utazó gyógypedagógus beszélgetéseket, élménybeszámolókat kezdeményez, ezzel is fejleszti a gyerekek, tanulók kommunikációs és szociális képességeit. Foglalkozásain elfogadó, biztonságos légkört teremt, ahol lehet, szabad hibázni. Csoportos fejlesztés esetén az együttműködést támogató módszereket alkalmaz, fejleszti a tanulók, gyerekek vitakultúráját. Az utazó gyógypedagógus kiemelt feladata, hogy az adott intézmény pedagógusait, a szülőket segítse a fogyatékossággal kapcsolatos módszertani, életvezetési tanácsokkal, szükség esetén más szakemberek bevonására is tegyen javaslatot. Pedagógiai konzultációs csoport vezetése során, nevelőtestületi értekezleten vagy más jellegű pedagógiai rendezvényen a helyzethez illő kommunikációs módokat választ, és képviseli az SNI tanulókat. A konfliktusok megelőzésére törekszik, például megbeszélések szervezésével,
közös
szabályok
megfogalmazásával,
következetes
és
kiszámítható
értékeléssel. A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli. Az utazó gyógypedagógus is vegyen részt diákjai szabadidős tevékenységében (kirándulás, versenyek). Segítse az osztályfőnököt közösségformáló programok szervezésében. A habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokon folyamatos pozitív visszajelzéseivel motiválja, értékeli a gyerekek, tanulók fejlődését. A diagnosztikus és fejlesztő értékelések alapján képes tervei felülvizsgálatára, újratervezésére. Az utazó gyógypedagógus a tanév elején és végén az EGYMI-ben kidolgozott egységes méréseket elvégzi, a kapott eredményeket elemzi,
tapasztalatait rögzíti a gyerek, tanuló egyéni fejlődési lapján, a fejlődés mértékét, ütemét jelzi a szülőnek, a befogadó intézménynek. A gyerek, tanuló önmagához mért fejlődését értékeli. Kiemelt feladata az utazó gyógypedagógusnak, hogy a befogadó pedagógusokkal együtt a gyermek, tanuló önértékelését fejlesszék, erre építve reális jövőképet alakítsanak ki. Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, tárgyszerűek, a tanulók fejlődését segítsék. Élő kapcsolatot ápol a szakszolgálat, a szakértői bizottságok, az egészségügyi intézmények, a befogadó intézmények munkatársaival, pedagógusaival. Az esetmegbeszéléseken a gyermek, tanuló érdekeit képviseli, betartja a titoktartási kötelezettségét. A kapcsolattartás és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat. A szülőknek, pedagógusoknak lehetőséget biztosít a foglalkozások látogatására, rendszeresen tart fogadóórát. Az utazó gyógypedagógus az általános pedagógiai újdonságokat is figyelemmel kíséri, az új módszereket, eszközöket – különösen a tanulás módszertani, a mérési-értékelési, a tanulás szervezési fejlesztéseket beépíti munkájába. Részt vesz továbbképzéseken, konferenciákon, ezekről beszámol az utazó gyógypedagógusoknak, az újdonságokat beépíti munkájába. Ötleteivel, javaslataival, tapasztalataival segíti a belső innovációt. Felkérés esetén főiskolai hallgatók gyakorlatát vezeti, lehetőséget biztosít hospitálásra.
2015.
Helyi tanterv és tananyag tartalma
Helyi tanterv Tartalom 4. A székhelyintézmény helyi tanterve 4.1 A választott kerettanterv megnevezése 4.2 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 4.3 A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve 4.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 4.5 A tanterv teljesítéséhez szükséges órakeret /tantárgyakra lebontva/, időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására
4.6 Tervezhető további időkeret 4.7 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 4.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 4.9 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 1.10 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 1.11 Az értékelés, ellenőrzés 1.12 A magasabb évfolyamra lépés feltételei 1.13 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 1.14 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 1.15 Fejlesztő 1.16 A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek
1.1 A választott kerettanterv megnevezése Helyi tantervünk a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26.§ (2) bekezdése, (a továbbiakban: köznevelési törvény), 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, figyelembevételével készült. Az intézményünkben alkalmazott tantervek a gyógypedagógiai óvoda részére: az OKJ által minősített „Add a kezed” nevű program a középsúlyos értelmi fogyatékos óvodások számára (Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Gyakorló Óvodája); általános iskola részére: az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott a középsúlyos fokban értelmileg fogyatékosok általános iskolájának kerettanterve; készségfejlesztő speciális szakiskola részére: a Budapesti Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola akkreditált szakképzési programja. A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a köznevelési törvény foglalja össze. A köznevelési törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint például: - speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek, - speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök. 1.2 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve Általános elvek Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében Az alapdokumentumban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek. Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. Az irányelv célja Az irányelv célja, hogy a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. Annak biztosítását szolgálja, hogy - az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez, - fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, - a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl, - a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az óvodák nevelési programjainak tartalmi elemeivé. Az irányelv egyaránt vonatkozik a gyógypedagógiai intézményrendszerhez tartozó óvodákban, óvodai csoportokban, és a sajátos nevelési igényű gyermekek többiekkel együtt integráltan - megvalósuló óvodai nevelésére. A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A többségi óvodában történő együttnevelés - az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembevételével - minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni fejlesztést igényel.
Az óvodai nevelés fejlesztési céljai Intézetünk gyógypedagógiai óvodája az OKI által minősített „Add a kezed!” nevű programot vette át, melyet a középsúlyos értelmi fogyatékos óvodások számára a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Gyakorló Óvodája készített. E program fejlesztési feladatai Az SNI gyermekek az óvodába lépéskor igen heterogén képet mutatnak. Az eltérések az életkorban, fejlettségi szintben, a fogyatékosság súlyosságában, típusában, a gyermek előzetes életében, családi vagy előző intézményes nevelésében gyökereznek. Közös vonásuk azonban, hogy fejlődésük lelassult, s a mennyiségi eltérésen túl minőségi eltérés tapasztalható. Az alacsony pszichés aktivizációs szint miatt minden területen nehezebben induló, lassabb fejlődést mutatnak. Gyakran motiváció-szegények. Míg a problémamentesen fejlődő gyermek egyenletes tempóban nagyobb lépcsőfokon át jut el a célig, addig az értelmi fogyatékos gyermek sok kisebb, alacsonyabb lépcsőfok megmászásával, kis lépésekkel, sok-sok gyakorlás után közelíti meg a célt, saját lehetőségeinek csúcsát. Szorosan együttműködve a családdal célzottan igyekszik a pedagógus kihasználni azokat a időpontokat, amikor bizonyos funkciók érése „szenzibilis fázisban” van. Az optimális fejlesztés a transzferhatás következtében az egész személyiségre hat, a gyermek pszihomotoros fejlesztését szolgálja. Így nem egymástól elkülönült funkció tréning zajlik, hanem egyidejűleg több funkció fejlődését segíti a komplex környezet. A szociális tanulás támogatása közben figyelembe veszi a program a különböző funkciók egymásra épülését, hogy sikerélményt biztosítson a gyermekeknek, s hogy a tanítási technikák könnyen érthetőek, elsajátíthatók legyenek. A „tanulás” akkor hatékony, ha a gyermek érzi a biztonságot, ha tudja, hogy a környezete. Őt elfogadja, megérti. Három „alapelvnek” kell érvényesülni: „Ölelj át”„Tegyél le”, „Segíts, hogy egyedül csinálhassam!” Ez jelenti egyrészt az életkor-specifikus, illetve fejlettség szerinti önállósulási folyamataik állomásait, másrészt azt, hogy a sérült gyermek is elsősorban gyermek, akinek szüksége van a bizalomteljes szeretetre, elfogadásra, de a túlzott óvó-védő szeretet gátja lehet az önállósulásnak. Így meg kell tanulni, elengedni, letenni a gyereket, örülni az első önálló kísérleteknek, s ezt elő kell segíteni, illetve szükségleteit oly módon figyelembe venni, hogy a napirendben legyenek a pihenést, nyugalmat biztosító idők, fázisok, ahol azt csinál, amit akar – természetesen a felnőtt felügyelete mellett. Miután a spontán tanulás is sérült, gyakran hiányzik a természetes kíváncsiság belőlük, tudatosan kell kiépíteni a tanulási helyzeteket. Meg kell tanulniuk a multiszenzorális közvetlen tapasztalatszerzéssel (összes érzékszerv bevonásával) a helyes érzékelést, észlelést, mint a magasabb mentális folyamatok kialakulásának első lépcsőfokát. Az észleléssel igen szoros kapcsolatban van a megismerés folyamatában az emlékezet és figyelem, hisz csak azt tudják felidézni, amire emlékeznek, az emlékezet pedig függ a figyelemtől. A nagy mozgásigényre, a tevékenység érzelem-vezéreltségére, a viszonylag jó utánzóképességre, a felnőtt központúságra támaszkodva lehet eredményt elérni. A gyermeki személyiség fejlődése szempontjából, a legfontosabb tevékenységformára, a játékra épülhet a pedagógiai munka, bármilyen képességfejlesztés: legyen az mozgásnevelés, pszichomotoros- vagy nyelvi-kommunikációs fejlesztés. A játék nincs ellentétben a tanulással, sőt, megalapozza azt.
Játék közben a gyermek tanul: - szociális szerepet, - érzelmeket, - motívumokat, - beállítódást, - a környezet személyi és tárgyi világának elsajátítását. Az óvodai élet tudatos szervezésével, a mindennapos szakszerű csoportos és egyéni képességfejlesztő munkával, az érzelmi biztonság megteremtésével, a gyermekek tevékenység szükségletének kielégítésével, a sokoldalú tapasztalatszerzést, a szociális tanulás feltételeit biztosítva kell elérni, hogy az óvodások: - érezzék magukat biztonságban a szeretetteljes légkörű közösségben; - testi, szociális, értelmi képességeik egyaránt fejlődjenek; - tudjanak utánozni; - tudjanak egymással és egymás mellett tevékenykedni, a felnőtt irányítását elfogadni; - használják adekvátan a játékeszközöket, játékban legyenek kitartóak, vigyázzanak játékukra, ismerjék azok helyét; - értsék az egyszerű – alkalmanként gesztussal kísért – verbális utasításokat, azokat hajtsák végre; - fejlettségi szintjüknek megfelelően tudjanak kommunikálni; - kívánságukat, kérésüket szükségleteiket tudják közölni; - használjanak nonverbális jelzéseket is; - sokrétű tapasztalatokat szerezzenek közvetlen környezetükről, tudjanak abban tájékozódni. Ismerjék meg a környezet tárgyait, azok tulajdonságait; - tudjanak rövid ideig feladathelyzetben maradni, figyelmüket egy adott tevékenységre irányítani; - alakuljon ki önállóságuk az elemi tisztálkodás, öltözés, vetkőzés, étkezés, WC használat terén. Ha kell fogadjanak el és kérjenek segítséget; - mozgásuk legyen viszonylag összerendezett, harmonikus; - igényeljék a rendszeres mozgást, tevékenyen vegyenek részt mozgásos játékokban; - tudjanak különböző anyagokkal ügyesen manipulálni, alakuljon ki az ábrázolás igénye bennük; - szívesen hallgassanak rövid mesét, verset. Tudjanak életkoruknak, fejlettségi szintjüknek megfelelő dalokat, verseket, mondókákat; - ismerjék az alapvető viselkedési szokásokat, tudjanak köszönni, kérni, kívánni stb. Tudjanak elemi szabályokhoz alkalmazkodni, elemi munkát végezni. Foglalkozási formák a gyógypedagógiai óvodában Önkiszolgálásra nevelés: feladatai, a tisztálkodás, öltözés, vetkőzés, egyszerű munkavégzés, szobatisztaságra nevelés terén minél nagyobb önállóságra nevelni az óvodás gyermeket. Az önkiszolgálás nem önálló foglalkozásként, hanem valamennyi foglalkozásba és óvodai tevékenységbe ágyazott alapvető kompetenciaként valósul meg. Mozgásfejlesztés: az alapmozgások kialakítása, korrigálása, a koordinációs zavarok a mozgásos ügyetlenség csökkentése, a testi-lelki harmónia, a jó pszichomotoros állapot elősegítése. Anyanyelvi nevelés kettős feladata: a beszéd megértés fejlesztése, az aktív beszéd indítása, fejlesztése, illetve speciális megközelítési móddal, kis lépésekkel, minden érzékszerv egyidejű bevonásával a szűkebb környezet megismertetése. Egyszerű mesék, versek, mondókák megtanítása. A vizuomotoros készség fejlesztése: a vizuális és taktilis észlelés, a testséma fejlesztése a szem- kéz koordináció, alakállandóság, alakháttér felismerő képesség fejlesztése, a téri
tájékozódás fejlesztése, a helyes ceruzafogás megtanítása, az ábrázoló kedv felkeltése, technikák, eszközök megismertetése. Játékra nevelés: az adekvát játékhasználat elsajátíttatása, a gyakorló, konstruáló és elemi szerepjátékok ismertetése. Az egymás melletti és együttes játék megvalósítása énekes-verses népi játékok játszása. Egyéni fejlesztés: az adott gyermek fejlettségi szintjének megfelelő képességfejlesztés. A lassabban haladó és a csoport átlagánál jobb képességű gyermek egyénre szabott terápiáját is jelenti. A zenei nevelés anyaga részben az egyéni korrekció keretén belül, valamint az anyanyelvi nevelés és a mozgásfejlesztés foglalkozások anyagában valósul meg. Kiegészítő terápiák óvodánkban: - logopédiai fejlesztés, beszédindítás, - állatasszisztált (kutya, ló) terápiák lehetőség szerint! - egyéni szükséglet szerint konduktív terápia, alapozó terápia. Foglalkozásterv az óvodában a foglalkozás neve anyanyelvi nevelés mozgásfejlesztés vizuomotoros fejlesztés játékra nevelés egyéni fejlesztés összesen:
heti foglalkozásszám 5 5 3 2 5 20
szervezési forma csoportos, egyéni csoportos csoportos, egyéni csoportos, egyéni egyéni
Az OKI által minősített Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Gyakorló Gyógypedagógiai Óvodája által kidolgozott „Add a kezed” gyógypedagógiai óvodai programot helyileg is követhetőnek tartjuk, azt adaptáltuk a továbbiakban jelzett kiegészítésekkel és változtatásokkal. A főbb változtatások vonatkoznak: - a foglalkozási tervre, - a napirendre, - az óvodáztatás végi elvárásokra, - a személyi ellátottságra, - alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszerre. A helyi tantervi változásokat az eredeti „Add a kezed” program megfelelő oldalának tüköroldalán minden esetben jelezzük. Az óvodában az 1999/2000-es tanévben vezettük be a fenti program adaptációját, mint helyi óvodai tantervet. A programról az azóta eltelt tanévekben csak pozitív tapasztalatokat szereztünk, melyek az óvodai nevelés hatékonyságát értékelő tanév végi beszámolókban kerültek dokumentálásra. 1.3 A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelőoktató iskolák pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik: - a köznevelési törvény, a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait, - a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, - a szülők elvárásait és - az általuk nevelt tanulók sajátosságait.
Az irányelv célja Az Irányelvben foglaltak célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. Az Irányelv annak biztosítását szolgálja, hogy: - a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, - az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, - ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki, - a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé, - a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Ennek érvényesítése érdekében meghatározza: - a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy - egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit, - a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit, - a nevelés, oktatás és fejlesztés, szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására. Célok, feladatok Az iskolai képzés során az egyéni bánásmód elvét alkalmazva biztosítható a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók személyiségének harmonikus fejlődése. A képzés célja kialakítani a helyes közösségi magatartást, az együttműködési képességet és a szocializációs készséget a hiányosan működő képességek korrekciója, a hátrányok csökkentése érdekében, miközben folyamatos motivációval, az érdeklődés fenntartásával valósul meg a jól működő funkciók fejlesztése. A képzés feladata minél nagyobb mértékben előkészíteni az önálló vagy támogatott életvezetés lehetőségét, kialakítani a környezethez való kötődés igényét, a közösségi alkalmazkodást és elfogadást, törekedve az önérvényesítéssel és önálló döntési képességgel rendelkezés kialakítására, a tanuló felkészítésére a lehető legeredményesebb társadalmi integrációra. Az intézménytípus megalapozza a tanulói képességekhez és érdeklődéshez igazodó, készségfejlesztő speciális szakiskolai képzésben történő részvétel és a gyakorlati munkavégzés feltételeit úgy, hogy fokozott figyelmet fordít azoknak a kompetenciáknak a fejlesztésére, amelyre a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulóknak az iskolai oktatás után szükségük lehet (a készségfejlesztő speciális szakiskola évfolyamain, napközi otthonokban, családban, lakóotthonokban, védő vagy integrált munkahelyeken). A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók nevelésében kiemelt figyelmet kell fordítani az egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazásával a képességstruktúra hiányosságainak kompenzálására, az épen maradt funkciók feltárásával és azokra építéssel. A pedagógusoknak feladatuk a gyakorlatorientált, a mindennapi élet tevékenységeire felkészítő képzés megvalósítása, az életvezetési technikák megalapozása, elsajátíttatása, gyakoroltatása. A személyiség gazdagítása érdekében az önelfogadásra és mások elfogadására a toleráns magatartás kialakításával tehet szert a gyermek/tanuló.
Mindehhez olyan iskolai légkört kell teremteni, amelyben mind a tanuló, mind a felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva. 1.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott, az iskolai nevelés-oktatás közös értékeire épül. Alapelveiben, céljaiban illeszkedik a Nat-ban megjelenő kulcskompetenciákhoz, a kiemelt fejlesztési területekhez. A NAT a köznevelés alapfeladatát a következőkben határozza meg: - Nemzeti műveltség - A nemzetiségek kultúrájának átadása, megőrzése - Egyetemes kultúra közvetítése - Erkölcsi érzék és szellemi érzelmi fogékonyság elmélyítése - A tanuláshoz, munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése - Egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése - A közjóra való törekvés megalapozása - A családdal együttműködve fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket A fenti feladatok áthatják a pedagógiai folyamat egészét. Megvalósulási színterek: - Ismeretszerzés során - Gyakorlás, cselekedtetés során - Példaadás útján - Tantárgyi tartalmakban - Önálló tantárgyként - Tanórán kívüli programok, foglalkozások témáiként Erkölcsi nevelés: Életszerű helyzetek a tanulói képességek szintjének, állapotának megfelelően. Életvezetési ismeretek. Közösségi munka osztálykereten belül. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés: Hagyományőrzés. Otthon, lakóhely, szülőföld, haza ismerete, megbecsülése. Állampolgárságra, demokráciára nevelés: A képességeknek megfelelő, cselekvő ismeretnyújtás, állampolgári jogok, kötelezettségek, honvédelmi nevelés, megismerése szituációkban. Szabadidős tevékenység. Önismeret, társas kultúra: A tanítás- tanulás folyamatában folyamatos segítségnyújtás biztosítása annak érdekében, hogy saját életüket kedvezően tudják befolyásolni, alakítani. Családi életre nevelés: Segítségnyújtás a felelős párkapcsolat kialakításában, a családi konfliktusok elkerülésében. Szexuális kultúra kérdései. Testi- lelki egészség: Egészséges táplálkozásra nevelés, mozgás biztosítása. Stressz-kezelés, káros függőségek kialakulásának megelőzése. Felelősségvállalás megtanítása, önkéntesség gyakorlása. Fenntarthatóság, környezettudatosság: Az erőforrások tudatos, takarékos használata, közvetlen és tágabb környezet értékeinek megőrzése.
Pályaorientáció: Átfogó kép nyújtása a munka világáról, életszerű helyzetekben való részvétel. Gazdasági és pénzügyi nevelés: Hasznosítható ismeretek átadása, értékteremtő munkában való részvétel, alapismeretek a pénzügyi rendszerekről, fogyasztóvédelmi jogok. Médiatudatosságra nevelés: Az információs források kezelésének elsajátíttatása, a valóságos és virtuális világ ismérvei, veszélyforrásai. A tanulás tanítása: Érdeklődés felkeltése a tanulás iránt. Információforrások hasznosításának elsajátítása, egyénre szabott tanulási módszerek kidolgozása, a tanulás eredményességének növelése. A fenti feladatok megvalósulásának, a kulcskompetenciák kialakulásának feltétele, a célok szolgálatába állított pedagógiai folyamat. A nevelés, oktatás, fejlesztés tartalmai a Nat műveltségi területeihez részben igazodva, de a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók sajátosságait figyelembe véve a következők: Anyanyelv és kommunikáció, Társadalmi környezet, Életvitel és gyakorlati ismeretek, Természeti környezet, Művészetek, Informatika, Testi nevelés. Nevelési és oktatási alapelvek és célok műveltségi területenként Anyanyelv és kommunikáció A műveltségi terület célja, hogy megalapozza és befolyásolja valamennyi fejlesztési terület tartalmainak megismerését, elsajátítását, ugyanakkor az anyanyelvi és kommunikációs képességek fejlesztése valamennyi fejlesztési terület feladata. Az anyanyelvi és kommunikációs nevelés során fejlődik a kapcsolatteremtő, a közlő és informáló képesség, lehetővé válik a verbális és nem verbális kommunikáció alapelemeinek elsajátítása. Hozzájárul a tiszta és helyes hangképzéshez, a beszédkészség fejlesztéséhez, a beszéd általi további ismeretszerzés képességének kialakulásához és megszilárdulásához. A szóbeli kommunikációban súlyosabban akadályozott tanulók számára a szóbeli kommunikációt kiegészítő, illetve helyettesítő módszerek alkalmazásával járul hozzá az önkifejezéshez és az ismeretszerzéshez. A műveltségi terület feladatai: – az olvasás-íráshoz szükséges alapkészségek kialakítása és fejlesztése, – a csoportba való harmonikus beilleszkedés elősegítése, – az egyénre szabott minél nagyobb fokú önállóság kialakítása az olvasás és írás területén, – önálló eligazodás írásos, képes anyagokban, – a kulturált kommunikáció minden formájának gyakorlása különböző élethelyzetekben. Társadalmi környezet Célja a környezet iránti érdeklődés felkeltése és fenntartása. A műveltségi terület feladatai: – a tér- és időbeli tájékozódás kialakítása és gyakorlása, – mérések különböző mértékegységekkel, – pénzzel kapcsolatos ismeretek nyújtása, gyakorlati életben történő alkalmazása, – logikai összefüggések felismertetése, – társadalmi környezet megismerése, – szociális készségek elsajátítása, – feladattudat, felelősségérzet fejlődése.
Életvitel és gyakorlati ismeretek Célja, hogy a tevékenységeken keresztül a tanulók önkiszolgálási foka érje el a teljes vagy részleges önállóságot. A műveltségi terület feladatai: – az egészséges életmód szokásainak kialakítása, – a rendszeretet megalapozása, – az alapvető szociális képességek kialakítása, fejlesztése és gyakorlása, – az alapvető munkavégző képesség kialakítása, – az öltözködés, ruházat, környezet iránti igényesség kialakítása, – a szocializált, kulturált életvitelre való képesség kialakítása, – a mindennapi tevékenységek fokozódó önállósággal történő elvégzése. Természeti környezet Célja, hogy a tanulókban alakuljon ki az igény a természet- és környezetvédelemre, a környezettudatos magatartásra. A műveltségi terület feladatai: – alapvető egészségügyi ismeretek kialakítása élő és élettelen környezetünkről, – a test megismerése, ápolása, az egészség védelme, – az egészséges életmód szokásainak és a tiszta környezet iránti igény kialakítása, – a helyes táplálkozási szokások kialakítása, – az élőlények és környezetük kölcsönhatásainak megismerése. Művészetek Célja, hogy hozzájáruljon a harmonikus személyiség fejlesztéséhez, a félénkség, a szorongás, a gátlás leküzdéséhez. A műveltségi terület feladatai: – a tanulók esztétikai érzékének fejlesztése, érzelmek gazdagítása, – az alkotásvágy kialakítása, a manuális képességek fejlesztése, – az önkifejező képesség, képzetek, a pozitív énkép kialakulása, az önismeret fejlődése, – a művészeti befogadóképesség fejlesztése. Informatika Célja megismertetni a személyi számítógép gyakorlati alkalmazhatóságát a munkavégzéskor és a hétköznapi életben (tanulásban, a játékban és a szabadidő eltöltésében). A műveltségi terület feladatai: – a használt eszközök működésének alapszintű megismertetése, a velük kapcsolatos feladatok megértése és teljesítése, – a megismert eszközök használatának szakszerű és biztonságos gyakoroltatásával fokozódó önállóság elérése az alkalmazáshoz, – csökkenő segítségnyújtással az internet használata ismeretszerzésre, kommunikációra. Testi nevelés Célja a rendszeres fizikai aktivitással segített motorikus képességfejlesztés, a mozgásos cselekvési biztonság megszerzése. A műveltségi terület feladatai:
– a gyermek személyiségének kibontakoztatása, alkalmazkodóképességének fejlesztése, – a mozgásvágy megalapozása, – mozdulatok utánzása, reprodukálása, – a mozgáskedv iránti igény felkeltése, – az elemi munkavégzéshez szükséges fizikai és szociális képességek kialakítása, – térbeli irányok, viszonyfogalmak megerősítése, – mozgásos emlékezet, állóképesség fejlesztése, – a testi fejlődés zavarainak korrekciója terápiák alkalmazásával, – ügyesség, gyorsaság, edzettség, akarat, kitartás, bátorság fejlesztése, – alapmozgások fejlesztése, – szabályok betartása. Egységesség és differenciálás A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók oktatásának követendő szempontja az életkori csoportokban történő fejlesztés megtartása mellett a tanulók egyéni haladási üteméhez igazodó, az önmagához mért fejlődést értékelő, sikerélményt biztosító, a reális életlehetőségeket folyamatosan szem előtt tartó oktatás, nevelés, képzés. A tananyag kiválasztásában és elrendezésében figyelembe kell venni, hogy a foglalkozások célja lépésről lépésre a károsodásokból eredő lemaradások csökkentése, a meglévő képességekre építve, tanórai keretek között, figyelembe véve a harmonikus személyiségfejlődés igényeit. Fontos a folyamatos ismétlés, gyakorlás, nagy szerepe van a tevékenységek életközegben való alkalmazásának, a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzésnek. A tantárgyak tananyagánál a fő hangsúly nem a műveltségátadáson van, hanem azon komplex képességek, készségek, kompetenciák kialakításán, amelyek elősegítik az alapvető fejlesztési célok megvalósítását. A pedagógiai munka során törekedni kell a gyógypedagógiai nevelésben, fejlesztésben kiemelkedő jelentőségű érzelmi motivációra, játékosságra. A nevelési és oktatási módszereket mindig a tanulók életkorának és személyiségjegyeinek megfelelően kell megválasztani. A tanterv a kultúrtechnikai tantárgyak tanítása során, a magasabb évfolyamokon sem javasol képesség szerint differenciált csoportokat. A differenciálást az ismeretekben, módszerekben, a tanulói tevékenységekben és a segítségnyújtás mértékében a tanítási órán kell megvalósítani, mert a gyakorlati pedagógiai tapasztalat azt mutatja, hogy minden tanuló képes fiatal felnőtt koráig ezen a téren továbbfejlődésre. A kamaszkor és annak befejeződése után is motiváltak a tanulók az olvasás, írás, számolás elsajátítására. Az egyénre szabott nevelés és oktatás mellett is mutatkoznak – az adott csoporton belül – leszakadó, lemaradó tanulók. A lemaradás oka a súlyos akadályozottságban, hosszantartó betegségben, a képesség, tudás elsajátításához rendelkezésre álló időkeret szűkösségében keresendő. A tanulási képességek terén mutatkozó nagyfokú eltérések leküzdésére fontos a differenciált foglalkoztatás, egyéni és kiscsoportos formában. Tanórai keretben a figyelemfelkeltés, a cselekedtetés, az ismeretek közvetítése és megerősítése differenciált formában, képesség szerinti csoportok kialakításával, esetenként egyéni bánásmóddal történik. Lehetőséget kell teremteni a feladatok elvégzésében az egyéni igényekhez igazodó segítségnyújtásra, a szemléltető eszközök és tanulói segédletek szükséglet szerinti megválasztására. Ebben a munkában a legfontosabb segítők a pedagógiai asszisztensek és a gyermekfelügyelők. A tanulás szervezésénél döntő az állandó ösztönzés megvalósítása, a cselekedtetés, a különböző tantárgyaknál megjelenő tananyagok kapcsolódási pontjainak különböző szempontú megközelítése, megerősítése. Az iskola tanulásszervezése a napközi otthoni foglalkozásokkal együtt egész napos. A tanulók házi feladatot csak saját kérésre kapnak, minden kötelező tanulási tevékenység az iskolában történik.
Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások célja a károsodásból eredő nagyfokú lemaradások csökkentése, a meglévő képességelőnyökre építve az eredményes személyiségfejlesztés megvalósítása, tanórai keretek között, egyéni és kiscsoportos formában. A fejlesztés célja nem a tanórai tananyag átismétlése, hanem a képességek, készségek, kompetenciák terápiás fejlesztése: - érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, koncentráció, grafomotoros koordináció, tájékozódás; - bazális stimuláció, beszédfejlesztés, szociális és kommunikációs tevékenység segítése, - művészeti foglalkozások, zene, rajz, tánc stb.; - mozgásállapot javítása, sporttevékenység; A tehetséggondozás során a fő hangsúly az épen maradt részképességek fejlesztésén van, és elsősorban érdeklődési körök alapján szerveződik. Legfontosabb feladata a szabadidő hasznos eltöltésére nevelés, művészetekkel, az egészséges életmóddal és a környezettudatos magatartással összefüggő tevékenységek. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egyegy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. Az adaptív oktatás gyakorlati megvalósításának kulcsmozzanatai: a bemeneti jellemzők megismerése, melyek alapjaiban kijelölik az egyéni utat, illetve az annak bejárásához vezető stratégia megvalósítandó pedagógiai mozzanatait; a kimeneti elvárások, melyek a prognosztizálható fejlesztés/fejlődés kritériumainak, a kimeneti követelmények meghatározásához nyújtanak segítséget. A bemenet, az iskolai, oktatási folyamat kezdetén szükséges a sajátos nevelési igény pontos, egyénre szabott feltárása, a képességstruktúra, a lényegi személyiségvonások, a szocializációs funkciók területeinek feltérképezésével. A feltárás a gyógypedagógia, a pszichológia módszereivel történik. A funkcionális képességek (az észlelés, az emlékezet, a figyelem, a gondolkodás), a tanult képességek (a kommunikációs, a kognitív, a cselekvés, a szocializációs képességek) és a család legjellemzőbb mutatói (a családi szocializáció színterei, a kommunikációs, cél-racionális, dramaturgiai tevékenységrendszer, az interakciók és struktúrák rendszere) együtt jelenthetik a gyermeki szükségletek megfogalmazásának alapjait, amelyre építeni lehet az egyéni út meghatározását, a pedagógiai diagnózist – a stratégiát és a terápiát. A kimeneti elvárások – a pedagógiai folyamatban a tanulók egyéni jellemzőit, fejleszthetőségi sajátosságait mindvégig figyelembe véve – a társadalmi szükségletből vezethetők le. A társadalmi szükséglet meghatározásához a kiindulópontot a társadalom leírása jelenti, a jelen és a belátható jövő társadalom sajátosságainak számbavételét. Ez azt jelenti, hogy a klasszikus tudásközlés mellett az információrobbanás korszakának jellemzőjeként az integratív, interpretatív szerepet is figyelembe véve lehet az iskola helyi nevelési rendszerét a társadalom szocializációs közegének modelljeként tekinteni.
Így a fejlesztési-nevelési-oktatási-képzési rendszerben érvényesíthetők a következő jellemzők: - nyitott pluralista tudománykép, mint világkép, - a munka, a tanulás, a szabadidő, a szórakozás határainak elmosódása, az élethosszig tartó tanulás szükségessége, - a piaci elemek mint a gazdasághoz való viszony fő jellemzői, - nagy választási lehetőség, elágazó életutak mint az életút jellemzői, - a nevelés mint kapcsolat, az értékek, a tudás, a cselekvési minták közvetlen cseréje, - az identitás és önismeret mint szocializációs cél, - párbeszéd, keresés, értékelés, válogatás, kritika, közvetlen megfigyelés, mint tipikus tevékenységek, - érték-pluralitás, egyéni boldogság, mint értékek, és a kíváncsiság, mint motiváció 1.5 A tanterv teljesítéséhez szükséges órakeret tantárgyakra lebontva, időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására 1.5.1 Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok A nevelésÉvfolyamok oktatásfejlesztés területei
Tantárgy
Anyanyelv és Kommunikáció kommunikáció Olvasás-írás Társadalmi Számolás-mérés környezet Játékra nevelés Társadalmi ismeretek Életvitel és Önkiszolgálás gyakorlat Életvitel és gyakorlat Természeti Környezetismeret környezet Művészetek
Informatika
Testi nevelés
Ének-zene Ábrázolásalakítás Információs eszközök használata Mozgásnevelés Testnevelés
Szabadon tervezhető órakeret Összesen Heti időkeret Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás) Hab. , rehab. foglalkozások száma Tehetséggondozás, felzárkóztatás
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
4 2 2 2
4 2 2 2
4 3 2 2
4 3 2 2
4 4 3
4 4 3
5 2 3
5 2 3
1
1
2
2
2
2
3
3
1
1
2
2
2
2 2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
3
3
2
2
2
2
2
2
1
1
5
5
5
5
5
5
3 25 52
3 25 52
3 25 52
4 26 55
4 28 51
4 28 51
5 4 31 56
5 4 31 56
27
27
27
29
23
23
25
25
3 1
3 1
3 1
3 1
3 1
3 1
4 1
4 1
1.5.2 Szabadon tervezhető órakeret felhasználása A nevelésoktatásfejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet
Életvitel és gyakorlat Természeti környezet Művészetek
Informatika
Testi nevelés
Évfolyamok Tantárgy
1.
Szab. terv.
2.
Szab. terv.
3.
Szab. terv.
4.
Kommunikáció Olvasás-írás Számolás-mérés Játékra nevelés Társadalmi ismeretek Önkiszolgálás Életvitel és gyakorlat Környezetismeret
4 2 2 2
1
2
Ének-zene Ábrázolásalakítás Információs eszközök használata Mozgásnevelés Testnevelés
2
2
2
2
3
3
2
2
5
5
5
5
Szabadon tervezhető órakeret Összesen
3 25
1
1
4 2 2 2
1
2
1
3
3 25
1
3
4 3 2 2
1
2
3 25
Szab terv. 1
1
4 3 2 2
1
2
2
3
4 26
1
4
Táblázat 3. A nevelésoktatásfejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet
Életvitel és gyakorlat Természeti környezet Művészetek
Informatika
Testi nevelés
Évfolyamok Tantárgy
5.
Kommunikáció Olvasás-írás Számolás-mérés Játékra nevelés Társadalmi ismeretek Önkiszolgálás Életvitel és gyakorlat Környezetismeret
4 4 3
Ének-zene Ábrázolásalakítás Információs eszközök használata Mozgásnevelés Testnevelés
2 2
Szabadon tervezhető órakeret Összesen
Szab. terv.
Szab. terv.
6. 4 4 3
1
1
7. 5 2 3
1
1
Szab. terv.
8.
Szab terv.
2
5 2 3
2
2
2
2
2
2
2
3
1
1
1
1
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
5 4 31
4
5 4 31
4
5 4 28
2
3
2
5 4
4 28
4
Kommunikáció Órakeret a tanterv teljesítéséhez
Évfolyamok
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Heti órakeret
5
5
5
5
5
5
5
5
Éves órakeret
180
180
180
180
180
180
180
Ebből kötött
162
162
162
162
162
162
162
Szabadon tervezhető órakeret
18
18
18
18
18
18
18
18 0 16 2 18
Időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására Tematikai egység / Évfolyam
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
1. Beszédfejlesztés, anyanyelv
30
30
20
20
20
20
30
30
2. Társadalmi érintkezési formák
28
28
20
20
20
20
40
40
3. Testünk és személyes teendők
24
24
23
23
23
23
-
-
Tematikai egység / Évfolyam
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
4. Tájékozódás térben
24
24
23
23
18
18
-
-
5. Tájékozódás időben
12
12
23
23
23
23
-
-
6. Élőlények
23
23
18
18
18
18
-
-
7. Előkészület a felnőtt életre
11
11
18
18
23
23
27
27
-
-
-
-
-
-
35
35
10
10
17
17
17
17
-
-
-
-
-
-
-
-
30
30
18
18
18
18
18
18
18
18
8. Társas kapcsolatok 9. Ünnepek 10. Médiaismeret Szabadon tervezhető órakeret
Olvasás-írás Órakeret a tanterv teljesítéséhez
Évfolyamok
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Heti órakeret
2
2
3
3
4
4
4
4
Éves órakeret
72
72
108
108
144
144
144
144
Ebből kötött
65
65
97
97
130
130
130
130
Szabadon t. órakeret
7
7
11
11
14
14
14
14
Időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására Tematikai egység / Évfolyam
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
1. Beszédfejlesztés
10
10
5
5
7
8
-
-
2. Térorientációs gyakorlatok
10
10
8
7
8
7
-
-
3. Finommozgások fejlesztése
10
10
7
8
-
-
-
-
10
-
7
7
-
-
-
-
10
10
-
-
-
-
-
-
15
25
10
10
-
-
-
7. Betűtanítás
-
-
20
20
30
30
40
22
8. Olvasás
-
-
20
20
25
25
36
36
9. Írás
-
-
20
20
35
35
26
36
10. Értő olvasás
-
-
-
-
25
35
28
36
4. Szem-kéz koordinációjának fejlesztése 5. Emlékezet-, gondolkodás- és figyelemfejlesztése 6. Íráselemek tanítása
Tematikai egység / Évfolyam Szabadon tervezhető órakeret
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
7
7
11
11
14
14
14
14
Számolás-mérés Óraterv a tanterv teljesítéséhez
Évfolyam
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Heti órakeret
2
2
2
3
3
3
3
3
Éves órakeret
72
72
72
108
108
108
108
Ebből kötött
65
65
65
97
97
97
97
Szabadon tervezhető órakeret
7
7
7
11
11
11
11
1 0 8 9 7 1 1
Időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására Tematikai egység / Évfolyam
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
30
10
20
22
15
5
-
-
15
25
10
15
15
5
14
10
20
30
25
35
35
25
30
40
4. Mértékegységek, méretek, pénz
-
-
-
-
20
44
40
30
5. Összefüggések felismerése
-
-
10
25
12
18
13
17
Szabadon tervezhető órakeret
7
7
7
7
11
11
11
11
1. Elemi tapasztalatok a tárgyak tulajdonságairól 2. Tájékozódás 3. Mennyiségek - Műveletek
Játékra nevelés Óraterv a tanterv teljesítéséhez
Évfolyam
1.
2.
3.
4.
Heti órakeret
3
3
3
2
Éves órakeret
108
108
108
72
Ebből kötött
97
97
97
65
Szabadon tervezhető órakeret
11
11
11
7
Időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására Tematikai egység / Évfolyam
1.
2.
3.
4.
1. Gyakorló játék
15
15
-
-
2. Konstrukciós játék
15
15
-
-
3. Szerepjáték
14
14
20
10
4. Didaktikus játék
14
14
12
12
5. Szabályjáték
10
10
23
13
6. Spontán játék
15
15
22
10
7. Szabadban játszható játék
14
14
20
20
Szabadon tervezhető órakeret
11
11
11
7
Társadalmi ismeretek Órakeret a tanterv teljesítéséhez Évfolyam
5.
6.
7.
8.
Heti órakeret
1
1
2
2
Éves órakeret
36
36
72
72
Ebből kötött
32
33
65
65
Szabadon tervezhető órakeret
4
3
7
7
Időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására Tematikai egység / Évfolyam
5.
6.
7.
8.
1. Személyes adatok – Önismeret – Társas kapcsolatok
12
14
10
5
2. Lakóhelyismeret – Közlekedésre nevelés
20
19
5
10
3. Történelmi ismeretek – Társadalmi ünnepek
-
-
30
20
4. Felkészülés a felnőtt létre – Állampolgári ismeretek
-
-
20
30
Szabadon tervezhető órakeret
4
3
7
7
Önkiszolgálás Órakeret a tanterv teljesítéséhez
Évfolyam
1.
2.
Heti Órakeret
3
3
Éves órakeret
108
108
Ebből kötött
97
97
Szabadon tervezhető órakeret
11
11
Időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására Tematikai egység / Évfolyam
1.
2.
1. Öltözködés
30
16
2. Személyi higiénia (testápolás)
28
28
3. Étkezés
23
23
4. Környezetrendezés, környezetmegóvás
16
30
Szabadon tervezhető órakeret
11
11
Életvitel és gyakorlat Órakeret a tanterv teljesítéséhez Évfolyam
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Heti órakeret
3
4
4
4
5
5
Éves órakeret
108
144
144
144
180
180
Ebből kötött
97
130
130
130
162
162
Szabadon tervezhető órakeret
14
18
18
11
14
14
Időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására Tematikai egység / Évfolyam
3.
4.
5.
6.
7.
8.
1. Textilmunkák
24
30
35
35
35
35
2. Egyszerű háztartási munkák
26
39
27
28
32
30
3. Személyes szükséglettel kapcsolatos teendők
22
32
23
22
30
32
-
-
22
23
21
21
4. Vásárlás - Fogyasztóvédelem
5. Piktogramok értelmezése
-
-
-
-
16
16
6. Anyagok alakítása
25
29
23
22
28
28
Szabadon tervezhető órakeret
11
14
14
14
18
18
Környezetismeret Órakeret a tanterv teljesítéséhez
Évfolyam
5.
6.
7.
8.
Heti órakeret
2
2
2
2
Éves órakeret
72
72
72
72
Ebből kötött
65
65
65
65
Szabadon tervezhető órakeret
7
7
7
7
Időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására Tematikai egység / Évfolyam
5.
6.
7.
8.
1. Az emberi test
17
17
20
20
2. Egészségmegőrzés - Egészséges életmód
18
18
15
15
3. Élő természet - Élőlények és környezetük
18
18
15
15
4. Élettelen környezet – környezeti ártalmak
12
12
15
15
Szabadon tervezhető órakeret
7
7
7
7
Ének-zene Órakeret a tanterv teljesítéséhez
Évfolyam
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Heti órakeret
2
2
2
2
2
2
2
2
Éves órakeret
72
72
72
72
72
72
72
72
Ebből kötött
65
65
65
65
65
65
65
65
Szabadon tervezhető órakeret
7
7
7
7
7
7
7
7
Órakeret a tantárgy témáinak feldolgozására Tematikai egység / Évfolyam
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
1. Gyermekdalok - Népdalok
20
20
15
15
15
15
15
15
2. Ünnepkörök dalai
15
15
20
20
15
15
15
15
3. Ritmus és hallásfejlesztés
20
20
20
20
20
15
15
15
4. Zenehallgatás
10
10
10
10
15
20
20
20
Szabadon tervezhető órakeret
7
7
7
7
7
7
7
7
Ábrázolás-alakítás Órakeret a tanterv teljesítéséhez Évfolyam
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Heti órakeret
3
3.
2
2
2
2
2
2
Éves órakeret
108
108
72
72
72
72
72
Ebből kötött
97
97
65
65
65
65
65
Szabadon tervezhető órakeret
11
11
7
7
7
7
7
7 2 6 5 7
Időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására Tematikai egység / Évfolyam
1.
2.
3
4.
5.
6.
7.
8.
1. Formázás különböző anyagokból
33
27
24
16
-
-
-
-
2. Építés
20
20
20
10
-
-
-
-
3. Papír formálása, alakítása
20
24
10
20
-
-
-
-
4. Vizuális ábrázolás
24
26
11
19
35
35
30
20
5. Komplex alakító tevékenység
-
-
-
-
30
30
25
25
6. Népünk művészete
-
-
-
-
-
10
5
7. Elemi ismeretek művészeti alkotásokról
-
-
-
-
-
-
15
Szabadon tervezhető órakeret
11
11
7
7
7
7
7
7
Információs eszközök használata A tanterv teljesítéséhez javasolt órakeret Évfolyam
7.
8.
Heti órakeret
1
1
Éves órakeret
36
36
Ebből kötött
32
33
Szabadon tervezhető órakeret
4
3
Időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására Tematikai egység / Évfolyam
7.
8.
1. Számítógép-kezelés
16
10
2. Irodatechnikai készülékek
4
4
3. Dokumentumkészítés
-
4
4. Játékprogramok
12
15
Szabadon tervezhető órakeret
4
3
Mozgásnevelés Órakeret a tanterv teljesítéséhez javasolt órakeret
Évfolyam
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Heti órakeret
5
5
5
5
5
5
Éves órakeret
180
180
180
180
180
180
Ebből kötött
162
162
162
162
162
162
Szabadon tervezhető órakeret
18
18
18
18
18
18
Időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására Tematikai egység / Évfolyam
1.
2.
3.
4.
5.
6.
1. Rendgyakorlatok téri tájékozódás
40
40
15
15
17
17
2. Alapmozgások
40
40
31
31
25
25
3. Alapvető testhelyzetek, szabad és kéziszer gyakorlatok
25
25
31
31
25
25
4. Légző gyakorlatok
12
12
-
-
-
-
5. Dobások, labdás gyakorlatok
25
25
44
44
45
45
6. Játékos versenyek
20
20
41
41
50
50
Szabadon tervezhető órakeret
18
18
18
18
18
18
Testnevelés A tanterv teljesítéséhez javasolt órakeret
Évfolyam
7.
8.
Heti órakeret
5
5
2 éves órakeret
180
180
Ebből kötött
162
162
Szabadon tervezhető órakeret
18
18
Időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására Tematikai egység / Évfolyam
7.
8.
1. Rendgyakorlat téri tájékozódás
22
22
2. Gimnasztikai gyakorlatok
30
30
3. Képességfejlesztő gyakorlatok játékos feladatok
35
35
4. Labdás gyakorlatok
40
40
5. Sportjátékok elemei
35
35
Szabadon tervezhető órakeret
18
18
Megjegyzés: Minden tantárgy esetében a szabadon tervezhető órakeretek a tematikai egységek között oszlanak el gyakorlás, elmélyítés céljából.
1.6 Tervezhető további időkeret (6. melléklet a 2011.évi CXC. törvényhez: Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete) A tantervben rögzített heti kötelező óraszámok felett minden évfolyamon marad olyan évfolyamonként meghatározott időkeret melynek felhasználását az iskola határozhatja meg. Ez lehetőséget ad az iskolánknak arra, hogy a kerettantervek bevezetése után is megjelenítsék és megőrizzék a saját arculatukat. 1.6.1 Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs célú tanórai foglalkozások Az SNI tanulók pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs foglalkozásainak célja, hogy az iskolai fejlesztéshez, tanórai foglalkozásokhoz szervesen kapcsolódva jelentősen csökkentse a fogyatékosságból eredő, szomatikus és pszichés hátrányokat, elősegítse a szociális érést. E tevékenységek tervezését megelőzően pedagógiai diagnózist készítünk. A folyamatos diagnosztizálás elősegíti a fejlesztéshez szükséges tartalmak, eszközök, módszerek megtalálását, az egyéni fejlesztési program kidolgozását. Elsődleges feladata: a készségek képességek terápiás fejlesztése tanórai keretben, egyéni és kiscsoportos formában. A habilitáció és rehabilitáció kijelölt szakaszai iránymutatók, a szakaszhatárok a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően átjárhatóak. A pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs foglalkozások feladatai 1 - 4. osztály Ebben az előkészítő időszakban a habilitációs foglalkozások kiemelt feladata: - a kognitív funkciók fejlesztése szenzomotoros tapasztalatszerzés útján, - bazális stimulizáció, - mozgásterápia, - a vizuomotoros koordináció és a grafomotoros ügyesség fejlesztése, - a beszédindítás, beszédkésztetés, beszédállapot javítása, a szókincs fejlesztése. 5 - 8. osztály Az egyéni fejlődési sajátosságokat alapul véve az előkészítő időszak habilitációs és rehabilitációs fejlesztése, megerősítése történik. - az értelmi képességek, a figyelem az emlékezet a gondolkodás fejlesztésére irányuló tevékenységek csökkentik a nagyfokú egyéni eltéréseket, - az orientációs képességek (tér, idő) fejlesztése, az ismeretek gazdagítása, a cselekvőképesség alakítása segíti a tájékozódó képesség kialakulását, - a verbális és nem verbális kommunikációs technikák alkalmazásával gazdagodik érzelmi élete, társas kapcsolata, szociális érzékenysége, - a helyi sajátosságokhoz, szükségletekhez igazított különféle terápiák alkalmazása csökkenti a lemaradást az egész személyiség fejlődésében. - az eddig hasznosított terápiáknak, - a kommunikációs technikák alkalmazásának. A habilitáció, rehabilitáció kiemelt célja: - a megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése az észlelés – kép alkotás folyamatain keresztül,
-
a cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának kialakítása, megerősítése, terápiás beszédfejlesztés (logopédia) terápiás mozgásfejlesztés (konduktív)
Gondolkodási képességek fejlesztése A pontos érzékelés kialakítása tárgyak, személyek, jelenségek felismerése, megnevezése, felsorolása. Összehasonlítás tárgyak, tárgyképek tulajdonság szerinti összehasonlítása (szín, alakforma, nagyság, mozgás, mennyiség) a feltárt lényeges tulajdonság alapján a hasonló és megkülönböztető jegyek egy, majd több szempontú összehasonlítása stb. Differenciálás tárgyak, személyek, jelenségek mennyiségek csoportosítása a jellemzők alapján, a jellemző jegyek említésével. Megkülönböztetés a minőség és mennyiség alapján, rendezés nagyság, szín, színárnyalat, mozgás szerint. Az emlékezet fejlesztése személyek, tárgyak, szimbólumok megjegyzése, felsorolás, egymásutánisága. Cselekedetekre, cselekvésre, történésekre visszaemlékezés. Tárgyakhoz, személyekhez kapcsolódó tevékenység, felidézése stb. Figyelem egyszerű, majd bonyolultabb utasítások végrehajtása, meghatározott cselekvés elvégzése. Többféle mozgás vagy cselekvés végrehajtása egymás után, összpontosítás a feladatra, céltudatos feladatvégzés próbálgatása, önellenőrzés. Később az újonnan szerzett és már meglévő ismeretek közötti kapcsolt kialakítása, a lényeges-megegyező és eltérő jegyek kiemelése, összehasonlítások, eltérések, különbségek megfogalmazása, differenciálása. Verbális szint megerősítése, gyakorlása. A motoros képességek fejlesztése A motoros képességek fejlesztésének célja és feladata a testvázlat kiépítése, különböző testhelyzetek tudatos érzékelése, változtatása. A testrészek mozgatása különböző testhelyzetekben. A saját viszonyított irány és térbeli helyzet felismerése stb. nagymozgások lendületes végzése, egyensúlygyakorlat, ügyességi gyakorlatok stb. Mozgás-kivitelezés tempó, erősség, ritmus szerint. Finommozgás fejlesztése, vizuomotoros koordináció kialakítása. Tér és időbeli tájékozódási képesség alakítása Térbeli hely és helyzet felismerése, megnevezése: lent, fent, elöl, hátul középen stb. Térbeli helyzetek megfogalmazása, relációs szókincs fejlesztése. Időbeli tájékozódás: a természet ritmusa, az idő ritmusa, ritmikusan ismétlődő állapotok megfigyelése. Visszaemlékezés cselekvésekre, történésekre stb. Kommunikációs képességek fejlesztése A beszédindítás, a beszédkedv fokozása. Ösztönzés a kommunikációra. A beszéd technikai részének fejlesztése beszédmintával, gyakorlatokkal. A fonetikus hallás fejlesztése. A hibásan képzett hangok javítása, beépítése a folyamatos beszédbe. A szókincs gyarapítása, aktivizálása, a tanult ismeretkörhöz kapcsolódó szógyűjtés. A kifejezések, a fogalmak beépítése a tanuló aktív szókincsébe.
Olvasás-írás készségének fejlesztése Az olvasás-írásban mutatkozó lemaradások, nehézségek leküzdésének feladatai: az olvasás irányának gyakorlása, sortartás, sorváltás. Magánhangzók differenciálása, időtartam, ajakállás, artikulációs mozgás szerint. Mássalhangzók megkülönböztetése. Betű felismerési gyakorlatok, hanganalízis, összeolvasási gyakorlatok stb. Írásmozgás fejlesztése: a ceruzafogás, a görcsös, szaggatott, lassú írásmozgás korrekciója. Írásmozgások egymásutánjai, mozdulatok gyakorlása. A hangok, betűk közötti asszociáció megerősítése. Szociális képességek fejlesztése Pontos diagnózis kialakítása a viselkedés elemzése nyomán. Megfelelő kötődések, viszonyulások kialakítása. Szabályok felismerése, értelmezése, betartása. A társas viselkedés elemi formáinak ismerete, gyakorlása. A társadalmi beilleszkedés érdekében elsődleges feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktust kerülő magatartás erősítése. A fejlesztésnek fokozottan kell szolgálni a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelmet, a tudatos magatartás elérését elemi szinten. Fontos a feladattudat kialakítása és a céltudatos munkavégzésre szoktatás. Logopédiai-kommunikáció, beszédhabilitáció A logopédiai foglalkozásoknak jelentős a szerepük az SNI értelmileg akadályozott tanulók fejlesztésében, mert az esetek nagy többségében társuló beszédakadályozottság is tapasztalható. Elsősorban a kisiskolás korosztály részére biztosítjuk a beszédindítást, beszédhibák kezelését, a helyes hangképzés elsajátítását, a beszédtempó és beszédritmus korrekcióját. A kommunikációs foglalkozások fejlesztik a szövegértő képességet. A tanulók nyelvi képességei már az iskolába lépés pillanatában nagy eltérést mutatnak, ami a későbbieken még tovább növekedhet. Az egyes tanuló fejlődése, egyéni képességei, problémái csak pontos diagnosztizálással, logopédiai szűrővizsgálattal mutatható ki. Lásd: Mérések A kommunikációs fejlesztő program kiscsoportra készül az állapottól függően. Így tartalma, követelményei csak a csoport képességeinek ismeretében fogalmazódhatnak meg. A foglalkozásokra a pedagógus egyéni fejlesztési tervet készít, ami munkaterv része. Konduktív terápiában részesülnek a mozgásukban is akadályozott tanulók, akik számára mozgásfejlesztés, terápia javasolt. A mozgásállapot javításához a személyi feltételek (konduktív terápia, Alapozó terápia) biztosítottak, a minimális tárgyi feltételeket részben meg tudtuk teremteni. A gyógytestnevelést a pedagógiai szakszolgálattal biztosítjuk, azon tanulók számára, akiknek ezt az orvos az adott tanévben előírta. 1.6.2 Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozások Szakkörök Az egy-egy területen tehetségesebb SNI tanulók számára a komplex személyiségfejlesztés és a tehetség kibontakoztatása céljából szakköröket működtetünk.
A szakkörök működtetése a pedagógus szakos ellátottság, a tanulók érdeklődésének és a tárgyi feltételeknek a függvénye. Iskolánkban általában a következő szakkörök működnek: - ének - zene - tánc - színkottás hangszeres zene - mese-báb - kézműves - színjátszó - számítástechnika - „zöld szakkör” - könyvtár - hittan Az ének-zene szakkörben a mozgásos népi dalos játékokon keresztül külön figyelmet fordítunk a táncra, valamint a hallás-és ritmusfejlesztésre, a mozgással kísért zenélésből fakadó örömélményre. Színkottás zenekarunk a jó zenei hallással és ritmusérzékkel rendelkező SNI tanulók számára sajátos módszerrel biztosítja a hangszeres zenetanulást (elsősorban ritmushangszerek és szintetizátor alkalmazásával), a hallás-és ritmusfejlesztést, a zenei ízlés formálását. A mese-báb szakkör komplex személyiségfejlesztést biztosít, melyben hangsúlyozott a beszédkészség fejlesztése, a verbális és non-verbális kommunikációs lehetőségek tárházának bővítése, a népmesék történeteiből adódó nevelési szituációk feldolgozása, élményszerzés. Szintén a komplex személyiségfejlesztést teszi lehetővé a színjátszó szakkör. A „zöld szakkör” a természetismeret, a környezeti nevelés környezetünk közvetlen, konkrét megfigyeléséből kiindulva ad a tanórainál bővebb ismereteket, újszerű tevékenységformákat a tanulóknak a környezeti nevelési program szerint. A könyvtár szakkör az olvasásban jó eredményt elért SNI tanulók számára nyújt olvasási lehetőséget, megismerteti a könyvtárhasználat módját, a kölcsönzés szabályait, a könyv értékeit, védelmét és segíti a választani tudást valamint az olvasottak élményfeldolgozását. A hitoktatást helyben, a katolikus egyház megbízásával végzi hittanári végzettségű kollegánk fakultatív formában. A tanulók képességeihez, lehetőségeihez igazítottan bővíthetők az ismeretek, de csak amíg az egyes tudáselemek beilleszthetők a tanulók tudásának rendszerébe. Az új ismeret alkalmazható és értelmezhető a tanulók számára a köznapi és a gyakorlati helyzetekben. A szakkörök minden esetben végzettség és tanerőfüggők, ezért egy-egy tanévben a meghatározott időkereten belül a tantestület élhet az átcsoportosítás lehetőségével. Ezen foglalkozások konkrét megnevezését ezért minden tanévben az éves munkaterv is tartalmazza. Sportkör, tömegsport Előtérbe helyezi a tehetséggondozást, az alapvető mozgás és feladatmegoldó-képesség fejlesztését. A sportkör éves tevékenységéről munkaterv készül, a sportköri munkaterv, az éves munkaterv része. Egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások A felzárkóztatás az alsó, míg a fejlesztő, tehetséggondozó foglalkozások a felsző szakaszban valósulnak meg fejlesztési tervek alapján, melyek a munkaterv részét képezik. Tanulmányi szakmai, kulturális versenyek - tanulmányi, kulturális és sportversenyekre való felkészítés (Koncz Dezső komplex tanulmányi verseny, Felfénylő szavak szavalóverseny)
-
házi bajnokságok, iskolák közötti versenyekben való részvétel. (A felkészítőit és a felkészítés formáját az éves munkatervben határozzuk meg)
Iskola pedagógiai programjában rögzített, tanítási óra keretében meg nem valósítható foglalkozások - Mozgásélmény sportnap - gyermeknap (a hagyományoknak megfelelően tanítás nélküli munkanap) - tanulmányi kirándulások Minden osztályok fél, ill. egész napos kirándulásokat szervez, lehetőség szerint évi két alkalommal (őszi, tavaszi). Az szakaszban két egy-egy napos kirándulás szervezhető, míg felső szakaszban összekapcsoltan kétnapos, hétvégével együtt háromnapos kirándulás is szervezhető. - erdei iskola programok szervezése (pályázati forrás illetve egyéb támogatás esetén) Gyógypedagógiai intézményünk is köteles – a szülő igénye alapján – a felügyeletre szoruló bejáró tanulók részére 16 óráig szervezett foglalkozásokat biztosítani. A mindenkori délutáni csoportlétszám és ellátási igény (bejáró vagy kollégista) határozza meg, hogy külön napközis csoportot szervezünk, vagy a tanulók az osztályukkal azonos kollégiumi csoportban maradnak. Az egyéb foglalkozások nagy része érinti a kollégiumi ellátást is, előfordulhat, hogy annak keretében valósul meg! A csoportbontások realizálása tanterem-kapacitás, gyermekcsoport-létszám és tanerő függvénye! A nevelő-oktató munka eredményességét befolyásoló egyéb tényezők, tanulói jellemzők: Jellemzők: Down-szindrómás autisztikus magatartásjegyeket mutat autista (szakértői vélemény szerint) mozgás látás társuló fogyatékossággal él hallás nem beszél diétás /egyéni étrendre szorul éjjelre nem szobatiszta nappalra sem epilepsziás A középsúlyos illetve súlyos értelmi állapothoz sokféle és nagy számban előforduló egyéb társuló fogyatékosság, ill. egészségügyi probléma is társul, ami nehezíti tantervi követelmények teljesítését és megköveteli az egyéniesítő gondozást-nevelést.
1.7 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Iskolánk esetében nem releváns! 1.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések (lásd. nevelési program) 1.9 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A taneszköz fogalma magában foglalja mindazokat az információhordozókat, oktatási eszközöket, segédeszközöket, szemléltető eszközöket és tanszereket, amelyek a tanulás forrásai. Taneszköz az oktatás-nevelés folyamatában felhasználható, a kitűzött célok megvalósítását segítő tárgy. Gyógypedagógiai fejlesztő munkánk csak akkor eredményes, ha tapasztalati úton marad, multiszenzorális. A tevékenységközpontú oktatás eszközigénye nagyon jelentős. A tankönyv térítésmentessége biztosított a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban. Csak az értelmileg akadályozott SNI tanulók számára kifejlesztett és kiadott tankönyvkínálatból választunk. A tankönyv legyen igényes, vonzó külsejű, figyelemfelhívó, jó minőségű papírból és kötésben, - kívánatos a kapcsos, lapokra szedhető megoldás; mely biztosítja a differenciált feladatvégzés lehetőségét - a tankönyv tartalmában, információiban, az ábrák kivitelezésében, a szöveg tartalmi megfogalmazásában igazodjon a tanulók sajátos igényeihez; értelmi és érzelmi sajátosságaikhoz - az egyes tantárgyak tankönyvei egymásra épüljenek; - fontos a tankönyvhöz kapcsolódó feladatlap; - a tankönyv ne legyen zsúfolt, legyen áttekinthető, jól olvasható betűtípussal szedve; - a tanulást segítő kézikönyvek sok képpel törekedjenek a megfigyelés segítésére, a folyamatok és történések megértésére. - lehetőség szerint elektronikus adathordozón rögzített hang- és képanyag is álljon rendelkezésre. A tankönyvválasztást a nevelőtestület tanévenként felülvizsgálja. Az iskola tankönyveit az iskolai könyvtárban, illetve a tanulócsoportokban kell őrizni a helyi tanulásszervezési sajátosságok miatt. Az SNI tanulók számára lehetőleg olyan füzetet kell használni, amely a figyelem, a koncentráció és az esetleges észlelési zavarok kompenzációs igényét kielégíti. (pl. gyengénlátók számára nyomott füzetcsomag) A gyógypedagógus kreativitását, szakmai tudását magukba foglaló saját készítésű szemléltető eszközök, feladatlapok, munkáltató lapok a továbbiakban is nélkülözhetetlenek az oktatásnevelés sikeréhez. Tanulói segédlet-, és taneszköz-kiválasztás kiválasztásának legáltalánosabb elvei - célszerűség - korszerűség - tartósság - esztétikusság (igényes, színes kivitelezés) - biztonságosság, tisztíthatóság
-
motiváló (cselekvésre, ismeretszerzésre ösztönző, figyelemfelhívó) hatás.
A taneszközök kiválasztásának speciális szempontjai iskolánkban -
-
-
-
-
-
-
alapvető szempontként az SNI tanulóink tanulási-ismeretszerzési folyamatának sajátosságait kell figyelembe vennünk (ami az Irányelvekben és Pedagógiai Programunkban részletezett) az ismeretnyújtás mellett folyamatosan biztosítanunk kell az ismeretek, fogalmak, szokások és tevékenységek valós, illetve a valósághoz közeli élethelyzetekben történő alkalmazását és gyakorlását , ami szintén jelentős taneszköz-hátteret feltételez rendelkeznünk kell az egyéniesítő neveléshez szükséges speciális eszközökkel és a differenciált csoportszervezési eljárásokból adódó többlet eszközkészlettel figyelembe kell vennünk, hogy az értelmileg akadályozott tanulók manipulációs eszközei fokozott igénybevételnek vannak kitéve, így csak a tartós, jó minőségű anyagokból készült eszközöket tudjuk hatékonyan alkalmazni a manipulációs eszközök kiválasztásánál előnyben részesítjük a természetes alapanyagokból készült taneszközöket nevelési céljainknak megfelelően a komplex személyiségfejlesztéshez használt taneszközök és felszerelések többségét nem csak egy tantárgy keretében, hanem több tantárgy fejlesztési feladataihoz is alkalmazzuk, ezért fontos szempont a többfunkciós felhasználhatóság a taneszközök és felszerelések kiválasztásánál mérlegelnünk kell az árat, igazodva a pályázati és egyéb támogatásokhoz. Azonos funkciójú és minőségű eszközök közül a kedvezőbb árfekvésűt választjuk. figyelembe kell vennünk, hogy intézményünk jelenleg két telephelyen működik, így a zavartalan és hatékony oktató-nevelő-fejlesztő tevékenységhez bizonyos eszközökből nagyobb mennyiségben van szükség. a nagyfokú fejlődésbeni lemaradás és a konkrétumokhoz való kötődés indokolja, hogy az iskolában speciális taneszközök a játéktárgyak, valamint a mindennapi élet használati tárgyai is.
1.10 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Alkalmazott ellenőrzési formák Az ellenőrzés során az értékelés szempontjából lényeges adatokat gyűjtünk a tanuló fejlődéséről, viselkedéséről, teljesítményéről. Folyamatos megfigyelés játékban, tanulásban, mindennapos élethelyzetben, spontán megnyilvánulásokban; - értelmi teljesítőképesség mérése egyszerű feladatlappal, - képességmérés (iskolakészültség, önkiszolgálás szintje, neveltségi szint, finommotorika, pszichikus funkciók mérése, tanévenként), - irányelvek által meghatározott iskolai fejlesztési szakaszhatárokon a pedagógiai hozzáadott érték mérés, tevékenységvizsgálatok mérése, munkavégzés pontossága, sorrendje, munkatempó, kitartás. - Személyiség fejlődésének megfigyelése. Az értelmileg akadályozott gyermekekre jellemző tanulási, önálló feladat-megoldási nehézségek illetve az elemi szintű írás, olvasás és nehezített kommunikációs készség miatt a
„többségi” általános iskolába járó tanulók ellenőrzésénél használt beszámoltatási formák (felelet, írásbeli dolgozat, teszt, témazáró felmérések stb.) nagy része nem alkalmazható. Az írásbeli beszámoltatást az alábbiakra korlátozzuk Tanév végi felmérés a kultúrtechnikai tárgyakból Célja: az elemi szintű olvasás-írás és számolási ismeretek mérése, önmagukhoz mért fejlődésük dokumentálása, a helyi tanterv minimális követelményeinek teljesíthetőségének vizsgálata. Formája: 5-8. évfolyamokon - olvasás-írás elemei tantárgyból - számolás-mérés elemei tantárgyból Rendje: - szakmai munkaközösségünk által kidolgozott, kerettanterv kompatibilis feladatlapokon - a beszámoltatás végzi: az osztályfőnök, ellenőrzi: ig.h. vagy szakmai munkaközösség-vezető - időkerete: tantárgyanként 45 perc - egy tanítási napon csak az egyik tantárgyból végezhető a felmérés! Tervezett időpontja: adott év május utolsó hetében lehetőleg a 2. tanítási órában. A felmérés eredménye a tanulók tanév végi tantárgyi értékelésénél nem döntő súlyú. A minősítést az egész tanéves, cselekvésbe ágyazott tanulásban nyújtott teljesítmény, valamint az elemi szintű kultúrtechnikai ismeretek adaptálásának, a mindennapi tevékenységekben való alkalmazásának képessége határozza meg. 1.11 Értékelés, ellenőrzés rendszere A -sajátos nevelési igényt tekintve- értelmileg akadályozott gyermekek iskolai értékelése során a tanulók tudását, attitűdjét, a magatartását figyeljük meg, az egyénre szabott követelményekhez viszonyítunk és az önmagukhoz mért fejlődésük alapján teszünk megállapításokat. Az értékelés célja: - a meglévő készségek és képességek folyamatos diagnosztizálása a tanuló jellemzőihez igazodó legmegfelelőbb fejlesztési eljárások kiválasztása, tervezése érdekében teljesítményszint és tudásszint jelzése, - jelezze a gyógypedagógus számára a tanuló fejlődését, fejleszthetőségét, - tájékoztassa a szülőt gyermeke fejlődéséről önmagához és az adott évfolyam követelményeihez viszonyítva, - segítse a tanulókat a minél reálisabb önismeret kialakulásában. Tanulóink sajátos nevelési igénye, a nevelhetőség nehézségei miatt az értékelésnél különösen fontos, hogy: - az értékelés ösztönző hatású legyen, segítse a pozitív személyiségjegyek továbbfejlődését, - az értékelés humánus, gyermekcentrikus formáit alkalmazzuk, - a diagnosztikus és segítő célú, folyamatos értékelésnek a teljes képzési időszakban kiemelkedő szerepet kell kapni a tanulók értékelésében.
Az értékelési formák kialakítása az értelmileg akadályozott tanulók módosult fejlődésmenetének, valamint az ép értelmű tanulóktól jelentős mennyiségi és minőségi eltéréseket mutató tanulási képességeinek figyelembe vételével történt. Havonta (munkaközösségek által kidolgozott) a tanulók egyéni értékelő lapjára beírásra kerül legalább egy érdemjegy (szöveges és numerikus), mely a tanuló havi munkáját tükrözi, ezáltal a szülők is tájékozódhatnak gyermekük teljesítményét illetően. Mit értékelünk? - A szociális képességek, magatartási, viselkedési szokások alakulását. - A tanuló személyiségjegyeinek fejlődését. - A tanuláshoz, munkához való viszonyát. - A cselekvőképességét, pszichomotoros fejlődését. - A tanult ismeretek alkalmazásának képességét. - A tantárgyi minimális követelmények teljesítését. - A tanuló önmagához mért fejlődését az ismeretek elsajátítása, a képesség minőségi és mennyiségi gyarapodása terén. A bizonyítvány mellett a nevelőtestület döntése alapján ú.n. Félévi és év végi értékelő füzetet is alkalmazunk, amit iskolánk szakmai munkaközössége dolgozta ki. A tájékoztató füzet lapjait évről évre összefűzzük így a gyermek fejlődése folyamatosan nyomon követhető. A magatartás és szorgalom értékelése mellett tantárgyankénti szöveges értékelést ad az Irányelvekben és helyi tantervünkben meghatározott minimális teljesítményekben elért eredményekről. Az első évfolyamon félévkor a tájékoztató füzetben és év végén a tájékoztató füzetben és bizonyítványban, valamint 2. osztály félévkor tájékoztató füzetben az értékelés szöveges értékeléssel történik. A második évfolyam év végétől a tanév végén szövegesen a tájékoztató füzetben, a bizonyítványban a szöveges értékelésnek megfelelő érdemjegyekkel, félévkor pedig a szöveges értékelést alkalmazzunk a tájékoztató füzetben. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Valamennyi évfolyamon a magatartás szöveges értékelésének fokozatai: példás, jó, változó, rossz; a szorgalom értékelésének fokozatai példás, jó, változó, hanyag. A kritériumok a tájékoztató füzetben kirészletezve kerülnek megjelenítésre! A fejlesztő iskola minden csoportjában szöveges értékelést alkalmazunk! Év közben a tanulóknak: helyeslés, dicséret, figyelmeztetés, megrovás,stb. szimbólumok, tárgyjutalmak: pontozás, csillag, dicsérő kártya, matricák, egyéb jelek, stb. A szülőknek: hétvégén /péntekenként egyéni igény szerint/ és fogadóórán kéthavonta Az SNI tanulók folyamatos tájékoztatására a csoportteremben értékelő táblán, faliújságon, „büszkeségfal”on stb. Gyógypedagógiai vélemény Átfogó, minősítő, összegző szöveges értékelést készítünk a tanulók teljesítményéről, tevékenységi szintjéről, beszéd- és mozgásállapotáról, szociális képességéről: - a beérkező új tanulók esetében - 1. osztály végén
- a pedagógiai szakaszhatárok végén (óvoda, fejlesztő iskola, 1., 2., 4., 6., 8., 10., 12. évfolyam) Az alábbi szempontsor szerint: - a tanuló adatai, - a tanuló megjelenése, - egészségi állapota, - magatartása, pszichés funkcióinak sajátosságai, - mozgásállapota, - beszédállapota, - játéktevékenysége, - munkatevékenysége (önkiszolgálás, ház körüli munkák, stb.), - fejlődése a kultúrtechnikák terén (olvasás-írás elemei, számolás-mérés elemei). Mérések Terület megnevezése
Mérés-értékelés eszköze
Évfolyamok
A felmérést végzi
Visszacsatolás módja
beszédállapot, kommunikáció
„Szempontok beszédállapot mérésére” TARC vizsgálati eljárás
valamennyi évfolyam
logopédusok
egyéni terápiák, fejlesztési tervek
óvoda, fejlesztő iskola 1., 2. 3-4. osztály
csoportvezető pedagógusok
egyéni terápiák, fejlesztési tervek
4. osztály
pszichológus
IQ kotroll, egyéni terápiák, fejlesztési tervek
5. -10. osztály
csoportvezető pedagógusok
Helyi tanterv, tantárgyi fejlesztő programok értékelése
minden bejövő növendék és a mozgásterápiában részülők
mozgásfejlesztő szakemberek
szükséges mozgáshabilitáció megtervezése
iskolai évfolyamok
testnevelők
egyéni terápiák kiválasztása, helyi tanterv értékelése internetes feltőltés Nevelési program, helyi tanterv értékelése
komplex személyiség vizsgálat komplex személyiségvizsgálat (pszichológus) kultúrtechnikai tantárgyak (olvasás-írás elemei, számolás-mérés) mozgásszervi szűrés
mozgásállapot, fizikai teljesítőképesség felmérése szociális érettség vizsgálata
1.12 -
komplex személyiségvizsgálat Budapesti Binet GOODENOUHTteszt saját kidolgozású kerettanterv kompatibilis felmérőlapok ált.szempontsor a konduktív nevelésben ill. gyógytestnevelésben résztvevő gyermekek fejl. megfigy. és a fejl.regisztrálásá-hoz saját kidolgozású kerettanterv kompatíbilis mérés NETFIT kérdőív
5-12.osztály 9. és 12.o.
csoportvezető pedagógusok
A magasabb évfolyamba lépés feltételei a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette,
-
-
-
a továbbhaladáshoz az ajánlott kerettanterv funkcióját betöltő tantervi Irányelvek által javasolt minimális követelményeket szükséges teljesíteni, követelmények teljesítése érdekében – a tanulók szükségletei szerint meghosszabbított időkeretekkel dolgozunk, amennyiben a tanuló egy-egy tantárgyban a kerettanterv (Irányelvek) által javasolt minimális követelményeket nem teljesítette, úgy engedélyt kaphat a követelmények két év alatt történő teljesítésére, ha ezt a sérülése, képességfejlődésének üteme vagy a tanuló egészségügyi állapota indokolja. A tanuló a követelmények teljesítésének eléréséhez, a felzárkóztatás érdekében fejlesztő foglalkozáson vesz részt, de automatikusan továbbhalad a csoportjával. az irányelvi javaslatnak megfelelően lehetővé tesszük, hogy a súlyosan sérült, gyengébb képesség tanulók magasabb évfolyamba lépése is automatikus legyen, a következő évfolyamra lépés legfontosabb alapelve, hogy a közösségbe a tanuló beilleszkedjen, elfogadja az iskolai munka szabályait, rendszerét. A tantárgyi rendszerben az elvárt teljesítmények nem tökéletes teljesítése esetén is marad a tanuló megszokott társaival, hiszen személyiségfejlődése szempontjából a hasonló korúak társasága döntő jelentőségű. Minden lemaradást egyéni és kiscsoportos fejlesztés keretében kell csökkenteni. Záradékolás ebben az esetben „a tantervi követelményeknek nem teljesítette, a nevelőtestület határozata alapján az osztályközösségben marad” eredményesen befejezett tanév megismétlése
Szülői kérésre, intézményvezetői engedéllyel lehetőséget van arra, hogy az eredményesen befejezett tanévet az 1. osztályos tanuló megismételje. A tanulók eredményes fejlesztése érdekében a gyógypedagógusnak együtt kell működnie más szakemberekkel (orvossal, pszichológussal, konduktorral, szociális munkással, stb.). 1.13 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulóink otthoni felkészülését erőteljesen befolyásolja az a tény, hogy középsúlyos, vagy súlyos fokú értelmi akadályozottsággal élnek. Állapotukból kifolyólag többnyire gyógyszeres kezelésben is részesülnek, ezért terhelhetőségük egészségügyi szempontból sem indokolt. Valamint fegyelembe vesszük azt a tényt, hogy a feladatok elvégzéséhez, a segítségnyújtás formáihoz elengedhetetlenül szükséges a megfelelő a szakmai felkészültséggel bíró szakember. 1.14
A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek
Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének lehetőségei Erőnléten az egyén fizikai, pszichikai összetevőjét értjük, melyet mindenekelőtt az állóképesség, az erő és a gyorsaság, a velük kapcsolatos pszichikai tulajdonságok határoznak meg. Az erőnlét két legfőbb teljesítmény-meghatározó tényezője tartalmi és metodikai szempontból a koordinációs és a kondicionális képességek. A koordinációs képességek fejlesztése lényegében az ügyesség edzése. A koordinációs képességek fejlesztésével, a végső soron, a mozgás végrehajtásának és gazdaságosságának pontosságát javíthatjuk. A
koordinációs képességek fejlődése egyébként szoros összefüggésben van a kondicionális képességek fejlődésével. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének gyakorlati haszna -
-
-
-
-
-
-
-
-
A terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésére kifejlesztett mérési és értékelési útmutató alapján elvégzett vizsgálatok lehetővé teszik az egyén, a közösség, a társadalom egészének, vagy bizonyos rétegeinek egészségszempontú fizikai állapotának számszerűen is kifejezhető megbecslését, a mért adatok egészséggel összefüggő értelmezését, elemzését. A teljesítmény-élettani paraméterek különbözőségének felfedése, lehetőséget ad az egyénre szabott optimális edzésintenzitás szakszerű megválasztásához. Biztosítja a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülést, a megadott követelményértékekhez viszonyítást. Felfedi az egészség, a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, ezáltal lehetővé teszi azok mielőbbi tudatos felszámolását. Objektíven és megbízhatóan tükrözi társadalmi és helyi szinten egy-egy programcsomag az egyéni vagy csoportos foglalkozások hatására bekövetkező változást. A rendszeres időszakos ellenőrzés, folyamatos visszacsatolás jelent a hibák kiküszöböléséhez. Egy-egy edzésprogram befejezése után az elért teljesítmény értelmezése és elemzése: - a kitűzött cél elérése (vagy el nem érése), - az egyén fizikai állapotában bekövetkezett változás értelmezése pszichikai hatása miatt nagymértékben fejleszti az akaratot, a fegyelmet, az önfegyelmet, az önismeretet, az önbecsülést. Összehasonlítási, viszonyítási lehetőségre ad, az azonos módszerrel, de pl. különböző földrajzi területen élő, tevékenykedő (dolgozó), különféle sportágakat űző egyének teljesítményeihez. A fittség vizsgálat során a tanár egészség- és test-kulturális alapismereteket ad át, ezen ismeretek elsajátítása a rendszeres, tudatos testedzésre mozgósít, így nagymértékben hozzájárul, hogy fiataljaink mind nagyobb hányada felismerje, megtapasztalja, hogy rendszeres fizikai aktivitásra szánt idő és anyagi ráfordítás többszörösen megtérül, ha az egészség, a cselekvő-képesség és a jó közérzet egész életünk folyamán megmarad. A fizikai fittség mérés során már a kisiskolás korúak körében felszínre kerülnek, kitűnnek az egyes kondicionális képességek területén elért kimagasló eredményükkel a genetikailag kiváló – testi, biológiai, fiziológiai – adottságokat öröklő sportolni vágyó fiatalok. Ha már kisgyermekkortól elkezdjük a kondicionális képességek folyamatos, fokozatos fejlesztését feltehetően, valamennyi sportolni vágyó egészséges fiatal – különösebb örökletes tényezők megléte nélkül is – szorgalommal, kitartással eljuthat, akár NB I-es szintig is. Ha az egyes sportágakban megismerjük a hazai és nemzetközileg jegyzett élsportolók sportágra jellemző általános fizikai teherbíró-képességének mértékét, valamint a sportághoz szükséges speciális teljesítményszempontú fittség dimenzióit és azok megkívánt szintjét, (mint elérendő célt) akkor a sportoló és az edző számára ismertté válik, hogy a kiválasztott sportágban, milyen szintre kell felfejleszteni a sportolni vágyó fiatalok kondicionális állapotát az élsportolói szint eléréséig.
-
A fizikailag jól felkészített versenyző – váratlan zavaró körülmény nélkül – nem csak a verseny/mérkőzés időtartama, hanem az egész versenyidőszak alatt megbízható, kiegyensúlyozott fizikai-pszichikai teljesítményt nyújt. A terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek fokozatos fejlesztése és a megkívánt mértékű szinten tartása – egyéni és csapat sportágakban is – nagymértékben hozzájárulna ahhoz, hogy az élsportolók több éven át tartó sportpályafutásuk alatt, különösebb egészség károsodás nélkül végezzék a nagy fizikai terheléssel járó sportág specifikus edzéseket. A jól felkészített versenyzőre az a jellemző, hogy edzője irányításával egyre tudatosabban vesz részt edzései megtervezésében, saját sorsának irányításában, pontosan fel tudja mérni saját teljesítményét, felkészültségét és ez elegendő önbizalmat ad ahhoz, hogy verseny közben is maximális teljesítményt érjen el.
Összefoglalva: az egyén az általános fizikai teherbíró-képessége mérése során választ kaphat arra, hogy fizikai terhelhetősége szempontjából jelenleg hol tart, hová kell felfejleszteni magát és hogyan tegye meg az első lépéseket. A testnevelő által elvégzendő feladatok Egységes minőség-ellenőrzés Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz tanév elején és a tanév végén meg kell mérni a fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbákban elért teljesítményt, és a mért eredmények pontértékei alapján kell az értékelést és a minősítést elvégezni. Egységes minőségbiztosítás Fel kell tárni az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, és képesség szerinti differenciált terheléssel, törekedni kell azok mielőbbi felszámolására. Rendszeres testedzési lehetőség biztosításával – a tanárnak, a tanulónak és a szülőnek – törekedni kell az egészséges létezés stabilabb megtartását elősegítő „kell-szint” megtartására. Folyamatos visszacsatolás A tanulók aktív közreműködésével, a megtervezett foglalkozások keretében végzett rendszeres testedzés hatásának elemzése. Az elért változás nyomon követésének biztosítása: a tanár, a diák és a szülő számára. (A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a fiatalok önismeretének tárgyilagos önértékelésének, akaratának és önbecsülésének fejlesztése. Az 5-18 éves tanulók fizikai állapotának felmérésére szolgáló próbarendszer A próbarendszert nevelési eszköznek tekintjük, amelyek lehetővé teszik a tanulók fejlődése során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését. A tesztek nem képezik a tantervek tartalmát, és hogy a mérés célja megvalósuljon nem szabad azokat betanítani és gyakoroltatni. A próbarendszert a tudományos kutatás eszközeinek is tekinthetjük a tanulók fizikai állapotának vizsgálatához. A próbarendszert két csoportba bontottuk: kötelező és ajánlott tesztek. A vizsgálatok megszervezése - A teszt-vizsgálat értéke és hatékonysága nagymértékben a szigorú gyakorlati végrehajtáson és a tanulóknak a testnevelő tanártól kapott motiváltságán múlik. - A vizsgálatot a testnevelő tanár végzi az osztályban, de bárki végezheti, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik, így más szakos tanárok is. - A teszteket évente kétszer, a tanév elején és végén kell végeztetni.
-
-
A teszteket a kézikönyvben szereplő sorrendben kell elvégeztetni. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az egyensúlyi teszt mindig a kezdő s az állóképességi futás az utolsó kell, hogy legyen; a tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni a tesztek között. A motiváció növelése miatt rendkívül fontos, hogy a teszt levezetője tisztában legyen, miért végeztetjük el a teszteket, és hogyan értelmezzük az eredményeket. Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlónak kell lenniük minden diáknál, minden részletben (helyszín, eszköz, hőmérséklet, stb.) A tesztek eredményeit minden gyermeknek személyre szólóan kell megadni. Az értékelő lapot 3 példányban kell elkészíteni. Az egyik lap a gyermeké, hogy lássa, hol áll korábbi teljesítményéhez, az osztályátlaghoz és (amennyiben lehetséges) az országos átlaghoz képest. A másik példány a szülőké, hogy tisztán lássanak és ösztönözhessék gyermekeinket fizikai fittségük fejlesztésére, a harmadik példány a központi adatfeldolgozónak kell megküldeni.
A motoros tesztek és végzésük ajánlott sorrendje: - Egyensúlyi teszt - Végtagmozgás gyorsaságát mérő teszt: lapérintés - Hajlékonysági teszt: ülésben előrenyúlás (kötelező) - Dinamikus láberőt mérő teszt: helyből távolugrás (kötelező) - Statikus erőt mérő teszt: kézi szorítóerő - Törzserőt mérő teszt: sit-up teszt, felülések (kötelező) - Funkcionális karerőt mérő teszt: függés hajlított karral (kötelező) - Futási sebességet, fürgeséget mérő teszt: 10x5m ingafutás - Kardio-respiratorikus állóképességi teszt: - 20m-es ingafutás (mindig utolsónak kell elvégezni, kötelező) - 6 perces futás Cooper teszt – szerűen (csak 5 évesek számára) - 12 perces futás- Cooper teszt
évfolyam
1-3. oszt.
4-6. oszt.
7-12. oszt.
SNI tanulóink motorikus és fizikai képességének mérési eljárása mikor? mit? a mérést végzi 1. oszt. 1. 20 m futás testnevelőmáj.1-15 2. ingafutás 1’ gyógy3. helyből távol pedagógus 4. kislabda dobás 2.-3. oszt. 5. kétkezes alsó dobás -szept.10-25 6.padon egyensúlyozás -máj. 1-15 1. 6’-es futás testnevelő2. 50 m futás gyógyszept. 10-25 3. ingafutás 2’ pedagógus máj. 1-15 4. helyből távolugrás 5. kislabda dobás 6. felülés 1’-ig 7. kétkezes dobás hátra 2 kg-os med. 1. 12’-es futás Testnevelő2. 50 m futás gyógypeszept. 10-25 3. ingafutás 3’ dagógus máj. 1-15 4. távolugrás nekifutással 5. kislabda dobás 6. felülés 1’-ig 7. kétkezes dobás hátra 3 kg-os med.
A mérést a testnevelő tanárok végzik!
1 2
3 4
dokumentum 1. összesítő adatlap a mérés nyilván tartásához osztályonként 2. a gyógypedagógiai véleményben a. fejlődési lapban 1. összesítő adatlap a mérés nyilván tartásához osztályonként 2. a gyógypedagógiai véleményben a. fejlődési lapban 1. összesítő adatlap a mérés nyilván tartásához osztályonként
5 6
2. a gyógypedagógiai véleményben a. fejlődési lapban
Értékelő táblázatok (minden évfolyamra külön-külön) 1. oszt. Név Mérés Össz. 20 méter ideje pont futás ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz
Ingafutás 8m 1’
Helyből távol
Kétkezes alsó dobás (1 kgos tömött labdával)
Kislabda dobás
Statikus egyensúly (felfordított pad)
1.15 A fejlesztő iskolai oktatás rehabilitációs pedagógiai programja A fejlesztő iskolai oktatás a súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók számára szervezett – a tanév rendjéhez igazodó, tanítási évfolyamokra nem tagolódó, de felépítésében az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat. Teljes időtartama egészségügyi és pedagógiai rehabilitációs célú foglalkoztatásnak minősül. A súlyos és halmozott fogyatékosság az egész élet során fennálló állapot, amelyre jellemző, hogy a testi struktúrák károsodása következtében a speciálisan humán funkciók minimálisan két területén súlyos vagy legsúlyosabb mértékű zavar mutatható ki. E tanulók egész életükben a környezet fokozott mértékű és folyamatos komplex segítségére, támogatására utaltak. Személyiségük kibontakoztatása és életminőségük javítása érdekében fejlesztő iskolai oktatásra van szükségük. A fejlesztő iskolai oktatás alapdokumentuma a rehabilitációs pedagógiai program és a tanulók egyéni fejlesztési tervei. A rehabilitációs program elkészítésénél figyelembe vesszük: - a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók pedagógiájának alapelveit - a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatásának irányelvét - a szülők elvárásait, a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit - intézményegységünk minőségfejlesztési programját. A rehabilitációs pedagógiai program alapján készített egyéni fejlesztési terv célja, hogy a tanuló szükségleteit és fejlődéstörténetét figyelembe véve megalapozza a gyermek nevelésének, oktatásának személyre szabott tervezését, és meghatározza nevelésének, oktatásának és fejlesztésének súlypontjait. Az egyéni fejlesztési terv valamennyi fejlesztési terület feladataira kiterjed. Az irányelv meghatározza a fejlesztő iskolai oktatás kiemelt céljait, alapelveit, a fejlesztés legfontosabb területeit és feladatait. Pedagógiai programunk elvi vezérfonalát adja, egyben a gyakorlati megvalósításhoz konkrét segítségül szolgál. A fejlesztő iskolai oktatás kiemelt céljai és sajátosságai A nemzeti alaptantervben meghatározott kiemelt fejlesztési célok a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése során úgy értelmezhetőek, hogy azok a tanulók személyiségállapotához igazítottan, elsősorban a szükséges képességek és készségek megalapozása, kialakítása útján valósulnak meg. 1. -
Tanulás (figyelembe véve tanulási sajátosságaikat) a tárgyakhoz és a jelenhez kötődnek cselekvésen keresztül tanulnak a komplex kommunikációs megerősítéssel kísérve a tevékenységeken keresztül kis lépésekben tanulnak segítséggel, speciális irányítással gyenge a spontán tanulási szándékuk.
2. Az énkép, az önismeret kialakulása és a környezet fokozatos megismerése - pozitív tapasztalatokat szerezzenek saját testükről és a legszűkebb környezetükről - tudják magukat elkülöníteni más személyektől
- tanulják meg felismerni az életük különböző szinterein, eltérő időpontokban szerzett tapasztalataik közötti kapcsolatokat, megtapasztalhassák az események ok-okozati összefüggéseit. 2. Az önrendelkezés elismerése, a gyermekkor megélésének biztosítása és felkészülés a felnőtt lét szerepeire - az egyes életszakaszok jellemzői, a szükségletek és igények megjelenése alapján biztosítani kell a tanulók számára az önálló döntéshozatal és választás lehetőségét. 3. Testi és lelki egészség - a jó testi és lelki közérzet megteremtése az iskolai nevelés-oktatás alapvető, pedagógiai jelentőséggel bíró feladata. 4. Információs és kommunikációs kultúra - a hiányzó kommunikációs készségek kompenzálása céljából szükséges a modern informatikai és számítástechnikai eszközök megismerése, speciális használata. 6. Hon és népismeret – európai azonosságtudat – egyelemes kultúra - ismerjék meg a kommunikáció, szociális interakció révén a kultúra alapvető fontosságú értékeit. A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók nevelésének – oktatásának alapelvei 1. A kommunikáció és interakció elve A világ jelenségeit intenzív testi kontaktuson keresztül kell a tanulók felé közvetíteni. Fel kell fedezni a kommunikatív szándékot a tanulók legegyszerűbb életműködéseiben is. 2. A normalizáció és a participáció elve Olyan életfeltételeket és életmodelleket kell biztosítani, amelyek lehető legjobban megközelítik az életkoruknak megfelelő és társadalmilag érvényes mintákat. 3. A komplexitás, a személyiségközpontúság, a szükséglet orientáltság és a rehabilitáció elve A tanulóknak speciális, átfogó, egymást kiegészítő, fejlesztő, támogató és gondozó eljárásokra, komplex pedagógiai szolgáltatásra van szükségük. A pedagógiai tevékenység központja mindig a tanuló személyisége. Alapfeltétel a szakemberek magas szintű felkészültsége. 4. A kooperáció és a tudatosság elve A pedagógus és a tanuló közösen vesznek részt a tanítási – tanulási folyamat eseményeiben. Egységes elvárások, következetesség szükséges, ehhez fontos a tanulókkal foglalkozó valamennyi személy folyamatos információ és tapasztalat cseréje. 5. A differenciálás és individualizáció elve Egyéni gyógypedagógiai diagnosztizálás alapján egyéni fejlesztési tervek szerint valósul meg.
A fejlesztő iskolai oktatás fejlesztési területei és a fejlesztés feladatai A fejlesztési program tartalma 1. Kommunikáció Feladatok: bármely tanulói megnyilvánulás értelmes közlésként való értelmezése és annak testi kommunikációval történő megválaszolása, a tanulók és a nevelők közötti bizalmas, bensőséges kapcsolat kialakítása, a kommunikáció iránti igény felkeltése és megerősítése, a tanulók szükségleteinek kommunikációval kísért kielégítése, a gondozási folyamatokban a pedagógiai és terápiás szempontok érvényesítése, az elemi kapcsolatfelvétel formáinak kialakítása, a mindennapi rutin helyzetekben való tájékozódás elősegítése, a választás lehetőségének felkínálása, az igen-nem elkülönítése és alkalmazása. a nyelvi kommunikáció bevonása a nevelés-oktatás folyamatába, ezzel a valóság nyelvi birtokbavételének, a beszélt és írott kommunikációs formák elsajátításának előkészítése, alternatív és augmentatív kommunikációs lehetőségek feltárása, a kommunikációs eszköztár egyénre szabott kiválasztása, a tanulók egymás közötti kommunikációjának ösztönzése, a tágabb környezetben való kommunikáció megtanulása. 2. Mozgásnevelés Feladatok: a testséma kialakítása, a mozgás örömének átélése, az önálló cselekvés ösztönzése, a szenzomotoros területen kialakult fejlődési elmaradások pótlása, helytelen testtartás és testhelyzet megszűntetése, kóros mozgásminták gátlása, a mozgásfejlődés elősegítése a fiziológiás mozgássor szem előtt tartásával, kézhasználat, manipuláció motoros feltételeinek fejlesztése, a kommunikáció motoros feltételeinek javítása, fejlesztése. 3. A dologi, emberi és természeti világ jelenségek megértése. Az értékelés-észlelés, az értelem fejlesztése. A valóság kognitív birtokba vétele. Feladatok: a szenzomotoros funkciók fejlesztése. a valóság ábrázolásának segítése, utánzása késztetés, szimbolikus játékok alkalmazása, rajzolás, verbális (vagy AAK) önkifejezés elemi gondolkodási funkciók fejlesztése. cselekvések logikai struktúrájának kialakítása, tér, az idő és a tartam, halmazok, sorozatok elemi fogalmainak elsajátítása. 4. Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés Feladatok: az emberi lét esztétikai dimenziójának megnyitása, az elemi művészeti tapasztalatok hozzáférhetővé tétele, azok öröm forrásként való megtapasztalásának segítése, az aktív cselekvés ösztönzése, elemi művészi tevékenységek végzése és a közös kreativitás élményeinek megtapasztalása.
5. Érzelmi és szociális nevelés, az „én” pozitív megtapasztalása, megnyílás a közösség felé, a kommunikáció kultúrált formáinak elsajátítása A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók számára a szűkebb és tágabb közösségi életben való részvétel az egyik legnehezebben teljesíthető feladat. Feladatok: az „én” és a „nem én” elkülönülése, a másik személy valóságának és egyediségének megtapasztalása, az „én” pozitív megélésének segítése, a szociális kapcsolatok megnyílásának támogatása, kapcsolatfelvétel és közös tevékenység, a szociális kapcsolatok pozitív jellegének megélése, a kommunikáció közösségi formáinak ösztönzése, a közösségi kommunikációs formák megtanulása, alkalmazása, a közösségben való viselkedés formáinak tanítása, a szűkebb és tágabb világ kommunikációs normáinak megtanulása és gyakorlása. 6. Önkiszolgálása, egészséges életmódra nevelés, az önállóság és önellátás képességének elsajátítása, az emberi szükséglet kielégítés kultúrájának megismerése Feladatok: a kiválasztási folyamatok (vizelet és székletürítés) érzékeltetése, együttműködés kialakítása az ehhez kapcsolódó tevékenységekben (pelenkázás), szobatisztaságra nevelés, a testápolás szerint örömet adó élmény, és a külső segítség elfogadása, együttműködés kialakítása, a tisztálkodás helyzeteiben a testi érzékelés, a dologi és emberi világról szerzett tapasztalatok biztosítása, az öltözés, vetkőzés tevékenységeiben való együttműködés kialakítása és önállóságra nevelés, az étkezés tevékenységeiben való együttműködés kialakítása és önállóságra nevelés, az egészséges életmódra való igény belsővé válása, az egészségtudatos tevékenységek előnyben részesítése, a szexualitással kapcsolatos problémák és feszültségek feloldásában segítségadás. Pedagógiai munka tervezése A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek sajátos nevelési és terápiás szükségleteiből adódóan nem lehet a nevelést és oktatást egységes szerkezetbe rendezni – sem a tananyag struktúrája, sem tér és időbeli elrendezése szempontjából. A pedagógiai munka szakaszolása az életkori sajátosságokhoz alkalmazkodva a tartalmai munka (tananyag) koncentrikus bővülésével valósul meg, mindenkor szem előtt tartva az egyéni képességeket, szükségleteket. Kiindulás a tanulók alapos ismerete. 1. Pedagógiai diagnosztizálás az egyéni képességstruktúrára épített individualizált fejlesztési tervhez Célja: feltérképezés, hogy mit tud a gyermek, hogyan tudja, mik a személyes szükségletei?
A diagnosztizálást a következőképpen tervezzük: Pedagógiai diagnosztizálást a súlyosan-halmozottan sérült fejlesztő iskolások körében a szükségletek és képességek feltérképezésére az alábbi eljárásokkal tervezzük: Andreas Frochlich-Ursula Kaupt: Súlyosan fogyatékosok fejlődésdiagnosztikája Rivermead Skála TARC-felmérés (TARC –teszt alkalmazásában több éves tapasztalattal rendelkeznek gyógypedagógusaink, mozgásterapeutáink) SPAC-kérdőíves eljárás. 2. Egyéni nevelési – oktatási fejlesztési terv Célja: hosszú távú célkitűzések megfogalmazása. 3. Éves terv Célja: a csoport tevékenységeit tartalmazza. 4. Heti terv Célja: a rendszeresen ismétlődő tevékenységek mellett tartalmazza a tematikus tervezés alapján kitűzött tartalmi egységek feldolgozását. tartalmazza a csoportos és egyéni foglalkozások rendjét. 5. Napirend Célja: a naponta ismétlődő tevékenységeket tartalmazza. 6. Terápiás eljárások komplex gyógypedagógiai fejlesztés, AAK kommunikáció, autista specifikus módszerek, Bobath-módszer, AYRES terápia, zeneterápia, beszédhabilitáció, megkésett terápia gyógypedagógiai lovaglás, kutyaterápia lehetőség szerint konduktív terápia, terápiás célú vízi foglalkozás. 7. A tanulók értékelése A gyermek állapotának és fejlődésének félévi és év végi írásbeli, szöveges értékelése e célra kidolgozott értékelő füzetben. A tanulókkal foglalkozó szakmai team minden félévben és tanév végén készítsen értékelést a gyermek haladásáról. Ez az értékelés lehetőséget nyújt arra, hogy a szakmai team egységbe foglalja tapasztalatait, kontrollálja önmaga munkáját és a pedagógiai tervet. Az értékelés
tartalmazza a tanuló minden egyes fejlesztési területen elért eredményeit és nehézségeit, javaslatokat tesz az újabb fejlesztési terv elkészítésére vagy a meglévő kiegészítésére, módosítására. 8.
Gyermekétkeztetés rendje
A gyermekétkeztetést helyben biztosítjuk. Szükség esetén a pépesítés, illetve az orvos által előírt diétás étrend is megoldható. A napi egy főétkeztetést további egy segítő létszámmal erősítjük.
9.
