Kossuth Lajos Általános Iskola Pedagógiai Programja

2013 Kossuth Lajos Általános Iskola Pedagógiai Programja

Ercsi, 2013 Készítette: a tantestület Jóváhagyta: Németh Mária igazgató

Érvényes 2013.04.01-től visszavonásig

1

Tartalomjegyzék 1. Az iskola nevelési programja ................................................................................................................. 4 1.1A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................................4 A nevelő-oktató munka alapelvei ............................................................................................................. 4 Az iskola nevelési-oktatási céljai ............................................................................................................. 5 Nevelési-oktatási és képzési célok életkori szakaszokhoz rendelten .......................................................... 6 1.2 Pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások célja és feladata .............7 1.3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...............................................................10 1.4 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................................................11 Az egészségfejlesztés iskola feladatai .....................................................................................................11 Az egészségnevelési célok megvalósulásának pedagógiai feltételei .........................................................12 Az intézmény céljai megvalósítása érdekében alkalmazott módszerek, eljárások: ....................................12 Az egészségnevelési program feldolgozandó feladatai az egyes pedagógiai szakaszokhoz rendelten ........13 1.5 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása................................................................................15 1.6 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................................................16 1.7 Tanórán kívüli iskolai élet szervezeti formái .......................................................................................19 Napközis csoportok ................................................................................................................................19 1.8 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai....................................................................20 1.9 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .....................................21 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ..................................................................21 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ............................................................23 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése .................................................24 1.10 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása ................................................................................................27 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok.........................................................................27 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ...............................................................................30 1.11 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje....................................................32 1.12 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel........................................................32 A szülők tájékoztatásának formái............................................................................................................32 A szülők és pedagógusok együttműködésére szolgáló fórumok ...............................................................32 Szülői szerepek az iskola működésében ..................................................................................................34 1.13. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ................................................................................35 1.14 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai..................................................................36 1.15 A felvételi eljárás különös szabályai..................................................................................................37 2. Az intézmény helyi tanterve..................................................................................................................38 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ................................................................................................38 2.2 Kötelező tanórai foglalkozások, nem kötelező tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma: .........38 A választott kerettanterv kötelező tantárgyai és minimális óraszámai.......................................................38 A választott kerettanterv feletti óraszám..................................................................................................39 Tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma a teljes bevezetésig:2013/2014. .......................................41 2.3 Helyi tanterv az értelmileg akadályozott tanulók számára .................................................................45 A választott kerettanterv kötelező tantárgyai és minimális óraszámai.......................................................45 Iskolánkban az értelmileg akadályozott tanulókat részleges integrációban, heti 10 órás egyéni fejlesztés mellett oktatjuk. Tankötelezettségüket mindennapos iskolába járással teljesítik. .......................45 Az iskolánkba integrált értelmi akadályozott tanulót tantárgyai és óraszámai: ..........................................46 2.4 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ................................47

2

2.5 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ........................48 2.6 Az értelmileg akadályozott tanulók nevelése, oktatása........................................................................50 2.7 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ......................................52 2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ..........................53 2.9 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei.............................................................62 2.10 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ................................63 2.11 Az iskola környezeti nevelési elvei: ....................................................................................................63 A környezeti nevelés cél és feladatrendszere ...........................................................................................64 2.12 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések............................................................................66 3.Eszközjegyzék .........................................................................................................................................67 4.Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék .....................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.

3

1. Az iskola nevelési programja 1.1A nevelő-oktató munka feladatai, eszközei, eljárásai

pedagógiai

alapelvei,

céljai,

A nevelő-oktató munka alapelvei  A Kossuth Lajos Általános Iskola olyan alapfokú oktatást-nevelést biztosító intézmény kíván lenni, ahol az éveken át tartó komplex személyiségfejlesztő hatások eredményeként, általános ismeretekkel rendelkező, nyitott, pozitív értékorientációjú, a családi és a társadalmi életben, a munkavállalásban biztonsággal eligazodó fiatalok nevelkednek fel. Olyan korszerű általános ismereteket, emberi kapcsolati mintákat és pozitív

emberi

tulajdonságokat

kívánunk

tanulóinkkal

megtapasztaltatni

és

megismertetni, melynek birtoklása feltételezi a sikeres továbbtanulást, a társadalomban és a családi életben történő megfelelő helytállást, az önálló életvezetést.  Iskolánk úgy kíván eleget tenni a vele szemben támasztott társadalmi, tanulói és pedagógusi igényeknek, elvárásoknak, hogy felöleli és alkalmazza mindazokat a komplex pedagógiai eljárásokat, amelyek közvetlenül hozzájárulnak tanulóink kognitív, pszichikai és fizikai fejlődésében bekövetkezett zavarok kompenzációjához. Ez akkor lehet sikeres, ha úgy aktivizálja a tanulókat, hogy olyan tulajdonságok és funkciók alakuljanak ki bennük, amelyeknek spontán elérését különös mértékben megnehezíti az elsődleges defektus. Ez a tevékenység folyamat jellegű kell, hogy legyen, és a folyamatnak végig kell húzódnia az oktatás-nevelés teljes tevékenységén. Ez a folyamat jelleg adja meg iskolánk oktató-nevelő munkájának sajátos arculatát.  Oktató-nevelő tevékenységünk alapja a gyermek-centrikusság. Pedagógiai eljárásaink gyermekszereteten alapulnak, a gyermeki jogok tiszteletben tartásával és a tanulói kötelességek figyelembevételével. Iskolánk nevelői tevékenységének alapja, hogy megfelelő értékrend alapján és a megfelelő értékrend kialakításával, valamint megerősítésével tegye teljessé a személyiség kibontakoztatását.  Pedagógiai tevékenységünket mindig egyénre szabottan tervezzük és valósítjuk meg. A nevelés és oktatás általános céljainak és feladatainak realizálása során elsődlegesen vesszük figyelembe a tanulók egyéni adottságait, elért fejlettségi szintjét. A defektusokat – a meglévő és a fejlettebb területekre építve – egyéni fejlesztést biztosítva

4

igyekszünk kompenzálni. Ez a korrekciós szempontú nevelés átöleli az oktatás egész területét, meghatározva az alkalmazandó módszereket, eljárásokat és eszközöket, de önálló fő tevékenységben is realizálódik, mint egészségügyi célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozás.

Az iskola nevelési-oktatási céljai Az iskola általános célkitűzései  Az általános műveltség megalapozása az életkor, a tanulási akadályozottság, a fejlettség figyelembevételével.  A tanulók szociális képességének, viselkedésének, magatartásának formálása a konfliktusmentes társadalmi beilleszkedés érdekében.  Az ön- és környezetellátó és -védő technikák birtoklása a környezettel való harmonikus együttélés, a komfortérzet megteremtése céljából.  Alapvető tanulási képességek fejlesztése az ismeretek megszerzése, a továbbtanulás érdekében.  Az állóképesség, az erőnlét fokozása, a kitartás, az akarat fejlesztése.  Az önmaga és társai másságának elfogadása, felismerése, törekvés a fejlődésre, a kompenzáló, a karbantartó technikák, megoldások, korrigáló gyakorlatok elsajátítása és annak kitartó végzése.  Az általános emberi értékek megismertetése, elfogadtatása, azonosulás a fejlettségnek megfelelően.  Az önálló tanulás képességének fejlesztése, egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése hosszabb időkeretek biztosításával. Tehetséggondozás.  A testi és lelki egészség megóvása, a maradandó testi és lelki állapotváltozás megismertetése, elfogadtatása - a kompenzáló korrigáló technikák gyakorlott birtoklása.  Értékeink, kultúránk, a szülőföldünk és népünk, gyökereink megismertetése, kötődések, azonosulások kiépítése.  Oldott, humánus légkör megteremtése az intézményben, ahol az értelem, az érzelem szabadon kibontakozik, és az emberi kapcsolatok kiteljesednek.  A jól működő képességek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése, önbecsülésük erősítése.

5

Nevelési-oktatási és képzési célok életkori szakaszokhoz rendelten A kisiskoláskor  Az óvodás létből az iskolai életformára történő zökkenőmentes átvezetés.  Az iskolai élet, a társas kapcsolatok szokásrendjének pontos elsajátítása.  A feladat-és szabálytudat erősítése.  Az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése, ébrentartása.  A saját fejlődési ütem és fejlesztési korlát elfogadása, önismeret alapozása.  A közösségi tudat erősítése, az érzelmi élet gazdagítása.  Az alapvető kultúrtechnikák elsajátítása, a kommunikáció fejlesztése.  A játék megszerettetése, a szabályjátékok, didaktikai játékok örömének megélése, a kortárscsoport felfedezése.  Gazdag élményanyag biztosítása az ismeretszerzéshez, a képességfejlesztéshez, a tartós emlékezethez.  A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának erősítése.  A kulturális, a szociális háttérből adódó hátrányok csökkentése, felzárkóztatás, törekvés a nem fogyatékos gyermekek iskolai csoportjaiba történő visszavezetésre. Társas kapcsolatok erősítése az iskolán kívül is.  Törekvés a pozitív tulajdonságok felfedezésére, tudatosításukra, a megerősítésre és fejlesztésre - önmaga és a csoporttársak felé is. A serdülőkor  Az önismeret erősítése, reális kép kialakítása önmagáról, lehetőségeiről, korlátairól.  Az önképviselet, a megnyilatkozás, a véleménynyilvánítás elsajátítása.  Ismeretszerzés a továbbtanulási lehetőségekről, a pályaválasztásról.  Az általános műveltség elemeinek gazdagítása, ismeretek szélesítése, strukturálódása, megerősítése.  Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak, lehetőségeinek megismerése, gyakorlása.  Felkésztés a társadalmi szerepekre, a magánélet szerepeire, a konfliktusmentes kapcsolatépítésre, szocializációra.  Az önálló tanulás elsajátítása, a megismerés módszereinek, műveleteinek gyakorlott alkalmazása.  Egészségmegőrző, környezetóvó attitűd kialakítása.  A jól működő képességek fokozott fejlesztése, a sérült képességek korrigálása, kompenzálása.  A személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása.

6

1.2 Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs foglalkozások célja és feladata

habilitációs

és

Alsó tagozat (1-4. évfolyam)

Az alsó tagozatban (1-4. évfolyam) a habilitáció, rehabilitáció kiemelt célja a megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése az észlelés-képalkotás folyamatain keresztül, a cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának megerősítése.

Kognitív képesség, figyelem, emlékezet fejlesztése

Fejlesztési feladat a pontos érzékelés kialakítása: tárgyak, személyek, jelenségek felismerése, megnevezése, felsorolása: - összehasonlítás: tárgyak, tárgyképek tulajdonság szerinti összehasonlítása (szín, alakforma, nagyság, mozgás, mennyiség) a feltárt lényeges tulajdonság alapján a hasonló és megkülönböztető jegyek, több szempontú összehasonlítása stb.; - differenciálás: tárgyak, személyek, jelenségek, mennyiségek csoportosítása a jellemzők alapján, a jellemző jegyek említésével, megkülönböztetés a minőség és mennyiség alapján, rendezés, pl. nagyság, szín, színárnyalat, mozgás szerint.

A gondolkodási funkciók fejlesztése nem nélkülözheti az emlékezet, a figyelem, a koncentráció folyamatos fejlesztését. Az emlékezet személyek, tárgyak, szimbólumok megjegyzése, felsorolása, egymásutánisága, szekvenciák megjegyzése, cselekedetekre, cselekvésre, történésre visszaemlékezés, tárgyakhoz, személyekhez

kapcsolódó

tevékenység felidézése stb.

Figyelem: egyszerű, majd bonyolultabb utasítások végrehajtása, meghatározott cselekvés elvégzése, gyors reagálás az utasításokra, többféle mozgás vagy cselekvés végrehajtása egymásután, összpontosítás a feladatra, céltudatos feladatvégzés, próbálgatás, önellenőrzés.

Grafomotoros készség fejlesztése

A motoros képességek fejlesztésének célja és feladata testvázlat kiépítése, a különböző testhelyzetek tudatos érzékelése, változtatása, a testrészek mozgatása különböző testhelyzetekben, a saját testhez viszonyított irány-és térbeli helyzet felismerése stb.

7

Finommozgás

fejlesztése,

vizuomotoros

koordináció

kialakítása;

nagymozgások

lendületes végzése, egyensúlygyakorlatok, ügyességi gyakorlatok stb. Mozgás kivitelezés - tempó, erősség, ritmus szerint.

Tér-és időbeli tájékozódási képesség alakítása

Térbeli hely és helyzet felismerése, megnevezése - fent-lent, elöl- hátul-középen stb. Térbeli helyzetek megfogalmazása - relációs szókincs fejlesztése. Időbeli tájékozódás: történésekre, cselekvésekre visszaemlékezni - időpont (mikor?); időköz (mettől meddig?), az idő ritmusa, a természet ritmusa, ritmikusan ismétlődő állapotok megfigyelése stb.

