TARCZY LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA OM KLIK

TARCZY LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA OM azonosító: 037010 KLIK azonosító: 174015 8500 Pápa, Jókai M. út 18. Tf./fax:+36/ 89/324-350 www.tarczypapa.hu e-mail: [email protected]

Házirend

Tartalomjegyzék 1. 2. 3. 4. 5.

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK .................................................................................................................. 4 A HÁZIREND NYILVÁNOSSÁGA ............................................................................................................. 5 AZ ISKOLA ÁLTAL ELVÁRT VISELKEDÉS SZABÁLYAI .................................................................... 6 A TANULÓI KÖTELESSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI ........................................................... 7 A TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSA ......................................................................................................... 9 5.1. A tanulók jogai ......................................................................................................................................... 9 6. A tanulók közösségei .................................................................................................................................... 11 6.1. Az osztályközösség ............................................................................................................................. 11 6.2. A diákkörök ......................................................................................................................................... 12 6.3. Az iskolai diákönkormányzat .............................................................................................................. 12 6.4. Az iskolai diákközgyűlés ..................................................................................................................... 12 7. Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások ........................................................................................................... 12 7.1. Napközi otthon, tanulószoba. .............................................................................................................. 12 7.2. Hagyományőrző körök ........................................................................................................................ 13 7.3. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. ............................................................................... 13 7.4. Középiskolai továbbtanulásra felkészítő foglakozások ....................................................................... 13 7.5. Szakkörök. ........................................................................................................................................... 13 7.6. Iskolai sportkör. ................................................................................................................................... 14 7.7. Versenyek, vetélkedők, bemutatók. ..................................................................................................... 14 7.8. Az iskola által szervezett városi, területi tanulmányi versenyek ......................................................... 15 7.9. Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok).......................................................................... 15 7.10. Tanulmányi kirándulások .................................................................................................................... 15 7.11. Osztálykirándulások ............................................................................................................................ 15 7.12. Erdei iskolák, táborozások ................................................................................................................... 15 7.13. Rendszeres iskolai táborok .................................................................................................................. 16 7.14. Kulturális intézmények látogatása ....................................................................................................... 16 7.15. Szabadidős foglalkozások.................................................................................................................... 16 7.16. Hit- és vallásoktatás. ............................................................................................................................ 16 8. 4. AZ ISKOLA MUNKARENDJE ............................................................................................................... 16 8.1. A tanítási nap rendje ............................................................................................................................ 16 8.2. A tanórák rendje .................................................................................................................................. 17 8.3. A tanuló tantárgyválasztásának rendje ................................................................................................ 18 8.4. Az étkezés rendje ................................................................................................................................. 19 8.5. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások, a napközi otthon és a tanulószobarendje ........................... 20 8.6. A napközi otthoni, tanulószobai ellátás, és az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások kérelmezésének rendje 21 8.7. Diákkörök, szakkörök, tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások rendje ................................ 22 8.8. Az iskolai sportkörre való jelentkezés rendje ...................................................................................... 23 8.9. Tanulmányi és osztály kirándulások rendje ......................................................................................... 24 9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ........................................................................................................ 24 10. A tanuló tájékoztatása tanulmányait és személyét érintő kérdésekről ..................................................... 27 10.1. Véleménynyilvánítás formái és rendje ................................................................................................ 27 10.2. Kérdés – érdemi válasz rendje ............................................................................................................. 27 10.3. Felmentés a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól ..................................................................... 28 10.4. A független vizsgabizottság előtti beszámolás joga ............................................................................ 28 10.5. Tanuló jogorvoslathoz való jogának érvényesítése az iskolában ......................................................... 28 11. A TANULÓI KÖTELESSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI ................................................... 30 11.1. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében.................................................................................................................................................. 30 11.2. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezések .......... 31 11.3. A gyermek, a tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok ................................................................. 31 12. A tanulók által az iskolába bevihető dolgokkal kapcsolatos szabályok ................................................... 33 13. AZ ESZKÖZÖK, LÉTESÍTMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELÉNEK RENDJE, AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEI HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYAI ........................................................................................... 34 13.1. A tornaterem használatának szabályai ................................................................................................. 34 13.2. A sportpálya (udvar) igénybevételének és használatának szabályai: ................................................... 34 13.3. A számítástechnikai terem és berendezések használatának szabályai: ................................................ 34 13.4. Létesítmények, helyiségek átengedésének szabályai ........................................................................... 34 13.5. 5.7. A könyvtár használatának szabályait ............................................................................................ 34

2

13.5.1. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok ....................................................................... 34 14. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI ................................................................. 36 15. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK ELVEI ÉS FORMÁI ...................................................................... 37 16. A TANULÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE ....................................................................................... 38 17. Térítési díj befizetése, visszafizetése ....................................................................................................... 38 17.1 A család anyagi helyzetétől függő támogatások kérelmezésének rendje ............................................. 39 17.2 A helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának szabályai ............................................................................................................................................................ 40 18. Az elektronikus napló használatával kapcsolatos szabályok ................................................................... 42 19. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................................................... 44

3

1. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és végrehajtási rendeleteiben foglaltak érvényre juttatása, különösen a zavartalan iskolai élet biztosítása, a gyermeki, tanulói jogok és kötelességek érvényesülése érdekében a Tarczy Lajos Általános Iskola nevelőtestülete a következő házirendet fogadta el. 1.1.A házirend feladata, hogy megállapítsa a jogszabályban meghatározott gyermeki, tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjével, az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendjét, az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, iskolán kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást. 1.2.A házirendben foglaltak megismerése, megtartása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, alkalmazottjának és tanulójának. 1.3.A házirend előírásai, szabályai az iskola területére, illetve az ahhoz kapcsolódó területekre, valamint az iskola által szervezett tanítási időn, illetve iskolán kívüli programokra és a tanulók iskolai tevékenységére vonatkoznak. A házirend szabályai arra az időszakra alkalmazhatók, amikor az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 1.4.A házirendet az iskola igazgatója készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. Elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolai diákönkormányzat véleményezési jogot, a szülői munkaközösség véleményezési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A házirendet a nevelési-oktatási intézmény honlapján, illetve annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A nyilvánosságra hozatal módjában – a szülői szervezetet, és az iskolai diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. 1.5 Az első évfolyamra beírt tanulók a tanulói jogokat a beíratást követő tanév első napjától gyakorolhatják. 1.6.A diákönkormányzat véleményezési jogköre szempontjából a tanulók nagyobb közösségei: az alsó, illetve a felső tagozatos, továbbá a napközis, tanulószobás tanulók közössége. 1.7. Ez a házirend 2013. év április hó 01. napján lépett hatályba.

4

2.

A HÁZIREND NYILVÁNOSSÁGA

1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www. tarczypapa.hu 3. A házirend egy-egy példánya nyomtatott formában megtekinthető      

az iskola portáján; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; az iskola fenntartójánál. elektronikus adathordozón:

 az igazgatóhelyettesnél  a diákönkormányzatot segítő nevelőnél,  a közalkalmazotti tanács elnökénél;  az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél; 4. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól

minden

osztályfőnöknek

tájékoztatnia

kell:

a

tanulókat

osztályfőnöki órán; a szülőket szülői értekezleten. 5. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:  a tanulókkal osztályfőnöki órán; a szülőket szülői értekezleten 6. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.

5

3.

AZ ISKOLA ÁLTAL ELVÁRT VISELKEDÉS SZABÁLYAI

Az iskolánkba járó tanulóktól elvárjuk, hogy  betartsák a jogszabályok, az iskolai házirend, illetve más intézményi szabályzat rendelkezéseit,  tartsák tiszteletben az intézményben dolgozó pedagógusok és más felnőttek, valamint tanulótársainak emberi méltóságát,  senkivel szemben ne használjanak hangos, trágár, sértő beszédet,  senkivel szemben ne legyenek agresszívek, senkit ne bántalmazzanak, ne verekedjenek,  törekedjenek szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására társaikkal, a nevelőkkel és az iskolában dolgozó más felnőttekkel,  viselkedjenek mindenkivel szemben udvariasan, kulturáltan,  legyenek a felnőttekkel szemben tisztelettudóak, előzékenyek,  köszönjenek a felnőtteknek előre a napszaknak megfelelően vagy a felnőtt által megengedett formában,  tartsák be a nevelők és az iskolában dolgozó más felnőttek utasításait,  becsüljék meg az emberi szorgalmat, a tudást és a munkát,  igyekezzenek megismerni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és hagyományait,  ismerjék meg iskolánk névadójának életét, munkásságát, vegyenek részt az iskola hagyományainak ápolásában,  óvják, ápolják a természet, a környezet értékeit,  vigyázzanak egészségükre, eddzék testüket, sportoljanak rendszeresen,  legyenek nyitottak, érdeklődők,  iskolai kötelezettségeiknek folyamatosan tegyenek eleget,  vegyenek részt az osztályközösség és az iskola rendezvényein,  működjenek együtt társaikkal,  rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással tegyenek eleget tanulmányi feladataiknak,  fegyelmezetten, aktívan vegyenek részt az iskolai foglalkozásokon,  az iskolai foglalkozásokon magatartásukkal ne zavarják társaikat a tanulásban,  az iskola helyiségeit, eszközeit tanári felügyelet mellett használják,  az iskolai foglalkozásokról csak indokolt esetben hiányozzanak, ne késsenek el,  távolmaradásukat az iskolai foglalkozásokról a házirend előírásai szerint igazolják,  a tanuláshoz szükséges felszerelést minden órára hozzák magukkal,  az elméleti tanulnivalókat minden órára tanulják meg,  írásbeli házi feladataikat minden órára készítsék el,  segítsenek társaiknak a tanulnivaló elsajátításában, az iskolai feladatok megoldásában,  értesítő könyvüket (ellenőrzőjüket) minden nap hozzák magukkal, érdemjegyeiket abban naprakészen vezessék, szüleiknek minden nap adják át láttamozásra, 6

 védjék az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet,  ügyeljenek környezetük tisztaságára, ne szemeteljenek, és erre másokat is figyelmeztessenek,  az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, az iskolához illő öltözékben jelenjenek meg (ne viseljenek feltűnő nagyméretű ékszert; hajuk, körmük, arcuk ne legyen kifestve),  az iskolai ünnepélyeken ünnepélyes, az alkalomhoz illő ruhában (fehér ing vagy blúz, illetve sötét nadrág vagy szoknya) jelenjenek meg,  ne hozzanak az iskolába olyan dolgokat, eszközöket, amelyek nem szükségesek a tanuláshoz,  tartsák be a házirendben szereplő, a tanulók egészségének és testi épségének megőrzését szolgáló szabályokat, és erre másokat is figyelmeztessenek,  ne hozzanak az iskolába, ne fogyasszanak egészségre ártalmas szereket (elsősorban dohányárut, szeszesitalt, drogot),  az iskola területén talált gazdátlan eszközöket, felszerelést, egyéb dolgokat adják oda valamelyik nevelőnek, vagy adják le az iskola portáján,  ne végezzenek az iskolában kereskedelmi tevékenységet (adás-vétel, csere),  ne folytassanak az iskolában politikai célú tevékenységet. 4.