Bekapcsolódás az intézmény hagyomány rendszerébe
A fejlesztő iskolai csoport intézményünk szerves részeként, a többi csoportunkkal azonos esélyekkel és lehetőségekkel működne, így a súlyosan-halmozottan sérült gyermekek is részesei lesznek a Pedagógiai Programunkban meghatározott hagyományos közösségi rendezvényeinknek, pl.: műsoros tanévnyitó-ill. tanévzáró ünnepély, „Mozgásélmény” sportnap, Mikulás, Betlehemes műsor, farsang, környezetvédelmi programunkhoz kötődő „Jeles nap”, gyermeknap, családi nap. 10. Szülői kapcsolattartás -
tanévnyitó, félévi és év végi szülői értekezlet, igény szerint napi személyes kapcsolattartás, üzenő füzet, nyílt nap, bemutató foglalkozások, az egyéni fejlesztési tervek közös kialakítása, gyermeknapon „Együtt-könnyebb” családi nap, szülőklub szervezése, találkozások szülők számára kölcsönözhető szakirodalom biztosítása.
11. Pedagógiai dokumentációk -
-
csoportnapló (a nevelőtestület által elfogadott saját kidolgozású), egyéni fejlesztő napló + betétlap (Tü: 350.és 351. rsz.), egyéni fejlesztési tervek, egyéni fejlődési lap.
Napirend Időpont Tartalom, tevékenység 8.00 Érkezés az 8.15 iskolába
Cél
Feladatok
Eszköz
Konvencionális viselkedési formák
Üdvözlések
Verbális, mimika, gesztusok
8.15 – 9.00
„Reggeli kör”
Kommunikációs fejlesztés
9.009.25
Önkiszolgálás
9.25 – 10.00
Mozgásfejlesztés Hely- és – konduktív helyzetváltoztatás pedagógia tanulása, önálló cselekvések végzése
Mozgás rehabilitációs terem eszközei: ayres eszközök, terápiás labdák, konduktív pedagógia eszközei.
10.00 – 10.25
Tízóraizás
Fürdőszoba berendezése, pelenkázó helyiség, szappan, törölköző, tálcák, törlőkendő.
Motiválás, közösségi érzés alakítása, Önkifejezés és interakció, bizalmas, bensőséges kapcsolatok, kommunikációs igény felkeltése, a kommunikáció folyamatossága Önellátás területén Testi higiénére való minél nagyobb igény felkeltése, önállóság elérése. folyamatossága. Személyi függőség és Tisztálkodási kiszolgáltatottság folyamatok csökkentése. rendszeressé tétele, egészséges életmód alakítása. Testséma alakítása, téri viszonylatok megélése. Aktivitás felkeltése, motoros válaszadás ösztönzése, fej, végtagok célirányos mozgásának alakítása. Kézhasználat alakítása. Beszédszervek funkciójának alakítása. Önellátás, étkezés Testi higiénére való területén minél igény felkeltése, nagyobb önállóság folyamatossága. elérése. Tisztálkodási Személyi függőség és folyamatok kiszolgáltatottság rendszeressé tétele, csökkentése. egészséges életmód alakítása. Étel elfogyasztásakor
Játékeszközök, ritmushangszerek, testi kommunikációs eszközök
Fürdőszoba berendezése, pelenkázó helyiség, szappan, törölköző, törlőkendő
10.25 – 11.00
Egyéni, és csoportos fejlesztés /szenzomotoros fejlesztés /játék
11.0011.25
Önkiszolgálás
11.2512.00
Egyéni, és csoportos fejlesztés/ környezeti nevelés
12.0012.45
Ebéd
együttműködés, önállóság alakítása. Étkezési szokások kialakítása. A növendékek egyéni A szenzoros funkciók szükségleteinek fejlesztése, vizuális, megfelelően az auditív, taktilis, érzékelés-észlelés, kinesztétikus, gondolkodás vibratórikus , fejlesztése, a valóság ízleléssel összefüggő kognitív birtokba ingerek adagolása. vétele, zenei A szenzoros és élmények megélése motoros működések összekapcsolása. A gondolkodás fejlődése érdekében manuális és kognitív feladatok. Önellátás területén Testi higiénére való minél nagyobb igény felkeltése, önállóság elérése. folyamatossága. Személyi függőség és Tisztálkodási kiszolgáltatottság folyamatok csökkentése. rendszeressé tétele, egészséges életmód alakítása. A növendékek egyéni A gondolkodás szükségleteinek fejlődése érdekében megfelelően az manuális és kognitív érzékelés-észlelés, feladatok. gondolkodás fejlesztése, a valóság kognitív birtokba vétele. Testi egészség Kézmosásnál biztosítása. együttműködés. Étkezéssel Esztétikai érzék kapcsolatos fejlesztése, a terítés tisztálkodási igény megfigyeltetése, kiépítése. Étellel kapcsolatos Kulturált étkezési elemi ismeretek, szokások kialakulása. érzékszervi ingerek Tisztálkodásban, adása. Ételek étkezésben elérhető elfogyasztásának önállóság kialakulása. megkedveltetése Száj, fogak tisztán Lehetőség szerinti tartási igényének önálló étkezés kiépítése. alakítása. Törekvés a tiszta étkezésre.
Bazális stimuláció eszközei Játékeszközök, gondolkodásfejlesztő játékok, egyszerű zenei eszközök
Fürdőszoba berendezése, pelenkázó helyiség, szappan, törölköző, törlőkendő
Bazális stimuláció eszközei Játékeszközök, gondolkodásfejlesztő játékok.
Fürdőszoba berendezése, edények, terítők, törlők, evőeszközök, fogmosó felszerelés.
Fogmosásnál együttműködés kialakítása.
12.4513.30
Csendes pihenő, relaxáció
13.3015.00
Egyéni és csoportos fejlesztés
15.00 -
Hazautazás
A gyermekek pihenésének biztosítása. Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés.
Közlekedési élmények szerzése
Aki nem alszik, azzal csendes foglalkozás – manuális tevékenység Elemi esztétikai élmények adása. Érzelmi élet gazdagítása. Elemi művészi alkotások létrehozása segítséggel. Utazással kapcsolatos elemi viselkedési szokások kialakítása.
Ceruza, csendes játék eszközök. Papír- és textil eszközök, bábok, képeskönyvek, játéktárgyak.
Kiegészítő napirend Őszi és tavaszi idényben lovaglás és vízi foglalkozás terápiás céllal Időpont Tartalom, tevékenység 1./ Lovas foglalkozás
Cél
Feladatok
Eszköz
Szerda 10.2011.05
Félelemérzet csökkentése Biztonságérzet fejlődése Mozgó élő testtel kontaktus teremtése Hangulati orientálás Egyensúlyérzék fejlesztése Testvázlat alakulása Beszéd beindításához segítés
Ismerkedés a lóval, körülményekkel, elemi kapcsolatteremtés Együttműködés kialakítása a lóra felültetéskor. Lovon ülés kialakulásának elősegítése, kapaszkodás alakítása a ló álló helyzetében, majd mozgásban. Az önálló lovon ülés elérése egyéni adottságok szerint, álló helyzetben és mozgásban.
Lovas udvar, ló, terapeuta, lószerszámok, segítők, célszerű játéktárgyak
A vízhez szoktatás különböző lépéseinek betartásával a statikus és dinamikus mozgások fejlesztése.
Uszoda, úszásoktató, terapeuta, konduktor, segítők, célszerű játéktárgyak,
Lovon segítséggel ülve körben járás
2./ Vízi foglalkozás Péntek 8.00.10.00
A víz kedvező A víz megszerettetése, hatásainak örömteli, célszerű kihasználása tartózkodás a vízben, a dinamikus mozgások fejlődése.
egyszerű úszást segítő eszközök.
Hetirend
Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök Péntek
Érkezés
„Reggeli kör” az előző napi események megbeszélése, kommunikáció fejlesztés Önkiszolgálás
Egyéni és kiscsoportos fogl.
9.009.25 9.25- Hely- és helyzetváltoztatás 10.00 (konduktor), mozgásfejlesztés 10.00- Önellátás-tízórai- testi higiénia 10.25
Egyéni és kiscsop.fogl.
10.25- Szensomotoros fejlesztés/ 11.00 játékra nevelés
Egyéni és kiscsop.fogl.
11.00- Önellátás, testi higiénia 11.25
11.25- Környezeti nevelés 12.00
Egyéni és kiscsop.fogl.
12.00- Önellátás- ebéd- testi higiénia 12.45 12.45- Pihenőidő, relaxálás 13.30
13.30- Egyéni, csop. fejl. 14.15 14.15- Egyéni fejl. 15.00
15.00- Hazautazás
8.008.15 8.159.00
1.16 A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek intézményünkben nem igényelnek kiegészítést!
TANANYAGTARTALOM
1-2. évfolyam
JÁTÉKRA NEVELÉS
A tantárgy célja elérni, hogy a tanuló egyre jobban ismerje meg a játék folyamán környezetét, a tárgyakat, jelenségeket, építsen kapcsolatot társaival és a felnőttekkel, fejlessze kommunikációs készségét. Használja adekvátan, az érzékszervek intenzív fejlesztésével a játéktárgyakat (vigyázzon rájuk és tartsa rendben azokat). A pedagógusnak meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanuló tanuljon meg alkalmazkodni az osztályközösséghez, elfogadja a közösség szabályait, egyre tudatosabban és pontosabban tartsa be a szabályjátékokban a szabályokat. Kellő motivációval kell kialakítani érdeklődését a játszóeszközök iránt, fejleszteni kreativitását, ízlését, esztétikai érzékét, fantáziáját, törekedve arra, hogy fejlődjön téri orientációs képessége és a környezetben való tájékozódása. Segítséggel tájékozódjon a játékok és játékszerek között, tudjon hosszabb ideig rendeltetésszerűen foglalkozni egy-egy játékeszközzel. Didaktikus játékok segítségével fejlődjenek kognitív funkciói, beszédkészsége és a szókincse. Az elemi konstrukciós játék során fejlődjön figyelme, képzelete, emlékezete, gondolkodása, finommotorikája, manuális készsége. Aktívan és szívesen vegyen részt a mozgásos játékokban, próbálja az egyenletes lüktetést követni. A játéktevékenységek feladatai játéktípusonként: Gyakorló játék: az a játéktevékenység, amelyen keresztül a tanuló különböző képességeit gyakorolja. Ebben a tevékenységben a szerzett tapasztalatok nagymértékben fejlesztik a szenzormotoros funkciókat. Feladata: – hang és beszéd játékos gyakorlása, – mozgást gyakorló játékok alkalmazása, – játékszerek, eszközök rakosgatásával történő tevékenykedtetés, – játéktevékenység különböző anyagokkal, – adott tárgyakkal (pl. kockák, labda) való közvetlen tevékenységen keresztül a tárgyak rendeltetésének (pl. kockából építeni lehet), tulajdonságainak megismerése. Konstrukciós játék: a manipulációs gyakorlójátékok spontán folytatása, a szerepjáték egyik fajtája. Az egyik olyan játéktevékenységi forma, amelyben a gyerek a felnőttek szerepét, tevékenységét sajátos játékkörülmények között, általánosított formában, képzelete segítségével, felnőttek által használt tárgyak helyettesítésére szolgáló játékeszközökkel újra alkotja. Feladata: – a tárgyak használata közben tovább fejlődjenek érzékszervei, – minél pontosabban figyeli meg a környező világot, annál pontosabb a „konstruálás”, fontos feladat tehát a lehető legpontosabb megfigyeltetés, – képzelet fejlesztése,
– gondolkodás fejlesztése, – manuális készség fejlesztése. Szerepjáték: a témát különböző életszakaszokban más és más hordozza. Első életszakasz: a cselekvés, később a tárgy, legkifejlettebb formájában pedig a szerep. Feladata: – a különböző élmények legösszetettebb formában való lejátszása, – képzelet fejlesztése, – közösségi kapcsolatok fejlődése /együttjátszás/, – megfigyelések pontosítása, – gondolkodás fejlesztése, – beszédkészség fejlesztése, – érzelmek egészséges elrendezése, – játékokkal való adekvát bánásmód, – esztétikai érzékek fejlesztése. Didaktikus játék: módszer az ismeretek, tapasztalatok bővítésére. Oktatási célok szolgálatába állítható. Sérült gyerekek nevelését ellátó iskolában a didaktikus játék a különböző tantárgyak tanításában a játékosságot segíti elő (pl. számolás-mérés tárgyban páratlan-páros tanításánál játékos párosítások). Feladata: – a tárgyak kapcsolatba hozása egymással, – ismeretek pontosítása, bővítése, – gondolkodás fejlesztése, – térbeli elhelyezkedés megismertetése, – időfogalom fejlesztése, – szocializációs készség fejlesztése. Spontán játék: szabadon választott játékkal való játék, szünetekben, délután. Feladata: ugyanaz, ami a többi játékfajtánál, de mindent a gyerek határoz meg, ő kezdeményez, választ játékot stb. Szabályjáték: különböző szabályok betartásán alapuló játék. A szabály meghatározza a játék kezdetét, befolyását, befejezését. Kifejezetten közösségi játékforma. Feladata: – figyelemfejlesztés, – fegyelmezettségre nevelés, – testi fejlesztés, nagy mozgások koordinálása, – szocializáció fejlődésének segítése, – értelmi fejlesztés (gondolkodás, figyelem, emlékezet), – ismeretek, felidézések készsége (pl. Mi változott meg?). Szabadban játszható játékok: minden játékfajta játszható a szabadban, a mozgásos játékok esetében különösen indokolt a külső helyszín választása. Feladata: a külső környezet megismerése a játékon keresztül.
1-2. évfolyam A Játékra nevelés tantárgy az erkölcsi nevelésben kiemelt szerepet játszik a közösségi játékokban megjelenő segítőkészség és önfegyelem viselkedési formáinak megalapozásával, a játékeszközök igazságos elosztásának gyakorlásával, a tevékenység idejének megismerésével, az együttjátszás képességének kialakításával, a játék menetében a türelem gyakorlásával, a siker és a kudarc feldolgozási képességének fejlesztésével.
A nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés területének fejlesztését segíti a környezetben való tájékozódás erősödése, a hagyományos népi gyermekjátékok, mondókák, népmesék, közmondások megismerése. Az önismeret és a társas kultúra az alkalmazkodóképesség fejlesztésével, a közösségi játékban kulturált, kontrollált magatartás kialakításával, a játéktárgyak megosztási képességének fejlesztésével, mások igényeinek figyelésére ösztönzéssel és az érzelmi megnyilvánulások felismerésével és megértésével fejlődik. A testi és lelki egészségre nevelés területén a tantárgynak fontos szerepe van mozgásos játékok közben a finommotorika, ügyesség, gyorsaság, kitartás fejlesztésében, a játéktevékenység feszültségoldó hatásának felhasználásában, a lelki egészség és a saját és társai testi épségének megvédése érdekében az elővigyázatosságra felkészítésben. A családi életre nevelést játék közben a családi élet szerepeinek megismertetése, elmélyítése, az esetleges feszültségek feloldását a szerepjátékok támogatják. Az anyanyelvi kommunikáció az egyszerű közlések, kérdések, utasítások megértésével, adekvát válaszok adásával és a képességeknek megfelelő nyelvi játékok megismerésével, fejlesztésével erősödik. A matematikai kompetenciaterületet segíti a szabályok megismerése, betartása, egyszerű logikai sorrendek és következtetések levonása, a kognitív funkciók (érzékelés, észlelés, emlékezet stb.) fejlesztése, és a térbeli viszonyok felismerésének gyakorlása. A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztésében részt vesz a tantárgy a közösség szabályainak megismertetésével és elfogadtatásával, a tevékenységekbe kapcsolódással, a várakozás megtapasztalásával, a kialakult sorrend elfogadásával. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség területén a tantárgy az alkotás örömének felfedezését, különböző anyagokból tárgyak létrehozását és a képzelet bevonásával helyzetek eljátszását, dramatizálását segíti.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
1. Gyakorló játék Tárgyak megfogása, elengedése.
A tematikai egység Testmozgások megfigyelése, utánzása, mozgáskoordináció fejlesztése nevelési-fejlesztési különféle tevékenységekkel. céljai Fejlesztési feladatok Felismerni a különböző tárgyak hangját, majd a hangot adó tárgyat megmutatni. Bekapcsolódni a játékos utánzó gyakorlatokba. Együttműködés, odafigyelés különböző járások közben a társakra. Bekapcsolódni kéz- és ujjjátékokba.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek
–
Hallásfejlesztés, hang és beszéd játékos gyakorlása: hangforrások megfigyelése.
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: logopédiai gyakorlatok.
Mozgásfejlesztés: – Beszédfejlesztés, artikulációs egyensúlygyakorlatok, gyakorlatok. labdás gyakorlatok. –
Játékos utánzási gyakorlatok, énekes, játékos mondókák utánzó mozgással.
–
Kéz- és ujj-játékok.
A labdát gurítgatni, eldobni.
–
Húzások, labdagyakorlatok.
A földön kúszó-mászó – Kúszás, mászás, ugrálás, gyakorlatokat végezni, feltérdelés, felülés. alacsonyabb lejtőn fel-, lemászni. – Forgások, forgatások, Játszani rövidebb ideig egyensúlygyakorlatok. elmélyülten kockákkal, lehetőség – Páros lábon ugrálás játék szerint Montessori- eszközökkel. közben. Nagyobb gyöngyöt felfűzni – Fogások – látás-fogás bőrszalagra, damilra (hüvelyk- és koordináció kialakítása. mutatóujj együttes mozgásának differenciáltsága). Tevékenységek Felismerni különböző tárgyak Ajak-, arc-, nyelvjátékok. hangját bekötött szemmel, majd Hangfelismerés, hallásfejlesztés megmutatni, illetve megnevezni kockákkal, csörgőkkel, haranggal, azokat. a gyerek kelt hangot. Hangok gyakorlása (állathangok, harang) utánzása, játékokkal való ismerkedéskor (autó hangjának utánzása tologatás közben). Hintáztatás (eleinte felnőtt térdén), integetés, kéz- és ujjgyakorlatok (mondókákkal kísérve). Húzogatások, tologatások gördeszkán. Tárgyak rakosgatása. Kockák egymás mellé, egymásra rakása. Gyöngyfűzés szabadon, nagyobb méretű gyönggyel. Homokozás, homok töltése egyik vödörből a másikba, kavicsok rakosgatása. Kulcsfogalmak/ A tevékenységek, tárgyak megnevezése. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
2. Konstrukciós játék, manipulációs gyakorlójáték Egyszerű feladatot megért a tanuló.
A tematikai egység Húzó, dugó, csavaró, toló mozdulatok tudatos alkalmazása. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Elfoglalni magát fakockával rövidebb ideig, elmélyülten rakosgatni, eleinte vízszintes irányban.
– –
Összeilleszthető síkidomokból – kisebb építményeket készíteni, 2- – 3 elemet használva. – Golyókat, pálcikákat használni. 3-4 játékeszközt megismerni, rendeltetéseinek megfelelően használni. Saját elgondolásokat megvalósítani, a véletlenszerűen épített konstrukciókat utólag megnevezni.
Olvasás-írás:
Ismeretek
Építőkockából egyszerű fimommotorika, szemkonstrukció készítése. kéz koordináció. Összeilleszthető síkidomok használata. Golyók, pálcák használata. Játékszerszámok használata. Előre gyártott elemekből konstruálás (a rendelkezésre álló építőjátékkal, pl. Lego, Duplo).
Tevékenységek Fakocka rakosgatása, építkezés vízszintes irányban – egyenes vonal végigrakása kockával a szőnyegen. Összeilleszthető síkidomokból térbeli konstrukció építése 2-3 elem felhasználásával. Kisebb térszerkezet építése golyókból, pálcikákból. Játékszerszámok próbálgatása, pl. kalapács, seprű. Spontán építés tetszés szerint, az építmény utólagos megnevezése. Egyszerűbb konstrukciók létrehozása (a rendelkezésre álló építőjátékból, pl. Lego, Duplo).
Kulcsfogalmak/ Ház, kalapács, seprű, torony, vár, híd, vonat, golyó. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
3. Szerepjáték Egyszerű metakommunikációs jelzések észlelése, értése és használata.
A tematikai egység Azonosulás a választott szereppel. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok
Ismeretek – tevékenységek
Szabadidőben a rendelkezésre Ismeretek álló eszközöket felhasználva – Természeti és társadalmi eljátszani a környezetében zajló környezet hatásainak eseményeket, kezdetleges szinten. eljátszása. – Gyerekhez közel álló Elfoglalni magát a meglévő, felnőttek munkája,
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: szókincsfejlesztés. Ének-zene: mozgásos énekek.
illetve a készített bábokkal.
tevékenységei, környezetben történő váratlan események eljátszása. – Spontán bábozás. – Mese dramatizálása. Tevékenységek Napi tevékenységek eljátszása. Szülők munkájának, illetve otthoni tevékenységének eljátszása. Különböző szakmák eljátszása, pl. eladó, fodrász, sofőr, postás. Kirakott, illetve barkácsolt bábokkal bábozás.
Otthon, iskola, reggel, dél, este, reggeli, ebéd, vacsora, anya, apa, Kulcsfogalmak/ 2-3 foglalkozás, pl. orvos, tanító stb. fogalmak Kanál, pohár, fésű, autó, baba, telefon, szappan, törülköző, 2-3 gyümölcs, illetve zöldség neve, tanult mesék szereplői.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
4. Didaktikus játék Közlés megértése, követése.
A tematikai egység Fogalom – tárgy – tárgykép asszociáció gyakorlása. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Differenciálni 2-3 féle anyagot, hangot, ízt, szagot. 2-3 formát egyeztetni, feltűnőbb azonosságokat és különbségeket észrevenni.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek A megismerő tevékenység fejlesztését szolgáló didaktikai játékok: –
ÉRZÉKELÉST fejlesztő játékok: tapintás fejlesztése. Hallási figyelem, diszkrimináció fejlesztése. Ízlelés, szaglás fejlesztése.
–
FIGYELEM, EMLÉKEZET fejlesztése: figyelem tartósságának, terjedelmének fejlesztése. A gondolkodás fejlesztését szolgáló didaktikai játékok.
2 részből álló képet szétszedni, később összerakni. Sorba rendezni pár mondatos mese képeit. Egy (több) információt tartalmazó kérést végrehajtani. Kiválasztani több tárgyból, képből a megnevezettet. Színeket egyeztetni.
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: logopédiai gyakorlatok, szókincsbővítés. Olvasás-írás: finommotorika fejlesztése.
2 elemből ritmikus sort alkotni.
–
ANALIZÁLÓSZINTETIZÁLÓ képesség.
–
LOGIKAI MŰVELETEK játékos formái.
–
IDŐFOGALOM fejlesztése.
–
BESZÉDMEGÉRTÉST fejlesztő játékok. Beszédfejlesztő didaktikai játékok.
–
Játékos ARTIKULÁCIÓS gyakorlatok.
–
SZÓKINCSfejlesztés. Kultúrtechnikák tanításával kapcsolatos didaktikai játékok:
–
SZÁMOLÁS-MÉRÉS és OLVASÁS-ÍRÁS körében használatos didaktikai játékok.
Tevékenységek Tapintás-párosítások tapintással, lekötött szemmel ízlelése, szaglása, majd megmutatása, melyik volt, amit értékeltek. Saját hang felismerése magnóról. Zörgetéssel egyforma dobozokban lévő tárgyak hangjainak differenciálása. Funkcionálisan összefüggő képek egyeztetése, hiányok pótlása. Rövid mesék képeinek sorba rendezése, lejátszása instrukciók alapján. Egy információt tartalmazó kérések végrehajtására utaló játékok játszása. Kirakott tárgyakból egy adott tárgy kiválasztása /szókincsbővítés/. Játékos színegyeztetések, párosítások, válogatások, játékos összehasonlítások. Ritmikus sorok alkotása 2 elemből. Különböző vonalak, minták kilépegetése, kirakása játékokkal.
Játékos instrukciók követése, analógiás sorok kirakása – több dologból több egyforma kiválasztása, kép-tárgy egyeztetése, szín, forma egyeztetése. Mennyiségek játékos összehasonlítása, összemérése. Kulcsfogalmak/ Különböző játékok során használt tárgyak, ízek, szagok. Környezetünkben lévő hangok közül néhány. fogalmak Alapvető formák.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
5. Szabályjáték Együttműködés társakkal.
A tematikai egység Egyszerű szabályok felismerése, megértése és betartása. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Bekapcsolódni az egyszerűbb szabályjátékokba és együttműködni társaival. 3-4 körjáték, párválasztó ismerete. Betartani a szabályt egyszerűbb értelemfejlesztő szabályjátékokban. 5-10 percig elmélyülten foglalkozni játékkal.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Mozgásos szabályjátékok. – Értelemfejlesztő szabályjátékok. Tevékenységek Gyakorló és szerepjátékok játszása, amelyekben a műveletek mozzanatai megadott sorrendben követik egymást. Páros játékok játszása először felnőttel, majd egy társsal. Egyszerűbb csoportos mozdulatjátékok – körjátékok, párválasztók játszása. Érzékelést fejlesztő játékok játszása. Megfigyelést fejlesztő játékok játszása, pl.: Mi változott meg? – játék három tárggyal. Figyelmet fejlesztő szabályjátékok három tárggyal – a figyelem tartósságának, terjedelmének növelése különböző játékok játszásával.
Kapcsolódási pontok Mozgásnevelés: mozgásügyesítés. Ének-zene: ritmuskövetés.
Kulcsfogalmak/ Sor, kör, vonal, pár, labda. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
6. Spontán játék Játékeszközök használatának ismerete.
A tematikai egység Társak megkeresése és elfogadása a játék során. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Segítséggel választás a felkínált játéklehetőségek közül, adekvát játék a játéktárgyakkal.
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek Spontán játék szabadon választott játéktárgyakkal és szabadon választott társakkal, segítségnyújtás mellett.
Mozgásnevelés: dobások, labdás gyakorlatok, kéziszergyakorlatok.
Tevékenységek Szabad játék bármilyen önállóan választott játéktárggyal és társsal. A felkínált lehetőségek (a már megismert játéktárgyak szabadpolcos elhelyezésével) közül választás segítséggel. Kulcsfogalmak/ Elérhető játéktárgyak neve. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
7. Szabadban játszható játékok Szabálykövetés segítséggel.
A tematikai egység Eszközök figyelmes használata, testi épség megóvására törekvés. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok
Ismeretek – tevékenységek
A tanuló tudja elfoglalni magát a Ismeretek szabadban, játékot találni – Játék a szabadtéri magának. foglalkozási eszközökkel. – Minden említett játékforma, Tudjon figyelni játék közben ami a szabadban is játszható. társaira (pl. a homokozóban ne szórja a homokot).
Kapcsolódási pontok Mozgásnevelés: téri tájékozódás.
Tudjon futó- és fogójátékokba bekapcsolódni.
Tevékenységek Hintázás, mászókázás, csúszdázás segítséggel. Homokozóban építkezés, egyszerűbb, nagyobb formák megtöltése, kiborítása. Homokozóban „főzés”, illetve építkezés – forma megtöltése, kiborítása. Vár, gödör építése. Kavicsok rakosgatása. Segítség mellett futó- és fogójátékok játszása.
Kulcsfogalmak/ Hinta, mászóka, homok, „torta”, „süti”, „vár”, kő, sár, gödör, csúszda, fogó, futás. fogalmak A tanuló képes együttműködni felnőttel, társaival, játékeszközt a gyakorló játékok szintjén adekvátan használni. Képes különböző építőjátékokkal, konstrukciós játékok elemeivel elmélyülten elfoglalni magát, a kirakott formákat utánozni és önállóan alkotni, a megismert eszközöket adekvát módon használni. A fejlesztés várt Képes eljátszani kezdetleges szinten a környezetében zajló eseményeket. eredményei a két Képes bekapcsolódni és a szabályokat követni a didaktikai játékokban. évfolyamos ciklus Képes bekapcsolódni a páros, illetve csoportos mozgásos játékba, végén követni a szabályokat, társaira figyelni. Képes segítséggel választani a felkínált játéklehetőségek közül, adekvátan játszani a játéktárgyakkal. Képes elfoglalni magát a meglévő, illetve a készített bábokkal. Képes társaival hosszabb ideig balesetmentesen játszani.
OLVASÁS – ÍRÁS A tantárgy célja, hogy megalapozza és fejlessze az olvasás-írás elsajátításához és gyakorlásához szükséges alapkészségeket és a fogalmi gondolkodást, fejlessze a kommunikációs képességet, a grafomotorikát és az artikulációt. A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanuló esetében a pedagógusok feladata elérni, hogy az életkornak és az egyéni képességeknek megfelelő olvasási és írási technikák folyamatos fejlesztésével és alkalmazásával a tanuló legyen képes az információkat elemi szinten megszerezni, átadni, legyen képes könnyen érthető, rövid szöveg elolvasására, értelmezésére, néhány egyszerű gondolat leírására egyre kevesebb segítséggel. A tanulóval szemben támasztott elvárás, hogy folyamatosan legyen képes megismerni az olvasott és írott betűk, szavak, egyszerű mondatok jelentéstartalmát, váljon igénnyé az egyszerű írásos utasítások, figyelmeztetések, feliratok értelmezése, alakuljon ki a tevékenységek és információk piktogramos megjelenítésének értelmezési képessége, folyamatosan bővüljön a környezetben előforduló írásos utasítások megértése, követése. A képességeknek megfelelő szinten váljon igényévé az olvasási és írási tevékenységekkel összefüggő szabadidő-eltöltés lehetőségeinek gyakorlása, alakuljon ki a környezet iránti érdeklődés, az ismeretek megszerzésére irányuló spontán törekvés. Az elsajátított olvasási technikával alakuljanak ki olyan képességek, amelyek hozzásegítik a tanulót a kommunikációs eszközök használatához, a mindennapi életbe való beilleszkedéshez. Hivatalos iratok, űrlapok kitöltése során ismerje fel, segítséggel vagy önállóan alkalmazza személyes adatait, és védje azokat az illetéktelen használóktól. A tantárgy feladata valamennyi betűtípus megismertetése (kicsi-nagy, nyomtatottírott), a feliratokon, számítógépes billentyűkön történő biztos eligazodás érdekében.
1–2. évfolyam Az első két évfolyamon az olvasás-írás képességének előkészítése folyik. Minden tevékenység arra irányul, hogy a tanulók érdeklődését felkeltse az írásos információ megszerzésére, megalapozódjanak az olvasás és írás elsajátításához nélkülözhetetlen képességek. Ehhez a gondolkodási, érzékelési és észlelési funkciók közül elsősorban a figyelemre, az emlékezetre, a szem-kéz koordinációra, a finommanipulációra van szükség. Az erkölcsi nevelés területét megalapozza az egyszerű szabályok betartása, a feladatok elvégzésének és a csoportos fejlesztési helyzetnek megfelelő viselkedés, segítőkész magatartás a társakkal, egyszerű utasítások megértése és végrehajtása, a szabályok megismerése, a rendezett környezetre, a tanszerek, eszközök megóvására való igény kialakítása. Az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztésében fontos szerepet tölt be a megfelelő pozitív hozzáállás kialakításával, a türelem magalapozásával, a feladatok végrehajtásával, a társak próbálkozásainak kivárásával és az alkalmazkodóképességgel. A tanulás tanítását segíti az írásos, képes információk megszerzése iránti igény kialakulása és a tanulás iránti érdeklődés. A tantárgy az anyanyelvi kommunikáció területét a képek, tárgyak megnevezésével, azonosításával, az alapvető téri relációkban a formák, alakzatok érzékszervekkel történő azonosításával, megnevezésével, az írás megtanulását a tájékozódás segítésével, megfelelő grafomotoros képességek, megfelelő íróeszköz-használat kialakításával és fejlesztésével, a megfelelő nyomaték alkalmazásával és a papírhatárok betartásával támogatja.
A szociális és állampolgári kompetenciaterület fejlődését elősegíti az alapvető viselkedési normák betartása, a koncentrált figyelemhez szükséges tantermi légkör megalapozása, a csoportba való beilleszkedés és a feladathelyzet elfogadása. A hatékony, önálló tanulás fejlesztése megvalósul a helyes és pontos feladatvégzés iránti igény kialakításával, a munkavégzés pontosságára törekvéssel, a feladattudat és a kitartás megalapozásával.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
1. Beszédfejlesztés Szemkontaktus felvétele, tartása.
A tematikai egység Hangképző szervek szabályozásának kialakítása, erősítése. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok – – –
– – – – – – – –
– –
Szabályos légzést kialakítani, a levegőt megfelelően beosztani. Utánzókészséget kialakítani. Környezet alapvető hangjait megkülönböztetni, a hangforrások irányát felismerni. Hallásdifferenciáló készséget fejleszteni. Megfelelő hangerőt használni spontán beszéd során. Beszédmotiváció egyszerű mondókákkal, versekkel, mozgásos játékkal kísérve. Kétütemű gyakorlat végzése utánzással. Ritmusérzék fejlesztése együttműködéssel. Környezet tárgyait, azok rendeltetését megismerni. Rákérdezésre adekvát válaszokat, jelzéseket adni. A környezetre vonatkozó önálló megállapításokat tenni, interaktív kapcsolatot alakítani. 3–4 hangból álló ritmus letapsolása utánzással. Egyeztetés: szavakat tárggyal, képpel.
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek – Beszédtechnika fejlesztése.
Ének-zene: ritmizálás.
–
Kommunikáció: logopédiai gyakorlatok.
Hallásfigyelem-fejlesztés.
– Ritmusfejlesztés. – Szókincsbővítés. – Kommunikációs készségfejlesztés. Tevékenységek Légzéstechnika fejlesztése. Hangképző szervek használatának tudatosítása, gyakorlása. Ajak- és nyelvgyakorlatok. Artikulációs gyakorlatok. Hangok artikulálása, szájról olvasás, állathangok utánzása. Hangforrások, ismert dallamok felismerése, differenciálása. Környezet tárgyainak megnevezése, képolvasás, tevékenységek megnevezése, játékos utasítások végrehajtása. Versek, dalok szövegének értelmezése. Köszönés, megszólítás. Irányított közös játék társakkal. Szerepjátékok. Szavak ejtése, szótagolás. Új szavak ismétlése, alkalmazása.
Játékra nevelés: szerepjáték.
Fontosabb hangképző szervek, kilégzés, belégzés. Némán, halkan, hangosan. Kulcsfogalmak/ A mozgásokban részt vevő testrészek. Lassú, gyors, egyenletes. Kérdés, felelet, ki? mi? hol? (miért? mikor?) kérdések értelmezése. fogalmak Alapvető érintkezési formulák. Munka, játék. Kedélyállapot kifejezésére szolgáló szavak. Tériránymeghatározások.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
2. Térorientációs gyakorlatok Nagymozgások összerendezése.
A tematikai egység Eligazodás nagyobb, ismert térben, helymeghatározás követése. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladat – – – – –
A relációs fogalmakat megérteni és helyesen alkalmazni cselekvés során. Soralkotás, balról jobbra haladás spontán módon. A bal-jobb oldal, irány differenciálása jelölés segítségével. Testséma kialakítása. A könyvek, papírlapok kíméletes használata, előre, hátra lapozás egyesével.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Téri relációk felismerése, létrehozása. – Relációs fogalmak. – Irányok. – Eligazodás nagyobb térben (tanterem). – Irányjelző nyilak ismerete és használata. – Eligazodás két dimenzióban (könyv, feladatlap). Tevékenységek Tárgyak helyének meghatározása, egymáshoz viszonyítása. Relációs fogalmak megállapítása képen. Térirányok nagymozgásokkal. Téri relációk felismerése síkban (feladatlapon). Testtájékok megmutatása, megnevezése. Soralkotás tárgyakkal, képekkel, rajzzal. Eldugott tárgyak keresése, helymeghatározások. Nyilak elhelyezése, megfigyeltetése padokon, táblán, feladatlapon. Adott ábra, kép megkeresése
Kapcsolódási pontok Játékra nevelés: didaktikai játékok. Kommunikáció: térbeli tájékozódás, viszonyítás.
könyvben. Elöl, hátul, középen, oda, vissza, alatt, fölött, mellett, alá, fölé, mellé, ki, be, fel, le. Kulcsfogalmak/ Irányhatározók: (bele, fölé, mögé), balra, jobbra, középen, bal, jobb, középső, szemben, háttal. fogalmak Könnyen érzékelhető ellentétpárok: hideg-meleg, sötét-világos, felnőttgyerek, öreg-fiatal, férfi-nő. Ki? Mi? Kérdőszó. Tárgy, személy.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
3. Finommozgások fejlesztése Fogáserősség és -gyengeség tudatos irányítása.
A tematikai egység Ujjak ügyesítése. Biztos ceruzafogás. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok – – – – – – – –
A tanuló hüvelyk- és mutatóujjának egyenkénti, önálló mozgatása. Tárgyak megfogása két-, illetve három ujjal. Keményebb agyagok, vastagabb drótok alakítása, megmunkálása. A zsírkréta, kréta, ceruza helyes fogása és tudatos irányítása. Író- és rajzeszközök használata megfelelő nyomatékkal. Ismert tárgyak felismerése tapintással. Ujjak egyenkénti, akaratlagos mozgatása. Kételemes mozdulatsor utánzása megfigyelés után.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Ujjak irányított mozgatása. – Tevékenység apró tárgyakkal. – Kéz izomzatának fejlesztése. – Helyes, szabályos, célszerű ceruzafogás elsajátítása, gyakorlása. – Megfelelő nyomaték gyakorlása. – Érzékelési gyakorlatok tapintással. – Ujjak mozgatásának finomítása. – Eszközök fogása. – Mozdulatok utánzása. Tevékenységek Kézujjak (mondókák), ujjak „számlálása”, „zongorázás”. Gyöngy felszedése, Pötyi játék használata, papír tépkedése, mozaik ragasztása. Gyúrás, nyomkodás. Vonalak húzása megfelelő nyomatékkal és ceruzafogással. Színezés, spontán rajzolgatás. Tárgyak felismerése, kiválasztása tapintással.
Kapcsolódási pontok Játékra nevelés: gyakorló játék, kéz és ujj-játékok. Ábrázolás-alakítás: papírtépés, sodrás, gyurmázás.
Játékos gyakorlatok: „zongorázás”, kopogás, integetés. Kopogás alul, felül, kívül, belül, elöl, hátul. Mozdulatok alapján mindennapi tevékenység felismerése, utánzása. Ujjak, egyenes, behajlított ujj. Kulcsfogalmak/ Kicsi, nagy, egy darab, kerek, lapos, egyenes, görbe, erősen, gyengén, álló-, fekvő egyenes, kör-, kapu- és csészevonal, sima, érdes, puha, fogalmak kemény, gömbölyű, lapos, hosszú, rövid, vastag, vékony, dolgozik, játszik, szerszámok, baleset, óvatosság.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
4. Szem-kéz koordinációjának fejlesztése Egyszerű mozdulatok kitartó ismétlése.
A tematikai egység Formák helyes felismerése, megnevezése, egyeztetése. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok – – – – – – – –
Labdadobás, -gurítás célirányosan, labdát elkapni. Stabil építményt készíteni viszonylag pontos illesztéssel. Kitartó munkavégzés néhány percig, megfelelő mozdulatokkal. Szabály megértése és betartása, a tanuló képességei szerint. Feladatmegértés és feladatvégzés kevés segítséggel. Tekintetét tudatosan irányítani, fixálni. Feltűnő hasonlóságot megtalálni különböző tárgyakon. Kitartóan gyakorolni a nagyobb gombok begombolását, próbálkozások során a sikertelenséget elviselni.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Célzott gurítás, dobás. – Építés kockával, dominóval, fűzés. – Határok betartása. – Pontok összekötése. – Szemtorna. – Formák összehasonlítása. – Gombolás. Tevékenységek Labda dobása, autó gurítása egymásnak, „kapuba”, célba. Kockák egymásra rakása, építés párhuzamosan, minta szerint. Dominó élére állítása. Fűzőtábla használata, nagy gyöngyök fűzése hurkapálcára, drótra, spárgára, ritmikus sor két színnel. Mozaikkirakás, nyomdázás meghatározott helyre, rajzolás autó végigvezetése „úton”.
Kapcsolódási pontok Önkiszolgálás: gombolás, fűzés. Játékra nevelés: konstrukciós játék.
Pontok közé ceruza, pálcika beillesztése, pontok összekötése ujjal, ecsettel, ceruzával. Mozgó tárgy követése szemmel, tájékozódás egy szemmel. Logikai játék, hasonló formák keresése, egyeztetés feladatlapon. Baba- és saját ruha gombolása. Nagy gyöngy fűzése. Kösd össze! Illesztés, igazítás, pontosság, gyöngysor, hosszabb, rövidebb, Kulcsfogalmak/ eleje, vége, közepe, betöltés, kihagyás, bele, mellé, találat, alapszínek, sötét, világos, hosszabb rövidebb. hosszában, fordítva, méret, szín, forma, fogalmak ugyanolyan, hasonló. Ruhadarabok.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
5. Emlékezet-, gondolkodás- és figyelemfejlesztés Rövid verbális emlékezet.
A tematikai egység Egyszerű összefüggések, különbségek, hasonlóságok felismerése. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok – – – – – – –
Rövid szavakat utánamondani, ismételni, néhány percnyi szünet után felidézni. Változásokat észlelni, jelezni. Egyszerű összefüggéseket felismerni, megfogalmazni. Halmazból egy-egy meghatározott tárgyat kiválasztani. Versek, mondókák elmondása (együttmondással). Ismert tárgyakat ismert fogalmak alá rendelni. Kérdések segítségével eseménykép tartalmát felidézni, elmondani.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Rövid szavak utánamondása. – Tárgyak megfigyelése, változás észlelése. – Egyszerű összefüggések felismerése. – Csoportosítás. – Mondókák együttmondással. – Szavak utánamondása. – Versek, dalok, mondókák tanulása. – Figyelemfejlesztő játékok. – Képolvasás. Tevékenységek Szavak felidézése és ismételt mondása játékos formában. Tárgyak sorából „Mi tűnt el? Mi változott?” Eseményképek feldolgozása, egyszerű összefüggések
Kapcsolódási pontok Játékra nevelés: didaktikus játékok. Kommunikáció: versek, mondókák közös és egyéni elmondása.
felismerése. Színek szerinti válogatás. Mondókák, versek kiválasztása tartalom alapján, rákérdezéssel, tartalom elmondása. Egyes szavak, képről alkotott mondatok azonnali és késleltetett utánamondása. Lefordított képek megtalálása, képes lottó, puzzle-k. Tematikus kép szereplői, tevékenységük felidézése emlékezetből, kérdések segítségével. Ugyanaz, még egyszer, ugyanolyan, hasonló (részben ugyanolyan), Kulcsfogalmak/ Miért? kérdés, válasz. fogalmak Étel, ruhanemű, jármű, játékok, bútorok, edények, járművek, funkciójuk.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
6. Íráselemek tanítása Kétujjas fogás.
A tematikai egység Tárgyak válogatása forma alapján. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok –
– –
– – –
Alapformákat egyeztetni, biztosan differenciálni, felismerni a környezet tárgyain. Felismerhető formákat létrehozni segítséggel, különböző eszközökkel. Tanszereket rendeltetésszerűen, kíméletesen használni, a vonalközt figyelembe venni. Az instrukciókat pontosan követni. Az íráshoz szükséges körülményeket megszokni. A hibákat megtalálni, törekedni a hibátlan
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Formák differenciálása, egyeztetése. – Formák megfigyelése, körüljárása, átrajzolása. – Irányok követése. – Irányított vonal húzása, átírás. – Helyes testtartás, ceruzafogás. – Határok betartása. – Könyv, füzet használata. Tevékenységek Tárgyak megfigyelése, összehasonlítása, felismerése tapintás útján. Egyenes és görbe vonal követése. Szögletes és kerek formák
Kapcsolódási pontok Mozgásnevelés: téri tájékozódás. Ábrázolás-alakítás: homoktáblán, gríztáblán rajzolgatás ujjal, bottal.
feladatvégzésre, a hibajavításra.
kirakása, átrajzolása homokba bottal, papírra ujjal, ecsettel, ceruzával. Könyv lapozgatása, előre, hátra lapozás. Képek keresése, füzet lapozása, sorok teleírása, kihagyása, szóköz. Vonal rajzolása le, fel, jobbra, balra. Ábrák, pontok összekötése homokban, táblán, feladatlapon. Egyenes, kör, csigavonal, egyszerű szögletes formák szabályos átírása, másolása áttetsző papírra. A folyamatos munka idejének fokozatos növelése. Ábrák kiegészítése, egyszerű formák rajzolása meghatározott helyre, széles vonalközbe.
Egyszerű formák: kerek, szögletes, széles, keskeny, rövid, hosszú, egyenes, Kulcsfogalmak/ görbe, kör- és csigavonal. Összehasonlítás: ugyanolyan, ugyanúgy, ugyanarra, ugyanoda. Helymeghatározások. A könyvben való tájékozódás: fogalmak üres sor, tele sor, ujjnyi köz, vastag vonal,… Kösd össze! Kerüld ki!
A tanuló képes a feladathelyzetet elfogadni, együttműködő, motiválható a beszédszervi gyakorlatok végzése során. Képes figyelmét néhány percig a feladatra irányítani. Felismeri környezete hangjait, zörejeit, társai és a vele foglalkozó felnőttek hangját. Képes az irányokat (fentről le, balról jobbra) utánzással alkalmazni. Képes segítséggel alkalmazni – megnevezésre – a téri relációkat. Képes felismerni a soralkotás (két elemből álló) ritmusát, próbálja azt (segítséggel) utánozni. A fejlesztés várt Képes környezete iránt érdeklődni, alapvető kommunikációs készsége eredményei a két alakul (közeledésre adekvát reakció, részvétel közös tevékenységben évfolyamos ciklus /passzív is/, elemi szükségletek, igények jelzése). végén Részt vesz irányított csoportos tevékenységben. Képes a feladatot elvégezni, szabályokat betartani. Képes a tanult verseket, dalokat, mondókákat társaival csoportosan elmondani. Képes elemi szinten a csoportba illeszkedni, ismeri és megnevezi társait és a vele foglalkozó felnőtteket. Képes a különböző íróeszközöket (segítséggel) alkalmazni, gyakorolni a ceruzafogást, tudatosan alkalmazni az író- és rajzeszközök, ceruza megfelelő nyomatékát.
SZÁMOLÁS – MÉRÉS A tantárgy célja kialakítani a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulóknál olyan elemi ismereteket, amelyek eljuttatják őket az érzékeléstől, észleléstől a tárgyfogalmak kialakulásához; megalapozni és kialakítani a tárgyakkal végzett cselekvésekkel a tanulók gondolkodási funkcióit, elemi számfogalmát. A pedagógusnak fejlesztenie kell a számolás és mérés elsajátításához szükséges alapkészségeket, az érzékelést, észlelést, figyelmet, emlékezetet, gondolkodási készséget és a problémamegoldó képességet, hogy a tanulók alapvető logikai összefüggések felismerése révén az ismereteket gyakorlatban tudják alkalmazni. Feladata felkelteni, fenntartani a környezet iránti érdeklődést, a környezet megismerése során tudatos tevékenységeket végeztetni, az ismeretek megszerzésére irányuló spontán törekvéseket kialakítani, az alapvető térbeni és időbeni tájékozódást fejleszteni, elérni egyszerű utasítások megértését, követését. Fontos feladat a mennyiség- és számfogalmat kialakítani, hogy a tanuló képes legyen mennyiségeket, számjegyeket felismerni, összehasonlítani, megváltoztatni, alapműveleteket végezni fejben és írásban; szöveges feladatokat értelmezni, a logikai összefüggéseket felismerni, a megoldáshoz szükséges lépéseket felállítani; méréseket végezni, különböző mértékegységek fajtáit, léptéküket, gyakorlati alkalmazásukat megismerni; a pénzzel kapcsolatos elemi ismereteket megszerezni, pénzérméket, bankjegyeket felismerni, értéküket, nagyságrendbeli különbségieket felismerni, a mindennapi életben történő alkalmazásokat segítséggel gyakorolni; továbbá a banki pénzügyi műveletek alapjait megismerni (bankkártya, folyószámla, hitelszámla).
1–2. évfolyam A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az erkölcsi nevelésben, az egyszerű szabályok megértésére és betartására, és a csoportosan végzett tevékenység szabályainak, feltételeinek betartására neveléssel, a képességekhez igazodó feladatok végzésében és befejezésében a minél nagyobb kitartás kialakításával, valamint az alkalmazkodóképesség és feladattudat kialakításával, a türelem és pontosság megalapozásával. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztésében az együttműködéssel történő feladatvégzés megalapozása zajlik, a csoportba való beilleszkedés és az iskolai viszonyrendszerben való eligazodás segítésével. A tanulás tanítását a tantárgy az által nyújtott információk megismerése iránti igény és az ismeretek befogadása iránti érdeklődés felkeltése támogatja. Az anyanyelvi kompetenciaterület fejlesztését a tantárgy ismereteihez és tevékenységeihez kapcsolódó kifejezések megismerésének megalapozásával segíti. A tantárgy főként a matematikai kompetenciaterület fejlesztésében játszik nagy szerepet, amennyiben támogatja az elemek kiválasztásának és megadott szempontok szerinti sorba rendezésének képességét, a tárgyak tulajdonságainak megismerését, a különbségek és azonosságok felismerését és csoportosításukat, és a problémamegoldó képesség fejlesztését. A tevékenységekkel kapcsolatos változások megfigyelése, létrehozása, az egyszerű okokozati összefüggések felismerése is a matematikai kompetenciaterület fejlesztését segíti.
A szociális és állampolgári kompetenciaterület fejlődéséhez járul hozzá az együttműködő részvétel a feladatok végrehajtásában, a csoportmunkában az alapvető szabályok felismerése, és törekvés azok betartására. A hatékony, önálló tanulás kompetenciaterület fejlődését segíti a tantárgy a taneszközei, feladatai iránti kíváncsiság felkeltésével, és a számok hétköznapi életben betöltött jelentőségének felismertetésével.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
1. Elemi tapasztalatok a tárgyak tulajdonságairól Különbségek érzékelése.
A tematikai egység Azonosságok (egyezőségek) érzékelése. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Differenciálás méretek között segítséggel. Kerek és szögletes tárgyak szétválogatása irányítással. Három szín megkülönböztetése.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek Tárgyak kiterjedése. Kicsi, kisebb, nagy, nagyobb, ugyanakkora. Formai tulajdonságok. Kerek, szögletes. Érzékelési gyakorlatok. Piros-kék-sárga-zöld-fehérfekete, puha-kemény, meleghideg. Tevékenységek Tárgyak méretének megtapasztalása. Azonos jellegű tárgyakból sor kirakása: kicsi-nagyobblegnagyobb; nagy-kisebb-legkisebb; sor kirakása önállóan, kifejezések hangoztatása. Ugyanakkora keresése, összehasonlítása. Jellegzetes tárgyak kitapogatása zsákban. Vegyes halmazból minta alapján egy-egy tárgy kiválasztása. Színek megnevezése egyenként, hasonló színű tárgyak keresése. Gyors és lassú járás, mozdulatok utánzása. Kemény-puha, meleg-hideg
Kapcsolódási pontok Ének-zene: ritmusgyakorlatok. Játékra nevelés: didaktikus játékok.
tárgyak kitapintása, azonosítása. Kulcsfogalmak/ Tárgyak tulajdonságait jelölő fogalmak. fogalmak Felszólítás cselekvésekre: gurítsd! Dobd! Kérem! Tessék!
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
2. Tájékozódás Utasítás megértése, betartása.
A tematikai egység Időbeli és térbeli változások érzékelése cselekvésekkel. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok
Ismeretek – tevékenységek
Megfelelő irányítással, segítségnyújtással a feladatokat végrehajtani a társakra is figyelve. A sorbaállási, helycserés és helyváltoztatásos feladatokat megérteni és elvégezni.
Ismeretek – Térorientációs gyakorlatok: ide, oda, elé, mellett, előtt, mögött, rá, alá irányok. – Időbeli tájékozódás.
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: tájékozódás. Olvasás-írás: térorientációs gyakorlatok.
Tevékenységek Cselekvések végzése változatos Felhívásra folyamatokat formában az adott térirány észrevenni. gyakorlására. Éjszakai-nappali tevékenységek Türelmesen várakozni majdani eseményekre, várt eredményekre. valóságban és képekkel illusztrálva. A „várj! majd!, most!” Reggeli, ebéd, vacsora (napirend). vezényszavak megértése és Lassan, gyorsan gyakorlása alkalmazkodás azokhoz. cselekvésekkel. Igeidők gyakorlása a napi Egyszerű, konkrét kérdésekre feladatok elvégzésével és az válaszolni. iskolai napirenddel kapcsolatban. Téri és időbeli tájékozódással kapcsolatos kifejezések, határozószók, Kulcsfogalmak/ irányok (erre, arra, ide, oda, előre, hátra, oldalra, felfelé, lefelé, sorban, mellett, előtt, mögött, alatt, alá, lassan, gyorsan, egyszerre, most, majd fogalmak utána, előtte). Várj! Most! Majd! Kész!
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
3. Mennyiségek – Műveletek Halmazok létrehozása egy szempont alapján.
A tematikai egység Relációs jelek ismerete és alkalmazása. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Közös, egyirányú cselekvést végrehajtani tanárral, társakkal.
Ismeretek Játékra nevelés: – Cselekvések mennyiségekkel. didaktikus játék, – Halmazok létrehozása, szerepjáték. Önálló, célirányos tevékenység megváltoztatása. egyszerű feladatvégzés során. – Mennyiségek A „többet, kevesebbet” önállóan, összehasonlítása. az „ugyanannyit” segítséggel felismerni, jelezni. Tevékenységek Halmazok létrehozása különböző szempontok szerint (fajta, szín, méret stb.), nagyon különböző elemszámú halmazok összehasonlítása: sok- kevés. Ismerkedés a relációs jellel. Sok-kevés-semmi halmazok létrehozása segítséggel, majd önállóan. Ugyanannyi megállapítása, hangoztatása. Sok, kevés, semmi. Tegyél bele! Vegyél ki! Öntsd ki mindet! Még, több. Kulcsfogalmak/ Elég! Válaszd ki! Üres, teli. Nagyon sok. Sok, kevés, több, kevesebb, fogalmak elfogyott, ugyanannyi.
A tanuló képes az irányított, közös megismerő tevékenység során társaival együttműködni. Képes érzékelni a tárgyak alapvető formai tulajdonságait, szín, forma és méret szerint (segítséggel) differenciál. Képes felismerni az alapvető tér- és időbeli relációkat, és azokat növekvő A fejlesztés várt önállósággal alkalmazza. eredményei a két A foglalkozás során érdeklődő, a csoportos tevékenységben aktívan részt évfolyamos ciklus vesz. végén Képes együttműködésre. Képes közös, egyirányú cselekvést végrehajtani tanárral, társakkal. Képes felismerni a tárgyak alapvető mennyiségi tulajdonságait, a mennyiségi relációkat, és azokat (segítséggel) helyesen alkalmazni. Képes (segítséggel) használni a megszerzett tapasztalatokat, ismereteket.
ÖNKISZOLGÁLÁS A tantárgy célja a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók alapvető szociális képességeit az iskoláskor előtti nevelési tapasztalatokra építve tevékenységeken keresztül úgy fejleszteni, hogy önkiszolgálásukban a képességek szerinti részleges vagy teljes önállóságot elérjék. Feladat a fejlesztések során, hogy a tanulónak egyéni üteméhez és képességeihez igazodva kialakuljon szociális szokásrendszere, és alkalmazásával fejlődjön praktikus képessége, alkalmazkodni tudása, önkiszolgálási, önellátási és önállósági szintje. A tanuló igényelje a rendet és a tisztaságot, alakuljon ki a személyi higiénia iránti igénye. Késztesse a tanulókat ez az igény az ehhez kapcsolódó eszközök alkalmazására. Célirányos tevékenységek rendszeres gyakorlásával alakuljanak ki a kívánatos önellátási szokások. A minél kevesebb segítséggel végzendő önellátás érdekében kívánatos a nagymozgásokat célirányossá tenni és a tanuló kismozgásait úgy fejleszteni, hogy ezzel lehetővé váljon az egyre önállóbb öltözés, tisztálkodás.
1–2. évfolyam A tantárgyi fejlesztés alakítsa ki a tanulók fejlettségének megfelelő, olyan önkiszolgálási, önellátási képességeket, valamint szociális motívumokat, amelyek képessé teszik őket magasabb szintű gondolkodási, életviteli és gyakorlati ismeretek befogadására. A tantárgy fontos szerepet tölt be az erkölcsi nevelésben a rend és a rendszeresség iránti igény kialakításával, a testi és lelki egészségre nevelésben az egészséges táplálkozás alapvető szabályainak megismerésével és az étkezés közben a mértékletesség betartására törekvés kialakításával. Az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületet az önkiszolgálás során előforduló eszközök és tevékenységek nevei, és az ezeket jelölő gesztusok, jelek elsajátításával, a szükségletek jelzési lehetőségeinek, az egyéni képességekhez illeszkedő, megfelelő verbális vagy nem verbális kommunikáció elsajátításával segíti. A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztésében a személyes higiénia eléréséhez megfelelő szokásrendszer kialakítása vesz részt.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
1. Öltözködés Együttműködés az öltözködésnél.
A tematikai egység Saját ruhadarabok felismerése. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok –
Együttműködés az
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek
Kapcsolódási pontok Játékra nevelés:
– –
öltözködés során. Az időjárásnak megfelelő ruhadarabok kiválasztása. A tanuló képességeihez mérten, felnőtt segítségével bekapcsolódni az alapvető gondozási munkába.
–
Alsó- és felsőruházat fel- és levétele. – Ruhazárak kezelése. – Évszaknak megfelelő öltözködés. – Ruhák hajtogatása segítséggel. – Fogas használata. Tevékenységek Alsó-és felsőruházat felvétele együttműködéssel. Kis segítséggel az öltözködés begyakorlása, megtanulása. Nagy gombok gombolása, cipzár, patent használata. Az évszaknak megfelelő ruhaneműk kiválasztása. Cipő befűzése, letörlése, lábtörlő használata. Ruhák gondos elhelyezése fogason, polcon.
babaruha válogatás, rakosgatás, csoportosítás. Kommunikáció: szókincsbővítés. Mozgásnevelés: finommotorika.
Ruhadarabok, alsó ruházat, felsőruházat, ruhazárak, Kulcsfogalmak/ ruhaneműk: kabát, sapka, sál, kesztyű, cipő, nadrág, zokni, ing, blúz, pulóver, fogas, fogalmak időjárás – évszakok: tél-hideg, nyár-meleg, ruhaneműk: eső-esőkabát, hócsizma, lábtörlő,
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
2. Testápolás - személyi higiénia Felismerni, ha szükséges a kézmosás.
A tematikai egység A tisztálkodási eszközök megfelelő használata. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok – – –
Kis segítséggel helyesen alkalmazni a tisztálkodó eszközöket és a zsebkendőt. A szárazra törölközés megtanulása. WC-használat, fokozódó önállósággal.
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek Kommunikáció: – Mosakodás. testkép, testrészek. – WC használata. – Fogápolás. – Zsebkendő használata. Tevékenységek Kéz- és arcmosás megtanulása, törölközés. Szükséglet jelzése, vetkőzés, öltözés, WC lehúzása, kézmosás. Tükör előtt a helyes fogmosás
technikai begyakorlása. Orrfújás helyesen, a használt zsebkendő elhelyezése. Piszkos – tiszta, tisztálkodási eszközök: szappan, szappantartó, Kulcsfogalmak/ körömkefe, víz, vízcsap, hideg víz, meleg víz, törölköző, mosdókagyló, fogalmak WC-papír, fogkefe, fogkrém, zsebkendő.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
3. Étkezés Az étkezéshez szükséges eszközök felismerése.
A tematikai egység Étkezés során az evőeszközök megfelelő használata. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok – – –
Ismeretek – tevékenységek
Betartani a kulturált étkezés szabályait. Az evőeszközöket rendeltetésszerűen használni. Önállóan étkezni.
Ismeretek – Étkezés kanállal, villával. – Merőkanál használata segítséggel. – Terítés. – Felelősi teendők ellátása. Tevékenységek Kézmosás étkezés előtt. Kulturált étkezés evőeszközökkel. Segítséggel leves szedése. Terítés tízóraihoz, ebédhez, uzsonnához. Szükséges eszközök előkészítése a terítéshez, asztal leszedése.
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: szókincs, szófordulatok, kifejezések. Játékra nevelés: babakonyha.
Evőeszközök: kanál, villa, pohár, merőkanál, szalvéta, levesestál, terítő, Kulcsfogalmak/ mélytányér, lapostányér, kistányér. A kulturált étkezéshez szükséges kifejezések: Jó étvágyat kívánok! fogalmak Egészségetekre! Kérem szépen… Köszönöm szépen...
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
4. Környezetrendezés – Környezetmegóvás A szemét megfelelő helyre dobása.
A tematikai egység A tárgyak rendeltetésszerű használatának és megóvásának nevelési-fejlesztési megismerése. céljai
Fejlesztési feladatok – – – –
Maga körül rendet tartani kis segítséggel, illetve irányítással. Ismerni az eszközök funkcióját (melyik eszközt mire használjuk). Különbséget tenni a saját tulajdon, és a közösség, vagy társai tulajdona között. A szemetet a megfelelő helyre tenni.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Taneszközök, játékok elővétele, elrakása. – Saját tulajdon felismerése. – Polcok, szekrények használata. – Rendrakás. – Virágápolás. Tevékenységek Játéktér rendberakása, a játékok eltevése. Taneszközök épségének, tisztaságának megőrzése. Foglalkozások után taneszközök elrakása. Saját tulajdon kiválasztása, elkülönítése másétól. Étkezések, foglalkozások befejezése után rendrakás, hulladék összegyűjtése. Virágöntözés.
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: szókincs. Játékra nevelés: eszközök használata, helyrerakása.
Játékok, taneszközök, könyvespolc, játékpolc, tanulói asztal, szekrény, Kulcsfogalmak/ szemetesvödör /hulladékgyűjtő/, partvis, lapát, asztaltörlő, partvis, fogalmak hulladék, locsoló kanna, öntözővíz, rendrakás, enyém, másé. A tanuló képes együttműködésre az öltözködés során. Képes saját ruhadarabokat felismerni. Képes cipőjét segítséggel fűzni. Képes jelezni, ha fázik, vagy melege van. Képes segítséggel WC használatára és a mosdó használatával kapcsolatos teendőket (személyi higiénia) elvégezni, szárazra törölközni, szükséges esetekben felszólításra zsebkendőt használni. A fejlesztés várt Képes a fogmosást kis segítséggel végezni. eredményei a két Étkezése kulturált, tiszta. évfolyamos ciklus Képes a személyi higiéniával kapcsolatos teendőket elvégezni étkezések előtt és után. végén Képes a megfelelő evőeszközzel (de legalább kanállal) enni, pohárból inni, kancsóból tölteni, szalvétát rendeltetés szerint használni. Képes az étkezéshez kapcsolódó udvariassági kifejezések spontán használatára. Képes a terem rendjére ügyelni, az eszközöket rendeltetés szerint használni, helyére tenni. Képes saját tárgyait számon tartani.
MOZGÁSNEVELÉS A tantárgy célja kialakítani a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók mozgáskultúráját, javítani a mozgás összerendezettségét. A mozgást a motorikus fejletlenségek, testtartási rendellenességek korrekciójának eszközévé tenni a helyi lehetőségekhez igazodó terápiás eljárások alkalmazásával, kialakítva olyan ismereteket, jártasságokat, készségeket, képességeket, amely a későbbi mozgásos cselekvési biztonságukat, rendszeres fizikai aktivitásukat megalapozza, motorikus képességeiket hatékonyan fejleszti. A tantárgy sajátos módszereivel, versenyekkel, mozgásos játékokkal segíti a tanulók mozgásvágyának fenntartását, valamint élmények gyűjtését. A pedagógus feladata a megtanult, begyakorolt testhelyzetek, gimnasztikai gyakorlatok, elemi mozgássorok reprodukálását segíteni az alapmozgások gyakorlásával (csúszás, kúszás, mászás, járás, futás, ugrás, dobás), erősíteni a pozitív személyiségjegyeket. A mozgáskedv felkeltésével a játék az örömforrás, a kapcsolatteremtés eszközévé tehető, rendszeres testedzéssel az ügyességet, állóképességet, gyorsaságot, bátorságot, edzettséget, fizikai állóképességet lehet fejleszteni, az izomerőt növelni. Az elemi munkavégzéshez szükséges fizikai, szociális képességek kialakítását, a tanulók társadalmi mobilizációját elősegíti a téri orientációt, a feladattudatot és feladattartást fejlesztő gyakorlatok, tevékenységek megtervezése. A tanulók társadalmi mobilizációjának elősegítése valósul meg az elemi munkavégzéshez szükséges fizikai, szociális képességek kialakításával. A mindennapi élethez szükséges összerendezett mozgáskészségek kialakítása, térbeli irányok, viszonyfogalmak használata, testhelyzetek, mozgások utánzásának gyakorolása, a gimnasztikai alapformájú gyakorlatok rögzítése, ciklikus mozgássorok elsajátítása is ezt szolgálja. A tantárgyi fejlesztés támogatja a mozgásos emlékezet, mozgáskészség fejlesztését, kontrollált mozgássorok rögzítését, tornaszerek adekvát, egyre önállóbb használatát. Csapatjátékokban az együttműködési képesség kialakítása erősödik a játékokkal, versenyekkel és a figyelem, gyorsaság, kitartás és koncentrációs képesség fejlesztése is megvalósul a mozgásos és eszközös feladatokban. A sporttevékenységek teremtenek lehetőséget az egyszerű szabályok betartásának gyakorlására, a mozgásos versenyhelyzetekben, csapatjátékokban a győzelem és a vereség kulturált megélésének kialakítására.
1–2. évfolyam A tantárgy a segítőkészség, az együttműködés kialakításával, a becsületes és szabályos tevékenységek megalapozásával mozgásos feladathelyzetekben, játékokban támogatja az erkölcsi nevelést. A nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés céljait a téri tájékozódás fejlesztésével és a helyes testtartásban történő mozgások gyakorlásával segíti. Fejleszti az önismeretet és a társas kapcsolati kultúrát a pozitív személyiségjegyek megerősítésével, az egészséges önbizalom kialakításával, a fizikai képességek reális megismertetésével, segíti a félénkség és a szorongás érzésének csökkentését a mozgásos tevékenységekben. Fontos szerepet játszik a felelősségvállalásban a tanuló saját testi épségének, és a társak testi épségének megóvására törekvés. Megalapozódik a siker és a sikertelenség élményének helyes feldolgozása. A tantárgy a testi és lelki egészségre nevelésben a mozgásos cselekvési biztonság kialakításával, a bátorság megalapozásával vesz részt a feladatok kivitelezése közben, amelyet a motorikus képességek ügyesítésével, az egyensúly, a figyelem fejlesztésével ér el. A
balesetveszélyes helyzetek felismerése és az elkerülés technikáinak gyakorlása segít a testi épség megőrzésében. Az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületet az egyszerű utasítások megértése, végrehajtása, a szóbeli irányítás megértésének és elfogadásának megalapozása támogatja. A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése a társas, mozgásos tevékenységekben, csapatjátékokban, versenyekben megfelelő magatartás kialakításával, az együttműködés, egymásra figyelés megalapozásával valósul meg. Az esztétikai és művészeti tudatosságot és kifejezőképességet a tantárgy a mozgás esztétikumának felismerésével, az érzelmek, indulatok mozgáson keresztül történő kifejezésével és levezetésével segíti. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
1. Rendgyakorlatok, téri tájékozódás Egyenes testtartás. Kapott utasítás megértése.
A tematikai egység Térbeli tájékozódás fejlesztése. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok – – –
Oszlopba, vonalba sorakozni, körbe állni és járni. Bekapcsolódni egyszerű mozgásos tevékenységekbe. Egyszerű cselekvéseket végrehajtani irányítással.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Alakzatok. – Térbeli tájékozódás. – Helyzetgyakorlatok. – Egyszerű utasítások végrehajtása.
Kapcsolódási pontok Ének-zene: ritmus. Kommunikáció: fogalmak, szókincs.
Tevékenységek Segítséggel álljanak körbe, oszlopba, vonalba sík talajon. Az előtte, mellette, mögötte, eleje, fent, lent, vége utasítások alkalmazása. Futás, kúszás, mászás, csúszás, gurulás. Irányítással: menj az ablakhoz, ülj le a padra utasítások végrehajtása. Kulcsfogalmak/ Kör, oszlop, vonal; fogalmak elöl, hátul, fent, lent, előtte, alatta, irány.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
2. Alapvető testhelyzetek, szabad- és kéziszergyakorlatok Saját test ismerete.
A tematikai egység Testtudat, testérzékelés fejlesztése. nevelési-fejlesztési céljai
Fejlesztési feladatok – –
Részvétel különféle mozgásszituációkban. Gyakorlatok végzése utánzással.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Statikus helyzetek. – Testrészek. – Páros gyakorlatok. – Testkép: fej, törzs, végtagok.
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: szókincs. Játékra nevelés: szerepjáték.
Tevékenység Segítséggel statikus helyzetek felvétele utánzás alapján, ülés, állás, fekvés, guggolás. Testkép: fej, törzs, végtagok. Testrészek mozgatása utánzás alapján. Harangozás, fűrészelés. Kulcsfogalmak/ Ülni, állni, feküdni hanyatt, hason, fogalmak mondókák, húzz, testrészek, érzékszervek. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
3. Légzőgyakorlatok Száj nyitása, zárása.
A tematikai egység Légzés szabályozása. nevelési-fejlesztési céljai
– –
Fejlesztési feladatok
Ismeretek – tevékenységek
Utánzással gyakorlatokat végezni. A helyes légzést gyakorolni.
Ismeretek – Álló helyzetben ki-be légzés. – Ki-be légzés. Tevékenység Utánzással ki-be légzéskor karok fel-leengedése. Különböző testhelyzetek felvétele. Fújások ki-be légzéskor. Fel-leemelések.
Kulcsfogalmak/ Ki, be, száj nyitva, csukva, fújni, szívni. fogalmak
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: logopédiai gyakorlatok.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
4. Dobások, labdás gyakorlatok Labda megfogás, elengedés két kézzel.
A tematikai egység Labdadobás cél felé. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Labdát dobni, gurítani, birtokba venni egyre nagyobb önállósággal.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Labdagyakorlatok. – Páros gyakorlatok.
Kapcsolódási pontok Játékra nevelés: szabályjáték.
Tevékenységek – Irányítással: ülő és álló helyzetben labdagurítás, ütögetés, elkapás. – Egy-, kétkezes alsó dobás meghatározott irányba. – Labdagurítás egymásnak. Kulcsfogalmak/ Gömbölyű, gurul, pattog, pöttyös. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
5. Játékos versenyek Aktivitás, motiváltság a mozgásos tevékenységekre.
A tematikai egység Figyelmeztetésre szabály megtartása. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok – –
Egyszerű szabályokat felismerni. Lehetőség szerint bekapcsolódni a megismert játékokba.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Gyakorló játékok. – Szabályjátékok. – Sorverseny. Tevékenységek Ugrálás. Hintázás. Akadályversenyek, székfoglaló. Sorversenyek: kötélhúzás.
Kulcsfogalmak/ Verseny, ki a győztes? ki, be, magas, alacsony. fogalmak
Tematikai egység Fejlesztési cél
6. Kerékpározás:
Kapcsolódási pontok Játékra nevelés: szabályjáték.
Előzetes tudás
A fejlesztési feladatok
Előzetes képesség - egyensúlyozás - bal- jobb differenciálása - szem -kéz koordináció kerékpár tolás pótkerekes kerékpár használata roller használata kerékpáron egyensúly helyzet megtartása
-
A tanuló képes egyhelyben állni, segítséggel körbe állni, járni és oszlopba, vonalba sorakozni, ülésben és állásban egyszerű gyakorlatokat végezni, kúszni, mászni, lépcsőn lefelé kapaszkodással, felfelé utánlépéssel járni, A fejlesztés várt saját és társai testrészeit megmutatni, megnevezni, eredményei a két együttműködni a közös foglalkozásokon, évfolyamos ciklus utánzással gyakorlatokat végezni, bekapcsolódni egyszerű végén mozgásos tevékenységekbe, a helyes légzést elsajátítani, labdát dobni, gurítani, birtokba venni, felismerni egyszerű szabályokat, lehetőség szerint a játékba bekapcsolódni, együtt játszani társaival, irányítással futkározni.
6. Felmérés Felmérés:
A tanulók sajátosságainak figyelembevételével, iskolánkban 1. osztály végétől 8. osztályig évente két alkalommal (ősz és tavasz) fizikai állóképesség mérése történik. Első osztályban ősszel az állapotfelmérés a konduktorok feladata.
Tematikai egység 7. Trambulin Fejlesztési cél Egyensúlyérzék fejlesztése, páros lábon elrugaszkodás.
Fejlesztési feladatok
-
biztonsági előírások megismerése, betartása biztonságos testhelyzet felvétele járások, rugózások, - segítségadással különböző testhelyzetek felvétele
KOMMUNIKÁCIÓ A tantárgy legfontosabb célja, hogy fejlesztő, ingergazdag környezetben váljon igénnyé és lehetőséggé a sérült gyermek számára a verbális és nem verbális kommunikáció alapelemeinek elsajátítása, a magatartás, viselkedés olyan mértékű szabályozása, amely a társas kommunikáció felismerésén és megértésén keresztül segíti az elfogadott viszonyulási formákat. A pedagógusoknak törekedniük kell a helyes, tiszta beszéd elsajátíttatására, kívánságok kifejezésének, kérdésekre adekvát válasz adásának kialakítására, fókuszálva a beszéd alaki és tartalmi része fejlesztésére, tisztább hanglejtésre, a helyes hangképzésre, a verbális kommunikáció kiépítésére, a tanult versek és mondókák képességeknek megfelelő előadására. A fejlesztés során minden alternatív kommunikációs lehetőség támogatását igénybe kell venni. További feladatok: a beszédmegértést és a beszédet eljuttatni a készség és képesség szintjére; folyamatos motivációval, megfelelő formájú és mértékű dicsérettel és értékeléssel kialakítani és fenntartani a környezettel, közösséggel való kapcsolatteremtés és kommunikáció igényét; fejleszteni és tudatosítani elsősorban a beszéd, vagy az ezt helyettesítő kommunikációs eszköz kapcsolatteremtő, közlő, informáló funkcióját; elérni, hogy a tanulók felismerjék az elemi szintű összefüggéseket, értsenek meg utasításokat, és ennek megfelelően cselekedjenek. A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára fontos, hogy a beszéd és a megismert jelek használata során megvalósítsák kommunikációjuk és metakommunikációjuk összhangját egyéni szintű kommunikációjukban, fogékonyak legyenek a közösségi élet szokásaira, a természetre és a társadalmi környezetre, a helyes érzelmi és erkölcsi viszonyra. A pedagógus feladata elérni, hogy a tanuló megértesse magát, és megértse környezetét, passzív és aktív szókincsét gazdagítsa, a kommunikációs színtereket megismerje, a környezetben előforduló helyzeteket, tárgyakat, élőlényeket, eseményeket felismerje, megmutassa, megnevezze, fogalmi készletét bővítse, ezzel együtt a beszédhez szükséges kognitív műveleti szinteket fejlessze. A tanulói képességekhez mérten kell kialakítani az önálló kapcsolatteremtés igényét és lehetőségét, képessé tenni a tanulókat a párbeszédekben és más kommunikációs helyzetekben szükséges viselkedés elsajátítására, felkészíteni őket a társadalmi együttélés normáira, kommunikációs kapcsolatokra, szociális környezetükben az aktív együttműködésre, miközben megismerik az információs eszközökkel történő kapcsolattartás formáit és lehetőségeit, egyéni igényekhez igazodó segítségnyújtással rendszerezik és értelmezik a tömegkommunikációs és informatikai eszközök által közvetített információkat. Feladat, hogy a tanulók elemi szintű önállósággal tudjanak eligazodni a közvetített ismeretek birtokában a társadalmi jelenségek között, a tömegkommunikációs és információs eszközök biztonságos és mértékletes használatának elsajátításával és segítséggel az eszközök által közvetített információk értelmezésében, feldolgozásában.
1–2. évfolyam A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az erkölcsi nevelésben az egyszerű szabályok, utasítások megismerésének, megértésének, betartásának megalapozásával, a társas érintkezési, viselkedési formák alkalmazásának kialakításával, a közösségi lét elfogadásának fejlesztésével és az alkalmazkodás képességének kialakításával a csoportos tevékenységekhez, a fejlesztési helyzet elfogadásához. A nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés területén fontos szerepet tölt be az alapvető téri relációk megismerésében, a tájékozódási képesség megalapozásában, a közvetlen környezet megfigyelésében, a szűkebb közösség szokásrendszerének, a környezetben előforduló, megtapasztalható népi hagyományoknak a megismerésében, valamint a nemzeti ünnepek jelképeinek és az ünnepeken szokásos viselkedés és külsőségek megfigyelésében.
Az önismeretet és a társas kultúra fejlesztését a tanuló saját testéről, személyiségéről, külső és belső tulajdonságairól szerzett tapasztalatokkal, a családi és iskolai szerepek megismerésével és megfigyelésével, a közösségi élethez, iskolai életformához szükséges alkalmazkodóképesség, türelem, aktivitás kialakításával segíti. A testi és lelki egészségre nevelést az alapvető tisztálkodási szokások megismertetésével, megnevezésével, utánzásával, az egészség és testi épség megóvását az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözék kiválasztásának segítésével, néhány fontos közlekedési szabály megismertetésével, a közlekedésben szükséges alapvető óvatosság kialakításával, a szervezet belső érzéseinek, komfortjának megfigyeltetésével és a tanuló kommunikációjának megalapozásával segíti. A családi életre nevelést a családtagok szerepeinek megismerése, a családi munkamegosztás megfigyelése, a családi ünnepek szokásainak, jellemzőinek megismerése, megnevezése, megkülönböztetése segíti. A fenntarthatóság, környezettudatosság területet a különböző szempontok alapján végzett környezeti megfigyelések, a természeti környezet szépségeinek észrevétele, az érzékszervek érzékelésének megfigyelése, az időjárás, az állatok, a növények és a természeti környezet szemlélése, megfigyelése támogatja. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztéséhez hozzájárul a tanuló környezetével, korosztályának megfelelő módon történő kommunikációs kapcsolat igényének kialakítása, az egyszerű kommunikációs jelek, utasítások, kérések értelmezése, és mondókák, versek utánmondással történő megismerése. A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztését segíti az alapvető viselkedési normák betartására irányuló törekvés kialakítása, a közösségi viselkedés megalapozása, feladatok vállalása, társak számára egyszerű segítség nyújtása és a tevékenységek társas együttléthez történő igazítása. A tantárgy tanítása az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlődését az egyszerű versek, mondókák megértésének megalapozásával és azokat mozgástechnikai elemekkel kísérve éri el. A hatékony, önálló tanulást a képességeknek és az érdeklődésnek megfelelő mennyiségű és nehézségű feladatok elvégzése segíti.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
1. Beszédfejlesztés, anyanyelv A tanuló érzékeli és megfigyeli a környezetéből érkező ingereket.
A tematikai egység Artikulációs gyakorlatok végzése során a mozgások pontos követése. nevelési-fejlesztési célja Fejlesztési feladat – – – – – –
Szájat csücsöríteni fúvásban. Erős levegőfúvás rövid ideig. Megnevezett tárgyat megfogni, letenni. Figyelmét rövid ideig fenntartani. Megérteni a gesztusok jelentését. Figyelmét 5-10 percig a tanár mozgásaira összpontosítani.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Légző-, fújó-, szívógyakorlatok. – Ajak-, nyelv-, rágógyakorlatok. – Hallási figyelem fejlesztése. – Hangejtés – magánhangzók ejtése. – Szájállások utánzása. – Hangadásra késztető játékos
Kapcsolódási pontok Ének-zene: ritmus- és hallásfejlesztés. Mozgásnevelés: légzőgyakorlatok, alapmozgások. Játékra nevelés: gyakorló játék.
– – –
Pontosan követni a mozgásokat. Fújni-szívni, nyelvét emelni, magánhangzókat tisztán ejteni. Hangokat eszközökhöz rendelni.
– – – – – – – – – –
utánzógyakorlatok (állathang utánzása), növekvő szótagszámmal ciklizálás. Tárgyak megnevezése utánmondással. Főnevek többes száma. Melléknevek kapcsolása tárgyakhoz. Szókincsfejlesztés, alapszókincs növelése (aktív, passzív). Tárgyak megnevezése, egyeztetése. Analóg mondatalkotások (főnévhez cselekvések kapcsolása, és fordítva). Tőmondatok, egyszerű bővített mondatok alkotása. Legfontosabb gesztusjelek elsajátítása. Vizuális emlékezetfejlesztő gyakorlatok képekkel, képsorokkal. Egyszerű képolvasás.
Tevékenység Gesztusok szóbeli megnevezése, együttes alkalmazása. Kooperációs képesség kialakítása: testi és szemkontaktus létesítése. Zörejek, hangszerek hangjának felismerése, hangkeltés. Előmutatás alapján artikulációs mozgások lekövetése. Orron át belégzés, levegő tudatos visszatartása, szájon át kilégzés, hasi légzés gyakorlása. Irányított fújás, hangadással kísért fújás. Rágóizmok erősítése utánzógyakorlatokkal, a helyes nyelés technikája. Zörejek, hangok felismerése. Alap zönge próbálgatása, érzékelése háton, arcon, gégén. Szájállások utánzásával a hangok felismerése, megkülönböztetése, leolvasása szájról. Hívóképek alapján hangutánzások. Tárgy–kép-egyeztetés rámutatás, megnevezés alapján. Válaszadás szófajokhoz tartozó
kérdésekre (Ki ez? Mi ez? Mit csinál? Milyen?). Egymástól jól megkülönböztethető hangok differenciálása (p-m, v-l, f-h, c-f), hangok időtartama. Mondókák játékos utánzómozgásokkal, ritmizálás, tapsolás. Versek mondása közösen. Mi hiányzik? Mi változott? Memóriajáték. Az olvasás haladási irányának követése (megtanulása). A közvetlen környezet tárgyainak megnevezése (passzív szókincs). Kulcsfogalmak/ Gyertya, láng, hangos – halk, bent, belül, érintés, tapintás, fogalmak fent, lent, kívül, kerekítés,
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
2. Társadalmi érintkezési formák Nevére reagál, jelét felismeri a tanuló.
A tematikai egység Szemkontaktus felvétele, egyszerű gesztusok megértése. nevelési-fejlesztési célja Fejlesztési feladat – – –
– –
– –
Udvariassági szokásokat elsajátítani. Eligazodni a verbális és nonverbális (képi és gesztus) utasítások között. Elsajátítani és betartani a csoport közösen használt gesztusait, szokásainak rendjét. Elsajátítani a képekkel végzendő tevékenységeket. Néhány egyszerű szimbólumot megismerni (buszmegálló, átkelő, lift, bejárat, lépcső). Ismerni teljes nevét, tanárát, társait nevén nevezni, velük elemi szinten kommunikálni. Érzelmeket felismerni másokon, reakciókat, illetve érzelmi megnyilvánulásokat vállalni.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Társadalmi érintkezés. – A környezet kommunikatív és metakommunikációs jeleinek jobb megértése. – Irányítás elfogadása, cselekvések követése szemkontaktussal. – Mozdulatok szabályozása adott jelre. – Kéz gesztusjelei. – Fej gesztusjelei. – Kép mint szimbólum. – Vizuális jelzések, utasítások, képek. – Iskolai környezet. – Saját név. Társak neve. Nevelő neve. – Saját jel. Társak jele. – Köszönési formák. – Hétköznapi teendőkkel kapcsolatos gesztusok
Kapcsolódási pontok Mozgásnevelés: alapmozgások, rendgyakorlatok. Ének-zene: ritmus- és hallásfejlesztés. Játékra nevelés: gyakorló játék.
– – – –
Megmutatni fényképen szüleit, testvéreit. Szituációhoz kötni apját, – anyját, testvéreit. – Kerülni az erőszakot. Fegyelmezetten viselkedni az – iskolán kívüli programokon is. – – – –
kiépítése (étkezés, öltözés, mosakodás). Érzelmi megnyilvánulások. A környezet hangjainak felismerése, reakció. Családi kapcsolatok. Anya neve. Apa neve. Testvérek. Nagyszülők. Egymás megismerése. A megköszönés gyakorlása. Konfliktuskerülő viselkedés. Étkezések alkalmával használatos szabályok gyakorlása. – Az utcai közlekedés során a közösen elfogadott szabályok betartása. – Az érzelmek hangjainak felismerése. Tevékenység Üdvözlés, belépés kopogás után, lábtörlés, köszönés, bemutatkozás. Szem irányítása tárgyakra, mozgás követése szemmel. A kéz gesztusjeleinek bővítése. Gesztusok felismerése képekről. Öröm, fájdalom, sírás, ijedtség stb. Ütem, intenzitás, időtartam változtatása. Testmozgások, figyelmet felhívó mozgások: taps, simogatás, kézszorítás. Gyere ide! Nem szabad! Pszt! Nono! Nem! Tessék. Gyere az ölembe! Fejrázás, bólogatás. Érzelmi megnyilvánulások megismerése, felismerése és megjelenítése (érzelmek felismerése, megnevezése képekről, szerepjáték: vidám vagyok, szomorú, gyakorlás tükör előtt). A konvencionális viselkedés elemeinek gyakorlása a tanult gesztusok, mimika és kézjel alkalmazásával. Bemutatkozás gyakorlása, nevére történő reagálás. Társak és tanár néven szólítása. Köszönés különböző formáinak gyakorlása.
Szituációs játékokban a tanultak alkalmazása, képek és cselekvések alapján, megnevezéssel. Ismerős emberek, állatok, eszközök hangjai, intenzitás, hangerő, ütem változásai. Fényképen megmutatja a tanuló apját, anyját, testvéreit. Analógiás gyakorlattal képekről az anya-gyerek, apa-gyerek kapcsolat megmutatása. Hangfelvételről a közvetlen környezet hangjainak „kitalálása”: Köszönés formáinak megtanulása és gyakorlása (szerepjáték). Tulajdonságok felismerése, azonosítás hang, ruha, tapintás útján (kitalálós, bekötött szemmel). Hangforrás keresése bekötött szemmel, hangforrás felismerése. Képolvasás, képkirakás balról jobbra: név, jel, nap, napos jele stb. Napirend, fontosabb állandó események jelzése. A tanulás során használatos képek alkalmazása, használatuk módja (válogatás, rendszerezés). Szimbólumok keresése és megfejtése utcán, buszon, épületeken, épületekben. Kép mint jelzés. Kép és idő. Kép mint információs eszköz. Bemutatkozás, név, osztálytárs, jel-jelzés, tanár-nevelő, üdvözlés, köszönés, a használt jelzések. Gesztusok és gesztusjelek, alkalmazási Kulcsfogalmak/ módjuk. A használt gesztusok megnevezése. Az érzelmek megnevezése. Magas, kisebb, alacsonyabb, felnőtt – gyerek, én, enyém, várj, majd, fogalmak nemsokára, választás, sorra kerül, tessék, kérem, Ne tolakodj! Pakolj el magad után! Sorakozó!
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
3. Testünk és személyes teendőink
Előzetes tudás
Testrészeit, ruhadarabjait, kedvenc ételeit felismeri a tanuló.
A tematikai egység Az enyém – nem az enyém viszonyok elkülönítése. nevelési-fejlesztési
célja Fejlesztési feladat – – – – – –
– – – – – – – – –
– – –
Megnevezni, megmutatni testrészeit. Megérteni a sor eleje, sor vége kifejezéseket. Megérteni és követni a le, fel utasítást. A megfelelő érzékszervhez kapcsolni a hall, lát, szagol, érint igéket. A mosdói higiénét betartani. Tisztálkodási szokásait konzekvensen végrehajtani. Kezét, fogát megmosni, haját megigazítani. Egyre önállóbban kabátot, sapkát fel- és levenni, helyére tenni. Egyre önállóbban cipőt húzni, kötést, kapcsolást próbálgatni, megoldani. Saját holmiját felismerni. Saját kabátját, sapkáját, sálját megismerni, helyére tenni. Önállóan fel- és levenni felsőruháit. Megnevezni (megmutatni) felszólításra 8-10 ruhadarabot. Társai kabátját tudja személyhez rendelni. Eligazodni a jelek és fogasok között segítséggel. Illedelmesen kérni, megköszönni, helyet foglalni, az ételeket megnevezni, megmutatni. Étkezéshez a megfelelő evőeszközt kiválasztani (terítési kellékek). Ismerni az alapvető higiénés étkezési szokásokat. Főfogalom alá rendelni az ételeket, képek alapján.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek Testünk – Testrészek megmutatása együttműködéssel (fej, törzs, végtagok). – Érzékszervekkel végzett gyakorlatok. – Téri tájékozódás. – Kézmosás. Zsebkendő- és WC-használat gyakorlása. – Tisztálkodás, fésülködés segítséggel. Öltözködés – Ruhadarabok megismerése, felismerése, megmutatása, megnevezése együttműködéssel. – Cipő, váltócipő, tornazsák személyhez rendelése. – Saját ruhadarab felismerése segítséggel. – Társak ruháinak megkülönböztetése, személyhez rendelése. Étkezés – Néhány étel felismerése, megnevezése segítséggel. – Alapízek megismerése, megnevezése, édes, sós, savanyú. – Alapillatok (szagok) érzékelése, megnevezése. – Edények, evőeszközök megismerése, csoportosítása. – Szokásos ételeink. Kulturált étkezés. – Ünnepi ételeink. Tevékenység Mozgásos gyakorlatok keretében a test megtapasztalása. Testét tükörben szemlélve a tanuló mutasson rá fejére, törzsére, végtagjaira. Kezeit, lábait mozgásos gyakorlatok során érintse. Jobb-bal oldala differenciálása
Kapcsolódási pontok Önkiszolgálás: öltözködés, tisztálkodás, étkezés. Játékra nevelés: gyakorlójáték, szerepjáték.
segítséggel. Térben történő eligazodás. A WC higiénés használata. A kézmosás pontos menete. Fésülködés (saját fésűvel). Fürdőmozgások játékos utánzása. Babán a tisztálkodási mozgások bemutatása. Öltözködés, vetkőzés gyakorlása. Ruhadarabok megismerése, megmutatása képen is. Macit, babát öltöztet segítséggel. Saját fogas (jel), kabát, nadrág, tornazsák, cipő helye. Társak jelének megismerése. Nap mint nap elmondja a tanuló, mit vett fel reggel, mit vesz le, mire cseréli. Fogasát és saját ruháit rendezi, megnevezi. Mások ruháit kiválogatja. Kabát, sapka, sál önálló felvétele. Ruhadarabokon gomb, cipzár, gallér felismerése. Gombolás gyakorlása. A reggeli ételek megnevezése, azonosítása. Az ebéd fogásainak ismétlése, illetve önálló megnevezése. Szívó-rágó gyakorlatok. Terítéshez használt eszközök elhelyezése. Képekről is az ételek, italok felismerése, megmutatása. Játék közben babája etetése. Illatos, büdös (szaglási gyakorlatok) kiválasztása. Napi étkezések alkalmával a megfelelő étkezési szokások gyakorlása. Tányér, pohár, bögre, csésze megkülönböztetése. Egymás kínálása, a „kérem szépen” kérés gyakori ismétlése. Ételek csoportosítása játékos formában. Étel-evőeszköz egymáshoz rendelése. Édességek, levesek, főzelékek megnevezése, húsok válogatása. Kulcsfogalmak/ Öltözködés, ruhadarab, étkezés, evőeszköz. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
4. Tájékozódás térben Saját tantermében és a folyosón tájékozódik a tanuló.
A tematikai egység A közel – távol fogalmának elkülönítése. nevelési-fejlesztési célja Fejlesztési feladat – – – – – –
– – – – –
– – –
– –
Nevére reagálni. Jelét mondani (ha képes rá). Felismerni személyes tárgyait. Használt jeleket a tanulótársakhoz rendelni. Tanárát nevén szólítani. Otthonosan mozogni a tantermi berendezések között. Megmondani (vagy mutatni), melyik helyiségben mit csinálunk? Segítséggel tárgyakat hozni, vinni, igazítani, nyitni, csukni, megnevezni, megmutatni. Tájékozódni az iskola helyiségei között. Köszönni. A megfelelő személyhez kötni az iskolában történő eseményeket, cselekvéseket. Tájékozódni otthonában a helyiségek között, azok megnevezését következetesen használni, megnevezésekor azonosítani. Ismerni az alapvető illemet a közlekedési eszközökön. Megfelelően viselkedni az utcán. Szabályokat betartani gyalogos közlekedés, illetve járművön történő utazás alkalmával. Ismerni a lámpa jelzéseit. Az utazás közbeni alapvető viselkedési szabályokat megismerni, kialakítani.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek Iskola – Berendezési tárgyak, játékok, eszközök felismerése, megmutatása segítséggel. – Az iskola helyiségei, az ott folyó tevékenységek megismerése. Berendezési és használati tárgyak, játékok, eszközök megnevezése, egyeztetése. – Az iskola helyiségei, az ott dolgozók és az általuk végzett tevékenységek megnevezése, megértése. Lakás – A konyha, szoba berendezési tárgyai. – Használati tárgyak felismerése, megnevezése. – Tárgyak helye a lakásban. – Tárgy – kép egyeztetése. – A lakás egyéb helyiségei és tartozékai. – Ház – lakás. Utca, közlekedés – Közlekedési eszközök felismerése együttműködéssel. – Az utca részei: járda, úttest. – A helyes, balesetmentes közlekedés legfontosabb szabályai. – Megfigyelések az utcán. – Közlekedési eszközök felismerése együttműködéssel. – Gyalogátkelő, jelzőlámpák felismerése, alapvető
Kapcsolódási pontok Játékra nevelés: gyakorlójáték, szerepjáték. Mozgásnevelés: rendgyakorlatok: sorakozás, járás, megállás, vezényszó megértése. Számolás-mérés: tájékozódás: irányok, viszonyítások, helymeghatározás.
–
gyalogos közlekedési szabályok. Utazás járművel.
Vásárlás – Kirakatok nézegetése. Piac. Közös vásárlás. Tájékozódás saját test körül (két oldalon). Tevékenység Az osztály berendezési tárgyainak rámutató megnevezése. Az iskola helyiségeinek többszöri bejárása, funkcióinak megnevezése, az ott folyó cselekvések lejátszása. Környezetének bejárása, a tárgyak nevének használata, illetve a megnevezés alapján azok megmutatása. A konyhai dolgozók nevét és munkáját ismerje, a karbantartót, az adminisztrátorokat köszöntse a tanuló. Maketten egy ház, illetve lakás helyiségeinek tárgyainak megmutatása, megnevezése, megfigyelése. A helyiségek berendezési tárgyainak főfogalom alá rendezése. Cselekvések helyiségekhez rendelése. Cselekvések személyekhez történő rendelése eseményképek alapján. Saját, vagy tanulótárs, tanár lakásának megtekintése kis vendéglátással. Tankonyhában, illetve szobában ismerkedés a bútorokkal, rámutatás, megtapintás. A tanuló terítőt terít az asztalra. Az ajtókat nyitja, csukja. Edények rendezése, helyük a lakásban. Képeken megmutatja (megnevezi) az említett bútorokat, eszközöket. Szoba, konyha, fürdőszoba, berendezési tárgyai, hozzájuk kapcsolódó cselekvések megnevezése, vagy gesztusokkal
történő megmutatása. Séta alkalmával a tanuló megnevezi, megmutatja a villamost, autóbuszt, autót, kerékpárt. Hangutánzás. Képen felismeri, játéktárgyon megmutatja (megnevezi) a tanuló a közlekedési eszközöket: repülő, vonat, hajó stb. A járdán közlekedik, úttestre figyelemmel lép le. Zebrán történő áthaladás gyakorlása, lámpánál a jelzésnek megfelelő viselkedés. Utazáskor játékos formában a járművek nevének tanulása, hangutánzó gyakorlatokkal és hallás utáni azonosításuk. Udvaron játékos formában a közlekedési szabályok betartásának gyakorlása (indulás, megállás, várakozás). Szerepjáték: utazás – utas, ellenőr, járművezető. Csoportban történő utcai séta: kirakatok előtti beszélgetés. Piacon: nézelődés, áruk megnevezése, megmutatása. Köszönés, kérés, megköszönés gyakorlása. A konvencionális beszédformák alkalmazásának kialakítása. Tárgyak téri helyzeteinek egymáshoz viszonyítása. Előttem – mögöttem, „bele” és „rá”, jobb – bal, járművek, úttest, járda, Kulcsfogalmak/ hangos, gyors, játék járművek, igazi járművek, séta, utazás, közlekedés, zebra, jelzőlámpa, lassú, csendes, udvariasság, nagy-kicsi, várakozás, fogalmak indulás, megállás.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
5. Tájékozódás időben Részvétel a napi tevékenységek ritmusában.
A tematikai egység A várakozás fogalmának és kifejezéseinek felismerése. nevelési-fejlesztési célja Fejlesztési feladat
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
– – – – – – – –
A nap ritmusát jelző kép- és hangjelzéseket figyelembe venni. A téli-nyári időjárási elemeket megkülönböztetni. Képről felismerni két ellentétes évszakot. Ruhái közül kiválasztani a télit és a nyárit. Összefüggést találni az évszakok és jellemző jegyeik között. Tájékozódni a napszakokról. Nagyobb különbségeket észrevenni. A tanult fogalmakat megérteni, azoknak megfelelő képet felmutatni.
Ismeretek – Tanóra – óraközi szünet – csendes pihenő. – Évszakok. Időjárással kapcsolatos megfigyelések aktív együttműködéssel. – Napszakok: reggel, dél, este jellegzetességei és a hozzájuk kapcsolódó cselekvések megfigyeltetése. – Időjárási jelenségek felismerése segítséggel. – Időtartam megismerése (sokáig tart, rövidebb), differenciálása. – Végzett cselekvések időtartama. Tevékenység Séták alkalmával az évszak tudatosítása, összehasonlítása egyéb évszakokkal. Hideg-meleg idő közötti különbség kiemelése, érzékeltetése az öltözködés segítségével. Játékokban a jellemző tulajdonságok kiemelése. A napszakokhoz köthető cselekvések eljátszása. Ki van jelen a tanítási órákon? Ki hiányzik? Milyen az időjárás? Baba öltöztetése (lefekvéshez, kiránduláshoz, ünnepélyre stb.) évszaknak, napszaknak, alkalomnak megfelelően. Időjárásnak, napszaknak, tevékenységnek (pl. naposnak kötény stb.) megfelelő saját ruha kiválasztása, megnevezése. Szituációs játékokban a tanultak gyakorlása. Nap mint nap az időjárási viszonyok ismétlése. A hideg, meleg, eső jelzése. Képekről az időjárási elemek felismerése. Az időjárás és az öltözködés összefüggéseinek megfogalmazása, megmutatása. Időtartam észlelése mozgással, illetve finommimikai jelekkel
Önkiszolgálás: öltözködés. Játékra nevelés: gyakorlójáték, szerepjáték. Ének-zene: dalok a tárgyalt témákkal kapcsolatban, mondókák utánzó mozgással.
(hosszan fújok, röviden mondom). Tanóra, szünet, majd, soká, nem soká, napszak, reggel – este, nappal – Kulcsfogalmak/ éjszaka, késés, naptár, óra, évszak, tavasz, nyár, ősz, tél, fogalmak eső, szél, havazás, hideg, meleg, világos, sötét, időjárás, napsütés, borús ég.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
6. Élőlények
Előzetes tudás
A tanuló észleli környezetét, és a bekövetkező változásokat.