Kommunikációs képességek és olvasás, írás képességének fejlesztése

A beszédindíték, a beszédkedv fokozása, ösztönzés a kommunikációra. A beszéd technikai részének fejlesztése beszédmintával, gyakorlatokkal, mint: a tagolt beszéd, a helyes légzés, a toldalékok pontos, tiszta ejtése, a szünettartás, a beszédhelyzethez alkalmazkodó hangerő, hanglejtés, beszédtempó és ritmus megtanításával, gyakorlásával. A szókincs gyarapítása, aktivizálása. A tanult ismeretkörhöz kapcsolódó szógyűjtés, a kifejezések, a fogalmak beépítése a tanuló aktív szókincsébe. A fonéma hallás fejlesztése, különös tekintettel a hangdifferenciálásra és a hang jelentésmódosító szerepére, például zöngés-zöngétlen, hosszú-rövid, szerialitás stb. Az olvasás-írás tanulásában mutatkozó fejlődési lemaradások, nehézségek leküzdésének feladatai: az olvasás irányának gyakorlása, sortartás, sorváltás, magánhangzók differenciálása (időtartam, ajakállás, artikulációs mozgás szerint), mássalhangzók megkülönböztetése (zöngés, zöngétlen, betű-felismerési gyakorlatok, hanganalízis, összeolvasási gyakorlatok stb.). Írásmozgás fejlesztése: a ceruzafogás, görcsös, szaggatott, lassú írásmozgás korrekciója, írásmozgások egymásutánjai, mozdulatok gyakorlása, a fonetikus írás hibái, a hangok, betűk közötti asszociáció megerősítése stb.

Számolási készség fejlesztése

A figyelem, az emlékezet és az összehasonlító képesség fejlesztésével alkalmassá váljanak matematikai ismeretek befogadására.

8

Felső tagozat (5-8. évfolyam)

Az alsó tagozatban felsorolt korrekciós területek és feladatok ismétlődnek, de tartalomban, mennyiségben követik a tanulók életkori sajátosságait, a tanulók fejlettségét, az elvárható tudást. A felsoroltakon túl a habilitáció, a rehabilitáció kiemelt területe és feladata: a gondolkodási képességek, tanulási képességek, kommunikációs képességek fejlesztése.

Gondolkodási képességek fejlesztése Feladat: az újonnan szerzett és a már meglévő ismeretek közötti kapcsolat kialakítása, a lényeges - megegyező és eltérő - jegyek kiemelése, összehasonlítások, eltérések, különbségek megfogalmazása, differenciálása, a relációkban való gondolkodás. A verbális szint megerősítése, gyakorlása feladatokon, műveleteken, feladat-és műveletrendszerekben (az általános, a különös, a fölé-, mellérendeltség, egyidejűség, a szempontváltás, a megfelelő gyűjtőfogalomba való besorolás stb.).

Tanulási képességek fejlesztése Feladat: a szándékos tanulás, az önálló, a meghatározott célra irányuló tanulás kialakítása, önálló tanulási módszerek, technikák gyakorlása, az önellenőrzés formái, a koncentráció a tanulás idején - zavaró ingerek kiszűrése, a kudarc, a nehézség leküzdése, újrakezdés, próbálgatás, ismétlés stb.

Kommunikációs képességek fejlesztése Feladat: az összefüggő beszéd megerősítése, javítása sokféle kommunikációs helyzetben, valóságos nyelvi készségek kialakítása konkrét tanulási folyamatban, a nyelvi megnyilatkozások tartalmi-formai alakítása, gyakorlati információközlések szóban, írásban, szövegértelmezés az olvasottak alapján, szövegalkotás szóban, írásban, grammatikai gyakorlatok, a helyesírási hibák elemzése, ok feltárás (hiányos szabályismeret, a gyakorlás, az automatizáltság hiánya, beszédhiba következménye), az okokra irányuló fejlesztő feladatrendszer stb.

A korrektív célú fejlesztés a felső tagozatban, a megelőző évekre alapozva folytatódik. A fejlesztésnek fokozottabban kell szolgálni a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelmet, a tudatos magatartást, a céltudatos feladat-és munkavégzést. A társadalmi beilleszkedés érdekében elsődleges feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktuskerülő és feloldó magatartás erősítése, felkésztés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre. A szabályok, normák elfogadása is hozzátartozik a korrektív célú fejlesztéshez. A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szint megerősítése kerül

9

előtérbe, a műveletek, feladatmegoldások menetének értelmezése, a szabályok alkalmazása analóg feladatokra, ok-okozati összefüggések keresése, a rendszerezési, a kommunikációs képesség fejlesztése, a történelmi időben való tájékozódó képesség megerősítése.

Törekvés

a

kulturális,

szociális

hátrányok

felszámolására,

a

kortárscsoportba történő visszavezetésre, beilleszkedésre.

A pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs órák elosztásánál az életkori sajátosságokat figyelembe véve az alsó tagozatra koncentráltunk. Ebben a szakaszban a kognitív képességek, kommunikációs, grafomotoros képességek, valamint a számolási, tér és időészlelési zavarok leküzdése érdekében nagyobb habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat szerveztünk. A felső tagozatban a habilitációs órák csökkennek, illetve a habilitációt a felzárkóztatás, tehetséggondozás pótolja.

1.3 A személyiségfejlesztéssel feladatok

kapcsolatos

pedagógiai

Iskolánk tanulóinak személyiségük kibontakoztatásához – az ép fejlődésmenetű gyermekkel összehasonlítva – sokkal nagyobb erőfeszítésre, segítségre van szükségük.

Ennek ismeretében a pedagógiai munkában messzemenően figyelembe kell venni:

1. Különböző szintű adottságaikat, 2. Eltérő mértékű fejlődésüket, fogyatékosságuk mértékét, milyenségét, 3. Társadalmi hátterüket, a családok mikro szociális jellemzőit, eltérő értékrendjüket, amelyek meghatározzák a gyermekek életkezdési, életvezetési feltételeit.

A fejlesztési – fejlődési folyamat során elsődleges szempont olyan követelmény, és tevékenységi rendszer kidolgozása, amely elősegíti a tanulók tudásának, képességeinek a lehetőségekhez képest elérhető optimális mértékét. Célunk az egész személyiség fejlesztése.

Ennek érdekében kiemelt helyen szerepel:

1. Képességfejlesztés egyéni és kiscsoportos formában:

10

a./differenciált, szükségletekhez igazodó, segítségnyújtás a képességek fejlesztése során. b./a hiányosan működő képességek fejlesztése, valamint a hibásan működő képességek korrekciója valamennyi területen és osztályfokon. 2. Terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a tartós tanulási akadályozottságok, magatartási zavart mutató tanulók fejlesztésében. 3. Az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése. a./Személyiség gazdagítása az önelfogadással, mások elfogadásával, továbbá a személyiség érzelmi-akarati oldalának stabilizálásával. Általános emberi értékek társadalmi, normák megismerése, ezek elfogadása a már elsajátított normákkal összhangban. Toleráns magatartás kialakítása. b./Önálló életvezetési technikák elsajátítása, gyakorlása. c./Felkészítés a továbbtanulásra, továbbképzésre. d./Társas kapcsolatok elősegítése és erősítése az iskolán belüli és kívüli életben.

Ezen célok, feladatok megvalósítását a pedagógus nagyfokú érzelmi odafordulással, toleráns magatartással jelentősen befolyásolhatja a pozitív eredmények elérése érdekében.

A megfogalmazott feladatrendszert az alábbi tevékenységi területeken, színtereken valósítjuk meg:

1. Tanórai tevékenység: a tantárgyi követelmény lehetőségekhez mért teljesítése. Képességfejlesztés, készségfejlesztés, habilitáció, rehabilitáció. 2. A tanórán kívüli, felnőttek által szervezett iskolai foglalkozások: - terápiás képességfejlesztő differenciált foglalkozások. 3. Diákok által szervezett, tanórán kívüli foglalkozások: a közösség erősítése, a kommunikáció, együttműködési készségek fejlesztése. 4. Szabadidős tevékenységek: önálló és szervezett ismeretszerzési és tehetséggondozási lehetőségek. Egyéni érdeklődés felkeltése, önismeret. A társadalmi élet és tevékenység fórumai: diákönkormányzat működése. A társadalmi együttélés szabályainak megismerése, gyakorlása. Az egyén és közösségek viszonyának megismerése.

1.4 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés iskola feladatai 11

Általános cél Az iskola egészségnevelési programjának általános célja: valamennyi tanulóban tudatosítani, hogy a teljes emberi élet elengedhetetlen feltétele az ember egészségének megóvása. Felismertetni, hogy az ember egészsége olyan érték, amelyért mi magunk vagyunk felelősek.

Az egészségnevelési program további célja a civilizáció társadalmi, környezeti összefüggései révén a tudatos életvezetés megismerése, a toleráns személyiség kifejlesztése, a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása, a helyes önértékelés, a konfliktuskezelés. A képzési ciklus végén a nevelőmunka eredményeként az egészségesen szocializálódó iskolai terepen – egy egészséges személyiségfejlődést megvalósítani, a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevelni. Programunk az iskola valamennyi színterén folyamatosan jelen van, de túl az iskola falain kívül is folytatódik. Nagyobb hangsúlyt kapnak az érzelmi azonosulást kiváltó indirekt nevelő hatások, azok érvényesülése.

Az egészségnevelési célok megvalósulásának pedagógiai feltételei  A fejlesztési folyamat vegye figyelembe a tanuló sajátos fejlődési ütemét, sérülését, életlehetőségeit.  A nevelési folyamatban, minden elemében alkalmazza a sérülés specifikus eljárásokat, terápiákat, szociális tréningeket.  Alakítsa ki, a tanulók problémák iránti érzékenységét, építse erre a tanulásirányítási folyamatait.  Teremtsen

folyamatosan

élet

közeli,

társas

helyzeteket,

amelyben

konkrét

tapasztalatokat szerezhet, szokásrendeket sajátíthat el, hatékonyabban tanulhat.  Valamennyi nevelési folyamatban építsen a tanulók előzetes tudására -, az elsajátított ismeretek megerősítésére, beillesztésére és fordítson kiemelt figyelmet alkalmazására.  A fejlesztés, a kívánt magatartás – konstruktív életvezetés – elérése érdekében szövetkezzen a szülővel, építsen a gyermek természetes nevelő környezetére.  Az értékelés, a visszajelzés legyen jelen az egészségnevelés egész folyamatában – indirekt formák alkalmazásával, óvakodva az ítélkezéstől.  A másságot, a szociokulturális különbségeket maximálisan vegye figyelembe, építsen a tanulók értékeire.  Alakítsa ki a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás igényét.

Az intézmény céljai megvalósítása érdekében alkalmazott módszerek, eljárások:  a kötetlen, az irányított beszélgetés,  a problémák megvitatása – a vita módszere,

12

 a közösségen belüli kommunikáció, a kooperatív együttműködés,  a problémák széleskörű feltárása, összefüggéseinek megismerése – a projekt módszer eseti beemelése,  a mintaadás, a minta értelmezése, kritikai elfogadása,  a retorziók nélküli, szabad, nyitott megnyilatkozás, véleményformálás – a bizalom légkörének megteremtése. Az egészségnevelési program elsődlegesen – a fejlettségnek, életkori sajátosságnak megfelelően– a képességfejlesztésre orientált. Az egészséggel kapcsolatos kompetenciák megerősítését szolgálja, de mindig céltudatosan választott tartalommal. Ezzel együttesen kívánja szolgálni a nemzeti kulturális hagyomány, a tudás átadását, és ez által, ezekkel fejleszteni, kialakítani a képességeket, a kompetenciákat. A főbb tartalmi körökben építünk a Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladataira, amelyek a „Testi és lelki egészség” címszó alatt fogalmazódtak meg: „Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók testi, lelki és szociális fejlődését.” Az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.”

