Mikepércsi Hunyadi János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM:

Mikepércsi Hunyadi János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM: 201255 KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2015/2016.tanév Készült a 229/2012.(VIII.28) Korm.rendelet 23.§ (1) (3) alapján ÁLTALÁNOS ISKOLA 1. A felvételi lehetőségek Az intézmény az alábbiak szerint határozza meg a felvételi lehetőségeket: A törvényben előírt életkor  óvodai szakvélemény  születési anyakönyvi kivonat  lakcímkártya  TAJ kártya  szülő személyi igazolványa  Nevelési Tanácsadó szakvéleménye (ha van) 2. A beiratkozásra meghatározott idő, és a fenntartó által engedélyezett osztályok száma EMMI rendelet alapján szabályozzuk: A beiratkozás ……. év ………hó ….. naptól ………. év ………..hó ….. napig tart. Ezen a napokon belül ……….órától ………… óráig. A felvételi időszakot a központilag meghatározottak alapján hirdetjük ki és bonyolítjuk le. Iskolánk a beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 1.évfolyam 2.évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam 5.évfolyam 6.évfolyam 7.évfolyam 8.évfolyam

A A A A A A A A

B B B A B

3. Az intézmény az alábbiak szerint határozza meg a térítési díjának, a tandíjának és egyéb díjak mértékét nevelési évenként egy főre A díj megnevezés (jogcíme) mértéke 1 főre megállapított díj mértéke a nevelési évre Napközi teljes értékű 521.- Ft Napközi 50% 260.- Ft Napközi – rendszeres 0% 0.- Ft gyermekvédelmi Menza teljes értékű 344.- Ft Menza 50% 172.- FT Menza-rendszeres gyermekvédelmi 0% 0.- Ft A személyi térítési díjat az önkormányzat az igénybevett étkezések számának, valamint a kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg. Gyermekétkeztetés esetén a.)rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 1-8.évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át, b.) a nevelésbe vett 1-8.évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át, c.) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, d.) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, kedvezményként kell biztosítani, továbbiakban együtt: normatív kedvezmény. A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. 4. A fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelések Az értékelés ideje nyilvános megállapítása Évente Teljesítményértékelési rendszer: Önértékelés, tanulói értékelés, óralátogatási értékelés, intézményi önértékelés: intézményi önértékelés (Intézményi Minőségirányítási Csoport) – 2012.szeptember 1-jén hatályát vesztette a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 194.§-a értelmében. 5. A köznevelési alapfeladattal kapcsolatos vizsgálatok, ellenőrzések A vizsgálat, ellenőrzés ideje az ellenőrzések megnevezése nyilvános megállapítása Évente Teljesítményértékelési rendszer: 2012.szeptember 1-jén Önértékelés, tanulói értékelés, hatályát vesztette a óralátogatási értékelés, intézményi 20/2012. (VIII.31.) EMMI önértékelés rendelet 194.§-a értelmében. Igényeknek A partnerek elégedettségi mutatója megfelelően nem kötelező jelleggel (BECS )

6. Az Állami Számvevőszék ellenőrzése: nem releváns 7. Egyéb ellenőrzések, vizsgálatok (Belső ellenőrzés melynek tárgya, a közalkalmazotti besorolások – Debrecen-Mikepércs Többcélú Kistérségi Társulás) Az ellenőrzés, vizsgálat ideje nyilvános megállapítása 2011.08.10-19. Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a személyi anyagok tartalmazzák az előírt dokumentumokat. 8. Az intézmény nyitva tartása és az éves munkaterv alapján a tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események Az intézmény a nyitva tartását az alábbi rend szerint határozza meg Hétfő 07,00-tól 21,00-ig Kedd 07,00-tól 21,00-ig Szerda 07,00-tól 21,00-ig Csütörtök 07,00-tól 21,00-ig Péntek 07,00-tól 21,00-ig Szombat Vasárnap -

Első tanítási nap Az első félév vége Félévi értesítő kiosztása Utolsó tanítási nap

Szünet neve Őszi Téli Tavaszi

1. 2. 3. 4. 5.

Szorgalmi idő 2015.szeptember 01. 2016.január 22. 2016.január 29. 2016.június 15.

Szünetek Időpont A szünet előtti utolsó tanítási nap 2015.10.26-2015.10.30. 2015.10.22. (csütörtök) 2015.12.21-2015.12.31. 2015.12.18. (péntek) 2016.03.24-2016.03.29. 2016.03.23.(szerda)

A szünet utáni első tanítási nap 2015.11.02. (hétfő) 2016.01.04. (hétfő) 2016.03.30. (szerda)

Tanítás nélküli munkanapok 2016.01.28. (csütörtök) Félévi nevelőtestületi értekezlet (tanítási szünet) 2016.03.23. (szerda) Tankerületi Szakmai Nap (tanítási szünet) 2016.03.30. (szerda) Hunyadi-nap 2016.04.15. (péntek) Varázsolvas (tanítási szünet) 2016.06.15. (szerda) DÖK-nap/Gyermeknap

Munkaszüneti napok Nemzeti ünnep Karácsony Újév Nemzeti Ünnep Húsvét Pünkösd

október 23. (péntek) december 25. (péntek) január 1. (péntek) március 15. (kedd) március 28. (hétfő) május 16. (hétfő)

Munkanap december 12. (szombat) március 5. (szombat)

Alsó tagozatos tanulók szüleinek Felső tagozatos tanulók szüleinek A továbbtanuló gyerekek szüleinek

Munkanap áthelyezések Pihenőnap december 24. (csütörtök) március 14. (hétfő) Szülői értekezletek 2015.szeptember 10. (csütörtök) 2015.szeptember 08. (kedd) 2015.november 3. (kedd)

2016.február 4. (csütörtök) 2016.február 2. (kedd) -

Szülői munkaközösséget érintő értekezletek (osztályonként 2 fő) Az iskola éves munkatervének 2015.szeptember 15. (kedd) ismertetése A féléves beszámoló ismertetése 2016.február 09. (kedd) Az éves munka értékelése, lezárása 2016.június 21. (kedd)

17,00 17,00 17,00

17,00 17,00 17,00

Nyílt órák

Az iskolában tanuló gyerekek szüleinek

1.a, osztály

2015.10.21.

1.és 2. óra (magyar, matematika)

napközi 1.cs.

2015.10.21.

14,00-15,00 (tanulási foglalkozás)

2.a, 2.b osztály

2016.04.12.


napközi 2.cs., 3.cs.

2016.04.12.


3.a, 3.b, 4.a, 4.b osztály

2016.04.13.


napközi 4.cs, 5.cs, 6.cs.

2016.04.13.


5-8.évfolyam

2016.04.20.

1-6.óra

Néptánc

2016.04.18-22.

Grafika

2016.04.18-22.

A mikepércsi CsodaVár Óvoda óvónőinek

1.évfolyam

2015.10.20.

1.óra: 1.a

Leendő első osztályos tanulók szüleinek

2.évfolyam

2016.03.17.

1.óra: 2.b; 2.óra: 2.a

Országos mérések-értékelések 2015.október 09-ig

Azon elsős tanulók felmérése, akiknél az alapkészségek fejlesztéséhez szükséges a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazása

2015.október 22-ig

Jelentés az Oktatási Hivatalnak az érintett tanulók létszámáról

DIFER 2015.december 4-ig

A vizsgáltok elvégése a kiválasztott tanulókkal

2015.november 20-ig

Az országos olvasási-szövegértési, matematikai alapkészségek méréséhez, értékeléséhez szükséges adatok megküldése az Oktatási Hivatal részére

Felelős: Feketéné Győrfi Erika

Felelős: Kajatinné Csikai Krisztina

2016.május 25.

Országos mérés, értékelés a 6. és 8. évfolyamon

Fittség mérés

2016.január 6-től 2016.június 1-ig

A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata 5-8.osztályig

Felelős: Kelemenné Hortobágyi Ilona

Írásbeli idegen nyelvi mérés

2015.november 20-ig

A méréshez szükséges adatok megküldése az Oktatási Hivatal részére

Felelős: Kovács Judit

2016.május 18.