A tematikai egység Az állatokkal és növényekkel kapcsolatban megfelelő magatartás nevelési-fejlesztési kialakítása, félelem leküzdése. célja Fejlesztési feladat – – – – –
– – –
Környezetében lévő élőlényeket érdeklődéssel figyelni. Rendszeres feladatot ellátni (locsolás). Felismerni és csoportosítani a tanult növényeket, gyümölcsöket, zöldségeket. Utánzó mozdulatokkal játékosan kertészkedni. Élőben és képen (báb) felismerni a háziállatokat. Aktívan részt venni a megfigyelő, válogató, keresgélő munkában. Az állatok hangját utánozni rövid ciklizálással is. Érdeklődést tanúsítani a megfigyelések során, felidézni a tanultakat. A táplálékokat a megfelelő állatokhoz rendelni, hangutánzással az állathangot utánozni.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek Növények – Környezetünkben lévő virágok, növények. – Cserepes virág, udvari dísznövények. Élő virágok. – Legjellemzőbb gyümölcsök, zöldségek, megnevezési gyakorlatok segítséggel. – Mese a növényekről. – A témával kapcsolatos énekek, versek tanulása. Állatok – Háziállatok jellemző jegyeinek felismerése, hangutánzási gyakorlatok. – Hangutánzó gyakorlatok. – Állatmesék. – Ló, disznó, nyúl, kacsa látható tulajdonságai. – Állatok tápláléka, „lakóhelye”. Tevékenység Gyümölcsök, zöldségek megnevezése. A virágok, növények tulajdonságait érzékelése, tapintása, szaglása, megnevezése. Képekkel, játékkal növények,
Kapcsolódási pontok Ábrázolás-alakítás: növény- és állatábrázolás, színezés, formázás, rajzolás, festés. Ének-zene: dalok a felmerülő témával kapcsolatban. Játékra nevelés: gyakorló játék, szerepjáték, didaktikus játék.
gyümölcsök csoportosítása, rendezése. Virág, növény ültetése, magok elvetése, a növények fejlődésének figyelemmel kísérése, gondozásuk segítséggel. Évszaknak megfelelő gyümölcsök, zöldségek felismerése, megnevezése. Játékos kertészkedés, szituációs gyakorlatok. Mesék növényekről (Répamese). Élő állatok megfigyelése állatkertben, háziállatok falusi udvarban. Háziállatok és vadállatok felismerése képről, megnevezésük, megmutatásuk. Háziállatok tápláléka. Mesében szereplő állatok kiválogatása. Szerepjátékok hangutánzással. Bábozás – állatfigurákkal. Szituációs játékok. Szerepjátékok. Képeken, mesékben állatfigurák kikeresése, sorba rendezése. Játékos helyzetben bábokkal vagy szerepjátékkal gondozás, etetés. Állatmesék (A brémai muzsikusok, Kismalac és a farkasok). Növények, virágok, illat, íz, szín (alapszínek), gondozás, locsolás, ültetés, Kulcsfogalmak/ napfény, növekedés, elszárad, elpusztul, kibújik, édes, savanyú, finom, élő, háziállat, vadállat, élelem, táplálkozás, ól, istálló, búvóhely, gondozó, fogalmak gondozás, baromfiudvar, alom, széna, kukorica, szőr, toll, szelíd.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
7. Előkészület a felnőtt életre A tanuló szerepjátékot játszik.
A tematikai egység Vásárlás, beszélgetés során a várakozás képességének kialakítása. nevelési-fejlesztési célja Fejlesztési feladat –
Ismeretek – tevékenységek
Illedelmesen köszönni, ha Ismeretek üzletbe lép. Üzletek – vásárlás – Kívánságait elmondani, vagy – Élelmiszerbolt látogatása, gesztusaival jelezni. vásárlás együttműködéssel.
Kapcsolódási pontok Mozgásnevelés: alapmozgások, rendgyakorlatok.
– – –
Képen megmutatni az eladót, – Az eladók, pénztárosok, pénztárost, árut és a vásárlót. munkájuk, megfigyelésük. Megmutatni a mindennapos bevásárlás kellékeit, kosarat, Munkahelyek – foglalkozások pénztárcát. – A tanuló szűkebb Kapcsolatot teremteni a környezetében előforduló környezetében dolgozó foglalkozások szereplői, szakemberekkel, kérdezni, munkájuk, eszközeik kérni. bemutatása, megfigyelése.
Játékra nevelés: gyakorló játék, szerepjáték.
Tevékenység Élelmiszerbolt pultjainál a különböző árucikkek megfigyelése. Szaglás, tapintás, ízlelés. Eladó köszöntése, kérdezgetés, kérés, megköszönés gyakorlása. Pultok, polcok megfigyelése. Pénztáros, pénztárgép, pénz megfigyelése. Vásárlás (szerepjáték). Köszönéselköszönés gyakorlása. Vásárlási szokások, vásárlási kellékek (pénz, szatyor stb.). Tanulmányi séta: ismerkedés a zöldségessel, hentessel, cukrásszal, asztalossal, gépkocsivezetővel, rendőrrel stb. Szerepjátékokkal a megismert foglalkozások megjelenítése az eszközök, tárgyak megfelelő szakmához rendelésével. Élethelyzetekben is és képekről is a mesterségek és a hozzájuk tartozó eszközök felismerése. Élelmiszer, édesség, konzerváru, húsáru, eladó, pultos, pénztáros, vásárló, Kulcsfogalmak/ fizetés, kiszolgálás, udvariasság, kérés, megköszönés, jelzés, ismerkedés, fogalmak köszöntés, búcsúzás, kérem, tessék, nem kérem, bocsánatkérés a társaktól.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
9. Ünnepek A tanuló türelmesen viselkedik az iskolai és csoport-ünnepélyeken.
A tematikai egység Együttműködés az ünnepi készülődések során. nevelési-fejlesztési célja Fejlesztési feladat
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
–
Szívesen és érdeklődéssel részt venni az ünnepi készülődésben, megfelelő magatartással alkalmazkodni az eseményekhez. – Ismerni néhány mondókát, verset, amivel részt tud vállalni az ünnepek műsoraiban. – Felismerni, megnevezni és megmutatni képekről az említett ünnepeket.
Ismeretek – Hagyományos ünnepek. – Mikulás. Karácsony. Farsang. Húsvét. Anyák napja. – Az ünnepekhez kapcsolódó események életszerű és játékos tanulása, megismerése. – Családi ünnepek. – Ünnepi készülődés, zenehallgatás, versek, mondókák együttmondással. – Nemzeti ünnep: Március 15. A magyar zászló színei. – Iskolai ünnepek.
Mozgásnevelés: rendgyakorlatok. Játékra nevelés: gyakorló játék, szerepjáték. Ábrázolás-alakítás: ajándék és dekoráció készítése az adott ünnepre. Ének-zene: dalok az aktuális ünneppel kapcsolatban.
Tevékenység Önkiszolgálás: Karácsonyi díszek készítése öltözködés. (segítséggel). A tárgyak megnevezése, megmutatása. Húsvéti tojás készítése segítséggel. Versek, dalok tanulása, előadása anyák napjára. Ünnepi készülődés: ajándékkészítés, színezés, ragasztás, vágás segítséggel. Társak, szülők köszöntése megfelelő gesztusokkal, szavakkal. Az ünnep játékos megjelenítése. Történetek, rövid mesék elmondása képek segítségével különböző ünnepekről. Részvétel az ünnepeken megfelelő viselkedéssel. Készülés (segítséggel) valamilyen jelképpel: pl. zászló, kokárda készítése. Névnap, születésnap, köszöntés, ajándék, kedvesség, öröm, édesség, Kulcsfogalmak/ köszönet, várakozás, hamarosan, nemsokára, ünnep, zászló, hangulat, ünnepi öltözet, ajándékozás, gyertya, díszek, fogalmak locsolás, szép, kellemes, díszes, ritmus.
A tanuló képes az artikulációs mozgások akaratlagos utánzására. A fejlesztés várt eredményei a két köszönni szóval vagy gesztusokkal tanárainak, társainak. évfolyamos ciklus Aktív szókincse legalább 20–30 szó (ha nem képes beszélni, végén beszédmegértése érje el a kívánt szintet). A tanuló képes
a felszólításokat, utasításokat megérteni és teljesíteni. együttműködéssel csoportosítani. rövid ideig egy játékkal, egy helyen játszani. együttműködéssel manipulálni különböző tárgyakkal, tulajdonságaikat, jellegzetességeiket megfigyelni. érzékelni a változásokat, amelyek térben és időben személyéhez kapcsolódnak. felismerni és megnevezni a mindennapi környezetében előforduló személyeket, tárgyakat. rövid ideig egy tárggyal, egy helyen foglalkozni. érzékelni és megfigyelni a közvetlen környezetéből érkező ingereket, és beszédállapotának megfelelően reagálni azokra. figyelemmel kísérni 10-15 perces foglalkozást. bekapcsolódni néhány mondóka, ének előadásába.
ÁBRÁZOLÁS – ALAKÍTÁS
A tantárgy célja megalapozni a funkcióöröm motivációs hátterével a különböző ábrázolóalakító tevékenységekben az alkotóképességet, alakítani és fejleszteni az igényt a kreatív önkifejezésre a vizuális művészetek eszköztárának felhasználásával. A pedagógusnak törekednie kell arra, hogy fejlődjön a tantárgy szemléletformáló hatása által a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanuló képzelőereje, fantáziája, esztétikai érzéke, alakuljon ki a pozitív énképe, fejlődjön önismerete a felfedezések és a siker örömével. Támogassa a munkavégzés során a tanulóknak az anyagokról szerzett tapasztalatait, tevékenykedjenek szívesen, fejlődjön alkotásvágyuk a tárgyak, cselekvések, jelenségek megfigyelése és a figyelem, feladattudat, észlelés, finommotorika fejlődése segítségével, tapasztalati élményeik alapján ismerjék meg az ábrázolásalakításhoz szükséges eszközöket, építészeti és művészeti értékeket. A környezeti adottságok és a differenciálás lehetőségeinek megteremtése támogatja, hogy folyamatosan bővüljenek a tanulók ismeretei a hagyományápolásról, népszokásokról, a nevezetes napokról, megismerkedjenek műalkotásokkal, tantárgy-specifikus jártasságaik, készségeik fejlődjenek.
Fejlesztési (terápiás) feladatok: Készségek: koordinált mozgáskészség (szem-kéz koordináció) és alakítási készségek fejlesztése. Képességek, attitűdök: Formaalkotási képességek, kompozíciós képesség. Vizuális ritmus képzése, tárgykészítés képessége. Képzeteket felidéző ábrázolási képesség. Képolvasás, képi közlés képessége. Plasztikus formaalakítás. Finommozgás fejlesztése. Pszichikus funkció: Vizuális, taktikus percepció. Figyelemfejlesztés. Érzelmi fejlesztés: motiváció, örömérzés keltése alkotó tevékenység révén. Emlékezet, alkotó képzelet, forma- és térészlelés, gondolkodás fejlesztése. Gondolkodási műveletek: Megkülönböztetés, azonosítás, összehasonlítás. Variálás, kombinálás. Analízis-szintézis. Asszociáció, általánosítás, absztrakció, következtetés, ítéletalkotás. Gondolkodásfajták: perceptív, cselekvéses, analógiás, asszociatív, algoritmikus, kreatív, logikus.
1–2. évfolyam A nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelésben a tantárgy különösen fontos szerepet játszik a hagyományok, a közösségi múlt jellemzőinek megismerésén keresztül, az alapvető kötődés kialakításával a tanuló környezetéhez. Az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztésében a megfigyelőképesség fejlesztése, az önértékelés és az önbizalom megalapozása történik. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetencia fejlesztésével a tantárgy hozzájárul az esztétikai érzék fejlesztéséhez és a művészetek iránti érdeklődés felkeltéséhez. A vizuális ábrázoláson keresztül kialakul a gondolatok, érzelmek megjelenítésének igénye.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
1. Formázások különböző anyagokból Alakító tevékenység szándékának megjelenése.
A tematikai egység Eltérő tulajdonságok megismerésének elősegítése közvetlen nevelési-fejlesztési tapasztalatszerzéssel. céljai
Fejlesztési feladatok
Ismeretek – tevékenységek
Együttműködéssel a tárgyak Ismeretek tulajdonságainak, – Anyagok tulajdonságai. jellegzetességeinek megfigyelése. – Alakíthatóság. Próbálkozások, adott tevékenységek végrehajása együttműködéssel. Együttműködéssel különböző formák kialakításához szükséges mozgások végrehajása. Különböző formák alakítása együttműködéssel.
Kapcsolódási pontok Olvasás-írás: finommozgások fejlesztése.
Tevékenységek A tanuló környezetében található tárgyak megfigyelése manipulációval. Homok formázása, edények megtöltése, kiöntése, dombkészítés, gödörásás, taposás, nyomhagyás. Hó formázása, hógolyó, hóbucka, hóember készítése. Gyurmázás só-liszt gyurma, agyag), gyúrás, puhítás, gömbölyítés, lapítás, hengerítés, kicsípés.
A tárgyak tapintással megfigyelhető tulajdonságaival kapcsolatos Kulcsfogalmak/ fogalmak; eszközökkel, cselekvésekkel, térbeli tulajdonságokkal, felületi fogalmak jellemzőkkel kapcsolatos fogalmak. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
2. Építés Tárgyak csoportosítása.
A tematikai egység Alapvető manuális kontroll (megfogás, elengedés) kialakítása. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Tárgyak csoportosítása segítséggel.
Ismeretek – tevékenységek
Ismeretek – Kirakás. – Fűzés. Segítséggel próbálkozás a – Nyomótechnikák. gyöngyök ritmikus váltogatására. – Szúrójátékok. Segítséggel próbálkozás ritmikus sor képzésére. Tevékenységek Különböző tárgyak egymás mellé helyezésével új formák létrehozása. Előrajzolt formák kirakása pálcikával, terményekkel. Toronyépítés kockából. Nagyméretű gyöngyök felfűzése pálcikára rendszer nélkül.
Kapcsolódási pontok Olvasás-írás: szemkéz koordinációjának fejlesztése, térorientációs gyakorlatok. Játékra nevelés: gyakorló játék.
Nyomhagyás agyagban, gyurmában különböző tárgyak segítségével, nyomdázás. Gyöngymozaik rendszer nélküli kirakása. A kirakáshoz felhasznált tárgyak. Cselekvések, térirányok. Gyöngy, pálcika, fűzés. Eszközök, cselekvések: (belenyom), tesz, nyom, Kulcsfogalmak/ szúr. fogalmak A kirakáshoz felhasznált tárgyak. Tevékenységek: épít, tesz, rak, vesz. Sor: kicsi-nagy, színek, pl. piros-kék, egyik-másik. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
3. Papír formálása, alakítása Együttműködés alakító tevékenységben.
A tematikai egység Alapvető manuális készségek (markolás, csippentés) kialakítása, nevelési-fejlesztési gyakoroltatása. céljai Fejlesztési feladatok Az aktuális feladatok sikeres végrehajtása segítséggel. Segítséggel pontos illesztések. Olló használatának próbálgatása, helyes használat gyakorlása segítséggel. Papírdarabkák kívánt módon egymás mellé helyezése segítséggel.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Gyűrés-simítás. – Tépés. – Hajtogatás. – Nyírás. – Ragasztás.
Kapcsolódási pontok Olvasás-írás: finommozgások fejlesztése.
Tevékenységek Különböző papírfélékből labda gyűrése. Az összegyűrt papír kisimítása. Szabálytalan formák tépése, csíktépés. Egyszerű ráhajtás, átlóshajtás él képzéssel. Szabálytalan formák nyírása. Olló nyitása, csukása, segítséggel csíkvágás. Kialakított papírdarabok egymás mellé helyezése, ragasztás felületen.
Anyag, tevékenység és elkészített tárgy (papír, gyűr, labda, könyv, füzet, Kulcsfogalmak/ hajt). Formák hasonlóság alapján. A papírfélék jellegzetes tulajdonságai és fogalmak színe, eszközök.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
4. Vizuális ábrázolás
Előzetes tudás
Kézzel festés együttműködéssel.
A tematikai egység Formakitöltéshez szükséges mozgáskontroll kialakítása. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok A kívánt mozgás végrehajtása segítséggel.
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Olvasás-írás: finommozgások fejlesztése, szem, kéz Törekvés papírhatár betartására. koordinációja, Az ecset megfelelő használata. Tevékenységek térorientációs Festékes kézés ujjnyom hagyás. gyakorlatok. Színek differenciálása. Nagy, sima felületek vízfestékkel A rajzolás eszközeinek megfelelő történő betöltése szivaccsal, használata. vastag ecsettel. Álló, fekvő egyenesek, egyszerű Egyszerű ember-, állat-, formák, kör rajzolása pálcikával növényábrázolások segítséggel. homokba, krétával aszfalton és táblán; zsírkrétával csomagolópapírra, vastag ceruzával rajzlapra. Szabadfirka, átrajzolás, rárajzolás, körülrajzolás. Egyszerű formák színezése. Ismeretek – Festés. – Rajzolás.
Eszközök (szivacs, ecset, ecsettál). Kulcsfogalmak/ Tevékenységek (törlés, kenés, festés). Főbb színek: piros, kék, sárga, zöld. fogalmak Vonalak és ezekből képzett egyszerű figurák. A tanuló képes segítséggel megadott tulajdonságok alapján (szín, forma, nagyság) tárgyakat csoportosítani. Segítséggel képes ritmikusan váltogatni a gyöngyöket. Együttműködéssel végrehajt a különböző formák kialakításához szükséges mozgásokat. A fejlesztés várt Képes a szükséges eszközöket kiválasztani és megfelelően használni, eredményei a két együttműködéssel ollót használni. évfolyamos ciklus Képes segítséggel a kívánt módon egymás mellé helyezni a végén papírdarabkákat. Papírhatárt és vonalhatárt igyekszik betartani. Megfelelően használja a festés és rajzolás eszközeit. Differenciálja és megnevezésre felismeri a főbb színeket. Megpróbál egyszerű emberábrázolásokat létrehozni.
ÉNEK-ZENE
A tantárgy célja az együtténeklés örömével segíteni a jó hangulat kialakulását, megéreztetni a zene jelentőségét, mozgásos-táncos feladatokat végezni, segítséggel vagy csoportban rövid gyermek- vagy népdalokat közösen és egyénileg előadni. A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyerekek számára járás közben, különböző mozgásokkal érzékelhető a dalokban, mondókákban, zenedarabokban a mérő lüktetés, a ritmus. A pedagógusok feladata, hogy a tanulók a dalok, mondókák ritmusát fokozódó önállósággal tapsolják, kopogják, a tempó és a dinamika figyelembevételével végezzék a gyakorlatokat. Ismertessenek meg a tanulók egyéni képességeihez és érdeklődéséhez mérten minél több mondókát, verset, gyermekdalt, a családi és társadalmi ünnepkörök dalait, azért, hogy a tanulók egyre kevesebb segítséggel vehessenek részt körjátékokban, a pedagógussal megvalósuló együttműködés hatására bevonódjanak a páros játékokba. Eközben felkelthető a figyelem és az érdeklődés a zene és a hangok, a hangszerek megismerése iránt. Az ének-zenével mint közös nyelvvel lehetőség nyílik a közösség kialakítására, a sérült és nem sérült emberek összekapcsolására.
1–2. évfolyam A tantárgy szerepe az erkölcsi nevelésben az egyszerű szabályok megértésének, a közösségi életben nélkülözhetetlen türelemnek és várakozni tudásnak, valamint a csoportos helyzetekben, közös éneklések alkalmával alapvető egymásra figyelés igényének a kialakításában és gyakorlásában van. A nemzeti azonosságtudatot, hazafias nevelést a népi hagyományok, népszokások megismerésével a magyar népi gyermekjátékokon, gyermekdalokon keresztül támogatjuk. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztését a tantárgy tanítása a felszabadult légkör biztosításával a harmonikus személyiségfejlődéssel, a félénkség, a gátlás, a szorongás leküzdésével éri el; hozzájárul a reális önbizalom és önértékelés kialakulásához a társas kapcsolatok visszajelzései alapján, megalapozza az alkalmazkodó- és együttműködési képességet. A testi és lelki egészségre nevelés a mozgás harmóniájának megismerésével, a zene és a mozgás összhangjának megteremtésére törekvéssel, a dalok és zenék hangulatának megfigyelésével történik. A családi életre neveléshez a családi ünnepek jellegzetes dallamainak alkalomhoz illő hallgatásával, előadásával, megismerésével kapcsolódik. A médiatudatosságra neveléshez a hangulathoz illő zenék kiválasztásával, a különféle adathordozók és médialehetőségek igénybevételi lehetőségeinek megismertetésével járul hozzá. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése a szókincs, kifejezőkészség fejlesztésén keresztül a dalok, mondókák megismerésével, a szövegértés fejlesztésével, mozgásos utánzó, dalos játékok segítségével valósul meg. A szociális és állampolgári kompetencia fejlődése a közösségi énekléssel, a zenés produkciókkal, a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás kialakításával, a közösségi érzés kialakításában történő aktív részvétellel valósul meg. A tantárgy tanítása az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség fejlesztését a közös tevékenységek örömének felismertetésével, az igény kialakításával és a zenei élmények befogadásával éri el.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
1. Gyermekdalok – Népdalok
Előzetes tudás
A tanuló tudjon együttműködéssel, irányítással lépegetni körbe, egyenesen, kígyózva.
A tematikai egység Társak testi közelségének, érintésének elfogadtatása. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Leutánozni mozgást, dallamot dúdolni.
Ismeretek – tevékenységek
Ismeretek – Altatók. – Tenyérjátékok. Együttműködni. – Simogatók. Főbb testrészeket megmutatni. – Ujj- játékok. – Hintáztatók. Együttműködéssel egyenes – Lovagoltatók. vonalon járni, körbejárni, – Sétáltatók. iránytartással lépegetni, guggolni, – Dalok. körben haladni. – Körjátékok. Örömmel részt venni a közös – Felelgetős játékok. éneklésben. Tevékenységek Bekapcsolódni a közös játékba. A tanult dalok, mondókák Mondóka, dal ritmusával ismétlése, egyre bátrabb előadása. összehangolni a mozgást. Dallam dúdolásával, éneklésével egyenletes lüktetés érzékeltetése baba ringatása. Mondóka, dal ütemére tapsolás, Segítséggel rövid párbeszédet tenyér körkörös simogatása, előadni. csiklandozása. Mondókák ritmusára testrészek, tárgyak megérintése, simogatása. Egyszerűbb ujj-kiszámoló, mondókákra tenyér ökölbe szorítása, majd az ujjak egyenkénti nyitása, csukása, rázása. Ritmusra test, törzs, láb hintáztatása jobbra, balra (Hinta, palinta stb.). Rövid mondókákra lovaglás ritmusának érzékeltetése térden ülve. Énekek, mondókák ütemére léptetés, egyenes vonalon, körben (Dombon törik a diót stb.). Néhány soros egyszerű dal mozgással kísért előadása (taps, kopogás). Körjátékok játszása egyszerű szabályok betartásával (Ég a gyertya, ég.., Lánc, lánc, eszterlánc stb.). Mondóka, dal ritmusára test,
Kapcsolódási pontok Mozgásnevelés: menetelés, körjátékok Kommunikáció: beszédkészség. Játékra nevelés: gyakorló és szerepjátékok.
törzs, láb hintáztatása jobbrabalra, előre-hátra. Néhány rövid párbeszédű felelgetős játék megtanulása, pl. Volt nekem egy kecském. Alszik, ébren van, taps, tenyér, simogatás, csiklandozás, kérdez, válaszol, Kulcsfogalmak/ kar, kéz, tenyér, fej, nyak, törzs, láb, ujjak, ököl, jobb, bal, előre, hátra, ugrik, szalad, vágtat, lovaglás, fogalmak egyenes vonal, kör, guggolás, megáll, elindul, kapu, híd, kézfogás, átbújás, ló.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
2. Ünnepkörök dalai Figyelemmel követni a közös éneket.
A tematikai egység Egyszerű dallam felismertetése. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok
Ismeretek – tevékenységek
Bekapcsolódni a közös éneklésbe. Ismeretek – Családi ünnepek dalai. – Dalok karácsonyra, húsvétra, anyák napjára.
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: ünnepek.
Tevékenységek Születésnapra, karácsonyra, húsvétra, anyák napjára rövid dalok, versek tanulása. Közös előadások iskolai ünnepélyeken. Kulcsfogalmak/ Születésnap, Mikulás, karácsony, farsang, húsvét, anyák napja fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
3. Ritmus- és hallásfejlesztés A tanuló képes mozgásokat utánozni.
A tematikai egység Az egyenletes lüktetés érzékeltetése. Hang- és hallásfejlesztés. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Egyenletes mérőt tapsolni. Utánozni a mozgásokat. Felismerni a gyors és lassú mozgásokat. Együttműködni.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Ritmikai és dinamikai gyakorlatok. – Fékező és ingerlő gyakorlatok. – Tempóérzékeltető gyakorlatok.
Kapcsolódási pontok Játékra nevelés: gyakorló játék, szerepjáték. Mozgásnevelés: alapmozgások, szabadgyakorlatok.
Tevékenység Mozgás közben egyenletes mérő tapsolása, hangok ritmizálása. Dallamok, mondókák kíséretével gyorsító-lassító mozgások érzékelése. Gyors és lassú mozgás közötti különbség érzékelése. Állathangok megkülönböztetése egymástól. Jól elkülöníthető zörejek, hangok felismertetése. Magasabb és mélyebb hangok közötti különbség érzékelése hangszerjátékok bemutatásával. Ritmus, egyenletes mérő, taps, kopogás, dobbantás, gyors, lassú, halk, Kulcsfogalmak/ hangos, magas, mély; dalok, mondókák, dob, zörgőtojás, rézcsörgő, fogalmak rumbatök, karlendítés, ujjmozgatás.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
4. Zenehallgatás A tanuló néhány percig figyel a zenére.
A tematikai egység Énekhangok, beszédhangok elválasztatása. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Bekapcsolódni az éneklésbe. Néhány percig a zenére figyelni.
Ismeretek – Élőzene hallgatása (dallamok furulyán, gitáron, szintetizátoron stb.). – Egyszerűbb szövegű és dallamú gyermekdalok többszöri eléneklése. – Zenehallgatás hanghordozóról (rádió, magnetofon, DVD).
Kommunikáció: logopédiai feladatok. Játékra nevelés: gyakorlójáték.
Tevékenységek Egyszerű dallam hangszeres előadásának többszöri meghallgatása, közös dúdolása. Rövid dalok meghallgatása, közös dúdolgatása, éneklése. Tanult, ismert gyermekdalok meghallgatása. Kedvencek kívánság szerinti meghallgatása. Kulcsfogalmak/ A dalokban előforduló fogalmak; halk, gyors, szomorú, vidám. fogalmak
A tanuló segítséggel tud mozgást utánozni, végrehajtani. Képes segítséggel rövid párbeszédet előadni. A fejlesztés várt Bekapcsolódik a közös éneklésbe, képes társaival együtt közönségnek eredményei a két énekelni. évfolyamos ciklus Képes a gyors és lassú mozgásokat differenciálni, követni. végén Képes együttműködni. Képes néhány percig a zenére figyelni. Szívesen hallgat zenét.
3-4. évfolyam KOMMUNIKÁCIÓ A tantárgy legfontosabb célja, hogy fejlesztő, ingergazdag környezetben váljon igénnyé és lehetőséggé a sérült gyermek számára a verbális és nem verbális kommunikáció alapelemeinek elsajátítása, a magatartás, viselkedés olyan mértékű szabályozása, amely a társas kommunikáció felismerésén és megértésén keresztül segíti az elfogadott viszonyulási formákat. A pedagógusoknak törekedniük kell a helyes, tiszta beszéd elsajátíttatására, kívánságok kifejezésének, kérdésekre adekvát válasz adásának kialakítására, fókuszálva a beszéd alaki és tartalmi része fejlesztésére, tisztább hanglejtésre, a helyes hangképzésre, a verbális kommunikáció kiépítésére, a tanult versek és mondókák képességeknek megfelelő előadására. A fejlesztés során minden alternatív kommunikációs lehetőség támogatását igénybe kell venni. További feladatok: a beszédmegértést és a beszédet eljuttatni a készség és képesség szintjére; folyamatos motivációval, megfelelő formájú és mértékű dicsérettel és értékeléssel kialakítani és fenntartani a környezettel, közösséggel való kapcsolatteremtés és kommunikáció igényét; fejleszteni és tudatosítani elsősorban a beszéd, vagy az ezt helyettesítő kommunikációs eszköz kapcsolatteremtő, közlő, informáló funkcióját; elérni, hogy a tanulók felismerjék az elemi szintű összefüggéseket, értsenek meg utasításokat, és ennek megfelelően cselekedjenek. A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára fontos, hogy a beszéd és a megismert jelek használata során megvalósítsák kommunikációjuk és metakommunikációjuk összhangját egyéni szintű kommunikációjukban, fogékonyak legyenek a közösségi élet szokásaira, a természetre és a társadalmi környezetre, a helyes érzelmi és erkölcsi viszonyra. A pedagógus feladata elérni, hogy a tanuló megértesse magát, és megértse környezetét, passzív és aktív szókincsét gazdagítsa, a kommunikációs színtereket megismerje, a környezetben előforduló helyzeteket, tárgyakat, élőlényeket, eseményeket felismerje, megmutassa, megnevezze, fogalmi készletét bővítse, ezzel együtt a beszédhez szükséges kognitív műveleti szinteket fejlessze. A tanulói képességekhez mérten kell kialakítani az önálló kapcsolatteremtés igényét és lehetőségét, képessé tenni a tanulókat a párbeszédekben és más kommunikációs helyzetekben szükséges viselkedés elsajátítására, felkészíteni őket a társadalmi együttélés normáira, kommunikációs kapcsolatokra, szociális környezetükben az aktív együttműködésre, miközben megismerik az információs eszközökkel történő kapcsolattartás formáit és lehetőségeit, egyéni igényekhez igazodó segítségnyújtással rendszerezik és értelmezik a tömegkommunikációs és informatikai eszközök által közvetített információkat. Feladat, hogy a tanulók elemi szintű önállósággal tudjanak eligazodni a közvetített ismeretek birtokában a társadalmi jelenségek között, a tömegkommunikációs és információs eszközök biztonságos és mértékletes használatának elsajátításával és segítséggel az eszközök által közvetített információk értelmezésében, feldolgozásában.
3–4. évfolyam A tantárgy segíti az erkölcsi nevelést az egyszerű szabályok, utasítások megismerésének, megértésének, betartásának fejlesztésével, a társas érintkezési, kommunikációs formák, helyzetek megfelelő alkalmazásának gyakorlásával. Az utasítások és elvárások megértésében, betartásában, végrehajtásban erősíti a kitartást. A nemzeti azonosságtudat és hazafias nevelés a tágabb környezet személyi viszonyainak, kapcsolatainak megismerésében, a tájékozódás kialakításával a téri és időbeli relációkban, a hagyományok és a népszokások megismerésében valósul meg. A környezet szokásainak követése, a nemzeti ünnepek alkalmával az aktív, alkalomhoz illő megjelenés és részvétel segíti a megvalósítást.
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése megvalósul a lényeges külső és belső tulajdonságok megismerésében, a társakkal és a környezettel való kulturált kapcsolatfelvételben, a kapcsolattartás formáinak fejlesztésében, az együttműködési készség megalapozásában, az alkalmazkodóképesség kialakításában. A tantárgy a motivált, aktív részvételre és a jellegzetes, alapvető emberi külső és belső jegyek megismerésére is kihat a terület fejlesztésében. A testi és lelki egészségre nevelés az alapvető tisztálkodási szokások megismerésével, megnevezésével, utánzásával, az egészség megóvásával, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözék kiválasztásának segítésével, néhány fontos közlekedési szabály megismerésével, a közlekedésben szükséges alapvető óvatosság kialakításával, a szervezet belső érzéseinek, komfortjának megfigyelésével és kommunikációjának megalapozásával valósul meg. A családi életre nevelést segíti a mindennapokról és ünnepnapokról, a családtagok tevékenységéről, a munkamegosztásról, és a foglalkozásokról meglévő fogalmi ismeretek bővítése. A tantárgy a fenntarthatóság, környezettudatosság fejlesztési területen különösen fontos szerepet játszik a környezet különböző szempontok alapján történő megfigyelésével, a természet jelenségeinek megnevezésével. Az állatok és növények megfigyelése, a tulajdonságok megnevezése mellett hangsúlyosak a szűkebb környezet ápolásának, védelmének alapjai és a környezeti tárgyak épségének megóvására törekvés igényének kialakítása is. Az anyanyelvi kommunikáció a tanuló környezetével korosztályának megfelelő módon történő kapcsolatteremtéssel, a megszólítások helyes és alkalomhoz illő megválasztásával, az egyszerű kommunikációs és metakommunikációs jelek értelmezésével, a tárgyak, személyek helyes megnevezésével, az utasítások megértésével fejlődik. Ezekhez járul az alapvető fogalmak megértése, adekvát használata, a magyar nyelv szabályainak megfelelő, egyszerű mondatok alkotásának gyakorlása és a környezetről lényeges információk megszerzése, rendszerezése, csoportosítása. A szociális és állampolgári kompetencia az érzelmek felismerésével, megnevezésével és a kommunikációs helyzetnek megfelelő alkalmazásával fejlődik, a megfelelő érvényesülési törekvésekkel és az önuralom fejlesztésével. A kompetenciaterületet erősíti a mindennapi élethelyzetekben a társas viselkedési formák automatikussá válása, a csoportok és a környezet által elvárt magatartási normák betartása. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség terén a tantárgy segít mozgásos és verbális elemekkel előadni egyszerű verseket, mondókákat. Emellett környezetében és megjelenésében kialakul a tanuló igénye az esztétikumra, a harmóniára és a praktikumra. A hatékony, önálló tanulást a feladattudat megerősítése, a kitartás, az önellenőrzés és a javítás igényének kialakítása segíti.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
1. Beszédfejlesztés, anyanyelv Egyre pontosabban végzi a tanuló az artikulációs gyakorlatokat.
A tematikai egység Analóg mondatok utánmondása, alkotása. nevelési-fejlesztési célja Fejlesztési feladat
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
– – – – – – – – – – – –
Feladatokat egyre rutinosabban végezni. Követni az artikulációs mozgásokat. Sort alkotni képekről (balról jobbra kirakással). Megmutatni a megnevezett képet, illetve önállóan megnevezni. Tárgyat kiválasztani, tárgyak képét azonosítani. Analóg mondatokat képezni. Mimikát, gesztusokat jól utánozni. Jól használni a metakommunikációs jeleket. Érzékelni a jól és hibásan ejtett hangok közötti eltérést. Ismerni a gyűjtőfogalmakat. Mondataiban bővítményt használni. Képről néhány mondatot mondani.
Ismeretek – Légző-, szívó-, fújó-, rágógyakorlatok, ajakizomgyakorlatok, nyelvgyakorlatok. – Hallásfejlesztés, hangleválasztó, hangfejlesztő gyakorlatok. – Tárgyak megnevezése segítséggel. – Fogalmak és cselekvések összekapcsolása. – Személyes névmás használata. – Igeragozás (jelen idő, múlt idő). – Kérdések alkotása (ki, mi, kik, mik, mit csinál, mit csinálnak?). – Gyűjtőfogalmak körének bővítése. – Főnevek toldalékai: helyhatározó és részeshatározó. – Mondatbővítés kérdőszó segítségével, tárgy, melléknév, helyhatározó alkalmazásával. – Tárgyak, személyek tulajdonságai. – Egyes és többes szám differenciálása, megfogalmazása. – Ok-okozati összefüggések. Tevékenység Bemutatás nyomán utánzógyakorlatok, tükör előtt önellenőrzéssel. A tanult gyakorlatok önálló végzése, és újabb, nehezebb feladatok elsajátítása. Egyre kisebb eltérésű hangpárok megkülönböztetése. Artikulációs mozgások utánzása, zönge hangoztatása, zenei hangokkal játék. Az izoláltan ejtett hangok tökéletesítése, ciklizálása, beépítése szótagba, rövid szavakba. Szó eleji hang leválasztása, a
Mozgásnevelés: légzőgyakorlatok. Ének-zene: hallásfejlesztés. Játékra nevelés: szabályjáték. Számolás-mérés: tájékozódás, időrend.
leválasztott hang fejlesztése. Képsorok olvasása balról jobbra haladással. A megnevezett kép kiválasztása. Tárgyak, képek segítségével soralkotás. Eseményképről rövid mondat alkotása: alany, állítmány. Mondatalkotás képről kérdőszó segítségével. A „-ban, -ben” ragok előfordulása cselekvő helyzetben. Analóg mondatok alkotása segítséggel. Mondatok bővítése hol? kinek, minek? kérdőszavak alapján. Melléknévvel a tárgy vagy kép milyenségének megfigyelése, megnevezése. Jellemző tulajdonságok gyűjtése tárgyról, személyről. Gyakorlás szituatív helyzetben. Cselekvéssorról történet kitalálása helyes nyelvtani megfogalmazással. Egyszerűbb időrendi sorrendek felállítása. Témakörökhöz kapcsolódó szövegek, mondókák, versek tanulása. Sor, soralkotás, képsor, azonos (olyan), különböző (más), eleje (szó), vége (sor), alá, fölé, mellé, ügyes, hibás. Beszédszervek és a kapcsolódó Kulcsfogalmak/ fogalmak ismerete. fogalmak Tárgy, kép, sor, sok-kevés, figyelem, jó-rossz, kérdés, ruha, étel, gyümölcs, bútor.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
2. Társadalmi érintkezési formák Egyszerű szimbólumokat megért, használ a tanuló.
A tematikai egység A megismert, alapvető viselkedési szokások alkalmazása iskolai és nevelési-fejlesztési otthoni környezetben. célja Fejlesztési feladat – –
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Megnevezni családtagjait. Ismeretek Gesztusokkal vagy képről – Közlések gyakorlása megmutatni szülei tekintettel, gesztikulációval. foglalkozását, tevékenységét. – Gesztusjelek bővítése az
Játékra nevelés: szerepjáték, didaktikus játék, szabály-játék.
– – – – – –
A „hol?” „mit csinál?” kérdéseket érteni, a maga módján válaszolni azokra. Feladatot megérteni és aktívan közreműködni a végrehajtásban. Megfelelő módon köszönni, felszólítás nélkül. Saját öltözékére vigyázni, ha hiányosságot tapasztal, jelezni. Iskolán kívüli alkalmakon az elvárt módon viselkedni. Fegyelmezni magát, sorba állni ruhatárnál, pénztárnál.
– – – –
–
– –
– – – –
egész test (fej, arc, kéz) területeire, foglalkozások köréből. Mozdulatok értelmezése, utánzása. Érzelmek kifejezésének gyakorlása arcjátékkal. Otthoni és iskolai helyes viselkedési szokások számbavétele szükség szerint. Szülők neve, testvérek neve, száma (segítséggel), családtagok tevékenysége (munkája). Nagyszülő megmutatása fényképről. Képek, diafilmek jelenetei alapján a látható események megfogalmazása. Cselekvések megnevezése segítséggel. Kívánságok kifejezése, helyes megfogalmazása. Mások kívánságainak meghallgatása, teljesítése. A segítség kérésének módjai. Téri tájékozódás, saját élettér helyes ismerete, biztonságos közlekedés benne. Távolságtartás játék és baráti kapcsolat esetén üzletben, utcán, nyilvános helyen. Kapcsolat első lépése:– ismerős gyermekkel, felnőttel, – ismeretlen gyermekkel, felnőttel, – újonnan megismert emberekkel.
Tevékenység Cselekvéssorok végrehajtása utasítás, rajz, kép alapján. Alapvető érzelmek megjelenítése. Illő és illetlen viselkedések megkülönböztetése a helyzetnek megfelelően. A segítség kérésének gyakorlása szituációs játékok segítségével. Élő szituációban apa, anya szólítása, névvel azonosítása. Fényképen anya, apa, testvérek, nagyszülők megmutatása. Mit csinál? Hol van? kérdésre szóval, egyszerű mondattal, gesztusokkal válaszol a tanuló.
Bábokkal lejátssza az egyszerűbb helyzeteket. Keresztnevet hallás alapján az illető személyhez köti. A képhez tartozó saját érzések megfogalmazása. A képen felismert érzelmek megnevezése. Helyes, helytelen kívánságok, visszautasítás megfogalmazása. A távolságtartás fokozatai barát, családtag, vendég és ismeretlen esetében. Az elkövetett hibák felismertetése, javítása. Közös játék során szabályok betartása, a vereség elviselése, öröm társai sikere fölött. Mozi-, cirkusz- és színházlátogatások alkalmával érdeklődés, társak és a többi néző zavarása nélkül. A köszönés formáinak (megtanulása és) gyakorlása. Beszélgetés közben egymás türelmes meghallgatása természetes módon a mindennapi kommunikációban. Kis csoportban részvétel kulturális és sporteseményeken, viselkedés megfelelő módon. Jó gyerek, boldog, vidám, félős, ijedt, mérges, tanácstalan, szégyenlős, kérem, nem tudom megtenni, elromlott, hibás, javítható, segítség, gondoz, Kulcsfogalmak/ szabadidő, szabály, csalás, győzelem, vereség, itt-ott, messze-közel, szeret-nem szeret, barát, vendég, ismerős-ismeretlen, fogalmak csend, figyelem, előadás, szünet, taps, tetszett, érdekes, unalmas, szeretnék kimenni.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
3. Testünk és személyes teendők A tanuló eligazodik a lateralitás területén.
A tematikai egység A személyes teendők egyre biztosabb ellátása. nevelési-fejlesztési célja Fejlesztési feladat –
Időhatározókat és mellékneveket használni. – Megmutatni önállóan a
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Testünk. Testrészek megnevezése, megmutatása.
Kapcsolódási pontok Játékra nevelés: szerepjáték, szabályjáték, didaktikus
– – – – – – – – – –
megnevezett testrészt, érzékszervet babán és saját magán. Elvégezni rutinszerűen az iskolában szokássá vált kézés fogmosást. A WC-t, mosdót kevés segítséggel megfelelően használni. Az ápolt és ápolatlan (haj), tiszta és piszkos (köröm) megkülönböztetése. Ismerni saját holmiját. Gondosan, rendesen öltözni, vetkőzni. Megállapítani, és jelezni szüleinek, tanárainak, ha ruhája gombhiányos. Megfelelő viselkedést tanúsítani a közös étkezések alkalmával. Főétkezéseket megnevezni, megmutatni. Néhány jellemző ételt felsorolni napszakhoz rendelve. Ismerni az étkezéseket megelőző előkészületek sorrendiségét, kellékeit és azok megfelelő használatát.
– – –
– – – – – – – – – – – – –
Kézmosás, fogmosás, WChasználat. Betegség, egészség. A tisztaság és egészség kapcsolata. Köröm, haj, szempilla megnevezése, ápolása, az ápoláshoz használt eszközök megnevezése. Fodrász műhelyének látogatása, munkájának és eszközeinek megfigyeltetése. Öltözködés. Az öltözködés sorrendje. Irányítás mellett a ruhadarabok, ruházat részeinek megnevezése. Évszakoknak megfelelő öltözködés. Kopott és új ruhák különbségei és hasonlóságai. Étkezés. Főétkezések. Terítés. Néhány étel megnevezése. Az étkezésnél használt eszközök megnevezése segítséggel. Tízórai, uzsonna napszakhoz rendelése. Reggel – reggeli, dél – ebéd, este – vacsora. Ételféleségek, eszközök csoportosítása. Ünnepi étkezés, ünnepi ételek és meleg ételek. Nyers és főtt ételek. A hetes, napos munkája.
Tevékenység Tanórán, szemléltető eszközökön, saját magán, társán a testrészek megmutatása és megnevezése. A testrészeket és azok funkciói egymáshoz rendelése. Érzékszervei megnevezése. A test tisztításának megnevezése, folyamatának bemutatása. Fésülködés, helyes fogmosás, körömápolás gyakorlása. Higiénés szokások gyakorlása. WC-használat helyes sorrendjének megnevezése képek segítségével. Betegség, egészség jellemzőinek
játékok. Életvitel és gyakorlat: személyes szükséglettel kapcsolatos teendők.
megfigyeltetése. Játékos helyzetekben gyakorlás. Képről a pozitív és negatív tulajdonságok megállapítása. Az öltözködés menetének elmondása, illetve a ruhadarabok megmutatása. Az alsó ruhák, majd a felsők önálló kiválasztásával öltözködés. Cipzárt felhúzása, gombolás. Gallér, zsebek igazítása segítséggel. Próbálkozás a ruhát összehajtására, helyre rakására. Baba öltöztetése. Öltözés-vetkőzés gyakorlása játékhelyzetekben (verseny). Nap mint nap felsőruházata nevének ismétlése. Annak elmesélése, milyen sorrendben öltözött reggel, az alsó-felső fogalmának tudatos differenciálásával. Babák öltöztetése. Papírbabák ruháinak összeválogatása. Nevezze meg önállóan a ruhák színeinek, egyéb jellemzőinek önálló megfogalmazása. Nap mint nap közösen és egyenként is, és mint napos, a az étkezéssel kapcsolatos teendők és a kulturált étkezés gyakorlása. Higiénés szokások, a tisztaság, az asztalrend megteremtése, megtartása. Szokásos ételek megnevezése. Étkezési előkészületek gyakorlása, kézmosás. Reggeli, ebéd, uzsonna – szituációs játékok. Segítséggel az étkezéshez szükséges kellékek összegyűjtése és előkészítése, terítés, elpakolás. Az ételeket megnevezése. A hetes, illetve napos teendőinek megnevezése, feladatai bemutatása. Az ünnepi étkezés jellemző kellékeinek kiválogatása képek alapján. A konvencionális beszédformák gyakorolása és tudatos használata:
„Jó étvágyat!”„Kérem szépen!” „Köszönöm szépen!”. Ünnepi szokások kialakítása. Jó étvágyat! Köszönöm! Tízórai, uzsonna, ételek, evőeszközök, hetes, napos, feladat, terítés, leszedés, finom, folyékony, illatos, kemény, puha, éhség, szomjúság, alsóruházat, felsőruházat, méret, Kulcsfogalmak/ kopott, új, divatos, felsőtest, alsótest, felső végtag, alsó végtag, sovány, fogalmak kövér, szűk, bő, nagy méret, kis méret, körömápolás, arcápolás, hajápolás, tiszta, piszkos, ápolt-ápolatlan, egészséges–beteg, kezelés.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
4. Tájékozódás térben
Előzetes tudás
A tanuló biztonsággal tájékozódik szűkebb környezetében.
A tematikai egység Téri tájékozódás függőleges és vízszintes, előre és hátra irányban. nevelési-fejlesztési célja Fejlesztési feladat – – –
– – – – – –
–
Analóg mondatokat alkotni. Hol? Hova? kérdéseket megérteni. Mondataiban használni a bővítményeket. Ismerni a gyűjtőfogalmakat. Beszédkészségének megfelelően egy-két összefüggő mondatot mondani. Mellékneveket, határozószókat használni, kérdezni, hangsúlyozni. Rendet tenni maga körül munkája befejezése után. Biztonsággal és bátran lépni az iskola különböző helyiségeibe. Ismerni a villanykapcsolók helyes működését. Ismerni a játékok, sporteszközök helyét és felhasználási módját. Az otthon, az iskola és a tanterem rendjét, tisztaságát természetesnek és fontosnak tartani. Felszólításra betartani a közlekedési szabályokat
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek – Tárgy megnevezése téri helyzetben. Tárgykeresés. – Helyhatározószók gyakorlása folyamatosan. – Iskola – otthon, udvar, játszótér, sportpálya. – A játék- és sporteszközök megnevezése segítséggel. – Alaposabb tájékozódás a terem tárgyai, tartozékai között. – A „hol van?” és a „hova való?” megértése. – A padlás, pince megismerése, funkciójának megnevezése irányítással. – Falusi padlások, pincék megismerése a valóságban és olvasmányokból. – Képek alapján az ismeretek elmélyítése. – Az iskola környéke. – A lakás további helyiségei, illetve a fő helyiségek alaposabb megfigyelése. – Eszközök és azok funkciói. – Háló, nappali, konyha, gyerekszobák, fürdő, kamra
Mozgásnevelés: térbeli tájékozódás. Számolás-mérés: tájékozódás: helymeghatározás, viszonyítás, fő irányok. Olvasás-írás: térorientációs gyakorlatok: téri relációk megnevezése. Játékra nevelés: szerepjáték, didaktikus játék.
– –
–
(lámpa, zebra, körülnézés). Felismerni könyvből, képről is a valóságban tapasztaltakat. Megnevezni a közlekedési eszközöket, a villamos, troli, metró, busz utasterét, vezetőfülkéjét. Ismerni az iskola utcájának nevét.
– – – – – – – – –
jellemzői. Mit hol találunk, mit csinálunk vele, milyen tulajdonságai vannak? Utca – közlekedés. Az utcák jellemzői. Gyalogos- és járműforgalom. Jelzőlámpák, jelzőtáblák. Sorompó, fénysorompó. Közlekedési eszközök ismeretének bővítése. Közlekedési szabályok, viselkedési normák. Közlekedési és utazási szabályok betartása. Balesetek megelőzésének feltételei. Mentő, tűzoltó, rendőrségi autók jellemzői.
Tevékenységek Képen látható tárgy téri helyzetének megkeresése. Mondatalkotás helyhatározóval és cselekvéssel. Helyviszonyok gyakorlása. Helyhatározó szót tartalmazó utasítások végrehajtása. Mozgás megadott irányba. Tanórákon és tanórán kívül is a tanulónak kedves helyiségekben figyelmes tájékozódás az eszközök, tárgyak között. Kapcsolat keresése más helyiségek különbözőségét, azonosságait illetően. Sporteszközök, játszótéri elemek alaposabb megfigyelése, a tapasztaltak megfogalmazása, helyes, balesetmentes használatuk. Kérésre a kívánt eszközök kiválasztása. Tanári irányítással padlás megtekintése, régi dolgok megfigyelése. Falusi padlás régiségeinek tisztogatása, pince eszközeinek megfigyelése, megnevezése. Képek alapján az emlékek felidézése, megnevezéssel, főfogalom alá rendeléssel. Maketten vagy képeken lakás
berendezése, emlékezve, illetve felhasználva saját lakóhelye példáját. A helyiségek berendezési tárgyainak összeválogatása és megfelelő elhelyezése. A konyhai eszközök szétválogatása és megfelelő helyre történő elpakolása. Szituációs játékokban főzés, takarítás megjelenítése, imitálása. Utcai séta alkalmával spontán megfigyelés. Szervezett látogatás formájában mentőállomás, tűzoltóság, rendőrség jellemzőinek megfigyelése. Képek alapján emlékezetből a látottak azonosítása, megnevezése. A tanult eszközök főfogalmak alá rendezése, megnevezése. A tanuló játékos formában alkalmazza, megjeleníti a látottakat. Az utca megfigyeltetése, hangok, zajok megnevezése. Jelzőlámpák utasításának betartása. Zebra használata. Közlekedési eszközök színeinek, méreteinek megfigyelése – összehasonlítása. Rendőrös-közlekedéses játékban maketten vagy tanpályán a tanultak gyakorlása, az iskolába vezető út eljátszása. Az iskolába jutás során igénybe vett járművek megnevezése. Gyalogosan az útvonal utcáit megnevezni. Megkülönböztető jelzések megismerése, felismerése. Világos, sötét, kapcsoló, egészséges, egészségtelen, veszélyes, biztonságos, erős, gyenge; padlás, pince, raktár, fönt, lent, piszkos, régi, új, magas, hideg/hűvös, Kulcsfogalmak/ nedves, hordó, kosár, prés. fogalmak Helyiségek, eszközök, főzőeszközök, evőeszközök, sötétítés, világítás, takarítás, felújítás, pihenés, éjszaka, ágyazás, érkezés, indulás, bejárat, kijárat, helyre tesz, rend, rendetlenség.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
5. Tájékozódás időben A tanuló a változásokat érzékeli.
A tematikai egység Az idő fogalma és a kapcsolódó cselekvések összekötése. nevelési-fejlesztési célja Fejlesztési feladat –
–
– – –
– – – – –
Ismerni a munkanap, pihenőnap fogalmát, a napszakok és étkezések megnevezését. Ismerni az évszakok jellemző jegyeit, felsorolni, megnevezni. Összehasonlításokat végezni. Társára figyelni, vele beszélgetni, segíteni munkáját. Követni és teljesíteni a pedagógus kéréseit. Felismerni képekről, biztonsággal az évszakokat, a jellemző képeket kiválasztani, összerendezni. Automatikusan sorolni a hét napjait, a hétvégi napokat kérdésre kiválasztani. Érdeklődni, tájékozódni, segítséggel naptárban is. Használni a ma, tegnap, holnap fogalmát. Mesélni napi élményeiről. Elhelyezni a napszakokat illetően a különböző cselekvéseket, történéseket. Beszédében ragokat, határozószavakat, igekötőket használni.
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek – Időfogalmak bővítése. – Napok, napszakok. A hét napjai. Hétvégi napok. – A hét napjainak jelölése, az aktuális nap megjelölése, megnevezése. – Napszakok összekapcsolása cselekvésekkel. Napszakok sorrendje, napszakok és tartózkodási hely megjelölése (állandó szimbólumok, megjelölés használata). – Tegnap, ma, holnap fogalmának kialakítása. – Reggel– dél – délután – este, a kapcsolódó rutinszerű tevékenységekkel. – Évszakok, időjárási jelenségek megnevezése segítséggel. – A négy évszak jellemzése. – Nevük megtanítása, képről történő azonosítás. Évszakok változásainak megfigyelése.
Játékra nevelés: szerepjáték, didaktikus játék.
Tevékenységek Napi rendszerességgel az aktuális nap bejelölése naptárba, vagy egyéb helyre, a „tegnap … volt”, „holnap … lesz” kifejezések használata segítséggel. Napszakok jelölése, megnevezése, képválogatás, cselekvések napszakhoz rendelése (éjjel, nappal, reggel, délelőtt, délben, délután, este), napszakokhoz kapcsolódó étkezések. A napszakoknak megfelelő tevékenységek ismerete. Kérdésre válaszolva a napszakok
Számolás-mérés: tájékozódás: naptárban, napszakok, igeidők, életkor.
és a napszakokhoz kapcsolódó események felsorolása. Képes napirend készítése. Képes órarend készítése. Napirend összeállítása. Séták és udvari játék alkalmával az időjárással kapcsolatos ismeretek, megfigyelések gyűjtése. Télen a téli sportok, nyáron a fürdőzés emlékeit őrizve az iskolában képekről felidézés, kiegészítve egyéb történésekkel. Képek gyűjtése, szortírozása. Téli-nyári ruhák válogatása, közös halmazba helyezve a köztes (is-is) ruhadarabokat vagy képeket. A hét napjainak felsorolása jó sorrendiséggel, saját életének eseményei hozzárendelése. A hétvégi napok kiemelése, jelölése jellemző képpel. Heti program összeállítása képes formában, egyszerű jelképekkel. Saját szakköri programjainak naphoz, napszakhoz rendelése. Képről a saját heti elfoglaltság mutatása, elmondása. Évszakok jellemzőinek megfigyelése (a tanév során folyamatosan megfigyelések végzése), képekről az évszakok felismerése, megnevezése. Télinyári sportok megnevezése. Beszédében melléknevek, határozószók, igék használata. Mesék (versek, dalok) az évszakokról, napokról, napszakokról. Napok neve, napszakok neve, napszakokhoz kötött étkezések neve. Évszakok, időjárás, tél, tavasz, nyár, ősz, hideg, meleg, sportok, napsütés, Kulcsfogalmak/ szél, szeles, viharos, hófehér, jég, fürdőzés, napozás, síelés, szánkózás, fogalmak havazás, dér, jég, tegnap, ma, holnap, elmúlt, lesz, munkanap, hétvége, pihenőnap, program, nap, felkelő nap, lenyugvó nap. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
6. Élőlények Állatokhoz, növényekhez érdeklődve közelít.
A tematikai egység A növények és állatok közötti azonosságok, különbözőségek nevelési-fejlesztési megmutatása, megnevezése. célja Fejlesztési feladat –
– –
– – – – – – – – –
Szeretni a természetet. Megnevezni néhány növényt, virágot, zöldséget kép alapján. Növényeket gondozni. A tanultak alapján összehasonlítani, megkülönböztetni, főfogalom alá rendezni, emlékezetből felsorolni a látottakat. Érdeklődéssel szemlélni a körülötte lévő élővilág létezését. Egyre hosszabban megfigyelni, összpontosítani. Érteni a rész-egész viszonyát. Megfogalmazni kérdéseket, kérdésre válaszolni. Gondolatokat, élményeket mondatokban megfogalmazni. Szeretni az állatokat, felismerni, megnevezni őket. Lehetőség szerint háziállatokat otthon, segítséggel gondozni. Szerepjátékokban egyszerű mozgásokat és hangokat utánozni. Bővíteni szókincsét a határozószókkal, igékkel, használni a felkiáltó mondatot.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek Növények: – Virágok felismerése, egyeztetési gyakorlatok segítségével. – Gyümölcsök, zöldségek megfigyelése, megnevezése, csoportosítása. – Pálmaház, füvészkert, házi kert, liget, erdő, parkok megtekintése. – Növény részeinek bemutatása, megnevezése. – Konyhakert fogalmának kialakítása. Konyhakert növényei, nevük, színük, ízük. – Zöldségfélék. – Kertek, virágok. Virágoskerti illatok, színek, formák. Állatok: – Baromfiudvar fogalma. Lakóinak felismerése, megnevezése. Jellemző külső tulajdonságaik megnevezése segítséggel, táplálékuk, lakhelyük megismerése. – Háziállatok és kicsinyeik, megnevezésük. – Gazdasági udvar fogalmának kialakítása. – Néhány erdei állat bemutatása. Tevékenységek Virágoskert virágainak felismerése, megnevezése. Élő virágok azonosítása a képen láthatókkal. Az osztályban, folyosón, udvaron található virágok, növények megfigyelése. Szín, forma egyeztetése, megnevezése. Hajtások ültetése, növény locsolása. A vázákban víz
Kapcsolódási pontok Ábrázolás-alakítás: növény- és állatábrázolások, festmény, rajz, színezés, agyag, gyurma. Ének-zene: dalok a témákkal kapcsolatban. Játékra nevelés: szerepjáték, didaktikus játék.
cserélése. Gyümölcsök felsorolása és képekhez rendelése. Zöldségek megnevezése, ízük, illatuk felismerése. Egy-egy növény részeire bontása, a részek megfigyelése, megnevezése. A növénycsoportok megfigyelése, tapintása, szaglása, ízlelése. Tanulmányi séta eltérő évszakokban lehetőség szerint azonos helyszínre, fotó, videofelvétel készítése a látottakról, ezek összehasonlítása, elemzése. Képeken a tanultak megkeresése, felismerése. Csoportosítás főfogalmak alá. Kertészkedés (lehetőség szerint: cserépben, virágládában, kiskertben). Oktatófilmen vagy vidéki látogatáson a baromfiudvar megtekintése. Ismerkedés a haszonállatokkal, szárnyasokkal, emlősökkel. A jellemzőik, hangjuk, mozgásuk stb. megfigyelése. Állatok etetése, táplálékuk megnevezése segítséggel. Állatkerti séta, állatsimogatás. Háziállatok. Vadállatok. Kedvenceink. Beszélgetés, csoportosítás. Élő környezetben a legismertebb állatok jellemzőinek, kicsinyeinek megfigyelése, megnevezése. Összehasonlítás, megkülönböztetés. Tanórán könyvek, képek alapján a látottak felidézése. Tulajdonságaik alapján főfogalom alá rendezés. Állatok mozgásának utánzása, tulajdonságaik megnevezése. Mesék az állatokról. Állatos versek, dalok tanulása. Mesék dramatizálása során állathangok utánzása. Kulcsfogalmak/ Élő, műanyag, illat, íz, zamatos, ízes, édes-savanyú, nagy-kicsi, gömbölyű,
fogalmak
hosszúkás, növekedés, hervadás, elpusztul, kihajt, hajtás, ág, rész – egész, gyökér, szár, levél, virág, termés, konyhakert, zöldségfélék, virágok, szín, forma, íz, illat, ehető – nem ehető, baromfiudvar, gazdasági udvar, háziállatok, hasznos, kölyök, ellés, fialás, vemhesség, nagy-kicsi, szelíd, harapós, karmolás, dorombol, baromfi, szárnyasok, emlősök, lassú-gyors – fürge, veszélyes, vad, erős-gyenge.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
7. Előkészület a felnőtt életre
Előzetes tudás
A tanuló türelmesen várakozik, szemlélődik vásárlás során.
A tematikai egység Biztonsággal eligazodás a boltban. nevelési-fejlesztési célja Fejlesztési feladatok – – – – – – –
– – –
–
–
Beszédében mellékneveket, határozószavakat, igekötős igéket használni. Emlékezetből néhány jellemzőt felsorolni a látott termékekből. Termékeket megvizsgálni tulajdonságaik alapján. Megnevezni vagy megmutatni, melyik termék hova tartozik. Ismerni és használni a napszakok szerinti üdvözlési módokat. Megnevezni, megmutatni a látottakat. Felismerni a jellemző jegyeket, a megismert tárgyakkal, képekkel csoportosításokat végezni. Környezetében élő emberek munkáját érdeklődéssel figyelni. Köszönni, kérdezni. Türelemmel figyelni, ha mesterember, munkát végző felnőtt megmutat, vagy magyaráz valamit. Elemi szinten egymáshoz rendelni a munkaeszközöket és a különböző foglalkozásokat. Egyeztetni képek alapján a látott mesterségeket,
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek Játékra nevelés: – Üzlet, vásárlás. Közös szerepjáték, didaktikus vásárlás, áruféleségek játék. megnevezése segítséggel. – A környék különböző üzletei. – Ruházati bolt. Papírbolt. Élelmiszerbolt. Cukrászdák. Virágbolt. – Vásárlás önkiszolgáló boltban, viselkedési szabályok betartása. – Az üzlet különböző pontjainak megfigyelése. – Áruféleségek vásárlása, csoportosítása. – Foglalkozások. A tanuló tágabb környezetében előforduló, különböző foglalkozású emberek munkájának megismertetése, eszközeik bemutatása, csoportosítása. – Iparosok munkájának megismerése, eszközeik csoportosítása. – Asztalos, villanyszerelő, kőműves, vízvezeték-szerelő, rádió-, tv-szerelő, pék, cukrász, fodrász, szabó, orvos, nővér, gyógyszerész. – Iparosok bemutatása élőben és képekről. Tevékenységek
– –
tevékenységeket, szerszámokat. A látott eszközök közül a legjellemzőbbeket megnevezni, megmutatni. Szerepjátékban gesztusokkal kifejezni magát.
Séta alkalmával a különböző üzletek kirakatainak megfigyelése, az áruféleségek felsorolása. Az áruk nézegetése, megnevezése, megmutatása, csoportosítása, főfogalom alá rendezése. Szervezett közértlátogatás alkalmával önállóan összeválogatott áruk kosárba gyűjtése és a pénztárhoz vitele. Tanár kérésére a tanuló megkeres bizonyos árucikkeket, megnevez, megmutat, tapint, tapasztal. Az emberi érintkezési formák gyakorolása: köszönés, kérés, megköszönés. Szituációs játékokban a tanultak megjelenítése. A fizetés módja (készpénz, bankkártya). Csomagolás (ha lehet, nem műanyag zacskó használatával, inkább kosár, textil). Köszönés az iskola dolgozóinak, érdeklődés munkájuk iránt. A műhelyekben (karbantartó, takarító, konyhai és irodai dolgozók) részfeladatok megtekintése, szerszámok megismerése, megnevezése. A környéken lévő asztalosműhely, cukrászda, varroda, üzletek megtekintése. Egy-egy részfeladat megfigyelése, szerepjátékokkal rögzítése, felidézése. Tanári felügyelettel, illedelmesen, az udvariassági szokásokat betartva a mesteremberek műhelyeinek, eszközeinek, munkamozdulatainak megfigyelése. Megismerkedés a tárgyak tulajdonságaival és néhány munkafolyamat kezdő és végső állapotával (kenyér készítése, hajvágás, ruha varrása).
Húsféle, vegyi áru, pékáru, konzervek, papíráru, ital, édesség; Kulcsfogalmak/ iparos, faanyag, kábel, zsinór, áram, veszélyes, forró, éles, hosszú, rövid, fogalmak nedves, száraz, nehéz, könnyű, megrendel, ráfizet,
foglalkozás, szakma, titkárnő, adminisztrátor, gondnok, karbantartó, varrónő, műhely, iroda, feladat.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
9. Ünnepek
Előzetes tudás
A tanuló alkalomhoz illő ruházatban jelenik meg az iskolai ünnepélyeken.
A tematikai egység Az adott év ünnepi eseményeinek felidézése emlékezetből. nevelési-fejlesztési célja Fejlesztési feladatok – – – –
– –
– – – –
Szívesen és aktívan készülni az ünneplésre. Rövid, egyszerű dalt, verset az ünnephez kapcsolni. Közös feladatot pontosan, fegyelmezetten végrehajtani. Az események szereplőit, kellékeit megfigyelni, azokat visszaidézni, elmesélni, megmutatni. Az ünnepek hangulatát átérezni. Egyre aktívabban bekapcsolódni egyénileg is az ünnepi készülődés folyamatába. Rövid szereplést, feladatot vállalni a műsorból. Ismerni verset, dalt valamennyi ünnepről. Társait biztatni, együtt örülni örömeiknek, sikereiknek. Képekről felismerni, megnevezni az ünnepeket, felsorolni jellemzőiket.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Verstanulás. Dalok tanulása. – Szereplés az ünnepségeken, alkalomhoz illő ruházat, viselkedés kialakítása, gyakorlása. – Társadalmi, iskolai, családi ünnepek, névnapok további megünneplése. – Közös ajándékkészítés. – Terem dekorációjához díszek készítése. Tevékenységek Készülődés az ünnepre. Verstanulás, énekek gyakorlása. Önálló feladat végrehajtása (ajándék vagy jelkép készítése, a felhasznált anyagok megnevezése, jellemzése). Tanulótárs, tanár, szülő felköszöntése. Képekről az ünnepek felismerése, azonosítása szóban. Udvariassági szokások gyakorlása. Tanulótársaival közösen és egyénileg is versek, énekek tanulása. Ünnepségen tevékeny részvétel, adekvát viselkedés. Kézimunkával hozzájárulás a kellékek elkészítéséhez. Az ünnepekkel kapcsolatos fogalmak gyakorlása, ismeretei csoportosítása. A különböző ünnepekhez tartozó
Kapcsolódási pontok Ábrázolás-alakítás: dekoráció, ajándék készítése változó technikával. Ének-zene: az ünnepnek megfelelő énekek tanulása, előadása, zenehallgatás az ünnephez kapcsolódóan.
eseményképek összehasonlítása, megkülönböztetése. Ünnep, zászló, felvonulás, köszöntés, öröm, boldogság, ajándékozás, Kulcsfogalmak/ díszítés, csomagolás; ünnep, névnap, születésnap, fegyelmezett, vidám szomorú, boldog, fogalmak hatalmas, díszes, ajándék, szeretet.
A tanuló képes az egyre tisztább hangképzésre, a pontosabb artikulációra. a mellékneveket, határozószókat, igéket és egyre gyakrabban a viszonyszavakat és a melléknévfokozást is használni. bővíteni, és egyre pontosabban használni meglévő szókincsét a témakörök kapcsán. együttműködéssel végrehajtani a tevékenységeket. örömmel és figyelemmel megmutatni képen családját, megnevezni családtagjait, ismeri közvetlen családi viszonyait, gesztusokkal vagy képről meg tudja mutatni szülei munkáját. a közvetlen környezetében található tárgyakat, eszközöket rendeltetésszerűen használni. összehasonlításokat végezni, tud főfogalmi csoportosításokat végezni tárgyi cselekvéses szinten. tájékozódni az intézmény területén. a közvetlen környezetében található tárgyakat, eszközöket A fejlesztés várt rendeltetésszerűen használni. eredményei a két felsorolni, megnevezni az évszakok jellemző jegyeit, felismerni az évfolyamos ciklus évszakok változásait. végén összekapcsolni a napszakokat és az étkezések megnevezését, az idő múlását napszakok viszonylatában eseményhez kötötten érzékelni, ismeri a munkanap, pihenőnap fogalmát. Ismeri a napok sorrendjét. megevezni, azonosítani a környezetében leggyakrabban előforduló állatokat, növényeket, legfontosabb jellemzőikkel együtt. elvégezni alapvető csoportosításokat. egyre biztosabban használni a beszéd közlő és kérdező funkcióját. együttműködni szociális kapcsolataiban, köszönni felszólítás nélkül, megfelelő módon; iskolán kívüli alkalmakon az elvárt módon viselkedni: fegyelmezi magát, tud sorba állni, várni ruhatárnál, pénztárnál. aktívan részt venni a családi és iskolai ünnepeken. Ismer verseket, mondókákat, dalokat, és azokat mozgással, ritmussal tudja kísérni. Szívesen hallgat meséket, és részt vesz azok előadásában (szerepjáték, bábozás).
OLVASÁS – ÍRÁS
A tantárgy célja, hogy megalapozza és fejlessze az olvasás-írás elsajátításához és gyakorlásához szükséges alapkészségeket és a fogalmi gondolkodást, fejlessze a kommunikációs képességet, a grafomotorikát és az artikulációt. A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanuló esetében a pedagógusok feladata elérni, hogy az életkornak és az egyéni képességeknek megfelelő olvasási és írási technikák folyamatos fejlesztésével és alkalmazásával a tanuló legyen képes az információkat elemi szinten megszerezni, átadni, legyen képes könnyen érthető, rövid szöveg elolvasására, értelmezésére, néhány egyszerű gondolat leírására egyre kevesebb segítséggel. A tanulóval szemben támasztott elvárás, hogy folyamatosan legyen képes megismerni az olvasott és írott betűk, szavak, egyszerű mondatok jelentéstartalmát, váljon igénnyé az egyszerű írásos utasítások, figyelmeztetések, feliratok értelmezése, alakuljon ki a tevékenységek és információk piktogramos megjelenítésének értelmezési képessége, folyamatosan bővüljön a környezetben előforduló írásos utasítások megértése, követése. A képességeknek megfelelő szinten váljon igényévé az olvasási és írási tevékenységekkel összefüggő szabadidő-eltöltés lehetőségeinek gyakorlása, alakuljon ki a környezet iránti érdeklődés, az ismeretek megszerzésére irányuló spontán törekvés. Az elsajátított olvasási technikával alakuljanak ki olyan képességek, amelyek hozzásegítik a tanulót a kommunikációs eszközök használatához, a mindennapi életbe való beilleszkedéshez. Hivatalos iratok, űrlapok kitöltése során ismerje fel, segítséggel vagy önállóan alkalmazza személyes adatait, és védje azokat az illetéktelen használóktól. A tantárgy feladata valamennyi betűtípus megismertetése (kicsi-nagy, nyomtatottírott), a feliratokon, számítógépes billentyűkön történő biztos eligazodás érdekében.
3–4. évfolyam Az alsó tagozat végéig az írás és olvasás elemeinek elsajátítása, a betűk megismerése történik, minden esetben a már megismert betűk folyamatos ismétlésével, gyakorlásával. Az olvasás-írás tantárgy betűismertetése elsősorban a tő/kiinduló-írásos betűtípus megismertetését célozza meg, ezzel párhuzamosan megtörténhet a nagybetűs alak bemutatása, amelyet a tanulók gyakran hamarabb megjegyeznek általánosabb előfordulása miatt. Az írás tantárgy a sajátos nevelési igény miatt speciális, a láthatósági szempontokat figyelembe vevő, nagyobb vonalközbe történő, fokozatosan csökkenő vonalméretű füzetet igényel, a tanulók egyéni sajátosságaihoz igazodó íróeszközzel. Az erkölcsi nevelés területén a tantárgy fontos szerepet játszik az alapvető viselkedési szabályok betartásának megalapozásával, a türelmes feladatvégzés és a társakra való odafigyelés kialakításával, a tanszerek és eszközök rendezettségére neveléssel és az írásbeli munka minőségének fejlesztésével. A nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés fejlesztését az alapvető téri relációkban való eligazodás fejlesztése, a népi mondókák és rövid versek megismerése segíti. Az állampolgárságra, demokráciára nevelés területén fontos az iskolai házirend szabályainak megismerése, törekvés a szabályok minél önállóbb betartására. Az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése a minél jobb teljesítmény elérésére törekvéssel, az önellenőrzés iránti igény kialakításával, feladathelyzetekben a társakkal való együttműködés fejlesztésével, egymás munkájának tiszteletben tartásával, és a türelmes várakozásra neveléssel valósul meg. A tantárgy a tanulás tanítását a tanulás iránti érdeklődés felkeltésével, az egyénre szabott feladatok megoldására törekvéssel segíti. Kiemelt szerepet játszik a tantárgy az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterület fejlesztésében, az írásos kommunikáció megértése iránti igény kialakításával, a beszéd vagy más kommunikációs forma árnyaltabbá, tudatosabbá tételével, a magyar nyelv hangjai és a
tanult betűformák egyeztetésével, szavakban a tanult hangok felismerésével és a képek, tárgyak, szóképek egyeztetésével. A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztését segíti a közös szabályjátékokban való motivált részvétel, és feladatvégzésekben a saját és mások teljesítményének értékelésében való aktív részvételre nevelés. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia megalapozását segíti a környezet iránti érdeklődés fenntartásával, a közös játékokban történő aktív kezdeményezéssel és feladatvállalással az írott vagy képes információk megismerésében, és az aktív részvétellel az önellenőrzésben, értékelésben.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
1. Beszédfejlesztés Hangzódifferenciálás.
A tematikai egység Hangszintézis képességének kialakítása. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok – – –
– – –
Törekedni az érthető beszédre, figyelmeztetés után a hibák javítására. Kezdőhang alapján szavakat differenciálni. Szókincset bővíteni, tudatosabb, árnyaltabb beszéd, az új szavakat szókincsbe építeni. Rövid mesét végighallgatás után rákérdezésre felidézni, visszamondani. A kimondott és leírt szó kapcsolatát megérteni. A csoport előtt önálló „fellépést” vállalni ismert dallal, verssel.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Beszédtechnika fejlesztése. – Hang kiemelése. – Szókincsbővítés. – Irodalmi élmények. – Hangok meghallása szó elején, közben, végén. – Ritmusfejlesztés.
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: logopédiai feladatok, szókincsbővítés. Ének-zene: ritmusgyakorlatok.
Tevékenység Kezdőhang és befejező hang leválasztása. Hangoztatás. Szótagolás, rövid és hosszú szótagok, szavak ritmusos tapsolása. Versek, mondókák, dalszövegek értelmezéssel. Személyes élmények felidézése. Mesehallgatás, segítséggel visszamondás, dramatizálás. Hangok önálló ejtése hosszan, röviden. Zöngés hangok ejtésének kitapintása. Látott-hallott szavak analizálása, magánhangzók kiemelése. Képes újság nézegetése.
Különböző kedélyállapotok. Rokon értelmű szavak. Kulcsfogalmak/ Magánhangzó, mássalhangzó. Hang, szó, mondat. fogalmak Megszólítások, köszönések. Megfelelő hangerő, megfelelő hanghordozás.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
2. Térorientációs gyakorlatok Egyszerűbb soralkotások.
A tematikai egység Téri fogalmak helyes használata (elől-hátul, közel-távol). nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok – –
– – – – – –
Emlékeztető segítségével a bal-jobb oldalt, illetve irányt differenciálni. A balról jobbra haladást rögzíteni, és spontán módon alkalmazni soralkotás alkalmával. A téri relációk kifejezéseit a spontán beszéd során is helyesen használni. A hibás helymeghatározást javítani. Eltérő nagyságú bábuval megfelelő számú és irányú lépést tenni (kis segítséggel). A megadott instrukciók követése, társak türelmes figyelemmel kísérése. Adekvát, egyszavas válasz adása ki?, mit csinál?, milyen? kérdésekre. Felismerni önállóan a felső, alsó, szélső és középső sorokat, oszlopokat.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Lateralitás gyakorlása. – Soralkotások. – Téri relációk gyakorlása. – Helymeghatározás tanteremben, udvaron, eseményképen, rajzon. – Lépegetés társasjáték-táblán. – Játékos feladatok. – Képolvasás. – Tájékozódási gyakorlat 3x3-as négyzethálón. – Szógyűjtés „milyen a…?” kérdésre.
Kapcsolódási pontok Játékra nevelés: szabályjáték, társasjáték. Számolás-mérés: tájékozódás, térbeli viszonyok, összefüggések felismerése.
Tevékenységek Bal-jobb megállapítása, jelölése. Sorok átrendezése, új tagok beillesztése (gyerekek, játékok). Cselekvés alapján a kapott utasítás „megfejtése”. Képolvasás, kép kiegészítése meghatározott helyeken (rajz, nyomda). Közös társasjáték, lépés bábuval. Tárgyak eldugása, megkeresése. A kép szereplőinek helyzete, tulajdonságaik elmondása emlékezetből. Adott sor és oszlop („emelet, lakás”) jelölése bábuval, rajzzal. Saját és társai tárgyai és a berendezési tárgyak helyének bejelölése.
Páros testrészek. Alsó, felső, jobb és bal oldali szomszédok. Térkép, Kulcsfogalmak/ irányok. Pontos helymeghatározások. Sor eleje, vége, közepe, utolsó előtti. fogalmak Téri relációk. Külső és belső tulajdonságok.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
3. Finommozgások fejlesztése Kézdominancia.
A tematikai egység Megfigyelések, látási differenciálás fejlesztése. Íráskészség alapozása. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok – – – –
–
Ügyesítő gyakorlatokat végezni mindkét kézzel. Az irányokra vonatkozó utasításokat megérteni és követni. Egyszerű ábrákat másolni a tábláról. Szabad kézzel felismerhető ábra rajzolása. Feladatvégzés tudatos vonalvezetéssel, megfelelő ceruzafogással és nyomatékkal. Az előnyben részesített oldal tudatos használata, domináns oldal kialakulása.
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek – Ujjgyakorlatok. – Irányok megkülönböztetése síkban. – Vonalvezetési gyakorlatok. Iránymozgás.
Ábrázolás-alakítás: formázások különböző anyagokból, gyurmázás, daratábla, homok. Eltérő vastagságú íróeszközökkel festés, rajzolás.
Tevékenységek Zongorázás, kopogás, tevékenységek apró tárgyakkal, tépésmozaik készítés. Eseménykép figurái a középponthoz, illetve egymáshoz viszonyítva. Ceruzával haladás ábrák, párhuzamosok között. „Kockás” papíron kisebbnagyobb négyzetek, lépcső rajzolása. Színezés, határok betartása. Forma betöltése, kihagyása, színezés sötétre, halványra. Nyomaték tudatos változtatása.
Tevékenységek (csipegetés, sodrás, csavarás…). Fokozás (még feljebb, Kulcsfogalmak/ legszélén…). Íráselemek, egyszerű alakzatok. Kösd össze!, Karikázd be!, Húzd alá!, fogalmak Húzd át! utasítások.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
4. Szem-kéz koordinációjának fejlesztése Egy pontra fixálás.
A tematikai egység Mozgó figura követése szemmel. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
– – – – –
Próbálkozni megfelelő erővel a jó irányba dobni. Szimpla csomó kötése, meghúzása. Segítséggel masnikötés próbálgatása. Minta után stabil építményt készíteni különböző építőelemekből. Helymeghatározás alapján a megfelelő elemet kiválasztani. Két elemet önállóan összeilleszteni, az esetleges hibákat észlelni, javítani.
Ismeretek – Célba dobás. – Csomókötés. – Építés. – Soralkotások. – Kép összeillesztése.
Mozgásnevelés: labdás gyakorlatok. Életvitel és gyakorlat: cipőfűzés, szalagkötés.
Játékra nevelés: Tevékenységek didaktikus játékok. Táblai ábrák célzása babzsákkal, papírrepülővel. Babaruhára, fűző-játékra, saját cipőre csomó kötése. Építés önállóan és minta után. Építőelemek pontos illesztése. Kártyák, dominó sorba rendezése vízszintes és függőleges irányban. Szétvágott kép, mesekocka elemeinek összeillesztése.
Cél, irány, közelebb, távolabb, alsódobás, felsődobás, vastag, vékony zsinór, laza, szoros csomó; Kulcsfogalmak/ fal, kerítés, oszlop, torony, vízszintes, függőleges elhelyezés, sorok, fogalmak oszlopok, szomszédok, következő; kép széle, kerete, fejjel lefelé.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
6. Íráselemek tanítása Vizuális nyom észlelése és követése.
A tematikai egység Vonalrendszer megismerése, tájékozódás a vonalrendszerben. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok – –
– – –
Az álló, fekvő és ferde vonalak differenciálása és megfelelő alkalmazása. Felismerhetően egyszerű formák rajzolása (a sikertelen próbálkozások ne szegjék kedvét). Betűelemeket átírni, differenciálni, felismerhetően másolni. A helyes irányt követni, írás során a szó- és sorközöket betartani. A vonalrendszert megbízhatóan ismerni,
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Álló, fekvő egyenes. – Kör-, kapu- és csészevonal. – Hurok- és horogvonalak. – Íráselemek írása vonalrendszerbe, sorközbe. Tevékenységek Ritmikus sor 3-4 elemből (l l – l l – l l). Betűelemek felismerése ábrákban. Ábrák kiegészítése, betűelemekkel. Nyitott és zárt forma differenciálása.
Kapcsolódási pontok Ábrázolás-alakítás: festés, rajzolás változatos eszközökkel. Játékra nevelés: didaktikus játékok.
íráselemek helyét biztosan ismerni.
Hurok- és horogvonal átírása, másolása. Rajz kiegészítése. Azonos írásjelek felismerése, jelölése, sor folytatása. Ismerkedés a vonalrendszerrel, vastag vonal megállapítása, megkezdett sor folytatása.
Egyenesekből kirakható jelek (+, –, relációs jel). Kezdőpont, egyező irány, Kulcsfogalmak/ ellenkező irány. Vonalrendszerbe írás fogalmai. Sorköz, határvonal, kisebb, nagyobb, befér, fogalmak kilóg.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
7. Betűtanítás (a, i, í, o, ó, m, l, e, v, u, ú, t, á, s, p) Vonalrendszer ismerete.
A tematikai egység Rövid – hosszú biztos elkülönítése. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok –
– – –
– –
– – –
Egy-egy hang jelenlétét, hiányát felismerni erősen artikulált, ismert szavakban. Együttműködve törekedni a minél tisztább kiejtésre. Hangsúlyozott kezdőhangot kihallani ismert szóból. Különböző szempontok (tartalom, kezdőhang) szerint szavakat differenciálni. Betűhöz megfelelő hangot, hanghoz betűt társítani. A tanult betűt felismerni és egyeztetni a megfelelő hanggal, amit hallott és látott a szóban. Kérdésre megadott szóval mondatot alkotni. Ismert szót képpel, képet szóval egyeztetni. Saját nevét felismerni, ismerős hangot és betűt keresni benne.
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek – Hangkihallási gyakorlatok. – Magánhangzók felismerése ajakállásról. – Kezdőhang leválasztása. – Ismerkedés az új betűkkel. – Betű felismerése szövegben. – Hang-betű egyeztetés. – Szógyűjtés. – Szó-kép egyeztetés. – A mondat (analóg mondatalkotás).
Kommunikáció: logopédiai gyakorlatok.
Tevékenység Játékos hallásfigyelem-fejlesztő gyakorlatok. Hang kihallása szó elején, végén, közepén, kezdőhang kiemelése, önálló hangoztatása hosszan, röviden. Szájról olvasás (nevek, ismert szavak), ajakállások utánzása. Ismert betű kiválasztása betűsorból, felismerése, hangoztatása nevekben, ismert szavakban. Ismert betűk alapján szó felismerése, egyeztetése képpel. Aktuális betű keresése újságban,
Ének-zene: ritmizálás.
utcai feliratokon. Szavak szótagolása, tapsolása. Tematikus szógyűjtés. Szavak felismerése körülírás alapján. Képolvasás, két-három szavas mondatok alkotása. Személyek, tárgyak meghatározása: „Ki? Mi?” kérdések. Embert jelölő Kulcsfogalmak/ szavak (válaszok „ki?” kérdésre). A „mondat” egyszerű meghatározása. Kezdőbetű, írásjel. Újságcímek, fogalmak utcai feliratok.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
8. Olvasás Tanult hangok biztos felismerése, kihallása.
A tematikai egység Rész – egész észlelése. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok – – – – – –
– –
A tanult betűt felismerni hallott és látott szóban. A betűk kirakása, másolása megfelelő sorrendben. Aktív részvétel a közös munkában. Egyeztetni szókártyákat tárgyakkal, tárgyképekkel. 3 betűs szót (minta után vagy diktálásra) kirakni önállóan. A betűk sorrendjét betartani, a hibákat megtalálni, helyét jelezni, segítséggel javítani. Önállóan olvasott rövid mondat tartalmát megérteni, visszaadni. Versmondás értelmesen, hangsúlyozva.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Betűfelismerés. – Két betű összeolvasása. – Szógyűjtés kezdő szótaggal. – Tárgykép-szó egyeztetés ismert betűk alapján. – Szó kirakása. – Szó analizálása. – Tőmondatok olvasása. – Versek, mondókák tanulása. Tevékenység Ismert betűk keresése könyvben, újságban, utcai feliratokon. Szavak felismerése magánhangzóik alapján. Azonos kezdőhangú szavak közül a két azonos betűvel kezdődőek kiválasztása, elemzése. Azonos szótaggal kezdődő szavak kiválasztása, értelmezése. Szavak felismerése körülírás és kezdőhang alapján. Megadott betűkből szó kirakása. Letakart szó kitalálása 1, 2, 3
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: kifejező versmondás.
felfedett betű alapján. Kép alapján hiányos szó megfejtése, hiányzó betű pótlása. Két szavas mondatok olvasása. Leírt versekben szavak keresése, jelölése. Versek, mondókák közös elmondása, ismert hangok, betűk kiemelése. Betű, szótag, szó, mondat. Ellentétes szópárok. Szavak alakja, jelentése, Kulcsfogalmak/ írása, kiejtése. Hasonlóság, különbség konkrét példákon. Kérdőszavak, válaszok. fogalmak Kösd össze!, Karikázd be!, Húzd alá! stb. utasítások.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
9. Írás Betűformák észlelése nagymozgások és finommozgások segítségével.
A tematikai egység A megfelelő betűk és hangok biztos összekapcsolása. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok – – – – – – –
Az írás során a betű megfelelő méretben a megfelelő helyre kerüljön. A sorokat, sorközöket és a haladási irányt betartani. 2 betűs szót önállóan, annál hosszabb szót segítséggel írni, másolni. A betűket és hangokat biztosan felismerni és egyeztetni. Szavakat kiegészíteni igekötővel. Pontos, figyelmes másolás, az esetleges hibákat segítséggel javítani. Önálló munkavégzés (5-6 szó leírása), utána közös ellenőrzés, javítás.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Betűforma vázolása. – Írás sorközbe távolságtartással. – Két betűs szavak átírása, másolása. – Írás diktálás után. – Betűk írása sorközbe. – Kétbetűs szavak írása. – Betűk, szótagok, szavak másolása és írása diktálásra. Tevékenységek Betűalakítás padon, táblán, írólapon. Betű átírása és írása egyesével. Másolás előírásról, tábláról. Betűk írása egyenként, szóközzel. Szógyűjtés azonos magánhangzókkal, a magánhangzók leírása. Megadott kezdőbetűvel tematikus szógyűjtés. Kétbetűs szavak gyűjtése, írása. Szó kiegészítése igekötővel. Igekötő alkalmazása, szó
Kapcsolódási pontok Mozgásnevelés: téri tájékozódás, alapmozgások.
jelentésváltozásának megfigyelése. Kétbetűs szavak kirakása, betűk megfordítása a (le-el, be-eb, léél). Írólap tartása, betű helye, mérete, sor, vastag vonal, margó, kezdőhang – Kulcsfogalmak/ első betű. Hosszú, rövid hangok, jelölésük, szó, szótag, egy szótagú szavak. fogalmak Hasonló, különböző, ellentétes értelmű szavak.
A tanuló képes soralkotás alkalmával spontán módon alkalmazni és rögzíteni a balról jobbra haladást. Képes szavakban a magánhangzót kihallani, adott magánhangzót megjelölni. Kialakul az előnyben részesített oldal tudatos használata. Képes szabad kézzel felismerhető ábrát rajzolni. Feladathelyzetben együttműködő, motiválható, képes figyelmét néhány percig a feladatra irányítani. A fejlesztés várt Képes spontán beszédben helyesen használni a téri relációk kifejezéseit. eredményei a két Képes az íráselemek helyének figyelembevételével önállóan sort alkotni évfolyamos ciklus a vonalrendszerben. végén Képes betűelemeket átírni, differenciálni, felismerhetően másolni. Képes a feladatokat tudatos vonalvezetéssel, megfelelő ceruzafogással és nyomatékkal végezni. Képes egyszerű szavakat, (betűket), ábrákat másolni a tábláról. Képes szóképeket differenciálni néhány tanult betű alapján. Képes szógyűjtésre tartalom, illetve alaki kritériumok alapján. Képes a helyes irányt követni írás során, a szó- és sorközök betartásával. Képes kétbetűs szavakat gyűjteni, értelmezni, leírni.
SZÁMOLÁS – MÉRÉS A tantárgy célja kialakítani a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulóknál olyan elemi ismereteket, amelyek eljuttatják őket az érzékeléstől, észleléstől a tárgyfogalmak kialakulásához; megalapozni és kialakítani a tárgyakkal végzett cselekvésekkel a tanulók gondolkodási funkcióit, elemi számfogalmát. A pedagógusnak fejlesztenie kell a számolás és mérés elsajátításához szükséges alapkészségeket, az érzékelést, észlelést, figyelmet, emlékezetet, gondolkodási készséget és a problémamegoldó képességet, hogy a tanulók alapvető logikai összefüggések felismerése révén az ismereteket gyakorlatban tudják alkalmazni. Feladata felkelteni, fenntartani a környezet iránti érdeklődést, a környezet megismerése során tudatos tevékenységeket végeztetni, az ismeretek megszerzésére irányuló spontán törekvéseket kialakítani, az alapvető térbeni és időbeni tájékozódást fejleszteni, elérni egyszerű utasítások megértését, követését. Fontos feladat a mennyiség- és számfogalmat kialakítani, hogy a tanuló képes legyen mennyiségeket, számjegyeket felismerni, összehasonlítani, megváltoztatni, alapműveleteket végezni fejben és írásban; szöveges feladatokat értelmezni, a logikai összefüggéseket felismerni, a megoldáshoz szükséges lépéseket felállítani; méréseket végezni, különböző mértékegységek fajtáit, léptéküket, gyakorlati alkalmazásukat megismerni; a pénzzel kapcsolatos elemi ismereteket megszerezni, pénzérméket, bankjegyeket felismerni, értéküket, nagyságrendbeli különbségieket felismerni, a mindennapi életben történő alkalmazásokat segítséggel gyakorolni.
3–4. évfolyam A tantárgy egyik legfontosabb szerepe és feladata az erkölcsi nevelésben a szabálykövetési képesség megerősítése, a fokozódó önfegyelemre, kitartásra nevelés. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése a fokozódó együttműködéssel történő feladatvégzés kialakításával történik. A tanulás tanításában a tanulás iránti érdeklődés felkeltése, a feladatok elvégzésében a kitartásra és a nehézségek leküzdésére irányuló törekvések erősödnek. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztését a tantárgy a matematikai gondolkodáshoz szükséges fogalmak, tevékenységek megértetésével, és a szókincs bővítésével éri el. A matematikai kompetencia fejlesztése gyakorlati megfigyeléseken keresztül az egyszerű ok-okozati összefüggések felismerésével és a problémamegoldó képesség fejlesztésével, tevékenységbe ágyazott feladatvégzéssel valósul meg. A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztését elsősorban a feladatmegosztás lehetőségének felismertetésével, a társak munkájának figyelemmel kísérésével, a helyes magatartás kialakításával, a feladatok végrehajtása közbeni kapcsolattartással és az alapvető szabályok betartatásával támogatja. A hatékony, önálló tanulási kompetencia a kitartó, megfelelő segítséget kérni és elfogadni tudó feladattudat és feladatvégzés kialakításával fejlődik.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
1. Elemi tapasztalatok a tárgyak tulajdonságairól A négy alapszín biztos ismerete.
A tematikai egység Mértani testek megismerése, megnevezése. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok A méret alapján történő differenciálás eredményét önállóan megfogalmazni. Az ellentét-párokat felismerni. A felismerések helyes alkalmazása a beszéd során. Hasonlóságok, azonosságok, különbözőségek felismerése.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Kicsi, nagy, ugyanakkora, rövid-hosszú, egyenlő hosszú. – Vékony, vastag, egyenlő vastagságú. – Kerek, szögletes. – Kocka, gömb. – Keskeny, széles, egyenlő szélességű.
Kapcsolódási pontok Játékra nevelés: didaktikus játékok.
Három megadott jellemző alapján a megfelelő elemet megkeresni.
Tevékenység Tárgyak, képek egyeztetése, differenciálása, egyeztetése egyre Tárgyakat jellemezni minél több kisebb különbségekkel. Megfigyelések, összehasonlítások, adattal. egyenlővé tétel kiegészítéssel, A tanult kifejezéseket, lerövidítéssel. fogalmakat a tanuló szókincsébe Válogatás tárgyak között, építeni. különböző formák összehasonlítása, tapintás, gurítás, egyeztetés tárgyképpel. Elemek válogatása különböző szempontok szerint. Formaegyeztetés, különbségek, egyezések megfogalmazása. Minta után egyszerű alakzatok kirakása, előrajzolt sablonokba a megfelelő elem illesztése. Tevékenységek logikai játékkal. Tárgyak kiterjedésére, formai tulajdonságaira utaló kifejezések. Kulcsfogalmak/ Viszonylagosság, ellentét, ellentétes fogalmak. fogalmak Hasonló és egyforma közti különbség, mérés, méret.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
2. Tájékozódás Tárgyak sorba rendezése.
A tematikai egység A hónapok nevének, évszakokhoz tartozásuknak, sorrendiségüknek nevelési-fejlesztési biztos ismerete. céljai Fejlesztési feladatok
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Térbeli viszonyokat felismerni és Ismeretek megfogalmazni játékos – Alatta, fölötte, előtte, mellette, szituációban. mögötte. – Közel, távol, fokozatokkal. Helymeghatározások megértése – Elöl, hátul, középen, eleje, és érthető megfogalmazása. közepe, vége. A balról jobbra és fentről le irány – Alá, fölé, mellé, elé, mögé automatikus alkalmazása a térben és vízszintes síkban. különböző tevékenységek során. – Fenn-lenn, fel-le. Soralkotás és írás során a balról – Bal-jobb, balra-jobbra. jobbra irány spontán alkalmazása. – Helymeghatározások. – Múlt, jelen, jövő, volt, van, A négy fő irányt megérteni és lesz. megbízhatóan alkalmazni. – Napszakok, napirend. – Hét napjai. Napszakok neveit helyesen alkalmazni a spontán beszédben. – Évszakok, hónapok. – Életkor fogalma. Az aktuális nap, a tegnap és holnap meghatározása kis Tevékenységek segítséggel. Játékos gyakorlatok, helyzetek Az évszakok körforgását megérteni, szóbeli megfogalmazásokat és szimbólumokat sorba rendezni. Viszonyítások helyes és tudatos alkalmazása. Igeidők használata spontán beszéd során. Spontán beszédben a viszonyszavak helyes alkalmazása.
létrehozása, megváltoztatása, egyéni feladatok a tanterem tárgyaival. Nagymozgásos feladatok a szabadban, gurítás, dobás távolságának összehasonlítása. Soralkotás tanulókkal, játékokkal, fogalmak gyakorlása tárgyakon, jelölés feladatlapon. Cselekvések helyváltoztatással, tárgyakkal, utasítások követése, megfogalmazása, egymás hibáinak észlelése, javítása. Irányok gyakorlása nagymozgásokkal, cselekvésekkel, vízszintes síkba, feladatlapon. Bal-jobb gyakorlása nagymozgásokkal, táblánál végzett feladatokkal, eligazodás feladatlapon, nyíllal jelölt irányok megértése, betartása. Eligazodás 3x3-as négyzethálóban, meghatározott (bal felső, jobb középső stb.) hely megtalálása, illetve jelölt hely megnevezése. Irányjelző nyilak megfigyelése az utcán. Napi események közös felidézése, eseményképek önálló sorba rakása.
Játékra nevelés: szerepjáték. Olvasás-írás: térorientációs gyakorlatok. Kommunikáció: tájékozódás időben, térben.
Spontán beszélgetés, élmények, tervek megfogalmazása múlt, jelen és jövő idejű igékkel. Napi tevékenységek felsorolása segítséggel, eseményképek helyes sorrendbe rakása. Tevékenységek elhelyezése időben (fogmosás, kézmosás, átöltözés stb.). Napok sorrendjének gyakorlása, munkanapok, pihenőnapok megnevezése. Ünnepek, születésnapok elhelyezése az időben. Évszakok váltakozásáról tabló készítése. Képek nézegetése (különböző életkorú szereplők), öregek, fiatalok, gyerekek a családban. Hely- és iránymeghatározások, fokozatok (távol, távolabb, legtávolabb). Időjárással kapcsolatos kifejezések (fagy, hőség, vihar, köd). Kulcsfogalmak/ Időt jelölő fogalmak (tavaly, tavalyelőtt, alatt, közben, hajnal, éjszaka, fogalmak kora délután, hétköznap, munkanap, pihenőnap, ünnepnap, hétvége, vakáció). Aktuális köszönések. Időegységek nevei.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
3. Mennyiségek – Műveletek A semmi fogalma.
A tematikai egység A hozzáadás következményének, logikájának felismerése. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok A hozzáadás-elvétel, bővítéscsökkentés logikájának megértése. A tanult számjegyeket felismerése és írása. Az 1, 2, 3 számjegy, számkép és mennyiség felismerése, egyeztetése. Számfogalmat kialakítani 5-ig. Mennyiségek számlálása 5-ig mechanikusan. A 0 fogalmának megértése, a
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek Játékra nevelés: – Sok, kevés, semmi, 0 didaktikus játékok. fogalma, írása. – Több, kevesebb, ugyanannyi. – 1, 2, 3 számjegy ismertetése, írása. – Mennyiségek létrehozása. – Mennyiség, számkép, számjegy egyeztetése. – Számkörbővítés 5-ig. – Műveletek 5-ös körben. Tevékenység Halmazok létrehozása, tárgyak csoportosítása különböző
tanuló szókincsébe építése.
szempontok szerint. Relációs jelek alkalmazása, mennyiségek átalakítása, azonos halmazok létrehozása, mechanikus számlálás ötös körben. Számlálási gyakorlatok, pótlás, hozzáadás, elvétel; tárgyakkal, feladatlapon, mennyiségek kirakása, számjegy hozzárendelése, vázolása, írása, gyakorlása. Mennyiségek kiegészítése tárgyakkal, rajzzal, számjegyek sorba rendezése, számjegyek keresése a környezetben. Önálló írásos feladatmegoldások 3-as körben. Összehasonlítás, viszonyítás, növelés, elvétel, becslés gyakorlása. Mechanikus számlálással halmazok létrehozása (5 elemig). Meghatározott mennyiség létrehozása elvétellel, hozzáadással. Számjegy, számkép, mennyiség azonosítása. 5 bontása tárgyakkal, 5 létrehozása pótlással, hozzáadással. 0 fogalma, létrehozása tárgyakkal, cselekvésekkel, illetve cselekvések hiányával.
Sok, több, kevés, kevesebb, semmi, egyenlő, 1 és egyes, 2 és kettes stb. különbsége; Kulcsfogalmak/ növekvő, csökkenő sor, számkép, számjegy, hármas sor, kettes sor, ritmikus sor, kettesével, párosával, hármasával, sorszámnevek, körülbelül, fogalmak pontosan annyi, emelkedő sorrend, számszomszédok, páros, páratlan számok, nulla, semmi, volt, nincs, fogy, elfogy, üres, „Tegyél hozzá!”, „Vegyél el!” „Tedd egyenlővé!”
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
5. Összefüggések felismerése Oszlop és sor.
A tematikai egység Direkt összefüggések felismerése. nevelési-fejlesztési céljai
Fejlesztési feladatok
Ismeretek – tevékenységek
Hibák, hiányok észlelése, jelzése. Ismeretek – Figyelemfejlesztő Jól ismert környezeti tárgyakat gyakorlatok. főfogalom alá rendelni. – Emlékezetfejlesztő játékok. Egyszerű összefüggéseket – Ok-okozati összefüggések. felismerni, megfogalmazni. – Növekvő, csökkenő számú halmazok. A növekedés és csökkenés – Gondolkodást fejlesztő fogalmát megérteni, megfelelően gyakorlatok. alkalmazni a spontán beszédben.
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: szókincsfejlesztés, szövegértés.