Az egészségnevelési program szakaszokhoz rendelten

feldolgozandó feladatai

az egyes pedagógiai

Alsó tagozat (1-4. évfolyam)

Feladatok, tevékenységek Önismeret – tulajdonságaim, miben különbözöm, mire vagyok képes. miben vagyok másokhoz hasonló, mire vagyok képes, mire nem vagyok képes, miért kell betartani a szabályokat, képes vagyok-e erre, melyek a legjobb tulajdonságaim A test tisztántartása környezetem tisztasága – szokásrend elsajátítása irányítással. napi tisztálkodásban önállóság, ruhanemű váltása, tárolása, időjárásnak megfelelő önálló öltözködés. Hulladéktárolás, a hulladékok, szennyező, káros hatása az egészségre, részvétel a környezet takarításában, gondozásában – a fejlettség, a testi állapot szerint. Egészség és betegség. A betegség felismerése saját testen. Tennivalók. A betegség megelőzése. A helyes fogápolás Az öltözködés – jó és rossz öltözködés, réteges öltözködés, fehérnemű csere. Környezetünk tisztasága – tapasztalatok a tiszta és a szennyezett környezetről. Részvétel a környezet tisztántartásában, közreműködés a felnőtt irányításával. A helyes életmód – miből mennyit fogyasszunk, a játék, munka, alvás egyensúlya. testiszellemi- és szociális jólét ismérvei. Ritmusok az életünkben a „jóérzés” állapot megőrzésének cselekvései:

pihenés,

tanulás,

játék,

szórakozás,

13

alkotó

tevékenység,

sportolás,

munkatevékenység, közösségi kapcsolatok, ezek mennyisége és minősége. Élvezeti szerek és káros hatásuk – kedvtelés, élvezet, szenvedély – elemi ismeretek megújítása. Kapcsolataim –barát, osztálytárs, családtagjaim. Ragaszkodás, szeretet, segítőkészség – illemszabályok. pozitív és, negatív érzelmek a kapcsolatban, helytelen megítélés, a megismerés fontossága, a nyitottság, a barátkozás – a távolságtartás veszélyt jelentő helyzetekben. A közlekedés – tapasztalatok gyűjtése, a gyalogos közlekedés szabályairól – irányítással. a tömegközeledés szabályai, közlekedés felügyelettel és önállóan – a fejlettség szerint. Felső tagozat (5-8. évfolyam)

Feladatok, tevékenységek Önismeret – serdülő lettem, a megváltozott test elfogadása, a változás okainak ismerete, fokozott figyelem a test tisztántartására, a serdülőkor kozmetikája, hogyan öltözködjünk? – illik – nem illik az egyéniségemhez – az esztétikus külső, ápoltság. Jól működő képességeim, miben térek el mások fejlődésétől, mit tehetek a lemaradás csökkentéséért, mit jelent jól ápoltnak, tisztának lenni, hogyan teremtem meg magamnak a jó testi-lelki közérzetet. Hogyan látom a környezetemben élő felnőtteket, kit tekintek példának, mintának, kit utasítok el. Önértékelés, önkritika. Egészséges otthon és iskola – az egészséges otthon ismérvei, milyen lakást képzelek magamnak, a lakás felszereltsége, célszerű eszközök, bútorok, a folyamatos tisztántartás, a lakáskarbantartás fontossága, hogyan változtatnám meg az iskolai környezetem? – az egészséges iskolai környezet ismérvei. Az egészséges életvitel – a fizikai erőnlét megőrzése, mozgás, sportolás, rendszeresség – a tiszta levegőn való tartózkodás fontossága. A változatos táplálkozás (gyümölcs, zöldség, tejtermék, fehérjék és a cukor arányai). Mit tehetek az egészségemért? Játékos szerződéskötés az egészségért. Mit jelent az életvitel? Milyen különbségek vannak a családok életvitele között. Milyen életvitelt alakítok ki felnőtt koromban. Életmód, életvitel veszélyei – veszélyes anyagok, függőségek, pszichoaktív szerek. Energiaszükséglet, energia bevitel – táplálkozási tanácsok, szaktanácsadás igénybevétele, a fogyókúra és veszélyei – a nyugodt, rendszeres táplálkozás előnyei – a mohóság, a rendszertelen étkezés eredményei. Mit változtatnék a saját és családom táplálkozási szokásain korszerűség a táplálkozásban. A lakás tisztasága, a konyhai higiéné. Egészség, sport – Betegség, orvoshoz fordulás, segítségkérés. Mit jelent a fogyasztói kultúra? A tudatos fogyasztás, takarékoskodás a pénzzel a természeti erőforrásokkal, az energiával. Társas kapcsolatok, barátság, érzelmek: mit jelent a biztonságérzet, érzelmi biztonság, érzéseink megóvása, szeretet, megbecsülés a családon belül, a baráti kör, fiú-lány kapcsolat. Szülők nélkül – egyedül döntés a párkapcsolatban, a veszélyes anyagok elutasítása, veszélyhelyzetek kerülése. Tartós kapcsolatokra való törekvés, elfogadás, önmagam elfogadtatása. Bizalmas kapcsolatok, korai szexualitás veszélyei – barátságok, szerelmek, testi kapcsolat nélkül. Baráti összejövetelek

14

– kulturált szórakozás, szélsőséges viselkedés, veszélyes magatartás elutasítása, kritikája. Szituációk elemzése. Döntéshelyzet.

Közlekedés: hogyan közlekedjünk a helyi járaton, a tömegközlekedés eszközein –, kockázatok, veszélyhelyzetek a közlekedésben – udvariasság, kulturáltság a tömegközlekedésben

1.5 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. - ismerjék fel a vészhelyzeteket; -

tudják

a

leggyakrabban

előforduló

sérülések

élettani

hátterét,

várható

következményeit; - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások

keretében

–

foglalkoznak az

elsősegély-nyújtással

kapcsolatos

legfontosabb alapismeretekkel.

Az

elsősegély-nyújtási

alapismeretek

elsajátításával

kapcsolatos

feladatok

megvalósításának elősegítése érdekében - az iskola kapcsolatot épít ki a helyi mentőszolgálattal, és az egészségügyi központtal - támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: - a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

15

Biológia - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés Kémia - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés Fizika - égési sérülések - forrázás Testnevelés - magasból esés

Az elsősegély nyújtásával kapcsolatos ismeretek tantárgyankénti és évfolyamonkénti megjelenését a pedagógiai program mellékletét képező tantervek tartalmazzák. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegélynyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

1.6 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanórai és tanórán kívüli közösségfejlesztési lehetőségek, iskolai szolgáltatások és programok a tanulók képességfejlesztését, valamint a szociális juttatások igénybevételét teszik lehetővé. Tanulóink életkörülményeit, neveltségi szintjüket felmérve az iskola munkatervében kiemelkedő feladatként jelenik meg az egészséges életmódra nevelés, a társakkal és nevelőkkel való toleráns magatartás kialakítása, valamint a társadalmi és családi ünnepek érzelmi töltésének elmélyítése.

16

 A tanulók reggeli és délutáni ügyeletének ellátása,  Napi háromszori étkezés (tízórai, ebéd, uzsonna) biztosítása igény és rászorultság szerint. Igény szerint tisztálkodási lehetőség biztosítása.  A mindennapi testedzés a tornateremben, az uszodában vagy a szabadban,  Klubok, szakkörök a tehetséggondozásra, a képességfejlesztésre,  Számítógép használata,  Felkészítés kulturális és sportversenyekre, vetélkedőkre, tanulóknak hirdetett iskolai és iskolán kívüli versenyekre,  Eseti és igényszerinti egészségügyi ellátás a házon belül, és a szakrendelés igénybevételéhez nyújtott segítség,  Környező (könnyen megközelíthető) kulturális szolgáltatások, közös, csoportos igénybevétele – múzeumok, kiállítások, műemlékek megtekintése, mozi-és színházlátogatás alkalmanként -.  Hitoktatás, erkölcsi nevelés.  Táborok, túrák szervezése, bonyolítása tanévben és szünidőben,  Segélyezési lehetőség biztosítása.

A jelzett szolgáltatások az étkezések kivételével ingyenesek. A sokrétű, a szerteágazó konkrét tapasztalatgyűjtés a tanulók szocializációs képességeit fejlesztik, az információk, benyomások, a spontán és szándékosan szerzett ismeretek körét tágítják a tanulás, a kíváncsiság felkeltését segítik.

Mintát

adnak

a

tanulónak

a

tartalmas

szabadidő

eltöltésre,

képességei

kibontakoztatására. Már első osztályban megkezdődik a fejlesztés, fokozatosan, lépésről, lépésre haladva a kijelölt cél felé. Az iskola által nyújtott szolgáltatás a magatartási, beilleszkedési zavart mutató tanulók helyzetén is javít azzal, hogy tartalmas elfoglaltságot kínál, viselkedési mintát ad számukra a különböző élethelyzetekben sikerélményhez juttatja őket, társas kapcsolataikat ápolja, szélesíti.

A tanórán kívüli tevékenységben bővebben kínálkozik lehetőség a kulturális, a szociális háttér miatt (roma etnikum), hiányokat mutató felzárkóztatásra. Az érintkezési formák, elvárások bemutatásával, saját maguk és környezetük tisztántartásának elsajátításával, a kulturált étkezési szokások megtanításával, a közlekedési eszközökön, a nyilvános helyeken történő viselkedés szabályainak gyakorlásával – és számtalan praktikus ismerettel igyekszünk visszavezetni ezeket a tanulókat a kortárscsoportba, elfogadásukat, befogadásukat segítjük.

Ezzel együtt a saját kultúrájukat, hagyományaikat – ápolhatják – ehhez segítséget, támogatást kapnak – az osztályközösségben, a kulturális megmozdulásokon.

17

Egyoldalú érdeklődésük miatt, szokásaiknak színesebbé tételében segítjük őket. (Eltérő életmódjukból adódóan a társadalmi normák elfogadása nehezükre esik).

Hagyományok rendszere Iskolánkban a nevelő-oktató munka hatékonyságának érdekében megalkottuk hagyományaink rendszerét. Célja: az iskolai élet keretbe foglalása, az intézményhez, közösséghez tartozás tudatosításának erősítése.

Területei:

1.

1.

Ünnepek, megemlékezések,

2.

Szabadidős tevékenységek szervezése,

3.

A munka rendszeres értékelése.

Ünnepek, megemlékezések: Nemzeti ünnepek:aradi vértanúk (október 6.)  kommunista és egyéb diktatúrák áldozatai (február 25.)  holokauszt áldozatai (április 16.)  Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.)  Március 15.  Október 23.

Közösségi ünnepeink:  Télapó  Karácsony  Farsang  Anyák napja  Gyermeknap  Pedagógusnap  Ballagás  Névadónk – Kossuth Lajos Ezeket a megemlékezéseket iskolai keretben az egész közösséget bevonva tartjuk.  2. Szabadidős tevékenységek a./ Tananyaghoz, ismeretszerzéshez kapcsolódó tevékenységek:

- Állatkerti kirándulás - Természetvédelmi vetélkedő, túra

18

- Házi tanulmányi verseny - Vers, prózamondó verseny - Énekverseny - Ki – Mit – Tud?

b./ Sportversenyek

- Házi atlétikai verseny - Házi úszóverseny

c./ Kézműves foglalkozások

- Adventtől – Karácsonyig - Klubnapközi – kézműves foglalkozás

d./ Tábor szervezése

3.

Értékelés A tanulmányi rögzített

munkát,

feladatok

a

tanulók teljesítményét,

teljesítését

havonta

értékeljük

valamint a

a

munkatervben

rendszeresen

megtartott

munkaértekezleten.

1.7 Tanórán kívüli iskolai élet szervezeti formái Napközis csoportok Napközis ellátásban részesül az iskola valamennyi tanulója igény és rászorultság szerint. Az alapozás éveiben, a szoktatás, az intenzív fejlesztés érdekében csak indokolt esetben tekintünk el a napközis foglalkozás elutasításától. A

felsőbb

évfolyamokon

a

tanuló

önállósága,

egyéb

kötelezettségei,

családi

munkamegosztásban történő részvétele és egészségi állapota szerint mérlegeljük a napköziből való távolmaradást. A napközis időszakban az iskolai élet számos területén kínálkozó programban vesznek részt a tanulók például: kulturális programok, sportkörök, testedzés, séták, klubfoglalkozás, könyvtárlátogatás és használat, manuális tevékenység, vetélkedők. Adott foglalkozási rend szerint alakul a heti program, összehangoltan, szervezetten. Minden tanulócsoportnak naponta 60 perc áll rendelkezésére, amelyet tanulásra, gyakorlásra, feladatok elvégzésére használhat fel.

19

Tanórán belüli közösségfejlesztési lehetőségek -

Tanulópárok és tanulócsoportok kialakítása a közös feladat megoldása érdekében.

-

Lehetőség egymás munkájának értékelésére stb.

Havonta klub napközis foglalkozás működik, amely közösség formáló, összetartó erővel bír. Fontos számukra az együtt, vagy közösségben végzett tevékenység, egymást megbecsüljék, tiszteljék. Korosztályok egymás mellett! Együtt  pozitív tudás, óvják, értékeljék egymás munkáját.

1.8 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  osztályozó vizsgák lebonyolítása,  kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,  osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, feladatok ellátása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,  a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,  iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,  részvétel a munkaközösségi értekezleteken,  tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,  iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,  szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,  osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

20

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

 Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart a szülőkkel.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Szülői értekezletet tart.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.  Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.  Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.  Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.  Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.9 A kiemelt figyelmet pedagógiai tevékenység

igénylő

tanulókkal

kapcsolatos

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Tehetségek felismerése, felkutatása: E tevékenység első és egyben nagyon fontos fázisa, hogy a szakalkalmazottak minél előbb felismerjék a tehetséges tanulókat, és e felfedezésükről tájékoztassák a nevelőközösséget. A felismerést követnie kell a megbizonyosodásnak, melynek során különböző, a tehetségre

21

irányuló feladatokon keresztül pontosítani kell az aktuális helyzetet és kijelölni a fejlesztés irányát. A felismerést és a megbizonyosodást tetteknek kell követni. A tehetséggondozás a tanulási nehézséggel küzdő gyermek esetében kompenzációs funkcióval is rendelkezik, hiszen épp a sikerélmények biztosítása, az elismerés az, ami létfontosságú a személyiségfejlődés egyensúlyának szempontjából.

