BEREKBÖSZÖRMÉNYI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA BEREKBÖSZÖRMÉNY
PEDAGÓGIAI PROGRAM
2013.
Tartalomjegyzék 1. 2.
Küldetésnyilatkozat ........................................................................................................5 Az iskola általános jellemzése .........................................................................................5 2.1. Iskolánk helye és helyzete a településen belül .........................................................5 2.2. Az iskolával szemben támasztott helyi igények .......................................................6 2.3. Személyi feltételek ..................................................................................................6 2.4. A tanulócsoportok összetétele, a tanulók neveltségi állapota ...................................7 3. Az iskola nevelési programja ..........................................................................................8 3.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei ..................................................8 3.1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei: .......................9 3.1.1.1. Az iskola által közvetített értékekről, tudásról vallott elvárások ...............9 3.1.1.2. Az iskola társadalmi szerepéről vallott elvárások ................................... 10 3.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai és feladatai .................................. 10 3.2.1. Célok és feladatok az 1-2. és 3-4. osztályban ................................................. 10 3.2.2. Célok és feladatok az 5-6. és 7-8. osztályban ................................................. 11 3.3. A fejlesztés kiemelt területei ................................................................................. 11 3.3.1. A test és a lélek harmonikus fejlesztése ......................................................... 11 3.3.2. Önismeret fejlesztése, önértékelés képességének fejlesztésével, társas kapcsolatok kialakítása, erősítése ................................................................... 11 3.3.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok......................... 12 3.3.3.1. Erkölcsi nevelés ..................................................................................... 13 3.3.3.2. Esztétikai nevelés .................................................................................. 14 3.3.3.3. A testi nevelés feladatai ......................................................................... 14 3.3.3.4. Munkára nevelés .................................................................................... 15 3.3.3.5. Erkölcsi nevelés, önmegvalósítás ........................................................... 15 3.3.3.6. Érzelmi nevelés ..................................................................................... 16 3.3.3.7. Értelmi nevelés ...................................................................................... 16 3.3.4. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................ 17 3.3.4.1. Iskolai egészségnevelési program .......................................................... 17 3.3.4.1.1. A prevenció (megelőzés) területei ....................................................... 17 3.3.4.1.2. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai ........... 18 3.3.4.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ................................... 19 3.3.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................. 19 3.3.5.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok.................... 20 3.3.5.2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai............................... 20 3.3.5.3. Közösségfejlesztés a Diákönkormányzat tevékenysége során................. 20 3.3.5.4. Szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai .............................. 20 4. Az iskolai munka szervezése......................................................................................... 21 4.1. Rendszeres iskolai tevékenységek ......................................................................... 22 4.2. Egyéb programok .................................................................................................. 23 4.3. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ...................................... 25 4.3.1. Az osztályfőnök feladatai és hatáskör ............................................................ 26 5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ................ 27 5.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ................................ 27 5.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program .......................... 27 5.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítés ................ 27 5.3.1. A sajátos nevelési igényű tanulók segítésének programja............................... 28 5.3.1.1. A SNI tanulók pedagógiai célú habilitációs/rehabilitációs ellátása ......... 28
2
5.3.1.2.
Enyhe fokban értelmi sérült tanulók a tanulásban akadályozott tanulók fejlesztését segítő program ..................................................................... 34 5.3.1.3. A pszichés fejlődés zavarai miatt nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók (részképességzavar) fejlesztését segítő program ................................................................................................. 35 5.3.1.4. Halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztését segítő program.................. 37 5.4. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ......................................... 38 5.4.1. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ...................................... 38 5.5. Az átmenetek problémáinak megoldása ................................................................. 38 5.6. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása .................................................................... 39 5.6.1. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelem eredményességét meghatározó tényezők ........................................................................................................ 39 5.6.1.1. Kapcsolat a családdal ............................................................................. 39 5.6.1.2. Pedagógiai eljárások .............................................................................. 40 5.6.1.3. A gyermekvédelmi hálózat igénybevétele .............................................. 40 6. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ...................................... 40 6.1. A szülő, a tanuló és az iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ............................................................................... 41 6.2. Együttműködések- partnerségi kapcsolatok kiépítése ............................................ 43 7. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ............................................................. 44 7.1. A vizsga fajtái, vizsgára kötelezettek..................................................................... 44 7.2. Vizsgaforma, vizsgarészek: ................................................................................... 44 7.3. A vizsgaszabályzat hatálya .................................................................................... 45 7.4. Vizsgaidőszakok ................................................................................................... 45 7.5. A tanulmányok alatti vizsgák rendje ...................................................................... 45 7.5.1. Az írásbeli vizsgák rendje: ............................................................................. 45 7.5.2. A szóbeli vizsgák rendje ................................................................................ 45 7.6. A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai ..................................................... 46 7.7. A vizsgák értékelése.............................................................................................. 46 7.8. A vizsgák eredményének kihirdetése ..................................................................... 46 7.9. A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása ............................... 47 8. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ............................................... 47 8.1. A felvételi eljárás különös szabályai ...................................................................... 47 9. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ................................. 48 10. Az intézmény helyi tanterve ...................................................................................... 49 10.1. Helyi tanterv ..................................................................................................... 49 10.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei.. 53 10.3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .................................................................................................... 54 10.3.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .............................. 54 10.3.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ................................ 55 10.3.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .............................. 55 10.3.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ................................ 55 10.3.5. Mindennapos testnevelés ............................................................................... 56 10.4. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai....... 56 10.4.1. Projektoktatás ................................................................................................ 57 10.5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ............................................................................................................... 58 10.6. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ..... 59 10.7. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei .......................... 59
3
10.8. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek .. 59 10.9. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei .................................... 65 10.9.1. Egészségnevelési program ............................................................................. 65 10.10. Az iskola környezeti nevelési elvei .................................................................... 66 10.11. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ..... 68 10.12. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei............................................................. 70 11. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................. 72
4
1. Küldetésnyilatkozat Általános iskolánk integrált alapfokú oktatási, nevelési intézmény. Arra hivatott, hogy személyi és tárgyi eszközeinek koordinált és hatékony felhasználásával biztosítsa Berekböszörmény község lakosságának az oktatáshoz-művelődéshez szükséges feltételeket, lehetőségeket. A pedagógiai programunk célja, hogy az alapelveket, célokat, feladatokat rendszerbe fogja, a tervezett eljárásokat egyértelművé, ellenőrizhetővé tegye. A program szerkezete az egység megteremtését célozza. Intézményük küldetésének tekinti, hogy a község lakói részére, az óvodás kortól a nyugdíjas korig a szükségleteknek és a felmerülő igényeknek megfelelően megteremtse a neveléshez, oktatáshoz, az önművelődéshez, a teremsporthoz szükséges alapfeltételeket. Humán és technikai feltételével támogat minden olyan intézményen kívüli kezdeményezést, amely alapfeladatinak, célkitűzéseinek megvalósításait segíti. Tevékenységének minden területén érvényesülnie kell a demokratikus, – a az emberi jogokat elfogadó, arra ösztönző, humánus, – a nemzeti összetartozást, a hazaszeretetet erősítő gondolkodásmódnak és eljárásoknak. Valamennyi programjának, rendezvényeinek irányításában, szervezésében, lebonyolításában közreműködőket azonos emberi értékei, a pedagógiai, szervezési tudatossága, valamint elért teljesítménye alapján egységes szemlélet és követelményrendszer alapján ítéljük meg. Szolgáltató tevékenységet folytat. Az alaptevékenységébe tartozó elemeket – az érvényben lévő törvényekben és rendelkezésekben meghatározottak kivételével – térítésmentesen, egyéb szolgáltatásait önköltségen biztosítja az igénybe vevőknek. A helyiségeit, felszereléseit a nem alapvető tevékenységbe tartozó, de az intézményi célkitűzéseket közvetlenül támogató rendezvényekhez térítésmentesen, a non-profit szervezetek igénybevételeihez önköltségen biztosítja.
2. Az iskola általános jellemzése 2.1. Iskolánk helye és helyzete a településen belül Intézményünknek a falu életében meghatározó szerepe van, kisugárzó hatással bír településünkre. Az iskola épülete a település központjában, a falu főutcáján, az úttól kb. 100 m-re, zöld környezetben, parkkal körülvéve 1 ha területen fekszik. Iskolánk 2 épületben működik. Az épületnek közös, tágas udvara van. Ebből 1000 m2 bitumennel borított sportpálya. A régi kisiskola 1928-ban épült. 4 tanteremből, 1 fejlesztő szobából, 1 irodahelyiségből és 1 kazánházból áll. A tantermek tágasak, kb. 50 m2 az alapterületük. Az egyik teremből elválasztó fallal 1997 nyarán a vizesblokk kialakítása megtörtént, a terem megmaradt részében lett létrehozva a fejlesztő szoba. Gázüzemű központi fűtés van. A tantermek laminált parkettával, padlóval burkoltak, a folyosókon taposócsempe van. A tantermi bútorok (pad, szék stb.) a gyermekek életkori sajátosságainak, a szabványelőírásoknak megfelelnek. 2000 nyarán az épület felújításra került.