Országos mérés a 6. és 8. évfolyamon angol vagy német nyelvet első idegen nyelvként tanulók körében

2016.június 15-ig

Az elvégzett iskolai vizsgálatok tanulói és intézményi adatainak megküldése az Oktatási Hivatal

Kompetenciamérés

részére Az általános, a középfokú iskola igazgatója az Nkt. 80. § (1) bekezdése alapján a 2014/2015. tanévben és a korábbi tanévekben megszervezett országos alapkészség, képesség mérésről a Hivatal által feldolgozott és közzétett tanulói és intézményi adatok alapján, feladatellátási helyenként elemzi az intézmény pedagógiai munkáját, különös tekintettel az azonos iskolatípusok országos átlagadataival való összehasonlításra, az iskola családi háttérindexéhez mért iskolai pedagógiai teljesítményekre, az iskola pedagógiai fejlesztő munkájának hatására, és a mérési eredmények időbeni változásaira. Ennek keretében az iskola igazgatója azonosítja az intézményi pedagógiai munka erősségeit, gyengeségeit és intézményi intézkedési tervben határozza meg az intézményi pedagógiai munka eredményességének fejlesztése érdekében szükséges intézkedéseket. Az elemzést is tartalmazó intézményi intézkedési tervet az igazgató 2016. június 10-éig készíti el, majd a nevelőtestület véleményének figyelembevételével 2016. június 30ig véglegesíti és megküldi a fenntartójának. A fenntartó rendszeresen ellenőrzi az intézményi intézkedési tervben foglaltak teljesítését.

Iskolai ünnepélyek, megemlékezések Ünnepély, megemlékezés

Időpont

Óra

Évfolyam

Tanévnyitó ünnepély

2015.augusztus 28.

17,00

1. és 3.

Tanévzáró ünnepély, ballagás

2016.június 18.

Megemlékezés az aradi vértanúkról

2015.október 6.

5.

Megemlékezés az 1956-os forradalomról és a Köztársaság kikiáltásáról

2015.október 22.

8.

Karácsonyi ünnepség

2015.december 18.

Megemlékezés az 1848/1849-es forradalom és szabadságharcról

2016.március 11.

Megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napjáról

2016.június 3.

Megemlékezés a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatairól

2016.február 22-26.

Megemlékezés a holokauszt áldozatairól

2016.április 11-14.

5. (7.és 8.)

rövidített csengetési rend szerinti  

6.tanórában (10,45-től) az alsó tagozatosoknak, 8.tanórában (11,55-től) a felső tagozatosoknak

Osztályfőnöki óra

4. 6.

3.és 7.

5-8.

5-8.

Egyéb iskolai szintű rendezvények Rendezvény

Időpont

Csillagszóró – karácsonyest

2015.12.18. (péntek) 17,00

Farsang

alsó: 2016.február 5. (péntek) 13,30-16,00 felső: 2016.február 12.(péntek) 17,00-20,00

Hunyadi-bál

2016.február 20. (szombat)

Hunyadi-nap

2016.március 30. (szerda)

Varázsolvas

2016.április 15. (péntek)

Rongyosballagás

2016.június 14. (kedd)

Gyermeknapi kavalkád-DÖK nap

2016.június 15. (szerda)

9. A pedagógiai – szakmai ellenőrzések megállapításai – a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásával A pedagógiai-szakmai ellenőrzések megállapításai: A pedagógusok teljesítményértékelése az alábbi legfontosabb területeket érintette:  a szakmai, pedagógiai (tanórai és azon kívüli oktató-nevelőmunka) és adminisztratív tevékenység,  munkafegyelemmel, a szabályok betartásával kapcsolatos feladatok ellátása,  az intézmény iránti elkötelezettség, a szervezeti célok megvalósításában való innovatív, aktív közreműködés,  a pedagógus mesterséggel összefüggő személyes tulajdonságok,  egyéb, előre nem látható megbízatások, feladatok (pályázatírás, projektmunka,stb.) Az értékelés formái  óralátogatások  önértékelés  értékelő beszélgetés  tárgyi dokumentumok (füzetek, munkafüzetek, dolgozatok) áttekintése  tanórán kívüli tevékenységek megfigyelése Az értékeléshez szükséges információk gyűjtése  A tanórai oktató-nevelő munka ellátásával összefüggően az óralátogatások, az óraelemzések szempontjai adtak információt (Óra megfigyelési lap)  Az adminisztratív munkához a tanügyi és munkaügyi dokumentumok vezetésének szempontjai, azok ellenőrzési jegyzőkönyve volta z információs forrás.  A pedagógiai tervezőmunka dokumentumai, tanmenetek, szakköri naplók, fejlesztési tervek.  A képzéseken, továbbképzéseken való részvétel adatainak gyűjtése a tanév vonatkozásában.

A pedagógusok közül mindenki a kiválóan alkalmas minősítést szerezte meg. 10. A szervezeti és működési szabályzat, a házirend és a pedagógiai program A szervezeti és működési szabályzat, a házirend és a pedagógiai program a közzétételi lista mellékleteként csatolásra került.

Pedagógus sorsz: 1.

11. A betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége Végzett- Szakképzettsége: Milyen Melyik sége: tantárgya- évfolyakat tanít: mon: Főiskola

tanító

2.

Főiskola

tanító

3.

Főiskola

tanító

ének szakkollégium rajz és vizuális kultúra műveltségi terület ember és társadalom műveltségi terület

4.

Főiskola

tanító

pedagógiai szakkollégium

5.

Főiskola

tanító

németnyelv oktató

6.

Főiskola

tanító: rajz tanár szakkollégium

Feladatkör

közoktatási vezető

ének

2.

igazgató

fejlesztő pedagógus

matematika

1.

igazgatóhelyettes

magyar környezetismeret napközi magyar matematika testnevelés környezetismeret magyar matematika erkölcstan életvitel-és gyakorlat testnevelés környezetismeret magyar matematika erkölcstan életvitel –és gyakorlat testnevelés környezetismeret

1. 1.

of.

1. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2.

of. KT tag

of. mk.vez.

2. 2. 3. 3. 3. 3. 3. 3.

of.

7.

Főiskola

tanító

8.

Főiskola

tanító tanár

9.

Főiskola

tanító

10.

Főiskola

tanár

11.

Főiskola

tanár

12.

Főiskola

tanár

13.

Főiskola

tanár

14.

Főiskola

tanár

15.

Főiskola

tanár

vizuális kultúra műveltség terület

rajz szakkollégium magyar nyelv és irodalom szak

angolnyelv oktató angol nyelv és irodalom szak matematika angol szak földrajz – testnevelés szak

magyar – orosz szak angol műveltségterület történelem-orosz szak magyar nyelv és irodalom szak történelem-orosz szak német szakos nyelvtanár

-

közoktatási vezető

magyar matematika vizuális kultúra testnevelés magyar matematika környezetismeret ének testnevelés magyar matematika technika-és életvitel környezetismeret ének angol nyelv életvitel és gyakorlat angol nyelv

3. 3. 3. 1.3. 3. 4. 4. 4. 4. 4. 4. 4. 4.

of.

of. KT.tag

of. KT elnök

4. 4. 1.3.4.5.7 1.

of.

2.4.6.8.

of.

természetis meret földrajz testnevelés magyar erkölcstan

5.6.

of.

-

magyar ember és társad. ism.

6.8. 8.

of. mk. vez.

-

történelem, társ.és államp. német hon és népism. napközi

5.,6.,7.8.

of.

-

7.8. 6.7.8. 5.7. 5.6.7.

8. 5. 2.

of.

16.

17.

18.

19.

20.

Főiskola

Főiskola

Főiskola

Főiskola

Főiskola

tanító

tanító

tanító

tanító

tanár

21.

Főiskola

tanár

22.

Főiskola

tanító

23.

Főiskola

tanító tanár

24.

Főiskola Egyetem

tanár

ember és társadalom műveltségi terület

rajz szakkollégium

technika szakkollégium

-

-

-

tehetségfejlesztési szakértő közoktatási vezető

-

matematikakémia szak matematika-fizika szak diff.fejlesztőped. ismeretek angolnyelv oktató angol nyelv és irodalom szak rajz –vizuális kommunikációs szak

-

vizuális kultúra ének életvitel-és gyakorlat napközi erkölcstan testnevelés vizuális kultúra napközi vizuális kultúra életvitel-és gyakorlat ének napközi testnevelés és sport ének környezetismeret életvitel-és gyakorlat napközi matematika kémia

2.

matematika fizika BTM-es tanulók fejlesztése angol napközi

6.8. 7.8. 1-8.

