Kossuth Lajos Általános Iskola

Kossuth Lajos Általános Iskola Székesfehérvár

A „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” című projekt bevezetésének és elterjesztésének tapasztalatai a 2009/2010-es tanévben

2

EGYMÁSÉRT- MÁSKÉPP INNOVÁCIÓ

Kossuth Lajos Általános Iskola

"A haza örök, s nemcsak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz." /Kossuth Lajos/



Bevezető Az iskolai oktatás-nevelés jelentős anyagi és időráfordítást igénylő folyamat. Ezért oly fontos a társadalom és az egyén szempontjából is a tanítási-tanulási folyamatok hatékonysága. Felértékelődött a megszerzett kompetenciák használhatósága, hasznossága. A Nemzeti alaptanterv alapvető céljának tekinti a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést. A hatékonyság feltétele az interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazása. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre mindenkinek szüksége van a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez, a sikeres társadalmi beilleszkedéshez és a szívesen végzett munkához. Ezen kompetenciák megalapozása a ránk váró feladat. Komoly tehát az elvárás a XXI. század iskolájától!

A megvalósítás útján jó lehetőségnek ígérkezett a TÁMOP 3.1.4 pályázata az innovatív intézmények számára. Az iskolánkban folyó munka elismerésének fontos jelzése volt, hogy fenntartónk támogatta pályázati szándékunkat.

3

4



Új lendületet adott fejlesztési elképzeléseinknek a pályázathoz való csatlakozásunk. Célkitűzéseink megvalósítása érdekében elköteleztük magunkat az intézményi innováció mellett. Sokat várunk a módszertani megújulást biztosító képzésektől, melyek megteremthetik a korszerű oktatás feltételeit, az újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását. A kompetencia alapú oktatás újfajta tudást adhat gyermekeinknek. Arra szeretnénk felkészíteni őket, hogy képesek legyenek a rájuk zúduló információk feldolgozására, megszerzett tudásuk eredményes alkalmazására. Virágné Sziládi Judit igazgató A tervezéstől a megvalósításig A TÁMOP-3.1.4/08/02 pályázat „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben” címmel a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében került kiírásra. A közoktatási intézmény fenntartója legfeljebb öt feladatellátási hely fejlesztésére nyújthatott be pályázatot annak figyelembevételével, hogy a folyamat az oktatás minél szélesebb vertikumát fogja át. A fejlesztési folyamatban való részvételi szándékunkat több intézménnyel együtt mi is jeleztük az önkormányzat felé. A kiválasztási folyamatot és a későbbi felkészülést komplex szaktanácsadó segítette, melynek eredményeként az alábbi partner intézményekkel együtt indulhattunk el az innováció útján: ê Ezredéves Készségfejlesztő Óvoda, ê Ezredéves Általános Iskola és Készségfejlesztő Szakiskola, ê József Attila Középiskolai Kollégium, ê Németh László Általános Iskola, ê Rákóczi úti Óvoda. A projekt megvalósítása 2009. március 3 – 2010. augusztus 31-ig tart öt éves fenntartási kötelezettséggel. Munkánk során a pályázat alábbi céljait vesszük figyelembe: alapvető célok: ê a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, és a kompetencia alapú oktatás elterjesztése, amely hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításához,



a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztése, ê a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése, ê a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és megerősítése, további cél: ê az infrastrukturális fejlesztések összekapcsolása a szükséges szakmai (tartalmi, módszertani) fejlesztésekkel, részcélok: ê szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása, ê a digitális írástudás elterjesztése, bekapcsolódás a TIOP 1.1.1 pályázatba. A támogatható implementációs és innovációs tevékenységek körét a „szolgáltatói kosár” szakmai tervezési segédlet figyelembevételével terveztük meg. Az oktatási programok, újszerű tanulásszervezési eljárások közül bevezettük ê a kompetencia alapú oktatást, ê a tantárgytömbösített oktatást a szakrendszerű oktatásban, ê a műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatását az alábbiak szerint: ê

Osztály

Kulcskompetenciaterületek

1.b

3.b

szövegértésszövegalkotás szövegértésszövegalkotás matematika

4.c

matematika

5.a

szövegértésszövegalkotás szövegértésszövegalkotás idegen nyelv (angol)

2.b

5.c 6.a

Új tanulásszervezési eljárás

tantárgytömbösítés tantárgytömbösítés

Időtartam a 2009/10-es tanévben

Pedagógus

a tanév teljes óraszáma a tanév teljes óraszáma a tanév teljes óraszáma a tanév teljes óraszáma a tanév teljes óraszáma a tanév teljes óraszáma a tanév teljes óraszáma

Mayer Károlyné Halenár Istvánné Szabó Judit Kormosné Kovács Tünde Kalmárné Várady Henriette Lilla Kalmárné Várady Henriette Lilla Hegedűs Angéla

5

6

EGYMÁSÉRT- MÁSKÉPP INNOVÁCIÓ Osztály

Kulcskompetenciaterületek

6.c

szociális, éleviteli környezeti életpályaépítési

8.c

Új tanulásszervezési eljárás

és

5.a 5.c

tantárgytömbösítés

5.a 5.c 7.a

tantárgytömbösítés műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása

7.b

Kossuth Lajos Általános Iskola Időtartam a 2009/10-es tanévben

Pedagógus

a tanév teljes óraszáma

Fésű Anikó

a tanév teljes óraszáma heti 2 óra természetismeret heti 2 óra történelem heti 4 óra magyar