Az iskola általános célkitűzései között szerepel: a)

Alapvető tanulási képességek fejlesztése; a képességeinek megfelelő magas kognitív szinteken dolgozzon.

b)

A jól működő képességek, a tehetség tudatos fejlesztése.

c)

A tanulók szociális képességének formálása a társadalmi beilleszkedés érdekében.

d)

Elsajátítsa a hatékony tanulási készségeket.

e)

A tehetséges gyermekek és szüleik problémáinak kezelése, illetve ebben való tevékenység, segítségnyújtás.

1. A tantervben rögzített művelődési anyag feldolgozása során a tanulók alapvető tanulási képességének

fejlesztése

elsődlegesen a

tanítási

órákon folyik.

Az

önálló

ismeretszerzés, az állandó önművelés igényének, képességének kialakítása elsősorban a tanítási

órák

feladata.

A

napközis

foglalkozások

besegítenek

eme

feladat

megvalósításában. Az osztályok kis létszáma, pedagógiai asszisztensek közreműködése lehetővé teszi az órák alatti differenciált foglalkozásokat. Így lehetővé válik, hogy a munkaformákat, az ismeretek mennyiségét, körét a tanulók képességei határozzák meg. 2. A különleges adottságokkal, képességekkel rendelkező tanulók gondozását a tanórán kívüli tevékenységek is nagymértékben szolgálják. –

A Sportcsarnokban lévő tanuszoda lehetőséget nyújt az úszásoktatásra. Sportkör keretében a kiváló úszók versenyekre való felkészítése folyik.

–

A jó rajzképességgel, illetve kézügyességgel bíró tanulók tehetséggondozása képzőművészeti szakkör, illetve háztartástan szakkör keretében folyik.

–

Évente megrendezésre került az ének-, vers- és prózamondó verseny.

–

A kor követelményeinek megfelelően minden 3., 4., 5., 6., 7., és 8. osztályos tanuló informatikai oktatásban részesül.

–

Fontos feladatnak tartjuk az értő, folyamatos olvasás elsajátítását, mint az ismeretszerzés egyik eszközét.

22

–

Fontos feladatnak tartjuk a tehetséges tanulók felkészítését a megyei Komplex Tanulmányi Versenyre, a Vers- és Prózamondó Gálára és sportversenyekre.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek által: 1. tapasztalatokat szerez az önálló problémamegoldásban, 2. elsajátítja a hatékony tanulási készségeket, 3. a képességeinek megfelelő magas kognitív szinteken dolgozik, 4. megtanulja a másik ember tisztelését, a másokkal való együttműködést.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Napjaink pedagógiai és pszichológiai gyakorlatában egyre gyakrabban találkozunk tanulási zavarokkal küzdő tanulókkal. Ezek olyan tanulási problémák, amelyet nem az átlagtól elmaradó értelmi képesség, hanem valamilyen speciális – motoros, vagy kognitív- zavar idéz elő. Sajnos iskolánkban is nagyon sok a magatartási, vagy a tanulási zavarral küszködő gyerek, akinek az iskolában – a pedagógus minden erőfeszítése ellenére – sok a kudarc élménye. A kudarc tulajdonképpen egyfajta megfelelni nem tudást jelent: megfelelni azoknak az elvárásoknak, amelyeket a program előír az azonos korosztályú gyermekek számára. Ha a tanuló egy adott követelménynek nem tud eleget tenni és ez sorozatosan megismétlődik, nem lesz sikerélményben része, egyre gyakrabban tapasztalja meg a kudarcot. Ez egy bizonyos idő után elvezet addig, hogy a tanuló nem kezd bízni önmagában, képességeiben és fokozatosan érdektelenné válik a felmerülő problémákkal, sőt a tanulással szemben is. Véleményünk szerint ezekre a problémákra csak az időben megkezdett tervszerű fejlesztéstől várhatunk eredményt. Iskolánkban a tanulási problémákkal küszködő gyermekek részére 3- féle módszert építettünk be a mindennapos munkába.  HRG- Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika (vízi mozgásfejlesztés)  TSMT- Tervezett Szenzomotoros tréning (szárazföldi mozgásfejlesztés)  Kognitív fejlesztési program

A HRG és TSMT fejlesztési programok lényege:

A vízben történő mozgás, mozgatás tulajdonképpen folyamatos taktilis – vesztibuláris inger, melyhez a sérülés ismeretében tervezhetőek a további proprioceptív, akusztikus és vizuális ingerek is. A langyos víz lazító, aktivitásra ösztönző hatását, a felhajtóerő okozta eltérő gravitációs viszonyokat és a közegellenállás által segített vertikalizációs lehetőségeket tudatosan használjuk ki a fejlesztő program alacsonyabb szintjein. A vízben végzett passzív és aktív vesztiburális feladatok hatásmechanizmusa megegyezik a fentebb ismertetettel. A reflexgátlók

23

kiindulási helyzetek alkalmazása, a súlypontáthelyező, az alátámasztási pontokat tudatosan változtató, szimmetrikus és aszimmetrikus ciklikus mozgások gyakorlása, a változatos eszközhasználat és a rendszeres intenzív fejlesztésen való aktív részvétel a tanulási nehézségeket mutató gyermekeknél tüneteik csökkenését, a jobb irányíthatóságot, a folyamatosabb figyelem és a tartós aktivitásra való képesség kialakulását eredményezi. A TSMT program a HRG módszerhez hasonlóan a szenzoros integrációs terápia elveit alkalmazva eltérő fejlődésű gyermekek számára készült. A legtöbb megkésett, eltérő fejlődés hátterében a szenzoros integráció éretlensége, gyengesége húzódik. A szenzoros integrációs terápiát tanulási, figyelmi problémákkal küzdő, részképesség-zavaros, hiperaktív gyerekek számára dolgozták ki. Kognitív fejlesztés

A tanulási zavar- akár a figyelemről, akár az emlékezésről, akár a gondolkodásról van szójelentős mértékben stratégiai probléma. Ha időben kezdjük el, a kognitív problémákkal küzdő gyerekeket meg lehet tanítani tanulni. A megoldás a korai felismerésben rejlik. Az időben megkezdett, a kognitív működés gyenge pontjaira irányuló speciális képzés lehetővé teszi, hogy az olyan gyerek, aki egyébként súlyos tanulási zavarral küzdött volna, megfeleljen azoknak az elvárásoknak, amelyeket az iskola a különböző korosztályú tanulókkal szemben támaszt. Ennek érdekében szükségessé válik:  Az iskolai szokásrend fokozatos, körültekintő kialakítása.  A tanulók önfegyelmének fejlesztése következetes, logikus, rövid, könnyen érthető szabályok felállításával és következetes betartásával, betartatásával

A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Beilleszkedés: –

csoportból közösség,

–

az iskola által preferált értékek elfogadása,

–

differenciált fejlesztés,

–

egészséges versengés,

–

együttműködési (kooperációs) képességek fejlesztése:

–



kölcsönös és felelős függés viszonyának kialakulása,



feladat- és munkamegosztás,



közösségi- és önkontroll, reális önértékelés,



szolidaritás.

belső harmónia megteremtése (autonómia + moralitás).

24

Minden tanulót hozzá kell segíteni saját értékei megtalálásához, és ahhoz, hogy ezeket csoportja javára tudja fordítani.

A gyermek fejlődése szempontjából lényeges azoknak a konfliktusoknak a kezelése, amelyek a különböző társadalmi, etnikai csoportból származó gyerekek között, illetve nevelők és neveltek között kialakulnak. Az autonóm, felelős szabadsággal rendelkező, életproblémáinak megoldására képes, képességeit megvalósító felnőtt emberré formálódás menetében lényeges, hogy a három legfontosabb szocializációs közeg (család, iskola, kortárscsoport) alapvető értékei illeszkedjenek egymáshoz.

A nevelési helyzet hatékony, a gyermek érdekében történő kihasználása tudatos, pedagógusi viselkedést kíván: A pedagógus nem egyszerűen reagál a szituációban, hanem mérlegelve, a gyermek hosszú távú érdekeit figyelembe véve válaszol a szituációra.

A problémaelemzés, a szükségletek, értékek és érdekek feltárása, felismerése, megértése az intellektuális képességek bizonyos szintű fejlettségét igényli. Mindezen képességek fejlesztése, a személyiség ezen meghatározó jellemzőinek formálása, erősítése az iskola feladatai közé tartozik. –

Tanórai

tevékenységben,

illetve

szabadidős

foglalkozások

keretében

megvalósuló képességfejlesztő, önismereti érzékenységet, szociális készségeket fejlesztő programok (mindez elősegíti a személyiség egészének érését, integrálódását is).

Beilleszkedéshez: A család a legfontosabb stratégiai célpont, amelynek kompetenciáját érdemes támogatni. A gyermekek esetében, pl. ha a súlyosan veszélyeztető család megváltoztatása nem sikerül, akkor az intézményi (iskolai) kapcsolatokat, a tanár pedagógus kapcsolatot és a kortárscsoportot kell megpróbálni olyanná tenni, hogy – legalább részben – pótolják a család támogatását.

Az Állapot és Mozgásvizsgáló Teszttel a gyermek szenzomotoros integráltságának szintje jól meghatározható. – A TSMT és a HRG-s módszerek a maguk regressziós, hiánypótló és felzárkóztató szemléletű mozgásanyagával alkalmasak a tanulási, magatartási, beilleszkedési tünetek csökkentésére. A hiányzó fejlődési fokozatok, mozgások tornatermi és vízi pótlásával és átélésével az idegrendszer újra strukturálásával történik meg, amely elősegíti a másodlagos tünetek spontán csökkenését. –

A tanulási és/vagy magatartási zavarok leküzdéséhez nemcsak a kollégákkal, hanem a szülőkkel is szükséges a partneri viszony kialakítása.

25

Önismeret: Első feladat az önmegfigyelés: Ki vagyok? Milyen vagyok? Ki és milyen lehetnék?

Tanári személyiség hatása a beilleszkedésre: –

nagyban segíti a beilleszkedést, ha a pedagógus a szülőkhöz hasonló gondoskodással fordul a gyermekhez,

–

iskola értékrendjének elfogadtatása a pedagóguson keresztül,

–

tanító hiteles viselkedése, empátiás képessége,

–

a kialakított személyes kapcsolat révén számos motivációs és nevelési lehetőség adódik.

Életkori sajátosságok figyelembevétele: –

mozgásigény,

–

játékigény,

–

zajigény, stb.

–

játékos formában, játszva tanítás.

Játék szerepe a beilleszkedésben: A játék felmérhetetlen szerepét és jelentőségét valamennyi pszichológiai iskola képviselői nagyra értékelik. Kiemelt szerepet biztosítunk a játék adta lehetőségeknek.

Problémák feltárásának módjai: –

Nagyon fontos, hogy a gyermekkel foglalkozó pedagógus, főként az osztályfőnök figyeljen a figyelmeztető jelekre.

–

Megelőzés megfelelő módját alkalmazza, pl. beszélgetés, kortárskapcsolatok figyelemmel kísérése.

–

Rendkívül fontos, hogy a pedagógus tisztában legyen az otthoni környezettel, a család hatásaival.

–

Pedagógiai pszichológiai vizsgálati módszerekkel ismerjék meg a gyermek szűkebb környezetét pl. családrajz.

–

Szociogram.

Magatartászavar feloldása: –

személyiségfejlesztés (belső konfliktusok feloldása, szituációs beszélgetések, indulatáttétel, meleg-elfogadó segítő attitűd)

–

önfegyelemre nevelés

26

–

szituációhoz kötődő segítségnyújtás (kiszámíthatóság, előrelátó tervezés)

–

tudatosítás (viselkedés értelmezése, határok megvonása)

–

büntetés (a vétekhez való igazítás).

Konfliktusmegoldás: –

Gordon-féle módszer alkalmazása.

–

Problémamegoldó

stratégiák.

A

résztvevők

a

probléma

megoldására

törekszenek, amely megoldásában mindkét fél érdekei (igényei, szándékai, elképzelései) figyelmet kapnak. Kölcsönösen biztosítják a másik fél önérvényesítését, vállalva, elfogadva az önalávetést.

