Tarczy Lajos Általános Iskola Székhely: 8500 Pápa, Jókai u. 18. Tel./Fax: 89/324-350 Tagiskola: 8500 Pápa, Jókai u. 37. Tel./Fax: 89/324-896 E-mail:
[email protected] Honlap: www.tarczy.sulinet.hu
Pedagógiai Program
Mottó: „ Az iskola dolga, hogy megtanítassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”
(Szent-Györgyi Albert)
2008.
Tartalomjegyzék 1. JOGI STÁTUSZ ............................................................................................................................. 5 2. HELYZETELEMZÉS ...................................................................................................................... 7 2.1. ISKOLÁNKRÓL............................................................................................................................. 7 2.2 AZ ISKOLAHASZNÁLÓK ................................................................................................................. 8 2.3 IGÉNYEK ..................................................................................................................................... 8 2.4 SZEMÉLYI FELTÉTELEK ................................................................................................................ 8 2.5 TÁRGYI FELTÉTELEK .................................................................................................................... 9 3. PROGRAMBİVÍTÉS: KÉT TANÍTÁSI NYELVŐ PROGRAM ...................................................... 9 4. NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................................................ 11 4.1 PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK ......................................................................................................... 11 4.1.1 Morális alapelvek .................................................................................................................. 11 4.1.2 Funkcionális alapelvek.......................................................................................................... 15 4.1.3 Az iskola tevékenységének alapelvei .................................................................................. 15 5. NEVELİ-OKTATÓ MUNKÁNK CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ................... 17 5.1 ÁLTALÁNOS ÉS ÁTFOGÓ CÉLOK: ................................................................................................. 17 5.2 A TANULÁSSZERVEZÉSBEN ALKALMAZOTT MÓDSZEREK, STRATÉGIÁK ........................................... 19 5.3 SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ........................................ 20 5.3.1 A tanulók erkölcsi nevelése .................................................................................................. 20 5.3.2 A tanulók értelmi nevelése.................................................................................................... 20 5.3.3 A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítı) nevelése. ........................................ 21 5.3.4 A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. ........................................................................... 21 5.3.5 A tanulók akarati nevelése.................................................................................................... 21 5.3.6 A tanulók nemzeti nevelése.................................................................................................. 21 5.3.8 A tanulók munkára nevelése ................................................................................................ 21 5.3.9 A tanulók testi nevelése........................................................................................................ 22 5.3.10 A tanulók egészséges életmódra nevelése ........................................................................ 22 5.3.11 A tanulók esztétikai nevelése ............................................................................................. 22 6. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................................... 22 7. SZEMÉLYISÉG ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS TEVÉKENYSÉGI RENDSZERE, SZERVEZETI FORMÁI ........................................................................................................................................... 24 7.1 TANÍTÁSI ÓRA............................................................................................................................ 24 7.2 TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK ............................................................................................. 25 7. 2.1 Hagyományırzés ................................................................................................................. 25 7.2.2 Iskolánk által szervezett helyi, városi, városkörnyéki versenyek:......................................... 26 7.2.3 Diákönkormányzat ................................................................................................................ 26 7.2.4 Napközi otthon, tanulószoba ................................................................................................ 26 7.2.5 Iskolai sportkör...................................................................................................................... 27 7.2.6 Szakkörök, énekkar .............................................................................................................. 27 7.2.7 Iskolai könyvtár ..................................................................................................................... 27 7.2.8 Tanulmányi kirándulások, erdei iskola.................................................................................. 27 7.2.9 Szabadidıs foglalkozások: ................................................................................................... 28 8. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGİ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK ......................................................................................................................... 28 9. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŐ – ÉRZÉKSZERVI FOGYATÉKOS, NAGYOTHALLÓ TANULÓK INTEGRÁLT NEVELÉSE .............................................................................................. 29 9.1. ÁLTALÁNOS ELVEK.................................................................................................................... 29 9.1.1. Nemzeti alaptanterv alkalmazása a sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásában.. 29 9.1.2. Az Irányelv célja................................................................................................................... 29 9.1.3. A sajátos nevelési igényő tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása ........................ 30 9.2 AZ ISKOLA FELADATAI AZ INTEGRÁLT NEVELÉS SIKERESSÉGE ÉRDEKÉBEN.................................... 30
2
9.3 PEDAGÓGIAI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA ....................................................................................... 31 9.4 A TÖBBSÉGI INTÉZMÉNYEKBEN MEGVALÓSULÓ (INTEGRÁLT) NEVELÉS, OKTATÁS ........................... 31 9.5 HALLÁSSÉRÜLT (SIKET, NAGYOTHALLÓ) TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI ....................... 32 9.6 ÉRZÉKSZERVI FOGYATÉKOS - NAGYOTHALLÓ - GYERMEKEK FELVÉTELE INTÉZMÉNYÜNKBE: ........... 34 9.7 SZURDOPEDAGÓGUS, GYÓGYPEDAGÓGUS TERAPEUTA FELADATAI:.............................................. 35 10. TEHETSÉGEK KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉGEK ................................. 35 11. GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK.............................. 36 11.1 GYERMEKVÉDELMI FELELİS FELADATAI ................................................................................... 36 11.2 GYERMEKVÉDELMI FELELİS TEVÉKENYSÉGEI........................................................................... 36 11.3 KAPCSOLATOK ........................................................................................................................ 37 11.4 TANÁRI FELADATOK ................................................................................................................. 37 12. TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTİ PROGRAM .......................................................................................................................................................... 37 13. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉGEK............................. 38 14. A SZÜLİK, TANULÓK ÉS PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK FORMÁI .............. 38 15. ISKOLAHASZNÁLÓK AZ ISKOLAI KÖZÉLETBEN ................................................................ 40 15.1 TANULÓI RÉSZVÉTEL................................................................................................................ 40 15.2 SZÜLİI RÉSZVÉTEL.................................................................................................................. 41 15.3 AZ ISKOLA ............................................................................................................................... 42 16. EGÉSZSÉG- ÉS KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM .......................................................... 43 16.1. A PROGRAM JOGSZABÁLYI ALAPJA ........................................................................................... 43 16. 2 HELYZETKÉP .......................................................................................................................... 43 16. 3 ÁLTALÁNOS CÉLMEGHATÁROZÁS ............................................................................................. 44 16.4 ALAPELVEK ............................................................................................................................. 44 16. 5 HUMÁN ERİFORRÁS ............................................................................................................... 44 16.6. FELADATOK MEGHATÁROZÁSA ................................................................................................ 46 16.7. A MEGVALÓSÍTÁST SEGÍTİ TEVÉKENYSÉGEK ........................................................................... 47 16.8 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS.................................................................................................. 48 16.9 A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZÍNTEREI .......................................................................................... 50 16.10 VESZÉLYHELYZETI NEVELİ-OKTATÓ PROGRAM ....................................................................... 50 16.11 EGYÜTTMŐKÖDÉSI LEHETİSÉGEK .......................................................................................... 51 16.12. DOKUMENTÁCIÓ: .................................................................................................................. 52 17. A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS TERVE.......................................................................... 53 17.1. A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS CÉLJA ................................................................................... 53 17.2 A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS TARTALMI ELEMEI.................................................................... 53 17.3 A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS SZÍNTEREI AZ OKTATÁSBAN ..................................................... 54 17.4 MÓDSZERTANI ELEMEK ............................................................................................................ 54 18. HELYI TANTERV ....................................................................................................................... 56 18.1 TANTÁRGYI RENDSZEREK ÓRASZÁMOK ..................................................................................... 56 18.1.1 Tanterv típusok: .................................................................................................................. 56 18.1.2 Tantárgyi struktúra.............................................................................................................. 58 18.2 ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŐ KÉPZÉS ......................................................................... 62 18.2.1 A program jellemzıi ............................................................................................................ 62 18.3 INTERKULTURÁLIS PROGRAM .................................................................................................... 70 18.3.1 Külföldi tanulók iskolai nevelési-oktatási stratégiája........................................................... 70 18.3.2 A program helyi tartalma, feladataink ................................................................................. 72 18.3.3. Eszközrendszer ................................................................................................................. 73 18.4 AZ ISKOLAI SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŐ TANULÓK FEJLESZTÉSE ................................................. 75 18.4.1 A NAT alkalmazása a nagyothalló gyermekek nevelése-oktatásában .............................. 75 18.4.2 Iskolai fejlesztésük .............................................................................................................. 77 17. 4.3 Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció ................................................................. 78 18.4.4 Óraszámok.......................................................................................................................... 79
3
19 NEM SZAKRENDSZERŐ OKTATÁS ÉS A KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE ISKOLÁNKBAN ............................................................................................................................... 80 20. TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI .............................. 81 21. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI............................................................. 82 22. TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI ....................................................... 83 23. A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK, TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENİRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE..................................................................................................... 84 23.1 SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS TARTALMA............................................................................................ 86 23.2 A TANULÓK EREDMÉNYESSÉGÉNEK MÉRÉSE A KÉT TANÍTÁSI NYELVŐ OKTATÁSBAN:.................. 119 23.3 MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM HELYI MINİSÍTÉSI RENDSZERE .................................................. 120 23.4 ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS RENDJE, FORMÁJA, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE ..................................................................................................................... 122 23.5 HÁZI FELADAT MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ............................................................................. 123 24. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE.................................................................. 125 25. A GYÓGY- ÉS KÖNNYÍTETT TESTNEVELÉSI FOGLALKOZÁSOK MEGSZERVEZÉSE………………………………………………………………………………………130 26. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK......................................................................................................................... 130 27. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ......................................... 131 27.1 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL ................................................................................................... 132 27.2 A MÓDOSÍTOTT PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA ....................................... 133 NEVELİMUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK JEGYZÉKE (1. SZ. MELLÉKLET) ............................. 134
4
1. Jogi státusz 1. Költségvetési szerv neve: Tarczy Lajos Általános Iskola Költségvetési szerv nyilvántartási száma: 56997100 2. Költségvetési szerv székhelye: 8500 Pápa, Jókai u. 18. Telephelye, tagintézménye: 8500 Pápa, Jókai u. 37. 3. Alaptevékenysége 80121-4 Általános iskolai nappali rendszerő nevelés,.oktatás A Tarczy Lajos Általános Iskola nyolc évfolyammal mőködı nevelésoktatási intézmény, amely általános iskolai nevelést és oktatást folytat.
80122-5 Sajátos neveléső igényő tanulók nappali rendszerő általános iskolai nevelése, oktatása. A többi tanulóval együtt nevelhetı érzékszervi fogyatékossággal élı tanulók ellátása
80511-3 Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi idıben) 80521-2 Pedagógiai szakszolgálat megfelelı számú rászoruló esetén az intézményben ellátott tanulók részére dyslexia redukációs foglalkozást szervez. Tevékenységét a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai programban – és az annak részét képezı helyi tantervben – foglaltaknak megfelelıen köteles megszervezni és ellátni.
4. Kiegészítı tevékenysége: Az alaptevékenység ellátásának feltételeként rendelkezésre álló s e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználását célzó szolgáltatások nyújtása térítés ellenében. 5. Vállalkozási tevékenység köre és mértéke: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 6. Feladatellátást szolgáló vagyon, vagyon feletti rendelkezés joga: Feladatellátását szolgáló vagyon az önkormányzat által leltár szerint használatba adott vagyoni kör, mely felett Pápa Város Önkormányzatának többször módosított 22/1992.(X.13.)sz. rendeletében foglaltak szerint rendelkezhet. Az ingatlanok fenntartásával, karbantartásával, üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költségeket a költségvetési szerv viseli.
5
7. Az intézmény jogállása: Az intézmény jogi személy, melynek egyszemélyi felelıs vezetıje az igazgató. Az igazgató önálló munkáltatói jogkörrel rendelkezik az intézményi dolgozók tekintetében. 8. A költségvetési szerv vezetıjének kinevezési rendje: Az intézményvezetıi állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás elıkészítését és lefolytatását a közoktatásról szóló többször módosított 1993.évi LXXIX. törvény alapján, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított 1992.évi XXXIII. törvény és a közoktatási intézményekben történı végrehajtására kiadott módosított 138/1992.(X.8.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell végezni. A magasabb vezetı megbízás Pápa Város Képviselıtestülete hatáskörébe tartozik. A költségvetési szerv vezetıjének neve: Venczel Csaba Kinevezés idıpontja: 2006.07.06. 89/2006.(VII.6.) hat. Kinevezés idıtartama: 2006.08.01-2011.07.31. 9. A költségvetési szerv gazdálkodási jogköre, a gazdálkodással összefüggı jogosítványok: Az intézmény részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amely önálló bankszámával rendelkezik. Meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait Pápa Város Önkormányzata Közoktatási és Közmővelıdési Intézmények GAESZ látja el. A költségvetési szervek közötti munkamegosztás és felelısségvállalás rendjét külön megállapodás tartalmazza. Az igazgató gyakorolja a kötelezettségvállalási és utalványozási jogot. A költségvetési szerv statisztikai számjele: 155699708010 322 19 Adóigazgatási azonosító száma: 15569970 1 19 A társadalombiztosítási folyószámlaszáma: 15703-4 A költségvetési szerv bankszámlaszáma: 11748045-15569970
10. A költségvetési szerv megszüntetésére vonatkozó szabályok: Az államháztartásról szóló módosított 1992.évi XXXVIII. törvény, valamint az államháztartás mőködési rendjérıl szóló módosított 217/1998.(XII.30.) Korm. rendelet, továbbá a közoktatásról szóló többször módosított 1993.LXXIX. törvény vonatkozó rendelkezései alapján. 11. Alapító szerv neve:
Pápa Városi Tanács
12. Költségvetési szerv - fenntartója: Pápa Város Önkormányzata (székhely: Pápa, Fı u.12.) - felügyeleti szerve: Pápa Város Önkormányzata (székhely: Pápa, Fı u.12.) 13. A költségvetési szerv jogelıdei:
Belvárosi Általános Iskola Nagy László Általános Iskola
6
2. Helyzetelemzés 2.1. Iskolánkról A Tarczy Lajos Általános Iskola Pápa Város Képviselıtestületének 2003. február 20-i határozata alapján 2003.július 1-jétıl mőködik a Belvárosi Általános Iskola jogutódaként a Belvárosi Általános Iskola és a Nagy László Általános Iskola összevonásának következtében. Iskolánk két telephelyen mőködik: - „A” épület a Jókai u.16-18.sz. alatt, míg a „B” épület a Jókai u 37. sz alatt a várost átszelı fıútvonalon, található. Mindkét volt iskola történelme, hagyományai arra kötelezik az újonnan alakult Tarczy Lajos Általános Iskola nevelıit, az iskola vezetıit, hogy nevelı-oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely, a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézető emberek cselekvı együttélésének gyakoroltatására. Az iskola fenntartója, Pápa Város Önkormányzata által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó valamint a város területérıl az iskolánkban folyó angol-magyar két tanítási nyelvő illetve emelt szintő angol – német, valamint informatika képzésben részt venni kívánó tanköteles korú gyermekek általános mőveltségének megalapozása. Ennek megvalósítása érdekében intézményünkben 8 évfolyamos általános iskola mőködik. Az iskola jogelıdjében, a Belvárosi Általános Iskolában több évtizedes hagyománya van az idegennyelv-tanulásnak. Ezért döntött az intézmény fenntartója arról, hogy az igények alapján a 2008/2009-es tanévtıl angol – magyar két tanítási nyelvő oktatást szervez. A 2008/2009-es tanévtıl kimenı rendszerben az angol és német nyelvet emelt szinten tanulhatják továbbra is azok a tanulók, kiknek szülei ezt választották. A 2008/2009-es tanévtıl ilyen emelt szintő idegen nyelvi 1. osztály már nem indul. /Helyébe az angol – magyar két tanítási nyelvő tagozat lép./ Az angol és a német nyelvórák heti óraszám: a 2. osztályban 2 óra, 3. osztályban 3 óra, 4. osztály 4 óra, 5—7. osztályban 5 óra. A késıbbiekben a más iskolából érkezı tanulók emelt szintő osztályba történı felvételérıl a tanulmányi eredmény és az idegen nyelvi felkészültség alapján születik döntés. Az emelt szintő osztályból kimaradó tanulók folytathatják heti 1 órában az idegen nyelvbıl megkezdett tanulmányaikat. Második idegen nyelv felvételére 7. osztálytól van lehetıség megfelelı számú érdeklıdı esetén. A volt Nagy László Általános Iskolában az informatika emelt óraszámú oktatásának már több éves tapasztalata volt. Ezt folytatjuk a Tarczy Lajos Általános Iskolában, egy osztályban, felmenı rendszerben valamennyi évfolyamon heti 2 órában. Az emelt óraszámú informatika osztályba való kerülés elsı osztályban jelentkezés alapján történik.
7
A normál tantervő 1., 2. és 3. osztályban heti 1-1 órában tanítjuk az angol és a német nyelvet, valamint az informatikát alsó tagozaton heti 1, míg ötödik és hatodik osztályban kéthetente 1 órában. Az idegen nyelv és az informatika tantárgyak oktatása minden évfolyamon és minden osztályban csoportbontásban történik.
2.2 Az iskolahasználók A beiskolázási körzetünkben élı családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelı-oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik. Tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk a nehéz körülmények között élı, hátránnyal induló tanulókon segíteni, felzárkóztatásukat biztosítani. Mindezzel párhuzamosan kiemelt fontosságú feladatunk a tehetséges, jó képességő gyermekekkel való foglalkozás, a versenyeztetés. Kiemelt szerepet szánunk a szülıkkel való kapcsolattartásnak, hisz a tanuló, szülı, pedagógus együttesének egyet kell akarnia ahhoz, hogy a nevelı-oktató munka eredményes legyen. Az iskola minden pedagógusának arra kell törekednie, hogy a szülıkkel való személyes kapcsolat során a kölcsönös bizalom és egymás tiszteletben tartása legyen a fı szempont.
2.3 Igények Az iskola felé az elvárások mind a társadalom, mind a helyi önkormányzat részérıl egyre nagyobbak, sokrétőbbek. Igényként merült fel, hogy: - piacképes, használható tudást közvetítsünk, - kommunikatív nyelvtudást biztosítsunk, - egyénre szabott képesség és kompetenciafejlesztést végezzünk, - a sajátos nevelési igényő tanulókat integráltan fejlesszük, - a településen állomásozó külföldi katonák gyermekei számára megfelelı képzést biztosítsunk.
Ezen elvárások és az iskola meglévı, mőködı hagyományai alapján módosítjuk pedagógiai programunkat.
2.4 Személyi feltételek A pedagógiai program megvalósításának alapja a szakmai és személyi feltételek megléte. Ezek biztosítottak. Ahhoz, hogy hosszú távon is megvalósulhasson a program, az alábbiak szükségesek: folyamatos önképzés, továbbképzı intézetek programjaiba bekapcsolódás, kiegészítı diplomák megszerzése. A tantestület tagjai, a gazdasági és egyéb feladatokat ellátók (önkormányzat által engedélyezett létszám: 84 fı Ebbıl az angol – magyar két tanítási nyelvő oktatás angol anyanyelvi lektori feladatait 3 személy látja el.
8
Továbbképzések szükségesek az elkövetkezendı években a következı területeken: multi-kulturális ismeretek, nem szakrendszerő oktatásra történı áttérés Ezek anyagi vonzata részben fedezhetı a továbbképzési fejkvótából, esetenként önkormányzati kiegészítést igényel.
2.5 Tárgyi feltételek Az épületek állaga kitőnı, a kor átlagos színvonalánál sokkal jobb állapotban vannak. Az iskola taneszköz ellátottsága mennyiségi és minıségi szempontból egyaránt megfelelı. Az eszközök és szemléltetı anyagokat a technika fejlıdéséhez, igényekhez igazodva folyamatosan újítani szükséges. Az iskola „A” épületében a teljes felújítást és a B épület átalakítását követıen a legjobb feltételek biztosítottak az idegen nyelv, számítástechnika, természettudományi tárgyak és a testnevelés oktatásához. Mindkét épületben megvalósul a törvényi szabályzásnak megfelelı teljes akadály-mentesítés, Könyvtárfejlesztés, audiovizuális eszközfejlesztés, és a megnövekedett csoportbontások száma miatt szükséges tantermi átalakítások is.
3. Programbıvítés: Két tanítási nyelvő program A 2008/2009-es tanévtıl az igények alapján fenntartói engedéllyel indítjuk angol – magyar két tanítási nyelvő osztályainkat. A két tanítási nyelvő iskolai oktatás irányelveit a 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet szellemében a következıek szerint rögzítettük. Iskolánkban évfolyamonként egy osztályban a nevelı- és oktatómunka a magyar nyelv mellett angol tannyelven (célnyelven) is folyik. A két tanítási nyelvő iskolai oktatással célunk, hogy az anyanyelvi és angol nyelvi tudást egyidejőleg és kiegyensúlyozottan fejlesszük, a tanulókat megtanítsuk az angol nyelven való tanulásra, az angol nyelvő információk feldolgozására. A két tanítási nyelvő tanulócsoportban a tanuló a heti 5 angol nyelvóra mellett a következı tantárgyakat is angol nyelven tanulja: 1 – 2. osztályban: éneket heti 1 órában, rajzot heti 1 órában, testnevelést heti 3 órában 3 – 4. osztályban: környezetismeretet heti 2 órában, rajzot heti 1,5 órában, testnevelést heti 3 órában 5 – 6. osztályban: történelmet heti 2,5 órában (0,5 óra hon- és népismeret modul integrálva), természetismeretet 5. osztályban heti 2 órában, 6. osztályban heti 2,5 órában (0,5 óra egészségtan modul integrálva), országismeret tantárgyat heti 2 órában 7 – 8. osztályban: történelmet heti 2 órában, informatikát heti 1 órában, biológiát heti 1,5 órában, földrajzot heti 1,5 órában, országismeretet heti 2 órában A két tanítási nyelvő osztályban az angol nyelvet és az angol nyelven tanított tantárgyakat - a helyi tantervben meghatározottak szerint - osztálybontásban szervezzük.
9
A késıbbiekben a más iskolából érkezı tanulók két tannyelvő osztályba történı felvételérıl a tanulmányi eredmény és az idegen nyelvi felkészültség alapján születik döntés.
10
4. Nevelési program 4.1 Pedagógiai alapelveink 4.1.1 Morális alapelvek A Tarczy Lajos Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelı és oktató munkájában az alább felsorolt pedagógiai alapelveket kívánjuk érvényre juttatni. Iskolánkban olyan légkört teremtünk, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében: -
a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink elıre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk tılük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban. Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: ∗ tanuló és tanuló, ∗ tanulók és nevelı, ∗ szülı és nevelı, ∗ nevelı és nevelı között.
Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerő ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bıvítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelıink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekbıl. Ennek érdekében: -
-
-
a tervszerő nevelı és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, számukra korszerő, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthetı alapmőveltséget nyújt, iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a mővészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók mőveltségét, világszemléletét világképük formálódását és eligazodásukat szőkebb és tágabb környezetükben, az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörő fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megelızni, felismerni a rosszat, 11
-
törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedı személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülıföld iránti szeretetet.
Iskolánk- elsısorban a szülıkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében: Ennek érdekében: -
-
rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetıséget teremteni arra, hogy iskolánk életérıl, tevékenységérıl, eredményeirıl minél többet megismerhessenek a szülık, valamint városunk érdeklıdı polgárai, ápoljuk és bıvítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közmővelıdési intézményekkel, nevelıink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintő megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.
Gyermekkép (A gyermekrıl vallott felfogásunk az ENSZ gyermekek jogairól szóló alapokmány alapján) A gyermek EMBER, akit mindazok a jogok megilletnek, amelyek a felnıtteket. Nem alárendelt, nem alattvaló. Érzı, gondolkodó, cselekvı lény, akit azonban irányítani szükséges. Aki azért van tekintettel a szabályokra, mert azokat maga is alkotta és esetleg a mi segítségünkkel, de képes eldönteni, mi helyes és helytelen. Aki nyelvre és kultúrára van rendelve, értı emberi szóra, az egyetemes és nemzeti értékek megismerésére. Akit – mint minden embert – megillet a gondolkodás, a kételkedés és az egyéni érdeklıdés joga. Akinek lehetnek megırzendı titkai, örömei, bánatai, nehézségei, konfliktusai, jó és rossz napjai. Akinek joga van egyénisége megırzésére, igényeinek megfogalmazására és arra a bátorságra, hogy tehesse, amit szeret és amivel nem árt másoknak. Akinek joga van arra, hogy alkata és igényei szerint tartozzon valahova, ahol jól érzi magát, ahol elfogadják. Akivel – nevelıi tudtával – nem történhet olyan, ami kiszolgáltatottá, védtelenné teszi bárkivel, bármivel szemben. Akinek joga van nevelıi részérıl arra az elfogadásra ami esetleg szokatlan viselkedését, tökéletlenül megfogalmazott gondolatait érteni, másoktól eltérı személyiségét gondozni képes anélkül, hogy megítélı módon viszonyulnának hozzá.
12
-
Akinek joga van minden olyan foglalkozásra, amely ıt képességei maximumára juttatja.
Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, mővelt, kötelességtudó, érdeklıdı, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szőkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövıjét illetıen, becsüli a tudást, öntevékeny, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bıvíti, képes az értı olvasásra, gondolatait helyesen és szabadosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: * nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, -
a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola. Társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttmőködik, szüleit, nevelıit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérı nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. 13
Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelıink mindennapi nevelı és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehetı legtöbb diákunk rendelkezzen végzıs korára minél több felsorolt személyiségjeggyel. Pedagóguskép (Milyen tulajdonságokat vár el az iskola nevelıitıl?) Gyermekszemléletünk megvalósításának feltétele a vele minden tekintetben harmonizáló pedagóguskép. Az Oktatási Törvényben megfogalmazott elvárások mellett iskolánk a következı személyiség-összetevıket várja el a nevelıktıl: Szaktudást - befogadási és önmővelési készséget a pedagógiai és pszichológiai kultúra, illetve a szaktudományok iránt. Döntési készséget
- azt, hogy másokat is érintı döntéseinket csak megfelelı mennyiségő és minıségő információ birtokában hozzuk meg.
Kommunikációs készséget
- törekvést gondolataink, érzéseink leghitelesebb közvetítésére.
Szervezıkészséget
- törekvést a tanórai és tanórán kívüli idı mind tökéletesebb intellektuális, morális és emocionális hasznosítására.
Lelki egészséget
- hangulataink kézben tartását, törekvést a hitelességre, pozitív életszemlélet sugárzására.
Felelısségérzetet
- igényt szavaink, tetteink megfontolására.
Önkritikát
- adott esetben a pedagógiai mőhiba, emberi tévedés, az esetleges mulasztás vagy felelısség elismerését, vállalását.
Értékvállaló magatartást
- az iskola által megfogalmazott alapvetı értékek hiteles közvetítését.
Empátiát, titoktartást Türelmet
- azt a kiváró optimizmust, amely a gyerek fejlıdését esetenként hosszabb érési folyamat eredményének tekinti.
Szülıkép Iskolánk a következıket kéri, várja tanítványaink szüleitıl: -
Az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott célok, alapelvek elfogadását. Az iskola Pedagógiai Programjában és a házirendjében foglaltak összehangolását a családi neveléssel. Partneri kapcsolatot: ıszinteséget, bizalmat, a problémák közös megoldására való készséget.
14
-
-
A gyermekek iskolai magatartásának, tanulmányi munkájának figyelemmel kísérését. Folyamatos kapcsolattartást az ellenırzı és üzenı füzet útján, valamint a szülıi értekezletek, fogadóórák alkalmával. Az iskola rendezvényein való részvételt, aktuális segítségnyújtást azok szervezésében. Az „Alapítvány a Zalka Máté Általános Iskola támogatásáért”, valamint a „Nagy László Általános Iskoláért Alapítvány” támogatását. Korrekt véleménynyilvánítást az iskoláról.
4.1.2 Funkcionális alapelvek -
Az iskola számára minden gyermek érték, tehát megkülönböztetés nélkül fogad tanítványokat. Tevékenységével helyet és lehetıséget biztosít a tehetségekkel és tanulásban lemaradókkal történı együtt foglalkozásra. Gyakorlatában nyitott és gyermekközpontú. A személyiségi jogok tiszteletben tartásával a tanulókat optimális teljesítményre ösztönzi. Teret enged a kreativitásnak, ugyanakkor elvárja az iskola által meghatározott értékek, normák elfogadását, követését. Törekszik a humán és reál mőveltségi területek egyensúlyára. A névadó emlékének ápolása mellett a korszerő mőveltség közvetítésével erısíti a gyerekek hazaszeretetét, magyarságtudatát.
4.1.3 Az iskola tevékenységének alapelvei Gyermekközpontúság: Az iskola elsısorban a gyermekekért van. Az iskola a gyermekeket nem csupán mint jövendı felnıtteket kezeli, hanem mint jelenlegi gyermekeket, akiknek sajátos belsı és külsı igényeik és ennek megfelelı érdekeik, jogaik vannak, amelyeknek az iskolai élet valamennyi területén meg kell nyilvánulni. A gyermekközpontúságból következik, hogy a nevelı-oktató munka középpontjában a személyiségfejlesztés, az egyéni képességek minél teljesebb kibontakoztatása áll. Tevékenységközpontúság: Minden képesség a neki megfelelı tevékenységgel alakul ki és fejleszthetı. Ezért a tevékenység központi jelentıségő a képességfejlesztésben. Egyéni bánásmód elve: Az egyéni bánásmód elvében egyrészt az jut kifejezésre, hogy mindenki fontos és a maga egyediségében fejleszthetı, másrészt, hogy mindenkinek biztosítani kell az egyenlı esélyt a tanulásban, az ismeretek elsajátításában, képességeik kibontakoztatásában.