Huberné Micskó Mária Magdolna Nagy-Lendvai Melinda

Kalmárné Várady Henriette Lilla

heti 4 magyar

Koháriné Beáta

óra

Török Szilvia

Pásztor

A program bevezetését segíti a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazása (kooperatív technikák, projektmódszer, témahét, moduláris program). Ennek megfelelően ê három hetet meghaladó projektet készítettünk a 4. évfolyamosok részére, ê a természetismeret tantárgy keretében az alsó tagozatban a moduláris oktatási módszert alkalmazzuk, ê témahetet terveztünk az iskola egész közösségére az őszi és tavaszi időszakra. Fontosnak tartjuk emellett még más intézmények „jó gyakorlatának átvételét”, a saját intézményi innováció megvalósítását, és az IKT alapú – digitális tartalmak, taneszközök használata – kompetenciafejlesztés céljainak megfelelő informatikai stratégia és belső képzési terv kialakítását. Természetesen mindez együtt jár a pedagógiai dokumentumok módosításával. A pályázat támogatja intézményünk pedagógusainak innovációra való felkészítését is. Tantestületünk közel fele, 20 pedagógus vehetett részt 14 különféle témájú 30-120 órás továbbképzéseken:



ê menedzsmentképzés, ê számítástechnikai alapismeretek, ê interaktív tábla az oktatásban, ê projektmódszer, projektalapú oktatás, ê kooperatív módszertanra épülő együttműködés, ê szövegértés-szövegalkotás 1 - 4. évf., ê matematika 1 - 4. évf., ê szövegértés-szövegalkotás 5 - 8. évf., ê szociális, életviteli és környezeti 7 - 12. évf., ê életpálya-építési 7 - 12. évf., ê idegen nyelv (angol) 7 - 12. évf., ê az óvoda-iskola átmenet támogatása, ê pedagógiai értékelés a gyakorlatban, ê SNI képzés. A mindenkit érintő tantestületi képzéssel együtt összesen 86 tanúsítvány kerül pedagógusaink birtokába. A megvalósításhoz szükséges szaktanácsadói támogatás igénybevételét is pályázati forrás biztosítja. Szakértők, szaktanácsadók segítik a sikeres implementációt: ê intézményi folyamat-szaktanácsadó, ê kompetenciaterületi mentor-szaktanácsadó: o szövegértés 1 - 4. évf., o szövegértés 5 - 8. évf., o matematika 1 - 4. évf., o idegen nyelv (angol) 5 - 8. évf., o szociális, életviteli és környezeti 5 - 8., o életpálya-építési 5 - 8. évf., ê IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, ê IKT mentor-szaktanácsadó. A pályázat anyagi forrását az Európai Szociális Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. Iskolánk 25 millió forintot kapott fejlesztési célkitűzései megvalósítására. A fenti tevékenységekre fordított kiadások mellett a taneszköz beszerzés során kompetencia alapú oktatási programokat és az ezt támogató taneszközöket rendeltünk. A tárgyi eszközök közül fontos megemlíteni, hogy minden implementációban résztvevő pedagógus részére egy-egy hordozható számítógépet vásároltunk. A megvalósítást egy nagy teljesítményű nyomtató, fényképezőgép, három projektor, több irodai kisgép, oktatás-

7

8



technikai, vizuáltechnikai eszköz és nagy mennyiségű irodaszer segíti. Az anyagi források biztosításával együtt járó fejlesztési folyamat nagy változásokat hozott iskolánk életébe. Még csak a projekt félidejénél tartunk, de elmondható, hogy az innovációban résztvevő kollégák azonosultak a korszerű szemlélettel, és aktív feladatot vállalnak a kompetenciaoktatás és a megújuló, hatékony módszertani kultúra elterjesztésében.

Együttműködésükkel, segítségükkel a 2010/2011-es tanévtől további osztályok kapcsolódnak be a kompetencia alapú oktatásba. Beszámolóikból tájékoztatást kapunk a program jellemzőiről, a projekt megvalósítása során szerzett pozitív tapasztalataikról, mely biztos alapja lehet a sikeres folytatásnak. Nagy Sándorné igazgatóhelyettes szakmai vezető Szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia-terület 1.b osztály A ma iskolájának sokszínűnek kell lennie ahhoz, hogy jó alapot nyújtson a felnövekvő nemzedéknek. A mi iskolánk egy olyan intézmény, melynek tantestülete mindenre nyitott, ami a gye-



rekek érdekét szolgálja. A pályázat sikeres elnyerése nagy lendületet adott az elképzeléseknek. Olyan készségeket, kompetenciákat fejleszthetünk, amelyek képessé teszik tanulóinkat arra, hogy életük későbbi szakaszaiban is tudjanak tanulni, és az évek előrehaladtával ne csökkenjen tanulási kedvük, lelkesedésük, és a tanulást ne nyűgnek érezzék. 2009 szeptemberétől az 1.b osztályban a szövegértésszövegalkotás kompetenciaterület került fókuszba, ebben a szellemben tanulunk írni, olvasni. Az iskolába érkező kis elsősökkel igyekeztünk együtt megteremteni a közös munkához a körülményeket. Életünk szabályait, titkos jeleit közösen alkottuk meg. A kompetencia alapú oktatás egyik pillére a kooperatív munka. Ez a tanulásszervezési forma rendkívül hatékony, és a gyerekek nagyon szeretik. Élvezik, hogy együtt alkothatnak, dolgozhatnak, közben társas kapcsolataik fejlődnek. Ez nem elfecsérelt idő, hanem sokszorosan megtérülő befektetés.

