Liget Úti Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Program 2007

Liget Úti Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola

Pedagógiai Program 2007.

Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

Tartalomjegyzék 1. Bevezető 1.1. Intézményi adatok 1.2. Az iskola története és bemutatása 1.3. Jövőkép 1.4. Küldetésnyilatkozat 2. Nevelési program 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.2. A személyiségfejlesztés feladatai 2.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 2.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység 2.6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 2.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 2.8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 2.9. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 2.10.A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke 3. Egészségnevelési program 3.1 Bevezetés 3.2. Fogalmak, alapelvek, célok 3.3 Személyi feltételek 3.4. Az egészségnevelés tartalma 3.5 Az egészségnevelés módszerei, tanulásszervezési formák 3.6. Az egészségnevelés színterei 3.7. Mindennapi testedzés 3.8. Iskolánk célzott egészségnevelési programjai 3.9. Az iskolai környezet

kialakításában és az iskola működtetésében rejlő

egészségnevelési lehetőségek 3.10. Társadalmi kapcsolatok 3.11. Az egészségnevelés értékelése, minőségének fejlesztése

2 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

4. Környezeti nevelési program 4.1. Bevezetés 4.2. Alapelvek, célok 4.3. Személyi feltételek 4.4. Módszerek, tanulásszervezési formák 4.5. A környezeti nevelés színterei 4.6. Iskolánk célzott környezeti nevelési programjai 4.7. Az iskolai környezet kialakításában és az iskola működtetésében rejlő környezeti nevelési lehetőségek 4.8. Társadalmi kapcsolatok 4.9. A környezeti nevelés értékelése, minőségének fejlesztése 5. Fogyasztóvédelmi oktatás 5.1. Jogi háttér 5.2. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 5.3. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 5.4. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei 5.5. Módszertani elemek 6. Helyi tanterv 6.1. Óratervek 6.2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 6.3. A tanulói jogviszony 6.4. A tanulók ellenőrzése, mérése, értékelése, feladatainak és beszámoltatásának meghatározása 6.5. A tanulók magatartás, szorgalom értékelésének és minősítésének követelménye és formái 6.6. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek


A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁNAK ÉS KIEGÉSZÍTÉSÉNEK INDOKLÁSA

A Liget Úti Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programjának felülvizsgálatát és módosítását a Közoktatási Törvény illetve a hozzá kapcsolódó jogszabályok változása, a 2001-es Pedagógiai Program alkalmazásának tapasztalatai tették szükségessé.

A Pedagógiai Program kiegészítését az alábbi jogszabályi változások indokolják: 

az 1993-as Közoktatási Törvény 1999. évi LXVIII. törvénnyel történő módosítása, és a 2003. évi LXI. törvénnyel történő módosítása



10/2003. (IV.28.) OM. rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM. rendelet módosításáról



a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet



a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet – a nevelési-oktatási intézmények működéséről – 16/1998. (IV.8.) MKM rendelettel történő módosítása



Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviselőtestülete által a 163/2000. (IX. 21.) számú közgyűlési határozattal elfogadott közoktatási feladatainak ellátásáról szóló önkormányzati intézkedési terve, valamint a 221/2002. (XIII.19.) számú közgyűlési

határozattal

elfogadott

intézkedési

terv

felülvizsgálatáról

előterjesztés 

az önkormányzat minőségirányítási programja (ÖMIP – 2004.)


szóló

1. Bevezető


1.1 Intézményi adatok

Az intézmény hivatalos elnevezése: Liget Úti Általános Iskola, Előkészítő és Speciális Szakiskola

Az intézmény címe: 5000 Szolnok, Liget út 10.

Az intézmény telefonszáma: 56 / 421 – 103, 56/ 514 – 190

Telefax száma: 56/ 421 - 103

Az intézmény e-mail címe: [email protected]

Az intézmény emblémája


Az intézmény alapításának éve: 1961. Az intézmény alapítója: Szolnok Városi Tanács Az intézmény feladata: biztosítani az általános műveltséget megalapozó nevelést és oktatást, mely lehetővé teszi a tanulók érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelő továbbtanulást, pályaválasztást A feladatból adódóan alaptevékenysége körében ellátja az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos iskoláskorúak általános iskolai, előkészítő és készségfejlesztő szakiskolai oktatását, az autisták ellátását, logopédiai gondozását és a gyógytestnevelést.

Állami feladatként ellátandó alaptevékenysége: 55137-1

Gyermek-, tanuló felügyelet, készenlét

55232-3

Iskolai intézményi étkeztetés

75176-8

Intézményi vagyon működtetése

75192-2

Önkormányzatok elszámolásai

80122-5

Fogyatékos tanulók nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatása

80222-2

Fogyatékos tanulók nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatása

80511-3

Napköziotthoni és tanulószobai ellátás

80521-2

Pedagógiai szakszolgálat (gyógytestnevelés, logopédiai ellátás)

80891-5

Oktatási célok és egyéb feladatok A cigány kisebbséghez tartozó gyermekek felzárkóztató foglalkoztatása9

92312-7

Közművelődési könyvtári tevékenység

92403-6

Diáksport

Nappali tanulók tankönyvellátása Iskolába bejáró gyermekek támogatása Pedagógus szakvizsga és továbbképzés Szakmai fejlesztési feladatok Pedagógiai szakmai szolgáltatás Minőségfejlesztési feladatok

Az intézményben engedélyezett tanulócsoportok, pedagógus álláshelyek, nem pedagógus álláshelyek száma valamint az ellátott heti óraszám: minden évben a fenntartó által meghatározott. 7 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

1.2. Az iskola története és bemutatása Múlt-jelen A Liget Úti Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Szolnok városában egyedülálló, bejáró jellegű, szegregált, gyógypedagógiai intézmény. Iskolánk történetének legfontosabb eseményei: 

Szolnokon az értelmi fogyatékosok oktatása 1947 őszén a Sípos téri Általános Iskolában kezdődött, az általános iskola mellett önálló gyógypedagógiai osztályok beindításával.



1962. augusztus 1-én a gyógypedagógiai osztályokból kisegítő iskolát hoztak létre a Schönhercz Zoltán úton.



A tanulólétszám növekedése, és az épület folyamatosan romló állapota megkívánta, hogy az iskola végleges épületet kapjon.



1979 őszére megépült egy modern, a gyógypedagógiai nevelés-oktatás célját kiszolgáló, egyemeletes iskola – a Liget úti Általános Iskola.



A bejáró jellegű intézmény az enyhe fokban sérült gyermekek nevelését-oktatását látta el.



1980-1998-ig az iskola alapfeladatai közé tartozott a város logopédiai ellátása is.



1987-től – a szülők igényéhez igazodva – bejáró jelleggel foglalkoztató tagozatot indítottunk a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére.



1996-tól 10 osztályos iskolaként működünk.



2001-ben a nevünk Liget Úti Általános Iskola és Előkészítő Szakiskolára változott.



Iskolánkban a tanulók egyéni szükségleteinek mérlegelésével és a családok igényeihez igazodva a 2000/2001. tanévben kísérleti jelleggel beindítottuk az autisztikus spektrumban élő tanulók ellátását szolgáló csoportot. Ebben a tanévben az Autista Kutatócsoporttal együttműködve iskolánk helyi pedagógiai programjába adaptáltuk annak pedagógiai programját.



A 2001/2002-es tanévben 2 autista csoportot indítottunk, törekedve a csoportok homogenitására, az életkor és az értelmi képességek figyelembevételével.



A 2003/2004-es tanévben tanulólétszámunk 242 fő, mely évközben is változik, mivel a törvények lehetőséget adnak az évközi áthelyezésekre is.


Személyi feltételek Az intézmény dolgozóinak összlétszáma: 68 fő. A nevelőtestületet 47 pedagógus alkotja. Iskolánk vezetői, pedagógusai és munkatársai olyan emberek, akik nyitottak a megújulásra, szakmai ismereteiket folyamatosan fejlesztik. A tanárok nagy része gyógypedagógiai tanári diplomával, többen két diplomával és speciális képzettségekkel, tanúsítványokkal is rendelkeznek. Pl.: közoktatásvezető, mentálhigiénés szakember, drogprevenció, dyslexia, dyscalculia, autista gyermekek specális pedagógiája, romológia, stb. Az intézmény zavartalan működését 3 fő gazdasági, 10 fő technikai személyzet valamint 8 fő gyermekfelügyelő biztosítja. Az SZMK és az Iskolaszék közvetlen partnerként segíti munkánkat.

Tárgyi feltételek Intézményünk tanulói, dolgozói esztétikus, tiszta környezetben töltik mindennapjaikat. Iskolánk épülete korszerű, tantermei az osztályok létszámához igazodva épültek. Az osztálytermeken kívül 1 logopédia, 2 gyógytorna, 2 technika, 1 informatika terem, 1 tornaszoba és 5500 kötetes könyvtár áll a diákok és pedagógusok rendelkezésére. A mobil nyelvi labor az idegen nyelv oktatását segíti. Az iskolához ebédlő, igazgatási szárny, sportudvar valamint parkosított kis játszótér tartozik. Az intézmény közvetlen szomszédságában lévő gyakorlókertben a farmergazdálkodás alapelemeit sajátíthatják el a tanulók. Az aula kulturális műsorok, ünnepi megemlékezések, kiállítások és egyéb – a nevelő-oktató munkát segítő – rendezvények színhelye. Iskolánk felszereltsége megfelel a korszerű követelményeknek, igazodik tanulóink speciális szükségleteihez.

A szakmai munka jellemzői Az intézmény értékközvetítő pedagógiai munkájának középpontjában tanulóink nevelése, önmagukhoz mért egyéni fejlesztése, valamint az ezzel párosuló emberi, nemzeti értékek közvetítése áll. Iskolánkban jelenleg 22 tanulócsoportban biztosítjuk a sajátos nevelési igényű gyerekek nevelését-oktatását. Pedagógusközösségünk szakmai műhelymunkájában a ránk bízott tanulók nevelési szükséglete, a szülők igénye fejeződik ki. A gyógypedagógiai nevelés egyénhez igazodó speciális stratégia, amely a gyermekszeretetre, empátiára, elfogadásra épül. Szakmai munkánk hátterében a tanári szabadságot tiszteletben tartó, az intézmény célkitűzéseivel azonosuló nevelőtestület áll. 9 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

1.3. Jövőkép Iskolánk a jövőben is meg kívánja őrizni a város oktatási intézményei között elfoglalt sajátos helyzetét.

Olyan iskolát szeretnénk, amely biztosítja a sajátos nevelési igényű gyermekek (tanulásban és értelmileg akadályozott, valamint autisztikus spektrumban élők) nevelését-oktatását 1-10. évfolyamig.

A jövőben is kiemelt figyelmet kívánunk fordítani a következő területekre: 

habilitáció és rehabilitáció



szomatikus sérüléseket kompenzáló szakellátás



logopédiai szakellátás



hátrányos helyzetű tanulóink felzárkóztatása



az iskolában tanuló roma gyermekek cigány népismereti programja



az érzelmi, akarati sérült gyermekek megsegítése.

Hosszútávú céljaink között szerepel – a kor követelményeinek megfelelően – a pedagógusok szakmai ismereteinek bővítése.

Indokoltnak tartjuk új terápiák megismerését, bevezetését: 

Alapozó-terápia



Zene-terápia



Alternatív kommunikációs terápiák

A fenti célok megvalósítása érdekében élni kívánunk a nemzetközi és hazai pályázati lehetőségekkel.

Arra törekszünk, hogy intézményünk továbbra is családias, gyermekközpontú, jó hangulatú iskola legyen, ahol gyermek és felnőtt egyaránt jól érzi magát. Mindehhez olyan iskolai légkört teremtünk, ahol az emberi, társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a különösségét, a másságát is elfogadva.


1.4. Küldetésnyilatkozat

UT O L E

EL M AR

J ÉR

AD

D G FO

KEZÉNÉL, HOGY

AK I

IT! RSA TÁ


"... az élet egyszerű, de gyönyörű paradoxonja, ha úgy érezzük, hogy valaki őszintén elfogad olyannak, amilyen vagyok. Akkor máris hajlandó vagyok elmozdulni e pontról: elgondolkozni, hogyan szeretnék megváltozni, fejlődni, mássá válni, még inkább azzá, amivé válnom csak lehetséges." (Thomas Gordon)

2. Nevelési program


2.1. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Intézményünk

sajátos

nevelési

igényű

gyermekeket

nevelő

–

oktató

intézmény.

Gyógypedagógiai szemléletű, nevelésközpontú iskolánkban, a tanulásban- és értelmileg akadályozott, valamint autisztikus spektrumban élő gyermekek igényeire alapozott, sérülésspecifikus, differenciált pedagógiai programot és szolgáltatásokat nyújtunk.

Iskolánk által kiemelten fontosnak tartott értékek 

humanizmus



esélyegyenlőség



személyiségfejlesztés



differenciált fejlesztés



felzárkóztatás



tehetséggondozás



gyermek- és ifjúságvédelem



egészség- és környezetvédelem



partnerközpontúság


2.1.1. Pedagógiai alapelvek Oktató-nevelő munkánkban az alábbi elveket tartjuk alapvető jelentőségűnek: 

Az emberi értékeken alapuló általános műveltség és előkészítő szakmai ismeret közvetítése.



Az életkori sajátosságok figyelembevétele.



Ellenőrizhetőség biztosítása az iskolai élet minden területén.



A motiválás, szemléletesség, rendszeresség és fokozatosság elve az oktató-nevelő munkában.



Korrekt, humánus emberi viszonyok fenntartása az iskola dolgozói és tanulói között.

A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a Nat-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat vesszük alapul. Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint szervezzük a munkát. 

a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van,



szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése,



segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is megsegítve a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve.

2.1.2. Pedagógiai célunk: Tanulóink alkalmassá tétele a társadalomba való beilleszkedésre, önálló életvezetésre. A tanulásban akadályozott gyermekek legyenek képesek a speciális szakiskola elvégzésére. Értelmileg akadályozott tanulóink pedig elemi szintű munkavégzésre, önmaguk ellátására – képességüktől függően -, személyiségük pozitív irányú kibontakoztatására. Mindezekhez olyan otthonos, esztétikus környezetet kell biztosítanunk iskolánkban, melyben a gyermek és felnőtt egyaránt jól érzi magát.


2.1.3. Az iskola általános célkitűzései 

Az általános műveltség megalapozása az életkor, a tanulási és értelmi akadályozottság, a fejlettség figyelembevételével.



A tanulók szociális készségének, viselkedésének, magatartásának formálása a konfliktusmentes társadalmi beilleszkedés érdekében.



Oldott, humánus légkör megteremtése az intézményben, ahol az értelem, az érzelem szabadon kibontakozik, és az emberi kapcsolatok kiteljesednek.



A

környezettel

való

harmonikus

együttélés

érdekében

az

önellátásra

és

kiegyensúlyozott családi életre felkészítő nevelés. 

Az önmaga és társai másságának elfogadása, felismerése, törekvés a fejlődésre, korrigáló gyakorlatok elsajátítása és annak kitartó végzése.



Az önálló tanulás képességének fejlesztése, egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése hosszabb időkeretek biztosításával.



A testi és lelki egészség megóvása, kompenzáló, korrigáló technikák elsajátítása.



Az állóképesség, az erőnlét, a kitartás, az akarat, a csapatszellem fejlesztése.



Az egészséges életmód és az egészségvédelem technikájának elsajátítása.



A jól működő képességek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése, önbecsülésük erősítése.



Az általános emberi értékek megismertetése, elfogadtatása, azonosulás a fejlettségnek megfelelően.



Hazánk, szülőföldünk kultúrájának, hagyományainak, történelmének megismerése, megőrzése. Helyünk Európában és a nagyvilágban.



A mindennapi élethez kapcsolódó környezettudatos gondolkodás és magatartás kialakítása.



Törekvés a továbbtanulásra, a szakmaszerzésre reális tervek elképzelések és lehetőségek talaján a tanulásban akadályozottak körében.

Az általános célkitűzések teljesülésének kritériumai 

Eredményes, sikeres ismeretelsajátítás önmaga képességeihez mérten.



Kultúrált érintkezési formák elsajátítása, azonosulása a szerepeivel, írott és íratlan szabályok betartása.



Társas kapcsolatok kialakítása és fenntartása, illemszabályok elsajátítása, önfegyelem, a konfliktuskezelő technikák birtoklása.




Biztos tájékozódás a környezetben, az élő és az épített környezetünk értékeinek felismerése, környezetvédő, óvó cselekedet, viselkedés és megnyilvánulás különféle helyzetekben a felnőtt jelenléte nélkül is.



Továbbfejleszthető, továbbépíthető tudás – az egyéni adottsághoz, a sérüléshez viszonyítottan – törekvés a továbbtanulásra, a szakmaszerzésre. Az értelmileg akadályozott

gyermekeinknél

pedig

a

társadalmilag

hasznos,

elemi

szintű

munkavégzés. 

Erőfeszítések, a kitartó munka vállalása nehezebb helyzetekben, a monotóniatűrés.



Önmaga és a társak másságának ismerete, megértése.



A szokások, a hagyományok elfogadása, más értékek tisztelete, az erkölcsös viselkedés és megnyilvánulás a társakkal szemben, az önzetlenség, a szeretet, a segítőkészség, a szorgalom és a rend cselekedetekben történő megmutatkozása.



A népcsoport, a gyökerek elfogadása szégyen nélkül, az értékek felismerése, óvása.



A rongálás megfékezése, elítélése saját helyzettől, képességtől függően.



Részvétel az iskola közösségeinek életében, kötődés társakhoz, felnőttekhez, oldott viselkedés az iskolai környezetben.


2.1.4. A kompetencia területek beépítése ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

Iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanításitanulási folyamatokat.

Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: - anyanyelvi, - idegen nyelvi, - matematikai, - természettudományos, - digitális, - a hatékony önálló tanulás, - szociális és állampolgári kompetencia - kezdeményezőképesség és vállalkozói komp., - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Minden kompetenciaterület tartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a NAT szerint

Fejlesszük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)!

Iskolánk a tanulók képességeihez igazodva felkészíti a tanulókat az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek feltétele a tanulási képességek és alapkészségek kialakítása.

A tanulás tanítását és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden pedagógus tekintse kiemelt feladatának!

Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-központú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét.

A jobb adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulóknak lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására. Iskolánkban egy idegen nyelvet (angol) oktatunk a tanulók képességeihez nagymértékben igazodva.

A kulcskompetenciák NAT által meghatározott rendszere járuljon hozzá a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikusgondolkodás, a kreativitás, kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához.

A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak. A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják Minden kolléga helyezzen Differenciált nehézségű kiemelt hangsúlyt a feladatokkal, testreszabott kreativitás fejlesztésére és egyéni és csoportos a (belső) tanulási foglalkoztatással motiváció erősítésére! lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására.

A képességfejlesztés és tehetséggondozás minden tantárgy keretében legyen kiemelt szempont – mind a tanórai és tanórán kívüli foglalkoztatási formákban Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése.

A tehetséges gyermekeket valós szükségleteik szerint segítsük a saját önfejlesztő stratégiájának kialakításában és megvalósításában. Minél több tanuló legyen képes egyszerű információkat kérni és adni.

ELJÁRÁSOK A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele. A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;

A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségirányítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a méréseket.

ESZKÖZÖK Az egyes kompetenciaterületekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, stb.) A képességkibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;

A mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el

Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését. A tanórai és tanórán Az intelligencia és kívüli tevékenységekben kreativitás - fejlesztő történő felkészítéssel, egyéni programokkal. szerepléssel. A komplex személyiségépítés teljes eszközrendszerével. Az idegen nyelv tanulását, A modern nyelvoktatási az idegen nyelvi technikák, módszerek és kompetencia kialakítását eszköztár alkalmazása, a az adekvát stratégiák nyelvi labor, SDT, megválasztásával és a internet lehetőségeinek programok / taneszközök kihasználása. kiválasztásával segítsük! Természetesen az életkori sajátosságok és egyéni képességek figyelembevételével. Gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez..


ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

Jellemezze munkánkat egyfelől a következetesség és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság, segítőkészség! Támogatást adunk a Akadályozzuk meg azt, szociokulturális hátrányok hogy a szocio - kulturális leküzdéséhez. hátrányok tanulási esélyegyenlőtlenséget eredményezzenek!

Demokratikus alapokon álló, integratív tanár – diák viszonyt alakítunk ki. A tanítási órák légköre, hangulata oldott, a tanulók sikerorientált beállítódással dolgoznak.

Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, szerepjáték, drámapedagógia stb.).

Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása jellemzi a tanulási – tanítási folyamatokat.

A rászoruló gyermekeket hatékony felzárkóztató munkával, napközi és iskolaotthonos ellátással segítjük.

Felzárkóztató, differenciált csoportos foglalkozás keretében és egyéni felzárkóztató korrepetálással.

Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal. A kompetencia alapú oktatás fokozatos kiépítésével alkalmazzuk az SDT – programokat.

Minden pedagógus tanulja meg és alkalmazza a modern infokommunikációs technikákat, a számítástechnikai informatikai eszközöket a saját tantárgya oktatása során!

Tanórai keretben és azon kívül megtanítjuk gyermekeinknek a számítástechnika alapjait.

Differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő terheléssel. Alkalmazzuk a kooperatív tanulási-tanítási technikák és módszerek közül azokat, amelyek a tanulóink képességeihez igazodnak! A fejlesztő programok alkalmazásával lehetővé tesszük minden tanulónak az egyéni tanulási utak érvényesítését.

Minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek szeretete hatja át.

Következetesen a „bátorító – megengedő” nevelői magatartást alkalmazzuk, amely pozitív szociális tükör a gyermekek számára! Személyes példával adjunk mintát a gyermekeknek az empátiás személyközi kapcsolatokra! A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját!

Növeljük tanulóink önbizalmát és önértékelését, építsük a pozitív énképét, erősítsük a belső kontrollos beállítódását fokozzuk a felelősségvállalást, az önállóságot! Tudatosan neveljünk jó komfortérzésű fiatalokat!

A pedagógus a „megszólíthatóság” közelségében él tanítványaival, az interperszonális kapcsolatai építő jellegűek.

Az elemi és politikai szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése.

A kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. A diákönkormányzat érdemi működtetésével. A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása.

A pozitív tartalmú társas kapcsolatok építése, az egyéni életélés kultúrájának megalapozása, a természeti - társadalmi és emberi környezet felelős alakításában való aktív részvétel.

Az alsó és középfokú oktatásban alkalmazzuk a kerettantervi jellegű – műveltségterületeken átívelő hat programcsomagot, amely lehetőséget kínál a képességek és készségek kialakítására, valamint az attitűdök formálására

Ezek: Én és a világ Én és a másik Az én dimenziója Polgár a demokráciában Felnőtt szerepek Toleranciára nevelés

Alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében.

A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének.

A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése a nevelési célrendszer központi eleme; a konstruktív életvezetésre történő felkészítés feltétele. Ezáltal válhat a fiatal egyénileg sikeressé, és társadalmilag hasznossá.


Alsó tagozatban már megismerkednek a számítógéppel, barátkoznak játékos képességfejlesztő programokkal, a felső tagozaton és a 9-10 osztályban az iskola profiljának megfelelő informatikai képzést nyújtunk. A pozitív motivációs eszközökkel, a jutalmazás és büntetés módszereinek mértéktartó (nem szélsőséges) alkalmazásával.

Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére. Gyakorlás és tréningek beiktatásával. A programcsomag részét képező tanulói és tanári eszközök. Kooperatív tanulástanítási technikák, drámapedagógiai módszerek, demonstrációs eszközök, SDT-anyagok.

ALAPELVEK

CÉLOK

A SZÉK kompetenciák fejlesztését valamennyi tantárgy és műveltségterület kitűntetett kötelességének tekinti

Tudatosan tervezze és valósítsa meg minden pedagógus tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a szociális, életviteli és környezeti /SZÉK/ kompetenciák fejlesztését!

A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az „Ember és társadalom” műveltségi területen belül a történelem a társadalomismeret a honés népismeret a környezetismeret tantárgyakban valósítjuk meg.

Az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez! Nyújtson betekintést az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába!

Pozitív életfilozófiát közvetítünk, megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét.

FELADATOK A programok tartalmát beépíteni a különböző tantárgyak, illetve műveltségterületek tananyagába, a tanári tanmenetekbe, a tanórák anyagába.

Kiemelt feladatunk: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás, valamint a Tanuljanak meg a fiatalok demokratikus globálisan gondolkodni és intézményrendszer lokálisan felelősséggel használatához, az egyenlő cselekedni! bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése. A kommunikációs - és Tudatosítjuk a viselkedéskultúra gyermekben a szűkebb és elsajátíttatásával alakítsuk a tágabb környezetből ki tanítványainkban a megismerhető erkölcsi tárgyi és személyes értékeket, erősítjük a világukban való pozitív szokásokat és a eligazodás képességét! humánus Tudják helyesen megítélni magatartásmintákat. az emberi kapcsolatok Választási /döntési jelentőségét és minőségét! helyzetekben felelősen cselekedni.

Reális önismeret és életszemlélet-formálással segítjük a továbbtanulási / pályaválasztási döntések kialakítását.

Pozitív énkép és reális önfejlesztő stratégiák kialakítása minden tanulóban.

A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben.

Fejlesszük a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat: rugalmasság, kreativitás, önállóság, döntéshozatal, cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat,

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

Összehangoljuk a tantárgyi, a műveltségterületi (ember és természet, ember és társadalom, földünk és környezetünk, művészetek), valamint az osztályfőnöki és modulok (ember-és társadalomismeret, etika; egészségtan; hon-és népismeret modulprogramok tematikáját. Az egyes tanulókat és csoportjaikat aktivizáló módszerekkel (kooperatív tanulási technikák) alkotó folyamatokat kezdeményez a pedagógus. Az iskolaotthonos nevelés és oktatás - a nem szakrendszerű oktatásra alapozva egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét;

Az életkori sajátosságoknak megfelelő aktivizáló kooperatív módszerekkel dolgozunk.

A környezettudatos magatartást, a pozitív életvezetési és kulturált társas kapcsolati formák elsajátítását lehetővé tevő játékoktól a drámapedagógiai eszközökön át a valós élet problémáinak kezeléséhez mintákat adó szituációk megélésével segítjük a SZÉK kompetenciák fejlődését. A pedagógusok sajátítsák A tanuló-megismerési el és adekvát módon technikák és eljárások alkalmazzák a tanulóelsajátítása és szükség megismerési eljárásokat szerinti alkalmazása az és módszereket! iskola belső mérésiAlakítsuk ki ellenőrzésitanítványainkban az minőségbiztosítási önmegismerés és programjának önkontroll; az önmagukért megfelelően.. vállalt felelősség, az önállóság; az önfejlesztés igényét és képességét! Az egyéni munkakultúra Emberléptékű kialakítása, a következetes követelés. kötelességekhez való Fejlesztő hatású pozitív viszonyulás visszacsatolás, mérés(attitűd) kiépítése. értékelés.


SDT-anyagok, programcsomagok.

Gazdag tevékenységrepertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez.

Vizsgálati módszerek, tesztek rendszerbe állítása, a tapasztalatok fejlesztő hatású visszacsatolása. Az eljárások alkalmazásához szükséges tudás megszerzése.

Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése. A kultúrált és egészséges életvitel kialakítása.

ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: - a magyar nyelv és irodalom; - az élő idegen nyelv; - a matematika; - az ember és társadalom; - ember a természetben; - földünk – környezetünk; - a művészetek; - az informatika; - az életviteli és gyakorlati ismeretek; - a testnevelés és sport; A kompetencia központú matematikatanítás alapja a matematikaspecifikus készségek, képességek, motívumok és attitűdök fejlesztése. A mennyiségi oktatás helyett a minőségi oktatás előtérbe helyezése a matematika órákon. A hatékony matematikatanulás érdekében megfelelő tanulási környezet kialakítása.

Cél: Az emberi élet harmóniájának megtalálása, a boldogságélmény megélése, a konstruktív életvezetés az egyén hasznára és a társadalom javára. Sokoldalú kompetenciákkal bíró ifjúság nevelése, akik a felnőtt életben megtalálják helyüket és boldogulásukat.

Kiemelt fejlesztési A sokoldalú módszertani feladataink: kulturáltság és változatos - énkép, önismeret, eljárások gazdag - hon-és népismeret, tárházából minden - európai azonosságtudat fejlesztő hatású adekvát - egyetemes kultúra, eljárás alkalmazható. A - aktív állampolgárságra, - pedagógus munkája a - demokráciára nevelés, professzionális - gazdasági nevelés, mesterségből ezáltal válik - környezettudatosságra alkotó művészetté. nevelés, - a tanulás tanítása, - testi és lelki egészség, - felkészülés a felnőtt szerepekre

A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszereket és eszközöket; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformákkal.

A mindennapi pedagógiai munkánk fejlesztő jellegű legyen!

Az egyéni fejlesztési szint felmérése, személyre szabott tanulási módszerek keresése

Egyénre szabott fejlesztési módok kidolgozása, differenciálás.

Mérőlapok, feladatlapok, differenciált feladatok a gyorsan, az átlagosan, a lassan haladó tanulók számára.

Biztosítsuk az alkalmazható tudást minden tanuló számára!

Szakmai és módszertani megújulás a már jól bevált hagyományos módszerek mellett. Egyensúlyt kell találni az egyéni tanulás, a felfedeztetés, a problémamegoldás, a szervezett oktatás és irányítás között.

A hatékony tanulási technikák megismertetése a nevelőkkel.

Differenciálás Kooperatív technikák Projektek Szituációs játékok Gyakorlati életből vett problémák megoldása. Viták indítványozása

A kompetencia alapú anyanyelvi nevelés szempontjából kiemelten fontos a produktív nyelvi tevékenységek fejlesztése, ezeken belül a szóbeliség prioritást élvez.

A beszédfejlesztés fő céljai: - interakció - összefüggő beszéd

Önszabályozási stratégiák, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása, amelyek során szerzett kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell. Betanult szerepeket el tud játszani. Csoportos páros felkészülés után interakcióban vesz részt Felkészülés után ismerős, személyes témában informál.

Az írásbeli szövegalkotás fejlesztése is alapvetően fontos a mai modern világunkban

Ajánlott nyelvi tevékenységek: - vázlatkészítés - életrajz írása - élménybeszámoló - üzenet - feljegyzés írása - történet tömörítése A cél, hogy a tanuló fő A legfontosabb feladat, Mindenféle szövegtípus vonalaiban képes legyen hogy a hétköznapi hallgatása és olvasása a megérteni a köznyelvi témákról szóló szövegeket megfelelő nyelvi szinthez beszédet, a legfontosabb megértse a tanuló. igazodva. információkat ki tudja Hosszabb szövegeket - hírműsor szűrni, tudjon követni hallva, olvasva a kívánt - filmrészlet részletesebb instrukciókat. információt megtalálja, - interjú Továbbá, hogy megértse a megértse. - történetek, mesék, közlésekben kifejezett - versek érzelmeket. A projektmunka során a A tanulók képesek: Szabad interakció: tanulók átélhető, valós - egy adott modellt - feladatfelmérés élményeket szereznek, követve saját szöveget - tervezés tevékenységüket önmaguk alkotni - követés irányítják,a csoportban - saját munkájukat - értékelés való együttműködés a bemutatni - megvitatás kommunikatív - követni tudja a nyelvhasználatot erősíti. projektkészítés lépéseit - megérti a projekt forrásaként használt szöveg üzenetét és a fő információt

A szövegértés a beszédértés és az olvasás kompetenciáját foglalja magában.

A projektmunka minél szélesebb körű bevezetése és alkalmazása a tanulók nyelvi készségeit integrálja és fejleszti az általános tanulási képességeket is mint tervezés, információszerzés, kooperatív tanulás.

A tanulási környezet indítson aktív, konstruktív elsajátítási folyamatokat a tanulókban!

A tanuló az alapvető szükségleteinek kielégítése céljából egyszerű közléseket tud tenni, felszólítani, kérni, utasításokat adni. Személyekről, tárgyakról, helyekről egyszerű közléseket tud tenni. Növekedjen a tanuló Tudjon írni: kreatív íráskészsége, ezzel - üzeneteket képes lesz meglévő - feljegyzéseket ismereteit ötletesen, - életrajzot újszerűen, szokatlan - magánlevelet funkcióban használni. - egyszerű történéseket


A párban és csoportban dolgozzák fel az adott témákat, szituációkat.

Minták, vázlatok, produktumok elemzése, alkotása. Gyakorlás

Autentikus olvasott és hallható anyagok.

Különböző anyag és eszközhasználat, minél szélesebb választékban.

2.1.5. A tanulási képességek fejlesztésének célja és feladata a habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozásokon 1-4. évfolyam Az 1-4. évfolyamon a habilitáció, rehabilitáció kiemelt célja a megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése az észlelés – képalkotás folyamatain keresztül, a cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának megerősítése.

Gondolkodási képességek fejlesztése Fejlesztési feladat a pontos érzékelés kialakítása: tárgyak, személyek, jelenségek felismerése, megnevezése, felsorolása.

Összehasonlítás: tárgyak, tárgyképek tulajdonság szerinti összehasonlítása (szín, alak, forma, nagyság, mozgás, mennyiség) a feltárt lényeges tulajdonság alapján a hasonló és megkülönböztető jegyek többszempontú összehasonlítása.

Differenciálás: tárgyak, személyek, jelenségek, mennyiségek csoportosítása a jellemzők alapján, a jellemző jegyek említésével, megkülönböztetés a minőség és mennyiség alapján, rendezés pl.: nagyság, szín, színárnyalat, mozgás szerint.

Emlékezet: személyek, tárgyak, szimbólumok megjegyzése, felsorolása, egymásutánisága, szekvenciák

megjegyzése,

cselekedetekre,

cselekvésre,

történésre

visszaemlékezés,

tárgyakhoz, személyekhez kapcsolódó tevékenység felidézése.

Figyelem: egyszerű, majd bonyolult utasítások végrehajtása, meghatározott cselekvés elvégzése, gyors reagálás az utasításokra, többféle mozgás vagy cselekvés végrehajtása egymásután, összpontosítás a feladatra, céltudatos feladatvégzés, próbálgatás, önellenőrzés.

A motoros képességek fejlesztése A motoros képességek fejlesztésének célja és feladata a testvázlat kiépítése, a különböző testhelyzetek

tudatos

érzékelése,

változtatása,

a

testrészek

mozgatása

különböző

testhelyzetekben, a saját testhez viszonyított irány- és térbeli helyzet felismerése.


Finommozgás fejlesztése, vizuomotoros koordináció kialakítása: nagymozgások lendületes végzése, egyensúlygyakorlatok, ügyességi gyakorlatok. Mozgás-kivitelezés – tempó, erősség, ritmus szerint.

Tér- és időbeli tájékozódási képesség alakítása Térbeli hely és helyzet felismerése, megnevezése – fent-lent, elöl-hátul-középen. Térbeli helyzetek megfogalmazása – relációs szókincs fejlesztése. Időbeli tájékozódás: cselekvésre visszaemlékezni – időpont, időköz (mettől, meddig) az idő ritmusa, a természet ritmusa, ritmikusan ismétlődő állapotok megfigyelése.

Kommunikációs képességek fejlesztése A beszédindíték, a beszédkedv fokozása, ösztönzése a kommunikációra. A beszéd technikai részének fejlesztése beszédmintával, gyakorlatokkal: tagolt beszéd, a helyes légzés, a toldalékok pontos, tiszta ejtése, a szünettartás. A fonetikus hallás fejlesztése a beszédhelyzethez alkalmazkodó hangerő, hanglejtés, beszédtempó és ritmus megtanításával, gyakorlásával. A szókincs gyarapítása, aktivizálása. A tanult ismeretkörhöz kapcsolódó szógyűjtés, a kifejezések, a fogalmak beépítése a tanuló aktív szókincsébe. Az olvasás-írás tanulásában mutatkozó fejlődési lemaradások, nehézségek leküzdésének feladatai: az olvasás irányának gyakorlása, sortartás, sorváltás, magánhangzók differenciálása (időtartam, ajakállás, artikulációs mozgás szerint), mássalhangzók megkülönböztetése (zöngés, zöngétlen, betűfelismerési gyakorlatok, hanganalízis, összeolvasási gyakorlatok). Írásmozgás fejlesztése: a ceruzafogás, görcsös, szaggatott, lassú írásmozgás korrekciója, írásmozgások egymásutánja, mozdulatok gyakorlása, a fonetikus írás hibái, a hangok, betűk közötti asszociáció megerősítése.

Szociális képességek fejlesztése Pontos diagnózis kialakítása a viselkedés nyomán. Megfelelő kötődések, viszonyulások kialakítása, szabályok felismerése, értelmezése, betartása, a társas viselkedés formáinak ismerete, gyakorlása, önfegyelem kialakítása. A kulturális hátrányokból eredő viselkedési formák megváltoztatása.


5-8. évfolyam Az 5-8. évfolyamon az első szakaszban felsorolt korrekciós területek és feladatok ismétlődnek, de tartalomban, mennyiségben követik a tanulók életkori sajátosságait, a tanulók fejlettségét, az elvárható tudást. A habilitáció, rehabilitáció kiemelt feladatai:

Gondolkodási képességek fejlesztése Az újonnan szerzett és már meglévő ismeretek közötti kapcsolat kialakítása, a lényeges jegyek kiemelése, összehasonlítások, eltérések, különbségek megfogalmazása, differenciálása, a relációkban való gondolkodás. A verbális

szint

megerősítése,

gyakorlása

feladatokon,

műveleteken,

feladat-

és

műveletrendszerekben (az általános, a különös, a fölé-, mellérendeltség, egyidejűség, a szempontváltás, a megfelelő gyűjtőfogalomba való besorolás).

Tanulási képességek fejlesztése A szándékos tanulás, az önálló, a meghatározott célra irányuló tanulás kialakítása, önálló tanulási módszerek, technikák gyakorlása, az önellenőrzés formái, a koncentráció a tanulás idején, a zavaró ingerek kiszűrése, a kudarc, a nehézség leküzdése, újrakezdés, próbálgatás, ismétlés.

Kommunikációs képességek fejlesztése Az összefüggő beszéd megerősítése, javítása sokféle kommunikációs helyzetben, valóságos nyelvi készségek kialakítása konkrét tanulási folyamatban, a nyelvi megnyilatkozások tartalmi – formai alakítása, gyakorlati információközlések szóban, írásban, szövegértelmezés az olvasottak alapján, szövegalkotás szóban, írásban, grammatikai gyakorlatok, a helyesírási hibák elemzése, okfeltárás (hiányos szabályismeret, a gyakorlás, az automatizáltság hiánya, beszédhiba következménye), az okokra irányuló fejlesztő feladatrendszer.