Tevékenységek Soralkotás. Felsorolásból idegen elem észlelése, jelzése. Vegyes halmazban változtatások, hiányok észlelése. Vegyes halmaz elemeinek csoportosítása különböző szempontok szerint. Hasonló képek között kisebb eltérések észlelése. Memória-játék. Tárgyak felismerése körülírás alapján. Hasonló ábrákon különbségek felfedezése. Különböző ábrákon azonos elemek felfedezése. Meghatározott játék kitapogatása zsákban. Cselekvések késleltetett utánzása. Képolvasás során megfigyelt kép utólagos felelevenítése. Ellentét-párok gyűjtése. Tevékenységek logikai játékkal. Logikai hibák felfedezése rövid történetben, hibák megbeszélése, javítása. Különböző, hasonló, ugyanolyan, hiba, hibátlan, sorrend, hasonló-, Kulcsfogalmak/ ellentétes jelentésű szavak, sok, rengeteg, kevés, alig. Gyűjtőfogalmak: fogalmak edények, írószerek, tisztaságszerek. oszlop, sor, bal, jobb, felső és alsó szomszéd, méret, szín, forma.
A tanuló képes megtalálni 3 megadott jellemző alapján a megfelelő elemet; A fejlesztés várt nagyság szerint önállóan differenciálni; eredményei a két évfolyamos ciklus önállóan megfogalmazni a méret alapján történő differenciálás végén eredményét; felismerni az ellentét-párokat, felismeréseit helyesen alkalmazni a
beszéd során; beépíteni szókincsébe a tanult kifejezéseket, fogalmakat; felismerni és megfogalmazni játékos szituációban térbeli viszonyokat; megérteni, és érthetően megfogalmazni helymeghatározásokat; igyekszik helyesen használni spontán beszédében az igeidőket, a napszakok neveit, a viszonyszavakat. Ismeri és (segítséggel) helyesen alkalmazza az alapvető tér- és időbeli relációkat. A tanuló képes megérteni, és megbízhatóan alkalmazni a négy fő irányt; alkalmazni a spontán soralkotást, és írás során a balról jobbra irányt; elhelyezni időben a rendszeres napi tevékenységeket; eseményképek segítségével napirendet összeállítani (értelmezéssel); meghatározni (kis segítséggel) az aktuális napot, a tegnapi és a holnapi napot; megérteni, és sorba rendezni szóban és szimbólumokkal az évszakok körforgását. Biztos számfogalom, a tanuló tárgyakat megbízhatóan számlál 5-ös körben. A tanuló képes mennyiségi átalakításokat 5-ös körben önállóan végezni; a növekedés és csökkenés fogalmát érteni, spontán beszédében megfelelően alkalmazni; automatikusan a balról jobbra és fentről le irányt különböző tevékenységek során alkalmazni; képes felismerni hasonlóságot, azonosságot, különbözőséget; felfedezni, jelezni és javítani feladatlapon különböző típusú „hibákat”; megszerzett tapasztalatokat, ismereteket (segítséggel) használni; megérteni alapvető fogalmakat, feltenni spontán kérdéseket beszélgetés során; sort alkotni különböző tárgyakkal (balról jobbra), jelölni a sor elejét, végét, közepét.
JÁTÉKRA NEVELÉS
A tantárgy célja elérni, hogy a tanuló egyre jobban ismerje meg a játék folyamán környezetét, a tárgyakat, jelenségeket, építsen kapcsolatot társaival és a felnőttekkel, fejlessze kommunikációs készségét. Használja adekvátan, az érzékszervek intenzív fejlesztésével a játéktárgyakat (vigyázzon rájuk és tartsa rendben azokat). A pedagógusnak meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanuló tanuljon meg alkalmazkodni az osztályközösséghez, elfogadja a közösség szabályait, egyre tudatosabban és pontosabban tartsa be a szabályjátékokban a szabályokat. Kellő motivációval kell kialakítani érdeklődését a játszóeszközök iránt, fejleszteni kreativitását, ízlését, esztétikai érzékét, fantáziáját, törekedve arra, hogy fejlődjön téri orientációs képessége és a környezetben való tájékozódása. Segítséggel tájékozódjon a játékok és játékszerek között, tudjon hosszabb ideig rendeltetésszerűen foglalkozni egy-egy játékeszközzel. Didaktikus játékok segítségével fejlődjenek kognitív funkciói, beszédkészsége és a szókincse. Az elemi konstrukciós játék során fejlődjön figyelme, képzelete, emlékezete, gondolkodása, finommotorikája, manuális készsége. Aktívan és szívesen vegyen részt a mozgásos játékokban, próbálja az egyenletes lüktetést követni. A játéktevékenységek feladatai játéktípusonként: Gyakorló játék: az a játéktevékenység, amelyen keresztül a tanuló különböző képességeit gyakorolja. Ebben a tevékenységben a szerzett tapasztalatok nagymértékben fejlesztik a szenzormotoros funkciókat. Feladata: – hang és beszéd játékos gyakorlása, – mozgást gyakorló játékok alkalmazása, – játékszerek, eszközök rakosgatásával történő tevékenykedtetés, – játéktevékenység különböző anyagokkal, – adott tárgyakkal (pl. kockák, labda) való közvetlen tevékenységen keresztül a tárgyak rendeltetésének (pl. kockából építeni lehet), tulajdonságainak megismerése. Konstrukciós játék: a manipulációs gyakorlójátékok spontán folytatása, a szerepjáték egyik fajtája. Az egyik olyan játéktevékenységi forma, amelyben a gyerek a felnőttek szerepét, tevékenységét sajátos játékkörülmények között, általánosított formában, képzelete segítségével, felnőttek által használt tárgyak helyettesítésére szolgáló játékeszközökkel újra alkotja. Feladata: – a tárgyak használata közben tovább fejlődjenek érzékszervei, – minél pontosabban figyeli meg a környező világot, annál pontosabb a „konstruálás”, fontos feladat tehát a lehető legpontosabb megfigyeltetés, – képzelet fejlesztése, – gondolkodás fejlesztése, – manuális készség fejlesztése. Szerepjáték: a témát különböző életszakaszokban más és más hordozza. Első életszakasz: a cselekvés, később a tárgy, legkifejlettebb formájában pedig a szerep. Feladata: – a különböző élmények legösszetettebb formában való lejátszása, – képzelet fejlesztése, – közösségi kapcsolatok fejlődése /együttjátszás/,
– megfigyelések pontosítása, – gondolkodás fejlesztése, – beszédkészség fejlesztése, – érzelmek egészséges elrendezése, – játékokkal való adekvát bánásmód, – esztétikai érzékek fejlesztése. Didaktikus játék: módszer az ismeretek, tapasztalatok bővítésére. Oktatási célok szolgálatába állítható. Sérült gyerekek nevelését ellátó iskolában a didaktikus játék a különböző tantárgyak tanításában a játékosságot segíti elő (pl. számolás-mérés tárgyban páratlan-páros tanításánál játékos párosítások). Feladata: – a tárgyak kapcsolatba hozása egymással, – ismeretek pontosítása, bővítése, – gondolkodás fejlesztése, – térbeli elhelyezkedés megismertetése, – időfogalom fejlesztése, – szocializációs készség fejlesztése. Spontán játék: szabadon választott játékkal való játék, szünetekben, délután. Feladata: ugyanaz, ami a többi játékfajtánál, de mindent a gyerek határoz meg, ő kezdeményez, választ játékot stb. Szabályjáték: különböző szabályok betartásán alapuló játék. A szabály meghatározza a játék kezdetét, befolyását, befejezését. Kifejezetten közösségi játékforma. Feladata: – figyelemfejlesztés, – fegyelmezettségre nevelés, – testi fejlesztés, nagy mozgások koordinálása, – szocializáció fejlődésének segítése, – értelmi fejlesztés (gondolkodás, figyelem, emlékezet), – ismeretek, felidézések készsége (pl. Mi változott meg?). Szabadban játszható játékok: minden játékfajta játszható a szabadban, a mozgásos játékok esetében különösen indokolt a külső helyszín választása. Feladata: a külső környezet megismerése a játékon keresztül.
3–4. évfolyam A tantárgy szerepe az erkölcsi nevelésben a közösségi játékok során a segítőkészség és az önfegyelem viselkedési formáinak fejlesztése, a játékeszközök igazságos elosztásának megerősítése, a közös játéktevékenység formáinak bővítése, a türelem, kitartás gyakorlása a játék menetében, a siker és a kudarc feldolgozási képességének fejlesztése. Emellett fontos a gyermek személyiségének kibontakoztatása alkalmazkodóképességének fejlesztésével, pozitív érzelmi légkörű, játékos, változatos helyzetekben. A nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés területe a környezetben való téri és időbeni tájékozódás megerősítésével, a hagyományos népi gyermekjátékok, mondókák, népmesék, közmondások ismeretének bővítésével erősödik. A tantárgy az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztését az alkalmazkodóképesség megerősítésével, a közösségi játékokban a kulturált, kontrollált magatartás fejlesztésével, a játéktárgyak megosztási képességének belső igénnyé válásával és mások igényeinek figyelembe vételével éri el. A tantárgy segíti a reális énkép kialakulását, az önálló, kreatív kezdeményezések megjelenését. A testi és lelki egészségre nevelésben szerepet játszik a mozgásos játékok közbeni finommotorika, ügyesség, gyorsaság, kitartás fejlesztése, a játéktevékenység feszültségoldó
hatásának segítségével a lelki egészség megvédése, a saját és a társak testi épségének megőrzése, és a felkészítés az elővigyázatosságra. A családi életre nevelés területén el lehet érni játék közben a családi élet feladatainak, szerepeinek megismerését, elmélyítését, szerepjátékokkal a családi feszültségek, konfliktusok feloldását. Az anyanyelvi kommunikációt a tantárgy az egyszerű közlések, kérdések, utasítások megértésének, adekvát válaszok adásának fejlesztésével, mesék, versek, mondókák, közmondások értelmezésével és a képességeknek megfelelő nyelvi játékok megismertetésével támogatja. A matematikai kompetenciaterület a szabályok megismerésével, betartásával, logikai sorrendek és következtetések levonásával, a kognitív képességek, figyelem, emlékezet, érzékelés, észlelés, gondolkodás fejlesztésével, a térbeli viszonyok, a téri orientáció felismerésével, gyakorlásával valósul meg. A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztését a közösség szabályainak megismerése és elfogadása, a tevékenységekbe történő bekapcsolódás, együttműködés, feladatvállalás, a várakozás megtapasztalása, a kialakult sorrend elfogadása szolgálja. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia a tevékenységekben közreműködő társak bevonásával, az önálló és közös tervezés gyakorlásával, a szerepek és feladatok elosztásával és elvállalásával fejlődik. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség az alkotás örömének megélése, különböző anyagokból tárgyak, alakzatok létrehozása, a fantázia bevonásával szerepek eljátszása, helyzetek dramatizálása, mesék, versek, mondókák hallgatása és előadása által fejlődik.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
3. Szerepjáték Együttműködés és türelem.
A tematikai egység Beszéddel, mozgással kísért játék játszása. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Szerepjáték 3-4 gyerek között. Egymás „szabályait” elfogadni. A környezetében zajló eseményeket játékában megjeleníteni. Bábokkal elfoglalni magát, rövidebb eseménysorokat eljátszani. Bekapcsolódni dramatizálásba, neki megfelelő szerepet eljátszani.
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek – Élmények eljátszása. – Családi élet eseményei. – Családtagok egymáshoz való viszonya, munkájuk. – Felnőttek tevékenységei, munkái, váratlan események. – Bábozás, dramatizálás.
Kommunikáció: foglalkozások, család, mesék.
Tevékenységek Napi programok eljátszása, időbeliség figyelembevételével. Baba gondozása. Családi kapcsolatok eljátszása (anya, nagymama, testvér). Különböző munkák eljátszása (mosogatás, seprés).
Ének-zene: felelgetős játékok.
Különböző foglalkozások eljátszása (boltos, fodrász, orvos). Többször hallott és látott mese bábozása, a szöveg hallgatása közben. 2-5 szereplős mesék dramatizálása. Reggel-reggeli, dél-ebéd, este-vacsora, testrészek, Kulcsfogalmak/ néhány konyhai, illetve fürdőszobai eszköz, néhány élelmiszer, gyümölcs, zöldség, fogalmak tanult mesék új fogalmai.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
4. Didaktikus játék Szerep és beszéd összhangja.
A tematikai egység Logikai és funkcionális összefüggések észrevétele. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Differenciálni 6-8 féle hangot.
Ismeretek – tevékenységek
Ismeretek – FIGYELEM, EMLÉKEZET, Megnevezni az alapszíneket. ÉRZÉKELÉS: hallási Ismerni testrészeit, érzékszerveit. figyelem, hallási diszkrimináció fejlesztése, Felismerni a napszakokat képek ízlelés, szaglás fejlesztése. alapján. – ANALIZÁLÓ6-8 képből álló eseménysor képeit SZINTETIZÁLÓ képesség sorba rakni. fejlesztése. – LOGIKAI MŰVELETEK 3 elemből ritmikus sorokat játékos formái. alkotni (betűkből, számjegyekből – IDŐFOGALOM, időbeli is). tájékozódás fejlesztése. Ismerni a sok-kevés, kicsi-nagy – Beszédfejlesztő didaktikai fogalmakat és használni ezeket. játékok, ARTIKULÁCIÓS gyakorlatok. A tanult formákat megnevezni. – BESZÉDMEGÉRTÉST Magánhangzókat, számjegyeket fejlesztő játékok, SZÓKINCS egyeztetni, kilépni, végigrakni. bővítése. Kultúrtechnikák Szabályokat követni a didaktikai tanításával kapcsolatos játékok során. didaktikai játékok: – SZÁMOLÁS-MÉRÉS és OLVASÁS-ÍRÁS során alkalmazott didaktikai
Kapcsolódási pontok Olvasás- írás: térorientációs gyakorlatok. Számolás, mérés: tájékozódás, összefüggések felismerése.
játékok. Tevékenységek „Zsákbamacska” játék játszása, a kitapintott tárgy utólagos megnevezése. Magas-mély differenciálása, halkhangos differenciálása különböző játékok során. Tárgyak megfigyelése (kirakott tárgyak figyelése, majd letakarás után a megfigyelt tárgyak felsorolása). Mi hiányzik? képkiegészítés – pl. arcon érzékszervek, házon ablak. 5-6 képből álló eseménysor sorba rendezése, pl. virág növekedése. 3 információt tartalmazó artikulációs gyakorlatok játszása, pl.: különböző arckifejezések utánzása – sírás, nevetés stb. Analógiás sorok kirakása – több tárgyból, illetve képből több hasonló kiválasztása. Azonos fogalom, eltérő ábra egyeztetése. Logikailag, funkcionálisan összefüggő képek egyeztetése. „Gondoltam valamire” játék. Különböző szín, forma, magánhangzó, számjegyegyeztetések, magánhangzók, számjegyek válogatása, játékkal kirakása, kilépése. Kulcsfogalmak/ „Gondoltam valamire” játék során szóba kerülő tárgyak, állatok. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
5. Szabályjáték Elmélyült játék.
A tematikai egység Szabályok megértése, elfogadása, az előforduló viták közös rendezése. nevelési-fejlesztési céljai
Fejlesztési feladatok Bekapcsolódni, aktívan részt venni a mozgásos szabályjátékokban. A szabályokat követni, társaira figyelni. A vereséget elfogadni, elviselni. Értelemfejlesztő szabályjátékokban a szabályokat követni: 20-30 percig képes legyen odafigyelni a tanuló egy-egy szabályjáték menetére. Türelmesen kivárni, amíg sorra kerül.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Mozgásos szabályjátékok. – Értelemfejlesztő szabályjátékok. Tevékenységek Csoportos mozdulatjátékok játszása, különböző körjátékokban, párválasztókban részvétel. Labdajátékok játszása – célba dobások: gurítás, dobás egymásnak. Csoportos ügyességi játékok (kötélhúzás, kosárba dobás, futójátékok). Könnyebb versenyjátékok játszása – egyéni, illetve csoportos versengésekben való részvétel. Érzékelést fejlesztő játékok játszása. Megfigyelést fejlesztő játékok játszása (Mi változott meg? 6-8 tárggyal). Figyelmet fejlesztő játékok. Szelektív figyelmi funkciók fejlesztése (méret- és formaérzékelő játékok játszása bekötött szemmel). Társasjátékok játszása közösen, illetve egyszerűbbeket párban (színegyeztetésen alapuló lépegetés).
Kapcsolódási pontok Mozgásnevelés: labdás gyakorlatok, sorversenyek. Ének-zene: körjátékok, párválasztók.
Kulcsfogalmak/ Pár, sor, kör, vonal, labda, dobás, gurítás, futás. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
6. Spontán játék Érdeklődés játéktárgyak iránt, kreativitás.
A tematikai egység Szabályok betartása, játékeszközök közül választás. nevelési-fejlesztési céljai
Fejlesztési feladatok
Ismeretek – tevékenységek
Segítséggel a felkínált játéklehetőségek közül választani, adekvátan játszani a rendelkezésére álló játékokkal.
Ismeretek Spontán játék szabadon választott játékokkal és szabadon választott társakkal, segítségnyújtás mellett.
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: beszélgetés, egyszerű szófordulatok, szókincs.
Tevékenység Szabad játék bármilyen önállóan választott játéktárggyal és társsal. A felkínált lehetőségek közül választás segítséggel (a már megismert játéktárgyak szabadpolcos elhelyezésével). Kulcsfogalmak/ Elérhető játéktárgyak neve. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
7. Szabadban játszható játékok Balesetek elkerülése, megfelelő óvatosság.
A tematikai egység Türelmes várakozás a játékeszköz használatára. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Betartani a balesetvédelmi szabályokat játék közben.
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek Ábrázolás, alakítás: – Játék játszótéri eszközökön. formázások különböző – Minden említett játékforma, anyagokból. ami a szabadban is játszható. – Játék a természet kínálta játékokkal. – Télen: hógolyózás, szánkózás, hóemberépítés. Tevékenységek Hintázás, csúszdázás, mászókázás, rollerezés, tricikli használata. Homokozóban építkezés, formatöltés-kiöntés, vár, gödör, alagút építése. Fára mászás. Aszfaltra rajzolás.
Ugróiskola. Ugrókötél, hullahopp-karika használata. Kavicsokkal sorkirakás, válogatás. Futó- és fogójátékok játszása. Hógolyózás, szánkózás segítséggel. Hinta, mászóka, homok, víz, sár, vár, gödör, alagút, fa, ág, kavics, kő, Kulcsfogalmak/ fogó, futás, fogalmak hó, hógolyó, hóember, szánkó.
A tanuló képes bekapcsolódni a dramatizálásba, neki megfelelő szerepet vállalni. Képes szabályokat elfogadni, követni és újakat alkotni a tárgyakkal folytatott tevékenység közben. A fejlesztés várt Képes figyelni az akusztikus, vizuális, kinesztetikus ingerekre, a téri eredményei a két orientációs képesség alakulására, a sorrendiség alapjaira. évfolyamos ciklus Képes együtt játszani társaival és egyszerű játékszabályokat betartani. Képes fogni, emelni, letenni, összeilleszteni, dobni, gurítani, nyitni, végén csukni, játékon keresztül az anyagok, tárgyak alapvető tulajdonságaival ismerkedni. Képes önállóan kitalált tevékenységeket játszani növekvő időtartamban, tárgyakat mással helyettesíteni. Képes betartani a balesetvédelmi szabályokat játék közben.
ÖNKISZOLGÁLÁS A tantárgy célja a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók alapvető szociális képességeit az iskoláskor előtti nevelési tapasztalatokra építve tevékenységeken keresztül úgy fejleszteni, hogy önkiszolgálásukban a képességek szerinti részleges vagy teljes önállóságot elérjék. Feladat a fejlesztések során, hogy a tanulónak egyéni üteméhez és képességeihez igazodva kialakuljon szociális szokásrendszere, és alkalmazásával fejlődjön praktikus képessége, alkalmazkodni tudása, önkiszolgálási, önellátási és önállósági szintje. A tanuló igényelje a rendet és a tisztaságot, alakuljon ki a személyi higiénia iránti igénye. Késztesse a tanulókat ez az igény az ehhez kapcsolódó eszközök alkalmazására. Célirányos tevékenységek rendszeres gyakorlásával alakuljanak ki a kívánatos önellátási szokások. A minél kevesebb segítséggel végzendő önellátás érdekében kívánatos a nagymozgásokat célirányossá tenni és a tanuló kismozgásait úgy fejleszteni, hogy ezzel lehetővé váljon az egyre önállóbb öltözés, tisztálkodás.
3.–4. évfolyam A tantárgyi fejlesztés alakítsa ki a tanulók fejlettségének megfelelő, olyan önkiszolgálási, önellátási képességeket, valamint szociális motívumokat, amelyek képessé teszik őket magasabb szintű gondolkodási, életviteli és gyakorlati ismeretek befogadására. A tantárgy fontos szerepet tölt be az erkölcsi nevelésben a rend és a rendszeresség iránti igény kialakításával, a testi és lelki egészségre nevelésben az egészséges táplálkozás alapvető szabályainak megismerésével és az étkezés közben a mértékletesség betartására törekvés kialakításával. Az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületet az önkiszolgálás során előforduló eszközök és tevékenységek nevei, és az ezeket jelölő gesztusok, jelek elsajátításával, a szükségletek jelzési lehetőségeinek, az egyéni képességekhez illeszkedő, megfelelő verbális vagy nem verbális kommunikáció elsajátításával segíti. A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztésében a személyes higiénia eléréséhez megfelelő szokásrendszer kialakítása vesz részt.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
1. Öltözködés Együttműködés az öltözködésnél.
A tematikai egység Saját ruhadarabok felismerése. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok – – –
Együttműködés az öltözködés során. Az időjárásnak megfelelő ruhadarabok kiválasztása. A tanuló képességeihez mérten, felnőtt segítségével bekapcsolódni az alapvető
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Alsó- és felsőruházat fel- és levétele. – Ruhazárak kezelése. – Évszaknak megfelelő öltözködés. – Lábbelik ápolása.
Kapcsolódási pontok Játékra nevelés: babaruha válogatás, rakosgatás, csoportosítás. Kommunikáció: szókincsbővítés.
gondozási munkába.
– Ruhák hajtogatása. – Fogas, vállfa használata. Tevékenységek Alsó-és felsőruházat felvétele együttműködéssel. Kis segítséggel az öltözködés begyakorlása, megtanulása. Nagy gombok gombolása, cipzár, csat, patent használata. Az évszaknak megfelelő ruhaneműk kiválasztása. Cipő befűzése, letörlése, lábtörlő használata. Ruhák gondos elhelyezése fogason, vállfán, polcon.
Mozgásnevelés: finommotorika.
Ruhadarabok, alsó ruházat, felsőruházat, ruhazárak, Kulcsfogalmak/ ruhaneműk: kabát, sapka, sál, kesztyű, cipő, nadrág, zokni, ing, blúz, pulóver, vállfa, fogas, fogalmak időjárás – évszakok: tél-hideg, nyár-meleg, ruhaneműk: eső-esőkabát, hócsizma, lábtörlő, cipőtisztítás, cipőtisztító kefe. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
2. Testápolás - személyi higiénia Felismerni, ha szükséges a kézmosás.
A tematikai egység A tisztálkodási eszközök megfelelő használata. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok – – –
Kis segítséggel helyesen alkalmazni a tisztálkodó eszközöket és a zsebkendőt. A szárazra törölközés megtanulása. WC-használat, fokozódó önállósággal.
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek Kommunikáció: – Mosakodás. testkép, testrészek. – WC használata. – Fogápolás. – Zsebkendő használata. Tevékenységek Kéz- és arcmosás megtanulása, törölközés. Szükséglet jelzése, vetkőzés, öltözés, WC lehúzása, kézmosás. Tükör előtt a helyes fogmosás technikai begyakorlása. Orrfújás helyesen, a használt zsebkendő elhelyezése.
Piszkos – tiszta, tisztálkodási eszközök: szappan, szappantartó, Kulcsfogalmak/ körömkefe, víz, vízcsap, hideg víz, meleg víz, törölköző, mosdókagyló, fogalmak WC-papír, fogkefe, fogkrém, zsebkendő.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
3. Étkezés Az étkezéshez szükséges eszközök felismerése.
A tematikai egység Étkezés során az evőeszközök megfelelő használata. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok – – –
Ismeretek – tevékenységek
Betartani a kulturált étkezés szabályait. Az evőeszközöket rendeltetésszerűen használni. Önállóan étkezni.
Ismeretek – Étkezés kanállal, villával. – Merőkanál használata. – Terítés. – Felelősi teendők ellátása. Tevékenységek Kézmosás étkezés előtt. Kulturált étkezés evőeszközökkel. Segítséggel leves szedése. Terítés tízóraihoz, ebédhez, uzsonnához. Szükséges eszközök előkészítése a terítéshez, asztal leszedése.
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: szókincs, szófordulatok, kifejezések. Játékra nevelés: babakonyha.
Evőeszközök: kanál, villa, pohár, merőkanál, szalvéta, levesestál, terítő, Kulcsfogalmak/ mélytányér, lapostányér, kistányér. A kulturált étkezéshez szükséges kifejezések: Jó étvágyat kívánok! fogalmak Egészségetekre! Kérem szépen… Köszönöm szépen...
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
4. Környezetrendezés – Környezetmegóvás A szemét megfelelő helyre dobása.
A tematikai egység A tárgyak rendeltetésszerű használatának és megóvásának nevelési-fejlesztési megismerése. céljai
Fejlesztési feladatok – – – –
Maga körül rendet tartani kis segítséggel, illetve irányítással. Ismerni az eszközök funkcióját (melyik eszközt mire használjuk). Különbséget tenni a saját tulajdon, és a közösség, vagy társai tulajdona között. A szemetet a megfelelő helyre tenni.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Taneszközök, játékok elővétele, elrakása. – Saját tulajdon felismerése. – Polcok, szekrények használata. – Rendrakás. – Virágápolás. Tevékenységek Játéktér rendberakása, a játékok eltevése. Taneszközök épségének, tisztaságának megőrzése. Foglalkozások után taneszközök elrakása. Saját tulajdon kiválasztása, elkülönítése másétól (kölcsönadom, visszakérem). Étkezések, foglalkozások befejezése után rendrakás, hulladék összegyűjtése. Virágöntözés.
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: szókincs. Játékra nevelés: eszközök használata, helyrerakása.
Játékok, taneszközök, könyvespolc, játékpolc, tanulói asztal, szekrény, Kulcsfogalmak/ szemetesvödör /hulladékgyűjtő/, partvis, lapát, asztaltörlő, partvis, fogalmak hulladék, locsoló kanna, öntözővíz, rendrakás, enyém, másé, kölcsönadni, visszakérni. A tanuló képes együttműködésre az öltözködés során. Képes saját ruhadarabokat felismerni. Képes cipőjét irányítással fűzni. Képes jelezni, ha fázik, vagy melege van. Képes segítséggel WC használatára és a mosdó használatával kapcsolatos teendőket (személyi higiénia) elvégezni, szárazra törölközni, szükséges esetekben felszólítás nélkül zsebkendőt használni. A fejlesztés várt Képes a fogmosást kis segítséggel végezni. eredményei a két Étkezése kulturált, tiszta. évfolyamos ciklus Képes a személyi higiéniával kapcsolatos teendőket elvégezni étkezések előtt és után. végén Képes a megfelelő evőeszközzel (de legalább kanállal) enni, pohárból inni, kancsóból tölteni, szalvétát rendeltetés szerint használni. Képes az étkezéshez kapcsolódó udvariassági kifejezések spontán használatára. Képes a terem rendjére ügyelni, az eszközöket rendeltetés szerint használni, helyére tenni. Képes saját tárgyait számon tartani, elkülönítve kezelni, másét tulajdonosának átadni.
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT A tantárgy célja fejleszteni a tanuló manuális képességeit, finommotorikáját és mozgáskoordinációját úgy, hogy tevékenysége során az eszközök használata váljon célirányossá, alakuljon ki elemi munkavégző képessége. Alkalmazni tudja a tanult ismereteket egyre nagyobb önállósággal a gyakorlati tevékenység során, a részfeladatok technológiájának és kapcsolatának megismerésével, a megtanult munkafolyamatok sorrendjének alkalmazásával. Biztosítani kell olyan személyiségjegyek kialakulását, amelyek az iskola befejezését követő új életközegben az eredményes szocializációhoz, munkatevékenységek végzéséhez megfelelő alapot teremthet. A tantárgy feladata továbbá, hogy járuljon hozzá a tanulók esztétikai neveléséhez, alakítson ki olyan szokásokat, hogy igényük legyen közvetlen környezetük rendben tartására, az otthoni életben is tudják gyakorolni és alkalmazni ismereteiket, hozzájárulva környezetük gondozásához. A fejlesztés során minél több és változatosabb feladathelyzetben ismerkedjenek meg a tanulók saját és közvetlen környezetüknek, a hétköznapok során szükséges, az önellátáshoz kapcsolódó feladatoknak, munkatevékenységeknek az elsajátításával, alapvető technikák gyakorlásával. Cél a biztos eszközhasználat elérése a háztartásban és a ház körül előforduló szerszámokkal. Ebben a folyamatban alakulnak ki olyan szokások, készségek, képességek, amelyekkel a mindennapi életben előforduló, egyszerű önellátó, konyhai, takarítási és gondozási feladatok elvégzésére a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanuló kisebb irányítással képessé válik. Az önkiszolgálás – ruhagondozás terén ismerje meg, gyakorolja és alkalmazza a tanuló a textíliáknál tanult ismereteket, mosási, vasalási utasításokat/piktogramokat/. Ismerje meg a textilek alapanyagaival, általános tulajdonságaival, valamint azok megmunkálhatóságával, kezelésével kapcsolatos általános tudnivalókat, továbbá a varráshoz használatos cérnákat, díszítőöltéseket, gyöngyfűzéshez használatos fonalakat, eszközöket, a kapcsolódó balesetvédelmi előírásokat. A konyhai műveletek során fontos az egyszerű alapanyagok megismerése, azok tárolása, felhasználhatósága, a munkafolyamatok elvégzése, a szükséges eszközök, azok használata, valamint a tevékenységhez szükséges munkamenet megismerése és gyakorlati alkalmazása. Szükséges a takarítás, mosogatás eszközeinek, azok használatának, mosogató-, konyhai tisztítószerek leggyakrabban használatos típusainak megismerése és a balesetvédelmi előírásoknak a megfelelő használata. Fontos feladat a vásárlással kapcsolatos teendők gyakorlása (az áruk megfelelő minőségének ellenőrzése, minőségi kifogások jelzése, teendők a kifogások felmerülése esetén), az árukon lévő piktogramok ismerete, azok figyelembevétele vásárlás során, valamint az ide vonatkozó elemi viselkedési szokások gyakorlása.
3–4. évfolyam A tantárgy az erkölcsi nevelést a mindennapi életben előforduló önellátással és környezetgondozással összefüggő tevékenységek felelősségének megalapozásával, a napi kötelezettségek elvégzésére neveléssel alapozza meg. A testi és lelki egészségre nevelést a környezet és a ruházat egészséges, praktikus megválasztására, kialakítására, javítására, és a munka, szórakozás, pihenés helyes egyensúlyának megismerésére törekvéssel segíti. A tantárgy segíti a családi életre nevelés céljainak elérését, a családi munkamegosztásban a képességekhez, érdeklődéshez igazodó részvételre és a vállalt feladatok elvégzésére ösztönzéssel. A természettudományos és technikai kompetencia fejlesztését a környezet alapanyagainak, tárgyainak, eszközeinek és ezek tulajdonságainak és felhasználási lehetőségeinek megismerésével, valamint az egészség megóvására és a betegségek elkerülésére neveléssel támogatja. A szociális és állampolgári kompetenciaterület céljainak elérését a családi munkamegosztáshoz szükséges alapismeretek elsajátítása, a közösségi környezetért és egyéni érdekekben végzett munkatevékenység összehangolása segíti. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia az önellátásban a képességek és lehetőségek határainak felismerésével, a célok elérése érdekében a kitartó és megtervezett tevékenység elvégzésével erősödik. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlődésére kihat a személyes megjelenés és a környezet esztétikumára törekvés és ennek felismerése.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
1. Textilmunkák Érzékelés, tapintással.
A tematikai egység Anyagok tulajdonságainak megismertetése és megtapasztaltatása. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Saját tapasztalatai alapján vizsgálni az anyagokat adott szempontok alapján. Utánzókészséget, kreativitást fejleszteni, adott anyagból ábrát, formát, tárgyat készíteni (minta után, saját elképzelés alapján).
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Anyagok tulajdonságai, alkalmazásuk. – Anyagok alakíthatósága. – Ismerkedés textillel. – Olló használata. – Nyírás, vágás.
Környezetében található Tevékenységek használati tárgyak közül textileket Anyagok válogatása eltérő gyűjteni. szempontok szerint: puha, kemény, törékeny, éghető, Az olló használatát elsajátítani. tűzálló, természetes anyag, műanyag.
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: szókincs. Játékra nevelés: manipuláció természetes anyagokkal. Ábrázolás-alakítás: kreativitás az alapanyagok felhasználásában, tárgyak készítése.
Formák kirakása adott anyagokból (gesztenye, kavics, lencse). Homokvár építése a homokozóban, formázás homokozó edényekkel, homoktálcán ábrák készítése. Textilek gyűjtése tanteremben, otthon (képek, tárgyak válogatása, csoportosítása, megnevezése, a tulajdonságra utaló mondatalkotás. Tapintással, bőrön keresztül az anyagra következtetni (selyem, bársony, zsákvászon, gyapjú, tüll), bekötött szemmel felismerési gyakorlat. Az olló használatának gyakorlása: nyírás, különböző vastagságú textilanyagok nyirkálása, vágás: egyenes vonal mentén, forma kivágása. Textilből kivágott formákból kép összeállítása, felragasztása kartonra, különböző vastagságú fonalból vonal követése, formakitöltés. Kulcsfogalmak/ Természetes anyag, műanyag, termés, alapanyag, textilfajták, az olló fogalmak részei, használatával kapcsolatos fogalmak.
Tematikai egység / Fejlesztési cél Előzetes tudás
2. Egyszerű háztartási munkák Hulladékgyűjtés fontossága.
A tematikai egység Feladatot vállalása és jó elvégzése. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Az eszközök használatához szükséges mozdulatok, fogások gyakorlása eszközzel és eszköz nélkül. Felelősi rendszer kialakítása, a szükséges munkák jelzésére, az
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – A ház körüli takarítási feladatokhoz használható eszközök és feladatok. – Tanteremben, folyosón egyszerű takarítási munkák.
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: szókincs. Játékra nevelés: szerepjáték.
eszközök kiosztására, végzésére. Irányítással használni a megismert eszközöket. Szabadtéri- és szobanövényeket gondozni, fejlődésüket figyelemmel kísérni, arról rajzos (képes) naplót vezetni. A növénygondozást felelősi rendszerben végezni.
–
Tisztítószerek tulajdonságai és használatuk. – Növénygondozás. Tevékenységek Szabadban használt takarítóeszközök (seprű, szemétlapát, szeméttároló, komposztáló, lombseprű, gereblye, hólapát) megnevezése, használatuk. Az utak, játszótér, udvar rendben tartása. Szemétszedés, a szemétgyűjtők megfigyelése, ha megtelt, jelenteni a felnőtteknek. Az évszaknak megfelelő takarítási munkák, a hulladék szelektív gyűjtése (zöld hulladékot komposztálóba), a járdák, utak seprése, télen hólapátolás, csúszós út szórása. Seprés, portörlés, játékok lemosása (seprű, lapát, lemosó szivacs, porrongy használata). Tisztítószerek használatának gyakorlása ellenőrzés mellett. A környezet szépítése, az évszaknak megfelelően szükséges növényápolási munkák végzésébe bekapcsolódni, állandó irányítás mellett. Szabadtéri növények (vetés, palántázás, kapálás, öntözés, elnyílt virágok levágása, komposztálása) gondozása. Szobanövények gondozása a tanteremben, folyosókon, irányítás mellett.
Kulcsfogalmak/ Eszközök, a gondozott növényekkel kapcsolatos elnevezések. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
3. Személyes szükséglettel kapcsolatos teendők Saját ruha felismerése.
A tematikai egység Alkalomnak és az időjárásnak megfelelő öltözet kiválasztása. nevelési-fejlesztési
céljai Fejlesztési feladat Megtanulni, hogy az alsó ruházatot naponta szükséges váltani. Rendszeretetet kialakítani. Felszólítás nélkül váltócipőt használni.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Ruhák válogatása, csoportosítása. – Ruha gondozása, tárolása. – Cipőápolás. – Személyes tisztálkodás. – Bőrápolás.
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: főfogalom alá rendelés. Játékra nevelés: szerepjáték.
A rendszeres tisztálkodást természetes szükségletnek tartani. Tevékenységek Ruházat kiválasztásának gyakorlása (babaruha, kép, saját ruhák [évszak, időjárás, alkalom]). Az öltöző rendjének megtartása, ruhák, cipők elhelyezése a kijelölt helyen. Cipőfűzés, cipőkötés gyakorlása. A cipőápolás eszközei, ápolószerek, használatuk módja. Kézmosás módja (fürdés, hajmosás), fontosságának megértése. Takarékos vízhasználat, bőrápolás. Fog- és szájápolás fontossága és ajánlott módja. Az időjárás káros hatásainak kivédése (szél, hideg, napsugárzás), panaszait, kérdéseit bátran mondja el. Tanulmányi séta, tisztálkodási- és bőrápoló szereket árusító üzlet meglátogatása, néhány használati utasítás elolvasása, ajánlott szerek kiválasztása, a választás indoklása. Kulcsfogalmak/ A tisztálkodó szerek és ápolószerek használatával kapcsolatos fogalmak. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
4. Anyagok alakítása Papír gyűrése, simítása.
A tematikai egység A papír tulajdonságainak megismerése, alakítása különféle eszközökkel nevelési-fejlesztési és technikákkal. céljai Fejlesztési feladatok
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
A papír változatos, sokoldalú Ismeretek Ábrázolás-alakítás: használatát megismerni, – Papírok tulajdonsága, tárgykészítés, technikákat elsajátítani, esztétikus alakíthatóságuk (hajtogatás, anyagismeret. alkotásokat készíteni. tépés, sodrás, vágás, ragasztás, fűzés). A megfelelő anyagokhoz – Ajándékok, elemi megfelelő eszközöket választani. kompozíciók létrehozása. – Varrás kemény papírlemezre. Tevékenységek Papírból különböző formák készítése – eltérő vastagságú papírok hajtogatása (legyező), felezőhajtás, sarkok illesztése, hajtások megerősítése, segítséggel csákó, hajó hajtogatása. Tépés, hajtás mentén, formakitépés tetszés szerint, mozaikkép, kép ragasztása előkészített alapra. Alkalmas papírok sodrása, formakitöltés, képkészítés az előkészített anyagból. Ollóval csíkvágás vonal mentén, a csíkokból füzér készítése. Előrajzolt forma kivágása, felragasztása, képkészítés (téli kép, karácsonyi, anyák napi, húsvéti). Papírfűzés, a technika elsajátítása, ritmikus sorok fűzése, az elkészült minta rögzítése. Kartonból, hullámpapírból varrással, festéssel, ragasztással tárgy készítése. Előlyukasztott lemezre varrás egyszerű öltéssel.
Kulcsfogalmak/ Papírfajták, merkelőtű, ragasztófajták, öltések. fogalmak
A tanuló képes a megismert anyagokat adott szempontok szerint csoportosítani, legfontosabb tulajdonságaikat, alkalmazásukat ismerni. Képes az ollót balesetmentesen, kis segítséggel használni. A fejlesztés várt Irányítással, rendszeresen részt vesz a kerti és szobanövények eredményei a két gondozásában. évfolyamos ciklus Rendszeresen részt vesz a tanterem, öltöző takarításában (söprés, végén szemétszedés, portörlés). Szokásává válik az alsóruha napi cseréje, a rendszeres fogápolás. Képes minta alapján munkadarabot készíteni, alkotását magáénak érezni, büszkeséget érezni.
ÁBRÁZOLÁS – ALAKÍTÁS A tantárgy célja megalapozni a funkcióöröm motivációs hátterével a különböző ábrázolóalakító tevékenységekben az alkotóképességet, alakítani és fejleszteni az igényt a kreatív önkifejezésre a vizuális művészetek eszköztárának felhasználásával. A pedagógusnak törekednie kell arra, hogy fejlődjön a tantárgy szemléletformáló hatása által a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanuló képzelőereje, fantáziája, esztétikai érzéke, alakuljon ki a pozitív énképe, fejlődjön önismerete a felfedezések és a siker örömével. Támogassa a munkavégzés során a tanulóknak az anyagokról szerzett tapasztalatait, tevékenykedjenek szívesen, fejlődjön alkotásvágyuk a tárgyak, cselekvések, jelenségek megfigyelése és a figyelem, feladattudat, észlelés, finommotorika fejlődése segítségével, tapasztalati élményeik alapján ismerjék meg az ábrázolásalakításhoz szükséges eszközöket, építészeti és művészeti értékeket. A környezeti adottságok és a differenciálás lehetőségeinek megteremtése támogatja, hogy folyamatosan bővüljenek a tanulók ismeretei a hagyományápolásról, népszokásokról, a nevezetes napokról, megismerkedjenek műalkotásokkal, tantárgy-specifikus jártasságaik, készségeik fejlődjenek.
Fejlesztési (terápiás) feladatok: Készségek: koordinált mozgáskészség (szem-kéz koordináció) és alakítási készségek fejlesztése. Képességek, attitűdök: Formaalkotási képességek, kompozíciós képesség. Vizuális ritmus képzése, tárgykészítés képessége. Képzeteket felidéző ábrázolási képesség. Képolvasás, képi közlés képessége. Plasztikus formaalakítás. Finommozgás fejlesztése. Pszichikus funkció: Vizuális, taktikus percepció. Figyelemfejlesztés. Érzelmi fejlesztés: motiváció, örömérzés keltése alkotó tevékenység révén. Emlékezet, alkotó képzelet, forma- és térészlelés, gondolkodás fejlesztése. Gondolkodási műveletek: Megkülönböztetés, azonosítás, összehasonlítás. Variálás, kombinálás. Analízis-szintézis. Asszociáció, általánosítás, absztrakció, következtetés, ítéletalkotás.
Gondolkodásfajták: perceptív, cselekvéses, analógiás, asszociatív, algoritmikus, kreatív, logikus.
3–4. évfolyam A népi művészeti alkotások megismerésével, megnevezésével, az önismeret és a társas kapcsolati kultúra, az együttműködő készség megalapozásával, a közös alkotások létrehozásával és a saját alkotás értékelésével kell lehetőséget teremteni a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanuló fejlődésére. A természettudományos és technikai kompetencia fejlesztését elősegíti a környezet tárgyainak és anyagainak alapos és részletes, vizuális és taktilis megfigyelése, megismerése. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetencia fejlesztéséhez a vizuális művészetek iránti érdeklődés felkeltésével és az önálló ízlés és stílus megalapozásával járul hozzá a tantárgy.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
1. Formázások különböző anyagokból Alakító tevékenység végzése segítséggel.
A tematikai egység Szükséges mozgássémák kialakítása gömbölyítéshez, lapításhoz. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok A természetes és mesterséges formák hasonlóságainak megfigyelése segítséggel. Adott tevékenységek végzése segítséggel. Egyszerű emberalak készítése segítséggel. Egyszerű formák, tárgyak készítése segítséggel. Irányítással jellemző jegyeik alapján felismerhető ember-, állat-, növényábrázolások készítése.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Anyagvizsgálat érzékszervi tapasztalás útján, tulajdonságok. – Felület, szilárdság, forma, méret megismerése. – Anyagok alakíthatósága. Tevékenységek A természetes és mesterséges környezet tárgyainak összehasonlítása. Homok formázása, homokvár építése. Homokozó formák használata. Hó formázása, hógolyó, hóember készítése. Alapelemek összeillesztésével emberalak készítése. Állatalakok ábrázolása jellegzetes jegyeik alapján. Gyurmázás (plasztilin, só-liszt gyurma, agyag formázása).
Kapcsolódási pontok Olvasás-írás: finommotorika fejlesztése. Játékra nevelés: konstrukciós játék, szabadban játszható játék (homokozás, hóember).
Tevékenységek: hoz, visz, tesz, kever, önt, szór, ás, borít. Anyagtulajdonságok: folyik, szárad, kemény, folyékony, Kulcsfogalmak/ Felületre (sima-érdes), szilárdságra (kemény-puha), formára (kerek, hosszúkás), méretre (kicsi, nagy) vonatkozó fogalmak. fogalmak Építmény részei: fal, ablak, ajtó. Emberi testrészek. Ember, állat, növény részei.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
2. Építés Építés néhány elemből.
A tematikai egység Két kéz manipulációjának összehangolása. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Tagolt építmények építése különféle építőjátékokból önállóan. Vonalhatárt tartva előrajzolt forma kitöltése. Irányítással, majd önállóan ritmikus sor képzése.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Kirakás. – Fűzés. – Nyomótechnikák. – Szúrójátékok. Tevékenységek Egymásba helyezhető építőelemek használatával különböző térbeli építmények létrehozása. Előrajzolt forma kirakása, kitöltése különböző anyagokkal. Pálcikák fektetése színváltogatással, formaképzéssel. Gyöngyfűzés alak, szín, nagyság variálásával. Pecsételés, nyomdázás, forma, szín, nagyság váltogatásával. Szabad kompozíció, pl.: agyagkép. Sor- és formaképzés a játék elemeiből. Ritmikus sor képzése 2, majd 3 változó elemmel. Alapformák kirakásával labda, virág, házikó stb. kirakása.
Kapcsolódási pontok Olvasás-írás: finommotorika fejlesztése, szem-kéz koordináció. Játékra nevelés: konstrukciós játék.
Kulcsfogalmak/ Főbb színek. Egyszerű formák (kocka, gömb, tégla), kicsi-nagy. Színek, formák, nagyság fogalmai. Elkészítendő tárgyak, ékszerek. fogalmak
Építmények (ház, garázs, híd stb.), építmények részei. Térbeli relációk (alá, mellé, fölé stb.).
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
3. Papír formálása, alakítása Formálási, alakítási tevékenységek végzése segítséggel.
A tematikai egység A különböző tulajdonságú papírokhoz alkalmazható adekvát alakítási nevelési-fejlesztési módok ismeretének megszilárdítása. céljai Fejlesztési feladatok Tevékenységek végzése irányítással. Egyszerű formák tépése segítséggel. Hajtások pontos illesztéssel.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Gyűrés-simítás. – Tépés. – Hajtogatás. – Nyírás. – Ragasztás.
Kapcsolódási pontok Olvasás-írás: finommozgások fejlesztése. Játékra nevelés: spontán játék.
Egyszerű formák kivágása segítséggel.
Tevékenységek Kommunikáció: Különböző papírfajták gyűrése, élőlények Segítséggel a papírkép elemeinek simítása különböző méretben. tulajdonságai. illesztése. Előrajzolt formák tépése különböző méretben. Felező- és átlóshajtás gyakorlása, él képzése. Alapformák kivágása különböző méretben és színben. A fenti technikákkal kialakított elemek illesztése, rögzítése. Ember, állat, növény ábrázolása. Papírfajták tulajdonságai, elkészített tárgy (csákó, hajó stb.), tevékenységek. Kulcsfogalmak/ Nagyságra, formára vonatkozó fogalmak: csík, kör, kisebb, nagyobb stb., differenciáltabb formák. fogalmak Eszközök. Ember, állat, növény részei. Irányok, térbeli relációk. Illesztéssel kapcsolatos fogalmak.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
4. Vizuális ábrázolás
Előzetes tudás
Ábrázolás eszközeinek használata segítséggel.
A tematikai egység A papír- és vonalhatár betartási igényének kialakítása. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok A festés eszközeinek megfelelő használata. Körök és egyenesek segítségével különböző élőlények és tárgyak ábrázolása és megnevezése.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Festés. – Rajzolás.
Tevékenység Körökből, egyenesekből ember-, Kifestésnél a vonalhatár betartása. állat-, növényábrázolások megfelelő színhasználattal. Együttműködési készség Egyszerű figurális kompozíció igényének kialakulása közös készítése megadott témában (őszi alkotás elkészítésénél. erdő, téli táj, virágos rét, család Különböző élőlények és tárgyak stb.). jellemző tulajdonságai alapján a Szabad festési gyakorlatok rájuk emlékeztető vizuális tetszőleges színhasználattal leképezésük. csomagolópapíron – közös Színezésnél vonalhatár betartása. munka. Ember, állat, növény, tárgy rajzolása, színezés. A figurák kompozícióba illesztése (pl.: meseillusztráció, családrajz, tájkép), színezés.
Kapcsolódási pontok Mozgásnevelés: térorientáció. Olvasás-írás: finommozgás. Kommunikáció: színek, természeti témák, ember, állat, növény tulajdonságai.
Kulcsfogalmak/ Vonalak iránya, alapformák, festési technikák, színek. Ábrázolt élőlények, tárgyak, részeik. fogalmak
A tanuló képes elsajátítani különböző ábrázoló, alakító technikákat.
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén
Önállóan épít különféle építőjátékokból tagolt építményeket. Önállóan tud ritmikus sort képezni. Pontos illesztéssel hajt, egyszerű formákat tép, vág, illeszti a papírkép elemeit. Képes kifestésnél, színezésnél a vonalhatárt betartani. Próbál együttműködni közös alkotás elkészítésénél. Képes segítséggel megfelelően használni a festés eszközeit. Irányítással jellemző jegyeik alapján felismerhető ember-, állat-, növényábrázolásokat készít.
ÉNEK-ZENE
3.-4. évfolyam Az erkölcsi neveléshez kapcsolódóan az előző évek munkájára alapozva történik meg az egyszerű gyermek- és népdalok érzelmi hangulatának megéreztetése, a bennük megjelenő alapvető emberi értékek, érzelmek megfigyelése. A nemzeti azonosságtudat és hazafias nevelés a népi hagyományok és a magyar kultúra ápolásával, az ünnepkörök dalainak, zenéinek megismerésével, téri és időbeli relációkban a tájékozódási képesség erősítésével valósul meg. Az önismeret és társas kultúra fejlesztésében a tantárgy kiemelten törekszik az együttműködési készség erősítésére közös énekes-táncos tevékenységekkel, az önbizalom erősítésével, a helyes önismeret fejlesztésével a közösségi környezet visszajelzései alapján. A testi és lelki egészségre nevelést a tantárgy a zene, a ritmus és a mozgás összefüggésének megfigyeltetésével, a zenének, éneknek egyszerű mozgással történő kísérésével, és az érzelmek megjelenítésének megalapozásával támogatja, amelyhez a lelki állapothoz, hangulathoz illő zenék és énekek kiválasztása, hallgatása is társul. A családi életre nevelést és az anyanyelvi kommunikációt a családi ünnepekhez kötődő dalok és zenék ismeretének bővítése, készülődés ezek előadására, mondókákkal, gyermek- és népdalokkal a nyelvi kifejezőkészség fejlesztése segíti. A tantárgy tanítása a médiatudatosságra nevelés fejlesztését a hangulatnak, ízlésnek megfelelő zenék, dalok keresésének segítésével, a médiumok és a zenehallgatás különböző lehetőségeinek bemutatásával; a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztését a társakkal való együttműködéssel, közös éneklés és zenélés keretében az egymásra figyelés erősítésével éri el. Fontos az eredmények elérésében a gyermekjátékokban és táncos produkciókban a partnerrel való kapcsolattartás gyakorlása is. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség fejlődését segíti a zenehallgatás és éneklés iránti igény fenntartása, az ízlésvilág formálása zenei élményeken keresztül, és az alkalomhoz és hangulathoz illeszkedő, kedvelt zenék és dalok választásának segítése.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
1. Gyermekdalok – Népdalok A mondóka, dal egyenletes lüktetését és saját mozgását össze tudja hangolni a tanuló.
A tematikai egység Felelgetős játékban aktív részvételre ösztönzés. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok
Ismeretek – tevékenységek
Ismerni 15–20 gyermekdalt.
Segítséggel rövid felelgetős játékot előadni.
Ismeretek – Dalok. – A tanult dalok folyamatos ismétlése, új dalok tanulása. – Körjátékok. – Felelgetős játék. – Táncok énekes kísérettel.
Együttműködéssel utánozni
Tevékenységek
Részt venni közös éneklésben. A dal szövegét mozgással összekötni.
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: szövegek ismerete. Játékra nevelés: szerepjáték, spontán játék. Mozgásnevelés: utánzómozgások.
tánclépéseket.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Évszakokról, ünnepekről, állatokról, virágokról szóló dalok tanulása. Rövid dalok mozgással kísért előadása. A dalok szövegének és dallamának egyre biztosabb elsajátítása, változatos ritmuskísérettel (dob, csörgődob, ütőfa). Körjátékok tanulása. Néhány rövid párbeszédű felelgetős játék előadása (Gyertek haza ludaim, Fehér liliomszál stb.). Rida jobbra-balra, utánzással. Zárt rida: kis térdhajlítással előre. Keresztbe lépés és féltalpon oldalt lépés. A dalokban található fogalmak: zsebkendő, koszorú; kör, guggolás, kapu, híd, átbújás, kézfogás keresztbe, oldalt, jobbra, balra, ugrás, megtámasztás, utánzás, kérdés, felelet.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
2. Ünnepkörök dalai A tanuló bekapcsolódik a közös éneklésbe.
A tematikai egység Érzelmi kapcsolatok kialakítása az ünnepekkel. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Az adott ünnepnek megfelelő rövid dalt segítséggel énekelni. Ünnepeken énekelni társakkal és önállóan.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Ünnepek dalai. – Új szokások kialakítása a szűk közösség ünnepeihez kapcsolódva (születésnapok, karácsony, anyák napja). Tevékenységek Karácsonyra, húsvétra, anyák napjára, születésnapra, pünkösdre dalok tanulása, éneklése. Aktuális ünnepre rövid műsor készítése és előadása, közös- és egyéni szereplési lehetőségek.
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: ünnepek, szereplés.
A születésnapok, névnapok számontartása, az ünneplés megszervezése. Kulcsfogalmak/ Mikulás, karácsony, farsang, húsvét, anyák napja, pünkösd, születésnap, az ünnepekhez kapcsolható fogalmak. fogalmak Műsor, várakozás, siker feladat, vállalás. Tematikai egység/ Fejlesztési cél
3. Ritmus- és hallásfejlesztés
Előzetes tudás
Felismerni és megkülönböztetni a magas- és mély hangokat.
A tematikai egység Ritmus hangoztatása tapssal, kopogással – együttműködéssel. Hang- és nevelési-fejlesztési hallásfejlesztés. céljai Fejlesztési feladatok Mozgás (lépés, dobbantás) egyenletes mérőre Önállóan előtapsolni a csoportnak. Játékot elindítani tempó megadásával. Hangzás alapján hangszert felismerni. Felismerni a hangszerek hangjának különbözőségét.
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek Mozgásnevelés: – Ritmikai és dinamikai alapmozgások. gyakorlatok. – Fékező és gyorsító gyakorlatok. – Tempóérzékeltető gyakorlatok. – Ritmushangszerek használata. Tevékenység (Az egyenletes lüktetés és a ritmus összekapcsolása.) Lassú-gyors járás kísérése tapssal, dobolással. Tempótartás játékos mozdulatokkal. Egymástól eltérő zörejek, hangok felismerése. Társak és felnőttek hangjának felismerése és elkülönítése magnóról. Dob, cintányér, triangulum, ritmusfa megszólaltatása. Hangfelismerési gyakorlatok bekötött szemmel: hangszer hangjának felismerése.
Csigavonal, hullámvonal, kivárás, újraindítás, gyerek, felnőtt, magas, Kulcsfogalmak/ mély; taps, koppantás, erős lépés, lábütögetés, kivár, újraindít, tempót tart, fogalmak dalritmus, egyforma, egyenletes ritmus.
Fából, fémből készült hangszerek. Halk, hangos, fa, csengő, kopogó, csörgő
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
4. Zenehallgatás Szívesen hallgat zenét.
A tematikai egység A kulturált zenehallgatás kialakítása. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Felismerni az adott ünnepnek megfelelő zenedarabot. A zene hallgatásához szükséges figyelmet és fegyelmet kialakítani. Elsajátítani a kulturált zenehallgatás szabályait.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Évszakokhoz kötődő zenék hallgatása. – Kedvenc zene megmutatása társaknak (DVD, kazetta, stb.). – Megzenésített gyerekversek hallgatása élő és gépzenei előadásban. – A mindennapokban hallható zene közös hallgatása, elemzése. – Egyedül és többen énekelnek (megkülönböztetni) Tevékenységek Már ismert dalok, dallamok hallgatása az ünnephez kapcsolható hangszerelésben, speciális hangszerekkel, pl.: karácsonyi orgonamuzsika, harangjáték stb.). Türelmesség és udvariasság a közös zenehallgatás során. Élő koncerten részvétel, az alkalom előtt az előadó eddigi produkcióinak megismerése (kazetta, DVD), a legkedvesebb dalok megtanulása, közös éneklése. A zenedarabokban szereplő hangszerek, és az előadó énekes felismerése, a darab hangulatának, dinamikájának megállapítása.
Kapcsolódási pontok Játékra nevelés: spontán játék.
Kulcsfogalmak/ Orgona, harangjáték, türelem, sorra kerül, kedvenc, választás. Ütemezve éneklés, dal, ritmus, zene, vers, egyedül, többen fogalmak
A tanuló ismer 10–15 verset, gyermekdalt, segítséggel elő tudja adni. Tud lá-lá-val énekelni. Képes a dal szövegét mozgással összekötni, együttműködéssel a lépéseket utánozni. A fejlesztés várt Tud együttműködéssel szerepjátékot játszani. eredményei a két A tanuló tud az ünnepeken énekelni, társakkal és önállóan is. évfolyamos ciklus A tanuló ismer hangszereket, ismeri a hangos, halk fogalmát, és tudja differenciálni. végén Képes a dal ritmusát segítséggel tapsolni, kopogni. Képes társaival is kontaktust teremteni játék közben. A tanuló képes a zene hallgatásához szükséges figyelmet és fegyelmet tanúsítani.
MOZGÁSNEVELÉS 3–4. évfolyam A tantárgy az erkölcsi nevelést folyamatosan támogatja a szabálykövetési képesség kialakításával, a szabálybetartás igényének megalapozásával, a közösségi tevékenységek során az együttműködés, türelem, önfegyelem fejlesztésével. Az állampolgárságra, demokráciára nevelés elveit és céljait az egymás segítése iránti érzékenység és a csapatösszetartás érzésének felkeltésével támogatja. Hozzájárul az önismeret és a társas kultúra fejlesztéséhez a konfliktushelyzetekben az önuralom megtartására, a játékhelyzet és a valós helyzet felismerésére és adekvát viselkedésre ösztönzéssel. Segíti a félénkség, szorongás érzésének csökkenését, az önbizalom fejlesztését sikerélmény biztosításával mozgásos tevékenységekben. Kialakul az alkalmazkodási képesség, a tanuló saját és mások fizikai teljesítőképességének reális felmérése. A testi és lelki egészségre nevelésben nagy szerepet játszik a fizikai állóképesség és erőnlét javítása, a mozgásigény felkeltése, a helyes testtartás folyamatos javítása. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztéséhez hozzájárul a mozgásos tevékenységek verbális utasításainak megértésével, a sport- és játéktevékenységek eszközeinek, szabályainak megnevezésével, a fogalmak adekvát megértésével. A szociális és állampolgári kompetencia a kapcsolatok kialakítására való képességek fejlesztésével, a közösségi játékokban való együttműködéssel, a beilleszkedés fejlesztésével erősödik. A mozgás esztétikumának megismerése, a mozgás és ritmus tudatos alkalmazása, összekapcsolása az esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciaterület fejlődésében játszik nagy szerepet.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
1. Rendgyakorlatok téri tájékozódás Irányítással egyszerű cselekvéseket végrehajtani.
A tematikai egység Tájékozódás alapvető téri helyzetekben. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok – –
Ismeretek – tevékenységek
Térbeli irányokat alkalmazni Ismeretek segítséggel. – Tornasor kialakítása. Irányokat helyesen használni. – Testfordulatok. – Térérzékelés. – Egyszerű alakzatok kialakítása.
Kapcsolódási pontok Ének-zene: ritmuskíséret, énekszó. Olvasás-írás: térorientációs gyakorlatok.
Tevékenységek Segítséggel sorakozó magasság alapján. Hol a helyem a tornasorban? Ki mellett álltam? Fordulás jelre: jobbra-balra. Rövid utasítások végrehajtása. Kulcsfogalmak/ Alacsony, magas, jobb-bal, oszlop, vonal, kicsi, nagy. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
2. Alapmozgások Egyensúlyozás statikus és mozgásos helyzetben.
A tematikai egység Összehangolni a kúszáshoz, mászáshoz szükséges mozdulatokat. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok – – –
Lépcsőn lefelé kapaszkodással, felfelé uránlépéssel járni. Járás közben tárgyakat átlépni. Egyes járásmódokat felismerni, egyszerű alapmozgásokat reprodukálni
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Egyensúlyozó gyakorlatok. – Gurulás. – Statikus helyzetek. – Lépcsőn járás. – Függeszkedés. – Kúszás, mászás, szökdelés.
Kapcsolódási pontok Olvasás-írás: térorientációs gyakorlatok.
bemutatás alapján.
Tevékenységek Segítséggel járás tornapadon, lépcsőn. Járás külső talpélen. Törökülés, nyújtott ülés. Segítséggel: kéz- és lábtámaszok. Lefelé járás lépcsőn folyamatosan utánlépéssel. Bordásfalon függés Kúszás-mászás akadályok alatt. Folyamatosan szökdelés előre.
Kulcsfogalmak/ Pad, billeg, egyensúly, előre, hátra, emelkedő, lejtő. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
3. Alapvető testhelyzetek, légző-, szabad- és kéziszer-gyakorlatok Segítséggel alkalmazni az alapvető testhelyzeteket, és a légzőgyakorlatokat.
A tematikai egység Társakkal ütem tartása. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok – – –
Két elemből álló mozdulatsort bemutatás után visszaadni. A levegővételt és kifújást jelre végrehajtani. Vezényszavakat ismerni és követni.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Szabadgyakorlatok. – Mozgáskontroll. – Hasi légzés. – Testrészekkel végezhető gyakorlatok. Tevékenység Segítséggel: testrészek mozgatása, ütemre: fej, kar, láb, törzs. Tükör előtt végzett gyakorlatok: döntések, hajlítások, kar- és lábemelések. Ki-be légzés körmozgással ülésben, állásban. Segítséggel szabad- és kéziszergyakorlatok.
Kapcsolódási pontok Olvasás-írás: finommozgás fejlesztése. Ének-zene: ritmustartás, ritmusváltás.
Két egyszerű mozgáselem összekapcsolása (ugrás terpeszbe, taps fej fölött). Kulcsfogalmak/ Testséma, légzés, ütem, egyenletes lüktetés, fújni, szívni. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
4. Dobások, labdás gyakorlatok Labda tudatos kezelése két kézzel.
A tematikai egység Labda földhöz ütögetése és elkapása, pattogtatás. nevelési-fejlesztési céljai
Fejlesztési feladatok – –
Labdát fogni, elkapni, célba dobni, pattogtatni. Labdát rúgni, célba juttatni.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Alsó, felső dobás. – labda pattogtatása – Páros labdagurítás.
Kapcsolódási pontok Olvasás-írás: finommozgás fejlesztése, térorientációs gyakorlatok.
Tevékenységek Segítséggel: egy- és kétkezes alsó és felső dobás társnak, megadott célba, levegőbe. Labdagurítás társnak ülő és álló helyzetben. Kulcsfogalmak/ Alul, felül, cél, alsó dobás, felső dobás. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
5. Játékos versenyek Képes egyszerű szabályokat felismerni, betartani.
A tematikai egység Együttműködés a játék során. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Egyszerű játékszabályokat betartani.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Szabályjátékok. – Versenyjátékok. – Fogójátékok. – Mozgásos népi játékok.
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: szövegértelmezés, szövegválogatás, felelgetősök.
Ének-zene: énekes népi Tevékenységek játékok, táncok. Bújócska, kötélhúzás, versenyfutás. Labdával végezhető váltóversenyek. Karikafogó, fogócska, sapkafogó, kutyafogó. Bújj, bújj itt, megyek.., Lipemlopom.., Héja, héja… Kulcsfogalmak/ Cél, célba érés, győztes, sorverseny, fogócska, fogó, kiszámoló. fogalmak
Az úszásoktatás heti 1 alkalommal történik a helyi tanterv alapján Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
6. Úszás szárazföldön végzett alapmozgások Járás a vízben; medence szélén végzett úszómozdulatok; merülési gyakorlatok; vízbeugrások; siklás- és lebegési gyakorlatok, a légzésszabályozást segítő gyakorlatok; ismerkedés a mélyvízzel. A téri tájékozódás, térérzékelés fejlesztése kisvízben. Játékos vízhez szoktató gyakorlatok koordinációs és erőfejlesztő céllal.
Fejlesztési feladatok A téri tájékozódás, térérzékelés fejlesztése kisvízben. Játékos vízhez szoktató gyakorlatok koordinációs és erőfejlesztő céllal. Uszodai rendszabályok, a vízmélységgel kapcsolatos életvédelmi tudnivalók, önbizalom és bizalom mások iránt, az úszástanulással, vízben mozgással kapcsolatos érzések kommunikációja, irányítás általi alkalmazkodás. Tudatos levegővétel. Mellúszás: Mellúszás kartempó: gyakorlatok szárazföldön majd derékig érő vízben; karmunka siklás közben; folyamatos úszás karmunkával
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek Vízhez szoktató-, úszó-, vízbeugró-, merülő gyakorlatok, vízi játékok, egyéb játékok különféle eszközökkel. Tevékenységek A vízhez szoktatás gyakorlatai: Járás a vízben; medence szélén végzett úszómozdulatok; merülési gyakorlatok; vízbeugrások; siklásés lebegési gyakorlatok, a légzésszabályozást segítő gyakorlatok; ismerkedés a mélyvízzel. Uszodai rendszabályok, a vízmélységgel kapcsolatos életvédelmi tudnivalók, önbizalom és bizalom mások iránt, az úszástanulással, vízben mozgással kapcsolatos érzések kommunikációja, irányítás általi alkalmazkodás. . Természetes mozgásformák. A vízbiztonságot kialakító játékos gyakorlatok. Az általános uszodai rendszabályok, balesetmegelőzési szempontok ismerete, és azok betartása. Tudatos levegővétel. Mellúszás: Mellúszás kartempó: gyakorlatok szárazföldön majd derékig érő vízben; karmunka siklás közben;
Kapcsolódási pontok Olvasás-írás: térorientációs gyakorlatok
folyamatos úszás karmunkával. Kulcsfogalmak/ mellúszás, karmunka, siklás, kartempó, lábtempó, vízbiztonság, vízmélység fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
7. Kerékpározás egyensúlyi helyzet megtartása
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Pótkerekes kerékpár használata. Kerékpáron való egyensúlyi helyzet felvétele minél hosszabb ideig. Roller használata. Rövidebb szakaszon kétkerekű kerékpár hajtása.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek Pótkerekes kerékpár használata. Kerékpáron való egyensúlyi helyzet felvétele minél hosszabb ideig.
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: beszédértés
Tevékenységek Közlekedési szabályok, a KRESZ Roller használata. alapvető szabályainak ismerete. Rövidebb szakaszon kétkerekű kerékpár hajtása. Közlekedési szabályok, a KRESZ alapvető szabályainak ismerete. Kulcsfogalmak/ roller, kerékpár, KRESZ, közlekedési szabály, fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
8. Trambulin egyensúlyi helyzet megtartása
A tematikai egység Járások, rugózások végrehajtása nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok -
Alaphelyzetek felvétele
-
Biztonsági előírások betartása
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek Alaphelyzet felvétele rugózás Tevékenységek Páros lábon rugózás, elrugaszkodás, ugrás. egyensúly megtartása mellett
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: beszédértés
ugrás Kulcsfogalmak/ ugrás, rugózás, egyensúly, fogalmak
A tanuló képes segítséggel tájékozódni alapvető téri helyzetben, a térbeli irányokat alkalmazni. járásmódokat, egyszerű alapmozgásokat felismerni, bemutatás alapján reprodukálni. lépcsőn segítség és kapaszkodás nélkül járni. járás közben tárgyakat átlépni. szóbeli utasításra, utánzással egyszerű alapmozgásokat, elemi szabadgyakorlatokat végrehajtani. A fejlesztés várt Törekszik a helyes légzésre. eredményei a két A tanuló képes a labdát kezelni, dobni, elkapni. évfolyamos ciklus egyszerű mozgásos tevékenységekbe bekapcsolódni, adott jelre végén mozgását elindítani, megállítani. felismerni és betartani egyszerű szabályokat. Az uszodai rendszabályok betartása, helyiségek rendeltetésszerű használata, az alapvető higiéniai szabályok ismerete, és betartása. A vízben történő biztonságos közlekedés, a víz mint más közeg megismerése. A KRESZ alapvető szabályainak betartása. Önálló kerékpározás / rollerezés rövid távon. Szökdelés páros lábon önállóan Futások, szökdelések előrehaladással 9. Felmérés Felmérés
A tanulók sajátosságainak figyelembevételével, iskolánkban 1. osztály végétől 8. osztályig évente két alkalommal (ősz és tavasz) fizikai állóképesség mérése történik.
5-6. évfolyam Kommunikáció A tantárgy fontos szerepet játszik az erkölcsi nevelésben, ahol a szabályok, utasítások fokozatos bővítésével, megértésük, végrehajtásuk gyakorlásával saját tevékenységekben és a másokkal való kapcsolatokban, a felelősségtudat elmélyítésével a szituációs játékokon, meséken keresztül, a jó – rossz, pozitív – negatív példák elkülönítésével, felismerésével találkozik a tanuló. A fejlesztési területet az iskolai élet szabályainak betartásával, a deviáns magatartás felismerésével, az irodalmi művek megismerésén keresztül az emberi értékek elismerésével, pozitív és negatív személyiségjegyek megkülönböztetésével, felismerésével, példaképek bemutatásával támogatja. A nemzeti azonosságtudat és a hazafias nevelés fejlődését a közösséghez tartozás érzésének kialakításával, a közösségért tenni akarás igényének fejlesztésével, népszokásokon keresztül a hagyományok ápolásával, és a nemzeti ünnepek legfontosabb jelképeinek, példaképeinek megismertetésével segíti. Eléri, hogy a tanuló aktívan működjön közre nemzeti ünnepek és megemlékezések alkalmával, ismerje a környezetében előforduló legfontosabb nemzeti emlékhelyeket. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése a saját érzelmek felismerésével és kifejezésével, az adekvát, kulturált közösségi viselkedés alapvető szabályainak betartásával, minél kevesebb pedagógiai segítségnyújtás mellett, és az iskolai, és más intézményi környezetben a megfelelő stílusú és hangnemű kommunikáció és viselkedés alkalmazásának fejlesztésével valósul meg. A családi életre nevelést a családi és más közösségi kapcsolatok közötti különbség felismerése, a családi ünnepek szokásainak, kommunikációs formáinak gyakorlása, az adekvát magatartás szabályainak megnevezése és az év során aktuális családi ünnepek idejének megismerése támogatja. A testi és lelki egészségre nevelés megvalósul a higiénés szokások, tevékenységek megnevezésével, eszközök, anyagok felismerésével, kiválasztásával, az időjárásnak, tevékenységnek megfelelő öltözék összeállításával, a kiegészítők megnevezésével és az önálló ízlés kialakításával. Mindemellett a közlekedési szabályok ismerete és betartása, a képességeknek megfelelő méretű térben az önálló közlekedés fejlesztése játszik fontos szerepet. A fenntarthatóságot és a környezettudatosság fejlődését a környezeti jelenségek változásainak és hatásainak megismerése, a környezet élőlényeinek megfigyelése, csoportosítása, megnevezése, a környezet tárgyainak a gyakorlati életben betöltött funkciói és az egészséges és káros szokások, veszélyes anyagok megismerése, megnevezése szolgálja. A médiatudatosságra nevelést a különböző infokommunikációs technológiai eszközök megnevezése, rendeltetésszerű használatuk megismerése, a valóság és képzelet elkülönítésének kialakítása, a mértékletességre nevelés terén segíti. Az anyanyelvi kommunikációs kompetencia, a környezetnek és helyzetnek megfelelő kapcsolatteremtési mód megválasztásával, a beszéd vagy más, képesség szerinti kommunikációs módszer alkalmazásának fejlesztésével, a metakommunikációs jelek és a kommunikációs mondanivaló tudatos összehangolásával, az anyanyelv egyre tudatosabb, helyes alkalmazásával és az eseményekről, képekről minél önállóbb szövegalkotással fejlődik. A természettudományos és technikai kompetencia fejlesztését a tantárgy az egészség védelmének, saját és mások harmonikus testi és lelki működésének, a balesethelyzetek elkerülésének érdekében, megfelelő kommunikációs technikák kialakításával és alkalmazásával, a környezetben található tárgyak és eszközök megnevezésével és az
alkalmazási lehetőségek felismertetésével, az állatok és növények megnevezésével, tulajdonságok felismerésével, összehasonlítások végzésével és az egyszerű természeti jelenségek felismerésével, megnevezésével alapozza meg. A tantárgy a szociális és állampolgári kompetenciát fejleszti a saját testi, lelki egészségéről szerzett ismeretek bővítésével, mások érzéseinek megértésével, a megfelelő önuralom és türelem gyakorlásával a verbális kapcsolatokban, szükség esetén a segítségkérés és a segítség megfelelő módon történő elfogadási képességének elsajátításával, valamint a tanuló környezetéből jövő segítségkérés felismerésével, lehetőségeihez képest a rászorulóknak történő segítségnyújtással. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciaterület egyszerűbb művészeti alkotások befogadása és megértése, képesség szerinti szövegek élményszerű előadása, mozgással kísérése, rajzzal illusztrálása által fejlődik, valamint a tanuló, a fejlesztés hatására, ügyel megjelenésének esztétikumára, rendezettségére. A hatékony, önálló tanulást az önellenőrzés és a javítás módszereinek gyakorlása, a motivált magatartás fenntartása az ismeretek elsajátításához, valamint a feladattudat és a kitartás folyamatos fejlesztése segíti.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
1. Beszédfejlesztés, anyanyelv A tanuló érzékeli a jól, és a hibásan ejtett hangok közötti eltérést, törekszik azokat javítani.
A tematikai egység Szókincsbővítés, aktivizálás. nevelési-fejlesztési célja Fejlesztési feladat – – – – – – – – –
Használjon a tanuló kérdő és felkiáltó mondatokat. Használjon múlt és jövő időt. Építsen beszédébe viszonyszavakat, következtetéseket. Beszéde hangsúlyos, jó ritmusú, megfelelő hangerejű legyen. Egyre élénkebben vegyen részt a kommunikációban. Kérdezni, érdeklődni a körülötte zajló eseményekről. Érteni a határozószók jelentését utasítások végrehajtásakor. Tárgyakat, képeket gyűjtőfogalom alá rendezni. Segítséggel elmondani 4-5 verset, mondókát, éneket.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Helyhatározók gyakorlása. – Mondatbővítés kérdőszó segítségével. – Hely-, idő-, cél- és eszközhatározó alkalmazása. – Igekötők, módosító szerepük, hatásuk. – Feltételes mód. Kívánság megfogalmazása. – Leírási, jellemzési gyakorlatok (melléknevek). – Tárgyak megnevezése, mondatalkotás, mondatbővítés. – Két állítmánnyal mondatok alkotása. – Felsorolás, összetett mondatok képzése „és” kötőszóval.
Kapcsolódási pontok Ábrázolás-alakítás: illusztráció készítése. Ének-zene: ritmuskíséret, adott témához kapcsolódó népdalok. Mozgásnevelés: légzőgyakorlatok.
– – – –
Szókincsét aktivizálni. Rajzaihoz magyarázatot, mesét rendelni. Élményeit összefüggő mondatokkal kifejezni. Érthetően, lényegre törően telefonálni.
–
Birtokos személyrag és birtokos rag alkalmazása. – Metakommunikációs jelek felismerése, helyes bemutatása. – Beszédtechnikai és beszédmotoros gyakorlatok. Tevékenység Kívánságok megfogalmazása a „szeretnék” igével. Mi ez?, Ki ez?, Miért?, Hogyan?, Ki?, Hová? kérdőszavak használata a mondatalkotások során. A téri relációk használatának elkezdése beszédében. A viszonyszavak önálló használata játékban, foglalkozásokon. A metakommunikáció játékos gyakorlása, érzelmi, hangulati elemek utánzása, bemutatása. Zöngés – zöngétlen, tiszta – hibás ejtés differenciálása. Hallásfejlesztés, hangok kialakítása indirekt módon, utánzással. Hang ciklizálása a ritmusos beszéd érdekében. Szituatív és cselekvéses helyzetekben gyakorlás. Cselekvések megfogalmazása, szituációkban. Környezeti tárgyak megnevezése egyre bővülő körrel. Artikulációs mozgások pontos utánzása. A direkt hangfejlesztéssel kapcsolatos utasítások megértésekivitelezése. Képekkel egyeztetés, azonosítás. Társak, szülők, mesei hősök stb. jellemzése szóban és képi megfogalmazásban Tárgyak, képek sorba rendezése, megnevezése. Telefonbeszélgetés barátaival, rokonaival (gyorsan, tömören). A hangsúlyos beszéd gyakorlása,
a beszéd javítása ritmikus gyakorlatokkal. Beszédritmus-mozgás összekapcsolása, mondókák, dalok mozgásos megjelenítése. Hol, hová, honnan, miért, mikor, ki, mivel, kit, mit, soralkotás, rámutatás, Kulcsfogalmak/ pontos, mögé, fölé, előre – hátra, szájtér, légzés, arckifejezés, mimika, fogalmak szomorú, vidám, kíváncsi, mérges.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
2. Társadalmi érintkezési formák Idegenekkel szemben a tanuló tartózkodó, a testi kontaktusban távolságtartó.
A tematikai egység A verbális és nonverbális kifejezőképesség fejlesztése. nevelési-fejlesztési Szerepjátékokban a foglalkozásokhoz kapcsolódó tulajdonságok megjelenítése. célja Fejlesztési feladat – – – – – –
– – – –
Megérteni, és megfelelően reagálni egyszerűbb helyzetekben. Udvariasan viselkedni a felnőttekkel és társaival szemben. Bemutatkozni megfelelő gesztusokkal, kéznyújtással. Eddigi tapasztalatai alapján ismereteit rendezni. Ruházatát rendben tartani, észrevenni, ha cserére szorul, cipőjét letörölni. Megpróbálni a mindennapi tevékenységében az előzékeny, udvarias viselkedést. A kapott megbízásokat pontosan teljesíteni. Kulturáltan étkezni. Igényt kialakítani a szabadidő kulturált eltöltésére. Szívesen visszatérni a már látogatott helyekre, élményekre emlékezni, újdonságokat felfedezni, ezekről beszámolni.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Konfliktushelyzetek felismerése, a megoldás keresése különböző példákon keresztül. – Kulturált viselkedés vendégségben és vendégek fogadásakor. – Igényesség a ruházatban. – Különböző alkalmaknak megfelelő ruházat kiválasztása és felkészülés. – Nemek közötti kapcsolat. – Előzékeny, udvarias magatartás kialakítása. – Óvja a tanuló saját és társai dolgait (ruhanemű, szemüveg stb.). – Megbízások vállalása és teljesítése. – Példaképek keresése környezetében, ismert hősök között stb. – A kulturált étkezés szabályainak elsajátítása. – Az étel kiválasztása és elfogyasztása.
Kapcsolódási pontok Környezetismeret: egészséges életmód. Társadalmi ismeretek: társas kapcsolatok.
–
Mozi, színház, művelődési ház, múzeum, rendelőintézet, kórház, gyógyszertár, posta, tűzoltóság, rendőrség, mentőállomás, repülőtér.
Tevékenységek Képekről nonverbális közlések leolvasása, megfogalmazása. Helyzetgyakorlatok: (elromlik valami az osztályban, valakinek elvész a kedvenc játéka, valakinek nem jut tízórai, mert valaki többet evett). A történetek megismerése, ismétlések után a történetek eljátszása és megoldások keresése. Szituációs játék: (Színházba megyünk, milyen legyen az öltözékünk? Orvosi vizsgálatra, kirándulásra hogyan készüljünk?). Helyzetgyakorlatok, képek elemzése, saját tapasztalatok megbeszélése. Szerepjáték: (vendégségben, vendégfogadáskor). A kialakult jó szokások további erősítése. A másik nemmel szembeni viselkedésmódok összegyűjtése és megbeszélése. Ajtónál a felnőttek és a lányok előre engedése. A tanuló teljesítsen kisebbnagyobb megbízásokat. Nyilvános helyen kulturált étkezés. Viselkedés és étkezés feltűnés nélkül (cukrászdában, gyorsétteremben). Közös megbeszélés alapján feladatvállalás, a végzett munkáról beszámolás, a bírálat meghallgatása, a kritika elfogadása. Szerepjátékokban a foglalkozáshoz kapcsolódó tulajdonságok megjelenítése. Rövid történetek meghallgatása,
filmrészletek megtekintése, beszélgetés a látottakról. Az együttélés feltételeinek tudatosítása, pl. az önzés rossz tulajdonság, az alkalmazkodás fontossága stb. Szervezett kirándulás alkalmával a közintézmények meglátogatása. Az épületek jellegzetességeiről, az intézmények sajátosságairól benyomásokat szerzése. Az egészségüggyel, közlekedéssel, ügyintézéssel, szórakozással kapcsolatos intézményekről ismeretek összegzése, rendezése, eszközei, tárgyai megnevezése (belépőjegy, sorszám, beutaló stb.). Az adott intézményekben zajló tevékenységek megismerése; azok funkcióiról beszámolás, élmények elmondása (utaztam repülővel, láttam tűzoltóautót, voltunk színházban, fájt a fogam). Igazságtalan, biztos – biztosan, bizonytalan – talán, vélemény, vita, Kulcsfogalmak/ türelem – türelmes, türelmetlen, udvarias, előzékeny, rendszeretet, közintézmény, előadás, nézőtér, jegy, színészek, rendezvény, műsor, riadó, fogalmak sziréna, fogászat, szemészet, vizsgálat.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
3. Testünk és a személyes teendők A tanuló ismeri az egészséges életmód jellemzőit, kerüli a káros hatásokat.
A tematikai egység A test és működésének, valamint az egészségmegőrzéssel kapcsolatos nevelési-fejlesztési teendőknek a megismerése. célja Fejlesztési feladat –
A megismert fogalmakat főfogalom alá rendezni, és szókincsébe beépítve használni. – Kérésre megmutatni a megnevezett testrészt – Nagy biztonsággal
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek Testünk – Ízületek megnevezése (könyök, térd, boka), helyük és funkcióik. – Egészségügyi ismeretek bővítése (fiú – lány közötti
Kapcsolódási pontok Ábrázolás-alakítás: emberábrázolás agyagból, grafika, festmény, jelmezkészítés. Életvitel és gyakorlat:
– – – –
– – – – – – –
–
tájékozódni saját testén Érteni a testtel kapcsolatos fogalmakat. Gyakori betegségeket megnevezni, problémáit jelezni, és segítséget kérni. A kapott utasításokat betartani a gyógyulás érdekében. A ruházatot szezonálisan csoportosítani, és azok minőségi jellemzőit saját szavaival elmondani. Saját ruházata színeit, egyéb jellemzőit felsorolni. Észrevenni ruházatán a rendetlenséget. Ruháira vigyázni. Saját ízlés kialakulása. Jelmezbálon szerepelni, eltérő öltözeteket kipróbálni. Megnevezni az ételeket, áruféleségeket. Ismerni a menük sorrendiségét. Egyszerű terítési és főzési műveletet elvégezni, azokat szavakkal, mondatokkal magyarázni, indokolni. Érteni, és megfogalmazni az ok-okozati összefüggéseket.
eltérés észrevétele). Tisztálkodás. Testápolás. A fertőzések elkerülésének, megelőzésének módjai. – Az ismertebb betegségek és jellemző tüneteik. A gyógyulás módja. – Kórházi tartózkodás fontossága. Néhány kezelési mód és kellékeik. – Testrészek, érzékszervek fogalmának kialakítása. Hasonló és eltérő testrészek. – Fiú – lány eltérő fejlődése. Öltözködés – Évszaknak és alkalomnak megfelelő ruházat kiválasztása irányítással. – Ruhadarabok kiválasztása, csoportosítása különböző szempontok szerint. – Divatlapok nézegetése, válogatás, vágás, ragasztás. Öltöztetés, vetkőztetés. – A szekrények rendje. Étkezés – Konzervek, mirelitek, megismerésük, felhasználásuk. (Gyártási idő, szavatosság leolvasása, tárolásuk, felhasználásuk). – Egészséges táplálkozás. – Hagyományos és ünnepi ételek. – Főzési, sütési kellékek, alapanyagok, előkészítő műveletek. Az ételekről, étkezésekről meglévő ismeretek rendszerezése. – Az egészségmegőrzés témakörében tanultak megfogalmazása és gyakorlása. – Az egészséges táplálkozás alapelvei. – A testmozgás/sport szerepe az egészségmegőrzésben. – –
Tevékenységek Tanári segítséggel a tanuló
személyes szükséglettel kapcsolatos teendők, háztartási munkák, étkezés. Környezetismeret: emberi test, orvosi vizsgálat.
önmagán és társai testén megmutatja és megnevezi a váll, a könyök, a térd, a csukló és a boka testrészeket. A testen tájékozódik, téri fogalmakat gyakorolva. A jobb-bal, fent, lent és a többi viszonyszót önállóan használja. A testrészek érzékelő funkcióját megnevezi, bemutatja. Az orvosi szobában megnézi a főbb kellékeket. Fertőző betegségek megnevezése, tüneteik felsorolása. A rendszeres és alapos tisztálkodási műveleteket rutinszerűen gyakorolja. Fiú és lány testápolásának, tisztálkodásának jellegzetességei (izzadság, testszag stb.). Képek segítségével az évszaknak megfelelő ruházat csoportosítása. Közös halmazokba rendezi a minden évszakban viselendő ruhadarabokat. Újságokból, katalógusokból különlegességeket kivág, gyűjt, füzetbe rendez. Egyre önállóbban fogalmazza meg gondolatait melléknevek segítségével. Önálló öltözés, vetkőzés. Ruhadarabok szempontok szerinti különválasztása: divatos, régimódi; színek, fiú-, lányruhák; felsőruházat, alsóruházat. Saját ízlés szerinti válogatás újságokból, divatlapokból. A ruhanemű megkímélése, gondozása. Közértben a többi áruféleség megfigyelése mellett alaposabb tájékozódás a mirelitáruk és a konzervek pultjánál. Segítséggel a tanuló megnevez különböző mirelit árukat, konzerveket. Elkészítési módjukról ismertetőt hallgat és bemutatót néz meg. Beszámol ismereteiről,
emlékezetből és eseményképek segítségével. Az ételféleségek körében szerzett ismeretek bővítése, salátafélék, különféle édességek. Az étkezés kulturált viselkedésformáinak gyakorlása. Egészségre káros ételek, italok számbavétele, fogyasztásuk kerülése. Képek alapján a tanuló ünnepi és hagyományos menüt állít össze. Mennyiségi és minőségi különbségeket az étkezésnél megállapít. Tankonyhán ünnepekre szendvicseket, salátákat, turmixokat készít. Megnevezi és használja a szükséges alapanyagokat, kellékeket. Megnevezi a munkaműveleteket, műveleti sorrendet. Az egészséges táplálkozásról képeket gyűjt és étrendjét tudatosan eszerint állítja össze. Figyel testsúlyára. Sporttal kapcsolatos ismereteket szerez. Test-testrész, ízület, bedagadás, fájdalom, láz, betegség, kezelés, orvosság, Kulcsfogalmak/ kenőcs, recept, gyógyítás, türelem, testhelyzet, testtájak, különböző nemű, nemi jellegzetességek, divatos, ósdi, régimódi, fiús-lányos, ízlés, fogalmak gyűjtemény, divatbemutató, jelmez, álarc, hagyományos, ízléses-ízléstelen.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
4. Tájékozódás térben A tanuló tájékozódik függőleges és vízszintes, jobb és bal irányban.
A tematikai egység Megbízható részvétel a közlekedésben. nevelési-fejlesztési célja Fejlesztési feladat –
Mondatait melléknevek, viszonyszók használatával bővíteni. – Illedelmesen kérdezni.
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek Iskola – Műhelyek, raktárak, szakköri szobák, udvar, megismerése
Életvitel és gyakorlat: egyszerű háztartási munkák: lakás, házimunkák.
– – – – – – – – – –
Segítséget kérni, ha szükséges. Verbális és mozgásemlékezetét egyre tartósabbá tenni. Megfelelő magatartás a séták, látogatások alkalmával. Összehasonlításokat tenni, különbségeket észrevenni, azt közölni. Megkezdett munkáját befejezni. Saját élményeit mondatokban megfogalmazni. Épületeket megfigyelni, saját véleményt megfogalmazni az épületekről. Összefüggést találni a szituációk és a közlekedés fajtái között. Szűkebb és tágabb környezetét igyekezzen megóvni lehetőségei szerint. Megbízhatóan részt venni a mindennapi közlekedésben. Élményeit rajzokkal feldolgozni.
funkciójuk megfigyelése. A műhelyek eszközeinek megfigyelése, kipróbálása, tulajdonságaik megfogalmazása. – Az ott dolgozók nevének megtanulása és használata. Elemi szintű kommunikáció gyakorlása. Lakás – Lakóházak típusai. – Jellemző jegyek megfigyelése. – A lakás helyiségei. – Lakás berendezéseinek megfigyelése, megismerése, megnevezése, balesetmentes használata segítséggel. – A lakás megóvása, gondozása, díszítése, lakóházak típusok szerinti csoportosítása. – Egyéb épületek a környéken. Utca, közlekedés – Helyi és távolsági, valamint a tömegközlekedés fogalmának kialakítása. – Utak, sztrádák, sínek, alagutak, aluljárók felismerése, megnevezése, balesetmentes használata. – Balesetmentes, óvatos, figyelmes közlekedés. – Járművek, színterek csoportosítása. – A gyalogos közlekedés szabályainak betartása. –
Tevékenységek Iskola helyiségeiben, tornateremben, kézműves műhelyben, tanári szobában, irodában, raktárban, konyhában berendezés megfigyelése. Családi ház, társasház, lakótelepi panellakás megkülönböztetése. A lakás helyiségei, berendezései, funkciói, azok rendeltetésszerű használata. Fűtés, világítás, azok működésének megfigyelése.
Társadalmi ismeretek: közlekedésre neveléstérképhasználat.
Közvetlen környezetében lévő elektromos háztartási gépek megfigyelése, segítséggel kipróbálása. A gépek és az ételféleségek összekapcsolása. (Mit, mivel, miért, hogyan?) Képekről, diákról szép épületek megtekintése, a különlegességek megfigyelése, megfogalmazása. Kulturált viselkedés színházban, múzeumban, az épület szépségeinek felfedezése. Szervezett látogatás során ismerkedés a hajó-, repülő-, vonat- és autóbusz-közlekedés jellemzőivel. A hangosbemondó szavainak értelmezése segítséggel. Tágabb környezetről térkép készítése, azon tájékozódás. A metróállomások, autóbusz és a vasúti közlekedés jellemzőinek összegyűjtése. Hajókirándulás alkalmával a vízi közlekedésről új ismeretek szerzése. A városi közlekedés színtereinek, járműveinek megfigyelése és megnevezése. A tanuló differenciálja és megfogalmazza az út, sín, vezeték fogalmát. Játékokban közlekedési élmények, tapasztalatok felelevenítése. A legfontosabb szabályok rendszeres ismétlése szóban és a gyakorlatban. A gyalogos közlekedés szabályainak betartása. A helyes közlekedés rendszeres gyakorolása. Játékos módon megjeleníti, csoportosítja a gyalogos közlekedés szabályait. Járművekkel kapcsolatos mesék, versek tanulása. Kulcsfogalmak/ Hajóállomás, jegypénztár, kapitány, tömeg, vészfék, helyi közlekedés, jelzés, jegykezelés, állomás, pályaudvar, repülőtér, járatok, helyi, fogalmak
karbantartás, önállóan, körültekintően, emelt, földszint, pince, előtér, díszítés.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
5. Tájékozódás időben A tanuló érzékeli az idő múlását.
A tematikai egység Az idő múlásának érzékelése méréssel. nevelési-fejlesztési célja Fejlesztési feladatok – – – – –
– – – –
–
Felsorolni automatikusan, önállóan a hónapokat, évszakokat, napszakokat. Kapcsolatot találni helyzetek, történések, és az évszakok, hónapok, napszakok között. Kiválogatni a múltra, jelenre, jövőre jellemző tárgyakat, képeket. Tájékozódni az ismétlődő évi események és azok dátumai között. Az aktuális dátumot megmondani, vagy tábláról leolvasni, naptárból sorolni a napokat, kötve a dátumokhoz. Hetesi teendői között felsorolni az ismert napi adatokat. Eligazodni az idő fogalmai között. Elkülöníteni, megnevezni a napszakokat. Segítséggel leolvasni az egész órát, használni a volt és lesz kifejezéseket az idő megállapításánál. Ismerni az elmúlással kapcsolatos történéseket.
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek – Jelek információjának megértése a tájékozódáshoz, a cselekvés irányításához, az idő alakításához. – Évszakok, hónapok neveinek sorrendbe állítása, cselekvésekhez, napszakokhoz rendelése. Szerepjátékokban évszakok megjelenítése. – Múlt, jelen és jövő történéseinek megfogalmazása. – Filmeken látott események időbeli elhelyezése (díszletek, jelmezek megbeszélése: régen milyen volt a közlekedés – lassabb, mint ma stb.). – Eseményképek rendezése: események előzményei, lezárása. – Napok, hetek, hónapok, évszakok. – Keltezés, dátum (évszám, hónap, nap). – Szünet – nyaralás. – Éjszaka, nappal. – Az óra, perc fogalmának megismerése. – Az idő múlása, és az elmúlás kapcsolata. – Az életút. Az élet végessége. – Fiatal, öreg. Születés, halál-
Számolás-mérés: tájékozódás: időmérés, naptárbeosztás. Ábrázolás-alakítás: évszakokkal kapcsolatos alkotások. Ének-zene: az idő múlásával, az elmúlással kapcsolatos dalok.
fogalom említése. Tevékenység Tanári irányítással, képek segítségével az évszakok ismérveinek elmélyítése. A hónapok nevének automatizálása versek, dalok segítségével, eseményekhez rendelésük(születésnap, ünnepek). Naptár használata. A hetek napjainak számlálása, napszakok megnevezése, sorrendiségük begyakorlása. „Mikor lesz?” „Már elmúlt.” – Az idő múlásának megfigyelése. Régi korok meséiből, tárgyaiból segítséggel következtetések levonása. Filmekből látott jövőmotívumok feldolgozása tanári segítséggel. A valóság és a mese elemeinek szétválasztása. Képek időrendbe állítása. A látottak megfogalmazása viszonyszavak és időfogalmak használatával. Hagyományos és digitális órákon az idő leolvasása. Egész óra, fél óra, perc és óra viszonya. Próbálkozás az óráról az aktuális időpont leolvasására, tájékozódásra, még hány percig tart a tanóra stb. Emberi élet, növények élete, állatok élete témában adatgyűjtés. Korosztályokhoz kapcsolódó tevékenységek, jellegzetességek gyűjtése. Az idő múlásával, mérésével kapcsolatos fogalmak és szókincs. Kulcsfogalmak/ Dátum (termékeken gyártási idő és szavatosság). fogalmak Az idő múlása, az elmúlással kapcsolatos fogalmak.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
6. Élőlények A tanuló észreveszi a természet szépségeit.
A tematikai egység A tápláléklánc alapjainak megértése. nevelési-fejlesztési célja Fejlesztési feladatok – –
–
– – – – – – –
–
–
Egyre jobban tájékozódni az őt körülvevő természeti világban. Önállóan próbálni megfogalmazni a termények évszakhoz történő rendelését és analógiákat. Gyűjteni, rendszerezni, megfogalmazni a témakörben. Osztályozni, csoportosítani a növények fajtáit. Ismerni és gondozni a környezetében lévő növényeket. Ismerni és felsorolni a már tanult jellemzőket. Igekötős igéket használni. Kérdéseit bővített mondatokkal feltenni. Gondolatait érthető mondatokkal kifejezni. Hosszan figyelni egy-egy dologra. Legyenek a tanulónak ismeretei az állatkert állatairól, ismerje fel azokat könyvekből, filmen. Tudjon állatjelmezben tulajdonságokat megjeleníteni, hangokat utánozni. Számoljon be a kedvenc háziállatról.
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek Az élő környezet. Növények – A növények hatása életünkre (jó levegő, vitamin, állatokat táplál, melyeket mi eszünk meg). – A növények fejlődése, a fejlődés feltételei. – A fa részeinek bemutatása, lombos, tűlevelű, lombhullató, örökzöld fa fogalmának kialakítása. – Gabonafélék megismertetése, felhasználása. – Gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék felhasználása, tárolása, tartósítása. – Szobanövények ápolása. – Az eddig tanultak elmélyítése, rendszerezése. – Földünkön élő változatos növényvilág. – A növények létfontosságú tulajdonságai (oxigéntermelés). Állatok – Háziállatok fogalmának bővítése. – Ház körül élő állatok csoportosítása (hasznos, káros). – A felsorolt állatok tápláléka, életmódja, haszna. – Vadon élő állatok, erdei, mezei, vízi állatok, ragadozók. – Hobbiállatok.
Ének-zene: növényekkel, állatokkal kapcsolatos dalok, zeneművek. Ábrázolás-alakítás: növény- és állatábrázolások különböző technikákkal.
– – –
Csoportosítás kültakaró, táplálkozás, szaporodás, élőhely szerint. Más földrészek állatai. Mesék, dalok, versek az állatokról.
Tevékenységek Élő és élettelen megbízható differenciálása. Képválogatás, csoportosítás főfogalmak alá. Erdei sétán a tanuló megfigyeli, tapintja a fák részeit. Összehasonlítás, különbségek megállapítása. Tanórán tapasztalatai, emlékei szerint főfogalom alá rendez, csoportosít. Fogalomhoz megfelelő képet rendel. Filmen, vagy a természetben megfigyeli a zöldségek, gyümölcsök betakarítási módját, cselekvően részt vesz a munkálatokban. Zöldségeket, gyümölcsöket, gabonaféléket megnevez, csoportosít. A fagyasztást, hűtést és tartósítást képekről. Filmről, képről az élelmiszerek gyártási és felhasználási módjait is megismeri. Távoli földrészek növényvilága, képek, filmek megtekintése a témában. Környezetében lévő virágokat megnevezi, részeit felsorolja, gondozza azokat. Állatkerti séta vagy kirándulás alkalmával közelről ismerkedik az állatokkal. Megtanulja élőhelyeiket, táplálkozási szokásaikat. Ház körüli állatokról személyesen, filmből, könyvből szerez ismereteket, azonosítja az élő állattal. Párhuzamot von háziállatok és élelmiszerek között.