15
Nyitottság: Az iskola nyitott a helyi társadalom iránt. Tudomásul veszi, hogy a tanulók ismereteiket, tapasztalataikat az iskolán kívül is szerzik, ezekre épít és ezeket felhasználja a képességfejlesztésben. Az iskola nyitottságában jut kifejezésre az iskola életközelisége, hogy a gyermekeket védve, de nem a valóságtól elszakítva neveli. Továbbá, hogy az iskola részt és szerepet vállal Pápa város életében. Demokratizmus: Az iskolai élet valamennyi területén arra kell törekedni, hogy a pedagógusok, a tanulók, a szülık közösségei, az iskola társadalmi környezetének demokratikus jogai az iskola fejlesztésének eredményeképpen érvényesüljenek. A demokratizmus megköveteli a pedagógus és tanuló közötti bensıséges, érzelem gazdag, a szülı és pedagógus között pedig a felelıs nevelıtársak egyenrangú, partneri viszonyának kialakítását. Egységesség és differenciálás: Az egységességet az osztályba sorolás szintjén az azonos életkor, a differenciáltságot a biológiai és mentális életkor, a tanulási képességekben lévı különbségek figyelembevételét jeleni, különösen az iskolába lépéskor. A nevelésioktatási folyamat szintjén az együtt oktatott gyermekek számára az azonos tanulási feltételek biztosítása jelenti az egységességet, míg a tanulói sajátosságokra tekintettel levı tanítási feltételek biztosítása a differenciáltságot. A pedagógus vezetı szerepe: A tanulói jogok tiszteletben tartásával a pedagógusnak vezetı szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységeinek megszervezésében, személyiségük fejlesztésében. A közösség fontos szerepének elve: A tanulók egyszerre szőkebb (család, osztály, iskola) és tágabb (környezet, társadalom) közösség tagjai. A nevelés-oktatás az emberi viszonyokban gazdag közösségek hatásrendszerén át a közösségekben, a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembe vételével, a közösség aktív részvételével történik. A közösségek biztosítanak lehetıséget – a pedagógusok vezetı, irányító, kezdeményezı szerepe mellett – a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.
16
5. Nevelı-oktató munkánk céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 5.1 Általános és átfogó célok: – –
–
–
az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történı megismertetése, elfogadtatása és átadása, A Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése, különösen hangsúlyt helyezve az anyanyelvi kommunikáció, az idegen nyelvi kommunikáció és a digitális kompetencia fejlesztésére, a szülıi házzal együttmőködve megalapozza és fejlessze azokat az értelmi, érzelmi és akarati tulajdonságokat, amelyek az egyéni, családi, közösségi élethez, a tudásalapú és az információs társadalomban való felelıs helytálláshoz szükségesek. Ezek közül különösen: becsületességet a társadalmi kapcsolatokban; a természet szeretetének, a természeti és épített környezet megbecsülésének, gondozásának igényét; egymás tiszteletére, megértésére, elfogadására, szolgálatára vonatkozó készségeket; az otthon, a lakóhely, a szülıföld, a haza szeretetét, az érte való munkálkodás készségét, a tanulók adottságainak, képességeinek kibontakoztatása és fejlesztése, szociális és családi eredető hátrányok mérséklése, korszerő, a helyi és társadalmi igényeknek megfelelı, továbbépíthetı általános mőveltség alapjainak elsajátíttatása.
Pedagógiai munkánk alapvetı feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklıdésre és aktivitásra építve a személyiségfejlıdés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyızıdéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretet. Fogékonyság az élı és az élettelen természet szépsége iránt. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megırzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelızése). Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelısségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hőség, önzetlenség, megértés, tapintat, ıszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.
17
A család tisztelete, a szülık, nagyszülık megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem, és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az elıítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. A másság elfogadása, a fogyatékosságuk miatt speciális fejlesztésre, segítségre szoruló embertárs egyenrangú félként kezelése. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önmővelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A szülıföld, Magyarország megismerése, szeretet, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A kisebbségben élı magyarságért érzett felelısség – és közösségvállalás. A hazánkban élı kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlıségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklıdés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Feladatunk a nem magyar állampolgárságú tanulók nevelése-oktatása során: - Az iskolai elırehaladáshoz, a sikeres szocializációhoz, és majd a konstruktív társadalmi integrációhoz szükséges magyarnyelv-tudás megszerzése a magyar nyelv tantárgyi és tannyelvi tanulásával - A magyarországi integráció elısegítése és Magyarország értékeihez való pozitív kötıdések kialakítása, kultúrájának és civilizációjának megismerése és megértése által.
Az iskolánkban folyó nevelı és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elısegítse. Ezt szolgálják a nevelés program különbözı fejezeteiben késıbb meghatározásra kerülı tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Pedagógiai tevékenységünk középpontjában az „emberközpontú” nevelés áll. Megvalósítása során feladatunk a személyiség sokoldalú fejlesztése és az általános emberi értékek továbbadása. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.
Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. 2.
Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelı közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelı hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül
18
Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek 1. Szokások kialakítását célzó, beidegzı módszerek.
- Követelés - Gyakoroltatás - Segítségadás - Ellenırzés - Ösztönzés
Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitőzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés - Ellenırzés - Ösztönzés.
2.Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.
- A nevelı részvétele a - Elbeszélése. - Tények és jelenségek tanulói közösség bemutatása. tevékenységében. - Mőalkotások bemutatása. - A követendı egyéni és - A nevelı személyes csoportos minták példamutatása. kiemelése a közösségi életbıl.
3.Tudatosítás (meggyızıdés kialakítása).
- Magyarázat, beszélgetés. - Felvilágosítás a betartandó - A tanulók önálló elemzı magatartási normákról. munkája. - Vita.
5.2 A tanulásszervezésben alkalmazott módszerek, stratégiák Kiindulva abból, hogy a tanítás elsısorban a tanulás szervezése, a nevelı-oktató munka céljainak megvalósítását a hagyományos módszerek mellett az újszerő tanulásszervezési technikák együttesen szolgálják. A módszerek és stratégiák megválasztásának alapkritériuma a hatékonyság. A tanulók képességei közötti különbségek szükségessé teszik a pedagógusok módszertani megújulását, hogy a „jól bevált” tanítás-tanulási folyamatok mellé új szemléletet alakítsanak ki, amelybe beleférnek új módszerek, technikák és munkaformák. Így többek között a konstruktivista pedagógia szemléletmódján alapuló: – tanórai differenciálás, a csoportmunka, a páros munka, az egyéni munka – a kooperációra – együttmőködésre alapozott tanulásszervezési módok, azaz a problémaalapú tanulás, a kooperatív vita, drámapedagógiai módszerek, a Kagan-féle kooperatív tanulás, a projektmódszer.
19
Nevelési-oktatási céljaink megvalósulását illetıen akkor tekintjük nevelı és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzıs diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: – minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsıdleges célunk az, hogy tanulóink többsége – vagyis több mint ötven százaléka – a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) – rendelkezik olyan bıvíthetı biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik ıt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a késıbbiekben megfeleljen, – ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, – határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövıjét és sorsát illetıen. – A kéttannyelvő osztályban tanuló diákok legalább B1 szintő nyelvvizsgát tesznek.
5.3 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelı és oktató munkájának alapvetı feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörően fejlessze. 5.3.1 A tanulók erkölcsi nevelése Feladat: Az alapvetı erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyızıdéssé alakítása. Az alapvetı magatartási formák megismerésében, elfogadásában, gyakorlásában a belsı igényesség vezesse gyermekeinket. Legyenek képesek személyes kapcsolatos kialakítására, tudjanak alkalmazkodni. Becsüljék, fogadják el és gyakorolják az erkölcsi értékeket, melyeket az érzelem az értelem és az akarat elemei együttesen jelenítenek meg. Pl. kötelesség, felelısség, lelkiismeret, becsület, igazmondás, következetesség, a család szeretet. 5.3.2 A tanulók értelmi nevelése Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A gondolkodási képesség fejlesztése terén: – a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése (Pl.: az életbıl vett problémák lényegének megértése, a megoldás keresése szempontjából fontosnak tőni tények és körülmények kiválasztása); – a rendszerezı képesség fejlesztése (pl. általánosítás, osztályozás, felosztás, definiálás); – az induktív gondolkodás fejlesztése (Pl.: a konkrét megfigyelések adatain alapuló következtetések megfogalmazása és ellenırzése);
20
– – –
– –
a deduktív gondolkodás fejlesztése ((Pl.: a logikai képességek életkoronként változó módszerő fejlesztése); a kombinatív képesség fejlesztése; a korrelatív gondolkodás fejlesztése (Pl.: a valószínőségen alapuló természettudományi és társadalomtudományi törvényszerőségek felismerése és értelmezése); az analógiás gondolkodás fejlesztése (Pl.: az analógiák felismerésén alapuló problémamegoldások gyakorlása); a kritikai gondolkodás fejlesztése (Pl.: a rendelkezésre álló ellentmondásos információk értékelésén és kritikáján alapuló állítások megfogalmazása. Ellentétes álláspontok egyenértékő megismerése, védelme és cáfolata a két oldalon egymást váltó szereplıkkel.).
5.3.3 A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítı) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttmőködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 5.3.4 A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élı és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztetı érzelmek kialakítása. El kell érnünk, hogy diákjaink képesek legyenek az érzelmek alkot jellegő feldolgozására. 5.3.5 A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. Döntéshelyzetekben a pozitív gondolkodásmód vezérelje ıket. Tanulják meg a stresszhelyzetek kezelését. 5.3.6 A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülıhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 5.3.7 A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvetı állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklıdés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 5.3.8 A tanulók munkára nevelése Feladat: az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.
21
5.3.9 A tanulók testi nevelése Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. 5.3.10 A tanulók egészséges életmódra nevelése Feladat: Fel kell ébresztenünk a gyermekek igényeit a tiszta környezet, a testápolás, egészséges életmód iránt. Biztosítani kell számukra azokat a körülményeket, melyek elısegítik optimális szellemi, fizikai fejlıdésüket. 5.3.11 A tanulók esztétikai nevelése Feladat: A gyermekek fogékonyságát felhasználva ki kell alakítani az igényességet a szőkebb és a tágabb környezet iránt. Az igényesség nyilvánuljon meg a gyermekek munkájában, alkotásaiban és a természetszeretetükben. A nevelı-oktató munka eredményességét a személyiség fejlesztése nagyban befolyásolja. Az, hogy a gyermek milyen felnıtté válik, függ az öröklıdéstıl, a környezettıl és a neveléstıl. Az iskolának meghatározó szerepe van a nevelésben, jellemformálásban. A személyiség legfıbb fokmérıje az, hogy az embernek milyen humán értékei vannak, s azokból mennyit juttat szőkebb és tágabb, vagyis természeti és társadalmi környezetének. A személyiségfejlesztı munka során minden nevelési terület egyformán fontos szerepet tölt be. A személyiség állandóan változik, alakul, ezért szükséges a nevelésben a folyamatosság, következetesség. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedı tanítási óra. Az iskola nevelıi a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben elıtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelı-oktató munkája a lehetıségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.
6. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Napjaink fı problémája az értékváltás, mőködési zavarok a társadalomban, a családban és az iskolában. Az eredményességet, érvényesülést biztosító személyiség-érték rangsora is megváltozott. Háttérbe szorultak a hagyományos közösségi értékek, pl. a szófogadás, a jó magaviselet, az udvariasság, a tolerancia,stb.
22
A közösségfejlesztés folyamatában az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kell kialakítani, megteremteni. Törekedni kell a tanulók környezetében ható pozitív tényezık hatásának erısítésére, a negatív erık ellensúlyozására, illetve kiküszöbölésére. A célok megvalósításának fıbb színterei a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások; DÖK programok, iskolai ünnepélyek, szakkörök, stb. valamint az iskola által szervezett, de iskolán kívüli tevékenységek, pl. táborozás, kirándulás, színházlátogatás, stb. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelı és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelık és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történı nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelı- oktató munkájának alapvetı feladata. A tanulói közösség fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelıi irányítása. Feladat: az iskola élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerő nevelıi fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelıknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnıttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelıi segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitőzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történı közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységbe bekapcsolódhatnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat győjthetünk. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladataink: - A tanulói közösségre jellemzı, az összetartozást erısítı erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A beteg, sérült és fogyatékos gyermek elfogadása és segítése.
23
6. A külföldi kapcsolatok ápolása, mely kiválóan illeszkedik az idegennyelv-oktatás szerkezetébe. A más országokból érkezett tanulók kultúrájának megismerése, elfogadása, a közösségbe való beilleszkedés segítése
7. Személyiség és közösségfejlesztés rendszere, szervezeti formái
tevékenységi
7.1 Tanítási óra A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási folyamatba illeszthetı tanítási óra. A tanítási-tanulási folyamat során kiemelten fontos a tanulók motiválása, a tanulói aktivitás biztosítása a differenciálás. a.) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, melyek a gyermeket tanulásra ösztönzik. b.) A tanítási órák szervezésénél elıtérbe kell helyezni azokat a módszereket, amelyek a tanulók tevékenykedtetését biztosítják. c.) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis a pedagógus maximálisan igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez. E feladat megoldását a tanítási órákon a következı módszerek és szervezeti formák segítik: -
a nevelık a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak, az egyes szaktárgyak óráin elınyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, elsısorban gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.
d.) A tanítási folyamatban kiemelt szerepet kapnak a NAT-ban meghatározott kulcskompetenciák, s ezek fejlesztése: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai és logikai kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, a hatékony önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia, esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség érvényesülése. Mindezek fejlesztését szolgálják a tanórai és tanórán kívüli tevékenységei iskolánknak.
24
7.2 Tanórán kívüli tevékenységek 7. 2.1 Hagyományırzés Iskolánk tantestülete kiemelkedı szerepet szán a hagyományok ápolásának, azok folyamatos gazdagításának. Fı feladatunk az iskolához való kötıdés erısítése. -
-
-
-
-
-
Névadónk, Tarczy Lajos (=1807-1881) születésének évfordulóján, december 6-án az iskolai diákönkormányzat tagjai és az iskolavezetés megkoszorúzza egykori lakóházának emléktábláját a Jókai u.20.sz.alatt. Március 20-án, halálának napján az alsóvárosi temetıben található sírján helyezünk el koszorút. Minden évben december 6-án megemlékezést tartunk az iskola tanulóközössége elıtt Tarczy Lajosról, névadónkról. Továbbra is ápoljuk egyik elıdiskolánk névadójának, Nagy Lászlónak az emlékét. A költı születésének évfordulóján, január 30-án küldöttség koszrút helyez el a költı szülıházának emléktábláján Iszkázon. A költészet napján, április 11-én szavalóversenyt rendezünk a város és a városkörnyék tanulói számára. Kétévenként iskolai kulturális bemutatót rendezünk, melynek során tanítványaink bemutathatják tudásukat a különbözı mővészeti ágakban. Az 5. osztályosok számára november hónapban „szecskaavatás”, majd disco a felsı tagozat számára. Mikulásmősor az alsó tagozatosoknak (december 6.) Lucázás december 13-án a felsısöknek. Karácsonyi mősor az alsó tagozatosok részére Karácsonyi hangverseny a szülıknek és felsı tagozatos tanulóknak az év utolsó napján. Alsó tagozatosok év végi kirándulása a Rába partra. Diáknap minden évben május végén gyereknapon. Találkozás testvériskolánk diákjaival évente két alkalommal Táborozás nyáron Új hagyományunk egyike az Ovi suli, melyeknek keretében a leendı elsısök játékos formában ismerkedhetnek az iskolai élettel. Kétévente Szülık- Nevelık báljának szervezése. Iskolai ünnepélyek: • Tanévnyitó • Október 23. • Március 15. • Ballagás • Tanévzáró Félévi tanulmányi munkát értékelı iskolagyőlés. Megemlékezés az aradi vértanúkról október 6-án, valamint a Magyar Kultúra Napjáról, A Holocaust és a Kommunizmus Áldozatainak napjairól. Tanulmányi versenyek a tehetséges tanulók továbbfejlıdését segítik.
25
7.2.2 Iskolánk által szervezett helyi, városi, városkörnyéki versenyek: A tehetséges gyermekek továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, mővészeti) versenyek, vetélkedık, melyeket rendszeresen szervezünk iskolánkban. A versenyek, vetélkedık szervezését, a tanulók felkészítését a nevelık szakmai munkaközösségei egy a szaktanárok végzik. -
Gerencsér Attila helyesírási verseny 7-8.osztályosok részére. Nagy László versmondó verseny. Alsó tagozatos szép- és helyesírási verseny 1-4.o. Alsó tagozatosok matematika versenye 3-4.o. Felsı tagozatosok 5-8.osztályos területi angol nyelvi verseny. Felsı tagozatosok 5-6. osztályos területi történelem versenye. Iskolai házi versenyek: - Kazinczy-verseny - Vers- és prózamondó verseny - Helyesírási verseny - Szaktárgyi versenyek (Hermann Ottó, Kovács Károly, Simonyi Zsigmond) - Nyelvi versenyek (angol, német) - Szaktárgyi levelezıversenyek - Ügyességi versenyek - Sportversenyek, házi bajnokságok.
7.2.3 Diákönkormányzat A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidıs tevékenységeinek segítésére az iskolába diákönkormányzat mőködik. Munkáját a 4-8.osztályokban megválasztott küldöttekbıl álló diák önkormányzati vezetıség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelı segíti. 7.2.4 Napközi otthon, tanulószoba A közoktatási törvény elıírásainak megfelelıen – ha a szülık igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni idıszakban 1-4.évfolyamon napközi otthon, 5-6.évfolyamon tanulószoba mőködik. Nagyon fontos a napközi szerepe, hisz ekkor van lehetıség olyan feladatok megvalósítására, melyekre a délelıtt folyamán nem jut idı. Egyik fontos feladata a napközinek a tanulás megtanítása is, valamint az önellenırzés rendszerének kiépítése. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások kiemelt szerepet kapnak nevelıoktató munkánkban. Célunk az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatása, a tehetséges tanulók gondozása, versenyre való felkészítése, versenyeztetése, valamint a gyengébbek felzárkóztatása. E tevékenységek megvalósítása a szaktárgyi órák differenciálása mellett a tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozásokon történik. Az 1-4.évfolyamon heti 1 vagy 2 felzárkóztató órát szervezünk a nem kötelezı órakeret terhére. Felsı tagozatban a gyenge eredményt elérık részére felzárkóztató, a jó eredményt elérık részére képességfejlesztı foglalkozásokat tatunk magyar,
26
matematika, idegen nyelv tantárgyból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításánál – a felmerülı igények és a lehetıségek figyelembe vételével – minden év elején a nevelıtestület dönt. 7.2.5 Iskolai sportkör Az iskola minden tanulója tagja az iskolai sportkörnek, mely a tanórai testnevelés órákkal együtt biztosítja tanulók mindennapi testedzését, a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli versenyekre. A sportkör célja: • egészséges, testileg, lelkileg kiegyensúlyozott fiatalok nevelése • az önfegyelem fejlesztése, a kudarc eltőrése • a közösségi érzések kifejlesztése A sportágak közül kiemelten kezeljük hagyományainknak megfelelıen a kosárlabda, asztalitenisz sportágakat. A kosárlabda utánpótlás-nevelés területén szorosan együttmőködünk a Pápai Kosárlabda Klubbal. A „Kenguru” csoportban külön foglalkozunk a 6 – 11 éves korosztállyal. A 11-12 éveseknek a „gyermek”, a 12 -14 éveseknek „serdőlı” c lány és fiú csoportokban sportolhatnak. 7.2.6 Szakkörök, énekkar A különféle szakkörök mőködése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök indításáról – a felmerülı igények alapján – minden tanév elején az iskola nevelıtestülete dönt. Szakköreink, jellegüket tekintve mővésziek (kézmőves, ”zenélı órák” komolyzenei, irodalom), technikaiak (informatika), szaktárgyiak (matematika, idegen nyelv, média). Iskolai énekkar: Célja a tanult dalok átélt, hangulatnak megfelelı éneklése, a többszólamú érzék fejlesztése, a zenei kifejezı eszközök megismerése. Feladata a közös éneklés kialakítása, a tanulók életkori sajátosságainak és zenei adottságainak megfelelı mővek megtanulása, hangversenyeken való részvétel, valamint az iskola és a város különbözı rendezvényein való színvonalas szereplés. Kétévente a színházban kulturális bemutatót tartunk. 7.2.7 Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható könyvtár segíti. A könyvtárhasználat a nevelés egyik fontos területe, tanítványaink a rendszeres könyvtári órákon megtanulnak eligazodni a könyvtár szabadpolcos rendszerében, könyvállományában. Az új feladatok révén –két tanítási nyelvő oktatás, külföldiek integrált oktatásakomoly könyvtárfejlesztést kell végrehajtani, melyhez meg kell találni az anyagi erıforrásokat is. 7.2.8 Tanulmányi kirándulások, erdei iskola Az iskola nevelıi a tantervi követelmények teljesítése, a nevelıi munka elısegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal – május illetve június hónapban – kirándulást szervezünk. Az alsós és felsıs munkaközösség
27
kidolgozza a kirándulási tervet, mely az ismeretek egymásra épülését tartja szem elıtt. Az alsósok általában megyénk nevezetességeit, a felsısök a Dunántúlt és a fıvárost látogatják meg. A tanulmányi kirándulásokon a részvétel önkéntes, a költségeket a szülık fedezik. Kulturális intézmények látogatása: Az iskolai mővelıdésnek fontos részei azok a tudnivalók, ismeretek, melyeket tanórán kívül, különbözı kulturális intézmények látogatása során sajátíthatnak el a tanulók. Ezek kiegészítik az elsajátított ismeretanyagot, hozzájárulnak az általános mőveltség gyarapításához. Lényeges szerepük van az önmővelés iránti igény kialakításában. A délutánonként szerzett rendszeres színház- és mozi látogatások szerves részét alkotják az ismeretszerzés folyamatának. 7.2.9 Szabadidıs foglalkozások: A szülık, igényeihez, anyagi helyzetéhez igazodva az iskola különféle szabadidıs foglalkozásokat szervez a diákönkormányzat vezetıjének és az osztályfınök segítségével. Ezek túrák, kerékpártúrák, fıvárosi színházlátogatások, táncos rendezvények, mővészeti intézmények megtekintése. Hit- és vallásoktatás: Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Erdei iskola: A követelmények élményszerően történı teljesítését segítik táborszerő módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások. Ezeken a részvétel önkéntes, ám arra törekszünk, hogy egy-egy osztály minden tanulója részt vehessen ezen. A felmerülı költségeket a szülık fedezik, az igazoltan rászoruló tanuló részvételi díjának egy részét az alapítványi pénzbıl kiegészítjük. Az angol-magyar két tanítási nyelvő oktatásban résztvevıknek lehetıséget keresünk arra, hogy 8 éves tanulmányaik során egy alkalommal angol anyanyelvi területen töltött idı keretében nyelvgyakorláson vegyenek részt. Ehhez nemzetközi projektekben való részvételre keresünk lehetıséget.
8. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenységek Az óvoda és iskola közötti átmenet problémáinak sikeres megoldása rendkívül fontos eleme pedagógiai munkánknak. Célunk: az óvoda és iskola közötti átmenet megkönnyítése a gyermek, szülı és nevelı számára egyaránt. Ennek érdekében: szoros kapcsolat kialakítása a helyi óvodákkal, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal. • a nagycsoportos óvodások részére programokat hirdetünk január-március hónapokban: Ovi-suli, Játsszunk együtt!, ezekkel az iskolakezdés elıtti gátlásokat szeretnénk feloldani, ugyanakkor felkelteni érdeklıdésüket iskolánk iránt 28
• • • • •
módszereiben, igazodjon a nevelı a tanulók egyéni képességeihez. felzárkóztató órák szervezésével segítjük a lassabban haladókat, a tanulási nehézségekkel, olvasás és írászavarokkal küszködı tanulók számára korrepetálások, illetve a rászorulók részére dyslexia terápia biztosítása napközi otthon, tanulószoba biztosítása nevelık és tanulók jó személyes kapcsolatának kialakítása családlátogatások, nevelési gondok megoldásának segítése magatartásból fakadó beilleszkedési nehézség esetén felvesszük a kapcsolatot a szülıi házzal, s közösen próbáljuk a magatartászavar okát felfedni. Szükség esetén szakember segítségét is kérjük.
9. Sajátos nevelési igényő – érzékszervi fogyatékos, nagyothalló - tanulók integrált nevelése Az Európai Unióbeli fejlett országok mintájára Magyarországon is tért hódító integráció lényege a különbözı sérülésekkel küzdı tanulásban akadályozott gyerekek együttes oktatása, nevelése hasonló korú és ilyen zavarokat nem mutató társaikkal. A fenntartó önkormányzat határozata alapján iskolánk a többi tanulóval együtt nevelhetı érzékszervi fogyatékossággal élı tanulók ellátása miatt sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelésére kapott engedélyt. Az integráció elınyei: - A felnıtt társadalomban is együtt élnek és dolgoznak az épek és a sérültek. A másság elfogadása, az empátia a tolerancia, iskolánk értékrendjében kiemelt helyen szerepel. - Az épek és a fogyatékosok együttélési szabályainak, az ezzel kapcsolatos erkölcsi és viselkedési formák megtanítására az integrált nevelés adja a legjobb gyakorlati terepet. - Az egészséges gyerekek közege húzóerıt, pozitív példát jelent az integráltan nevelt sérültek számára. A Sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelvei: A Sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelvei a 2/2005 (III. 1.) OM rendeletben kerültek meghatározásra. Ennek intézményünkre vonatkozó lényeges elemei az alábbiak:
9.1. Általános elvek 9.1.1. Nemzeti alaptanterv alkalmazása a sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásában A Nemzeti alaptanterv a sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma. 9.1.2. Az Irányelv célja - hogy a sajátos nevelési igényő tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél.
29
- a fejlesztés a számukra megfelelı tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, 9.1.3. A sajátos nevelési igényő tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása A sajátos nevelési igényő tanulók különleges gondozási igénye a szokásos differenciálástól eltérı kiegészítı fejlesztı, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei a) A sajátos nevelési igényő tanulók nevelési-oktatási rendszerét hosszú távú habilitációs, rehabilitációs célok és feladatok határozzák meg. b) A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan szakmaközi együttmőködésben szervezett, nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok igényeitıl függı eljárások, idıkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai a) Az érzékszervi sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása, a meglévı ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében, a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. b) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. c) A társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezık a) A fogyatékosság típusa, súlyossága, kialakulásának ideje. b) A sajátos nevelési igényő tanuló életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs mőtétei, képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévı ismeretei. c) A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. A szakirányú végzettséggel rendelkezı gyógypedagógiai tanár/terapeuta kompetenciája: a) a programok, programcsomagok összeállítása, b) a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés, c) közremőködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülı habilitációs, rehabilitációs fejlesztı tevékenység tervezésében, ezt követıen a konzultációban.
9.2 Az iskola feladatai az integrált nevelés sikeressége érdekében -
-
olyan iskolai légkör megteremtése, melyben jól érzik magukat a sajátos nevelési igényő gyerekek, ahol a tolerancia, a másság elfogadása természetesen hat szakmai kapcsolatok megteremtése, ápolása (osztályfınök, szaktanár, gyógypedagógus)
30
-
-
-
A gyermek állapotának megfelelıen pedagógiai célú habitációs fejlesztésre a Kt. 52.§ (6) bekezdésében megszabott órakeretbıl heti 2 óra szurdopedagógiai/szurdologopédiai fejlesztés biztosítása. A fejlesztéshez szurdopedagógiai szakos gyógypedagógiai tanár, ill. hallássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógus tanár / terapeuta biztosítása a pedagógusok továbbképzésében helyet kell kapnia az integrált nevelésre való szakmai kompetenciák kialakításának az integrációval kapcsolatos jogszabályok folyamatos figyelemmel kísérése, a szakmai tapasztalatok összegyőjtése A szükséges tárgyi feltételek, mint helyiség és taneszközök és speciális logopédiai eszközök biztosítása a speciális fejlesztéshez
Fejlesztési feladatok: - szurdopedagógia szakos gyógypedagógiai tanár, ill hallássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógiai tanár/terapeuta a szükséges óraszámban foglalkozzon a tanulókkal - Tanítóink és tanáraink minél képzettebbek legyenek a speciális feladatok ellátására - szurdopedagógia szakos gyógypedagógiai tanár, ill hallássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógiai tanár/terapeuta képesítés megszerzése
9.3 Pedagógiai feltételek biztosítása A közoktatási törvény a sajátos nevelési igényő tanulókhoz igazodva az általánosan kötelezı feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket hozzáférhetıvé kell tenni a sajátos nevelési igényő tanulók számára, mint például: - speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek, gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítı technikai eszközök.
9.4 A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényő tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elısegítheti a nem sajátos nevelési igényő tanulókkal együtt történı integrált - oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthetı, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezık biztosítják: - Iskolánk pedagógusainak, a szülık közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényő tanulók fogadására. - Az együttnevelés megvalósításában, a különbözı pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. - A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetıvé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitıl függı pedagógiai esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítástanulást segítı speciális eszközök alkalmazását. - A sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevı pedagógus, a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényő tanulók csoportjaira jellemzı - módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, 31
c) a tanórai tevékenységek során a pedagógiai diagnózisban szereplı javaslatokat beépíti, és a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja módszereit, d) együttmőködik különbözı szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevı - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkezı gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttmőködés során a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítı bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, mővelıdéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetıségekrıl; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttmőködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztı tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévı képességeire, az ép funkciókra. Intézményünk igénybe veszi az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat mőködtetésére kijelölt intézmények segítségét és a megyei közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint.