9-10. évfolyam A korrektív célú fejlesztés ebben a szakaszban a megelőző évekre alapozva folytatódik. A fejlesztésnek fokozottabban kell szolgálni a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelmet, a tudatos magatartást, a céltudatos feladat- és munkavégzést.


A társadalmi beilleszkedés érdekében elsődleges feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktus kerülő és feloldó magatartás erősítése, felkészítés a családi szerepekre az önálló életvezetésre. A szabályok, normák elfogadása is hozzátartozik a korrektív célú fejlesztéshez. A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szint megerősítése kerül előtérbe, a műveletek, feladatmegoldások menetének értelmezése, a szabályok alkalmazása, analóg feladatokra, ok-okozati összefüggések keresése, a rendszerezési, a kommunikációs képesség fejlesztése, a történelmi időben való tájékozódó képesség megerősítése. Törekvés a kulturális, szociális

hátrányok

felszámolására,

a

kortárscsoportba

történő

visszavezetésre,

beilleszkedésre.

2.1.6. Az értelmileg akadályozott tanulók iskolai nevelésének körülményei

A középsúlyos értelmi sérülést komplex, igen strukturált jelenségként kell kezelnünk, ahol az intellektuális funkciók sérülése csupán vezető tünetet képez, amely más területek sérüléseivel együtt, az egész személyiséget átfogó, károsító együttesben jelenik meg. Számukra is igyekszünk biztosítani, hogy lehetőségeikhez mérten teljes értékű emberi életet éljenek, mindezt az emberi méltóság és önrendelkezési jog tiszteletben tartása mellett kell megtennünk. Az értelmileg akadályozott tanulók iskolai fejlesztésében jellegzetes nevelési körülmények, nehézségek jelentkeznek, melyek a következők: 

Nem fogyatékos társaikhoz viszonyítva tanulásukban mennyiségi és minőségi különbségek vannak, ezért a többségi iskoláztatás rendjébe nem tudnak beilleszkedni.



A verbális közlés nehézséget okoz számukra, de a szenzorikus és mozgásos közlések befogadására fogékonyak, ezért képi, szemléletes rávezetéssel, cselekvésbe ágyazott ismeretszerzéssel eredményes fejlesztés érhető el.



A tanulási tempó meglassúbbodása, a bevésés idejének jelentős megnövekedése, a bizonytalan megőrzés, a pontatlan felidézés miatt több időre és sok gyakorlásra van szükség a fejlesztésük során.



Erősen kötődnek tanulási helyzetekhez, szokásokhoz, személyekhez. A tanultakat csak konkrét gyakorlati helyzetben tudják alkalmazni.




Az ismeretszerzés, feldolgozás és alkalmazás során vezetésre, segítségre, erős irányításra szorulnak. Tanulásukban, ismeretszerzésükben rövid idejű odafordulás, tevékenységi kedv tapasztalható. A figyelemkoncentráció zavara miatt a külső ingerek könnyen eltérítik őket.



A szociális képességek területén jelentkező zavarok: a normakövetés képességének zavara, a kooperatív készségek hiánya, a kommunikációs zavarok együttesen a fejlesztést – nevelést nehezítő tényezők.



A gyógypedagógiai nevelésnek támaszkodnia kell a tanuló pozitív tulajdonságaira, a felnőttekhez fűződő erős kötődésre, érzelemviláguk gazdagságára, tartósságára és azokra

a

képességelőnyökre,

amely

aktivizálása

dinamikusabb

fejlődést

eredményezhet. A tanulók eredményes fejlesztése folyamatos, egymásra épülő gyógypedagógiai segítségnyújtást igényel, együttműködve a szülői házzal.

Az iskolai fejlesztés szakaszai: 

Alapozó (alsó) szakasz:(1 – 3. évfolyam)

A pszichés funkciók fejlesztése, képesség – és szokásrendszer kialakítása játékos formában.



Intenzív (középső) szakasz: (4 – 6. évfolyam)

A valóság megismeréséhez szükséges ismeretek és technikák elsajátítása, kiemelve a napi tevékenységekbe ágyazott ismeretközvetítést, készségfejlesztést. A fejlesztő munkának ki kell térnie a jel – és szimbólumértés képességének kialakítására.



Orientációs (felső) szakasz: (7 – 8. évfolyam)

Előtérbe kerül az ismeretek bővítése, alapvető kultúrtechnikai ismeretek differenciált alkalmazása, a munkaképességek kialakítása és a normakövetés egyszerű szociális kapcsolatokban. Gyakorlati jellegű tevékenységek, életvezetést segítő technikák alkalmazása és megerősítése képezi a fejlesztés központi feladatát.



Készségfejlesztő, munkára felkészítő szakasz: (9-12. évfolyam)

A felnőttkorban egyénileg elérhető, legmagasabb szintű adaptáció, önállóság és munkavégző képesség elérésének megalapozása, munkára nevelés, pályaorientáció.


2.1.7. A nevelés-oktatás eszköz- és eljárásrendszerét befolyásoló tényezők A nevelés-oktatás eszköz- és eljárásrendszerét a sajátos nevelési igényű tanulók képességeinek, életkori sajátosságainak megfelelően, a humánus emberi viszonyok elvének szellemében alkalmazzák az intézmény pedagógusai. Iskolánkban a nevelés-oktatás eszköz- és eljárásrendszerét az alábbi tényezők befolyásolják: 

a nevelőtestület elhivatottsága, szellemisége



a nevelőtestület magasszintű szakmai felkészültsége



a folyamatos szakmai megújulás igénye



korszerű készség és képességfejlesztő eszközök alkalmazása a mindennapi pedagógiai gyakorlatban



a nevelőközösség, a tanulók valamint a szülők közössége érdekérvényesítő tevékenységének harmonizálása az iskolai célkitűzések megvalósulása érdekében

A felsorolt tényezők hatása folyamatosan érvényesül és keretet ad az alkalmazott eszközöknek, eljárásoknak. A nevelő-oktató munka céljainak megvalósulását szolgálják az alapelvek figyelembevételével megfogalmazott általánosan és széles körben alkalmazott módszerek, eszközök és szervezési módok. Tanulásszervezési eljárások, a csoportbesorolás szempontjai 

A tanulásban és értelmileg akadályozott tanulók osztályba, csoportba sorolására a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság tesz javaslatot.



1-4. osztályos tanulók nevelése-oktatása iskolaotthonos osztályokban történik.



Nemek szerinti csoportbontás életvitel és szakmai ismereteket előkészítő, alapozó tantárgyaknál.



Kisebb létszámú csoportok kialakítása az eredményesebb ismeretszerzés és gyakorlati megvalósítás érdekében informatika, idegen nyelv tantárgyaknál.



Az első évfolyamon nyújtott teljesítmény alapján az autisztikus spektrumban élő, értelmileg akadályozott tanulók tanulmányaikat „A” – verbálisan kommunikáló tanulók - és „B” – verbálisan nem kommunikáló, súlyos társuló fogyatékosságokkal együtt élő tanulók - tagozaton folytathatják.



Napközis csoportok kialakítása a tanulók életkori sajátosságainak, rászorultságának figyelembevételével, gyámhatósági határozat vagy szülői igények alapján történik.



Képesség szerinti differenciálás a tanórákon.




Habilitációs,

rehabilitációs

órák

szervezése

a

különböző

képesség-

és

készségfejlesztésekre, a hiányok pótlására, a tanulók sérülésspecifikumát figyelembe véve.

2.2. A személyiségfejlesztés feladatai Tanulásban akadályozott tanulók Az értelmileg sérült gyermekek személyiségének struktúrája egészében változik meg, és a specifikus jegyek együtteséből létrejövő sajátos rendszeren belül különféle képességek és készségek egyenlőtlensége észlelhető. A személyiség-tényezők többoldalú károsodása a személyiségképben is feltűnő változásokat hoz létre. A viszonylagosan elszigetelt intelligenciakárosodásnál azonban a személyiségkép is harmonikus képet mutathat. Ezekben az esetekben elsősorban az intellektuális folyamatok zavara dominál, és elsőként az ilyen teljesítményt igénylő feladatok megoldásában látunk problémát. Jelentős eltérés mutatkozik a következőkben: 

a valóság átélési módjában,



a tárgyak sajátosságainak összegzésének hiányában,



tapasztalatok általánosításában,



a semleges-és a tőle távol álló ingerek érzékelésének hiányában,



az összefüggések értelmezésében, mozaikszerű raktározódásában,



a tér és időbeliség átélésének beszűkülésében,



az absztrakt fogalmak kialakulásában.

A fenti hiányok korrekciója a személyiség egészében is kedvező változást mutathat. Ezért fontos, hogy az értelmileg sérült gyermekek számára is konkrét fejlesztési feladatokat fogalmazzunk meg, melyek területei: a tanulási motívumrendszer és a kognitív képességrendszer kialakulásának segítése. A személyiségfejlesztés feladatai: 

A tanulói kognitív motívumrendszer fejlődésének, fenntartásának segítése



A kognitív képességrendszer fejlődésének segítése



A segítő életmódra nevelés



A személyes képességek fejlesztése



Az egyéni tudat fejlődésének segítése


E feladatok nem köthetők konkrét időpontokhoz, tanévekhez. Nevelési szempontból csak a gyermekek (1-6 évfolyam) és a serdülők (7-10 évfolyam) között célszerű különbséget tenni. A személyiségfejlesztés feladatai az iskolai élet valamennyi megnyilvánulásában, valamennyi tantárgyban érvényesítendők. Mégis előnyös, ha a feladatokat a nevelés szokásos színtereire értelmezzük: a tanórai, a tanórán kívüli iskolai és az iskolán kívüli nevelés színterei.

2.2.1. A tanulási motívumrendszer fejlesztése Pedagógiai kultúránkban a motiváció a figyelem, az érdeklődés felkeltését, tanulásra késztetést jelent. A szilárd és pozitív tanulási motívumok kialakulása nemcsak az iskolai tanulás eredményességének legfontosabb feltétele, hanem életre szóló jelentőségű is, hiszen e belső erőforrás az alapja a személyiség fejlődésének. Az iskolai nevelés alapvető érdeke a kíváncsiság öröklött motívumaiban rejlő energiaforrások kihasználása, hiszen ez az eredményes nevelés kiinduló feltétele. Ugyanakkor a kíváncsiság leépülésének megakadályozása, állandó táplálása, gyakorlása a személyiségfejlesztés egyik alapvető feladataként fogalmazható meg. Fontosabb részfeladatok: a) Ingergazdag környezet létrehozása, amelyben a gyermek ki tudja elégíteni kíváncsiságát. b) Az iskolai élet információinak és élményeinek minél változatosabbá tétele. Legfontosabb feltétel, hogy ne hagyjuk a gyereket unatkozni. Olyan változatos, fejlesztő hatású tevékenységeket kínáljunk, működtessünk, amelyekben mindenki megtalálhatja a kedvére való elfoglaltságot (szakkörök, fakultációk).

Az érdeklődés felkeltése Nevelési feladatunk, hogy néhány területen minél gazdagabb és mélyebb ismeretek, pozitív élmények által elsődleges, erős, esetleg szenvedélyes érdeklődés kialakulását segítsük elő, ugyanakkor számos másodlagos, nem domináns érdeklődés létrejöttét is támogassuk.


A felfedezési vágy fejlesztése A tantárgyak éves tananyagából válasszuk ki az erre a célra legalkalmasabb néhány témát, azokat készítsük elő a "felfedeztető" tanításra. Ez akkor éri el célját, ha a tanulók számára a felfedező, problémamegoldó tevékenység intenzív élményt nyújtó folyamat.

Az értelmezési vágy fejlesztése a serdülőkorban Önálló tanulói értelmezéssel történő újrafelfedezés csak a serdülőkorban remélhető. Akkor is csak megfelelő előkészítéssel, az értelmezéshez szükséges ismeretek előzetes feldolgozásával. A megértés mellett a nehézség abból adódik, hogy a megértést meg is kell fogalmazni, szabályba kell foglalni, modellezni kell. Egy-egy ilyen értelmező feladat életre szóló élményt adhat.

A

kilenc-tizedik

évfolyamon

néhány

ilyen

élménynek

nagyon

jelentős

személyiségfejlesztő hatása lehet a tanulásban akadályozott gyermekek esetében is.

A játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése A játékszeretet fejlesztése kettős feladat: 

az öröklött motívumok rendszeres gyakorlásának lehetővé tétele,



fejlesztő hatású játékok megismertetése, elsajátítása, megszerettetése.

A játékszeretet fejlesztésének tanórán kívüli feladata, hogy az iskola gazdag játékprogramot dolgozzon ki és működtessen, az életkortól függően fokozódó komplexitású játékok megtanítását, megszerettetését tűzve ki célul. A tanítás-tanulás gyakorlatában a játék és játékosság, a szimuláció lehetőségét ki kell használni. Valamennyi tantárgy anyagában fel kell tárni azokat a témákat, amelyek játékos módszerekkel dolgozhatók fel. Az alkotásvágy valamilyen prodoktum, létrehozásának vágya. A játék eredménye valamilyen tényleges, valóságos alkotás. Fejlesztése kettős feladat: az öröklött motívumok rendszeres gyakorlásának lehetővé tétele, valamint újabb és újabb fejlesztő hatású alkotó tevékenységek megismerése, megszerettetése.


Tanórán kívüli feladat: 

Szakkörök

működtetése,

amelyek

lehetőséget

nyújtanak

az

alkotásvágy

megnyilvánulásaira (pl. rajzszakkör, agyagozás, kézművesség, szabás-varrás, stb.). 

Kulturális intézmények alkotó jellegű programjainak látogatása (játszóházak, kiállítások)

A tanulási teljesítményvágy fejlesztése Az iskolai nevelés célja a személyiségfejlesztésen túl, a tanulás szándékos segítése. Fontos, hogy a gyermek a képzés során minél több sikerélményhez jusson. Ezért a sikeres iskolai tanulás/tanítás egyik alapvető feltétele és feladata:  az optimális tanulási vágy kialakítása, fenntartása,  az optimális teljesítményvágy motívumainak elsajátítása.

A tanulási sikervágy, kudarcfélelem kialakítása A tanulás folyamatában a sorozatos sikerélmények sikervágyat generálnak. A kudarcfélelmet a sorozatosan megélt kudarcok sokasága hozza létre. Optimálisan fejlett kudarcfélelemre szükség van a nevelés terén is, hiszen hiánya vakmerőséget, meggondolatlanságot, könnyelműséget válthat ki. Ennek következményei károsan befolyásolják a gyermek személyiségének alakulását.

A tanulási elismerésvágy kialakítása A nevelés fontos feladata az elismerésvágy optimalizálása. A tanulás-tanítás folyamatában fontos szerepe van a pedagógus személye iránti kötődésnek, szeretetnek, amit a belső meggyőződésen alapuló kölcsönösség nélkül nem lehet kifejleszteni.


Tanulási kötelességtudat kialakítása A tanulási kötelességtudat kialakulása, fenntartása a pedagógus feladata, amely a házi feladatok kitűzésével érhető el. A házi feladat legyen:

- reálisan elvégezhető, - rendszeresen ellenőrzött, értékelt.

Az ellenőrzés nélkül hagyott házi feladatok öncélúak, nem segítik a kötelességtudat kialakulását.

Tanulási ambíció kialakítása A sikeres tevékenységek, azok elismerése, vagy kudarcok, bírálatok önmagunk iránt is kialakíthatnak sikervágyat, vagy kudarcfélelmet. Így a rangsorképző hajlam ambícióvá fejleszthető. Az ambíció a személyre, önmagára vonatkozó sikervágy. Mivel a valódi érvényesülés csak teljesítménnyel, tanulással, fejlődéssel érhető el, tartható meg, így a serdülőkortól lényegesen megnöveli a tanulás eredményességét.

A tanulási életprogram fejlődésének segítése A tanulási életprogram kialakítása döntő mértékben befolyásolja a tanulás hatékonyságát, hiánya a fiatalok számára az iskolába járás értelmét is kérdésessé teszi. Nagy jelentőségű feladat a tanulási életprogram kialakulásának segítése, az ellene ható tényezők közömbösítése, melynek hatása a sikeres életpálya kialakítását, ezzel együtt a felnőtté válás folyamatát teszi teljessé. Hangsúlyoznunk kell a tanulás gyakorlati értékét, amely tanulási motívumként is szerepet kap a személyiség fejlesztésében. A pedagógus feladata: 

a szülők tájékoztatása gyermekük tanulási eredményeiről, az iskolához fűződő viszonyáról,



az iskolázottság és az életmód közötti viszony bemutatása,



a pályaválasztás jelentőségének hangsúlyozása, és aktív együttműködés a szülőkkel



a lehetséges életprogram ismertetése.


2.2.2. Kognitív képességek fejlesztése A kognitív képességrendszer az információ feldolgozását, kezelését szolgálja. Az információ vételével,

közlésével,

szelekciójával,

értékelésével,

kódolásával,

átalakításával,

létrehozásával, tárolásával és felhasználásával foglalkozik. Kognitív műveletek: 

felismerés,



kivitelezés,



kapcsolás,



aktiválás,



előrejelzés.

Az öröklött műveletek a születés után a környezettel való kölcsönhatás folyamatában spontán módon begyakorlódnak abban az esetben, ha az idegrendszeri károsodás enyhe mértékű. Fontos gyógypedagógiai feladat:  az esetleges hiányok pótlása,  mozgáskoordináció, a testmozgás, a manipuláció fejlesztése. A hiányok pótlása és az igazságértékelés A gondolatképzés művelete az anyanyelv elsajátításának folyamatában begyakorlódik. Az igazságértékelés

művelete

azonban

csak

a

legegyszerűbb

változataiban

működik

kifogástalanul. Az összevonás műveletét az iskolába lépéskor ki kell alakítani a tanulásban akadályozott gyermekben, hiszen - ha ez nem működik - hátrányuk tovább nő, később behozhatatlan lesz. Az intellektuális fejlődés meghatározója lehet az összevonás műveletének szilárd elsajátítása. Az absztrahálás, konkretizálás művelete különösen azoknál a tanulóknál jelent gondot, akiknél szegényes a tulajdonságfogalmak készlete. Ezek hiányának pótlása a legfontosabb pedagógiai feladatok egyike. Nyelvünkben 300-400 szó jelöli a dolgok közötti térbeli, időbeli hasonlóságot, mennyiségi összefüggéseket, viszonyokat.


Ezek négy alapműveletre vezethetők vissza: 

hasonlóság,



azonosság,



sorrend felismerése,



összefüggés felismerése,

amelyeket a következő viszony-felismerési kognitív műveletek végzik: a.) összehasonlítás b.) azonosítás c.) sorrendfelismerés d.) belátás. a.) Az összehasonlítás művelete az iskolában attól függően működik, hogy ismeri-e a tanuló a választott tulajdonságfogalmat. Ebből következik a feladat az első évfolyamban: a többség által ismert tulajdonságfogalmak kialakítása. b.) Az azonosítás az összehasonlítás speciális esete: nem a dolgokat kell egymással összevetni, hanem el kell dönteni, hogy az adott dolog rendelkezik-e az adott tulajdonsággal, vagy sem. Fejlesztését már kisiskolás korban meg kell kezdeni. c.) A sorrendfelismerés olyan kognitív művelet, amely megállapítja két vagy több dolog sorrendjét adott szempont szerint. Az első osztályban feladat, hogy a környezetben megtalálható dolgokkal, játékokkal, eszközökkel, események ábráival gyakoroltassuk a sorképzést előbb három-négy, majd négy-hét elemmel is. További feladat a sorszámnevek húszas számkörbeni biztos tudása és az abc tökéletes elsajátítása után a begyakorlás a legfontosabb feladat. Ez a kognitív művelet játékos módszerekkel direkt módon is gyakorolható. d.) A belátási művelet fejlesztése a megfigyelés, az elemi kombinálás, és a tapasztalati következtetés

gyakorlásával

fejleszthető.

A kombinatív képesség

műveletét

a

környezetben hozzáférhető tárgyak, képek segítségével, valamint a tantárgyak által nyújtott feladatokkal fejleszthető. A tapasztalati következtetés kialakítása a tanulásban akadályozott gyermekeknél rendkívül fontos és nehéz feladat. A tanulási motívumok fejletlensége miatt a tapasztalati következtetés műveletének hiányossága a lemaradás, a fejlődésbeli megrekedés egyik alapvető oka. Ezért fontos a közvetlen tapasztalatszerzés biztosítása az iskolai nevelés folyamatában. Ennek az alsó tagozatban jó hagyományai vannak, de a felső tagozatban is hangsúlyozni kell a tanulói megfigyelés szerepét.


Átkódolás A mai világban mindennapi szükséglet az írásbeli instrukciók átkódolása cselekvéssé. Erre a legtöbb lehetőséget a technika tantárgy kínálja, de a természettudományi tantárgyak is rejtenek ilyen lehetőséget (pl. matematikai szöveges feladat). Az iskola feladata a méréssel működő értékelés kialakítása. Ennek feltétele, hogy a különböző mértékegységeket, azok átváltását szilárdan elsajátítsák a tanulók. Tizedik osztály végére fontos, hogy mindenkiben kialakuljon a mértékegységek reális képzete, a mértékváltás fogalma. Az értelmezés képességének

fejlesztése egyszerű természeti,

biológiai rendszerek

viselkedésének, működésének a felfedeztető tanításával, a feltárt szabályszerűség közös megfogalmazásával és alkalmazási gyakorlatával végezhető.

Kognitív kommunikáció A kommunikáció két alapvető funkciót szolgál: a szociális kölcsönhatások szervezését és lebonyolítását, valamint a kivitelező tevékenységet. Az ábrázolás és ábraolvasás, a megismerés, a gondolkodás, a tanulás és a kivitelező tevékenység eszköze, amely csak konkrét tartalommal működhet, általuk fejlődhet. E képességek

fejlesztése

valamennyi

tantárgy

feladata.

A tankönyvek,

taneszközök

kiválasztásakor fontos szempont, hogy változatos, magas színvonalú, didaktikailag kifogástalan ábrákkal járuljon hozzá az ábraolvasás képességének fejlesztéséhez. A rajztanítás feladata az ábrázolási jelrendszerek, ismeretek fokozatos elsajátíttatása. A tapasztalati és értelmező nyelvtudás fejlesztése a személyiség fejlesztésének alapvető eszköze. Fontos a tananyag, a tankönyv szövegeit úgy alakítani, hogy azok a szókincs, a fogalomkincs fokozatos fejlesztését is hatékonyabban segítsék. Az iskola fejlesztő hatása nagymértékben attól függ, hogy a tanulók mennyit és mit olvasnak.

Beszéd, beszédértés A gyerekek közül sokan kialakulatlan beszédtechnikával, rossz artikulációval lépnek ki az iskolából. Jelentős részük megreked a szituatív beszéd, a cselekményes elbeszélés közlési és befogadási szintjén. Többségük képtelen hosszabb, összefüggő leíró-magyarázó szöveg elmondására. Fontos a beszédkészség, a beszédértés folyamatos, célratörő fejlesztése az iskolai nevelés teljes folyamatában.


Írás, olvasás Az olvasási- és az íráskészség elsajátíttatása alapvető feladat tanulóink számára is. Az értő olvasás,

a

szöveg-feldolgozási

képesség

fejlesztése

valamennyi

évfolyamban

elengedhetetlenül szükséges, amely a rendszeres fogalmazástanítás alapvető feladata. A tudomány és a technika fejlődése szükségessé teszi a formalizált kommunikáció alkalmazását is: szótárak, lexikonok, számítógépes adatbázisok, könyvtárak használata a ma iskolába járó tanulók létszükséglete. A tanulási képességek fejlesztése a személyiségfejlesztés mellett speciálisan a kognitív képességek fejlesztésével és a tanulási módok optimalizálásával valósítható meg. A tanulási módok optimalizálási feladata azt jelenti, hogy a tanulónak megtanítjuk, és begyakoroltatjuk az alapvető tanulási módokat, melyek a következők:  tapasztalati tanulás,  értelmező tanulás,  szemléletes tanulás,  önálló és szociális tanulás.

2.2.3. A segítő életmódra nevelés A segítő életmódra nevelés a szociális értékrendek megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának és az e szerinti viselkedés, magatartás elsajátításának, a szociális képességek kiépülésének, kreativitásuk növekedésének elősegítését jelenti. Az iskolai nevelés feladata: 

alakítsa ki az önkiszolgálási motívumrendszert,



dolgozza ki a tanulóktól elvárt szükségletkielégítő életmódot,



alakítson ki olyan iskolai légkört, amelyben ezeknek az elvárásoknak a teljesítése magától értetődő módon megvalósul.

A pedagógus feladata, olyan ismeretek közvetítése, amelyek alkalmasak lehetnek a biológiai szükségletek egészséges és kulturált kielégítését szolgáló motívumok elsajátítására. Eszköze: az előnyös és hátrányos szokások, minták, attitűdök, meggyőződések, téves és helyes ismeretek szembeállítása.


Az élményszükséglet szocializálása Az élményszükséglet szocializálása során olyan szokások, minták, attitűdök, meggyőződések elsajátítását segítjük, amelyek igényes esztétikai élmények keresésére és létrehozására késztetnek. Az iskola feladata: az élményszükséglet szocializációjának minél szélesebb körű megvalósítása. Színterei:  zeneoktatás,  vizuális kultúra oktatása,  tánc és dráma oktatása.

Önvédelmi motívumok A létezés feltétele, hogy képesek legyünk megvédeni testi és lelki épségünket, egészségünket. Ezt szolgálják az önvédelmi motívumok, amelyek alapjai az öröklött önvédelmi hajlamok: 

egészségvédő hajlam,



identitásvédő hajlam.

Az iskoláknak kiemelt figyelmet kell fordítania a fontosabb egészségkárosító és egészségvédő, betegségmegelőző motívumok feltárására, lebontásuk, illetve elsajátításuk módjainak kidolgozására, elterjesztésére.

Identitásvédő motívumok A lelki egészség egyik alapvető feltétele a személyiség egysége. Az identitás kisebb-nagyobb sérülése, az önazonosság gyors módosulása pszichés zavarokat, majd lelki bajokat okozhat. Az önazonosság védelme konfliktusokban nyilvánul meg, ezért a konfliktuskezelés elméletének és gyakorlatának elsajátítása kínálhat megoldási módokat a pedagógus számára.


A szuverenitás motívumai Az emberi feltételek közé tartozik az is, hogy lehetőség legyen az önálló döntésre, cselekvésre. Ezt szolgálják a szuverenitás motívumai: a.) Szabadságvágy Az iskola feladata, hogy olyan légkört, szellemet, elvárásrendszert fejlesszen ki és tartson fenn, amelyben nem sérül a pedagógusok és a tanulók szabadságvágya. A felnövekvő generációk a szabadságvágy sokféleképpen szocializált megnyilvánulásával, a szabadság, mint érték sokféle értelmezésével szembesülhetnek. Az iskolának azt is fel kell vállalnia, hogy rendszeresen vitára bocsássa a szabadságvágy sajátos érvényesítési törekvéseit (ehhez segítséget nyújt történelmi és irodalmi példák sora).

b) Az önállósulási és öntevékenységi vágy Az egyén fejlődésében két önállósulási szakasz figyelhető meg, amikor felerősödik az önállósulási, öntevékenységi vágy, és ennek hatására magasabb szintű önállóság jön létre. Az egyik szakasz három-négy éves életkor, a másik a serdülőkor. A nevelés feladata az önállósulási és az öntevékenységi vágy optimális szocializálódásának elősegítése. Ennek szolgálatában kívánatos működtetni az iskolai életet, megválasztani a nevelés, a tanítás módszereit, különös figyelmet fordítva az optimumtól feltűnően eltérő tanulókra és a serdülők konfliktusaira, problémáira. A családi életre nevelés témakörében, vagy más témákat felhasználva a kilenc-tizedik évfolyamon szükséges megismertetni, megvitatni az önállósulási vágy működését, az önállóvá válás társadalmi változásait, a problémák megoldási lehetőségeit. Önértékelési motívumok a.) Önbecsülés A

nevelés

feladata:

a

reális

önbecsülés

kialakulásának,

megerősítésének

és

fennmaradásának segítése. Ez a nevelési feladat a gyermekkor végétől jelentkezik, ugyanis az önértékelés a prepubertással bontakozik ki. Az önbecsülés hátrányos alakulása azoknál a tanulóknál következhet be, akik külsejükben, fejlődésükben, adottságaikban feltűnően eltérnek a többiektől, illetve azoknál, akiket a környezetük kitartóan túlértékel, vagy alulértékel. A kisebbrendűségben, vagy önteltségben szenvedő fiatal segítségre szorul abban, hogy önbecsülése reálisabbá váljon.


b.) Önbizalom A

nevelés

feladata:

a

reális

önbizalom

kialakulásának,

megszilárdulásának,

fennmaradásának segítése. Ennek az a módja, hogy olyan feladatokat tűzzünk ki, amelyek a tanulótól erőfeszítést igényelnek, de sikert igérőek legyenek. Fontos, hogy a teljesítmények értékelése reális legyen. Külön figyelmet kell fordítani azokra a tanulókra, akikben alábecsülő, vagy túlbecsülő önbizalom alakult ki. c.) Ambíció Az ambíció konkretizálódása csak a serdülőkorban kezd formálódni és csupán később, az iskolás kor után bontakozik ki. Hátrányos alakulásának súlyos személyiségkárosító következményei miatt az utolsó évfolyamokban fontos, hogy megfelelő hangsúlyt kapjon. A pályaorientációval kapcsolatos korszerű követelmények feldolgozásakor a "pszichés összetevő" között az ambíció előnyeit, és az irreális, túlfejlett ambíció hátrányait, káros következményeit is meg kell vitatnunk a tanulókkal. Külön figyelmet fordítunk az ilyen szempontból veszélyeztetett tanulókra.

2.2.4. A személyes képességek fejlesztése Testi képességek Az iskolai nevelés feladata: 

a sportági tevékenységek elsajátíttatása,



a testi képességek kifejlesztése és folyamatos karbantartása.

Színterei:  testnevelés órák  diáksportkör  városi sportrendezvények  sportversenyek


További lehetőségek: 

túrák, kirándulások,



fittséget szolgáló mindennapos gyakorlatok szervezése (pl. néptánc, társastánc, stb.)

Mindezek fontos szerepet játszanak a kondicionálás és a koordinációs képesség fejlesztésében, karbantartásában. Külön is említést érdemel a kézügyesség fejlesztése, amely a technika, a gyakorlati ismeretek, a vizuális nevelés, tárgykultúra feladatkörébe is tartozik. Azonban célszerű számbavenni és az életkori sajátosságok figyelembevételével évfolyamokba elosztani, megtervezni a testi képességeket fejlesztő feladatok, tevékenységek rendszerét.

Az önellátási képesség A Nemzeti Alaptanterv Életvitel és gyakorlati ismeretek című műveltségi körének követelményei alkalmasak arra, hogy az önellátás képessége megfelelően kifejlődjön, ha az előírt követelmények teljesítése cselekedtetéssel, szokások, készségek kialakításával a képességfejlesztést szolgálja.

Befogadóképesség Természetes körülmények között a befogadóképesség a spontán szocializáció eredménye. Mivel manapság a gyerekek idejük nagyrészt az iskolában töltik, a befogadóképességek kifejlesztése csak az iskola közreműködésével lehetséges. Ugyanakkor az esztétikai jelrendszerek komplexitása napjainkban olyan szintre fejlődött, hogy elsajátításuk szándékos fejlesztés nélkül egyre kevésbé lehetséges. Az iskola feladata, hogy a fokozatosság elvét követve rendszeresen működtesse, gyakoroltassa a tanulók befogadóképességét, hogy a felsőbb évfolyamokon a legfontosabb jelrendszerek értelmező megismerésére is gondot fordítson. A zenei befogadóképességnek köszönhetően az élet érzelmileg tartalmasabbá, gazdagabbá, kiegyensúlyozottabbá válhat, ami az életminőség, a kultúrált életmód fejlődésének egyik alapvető feltétele.


A vizuális befogadóképesség érdekében el kell sajátítani többek között a képi-plasztikai kifejezés, stb. jelrendszerét. Fontos, hogy minden életkorban hozzájusson a gyermek a megfelelő vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez. Maga az iskola legyen minden részletében igényes, esztétikus közeg, amiben a tanulók jól érzik magukat, ami fejleszti ízlésüket, igényességüket. Az irodalmi befogadóképességnek köszönhetően az irodalom a személyiség fejlődésének nagy hatású segítője lehet, ha az olvasási élmények kialakítják az olvasás szeretetét.

Önkifejezési képességek A

természetes

önkifejezési

folyamatok

a

családban

és

a

helyi

közösségekben

megfogyatkoztak, ezért az önkifejezés repertoárjai szegényesek maradtak, az önkifejezés képességei nem fejlődtek ki. Az iskolai nevelésre különös felelősség hárul az önkifejezési képességek kialakításában. A sokféle motivációval működő önkifejezés élmény- és örömforrás, egyúttal a hatékony tanulás egyik fontos eszköze is. A nevelés feladata az önkifejezés megfelelően gazdag és igényes repertoárjának elsajátítatása (pl. zenei önkifejezés képessége, előadói képesség, improvizációs képesség, vizuális önkifejező képesség, előadói képesség, szövegalkotói képesség).

Önvédelmi képességek A gyermek személyiségfejlődését meghatározza az önvédelmi képességek kialakulása. Ezek közül a legfontosabbak: a.) Egészségvédő képesség Az egészségvédő képesség mindazoknak a szokásoknak, mintáknak, készségeknek és ismereteknek a készletével működik, amely a testi-lelki egészség fenntartását szolgálják. b.) Identitásvédő képesség A lelki egészség egyik fontos feltétele az identitásvédő képesség, amely önkorlátozó, önértékelő stratégiák kidolgozását segíti.


c.) A szuverenitás képessége Az iskolai nevelés feladata, hogy elősegítse a szociális szuverenitás képességének kifejlődését. Olyan iskolát működtessünk, amelyben megfelelő teret kap az iskolai és az otthoni önálló, egyéni tanulási célú tevékenység is és a segítő együttműködéssel, a segítő versengéssel, a demokratikus vezetéssel megvalósuló tanulás, iskolai tevékenység is, illetve a szociális képességekkel összefonódó szuverén aktivitás. d.) Önértékelő képesség Az iskolai nevelés fontos eleme a tanulói teljesítmény önértékelése. Az önértékelés képességének fejlettsége az egész személyiség szempontjából alapvető jelentőségű. Az önértékelés

képességével

a

viselkedésszabályozás

információit

önmagunkhoz,

éntudatunkhoz viszonyítjuk, és ennek eredményétől függően alakulhat az éntudatunknak, a tanult életprogramjainknak megfelelő döntés, viselkedés, tevékenység. e.) Önmegismerő képesség Az iskolai nevelés feladata a tanulók önismeretének folyamatos fejlesztése, miközben azt is szem előtt tartják, hogy ennek eredményeként az önmegismerő képesség fejlődése is minél sikeresebb legyen.

2.2.5. Az egyéni tudat fejlődésének segítése

Az általános értelemben vett egyéni tudat a sajátos tudat átfogó alapja, amelyre sajátos világnézeteknek, ideológiáknak megfelelő, vagy önállóan kialakított egyéni tudatok épülhetnek rá. Az általános egyéni tudat képe csökkentheti a beszűkült, rögeszmés személyiség kialakulását, alapul szolgálhat az egzisztenciális jelentőségű döntésekhez, a viselkedés szabályozásához.


Általános személyes világtudat A helyi tanterv és a pedagógiai program kidolgozásakor meg kell oldanunk, hogy a világképi jelentőségű motívumokat és ismereteket (képzeteket, tényeket, fogalmakat, összefüggéseket) a világ egészére vonatkozóan kiemeljük és rendszerezzük. Kidolgozzuk azokat a módokat, amelyek ezeknek a világképi jelentőségű összetevőknek a folyamatos ismétlését, átfogó rendszerezését, úgynevezett folyamatos rendszerező ismétlését oldják meg. A legalapvetőbb ismeretek nagyon szilárd elsajátítása nélkül ugyanis nem jöhet létre a tanulókban átfogó, rendezett világtudat.

Természettudat A természettudat az élettelen és élő környezetről, mint dinamikusan változó, nyitott ökológiai rendszerekről,

az

élő

szervezetek

felépítéséről,

működéséről,

a

közöttük

lévő

összefüggésekről, kölcsönhatásukról, egyedfejlődésükről és evolúciójukról elsajátított biológiai ismeretek rendszere.

Társadalomtudat A társadalomtudat kialakításának tantervi követelményei az Ember és társadalom című műveltségi terület tartalmazza. Fontos a világképi jelentőségű komponensek kiemelése, a szilárd elsajátítást szolgáló ismétlések, összehangolt rendszerének megtervezése, továbbá, hogy a tanulóink személyes társadalomtudata, történelmi tudata lehetővé tegye: az életbe kilépő fiatalok ne váljanak az egyre bonyolultabb, konfliktusokkal teljes világ kiszolgáltatott eszközeivé.

Éntudat Az éntudat fejlődésének segítése a nevelés alapvető feladata. Az éntudat kialakulásának általános viszonyítási alapja az emberi lény ismerete. Ezért célszerű arra törekedni, hogy a tanulók minél alaposabb, de lényegretörő humánbiológiai, egészségvédelmi, antropológiai, pszichológiai képzésben részesüljenek, megkísérelve, hogy tanulóink ezeket az ismereteket önmagukra vonatkoztatva, önmagukkal összehasonlítva dolgozzák fel.