-

4.5.6. 2.

-

rajz és vizuális kultúra vizuális kultúra mozgókép kultúra

4.8.

1. 2.4. 2. 1. 1. 1.2. 3. 3. 5.6.7.8. 3. 3.4. 4. 3. 3. 3. 3.4. 5.7. 7.8.

5.6.7. 5.

mk. vez.

Főiskola

25.

Főiskola Főiskola Főiskola

26. 27. 28.

tanár

biológiatestnevelés szak

tanár tanár tanár

-

testnevelés és sport biológiaegészségtan ének informatika SNI-s tanulók fejlesztése napközi

ének szak informatika szak gyógypedagógus

5.6.8. 7.8. 5.6.7.8. 4.5.6.7.8. 1-8.

-

2.

12. A betöltött munkakörök alapján a nevelő és oktató munkát segítők száma, iskolai végzettsége és szakképzettsége sorszám munkakör iskolai végzettség szakképzettség 1. iskolatitkár érettségi 2. pedagógiai asszisztens érettségi 3. szabadidő szervező főiskola andragógia

513 1483 1465 1472 1497 1481

átlag

-17 -74 -77 -46 -151 -17

538 1556 1559 1494 1459 1522

502 1583 1577 1567 1555 1557

36 -27 -18 -73 -96 -35

átlaga átlag

468 1355 1386 1439 1381 1398

489 1498 1486 1489 1489 1491

átlaga

átlag

Eltérés

496 1409 1388 1426 1346 1464

átlaga

Eltérés

átlag

Eltérés

2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014

átlaga

Eltérés

13. Az országos mérés- értékelés eredményei, évenként feltüntetve Szövegértés Matematika 6. osztály 8. osztály 6. osztály 8. osztály Tanév Iskola Orsz. Iskola Orsz. Iskola Orsz. Iskola Orsz.

-21 -143 -100 -50 -108 -93

499 1640 1537 1500 1566 1570

484 1622 1601 1612 1620 1617

15 18 -64 -112 -54 -47

14.2014/2015. tanév országos, megyei, területi tanulmányi versenyeredményei helyezés

verseny formája

osztály

tanuló neve

verseny szervezője

Megyei/T anker

verseny fajtája

felkészítő pedagógus

I.hely

egyéni helyszíni

1.a

Végvári István

Debreceni Kazinczy F.Ált.Iskl.

M

versmondó

Gulyás Erzsébet

2.a

Lovász Nóra

Debreceni Benedek Elek Ált.Isk.

M

vers-és prózamondó

Almásiné Szentjóbi Ildikó

Debreceni Csapókerti Ált.Isk.

M

angol nyelvű vers –és prózamondó

Baloghné Kovács Judit

Debreceni Kazinczy F.Ált.Isk.

M

szépolvasó



M

szépolvasó

Gálné Almási Beáta

Mikepércsi Hunyadi J.Ált.Isk.

M

varázsolvas megyei szépolvasó


4.a

Kovács Anna

II.hely

5.b

Besenyei Virág

Hajdúbagos Község Önkormányzata

T

Hazám, hazám című versmondó

Dévényi Mihályné

6.a

Ujhelyi Imre

Létavértes Arany J.Ált.Isk.

T

íródeák kistérségi helyesíró verseny

Szil András

7.b

Virág Petra

Debreceni Benedek E.Ált.Isk.

M

népdaléneklés

Vatainé Facsar Veronika

7.b

Almási Ágnes

Hosszúpályi Irinyi J.Ált.Isk.

T

angol nyelvű idegennyelvi versmondó

Kovácsné Bíró Annamária

7.b

Gyöngyösi Nikolett


T


Szima Gáborné

egyéni levelezős

2.b

Besenyei Barbara

HEBE Kft keltegető

(O)

országos levelezős egyéni szövegértés

Makrai Józsefné

egyéni helyszíni

1.b

Kelemen Zsófia

Debreceni Kazinczy F.Ált.Iskl.

M

versmondó

Pásztorné Pálfi Judit

2.a

Juhász Anna


M

szépolvasó


3.b

Budai Flóra


M

szépolvasó

Ivánka Tóth Éva

4.a

Diós Eszter


T



5.b

Dorogi Zsófia


T



7.b

Dér Emese


T



Debreceni Lilla T.Ált.Isk.

M

versmondó


Derecskei Bocskai I.Ált.Isk.

T

Szövegértés, mesevarázs verseny

Ivánka Tóth Éva

Virág Petra

Debreceni Benedek E.Ált.Isk.

M

népdaléneklés

Vatainé Facsar Veronika

Szabó Alexandra

Debreceni Csapókerti .Ált.Isk.

M

Tépei Általános Iskola

T

természetismereti vetélkedő

Kelemenné Hortobágyi Ilona

csapat helyszíni

3.b

Budai Flóra Gali Máté Tóth Balázs

7.b-8.a

Rajna Eszter 5.b

Besenyei Virág Dorogi Zsófia Ilyés Orsolya

III.hely

egyéni helyszíni

csapat levelezős

3.b

Kapdos Flóra

Debreceni Lilla Téri Ált.Isk.

M

képzőművészeti

Ivánka Tóth Éva

7.b

Pálóczi Berill


T



7.b

Fehér Napsugár


T



2.b

Besenyei

HEBE Kft keltegető

(O)

országos tavaszi levelezős szövegértés

Makrai Józsefné

Barbara

csapatverseny

Kelemen Gréta Orbán Zsanett Sarkadi Melissza Szabó Gréta 6.a

Ujhelyi Imre

Derecskei Bocskai I.Ált.Isk.

T

II.Rákóczi F. történelmi levelező verseny

Szima Gáborné

Molnár Dávid különdíj

egyéni helyszíni

2.a

Lovász Nóra


T



3.b

Balogh Roland


M

szépolvasó

Ivánka Tóth Éva

5.b

Fekete Zsuzsa

Konyár Község Önkormányzata

M

XII. Égig érő fa járási mesemondó verseny


6.a

Deczki József


T


Szil András

8.a

Szikszai Nikolett


T


Szil András

M

Kazinczy Szép Magyar Beszéd verseny Derecske Városkörnyéki fordulója


M

humán tanulmányi verseny

Szima Gáborné

IV.hely

egyéni helyszíni

5.b

Dorogi Zsófia

V.hely

csapat helyszíni

7.b

Fehér Kincső

Debreceni Lilla Téri Ált.Isk.

Fehér Napsugár


Pálfi Lajos VI.hely

egyéni helyszíni

5.b

Fekete Levente

Debreceni Csapókerti Ált.Isk.

M

angol nyelvű vers és prózamondó


VIII.hely

egyéni levelezős

7.b

Fehér Kincső

Lotz János Országos Szövegértési és helyesírási verseny

(O)

megyei döntő


Arany minősítés

egyéni helyszíni

7.b

Dér Emese

Debreceni Vörösmarty M. Ált.Isk.