9.5 Hallássérült (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének elvei 9.5.1 A hallássérült tanuló A hallássérült tanulónál - a hallás hiánya vagy csökkenése miatt - a szokásostól eltér a nyelvi kommunikáció fejlettsége (szövegértés, szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd stb.), és ennek következtében a megismerı tevékenység és egyes személyiségjegyek fejlıdése. A tanuló nyelvi kommunikációs szintje az esetek jelentıs részében nem korrelál életkorával, hallásállapotával - attól pozitív és negatív irányban is eltérhet. a) A siket tanulónál súlyos fokú hallásveszteség (a beszédtartományban mért veszteség 90 dB alatti) áll fenn. Ennek következménye - az állapot fennmaradása esetén - a hangzó beszéd spontán kialakulásának képtelensége, elsajátításának súlyos fokú nehezítettsége, valamint a nyelvi kommunikáció általános akadályozottsága. A hallásveszteség mértékétıl, jellegétıl, a környezeti 32
hatásoktól függıen módosulhat a megismerı tevékenység, a gondolkodás és a lelki élet egészének fejlıdése. b) A nagyothalló tanulónál (a beszédtartományban mért hallásszintek átlaga enyhe nagyothallás esetén 30-45 dB, közepes nagyothallás esetén 46-65 dB, súlyos nagyothallásnál 66-90 dB) a hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó beszéd elsajátításában és értésében. Ennek mértéke a súlyos kommunikációs zavartól a normál nyelvhasználat megközelítésének szintjéig terjedhet. c) A hallásukat mőtéti úton helyreállított/létrehozott (pl. cochlea implantált) hallássérült tanulóknál - egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító mőtét után - fizikai értelemben közel ép hallás mérhetı. Fejleszthetıségük, fejlıdési ütemük több befolyásoló tényezı mellett döntıen függ attól, hogy a gyermek milyen életkorban volt a mőtét elvégzésekor. A nyelvi fejlıdés gyorsabb, magasabb szintő elsajátítását a hallásjavító mőtét elıtti és utáni pedagógiai habilitációs és rehabilitációs, valamint azzal párhuzamosan az audiológiai gondozás eredményezi. A fejlesztés stratégiájának alapja döntıen a beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazása. A szövegértés, hangzó beszéd produkciójának fejlıdése hasonlóságot mutat az ép hallásúak beszédfejlıdésével. A fejlesztés kívánatos színtere az ép hallásúak környezetében van, de a hallássérültek integrációjára pedagógiai diagnózist követıen kerülhet sor. Teljesítményüket a fogadó intézmény felkészültségén és a szülık együttmőködı készségén kívül döntıen befolyásolja intellektusuk, esetleges - a pszichés fejlıdés zavara miatti - beszéd- és nyelvtanulási akadályozottságuk. d) A halmozottan sérült hallássérült (siket, nagyothalló) tanuló hallásveszteségéhez mozgáskorlátozottság, látás-, értelmi fogyatékosság, tanulási, beszéd-, nyelvfejlıdési akadályozottság vagy a fejlıdés más további zavarai társulhatnak. Mindezek miatt a halmozottan sérült hallási fogyatékos hallássérült tanuló nevelhetısége, oktathatósága súlyosan nehezített. e) A hangos beszéd kialakulása után hallássérültté vált tanulók nehezen dolgozzák fel a hallás elvesztésével fellépı állapotváltozást: a nehezített kommunikációt, a környezettel való kapcsolatuk beszőkülését. Ebben az esetben fokozott segítséget igényelnek a kompenzációs csatornák kialakításához. 9.5.2. A hallási fogyatékos (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztése A hallássérült tanuló egyéni fejlesztési lehetıségeit személyiségjegyei, intellektusa mellett döntıen befolyásolja a hallássérülés bekövetkeztének, felismerésének idıpontja, kóroka, mértéke, a fejlesztés megkezdésének ideje. A hallássérült gyermekek fejlesztése az általános pedagógiai tevékenységen kívül pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs eljárások folyamatában valósul meg. A komplex ellátás a korai és óvodai nevelésre építkezve, döntıen a szurdopedagógiában használatos módszerek alkalmazásával, megfelelı audiológiai ellátással, a nagy teljesítményő hallókészülékek, hatékony hangátviteli technikák használatával és/vagy a legkorszerőbb mőtéti technika alkalmazásával beépített cochleáris implantátumokkal történik. A felsoroltak együttesen határozzák meg a hallássérült tanuló eredményes nevelhetıségét, oktathatóságát. A rendszeresen végzett mérési, speciális pedagógiai vizsgálati, megfigyelési, tapasztalati eredmények figyelembevétele, valamint az audiológus szakorvossal történı folyamatos kapcsolat elengedhetetlen feltétele az eredményes pedagógiai és egészségügyi habilitációs és rehabilitációs tevékenységnek. A szakszerő pedagógiai munka végzéséhez mindezen ismeretek, valamint elemi technikai
33
tudnivalók (hallókészülék stb. kezelésében tájékozottság) szükségesek a sajátos nevelési igényő gyermekeket nevelı-oktató pedagógus számára.
A hallássérült tanulók többségi iskolában történı együttnevelése A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A többségi iskolában történı együttnevelés egyéni döntést igényel. Alapja az illetékes szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye. Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következıkre: - Az adott iskola pedagógiai programjának, illetve tantervének legyen része az a tananyag és követelmény, értékelési mód, melyet a hallássérült gyermek speciális fejlesztése igényel. - Külön gondot kell fordítani arra, hogy a tanuló minden segítséget megkapjon hallássérülésébıl, gyengébb nyelvi kommunikációs kompetenciájából, fogalmi gondolkozásából eredı hátrányának és ezzel összefüggı tanulási nehézségének leküzdéséhez. - Az értékelés része olyan követelmény legyen, mely a tanuló sérülését figyelembe véve, halló társaival azonos szinten vagy módon teljesíthetı. Az értékelésnél figyelembe kell venni az egyéni fejlesztési terv követelményeit. A hallássérült tanuló fejlesztési stratégiájának kialakítását segíti a szakirányú végzettségő, integrált oktatásban tapasztalatokkal rendelkezı gyógypedagógus. A közremőködés terjedjen ki a hallássérült gyermeket oktató pedagógusok felkészítésére, a fogadó iskola sajátos teendıi ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra. Az eredményesség érdekében szükség van a szülık és az iskola együttmőködésére. Az integráltan tanuló hallássérült gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértıi és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz, illetve a hallássérülés tényébıl következik (pl. audiológiai gondozás). Ennek megszervezéséhez a szakértıi javaslat, a hallássérültek iskoláiban létrejött egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények részérıl történı folyamatos tanácsadás, - mint pedagógiai szakszolgálat, és szervezett továbbképzés, egyéb pedagógiai-szakmai szolgáltatás - nyújthat segítséget.
9.6 Érzékszervi fogyatékos - nagyothalló - gyermekek felvétele intézményünkbe: -
-
Intézményünkbe a Hallásvizsgáló Országos Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján vesszük fel az integráltan nevelhetı városunkban élı érzékszervi fogyatékos - nagyothalló - gyermekeket. Iskolánkban a teljes integrációban résztvevı sajátos nevelési igényő nagyothalló tanulók a befogadó osztály állandó tagjai. Minden foglalkozáson, tanítási órán képességeinek megfelelı mértékben vesznek részt.
Eredményes fejlesztésük érdekében:
34
-
-
-
-
20 fıs osztálylétszám mellett osztályonként maximálisan 2 fı nagyothalló tanuló vehet részt az integrációban A tanulót az osztálylétszám számításánál a Kt. 3. sz. mellékletének II/3. pontja szerint kell számításba venni. Tanulásukat speciális szakember (gyógypedagógus) is segíti, figyelemmel kíséri. Szakértıi bizottság határozatában elıírt óraszámban egyéni foglalkozásokon a sérült tanulót speciálisan fejleszti. A normál tantervő osztály tantervi követelményeitıl eltérı követelményrendszert kell elsajátítaniuk. (A követelményszint megtalálható a helyi tanterv idevágó részeinél). A tanulók speciális szükségleteinek minél hatékonyabb kielégítése céljából fejlıdésük érdekében egyéni bánásmódban részesülnek mind a személyiségfejlesztés mind a tanulás- szervezés során. Saját képességükhöz igazodó feladatokkal dolgozva cél a tanuláshoz való pozitív viszony kialakítása. (Egyéni, kiscsoportos, páros munkáltatással, differenciált réteg-munkával a tanulásközpontúság alkalmazásával). Ezáltal fejlıdik együttmőködési készségük, önbizalmuk. Egyéni fejlesztési ütemtervet kell készíteni, ha a tanulónak egyéni továbbhaladást engedélyeztek. A fejlesztési tervet véleményeztetni kell a rehabilitációs bizottsággal. A tervben meg kell határozni, hogy az évfolyam végére milyen követelményt kell teljesíteni, további melyik évfolyam végére kell utolérni a többieket. Ha magántanuló, akkor nevelésrıl, oktatásról, felkészítésrıl, osztályzatainak megállapításáról, ill. ehhez szükséges pedagógusról a szakértıi véleményben foglaltak szerint gondoskodni kell. Akkor is, ha a szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátásban részesül.
9.7 Szurdopedagógus, gyógypedagógus terapeuta feladatai: -
Egyéni fejlesztési terv felállítása a sérült tanulók számára az elızetes vizsgálatok tapasztalata alapján A szükség szerinti egyéni fejlesztés megszervezése Az osztályban tanító pedagógusokkal való szoros együttmőködés, a fejlesztıeszközök végiggondolása A fejlıdés nyomon követése, Folyamatos kapcsolattartás a sérült tanuló szüleivel A nevelıtestület szemléletének formálása Szükség esetén más szakemberek bevonása
10. Tehetségek kibontakoztatását segítı tevékenységek Diákjaink mind egzisztenciálisan, mind képességeiket tekintve heterogén közösséget alkotnak. Fontosnak ítéljük az esélyegyenlıség biztosítását, így lehetıséget teremtünk mindenki számára képességeinek kibontakoztatására. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos legfıbb pedagógiai feladatunk a tehetséggondozás és képességfejlesztés. E folyamatot segítik a következı tevékenységek: 35
• • • • • • • • •
egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulásszervezés nem kötelezı tanórán tanulható tantárgyak tehetséggondozó foglalkozások szakkörök, sportkör versenyek, vetélkedık, bemutatók (sport, kulturális, szaktárgyi) szabadidıs foglalkozások (túra, színház, mozi, múzeum) iskolai könyvtár továbbtanulás segítése.
11. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az 1997.november 1-én életbe lépett Gyermekvédelmi Törvény változást jelentett az osztályfınökök, ifjúságvédelmi felelısök munkájában. Elıtérbe került a prevenció. A nevelık és tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásának egyik fı célja az ifjúságvédelemmel összefüggı problémák feltárása, megelızése. Minden pedagógus közremőködik a gyermek- és ifjúságvédelem ellátásában, a tanulók fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızésében, feltárásában, megszüntetésében.
11.1 Gyermekvédelmi felelıs feladatai Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére két gyermek és ifjúságvédelmi felelıs mőködik. A gyermek- és ifjúságvédelemi felelısök alapvetı feladata, hogy segítsék a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladataik közé tartozik különösen: a tanulók és a szülık tájékoztatása azokról a lehetıségekrıl, személyekrıl, intézményekrıl, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesznek rész a veszélyeztetı okok feltárása érdekében, a veszélyeztetı okok megléte esetén értesítik a gyermekjóléti szolgálatot, segítik a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezik, tájékoztatást nyújtanak a tanulók részére szervezett szabadidıs programokról.
11.2 Gyermekvédelmi felelıs tevékenységei Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: - gyermek fejlıdését veszélyeztetı okok megelızésére, - feltárására, - megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítésével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelızve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvetı feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.
36
11.3 Kapcsolatok A tanulók fejlıdését veszélyeztetı okok megszőntetésének érdekében iskolánk együttmőködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítı szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, védınıvel, továbbá a gyermekvédelemben résztvevı társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.
11.4 Tanári feladatok Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsısorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülınek), egészségvédı és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történı nevelés, a napközis és a tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkezési lehetıségek, egészségügyi szőrıvizsgálatok, tanulók szabadidejének megszervezése, szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás).
12. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program A tanulási kudarcnak kitett tanulókat az okok feltárása után a megfelelı módszerek alkalmazásával lehet képessé tenni az eredményes tanulásra. Feladataink: a kudarc okainak feltárása, megbeszélése a szülıvel megfelelı motiváció tanulási módszerek ajánlása, a tanulás tanítása A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának programja: • • • • • •
egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése napközi otthon, tanulószoba, egyéni foglalkozások, felzárkóztató foglalkozások, iskolai könyvtár, az iskola eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a továbbtanulás irányítása. dyslexia, dysgrfia, dyskalkulia terápia 37
• •
részképesség fejlesztı programok sajátos nevelési igényő gyermekek foglalkoztatására fejlesztı pedagógus segítségével.
13. A szociális tevékenységek
hátrányok
enyhítését
segítı
Minden országban társadalmi szükségszerőség a szociális, mőveltségbeli és iskoláztatási egyenlıtlenség megszüntetése. Ennek érdekében elsı lépés a hátrányos helyzető fiatalok feltérképezése, problémáik megismerése, majd az egyénre szabott, felzárkóztatást szolgáló tevékenységi formák alkalmazása. Ezek a következık: • • • • • • • • • • • • • • • •
szülık felvilágosítása a szociális juttatások lehetıségeirıl, egyéni képességekhez igazodó tanulásszervezés, nívócsoportos oktatás, felzárkóztató órák, foglalkozások napközi otthon, tanulószoba, diákétkeztetés, tehetséggondozó programok az iskolai könyvtár és más létesítmények, eszközök használata, nevelık, tanulók segítı kapcsolata családlátogatások továbbtanulás irányítása, segítése az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek étkezési díjakhoz nyújtott segélyek szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a rászorulók mielıbb segítségben részesüljenek. drog- és bőnmegelızési programok szervezése.
14. A szülık, tanulók együttmőködésének formái
és
pedagógusok
1. A tanulókat az iskola életérıl, az iskola tervérıl, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat vezetıje és az osztályfınökök tájékoztatják. az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákönkormányzat ülésén, iskolagyőlésen, hirdetések alkalmával. a diákönkormányzat vezetıje a diákönkormányzat ülésein, faliújságon keresztül és az iskolai hirdetések alkalmával. az osztályfınökök folyamatosan osztályfınöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlıdésérıl, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan szóban vagy írásban tájékoztatják. 38
3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban és írásban, egyénileg vagy tisztségviselıik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelıkkel. 4. A szülıket az iskola egészének életérıl, az iskolai munkatervrıl, aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfınökök tájékoztatják: az iskola igazgatója tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyen a szülıi munkaközösség ülésein, illetve összevont szülıi értekezleten, az osztályfınökök folyamatosan a szülıi értekezleten. 5. A szülık és pedagógusok együttmőködésére az alábbi alkalmakon kerül sor: a) családlátogatás: feladata a gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése, tanácsadás. Az ifjúságvédelmi felelısökkel közös családlátogatás során segítenek megoldani a család szociális és egyéb gondjait. b) szülıi értekezlet: feladata a szülık és pedagógusok közötti folyamatos együttmőködés kialakítása, a szülık tájékoztatása: • • • • • • •
az iskolai céljairól, feladatairól, közoktatás-politikai változásokról, a helyi tanterv követelményeirıl, az iskola és a szaktanárok értékelı munkájáról saját gyermeke elımenetelérıl, magatartásáról gyermeke osztályának munkájáról, neveltségi szintjérıl az iskolai és osztályközössége feladatairól, eredményeirıl, problémáiról.
c)
fogadóóra: feladata a szülık és pedagógusok személyes találkozása, ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztése, segítése konkrét tanácsokkal. (otthoni tanulás, szabadidı helyes eltöltése, továbbtanulás, stb.) d) Nyílt tanítási nap: A szülık betekintést nyerhetnek az iskolában folyó nevelı-oktató munkába, meggyızıdhetnek gyermekük tudásáról, tapasztalatot szerezhetnek az osztályközösség életérıl. e) írásbeli tájékoztató: feladata a szülık tájékoztatása a tanulók tanulmányaival és magatartásával összefüggı eseményekrıl. Különféle iskolai vagy osztályszintő programokról. A szülıi értekezletek, fogadóórák és nyílt tanítási napok idıpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülık kérdéseiket, javaslataikat, véleményüket szóban vagy írásban közölhetik az iskola vezetıivel. Bizonyos iskolai rendezvények (szülıknevelık bálja, kulturális bemutató, ballagás, kirándulások, stb.) szintén a szülık, tanulók, nevelık együttmőködésének színterei.
39
15. Iskolahasználók az iskolai közéletben 15.1 Tanulói részvétel Az iskolában betölthetı tisztségek: *Diák önkormányzati Egyesület tagság *Diák önkormányzati képviselık A tisztségek ellátásának feltételei: A diákönkormányzat a tanulók legfıbb érdekképviseleti szerve. *Tagja lehet az iskola minden tanulója. *Alapegységei az osztálynak, melyek két képviselıt választanak maguk közül a diáktanácsba. Célja: -
színes, élménydús programokat biztosít a gyermekeknek lehetıséget biztosít véleménycserére ápolja az iskolai hagyományokat erısíti az osztály- és iskolaközösséget kikapcsolódást, szórakozást, mővelıdést kínál.
A diák-önkormányzati képviselı 4-8.osztályban képviselik társaikat a diáktanácsban. Az információáramlás fontos láncszemét képezik Továbbítják a diáktanácshoz az osztály kéréseit Tudatosítanak az osztályban végzett közéleti tevékenységrıl. Tájékoztatják társaikat a diáktanács döntéseirıl Folyamatos kapcsolatot tartanak a diákönkormányzat vezetıjével Szervezıi, segítıi az osztályban zajló eseményeknek Beszámolnak a társak sikereirıl. A diáktanács képviseli az iskola tanulóinak érdekeit összeállítja az éves munkatervet megválasztja diákvezetıit véleményt alkot a diákokat érintı kérdésekben Az iskolai közösségért végzett feladatok *Ügyeleti szolgálat - önkéntes megbízás alapján 6-7-8. évfolyamos tanulók kapják. *iskolarádió szolgálat -
a szolgálat ellátására az osztályfınökök adnak megbízást a megbízást 6-7-8.évfolyamos tanulók kapják. A megbízás negyedévenként változik.
*iskolaújság szerkesztése
40
Az újság szerkesztésére az informatika munkaközösség kap megbízást Tartalma: az iskola életével kapcsolatos eredmények összefoglalása a diákságot érintı érdeklıdési területek bemutatása. Fejtörık, rejtvények. Tanulói publikálások Az iskola életét bemutató fotók. A diákpanaszok kezelésének fórumai: Osztályfınökökkel való beszélgetés a panaszok orvoslásának elsı szintje a tanuló fordulhat igazgatóhoz, bármely tanárhoz. Beszélgetések órája a diákok közérdekő és egyéni, iskolán megvitatására szolgál. Résztvevıi: iskola tanulói ifjúságvédelmi felelısök az iskola tanárai meghívott elıadók
kívüli
problémáinak
15.2 Szülıi részvétel Minden szülı számára az iskolaválasztás jogát a Közoktatási Törvény biztosítja. Fontosnak tartjuk, hogy a szülık alaposan megismerjék iskolánkat. Ennek érdekében: Az iskola minden jelentıs eseményére meghívjuk a szülıket. Tájékoztatjuk a szülıket pedagógiai munkánkról, elért eredményeinkrıl. Programjaink tervezésekor a szülıi igények meghatározó szerepet kapnak. Nyílt napokra, bemutató órákra hívjuk a szülıket. Közös bel- és külföldi kirándulásokat szervezünk. Rendezvényeink munkálataiba bevonjuk a szülıket. Napközis ellátást, igény szerinti szakköri illetve tanfolyami foglalkozást, tanulószobát biztosítunk. A részvétel fórumai Szülıi munkaközösség választmánya közvetíti a szülık kéréseit, panaszait az iskolának. Véleményt nyilvánít az olyan kérdésben, melyet a Közoktatási törvény biztosít számára. Mozgósítja a szülıket társadalmi munkák vállalására. Részt vesz az iskola rendezvényein. A közvetlen információcsere lehetıségei: családlátogatások szülıi értekezletek fogadóórák
41
-
egyéni beszélgetések rendkívüli megkeresések
Az iskola mőködésében közvetlenül megjelenı szülıi szerepek. A szülı, mint szolgáltatást megrendelı: az iskolán belüli programok napközi, tanulószoba úszásoktatás menza, diákétkeztetés egyéni foglalkozás dyslexia terápia tehetséggondozó tevékenység kulturális bemutató táborozás, kirándulás sport- és kulturális rendezvények látogatása
15.3 Az iskola Együttmőködés a szülıkkel: szülıi értekezlet fogadóóra Nyílt napok Közös kirándulás SZM értekezletek Az iskola külsı kapcsolatrendszere Az iskola minden jelentıs eseményére meghívjuk a helyi média képviselıit. Testvériskolai kapcsolat a hetényi Tarczy Lajos Alapiskolával Tapasztalatcsere, látogatások az említett iskolában. Pápa város összes oktatási intézményével baráti kapcsolat kialakítása. Nevelési Tanácsadóval folyamatos kapcsolattartás. Korrekt együttmőködés az egyházak képviselıivel, hitoktatókkal. Óvodákkal kapcsolatfenntartás a nagycsoportosok megismerése érdekében. Középiskolákkal a továbbtanulás, pályaválasztás megkönnyítésére. Színház, mozi, múzeum – a kulturális igények biztosítása. Önkormányzattal rendezvényeken való szereplés felkérés alapján. Megyei Pedagógiai Intézet továbbképzés, tanfolyamok. Tankönyvkiadókkal könyvbemutatók megtartása érdekében. Sportegyesületekkel a tanulók sportolási lehetıségeink biztosítására. Városi könyvtár, Jókai Mór Mővelıdési Központ a tanulók tartalmas idıtöltése érdekében. Bekapcsolódás Két Tannyelvő Iskolák Egyesületének munkájába Szoros együttmőködés az angol-magyar két tanítási nyelvő oktatási intézményekkel.
42
16. Egészség- és környezetnevelési program 16.1. A program jogszabályi alapja A közoktatásról szóló LXXIX. törvény 48.§ (3) bekezdésében foglaltak. Tartalmi meghatározottság a törvény által Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját. Az iskolai egészségnevelési programnak tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel összefüggı iskolai feladatokat, beleértve a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot is. Az iskola egészségnevelési program elkészítésében be kell szerezni az iskola – egészségügyi szolgálat véleményét.
16. 2 Helyzetkép Munkahelyi- és lakóhelyi környezet Iskolánk mindkét épülete a város központjában található. A kétszintes épületek fıútvonal mellett fekszenek. A forgalomból adódóan nagy a zaj- és a légszennyezés veszélye. Az iskola épületei megfelelnek a kor követelményeinek. Mindkettıben megvalósult a teljes akadálymentesítés. A Jókai u. 18. sz. épület teljes rekonstrukciója megtörtént. A Jókai u. 37. sz. alatti épületben is új vizesblokkok kerültek kialakításra. Az iskolabelsıt tablók, faluújságok, tárolók, növények, különbözı dekorációk teszik barátságossá. Lakóhelyünkön önkormányzatunk igyekszik egészséges környezetet kialakítani. Megépült a várost elkerülı körgyőrő, a belvárosból kitiltották a nagyobb jármőveket, sétáló utcákat alakítottak ki. Az ipari tevékenységet folytató üzemeket kitelepítették a város szélére és szigorú környezetvédelmi elıírásoknak kell hogy megfeleljenek. Folyamatos a zöld területek gondozása, ápolása. A gyermekek számára több új játszóteret adtak át. Egészségi állapot Tanulóink körében az iskolaorvos a védınık segítségével elvégzett vizsgálatok során a következı rendellenességeket észlelte: - obesitas – kóros kövérség, elhízás - distropia – kóros soványság - hanyag tartás, gerinc deformitások - asztma, allergia - pes planovalgus (lúdtalp, bokasüllyedés) - színlátás zavarai - szív- és érrendszeri megbetegedések. Dolgozóink két évenként vesznek részt foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton. Leggyakoribb betegségek: - hypertonia - mozgásszervi betegségek - allergia 43
-
szívbetegségek
Az iskola eddigi tevékenysége Évekig kiválóan mőködött iskolánkban a környezetvédı szakkör. Volt zöld faliújságuk, zöld iskolarádiójuk, terveztek emblémát, levegıszennyezés méréseket folytattak és részt vettek pályázatokon. Kiváló a kapcsolatunk a védınıkkel, akik felvilágosító munkájukkal segítik az osztályfınököket. A fogorvosi szőrések és az iskolaorvosi vizsgálatok évente rendszeresen zajlanak. 2002 óta mőködik iskolánkban a mindennapos testnevelés, és vészhelyzeti nevelı-oktató munkára kijelölt intézmény vagyunk.
16. 3 Általános célmeghatározás Hosszú távú célunk, jövıképünk, hogy környezettudatos, egészséges állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani - környezettudatos magatartást és életvitelt, - személyes felelısségen alapuló környezetkímélı, takarékos magatartást és életvitelt - a környezet /természetes és mesterséges / értékei iránti felelıs magatartást , annak megırzésének igényét és akaratát. - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét , a sokféleség ırzését, - a rendszerszemléletet - és tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését, - az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezetı technikákat, módszereket.
16.4 Alapelvek A környezeti és egészségnevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. -
fenntartható fejlıdés, a kölcsönös függıség, ok-okozati összefüggések, a helyi és globális szintek kapcsolati összefüggések, alapvetı emberi szükségletek, emberi jogok, demokrácia, elıvigyázatlanság, biológiai és társadalmi sokféleség az ökológiai lábnyom.
16. 5 Humán erıforrás Iskolavezetés: támogatja a környezeti- és egészségnevelési programot. A minıségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Tanárok: Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti és egészségnevelési tartalmakat. 44
Osztályfınöki munkaközösség: évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötıdı környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. Iskolaorvos: elıadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Adminisztratív dolgozók: támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával. Technikai dolgozók: a programok tárgyi feltételeit biztosítják (vizesblokkok, világítási hálózat karbantartása, stb.) Diákok: a tervezett programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdeményezések). Szülık: elıadások tartása, szemléltetıeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külsı erıforrások felkutatása. A program felelısei: -
munkaközösségek diákönkormányzat vezetıi igazgatóhelyettesek
45
16.6. Feladatok meghatározása Az iskola elhelyezkedésébıl adódó jellemzık: Nagy forgalom
Zaj
Légszennyezés
Célok
Tevékenység,feladat: (a még megvalósítandók, ill.a folyamatos tevékenységek kiemelése) Közlekedési -közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt biztonság növelése tanítása, -kerékpárral közlekedık A kerékpáros és számára biciklitárolók gyalogos közl -biztonsági felszerelések viselésére .segítése ösztönzés Csökkentés -fák, cserjék ültetése, speciális ablaküvegek, sebességkorlátozás fokozott ellenırzése Csökkentés -zöldesítés az iskola környékén, a növények gondozása, pótlása -gyomtalanítás, parlagfő-irtás -tantermekben légtisztítók
Szemét
Tiszta, egészséges szeméttárolók őrítése (és megóvása) környezet szelektív hulladékgyőjtés (papír, olaj, fémdoboz, szárazelem) komposztálás -felvilágosító elıadások az egészségkárosító anyagokról és a fertızési veszélyekrıl utak sózása helyett ásványi ırlemény használata
Játszótér
A gyerekek mozgásigényének kielégítése Tiszta, meghitt környezet
Az iskolabelsı
Energia-felhasználás
Takarékos főtés
Világítás
Egészséges, takarékos Egészséges ivóvíz, vízfogyasztás csökkentése A csatorna karbantartása
Vízfelhasználás
Csatorna
Iskola büfé
az iskolai bıvítése
játszótér
felszerelésének
festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, a mellékhelyiségekben szappan, WC papír, dohányzásra külön helyiség kialakítása, portalanítás (atkákallergia),gyakori szellıztetés (fı szennyezı anyagok: formaldehid, széndioxid) gázkazán szabályozása Meghibásodás esetén javítás, izzócsere víztakarékos karbantartása
öblítés,
csapok
-biológiai lebontók alkalmazása ecetsav, mossszóda, borax, szódabikarbóna és egyéb környezetbarát takarítószerek alkalmazása Egészséges ételek, gyümölcslevek, teák, friss és szárított 46
italok Az iskola A tanítás-nevelés eszközellátottsága élményközpontúsá gának növelése, az esztétikai érzék fejlesztése – egészséges személyiség
gyümölcsök, joghurtok, sajtok, gabonapelyhes édességek arra kell törekedni, hogy a tantermekben mind több technikai eszköz, esztétikus dekoráció (falitáblák, szemléltetıanyagok) kapjon helyet, legyenek ismeretterjesztı folyóiratok, könyvtár.
16.7. A megvalósítást segítı tevékenységek Rendezvények: -
Jeles napok
A természet – környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákban beépítve külön programokat szervezve emlékezünk meg és tudatosítjuk a jelentıségüket. A nap jellegének megfelelı vetélkedıt, akciót vagy pályázatot /rajz / hirdetünk meg. Március 22. víz világnap Április 22. Föld napja Május 10. madarak fák napja Május 18.múzeumi világnap Május 31. dohányzásmentes világnap Június 5. környezetvédelmi világnap Szeptember 22. autómentes világnap Szeptember 23. takarítási világnap Október 04. állatok világnapja Október 21. Földünkért világnap Október 31. takarékossági világnap November 17. füstmentes nap November 27. fogyasztásszüneteltetési nap December 01. AIDS elleni világnap
-
Fogászati hónap
Novemberben fogászati szőrésen vesznek részt tanulóink. Osztályfınöki órák keretében külön foglalkozunk a fogápolás fontosságával. -
Hulladékgyőjtés
Iskolánkban rendszeresen különbözı győjtési akciókat szervezünk. Ezen tevékenység hatásfoka nagy, mert jelentıs mértékben kihathat a tanuló tágabb környezetére is.
47
-
Papírgyőjtés: folyamatosan. Szemétgyőjtés a takarítási világnap / szept.23./ a város meghatározott területén és iskolánk környékén vállalunk munkát az osztályfınökök vezetésével.