A TANULÓI KÖTELESSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI

4.1. A tanuló kötelessége különösen, hogy a) részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon b) eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének, c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – e házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában, d) megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához, tartozó területek használati rendjét, az iskola, szabályzatainak előírásait, óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt, f) megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, g) az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait, h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat.

7

4.2. A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen az iskolai rendezvényeken, ünnepségeken és megemlékezéseken. a) Az iskolai ünnepségeken a tanulónak ünneplő ruhában (lányok fehér blúz és sötét szoknya vagy nadrág, fiúknak fehér ing és sötét öltöny vagy sötét hosszúnadrág) kell részt venni. b) Az iskolai ünnepségek a Himnusz közös éneklésével kezdődnek, s a Szózat meghallgatásával végződnek. c) A tanulók iskolai rendezvényeken, ünnepségeken az alkalomhoz illő, méltóságteljes magatartást tanúsítanak. d) A tanulók pedagógus irányítása mellett közreműködnek az iskolai rendezvények, ünnepségek és megemlékezések előkészítésében. Különösen kötelességük a rendezvényért felelős pedagógus kérésére a műsor előkészítésében közreműködni, a próbákon részt venni, azokra és az ünnepségre legjobb tudásuk szerint felkészülni. 4.3. A tanuló kötelessége a hetes feladatainak ellátására A hetes tanulók feladatai: a) közreműködnek a tanterem rendjének és tisztaságának megtartásában, b) hozzájárulnak a tanulás feltételeinek biztosításához (szünetekben szellőztet, a táblát letisztítja), c) azonnal jelentik az ügyeletes pedagógusnak a rendbontást, a károkozást, a balesetet, illetve, ha bármilyen veszélyt észlelnek, d) minden tanóra elején pedagógusnak jelentik jelenlévők létszámát és a hiányzókat a e) az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik, f) ha az órát tartó nevelő a becsengetés után 5 perccel nem érkezik meg, jelentik az igazgatóhelyettesi irodában, g) az osztályfőnöknek beszámolnak a hét eseményeiről, h) az óra végén gondoskodnak az osztály rendjéről, tisztaságáról (letörlik a táblát, bezárják az ablakokat, villanyt oltanak, összeszedik a szemetet, felrakják a székeket, stb.) 4.5. A tanuló közreműködik saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, különösen: – a saját tanulói asztal (pad), munkahely eredeti, foglalkozás előtti állapotának helyreállításában, a használat utáni rendbetételben, – a folyosó, az osztályterem és a sportudvar tisztaságának és rendjének fenntartásában, – a szertárak, a taneszközök megóvásában és gondozásában, – a személyes dolgainak elhelyezésére szolgáló szekrények rendben tartásában, – az iskolához tartozó területek tisztán tartásában. 4.6. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket. a) Minden tanév elején, illetve szükség szerint tanórák és foglalkozások megkezdése előtt az osztályfőnökök, a pedagógus ismerteti a tanulókkal az egészségüket és biztonságukat védő szabályokat és előírásokat, amelyet a tanulók aláírásukkal vesznek tudomásul. b) A tanuló az iskolát tanítási idő, illetve napközis és tanulószobai foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások ideje alatt a szülő írásbeli kérésére, az osztályfőnök vagy foglalkozást vezető pedagógus engedélyével hagyhatják el.

8

c) A tanulók az iskolában törpefeszültségnél nagyobb feszültséggel működő elektromos berendezéseket és villamos gépeket, valamint a jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépeket, eszközöket nem használhatnak, és nem kezelhetnek. d) A tanulók veszélyesnek minősített kémiai anyagokat nem használhatnak és kezelhetnek, kivéve a pedagógus szoros felügyelete mellett végzett fizikai és kémiai kísérleteket. e) A tanulók a kísérletek megkezdése előtt elsajátítják a biztonsági szabályokat és előírásokat. f) A sportfelszerelések és eszközök csak pedagógus jelenlétében, rendeltetésszerűen használhatók. Testnevelés órán és sportfoglalkozásokon ékszer, óra, bizsu viselése, illetve rágógumi használata tilos! g) A tanulók az iskolába a jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített eszközöket, gépeket és anyagokat nem hozhatnak. h) Az iskolába szeszesital, drog és pszichotróp anyag behozatala, fogyasztása és terjesztése, a dohányzás szigorúan tilos! Ha a tanuló az előbbiekkel ellentétes helyzetet észlel, azt haladéktalanul jelenti a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy az iskola vezetőinek. i) Az intézményben található tűzvédelmi kézi jeladókat csak indokolt esetben szabad használni. A tűzjelző rendszert vezérlő kapcsolószekrényt csak annak használatára kiképzett iskolai dolgozó kezelheti. j) Az iskolában található személyfelvonót csak felnőtt kezelheti. Abban tanuló csak felnőtt jelenlétében tartózkodhat. k) Az iskolában található lépcsőlifteket csak annak kezelésében jártas mozgáskorlátozott személyek használhatják. A felvonót 14 éven aluli személy csak felnőtt kíséretében használhatja. A lépcsőlift és a felvonó rendellenes működését haladéktalanul jelezni kell a titkárságon a felvonók kezelésére és azokból történő mentésre kiképzett személyek számára. l) Tűz, bombariadó és elemi csapás esetén a tanulók a tűzriadó tervben foglaltak szerint haladéktalanul elhagyják az iskola épületét. m) Az iskola területén tilos kerékpározni, görkorcsolyázni, bármilyen járművel közlekedni! n) A tanuló, ha saját magát, társait, vagy másokat, veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, ha megsérült, haladéktalanul jelenti a felügyeletét ellátó pedagógusnak és az iskola vezetőinek.

5.

A TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSA

5.1. A tanulók jogai A tanulói jogok kiemelt iskolai területei: -

tájékozódáshoz való jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre.); kérdés intézésének joga (A tanuló a személyét és tanulmányait érintő valamennyi ügyben kérdést intézhet az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az intézményi tanácshoz, az iskolaszékhez, a diákönkormányzathoz.); érdemi válaszhoz való jog (A tanulónak a kérdésére legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül – az intézményi tanácstól, az iskolaszéktől a tizenötödik napot követő első ülésen –érdemi választ kell kapnia.); tájékozódási jog (A tanulónak joga van tájékoztatást kapni a személyét és

9

-

-

tanulmányait érintő valamennyi kérdésről.); véleményezési jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.); részvételi jog (Kiterjed az iskolában működő tanulóközösségekre, valamint az iskola által szervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokra.); választójog (A tanuló választó és választható minden tanulóközösségi tisztség esetében.); kezdeményezési jog (A tanuló kezdeményezheti diákönkormányzat vagy diákkör létrehozását, valamint kezdeményezéssel élhet saját ügyeivel kapcsolatosan.); javaslattevő jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.); használati jog (Kiterjed az iskola létesítményeinek, helyiségeinek, berendezéseinek és eszközeinek használatára.); szociális támogatáshoz való jog (A tanuló egyéni körülményei alapján – kérelmére – jogszabályi előírásoknak megfelelően szociális támogatásban részesülhet, amennyiben az ilyen jellegű támogatásra a fedezet az iskola költségvetésében rendelkezésre áll.); jogorvoslathoz való jog (A tanuló jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – jogorvoslati eljárást indíthat.); nyilvánossághoz való jog (A tanuló jogai megsértése esetén igénybe veheti a nyilvánosságot.); vallásgyakorlással összefüggő jog (A tanuló szabadon gyakorolhatja vallását a nem állami és nem önkormányzati fenntartású oktatási intézményekben is.).

Az iskola tanulói az iskola életével kapcsolatos jogaikat egyénileg vagy a tanulók közösségein keresztül gyakorolhatják. A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait. A tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve továbbtanuljon b) a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, c) részére az iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, d) a nevelési-oktatási intézményben egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcsoktatásban vegyen részt, e) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását, f) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön g) az oktatási jogok biztosához forduljon. 10

h) nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. i) válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, közül, j) igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit és az iskolai könyvtári szolgáltatást, k) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, l) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, m) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, n) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola,vezetőihez, pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon, o) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását, p) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen, q) jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, r) személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, s) kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését, sz) kérelmére – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról, t) kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe, ty) választó és választható legyen a diákképviseletbe, u) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, kérje az őt ért sérelem orvoslását, q) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön, amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll.

6. 6.1.

A tanulók közösségei

Az osztályközösség

a) Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. b) Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg: - két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

11

- két hetes a foglalkozások közti szünetekben az ügyeletes tejesítő nevelővel való kapcsolattartásra, az esetlegesen felmerülő problémák jelzésére. 6.2.

A diákkörök

1. Az iskolában a tanulók a neveléssel-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport 6.3.

Az iskolai diákönkormányzat

a) A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. b) Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. c) A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója diákönkormányzat javaslatára –megbízott nevelő segíti.

által

–

a

d) Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. 6.4.