A program lehetőséget biztosít arra, hogy az olvasás, írás elsajátítása játékos, élményszerű legyen. A játék a gyermekkor legfontosabb foglalatossága, észrevétlenül fejleszti a gondolkodást, tanulási képességeket, logikát és beszédkészséget, miközben örömöt szerez, felszabadít. A ritmusos versek, mondókák, fejlesztik a memóriát.

9

10



A napkezdő koncentrációs játékok jó hangulatban indítják a napot. A beszélgető körökben nagy kedvvel mesélik személyes élményeiket, beszélnek az őket érdeklő témákról, közben észrevétlenül fejlődik szókincsük, kommunikációjuk. Figyelnek egymásra, meghallgatják egymást. Van idő és lehetőség egy-egy téma sokoldalú megközelítésére, mesés, bábos, rajzos, zenés, énekes, táncos, mozgásos önkifejezésre. Nagyon kedvelt a tananyaghoz kapcsolódó interaktív program. Színesek, érdekesek a napjaink. A felkészülés sokkal összetettebb és időigényesebb, de a jó hangulat és a vidám együttmunkálkodás élmény nekem is és a gyerekeknek is. Mayer Károlyné Szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia-terület 2.b osztály 2009 szeptemberétől osztályomban a szövegértés-szövegalkotás moduljai alapján dolgozom. Ezek a modulrendszerek egymásra épülnek, biztosítják a folyamatosságot és a folytonosságot. Számolnak a tanulók különböző ütemű mentális- és képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával. Teljes tankönyvcsalád biztosítja, hogy az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúnak kezeljem a tanulói személyiség egészének fejlődését. A jól bevált módszerek mellett a változás leginkább a tanulástanításszervezés területén jelentkezett. Elsődleges a megfelelő tanulási környezet biztosítása volt. Erre nagyon alkalmasak az új tanulói asztalok és székek. Gyors áthelyezésükkel a terem egyszerűen átrendezhető, a csoportok látják egymást és a nevelőt. Ha szükséges, a csoportok közti közlekedés is biztosított. A program megvalósítása nem „előadó” tanítót, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust kíván. Ez engem is pedagógiai munkám átgondolására, megújítására késztetett. Fontos, hogy tanítványaimat fokozatosan bevezessen a kooperatív technikák alkalmazásába. A kooperatív tanulás és a differenciálás egyaránt módszertani alapelve a programnak. A frontálisan végzett munka mellett egyéni, páros és csoportmunka folyik az órákon. Működnek állandó és különböző szem-



pontok szerint alakított csoportok is. A csoportcélt az egyéni teljesítmények optimális elvégzése hozza létre. Az egymásrautaltság erősödésével a kooperatív magatartás is fejlődik. Olyan tanulási programot alkalmazok, amely során – az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten – élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatot szerezhetnek, maguk fedezhetik fel a dolgok, események közötti kapcsolatokat és öszszefüggéseket. Fontos, hogy ezekből következtetéseket vonjanak le, alkalmazzák korábbi tapasztalataikat, ismereteiket. Naponta lehetőség nyílik arra, hogy a tanulók megfogalmazzák az egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, érveljenek, kulturáltan vitatkozzanak.

Sok kötetlen, játékos tanulási módszer teszi színessé, érdekesebbé, élményszerűvé a foglalkozásainkat. Tapasztalom, hogy a jó hangulat, a gyakori sikerélmény magabiztosságot eredményez. Előtérbe kerül a tevékenykedtetés, a megtapasztalás, így munkánkat áthatja a felfedezés öröme. Tanulságosak, hasznosak a beszélgető körök, sok mesére, drámajáték alkalmazására van lehetőségünk. A gyerekek kedvelik az újszerű tanulási módszereket, technikákat. A változatos tevékenységi formák kevésbé fárasztóak számukra. Gyakran spontán módon fogalmazzák meg a tanulással kapcsolatos pozitív élményeiket. Egymás tudását kiegészítik,