- Iskolai vetélkedık, tanulmányi versenyek A gyerekek olyan versenyeken indulnak ahol a környezet –és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. pl. : 5-6. évfolyamon : Kaán Károly Természet és Környezetismereti Verseny 7-8. évfolyam: Hermann Ottó biológia verseny Minden évben rendezünk ezekbıl a versenyekbıl iskolai fordulókat, amelyek lebonyolítását a szaktanárok végzik. /Felelıs : földrajz-biológia szaktanár / -
Kiállítások
Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: pl. a Föld napján, a víz világnapján rajzés fotókiállítást, nyári táborozásokról élménybeszámoló összeállítást. / Felelıs : rajzszakos tanár / -
Iskolanap- DÖKE nap
Évente rendezünk iskolanapot, amelynek témája és helyszíne évrıl-évre változik. Az egész iskola részvételével diákjaink megismerik a közvetlen környezetüket, hagyományainkat, értékeinket és egészségügyi elıadásokat hallgatnak meg. /Felelıs: DÖKE elnök /
16.8 Mindennapos testnevelés Helyzetelemzés A felmérések alapján tanulóink közel fele valamilyen egészségügyi problémával küzd. Ezek közül vezetı helyen a tartási rendellenességek, a különbözı gerinc deformitások és a statikai lábbetegségek állnak. Egyéb betegségek az elıfordulásuk gyakorisága sorrendjében: allergia, asztma, mozgásszervi megbetegedés, túlsúlyosság, szív-ill. vérnyomás-problémák, epilepszia, cukorbetegség. Iskolai keretek között sajnos nincs lehetıség a gyógytestnevelési foglalkozások bevezetésére. A súlyosabb deformitások esetén a városi kórház gyógytornásza foglalkozik a gyerekekkel. Megtanítja nekik azokat a gyakorlatokat, melyeket otthon naponta el kell végezniük ahhoz, hogy állapotuk javuljon. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tanulók nem hajtják végre feladatukat napi rendszerességgel, ezért problémájuk tovább súlyosbodik. Az órarendbe beiktatott testnevelési órák száma az 1-6. évfolyamon heti 3 óra, a 7-8. évfolyamon heti 2 óra. Az alsó tagozatban kétheti gyakorisággal
48
órakeretben folyik az úszásoktatás. Az 5-8. osztályok évi 5-7 alkalommal vesznek részt úszófoglalkozáson. Iskolánk tornateremmel, konditeremmel és sportudvarral rendelkezik. Így lehetıségünk van változatos programokat biztosítani tanulóinknak. A tanórai keretek között ismerkedhetnek meg a tantervben elıírt mozgásformákkal. Egészséges fejlıdésük érdekében, valamint a mozgásszervi elváltozások megelızése, javítása céljából a testnevelık rendszeresen alkalmazzák a Magyar Gerincgyógyászati Társaság által kidolgozott és ajánlott tartásjavító gyakorlatokat. A 2001-2002. tanévben a KOMA pályázaton nyert pénz felhasználásával bevezettük a mindennapos testnevelést. Ez annyit jelentett, hogy iskolánk valamennyi tanulójának minden tanítási napon lehetısége volt min. 30 perc egészségfejlesztı mozgásos foglalkozáson részt venni. Arra törekedtünk, hogy minden gyermek találjon egészségi állapotának és érdeklıdésének megfelelı mozgásformát, érje minél több sikerélmény, váljon mindennapi igényévé a mozgás. Anyagi források hiányában az ezt követı tanévekben az alsó tagozatban a napközis foglalkozások keretében tudtuk biztosítani a mindennapos testmozgást. Az 5-8. osztályosok tömegsport foglalkozások keretében sportolhatnak. Célok, feladatok -
-
-
Folytatva a megkezdett gyakorlatot, minél több tanulót bevonni a tanórán kívüli sportfoglalkozások munkájába. Ki kell alakítani a gyerekekben a rendszeres mozgás iránti igényt! Továbbra is alkalmazni kell a testnevelési órákon a tartásjavító tornát, hogy megelızzük, ill. javítsuk a mozgásszervi elváltozásokat! Olyan mozgásformákkal célszerő megismertetni a tanulókat, melyeket örömmel végeznek, a végrehajtás során sikerélmény éri ıket. Ösztönözni kell tanulóinkat, hogy érdeklıdésüknek, képességeiknek megfelelıen válasszanak maguknak sportolási lehetıséget a városi sportegyesületekben is. Szorosabbá kell tenni az együttmőködést az egészségügyi szervekkel, elsısorban az iskolaorvossal, gyógytornásszal, gyermekorvosokkal, továbbá a szülıkkel, hogy mind kevesebb testnevelés alóli (hosszabb v. rövidebb ideig) felmentett gyermek legyen.
Megvalósítás színterei - testnevelési órák - napközis foglalkozások - tömegsport foglalkozások - sportnapok - sportversenyek
49
- kerékpártúrák, gyalogtúrák - kirándulások - sportegyesületek
16.9 A környezeti nevelés színterei Nem hagyományos tanórai keretben A 2001/2002-es tanévtıl minden tanév végén megszervezzük az erdei iskolát felsı tagozatos tanulónk számára. Tervezésünknél elsıdleges, hogy az minél kevesebb anyagi ráfordítással tudjuk megvalósítani. Arra nem lehet építeni, hogy minden esetben pályázati pénzt vegyünk igénybe. A legfontosabb anyagi forrásaink: diákönkormányzat támogatása (pl. autóbusz költség) az iskolai alapítvány támogatása, szülıi támogatás. A helyszínek megválasztásánál figyelembe vesszük, hogy minél több ismeretet szerezhessenek tanulóink így az itt folyó munka is szerves része a tanévnek. Mivel az erdei iskolát mindig június elsı hetében rendezzük elsısorban a következı tanév munkájában, tudják hasznosítani tanulóink az itt szerzett ismereteket. Ezért elsısorban az 5-6. osztályos tanulókat soroljuk be a 30 fıs csoportba. Az erdei iskola különbözı helyszínő környezethez illeszkedı-nevelési tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását, a tanulók aktív együttmőködı, cselekvı, megismerı tevékenységére épül. Az erdei iskola célja: - a közvetlen környezet megismerése - környezetszennyezés megfigyelése, okainak feltárása - növény és állat fajfelismerés gyakorlása - csoportmunkával a kis közösségek formálása - értékelés, önértékelés
16.10 Veszélyhelyzeti nevelı-oktató program Iskolánk 2001/2002-es tanév óta veszélyhelyzeti-nevelı oktató munkára kijelölt iskola. Általános követelmények: -
A tanulók értsék meg, hogy az életüket veszélyhelyzetek, esetenként katasztrófák veszélyeztetik, amelyeket maguk is elıidézhetnek ismerjék meg az egyes veszélyfajtákat tanulják meg ezek elkerülési módjait
50
-
tanulják meg, hogyan kell viselkedni veszélyhelyzetekben, kihez kell segítségért fordulni - tudatosodjon bennük, hogy a helyes magatartással önmaguk és mások életét is megmenthetik - ismerjék meg Magyarország és a lakóhelyük, iskolájuk veszélyeztetettségét - tudatosodjon bennük, hogy a veszélyhelyzetek nem ismernek határokat, ismerjék fel az együttmőködés jelentıségét - tudják, hogy a polgári védelmi kötelezettség rájuk is vonatkozik. A fenti ismeretek megszerzésének színterei elsısorban az osztályfınöki órák a felsı tagozatban (a témakörök a tanmenetbe beépítésre kerültek 4-6. órában 5- 8. osztályig) Tanítási órán kívüli tevékenység - alapvetı elsısegély-nyújtási ismeretek gyakorlása - a Tőzoltóság tevékenységének megismerése, - tanévenként részvétel a Katasztrófavédelmi Parancsnokság versenyeken
által
kiírt
16.11 Együttmőködési lehetıségek Az egészségfejlesztés és környezetnevelés szemléletének széleskörő elsajátításában fontos szerepe van a témában tevékenykedı partnerek feltérképezésének. A segítı kapcsolatok intézményen belüli lehetıségét az iskola vezetése, az iskolaorvos, a védını , a gyermek és ifjúságvédelmi felelıs, az osztályfınökök, a szaktanárok és nem utolsó sorban a diákok együttmőködése jelenti. A külsı kapcsolatok lehetıségét biztosítanak az egészségnevelési és környezetnevelési munka kiszélesítésére, valamint a különbözı szakemberek, szakértık bevonására. Szülık (család) A szülı, a család a legfontosabb társ a tanuló érdekében végzett munkában. A szülık megfelelı tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programjait, közülük jó néhány szakértelmükkel is jelentısen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát. Iskolaorvos, védını Feladataikat az egészségügyi törvény is megfogalmazza. Ezek pl.: - A tanulók életkorához kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi érzelmi és intellektuális fejlıdés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorukhoz szőrıvizsgálatok a fejlıdés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak /szekunder prevenció / - Közremőködés : közegészségügyi – járványügyi, környezet-egészségügyi táplálkozás-egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve. - Felkérésre közremőködés egészségügyi szakértıi feladatokban. A védını hagyományos feladatai közé tartozik az egészségnevelésben való részvétel.
51
Fenntartó Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttmőködés-az iskola egész életén belül-az egészségnevelési és környezetnevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehetı legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk , hogy a fenntartó a kötelezı támogatáson túl is finanszírozza az iskola egészségnevelési és környezetnevelési programokat. Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítık A gyermekvédelmi munkában valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok. A hivatalos, jogszabályokhoz kötött kapcsolatok részleteit a különbözı dokumentumok rögzítik, de a kooperációnak ezen túlmutató szakmai szerepe van. Rendvédelmi szervek A kapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bőnmegelızési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek-és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú elıadások tartásával tudnak segítséget adni az iskolának.
16.12. Dokumentáció: -
Szőrıvizsgálatok eredményei Fényképek Tudósítások, riportok a helyi médiában (Pápa TV, Pápa és Vidéke c. hetilap) Beszámolók az iskola újságjában, cikkek a faliújságokon.
Visszacsatolás: A programot évente felülvizsgáljuk.
52
17. A fogyasztóvédelmi oktatás terve Az ENSZ Fogyasztóvédelmi Irányelveiben, még 1985-ben leszögezte, hogy minden állampolgár alapvetı joga hogy a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretekkel és tudással rendelkezzen. Hazánkban az Országgyőlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemrıl szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek elsı része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. A törvény szerint: a fogyasztók oktatása alapvetıen állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelıség és az érdekvédelmi szervezetek együttmőködve teljesítenek. A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggı ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnıtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentıs szerepet kap.
17.1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT)
17.2 A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve ıket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minıség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülı fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendı, mind a javak pazarló elıállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul környezetünk károsításához. Célunk olyan, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevelni, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozott középút az öncélú, bolygónk erıforrásait felélı fogyasztás és a környezeti erıforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történı felhasználása, mely csökkenti a természeti források és a mérgezı anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyezı anyagok 53
kibocsátását, hogy a jövı nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelızı fogyasztóvédelem: Amikor a vevı már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.
17.3 A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban a Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetık fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak: - technika – áruismeret, a gyártás és a termékminıség összefüggései, - matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások, - fizika – mérés, mértékegységek, mérıeszközök (villany, gáz, víz mérıórák), - földrajz – eltérı fogyasztási struktúrák és szokások, - magyar – reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái, - biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítık és divatjaik, egészséges táplálkozás, - kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerő és tudatos használatuk, - informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia, - történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb., - médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai. Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedık, versenyek, rendezvények) Iskolán kívüli helyszíneken közvetlen tapasztalatgyőjtés, megismerés (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) Hazai és nemzetközi együttmőködések során szerzett ismeretek feldolgozása (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)
17.4 Módszertani elemek Az iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel, hanem fogyasztás területén érvényesülı bizonyos készségek fejlesztésével igyekszünk megvalósítani a téma oktatását. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, a döntéshozás és a problémamegoldás. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülık a pedagógus legfontosabb segítıi. A tantárgyi oktatás rendszerében rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idı után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. A hagyományostól eltérı tanulásszervezési formák alkalmazása a tanulók számára közvetlenebb módszerek megfelelı keretet teremtenek a fogyasztóvédelem, a kritikus gondolkodás fejlesztéséhez. Ilyen lehetıségek: - interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól, - riportkészítés az eladókkal, - médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika, 54
-
egyéni és csoportos döntéshozatal, helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása, adatgyőjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában, problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel, szimulációs játék, esettanulmány, viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemzı piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése).
55
18. Helyi tanterv 18.1 Tantárgyi rendszerek óraszámok 18.1.1 Tanterv típusok: id: norm: inf: kétt:
Emelt szintő idegen nyelvi osztály 2008/2009-tıl kimenı rendszerben Normál tantervő osztály Emelt óraszámú informatika osztály angol – magyar két tanítási nyelvő osztály
Osztályok betőjelzései: a:
c: e:
normál tantervő osztály 2008/2009-tıl 1. osztálytól felmenı rendszerben emelt szintő idegen nyelvi osztály 2. osztálytól 2008/2009-tıl kimenı rendszerben emelt óraszámú informatika osztály angol – magyar két tanítási nyelvő osztály
: Csoportbontás Két tanítási nyelvő program A két tanítási nyelvő osztályok heti óraszámait a két tanítási nyelvő iskolai oktatás irányelvének kiadásáról hatályos 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet alapján került meghatározásra.
A két tanítási nyelvő évfolyamok óraterve a kötelezı és a szabadon választható tanórai foglakozások együttes felhasználásával készült. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet 5.§ (3) bekezdése értelmében az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthetı, az iskolába történı beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti, amennyiben erre a tanuló és a kiskorú tanuló szülıjének figyelmét a felvételi tájékoztatóban, továbbá a beiratkozás elıtt írásban felhívták.
*A magyar, mint idegen nyelv tantárgy a választható tanórai foglalkozások terhére a külföldi tanulóink számára minden évfolyamon kötelezıen választandó. A nem magyar anyanyelvő tanulók számára évfolyamközi csoportbontásban, a magyar nyelv és irodalom tantárgyakkal bontva szerepel.
56
A hallássérült tanuló fejlesztésére heti 2 órát használunk fel.
Tanévenként használt osztályazonosítók: 2008/2009 nor id m x 1.a 2.a 2.b 3.a 3.b 4.a 4.b 5.a, b
inf 1.c 2.c 3.c 4.c 5.a, b 5.e
6.a
6.b
7.a 8.a
7.b 8.b
2011/2012 nor id m x 1.a x 2.a x 3.a x 4.a 5.a 5.b 6.a 6.b 7.a 7.b 8.a, b
két t 1.e 2.e 3.e 4.e
2009/2010 nor id m x 1.a x 2.a 3.a 3.b 4.a 4.b
inf 1.c 2.c 3.c 4.c
6.c
6.e
5.a 5.b 6.a, b
5.c 5.e 6.a, b 6.e
7.c 8.c 8.d
7.e
7.a 8.a
7.c 8.c
2012/2013 nor id m x 1.a x 2.a x 3.a x 4.a x 5.a 6.a 6.b 7.a 7.b 8.a
két t 1.e 2.e 3.e 4.e 5.e 6.e 7.e
inf 1.c 2.c 3.c 4.c 5.c 6.c 7.c 8.a, b 8.e
7.b 8.b
8.b
2014/2015 nor id m x 1.a x 2.a x 3.a x 4.a x 5.a
inf 1.c 2.c 3.c 4.c 5.c
két t 1.e 2.e 3.e 4.e 5.e
2015/2016 nor id m x 1.a x 2.a x 3.a x 4.a x 5.a
x x 8.a
6.c 7.c 8.c
6.e 7.e 8.e
x x x
6.a 7.a 8.b
6.a 7.a 8.a
2010/2011 nor id m x 1.a x 2.a x 3.a 4.a 4.b
inf 1.c 2.c 3.c 4.c
kétt 1.e 2.e 3.e 4.e
5.a
5.b
5.c
5.e
6.c
6.e
7.e 8.e
6.a 6.b 7.a, b 8.a 8.b
7.a,b 8.c
7.e 8.e
inf 1.c 2.c 3.c 4.c 5.c 6.c 7.c
két t 1.e 2.e 3.e 4.e 5.e 6.e 7.e
2013/2014 nor id m x 1.a x 2.a x 3.a x 4.a x 5.a x 6.a 7.a 7.b
inf 1.c 2.c 3.c 4.c 5.c 6.c 7.c
kétt 1.e 2.e 3.e 4.e 5.e 6.e 7.e
8.c
8.e
8.a
8.c
8.e
inf 1.c 2.c 3.c 4.c 5.c
két t 1.e 2.e 3.e 4.e 5.e
6.c 7.c 8.c
6.e 7.e 8.e
57
két t 1.e 2.e 3.e 4.e
8.b
18.1.2 Tantárgyi struktúra Alsó tagozat Az 1 - 4. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok: 1. 1. 1. 2. 2. 2. 3. 3. 3. 4. Tantárgy/típus norm inf kétt norm inf kétt norm inf kétt norm Magyar nyelv és irodalom (dráma) 7 7 7 7 7 7 6 6 6 6 Angol, Német nyelv 1 1 2 1 1 2 1 1 1,5 3 Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 Informatika 1 1 1 1 1 1 1 Környezet 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 1 1 1,5 1,5 Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Testnevelés és sport (tánc) 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 Kötelezı óraszám 20 20 20 20 20 20 20 20 20 22,5 Választható tanórai foglalkozások Képesség fejlesztés 1 1 1 1 1 Agol, Német nyelv 3 3 3,5 Informatika 1 1 1 1 Magyar nyelv és irodalom 1 1 1 1 Összes óraszám 21 21 23 21 21 23 22 22 26,5 24,5 Választható tanórai foglalkozások 1 1 3 1 1 3 2 2 6,5 2 Csoportbontás 2 3 10 2 3 10 2 3 11,5 4 Felhasznált összesen csoportbontással együtt: 23 24 33 23 24 33 24 25 38 28,5 Az 1 - 4. évfolyam emelt szintő idegen nyelvi tanterv 2008/2009-tıl kimenı rendben: Tantárgy/típus Magyar nyelv és irodalom (dráma) Angol, német nyelv Matematika Informatika Környezet Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc) Kötelezı óraszám a törvény alapján Választható tanórai foglalkozások Képességfejlesztés Angol, német nyelv Informatika Összes óraszám Választható tanórai foglalkozások Csoportbontás Felhasznált összesen csoportbontással együtt:
58
2. id
3. id 7 1 4 1 1 1 1 1 3 20
1 21 1 3 23
4. id 7 1 4
7 3 4
2 2 1 1 1 1,5 1 1 3 3 20 22,5 1 1 2 1 1 1 24 25,5 4 3 4 5 28 30,5
4. inf
4. kétt
6 3 4 1 2 1 1,5 1
6 3 4 1 2 1 1,5 1
3 22,5
3 22,5
1 2 1 1 24,5
1 26,5
2 5
4 11,5
29,5
38
Felsı tagozat Az 5-8. évfolyam óraszámai 5. 5. 5. 6. 6. 6. 7. 7. 7. 8. 8. 8. Tantárgy/típus norm inf kétt norm inf kétt norm inf kétt norm inf kétt Magyar nyelv és irodalom (dráma) 3 3 3 3 3 3 3,5 3,5 3,5 3 3 3 Történelem és államp.ism. 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 (hon és népismeret) 2 Angol, Német nyelv 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 Matematika 3 3 3 2,5 2,5 2,5 3 3 3 3 3 3 Informatika 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 1 1 1 1 Természetism. (Egészségtan) 2 2 2 2,5 2,5 2,5 Fizika 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 Biológia és egészségtan 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 Ének-zene 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 1 1 1 1 Rajz és vizuális kultúra (Mozgóképkultúra és médiaismeret) 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 1 1,5 1,5 1,5 Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Testnevelés és sport (tánc) 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 Osztályf. (Emb és társ, etika) 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 1 1 1 1 Nem szakrendszerő oktatás: Magyar nyelv és irodalom 1 1 1 1 1 1 Angol, német nyelv 1 1 1 1 1 1 Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 Ének-zene 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 Rajz és vizuális kultúra (Mozgókép és médiaismeret) 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 Matematika 1 1 1 1 1 1 Informatika 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 Kötelezı óraszám 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 25 25 25 25 25 25 Választható tanórai foglalkozások Országismeret 2 2 1,5 1,5 Informatika 1 1 1 1 Angol, német nyelv 1,5 1,5 2 2 Magyar nyelv és irodalom 1 1 1 1 1 1 Matematika 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 Nem szakrendszerő oktatás: Magyar 1 1 0,5 1 1 Angol, német nyelv 0,5 0,5 Matematika 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 Összes óraszám 24 25 27 24 25 27,5 26,5 27,5 30 26,5 27,5 30 Választható tanórai foglalkozások 1,5 2,5 4,5 1,5 2,5 5 1,5 2,5 5 1,5 2,5 5 Nem szakrendszerő oktatás 6,5 6,5 6 6,5 6,5 6 Csoportbontás 4 5 12,5 4 5 13 4 5 12,5 4 5 12,5 Felhasznált összesen: 28 30 39,5 28 30 40,5 30,5 32,5 42,5 30,5 32,5 42,5 27% 26% 22% 27% 26% 22% Nem szakrendszerő órák százalékában átlag 25% átlag 25%
59
Emelt szintő idegen nyelvi osztály 2008/2009-tıl kimenı rendszerben 5. – 8. évfolyamon Tantárgy/típus Magyar nyelv és irodalom (dráma) Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) Angol, Német nyelv Matematika Informatika Természetismeret (Egészségtan) Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra (Mozgóképkultúra és médiaismeret) Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc) Osztályfınöki (Ember és társadalomismeret, etika) Nemszakrendszerő oktatás: Magyar nyelv és irodalom Angol, német nyelv Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) Ének-zene Rajz és vizuális kultúra (Mozgóképkultúra és médiaismeret) Matematika Informatika Kötelezı óraszám a törvény alapján Választható tanórai foglalkozások Országismeret Informatika Angol, német nyelv Magyar nyelv és irodalom Matematika Nemszakrendszerő oktatás: Magyar Angol, német nyelv Matematika Összes óraszám Választható tanórai foglalkozások Nemszakrendszerő oktatás Csoportbontás Felhasznált összesen: Nem szakrendszerő órák százalékában:
60
5. id
6. id 3
3
2 2 3 0,5 2
2 2 2,5 0,5 2,5
7. id 3,5
8. id 3
2 3 3 1
2 3 3 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1
0,5
0,5
1,5 1,5 1,5 1,5 1
0,5 1 2,5 0,5
0,5 1 2,5 0,5
1 1 2,5 1
1,5 1 2,5 1
1 1
1 1
0,5 0,5
0,5 0,5
0,5 1 0,5 22,5
0,5 1 0,5 22,5
25
25
2
2
2 1 0,5
2 1 0,5
1
1
0,5 26
0,5 26
28,5
28,5
3,5 6,5 6 32 25%
3,5 6,5 6 32 25%
3,5
3,5
6 34,5
6 34,5
Egyéb nem kötelezı foglalkozások (1-4. o.) 1n 1i 1k 2n Kosárlabda sportkör 4,5 torna sportkör Képességfeljelsztés 1 1 1 1 Énekkar Kézmőves szakkör Színjátszókör Magyar mint idegen nyelv (magyar órával bontva) 3 Egyéni fejlesztés, felzárkóztatás (1-4. o.) Hallássérült SNI tanuló Dyslexia, Dysgraphya terápia
1n 1i 1k 2 3
Egyéb nem kötelezı foglalkozások (5-8. o.) 5n 5i Kosárlabda sportkör Asztalitenisz, Foci sortkör Énekkar Kézmőves szakkör Színjátszókör Magyar mint idegen nyelv (magyar órával bontva)
Egyéni fejlesztés, felzárkóztatás (5-8. o.) Hallássérült SNI tanuló Dyslexia, Dysgraphya terápia
2n 2
5n 5i 2
2i
2k
1
1
3n
3i
1
1
4i
4k
1
1
2 2 1 -
2i
3 -
2k
3n 2
3
5k 6n 4,5
3k 4n 4,5 1 1 1
6i
-
3i
3 -
3k 4n 2
-
3
4i
3
6k
7n
7i
4
4k
3
7k 8n 8i 9
8k
4 2 2 1
2
2
5k 6n 2
3
6i
3
61
6k
1
7n 2
7i
3
1
7k 8n 8i 2 3
8k
18.2 Angol-magyar két tanítási nyelvő képzés 18.2.1 A program jellemzıi A hatékony nyelvoktatás fontossága Az Európai Unióhoz és a NATO tagállamokhoz történt csatlakozásunk megkívánja az idegen nyelvek magas fokú ismeretét. Az élı idegen nyelv tudása egyre nagyobb követelményként lép fel a mai világban. Élı idegen nyelv tudása nélkül számunkra nem létezhet európaiság, s e nélkül gyakorlatilag nem tudunk bekapcsolódni az európai oktatási rendszerekbe. Világszerte keresik az idegen nyelv hatékonyabb elsajátításnak különbözı lehetıségeit, s eljutottak azokhoz a “rejtett tartalékokhoz”, amelyek a gyermekkori nyelvi fogékonyságban, idegélettani, pszicho lingvisztikai, szociolingvisztikai sajátosságokban rejlenek. Ezeknek a követelményeknek kiválóan megfelelnek az egyre jobban elterjedt két tanítási nyelvő iskolák, ahol a tanulók már néhány hónap elteltével képesek arra, hogy idegen nyelven is egyszerő mondatokkal kommunikáljanak. A 6-7 éves korosztály életkori sajátossága, hogy gátlás nélkül, játékos tevékenységeken keresztül sajátítja el az idegen nyelv alapjait, és szinte észrevétlenül jut meghatározott ismeretek birtokába. Az idegen nyelvi szoktatásban nagy szerepe van a motorikus és emocionális elemeknek, a tárgyakkal való manipulálásnak, a rajznak, az imitációs mozgásnak, az énekes és táncos játékoknak. Éppen emiatt van nagy jelentısége a készségtárgyak, pl. ének-zene, rajz, technika és testnevelés idegen nyelven való oktatásának is. A két tanítási nyelvő oktatás célkitőzései és feladatai •
• • • •
A két tanítási nyelvő oktatás célja, hogy az anyanyelvi és az idegen nyelvi tudást kiegyensúlyozottan fejlessze, a tanulókat megtanítsa az idegen nyelven való tanulásra, az idegen nyelvő információk feldolgozására, a tanulók alkalmassá váljanak arra, hogy tanulmányaikat akár magyarul, akár idegen nyelven folytassák, illetve szakmájukat mind a két nyelven gyakorolják. Célja továbbá, hogy a különbözı kultúrák értékein keresztül nevelje a tanulókat türelemre, megértésre és nyitottságra. Elınye ennek az oktatási formának, hogy a célnyelv és a célnyelven történı tanulás egyidejő kezdése a természetes nyelvelsajátításhoz közelít. Az idegen nyelvi szoktatásban nagy szerepe van a motorikus és emocionális elemeknek, a tárgyakkal való manipulálásnak, a rajznak, az imitációs mozgásnak, az ének és táncos játékoknak. Az idegen nyelven való tanítás célja a gyakorlati nyelvi készségek elsajátítása, a sikeres kommunikáció, az anyanyelvi szintő gondolkodás kialakulása az adott célnyelven, mely lehetıvé teszi egy másik kultúra sajátos értékeivel való megismerkedést.
62
• • •
• • • • • • • • • • • • •
•
•
A nyelvtanulók a célnyelvi kultúra tananyagán keresztül betekintést kapnak az adott ország, illetve országok gazdasági, kulturális életébe, lakóinak mindennapjaiba, szokásaiba. Célja továbbá, hogy különbözı kultúrák értékein keresztül nevelje a tanulókat mások iránti megértésre, nyitottságra, alakítsa ki bennük az Európához való tartozás érzését. Alapvetı követelmény a nyolcadik évfolyam végére, hogy a tanulók legyenek képesek az idegen nyelven való gondolkodásra, az idegen nyelv használatára az információszerzésben, közlésben, alkalmazásban. Olyan tudással felvértezni tanulóinkat, amely értelmi képességeik kibontakoztatása mellett a személyiségük formálását is elısegíti Képessé váljanak egymás és önmaguk értékeinek elismerésére, gyarapítására A nemzeti és egyetemes kultúra legnagyszerőbb alkotásainak megismertetése Legyenek képesek az Európai Unióban további tanulmányok folytatására A gyerekek nyelvhasználatának, beszédkészségének magas fokú fejlesztése, az alkalmazásképes nyelvismeret elsajátíttatása Pozitív hozzáállás kialakítása a további nyelvek tanulásához Tudatosítsuk, hogy a tanulók anyanyelvükön kívül más nyelven is kommunikálhatnak, idegen nyelven is kifejezhetik magukat. Alakítsuk ki a nyelvtanulás iránti pozitív hozzáállásukat. Ösztönözzük a tanulókat az idegen nyelven való kommunikációra, s ehhez teremtsünk olyan légkört, amelyben önbizalmuk fokozatosan fejlıdik. Fejlesszük kiemelten beszéd- és hallásértési készségüket életkoruknak és gondolkodási szintjüknek megfelelıen. Érjük el, hogy tanulóink életkoruknak és egyéniségüknek megfelelıen sajátítsák el az idegen nyelv tanulásának célravezetı módszereit. Emeljük készségszintre az idegen nyelv jellegzetes hangjainak képzését, mondatdallamának, ritmusának és hangsúlyozásának helyes használatát. Célunk, hogy életkori sajátosságuknak megfelelı témákban tudjanak írásban és szóban megnyilvánulni, véleményt nyilvánítani. Tudjanak beszélgetést kezdeményezni, folytatni és az idegen nyelvet a hétköznapi kommunikációs helyzetekben használni. Bıvítsük a világról alkotott elképzelésüket, alakítsuk ki bennük az Európához tartozás érzését. Ismertessük meg velük azt a tényt, hogy ma már Európában alapkövetelmény egy idegen nyelv kommunikációképes ismerete. Adjunk betekintést a célországok kultúrájába és civilizációjába, hogy ezek értékeinek megismerésével és megbecsülésével, azokat a saját kultúrájukkal összehasonlítva a magyar kultúrát is tágabb összefüggéseiben lássák. Alakítsuk ki bennük más népek és etnikumok, társadalmi csoportok elfogadását, tolerálását, és hívjuk fel figyelmüket a hasonlóságokra és különbségekre.
63
• • •
•
• •
Hangsúlyozzuk, hogy egy idegen nyelv tudása alapja lehet egy újabb elsajátításának, és eszköze más ismeretek szerzésének. Jelentsen számukra örömet az idegen nyelvő kommunikáció, információszerzés, olvasás. Fejlesszük önbizalmukat az idegen nyelvő kommunikáció terén, s ehhez biztosítsunk számukra olyan lehetıségeket, hogy a célnyelvet szóban (televízió, diákcsere) és írásban (olvasás, levelezés) használhassák és ezeken keresztül személyiségük is gazdagodjon. Célunk, hogy a tanulók a más mőveltségi területeken szerzett készségeket és ismereteket alkalmazzák idegen nyelven, az idegen nyelvi órákon szerzett ismereteiket pedig más tantárgyak tanulása során. Fejlesszük kreativitásukat projektek készítése által is. A projekt a tanuló munkája, amelyet vizuális vagy auditív eszközök felhasználásával önállóan, párban vagy csoportban készít, s ebben kifejezésre juttatja egyéni elképzeléseit, kreativitását. A projekt lehet tabló, hangfelvétel, videofelvétel, kollázs, kérdıív és ennek feldolgozása, a tanuló által írt vers, prózai alkotás, feladatsor, rejtvény, stb.
A két tanítási nyelvő oktatás törvényi háttere • 26/1997.(VII.10.) MKM rendelet „A két tanítási nyelvő iskolák helyi tantervük elkészítésénél, illetve elfogadásánál figyelembe veszik a kerettantervek kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 28/2000.(IX.21.) OM rendelet 1. számú mellékleteként kiadott kerettantervben, valamint a Két tanítási nyelvő iskolai oktatás irányelvében, továbbá a két tanítási nyelvő iskolai oktatáshoz kiadott óratervben és a két tanítási nyelvő iskolai oktatáshoz kiadott kerettantervben foglaltakat.” (8/2001. (III.9.) OM rendelet) Mindenkori költségvetési törvény, mely meghatározza a nem magyar nyelven folyó nevelés és oktatás normatív plusz támogatását A két tanítási nyelvő oktatás általános jellemzıi a jogszabályok alapján • Az oktatás magyarul és idegen nyelven (célnyelven) folyik • A két tanítási nyelvő oktatás bármelyik iskolai évfolyamon kezdıdhet és folyhat • A célnyelvi órák és a célnyelvő órák belsı aránya változtatható • Anyanyelvi tanár • A célnyelven tanított tárgyakat csoportbontásban kell szervezni • A célnyelvet legkevesebb heti 5 órában kell tanítani • Legalább 3 tantárgy célnyelven való tanítását kell lehetıvé tenni • A célnyelv és a célnyelvő órák aránya 35%-nál ne legyen kevesebb, és 50%-nál ne legyen több Programunk A két tanítási nyelvő iskolai oktatás célnyelvi elıkészítést nem igénylı formája a nyolcadik évfolyamig szervezett korai két tanítási nyelvő oktatás. A korai két tanítási nyelvő iskolai oktatás irányelveinek intézményünk meg tud felelni.