Értelmileg akadályozott gyermekek A személyiség - a sérült, fogyatékos személyisége is - hosszú szocializációs folyamatok révén bontakozik ki. Ebben a folyamatban nem csak az egyén adottságai és képességei kapnak szerepet, hanem az a bonyolult kölcsönhatás is, mely az egyén és szociális környezete között alakul ki. A személyiség fejlődése a szocializációs élettérben emocionális és motivációs folyamatok hatására szerveződik. Azok a visszajelzések, amelyeket az egyén sajátos viselkedéséről, tevékenységéről a környezettől kap, további fejlődéshez és beilleszkedéséhez fontos indítékok az értelmi akadályozottsággal együtt élő személyeknél is. A sérült gyermeknél legtöbbször nem csak a képességek sérülésével kell számolni, hanem a szocializációs folyamat zavarával is. A személyiségfejlesztés állapot súlyossága szerinti csoportosításban - a pszichés fejlődést leíró, - a képezhetőséget leíró, - és a várható életvezetés jellegéből adódó szempontok érvényesülnek. Az értelmileg akadályozott gyermekek nevelése is, miként minden más nevelés, lényegét tekintve tudatos személyiségformáló tevékenység. A gyermeki szervezet veleszületett biológiai sajátosságain belül a fejlődést ért károsító tényezők, valamint ezek következményei jelentős hatással vannak a személyiségfejlődésre, befolyásolják annak lehetőségeit. Az idegrendszeri károsodás és következményei a személyiségfejlődésnek döntően belső feltételei, de mégsem tekinthetők végleges meghatározó tényezőknek. Általánosságban azonban megállapítható, hogy az értelmi fogyatékosság az egész személyiség strukturális sérüléséhez vezet: az értelmi funkciók károsodásának súlyosbodásával egyre jobban torzul, egyre erőtlenebb és éretlenebb marad a személyiség, mígnem bizonyos ponton túl már nem képes kifejlődni.

A gondolkodás fejlődése Az értelmileg akadályozott gyermek gondolkodásának fejletlensége jelentős nevelési nehézséget okoz: az elemi, organikus szükségletek kielégítése a gyermekek fejlődésében az egészséges fejlődésnél sokkal tovább marad a cselekvések középpontjában. A sajátosan emberi, magasabbrendű szükségletek a tudás, az érdeklődés, a cselekvésvágy a fejlődés során alig jelennek meg, akkor is inkább a szenzomotoros tapasztalás világában.


Esetenként tapasztalni lehet az elemi szükségletek kielégítésére való késztetések egyoldalú túlsúlyát, gátlástalanságát is. Az épektől eltérő valóságátélési módjai a személyiség minden síkján sajátos jelenségek forrásává válhatnak. A bonyolultabb helyzetekben nehezen, vagy egyáltalán nem tudják magukat kiismerni, nagyon beszűkül a lényegfelismerés lehetősége, cselekvéseiket a szubjektív módon átélt világkép érzékletes elemei ösztönzik és irányítják. Ehhez társul a megismerés

további

hibája:

cselekedeteiket

nem

szokták

előre

végiggondolni,

kritikátlanságuk megmutatkozik azok megítélésében, és abban is, hogy nem ellenőrzik munkájuk folyamatát és eredményét. Az értelmileg akadályozott gyermek számára sem elérhetetlen a belátásra épülő tanulás, ha az a számára megfelelő tanulási közegben és szituációban, megfelelő segítségfeltételek közt, önmagával és a környezettel aktív tevékenységben, cselekvő, operatív módon történik. Ily módon a megismerés elemi szintjein, az egyszerű magatartási helyzetekben megelőzhetőnek, kivédhetőnek látszik a személyiséget torzító sajátosságok érvényre jutása.

Az éntudat fejlődése Az értelmileg akadályozott gyermekek nevelésének tapasztalata azt mutatja, hogy az egészséges fejlődésnél jóval később (6-8 éves kortól) jelenik meg az én és a külvilág elkülönülése, amihez hozzásegít a nevelés során szerzett sok szenzoros, motoros és szociális tapasztalat, az "én és ő, az enyém és az övé, a másé, a velem és vele történik" tapasztalatai. Kontaktus- és szerepjátékokban fejlődik és a nyelvi gyakorlással tudatosodik az én felismerése. Kellő szoktatással az organikus szükségletek kielégítésében is el lehet érni bizonyos önuralmat, rá lehet vezetni a gyermeket 8-10 éves kortól egyre inkább a másik figyelembevételére, segítésére. Sőt, gyakran tapasztalunk szinte aggályos előzékenységet is. Az értelmileg sérült gyermekek éntudata is kialakítható, azonban az épeknél nagyobb mértékben függ azoktól az interakciós lehetőségektől, amelyekben él. Jól fejlődik, ha érzi, hogy támogatják, figyelembe veszik, segítik. Elbizonytalanodik, önzővé válik, a befolyásolhatóság áldozata lesz, ha nem értik szükségleteit, igényeire, szubjektivitására a környezete nem reagál.


A személyiségfejlődést nehezítő további sajátosságokat a cselekvési késztetések az akarati tulajdonságok gyengeségében tapasztalhatjuk. Ezt az állapotot "ösztöngyengeségnek" nevezzük, amely a fejlődés során ért számos frusztráló és csalódást okozó tapasztalat hatására kifejezettebbé válik, a szorongások, félelmek, a meg nem értettség tovább gyengítik az akadályok leküzdhetőségét.

A kommunikáció A kommunikáció hiányosságai is torzítóan hatnak vissza az értelmileg akadályozott személyiség fejlődésére. Ő maga nem tudja gondolatait, kommunikációs szándékait megfelelően közölni, másoktól pedig nem kap megfelelő választ, gyakran inkább értetlenséget, érdektelenséget, csúfolódást kell elviselnie. Az értelmileg sérültek életét szinte szabályszerűséggel kísérő kommunikációs probléma megnyilvánulhat szorongásban, a környezettől való elzárkózásban is. Máskor azonban a zavar következménye éppen az agresszív magatartás kialakulása lehet. A személyiségfejlődés során ellentmondó akarati sajátosságok is megjelennek. Tapasztaljuk a kezdeményezés

hiányát

és

ugyanakkor

a

féktelenséget,

a

makacsságot

és

a

befolyásolhatóságot, melyek a személyiség éretlenségének a megnyilvánulásai, és végső soron azzal is összefüggnek, hogy bár ismerik a magatartásukkal szembeni követelményeket, de ezek a normatívák csak nagyon lassan válnak az ő saját cselekvési motívumaikká. A gyógypedagógiai nevelésnek erősítenie kell e nehézségek dacára a gyermekek önbizalmát, bátorságát. Ha sikerül a szociális neveléssel és oktatással az elveszett önbizalom visszaállítása, esetleg újra fel lehet éleszteni a motivációt és a frusztráló helyzetek megoldásának képességét.

Az érzelmi szféra sajátosságai Ismeretes, hogy az érzelmek összefüggnek a szükségletek kielégítésével. Az alacsonyabb rendű érzelmek az elemi, organikus szükségletek, míg a magasabb rendű érzelmek a szellemi szükségletek kielégítése nyomán keletkeznek. Az értelmileg akadályozott tanulók személyiségének éretlensége, ami elsősorban a szükségletek és az intellektus fejletlenségének következménye, az érzelmi élet különböző sajátosságait hozza magával. A gyermekek érzelmei a fejlődés során sokáig nem differenciáltak, inkább egysíkúak. Hiányoznak az érzelmi átélés finom árnyalatai.


Az érzelmek megnyilvánulásai is jellemzőek, jelentéktelen sérelmekre, hosszantartó és erős reakcióval válaszolnak, az értelmi megfontolás alig befolyásolja őket. A gyermek fokozatosan sajátítja el az érzelmek szabályozásának lehetőségét, azt, hogy pillanatnyi érzelmeit alá kell rendelni a szituációnak, nem lehet szabadjára engedni. Az értelmileg akadályozott gyermeknél éppen az intellektuális szabályozás gyengesége okozza, hogy megkésve és nehezen, szűkebb tartalommal alakulnak ki az úgynevezett magasabb rendű érzelmek: a kötelesség-

és

felelősségérzet,

a

mások

iránti

baráti

érzés,

a

lelkiismeret.

A

gyógypedagógusnak törekednie kell ezeknek az érzelmeknek kibontakoztatására. Feltűnnek egyes esetekben az érzelmek kóros megnyilvánulásai is: hangulatromlás, vagy semmivel sem indokolható felhangoltság, esetleg a gyermekkortól idegen tulajdonságok, mint a mozgási, a cselekvési kedv hiánya, a közömbösség a környezettel szemben.

A személyiségfejlesztés gyakorlati megvalósítása A személyiségfejlesztés során a normalizáció és az integráció elvét figyelembe véve valósítjuk meg a pedagógiai feladatokat: 

az értelmileg akadályozott gyermek magatartása és külső megjelenése minél inkább közelítse meg az általános társadalmi normákat;



vegyen részt az épekkel közös tevékenységekben, teremtsenek egymással kapcsolatot, használják közösen a kulturális intézményeket.

Mindezzel erősítjük az értelmileg akadályozott ember elfogadását, és csökkentjük a társadalmi izolációjukat. A fentiek a következő programokban valósulhatnak meg: 

Nyitott iskola: többszöri találkozás, közös programok ép kortársakkal;



Mozgásterápián keresztül történő komplex személyiségfejlesztés (úszás, lovaglás)



Cirkusz, színház, bábszínház látogatás



Tanulmányi és kulturális versenyeken való részvétel



Iskolai ünnepélyeken való részvétel (ki-ki befogadó készségének megfelelő mértékben).



Megmérettetés a Speciális Olimpián.



Kommunikációs és meseszakkör, kézműves foglalkozások.



Alkalmanként és igény szerint probléma-megbeszélő támogató csoport szervezése szülőknek.


Az értelmileg akadályozott gyermekek személyiségének fejlesztéséről szóló fejezet Vigotszkij gondolatával foglalható össze legjobban: "A személyiség sorsát végső soron nem maga a defektus dönti el, hanem annak szociális következményei, szociálpszichológiai realizációja."


A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos alapelvek, célok, feladatok, eljárások, eszközök kompetencia alapú értelmezése ALAPELVEK

CÉLOK

Nevelő - oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Ezért megismerjük tanítványaink szükségleteit, motivációs bázisát. Az iskolai élet szervezésének és a pedagógiai hatásrendszer alakításának meghatározó szempontja a tanulói szükségletek mind teljesebb kielégítése.

Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését!

Igyekszünk megismerni minden tanítványunk személyiségszerkezetét, s elősegítjük a reális önismeretük alakítását, formáljuk az önmagukhoz és társaikhoz fűződő (szociális) viszonyukat (attitűdjüket). Az ember személyiségét tükrözi viszonyulásainak rendszere: az önmagához, a szűkebb - tágabb emberi- és természeti környezetéhez, a munkájához való viszonya. Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk.

A fiataloknak legyen áttekintése saját személyisége összetevőiről, képességei és tehetsége határairól és lehetőségeiről, legyen betekintése a viselkedése hátterébe, motívumrendszerébe, helyesen ítélje meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását!

A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, közvetett módon meghatározója a tanulói teljesítménynek, a tantárgy iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy).

A kompetencia-alapú oktatás részprogramjait is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a nevelés oktatás személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése.

Az egyes életkori fejlődési szakaszok: latencia kor (6-8 év); prepubertás kor (9-11 év); pubertás kor (12-16 év) jellemzőit vegyük figyelembe (terhelhetőség, motiváció, viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok stb.)! Lehetőleg alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást, ennek érdekében alkalmazzon minden pedagógus hatékony tanítási stratégiákat, nevelési stílusa legyen integratív felismerhető együttműködéssel!

Az iskola pedagógiai gyakorlata adjon teret: a színes sokoldalú iskolai életnek, az egyéni és csoportos tanulásnak, játéknak, munkának; fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratát!

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában! Teremtsük meg a feltételeit tanulóink szükségleteinek kielégítéséhez: biológiai; biztonságérzet, a közösséghez tartozás, az intellektuális-esztétikai és az önmegvalósítás. Segítsük felfedezni és fejleszteni minden gyermekben / fiatalban a személyiségének saját értékeit; keressük minden gyerekben az egyedit, a megismételhetetlent, támogassuk őket önmaguk kiteljesítésében!

Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal és a szülőkkel. Alkalmazzuk a tanuló megismerési technikákat.

Tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében és fejlesztésében..

Reális önértékelésre késztetjük a tanulókat. Valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló, aktív, felelősségteljes személyiség kialakulását. A valós állapotból kiindulva fogalmazzunk meg egyénre szóló személyiségfejlesztő programot!

Követjük a tanítványaink magatartásában megnyilvánuló SZÉK kompetencia-elemek fejlődését! Folyamatos visszacsatolás a reális énkép alakítása érdekében „szociális tükör” évén. Mind az alacsony, mind a túl magas önértékelés esetén a realitásokkal való szembesítésre, a reális önkritika / kritika kialakítására törekszünk.

Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesszük a nevelési - oktatási folyamatokban! Ezzel megalapozzuk a tanuláshoz szükséges alapkészségeket. A pedagógus szerezze meg azokat a professzionális szakmaimódszertani tudás elemeit, amely a tanuló személyiségének megismeréséhez szükséges tudással, a tanári-tanulói interakciós és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó tanulási motívumok és tanulási módok, a megismerési vágy fejlesztése, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítmény optimalizálását segítő személyiségjegyek erősítése minden pedagógus napi feladata.

Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesszük, de a serdülőkorban már a produktív gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. Ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiségjegyek kialakulását.

A kreatív személyiségbeállítódást erősítjük A tágan értelmezett tanulási folyamatokban a az aktivizáló módszereket részesítjük előnyben.

A szociális befolyásolás folyamataiban interiorizációra törekszünk, amelyet nem a hatalmi tekintéllyel, hanem a hitelességgel és értékeink vállalásával kívánunk elérni.

A tanulókkal a „megszólíthatóság” közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus együttműködési készséget tanúsítanak korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlatot folytatnak..

Kognitív képességek fejlesztése: kognitív rutinok (műveletek), kognitív kommunikáció, problémamegoldás, a tanulási életforma kialakítása a pedagógusok és szülők együttműködése révén. Az egyéni (önálló) tanulási stratégiák és módszerek kialakítása a tanulásmódszertani epocha beépítésével a tanrendbe.

A kompetencia területekre készített tanulói eszközök (tankönyvek, munkafüzetek, feladatsorok, fejlesztő programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb.) célszerű alkalmazása.


ESZKÖZÖK

ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

Megalapozzuk a szociális (társas) kompetencia, a pozitív szociális szokások, kialakulását. Tudatosan fejlesztjük tanítványaink társas hatékonyságát. A pedagógusok - a segítő életmódra nevelés - sikere érdekében rendszeresen pozitív mintákat nyújtanak a segítő együttműködés változatos formáival.

A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, alakítsuk ki bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség összhangját. Formáljuk tanítványainkat belső kontrollos, asszertív személyiségekké! Legyenek tisztában a mindenkori szociális státusukkal.

Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Tudják higgadtan kezelni a konfliktusos szituációkat is.

ELJÁRÁSOK

Az iskolai társas szituációk az iskolai / osztály közösség mindennapi életében „terepgyakorlatként” szolgálnak a tanulóknak az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének élményszerű megtapasztalásához; a pozitív és negatív érzelmi viszonyulások kezeléséhez (szimpátia – antipátia kapcsolatok). A személyes kompetencia Személyes képességek A tanuló tudatosan Az önellátó és fejlesztésével az fejlesztése: önkiszolgálás, alakítsa egészséges identitásvédő képesség, egészséges és kulturált önellátás, önkifejezés, életmódját, tevékenységformáinak életmódra nevelést önvédelmi (egészségvédő, szokásrendszerét! gyakoroltatása az életkori szolgáljuk. A identitásvédő, önreflexív A tanuló személyiségébe sajátosságoknak harmonikusan fejlett képességek (önértékelő, építsük be a jóléti modell megfelelően a SZÉK személyiség szükségleteit önmegismerő, önfejlesztő központi kategóriáit. program szerint. meghatározó életfilozófia képesség). - egészség, A személyiség egészséges részévé válik. Kiépítjük és A tanuló legyen tisztában - önmegvalósítás –alkotás, önérvényesítéséhez, az egyéni életélési kultúra a személyiséget - minőség mindenben, ugyanakkor a függőségi részévé tesszük a pozitív veszélyeztető negatív - egyéni életélés kultúrája, relációk tartalmú viszonyulásokat, hatásokkal (negatív hatású megtapasztalására is szükségleteket, társas viszonyok, káros alkalmas szituációk motivumokat, szokásokat. szenvedélyek - drog, teremtése. alkohol, dohányzás, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód. Az iskola szakmai Az értelmi és érzelmi intelligencia Az önfejlesztő képesség Minden korosztály jusson profiljának megfelelő fejlesztése mellett a alapozásával, a saját hozzá az életkornak speciális - szakmai pozitív tartalmú jellem és adottságok, képességek és megfelelő művészeti: kompetenciák fejlesztését, akarati tulajdonságok tehetségük felmérésével zenei, vizuális esztétikai az alkotó képesség személyiségbe ágyazása. segítsük tanulóinkat befogadás és megismerés kibontakoztatását Az önkifejezés gazdag és megtalálni erősségeiket! lehetőségéhez, és kapjon vállaljuk. igényes tárházának Indirekt módon segítsük a inspirációkat a művészi bemutatása, befogadó- és saját önfejlesztő önkifejezésre. alkotó képesség, stratégiáik kialakítását! Az iskola esztétikus Legyen külső improvizációs képesség, és belső környezete verbális és nem verbális, fejleszti ízlésüket, valamint vizuális kifejező igényességüket. képesség. Frusztrációs nevelési A nevelő A verbális és nonverbális A kortársi interakciókat szituációkban adekvát személyiségének fontos kommunikációs indirekt módon irányítjuk, konfliktus-megoldási eleme a hitelesség, az képességek változatos s a pozitív tartalmú stratégiákat alkalmazunk: elfogadás és az empátia, formáinak megtanítása. csoportnyomás eszközét a problémamegoldó önmaga állandó A problémamegoldás kívánt nevelési hatások (győztes-győztes), fejlesztésére, lépéseit tudatosan elérésének szolgálatába alkalmazkodó, elkerülő, interperszonális betartjuk. állítjuk. A szempontváltás kompromisszumkereső, készségeinek javítására képességét gyakorlással versengő (győzteskell törekednie! sajátíttatjuk el. vesztes). Követendő mintákat nyújtunk a kommunikációban és a konfliktusok kezelésében! A pedagógus tekintélyét a szakmai - emberi autoritásra alapozzuk.

Korlátozottan tekintélyelvű és magas színtű demokratizmusra épülő nevelési stílusra törekszünk, a pedagógusok bánásmódja, kontrollmódszerei a nevelés folyamán, alkalmazkodjanak a gyerek életkorához, alkatához, reakciómódjaihoz!

A szociális befolyásolás fokozatait a helyzetnek megfelelően alkalmazni: behódolás (alapja a hatalom), azonosulás (alapja a vonzerő)és interiorizáció (alapja a hitelesség).

Változatos, a szituációkhoz adekvát módon megválasztott nevelési eljárásokat és módszereket alkalmazunk.


ESZKÖZÖK Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása, meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése. Beszélgetés, vita, véleménycsere, élethelyzetek, szituációk eljátszása, azok elemzése, kiselőadások, dramatizálás, kiállítások, vetélkedők, irodalmi zenei - képzőművészeti alkotások, tablók, sajtófigyelés, videofilmek, bábozás, tematikus gyűjtő munka, fénykép-és videofelvételek, riportok.

A testi - lelki jó komfortérzés érdekében a sportfoglalkozások, vetélkedők, szervezett játékok, kulturális programok, versenyek, képességfejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése.

A nevelőtestület elsajátítja a neveléssel összefüggő mérési – értékelési ismereteket és készségeket, igény szerint alkalmazza azokat: neveltségi szint vizsgálatok, szociometriai mérések, tanulási motiváció, szorongásvizsgálat, attitűdvizsgálat, szociometria, személyiségvizsgálat. A bevezetőben vázolt valamennyi nevelési módszernek létjogosultsága lehet, de annak eldöntése, hogy mikor, melyik megoldást alkalmazza a pedagógus, az kizárólag a nevelő döntésének a függvénye. Az építő és estleges romboló következményeit egyaránt vállalnia kell.

ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

Az iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység alapja a tanuló, nevelő, szülő együttműködése

A pedagógus bánásmódja és nevelési stílusa legyen szociál-integratív!

Az ember és társadalomismeret keretében összehangoltan az osztályfőnöki témákkal.

Sokféle ismerethordozó, médiaanyag, demonstrációs eszköz, infokommunikációs technika rendelkezésünkre áll. Ezeket az egyéni és csoportos ismeretelsajátítás szolgálatába állítjuk.

A SZÉK kompetenciák fejlesztése a készségek és képességek fejlesztése, pozitív attitűdök kialakítása szintézisében történik.

A nevelési területek kölcsönös hatékonyságának megteremtése a személyiség harmonikus fejlődése érdekében.

Formáljunk sokoldalú társas kapcsolatokra képes, környezettudatos, egészséges életmódot közvetítő, kialakító személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során, kiemelten az osztályfőnöki órák témakörének körültekintő megválasztásával. Az életkornak és fejlettségi szintnek megfelelő prioritások megtalálása, a nevelőhatások összehangolása.

A közösségi nevelés módszereinek, a szociálpszichológiai csoportnyomás eszköztárának alkalmazása

Tanulóink személyiségébe építjük a szociális (társas) kapcsolatok, a konstruktív életvezetés, és az emberitermészeti-társadalmi környezet alakításának képességét.

A következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem és igazságosság.

Az önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak megismerése, gyakoroltatása, tudatosítása változatos formákban az életkori sajátosságoknak megfelelően.

A különböző érdeklődésű, értelmi, érzelmi, testi fejlettségű és motivációjú gyermekeket felkészítjük a tovább tanulásra

Az empátiaképesség kialakításával növelni a másság elfogadásának, a toleranciának a fokát. A társadalmi együttélési normák és formák kölcsönös alakítása.

A harmonikus együttélés szabályainak és napi gyakorlatának befogadása, követése.

Egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, testápolás, rendszeretet, a lakás és az osztályterem berendezéseinek rendben tartási igénye, az önkiszolgáló munkák, a közlekedés, és a vásárlás szokásai, mintái, készségei. A formális és informális emberi-közösségi kapcsolatokat építő fórumok, rendezvények, programok szervezése.

Konkrét megélt életszituációk elemzése, megoldási alternatívák kidolgozása, alkotó viták lefolytatása, az egyéni felelősségvállalás fokozása, a belső kontroll attitűd erősítése. A formális és informális szerepek értelmezése, elemzése, (szimulatívjátékos) gyakoroltatása, a szerepkonfliktusok „megélése”, feloldásuk lehetőségeinek feltárása.


A különböző kompetencia-területek programcsomagjai, a hozzájuk készült tanulói és tanári eszközök, demonstrációs anyagok.

2.3.

A

közösségfejlesztéssel

kapcsolatos

pedagógiai

feladatok Az iskolai közösség nevelése egyben az egész személyiség formálója, amely átfogja a gyermek életének egészét, ezért a közösségi jelleg egész nevelésünk alapvető sajátossága. Eredményes közösségi nevelést csak úgy lehet folytatni, ha az egész intézmény munkáját egységes rendszerbe foglaljuk. Feladatunk tehát az iskolaközösség kialakítása.

Az iskola közösségének két alapvető egysége van: 

a pedagóguskollektíva



a tanulóközösség.

E két egység tevékenysége azonban szoros együttműködésben, fejlődése pedig egymással kölcsönhatásban megy végbe. Nevelő közösségről akkor beszélünk, amikor e két alapvető elem szerves egységgé integrálódik.

A pedagógusközösség - funkciójából eredő - sajátossága, hogy a közösségi kritériumok nem csak mint önfejlődés jelenségei alakulnak ki, hanem azokat az egységes pedagógiai hatásrendszer érdekében tervszerűen és céltudatosan alakítja ki magában. A közösség fejlődését, egyéni arculatát befolyásolja a pedagóguskollektíva összetétele, tagjainak egyéni teljesítménye és kooperatív képessége.

A tanulóközösség önmagában is rendszert alkot. Kisebb közösségekre, csoportokra tagolódik: 

osztályok



napközis csoportok,



szakköri csoportok,



évfolyamok, stb.

Ha ezeket a jól átgondolt közösségi koncepció alapján működtetjük, a nevelési célkitűzéseknek megfelelő tartalommal töltjük meg, és a keretei között biztosítjuk az életkornak és a közösség fejlettségének megfelelő önállóságot, akkor kialakítható az átfogó iskolaszintű tanulói közösség, amely nem egyszerűen valamiféle összegzése az egyes osztályok közösségeinek, hanem sajátos struktúrákat alkotó egész, amelynek önálló


célkitűzései és feladatai vannak. E tevékenység során formálódik a gyermekközösség, a tanulók között színes, gazdag kapcsolatrendszer alakulhat ki.

A kisebb közösségek életében is meghatározó szerepet játszanak az intézmény célkitűzései: sajátos céljaikat, feladataikat azokkal összhangban valósíthatják meg. A közösség fejlesztése során olyan tevékenységi rendszert alakítunk ki, amelyben jól fejleszthetők a belső és a külső társadalmi kapcsolatok is. Az emberi személyiség a tevékenység folyamatában fejlődik, ezért olyan formát kell választanunk, amely javítja a gyermekközösségek életfeltételeit, ugyanakkor lehetővé teszi ismereteik, képességeik kifejlesztését, a személyiségfejlődés korrekcióját.

A tevékenységnek közös jellegűnek kell lennie. A közösség jellegű tevékenység kettős: 

közös célokért végzett együttes munka



egyedül végzett tevékenység a közösségért.

A jól kialakított tevékenységi rendszer szabályos váltakozást, életritmust alakít ki a közösségben. A rendszeresen ismétlődő tevékenységek közül némelyek hagyománnyá válhatnak, amelyek biztosítják a közösségi élet folyamatosságát. Ezért arra kell törekednünk, hogy a gyermekek úgy érezzék, hogy mindaz, amit ők a közösségükért tesznek, valamennyiük számára fontos. Ennek érdekében olyan speciális tevékenységi köröket kell kialakítani, amely megadja az iskola egyéni arculatát. A közösségépítés során a tanulók viszonyrendszerét két irányba kell befolyásolnunk: egyrészt gazdagítanunk, differenciálnunk kell a belső kapcsolatokat, másrészt szoros kontaktust kell kiépíteni az iskolaközösség tagjai és a társadalom között. Ennek jelentősége különösen nagy, hiszen tanulóink - fogyatékosságuk miatt- nehezen teremtenek külső kapcsolatokat, nehezen képesek a társadalmi előítéletek leküzdésére. Ezért külön hangsúlyt kell fektetnünk olyan külső kapcsolatok kialakítására, amelyek elősegítik társadalmi integrációjukat. A közösség belső kapcsolatrendszerének fejlesztését még két körülmény teszi szükségessé. Egyfelől az, hogy az iskolaközösség egységessége sohasem jelenti azt, hogy tagjai vagy kisebb csoportjai egyformák lennének. Így eltérnek a közösség tagjai, például életkoruk, nemük, képességeik, érdeklődésük, értelmi állapotuk szerint. Az értelmileg akadályozott gyermek életében is jelen vannak a közösségfejlesztő magatartás- és tevékenységformák. Szociális beilleszkedése élete kiteljesedésének fontos eleme.


A tanköteles kort elérő értelmileg akadályozott gyermekek - bár tanulói közösségbe kerülnek - szociálisan még éretlenek. Nem, vagy alig képesek magatartásuk akarati irányítására, az érzelmek, indulatok határozzák meg tevékenységüket. A szociális érettség, amely lehetővé teszi a közösségi tevékenységet, csak fokozatosan, egyénenként változóan alakul ki. A tagozódó közösségben, kisebb egységei között határozott és céltudatos pedagógiai munkával kell kontaktust létesíteni, mert - s ez a belső kapcsolatok fejlődésének másik indoka - az iskolaközösség kialakulásának döntő feltétele az, hogy tagjai ismerjék egymást, köztük gyakori és intenzív kapcsolat alakuljon ki.

2.3.1. A közösségi nevelés területei 

az osztályfőnöki tevékenység



tanórán kívüli szabadidős tevékenység

Osztályfőnöki tevékenység

Az osztályfőnök feladata megkeresni azokat a pedagógiai módszereket, amelyek segítségével befolyásolható a tanulók társ- és barátválasztása. Ehhez szükség van az osztályszerkezet többszempontú megfigyelésére, vizsgálatára, alakítására. Másik fontos feladata az osztály formális és informális összhangjának biztosítása. A jól kiépített tisztségviselő-rendszer a tanulók nevelésében értékes és hatékony személyiségformáló eszköz. Ez azonban csak akkor funkcionál megfelelően, ha a megbízások személyre szabottak. A tanuló csak akkor tud eleget tenni megbízatásának, ha kellően ismeri annak célját, konkrét feladatait, ha megtanulja a tisztség gyakorlásának lehetséges formáit. E folyamatban alakul ki a közösség sajátos arculata.

A gyermeki közösség kialakításának feltételei Az osztályfőnök az, aki fokozatosan elvezeti tanulóit a közösségben élni tudás élményéhez, megtanítja őket a közös munkavégzésre, megismerteti velük a közös célt, az azért való tevékenységeket. A csoportba kerülő gyermek alapvető érzése: "Nem vagyok egyedül, vannak itt mások is, olyanok, mint én, közéjük tartozom." A közösség kialakulásának e szakaszában gyakori megnyilvánulás az ellenszenv is, ezért a nevelőnek arra kell figyelni, hogy ezeket a belső antipátiákat felismerje, és olyan társakat hozzon egymáshoz közel, akikben ez nem él. Lassanként minden gyermek között létesül kapcsolat. 53 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

A kölcsönös kapcsolatok fejlesztését segíti, ha a pedagógus úgy szervezi meg a tevékenységet, vagy a feladatot, hogy az csak két gyermek együttes munkájával legyen megoldható. A kudarc kezdetben erősen veszélyezteti a közösség alakulását. A csoport így párok halmazából áll, de már létezik a kohézió is: 

közös értékrend



szokásrendszer



közös élmények



közös célok, tervek.

Kezdetben a kedvelt napi foglalkozások adják a rövid távlatot. Később hosszabb távra is gondolnak (pl. várják az ünnepeket, kirándulásokat). A sajátos nevelési igényű tanulók egy része alacsony kultúrával, kevés önbizalommal kerül intézményünkbe. Az iskola új szokások, új képességek kialakulását követeli, pl. fegyelmezett magatartás, rendszeres tanulás, egységes napirend, társakkal szembeni tolerancia. Így elkerülhetetlenek a szocializáció konfliktusai: a tanárokhoz, az osztálytársakhoz, a követelményekhez való viszonyban. Ezek a konfliktusok lehetőséget teremtenek arra, hogy a gyermekek tudatosan szervezett, célszerű nevelés hatására megfelelő magatartásformákat, társadalmi szerepeket sajátítsanak el. A 6-8 éves tanulásban akadályozott gyermek csak akkor képes azonosulni a vele szemben támasztott követelményekkel, ha a nevelő magatartása számára mintaszerű. Az osztálykeretek kezdetben formális összetartozást jelentenek az egyes tanulóknak, csak később töltődnek meg közösségi érzést, élményt jelentő tartalommal. A 8-10 éves gyermek számára az önkiszolgálás, a munka, mint közéleti tevékenység előbb tanári szervezéssel, majd a gyermek ötleteit számba véve történik. Később a megtanított munkafolyamat mozzanatai egyre önállóbbá válnak. Az alsó tagozat végére jutnak el tanulóink arra a szintre, hogy egy-egy tevékenység megszervezésére, a közösség egyedül is képes. A 10-14 éves közösség jellemző vonása a felnőttközpontúság. Kezdetben a feladatokat még a pedagógustól várják, a követelményeket is ő közvetíti. Ez akkor is így van, ha az osztály, mint közösség már strukturálódott. Ebben a szakaszban is nagyon fontos szerepe van az osztályfőnöknek. A megismerés érdekében minél előbb személyes kapcsolatot kell kialakítania tanítványaival.


A fentiek alapján a közösségfejlesztés feladatait a következőkben határozhatjuk meg: 

az önállóság növelése a tanulásban és más közösségi tevékenységben



tudatos fegyelemre késztető motívumok növelése



a közösségért érzett fokozottabb felelősség kialakítása



a hagyományok számbavétele, újraértékelése, új szokásrendek kialakítása



a feladatok és lehetőségek figyelembe vételével az egyéni és közösségi feladatok meghatározása, tevékenységi rendszer kialakítása



a képességek szerinti tanulás követelményszint szerinti elfogadása



alapvető erkölcsi normák kialakítása



az osztályközösség széleskörű bevonása az iskolai feladatokba



az iskolai rend, fegyelem iránti felelősség kialakítása és szinten tartása



a tanulók felkészítése az iskola elhagyására, az egyéni és társadalmi célok összhangjának kialakítása



az osztály struktúrájának kialakítása.

A tanórán kívüli szabadidős tevékenységek

Az iskola életét tartalmassá, változatossá teszi, ha sokféle lehetőséget teremtünk a tanórán kívül is az együttes tevékenységre. Az alapvető tevékenységi formák - tanulás, játék - csak keretei a közösség szerteágazó munkájának. Célunk: 

Olyan gyermeki tevékenység szervezése, ahol társadalmilag és egyénileg is hasznos munkavégzés során a tanulók sokoldalú koordinációs viszonyba kerülnek egymással és ezen keresztül fejlesztik a közösség kapcsolatrendszerét, belső struktúráját.



A közösségi viszonyok az egyén kapcsolataiban realizálódjanak, s ebben a folyamatban fejlődjenek a személyiség kollektív vonásai.



A jól kialakított tevékenységi rendszer szabályos váltakozást, életritmust alakítson ki a közösségben.



A rendszeresen ismétlődő tevékenységek közül a hagyományok kiválasztása az, amely biztosítja a közösségi élet folytonosságát.


Feladatok: 

Az időszakosan jelentkező feladatok, tantárgyi vetélkedők, évfordulók megünneplése illeszkedjen be a már kialakult tevékenységi rendszerbe.



A közösség szervezeti egységeinek tevékenysége egymásra épüljön. A kisebb csoportok tevékenységét alapvetően az iskolaközösség céljai és feladatai határozzák meg.



A csoport számára adott feladat illeszkedjen a tanulók életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez, amelyek gazdagítják az iskolaközösség tevékenységi rendszerét.



A gyermekközösség minden tagja végezzen olyan feladatot, amely érdeklődésének megfelel, s amelyben sikereket érhet el.



A tevékenység ne legyen öncélú, hanem illeszkedjen az egyéni és közösségi érdekekhez is.

Tanórán kívüli szabadidős tevékenységek formái: 

szakkörök (rajz, aerobik, énekkar, kézműves, sport, stb.)



tanulmányi kirándulások

 erdei iskola  nyári tábor 

versenyek (kulturális, vöröskereszt, komplex, sport, stb.)

A tanulmányi kirándulások és az erdei iskola megszervezését a helyi órakeret átcsoportosításával biztosítjuk. A nyári tábor, erdei iskola, tanulmányi kirándulás megvalósítása pályázati források, szülői hozzájárulások bevonásával történik. Költségtérítés sem a fenntartót, sem az intézményt nem terheli.

2.3.2. A közösségi nevelés színterei Az intézményben a különböző életkorú gyermekek közös tevékenység során ismerkedhetnek meg egymással. Az iskolaközösség életében számtalan olyan feladat van, amelyet az osztályok önmagukban nem képesek megoldani. Pl. szakkörök munkája, énekkar, stb. Gyakran kerülnek munkakapcsolatba a különböző osztálybeliek egy-egy ünnepség előkészítése, vagy egyéb program során. A közösség belső kapcsolatrendszerének fejlődése megoldhatatlan az alsó és felső tagozat helyes viszonyának kialakítása nélkül.


2.3.3. Az iskolaközösség tevékenységének rendszere A közösségi nevelés általános feladatai csak sajátos eszközök, eljárások, megoldások segítségével oldhatók meg. Fontos erősíteni a gyermekben a "mi iskolánkhoz" való tartozás érzetét. Ehhez megfelelő szituációk teremtésére, tevékenységek megszervezésére van szükség.

Hagyományos tevékenységi formák az iskolaközösségben: 

Tanévnyitó ünnepély - az első osztály fogadása



Őszi kirándulás Tőserdőbe - akadályverseny



Mikulás



Karácsony



Magyar kultúra napja - versmondó verseny



Farsang



Anyák napja



Erdei iskola



Tanévzáró ünnepély - ballagás



Nyári tábor



Jubileumi rendezvények (5 évenként)

Állami ünnepek, megemlékezések 

Október 6.



Október 23.



Március 15.

Iskolahét programja 

képzőművészeti kiállítás



játékos sportvetélkedők



szakmai fórum gyógypedagógusok részére


Versenyek, vetélkedők 

Kulturális bemutató (iskolai, megyei)



Vöröskeresztes vetélkedő (megyei)



Komplex verseny (megyei, regionális, országos)



Sportversenyek (iskolai, városi, megyei, országos)

A versenyek, vetélkedők hatása A sokszínű tevékenységeket magába foglaló versenyek, vetélkedők, rendezvények lehetőséget teremtettek arra, hogy a közösség valamennyi tagja találjon olyan területet magának, ahol értelmi sérülése ellenére- jó eredményt érhet el, sikerélményhez juthat, önfeledten szórakozhat. A rendezvények egyik leglényegesebb pedagógiai értéke az új társas kapcsolatok kialakítása, amely hozzásegíti a gyermekeket a felnőtté válás folyamatában, a társadalmi kapcsolataik kialakítását is.

Kapcsolattartás a szülőkkel Tanulóink közösségben elfoglalt helyét jelentősen befolyásolja a család, elsősorban a szülők elfogadó(néha elutasító) magatartása az iskolával szemben. Ezért fontos, hogy a szülők megismerjék iskolánk tevékenységét, szakmai munkáját, lehetőségeik szerint részt vegyenek annak tevékenységrendszerében. A kapcsolattartás alábbi formáit tartjuk szükségesnek és megvalósíthatónak: - ismerkedés a leendő első osztályosok családjával (találkozás a szülővel) 

folyamatos családlátogatások



nyílt órák szervezése a tanév során több alkalommal



egyéni beszélgetések osztályfőnökkel, iskolavezetéssel



szülők fórumának szervezése



fogadóórák, szülői értekezletek tartása



szülők részvétele az iskolai rendezvényeken.

Kapcsolattartás a város intézményeivel Intézményünk speciális jellege miatt is indokolt az iskolán kívüli kapcsolatok körének bővítése. Szeretnénk, ha intézményünk méltó helyet foglalna el Szolnok város közösségi életében. Lehetőségeinkhez mérten részt veszünk a kulturális rendezvényeken. Pályázatokon, vetélkedőkön, tanulóink képviselik iskolánkat. Az iskolai hét szakmai programjai a város valamennyi pedagógusa számára nyújthatnak új információkat.