Az iskolai diákközgyűlés

1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. 2. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév január hónapjában az iskola igazgatója a felelős. 3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. 5. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezheti. A rendkívüli diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.

7.

Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások

Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: 7.1.

Napközi otthon, tanulószoba.

Tanítási napokon a délutáni időszakban az első-negyedik évfolyamon napközi otthon, az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási 12

szünetekben a munkanapokon – igény esetén – összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott. 7.2.

Hagyományőrző körök

Az iskola fontos célkitűzései közé tartozik a nemzet, a lakóhely, valamint iskolánk múltjának megismerése, megbecsülése; az iskola hagyományainak ápolása. Ennek érdekében végzett egyéb (tanórán kívüli) tevékenységek: az iskola névadója emlékének ápolása; az iskolai ünnepségek, megemlékezések; iskolai évkönyvek kiadása., a városi barokk hagyományok ápolása 7.3.

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások.

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-8. évfolyamon az egyes tantárgyakból tehetséges ill. gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti egy felzárkóztató órát szervezünk. 7.4.

Középiskolai továbbtanulásra felkészítő foglakozások

A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt, akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, illetve azok, akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot. 7.5.

Szakkörök.

A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. Az iskola által javasolt szakkörök: 1-4. évfolyamon Magyar képesség fejlesztés Természettudományi szakkör Modern tánc Kézművesszakkör

13

Barokk hagyományőrző kör Német szakkör Angol szakkör Természettudományi szakkör Modern táncszakkör Kézműves szakkör Barokk hagyományőrző kör

5-8. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom képességfejlesztő foglalkozás matematika képességfejlesztő foglalkozás angol nyelvvizsga felkészítés német szakkör Történelem szakkör Természetismeret szakkör Fizika szakkör Földrajz szakkör Biológia szakkör informatika szakkör Gépjárműbarát szakkör Háztartási ismeretek /Barkács szakkör énekkar Felvételi felkészítő szakkör zenekar kézműves szakkör színjátszó szakkör Film klub Barokk hagyományőrző kör 7.6.

Iskolai sportkör.

Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Az iskola által szervezett sportkörök: asztalitenisz, kosárlabda, foci 7.7.

Versenyek, vetélkedők, bemutatók.

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat a pedagógusok az iskolán kívüli versenyekre is felkészítik.

14

7.8.

Az iskola által szervezett városi, területi tanulmányi versenyek

Angol nyelvi kiejtési verseny, alsó tagozatos matematika és magyar nyelvi verseny, Bíró Károly rajzverseny, 5-6. évfolyamos történelmi, Nagy László szavaló verseny, Gerencsér Attila helyesírási verseny, Bibliaismereti verseny. Az igazgató szeptember 5-ig közzéteszi, hogy az iskola mely felmenő rendszerű tanulmányi, szakmai, kulturális versenyekre, iskolák közötti sportversenyekre, bajnokságokra vállalja a tanulók felkészítését, a felkészítő pedagógus személyét, továbbá az iskola munkatervében meghatározott helyi versenyeket, sportrendezvényeket és azok szervezőit. A tanulók a versenyekre a versenykiírás szerint a felkészítő pedagógusnál jelentkezhet. 7.9.

Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok)

Az iskola nevelői a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanításitanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek a természet- és környezetvédelemmel, iskolánk névadójával, illetve a barokk hagyományokkal kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. 7.10. Tanulmányi kirándulások

Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros vagy buszos tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. 7.11. Osztálykirándulások

Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. 7.12. Erdei iskolák, táborozások

A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik, illetve az iskolai szünidőkben szervezett táborozások. A táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A felmerülő költségeket pályázati keretből, alapítványi támogatásból vagy a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb

15

szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. 7.13. Rendszeres iskolai táborok

Barokk tábor, Multikulturális tábor, Kosárlabda tábor 7.14. Kulturális intézmények látogatása

Ennek keretében múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Az iskolai művelődésnek fontos részei azok a tudnivalók, ismeretek, melyeket tanórán kívül, különböző kulturális intézmények látogatása során sajátíthatnak el a tanulók. Ezek kiegészítik az elsajátított ismeretanyagot, hozzájárulnak az általános műveltség gyarapításához. Lényeges szerepük van az önművelés iránti igény kialakításában, egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A délutánonként szerzett rendszeres színház- és mozi látogatások szerves részét alkotják az ismeretszerzés folyamatának. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket pályázati keretből, alapítványi támogatásból vagy a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. 7.15. Szabadidős foglalkozások

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. 7.16. Hit- és vallásoktatás.

Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hités vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

8. 8.1.

4. AZ ISKOLA MUNKARENDJE

A tanítási nap rendje a) Az iskola a tanítási időben hétfőtől péntekig 6.45 órától 17.30 óráig tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és egyéb munkaszüneti napokon – az iskola igazgatója

16

által engedélyezett rendezvények kivételével- zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az iskola igazgatója adhat engedélyt írásbeli kérelme alapján. b) A tanulóknak tanítás előtt 10 perccel a tanítás helyére meg kell érkezni. A tanítás előtti gyülekezés helye 7.30-ig: a Jókai u. 18. sz épületben az aula, ezt követően a saját osztályterem vagy a szaktanterem előtti folyosószakasz, ügyeletes nevelő engedélyével, jó idő esetén az udvar és a sportpálya.. c) A szülők a gyermekeiket csak a bejárati ajtóig kísérhetik, valamint a tanítás végén is csak ott várhatják őket. Indokolt esetben a porta szolgálatot teljesítő biztonsági őrnél történt regisztrációt követően az őr vagy az ügyeletes kísérheti a szülőt a keresett pedagógushoz. d) Az iskolában az alábbi csengetési rend szerint folynak a tanítási órák: 0.óra 7.10 – 7.55 óráig 5 perc szünet 1.óra 8.00 – 8.45

óráig 10 perc szünet

2.óra 8.55 – 9.40

óráig 15 perc szünet

3.óra 9.55 – 10.40 óráig 15 perc szünet 4.óra 10.55 – 11.40 óráig 10 perc szünet 5.óra 11.50 – 12.35 óráig

5 perc szünet

6.óra 12.40 – 13.25 óráig 5 perc szünet 7. óra 13.30 – 14.15 óráig e) A tanítási órák időtartama 45 perc. f) Az óraközi szüneteket a tanulók az ügyeletes nevelő utasítása szerint az osztályteremben, a folyosókon, illetve jó idő esetén a kijelölt szünetben az udvaron töltik a kulturált magatartás szabályait megtartva, ügyelve saját és társaik testi épségére. Élelmiszer fogyasztása a büfében, az aulában és az osztályteremben történik. g) A büfé látogatása a tanítás megkezdése előtt, az óraközi szünetekben, és az utolsó tanítási órát követően lehetséges. h) Tanítási időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az igazgatóhelyettesi irodában történik 7.30 és 15.30 óra között. Tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére az iskola külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. A szülők és tanulók az ügyeleti rendről a hirdetőtáblán keresztül szerezhetnek tudomást i) A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő – személyes, vagy írásbeli – kérésére az osztályfőnöke vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. j) Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

k) A tanulók távozását az iskola épületéből a nevelők csak írásos kilépővel engedélyezhetik. A kilépőt a tanulóknak távozáskor a portán le kell adniuk.

8.2.

A tanórák rendje a) A tanítási óra kezdetéig a tanulóknak az osztályterembe kell menniük, és ott fegyelmezetten várniuk a pedagógust. 17

b) Az óra megkezdése után érkező tanuló köteles diákigazolványával igazolni magát a portán, s a késését az osztálynaplóba a tanár köteles lejegyezni. Becsengetés után a tanítási óra a hetes jelentésével kezdődik. A tanítási óra kezdetén és végén a tanulók a tanárt vagy az órát látogató személyt néma felállással köszöntik. c) A tanítási óra zavartalansága biztosítása érdekében a pedagógust és a tanulót óráról kihívni, az órát más módon zavarni tilos! d) A tanulók a tanítási órákon a tanuláshoz szükséges, a részükre előírt felszereléssel kötelesek részt venni. A tanuló a tanítási órákra köteles – tanfelszerelését, füzeteit, könyveit előkészíteni, – képességeinek megfelelően figyelmesen részt venni a tanórai munkában, – ha szólni kíván, kézfelemeléssel jelezni, hozzászólásaival, véleményével segíteni az óra eredményességét A testnevelés órán és sportköri foglalkozásokon elvárt sportfelszerelés: rövidnadrág, fehér póló, fehér váltó zokni, és tornacipő. e) A tanuló a tanóra kezdetén jelenti, ha felszerelése hiányos, továbbá kérheti a számonkérés alóli felmentését. f) A tanuló a tanórán olyan magatartást köteles tanúsítani, amely mások tanuláshoz való jogát nem korlátozza. g) A termek szellőztetése csak tanári felügyelet mellett lehetséges. h) A tanulót a szülő írásbeli kérésére az osztályfőnök, szaktanár, elengedheti előbb a foglalkozásról. A kérést az ellenőrzőben vagy az üzenő füzetben rögzíteni kell. Amennyiben a tanulóért más személy, de nem a szülő vagy megbízottja jön, a pedagógusnak meg kell győződnie arról, hogy a tanuló elengedése jogszerű-e. i) Az iskolai érdemjegyek, tájékoztatások, közlések céljára rendszeresített tájékoztató füzetet, ellenőrző könyvet a tanuló köteles naponta magával hozni. A tanuló köteles a nevelői bejegyzéseket 3 napon belül otthon szüleivel aláíratni. j) Egy tanítási napon az osztályközösség legfeljebb 2 témazáró dolgozatot írhat 8.3.