M

VIII.megyei mese és prózamondó fesztivál

Deczki Klára

Csengettyűk

V. Hajdúböszörményi Gyermek-és Ifjúsági Néptáncfesztivál

M

néptánc

Török Gergely


M

néptánc

Török Gergely

csoportos

Csillagocskák Ezüst minősítés

csoportos

Csillafürt

Tankerületi versenyen 1-3.helyezést elért tanulók száma: 15 fő I.hely: 4 fő II.hely: 5 fő III.hely: 3 fő Különdíj: 3 fő

Megyei versenyen 1-3.helyezést elért tanulók száma: 18 fő I.hely:7 fő II.hely: 6 fő III.hely: 3 fő Különdíj: 2 fő

15.A tanulók le- és kimaradásával, évfolyamismétlésével kapcsolatos adatok Lemaradási mutatók: Az intézmény lemaradási Megnevezés 20082009201020112012mutatói 1. évfolyam adatai: - 1. évfolyamból lemaradó tanulók száma - 1. évfolyamból lemaradó tanulók % (az évfolyamon tanulókhoz viszonyítva) 2. évfolyam adatai: - 2. évfolyamból lemaradó tanulók száma - 2. évfolyamból lemaradó tanulók % (az évfolyamon tanulókhoz viszonyítva) 3. évfolyam adatai: - 3. évfolyamból lemaradó tanulók száma - 3. évfolyamból lemaradó tanulók % (az évfolyamon tanulókhoz viszonyítva) 4. évfolyam adatai: - 4. évfolyamból lemaradó tanulók száma - 4. évfolyamból lemaradó tanulók % (az évfolyamon tanulókhoz viszonyítva) 5. évfolyam adatai: - 5. évfolyamból lemaradó tanulók száma - 5. évfolyamból lemaradó tanulók % (az évfolyamon tanulókhoz viszonyítva)

20132014. év

20142015.év

-

2009.év

2010.év

2011. év

2012.év

2013. év

-

-

-

-

-

3

-

-

3

3

1

6,5%

-

-

10%

7%

2.9%

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

5,3%

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

3,8%

-

6. évfolyam adatai: - 6. évfolyamból lemaradó

-

-

-

-

-

-

-

tanulók száma

-

-

-

-

-

- 6. évfolyamból lemaradó tanulók % (az évfolyamon tanuJókhoz viszonyítva)

-

-

-

-

-

-

7. évfolyam adatai: - 7. évfolyambóllemaradó tanulók száma - 7. évfolyamból lemaradó tanulók % (az évfolyamon tanulókhoz viszonyítva) 8. évfolyam adatai: - 8. évfolyamból lemaradó tanulók száma - 8. évfolyamból lemaradó tanulók % (az évfolyamon tanúlókhoz viszonyítva) Az intézmény adatai: - az intézményben adott tanévben lemaradó tanulók száma - az intézményben az adott tanévben lemaradó tanulók % (az intézményben tanulókhoz viszonyitva)

-

-

-

-

-

2

3

-

-

-

-

-

-

-

-

-

6,7%

6,5%

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

-

3

3

6

6,5%

-

-

10%

7%

2,3%

16. Egyéb foglalkozások órarendje Osztály 5.a

Szakkör neve Matematika

6.a,b

Matematika

7.a

Matematika

8.a,b

Matematika

5.a

Magyar

6.a,b

Magyar

7.a

Magyar

8.a,b

Magyar

Összesen (A/Bhét):

Osztály 1.a

Magyar „A” hét kedd 5.óra

Szakkör:4 óra/hét „A” hét

„B” hét szerda (13,15-14,00) szerda (13,15-14,00)

csütörtök (14,15-15,00) hétfő (13,15-14,00) péntek (13,15-14,00) szerda (13,15-14,00) péntek (13,15-14,00) hétfő (13,15-14,00) 8 óra

Felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás: 15 óra/hét Matematika „B” hét „A” hét „B” hét csütörtök 5.óra

-

1,1%

2.a 2.b 3.a 3.b 4.a 4.b 5.a 6.a,b 7.a 8.a,b Összesen (A/Bhét):

Osztály 1.a 2.a 2.b 3.a 3.b 4.a 4.b 5.a 6.a,b 7.a 8.a,b Összesen (A/Bhét):

kedd 5.óra kedd 5.óra hétfő 6.óra kedd 6.óra szerda 5.óra szerda 5.óra szerda 6.óra „N” szerda 6.óra „H” szerda 6.óra „N” szerda 6.óra „H” kedd 7.óra „N” kedd 7.óra „H” kedd 7.óra „N” kedd 7.óra „H” 15 óra

csütörtök 5.óra csütörtök 5.óra csütörtök 6.óra csütörtök 5.óra szerda 5.óra szerda 5.óra csütörtök 7.óra „N” csütörtök 7.óra „H” hétfő 7.óra „N” kedd 7.óra „H” hétfő 7.óra „N” hétfő 7.óra „H” hétfő 6.óra „N” szerda 5.óra „H” 15 óra

Tehetségfejlesztő foglalkozás: 15 óra/hét Magyar Matematika „A” hét „B” hét „A” hét „B” hét kedd 5.óra csütörtök 5.óra kedd 5.óra csütörtök 5.óra kedd 5.óra csütörtök 5.óra hétfő 6.óra csütörtök 6.óra kedd 6.óra csütörtök 5.óra csütörtök 6.óra csütörtök 6.óra csütörtök 6.óra csütörtök 6.óra csütörtök 7.óra „N” csütörtök 7.óra „H” szerda 7.óra „N” kedd 6.óra „H” csütörtök 7.óra „N” hétfő 7.óra „H” kedd 7.óra „N” szerda 6.óra „H” péntek 6.óra „N” kedd 8.óra „H” hétfő 8.óra „N” szerda 7.óra „H” hétfő 6.óra „N” szerda 7.óra „H” szerda 7.óra „N” hétfő 6.óra „H” 15 óra 15 óra

„A” hét 1.CSOPORT 2.CSOPORT 3.CSOPORT 4.CSOPORT 5.CSOPORT 6.CSOPORT ÖSSZESEN „A” hét „B” hét 1.CSOPORT

HÉTFŐ 2 2 2 2 3 3

KEDD 4 4 4 3 2 2

Napközi: 85 óra/hét SZERDA CSÜTÖRTÖK 2 4 2 4 2 4 2 4 4 3 4 3 85 ÓRA

HÉTFŐ 2

KEDD 4

SZERDA 2

PÉNTEK 2 2 2 3 2 3

ÖSSZESEN 14 14 14 14 14 15

CSÜTÖRTÖK PÉNTEK 4 2

ÖSSZESEN 14

2.CSOPORT 3.CSOPORT 4.CSOPORT 5.CSOPORT 6.CSOPORT ÖSSZESEN „B” hét

2 2 2 3 3

4 4 3 2 2

2 2 2 4 4

4 4 4 3 3

2 2 3 3 2

14 14 14 15 14

85 ÓRA

17. A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai, az értékelés módja 17.1. Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt szóbeli és írásbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai -A házi feladat kell, fontos pedagógiai, szociális és egyéb hatásai vannak. Az iskolán kívüli munka javítja a tanulói motivációt, fejleszti a készségeket és egyértelműen javítja, növeli a tanulói teljesítményt. -Hogy mindezeket a pozitív hatásokat elérjük, nem mindegy, hogy miből mennyit és milyen típusú házi feladatokat adunk fel, s hogy azokat megfelelően előkészítettük-e, s hogyan ellenőriztük, értékeltük-e. A házi feladatnak negatív hatásai vannak, ha túl sok, vagy túl nehéz, esetleg állandóan ugyanazt a mechanikus gyakorlást igényli, monotóniához, „megcsömörléshez” vezethet. A tanulón úrrá lesz a fáradság, elveszti az érdeklődését tennivalói iránt. Nem marad ideje a szabadidős és közösségi tevékenységekre. Ezek a tényezők vezethetnek oda is, hogy a tanulók egymáséról másolják le, vagy mással csináltatják meg a feladatokat. -Az oktatás rendszerében elfoglalt helyét tekintve a házi feladat lehet: o új anyag előkészítését szolgáló, gyűjtő, kutató, felfedező munka, vagy o az órán megszerzett ismeretek begyakorlását lehetővé tevő, az ismeretek készséggé, jártassággá fejlesztő tevékenység. -Törekednünk kell a házi feladatok tudatosabb megtervezésére, a mennyiségi, vagy minőségi differenciálásra, célszerű, változatos formáinak alkalmazására és megfelelő előkészítésére. -A házi feladat ellenőrzésének nagy szerepe van mind a tanulók, mind a nevelők részéről. A pedagógus visszajelzést kap a tanítási óra hatékonyságáról. A gyerek szintén visszajelzést kap a munkájáról, ami őt motiválja, további erőfeszítésekre sarkallja. Ha a pedagógus nem ellenőrzi és értékeli a munkájukat jogosan érzik úgy, hogy fölöslegesen dolgoztak. -A házi feladatot annak a pedagógusnak kötelessége minőségileg is ellenőrizni és értékelni, aki feladta. -Az egyéb tevékenységet végző nevelő feladata a mennyiségi ellenőrzés. Az alsó tagozaton ettől lehet eltérés, mivel itt az osztályt tanító két nevelő közt napi konzultációs kapcsolat van. Megegyezés tárgya lehet, hogy ki milyen ellenőrzést és értékelést végez. -A sikeres otthoni (napközi otthoni) munka az utóbbi feltételek teljesülése esetében várható el a gyerekektől: o az órai előkészítés alapos, o a gyerekek motivációja megfelelő,