Meséket, verseket, dalokat tanul. Állatfarsang, jelmezkészítés, szerepjátékok, mesék dramatizálása. Kulcsfogalmak/ Növény- és állatvilág témakörben felmerülő fogalmak. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
7. Előkészület a felnőtt életre A tanuló alkalmazkodik a társadalmi, közösségi környezet elvárásaihoz.
A tematikai egység Körültekintő vásárlás, különbség felismerése a fontos és nem fontos nevelési-fejlesztési árucikkek között. célja Fejlesztési feladatok – – – – – – – – – – – –
Egyre több áruféleséget megnevezni, főfogalom alá rendezni önállóan is. Saját véleményét kifejezni az üzletben látottakkal kapcsolatban. Szerepjátékban azonosulni vevővel és eladóval. Üzletbe lépéskor a tanult udvariassági formákat, rendszabályokat betartani. A látottakat rendszerezni. Ismerni a pénz fontosságát a vásárlás során. A tanultakat készség szintjén, a gyakorlatban alkalmazni. Türelemmel, érdeklődéssel és megfelelő magatartással részt venni a látogatásokon. Szókincse, mondatai tükrözzék a beépült és rögzült ismereteket. Saját véleményt kialakítani a foglalkozásokról (jó, rossz, nehéz, könnyű). Önállóan kérni, megköszönni, elköszönni, kifogást megfogalmazni. Megmondani kérdésre saját nevét, születési helyét és
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek Üzletek, vásárlás – Áruház látogatása, áruféleségek megnevezése, konvencionális kifejezések gyakorlása, irányítással. – Üzletekről, vásárlásról tanultak rendszerezése. – Piaclátogatás, vásári áruk, utcai árusok. – Piacok, üzletközpontok, közértek, kiskereskedések hasonlósága, különbözősége. – Rendszeres vásárlás gyakorlása az apróbb megbízatások teljesítésével. – Az önállóság fokozatos növelésével: az áru kiválasztása, vásárlás, fizetés. – Megfelel-e az áru minősége? (Csere). Foglalkozások – Iskola, üzletek, intézmények dolgozói. – Szolgáltatások egymáshoz rendelése, irányítással. – További iparosok munkájának megismerése, eszközeik csoportosítása. – Szülők, testvérek munkája,
Életvitel és gyakorlat: egyszerű háztartási munkák. Vásárlás, fogyasztóvédelem. Társadalmi ismeretek: felkészülés a felnőtt létre: pályaválasztás, foglalkozások.
– –
idejét. Ismerni édesanyja nevét (legalább keresztnevét). Kérdésre kiválasztani édesanyja külső és belső tulajdonságait.
– – – –
foglalkozása. TV-rádió-szerelő, varrónő, ács, villanyszerelő, hangszerjavító, cipész. Minden munkában van szépség és hasznosság. Személyes adatok. Születési hely, idő. Az anya leánykori neve. Lakcím. Az anya tulajdonságainak megfigyeltetése, megfogalmazása.
Tevékenységek Hasonlóságok és különbözőségek sorolása a különböző helyek (áruház, piac, utcai árusok) között. Üzletek, áruféleségek rendszerezése, csoportosítása, minőségi kifogás megfogalmazása. Szervezett keretek között csoportos látogatás a különböző vásárlóhelyekre. Tanári kérés szerint vásárlás, fizetés. A tanult kommunikációs formák gyakorlása, szerepjátékokban megjelenítése. Az iskolai dolgozók foglalkozásának megnevezése, feladataik megfigyelése. Mindennapi életében jelenlévő ügyintézők munkájának, eszközeiknek megfigyelése: orvos, asszisztens, jegyeladó, buszvezető, cukrász. Eladók munkájának megfigyelése, szituációs játékokban a szerepek gyakorlása. Mesealakok foglalkozásának felismerése. Összehasonlítás jellemzők megfigyeltetése által. A költekezés megelőzése, felesleges – szükséges mérlegelése. Szervezett formában látogatja meg a különböző szakmák
képviselőit, megfigyeli munkájukat és eszközeiket, kipróbálja, megtapasztalja a mozdulatokat. Kér, kérdez, megnevezi a látottakat. Képeken egyezteti, és főfogalom alá rendezi a megismert fogalmakat, tárgyakat. Név, születési hely, idő automatizált megtanulása. Édesanyja nevének megtanulása. Édesanyja külső tulajdonságait segítséggel megfigyeli, megnevezi. (Születésnap, névnap számontartása, felköszöntés). Érzelmeit kifejezi szóban és gesztusaiban, mások érzelmi megnyilvánulásait észreveszi és tiszteletben tartja. Kulcsfogalmak/ A témákkal kapcsolatban felmerülő fogalmak, szókincs köre. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
9. Ünnepek Mások ünnepét elfogadni, tiszteletben tartani.
A tematikai egység Külsőségeiben és tartalmában is készülődés az ünnepre. nevelési-fejlesztési célja Fejlesztési feladatok – – – – – –
Szívesen részt venni az ünnepi készülődésben. Önálló feladattal készülni az ünnepre. Himnusz hallgatása alatt vigyázban állni. Verseket, dalokat örömmel bemutatni az iskolában és otthon. Örülni társai sikereinek. Helyesen értelmezni az ünnepekkel kapcsolatos
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Nemzeti, társadalmi, családi ünnepek csoportosítása. – Az ünnepek eredete, történetének ismertetése. – Nemzeti ünnep. Augusztus 20 (Szent István). Március 15. (Petőfi Sándor). – Mikulás, ajándékozási szokások. Karácsony. – Társak jeles ünnepeinek számontartása.
Kapcsolódási pontok Ének-zene: ünnepi műsor. Ábrázolás-alakítás: ajándék, dekoráció az ünnepre. Életvitel és gyakorlat: anyagok alakítása: ajándék készítése.
–
– –
fogalmakat, megfelelő eseményekhez kapcsolni azokat, játékosan utánozni néhány jellegzetes ünnepi eseményt. Egyre biztosabban eligazodni a különböző ünnepségek időpontja, jellege, eredeztetése tekintetében. Az ünnepekkel kapcsolatos tárgyismeretét, és a fogalmait gazdagítani. Legyen megfelelő a tanuló magatartása, részvétele.
– –
Az ünnepekhez tartozó történetek ismertetése. Az ünnephez tartozó formai elemek betartása.
Tevékenységek Az aktuális ünnepnek megfelelő kellékek, ajándékok készítése segítséggel. Figyelmesen hallgatja a történeteket. Képeket gyűjt és rendszerez az ünnepekkel kapcsolatban. Verseket, dalokat tanul és előad, csoportban, vagy önállóan. Versenyekre, vetélkedőkre készül. Nemzeti nagyjaink és az eseményekhez kapcsolódó történeteket ismer meg. Az ünnepek megnevezését és eredetét sokféle helyről, helyzetből hallgatja, nézi. Felköszöntés, gratuláció. Ajándékozás (könyvek, mesék, tárgyak, emlékek). Tevékenyen részt vesz jelképek (zászlók, díszek) készítésében. Tanári segítséggel értelmezi a helyzeteket, tárgyakat. Olvasmányok az ünnepekkel kapcsolatban. Történelmi tárgyak megtekintése, múzeumlátogatások az ünnepekhez kapcsolódóan.
Nemzet, család, hazaszeretet, ünnepélyes, Himnusz, csend, felvonulás, király, megváltó, ünnepélyesség, ajándék, költő, költemény, előadás, Kulcsfogalmak/ emlékmű, múzeum, tűzijáték, ünnep, egyház, társadalom, nemzet, történet, fogalmak király, papság, kép, jelkép, korona, szent, vallások, templom, szeretet, gyűlölet, hangulat.
A tanuló képes kiejtését felszólításra képes javítani, hangerejét, beszédritmusát A fejlesztés várt tudatosan irányítani. eredményei a két bővítménnyel mondatot alkotni. évfolyamos ciklus végén kérdést megfogalmazni, kérdésre adekvát választ adni. felhívó jellegű kommunikációs megnyilvánulásokra.
a hangulati elemeket megjeleníteni beszédében. felismerni és megfogalmazni tulajdonságokat. felismerni, megmutatni érzékszerveit és tudja azok funkcióit. egyszerű terítési és főzési műveletet elvégezni, azokat szavakkal, mondatokkal magyarázni, indokolni. megbízhatóan részt venni mindennapjain a közlekedésben együttesen. észrevételeit, szükségleteit jelezni, segítséget kérni, megköszönni. Étkezésnél, kiránduláson megfelelő magatartást tanúsít. Természeti kincseinket és néhány hasznát, jelentőségét ismeri. A témakör fő fogalmait beszédében megfelelően használja. A tanuló képes segítséggel leolvasni az egész órát, használni a volt és lesz kifejezéseket az idő megállapításánál. az elmúlással kapcsolatos történéseket megérteni. mondanivalóját kérdések segítségével bővített mondatokkal is megfogalmazni. főfogalom alá rendezni az állat- és növényvilág témakörökben különböző tulajdonságok alapján. együttműködni a helyes viselkedési és magatartási szabályok tudatos betartásában. aktív szókincsét bővíteni a tanult témakörökben. legfontosabb személyi adatait elmondani (név, cím). a legfontosabb ünnepek jelentőségét átélni, az ünnepekkel kapcsolatos tárgyismeretét, és a fogalmak használatával beszédét gazdagítani, közös ünnepeken alkalmanként közreműködni. Himnusz hallgatása alatt vigyázban áll.
5–6. évfolyam OLVASÁS-ÍRÁS A tantárgy jelentős szerepet játszik az erkölcsi nevelés területén a feladattudat és a feladattartás fejlesztésében, a helyes viselkedési szabályok megerősítésében és megtartásában, a tanuló saját és mások munkájának megóvására vonatkozó törekvésének kialakulásában, megbecsülésére nevelésében, valamint türelemre és kitartásra ösztönzésében. A nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés fejlesztését a magyar és az idegen nyelv közötti különbség felismerése, a téri orientációs ismeretek bővítése, a magyar népi mondókák és közmondások megismerése segíti. A családi életre nevelést segíti a saját név felismerése, a családtagok nevének ismerete, vezetéknév és utónév azonosságainak és különbségének és ezek okainak tisztázása, valamint egyszerű köszöntő szöveg írásával felkészülés az aktuális családi ünnepekre. Az állampolgárságra, demokráciára nevelést megalapozza a tanuló hivatalos személyi adatainak és azok alkalmazásának megismerése, az aláírás jelentőségének megtanítása. Az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterület fejlődését segíti az aktív és passzív szókincs bővítése, a tudatosabb, tartalmilag pontosabb, nyelvtanilag helyes beszéd kialakítása, az érzések, gondolatok szóban történő kifejezése, a közösségi szabályok írásos és rajzos jelzéseinek felismerése és az irodalmi művek megismerése iránti igény felkeltése. A digitális kompetencia fejlődését segíti a tájékozódás a számítógép billentyűzetén, a tanult betűk kikeresése, írásuk gyakorlása és a leggyakoribb számítógépes jelzések megismerése. A hatékony, önálló tanulás megvalósul az új információk és ismeretek elsajátításával, az érdeklődés fenntartásával az írásos információk megértésére.
Kulcsfogalmak/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
1. Beszédfejlesztés Tagolt beszéd, motiváció a kommunikációra.
A tematikai egység Vizuális és verbális emlékezet fejlesztése. nevelési-fejlesztési Gondolatok, szavak kifejezése verbális vagy nonverbális jelekkel. céljai Fejlesztési feladatok – – – – –
Folyamatos, nyugodt, érthető beszéd, hibák javítása. Egyénileg és csoportosan fellépni az iskolai ünnepélyeken. Beszámoló átélt eseményekről. Legfontosabb adatait ismerni. A kérdezés és felelés formaiés tartalmi követelményeit
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Helyes artikuláció gyakorlása, hanglejtés, hangerő, stílus. – Mondatalkotás megadott szóval, mondatalkotás képről. – Szókincsbővítés. – Személyi adatok gyakorlása. – Mondat bővítése újabb és újabb bővítményekkel. – Mondat befejezése,
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: logopédiai feladatok, vers, rövid szöveg kifejező előadása közönség előtt. Mozgásnevelés: téri tájékozódás, légzőgyakorlatok.
–
betartani. Mondanivalót minél pontosabban kifejteni.
kiegészítése. Tevékenységek Logopédiai gyakorlatok. Légzőgyakorlatok. Szappanbuborék fújása. Tematikus szógyűjtés, mondatalkotás adott szavakból. Eseményképhez történet kitalálása, majd elmondása közösen. Teljes nevének, lakcímének másolása. Mondat bővítése újabb és újabb bővítményekkel. Mondat többféle befejezése. Versek, mondókák hangsúlyozása.
Különböző kedélyállapotok felismerése Kulcsfogalmak/ Napló. Személyi adatok. Régen, most, majd (igeidők). Kérdő névmások. fogalmak Kérdezés és felelés, társalgás. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
2. Térorientációs gyakorlatok Alak – háttér elkülönítése.
A tematikai egység Tájékozódás táblázatban. Az önállóság, megbízhatóság, feladattudat nevelési-fejlesztési erősítése. céljai Fejlesztési feladat – – – – –
A tanuló ügyességének megfelelő játékokat kirakni. Az árnyaltabb helymeghatározásokat megérteni és alkalmazni. Téri relációkat megfogalmazni többféleképpen. Helymeghatározásokat elvégezni különböző pontokhoz viszonyítva. Szabályokat megérteni, Függőlegesen írt feliratot felismerni, összeolvasni.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Téri helyzetek transzformálása síkra. – Puzzle kirakása. – Távolság becslése, ellenőrzése. – Játékos feladatok. – Helymeghatározások. – Tájékozódás 4x4-es táblázatban. Tevékenység Elem helyének megkeresése, forgatás, illesztés. Tárgyak elhelyezése közelebb,
Kapcsolódási pontok Mozgásnevelés: téri tájékozódás. Számolás-mérés: tájékozódás: térirányok, alaprajz, viszonyítás.
távolabb. Tűz-víz játék. Tárgy elrejtése, megtalálása. Egyszerű ábrák rajzolása a megfelelő helyre. Térbeli helyzetek megfigyelése, megfogalmazása. Le-fel, jobbra-balra (közlekedés). Csere, helycsere. Közel, távolabb, innen, túl… Kulcsfogalmak/ Oszlopok, sorok számozása, sorok, széle, közepe, önálló munka, önálló fogalmak ellenőrzés, türelem, kitartás, vízszintes és függőleges feliratok, keresztrejtvény.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
7. Betűtanítás (ö, ő, c, é, k, ü, ű, f, b, z, d, j, n, h, sz, r, g, ny) Hibakeresés, különbségek észrevétele.
A tematikai egység Betűismertetések, szóképzés (szűkítés, bővítés) műveleteinek végzése. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok – – – – – – – –
Az új betűt felismerni, írni, és összeolvasni a korábban tanultakkal. Szavakat analizálni, betűket kapcsolni, összeolvasni. Munkákat ellenőrizni, hibákat megtalálni, és megfelelően javítani segítséggel. Szavak jelentésmódosulásait segítséggel észlelni. Tulajdonnevek és köznevek közti különbséget megérteni. Írásjeleket tudatosan használni írás és olvasás során. Érdeklődni a környezet iránt, önállóan tájékozódni; „felfedezések” a térképen. Fejtörőket, rejtvényeket segítséggel megoldani.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Új betű ismertetése. – Szótagok, szavak kirakása. – Hiányzó betűk, szótagok pótlása. – Két szótagú szavak írása. – Nevek, mondatkezdő betűk jelölése. – Mondatvégi írásjel. – Játék a betűkkel. Tevékenység Betű kiemelése, hangoztatása, írása, olvasása, kapcsolása. Azonos szótaggal kezdődő szavak gyűjtése, értelmezése. Szavak kirakása közösen, minta után, diktálásra, önállóan. Hiányzó betűk, szótagok felfedezése, pótlása. Szavak másolása, diktálás után írása, hibák javítása. Újságban, könyvben nagybetűk keresése.
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: szókincs-bővítés, szógyűjtés. Ének-zene: ritmizálás. hallásfejlesztés.
Írásjelek megfigyelése. Kérdő mondatok alkotása. Felkiáltójel, kettőspont alkalmazása, írása. Nagybetűk keresése újságban, könyvben. Városok nevének gyűjtése a térképről. Szabály (mit írnánk nagybetűvel?). Tulajdonnevek írásának szabályai. Kulcsfogalmak/ Mondat meghatározása, fajtái. Különböző érzelmek. „Miért?” (Szomorú, fogalmak sír, vidám, nevet stb.). Törd a fejed! Ki tud többet? –vetélkedő.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
8. Olvasás Mondatok megértése. Szöveg megértése.
A tematikai egység Az írásjelek figyelembevételével olvasás. nevelési-fejlesztési Kijelentés, kérés, kérdés megkülönböztetése. céljai Fejlesztési feladatok – – – – – –
– –
3-4 betűs szót kirakni és leírni hallás után. Tőmondatokat (szükség esetén segítséggel) olvasni. Szövegeket megtanulni, felmondani. Rövid mondatot önállóan olvasni, értelmezni. Pont, kérdőjel, felkiáltójel értelmezése. Képsorról összefüggő mondatokat alkotni. Önálló munkavégzés, reális önértékelés. Ok-okozati viszonyokat, összefüggéseket felismerni. A település, lakóhely ismert épületeinek feliratait elolvasni.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Hangok és betűk egyeztetése. – Szavak olvasása, szókép és tárgyak egyeztetése. – Versek, mondókák, szövegek tanulása. – Rövid mondatok olvasása, értelmezése. Kijelentő, óhajtó, kérdő mondat. – Eseményképek sorba rendezése, magyarázása. – Összetett mondatok befejezése „pedig”, „de”, „mert” kötőszavak után. – Feliratok olvasása az utcán. Tevékenységek Hangok alapján betűk kirakása. Szavak, tárgyak és képek egyeztetése. Kétszavas mondatok olvasása, alkotása, értelmezése mondatvégi írásjel figyelembe vételével. Hallás után tanult vers írott
Kapcsolódási pontok Számolás-mérés: összefüggések felismerése.
formájában betűk, szavak keresése. Kérdések feltevése egymásnak az olvasmánnyal kapcsolatban. Cselekvések megnevezése, időrendjük megállapítása. Egyeztetések a tanterem tárgyaival, tárgy- és szóképekkel. Hibás állítások javítása, félmondatok értelmes összeillesztése. Ismert utcanevek, üzletek, középületek nevének olvasása. Kösd össze! Karikázd be! Utasítások. Hang – betű. Szó, mondat, pont, nagybetű. Kulcsfogalmak/ Múlt, jelen és jövő idejű cselekvések. Előbb, később, ok, előzmény, következmény. fogalmak Hely, helyszín (Válaszok hol?” kérdésre, helymeghatározások – szóvégződések (helyragok).
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
9. Írás Látási diszkrimináció, nagyságkonstancia.
A tematikai egység Kis- és nagybetűk differenciálása. nevelési-fejlesztési Különböző betűalakok azonosítása ( nyomtatott betű). céljai Fejlesztési feladatok –
– – – –
A betűk írása során a tanuló figyelmét, önállóságát, feladattudatát, kitartását és koncentrációkészségét fejleszteni. Rendezett füzet, javuló betűformák önálló feladatvégzéskor. Türelmes, kitartó feladatmegoldás. Rövid szövegből egy-egy mondat kiemelése, értelmezése. Olvasmány tartalmának elmondása kérdések segítségével.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Betűk írása sorközbe, vonalrendszerbe. – Szavak másolása. – Írás, diktálás után. – Rövid mondatok másolása. – Puzzle kirakása. – Kezdőbetűk jelölése. – Rövid olvasmány olvasása, értelmezése. Tevékenységek Betűformák gyakorlása. Meghatározott szó keresése könyvből. Másolás, ellenőrzés, javítás. Mondat diktálása szavanként, visszaolvasása mondatként.
Kapcsolódási pontok Ábrázolás-alakítás: vizuális ábrázolás.
Másolás tábláról, megjelölt mondat másolása könyvből. Hiányos mondat kiegészítése szóban. Elemek egyenkénti megfigyelése, beillesztése önállóan. Mondat hangsúlyozása és megfelelő írásjel alkalmazása segítséggel. Névelő. Mondat fajtái: . ? ! alkalmazásai. Kulcsfogalmak/ Mondat szabályai szóban, írásban. Mondat eleje, vége. Tartalom, szereplők. Betűk, szavak, sorok távolsága. Szabályos, szabálytalan formák. fogalmak Se több, se kevesebb!
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
10. Értő olvasás Bővülő szókincs.
A tematikai egység Szavak, szövegek képhez rendelése. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladat – – – –
Események összefüggéseit megérteni és elmondani saját szavaival. Feliratokat értelmezni kis segítséggel. Az árufajták értékét összehasonlítani segítséggel. Ételreceptből alapanyagokat, mennyiségeket kiemelni rákérdezésre.
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek – Rövid történet olvasása, értelmezése. – Utcai feliratok, eligazító táblák. – Információk, hirdetések. – Ételreceptek.
Életvitel és gyakorlat: feliratok, használati utasítások, ételreceptek olvasása, értelmezése.
Tevékenység Történet olvasása, értelmezése mondatonként és egészében. Séta közben feliratok, plakátok, hirdetések olvasása. Árukatalógus nézegetése, olvasgatása, termékek csoportosítása. Árak összehasonlítása. Zacskós leves készítése a leírt útmutató alapján, a leírtak betartása.
Kulcsfogalmak/ Termékek, események, időpontok, olcsó, drága, hozzávaló, főzési idő,
fogalmak
forrás, keverés, lassú tűzön.
A tanuló személyi adatait biztosan ismeri. Képes a helyzetnek megfelelő bővített mondatokat, kérdéseket, válaszokat alkotni. Képes saját helyzetéhez képest relációkat megfogalmazni. Képes felismerni, kimondani a tanult betűket, szótagokat alkotni és leírni azokat diktálás után is. A fejlesztés várt Képes szavak elemzésére, betűkártyával való kirakására, másolására, eredményei a két hiányzó betűk pótlására. évfolyamos ciklus Képes önállóan szavakat, rövid mondatokat kiolvasni. végén Képes rövid mondatokat alkotni és leírni azokat a mondatalkotás szabályainak betartásával. Képes automatikusan alkalmazni az írás irányát és helyét a vonalközben. Képes felismerni a tanult betűket, rövid szavakat önállóan leírni. Képes egyszerű szöveget elolvasni, értelmezni. Képes utcai tájékoztató táblákat értelmezni.
5–6. évfolyam SZÁMOLÁS-MÉRÉS A tantárgy az erkölcsi nevelés területén az alkalmazkodó képesség megerősítésével, a fokozódó önfegyelemre, kitartásra neveléssel, a szabályok együttes létrehozásának megtapasztalásával járul hozzá. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztését a tantárgy az együttműködéssel történő munkavégzés gyakorlásával és a feladatmegosztási képesség kialakításával éri el. A tanulás tanítása az önálló ismeretszerzés iránti igény fejlesztésével, a motivált, kitartó feladatvégzéssel valósul meg. A matematikai kompetenciaterület fejlesztésében a tantárgy fontos szerepet játszik a tulajdonságok és az ok-okozati összefüggések felismertetésével, a problémamegoldó képesség fejlesztésével. A szociális és állampolgári kompetenciaterület fejlődését a feladatok végrehajtásában az együttműködő, konstruktív részvétel és az alapvető szabályok betartására törekvés jellemzi. A hatékony, önálló tanulást a feladattudat megerősítése, a feladatvégzés közbeni próbálkozások, a lehetőségek keresése segíti.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
1. Elemi tapasztalatok a tárgyak tulajdonságairól Tárgyak kiterjedése.
A tematikai egység Térirányok használata, helymeghatározás fejlesztése. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok –
Különbségeket észlelni, tárgyakat jellemezni megfelelő kifejezésekkel. – Minta után felismerhető formákat másolni. – Tanult formákat felismerni, megnevezni, differenciálni. – Aránytalanságokat érzékelni.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Formai tulajdonságok bővítése. – Síkidomok és mértani testek körének bővítése. – Méretek, arányok. Tevékenységek Nagy-kicsi, vékony-vastag, laposmély-magas stb. fokozatai, összehasonlítások, párosítások, sorozatok létrehozása, különbségek érzékelhető ábrázolása rajzban, vágásban, gyurmázásban. Bonyolultabb formák egyeztetése, jellemzőik, felismerésük.
Kapcsolódási pontok Ábrázolás-alakítás: komplex alakító tevékenység, tárgyak előállítása.
Kocka, gömb, téglatest, henger, kúp megfigyelése, jellemzőik megfogalmazása. Tevékenységek logikai játék elemeivel. Különböző formák létrehozása. Kulcsfogalmak/ Alap-, közép- és felsőfokú melléknevek, félkör, csillag, kereszt, kúp, henger, téglatest, fogalmak túl sok, túl rövid stb., oldalak, csúcsok, egyenes és görbe vonalak,
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
2. Tájékozódás Tárgyak helymeghatározása.
A tematikai egység Tájékozódás térben és időben a közvetlen környezetben nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok A térkép lényegét, funkcióját megismerni. A naptár funkciójának, beosztásának megismerése. Az életkorral kapcsolatos fogalmakat, kifejezéseket adekvátan alkalmazni. Különböző órákról időpontok leolvasása (mutatós, digitális). Biztosan megkülönböztetni délelőtti és délutáni időpontokat. A bal és jobb irány megkülönböztetése készségszinten. Élménybeszámoló helyes sorrendben 5-6 eseményről.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Tárgyak pontos helyének meghatározása. – Ismerkedés a térképpel. – Eligazodás a naptárban. – Életkor. – Óra. – Térirányok. – Események időbeli sorrendje. Tevékenységek Helyzetek felismerése, létrehozása, egyeztetése megfogalmazása. Utasítások pontos követése, valós helyzet felismerése. Tanterem bejárása, berendezési tárgyak egyeztetése. Megfigyelések az iskola környékén, séták alkalmával látottak felidézése. Környező utcák, terek megkeresése a térképen. Egylapos naptáron hónapok megszámlálása, hetek, napok sokaságának érzékelése. Naptár beosztása, hónapok nevei,
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: tájékozódás térben, időben, fogalmak, szókincs.
sorrendjük, számozásuk. Saját életkor, kisebb, nagyobb testvérek, szülők, nagyszülők életkora, képen szereplők életkorának becslése. Óra számlapjának tanulmányozása, kis- és nagymutató funkciója, járásának iránya, az óramutatók állása egész órakor, nevezetes időpontok beállítása az órán. Másodpercmutató megfigyelése, egy percig tartó cselekvés (kar felemelése). Bal-jobb gyakorlása egymás mögött és egymással szemben. Az irányok megfigyelése az utcán, haladási irány. Eseményképek és személyes élmény mozzanatainak időrendi sorrendbe állítása. Tükörkép, térkép, irány, utolsó előtti, innenső és túloldal, haladási irány, külső, belső kerületek, Kulcsfogalmak/ főútvonalak, mellékutcák, terek, közben, alatt, 1 hét, 1 hónap, 1 év múlva, fogalmak 1 héttel ezelőtt, x perc múlva, x perccel múlt. Életkorok megnevezése újszülöttől idős korig.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
3. Mennyiségek – Műveletek Számnevek és viszonyszavak helyes használata.
A tematikai egység Műveletek alapozása. Páros-páratlan számok megkülönböztetése. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Számsor megbízható ismerete (0- Ismeretek Kommunikáció: 10), a növelés és csökkentés – Mennyiségek meghatározása, szövegértelmezés, folyamatának, eredményének összehasonlítása. pontos megfogalmazás. megértése. – Számkörbővítés 10-ig. – Számjegyek írása. Számjegyeket megbízhatóan felismerni, és felismerhetően írni. – Műveletek. – Páros és páratlan számok. Egyszerű műveleteket elvégezni – Sorszámnevek. irányítással, segédeszközökkel.
Páros és páratlan mennyiségeket felismerni. A sorszámneveket helyesen alkalmazni a spontán tevékenységek során.
Tevékenységek Számlálás hozzáadással és elvétellel oda-vissza. Mennyiségek összehasonlítása. Relációs jelek. Számkép kirakása, számjegyek ismertetése, egyeztetése számképpel. Mennyiséggel, számjegyek írása, sorba rakása, számegyenes készítése, beszámozása 10-ig. Műveleti jelek ismertetése, gyakorlása, összeadások, kivonások, pótlások, bontások. Műveletek végzése segédeszközökkel. Egyszerű szöveges feladatok. Műveletek írása diktálás után. Páros számok fogalma. Sorszámnevek jelölése.
Növekedés, csökkenés, meg,+ plusz, -ból,– mínusz, összeg, = egyenlő, marad, eredmény. Számjegy és mennyiség összefüggése. Kulcsfogalmak/ Páros, páratlan, maradék, elölről, hátulról, középről, két széléről. fogalmak Műveletvégzéshez kapcsolódó cselekvések: aláhúzás, bekarikázás, áthúzás, jelölés, javítás. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
4. Mértékegységek, méretek, pénz Az összefüggő fogalmak tudatosulása.
A tematikai egység Mértékegységek nagyságrendjének helyes megválasztása. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok
Ismeretek – tevékenységek
A nagyságrendbeli különbségeket Ismeretek megérteni a méter és centiméter – Hosszúság mérése. (m és cm) között. – Súly mérése. – Térfogat mérése, Nehezebb, könnyebb súlyt mértékegységei. differenciálni. – Pénz. Nagyságrendbeli különbséget – Hőmérséklet. megérteni a mértékegységek között. Tevékenységek Mérések a környezet tárgyain. A pénzérmék egymáshoz Meghatározott méretű vonalak viszonyított értékének, a rajzolása. darabszám és az érték
Kapcsolódási pontok Technika, életvitel és gyakorlat: vásárlás, fizetés, mérések.
különbözőségének megértése.
Becslés, mérés mérőszalaggal a Számtani műveleteket végezni a teremben. Km fogalma, nagyságrendjének pénzhasználat területén. érzékelése (séta). A hallott meteorológiai jelentések Összeadások, kivonások értelmezése. hosszmértékekkel. Nagyságrendi különbség érzékelése (liszt, fűszer) Saját súly mérése személymérlegen, becslés, összehasonlítás. Gramm, dekagramm, kilogramm nagyságrendjének érzékelése élelmiszerek mérésével. Csomagolt áruk súlyának leolvasása, ellenőrzése. Liter, deciliter nagyságrendjének érzékelése. Mérések folyadékokkal. Számolási feladatok különböző mértékegységekkel. Pénzérmék (5, 10 forintos) értéke, értékük egymáshoz viszonyítása, pénzérmék váltása, meghatározott összeg kiszámolása 10-es körben. Hőmérséklet fogalma, mérése, hőmérő működése, leolvasása. Szöveges feladatok. Kulcsfogalmak/ Mérésekkel, mértékegységekkel kapcsolatos fogalmak, rövidítések. fogalmak Pénzérmék értéke, darabszám és érték viszonya. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
5. Összefüggések felismerése Oszlop és sor fogalmának rögződése.
A tematikai egység Direkt összefüggések felismertetése. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Érdeklődő hozzáállás, kérdések spontán megfogalmazása, információk tudatos gyűjtése a séták során.
Ismeretek – tevékenységek
Ismeretek – Számok a mindennapi életben. – Megfigyelések az utcán. Feladatok végzése egyre nagyobb – Figyelemfejlesztő játékok. – Logikai feladatok. önállósággal.
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: tájékozódás térben, időben.
Rávezetéssel a sorozat szabályainak megállapítása.
Tevékenység Házszámok növekedése, csökkenése, páros és páratlan oldal. Jelzőtáblák, útbaigazító jelzések; kirakatnézés. Társasjátékok dobókockával, dominózás. Memória-játék, puzzle. Számsorban, egyénre szabott feladatsor végzése, ellenőrzése, javítása. Ok-okozati összefüggések felismerése, megfogalmazása eseményképpel kapcsolatban. Növekvő, csökkenő számsor folytatása.
Növekvő, csökkenő sorrend, véletlen, szabály, oda illik, sorrend, páros Kulcsfogalmak/ oldal, páratlan oldal, különböző mértékegységek, olcsó, drága, akció. fogalmak Személy, helyszín, időpont és kérdőszavai.
A tanuló képes felismerni, differenciálni, megnevezni, felismerhetően másolni minta után tanult formákat; munkavégzése során észlelni különbségeket, megfelelő kifejezéssel jellemezni a tárgyakat, érzékelni. felismerni lakóhelye, Budapest és Magyarország térképét, az irányokat. eseményképeket sorba rendezni, beszámozni, néhány szóval kommentálni; spontán beszédben az időbeli fogalmakat helyesen alkalmazni; megkülönböztetni a bal és jobb irányt készség-szinten; A fejlesztés várt figyelmesen közlekedni az utcán, és felfedezni a tanult ismeretek eredményei a két gyakorlati előfordulását; évfolyamos ciklus megbízhatóan felismerni, és felismerhetően írni a számjegyeket; végén megbízhatóan számlálni 10-es körben, műveleteket önállóan végezni 10-es körön belül; elvégezni segédeszközökkel, irányítással egyszerű műveleteket, felolvasni az írásban elvégzett műveleteket; a sorszámneveket helyesen alkalmazni spontán tevékenysége során; eligazodni segítséggel a leggyakoribb mértékegységek használatában, méréseket tudatosan és pontosan végezni; viszonylag tartós figyelemkoncentrációra, kitartó feladatvégzésre; rávezetéssel megállapítani a sorozat szabályát; biztosan eligazodni sorok és oszlopok között, és képes az oszlopok és sorok egyidejű figyelembevételére.
5–6. évfolyam KÖRNYEZETISMERET A tantárgy különösen fontos szerepet tölt be az önismeret és a társas kultúra fejlesztésében és a testi-lelki egészségre nevelésben, amennyiben megalapozza a helyes önismeretet, elősegíti a tanuló saját teste működésének, ápolásának megismerését, elsajátítását; lehetővé teszi a test felépítésének, jellegzetességeinek, a testrészek funkciójának és a szervezet összehangolt működésének megismerését. Mindezzel hozzájárul a jó közérzet feltételeinek, a komfortérzet kialakításának és fenntartásának megismeréséhez. A tantárgy tanítása a szociális és állampolgári kompetencia alakításához az egészséges önértékelés és a társas kapcsolatokban szükséges alkalmazkodási képesség fejlesztésével járul hozzá. A természettudományos és technikai kompetencia fejlesztése során a tanuló megismeri a természet nagy csoportjait, felismeri a környezeti tényezőknek az élő természetre gyakorolt hatásait, képessé válik egyszerű folyamatok megnevezésére. Mindez megerősíti a környezeti ártalmakkal szembeni érzékenységét, elősegíti a természeti környezettel való harmonikus együttélését.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
1. Az emberi test Testrészek megnevezése, megmutatása.
A tematikai egység Az érzékszervekre káros hatások felismertetése és megelőzése. nevelési-fejlesztési célja Fejlesztési feladatok – – – – –
A testrészek nevét, funkcióját ismerni. Ismerni a belső szervek (szív, tüdő, máj, vese) működését. Érzékszerveket kímélni (a károsodás megelőzése, javításának módjai). Ismerni a segédeszközök használatának fontosságát, védelmét, kezelését. Panaszokat röviden megfogalmazni, a kapott utasításokat betartani.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Testrészek, érzékszervek megnevezése, funkciójuk. – Meglévő ismeretek rendszerezése. – Az érzékszervek funkciója, védelmük. – Ismerkedés a segédeszközökkel. – Az egészség fogalma, a betegségek tünetei. – Betegségek: megfázás, gyomorrontás, influenza és más fertőző betegségek. – Fájdalom jelzése, a fájdalom helye. – Gyógyszer elfogadása. Tevékenységek
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: szókincs. Mozgásnevelés: testkép, nagymozgások. Ábrázolás-alakítás: emberábrázolás.
Tükörképen ismerkedés a saját testtel. Egymás testrészeinek megmutatása, megnevezése. A birtokos ragok használatának gyakorlása. Az érzékszervek funkcióinak tapasztalat közbeni megismerése (szembekötősdi). Képösszerakás, csoportosítás, szervek felismerése, megnevezése, funkciója. Szem: Ne hajolj közel a könyvhöz! Fül: zajártalom kerülése. A szemüveg használata, kezelése, tisztán tartása. A hallókészülék használata. Szerepjáték: az orvosi rendelőben, a gyógyszertárban. Betegségek megelőzése. Adott betegség tüneteinek megnevezése, a kezelés utasításainak betartása. Diéta előírásai különböző betegségek esetében: gyomorrontás, influenza, cukorbetegség, ételérzékenység, ekcéma, allergia. Egyedi problémák megbeszélése a foglalkozás keretében, ha lehet, orvossal, védőnővel. Maketten, képen a szerveket megfigyelni (elhelyezkedés, alak, szín, funkció). Fő testrészek és szervek. Látás romlása, hallás romlása, Kulcsfogalmak/ fáj, hányinger, köptető, gyógyszer, borogatás, láz, diéta, gyomorrontás, fogalmak fertőző, fertőzés.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
2. Egészségmegőrzés – Egészséges életmód A jó közérzet feltételeinek ismerete.
A tematikai egység Veszélyhelyzetek felismerése és elkerülése. nevelési-fejlesztési célja
Fejlesztési feladatok – – – – – – – – – –
Önállóan kézmosás, arcmosás, fogmosás szükség szerint. A rendszeres testedzést bevezetni. A vitaminok szerepét megismerni. A napozószerek, bőrvédő- és bőrápoló szerek önálló, szükség szerinti használata. A tanuló tudja panaszait tömören, lényegre törően megfogalmazni. Az orvos utasításait, tanácsait követni. A játék, munka és a közlekedés során kívánatos magatartást tudatosítani. Váratlan helyzetekben is helyesen viselkedni. Telefonálás, segítségkérés. Önfegyelem gyakorlása.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Tisztálkodás. A test tisztán tartása. Hajápolás. Körömápolás. – A mozgásszegény életmód veszélyeinek megismerése, a test edzése. – A vitaminforrások megismerése. – Veszélyforrások a szabadban (a Nap káros hatása, kullancs). – Az iskolások orvosi vizsgálata. – Egészség – betegségek. – Orvosi rendelő, háziorvos. – Az iskolában, az utcán és játék közben előforduló balesetek. – Sportolás, fürdőzés közben és a háztartásban történő balesetek megelőzése. – A mentőláda tartalma. – A felnőttek értesítésének módja baleset esetén. Tevékenységek Önálló mosdás, fogmosás, hajápolás. Hajvágás, a haj ellenőrzésének fontossága (tetűirtás). Rendszeres körömvágás, tisztítás, a körömrágás kerülése. A vitamint tartalmazó élelmiszerek megismerése, csoportosítása. Megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztásának szükségessége. A tavaszi és nyári napozás szabályai, rendszeresség, fokozatosság, időtartam, napozószerek. Védekezés kullancscsípés ellen. Az orvosi vizsgálatok helye az iskolában, funkciójuk, aktív együttműködés a vizsgálatokon. Iskolaorvosi, családorvosi, szakorvosi, fogorvosi rendelő. A rendelő felkeresésének módja
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: szókincs, kifejezőkészség. Társadalmi ismeretek: telefonálás, segítségkérés.
(rendelési idő, szükséges dokumentumok, tiszta, rendezett öltözék, panasz részletes elmondása). Tanulmányi séta, megfigyelési szempontok szerint (balesetveszély, káros tevékenységek felismerése, orvosi rendelő). Balesetek (az élet minden területén), viselkedés strandon, a Balatonban (természetes vizekben), háztartási baleset esetén, ok-okozati összefüggések felismerése, tanulságok levonása. A mentőláda tartalmának megismerése, a benne lévő eszközök és szerek használatának megismerése (kötszer, fertőtlenítő). Telefon használata (segítségkérés), segélykérő telefonszámok ismerete. A használt tisztálkodási eszközök és anyagok, funkciójuk. Orvosi vizsgálattal, gyógyszerezéssel kapcsolatos fogalmak (lázmérő, Kulcsfogalmak/ sóhajtás, száj kitátása [miért?] hallgató, gyógyszer, védőoltás, steril, géz, vérvétel, vizeletvizsgálat, lelet, beutaló, fúró, fogtömés, fogkő, röntgen, fogalmak foghúzás. Egészséges életmóddal, napozással kapcsolatos fogalmak.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési célja
3. Élő természet – élőlények és környezetük Élő – élettelen biztos elkülönítése. Annak beláttatása, hogy mi, emberek is a természet részei vagyunk.
Fejlesztési feladatok – –
Növényeket, állatokat felismerni, tulajdonságaikat megnevezni. A megszerzett ismereteket
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Az élő természet nagy csoportjai: növény, állat, tulajdonságai, életmódja, haszna. – Időjárás hatása a növényekre, állatokra.
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: szókincs, irodalmi alkotások a témával kapcsolatban. Ábrázolás-alakítás: természetábrázolás
–
A környezet hatása az élőlényekre (szárazság, árvíz, szélsőséges időjárás).
különböző technikákkal.
Tevékenységek A tanult élőlények változó szempontú csoportosítása. Az emberi tevékenység szerepe a növények, állatok életében. Megfigyelések. Az ember alkalmazkodása az időjárás változásaihoz. Képek összerakása, válogatása, csoportosítása, kísérletek. Kulcsfogalmak/ Élőlény, élettelen, hasznos, káros, életfeltétel, gyökér, törzs, korona, termés, pusztulás, áradás, katasztrófa; fogalmak szaporítás, születés, növekedés, elmúlás.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
4. Élettelen környezet – Környezeti ártalmak A víz és a levegő nélkülözhetetlen az élethez.
A tematikai egység A napfény nélkülözhetetlenségének felismerése az életben, káros nevelési-fejlesztési hatások kivédésének lehetőségei. célja
– –
–
Fejlesztési feladatok
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
A halmazállapotokat felismerni és megnevezni. Településén található folyóvizek (forrás, patak, folyó, tó) felkeresése, megfigyelése. Tudni a víz értékét, ismerni megjelenési formáit (halmazállapotát).
Ismeretek – Az élő és élettelen természet megfigyelése. – Az élet alapvető feltételei. – Levegő, víz, napfény összetevői, ártalmai. – A felszíni vizek (forrás, patak, folyó, tó, tenger). – A víz halmazállapotai.
Társadalmi ismeretek: tájékozódás a föld felszíni formáiról, vizeiről.
Tevékenységek Élő és élettelen differenciálása. Ismerkedés az élet alapvető feltételeivel. Tudatos törekvés az értékek óvására. Környezet- és természetvédelem köréből képek keresése,
Életvitel és gyakorlat: közvetlen környezet tisztántartása.
tanulmányi séta, kísérletek. Élmények, képek a magas vízállású Dunáról, helyi folyókról. Térkép, földgömb nézegetése, a víz jelzése (kék szín keresése). Kísérletek a víz halmazállapotával kapcsolatban. Csapadékfajták megfigyelése (pára, köd, dér, zúzmara, harmat). Bővebben a víz, a harmat, a pára, a jég jellemzői, megfigyelése. Kulcsfogalmak/ Halmazállapot, levegő, láthatatlan, gőz, csapadék, pára, köd, dér, zúzmara, harmat, árvíz, híd, gát, menekülés, életveszély, mentés, térkép, földgömb, fogalmak
A tanuló képes felismerni, megmutatni testrészeit, érzékszerveit, ismeri azok elemi funkcióit; érzékszerveire vigyázni, a szükséges segédeszközöket megfelelően használni; teste reakcióit érzékelni, a változásokat jelezni, panaszait megfogalmazni; testét ápolni, öltözékét rendezetten, tisztán tartani, segítséggel gondozni; A fejlesztés várt őszintén, bizalommal együttműködni orvosi vizsgálaton az eredményei a két egészségügyi dolgozókkal; évfolyamos ciklus főfogalmi csoportosításokat végezni az állat- és növényvilág körében. végén a környezetben található élőlényekről, élőhelyeikről, testfelépítésük legjellemzőbb tulajdonságairól ismereteket szerezni, rendszerezni; felismerni a víznek mint nélkülözhetetlen, éltető elemnek a jelentőségét, megjelenési formáit (halmazállapotát) és a felszíni vizek folyásait; egyszerű környezetmegóvó tevékenységet végezni (szemétszedés, törekvés a víz takarékos használatára); halmazállapotok differenciálására, a csapadékfajták megkülönböztetésére.
5–6. évfolyam Társadalmi ismeretek A tantárgy az erkölcsi nevelést az iskolai közösség szabályainak megismertetésével, betartatásával, az iskolai példaképek bemutatásával, a segítőkészségre és az egymásra való odafigyelésre neveléssel segíti. Kialakítja a viselkedés önszabályozási igényét. A nemzeti azonosságtudat fejlődését, hazafias nevelést erősíti a nemzeti ünnepek iskolai rendezvényekkel történő megemlékezéseire készülődés, és aktív részvétel során az ismeretek bővülése a nemzeti jelképekről; az ünnepek legfontosabb történelmi szereplői példamutató magatartásának és az ünnepi szimbólumoknak a megismerése. A tantárgy az állampolgárságra, demokráciára nevelésben a társas lét különböző szintjein (család, osztályközösség, iskolai közösség) a közösségi szabályok megismertetésével, tudatos követésével, a feladatok vállalásával, a közösségért végzett vállalt feladatok kivitelezésére törekvéssel kapcsolódik. A tantárgy tematikája segíti az alapvető, személyes adatok jelentőségének felismerését. Az önismeret és társas kultúra fejlesztésében fontos szerepet tölt be a saját és a társak belső tulajdonságainak feltérképezésére, a pozitív tulajdonságok, személyiségvonások felismerésére, megerősítésére neveléssel. A társakkal való együttműködés során segíti a közös vélemény kialakítására és a demokratikus döntések meghozatalára törekvést. A tantárgy fontos szerepet tölt be a családi életre nevelésben a szűk család rokoni kapcsolatainak, a családban betöltött szerepeknek, az ahhoz kapcsolódó feladatoknak, és a család legfontosabb személyes adatainak megismertetésével. A másokért vállalt felelősséget és az önkéntességet a mások külső és belső tulajdonságainak megismerésével, a megértés, az elfogadás és a toleráns viselkedés jelentőségének felismerésével és az egymás segítésére neveléssel támogatja. A pályaorientáció területén a tantárgy különösen fontos szerepet tölt be a reális önértékelés és a képességek korlátainak, a közösségi vállalások és az egyéni célok lehetőségeinek felismertetésével. Az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületet a személyes adatok és a lakóhely legfontosabb ismereteinek elsajátítása, és az ezekkel kapcsolatos szókincs bővítése segíti. A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztésében a személyes adatok felhasználási színtereinek megismertetésével, a legfontosabb közlekedési szokások és szabályok betartására ösztönzéssel kapcsolódik. Az önállóság és a feladatvállalások fejlesztése az egyéni képességek figyelembe vételével támogatja a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciaterületet.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
1. Személyi adatok – Önismeret – Társas kapcsolatok A tanuló részben ismeri személyes adatait.
A tematikai egység Saját tulajdonságok megismerése, törekvés a hibák javítására. nevelési-fejlesztési célja Fejlesztési feladatok
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
– – –
–
–
Személyes adatokat ismerni. Ismerni az iskola címét, a tanárok nevét. Külső és belső tulajdonságokat differenciálni, segítséggel megnevezni és felismerni. Az alapvető viselkedési szabályokat ismerni, figyelmeztetésre használni azokat. A helyes viselkedés formáinak, fordulatainak ismerete, saját érzelmeinek kezelése.
Ismeretek – Személyes adatok. – Családi munkamegosztás. Feladatom a családban. – Szülők foglalkozása, munkahelye. – Önismeret. Énkép. Tulajdonságok. – Viselkedés, különböző élethelyzetekben, iskolában tanórán, kötetlen foglalkozásokon. – Segítés másokon.
Ábrázolás-alakítás: portré rajza barátról, önarckép. Kommunikáció: előkészület a felnőtt életre: személyes adatok, foglalkozások.
Tevékenységek Diákigazolvány, iskolai napló adatainak nézegetése, összevetése. A szülők foglalkozására vonatkozó eszközök, képek megtekintése, ha van rá lehetőség, tanulmányi séta keretében néhány munkahely felkeresése. Milyen vagyok én? Önjellemzés (külső és belső tulajdonságok). Viselkedés családi események (esküvő, születés, gyász, temetés) során. Képek, könyvek, filmek (filmrészletek) megtekintése. Saját élményekről beszámoló, rajz készítése. Szituációs játék, eltérő szerepekben. Szituációk, reakciók, az indulatok levezetése. Beszélgetés, csoportosítás. Szituációs játék. Tulajdonságok megnevezése, csoportosítása.
Kulcsfogalmak/ Vezetéknév, keresztnév, leánykori név, foglalkozás, munkahely, lakcím, személyi igazolvány, személyes adatok. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
2. Lakóhelyismeret – Közlekedésre nevelés Szabályok betartása.
A tematikai egység Biztonságos közlekedés alapozása. nevelési-fejlesztési célja Fejlesztési feladatok – – – –
– – – –
A tanuló lakóhelyének megnevezése. Az iskola és otthon útvonalának ismerete. Ismerni az irányokat. A falu és város közötti különbség ismerete. Térképen megtalálni saját lakóhelyét. A térkép színeit, a térkép fontos jelzéseit (város, határ, úthálózat) leolvasni. Jelentősebb folyóink nevét. Ismerni a közlekedés elemi szabályait. A kerékpárosokra vonatkozó szabályokat ismerni és gyakorolni.
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek – A szűkebb lakóhely jellemzői. – Tágabb lakóhely: városunk – településünk – országunk. – Tájékozódás a térképen. – Felszíni formák – színük a térképen. – Vizek, folyóink. A közlekedési szabályok átismétlése, kiegészítése. – A kerékpárosokra vonatkozó szabályok. – Közlekedési eszközök– (szárazföldi, vízi, légi). – A tömegközlekedés feltételei (jegyváltás, kísérő dokumentum).
Ábrázolás-alakítás: formakitöltés, színezés. Kommunikáció: tájékozódás térben utca, közlekedés.
Tevékenység Beszélgetés, képek nézegetése. Összehasonlítás, képválogatás. Budapest – főváros. Falu – város – főváros jellemzői. Kép, térkép, könyvek, albumok nézegetése. Földgömb, térkép, képek használata. Hegy, völgy, domb, síkság kialakítása terepasztalon. Kirándulás, a felszíni formák megismerése a valóságban. A vizek jelölése a térképen. Föld feletti vizek: patak, folyó, tó. Közlekedési szabályok, táblák, jelzések válogatása, csoportosítása (tiltó- és tájékoztató táblák). Megfigyelés, beszélgetés, rajzolás, színezés. Tanulmányi séta. Szerepjáték, társasjáték használata. Kulcsfogalmak/ Közlekedés, zebra, gyalogos, átkelőhely, veszély, baleset, irányok, közlekedési eszközök, jármű, jegy, kerékpár, felszereltség. fogalmak
A tanuló képes legfontosabb személyi adatait, lakóhelye, iskolája nevét közölni. A fejlesztés várt Képes megfelelően alkalmazni a tanult viselkedési és magatartási eredményei a két normákat, érintkezési formákat a mindennapi élethelyzetekben. évfolyamos ciklus Képes a gyalogos közlekedés főbb szabályai szerint közlekedni, végén segítséggel a tömegközlekedési járműveket használni. Ismeri az útvonalat és a járműveket, amelyekkel az iskolába jár.
5–6. évfolyam ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT A tantárgy az erkölcsi nevelésben a harmonikus, esztétikus és praktikus környezetért végzett tevékenység felelősségének tudatosításával és a takarékosság és mértékletesség igényének kialakításával játszik fontos szerepet. A testi és lelki egészségre nevelésben különös hangsúlyt helyez a háztartásban előforduló fizikai és mentális veszélyforrások megismerésére, igény kialakítására a testi épség megóvására, a munkatevékenységek végzéséhez szükséges fizikai és lelki képességek fejlesztésére. A családi életre nevelésben fontos szerepet játszik a tantárgy a családi munkamegosztásban az érdeklődésnek, képességnek megfelelő tevékenységek gyakorlásával, a minél önállóbb önellátás megalapozásával. A felelősségvállalás másokért, önkéntesség kialakítása a családban és a társak között előforduló segítségadási lehetőségek megismerésére, szükséglet szerinti alkalmazására irányul. A tantárgy a fenntarthatóság, környezettudatosság fejlesztését segíti az életvitel során felhasznált anyagokkal és energiahordozókkal való takarékos bánásmód elsajátításával, a pazarló szokások felismerésével, valamint a környezetben található erőforrások szükséglet alapú felhasználásával. Az anyanyelvi kompetencia fejlesztését az igények és a választások megfogalmazásának kialakításával, bővítésével az önellátásban és a környezet megóvásában segíti. A természettudományos és technikai kompetencia fejlesztése segíti a veszélyes és káros anyagok felismerését a mindennapi életben, a megfelelő és elvárható óvatosság kialakítását a vegyi anyagokkal, a háztartási és közlekedési eszközökkel; segíti a környezeti hatásokkal és jelenségekkel kapcsolatos ismeretek egészségügyi vonatkozású alapjainak megismerését. A digitális kompetencia fejlesztését támogatja a környezetben előforduló technikai eszközök biztonságos működtetéséhez szükséges digitális ismeretek nyújtásával. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia a több elemből, tevékenységből álló műveletsor elvégzését, a háztartási munkák elosztásának és sorrendjének tervezését segíti. Balesetvédelem: minden munkatevékenység során szükséges a balesetvédelemi, valamint a munkavédelmi szabályok ismerete és betartása.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
1. Textilmunkák Az alapanyagok ismerete.
A tematikai egység Az olló és a tű helyes használata. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok A tanuló saját tapasztalatai alapján az anyag megmunkálhatóságának megismerése.
Ismeretek – tevékenységek
Ismeretek – Anyagvizsgálat érzékszervi tapasztalatszerzés útján: megmunkálhatóság. – Irányítással textil felvágása, Irányítással textilt csíkokra vágni, nyírása, segítséggel textilcsíkot összevarrni, gombolyítása. gombolyítani. – Öltésformák, pelenkaöltés. A száröltést segítséggel, a – Csomókötés, gombfelvarrás. szálkihúzást és az előöltést – A szövés előkészítése. önállóan gyakorolni. Tűbefűzést (egyre önállóbban) és Tevékenységek Textilfélék alapanyaga, azok csomókötést gyakorolni. elemi szálainak megismerése. Ismerkedés szövött tárgyakkal, a (Válogatási gyakorlatok: szín, szövés eszközeivel. anyagvastagság, anyagösszetétel alapján). Textilből készült használati tárgyak gyűjtése, csoportosítása. Vágás, gombolyítás, szalagkötés gyakorlása, szálbehúzás, varrási alapismeretek gyakorlása. Fokozódó önállósággal szalagkötés, önállóan szálkihúzás. Önállóan szalagkötés, segítséggel száröltés gyakorlása. Szegőöltések közül pelenkaöltés technikájának megismerése. Új öltésforma megismerése a tűbefűzés, csomózás gyakorlásával. Anyag és gomb kapcsolata, gombvarrási gyakorlatok. A tanult tevékenységek folyamatos gyakorlása csökkenő mértékű segítséggel.
Kapcsolódási pontok Mozgásnevelés: finommotorika. Ének-zene: zenehallgatás.
Szövés anyagainak, eszközeinek megismerése. Kulcsfogalmak/ Szál, elvarrás, pelenkaöltés, szövéssel kapcsolatos eszközök. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
2. Egyszerű háztartási munkák Ismerni az alapvető konyhai berendezéseket, takarítóeszközöket.
A tematikai egység Étkezéshez saját részre terítés. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Takarítási munkákat végezni (tanterem, tankonyha). Önállóan rendet rakni, irányítással teríteni, mosogatni, törölgetni, kenyeret megkenni. A megismert eszközök használatát gyakorolni segítséggel. Tisztítási, hámozási folyamatok megismerése, gyakorlása.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Seprű, lapát használata. – Tisztító- és fertőtlenítőszerek. – Konyhai eszközök helye, rendje. – Egyszerűbb konyhai munkák. – Kenyérkenés, kenyérszeletelés, kenyérpirítás, konzervbontás segítséggel. – A főzés jellegének megfelelő edények és eszközök kiválasztása. – Gyümölcs- és zöldségtisztítás. – Főzést nem igénylő ételek készítése. Tevékenységek Seprés, portörlés, felmosás, játékok lemosása. Porszívózás gyakorlása. Tisztító- és fertőtlenítőszerek adagolásának megismerése, használatának gyakorlása ellenőrzés mellett. A helyrerakás, terítés, mosogatás, törölgetés gyakorlása. Irányítással terítés, mosogatás, törölgetés. Étkezések előkészítése segítséggel: A kenyérkenés módjának megtanulása.
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: szókincs. Környezetismeret: növények, állatok a táplálkozásban, egészséges életmód.
A kenyérszeletelés, kenyérpirítás, konzervbontás módjának megismerése, az eszközök használatának gyakorlása különös tekintettel a baleset-megelőzésre. Megfelelő eszközök és edények kiválogatásának gyakorlása. Egyszerű ételek elkészítésének megismerése, gyakorlása (alma, banán, narancs, sárgarépa, burgonya). Gyümölcsturmix, pirítós, szendvics készítése. Eddigi tevékenységek gyakorlása. Önálló terítés, mosogatás, rendrakás. Kulcsfogalmak/ Előkészítéshez és főzéshez kapcsolódó fogalmak. További fogalmak a tisztító-, fertőtlenítőszerek használatával kapcsolatos fogalmak tevékenységek köréből. Tematikai egység / Fejlesztési cél Előzetes tudás
3. Személyes szükséglettel kapcsolatos teendők Öltözködés.
A tematikai egység Ruhazárak önálló használata. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Húzózár használata, csatolás, patentolás, kapcsolás, gombolás fokozódó önállósággal. Cipőfűzés, csomókötés, tépőzárhasználat. Önálló cipőfűzés. A mosás és vasalás eszközeinek felismerése, megnevezése, használatuk.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – A megfelelő ruházat kiválasztása. – Ruhanemű kezelése. Ruhazárak használata. – Cipőfűzés – fűző megkötése. – Mosás: gépi, kézi mosás. – Teregetés, hajtogatás. Tevékenységek Ruházat adekvát kiválasztásának gyakorlása (évszak, időjárás, alkalom). Húzózár, patent, kapocs, csat használatának gyakorlása. Cipőfűzés, cipőkötés gyakorlása Cipőfűzés szükség szerint,
Kapcsolódási pontok Mozgásnevelés: finommozgások. Társadalomismeret: divat, viselet.
cipőkötés adódó alkalmanként irányítással. Mosás megismerése, kézi, gépi mosás eszközei, azok használata. Teregetés (szárító), hajtogatás (tárolás), vasalás (babaruhák).játék vasalón Kulcsfogalmak/ További, ruhagondozással kapcsolatos fogalmak (mosószerek, csipesz, fogalmak szárító, vasalódeszka, hőfokszabályozó). Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
4. Vásárlás – Fogyasztóvédelem Boltrendszer sokszínűsége.
A tematikai egység Érték és ár közötti összefüggések megértetése. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Az alapvető árucikkek beszerzésének helye, a vásárlás módja. Egyféle árucikk vásárlása önállóan (vásárlás megtervezése, mit veszek? Hol kapható? Mennyibe kerül?).
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Vásárlás körülményei. – Különböző boltok, áruházak és piac látogatása. – Vásárlás – fizetés – csomagolás. Tevékenységek Vásárlás céljának, menetének megismerése, alapvető árucikkek beszerzési helyeinek ismerete. Vásárlás folyamatának gyakorlása, beszámoló a vásárlás folyamatáról, eredményéről. Tanulmányi séta, piac-, üzletlátogatás, kirakatok nézegetése. Felügyelet mellett alapvető, egyszerű árucikkek beszerzési helyének megismerése, egy tétel vásárlása.
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: vásárlás, közlekedés. Számolás-mérés: vásárlás, fizetés. Olvasás-írás: feliratok, reklámok, szórólapok.
Célzott vásárlás helye, ott kapható áruk. Vásárlási folyamatnál használt Kulcsfogalmak/ fogalmak. Közlekedéshez kapcsolódó fogalmak. Vásárlási folyamatnál és fizetésnél használatos fogalmak. További, a fogalmak közlekedéshez, viselkedéshez kapcsolódó fogalmak.
Tematikai egység / Fejlesztési cél Előzetes tudás
5. Anyagok alakítása Megfelelő kézügyesség.
A tematikai egység Az anyagmegmunkáláshoz használt eszközök körének bővítése. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok
Ismeretek – tevékenységek
Egyszerű tárgyak, ajándék, elemi Ismeretek kompozíciók készítése a – Papírból, fonalból, textilből megadott alapanyagokból (sík ajándékok, elemi tárgy, térbeli tárgy). kompozíciók létrehozása, egyszerű munkadarabok Adott anyagból készült tárgyak készítése. kiválasztása, csoportosítása. – Papír, fonal, textil tárgyak készítése. – Különböző anyagok tulajdonságainak felfedezése (fa, kő, fém).
Kapcsolódási pontok Ábrázolás-alakítás: tárgykészítés.
Tevékenységek Kartonpapíron előrajzolt kép kivarrása (karácsonyi képeslap, anyák napjára ajándék). Kartonból, papírból, fonalból és textilből egyszerű tárgyak készítése irányítással (varrással doboz, album, képkeret, babaház). Adott anyagból készült tárgyak, alkotások készítése. Kulcsfogalmak/ Papír, fonal, textilmunkák, megmunkálás, elkészítés során használt fogalmak, a felhasználhatóságot célzó fogalmak: maradandó, természeti fogalmak tárgy – emberi alkotás A tanuló képes a baleset- és munkavédelmet figyelembe venni veszélyes eszközök használata során. A fejlesztés várt Segítséggel tud rendet tartani, teríteni, részt venni a takarításban, eredményei a két mosogatásban, törölgetésben. évfolyamos ciklus A kenyér megkenésével próbálkozik. Kis segítséggel képes használni a ruházati zárószerkezeteket, cipőt fűzni. végén Néhány alapvető árucikk beszerzési helyét és a vásárlás módját ismeri. Képes segítséggel vásárolni egy tételt. Képes minta alapján esztétikus alkotást készíteni változatos technikával.
5–6. évfolyam ÁBRÁZOLÁS-ALAKÍTÁS A tantárgyban folytatódik a nemzeti azonosságtudat, hazafias neveléshez való kapcsolódás a nemzeti ünnepekhez köthető hagyományok felelevenítésével és a jellegzetes díszítő motívumok és elemek megismerésével. A testi és lelki egészségre nevelés az alkotói tevékenység folyamatában történő önismereti fejlesztéssel, az érzelmek kifejezésének felismerésével a vizuális művészeti alkotások megismerésének folyamatában zajlik. Az önkéntesség a segítségnyújtásban, a nevelésben, a másokért vállalt felelősségben, a közös tevékenységekben és a közösen kitűzött célok elérésében jelenik meg. A médiatudatosságra nevelést a különböző médiákból megszerezhető tapasztalatok gyűjtése, a képi és téri ábrázolás támogatja. A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztését segíti a nemzeti összetartozást és a nemzeti hagyományokat jelképező műalkotások megismertetése és a nemzeti jelképek és népi hagyományos alkotások jellemző motívumainak bemutatása. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése során a tanulóban kialakul a művészi önkifejezés képessége és tudatosul az önálló ízlés és stílus. Tematikai egység /
4. Vizuális ábrázolás
Fejlesztési cél Előzetes tudás
Jellemző vizuális tulajdonságok kiemelése, ábrázolása segítséggel.
A tematikai egység Élőlények, tárgyak sematikus ábrázolása irányítással. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Színek használata a valóságnak megfelelően.
Ismeretek – tevékenységek
Ismeretek – Festés. – Rajzolás-színezés. A vízszintes és függőleges Tevékenységek egyenesek pontos Természeti környezetünk összekapcsolása. ábrázolása a színek Felismerhető rajzok készítése kifejezőerejének különböző élőlényekről, jellemző hangsúlyozásával (ősz: jegyek alapján segítséggel. levélhullás, eső, tél: havazás stb.). Szabad festési gyakorlatok különböző festékviteli módokkal, egyéni és közös munka. Ember- és állatábrázolások gyakorlása. Fej, test, végtagok feltüntetése. Iránykülönbségek érzékeltetése. Virágok ábrázolása sematikusan. Színezés, különböző technikákkal. Tematikus ábrázolások gyakorlása.
Kapcsolódási pontok Környezetismeret: természetábrázolás. Kommunikáció: lényegkiemelés, történetmesélés.
Egyenesek iránya. Ábrázolt tárgyak részei. Színek. Évszakok, természeti Kulcsfogalmak/ jelenségek, színek, hangulatok. Élőlények testrészei. fogalmak Térbeli elrendeződésre vonatkozó fogalmak. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
5. Komplex alakító tevékenység Különböző anyagok formázása, alakítása irányítással.
A tematikai egység Egyszerű használati tárgyak készítése segítséggel. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Egyszerű tárgyak készítése együttműködéssel.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Tárgyak (játékok, képek) készítése jellemző jegyeik alapján. Tevékenységek Színes papír kompozíció. Természeti anyagok felhasználásával (levelek, ágak, termények stb.) kompozíció készítése ragasztással. Mozaikkép-készítés különböző anyagokból. Agyag- és só-liszt-edények készítése, díszítése különböző technikákkal (pecsételés, karcolás, rátett díszítés, festés). Egyszerű ünnepi dekorációk készítése különböző anyagokból.
Kapcsolódási pontok Környezetismeret: természetes anyagok, termések. Kommunikáció: ünnepek. Életvitel és gyakorlat: ajándéktárgy.
Kulcsfogalmak/ Eszközök, anyagok. A tárgykészítés részfolyamatai. Az anyag tulajdonságaira vonatkozó fogalmak. Az elkészült tárgy és funkciója. fogalmak A tanuló képes jellemző jegyeik alapján felismerhető rajzot készíteni különböző élőlényekről segítséggel; A fejlesztés várt irányítással pontosan összekapcsolni a vízszintes és függőleges eredményei a két egyeneseket; évfolyamos ciklus irányítással megfelelően használni színeket; végén egyszerű tárgyakat készíteni együttműködéssel; az ábrázolás-alakítás eszközeinek és anyagainak adekvát használatára. Képességeihez mérten alkalmazza a különböző ábrázoló-alakító technikákat.
5–6. évfolyam ÉNEK-ZENE A tantárgy tanítása lehetőséget teremt a közös szabályalkotás gyakorlására, az alapvető emberi értékekhez, érzelmekhez kapcsolódó zenék, dalok keresésére, kiválasztására. A nemzeti azonosságtudatot, hazafias nevelést a közösségi eseményeken, ünnepeken keresztül a nemzeti hovatartozás és összetartozás szerepének felismertetésével és legfontosabb nemzeti ünnepeink zenéinek, dalainak megismerésével erősíti. Az önismeret és társas kultúra fejlesztésében nagy szerepet játszik, a fokozódó együttműködéssel végzett közös tevékenykedéssel és a reális önértékelés fejlesztésével az önbizalom megerősítésére. A családi életre nevelésben a tantárgy nagy szerepet játszik a családi ünnepek, hagyományok ápolásának kulturált gyakorlásával, a készülődés fontosságának felismertetésével, a testi és lelki egészségre nevelésben az érzelmek zenére történő, mozgással való kifejezésének fejlesztésével. A médiatudatosságra nevelést a zenei igényeknek megfelelő médiumok kiválasztásának és elérésének megismertetésével és gyakoroltatásával éri el. Az anyanyelvi kompetencia alakításához a nyelvi kifejezőképesség fejlesztésével, mondókák és dalok megismerésével, a szövegértés fejlesztésével és a megismert mondókák, dalok érzelmi mondanivalója és szövege összefüggéseinek felismertetésével járul hozzá. A szociális ás állampolgári kompetencia fejlesztését a kulturális sokszínűség és a nemzeti és nemzetiségi kultúra elemeinek megismertetésével, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztését az ünnepségeken társakkal együttműködő aktív részvétel ösztönzésével segíti. A tantárgy az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség fejlődését az érdeklődés felkeltésével a színvonalas zeneművészeti alkotások iránt, az ízlésvilág formálásával a zenei élmények nyújtásán keresztül, a hangulatnak megfelelő zenehallgatás ösztönzésével és a különböző zenei stílusok megismertetésével a zenehallgatásban a monotónia és egyhangúság elkerülésével támogatja.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
1. Gyermekdalok – Népdalok Tudja a tanuló a dalok szövegét mozgással összekötni.
A tematikai egység 8–10 dal irányított előadása. Szerepjáték eljátszása. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Néhány népdalt elénekelni. Táncolni önállóan, egyet balra, egyet jobbra lépni. Szívesen játszani körjátékot. Szerepet vállalni szituációs és
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Magyar népdalok. – Magyar táncok. – Körjátékok. – Felelgetős játékok.
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: élőlények, növények, állatok. Mozgásnevelés: alapmozgások.
felelgetős játékban.
Tevékenységek Népdalcsokrok összeállítása témakörök szerint (növények, időjárás, köszöntők). Egylépéses csárdás: oldalt lépés + fél súllyal zárás, ismétlés ellenkező lábbal. Párválasztók, kifordulós körjátékok. Rövid szituációs gyakorlatok előadása (pl. Egyszer egy királyfi, Gyertek haza ludaim...).
Kulcsfogalmak/ A népdalokban található új fogalmak, különböző népek dalai Csárdás-forgás, kifordulás, befordulás, irányváltás, ritmus, dallam. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
2. Ünnepkörök dalai Tudjon a tanuló az ünnepeken megfelelő dalokat énekelni társaival, vagy önállóan.
A tematikai egység Aktivitás fejlesztése irányított helyzetben. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Az ünnepnek megfelelő dalt, verset kiválasztani, előadni. Közösen énekelni társaival.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Családi ünnepek dalai. – Nemzeti ünnepek dalai.
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: ünnepek: versek.
Ábrázolás-alakítás: Tevékenységek ünnepek: dekoráció, Mikulásra, karácsonyra, húsvétra, ajándék. márc. 15-re, pünkösdre, anyák napjára, születésnapra dal, vers tanulása. Toborzó dalok megtanulása, Himnusz, Szózat megismerése.
Hagyomány, szokás, ünneplés, megemlékezés, karácsony, újév, vízkereszt, Kulcsfogalmak/ húsvét, pünkösd. Március 15. Nemzeti ünnep (augusztus 20. október 23.), Himnusz, Szózat. fogalmak Katonadalok, megzenésített költemények. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
3. Ritmus- és hallásfejlesztés A tanuló megkülönbözteti az egyenletes ritmust és a dalritmust.
A tematikai egység Dallam, szöveg ritmizálása. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ütemkezdő hangsúlyokat kiemelni.
Ismeretek Olvasás-írás: – Ritmikai és dinamikai hangkiemelés. gyakorlatok. Hangsúlyos részeket mozgással – Fékező és gyorsító kifejezni. gyakorlatok. Megadott hangra dalt elkezdeni és – Tempóérzékeltető végigénekelni. gyakorlatok. – Hang- és hallásfejlesztés. A halk, hangos, magas, mély – Ritmushangszerek használata. beszédet megkülönböztetni. Közösen énekelt dalt adott jelre hangosan vagy halkan folytatni.
Tevékenység Egyenletes lüktetés és dalritmus Néhány hangszert megszólaltatni. megkülönböztetése. Kettes lüktetés érzékelése. Leülés-felállás, séta-futás váltakozása megadott jelre. Önálló dalkezdés, tempótartás. Halk és hangos közti különbség érzékelése. Magas és mély hang érzékelése. Hangerő szabályozása. Belső hallásfejlesztés, dallambújtatás. Fúvós, húros és ütőhangszerek megnevezése. Együtt hangoztatás, ütőhangszerek, fém, fa, erősítés, halkítás, kettes Kulcsfogalmak/ lüktetés, ütemhangsúly, hangos, lágy, zümmögő éneklés; hangsúlyos lépés, belép, megáll, tempót tart, magas és mély beszéd, fogalmak emelkedő, süllyedő dallamvonal. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
4. Zenehallgatás A zene hangulatának átélése.
A tematikai egység A megfelelő hangerő megválasztása. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Szívesen hallgatni zenét.
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek Ábrázolás-alakítás: – Hangszeres és énekes élőzene hangulat kifejezése. hallgatása.
– – –
Részvétel zenés koncerten. A zene pihentető hatásának megtapasztalása. Hosszabb, összefüggő zenedarab meghallgatása.
Mozgásnevelés: relaxálás zenehallgatás közben.
Tevékenységek Társak előadásának meghallgatása. Megfigyelési szempontok a zenehallgatással kapcsolatban (hangmagasság, ritmus, hangerő stb.). (Kórusművek, hangszeres darabok, szólóhangszerek, nagyzenekari művek részletei.) Relaxációs zene hatásának megtapasztalása. Gyerekeknek szóló musicalrészlet, pl. A padlás, A muzsika hangjai stb. hallgatása, dúdolása, egyes részletek megtanulása. A szükséges zenei fogalmak (kórus, szóló, zenekar, karmester stb.), Kulcsfogalmak/ kikapcsolódás, pihenés; fogalmak szólóének, kánon, közönség, figyelmes hallgatás, taps.
A tanuló képes hangsúlyos és hangsúlytalan részeket mozgással kifejezni. A fejlesztés várt Képes megadott hangra dalt elkezdeni és végigénekelni. eredményei a két Képes az adott ünnepnek megfelelő dalt, verset kiválasztani, előadni. évfolyamos ciklus Képes megkülönböztetni a halk, hangos, a magas, mély beszédet. Képes ütemkezdő hangsúlyokat kiemelni. végén Szívesen hallgat zenét, van kedvenc zenedarabja. Képes a dal ritmusát együttműködéssel, segítséggel tapsolni, kopogni.
MOZGÁSNEVELÉS 5–6. évfolyam A tantárgy szerepe különösen fontos a szabályok betartásának, a becsületes játék normáinak elmélyítésében és versenyhelyzetekben az önuralom és önfegyelem kialakításában. A nemzeti azonosságtudatra nevelést, hazafias nevelést segíti a csapat tagjává válás igényének felébresztése, a csapattal való azonosulás érzésének, a közösségért végzett aktív cselekvésnek az ösztönzése. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztését a félénkség, szorongás érzésének csökkentésével és a megfelelő önbizalom kialakításával segíti. A testi és lelki egészségre nevelést támogatja az elemi munkavégzéshez szükséges fizikai állóképesség, izomerő kialakítása, a mozgás megszerettetése, a fizikai aktivitás iránti belső igény megerősítése. Az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterület fejlesztéséhez a tantárgy a verbális utasításra mozgásos tevékenységek végzésének, végrehajtásának gyakorlásával és a sporttevékenységek eszközeinek és fogalmainak mind pontosabb és részletesebb megnevezésével, adekvát használatával járul hozzá. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlődése a társadalmi mobilizációra való felkészülés elősegítésével, a reális célok kitűzésének és elérésének gyakorlásával, a magabiztosság növelésével, a segítségkérés és segítségelfogadás képességének fejlesztésével érhető el. A szociális és állampolgári kompetencia megalapozását a közösségért végzett munka fontosságának felismerése és elismerése, a csoportos együttműködések, kapcsolatok megerősítése éri el. A harmonikus mozgás esztétikumának felismerése és gyakorlása segíti az esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlődését.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
1. Rendgyakorlatok, téri tájékozódás Irányokat helyesen használ.
A tematikai egység Nagyság szerinti sorakozás, vezényszavak megértése. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok – – –
Nagyság szerint sorakozni. Utasítást végrehajtani. Vezényszóra különböző sorakozási gyakorlatot végezni.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Sorakozások. – Testfordulatok. – Térérzékelés. Tevékenységek Segítséggel: egyes, kettes oszlop és vonal kialakítása, nyitódás kartávolságra, záródás, sorakozó magasság szerint, elhelyezkedés szóbeli utasításra. Testfordulatok vezényszóra. Segítséggel: térben való
Kapcsolódási pontok Olvasás-írás: térorientációs gyakorlatok. Ének-zene: ritmustartás, ritmusváltás.
elhelyezkedés szóbeli utasításra, bordásfal mellé, szekrény elé, zsámolyra. Sorakozó magasság szerint sípszóra, nyitódás, záródás, kartávolság. Kulcsfogalmak/ Nyit, zár, kartávolság, tornaszekrény. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
2. Alapmozgások Rendgyakorlatokat utasításra önállóan végez.
A tematikai egység Adott jelre tempóváltás. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Utánzással különféle gyakorlatokat végezni.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Támaszok. – Járások. – Szökdelések. – Gurulások. – Járások. – Mászások. – Függeszkedés. – Távolugrás. Tevékenységek Térdelő támasz. Fekvőtámasz. Rákjárás. Pókjárás. Előre, hátra, akadályon átszökdelés. Nyújtott ülésből guruló átfordulás hátra, oldalra gurulás. Önállóan: járás közben akadályok átlépése, guggoló átfordulás előre. Segítséggel: egyensúlyozó járás megfordított padon. Lépés ritmusának változtatása, lépcsőn járás, kapaszkodás nélkül. Bordásfalra fel-lemászás, függeszkedés térdfelhúzással, lábemelgetéssel. Helyből távolugrás.
Kulcsfogalmak/ Rák, pók, ütem, taps, ritmus, nyújtott ülés. fogalmak
Kapcsolódási pontok Olvasás-írás: térorientációs gyakorlatok. Ének-zene: ritmustartás, ritmusváltás.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
3. Alapvető testhelyzetek, légző-, szabad- és kéziszer-gyakorlatok Mozdulatsort bemutatás után visszaad.
A tematikai egység Kéziszerek adekvát használata, gyakorlatok önálló végezése. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok – – –
Gimnasztikai gyakorlatokat leutánozni. Helyes légzéstechnikát gyakorolni. Négyütemű gyakorlatokat végezni utánzással.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Kéziszer-gyakorlatok. – Szabadgyakorlatok. – Légzéstechnika. – Összetett gyakorlatok. – Versenyfeladatok.
Kapcsolódási pontok Ének-zene: ritmustartás, ritmusváltás, zenekíséret.
Tevékenység Irányítással: labdával, babzsákkal, bottal, szalaggal két ütemre végezhető gyakorlatok. Zenére két mozgáselem összekapcsolása: – karkörzés, karhúzás, – karfordulatok: oldalsó, mellső, magas. Irányítással: levegővétel, benntartás, kifújás ütemezéssel. Hasi légzés, mellkasi légzés. Segítséggel: négyütemű kar-, törzs-, lábgyakorlatok végzése. Szóbeli utasításra kar- és lábtartások. Önállóan: léggömbfújás, pingponglabda fújás. Kulcsfogalmak/ Kéziszerek, funkciójuk, tüdő, ki-be légzés, négy ütem. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
4. Dobások, labdás gyakorlatok
Előzetes tudás
A labdát földhöz ütögeti, elkapja.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Labdajáték játszása irányítással.
Fejlesztési feladatok
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
– – – – –
Célba dobás egykezes alsó és felső dobással. Célba rúgás. Labdavezetés (kézzel, lábbal). Labda elkapása egy és két kézzel Célba gurítás
Ismeretek Labdagyakorlatok.
Olvasás-írás: térorientációs gyakorlatok.
Tevékenység Önállóan: labdapattogtatás, egykezes alsó és felső dobás. Nagylabda-dobás, -elkapás. Páros labdagyakorlatok. Önállóan: labdavezetés folyamatosan, célba dobás, kosárra dobás, mozgó labda elrúgása. Teniszlabdával ütések, dobások, gurítások, célbadobások. Asztalitenisz labdával játékos feladatok végzése, dobások, pattintások, gurítások, ütések. Tenyeres és fonák ütés. Játékban és gyakorlás közben különböző biztonságos feladatmegoldás kézzel-lábbal is. A sportjáték elsajátításához szükséges labdás és labda nélküli motoros és kognitív képességek. Törekvés a sportszerűségre, a szabálykövető magatartásra, a figyelmes és hatékony munkavégzésre.
Kulcsfogalmak/ Gurul, cél, kosárlabda. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
5. Játékos versenyek Egyszerű szabályokat felismer, játékba bekapcsolódik.
A tematikai egység Versenyek során a siker érdekében együttműködés a társakkal, az nevelési-fejlesztési eredmény elfogadása. céljai
Fejlesztési feladatok – –
Alkalmazkodás csapattársakhoz, öröm mások sikerének. Versenyszellem kialakulása.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Küzdőjátékok elemeinek alkalmazása. – Versenyjátékok.
Kapcsolódási pontok Környezetismeret: egészséges életmód.
Tevékenységek Irányítással: sor-, futó-, váltóversenyek. Mozgásos népi játékok (Héja, héja.). Társsal végezhető versenyek: talicskázás, labdaviadal. Békaugrás akadály megkerülésével. Váltóversenyek: futás labdahordással, labdaadogató. Fogójátékok, ügyességi játékok. Utánzó gyakorlatok (pók, rákjárás, nyuszi ugrás, fókamászás stb.) Kulcsfogalmak/ Játékszabályok, szabályok, váltóverseny. fogalmak
A tanuló képes – nagyság szerint sorakozni. – vezényszóra különböző sorakozási gyakorlatokat elvégezni. – felismerni és reprodukálni egyszerű alapmozgásokat, járásmódokat. – egyszerűbb testhelyzeteket utánozni. A fejlesztés várt – segítséggel bordásfalon függeszkedni. eredményei a két – gimnasztikai gyakorlatokat leutánozni. évfolyamos ciklus – segítséggel, utánzással négyütemű gyakorlatokat végezni. végén – légzését szabályozni. – egykezes alsó és felső dobással célba dobni. – lábbal irányt tartva labdát vezetni (mindkét lábbal), cél felé elrúgni. – csapatához alkalmazkodni, örül mások sikerének. Kialakul benne a versenyszellem.
Tematikai egység/
6. Trambulin
Fejlesztési cél Előzetes tudás
Ugrás páros lábon és egy lábon
A tematikai egység Vesztibuláris rendszer fejlesztése, egyensúly megtartása. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok -
-
Szökdelések, futások, ugrások páros lábon helyben és haladással. Ügyességi feladatok: térdre, hátra, és hasra érkezések szökdelésből
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek Környezetismeret: Szökdelések, futások, ugrások egészséges életmód. páros lábon helyben és haladással. . Tevékenységek Ügyességi feladatok: térdre, hátra, és hasra érkezések szökdelésből
Kulcsfogalmak/ ugrás, páros lábon ugrás, fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
7. Kerékpározás A kerékpár, az alkatrészek és kiegészítők ismerete. elindulás, megállás
A tematikai egység Kerékpározás egyenes szakaszon, szlalom pályán akadályok nevelési-fejlesztési kerülésével, gyorsasági kerékpározás rövidebb és hosszabb távokon. céljai Fejlesztési feladatok A helyes kerékpározás szabályainak figyelembevételével a KRESZ alapvető ismeretének betartása. A haladási irány és a karjelzések ismerete, gyakorlatban való alkalmazása. Elindulás, megállás. Kerékpározás egyenes szakaszon, szlalom pályán akadályok kerülésével, gyorsasági kerékpározás rövidebb és hosszabb távokon. Balesetvédelmi ismeretek.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek A kerékpár, az alkatrészek és kiegészítők ismerete. elindulás, megállás Tevékenységek A helyes kerékpározás szabályainak figyelembevételével a KRESZ alapvető ismeretének betartása. A haladási irány és a karjelzések ismerete, gyakorlatban való alkalmazása. Elindulás, megállás. Kerékpározás egyenes szakaszon, szlalom pályán akadályok kerülésével, gyorsasági kerékpározás rövidebb és hosszabb távokon.
Kapcsolódási pontok Környezetismeret: egészséges életmód.
Balesetvédelmi ismeretek. Kulcsfogalmak/ haladási irány, KRESZ ismerete, szlalom, elindulás, megállás fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
9. Asztalitenisz Az ütő és a labda ismerete
A tematikai egység A labda helyes megütése. Az ütő helyes fogása. Adogatás gyakorlása nevelési-fejlesztési céljai
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
8. Tenisz Az ütő és a labda ismerete
A tematikai egység A labda helyes megütése. Az ütő helyes fogása. Adogatás gyakorlása. nevelési-fejlesztési céljai
Fejlesztési feladatok A labda és az ütő helyes kiválasztása. Az ütő helyes fogása. Tecnikai elemek: a labda helyes megütése. Adogatás. Adogatás egyenes vonalon. Tenyeres és fonák ütések alkalmazása.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek A labda és az ütő helyes kiválasztása. Az ütő helyes fogása. Tevékenységek Tecnikai elemek: a labda helyes megütése. Adogatás. Adogatás egyenes vonalon. Tenyeres és fonák ütések alkalmazása.
Kulcsfogalmak/ adogatás, tenyeres, fonák, fogalmak
Kapcsolódási pontok Környezetismeret: egészséges életmód.
Fejlesztési feladatok A labda és az ütő helyes kiválasztása. Az ütő helyes fogása. Tecnikai elemek: a labda helyes megütése. Adogatás. Adogatás egyenes vonalon. Tenyeres és fonák ütések alkalmazása.
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek Környezetismeret: A labda és az ütő helyes egészséges életmód. kiválasztása. Az ütő helyes fogása. Tevékenységek Tecnikai elemek: a labda helyes megütése. Adogatás. Adogatás egyenes vonalon. Tenyeres és fonák ütések alkalmazása.
Kulcsfogalmak/ adogatás, tenyeres, fonák fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
10. Úszás Mellúszás Mellúszás-ismétlés Mellúszás kartempó: gyakorlatok szárazföldön majd derékig érő vízben; karmunka siklás közben; folyamatos úszás karmunkával. Mellúszás levegővétel: karmunka levegővétellel, kifújás a víz alatt; belégzés minden második, majd minden kartempóra.
Mellúszás lábtempó: gyakorlatok a parton/tornapadon; vízben A tematikai egység segítéséggel, segítség nélkül; folyamatosan, levegővétellel. nevelési-fejlesztési Mellúszás kar- és lábtempó: 2-4 ciklussal úszás; siklás a ciklusok között. céljai
Fejlesztési feladatok Képességfejlesztés A koordinációs képességek fejlesztése a technikai gyakorlatok pontos végrehajtásával. Aerob állóképesség fejlesztése növekvő távolságra történő taposással, és úszással a tanult úszásnemekben. Játékok, versengések Fogójátékok. Játékos, kooperatív vízbe ugrások; feladatok labdával és különböző eszközökkel. Egyéni, sor- és váltóversenyek úszólappal, egyéb eszközökkel. Vízalámerülési versenyek. Úszóversenyek talpas-, majd fejesugrással meghatározott távon, a tanult úszásnemekben. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés A bemelegítés vizes gyakorlatai; tartásjavító, prevenciós vízi gyakorlatok.
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek Környezetismeret: Az úszásnemek és az egészséges életmód. úszásnemekkel összefüggő alapvető szakkifejezések. Az úszás szerepe, jelentősége az edzettség és a fittség növelésében. A vízben végezhető játékok balesetvédelmi és játékszabályai. A tanulás során alkalmazott úszóversenyek szabályai. Az uszoda és a fürdők higiénés szabályai. Az úszástudás és a vízbiztonság szerepe az egészség megőrzésében és az életvédelemben. Bátorságra nevelés a mélyvízben történő gyakorlatokkal. Tevékenységek Játékok, versengések Fogójátékok. Játékos, kooperatív vízbe ugrások; feladatok labdával és különböző eszközökkel. Egyéni, sor- és váltóversenyek úszólappal, egyéb eszközökkel. Vízalámerülési versenyek. Úszóversenyek talpas-, majd fejesugrással meghatározott távon, a tanult úszásnemekben. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés A bemelegítés vizes gyakorlatai; tartásjavító, prevenciós vízi gyakorlatok.
Kulcsfogalmak/ mellúszás, lábtempó, kartempó, úszólap, sorverseny, váltóverseny fogalmak
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén
-
A trambulin biztonságos használata. Szökdelések, járások végrehajtása Kerékpározás rövidebb és hosszabb távokon önállóan. A kerékpár részeinek, alkatrészeinek ismerete. A KRESZ szabályainak betartása. Balesetvédelmi ismeretek alkalmazása. A tenisz technikai elemeinek ismerete és alkalmazása. Alapütések végrehajtása
11. Felmérés
Felmérés:
A tanulók sajátosságainak figyelembevételével, iskolánkban 1. osztály végétől 8. osztályig évente két alkalommal (ősz és tavasz) fizikai állóképesség mérése történik. 5. évfolyamtól 8. évfolyamig az országos NETFIT méréseket a második félév tavaszán kell elvégezni.
7–8. évfolyam KOMMUNIKÁCIÓ A tantárgy az erkölcsi nevelést a közösségi helyzetekben az alkalomhoz illő viselkedés gyakorlásával, tudatosításával, a jó – rossz, pozitív – negatív példák megnevezésével, szituációs játékokon, meséken keresztül, a viselkedés megítélésében az igazságosság és mértékletesség gyakorlásával, és az adott szituációnak megfelelő viselkedési szabályok alkalmazásával és megnevezésével segíti. Megalapozza a nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés fejlesztését a közösség hagyományainak megismertetésével, jeles képviselőinek megnevezésével és azok tiszteletére neveléssel. Elősegíti népi hagyományok, szokások, a hozzájuk kötődő tevékenységek gyakorlását, a nemzeti ünnepek, jelképek megismerését, megnevezését, jelentőségük felismerését, a magyar nemzeti kultúra megkülönböztetését más népek kultúrájától és szokásaitól. Az állampolgárságra, demokráciára nevelést segíti az önállóság és önérvényesítés igényének kialakítása, a társas érintkezés alapvető szabályainak megismerése (szituációs játékokon keresztül), a különböző lehetőségek közül, a tanuló igényének megfelelő választás gyakorlása, a megalapozott döntésekre nevelés, a segítség megfelelő stílusú kérésének és elfogadásának megválasztása. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése megvalósul az önkifejezés erősítésével, különböző kommunikációs technikákkal az igények kifejezésében (véleményalkotás
tanulása), az érzelmeken uralkodás lehetőségének és képességének megismertetésével, a szociális kapcsolatok megfelelő formáinak gyakorlásával, a közösség értékeinek megismerésével, elfogadásával. A családi életre nevelést a társas kapcsolatok kialakítása, kezdeményezése, szituációs játékokkal a családban betöltött szerepek gyakorlása, a családi ünnepek és események, jelentős évfordulók, rokoni kapcsolatok megismerése, megnevezése, ünnepi készülődések tervezése, a meghívások, köszöntők, gratulációk gyakorlása támogatja. A tantárgy tanítása a testi és lelki egészségre nevelésben az egészséges életmód (táplálkozás, sport, személyes higiéné) alapvető szabályainak/jellemzőinek megismertetése ismeretterjesztő médiumok (könyvek, cd-k) segítségével, az ismeretek megnevezésével a testi és lelki egészség, helyes és helytelen szokások köréből és a test és lélek érzéseinek adekvát kifejezésekkel és fogalmakkal történő megfogalmazásával vesz részt. A felelősségvállalás másokért, önkéntesség kompetenciaterület fejlesztését szituációs játékokon keresztül a segítségnyújtás szükségességének és módjainak felismertetése és gyakoroltatása, a közösség tagjainak kommunikációs jelzéseire figyelés, megfelelő formájú kapcsolattartás és a közösségi munkában feladatok vállalása erősíti. A fenntarthatóság és környezettudatosság céljait a környezetet megóvó magatartásra és tevékenységre neveléssel, a környezetvédő tevékenységek felismerésével, megnevezésével (pl.: szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság) segít elérni. A pályaorientáció alakítása a munka világának megismerésével – saját életlehetőségek, pályaelképzelés reális felmérésével és a társadalmi munkamegosztás területeinek és fogalmainak, valamint a szakmák tevékenységeinek rendszerezésével valósul meg. A gazdasági és pénzügyi nevelést a tantárgy a pénz – munka összefüggéseinek megismertetésével, a családi élet, munkahely, foglalkozások témaköréből vett kommunikációs témák feldolgozásával segíti. A tantárgy segíti az infokommunikációs eszközök megismerését, rendeltetésszerű használatát, az érdekes műsorok, programok céltudatos válogatását, a nyilvános és bizalmas információk megosztása közötti különbség felismerését. Óv a túlzott információadástól, és segíti a megszerzett ismeretek hitelességével és elfogadásával kapcsolatos kétségek felismertetését a médiatudatosságra nevelés területén. A tantárgy támogatja a tanulás tanítását az egyénre szabott értékelési és motivációs módszerek alkalmazásával történő ösztönzéssel, és az ismeretek (tananyag) iránti érdeklődés felkeltésével, elsajátításával. Fejleszti a környezettel való kommunikációs kapcsolatban a folyamatos érdeklődést, az önellenőrzés és javítás iránti igényt. Az anyanyelvi kommunikáció a tanuló képességeihez és lehetőségeihez mérten fejlődik az önkifejezés minél gördülékenyebb, pontosabb megjelenítésével, a társak kommunikációs jelzéseinek figyelésével és megértésével, a kommunikációs jelzések egyre pontosabb, érthetőbb, tisztább, lehetőség szerint beszéddel kísért megjelenítésével, valamint a nonverbális jelek, gesztusok, képek, piktogramok értelmezésével és használatával. A természettudományos és technikai kompetenciát a testi, érzékszervi élmények, érzések megfogalmazására való képesség, a társakra és jelzéseikre figyelés, a környezet veszélyeinek felismerése és azok megfogalmazása fejleszti. A digitális kompetencia fejlesztését az IKT- eszközök közötti eligazodás, felhasználásuk módjának megértése és gyakorlása, a szabadidő hasznos és szórakoztató eltöltésének módszerei, a választás szempontjainak megismerése, gyakorlása segíti. A szociális és állampolgári kompetencia területén a tantárgy keretében megvalósul a közösség tagjaival történő együttműködés és kooperációs készség gyakorlása, a szociális beilleszkedéshez szükséges készségek, képességek fejlesztése, felkészítés a szakiskolai
közösségbe történő beilleszkedésre, a felnőtt lét szerepeire és a konfliktushelyzetek megoldásához szükséges technikák elsajátítására és gyakorlására. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlődését segíti a célok kitűzése, megfogalmazása, a lehetőségekhez képest önálló tevékenységek igényének felismerése, a kitűzött célok elérése érdekében lényeges kapcsolatfelvétel gyakorlása. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciaterület megerősödik a versek, mesék mozdulatokkal kísérésével, életszerű szituációk eljátszásával, a tiszta, választékos beszédre törekvéssel. A hatékony, önálló tanulás fejlesztése az önálló kérdezés, felvilágosítás-kérés gyakorlásával, valamint a közös munkában történő együttműködéssel, a feladattartás és kitartás gyakorlásával valósul meg.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
1. Beszédfejlesztés. Anyanyelv A tanuló megnevezései egyre pontosabbak, szókincsét aktivizálja.
A tematikai egység Az elsajátított és a begyakorolt udvariassági formulák használata. nevelési-fejlesztési célja Fejlesztési feladatok – – – – – – –
Hangerőt szabályozni, suttogni, súgni. Szókincs bővítése és pontosítása. Szavakat értelmezni szövegösszefüggésben. Nyelvtani ismeretek bővítése és rendszerezése. Analóg mondatokat alkotni. Önmagát és környezetét reálisan értékelni. Törekvés érthető, összefüggő beszédre.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Artikulációs ügyesítés. Kiejtés javítása. – A hang közvetítő szerepe: hanghordozás változtatása, a közlés tartalma közötti összefüggés. Hangtan: – Hangok – magánhangzók (rövid, hosszú párok). – Mássalhangzók: egyjegyűkétjegyű, rövid-hosszú. Szótan: – Főnév (személyek és tárgyak nevei), ige (cselekvések megnevezése), melléknév (tulajdonságok). – Határozószó (viszonyszavak). – Melléknevek fokozása. Alapés középfok. Három változó jellemzése, a felsőfok gyakorlása. Igeragozás: – Egyes szám, többes szám. Személyes névmások, személyragok.
Kapcsolódási pontok Ének-zene: ritmus- és hallásfejlesztés. Olvasás-írás: betűtanítás, ábécébe rendezés.
–
Igeidők: jelen-, múlt- és jövő idő. A „fog” ige használata. Mondattan: – Kijelentő mondat, kérdő mondatok. – Bővített és összetett mondatok. – Állító és tagadó mondatok. – A magán és közéleti kommunikáció tipikus helyzetei, kifejezésmódjuk. Tevékenységek Artikulációs gyakorlatok. Különböző hangnemű beszéd azonos tartalommal (unott, érdeklődő, gúnyos, gyűlölködő stb.), hanghordozás és tartalom kapcsolata. Magánhangzók, rövid-hosszú párok megkülönböztetése. Hangok – betűk csoportosítása változatos szempontok szerint. Az ábécé ismerete, nevek névsorba rendezése. Tulajdonnevek (emberek neve, városok neve stb.) gyűjtése, helyesírása. Cselekvések megnevezése. Igeidők használata egymás után, egymáshoz kapcsolva. A múlt, jelen és jövő összefüggéseinek felismerése. Térbeli- és időbeli viszonyok meghatározása. Két tárgy, személy összehasonlítása. Három tárgy vagy személy összehasonlítása. Képekről szógyűjtés, mondatalkotás adott szóval. Szókincs- és témavariációk eltérő helyzetekben. Kijelentő mondatok átalakítása kérdővé, válasz a kérdésre. A cselekvést értékelő kérdésre állító, a valóságnak nem megfelelő kérdésekre tagadó mondatok szerkesztése. Élőben és magnetofonról
hallgatott beszédmódok értékelése: motyogás, halk, hangos, érthető beszéd, hadarás. Hanghordozás, kiabálás, suttogás, súgás. Kulcsfogalmak/ Nyelvtani megnevezések. Magánélet, közélet körébe tartozó kifejezések. fogalmak A gyakorolt nyelvtani formulákhoz kapcsolódó egyszerűsített kifejezések.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
2. Társadalmi érintkezési formák Helyes viselkedésmódok ismerete és betartása.
A tematikai egység Törekvés a kulturált, ápolt megjelenésre, társas helyzetekben adekvát nevelési-fejlesztési viselkedésre és kommunikációra. célja Fejlesztési feladatok – – – –
–
Felismerni és megváltoztatni a rossz szokásokat. Tiszteletben tartani és érzékelni a személyes tér határait. Megítélni a látott helyzetek motivációját. A helyes és helytelen viselkedést megnevezni, indokolni, és a helyes viselkedést a gyakorlatban alkalmazni. Az elsajátított viselkedésmódok szerint kulturált módon kapcsolatot tartani egyszerűbb helyzetekben.
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek Viselkedésmódok elemzése és megbeszélése. – Testtartás: (pl. Himnusz alatt), beszélgetés során (zsebre tett kéz, vállrángatás) – Ülés: a leülés és felállás udvariassági rendje, az ülés módja (szétvetett lábak, zárt lábak, székről lecsúszva, asztalra felrakva stb.) – Járás: a közlekedés módja csoporttal, párban, egyedül. – Tekintet: iránya beszélgetés közben (szemkontaktus, bámulás stb.). – Mimika: grimasz mások megnyilvánulása közben. – Gesztikulálás. – Távolságtartás: a beszélgetés távolsága ismert és ismeretlen személynél, átkiabálás az utcán, valakinek a feje felett). – Érintés: az érintés árnyalatai (kéz a combra, hátba ütés, fenékre csapás, csók arcra, homlokra, szájra stb.). – Megszólítás – Köszönés – Bemutatkozás: korosztály – fiatalabb, idősebb, és nemek
Életvitel és gyakorlat: vásárlás, közlekedés, vendégség. Társadalmi ismeretek: felkészülés a felnőtt életre: jó és rossz elkülönítése.
–
–
– – – – – – – – – –
szerinti különbségek figyelembevétele. Viselkedési szokások megbeszélése, elemzése. Az alkalmazkodás, beilleszkedési szokások kidolgozása, begyakorlása. Köszönési módok megbeszélése (kinek, mikor, hogyan). Integetés, mint köszönési forma. Kézfogás. Puszi. Bemutatkozás – bemutatás. Megszólítás (ismerős – idegen, fiatal – idős). Beszélgetés társaságban, véleményalkotás, tanácskérés, kérdezés. Vendégségben. Vendéghívás, köszöntés, búcsúztatás, kínálás. Ajándék átadás és átvétel. Ajándék kiválasztásának szempontjai. Mozi, színház, koncert, táncos rendezvény látogatása. Felkérés táncra, elköszönés, udvarias visszautasítás.
Tevékenységek Helyzetgyakorlatok, látott esetek (fotó, videó) a témákkal összefüggésben. A felsorolt helyzetekre rövid történetek eljátszása, a helyes és helytelen viselkedés elválasztása. Iskolai helyzetekben a viselkedésmódok gyakorlása. A már gyakorolt viselkedési szokások átismétlése, gyakorlása szituációkban. A helyzetek megbeszélése, a helytelen viselkedés javítása. A köszönés módja és a köszönő felek közötti viszony megbeszélése. Bemutatkozás módja – a felek közötti viszony szerinti változatok gyakorlása. Helyzetgyakorlatok.