A tanuló tantárgyválasztásának rendje a) Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló milyen szabadon választott tanítási órán, továbbá melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy – az állami általános iskolában – kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni. b) Az igazgató minden tanév április 15-ig az iskolai faliújságon közzéteszi és a szülőkhöz írásban eljuttatja a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyek közül a tanuló köteles választani, illetve szabadon választhat. c) A tanuló emelt szintű idegen nyelvi oktatásra, angol két tanítási nyelvű oktatásra a 2008/2009. tanévtől, a 2. évfolyamtól kezdődően felmenő rendszerben jelentkezhet át. A jelentkezésről a tanuló nyelvi képességének felmérése követően az igazgató dönt. d) Ha a tanuló kérelmére felvételt nyert a szabadon választott tanítási órára, az emelt szintű óraszámú oktatásra, az angol két tanítási nyelvű oktatásra, a felvétel annak a tanévnek a végéig tart, ameddig a választott tanórai foglalkozás, illetve oktatás be nem fejeződik. Erről a tényről a tanulót írásban kell tájékoztatni. e) Ha a tanulót - kérelmére - felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, illetve, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről - a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell.

18

f) Az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető az emelt óraszámú informatika illetve az angol-magyar két tanítási nyelvű tantervek esetében. Ez az iskolába történő beiratkozáskor a tanuló emelt óraszámú informatikai, ill. az angol-magyar két tanítási nyelvű tanterv szerint oktatott tanulócsoportokba jelentkezésével a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. Ez esetben a szabadon választott tárgyak az emelt óraszámú informatika tanterv szerinti csoportban az informatika tantárgy, az angolmagyar két tanítási nyelvi tanterv szerinti csoportban az angol nyelven tanított tantárgyakat jelenti. g) A 2013/2014. tanévtől 1. ill. 5. évfolyamtól felmenő rendszerben kötelezően választható tantárgy az Erkölcstan vagy a felekezeti hit és erkölcstan tanítási óra. h) A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A szülőnek, továbbá ha a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. i) A tanuló minden tanév május 20-ig a szülő egyetértő aláírásával jelentkezési lapon adhatja le döntését a választható tanórai foglalkozás, az emelt óraszámú oktatás, az angol két tanítási nyelvű oktatás választásáról. j) Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló esetében a szülő, illetve a szülő és a tanuló a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának. k) Az igazgató június 15-ig írásban tájékoztatja a tanulót a nem kötelező tanórai foglalkozásra, az szintű óraszámú oktatásra, az angol két tanítási nyelvű oktatásra való felvételről. l) A tanuló szeptember 14-ig a szülő egyetértő aláírásával módosíthatja választását. A tanulót e jogáról, a felvételről szóló döntéssel egyidejűleg az igazgató írásban tájékoztatja. m) A tanulónak, illetve kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán 8.4.

Az étkezés rendje Diákétkeztetés. A tanulók számára – igény esetén ebédet (menzát) biztosítunk. Az étkezési térítési díjakat az iskola által a házirendben meghatározott módon kell befizetni. – – –

–

Az étkezés helye az iskola étkezdéje Az étkezés időpontja: 11.40 órától 14.30 óráig terjedő időszak Az étkező tanulók az évfolyamuknak megfelelő osztály, napközis, illetve tanulószobai csoporttal együtt, zárt rendben, pedagógus felügyelete mellett, a közlekedési szabályok betartásával érkeznek, illetve távoznak az étkezdébe (ből). A tanulók a kulturált szokásoknak megfelelően, társaik zavarása nélkül, csendben étkeznek.

19

8.5.

Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások, a napközi otthon és a tanulószobarendje – –

A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. –

Általános napirend: 7.15 – 7.45 óra: 11.40 – 13.30 óra: 12.30 – 16.00 óra: 14.00 – 17.00 óra: 16.00 – 17.00 óra: 13.50 – 14.00 óra 14.50 – 15.00 óra

–

reggeli fejlesztő, tanórai felkészítő foglalkozás ebéd (4.,5.,6. óra után) pihenés, játék, séta tanulás szakkörök, sport, kulturális és egyéb foglalkozások felügyelet foglalkozási szünet foglalkozási szünet

A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 16.00. óráig tartanak. Szülői igény esetén a napköziben az iskola a tanulók számára 16.00. óra és 17.00 óra között felügyeletet biztosít.

A tanulók a tanulási ideje alatt önállóan, illetve a nevelő segítségével és irányítása mellett felkészülnek a következő tanítási napra elkészítik az aznap feladott írásbeli feladataikat és igyekeznek megtanulni a szóbeli leckéjét is. Ennek érdekében: 1. Az osztályban kijelölt tanuló vagy a nevelő a leckefüzetéből felírja a táblára az írásbeli feladatokat, és a füzetet az asztalra teszi, amit a nevelő ellenjegyez. 2. A nevelő az elkészített feladatot minden esetben ellenőrzi és az elkészülés tényét láttamozza. Amennyiben szakmailag is ellenőrizte és megállapítja, hogy a feladatok megoldása helyes, aláírásával igazolja. Erre a célra zöldszínű tollat használ. 3. A mennyiben a tanuló nem készíti el, nem mutatja be a leckéjét, a nevelő az üzenő füzetben ezt jelzi a szülőnek, illetve a szakos tanárnak. 4. A tanulók a napközi otthonból a foglalkozások zavartalan bonyolítása érdekében csak engedéllyel távozhatnak a felügyelet ideje alatt a következő feltételek szerint: – rendszeresen 12-14 óra között, 15 órakor, 15 óra 30 perckor és 16 óra után a szülő által választott és az üzenő füzetben írásban közölt időpontban. b.) fejlesztő és tehetséggondozó foglalkozás, korrepetálás alkalmával a tanító javaslata alapján c.) szakkör,diákkör, hitoktatás, sportfoglalkozás, zeneiskola esetén, a szülő és a foglalkozást vezető nevelő engedélye alapján d.) a szülő alkalomszerű kérése alapján, amit az üzenő füzetbe jegyez be, és azt a nevelő aláírásával tudomásul veszi, és a napközi otthonos naplóba bejegyzi.

20

6. A tanulók a foglalkozások alatt kötelesek olyan magatartást tanúsítani, amely társaikat a felkészülésben nem akadályozza. 7. A napközi otthonos tanulók kötelesek a következő tanítási napra való felkészüléshez szükséges felszereléseket magukkal hozni. 8. Ha a tanuló az étkezést nem szándékozik, illetve távolléte miatt újból igénybe kívánja venni, reggel 7.45 óráig jeleznie kell az iskolatitkárnak. 9. A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. 10. A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. 11. Az a napközis tanuló, aki szorgalmával, magatartásával és közösségi munkájával folyamatosan példát mutat a tanév végén “Kiváló napközis tanuló” jutalomban részesíthető. 12. A napközis csoportokban az alábbi tanulói felelősök működnek, megbízatásuk egy hétre szól: a) osztályonként egy-egy tanulmányi felelős, b) nemenként egy tisztaságfelelős. c) egy játékfelelős. A tanulmányi felelősök feladatai: – gondoskodnak a leckefüzetről, azt vezetik, illetve minden nap az osztálytanító és a napközis nevelő asztalára készítik, – figyelik a csoport tagjainak tanulmányi előmenetelét, figyelmeztetik a napközis nevelőt az esetleges tanulással kapcsolatos problémákra, – segítenek a házi feladatok ellenőrzésében. A tisztaságfelelősök feladatai: – felügyelnek a napközis terem, valamint a mosdók rendjére, tisztaságára, – ellenőrzik a kézmosás, tisztálkodás rendjét, – a tanulás végén letörlik a táblát. A játékfelelősök feladatai: – a nevelőnek segítenek a játékfoglalkozások szervezésében, lebonyolításában, – segítenek a játékok kiosztásában és összeszedésében, – felügyelnek a csoport játékainak megóvására, – rendet tartanak a csoport játékszekrényében.

8.6.

A napközi otthoni, tanulószobai ellátás, és az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások kérelmezésének rendje

a)

Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig – vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben – gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. b) A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon

21

c) A 2013/2014. tanévtől kimenő rendszerben Az a 2-8.. osztályos tanuló napközi otthoni, tanulószobai ellátását május 20-ig írásban kérelmezheti a szülő, a kérelmet a tanévnyitó ünnepélyt követő szülői értekezleten módosíthatja. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. i) A napközi otthoni, tanulószobai felvételről az utolsó tanítási napig az igazgató írásban értesíti a szülőt. Az elutasító döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezést az igazgatóhoz kell benyújtani. ii) Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. iii) A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvételi iránti kérelmek elbírálása az alábbi sorrend alapján történik: A tanuló napközbeni szülői felügyelete nem megoldott és – egyedülálló szülő gyermeke és a szülő dolgozik, – mindkét szülő dolgozik, és a család gyermekvédelmi kedvezményben részesül, a tanuló alsó tagozatos, – mindkét szülő dolgozik, és a család gyermekvédelmi támogatásban részesül, – mindkét szülő dolgozik és a tanuló alsó tagozatos, – egyedülálló szülő gyermeke, és a család gyermekvédelmi kedvezményben részesül, – a család gyermekvédelmi kedvezményben részesül. 8.7.

Diákkörök, szakkörök, tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások rendje –

– –

– – – –

A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége vagy az iskolaszék. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. A diákköröket vezetheti nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején, szeptember 7-ig a szülő egyetértő aláírásával írásban kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük. A diákkört létrejöttnek kell tekinteni, ha arra legalább tíz fő tanuló jelentkezett. A diákkörre való jelentkezés elfogadásáról a diákkör vezetőjének és a tanuló osztályfőnökének javaslata alapján az igazgató dönt. A szülőt a döntésről legkésőbb szeptember 30-ig írásban értesíti az igazgató. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

22

– Az iskola igazgatója május 20-ig előzetesen felméri a következő tanévben szakkörre, tehetséggondozó foglalkozásra vonatkozó jelentkezési szándékot a tanulók körében.

– – A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. –

A szakkörök, tehetséggondozó foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól.

–

A szakkörök, tehetséggondozó foglalkozásokra való jelentkezés elfogadásáról a szakkör, foglalkozás vezetőjének és a tanuló osztályfőnökének javaslata alapján az igazgató dönt. A szülőt a döntésről írásban értesíti az igazgató.

–

A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.