11

12



hatékonyabban tesznek szert ismeretekre, így a különböző kompetenciák is jól fejleszthetők. Ez a fajta tanulásszervezés lehetővé teszi a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztését, valamint felkészít az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerésére, a módszerek elsajátítására. Örülök, hogy a program részese lehetek, mely épít tapasztalataimra, inspirálja egyéni elképzeléseimet, s szem előtt tartja a gyermekek fejlődésének szükségleteit. Igaz, hogy többletenergiát igényel a felkészülés, de kárpótol az órákon folyó jókedvű munka. A program eddigi alkalmazása sok örömet nyújtott tanítványaimnak és nekem egyaránt. Halenár Istvánné Matematika kulcskompetencia-terület 3.b osztály A kisiskolás gyermekeket, így osztályom tanulóit is rendkívül érdekli környezetük, a világ, amelyben élnek. A matematika a valóság megismerésének, ezáltal a megismerő képességek fejlesztésének eszköze. A matematika tanulásának fontos része a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés, mely nagy hangsúlyt kap a tanóráinkon is. A gyermekek helyzeteket, képeket, történéseket figyelnek meg, ezeket rekonstruálják, eljátsszák, lerajzolják, elmondják, leírják, jelekkel fejezik ki. A problémák manipulatív, tárgyi tevékenységgel való cselekvő megoldása, a Miért?-ek és Hogyan?-ok keresése fejleszti a tanulók problémamegoldó képességét, segíti a világ megértését, gondolkodásuk fejlődését. A 6-12 éves gyerekeknek az egyik leginkább megfelelő tevékenysége a játék. A program számtalan lehetőséget biztosít a feladatok játékba ágyazásához, a tanulás legszervesebb részévé téve azt. Tanulóink különböző adottságokkal, képességekkel rendelkeznek, más-más területen vannak nehézségeik. A módszer alternatív lehetőségek biztosításával kiválóan alkalmas arra, hogy minden tanítványunk optimálisan fejlődhessen. A programcsomag kooperatív technikák alkalmazásával hozzájárul kommunikációs készségük, szociális kompetenciájuk fejlődéséhez is.



A csoport- és páros munkák során a gyermekek megtanulják kezelni a véleménykülönbségeket, megtapasztalják a kulturált vita módszerét, megtanulnak segítő kezet nyújtani vagy éppen elfogadni. A jó hangulat, a családias légkör a gyengébb képességű, szorongó gyermekeket is magabiztosabbá teszi.

Az én fő szerepem ebben a folyamatban az, hogy nyugodt munkalégkört teremtsek, olyan eszközöket biztosítsak, amelyek használatával, alkalmazásával tanítványaim megtalálják az utat céljaik eléréséhez. Igaz, hogy a módszer sokrétű felkészülést, alaposan átgondolt előkészítést igényel, de a jó hangulatban eltöltött tanórák, tanítványaim csillogó szeme miatt megéri. Szabó Judit Matematika kulcskompetencia-terület 4.c osztály A XXI. században a tanulási folyamat nem zárul le az iskolai tanulmányok befejezésével. Életpályánk bármely szakaszában kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor folytatnunk kell a tanulást, régi ismereteinket bővíteni kell, vagy új tudást kell szereznünk. Ezt csak azok az emberek tudják megtenni, akik megfelelő képességekkel, készségekkel, kompetenciákkal rendelkeznek.

13

14



A kompetencia olyan felkészültség, amely alkalmassá teszi az egyént arra, hogy különböző helyzetekben hatékonyan cselekedjen. Ahhoz, hogy ifjúkorra, felnőttkorra a megfelelő kompetenciák - matematikai kompetenciák - kialakuljanak, az alapozást már kisgyermekkorban meg kell kezdenünk. A matematika kompetencia összetevői: ê készségek: számlálás, számolás, becslés, mérés, mértékegységváltás, szöveges feladatok megoldása, ê gondolkodási képességek: rendszerezés, következtetés, absztrahálás, érvelés, bizonyítás, ê kommunikációs képességek: relációs szókincs, szövegértés, térlátás, ê tudásszerző képességek: problémaérzékenység, problémamegoldás, kreativitás, ê tanulási képességek: figyelem, emlékezet, feladattartás, feladatmegoldási sebesség. A kompetencia alapú matematikaoktatás a kisgyermekek életkori sajátosságaira, tevékenységeire épít. Nagy hangsúlyt fektet a matematikai problémák játékban való megjelenítésére, az eszközhasználatra, tevékenykedtetésre, a differenciálásra.

Erősen támaszkodik a kooperatív tanulási technikákra, ahol a gyermekek egymással együttműködve, esetenként vitázva oldanak meg feladatokat. A tanulási folyamat elengedhetetlen



része a tévedés lehetősége. Ez vezet a helyes önértékeléshez, valamint annak a felismeréséhez, hogy egy-egy feladat megoldásához több út is vezet. Iskolánk 4.c osztályában az „A” típusú matematikai programcsomagot vezettem be, mely a tanórai fejlesztést szolgálja, és lefedi a műveltségterület teljes egészét. A matematikai kompetencia alapú programcsomag személyközpontú. Elsősorban azt veszi alapul, hogy mire képes a tanuló, mit tud már, milyen képességekkel rendelkezik, milyen lehetőségei vannak a fejlődésre. Meghagyja a pedagógus szabadságát és felelősségét annak megítélésében, hogy csoportjában, és a gyerekeket egyénileg tanítva honnan indul, milyen tempóban halad, milyen speciális eljárásokat, módszereket alkalmaz. A legjobban a kooperatív munkaforma tetszik a tanítványaimnak. A gyerekek a csoportokban érdeklődően, aktívan, egymást segítve és ösztönözve oldják meg a feladatokat. Örömmel dolgoznak az IKT eszközökkel is. A programcsomag tanítása sok felkészülést kíván a pedagógustól, de a gyerekek örömteli tevékenykedése, játékba ágyazott tanulása, fejlődése ellensúlyozza a nehézségeket. Az elkövetkező években is örömmel alkalmazom a programcsomagot. Kormosné Kovács Tünde Szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia-terület 5.a, 5.c osztály A kompetenciákat megalapozó alapkészségek, képességek kifejlődése többéves folyamat eredménye, és egyénenként nagy eltérést mutat. Ezért legfontosabb feladatunk a készségek, képességek kifejlődését támogató módszerek kidolgozása és elterjesztése. Programfejlesztésünk lényege a gyermekre irányuló figyelem. Az anyanyelvi kompetencia fogalma az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelenti. Ennek területei a szövegértés és a szövegalkotás a kommunikációs szempontoknak megfelelően.