5
A felső tagozat az „új”, 1962-ben épült emeletes iskolában működik. 7 tanterem, 2 vezetői iroda, 1 nevelői szoba található benne. Az épület összkomfortos. Gázüzemű központi fűtéses, és hidegvízzel ellátott. A vizesblokkot itt is 1997 nyarán alakítottuk ki. Padlózata lakkozott parketta. A tantermek berendezései az életkori sajátosságoknak és szabványelőírásoknak megfelelőek. A világítás mindkét épületben energiatakarékos fénycsövekkel van megoldva. Az alsó- és felsőtagozat épületeinek nyílászáró-cseréje megtörtént.
2.2. Az iskolával szemben támasztott helyi igények Fontos elvárás iskolánkkal szemben, hogy valamennyi tanuló tovább építhető, az eredményes továbbtanulást biztosító ismeretanyaghoz, tudáshoz jusson. Úgy kell megalapoznunk felkészültségüket, hogy minden tanuló a képességének megfelelő iskolatípusban folytassa tanulmányait. A továbbtanulás szempontjából fontos alapkészségek, képességek kialakításán túl az idegen nyelv, az informatika oktatása iránt jelentkezik továbbra is fokozott igény. A településen élő sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását megoldjuk. A családok eltérő anyagi, szociális és kulturális helyzetéből adódó, hátrányból induló tanulókat megpróbáljuk eredményesen felzárkóztatni. Jogos elvárás az iskolával szemben, hogy a tanulók tehetségét felismerjük, kibontakoztatását, fejlesztését biztosítsuk. A helyes szokások, viselkedési szabályok kialakításán, begyakoroltatásán túl olyan erkölcsi értékek tudatosítása is feladatunk, amelyek alapján tanulóink képessé válnak az egyetemes emberi értékek befogadására.
2.3. Személyi feltételek Tantestületünk elnőiesedett. Javítani kell a szakos ellátottságot. A következő szakos tanárokra van szükség: történelem, biológia, technika, fizika, rajz, testnevelés, ének. A pedagógusok létszáma: 14 fő. Tanító
Tanító-Tanár
Tanár
Nő
8 fő
3 fő
2 fő
Férfi
1 fő
--
--
A nevelőtestület munkához való viszonya, munkafegyelme, szakmai felkészültsége jó. Több pedagógusra jellemző a magas szakmai igényesség, naprakész informáltság, a módszertani kultúra gazdagsága. Ez megmutatkozik a mindennapok során a gyermekekkel való bánásmódban és a teljesítményben. A továbbképzési kötelezettség alá eső nevelők jóval a 7 éves határidő lejárta előtt teljesítették a 120 órás továbbképzésben való részvételt. Az akkreditált tanfolyamok helyi szervezésével jó lehetőség nyílt a tantestület szakmai kompetenciájának fejlesztésére. Továbbra is kiemelt feladat, hogy minden nevelő végezzen szakmai önnevelést, önművelést. A szakmai munka fejlesztésében jelentős szerepe van a 6
szakmai munkaközösségeknek. Az alsó tagozatos és a felső tagozatos munkaközösség tevékenységét meg kell újítani, hogy szolgálja a belső továbbképzést, az elméleti felkészültség javítását, a módszertani kutatások fejlesztését.
2.4. A tanulócsoportok összetétele, a tanulók neveltségi állapota A tanulói összlétszám 160-170 fő között mozog. A tanulócsoportok összetétele heterogén. E miatt a tanuláshoz való viszony, a magatartás terén is változatos a kép. A legtöbb osztályban megtalálhatók a beilleszkedési, tanulási zavarokkal küzdő tanulók, számuk egyre nő. Ennek oka az alábbiakból tevődik össze: a szülők körében magas a munkanélküliek száma, erőteljesebben jelentkezik az elszegényedés, italozó életmód, rendezetlen családi háttér, sokan a jövedelempótló támogatásból, a családi pótlékból, segélyekből, alkalmi munkából élnek, sok a rokkantnyugdíjas, az etnikai családok anyagi helyzetére jellemző a nagy szóródás. Egy vékony réteg meggazdagodott, kimagasló anyagi körülmények között él, amit nem követett szellemi felemelkedés. Ugyanakkor a többség az átlagosnál is szegényebb, a létminimum alatt él. Ebből a körből kerül ki a legtöbb nagycsaládos. A cigánycsaládokra jellemző a vándorlás, ami negatívan hat a gyermekek tanulására. Az el- és visszaköltözésekből adódó holtidő nagy kiesést jelent a tanulmányi munkában. A szülők alacsony iskolai végzettsége is közrejátszik abban, hogy a családok – s ezáltal a tanulók – körében nincs presztízse a tanulásnak. A szülők pedagógiai kultúrájának alakítása, szemléletének formálása érdekében a következőket tettük: előadássorozat, ahol segítséget adunk a mindennapi gyermekneveléshez, „Nyitott kapuk napja”, kérésre családlátogatások, szülői értekezletek, fogadóóra forgószínpad formájában. Igen kevés az olyan család, ahol a szülők közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, illetve kevés az olyan család, ahol az anyagi, kulturális-művelődési háttér motiválja a tanulók magasabb szintű ismeretszerzését. Osztályonként mindössze 4-5 tanulóról van szó. A velük való foglalkozása tehetséggondozás feladatát öleli fel. Sajnos vannak olyan családok, ahol a szülők egyike sem végezte el az általános iskolát. Elsősorban ezekből a családokból kerülnek ki azok a gyermekek, akiknek értelmi képessége nagyon alacsony szintű. Ezeket a tanulókat a szülők legtöbb esetben kérésünkre sem viszik el a nevelési tanácsadóba szakértői vizsgálatra, így a mi feladatunk, kötelességünk a fejlesztésük. Sok tanulónak nincs kialakult napirendje, időrendje, nincs rászokva a rendszeres, következetes tanulásra, pontatlanság, felületesség tapasztalható az iskolai és otthoni munkájukban. A nevelés területén egyre komolyabb gondok jelentkeznek, amelyeket nem könnyű kezelni. Emelkedik a nehezen kezelhető, a család kezéből is kicsúszott renitenskedő
7
tanulók száma. Iskolai és iskolán kívüli környezetük tisztaságára, megóvására, védelmére nem figyelnek kellően. A tanulás szerepének leértékelődésével egyre több tanuló viszonyul negatívan a munkához, a tanuláshoz. Mivel sokan nem látnak perspektívát maguk előtt a jövőt illetően (lásd: munkanélküliség), a családok is megerősítik gyermekeikben ezt a hozzáállást. Az önálló ismeretszerzésben nincs kitartásuk, önállótlanok, hamar feladják, ha problémával találják magukat szemben. Ennek ellenére gyermekeink örömmel azonosulnak történelmünk, nemzetünk nagyjaival, kiemelkedő személyiségeivel. Büszkén vállalják magyarságukat, érdeklődést mutatnak nemzetünk múltja iránt. (Lásd: március 15., Kossuth-évforduló, október 6., október 23. megünneplése.) Mint a tanulók szociális helyzete, képességbeli megoszlása is nagy szóródást mutat (lefele nivellálódás), ez a teljesítményben is visszatükröződik. Ezért nagyon fontos hogy a felzárkóztatásra, az egyéni bánásmód alkalmazására továbbra is nagy figyelmet fordítsunk. Kompenzálnunk kell a tanulók magatartásában, tanulmányi munkájában, a tanuláshoz való viszonyában jelentkező negatív környezeti hatásokat. Ez a munka sok időt, energiát leköt, mely nem mindig tükröződik vissza az eredményekben. Tanulócsoportonként 4-6 gyermek van, akik a követelmények teljesítésében az optimumra törekszenek. Ők az órai ismeretszerzésen túl széleskörű informáltságra tettek szert. Ugyanakkor a tanulók nagyobb része viselkedési, beilleszkedési, magatartási, képességbeli hiányosságai miatt a követelmények minimumszintjét is alig érik el. Kevés azon tanulók száma, akik információjukat az értékes írott sajtóból, könyvekből, médiákból szerzik. A törvény egyre több lehetőséget biztosít a szülők, a gyermekek jogainak gyakorlására, érvényesítésére. Iskolánk diákönkormányzatának (DÖK), mint fontos ifjúsági szervezetnek kettős feladata van, a diákok érdekképviseletének szerve választott vezetőkkel, másrészt, a diákság kulturális, szabadidős tevékenységét hangolja össze és szervezi meg iskolai szinten. Az iskolánkban minden tanulónak joga van ahhoz, hogy élhessen egyesülési jogával, tagjai lehessen a diákönkormányzatunknak. A diákönkormányzat tagjainak tevékenységét speciális jogi rendszer szabályozza, amelyben az emberi, gyermeki és a közösségi jogok elemei egyaránt fontos szerepet kapnak.