64
A 6-7 éves korú gyerekek nyelvi fogékonysága nagyon jó, gátlás nélkül, játékos tevékenységek formájában sajátítják el az idegen nyelv alapjait. A tanórák kötetlenebbek, fontos szerepe van a mozgásnak, ritmusnak, énekes, táncos játékoknak, a manuális tevékenységnek. Választott célnyelvünk az angol, mely a legtöbb országban köznyelvként is használható. A tanítás egyidejőleg két nyelven, magyarul és angol nyelven folyik. A célnyelvi és célnyelvő oktatás egyidejőleg kezdıdik. A nyelvoktatásban a szóbeliség élvez elsıbbséget. A célnyelvet, az angolt, 1. és 2. osztályban heti 5 órában tanulják a tanulók magyar anyanyelvő angoltanár és egy angol anyanyelvő lektor segítségével, akinek legfontosabb feladata, hogy a gyerekek beszéd, kommunikációs készségét, és kiejtésüket fejlessze angol nyelven. Tekintettel a NATO tagállamokból érkezı angol anyanyelvő iskoláskorba lépı tanköteles tanulókra, 0. évfolyamon az angol nyelvi lektorokkal anyanyelven tanítanánk ıket elıször írni, olvasni és számolni. Lehetıvé tesszük 1. és 2. évfolyamon a készségtárgyak közül az ének és a rajz célnyelven való tanulását heti 1-1 órában és a testnevelést heti 3 órában. Így 1.-2. évfolyamon a tanulók heti 10 órában tanulnak a célnyelven. 3. és 4. évfolyamon az ének helyett a környezetismeret tantárgyat tanulják angol nyelven heti 2 órában. 5. és 6. évfolyamon a történelmet heti 2,5 órában (0,5 óra hon- és népismeret modul integrálva) a természetismeret tantárgyakat 5. osztályban heti 2, míg 6. osztályban heti 2,5 órában (0,5 óra egészségtan modul integrálva) oktatjuk. A „Célnyelvő országok civilizációja” témakört az „Országismeret” tantárgy keretében tanítjuk heti 2 órában, ahol az angolszász országok kultúrájával, hagyományaival, földrajzával, történelmével ismerkednek a tanulók. 7. évfolyamon mindezek mellé belép az angol nyelő informatika tantárgy heti 1 órában. A természetismeret szétválásával heti 1,5 óra biológia és 1,5 óra földrajz oktatását kezdjük el angol nyelven. 18.2.2 Kapcsolat egyéb mőveltségi területekkel A tantárgyak oktatási céljának meghatározásakor már szembetőnı, hogy igen szoros kapcsolatban áll egyéb mőveltségi területekkel, felhasználja az iskolában az idegen nyelven megszerzett, de természetesen a magyar nyelven oktatott ismereteket is. Anyanyelv és irodalom Az anyanyelv és irodalom tanítása nemcsak az anyanyelvi kultúra oktatását szolgálja, hanem célja az irodalmi mőveltség megalapozása is, melybe beletartozik a célnyelvi országok irodalma is. A tanulókat biztatjuk arra, hogy ismerjenek meg minél több irodalmi alkotást könnyített feldolgozás formájában, vagy olvassák el azokat részben vagy egészben, eredetiben és magyar fordításban. Amikor a tanulók a célországban élı emberek életmódjával, szokásaival és hagyományaival ismerkednek, szókincsük bıvül. Tudatosabban alkalmazzák a különbözı stílusokat is annak tudatában, hogy a társadalmi-kulturális környezet határozza meg az általuk kiválasztott nyelvi elemek értékét, pl. udvarias megszólítás, közvetlen stílus, durva kifejezések stb.
65
Ember és társadalom Igen közvetlen a kapcsolat az angol nyelv tantárgy és az ember és társadalom mőveltségi terület között. A célország múltja, hagyományai és társadalmi rendszere, intézményeinek ismerete nélkül sokszor érthetetlenek bizonyos kifejezések, bizonyos szituációk, az egyes emberek közötti kapcsolatok. Nagy szerepe van az ember és társadalom mőveltségi területnek abban is, hogy a tanulókban erısíti a nemzeti és állampolgári tudatot, valamint a személyiség tiszteletét. Növeli megértésüket más népek kultúrájával szemben, toleranciára nevel, arra tanít, hogy a népek egymásra vannak utalva. Ember és természet E mőveltségi terület szintén jól kapcsolható az idegen nyelv tantárgyhoz, hiszen a természetismeret annak fontos témája. A célországok és hazánk növény- és állatvilágának ismerete, valamint a természeti környezet bemutatása segíti, hogy az ott élı embereket jobban megismerjük és megértsük. A tantárgy korszerő oktatása tartalmazza az egészséges életmódra nevelést is, ily módon ezen keresztül foglalkoznunk kell az emberek életmódjával és a szabadidı hasznos eltöltésével. Fel kell hívnunk a figyelmet a környezeti ártalmakra, az emberek felelısségére, segítenünk kell a környezetbarát szemlélet kialakítását azáltal, hogy megismertetjük a tanulókkal más kultúrák pozitív példáit e téren. Földünk és környezetünk Az angolszász országok népeinek megértéséhez mindenképpen szükséges ismerni azt a szőkebb és tágabb környezetet, annak természeti és társadalmigazdasági jellemzıivel, ahol lakói élnek. A célországok és hazánk földrajzi helyzete, felszíne, éghajlata, tájai, ipara, települései, népességének összetétele stb. mind meghatározók ebben a tekintetben. Az ember és természet mőveltségi területnél már említett környezetvédelem témakör itt is kapcsolódási lehetıség. Mővészetek A mővészetek mőveltségi terület alapja a nemzeti és egyetemes kultúra, így a célországok és a világ megismeréséhez feltétlenül hozzátartozik. Természetesen saját hazánk hagyományairól és kiemelkedı alkotásairól is tudniuk kell a tanulóknak ahhoz, hogy azt másokkal megismertethessék. Az ének-zene érzelmi hatása miatt jól közvetíti a nyelvet, miközben jelentıs mértékben hordoz ismereteket az illetı nép hagyományairól, ünnepeirıl, örömérıl és bánatáról. Nagy segítség, hogy ezt a tantárgyat a két tannyelvő osztályokban idegen nyelven tanulják, és a használatban lévı nyelvi tankönyvek is szép számban tartalmaznak dalokat. A rádió és televízió is sok mai témát feldolgozó dalt sugároz, ezek nagyon motiváló hatással vannak a fiatalokra, némelyik tankönyvszerzı a tananyag részeként is alkalmazza azokat. Az énekeken kívül felhasználhatók az oktatásban azok a mondókák és játékok is, amelyek ritmusosságukkal könnyebbé teszik a nyelvtanulást, de ezen kívül sokszor megértésükhöz a múlt és a hagyományok ismerete is szükséges. Ha a vizuális kultúra oktatása szintén idegen nyelven történik, ennek részét képezi a célország képzımővészete is. A televízió, a filmek kitekintési
66
lehetıséget adnak az adott kulturális területre, szinte észrevétlenül rengeteg információt szolgáltatnak célnyelvő országokról. Közös követelmények Hon- és népismeret A nyelvi órák során a tanulók fıleg a célországokról tanulnak, de közelebb kerülnek saját nemzeti kultúrájukhoz is, jobban megértik és megbecsülik az értékeket és hagyományokat. Más emberek viselkedésének és életmódjának megismerésével növekszik bennük a nemzeti önismeret, de megtanulják azt is, hogy milyen pozitív, megtartó ereje van a közösségnek. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz A nyelv segítségével a tanulók megismerhetik az egyetemes kultúra értékeit, ledılhetnek a határok és a megértés korlátai. A nyelvtanulás nyitottá, megértıvé tesz más nemzetek iránt. A tanulók információkat szerezhetnek az emberiség közös problémáiról, és pozitív mintákat is láthatnak azok megoldásaira. Kommunikációs kultúra Idegen nyelv ismeretében a világ szinte minden részében lehetıvé válik a kommunikáció. A nyelv használatához hozzátartozik a szókincs és a nyelvi szerkezetek, valamint a metakommunikáció alapos ismerete, hogy segítségével a társadalmi érintkezés sikeresebb legyen, jobban megértsük az információkat, és mondanivalónkat mások számára érthetıen fejezzük ki. Testi és lelki egészség Az idegen nyelv tantárgy hazánk, a célországok lakóinak és más népek életmódjával is foglalkozik, így ez alkalmat ad a testi és lelki egészségre való nevelésre is. A tantárgy témái közt szerepel a szabadidı eltöltése, az egészséges életmód, a káros szenvedélyek kialakulásának megelızése és a fogyatékos emberek elfogadása és segítése. Pozitív példák állításával mintát adhat a tanulóknak a krízishelyzetek megoldására, a család és a közösség segítı szerepére. Tanulás A nyelvtanulás nem pusztán egy szó- és kifejezéshalmaz elsajátítása, hanem egy idegen nyelven való gondolkodás. Általa fejlıdik a tanuló személyisége, önálló gondolkodása, asszociációs készsége és memóriája. A tanulás folyamatában a négy készség fejlesztésére különbözı technikák alkalmazására is sor kerül, segíteni kell a nyelvtanulót abban, hogy megismerje önmagát, és egyéni nyelvtanulási módszereket alakítson ki. Ki kell alakítani a tanulókban a tantárgyak idegen nyelven való tanulásának speciális tanulási módszereit is. Fel kell ébreszteni a tanulókban az önmővelés igényét, lehetıvé kell tenni számukra az iskolai könyvtár aktív használatát, és buzdítani kell ıket arra is, hogy egyéb forrásokat is igénybe vegyenek. 18.2.3 Általános fejlesztési követelmények • Tudatosuljon a tanulókban az a tény, hogy anyanyelvükön kívül idegen nyelven is kifejezhetik magukat.
67
• Merjen idegen nyelven megszólalni, fokozatosan növekedjen bátorsága és önbizalma ezen a téren, s jusson el arra a szintre, hogy gátlások nélkül kommunikál. • Értse meg az egyszerőbb nyelvi információkat. • A tanult szókincs felhasználásával legyen képes kifejezni magát egyszerőbb életszituációkban és kommunikálni más anyanyelvő társakkal a célnyelven. • Legyen képes egyszerőbb írott információk megfejtésére az aktív szókincsnek megfelelıen. • Legyen képes saját magáról és környezetérıl információ nyújtására, használatára. • Tanulóink számára váljon természetessé a nyelv eszközként való használata. • Ismerje más népek életének, szokásainak, kultúrájának fıbb jellemzıit, vonásait. • Szerezzen alapismereteket a világról, a célnyelvi országokról, az ott élı emberekrıl. • Személyisége sokirányúan fejlıdjön a nyelvtanulás során (nyitottság, elıítéletektıl való szabadulás, önbizalom, kommunikációs igény, helyes értékrend, vállalkozó szellem, ambíció, érzelmi gazdagodás, önismeret). • Ismerkedjen az idegen nyelv tanulásának különféle stratégiáival, tanulási technikáival. • Készségei (figyelem, memória, feladatmegoldás, együttmőködés, önálló tanulás) fejlıdjenek az idegen nyelv tanulása során. • Legyen képes az alapszintő nyelvismeret birtokában továbbfejleszteni angol nyelvtudását a következı iskolaszakaszban. A két tanítási nyelvő oktatás elengedhetetlen feltétele - amit az eddigi tapasztalatok is igazolnak - az idegen nyelv csoportbontásban való tanítása, mert a tantárgyi követelmények teljesítése csak így biztosított. 18.2.4 Szaktárgyak oktatása célnyelven Az ének - zene angol nyelvő tanítása Az angolszász országok kultúrájának megismertetése és megszerettetése az angol nyelvő gyermekdalok és mondókák segítségével. A zenei képességek fejlesztése mellett az elsajátított dalok és mondókák nagymértékben hozzájárulnak az angol nyelv tanításához, illetve kiegészítik azt. Lehetıséget nyújtanak a természetes nyelvhasználatra és az adott korosztály életkori sajátosságait figyelembe véve valódi sikerélményt nyújtanak az éneklésben és az angol nyelv használatában egyaránt. Testnevelés tantárgy oktatása angol nyelven Az alsó tagozatban kezdıdı idegennyelv-oktatás alapvetı célja, hogy kedvet ébresszünk a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttassuk a tanulót, másrészt hogy megalapozzuk a késıbbi nyelvtanulást, fıként a receptív készségek (olvasásértés, hallásértés) fejlesztésével. Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A tevékenységek során a célnyelvet hallva, a szituációt, a kontextust értve haladnak elıre a nyelv elsajátításában. A tantárgyi tartalmak idegen nyelven való közvetítése hatékonyabban veszi igénybe a gyermekek szellemi energiáit. Mivel a nyelvhasználat reális szituációkban történik, segíti a megértést. Testnevelés órára sajátosan jellemzı a mozgás, mely
68
természetébıl adódóan aktív részvételt kíván. Ebben az esetben a diákok cselekvéssel egybekötve szokják meg és tanulják az idegen nyelvet. Így a mozgásos emlékekhez kötve hatékonyabban és könnyebben rögzülnek az idegen szavak, kifejezések. Az alsó tagozatos gyermekek mozgásigénye rendkívül nagy, tehát már eleve motiváltan vesznek részt a testnevelés órán, mely során szinte játszva elmélyül angol tudásuk. A nyelvtanulás során a tanulók egész személyiségének, képességeinek, tudásának fejlıdése, fejlesztése is fontos. Célunk, hogy a negyedik osztály végére a tanulók rendelkezzenek a legalapvetıbb szókinccsel, mely személyes élményeikhez, tapasztalataikhoz kapcsolódik. A tanórán elhangzott nyelvtan még nem célként, hanem eszközként jelenik meg. A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlıdését az órai utasítások és a cselekvésre épülı mozgásos és játékos feladatok segítségével követhetjük nyomon. Testnevelés órán számos olyan témakör alapszókincse megjelenik, mely más angolul oktatott tantárgyak anyaga is. Ezért külön hangsúlyozandó a tantárgyak közti átfedés. Más szituációkban hallott és tanult ugyanazon téma tartósabb, pontosabb tudást eredményez. Ilyen témák pl. a testrészek, állatok, cselekvések, irányok stb. A természetismeret tantárgy oktatása angol nyelven A magyar-angol két tanítási nyelvő programban angol nyelven tanítandó tantárgyak körét 3-4. osztályban kibıvítjük a természetismerettel, amelynek sokoldalú ismeretanyaga nagyszerő lehetıséget ad az angol nyelvoktatás kiszélesítésére, a már magyarul megszerzett ismeretek angol nyelven történı elmélyítésére, fejlesztésére. Természetismeret oktatásunk célja, hogy a tanulók a társadalom igényeinek és életkoruknak megfelelı szinten tájékozódni tudjanak a természeti és társadalmi környezetben. Egyrészt a tanítási órán, másrészt az iskolán kívül szerzett tapasztalatok általánosításával és rendszerezésével ez a tantárgy is hozzájárul gyermekeink személyiségének és angol nyelvismeretének fejlıdéséhez, a természeti és társadalmi környezet tanulmányozásához, valamint a természeti és társadalmi környezetben tanúsított helyes magatartás kialakításához. Természetismeret-oktatásunk alapozza meg a ráépülı tantárgyak eredményes angol nyelven történı tanulását is.
69
18.3 Interkulturális program 18.3.1 Külföldi tanulók iskolai nevelési-oktatási stratégiája Helyzetelemzés Iskolánk nevelı-oktató munkáját befolyásolja, hogy a 2008/2009. tanévtıl kezdıdıen folyamatosan és mind nagyobb számban vannak jelen a külföldi állampolgárságú, nem magyar anyanyelvő tanulók. Számukra a két tanítási nyelvő oktatást kínáljuk fel. Létszámuk tanévenként változik. Különbözı évfolyamokon, különbözı osztályokban tanulnak. Ezek a tanulók a magyar nyelvet vagy egyáltalán nem ismerik, vagy nagyon alacsony szinten. Tekintettel arra, hogy a C-17-es SAC program keretében Pápán szolgálatot teljesítı külföldi katonák nagy része családjával együtt költözik városunkba, megnıtt a két tannyelvő tagozaton ezen tanulók aránya. Ez indokolja interkulturális programunk szükségességét. A program összeállításakor figyelembe vettük „A külföldi állampolgár gyermekek, tanulók interkulturális pedagógiai rendszer szerinti óvodai és iskolai nevelése-oktatása irányelvérıl” szóló OKM közleményt. A városunkban élı külföldi tanulók oktatása, integrálása, valamint az Európai Unió elvárásai lehetségessé, illetve szükségessé teszik, és a fentiek alapján indokolt is, hogy iskolánkban bevezessük az interkulturális programot. Személyi és tárgyi feltételek Magyar mint idegen nyelv szakos tanár a 2008/2009. tanévtıl kezdıdıen dolgozik iskolánkban. A külföldi tanulók oktatásának alapvetı személyi feltételeit az iskola a fenntartó által meghatározott státuszok felhasználásával oldja meg. Folyamatos feladatunk a fentiekben ismertetett személyi feltételek biztosítása, szükség esetén státuszbıvítés kérése a fenntartótól. A magyar mint idegen nyelv oktatásához elsısorban a szaktanár(ok) által elkészített tananyagokat és taneszközöket használjuk, illetve a könyvtári beszerzési keret terhére a tankönyvpiacon megjelenı és az iskolai oktatásban is alkalmazható segédleteket megvásároljuk. Rendelkezésre állnak egyes tantárgyakhoz készült szemléltetı eszközök is. Hasznosnak bizonyulnak átdolgozással a különbözı évfolyamokon használt szaktantárgyi munkafüzetek, feladatgyőjtemények. Elkészítjük a magyar mint idegen nyelv tantervünket is. A külföldi tanulók jelenléte sem a gyermekek, sem a szülık számára nem okoz problémát, ugyanakkor nagy kihívást jelentett a pedagógusok számára. Gyakran szerepel a szülıkkel való kapcsolattartásban közvetítı nyelvként az angol. A gyerekek a kortárs környezetben gyorsan megtanulják a legalapvetıbb magyar kifejezéseket, a tanítók, napközis nevelık egyéni foglalkozáson, de nem tervszerően foglakoztak a gyerekekkel. A külföldi gyermekek megjelenése lehetıséget ad a másság értelmezésére, az elfogadás ösztönzésére, a szolidaritás érzésének és gyakorlásának kialakítására. Ennek érdekében a pedagógusok tájékozódnak a gyermekek anyaországának legfontosabb jellemzıirıl, szokásairól, ezeket a magyar tanulókkal is megismertették.
70
Ezeket a tapasztalatokat az évek során a pedagógusok átadják egymásnak, segítenek egy-egy külföldi gyermek fogadásában. Pedagógiai programunkban kiemelt feladatként határoztuk meg a másság elfogadtatását, az esélyegyenlıség biztosítását. Erre a Magyarországon hosszabb távon tartózkodni, illetve letelepedni szándékozó külföldi szülık gyermekeinek különösen szüksége van. Az érintett fejezetekben megfogalmazott feladatok adaptálhatók és adaptálandók a külföldi gyermekekkel történı foglalkozás esetében is. Nevelı-oktató munkánk során nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy tanulóink széles körő ismeretekkel rendelkezzenek az Európai Unióról. Helyi tantervünk a történelem tantárgy keretében tartalmazza az alapvetı ismereteket az Európai Unióról. Alapelveink Multikulturális szemlélet: Értékként vesszük figyelembe a tanulók állampolgársága, anyanyelve közötti különbözıséget, törekszünk olyan nevelési környezetet teremteni, ahol a gyermekek szabadon megélhetik identitásukat, megtanulják megérteni és elfogadni másokét. Integráció: Idegen állampolgárságú tanulóink számára elısegítjük és biztosítjuk a magyar nyelv tantárgyi tanulását, Magyarország kultúrájának megismerését. Eközben értéknek tartjuk, és segítjük ıket identitásuk megırzésében, A tanulók egészséges személyiségfejlıdéséhez és szocializációjához szükséges, hogy szőkebb-tágabb csoportjaikkal élı kapcsolatot alakítsanak ki. Adaptivitás-komprehenzivitás: Az adaptivitás, vagyis az alkalmazkodás a megváltozott feltételekhez a biológiában a túlélés és a fejlıdés alapja. A komprehenzív iskola együtt nevel, nem szelektál. Külföldi tanulóink a tanév során bármikor érkezhetnek, esetleges távozásuk idıpontja sem ismert. Mindezekbıl érzelmi és személyiségtraumák fakadnak, a tanulási elızmények szokások is különbözhetnek, nem különben sokszínő a jövıkép, a távlati elképzelések, életmodellek. A pedagógusi adaptivitás a személyiség elfogadását jelenti, a komprehenzív iskola pedig az alkalmazkodás, a különleges bánásmód tere, ahol heterogén összetételő csoportban kooperatív tanulás zajlik. A magyar tanulók állandó tagjai a gyermekközösségnek, de az elválásra nekik is fel kell készülniük, s érzelmileg intelligens válaszokat kell, hogy adjanak a változásokra, szociális kompetenciájuk nekik is adaptív kell, hogy maradjon. Célkitőzéseink Az iskola egyik célkitőzése, hogy a Magyarországon tanuló nem magyar állampolgárok minél inkább az Európai Unió irányelvében foglaltak szerint részesüljenek az oktatási szolgáltatásokban. Ezért kitüntetetten foglalkozunk a magyar mint idegen nyelv tanulásával rugalmas szervezeti keretek között. Interkulturális pedagógiai hatásrendszerünk biztosítja a magyar és nem magyar állampolgárok együtt nevelését, oktatását, beleértve azt, hogy külföldi tanulóink megismerkednek a magyar kultúrával, és a magyar tanulók a külföldi állampolgárok származási országával.
71
Célunk: • A nyelvek és kultúrák közötti közlekedésben jártas, reális énképpel és önismerettel, egészséges identitással rendelkezı nyitott és elfogadó, autonóm és pozitív életvezetésre képes személyiség kialakítása, fejlesztése. • Az anyanyelv és kultúra megbecsülése és ápolása, illetve mások anyanyelvének és kultúrájának megismerése, megértése, a különbözı állampolgárságú és anyanyelvő tanuló közös nevelésével. • Az iskolai elırehaladáshoz, a sikeres szocializációhoz, és majd a konstruktív társadalmi integrációhoz szükséges magyar nyelvtudás megszerzése a magyar nyelv tantárgyi és tannyelvi tanulásával; • A magyarországi integráció elısegítése, értékeihez való pozitív kötıdések kialakítása, kultúrájának és civilizációjának megismerése és megértése által. • A magyar és nem magyar tanulók közös nevelése-oktatása az interkulturalizmus és pedagógiai pluralizmus értéki mentén. • Más országokból érkezett tanulók interkulturális oktatása anyanyelvük és kultúrájuk elfogadása mellett
18.3.2 A program helyi tartalma, feladataink • Az elemi alapkészségek differenciált fejlesztése. • A magyar nyelvtudás fejlesztése, hogy minél elıbb képesek legyenek a magyar iskolai követelmények teljesítésére, és a sikeres tanulás esélyével haladjanak tovább. • A történelmi, nemzeti kulturális értékek megismertetése tanulóinkkal, a honismeret szükségességének megértetése, hagyománymentés, - ırzés és ápolás, hogy egészséges identitással válhassanak érett személyiséggé. • Segítség az anyanyelv megırzésében, nyitottság további nyelvek tanulására, hogy késıbbi életükben – a nemzetközi kommunikáció nyelvét, a magyar nyelvet és hazájuk nyelvét ismerve, Magyarországhoz pozitív kötıdéssel tervezhessék meg személyes életük alakítását. • A tanulási stratégiák meghatározásakor nem magyar anyanyelvő tanulóink esetében is mindenkor a tanuló egyéni adottságaiból, felkészültségébıl, motiváltságából kell kiindulnunk, és természetesen figyelembe kell vennünk a szülıi, családi hátteret is. Az iskolába lépéskor a legfontosabb az egyéni foglalkozás, majd az állapotfelmérés és a legszükségesebb kompetenciák meghatározása után az egyéni foglalkozás, valamint a kooperatív technikák alkalmazása. A kortárs csoportokban létrehozott, a szaktanárok által háttérbıl támogatott tanulópárok, csoportok nemcsak a nyelvtanulásban, a tantárgyi ismeretek elsajátításában, hanem a szociális kompetenciák erısítésében, és a kommunikációs készség fejlesztésében is jelentıs segítséget adhatnak. • A magyar és a külföldi tanulók számára a kooperatív tanulási technikák megtanítása, a tanulás háttérbıl való irányítása • Rendszeres tanári konzultációk folytatása (osztályfınök, szaktanárok, magyar, mint idegen nyelvszakos tanár, fejlesztı pedagógus), melyek egyrészt a külföldi tanulók haladását elemzik és segítésüket hivatottak szolgálni, másrészt belsı továbbképzésként is funkcionálnak
72
• A szaktanárok és a magyar, mint idegen nyelvszakos pedagógus rendszeres konzultációja, a tantárgyi kompetenciák folyamatos nyomon követése, és az ebbıl fakadó feladatok meghatározása. • A szaktanár a szöveges értékelés, illetve a tantárgyi kompetenciák meghatározásának figyelembe vételével egyéni haladási terv szerint készíti fel a tanulót a követelmények teljesítésére • Figyelmet fordítunk az azonos országból származó gyermekek közötti kapcsolat erısítésére, a szülık bevonásával együtt
18.3.3. Eszközrendszer A nevelési módszer a nevelési cél elérése érdekében alkalmazott nevelési eljárás, melynek célja a tanulók pozitív tevékenységre késztetése, a negatív hatások kiküszöbölése. A nevelés eszközei, eljárásai valamint a nevelés módszerei a nevelési folyamat egymással összefüggı, egymást feltételezı tényezıi, a nevelési módszerek pedig a célokról elválaszthatatlanok. Ebbıl következik, hogy a nevelési módszereket nevelési céljainkhoz kell igazítanunk. Pedagógiai munkánk során a következı nevelési módszereket alkalmazzuk: • A direkt módszerek, a meggyızés, a felvilágosítás, a tudatosítás, melyek alkalmazása során nagy hangsúlyt kap a személyes példamutatás; az eszményképek kialakítása; a helyes önértékelés és pozitív énkép kialakítása; beszélgetések, elıadások, viták lebonyolításakor az életkornak megfelelı értelmi és érzelmi nevelés egyensúlyára törekszünk • A tevékenységeken keresztül alkalmazott indirekt módszerek, melynek során a megbízás, ellenırzés, értékelés, gyakorlás alkalmazásával, aktív részvétellel, a gyakorlatban sajátítják el tanulóink az együttélés alapvetı szabályait, alakul ki bennük a felelısségtudat, tanulják meg az alkalmazkodást. Ennek során elsıdlegesen • az ösztönzést tartjuk követendı eljárásnak, hogy a pozitívumokra támaszkodva segíthessük kibontakozni tanulóink értékes személyiségjegyeit. A helyeslés, biztatás, elismerés, dicséret, jutalmazás mind azt a célt szolgálja, hogy fokozzuk tanítványaink teljesítményét, további erıfeszítésekre sarkalljuk ıket. Ösztönzı módszereink között kiemelt szerepet kap a dicséret és a jutalmazás • a késztetı, kényszerítı módszereket akkor kell alkalmazni, ha a tanuló testi vagy mások testi épsége, egészsége, az iskola értékei veszélyben vannak, s más eljárások – a körülmények mérlegelése mellet – nem, vagy nem megbízhatóan alkalmazhatók. Alapelv, hogy az iskolai magatartási problémák megoldása az iskola és a pedagógus feladata. Pedagógiai eljárások Pedagógiai nevelı-oktató munkánk során alkalmazott eljárások megválasztása minden esetben függ az adott környezettıl, a tanulótól, akinek személyiségformálása történik, illetve a pedagógustól, aki alkalmazza azokat. Szempontjaink:
73
• az alkalmazott pedagógiai eljárás maximálisan alkalmazkodjon a tanulócsoport, a gyermek fejlettségi szintjéhez, a lehetı leghatékonyabban segítse elı a fejlıdését • az alkalmazott pedagógiai eljárások adjanak lehetıséget mind a közvetlen (a pedagógus személyes példamutatásán alapuló), mind a közvetett ( a feladatokon és a kortársi kapcsolatokon keresztül történı) nevelési hatások biztosítására • Az alkalmazott pedagógiai eljárások terjedjenek ki - A szokásformáló eljárásokra (gyakoroltatáson, segítségadáson, az ellenırzésen és ösztönzésen keresztül) - A közösség- és önfejlesztı eljárásokra (diák-önkormányzati feladatokon, a tanulmányi- és fizikai feladatokon, a tevékenységekben való személyes részvételen, a magatartási tevékenységi modellek közvetítésén, a pozitív egyéni és csoportos minták kiemelésén keresztül) - A meggyızıdés formáló eljárásokra (beszélgetéseken, a tanulók önálló elemzı munkáján, felvilágosításokon, vitákon keresztül) • Az eljárások kulturális és nyelvi dekódolása a kívánt cél irányába mutasson A külföldi tanulók nevelésének-oktatásának szervezeti keretei • A beiratkozáskor egyeztetés a szülıkkel az osztályba sorolásról, megállapodás a leendı osztályfınökkel, aki tájékozódik a gyermek „elıéletérıl”, az anyaország jellemzıirıl, és a szükséges információkat megosztja az osztályban tanító szaktanárokkal, az osztály tanulóival és a szülıi munkaközösséggel. • Folyamatosan minden nem magyar anyanyelvő tanuló esetén fokozatosan be kell vezetni a kompetencia alapú oktatást. Elsı lépésként a magyar mint idegen nyelv, valamint a szociális kompetenciák meghatározása, ezek alapján a fejlesztés ütemének kidolgozása, megvalósítása alapvetı feladat. • A többi tantárgy esetében egyénileg, a tanulók érdeklıdése, felkészültsége, a magyarországi tartózkodás tervezett idıtartamának függvényében kell felmérni a kompetenciákat, illetve meghatározni a feladatokat, melyeket szükséges egyéni fejlesztési tervben is rögzíteni A külföldi tanulók felvétele Külföldi tanulóink a tanév során bármikor érkezhetnek, esetleges távozásuk idıpontja sem ismert. Az iskolába való felvétel után a tanulók kötelezıen heti 3 órában órarendbe beépítve, nyelvtudásuk szintjétıl függıen nívócsoportban, külön tanterv szerint (magyar, mint idegen nyelv) tanulják a magyar nyelvet. A magyar nyelv mielıbbi elsajátítása érdekében - nyelvtudásuk szintjétıl függıen - további heti 1,5 óra tanórán kívüli foglalkozáson vesznek részt. Magyar tanulóink a külföldi állampolgárságú tanulók kultúráját tanórán kívüli foglalkozásokon kooperatív és projektmódszerekkel ismerik meg. A külföldi tanulók értékelése, továbbhaladása Külföldi tanulók tanulmányi elımenetelének értékelése egyénileg történik. Az iskolába lépéskor – az állapotfelmérésnek megfelelıen – meghatározott idıtartam áll rendelkezésükre a felzárkózáshoz. A konferenciákon a szaktanárok javaslata alapján a nevelıtestület dönt arról, hogy osztályzattal vagy részt vett bejegyzéssel történjen az értékelés.