15

16



A szövegértés a szövegbe kódolt üzenet rekonstruálása. A szövegértés megvalósulhat olvasás vagy hallott szöveg felfogása útján. Mindkettő olyan folyamat, amelyet el kell sajátítani, azaz meg kell tanulni. A teljes megértés feltétele a nyelv és a szövegben kódolt valóság ismerete, a közlési helyzet és a szövegalkotás szabályainak ismerete. A szövegértés ma minden szövegtípust érint: magába foglalja a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztését, beleértve a valós és virtuális csatornákon felfogott jelek befogadását, értelmezését.

A szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztése az információ feldolgozást megvalósító kognitív képességek valamint szociális és egyéni kompetenciák egyidejű fejlesztésével valósulhat meg. A szövegértés-szövegalkotásnál folyamatos fejlesztés a cél, amely a magyar nyelv és irodalom területen kívül a többi műveltségterület eredményes tanulásához is hozzájárul, és növeli a hétköznapi kommunikáció hatékonyságát. A kompetencia alapú oktatás egyik pillére: a kooperatív munka.



Ezzel a módszerrel elérjük azt, hogy minden gyerek részt vegyen, és feladatot kapjon az órán. Megtanulják az egyenrangú szerepek elfogadását. A diákok ezeket az órákat élvezik, szeretik, és alig várják az újabb munkát. Kalmárné Várady Henriette Lilla Idegen nyelvi kulcskompetencia-terület, angol nyelv 6.a osztály Magyarország 2004-es Európai Uniós csatlakozása után már kimondva is a (nyelv)oktatás legfontosabb eleme, hogy gyakorlatban alkalmazható, kommunikációképes (nyelv)tudást biztosítson a (nyelv)tanulók számára. A tanulást társadalmi szükségletté kell tenni, és megadni a lehetőséget mindenkinek arra, hogy minél több ismeretre szert tehessen, és a munkájára a leghatékonyabban felkészülhessen. Az embereknek fel kell készülni a jövőben meg nem jósolható változásokra, amelyek során a tárgyak, társadalmi helyzetek, földrajzi és kulturális jelenségek sokaságával találja szemben magát. Megeshet, hogy a társadalom megoszlik olyanokra, akik képesek ezeket az információkat értelmezni, alkalmazni, és olyanokra, akik erre nem képesek, és kirekesztődnek a tudásból. Ebben a helyzetben kulcsszerepet játszik az iskola, amely az ismeretek széles tárházát nyújtja, és felkészíti a diákokat, hogy a világban a

17

18



legkülönfélébb helyzetekben és jelenségek között is megállják a helyüket. Az ismeretátadás fókuszába kell emelni, hogy a fiatalok „megtanuljanak” tanulni, és ez az igényük az új ismeretek megszerzésére egész életükben fenn maradjon. A kompetencia alapú oktatás célja azonos ezzel.

A TÁMOP 3.1.4 pályázat megvalósításának keretében a kompetencia alapú oktatási programcsomagokat a 6.a osztályban vezettük be. A tanórák 30%-án használjuk, egy modul 5-7 tanórát ölel fel. A témakörök és feladattípusok tartalmilag jól beépíthetők a nyelvórákba. A gyerekek többféle kooperatív munkaformával ismerkednek meg. Legtöbbször 3-4 fős csoportokban dolgoznak, ahol mindenkinek megvan a saját feladata. Ezek az új tanulásszervezési eljárások a gyerekektől nagyfokú együttműködést igényelnek, amely során javul a kommunikációs képességük, kifejezésmódjuk. A gyerekek szeretik ezeket az órákat és a változatos tevékenységi formákat. Hegedűs Angéla



Szociális, életviteli és környezeti kulcskompetenciaterület 6.c osztály A szociális kompetencia azon készségek összessége, melyeket az egyén társas kapcsolatainak kialakításában, fenntartásában, konfliktusainak kezelésében használ. Az idei tanévtől osztályomban, a TÁMOP 3.1.4 pályázat programjának megfelelően az osztályfőnöki órákat teljes lefedettséggel a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák programcsomagjával tartom. Hiszem, hogy a személyiségfejlesztés együtt kell hogy járjon a szociális készségek fejlesztésével, hiszen életünk minden területén társas kapcsolatokban élünk. A sikeres élet egyik legfőbb feltétele és záloga a jól működő emberi kapcsolatok kialakításának és ápolásának képessége. Ezért a szociális kompetencia fejlesztése kiemelt fontosságú feladat. A program célja az, hogy a gyerekek jobban ismerjék saját magukat és lehetőségeiket, képesek legyenek együttműködni társaikkal, módszereket tanuljanak a problémák megoldására, és ez által hatékonyan alakítsák saját és környezetük életét. Az ember társas lény. Minden tevékenységünk akkor lehet sikeres, ha a környezetünkben élő emberekkel megtaláljuk a hangot, és minőségi kapcsolatokra tudunk szert tenni. Ennek fényében érthető, hogy a matematika, az olvasás-szövegértés vagy a nyelvtanulás mellett miért egyenrangú a szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület. A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztését célzó programcsomagban fontos a gyerekek közötti együttműködés. Olyan helyzeteket teremtünk, amelyekben érték az, ha valaki segít a másiknak, a gyerekek vitáznak, és önálló véleményt alkotnak, ráébrednek, hogy a másikban, a tőlük különbözőben is mennyi érték van, megtanulják elmondani azt, ha valami bántja őket, és megtanulnak őszintén örülni a többiek sikerének. A szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületen a 6. évfolyamon három programcsomag készült. Ezek közül nálunk az „A” típus került bevezetésre. Az „Én és a világ” című csomag a körülöttünk lévő világ törvényeiről, összefüggéseiről, felfedezéseiről szól. Célja a tanulók társadalmi beilleszkedésének elősegítése, a környezettudatos magatartás kialakítása.