o a külső tényezők pozitívak, tárgyi feltételek megvannak (szociokulturális háttér, szótárak, nyugodt körülmények, önálló tanulóasztal stb…) -A házi feladat hiányát a kollegák többsége a szorgalom minősítésébe számítja be, majd pótoltatja azt. A házi feladat hiányáért büntetésként egyest és osztályfőnöki, szaktanári figyelmeztetést nem lehet adni a tanulónak. (Ahhoz viszont joga van a pedagógusnak, hogy a házi feladat anyagát számon kérje szóbeli vagy írásbeli formában.) -A házi feladat mennyisége elsősorban az életkor és az egyéni fejlettség függvénye. A kisebbek kevesebbet, a nagyobbak többet kapjanak annak tudatában, hogy nemcsak egy tárgyból kell felkészülni a tanulóknak. (A differenciálás fontossága, az olvasás gyakorlására is aránylag sok időt kell fordítani.) -Naponta, összességében mennyi időt fordíthat – optimális esetben – egy gyermek tanulásra: Évfolyam Írásbeli Szóbeli Összesen 1.osztály 40perc 20perc 60perc 2.osztály 40perc 20perc 60perc 3–4.osztály 40perc 20perc 60perc 5–6.osztály 30perc 1óra 1,5óra 7–8.osztály 40perc 80perc 2óra -A hétvégi házi feladat tekintetében, mértékkel legyen házi feladat. A pedagógus kompetenciája eldönteni, hogy ez kötelező vagy szorgalmi legyen. -Őszi, téli, tavaszi szünetre külön házi feladatot nem, csak szorgalmi feladatot kapjanak a gyerekek mivel a szünetek célja és rendeltetése a pihenés, kikapcsolódás, feltöltődés. Természetesen a mindenkori órai anyag után a szokásos házi feladat mennyiség feladható. -Nyári szünet idejére nem adható kötelező házi feladat, csak szorgalmi jellegű (pl.: gyakorló feladatok, kötelező olvasmány, játékos, logikai fejtőrök stb…) A szorgalmi feladata el nem készítéséért a tanulót semmiféle büntetés nem érheti! A szorgalmi jegyének minősítésébe csak akkor számíthat bele, ha nem a képességeinek megfelelően tanul. A nevelőnek szüksége van arra, hogy az oktatási folyamat során meggyőződjön arról, hogy a tanulók hogyan sajátították el az ismereteket. Ez egyben a nevelő oktatómunkájának értékmérője is, ugyanis feltárja annak erős és gyenge oldalait. A tanuló pedig információt kap tudásáról és segítséget a hiányosságok kijavításához. 17. 2. Az iskolai beszámoltatás módjai, az ismeretek követelményei, formái: – folyamatos megfigyelés, – szóbeli feleltetés, – írásbeli feleltetés, – a tanuló gyakorlati tevékenységének értékelése – kiselőadás, – gyűjtő-kutatómunka. – kísérletek elvégzése, elemzése.

számonkérésének

A pedagógusok a tanuló munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik. Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és főkövetelményeit átfogó témazáró dolgozatot (fejlesztő mérés) írnak. Az alsó és felső tagozatos munkaterv alapján minden évben mérjük a tanulók bizonyos képességeit egy adott tantárgyból. Például: – helyesírás – értő olvasás – számolási készség stb. A feladatsorok tantárgyi követelményekre épülnek. Összeállításuk, javításuk és értékelésük a szaktanárok feladata. 17.3. Írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe és súlya: Az iskolai oktató-nevelő munkának fontos része a rendszeres számonkérés vagy beszámoltatás, melyek során a pedagógus visszajelzést kap arról, hogy a tanulók milyen mértékben képesek alkalmazni az elsajátított tananyagot. Az írásbeli beszámoltatásnak többféle formája lehetséges: 1, Írásbeli felelet: Ennek során egy témakörön belül a számonkérést megelőző maximum 3 óra anyagából mérjük föl a tanulók tudásszintjét. Ezt a számonkérést a pedagógus előzetesen nem köteles a tanulók tudomására hozni. Abban is szabadon dönthet, hogy milyen gyakorisággal és hány tanulóra vonatkozóan kér számon. Ebbe a körbe tartoznak az idegen nyelv órán íratott szódolgozatok, alsó tagozaton a tollbamondás és minden tantárgyból a több témakörben is használatos alapfogalmak. Az írásbeli felelet a szóbeli felelettel egyenértékben kerül beszámításra. 2,Témazáró dolgozat: Minden témakör végén témazáró dolgozatot kell íratni. Ezt minden esetben összefoglaló óra előzi meg, s ennek megírásáról a tanulókat egy héttel korábban értesítjük. A témazáró a témakörben található ismeretekre kérdez rá, ezen kívül korábban tanult ismereteket is tartalmazhat. A témazáró érdemjegye a félévi, illetve az év végi értékeléskor súlyozottan kerül beszámításra. 3,Iskolai dolgozat: A tanév során magyar, matematika és idegen nyelv tantárgyakból kötelesek a pedagógusok félévente egyszer megíratni. Ez átfogóbb, több témakörön átívelő ismereteket és azok alkalmazását kéri számon. Célszerű félévi, illetve az év végi zárás előtt ütemezni. A félévi és az év végi érdemjegybe nagyobb súllyal számít be. Minden tanulónak havonként és tantárgyanként legalább egy osztályzata legyen. A rendszeres feleltetésnél ügyelni kell arra, hogy a tanulók előre ne számíthassák ki felelésük időpontját. A készség tárgyakból és az informatika tantárgyból a gyakorlati tevékenységeket is értékelni kell. Az érdemjegyeket minden órán azonnal be kell írni az osztálynaplóba. Az osztályozás a pedagógus joga és kötelessége, aki az elbírálásért személyében felelős. A tanuló valamennyi feleletéről a tájékoztató füzetben értesíteni kell a szülőket. Az osztályfőnök 2 havonta ellenőrzi a tájékoztató füzet bejegyzéseit és összehasonlítja az osztálynaplóval.

A helyes érdemjegy jobb munkára serkenti a tanulót. A túl enyhén osztályozott tanuló munkafegyelme meglazul, a túl szigorú elbírálás viszont elkedvetleníti a tanulót. Nem a tanulót osztályozzuk, hanem a tanuló önmagához képest elért teljesítményét értékeljük, az iskola helyi tantervében előírt követelmények figyelembevételével. Osztályzat Kitűnő „5d” Jeles „5”

Ha a tantárgyi követelményen felül többlettudást nyújt a tanuló, vagy versenyen kiemelkedően szerepel, vagy rendszeresen gyűjtő és kutató munkát végez vagy csak jeles érdemjegyei vannak. Ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre-mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt.

Jó „4”

Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak, kisebb előadási hibákat vét.

Közepes „3”

Ha a tantervi követelményeket több hibával teljesíti. Ismeretei felszínesek. Segítséggel képes megoldani a szóbeli feladatát. Kevésbé tud önállóan beszélni, dolgozni. Ha a követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Ha a tantervi követelményeket minimum szinten sem tudja.