74
A magyar, mint idegen nyelvszakos tanár jelenléte, a tanulók kompetenciáinak meghatározása tantárgyi ismereteik figyelembe vételével a szöveges értékelést teszi lehetıvé és szükségessé. Ez a forma ad a leginkább objektív képet a külföldi tanulók tantárgyi elımenetelérıl, és nem utolsó sorban, az egyes tantárgyakban elért eredményeikrıl, fejlıdésükrıl. A szöveges értékelés módot ad arra, hogy az egyes évfolyamok tantárgyi követelményeinek teljesítésére hosszabb idıintervallumot határozzon meg, így az évismétlés elkerülése lehetıvé válik, ami jelentısen csökkenti az esetleges kudarcélményeket. Az eredményes munka érdekében a hagyományos értékelı, osztályozó konferenciákon (negyedéves, féléves, háromnegyed éves, éves) történik egyeztetés. Itt állapodnak meg arról is, hogy a külföldi tanulók mely tantárgyakból mentesülnek az értékelés alól. Eltérés az értékelésben, osztályozásban Általánosan igaz, hogy a rendszeres visszajelzés jó hatással van mind a teljesítményre, mind a motivációra. Alapszabály, hogy a tantárgyi tudásba a nyelvi hiányosságokat nem szabad beszámítani További alapelvek: • az írásbeli és szóbeli ellenırzés arányát a tanuló számára kedvezıbben kell alakítani; • feleltetéskor különösen ajánlott a lassabb beszédtempó, ha szükséges, a kérdések átfogalmazása, pontosítása; • dolgozatírásra és feleltetésre több idıt kell szánni. Az idegen nyelvő tanulás tanítása: Minden tanuló esetében anamnézist veszünk fel az iskolába történı beiratkozáskor, amely megpróbálja feltárni és leírni a tanuló saját tanulási stílusát, esetleges tanulási szokásait. Az elsı órán megkezdjük az idegen nyelven tanulás tanítását. Kisiskolás kortól törekszünk a tanulás önállóságának kialakítására. Az idegen nyelvő tanulás sajátosságait az erre nyitott családokkal megbeszéljük, szükség esetén tanácsot vagy segítséget kérünk tılük az esetleges problémák gyors és hatékony felszámolásához. Ilyen sajátosságok például a szótározási technika, a memorizálás módja, illetve az estlegesen fellépı átmeneti pszichés következmények
18.4 Az iskolai sajátos nevelési igényő tanulók fejlesztése 18.4.1 A NAT alkalmazása a nagyothalló gyermekek nevelése-oktatásában A hallássérült tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. Kiemelt fejlesztési feladatok A hallássérült tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes mőveltségi területekhez rendelt tartalmak, és
75
fejlesztendı képességek (azok fejlıdési útjai, módjai és idıtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlıdésének függvényei.
kialakulásuk
Énkép, önismeret A hallássérült tanulókat fontos segíteni abban, hogy érzékszervi fogyatékosságukkal együtt élve a munka világának aktív részesévé váljanak. Információs és kommunikációs kultúra Az ismeretszerzésben fontos szerepe van a vizuális csatornának. Törekedni kell arra, hogy ezen az úton szerzett ismereteknek valósághő tartalma legyen, az ismeretanyag a fogalmi általánosításokat, az árnyaltabb kommunikációt is fejlessze. Hon- és népismeret A komplex ismeretanyagon nyugvó fejlesztési feladat feltételezi a térben, idıben, tartalmakban eltérı összefüggések felismerését. Mindezek súlyos gondot okozhatnak a kommunikációjukban akadályozott hallássérülteknek. A szókincs, fogalmak bıvítése, nonverbális úton szerzett ismeretek fontos részét képezik az egyéni szükségletekhez igazított fejlesztésnek. Szükséges a társadalmi kapcsolatépítés, kapcsolattartás formáinak elsajátítása, gyakorlása. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Közvetlen élmény nyújtásával lehet hatékonyan ismereteket adni a hazánkon kívüli kultúrkincsek megismeréséhez. A tanulók szemléletének, nyitottságának formálásában nagy jelentıséggel bír, ha kommunikációs lehetıségeikkel kapcsolatot tudnak teremteni szélesebb környezetükben élı (sors)társaikkal. Környezeti nevelés A legalacsonyabb életkortól megfigyelés, tevékeny részvétel útján lehet hatékonyan eljuttatni a tanulókat a környezet alakításának, óvásának felismeréséhez. Tudatos pedagógiai segítségre, sok vizuálisan érzékelhetı élmény adására van szükség az ismeretek elsajátításához. Tanulás A hallássérült gyermekek tanulási folyamatát lényegesen nehezíti különbözı mértékő kommunikációs akadályozottságuk. A tanulással kapcsolatos speciális igényeik, lehetıségeik (emlékezet, annak struktúrája, dysphasiás jegyek stb.) feltárására építve valósítható meg az egyéni fejlesztés. Az információs kommunikációs technológiák megismertetése kiemelt pedagógiai feladat, mert ez által gazdagodnak az információszerzés lehetıségei. Testi és lelki egészség A hallássérült tanulókat szükséges megismertetni - az életkoruknak, esetleges társuló fogyatékosságuknak megfelelı szinten - azokkal az okokkal, melyek hallássérülésüket, illetve annak következményeit okozták. Fontos feladat a hallásjavító eszközök használatának, és azoknak az egészségügyi ismereteknek az elsajátíttatása, melyekkel megırizhetı, illetve aktivizálható hallásmaradványuk. Életmódjuk, életvitelük alakításában hangsúlyos szerepe
76
van komplex kommunikációs lehetıségeik fejlesztésének (hallásmaradvány kihasználása, szájról olvasás). Szükséges, hogy felismerjék a környezetben elıforduló káros szokásokat, kerüljék az ártalmas, utánzó magatartási formákat (dohányzás stb.). Felkészülés a felnıtt élet szerepeire Az iskolai fejlesztések során kiemelt feladat a lehetı legnagyobb önállóság elérése. Ezért lényeges azoknak az eljárásoknak, módszereknek, tevékenységeknek a megkeresése, és mőködtetése, amelyek a tanuló életének minden színterén az önálló életvitel kialakítását segítik, gyakoroltatják. Alapvetı fontosságú feladat mindazon személyiségjegyek feltárása, melyek a tanulók további sorsának döntı befolyásoló tényezıi lehetnek (kézügyesség, megfigyelés stb.). Ezek fejlesztése jó esélyt adhat arra, hogy pályaválasztásuk sikeres legyen. Reálisan kell felmérniük, feldolgozniuk a hallássérülésükbıl következı akadályozó tényezıket. 18.4.2 Iskolai fejlesztésük Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Az iskolai fejlesztés szakaszai megegyeznek a NAT pedagógiai szakaszolásával. A nagyothalló gyermek iskolakészültsége általában indokolja, hogy a bevezetı szakasz hosszabb idısávban - teljesítésére két tanév javasolt - szervezıdjön, de az iskola pedagógiai programja és a helyi tanterve alapján a késıbbiekben is sor kerülhet egy évfolyam tananyagának egy tanévnél hosszabb idıtartamban történı feldolgozására. Az iskoláztatás bevezetı és kezdı szakaszában - a korai gondozás és a speciális óvodai nevelés eredményeire támaszkodva - a nyelvi kommunikációs készségek kialakítása, fejlesztése dominál. Ez a szakasz a szókincs fejlesztését, a köznapi nyelv elemeinek elsajátítását, a beszédérthetıség fejlesztését, a nyelvi különbségek kezelését, valamint a nyelvi-szociális érintkezési formák kialakítását tartalmazza. A tanulók elsajátítják és megközelítıen olyan szinten birtokolják az alapvetı kultúrtechnikákat, hogy eszközként használhatják a további tudás megszerzésében. Legkésıbb az alapozó szakasz végére a nagyothalló tanulók nyelvi kommunikációs fejlettsége lényegében elérheti az azonos korú halló tanulók fejlettségének alsó szintjét. A fejlesztı szakaszban fı elemeiben már kialakultnak tekinthetı az egyéni beszédállapot. Erre támaszkodva általában megvalósítható: - a nyelvi rendszer további finomítása, a nyelvi-kommunikációs szint emelése, az olvasás-írás eszköz szintő használata, a nyelvi érintkezés formáinak bıvítése: tágabb tájékozódás a köznapi nyelvhasználatban, árnyaltabb alkalmazás, a mőveltségi területek és témák tartalmának megfelelı fogalmak értı használata, a szociális kapcsolatrendszer, az érintkezési formák pontos értelmezése, a kommunikációs szándéknak megfelelı nyelvi formák megválasztása. Valamennyi pedagógiai szakasz kiemelt feladata a beszédhallás folyamatos fejlesztése.
77
A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A helyi tantervünk készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes mőveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendı képességek (azok fejlıdési útjai, módjai és kialakulásuk idıtartama) mindenkor a tanulók fejlıdésének függvénye. A helyi tantervünkben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetık, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. Ha a tanulót állapota akadályozza, akkor az Irányelvben megadott módosítások figyelembevételével javasolt a helyi tanterv elkészítése. Az egyes mőveltségi területekre vonatkozó ajánlások: Magyar nyelv és irodalom - A mőveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során komplex nyelvi fejlesztés is történik, speciális feladatokkal, módszerekkel a nyelvi kommunikáció mind teljesebb értékő elsajátításáért. Minden évfolyamon szükséges az egyéni anyanyelvi nevelés biztosítása, melynek célja a nagyothalló gyermekek szükségleteihez igazított nyelvi korrekció, különös tekintettel a beszédérthetıség javítására, a nyelvi megnyilvánulások szintjének minél jobb közelítésére a halló gyermekek kommunikációjához. Élı idegen nyelv A tanítási módszerek és a tartalom megválasztásánál a hallásállapotra, a nyelvhasználat nehezítettségére figyelemmel kell lenni. Mővészetek A mőveltségi terület tantárgyain belül az ének-zene fejlesztési feladatait speciális módon kell kialakítani, melynek célja a hallóképesség fejlesztése, a természeti-társadalmi környezet hangjainak megismertetése, az emberi beszéd akusztikus felfogásának a segítése. A Dráma és a tánc sokoldalú személyiségfejlesztı lehetıségeinek kiaknázása a rehabilitációs célok megvalósításához is hozzájárul.
17. 4.3 Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció A pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs foglalkozások a gyermek állapotához igazodóan egyéni vagy kiscsoportos formában szervezhetık. - Nagyothalló tanulók esetében az egészségügyi célú rehabilitáció elsısorban a folyamatos otológiai és audiológiai ellátásra irányul, melyet számukra iskolai keretekben szükséges biztosítani. A nagyothalló tanuló fokozottabban támaszkodik a látására, ezért annak védelme a fülészeti ellátással azonos fontosságú. - Nagyothalló tanulóknál - különösen a hangos beszéd kialakulása után bekövetkezett halláscsökkenés esetén - kiemelten fontos a mentálhigiénés gondozás, a pszichológiai ellátás. - A nyelvi kommunikáció döntı befolyással bír nem csak a fogalmi gondolkodás fejlıdésére, hanem a lelki élet egészére is. Ezért alapvetı pedagógiai fejlesztési cél a lehetıség szerinti legkorábbi idıponttól kezdett szakszerő szurdologopédiai ellátás.
78
- Speciális intézményi oktatás esetén az integrált iskolai és iskolán kívüli életre történı felkészítés biztosítása is feladat. - A beszéd-, nyelvtanulási (diszfáziás) és egyéb tanulási zavar tüneteit mutató tanulók korrekciója az iskoláztatás végéig szükséges. A számukra alkalmazott követelmények egyéni képességeik függvényében módosulnak. - Az „Integrációs gyakorlat” célja a kezdı évfolyamokban a halló gyermekekkel való érintkezés, kapcsolattartás megkezdése, beépítése a hallássérült gyermekek életébe, a késıbbiekben a középsı évfolyamokon a többségi iskolában nevelkedı gyermekekkel, gyermekcsoportokkal való növekvı gyakoriságú együttlét, együtt-tanulás, együtt-sportolás stb., az utolsó két évfolyamon pedig a pályairányítás, a pályaválasztás, az ezzel kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek, tevékenység végzése.
18.4.4 Óraszámok A sajátos nevelési igényő tanulók, a különleges gondozás keretében a kötelezı tanórai foglalkozásokon túl kötelezı egészségügyi és pedagógiai célú re/habilitációs fejlesztésre jogosultak olyan mértékben, amilyen mértékben sajátos nevelési igényükbıl eredı hátrányaik csökkentése érdekében szükséges. A fejlesztés gyakoriságát, tartalmát, területeit a tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs bizottság, ill. az országos szakértıi és rehabilitációs bizottság határozza meg. A nagyothalló tanulók esetében a re/habilitációs fejlesztésre a Kt. 52. § (6) bekezdése évfolyamonként a kötelezı tanórai foglalkozások óraszámának 40%-át határozza meg. Az órakeretbıl a tanuló a szakértıi és rehabilitációs bizottság javaslata szerinti óraszámot veheti igénybe. Az órakeret tanulónként legalább heti 2 óra, de szükség szerint az óraszám változhat. Ehhez szükséges szakember: szurdopedagógia szakos gyógypedagógiai tanár, pedagógiája szakos gyógypedagógiai tanár/terapeuta.
79
ill
hallássérültek
19 NEM SZAKRENDSZERŐ OKTATÁS ÉS A KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE ISKOLÁNKBAN Az iskolában az alapozó szakasz (5-6 évfolyam) kötelezı tanórai foglalkozásainak kezdetben húsz, majd az elıírások szerinti huszonöt százalékéban (heti 6 – 6,5 órában) folyik nem szakrendszerő oktatás, elsısorban a következı tantárgyak tanóráin: magyar nyelv és irodalom, angol és német nyelv, történelem, matematika, ének-zene, informatika illetve rajz. Az informatika oktatása mellett kiemelten kezeljük az egyes tantárgyakban használatos informatikai lehetıségeket, melyek az intézményi infrastruktúra kiépítésével, bıvítésével(pályázati eredmények függvénye) nagyobb lehetıséget biztosít a digitális kompetencia fejlesztésére, az informatikán kívül más tantárgyak különbözı programcsomagokkal történı oktatására.
80
20. Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 1. Iskolánkban a nevelı oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított, kivételt képeznek az angol-magyar két tanítási nyelvő oktatáshoz használt angol nyelvő közismereti tantárgyak könyvei, amennyiben nincsenek a tankönyvlistán. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van. 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelezı tanulói taneszközöket a nevelık szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezıen elıírt taneszközökrıl a szülıket minden tanév elıtt (a megelızı tanév májusában szülıi értekezleten) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülık kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következı szempontokat veszik figyelembe. • •
A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell elınyben részesíteni, amelyek több éven át használhatók.
•
A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minıségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. A taneszköz ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályokban foglaltak alapján meghatároztak.
•
5. Az iskola arra törekszik, hogy egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzető tanulók ingyenesen használhatják. 6. A sajátos nevelési igényő (érzékszervi fogyatékos – nagyothalló) gyermekek oktatásához, fejlesztéséhez szükséges speciális – fejlesztı – rehabilitációt segítı képességfejlesztı eszközök beszerzésére külön figyelmet kell fordítani.
81
21. A magasabb évfolyamra lépés feltételei 1. 4-8.évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az elıírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az elıírt tanulmányi követelményeket, a magasabb évfolyamra lépés feltételeit az egyes tantárgyi tervek tartalmazzák. 2. A követelmények teljesítését a nevelık a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 4-8.évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a 4-8.tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a következı tanévet megelızı augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. 4. Ha a tanuló a 4-8.évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. 5. Ha a tanuló az elsı évfolyamon elsı alkalommal nem tesz eleget az elıírt követelményeknek, munkája elıkészítı jellegőnek minısül, és tanulmányait az elsı évfolyamon folytatja. 6. 4-8.évfolyamon a magasabb évfolyamba történı lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: • • • •
az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az elıírtnál rövidebb idı alatt teljesítse; egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; magántanuló volt.
7. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következık: 5-6.évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret. 7-8.évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz. 8. Az elsı-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény elıírásainak megfelelıen a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. 9. Az angol-magyar két tannyelvő csoportból a szülı kérésére kerülhet a tanuló az általános tantervő csoportba.
82
22. Tanulók felvételének és átvételének elvei 1. Iskolánk a beiskolázási körzetébıl – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkezı tanköteles korú tanulót felvesz.
2. Az Országos Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján vesszük fel a város területérıl a szakértıi vélemény alapján sajátos nevelési igényő ( érzékszervi – nagyothalló) gyermeket .
3. Az elsı osztályba történı beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülı kérje gyermeke felvételét. 4. Az elsı osztályba történı beiratkozáson be kell mutatni: *a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, *a szülı személyi igazolványát, lakcímkártyáját *a gyermek felvételét javasoló szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); *szükség esetén a szakértıi bizottság véleményét. ∗a gyermek egészségügyi könyvét 5. A 2-8.osztályba történı felvételnél be kell mutatni: *a tanuló anyakönyvi kivonatát, *a szülı személyi igazolványát; *az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, *az elızı iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 6. A 2-8.évfolyamba jelentkezı tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérı különbözeti vizsgát kell tennie idegen nyelvbıl és azokból a tárgyakból, amelyeket elızı iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgy(ak)ból a szintfelmérı vizsgán az elıírt követelményeknek nem fele meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelı, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az elızı évfolyamra beiratkozni. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételérıl a szülı kérésének, a tanuló elızı tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 7. Ha a körzeten kívüli tanuló az 1-4.évfolyamra jelentkezik, vagy ha az 58.évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minısítéső, az igazgató a tanuló felvételérıl szóló döntése elıtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyamon osztályfınökeinek véleményét.
83
23. A tanulók magatartásának, szorgalmának, tanulmányi munkájának ellenırzése, értékelése A tanulmányi munka 1. Az iskola a nevelı és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenırzését és értékelését. 2. Az elıírt követelmények teljesítését a nevelık az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelıen a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenırzik. 3. A következı elméleti jellegő tárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, társadalomismeret, fizika, kémia, biológia, földrajz, egészségtan ellenırzésénél: a félév és az év végén a tanulók a követelmények teljesítésérıl átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek, - a tanulók munkájáról egy-egy témakörben, szóban és írásban is ellenırzés történik, - az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma anyagát és fı követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. -
4. A tanulók szóbeli kifejezıkészségének fejlesztése érdekében a nevelık többször ellenırzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet kormájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban: Ének-zene, rajz, informatika, technika tantárgyakból félévente, gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva. A többi tantárgy esetében egy-egy témakörön belül. 5. A tanulók tanulmányi teljesítményének és elımenetelének értékelését, minısítését elsısorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében elıírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszi azt is, hogy a tanuló kötelességei, eredményei hogyan változtak – fejlıdtek vagy hanyatlottak – az elızı értékelés óta. 6. A magyar nyelv, irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból 14.évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítésérıl átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. 7. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különbözı tantárgyak esetében a következık szerint történik: -
az elsı évfolyamon minden tárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk.
84
-
-
2-8.évfolyamon a tanulók teljesítményét, elımenetelét év közben minden tárgyból érdemjegyekkel minısítjük. 1, 2, 3. évfolyamon félévkor és év végén, valamint 4.évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét , elımenetelét szöveges minısítéssel értékeljük. A szöveges minısítés a tanuló teljesítményétıl függıen a következı: kiválóan teljesített jól teljesített megfelelıen teljesített felzárkóztatásra szorul Az elsı, második és harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint negyedik évfolyamon félévkor az egyes tantárgyakhoz készült értékelılapok segítségével értékeljük az alábbi tartalommal:
85
23.1 Szöveges értékelés tartalma Elsı osztály
86
87
Az angol órákon tanult szavak, kifejezések, utasí-tások megértése, azok alkalmazása egyszerő felada-tokban Dalok, mondókák ismerete Kérdések meg-értése, alkotása, válaszadás
Párbeszédek értése, alkotása
Ismert szöveg rekonstruálása
Munkavégzése
Munkatempója
Két tannyelvi tagozat: Angol nyelv - pontosan megérti - megfelelıen - segítséget igé-nyel - nem érti - pontosan elvégzi a megérti a megér-tésben - hibásan feladatait - jól alkalmazza - segítséget igé-nyel alkalmazza a megol-dásban
- kifogástalan - pontosan megérti - önállóan kérdést alkot - mindig önállóan válaszol - kifogástalanul megérti - spontán bekapcsolódik a párbeszédbe - a tanult kifejezéseket önállóan párbeszéddé alakítja és használja - önállóan visszamondja - segítségadással elmondja a szöveget - fegyelmezett - gyors - pontos - gyors
- tudja
- bizonytalan, hiányos - lényegét megérti - nehezen érti - segítséggel alkot - segítséggel is kérdést nehezen alkot - többnyire önállóan kérdést válaszol - segítséggel válaszol - a lényeget megérti - segítséget igényel - minta alapján a megértésben önállóan pár- minta alapján beszédet alkot segítséggel párbeszédet alkot
- nem tudja - nem érti - nem tud kérdést alkotni - nem tud válaszolni
- a megértés gyenge - önállóan nem képes párbeszédet alkotni
- néhány mondattal bekapcsolódik
- szavakkal kapcsolódik be
- nem kapcso-lódik be a szövegalkotásba
- önálló - kevés hibával dolgozik - elfogadható
- önállótlan - felületes
- zavarja társait - sok hibával dolgozik - fejlesztendı
- lassú
Két nyelven tanított tantárgyak szöveges értékelése: 1. osztály, elsı félév - megérti és - megfelelıen - segítséget A rajz, ének és pontosan megérti igényel a testnevelés órákon végrehajtja - jól alkalmazza megértésben az angol nyelvő - segítséget igéutasításokat nyel az alkalmazásában - biztos - bizonytalan A rajz, ének és testnevelés órákon a tanult eszközök megnevezésében
88
- nem érti - nem tudja végrehajtani
89
Elsı osztály
90
91
Angol / Német nyelv Az angol /német nyelv órákon tanult szavak, kifejezések, utasítások megértése, azok alkalmazása egyszerő feladatokban Dalok, mondókák ismerete Kérdések meg-értése, alkotása, válaszadás
- pontosan megérti - megfelelıen - pontosan elvégzi a megérti feladatait - jól alkalmazza
Párbeszédek értése, alkotása
- kifogástalanul megérti - spontán bekapcsolódik a párbeszédbe - a tanult kifejezéseket önálló-an párbeszéddé alakítja és használja - önállóan visszamondja - segítségadással elmondja a szöveget - fegyelmezett - gyors - pontos - gyors - tiszta, rendezett
Ismert szöveg rekonstruálása
Munkavégzése
Munkatempója Füzetei tisztasága
- kifogástalan - pontosan megérti - önállóan kérdést alkot - mindig önállóan válaszol
- segítséget igényel a megértésben - segítséget igényel a megoldásban
- tudja
- bizonytalan, hiányos - lényegét megérti - nehezen érti - segítséggel alkot - segítséggel is kérdést nehezen alkot - többnyire önállóan kérdést válaszol - segítséggel válaszol - a lényeget megérti - segítséget igényel - minta alapján a megértésben önállóan pár- minta alapján beszédet alkot segítséggel párbeszédet alkot
- nem érti - hibásan alkalmazza
- nem tudja - nem érti - nem tud kérdést alkotni - nem tud válaszolni
- a megértés gyenge - önállóan nem képes párbeszédet alkotni
- néhány mondattal bekapcsolódik
- szavakkal kapcsolódik be
- nem kapcso-lódik be a szövegalkotásba
- önálló - kevés hibával dolgozik - elfogadható - megfelelı
- önállótlan - felületes
- zavarja társait - sok hibával dolgozik - fejlesztendı - rendetlen - nem esztétikus
- lassú - kicsit maszatos, - rendezetlen
Két nyelven tanított tantárgyak szöveges értékelése: 1. osztály, év vége A rajz, ének és testnevelés órákon az angol nyelvő utasításokat
- megérti és pontosan végrehajtja
- megfelelıen megérti - jól alkalmazza
A rajz, ének és testnevelés órákon a tanult eszközök megnevezésében
- biztos
- bizonytalan
92
- segítséget igé-nyel - nem érti a megér-tésben - nem tudja - segítséget igé-nyel végrehajtani az alkalmazásában
Elsı osztály
93
Második osztály
94
95
Angol / Német nyelv Az angol / német nyelv órákon tanult szavak, ki-fejezések, utasítások megértése, azok alkalmazása egyszerő feladatokban Dalok, mondókák ismerete Kérdések megértése, alkotása, válaszadás
- pontosan - megfelelıen megérti megérti - pontosan elvégzi - jól alkalmazza a feladatait
- kifogástalan
- segítséget igényel a megértésben - segítséget igényel a megoldásban
- tudja
- bizonytalan, hiányos - pontosan - lényegét megérti - nehezen érti megérti - segítséggel alkot - segítséggel is - önállóan kérdést kérdést nehezen alkot alkot - többnyire kérdést - mindig önállóan önállóan - segítséggel válaszol válaszol válaszol kifogástalanul a lényeget segítséget Párbeszédek értése, megérti megérti igényel a alkotása - spontán bekap- - minta alapján megértésben csolódik a párönállóan pár- minta alapján beszédbe beszédet alkot segítséggel - a tanult kifejezpárbeszédet éseket önállóan alkot párbeszéddé alakítja és használja - önállóan - néhány - szavakkal Ismert szöveg visszamondja mondattal kapcsolódik be rekonstruálása - segítségadással bekapcsolódik elmondja a szöveget - fegyelmezett - önálló - önállótlan Munkavégzése - gyors - kevés hibával - felületes - pontos dolgozik - gyors - elfogadható - lassú Munkatempója - tiszta, rendezett - megfelelı - kicsit maszatos, Füzetei tisztasága - rendezetlen
- nem érti - hibásan alkalmazza
- nem tudja - nem érti - nem tud kérdést alkotni - nem tud válaszolni - a megértés gyenge - önállóan nem képes párbeszédet alkotni
- nem kapcsolódik be a szövegalkotásba
- zavarja társait - sok hibával dolgozik - fejlesztendı - rendetlen - nem esztétikus
Két nyelven tanított tantárgyak szöveges értékelése: 2. osztály, I. félév A rajz, ének és testnevelés órákon az angol nyelvő utasításokat
- megérti és pontosan végrehajtja
- megfelelıen megérti - jól alkalmazza
A rajz, ének és testnevelés órákon a tanult eszközök megnevezésében
- biztos
- bizonytalan
96
- segítséget igé-nyel - nem érti a megér-tésben - nem tudja - segítséget igé-nyel végrehajtani az alkalmazásában
97
Második osztály
98
99
Angol/Német nyelv Az angol / Német nyelv órákon tanult szavak, ki-fejezések, utasítások megértése, azok alkalmazása egyszerő feladatokban Dalok, mondókák ismerete Kérdések megértése, alkotása, válaszadás
- pontosan - megfelelıen megérti megérti - pontosan elvégzi - jól alkalmazza a feladatait
- kifogástalan
- segítséget igényel a megértésben - segítséget igényel a megoldásban
- tudja
- bizonytalan, hiányos - pontosan - lényegét megérti - nehezen érti megérti - segítséggel alkot - segítséggel is - önállóan kérdést kérdést nehezen alkot alkot - többnyire kérdést - mindig önállóan önállóan - segítséggel válaszol válaszol válaszol kifogástalanul a lényeget segítséget Párbeszédek értése, megérti megérti igényel a alkotása - spontán bekap- - minta alapján megértésben csolódik a párönállóan pár- minta alapján beszédbe beszédet alkot segítséggel - a tanult kifejezpárbeszédet éseket önállóan alkot párbeszéddé alakítja és használja - önállóan - néhány - szavakkal Ismert szöveg visszamondja mondattal kapcsolódik be rekonstruálása - segítségadással bekapcsolódik elmondja a szöveget - fegyelmezett - önálló - önállótlan Munkavégzése - gyors - kevés hibával - felületes - pontos dolgozik - gyors - elfogadható - lassú Munkatempója - tiszta, rendezett - megfelelı - kicsit maszatos, Füzetei tisztasága - rendezetlen
- nem érti - hibásan alkalmazza
- nem tudja - nem érti - nem tud kérdést alkotni - nem tud válaszolni - a megértés gyenge - önállóan nem képes párbeszédet alkotni
- nem kapcsolódik be a szövegalkotásba
- zavarja társait - sok hibával dolgozik - fejlesztendı - rendetlen - nem esztétikus
Két nyelven tanított tantárgyak szöveges értékelése: 2. osztály, év vége A rajz, ének és testnevelés órákon az angol nyelvő utasításokat
- megérti és pontosan végrehajtja
- megfelelıen megérti - jól alkalmazza
A rajz, ének és testnevelés órákon a tanult eszközök megnevezésében
- biztos
- bizonytalan
100
- segítséget igé-nyel - nem érti a megér-tésben - nem tudja - segítséget igé-nyel végrehajtani az alkalmazásában
101
Harmadik osztály
102
103
Angol/Német nyelv Az órai aktivitása Az angol / német nyelv órákon tanult szavak, ki-fejezések, utasítások megértése, azok alkalmazása Kommunikáció
- példamutató - jó - pontosan - megfelelıen megérti megérti - pontosan elvégzi - jól alkalmazza a feladatait
A tanult szavak kiejtése
- aktívan részt vesz benne - spontán bekapcsolódik - a tanult kifejezéseket önállóan párbeszéddé alakítja és használja - beszéde jól érthetı
Hangos olvasás
- hibátlan