Illő öltözet, ruhatár használata, jegy bemutatása, hely megkeresése, helyes viselkedés előadás alatt (pl. nincs zörgés zacskóval; viselkedés idegen szomszéddal). Kulcsfogalmak/ Félszeg, tolakodó, bizalmaskodó, tisztelet. fogalmak A témák feldolgozása során felmerülő fogalmak.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
3. Előkészület a felnőtt életre A helyes – helytelen elkülönítése.
A tematikai egység Óvatos viselkedés kapcsolatok létesítése során. nevelési-fejlesztési célja Fejlesztési feladatok – – – – – – –
A tárgyalt eseteket megérteni. A tanuló erkölcsi érzéke helyesen működjön. Észrevenni a helytelen viselkedést, indokolni a választott megoldást. Személyes véleményt alkotni. Őszinte kapcsolatot kialakítani az általa kiválasztott felnőttel. Gondjait megosztani. Ismeretlen helyzetekben helyes viselkedési formát választani.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek Konfliktushelyzetek felismerése, megoldási módok kitalálása. – Boltban vásárol, de nem elég a pénze az áru megvásárlására (mit tegyen?). – Az utcán leszólítja valaki (hogyan reagáljon?). – Húsvéti locsoláskor alkohollal kínálják (mit tegyen?). – Aktuálisan előforduló konfliktushelyzetek megbeszélése. – Gyermekkönyvek, filmek, ifjúsági filmek részleteiben megjelenő konfliktusok megoldása saját vélemény alapján, és a filmen. – Magán- és hivatalos jelleg elkülönítése. – Ismerkedés: bizalom, bizalmatlanság. – Hol, kivel közölhetem személyes adataimat? (Önkormányzat, orvosi rendelő, rendőrség, iskola.) – Személyes adatok és iratok
Kapcsolódási pontok Életvitel és gyakorlat: vásárlás, közlekedés, vendéglátás, orvosi vizsgálat. Társadalmi ismeretek: állampolgári ismeretek, hivatalos dokumentumok használata.
– –
kezelésének módja. Hol, mikor, hová, kinek a kérésére írom alá a nevemet? Segítségkérés – személyi segítő.
Tevékenységek Képek alapján adott szituációk felismerése, a probléma elemzése, megoldás keresése. A lehetséges megoldások eljátszása után a helyes megoldás kiválasztása, indoklása. (Ismert sorozatokból részletek, a Kockásfülű nyúl című rajzfilm epizódjai, Frakk-filmek, Magyar népmesék). Választás, megkülönböztetés (kinek szóló információt hallasz?). Szituációs gyakorlatok a személyes iratok használatára (személyi igazolvány, bérlet, diákigazolvány, bankkártya, lakcím, lakáskulcs). Előfordulható helyzetek a helyes és helytelen cselekvésre. Helyzetgyakorlatok. Probléma megfogalmazása. Kulcsfogalmak/ Irigység, füllentés, becsapás, lopás, konkrét helyzetekben felmerülő kifejezések és fogalmak tisztázása. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
4. Társas kapcsolatok A tanuló szerepjátékokban jellemző tulajdonságokat megjelenít.
A tematikai egység Együttműködés a társakkal barátságos, befogadó közegben. nevelési-fejlesztési célja Fejlesztési feladatok –
Helyesen használni az elsajátított és begyakorolt udvariassági formulákat. – Törekedni a nyílt, őszinte
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek Kapcsolatok az osztályközösségben: – Barát – haragos.
Kapcsolódási pontok Társadalmi ismeretek: önismeret, társas kapcsolatok.
–
kommunikációra. Tudni, hogy mit tehet a tanuló mások előtt és mit nem (pl.: diákszerelem megnyilvánulásai).
– –
Felnőtt – tanuló. Az átlagos érintkezés formái (udvariassági formulák). Kapcsolatok az intézmény helyszíneivel: – Tanárok, irodai dolgozók (ebédbefizetés, könyvtárhasználat, üzenet átadása). – Karbantartók, konyhai dolgozók, portaszolgálat (segítség kérése, üzenet átadása, együtt dolgozás). A nemek közötti kapcsolat: – A fiúkra és lányokra jellemző viselkedési módok szabadidőben és munkában. – Párkapcsolatok az iskolában. Diákszerelem. Nonverbális kommunikáció és illemszabályok: – Arcmimika differenciált észlelése. – Lelkiállapot kitalálása arckifejezésből, az esetleges okok feltárása. – Szemmel, fejmozdulattal, mimikával, kézjellel kifejezett utasítás közlésének és megértésének gyakorlása. – Külső megjelenés eltérő helyzetekben. Reakció. – Képek, ábrák, szimbólumok, szituációk információinak megértése (postán, közintézményben). – Különböző társasági körök. – Osztályközösség, iskolai barátok, az intézmény dolgozói, családtagok, gyermekek, fiatalok más intézményekből. – A telefonálás illemszabályai. – Viselkedés kötött és kötetlen élethelyzetben (szabadidőben). – Ápoltság, rendezettség, célnak megfelelő öltözék (sporthoz, ünnepre stb.).
Életvitel és gyakorlat: piktogramok értelmezése. Környezetismeret: az emberi test; egészségvédelem.
Tevékenységek A helyes viselkedés és kommunikációs formulák elsajátítása és gyakorlása játékos szituációkban. Társakra jellemző belső tulajdonságok összegyűjtése, csoportosítás nemek szerint. Grimaszok rögzítése, különböző arckifejezések megfigyelése tükör előtt. Egymás arckifejezésének utánzása. Arckifejezés, testtartás elemzése fotók, illetve videó felvételek alapján. Megadott lelkiállapot megjelenítése arccal, testtel. Tágabb környezetében adódó helyzetek, képek, ábrák stb. megértése (piktogramok, közlekedési táblák stb.). Személyes tapasztalatok, saját kapcsolatok feltérképezése. A másik nemmel szembeni viselkedés alapszabályainak állandó megbeszélése. Elfogadható és nem megengedhető tényezők elemzése egy kapcsolatban. Telefonálás gyakorlása mesterségesen kialakított és valós helyzetekben. Viselkedés kötetlen helyzetben: köszönés, hangoskodás, öltözködés, tisztálkodás. Barát, barátságos, ellenség, ellenfél, barátságtalan, elutasítás, elutasító, Kulcsfogalmak/ szeretet, szerelem, intimitás, fogalmak szigorú, ideges, gondterhelt, vidám, alkalom, ápolt, rendezett, kezelési útmutatók ábrái, közlekedési táblák.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
5. Médiaismeret Helyes, helytelen elkülönítése.
A tematikai egység Egyensúlyra törekvés a szabadidő eltöltése során. nevelési-fejlesztési
célja Fejlesztési feladatok – – – – – – – –
Egyszerűbb szókincsű írott anyagból a lényeget megérteni. Kedvenc műsorát kiválasztani és figyelemmel kísérni. Helyesen viselkedni a könyvtárban. A papíralapú termékeket helyesen, kímélően használni. Tudni: a könyv és folyóirat érték, kímélni kell! Baleset- és rongálásmentesen használni az eszközöket a megszabott keretek között. Egyensúlyra törekedni a szabadidő eltöltése során. Törekedni az önkorlátozásra.
Ismeretek– tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek – Tömegkommunikációs műfajok és eszközök közötti tájékozódás. – Írott kommunikáció: (szórólapok, műsorújság, reklám, időjárás-jelentés). – Elektronikus hordozók (számítógép, tv, videó, DVD, CD, játékok) használata (lejátszás, be-, kikapcsolás, működtetés). – Kisközösségi kommunikáció alapvető helyzetei, magatartásformái. – Könyvtárhasználat. A kívánt könyv, kiadvány megkeresése, kiválasztása. – Írott kommunikáció áttekintése: szórólapok, reklámok, terméktájékoztatók, korosztálynak megfelelő újságok, folyóiratok áttekintése. – Mindennapos, szokásos médiahasználat (rádió, TV). – A műsorok kiválasztásának szempontjai (pl.: korosztályos ajánlás, időpont, családi időbeosztás stb.). – Véleményalkotás, vitakészség alakítása.
Információs eszközök használata: DVD, CD lejátszása, célzott internethasználat.
Tevékenység Műsorújság használata (időpont, műsor keresése). A kívánt eszköz kiválasztása, működtetése. Szerepjátékok: iskolai hírek, családi hírek. Hang nélkül, csak mimika és testbeszéd alapján kitalálni a hírek tartalmát (szomorú, vidám, semleges hír: baleset bejelentése, sportgyőzelem, időjárás-jelentés stb.).
Olvasás-írás: értő olvasás. Társadalomismeret: tanulmányi séta, intézménylátogatások.
Cím, író szerinti keresés – az ábécérend szerinti tájékozódás. A termékek áttekintése, téma keresése, az olvasottak rövid összefoglalása (pl. hogyan ajánlanád társaidnak az adott cikket, miért érdekes az adott információ?). Hangkazetta, CD, DVD, videó, számítógép működtetése önállóan, felügyelettel. Műsorújságból a kívánt program kiválasztása, az időpont megjegyzése, a látottak megbeszélése, kritika megfogalmazása (tetszett, nem, miért?).
A médiában használatos szófordulatok, kifejezések. A használat során Kulcsfogalmak/ előforduló kifejezések és fogalmak. Olvasójegy, tagdíj, katalógus, kölcsönzési idő lejár, hír, tájékoztató, fogalmak készlet erejéig érvényes, tartalomjegyzék, előfizetés, ingyenes lap.
A tanuló képes verbális közlésre (organikus akadályozottság esetén nonverbálisra). mondatbővítményeket és múlt időt használni, kifejezni magát bővített mondatokkal, mellékneveket, határozószókat, igekötőket használni spontán beszédében. helyesen használni megtanult nyelvtani formákat, tiltó mondatokat fogalmazni. megérteni a tárgyalt eseteket, észrevenni a helytelen viselkedést, indokolni a választott megoldást, helyes erkölcsi érzéke kialakult. a tájékozódáshoz, problémamegoldáshoz, feladata elvégzéséhez segítséget kérni, elfogadni és hasznosítani. elsajátítani a szociális beilleszkedéshez szükséges készségeket, képességeket, tiszteletben tartani és érzékelni a személyes tér határait. önmaga és mások viselkedését igazságosan megítélni. önmagát és környezetét reálisan értékelni. önkifejezéséhez verbális és nonverbális közlési formákat használni. személyes véleményalkotásra. A fejlesztés várt hétköznapi helyzetekhez adekvát megnyilvánulással viszonyulni, eredményei a két ismerni és alkalmazni a társadalmi együttélés normáit. évfolyamos ciklus a helyes és helytelen viselkedést megnevezni, indokolni, és a végén gyakorlatban alkalmazni. őszinte kapcsolatot kialakítani, gondjait megosztani az általa kiválasztott felnőttel. az interakciós fél érzelmeinek, gesztusainak, igényeinek felfogására, kerülni a feltűnő, oda nem illő viselkedést. A testbeszéd információközlő értékét ismeri, képes válaszreakciókra, érzelmein uralkodik. A tanuló képes az elsajátított viselkedésmódok szerint kulturált módon kapcsolatot tartani egyszerűbb helyzetekben. megérteni az ábrák, szimbólumok, szituációk információit, egyszerűbb szókincsű írott anyagból a lényeget megérteni. az önkorlátozásra a szórakoztató elektronikai eszközök használatakor, és az életkori kötöttségeket figyelembe venni műsorválasztás során. a valóságot és a virtuális valóságot elkülöníteni. kiválasztani és figyelni kedvenc műsorát. megfelelően viselkedni a könyvtárban, a papíralapú termékeket helyesen, kímélően használni.
7–8. évfolyam OLVASÁS – ÍRÁS A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az erkölcsi nevelésben az ismeretelsajátításhoz és a koncentrált figyelem fenntartásához szükséges viselkedés automatizmussá válásának segítésével, a feladattudat, feladattartás és a feladatok helyes megoldása iránti igény megerősítésével, a pontos, precíz munkavégzésre, a tanszerek és taneszközök megóvására való törekvésre neveléssel. A nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés a magyar irodalmi művek és történelmi események megismerésével, a nemzeti ünnepek jelképeinek, jelszavainak, hőseinek tiszteletével valósul meg. A tantárgynak fontos szerepe van az állampolgárságra és demokráciára nevelésben. A diákönkormányzat tevékenysége és szabályainak megismerése, a tanulói jogok és kötelességek elfogadása szorosan kapcsolódik a fejlesztési területhez. A tantárgy a helyes önismeretet és énképet a társas kapcsolati kultúra erősítésével, önellenőrzéssel és hibajavítással fejleszti. A tevékenységek során a társakkal szembeni türelem, megértés erősödik. A médiatudatosságra nevelésben nagy szerepe van az írásos anyagokban történő egyre biztosabb eligazodásnak, a kommunikációs technológiák és tartalmak közötti helyes választás segítésében, és a valóságos és fiktív tartalmak megkülönböztetési képességének fejlesztésében. A tanulás tanítását támogatja az egyéni tanulási módok hatékonyságának megismerése, az olvasási technikák különböző fokú és tartalmú elsajátítása, és az értő olvasás gyakorlásának fejlesztése. Az anyanyelvi kommunikációt segíti az érzések, kívánságok írásban történő kifejezésének gyakorlása, a helyesírás szabályainak felismerése, alkalmazása, az irodalmi művek és hétköznapi szövegek tartalmának megismerése iránti igény kialakítása. A digitális kompetenciaterület fejlesztését a számítógép billentyűin a betűfelismerés, egyszerű szövegek írása, számítógépes játékokban az olvasási és írási képesség használata segíti. A szociális és állampolgári kompetencia az alapvető emberi jogok és kötelességek megismerésével, a személyes adatok biztos ismeretével és helyes alkalmazásával erősödik a tantárgy keretében.
Tematikai egység/ 7. Betűtanítás (cs, gy, zs, ty, ly, dz, x, dzs, y, w), Fejlesztési cél Előzetes tudás
Tiszta artikuláció, hallási figyelem.
A tematikai egység Kisbetűk és nagybetűk nyomtatott alakjának biztos felismerése. nevelési-fejlesztési Teljes ábécé megismerése. céljai Fejlesztési feladatok – –
Több nevet önállóan ábécésorrendbe tenni. Egyszerű szavak analizálása,
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Új betű ismertetése, kapcsolása.
Kapcsolódási pontok Társadalmi ismeretek: lakóhely, térképhasználat,
– – – –
–
betű hiányának érzékelése, pótlása. Hibakeresés rosszul kirakott szóban. Szavakat írni önállóan, szókezdő kettős betűvel is. Gyakrabban használt tulajdonneveket írni. Tájékozódni térképen, nagyobb, nevezetesebb helyeket megkeresni kevés segítséggel. 1-2 próbajáték után részvétel szójátékos versenyben a szabályok megértésével, betartásával.
– Hiányzó betűk pótlása. – Szavak kirakása, másolása. – Nagybetűk ismertetése, egyeztetése kicsikkel. – Írás számítógépen, billentyűzet. – Tulajdonnevek írása, olvasása. – Játék a betűkkel.
személyi adatok, nevek. Információs eszközök használata: másolás, helyesírás-ellenőrző program használata.
Tevékenységek Betű leválasztása, hangoztatása, írásának gyakorlása, összeolvasás. Hiányzó kettős betűk pótlása szó elején, közepén, végén. Tematikus szógyűjtés az új betűkkel. Nagybetűk írása vonalközbe. Másolás, szavak írása tetszés szerint. Betűk keresése, szavak írása billentyűzeten. Város-, személy-, utca- és intézménynevek másolása térképről, telefonkönyvből. Szólánc leírása közösen, „szópóker”, közös fejtörő játék. Keresztrejtvény, mit visz a kishajó?
Betűk helye a teljes ábécében. Különböző betűtípusok, írásmódok. Kulcsfogalmak/ Tulajdonnevek, köznevek, földrajzi nevek. Gyűjtőfogalmak, alárendelt fogalmak fogalmak. Rejtvények, találós kérdések. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
8. Olvasás Egyszerű szöveg olvasása (feliratok, reklám, prospektus), értelmezése.
A tematikai egység Olvasott szöveg megértése, kérdések megfogalmazása rövid szöveg nevelési-fejlesztési alapján. céljai Fejlesztési feladatok – – – –
Egyszerű szöveget gördülékenyen olvasni. Hosszabb szavakat pontosan kiolvasni. Verseket, dalokat pontosan, értelmesen, hangsúlyozottan előadni. Kérdéseket önállóan
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Olvasmány olvasása tankönyvből. – Nehéz szavak elolvasása. – Néma olvasás. – Versek, énekek tanulása. – Mondatok olvasása, értelmezése.
Kapcsolódási pontok Ének-zene: ritmizálás. Életvitel és gyakorlat: használati utasítás, ételrecept elolvasása, értelmezése.
–
–
megfogalmazni. Az olvasott információt megérteni, tudatosan alkalmazni a felhasználás során. Aktivitás közös feladatmegoldásban.
– Tájékoztató szöveg olvasása. – Eligazodás a gyermeklexikonban. Tevékenység Olvasmány folyamatos végigolvasása. Hosszú, összetett, mássalhangzótorlódásos és ismeretlen szavak olvasása, elemzése. Némán elolvasott kérdésre hangos válasz. Válasz alapján következtetés a kérdésre. Felsorolásból meghatározott elemek hangos olvasása. Versek, énekek olvasása, megtanulása írott szövegből. Hiányos mondatok olvasása, befejezése kép alapján. Élelmiszerek csomagolásán olvasható szöveg elolvasása, értelmezése. Gyermeklexikon (Ablak-zsiráf) címszavainak olvasása, megbeszélése.
Írásjelek, hangsúlyozás, kiejtés, szótagolás, elemzés, összetett szó elemei. Kulcsfogalmak/ Kérdőszavak a hiányzó mondatrészekre. Vers, rím, ritmus. Miből készült? Mire való? (ismert tárgy címszó-szerű leírása). Friss, fogalmak romlandó, szavatossági idő. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
9. Írás Rendezett külalakra törekvés, írásos közlés iránti igény.
A tematikai egység Egyéni, olvasható, rendezett íráskép kialakítása. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok – – –
Törekedni a betűformák és a füzet külalakjának javítására. A kihangsúlyozott hosszú mássalhangzós szavakat helyesen leírni. Egyben lediktált rövid mondatot önállóan leírni.
Ismeretek tevékenységek Ismeretek – Betűírás füzetbe, vonalközbe. – Hosszú mássalhangzók. – Kettős betűk gyakorlása. – Üdvözlőlap írása. – Zs és sz differenciálása. – Nagybetűk írása sorközbe.
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: feliratok gyűjtése séta közben, rendezvényre plakát, meghívó készítése.
– – – – – – –
Üdvözlőlapot megírni kiválasztott minta alapján, önállóan. A kettős betűket biztosan alkalmazni. Kis- és nagybetűket egyeztetni. Eligazodni a naptárban és a megfelelő neveket helyesen leírni. Plakát tervezése, a fontos információk felismerése és kiemelése (nagybetűkkel). Az olvasott információkat önállóan értelmezni, alkalmazni. A tulajdonneveket spontán felismerni, tollbamondás során is nagybetűvel írni.
– Nevek másolása naptárból. – Szó kiemelése nagybetűvel. – Nagybetűs feliratok megfigyelése utcán. – Tulajdonnevek felismerése, nagybetűs írás. Tevékenységek Új betűk írása szóköz betartásával. Elhelyezésük segédvonal nélküli vonalközbe. Kettőzött mássalhangzós szavak gyűjtése, írása. Meghatározott kettős betűt tartalmazó szavak keresése, másolása hosszabb szövegből. Üdvözlőlapok nézegetése, saját üdvözlőlap tervezése. Diktált szavak írása „zs” és „sz” oszlopba. Kicsihez megfelelő nagybetű párosítása. Kinek van névnapja… ? (dátumok alapján név keresése, másolása). Plakát készítése, egyes szavak csupa nagybetűs írása. Nagybetűs információs táblák készítése (KIJÁRAT, ZÁRVA, 8. CSOPORT, stb.). Diktált szavak között, illetve szövegben tulajdonnév önálló felismerése, írása.
Betűméret-, típus. Kettőzött mássalhangzó, helyesírás, elválasztás. Kulcsfogalmak/ Üdvözlőlap különböző alkalmakra. Mondat, cím, kezdőbetű. Lényegesfogalmak lényegtelen esemény, időpont, színhely. Utcai feliratok, információk. Idegen eredetű szavak.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
10. Értő olvasás Szöveghű olvasás hangos és néma olvasással.
A tematikai egység Az olvasottak globális felfogása. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
– – – – – –
– –
Képaláírások önálló olvasása, értelmezése. A pontosság jelentőségét megérteni az olvasás és írás során. Meghatározott témában saját gondolatot megfogalmazni, leírni. Részt venni dramatizált mese egybefüggő eljátszásában. Rövid híreket elmondani néhány szóban. Híreket és személyes élményeket összekapcsolni hasonló helyszínnel, eseményekkel, illetve körülmények felidézésével. Közkeletű idegen szavakat felismerni és helyesen kiejteni. Igéket (cselekvést jelentő szavakat) kiválasztani szövegből.
Ismeretek – Rövid hírek, események olvasása újságból. – Hiányzó betűk pótlása szavakban. – Feladatok írásban. – Meseolvasás. – Újságolvasás. – Tv-híradó megnézése, a látottakról beszámoló. – Közkeletű idegen szavak elolvasása, értelmezése. – Igék keresése szövegben, igeidők értelmezése.
Információs eszközök használata: szövegírás, dokumentum keresése. Társadalmi ismeretek: tájékozódás színterei, hírforrások.
Tevékenységek Olvasottak megbeszélése. Hiányos szavakba különböző betűk beillesztése. Szavak értelmének megváltoztatása egy-egy betű cseréjével. Írásbeli utasítások néma teljesítése. Mese közös olvasása, dramatizálása. Rövid híradások, értelmezésük. Szerepjáték: hírolvasó, TVbemondó. A hírek végighallgatása csendben. Felidézésük ellenőrzése, videóval. Idegen szavak keresése, magyarázata (Pepsi Cola, HBO, Corvin stb.). Igék átírása, átfogalmazása múlt, jelen és jövő időbe.
Ok, okozat, előzmény, következmény, eredmény. Kulcsfogalmak/ Az ország tájai. Magyar, külföldi, anyanyelv, idegen nyelv. Külföldi, fogalmak belföldi hírek, közlemények.
A tanuló képes felismerni és megfelelően használni a különböző betűalakokat, írásmódokat. A fejlesztés várt Képes betartani a helyesírás elemi szabályait, helyesen használni az eredményei a két írásjeleket, és rendezett külalakra törekedni. évfolyamos ciklus Képes a betűk megismerésével összeolvasni, illetve szóképfelismerés végén segítségével rövid szöveget önállóan elolvasni, értelmezni. Képes a mindennapi életben adódó olvasási feladatok megoldására,
önállóan megírni – értékelhető tartalommal – néhány mondatos levelet. Képes önálló, adekvát választ adni írásban, az írásban feltett kérdésekre. Képes a környezeti elvárásoknak megfelelő alapvető írásos kommunikációs készséggel feladatot megoldani. Olvasási gyakorlata spontán módon a szabadidős-tevékenységek sorába illeszkedik, képes olvasás-írás készségét információszerzésre, szórakozásra alkalmazni. Képes közkeletű rövidítéseket, közismert idegen helyesírású szavakat olvasni, írni.
7–8. évfolyam SZÁMOLÁS-MÉRÉS A tantárgy a fejlesztési feladatok közül fontos szerepet játszik az erkölcsi nevelésben a szabályokhoz való rugalmas alkalmazkodási képesség megerősítésével, a fokozódó önfegyelemre, kitartásra neveléssel, a társak feladatvégzése és próbálkozásai közben a türelmes várakozásra neveléssel. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztését a kitartó együttműködéssel történő munkavégzés megerősítésével; a gazdasági és pénzügyi nevelést játékokon keresztül, vásárlások segítségével, a pénz értékének, szerepének megismerésével; a pénz használatával kapcsolatos feladatokkal segíti a matematikai ismeretek alkalmazását. A tanulás tanításának fejlődése az önálló ismeretszerzéssel, a feladatok végrehajtásában többféle megoldás keresésével és megtalálásával, a belső igény kialakításával teljesül. A matematikai kompetencia elsősorban a mindennapi helyzetekben előforduló egyszerű feladatok megoldásának keresése, a tanult matematikai műveletek elvégzése, az egyszerű okokozati összefüggések felismerése és a problémamegoldó képesség fejlesztése terén jelentkezik. A szociális ás állampolgári kompetencia a társakat segítve, a feladatok megoldásában együttműködő részvétellel és az alapvető szabályok betartásával fejlődik, amelyhez a hatékony, önálló tanulás, az önálló információ- és ismeretszerzés kialakítása, a tanács-, segítségkérési lehetőségek elsajátítása, a feladattudat és feladattartás megerősítése társul.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
1. Tájékozódás Tájékozódás alaprajzon, térképen és naptárban.
A tematikai egység Az óra és az időmérés fogalmainak spontán alkalmazása beszédben. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Lényeges információkat megfigyelni, összegyűjteni és összefüggően elmondani.
Ismeretek – tevékenységek
Ismeretek – Tájékozódás a közvetlen környezetben. – Tájékozódás az iskola Felismerni lakóhelye térképét. területén. Felismerni Magyarország – Irányok gyakorlása. térképét, nagyobb tájegységeit. – Ismerkedés a tágabb környezettel. Ismerni az égtájakat. – Földrajzi atlasz – térkép. Spontán beszédben helyesen – Égtájak. használni a megfelelő – Időmérés, az óra. időegységeket. – Eligazodás a naptárban. Érteni az időegységek különböző – A hét napjai. Napirend. – Életkor. nagyságrendjét.
Kapcsolódási pontok Társadalmi ismeretek: tájékozódás, térképismeret. Információs eszközök használata: letöltött képek, térképek, légi felvételek, nagyítás, kicsinyítés.
Reális és irreális terveket, elképzeléseket mérlegelni a jövőre vonatkozóan.
Tevékenységek Helyiségek megtalálása emelet és ajtószám alapján. Tanterem alaprajzának lerajzolása. Fénykép nézegetése különböző nagyításokban, részletek összehasonlítása, arányok megfigyelése. Saját település térképének tanulmányozása, iskolánk, lakóhelyünk megkeresése. Az otthon és az iskola közti útvonal „bejárása”. Magyarország térképének tanulmányozása. Földgömb nézegetése. Európa fogalma, Magyarország elhelyezkedése, határai. Térkép méretének összehasonlítása, arányok, lépték. A négy égtáj megnevezése, felírása, gyakorlása. Egy hetes időtartam. Eligazodás az óra számlapján, tájékozódás napon, órán belüli időegységekben, időegységek periodikus változásainak megértése. Saját- és környezetből ismert személyek életkora, különböző életszakaszok elnevezései. Beszélgetés emlékekről, jelenről, tervekről.
Térkép, alaprajz tanulmányozásakor felmerülő fogalmak. Alagsor, földszint, emelet, padlás, jobbra, balra, szemben, hátunk mögött, kanyar, Kulcsfogalmak/ előtér, aula, tömegközlekedés, autó, parkoló. fogalmak Időegységek, időbeli távolságok, időtartamok: jövő hét, múlt hónap, tegnapelőtt, holnapután, munkaidő, éjjel-nappal, egy órája, egy óráig, egy órán keresztül, egy óra múlva, egy hete, két hónapja.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
2. Mennyiségek – Műveletek Önellenőrzés fontossága.
A tematikai egység A számjegyek és műveleti jelek írása, olvasása. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Műveleteket végezni önállóan, Ismeretek Technika, életvitel és segédeszközökkel, kevés hibával. – Összeadás, kivonás, pótlás, gyakorlat: vásárlás. bontás 10-es körben. Felismerni, kimondani, diktálásra – Számkör bővítése 20-ig. leírni kétjegyű számokat, egymáshoz viszonyított értéküket – Műveletek 20-as körben. – Számkör bővítése 100-ig. megállapítani. – Műveletek 100-as körben. Összeadni kétjegyű számokat – A számológép. tetszőleges segítséggel (szükséges). Tevékenységek Halmazok számlálása, bővítése Írásbeli összeadást (2 tag) és egyesével. írásbeli kivonást végezni (tízes Számok leírása, összehasonlítása. átlépés nélkül). Bontások, pótlások, kivonások Elvégezni a négy alapműveletet tízes átlépéssel, több tényezős segítséggel. összeadások egymás mellé és egymás alá írva. Azonos tagok összeadásai során szorzás megemlítése. Műveletek kerek tízesekkel, kétjegyű számok növelése, csökkentése tízesekkel. Tízes átlépés. Helyi érték jelentése! Az eddig tanult műveletek gyakorlása egyre magasabb számkörben. Műveletek végzése, eredmények értelmezése. Szöveges feladatok. Ismétlés, gyakorlás, számok, kétjegyű szám, helyi érték, összeg, maradék, Kulcsfogalmak/ kivonás, összeadás, számológép billentyűi, körülbelül, becslés, fogalmak számjegyek, 10-es, 100-as helyi értéke, helyi érték, maradék,
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
3. Mértékegységek, mérések, pénz Mérések végzése kis segítséggel.
A tematikai egység A pénz használatának, fontosságának és a pénz kezelésének megértése. nevelési-fejlesztési
céljai Fejlesztési feladat
Ismeretek – tevékenységek
A tanuló környezetében található Ismeretek tárgyakon pontos mérést végezni. – Hosszmértékek: méter, centiméter, kilométer. A mennyiség állandóságának – Űrmértékek: liter, deciliter. megértése. – Súlymértékek: kilogramm, Megérteni, hogy a nagyság és a dekagramm. súly között nincs feltétlenül – A pénz. összefüggés (könnyű és nehéz). – Jövedelem, takarékoskodás, pénzügyek kezelése. Az árakat nagyságrendileg – Időmérés: naptár, óra. differenciálni. Megtanulni a pénz gondos Tevékenység megőrzésének, megbecsülésének Mérések mérőszalaggal, fontosságát. hozzáadás, levonás, meghatározott hosszúságok Kis segítséggel tájékozódni az bejelölése, km-es távolságok időpontok között. autóstérképen és a valóságban (sebesség és távolság összefüggései). Térbeli tárgyak 3 adatának lemérése. Mennyiségállandóság szemléltetése folyadékméréssel. Súly növekedésének, csökkenésének megfigyelése hozzáadáskor, elvételkor háztartási mérlegen. Megfigyelések a különböző anyagok fajsúlyával kapcsolatban. 5, 10, 20 Ft-os pénzérmék felismerése, értékük. Meghatározott összeg kiszámolása többféleképpen. Összegek leírása diktálás után. Egyszerű szöveges feladatok felállítása, megoldása, megválaszolása. Papírpénzek felismerése, nagyságrendjük. Fizetés, nyugdíj, járadék, segély, rendszeres és alkalmi jövedelem, pénzkezelés, banki műveletek. Időpontok megállapítása, leírása, kiolvasása. Lapozgatás tv-újságban, dátumok,
Kapcsolódási pontok Technika, életvitel és gyakorlat: mérések, becslés, vásárlás, fizetés.
időpontok olvasása. Hosszúság, szélesség, átmérő, kerület, távolság, sebesség, liter, deciliter, késhegynyi, evőkanálnyi, kiskanálnyi, különböző mennyiségKulcsfogalmak/ meghatározások, forint, Ft. rövidítés, +, –, plusz, mínusz, összeg, maradék, olcsó, drága, óra, perc, de., du., este, mértékegységek és használati fogalmak területük, vásárlás, árak, pénztárblokk, fizetés, visszajáró pénz, vásár, akció, árleszállítás, különböző jövedelemforrások, fizetnivalók.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
4. Összefüggések felismerése Egyszerű állítások, igazságok eldöntése.
A tematikai egység Feladatmegoldás megtervezése logikai úton, az eredmény értékelése. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Felnőtt irányítása nélkül közös játékban részt venni a szabályok betartásával, konfliktusok elkerülésével. Felfedezni és megfogalmazni a logikai hibákat. Feladatot önállóan megérteni, megtervezni, kiszámolni, megválaszolni.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Figyelemfejlesztő gyakorlatok és játékok. – Gondolkodást fejlesztő gyakorlatok. – Szöveges feladatok.
Kapcsolódási pontok Olvasás-írás: értő olvasás; játékszabályok, szöveges feladatok.
Tevékenység Társasjátékok, vetélkedők, pontozásos versenyek villámkérdésekkel váltott témákban. Memória-játék, puzzle. Gondoltam egy számot... Történetben hibák felfedezése (irreális időpont, mértékegység, életkor stb.). Ábra kiszámolása, másolása négyzethálón. Logikai hiba felfedezése történetben, rajzban. Szöveg értelmezése, megfelelő művelet helyes megválasztása. Több lépcsős feladatok megoldási terve, a lépések végrehajtása, részeredmények értelmezése.
Kulcsfogalmak/ Munka – fizetés, szerencse – nyeremény, tükrözés, bal-jobb oldal, fejtörő, fogalmak vetélkedő, pontverseny, győztes, időtartam;
olcsóbb – drágább, irány, távolság, szabály, sorrend, mértékegységek, mérőeszközök nevei, létszám, mennyiség, méret, időtartam fogalmak megfogalmazása, részeredmények, ellentétes műveletek (+,–).
A tanuló rendelkezik alapvető ismeretekkel az égtájakról. Felismeri saját települése és Magyarország térképét. Megbízhatóan tájékozódik a mindennapi tevékenységek szintjén. A tanuló képes biztosan eligazodni, üzeneteket, küldeményeket megbízhatóan átadni az iskolán belül; lényeges információkat megfigyelni, összegyűjteni és összefüggően elmondani; reális terveket, elképzeléseket alakítani a jövőre vonatkozóan; műveleteket végezni önállóan, segédeszközökkel kis hibaszázalékkal, ismeri a számológép funkcióját, használatának alapjait; egyre magasabb szinten, egyre nagyobb önállósággal megoldani elemi számolási feladatokat; feladat önálló megértésére, megtervezésére, kiszámolására, A fejlesztés várt megválaszolására; eredményei a két évfolyamos ciklus feladatát kitartóan, igényesen végezni; végén a környezetében levő tárgyakon pontos mérést végezni, alapvető jártassággal rendelkezik a tanult mértékegységek terén; megérteni az időegységek különböző nagyságrendjét, a gyakorlatban spontán alkalmazni az idő- és térbeli tájékozódási készségét. Elemi ismeretekkel rendelkezik a pénzzel kapcsolatban (értékek összehasonlítása, nagyságrendbeli megkülönböztetése). A tanuló képes megtanulni a pénz gondos megőrzését, megbecsülését, a gyakorlatban használni (segítséggel) a pénzt mint fizetőeszközt; az árakat nagyságrendileg differenciálni (200 Ft alatti, 1000 Ft) felnőtt irányítása nélkül közös játékban részt venni a szabályok betartásával, konfliktusok elkerülésével; keresni, felismerni, megfogalmazni az összefüggéseket a logikai gondolkodás elvárható szintjén, felfedezni és megfogalmazni a logikai hibákat.
7–8. évfolyam TÁRSADALMI ISMERETEK A tantárgy fontos szerepet tölt be az erkölcsi nevelésben a szűkebb társadalmi közösségből vett pozitív példák megismertetése által, az igazságos és segítőkész magatartás kialakításával, a társas kapcsolatokban a szociális konvenciók helyes alkalmazására neveléssel, a megfelelő önkontroll kialakulásának segítésével és a viselkedési szabályok gyakorlatban történő alkalmazásával. A nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés céljainak eléréséhez kapcsolódik a nemzeti ünnepek és a nemzeti, nemzetiségi hovatartozás megismertetésének megerősítésével, az érdeklődés és kötődés kialakításával a társadalmi közösségekhez. A tantárgy keretében a tanuló megismeri a nemzeti jelképeket, hagyományokat, aktívan részt vesz nemzeti ünnepeken, megemlékezéseken. Kialakul benne a magyar nemzethez való tartozás érzése. Az állampolgárságra, demokráciára nevelést erősíti a személyi adatok, okmányok fontosságának felismerése, adekvát használatuk elsajátítása, az állampolgári jogok és kötelességek legfontosabb intézményeinek megismerése, érdeklődés kialakítása a közügyek iránt, a szabálykövető magatartás fejlesztése, jogkövetés megalapozása. A tantárgy az önismeret és társas kapcsolati kultúra fejlődését segíti a saját reális képességek minél teljesebb megismerésével, a lehetőségek és akadályok felmérési képességével, az együttműködő magatartás kialakításával közösségi tevékenységben. Fejleszti a segítségkérés és -nyújtás szükségességének felismerését különböző szituációkban, az önérvényesítés eszközeinek felismerését, a társak jogainak, igényeinek tiszteletben tartását. A családi életre nevelést támogatja a családban betöltött szerepek és a családi munkamegosztás, rokoni, baráti, közösségi kapcsolatok megismerése, a családi életben történő aktív részvétel támogatása. A felelősségvállalást másokért, az önkéntességet a szűkebb és tágabb környezet érdekében történő tevékenységek iránti érdeklődés felkeltése, a vállalt feladatok elvégzésére nevelés segíti. A tantárgy segíti a pályaorientáció támogatását a különböző szakmák tevékenységeinek, eszközeinek, fontosságának megismertetésével, az egyéni képességek és érdeklődés tükrében a szakmatanulás és más „felnőtt” tevékenységek iránti érdeklődés felkeltésével. Az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterület fejlesztését az aktív szókincs gazdagítása, a verbális társadalmi érintkezési formák gyakorlása, az információk befogadásának, értelmezésének segítése, az információszerzés és -adás megfelelő formáinak elsajátítása segíti. A szociális ás állampolgári kompetenciaterület a segítségnyújtást igénylő élethelyzetek felismertetésével és a hatékony segítségadás módjainak gyakorlásával fejlődik. A tantárgy a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztésében a feladatok önként vállalására és véghezvitelére ösztönzéssel és a tudatos döntéshozatalhoz szükséges képességek fejlesztésével kapcsolódik. A hatékony, önálló tanulást az ismeretek elsajátítására irányuló belső igény kialakítása és az önálló információszerzés gyakorlása támogatja.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
1. Személyi adatok – Önismeret – Társas kapcsolatok Személyes adatok és bővebb családi kapcsolatok ismerete.
A tematikai egység A személyes dokumentumok ismerete, és körültekintő, kímélő nevelési-fejlesztési használatuk fontosságának felismertetése. célja Fejlesztési feladatok – – –
–
A tanuló saját személyes adatainak megbízható ismerete. Külső és belső tulajdonságokat differenciálni, megnevezni és felismerni. Az alapvető viselkedési szabályokat ismerni, figyelmeztetésre használni is azokat. A helyes viselkedés formáinak, fordulatainak ismerete, érzelmeinek kezelése.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Személyes adatok, azonosítás. – Önismeret. Énkép. Tulajdonságok. Érzelmek. – Viselkedés, különböző élethelyzetekben. – Közlekedés, vásárlás közbeni kommunikáció és viselkedés. – Empátia. Segítés másokon. – Szeretet, szerelem érzése. Párkapcsolatok. Tevékenységek Születési anyakönyvi kivonat, diákigazolvány, személyi igazolvány nézegetése, az azonosítás módja, igazolása (pl. ujjlenyomat). Milyen vagyok én? Önjellemzés (külső és belső tulajdonságok). Viselkedés különböző élethelyzetekben, családi események (esküvő, születés, gyász, temetés) során. Képek, könyvek, filmek (filmrészletek) megtekintése. Videó felvétel készítése helyzetgyakorlatokról, a felvételek megtekintése és megbeszélése (tanulmányi séta, vásárlás közösen). Saját élményekről beszámoló, rajz készítése. Szituációs játék, eltérő szerepekben. Szituációk, reakciók, az indulatok levezetése.
Kapcsolódási pontok Ábrázolás-alakítás: önarckép, portré adott személyről, rajz, festmény. Kommunikáció: társas kapcsolatok alkotások a tárgyalt témákkal kapcsolatban (vers, film).
Helyes viselkedés – Érzelmi kapcsolatok férfi és nő között. Beszélgetés, csoportosítás. Szituációs játék. Tulajdonságok megnevezése, csoportosítása, vélemények, észrevételek. Önismeret, önértékelés, én, énkép, tulajdonság, jellemzés, tulajdonság, Kulcsfogalmak/ viselkedés, bírálat, dicséret, önellenőrzés, önfegyelem, önbizalom, fogalmak empátia, tolerancia; szeretet, szerelem, esküvő, házasság, születés, gyász, temetés.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
2. Lakóhely-ismeret – Közlekedésre nevelés A szűkebb lakóhely jellemző nevezetességei. Alapvető közlekedési szabályok ismerete.
A tematikai egység A domborzati térképen a tájékozódás erősítése. Váratlan helyzetek nevelési-fejlesztési kezelési módjának megismerése a közlekedés során. célja Fejlesztési feladatok – – – – – – – –
– –
A saját lakóhely megnevezése. Az iskola és otthon útvonalának ismerete. Ismerni az irányokat. Ismerni és alkalmazni a térkép jelzéseit. A falu és város közötti különbség ismerete. Térképen megtalálni lakóhelyét. A térkép színeit, a térkép fontos jelzéseit (város, határ, úthálózat) leolvasni. Jelentősebb folyóink, tájegységeink, településeink nevét ismerni. Tájékozódni a földgömbön, megkeresni és megmutatni Európát, Magyarországot és néhány ismert országot. Ismerni a közlekedés elemi szabályait. A kerékpárosokra vonatkozó
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – A szűkebb lakóhely jellemzői. – Tágabb lakóhely: városunk – településünk – országunk. – Tájékozódás a térképen. – Magyarország jellemzői. – Felszíni formák – színük a térképen. – Vizek, föld alatti forrás, termálvíz. – Szomszédos országok. – Helyünk Európában és a világban. – Földrajz és gazdaság összefüggése. – Gazdasági tevékenységek jelzése a térképen. – A közlekedési szabályok átismétlése, kiegészítése. – A kerékpárosokra vonatkozó szabályok. – Közlekedési eszközök– (szárazföldi, vízi, légi).
Kapcsolódási pontok Információs eszközök használata: képek, térképek gyűjtése, összehasonlítás. Ábrázolás-alakítás: festmény, rajz készítése választott tájról. Ének-zene: népek dalai és táncai, tájakhoz köthető népdalok.
– –
szabályokat ismerni és gyakorolni közlekedési parkban, gyér forgalmú területen. A tanuló ismereteinek rendezése a járművekkel kapcsolatosan. Önálló közlekedés egyre távolabbi ponttól, főbb közlekedési csomópontokat ismerni.
–
A tömegközlekedés feltételei (jegyváltás, kísérő dokumentum).
Tevékenységek Beszélgetés, képek nézegetése. Összehasonlítás, képválogatás. Saját település, Budapest – főváros. Falu – város – főváros jellemzői. Kép, térkép, könyvek, albumok nézegetése. Földgömb, térkép, képek használata. Hegy, völgy, domb, síkság kialakítása terepasztalon. Kirándulás, a felszíni formák megismerése a valóságban. A vizek jelölése a térképen. Föld feletti vizek: patak, folyó, tó. Édesvizek – ivóvíz. Sós vizek – tenger, óceán. Más országok megnevezése, fővárosok, képek gyűjtése. Földrészek: Európa, Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália. Síkság – mezőgazdaság, hegyvidék – bányászat, tenger – halászat. Térképjelek keresése, tartalom megbeszélése. Közlekedési szabályok, táblák, jelzések válogatása, csoportosítása (tiltó- és tájékoztató táblák). Megfigyelés, beszélgetés, rajzolás, színezés. Veszélyforrás, balesetek. Tanulmányi séta. Szerepjáték, társasjáték használata. Csoportosítás, válogatás. A szabályok biztos ismerete és gyakorlása. Alternatív közlekedési lehetőségek. Mi a teendő, ha leáll a közlekedés valamilyen okból.
Kulcsfogalmak/ Térképpel, felszíni formákkal kapcsolatos fogalmak. Közlekedési szabályokkal, jelzésekkel kapcsolatos fogalmak. fogalmak Segítség, tájékoztatás kérése.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
3. Történelmi ismeretek – Társadalmi ünnepek Nemzeti jelképek ismerete. Néhány rege, monda ismerete a magyarság történetéből.
A tematikai egység A nemzethez tartozás érzésének erősítése. A nemzeti ünnepekhez és nevelési-fejlesztési hagyományokhoz érzelmi és külsőségbeli csatlakozás. Az idő fogalmának kiterjesztése. célja Fejlesztési feladatok – – – – – – – –
A Himnuszt és a Szózatot ismerni, segítséggel elénekelni. Ismerni a magyar zászlót és címert. Ismerni a nemzeti ünnep fogalmát, elmondani az ünnepeket. Ismerni az ünnepekhez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat. Az ünnepre készülni és külsőségekben is ahhoz igazodni. Az ünnephez méltóan viselkedni. Ismerni a hagyományokat, népszokásokat. A híres uralkodók és magyar hősök ismerete és tisztelete.
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek – Hazánk, Magyarország – magyarok vagyunk. – Nemzeti jelképeink (zászló, címer, Himnusz, Szózat). – A közösségi együttlét alkalmai: az ünnepek. – Nemzeti – családi ünnepek. – Nemzeti ünnepek, az ünnepek rövid összefoglalása. – A magyar történelem áttekintése. – A történelmi távlat érzékeltetése. Időszalag. – Attila és a hunok. – Honfoglalás (Árpád, hét vezér). – Államalapítás, István király, Mátyás király. – Települése történetéhez köthető uralkodó, hadvezér, híres ember megnevezése, tettei. – XX. század háborúi, eseményei, jelen időben meglévő nemzetközi kapcsolatok, EU.
Ábrázolás-alakítás: ünnepi dekoráció, aktuális ábra, festmény készítése.
Tevékenységek Dallamfelismerés, zászlók közül a magyar kiválasztása, címer megfigyelése, felismerése. Beszélgetés, képek nézegetése. Tárgyak, rajzok készítése az ünnepre. Ha lehetséges, az ünnephez
Ének-zene: történelmi korok zenéje, táncai. Kommunikáció: ünnepi összeállítás készítése, előadása az ünnepekkel kapcsolatban.
kapcsolódó helyszínek felkeresése (Nemzeti Múzeum, csaták helyszínei, híres szereplőkhöz kapcsolódó épületek, szobrok stb.). Műsor összeállítása az ünneppel kapcsolatban. Versek, dalok. Október 23., március 15. (történelmi helyszínei, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor szerepe az eseményekben), május 1., augusztus 20. Mondák olvasása Attiláról, a honfoglalásról. Film megtekintése (Honfoglalás, István, a király), a látottak megbeszélése. Szituációs játék. A koronázási jelképek megtekintése a Parlamentben. Kirándulás történelmi helyszínekre (Visegrád, Székesfehérvár stb.). Irodalmi művek, filmek kapcsolódó részletei, képzőművészeti alkotások (pl. Egri csillagok, Toldi, Regék Mátyás királyról stb.) alapján: István király jelentősége; a leghíresebb magyar királyok, királynők, csaták, háborúk, hősök. Kapcsolat (helyi vagy) a városi nevezetességekkel, várrom, emlékpark. Háborúk, híres csaták a XX. században, országok összefogása napjainkban, EU. Kulcsfogalmak/ Nemzet, jelkép, címer, nemzeti zászló, zászlódísz, kokárda, Himnusz, Szózat, szokások, hagyomány, honfoglalás, monda, vezér, király, ezer év, fogalmak uralkodás.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
4. Felkészülés a felnőtt létre – Állampolgári ismeretek Ismerni az alapvető közösségi szabályokat.
A tematikai egység Az állampolgárok és a tanuló saját jogainak és kötelességeinek elemi nevelési-fejlesztési szintű megismerése.
célja Fejlesztési feladatok – – – – – – – –
A családi viszonyok ismerete. Különbségtétel jó és rossz, helyes és helytelen között. A helytelen cselekedetek elítélése. Tudatosítani, hogy a szabályokat be kell tartani. A tanuló ismeri és betartja az igazolvány használatának szabályait. A munkafegyelem fogalmának megértése. Különbségtétel fontos és nem fontos között. Fontossági sorrend felállítása. Általános balesetvédelmi szabályok megismerése.
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek – Tagjai vagyunk a társadalomnak. – Viselkedés rokonokkal (család – tagjai). – Viselkedés idegenekkel. – Társadalomra káros tevékenységek. – Törvény, szabályok betartásának fontossága. – Ok – okozat. – Alkotmány (mindenkire vonatkozik). Állampolgárok vagyunk. – Tagjai vagyunk a társadalomnak. – Munka, munkahely. – Pályaválasztás – szakiskola. – Az önálló közlekedés gyakorlása. – Kulturált, helyzetnek megfelelő megjelenés, ápolt külső. – A pénz szükségessége, beosztása.
Kommunikáció: társas kapcsolatok: viselkedés kifejeződése szóban és gesztusokban.
Tevékenységek Beszélgetés, képek válogatása. Saját kép nézegetése kiskori, mostani, az idő múlása. Szerepjáték, konfliktushelyzetek a családban. Pozitív és negatív tulajdonságok és tartalmuk. Rövid történetek megbeszélése, szituációs játékok. Viselkedés idegenekkel: udvariasság, türelem, alkalmazkodás, önzetlenség. A közösség számára „törvénykönyv” összeállítása (pl. szabályok, kötelességek az osztály tanulói számára stb.) Hazugság, lopás, szembesülés a következményekkel. Ok – okozati összefüggések
Társadalmi érintkezés: viselkedési normák eltérő helyzetben.
felismerése a törvények esetében. Törvények: írott szabályok. Személyi igazolvány nézegetése. Mire jogosít a személyi igazolvány? Beszélgetés, szituációs játék, képek nézegetése, csoportosítása. Tájékozódás a szakmák köréről. Az iskoláskor utáni tervek. Film megtekintése, megbeszélése, helyes, nem helyes felismerése. Viselkedés, elvárások a munkahelyeken. A balesetek elkerülése. A pénz értékének tudatosítása, takarékosság, pénzkezelés. Szülők, rokonok, szeretet, családfenntartó, munkahely, fizetés, segítség, munkamegosztás, munkafegyelem, törvény, szabály, törvénykönyv, alkotmány, bűn, büntetés, hazugság, lopás, Kulcsfogalmak/ következmény, igazságszolgáltatás, büntetés; fogalmak vita, veszekedés, kibékülés, bocsánat; társadalom, személyi igazolvány, állampolgár, sajátkezű aláírás, a pénz értéke, váltópénz. A tanuló képes segítséggel használni a szolgáltató- és közintézményeket, fejleszteni feladattudatát, felelősségérzetét. Képes az igazolványokat megfelelően, kíméletesen és biztonságosan használni. Képes a térkép színeit leolvasni, ismeri a térkép fontos jelzéseit (város, határ, úthálózat), elemi ismeretei vannak saját településéről, Magyarország földrajzáról, ismeri a falu, város közötti különbséget. Ismeri a magyar történelem kiemelkedő eseményeit, ismeri és tiszteli A fejlesztés várt híres uralkodóit, hőseit. eredményei a két Ismeri a legfontosabb ünnepeket, azok jelentőségét, a nemzeti ünnep évfolyamos ciklus fogalmát, a magyar zászlót és címert. végén Képes a Himnuszt és a Szózatot segítséggel elénekelni. Képes egyszerű élethelyzetekben helyesen cselekedni, egyszerű oksági összefüggéseket alkotni. Képes felismerni a konfliktushelyzetet, a begyakorolt konfliktuskezelési minták segítik a megoldásban, érzelmeit tudja kezelni. Képes a megismert tulajdonságok figyelembe vételével saját kapcsolatrendszert kialakítani. Állampolgári érzései kialakulóban, elmélyülőben vannak.
7–8. évfolyam KÖRNYEZETISMERET A tantárgy kiemelt szerepet játszik az erkölcsi nevelés területén, a természeti környezetben megfelelő viselkedésre neveléssel, az állat- és növényvilág nyugalmának megőrzése érdekében, és a felelős viselkedés kialakításában a közösségi környezetben. A nemzeti azonosságtudat fejlődéséhez és a hazafias neveléshez a közösségi terek, az épített és természeti környezet ápolásával, a rend és tisztaság fokozott védelmével járul hozzá. Kiemelt szerepet játszik a tantárgy a testi és lelki egészségre nevelésben az egészségre káros szokások felismertetésével, kialakulásuk tudatos elkerülésére neveléssel, igény felkeltésével a tiszta, gondozott környezet megteremtésére és megóvására, és a tanuló értelmi képességeinek megfelelő ismeretek nyújtásával a testi változások megismerésére és elfogadására. A tantárgy a médiatudatosságra nevelésben fontos szerepet tölt be a médiumok felhasználásának megismertetésével és a tanulók látókörének szélesítésével. A tantárgy a természettudományos és technikai kompetencia fejlesztését támogatja, tudatosítva a környezet védelmének és megóvásának fontosságát. A tanulók megismerik a gyógy- és fűszernövények szerepét és használatukat, felismerik az összefüggéseket az időjárási viszonyok és a természet átalakulása között, és az emberi tevékenységek környezetre gyakorolt hatását. A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztéséhez hozzájárul a környezet és az egészség megóvására nevelés és a betegségek megelőzése érdekében történő közösségi kezdeményezésekben, társadalmi megmozdulásokban való részvétel.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
1. Az emberi test Az orvosi vizsgálattól való félelem nem megalapozott, leküzdhető.
A tematikai egység Segítség kérése megfelelő módon a szükséges esetekben. nevelési-fejlesztési célja
Fejlesztési feladatok – – – –
–
Saját testrészek, érzékszervek biztos ismerete. Érzések, tapasztalatok megfogalmazása. Jó helyzet felismerési képesség kialakulása, kívánságok megfogalmazása. Ismeretek szerzése a védőoltásokkal, elsősegélynyújtással kapcsolatban. Törekvés a kapkodás, a pánik elkerülésére.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Testrészek, érzékszervek, belső szervek, funkciójuk, védelmük. – Segédeszközök védelme és fontossága. – Betegség témakör bővítése: torokgyulladás, középfülgyulladás, bárányhimlő, herpesz, bőrbetegségek. – Betegségmegelőzés, védőoltások szükségessége. – Az elsősegélynyújtás elemeinek gyakorlása. – Teendők saját vagy társai rosszulléte, betegsége, rossz közérzete esetén.
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: szókincs, élmények, tapasztalatok megfogalmazása. Ábrázolás-alakítás: emberábrázolás.
Tevékenységek Testrészek megnevezése, megmutatása. Könyvben és maketten a csontváz és a belső szervek nézegetése, felismerése. Szemüveg, hallókészülék, lúdtalpbetét használata, tisztítása, tárolása. Lázmérés, vérnyomásmérés. Saját tapasztalat alapján az említett betegségek tünetei és az alkalmazott terápia. Beszámoló saját tapasztalatokról, oltási könyv adatainak megbeszélése. Az orvos vagy felnőtt értesítésének módja. Telefonálás gyakorlása.
Kulcsfogalmak/ Az emberi testtel, betegségekkel kapcsolatos fogalmak. Éles a látásom, homályosan látok. Nem hallom, most jól hallom. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
2. Egészségmegőrzés – Egészséges életmód Serdülőkori változások elfogadása.
A tematikai egység Az egészségre káros szokások kialakulásának tudatos kerülése. nevelési-fejlesztési célja Fejlesztési feladatok – –
–
–
– – – –
Az egészséges életmód fontosságának ismerete. Ismerni a serdülés jeleit, a bekövetkező változásokat, következményeket és felelősséget. Az egészséges életmód fontosságát, módjait megismerni, törekedni a helyes szokások kialakítására. Megérteni a káros szokásokkal kapcsolatos betegségek, kóros állapotok megelőzésének fontosságát. Szükséges esetekben használni a telefont. Néhány fontos telefonszámot ismerni. Megjelenés, viselkedés az orvosi vizsgálat során. A gyógyszereléssel kapcsolatos utasítások pontos betartása.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – A test tisztán tartása. – A serdülőkor jellemzői. – A test edzése. – Ideális testsúly. – Helyes, helytelen táplálkozás. – Kerülendő élelmiszerek és üdítők. – Veszélyforrások (dohányzás, szeszes italok, a nemi úton terjedő betegségek). – Iskolai, háztartási és utcai balesetek. – Balesetek megelőzésének lehetőségei. – Baleset estén felnőtt értesítése, mentő hívása. – A mentők munkája. – A mentőláda szerepe. – Az orvosi vizsgálathoz szükséges dokumentáció. – A gyógyszerek használata (gyógyszer, adagolás, recept). – Szexualitással kapcsolatos ismeretek. – A súlyfelesleg káros hatásai. Tevékenységek Önálló mosdás, fürdés, hajmosás, hajszárítás. Rendszeres mozgás, testedzés. Egészségtelen, veszélyes (válogatás, csoportosítás). Beszélgetés, saját élmények a káros szokásokkal kapcsolatban. A családban, környezetében szerzett tapasztalatok megvitatása. Vélemények ütköztetése.
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: szövegértés. Életvitel és gyakorlat: piktogramok, egészséges táplálkozás. Testnevelés: rendszeres testmozgás, edzettség.
Eseményképek, filmek elemzése. Az értesítés módja, szerepjáték, telefonálás gyakorlása. Gyakorlás, kisebb sebek ellátása, fertőtlenítés. Tanulmányi séta orvosi rendelőkben. Súlyfelesleg, önfegyelem, körültekintő, nyugodt, figyelmes, tárcsázás, foglalt, kicseng, vizsgálat, lázmérés, vérvétel, vizeletvizsgálat, lelet, Kulcsfogalmak/ beutaló, fúró, fogtömés, fogkő, röntgen, foghúzás, serdülés, nemi fogalmak jellemzők, súlyfelesleg, önfegyelem. Magasság és súly közötti helyes arány. Személyes adat, igazolvány, TB-kártya, telefonszám.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
3. Élő természet – Élőlények és környezetük Szelektív hulladékgyűjtés fontossága.
A tematikai egység A tiszta környezet megteremtése és megóvása. nevelési-fejlesztési célja Fejlesztési feladatok – – – –
Tájékozódni a tanult ismeretek alapján kis segítséggel könyvekben. Gyógyteát fogyasztani (készíteni) szükség esetén, ismert helyzetekben. Felismerni a fűszereket illatukról, tájékozódni élettani hatásukról, használatukról. Részvétel környezetvédelmi akciókban, pl. Föld Napja, Madarak és fák napja, hulladékgyűjtő akciók stb.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Növények, állatok, emberek. – Ismerkedés a gyógynövényekkel (kamilla, hársvirág, csipkebogyó, kakukkfű). – A fűszernövények megismerése, használatuk (babér, köménymag, majoránna, fokhagyma, bors stb.). – A föld tájainak növényei, állatai (sarkvidék, hegyvidék, sivatag, őserdő). – Az ember szerepe az élő természet megóvásában. – Tájvédelmi terület megtekintése. – A védett növények és állatok fogalmának megismerése. Tevékenységek Tápláléklánc összeállítása. Csoportosítás, válogatás.
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: szókincs, kapcsolódó irodalmi alkotások. Életvitel és gyakorlat: fűszerek, gyógynövények a táplálkozásban, vásárlás.
Gyógytea készítése: borogatás – kamilla, köhögés – hársvirág stb. A fűszernövények megismerése és kipróbálása az ételek készítésénél. Játékos felismerés bekötött szemmel, illat alapján. Tájak és jellegzetes élőlények (összefüggés az éghajlat és a növény- és állatvilág között). Néhány környezetében élő védett növény, állat felismerése. Takarékoskodni az erőforrásokkal: víz, villany, gáz használata során, szelektív hulladékgyűjtés, veszélyes anyagok elkülönítése (elemek, gumiabroncs stb.). Tápláléklánc, kamilla, hársfa, bodza, tájvédelem, bors, fahéj, szegfűszeg, Kulcsfogalmak/ vanília, kakaó, csokoládé; fogalmak bőrszín, arcberendezés.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
4. Élettelen környezet – környezeti ártalmak Időjárással kapcsolatos ismeretek.
A tematikai egység Tájékozódás térképen, térkép jelzéseinek megismerése. nevelési-fejlesztési célja Fejlesztési feladatok – – – – – – –
Alkalmazni a tanult ismereteket. Tiszta víz, levegő, napfény fontosságát tudatosítani. A légszennyezés jellegzetes szagát felismerni. Törekedni a tiszta környezet megtartására. Ismerni a térképen alkalmazott legfontosabb színeket és jelzéseket. Saját megfigyeléseiről beszámolni. Kísérletek végzésében aktívan részt venni.
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek – Az élő és élettelen természet megfigyelése. – Csapadékfajták megfigyelése. – A víz körforgása. – A felszíni vízfolyások (forrás, patak, folyó, tó). – Felszíni formák (hegy, síkság). – Összefüggés a felszíni és időjárási viszonyok és az élő természet feltételei között. – Élettelen anyagok érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése.
Társadalmi ismeretek: Föld országai, természeti kincsek. Ábrázolás-alakítás: természetábrázolás.
–
A rend és tisztaság iránti igényét kialakítani.
–
Víz, levegő, talaj védelme.
Tevékenységek Csoportosítás. Térkép nézegetése, térképjelek megismerése, térkép színezése. Magyarország domborzati térképének tanulmányozása. Terepasztalon felszíni formák kialakítása. Képek gyűjtése, rendszerezése. Időjárás megfigyelése, a megfigyelések lejegyzése, figyelemmel kisérése, következtetések levonása. Változások megfigyelése (olvadás, oldódás, égés). Kulcsfogalmak/ Híd, térkép, földgömb, atlasz, jelzés, síkság, hegy, folyó, tenger, óceán, környezeti ártalom, környezetvédelem, tűzhányó, vulkán, földrengés. fogalmak A tanuló rendelkezik elemi ismeretekkel teste biológiai működéséről; tudja, hogy betegség esetén hova kell fordulni, ismeri az egészségügyi intézmények funkcióját. A tanuló képes a testi higiénia, a mozgás, a szabad levegőn való tartózkodás iránti igényét fejleszteni; ruházatát ízlésesen kiválogatni, gondozni, tisztán tartani; a balesetveszélyt felismerni, elkerülni, életkorának és értelmi szintjének megfelelően segítséget kérni és nyújtani. Ismeretei vannak a helyes és helytelen táplálkozásról. A fejlesztés várt A tanuló képes eredményei a két néhány védett növényt, állatot és a természetvédelem fogalmát évfolyamos ciklus ismerni; végén elemi ismereteket szerezni a növény- és állatvilágról, azok élőhelyeiről, hasznukról, kárukról, környezeti hatásokról és azok következményeiről, felismerni az élőlények és környezetük kölcsönhatásait; tájékozódni kis segítséggel a térképen és a könyvekben. Ismeri a környezetszennyezés fogalmát és a környezetet károsító anyagokat. A tanuló képes fejlettségi szintjének megfelelően kialakítani környezetvédő szemléletét; alkalmazni a tanult ismereteket, aktív kísérletek végzésekor be tud számolni saját megfigyeléseiről.
7–8. évfolyam ÁBRÁZOLÁS A tantárgy – építve az előző évfolyamok fejlesztéseire – segíti a nemzeti azonosságtudat további fejlesztését a díszítő motívumok reprodukálásával, további megismerésével, az önismeret és a társas kultúra fejlesztését az önkifejezés lehetőségeinek kibővítésével, erősíti az érzelmi intelligenciát a testi és lelki egészségre nevelésben. A nemzeti azonosságtudat és hazafias nevelés a nemzeti díszítő motívumok megismerésével, az önismeret és a társas kultúra fejlesztésével történik, az önkifejezés lehetőségeinek bővítése erősíti az érzelmi intelligenciát és a testi és lelki egészségre nevelést. A pályaorientációt a művészi foglalkozások repertoárjának megismertetésével támogatja a tantárgy, a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztéséhez a külföldi művészeti alkotások megismerésén keresztül járul hozzá. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia az alkotás munkafolyamatának megtervezésével, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség az érzelmek kifejezésével és a művészeti alkotás által keltett érzések megfogalmazásával fejlődik.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
4. Vizuális ábrázolás Tematikus ábrázolás irányítással.
A tematikai egység A természet megfigyelési és ábrázolási igényének kialakítása. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok
Ismeretek – tevékenységek
Összefüggés felfedezése a színek Ismeretek és érzelmek között. – Festés. – Rajzolás-színezés. Saját élmények megjelenítése irányítással, rajzos formában.
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: élmény megörökítése. Környezetismeret: természetábrázolás.
Tevékenységek Természeti képződmények, jelenségek ábrázolása. Jelentős Életvitel és gyakorlat: események (pl. ünnepek), kompozíció, ajándék. személyes élmények (család, hétvégi program) megörökítése. Szabad festési gyakorlatok. Színkeverés: piros-kék, pirossárga, kék-sárga. Egy-egy élmény megörökítése emberalakkal, tárgyakkal, megfelelő térbeli elrendezéssel. Az élővilág és a tárgyi környezet elemeinek differenciáltabb ábrázolása tematikusan, élmények alapján, többféle technikával.
Természeti jelenségekkel kapcsolatos fogalmak. Természeti és tárgyi környezettel kapcsolatos fogalmak. Érzelmekkel, hangulatokkal Kulcsfogalmak/ kapcsolatos fogalmak. Ünnepi szimbólumok. A tárgyi környezet elemeinek megnevezése. fogalmak Élőlények testfelépítésével kapcsolatos fogalmak. Természeti környezettel kapcsolatos fogalmak.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
5. Komplex alakító tevékenységek Tárgyak készítése irányítással.
A tematikai egység A kreatív anyagválasztás és a tervezés megvalósítási igényének nevelési-fejlesztési kialakítása. céljai Fejlesztési feladatok Egyszerű tárgyak készítése irányítással. Különböző anyagfajták felismerése és szétválogatása irányítással. Egyszerű tárgyak készítése irányítással.
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek – Komplex alakító technikák. – Anyagok tulajdonságai. – Tárgyak (játékok, képek) készítési módjának megismerése.
Információs eszközök használata: rajzoló programmal kép készítése, kinyomtatása (meghívó, plakát).
Tevékenységek Szárított növények festése mártással, csokorrendezés. Gyümölcsnyomda (félbevágott alma, körte textilfestékekbe mártva.) Díszpárnavarrás, - kitömés festett textíliából. Agyagedények készítése, festése. Só-liszt fali díszek évszakra jellemző motívumokkal és színekkel. Farsangi álarc készítése, díszítése. Préseltvirág-kompozíció. Anyagok válogatása anyagfajták és használhatóság szerint. Őszi falevelekből kompozíció. Gesztenyebábok. Terménymozaik. Agyagedények készítése. Babaház-készítés kartondobozból. Bababútor különböző dobozokból. Fonalbábu-készítés. Ujjbáb pingponglabdából.
Életvitel és gyakorlat: tárgy, ajándék készítése változatos technikával.
Anyagok, eszközök. Elkészítendő tárgy. Elkészítés részfolyamatai. Kulcsfogalmak/ Évszakok jellemzői. Ünnepi jellegzetességek. fogalmak Az anyagok tulajdonságaira vonatkozó fogalmak. Anyagok, részfolyamatok, elkészült tárgy és rendeltetése.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
6. Elemi ismeretek művészeti alkotásokról Régi korok életének megismerése tárgyaikon keresztül.
A tematikai egység Művészeti alkotások közül kedvenc kiválasztása indoklással. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Irányítással művészeti alkotások szemlélése, megfigyelése.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Művészeti alkotások jellemzői.
Kapcsolódási pontok Társadalmi ismeretek: múzeumlátogatás, történelmi ismeretek.
Tevékenységek Kommunikáció: saját Múzeumlátogatás, művészeti kiadványok, albumok nézegetése, vélemény, élmények. beszélgetés az alkotásokról. Kulcsfogalmak/ Festészet, szobrászat. Egyszerű esztétikai fogalmak, építészet jellegzetességei. fogalmak
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén
A tanuló irányítással összefüggést fedez fel a színek és érzelmek között. Megpróbálja (irányítással) saját élményeit rajzos formában megjeleníteni. Növekvő önállósággal végzi el a feladatokat. Képességeihez mérten elsajátít különböző ábrázoló-alakító technikákat. Képes az ábrázolás-alakítás eszközeinek és anyagainak adekvát használatára. Képes irányítással felismerni és szétválogatni a különböző anyagfajtákat. Képes irányítással egyszerű tárgyakat készíteni. Irányítással megismert néhány népművészeti alkotást. Irányítással szemlélget művészeti alkotásokat, a neki tetszőt kiválasztja, beszél róla.
7.–8. évfolyam ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT
A tantárgy az erkölcsi nevelést a munkatevékenységek elvégzéséhez szükséges biztonságos, türelmes és kitartó magatartás szabályainak megismerésével és alkalmazásával segíti. A környezeti tevékenységek során támogatja a segítségkérés szükségességének felismerését és a tanuló képességeihez mérten másoknak segítség nyújtását. A nemzeti azonosságtudatot, hazafias nevelést a jellegzetes nemzeti, nemzetiségi ételek, italok megismerésével és a nemzeti ünnepekkor dekorációs kellékek készítésével segíti. Az egészségre ártalmas anyagok és szokások tudatos elkerülésével, a figyelem ráirányításával a kiegyensúlyozott és harmonikus életvitelre, a pihenés, a munka és a szórakozás helyes arányainak felismerésére és az igyekezet kialakításával ezek betartására a testi és lelki egészségre nevelés céljait valósítja meg. A családi életre nevelésben törekszik a családi munkamegosztásban az érdeklődés, képesség és igény szerinti részvételre, az önellátásban minél kevesebb segítség igénybe vételére. A fenntarthatóság, környezettudatosság céljait támogatja a környezet tudatos megfigyeltetésével, a mindennapi életben előforduló helyzetekben az egészségre ártalmas hatások elkerülésével, a természet erőforrásaival való takarékosságra neveléssel. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésében a szókincsbővítésben az aktuális témákban, a tanuló kívánságainak és kifogásainak megfogalmazásában, valamint a személyes élettérrel kapcsolatos igények és kötelezettségek adekvát kommunikációjának gyakorlásában vesz részt. A természettudományos és technikai kompetencia terület fejlesztését az önellátás és a közvetlen környezet gondozása kapcsán az egészség megóvásával, a betegségek megelőzésével és felismerésével kapcsolatos gyakorlati ismeretek nyújtásával és a közlekedésben és a háztartásban a balesetek elkerülési lehetőségeinek bemutatásával támogatja. Balesetvédelem: minden munkatevékenység során szükséges a balesetvédelemi, valamint a munkavédelmi szabályok ismerete és betartása.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
1. Textilmunkák Olló, tű biztonságos használata.
A tematikai egység Tanult öltések alkalmazása. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Textilmunkákhoz köthető rutinfeladatok folyamatos gyakorlása (fonalgombolyítás, vágás egyenes vonal mentén, forma kivágása, tű befűzése, csomó kötése fonalra, varrás eldolgozása egyre önállóbban). Két anyag összevarrása, beszegése, gomb felvarrása, gumibehúzás.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Textillel kapcsolatos tevékenységek megismerése. – Szálkihúzás, fonás, tanult öltések. – Láncöltés megismerése. – Textil szegése, összevarrása kézzel. – Gombfelvarrás, gumibehúzás. – Kötés – horgolás – szövés.
Kapcsolódási pontok Ábrázolás-alakítás: téma feldolgozása eltérő technikával; színek egymásra hatása. Kommunikáció: lakáskultúra, divat.
Megismerkedés a kötés és Tevékenységek horgolás eszközeivel, technikájával (érdeklődés szerint, Eddigi tevékenységek folyamatos gyakorlása, egyes esetekben egyéni megsegítéssel). alkalmazása önállóan (vágás, Körmönfonás. tűbefűzés, csomókötés, varrások eldolgozása, rojtozás, fércelő Szövéshez szükséges eszközök, öltés, tanult öltésformák). alapanyagok megismerése, a Textilfajták megkülönböztetése, mozdulatok gyakorlása. tanult öltésformák varrása Egyszerű, kisméretű darab segítséggel. szövése, egy, két szín Láncöltés technikájának alkalmazásával. megismerése. Eddigi tevékenységek önálló gyakorlása. Kisebb feladatok önállóan. (Gomb hiányzik: varródoboz, mi kell a felvarráshoz? Kiszaladt a gumi: mi kell a javításhoz?) Kötés és horgolás eszközeinek és az elkészíthető tárgyaknak a bemutatása, érdeklődés felkeltése a kézimunkázás iránt. Egyszerű hurkolások próbálgatása, tetszés szerint egyszerű darabok készítése. Kézimunkázás vastagabb fonalból, megfelelő eszközökkel tetszés szerint. Szövés előkészítése segítséggel: szövés kartonon, egyszerű rámán. Rossz harisnyák felvágása, összecsomózása, szőnyeghorgolás, önállóan fércelőöltés textilen. Irányítással szőnyegszövés rámán. Kulcsfogalmak/ Az alkalmazott technikák nyomán felmerülő alapanyagok, eszközök, technikák nevei (tűbefűző, kötőtű, horgolótű, kezdőszem, felvetés, vetélőfa, fogalmak fonalak stb.).
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
2. Egyszerű háztartási munkák Az ételek helyes tárolása.
A tematikai egység Háztartási eszközök és gépek használata egyszerű esetekben. nevelési-fejlesztési
céljai Fejlesztési feladatok Önállóan kenyeret, felvágottat szeletelni. A célnak megfelelő nyersanyagokat, eszközöket és edényeket kiválasztani. Egy-egy hideg, illetve egyszerű meleg ételt elkészíteni kis segítséggel.
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek – Szeletelés, kés használata. – Konyhai gépek, eszközök megismerése, használata. – Egyszerű étel készítése. – Terítés, tálalás, mosogatás, rendrakás. – Takarítási munkák. – Nagytakarítás.
Társadalmi ismeretek: pályaválasztás, munka, munkamegosztás. Kommunikáció: vendéglátás, lakás rendje, tisztaság.
A megismert munkafolyamatokat Tevékenységek önállóan alkalmazni. Önállóan élelmiszerek Megadott helyiség önálló szeletelése, nyersanyagok, takarítása. főzőedények, eszközök Takarítószerek, eszközök önálló kiválasztása. Gyümölcssaláta elkészítése. használata. Tízórai-, uzsonna-, reggeli készítés. Hideg és egy meleg étel elkészítése (turmix, puding, tojásrántotta, burgonyasaláta, franciasaláta, vitaminsaláta) önállóan (melegítés, hűtés). Felnőtt irányítása mellett önállóságra törekvéssel konyhai, háztartási gépek használata. A főzési munkákhoz kapcsolódó tevékenységek gyakorlása (terítés, mosogatás, rendrakás) folyamatosan. Takarítás különböző helyiségekben (konyha, folyosó stb.). Nagytakarítás műveleteinek gyakorlása, alkalmazása segítséggel. Eddig begyakorolt tevékenységek önálló alkalmazása. Eddig használt fogalmak, egyszerű kezelést igénylő gépek, azok használatához szükséges fogalmak. Kulcsfogalmak/ Gyümölcssaláták, ételek, elkészítésükhöz szükséges fogalmak. fogalmak Tisztítószerek, takarítóeszközök, munkafolyamatok, veszélyes anyagok, baleset megelőzés. Tematikai egység/ Fejlesztési cél
3. Személyes szükségletekkel kapcsolatos teendők
Előzetes tudás
Összefüggés az anyagok tulajdonságai és kezelése között.
A tematikai egység Balesetmentes, körültekintő munkavégzés. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Textilanyagok alapanyagai és azok tulajdonságai, piktogramok jelentése, értelmezése, feladat eldöntése a jelek útmutatása alapján. Vasalás, irányítás mellett. A piktogramok alapján ruha válogatása, mosás, teregetés, vasalás segítséggel (színek, alapanyagok, vízhőfok, vasaló beállítása).
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Textilanyagok alapanyagai és tulajdonságai. – Piktogramok értelmezése.
Kapcsolódási pontok Olvasás-írás: használati utasítás szövege és értelmezése.
Tevékenységek Különböző anyagok vasalásának gyakorlása irányítással (a ruházaton található piktogramok irányító jellegének felhasználásával). Ruhaválogatás alapján mosás előkészítése. Mosás (kézi és gépi mosás), teregetés, vasalás fázisai önállóan. Rendrakás, eszközök elhelyezése, tiszta ruha összehajtása, helyrerakása.
A textil alapanyagának tulajdonságaival, mosásával, vasalásával Kulcsfogalmak/ kapcsolatos fogalmak. Háztartási gépek használatával kapcsolatos fogalmak fogalmak. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
4. Vásárlás – Fogyasztóvédelem Udvariassági formák vásárlás során.
A tematikai egység Körültekintő, megtervezett vásárlás. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Vásárolni egyféle alapanyagot. Önállóan, néhány tételt segítséggel vásárolni. Mérlegelni vásárláskor, kívánságát és kifogásait
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Vásárlás. – Alapanyagok vásárlása a konyhai tevékenységhez. – A termékek szavatosságának ellenőrzése.
Kapcsolódási pontok Számolás-mérés: vásárlási gyakorlat, fizetés, mérőeszközök, mérések. Olvasás-írás:
megfogalmazni (drágább, jobb ízű, több van benne).
– –
Sajt célra ruha, cipő vásárlása. használati utasítás A kezelési útmutató szövege és értelmezése. jelzéseinek értelmezése.
A szavatossági idő jelölését figyelembe venni vásárláskor.
Tevékenységek Ruhán, cipőn található jelzéseket Konyhai munkához szükséges értelmezni. alapanyagok megválasztása, azok beszerzése (néhány tétel). Csere lehetőségeit megismerni Recept alapján készülő ételhez (visszaváltás, levásárlás). alapanyagok beszerzése (vásárlási-fizetési tevékenység), az áruk tüzetes megvizsgálása minőség, mennyiség, ár tekintetében, azok tárolási lehetőségének megismerése. A szavatosság időpontjának egyeztetése, a felírt dátum helyes értelmezése. A szavatosság lényegének megértése (romlott, fogyasztható). Mérlegelés, vita: melyik a jobb, takarékosabb választás. Körültekintő vásárlás, több kirakat, üzlet kínálata, megfelelő szín, anyag, méret, minőség alapján. Döntés szempontjainak megbeszélése. Az alapanyagok kiválasztásához szükséges fogalmak, beszerzési források. Kulcsfogalmak/ Vásárlással, fizetéssel kapcsolatos fogalmak, kiegészítve a közlekedés és a viselkedéskultúra ide vonatkozó fogalmaival. fogalmak Az anyagok eltarthatósága, tárolása, kezelése során bevezetett új fogalmak (szavatosság, lejárati idő, kezelési útmutató, jótállás).
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
5. Piktogramok értelmezése Képi emlékezet.
A tematikai egység Ismeretek alkalmazása valós helyzetekben. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Néhány gyakrabban látott piktogramot felismerni, értelmezni.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Jelek megismerése, értelmezése, egyeztetése.
Kapcsolódási pontok Olvasás-írás: olvasás, szövegértelmezés.
Gyógyszereken, élelmiszereken, – Használati utasítás, kezelési utasítás, szavatosság jelzései. vegyszereken található jelzéseket értelmezni. Tevékenységek Ismerkedés az élelmiszereken, tisztítószereken, ruhaneműk kezelési útmutatóján található jelekkel. Megismert jelek megmutatása, értelmezése, egyeztetése, válogatása. Élelmiszereken, gyógyszereken, tisztítószereken, ruhaneműk kezelési útmutatóján található jelek megkeresése, megmutatása, és az utasítás szerinti eljárás fontosságának tudatosítása példák alapján. Kulcsfogalmak/ Piktogramok jelzéseivel, használati útmutatóival, és azok értelmezésével kapcsolatos fogalmak. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
6. Anyagok alakítása Anyagok alakíthatósága, tulajdonságai.
A tematikai egység Az alkotás örömének átélése. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok A tanult technikákkal irányítás mellett egyszerű tárgyak készítése. Az anyagok tulajdonságainak megismerése. Adott anyagból készült tárgyak keresése környezetében használhatóság és más tulajdonságaik alapján. Tárgyak készítése önállóan a megismert anyagokból és technikákkal.
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek – Újabb alapanyagok és tulajdonságaik megismerése. – Műanyag, bőr-műbőr, alufólia, papírmasé, üvegfestés, gyöngyfűzés, viasz, gyurma. – Természetes anyagok és műanyagok alakíthatósága és tulajdonságai. Termések.
Ábrázolás-alakítás: több technika alkalmazásával tárgyak, alkotások készítése, egyéni ötletek megvalósítása.
Tevékenységek Egyszerű tárgyak készítése minta alapján változatos anyagokból. A szükséges technika,
eszközhasználat elsajátítása. Képek, plakátok, ajándéktárgyak készítése. Eddigiek alapján a megismert technológiai eljárások alkalmazásával elemi figurák készítése segítséggel. Tárgyak készítése különböző alkalmakra (üvegfestés, gyöngyfűzés, papírmasé). Kulcsfogalmak/ Az anyag eredetére, előkészítésére, feldolgozására, valamint a belőlük készíthető munkadarabok használhatóságára vonatkozó fogalmak. fogalmak A tanuló képes felismerni a tanult textilfajtákat, a tanult öltésformák közül néhányat segítséggel tud alkalmazni; egyszerű gombot felvarrni; felismerni a különböző kézimunkák darabjait, eszközeit; részt venni az eddig tanult és begyakorolt munkatevékenységekben; részt venni a konyhai munkákban, elkészíteni egy-egy hideg, illetve egyszerű meleg ételt, ismeri az edényeket, eszközöket, az egyszerű konyhai gépek használatát; a takarítási és gondozási munkákhoz és az adott munkadarabok elkészítéséhez szükséges anyagok és eszközök egyre önállóbb kiválasztására; A fejlesztés várt megadott helyiséget önállóan takarítani; eredményei a két válogatni a ruhát színe, anyaga, szennyezettsége alapján, ismeri a évfolyamos ciklus mosás, vasalás eszközeit, használatkor a piktogramok utasításait végén figyelembe venni; kívánságát és kifogásait megfogalmazni; tájékozódni az üzletben, segítséggel tud néhány tételt vásárolni; értelmezni a szavatossági idő jelölését. Tudja, hogy a termékeken hol találhatók a piktogramok, felismer közülük néhányat. A tanuló képes tevékenységei során a piktogramokat értelmezni; megismerni különböző anyagokat, megmunkálásuk különböző módjait; a tanult technikák alapján elemi figura készítésében részt venni; ismereteit alkalmazni a különböző természetes anyagok megmunkálásakor.
7. - 8. évfolyam INFORMÁCIÓS ESZKÖZÖK HASZNÁLATA A tantárgy célja felkelteni a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók érdeklődését a számítógépek és az irodatechnikai eszközök iránt, bemutatni az eszközök sokszínűségét, gyakorlati alkalmazhatóságát a tanulásban, a játékban és a szórakozásban. A számítógép részeinek, működésének megismerése, grafikával, szöveggel kapcsolatos feladatok értelmezése, megoldása közben ismerik meg a számítógép üzemeltetési rendjét, egészségügyi és balesetvédelmi szabályait, az informatikai eszközök tudatos, célnak megfelelő használatát. Az irodatechnikai készülékek működtetésének és adekvát használatának gyakorlására a pedagógusnak kell megteremteni a lehetőséget – építve arra, hogy a számítógép használata lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, az utasítások pontos végrehajtására, különböző típusú játékprogramok használatának elsajátítására egyéni szintekhez mért nehézségi fokon. A tantárgy különösen fontos szerepet játszik az erkölcsi nevelésben az információs eszközök mértékletes és fegyelmezett használatára neveléssel, és az információs rendszerek használata során felmerülő etikai kérdések tudatosításával és szem előtt tartásával. A médiatudatosságra nevelésben nagy szerepe van az internetes médiumok által nyújtott kapcsolattartási lehetőségek megismerésének és gyakorlásának; az internethasználat veszélyforrásai és veszélyei megismerésének; a valóság és a virtualitás megkülönböztetési képességének és az információk szűrése és rendszerezése tudatosításának. A természettudományos és technikai kompetencia fejlődését támogatja a világ megismerése az internet használatának segítségével. A digitális kompetencia fejlődését elősegíti az információs technikák magabiztos és kritikus használata, a szabadidő hasznos eltöltése a számítógép segítségével, a kapott információk felismerése, értékelése és használata, az internetes kommunikáció lehetőségeinek megismerése és a számítógépes függőség megelőzése, a játékidő kontrollálása. Az esztétikai-művészeti tudatosság fejlődéséhez hozzájárul a számítógép sokoldalú felhasználása során a keresett tartalmak elemzése. A hatékony, önálló tanulást az információs technika által nyújtott lehetőségek tanulást segítő alkalmazásának megismerése, a számítógép lehetőségeinek felhasználása az egyéni ütemű tanulásra, az utasítások pontos végrehajtására és az önálló munkára nevelés és tehetséggondozás segíti.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
1. Számítógép-kezelés Balesetvédelmi ismeretek.
A tematikai egység Szakszerű és biztonságos számítógép-használat. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok –
A számítógép tartozékait
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek
Kapcsolódási pontok Életvitel és gyakorlat:
–
megismerni. – A számítógépes környezetben – való viselkedés szabályait ismerni. –
Barátkozás a számítógéppel. Ismerkedés a monitorral, billentyűzettel, egérrel. A számítógéppel való foglalkozások rendje, a legfontosabb biztonsági tudnivalók.
piktogramok, jelek értelmezése. Kommunikáció: pontos szövegírás.
Tevékenységek Megfigyelés, gyakorlás az eszközökkel. Alkotómunka megfelelő szoftverekkel. A számítógép kezelése, a programokkal való tevékenység megadott lehetőségek szerint. Néhány, a számítógép működtetésével kapcsolatos fogalom (monitor, Kulcsfogalmak/ billentyűzet, a billentyűzeten található rövidítések, jelek, egér) és az fogalmak alkalmazott programokhoz kapcsolódó fogalom (ikon, jel).
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
2. Irodatechnika Telefonhívás-kezdeményezés és - fogadás az udvariassági formaságok betartásával.
A tematikai egység A megismert eszközök szabályos használata. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok – – – –
A telefont adekvátan használni (amennyiben lehet, mobilkészüléket is). A kulturált telefonálási szokásokat megismerni. Fénymásolatot készíteni segítséggel. Nyomtatványt (meghívó, plakát stb.) készíteni segítséggel.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Telefon működése és használata, a fax, az üzenetrögzítő működése és használata. – Fénymásoló. – Nyomtató. Tevékenység Telefonálás. Házi hívás, helyi hívás, mobilszám hívása közötti különbség. Eltérő készülékek használata. Telefonos szolgáltatások lekérése (pl. pontos idő, faxhang stb.).
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: beszédkészség, szövegértés, pontos szövegírás, másolás. Környezetismeret: telefonálás.
A telefonálás anyagi vonzatának tudatosulása. A szakszerű használat elsajátítása. A másoló használata, saját munkáról másolat készítése. A nyomtatóhasználat elsajátítása, saját munka kinyomtatása. Vonal, kicseng, foglalt jelzés, vonalas – mobil készülék, szolgáltató, Kulcsfogalmak/ percdíj, előfizetés, kártyás fizetés, kézibeszélő, telefonzsinór, fax, üzenetrögzítő (a készüléken lévő jelek, rövidítések), fogalmak fénymásolópapír, festék, nyomtatók, festékpatron
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
3. Dokumentumkészítés Biztos tájékozódás a billentyűzeten.
A tematikai egység Eligazodás a megismert programokban. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok –
–
Változások előidézése számítógép használatával (írás – írott szöveg eltüntetése, ábrák színezése, színek változtatása, méret változtatása stb.). Aktivitás a programok kezelésében.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Oktatási célú programok használata. – Készségfejlesztő, didaktikai célú szoftverek. Tevékenység A programoktól függően olvasás – írás vagy számolás. Tanulás, gyakorlás (egyénileg vagy választott társsal).
Kulcsfogalmak/ Betű, szám, szóköz, sorváltás. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
4. Játékprogramok Koncentrált figyelem. Szem-kéz koordináció.
A tematikai egység Az ismert programok önálló használata. nevelési-fejlesztési céljai
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: szövegértés, pontos írás. Életvitel és gyakorlat: piktogramok, jelek ismerete. Ábrázolás-alakítás: ábra, kompozíció készítése.
Fejlesztési feladatok Feladatot megérteni és a végrehajtást próbálgatni. A használt játékprogramot megnevezni és használatának módját (elindítás, bezárás, irányítás) elsajátítani.
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Memóriajáték. – Játék-, illetve tantárgyi alkalmazásokhoz kapcsolódó programok. Tevékenységek Képek, összekapcsolódó ábrák párosítása. Gyakorlás tanári segítséggel.
Kapcsolódási pontok Testnevelés: nagymozgások, finommotorika. Kommunikáció: pontos szövegértés és szövegírás. Olvasás-írás: másolás, értelmező olvasás.
Kulcsfogalmak/ Valaminek a párja (összetartozik), képernyő, kép, színek (az aktuális programok használatához tartozó fogalmak). fogalmak
A tanuló ismeri a számítógépes környezetben való viselkedés szabályait. Képes a számítógépet felnőtt jelenlétében szabályosan használni. Képes egyszerűbb gyakorlóprogramokkal az egeret és a billentyűket használni. Képes a tanult tevékenységeket egyre nagyobb biztonsággal és örömmel végezni. Képes kulturáltan telefonálást kezdeményezni és folytatni, tisztában van a telefonhasználat anyagi vonzatával. A fejlesztés várt Képes a tanult eszközöket megfelelően működtetni, nyomtatványt, eredményei a két fénymásolatot készíteni (meghívó, plakát). évfolyamos ciklus Képes a számítógéppel és programokkal kapcsolatos egyszerű szóbeli végén utasításokat megérteni, végrehajtani. Próbálkozik, segédkezik abban, hogy a képernyőn változásokat idézzen elő (betűnagyság, szín, forma megváltoztatása, rajz, kép készítése, tetszőleges változtatása). Képes különböző típusú játékprogramok használatát elsajátítani egyéni szintekhez mért nehézségi fokon. Képes az általa használt játékprogramot megnevezni. Képes elfogadni a játékprogram használatának időtartambeli korlátozását.
7.-8. évfolyam ÉNEK-ZENE Az előző évfolyamokhoz kapcsolódva tovább folyik a szabályokhoz való rugalmas alkalmazkodás képességének fejlesztése, a szabályok alkalmazásának erősítése, a közös szabályalkotás gyakorlása. A nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés a népi hagyományok, ünnepkörök dalain, mondókáin keresztül, a nemzeti összetartozás érzésének erősítésével történik. Az önismeret és társas kultúra a közösségben a reális önértékelés kialakításával, csoportos produkciókban történő részvétellel, a társas kapcsolatok és közös tevékenységek segítségével, a személyiség fejlesztésével erősödik. A testi és lelki egészségre nevelést a tantárgy a különböző hangulatok, érzelmek megjelenítésével a zenére történő mozgásban, a feszültségek levezetésének segítésével, a szorongásos állapotok oldásával, zenei élmények nyújtásával segíti. A családi életre nevelésben nagy szerepet játszik a családi ünnepek, hagyományok ápolásában való aktív részvétel ösztönzésével. A médiatudatosságra nevelést a hangulathoz, ízlésvilághoz illeszkedő zenei alkotások különféle médiumok lehetőségei közötti keresésének támogatása, és a tanuló ízlésének megfelelő választás képességének megerősítése, bátorítása segíti. Szoros a tantárgy kapcsolódása az anyanyelvi kompetencia területén a szövegértés fejlesztéséhez és a megismert dalok tartalmának megértéséhez. A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése a kulturális sokszínűség megismerésének bővítésével és a közösségi beilleszkedés elősegítésével történik. Az önkéntes szerepvállalás ösztönzése a közösségi, ünnepi rendezvényeken a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztését erősíti. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség fejlesztését a zenei módszerek segítségével végzett kreativitásfejlesztéssel és az önálló zenei ízlésvilág kialakításának segítésével, a zenehallgatásban a sokszínűség támogatásával, változatos élmények nyújtásával valósítja meg. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
1. Gyermekdalok – Népdalok Ismer a tanuló magyar népdalokat, és legalább egyet a külföldi népek dalaiból.
A tematikai egység Verbális memória fejlesztése. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Elénekelni legalább 10 népdalt. Más népek dalaiból egy-egy jellegzetes népdalt ismerni. Műdalokat énekelni Kánonokat énekelni segítséggel
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Magyar népdalok. – Más népek dalai. – Műdalok (Pál, Kata, Péter, jó reggelt, Ég a város, ég a ház is. Ha nyílnak a tavaszi kék ibolyák, Hervad már a
Kapcsolódási pontok Kommunikáció: kifejező szövegmondás. Társadalmi ismeretek: érzelmi megnyilvánulások;
lombnak, kánonok stb.).
szomszédos népek; magyar tájegységek.
Tevékenységek Egyszerű dallamvezetésű népdalok ritmikai előadása. Népdalcsokrok összeállítása, előadása közösen és egyénileg. Más népek dalainak megismerése és éneklése. Kánonok, közismert dalok éneklése közösen, egyénileg, változatos hangszerkísérettel. Párosító, vidám, tréfálkozó, emelkedő, ereszkedő dallamvonal; Kulcsfogalmak/ alkalmazkodó ritmusban való éneklés, egyenletes, feszes tempó cseh, román, palóc, francia, kánon; fogalmak oldalt lépés, mellé lépés; francia, olasz, lengyel, román.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
2. Ünnepkörök dalai Tudjon a tanuló részt venni a közös éneklésben, és tudjon az ünnephez adekvát dalt választani.
A tematikai egység Aktualitások felismerése, ünnepek elkülönítése. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Megfelelő dalt énekelni az ünnepek alkalmából. Az ünnepélyes alkalmakat átérezni.
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek – Családi ünnepek dalai. – Ballagási dalok. – Nemzeti ünnepek és az ezekhez kapcsolódó zeneművek megismerése, egyes darabok megtanulása.
Kommunikáció: ünnepi műsor.
Tevékenységek Jeles napok dalai, születésnapi, névnapi köszöntők. Felkészülés a ballagásra. Az ünnepélyes ballagásra előkészületek, közismert, elfogadott dalok megtanulása, éneklése menet közben. Toborzó dalok. Erkel Ferenc: Himnusz, Egressy Béni: Szózat megtanulása. Tolcsvay: Nemzeti dal, Szörényi-
Társadalmi ismeretek: az ünnepek tartalma, hagyományok. Testnevelés: állóképesség, téri formák alakítása.
Bródy: István, a király stb. A tanultak számbavétele, csoportosításuk ünnepek, ritmusuk, hangulatuk, hangfekvésük, személyes, érzelmi okok szerint stb. Az ünnepekre tanult ének- és zenedarabok ismétlése. Nemzeti érzés, magyarság, ünnep, szokások, vers, dal, ballagás, búcsú, Kulcsfogalmak/ ünnepelt, kedvenc, felejtés, emlék, egynemű kar, vegyes kar, férfikar, kórus. fogalmak Karácsony, húsvét, pünkösd, anyák napja, születésnap, keresztelő, lakodalom, ballagás, búcsú, megható.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
3. Ritmus- és hallásfejlesztés Tudjon a tanuló megfelelő tempóban dalt énekelni és tempót tartani.
A tematikai egység Hangszerek felismerése és megszólaltatása. Hang- és hallásfejlesztés. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Hallás után énekelni, kétkezes kopogóst előadni. Egy dallamon belül hangerőt szabályozni. Hangszerrel erősíteni, halkítani. Belső hallás kialakulása. Különböző hangszerek hangjait felismerni. Szólamokat felismerni.
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek – Ritmikai és dinamikai gyakorlatok. – Fékező és ingerlő gyakorlatok. – Tempóérzékeltető gyakorlatok. – Ismerkedés hangszerekkel. – Ismerkedés az emberi hang sajátosságaival.
Társadalmi ismeretek: közös koncertlátogatás.
Tevékenységek Tá-ti-ti grafikus lejegyzése. Hangerő szabályozása. Fokozatos halkítás, erősítés időtartama. Dallambújtatás. Daltöredékből dal felismerése. Fafúvós, rézfúvós, vonós hangszerek hangjának felismerése. Az énekhangok jellegzetességeivel kapcsolatos megfigyelések, saját hang tudatos
Olvasás-írás: írás vonalközbe.
megfigyelése. Kopogós, tá-ti-ti ritmus, dallambújtatás, kezdés, befejezés, hangmagasság, belépés, megállás, fa, cserép, üveg, fém. Kulcsfogalmak/ Ritmusképlet, alkalmazás, kirakás koronggal, kotta, kottavonal, ritmus, fogalmak feszített ritmus, lassú tempó. Lassú ének, gyors ének, szólamok, szoprán, alt, gége, hangszalagok, rekedtség.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
4. Zenehallgatás Tudjon a tanuló többször hallott dalrészletet felismerni.
A tematikai egység A zenei ízlés formálása. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok Figyelmes, érdeklődő zenehallgatás, a többször hallott részletek felismerése. Hallás után a dalokat felismerni és elénekelni.
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek – Klasszikus művek részleteinek meghallgatása. – Szórakoztató zenei felvételek hallgatása. – Ismert, népszerű darabok hallgatása.
Társadalmi ismeretek: koncert látogatása.
Tevékenységek Megfigyelési szempontok alapján néhány mű meghallgatása, egyes részletek megtanulása (pl. Kodály: Esti dal meghallgatása gyermekkari feldolgozásban, Mozart: Varázsfuvola, részlet). Türelem, egymás kedvencének meghallgatása, tiszteletben tartása (műdal, tánczene, diszkózene, rockzene). A tanulmányok során megismert darabok többszöri meghallgatása, ismertebb részletek közös dúdolása, éneklése.
Ábrázolás-alakítás: hangulat megjelenítése. Kommunikáció: spontán beszélgetés a zenei élményről.
Kulcsfogalmak/ Zeneszerző, opera, beat, rock, diszkó. Részlet, teljes mű. fogalmak
A tanuló képes segítséggel énekelni legalább 8-10 egyszerű népdalt és eljátszani 1-2 gyermektáncot. Ismeri a Himnuszt és a Szózatot, elhangzásukkor megfelelően viselkedik. Képes ritmusképletet lejegyezni és visszaolvasni. Képes észlelni a különbséget a lassú és a gyors zene között. A fejlesztés várt Képes hangszerrel erősíteni, halkítani. eredményei a két Kialakul a belső hallása. évfolyamos ciklus Képes felismerni megszólaltatás után a hangszereket. végén Felismeri a többszólamú kóruséneklést. Felismeri a kánon és a többszólamú éneklés közti különbséget. Képes irányítás mellett egyszerű ritmust utánozni hangszeres kísérettel. Képes irányítás mellett huzamosabb ideig értelmi képességének megfelelő zenét hallgatni. Képes a többször hallott részleteket felismerni zenedarabokban.