Elégséges „2” Elégtelen „1” Pedagógiai munkánk szerves része, nélkülözhetetlen eleme az ellenőrzés és értékelés. Kiinduló pontnak tekintjük a követelmények egyértelmű és világos megfogalmazását. Ez jelent viszonyítási alapot, és fejleszti a tanulók ítélőképességét, amely saját munkájuk eredményeinek és kudarcainak felismeréséhez szükséges. 17. 4. Értékelési rendünk kialakítása során figyelembe vettük: Az értékelés, és minősítés követelményei és formái Az értékelés funkciói: -folyamatos munka folyamatos visszajelzésének eszköze -tanulásra való érdekeltség megteremtésének eszköze -az előrehaladás mérésének eszköze Az értékelési rend kialakításában az alábbi követelményeket határoztuk meg: Legyen egységes, áttekinthető, személyre szóló, legyen kiszámítható, de biztosítsa a szubjektív értékelés jogát. A tanulók teljesítményének értékelése: Iskolánkban a hagyományos érdemjegyeket alkalmazzuk a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél: jeles(5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen(1)

1. évfolyamon, valamint a 2. évfolyamon félévig szöveges értékelést kell kapniuk az alsó tagozatos tanulóknak, amely kifejezi, hogy a tanuló kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul a tantervi követelmények alapján. Félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősítünk, tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékelünk. Az értékelés közlésére a központi, hivatalos nyomtatványokat használjuk (tájékoztató füzetek). Az értékelés időpontjának, körülményeinek, formájának meghatározása a nevelők kompetenciájába tartozik. A nevelőtestület az értékelés rendszerességét fontos alapelvként ismeri el, ezért valamennyi tanulónak valamennyi tantárgyban legalább havonta, ill. a legfontosabb témák lezárásakor ad jegyet. A tanítók, tanárok minden tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik a saját értékelési rendszerüket, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és javítási lehetőségeket. (Legyen írásbeli dokumentuma: pl. füzetben lediktálás, kifüggesztés a tanteremben.) -elméleti tárgyak, alapkészségek szintjének teljesítése során az értékelés alapja a tudásszint (írásbeli, szóbeli felelet, egyéni teljesítményeket befolyásoló pszichikai tényezők) -készségtárgyak esetében: a nyújtott teljesítmény mellett domináns szempontok a gyermek egyéni adottságai, akarata, szorgalma. 17.5. Az értékelés formái Személyes verbális értékelés A motivációs rendszerben kiemelkedő szerepe van a pedagógus személyre szóló értékelésének. (Szabályozó megnyilvánulás, szóbeli értékelés, elbeszélgetés). Személyes, szóbeli értékelés történik -a tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad -a tanár megragadja a tanórán kívüli lehetőségeket is -a szaktanárok által az évközi érdemjegyek és az osztályzatok megállapításakor -a fogadó órákon -a szülői értekezleteken az osztályfőnök által -az osztályfőnök az osztályban tanító tanárok, napközis nevelők véleményét is közvetíti a magatartás- és szorgalomjegyek kapcsán -az osztályfőnök által a naplók és ellenőrzők havi felülvizsgálatakor -az iskola által szervezett programok értékelésekor (kirándulás, színházlátogatás, iskolai műsorok, vetélkedők, stb… kapcsán) -a tantestület előtt (szélsőséges esetekben) -az igazgató által (kiemelkedő eredmények, ill. fegyelmi vétségek kapcsán) -írásbeli szöveges értékelés

A tanulók írásbeli munkájához fűzött megjegyzések, írásbeli értékelések -osztályozás -szöveges értékelés írásban -a szaktanár vagy az osztályfőnök által szükség esetén (kiemelkedő teljesítmények, illetve problémás tanulók) dicséretek, ill. elmarasztalások beírása a tájékoztató füzetbe -a szaktanárok dolgozatokra írott véleményei -külső felkérésre készített minősítések, vélemények (gyermekvédelem, rendőrség, bíróság, pályázatok, stb…) A szóbeli feltételek értékelése Tartalma Az adott tananyag/lecke, házi feladat összefüggő, esetleg kérdések alapján történő elmondása. Jeles Összefüggő, kérdésekre adott önálló felelet (ismétlő és legfeljebb egy segítő tanári vagy tanulói kérdéssel.) Jó Több segítő kérdéssel elmondott önálló felelet Közepes Kérdések alapján a tananyag elmondása Elégséges Kérdések alapján is hiányos tananyag elmondása. Elégtelen A tananyag elmondása kérdések segítségével sem történik meg. 17. 6. Az ellenőrzés, értékelés rendszere Az elméleti jellegű tantárgyak ellenőrzésénél -Minden tanév elején – szeptember első hetében diagnosztizáló felméréssel kezdjük oktató-nevelő munkánkat (magyar nyelv és irodalom: szövegértés, nyelvtan-helyesírás, matematika és idegennyelv tantárgyakból). -Az 1–4. évfolyamon a félév és az évvégén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli felmérésben is tanúbizonyságot tesznek (szummatív értékelés). -A tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizzük. -Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak (folyamat –fejlesztő értékelés). -Kiemelten fontos, hogy a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében minél többször ellenőrizzük a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban (a felső tagozaton): -a heti egy órás tantárgyak esetében évente egyszer, A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe vesszük azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta.

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: 1. évfolyamon, valamint a 2. évfolyamon félévig szöveges értékelést kell kapniuk az alsó tagozatos tanulóknak, amely kifejezi, hogy a tanuló kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul a tantervi követelmények alapján. 2. osztály év végétől 8. évfolyam év végéig a magatartás, szorgalom és a tantárgyak tanulásával kapcsolatos teljesítmények értékelésére a következő érdemjegyeket alkalmazzuk: Magatartás: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) Szorgalom: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) Tantárgyak: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) A belépő új tantárgyak értékelése érdemjeggyel történik.  Az értékelések a naplóba a következőképpen kerülnek bevezetésre: év eleji bemeneti mérés (szövegértés, nyelvtan-helyesírás, matematika, idegen nyelv): kék színnel, százalékos érték, év közben (felelet, tudáspróba, röpdolgozat): kék színnel, érdemjegy (egész értékű számjegy), év közben (gyűjtőmunka, kiselőadás, szorgalmi, kísérlet, vers): kék színnel, érdemjegy (egész értékű számjegy) formájában. Témazárók, félévi, év végi mérések: piros színnel, érdemjegy (egész értékű számjegy), A féléves és év végi tanulmányi érdemjegy színe pirossal kerül bejegyzésre  Az erkölcstan/hit-és erkölcstan tantárgy értékelésénél a „Részt vett” szöveges bejegyzést alkalmazzuk. Az etika tantárgy értékelésénél a „Részt vett” szöveges bejegyzést alkalmazzuk. A hon-és népismeret tantárgy értékelésénél a „Részt vett” szöveges bejegyzést alkalmazzuk. A szöveges értékelés módja, gyakorisága Az alsó tagozat (1. évfolyam, 2. évfolyam első féléve) szöveges értékelése az iskola által rendelt nyomtatványok (napló, tájékoztató füzet) mondatbázisa alapján történik. A felmérések megoldásának értékelése százalékos teljesítmény megadásával történik. A rendszeres egyéb értékelés formájáról a pedagógusok a következőképpen végzik értékelésüket: osztálytanító napközis nevelő javító szín piros zöld „láttam” piros zöld értékelés piros pont zöld pont piros csillag zöld csillag nyomda, matrica nyomda, matrica

Értékelés a 2. osztály második félévétől a 8. évfolyam végéig Az értékelés módja, Az értékelés rögzítése Ki értékel? formája Év közben -érdemjegy -osztálynapló -a szaktanárok (5,4,3,2,1) legalább -tájékoztató füzet -az oszt. főnök, az 3 jegy tantárgyanként -munkafüzetek, füzetek egyéb foglalkozást -dicséret, elmarasztalás tartó nevelő és a -piros, fekete pont szaktanárok véleménye -havonkénti magatartás és alapján szorgalom értékelése Félévkor

-osztályzat (5,4,3,2,1) szaktárgyi dicséret (kitűnő) -a magatartás, szorgalom betűvel, a minősítés fokozatai: példás, jó, változó, rossz, illetve hanyag

Év végén

-osztályzat -bizonyítvány (betűvel) jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen -magatartás, szorgalom mint félévkor -szaktárgyi dicséret -nevelőtestületi dicséret

-tájékoztatófüzet -osztálynapló

- a szaktanárok, a diákok és az osztályban tanító pedagógusok véleményét figyelembe véve az oszt. főnökök javaslata alapján az osztályozó konferencia

-a szaktanárok -oszt. fő -osztályozó konferencia

-A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. -A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. -A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótoltatja. -A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük. - Az év eleji, félévi, év végi, témazáró felmérések, amelyek tartalmaznak minimum és optimum követelményeket is