- jól - kevés hibával
Szövegértése
- önállóan, hibátlanul értelmez - önállóan visszamondja - segítségadással elmondja a szöveget - hibátlan
- jól, kis segítséggel értelmez - néhány mondattal bekapcsolódik
Ismert szöveg rekonstruálása
Az eddig tanult szavak, szószerkezetek, monda-tok helyesírása - tudja Az eddig tanult - megfelelıen nyelvtani alkalmazza ismereteket - fegyelmezett Munkavégzése - pontos - igényes - nagyon jó Munkatempója Füzetei tisztasága
- tiszta - rendezett
- minta alapján önállóan párbeszédet alkot
- megfelelı
- megfelelı - segítséget igényel a megértésben - segítséget igényel a megoldásban - önállóan nem képes párbeszédet alkotni
- bizonytalan - fejlesztésre szorul - lassan - sok hibával - akadozó - sok segítséggel értelmez - szavakkal kapcsolódik be
- kifogásolható - nem érti - hibásan alkalmazza
- nem kapcsolódik be a szövegalkotásba
- néhány hibát vét - sok hibával dolgozik
- ismeri - alkalmazásá-ban néha téveszt - önálló - kevés hibával dolgozik - megfelelı - megfelelı
104
- tudása bizonytalan - sokat téveszt - önállótlan - felületes -
lassú fejlesztendı kicsit maszatos rendezetlen
- zavarja társait - sok hibával dolgozik
- rendetlen - nem esztétikus
Két nyelven tanított tantárgyak Testnevelés, rajz - megérti és A rajz és testnevelés pontosan órákon az angol nyelvő végrehajtja utasításokat A rajz és testnevelés órákon a tanult eszközök megnevezésében A tanult ismereteket
A témához kapcsolódó szavakat
- biztos
- megfelelıen megérti - jól alkalmazza - bizonytalan
Környezetismeret - megbízhatóan - kérdések segítfel tudja idézni ségével tudja felidézni - szövegkörnye- szövegkörnyezetben felismeri zetben többnyire felismeri
A témához kapcsolódó szavakat
- helyesen használja szóbeli szövegalkotásban
-
A témához kapcsolódó szavak helyesírása Az órai aktivitása Munkavégzése
- hibátlan
-
-
-
Munkatempója Füzetei tisztasága
- segítséget igé-nyel - nem érti a megér-tésben - nem tudja - segítséget igé-nyel végrehajtani az alkal-mazásában
példamutató fegyelmezett pontos igényes nagyon jó
- tiszta - rendezett
-
- nem mindig tudja felidézni és alkalmazni - szövegkörnyezetben a felismerése bizonytalan jelentésüket érti, de - jelentésüket nem nem tudja a szövegmindig érti alkotásban megfelelıen használni néhány hibát vét - sok hibával dolgozik jó - megfelelı önálló - önállótlan kevés hibával - felületes dolgozik megfelelı - lassú - fejlesztendı megfelelı - kicsit maszatos - rendezetlen
105
- kifogásolható - zavarja társait - sok hibával dolgozik
- rendetlen - nem esztétikus
106
Harmadik osztály
107
108
109
Angol / Német nyelv Az órai aktivitása Az angol / német nyelvórákon tanult szavak, ki-fejezések, utasítások megértése, azok alkalmazása Kommunikáció
- példamutató - jó - pontosan - megfelelıen megérti megérti - pontosan elvégzi - jól alkalmazza a feladatait
A tanult szavak kiejtése
- aktívan részt vesz benne - spontán bekapcsolódik - a tanult kifejezéseket önállóan párbeszéddé alakítja és használja - beszéde jól érthetı
Hangos olvasás
- hibátlan
- jól - kevés hibával
Szövegértése
- önállóan, hibátlanul értelmez - önállóan visszamondja - segítségadással elmondja a szöveget - hibátlan
- jól, kis segítséggel értelmez - néhány mondattal bekapcsolódik
Ismert szöveg rekonstruálása
Az eddig tanult szavak, szószerkezetek, monda-tok helyesírása - tudja Az eddig tanult - megfelelıen nyelvtani alkalmazza ismereteket - fegyelmezett Munkavégzése - pontos - igényes - nagyon jó Munkatempója Füzetei tisztasága
- tiszta - rendezett
- minta alapján önállóan párbeszédet alkot
- megfelelı
- megfelelı - segítséget igényel a megértésben - segítséget igényel a megoldásban - önállóan nem képes párbeszédet alkotni
- bizonytalan - fejlesztésre szorul - lassan - sok hibával - akadozó - sok segítséggel értelmez - szavakkal kapcsolódik be
- kifogásolható - nem érti - hibásan alkalmazza
- nem kapcsoló-dik be a szövegalkotásba
- néhány hibát vét - sok hibával dolgozik
- ismeri - alkalmazásá-ban néha téveszt - önálló - kevés hibával dolgozik - megfelelı - megfelelı
110
- tudása bizonytalan - sokat téveszt - önállótlan - felületes -
lassú fejlesztendı kicsit maszatos rendezetlen
- zavarja társait - sok hibával dolgozik
- rendetlen - nem esztétikus
Két nyelven tanított tantárgyak Testnevelés, rajz A rajz és testnevelés - megérti és pontosan órákon az angol végrehajtja nyelvő utasításokat
A rajz és testnevelés - biztos órákon a tanult eszközök megnevezésében
- megfelelıen megérti - jól alkalmazza
- segítséget igényel a megértésben - segítséget igényel az alkalmazásában -
- nem érti - nem tudja végrehajtani
- bizonytalan
Környezetismeret A tanult ismereteket A témához kapcsolódó szavakat A témához kapcsolódó szavakat
A témához kapcsolódó szavak helyesírása Az órai aktivitása Munkavégzése
Munkatempója Füzetei tisztasága
- megbízhatóan fel tudja idézni
- kérdések - nem mindig segítségével tudja felidézni és tudja felidézni alkalmazni - szövegkörnyezet - szövegkörnyezet - szövegkörnyezet ben felismeri ben többnyire ben a felisfelismeri merése bizonytalan - helyesen hasz- jelentésükkel - jelentésükkel nálja szóbeli tisztába van, de nincs mindig szövegalkotásnem tudja a tisztában ban szövegalkotásban megfelelıen használni - hibátlan - néhány hibát vét - sok hibával dolgozik - példamutató
- jó
- megfelelı
- kifogásolható
-
- önálló - kevés hibával dolgozik - megfelelı
- önállótlan - felületes
- zavarja társait - sok hibával dolgozik
fegyelmezett pontos igényes nagyon jó
- tiszta - rendezett
- megfelelı
111
-
lassú fejlesztendı kicsit maszatos rendezetlen
- rendetlen - nem esztétikus
Negyedik osztály
112
113
114
Angol / Német nyelv Az órai aktivitása Az angol / német nyelvórákon tanult szavak, ki-fejezések, utasítások megértése, azok alkalmazása Kommunikáció
- példamutató - jó - pontosan - megfelelıen megérti megérti - pontosan elvégzi - jól alkalmazza a feladatait
A tanult szavak kiejtése
- aktívan részt vesz benne - spontán bekapcsolódik - a tanult kifejezéseket önállóan párbeszéddé alakítja és használja - beszéde jól érthetı
Hangos olvasás
- hibátlan
- jól - kevés hibával
Szövegértése
- önállóan, hibátlanul értelmez - önállóan visszamondja - segítségadással elmondja a szöveget - hibátlan
- jól, kis segítséggel értelmez - néhány mondattal bekapcsolódik
Ismert szöveg rekonstruálása
Az eddig tanult szavak, szószerkezetek, monda-tok helyesírása - tudja Az eddig tanult - megfelelıen nyelvtani alkalmazza ismereteket - fegyelmezett Munkavégzése - pontos - igényes - nagyon jó Munkatempója Füzetei tisztasága
- tiszta - rendezett
- minta alapján önállóan párbeszédet alkot
- megfelelı
- megfelelı - segítséget igényel a megértésben - segítséget igényel a megoldásban - önállóan nem képes párbeszédet alkotni
- bizonytalan - fejlesztésre szorul - lassan - sok hibával - akadozó - sok segítséggel értelmez - szavakkal kapcsolódik be
- kifogásolható - nem érti - hibásan alkalmazza
- nem kapcsolódik be a szövegalkotásba
- néhány hibát vét - sok hibával dolgozik
- ismeri - alkalmazásá-ban néha téveszt - önálló - kevés hibával dolgozik - megfelelı - megfelelı
115
- tudása bizonytalan - sokat téveszt - önállótlan - felületes -
lassú fejlesztendı kicsit maszatos rendezetlen
- zavarja társait - sok hibával dolgozik
- rendetlen - nem esztétikus
Két nyelven tanított tantárgyak Testnevelés, rajz A rajz és testnevelés - megérti és pontosan órákon az angol végrehajtja nyelvő utasításokat
A rajz és testnevelés - biztos órákon a tanult eszközök megnevezésében
- megfelelıen megérti - jól alkalmazza
- segítséget igényel a megértésben - segítséget igényel az alkalmazásában
- nem érti - nem tudja végrehajtani
- bizonytalan
Környezetismeret A tanult ismereteket A témához kapcsolódó szavakat A témához kapcsolódó szavakat
A témához kapcsolódó szavak helyesírása Az órai aktivitása Munkavégzése
Munkatempója Füzetei tisztasága
- megbízhatóan fel tudja idézni
- kérdések - nem mindig segítségével tudja felidézni és tudja felidézni alkalmazni - szövegkörnyezet - szövegkörnyezet - szövegkörnyezet ben felismeri ben többnyire ben a felisfelismeri merése bizonytalan - helyesen hasz- jelentésükkel - jelentésükkel nálja szóbeli tisztába van, de nincs mindig szövegalkotásnem tudja a tisztában ban szövegalkotásban megfelelıen használni - hibátlan - néhány hibát vét - sok hibával dolgozik - példamutató
- jó
- megfelelı
- kifogásolható
-
- önálló - kevés hibával dolgozik - megfelelı
- önállótlan - felületes
- zavarja társait - sok hibával dolgozik
fegyelmezett pontos igényes nagyon jó
- tiszta - rendezett
- megfelelı
116
-
lassú fejlesztendı kicsit maszatos rendezetlen
- rendetlen - nem esztétikus
117
a negyedik évfolyam végén, valamint 5-8.évfolyamokon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, elımenetelét osztályzattal minısítjük. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a félévi és év végi osztályzatokat az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. -
Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következık: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 8. A tanulók munkájának, elımenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ma a témakör tanítása hosszabb idıt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. 9. A tanulók által szerzett érdemjegyekrıl a szülıt a tárgyat tanító nevelı értesíti az ellenırzı könyvön keresztül. Ezeket a bejegyzéseket az osztályfınök havonta ellenırzi, az esetleges elmaradt érdemjegyeket pótolja. 10. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítésének értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény érdemjegyekre történı átváltását a következı arányok alapján végzik a szaktárgyat tanító nevelık: TELJESÍTMÉNY 0 – 38 % 39-59 % 60-79 % 80-90 % 91-100 %
ÉRDEMJEGY Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) JÓ (4) Jeles (5)
11. A sajátos nevelési igényő (nagyothalló) /SNI-s/ tanulók esetében az ellenırzés és értékelés folyamatában figyelembe kell venni a tanuló SNI-s státuszából fakadó akadályait, korlátait, valamint a szakértıi bizottság vizsgálati véleményét és javaslatát.
-
-
Ezen tanulók esetében a gyógypedagógus javaslata alapján mód van: A tanuló lassúbb haladására Az általános fejlesztési követelmények hosszabb idısávra és differenciált követelményszintre bontására A szakértıi vélemény alapján egyes tantárgyak, tantárgyrészekbıl mentesítés az értékelés alól. Egyéni fejlesztési terv alapján kell biztosítani felzárkóztatásukat. A fokozatosság, a megfelelı gyakorlás, ismétlés, rendszerezés kiemelt alkalmazásának Egyénre szabott, az önmagához mért fejlıdés értékelésére. Az osztályzatok mellett személyre szóló szöveges értékelést is alkalmazunk. Az integrált nevelésben résztvevı tanuló bizonyítványában a megjegyzés rovatba az alábbi záradék kerül: Integrált nevelésben, oktatásban részesült.
118
23.2 A tanulók eredményességének mérése a két tanítási nyelvő oktatásban: A tanulók a nemzetközi Cambridge nyelvvizsgát teszik le, melynek „Young Learners” gyermek nyelvvizsga és B1 alapfokú nyelvvizsga szintjét tervezzük Young Learners vizsga fokozatai: Starters: a gyermekvizsgák legalacsonyabb szintje, melyet 7 éves kortól ajánlunk azoknak a gyerekeknek, akik legalább 100 nyelvórán részt vettek Ezt a vizsgát 3. évfolyam végén végezzük, a vizsga önkéntes. Movers: a gyermekvizsgák következı, második szintje, melyhez kb. 175 óra nyelvtanulás szükséges. A Movers vizsgát 8 és 11 év közötti gyermekeknek ajánljuk. Ezt a vizsgát 6. évfolyam végén végezzük. Flyers a gyermekvizsgák legmagasabb szintje, melyet kb. 200 óra nyelvtanulás után javaslunk 9 és 12 év közötti gyermekek számára. Ezt a vizsgát 8. évfolyam végén végezzük. B1 alapfokú nyelvvizsga letétele a tanulók képességeitıl függıen 7. illetve 8. évfolyamon A nyelvhasználat szintje (megegyezik az Európai Tanács által kiadott ajánlás B1 szintjével). Tartalom Elégséges nyelvismerettel és elegendı szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kifejezze magát olyan témákban mint a család, hobbi, érdeklıdési kör, munka, utazás és mindennapi események, de megszólalásaiba n még lehet bizonytalan.
Nyelvhelyesség Meglehetıs pontossággal, rutinosan alkalmazza a gyakran használt kifejezéseket és mondatszerkezet eket kiszámítható helyzetekben.
Folyamatosság Egyszerő folyamatos szöveget tud alkotni ismert vagy érdeklıdési körébe tartozó témákban. Még tarthat rövidebb szüneteket, hogy megtalálja a megfelelı szavakat, kifejezéseket, nyelvi fordulatokat, és kijavítsa magát.
Interakció Képes kezdeményezni, fenntartani és befejezni egyszerő beszélgetést olyan témákban, amelyek számára ismerısek vagy érdeklıdési körébe beletartoznak. Képes elismételni olyan információkat, melyek segítik a kölcsönös megértést.
Koherencia Össze tudja kapcsolni gondolatait, leírja a különbözı eseményeket, vázlatosan meg tudja indokolni álláspontját, terveit.
Minden szinten a vizsga három részbıl áll: írott szöveg értése/íráskészség, hallott szöveg értése és beszédkészség felmérés. A vizsga helyszíne a gyermekek iskolája, a feladatlapokat saját tantermükben töltik ki. A gyermekvizsgákat nem elıre meghatározott idıpontokban szervezzük. A vizsgaidıpontokat a jelentkezık igénye szerint alakítjuk; a jelentkezésre a vizsga elıtt nyolc héttel kerül sor. Minden vizsgázó bizonyítványt kap, melynek célja a vizsgázók meglévı ismereteinek elismerése. A gyermekvizsgáknak nem az a céljuk, hogy kiemeljék a vizsgázók hiányosságait, hanem hogy kihangsúlyozzák, hogy mire képesek. A vizsga napjától számított hat hét múlva a vizsgázókat értesítjük eredményeikrıl.
119
A helyi megmérettetésen túl szeretnénk a nyolcadikos tanulóknak lehetıséget biztosítani majd a továbbiakban is hasznosítható, mindenhol elfogadott nyelvvizsga letételére.
23.3 Magatartás és szorgalom helyi minısítési rendszere 1. A magatartás és szolgalom értékelésének fontos alapja a viselkedéskultúra normáinak elsajátítása. Ennek összetevıi a következık: - Felelısségérzet - Önállóság - Közösség érdekében végzett tevékenység - Viselkedés, rend, fegyelem - Hangnem - Kötelességtudat - Cselekvıkészség - Pontosság 2. A tanulók magatartásának értékelésénél és minısítésénél 1-8.évfolyamon példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 3. A tanulók magatartását az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfınök osztályzattal minısíti és azt az értesítıbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2-8.évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfınök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfınök az érdemjegyek és a nevelıtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítıbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 4. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minısítésének következményei a következık: Példás (5) a házirendet betartja, fellép a házirendet megsértık ellen. tanórán és tanórán kívül példamutatóan viselkedik, a rábízott feladatok ellátásában kötelességtudó, azokat pontosan teljesíti, a közösség érdekében tevékeny, önállóan vállal feladatokat, jó irányba befolyásolja társait társaival, nevelıivel, felnıttekkel szemben udvarias, elızékeny, segítıkész óvja az iskola felszerelését, a környezetét nincs írásbeli figyelmeztetése, intıje vagy megrovása. Jó (4) a házirendet betartja tanórán vagy a tanórán kívüli viselkedése nem kifogásolható 120
-
-
feladatokat a tıle elvárható módon teljesíti, a közösségi munkában becsülettel részt vesz ritkán kezdeményez, de társai jó kezdeményezéseit támogatja, feladatokat önként nem vállal, csak felkérésre vesz részt az osztály munkájában. Társaival és a felnıttekkel szemben tisztelettudó Nincs írásbeli intıje vagy megrovása
Változó (3) Az iskolai házirend elıírásait nem minden esetben tartja be. Tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, de hibáit beismeri, és igyekszik azokat javítani. A közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik. feladatait nem minden esetben teljesíti elıfordul, hogy társaival, a felnıttekkel szemben udvariatlan, durva ıszintesége nem megbízható igazolatlanul mulasztott osztályfınöki intıje van Rossz (2) a házirend elıírásait sorozatosan megérti munkájában hanyag, feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti magatartása fegyelmezetlen, gyakran rossz társaival, felnıttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, agresszív, közösséget bomlasztó, az oktató munkát akadályozza. több alkalommal igazolatlanul mulaszt több szaktanári figyelmeztetést kapott, van osztályfınöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. 5. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minısítésénél az 1-8.évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 6. A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és tanítási év végén az osztályfınök osztályzattal minısíti, és az értesítıbe, illetve bizonyítványba bejegyzi. A 2-8.év évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfınök az érdemjegyek és a nevelıtestület véleménye alapján dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítıbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 1. Iskolánkban a szorgalom értékelésének és minısítésének követelményei a következık: Példás (5) kötelességtudata kifogástalan képességeinek megfelelı, egyenletes teljesítményt nyújt
121
-
a tanulmányi munkában élenjár, érdeklıdése túlnı a tananyag keretein, tanórákon aktív munkavégzése pontos, megbízható, kitartó taneszközei tiszták, rendesek, azokat mindig elhozza magával írásbeli munkájával szemben igényes
Jó (4) képességeinek megfelelı, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt kötelességtudata megfelelı, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik a tanórákon többnyire aktív többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal. taneszközei tiszták, rendezettek, írásbeli munkája megfelelı Változó (3) tanulmányi eredménye elmarad képességeitıl tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait, kötelességeit nem mindig teljesíti iskolai és iskolán kívüli munkájában csak idınként tanúsít törekvést. Felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik Érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja Önálló munkájában figyelmetlen Írásbeli munkájával szemben nem igényes, pontatlan. Hanyag (2) képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlıdése érdekében az elıírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, iskolai feladatait elhanyagolja, a tanuláshoz való viszonya rossz tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek a tanuláshoz nyújtott segítséget nem fogadja el félévi vagy év végi osztályzata valamely tárgyból elégtelen.
23.4 Írásbeli beszámoltatás rendje, formája, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe Formái: -
témazárók tesztek házi fogalmazások nyelvi fordítások feladatlapok
Rendje:
122
-
a témazáró tervezett legyen, feleljen meg a helyi tanterv követelményeinek, legalább 2 nappal korábban be kell jelenteni a különbözı írásbeli munkákat legalább 15 napon belül a tanárnak ki kell javítani a szülı az iskolában betekinthet saját gyermeke munkájába.
Korlátai: -
-
napi kettınél több dolgozatot ugyanabban az osztályban ne írjanak a tanulók felmentést kaphat az írásbeli munka alól indokolt esetben a tanuló (hosszas hiányzás, elızı napon elıre nem látott ok miatt nem tudott készülni, rosszullét, stb.) írásbeli kötelezettségét a következı órán pótolni kell felmentést kaphat az írásbeli alól a Nevelési Tanácsadó javaslata alapján házi feladat hiánya miatt egyes nem adható
Értékelésben betöltött szerep: -
a szóbeli és írásbeli számonkérés aránya a tantárgy jellegétıl függı legyen.
23.5 Házi feladat meghatározásának elvei Otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok (házi feladatok) meghatározásának elvei: – A házi feladatok igazodjanak a tanulók életkorához és egyéni adottságaihoz, képességeihez és érdeklıdéséhez, tehát legyen lehetıség szerint differenciált. – A házi feladatok illeszkedjenek a tanítási-tanulási folyamatba. – A házi feladatok kijelölésénél a pedagógus vegye figyelembe az átlagos képességő, átlagos felkészültségő tanuló napi iskolai terhelhetıségét. – A házi feladat segítse elı a tanult ismeretek megszilárdítását, a készségek begyakorlását, a képességek fejlıdését. – A házi feladat feleljen meg a tantárgyi sajátosságoknak. – A házi feladatok kijelölésénél figyelembe kell venni a tanulók egyenletes terhelését. A házi feladatok jellegük alapján: – írásbeli, – szóbeli, – kutató, győjtımunkára irányuló, – gyakorlati feladatok lehetnek.
fontosnak tartjuk az otthoni tanulást is
123
-
alsóban a felkészült minden esetben ellenırizzük a házi feladatok mennyiségének összehangoltnak kell lennie törekszünk az egyenletes terhelésre
Korlátok: -
alsósnak házi feladat idıbeli teljesítése 1-1,5 óránál ne legyen több felsısnek 2-2,5 óránál ne legyen több hétvégén és tanítási szünetben mérsékelt mennyiségő feladatot kapjanak a tanulók, elsısorban alkotó, illetve győjtımunkát délutáni rendezvény esetén eltekinthetünk a házi feladattól verstanulásra hosszabb idıt biztosítsunk.
124
24. A tanulók fizikai állapotának mérése 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelık végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelık a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minısítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítı könyvön keresztül a szülık tudomására hozzák. 3.
A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:
1.feladat: HELYBİL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal (elugró deszka) mögé áll úgy, hogy a cipıorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejőleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, elızetes lendületszerzés –, majd erıteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás elıre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM évfolyam 1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.72 1 1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.75 2 1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.78 3 1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.81 4 1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.84 5 1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.87 6 1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.90 7 1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.93 8 1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.96 9 1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.99 10 1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 2.02 11 1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.05 12 1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.08 13 1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.11 14 1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.14 15 1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.17 16 1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.20 17 1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.24 18 1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 2.28 19 1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.32 20 1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 2.28 2.36 21
125
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. PONTSZÁM Évfolyam 0.97 1.08 1.17 1.24 1.31 1.38 1.43 1 1.00 1.11 1.20 1.27 1.34 1.41 1.45 2 1.03 1.14 1.23 1.30 1.37 1.44 1.48 3 1.06 1.17 1.26 1.34 1.40 1.47 1.51 4 1.09 1.20 1.29 1.38 1.43 1.50 1.54 5 1.12 1.23 1.32 1.41 1.45 1.53 1.57 6 1.15 1.26 1.35 1.44 1.48 1.56 1.60 7 1.19 1.29 1.38 1.47 1.51 1.59 1.63 8 1.22 1.32 1.41 1.50 1.54 1.62 1.66 9 1.25 1.35 1.44 1.53 1.57 1.65 1.69 10 1.29 1.38 1.48 1.56 1.60 1.68 1.72 11 1.32 1.41 1.50 1.59 1.63 1.71 1.74 12 1.35 1.44 1.53 1.62 1.66 1.74 1.77 13 1.39 1.48 1.57 1.65 1.69 1.77 1.80 14 1.41 1.50 1.60 1.68 1.72 1.80 1.83 15 1.44 1.53 1.64 1.71 1.76 1.84 1.87 16 1.47 1.57 1.67 1.74 1.80 1.87 1.91 17 1.50 1.60 1.70 1.77 1.84 1.90 1.95 18 1.54 1.64 1.74 1.80 1.88 1.94 1.99 19 1.57 1.68 1.78 1.84 1.92 1.98 2.03 20 1.61 1.72 1.81 1.88 1.96 2.02 2.07 21
4.
feladat: HASONFEKVÉSBİL FOLYAMATOSAN
TÖRZSEMELÉS
ÉS
8. 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11
LEENGEDÉS
(A hátizmok dinamikus erı-állóképességének mérése) Maximális idıtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végzı személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:
126
Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁ M 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
1. 2. 3. 4. 5. 6. évfolyam 20 22 24 26 28 30 24 26 28 30 32 34 28 30 32 34 36 38 32 34 36 38 40 42 36 38 40 42 44 46 40 42 44 46 48 50 44 46 48 50 52 54 48 50 52 54 56 58 52 54 56 58 60 62 56 58 60 62 64 66 60 62 64 66 68 70 64 66 68 70 72 74 68 70 72 74 76 78 72 74 76 78 80 82
7. 8. 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84
34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. M évfolyam 16 19 22 25 28 29 30 32 1 20 23 24 29 32 33 34 36 2 24 27 28 33 36 37 38 40 3 28 31 32 37 40 41 42 44 4 32 35 36 41 44 45 46 48 5 36 39 40 45 48 49 50 52 6 40 43 44 49 52 53 54 56 7 44 47 48 53 56 57 58 60 8 48 51 51 57 60 61 62 64 9 52 55 56 61 64 65 66 68 10 56 59 60 65 68 69 70 72 11 60 63 64 69 72 73 74 76 12 64 67 68 73 76 77 78 80 13 68 71 74 77 80 82 83 84 14
5.
feladat: HANYATTFEKVÉSBİL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erı-állóképességének mérése) Maximális idıtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szınyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás elıre nézı könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan.
127
Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM évfolyam 25 28 31 34 36 38 40 42 1 30 33 36 39 41 43 45 47 2 35 38 41 44 46 48 50 52 3 40 43 46 49 51 53 55 57 4 45 48 51 54 56 58 60 62 5 50 53 56 59 61 63 65 67 6 55 58 61 64 66 68 70 72 7 60 63 66 69 71 73 75 78 8 65 68 71 74 76 78 80 82 9 70 73 76 79 81 83 85 87 10 75 78 81 84 86 88 90 92 11 80 83 86 89 91 93 95 97 12 85 88 91 94 96 98 100 102 13 90 93 96 98 100 102 104 106 14
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM Évfolyam 20 23 26 29 32 34 36 38 1 25 28 31 34 36 38 40 42 2 30 33 36 39 41 43 45 47 3 35 38 41 44 46 48 50 52 4 40 43 46 49 51 53 55 57 5 45 48 51 54 56 58 60 62 6 50 53 56 59 61 63 65 67 7 55 58 61 64 66 68 70 72 8 60 63 66 69 71 73 75 77 9 65 68 71 74 76 78 80 82 10 70 73 76 79 81 83 85 87 11 75 78 81 84 86 88 90 92 12 80 83 86 89 91 93 95 97 13 85 88 91 94 96 98 100 102 14
4.
feladat:
FEKVİTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erı-állóképességének mérése) Maximális idıtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellsı fekvıtámasz (tenyerek vállszélességben elıre nézı ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merıleges kar). Feladat: a tanuló mellsı fekvıtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A
128
törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM évfolyam 5 7 9 11 13 15 17 19 1 7 9 11 13 15 17 19 21 2 9 11 13 15 17 19 21 23 3 11 13 15 17 19 21 23 25 4 13 15 17 19 21 23 25 27 5 15 17 19 21 23 25 27 29 6 17 19 21 23 25 27 29 31 7 19 21 23 25 27 29 31 33 8 21 23 25 27 29 31 33 35 9 23 25 27 29 31 33 35 37 10 25 27 29 31 33 35 37 39 11 26 28 30 32 34 36 38 40 12 27 29 31 33 35 37 39 41 13 28 30 32 34 36 38 40 42 14 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM évfolyam 1 1 2 2 3 4 5 6 1 1 2 2 3 4 5 6 7 2 2 2 3 4 5 6 7 8 3 2 3 4 5 6 7 8 9 4 3 4 5 6 7 8 9 10 5 4 5 6 7 8 9 10 11 6 5 6 7 8 9 10 11 12 7 6 7 8 9 10 11 12 13 8 7 8 9 10 11 12 13 14 9 8 9 10 11 12 13 14 15 10 9 10 11 12 13 14 15 16 11 10 11 12 13 14 15 16 17 12 11 12 13 14 15 16 17 18 13 12 13 14 15 16 17 18 19 14 A tanulók minısítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám 0 – 11 12 – 22 23 – 33 34 – 43 43 – 52 53 – 63 129
Minısítés igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló
25. A gyógy- és könnyített testnevelési foglalkozások megszervezése A testnevelı szaktanár folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók fizikai állapotát, szükség esetén szakorvosi vizsgálatra tesz javaslatot a gondviselınek. A szakorvos által kiszőrt tanulók gyógy-testnevelési ellátása a fenntartó által kijelölt intézményben szakemberek vezetésével folyik. A könnyített testnevelésre utaltak a szakorvosi javallatnak megfelelıen, a testnevelı szaktanár által összeállított tanmenet szerint, osztályukkal integrálva vesznek részt a testnevelési órán.
26. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 38.§. (1) bekezdése szerint: „A közoktatási intézménynek rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel.” A feltételek közé tartoznak az intézmény épületei, helyiségei, eszközei, felszerelései. A kötelezı (minimális) - fenntartótól független – minden intézményben kötelezı eszközök és felszerelések jegyzékét a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló: 11/1994.(VI.8) MKM rendelet 7. sz. melléklete tartalmazza. Pápa város önkormányzati Képviselıtestülete által elfogadott, a közoktatási intézmények kötelezı eszköz és felszerelési jegyzékére vonatkozó ütemtervét az iskola megvalósítja. Az eszközök teljes körő beszerzéséhez a fenntartó átütemezést kért. Színvonalas munkánkhoz eszközeink (1. sz. melléklet) rendelkezésre állnak, de a természetes amortizáció szerint folyamatosan pótoljuk. Az elhasználódott eszközökrıl és felszerelésekrıl évenként jelentést készítünk, és figyelmet fordítunk az új, korszerő eszközök beszerzésére (pályázatok, egyéb források). A speciális képzési formák – angol- magyar két tanítási nyelvő oktatás, emelt szintő idegen nyelvoktatás, emelt óraszámú informatika-oktatáshoz az eszközökkel rendelkezünk, a felmerülı igényeknek megfelelıen bıvítünk, korszerősítünk.