2.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefügg ő pedagógiai tevékenység

Az alkalmazkodási nehézségek megjelölésére több kifejezés szolgál. Használatos a beilleszkedési zavar, a magatartási rendellenesség, a nehezen nevelhetőség, a feltűnő viselkedés, az inadaptált magatartás, az érzelmi zavar, a nevelési nehézség és hasonló elnevezés. A fogalom meghatározását elemezve az eltérések nézőpontbeli, illetve értelmezésbeli különbségekkel függnek össze. A definíciók egyik csoportja - az intézményi normák megsértését veszi alapul – e szerint azok a gyerekek minősülnek nehezen nevelhetőnek, akik nem alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz, vétenek ellenük, illetve kivonják magukat hatásuk alól. Magatartásukkal zavarják a tanítási órák menetét, társaikat. A másik típusba - a gyerek magatartása, illetve beállítódása szempontjából közelítő leírások sorolhatók. Napjainkban azonban mindinkább tért hódít az az álláspont, amely szerint az alkalmazkodási nehézség egyszerre biológiai, pszichológiai és szociológiai jellegű, s a különböző összetevők között reciprok interakció áll fenn. A beilleszkedési nehézségek forrásait keresve ugyancsak két koncepció rajzolódik ki. A magyarázatok egy része a jelenséget az intézményi kényszerekkel, a túlzott irányítással, illetve ennek ellenkezőjével, a túl rugalmas, esetleg "szabados" iskolarendszerrel hozza összefüggésbe. Másik koncepció - a gyerek személyiségében, egyéni fejlődésében keresi a zavar eredetét. A viselkedési zavar a gyerekek egy részénél visszavezethető a születéskor vagy az azt követő időszakban elszenvedett minimális agyi károsodásra. A nehezen nevelhetőség okai között vezető helyen a családi környezeti tényezők állnak. Ez jelentheti a családi szituáció, a nevelési módszerek ártó hatását és a gyerekeket ért korábbi traumatizáló élményeket. Az iskola, mint a társadalmi elvárások és normák közvetítője - szocializációs funkciót tölt be. Feladata a művelődési anyag átadásán túlmenően az értékek, a jellemtulajdonságok és a világnézet megalapozásával alkalmassá tenni a gyereket az eredményes társadalmi beilleszkedésre. Az iskola az a társadalmi színtér, ahol az alkalmazkodási problémák nyilvánvalókká válnak, ahol a gyerek ütközik a teljesítőképesség és a társas együttélés követelményeivel.


A mi iskolatípusunkban – az értelmi sérülés mellett - jelentős a magatartási problémával küszködő gyermekek száma. A nehezen nevelhető tanulóknál az egyéni bánásmód fokozott alkalmazásán túl, sajátos pedagógiai módszereket kell alkalmaznunk. Elveink - a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő tanulóink oktatásával, nevelésével kapcsolatban -, melyeket iskolánk fontosnak tart megvalósítani: 

Helyi tantervünkben differenciált követelményrendszer felállítása



Színes, változatos szabadidős tevékenységek megszervezése



Segítő tevékenységek (habitáció, rehabilitáció)



Gyermek. és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek

Pedagógusainkkal szemben a következő elvárásainkat fogalmaztuk meg: 

Ismerje: a tanulási nehézség, tanulási zavar, tanulási akadály, értelmi akadály tünetegyüttesét



tudjon differenciáltan oktatni, nevelni;



semmiféle hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti részéről a tanulót;



az értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit;



a teljesítmény mérésénél adjon előnyt a hátránnyal küzdőknek, önmagához képest is nézze a fejlődést;



a hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit;



nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására.

Elvárások az osztályfőnökkel szemben: 

a szülővel kiemelten figyelmesen és tapintatosan viselkedjen, foglalkozzon;



a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal;



szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében;



kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét;



gondoskodjon a tanuló megfelelő iskolafokozatba kerüléséről, a pályaválasztásáról;



szükség esetén a tanuló iskolai magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt.


Nevelésünknek elsősorban a gyermek egészséges személyiségfejlődését kell biztosítania. A helyes magatartás kialakításában többféle eljárás vezet a normatartó viselkedéshez. A nevelési módszerek kiválasztásakor, a kedvezőnek minősíthető elvárások megtervezésében az alábbi törekvések érvényesítése segítséget nyújthat: 

Okkeresés - a közvetlen vagy a távolabbi ok, háttér megtalálása.



A konstruktív kivezető út megtalálása - a gyerek eredeti szükségleteivel, indítékaival összhangban.



A pedagógus és a gyerek közös tevékenységére épülő eljárás - a nevelő a gyerek mellé állva, vele együttműködve, esetenként partneri kapcsolatban alakítja ki a nevelési szituációt.



A társak, az osztály bevonása a megoldásba - nem csupán a közös megvitatás, hanem a társakkal végzett együttes tevékenység szervezése.



A gyerek saját aktivitásának ösztönzése cselekvéses vagy verbális formában - gondot jelentő viselkedéshez való viszony megismerése, a gyerek szándékának, igényének felébresztése - nem formális úton - a helyzet megoldására. Ez az elv különösen függ az életkortól.



A gyermek szükségleteinek kielégítése, indítékainak figyelembevétele - összefügg a 2. pontban leírtakkal. A viselkedésben kifejező "üzenet" vétele a nevelő részéről, és törekvés arra, hogy ne csupán a konkrét eseményekre, hanem erre az "üzenetre", a gyerek belső érzelmi állapotára válaszoljon.



Elmarasztalás barátságos, segítő formában, szükség esetén következményes büntetés. - A nevelő őszinte érzelemnyilvánítása; a negatív megnyilvánulás hatásának, következményeinek a gyerek által történő észlelése, tapasztalása.



Önkritikus magatartás, a pedagógiai tevékenység megváltoztatása - iskolai, pedagógiai ártalmak lehetőségének végiggondolása.



A pedagógus kollégák bevonása a megoldásba.



A szülők bevonása a megoldásba.

Viselkedéskorrekciós módszereink akkor lesznek sikeresek, ha sohasem a bíró, az ítélkező, hanem mindig a segítő nevelő szerepét alakítjuk. A normalizálás irányába ható magatartás-korrekció a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységekben egyaránt kiemelten fontos gyógypedagógiai feladat.


„Az emberi tehetség is védelemre szorul.”

2.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A ma leginkább elterjedt álláspont szerint a tehetség korai felismerése és speciális képzése a kibontakozás és az akadálytalan fejlődés legfontosabb feltétele. TEHETSÉG

TUDOMÁNYOS

VEZETŐ

PSZICHO-

MŰVÉSZI

Egy vagy több

Társaik

MOTOROS

Rajz és

természet illetve

feladatorientált

Sport,

zeneművészet.

társadalomtudo-

irányításában

mozgásművészet

mányi tantárgy

mutatnak

(tánc).

területén rendelkeznek

kiemelkedő

kiemelkedő

képességet.

képességgel.

A sajátos nevelési igényű tanulók körében is lehet speciális tehetségeket találni. A mi iskolatípusunkban

leginkább

a

PSZICHOMOTOROS

és

MŰVÉSZI

kategóriában

találkozhatunk velük. Gyakran kerülnek olyan helyzetbe, amikor fogyatékosságuk elfedi más területen való tehetségüket. Hiányosságuk elrejti képességüket. A tehetségesebb gyermekek fejlesztéséhez megfelelő programokra nagy szükség van. Az ő felkarolásukat mind a humánum, mind a tehetségek megbecsülésének és hasznosításának szükségessége indokolja. Meggyőződésünk, hogy a tehetséges tanulókat nem kell a többiektől külön választani, de alkalmat kell adni nekik arra, hogy időnként önállóan, kiscsoportban dolgozzanak. Hagyomány volt iskolánkban eddig is különböző szakkörök működtetése, a tehetséges tanulók külön foglalkoztatása, de egy új program kidolgozása igényként merült fel.


2.5.1. Főbb céljaink 

Pedagógiai programunkban is megfogalmaztuk, hogy a jobb fejlődési ütemű tanulókat kiegészítő ismeretek nyújtásával segítjük.



4. osztályos tanulóink ismereteinek elmélyítése elsősorban a zökkenő mentesebb tagozatváltás érdekében történik.



A felső tagozatban a jobb képességű tanulók számára elérhetővé tenni a szakmunkásképzőbe való bejutást.

2.5.2. Feladataink



Felismerni a tehetséget és megjelenési formáit.



Segíteni a tehetséges tanulókat abban, hogy felismerhessék és fejleszthessék képességeiket.



Kielégíteni a tehetséges gyerekek (megismerési, alkotási, biztonsági, elfogadottsági) szükségleteit.



Ösztönözni intellektusukat és kreativitásukat.

Magyar nyelv – kommunikáció

Elsődleges cél az irodalom megszerettetése, az olvasási kedv felébresztése, megerősítése az irodalmi élmények iránt érdeklődő tanulóink számára.



A személyiség fejlesztése az anyanyelv eszközeivel.



Képességek, készségek fejlesztése.



A nemzeti és egyetemes kultúra értékeinek felismertetése és megbecsülése.



A nyelvi kifejezés árnyalatai, szépségei iránti fogékonyság fejlesztése.



Önismeret, emberismeret kialakítása.



Tanulási képességek erősítése



Gondolkodási képességek csiszolása



Kommunikációs szint növelése




Érzékszervek kitárása a világra



Felidézés, emlékezet erősítése



Utánzókészség fejlesztése



Játékos kreativitás



Kifejezőkészség fejlesztése

Matematika

Elsődleges cél olyan matematikai képességek kialakítása, melyek képessé teszik tanulóinkat a szakmunkásképzés sikeres elvégzésére. Feladataink: 

A tanulók felkészítése a mindennapi élet egyszerű matematikai jellegű problémáinak megoldására.



Logikus, problémameglátó és megoldó gondolkodás fejlesztése.



A motiváció hatásosabb eszközeivel, módszereivel a tanulási kedv növelése, sikerélmények biztosítása, a matematika fontosságának tudatosítása.



A szabályok, tételek, jelölések ismeretével a tanulók emlékezőképességének fejlesztése.

Kézműves – rajz szakkör

A program megvalósítása lehetőséget ad ahhoz, hogy az e tevékenységformában tehetséges gyermekeket olyan sikerekhez juttassuk, amely meghatározza személyiségük alakulását, felnőtté válásuk folyamatát. Tanulóink többségének azonban a vizuális valóság megismerése külön nehézséget jelent. Az értelmi fogyatékos gyermekek az intellektuális örömök nagy részéből ki vannak rekesztve, mégis joguk van a világot – lehetőségükhöz képest – a leggazdagabban átélni. Feladataink: 

Meg kell tanítanunk őket látni, érezni, alkotni.



Fejlesztenünk kell: a./ önkifejező képességüket b./ vizuális analizáló szintetizáló képességüket c./ vizuális emlékezetüket d./ alkotó képzeletüket


e./ helyes térszemléletüket f./ szín – forma – arányérzéküket A fejlesztésben a legnagyobb hangsúlyt azonban az alkotási folyamat önállóságára, és az önkifejezés erősítésére kell helyezni. Nagyon reméljük, hogy a hétről-hétre ismétlődő, örömöt adó manuális kreatív tevékenység feszültségoldó, önkifejező és társadalmi elismerést nyújtó szokássá válik, és beépül a gyermekek személyiségébe – tágítva ezzel lehetőségeik körét, alakítva értékrendszereinket és emelve önbecsülésüket.

Sportszakkör Az iskolai testnevelési óra hatékony kiegészítője a sportfoglalkozás, illetve a szakköri tevékenység. A jobb mozgáskultúrával rendelkező gyermekekre jellemző a sportok iránti fokozottabb érdeklődés. A szakköri tevékenység célja, feladatai: 

a mozgásműveltség fejlesztése



atlétikai alaptechnikák elsajátítása



álló- és motorikus képességek fejlesztése



a személyiség fejlődésének pozitív megerősítése (kudarc és monotónia tűrés, sikervágy).



sportjátékok, labdajátékok megismertetése



tanulók felkészítése a helyi, városi, megyei és országos sportversenyekre.

Intézményünkben az alábbi sportágak működnek: 

atlétika



futball



aerobic



asztalitenisz


2.6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A nevelő – oktató intézmények gyermekvédelmi feladatait alapvetően a Közoktatási törvény szabályozza. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységért alapvetően az intézmény vezetője felel, ugyanakkor támaszkodik a pedagógusok és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájára. Gyermekvédelmi tevékenységünk első és legfontosabb célja, hogy a gyermeket nevelő családokat segítsük. Kiemelt alapelv a megelőzés, illetve a már kialakult veszélyhelyzet megszüntetésének elősegítése. Iskolánkban az átlagnál több a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyermek, a gyermekvédelmi feladatokra nagy hangsúlyt kell fektetni. Az ifjúság szociális válsághordozó. A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és iskolai hatások, az érték – normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtűrő képesség, ami otthon a gyereken vezetődik le. A fentiek káros hatása megjelenik az iskolában a gyerek viselkedés -, teljesítmény – és kapcsolatzavarainak formájában.

2.6.1.A gyermekvédelmi tevékenységünk főbb célkitűzései 

a családi, szociális ártalmak következményeit enyhíteni,



a szocializációs hiányokat pótolni,



a személyiségfejlődési zavarokat korrigálni.

Iskolánkban a nehezen nevelhető gyermekekkel való foglalkozást sajátos pedagógiai / iskola jellegéből adódóan gyógypedagógiai / eszközökkel, módszerekkel végezzük. A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekekhez való viszonyunkat az előítélet-mentes magatartás jellemzi. A negatív beállítódások ui. befolyásolják a pedagógus érzelmeit, gondolatait, viselkedését, csökkentik fogékonyságát a gyermekek pozitív tulajdonságaival, megnyilvánulásaival szemben.


2.6.2.Kiemelt feladat - pótló nevelés A hátrányos helyzet és a veszélyeztető környezet hatására a gyermek szocializációja, személyiségfejlődése lelassul /kevesebb ismeret, hiányos tudás, hibás viselkedési szokások/. E tünetcsoportot deficit állapotnak nevezzük. Oka lehet a hibás szocializáció, más családi norma, más kultúra, idegen családi minták. Az iskolának olyan óvó, védő szerepet kell betöltenie, hogy a gyermekek érdekvédelmi centrumává váljon. A pótló nevelésünk során a társadalmi együttéléshez nélkülözhetetlen ismereteket, szokásokat, viselkedési módokat pótlólag sajátíttatjuk el tanulóinkkal /tantárgyi ismeret, magatartási szabály/. A gyermeki értelem azonban csak akkor hajlítható, ha az érzelmi háttér, a kapcsolat rendezett. Előbb meg kell nyerni őket , és csak utána lehet formálni. Az iskola feladata akadályokat állítani a gyermek elé, és megtanítani annak legyőzésére. A tudatosan alkalmazott pótló neveléssel kognitív, érzelmi, motivációbeli deficiteket szüntetünk meg, ha a segítő, személyiségközpontú nevelés elveit betartjuk. A szociokulturális hatások deficitjeiért kárpótolhatjuk a gyermeket.

2.6.3. További feladataink: 

A gyerekek problémáit minél korábban felismerni, és minél hatékonyabban kezelni, így megelőzve súlyosabbá válásukat.



Segítségnyújtás: segély ( étkezés…), ingyenes tankönyv és napközis ellátás, segítő kapcsolat kialakítás segítő beszélgetés formájában.



Jelzés az illetékes szakembereknek, azaz a Gyermekjóléti Szolgálat iskolai gyermekvédelmi koordinátorának.



A családdal, a szülőkkel való kapcsolattartás rendjének kidolgozása.



A tanulók személyiségi jogainak tiszteletben tartása.



A tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzése, feltárása.



Bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatásának biztosítása.



Odafigyelés a tanulmányi eredmény látszólag indokolatlan romlására.

A hátrányos helyzetű, különböző problémákkal küzdő gyermekek számára az iskolában a pedagógus vagy gyermekvédelmi felelős közvetlen kapcsolatot, „hozzáférhetőséget” jelent, így a gyerek „ hogyléte” folyamatosan nyomon követhető.


2.6.4. A gyermekvédelmi felelősök tevékenységi köre és feladatai A veszélyeztetett gyermekkel: 

A

veszélyeztetett

tanulók

felmérése

az

osztályfőnökök

közreműködésével:

nyilvántartásba vétel, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján javaslattétel a további teendőkre; egyeztetés a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorral. 

A veszélyeztetett gyermekek szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése és adott esetben javaslattétel a változtatásra.



Drog – és bűnmegelőzési programok propagálása, szervezése.



A veszélyeztetett gyermekek számára hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása.



Tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak.



Fegyelmi eljárásokon való részvétel.



Szociális ellátások számbavétele

A hátrányos helyzetű gyermekekkel 

A hátrányos helyzetű tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével.



Nyilvántartásba vétel, a hátrányos helyzet típusának mérlegelése, ez alapján javaslattétel a további teendőkre.



A

hátrányos

helyzetű

gyermekek

szabadidős

tevékenységének

és

tanulási

előmenetelének figyelemmel kísérése, és adott esetben javaslattétel a változtatásokra. 

A hátrányos helyzetű gyermekek számára hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása.



A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, intézkedések a hátrányos helyzetű tanulók esetén.



Tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak.



Szociális ellátások számbavétele.


Az intézmény valamennyi tanulójával 

Általános prevenciós tevékenységek, az iskolát körülvevő szociális – társadalmi környezet függvényében.



A mentálhigénés programok bevezetésének szorgalmazása.



A tanulók számára hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása.



Szociális ellátások számbavétele.



Minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete. A gyermekvédelmi felelős feladatai

A tanulókkal kapcsolatos feladatai

Veszélyeztetett gyerekek Hátrányos helyzetű gyermekek

A szülők körében végzett feladatai

A tanári közösségben végzett feladatai

 



 Általános prevenció   



együttműködés és szemléletformálás igazgatóval vagy osztályfőnökkel való kapcsolattartás a helyi pedagógiai program előkészítésében való részvétel motiválás továbbképzésekre információ áramoltatás tanácsadás nevelőtestületi értekezleten való aktív részvétel szakirodalom ajánlása



  



együttműködés szemléletformálás tanácsadás esetenként családlátogatás szülői értekezleten, fórumon való aktív közreműködés előadások szervezése

Önálló feladatai



   






külső intézményekkel kapcsolattartás (Gyermekjóléti Szolgálatok, Nevelési Tanácsadó, szakmák képviselői) pályázatírás nyilvántartás innovatív feladatok szakirodalom gyűjtése, tanulmányozása ismertetők, szóróanyagok készítése továbbképzés

2.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulás sikere közös érdeke és célja mind a pedagógusnak, mind a gyereknek. A pedagógusok legfőbb törekvése, hogy megteremtsék a tanulók számára a speciális tanulás feltételeit, így biztosítva számukra az optimális fejlődést. Minden tanulói eredményt a támasztott követelmények szerint értékelhetünk. Ha ez a teljesítmény egy meghatározott normahatár alatt marad, ebben az esetben kudarcról beszélünk. A kudarcot valló, a tanulási nehézséggel küzdő tanulók problémája bonyolult, összetett. A tanulók egy részénél már az iskolát megelőző fejlődési szakaszokban is megnyilvánul a lassabb fejlődésmenet, de az iskolaérettségi vizsgálaton mindenképpen kiderül, hogy a gyermek nem iskolaérett. A másik részben az iskolai tanulmányok során derül ki, esetleg az iskolában keletkezett a tanulási nehézséget kiváltó ok, vagy pedig más hatások eredménye.

2.7.1. A kudarc okai: Pszichikai okok 

tanulási hibák



koncentrációs zavarok



magatartási rendellenességek



szorongás



motivációs gyengeség



önértékelési zavarok

Szomatikus okok: 

genetikai károsodások



veleszületett károsodások



szülés körüli sérülések



idegrendszeri funkciózavarok



érzékszervi sérülések



motoros sérülések



különböző betegségek


Szociális okok: 

családi környezet



különböző nevelési szokások



szociális körülmények



tanulási késztetések, indítékok



életperspektívák a családban



családtagok egészségi állapota

Iskolai okok: 

túlzóan teljesítményorientált iskola



a tananyag túlzott mennyisége



a felfokozott tanulási tempó



metodikai, didaktikai hibák



a gyermek igényeit figyelembe nem vevő szervezés

Az iskolai kudarcoknak az oka rendszerint a genetikus és környezeti hatások együttesében rejlik. Ezen tanulók problémáját a pedagógusoknak kell megoldaniuk. Ennek eszközei:

2.7.2. A tanulási nehézség vagy elmaradás okainak feltárása A tanulási problémák nagyon összetettek. Három súlyossági fokuk van: Tanulási nehézségek 

rövidebb ideig tart, átmeneti jellegű



különösen akkor fordul elő, ha a gyermek valamilyen krízisben van, pl. betegség, költözködés, válás, testvér születése



a tudását érintik (tudáshiányok jelentkeznek)



ha időben észrevesszük, pótolhatjuk, ha nem, akkor magatartási problémákat is okozhat



minden tantárgyra kiterjedhet



a tanulási motiváció is csökkenhet



szükséges a korrepetálás


Tanulási zavarok 

a központi idegrendszer sérülése diagnosztizálható



többnyire egy-egy tantárgyhoz sorolható



képességzavarok (diszlexia, diszgrafia, diszkalkulia)



terápiához kötött



segítség mellett elvégezheti a normál általános iskolát



a képességeket kell kialakítani

Tanulási akadályozottság 

minden esetben hosszantartó



a tanulás teljes körére kiterjed



okai mindig összetettek:

lehet enyhe organikus sérülés lehetnek szociális környezeti hatások



szükséges szakértői bizottságok vizsgálata, más intézetbe helyezés, gyógypedagógiai képzés, terápia

2.7.3. Tanulást segítő módszerek, az egyénre szabott segítés kidolgozása és megvalósítása A hagyományos módszerekkel szemben az oktatás központjában nem a tanterv, hanem a gyermek áll. A tanulói kudarcok úgy kerülhetők el, ha az ismeretanyag feldolgozásában és a gyakorlásban a módszerek tekintettel vannak a gyermek pszichés állapotára is.

Tanulást segítő módszerek: 

Tónusfokozás, vagyis a tanulást segítő belső állapot, a fizikai felfrissülés biztosítása mozgással



Jó közérzet, pozitív alaphangulat megteremtése a tanuláshoz (relaxáció)



A figyelem fenntartása érdekes, személyre szóló feladatok adásával



A bevésés segítése kiemeléssel, kulcsszavakkal, vázlatírással, folyamatos ismétléssel



A gyerekek tanórán kívüli tanulási szokásainak felmérése, hatékony tanulási szokások kialakítása elemi tanulási technikák megismertetésével


A tanulói kudarc elkerülése, a tanulmányi teljesítmény javítása érdekében az osztály keretében differenciálnunk is kell. Differenciálás: az a folyamat, amelynek eredményeképpen a tanítást az egyes tanulók egyéni szükségleteihez igazítjuk. Differenciálni célszerű: 

tartalom szerint, amikor az ugyanolyan típusú feladatból az egyik tanuló egyszerűbbet, a másik összetettebbet kap



érdeklődés szerint: a kevéssé motivált tanulókat is bekapcsolhatjuk az őket érintő témákba



tempó szerint: aki hamarabb elkészül a feladattal, újat kap



szint szerint: a tanulók ugyanazon a tantervi témán dolgoznak, de különböző nehézségi fokozatú feladatokat oldanak meg



hozzáférhetőség szerint: az egyes tanulók számára másként közvetítjük a tananyagot



a reakció módja szerint: a tanuló írásos válasz helyett szóbelit (vagy fordítva) adhat



szerkezet szerint: egyes tanulók "egységekben" kapják az ismereteket, mások lépésről lépésre haladnak



a tanítás stílusa szerint: a módszert a pedagógusnak az egyes tanulóknál (vagy tanulócsoportoknál) elérni kívánt eredmény szerint kell megválasztani.

2.7.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók segítésének lehetőségei 

Felzárkóztató, hiánypótló program A korrekció a tananyagon keresztül közvetlenül irányul a fő problémára. Az eredményesség érdekében fontos a fokozatosság elvének érvényesítése.



Kompenzáló, korrigáló program A tanulást nehezítő fő tüneteket speciális eljárásokkal, jellemzően játékos és terápiás jellegű foglalkozásokkal igyekszik megszüntetni egyéni vagy kiscsoportos formában. Az eredményességet fokozza, ha a szülő is bevonható.



Preferáló, megerősítő program A fejlesztéshez a gyermek valamilyen kiemelkedő képességét "használjuk fel". Ez beépül az ismeretelsajátítás folyamatába.


A gyerekek egészséges személyiségfejlődése szempontjából is rendkívül fontos elkerülni a gyakori tanulói kudarcot. A sorozatos kudarcok egyenes következménye a frusztráció, amely regresszióhoz, szorongáshoz, vagy agresszióhoz vezet. Az ezekkel együttjáró kóros pótcselekvések, pszichoszomatikus tünetek, esetleg pszichogén funkciózavarok kialakulása is megelőzhető, ha a tanulók segítségünkkel elkerülhetik a túl gyakori sikertelenséget.

2.7.5. Fejlesztő foglalkozások a tanulási zavarok korrekciójára

A fejlesztés területei Mozgásfejlesztés



nagymozgások



finommozgások

Testséma - fejlesztés - téri tájékozódás Percepciófejlesztés 

vizuális percepció o Az azonosság - különbség észlelése o Alakállandóság felismerése o Az alak és háttér megkülönböztetése o Gestalt-látás fejlesztése o Szem-kéz koordináció javítása



auditív percepció o hangdifferenciálások o időtartam gyakorlatok o hangok felismerése szavakban o szavak szótagokra, hangokra bontása o szavak felismerése magánhangzóiból

Taktilis észlelés Kineztetikus észlelés


2.7.6. A sajátos nevelési igényű gyermekek gyógypedagógiai nevelésének és terápiájának alapelvei 

A nevelést és terápiát végző gyógypedagógus mellett esetenként más szakember (orvos, pszichológus, szociális munkás) bevonása is szükséges.



A nevelés és terápia kiterjedhet a foglalkoztatás, tanítás teljes folyamatára vagy csupán kiegészíti ezeket.



A gyerek általános fejlettségi állapotának és tanulási képességének diagnosztizálása teszi lehetővé a legkedvezőbb tanulási tempó meghatározását (tantárgyanként is eltérő lehet) és a tanulási folyamatokban a lépés nagyságok meghatározását.



Az egyéni speciális nevelés szükségletnek megfelelő egyéni programnak kidolgozása a tanulási eredmények nyilvántartása, összehasonlítása és ennek alapján az egyéni fejlesztési terv módosítása.



A gyermek érdeklődésének figyelembe vétele, motiválásának erősítése és az önálló tanulási technikák megtanítása.



A legkedvezőbb csoportméret kialakítása és valamennyi tanulási tevékenységben a megfelelő időszakaszok meghatározása.



Az elvont fogalmak lassú érlelése, a saját élményhez kötődő fogalomalkotás összekapcsolása a mozgás és a kreatív képességekkel, a fogalmak fokozatos tágítása.



Az eredményesség élményének a kialakítása, az én tapasztalás erősítése, a személyiség identitás élményének a kialakítása.



Megfelelő tanulási környezet kialakítása, ezen belül különösen a személyi környezet, a tanár - gyerek közötti interakció megfigyelése diagnosztikai értékeknek felhasználása.


2.8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szocializáció: folyamat, amelyben az egyén más emberekkel történő kapcsolata során elsajátítja a számára szociálisan releváns tapasztalatokat és viselkedésformákat. Tulajdonképpen a társadalmi és kulturális normák elsajátításának folyamata. Tanulási folyamatokkal (utánzás, megerősítés) megy végbe. Célja: olyan viselkedésformák kifejlődése, melyek a saját szükségleteknek és vágyaknak ugyanúgy megfelelnek, mint másokénak. szocializáció

érzelem

viselkedés

norma

A társadalom életében való hatékony részvételhez szükséges szabályok, normák, magatartásformák egész életen át tartó elsajátítási folyamatként értelmezzük, - így egyértelművé válik, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók rehabilitációjának is alapkérdése a szocializáció.

Érzelmi légkör: a gyermek egész életére meghatározóan fontos az elfogadó, biztonságos, védelmező közeg, legfőképp a család. Az optimális fejlődéshez jól körvonalazott, kiszámítható és követhető normarendszerre, bánásmódra, életritmusra van szükség. A szeretet szükséglete

különböző,

egyre

bővülő

emberi

kapcsolatokban

artikulálódik.

Ezen

szükségletcsoport kielégülése a tanulásban akadályozott népesség családjaiban erősen nehezített. Mit tehet az iskola? A szülőket pedagógiai partnerként kell elismernie. Ezért meg kell ismernie:  a szociológiai jellemzőiket (iskolázottsági szint, foglalkozás, életkörülmények, életmód)  a család tevékenységi rendszereit és nevelési hagyományait  a gyermek helyét a családban. A gyermekeket hátrányosan érintő szociális környezet átalakítása, a szegénység, a kultúrálatlanság és a devianciák létrejöttében szerepet játszó makrotársadalmi okok felszámolása igen lassú, rögös folyamatnak tűnik.


A családi szocializáció pedagógiai eszközökkel történő befolyásolásán túl a gyermekeket és családjaikat az iskolának szociálpedagógiai és szociális szolgáltatásokkal kell segítenie.

Feladatok:  Bővíteni kell a hagyományos pedagógiai, fejlesztő, felzárkóztató, kompenzáló tevékenységek körét.  Javítani kell a szolgáltatások minőségét.  A gyermekvédelmi munkának ki kell terjedni egy többszintű segítségnyújtó szociálpedagógiai szolgáltatással.  Pedagógusok számára pszichológiai ismeretek nyújtása, illetve ismereteik gazdagítása.

Konfliktust előidéző okok, konfliktuskezelés A szociális hátrányban lévő gyerekek sokféle konfliktust élnek át környezetükben. Az okok kialakulásában jelentős szerepük van az egyén attitűdjeinek. Konfliktust okozhat:  a túlzott külső elismerés igénye  a túlzott szeretetigény  a túlzott teljesítményigény  a túlzott perfekcionizmus (tökéletesség) igénye  a túlzott elvárások a környezettel szemben  a túlzott külső kontroll, meghatározottság iránti igény  a túlzott autonómia igény  omnipotencia (mindenhatóság) iránti igény Ezek diszfunkcionális attitűdök. Az egyén számára káros, ha nem tud megfelelni saját elvárásainak. Következményei: szorongás, negatív önértékelés. Fontos, hogy a pedagógus ismerje a konfliktuskezelés módjait és azok közül a leghatékonyabb: a problémamegoldó stratégiát alkalmazza, azt, amikor mindkét fél igényei, szándékai érvényesülnek. Tolerancia, empátia kell hozzá. Együttműködést feltételez. „Győztes – győztes” stratégia, vagyis nincs vesztes fél. Adaptív (coping) stratégia, mely előrevivő, jótékonyan hat a személyiségre. Foglalkozunk olyan gyerekekkel – de főleg felső tagozatos fiatalkorúakkal, akik már antiszociális fejlődésirányt vettek fel. Őket reszocializálni kell.


A fiatalkorúak reszocializációja komplex és speciális nevelési folyamat. Célja: az antiszociális fejlődésirányú fiatalok speciális szükségleteinek kielégítése által szocializáltsági szintjük javítása, ezen keresztül társadalmi integrációjuk esélyeinek növelése. Az antiszociális fejlődésirányú fiatalok jellemzői: ezek a zavarok viszonylag tartós, a társadalmi normáktól eltérő és az együttélést megnehezítő viselkedésmódokban nyilvánulnak meg. (Agresszió, csavargás, lopás, betörés, antiszociális csoportba, bandába kerülés, alkoholizálás, drog, öngyilkosság.) Intézményünkbe számos inadaptált és nehezen nevelhető gyerek jár. Az inadaptáltak jellemzői:  a kapcsolatteremtés, beilleszkedés akadályozottsága  az emocionális egyensúly felbomlása  szorongások, önértékelési zavarok,  alacsony frusztrációs tolerancia,  az agresszió szocializálatlan levezetési módjai,  társuló tünet: a kognitív funkciók zavara (tanulási nehézség, képtelenség, vagy súlyos alulteljesítés). A nehezen nevelhetők jellemzői (hasonlóak az inadaptáltakéhoz, de enyhébbek):  a szociális fejlődés zavarai: a kapcsolatteremtés, alkalmazkodás, beilleszkedés problémái,  szorongások, önértékelési zavarok,  a gondolkodási műveletek hiányosságai,  hypermotilitás, vagy ellenkezőleg: kóros lassúság  csökkent frusztrációs tolerancia,  agresszív megnyilvánulások,  társuló tünet: vegetatív, vagy/és kognitív funkciók zavara. Az inadaptáltaknál a reszocializáció, a nehezen nevelhetőknél a támogató nevelés keretében valósul meg a segítségnyújtás. A támogató nevelés az antiszociális személyiség kialakulásának megelőzése érdekében az érzelmi stabilitást biztosító eljárásokat, a funkciózavarok korrigálását foglalja magába. Az említett feladatok megvalósítása a pedagógusoktól rendszeres önképzést igényel.


2.9. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az ismeretek közvetítésében - a "tömegmédiák" mellett - ma már csökken az iskola, a pedagógus szerepe, de óriási mértékben növekszik a jelentősége a megszerzett ismeretek rendszerezésében, értelmezésében, a szemléletformálásban, az értékelő képesség és az önművelő képesség kialakításában. Ugyancsak növekszik a szerepe az együttműködés "megtanításában", az életvitel megszervezésében, beleértve pl. az egészséges életmódot, a munkaszervezést, a szabadidőt.

Cselekvési, fejlesztési irányok  Mindenhol erősödjék az iskolai demokratizmus, a szülők az iskolában ne csak az igazgató és a pedagógus által megfogalmazott feladatok végrehajtói legyenek, hanem érvényesüljön javaslattevő, véleményező és kezdeményező szerepük is. 

A nevelés-oktatás munkájában erősíteni kell a koordinációt.



A szülők és a pedagógusok együttműködésének a középpontjában a gyermekek álljanak.



Az iskola működésének meghatározásában szerepet kell kapniuk a különböző érdekű csoportoknak (tanároknak, tanulóknak, szülőknek) és a demokratikusan választott érdekképviselőknek, akik valamilyen szerep vagy funkció révén az iskolával szoros kapcsolatban vannak.



A cselekvési és fejlesztési irányok kidolgozásakor fontos az elvi meggondolások összegzése.



A szülőknek segíteni kell abban, hogy a gyermekük életkorának emelkedésével, fejlődésével összhangban legyenek képesek megfogalmazni a követelményeiket és a további fejlődést biztosító nevelési módszereiket kellő időben tudják változtatni.



Az iskola több segítséget adjon a napirend, házirend, a szabadidő eltervezéséhez, a főbb tevékenységtípusok otthoni tevékenységi formáinak irányításához, a családi követelményrendszerek kialakításához.



Az eredményes szülő és pedagógus együttműködéshez tényleges nevelőpartneri egyenrangúság s mindkét fél részéről őszinte közeledés szükséges. Ehhez kell a szülőket is magába foglaló nevelési koncepció.




A fejlesztés során el kell érni, hogy a pedagógusok mindenekelőtt érzelmileg nyerjék meg a szülőket.



A pedagógus tanácsainak elfogadását alapvetően meghatározza, hogy van-e a szülők előtt tekintélye. Tekintélye pedig annak a pedagógusnak lesz, akinek vonzóak a személyes

emberi tulajdonságai és elismerésre méltóak a nevelési-oktatási

teljesítményei. A legdöntőbb ezek közül az, hogy a gyermekhez érzelmi kapcsolat köti-e a pedagógust, határozottan követel-e, igazságosan értékel-e, szellemi teljesítményeikkel, erkölcsi, közéleti magatartásukkal mintát ad-e tanítványainak.

2.9.2. A pedagógusok és a szülők együttműködésének gyakorlati rendszere Családlátogatások 

1. osztályosok és új tanulók esetében 1 hónapon belül szükséges, hogy az osztályfőnök lehetőség szerint a napközis nevelővel együtt felkeresse a családot.



Felsőbb osztályokban 3-4 évenként legalább egy, illetve ha szükséges több alkalommal.



Osztályfőnök változásakor az új nevelőnek valamennyi tanuló családját - 1 hónapon belül - meg kell látogatnia.

Fogadóórák: évente két alkalommal, illetve szükség szerint. Szülői értekezletek: 

osztály szülői értekezlet: év elején, félévkor



iskolai és rétegszintű szülői értekezlet szükség szerint

Nyílt napok: évente 3-5 nap. Levelezés és telefonbeszélgetések a szülővel indokolt esetben Szülők iskolája, illetve fórum szülőknek: legalább félévenként, ahol a szülők pedagógiai kultúrájának fejlesztése céljából pedagógiai és pszichológiai tárgyú előadások és beszélgetések vannak. Megbeszélés, találkozó a szülői munkaközösség tagjaival évente legalább 3-4 alkalommal, illetve szükség szerint. Ezek témája az oktatási teendők, problémák megbeszélése, a feladatok egyeztetése.


Családlátogatások 

A szülők számára tudatosítani kell, hogy a családlátogatások legfőbb célja a tanulók otthoni környezetének, szüleinek, esetleg nagyszüleinek megismerése.



A családlátogatás akkor lehet eredményes, ha a szülők nem szépítik az otthoni nevelési körülményeket és a pedagógustól tanácsokat is kérnek nevelési problémáik megoldásához. Természetesen a pedagógus is őszintén sorolja el, milyen problémái vannak a tanuló nevelésében.



A szülői közösség és a pedagógusok összefogására különösen az iskola ügyei iránt közömbös szülők esetén van szükség. Ezekkel a szülőkkel fokozottabban kell foglalkozni, többször meg kell látogatni a családot, rendszeresen meg kell hívni őket fogadóórákra, nyílt napokra, szülői értekezletre és egyéb iskolai rendezvényekre.



A

jól

megtervezett

és

lebonyolított

családlátogatások

jelentős

mértékben

hozzájárulhatnak, hogy ne csökkenjen a szülők érdeklődése gyermekük iskolai ügyei iránt. 

A családlátogatáson a pedagógus őszintén tanúsítson megértést a szülők szociális, nevelési nehézségei, problémái iránt. Csak olyan eljárásokat kérjenek a szülőktől, amelyeket azok - az adott körülmények között - meg tudnak valósítani.



Mind a szülő, mind a pedagógus részéről hiba lenne, ha csak a gyermek mulasztásáról beszélnének. A legdöntőbb az, hogy a szülő érezze a pedagógus részéről gyermeke megértését, őszinte szeretetét, a fejlődéséért való felelősséget. A pedagógus pedig ugyanezt tételezze fel a szülőről.