–

A diákkörök és szakkörök, tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások a tanév második tanítási hetétől június 15-ig, legfeljebb átlagosan heti két órában működnek. Egy diákköri és szakköri foglalkozási óra időtartama 45 perc. A diákkörök és szakkörök tanítási napokon 14.00 órától 17.00 óráig tarthatók. A diákkör szakkör tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások vezetője és a tagság javaslata alapján – a diákönkormányzat egyetértésével – az igazgató kizárja a diákkörből a tanulót, ha fegyelmezetlenségével a munkát akadályozza, illetve, ha tanulmányi eredménye tanév közben jelentősen romlik.

– – –

8.8.

Az iskolai sportkörre való jelentkezés rendje a) Az iskola igazgatója május 20-ig előzetesen felméri a következő tanévben sportkörre jelentkezési szándékot a tanulók körében, majd minden tanév szeptember 1-ig közzéteszi a sportköri foglalkozásokat, a sportágak és tevékenységi formák, a sportköri csoport vezetőjének megnevezésével, a testnevelő tanár javaslata alapján. b) A tanuló szeptember 7-ig a szülő egyetértő aláírásával írásban, a sportköri csoportok megjelölésével, kérelmezheti az iskolai sportköri foglalkozásokon a részvételét. c) A felvételről a sportköri csoport vezetője és az osztályfőnök javaslata alapján az igazgató dönt. d) A sportköri csoportot létrejöttnek kell tekinteni, ha arra legalább a sportágnak és tevékenységi formának megfelelő létszámú tanuló jelentkezett.

23

8.9.

Tanulmányi és osztály kirándulások rendje – – – – – –

A tanulmányi séta, kirándulás a tanuló részére csak akkor kötelező, ha a részvétel költségeit nem kell megtérítenie. Költségkihatással járó tanulmányi kiránduláson a tanuló a szülő előzetes írásbeli hozzájárulásával vehet részt. A tanulók a kirándulás előtt, a baleset megelőzése érdekében oktatásban részesülnek. A tanulókkal ismertetni kell a közlekedési szabályokat, és ismételten fel kell hívni a figyelmüket azok megtartására. A tanuló a kiránduláson fegyelmezett magatartást tanúsít, a közlekedési eszközök, a kirándulás helyszíneinek rendjét és tisztaságát megtartja, tartózkodik a figyelemfelkeltő, hangoskodó magatartástól. A tanuló a kirándulócsoportot nem hagyhatja el, részére az nem engedélyezhető. Tartózkodik idegen személyekkel való kapcsolatfelvételtől, azoktól ajándékot, egyéb tárgyat vagy anyagot nem fogadhat el. A tanulmányi kirándulásokon tilos egészség károsító anyagok fogyasztása!

9.

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

1. Az iskolában az alábbi tanulmányok alatti vizsgák tehetők le: -

osztályozó vizsga, különbözeti vizsga pótló vizsga, javítóvizsga.

2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, - engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 3. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja, illetve ha az angol-magyar két tanítási nyelvű tagozaton kívánja folytatni tanulmányait, vagy ha egy tanéven belül több évfolyam követelményeit teljesíteni kívánja. 4. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, és ezt igazolja. 5. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 6. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 24



a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 65. § (1) „A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.”



Iskolánk Pedagógiai Programjának mellékletét képező „Tanulmányok alatti vizsgák szabályai és követelményei” című dokumentum részletezi a vizsgák előkészítésének és lebonyolításának rendjét

7. A vizsgák időpontjáról, helyéről és követelményeiről az érintett tanulók szüleit tájékoztatni kell. 8. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

ÍRÁSBELI

SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI

FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI írásbeli SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI IRÁSBELI IRÁSBELI

GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI 25

Testnevelés és sport Mozgóképkultúra és médiaismeret

GYAKORLATI IRÁSBELI

GYAKORLATI

Magántanulók

9. A nemzeti köznevelésrõl szóló 2011. évi CXC. törvény 55. § (2) értelmében: A magántanulót – az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével – az iskola valamennyi kötelezõ tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. (3) Az, akit felmentettek a kötelezõ tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott idõben, és a nevelõtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. Iskolánkban a magántanulónak az alábbi tantárgyakból kell írásbeli és szóbeli vizsgát tenni: TANTÁRGY

ÍRÁSBELI

SZÓBELI VIZSGA

ALSÓ TAGOZAT Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI Környezetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI FELSŐ TAGOZAT 5-6. évfolyamon Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI Történelem ÍRÁSBELI SZÓBELI Természetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI FELSŐ TAGOZAT 7-8. évfolyamon Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI Történelem ÍRÁSBELI SZÓBELI Fizika ÍRÁSBELI SZÓBELI Kémia ÍRÁSBELI SZÓBELI Biológia ÍRÁSBELI SZÓBELI Földrajz ÍRÁSBELI SZÓBELI

26

10. A tanuló tájékoztatása tanulmányait és személyét érintő kérdésekről a) Az osztálytanító, az osztályfőnök a tanév elején a tanulókat, a szülőket tájékoztatja a tanulói jogokról és kötelességekről, a jogorvoslati eljárásokról, az iskolai házirendről, a mulasztások igazolásának rendjéről, a mulasztások következményeiről, a magatartás és a szorgalom értékelésének tartalmi és formai követelményeiről, az iskola pedagógiai programja és munkaterve, szervezeti és működési szabályzata a tanulókat érintő kérdéseiről. b) A pedagógus a tanulót a tanév elején tájékoztatja a tantárgy tanulmányi követelményeiről a továbbhaladás és a magasabb évfolyamra lépés feltételeiről, a tanulmányi követelmények teljesítéséhez szükséges tanulói felszerelésekről, eszközökről. c) A pedagógus folyamatosan tájékoztatja a tanulót az írásbeli dolgozat tartalmi és formai követelményeiről. Az írásbeli számonkérés időpontját, tartalmát és a tanulmányi követelményeket a számonkérés előtt legalább 5 tanítási nappal előbb közli a tanulóval. d) A tanuló joga, hogy az írásbeli dolgozatokat (témazárókat) 10 egymást követő munkanapon belül kijavítva visszakapja, továbbá, hogy tájékoztatást kapjon a dolgozat értékelésének módjáról, a kijavított dolgozatról, a dolgozat érdemjegyekkel történő értékeléséről. A tanuló a kijavított dolgozatba betekinthet, a javításról és a dolgozat minősítéséről tájékoztatást kérhet. e) A tanuló tájékoztatása nélkül adott érdemjegy érvénytelen. f) Ha a tanuló tájékoztatáshoz való joga sérül, akkor az igazgatóhoz panasszal fordulhat.

10.1. Véleménynyilvánítás formái és rendje a) A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről (Kt. 11 §. (1) bekezdése g) pontja ) b) A tanuló az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről nyíltan és név nélkül, közvetlenül és képviselői útján nyilváníthat véleményt. c) Tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon mások tanuláshoz való jogának megsértése nélkül, a pedagógus engedélyével nyilváníthat véleményt. d) A tanulói véleménynyilvánítás intézményesített lehetőségei: az iskolai (fali-) újság, az üzenő-láda, a diákközgyűlés, és a diákfórumok, a beadvány, az évente egy alkalommal névtelenül kitölthető véleménynyilvánító kérdőív, az igazgatói fogadó óra. e) Ha a tanulót a véleménynyilvánítása miatt jog - vagy érdeksérelem éri az igazgatónál panasszal élhet. 10.2. Kérdés – érdemi válasz rendje a) A tanuló joga, hogy kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz az iskola működéséről, személyét és tanulmányait érintő kérdésekről. b) A kérdés mind szóban, mind írásban előterjeszthető. c) A kérdés nyilvánosan akkor tehető fel, ha az mások jogait nem sérti. d) A kérdést a tanuló közvetlenül és képviselője útján is felteheti.

27

e) Az érdemi választ a jogszabályban meghatározott határidőig, legkésőbb 30 napon belül meg kell adni. A válasznak tartalmaznia kell a jogorvoslat lehetőségére vonatkozó tájékoztatást is. f) A tanuló feleletére, dolgozatának javítására és értékelésére (minősítésére) a magatartására és szorgalmára, a tanulmányi követelményekre vonatkozó kérdésére azonnal és érdemben kell választ adni. 10.3. Felmentés a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól a) A tanuló kérheti felmentését a rajz, ének-zene, technika és a testnevelés tantárgyak tanulásának gyakorlati része alól, ha a gyakorlati munka elvégzésében múló rosszullét, sérülés, illetőleg alapos ok akadályozza. Az egyes tanórákra szóló felmentést a pedagógus, időszakos és állandó felmentést orvosi, illetve szakértői javaslat (vélemény) alapján az igazgató engedélyezi. Az egyes tantárgyak gyakorlati része alól felmentett tanulónak a foglalkozásokon jelen kell lennie. b) Mentesül a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól az adott évfolyamon, illetőleg tantárgyból az a tanuló, aki az adott évfolyam, illetőleg tantárgy tananyagaiból eredményes osztályozó vizsgát tett. c) A tanuló kérelmére indokolt esetben egy-egy tanév tartamára felmenthető a tanórai foglalkozások alól, ha az az egészségét veszélyezteti, ha szüleivel (gondviselőjével) külföldre távozik, vagy a felmentést sajátos helyzete, adottságai vagy fogyatékossága indokolja. A felmentést az igazgatónál írásban kell kérelmezni. d) Mentesül a mindennapos testnevelésórák keretében szervezett és meghatározott, legfeljebb két testnevelés óra látogatása alól az a tanuló, aki előzetes kérelme alapján igazoltan részt vett legalább heti két diáksportköri foglalkozáson, vagy egyéb versenyszerűen sporttevékenységet folytató egyesületi tagsággal rendelkezik vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportolóként a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett legalább heti két edzésen vesz részt. 10.4. A független vizsgabizottság előtti beszámolás joga a) A tanuló joga, hogy kérelmére független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. b) A tanuló - kiskorú tanuló szülője aláírásával - a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig, ha mulasztása miatt nem volt osztályozható és részére a nevelőtestület az osztályozóvizsgát engedélyezte, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést öt napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek. c) A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő aláírásával - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen. Az iskola a kérelmet hét napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek. 10.5.