1.10 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

„A gyermekvédelem tágabb értelemben minden gyermekre és ifjúra kiterjedő gondoskodás, pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amelyek a gyermekek és fiatalok gondozását, ellátását, nevelését, érdekvédelmét hivatott biztosítani. A gyermekvédelem tehát egy rendkívül sokrétű, összetett komplex tevékenység. Szűkebb értelemben nehéz helyzetbe kerülő és/vagy különböző fejlődési, nevelési, magatartási problémákkal küzdő gyermekek szakemberek által nyújtott speciális gondozása, segítése.” (Strauszné Simonyi Erzsébet: Gyermek és Ifjúság)

Az ifjúság szociális válsághordozó. A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és iskolai hatások, az érték- és normaválság az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtűrő képesség, ami otthon érezteti hatását és a gyerekeken vezetődik le. Ezek káros hatása megjelenik az iskolában a gyerekek teljesítmény-, viselkedés- és kapcsolatzavarainak formájában. Mivel a gyermek életének jelentős részét az iskolában tölti, problémái itt érzékelhetők leginkább. Iskolánk tanulói tanulásban akadályozott gyermekek. A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság határozata alapján tanulhatnak iskolánkban. Szinte kivétel nélkül hátrányos helyzetűek, nagyrészt halmozottan hátrányos helyzetben élnek. Hátrányos helyzetű (HH) tanuló: Az 1993. évi LXXIX közoktatásról szóló törvény 121.§-a tartalmazza az értelmező rendelkezéseket: A 14. pont szerint hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.

27

Halmozottan hátrányos (HHH) tanuló: az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője óvodás gyermek esetén a gyermek hároméves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. A hátrányos helyzet okai: - A család szegény, vagy nyomorban él, jövedelme főként segély, nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás, esetleg alkalmi munka után járó jövedelem. - Szűkös lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban sokan laknak együtt, így kevés az egy személyre jutó alapterület. A lakhatási feltételek egészségtelenek. A felszereltség rossz, például hiányzik a konyha, a fürdőszoba, beltéri WC, nincsenek alapvetőnek tartott háztartási készülékek. - A szülők iskolázatlansága: csak általános iskolát végeztek, vagy olyan érettségit nem igénylő szakképzettségük van, amivel szinte lehetetlen munkát találni. - A deviáns környezetben elszenvedett szocializációs ártalmak, a közeli hozzátartozók például alkoholisták, drogfüggők, játékszenvedélytől szenvednek. - Nincs család, a gyerek állami gondozott, vagy a fiatal onnan került ki, egyszülős családban nevelkedik, a szülei elváltak, az egyik szülő meghalt, vagy éppen a családban több generáció, illetve távolabbi rokonok élnek együtt.

- Legalább az egyik szülő beteg vagy fogyatékos, így fizikailag képtelen gyermekeit megfelelően ellátni, gondozni. A gyermekvédelmi törvény azon az elven alapszik, hogy a gyermek nevelésére elsősorban a családja jogosult és köteles, és ehhez kell az államnak és az önkormányzatnak, valamint ezek intézményinek segítséget nyújtani. Ennek érdekében foglalja össze a törvény a gyermek alapvető jogait és e jogok érvényesülésének garanciáit, illetve a szülői jogokat és kötelességeket.

A törvény megállapítja, hogy a gyermekvédelem olyan tevékenység, amely  a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése,  a veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére,  illetve a szülői gondoskodásból kikerült gyermek helyettesítő védelmének biztosítására

irányul.

28

Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. Tehát a gyermekvédelmi teendők ellátása az összes pedagógus feladata és kötelessége. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét, azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő- óvó intézkedést tegyen a rászorulók érdekében, őrködjön a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyermekek elviselhető életlehetőségei felett.

Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős koordinálja ezt a feladatot.

Tevékenysége:  A tanulók, szülők tájékoztatása a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, ahová problémáik megoldása érdekében fordulhatnak.  A veszélyeztető okok feltárásában segíteni az osztályfőnöknek.  A veszélyeztető okok megléte esetén értesíteni a Gyermekjóléti Szolgálatot.  A Gyermekjóléti Szolgálat munkáját segíteni.  A tanuló anyagi veszélyezettsége esetén a gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezni.  Figyelemmel kísérni a kiszűrt tanulók magatartását, teljesítményét.  A hiányzásokat különös figyelemmel kell kísérni.  A szociális hátrányok csökkentésére megoldásokat keresni (pl.: ingyenes

étkezés

stb.).  Pszichológus segítségét igénybe venni.  Az egészségkárosító magatartás elkerülését célzó felvilágosító programok szervezése.

Mivel a gyermekvédelem összetett, az élet szinte minden területét érintő tevékenység, ezért folyamatos

kapcsolatot

tartunk

különböző

intézményekkel:

Gyermekjóléti

Szolgálat,

Polgármesteri Hivatal Szociális és Gyámügyi Osztálya, Városi Gyámhivatal, védőnők, gyermekorvosok, hivatásos pártfogók, rendőrség.

A fentiek alapján az iskola gyermekvédelmi tevékenysége a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására és megszüntetésére terjed ki. A megelőzést a következő tevékenységek szolgálják:  Rendszeres kapcsolatot kell tartania a szülőkkel, a családokkal (családlátogatások, szülői értekezletek, fogadóórák).  Segítségnyújtás a családnak, hogy a gyermek elemi szükségleteit ki tudja elégíteni.  A tanuló egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül, az iskolafogászati rendeléseken, a szakorvosi ellátáson keresztül.

29

 A tanuló intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása (ügyelet, étkezés, fejlesztő foglalkozások, felzárkóztatás) a gyermek igénye szerint.  A család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatások felkutatása,

a

hozzájutás

segítése,

támogatása,

tanácsadás

a

családellátó

tevékenységhez.  A szenvedélybetegségek megelőzésére irányuló tevékenység.  Minden tanuló számára biztosítani kell a fejlődéshez szükséges egészséges környezetet, a képességeinek, tehetségének kibontakozását.  A tanulók jogait tiszteletben kell tartani, egyetlen tanuló sem kerülhet hátrányos helyzetbe nemzeti vagy etnikai hovatartozása, vallása, származása miatt.  Az iskolának együtt kell működnie a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal (rendőrség, gyámhatóság, gyámhivatal), szervezetekkel (családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, ÁNTSZ, vöröskereszt) és személyekkel (óvónők, védőnők, orvosok).  Osztályfőnöki órákon felvilágosító előadások tartása  A feltárásnak a következő területekre kell kiterjedniük:  Fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit (felmérések, tesztek, kapcsolat az osztályfőnökökkel).  Meg kell keresni a problémák okait (egyéni beszélgetések a gyerekkel, szülővel, családlátogatások, igazolatlan hiányzások ellenőrzése havonta).  Segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához.  Jelezni kell a problémát a Gyermekjóléti Szolgálatnak.

Az iskola falain belül is segíteni kell a veszélyeztetettség megszüntetését – vagy legalábbis ellensúlyozását. Ilyen tevékenységek:  felzárkóztató foglalkozások,  indulási hátrányok csökkentése,  differenciált oktatás és képességfejlesztés tanórai differenciált munkával,  személyes és egyéni tanácsadás tanulóknak, szülőknek – korrepetálás,

fogadóóra, egyéni beszélgetés, A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szociális ellátórendszer Magyarországon:

A szociális ellátások és azok színvonala mindenkor az adott társadalom gazdasági fejlettségétől, a társadalmi erőviszonyok alakulásától és a társadalom értékrendjétől függ. A szociális ellátás

30

célja minden esetben az, hogy valamilyen okból –tartósan vagy átmenetileg- a problémájukat önállóan megoldani képtelem egyéneket-csoportokat segítse. Hazánkban a szociális ellátásokat a többször módosított 1993. évi III. tv. szabályozza. A törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése érdekében meghatározza az állam által biztosított szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit és az ellátásra jogosultak körét. A törvény megfogalmazza a jogosultsági szinteket, a hozzájutás feltételeit és módját, a támogatás mértékét, a kizáró okokat és a jogosultság idejét. Kimondja, hogy az egyének felelősséggel tartoznak önmagukért és családjukért.

Az iskola tanulónépessége, szociológiai helyzetképe:

Az iskola tanulói tanulásban akadályozott gyermekek. A tanulók létszáma évek óta 70-80 fő között mozog.  Roma származású tanulók aránya:

90%

 Bejáró tanulók aránya:

5-10%

 Halmozottan hátrányos helyzetű:

95 %

Tevékenységek:  A szociális hátrányok feltérképezése – családszociológiai vizsgálatokkal, a személyiségi jogokat nem sértő adatok bekérésével.  A problémák feltárása és a stratégiák kidolgozása az egyéni megsegítésre.  A tanítási napokon a tanítás kezdete előtt és befejezését követően, valamint az őszi, téli és a tavaszi szünetben igény szerint ügyelet szervezése, programok biztosítása a dolgozó szülők, valamint a szociálisan hátrányos családi környezetben élő tanulók számára.  Napközis foglalkozások biztosítása az 1-8. évfolyamon valamennyi tanuló részére.  Szakkörök, klubok működtetése a képességfejlesztés, a kulturális hátrányok enyhítésére, a tehetségesebb tanulók differenciált megsegítésére.  Segítségnyújtás a különféle (szociális alapú) támogatás megszerzéséhez (étkezés, tankönyv, beiskolázás, tábor, kirándulás).  Sportkör működtetése, a kiemelkedő képességekkel rendelkező tanulók sportegyesületi tevékenységbe történő bekapcsolása, eredményeik, fejlődésük nyomon követése folyamatos kapcsolattartással.  Tájékoztató, felvilágosító programok kimunkálása a drogmegelőzéssel kapcsolatosan, ezen

tevékenységek,

tartalmak

beépítése

egészségnevelésbe.  Eszközök, fejlesztő játékok, feladatok.

31

az

osztályfőnöki

órába

és

az

1.11 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az iskolában diák önkormányzat nem működik. Minden olyan kérdésben, melyben a diák önkormányzatnak véleményezési, javaslattételi joga van az osztályfőnökökön keresztül, az osztályközösségek véleményét kikérjük.

1.12 Kapcsolattartás partnereivel

a

szülőkkel,

tanulókkal,

az

iskola

A szülők tájékoztatásának formái Szóbeli:  Iskolai szülői értekezletek,  Osztálybeli szülői értekezletek,  Fogadóórák,  Nyílt napok,  Családlátogatás.

Írásbeli:  Üzenő-tájékoztató füzet (1. osztály)  Ellenőrző könyv (2. osztálytól)  Iskolai hirdetőtáblák, (folyosó, osztály)  Tájékoztató szórólapok,  Ercsi Híradó újság

A szülők és pedagógusok együttműködésére szolgáló fórumok a./ Szülői értekezletek Feladata: -

a szülők és pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása.

A szülők tájékoztatása: -

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről.

-

Az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásáról,

32

-

Helyi tanterv követelményeiről,

-

Az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

-

Az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

-

Az osztályközösség tanulmányi előmeneteléről és iskolai magatartásáról.

A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetősége felé. b./ Fogadóórák Feladata: -

a szaktanárokkal való egyéni találkozás során véleménycsere a gyermek tanulmányi munkájáról, iskolai magatartásáról,

-

a gyermek egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal

(otthoni tanulás, tehetséggondozás, pályaválasztás, egészséges életmódra nevelés, szabadidő helyes eltöltése). c./ Családlátogatás Feladata: -

közvetlenebb kapcsolat kialakítása a szülőkkel,

-

a gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése,

-

állandó kapcsolattartás a problémás gyerekek jelzése a szülő felé,

-

tanácsadás a gyermek optimális fejlesztése érdekében,

-

magatartás – hiányzási – szökési kísérletek,

-

késések azonnali jelzése a szülő felé mivel a kapcsolattartás egy oldalú.

d./ Nyílt napok Feladata: -

betekintést nyerjen a szülő az iskola oktató-nevelő munkájába,

-

ismerjék meg a tanítási órák lefolyását, az ott alkalmazott módszereket,

-

megfigyelhetik az osztályközösség, illetve a saját gyermekük tanórai és órán kívüli tevékenységét, magatartását.

A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

33

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat, problémáikat szóban, vagy írásban, egyénileg, illetve a választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével. (hétfői nap áll a rendelkezésükre)

Szülői szerepek az iskola működésében Az iskola működésében a következő szülői szerepek jelennek meg: -

a szülő, mint a szolgáltatás megrendelője,

-

a szülő, mint a nevelési-tanulási folyamat segítője,

-

a szülő, mint az iskolai közélet szereplője.

A szülő mint a szolgáltatás megrendelője kérheti: -

az egyéni foglalkozás szervezését,

-

választható tanórák szervezését,

-

nem kötelező, tanórán kívüli foglalkozások szervezését,

-

iskolapszichológus, logopédus, iskolaorvos, védőnő segítségét,

-

az ifjúságvédelem segítségét,

-

Napközi otthoni ellátást.

A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat segítője az alábbi területeken tevékenykedhet: -

Tábororozás támogatásában,

-

Az iskola esztétikai arculatának alakításában.

A szülő nemcsak segítője, hanem aktív részese is lehet a nevelési-tanulási folyamatnak. Minden olyan szülői kezdeményezés iránt nyitottak vagyunk, mely az intézményünkben folyó oktatónevelő feladatok sikerességét támogatja, előre viszi, erősíti, színesíti.