130
27. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések I.
A pedagógiai program érvényességi ideje
1. Az iskola 2008. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelı és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2008. szeptember 1.napjától az elsı évfolyamon, majd azt követıen felmenı rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje 8 tanév – azaz 2008. szeptember 1.napjától 2016.augusztus 31.napjáig – szól.
II.
A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata
1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelıtestület folyamatosan vizsgálja. a nevelık szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2008/2009.tanév során a nevelıtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjed – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítani kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.
III.
A pedagógiai program módosítása
1. A pedagógiai program módosítására: az iskola igazgatója, a nevelıtestület bármely tagja, a nevelık szakmai munkaközösségei, Szülıi Munkaközösség az iskola fenntartója tehet javaslatot, illetve ha azt jogszabályi változás elıírja. 2. A szülık és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülıi Munkaközösség illetve diákönkormányzati képviselıi útján az igazgatónak javasolhatják.
131
3. A pedagógiai program módosítását a nevelıtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követı tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.
27.1 Nyilvánosságra hozatal 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklıdı számára megtekinthetı. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következı személyeknél, illetve intézményeknél tekinthetı meg • az iskola fenntartójánál, • az iskola könyvtárában, • az iskola nevelıi szobájában, • az iskola igazgatójánál.
132
27.2 A módosított pedagógiai program elfogadása, jóváhagyása 1. A módosított pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat nevében 2008. év június hó 18. napján véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Pápa,2008.06.18. ………………………………. Diákönkormányzat vezetıje
2. A módosított pedagógiai programot a szülıi munkaközösség nevében 2008. év június hó 18. napján véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Pápa,2008. 06.18. ………………………………. Isk.szülıi munkaköz.elnöke 3. A módosított pedagógiai programot a Tarczy Lajos Általános Iskola nevelıtestülete 2008.év június hó 18. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Pápa,2008. 06.18. ……………………………… igazgató 4. A Tarczy Lajos Általános Iskola módosított pedagógia programját a Pápa Város Önkormányzatának Képviselıtestülete 2008.év…………..hó……napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt: Pápa,2008……………….. ……………………………… polgármester
133
Nevelımunkát segítı eszközök jegyzéke (1. sz. melléklet) ALSÓ TAGOZAT Eszközök, felszerelések (mennyiségi mutató +többletigény) 1 – 2. évfolyam MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM -Írott kis és nagy ABC ( 6+0 db) - Hívóképek ( 2+1 db) - Betőtartó ( 4+0 db) - Betőkártyák ( 4+0 db) - Az én ABC-ém softver licenc (5+25 db) - Az én ABC-ém kézikönyv (2+1 db) - Másodikos olvasástanítás kézikönyve (2+1 db) -Magyarország térkép (1+5 db)
Eszközök, felszerelések (mennyiségi mutató +többletigény) 3 – 4. évfolyam MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM -Magyarország történelmi térkép (0+4 db) - Idıszalag (3+3 db) - Helyesírási szabályzat (0+6 db) - Szólások, közmondások (0+6 db) - Értelmezı kéziszótár (0+6 db)
MATEMATIKA
MATEMATIKA
-Színesrúdkészlet (38+0 db) - Logikai készlet (34+0 db) - Méterrúd (4+0 db) - Őrmértékek (1+5 db) - Mérleg és súlysorozat (0+2 db) - Hımérı (0+6 db) - Tanári kézikönyv (2+5 db)
-Demonstárciós óra (1+6 db) - Táblai vonalzó (0+6 db) - Táblai körzı (0+6 db) - Méterrúd (1+ 6 db) - Kétkarú mérleg (1+2 db) - Őrmértékek (2+4 db) - Mértani testek készlete (0+2 db) - Színes rúd készlet ( 0+4 db)
ÉNEK
ÉNEK
-1. o. zenehallgatás CD (3+0 db) - 2. o. zenehallgatás CD (3+0 db) - Dallam és ritmuskotta -1. o. (3+0 db) - Dallam és ritmuskotta -2. o. (3+0 db)
-Triangulum (1+5 db) - Ritmushangszer készlet (0+2 db) - Ritmuskártya (0+6 db) - CD lejátszó (0+4db)
Tanári kézikönyvek:
KÖRNYEZETISMERET
-Ének 1.o (2+1 db) - Technika 1.o (2+1 db) - Rajz 1.o (2+1 db) - Testnevelés 1.o (2+1 db)
-Iránytő (0+6 db) - Mágnesrúd (2+6 db) - Magyarország domborzati térkép (2+6 db) - Földgömb (0+6 db) - Bence közlekedik film (0+2 db) - Terepasztal (0+2 db) - Hımérı (0+6 db)
-Ének 2.o (2+1 db) - Technika 2.o (2+1 db) - Rajz 2.o (2+1 db) - Testnevelés 2.o (2+1 db)
134
Eszközök, felszerelések (mennyiségi mutató +többletigény)
TESTNEVELÉS -Gumilabda (7+25 db) - Ugrókötél (6+20 db) - Kislabda (2+6 db) - Kézi súlyzó (0+10 db) - Kosárlabda (0+6 db) - Karika (0+10 db)
FELSİ TAGOZAT Eszközök, felszerelések (mennyiségi mutató +többletigény) TESTNEVELÉS -Medicinlabdák (16+0 db) - Kézilabda (0+6 db) - Teremfoci (2+4 db) - Bırfoci (3+4 db) - Húzókötél (1+0 db) - Váltóbot (4+4 db) - Gumilabda (1+35 db) - Súlyzó 1 kg-os (0+20 db) - Kosárlabda (8 + 10 db) - Maroklabda (15+15 db) - Ugrálókötél, gumi (0+20 db) - Gumikötél (6+0 db) - Ping-pong asztal (9+0 db) - Ping-pong háló(10+0 db) - Ping-pong ütı (10+0 pár) - Ping-pong labda (30+0 db) - Tollasütı ( 3+6 pár) - Tollaslabda (20+0 db) - Zsámoly (10+0 db) - Kiskapu (4+0 db) - Kézilabda kapu (2+2 db) - Tornaszonyeg (15+0 db) - Dobbantó (2+0 db) - Szekrény, 5 részes (4+0 db) - Húzódzkodó (9+0 db) - Labdapumpa (1+0 db) - Mérıszalag, 30 méteres (0+1 db) - stopperóra (1+3 db) - svédpad (12+8) - Mászókötél (3+6) - Magasugró állvány (2+2 db) - Jelölımez (0+4 garnitúra) - szögescipı (0+10 pár)
Eszközök, felszerelések (mennyiségi mutató +többletigény) FIZIKA -Mágneses rúdpár fa tokban (1+1 db) - SI mértéktáblázat (0+2 db) - Lejtomodell, tanári, demonstrációs (1+1 db) - Mikolacsı (1+1 db) - Mechanikai eszközkészlet (0+2 db) - Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet (0+2 db) - Rugós erımérı (0+4 db) - Karos mérleg súlysorozattal (1+1 db) - Hıtágulást bemutató tanári eszközkészlet ( 0+2 db) - Áramátalakító (0+2 db) - Elektrovaria tanári bemutató eszközkészlet (1+1 db) - Mérımőszer, Voltax (5+5 db) - Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására (0+6 db) - Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet (0+4 db) - Optikai lencsék, prizmák, tanári készlet (1 +1 db)
INFORMATIKA
TECHNIKA
-Asztali PC (48+0 db) - Laptop ( 2+ 0 db) - Nyomtató (8+0 db) - Projektor (2+0 db) - Digitális fényképezıgép (1+0 db) - Monitor (48+0 db)
-Satu (32+0 db) - Kalapács (32+0 db) - Lapos fogó(32+0 db) -Kúpos fogó (32+0 db) - Harapó fogó (32+0 db) - Kombinált fogó (32+0 db) - Csavarhúzó (32+0 db) - Fa ráspoly (32+0 db) - Fém reszelı(32+0 db) - Lemezvágó olló (32+0 db) - Villáskulcs készlet (10+0 db) - Állványos villanyfúró (2+0 db) - Pontozó (32+0 db) - Lyukasztó (32+0 db) - Kézi fémfőrész (32+0 db) - Kézi fafőrész (32+0 db)
135
Eszközök, felszerelések (mennyiségi mutató +többletigény) MATEMATIKA - Táblai körzı (3+1 db) - Táblai vonalzó 45° -os mőanyag (0+3 db) - Táblai vonalzó 60°-os mőanyag (0+3 db) - Táblai vonalzó mőanyag (0+3 db) - Táblai szögmérı muanyag (1+3 db) - Összerakható m3 (0+3 db) - Mértékegységek - falikép ( 0+2 db) - Kocka, téglatest (0+4 db) - Őrmérték sorozat ( 0+2 db) - Szétszedhetı dm3 ( 0+2 db) - Terület- és kerületszámítások tabló, (1 +1 db) - Mőanyag henger ( 0+2 db) - Mőanyag kúp (0+2 db) - Mőanyag gúla ( 0+2 db) - Sík és mértani modellezıkészlet ( 0+2 db)
TECHNIKA -táblavonalzó egyenes (1+0 db) - táblavonalzó derékszögő (1+0 db)
Eszközök, felszerelések (mennyiségi mutató +többletigény)
Eszközök, felszerelések Eszközök, felszerelések (mennyiségi mutató (mennyiségi mutató +többletigény) +többletigény) BIOLÓGIA, EGÉSZSÉGTAN KÉMIA FÖLDRAJZ Térképek: - Földünk domborzata és vizei (2+0 Égetıkanál, üveg (1 + 0 db) db) - Lombikfogó 50-80 mm (2 + 0 db) - Emberi torzó - belsı szervek, izomzat - Magyarország közigazgatása és - Állólombik, szőknyakú (2 + 0db) (1+0 db) közlekedése (1+0 db) - Gázfejlesztı készülék 250 ml - Magyarország domborzata és vizei üvegcsapos (1 + 0 db) Csontvázak: - Gázfelfogó henger üveglappal 46x200 (3+0 db) - Veréb (1+0 db) - Európa domborzata és vizei(2+0 mm (1 + 0 db) - Egér (1+0 db) db) - Frakcionáló lombik 250 ml (1+0 db) - Béka (1+0 db) - Észak- és Közép-Amerika(1+0 db) - Hal (1+0 db) - Fızıpohár magas 100 ml (5 + 0db) - Közép- és Dél-Amerika(1+0 db) - Vízisikló (1+0 db) - Fızıpohár alacsony 250 ml (5+0 db) - Folyadéküveg csiszolatos dugóval 250 - Afrika(1+0 db) - Sikló (1+0 db) - Magyarország közigazgatása és ml ( 5+0 db) - Macska (1+0 db) - Porüveg csiszolatos dugóval (4 +0 db) közlekedése, természetes - Sertés koponya (1+0 db) - Savüvegbecsiszolt dugó,kupak (4+0 db) növényzete, csapadék, szél (2+0 db) - Emberi csontváz (1+0 db) - Nyugat-Európa domborzata és - Üvegbot 6x200 mm (3+0 db) - Juh koponya (1+0 db) vizei(1+0 db) - Szemcseppentı, komplett (2+0 db) - Emberi fog szerkezete (1+0 db) - Magyarország domborzata és vizei - Hasaspipetta ( 2+0 db) - Fogtípusok (1+0 db) - Mérolombik dugóval 500 ml (5+0 db) (1+0 db) - Észak-Dunántúl gazdasága(1+0 - Mérohenger muanyag (3 + 0 db) - Transzparens sorozat 4-7.o (1+0 db) db) - Üvegkád 250x140x140 mm (1+0 db) - Transzparens sorozat 8.o (1+0 db) - Európa bányászata, közlekedése, - Óraüveg 80 mm (25 db) ipara(1+0 db) - Kristályosító csésze 95 mm (1+0 db) - Tanári aplikáció (1+0 db) - Észak-Magyarország - Bürettafogó 1-es (1+0 db) gazdasága(1+0 db) - Kettosdió (4+0 db) - Észak-Alföld gazdasága(1+0 db) - Mikroszkóp (1+0 db) - Gumidugó (5+0 db) - Dél-Európa domborzata és - Tégelyfogó (1+0 db) vizei(1+0 db) Modellek: - Vegyszerkanál spatulával (5 +0db) - Dél-Alföld gazdasága(1+0 db) - A levél szerkezete (1+0 db) - Kémcsokefe (2+0 db) - Magyarország(1+0 db) - Az agy (1+0 db) - Üvegmosó kefe (2+0 db) - Az emberi szem (1+0 db) - Analitikai tölcsér 80 mm átm. (1+0 db) - A Naprendszer(1+0 db) - A Föld éghajlata(1+0 db) - Hallás, egyensúlyozás (1+0 db) - Kristályosító csésze 95 mm (1+0 db) - Közép-Európa domborzata(1+0 - Gyökércsúcs (1+0 db) - Kémcsofogó facsipesz (4+0db) db) - Fás szerkezet (1+0 db) - Liebig hőtı (2+0 db) Ausztrália és Óceánia(1+0 db) - Rák tagolt váza (1+0 db) - Borszeszégo (5+0 db) - Észak- és Közép-Amerika(1+0 db) - Húsos termések (1+0 db) - Kémcsoállvány (4+0db) - Magyarország domborzata, vizai és - A cserebogár testfelépítése - Kémcso (60+0 db) bányászata(1+0 db) (1+0 db) - Porcelántál (5+0 db) - Európai Unio (1+0 db) - Szívmodell (1+0 db) - Petricsésze (4+0 db) - Budapest és aglomerációja (1+0 - Ehetı és mérges gombák (1+0 db) - Homéro (2+0 db) db) - Dörzsmozsár (2+0db) - A Duna (1+0 db) - Tölcsér (4+0 db) - Nemzeti parkjaink falitabló (1+0 db) - Geológiai győjtemény (1+0 db) - U cso (2+0 db) - Földgömb(2+0 db) - Erlenmeyer lombik (20+0 db) Videokazetták: - Ásványgyőjtemény: (1+0 db) - Állólombik (6+0 db) - Attenborough sorozat 1-12. (1+0 db) Transzparensek: - Vasháromláb (3+0 db) - Ragadozók (1+0 db) - Magyarország 8.o (1+0 db) - Azbesztes drótháló (3+0 db) - Az óceán vándorai (1+0 db) - Csillagászat (1+0 db) - Csipesz (1+0 db) - Az élet kialakulása (1+0 db) - Afrika, Ausztrália(1+0 db) - Tálca (4 +0db) - Életközösségek I-IV. (1+0 db) - Ázsia 6.o (1+0 db) - Szurokarika (3+0 db) DVD: - Amerika 6.o (1+0 db) - Állvány (3+0 db) - A világ legszebb nemzeti parkjai - Transzparenssorozat 7. oszt. (1+0 db) - Európa 7.o (1+0 db) (1+0 db) - Transzparenssorozat 8. oszt. ( 1+0 db) - Magyarország video (1+0 db) - A Serengeit Nemzeti Park(1+0 db) - Budapest DVD (1+0 db) - Pálcikamodell I. (2 +0 db) - A legszebb patakok DVD (1+0 db) - Mérleg (1+0 db) - Modell (1+0 db)
136
Eszközök, felszerelések (mennyiségi mutató +többletigény) TÖRTÉNELEM
Eszközök, felszerelések (mennyiségi mutató +többletigény) TÖRTÉNELEM
Térképek: Videokazetták: - Az emberiség az ıskorban (3+0 db) - Villámháború 1939-40. (0+1 db) - Az ókori kelet (1+1 db) - Légiháború 1939-45. (0+1 db) - Az ókori görög történet (2+0 db) - Háború a tengeren 1939-45. (0+1 db) - Római Birodalom (1+1 db) - Európa Nagy Károly korában (1+1 db) - Villámháború a Távol-Keleten (0+1 db) - A magyar nép vándorlása és a - Nagy-Britannia 1940-41. (0+1 db) honfoglalás (1+1 db) - Magyar történeti emlékek a Kárpát- Hosszú az út visszafelé (0+1 db) medencében (1+0 db) - Normandiától a Rajnáig 1944. - Európa a népvándorlás korában (1+1 db) (0+1 db) - Magyarország I. István idején (1+1 db) - Háború szárazon és vízen (0+1 db) - Magyaro. a XIII. században (1+1 db) - Európa csendes 1945. (0+1 db) - Magyarország a Hunyadiak korában - Az ókori Egyiptom (0+1 db) (1+1 db) - Az ókori Athén (0+1 db) - Európa a XIV-XV. században (1+1 db) - Az ókori Róma (0+1 db) - A Föld népei a XIV-XV. században - Egyiptom, az örökkévaló (0+1 db) (1+1 db) - 1956-os forradalom és - Függetlenségi harcok Magyarországon a szabadságharc (1+0 db) XVII. Században (0+2 db) - Mondák a magyar történelembıl (1+0 db) - Magyarország 1711-1848. (0+2 db) - Így élt Fekete Sándor (1+0 db) - A gyarmati rendszer 1830-1914(1+1 - Így élt Borbély Sándor (1+0 db) db). - A gyarmati rendszer (1+1 db) - Így élt Nagy Lajos (1+0 db) - Forradalom és Szabadságharc 1848-49. - Magyar kódex 1-6. (1+0 db) (1+1 db) - Az egységes Olaszország és - A XX. sz. krónikája (1+0 db) - Élet a középkori Európában és Németország (0+2 db) - Az Osztrák-Magyar Monarchia (1+1 db) Magyarországon (1+0 db) - Magyar történeti kronológia 1971- Az I. Világháború (1+1 db) - Európa a két világh. között (1+1 db) 1990 (1+0 db) - A II. Világháború(1+1 db) - A magyarság története (1+0 db) - Magyarország területgyarapodása 1938- - Magyar történelem (1+0 db) - A magyar történelem nagy alakjai 41. (1+1 db) - Holocaust Budapest (0+2 db) (1+0 db) - Hazánk felszabadítása (0+2 db) - Ki kicsoda a történelemben (2+0 - A Föld népei (0+2 db) db) - A Magyar történet áttekintése (0+2 db) - Ki kicsoda a magyar - Emberiség az ıskorban (2+0 db) történelemben(1+0 db) - A Föld népei XVI-XVIII. sz. (1+0 db) - Történelmi személyek kislexikona - Európa a XIX.sz.ban (1+0 db) (1+0 db) - Magyarország 1526-1606 (1+0 db) - Múltunk nagyjai (1+0 db) - Trianon (1+0 db) - Ki mikor uralkodott, kormányzott - Európai Unio (1+0 db) (1+0 db) - Történelmi lexikon (1+0 db) - Általános történelmi DVD-k: fogalomgyőjtemény (2+0 db) -Budapest (1+0 db) - Évszámok könyve:.ıskor,ókor, -Magyarország (1+0 db) középkor(1+0 db) - A történelem titkai (1+0 db) - Évszámok könyve: újkor (1+0 db) - A piramisok titkai (1+0 db) - Évszámok könyve: jelenkor (1+0 - Nácik (1+0 db) db) - Ausztrália csodái (1+0 db) - Nagy képes milleneumi - Afrikai szafari (1+0 db) - Afrika, a Serengeti Nemzeti Park (1+0 arcképcsarnok (1+0 db) - Királynék könyve (1+0 db) db)
137
Eszközök, felszerelések (mennyiségi mutató +többletigény) TÖRTÉNELEM Tankönyvek: - Horváth Péter: 5. o. tk. + mf (1+0 db) - Horváth P-Hámori P: 6. o. tk. + mf. (1+0 db) - Helméczy Mátyás 7. o. tk. + mf. (1+0 db) - Helméczy Mátyás 8. o. tk. + mf. (1+0 db) - Történelem atlasza ntk. (1+0 db) - Történelmi olvasókönyv 5. 6. 7. 8. o. (25-25 db) - Új képes történelem kötetenként (0+2 db)
Eszközök, felszerelések (mennyiségi mutató +többletigény) MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Térképek, tablók: -Magyar irodalomtörténeti térkép (3+0 db) - Hogyan írjam - helyesírási szabályok (3+0 db) - A magyar irodalom története (2+1 db) - A magyar irodalom arcképcsarnoka (1+1 db) - Korstílusok - középkor (0+1 db) - Korstílusok - reneszánsz (0 +1db) - Korstílusok - klasszikus kor (0+1 db) - Korstílusok - romantika (0 +1 db) - Korstílusok - XX. Század (0+1 db) Hanganyag, hangkazetta, CD, videokazetta: - Csongor és Tünde CD (0 +1 db) - Hangos irodalom Ókor-középkor (0 +1 db) - Hangos irodalom Felvilágosodás (0 +1 db) - Hangos irodalom XIX. század irodalma (0 +1 db) - Hangos irodalom XX. Század irodalma (0 +1 db) Diafilmek: - "Ti vagytok nékem minden örömem" (1 +0 db)
Könyvek: - Bárczi Géza: Magyar szófejto szótár (1 +0 db) - Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka (2 +0 db) - Helyesírási kéziszótár (10 +0 db) - Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára (10 +0 db) - Ünnepsoroló (2 +0 db) - Kun Erzsébet: Tojástánc (2 +0 db) - Bene Kálmán: Kalauz a verselemzéshez (2 +0 db) - Keresztúry Dezso: A magyar irodalom képeskönyve (2 +0 db) - Cecil Northcott: Bibliai lexikon gyerekeknek (0 +1 db) - Alapismereti kislexikon (1 +0 db) - Lengyel Dénes: Régi magyar mondák (15 +0 db) - Irodalmi fogalomtár (2 +0 db) - Ki kicsoda az irodalmi muvekben II. (1 +0 db)
Eszközök, felszerelések (mennyiségi mutató +többletigény) MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
Eszközök, felszerelések (mennyiségi mutató +többletigény) MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
- Közmondások és szólások - Irodalmi lexikon (1+0 db) kézikönyve (3 +0 db) - Magyar utónévtár (1+2 db) - Magyar értelmezo kéziszótár (15+0 db) - Petıfi S. versei (5+5 db) - Magyar szólások és közmondások - Arany J. versei (2+5 db) (2+0 db) - Radnóti versei (2+3 db) - O. Nagy Gábor: Mi fán terem? - Ady E. versei (2+3 db) (8+0 db) - Babits M. versei (1+1 db) - Arany János: Toldi trilógia (3 +0 - A Pál utcai fiúk (10+10 db) db) - Egri csillagok (2+20 db) - Hársing Lajos: Játék-világ- A kıszívő ember fiai (5+15 db) irodalom (2 +0 db) - Légy jó mindhalálig (5+15 db) - Oláh Sándor: az ido gazda - Abigél (20+0 db) mindenütt (1 +0 db) - Szent Péter esernyıje (20+0 db) - Petofi emlékhelyek a Kárpát- Varró Dániel kötetei (0+3 db) medencében (0+1 db) -Nógrádi Gábor regényei (5+10 db) - Iskolások mősorkönyvei (2+5 db) - Miért szép? (0+1 db) - Szabó Árpád: A trójai háború (2+0 db) - Mikszáth Kálmán: Tóth atyafiak, Jó palócok, Beszterce ostroma (3+0 db) - Fekete István: Tüskevár (4+0 db) - Etimológiai szótár (1+0 db) - A világ nyelvei (1+0 db) - A magyar nyelv könyve (1+0 db) - Magyar nyelv (1+0 db) - Nagy magyar helyesírási szótár (1+0 db) - Új magyar nyelvtan (1+0 db) - Magyar szófejtı szótár (1+0 db) - Az írás története (1+0 db) - Gyakorlati magyar nyelvtan (3+0 db) - Kis magyar nyelvtan (2+0 db) - A magyar helyesírás szabályai 2000 (5+20 db) - Magyar szókincstár (4+5 db) - Forrásvidék 1-2-3 (2+10 db) - Új magyar irodalmi lexikon (1+1 db) - Szállóigék (1+0 db) - Ismerjük meg a versformákat (1+0 db) - Irodalmi fogalomtár (1+2 db) - Ki kicsoda a gyermekirodalomban? (1+0 db) - Kortárs magyar írók lexikona (1+0 db) - Kortárs magyar írók bibliográfiája (1+0 db) - Világirodalmi enciklopia (2+0 db) - Világirodalom (1+0 db)
138
Eszközök, felszerelések (mennyiségi mutató +többletigény) RAJZ, MOZGÓKÉP ÉS MÉDIA ISMERETEK:
Eszközök, felszerelések (mennyiségi mutató +többletigény) ÉNEK
-Tenor furulya (1+0 db) - Rajztábla (32+0 db) - Alt furulya (3+0 db) - Modellálvány (32+0 db) - Kisdob (1+0 db) - Iné Sebestyén M: Képzelet világa - Mozgó tanári hangsortábla (1+0 5.6.7.8. o. (4+0 db) db) - Sisa József: Magyarország építészetének - Zeneszerzık arcképsorozata (1+0 története (1+0 db) db) - Mővészettörténet 5-8. o. (1+0 db) - Hanglemezsorozat 5-6.o. (16+0 - Tanári aplikációs kártyák 5-8. o. (1+0 db) db) - Hangszalag 7-8. (16+0 db) - Rajz és vizuális kultúra 5-6-7. (1+0 db) - Hangoszlop (1+0 db) - Mozgókép és média ism 1. tk. (20+0 db) - Klarinét (1+0 db) - Mozgókép és média ismt 2. tk. (9+0 db) - Metallofon (1+0 db) - Filmkalauz (1+0 db) - Kazetta (12+0 db) - Videokamera (1+0 db) - Himnusz CD (1+0 db) - Video lejátszó (1+0 db) - Kottatartó (1+0 db) - DVD lejátszó (1+0 db) - Hangszerismeret tabló ( 0+4 db) - Kombinált DVD-Video lejátsz. (1+0 db) - Mágneses hangjegykészl ( 0+1 db) - Hangszerek – vonós hangszrek c. könyv (0+1 db) NÉMET NYELV
NÉMET NYELV
Eszközök, felszerelések (mennyiségi mutató +többletigény) ETIKA -Szabó Pál: Erkölcsi vázlatok (1+0 db) - Nagy Katalin: Igazságos, Becsületes, bátor (1+0 db) - Dörömbözi János: Erkölcsi alapismeretek (1+0 db) - Etika tk. ntk. : (15+0 db) - Etika tk. Apáczay (1+0 db) HON ÉS NÉPISMERET Videók: - Tánctípusok (1+0 db) - Jeles napok (1+0 db) - Mesterségek (1+0 db) - Örökség (1+0 db) - Népviselet (1+0 db) - Hon és népismereti atlasz (0+30 db) - Hon és népismeret tk. (0+30 db)
ANGOL NYELV
-DEUTSCH FÜR DICH 1-2. (1+ 0 db) - Markóné: Der, die, das (1+ 0 db) -English Adventure Starter A-B (1+ 0 db) - HALLO! GRÜß DICH! (1+ 0 db) - Szabó K.: Szóképzés a német - English Adventure Starter 1-2 tk. mf. - Komm mit! 1-2. o. (1+ 0 db) nyelvben (1+ 0 db) kézikönyv CD DVD (1+ 0 db) - Unser alltag (1+ 0 db) - Ich helfe dir (1+ 0 db) - Incredible English 1-3. tk. mf. kézik - Freizeit sonne … 1-2. (1+ 0 db) - Schulbus sorozat (1+ 0 db) CD DVD képek (1+ 0 db) - Gute reise 1-2. (1+ 0 db) - Tesztek a sorozathoz (1+ 0 db) - Stufengramatik + kazetta (1+ 0 db) - Szabó Katalin: Grüß dich (1+ 0 db) -Project English 1-4. tk. mf. ,segédletek (1+ 0 db) - Tanári kincsestár (1+ 0 db) - Und was meinen Sie (1+ 0 db) - Kinderthemen 1-4. +kazetta (1+ 0 db) - Das Deutchmobil 1-2. (1+ 0 db) - Open doors tk. mf. segédletek (1+ 0 - Projekt Deutch I. Lehrbuch (1+ 0 db) db) - Pin-Pong I-II. (1+ 0 db) - Projekt Deutch I. Arbeitshr (1+ 0 db) - Elsı német könyvem (15+ 0 db) - Shine I-II. tk. mf. segédletek (1+ 0 - Projekt Deutch I. Lehrb+arb (1+ 0 db) - Brüderchen, komt dalos könyv (1+ db) - Pass auf! 3. tk+mf. (1+ 0 db) 0 db) - To the TOP tk. mf. segédletek (1+ 0 - So geht’s + kazatta (1+ 0 db) -Tamburin (1+ 0 db) db) - Übungs gramatik (1+ 0 db) - Hurra, Der Zircus sorozat (1+ 0 - Angol- magyar kéziszótár (30+ 0 db) db) - Magyar-angol kéziszótár (30+ 0 db) - Und jetzt íhr (1+ 0 db) - Wortwörthlich (szókincsgyőjt) (1+ 0 db) - Deutcher Kinderlieder tk. (1+ 0 db) - Top songs – video (1+ 0 db) - Német-Magyar képesszótár (2+ 0 db) - Text samlung (1+ 0 db) - Project tk. mf. 1– 3video (1+ 0 db) - Duden Wörterbuch (1+ 0 db) - Themen 1-2. (1+ 0 db) - This is the way kazetta(1+ 0 db) - Wahrig Wörterbuch (1+ 0 db) - Übung macht den Meister 1-5. (1+ - This is Britain today video (1+ 0 db) - Német-magyar nagyszótár (1+ 0 db) 0 db) - Window on Britain video – mf. (1+ 0 - Magyar-német nagyszótár (1+ 0 db) - Németo. domborzati térképe (1+ 0 db) - Német-magyar kéziszótár (3+ 0 db) db) - Project nyelvtan (15+ 0 db) - Magyar-német kéziszótár (3+ 0 db) - Németo. közigazgatási térképe (1+ - Primary Colours tk. mf. - Ich liebe Wörther képes szótár 0 db) segédletek.(1+ 0 db) (1+ 0 db) - Az új helyesírás falitábla (1+ 0 db) - Chatterbox tk. mf. segédletek (1+ 0 -Ajkay E:Gyakorlati ném nyelvt (1+ 0 db) - Nyelvtani faliképek (10+ 0 db) db) - Dr. Emericzky:Ich bin in Bilde (1+0 db) - Szemléltetı kártyák alap fok (1+ 0 - Hesski Regina: Virágnyelven (1+ 0 db) db) - Bátkainé: Levelezzünk német nyelven (1+ 0 db)
139