A jó családlátogatások, még ha nehéz problémák is kerülnek szóba, erősítik a szülő és a pedagógus, a szülő és a gyermek, a pedagógus és a tanuló közötti kapcsolatot.


Fogadóórák A pedagógus-szülő kapcsolat egyik legszemélyesebb formája a fogadóóra. Ha jó, "intim" a légköre, akkor rendkívül szoros nevelőpartneri együttműködést tesz lehetővé a szülő és a pedagógus között. Biztosítja a családi nevelés pedagógusi segítését, hozzájárul a szülők gyermeknevelési gondjainak enyhítéséhez. A pedagógusok viszont sokat tudhatnak meg az általuk nevelt gyermekek, fiatalok otthoni viselkedéséről, tevékenységeiről. A rendszeres szülő-pedagógus kapcsolat, a fogadóórákon való találkozások segítik a tanulók, pedagógusok és szülők általi alaposabb megismerését, eredményesebb nevelését. Fontos, hogy 

a pedagógusok fogadóóráik időpontjairól pontosan tájékoztassák a szülőket



nyugodt körülmények között tudjanak beszélgetni



a fogadóórákat komolyan vegyék

Számos intézményben - így nálunk is - nem megfelelő a fogadóórák szülői látogatottsága. Ezen úgy lehet segíteni, hogy a pedagógusok ezekre az időpontokra kérik egy-egy szülő megjelenését. A meghívást levélben helyes közölni. Fontos, hogy a fogadóórán a szülő egyedül lehessen a pedagógussal. Célszerű, ha a pedagógus rögzíti írásban, hogy a fogadóórán kik jelentek meg. Döntő a jó légkör megteremtése! Ehhez szükséges, hogy 

őszintén tárgyaljanak akár a "legkényesebb" problémákról is



a beszélgetéseket a kölcsönös tisztelet, a konkrét tények alapos elemzése és a megoldási módok közös keresése jellemezze.

Sürgős ügyekben a telefonbeszélgetések is szolgálhatják a hatékony szülő-pedagógus érintkezést. A véletlen találkozások is olykor lehetőséget adnak a személyes véleménycserére. Megoldási lehetőségek a nevelési-oktatási problémákra: 

az intézményvezetőknek és az osztályfőnököknek a fogadóórákon alapos tájékoztatást kell nyújtani;



el kell érni, hogy a szülők a pedagógusokhoz bizalommal forduljanak;



a szülőket érdekeltté kell tenni abban, hogy a fogadóórákat látogassák;



egyik fél se legyen türelmetlen, a beszélgetés lényegretörő legyen;



legyen szoros kapcsolat a nevelő és a gyerek között, különben a gyermekről kialakított kép nem hiteles;




a pedagógusok jobban ismerjék meg a családok gondjait és a családi nevelés lehetőségeit;



a nevelési gondokkal "küszködő" szülőket gyakrabban keressék meg;



legyen az osztályteremben a fogadóóra, mert így a szülő láthatja gyermeke iskolai környezetét

Szülői értekezletek

Az iskola és a család kapcsolatának alapja Az iskola nevelőmunkájához a család nyújtja a megfelelő hátteret. A magyar családoknak napjainkban rendkívül nagy gondokkal kell megküzdeniük. Így a gyermekek gondozásának, nevelésének számos családi teendője az iskolákra, napközi otthonokra hárul. Az intézmények az újfajta követelményeknek csak a családokkal együttműködve tudnak eleget tenni. Az iskola és a család kapcsolatának alapkérdései: az otthoni tanulás eredményes irányítása, ellenőrzése, a szabadidő hasznos eltöltése, az egészséges életmódra, a munkára és családi életre nevelés időszerű kérdései. A továbbtanulás, pályaorientáció gondjai ugyancsak elvezetik a szülőket a pedagógusokhoz. Sajnálatos, hogy a kellő és kölcsönös információk hiányában a gyermekek nevelése a szülők és a pedagógusok részéről gyakran ellentétes irányú. A szülők is folyamatos, rendszeres nevelőmunkát végeznek. Az ilyen nevelőmunka során mindkét oldalon jelentős nevelési tapasztalatok gyűlnek össze. A szülő-pedagógus kapcsolat lényege, hogy ezeket a tapasztalatokat, információkat megismertetik egymással.

A pedagógusok és a szülők együttműködésének alapvető szervezési formája. Lényege, hogy csak az osztály, a csoport helyzetének (eredmények, hiányosságok, problémák) elemzését végzi el. Az intézmények vezetői ugyanezt tehetik az összevont szülői értekezleten, az intézmény fejlődésének főbb kérdéseit bemutatva. A szülői értekezletek témáját a pedagógusok és a szülők közössége szabadon választhatja meg. Témái elsősorban időszerű nevelési, oktatási kérdések, az élő problémák lehetnek.


A szülői értekezletek típusai: 

iskolai szintű szülői értekezletek;



évfolyamszintű szülői értekezletek;



osztályszintű szülői értekezletek;



réteg szülői értekezlet,



rendkívüli szülői értekezletek;

Az iskolai szintű szülői értekezleteket az iskola igazgatója a szülői közösség vezetőjével hívja össze. Fő témája: az iskola távlati és tanévekre kidolgozott pedagógiai terveiből, koncepciójából adódik. Ilyen pl.: NAT, kerettantervek, pedagógiai programok, stb.

Az évfolyamszintű szülői értekezletek különösen fontosak óvodákból érkező 1. osztályosok vagy a 4.-ből 5. osztályba lépő, valamint a végzős tanulók problémáinak megbeszélése céljából.

Az osztályszintű szülői értekezletek a leggyakoribbak. Ezek biztosítják leginkább az iskola és a családi ház folyamatos kapcsolatát. A szülőknek nyitottnak kell lenniük a pedagógus véleményének befogadására. Fontos, hogy készséggel nyújtsanak segítséget az iskola programjainak megvalósításához. Az értekezleteken meg kell értetni a szülőkkel, hogy az osztályközösség minőségileg más, mint egy-egy gyermek problémája. A szülőkkel célszerű megismertetni az osztály, csoport előzetes életét, "múltját", jelenlegi helyzetét, a magatartás, a szorgalom, a közösségi szellem, a tanulmányi helyzet jellemzőit. Tájékoztatni szükséges a gyermekek "neveltségi szintjéről", pontosabban a pillanatnyi fejlettségi állapotáról.

A réteg szülői értekezleteket a nevelési problémákkal küzdő, "halmozottan" hátrányos helyzetű gyermekek szüleivel külön tárgyaljuk. A tehetséges tanulók szüleinek tartott értekezlet hasznos lehet a gyermekek feladatokkal való ellátása, továbbfejlesztése céljából. A továbbtanulók szüleivel több alkalommal szükséges speciális tartalmú értekezletet tartani.

Rendkívüli szülői értekezletek összehívása indokolt pl. a közoktatási törvény bemutatására és alkalmazásainak teendőire, vagy a NAT, a kerettantervek bevezetése idején, vagy új tantárgyak kísérleti jelleggel való bevezetése során, esetleg súlyos nevelési problémák jelentkezésekor.


A szülői értekezletek igazi sikere egyértelműen azok tartalmán múlik. A pedagógusok ne úgy beszéljenek a szülőkkel, mintha a gyermekekkel beszélnének. Tekintsék egyenrangú nevelőtársnak a szülőket! Ne alakítsanak ki laikus viszonyt a szülőkkel! A "szakmai tudás" birtokosa, a "tekintély hordozója" beállításban megjelenő pedagógussal akaratlanul is alárendelt helyzetben érezhetik magukat a szülők. Fontos a szülők pedagógiai kultúrájának a fejlesztése. A szülői értekezletek vezetésének "íratlan szabálya", hogy a pedagógus csak általános, de differenciált összképet adhat osztályáról, csoportjáról, a gyermekek magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi munkájáról. Elsősorban az eredményekről, a hiányosságokról, a problémákról kell rendkívül őszintén szólni. A szülők akkor tartják eredményesnek az értekezletet, ha elmondják véleményüket, gondjaikat, javaslataikat, sőt bírálataikat is. A tantárgyak tartalmi, módszertani kérdéseiről, az iskola, a pedagógus követelményeiről alaposan tájékoztassuk a szülőket. Gyakran lássuk el őket hasznos tanácsokkal, az egyes tantárgyak tanulási módszereit illetően. A szülői értekezleteken a napközis nevelők, a szaktanárok is jelen legyenek. A szülői értekezletek hasznát, eredményességét a pedagógusok, a szülők és mindenekelőtt a gyerekek, a tanulók fejlődésén, magasabb neveltségi állapotba jutásán, a művelt emberre jellemző viselkedésén, magatartásán, illemtudásán, erkölcsi tudatának, érzelmeinek fejlődésén és tanulmányi előrehaladásán mérhetik le.

Nyílt napok A nyílt napokon a pedagógusok fogadják a szülőket. A látogatás célja, hogy a szülők közvetlenül megismerkedhetnek az iskolai élettel és az ott folyó nevelő-oktató munkával. Láthatják gyermekeiket az iskolai körülmények között, hogyan tevékenykednek és hogyan állják meg a helyüket. A nyílt napokon a tanítványaink a főszereplők. A szülők elsősorban csak megfigyelői az iskolai osztályokban történteknek. A nyílt nap tartalma a szülők és a pedagógusok között alakuló partneri kapcsolat nélkülözhetetlen része. A szülőket ilyen módon is beavatjuk a nevelés és az oktatás mindennapi munkájába, ez elősegíti a kapcsolatunk mélyülését. Nem elég csak beszélni a tanulók nevelését, oktatását segítő tennivalókról, azok egy részét a gyakorlatban is be kell mutatni. A szülők számára lehetővé kell tenni az iskolai és osztályünnepélyeken való részvételt is.


Az iskola nyitottságának követelményeit úgy kell értelmezni, hogy a szülők "szabályozottan", de rendszeresen részt vehessenek a tanulók nevelési, oktatási színterein. Nyílt napokon a szülők jobban megismerhetik a gyermekek és a nevelők kapcsolatát. A nyílt nap utáni megbeszélésnek a szülők és a pedagógusok nagy jelentőséget tulajdonítanak. A szülők nyílt napi látogatásakor ne változtassuk meg a tanmenetet, a foglalkozási tervet. A mindennapi pedagógiai valóságot mutassuk be. A szülők számára bizonyos megfigyelési szempontokat adhatunk.

2.9.3. A tanár-diák kapcsolat Milyen a jó tanár-diák kapcsolat? A tanár és diák közötti kapcsolat akkor jó, ha megtalálható benne  a nyíltság vagy átláthatóság 

a törődés



az egymástól való kölcsönös függés



az elkülönülés, vagyis hagyják a másikat fejlődni, kreativitását és egyéniségét kifejleszteni



az igények kölcsönös kielégítése, amikor egyikük sem a másik rovására elégíti ki igényeit.

A kapcsolat sajátos és általános jellege A pedagógus és a tanulók közötti kapcsolat legfőbb sajátossága a nevelők és a tanulók helyzeti különbségéből szükségszerűen következő aszimmetria. Ennek első következménye: a felnőttre háruló fokozott felelősség. Egyéb specifikumok: az elvégzendő közös munka, a tanítás-tanulás feladata, másrészt, hogy az együttes tevékenység nem páros kapcsolatban, hanem osztályközösségben folyik. A pedagógus kapcsolata – akár az osztályközösséggel, akár az egyes tanulókkal – elsősorban emberi kapcsolat, amelyet az interperszonális kapcsolatok általános törvényszerűségei jellemeznek. Vagyis annak, hogy létrejöjjön, fennmaradjon és funkcionáljon, egyaránt megvannak a minden emberi kapcsolatra jellemző feltételei. A reláció ténye a tagok egymás bizonyos fokú megismerését kívánja meg. Ennek alapján alakul a további viselkedés és maga a kapcsolat.


A másik fél megismerése, annak szavai, tette, megnyilvánulása alapján történik, verbális és nem verbális alapon, a szociális megismerés síkján. A kapcsolatot befolyásolhatják a személyes megismerkedés előtti tényezők is. Az előzetes információk és a személyes tapasztalatok egyeztetése, a sokszor nagyon különböző elvárások közös nevezőre hozása nem könnyű feladat.

Egyén és közösség szerepe a kapcsolatban A pedagógus magatartása az egész osztályra hat, még akkor is, ha éppen egyetlen tanulóra irányítja figyelmét. Ha egy tanár megszid vagy megdicsér egy tanulót, és főleg ahogy dicsér vagy korhol, nemcsak az illetőre hat jól vagy rosszul, hanem az egész közösségre hatással van. Aszerint, hogy a többiek milyen kapcsolatban vannak a kiemelt tanulóval, a tanárral, hogy ők maguk hogyan állnak szorgalom, tudás dolgában, kelthet bennük a szemük előtt lejátszódó pedagógiai epizód örömet, irigységet, együttérzést, tanulási kedvet, vagy elcsüggedést. Az egész közösségre hat az a tény, hogy az adott tanulónál lehet-e eredményt elérni, elismeri-e azt, aki igyekszik. Egy jó közösségben egyéni jutalomélményként hat a közösség bármely tanulójának teljesítményének kiemelése is.

Különböző vezetési stílusok és következményeik Mindaz, amit az osztályban el akar érni, meg akar valósítani a pedagógus, nemcsak a felkészültségén múlik, és hogy milyen az egyénisége, hanem azon is, hogy mennyiben tud eleget tenni a vezetői feladatkörének. A vezetési stílus és az általa kialakított szociális klíma személyiségre illetve közösségre gyakorolt hatása igen nagy. A három vezetési stílus: az autokratikus, a demokratikus, és a „laissez-faire” (ráhagyó). A különböző vezetési stílusok főbb jellemzői: Autokrata vezető  erősen irányító 

szigorú



gyakran elmarasztal és megszégyenít



tekintélyelvű



a kezdeményezéseket letöri.


„Laissez-faire” vezető 

mindent ráhagyó



mindent megengedő



irányítás nincs

Demokratikus vezető  számol a gyerek vágyaival, szükségleteivel 

irányít, de bevonja őket a munkába



meghallgatja véleményüket.

A sajátos nevelési igényű gyermek nevelőjével kapcsolatos követelmények  Jól ismerje a tanuló fejlődésének akadályait, a sérülések pszichikai természetét, a fejlődést gátló következmények elhárításának módszereit. 

Legyen tájékozott más diszciplínákban



Egy csoportot több éven keresztül vigyen



Jellemző tulajdonságai: o derűlátás o fegyelmezettség o kiegyensúlyozottság o összerendezettség o önuralom o a gyerek világába való beleélés képessége o következetesség



Képes legyen a gyerek kifejezési nehézségei ellenére megérteni őt, mit akar és mikor, mit érez?



Tudjon a gyerekekkel együtt tevékenykedni, együtt játszani.



Teremtsen feszültségmentes légkört.



Magatartását jellemezze a gyermek problémái iránti érdeklődés, segíteni akarás.



Irányítása ösztönző, biztató legyen, az egymást elismerő kapcsolaton alapuljon.


Empátia az iskolai nevelésben Az iskolában a megfelelő érzelmi töltésű és tanári irányítású nevelői kapcsolat fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. Rendszerint a spontán empátiás tanári személyiség képes arra, hogy a tanulókat érzelmileg magához vonzza. Az ilyen személyiség nem rendel mindent alá az oktatási feladatoknak, és nem szűkíti le igényeit a rendre és a konvencionális viselkedésre. Egyéniségükben szemléli a tanulókat, megérti önállósodási törekvéseiket, próbálkozásaikat

a felnőtt

szerepek

megvalósítására. A tanár és a tanuló kapcsolatában is a kommunikáció a kapcsolat kialakításának, fennmaradásának alapfolyamata. A tanárnak adnia kell magából személyest, egyedit, a tanulóknak szóló közléstartalmú jelzéseket ahhoz, hogy kapcsolódni tudjanak hozzá. Reagálni is kell arra, ami a tanulóban egyedi, sajátos. A tanárnak tantárgyával, oktatási feladatával kapcsolatosan módja van arra, hogy érdeklődését, meggyőződéseit, egyes érzelmeit kifejezésre juttassa. Ez nagyon fontos, mert így a tanár azonosulási mintává válhat.

A jó tanár tulajdonságai A jó tanár az azonosulási minta nyújtásával és a megfelelő egyéni bánásmóddal erős érzelmi kapcsolatokat alakíthat ki, amelyekben ő a szabályozó fél, és ezek segítségével viszonylag kis energiával, komoly nevelési eredményeket érhet el. A személyesség és a természetes viselkedés mellett a hitelesség, a kongruencia is nagyon fontos. Ez olyan tulajdonság, amelyet lehet ugyan fejleszteni, de elsősorban a személyiség hatása. A hitelesség azt jelenti, hogy a verbális és nem verbális kommunikáció jelzésrendszere egyértelmű.

Empátia az oktatásban Fontos az oktatásban is a jó kommunikációs légkör kialakítása, amelyben a kommunikáció kétoldalúvá válik: a tanulók egyrészt – akik megkérdezik azt, amit nem értenek -, másrészt a gyakorlások és feladatmegoldások során feltett kérdéseikkel elárulják azt, ami nem világos számukra.

A

megértés

hiánya

vagy

tökéletlensége

nagyon

sok

nem

verbális

kommunikációban tükröződik, és az empátiás módon figyelő tanárnak ez elárulja a "nemértés" kognitív feszültségét. A megértési nehézségek problémáját, főleg ha egyediekről van szó, egyéni korrekciós foglalkozásokon lehet a legjobban megoldani.


A fejlett empátia jó oktatóvá is tehet valakit, nemcsak jó nevelővé. Ha a gyerek értelmi akadályait jól megérző és áthidalni tudó tanár sikerélményekhez segíti a tanulót, ha sikerül néhány alapvető összefüggést tisztáznia benne, ezzel a tárgyhoz is köti és kedvet is csinál neki. Az empátiának különösen nagy a jelentősége a gyógypedagógiai munkában. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása számos különleges problémát rejt magába. A tanításban és a nevelésben kisebb az értelmi hatások lehetősége, a szokásosnál nagyobb indulatok, nehezebben szabályozható összeköttetések jelentkezhetnek.

2.9.4. Diákönkormányzat A diákönkormányzat kapcsolatai A nevezett diákközösségnek a tanár-diák kapcsolat javításában, a konfliktusok kezelésében lényeges szerepe van. Fontos azonban a diákokat segítő tanár részvétele ebben a folyamatban, mert a gyermeki kifejezőkészség, konfliktusérzékenység gyakran hagy figyelmen kívül olyan tényezőket a konfliktuskezeléskor, amelyhez egyszerűen nincs még élettapasztalata, vagy sérülésénél fogva nem képes. Nélkülözhetetlen tehát a közvetítő, ügyvivő szerepe, egy megértő, mégis tapasztalt személy, egy segítő tanár. Nagyon fontos erre a feladatra igazán alkalmas személyt találni.

A diákönkormányzat működési köre A törvény előírja az intézményvezetőknek a diákönkormányzattal való kapcsolattartást. Ennek minimális megvalósítása évenként egyszer a diákközgyűlés megszervezése. Hasznos, ha évente még 1-2 alkalommal tanár-diák fórumot tartunk. Miért jó az ilyen fórumok létrejötte? 

az egészséges közösségi élet nem működhet a problémákkal való szembesülés nélkül



lehetőséget ad a hiányok, nehézségek, mulasztások körülményeinek tisztázására



feszültségoldó hatása van



lehetőséget ad a tanároknak és a diákoknak az igazság keresésére, megközelítésére



kitűnő alkalom a vezetőknek arra, hogy az intézmény céljaival, lehetőségeivel szembesítsék a tanulói és a tanári közösséget



konfliktusok rendezésére ad lehetőséget



információcserét, helyzetképfeltárást mozdíthat elő


A diákkörök, rendezvények A diákélet fontos terei a rendezvények, amelyeknek célját mindig pontosan érdemes meghatározni. A siker megfelelő előkészítéssel, szervezéssel biztosítható. Minél hatékonyabban bevonjuk a tanulók szervezőkészséggel rendelkező egyéniségeit, annál biztosabb a végeredmény pozitív alakulása. Lényeges szempont a diákság változatos közéleti tevékenységének biztosítása. A hirtelen felmerült igényeket azonban nem célszerű azonnal támogatni. A hatékonyságot kifejezetten növeli, ha érdemek szerint adunk lehetőségeket, ha szükséges, feltételeket szabunk.

2.10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke ESZKÖZJEGYZÉK MATEMATIKA 1. osztály Mennyiség-, tér- és formaismeret Szám- és jelkártyák Logikai játék Korong Pálcika Mini-matt készlet Színes golyók Gyöngyök Gombok Termések Bábok Játékok Applikációs képek

tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanári segédlet

2. osztály Színesrúd-készlet Logikai játék Tanulói lyukas tábla tartozékokkal Mérőeszközök Sík- és térmértani modellezőkészlet Színes golyók Dobókockák Játékpénz Korong Pálcika Számológép Mini-matt készlet lyukastábla (tanári) Mértani testmodellek Eszközök a méréshez

tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet


3. osztály Színesrúd-készlet Logikai játék Tanulói lyukastábla tartozékokkal Mérőeszközök Színes golyók Dobókockák Játékpénz Korong Pálcika Számológép Mini-matt készlet Apró tárgyak, képek Applikációs képek Színes rudak Logikai játék faliképe Szám- és jelkártyák

tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet

4. osztály Gyakorlólapok a készségszintű számolás fejlesztéséhez I. Gyakorlólapok a mérés tanításához Gyakorlólapok a tükrösség tanításához Színesrúd-készlet Logikai játék Tanulói lyukastábla tartozékokkal Játékpénz Pálcika Számológép Mini-matt készlet Applikációs képek Szám- és jelkártyák Lyukastábla (tanári) Mértani testmodellek Mérőeszközök Sík- és térmértani modellezőkészlet

tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet

5. osztály Színesrúd-készlet Logikai játék Tanulói lyukastábla tartozékokkal Játékpénz Sík- és térmértani modellezőkészlet Szám- és jelkártyák Vonalzók Körző Applikációs képek Mérőeszközök Lyukastábla (tanári) Szerkesztőeszközök Demonstrációs eszközök

tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet


6. osztály Logikai játék Tanulói lyukastábla tartozékokkal Játékpénz Sík- és térmértani modellezőkészlet Szám- és jelkártyák Vonalzók Körző Szögmérő 0 középpontú vonalzó Demonstrációs eszközök Applikációs képek Mérőeszközök Lyukastábla (tanári) Szerkesztőeszközök Testek

tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet

7. osztály Színesrúd-készlet Logikai készlet Tanulói lyukastábla tartozékokkal Játékpénz Sík- és térmértani modellezőkészlet Szám- és jelkártyák Vonalzók Körző Szögmérő 0 középpontú vonalzó Demonstrációs eszközök Applikációs képek Mérőeszközök Szerkesztőeszközök Testek Lyukastábla (tanári)


8. osztály Színesrúd-készlet Logikai készlet Tanulói lyukastábla tartozékokkal Játékpénz Sík- és térmértani modellezőkészlet Szám- és jelkártyák Vonalzók Körző Szögmérő 0 középpontú vonalzó Demonstrációs eszközök Applikációs képek Mérőeszközök Szerkesztőeszközök Testek Lyukastábla (tanári)



9. osztály Színesrúd-készlet Logikai készlet Tanulói lyukastábla tartozékokkal Sík- és térmértani modellezőkészlet Szám- és jelkártyák Vonalzók Körző Szögmérő Demonstrációs eszközök Applikációs képek Mérőeszközök Szerkesztőeszközök Testek Lyukastábla (tanári)

tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet

10. osztály Színesrúd-készlet Logikai készlet Tanulói lyukastábla tartozékokkal Sík- és térmértani modellezőkészlet Szám- és jelkártyák Vonalzók Körző Szögmérő Demonstrációs eszközök Applikációs képek Mérőeszközök Szerkesztőeszközök Testek Lyukastábla (tanári)

tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. osztály a) Beszéd A beszédészlelés és megértés fejlesztése Gyakorlóanyag az "L", "R" hangok gyakorlásához Gyakorlófüzet a sziszegő hangok gyakorlására Gyakorlófüzet az "L", "R" orvoslásához Ki játszik ilyet? Lexi Tudod-e? Én is tudok beszélni I.

tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet

b) Olvasás Anyanyelv és környezetismeret Betűző (feladatok olvasni tanulóknak) Olvasástanítás dyxslexia-prevenciós módszerrel Betűkészlet

tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanulói segédlet

c) Írás Tudod-e? Hüvelykujjam Szebben akarok írni I-II. Színezd ki és rajzolj te is! Színezd ki és számolj te is! Lexi

tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet


2. osztály a) Beszéd Én is tudok beszélni Lexi

tanári segédlet tanári segédlet

b) Magyar nyelv Tanuljunk magyarul!

tanári segédlet

c) Olvasás Én is tudok olvasni Én is tudok olvasni (munkafüzet) Gőgös Gúnár Gedeon Varázsló Ablak-zsiráf Lexi

tanári segédlet tanári segédlet tanulói segédlet tanári segédlet tanulói segédlet tanári segédlet

3. osztály a) Beszéd A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése (iskolások) Próbálgató. Mit is tudok már? Drámajátékok Drámapedagógiai olvasókönyv Én is tudok beszélni III. Ki játszik ilyet?


b) Magyar nyelv SZÓ-TA-GOL-VA Én, te, ő Nyelvtani feladatgyűjtemény Tanuljunk magyarul I.

tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet

c) Olvasás Én is tudok olvasni Én is tudok olvasni (munkafüzet) Ablak-zsiráf képes gyermeklexikon Mondd ki, írd le törd a fejed! Gőgös Gúnár Gedeon Mosó Masa Mosodája

tanári segédlet tanári segédlet tanulói segédlet tanári segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet

d) Írás Helyesírási gyakorló kisiskolásoknak

tanári segédlet

4. osztály a) Beszéd A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése (iskolások) Drámajátékok Drámapedagógiai olvasókönyv

tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet

b) Magyar nyelv Nyelvtani feladatgyűjtemény Tanuljunk magyarul I.

tanári segédlet tanári segédlet

c) Olvasás Meséről-mesére 1-4. Ablak-zsiráf képes gyermeklexikon Mondd ki, írd le, törd a fejed!

tanári segédlet tanulói segédlet tanári segédlet


d) Írás Helyesírási gyakorló kisiskolásoknak Én, te, ő Mosó Masa Mosodája

tanári segédlet tanári segédlet tanulói segédlet

5. osztály Nyelvtani elemzési gyakorlatok 3-4. osztály Mondd ki, írd le, törd a fejed! Tanuljunk magyarul! Én, te, ő Magyar mondák Így élt... sorozat kötetei


6. osztály Nyelvtani elemzési gyakorlatok 3-4. osztály Mondd ki, írd le, törd a fejed! Tanuljunk magyarul Anyanyelvünk játékai Magyar mondák Így élt... sorozat kötetei


MAGYAR NYELV 7. osztály Kis magyar nyelvtan Folytassuk! Mondd ki, írd le, törd a fejed! Folytassuk tovább! Mondd ki, írd le, törd a fejed! Helyesírási gyakorlókönyv Helyesírási kéziszótár Helyesírásunk Képes diákszótár Anyanyelvünk játékai Nyelvtani elemzési gyakorlatok 7-8. osztály Magyar nyelv és kommunikáció 11-12 éveseknek Írd füllel!

tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet

8. osztály Kis magyar nyelvtan Helyesírási gyakorlókönyv Helyesírási kéziszótár Képes diákszótár Anyanyelvünk játékai Nyelvtani elemzési gyakorlatok 7-8. osztály Írd füllel!

tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet

9. osztály Helyesírási gyakorlókönyv Helyesírási kéziszótár Helyesírásunk Anyanyelvünk játékai Nyelvtani elemzési gyakorlatok 7-8. osztály Magyar nyelv szakmunkásképzők számára Fogalmazási gyakorlatok 10-16 éveseknek Írd füllel!

tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet


10. osztály Helyesírási gyakorlókönyv Helyesírási kéziszótár Helyesírásunk Anyanyelvünk játékai Nyelvtani elemzési gyakorlatok 7-8. osztály Fogalmazási gyakorlatok 10-16 éveseknek


IRODALOM 7. osztály Így élt... c. sorozat kötetei Drámajáték Drámapedagógiai olvasókönyv A magyar rokon értelmű szók és szólások kézikönyve Magyar közmondások és közmondásszerű szólások Magyar értelmező kéziszótár I-II.


8. osztály Így élt... c. sorozat kötetei Drámajáték Drámapedagógiai olvasókönyv A magyar rokon értelmű szók és szólások kézikönyve Magyar közmondások és közmondásszerű szólások Magyar értelmező kéziszótár I-II.


9. osztály Drámajáték Drámapedagógiai olvasókönyv A magyar rokon értelmű szók és szólások kézikönyve Magyar közmondások és közmondásszerű szólások Magyar értelmező kéziszótár I-II.

tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet

10. osztály Drámajáték Drámapedagógiai olvasókönyv A magyar rokon értelmű szók és szólások kézikönyve Magyar közmondások és közmondásszerű szólások Magyar értelmező kéziszótár I-II.

tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet

EMBER ÉS TÁRSADALOM Ajánlott tankönyvek, segédletek, eszközök Képes történelmi atlasz Dr. Várkonyi: Történelmi olvasókönyv - Középkor, Kora újkor Katona András: Történelmi olvasókönyv - Újkor Lantos Ágnes: Történelmi olvasókönyv 7. Lantos Ágnes: Történelmi olvasókönyv 8. Kósa Csaba: Félhold és kétfejű sas. A magyarság története I. Lengyel Dénes: Mondák a török világból és a kuruc korból Gyermeklexikonok Bibliai lexikonok gyerekeknek Történelmi atlasz Képes történelmi atlasz Regélő magyar várak. RTV Minerva, Bp., 1972

tanulói segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanári segédlet


Társadalmi környezet 5. osztály Képes történelmi atlasz Komjáthy István: Mondák könyve László Gyula: Emlékezzünk régiekről László Gyula: 50 kép a magyar honfoglalásról

tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet

6. osztály Magyarország domborzati és megyetérképe Európa országtérképe Diakép: Koronázási jelvények Diafilm: Szent István Komjáthy György: Mondák könyve Benedek Elek: A mi hazánk Magyarország Fővárosunk, Budapest Történelmi olvasókönyvek

tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet

Törénelmi ismeretek 7. 8. 9. osztály -----------

Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek 7. 8. 9. 10. osztály -------

FÖLDRAJZ 7. osztály Budapest és megyéink földrajza Földrajzi atlasz 11-14 éves tanulók számára Általános gazdasági földrajz Általános természeti földrajz Magyarország gazdaságföldrajza Nemzeti parkjaink

tanári segédlet tanulói segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet

8. osztály A Föld krónikája A Föld éghajlata Földrajz atlasz a 11-14 éves tanulók számára Általános gazdasági földrajz Általános természeti földrajz

tanári segédlet tanári segédlet tanulói segédlet tanári segédlet tanári segédlet

9. osztály A Föld folyói Általános természetföldrajz Általános gazdaságföldrajz A Föld éghajlata Földrajz atlasz

tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanulói segédlet


10. osztály A Föld folyói Általános természetföldrajz Általános gazdaságföldrajz A Föld éghajlata Földrajz atlasz

tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanulói segédlet

KÖRNYEZETISMERET 1. osztály Manipulációs képkirakó játékok Gyermekfolyóiratok Gyermekenciklopédiák Diasorozat, videó- és hangkazetták Képsorozatok növényekről, állatokról Audiovizuális eszközök Falitükör

tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet

2. osztály Élősarok Képsorozat, kártyasorozat a növények és állatok világából Érzékeléshez játékcsomag Falitükör Diasorozat, képsorozat, videó- és hangkazetták Audiovizuális eszközök Gyermekfolyóiratok, -enciklopédiák

tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanulói segédlet

3. osztály Élősarok Képsorozat, kártyasorozat a növények és állatok világából Elemi kísérletek, vizsgálódások eszközei Az időmérés eszközei A hosszúság- és tömegmérés eszközei Falitükör Képsorozat, diasorozat, film és hangkazetták vadon élő állatokról, növényekről és háziállatokról Audiovizuális eszközök Gyermekfolyóiratok, ismeretterjesztő könyvek

tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanulói segédlet

4. osztály Élősarok Kártyasorozatok növényekről, állatokról Termésgyűjtemények Tájékozódás eszközei Homokasztal, terepasztal Ásványgyűjtemény Kísérletező eszközök, elemi kísérletek végzésére Atlasz Dia- és képsorozat, videó- és hangkazetták a gyümölcsöskert, zöldségeskert növényeiről, állatairól Szemléltető képek a természet változásairól Falitérképek Audiovizuális eszközök

tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanári segédletek tanári segédletek tanulói segédlet tanári segédletek


5. osztály Élősarok Szétszedhető növénymodellek Domborzati viszonyokat ábrázoló makettek Atlasz Homokasztal, terepasztal Az anyagok fizikai tulajdonságainak mérőeszközei Diasorozat, képsorozat, film- és hangkazetták a haszonállatok, a ház körül élő állatok és termesztett növények életéről Atlasz Dia- és képsorozat, videó- és hangkazetták a gyümölcsöskert, zöldségeskert növényeiről, állatairól Fóliasorozat Növénygyűjtemény Fogazatgyűjtemény Falitérképek Audiovizuális eszközök Gyermeklexikonok, -újságok

tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanulói segédlet

6. osztály Élősarok Természetföldrajzi makettek Atlasz Ásvány, kőzetgyűjtemény Mechanikai kísérleti eszközök Fénytani eszközök Diasorozat, képsorozat, film- és hangkazetták a hazai tájak életközösségeiről Fóliasorozat Audiovizuális eszközök Térkép, földgömb

tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanári segédlet

7. osztály Diasorozat, képsorozat, filmek az egyes témákhoz Szétszedhető, egészségügyi emberitest-modell Csontvázmodell Makettek Mikroszkóp Környezetvédelmi tablók Kémiai kísérleti anyagok és eszközök Audiovizuális eszközök Ismeretterjesztő kiadványok, gyermeklexikonok

tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanulói segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanulói segédlet

8. osztály Diasorozat, képsorozat, filmek az emberi szervezet részeiről és működéséről Csontvázmodell Fóliasorozat Ismeretterjesztő plakátok, tablók Filmek az emberismeret, és a környezetvédelmi témakörhöz Audiovizuális eszközök Gyógynövények gyűjteménye Fénytani eszközkészlet Elektromos eszközkészlet

tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet


9. osztály Diasorozat, képsorozat, fóliasorozat a növényi és állati szervezet részeiről és működéséről Mikroszkóp Metszetgyűjtemény Filmek az adott témakörökhöz Egészségügyi baba modellje, egészségügyi csomag, makettek, modellek Kémiai kísérleti eszközök, anyagok Audiovizuális eszközök

tanári segédlet tanulói segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanulói segédlet tanulói segédlet tanári segédlet

10. osztály Diasorozatok, szemléltető képek, fóliasorozatok, tablók, táblázatok az ökológiai rendszerekről Tematikus térképek, atlaszok Az egyes témákat feldolgozó filmek Audiovizuális eszközök Fizikai és kémiai kísérleti eszközök Ismeretterjesztő kiadványok, lexikonok, enciklopédiák

tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanári segédlet tanulói segédlet

TESTNEVELÉS 1. Általános tornaszerek: - tornapad (2, illetve 4 méteres) - bordásfal - zsámoly - talajszőnyeg - polifoam szivacsszőnyeg 2. Kéziszerek - különböző méretű labdák (szivacs, műanyag, gumi, stb.) - golyók - tornabot (gömbvégű bot) - karika - szalag - kendő - ugrókötél - buzogány - 1 kg-os medicinlabda - babzsák, homokzsák 3. Sportszerek, játékeszközök: - kislabda (maroklabda) - váltóbot - kondi-ball - ugrószekrény - szivacs töltésű, műanyag bevonatú tornaszerek 4. Úszásnál alkalmazható oktatási segédeszközök: - úszódeszka - kargumi - úszóöv - gumimatrac - különböző méretű műanyag labdák (pl. pingponglabda, léggömb, pöttyös labda) - műanyag karika - búvárszemüveg - kisebb fémtárgyak (amelyek elsüllyednek a vízben, búvárjátékhoz)


5. Egyéb segédeszközök: - jelzőszalag - pályajelző bóják - 50 m-es mérőszalag - személymérleg - testmagasságmérő - ásó, gereblye - szabadtéri mászóállványok, játékszerek - a lehetőségeknek megfelelően nagyobb méretű tükör 6. Nevelői eszközök, segédletek: - síp - stopperóra - metronóm - magnetofon és kazetta (lassú és gyors ütemű zenei anyaggal) - játék- és gyakorlatgyűjtemények - módszertani kiadványok - folyóiratok Mozgásnevelés 4-6. osztály Megegyezik a testnevelés részben leírtakkal, illetve kibővül az alábbi eszközökkel: 1. Általános tornaszerek: - mászórúd - mászókötél - gyűrű

2. Kéziszerek: - 2 kg-os medicinlabda 3. Sportszerek, játékeszközök - ugrószekrény - ugródeszka (dobbantó) - magasugrómérce - magasugróléc - kosárlabda - kosárpalánk állvánnyal, gyűrűvel és hálóval - futball-labda - röplabdaállvány, hálóval - kézilabda - kapu, hálóval 4. Egyéb nevelői segédlet: - sportági szakkönyvek

Testnevelés 7 - 8. osztály Megegyezik az eddig leírtakkal, kiegészítve az alábbi kéziszerekkel: - húzókötél - gumikötél - 3 kg-os medicinlabda - kézisúlyzó


ÉNEK-ZENE 1-4. osztály ének-zenei kabinettanterem, ritmushangszerek (dob, csörgő, ütőfa, fém háromszög, fadob, cintányér stb.) metallofon, furulya pianínó vagy szintetizátor, ötvonalas kottatábla, posztó, kottakirakó tábla, ritmus- és kottaolvasó készlet, hangszerek, zenekarok képe, fényképek, rajzok, magnó, CD-lejátszó. 5-8. osztály ének-zenei kabinettanterem, ritmushangszerek (dob, csörgő, ütőfa, fém háromszög, fadob, cintányér stb.) metallofon, furulya pianínó vagy szintetizátor, ötvonalas kottatábla, posztó, kottakirakó tábla, ritmus- és kottaolvasó készlet, hangszerek, zenekarok képe, fényképek, rajzok, magnó, CD-lejátszó. könyvek (hangszerekről, zeneszerzőkről, zenei korokról, zeneművekről, stb.) szakirodalmi könyvek: Kodály: A magyar népzene - Zeneműkiadó, 1973. Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje - Zeneműkiadó, 1981. Bodza Klára-Paksa Katalin: Magyar népi énekiskola I-III. - Magyar Művelődési Intézet, 1992., 1994., 1999. Tátrai Zsuzsanna-Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi népszokások - Planétás Kiadó , 1997. RAJZ - VIZUÁLIS NEVELÉS 1-8. osztály Tanulói felszerelés:

grafit- és színes ceruzák, zsírkréták, radírgumi, hegyező, kéztörlő, pasztellkréta, vízfesték, ecsetek, tempera több színben. A tanterem felszerelési tárgyai: falitábla, írásvetítő, vetítőfelület, televízió, magnó (alkalmanként videólejátszó), szemléltetőeszközök (albumok, poszterek, oktatóábrák, gyűjtemények, diapozitívek, modellek) mozgatható lámpák, munkafelületek, tároló bútorok, mosogató, rezsó, rajzeszközök, vonalzók, vödrök, fémedények, tálak, palackok, barkács kéziszerszámok, kézműves eszközök.