Ennek színtere lehet: -

Osztályfőnöki óra,

-

Szülői értekezletek,

-

Szabadidős tevékenységek,

-

Kulturális programok, rendezvények.

34

Segítség a szülőknek az iskolaválasztásban -

Az óvodában a leendő 1. osztályos tanulók szüleinek szülői értekezletet tartunk,

-

Nagycsoportos óvodások iskolalátogatáson és óralátogatáson vesznek részt,

-

Továbbtanulás esetén segítés a 8. osztályosok pályaválasztásában, beiskolázáshoz segítség.

1.13. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: - osztályozó vizsga, - pótló vizsga, - javítóvizsga.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, - engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

Tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, - javítóvizsga esetén, a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.

35

Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a mindenkori tantervek tartalmazzák, melyek a pedagógiai program mellékletét képezik.

1.14 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai a) Tanulóinkat a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság (továbbiakban TKVSZRB) szakvéleménye alapján iskolázzuk be, ebben az értelemben „bemenetszabályozott” intézmény vagyunk. Felvételi eljárást, illetve különbözeti vizsgát ennek értelmében nem tartunk. b) Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse és rendelkezzen a TKVSZRB érvényes szakvéleményével, valamint iskola kijelölő határozatával. c) Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a TKVSZRB szakvéleményét; - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - a gyermek lakcímkártyáját; - a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; d) A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a TKVSZRB szakvéleményét; - a tanuló anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. e)

Iskolánkba

tanév közben

ismeretelsajátításhoz,

érkező új

alkalmazkodáshoz

tanulók

több

pedagógusaink.

36

időt,

számára

-

szükség

egyéni

differenciálást

esetén-,

az

nyújtanak

1.15 A felvételi eljárás különös szabályai Tanulóinkat a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság (továbbiakban TKVSZRB) szakvéleménye alapján iskolázzuk be, ebben az értelemben „bemenetszabályozott” intézmény vagyunk. Felvételi eljárást, illetve különbözeti vizsgát ennek értelmében nem tartunk.

37

2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára 51/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet 11. melléklet

Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Iskola tanmenete alapján 1. Tanulásban akadályozott/enyhe értelmi fogyatékos tanulók alapfokú nevelésénekoktatásának évfolyamain: Kerettantervek az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) http://kerettanterv.ofi.hu/

2. Értelmileg akadályozott/középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók alapfokú nevelésénekoktatásának évfolyamain Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) http://kerettanterv.ofi.hu/

2.2 Kötelező tanórai foglalkozások, nem kötelező tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma: A választott kerettanterv kötelező tantárgyai és minimális óraszámai Tantárgyak

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

7

7

6

7

Matematika

4

4

3

4

Hittan/Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

2

2

2

2

Ének-zene

2

1

2

2

Vizuális kultúra

1

2

2

2

Informatika

-

-

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

2

2

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

38

Tantárgyak

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam


4

4

4

4

Idegen nyelv

-

-

2

2

Matematika

4

4

4

4

Hittan/Erkölcstan

1

1

1

1

2

2

2

2

Hon- és népismeret

1

-

-

-

Természetismeret

2

2

4

4

Földrajz

-

1

1

2

Ének-zene

2

2

1

1

Vizuális kultúra

2

2

1

1

Informatika

1

1

1

1


1

1

2

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1


2

2

2

2


28

28

31

31

Történelem,

társadalmi

és

állampolgári ismeretek

A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Tantárgyak

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

7+1

7+1

6+1

7+1

Matematika

4

4

3+1

4

Hittan/Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

2

2

2

2

Ének-zene

2

1+1

2

2

1+1

2

2

2

Informatika

-

-

1

1


1

1

1

1+1


5

5

5

5


2

2

2

2


25

25

25

27


Vizuális kultúra

Tantárgyak

5. évfolyam

39

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam


4+1

4+1

4+1

4+1

Idegen nyelv

-

-

2

2

Matematika

4

4

4

4

Hittan/Erkölcstan

1

1

1

1

2

2

2

2

Hon- és népismeret

1

-

-

-

Természetismeret

2

2

4

4

Földrajz

-

1

1

2

Ének-zene

2

2

1

1

Vizuális kultúra

2

2

1+1

1+1

Informatika

1

1

1

1

1+1

1+1

2

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1


2

2

2

2


28

28

31

31

Történelem,

társadalmi

és

állampolgári ismeretek


Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások száma:

óraszám

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

5

5

5

3

3

3

1

1

Az óraszámok az évfolyamok között szabadon átcsoportosíthatók.

40

Tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma a teljes bevezetésig:2013/2014. 1. oszt

2.oszt

3.oszt

4. oszt

5. oszt

6. oszt

7. oszt

8. oszt

Új kt.

Régi + 5 ó testnev.

Régi

Régi

Új kt.

Régi + 5 ó testnev.

Régi

Régi

8

8

8

8

5

7

7

7

2

2

4

4

4

2

2

2

1,5

1,5

Fizika

1

1

Kémia

1

1

1

2

2

Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika

4

Hittan/Erkölcstan

1

Környezetismeret

2

4

4

4

4 1

2

2

2

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

Hon és népismeret

1

Természetismeret

2

2

Biológia

Földrajz Ének-zene

2

1

1

1

2

1

1

1

Vizuális kultúra

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

2

2

2

3

2

2


5

5

3

3

5

5

3

3

1

1

1

1

1

Osztályfőnöki

Összesen rendelkezésre álló órakeret:

25

23

23

24

28

29

28.5

28,5

Habilitáció

5

4

4

4

3

2

1

1

Összes óraszám:

30

27

27

28

31

31

29,5

29,5

41

2014/2015. 1. oszt

2.oszt

3.oszt

4. oszt

5. oszt

6. oszt

7. oszt

8. oszt

Új kt.

Új kt.

Régi+ 5 ó testnev

Régi

Új kt.

Új kt.

Régi+ 5 ó testnev.

Régi

8

8

8

8

5

5

7

7

2

2

4

4

2

2

1,5

1,5

Fizika

1

1

Kémia

1

1

1

2

2

Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika

4

4

Hittan/Erkölcstan

1

1

Környezetismeret

2

2

4

4

4

1

1


2

2

Hon és népismeret

1

Természetismeret

2

2

4

2

2

Biológia


2

2

1

1

2

2

1

1

Vizuális kultúra

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1


1

1

2

2

2

2

2

2


5

5

5

3

5

5

5

3

1

1

1

1

1

Osztályfőnöki


25

25

25

24

28

28

30.5

28,5

Habilitáció

5

5

4

4

3

3

1

1

Összes óraszám:

30

30

27

28

31

31

29,5

29,5

42

2015/2016.

Tantárgy


1. oszt

2.oszt

3.oszt

4. oszt

5. oszt

6. oszt

7. oszt

8. oszt

Új kt.

Új kt.

Új kt.

Régi 5 ó testnev

Új kt.

Új kt.

Új kt.

Régi+ 5 ó testnev.

8

8

7

8

5

5

5

7

2

2 4

Idegen nyelv Matematika

4

4

4

Hittan/Erkölcstan

1

1

1

Környezetismeret

2

2

2

4

4

4

4

1

1

1


2

2

2

Hon és népismeret

1

Természetismeret

2

2

4

2 2

1,5

Biológia Fizika

1

Kémia

1

Földrajz

1

1

2

Ének-zene

2

2

2

1

2

2

1

1

Vizuális kultúra

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1


1

1

1

2

2

2

2

2


5

5

5

5

5

5

5

5

1

1

1

1

1

Osztályfőnöki


25

25

25

26

28

28

31

31,5

Habilitáció

5

5

5

4

3

3

1

1

Összes óraszám:

30

30

30

30

31

31

32

32,5

43

2016/2017. -és minden további tanévben visszavonásig, vagy módosításig

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

1. oszt

2.oszt

3.oszt

4. oszt

5. oszt

6. oszt

7. oszt

8. oszt

Új kt.

Új kt.

Új kt.

Új kt.

Új kt.

Új kt.

Új kt.

Új kt.

8

8

7

8

5

5

5

5

2

2

Idegen nyelv Matematika

4

4

4

4

4

4

4

4

Hittan/Erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

1

Környezetismeret

2

2

2

2


2

2

2

2

Hon és népismeret

1

Természetismeret

2

2

4

1

1

2


2

2

2

2

2

2

1

1

Vizuális kultúra

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1


1

1

1

2

2

2

2

1


5

5

5

5

5

5

5

5

1

1

1

1

Osztályfőnöki


25

25

25

27

28

28

31

31

Habilitáció

5

5

5

3

3

3

1

1

Összes óraszám:

30

30

30

30

31

31

32

32

44

2.3 Helyi tanterv az értelmileg akadályozott tanulók számára Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, általános iskola, 1–8. évfolyam

A választott kerettanterv kötelező tantárgyai és minimális óraszámai A nevelés oktatás fejlesztés

Tantárgy

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8.évf.

Kommunikáció

4

4

4

4

4

4

5

5

Olvasás-írás

3

3

4

4

4

4

2

2

Számolás - mérés

4

4

4

5

5

5

5

5

Játékra nevelés

2

2

2

2 2

2

3

3

2

2

3

3

2

2

3

3

területei Anyanyelv és kommunikáció

Társadalmi környezet

Társadalmi ismeretek Életvitel és gyakorlat

Önkiszolgálás

2

2 2

Életvitel és gyakorlat

2

Természeti környezet

Környezetismeret

Művészetek

Ének-zene

2

2

2

2

2

2

2

2

Ábrázolás-alakítás

3

3

2

2

2

2

2

2

Iskolánkban az értelmileg akadályozott tanulókat részleges integrációban, heti 10 órás egyéni fejlesztés mellett oktatjuk. Tankötelezettségüket mindennapos iskolába járással teljesítik.

45

Az iskolánkba integrált értelmi akadályozott tanulót tantárgyai és óraszámai: A

nevelés

oktatás

fejlesztés

Tantárgy

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Kommunikáció

2

2

2

2

2

2

2

2

Olvasás-írás

2

2

3

3

3

3

3

3

Számolás - mérés

2

2

2

3

3

3

3

3

Játékra nevelés

1

1

1 1

1

1

1

1

1

1

1

területei Anyanyelv és kommunikáció

Társadalmi környezet

Társadalmi ismeretek Életvitel és gyakorlat

Önkiszolgálás

1

1 1

Életvitel és gyakorlat Természeti környezet

Környezetismeret

Művészetek

Ének-zene Ábrázolás-alakítás

2

2

1

1

1

46

2.4 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban csak hivatalosan taneszközzé nyilvánított nyomtatott taneszközöket használnak a pedagógusok (tankönyv, munkatankönyv, munkafüzet, térkép, stb.). A különböző tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező iskolai taneszközöket a helyi tanterv alapján a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg.

A szülőket a kötelezően előírt taneszközökről az év utolsó szülői értekezletén tájékoztatjuk. A tanulók a tankönyveket az iskolában ingyen kapják meg. A tankönyvek kiválasztásának elvei az iskolában: o

tartalmazza a kerettantervben meghatározott tantárgyak és tantervi modulok tananyagát,

o

tudományosan alátámasztott, hiteles ismereteket közöljön,

o

példákat a gyermek számára ismert környezetből, ismeretből hozzon,

o

jó minőségű, mérsékelt áru legyen,

o

a felmenő rendszerben készülő tankönyvcsaládokat előnyben részesítjük,

o

a tankönyv legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű és időtálló,

o

a tankönyv tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás 

o

az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek, a tankönyvekhez munkafüzet 

o

mélységében igazodjék a fogyatékos tanuló szükségleteihez,

is tartozzon,

a tankönyvek ne legyenek túlzsúfoltak, jól olvashatóak, jól áttekinthetőek legyenek,

o

a pedagógiai koncepciónknak leginkább az alaptankönyv, a magtankönyv felel meg, mert a tananyag magját tartalmazza, több évfolyamon is használható,

o

az alaptankönyvekhez tartozzon feladatlap vagy munkalap a megerősítés, a gyakorlás, a tanuló önálló munkáltatása, a tudás ellenőrzése végett, a feladatok felépítése szolgálja a differenciálást, a lehető legtöbbször fejeződjék be pozitív élménnyel a gyermek számára,

o

az alaptankönyvhöz a sajátos igényeknek megfelelő szatellit könyvek kapcsolódjanak, amelyek elkészítésében a nevelőtestület is aktívan részt vesz,

o

azokat a tankönyveket rendeljük meg elsődlegesen, amelyek a tantárgyak tanterveihez illeszkednek és kézikönyveket is kínálnak.

o

multimédiás segédanyagok.

A helyi tankönyvcsomagok részét képezik azok a könyvek, amelyek egy-egy helyi sajátosságot tükröző egységhez készülnek.

47

A tankönyvválasztást a nevelőtestület tanévenként felülvizsgálja és a tankönyvrendelést megelőzően döntést hoz.

A tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei:

A tanulmányi segédletek és a taneszközök együttesében, a tanítás-tanulás folyamatában minden taneszközre, az audió-vizuális taneszközökre, anyagokra is szükség van ahhoz, hogy a nevelésoktatás minőségét, hatékonyságát biztosítsuk.

Az eszközök kiválasztásának elveit - ugyanúgy, mint a tankönyvválasztásánál – nagyon sok szempont felsorolható. Ezek közül a legfontosabbak: - minőségi mutatók, - árfekvés, - illeszkedésük a tantárgyak tanterveihez, - az információ tartalmi megbízhatósága, - több célra használhatóság, - időtállóság, - egyszerű kezelhetőség, - szükségszerűségük a tanítási folyamatban.

2.5 A Nemzeti alaptantervben feladatok helyi megvalósítása

meghatározott

pedagógiai

A tanulásban akadályozott/ enyhe értelmi fogyatékos tanulók alapfokú nevelése, oktatása Intézményünk tanulói a kognitív funkciók sérülése miatt önállóan nem képesek a fejlettségüknek legjobban megfelelő tanulási technika elsajátítására. Így az iskolába lépés pillanatától kezdve fontos feladat a tanulás megtanítása, a tanuláshoz való viszony, a motiváltság megteremtése.

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai

Alapfokú nevelés-oktatás  alsó tagozat 1-4. évfolyam  felső tagozat 5-8. évfolyam

Kulcskompetenciák  anyanyelvi kommunikáció

48

 matematikai kompetencia  természettudományos és technikai kompetencia  digitális kompetencia  szociális és állampolgári kompetencia  kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség  hatékony önálló tanulás

Műveltségi területek  Magyar nyelv és irodalom  Matematika  Ember és társadalom  Ember és természet  Földünk és környezetünk  Művészetek  Informatika  Életvitel és gyakorlati ismeretek  Testnevelés és sport Kiemelt fejlesztési területek általános iskolai tagozaton  szövegértés - szövegalkotás kompetencia  matematikai - logikai kompetencia  szociális, életviteli, környezeti kompetenciák  életpálya építési kompetencia  infokommunikációs kompetencia

Az ezekhez kapcsolódó tevékenységek kisiskolás korban:  az alsó tagozatban a tankönyvek, taneszközök helyes használata  az esztétikus füzetvezetés

49

 a technikai jellegű, manuális feladatokban a pontos mintakövetés  a mozgásban az utánzás, a szabályok elsajátítása, folyamatosan végzett tevékenység  a képi ábrázolás elemi formai, tartalmai és esztétikai következményeinek megismerése  az önkifejezés  egyszerű memoriterek, versek tanulása  az ismétlés, a felidézés módjainak, gyakoriságának elsajátítása

A felső tagozaton:  az elsajátított tanulási módszerek az önálló tanulás és a csoportmunka alkalmazása  gyakorolják és alkalmazzák a tankönyvekkel, feladatlapokkal, munkalapokkal való önálló tanulást, a szövegfeldolgozást  jussanak el az ésszerű, a takarékos, az esztétikus füzetvezetéshez, vázlatkészítéshez, jegyzeteléshez, technikai, vizuális jellegű alkotások önálló elkészítéséhez  képessé kell válniuk a tervezésre, a belsővé vált algoritmusok pontos alkalmazására, a munkamenet összeállítására.  el kell sajátítani a hatékony önellenőrzést és a tanuláshoz szükséges speciális taneszközök használatát.

2.6 Az értelmileg akadályozott tanulók nevelése, oktatása Az értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos) tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott, az iskolai nevelés-oktatás közös értékeire épül. Alapelveiben, céljaiban illeszkedik a NAT-ban megjelenő kulcskompetenciákhoz, a kiemelt fejlesztési területekhez, az alábbiak:

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai

Alapfokú nevelés-oktatás  alsó tagozat 1-4. évfolyam  felső tagozat 5-8. évfolyam

Kulcskompetenciák: kiemelt fejlesztési területek:  Szövegértés - szövegalkotás

50

 Matematika  Szociális életviteli és környezeti  Életpálya építés

Műveltségi területek:  Anyanyelv és kommunikáció  Társadalmi környezet  Életvitel és gyakorlati ismeretek  Természeti környezet  Művészetek  Informatika  Testi nevelés

Kiemelt fejlesztési feladatok:  Önmagukat minél jobban el tudják látni.  Környezetükben tájékozódni és tevékenykedni képesek legyenek.  Szociális, kommunikációs képességeik fejlesztése.  Közvetlen személyi-tárgyi környezet megismerése, alakítása.

Értelmileg akadályozott tanulók alapfokú nevelésének, oktatásának feladata  a személyiség harmonikus fejlesztése,  szocializációs képességek kiemelt fejlesztése,  a tanulói aktivitás serkentése, a folyamatos motiváció biztosítása  gyakorlatorientált képzés,  életvezetési technikák elsajátítása, gyakorlása,  képességek korrekciója és fejlesztése egyéni és kiscsoportos formában  egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a hátrányok csökkentésére alkalmazása,  az épen maradt, kevésbé sérült részképességek feltárása és fejlesztése,

51

 személyiség gazdagítása: az önelfogadásra, mások elfogadására, toleráns magatartásra való nevelés  az eredményes társadalmi integrációra törekvés,  a tanulók egyéni képességeihez igazított tevékenységek gyakorlása

2.7 A választható tantárgyak, pedagógusválasztás szabályai

foglalkozások

és

a

Hittan és erkölcstan A kötelező tanórai foglalkozásokon belül a hittan/ erkölcstan választható tantárgy, melyről a szülő, az aktuális tanévet megelőző tanév végén írásban nyilatkozik. A választott tantárgyat a tanév végéig kötelező látogatni. Szakkörök Érdeklődés szerint szerveződő, különböző korosztályú és évfolyamú tanulókat magában foglaló közösség. A szakkör programjának, céljának, vezetőjének előzetes ismerete alapján választanak a tanulók érdeklődés és vonzalom szerint az egyes tevékenységek között. A programok a tanórákon kívül rekedt gazdag műveltségi anyag célzatosan rendezett egységeit kínálják, képességfejlesztés, tehetséggondozás, a személyiség gazdagítása, a szociális kapcsolatok bővítése céljából. A szakkörök működését minden évben felülvizsgáljuk, a tanulók körének megfelelően szervezzük. A szakkörök száma tanévenként a lehetőségekhez mérten csökkenthető, illetve bővíthető.

Az idei tanévben is működő szakkörök:  Életvitel szakkör  Énekkar  Tánc szakkör  Olvasó szakkör  Kézműves szakkör  Iskolaszépítő szakkör  Dráma szakkör  Média szakkör  TSMT  Sport szakkör  HRG

52

2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulók tanulmányi munkájának magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése

Törvényi háttér: A 2011. évi CXC. Nemzeti Köznevelési Törvény szabályozza a szöveges értékelés és a magasabb évfolyamra lépés feltételeit.  Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanuló tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.  Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.  A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél:  A

nevelők

a

tanulók

munkáját

egy-egy

témakörön

belül

szóban

és

írásban is ellenőrizhetik;  Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és főkövetelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.  A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban:  Az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,  A

többi

tantárgy

esetében

pedig

egy-egy

témakörön

belül.

(A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.)

53

 A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.  A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:  Az első évfolyamon, illetve a 2. évf. I. félévében minden tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk.  A második évfolyam 2. félévétől a nyolcadik évfolyammal bezárólag a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.

A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:  KIVÁLÓAN MEGFELELT  JÓL MEGFELELT  MEGFELELT  FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL (Ez

utóbbi

esetben

a

szülő

bevonásával

értékelni

kell

a

tanuló

teljesítményét,

fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. Minderről, s arról, hogy a felzárkóztatásra milyen segítséget nyújt, az iskola tájékoztatást kell adni.) A második, harmadik és negyedik évfolyamon, év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. Felmenő rendszerben az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük. A szöveges értékelés pedagógiai, módszertani szabályai  az értékelés sugalmazza azt az elvárást, amely szerint a gyermek legyen aktív részese a fejlődésének, vállaljon felelősséget, szerepet saját tanulásában,  az értékelés legyen személyre szabott, differenciált, a diákok valódi figyelmet, odafordulást, segítőkészséget tapasztalhassanak a pedagógus részéről,  értékelésünk legyen előremutató, az elérendő célhoz konkrétan utat mutató,  mindig vegyük figyelembe a gyermek önmagához mért fejlődését, képességeit, lehetőségeit.

54

Értékelő kategóriák és a minősítő értékelés összehangolása

Minősítés

Minősítés

Minősítés

Minősítés

Kiválóan

Jól megfelelt

Megfelelt

Felzárkóztatásra

megfelelt Magyar

nyelv

és választékos

szorul érthető

átlagos

nehézkes

folyékony

szóképes

szótagoló

betűzgető

- szövegértése

kiemelkedő

megfelelő

bizonytalan

segítséget igényel

Íráskészség

esztétikus

rendezett

megfelelő

rendezetlen

- íráshelyesség

hibátlan

kevés hiba

több hiba

sok hiba

- írástempó

lendületes

megfelelő

változó

fejlesztendő

Matematika

kialakult

pontos

bizonytalan

kialakulatlan

megfelelő

bizonytalan

nem tudja

érti

ismeri

nem alkalmazza

jártas

pontatlan

tájékozatlan

jártas

tájékozott

pontatlan

az biztos

megfelelő

elfogadható

bizonytalan

- tájékozódása az élő biztos

megfelelő

elfogadható

bizonytalan

kifejező

dallam és ritmus dallam és ritmus

irodalom -

szóbeli

kifejező

készség olvasási készség - hangos olvasás

- íráskép

- számfogalom -

alapműveletek biztos

végzése - szöveges feladatok alkalmazza megoldásának lépéseit -

geometriai biztos

alakzatok felismerésében Környezetismeret -

biztos

megismerési

módszerekben -

tájékozódása

időben

és

élettelen

természetben Ének-zene

dinamikus

55

- dallamismeret - zenei ismeretek – biztos dallami

-

követő

tévesztő

pontos

bizonytalan

hiányos

megfelelő

bizonytalan

hiányos

kifejező

elfogadható

kidolgozatlan

jó

elfogadható

hiányos

ritmikai

elemek Rajz

és

Vizuális biztos

kultúra - eszközhasználat -

ábrázolás-

képi esztétikus

megjelenítés Technika és Életvitel alapos - anyagismeret - eszközhasználat

biztos

gondos

megfelelő

segítségre szorul

Testnevelés

ügyes

kitartó

igyekvő

kialakulatlan

- szabálytartása

sportszerű

szabálykövető

elfogadható

bizonytalan

Egyéb tantárgy

kiváló

jó

megfelelő

hiányos

igyekvő

ingadozó

gyenge

- feladat végzése

- tárgyi tudása -

tárgyhoz

való egyenletesen jó

viszonya

A 2-3. évfolyam és a 4. osztály első félévének minősítő kategóriái a szöveges értékelés felmenő rendszerű bevezetésével

Minősítés

Kiválóan

Jól megfelelt

Megfelelt

megfelelt Az

adott biztos/alapos

Felzárkóztatásra szorul

megfelelő/jó

elfogadható

hiányos

gondos/kitartó

változó/bizonytala

segítségre szorul

tantárgyból: - tárgyi tudása a követelményekhez viszonyítva - munkavégzése

Önálló/pontos

n -

szóbeli kifogástalan

megfelelő

elfogadható

hiányos/gyenge

megfelelő

elfogadható

jelentősen

feleleteinek színvonala -

írásbelei igényes

munkavégzése

fejlesztendő

56

--írásbeli munkák esztétikus

tetszetős

megfelelő

kifogásolható

megfelelő/jó

elfogadható

hiányos/sok hiba

90%-100%

70%-89%

37%-69%

0-36%

egyenletesen jó

igyekvő

ingadozó

gyenge

külalakja -

témazáró kiemelkedő

dolgozatainak eredménye - tárgyi szorgalma

A második-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból havonta legalább annyi érdemjegyet kapjon amennyi a tantárgy heti óraszáma. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül, havonta értesíti. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám)

érdemjegyekre

történő

átváltását

a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

Teljesítmény

Érdemjegy

0-33 %

Elégtelen (1)

34-50 %

Közepes (3)

76-85 %

Jó (4)

86-100 %

Jeles (5)

A pedagógus a kapott érdemjegyeket a naplóba a következő színekkel írja: témazáró

-

szóbeli-, írásbeli felelet -

piros kék

házi feladatért, versért, fekete-,piros pontért kapott jegy -

zöld

A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: - negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, informatika, környezetismeret,

ének-zene,

rajz,

57

technika,

testnevelés.

- ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. - hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem matematika, informatika, természetismeret, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. - hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. - nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal

minősíti

és

ezt

az

értesítőbe,

illetve a

bizonyítványba

bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a./

példás (5) az a tanuló, aki: -

a házirendet betartja;

-

a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;

-

kötelességtudó, feladatait teljesíti;

-

önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;

-

tisztelettudó;

-

társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;

b./

-

az osztály és az iskola közösség életében aktívan részt vesz;

-

óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;

-

nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;

jó (4) az a tanuló, aki: -

a házirendet betartja;

-

tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;

58

-

feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;

-

feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;

-

az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;

-

c./

nincs írásbeli intője vagy megrovása.

változó (3) az a tanuló, aki: -

az iskola házirend előírásait nem minden esetben tartja be;

-

a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;

-

feladatait nem minden esetben teljesíti;

-

előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;

d./

-

a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;

-

igazolatlanul mulasztott;

-

osztályfőnöki intője van.

rossz (2) az a tanuló, aki: -

a házirend előírásait sorozatosan megsérti;

-

feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;

-

magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;

-

társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;

-

viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;

-

több alkalommal igazolatlanul mulaszt;

-

több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás

(5),

jó

(4),

változó

(3),

illetve osztályzatokat használjuk.

59

hanyag

(2)

érdemjegyeket,

Az első-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a./ példás (5) az a tanuló, aki: -

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

-

tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;

-

a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;

-

munkavégzése pontos, megbízható;

-

a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;

-

taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b./ jó (4) az a tanuló, aki: -

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

-

rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;

-

a tanórákon többnyire aktív;

-

többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;

-

taneszközei tiszták, rendezettek.

c./ változó (3) az a tanuló, akinek -

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;

-

tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;

-

felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;

-

érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;

-

önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

d./ hanyag (2) az a tanuló, aki: -

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;

-

az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;

-

tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;

-

feladatait többnyire nem végzi el;

-

felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;

-

a tanuláshoz nyújtott nevelő vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;

60

-

félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Azt a tanulót, aki  képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít,  vagy vagy

folyamatosan az

osztály,

illetve

jó az

tanulmányi iskola

eredményt

érdekében

közösségi

ér

el,

munkát

végez,

vagy az iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkőn vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,  vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez,  az iskola jutalomban részesítheti.

Az iskolai jutalmazás formái: a./ Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret,  napközis nevelői dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret,  nevelőtestületi dicséret.

b./ Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végző tanulók a tanév végén:  szaktárgyi teljesítményért,  példamutató magatartásért,  kiemelkedő szorgalomért,  példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. c./Az

egyes

tanévek

végén,

valamint

a

nyolc

éven

át

jó

eredményt

elért

tanulók oklevelet és könyvjutalmat kaphatnak, amelyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

d./Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön,

illetve előadásokon, bemutatókon

eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

61

e./ A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

Azt a tanulót, aki  tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti  vagy a házirend előírásait megszegi,  vagy igazolatlanul mulaszt,  vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben kell részesíteni.

Az iskolai büntetések formái:  szaktanári figyelmeztetés;  napközis nevelői figyelmeztetés;  osztályfőnöki figyelmeztetés;  osztályfőnöki intés;  osztályfőnöki megrovás;  igazgatói figyelmeztetés;  igazgatói intés;  igazgatói megrovás;  tantestületi figyelmeztetés;  tantestületi intés;  tantestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

2.9 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban nem tanítunk csoportbontásban. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére.

A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. 62

2.10 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók testi fejlettségének (pl. testmagasság, testsúly) mérését szolgálják az iskolaorvos által évenként, illetve kétévenként végzett egészségügyi szűrővizsgálatok. A tanulók fizikai állapotának (erő, ügyesség, gyorsaság, kitartás, teherbíró képesség) méréséhez, illetve fejlesztéséhez jó alkalmat biztosítanak a testnevelés órák és a különböző sportfoglalkozások. Az eltérő adottságokkal, képességekkel rendelkező tanulók teljesítményének, fizikai állapotának reális megítéléséhez, fejlődésük nyomon követéséhez minden tanév elején és végén végzünk mozgásfelmérést, amelynek eredményét írásban rögzítünk. Az értékelés alapjául mindig a tanulók korábbi eredményeinek kell alapul szolgálni, csak így tudjuk teljesítményeiket reálisan megítélni. Az értékelésnél figyelembe vesszük az egyéni adottságokat (testmagasság, testsúly, társuló rendellenességek)

A fizikai állapot mérésének módjai: • helyből távolugrás páros lábról • szabályos fekvőtámasz • hanyattfekvésből felülés • hason fekvésben hátrahajlás • guggolás csípőre vagy tarkóra tett kézzel • kislabda hajítás • labdapattogtatás falra, adott idő alatt • kitartó futás • súlypontemelkedés • kötélhajtás • futások időre rövid és középtávon

2.11 Az iskola környezeti nevelési elvei: Környezeti nevelés A környezeti nevelés embereszménye: a „környezeti polgár”

63

A környezeti nevelés cél és feladatrendszere Környezetünk legyen tanítványaink számára az emberiség közös öröksége, mely minőségének megőrzése és javítása közös és egyéni kötelesség. A környezeti nevelés az egészségvédelem és az ökológiai egyensúly fenntartásának része, védelméhez minden ember képes hozzájárulni. Tudatosuljon bennük, hogy a környezet részét képező erőforrásokat előrelátóan és ésszerűen szabad csak felhasználni. Célmeghatározások  pozitív attitűd kialakítása a mindennapi környezetvédelem iránti tágabb és szűkebb környezetükben  kortárscsoportok közötti kapcsolat elősegítése  az iskolaközösség külső és belső kapcsolatrendszerének gazdagítása  a szabadidő hasznos eltöltésének biztosítása

Feladatunk: a természeti, az épített, a társadalmi környezet fenntarthatósága érdekében szükséges magatartásminták, ismeretek, értékek, életviteli szokások megtanítása, kialakítása.

Színterek, szervezeti keretek:  iskolai: tanítási óra  szabadtéri tevékenységek  iskolán kívüli: állatkert, botanikus kert, kirándulások, terepgyakorlatok, erdei iskola Környezeti nevelés tanórán  tantárgyi tartalmakat és követelményeket a tanári programban jelölni kell  az erdei iskola számára külön programot kell készíteni Környezeti nevelés a tanórán kívül  szakkörök  vetélkedők, versenyek  jeles napok  akciók  tanulmányi kirándulások  erdei iskola  diák önkormányzati tevékenység  esztétikus iskolai környezet kialakítása  kiállítások, előadások  együttműködési civil szervezetekkel, társintézményekkel

64

A környezeti nevelés módszerei Játékok:  szituációs játékok  memória játékok  kombinációs játékok  érzékelést fejlesztő játékok Modellezés:  hatásterületi modellek  rendszermodellek  prognosztikus modellek Riportmódszer:  kérdőíves felmérés  direkt riportok Projekt-módszer:  analízis – akció projectek Terepgyakorlati módszerek:  terepgyakorlatok  nyári táborok  térképkészítés  egyszerű megfigyelések  célzott megfigyelések, mérések Aktív kreatív munka:  természetvédelmi fenntartási munkák  rekonstrukciós munkák Közösségépítés:  csoportszervezés Művészeti kifejezés:  alkotások, rajz, film, zene  színdarab, vers, próza A környezetnevelési program megvalósításához szükséges erőforrások  anyagi: költségvetési, pályázati formák  humán: pedagógus kompetenciák fejlesztése továbbképzésekkel  pedagógus munkáját segítő alkalmazottak bevonása  felügyelet biztosítása kirándulásokon és az erdei iskolában A program értékelése A környezeti nevelést akkor tekinthetjük sikeresnek, ha  társas kapcsolatok pozitívan fejlődnek  aktív részvétel a programokban

65

 tantervi követelmények megfelelő teljesítése  a programban megjelölt feladatok teljesülnek

2.12 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A gyermek hátrányos helyzetének csökkentése a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez segítségnyújtás, együttműködés különböző szakemberekkel. A tanulók fejlődéséhez szükséges tényezők és a harmonikus családi háttér biztosítása, a szülőkkel karöltve. A gyermek és szülők problémájának enyhítése. A szülők segítése a problémák önálló megoldásában.

Gyermekvédelem A gyermekvédelmi munka tartalma  felderítés, jelzőrendszer működtetése prevenciós

munka (diákotthoni férőhely

biztosítása, tájékoztatás, egészségvédelmi program kidolgozása)  családgondozás (családlátogatások, egyéni esetkezelés, folyamatos kapcsolattartás)  támogató segítségnyújtás  további életpálya nyomon követése  külső intézményekkel való kapcsolattartás (Gyermekvédelmi Szolgálat)  A gyermekvédelmi munka szervezeti formái Fogadóórák (kapcsolattartás a szülők és a nevelők között, információszolgáltatás) esetkezelés egyéni és kiscsoportos formában (a tanulók problémamegoldásának segítése) Esetmegbeszélő csoport (szupervízió a szociálpedagógiai munka felülvizsgálata, döntése helyességének ellenőrzése) Mentálhigiénés foglalkozások A Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Preventív tevékenység:  A krízishelyzetben lévőknek segítséget nyújtanak a civil szervezetekből kapott ruhaadományok. Ezeket szétosztva próbáljuk enyhíteni a szülők gondjait.  A szülők széleskörű tájékoztatása segélyezési formákról és egyéb lehetőségekről.  Ifjúságvédelmi drogmegelőző szervezetek akcióinak, segítségnyújtási lehetőségeinek propagálása.  Civil szervezetek által szervezett segélyezési akciókba való bekapcsolódás, szervezés, lebonyolítás.  Rendkívüli osztályfőnöki órák szervezése (egészségnevelés, bűnmegelőzés)  Társadalmi prevenció, utógondozás.

66

3. Eszközjegyzék 1-2. o.

3. o.

4. o.

5. o.

6. o.

7. o.

8. o.

Tanulói asztal

9

12

9

10

14

11

9

Tanulói szék

16

20

10

18

17

13

11

Tábla

1

1

1

1

1

1

1

Szeméttároló

1

1

1

1

1

1

1

Szalagfüggöny

3

3

5

3

3

3

3

Tanári asztal

1

1

1

1

2

2

1

Tanári szék

1

1

1

1

1

1

1

Tároló szekrény

8

7

7

8

8

8

7

Televízió

1

1

1

1

1

1

1

SZAKTANTERMEK ESZKÖZJEGYZÉKE

Technika terem: étkező asztal szék tanári asztal, szék tűzhely konyhaszekrény munkapult mosogató tábla eszköztároló szekrény szalagfüggöny szeméttároló

2 13 1 2 2 2 1 1 8 2 2

Könyvtár: asztal szék könyvespolc vagy szekrény könyvtári dokumentum szalagfüggöny

2 2 5 300 1

Rajzterem: asztal szék tábla

16 30 1

67

tanári asztal, szék eszköztároló szekrény mosdókagyló

2 9 1

Tornaterem: bordásfal gyűrű kosárpalánk tornapad mászókötél röplabdaháló

4 1 1 4 1 1

Tornaszertár: tornaszőnyeg zsámoly tornaszekrény ping-pong asztal magasugró állvány és rúd dobbantó Ayres- tölcsér Ayres- henger Ayres- alagút gólyaláb labda kötél ugráló labda gördeszka hullahopp karika roller billenő padló egyéb mozgásfejlesztő eszköz súlyzó fa mászórúd bója

2 5 1 1 1 1 1 2 2 8 20 2 4 2 6 3 6 3 15 1 1

Számítástechnika terem: számítógép számítógép asztal tanári asztal tanulói asztal szék eszköztároló szekrény tábla

2 4 2 2 11 8 1

68

Fejlesztő terem 1.: tanulói asztal tanulói szék tábla

2 4 1

Fejlesztő terem 2.: eszköztároló szekrény

8

Igazgatói iroda: íróasztal szék tárgyalóasztal tárgyalószék telefon nyomtató számítógép szekrény mosdókagyló

1 1 1 4 1 1 1 1 1

Igazgató helyettesi iroda: íróasztal szék számítógép telefon/fax nyomtató fénymásoló iratszekrény páncélszekrény

3 4 1 1 1 1 2 1

Tanári szoba fiókos asztal szék napló és folyóirat tároló polc eszköztároló szekrény konyhaszekrény mosdókagyló fotel kis asztal könyvespolc

4 22 2 6 1 1 2 1 1

Kiszolgáló helyiség: hűtőszekrény polc rendszer asztal szék

1 1 1 2

69

Nevelő munkát segítő eszközök:

TANESZKÖZÖK Tárgyak, eszközök, információhordozók az iskola pedagógiai programjában előírt tananyag feldolgozásához egyéni fejlesztést szolgáló speciális taneszközök.

Falitérkép Fali szemléltető tábla Rádiómagnó CD lejátszó Video lejátszó Lemezjátszó DVD lejátszó Írásvetítő Hordozható írásvetítő Diavetítő Diapozitív vetítő Vetítő vászon és állvány Spirálozó gép Lamináló gép

Évfolyamok, tantárgyak alapján, oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa 20 18 4 4 1 1 1 2 1 2 1 1 1 1

70

71

72

73

Kossuth Lajos Általános Iskola Pedagógiai Programja

Recommend Documents