Felső tagozat 91–100% 76–90% 51–75% 34–50% 0 - 33%

5 4 3 2 1

Alsó tagozat 91–100% 81–90% 61–80% 41–60% 40%alatt

A tanulói teljesítmények értékelése során a nevelőknek a módszerek minél szélesebb skálájával, változatos eszközökkel kell meggyőződnie a gyermek tudásáról: írásbeli felelet szóbeli felelet mérőlapok, tesztek kísérletek, mérések képanyag elemzése kötelező gyűjtőmunka – olvasónapló Az értékelés legfontosabb célja, hogy pozitív megerősítést kapjon a gyermek, hibáit korrigáljuk, jó teljesítményét elismerjük. A tanulók érdemjegyeik javítására lehetőséget kapnak: témazárók után, félévi és év végi értékelés előtt. 18. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: - osztályozó vizsga, - pótló vizsga, - javítóvizsga. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, - engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64-78.§-ig előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,

- javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra/rajz és vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra/rajz és vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat/technika és életvitel Testnevelés és sport Etika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI

SZÓBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

SZÓBELI

19. Az iskolai osztályok száma és az egyes osztályokban a tanulók létszáma Évfolyam 1.évfolyam 2.évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam Alsó tagozat összesen 5.évfolyam 6.évfolyam 7.évfolyam 8.évfolyam Felső tagozat összesen Mindösszesen

Osztály 1.a 2.a 2.b 3.a 3.b 4.a 4.b

Létszám 25 fő 18 fő 18 fő 18 fő 17 fő 16 fő 18 fő 130 fő

5.a 6.a 6.b 7.a 8.a 8.b

25 fő 19 fő 16 fő 23 fő 18 fő 22 fő 123 fő 253 fő

ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 229/2012 VIII. 28. Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról I. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató  Az intézményben a tanulói jogviszony szeptember első hetében jön létre.  A felvételt jelentkezés, majd felvételi meghallgatás előzi meg.  Az intézményvezető a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő vagy a kérelmet elutasító döntést hoz.  A döntést az intézményvezető írásban közli a tanulóval, kiskorú tanuló esetén a szülővel, átvétel esetén a döntésről értesíti az előző iskola igazgatóját.  Az intézményvezető a felvétel, átvétel megtagadásáról határozat formájában dönt. II. Beiratkozásra meghatározott idő, fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok száma A beiratkozásra meghatározott végső határidő minden évben május 20. A fenntartó által a 2015/2016-os tanévre engedélyezett osztályok, csoportok száma: Néptánc tanszak Mikepércs

3 csoport

Néptánc tanszak Hajdúbagos

3 csoport

Grafika tanszak

3 csoport

III. Térítési díj, tandíj jogcíme, mértéke, egy főre megállapított díj mértéke, fenntartó által adható kedvezmények, jogosultsági és igénylési feltételek 

A térítési díjak összege a 2015/2016-os tanévben az egy főre jutó jövedelem alapján kerülnek megállapításra. Kedvezmény a jövedelem összegétől függően adható. Megállapított díj/év kedvezmény nélkül: Táncművészeti ágon: 17850.- Ft/fő/tanév Képző- és iparművészeti ágon: 18620.- Ft/fő/tanév



A térítési díjak befizetése két összegben történik: I. félév (5 hónap) 2015. október 15-ig II. félév (5 hónap) 2016. március 15-ig.



Az alapfokú művészeti iskolában a díjkedvezmények mértéke megegyezik a 2015/2016. tanévben megállapítottakkal:

-A szülő törekedjen arra, hogy gyermekét csak 1 tanszakra írassa be. Amennyiben gyermekét két tanszakra íratja, a szülőnek a második tanszak tandíját is ki kell fizetnie, amely a térítési díj többszöröse! -A hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű határozattal rendelkező gyermek térítési díj-mentességet kap, de csak arra az időszakra, ameddig érvényes a határozat. Ez a kedvezmény két tanszakra jelentkező esetén csak az egyik tanszakra vonatkozik. A második tanszak tandíját mindenféleképpen ki kell fizetni! -A jogszabályváltozásokból – Gyvt. 67/A (1)-(2) – következően rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény már nem jogosít a térítési díj mentességének igénybevételére. Feltételek: a hatályos határozat (hátrányos helyzetről) bemutatása. IV. A nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelések 

2007. Szakmai Minősítő Testület minősítési eredménye

Táncművészeti ág A művészeti ág minősítése: kiválóra minősített Működő tanszak: néptánc Képző- és iparművészeti ág A művészeti ág minősítése: kiválóra minősített Működő tanszakok: grafika és festészet 

2012. május hó Szakmai Minősítő Testület minősítési eredménye

Táncművészeti ág A művészeti ág minősítése: kiválóra minősített Működő tanszak: néptánc Képző- és iparművészeti ág A művészeti ág minősítése: kiválóra minősített Működő tanszakok: grafika és festészet 

2010. 11. 22-2010. 11. 30. Magyar Államkincstár

A 2007., 2008., 2009. évben igénybevett, az önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulások és támogatások, illetve egyéb központi költségvetési támogatások elszámolása alapjául szolgáló adatok megalapozottságára irányuló helyszíni vizsgálat.



2014. 07. 11. Fenntartói, törvényességi ellenőrzés (KLIK Derecske Tankerület)

A helyszíni törvényességi ellenőrzés az intézmény szakmai működését, valamint a személyi és tárgyi feltételeket megfelelőnek találta. 

Állami Számvevőszék ellenőrzése nem történt.

V. Nyitva tartás rendje, rendezvények, események időpontjai Az intézmény a nyitva tartását az alábbi rend szerint határozza meg Hétfő

07,00-tól

21,00-ig

Kedd

07,00-tól

21,00-ig

Szerda

07,00-tól

21,00-ig

Csütörtök

07,00-tól

21,00-ig

Péntek

07,00-tól

21,00-ig

Szombat

-

-

Vasárnap

-

-

A művészeti órák 11.45 órától 17.30-ig tartanak kedden és csütörtökön. NÉPTÁNC

KEDD, CSÜTÖRTÖK

MIKEPÉRCS NÉPTÁNC

KEDD, CSÜTÖRTÖK

HAJDÚBAGOS

GRAFIKA

KEDD, CSÜTÖRTÖK

13.00-14.30

1. CSOPORT

14.30-16.00

3. CSOPORT

16.00-17.30

2. CSOPORT

11.45-12.30

1. CSOPORT

12.30-14.00

2. CSOPORT

14.00-15.30

3. CSOPORT

13.00-14.30

1. CSOPORT

14.30-16.00

3. CSOPORT

16.00-17.30

2. CSOPORT

Szorgalmi idő A művészeti iskolában a tanuló jogviszonya 2015. szeptember 1-jével kezdődik és 2016. augusztus 31-ig tart Első tanítási nap

2015. szeptember 01.

Az első félév vége

2016. január 22.

Félévi értesítő kiosztása

2016. január 29.

Utolsó tanítási nap

2016. június 15.

Szünetek Szünet neve

Időpont

A szünet előtti utolsó

A szünet utáni első

tanítási nap

tanítási nap

Őszi

2015.10.26-2015.10.30.

2015.10.22. (csütörtök)

2015.11.02. (hétfő)

Téli

2015.12.21-2015.12.31.

2015.12.18. (péntek)

2016.01.04. (hétfő)

Tavaszi

2016.03.24-2016.03.29.

2016.03.23.(szerda)

2016.03.30. (szerda)

Tanítás nélküli munkanapok 1.

2016.01.28. (csütörtök)

Félévi nevelőtestületi értekezlet (tanítási szünet)

2.

2016.03.23. (szerda)

Tankerületi Szakmai Nap (tanítási szünet)

3.

2016.03.30. (szerda)

Hunyadi-nap

4.

2016.04.15. (péntek)

Varázsolvas (tanítási szünet)

5.

2016.06.15. (szerda)

DÖK-nap/Gyermeknap Munkaszüneti napok

október 23. (péntek)

Nemzeti ünnep

december 25. (péntek)

Karácsony

január 1. (péntek)

Újév

március 15. (kedd)

Nemzeti Ünnep

március 28. (hétfő)

Húsvét

május 16. (hétfő)

Pünkösd Munkanap áthelyezések

Munkanap

Pihenőnap

december 12. (szombat)

december 24. (csütörtök)

március 5. (szombat)

március 14. (hétfő)

Szülői munkaközösséget érintő értekezletek (csoportonként 2 fő) Az iskola éves munkatervének

2015.szeptember 15. (kedd)

17,00

A féléves beszámoló ismertetése

2016.február 09. (kedd)

17,00

Az éves munka értékelése, lezárása

2016.június 21. (kedd)

17,00

ismertetése

Nyílt órák Néptánc

2016.04.19.