Anyagok:

festékek, agyag, gyurma, gipsz, műviasz, textilek, papírok, kartonok, ragasztók, zsinegek, huzalok, barács faanyagok, tisztítószerek.

Technika 1 –10. Osztály Tanműhely: munkapad Szertár: tároló szekrény Tankonyha: tűzhely mosogató (hideg-, meleg vízzel felszerelt) munkaasztal konyhaszekrény szemétgyűjtő hűtőszekrény kamra raktár Gyakorlókert Textilmukák eszköz és anyagigénye: négylyukú gomb füles gomb patent kötőtű horgolótű szövőkeret gumiszalag fehér vászonlepedő színes kartonanyag nagylyukú kongré anyag felvető szál suba fonal kötő fonal gomblyukkötő cérna stoppolófa színes hímzőfonal tűkészlet tompa végű merkelőtű kézimunka olló kézimunka doboz varrócérna fércelőcérna filc szövet különböző színben


előnyomott kézimunka cikk-cakk olló csomagoló papír negyedíves műszaki rajzlap gombostű Fa-, fémmunka eszköz és anyag igénye: különböző méretű szögek csavarhúzó kézi fúró facsavar fémszerelő fémvágó olló laposfogó kuposfogó balta csípőfogó harapófogó kisméretű satu kisméretű kalapács fafűrész puha faléc puha fadeszkák színes műanyag bevonatú, jól hajlítható drót gömbfa drótvágó olló fémfűrész festékek hígítók lakkok ecsetek Tankonyha eszköz és agyag igénye: kistányér bögre teáscsésze aljjal vizespohár teáskanál kávéskanál evőkanál villa kés mélytányér lapostányér merőkanál levesestál szendvicstál gyümölcstál fazék fedővel literes lábas fedővel serpenyő műanyagtál hagymavágó deszka kenőkés fűrészfogas kenyérvágókés zöldséghámozókés kötény konyharuha fakanál befőttesüveg


abrosz mosogatószer törlőruha Teremgondozás és takarítás eszköz és anyag igénye: portörlő rongy nedvszívó törlőruha szivacs seprű partvis szemeteslapát felmosó ruha felmosóvödör felmosó fa mosógép vasalódeszka vasaló lavór szárító állvány kézi mosásra alkalmas mosószer gépi mosásra alkalmas mosószer öblítő porszívó gumikesztyű fertőtlenítőszer és tisztítószer Kerti munkák eszköz és anyagigénye: kisebb méretű kerti seprű kerti lapát (peremes szélű) hólapát kisebb méretű gereblye kapa ásó locsolókanna kosár termések szedéséhez füles kosár hulladék gyűjtésére talicska műanyag láda gyümölcs szedéshez ültetőfa sorjelző táblák zsinórok vetőmagok gumók csemeték


3. Egészségnevelési program


3.1. Bevezetés „Az egészségre ügyelni az élet legnagyobb nehézsége.” Platon

3.1.1. Törvényi háttér, szabályozók Az alábbiakban felsoroljuk azokat

a jogszabályokat, amelyek az iskola és az

egészségvédelem, egészségfejlesztés szoros kapcsolatára utalnak, továbbá különböző feladatokat szabnak az oktatási, és az egészségügyi ágazat számára. 

a 2003. évi LXI tv.–nyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 48. § (3) bek.



a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet



a 96/2000. (XII. 11.). országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására”



a 46/2003. sz. (IV. 16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról



a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény



az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bek.



az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete



a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet



a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv.


3.1.2. Előzmények 

A 2003-ban elfogadott intézményi egészségfejlesztési és drogstratégia megvalósítása,



jeles napok alkalmából az iskola egészét érintő akciók, tevékenységek,



témanapok, szervezése,



aktuális jubileumi ünnepségek tartása,



az iskolarádióban, iskolaújságban egészségvédelmi témák megjelenítése,



tanulmányi versenyekre felkészítés, versenyzés,



nyári táborok, tanulmányutak, erdei iskolák, kirándulások szervezése,

3.1.3. Helyzetkép Külső: a település és a helyi értékek Szolnok megyei jogú város egészségügyi ellátó rendszere jól szolgálja a lakosság ellátását. Jól felszerelt kórházak, rendelőintézet, felnőtt-és gyermekorvosi, fogorvosi hálózat áll a betegek rendelkezésére. Belső: az iskola Tárgyi feltételek az egészségnevelés szempontjából 

Az iskola épülete modern, az építészeti szabványoknak megfelelő (pl. az egészségügyi követelményeknek

megfelelő

toalett-helyiségek,

étkezés

előtti

tisztálkodási

lehetőségek). A javításokat folyamatosan végeztetik, baleseti veszélyek nincsenek. Szellőztetés megoldott, a természetes világításról nagy ablakfelületek gondoskodnak. 

A megfelelő fény miatt a zöldítés megoldott.



Az iskola körüli zöld terület nagy, parkosított a közvetlen környezete.


3.2. Fogalmak, alapelvek, célok 3.2.1.. Az egészség meghatározása Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Az egészség kiteljesedésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: 

ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozik),



ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud,



ha individuális önállóságát megőrzi,



ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségek között.

Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során.

3.2.2. Az egészségnevelés meghatározása Az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség- és cselekvésorientált tevékenység.

3.2.3. Az iskolai egészségnevelés hosszú távú céljai 

Célunk olyan iskola kialakítása, amely folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Ennek érdekében:



Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.



Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen.




Egészséges

környezetet,

iskolai

egészségnevelést

és

iskolai

egészségügyi

szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola dolgozóit célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. 

Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.



Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola dolgozóinak, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel.

3.2.4. Az egészségnevelés fejlesztési feladatai 

A tanulók egészségi ismereteinek, műveltségének fejlesztése meglévő ismereteikre alapozva.



Pozitív egészséges életfelfogás megalapozása, előkészítése.



A biztonság és veszélyhelyzetek felismertetése, a helyes döntés elősegítése.



Az egészséget megőrzendő értékként felfogó szemlélet kialakítása a diákokban.



Az ember legfontosabb biológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai jellemzőinek megismertetése.



A harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel szokásrendszerének kiépítése úgy, hogy az a tanulók számára értékké váljon, és az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök kialakuljanak.



Mentálhigiéné, krízisprevenció – önismeret, önkontroll, pozitív életszemlélet elsajátíttatása, stresszoldó technikák megismertetése, alkalmazásuk begyakorlása.



Konfliktus és válságkezelés lehetséges megoldásainak megismertetése, elsajátíttatása.



A szabadidő egészséges, kultúrált felhasználásának megtanítása.



Ösztönzés környezetkímélő magatartás és életmód kialakítására, a környezeti higiéné fenntartására.




Az értelmileg sérült gyermekeknél gyakoriak a krónikus megbetegedések, illetve gyakran a veleszületett krónikus megbetegedések következményei, maga az értelmi sérülés. Ezért fontosnak tartjuk, ezeknek a tanulóknak az egészségügyi gondozását, betegségükből fakadóan a szekunder típusú egészségmegőrzést.

3.2.5. Az egészségnevelés fejlesztési követelményei Az egészségnevelés eredményeként a tanulók: 

Rendelkezzenek alapvető ismeretekkel az emberi szervezet működéséről, a testi

egészség és a mentálhigiéné összefüggéseiről. 

Alakuljon ki és fejlődjön mozgáshoz, sportoláshoz való pozitív viszonyuk, szabadidő-

kultúrájuk. 

Rendelkezzenek megfelelő önismerettel, énképpel, és értsék meg a kulturális

különbségeket. 

Fejlődjön erkölcsi tudatuk, jellemük, ítélőképességük.



Ismerjék az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulását, azok

megelőzését, alakuljon ki bennük a „nemet mondás” készsége. 

A prevenció hassa át minden területen a tevékenységüket.



Ismerjék, és szükség esetén tudják alkalmazni az alapvető elsősegély-nyújtási

módszereket. 

Legyenek képesek megkülönböztetni a jót a rossztól, tudják felismerni az erkölcsöt

romboló tényezőket, a devianciát. 

Készüljenek fel az örömteli párkapcsolatra, a családi életre.



Testi,

pszichikai,

szellemi

szempontból

egészséges

fiatalok

nevelése,

személyiségfejlődésük, a társadalomba való beilleszkedésüknek segítése. 

Az egészséges életmód, a harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel és közlekedés

szokásrendszerének kiépítése úgy, hogy ezek számukra értékké váljanak, az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök elsajátítása, kialakítása. 

Primer prevenció keretében az egészségvesztés megakadályozása: különféle tényezők

megszüntetésére való törekvés olyan tevékenységekkel és eszközökkel, amelyek egyrészt az általános egészség megőrzését, másrészt a specifikus betegségek kialakulásának megelőzését segítik elő.




A tanulók környezetismeret, természetismeret, illetve biológia órákon szerzett

ismereteire támaszkodva, azokat továbbfejlesztve tudatosítsa a 10-18 éves tanulókban az ember és a környezet közötti kapcsolatot, hatékony kölcsönhatást. 

Megismertetni a tanulókkal az egészségre kedvező és káros tényezőket, a betegség-

megelőzési módokat, eljárásokat, tudatosítani a tanulókban az egészséges életmód szabályait, normáit, a pozitív beállítódásokat. 

Élethelyzetek, szituációk bemutatásával és elemzésével fejleszteni szemléletüket,

viselkedési normáikat, erkölcsiségüket, önmaguk és mások iránti felelősségüket. 

Megértetni a tanulókkal a rend, a tisztaság, a fegyelmezett élet élethosszabbító

szerepét, jelentőségét. 

A családi élet, felelős szexuális kultúra kialakításának elősegítése.



Játékos, egészségfejlesztő testmozgás tanulói igényének elősegítése.



A pedagógusok kompetenciájának erősítése az egészségnevelés területén.


3.3. Személyi feltételek 3.3.1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének személyi feltételei Iskolánk egészségnevelési tevékenységében részt vesz a teljes testület, valamint a technikai dolgozók is. Az iskola pedagógusainak rendelkezniük kell a színvonalas egészségügyi neveléshez szükséges ismeretekkel, módszertani kompetenciákkal. Az iskola technikai dolgozói rendszeres munkaköri feladatai közé tartozik több, a egészségnevelési programokhoz kapcsolódó feladat. Az iskola egészségnevelési és egészségfejlesztési munkacsoportot állít fel. Kötelessége iskolánk egészségnevelési tevékenységének figyelemmel kísérése, a széleskörű tanácsadás. Joga az egészségnevelési tevékenységek véleményezése, kezdeményezése. Feladata az iskolánkban folyó egészségnevelési tevékenységek összehangolása, valamint - ugyancsak az Oktatási törvényben előírtak alapján - a Helyi tanterv egészségnevelési szempontú felülvizsgálata. Az iskolavezetés évente egy alkalommal egészségnevelési értekezletet hív össze, amelyre meghívja a tantestület tagjait, a technikai dolgozókat, és a gazdasági vezetést. Megteremti a lehetőségét a testület számára egészségnevelési témájú továbbképzésen való közös részvételnek. Összehangolja a pedagógusok és a technikai dolgozók munkáját. Gondoskodik a technikai

dolgozók

rendszeres

munkaköri

tevékenységei

közé

tartozó

iskolánk

egészségnevelési tevékenységéhez kapcsolódó feladatok ellátásáról és ellenőrzéséről. Ennek elősegítésére a egészségnevelési tevékenységek felelőseitől olyan programterveket vár el, amelyek - egyebek között - a technikai dolgozók részvételét is pontosan ismerteti. A munkacsoport tagjai: 

az intézmény vezetője,



drogügyi koordinátor,



iskolaorvos,



védőnő,



a DÖK munkáját segítő pedagógus,



gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,



szabadidő szervező.


3.3.2. Az egészségnevelési munkát segítő képzések Iskolánk testületének nagy hangsúlyt kell helyeznie a környezeti nevelési munkát segítő képzéseken, tapasztalatcseréken való közös (testületi) részvételre.

3.4. Az egészségnevelés tartalma Higiénikus, egészséges életvitel 

Az ember legfontosabb biológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai jellemzői,



Emberismeret, empátia ,



Alkalmazkodó készség,



Egyén és közösség,



Kultúrált viselkedés.

Betegségek elkerülése, egészség megóvása 

Baleset-megelőzés,



Elsősegélynyújtás,



Közlekedési kultúra és biztonság,



Testi higiénia – tisztálkodás,



Személyi higiénia – öltözködés,



Életrend (napi, heti),



Mozgáskultúra.

Tárgyi környezettel való együttélés 

Betegséget okozó biológiai és környezeti tényezők,



Kultúrált és esztétikus környezet kialakítása, védelme,



Környezetkímélő magatartás.

Lelki egészség megóvása, krízisprevenció 

Önismeret,



Stresszoldó technikák,



Konfliktuskezelési készségfejlesztés,



Emberismeret, empátia,



Egyéni képességek és célok összhangja,



Devianciák.


Függőséghez vezető motívumok feltárása, egészségkárosító szokások megelőzése 

Egészségkárosító növények, állatok,



Egészségkárosító élvezeti szerek,



Serkentők, nyugtatók, drogok,



Szenvedélybetegségek,



Függőséghez vezető okok feltárása, tudatosítása,



Élvezeti szerek (drogok, alkohol) és túlzott fogyasztásuk egészségkárosító hatása és azok következményei.

Az egészséges táplálkozás 

Korszerű, rendszeres táplálkozás-túlsúlyosság, alultápláltság,



Ünnepi és formális étkezések,



Biotermékek, vegyszermentes élelmiszerek, ételek.

Családi életre, szülővé nevelés 

Nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok,



A család funkciója, jelentősége,



Születéstől a felnőttkorig,



Érzések – érzelmek – értékek,



Családtervezés,



Terhesség, szülés, csecsemőgondozás,



AIDS és más szexuális úton terjedő betegségek,



Normálistól eltérő szexuális magatartás,



A szülői felelősség – konfliktusfeloldás,



Családalapítás, családjogi törvény,



Betegbiztosítás, egészségügyi szolgáltatások, igénybevételük módjai.

Szabadidő – kultúra fejlesztése 

Szellemi, testi koordináció megőrzése, fejlesztése,



Szabadidős szokások, szabadidő felhasználása,



Tömegkommunikációs eszközök manipulációs szerepe,



Igényes, igénytelen szórakozás. A tartalmi elemeket a tantárgyi programokba beépítve a tantestület közösen tudja megvalósítani


3.5. Az egészségnevelés módszerei, tanulásszervezési formái

3.5.1. A módszerválasztás szempontjai 

Tevékenységközpontú és életszerű legyen



Élményközpontú, motiváló legyen



Feleljen meg a tanuló életkorának



Pozitív életszemléletet adjon



Együttműködésre épüljön



Sok játékos elemet tartalmazzon

3.5.2. Módszerek és tanulásszervezési formák 

a tanítási órák klasszikus módszerei



kooperatív tanulási technikák



erdei iskola



csoportszintű előadás napközis szabadidős időszakban



csoportszintű gyakorlati foglalkozás napközis szabadidős időszakban



szakköri foglalkozás



verseny



témanap



a város által szervezett akciók


3.6. Az egészségnevelés színterei 3.6.1. Egészségnevelés tantárgyi keretek között Az iskolai oktató-nevelő munka nem szorítkozik a tantárgyak óráira, de a feladatok zömét mégiscsak e keretek között valósítjuk meg. Tanórákon történik azon ismeretek megalapozása, szemlélet formálása, amely során lehetőség van a helyes értékrend, az egészséges életmódhoz fűződő viszony kialakítására. Ez minden pedagógus feladata, a megvalósítást viszont nagymértékben befolyásolja, hogy milyen tantárgyról is van szó. Több tantárgy oktatását többé-kevésbé a egészségnevelési komponensek eddig is tartalmazták, de ezek tervszerű alkalmazása, összehangolása gondos tervezést igényel. A helyi tanterv egészségnevelés szempontjából történő, tantárgyakra lebontott áttekintését a kollégák elvégezték. A tantárgyi kertek közt zajló tevékenységek értelemszerűen minden tanuló számára kötelezőek és ingyenesek.

Egészségnevelés a tanórákon az alsó tagozatban Az egészségnevelés átfogja az alsó tagozatos tárgyak teljes körét, valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve, integrált módon történik. Az első és második osztályban inkább az érzelmi beállítódás alakítása, az egészséges életmóddal, táplálkozással és az emberi testtel való ismerkedés a fő cél, később fokozatosan alakul ki a tudatosság és elkötelezettség szintje. Az egészségnevelés tantervbe illesztésének egyik megvalósítási módja a „beleoldás”. Ahol csaknem minden tantárgyat egyetlen pedagógus tanít, magától értetődő módon bele lehet szőni az órák anyagába az egészségnevelési témákat. Elsősorban a környezetismeret, testnevelés, életvitel és gyakorlati ismeretek és magyar tantárgyakban.


Egészségnevelés a felső tagozaton Az egészségnevelés alapvető pillérei a következő tantárgyak: természetismeret, biológia, kémia, technika-életvitel, szakmai előkészítő és alapozó ismeretek. E tantárgyak tanulása során szerzi a tanuló a természetre vonatkozó ismeretek, összefüggések, kölcsönhatások sokaságát. Egészségesen élni csak akkor lehet, ha elegendő ismerettel rendelkezünk. Testünk működésének ismerete nemcsak tananyag, hanem az önismeret és a szemléletformálás nagyon fontos eszköze is.

A test- és egészségnevelési tárgyak a környezet és az egészség szoros kapcsolatának megértetésével, és az igények kialakításával teheti a legtöbbet. Egészségnevelés az osztályfőnöki órákon 5-10. évfolyamig az egészségnevelés témakörei a következők: 

az egészségfejlesztés és az egészségvédelem legfontosabb elméleti és gyakorlati megfontolásai,



az adott életkori csoport ismert és legjellegzetesebb fejlődés- és szociálpszichológiai vonásai,



a legfontosabb népegészségügyi problémák megjelenési formái a gyermekek körében,



az egészségmegtartás befolyásolásának lehetőségei.

Az órák részletes tananyagát a helyi tanterv tartalmazza.

3.6.2. Egészségnevelés tantárgyközi keretek közt Az egészségnevelés szempontjából kiemelt jelentősége van a szabadidős tevékenységeknek. A szabadabb keretek nagyobb teret engednek a többirányú pedagógiai módszerek alkalmazásához. „Szépítsük meg a sulit!” tisztasági verseny A program részletes leírása a Környezetnevelési programban található.


Jeles napok Az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki. A tanév során az alábbi napokon szervezünk programokat (előadás, beszélgetés, vetélkedő) Április 7.

Egészségügyi Világnap

Május 8.

Nemzetközi Vöröskereszt Napja

Május 31.

Dohányzásmentes Világnap

Szeptember 23.

Takarítási Világnap

December 1.

AIDS elleni világnap

Szakkörök Vöröskeresztes szakkör A szakköri foglalkozások tartalma: 

Elsősegélynyújtás,



Csecsemőápolás,



Egészséges életmód,



Drogok (alkohol, nikotin, koffein, kábítószerek),



AIDS.

Kommunikációs szakkör A szakköri munka területei: drámajáték, gyermekszínjátszás. A jól alkalmazott dramatikus nevelés elősegíti az ön- és emberismeret gazdagodását, viselkedési normák elsajátítását. Sportszakkörök, sportfoglalkozások Iskolánkban kiemelt szerepet kap az egészséges életmódra nevelés körében a mozgás megszerettetése, a rendszeres testedzés igényének kialakítása minden korosztály számára. Az edzések pozitívan hatnak a személyiségükre: pl. az egészséges versenyszellem, küzdés,


szabálytudat fejlődése. Fontos a mozgásszükséglet kielégítése, az egészséges életmód, egészségmegőrzés szokásainak alakítása, egyéni képességek fejlesztése, közösségfejlesztés. Működő sportszakkörök: Asztalitenisz (felső tagozat) Atlétika (alsó- felső tagozat) Úszás (alsó- és foglalkoztató tagozat) Aerobik (alsó- felső tagozat) Futball (alsó- felső tagozat)

Napközi otthon Fontos színtere a helyes napirend kialakításának, szabadidő hasznos eltöltésének. A jó légkörű és színes, sokrétű tevékenységet kínáló közösségek megteremtésével a gyerekek nem kívánkoznak más, veszélyeket hordozó, káros szenvedélyekkel terhelt csoportokba. A szabadidő hasznos eltöltésére, az egészségnevelési célok megvalósítása érdekében az alábbi programokat tervezzük: 

Havi tisztasági versenyek az osztályok között



Egészségnapok szervezése



Sportnapok lebonyolítása



Tanácsadó

szolgálat

működtetése

helyi

szakemberek

(drog-koordinátor,

gyermekvédelmi felelős) bevonásával, diákjaink elmondhatják problémáikat, és segítséget, életvezetési tanácsokat kaphatnak. 

Negyedévenként diszkót rendezünk, amelynek jelszava: „Lehet így is!” Ezen a rendezvényen szeretnénk, ha megtapasztalhatnák a tanulóink, a szermentes buli is lehet szórakoztató.


3.7. Mindennapos testnevelés Tanulásban akadályozott tanulók Az 1-4. évfolyamon - azokon a tanítási napokon, mikor nincs testnevelés óra – a magyar nyelv és irodalom, és az ének órákon kell megvalósítani a napi 30 perces játékos testmozgást.

Értelmileg akadályozott tanulók Az 1-3. évfolyamon az ének-zene és a játékra nevelés órák keretein belül, a 4. évfolyamon az ének-zene illetve beszédfejlesztés és környezetismeret órákon valósul meg a játékos testmozgás.

Autisztikus spektrumban élő tanulók Az 1-3. évfolyamon az ének-zene és a játékra nevelés órák keretein belül, a 4. évfolyamon az ének-zene illetve környezetismeret órákon valósul meg a játékos testmozgás.

Napközis tanulók A foglalkozási tervekben megfogalmazott játék és sporttevékenységen belül biztosítjuk a napi 30 perces játékos testmozgást.


3.8. Iskolánk célzott egészségnevelési programjai

Az ismertetett tevékenységek közül több egy-egy megfogalmazott cél köré csoportosul. Mind a megvalósítást, mind pedig az értékelést, fejlesztést hatékonyabbá teszi, ha ezeket a tevékenységeket együtt tervezzük meg, egységes program részeiként kezeljük .A programok szoros kapcsolatban állnak a Környezetnevelési programban megfogalmazottakkal, így ezek részletes ismertetésétől eltekintünk. 

Iskolakert program



Hulladék program



Kerékpáros közlekedést népszerűsítő program



Erdei séta program



Osztálykirándulás program



Erdei iskola program



Nyári tábor


3.9.

Az

iskolai

környezet

kialakításában

és

az

iskola

működtetésében rejlő egészség nevelési lehetőségek

Iskolánk külső, belső megjelenésének tükröznie kell azt a szemléletet, hogy mindenki fontosnak tartja az egészséges, esztétikus környezet biztosítását a hatékony munkavégzéshez. Nem sokat ér a szavakban átadott tudás, ha az iskola egész működése, a dolgozóinak személyes példája ellentmond annak. Ehhez mindenkinek - pedagógusoknak, technikai munkatársaknak egyaránt - tevékenyen hozzá kell járulnia a saját munkaterületén, tevékenysége során.

3.9.1. Az iskola külső környezetének szépítése az itt adódó lehetőségek kihasználása az egészségnevelés érdekében A tevékenységek részletes leírása a Környezetnevelési programban található.

3.9.2. Az iskola belső környezete Az osztályterem Az osztályterem esztétikája a környezetkultúra fokmérője is. Az igényesség, a harmóniára való törekvés, a tisztaság alapkövetelménye, a legszerényebb tárgy adottságok mellett is megnyilvánulhat. Az osztályterem az otthon melegének biztosítása mellett kisiskolás korban is sok nevelési lehetőséget biztosít.

A folyosó, az aula Iskolánk valamennyi tanulóját megszólíthatjuk, ha kiállításokat szervezünk e helyeken: 

az egészséges életmód iránti érdeklődés felkeltése,



valamilyen iskolában szervezett tevékenység bemutatása: túra, szakkör, tábor, egészségvédelmi nap,



jeles napok megünneplése,



valamilyen közösség bemutatkozása: egy adott osztály tanóráin készült munkái, tablói,




iskolai program előkészítése: kirándulás,



valamilyen egészségvédelmi problémára irányítani a figyelmet,



pályázati eredmények bemutatása.

A kiállítás megnyitójának ünnepélyessége a kiállított művek, munkák értékelése, közösség előtti elismerése, népszerűsítése pedagógusi feladat.

3.9.3. Kommunikáció, faliújság, rádió Tanulóink, és természetesen a szülők, a pedagógusok figyelemfelkeltését, tájékoztatását biztosítja a egészségvédelmi faliújság, az iskolarádió, az iskolaújság, Így tudunk szóban, írásban, fotókon hírt adni a városunkban, a régióban történő jelenségekről, folyamatokról, eseményekről, programjainkról.

A faliújság A folyosók esztétikai és tartalmi értékei is indikátorai az iskola szellemiségének. Az egészségvédelmi híradó, faliújság a tájékoztatást, orientálást is segíti. Ennek gondozói tanítói irányítással már a kisdiákok is lehetnek. Elhelyezhetők ide aktuális hírek, pályázati felhívások, diákmunkák, stb.

Iskolarádió Az intézményben működő rádió segítségével többféle egészségvédelmi feladat is megvalósítható: 

tudósíthat egészségvédelmi akciókról,



az iskola közössége előtt elismerésben részesítheti a kiemelkedő munkát végző

tanulókat, 

rendezvényeket népszerűsíthet,



heti vagy havi rendszerességgel feladványokat, feladatokat adhat,


A sokoldalú információgyűjtés a tanulás tanítása, az olvasóvá nevelés, az egészségnevelő számára is ad feladatokat. A könyvtár sokoldalú felhasználásából, lehetőségeiből néhányat emelünk ki. A könyvtár külön polcára, a témához illeszkedő könyveket, folyóiratokat, újságokat, kiadványokat egy helyen célszerű elhelyezni. Így a könyvtárhasználatban tanuló is könnyen eligazodhat. Tanórai és napközis foglalkozások is szervezhetők ez által. A videótárban is célszerű külön tárolni az e témához illeszkedő filmfelvételeket. Érdemes összeállítanunk és a könyvtárban elhelyeznünk egy olyan listát, amely a mi iskolánk valamennyi diákjának ajánlott műveket tartalmazza.


3.10. Társadalmi kapcsolatok

Szülők (család) A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelműkkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát. Iskolaszék, szülői munkaközösség Az iskolaszék az a jogosítványokkal felruházott szervezet, amely hidat jelent az oktatási intézmények és a tanulók szülei között. Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába be kell vonni az iskolaszéket, és szükséges megnyerni támogatásukat is. Ez a „szövetség” garancia lehet arra, hogy a szülők lehetőségükhöz képest minden területen segítsék az iskolai program megvalósulását. Iskolaorvos, háziorvos védőnő Az iskola egészségügyi ellátásról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa, és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző kijelölt fogorvosa, akik a jogszabályban foglalt feladatokat az önkormányzattal és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerződés értelmében látják el. Az iskola egészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el. Feladatai: 

A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak



Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése



Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve



Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban.



Az iskolaorvos, és különösen a védőnő hagyományos feladatai közé tartozik az egészségnevelésben való részvétel.


Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők A gyermekvédelmi munkában valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek. A hivatalos, jogszabályokhoz kötött kapcsolatok részleteit a különböző dokumentumok rögzítik, de a kooperációnak ezen túlmutató szakmai szerepe van. Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét. Az egészségügyi intézmények és az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei, azon belül is különösen az egészségfejlesztési munkatársak, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet szakemberei konkrét segítséget jelenthetnek az iskolai egészségnevelési munkába. Rendvédelmi szervek A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának Fontos az iskola fenntartójával, a városi önkormányzattal való együttműködésünk fejlesztése. Ez idáig ez elsősorban a programok támogatásában, pályázati csatornán keresztül valósult meg. Együttműködésre van lehetőség a település szintű egészségvédelmi problémákra való figyelemfelhívás és problémakezelés kapcsán.

Más iskolákkal való kapcsolatunk egyes tevékenységekhez kapcsolódnak, de a tapasztalatok cseréjére sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk a jövőben. Jól működő kapcsolatunk van a megye társintézményeivel.


3.11. Az egészségnevelés értékelése, minőségének fejlesztése A célok elérésének minősítése során a tevékenységek hatását vizsgáljuk a tevékenységekhez hozzárendelt megfelelési kritériumok tükrében. Ehhez bizonyos paramétereket mérnünk kell, és összevetni korábbi méréseink eredményével. Az elemzés eredménye alapján világossá válik, hogy mennyire lehetünk elégedettek a tevékenységekkel. Az elemzés eredménye tehát kiindulópontja lesz a programfejlesztési munkának. A programok részeit képező tevékenységeket együttesen, a program szintjén érdemes vizsgálni és minősíteni.

3.11.1. A tevékenységek eredményességének, hatékonyságának mérése A környezettudatos magatartást, szemléletváltozást jellemző paraméterek mérésének módszertana még gyermekcipőben jár, mégis jó néhány sikeres kísérlet ismert. Ezek például: 

célzott megfigyelések az iskolában, az erdei iskolában, táborban,



szociometriai felmérések,



interjúk,



kérdőívek kitöltetése.

A méréseknek két szintjét vezetjük be: 

Mérnünk kell a legfontosabb,

stratégiailag kiemelt

egészségnevelési célok

megvalósulását meghatározott időközönként, kétévente. 

Mérnünk kell az egyes tevékenységek eredményességét, illetve a programok elemeként folyó tevékenységek esetében a program eredményességét. Idejét és gyakoriságát a tevékenység jellege határozza meg.

A mérések rendszerét az egészségnevelési munkacsoport dolgozza ki, a méréseket ugyancsak a munkacsoport végzi a programfelelősök és szaktanárok közreműködésével.

(Az egyes rendezvények lebonyolításának értékelése a rendezvényszervezési akciótervben rögzítettek szerint történik. Ez - a szervezési sajátosságok mellett - kitér a rendezvények hatásaira, eredményességére is.)


3.11.2.Értékelés A munkánk értékeléséhez minden tevékenységhez hozzá kell rendelnünk olyan feltételeket, amelyek teljesülése esetén a tevékenység eredményesnek ítélhető. Ezek kidolgozása nem kis feladat. A sikerkritériumok feltétlenül része kell, hogy legyenek az egészségnevelési programnak. A mérések eredményeit földolgozzuk, és összevetjük a korábbi méréseink eredményeivel. Értelmezzük a tendenciákat, és a tevékenységekhez rendelt sikerkritériumok alapján értékeljük a tevékenység hatékonyságát. Előkészítése az egészségnevelési munkacsoport feladata, a döntéseket a programfelelősök illetve az érintett szaktanárok, vagy a stratégiailag kiemelt célokkal kapcsolatosan az egészségnevelési értekezlet hozza.

3.11.3.Programfejlesztés

Az értékelés alapján elsősorban a programfelelős - kiemelt célok esetében az egészségnevelési értekezlet - keres módosítási, fejlesztési lehetőségeket, esetleg elveti a tevékenység gyakorlatát. Ehhez a munkához az egészségnevelési munkacsoport szakmai segítséget nyújthat.


4. A Liget Úti Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola környezeti nevelési programja


4.1. Bevezetés Senki sem követhet el nagyobb hibát, mint az, aki azért nem tesz semmit, mert csak keveset tudna tenni. (Burke)

4.1.1. Törvényi háttér, szabályozók 

A környezetvédelmi törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére.”



A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak része, a Nemzeti Környezetegészségügyi Akció Programot) említi. Ehhez kapcsolódik 2000-től a kerettanterv is.



A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékek megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges.



A

kormány

2031/1998.

határozata

a

Nemzeti

Környezetvédelmi

Program

elkészítéséről intézkedik. Helyzetértékelése szerint „a környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. 

A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemről, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”



Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek végzésére a diákot nem lehet kötelezni.




A 2000. évi, hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. törvény 54. §-a kimondja, hogy a környezetvédelmi törvény 54-55. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik.



Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról szóló 48. § (3) bekezdése kimondja, hogy az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját.

4.1.2.Előzmények 

nyári táborok, tanulmányutak, erdei iskolák szervezése



szelektív hulladékgyűjtés, papírgyűjtés



jeles napok alkalmából az iskola egészét érintő akciók, tevékenységek



témanapok, szervezése



aktuális jubileumi ünnepségek tartása



az iskolarádióban, iskolaújságban környezetvédelmi témák megjelenítése



tanulmányi versenyekre felkészítés, versenyzés

4.1.3.Helyzetkép Külső: a település és a régió, a helyi értékek Szolnok a vizek városa, a Tisza és a Zagyva ölelésében fekszik. Jelentős történelmi hagyományokkal, gazdag természeti értékekkel rendelkezik, melyek közül kiemelkedik a városkörnyéki védett természeti területek változatos élővilágukkal, az itt fészkelő és átvonuló madárvilággal,

folyóvölgyekkel,

szikes

pusztákkal,

löszpusztai

maradványokkal,

kunhalmokkal, famatuzsálemekkel. A városi léthez kapcsolódó előnyök és hátrányok meghatározzák környezeti nevelési tevékenységünk lehetőségeit. A természettel való kapcsolat részben hosszabb-rövidebb terepprogramok szervezésével, részben a városi parkok, kertek tanulmányozásával valósítható meg. A környezetszennyezés és a közlekedés viszonya, az épített környezet felújítási programja jó vizsgálati, elemzési, véleményalkotási lehetőséget adnak.


Belső: az iskola Tárgyi feltételek a környezeti nevelés szempontjából 

Az iskola épülete modern, az építészeti szabványoknak megfelelő (pl. az egészségügyi követelményeknek

megfelelő

toalett-helyiségek,

étkezés

előtti

tisztálkodási

lehetőségek). A javításokat folyamatosan végeztetik, baleseti veszélyek nincsenek. Szellőztetés megoldott, a természetes világításról nagy ablakfelületek gondoskodnak. 

A megfelelő fény miatt a zöldítés megoldott.



Az iskola körüli zöld terület nagy, parkosított a közvetlen környezete.



Az épületen belül környezeti vizsgálatokhoz megfelelő, alapeszköz-készlettel ellátott, de laboratórium és előadó sajnos nem áll a rendelkezésünkre.


4.2. Alapelvek, célok 4.2.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Az ember környezetéhez hozzá tartozik mind a természetes, mind az épített és a társadalmi környezet. Ezért a környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét e környezeti rendszerben. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, nemcsak az iskolában folyik, hanem az élet más színterein is (család, óvoda, más intézményes és intézményen kívüli terület). A környezeti problémák igazából soha nem helyi jellegűek, mindig tágabb környezetre hatnak, mégis érzelmileg fontos, hogy a környezeti nevelés helyi problémákra, a helyi természeti-társadalmi jellemzők megismerésére támaszkodjon, miközben megláttatja ezek globális összefüggéseit. Az aktuális problémák szemléletformáló hatásán keresztül eljut a gyermekekben a jövő iránti erkölcsi felelősség kialakításáig. Cél olyan emberek nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni, életvitelüket harmonikusan tudják vezetni, ezért a nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie. A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kifejlesztése.

4.2.2. Kiemelt céljaink 

természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos ismeretek átadása



globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása



helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése



a természet szeretetére nevelés



a globális és a helyi környezeti problémákkal kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés



a mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés



a fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése


4.2.3.Tevékenységekhez közvetlenül kapcsolható részcélok 

Saját környezetünkkel kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés Hulladékkezelési program, Kert program, Tisztasági verseny



Válogatott hulladékkezelésre szoktatás



A kerékpáros közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszerűsítése



Városunk helytörténeti, építészeti értékeinek megismertetése



Népi hagyományaink, népszokásaink megismertetése



A természet szeretetére nevelés, a gyerekek természettel való közvetlen élményekhez juttatása



A gyerekek lakóhelyük közelében található természeti értékek megismertetése



A természetes anyagok és hagyományos kézműves technikák megismertetése, gyakoroltatása - Kis kézműves foglalkozások



A kertészkedés, kertészeti munkák megismertetése, ennek örömének megmutatása


4.3. Személyi feltételek 4.3.1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének személyi feltételei Iskolánk környezeti nevelési tevékenységében részt vesz a teljes testület, valamint a technikai dolgozók is. Az iskola pedagógusainak rendelkezniük kell a színvonalas környezeti neveléshez szükséges ismeretekkel, módszertani kompetenciákkal.

Az iskola technikai dolgozói rendszeres munkaköri feladatai közé tartozik több, a környezeti nevelési programokhoz kapcsolódó feladat. Az iskola környezeti nevelési munkacsoportot állít fel. Kötelessége iskolánk környezeti nevelési tevékenységének figyelemmel kísérése, a széleskörű tanácsadás. Joga a környezeti nevelési tevékenységek véleményezése, kezdeményezése. Feladata az iskolánkban folyó környezeti nevelési tevékenységek összehangolása, valamint - ugyancsak az Oktatási törvényben előírtak alapján - a Helyi tanterv környezeti nevelési szempontú felülvizsgálata. Az iskolavezetés évente 1 alkalommal környezeti nevelési értekezletet hív össze, amelyre meghívja a tantestület tagjait, a technikai dolgozókat, és a gazdasági vezetést. Megteremti a lehetőségét a testület számára környezeti nevelési témájú továbbképzésen való közös részvételnek. Összehangolja a pedagógusok és a technikai dolgozók munkáját. Gondoskodik a technikai dolgozók rendszeres munkaköri tevékenységei közé tartozó iskolánk környezeti nevelési tevékenységéhez kapcsolódó feladatok ellátásáról és ellenőrzéséről. Ennek elősegítésére a környezeti nevelési tevékenységek felelőseitől olyan programterveket vár el, amelyek - egyebek között - a technikai dolgozók részvételét is pontosan ismerteti.