Tanuló jogorvoslathoz való jogának érvényesítése az iskolában

a) A tanuló, a szülő az iskola döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelését

28

b) c) d)

e) f) g)

és minősítését. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. A tanuló, a szülő egyéni érdeksérelemre hivatkozással felülbírálati kérelmet, jogszabálysértésre hivatkozással törvényességi kérelmet nyújthat be. A felülbírálati kérelmet és a törvényességi kérelmet az igazgatóhoz kell benyújtani. A felülbírálati kérelem és a törvényességi kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, a mulasztásra, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a rendelkezései szerint történik. A tanuló minden egyéb az iskolai élettel kapcsolatos érdekvédelmi ügyben az iskolai diákönkormányzathoz fordulhat, melynek intézkedési módját és rendjét a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Az igazgató bűncselekmény gyanúja esetén köteles feljelentést tenni, bárhonnan kap információt az iskola ügyeivel kapcsolatban. A teljes bizonyossághoz való jog elve alapján a tanuló javára kell dönteni az iskola és diák közötti jogvita esetén, ha a tényállás nem teljesen tisztázható.

29

11. A TANULÓI KÖTELESSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI 11.1. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 1. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:  osztályonként két-két hetes,  osztályonként egy-egy naplófelelős,  folyosói (udvari) tanulói ügyeletesek,  tantárgyi felelősök. 4. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai:  gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint);  a szünetben a termet kiszellőztetik;  a szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik;  a szünetben az egyik hetes a tanteremben marad, a másik az osztállyal az udvarra megy, és felügyel az osztály rendjére a sorakozónál;  az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik;  az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat;  ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot;  az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát. 7. Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök előkészítését. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, pontozó, szertáros, térképfelelős stb. 8. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak – a rendezvény lebonyolításával megbízott pedagógus utasításai alapján – közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket és pedagógusokat az iskola éves munkaterve határozza meg.

30

11.2. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezések a) A tanulónak a tanóráról vagy tanórán kívüli foglalkozásról történő hiányzását szülői vagy orvosi igazolással kell igazolni. b) A szülő egy tanévben legfeljebb 3 tanítási napot vagy 3 tanítási nap óraszámának összegével egyező számú nem egyazon tanítási napra eső tanítási órát igazolhat. Ennél hosszabb időre történő távolmaradásra a szülő írásbeli kérése alapján az iskola igazgatója adhat engedélyt. c) A hiányzásról szóló szülői igazolást a tanuló ellenőrző könyvébe kell beírni. d) A szülőnek betegség vagy más rendkívüli ok miatt történő hiányzás első napján értesítenie kell a tanuló osztályfőnökét. e) A tanulóknak a szülői vagy orvosi igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni, legkésőbb a mulasztást követő első iskolában töltött napon. f) A mulasztás miatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell a pedagógus által megszabott határidőn belül. g) Ha a tanuló a tanórai foglalkozások kezdetére nem érkezik meg, kivéve, ha erre előzetesen az illetékes pedagógustól engedélyt kapott, illetve a késést alapos ok ( pl. közlekedési nehézség) idézte elő, akkor azt igazolnia kell legkésőbb a mulasztást követő első iskolában töltött napon. h) Az orvosi vizsgálaton való részvétel miatti késést orvosi igazolással, egyéb ok miatti késést a szülő az ok megjelölésével igazolhatja. 11.3. A gyermek, a tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok 1) A beteg, tanuló az orvos által meghatározott idõszakban nem látogathatja a nevelésioktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektõl, tanulótól való elkülönítésérõl, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a lehetõ legrövidebb idõn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Azt, hogy a gyermek, a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos idõtartamát is. 2) Ha tanuló a tanítási óráról, távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a) a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülõ írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, c) a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, d) a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. 3) Ha a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülõt értesíteni a tanköteles tanuló elsõ alkalommal történõ igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülõ figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közremûködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülõjét. 4) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetérõl és illetékességérõl szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben

31

foglaltakkal összhangban tanköteles tanuló esetén a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot értesíti. Az értesítést követõen a gyermekjóléti szolgálat az az iskola haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztetõ és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. 5) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közremûködik a tanuló szülõjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzõt és a kormányhivatalt. 6) A szabálysértésekrõl, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerrõl szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke a) a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján óvodai nevelésben részt vevõ gyermek esetén tizenegy nap b) tanköteles tanuló esetén harminc óra. 7) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a) az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát, b) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhetõ, a tanítási év végén nem minõsíthetõ, kivéve, ha a nevelõtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. 8) A nevelõtestület a 7) bekezdésben foglaltak alapján az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a 3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minõsíthetõ, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az elsõ félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minõsíthetõ, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. 0) Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idõ eléri a tanórai foglalkozás idõtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minõsül. Az elkésõ tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. Amennyiben a tanuló igazolatlanul maradt távol a mindennapos testnevelés órák keretében kiváltható iskolai diáksportköri vagy egyéb sportszervezet foglalkozásairól, akkor a le nem igazolt órákat egy hónapon belül pótolhatja az iskola tömegsport foglalkozásain. Amennyiben erre nem kerül sor, az igazolatlan távolmaradásra vonatkozó szankciók lépnek hatályba.

32

12. A tanulók által az iskolába bevihető dolgokkal kapcsolatos szabályok A tanuló a következő dolgok bevitelét köteles az osztályfőnökének, illetve a szaktanárnak, az ügyeletes nevelőnek bejelenteni és hozzájárulását kérni: nagy értékű pénzeszköz, ékszer vagy műszaki cikk, hobby állat, szemléltető eszközök, hangszer, A tanuló a tanulói jogok és kötelességek teljesítéséhez nem szükséges dolgok közül a következőket viheti be az iskolába az alábbi feltételekkel, csak saját felelőségére, és az iskolai munkát nem zavarva. a) mobiltelefon, számítógép, fényképezőgép, videokamera, magnó, CD – és DVDlejátszó, egyéb adathordozó, kép ill. hangrögzítő eszköz: órán kikapcsolva, a tanári asztalra téve, hagy a portán, iskolatitkárságon leadva b) A tanuló kép, hang vagy filmfelvételt csak előzetes tanári engedéllyel és a felvételen szereplők előzetes hozzájárulásával készíthet. Az így elkészült felvételt köteles megmutatni a felvételen szereplőknek. Amennyiben legalább egy, a felvételen szereplő személy kifogást emel a felvétel ellen, a felvételt meg kell semmisíteni. A tanuló az általa készített felvételt csak valamennyi, a felvételen szereplő személy előzetes engedélyével sokszorosíthatja és teheti közzé. c) A tanuló a következő dolgokat a megőrzőben (zárt szekrényben), az iskola portáján köteles elhelyezni: Hangszer, sporteszközök, gördeszka és egyéb iskolán kívül használatos eszközök. d) 1.000 Ft-ot meghaladó pénzeszköz: az iskolatitkárságon vagy az osztályfőnöknél e) kerékpár: kerékpártárolóhoz lakatolva f) A tanulók által az iskolába bevitt értékekért semmilyen felelősséget nem vállal sem a Tankerület, sem az iskola, ha azt a tanuló nem helyezte el az iskola értékmegőrzőjében, portáján, vagy a titkárságon, illetve osztályfőnökénél. g) Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz vagy használ, az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. h) Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott vagy engedély nélkül használt dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át. i) A nem szabályozott esetekben az igazgató állásfoglalása az irányadó.

33

13. AZ ESZKÖZÖK, LÉTESÍTMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELÉNEK RENDJE, AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEI HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYAI - Az iskola eszközeit, létesítményeit és helyiségeit az intézmény nyitva tartásának ideje alatt lehet használni. Nyitva tartás idején túli eszköz, létesítmény- és helyiséghasználatot a leltárilag felelős pedagógus (alkalmazott) előzetes hozzájárulásával az igazgató engedélyezi. Az iskola eszközeit, létesítményeit és helyiségeit csak rendeltetésüknek megfelelően lehet használni. A helyiségek eltérő rendeltetésű használatát az igazgató engedélyezi. - Az előadótermekben, a szaktantermekben, laboratóriumokban, a tanműhelyben, szertárakban, a tornateremben, a kondicionálóteremben, nyelvi termekben a tanulók csak a pedagógus felügyelete mellett tartózkodhatnak és az eszközöket, felszereléseket, műszereket csak a pedagógus személyes irányításával használhatják. 13.1. A tornaterem használatának szabályai A tornateremben és az öltözőkben a tanuló csak nevelői felügyelet mellett tartózkodhat. A tornaterembe csak tiszta sportcipőben lehet tartózkodni. A testnevelés és sportfoglalkozásokon való részvétel alkalmával viselendő felszerelés, öltözet: fiúk: fekete torna nadrág, fehér trikó vagy rövid ujjú póló, tornacipő, lányok: tornaruha, tornacipő. 13.2. A sportpálya (udvar) igénybevételének és használatának szabályai: Tilos a szöges, fém stoplis használata. Tilos a pálya területére üveget, vagy folyadékot tartalmazó edényt, éles, hegyes tárgyat bevinni. Tilos a pályán szemetelni. A pályát csak tanári felügyelet mellett szabad használni. 13.3. A számítástechnikai terem és berendezések használatának szabályai: Szoftver-hozzáférés, hardver-hozzáférés, felhasználói névhez jutás, egyéni jogok védelme, munkaterület, egyéni beállítások, munkaterületek, levelezés, adatok letöltése, saját honlap készítése, nyomtatók használata csak tanári felügyelet mellett, annak engedélyével lehetséges Tilos a terembe ételt és italt vinni. A készülék meghibásodását azonnal jelezni kell a tanárnak. 13.4. Létesítmények, helyiségek átengedésének szabályai a) Az intézmény helyiségei az igazgató írásbeli engedélye alapján bérbe adhatók. b) Az iskola sportlétesítményei csak akkor adhatók bérbe, ha az nem gátolja az iskolai sportkör működését. E létesítmények bérbeadásához a diáksportkör vezetőjének előzetes egyetértése szükséges. 13.5. 5.7. A könyvtár használatának szabályait a könyvtári SZMSZ tartalmazza 13.5.1. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok 1. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok azokra a kiadványokra vonatkoznak, melyek az iskolai tankönyvrendelési listán szerepelnek. 2. Az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – minden tanév végén tájékoztatja a szülőket  azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben az iskolában szükség lesz,  az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről,  arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások

34



csökkentéséhez, arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre.