19

20



A témák és célok megvalósításához új módszereket alkalmazunk. Csoportmunkában, kooperatív technikákkal tanulunk. A gyerekek szeretik az órákat, szinte játszva szereznek új és új ismereteket. Csoportokban dolgoznak, de mindenkinek egyéni felelőssége van abban, hogy létrejöjjön a csoport közös munkája. Együtt dolgoznak, egymást segítik, és így biztos, hogy a gyengébb képességűek sem maradnak le. Így olyan szociális viselkedési mintákat tanulnak meg, amelyek segítségükre lesznek későbbi szakmai és magánéletükben.

A tanmenet összeállítását és a modulok kiválasztását igyekeztem az osztály igényeinek megfelelően kialakítani. Bekerült így az aktuális problémáiknak, gondolataiknak megfelelő témák közé az egészséges életmód, sport, barátság, szerelem, közlekedés, szenvedélyek, internet, utazás, étterem, fogyasztás. Egy-egy modul végén a gyerekek értékelik önmagukat, összefoglalják a megszerzett ismereteket, és készítenek egy záró feladatot. Nagyon lelkesen csinálják a kis könyveket, tablókat. Megnézik és értékelik egymás munkáját, fontos, hogy megkapják a megfelelő visszajelzést. Az értékelés nemcsak a végső teljesítményről, hanem az egyéni fejlődés mértékéről is szól. Fésű Anikó



Életpálya-építési kulcskompetencia-terület 8.c osztály Új formájában az életpálya-építés arra szolgál, hogy az egyén ambícióinak és lehetőségeinek megfelelően, tudatosan, tervszerűen alakítsa a sorsát. E tevékenység keretében az egyén életpálya-célokat tűz ki, stratégiákat készít a célok eléréséhez, és a stratégiák szerint a célokat megvalósítja. Az életpálya-építés élethosszig tartó folyamat, amelyben a tanulásnak változó jelentőségű, de állandó szerepe van. Akkor sikeres, ha: ê a célkitűzés reális, illetve szükség esetén módosítható: azaz a megvalósításhoz és a módosításhoz szükséges feltételrendszer rendelkezésre áll vagy megteremthető, ê a célok eléréséhez vezető utak és stratégiák alkalmasak a célok eléréséhez, és lehetővé teszik a menet közbeni módosítást, ê a stratégiák megvalósításához a feltételrendszer rendelkezésre áll, illetve megteremthető, ê az utakat az egyén ténylegesen végigjárja, azokat kontrollálni, valamint szükség esetén a célokkal együtt módosítani képes. Az életpálya-építésnek mint bonyolult kompetencia struktúrának a kifejlesztése az iskola minden szakaszát és területét érintő pedagógiai feladat, amelynek célja, hogy a tanuló iskolai életszakaszában megteremtődjenek azok a feltételek, ismeretek, képességek stb., amelyek alkalmassá teszik az egész életen át tartó, tudatos és aktív életpálya-vezetésre. Ideális esetben az élethelyzet döntések közelében ez az életpálya kép valóságos, így a döntések nem esetleges kényszerként, hanem természetes automatizmusként születnek meg. Az életpálya-építéssel kapcsolatos feladatvégzés nem lehet „kampánymunka”, a tanulók teljes iskolai előmenetelében illetve a teljes tanévben folyik. Az életpálya-építést a pedagógus illetve a munkába bekapcsolódó szakember a tanuló számára személyre szabottan fejleszti, figyelembe véve a tanuló életkorát, élethelyzetét, személyes képességeit, tudását, lehetőségeit, ambícióit. Arra kell törekedni, hogy a személyes gondoskodást minden tanuló szükségletei és igényei szerint megkapja. Támogatást kell nyújtani a tanuló

21

22 EGYMÁSÉRT- MÁSKÉPP INNOVÁCIÓ


önálló, heurisztikus ismeretszerzéséhez, igény szerint tanácsokat, információkat adni a döntési helyzetekben. Ha kell, vitatkozzunk, érveljünk! Az érvelésben kerülni kell a tekintélyérveket. Olyan pedagógiai, tanulási helyzeteket kell teremteni, amelyekben a tanuló kipróbálhatja önmagát, és kellő próbálkozási (tévedési és korrekciós) lehetőséget kap. A tanulón kívül a munka során együtt kell működni a tanuló családjával, illetve azokkal a szakemberekkel, akik várhatóan támogatást tudnak nyújtani a munkához.