4.3.2. A környezeti nevelési munkát segítő képzések Iskolánk testületének nagy hangsúlyt kell helyeznie a környezeti nevelési munkát segítő képzéseken, tapasztalatcseréken való közös (testületi) részvételre.


4.4. Módszerek, tanulásszervezési formák Környezeti nevelési tevékenységeink során a következő módszereket és tanulásszervezési formákat alkalmazzuk:



a tanítási órák klasszikus módszerei



kooperatív tanulási technikák



erdei iskola



osztálykirándulások



csoportszintű előadás napközis szabadidős időszakban



csoportszintű gyakorlati foglalkozás napközis szabadidős időszakban



múzeumi óra



szakköri foglalkozás



verseny



témanap



a város által szervezett akciók



tábor


4.5. A környezeti nevelés színterei 4.5.1. A környezeti nevelés a tantárgyi keretek közt Az iskolai oktató-nevelő munka nem szorítkozik a tantárgyak óráira, de a feladatok zömét mégiscsak e keretek között valósítjuk meg. Tanórákon történik azon ismeretek megalapozása, szemlélet formálása, amely során lehetőség van a helyes értékrend, természethez fűződő viszony kialakítására. Ez minden pedagógus feladata, a megvalósítást viszont nagymértékben befolyásolja, hogy milyen tantárgyról is van szó. Több tantárgy oktatását többé-kevésbé a környezeti nevelési komponensek eddig is tartalmazták, de ezek tervszerű alkalmazása, összehangolása gondos tervezést igényel. A helyi tanterv környezeti nevelés szempontjából történő, tantárgyakra lebontott áttekintését a kollégák elvégezték. A tantárgyi kertek közt zajló tevékenységek értelemszerűen minden tanuló számára kötelezőek és ingyenesek. Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt az alsó tagozatban A környezeti nevelés átfogja az alsó tagozatos tárgyak teljes körét, valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve, integrált módon történik. Az első és második osztályban inkább az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, a környezettel való

ismerkedés és

„környezetbarát” szokások formálása a fő cél, később fokozatosan alakul ki a tudatosság és elkötelezettség szintje. A környezeti nevelés tantervbe illesztésének egyik megvalósítási módja a „beleoldás”. Beleoldásnak vagy tematikus tanításnak nevezzük azt a módszert, amikor a környezeti nevelési fogalmakat, feladatokat és példákat a már meglévő tantervi célkitűzésekbe építik be. Ezt a módszert alkalmazhatjuk egyetlen téma tanításánál, vagy úgy is, hogy az egész tantervet áthatja a környezeti nevelés szemlélete. A megszokott tananyag kiegészítését és kibővítését adják a környezeti nevelési témák. A beleoldás módszerének előnye, hogy könnyű megvalósítani. Ahol csaknem minden tantárgyat egyetlen pedagógus tanít, magától értetődő módon bele lehet szőni az órák anyagába a környezeti nevelési témákat. Eredményességének oka, hogy itt nyílik a leginkább lehetőség arra, hogy a szokásos napi tevékenységen belül helyet találjanak a környezeti nevelésnek.


A környezetismeret tantárgy az elemi környezeti nevelésnek a fókuszpontja azáltal, hogy óráin tervszerűen és intenzíven történik a tanulók környezeti attitűdjének és ismereteinek fejlesztése. Személyes tapasztalatokra, élménygyűjtésre épül. Integrálja a természeti és társadalmi jelenségeket. A tanulói tevékenységek állnak az órák megtervezésének középpontjában. A tantárgy koncentrációs lehetőségeket kínál: lehetővé teszi az anyanyelvi, matematikai, esztétikai és a környezeti nevelés összehangolását.

A magyar nyelv és irodalom órákon környezeti neveléshez kapcsolódó tevékenység lehet pl. a mindennapi életből, természeti környezetből vett témán alapuló szépirodalmi művek, versek, prózai alkotások, ismeretterjesztő szövegek tanulmányozása, elemzése. Néhány példa az alkalmazható módszerekből: 

kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között,



szereplők cselekedeteinek értékelése,



érzelmek és tulajdonságok megfigyelése, kérdések és válaszok megfogalmazása,



emberi kapcsolatok felismerése, több szempont figyelembevétele.

Matematika: Szöveges feladatokban a valóságnak megfelelő adatok felhasználása a tanítás során. Keressék meg más adatok hozzáférési forrásait, és az adatokat használják fel különböző

típusú

feladatok

(algebrai

műveletek,

grafikonok

készítése

stb.)

megfogalmazásánál. Jelentős szemléletformáló hatása lehet valós, a saját megfigyeléssel szerzett adatok alapján összeállított feladatoknak is.

A testnevelés eszköze lehet pl. a mozgás örömének átélése, a szabad levegőn tartózkodás fontossága.

Az

időjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása.

Lehetséges

témák,

tevékenységek, pl.: 

gyalogos, kerékpáros túrák,



a természeti környezet sajátosságai,



helyes viselkedés a természetben,



tájékozódás terepen,



a zaj is szennyezi a természetet.

Rajz és vizuális kultúra: A művészeti tárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására.


E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára (módszer lehet pl. hulladékok felhasználása "művészeti" alkotások létrehozásához, virágok, csigaházak, termések gyűjtése, lenyomatok készítése). A technika-életvitel tantárgy nagy lehetősége, hogy gyakorlati szempontból elemezzék a környezetbarát létformát, és követendő, helyes példákat keressenek és mutassanak be. (Lehetséges témák: ismerkedés az anyagokkal, érzékszervi tapasztalások, a közlekedés környezetszennyezése: lég és zaj. Ember és környezete. Természeti és ember alkotta környezet. Kézműves technikák, Környezetbarát fogyasztói szokások, hulladékkezelés, takarékosság.)

Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt a felső tagozatban A környezeti nevelés alapvető pillérei a természettudományi tantárgyak: biológia, földrajz, fizika, kémia, matematika. E tantárgyak tanulása során szerzi a tanuló a természetre vonatkozó ismeretek, összefüggések, kölcsönhatások sokaságát. Védeni, szeretni csak azt lehet, amit ismerünk.

Környezetünk

élővilágának

ismerete

nemcsak

tananyag,

hanem

a

szemléletformálás nagyon fontos eszköze is. A társadalomtudományi tantárgyak feladata, hogy a társadalomszerveződés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítse meg a kérdést. A környezeti válság megoldása nem képzelhető el a jelenlegi társadalmi viszonyok meghaladása nélkül. A korábbi döntések elemzése segíti a jelenben való eligazodást, növeli a jövő iránti felelőséget. Ezek a tárgyak útmutatást adnak a környezeti gondok felismeréséhez és megoldásához, a közügyekben való részvételhez. A humán tárgyak feladatai közé tartozik az is, hogy bemutassák a fogyasztói modell helyett javasolt utakat, a környezeti válság kezeléséhez és megoldásához szükséges világképet, erkölcsi értékrendet, valamint a rendelkezésre álló gazdasági és jogi eszközöket. A technika-életvitel tantárgy nagy lehetősége, hogy gyakorlati szempontból elemezze a környezetbarát létformát, és követendő, helyes példákat keressen és mutasson be. Az anyanyelv, idegen nyelvek és a matematika oktatása során a környezeti nevelés lehetősége lehet például: újságcikkek elemzése, fordítása, amelyek környezeti problémákkal, azok sikeres megoldásával foglalkozik, szituációs játékok játszása, a megszerzett ismeretek környezetvédelmi szakterületen való alkalmazásának bemutatása, illetve ilyen témájú gyakorlati példák alkalmazása. Jelentős szemléletformáló hatása lehet például valós, a saját


meteorológiai mérőállomáson gyűjtött adatsorok felhasználásának matematikai és fizikai számítási feladatokban. A művészeti tárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára (egy módszer lehet pl. hulladékok felhasználása "művészeti" alkotások létrehozásához). A test- és egészségnevelési tárgyak a környezet és az egészség szoros kapcsolatának megértetésével, és az igények kialakításával teheti a legtöbbet.

4.5.2.A környezeti nevelés tantárgyközi keretek közt A környezeti nevelés szempontjából kiemelt jelentősége van a szabadidős tevékenységeknek. A szabadabb keretek nagyobb teret engednek a többirányú pedagógiai módszerek alkalmazásához. „Szépítsük meg a sulit!” tisztasági verseny A tanulócsoportok közötti verseny kiterjed a tanterem, a taneszközök rendjére, az öltözőszekrények rendezettségére, mindezek tisztaságára. Értékelés havonta, az összesítés és díjazás tanév végén történik. Közreműködők: minden osztályfőnök Időkeret: szabadidős időszak Időtartam: naponta szeptembertől júniusig Résztvevők: az iskola valamennyi tanulóját érinti Részvétel jellege: kötelező Résztvevőket terhelő költségek: nincsenek. „Zöld Csapatok” A napközis csoportok az iskola udvarának és környékének rendben tartásán, szépítésén csoportosan

dolgoznak

(szemétszedés,

falevelek

összegyűjtése,

komposztkezelés, stb.) Közreműködők: minden napközis csoportvezető Időkeret: napközis szabadidős időszak, Időtartam: tanévenként 4-5 alkalommal, alkalmanként 1 óra Résztvevők: minden napközis tanuló Részvétel jellege: kötelező Résztvevőket terhelő költségek: nincsenek


ásás,

ültetés,

A szobanövények folyamatos gondozása Az iskola folyosóin és az aulában található növények folyamatos gondozását két önként jelentkező osztály tanulói és osztályfőnökeik végzik. Közreműködők: két osztály és osztályfőnökeik Időkeret: szabadidős időszak, Időtartam: tanévenként 8-10 alkalommal, alkalmanként 1 óra Résztvevők: két osztály Részvétel jellege: szabadon választott Résztvevőket terhelő költségek: nincsenek

„Madárbarát kert” program A programhoz kapcsolódó tevékenységeink: Madárodúk kihelyezése és kezelése, téli madáretetés, a kert madártani szempontú telepítése stb., illetve mindezzel kapcsolatos ismeretterjesztés, szemléletformálás. Ezeket a tevékenységeket valamennyi csoport és osztály végezheti. Közreműködők: szaktanárok, osztályfőnökök Időkeret: napközis szabadidős időszak, természetismereti, biológiai órakeret Időtartam: szeptember-június Résztvevők: az érdeklődő tanulók és a napközis tanulók közül önkéntesek Részvétel jellege: önkéntes Résztvevőket terhelő költségek: nincsenek

Természetismereti terepgyakorlatok Minden csoport évente egy alkalommal, napközis időben terepgyakorlaton vesz részt. Programunk során a gyerekek megismerkednek a lakóhelyükön található természeti értékekkel. Közreműködők: minden osztályfőnök és napközis csoportvezető Időkeret: napközis szabadidős időszak Időtartam: tanulócsoportonként évi egy alkalom, 3 óra Résztvevők: minden tanuló Részvétel jellege: nem kötelező Résztvevőket terhelő költségek: a helyszín tömegközlekedéssel való megközelítésének költsége, melyet szülői hozzájárulásból fedezünk. 143 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

Városismereti séták Minden csoport évente egy alkalommal, városismereti, helytörténeti kiránduláson vesz részt. Programunk során a gyerekek megismerkednek lakóhelyük kultúrtörténeti és helytörténeti értékeivel. A felső tagozatosoknak helytörténeti vetélkedőt szervezünk. Közreműködők: minden csoport Időkeret: szabadidős időszak Időtartam: tanulócsoportonként évi egy alkalom, 3 óra Résztvevők: minden tanuló Részvétel jellege: nem kötelező Résztvevőket terhelő költségek: a helyszín tömegközlekedéssel való megközelítésének költsége, melyet szülői hozzájárulásból fedezünk

Hagyományőrző foglalkozások A tanév során kétszer négy alkalommal korcsoportok szerinti bontásban az időszerű jeles napokhoz, ünnepkörökhöz kapcsolódó népi hagyományok megismertetését célzó előadást rendezünk. A program felépítése: rövid történeti áttekintés, népszokások felelevenítése, dramatikus játék dallal, tánccal. Közreműködők: minden csoportvezető Időkeret: napközis szabadidős időszak Időtartam: évi 4 alkalom, alkalmanként 1 óra Résztvevők köre: minden tanuló Részvétel jellege: nem kötelező Résztvevőket terhelő költségek: nincsenek

Kis kézműves foglakozások Minden alsó tagozatos csoport számára évente két alkalommal, napközis foglalkozások keretében

természetes

anyagokra

és

hagyományos

kézműves

technikákra

foglalkozásokat tartunk. Egy foglalkozáson egyszerre egy tanulócsoport vesz részt. Közreműködők: minden napközis csoportvezető Időkeret: napközis szabadidős időszak Időtartam: évi 2 alkalom, alkalmanként 1 óra Résztvevők: minden napközis tanuló Részvétel jellege: nem kötelező Résztvevőket terhelő költségek: nincsenek. 144 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

épülő

Jeles napok A környezeti nevelés a környezetkultúra átadásáról is szól. Meg kell terveznünk, hogyan alakítjuk ki ünnepi hagyományainkat. Ezeket a legváltozatosabb formában tesszük emlékezetessé. Ráhangoljuk gondolatainkat, kialakítjuk szokásainkat, kiemelkedünk a hétköznapokból.

A

tanév

során

két-három

alkalommal

rendezünk

az

évszakok

jellegzetességeihez, természet változásaihoz kapcsolódó rendezvényt. A jelentősebb környezetvédelmi napokról is általában napközis szabadidős időkeretben emlékezünk meg. Közreműködők: változó Időkeret: napközis szabadidős időszak Időtartam: évi 1-1 alkalom, alkalmanként 2 óra Résztvevők: minden napközis tanuló Részvétel jellege: nem kötelező Résztvevőket terhelő költségek: nincsenek

A környezet- és egészségvédelem jeles napjai. A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki. A tanév során az alábbi napokon szervezünk programokat (előadás, vetélkedő, beszélgetés) Március 22.

Víz Világnapja

Április 22.

Föld Napja

Május 10.

Madarak és Fák Napja

Május 18.

Múzeumi Világnap

Június 5.

Környezetvédelmi Világnap

Október 4.

Állatok Világnapja

November 17.

Füstmentes Nap


4.6. Iskolánk célzott környezeti nevelési programjai Az ismertetett tevékenységek közül több egy-egy megfogalmazott cél köré csoportosul. Mind a megvalósítást, mind pedig az értékelést, fejlesztést hatékonyabbá teszi, ha ezeket a tevékenységeket együtt tervezzük meg, egységes program részeiként kezeljük. Ezek alapján a következő programok fogalmazhatóak meg:

4.6.1. Iskolakert program Ez a program foglalja össze az összes, az iskola külső környezetének parkosítására, a kényelmes, kultúrált pihenés feltételeinek megteremtésére és fenntartására irányuló tevékenységet: a virágok folyamatos gondozását, a Zöld csapatok munkáját, a Madárbarát kert program teendőit, de a komposztkezelés feladataival kapcsolódik a hulladékkezelési programhoz is.

4.6.2. Hulladék program A hulladékkezelés lokális és globális kérdéseihez kapcsolódó környezeti nevelési tevékenységünket célszerű program szinten megvalósítani. A program eleme a válogatott hulladékgyűjtés módjának megismertetése, de tartalmaz szabadidős tevékenységeket (témanapok, előadások, vetélkedők), megjelenik a tanórák anyagában is.

Válogatott hulladékgyűjtés A tanulókat megismertetjük a szelektív hulladékgyűjtés és kezelés alapjaival, ami így beintegrálódhat a család élettevékenységébe.

Hasznosítható-anyag gyűjtés Az iskolai papírgyűjtés a tanév idején folyamatos. A papírok leadására minden tanítási nap lehetőség van. A papírgyűjtés eredményét precízen nyilván tartjuk. Fontosnak tartjuk a munka eredményeinek szemléletes prezentálását. Szeretnénk tudatosítani azt, hogy minden 60 kg papír egy vágásra érett fa életét menti meg.

Veszélyes-hulladék gyűjtés A szárazelemek és akkumulátorok, gyűjtése szintén folyamatos. Értékelése: tanév végén.


4.6.3. Kerékpáros közlekedést népszerűsítő program A kerékpáros közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszerűsítése egy vidéki városban fontos feladata a környezeti nevelésnek. Ennek érdekében az iskola lehetőségeit és a gyermekek igényeit figyelembe véve kerékpáros szakkört szervezünk.

4.6.4. Helytörténeti program A felső tagozatos városi helytörténeti verseny mellett (felkészítő terepgyakorlat és vetélkedő) az alsó tagozatban - a felsőhöz hasonló - terepgyakorlatot szervezünk, amelyhez munkalapokat dolgozunk ki. Elemei: helytörténeti séták, helytörténeti verseny.

4.6.5. Erdei séta program Programunk során a gyerekek szakmai vezetéssel ismerkednek meg a lakóhelyük közelében található természeti értékekkel. A kirándulásokat követően az erdei sétához kapcsolódó diavetítéses előadást tartunk a csoportoknak. A természetismereti tárgy tanítása során sokrétűen

építünk

a

terepgyakorlatok

és

az

előadások

élményeire.

Elemei: terepgyakorlatok, diavetítéses természetismereti előadások, természetismereti tanítási órák.

4.6.6. Osztálykirándulás program Iskolánkban természetes, hagyományos tevékenységi terület az osztálykirándulás. Az iskola nevelési rendszerében fontos szerepe van. A szülői anyagi ráfordítás, a gyermekek pozitív érzelmi hozzáállása a lehetőségek maximális pedagógiai kibontását predesztinálják. A természeti és épített környezet, a kultúránk múltjának és jelenének megismertetése, bemutatása a szülőföldhöz való kötődést, az érzelmi azonosulást, a későbbi környezettisztelő magatartást alapozzák. A közösségben átélt élmények, a készülődés, a felkészülés, a szellemi és fizikai igénybevétel, az ingergazdag környezet, az egymásra figyelés, a felelősség személyiségformáló ereje közismert. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a tanulók kisebb-nagyobb részének ez jelenti az egyetlen utazási lehetőséget. Első években célszerű a város környékére szervezni a kirándulást, inkább többször egynaposat.


Alsó tagozatban maradjunk saját megyénken belül, és kerüljük a nagyvárosokat. Egy szép forráshoz, vízpartra, erdőbe szervezett túra kevesebb veszéllyel és több élménnyel jár. A természet harmóniája, a mozgás öröme, a nyíló vadvirágok, a madárdal, a tiszta levegőn végzett tevékenységek testi-lelki felüdülést jelentenek. Az adott élőhely változatlansága, esetleges változása is magatartásformáló tényező. Fontos szempont, hogy a kirándulások anyagi vonzata minél kisebb legyen. Az ésszerű takarékosságot tanulóink többségének rossz szociális helyzete is indokolja. A kirándulások időpontját munkatervünkben előre meghatározzuk. Megszervezéséért az osztályfőnök felelős. A kirándulás költségeit (útiköltség, étkezés, belépők) a tanulók fedezik, melyet az osztályfőnök a szülőkkel előzetesen megbeszél.

4.6.7. Erdei iskola program Az erdei iskola kiemelkedő lehetőségek sokaságával bír, amelyet természet- és környezetvédelmi célokkal szervezünk támogató segítségével. Iskolánkban – a szűkös anyagi lehetőségek miatt - minden évben összesen 25 tanuló (a tanulók 10%-a) tölt 4 napot az élőTisza partján, Nagykörűben, ahol a folyó és környezetének flórájával és faunájával ismerkedhetnek. E munkaformában a tantervi követelmények, a tananyag elsajátítása, a természet kínálta lehetőségek által komplex és integrált formában történik. Az érdeklődés ebben az esetben egy problémára irányul, amelynek feltárása többoldalú megfigyelése, megfogalmazása, az összefüggések felismerése, a cselekvés és cselekedtetés egyenrangúak. Ezek során a tanulók személyiségének egészére a kultúraterületek egészével igyekszünk hatni. A program a közösségépítést, együttműködési stratégiákat is magába foglalja, így a szocializációt és az erkölcsi értékek érvényre jutását is nagymértékben segíti. A tanulók személyes felelőssége önmaguk, társaik, és más élőlények vonatkozásában egyaránt kidomborodik. Ugyanakkor az érzelmi gazdagodásnak, az érzékelés, a képzelőerő fejlesztésének, az egészséges környezet iránti igény kialakításának is jó terepe. A tanítvány-tanár kapcsolat alakulásában, egymás elfogadásában, megértésében is kiemelkedő a közös élmények szerepe. Az erdei iskola megvalósításánál figyelembe vesszük a gyermekek eltérő értelmi és fizikai állapotát. Amennyiben a támogatás jelenlegi formája megszűnik, úgy más módon (pályázat, szülői hozzájárulás) próbáljuk megvalósítani ezt a programot.


4.6.8. Tábor A táborok szervezésének célja a közösségépítéstől az egészséges környezetben tartózkodáson keresztül a személyiség fejlesztésén át széles spektrumú. A tábor a természettel való együttélés élményét jelenti, amelyre érzelmileg és értelmileg is fel kell készíteni a tanulókat, a kisiskolásokat különösen. A tábor ugyanakkor elsősorban szabadidős tevékenység, amely a szorgalmi időben megvalósuló erdei iskolával szemben a szünetekben szerveződik. A gondos előkészítésnek ki kell terjedni az utazás, az ellátás és a szakmai program megtervezésre is. Az életkori sajátosságokat és az értelmi sérülés fokát figyelembe véve a kevés és a túl sok program egyaránt hátrány. Megtervezendő a munka, a játék és a pihenés aránya. A közösségi programok mellett a természettel való egyéni bensőséges kapcsolatteremtésre is van lehetőség. Az esti tábortűznél rendezett programok, a közös éneklés, a csillagos ég látványa életre szóló élményt jelenthet. Hazánk természeti-és kultúrtörténeti értékeinek felfedezése jól egészíti ki a már meglévő tantárgyi ismereteiket is. A táborozás költségeit- a szülőkkel egyeztetve, pályázati lehetőségeket is felhasználva- állapítjuk meg. Az osztálykirándulások, az erdei séta, és a helytörténeti program megvalósításához szükséges órakeretet átcsoportosítással biztosítjuk. A nyári tábor, az erdei iskola és az osztálykirándulások megvalósítása pályázati források, szülői hozzájárulások bevonásával történik. Költség sem a fenntartót, sem az intézményt nem terheli.


4.7.

Az

iskolai

környezet

kialakításában

és

az

iskola

működtetésében rejlő környezeti nevelési lehetőségek Iskolánk külső, belső megjelenésének tükröznie kell azt a szemléletet, hogy mindenki fontosnak tartja a környezet állapotának milyenségét, az egészséges, esztétikus környezet biztosítását a hatékony munkavégzéshez. Nem sokat ér a szavakban átadott tudás, ha az iskola egész működése, a dolgozóinak személyes példája ellentmond annak. Ehhez mindenkinek - pedagógusoknak, technikai munkatársaknak egyaránt - tevékenyen hozzá kell járulnia a saját munkaterületén, tevékenysége során. Iskolánk arculatának fontos eleme a környék lakói felé való nyitottság, törekvés arra, hogy a lakosság egy szélesebb rétege számára szabadidős és kulturális tevékenységek színtere lehessen.

4.7.1. Az iskola külső környezetének szépítése az itt adódó lehetőségek kihasználása a környezeti nevelés érdekében A virágoskert, szobanövények állapota, folyamatos gondozása A tevékenység részleteit lásd a 4.5.2.pontban.

Az iskola épületének növényekkel való befuttatása (lila akác, borostyán, vadszőlő, repkény, trombita folyondár) Az iskola épületének falainak befuttatása a fenti növényekkel. Az esztétikusabb megjelenésen kívül olyan hozadéka is van, hogy a gyerekek látják, mennyi időre van szükség, míg látható változást tapasztalnak. Továbbá a függőleges zöld növényfal mikroklímát befolyásol, nyáron hűt, télen szigetel. Kis anyagi ráfordítással, annál nagyobb odafigyeléssel, és folyamatos gondozási tevékenységgel 5 év alatt megvalósítható. Madárbarát "állapotok" és környezet megvalósítása az udvaron és az ablakokban Etetők és költőodúk kihelyezése az udvar fáira a madarak megfigyelését, tanulmányozását teszi lehetővé. A téli folyamatos "madárgondozás" rendszerességre szoktat, ismeretekhez juttat, élményt nyújt a tevékenykedők számára, összességében óriási a szemléletformáló hatása. A programmal kapcsolatos teendők részint szakköri, részben pedig napközis szabadidős keretben valósulnak meg.


A komposztálóhely kialakítása az udvaron, és annak folyamatos fenntartása A komposztláda, és az aprítóberendezés pályázati forrásból beszerezhető. Megfelelően kezelt komposztáló nem büdös, a következő évben már visszaforgatható "szerves anyagot" kapunk.

Iskolakert Intézményünkben a vegyes művelésű kert a természet iskolához való közelítésében meghatározó jelentőségű. Előnyös hatásai megmutatkoznak: 

ismeretszerzési lehetőségekben,



viselkedési normák elsajátításában,



érzelmi nevelésben,



agresszivitás csökkentésében,



egészségmegőrzésben,



felelősség és akaraterő fejlesztésében,



a munka nevelő hatásában.

4.7.2. Az iskola belső környezete Az osztályterem Az osztályterem esztétikája a környezetkultúra fokmérője is. Az igényesség, a harmóniára való törekvés, a tisztaság alapkövetelménye, a legszerényebb tárgy adottságok mellett is megnyilvánulhat. Az osztályterem az otthon melegének biztosítása mellett kisiskolás korban is sok nevelési lehetőséget biztosít. A virágsarok, a tablók, a természetes anyagokból különböző

foglalkozásokon,

kirándulásokon

készült

saját

munkák

mutatják

a

környezetkultúrát. Az iskola hagyományainak, a település helyi értékeinek is tükröződnie kell a falakon. Különböző osztályon belüli vagy osztályok közötti verseny meghirdetésével a motiváció növelhető. Fontos a jutalmazás, dicséret, elismerés akár egy-egy szép képeslap, természetfotó formájában is. A folyosó, az aula Iskolánk valamennyi tanulóját megszólíthatjuk, ha kiállításokat szervezünk e helyeken: 

természet iránti érdeklődés felkeltése: védett növények, gyógynövények, nemzeti parkok tablóival, a megyénkben élő természetfotósok alkotásaival,



valamilyen iskolában szervezett tevékenység bemutatása: túra, szakkör, tábor, környezetvédelmi nap, 151




Jeles Napok megünneplése,



valamilyen közösség bemutatkozása: egy adott osztály tanóráin készült munkái, tablói,



iskolai program előkészítése: kirándulás,



művészeti alkotások bemutatása: épített környezetről,



valamilyen környezetvédelmi problémára irányítani a figyelmet,



pályázati eredmények bemutatása.

A kiállítás megnyitójának ünnepélyessége a kiállított művek, munkák értékelése, közösség előtti elismerése, népszerűsítése pedagógusi feladat.

4.7.3. Hulladékgyűjtés A tevékenység részleteit lásd a Hulladék program (4.6.2.) ismertetésénél.

4.7.4. Kommunikáció, faliújság, rádió Tanulóink, és természetesen a szülők, a pedagógusok figyelemfelkeltését, tájékoztatását biztosítja a környezetvédelmi faliújság, az iskolarádió, az iskolaújság, Így tudunk szóban, írásban, fotókon hírt adni a városunkban, a régióban történő jelenségekről, folyamatokról, eseményekről, programjainkról. A faliújság A folyosók esztétikai és tartalmi értékei is indikátorai az iskola szellemiségének. A biológiai, természet- és környezetvédelmi híradó, faliújság a tájékoztatást, orientálást is segíti. Ennek gondozói tanítói irányítással már a kisdiákok is lehetnek. Elhelyezhetők ide aktuális hírek, pályázati felhívások, diákmunkák, stb.

Iskolarádió Az intézményben működő rádió segítségével többféle környezetvédelmi feladat is megvalósítható:  tudósíthat környezetvédelmi akciókról, 

az iskola közössége előtt elismerésben részesítheti a kiemelkedő munkát végző tanulókat,



rendezvényeket népszerűsíthet,



heti vagy havi rendszerességgel feladványokat, feladatokat adhat,


4.7.5. Zöld könyvtár, zöld videó-tár létesítése A sokoldalú információgyűjtés a tanulás tanítása, az olvasóvá nevelés, a környezeti nevelő számára is ad feladatokat. A könyvtár sokoldalú felhasználásából, lehetőségeiből néhányat emelünk ki. A könyvtár külön polcára, a témához illeszkedő könyveket, folyóiratokat, újságokat, a település múltjával, jelenével foglalkozó kiadványokat egy helyen célszerű elhelyezni. Így a könyvtárhasználatban tanuló is könnyen eligazodhat. Tanórai és napközis foglalkozások is szervezhetők ez által. A videó-tárban is célszerű külön tárolni az e témához illeszkedő filmfelvételeket. Érdemes összeállítanunk és a könyvtárban elhelyeznünk egy olyan listát, amely a mi iskolánk valamennyi diákjának ajánlott műveket tartalmazza. (Pl.: Gyöngyvirágtól lombhullásig, Rezdülések, Sivatagi show, Nemzeti parkjaink.)


4.8. Társadalmi kapcsolatok Iskolánk a környezeti nevelési céljait külső és belső társadalmi kapcsolatainak aktív bevonásával valósítja meg. Ezeknek a kapcsolatoknak a szélesítése, fejlesztése folyamatos feladatunk.

4.8.1. Belső kapcsolatok: iskola-szülő-tanuló viszony a környezeti nevelés terén Az iskola legfontosabb célcsoportjai a környezeti nevelés terén a tanulók, a családok, a szülők, a helyi közösség tagjai. Az iskolai környezeti nevelés fogékonyabbá teszi a szülőket, illetve a helyi lakosságot a helyes környezet- és természetvédő magatartás iránt. Az iskola törekszik a szülők környezeti akciókba való bevonására. Szoros együttműködés alakult ki a szülőkkel hasznos-anyag gyűjtés terén és több szabadidős programunk kapcsán. Fontos, hogy a szülőket rendszeresen tájékoztassuk környezeti nevelői munkánkról, valamint az ezzel kapcsolatos feladataikról.

4.8.2. Az iskolák külső kapcsolatai a környezeti nevelés terén Fontos az iskola fenntartójával, a városi önkormányzattal való együttműködésünk fejlesztése. Ez idáig ez elsősorban a programok támogatásában, pályázati csatornán keresztül valósult meg. Együttműködésre van lehetőség a település szintű környezetvédelmi problémákra való figyelemfelhívás és problémakezelés kapcsán. Konkrét lehetőség adódik például fiatalok bevonására a városi Környezetvédelmi Program kialakítása kapcsán. Más iskolákkal való kapcsolatunk egyes tevékenységekhez kapcsolódnak, de a tapasztalatok cseréjére sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk a jövőben. Jól működő kapcsolatunk van a megyei és regionális társintézményekkel. A helyi civil szervezetekkel és a város vezetésével való kapcsolatok épülése szempontjából fontos a helyi eseményeken való minél sokrétűbb részvétel. Néhány kormányzati szervvel és állami intézménnyel is kialakultak munkakapcsolataink. A NEFAG RT Oktatóközpontjával erdei iskolai és más terepi programok kapcsán működünk együtt. Szintén

egyes

rendezvényünkhöz,

programunkhoz

kapcsolódóak

a

támogatókkal,

szponzorokkal kiépült kapcsolataink. Támogatóink elsősorban iskolánk életéhez valamilyen módon kapcsolódó helyi vállalkozók sorából kerülnek ki.


4.9. A környezeti nevelés értékelése, minőségének fejlesztése A célok elérésének minősítése során a tevékenységek hatását vizsgáljuk a tevékenységekhez hozzárendelt megfelelési kritériumok tükrében. Ehhez bizonyos paramétereket mérnünk kell, és összevetni korábbi méréseink eredményével. Az elemzés eredménye alapján világossá válik, hogy mennyire lehetünk elégedettek a tevékenységekkel. Az elemzés eredménye tehát kiindulópontja lesz a programfejlesztési munkának. A programok részeit képező tevékenységeket együttesen, a program szintjén érdemes vizsgálni és minősíteni.

4.9.1. A tevékenységek eredményességének, hatékonyságának mérése A környezettudatos magatartást, szemléletváltozást jellemző paraméterek mérésének módszertana még gyermekcipőben jár, mégis jó néhány sikeres kísérlet ismert. Ezek például: 

célzott megfigyelések az iskolában, az erdei iskolában, táborban



szociometriai felmérések,



interjúk,



kérdőívek kitöltetése.

A méréseknek két szintjét vezetjük be: 1. Mérnünk kell a legfontosabb, stratégiailag kiemelt környezeti nevelési célok megvalósulását meghatározott időközönként, kétévente. A kezdeti állapotfelmérést a Környezeti nevelési terv kialakításakor elvégezzük. 2. Mérnünk kell az egyes tevékenységek eredményességét, illetve a programok elemeként folyó tevékenységek esetében a program eredményességét. Idejét és gyakoriságát a tevékenység jellege határozza meg. A mérések rendszerét a környezeti nevelési munkacsoport dolgozza ki, a méréseket ugyancsak a munkacsoport végzi a programfelelősök és szaktanárok közreműködésével. (Az egyes rendezvények lebonyolításának értékelése a rendezvényszervezési akciótervben rögzítettek szerint történik. Ez - a szervezési sajátosságok mellett - kitér a rendezvények hatásaira, eredményességére is.)


4.9.2. Értékelés A munkánk értékeléséhez minden tevékenységhez hozzá kell rendelnünk olyan feltételeket, amelyek teljesülése esetén a tevékenység eredményesnek ítélhető. Ezek kidolgozása nem kis feladat. A sikerkritériumok feltétlenül része kel, hogy legyenek a környezeti nevelési programnak. A mérések eredményeit földolgozzuk, és összevetjük a korábbi méréseink eredményeivel. Értelmezzük a tendenciákat, és a tevékenységekhez rendelt sikerkritériumok alapján értékeljük a tevékenység hatékonyságát. Előkészítése a környezeti nevelési munkacsoport feladata, a döntéseket a programfelelősök illetve az érintett szaktanárok, vagy a stratégiailag kiemelt célokkal kapcsolatosan a környezeti nevelési értekezlet hozza.

4.9.3. Programfejlesztés Az értékelés alapján elsősorban a programfelelős - kiemelt célok esetében a környezeti nevelési értekezlet - keres módosítási, fejlesztési lehetőségeket, esetleg elveti a tevékenység gyakorlatát. Ehhez a munkához a környezeti nevelési munkacsoport szakmai segítséget nyújthat


5.Fogyasztóvédelmi oktatás


5.1. Jogi háttér  Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár rendelkezik „ … a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog” –gal.

 Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. Törvényt, melynek első része V. fejezet 17. §-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról.

 A Fogyasztóvédelemről szóló törvénynek valamint az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI. Törvénnyel módosított Közoktatási törvényben (1993. évi LXXIX. Törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása.

 A kormány 243/2003. (XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti Alaptanterv értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására.

5.2. A fogyasztóvédelmi oktatás célja „A fogyasztóvédelem célja: a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT)

5.3. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése.



Olyan szociális motívumrendszerek kialakítása, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban.



Társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben résztvevő és közreműködő fiatalok képzése.



A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése.



Cselekvési kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területeken.




A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet minél alaposabb és tudatosabb megismerésével és megértésével, a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatása.



Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni.

Az értékek formálásában lényeges: 

a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése,



az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása,



a természeti értékek védelme.

Fontos a fogyasztás során: 

a tájékozódás képessége,



a döntési helyzet felismerése és



a döntésre való felkészülés.

Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét. Hangsúlyozni kell a minőség fontosságát a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztói kultúra valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében fontos, hogy a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: 

Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: a szuggesztív marketing hatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, a felmerülő fogyasztói problémák megértése és megoldásának képessége.



Ökológiai fogyasztóvédelem: ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek.



Környezettudatos fogyasztás: középút az öncélú, bolygónk erőforrásait felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között.



Fenntartható fogyasztás: a szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely minimálisra csökkenti a természeti források és mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyezőanyagok kibocsátását.



Preventív, vagy megelőző fogyasztóvédelem: amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.


5.4 A fogyasztóvédelmi oktatás színterei 

Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba beépítve o Életvitel és gyakorlati ismeretek: áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései. o Matematika: biztosítási, vagy üzemanyag fogyasztási számítások. o Fizika: mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany-, gáz-, víz-mérőórák) o Földrajz: eltérő fogyasztási szokások. o Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái. o Biológia: táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás. o Kémia: élelmiszerbiztonság, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használata. o Informatika: internetes fogyasztói veszélyforrások. o Történelem: fogyasztás-történet, a reklámtörténet. o Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai.



Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)



Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)

5.5. Módszertani elemek  Készségek fejlesztése: kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás, problémamegoldás.

 A szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása.  Áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatok.


6. Helyi tanterv (Módosítás, kiegészítés)


1. táblázat

Érvénybe lépő tantervek 2003. szeptemberétől

Tanév

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

2003/2004.

CS

K

K

NAT

CS

K

K

CS

K

CS

CS

2004/2005.

NAT

CS

K

K

CS

CS

K

R vagy NAT 1995 K

2005/2006.

NAT

NAT

CS

K

CS

CS

CS

K

CS

CS

2006/2007.

NAT

NAT

NAT

CS

CS

CS

CS

CS

CS

CS

2007/2008.

NAT

NAT

NAT

NAT

CS

CS

CS

CS

CS

CS

2008/2009.

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

CS

CS

CS

CS

CS

2009/2010.

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

CS

CS

CS

CS

2010/2011.

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

CS

CS

CS

2011/2012.

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

CS

CS

2012/2013.

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

CS

2013/2014.

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

2014/2015.

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

2015/2016.

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

1995.