3. Az iskola nevelési programja 3.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei Az általános iskola közoktatási és köznevelési törvényben meghatározott alapfunkcióinak ellátása mellett olyan iskola megteremtésére törekszünk, amely modern, naprakész, a társadalmi igényeknek megfelelő ismereteket nyújt. A tanulók képességeinek kibontakoztatásával, tehetséggondozással, a hátrányok leküzdésével az iskola egyenlő esélyeket biztosít az általános műveltség alapjainak elsajátításához, a szabadidő hasznos eltöltésével, praktikus ismeretek elsajátításával készíti fel a gyermeket a jövő szolgálatára, közben olyan személyiségjegyek és magatartásformák kialakítására törekszik, melynek birtokában képesek lesznek érdekeik felismerésére és érvényesítésére. Jogos elvárás az intézménnyel szemben, hogy a településen élő sajátos nevelési igényű gyermekek családban nevelkedve, a helyi iskolában szerezzék meg az alapvető ismereteket.
8
3.1.1. Mivel szakember nem áll rendelkezésünkre, a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet Szakértői Bizottság segítségét vesszük igénybe. Az ő javaslatuk alapján gyógypedagógus segítségével teljesíttetjük a rájuk érvényes tantervi követelményeket. Olyan légkört kívánunk teremteni iskolánkban, melyben tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében: a tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk, bevonjuk őket saját iskolai életük megszervezésébe, egyéni képességeiket figyelembe vesszük az oktatás során, előre megismertetjük őket a velük szemben támasztott követelményekkel, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk, o tanuló és tanuló, o tanuló és nevelő, o szülő és nevelő, o nevelő és nevelő között.
3.1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei: Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei azon pedagógiai, nevelés, értékek, eszmények, nézetek összességét jelentik, amelyekben az intézmény nevelői egyetértenek, konszenzusra jutnak. Tanulóinkkal kapcsolatos elvárásaink. A tanuló képességének, adottságainak megfelelően tanuljon! Társaival, nevelőivel, szüleivel, felnőttekkel szemben udvariasan, illemtudóan viselkedjen! A tanórákon és tanórán kívül maximálisan részt vegyen a tanulói munkálkodásban, a tanulás folyamatában, az ismeretek elsajátításában! A 8. osztály végére rendelkezzenek mindazon képességekkel, készségekkel, amelyek szükségesek az önálló tanuláshoz, érdeklődésüknek, képességüknek, tehetségüknek megfelelő továbbtanuláshoz. Megfelelő önismerettel rendelkezzenek. Ismerjék az egyéni- és közérdeket, felkészüljenek a jogok és kötelességek demokratikus gyakorlására, a társadalomba való majdani beilleszkedésre. A tanulók műveltségének, világszemléletének, világképének formálása, személyiségük harmonikus fejlesztése kiemelt feladat.
3.1.2.1. Az iskola által közvetített értékekről, tudásról vallott elvárások Az iskolának demokratikus értékeket kell közvetíteni. Nemzeti értékeket szolgál. Az általános műveltségnek azokat a továbbépíthető alapjait tartalmazza, melynek elsajátításához minden tanulónak joga van. Nemzeti hagyományok ápolása, nemzeti azonosságtudat fejlesztése.
9
Fejleszti európai, humanista értékrendünket, erősíti az Európához tartozásunkat.
3.1.2.2.
Az iskola társadalmi szerepéről vallott elvárások
A figyelmet az emberiség előtt álló közös problémákra irányítani, a különböző kultúrák iránti nyitottság, megértés kialakítása, más népek kultúrájának, hagyományainak, szokásainak, életmódjának megismerése, megbecsülése, kapcsolattartás kialakítása különböző középfokú intézményekkel, helyi szervezetekkel, szülői közösséggel. Munkánk középpontjában a fejlesztési feladatok és tanulói tevékenységek állnak, a tananyagot a fejlesztés eszközeként jelöljük meg. A nevelési cél meghatározásakor arra keressük a választ, hogy milyen legyen az ember. Az iskola működési célja viszont az, hogy milyen legyen az iskola, ha el akarja érni nevelési céljait, A célnak reálisnak, teljesíthetőnek, számon kérhetőnek kell lennie, hiszen az iskola minőségének éppen az az alapja, hogy az iskola tevékenysége, eredményei, teljesítménye mennyiben felel meg a pedagógiai program céljainak
3.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai és feladatai 3.2.1. Célok és feladatok az 1-2. és 3-4. osztályban Az iskola átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Továbbfejleszti a megismerés, megértés, a tanulás iránti érdeklődését, nyitottságát. Teret ad a játék és mozgásigény kielégítésének. Elemi ismereteket közvetít, alapvető képességeket és alapkészségeket fejleszt. Az érdeklődésre és kíváncsiságra épít, motivál és fejleszti a felelősségtudatukat, a kitartás képességét, az érzelmi világuk gazdagítását. Algoritmusokat ad a tanuláshoz, megtanítja a helyes tanulás sorrendjét, tanulási technikáját, megalapozza a tanulási szokásokat. Az alsó tagozat 1-4. osztályában egész napos, iskolaotthonos oktatás folyik, melynek alapvető feladata ezen képességek kialakítása. Fejleszti a tehetségeseket, törekszik az egyéni képességek kibontakoztatására, segíti, támogatja a lemaradókat a tanulási nehézségek leküzdésében. Igyekszünk azoknak a hátrányoknak a kompenzálására, melyek a szociális-kulturális környezetből vagy eltérő érésből fakadnak. Erősítjük, tudatosítjuk a szűkebb-tágabb környezetből megismert erkölcsi értékeket, humánus magatartást, szokásokat, formáljuk a jellemüket, ezzel fejlesztve személyiségük egészét. A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés áll.
10
3.2.2. Célok és feladatok az 5-6. és 7-8. osztályban A nevelés-oktatás 5-6. és 7-8. szakaszában szervesen folytatódik az első szakasz nevelő-oktató munkája, a készségek és képességek, kulcskompetenciák fejlesztése, mely a tanítási órákon kívül a napközi otthon fontos feladata. Itt is két részre tagoljuk a fejlesztést. A 10-12 éves gyermek gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján történő tapasztalatszerzéshez, míg 7-8. osztályban előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás Fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját.
3.3. A fejlesztés kiemelt területei 3.3.1. A test és a lélek harmonikus fejlesztése Fontos a tanulók mozgáskultúrájának fejlesztése, megfelelő mozgásigényének kielégítése. Elsősorban testnevelés órán, de nem kevésbé fontos a szabadidő, levegőzés, szünetek adta lehetőségek ilyen irányú kihasználása, illetve a mindennapi testedzés lehetőségének kiaknázása. „Ép testben ép lélek” jelszóval élve, ki kell alakítani az egészséges életmód szokásrendszerét, az egészséges életmódra nevelést. Egészséges táplálékok fogyasztása, terítés gyakorlása. Rendszeres reggelizésre szoktatás, kulturált étkezés szokásainak gyakorlása (tízóraizás, kézmosás, szalvéta használat, önkiszolgálás, kulturált ebédelés).
3.3.2. Önismeret fejlesztése, önértékelés képességének fejlesztésével, társas kapcsolatok kialakítása, erősítése A szocializáció folyamatának elősegítése: fontos feladtunk a tanuló erkölcsi arculatának alakítása értelmi-érzelmi tulajdonságok fejlesztésével. Elengedhetetlen a helyes magatartás, viselkedési normák megismerése, gyakorlása, elemi állampolgári és mindennapi életviteli praktikus ismeretek nyújtása. Elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: biztonságos szóbeli és írásbeli kifejezőkészség elsajátíttatása, biztonságos nyelvhasználat, mentális képességek célirányos fejlesztése, az önálló tanulás képességének kialakítása, önművelés alapozása, differenciált képességfejlesztés, az ismeretek tapasztalati megalapozása, kreativitás fejlesztése, tanulási stratégiák megválasztásában az életkori sajátosságok figyelembevétele, az egészséges terhelés, a fejlődés folyamatos követése, személyre szóló, fejlesztő értékelés, a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztése. Nevelő és oktató munkánkat akkor tekinthetjük sikeresnek, ha a 8. évfolyam végén a tanulók döntő többsége
11
minden tantárgyból megfelel a kerettantervben meghatározott továbbhaladás feltételeinek, rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásszabályokat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. Természetesen olyan gyermek nincs, aki mindegyik kritériumnak meg tud felelni, de ha a kitűzött célok közül minél többel azonosul, akkor már eredményt könyvelhetünk el. Iskolánk feladatrendszerének meghatározásakor figyelembe vettük a helyzetelemzésben diagnosztizált eredményeket, hiányosságokat. Törekedtünk arra, hogy a jelenlegi állapoton a hiányosságok pótlásával javítsunk, illetve megerősítsük azokat a pozitívumokat, melyeket jó eredményként könyvelhetünk el. Másrészt alkalmazkodtunk a nagy változáson átment társadalom új igényeihez. Olyan ismeretek, kialakítását, képességek fejlesztését tűztük ki célul, melynek birtokában helyt tudnak állni minden szocializációs színtéren, s egyben megtestesítik a kor embereszményét. A kerettanterv célja, hogy a kultúra teljes rendszerére építve számos olyan szükségletkielégítő tevékenység működjön az iskolában és az iskolán kívül, amely leköti a tanulókat, komfortélményt biztosít számukra, fokozza teljesítményüket, kitágítja érdeklődésüket, Mindez összekapcsolódik a tanulók motiváltságával, ezért szükséges, hogy a pedagógus rendelkezzen olyan attitűddel, mellyel tapintatosan alakítja a gyermek magatartási kultúráját, előítélet-mentesen közelíti meg a gyermeket, toleranciával veszi körül, lehetőséget teremt a családi eredetű szociális hátrányok részbeni enyhítésére, illetve tehetségük felismerésére és fejlesztésére.