A célok teljesüléséhez szakítani kell a frontális osztálymunkával. Előnyben kell részesítenünk azokat az eljárásokat, tanulásszervezési módokat, amelyekben lehetőség nyílik a tanulók együttműködésére, vitakultúrájának javítására, az önálló ismeretszerzésre. Ezek elsősorban a: ê projektmódszer, ê drámapedagógia, ê kooperatív tanulás, ê önálló ismeretszerzés, ê differenciált tanulás, ê heurisztikus tanulás önállóan és csoportban. Az életpálya építéssel kapcsolatos témákat az osztályfőnöki órákon csoportokban dolgozzuk fel a gyerekekkel. Sokat be-



szélgetünk, mindenki szót kap, megfogalmazhatja a véleményét. Itt nincsenek konkrét tananyagok, ezért itt nem létezik rossz vagy jó válasz. Bárki szabadon elmondhatja az adott témáról a saját álláspontját, lehetőségük van arra is, hogy kooperatív vitában ütköztessék véleményeiket. A gyerekek között a módszer bevezetése előtt több olyan is volt, aki nem szívesen fogalmazta meg véleményét, nem szeretett a többiek előtt szerepelni, megszólalni. Lassan eljutottunk oda, hogy mindenkinek van saját véleménye, amit szívesen megfogalmaz a többiek előtt. Ha szituációs játékokat játszunk, bátrabban szerepel mindenki. Az osztályfőnöki órák színvonalát az is emeli, hogy beépítjük az IKT eszközöket. Képek, filmek vetítésével, adatok, információk keresésével még színesebbé tehetjük az órákat. A tapasztalatokat más tanítási órába is beépíthetjük. A megismert munkaformák más tantárgyaknál is sikeresen alkalmazhatók. Huberné Micskó Mária Magdolna Tantárgytömbösített oktatás 5.a, 5.c osztály A tantárgytömbösítés a tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje, melynek keretei között adott tantárgy, adott műveltségi terület, adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan egy-egy időszakra összevonva szervezik meg. 2009. szeptemberétől került bevezetésre iskolánkban a tantárgytömbösített oktatás az 5.a és 5.c osztályokban. A tömbösítés a történelem, a természetismeret és a magyar nyelv és irodalom tantárgyakat érinti. Egy-egy tömb témazáró dolgozattal zárul, utána tantárgycsere következik. A tantárgytömbösítés célja az oktatás hatékonyságának növelése, illetve új módszerek, munkaformák bevezetése a tanórákon. A tömbösített órák jobban alkalmasak nagyobb lélegzetvételű, 45 perces órakeretben nem tervezhető módszerek alkalmazására, a diákok jobban el tudnak mélyülni a tananyagban. Nagy-Lendvai Melinda Török Szilvia

23

24



Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása 7.a, 7.b osztály A Nat-ban a tantárgyi keretek helyett műveltségi területeken belül fogalmazódnak meg a követelmények (fejlesztési feladatok), ezzel is hangsúlyozva a világ megismerésének komplexitását, és a területeken belüli egységes szemlélet fontosságát. Így a tanulók egy-egy problémának több összefüggését és kapcsolódási pontját fedhetik fel. A sajátos tanulási egységben a megismerés forrásává válik az önálló és csoportos tapasztalás. A TÁMOP 3.1.4. pályázatában az intézményi fejlesztés egyik eleme a műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása egy választott műveltségterületen. Ez új tanulás- és oktatásszervezési eljárások bevezetését teszi szükségessé. Nálunk ez a magyar nyelv és irodalom bontás nélküli oktatásában jelentkezik a 7. évfolyamon. Nem tanítjuk külön ezeket a tantárgyakat, így a magyar óra keretében végezzük el a beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és megértés, az olvasásszövegértés fejlesztését, irodalmi és anyanyelvi ismeretek bővítését, helyesírás gyakorlását és írásbeli szövegek alkotását (fogalmazást). Az 1-4. évfolyamon is így tanítjuk a gyerekeket magyarból. Ez a tanulási-elsajátítási mód segíti a kulcskompetenciák fejlesztését, a globális gondolkodást, új egyéni tanulási stílus kialakulását. Koháriné Pásztor Beáta Projekt 4. évfolyam A projekt: „Sajátos tanulási egység, melynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválaszolása, hanem a legtöbb vonatkozásnak, összefüggésnek feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik.” A projekt elsődleges célja a mi tervünkben az olvasóvá nevelés, hisz köztudott, hogy a mai gyerekek nem nagyon szeretnek olvasni. Azt gondolom, hogy egy jó könyvvel és a hozzá kapcsolódó izgalmas feladatokkal célt lehet érni. A gyerekek hetente új feladatokat kaptak egy regényhez kapcsolódóan, s ezeket rendszeresen értékeltük. Készültek rajzok,



képregények, makettek, terepasztal, tematikus tablók, s a végén egy irodalmi versennyel zártuk a több hétig tartó munkát.