7. - 8. évfolyam TESTNEVELÉS A tantárgy célja a záró évfolyamokon elsősorban kialakítani a rendszeres mozgás, testedzés, és az egészséges életmód iránti igényt, továbbá a testnevelés tantárgy tanítása során kialakított és begyakorolt mozgáselemeket és a gimnasztikai alapformájú gyakorlatokat rögzíteni, térbeli irányokat, viszonyfogalmakat használni, az alapmozgásokat gyakorolni. Az egészséges testi fejlődést biztosítja, a motorikus képességeket fejleszti, a testi fejlődés zavarait korrigálja a pedagógus egyéni igényekre alapozott munkája. Az évfolyamokon a sportjátékokhoz szükséges elemi és tájékozódási képesség (figyelem) fejlesztése, a labda-biztonság növelése tovább folyik, egyéni igényekhez és adottságokhoz illesztve, alakítva az ügyességet, erőt, állóképességet, kitartást, edzettséget, bátorságot, akaratot. Növekvő elem- és ütemszámú mozgássorok elsajátítása teremt lehetőséget a ritmus és sorrend megtartására a mozgásos feladatokban. A tantárgy további feladata a sportversenyek elemeinek elsajátíttatása, a sportjátékok alapvető játékelemeinek megismertetése, támogatva a tanulók felkészülését az iskolai sportversenyekre. A tantárgy az erkölcsi nevelésben fontos szerepet játszik a fegyelemre, a szabályok betartására törekvéssel, és a csapatjátékokban a győzelem és vereség fegyelmezett megélésének az élményével. Az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése az önelfogadást, és mások tulajdonságainak megismerésével a társaival szembeni toleráns magatartás kialakítását erősíti. A testi és lelki egészségre nevelést a rendszeres mozgás iránti természetes igény megerősítése, az állóképesség, a kitartás, a mozgáskultúra fejlesztése, az egészséges testi
fejlődés biztosítása a megfelelő, életkorhoz, testi erőnléthez igazodó mozgáslehetőségek kihasználásával támogatja. A testi képességek, izomerő fejlesztése, a magabiztos mozgás és egyensúly megerősödése a saját és mások testi épségének megóvását segíti, a másokért vállalt felelősség érzésének megismerése, az önkéntességben rejlő lehetőségek a tanuló személyiségét építik. A tantárgy hozzájárul az együttműködési hajlandóság fejlesztéséhez, a feladatvállaláshoz a csoportos mozgásokban, versenyekben. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia területének fejlődéséhez a reális célok kitűzésének és elérésének gyakorlásával, a testi és erőnléti korlátok felismerésével járul hozzá. A szociális és állampolgári kompetencia erősödése támogatja a másokért vállalt felelősséget; a tolerancia fejlesztésével a bizalmas emberi kapcsolatok lehetőségeinek bemutatása, a problémamegoldás lehetőségeinek megismertetése és gyakoroltatása lehetséges; a segítő magatartás gyakorlásával a tanuló támogatást nyújthat a rászorulóknak. Az esztétikai-művészeti tudatosság fejlődéséhez hozzájárul a mozgás utánzása és az emberi testi szépségek felismerése, a harmóniára törekvés.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
1. Rendgyakorlatok, téri tájékozódás Vezényszavakra sorakozási gyakorlatok végzése.
A tematikai egység Ütemtartással járások, önálló sorakozás. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok – –
Ismeretek – tevékenységek
Irányok biztos ismerete, önálló Ismeretek sorakozás felszólításra. – Sorakozás. A gyakorlatok egyre – Járások. pontosabb végrehajtása. – Menetelés. – Testfordulatok. Tevékenységek Irányítással sorakozó magasság szerint, járás egysoros, kétsoros, háromsoros oszlopban. Helyben járással igazodás, sorbontás, jobb-, baloldal érzékelése. Nyitódás, záródás, helyben járás, jelre elindulás, megállás. Sarkon jobbra, balra fordulatok vezényszóra. Mozgásformák összekötése.
Kulcsfogalmak/ Nyit, zár, jobb, bal, magas, alacsony. fogalmak
Kapcsolódási pontok Ének-zene: ritmusváltás. Környezetismeret: térbeli tájékozódás.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
2. Gimnasztikai gyakorlatok Egyszerű utasítások elvégzése megfelelő sorrendben.
A tematikai egység Vezényszavak biztos ismerete és követése. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok – – –
–
Egyszerű utasítások megértése. A feladatok sorrendjének megtartása. Az alapgyakorlatok végzése huzamosabb ideig vezényszavak alapján, illetve emlékezetből, esetleg begyakorolt koreográfiák zenére. Tartásjavító gimnasztikai gyakorlatok végzése.
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek Ének-zene: – Mozgáselemek ritmuskövetés. összekapcsolása. – Szakkifejezések megértése. – Kéziszer- és szabadgyakorlatok. – Gerincoszlop-erősítő gyakorlatok. – Jógagyakorlatok – Zenés gimnasztika, aerobic – Torna: gurulóátfordulások fellendülés kézállásba, statikus elemek, fordulatok, forgások Szökkenések, szökdelések. – Egyensúlyi gyakorlatok – Függések és függeszkedések – Szekrényen végezhető támaszgyakorlatok 1-5 részen Tevékenységek Begyakorolt mozgáselemek összekapcsolása. Helyben futás magas térdemeléssel, terpeszállás, törzshajlítás, bokaérintés. Szalag, babzsák, labda, medicinlabda, súlyzó használata. Négyütemű gyakorlatok. Zenére változó ritmusú négyütemű tartásjavító gyakorlatok.
Kulcsfogalmak/ Négy ütem, zenekíséret, terpeszállás, oldalsó középtartás, mellső középtartás, magastartás, támadóállás, tarkóállás, híd. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
3. Képességfejlesztő gyakorlatok, játékos feladatok Erőnlétének megfelelő ideig izomerősítő gyakorlatok végzése.
A tematikai egység Has- és hátizom-erősítő gyakorlatok végzése. nevelési-fejlesztési céljai Fejlesztési feladatok – – –
Szóbeli utasításokat megérteni. Egyre hosszabb ideig végezni a tartásjavító és izomerősítő gyakorlatokat. A fejlesztést segítő, a szabadban is alkalmazható sporteszközök használatát elsajátítani (helyi adottságokra tekintettel).
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek – Guggolás. – Kúszás. – Függeszkedés. – Távolugrás. – Állórajt. Futás. – Guruló átfordulás. – Kúszás. Mászás. – Egyensúlyozó járás. – Kerékpár, roller, gördeszka, szánkó használata. – Trambulin
Számolás-mérés: térbeli tájékozódás. Társadalmi ismeretek: kerékpáros közlekedés szabályai.
Tevékenységek Segítséggel: guggoló járás. Kúszás padok között. Függeszkedés kötélen vagy bordásfalon. Egy lábról elrugaszkodás, távolugrás nekifutásból. 30-60 m-es versenyfutás állórajtból. Sorozatban guruló átfordulások. Guruló átfordulás hátra. Irányítással: kúszás akadályok között, mászás akadályon át. Pad merevítőjén egyensúlyozás. A sporteszközök, kerékpár, trambulin biztonságos használata (különös tekintettel a balesetmentes közlekedésre), egyéni megsegítéssel, egyre önállóbban. Kulcsfogalmak/ Sorozat, állórajt, méter, időmérés, stopperóra, sporteszközök, használat során felmerült fogalmak. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
4. Labdás gyakorlatok A tanuló labdával 2-3 pattogtatást végez, egyszerű szabályokat betart.
A tematikai egység Egyre biztosabb labdavezetés és irányítás (kézzel, lábbal). nevelési-fejlesztési céljai
Fejlesztési feladatok – – – –
Szabályok megértése és betartása. Dobások, a labda jellegétől függően (helyből, lendületből, egy és két kézzel). Legalább 2-3 pattogtatás végezni. Egyre biztosabban labdát vezetni (kézzel, lábbal).
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek – Kislabdadobás, hajítás, lökés. – Átadások. – Labdavezetés.
Kapcsolódási pontok Ábrázolás-alakítás: manipuláció, kézügyesség.
Tevékenységek Irányítással: dobóterpeszből kidobás, célba dobás, alsó, felső dobás. Célba dobás: helyből, lendületből. Egykezes, kétkezes mellső átadások, különböző feladathelyzetekben. Váltott kézzel járás közben akadályok megkerülése, labdavezetések.
Kulcsfogalmak/ Váltott kéz, labdavezetés. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
5. Sportjátékok elemei A tanuló egyszerű szabályok szerint csoportosan tevékenykedik, játszik. 1-2 sportjáték szabályos játszása.
Fejlesztési feladatok –
Játék közben a szabályok
Ismeretek – tevékenységek Ismeretek
Kapcsolódási pontok Társadalmi ismeretek:
–
–
minél pontosabb betartása. Kedvenc sporttevékenység kiválasztása, mérkőzések figyelemmel kísérése, szurkolás. Csapatjátékban aktív részvétel, a „mérkőzés” és az eredmény számontartása, a teljesítmény értékelése.
– – – – – –
Kosárlabda. Pingpong. Tollaslabda. Labdarúgás. Zsinór és röplabda Tenisz
szabálykövetés, kudarctűrés.
Tevékenységek Irányítással: alapállás, megindulás, megállás, labdavezetés, átadás, kosárra dobás, védekezés. Pingpongozás, átütés, szerválás. Szivacslabda ütögetése. Labdavezetés, kapura lövés. Tenyeres és fonák ütések, nyitások.
Kulcsfogalmak/ Kosárpalánk, kapu, gól, kétkezes mellső átadás, félidő, harmad, szerva, szerválás, adogatás, röpte, fonák ütés, tenyeres ütés. fogalmak
A tanuló képes – a vezényszavakat követni, – megállásnál, vonulásnál a megfelelő lábrend érzékelésére, – irányítással összetett utánzó gyakorlatokat végezni, törekedni az ütemtartásra. Ismeri a használt tornaszerek nevét, azok balesetmentes használatát. A tanuló képes – testtömeghez igazodó erőkifejtésre a gyakorlatok végzésekor, A fejlesztés várt – mind hosszabb időtartamban végezni az izomerősítő gyakorlatokat, eredményei a két – egyensúlyozni változó feltételek között, évfolyamos ciklus – kitartóan, javuló technikával futni, végén – törekedni az egészséges életmódra és a rendszeres fizikai aktivitásra, – a megfelelő mozgásmintát követni. Adottságainak megfelelő labdás ügyességgel, együttműködési készséggel rendelkezik. A tanuló képes – aktívan részt venni sportjátékokban, – labdát vezetni, labdát továbbítani, – mérkőzés játszására egyszerűsített szabályok figyelembevételével.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
6. Úszás -
Biztonságos siklás önállóan Vízbeugrások, merülések- fejesugrást előkészítő gyakorlatok Mellúszás kar, - és lábtempójának helyes kivitelezése
Mellúszás – A mellúszás kar és lábtempójának összehangolása a helyes légvétellel. A tematikai egység Mellúszás hosszabb távon helyes technikával, szoktatás a mélyvízhez. nevelési-fejlesztési Fejesugrás. céljai Új úszásnem: a gyorsúszás
Gyorsúszás lábtempó: siklás hason; gyorsúszás lábtempó korlátnál és önállóan eszközök felhasználásával is; gyorsúszás lábtempóval. Gyorsúszás kartempó: gyorsúszás kartempó járásban; gyorsúszás kartempó járásban egy karral végzett kartempóval; egykaros úszások gyorsúszásban. Gyorsúszás kar- és lábtempó összekötése. Gyorsúszás levegővétele: gyorsúszás levegővétel gyakorlása járás közben; a gyorsúszás levegővétele „hátrafordulással”; a gyorsúszás kartempó és a levegővétel összekapcsolása. : a vízbiztos gyerekek mélyvízhez szoktatása, gyorsúszás karral-lábbal; gyorsúszás karral – lábbal, Ugrások, merülések, taposások: beugrás és taposás a mélyvízben (növekvő időtartamban
Fejlesztési feladatok – – –
A kar és lábmunka helyes technikai végrehajtása, harmonikus összekapcsolása. A mélyvízhez szoktatás Rajtok, fordulók helyes végrehajtása.
Ismeretek – tevékenységek
Kapcsolódási pontok
Ismeretek:
Társadalmi ismeretek: szabálykövetés, kudarctűrés,
Az úszásnemek tudatos végrehajtása.
kitartás, önbizalom.
A helyes technikai végrehajtás Az uszodai szabályok ismerete, betartása. Tevékenységek mellúszás, gyorsúszás hátúszás, vízbeugrások
Kulcsfogalmak/ mell- gyors, és hátúszás, légvétel, siklás, vízbiztosság. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Felmérések A tanulók sajátosságainak figyelembevételével, iskolánkban 1. osztály végétől 8. osztályig évente két alkalommal (ősz és tavasz) fizikai állóképesség mérése történik. 5. évfolyamtól 8. évfolyamig az országos NETFIT méréseket a második félév tavaszán végezzük el.
2015.
Készségfejlesztő Speciális Szakiskolai Szakmai Program
Szakiskolai program A helyi tantervünk és a szakiskolai előkészítő évfolyamok programjának kidolgozásánál a debreceni Bárczi Gusztáv Iskola programját vettük alapul, míg a Szakképzési tematikánál a Budapesti Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola akkreditált szakképzési programját a helyi sajátosságok figyelembevétele mellett. A képzés szerkezete Szakiskolai előkészítés: 9-10. évfolyam Szakképzési évfolyamok: 1/11-2/12. évfolyam Szakmai tantárgyi program: Életkezdésre való felkészítés egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok (rongy és lábtörlő szövés, háztartástan: konyhatechnika, takarítás, ruhagondozás, kerti munka, lakáskultúra) A szakiskolába kerülés előzményei, feltételei: A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján (8 általános iskolai évfolyam elvégzése után) kerül az értelmileg akadályozott tanuló középfokú oktatásba. A 9-10. évfolyam tanterve az értelmileg akadályozott tanulót oktató-nevelő általános iskolai tanterv koncepcionális és tartalmi folytatása. A 9-10. évfolyamot a szakképzés előkészítése, az általános műveltségi és praktikus ismereteket közvetítő tartalmán túl, súlypontosan veszi figyelembe a szakképzési évfolyamokra való felkészítést. Az a fiatal, aki eredményesen befejezte a 10. évfolyamot, tanulmányait a szakiskola szakképzési évfolyamain folytatja. A szakmai tantárgyak tanítása mellett, megváltozott arányban folytatódik a műveltségi és gyakorlati ismereteket közvetítő képzés. A Bárczis kerettanterv két szakképzési programot tartalmaz 4 fő gyakorlati tantárggyal (heti 8-8 óra) és 2 gyakorlati tantárgyat (heti 4-4 óra), melyek az intézmény lehetőségei és igényei szerint átcsoportosíthatóak vagy más programmal helyettesíthetők. A szakképzés célja: Felkészíteni a sikeres társadalmi integrációra. A szakmai modulok gyakorlati tartalmát megtanítani.
A szakképzés feladata: A tanuló felkészítése felnőttkori lehetőségeire (Értelmi fogyatékosok Napközi Otthonaiban, második munkapiacon történő elhelyezkedés, esetleg integrált munkavégzés). Az értelmileg akadályozott fiatal felnőtt oktatása – nevelése - képzése: - a legáltalánosabb élethelyzetekben történő eligazodásra, helyes cselekvésre, - a szükséges segítség igénylésére és elfogadására, - társas kapcsolatok kialakítására és fenntartására, - egyszerű munkavégzésben siker elérésére, - reális vágyak és célok kitűzésére. Ezeket a feladatokat a következő alapelvek alkalmazásával kell teljesíteni: - A tanulási képesség sajátossága állandó, ezért a speciális nevelés során, az egyéni bánásmód és egyéni haladás elvét szükséges alkalmazni. - Elsősorban gyakorlati ismereteket kell oktatni - A kommunikációs és szociális képességeket folyamatosan fejleszteni kell. A tantárgyi rendszer kialakítása, a szakképzés céljának történő megfelelés: Az értelmileg akadályozott tanulók oktatásának kerettanterve (továbbiakban: Kerettanterv) olyan ajánlásokat tartalmaz, amelyek segítségével az iskolák a törvényben meghatározottaknak megfelelően és annak szellemében módosíthatják helyi kerettanterveiket. A Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott műveltségi anyagot közvetlenül nem lehetséges átvenni a készségfejlesztő speciális szakiskola kerettantervébe, de a „kiemelt fejlesztési feladatokkal”, a megnevezett kulcskompetenciákkal, valamint az Irányelvekben meghatározott fejlesztési területek százalékos arányaival kerettantervünk korrelál, természetszerűen tartalmi változtatásokkal és főleg egyszerűsítésekkel. A 9. és 10. évfolyamon a Szakmai előkészítő ismeretek és az Életvitel és gondozási ismeretek elnevezésű tantárgyakban szakmai előkészítés, szakmai alapozó oktatás történik. Ezen a két évfolyamon a tanított ismeretek és gyakorlatok teljes kontinuitást jelentenek az általános iskolai kerettantervvel. A közismereti elméleti órák praktikus ismereteket közvetítenek, szükség szerint cselekvésbe ágyazottan. A szakmai gyakorlati órák mellett elméleti tanórák nem jelennek meg a kerettantervben. Az egyszerű szakmai elméleti ismereteket gyakorlat közben folyamatos ismétléssel kell elsajátítani. A gyakorlati tantárgyak a tanított szakmai tantárgyakat jelentik.
Az irodatechnikai eszközök használata és a Habilitációs célú munkavégzés tantárgy keretében valós munkahelyen végzett Munkahelyi Gyakorlat Program megalapozza a későbbi munkavégzés sikerességét. Összefüggő szakmai tantárgyi gyakorlat: Az összefüggő gyakorlat célja annak bemutatása, hogy a tanuló az elsajátított szakmai tantárgyi ismereteket az önállóság és minőség milyen fokán érte el. Sajátos nevelési igénye miatt az értelmileg akadályozott tanuló az összefüggő gyakorlatot a szakképzés első évfolyamának végén még nem minden esetben képes teljesíteni. Az elsajátítás mértéke a képzés befejezésére lesz olyan mértékű, amely lehetővé teszi felügyelet mellett a viszonylag önálló munkavégzést. Az értelmileg akadályozott szakiskolai tanuló OKJ-s vizsgát nem tesz, ezért a második szakképzési évfolyam végén, a mindenkori tanév rendje szerinti utolsó tanítási naptól a tanév utolsó tanítási napjáig célszerű a gyakorlatot megszervezni. A gyakorlat idején folyamatosan 6 hétig, összefüggően legalább napi 4 órában törekedni kell a minél önállóbb munkavégzésre. Szakmai tantárgyi vizsga bonyolítása: A 2 tanéves képzés és az összefüggő gyakorlat teljesítése után a tanulók az elsajátított ismeretekből és gyakorlatokból szakmai tantárgyi vizsgát tesznek. A képzőhely által a szakmai tantárgy tananyagából összeállított vizsga elemei: - Elkészült tanulói munka bemutatása (lehet fényképpel dokumentált) - Balesetvédelmi ismeretek - Gyakorlati ismeretek alkalmazása, bemutatás - Egyszerű elméleti ismeretek Gyakorlati vizsga szakmai modulonként (szövés, háztartástan) történik. A szakmai követelmények elsajátításáról a képzési folyamat során megszerzett tudása alapján adnak számot a végzős tanulók a szakiskolai munkaközösség által összeállított vizsga és beszámoltatási tematika alapján. Szövés modul esetében a végzés évében a gyakorlati tevékenység során önállóan elkészített munkadarab minősége is beszámít az értékelésbe. A minősítést az oktató team végzi. (Az értelmileg akadályozott tanuló korlátai miatt írásbeli és szóbeli elméleti vizsgát tenni nem képes, ezért csak gyakorlati vizsgát tesz.) A képzésről kiadott bizonyítvány: Speciális szakiskolai vizsgabizonyítvány: Az intézmény nevelőtestülete által elfogadott modulok és almodulok eredményeit tartalmazó tanúsítvány. A képző intézmény minősíti a végzett tanuló szakmai felkészültségét.
A képzés befejeztével a minősítést a bizonyítvány jegyzet rovatába vezetjük be. A minősítés fokozatai: érdemjeggyel - jeles (5) - jó (4) - közepes (3) - elégséges (2) A gyakorlati képzésben részt vett minősítés a követelmények teljesítésének képtelensége esetén kerül bejegyzésre a képzésben aktívan résztvevő, de a követelményeket teljesíteni nem képes értelmileg akadályozott fiatal minősítésébe. Szakmai tantárgyi versenyek: A szakmai tantárgyi versenyek megrendezésének legfőbb célja a tanulói motiváció megerősítése és a szülői elvárások kielégítése. Hasznos a gyakorlati ismeretek bemutatása versenyszerűen a képző intézmény belső és több intézmény közötti külső versenyeken. Lehetőség szerint hivatalos, regionális vagy országos versenyen is kell indítani a tehetséges tanulókat. Elvárt teljesítmény: 1. A szakiskolai képzés végére az általánosan elvárt teljesítmények a következők: A tanuló képességeihez mérten sajátítsa el a tanult szakmákat. 2. Legyen képes egyéni szükségleteihez mért differenciált támogatással viszonylag önálló életet élni (napközbeni foglalkoztatással illetve védőmunkahelyi, vagy részmunkaidőben integrált munkában). 3. Legyen képes egyszerű, betanítást igénylő munkákat ellátni. Jusson el az önkiszolgálás minél magasabb fokára, lakhatási lehetőségének függvényében lakóközösségébe, lakókörnyezetébe történő integrálódásra. 4. Legyen igénye és képessége kapcsolatok létesítésére és fenntartására, a kulturális értékek befogadására, egészséges életmódra, környezete megóvására. Kiemelt kompetenciák és fejlesztési feladatok: A szakmai gyakorlati képzés fő célja a tanulók szakmai munkavégzési kompetenciáinak kialakítása, a szakma gyakorlati tevékenységeinek elsajátítása. A közismereti tantárgyak témaköreinél a fő kompetenciák szerepelnek, amelyek a témakör feldolgozásakor kerülnek kialakításra vagy nélkülözhetetlenek a tananyag elsajátításához.
Értékelés: Az értékelés célja a tanuló folyamatos motiválása. Ennek érdekében az értékelés alapjának tekintjük a tanuló önmagához képest történő fejlődésének a mértékét. Az értékelés tárgya: A tantárgyi ismeretek elsajátításának mértéke, az ismeretek alkalmazásának foka, és a munkához, feladatvégzéshez való hozzáállás, az elkészített munkadarab minősége. Értékelés formái: A pozitív személyiségfejlődés érdekében a szakképzésben szerepet kapnak a motiváló hatású értékelési formák: szóbeli, (dicséret, figyelmeztetés, kedves programon való részvétellel történő jutalmazás, stb.) és írásbeli, illetve az érdemjeggyel történő értékelés. - Félévkor szöveges írásbeli értékelés, tájékoztatásul a szülőknek, a tanuló fejlődésének mérése a P.A.C. I. és a P.A.C. II mérőeszközzel., melynek kompetenciaterületei a féléves szöveges értékelés területei. - Év végén osztályzattal, a tantárgyak elvárt teljesítményszintjének elsajátítási mértékét tükrözően. A havonkénti vagy hetenkénti érdemjeggyel történő értékelés lehetősége a csoportban tanítóknak szabad választása. Szakmai végzettség: A készségfejlesztő speciális szakiskola befejezésekor a tanulók a BIZONYÍTVÁNY (A.Tü.330r.sz.) mellé KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLAI VIZSGA BIZONYÍTVÁNY-t (A.Tü.331.r.sz.) is kapnak. A Bizonyítványban szerepel: tanuló adatai képzőhely azonosító adatai képzési területek, elsajátított tevékenységek minősítés A tantárgyi rendszer és az egészségfejlesztés, fogyasztóvédelem, környezetvédelem kapcsolata: Az egészségfejlesztéshez tartozó feladatok, mint a betegségmegelőzés, gyógykezelés, egészséget károsító hatások, káros szenvedélyek kivédése, lelki problémák megelőzése, baleset-megelőzés tanítása - kötelező tananyag a 9. 10. évfolyamon a következő tantárgyak témaköreiként: Környezet és egészségvédelem, Társadalmi ismeretek és gyakorlatok. A szakképzési évfolyamokon a Társadalmi ismeretek és gyakorlatok, az Életvitel és gondozási ismeretek és a Háztartási ismeretek, az Életvitel és gondozási ismeretek, a Habilitációs célú munkavégzés, a Munkavállalói ismeretek és gyakorlatok tantárgyban. Valamennyi évfolyamon, minden tanórán kívüli iskolai tevékenység során oktatási-nevelési feladat a helyes életmód és szokások kialakítása, a mozgás igénylése és szeretete. A mindennapos testedzés feladatát a heti 3 tornaórán felül a habilitációs-rehabilitációs órakeretből illetve a napközis foglalkozások időkeretéből lehet megvalósítani.
A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok a Szakmai előkészítő ismeretek tantárgyban és az egészségfejlesztésnél leírt tantárgyak témaköreiben (elsősorban ezeknek a gyakorlati részében: vásárlás, tankonyha, üzletek felkeresése stb.) jelenik meg. A környezetre vonatkozó ismeretek és a környezetvédelem a Környezet és egészségvédelem és a Társadalmi ismeretek és gyakorlatok tantárgyakban kerülnek oktatásra, a gyakorlatban pedig a szűkebb intézményi környezet megóvására, szépítésére történő következetes nevelésében és elvárásokban. Tankönyvek és taneszközök kiválasztásának szempontjai: Az évenként megjelenő tankönyvkínálatból a választás szempontjai: - A speciális igényű tanulók számára olyan tankönyveket, feladatlapokat, füzeteket és egyéb szemléltető eszközt szükséges választani, melyek a figyelem, és érzékelés zavarait részben kompenzálják. - Kivitelezésük szépsége, minősége hatékony eszköze a motivációnak. - Tartalmuk, megfogalmazásuk illeszkedjen a tanulók értelmi és érzelmi sajátosságához. - A pedagógus kreativitását, szakmai tudását magukba foglaló saját készítésű szemléltető eszközök, feladatlapok nélkülözhetetlenek a képzés sikeréhez. A képzési feladatok kivitelezésének feltételei: A Közoktatási törvényben előírt és a mindenkori taneszköz jegyzékben meglévő, a tanulók speciális igényeiknek is megfelelő személyi és tárgyi erőforrásokkal kell rendelkezni a szakképzést megvalósító intézménynek.
ÓRATERV a szakiskola 9.-10.évfolyam számára
Tantárgyak
Olvasás, írás
Óraszámok 9. évfolyam
10. évfolyam
olvasás-írás
4
4
társadalmi ismeretek és gyakorlatok
2
2
2,5
2,5
2
2
5 (-1) 4
5 (-1) 4
ábrázolás-alakítás
2
2
ének-zene
1
1
testnevelés
3
3
környezet-és egészségvédelem
2
2
27,5
27,5
számolás-mérés szakmai előkészítő ismeretek életvitel és gondozási ismeretek szociális munkatevékenység
kötelező óraszám
Cél Segítse elő a külvilág írott információi közötti tájékozódáshoz szükséges képességek kialakítását. Adjon lehetőséget a megszerzett ismeretek önálló alkalmazására, a hétköznapi életben történő felhasználására. Fejlessze a tömegkommunikációs képességeket.
Évfolyam
9.
10.
Heti óraszám
4
4
Éves óraszám
144
144
Feladat Az olvasás-és íráskészség folyamatos fejlesztése. A környezetben való eligazodás elősegítése, a döntések és a segítségkérés szükségességének felmérése, lehetőségeinek alkalmazása. Az olvasás és írás, mint információszerzés és átadás, természetes módon jelenjen meg a tanuló mindennapi tevékenységei során.
Követelményrendszer 9. évfolyam Egyéni képességeinek megfelelően használja szóban és írásban a saját személyi adatait. Tudjon önállóan tájékozódni térben és időben. Tudjon bővített mondatban ok – okozati összefüggéseket, időbeli viszonyokat megfogalmazni. Legyen képes néhány mondatban az élményeiről beszámolni. 10. évfolyam Használja az elsajátított olvasási technikát információszerzésre, a szabadidő eltöltésére és a hétköznapi életben adódó problémák megoldására. Az elért íráskészségnek megfelelően használja az elsajátított technikát.
Társadalmi ismeretek és gyakorlatok 9 - 10. évfolyam Cél Rendelkezni a sikeres társadalmi beilleszkedéshez megfelelő ismeretekkel és gyakorlati tapasztalatokkal a szakiskolai oktatás megkezdéséhez. Megfelelni a társadalom elvárásainak, normáinak, és annak, hogy szükségesnek érezze ezek betartását. Olyan ismereteket közvetíteni, hogy ne érezze idegennek az őt körülvevő világot, kapcsolatokat tudjon létesíteni, tudjon segítségért folyamodni, konfliktust kezelni. Tudjon védekezni a lehetséges veszélyekkel szemben és próbálja elkerülni azokat. Feladat A társadalmi integrációt biztosító ismeretek és gyakorlati tapasztalatok elsajátítása a tantárgy témaköreiben meglévő tartalmaknak megfelelően. Elvárt teljesítmény Személyes adatait ismerje, és használja megfelelően. Rendelkezzen általános földrajzi, honismereti, kulturális ismeretekkel. Közlekedésben, napi élelmiszervásárlásban szerezzen jártasságot. Ismerje a közintézményeket, azok szolgáltatásait, tudjon kihez és hova forduljon segítségért, ismerjen segítségnyújtó szervezeteket. Legyen ismerete a biztonságos szexuális életről. A hétköznapok és ünnepek természetét, lelkiségét értse meg, vegye ki részét a feladatokból és az ünneplésből. Legyen igénye az egészséges életmódra, a szabadidő eltöltéséhez rendelkezzen megfelelő ismeretekkel és gyakorlattal, ne unatkozzon. Igényeinek megfelelő közösségekhez tartozzon, és aktívan vegyen részt a programokban (ÉNO, munkahely, klub, gyülekezet). Baráti, munkatársi, párkapcsolataiban viselkedjen megfelelően, legyen közösségi ember.
Órakeret a kerettanterv teljesítéséhez Évfolyamok
9.
10.
Heti óraszám
2
2
Éves óraszám
72
72
Időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására Témakör / Évfolyam
-
-
9.
10.
1. Személyi adatok, önismeret, társas kapcsolatok
20
12
2. Lakóhelyismeret – Közlekedésre nevelés
30
10
3. Történelmi ismeretek – Társadalmi ünnepek
10
30
4. Felkészülés a felnőtt létre – Állampolgári ismeretek
12
20
Cél Bővíteni azokat az ismereteket és biztosítani azokat a gyakorlatokat, melyek a társadalomba történő beilleszkedést segítik. Tanult képességeinek függvényében felkészülni a felnőtt életre. Reális elképzeléseket, vágyakat kialakítani a jövőt illetően, és ezekhez biztosítani a megfelelő tudást, gyakorlati kompetenciát.
-
Feladat A megadott témakörökben egyéni haladás biztosítása.
inél több látogatás szervezése szolgáltatóés közintézményekbe. egítő szervezetek meglátogatása. elyzetgyakorlatokban, szituációs játékokban, a viselkedéskultúra és önismeret megtanítása, kialakítása.
Követelményrendszer 9. évfolyam - Ismerje és tanulja meg a fontosabb személyi adatokat. - Kulturált közlekedés és viselkedés. - Vásárláskor legalább hasznos közreműködés. - Reális elképzelés jövőbeni életéről, lehetőségeiről. - Tudjon segítséget kérni. - Találjon elfoglaltságot magának, és ne unatkozzon. - Ismerje és készüljön az ünnepekre. - Vegye ki részét a környezetében előforduló munkában. 10. évfolyam - Legyen tájékozott a szolgáltató és közintézmények között, ismerje és egyre nagyobb önállósággal vegye igénybe szolgáltatásaikat! - Alakuljon ki igénye a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésre! - Baráti, szerelmi kapcsolataiban alkalmazza a helyes magatartási és viselkedési formákat. Legyenek ismeretei a helyes szexuális életről.
Legyenek ismeretei saját értékeiről, lehetőségeiről, jövendő munkalehetőségeiről! - Legyenek elemi ismeretei a pénz beosztásáról, és segítséggel vegye igénybe a segítő szervezeteket! Legyenek elemi földrajzi ismeretei Magyarországról, és a ország, haza fogalmáról! -
Számolás-mérés 9-10. évfolyam Cél - Segíteni a fogalmi gondolkodás fejlődését. - Megszerezni a műveletek gyakorlása révén azokat az ismereteket és képességeket, melyekre a gyakorlati életben szükség van. - Felkészíteni a számolási, mérési ismeretek oktatásával a készségfejlesztő speciális szakiskolai képzésre. Feladat - A szakma tanításánál szükséges számolási - mérési területek súlypontos fejlesztése. Elvárt teljesítmény - Képességeinek megfelelő mértékben alakuljon ki időbeli tájékozódása. - Képességének megfelelő mértékben tudja használni mérési ismereteit, különös tekintettel a hosszúság és tömeg mérésére. - Képességeinek megfelelő mértékben végezzen elemi műveleteket fejben és számológépen. Értékelés:Tanév végén érdemjeggyel, félévente szóbeli tájékoztatással, évente P.A.C. mérőeszközös méréssel.
A kerettanterv teljesítéséhez javasolt óraszámok Évfolyam
9.
10.
Heti óraszám
2,5
2,5
Éves óraszám
90
90
A tantárgy témáinak feldolgozására javasolt időkeret Témakör / évfolyam
9.
10.
1. Térbeli és időbeli tájékozódás
30
30
2. Műveletek
30
30
3. Mértékegységek, mérés, pénz
30
30
Cél A műveletek végzésével segítse elő a fogalmi gondolkodás fejlődését!
Feladat Időbeli tájékozódás fejlesztése, időtartamok közti összefüggések gyakoroltatása.
Fejlessze mindazokat a képességeket, melyek közvetlen segítséget adnak a mindennapi élethelyzetekben!
Változások felismertetése, megnevezése.
Begyakorolt ismeretei segítsék szocializációját!
Óraismeret: időpontok meghatározása (egészóra, félóra) időtartam meghatározása (egy évvel ezelőtt, egy év múlva stb.)
Alkalmassá tenni a tanulókat a Számkör bővitése 100 – ig készségfejlesztő speciális szakiskolában Tizes halmazok létrehozása, ezekből 100 történő eredményes tanulásra. kirakása Teljes kétjegyű számok megismertetése Műveletek végzése: Kerek tízesekkel Tízesátlépéshez nem vezető egy – és kétjegyű számokkal. Mérési gyakorlatok: A különböző típusú mérésekhez megfelelő
Követelményrendszer 9. évfolyam végén Képességinek megfelelően ismerje és használja saját személyi adatait, közvetlen környezetéről legyenek információi. Fokozódó önállósággal vegyen részt a közlekedésben, szabályok betartásában. Ismerje a legfontosabb ünnepeket, azok jelentőségét, a hozzá kapcsolódó szokásokat, alkalmazza a tanult viselkedési formákat. 10. évfolyam végén Legyen tájékozott a szolgáltató és közintézmények között, ismerje és egyre nagyobb önállósággal vegye igénybe szolgáltatásaikat! Alakuljon ki igénye a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésre! Baráti, szerelmi kapcsolataiban alkalmazza a helyes magatartási és viselkedési formákat. Legyenek ismeretei a helyes szexuális életről. Legyenek ismeretei saját értékeiről, lehetőségeiről, jövendő munkalehetőségeiről!
mérőeszköz, mértékegység meghatározása. Mérőeszközök használatának gyakoroltatása.
Legyenek elemi ismeretei a pénz beosztásáról, és segítséggel vegye igénybe a segítő szervezeteket! Pénzérmék felismerése, megnevezése 100 – as Legyenek elemi földrajzi ismeretei körben. Értékük összehasonlítása, összegek Magyarországról, és a ország, haza fogalmáról! kiszámolása. Szakmai előkészítő ismeretek 9-10. évfolyam Cél -
Hozzásegíteni a várható jövője szempontjából reális elképzelések kialakításához. Olyan feladat- és munkavégzéshez szükséges képességeket, tulajdonságokat erősíteni, melyeket a szakképzésen, vagy az intézmény elhagyása után leginkább tud hasznosítani. Figyelmét, érdeklődését az elsajátítandó szakmákra irányítani, ezekhez az eddig tanult ismereteket rendszerezni. A gyakorlati tevékenységekben javítani a feladatvégzés minőségét, a feladatvégzés közbeni kitartást, munkatempót.
Feladat - A szakma tanulását segítő praktikus és szociális képességek rendszerezése, bővítése, a gyakorlati tevékenységek folyamatos gyakoroltatása. Elvárt teljesítmény - Igazodjon el szűkebb és tágabb környezetében, kövesse a társadalmilag elvárt normákat. - Tegyen szert elfogadható viselkedési kultúrára, önismeretre, általános ismeretekre. - Alakuljon ki a feladattudata, a munkavégzéshez szükséges pozitív hozzáállása, a közös munkavégzésre való képessége. - Tegyen szert jártasságra azokban a tevékenységekben, melyek a szakmatanuláshoz szükségesek.
Óraszámok a kerettanterv teljesítéséhez Évfolyamok
9.
10.
Heti óraszám
2
2
Éves óraszám
72
72
9.
10.
1. A munka világa, pályaválasztás
16
16
2. Tájékozódás a munkavégzés területeiről.
34
34
3. Fiatal felnőttek életvezetése. Munkatársi kapcsolatai.
22
22
Időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására Témakör / Évfolyam
Cél Feladat Az alapfokú képzés során kialakított kognitív, Együttműködési, szociális készség, énkép, motoros és érzelmi funkciókat önismeret fejlesztése. továbbfejleszteni. A verbális kommunikáció, az információ Motiválni a következő évek szakmatanulására, szerző- és továbbító képesség fejlesztése. megértetni, hogy a felnőtté válás folyamatában sikeressége, megelégedettsége, Az eszközhasználat színvonalának emelése. függ szorgalmas munkájától.
Követelményrendszer 9. évfolyam végén Irányítással vegyen részt az alapvető háztartási és szövési munkákban, legyen képes a megismert munkafázisok elemi szintű elsajátítására. Munkáit növekvő időtartamban, egyre nagyobb érdeklődéssel végezze. Vegye észre és jelezze a hibákat. Tudja irányítás mellett megtervezni és megvalósítani elképeléseit.
Fejleszteni a manuális tevékenységekben az A szakmatanulás szempontjából lényeges 10. évfolyam végén eszközhasználatot, a feladatok folyadék, tömeg, hosszúságmérés Kevés segítséggel készítsen egy-egy végrehajtásában az igényességet. tökéletesítése. munkadarabot korábbi ismereteinek felhasználásával. Bővíteni és mélyíteni környezetéről a tárgyi és A környező tárgyi, természeti világ és az Kevés segítséggel végezzen egy-egy fogalmi ismereteit. emberek közötti kapcsolatok rendszerezett munkafázist háztartástani ismeretinek ismeretének kialakítása. alkalmazásával. Legyen képes huzamosabb ideig – 3-4 órán át – felnőtt irányításával folyamatosan dolgozni. Legyen képes esztétikus, pontos munkadarabok készítésére. Életvitel és gondozási ismeretek 9 -10. évfolyam Cél Kialakítani olyan ismereteket és szokásokat, készségeket és képességeket, amelyekkel a mindennapi életben előforduló egyszerű önellátó, konyhai, takarítási és gondozási feladatok elvégzésére kisebb irányítással képessé válik. Manuális képességeinek, finommotorikájának és mozgáskoordinációjának fejlesztésével segíteni az elemi munkavégző képesség kialakulását. Növelni a belső késztetést az önkifejezésre, a tanult ismeretek egyre nagyobb önállósággal való alkalmazására. Rögzíteni olyan szociális motívumokat, képességeket és szokásrendszereket, amelyek viselkedésében, magatartásában mérhetőek. Feladat A meglévő praktikus ismeretek bővítése és fejlesztése. Elvárt teljesítmény Sajátítsa el képességeinek mértékében az önkiszolgálást, és szerezzen minél több háztartási ismeretet. Tanulja meg a szocializált viselkedést, tartsa szükségesnek a szabályok, normák betartását. Betegség esetén önmagának és a környezetében élőknek is elemi szinten tudjon segíteni.
Óraszámok a kerettanterv teljesítéséhez Évfolyamok
9.
10.
Heti óraszám
5
5
Éves óraszám
180
180
9.
10.
1. Személyes szükséglettel kapcsolatos teendők.
46
26
2. Háztartás
56
61
3. Gondozási feladatok.
31
34
4. Vásárlás – Fogyasztóvédelem.
26
36
5. Piktogramok értelmezése
21
23
Időkeret a tantárgy feldolgozására Témakör / Évfolyam
Cél Egyszerű munkaműveletek megismertetése A különböző tevékenységi formák részfeladatainak elvégzéséhez szükséges képességek kialakítása Az elsajátított munkafázisok folyamatos gyakoroltatásával járuljon hozzá a tanulók
Feladat Ismerje meg a részfeladatok technológiáját, a részfeladatok kapcsolatát. Ismerje meg és alkalmazza a higiénés és egészségvédelmi szabályokat Válasszon ki eszközöket, szerszámokat
Követelményrendszer 9. évfolyam végén Legyen képes egyes tevékenységek munkafolyamatain belül a részfeladatok önálló összekapcsolására. Tevékenységéhez a megfelelő szerszámokat önállóan válassza ki.
Cél önálló munkavégzési képességének alakításához
Követelményrendszer A balesetvédelmi szabályokat alkalmazza, s azt társaitól követelje meg.
Feladat Használja rendeltetésszerűen a szerszámokat Több részfeladatot kapcsoljon össze
A kitartó, folyamatos munkavégzésre való alkalmasság képességének kialakítása a tanulók adottságaihoz mérten
A higiénés és egészségvédelmi szokásokat megfelelően alkalmazza. 10. évfolyam végén Legyen képes 4-5 óra hosszat felnőtt irányításával folyamatosan dolgozni.
Vegye észre a hibákat és jelezze Ismerje fel a változásokat
Az önértékelési képesség, speciális jellegű kommunikációs képesség fejlesztése
Teremtsen munkakapcsolatot Legyen toleráns társai eltérő személyiségjegyeit, munkaképességét illetően. Legyen képes önmaga munkájának elemi szintű megítélésére.
Szociális munkatevékenység 9-10. évfolyam Évfolyamok
9.
10.
Heti óraszám
4
4
Éves óraszám
144
144
Fejlessze tovább az alapfokú képzés során kialakított kognitív, motoros és érzelmi funkciókat. Növelje a tanulók szocializáltsági szintjét. Javítsa a társadalmi és természeti környezethez való alkalmazkodó képességet. Rögzítsen olyan szociális motívumokat, képességeket és szokásrendszereket, amelyek a tanulók viselkedésében, magatartásában, attitűdjében mérhető. Növelje a fiatalok esélyegyenlőségét, a társadalmi élet minden területén, a munkavégző és szociális képességek gyakoroltatásával.
Az alapfokú oktatás során megszerzett ismeretek gyakoroltatásával az önállóság elérése, az életviteli, gondozási, háztartási tevékenységekben. A különböző anyagok megmunkálásakor megismert technikák alkalmazása, munkadarabok készítésénél. Konkrét helyzetekben, a házimunkában való folyamatos részvétel. Egyre kevesebb irányítás mellett, egyszerű ételek elkészítése. Jellemvonások megerősítése, rögzítése, mint a pontosság, a rendszeretet, embertársak megbecsülése. Higiénikus szokások alkalmazása a háztartásban, és a piktogramok jelzésének figyelembevétele, a ruhák gondozásánál.
9. évfolyam végén Ismerje fel, mutassa meg, nevezze meg a háztartási munkához, konyhai tevékenységekhez, kertgondozáshoz használt eszközöket, szerszámokat, egyszerű gépeket. Fokozódó önállósággal balesetmentesen használja azokat. Legyen képes természetes alapanyagok megmunkálásával munkadarab készítésére. Tudjon irányítás mellett házimunkát végezni. 10. évfolyam végén Legyen képes a környezet felszólítás nélküli rendbe tételére. Váljon alkalmassá a ruházat önálló gondozására, legyen igényes megjelenésére. Legyen képes fejlődési tempójához. igazított önálló munkavégzésre. Tudjon egyszerű ételeket elkészíteni, begyakorolt konyhai műveleteket különböző helyzetekben. Ismerjen rá a tanult piktogramokra, a háztartási, gondozási tevékenységei során tudja alkalmazni azokat.
Ábrázolás-alakítás 9-10. évfolyam Cél A kreatív önkifejezés igényét kialakítani és ápolni a vizuális művészetek eszköztárának felhasználásával. Az érdeklődést felkelteni a különböző művészeti ágak és műalkotások iránt. Elősegíteni sikerélmény biztosításával a feszültség-feldolgozás folyamatát, és a pozitív önértékelés kialakulását. Feladat Az alkotóképesség kialakulását és ápolását szolgáló képesség- és készségfejlesztés. A csoportos együttműködés élményével a kooperabilitás fejlesztése. A vizuális kommunikáció, a vizuális jelek ismeretének és használatának fejlesztése. Elvárt teljesítmény Képességeihez mérten igyekezzen elsajátítani a különböző ábrázoló- alakító technikákat. Növekvő önállósággal alkalmazza ismereteit, jártasságait. Csoportmunkában társaival együttműködve tevékenykedjen. Ismerjen fel és alkalmazzon egyszerű vizuális jeleket. Értékelés: Folyamatos szóbeli értékelés. Tanév végén érdemjeggyel, évente P.A.C. mérőeszközös mérés. Terápiás fejlesztés Készségek: - Koordinált mozgáskészség (szem-kéz koordináció), és alakítási készségek fejlesztése. - Képességek, attitűdök: - Formaalkotási képességek, kompozíciós képesség. - Vizuális ritmus képzése, tárgykészítés képessége. - Képzeteket felidéző ábrázolási képesség. - Képolvasás, képi közlés képessége. - Plasztikus formaalakítás. - Finommozgás fejlesztése. Pszichikus funkció: - Vizuális, taktikus percepció. - Figyelemfejlesztés. - Érzelmi fejlesztés: motiváció, örömérzés keltése alkotó tevékenység révén. - Emlékezet, alkotó képzelet, forma- és térészlelés, gondolkodás fejlesztése.
Gondolkodási műveletek: - Megkülönböztetés, azonosítás, összehasonlítás. - Variálás, kombinálás. Analízis-szintézis. - Asszociáció, általánosítás, absztrakció, következtetés, ítéletalkotás. Gondolkodás fajták: Perceptív, cselekvéses, analógiás, asszociatív, algoritmikus, kreatív, logikus Óraszámok a kerettanterv teljesítéséhez Évfolyamok
9.
10.
Heti óraszám
2
2
Éves óraszám
72
72
Időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására Témakör / Évfolyam
9.
10.
1. Vizuális ábrázolás
25
25
2. Komplex alakító tevékenységek
25
25
3. Népünk művészete
14
14
4. Elemi ismeretek művészeti alkotásokról
8
8
Cél Önkifejezés igényét kialakítani és ápolni, a vizuális művészetek eszköztárának felhasználásával. Érdeklődést felkelteni különböző művészeti ágak és műalkotások iránt. Sikerélmény biztosításával a pozitív önértékelést elősegíteni.
Feladat Az általános iskolai fejlesztés során szerzett tantárgyi ismeretek bővítése. Figyelem, feladattudat, észlelés és finommotorika fejlesztése. A tantárgyspecifikus jártasságok, készségek fejlesztése. Ismerkedés műalkotásokkal.
Követelményrendszer 9-10.évfolyam Képességeihez mérten igyekezzen elsajátítani a különböző ábrázoló- alakító technikákat. Törekedjen adekvát eszközhasználatra. Ismerje meg az egyszerű vizuális jeleket. Csoportmunkában, munkamegosztásban vegyen részt.
Kreativitás fejlesztése. Ének – Zene 9 -10 évfolyam Cél : Esztétikai érzékét, érzelemvilágát gazdagítani zenei élmények segítségével. Motivációt fenntartani a sokszínű zenei élmények befogadására, rendezvényeken való aktív szereplésre, részvételre, az örömteli közös éneklésre. Feladat: Az eddig elsajátított zenei ismeretek gyakorlati használata, továbbfejlesztése, bővítése. Zenei képességek fejlesztése: ritmikai biztonság, dinamikai alapok, adottságokhoz igazodó intonációs pontosság kialakítása. A hangszerek világában való tájékozódás, néhány hangszer megszólaltatásának módja. Elvárt teljesítmény: Vegyen részt a közös éneklésben, daltanulásban, az iskolai rendezvények, ünnepségek zenei programjaiban. Tudjon képességeihez mérten minél több éneket, dalt elénekelni, eldúdolni, felismerni. Tudjon ritmushangszereket megszólaltatni. Hangzás alapján ismerje fel a leggyakoribb hangszereket. Hallgasson figyelemmel zenét. Legyenek kedvenc dalai, dallamai, zeneszerzői.
Óraszámok a kerettanterv teljesítéséhez Évfolyamok
9.
10.
Heti óraszám
1
1
Éves óraszám
36
36
Témakör / Évfolyam
9.
10.
1. Népdalok - Ünnepkörök dalai
18
8
2. Ritmus- és hallásfejlesztés
10
14
4. Zenehallgatás
8
14
Időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására
Cél Segítse elő az alapképzés során elsajátított elemi zenei ismeretek továbbfejlesztését. Járuljon hozzá a harmonikus személyiség kialakulásához a közös éneklés, zenélés és zenehallgatás során. Bővítse a dalkincset. Fejlessze a hallás- és ritmusérzéket. Járuljon hozzá a tánctudás fejlődéséhez.
Feladat Népdalok magyar dalok tanulása, magyar táncok (kétlépéses csárdás) más népek dalai Ünnepkörök dalai családi, egyházi, társadalmi ünnepek dalai nemzeti ünnepek dalai Tánc- és dramatikus játék népi játékok (sportszerű népi játékok) táncok (gyermeklakodalmas) Ritmus és hallásfejlesztés ritmikai- és dinamikai gyakorlatok tempóérzékeltető gyakorlatok
Követelményrendszer 9. évfolyam végén Legyen együttműködő a daltanulásban Vegyen részt a táncban, utánozza a lépéseket. Tudjon dalokat ünnephez társítani. Ismerje fel és énekelje a Himnuszt és a Szózatot. Értse a népi játék szabályait. 10. évfolyam végén Vegyen részt a közös táncban. Tudjon képességeihez mérten pontosan, szépen énekelni.
ritmushangszerek használata hang- és hallásfejlesztés Zenehallgatás népdal műdal tánczene hallgatása dallamok, dallamrészletek felismerése
Tudjon dallamosan, helyes ritmusban énekelni. Ismerje és használja a ritmushangszereket. Hallgasson figyelmesen zenét.
Testnevelés 9 -10. évfolyam Cél: -
A rendszeres mozgás, testedzés, az egészséges életmód iránti igényt kialakítani. Az egészséges testi fejlődést biztosítani. Azon ismereteit, jártasságait, képességeit kialakítani, fejleszteni, melyek a későbbi mozgásos cselekvési biztonságát, rendszeres fizikai aktivitását megalapozzák.
Feladat: - A fizikai képességek, testi adottságok, állóképesség és a mozgásharmonizáció fejlesztése. - A mozgásnevelés tantárgy tanítása során kialakított és begyakorolt mozgáselemek rögzítése. Elvárt teljesítmény: - Irányítással végezzen összetett utánzó gyakorlatokat, törekedjen az ütemtartásra. - Próbálkozzon mind hosszabb labdavezetéssel. - Tudjon alsó és felső dobással célba dobni. - Mind hosszabb időtartamban végezze az izomerősítő gyakorlatokat. - Állóképessége növekedjen. - Ismerje az általa használt tornaszerek nevét, azok balesetmentes használatát. - Aktívan kapcsolódjon be a versenyjátékokba, tudjon csapatához alkalmazkodni. Értékelés: Folyamatos megfigyelés és szóbeli értékelés a versenyzésekben, sportjátékokban, a szocializáció terén a küzdés, kitartás képességének kialakulásában.
Óraszámok a kerettanterv teljesítéséhez Évfolyamok
9.
10.
Heti óraszám
5
5
Éves óraszám
180
180
Időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására Témakör / Évfolyam
9.
10.
1. Rendgyakorlatok, téri tájékozódás
36
36
2. Gimnasztikai gyakorlatok
36
36
3. Képességfejlesztő gyakorlatok, játékos feladatok
36
36
4. Labdás gyakorlatok
36
36
5. Sportjátékok elemei
36
36
Cél Növelje az elemi munkavégzéshez szükséges fizikai erőt.
Feladat A tornaszerek rendeltetésszerű alkalmazása önállóan.
Követelményrendszer 9. évfolyam végén Tudja a saját testéhez viszonyítva a tornaszerek, tárgyak helyzetét
Alkalmazza önállóan a megtanult, begyakorolt A növekvő elem-és ütemszámú ciklikus testhelyzeteket, gimnasztikai formájú mozgássorok irányítás melletti elsajátítása. gyakorlatokat, elemi mozgássorokat képességük szerint. A sportjátékok egyszerű játékszabályainak egyre önállóbb alkalmazása. Járuljon hozzá, hogy legyen igénye a mindennapos testmozgásra. A testi fejlődés zavarainak korrekciójához való hozzájárulás a helyi lehetőségekhez Segítse elő a társadalmi habilitációját. igazodó terápiás eljárások alkalmazásával.
megmutatni, lehetőség szerint szóban is megfogalmazni. Legyen képes mozgásának ritmusát, dinamikáját és kifejezőerejét szabályozni. Tudjon gimnasztikai alapformákat összekapcsolni és irányítás mellett a mozdulatsort folyamatosan végezni. Mellúszással képes legyen 20-25 métert leúszni. 10. évfolyam végén Irányítás mellett tudja testtartását és légzésének ritmusát összehangolni. A labdabiztonságot a sportjátékok során alkalmazni. Gyorsúszás kar, lábtempójának megismerése, mellúszással táv úszása.
Környezet- és egészségvédelem 9 -10. évfolyam Cél Bővíteni és elmélyíteni a természeti környezetről és egészségügyi ismeretekről meglévő korábbi ismereteket. Jártasságokat, készségeket, képességeket kialakítani, melyek hozzásegítenek az egészséges életmód éléséhez. A környezetvédelmet oly módon elsajátítani, hogy a környezet megóvása váljon szokássá. Szélesebb körű ismeretet nyújtani, hogy ezek segítsenek az ismeretlentől való félelem, valamint a kompetencia hiányból eredő szorongástól való megszabadulásban. Feladat
A világról, természetről meglévő ismeretek bővítése. A környezet és az egészséges életmód iránti felelősség kialakítása.
Elvárt teljesítmény Egyéni képességekhez mérten ismerje meg testét, vegye észre szervezete betegségre utaló jelzéseit, tudja, hogy mi a teendője betegség esetén, vagy kitől kérjenek segítséget, ismerje a betegség lefolyása alatti, a gyors gyógyulást elősegítő tennivalókat. Ismerje az egészségügy intézményrendszerét. Egyéni igényeiknek megfelelő mértékben, ismerje meg a nemiséghez tartozó természetes folyamatokat, szerezzen elméleti ismereteket a szexuális életről. Legyenek ismeretei a természet erőiről, az ember és környezete viszonyáról, a környezetvédelemről. Legyen konkrét tudása arról, hogy mit tehet környezetének, és annak tisztaságának megóvása érdekében.
Órakeret a kerettanterv teljesítéséhez Évfolyamok
9.
10.
Heti óraszám
2
2
Éves óraszám
72
72
Időkeret a tantárgy témáinak feldolgozására Témakör / Évfolyamok
9.
10.
1. Az emberi test
22
10
2. Egészségmegőrzés - Egészséges életmód
15
30
3. Élő természet - Élőlények és környezetük
10
20
4. Élettelen környezet – környezeti ártalmak
25
12
Cél A tantárgy tanítása során megszerzett természeti és egészségügyi ismeretek bővítésével olyan jártasságokat, készségeket és magatartásmódokat alakítson ki, melynek birtokában lehetővé válik, hogy a fiatalok képességeikkel összhangban álló, kiegyensúlyozott emberi életet éljenek.
Feladat A fiatalok számára a természeti környezetről szerzett ismeretek körének bővítése új fogalmakkal, összefüggésekkel melyek felnőtt, mindennapi életükben szükségesek és hasznosíthatók. A megismerő tevékenység fejlesztésének, különösképpen a gyakorlati életben szükséges összefüggések megláttatásának és megértésének segítése. A természet és az ember kapcsolata, az abból levonható gyakorlati tennivalók tudatosítása. Feladattudatuk, felelősségérzékük fejlesztése. A kultúrált magatartás és az egészséges életmód szokásainak erősítése. A természeti és társadalmi környezet iránti esztétikai fogékonyságuk fejlesztése.
Követelményrendszer 9. évfolyam végén Egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően jussanak el az önállóság megfelelő fokára az egészségügyi ismeretek alkalmazásával.
Ismerjék testük működését, betegségre utaló jelzéseit, tudják kezelni az adódó problémákat és használják az intézményrendszert. 10. évfolyam végén Egyéni igényeiknek megfelelően ismerjék a nemek közti különbségeket, szerezzenek ismereteket a szexuális életről. Alakuljon ki környezet-és természetkímélő életmódjuk, lehetőségükhöz mérten aktívan vegyenek részt környezetük megóvásában. Ismerjék meg az ember természeti erőkkel vívott küzdelmét.
Szakképzési tematika értelmileg akadályozottak készségfejlesztő speciális szakiskolája szakképző évfolyamaira (11-12. évfolyam) Életkezdésre való felkészítés egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok Összesített éves óraszám elméleti órák:
heti:
8 óra
évi:
296 óra
szakmai elmélet és gyakorlati órák:
heti:
24 óra
évi:
888 óra
rehabilitációs óra:
heti:
4.5 óra
évi:
166.5 óra
A rehabilitációs órakeretet a terápiás (beszéd, mozgás) foglalkozásokra fordítjuk. (Megjegyzés: az értelmileg akadályozott fiatalok elméleti ismeretszerzése a közismereti szakterület kivételével rendkívül gyenge hatékonyságú, így a szakma kevés elméleti ismeretének javarészét is a gyakorlati tevékenység során sajátítja el a tanuló.) ÓRATERV Tantárgyak
Évfolyamok 11.
12.
Anyanyelv és kommunikáció
2
2
Társadalmi ismeretek és gyakorlatok
1
1
Számolás-mérés
1
1
Életvitel és gondozási ismeretek
1
1
Környezet- és egészségvédelem
1
1
Testnevelés
2
2
Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat
4 20 (+20)
4 20 (+20)
Kötelező óraszám
32
32
A szakmai gyakorlati órákat csoportbontással tartjuk
Tantárgy: Anyanyelv és kommunikáció /Szakképzés 1-2./ Cél Tartsa be a felnőttekre vonatkozó viselkedési normákat, feladatait pontosan, felelősséggel végezze el. Fejlődjön beszédés szövegértése a külvilággal való kapcsolatok javítása érdekében. Fejlődjön önkifejezési képessége. Tudjon segítséget kérni a megfelelő személytől.
Feladat Figyelemfelkeltés, a környezetből származó feldolgozható információk felismerésére. A társas nyelvi magatartás megtanulása. A megszerzett ismeretek gyakorlása az egyéni képességek és készségek figyelembe vételével. A szándék és akarati megnyilvánulásoknak megfelelő kommunikálásra való képesség kialakítása.
Követelmény Tudjon a különféle élethelyzetekben megfelelően kommunikálni, sajátítsa el a társalgási stílust (udvariasság, tolerancia és határai). Ismerje a napi aktuális eseményeket, arról tudjon beszámolni és véleményt alkotni a média alapján (következtetés, ítéletalkotás).
Értékelés: Félévkor szöveges, év végén szöveges és érdemjeggyel történő értékelés. Tankönyv, taneszköz: Tankönyv, prospektusok, űrlapok és nyomtatványok. Óraszámok
heti évi
11. évfolyam 2 óra 74 óra
12. évfolyam 2 óra 74 óra
Tananyag /Szakképzés 1./ 1. Témakör: Kommunikációs gyakorlatok
Tananyag
Tanulói tevékenység Elvárt és javasolt fogalmak
Óraszám: 10 Elvárt teljesítmény
Beszédgyakorlatok /hangsúly, mondat- és szövegfonetika/
Beszélgetés, felolvasás, művek előadása.
Kommunikációs gyakorlatok: mindennapi társas érintkezés kulturált vita konfliktushelyzetek megoldása
Játékok, szituációs gyakorlatok, beszélgetés, dramatizálás.
Mondatalkotás képek segítségével
Szókincsbővítés, csoportosítás, beszélgetés.
Szerző, vers, próza, hangsúly, artikuláció, monoton beszéd.
Nyelvi fejlettségének megfelelően tudjon verset, prózát mondani.
Az adott szituációhoz kapcsolódó fogalmak.
A helyzeteknek megfelelően tudja alkalmazni az illemszabályokat. Legyen képes elfogadni mások véleményét.
Szó, mondatfajták, mondat.
Tudjon összefüggően mondatot alkotni.
2. Témakör: Olvasás-írás technika fejlesztése
Óraszám: 48
Tananyag
Tanulói tevékenység
Elvárt és javasolt Elvárt teljesítmény fogalmak
Olvasástechnika, olvasásértés fejlesztése
Szavak, mondatok olvasása, értelmezése. Olvasmányok olvasása, közös értelmezése. Szavak keresése mondatokban, szövegben. Újság, programfüzet olvasása, értelmezése.
Mondatfajták, írásjelek.
Írás gyakorlása
Szavak, mondatok másolása: Nyomtatottról-írottra Írottról-írottra Szavak, mondatok írása tollbamondás után. Személyi adatok írása. Nyomtatványok kitöltése.
Mozi, színház, rendezvények. Sorköz, vonalköz, betűforma, szóköz. Név, lakcím, születési hely, születési idő, szülők neve, aláírás.
Képességeinek megfelelően alkalmazza a megszerzett olvasástudást.
Tudjon programot tervezni. Ügyeljen az esztétikumra. Segítséggel töltsön ki nyomtatványokat.
3. Témakör: Nem verbális információk értelmezése Tananyag
Tanulói tevékenység
Piktogramok Logók Tájékoztatást adó jelek A közlekedés jelei
Megfigyelés, felismerés, gyűjtés, csoportosítás. Látogatás közintézményekben, a jelzések megfigyelése, felismerése, gyűjtés, csoportosítás. Séta, utazás közben megfigyelés, felismerés, gyűjtés, csoportosítás.
Elvárt és javasolt fogalmak Piktogram, logó.
Postai jelek, információs jelek a pályaudvaron, kórházi osztályokon, ambulanciákon, városházi osztályok. KRESZ tábla, útjelzés, veszély.
4. Témakör: Médiaismeret
Óraszám: 10 Elvárt teljesítmény Ismerje fel a hétköznapi jeleket és értelmezze azokat. Segítséggel tájékozódjon a közintézményekben. Tudjon segítséget kérni. Ismerje fel és értelmezze a gyakran használt közlekedési jeleket. Kerülje el a balesetveszélyes helyzeteket.
Óraszám: 6
Tananyag
Tanulói tevékenység
Elvárt és javasolt fogalmak
Elvárt teljesítmény
TV csatornák és rádióműsorok
TV újság, rádióműsor olvasása, adott műsorok keresése cím alapján. Tájékoztató jelek értelmezése a TV újságban /korhatárok, filmfajták/. Szabadidős program összeállítása.
Híradó, vetélkedő, ismeretterjesztő film, akciófilm, krimi, fantasztikus film, sorozat, riport
Tudjon eligazodni a TV újságban, és válogatni a műsorok között.
Tananyag /Szakképzés 2./ 1. Témakör: Kommunikációs gyakorlatok
Óraszám: 10
Tananyag
Tanulói tevékenység
Elvárt és javasolt fogalmak
Elvárt teljesítmény
Gondolataink, érzelmeink kifejezése Események a környezetünkben Könyvtárhasználat
Helyzetgyakorlatok, beszélgetés, szókincsbővítés.
Öröm, bánat, harag, félelem.
Fejlődjön empátiás képessége.
Újságolvasás, hírek, tudósítás meghallgatása, értelmezés, spontán beszélgetés.
Belföld, külföld, politika, természeti katasztrófák, sportversenyek.
Érdeklődjön a világban történő eseményekről.
Könyvtár, olvasójegy, kölcsönzés, ismeretterjesztő könyvek, mese, történelmi regék és mondák, vers, lexikon.
Ismerje a kulturált viselkedési szabályait. Képességeinek megfelelően válasszon kiadványt, töltse el hasznosan szabadidejét.
Könyvtár látogatása közösen és egyénileg, választás, kölcsönzés, közös és egyéni olvasás.
2. Olvasás-írás technika fejlesztése
Óraszám: 48
Tananyag
Tanulói tevékenység
Elvárt és javasolt fogalmak
Elvárt teljesítmény
Olvasástechnika fejlesztése
Szavak, mondatok olvasása, értelmezése hangos és néma olvasással. Az írásjeleknek megfelelő hangsúlyozás gyakorlása. Szókincsfejlesztés játékos gyakorlatokkal, találós kérdésekkel. Versek olvasása, tanulása, a hangulat megfigyelése, kifejezése rajzzal, hangsúlyozással, testbeszéddel. Nyomtatványok kitöltése. Szavak, mondatok írása másolás és tollbamondás után. Rövid levél, üdvözlet írása. Naptári feljegyzések készítése.
Hangszín, hangsúly, hanglejtés, szünettartás.
Képességeinek függvényében olvasson hangosan és némán, törekedjen a megfelelő hangsúlyozásra. Fejlődjön logikai képessége.
Hangulatok megfigyelése Írás gyakorlása
Tárgy, élőlény, esemény, fogalom. Vidám, szomorú, vicces.
Lakcím, irányítószám, csekk, levél, levelezőlap, bélyeg, feladó, címzett.
3. Témakör: Nem verbális információk értelmezése Tananyag A környezetünkben fellelhető szimbolikus ábrázolások Jelzések a környezetünkben
Tanulói tevékenység Zászlók, piktogramok, logók megfigyelése, gyűjtése, album ragasztása.
Elvárt és javasolt fogalmak Európai unió, béke, környező országok nevei, címer, zászló, nemzeti jelképek.
Tudjon verset mondani, érezze át a vers hangulatát. Képességeinek megfelelően alkalmazza a megszerzett írástudást
Óraszám: 10 Elvárt teljesítmény Ismerjen fel és magyarázzon meg néhány szimbólumot.
Turistajelzések. Utazási prospektusok gyűjtése, turistajelzések értelmezése, útvonaltervezés
Telefonkönyv, Kisokos, menetrendek, Szakmai névsor,
Ismerje fel a fontosabb turistajelzéseket. Tudjon információt keresni a helyi
kiránduláshoz. Helyi kiadványok olvasása, a jelek értelezése.
műsorfüzet.
kiadványokban. Kérjen segítséget.
4. Témakör: Médiaismeret Tananyag Információt adó jellegzetes TV műsorok Szabadidős tevékenységek: Mozi látogatása Rádióműsor hallgatása
Óraszám: 6
Tanulói tevékenység Közlekedési hírek, időjárás jelentés meghallgatása, értelmezése.
Elvárt és javasolt fogalmak Útlezárás, elterelés, veszélyhelyzetek, csúszós út, baleset, közlekedési dugó, vihar.
Film megtekintése, a látottak értelmezése. Mozi, film, rendező, Érzelmi színészek. ráhangolódás, a hallottak Vers, próza. értelmezése.
Elvárt teljesítmény Tudja a megfelelő csatornát kiválasztani és a hallottakat megfelelően értelmezni.
Tudja a film történetét elmesélni és értelmezni. Tudjon érzelmileg ráhangolódni az adott műsorra.
Tantárgy: Környezet- és egészségvédelem/ Szakképzés 1-2./ Cél Megszerezni és bővíteni a természeti környezetről és az egészségügyiről meglévő ismereteket. Segíteni környezetről szóló információk egyéni képességéhez mért megértését. Felismerni, csoportosítani a saját szervezet jelzéseit. Kialakítani igényt rendezett környezetre, egészséges életmódra.
Feladat A természeti környezetről meglévő ismeretek bővítése, összefüggésben ember és környezete viszonyával. Az emberi testről, betegségmegelőzésről, életmódról, baleset, betegség esetén a tennivalókról eddig meglévő ismeretek bővítése. Konkrét ismeretek nyújtása a számukra lehetséges aktív környezetvédelemhez, takarékossághoz. A fiatal felnőttek életére való felkészítés és ehhez tartozó lelki és testi jelenségek, szexuális ismeretek igényhez mért biztosítása. A természet erőinek és az ember lehetőségeinek megismerése
Követelmény Egyéni szintjükhöz mérten legyenek önállóak egészségügyi ismeretek alkalmazásában vagy tudjanak segítséget kérni. Ismerjék meg a nemek köztikülönbségeket, vonzalmaikat illő módon fejezzék ki. Legyen igényük az egészséges életmódra, környezetükkel való törődésre.
Értékelés: Félévkor szöveges, év végén szöveges és érdemjeggyel történő értékelés. Tankönyv, taneszköz: Applikációs táblák, gyermeklexikonok, újságok, prospektusok, információs anyagok, filmek. Óraszámok 11. évfolyam 1 óra 37 óra
heti évi
12. évfolyam 1 óra 37 óra
Tananyag /Szakképzés 1./ 1. Témakör: Az emberi test
Óraszám: 10
Tananyag
Tanulói tevékenység
Elvárt és fogalmak
Felnőttkori változások
Beszélgetés testünk változásairól, a nemek közti különbségekről.
Nemiséggel összefüggő fogalmak
Személyi higiénia
Beszélgetés helyes tisztálkodásról.
Betegségek Beszélgetés a tanult betegségekről, az ellátás, kezelés módjairól. Beszélgetés a betegellátó rendszerről, a háziorvos, szakorvos, kórház szerepéről, az ellátás módjairól. Szűrővizsgálatok rendszere és szükségessége, konkrét helyzetben és egyéni szükség
javasolt Elvárt teljesítmény
Személyi higiéniával kapcsolatos fogalmak Daganatos betegségek, fertőzés, vírus, baktérium. Fájdalomcsillapítás, infúzió. Betegbiztosítás, beutaló, időpont, pontosság, orvosi utasítások, gyógyszerek. Tüdőszűrés, rákszűrés, időszakos ellenőrzések (vérnyomásmérés, szemészei, fülészeti vizsgálat stb.)
Fogadja el önmagát és tudjon segítséget kérni problémái megoldásához. Készségszinten tudja alkalmazni a tanultakat. Legyenek ismeretei a betegségekről, kezelési módokról.
Tudja, hogy panaszaival hova kell fordulnia, ill. kérjen segítséget a felnőttől.
2. Témakör: Öltözködés Tananyag
Óraszám: 7 Tanulói tevékenység
Beszélgetés a divat változásairól, régi filmek, Jó megjelenés, ápoltság képeskönyvek, újságok nézegetése. Beszélgetés a jó megjelenés feltételeiről: A test tisztán tartása, rendszeres tisztálkodás fontossága, tisztálkodó szerek, kozmetikai szerek. A fogak ápoltsága. A ruházat megfelelő mérete, színek harmóniája, tisztaság, egyszerűség, kényelem. A hajviselet szabályairól: egyénnek megfelelő hosszúság, szín, hajápoló szerek használata, a haj tisztántartása, kezelése. Ékszerek használata. Divat
Elvárt és javasolt Elvárt teljesítmény fogalmak Öltöny, kosztüm, frakk, kalapfajták, palást, népviselet.
Elhanyagoltság, elítélés, lenézés, kiközösítés, tiszteletlenség. Fogmosás, fogselyem, szájvíz, fogpótlás, fogkőlevétel. Ápoltság, bizalom, megítélés, jó benyomás. Feltűnősködő, kirívó, szerény, célnak megfelelő. Nyaklánc, gyűrű, testékszerek stb.
Bővüljenek kulturális ismeretei.
Alakuljon ki igénye a kulturált megjelenésre. Alakuljanak ki higiéniás szokások. Válasszon az alkalomnak megfelelően, kerülje a feltűnősködést. Alakuljon ki igénye a rendszeres hajápolás iránt.
Válasszon esztétikusan az alkalomnak megfelelően.
3. Témakör: Egészséges életmód és veszélyei Tananyag
Tanulói tevékenység
Egészségmegőrzés Helyes táplálkozás
Táplálékpiramis felállítása, egészséges és egészségtelen élelmiszerek csoportosítása, kalóriatáblázat tanulmányozása. Az ideális testsúly kiszámlálása, az elhízás, mozgásszegény életmód veszélyei. Beszélgetés az alkoholfogyasztás káros hatásairól. A tartósítószer szerepe, hatása. Vegyszerek használata a zöldség és gyümölcstermelésben. Veszélyhelyzetek a háztartásban, az elsősegélynyújtás módjai: Kisebb szúrt, vágott seb ellátása. Kisebb égési sérülés hűtése. Vegyszer okozta maró sérülés felismerése, hűtése. Áramütés megelőzése, segítségnyújtás. Füstmérgezés, gázmérgezés felismerése, szellőztetés.
Egészségünkre veszélyes anyagok Háztartásban előforduló balesetek
Óraszám: 10 Elvárt és javasolt fogalmak Változatosság, vitaminforrások, diéta, allergia. Elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás, meszesedés. Májzsugorodás, elbutulás. Biozöldség, gyümölcs, permetszer. Elsősegélycsomag, mentőláda, kötszer, fertőtlenítőszer, tetanusz.
Biztosíték, áramtalanítás
Elvárt teljesítmény Alakuljon ki igénye az egészséges, változatos étkezésre. Legyen mértéktartó. Ismerje fel a mozgásszegény életmód veszélyeit. Törekedjen a káros hatású élvezeti cikkek elkerülésére. Legyenek ismeretei a biotermesztésről. Kisebb sérüléseket önállóan tisztítson meg és ragasszon be. Ismerje fel a háztartásban előforduló veszélyforrásokat, kerülje el azokat. Tudja, hogy hova kell fordulnia segítségért.
4. Témakör: A környezet főbb összetevői, ártalmai Tananyag
Tanulói tevékenység
Környezetünk megóvása Tiszta környezet
Természettudatos megfigyelések Szelektív hulladékgyűjtés: Papírgyűjtés, válogatás, kötözés. Műanyag palackok gyűjtése, préselése, hasznosítása. Fémdobozok gyűjtése, szállítása. Üveg gyűjtése, csoportosítás visszaválthatóság szerint, szállítás. A hulladékok hasznosítása. Hírek figyelemmel kísérése, biztonsági intézkedések értelmezése. Természeti filmek megtekintése.
Természeti katasztrófák
Óraszám: 10
Elvárt és javasolt Elvárt fogalmak teljesítmény
Fehér, színes, préselés, laminálás, újra felhasználás.
Visszaváltható, eldobható.
Válogassa szét anyag szerint a háztartásban előforduló hulladékokat.
Ismerje az újra hasznosítás formáit.
Készültség, fokozat, Kísérje útlezárás. figyelemmel a média híreit, értelmezze azokat megfelelően
Szakképzés 2. 1.Témakör: Emberi test
Óraszám: 10
Tananyag
Tanulói tevékenység
Elvárt és javasolt fogalmak
Elvárt teljesítmény
Nemi szerepek
Szerepjátékok, szituációs játékok: A férfi szerepe a családban. A nő szerepe a családban. A gyermek szerepe a családban. Beszélgetés, megfigyelés. Fizikai különbségek. Lelki különbségek. Munka- és teherbírás közti különbség.
Barátság, udvarlás, párkapcsolat, házasság. Megcsalás, válás, különélés.
Alkalmazza a megfelelő viselkedési normákat baráti kapcsolatban, párkapcsolatban.
Nemek közti különbségek
Egészségügyi intézmények
Egészségügyi intézmények: Megközelíthetősége. Elérhetősége /cím, telefonszám/ Szituációs játékok, a segítségkérés módjainak gyakorlása. Telefonálás gyakorlása.
Külső nemi jegyek, a bőr jellegzetességei, szőrösödés, Ismerje az erősebb, gyengébb. egészségügyi intézmények Időpontkérés, megközelíthetőségét, bejelentkezés, beutalás.
Óraszám: 7 2.Témakör: Öltözködés Tananyag Ruhatárunk
Tanulói tevékenység
Elvárt és javasolt fogalmak
Szükséges ruhatár összeállítása munkához, Munkaruha, szabadidős szabadidő, tevékenységhez, ünneplő. alkalmi rendezvényekhez. Vásárlás, árak megfigyelése, számlálás, becslés.
Elvárt teljesítmény Vegye észre a hiányosságokat, kérjen segítséget a pótláshoz.
3.Témakör: Egészséges életmód és veszélyei Tananyag
Tanulói tevékenység
Egészséges táplálkozás
Egészséges étrend összeállítása az egyéni igényeknek megfelelően. A káros élelmiszerek kiszűrése: Magas cukortartalmú élelmiszerek. Magas zsírtartalmú élelmiszerek. Koffeint tartalmazó italok. Energiaitalok. Szituációs gyakorlatok utcán és utazás közben történő balesetekre. Viselkedési szabályok a városi forgalomban, helyi- és helyközi járatokon, a veszélyhelyzetek felismerése. A segítségkérés módjai, utcai vezetékes és mobiltelefon használata.
Egészségünkre veszélyes anyagok
Utcai balesetek Balesetek utazás közben
Óraszám: 10 Elvárt és javasolt fogalmak Elhízás megelőzése, kezelése, diéta. Gyümölcscukor, barnacukor. Olaj fajtái. Kávé, tea, kóla. Jelzőlámpa, jelzőtábla, elsőbbségadás, kölcsönösség.
Elvárt teljesítmény Válasszon megfelelően az adott élelmiszerek közül. Legyen mértéktartó. Ismerje fel az egészséges élelmiszereket.
Tudjon segítséget kérni baleset esetén
Ingyenesen hívható számok, segélyhívószám.
4.Témakör: A környezet főbb összetevői, ártalmai Tananyag
Tanulói tevékenység
Veszélyes hulladékok a háztartásban
Beszélgetés a háztartásban keletkező veszélyes hulladékok elhelyezési módjairól: Olajszármazékok. Gyógyszerek. Elemek, Gumi, Akkumulátor.
Természeti katasztrófák
A média figyelemmel kísérése. Beszélgetés a földrengés, a tornádó megelőzéséről, a biztonságos építkezésről, az előrejelzés lehetőségeiről.
Óraszám: 10 Elvárt és javasolt fogalmak Gyűjtőhely.
Elvárt teljesítmény
Viharjelzés, törésvonalak, rengés tenger alatt, cunami.
Kísérje figyelemmel a világban történő eseményeket.
Ismerje a veszélyes hulladékok elhelyezésének a módját.
Tantárgy: Társadalmi ismeretek és gyakorlatok/ Szakképzés 1-2./ Cél Bővíteni azokat az ismereteket és biztosítani azokat a gyakorlatokat, melyek a társadalomba való beilleszkedést segítik. A tanulót képességeinek függvényében felkészíteni a felnőtt életre. Kialakítani reális elképzeléseket, vágyakat jövőjét illetően és ezekhez adjon megfelelő tudást, gyakorlati kompetenciát
Feladat Önismeret fejlesztése, megtanítani segítséget kérni problémát, félelmet okozó szituációban. A megadott témakörökben biztosítsa a tanulónak a képességeinek megfelelő egyéni haladást. Minél több látogatás szervezése szolgáltató- és közintézményekben, célszervezetekben és egyéb védő munkahelyeken. Szituációs a játékokban a viselkedéskultúra és az önismeret megtanítása. Megfelelő mennyiségű és kiterjedtségű ismeret biztosítása a környezetükről és a világról.
Követelmény Elvárt teljesítmény: Tudjon segítséget kérni. Ismerje a fontosabb személyi adatokat. Viselkedjen kulturáltan közlekedés közben. Alakuljon ki reális elképzelése a jövőbeli életéről, lehetőségeiről. Találjon elfoglaltságot magának, és ne unatkozzon. Ismerje és készüljön az ünnepekre, vegye ki részét a környezetében előforduló munkában.
Értékelés: Félévkor szöveges, év végén szöveges és érdemjeggyel történő értékelés. Tankönyv, taneszköz: Feladatlapok, nyomtatványok, filmek, prospektusok, programfüzetek Óraszámok 11. évfolyam 1 óra 37 óra
heti évi
12. évfolyam 1 óra 37 óra
Tananyag /Szakképzés 1./ 1.Témakör: Személyi adatok
Óraszám: 7
Tananyag
Tanulói tevékenység
Elvárt és javasolt fogalmak
Elvárt teljesítmény
Személyi adatok
Másolás, írás fokozódó önállósággal. Fényképek gyűjtése, album összeállítása, családfa készítése. Nyomtatványok kitöltése
Családi név, keresztnév, állampolgárság, anyja neve, születési hely, idő, foglalkozás, személyi igazolvány száma, telefonszám, adószám, személyi igazolvány, útlevél, lakcímkártya, TAJ-kártya.
Képességének függvényében mondja el, írja le személyi adatait, családtagjai nevét, lakcímét.
Rokonsági fokok ismerete Nyomtatványok
Segítséggel töltsön ki nyomtatványokat.
2. Témakör: Előkészületek a felnőtt életre
Óraszám: 30
Tananyag
Tanulói tevékenység
Elvárt és javasolt fogalmak
Elvárt teljesítmény
Közintézmények fogalma csoportosítása feladatai
Intézménylátogatások, alapvető ügyintézési formák gyakorlása.
Polgármesteri hivatal, kórház, rendőrség, posta.
Ismerje, és fogalmazza meg az intézmények alapvető funkcióit.
Családsegítő Szolgálat, ÉNO, Vöröskereszt, Máltai Szeretetszolgálat, egyház
Ismerje meg a segítő szervezetek munkáját.
Közhasznú létesítmények és azok használata, viselkedési szabályok Fizetésünk beosztásához Szociális költségeink intézmények összegyűjtése, feljegyzések készítése Munkaügyi alapfogalmak, adó és Irányított beszélgetés a közpénzek elemi szórakozás, pihenés ismerete lehetőségeiről, műsorfüzetek, plakátok, Szabadidő eltöltésnek meghívók nézegetése. színterei Szituációs játékok. Vágyak, realitás Szituációs játékok, Baráti, szerelmi, filmek megtekintése, munkatársi elemzése, folyóiratok kapcsolatok képeinek elemzése kialakításakor és fenntartásában alkalmazott viselkedési normák
Fizetés, zsebpénz, adóformák, számla, takarékosság Belépőjegy, bérlet, hobbi. Megismerkedés, udvarlás, kedvesség, járás, tolakodás, zaklatás, kölcsönösség, féltékenység, szakítás, szexualitás, védekezés
Segítséggel tervezze meg fizetésének, zsebpénzének beosztását. Tanulja meg igényeit megfelelően előadni környezetének, kérje segítségüket, társaságukat vágyai megvalósításához. Tudjon kapcsolatot létesíteni, fenntartani és megszüntetni az íratlan szabályoknak megfelelően.
Szakképzés 2. Témakör: Személyi adatok
Óraszám: 7
Tananyag
Tanulói tevékenység
Elvárt és javasolt fogalmak
Elvárt teljesítmény
Személyi adatok gyakorlása munkavállalással kapcsolatos nyomtatványokon
Másolás, írás, adatlapok kitöltése
Munkavállalói szerződés, alkalmassági vizsgálat, személyi igazolvány, lakcímkártya, útlevél anyakönyvi kivonat, TAJ kártya, adókártya
Képességének megfelelően tudjon aláírni, nyomtatványt kitölteni. Tudjon segítséget kérni.
2. témakör: Felkészülés a felnőtt életre Tananyag Közhasznú létesítmények és azok használata, viselkedési szabályok Szociális intézmények Munkaügyi alapfogalmak, adó és közpénzek elemi ismerete
Baráti, szerelmi, munkatársi kapcsolatok kialakításakor és fenntartásában alkalmazott viselkedési normák Szabadidő eltöltésének színterei
Tanulói tevékenység
Elvárt és javasolt fogalmak Intézménylátogatások, Polgármesteri hivatal, ügyintézés, kórház, rendőrség, segítségkérés posta. módjainak gyakorlása. Családsegítő Szolgálat, ÉNO, Vöröskereszt, Fizetés beosztása, Máltai kiadások Szeretetszolgálat, összegyűjtése, egyház. számlálás, Fizetés, zsebpénz, feljegyzések készítése. adóformák, számla, Beszélgetés a takarékosság, szabadidő megfelelő takarékbetétkönyv. eltöltésének módjairól, Főnök, beosztott, barát, programfüzetek, munkatárs, lakótárs. újságok olvasása, Munkaidő, szorgalom, tervezés, feljegyzések hanyagság. készítése naptárban. Mozi-, színház- és múzeum látogatása. Belépőjegy, bérlet, Sportverseny olvasójegy, kölcsönzés, megtekintése. programfüzet, kiállítás. Könyvtári látogatások. Veszélyhelyzetek felismerése, elkerülése. Csábítás, ígérgetés, Szituációs játékok becsapás. Beszélgetés a szabadidő megfelelő eltöltésének módjairól, programfüzetek, újságok olvasása, tervezés, feljegyzések készítése naptárban. Mozi-, színház- és múzeum látogatása. Sportverseny megtekintése. Könyvtári látogatások. Veszélyhelyzetek felismerése, elkerülése. Szituációs játékok
Óraszám: 30 Elvárt teljesítmény Képességeinek megfelelően tudjon segítséget kérni ügyeinek intézésénél. Segítséggel ossza be fizetését, zsebpénzét, legyen takarékos.
Tartsa be az együttélés íratlan szabályait. Tudjon választani megfelelő szabadidős tevékenységet érdeklődésének és képességeinek megfelelően. Töltse el hasznosan szabadidejét.
Ismerje fel, és kerülje el a veszélyhelyzeteket.
Tantárgy: Számolás-mérés/ Szakképzés 1-2./ Cél Elérni, hogy a készségfejlesztő speciális szakiskola elvégzése után gyakorlati kompetenciája legyen a hétköznapi időbeli és térbeli tájékozódásban, vásárlásban, valamint a jövedelem segítséggel történő beosztásában. Végezzen egyszerű műveleteket fejben és számológép segítségével.
Feladat Térbeli, időbeli tájékozódás fejlesztése, naptárismeret, naptárhasználat kialakítása. Képességeinek mértékében százasokkal, ezresekkel történő egyszerű műveletek megtanítása. Mérések gyakorlása, fejlesztése.
Követelmény Környezetében önállóan tájékozódjon. Képes legyen napját megtervezni, időbeosztást készíteni. Képességeinek megfelelően értsen a pénzhasználathoz. Tudjon hosszúságot, tömeget mérni, olvassa le a hőmérőt, lázmérőt.
Értékelés: Félévkor szöveges, év végén szöveges és érdemjeggyel történő értékelés. Tankönyv, taneszköz: Feladatlapok, nyomtatványok, filmek, prospektusok, programfüzetek
Óraszámok
heti évi
11. évfolyam 1 óra 37 óra
12. évfolyam 1 óra 37 óra
Tananyag /Szakképzés 1./ 1. Témakör: Térbeli tájékozódás
Óraszám: 7
Tananyag
Tanulói tevékenység
Elvárt és javasolt fogalmak
Elvárt teljesítmény
Tájékozódás közvetlen környezetünkben: az iskola telephelyei épületei, helyiségei berendezési tárgyai a környék jellegzetességei
Távolságok, méretek megfigyelése, becslések, összehasonlítások végzése, időmérés. Utcanevek olvasása, séta a környéken, megfigyelés, beszélgetés Önálló közlekedés, üzenetátadás gyakorlása, megbízatások teljesítése.
Épületek, helyiségek, berendezési tárgyak neve. Perc, óra. Utcanevek, cím, belváros, külváros.
Tájékozódjon önállóan az iskola területén. Legyen képes egyszerű üzenetek, kérések átadására.
Lakóhelyismeret: jellegzetességek főbb közlekedési útvonalak az iskola és a külső munkahelyeink megközelíthetősége
Utazás a város főbb közlekedési útvonalain, útvonaltervezés A fontosabb épületek megtekintése, látogatása, megfigyelés, beszélgetés. Képek gyűjtése, album készítése.
Önállóság.
Megye, város, falu, térképfajták, közlekedési eszközök, jegy, bérlet. Városháza, posta, kórház, rendőrség, tűzoltóság, múzeum, színház, strand.
Ismerje fel a főbb épületeket, fogalmazza meg azok megközelíthetőségének módjait.
2. témakör: Időbeli tájékozódás
Óraszám: 10
Tananyag
Tanulói tevékenység
Elvárt és javasolt fogalmak
Elvárt teljesítmény
Napirend, heti rend
Tájékozódási gyakorlatok különböző naptárakon, dátum leolvasása naptárról, újságról, feljegyzések készítése heti programokról. Napirend összeállítása időpontokkal megerősítve, az óra leolvasása, beállítása. Időpontok leolvasása különböző kiadványokról, programfüzetekről Ismerkedés a digitális kijelzővel. Társaink, családunk tagjainak születés- és névnapjainak figyelemmel kísérése, ünnepnaptár készítése. Életkorok meghatározása, összehasonlítások végzése. .
Fali-, asztali, lap- és zsebnaptár
Egyre fokozódó önállósággal tájékozódjon a naptáron.
Év, évszakok, hónapok
Munkaidő, szabadidő, túlóra, szabadság, betegállomány Nyitva tartás, kezdés, korán, későn, időben
Értse meg a meghatározott időpontok jelentőségét. Legyen pontos.
Ünnepnapok nevei
Csecsemő, gyermek, fiatal, felnőtt, középkorú, idős, nyugdíjas
Becsülje meg reálisan az életkorokat, alkalmazzon megfelelő kifejezéseket.
3. Témakör: Műveletek
Óraszám: 10
Tananyag
Tanulói tevékenység
Elvárt és javasolt fogalmak
Elvárt teljesítmény
Számok a környezetünkben
Utcán, médiában előforduló számok /árak, sporteredmények, adatok stb./ értelmezése.
Százalék, akció, árengedmény, statisztika, eredmény, teljesítmény.
Értelmezze megfelelően a számokat, adatokat, legyenek spontán kérdésfeltevései.
A tanult műveletek /hozzáadás, elvétel, pótlás/ gyakorlása 100-as körben, tizesátlépés nélkül, lejegyzés gyakorlása. Százasok összeadása 1000-es körben, lejegyzés gyakorlása. Számológép használata fokozódó önállósággal.
Tanult fogalmak
Végezzen műveleteket egyre fokozódó önállósággal.
Műveletek gyakorlása
4. Témakör: Mérések, pénz
Óraszám: 10
Tananyag
Tanulói tevékenység
Elvárt és javasolt fogalmak
Elvárt teljesítmény
Mérési gyakorlatok
Mérések, becslések végzése a környezetben. Mértékegységek fajtájának, nagyságrendjének helyes megválasztása. Pontos mérés, mennyiségek megválasztása.
Mérőeszközök, mértékegységek nevei.
Tájékozódjon biztosan a mértékegységek terén.
A pénz
Bankjegyek, pénzérmék felismerése, váltása oda-vissza, árak becslése, ellenőrzése, összegek kiszámolása. Árjegyzékek nézegetése, árak összehasonlítása, áruk sorba rendezése árak szerint. Azonos rendeltetésű árak összehasonlítása. Az árak összefüggése mennyiséggel és minőséggel.
Banki és postai szolgáltatások, kivétel, betét, átutalás.
Ítélje meg reálisan az árakat, az igényekhez és lehetőségekhez reálisan közelítsen. Fogadjon el szülői, tanári segítséget.
Szakképzés 2. 1. Témakör: Térbeli tájékozódás Tananyag Tájékozódás közvetlen környezetünkben: az iskola telephelyei épületei, helyiségei a környék jellegzetességei Lakóhelyismeret: a megyeszékhely és Csongrád megye jellegzetességei főbb közlekedési útvonalak Csongrád megyében az iskola és lakóhelyünk megközelíthetősége
Óraszám: 7
Tanulói tevékenység
Elvárt és javasolt fogalmak
Elvárt teljesítmény
Alaprajz készítése, a helyiségek nevének beírása. Térkép tanulmányozása, a környező utcanevek leírása. Önálló közlekedés, megbízatások teljesítése.
Funkciók neve.
Tájékozódjon önállóan az iskola környékén. Legyen képes egyszerű üzenetek, kérések átadására.
Városnézés Hódmezővásárhely belvárosában, a fontosabb épületek megtekintése, utazás villamoson, trolibuszon. Térkép megfigyelése, útvonaltervezés Csongrád megyében, távolság, idő megbecsülése. Képek gyűjtése, album összeállítása. Önállóság kialakítása.
Utcanevek, városrészek nevei.
Kisváros, nagyváros, falu, megyeszékhely.
Ismerje fel a főbb épületeket, fogalmazza meg azok funkcióit.
Törekedjen az önálló közlekedésre.
2. Témakör: Időbeli tájékozódás
Óraszám: 10
Tananyag
Tanulói tevékenység
Elvárt és javasolt fogalmak
Elvárt teljesítmény
Évszakok, hónapok
Hónap érzékeltetése /napok, hetek/, havi rendszerességgel végzett tevékenységek végzése /ebédbefizetés, bérletváltás, nyugdíj stb./. A naptár követése, felkészülés rendezvényekre, programokra.
Rendszeres és alkalmi juttatások, kötelezettségek.
Alakuljon ki felelősségtudat, odafigyelés a környezetre.
Napirend, heti rend
Határidő, felkészülési idő, próba, főpróba. Önállóság.
Alakuljon ki kompetencia a környezetében zajló eseményekben.
Az óra A heti rend követése önállóan. Napirend betartása. Napi tevékenységeink időtartamának meghatározása, a megfelelő időegység meghatározása /fogmosás, öltözködés, munkatevékenységek stb./. Digitális és hagyományos órák átszámítása.
Időegységek. Használja megfelelően az időegységek neveit a spontán beszédben.
3. Témakör: Műveletek Tananyag Műveletek gyakorlása
Számok a környezetünkben
Óraszám: 10 Tanulói tevékenység Jövedelem beosztása, kiadások összeadása. Bevásárló lista készítése, az árak kikeresése, összeadása. Sorszámnevek, könyv, újság oldalai, mozi, színház széksorai stb. Telefonkönyv használata, regiszter készítése.
Elvárt és javasolt fogalmak Számla, átutalás, határidő, késedelmi kamat. Olcsó, drága, takarékosság. Telefonkönyv adatai, hívószám, körzetszám, ingyenes hívószámok, zöld szám.
Segítséggel ossza be zsebpénzét, legyenek ismeretei a kiadásokról. Kérjen segítséget jövedelme beosztásához. Segítséggel használja a telefonkönyvet.
Óraszám: 10
4. Témakör: Mérések Tananyag
Tanulói tevékenység
Mérési gyakorlatok
Mérőeszközök kiválasztása, alkalmazása a mindennapi életben. Mértékegységek alkalmazása, váltása. Bankjegyek, pénzérmék váltása oda-vissza. Jövedelem beosztása, levonások ismerete, fizetnivalók összegyűjtése, banki elszámolás tanulmányozása.
A pénz
Elvárt teljesítmény
Elvárt és javasolt fogalmak Mérőeszközök, mértékegységek nevei.
Adó, egészségügyi hozzájárulás, tagdíj
Elvárt teljesítmény Használja önállóan az alapvető mérőeszközöket. Becsülje meg a pénzt, legyen takarékos, beosztó.
Tantárgy: Életvitel és gondozási ismeretek/ Szakképzés 1-2./ Cél Az eddigi képzés során kialakított kognitív, motoros és érzelmi funkciókat továbbfejleszteni. A megtanított életvitel és gondozási ismeretek rögzítésével az általános képességek gyakorlati alkalmazásával a tanulók szocializáltsági szintjét növelni. A szocializációs kapcsolatteremtő képességet fejleszteni.
Feladat A megszerzett ismeretek gyakoroltatásával az önállóság elérése az életviteli, gondozási, háztartási tevékenységekben. Olyan tanulói jellemvonások kialakítása, megerősítése és rögzítése, mint a pontosság, a rendszeretet, az embertársak megbecsülése. Képessé tenni a tanulókat saját és mások betegségének felismerésére és segítségnyújtásra.
Követelmény A viselkedési normákat tartsa be szabadidős tevékenységek /mozi, színház, sportrendezvények, múzeumlátogatás/ végzése, valamint utazás közben. Betegápolással kapcsolatos alapvető segítségnyújtásra, gondozásra legyen képes.
Értékelés: Félévkor szöveges, év végén szöveges és érdemjeggyel történő értékelés. Tankönyv, taneszköz: Tankönyv, feladatlapok, szóróanyagok, újságok,filmek, ismeretterjesztő kiadványok, prospektusok, felvilágosító lapok Óraszámok
heti évi
11. évfolyam 1 óra 37 óra
12. évfolyam 1 óra 37 óra
Szakképzés 1. 1. Témakör: Egészség- betegség
Óraszám: 18
Tananyag
Tanulói tevékenység
Elvárt és javasolt fogalmak
Elvárt teljesítmény
Egészséges életmód
Megfelelő napirend összeállítása a munka- és a szabadidő helyes arányának figyelembe vételével. Beszélgetés az étkezések rendjéről, időpontjairól, étrend összeállítása az egyéni igényeknek megfelelően.
Munkaidő, szabadidő, sport, alvásigény.
Állítsa össze megfelelően napirendjét.
Diéta, ételallergia, cukorbetegség, elhízás.
Legyen mértéktartó az étkezésben.
Betegségek megelőzése Fertőző betegségek megelőzése
Beszélgetés a tanult fertőző betegségekről, a megelőzés formáiról, szituációs gyakorlatok. Hirtelen rosszullétek Konkrét esetek megelőzése, kezelése megbeszélése az egyéni igényeknek megfelelően: Nem megfelelő vagy túlzott étkezés következményei. Ájulás okai, megelőzése /pl. napérzékenység, vérnyomásproblémák/. Epilepsziás roham felismerése, segítségkérés.
Elkülönítés, fertőtlenítés.
Hányás, hasmenés, allergia, epegörcs, gyomorégés. Rendszeres vérnyomás ellenőrzés, napszúrás. Rendszeres gyógyszeres kezelés, ellenőrzés.
Sorolja fel a fertőző betegségek megelőzésének módjait.
Rosszullét esetén tudjon segítséget kérni.
2. Témakör: Viselkedéskultúra
Óraszám: 19
Tananyag
Tanulói tevékenység
Elvárt és javasolt fogalmak
Elvárt teljesítmény
Viselkedési szabályok utazás közben
Megbeszélés, szituációs játékok, a tanult illemszabályok alkalmazása a gyakorlatban. Közlekedés az utcán, utazás helyi és helyközi járatokon.
Hangoskodás, zavarás, lökdösődés, tolakodás, udvariasság, elsőbbség, helyátadás, türelem.
Tartsa be a viselkedési normákat utazás közben.
Viselkedési szabályok szabadidős tevékenységek végzése közben
Beszélgetés a Sorbanállás, szórakozó helyek, jegyváltás, ünneplő kulturális ruha, hangoskodás. rendezvények /mozi, színház, múzeum/ látogatásának illemszabályairól, szituációs játékok, a tanultak alkalmazása a gyakorlatban. Mozi, színházi előadás megtekintése. Látogatás múzeumban.
Tartsa be a viselkedési normákat szabadidős tevékenységek végzése közben.
Szakképzés 2. 1. Témakör: Egészség- betegség
Óraszám: 18
Tananyag
Tanulói tevékenység
Elvárt és javasolt fogalmak
Elvárt teljesítmény
Betegápolás
Szituációs gyakorlatok az alapvető betegápolási teendőkről, segítségkérés gyakorlása. Film megtekintése, könyvek, újságok nézegetése, beszélgetés.
Lázcsillapítás, folyadékpótlás, borogatás.
Soroljon fel cselekvéssorokat az alapvető betegellátási teendőkről.
Gyermekvállalás, felelősség, odaadás, gondozás, etetés.
Ismerje a csecsemőgondozás alapvető feladatait, szokásait.
Csecsemő és kisgyermek gondozása Idősek gondozása
Tisztelet, udvariasság, türelem.
Látogatás Idősek Otthonában, a segítségadás módjainak megbeszélése. 2. Témakör: Viselkedéskultúra
Segítse idősebb rokonát egyszerű esetekben.
Óraszám: 19
Tananyag
Tanulói tevékenység
Elvárt és javasolt fogalmak
Elvárt teljesítmény
Étkezési kultúra
Illemszabályok megbeszélése, szituációs gyakorlatok, a tanult illemszabályok alkalmazása a gyakorlatban. Terítés, felszolgálás különböző étkezésekhez. Látogatás büfében, önkiszolgáló és hagyományos étteremben, cukrászdában, fagylaltozóban, egyéb vendéglátóhelyeken. Illemszabályok megbeszélése nyaralás, kirándulás, sportolás
Szürcsölés, csámcsogás, hangoskodás, szemetelés.
Tartsa be a viselkedési normákat étkezés közben.
Viselkedési szabályok szabadidős tevékenységek közben
Rendelés, fizetés, visszajáró.
Tartsa be a viselkedési normákat vendéglátóhelyeken.
Tartsa be a viselkedési Túra, normákat szabadidős bejelentkezés, tevékenységek végzése egymásra figyelés. közben.
közben, szituációs játékok, a tanultak alkalmazása a gyakorlatban. Sportrendezvény látogatása. Kirándulások a környéken. Nyaralás tervezése.
Stadion, csarnok, mérkőzés.