3.3.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét különböző iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Az iskolának a gyermeki személyiség formálásában betöltött szerepe mindig ismert és elismert volt, hiszen az elsődleges szocializációs színtér, a család mellett ez a másodlagos szocializációs színtér, az iskola gazdagította leginkább a felnövekvő nemzedéket. Sajnos, ez a személyiségformáló funkció az utóbbi években erősen redukálódott. Meg kell változtatni az iskola jelenlegi tevékenységrendszerét. Lépnie kell az iskolának, keresni kell azokat a formákat, módszereket, eszközöket, amelyek hatékonyabbá teszik a komplex személyiségformálást. A személyiség egyik leglényegesebb meghatározója az én-tudat, önismeret. Ezért elsődleges feladata az iskolának a reális énkép, én-tudat kialakítása
12
Ennek lehetséges útjai A pedagógus kezében legyenek olyan pszichológiai vizsgálati módszerek, eszközök, amelyeket fel tud használni a tanulói személyiség sokoldalúbb megismeréséhez. Nem elegendő a gyerek külső viselkedésének megfigyelése a mindennapi tapasztalat alapján, bár ez is egy fontos szempont. Ki kell alakítani a gyerekekben egy belső motivációs bázist. Ennek alapvető feltétele a gyerek tanuláshoz fűződő viszonyának a megváltoztatása. A gyerekek közül sokan nem szeretnek iskolába járni. Ezek a tanulók nyűgnek, kényszernek érzik a tanulást, s természetesen ez a teljesítményüket is befolyásolja, s kihat egész személyiségfejlődésükre. Keresnünk kell tehát azokat az eljárásokat, amelyekkel a jelenleginél hatékonyabb motivációs hátterét lehet kialakítani az iskolai tanulmányi munkának, elősegítve ezzel egy pozitív belső motivációs bázis kialakulását. Nagy gondot kell fordítani a gyermekek értékorientációjának formálására, hiszen ez alapján válogat a környezet kínálta lehetőségek közül. Így lehet érték az ember számára a tudás, míg a másik számára éppen az ellenkezője. A cél csakis a pozitív emberi értékek elfogadtatása lehet, még akkor is, ha alkalmanként a pedagógusoknak meg kell küzdeniük a társadalom értékrendjével is. Sajnos jelenleg általában alacsony a gyerekek igényszintje. Ennek a fejlesztése is szoros kapcsolatban van az iskolai tevékenységgel. Igen sokszor az iskolai sikertelenségek sora okozza a tanulók alacsony igényszintjét, bár ennek alakulásában is fontos tényező a család normarendszere. A sikeres tevékenységben jelentős szerepet játszik a kötelességteljesítés és a felelősségtudat kialakítása. Ennek alapja, hogy az egyénnek számot kell adnia tetteiről. A tanulókkal be kell tartatni az iskolai normákat, hiszen ezzel alakítjuk ki a felelősségérzet alapját, a belső normarendszert. Meg kell tanítani a gyerekeket a társaikhoz való toleranciára. Az iskolai személyiségfejlesztésben komplex feladat, hogy minél több gyermeket juttassunk el ahhoz a célhoz, hogy a valóságos humán értékekkel autonóm személyiséget alakítsunk ki
3.3.3.1.
Erkölcsi nevelés
Korunk erkölcsi szabályai válságban vannak: a magánember – a család, a média, a politika, gazdaság erkölcse eltolódott értékrendet mutat. A hagyományos erkölcsi értékek eltűnni látszanak, helyükbe lépett az önzés, a gátlástalan ego érvényesítése, a segíteni akarás hiánya. A tv, internet, a mértéktelen számítógép- játékok – mint pótló eszközök – a gyermekek befelé fordulásához, az agresszióhoz, a filmek álomvilágában élő emberkép kialakulásához vezetnek. Ezért az iskolának különleges feladata, hogy minden lehetőt megtegyen az élményszerű pozitív minták sokaságának felkínálásával, személyes példamutatással, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásainak átélési lehetőségével, azért, hogy a gyermekek erkölcsi értékei helyesek legyenek. Céljaink: A megértésre, a szolidaritásra,
13
minden ember méltóságának tiszteletére, szegények, az elesettek, az öregek megsegítésére, a szilárd belső fegyelmezettségre, szeretetre, vidámságra nevelés. Feladatunk. Az iskolai személyiségfejlesztés fontos feladata az értékes belső motivációs bázis kiépítése. Ennek egyik feltétele a gyerekek tanuláshoz fűződő viszonyának megváltoztatása. Nagy gondot kell fordítani a gyerekek értékorientációjának formálására. Cél csakis a pozitív emberi értékek elfogadtatása lehet. Fejleszteni kell felelősségérzetüket, kötelességtudatukat.
3.3.3.2.
Esztétikai nevelés
Az általános iskolában folyó esztétikai nevelésben vezető szerepet tölt be a szépirodalom. Feladata az irodalom megszerettetése, az olvasóvá nevelés. Tegyük a gyermekeket alkalmassá az irodalmi élmények befogadására, a művészeti szép felismerésére, hogy ezáltal fejlesszük irodalmi-esztétikai, gyönyörködő képességüket, ízlésüket. A vizuális kultúra tanítása fejleszti a tanulók látási kultúráját, a képszerű megismerés alapjait rakja le, ezért a képzőművészet az esztétikai nevelésben döntő szerepű. Elsősorban konkrét alkotó munkával valósítja meg az esztétikai nevelés aktivitásának elvét. Feladatok: Tegyük képessé a tanulókat a szép, a nem szép, az igaz, a nem igaz felismerésére és megkülönböztetésére, a természetben, az emberi életben és az alkotásokba megnyilvánuló esztétikum tudatos átélésére. Munkájukban, magatartásukban, környezetükben legyenek képesek megvalósítani az esztétikumot. Jobban odafigyelünk a füzetek külalakjára. Ízlésesen dekoráljuk a tantermeket. Követeljük meg, hogy becsüljék meg a kirakott munkákat. Óvják és becsüljék az osztálytermeket, az iskola vagyonát. Szervezzünk tisztasági őrjáratot. Legyen lehetőségük bekapcsolódni az iskola virágoskertjének gondozásába. A zene hatalmas eszköze érzelmeink alakításának, erkölcseink fejlesztésének. Ezt igyekszünk kihasználni az ének-zene órákon és szakkörökön. Törekszünk arra, hogy minél több zeneiskolába járó tanuló megmutathassa tudását. A közös színházlátogatásnak, filmvetítésnek hatékony nevelő ereje van. Ezért törekszünk minél több ilyen élményhez juttatni a gyerekeket
3.3.3.3.
A testi nevelés feladatai
Az egészséges életmód kialakítása. A test tisztán tartására nevelés. Egészséges, higiénikus környezet megteremtése. A tanulók testi, szellemi teljesítőképességének a fokozása.
14
Az ellenálló képesség, az edzettség növelése. A játék fejlessze a következő jellembeli tulajdonságokat határozottság, önuralom, bátorság, gyors felfogó képesség. Adjon módot egymás megbecsülésére, fejlessze a kötelességtudatot, a közösséghez való ragaszkodást. Segítse a gátlások leküzdését, az akaraterő növelését. Tanulják meg a kudarcot feldolgozni. A rendszeres spontán mozgások lehetőségének biztosítása túrák, kirándulások szervezésével. A mozgás örömét felhasználva, szívesen végzett testnevelési foglalkozásokkal, gyakori vetélkedőkkel, testnevelési és sportjátékokkal, majd serdülőkorban a sportolás, a versenyek minél gazdagabb lehetőségeinek szervezésével, alakítsuk ki a rendszeres testedzés, sportolás, természetjárás, a harmonikus, esztétikus mozgás iránti igényt.