3. Az iskola a szülők jelentkezése alapján minden tanév végén felméri, hogy a tanulók közül a következő tanévben kik lesznek jogosultak ingyenes tankönyv – normatív kedvezmény – igénybevételére. Ehhez a szülőknek az ingyenes tankönyv iránti igényüket a jogszabály által előírt igénylő lapon jelezniük kell. Ennek benyújtásával együtt az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének és a tankönyvfelelősnek be kell mutatniuk az ingyenes tankönyvre – a normatív kedvezményre – való jogosultságot igazoló iratokat is. 4. Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók a tankönyveket tanév elején az iskolai könyvtárból kapják meg átvételi elismervény ellenében egy tanévre, szeptembertől júniusig tartó időszakra. A több tanéven keresztül használt tankönyveket az iskola annak a tanévnek a végéig biztosítja a tanulók számára, ameddig a tanulónak tanulmányai során szüksége van rá. 5. A tanulók az iskolától kapott ingyenes tankönyv használatára addig jogosultak, ameddig a tanulói jogviszonyuk iskolánkban fennáll. A tanulói jogviszony megszűnésekor az ingyenesen kapott tankönyveket vissza kell adni az iskola könyvtárába. 6. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a szülőnek az iskola részére meg kell térítenie. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 7. Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. 8. A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél a szociális támogatás megállapításának – házirendben szereplő – elveit kell figyelembe venni. 9. Amennyiben az iskolai könyvtár állományában több tankönyv található, mint amennyire az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók számára, illetve a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon szükség van, úgy a könyvtárban maradt példányokból egy tanévre azok a tanulók is kölcsönözhetnek tankönyveket, akik nem jogosultak ingyenes tankönyvekre. 10. Az iskolai könyvtár állományában levő tankönyveket a szülők és a tanulók a megjelenéstől számított ötödik tanév után az eredeti ár huszonöt százalékáért megvásárolhatják. 11. Az új és a használt tankönyvek átvételét tankönyvosztáskor aláírásával igazolja a szülő.

35

14. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI 14.1. Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít vagy képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztálya, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, művészeti bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez, az iskola jutalomban részesíti. 14.2.Az egyes tanulók jutalmazásának fokozatai és formái a következők lehetnek: a) tanítói, szaktanári dicséret: a pedagógus a tanulót példaként állítja a tanulótársai elé, ha valamely tantárgyból kiemelkedő teljesítményt ért el. b) osztályfőnöki dicséret: az osztályfőnök a tanulót példaként állítja a tanulótársai elé és a dicséretet a szülő tudomására hozza. c) igazgatói dicséret: az igazgató a diákönkormányzat, az osztályfőnök vagy a pedagógusok javaslata alapján a kötelességen túlmenő, osztálya vagy iskolája hírnevét növelő teljesítményéért a tanulót dicséretben részesítheti, és erről a szülőket írásban értesíti. d) nevelőtestületi dicséret: huzamosabb ideig tartó példamutató kötelességteljesítés, kiváló tanulmányi eredmény és segítőkészség a nevelőtestület határozatára félévkor a tájékoztató füzetbe, ellenőrző könyvbe, év végén a bizonyítványba beírt dicsérettel jutalmazható. e) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: i. szaktárgyi teljesítményért, ii. példamutató magatartásért, iii. kiemelkedő szorgalomért, iv. példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. f) Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. g) Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át. h) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. i) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 6.3.A tanuló kiemelkedő teljesítményét tanév végén be kell jegyezni a bizonyítványba. A kiemelkedő teljesítményt az iskola az igazgatói és nevelőtestületi dicséret mellett oklevéllel és tárgyjutalommal ismeri el, amelyet az iskolaközösség tudomására kell hozni.

36

15. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK ELVEI ÉS FORMÁI 15.1. Ha tanuló a tanulói jogviszonyból származó kötelességeit vagy a házirendben foglaltakat vétkesen és súlyosan megszegi, akkor a jogszabályban meghatározott eljárás szerint és módon fegyelmi büntetésben részesíthető. A tanuló enyhébb kötelezettségszegése miatt fegyelmi büntetésnek nem minősülő fegyelmező intézkedésben részesíthető. 15.2. A fegyelmező intézkedés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmező intézkedés nevelési eszköz, nem lehet megtorló vagy megalázó. 15.3. A fegyelmező intézkedések formái a következők: a) szaktanári figyelmeztetés szóban, b) szaktanári figyelmeztetés írásban, c) osztályfőnöki figyelmeztetés szóban, d) osztályfőnöki intés vagy megrovás, e) igazgatói figyelmeztetés f) igazgatói intés, g) igazgatói megrovás h) nevelőtestületi figyelmeztetés írásban, i) nevelőtestületi intés vagy megrovás. 15.4. Az írásbeli figyelmeztetést, az intést vagy megrovást a szülőnek láttamoznia kell.  Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni.  A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni.  Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:  az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;  az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;  a szándékos károkozás;  az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;  ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.  A büntetést minden esetben írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.  A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények mérlegelése után – az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével – az iskola igazgatója határozza meg.  Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás szabályait az iskola szervezeti és működési szabályzata részletezi.

37

16. A TANULÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE 16.1. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az iskolának jogellenesen kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia. Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatja. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt felszólítja az okozott kár megtérítésére. 16.2. A kártérítés mértéke a jogszabály rendelkezése szerint nem haladhatja meg: - szándékos károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét - gondatlan károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50 %-át. 16.3. Ha az iskola a tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján adja a normatív kedvezményre jogosult tanuló birtokába, akkor a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. 16.4. A tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésének mértéke a tankönyv beszerzési árának 75%-a. A kártérítési kötelezettséget az igazgató a tanuló körülményeinek mérlegelésével mérsékelheti, illetve elengedheti.

17. Térítési díj befizetése, visszafizetése 1. Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj és a tandíj ellenében szervezett iskolai foglalkozásokat minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg. 2. Az iskolában – a köznevelési törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint – fizetendő térítési díjak és tandíjak mértékéről, illetve az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt kikéri a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét. 3. A térítési díjakat és minden hó 10-15 napjáig előre kell befizetni készpénzben az iskola pénztárosánál vagy utalni a fenntartó számlájára. Indokolt esetben az igazgató engedélye alapján a befizetési határidőtől el lehet térni. 4. Az előre befizetett térítési díjak és tandíjak visszafizetéséről postai úton az iskola gazdasági vezetője gondoskodik, ha a tanuló tanulói jogviszonya az iskolában megszűnik, vagy ha az iskolából tartósan egy hónapot igazoltan hiányzik, illetve akkor, ha a térítési díjas foglalkozáson önhibáján kívül nem tud részt venni. Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről az iskola igazgatója dönt. 5. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat havonta előre, legkésőbb az adott hónap 10-15 napjáig az iskola gondnoki irodájában készpénzzel vagy átutalási postautalványon kell befizetni. 6. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges, a szülő részére postai úton visszajuttatja, amennyiben ilyen esetben az étkezést a szülő vagy a tanuló egy nappal előre az étkezésért felelős iskolai dolgozónál lemondja.

38

17.1

A család anyagi helyzetétől függő támogatások kérelmezésének rendje

1) A rászoruló tanuló kedvezményes vagy ingyenes étkezésben, kedvezményes vagy ingyenes tankönyv- és tanszerellátásban, napközi otthoni térítési-díjfizetés kötelezettség alól mentesülhet, illetve térítési díj mérséklésében részesülhet. 2) A jogszabály alapján járó, normatív kedvezmények és támogatások igénybevételéhez a szülő (gondviselő) írásbeli nyilatkozata és a jogosultság igazolása szükséges. 3) A kedvezményes vagy ingyenes étkezés, a térítési díj mérséklése az ellátási igény bejelentésekor, illetve a család anyagi helyzetének rászorultságot eredményező változásakor írásban, a jogosultság igazolásával egyidejűleg kérelmezhető. 4) Az ingyenes tankönyvellátás, illetve a nem alanyi jogon járó iskolai tankönyvtámogatás iránti igény-a következő tanévre-minden tanév november 15-ig, az iskolába lépő első osztályos tanuló estében legkésőbb a beíratáskor, a jogszabályban meghatározott igénylőlapon jelenthető be. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg az ingyenes tankönyvellátásra való jogosultsághoz be kell mutatni a jogszabályban előírt okiratokat, a nem alanyi jogon járó iskolai tankönyvtámogatáshoz a szülők jövedelemigazolását. A határidő elmulasztása jogvesztő. 5) A nem alanyi jogon járó iskolai tankönyvtámogatásra az a tanuló jogosult, aki egyvagy kétgyermekes családban nevelt. 6) Az iskola a nem alanyi jogon járó iskolai tankönyvtámogatás iránti igényt a család egy főre jutó jövedelme alapján, a támogatáshoz rendelkezésre álló összeg figyelembevételével teljesíti. A támogatás során előnyben részesül az a tanuló, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori legkisebb munkabér másfélszeresét, azonos jövedelmi helyzet esetében az a tanuló, akinek egyik, illetve mindkét szülője munkanélküli. 7) Az iskola a tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján adja a normatív kedvezményre jogosult birtokába a tanulói jogviszonyának fennállása alatt addig az időpontig, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni. A tanuló a használatába tankönyvkölcsönzéssel adott tankönyvet a beszerzési ár 75%-ért megvásárolhatja. 8) A tanuló törvényes képviselője írásbeli kérelmére, az osztályfőnöke és a gyermek –és ifjúságvédelmi felelősnek a tanuló környezetvizsgálata eredményét is tartalmazó javaslata alapján, szociális segélyben részesíthető 9) A nem alanyi jogon járó szociális támogatásokra való jogosultságáról és a támogatás mértékéről az iskola igazgatója dönt. 10) A tanuló joga, hogy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy részletekben való fizetésre. Az engedély iránti kérelmet írásban az igazgatóhoz kell benyújtani.