R = a régi (döntően többször módosított 1978-as) tanterv NAT 1995 = az 1995-ben kiadott Nemzeti alaptanterv alapján készült helyi tanterv K = a kerettantervnek megfelelően 2001-ben felülvizsgált helyi tanterv CS = a 2003. évi költségvetési törvény 103.§. (4) bekezdésében előírt óraszám- és tananyagcsökkentés alapján felülvizsgált helyi tanterv NAT = a 2003. évi törvénymódosítás és a NAT 2003. alapján felülvizsgált helyi tanterv


2/a. táblázat

Óraszámok a Közoktatási törvény 2003. decemberi módosítása után a./ Tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott tanulók

Évfolyam

Kötelező tanóra 52.§.(3)

Nem kötelező tanóra 52.§(7)

Habilitáció, rehabilitáció 15 % 52.§.(6) 3

Tanórák összesen

Tanórákon kívüli 53.§.(4)

10 % = 2

Tehetség-gondozó + felzárkóztatás 12 % * 52.§.(11) 2,4

27,4

22,5

 Tanórai + Tanórán kívüli 49,9

1.

20

2.

20

10 % = 2

2,4

3

27,4

22,5

49,9

3.

20

10 % = 2

2,4

3

27,4

22,5

49,9

4.

22,5

10 % = 2

2,7

3,37

30,57

22,5

53,07

5.

22,5

25 % = 5,6

2,7

3,37

34,17

15

49,17

6.

22,5

25 % = 5,6

2,7

3,37

34,17

15

49,17

7.

25

30 % = 7,5

3

3,75

39,25

15

54,25

8.

25

30 % = 7,5

3

3,75

39,25

15

54,25

 1 – 8.

177,5

34,2

21,3

26,61

259,61

150,0

409,61

9.

27,5

45 % = 12,37

3,3

4,125

47,29

10

57,29

10.

27,5

45 % = 12,37

3,3

4,125

47,29

10

57,29

 9 – 10.

55

45 %= 24,74

6,6

8,25

94,58

20

114,58

* = 2004. szeptember 1-től évenként 1-1 %-kal kell növelni az 5 % időkeretet, ezért ez a táblázat fokozatosan lép életbe.

163


2/b. táblázat

Óraszámok a Közoktatási törvény 2003. decemberi módosítása után b./ Autisztikus spektrumban élő tanulók

Évfolyam Kötelező tanóra 52.§.(3)

Nem kötelező tanóra 52.§(7)

Tehetség-gondozó Habilitáció, + felzárkóztatás rehabilitáció 50 % 12 % * 52.§.(11) 52.§.(6/e.) 2,4 10

Tanórák összesen Tanórákon kívüli 53.§.(4)

34,4

22,5

 Tanórai + Tanórán kívüli 56,9

10

34,4

22,5

56,9

2,4

10

34,4

22,5

56,9

10 % = 2

2,7

11,25

38,45

22,5

60,95

22,5

25 % = 5,6

2,7

11,25

42,05

15

57,05

6.

22,5

25 % = 5,6

2,7

11,25

42,05

15

57,05

7.

25

30 % = 7,5

3

12,5

48

15

63

8.

25

30 % = 7,5

3

12,5

48

15

63

 1 – 8.

177,5

34,2

21,3

88,75

321,75

150,0

471,75

9.

27,5

45 % = 12,37

3,3

13,75

56,92

10

66,92

10.

27,5

45 % = 12,37

3,3

13,75

56,92

10

66,92

 9 – 10.

55

45 %= 24,74

6,6

27,5

113,84

20

133,84

1.

20

10 % = 2

2.

20

10 % = 2

2,4

3.

20

10 % = 2

4.

22,5

5.

* = 2004. szeptember 1-től évenként 1-1 %-kal kell növelni az 5 % időkeretet, ezért ez a táblázat fokozatosan lép életbe.

164


6.1. Óratervek 6.1.1. A tanulásban akadályozott tanulók kötelező óraszámai a 2003. évi költségvetési törvény 83. §.-ának megfelelően Évfolyamok óraszámai Tantárgyak

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Magyar nyelv és irodalom

7

7

7

7

5

5

4

4

4

4

Történelem és társadalmi ismeretek Idegen nyelv

-

-

-

-

2

2

2

2

2

2

-

-

-

-

-

-

-

-

2

2

Matematika

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

Informatika

-

-

-

-

-

-

1

1

2

2

Környezetismeret

2

2

2

2,5

-

-

-

-

-

-

Természetismeret

-

-

-

-

2,5

1,5

-

-

-

-

Természetismeret Biológia Természetismeret Fizika – kémia Földrajz

-

-

-

-

-

-

2

1,5

1

1

-

-

-

-

-

-

1,5

1,5

2

2

-

-

-

-

-

1,5

1,5

1,5

1

1

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1

-

-

Rajz és kézművesség

2

2

1

1

1

1

1

1

-

-

Életvitel és ismeretek Testnevelés

1

1

2

2

2

2

3

3

-

-

3

3

3

3

3

3

2,5

2,5

2,5

2,5

Szakmai előkészítő

-

-

-

-

-

-

-

-

4,5

-

Szakmai alapozó

-

-

-

-

-

-

-

-

-

6

Pályaorientáció

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

Osztályfőnöki

-

-

-

1

1

1

1

1

1

1

Tantervi modul – Tánc-dráma Tantervi modul – Ismerkedés az informatikával Tantervi modul – Hon- és népismeret Tantervi modul – Média ismeret Összes óraszám

-

-

-

0,5

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

0,5

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

0,5

-

20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

25

27,5

27,5

gyakorlati


6.1.2. Az értelmileg akadályozott tanulók kötelező óraszámai a 2003. évi költségvetési törvény 83. §-ának megfelelően Tantárgyak

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Olvasás-írás előkészítése

2

2

Olvasás-írás elemei

-

-

3

4

3

3

3

3

-

-

Olvasás-írás

-

-

-

-

-

-

-

-

4

4

Beszédfejlesztés és környezetismeret Társadalmi ismeretek és gyakorlatok Számolás-mérés előkészítése Számolás-mérés elemei

4

4

4

4

3,5

3,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

2

2

2

2

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

4

3

3

3

3

-

-

Számolás-mérés

-

-

-

-

-

-

-

-

3

3

Önkiszolgálás

2

2

1

-

-

-

-

-

-

-

2

3

3

6

6

6

6

Életvitel és gondozási ismeretek Ábrázolás-alakítás

2

2

2

3,5

3

3

3

3

1,5

1,5

Ének-zene

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

Játékra nevelés

3

3

3

-

-

-

-

-

-

-

Mozgásnevelés

3

3

3

3

3

3

-

-

-

-

Testnevelés

-

-

-

-

-

-

3

3

2

2

Környezet és egészségvédelem Szakmai előkészítő ismeretek Szociális munkatevékenység

-

-

-

-

2

2

3

3

3

3

-

-

-

-

-

-

-

-

2

2

-

-

-

-

-

-

-

-

3

3

20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

25

27,5

27,5

Összes óraszám


6.1.3.Az autista tanulók kötelező óraszámai a 2003. évi költségvetési törvény 83. §-ának megfelelően a./ Autisztikus spektrumban élő értelmileg akadályozott tanulók Tantárgyak

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Olvasás-írás előkészítése

3

3

-

-

-

-

-

-

-

-

Olvasás-írás elemei

-

-

3

4

3

3

4

4

-

-

Olvasás-írás

-

-

-

-

-

-

-

4

4

Környezetismeret

3

3

3

3

3

3

-

-

-

-

Társadalmi ismeretek és gyakorlatok Számolás-mérés előkészítése Számolás-mérés elemei

-

-

-

-

-

-

-

-

2

2

2

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

4

4

3

3

3

-

-

Számolás-mérés

-

-

-

-

-

-

-

-

3

3

Önkiszolgálás

3

3

3

-

-

-

-

-

-

-

Életvitel és gondozási ismeretek Ábrázolás-alakítás

-

-

-

3

4

5

5

5

6

6

2

2

2

2

2

2

3

3

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

Játékra nevelés

2

2

1

-

-

-

-

-

-

-

Mozgásnevelés

3

3

3

3

3

3

-

-

-

-

Testnevelés

-

-

-

-

-

-

3

3

2

2

Környezet és egészségvédelem Szakmai előkészítő ismeretek Szociális munkatevékenység

-

-

-

-

-

-

3

3

3

3

-

-

-

-

-

-

-

-

3

3

-

-

-

-

-

-

-

-

2

2

Informatika

-

-

1

1

1

1

2

2

-

-

20

20

20

22

22

22

25

25

27

27

Összes óraszám

Az autizmussal élő értelmileg akadályozott tanulók típusos nehézségei, s az ezekből fakadó sajátos oktatási-nevelési feladatok indokolttá teszik, hogy a törvény által engedélyezett 22,5 és 27,5 óraszámokat 0,5 órával csökkentsük. Mindezt az Autista Kutatócsoport ajánlásával tettük.


b./ Autisztikus spektrumban élő tanulásban akadályozott tanulók 1.

2.

3.

4.

Informatika

1

1

1

2

Matematika

4

4

4

4

7

7

7

7

2

2

2

2

1

1

1

2

1,5

1,5

1,5

2

2,5

2,5

2,5

2,5

Ének-zene

1

1

1

1

Összes óraszám:

20

20

20

22,5

Tantárgyak

Magyar nyelv irodalom Környezetismeret

és

Életvitel Rajz, kézművesség és gyakorlati ismeretek Testnevelés


6.2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 

A helyi tanterv tartalmához, felépítéséhez leginkább illeszkedő taneszközöket, tankönyveket alkalmazunk.



Tankönyveket, segédleteket az OM. tankönyvjegyzékéből választunk. Azok a könyvek, amelyek nem szerepelnek a jegyzékben – indokolt esetben – a szakmai munkaközösség javaslatára az Iskolaszék, a szülő szervezet egyetértésével rendelhetők meg.



A tankönyv feleljen meg tanítványaink fejlettségi szintjének és szolgálják a követelményekben rögzített ismeretek, készségek, képességek fejlesztését.



A tankönyv legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű, áttekinthető és időtálló.



Tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjék a tanuló szükségleteihez.



Az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek, a tankönyvekhez lehetőség szerint munkafüzet is tartozzon a megerősítés, a gyakorlás, a tanuló önálló munkáltatása, a tudásellenőrzés végett.

A helyi tanterv megvalósításához szükséges taneszköz jegyzéket a nevelési program tartalmazza.


6.3. A tanulói jogviszony 6.3.1. A tanulói jogviszony keletkezése 

A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll.



A sajátos nevelési igényű tanulót a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértő és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleményében maghatározott, illetve a jegyző jogerős határozatában megjelölt időpontig kell beíratni a kijelölt iskolába.



A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja.

6.3.2. A magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, 

ha a tantervben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette,



ha a tanuló a tanév végén egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban sikeres javítóvizsgát tesz,



a félévi és tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha o az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, o az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, o a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 

250 tanítási órát,



egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át és a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

A tanuló a félévi, illetőleg az év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz eleget. 

a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget


6.3.3. A tanulói jogviszony megszűnése Megszűnik a tanulói jogviszony, 

ha a tanulót másik iskola átvette – az átvétel napján,



a tankötelezettség utolsó éve, szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja folytatni,



az utolsó évfolyam elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján,



a tankötelezettség megszűnése után, - ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad a bejelentés tudomásul vétele napján,



a tanköteles tanuló kivételével, ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.


6.4. A tanulók ellenőrzése, mérése, értékelése, feladatainak és beszámoltatásának meghatározása Az egyes tantárgyak sajátos ellenőrzési, értékelési módot igényelnek, amelyeket részletesen tartalmaz a tanulásban akadályozott, az értelmileg akadályozott és az autisztikus spektrumban élő tanulók helyi tanterve a követelmények meghatározásával együtt.

6.4.1. A tanulásban akadályozott tanulók iskolai beszámoltatása, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulók folyamatos tanulását, tantárgyi teljesítményeit rendszeres ellenőrzés kíséri intézményünkben. Az ellenőrzésben a következő szempontokat tartjuk irányadónak: 

az ellenőrzés legyen tényszerű és objektív,



legyen folyamatos és tervezett,



tartsa tiszteletben a pedagógiai önállóságot,



kövesse az iskolai nevelés sajátos menetét,



legyen nyílt és demokratikus,



írásban rögzített legyen az érintettek tudomásával.

Területei: 

a helyi tantervben előírt követelmények teljesítési szintje



a tanuló osztályközösségben végzett tevékenysége



a tanuló viselkedése, magatartása, fegyelmezettsége.

Az ellenőrzés folyamatosan történik az iskolai munkaterv alapján. Az alábbi táblázat az iskolai munkaterv melléklete lesz minden tanévben:

Az ellenőrzést végző személy Ki?

Az ellenőrzött személy Kit? Kiket?

Az ellenőrzés tárgya Mit?

Az ellenőrzés módszere Hogyan?


Az ellenőrzés ideje Mikor?

6.4.1.1. A tanév folyamán végzett mérések Mit mérünk? Képességet, készséget Magyar nyelv és irodalom Matematika

Magyar nyelv és irodalom Matematika - Tantárgyi mérések - Képesség mérések - Neveltségi szint mérések Magyar Matematika

Magyar Matematika

Milyen céllal? Az iskolába lépés feltételeinek vizsgálata Az előző osztályfok minimum követelményei alapján milyen tantárgyi tudással rendelkezik a tanuló Milyen tantárgyi tudással rendelkezik a tanuló a haladási ütemnek megfelelően Az éves munkatervben megfogalmazott szempontok alapján meghatározott cél érdekében A tanulói tudásszint meghatározása a tantervi követelményeknek megfelelően A szakaszhatár minimum követelményeinek teljesítése

Mikor?

Melyik évfolyamon?

Ki méri?

Hogyan dokumentáljuk?

Év elején

1.o.

osztályfőnök

Korrekciós napló

Év elején

2-10. osztály

osztályfőnök

Korrekciós napló

Félévkor

1-10. osztály

osztályfőnök

Korrekciós napló

Félévkor vagy év végén

Különböző évfolyamokon

Mk.vezető

Felmérő lapok Félévi beszámoló

Év végén

1-10. osztály

osztályfőnök

Korrekciós napló

Év végén

2.-4.-6.-8.-10. osztály

Mk.vezető

Felmérő lapok Év végi beszámoló

6.4.1.2. A számonkérés formái 

szóbeli felelet: A sajátos nevelési igényű gyermekeknél a szóbeli feleltetés is nagyon fontos, arányában közelítse meg az írásbeli számonkérések arányát. A szóbeli feleletekkel fejlesztjük tanulóink kommunikációs készségét, lehetőséget adunk az írásbeli nehézségekkel küzdő gyermekeknek is, hogy beszámoljanak ismereteikről.




írásbeli: Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai Témazáró dolgozat

Röpdolgozat

Írásbeli felelet

Időtartam

1 vagy 2 óra

max. 45 perc

10-20 perc

Tartalom

egy téma lezárása

résztéma vagy 1-3 óra

1-2 konkrét kérdés,

anyaga

feladat

kék

kék

Érdemjegy színe

piros

o a nagyobb témakörök lezárásakor témazáró dolgozatot íratunk, félévente minimum egyet o a témazáró dolgozatot legalább egy héttel a megírás előtt be kell jelenteni o a tanuló egynél több témazárót ne írjon egy nap o a témazáró dolgozatot hiányzás esetén pótolni kell o a dolgozatot a tanárnak egy héten belül ki kell javítania



gyakorlati számonkérés: testnevelésből, énekből, rajzból, életvitel és gyakorlati, szakmai alapozó – előkészítő ismeretekből valamint informatika tantárgyakból történik.

6.4.1.3. Az iskolai beszámoltatások szerepe és súlya a tanulók tudásának értékelésében 

segít a tanulókat rendszeres munkára nevelni



visszajelzést ad a végzett munkáról, a teljesítményről a tanulónak, tanárnak, szülőnek egyaránt



alapját képezi a félévi és évvégi osztályzatok kialakításának



a témazáró dolgozatok érdemjegye nagyobb súllyal kerül beszámolásra.

6.4.1.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 

Az otthoni illetve napközis felkészülés segíti az ismeretek rögzítését, a tananyag elsajátításának, begyakorlásának fontos eszköze.



Az írásbeli és szóbeli házi feladat számon kérhető.




A házi feladatok megtervezésénél figyelembe kell venni a tanuló terhelhetőségét, egyéni képességét.



Az írásbeli feladatok mennyisége alkalmazkodjon a tanuló egyéni üteméhez.



Szükség esetén differenciált feladatokat kapjanak a tanulók.



A szünetekre kötelező házi feladatot ne kapjanak a tanulók. Szorgalmi feladat adható.

6.4.1.5. A tanulásban akadályozott tanulók teljesítményének értékelése

Az értékelés alapfunkciója a tevékenységbe nyújtott teljesítmények és a tevékenységhez való viszonyulás megítélése, minősítése, a tájékozódás és a tájékoztatás. Az értékelés alapelvei: 

terjedjen ki az iskolai élet egészére (egyénekre és közösségekre is)



legyen folyamatba ágyazott, kiszámítható, megalapozott



törekedjen az objektivitásra, komplexitásra, igazságosságra



személyre, közösségre szólóan ösztönözzön, fejlesztő szándékú legyen



az iskolában elfogadott követelményrendszerre épüljön, biztosítva a követelmények nyilvánosságát (SZMSZ, Házirend, munkaköri leírások, tantervi követelmények)

A tanulók teljesítményének szóbeli értékelése Személyes szóbeli értékelés történik: 

a tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad



tanórán kívüli tevékenységek során



a fogadóórákon



a szülői értekezleteken



az osztályfőnök által a naplók, ellenőrzők havi átnézésekor



az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek által (kiemelkedő eredmények, vagy fegyelmi vétségek kapcsán)


Tantárgyak szöveges értékelése 1-4. osztály félévig A tanulók értékelése minden tantárgyból negyedévente értékelő lapon történik. Az értékelő lapok alapján kapják meg a tanulók félévkor és évvégén az alábbi szöveges minősítéseket: 

kiválóan teljesített



jól teljesített



megfelelően teljesített



felzárkóztatásra szorul

A minősítés félévkor a tájékoztató füzetben, év végén a bizonyítványban történik. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Az iskolának mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a negyedik évfolyam végére a meghatározott követelményeknek a tanuló eleget tudjon tenni. Az iskola köteles külön felkészítést biztosítani a tanuló részére, melyhez szükséges időkeret az egyéni foglalkozások időkeretének biztosításával rendelkezésre áll az iskolában.

Tantárgyak értékelése érdemjeggyel, osztályzattal 4. osztály évvégétől 10. osztály évvégéig A tanuló teljesítményének értékelése évközben érdemjeggyel, illetve félévkor, évvégén osztályzattal történik. 

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).



Magyar nyelv és irodalom tantárgyból külön érdemjegyet, osztályzatot kap a tanuló magyar nyelvből és irodalomból.



Félévenként adandó érdemjegyek száma: o heti egy órás tárgy esetében legalább három jegy o heti két órás tárgy esetében legalább négy jegy o heti 3-4 órás tárgy esetében legalább öt jegy o magasabb heti óraszámú tárgy esetében legalább hat jegy



A félévi és évvégi osztályzat kialakításánál a tanév során szerzett összes érdemjegy átlagát kell kiindulópontként számolni.




Átlaghatár, amelyen belül az osztályzatoktól eltérő szempontokat is figyelembe vehet a szaktanár a félévi, évvégi osztályzatok kialakításánál o 2-es alatt

1,5 – 1,75 között

o 2-es fölött

2,5 – 2,75 között

o 3-as fölött

3,5 – 3,75 között

o 4-es fölött

4,5 – 4,75 között

Szaktanári mérlegelés esetén a következő szempontokat kell figyelembe venni: o A témazáró dolgozat érdemjegye súlyozottabban legyen beszámolva, mert nagyobb időszak anyagát dolgozza fel. o A félév során megfigyelhető romló vagy javuló tendencia. o A szorgalom javulása o Órai aktivitás o A tanuló önmagához viszonyított fejlődése 

A szülő értesítése az érdemjegyekről: a tanuló a tájékoztató füzetbe az érdemjegyét azonnal írja be, a tanár lássa el kézjegyével, s a naplóba is vezesse be. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök negyedévente ellenőrizze, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

Modulok értékelése A modulok értékelése félévkor és évvégén szöveges minősítéssel történik: 

Megfelelt



Nem felelt meg

A „nem felelt meg” minősítés osztályismétlést von maga után.

6.4.2. Az értelmileg akadályozott tanulók ismereteinek ellenőrzése, mérése, értékelése Ellenőrzés, mérés Az értelmileg akadályozott gyermekek nevelésében sajátosan jelenik meg az ellenőrzés funkciója, jellege. Feladattudatuk, feladattartásuk eltér kortársaiktól, így az ellenőrzésnek folyamatosnak, kevéssé számonkérőnek, inkább segítőnek és gondoskodónak kell lennie. Javasolt ellenőrzési formák: 

Folyamatos megfigyelés: játékban, tanulásban, munkatevékenységben és mindennapi élethelyzetekben.



Értékelő feladatlapok megoldása: egy-egy témakör lezárásakor.




Év elején és évvégén képességmérés, ami tartalmazza a kognitív funkciók, a kommunikációs és motoros képességek, illetve az önkiszolgálás és praktikus ismeretek mérését.

Értékelés formái és rendszeressége

Az értékelés és minősítés tájékoztatásul szolgál a tananyagban való előrehaladásról. 

Szöveges értékelést alkalmazunk 1-10. évfolyamon negyedévenként a következő felosztással: o I. és III. negyedév végén: tájékoztató füzetben o II. és IV. negyedév végén (félév és évvége): a követelményrendszer alapján kidolgozott értékelő lapokkal.



Szöveges minősítést adunk 1-10. évfolyamon félévenként. A szöveges minősítés formái: o Nagyon jó o Megfelelő o Fejlődést mutat o Várjuk a fejlődést A szöveges minősítés félévkor a tájékoztató füzetben, évvégén a bizonyítványban történik.

Az otthoni felkészülés meghatározása Házi feladat a tanuló egyéni képességeihez igazodva adható, szorgalmi jelleggel.


6.4.3. Az autisztikus spektrumban élő tanulók ellenőrzése, mérése, értékelése és minősítése Az autisztikus spektrumban élő tanulók ellenőrzésének, mérésének, értékelésének és minősítésének alapfunkciója eltérő attól, amely az oktatásban megszokott. Az ellenőrzés, mérés két nagy területet ölel fel: 

a tanulók személyiségének, szocializáltsági mutatóinak, attitűdjének folyamatos alakulását



adott tantárgyhoz, tanulmányi munkához kapcsolódó ismeretek, tevékenységek és képességek fejlődését

A tanulók ellenőrzésének, mérésének, értékelésének alapelvei: 

helyi pedagógiai programra épül



folyamatos és motiváló hatású, a tanuló állapotának megfelelően differenciáló



egyénre szabott, konkrét, és az egész személyiséget figyelembe veszi



a személyiség alakulására, az attitűd fejlődésére irányul



pontosan feltárja a pozitívumokat, és hiányosságokat a képességek és készségek területén



megoldási módokat ad

A nevelés oktatás egész folyamatát végigkíséri az ellenőrzés, mérés, értékelés és ennek dokumentálása - mindezek alapját képezik a tanuló minősítésének. A mérések A mérések elsősorban diagnosztikus értékűek. Tájékoztatnak: a tanulók állapotáról, a fejlesztés eredményességéről, meghatározzák annak további irányát. A mérések ideje: tanév eleje, félév, évvége. A tanév folyamán bármikor a helyzetfeltárás céljából, új tanuló érkezésekor, illetve eredménytelen fejlesztés esetén. A mérések formái: 

a tanuló személyiségfejlődésének, szocializációjának, attitűdjének mérése o a tanuló megfigyelése fejlesztések alatt, strukturált és strukturálatlan szabadidőben o a családdal folytatott megbeszélések




a tanulók tantárgyi tudásának mérése Szempontjai: o a feladatok begyakorolt, megerősített ismeretanyagra épüljenek o a feladatok az ismereteken túl mérjék a tanulók önállóságát, tevékenységének szintjét, viszonyulását, attitűdjét, munkatempóját o a mérőeszköz csak a tanuló által megismert, elsajátított munkaszokásokat, tanulási módokat, és eszközhasználatot kérje számon o minden tanuló fejlettségének megfelelően kapjon segítséget.

Eszközei – a tanuló képességéhez igazodva, egyéni mérlegelés alapján: o megfigyelések o szóbeli feleletek o írásbeli beszámolók A mérések idejét, körülményeit, eredményeit dokumentálni kell, és ezekről mérési jegyzőkönyvet kell vezetni.

Értékelés, minősítés Az értékelés és minősítés a tananyagban való előrehaladásról szolgál tájékoztatásul, elsősorban a szülők számára. A tanulók énképük és önismeretük fejlesztése érdekében szembesíthetők elért, konkrét eredményeikkel. Ez különösen akkor hasznos, ha nincsenek tudatában annak, hogy milyen készségeik és ismereteik vannak. Ugyanakkor a tanulók elért teljesítménye ritkán tudatos törekvés eredménye, megjelenésük sokszor a természetes érésnek, a jól szervezett környezetnek, tudatosan és lépésről-lépésre megtervezett pedagógiai beavatkozásnak, a jól működő motivációs bázisnak köszönhető. Sérülés specifikus probléma, hogy az értékelés és minősítés közösségi megegyezésen alapuló, elvont szociális elvárásokat tartalmazó formája számukra nem motiváló és nem információs értékű. A konkrét, azonnali és folyamatos visszajelzés viszont jól érthető, informatív számukra. Ezért az egyéni képességeknek megfelelő szintű értékelési rendszer hatékony az önértékelés és az önkontroll kialakításában. A visszajelzés lehetőleg pozitív tartalmú legyen, fogalmazódjék meg benne a tanuló számára, miként lehetne sikeresebb. Az értékelésnél minden esetben legfontosabb szempont, hogy a tanuló önállóbbá vált-e és milyen mértékben képes ismereteit alkalmazni. Az értékelés, minősítés az egyéni fejlesztési tervekre épül. 180 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.



Szöveges értékelést alkalmazunk 1-10. évfolyamon évente három alkalommal felmérő lapokon: o Év elején o Félévkor o Évvégén



Szöveges minősítést adunk 1-10. évfolyamon félévenként. A szöveges minősítés félévkor a tájékoztató füzetben, évvégén a bizonyítványban történik. A bizonyítványba a szöveges minősítés mellett részletes pedagógiai jellemzésben kell összefoglalni a fejlesztés tartalmát és eredményeit. A szöveges minősítés formái: o Sokat fejlődött o Fejlődött o Részterületeken fejlődött o Változatlan o Hanyatlott A fokozatok a legutolsó minősítéshez viszonyított állapotot, valamint a tantárgyi tantervekben meghatározott tartalmak elsajátításának mértékét tükrözik. Az ének-zene és a játékra nevelés tantárgyak minősítése alól felmentést kapnak a tanulók valamennyi évfolyamon.

A tanulónak magasabb évfolyamba lépése automatikus. Ahhoz, hogy ez biztosítható legyen, a pedagógusnak rendszeresen felül kell vizsgálnia az egyéni fejlesztési terveket és az eredményesség érdekében, módosítania kell a célkatalógusokat. Egy-egy osztályfok megismétlésére javaslatot tehet a pedagógus, amennyiben a szülőkkel való egyeztetés alapján úgy gondolják, hogy ez a gyermek fejlődését, és a hosszútávú célok megvalósítását szolgálja. Így tulajdonképpen nem ismétlésről van szó, hanem az iskolai keretek között történő fejlesztés – maximum két évvel történő – meghosszabbításáról. Az első évfolyamot - megismerő, felzárkóztató jellegénél fogva - tanulóink két év alatt végzik el. Az első évfolyam első tanévében csak szöveges értékelést adunk és nem minősítünk. Az autisztikus spektrumban élő értelmileg akadályozott tanulóknál az első évfolyamon az „A” (verbális kommunikációt használó) és a „B” (verbális kommunikációt nem használó) változat tartalma ugyanaz és az itt nyújtott teljesítmény alapján dönthető el, hogy a gyermek melyik változat alapján halad tovább. Ezt a tanulócsoportok heterogenitása, a sajátos oktatási tartalom és az egyéni fejlesztési program teszi szükségessé. 181 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.

6.5.

A

tanulók

magatartás,

szorgalom

értékelésének

és

minősítésének követelménye és formái A magatartás, szorgalom értékelése a félévi illetve évvégi osztályozó értekezleten történik. Módja, formája Az osztályozó értekezleten az osztályfőnök terjeszti elő a javaslatát (a szaktanárokkal és a napközis nevelővel történt előzetes egyeztetés után), a tantestület tagjai fogadják el, illetve vitás esetekben szótöbbséggel döntenek.

6.5.1. Tanulásban akadályozott tanulók 6.5.1.1. Alapelvek Az értékelés helyi rendszerén belül a magatartás és szorgalom értékelésén belül kiemelt fontosságúnak tartjuk az alábbiakat: 

Segítse az iskola oktatási és nevelési céljainak elérését



Segítse a tanulók önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is



Az értékelés általában a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon



Mindig egyénre szabott legyen



Vegye figyelembe a sérüléseket, az önmagához mért fejlődést.

6.5.1.2. A magtartás értékelésének szempontjai 

Példás o Az a tanuló aki a közösség alakítását, fejlődését

munkájával,

jó

kezdeményezéseivel, véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi. o Az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti. o A Házirendet betartja és ezzel társainak jó példát mutat. o Felnőttekkel, társaival szemben udvarias, segítőkész, tisztelettudó, megértő, együttműködő és jóindulatú. o Munkavégzése megbízható, pontos, lelkiismeretes. o Fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben. o Megnyilvánulása őszinte. o Igazolatlan hiányzása nincs. Bukott tanuló magatartása nem lehet példás. 182 Created with novaPDF Printer (www.novaPDF.com). Please register to remove this message.



Jó o Az a tanuló, akinek neveltségi szintjében, emberi kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalható, de törekszik kijavítására. o Részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi. o A Házirendet igyekszik betartani. o Fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő – ezek kismértékűek. o Fegyelmi fokozata legfeljebb írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés. o Igazolatlan hiányzása maximum 4 óra.



Változó o Az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyása. o Viselkedésével szemben kifogás merül fel. o Többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen. o Társaival szemben időnként durva, goromba, nem segítőkész. o Önértékelése irreális, felelősségérzete, rendszeretete ingadozó. o Legsúlyosabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói figyelmeztetés. o Igazolatlan hiányzása több mint 4 óra.



Rossz o Az a tanuló, aki fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek. o A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja. o A felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen, társaival durván beszél, verekedik. o Legmagasabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói intés. o Egyszeri, súlyos cselekedet miatt is adható.


6.5.1.3. A szorgalom értékelésének szempontjai  Példás o Annak a tanulónak a szorgalma, aki a tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredményre törekszik. o Munkája pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre. o Többletfeladatokat vállal, feladatait megbízhatóan végzi el. o Kötelességtudó, munkatempója állandó, folyamatosan készül, figyel, érdek, érdeklődő. o Érdeklődése sokirányú. o Szakköri foglalkozásokon és különböző versenyeken részt vesz. 

Jó o A tanuló szorgalma, ha figyel az órákon, a házi feladatot elvégzi, az órákra képességeihez mérten lelkiismeretesen készül, az órán megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik. o Ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, és ellenőrzi munkáját. o Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat, az órai aktivitása, a munkához való viszonya a tőle elvárható szintű. o Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag kereteink belül. Bukott tanuló nem kaphat jó minősítést



Változó o Annak a tanulónak a szorgalma, akinek munkája ingadozó, hanyag és jó munkák váltogatják egymást. o Önállóan, csak utasításra kezd a munkához, azt nem ellenőrzi. o Munkája változékony, gyakran dolgozik képességszintje alatt. o Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire. o Bukás.1-2 tantárgyból



Hanyag o A tanuló szorgalma, ha fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, a munkáját nem végzi el. o Képességeihez, a körülményekhez képest csak vonakodva és keveset tesz tanulmányi előrehaladása érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan. o Gyakran mulasztja el kötelességeit, munkafegyelme rossz. o Érdektelenség, teljes közömbösség jellemzi. o Bukás.3 vagy több tantárgyból.


6.5.2. Az értelmileg akadályozott tanulók A magatartás és szorgalom értékelése sajátos tartalommal bír a tanulóink sérüléséből adódóan. Magatartás értékelésének formái 

A tanult viselkedési szabályokat betartja



A viselkedési szabályokat felnőtt segítségével betartja



A viselkedési szabályokat alkalmanként és segítséggel tartja be



A tanult viselkedési szabályokat segítséggel sem tartja be

Szorgalom értékelésének formái 

A tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon aktívan részt vesz



A tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon együttműködően részt vesz



A tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon változó aktivitással és együttműködéssel vesz részt



A tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon segítségnyújtással sem mindig vonható be a feladatvégzésbe.

6.5.3. Autisztikus spektrumban élő tanulók Az autisztikus spektrumban élő tanulók számára az iskolai normák, elvárások felismerése és alkalmazása – a sérülésből fakadóan – akadályozott. A magatartás és szorgalom értékelésének törvénybeli kötelezettsége csak sajátos tartalommal valósulhat meg. Mivel az autizmusban éppen azok a készségek, képességek sérülnek, amelyeket a magatartás és szorgalom minősítése során figyelembe kell venni, ezért a tanulók felmentést kapnak a minősítés alól – mind a 10 évfolyamon. Ugyanakkor szövegesen értékeljük a tanuló 

magatartását (magatartás alatt értjük a gyermek adaptív viselkedésének, környezetéhez való alkalmazkodó képességének szintjét, önkontrolljának mértékét) Kategóriák: o A megadott, tanult viselkedési szabályokat betartja o A megadott, tanult viselkedési szabályokat felnőtt segítségével betartja o A megadott, tanult viselkedési szabályokat alkalmanként segítséggel sem tartja be, ilyenkor inadaptív viselkedést mutat (pl. passzivitás, sztereotip viselkedés, esetleg agresszió, autoagresszió)


o A megadott, tanult viselkedési szabályokat gyakran segítséggel sem tartja be, ilyenkor inadaptív viselkedést mutat (pl. passzivitás, sztereotip viselkedés, esetleg agresszió, autoagresszió) 

szorgalmát. (A szorgalom fogalmával jellemezzük, értékeljük a tanuló motiváltságát, aktivitásának, aktivizálhatóságának mértékét.) o tanult aktivitásokat önként, külső motiváció nélkül is elvégez, teljesítménye egyenletes o bizonyos motivációs bázissal rendelkezik, teljesítménye egyenletes o bizonyos körülmények között aktivizálható o nem aktív, nem motivált, csak teljes irányítással képes elvégezni aktivitásait


6.6. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A Közoktatási törvény kimondja, hogy évente két alkalommal – ősszel és tavasszal – gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. A tanulók mérése a HUNGAROFIT tesztrendszer alapján történik, igazodva a sajátos nevelési igényű tanulók fizikai állapotához, terhelhetőségéhez. A felmérésben szereplő Cooper-teszt helyett, 800 m-es futással mérjük tanulóink alap állóképességét. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató program elkészítéséhez. Ezzel lehetőséget biztosíthatunk az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására.

Fizikai képességek mérése (kora ősszel és tavasszal)

1. osztály 

40 méteres futás felmérése



helyből távolugrás felmérése



kislabdahajítás helyből távolba kidobóterpeszből

2. osztály 




helyből távolugrás felmérése (kar- és lábmunka összehangolása)



kislabdahajítás helyből távolba kidobóterpeszből



Mátyás futás felmérése (maximum 6 perc alatt)

3. osztály 




távolugrás nekifutással elugrósávból történő erőteljes elrugaszkodással



kislabdahajítás dobóterpeszből a kiindulóhelyzet és a hajító mozdulat fokozatos javításával



Mátyás futás felmérés (maximum 5,5 perc alatt)


4. osztály 




távolugrás elugrósáv használatával – rövid- és közepes távú nekifutással



kislabdahajítás helyből távolba – a dobóterpesz és a hajító mozdulat minőségi javításával



Mátyás futás felmérése (maximum 5 perc)

Motoros képességek mérése (évente egyszer – télen) 1. osztály 

felülés, fél percen keresztül a szabályos felülések számlálása



mellkasemelés, fél percen keresztül a szabályos mellkasemelések számlálása



súlypontemelkedés



lökés mellkastól 1 kg-os medicinlabdával előre



dobás fej felett hátra 1 kg-os medicinlabdával

2. osztály 







súlypontemelkedés









nyújtott ülésben előrenyúlás

3. osztály 







súlypontemelkedés









nyújtott ülésben előrenyúlásig



függeszkedés kifáradásig



ingafutás (10 x 5 m) 188


4. osztály 

felülés, fél percen keresztül a aszbályos felülések számolása



mellkasemelés, fél percen keresztül a szabályos mellkaseme3lések számolása



súlypontemelkedés



lökés mellkastól előre – lányok 1 kg-os, fiúk 2 kg-os – medicinlabdával



nyújtott ülésben előrenyúlás



függeszkedés kifáradásig



ingafutás (10 x 5 m)



fekvőtámasz kifáradásig



lábemelés nyújtott lábbal fél percen keresztül

5-6. osztály Fizikai állapot mérése: 1. 60 m futás 2. 800 m futás 3. Távolugrás 4. Kislabdahajítás

Motoros képesség mérése: 1. Helyből távolugrás (alsó végtag dinamikus erejének mérése) 2. Lökés egy kézzel dobóterpeszből, 2 kg-os tömött labdával (kar – törzs - lábizmok dinamikus erejének mérése) 3. 2 kg-os tömött labdával dobás két kézzel, a fej fölött hátra (váll – törzsizmok dinamikus erejének mérése) 4. Fekvőtámaszban karhajlítás és –nyújtás folyamatosan kifáradásig (váll – karizmok erőállóképességének mérése) 5. Hasonfekvésből törzsemelés és –leengedés fél percig (hátizmok erő- és állóképességének mérése) 6. Hanyatfekvésből felülés

és

visszaereszkedés

fél

percig (hasizmok

állóképességének mérése)


erő-

és

7 – 8 – 9 – 10. osztály Fizikai állapot mérése: 1. 60 m futás 2. 800 m futás 3. Távolugrás 4. Kislabdadobás

Motoros képesség mérése: 1. Helyből távolugrás 2. Lökés egy kézzel dobóterpeszből 3 kg-os tömött labdával 3. 3 kg-os tömött labdával dobás két kézzel, a fej fölött hátra 4. Fekvőtámaszban karhajlítás és –nyújtás folyamatosan kifáradásig 5. Hasonfekvésből törzsemelés és –leengedés – 1 percig 6. Hanyatfekvésből felülés és visszaereszkedés – 1 percig


Liget Úti Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Program 2007

Recommend Documents