A projekt megvalósítása során alkalmaztuk a kooperatív technikákat, így a gyerekek nem csak egyénileg, hanem páros és csoportmunkában is dolgoztak. Így fejlődött együttműködési készségük, empátiájuk, szociális érzékenységük, önértékelésük. Az információk gyűjtése során megtanulták a lényegkiemelést, az ismeretek rendszerezését, valamint a szakkönyvtár használatát. Nem utolsó sorban pedig esztétikai élményhez jutottak a regény elolvasásával. A projekt folyamatát nagyon pozitív tapasztalatokkal zártuk. Ilyen aktivitást és érdeklődést még nem tapasztaltam. Nem csak mi, pedagógusok és a gyerekek, hanem a szülők is élvezték a feladatokat, és aktívan részt vállaltak a megvalósításban. Nagyon tetszett nekik, hogy nem száraz olvasónapló formájában, hanem szabadabban, mégis átfogóan dolgoztuk fel a regényt. A gyerekek pedig abba sem akarták hagyni a feldolgozó munkát, újabb és újabb feladatokat kértek. Sokan közülük lelkesen olvassák a regény folytatását. Zárásként elmondható, hogy az olvasóvá nevelés szempontjából projektünk elérte a célját. Érsekné Horváth Csilla

25

26



Témahét 1 - 8. évfolyam A szó jelentése benne van magában az elnevezésben. Adott héten az iskola minden tagja (alsó és felső tagozat) ugyanazzal a témával foglalkozik. Az erre a hétre tervezett projektet a hagyományostól eltérő formában, a legkomplexebb módon dolgozzák fel a pedagógusok, úgy, hogy az a résztvevő gyermekeknek is jó kedvet és sikerélményt adjon. Ez a projektpedagógia segítségével lehetséges. Az oktatás fő mozgatórugója nem a tanítás, hanem az aktivitásra támaszkodó tanulás. A projektpedagógia jóvoltából nem a tényszerű ismeretekre, hanem az ismeretek megszerzésének folyamatára, a kivitelezés módjára helyezzük a hangsúlyt.

Fontos, hogy a téma a tanulók által elfogadott legyen, és a megoldása csoportban történjék, ezzel megszüntetve a hagyományos tanórai kereteket. Iskolánkban két időpontban, ősszel és tavasszal tartunk témahetet. A témákat úgy válogatjuk össze, hogy az a gyerekek érdeklődését felkeltse, közel álljon hozzájuk, s iskolánk éves programjához szervesen kapcsolódjon. Az őszi témahetünk a „Törődj magaddal!”, a tavaszi a „Víz, élet, egészség” elnevezést kapta. A feladatok egy részét előre meghirdetjük, hogy azokra az osz-



tályok felkészülhessenek. A tevékenységek közben (pl. plakát készítésekor) nemcsak tudásuk bővül, hanem a közös cél érdekében végzett cselekvés közben szociális kompetenciáik is fejlődnek. A munkát meg kell szervezni, közösen kell gondolkodni az összetartozóknak, össze kell dolgozni, segíteni kell egymásnak. Cselekedtetés közben számtalan hétköznapi, de meg nem fogalmazott tudás birtokába jutnak. A témák mindennapisága, életszerűsége is azt hozza magával, hogy nem görcsös feladatvégzésnek érzik a napi programokat, hanem szórakoztatónak, élményszerűnek. A célunk az, hogy minél tudatosabban figyeljenek a gyerekek saját magukra, egészségükre, környezetükre. Lakatos Zsuzsanna Lendvainé Hegedűs Tünde Nagy-Lendvai Melinda Moduláris oktatás 1-4. évfolyam A tananyag kisebb, egy-egy témakört feldolgozó részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál nagyobb, de a tananyag egészénél kisebb egységek. A modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat. A modulárisan építkező tananyag a tantárgyak illetve a tanórák kereteit túllépve felkínálja a tanórán kívüli tevékenységeket, az élet különböző területén hasznosítható alkalmazást, a közvetlen gyakorlati kipróbálást. Iskolánk a pályázatban a moduláris oktatási rendszer bevezetésének egyik elemeként 1-4. évfolyamon természetvédelemmel foglalkozó modul bevezetését tűzte ki célul. A modulok a tavaszi időszakban kerülnek megvalósításra. Az első osztályosok iskolánk környezetének tisztaságát, természeti értékeit mérik majd fel. Választásuk szerint fát vagy virágokat ültetnek, s közben persze azt is megtanulják, milyen fontos szerepe van a növényeknek életünkben.

27

28



A második és harmadik osztályosok a hulladékfeldolgozáshoz kapcsolódó foglalkozásai megtanítják a tanulókat arra, hogyan csökkenthetik maguk is a keletkező hulladék mennyiségét. Célunk, hogy már vásárláskor is tudatosan figyeljenek a környezet védelmének lehetőségeire. A negyedik osztályos tanulók a levegő, a víz, a talaj szennyezésével kapcsolatos kísérleteken keresztül ismerhetik meg a környezetszennyezés élőlényekre gyakorolt hatását. Gellárné Nagy Ilona „A sokrétű kompetenciafejlesztés titka, hogy felismerjük, mi a gyermek természetes adottságának profilja, és zöld utat adjunk erősségeinek, miközben gyenge pontjait fejlesztjük. Ezáltal a tanulás örömtelibb lesz, nem kell se reszketni, se unatkozni.” /Daniel Goleman/

Szerkesztette: Nagy Sándorné Készült: 100 példányban Székesfehérvár, 2010.

Kossuth Lajos Általános Iskola

Recommend Documents