39

17.2

A helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának szabályai

1. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet előírásai alapján iskolánk minden iskolánkba jelentkező tanulót felvesz, aki a fenntartó által meghatározott kötelező beiskolázási körzetben lakik. 2. Amennyiben iskolánk ezek után további felvételi (átvételi) kérelmeket is teljesíteni tud, először az iskolába jelentkező halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat veszi fel. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye iskolánk településén vagy kerületében található. 3. Amennyiben iskolánk ezek után is tud még felvételi (átvételi) kérelmeket teljesíteni, ezt – a felvételi (átvételi) kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt legalább tizenöt nappal – nyilvánosságra kell hozni. 4. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi (átvételi) kérelmének teljesítése után a jelentkezők közül először a sajátos nevelési igényű tanulókat vesszük fel, majd azokat, akiknek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló  szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő,  testvére iskolánk tanulója  munkáltatói igazolás alapján a szülő munkahelye az iskola beiskolázási körzetében található,  az iskola a tanuló lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) számítva egy kilométeren belül található. 5. A sajátos nevelési igényű és sajátos helyzetű gyermekek felvételének teljesítése után a szabad férőhelyekre az iskola további felvételi kérelmeket is teljesít. Ha ilyenkor több felvételi kérelem érkezik az iskolába, mint a felvehető tanulók száma, akkor a felvételről az iskola sorsolás útján dönt. 6. A sorsolás lebonyolításának szabályai:  A sorsolás nyilvános.  A sorsolásra a felvételi kérelmet benyújtó szülőket (gondviselőt) meg kell hívni. 

A meghívónak tartalmaznia kell az alábbiakat:

a) A sorsolásban érintett gyermek nevét, születési idejét, helyét, anyja nevét, lakcímét vagy tartózkodási helyét

b) Tájékoztatni kell a szülőt (gondviselőt), hogy gyermekének a következő tanév 1. osztályába történő felvétele iránt benyújtott kérelme elbírálása során megállapításra került, hogy lakhelye, illetve tartózkodási helye iskolánk működési körzetén kívül esik. Mivel a működési körzetünkön kívüli lakóhellyel illetve tartózkodási hellyel rendelkező jelentkezők száma meghaladja a szabad férőhelyek számát, valamennyi - más intézmény körzetéből - jelentkező felvételi kérelmét helyhiány miatt nem tudjuk teljesíteni. A szabad férőhelyek betöltéséről a vonatkozó jogszabály alapján sorsolással kell dönteni. A szabad férőhelyek száma …… db, a körzeten kívüli jelentkezők száma …… fő c) A sorsolás időpontja: …… év ……………hó …………….. nap (naptári nap)………….. óra d) A sorsolás helyszíne: Tarczy Lajos Általános Iskola Jókai u. 18. sz. épületének sorsolásra kijelölt helysége.

40

e) Tájékoztatni kell a szülőt (gondviselőt), hogy a sorsolás valamennyi körzeten kívüli lakóhellyel/tartózkodási hellyel rendelkező gyermekre vonatkozik, melynek során a jelentkezők közül a szabad férőhelyek számával azonos számú tanuló kerül kisorsolásra. A többi jelentkező felvételi kérelme helyhiány miatt elutasításra kerül. f)

Meg kell kérni a szülőt (gondviselőt), hogy a sorsoláson az érintett családjából csak egy fő szülő (vagy törvényes képviselő) jelenjen meg, továbbá, hogy a gyermekét ne hozza magával.

g) Tájékoztatni kell a szülőt (gondviselőt), hogy a sorsolás megkezdése előtt azonosítás céljából kérjük felmutatni személyi igazolványát, lakcímkártyáját illetve gyermeke lakcímkártyáját. h) Tájékoztatni kell a szülőt (gondviselőt), hogy amennyiben a sorsolás alapján gyermeke felvételi kérelme elutasításra kerül, úgy a még szabad férőhellyel rendelkező, vagy a körzet szerint illetékes iskolákba kérheti felvételét. A gyermekek felvételére a körzet szerint illetékes iskola kötelezett. i)

Tájékoztatni kell a szülőt (gondviselőt), hogy a járási tankerület fenntartásban működő intézmények közül szabad férőhely mely iskolákban áll rendelkezésre, melyen fogadja a jelentkezőket.

    

A sorsolás helyszíne az iskola épülete. A sorsolást a felvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak utolsó napja után tizenöt napon belül le kell bonyolítani. A sorsolást az ez alkalomra létrehozott sorsolási bizottság szervezi meg és bonyolítja le. A sorsolási bizottság tagjai: az alsós munkaközösség vezetők, a a szülői munkaközösség elnöke, a leendő első osztályos tanítók, az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei, tagozatvezetője a jegyzőkönyvvezető. A sorsolási bizottság elnöke: az iskola igazgatója.



Jelenléti ív aláíratása a. Csak az aláíró személy léphet a díszterembe b. személyi okirattal igazolnia kell magát c. Külön jelenléti ívet kell vezetni az intézményt képviselő iskolai és hivatali dolgozókról (név, beosztás, intézmény, aláírás)



A sorsolás elején a megjelent szülőkkel ill. törvényes képviselőjükkel ismertetni kell a sorsolás menetét és a sorsolási bizottság tagjait. A jegyzőkönyvet vezeti: az iskolatitkár, hitelesítők: igazgatóhelyettesek, tagozatvezető



A sorsolás indoklása: a) A körzetből kötelezően felvett gyermekek száma ……. fő. b) a szabad férőhelyek száma …… db c) a körzeten kívüli jelentkezők száma …… fő d) Mivel a működési körzetünkön kívüli lakhellyel illetve tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek száma meghaladja a szabad férőhelyek számát, valamennyi körzeten kívüli felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudunk teljesíteni. A szabad …… db férőhely betöltéséről sorsolással döntünk.

41

       

 

A sorsolás menetének ismertetése. A felvételi kérelmeket tartalmazó adatfelvételi lapot jelölés nélküli, zárt borítékban a jelenlevők előtt kell behelyezni a sorsolási urnába. Az urnából a sorsolási bizottság egyik tagja veszi ki egyesével a borítékokat, majd mindenki számára jól hallhatóan felolvassa a borítékban levő tanuló nevét. Az egymás után kihúzott tanulók nevét a jegyzőkönyvvezető a kihúzás sorrendjében azonnal rögzíti a jegyzőkönyvben. A sorsolás eredményeképpen minden jelentkezőt rangsorolni kell. A kihúzásra nem került gyermekek felvételi kérelmét el kell utasítania az igazgatónak. A sorsolás menetéről a sorsolás közben jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a sorsolás időpontját, a sorsolás helyszínét, a sorsolási bizottság tagjainak nevét, a felvételi kérelmet benyújtó és sorsolásban érintett szülők (gondviselő) és a tanulók nevét, a felvehető tanulók számát, az urnába elhelyezett adatlapok számát, a kihúzott adatlapok számát, a kihúzás sorrendjében a tanulók nevét, a sorsolás eredményeképpen az iskolába felvett és az elutasított tanulók nevét, a keltezést, valamint a sorsolási bizottság elnökének és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását. Az elkészült jegyzőkönyvet a sorsolás végén a jelenlevőkkel ismertetni kell. A sorsolás után az iskola igazgatója – sorsolás eredményének megfelelően – a felvételről, illetve a felvétel elutasításáról határozatot hoz, melyet hivatalos formában eljuttat a felvételi kérelmet benyújtó szülőknek. a. Az elutasított gyermekeket a körzeti általános iskolák felvenni kötelesek. b. Fel kell kérni a szülőket, hogy 5 napon belül írassák be valamelyik általános iskolába gyermeküket. c. A felvételi ill. a sorsolási eljárás ügyében jogorvoslattal másodfokon 15 napon belül a kormánymegbízottnál élhetnek.

18. Az elektronikus napló használatával kapcsolatos szabályok 1. Iskolánk a tanulók értékelésének és mulasztásának rögzítésére az írásos napló mellett elektronikus naplót is használ. 2. Az elektronikus napló bejegyzéseit a szülők egy internetes hálózati kapcsolattal rendelkező számítógép segítségével megtekinthetik. 3. A szülők – megfelelő jogosultság birtokában: regisztráció és jelszó beírása után – hozzáférhetnek az elektronikus naplóhoz, megnézhetik saját gyermekük érdemjegyeit, osztályzatait, dicséreteit és elmarasztalásait, a mulasztásokat, a mulasztások igazolását, illetve a tanuló iskolai életéhez kapcsolódó különböző bejegyzéseket. 4. A tanulók félévi osztályzatát az iskola – az elektronikus napló mellett – a szülőkkel az értesítő könyvön (ellenőrzőn) keresztül is írásban közli. 5. Az elektronikus naplóhoz a szülők szülői, illetve külön tanulói hozzáférést igényelhetnek. 6. A hozzáférést az osztályfőnökök által megadott e-mail címre küldött levéllel lehet

42

kérni. 7. Az iskola elektronikus naplója az iskola honlapján, illetve az osztályfőnök által megadott más internet címen keresztül érhető el. 8. Az elektronikus naplót a pedagógusok, a szülők és a tanulók egymás közötti értesítések, üzenetek küldésére is használhatják. 9. Abban az esetben, ha a szülő az osztályfőnöknek írásban jelzi, hogy nem tudja használni az e-naplót, a szülők tájékoztatása és a szülővel való kapcsolattartás értesítő könyvön (ellenőrzőn) keresztül írásban történik. Az osztályzatok bejegyzése az értesítő könyvbe (ellenőrzőbe) a tanuló feladata. A bejegyzéseket a szülőnek láttamoznia kell.

43

44