3.3.3.4.
Munkára nevelés
Fontos az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A gyerekeket önellátásra, a környezet rendben tartására kell nevelni mivel a munkára nevelés szervesen beletartozik a személyiség formálásának egységes folyamatába. E célt szolgáló tevékenységformák: helyes viszony a tanuláshoz, önkiszolgálásra, házi munkára való szoktatás, közhasznú, közösségi munkákban való részvétel, a tulajdon védelme, iskolai rendezvények szervezése, viselkedési szokások tanítása, annak alkalmaztatása rendezvényeken (büntetésképpen ezekből a rendezvényekből való kizárás), következetesség, segítségnyújtás a pedagógusnak (pedagógusasszisztens), versenyek rendezése (szabadidőben is), nem jutalmazzuk azt, ami a normális emberi kapcsolatokban kötelező, büntetjük azt, aki ezt nem teszi meg. többet kell a gyerekekkel beszélgetni.
3.3.3.5.
Erkölcsi nevelés, önmegvalósítás
A pedagógus ne legyen személyválogató. Feladatunk a tanuláshoz és a munkához való helyes viszony kialakítása. Fejleszteni kell a tanulás motívumait, erősíteni a tanulási motivációkat. Meg kell tanítani a gyermekeket tanulni. A munka, a dolgozó ember tiszteletére, megbecsülésére nevelés. A tanuláson kívül legyen munkája, hogy értékelni tudja azt. Az iskolába lépéstől tudja, hogy az a feladata, hogy tanuljon, hozza el a felszerelését, készítse el házi feladatát.
15
Tanuljon rendszeresen, figyelmezetten, kötelességtudóan. Tudatosítani kell ennek későbbi hasznát. Fejlődjön segítőkészsége. A családok nagy részében nem szoktatják a gyerekeket a rendszeres munkára. A munkát csak úgy lehet megtanulni, ha csinálják.(A szülőkkel való kapcsolat erősítése). Óvja, becsülje az iskola felszereléseit. Tudja azt, hogy károkozás esetén a büntetésen kívül anyagi kártérítéssel is tartozik.
3.3.3.6.
Érzelmi nevelés
Az ember érzelmei alapján lesz boldog vagy boldogtalan. Ez utóbbi elkerülése céljából szükséges az ifjúságot érzelmileg nevelni Fontos szeretetünk kimutatása. Nagyon fontos a szülő iránti tiszteletre nevelés, hiszen a szülői tekintély az alapja a tanári tekintélynek. Arra tanítjuk a gyermeket, hogy jószívű, hálás, kedves legyen. Káros a drága és gyakori ajándék. Ha a gyermek azt érzi, hogy mindent megkaphat, amit csak akar, akkor nem fog semmit sem becsülni. Az érzelmi nevelés az egészség megőrzésének is része kell, hogy legyen. (A negatív érzelmek betegségeket okozhatnak, míg a pozitív érzelmek segítenek megőrizni az egészséget.) Tanuljanak meg együtt érezni másokkal. (Sokan csak elvárják ezt, de ők nem adják meg másoknak.) Az együttérzés nem velünk született, tanulni és tanítani kell. Az érzelmi nevelés feladata lehet még az érzelmek irányításának a megtanulása, gyakorlása. Ehhez meg kell tanulni pozitívan gondolkodni. Az érzelmi nevelés feladata a káros szenvedélyek elkerülésére nevelés.
3.3.3.7.
Értelmi nevelés
Minden tanuló rendelkezzen olyan bővíthető bizonyos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik arra, hogy az alapműveltségi követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. A 8. évfolyam végére előírt minimum követelményt teljesítsék. Törekszünk arra, hogy a megismert művelődési anyagot összefüggéseiben lássák, s legyenek képesek azt rendszerezni. Igyekszünk minél önállóbb tanulásra ösztönözni őket. Hiszen aki tud tanulni, jobban le tudja küzdeni a hátrányokat és jobban tud az érdeklődésének megfelelő irányban fejlődni. A jobb képességű tanulókat olyan továbbépíthető ismeretek birtokába juttatjuk, amelyekkel a továbbtanulás folyamán megállják helyüket. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával arra törekszünk, hogy minél több gyermek sikeresen, eredményesen fejezze be az általános iskolát a tankötelezettségi időn belül. A jobb képességű tanulók pedig tanuljanak tovább szakképző iskolákban vagy érettségit adó középiskolákban. E cél elérésének módjai o differenciált foglalkozás, gyűjtő és kutatómunka,
16
o o o o o o
csoportmunka, kooperatív munka, projektmunka, felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás (szakkörök, tantárgyi versenyek, vetélkedők keretében), tanulópárok kialakítása, ahol lehet.
3.3.4. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3.3.4.1.
Iskolai egészségnevelési program
Az egészség az ember legdrágább kincse, ettől függ biológiai és társadalmi életének zavartalansága. Az egészség védelme az egyes embereknek és a társadalomnak is alapvető érdeke. Jogszabályi háttér: A közoktatásról szóló (többször módosított) 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (3) bekezdése, a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) kormányrendelet, az iskola egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete Az egészségfejlesztés fő feladata Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jóllét állapota. Az egészségfejlesztés magában foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. Az egészségfejlesztés sarkpontja Az egész lakosságra irányul és annak együttműködésére épít. Az okok feltárására és a feltételek megteremtésére irányul, a társadalom különböző szereplőivel való együttműködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem, kultúra gazdaság). Az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésben, aktivitásban. A tanulók mindennapos testnevelése, mozgásuk biztosítása.
3.3.4.1.1. A prevenció (megelőzés) területei Az elsődleges prevenció a betegségeket előidéző tényezők korai felismerésére és elkerülésére irányuló tevékenység, ami e veszélyeztetett emberekre irányul. A korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik pl. az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyes higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az
17
egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszerbiztonság megvalósítása
3.3.4.1.2. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, és az egészségbarát viselkedésformákat. A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel, a táplálkozás, az alkohol és kábítószer fogyasztás, a dohányzás, a családi- és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, a szexuális fejlődés területén. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolában folyó egészségnevelés kiterjed a testi (szomatikus) egészség védelmére, a lelki (pszichés) egészség védelmére, a szociális egészség védelmére, a társas társadalmi kapcsolatok harmóniájának alakítására. o Szomatikus testi nevelés: A szomatikus nevelés feladatai között a személyi tisztaság, a környezeti tisztaság megteremtését, a higiénés magatartásra való szoktatást, a szervezet betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozását, az egészséges táplálkozásra, ruházkodásra történő nevelést tartjuk elsődlegesnek. Testi képességek: az erőnlét, állóképesség, ügyesség, gyorsaság fejlesztése. o Higiénés nevelés: célja az egyén és a közösség egészségének védelme, a külső környezetből származó ártalmak megelőzése, elhárítása. Személyi higiénére nevelés Az egész nap folyamán példát mutatunk, és folyamatosan felhívjuk a figyelmet, ezen szabályok betartására (bőrápolás, körömápolás, fogápolás, orr, fül, szemápolás, egészséges ruházkodás, a helyes (egészséges) táplálkozás, a kulturált étkezési szokások). Környezet higiéniára nevelés A gyerekekkel közösen végezzük az osztályterem tisztaságának megóvását, szépítését, virágosítását, a termek szellőztetését, az udvar tisztántartását, gondozását A betegségek megelőzésére nevelés A fertőző betegségek megelőzésére nevelés magában foglalja a közvetlen érintkezés útján, cseppfertőzéssel, továbbá az élelmiszerekkel terjedő fertőzések megelőzésére nevelést. Felhívjuk a figyelmet, és megtanítjuk a helyes zsebkendő használatot, a köhögés, tüsszentés alkalmával, hangsúlyozzuk a kézmosás szükségességét az étkezések előtt, után, az óraközi szünetek után, WC használatot követően.
18
3.3.4.2.
Kiemelt figyelmet fordítunk az élősködők (rüh, fejtetű) felismerésére és kiküszöbölésére. Ebben segítséget kérünk a védőnői hálózattól. Az egyszerűbb rendellenességek megelőzése magában foglalja a beszédhibák megelőzését, felfedezését, korrekcióját, mely logopédus segítségével történik, és a tartási (ülési) rendellenességek felfedezését, korrekcióját, a helyes testtartás kialakítását, melyet testnevelés órán valósítunk meg.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása
Az elemi elsősegély-nyújtási ismereteket tanulóink osztályfőnöki, biológiai és természetismereti órák keretében sajátítják el az aktuális tananyagokhoz kapcsolódóan. A megtanult ismeretekről és gyakorlati tudásról minden tanévben egészségnap keretében adnak számot. az egészségnap folyamán a tanulók teszteket töltenek ki, az osztályok elsősegélynyújtó vetélkedőn vesznek részt és önkéntes egészségügyi dolgozók előadásain vesznek részt.