1.csoport

2016.04.21.

Néptánc

2016.04.19.

2.csoport

2016.04.21.

Az iskolában tanuló

Néptánc

2016.04.19.

gyerekek szüleinek

3.csoport

2016.04.21.

Grafika

2016.04.19.

1.csoport

2016.04.21.

Grafika

2016.04.19.

2.csoport

2016.04.21.

Grafika

2016.04.19.

3.csoport

2016.04.21.

13.00-14.30

14.30-16.00

16.00-17.30

13.00-14.30

14.30-16.00

16.00-17.30

Óralátogatási terv Ősz

Csoport

„Látogató”

NOVEMBER

néptánc (1.cs.)

igazgató

néptánc (2.cs.)

vagy

néptánc (3.cs.)

igazgatóhelyettes

grafika (1.cs.) grafika (2.cs.) grafika (3.cs.)

Tavasz

Csoport

„Látogató”

ÁPRILIS

néptánc (1.cs.)

igazgató

néptánc (2.cs.)

vagy

néptánc (3.cs.)

igazgatóhelyettes

grafika (1.cs.) grafika (2.cs.) grafika (3.cs.)

VI. Pedagógiai-szakmai ellenőrzés 

Az intézményvezetői pedagógiai-szakmai ellenőrzés A köznevelési intézmény vezetője felelős az intézmény pedagógiai-szakmai tevékenységéért. Saját hatáskörében kezdeményezhet pedagógiai-szakmai ellenőrzést, mely irányulhat az intézmény és az egyes pedagógus pedagógiai-szakmai munkájának értékelésére. Előző tanévekben történt ellenőrzések időpontjai: 2011. 12. 13. néptánc (óralátogatás) 2012. 02. 21. néptánc (óralátogatás) 2012. 02. 25. néptánc, grafika (óralátogatás) 2012. 03. 29. néptánc (óralátogatás) 2014. 01. 09. grafika (óralátogatás) 2014. 01. 13. néptánc (óralátogatás) 2014. 01. 15. zongora (óralátogatás) 2014. 01. 15. szolfézs (óralátogatás) 2014. 02. 03. népi ének (óralátogatás) 2014. 03. 13. grafika (óralátogatás) 2014. 04. 10. grafika (óralátogatás)

VII. Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend, Pedagógiai Program Mellékletként megtekinthető. VIII. Betöltött munkakör alapján pedagógus iskolai végzettsége, szak-képzettsége A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményei A A nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszai/ Nevelési-oktatási intézmények Alapfokú művészeti iskola

B Pedagógus-munkakör

tanár

Néptánc oktatás tanár Néptán oktatás telephelyen néptánc oktató Grafika oktatás tanár

C Az alkalmazáshoz szükséges szakképzettség a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanár, művészeti tárgynak megfelelő művész táncpedagógus táncos, színházi táncos rajz szakos tanár

IX. Betöltött munkakörök alapján a nevelő és oktató munkát segítők száma, iskolai végzettsége és szakképzettsége Segítők száma

Munkakör

Végzettség szintje

Szakképzettség

1

iskolatitkár

szakközépiskolai

számítógépes

érettségi,

szövegszerkesztő,

emelt szintű felsőfokú

rehabilitációs nevelő és

végzettség

segítő (szociális- és gyermekvédelmi ügyintéző)

X. Előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamok száma Első minősítés éve: 2007. Művészeti ág

Előképző

Alapfok

Továbbképző

Táncművészeti

2

6

4

Képző- és iparművészeti

2

6

4

XII. Megyei, területi versenyeken való részvétel arany

Csengettyűk

V. Hajdúböszörményi

minősítés

Csillagocskák

Gyermek-és Ifjúsági

néptánc

Török Gergely

néptánc

Török Gergely

Néptáncfesztivál ezüst

Csillafürt

minősítés


XIII. Rendezvények, hagyományok 

Ünnepélyek és megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok o Az iskola hagyományainak ápolása, jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. o A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket az igazgató az éves Munkatervben határozza meg.



Az intézmény hagyományai közé tartozó rendezvények o Karácsonyi műsor o Kiállítások o Tánc Világnapja o Tanszaki nyilvános meghallgatások, bemutatók o Házi versenyek o Települési rendezvényeken történő fellépések o Csillagokra lépsz összművészeti fesztivál o Kistérségi, megyei, országos találkozók, fesztiválok, versenyek



Nemzeti ünnepek, emléknapok Nemzeti ünnepeinkről iskolai hangversenyeken, ill. kapcsolódva az általános iskola és más intézmények rendezvényeihez emlékezünk meg. 2015/2016-os tanévre tervezett programok Hónap

Nap

Program

augusztus

19.

Munkaközösségi értekezlet

01.


szeptember október

Óralátogatások 06.

Nemzeti Ünnep alkalmából műsor

03.


16.

Karácsonyi kézműves délután

18.

Karácsonyi műsor, félévi vizsga

22.

Magyar Kultúra Napja

26.

Iskolai rajzverseny

04.

Farsangi álarckészítés

11.


05.

Béres András Szóló Táncverseny

11.

Nemzeti Ünnep alkalmából műsor

17.

Húsvéti tojásfestő foglalkozás

november december

január február március

30. április

május

Hunyadi nap Óralátogatások

14.


19. és 21.

Nyílt órák

29.

Tánc Világnapja

07.

Hajdú-Bihar Megyei Gyermek- és Ifjúsági Néptáncfórum, Hajdúnánás

28.

Hajdúböszörményi Gyermek- és Ifjúsági Néptáncfesztivál Művészeti alapvizsga

június

09.


11.

Pünkösdi Sokadalom, Hajdúszoboszló

14.

Év végi vizsga

XIV. Helyi kulturális életben szerepvállalás 

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok -A táncművészeti tanszakon folyó oktatási forma eleve a közösségi lét, életforma, az egymásra figyelés, a másokért tevés szempontjait fejleszti a növendékben. A sikerélmény eléréséhez lehetőséget kell adni az iskolai, iskolán kívüli, városi, megyei és országos rendezvényeken való nyilvános szereplésre. -A képzőművészeten tanuló gyermekek saját és egymás munkáinak megbecsülése, értékelése a toleranciát, elfogadást, segítő együttműködést kívánja meg, és fejleszti ezzel a közösségi érzéseit, melyet a kiállítások létrehozása, együttes rendezése még jobban megerősít. A közösségnevelés legfőbb fóruma a csoportos művészeti tevékenység, amelyet a törvények adta lehetőségeken belül, a gyermek iskolába lépésének kezdetétől meg kell kezdeni. A kistelepüléseken a művészetoktatás fontos kulturális és művelődési lehetőség, szerepe igen jelentős. Több olyan – várhatóan újraéleszthető – programot indítottunk és valósítottunk meg az elmúlt évtizedekben, mint például a hangszerbemutató hangversenyek, közös hangversenyek játszóházak, kézműves foglalkozások, népszokások

felelevenítése, amelyekkel nagy szerepet vállaltunk egyrészt a gyerekek, másrészt a felnőtt lakosság kulturális műveltségének megalapozásában. XV. Művészeti áganként a csoportok száma és létszáma Táncművészeti ág tanszak

csoport

létszám

néptánc Mikepércs

1.

16


2.

16


3.

18

néptánc Hajdúbagos

4.

12


5.

17


6.

17

Képző- és iparművészeti ág tanszak

csoport

létszám

grafika

1.

9

grafika

2.

8

grafika

3.

11

Tanulólétszám évfolyamonként TANSZAK

E1 E2 A/1 A/2 A/3 A/4 A/5 A/6 T/7 T/8 T/9 T/10 CSOPORT ÖSSZ

NÉPTÁNC

8

8

10

6

6

11

5

1

8

9

9

7

1

3

7

28

20

12

17

22

10

1

1

3 CS.

50

3 CS.

46

3 CS.

28

9 CS.

124

Mikepércs NÉPTÁNC

12

Hajdúbagos GRAFIKA ÖSSZESEN

12

1 10

2

1

Mikepércsi Hunyadi János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM:

Recommend Documents