Tantárgy: Testnevelés / Szakképzés 1-2./ Cél
Feladat
Követelmény
Az iskolai testnevelés sajátos lehetőségeinek kihasználásával a szellemi fejlődés és a rehabilitáció elősegítése. Az életkorra, fejletségre jellemző mozgásszükséglet, aktivitás és testi képességek fejlesztésével az egészség megőrzése, mozgásműveltség fejlesztése, erősítése. A munkavégzéshez szükséges fizikai és szociális képességek fejlesztése. Egészség megőrzése, fenntartása. Vegye észre, hogy a testnevelés, a sport szórakozást, örömöt nyújt. Helyes önismeret kialakítása, önbizalom erősítése. Alapvető viselkedési sémák kialakítása.
Az egészség megőrzése céljából az erő, az ügyesség, a gyorsaság, az állóképesség, a mozgékonyság fokozása. A küzdeni tudás, akarat, kitartás és tűrőképesség fejlesztése. A munkaképesség fejlesztése és megőrzése. A közösségi összetartozás érzése, ill. a csoporttudat erősítése. Az együttműködési készség, a segítőkészség fejlesztése. Higiéniai szükségletek és szokások kialakítása, erősítése. Sport- és mozgáskultúrával összefüggő ismeretek
Szabályok betartásával, viszonylagos önállósággal alapmozgások és atlétikai mozgások végrehajtására legyen képes. Verseny- és csapatjátékokban a szabályok betartásával és az esetleges vereség elviselésére való készséggel vegyen részt. Legyen igénye a rendszeres mozgásra, sportra. Természetben űzhető sportokat is ismerjen és gyakoroljon. Higiéniai szokásokat betartva és a fokozatosság elvét követve tudjon részt venni túrákon. Sportolás közben vegye észre, élvezze és óvja környezetét, a természetet. Legyen képes vigyázni saját és társa testi épségére, egészségére sportolás közben. Tudjon bekapcsolódni környezete értékeinek megőrzésében. Ismerje és utasítsa el az egészséget károsító szokásokat
Értékelés: Félévkor szöveges, év végén szöveges és érdemjeggyel történő értékelés. Taneszköz: Különböző méretű labdák (nagy, közepes, kis) Különböző fajtájú labdák (gumi, marok, medicinlabda, röplabda, focilabda, kosárlabda, tollas, ping-pong) Tornapad Zsámoly Tornaszőnyeg Szánkó Különböző kézi szerek (pl. bot, karika, kötél, kézi súlyzó, váltóbot, súlygolyó…) Bordásfal Szobakerékpár, udvari kerékpár Labdaháló, pumpa Mérőszalag, stopper, síp Óraszámok* 11. évfolyam 12.évfolyam heti 2 óra (+2) 2 óra (+2) évi 74 óra (+74) 74 óra (+74) *A heti 2 kötelező óra további 2 órával egészül ki a nem kötelező órák keretéből (mindennapos testedzés érdekében). Szakképzés 1-2. 1. Témakör: Természetben űzhető sportok
Óraszám: 34
Tananyag
Tanulói tevékenység Elvárt és javasolt fogalmak
Elvárt teljesítmény
Természetben űzhető sportok
Gyalogtúrák. Kerékpározás, kerékpártúrák.
Természetben űzhető sportokat ismerjen és gyakoroljon.
Mezei, utcai terepfutások.
Menetirány szerinti közlekedés, balrajobbra kanyarodás, fordulás, tájékozódási jelek /turista jelzések/. Lassú, közepes és gyors iramú futás.
2. Témakör: Labdás gyakorlatok, sportjátékok Tananyag Tanulói Elvárt és javasolt tevékenység fogalmak Labdás gyakorlatok, Zsinórlabda Nyitás, ütés, sportjátékok Kosárlabda szerva,váltás. Passzolás, kétkezes mellső és felső, egykezes felső Tollaslabda dobás, megindulás, megállás, kosárra dobás. Szerva, ütés társnak, folyamatos Labdarúgás ütögetések egymásnak, egykezes alsó dobás, egykezes felső ütés, zsinór Asztalitenisz feletti ütögetések. Csapatjáték, kétkapuzás, futás közben adogatás társnak, rugásfajták /spicc, felső/, büntető rúgás, védekezés-támadás. Szerva, tenyér és fonák, háló feletti ütögetés.
Óraszám: 37 óra. Elvárt teljesítmény Verseny- és csapatjátékokban a szabályok betartásával és az esetleges vereség elviselésére való készséggel vegyen részt.
3. Témakör: Képességfejlesztő gyakorlatok atlétikára építve Tananyag Képességfejlesztő gyakorlatok atlétikára építve
Tanulói tevékenység Futások. Dobások /kislabda, medicinlabda, különböző méretű labdák dobása/. Ugrások /helyből távolugrás nekifutással.
Elvárt és javasolt fogalmak Rövid, hosszú, középtávú futás, lassú, közepes és gyors iramú futás, előre-hátra futás. Kidobó terpesz, oldalterpesz, medicin lökések, egykezes felső, egykezes alsó, kétkezes felső, kétkezes alsó, mellső dobás. Elrugaszkodás páros lábról, érkezés guggolásban, elrugaszkodás egy lábról, dőlés előre, térdfelhúzás hashoz.
Óraszám: 37 óra: Elvárt teljesítmény Szabályok betartásával, viszonylagos önállósággal alapmozgások és atlétikai mozgások végrehajtására legyen képes.
4. Témakör: Úszás
Óraszám: 10 óra.
Tananyag
Tanulói tevékenység
Elvárt és javasolt fogalmak
Elvárt teljesítmény
Kondi úszás Mellúszás technikájának fejlesztése
Táv úszása. Siklás, siklás közben kar-lábtempó összekapcsolása helyes levegővétel kialakítása. Önfeledt játék a vízben.
Bugyborékolás, siklás, kartempólábtempó, levegővétel, falnál fordulás.
Egyéni képességek szerint: Helyes úszástechnika alkalmazása. Úszó kondíció fokozása. Tökéletes mellúszás elsajátítása. Felszabadult játék a vízben. Higiéniai szokások betartása. Viselkedési normák betartása.
Vízben végezhető játékok
5. Témakör: Kondicionáló gyakorlatok
Óraszám: 10 óra.
Tananyag
Tanulói tevékenység
Elvárt és javasolt fogalmak
Elvárt teljesítmény
Kondicionáló gyakorlatok
Különböző erősítő sporteszközök használata.
Kitartás, izomcsoportok nevei /bicepsz-tricepsz, combizom, vádli, hátizom-hasizom. Erősítés, nyújtás, feszítés.
Megfelelő önismeret kialakítása. A gépek, sporteszközök balesetmentes használata. Kitartó feladatvégzés. A megfelelő izomcsoportok képességek szerinti fejlődése. A viselkedési normák betartása. Segítség nyújtása társnak.
6. Témakör: Téli foglakozás
Óraszám: 8 óra.
Tananyag
Tanulói tevékenység
Elvárt és javasolt fogalmak
Elvárt teljesítmény
Téli foglalkozás, téli játékok és hó eltakarítási munkák
Szánkó húzása, tolása, hógolyó gyúrása, dobása, hódomb építése. Hó lapátolása, seprése, kotrása.
Húzás, tolás, gyúrás-dobás, célbadobás, mozgó cél eltalálása.
Önállóan végezze el a hó eltakarítási munkákat. Balesetmentesen vegyen részt a téli játékokban. Az időjárásnak megfelelően öltözködjön.
7. Témakör: Felmérés
Óraszám: 12 óra.
Tananyag
Tanulói tevékenység Elvárt és javasolt fogalmak
Elvárt teljesítmény
Fizikai képességek mérése tanév elején és végén
12 perces /Cooper/ futás 800 m-es futás 50 m-es futás 40 m-es futás Távolugrás nekifutásból Felülések 1 perc alatt Ingafutás Kislabda dobása Kétkezes medicinlabda dobása hátra
Az egyéni képességekhez mérten a fizikai képességek fejlődése, az addig elért eredmények javítása.
A tanult fogalmak.
Szakmai ismeretek Szakmai elmélet
heti évi
11. évfolyam 4 óra 148 óra
12.évfolyam 4 óra 148 óra
11. évfolyam 20 óra 740 óra
12.évfolyam 20 óra 740 óra
Szakmai gyakorlat heti évi
Szakmai gyakorlat Rongyszőnyeg és lábtörlő szövés Háztartástan: konyhatechnika, takarítás, ruhagondozás, kerti munka, lakáskultúra Habilitációs munkavégzés MHGY
11. évfolyam 8
12.évfolyam 8 8
8
4
4
Tantárgy neve: Szakmai ismeretek és gyakorlatok: Rongyszőnyeg és lábtörlő szövés/ Szakképzés 1 -2. Cél A szakmai elméleti ismeretek elsajátításában olyan ismeretanyag nyújtása, megtanítása, amelyek nélkülözhetetlenek a szőnyegszövés gyakorlati munkafolyamatai során, az adott feladatok közvetlen elvégzéséhez. Az átfogó elméleti szakismeretek olyan szintű megismertetése, amelyek alapot jelentenek a különböző karakterű, funkciójú és szövéstechnikájú munkadarabok gyakorlati megoldásaihoz.
Feladat A tanuló egyéni képességeihez mérten a szőnyegszövőszakma minél teljesebb elméleti és gyakorlati megismertetése. Az előírt szakmai követelmények megfelelő gyakorlati alkalmazása. Korszerű szakmai alapműveltség és hasznosítható szaktudás elsajátítása és megalapozása, ami az életvitelüket jobbá teszi és szabadidejük hasznos eltöltését növeli. Szakmaszeretetre, hivatástudatra, és minél nagyobb önállóságra nevelés. Esztétikai érzékének és a népművészet iránti érdeklődésének fejlesztése.
Követelmény Ismerje fel a szövésben szükséges nyersanyagfajtákat, az anyag színeit, milyenségét. Ismerjen fonásmódokat. Ismerje meg a szövőállvány, keret fajtáit, részeit, a felvetés módját. Ismerje és alkalmazza a szövésmintákat. Tudjon harmonikus szín és mintaválasztásokat készíteni. Tanuljon meg irányítás mellett szőni, használati termékeket készíteni. Ismerje meg a szövésterméket, és annak alkalmazási módját. Sajátítsa el az alapvető népművészeti ismereteket. Legyen tudatában az alapvető higiéniai és alesetvédelmi előírásoknak.
Értékelés: Félévkor szöveges, tanév végén szöveges és érdemjeggyel történő tájékoztatás A végzős évfolyam a szakma tanulásáról tanúsítványt ad az intézmény.
Ajánlott szakirodalom: Landgráf Katalin-Szittner Andrea: Kézi szövés (Budapest, 1982 NPI) Csókos Varga Györgyi: Szövés (Múzsák kiadó, Bp.1978 Csókos Varga Györgyi: Festés, szövés (Calibra kiadó, Bp. 1995) Petrás Anna: Szövőiskola (Bp. 1990 BMK) Tarján Gábor: Mindennapi hagyomány (Móra Kiadó, Bp. 1988) Ortutay Gyula: Magyar néprajz (Corvina Kiadó, Bp. 1982) László Gyula: Árpád népe (Helikon kiadó, Bp.1988) Kósa László-Szemerkényi Ágnes: Apáról fiúra, (Móra kiadó, Bp. 1973) Taneszközök: Szövőkeretek, szövőállványok, szövőszék, tartozékok, vetélő, leverő villa Madzagszövő Ollók Felvetőfonalak Szövőfonalak Maradék fonalak, varrócérna Kartonok Színes kivágó papírok Ragasztó, vonalzó Festék, ecset, zsírkréta, csomagolópapír, vázlatfüzet, színes ceruza Nagyító lencse, tű, mérőszalag Műszaki rajzlapok
Szemléltetőeszközök: Textilminta gyűjtemény, fonalgyűjtemény Különféle összetételű anyagvágatok Oktatótáblák Szakkönyvek, tankönyvek, szaklapok Szőttes fotók Diafilmek Videokazetták
KÖVETELMÉNYEK ELMÉLETI KÖVETELMÉNYEK ANYAGISMERET: a tanulónak irányítás mellett, segítséggel ismernie és tudnia kell: rendszerezni a textilipari nyersanyagok fajtáit, megkülönböztetni eredetüket; a fonalkészítés legfontosabb műveleteit; alapvető színezési eljárásokat SZŐNYEGSZÖVÉS SZAKMAI ISMERETÉNÉL a tanulónak ismernie kell: - a kézi szövés hagyományos módjait, technikáit; - különböző fonási, felvetési, szövési technikákat; - a fonal-előkészítés műveletét; - a szövőállvány, szövőkeret fajtáit: szádfa; karmantyúfa; szövőkeret, állókeret; szövőszékek; parasztszövőszékek; - a szövőállvány szerkezeti felépítését; - a tartozékokat; - a mintázásban résztvevő szerkezeteket és a mintázás lehetőségeit;
-
alapkötések fajtáit (alapszinten); a legegyszerűbb szőnyegszövési technikákat; tervezésben: alapvető tervezési ismereteket; a szőnyegtervezés legegyszerűbb, legalapvetőbb szempontjait; a tervezett szőnyeg rajzi technikáit, formáit a legegyszerűbb módon; szín és színkompozíciós ismereteket.
GYAKORLATI KÖVETELMÉNYEKNÉL a tanulónak irányítás mellett, segítséggel ismernie és tudnia kell - különböző fonásmódokat (kettes, hármas, pókszövés) - különböző szövési módokat - szövőkereten való szövést (asztali), - nagy szövőállványon való szövést, - kiválasztani a kézi szövésű szőnyegek előállításához szükséges fonalfajtákat; - szakszerűen elvégezni a szükséges fonal és szövő előkészítő műveleteket; - különböző szövésminták ismerete (sima, csíkos); mintázási lehetőséget kihasználva változatos termékek kivitelezése, szövéstermékek létrehozása: tarisznya, rongyszőnyeg, párna, lábtörlő; megfelelő technika kiválasztása a tervek elkészítése után; munkafolyamatok helyes sorrendjének kialakítása; a szövőállvány szakszerű működtetése; a befejező műveletek szakszerű elvégzése; a szövött anyag hibáinak megelőzése, ezek felismerése, szükség esetén kijavítása; a különféle szövési műveletek elvégzésére, a tervekben előírt méretek megfelelő arányú minták betartása. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ALAPISMERETEK szúrás, vágás kezelése; kéziszerszám okozta sérülés kezelése; mentőláda ismerete, helyes használata. ÉRTÉKELÉS Mit értékelünk: - Anyagismeretből a feladat megértése, pontossága. - Szőnyegszövés során leggyakrabban alkalmazott nyersanyagok, fonalféleségek szóbeli összefoglalása. - A fonal szakszerű megnevezése tapintás útján (pl. gyapjú) a fonalgyűjteményből. - Szakmai ismereteknél az alapfogalmak egyszerű, tömör megfogalmazása. Külön értékelni kell a tanuló kreativitását, , kezdeményezését a tanult ismeretek gyakorlati alkalmazására Gyakorlati munkájának értékelési alapjai - Az elkészített konkrét munkadarabok (tarisznya, lábtörlő, párna, rongyszőnyeg), minősége, a kivitelezés színvonala. - Vagy részmunkafolyamatok: (önállóan is lehet értékelni egy konkrét részfolyamatot, egyes munkafázist).
Tananyag /Szakképzés 1./ 1. Témakör: Anyagismeret
Óraszám: 24.
Tananyag
Tanulói tevékenység Elvárt és javasolt fogalmak
Anyagismeret
Fonalgyűjtemény megtekintése. Ismerkedés a textilipari alapanyagokkal. Kereskedelmi forgalomban lévő fonalak megismerése. Vásárlás egy fonal üzletben. Motring, gombolyag szétválogatása. Gombolyítás gyakorlása. A természetes szálas anyagok felhasználási módjai. Szálas anyagok felismerése égetési próbával.
Szálas anyagok csoportosítása
Szálas anyagok csoportosítása: Természetes szálas anyagok: állati eredetűek növényi eredetűek Mesterséges szálas anyagok. A fonalgyártás műveletei, sodrás.
Elvárt teljesítmény
Tudjon megfigyelni, összehasonlítani, csoportosítani. Ismerje a természetes szálas anyagokat. Ismerje az állati és növényi eredetű fonalak tulajdonságait, felhasználási módjait. Tudja a motringot a gombolyagtól megkülönböztetni. Tudjon gombolyítani.
2. Témakör: Szakmai ismeretek
Óraszám: 30 óra
Tananyag
Tanulói tevékenység
Elvárt és javasolt fogalmak
Elvárt teljesítmény
Fonás Története Ősi eszközei Tárgyi örökségei Hagyományai Fejlődése
Fonás eszközeinek megismerése, időrendi sorrendje. Néprajzi Múzeum megtekintése. Tájház megtekintése.
A fonás ősi eszközei: Élet a fonóban. Kész fonal mérése (motolla).
Ismerje a fonás eszközeit. Ismerje meg a régebbi korok életmódját, hagyományait, népszokásait.
Szövés Előkészítése Eszközei Szövéssel kapcsolatos alapfogalmak
A szövés előkészítő műveleteinek, eszközeinek bemutatása Szövőkeret részeinek bemutatása, szövőkeret felvetése segítséggel. Takácscsomó ismerete. Tervkészítés: megfelelő mintaelem kiválasztása egyszerűbb csíkminták, sorminták lemérése papírra, megfelelő két színnel való kiszínezése.
Szövés előkészítő műveletei: Felvetés, felvetőfonal, láncfonal, vetülékfonal, vetőfa, szövőkeret, szövőszék. Szövőkeret részei: hengerek, nyüstfa, vetélő pálca, talp, tartókeret. Szövéshez használt kézi eszközök: vetélők, leverő villa, láncfonal, vetülékfonal, minta. Tervezés, sorminta, csíkos vászonszövés
Ismerje a szövéshez szükséges eszközöket. Tudja a funkciónak megfelelő anyagokat kiválasztani. Ismerje a szövés egyszerű alapfogalmait.
3. Témakör: Tervezés
Óraszám: 10 óra
Tananyag
Tanulói tevékenység
Elvárt és javasolt fogalmak
Elvárt teljesítmény
Színek Színelmélet
Színek csoportosítása: alapszínek kevert színek szín ritmusok. Vázlatfüzetben színkeverés temperával. Papírragasztás a színskála szerint. Színkontraszt készítése festékkel. Játék a színekkel festéssel, színezéssel. A színek hangulati szerepe, térhatása. Színárnyalatok, tónusok egymáshoz való viszonya, színvariációk Kompozíció készítése hideg, majd meleg színekkel. Szőnyeg, tarisznya stb. tervezése meleg színekkel (papírvágás, ragasztás). Szőnyeg tervezése hideg színekkel. (festéssel).
Szín, alap és mintázó színek, színkeverés, színkör, színkontraszt,
Tudja a színeket csoportosítani többféle szempont szerint. Tudjon kevert színeket előállítani festékkel.
Színek tónusai: hideg színek meleg színek
Ismerje a színek tónusait.
Tudjon tarisznyát, szőnyeget tervezni.
4. Témakör: Népművészeti alapismeretek
Óraszám: 10. óra
Tananyag
Tanulói tevékenység
Elvárt és javasolt fogalmak
Elvárt teljesítmény
Népszokások
„Népművészet” könyv nézegetése. Népszokások néhány jellemző motívumainak megismertetése:
Népi játékok, népviselet, népdalok. Népi kismesterségek: Agyagozás Bőrmunka Hímzés A hímes tojás Fonás Szövés.
Ismerje az egyes népszokások jellemzőit, (pl. Farsangolás) Ismerje meg a népi kismesterségek jellemző vonásait.
Népi kismesterségek
5. Témakör: Szakmai gyakorlatok Tananyag
Tanulói tevékenység
Fonás műveletei és eszközei
A fonás előkészítése, sodrás, fonás, gombolyítás.
Kézi szövés Vetülék nélküli szövés Szövés egyszerű eszközökkel Szövés előkészítő műveletei Szövés vakkereten
Futó szövése Tarisznya szövése
Kimérés, vonal mentén csíkvágás. Zsinórkészítés szarvacskával, körmöcske. Szövés madzagszövőn. A felvetés és a csomózási technikák gyakorlása. Szövés helyes elkezdése, előszövés. Egyenletes, spontán szövés, folytonosság rászövés, tömörítés, feszítés, váltás kis kereten. Szövés alapkötése. Vetülék felületű szövés. Futó szövése vászonkötéssel. Szövés befejezésének megismerése. Szövés, kapuvonal helyes tartásával. Szövés 2 színnel, 2 vetélővel.
Óraszám: 24. Elvárt és javasolt fogalmak
Elvárt teljesítmény
2- 3 szállal sodrás, fonás.
Tudjon 2 szállal sodorni, 3 szállal fonni.
Folyton folyvást szedés Láncfonal, vetülékfonal. Kettős csomó, halászcsomó, Takácscsomó. Szövés eszközei, szövőkeret részei, szövés közben használt eszközök: leverő villa, vetélő, vetőfa.
Zsinórt készíteni szarvacskával, szőni szádfán, szalagot szőni karmantyúbabát készíteni. Ismerje a láncfonalat és a vetülékfonalat. Ismerje a szövés eszközeit. Tudja az egyenletes spontán szövést váltós kis kereten. Tudja a széleket helyesen eldolgozni. Tudjon szőni spontán szövéssel, terítőt levágni, eldolgozni,
Szélek párhuzamos és egyenletes tartása. Szélek eldolgozása, összevarrása, zsinórkészítés eldolgozása fonással, összevarrás, Zsinór készítése.
egyszerű csíkos ritmusú tarisznyát szőni, egyedi tervezéssel, szőni és mintázni 2 színű fonallal, 2 vetélő bottal, tarisznyát összevarrni: fonással zsinórt készíteni.
Szakképzés 2. 1. Témakör: Anyagismeret Tananyag
Tanulói tevékenység
Anyagismeret
Fonal nagyüzemi előállításának megtekintése, látogatás a szegedi Fonalfeldolgozó Üzemben. Szálas anyagok felismerése égetési próbával az eddig tanultak alapján. Szálas anyagok tulajdonsága és csoportosítása. Elemi szál hosszúságának vizsgálata nagyítón keresztül.
Szálas anyagok tulajdonságai
Óraszám: 10 Elvárt és javasolt fogalmak
Fonalak viselkedése hő hatására (égetés). Fonalak nedvszívó tulajdonsága. elemi szál, hosszúság
Elvárt teljesítmény Ismerje a természetes szálas anyagokat. Ismerje fel a fonalakat: Gyapjú Pamut Kender Műszál.
2. Témakör: Szakmai ismeret
Óraszám: 30 óra
Tananyag
Tanulói tevékenység Elvárt és javasolt fogalmak
Elvárt teljesítmény
Szövéstörténeti áttekintés Szövés története Magyarországon és a Kárpát medencében
Szövéstörténeti múzeum látogatása. Népművészeti munkafüzet nézegetése. Nemezelés anyagainak és eszközeinek megismerése, nemeztárgyak (baba, labda) készítése. Fonás, szövés története az őskortól, legősibb szövött textíliák eredete. Fonás, szövés kialakulásának folyamata, kezdetleges eszközök tárgyi örökségek. Eredetiség a hagyomány tükrében. Szövés közben használt eszközök korszerűsödése. A megszőtt anyagok felhasználási lehetőségei.
Ismerje a fonás és a szövés rövid történetét.
Fonás és szövés története
Honfoglalás, jurta, nemezelés.
Rokka, orsó, agyagsúlyok. Vízszintes szövőszék.
Ismerje az ősi eszközöket.
Ismerje a vízszintes szövőszék szerepét. Tudjon nemezlabdát, nemezbabát, nemezterítőt készíteni.
3. Témakör: Tervezés
Óraszám: 14 óra
Tananyag
Tanulói tevékenység
Elvárt és javasolt fogalmak
Elvárt teljesítmény
Tervezés
Mérőeszközök csoportosítása, használata, a centiméter helyes használata mérőszalag segítségével. Irányok adekvát alkalmazása. Ritmusok: folyamatos, zárt. Szimmetrikus kompozíciók tervezése. Kompozíción belüli arányok. Térkitöltés. Mintaelemek alkalmazása.
Centiméter.
Tudja a mérőszalagot használni.
Csíkritmus páros csíkritmus páratlan csíkritmus.
Tudjon páros csíkritmusban és páratlan csíkritmusban tervezni
4. Témakör:
Óraszám: 20 óra
Tananyag
Tanulói tevékenység
Esztétika, néprajz
Szakmai kirándulások, Múzeum, tájház, múzeumlátogatások a gyűjtemény, kutatás, népi kultúra tükrében. restauráció. Szőttes gyűjtemény” megismerése, csoportosítása.
Népi szövés a Kárpát-medencében
Népi hagyományok
Térkép használata. Kézművesség jelentősége és szerepe a jelen korban. Népcsoportok jellemző díszítő elemei. Szőttesek karaktere, motívumok elemzése. Ünnepkörökhöz, népszokásokhoz kapcsolódó tárgyak. Magyarország ünnepi hagyományai, népszokásai, jellemző évfordulói. Ünnepekkel kapcsolatos tárgykultúra. Hagyományőrzés jelentősége.
Elvárt és javasolt fogalmak
Elvárt teljesítmény
Ismerje fel a székely festékes szőnyeget és motívumait. Népcsoportok nevei. Ismerje a mintaelemeket: virág, hal, grádics, fésűfog. Ünnepkörök: Húsvét, Pünkösd Advent, Karácsony. Hagyomány, kalendárium, Népszokás:busójárás, farsangolás, kiszebáb, kenyérszentelés, aratóünnep, szüret stb.
Ismerjen néhány magyarországi hagyományt és népszokást.
5. Témakör: Szakmai gyakorlatok
Tananyag
Tanulói tevékenység
Párna szövése adott terv szerint
Lánc és vetülékfonalak előkészítése, kiválasztása, felvetés segítséggel. Szövés, szélek eldolgozása, szövés levágása, eldolgozása csomózással. Szövött anyag oldalainak összevarrása. Párna kitömése, eldolgozása.
Rongyszőnyegszövés egyszerű csíkmintával
Szövőállványok, szövő eszközök karbantartása
Alapanyagok kiválasztása. Szükséges fonalmennyiség becslése Színek meghatározása, mintaterv készítése, előszövés, szövés, vetélő helyes használata, kötésmódok megbeszélése. Csíkritmusok: egyenletes, páros, hármas csoportos ritmusok. Szélek párhuzamos és egyenletes tartása eldolgozása, befejezése, szőnyeg levágása, eldolgozása, tisztázása. Hibák felismerése, jelzés a felnőttnek, balesetvédelmi szabályok betartása, a mentőláda használata.
Óraszám: 296 óra Elvárt és javasolt fogalmak Szövés eszközei, munkaműveletei. Kivitelezés színvonala.
Alapkötések: Egy szálon forduló technikák Csomókötés. Szőnyeghibák.
Balesetvédelem, segítségkérés.
Elvárt teljesítmény Tudjon megadott terv szerint segítséggel párnát szőni. Legyen képes az alapanyagok kiválasztására szín, mennyiség, minőség szerint.
Ismerje a kötésmódokat. Ismerje a csíkritmus szerepének a fontosságát a tervkészítésben. Készítsen munkadarabot egyszerű csíkmintával.
Tantárgy: Szakmai ismeretek és gyakorlatok: Háztartástan/Szakképzés 1-2./ Cél Feladat Követelmény Képessé tenni önmaga és Az önállóság elérése a Alakuljanak ki a ház körüli környezete alapvető háztartási tevékenységekben. teendőkben való szükségleteinek ellátására. Konkrét helyzetekben, a részvételhez szükséges Jártasságot kialakítani saját házimunkában való folyamatos alapvető készségek, maga és környezete tisztán részvétel gyakoroltatása. feladattudat. tartásában /konyhai, Folyamatosan csökkenő Ismerje az alapvető takarítási, mosási, vasalási irányítás mellett egyszerű ételek házimunkákat /mosás, feladatok/. elkészítése, az önellátáshoz vasalás, takarítás/. Kialakítani belső igényt az való hozzájárulás. Készítsen egyszerű ételeket. alapvető higiéniai szabályok A megszerzett és begyakorolt Tudjon és figyeljen a betartására. ismeretek alkalmazása a lakáskultúra alapvető Kialakítani kulturált tanulók saját, lakó és elemeire, berendezésére, viselkedési normákat. munkakörnyezetének rendben színek harmóniájára,
tartása. A megismerő tevékenységekben, fejlesztésben a konyhai műveletek napszakhoz, évszakhoz kötött tevékenységi rendjének kialakítása. Kialakítása, megerősítése íz olyan tanulói jellemvonásoknak, mint rendszeretet, egymás iránti megbecsülés. Biztosítása a higiénés szokások alkalmazásának a háztartásban.
növények ápolására.
Értékelés: Félévkor szöveges, tanév végén szöveges és érdemjeggyel történő tájékoztatás. A végzős évfolyam a szakma tanulásáról tanúsítványt ad az intézmény. Ajánlott szakirodalom: - Németh Judit: Életvitel és gondozási ismeretek, 7-8. Tankönyv és munkafüzet /Műszaki kiadó, Budapest, MK-5507101, (MK-5507201) - Németh Judit: Életvitel és munkafüzet 9-10., Munkatankönyv (MK 5507103) - Mezei Istvánné- Tomasovics Istvánné- Szabados Istvánné: Életvitel és gyakorlati ismeretek, Háztartástan, Munkatankönyv (School Kiadó Bt., Nyíregyháza, SC-0005, ISBN: 963-210-541-9) - Pitrik József: Technika és életvitel 6. o. (Apáczai Kiadó, AP 062101) - Gyulai Lajosné- Nagy Attiláné: Technika- Háztartástan: 10-11 éveseknek (Műszaki Könyvkiadó Kft., MK 05071) - Kisvárdai Antalné: Otthonunk csodái, mf. 5. o. (DI 116202, DI 116201) - A. Iliászné- Oriskó F.- Tomis A.: Gasztronómiai alapismeretek- 2172 (Képzőművészeti Kiadó, ISBN 96333692697) - Mundi, Max: Saláták /Kossuth Kiadó, ISBN 9789630942416/ - Jenny Stacey: A legjobb receptek: Vegetáriánus konyha (Vince kiadó, ISBN 9639552588) - 2009 Art Noverau: Csokoládé- Ellenállhatatlan finomságok lépésről lépésre (Lajos Mari Kiadó, ISBN 9789638777591) - Schinharl, Dickhaut: A sütés alapkönyve, /Magyar Könyvklub/Török Zsuzsa: Csodaszép és finom torták, sütemények (Ringier Kiadó, ISBN 9633692697) - Gabula András- Halmos Mónika: Ünnepi finomságok (Szalay Könyvek és Kereskedelmi Kft. ISBN 9789639551237) - Ursula Krüger: Zöldellő lakás (Alexandra Kiadó) - Julie Savill: 101 hangulatvarázsló ötlet (Alexandra Kiadó, ISBN 9789633701638) - Cser Kiadó: Színes ötletek sorozat - Karczagi Annamária: Lakásdíszítés- Az ötlettől a megvalósításig (Magyar Könyvklub) - Papp László: Origami /A hajtogatás művészete/, (Tóth könyvkereskedés és kiadó, ISBN 9789639161504) - Heffner Anna: A látás világa 3. o.(OT 0302)
-
Rigóné- Kovács: Varázslatos üvegek- Dísztárgyak, egyedi alkotások (Lazi Kiadó ISBN 9632102975) Stewart és Sally Walton: 100 gyors ötlet a lakás átalakításához- Praktika könyvek (Aréna 2000 kiadó, ISBN 96377046976) Radics Mária: Virágos húsvét (Cser Kiadó, ISBN 9789639759718) Messenheil: Szalvétatechnika a négy évszakra (Cser kiadó, ISBN 9639560537) Mezőgazda kiadó: Virágágyi és balkonnövények (ISBN 9632102975)
Szükséges eszközök: Konyhatechnika témakörhöz: Gáztűzhely Hűtőszekrény Tálaló készlet Evőeszközkészlet Főző- és sütőedények Kiszedő készlet Étkészlet Pohárkészlet Desszertes készlet Tárolóedények Zöldséghámozók Zöldségreszelő Húsklopfoló Vágódeszkák Nyújtódeszka, nyújtófa Keverőedények Szűrők Kelesztő tál Mérőkancsó, mérőpohár Gyümölcsmosó tál Fűszertartó Tojásszeletelő Citromfacsaró Habverő Üvegnyitó Konzervnyitó Kancsók Teáskanna Tálcák Kávé- és teafőző Vízforraló Kenyérpirító Darálógépek Bot mixer Mikrohullámú sütő Gyümölcsaszaló gép Szendvicssütő Gázgyújtó
Szükséges eszközök: Takarítás témakörhöz: Porszívó Takarítógép Szőnyegtisztító kisgép Kézi takarító eszközök /seprű, partvis, lapát, felmosó szett, portörlő ruha, súroló szivacs/ Permetező flakon Hulladéktároló eszközök Tisztítószerek Ruhagondozás témakörhöz: Hagyományos- és automata mosógép Szárítógép Vasaló, vasalóállvány Szárítómásolat Varróeszközök Cipőtisztító eszközök Kerti munka témakörhöz: Ásó Gereblye Kapa Cirokseprű Lombseprű Vaslapát Hólapát Talicska Palántázó fa Virágcserép, virágláda Vetőmagok, virághagyma Hulladéktároló eszközök Lakáskultúra témakörhöz: Írószerek Szárazvirágok, dekorációs kellékek, tűzőhab, fali dísz alapok Dekorációs anyagok, eszközök: gyöngyök, kagylók, egyéb kiegészítők, damil
Textíliák, himzőfonalak, varróeszközök, textilfesték, textilragasztó Agyag, formázó eszközök, lakk, máz Fa megmunkálásához eszközök, barkácskészlet
KÖVETELMÉNYEK ELMÉLETI KÖVETELMÉNYEK -
Ismerje fel a háztartásban használt gépeket, eszközöket, alapvető szinten nevezze meg a funkciókat. Ismerje fel a háztartásban használt tisztítószereket, alapvető szinten fogalmazza meg az alkalmazásuk szabályait. Ismerje az alapvető ételkészítési módokat /főzés, sütés, párolás, sűrítés/. Segítséggel állítson össze napi, heti étrendet az egészséges étkezés szabályainak ismeretében. Soroljon fel üzlettípusokat, legyenek ismeretei az alapanyagok beszerzési forrásairól. Kísérje figyelemmel az élelmiszerek eltarthatóságát. Ismerje az élelmiszerek tárolásának szabályait a kamrában és a hűtőszekrényben. Nevezze meg a nagytakarítás lépéseit, a mosás fázisait, a szükséges eszközöket, tisztítószereket. Nevezze meg a ruhajavítás eszközeit, alapvető szinten nevezze meg a funkciókat. Legyenek ismeretei a vasalási módokról. Ismerje fel, nevezze meg és helyezze el megfelelően a lakás bútorait a különböző helyiségekben. Ismerje fel, nevezze meg a kerti szerszámokat, alapvető szinten fogalmazza meg a funkciókat. Dísztárgykészítés eszközeinek ismerete, balesetmentes, adekvát használata Dísztárgykészítéshez használt anyagok elemi szintű ismerete
GYAKORLATI KÖVETELMÉNYEK -
Használja rendeltetésszerűen a háztartásban használt gépeket, eszközöket, tartsa be a higiéniai és balesetvédelmi szabályokat. Válassza ki a megfelelő tisztítószereket a funkcióknak megfelelően. Önállóan készítsen hideg reggelit, uzsonnát. Működjön együtt a meleg ételek elkészítésénél, részfolyamatokat önállóan végezzen el. A beszerzett alapanyagokat és a készételt megfelelően helyezze el a kamrában és a hűtőszekrényben, ismerje fel a romlott élelmiszert, ételt. A munkafelületeket irányítás mellett tartsa tisztán. A keletkező hulladékokat önállóan helyezze el. Önállóan terítsen hétköznapi és ünnepi étkezésekhez, együttműködéssel vendégfogadáshoz. Ellenőrzés mellett mosogassa el a használt edényeket.
-
A napi takarítás, rendrakás lépéseit önállóan végezze el, közvetlen környezetét tartsa tisztán. Irányítással végezze el a nagytakarítás lépéseit, részfolyamatokat önállóan végezzen el. Irányítással végezze el a mosás műveletét, tartsa be az érintésvédelmi szabályokat. Ismerje fel a ruhajavítás szükségességét, segítséggel varrjon fel gombot, végezzen el egyszerű javításokat. Irányítással vasaljon ki egyszerű textíliákat, tartsa be az érintésvédelmi szabályokat. Segítséggel készítsen ünnepi asztal- és fali díszt, ajándéktárgyat. Önállóan gondozza a szoba növényeit. Irányítással végezze el az évszaknak megfelelő kertgondozási feladatokat. Alakuljon ki igénye a tiszta, rendezett környezetre, fejlődjön esztétikai érzéke. Egyszerű munkafolyamatok utánzása Dísztárgyak készítése textilből, papírból, fából, agyagból, műanyagból
ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ALAPISMERETEK -
Szúrt, vágott seb tisztítása, mentőláda használata. Égett sérülés hűtése, kezelése. Vérzéscsillapítás. Vegyszer okozta maró sérülés felismerése, kezelése. A mérgezés tünetei. Az áramütés megelőzése, felismerése. Balesetveszély felismerése. Segélykérés módjai.
Tananyag Szakképzés 1. 1.Témakör: Konyhatechnika Tananyag
Tanulói tevékenység
A konyha berendezési tárgyai, a tűzhely fajtái részei funkciója tisztántartása tisztítása
A gáz- és a villanytűzhely működésének megfigyelése, balesetvédelmi szabályok megbeszélése, betartása használat közben. Tisztításhoz tisztítószerek, eszközök kiválasztása, alkalmazása.
A konyha berendezési tárgyai, a hűtőszekrény fajtái részei funkciója tisztántartása tisztítása
Hűtőszekrény, fagyasztószekrény, fagyasztóláda működésének megfigyelése, üzembe
Óraszám: 18 Elvárt és javasolt fogalmak Főzőlap, gázrózsa, sütőlap, kapcsolok, szabályozás
Elvárt teljesítmény Ismerje, és alkalmazza a tanult balesetvédelmi szabályokat. Nevezze meg a gáztűzhely részeit, röviden fogalmazza meg a funkciókat. Válassza ki a megfelelő tisztítószereket.
Hűtés, fagyasztás, tartósítás, romlandó
Tisztítószerek /mosogatószer, súrolószer,
Nevezze meg a hűtőszekrény részeit, röviden fogalmazza meg a funkciókat. Válassza ki a megfelelő
Az ételkészítés higiéniája
Az étkezés illemtana
helyezés, balesetvédelmi szabályok megbeszélése. Tisztításhoz tisztítószerek, eszközök kiválasztása, a tisztítás elvégzése. Élelmiszerek elhelyezése a hűtőszekrényben: -mélyhűtött ételek elhelyezése -zöldség, gyümölcs elhelyezése -tejtermék elhelyezése Hús, húskészítmények elhelyezése -tojás elhelyezése -italok elhelyezése A tárolás szabályainak alkalmazása a gyakorlatban. Üzletek látogatása, alap- és nyersanyagok megismerése céljából, vásárlási gyakorlatok.
Konyhai edények, kézi gépek, eszközök darálógépek bot mixer robotgép mérőeszközök funkciója
Higiéniai szabályok a munka megkezdése előtt és közben. -külső megjelenés -ruházat -tisztaság -a keletkező hulladék elhelyezése -a felhasznált edények és eszközök elhelyezése, tisztítása.
A magyar konyha jellegzetességei
Udvariassági szabályok alkalmazása konkrét helyzetekben.
Tésztafélék: száraztészták levesbetétek Rizs felhasználása Meleg ételek készítése
Összeszerelés, üzembe helyezés együttműködéssel. A darálás eszközeinek üzembe helyezése, összeszerelése, csoportosítás működési elv szerint. A különböző funkciók /habverés, pürésítés, aprítás, dagasztás stb./
fertőtlenítőszer, szivacs, szagtalanító/
Rács, polc, fagyasztó fiók, tojástartó, zöldségtartó, szavatossági idő
tisztítószereket.
Kísérje figyelemmel az élelmiszerek szavatossági idejét.
Fertőzés, megelőzés A munka megkezdése előtt felszólítás nélkül mosson kezet, vegye fel a kötényt, sapkát. Ismerje a keletkező hulladék tárolási szabályait.
Kézi gépek, elektromos gépek A funkciók nevei
Tartsa be az udvariassági fordulatokat. Csoportosítsa a konyhai gépeket, eszközöket működési elv szerint.
Együttműködéssel alkalmazza a különböző funkciókat. Dekagramm
Köretek készítése Édességek készítése Gyümölcsök feldolgozása a befőzés célja eszközei menete Mosogatás, törölgetés
alkalmazása. Dió, mák, kávé, keksz darálása, tojásfehérje, tejszín felverése, zöldségek pürésítése, tészta dagasztása. Mérések gyakorlása különböző mérőeszközökkel, konyhai mérleggel, mérőkancsóval, mérőpohárral, evőkanállal. Ismerkedés a jellegzetes fűszerekkel, receptek gyűjtése. Ismerkedés a különböző tésztafélékkel, csoportosítás felhasználás szerint.
Nevezze meg a mérőeszközöket, segítséggel mérjen. Spagetti, csuszatészta, cérnametélt, eperlevél, nagykocka, tarhonya.
Gabona Főétel, köret
Nevezzen meg rizsből készült ételeket. Működjön együtt az ételek elkészítésénél. Kevert tészta, nyújtás, szaggatás dunsztolás
A feldolgozás módja, tisztítás, válogatás, pirítás, párolás, főzés. Húsos ételek készítése, fasírozott, natúrszelet, rántott hús, gulyásleves, rizses hús. Köret kiválasztása, elkészítése Piskóta, gyümölcstorta, diós kifli, teasütemény, muffin, mézeskalács készítése. Alapanyagok válogatása felhasználás szerint, körte, szilvabefőtt, barackdzsem készítése. Az edények, eszközök előkészítése a mosogatáshoz, tisztítószer kiválasztása, mosogatás, csepegtetés, törölgetés, rendrakás.
Soroljon fel néhány tésztafélét, ismerje alkalmazásukat.
Válasszon köretet a főételek mellé. Segítséggel készítse el az édességeket. Mondja el a munkamenet lépéseit. Irányítással végezze el a mosogatás munkafázisait.
2. Témakör: Takarítás Tananyag
Óraszám: 18 Tanulói tevékenység
Elvárt és javasolt fogalmak Fertőtlenítés, vízkőoldás, baktériumok.
A nagytakarítás menete Ajtók ablak lemosása, a mellékhelyiségben csempe, kagylók súrolása, WC-kagylók fertőtlenítése, burkolat Napi, heti takarítási tisztítása. feladatok a lakásban Rendszeresség. Napi takarítási feladatok végzése: szellőztetés, portalanítás, hulladék eltávolítása, rendrakás, a burkolat felmosása. Heti takarítási feladatok végzése: Szezonális takarítási porszívózás, portörlés, feladatok a lakásban ajtók lemosása, burkolat tisztítása, rendrakás. Tisztítószerek
Ágynemű gondozása
Ablaktisztítás, pókhálózás, szőnyeg porolása, tisztítása, függönyök, terítők mosása, padlóápolás. Tisztítószerek kiválasztása a munkafolyamathoz, a piktogramok értelmezése, a balesetvédelmi szabályok betartása. Ágynemű cseréje, szellőztetése, a matrac portalanítása.
Elvárt teljesítmény Irányítással végezze el a nagytakarítás részfeladatait. Önállóan végezze el a napi feladatokat. Irányítással végezze el a heti feladatokat.
Fogalmazza meg a napi, heti és szezonális feladatokat.
Önállóan válassza ki a megfelelő tisztítószereket és eszközöket. Tartsa be a balesetvédelmi szabályokat. Önállóan cseréljen ágyneműt.
3. Témakör: Ruhagondozás Tananyag
Tanulói tevékenység
Gépi, kézi mosás menete eszközei
Mosás kézzel, hagyományos és automata géppel.
Szárítógép használata
Vasalás, hajtogatás
Ruhajavítások gombvarrás szakadások javítása gumi behúzása akasztó varrása
Üzembe helyezés, ruhák válogatása, behelyezése, hőfok beállítása, idő megbecsülése. Póló, ing, nadrág vasalása, ruhanemű hajtogatása, elhelyezése polcon, vállfán, fiókban. A kimosott ruhák válogatása, a szükséges javítások elvégzése.
Óraszám: 18 Elvárt és javasolt fogalmak
Elvárt teljesítmény Ellenőrzés mellett végezze el a mosás menetét.
Programozás, hőfok, idő
Hőfok, langyos, meleg, pamut, szövet, műszál
Részfolyamatokat ellenőrzés mellett végezzen el. Irányítással végezze el a vasalás műveletét.
Ismerje fel a javítás szükségességét, válassza ki a megfelelő eszközöket, irányítással végezzen el részfolyamatokat.
4. Témakör: Kerti munka
Óraszám: 10
Tananyag
Tanulói tevékenység
Elvárt és javasolt fogalmak
Elvárt teljesítmény
Kerti munkák: ültetés-palántálás magról vetés ritkítás gyomlálás betakarítás
Virágok, zöldségek vetése, palántázása, gondozása.
Kerti eszközök, műveletek szakszerű megnevezése
Gyomlálás, kapálás
Segítséggel válassza ki a vetéshez, palántázáshoz, gyomtalanításhoz szükséges eszközöket, segítséggel végezze el a munkafázisokat.
Zöldségek, gyümölcsök betakarítása.
Segítséggel végezze el a betakarítás műveletét.
A gyakorlókertben használt anyagok
.
Munka a gyakorló kertben, szezonális feladatok
5. Témakör: Lakáskultúra, dísztárgykészítés Tananyag
Tanulói tevékenység
Lakás helyiségei
Különböző lakások megtekintése.
Lakás berendezési tárgyai, kiegészítők
Megfigyelés, funkciók megfogalmazása, csoportosítások végzése.
Szobanövények ültetése, gondozása. Vágott virágok vázába helyezése, gondozása.
Elvárt és javasolt fogalmak Helyiségek nevei: konyha, szoba, fürdőszoba, WC, nappali, étkező, kamra, gyerekszoba, erkély, kert Használati tárgy, dísztárgy, bútorok, textíliák /szőnyeg, függöny, terítő/, csillár Papír, fa, bőr, gyapjú, pamut, fém, műanyag, csempe, kerámia
Terítők és egyéb kiegészítők készítése előnyomott mintával, mintatervezés,
Cserép, virágláda, vízcsere Hervadt, napigényes,
Anyagok a lakásban A lakás díszítése: növények a lakásban dísztárgykészítési technikák Hímzés Famunkák Batikolás Decopauge
Óraszám: 10
Csoportosítás: természetes és mesterséges anyagok.
Elvárt teljesítmény Nevezze meg a lakás helyiségeit, funkcióit. Helyezze el célszerűen a bútorokat a lakás különböző helyiségeiben. Csoportosítsa a berendezési tárgyakat anyagfajták szerint. Gondozza önállóan a szobanövényeket.
Képességeinek
Kerámiakészítés
hímzésfajták gyakorlása: Többféle alap díszítése szalvétatechnikával. Fából különböző technikával használati és dísztárgyak készítése. Tárgyak felújítása. Az agyag tulajdonságai, formálhatósága, felhasználása. Ajándéktárgyak készítése: formázás, égetés, lakkozás. Formázással tárgyak /hamutartó, tálak, dobozok/ készítése.
vízigényes, árnyékos
megfelelően készítsen dísztárgyakat.
Keresztszemes, lapos öltés, szárés pelenkaöltés Ragasztás, lakkozás Fűrészelés, csiszolás, lakkozás, festés, gyalulás. Agyag, égetés, mázazás, kemence.
Szakképzés 2. 1. Témakör: Konyhatechnika
Óraszám: 18
Tananyag
Tanulói tevékenység
Elvárt és javasolt fogalmak
Elvárt teljesítmény
A konyha berendezési tárgyai: a gáztűzhely fajtái részei funkciója tisztántartása tisztítása
A használati szabályok alkalmazása együttműködéssel, balesetvédelmi szabályok betartása gyakorlat közben. Tisztításhoz tisztítószerek, eszközök kiválasztása.
Gyufa, gázgyújtó.
Működjön együtt az üzembe helyezés közben. Tartsa be a balesetvédelmi szabályokat gyakorlat közben.
A konyha berendezési tárgyai: a hűtőszekrény: fajtái részei funkciója tisztántartása tisztítás leolvasztása
Hűtőszekrény, fagyasztószekrény, fagyasztóláda üzembe helyezése, élelmiszerek A konyha berendezési elhelyezése a tárolás tárgyai: a konyhabútor szabályainak részei alkalmazásával. funkciója A hűtőszekrény,
Zsíroldó szer, fémtisztító, fémszivacs. Jegesedés, olvadás.
Segítséggel hajtsa végre a leolvasztás műveletét.
Polc, fiók, evőeszköztartó.
Az étkezés higiéniája
Az étkezés illemtan Az ételkészítés módjai: az előkészítő eljárások tisztítás darabolás Az ételkészítés módjai: az elkészítési eljárások: főzés, sütés, párolás, sűrítés módja célja eszközei alapanyagai Az ételkészítés módjai: befejező műveletek díszítés tálalás
Fűszerek
Napi, heti étrend
fagyasztószekrény leolvasztása a gyakorlatban.
Fertőzés, megelőzés.
A konyhai eszközök célszerű elhelyezésének gyakorlása.
Udvariasság, figyelem.
Önállóan rakja helyre a konyhai eszközöket.
nyers Munka közben a munka-felületek tisztántartása, a hulladék elhelyezésének gyakorlás Illemszabályok megbeszélése, szituációs gyakorlatok. Zöldségek, gyümölcsök tisztítása, darabolása. Húsfélék tisztítása, darabolása.
Csendben étkezzen, annyi ételt szedjen a tányérjára, amit elfogyaszt. Főzés, sütés, zsiradék, pirítás, párolás, rántás, habarás Soroljon fel főzéssel, sütéssel, párolással készült ételeket.
Étvágy, máz, öntet Soroljon fel díszítőelemeket.
Alapanyagok csoportosítása feldolgozás szerint, receptek gyűjtése, csoportosítása, szakácskönyv összeállítása. A heti étrend értelmezése, az ételek csoportosítása.
Só, bors, paprika, tárkony, babérlevél, köménymag, Válassza ki az majoránna stb. ételekhez az alapvető fűszereket.
Hideg ételek készítése Tálalóedények kiválasztása, Meleg ételek készítése esztétikus tálalás gyakorlása Hidegtálak, sütemények Sütemények készítése díszítéséhez alapanyagok kiválasztás. Látogatás
Kalóriatáblázat, diéta, változatosság, Irányítással állítson takarékosság, olcsó, össze napi étrendet, drága, eltarthatóság ismerje a beszerzési forrásokat. Savanyítás, tartósítás Önállóan készítsen hideg reggelit, uzsonnát.
Zöldségek feldolgozása, savanyúságok zöldségfélék Fűszernövények ízesítőanyagok Terítés Mosogatás, törölgetés
cukrászdában. Látogatás élelmiszerboltban, fűszertartó összeállítása Fűszerek tulajdonságainak megfigyelése /íz, illat, forma/, ismerkedés a felhasználás formáival Étrend összeállítása, a szükséges alapanyagok összegyűjtése, bevásárló lista készítése. A beszerzés forrásainak megbeszélése, vásárlás. A beszerzett alapanyagok elhelyezése a tárolás szabályainak alkalmazásával. Reggeli, uzsonna előkészítése, készítése, tálalása / szendvics, müzli, saláta stb./ Főétkezésekhez étrend összeállítása, alapanyagok, köret kiválasztása, előkészítés, elkészítés Ünnepi alkalmakhoz jellegzetes sütemények kiválasztása, előkészítés, elkészítés. Csalamádé, ecetes uborka készítése, eszközök kiválasztása Terítés hétköznapra és ünnepnapra, vendégfogadáshoz A tanult munkafolyamat gyakorlása.
Részfolyamatokat önállóan végezzen.
Soroljon fel jellegzetes ünnepi süteményeket. Válassza ki a szükséges eszközöket, használat közben tartsa be a balesetvédelmi szabályokat. Önállóan terítsen. Önállóan mosogassa el a használt edényeket, eszközöket, majd rakja el a helyére.
2. Témakör: Takarítás
Óraszám: 18
Tananyag
Tanulói tevékenység
Takarítógép funkciója részei
Programozás Takarítógép üzembe helyezése, tisztítószerek kiválasztása, szőnyeg, kárpit, burkolatok tisztítása. Nem használunk takarítógépet, inkább Önállóság, a takarítás eszközeit rendszeresség tanuljuk, azok használatát, karbantartását, tárolását (pl. porszívó, seprű, lapát, stb.) Viszont elméletben tanultunk róla, képen néztük.
Napi, heti, szezonális takarítási feladatok
Balesetvédelmi szabályok betartása. A lakás helyiségeinek rendszeres, rutinszerű takarítása, tisztítószerek adagolása ellenőrzés mellett, a balesetvédelmi szabályok betartása.
Elvárt és javasolt fogalmak
Elvárt teljesítmény Irányítással végezzen el részfolyamatokat.
Önállóan végezze el a nagytakarítás menetét. Váljon rutinszerűvé a rendrakás művelete.
Óraszám: 18
3. Témakör: Ruhagondozás Tananyag
Tanulói tevékenység
Ruhatisztítás módjai: a vegytisztítás.
Látogatás Vegytisztítás tisztítószalonban. Piktogramok értelmezése, ruhafajták válogatása a mosás fajtája szerint. Tanult fogalmak gyakorlása, Ruhafajták rendszeres bővítése válogatása, tisztítása a tanult módokon. A tisztítószerek adagolása irányítás mellett. A Tanult fogalmak balesetvédelmi gyakorlása, szabályok betartása. bővítése
Ismerje, és alkalmazza megfelelően a mosás fajtáit, tartsa be a balesetvédelmi szabályokat.
Ruhafajták, ágynemű Cipőkrém, cipőtisztító és egyéb textíliák eszközök, sarok, vasalása. talp, cipész Az évszaknak megfelelő cipőtisztítás rendszeres végzése. A szükséges javítások felismerése és kezelése.
Irányítással végezze el a vasalás műveletét.
Mosás kézzel, hagyományos és automata géppel
Vasalás Cipőtisztítás
Elvárt és javasolt fogalmak
Elvárt teljesítmény
Rutinszerűen végezze a szükséges műveleteket.
Alakuljon ki igénye az ápolt külsőre, és környezetre.
4. Témakör: Kerti munka
Óraszám: 10
Tananyag
Tanulói tevékenység
Elvárt és javasolt fogalmak
Elvárt teljesítmény
Kerti munkák: talaj előkészítés vetés ültetés sorok, sorközök kapálás gyomlálás
Talaj előkészítő munkák végzése ősszel és tavasszal, veteményezés, ültetés a gyakorlókertben.
Rendezett kert ismertető jegyei.
Önállóan végezze el a talaj előkészítés műveleteit /ásás, gereblyézés/. Képességeinek megfelelően önállóan vagy segítséggel hajtsa végre növények vetését vagy ültetését. Önállóan végezzen gyomtalanítási munkát a haszonnövények kímélésével Segítséggel tudja, hogy mit mikor vetünk. Segítséggel tervezzen egy kis konyhakertet. Ismerje fel a rendezett és rendezetlen kert közötti különbséget. Segítséggel komposztáljon.
Növények vetési, ültetési idejének ismerete, konyhakert tervezése Kerti szemét, hulladék hasznosítása a gyakorlatban
Növények gondozása, betakarítása. Vetési, gondozási készítése, vezetése. Tanulmányi séta során rendezett és rendezetlen kertek megfigyelése. Komposztálás a gyakorlatban.
vetési idő, vetési mélység, sortávolság, tőtávolság.
5. Témakör: Lakáskultúra
Óraszám: 10
Tananyag
Tanulói tevékenység
Elvárt és javasolt fogalmak
Elvárt teljesítmény
A lakás helyiségei
Látogatás bútorboltban, lakás felszerelési szaküzletben, megfigyelés, prospektusok gyűjtése. Bútorok, berendezési tárgyak csoportosítása különböző helyiségekhez.
Üveg, kárpit, beépített bútor.
Sorolja fel a lakás helyiségeinek bútorait, kiegészítőit.
A lakás díszítése
Dísztárgykészítési technikák: Fa megmunkálása
Szobanövények ültetése, gondozása. Évszakoknak megfelelő asztal-, fali-, ajtódísz készítése: termés-és virágdísz kompozícióval. Ünnepi dekorációk készítése. Fa tulajdonságai, felhasználása, a megmunkálásmódjai. Fa fűrészelése, mérések gyakorlása, Gyalulás, összeillesztés, szegelés. Egyszerű játéktárgyak, dísz- és használati tárgyak készítése.
Ruhásszekrény, cipős szekrény, könyvespolc, íróasztal, számítógép asztal, tévészekrény. Otthonosság, kényelem, célszerűség. Szárazvirág, termések nevei, ünnepek.
Ismerje a bútorok funkcióit.
Irányítással készítsen az évszaknak, ünnepnek megfelelő dísztárgyat, dekorációt.
Léc, deszka.
Szakmai gyakorlat, habilitációs munkavégzés: munkahelyi gyakorlat
heti évi
11. évfolyam 4 148
12. évfolyam 4 148
A külső munkahelyi gyakorlaton, projektben csak a munka alkalmassági vizsgálaton megfelelt tanulók vesznek részt, a többiek pedig az intézmény különféle munkaterületein töltik gyakorlatukat igény és lehetőség szerint (takarítás, mosoda, karbantartás, fejlesztő iskola). A habilitációs munkavégzés megvalósítása a Munkahelyi gyakorlat projekt alapján történik (melléklet)
Külső munkahelyek Erzsébet Kórház -takarítás -portörlés -felmosás
Idősek Otthona -takarítás -parkgondozás
Jó étvágyat KFT -takarítás - mosogatás - zöldségfélék tisztítása
Tesco - árufeltöltés
Követelmény: -
egyszerű betanulást igénylő munkafolyamat végzése irányítással, a munkahelyi viselkedési szabályok betartása, a többségi munkatársi közösség pozitív normáinak elfogadása, mintakövetés, a munkahelyi balesetvédelmi, munkavédelmi szabályok betartása, elemi szintű feladatmegértés, feladattudat, munkafegyelem és kitartó munkavégzésre törekvés, elemi szintű önellenőrzési készség kialakulása, alkalmazkodás a változó munkahelyekhez, feladatokhoz.
Eszköz, felszerelés
Nodus oktatótáblák, képsorozatok a gyárban a konyhában a kerti munkák szerszámai háziállatok zöldségek, virágok, a kertész erdei munkák hova tegyük a hulladékot? a gabonától a kenyérig A munkát végző ember sorozat Otthon sorozat Utcán sorozat Mindennapi veszélyek
osztályo k 9., 10., 11., 12.
Tantárgyi rendszer
Mennyiség i mutató
Összese n db
9-12- ig
Cs/1
4
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
cs/1 cs/1 cs/1
4 4 4
9-12-ig 9-12-ig
cs /1 cs /1
4 4
9-12-ig 9-12-ig
cs /1 cs /1
4 4
9-12-ig
cs /1
4
9-12-ig
cs /1
4
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
cs/1 cs/1 cs/1
4 4 4
ó . i.
t . i .
sz.m .
é.g .
á.a .
é.z .
t .
k.e .
szim .
sorozat Mágneses applikációs tábla Applikációs képek Applikációs tábla, parafa, filc Mértani formák, testek Barkácskészle t, fém- fa Forgótárcsás mosógép Centrifuga Vasaló Vasalóállvány Porszívó Seprű Lapát Tisztító kefék – súroló ruha
9-12-ig
cs /1
4
9-12-ig
cs/sorozat
4 sorozat
9-12-ig
cs/1
4
9-12-ig
cs/4
16
9-12-ig
cs/készlet
4 készlet
9-12-ig
i/1
1
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
i/1 i/1 i/1 i/1 cs/4 cs/4 cs/4
1 1 1 1 16 16 16
9-12-ig
cs/4
16
Mennyiség i mutató
Összese n db
9-12- ig 9-12-ig 9-12-ig
cs/4 cs/4 cs/4
16 16 16
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
cs/1 cs/2 cs/2
4 8 8
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
cs/2 t/1 pár t/1 pár
8 35 pár 35 pár
9-12-ig 9-12-ig
cs/1 cs/2 kg
4 8 kg
9-12 ig
cs/ 2 kg
8 kg
Készségfejlesztő Speciális Szakiskola
Eszköz, felszerelés cipő köröm mosogató Talicska Locsoló vödör – műanyag fém gumikesztyű kerti munkakeszty ű mosdótál törmelék szivacs Vatelin
osztályo k 9., 10., 11., 12.
Tantárgyi rendszer ó . i.
t . i .
sz.m .
é.g.
á.a .
é.z .
t.
k.e.
szim.
ár gyöngyök
9-12-ig 9-12-ig
cs/1 cs/5/doboz
damil gyöngyfűző körmöcskéző fahenger / 48 ágú/ tapéta- vágó kés ragasztó / textil, bőr, tapéta / fémkapcsok puhafa dörzspapír fafaragó kés kis kézi fafűrész gyalu satu szögek / fajtánként/ kalapács
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
cs/1 tek. t/1 cs/5
4 20 doboz 4 tekercs 35 20
9-12-ig
cs/ 1
4
9-12-ig
cs/5 tubus
20 tubus
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
cs/1 doboz cs/2 m2 cs/4 ív cs/5 cs/1
4 doboz 8 m2 16 ív 20 4
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
cs/1 cs/1 cs/ fél kg
4 4 2 kg
9-12-ig osztályo k 9., 10., 11., 12.
cs/4 Mennyiség i mutató
16 Összese n db
Eszköz, felszerelés
Tantárgyi rendszer ó . i.
t . i .
sz.m .
é.g .
á.a .
é.z .
t.
k.e .
szim .
harapófogó kombinált fogó hajlítható huzalok alumínium lemez lemezvágó olló gipszöntő formák tisztítószerek
9-12- ig 9-12-ig
cs/4 cs/4
16 16
9-12-ig
cs/10 m
40 m
9-12-ig
cs/1 m2
4 m2
9-12-ig
cs/1
4
9-12-ig
cs/5
20
9-12-ig
cs/5 flakon
felmosó szett tisztító és törlőruhák tollseprű ollók papírvágó
9-12-ig 9-12-ig
cs/1 cs/3
20 flakon 4 12
9-12-ig 9-12-ig
cs/1 t/1
4 35
9-12 ig
t/1/cs/1
35 , 4
textilvágó cikk-cakk különböző méretű és
9-12-ig
vastagágú papírfajták
9-12-ig 9-12-ig
cs/ 10 ív
40 ív
9-12-ig
cs / 2 ív
8 ív
9-12-ig
cs/100 db
400
9-12-ig
cs/ 2 ív
8
9-12-ig
cs/ 2 ív
8
9-12-ig
cs/ 2 kg
10 kg
9-12-ig
cs/ 4 kg
16 kg
9-12-ig 9-12-ig
cs/10 motring cs/ 2 m
40 motring 8m
9-12-ig
cs/ 3 m
12 m
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
cs/ 1 kg t/ 1 pár t/1 db cs/ 1kg
4 kg 35 pár 35 db 4 kg
dekorációs kartonok csomagoló papír fénymásoló papír rács vagy keret kiállításhoz szövőrámák állványos szövőfonalak – felvető szál szőnyeg fonál hímzőfonala k fajtánként napvászon, színes vásznak különböző fajtájú kongré anyagok filcanyagok kötőtű horgolótű kötőfonal Eszköz, felszerelés horgolócérna zsákvászon terepasztal fotóalbum elsősegélyláda fürdőszoba mérleg tükör rádióújság, ismeretterjesztő folyóiratok nagyobbaknak való mesekönyvek ifjúsági könyvek képeslapok kis
osztályok 9., 10., 11., 12. 9-12- ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
Tantárgyi rendszer ó. t. sz.m. é.g. i. i.
Mennyiségi mutató
Összesen db
cs/50 dkg cs/3 m cs/1 cs/1 i/1 i/2
2 kg 12 m 4 4 1 2
9-12-ig 9-12-ig
cs/1 cs/2
4 8
9-12-ig
t/1
20
9-12-ig 9-12-ig 9-12 ig
t/1 t/1
20 35
á.a.
é.z.
t.
k.e.
szim.
mesterségekről szóló könyvek folyóiratok serdülőkori problémákat bemutató oktató táblák, könyvek nemiséggel járó veszélyek táblák
9-12-ig 9-12-ig
cs/2
8
9-12-ig
cs/2
4
cs/2
8
9-12-ig
cs/1
4
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
cs/1 cs/5 cs/1
4 20 4
9-12-ig
cs/1
4
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
cs/5 cs/1 cs/1
20 4 4
9-12-ig
i/2
2
Mennyiség i mutató
Összese n db
9-12- ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
cs/1 cs/5 cs/5 i/2 i/1 cs/3
4 20 20 2 1 12
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
t/1 cs/1 cs/1
35 4 8
9-12-ig 9-12-ig 9-12 ig 9-12-ig
cs/2 cs/5 i/1 i/1
8 20 pár 1 1
9-12-ig 9-12-ig
könyvek drog fogyasztás veszélyei oktató táblák kiadványok fóliahegesztő befőttes üveg ünnepi asztalterítő cipőtisztítás eszközei kerékpárok növény határozó akvárium az ember fejlődése és növekedése videófilm
Eszköz, felszerelés fényképezőgép hátizsák kulacs iránytű kézi nagyító sátor 2 személyes esőkabát bogrács zsebszámológé p futball tollaslabda gáztűzhely hűtőszekrény
9-12-ig
osztályo k 9., 10., 11., 12.
Tantárgyi rendszer ó . i.
t . i .
sz.m .
é.g .
á.a .
é.z .
t .
k.e .
szim .
előkészítő asztal kétaknás mosogató konyhaszekrén y étkező asztal székek mechanikus mákdaráló mechanikus diódaráló mechanikus húsdaráló kávéfőző turmixgép elektromos habverő elektromos teafőző lábas sorozat fazék sorozat serpenyők különböző méretben
Eszköz, felszerelés
tepsik különböző méretben teflon palacsinta sütő teáskanna porcelán keverőtál fém keverőtál műanyag keverőtál jénai tálak tetővel gyümölcsmos ó tésztaszűrő levesszűrő több méretben teatojás
9-12-ig
i/2
2
9-12-ig
i/1
1
9-12-ig
i/1
1
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
i/3 t/1 i/1
3 13 1
9-12-ig
i/1
1
9-12-ig
i/1
1
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
i/1 i/1 i/1
1 1 1
9-12-ig
i/1
1
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
i/1 i/1 i/3
1 1 3
Mennyiség i mutató
Összese n db
9-12- ig
i/3
3
9-12-ig
i/2
2
9-12-ig 9-12-ig
i/3 i/2
3 2
9-12-ig 9-12-ig
i/2 i/4
2 4
9-12-ig
i/3
3
9-12-ig
i/2
2
9-12-ig 9-12-ig
i/2 i/3
2 3
9-12-ig
i/2
2
osztályo k 9., 10., 11., 12.
Tantárgyi rendszer ó . i.
t . i .
sz.m .
é.g .
á.a .
é.z .
t .
k.e .
szim .
edényalátét kiszedő készlet gázgyújtó / elektromos / vágódeszka kenyérszeletel ő konyhai mérleg konzervnyitó tojásszeletelő citromfacsaró kicsi citromfacsaró edényes többfunkciós reszelő habverő kenőtoll fakanál különböző méretben gyúródeszka nyújtófa üvegmosó
Eszköz, felszerelés alufólia folpack edényfogó kesztyű hűtőtáska készlet hűtődoboz szett jégkocka tartó üvegnyitó merőkanál több méretben tejtartó mérőedény 12 db-os evőeszköz készlet kávéskanál mokkáskanál
9-12 ig 9-12-ig
i/4 i/1
4 1
9-12-ig
i/1
1
9-12-ig 9-12-ig
cs/2 i/1
8 1
9-12-ig
i/2
2
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
cs/1 i/3 cs/1
4 3 1
9-12-ig
i/2
2
9-12-ig
i/2
2
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
i/2 i/2 i/5
2 2 5
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
i/1 i/1 i/2
1 1 2
Mennyiség i mutató
Összese n db
9-12- ig 9-12-ig 9-12-ig
cs/1 i/1 i/4
4 1 4
9-12-ig
i/1
1
9-12-ig
i/1
1
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
i/1 i/1 i/5
1 1 5
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
i/2 i/2 i/1
2 2 1
9-12 ig 9-12-ig
i/1 t/1
1 48
osztályo k 9., 10., 11., 12.
Tantárgyi rendszer ó . i.
t . i .
sz.m .
é.g .
á.a .
é.z .
t .
k.e .
szim .
süteményes villák tortalapát virsli kiszedő kenyér szeletelő kés kenő és vágókés hámozó kés falapát üvegkancsó műanyagkancs ó sótartó fűszertartó készlet mokkacukor tartó csipesszel szalvéta tartó üvegpohár / vizes / lágytojás tartó
Eszköz, felszerelés kávéscsésze teáscsésze alátét műanyagtálcá k fémtálcák 12-es tányérkészlet leveses tál pecsenyés tál kompótos készlet / üveg / késélező klopfoló burgonya törő szódásszifon patronnal időjelző óra fémszivacs csomag mosogató szivacs /
9-12-ig
t/1
48
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
i/1 i/1 i//2
1 1 2
9-12-ig
t/1
48
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
t/1 i/2 i/3 i/3
48 2 3 3
9-12-ig 9-12-ig
i/3 i/1
3 1
9-12-ig
i/1
1
9-12-ig 9-12-ig
i/3 t/1
3 48
9-12-ig
t/1
12
Mennyiség i mutató
Összese n db
9-12- ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
t/1 t/1 t/1 i/10
48 12 48 10
9-12-ig 9-12-ig
i/5 i/1
5 1
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
i/3 i/3 i/2
3 3 2
9-12-ig 9-12-ig 9-12 ig 9-12-ig
i/1 i/1 i/1 i/2
1 1 1 2
9-12-ig 9-12-ig
i/1 i/1
1 1
9-12-ig
i/1
1
osztályo k 9., 10., 11., 12.
Tantárgyi rendszer ó . i.
t . i .
sz.m .
é.g .
á.a .
é.z .
t .
k.e .
szim .
csomag / felmosó szett konyharuha asztalterítő műanyagterítő edényszárító evőeszköz csurgató konyhai olló kerti szerszámok ásó
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
i/1 i/10 i/6 i/5 i/1 i/1
1 10 6 5 1 1
9-12-ig 9-12-ig
i/1 cs/5
1 20
9-12-ig
cs/5
20
9-12-ig
cs/5
20
9-12-ig
cs/5
20
9-12-ig
cs/5
20
Mennyiségi mutató
Összesen db
cs/5
20
9-12-ig
cs/5
20
9-12-ig
cs/5
20
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
cs/2 cs/1 cs/5 cs/1 cs/1
8 4 20 4 4
9-12-ig
cs/1
4
9-12-ig
t/2
80
9-12-ig 9-12 ig 9-12-ig 9-12-ig
cs/1 t/1 cs cs/1 cs/1
4 40 4 4
9-12-ig
t/1 cs
40
9-12-ig 9-12-ig
cs/1 cs/1
4 4
9-12-ig
cs/1
4
kapa lombseprő cirokseprő vesszőseprő
Eszköz, felszerelés
osztályok 9., 10., 11., 12. 9-12- ig
Tantárgyi rendszer ó. t. sz.m. é.g. i. i.
á.a.
é.z.
t.
k.e.
szim.
ültetőfa gereblye kapircs szemeteslapát hólapát vaslapát jégtörő lapát ABC-s tábla / kisbetűs, nagybetűs/ betűkártya / doboz / gyengénlátó füzetek /írás,számolás/ írótábla krétával számoló korong naptár meteorológiai piktogramok számjegyek / doboz / relációs jelek síkidomok színes hengersorok EDUCA űrmértékek
súlymértékek dkg, kg kétkarú mérleg írásvetítő állvány, vászon diavetítő /diapozitívhez / diapozitívek témánként /doboz / diafilm vetítő diafilmek televízió videólejátszó
Eszköz, felszerelés videó kazetták - műsoros videó kamera HI-FI berendezés mini HI-FI /CD, rádió, magnó / hangkazetták – műsoros hangkazetták üres CD lemezműsoros fénymásoló számítógép hosszúságmérő eszközök /szalag, rúd / falióra hőmérő citera gitár tangóharmónik a szintetizátor furulya tornadob triangulum cintányér
9-12-ig
cs/1
4
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
cs/1 i/2 i/2 i/5
4 2 2 5
9-12-ig
i/25
25 doboz
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
cs/1 i/250 cs/1 cs/1
4 250 4 4
osztályo k 9., 10., 11., 12.
Tantárgyi rendszer
Mennyisé gi mutató
Összese n db
9-12- ig
i/50-100
100
9-12-ig 9-12-ig
i/1 i/2
1 2
9-12-ig
cs / 1
4
9-12-ig
cs/10
40
9-12-ig
cs/10
40
9-12-ig
o/5 p
50
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
i/2 i/4 t/1
2 4 40
9-12-ig 9-12 ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
cs/1 cs/1 cs/1 cs/1 cs/1
4 4 4 4 4
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
cs/1/2 cs/2 cs/2 cs/1 cs/2
2 8 8 4 8
ó . i.
t . i .
sz.m .
é.g.
á.a .
é.z .
t.
k.e. szim.
ritmusfa rumbacsörgő csörgődob metallofon xilofon csengők szájharmónika agyag
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
cs/ 5 pár cs/ 1 cs/ 1 cs/ 1 cs/1 cs/ 1 cs/2 cs/5 kg
20 pár 4 4 4 4 4 8 20 kg
Mennyisé gi
Összese n
mutató
db
osztályo k
Tantárgyi rendszer
Eszköz, felszerelés
9., 10., 11., 12.
ó . i.
gipsz vízfesték
9-12- ig 9-12-ig
cs/ 5 kg t/ 1 doboz
tempera festék
9-12-ig
t/ 1 doboz
ecset ecsettál hajtogatólap
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
t / 2 db t/1 t/csomag
fűzőlap
9-12-ig
t/csomag
krepp- papír
9-12-ig
technika csomag színes ceruzák
9-12-ig
cs/ 20 tekercs t/1 csomag
9-12-ig
t/doboz
zsírkréta
9-12-ig
t/doboz
filctollak
9-12 ig
t/készlet
flakonok papírdobozok hurkapálca
9-12-ig
cs/10
20 kg 40 doboz 40 doboz 80 db 40 db 40 csomag 40 csomag 80 tekercs 40 csomag 40 doboz 40 doboz 40 készlet 40
9-12-ig
művészeti alkotások prospektusai természetismer eti oktatáshoz képsorok térképek: Mo. domborzati és gazd. földgömb zászló címer gumilabda
9-12-ig
cs/5 csomag cs/5 csomag
20 csomag 20 csomag
9-12-ig
cs/2
8
9-12-ig
cs/ 1
4
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
i/1 i/2 cs/1 i/13
1 2 4 13
t . i .
sz.m .
é.g.
á.a .
é.z .
t.
k.e. szim.
nagyméretű közepes karika nagy ugrálólabda nagy közepes tornapad 4 m-es
9-12-ig
i/13
13
9-12-ig
i/13
13
9-12-ig
i/6
6
9-12-ig
i/3
3
9-12-ig
i/3
3
9-12-ig
i/3
3
2 m-es Eszköz, felszerelés bordásfal zsámoly tornaszőnyeg ugrálókötél medicin labda 2 kg-os 4 kg-os szánkó szobakerékpár udvari kerékpár kézilabda kosárlabda röplabda futball labda kézilabda kapu + háló röplabda háló + állvány kosárlabda palánk + háló bőr maroklabda tornaszekrény ugródeszka roller kézisúlyzó 2 kg-os ping-pong asztal + háló ping-pong ütő + labda fakocka tornabot ülőpárna
osztályo k 9., 10., 11., 12.
Tantárgyi rendszer
Mennyisé gi mutató
Összese n db
9-12- ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
i/3 i/2 i/2 i/13 i/6
3 2 2 13 6
9-12-ig
i/6
6
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12 ig 9-12-ig 9-12-ig
i/6 i/2 i/2/méret i/6 i/6 i/6 i/6 i/2
6 2 12 6 6 6 6 2
9-12-ig
i/1
1
9-12-ig
i/2
2
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
i/13 i/1 i/1 i/2 i/26
13 1 1 2 26
9-12-ig
i/1
1
9-12-ig
i/2pár
2pár
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
i/50 i/13 i/13
50 13 13
ó . i.
t . i .
sz.m .
é.g .
á.a .
é.z .
t.
k.e .
szim .
jelzőszalag tollasütő + labdák
Eszköz, felszerelés mászókötél gyűrű gördeszka szövetzsák ugróasztal stopper mérőszalag magnetofon kazetta síp távolugró vödör ásó gereblye seprű távcső gyümölcsaszal ó iránytű lakmuszpapír főzőpohár petricsésze nagyító mikroszkóp növényhatároz ó állathatározó záró kupakosüveg gipsz szelektívgyűjt ő edények akvárium
Eszköz, felszerelés komposztáló csipesz szárazelem
9-12-ig
i/13 i/6 pár
13 6 pár
Mennyiség i mutató
Összese n db
9-12- ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
i/1 i/1 i/2 i/2 i/2 i/1 i/1 i/1 i/3 i/1 i/1
1 1 2 2 2 1 1 1 3 1 1
9-12 ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
i/1 i/1 i/1 db db
1 1 1 2 1
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
db m2 db db db db db
5 5 12 12 12 1 3
9-12-ig 9-12-ig
db db
3 50
9-12-ig 9-12-ig
kg db
5 4
9-12-ig
db
1
Mennyiségi mutató
Összesen db
db db db
1 12 1
osztályo k 9., 10., 11., 12.
osztályok 9., 10., 11., 12. 9-12- ig 9-12-ig 9-12-ig
Tantárgyi rendszer ó . i.
t . i .
sz.m .
é.g .
Tantárgyi rendszer ó. t. sz.m. é.g. i. i.
á.a .
á.a.
é.z .
é.z.
t .
t.
k.e .
k.e.
szim .
szim.
gyűjtő facsemete virágmag szállítógyűjtőedény egyszer használatos gumikesztyű kertész kesztyű szögesbot papírtörölköző szakkönyvek a könyvtár bővítéshez ld. melléklet szakfolyóirat megrendelése ld. melléklet hőmérő ( belső, külső, víz ) hanganyag égető kemence agyagtartó állvány szekrény öntőforma / nagy / palatábla mosdótál vasfülű formázó munkaasztal szék árupolc
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
db csomag db
1-1 12 4
9-12-ig
db
50
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
db db tekercs kötet
50 12 50 30
9-12 ig
típus
3
9-12-ig
db
12
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
típus db db
12 1 1
9-12-ig 9-12-ig
db db
4 3
9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig 9-12-ig
db db db db db db
5 3 1 4 10 1
2015.
Kollégiumi pedagógiai program
A Kozmutza Flóra kollégium pedagógiai programja
Tartalom 1. A Kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései 2. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei 2.1 A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, önálló életkezdését segítő tevékenységek 3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 4A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, középiskolai kollégiumok esetén az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei 5.Nemzetiséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzetiség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatai 6.A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve 7.A kollégium közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei 8.A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység 9.A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve 10.Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái
11.Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek
„Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak bízni. Ha a gyerekek dicsérve élnek, Megtanulják az igazságosságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hittel élni. Ha a gyerekek megerősítve élnek, Megtanulják magukat szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megtalálni a szeretetet a világban ! „ (Dorothy Law Holte: Egy élet a kezedben)
1. A Kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései A kollégiumi nevelés alapelvei - az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése, - demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása, - a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat, - az alapvető erkölcsi normák betartása, - az egyéni és életkori sajátosságok, képességek figyelembevétele, - a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése, - építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére, - a szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal való konstruktív együttműködés. A kollégiumi nevelés értékei A pedagógiai környezet minden eleme tartalmazza az értékkövető funkciót. Értéket közvetít a tanár, a nevelőmunkát segítő munkatársak, minden intézményi dolgozó, akinek személyiségjegyei és tulajdonságai eleve értékhordozó tényezők. A kollégiumi életben, a tanulók otthon-jellegű együttélésében is találunk felhasználható nevelési értékeket. A kollégiumi csoportok, közösségek tagjainak kapcsolatrendszere, egymáshoz való viszonya ugyancsak értékhordozó tényezők, csakúgy, mint a kollégium épülete, a szobák, a mikro- és makrokörnyezet, a kollégium hagyományai és a régen végzett kollégisták is, akik visszavisszajárnak rendezvényeinkre. (Farsang, osztálytalálkozó, egyéb rendezvények) A Kollégium egyik jelszava, hogy értékekkel, értékekre nevelünk. Értékrendszerünk ismertetésénél két szempont vált meghatározóvá: a NAT-ban felsorolt képviselendő értékék és a nevelői (emberi) tapasztalataink során kialakult és magunkénak vallott értékek. A két halmaz helyenként fedi egymást, ezért nem is határolhatók el élesen egymástól. A kollégiumi nevelés célkitűzései A kollégium olyan meghatározó nevelési színtér, amely pedagógiai célkitűzésének megvalósításában az iskolával szoros együttműködést igényel. Feladata mindazon gyermekek részére biztosítani a családias nevelést, otthonpótló szerepet, melyek szülői kérésre a kollégiumi ellátást igénylik.
Céljaink eredményes megvalósítása érdekében a kollégiumi nevelők kapcsolatot tartanak fenn az iskola pedagógusaival, a családdal és a nevelőszülőkkel, valamint különböző intézményekkel, egyéb támogatókkal. A kollégiumban dolgozók nagy hangsúlyt fektetnek a családi kapcsolatok erősítésére. Személyes példamutatással törekszenek a tanulókban kialakítani a munkához való tudatos viszonyt, a munkához szükséges pozitív szemléletet, értékrendet. A kollégiumban folyó pedagógiai munkát úgy szervezzük meg, hogy különböző tevékenységi formákra épülő foglalkozások és a pihenés tudatos összehangolásával nyugodt körülményeket biztosítsunk az itt nevelkedőknek. 2. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei A kollégium a tanulók életében sajátos, sokrétű feladatot tölt be, melynek megvalósítása során törekedni kell a családi funkciók pótlására. Az intézményben folyó nevelőmunkának szolgálnia kell a tanulók társadalmi beilleszkedéséhez szükséges képességek fejlesztését. A nevelői és pedagógiai munka során a kollégiumban előtérbe kerül az egyéni bánásmód, az egyénre szabott nevelési eljárások alkalmazása, amelyekkel segítséget nyújtunk a tanulók későbbi eredményes társadalmi beilleszkedéséhez. A tervezett tevékenységek mindegyikét át kell hatnia a játéknak, a tanulásnak és a munkának. Foglalkozások megszervezése során kiemelt szerepet kap a szocializációt segítő képességek fejlesztése. A kollégium működésének rendje szervesen illeszkedik az iskola működésének rendjéhez. A csoportok foglalkozásainak szervezése során a felügyeletet és a fejlesztést a foglalkozásokon túl is biztosítani kell. A gondozás, nevelés és foglalkoztatás egysége aktív nevelői magatartást igényel. A délutáni foglalkozások ideje a kollégium kötött órakeretének felel meg. A fennmaradó időben a gondozás, ápolás és az önkiszolgálás feladatait kell elvégezni a foglalkozásokon. Megtervezése a felügyeletet ellátó nevelő, vagy szakképzett pedagógiai asszisztens feladata. A kollégiumi nevelést szakképzett pedagógusok, gyógypedagógiai asszisztensek, gyermekfelügyelők, dajkák végzik. A kollégiumi programokba illeszkednek be a szabadidő hasznos és kellemes eltöltésére, valamint tehetséggondozást szolgáló szakkörök. A kollégium foglalkozásait a gyógypedagógiai specializációk, és a mindennapos tevékenységek egységes rendszere kell, hogy jellemezze. A játék, a tanulás és a munka arányos feladatelosztása, az együttműködés, alkalmazkodás, normakövetés, önállóság, önellátás, önkifejezés, pozitív önértékelés fejlesztése és az egészség megőrzésének eszközrendszere, valamint a szabadidős programok, önkiszolgálás, munka, tehetséggondozás, felzárkóztatás, társas kapcsolatok, közösségi tevékenységek, kell hogy lefedjék a rendelkezésre álló időt. A kollégiumi csoportok összevonására a hasonló fejlettségi szint, a gondolkodási sajátosságok, az együttes feladatmegoldás szervezése miatt van szükség. Az éjszakai éber szolgálat során gyermekfelügyelők teljesítenek szolgálatot. 2.1 A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, önálló életkezdését segítő tevékenységek: A kollégium működését meghatározó alapelvekben is rögzítettek szerint szükséges fokozott figyelmet fordítani a tanulók egyéni fejlődési ütemét is figyelembevevő fejlesztő tevékenységrendszer kialakítására. Ennek érdekében a kollégiumi foglalkozásokon használhatják a tanulók mindazokat a fejlesztő eszközöket, terápiás termeket, helyiségeket, amiket az iskolai időszakban is használnak. A tehetség relatív fogalom, a mi viszonyaink között is előfordulnak olyan gyerekek és fiatalok, akik egyes területeken a többiekhez képest jobb teljesítményt nyújtanak. Az
iskolához hasonlóan és azzal együttműködve kell megszervezni azokat a foglalkozásokat, amelyek segítik ezeknek a képességeknek kibontakoztatását. A mi sajátosságaink között természetes dolog az egyenlőtlen fejlődési ütem. Szinte minden tanulónk és szinte minden területen egyéni sajátosságok szerint képes fejlődni. Ugyanakkor előfordul az is, hogy saját fejlődési ütemétől is elmarad a tanuló, betegség, hiányzás, más, esetleg lelki eredetű probléma miatt. Törekedni, kell ilyenkor arra, hogy nem természetes elmaradását mielőbb behozza a tanuló. Ennek segítési lehetősége az egyéni bánásmód, differenciálás, mely a kollégiumban elsősorban „átfedéses” időszakokban, illetve akkor szervezhetők, ha a csoport egy része más, például szakköri foglalkozáson vesz részt. Növendékeink általában nem lesznek alkalmasak az önálló életvitelre a társadalomban, de a jobb képességűek, kis segítséggel, „megtámogatással” részben önálló életet élhetnek. A kollégiumi foglalkozásokon különösen törekedni kell arra, hogy gyakorolhassák a gyerekek az önálló és önellátó életformát. Lehetőleg az intézményen kívül szervezett, család-közeli programokkal igyekezzünk előkészíteni a későbbi önállóbb életet. 3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium minden részletében otthonos, kulturált, esztétikus közegként működik, ahol a tanulók jól érzik magukat, és ami egyben fejleszti ízlésüket, igényességüket. A kollégium kulturális és sportélete hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. Tanulók szomatikus fejlődésének nyomon követése: súlylap vezetése a kollégiumban (havonta mérik a gyermekeket a csoportvezetők) Iskolai étkeztetés: - Az étkeztetést az önkormányzat biztosítja, a HÓD-MENZA Kht. által. A kulturált étkezés iskolánkban önálló nevelési feladat, az önkiszolgálás keretein belül valósul meg. A főétkezési idő min. 45 perc, az adott csoport tanulóinak szükséglete szerint hosszabb is lehet. - Az allergiásoknak szükség szerint biztosítjuk a diétát (melyet a hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórházból szállítanak orvosi elrendelés alapján) - A nagy (80 fős) és kis (40 fős) ebédlőben folyik az étkezés. Ezen kívül óvodások az óvodai zsibongóban ebédelnek. - Az ebédeltetés a nevelési feladataink egyik kiemelt része. Heti órarend szerint gyógypedagógusaink is ebédeltetnek. - A gyerekek két turnusban ebédelnek, mert kicsik az ebédlők - A konyhai dolgozók tálaló kocsikra készítik elő a tálakat. - Az asztalra helyezett edényekből irányítás mellett önállóan szednek a gyerekek. - A tányérokat, poharakat a napos viszi el. Az ebédlő takarításában, illetve terítésben részt vesznek tanulóink. Büfé nincs az iskolában. Tankonyha program (gyakorlókonyhai terv) - Egy 90 m2-es volt szolgálati lakás konyhája és étkezője funkcionál gyakorlókonyhaként, erre a célra praktikusan kialakítva, modern felszereléssel.
-
Minden évfolyamnak, az óvodától kezdve lehetősége van a konyhai eszközök megismerésétől az egyszerű ételek elkészítéséig e kis helyiségben. Az életvitel tantárgy képességeiknek, lehetőségeiknek megfelelő feladatok elé állítja a tanulókat. A gyakorlókonyha működésének költségvonzata van, mely a költségvetésbe betervezett, megfelelően finanszírozott.
Az egészséges életmódra nevelésnek az is a feladata, hogy az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére neveljen. Az egészségfejlesztés, és annak egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés az egyészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyes higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer biztonság megvalósítása érdekében: - egészséges táplálkozás, - egészségfejlesztő testmozgás, - lelki egészség védelme, személyiségfejlődés, - drogstratégia. 4. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, középiskolai kollégiumok esetén az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, életkezdését segítő tevékenységek: A kollégium működését meghatározó alapelvekben is rögzítettek szerint szükséges fokozott figyelmet fordítani a tanulók egyéni fejlődési ütemét is figyelembe vevő fejlesztő tevékenységrendszer kialakítására. Ennek érdekében a kollégiumi foglalkozásokon használhatják a tanulók mindazokat a fejlesztő eszközöket, terápiás termeket, helyiségeket, amelyeket az iskolai időszakban is használnak. A tehetség relatív fogalom, a mi viszonyaink között is előfordulnak olyan gyerekek és fiatalok, akik egyes területeken a többiekhez képest jobb teljesítményt nyújtanak. Az iskolához hasonlóan és azzal együttműködve kell megszervezni azokat a foglalkozásokat, amelyek segítik ezeknek a képességeknek a kibontakoztatását. A mi sajátosságaink között természetes dolog az egyenlőtlen fejlődési ütem. Szinte minden tanulónk és szinte minden területen egyéni sajátosságok szerint képes fejlődni. Ugyanakkor előfordul az is, hogy saját fejlődési ütemétől is elmarad a tanuló, betegség, hiányzás, más esetleg lelki eredetű probléma miatt. Törekedni kell ilyenkor arra, hogy nem természetes elmaradását mielőbb behozza a tanuló. Ennek segítési lehetősége az egyéni foglalkozás. A kollégiumi foglalkozásokon különösen törekedni kell arra, hogy gyakorolhassák a gyerekek az önálló es önellátó életformát. Lehetőleg az intézményen kívül szervezett, család-közeli programokkal igyekezzünk előkészíteni a későbbi önállóbb életet. 5. Nemzetiséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzetiség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatai E területen a kollégiumi nevelés egyik alapelve, hogy „nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése érvényesüljön: - a kisebbséghez tartozó növendékeket teljesen egyenrangúként kezeljük a kollégiumi nevelés bármely színterén, - bármilyen hátrányos megkülönböztetés tilos. Amennyiben konfliktus támadna növendékeink,
-
-
-
között, ennek kezelésében a kisebbség értékeinek bemutatása, tudatosítása domináns jelleggel bír, preventív feladatként adódik, hogy a növendékeink mentális képességeihez igazodóan, a kollégium nevelésben jelen lévő – nemzetiségeik kultúrájának értékeit, hagyományait és egyéb jellegzetességeit megismertessük, és megfelelő rangra emeljük, az etnikai kisebbséghez tartozó SNI gyermekekben rejlő tehetség kibontakoztatását a zene, a néptánc és egyéb művészeti nevelés terén a képességeiknek megfelelően segítjük, gyermekvédelmi tevékenységünk során az esélyegyenlőség elvét alkalmazva komplex segítségnyújtásban részesítjük a családokat.
6. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve Hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató programok Intézményünkben tanuló növendékeink értelmi defektusuk miatt eleve hátrányos helyzetűek. A hátrányos helyzet egyéb vonatkozásait egységes nevelési elveink következetes érvényesítésével igyekszünk kompenzálni. A kollégium a hátrányos helyzet enyhítésében az iskola hasonló programjaihoz kapcsolódik. A gyermekvédelmi munka tervezése a gyermekek szociológiai, társadalmi illetve a hátrányos helyzetből adódó környezeti hatásokra épül. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős minden tanévben felmérést készít a szociálisan hátrányos helyzetűek köréről, és koordinálja, illetve segíti a kollégium pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Feladatok - A család és a gyermek folyamatos kapcsolattartásának biztosítása, (látogatás, elvitel, levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés) - A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton belül, keresztül. - A tanuló intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása, a tanuló igénye szerint. - A család szociális és anyagi helyzetének megfelelően különféle támogatások – pénzbeli és természetbeli – felkutatása, a hozzájutás segítése, valamint tanácsadás a családellátó tevékenységhez. - Segítségnyújtás a kulturált szabadidő eltöltéséhez az életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő rendezvényeken történő részvételhez. - Gyorsan és hatékonyan kell intézkedni a gyermeket veszélyeztető helyzetben. - Folyamatosan ellenőrizni a tanuló eredményeit, a rendszeres iskolába járást, szükség esetén eljárást kezdeményezni. - Segítséget nyújtani vallási, etnikai és kulturális hovatartozásuk gyakorlásában, a szabályok, normák elfogadásában. - Folyamatos ellenőrzést, nyomon követést igényel a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett környezetben nevelkedő fiatalok otthoni életformája, ellátása, pihenése. - Figyelni arra, hogy a családi minta, törődés, érzelmi kötődés mennyire szolgálja a tanuló erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődését. - Milyen kortárscsoporthoz kapcsolódik, ellenőrzött-e ezek tevékenysége?
-
Használ-e a tanuló egészségre káros anyagokat, szereket, folytat-e korára, fejlődésére káros életmódot? Rendszeres iskolába járás elérése, a tanulmányai befejezése, a pályaválasztás és eredményes beiskolázása érdekében. Segélyekkel, támogatásokkal javítani a család, a tanuló szociális helyzetét, elemi szükségleteinek kielégítését. Segítséget nyújtani a napközis étkezés igénybevételéhez, az egészségügyi ellátásokhoz és a segédeszközök megszerzéséhez.
Kapcsolatteremtés a különböző gyermekvédelmi szakellátás szerveivel - a helyi önkormányzat gyermekvédelmi, gyámsági, szociálpolitikai, gyermekjóléti szolgálati csoportjaival, - területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás szerveivel, - a hivatásos pártfogókkal, - a Családsegítő Központtal, - Nevelési Tanácsadóval, - Szükség esetén a gyermek ideggondozóval, illetve gyermekpszichiátriával, - az intézmény iskolaorvosaival és védőnőjével, - a család és gyermekvédelmi szakmai kollégiumokkal, - az Országos Család és Gyermekvédelmi Intézettel, - a különböző karitatív és nonprofit szervezetekkel. 7. A kollégium közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei A tanulók értelmi állapotát illetően a közösségi szerveződés irányítással történik. A közös üzemelésből adódik az is, hogy ünnepeink és egyéb programjaink is közösek az iskolával. A sport – és kulturális rendezvények is általában közösen kerülnek megszervezésre. Az iskolai sportprogramok lebonyolításának ideje jellemzően a kollégium működési idejére esik. A kollégium dolgozói és az iskola pedagógusai ilyenkor megosztják feladataikat. 8. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység A gyermek és ifjúságvédelem tevékenységi rendszerét szintén az iskola koordinálja. A kollégium szerepe elsősorban jelző szerep. A kollégium oldottabb légköre gyakran őszintébb megnyilatkozásokra sarkalja a gyerekeket, ahol esetleg olyan sérelmek is felszínre kerülnek, amik másutt rejtve maradnának. Fontos, hogy intézkedés mindig csak a gyermek érdekében történjen. Vigyázni kell arra, hogy ne veszítsük el a bizalmát a gyereknek. Az intézkedés diszkrét volta mellett nem elhanyagolható a megelőzés, mint szempont sem. Probléma észlelésekor a kollégiumban dolgozó konzultál az iskolai nevelővel, illetve az intézkedésért felelős dolgozóval, vagy vezetővel. A megtett intézkedésekről tájékoztatni kell a kezdeményező kollégiumi nevelőt is. 9. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve A kollégium hagyományrendszere szervesen együtt működik az iskola, szakiskola hagyományrendszerével. A közös ünnepélyek és programok a közös működésből adódó sajátosságok. Az egységes intézményvezetés örömmel fogad minden olyan ötletet és javaslatot, ami a kollégium működésébe beilleszthető, önálló, vagy részben önálló kollégiumi programot eredményez.
Szakkörök: - Színkottás szakkör - Színjátszó szakkör - Táncszakkör nagyoknak - Kiscsillag tánccsoport - Mese-báb szakkör - Könyvtár szakkör - Tömegsport szakkör Klubdélutánok: - Szüreti mulatság klubdélután - Mozgásos játékos klubdélután - Egészségmegőrző klubdélután - Sportjátékos klubdélután - Tátika klubdélután - Ki mit tud? klubdélután - X-Faktor klubdélután Egyéb rendszeres programok: - óvodában minden héten, szerdán közös foglalkozásokat tartunk az óvodai csoportoknak (bábozás – mesefeldolgozás, mozgásos játékok), - növendékek köszöntése névnapjuk alkalmából, - iskolai ünnepségekbe bekapcsolódás, - bemutató foglalkozások tartása, - más iskolák meghívása kollégiumi rendezvényekre, - nyári tábor, - a lehetőségek figyelembevételével igyekszünk megszervezni a nyári napköziotthoni ellátást bejárásos és bentlakásos formában, - disco, - játszóház a nevelőotthoni tanárok vezetésével, - a mindennapos mozgásnevelés biztosítása céljából kollégiumi csoportonként heti 1-2 alkalommal 45-45 percben, mozgással kísért gyermekjátékokkal nevelőmunkát közvetlenül segítők közreműködésével. 10. Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái Az iskola és a kollégium egy komplexumban működik és a komplex csoportokban átfedés is van köztük. A kollégiumi és az iskolai nevelők rendszeresen – naponta – találkoznak egymással. Munkájuk során alkalmuk van konzultálni a feladatokkal, illetve a gyerekek ügyeivel kapcsolatban is. A szülők képviselete, illetve az iskolaszék is közös az iskolával és a szakiskolával. A kollégiumi nevelők, különösen a gondozásban közreműködő, pedagógiai munkát segítő dolgozók az azt igénylő szülőkkel szinte napi kapcsolatot tartanak fenn, főként telefonon. A kedvezményes utazás költségeit a szülők kötelesek megelőlegezni, de ezt az intézmény által kiállított igazolás alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megtéríti számukra.
11. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Napjainkban az egészség-, egészségvédelem, egészségnevelés fokozottabban előtérbe került. Ezért szükségessé vált, hogy az SNI gyermekek is minél fiatalabb korban elemi szinten megismerjék ezen fogalmak lényegét, az ehhez kapcsolódó tevékenységeket. Intézményes nevelésük végéig következetes oktató-nevelő munkával az egészségnevelés céljai és feladatai képességeiknek megfelelően beépüljenek mindennapi szokásrendjükbe és életük részévé váljon. A tanulók ez által olyan képességek birtokába kerülnek, mely értékrendjüket, életviteli szokásaikat pozitívan befolyásolják. - Az iskola feladata az elsődleges megelőzés. Az egészségnevelés során figyelembe kell venni az adott gyermekcsoport életkori sajátosságait és az egyes gyermekek egyéni képességeit. - Az egészségnevelés nem szerepelhet önálló tantárgyként, komplexitást kell alkotnia más tantárgyakkal, szabadidős tevékenységekkel, napszakokhoz kötődő egyéb cselekvésekkel, iskolai és kollégiumi élettel. - A korszerű egészségnevelés cselekvésorientált tevékenység - Az óvoda, iskola és a kollégium a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítása és begyakorlása. A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium minden részletében otthonos, kulturált, esztétikus közegként működik, ahol a tanulók jól érzik magukat, és ami egyben fejleszti ízlésüket, igényességüket. A kollégium kulturális és sportélete hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. Tanulók szomatikus fejlődésének nyomon követése: súlylap vezetése a kollégiumban (havonta mérik a gyermekeket a csoportvezetők).