3.3.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulók személyiségfejlesztése a nevelő és oktató munka során egyrészt a pedagógus és a tanuló közvetlen személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetve, a tanulóközösség ráhatásán keresztül érvényesül. Feladatok a közösség fejlesztésével kapcsolatosan: A tanórán, iskolaotthonos keretek között és tanórán kívüli tevékenységhez kapcsolódóan a tanuló közösségek kialakítása, a közösségi élet tudatos, tervszerű fejlesztése. Az életkori sajátosságok figyelembevétele a fejlesztésben. Az önkormányzat képességének kialakítása. Ki kell alakítani azon képességeiket, hogy tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért tevékenykedni, illetve az elvégzett munkát tudják értékelni. A közösségi tevékenységek megszervezése: A pedagógus legfontosabb feladata a közösségek tudatos tevékenységének tervezése, szervezése, folyamatos figyelemmel kísérése. Lehetősége legyen a tanulónak a közösségi tevékenységekbe aktívan bekapcsolódni, részt venni, a közösségi együttléthez szükséges magatartási, viselkedési formákhoz tapasztalatot gyűjteni, gyakorolni. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Mind a tanítási órán, mind a tanórán kívüli tevékenység során kitüntetett szerepet szánunk a személyiség, a közösség fejlesztésében a motiválásnak, aktivitásnak, a differenciálásnak. Az egész napos iskola kiváló lehetőséget nyújt a szabadidős programok alatt a közösség formálására, a gyermekek játékkultúrájának fejlesztésére, a személyiség sokoldalú fejlesztésére.
19
3.3.5.1.
A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok
A tanítási órákon a közösségi fejlesztés rendszeres csoportfoglalkozások, keretében történik, tananyaghoz igazodva. fejlődik még a közösség a projektmunkák során is, amire évente egy alkalommal kerül sor. az osztályfőnöki órák keretében a közösség fejlesztését segítik a dramatikus-szituációs játékok, közös feladatmegoldások.
3.3.5.2.
Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai
Az ünnepségekre, megemlékezésekre való felkészülés és a közös sikerélmény erősíti a tanulók közötti kohéziót. Az 1-4. osztályban működő egész napos iskola meghatározott napirendjével legfontosabb szerepet tölt be az alapozó szakaszban a képességek kialakításában, a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésében és a közösség fejlesztésben. A tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek, ugyanakkor a felső tagozatos gyerekek, igény szerint tízórait és ebédet kapnak. Ezek a közös étkezési alkalmak erősítik, fejlesztik a gyermekcsoportok közötti kapcsolatot. Az iskola tanulóinak összekovácsolódását segítik még a versenyek, vetélkedők, bemutatók, osztálykirándulások, múzeumi-, kiállítási-, könyvtári- és művészeti előadásokhoz kapcsolódó foglalkozások. A jobb közösséggel jobb eredményt lehet elérni más területeken is. A tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások alsó tagozatban, az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatása, a tehetséges tanulók gondozása, valamint a gyengék felzárkóztatása mellett, elősegítik a közösség formálódását is. Ugyanezt segíti elő a 2003/2004. tanévtől működő integrációs program a különösen nehéz helyzetben élő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében.
3.3.5.3.
Közösségfejlesztés a Diákönkormányzat tevékenysége során
A diákönkormányzat (DÖK) aktívan részt vesz a házirend, az értékelési rendszer kidolgozásában, kialakításában, kirándulások, versenyek, vetélkedők, farsang, ünnepek, fordított nap stb. tervezésében, ezzel erősítve iskolánk közösségét.
3.3.5.4.
Szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai
Az elmúlt években nagyon gazdag szabadidős tevékenységrendszer alakult ki iskolánkban. Sokféle foglalkozást tudunk biztosítani a gyerekeknek és szüleiknek. Így tudjuk megvalósítani azt a célt, hogy az iskola megtanítsa tanítványait a szabadidő értelmes eltöltésére. A gazdag szabadidős kínálatnak preventív funkciója is van. Meggyőződésünk, hogy az a gyermek, akit megtanítunk a szabadidő tartalmas és hasznos eltöltésére, kiegyensúlyozottabb lesz. A szabadidőt hasznosan együtt eltöltő gyerekek pedig közösségé kovácsolódnak. Évközben heti rendszerességgel működő szakkörökben tevékenykedhetnek gyerekeink Az alább felsorolt szakkörök csak példák, érdeklődéstől függően évente változhatnak a felkínált lehetőségek: természettudományi szakkörök, ügyes kezek, „Barátunk a könyv”, számítástechnika szakkör, énekkar, színjátszó kör, felvételire előkésztő foglalkozások, rajzszakkör, nyelvi foglalkozások, floorball, foci, néptánc oktatás, tehetséggondozás, tanulásmódszertani foglalkozás, kézimunka szakkör, stb.
20
4. Az iskolai munka szervezése Iskolánkban 1-8. évfolyamos általános iskolai nevelés-oktatás folyik. A tanítás-tanulás folyamat megszervezésében kiemelkedő szerepet kapott az alsó tagozatban az egész napos oktatás. Ennek felépítése: tanóra, önálló foglalkozás, szabadidő-játék, tehetséggondozásfelzárkóztatás, tízórai, ebéd, uzsonna. Iskolánk kiemelt feladatkörei Tanulóink összetételéből adódóan differenciált, kooperatív tanulásszervezéssel a tanulók képességeinek individuális fejlesztése, mely alkalmazkodik a gyermek képességeihez, munkatempójához, munkamoráljához, ezzel biztosítva a családi eredetű szociális hátrányok részbeni enyhítését, esetleges kompenzálását, illetve a tanulók képesség szerinti optimális megterhelését (Lásd: hátrányos veszélyeztetett, etnikai tanulók.). A cigány kisebbségi oktatás keretében a cigány és nem cigány származású tanulók együtt sajátítják el heti 1 órában a cigány népismeret műveltségi anyagát és heti 2 órában kisebbségi kulturális tevékenységet folytatnak. A tanórai és tanórán kívüli keretben folyó hátrányos helyzetű vagy roma tanulók integrációs felkészítése elősegíti, hogy minél több gyermek sikeresen, eredményesen fejezze be az általános iskolát tankötelezettségi időn belül. Továbbtanulnak szakiskolában vagy középiskolában. Az oktatással, képzéssel egyenrangú feladatunk a tanulók neveltségi szintjének javítása, értékes gyermeki személyiség formálása, a pozitív emberi tulajdonságok erősítésével, gyakoroltatásával. A fenti célok, feladatok megvalósítása: differenciált foglalkozás, gyűjtő-, kutatómunka, csoportmunka, kooperatív munka, projektmunka, felzárkóztatás, korrepetálás, napközis foglalkozás, tehetséggondozás (szakkörök, tantárgyi, komplex versenyek, „Ki mit tud?” vetélkedő). Mind az ismeretszerzésben, mind a gyakorlásban kiemelt hangsúlyt kap a tanulók önálló tevékenykedtetése, szükségletek kialakítása, játék, önművelés, önkifejezés, rendszeresség, kitartás, szorgalom, szokásrendszer kiépítés. Törekszünk a következőkre:
21
Igyekszünk minél több érzékszervet bevonni a tanulás folyamatába. A tapasztalatszerzést eszközökkel, modellekkel végeztetjük. Megtanítjuk őket az összefüggések megláttatására, gondolati feldolgozására. Tapasztalataikat tanulják meg rögzíteni, a lényeget kiemelni (vázlatkészítés, ábrázolás, szóbeli és írásbeli elemzések). A tantárgyhoz kapcsolódó szakkifejezések használata. Igyekszünk elérni, hogy a tanulók önálló vizsgálatokat, kísérleteket végezzenek. A kirándulásokon szerzett tapasztalatok felhasználása. Az interaktív eszközök, szakkönyvek, lexikonok, folyóiratok, szaktárgyakhoz kapcsolódó könyvek, és az internet által szerzett ismeretek beépítése a tanulási folyamatba. A tanítási-tanulási folyamatok szervezése.
4.1. Rendszeres iskolai tevékenységek Tanórák: A tanórákat és az önálló foglalkozásokat délelőtt és délután egyaránt szervezzük. A játék és szabadidős tevékenységeket lehetőleg ebéd utáni pihenésre, regenerálódásra fordítjuk. Az önálló foglalkozások célja: 1. osztálytól folyamatosan megtanítani és felkészíteni tanulóinkat a helyes tanulási szokásokra. Olyan tanulási technikákat és stratégiákat alakítunk ki felmenő rendszerben, amelyekkel a felső tagozatban megállják helyüket az önálló felkészülés során. Arra törekszünk, hogy az alsó tagozat végére minél több tanuló képes legyen megválasztani a szóbeli és írásbeli feladatok sorrendjét, a megtanulandó anyaghoz alkalmazott tanulási módszert, mindezt fokozatos önállóság elnyerésével. A rendszeres és következetes tanulással, feladatvégzéssel az alapkészségek kialakítására, kimunkálására kiváló lehetőség nyílik. Rendszeres, következetes tanulásra, munkavégzésre nevel Szabadidő, játék: A szabadidő hasznos eltöltésének megtanítása táncos, dalos játékokkal, társasjátékokkal, nyelvi játékokkal, mozgásos versenyekkel, beszélgetésekkel, kirándulásokkal, színházlátogatással, könyvtárlátogatással. Kiváló lehetőség nyílik a közösség formálására, az iskola iránti motiváltság fokozására. Tehetséggondozás, felzárkóztatás: Minden nap 60 perc lehetőség van arra, hogy differenciált fejlesztéssel, individualizált munkával, csoportfoglalkozással kiemelten foglalkozzunk a lemaradt és hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával és a tehetséges tanulók lendületesebb fejlesztésével. A 2003/2004. tanévtől működő integrációs program keretében (IPR) eredményes tehetséggondozást és felzárkóztatást végzünk a különösen nehéz helyzetben élő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében.
22
Szakkörök: A tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások alsó tagozatban, az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatása, a tehetséges tanulók gondozása, valamint a gyengék felzárkóztatása mellett elősegítik a közösség formálódását is. Ugyanezt segíti elő a 2003/2004. tanévtől működő integrációs program a különösen nehéz helyzetben élő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében.
Iskolai sportkör: Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Tízórai, ebéd, uzsonna A kulturált étkezés szabályainak megtanulására és gyakorlati alkalmazására nyújt lehetőséget. A helyes táplálkozással kapcsolatos szemléletformálással, a higiénés szokások automatizálásával hozzájárulunk egy igényesebb személyiség alakulásához.
4.2. Egyéb programok Hagyományőrző tevékenységek Iskolánkban kialakult a rendezvények hagyományának rendszere. Intézményünk ünnepeit úgy rendezi, hogy a szülőket, partnereket, a falu minden érdeklődő lakóját meghívja. Az ünnepeken való nagyszámú részvétel azt bizonyítja, hogy a tanulók műsora magas színvonalú és pozitív szerepet tölt be az iskolai és a falusi közösség formálásában és nevelésében. Tanévnyitó: Az 1. osztályosok fogadása, köszöntése, megajándékozása Kossuth évforduló (Szeptember 19.) Az iskolánk falán lévő Kossuth-domborműnél elhelyezzük a tanulók által készített virágcsokrokat és koszorúkat. Ezt ünnepi megemlékezés követi, majd akadályversennyel folytatjuk a napot a község határában gyalogtúra, vagy kerékpártúra keretében. A különböző állomásokon az előtte megalakult baráti közösségek számot adhatnak Kossuth életéről és a történelmi korról szerzett ismereteikről, melyet ügyességi feladatok tesznek színessé. Október 6. Iskolai szintű műsoros megemlékezés. Szüreti felvonulás A 8. osztályos tanulók minden év októberben szüreti táncot tanulnak be, mellyel végigjárják a falu utcáit. Este szüreti bállal zárják a napot. Kettős céllal kerül megrendezésre ez a szüreti mulatság. Egyrészt a népi hagyomány ápolására törekszünk, másrészt a bevétel a 8. osztályosok ballagási kiadásait fedezi. Október 23. Nemzeti ünnep Iskolai szintű műsoros megemlékezés. Mikulás-ünnepség (December 6.)
23
Az iskolás gyerekek a mikulás kedveskednek verses, zenés műsorral. Karácsony A kultúrházban felállított „Mindenki karácsonyfája” alá meghívjuk a gyerekeket, szülőket, érdeklődőket. A gyerekek kérésére klubdélután formájában, osztálykeretben is ünnepelhetnek.. A közös tánc mellett különböző ügyességi és tréfás vetélkedővel tarkítják a délutánt. Farsang Az alsó és felső tagozat érdeklődésének megfelelően külön rendezi meg a jelmezes bemutatót. Március 15. Nemzeti ünnep A falu társadalmi és gazdasági szerveivel közösen ünnepeljük, melybe igyekszünk a falu lakosságát is bevonni. A tanulók irodalmi műsorral méltatják nemzeti ünnepünk történelmi jelentőségét. Ezt követően a társadalmi és gazdasági szervezetek vezetői elhelyezik a kegyelet koszorúit az emlékműnél, a gyerekek pedig a saját készítésű csokrokkal, koszorúkkal tisztelegnek a Kossuth-szobor előtt. Anyák napja Az egyik legszebb és legbensőségesebb ünnepeink között szerepel az édesanyák, nagymamák köszöntése, melyet szintén osztálykeretben rendezünk meg a kultúrházban. Kulturális bemutató Minden páros évben az osztályok irodalmi, zenés, humoros jelenetekkel szerepelnek és a kultúrház színpadán az érdeklődőknek előadják. Gyermeknap A szabadban tartjuk, főzéssel, közös játékkal, vetélkedőkkel összekötve. Testnevelési és sportbemutató Kiemelkedő iskolai rendezvényeink egyike a testnevelési és sportbemutató, amelyet minden páratlan évben rendezünk meg. Az iskola minden tanulóját megmozgató eseményen a hagyományos gimnasztika, szabad- és tornagyakorlatok mellett a kerékpár, görkorcsolya, a modern tánc elemeit tartalmazó produkciók teszik változatossá a műsort. Ballagó Az utolsó tanítási héten a nyolcadikosok szerenáddal búcsúznak a nevelőktől. A ballagási ünnepséget a 7. és 8. osztály szervezi. Ezt a napot a nyolcadikosok ballagó báljával zárjuk. Tanévzáró A tanévzárón adjuk át a kitűnő és jeles tanulóknak az oklevelet, és értékeljük az éves munkát. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük.
24
Osztálykirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szervezhetnek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a közművelődési intézményben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Könyvtár A könyvtár a tanulók egyéni tanulását, önképzését, önművelését segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes
4.3. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
25
iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg augusztusban, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.
4.3.1. Az osztályfőnök feladatai és hatáskör Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
26
5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 5.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A kiemelkedő képességgel rendelkező gyerekekre legalább olyan fontos odafigyelni, mint a tanulási nehézségekkel küzdőkre. A bennük rejlő tehetség maximális kibontakoztatása megalapozza a későbbi tanulmányaikat. Az eltelt évek igazolják, hogy tanulóink megállják helyüket az országos, a megyei, a területi tanulmányi versenyeken. Felkészítésük érdekében a következőket tesszük: az egyéni képességekhez igazodó tanórai foglalkozások megszervezése, az iskolaotthonos keretek között napi 1 óra tehetséggondozás és felzárkóztatás differenciált és individualizált munkával, tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök, sportkör szervezése, szaktárgyi, kulturális, sport bemutatókon, versenyeken, vetélkedőkön való aktív részvétel, a szabadidős foglalkozások hatékony eltöltése, integrációs felkészítések, könyvtárlátogatás, tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a továbbtanulás segítése középiskolai előkészítőkön való részvétellel.
5.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Minden tanulócsoportban vannak olyan tanulók, akik a mindennapi iskolai munkát kudarcként élik meg, vagy azért, mert gyenge képességűek, vagy azért, mert nincs sikerélményük, vagy azért, mert nincs kialakult tanulási szokásuk, vagy azért, mert nincs számukra a tanulásnak, a tudásnak értéke Ennek javítására szolgálnak a következő tevékenységek: differenciált, képességhez igazodó tanórai foglalkozás, Csoportbontás: gyorsabban haladók és lemaradók csoportjának kialakítása (mobilitásátjárhatóság, egyéni, felzárkóztató foglalkozások tanóra keretében, illetve délután napközis foglalkozásokon, korrepetálások, középiskolai előkészítők szervezése,
5.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítés folyamatos kapcsolattartás az óvodával és a gyermekjóléti szolgálattal, szükség esetén kapcsolatfelvétel a nevelési tanácsadóval, illetve a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézettel, egyéni képességekhez igazodó tanórai (differenciált) tanulás megszervezése, felzárkóztató órák, foglalkozások főleg napközis foglalkozás keretében, alsó és felső tagozatban is működik az IPR,
27
fontos a nevelők és a tanulók személyes kapcsolata, illetve a családlátogatások, kiemelten kell kezelni a szülők és családok nevelési gondjainak segítését. Mivel iskolánkba eltérő szocializációs környezetből, magatartási zavarral és beszédhibával érkezik sok gyermek, ebben segítségünkre van egy utazó gyógypedagógus, és szükségünk lenne egy pszichológus-logopédus szakemberre.
5.3.1. A sajátos nevelési igényű tanulók segítése A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A tanulók között fennálló - egyéni adottságokból és igényekből adódó - különbségeket iskolánk a helyi pedagógiai program kialakításakor figyelembe vette. A sajátos nevelési igény kifejezi: a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.
5.3.1.1. A SNI tanulók pedagógiai célú habilitációs/rehabilitációs ellátása A SNI tanulók különleges gondozási igénye egy tulajdonság-együttes, mely az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. Ezeket a különbségeket a helyi pedagógiai program kialakításakor vesszük figyelembe. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös célja és feladatai: A meglévő ép funkciók erősítése és bevonása a hiányok pótlása érdekében. A hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. A szükséges speciális eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása. Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos. Egyéni kompetenciák kialakítása. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők: o a sérülés típusa, súlyossága, o a sérülés kialakulásának ideje, o a SNI tanuló életkora, állapota, műtétei, képességei, készségei, kognitív funkciói, , o meglévő ismeretei, o a társadalmi integráció kívánalmai: egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, o lehetőség szerint önálló életvitel.
28
A SNI tanuló fejlesztésére vonatkozó célok, tartalmak, tevékenységek, követelmények a szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanári / terapeuta kompetenciája: programok összeállítása, fejlesztőmunka, közreműködés a tevékenységek tervezésében, s ezt követően a konzultációban, a többségi pedagógusok munkájának segítése. Az integrációt vállaló intézmények feladatai: Alapító okiratában szerepeltetjük a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésének-oktatásának feladatát, s azt hogy milyen fogyatékossági csoporthoz tartozó gyermekekről van szó. Átdolgozott pedagógiai programja és a helyi tanterve tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot. Szakemberek biztosítása: szükségleteknek megfelelően gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, konduktor, fejlesztő pedagógus. Fejlesztő eszközök, tanórai segédletek biztosítása. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások biztosítása, a tanórai foglalkozásokon túl. Ennek meg kell jelennie az iskola óratervében, mely a fogyatékosság típusától függően az évfolyamra meghatározott heti óraszám. Egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól igazgató által határozatban kiadott mentesítés. Az első évfolyamon az értékelés és minősítés alól mentesített tanuló számára egyéni továbbhaladást engedélyezése, vagyis a gyermek haladása eltérhet osztálytársaitól egyes tantárgyakban. Az együttnevelés szubjektív tényezői: Az iskola biztosítja: o a SNI tanuló beilleszkedését és együtt haladását a többi tanulóval, ezt segíti nyitottabb személyiség formálása, a szakértői bizottság által megjelölt pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatok beépítése az egyéni fejlesztési tervekbe, a pedagógusok, a szülők és a többi gyermek felkészítése az együttfoglalkoztatásra habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesítése, sérülés specifikus módszerek alkalmazása, folyamatos értékelés, együttműködést a szakemberekkel. Sikerkritérium az inkluzív, befogadó iskola A befogadó iskolákban szeretik a heterogenitást, akár kiemelkedően tehetséges, akár fogyatékossággal élő tanulóról, akár hátrányos szociális helyzetű gyermekről legyen szó. A pedagógus itt nem hárítja a felelősséget másra, hanem igyekszik saját eszköztárát úgy bővíteni, hogy megoldást találjon a tanulási nehézségekre.
29
Fontos, hogy a befogadó pedagógusok rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel, melyek az adott fogyatékossági típust jellemzik. Mivel a többségi iskolák pedagógusai képzésük során alig-alig szerezhettek ilyen jellegű tudást, lényeges, hogy konzultáljanak a gyermeket segítő gyógypedagógussal, valamint továbbképzéseken vegyenek részt. Elengedhetetlen, hogy a fejlesztésben résztvevő szakemberek team-munkában dolgozzanak, együtt határozva meg a tennivalókat, a differenciált munkaszervezés kritériumait szem előtt tartva. A differenciálás folyamata, amelynek során a pedagógus a tanulási folyamatot az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez rendeli. Ezáltal tudja a tanulóhoz igazítani a tananyag tartalmát, szintjét, a tanulás ütemét, az alkalmazott módszereket, az ellenőrzés, értékelés, számonkérés típusát stb. Ez a fajta tanulásszervezés nemcsak a SNI gyermekek számára kedvező, hanem a csoport valamennyi tagjának. A pedagógus így kaphat képet arról, hogy ki milyen téren kiemelkedő, tehetséges, illetve ki miben marad el társaitól. Az erősségekre építve és támaszkodva határozza meg a team azokat az eljárásokat, módszereket, amelyekkel az elmaradott területek fejleszthetők. Az általános iskola első két évfolyamára összpontosul az ismeretszerzés beszéddel összefüggő eszközrendszerének elsajátítása, ezért a különleges gondozás szempontjából – amely elsősorban a módszerbeli és habilitációs/rehabilitációs teendőkben fogalmazódik meg. A fejlesztést logopédus, nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus szakember bevonásával biztosítja iskolánk. Kiemelt fejlesztési feladatok o Énkép, önismeret: Erősödjenek pozitív személyiségjegyeik, alakuljon ki önismeretük, fejlődjön önbizalmuk és kudarctűrő képességük, személyiségük váljon harmonikussá. A fejlesztést úgy építsük fel, hogy az egész személyiségre irányuljon, a gyermekben reális énkép alakuljon ki. Önbizalma, kudarctűrő képessége, feladattudata, kitartása, aktivitása, belső motivációja fejlődjön, a tanulót ösztönözzük beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor készítsük fel őt az esetleges visszaesésekre, a maradványtünetekkel való együttélésre, A gyermekek állapotuktól függően, nyelvi-kommunikációs zavaraik kompenzálása után, jussanak el az önállóság általuk elérhető optimális szintjére.
30
Képességeik kibontakoztatásával váljanak a társadalom aktív, cselekvőképes tagjává. A fejlesztés segítségével a sajátos nevelési igényű gyermekek is tudják teljesíteni minden műveltségi területen a minimum követelményeket. o Információs és kommunikációs kultúra: A beszédükben akadályozott gyermekek fejlesztésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan folyó oktatásnak. o Tanulás: A fejlesztést tervszerűen, tudatosan kell felépíteni (beszédállapot felmérés, egyéni terápiás terv, tudatos módszerválasztás, komplexitás a fejlesztésben, folyamatos kísérés). Munkánk során nagy hangsúlyt kell fektetnünk a sokoldalú percepciós fejlesztésre: fel kell használnunk, hogy a látási, hallási, kinesztéziás, beszédmozgási ingerek, benyomások erősítve fejlődnek. Tudatosan használjuk ki a transzferhatásokat, megismerve a beszédfogyatékos tanuló „erős oldalait”, ezekre építve, a fejlesztést különböző átviteli megoldásokkal tegyük eredményesebbé. o Testi, lelki egészség: A tanuló motiválása beszédhibája leküzdésére, felkészítésére a maradandó tünetek elfogadására, s ezzel való együttélésre. Felkészülés a felnőtt életre: Tájékoztassuk a szülőket, milyen továbbtanulási lehetőségek állnak gyermekeik előtt - integráltan oktató középiskolák, gimnáziumi tagozatok diszlexiások számára, ezt a tanuló is ismerje meg. A megvalósítás keretei, eljárásai. o A Beszédvizsgáló Országos Szakértői és a Szakértői Bizottság szakértői véleménye alapján iskolánkban együtt neveljük az ép értelmű beszédfogyatékos és a nem fogyatékos gyermekeket. o A gyermekek számára biztosítjuk az ép beszélő környezetet, a sajátos nevelési igényükből fakadó többletszolgáltatásokat. o A gyermekek fejlesztése inkluzív (befogadó) osztályokban tanítási órákon, tanórán kívül – a sérülés típusától, súlyossági fokától függően egyéni, vagy csoportos – speciális fejlesztő foglalkozásokon, szabadidős tevékenységekben, valamint napközis foglalkozás keretében történik. o Tanítási órák Kiemelt szerepet kapnak az anyanyelvi fejlesztés, a testnevelés az ének-zene, a vizuális kultúra a technika és életvitel valamint tánc és dráma tantárgyak. A megfelelő beszédtechnika kialakítása fontos része az anyanyelvi nevelésnek, ezeket alsó tagozatban a magyar nyelv és irodalom, valamint az ének-zene órákon napi rendszerességgel végezzük. Az anyanyelvi fejlesztésnél figyelembe véve a sérülés jellegét az egyes műveltségi részterületek más-más hangsúlyt kaphatnak:
31
Az írás, olvasás előkészítő szakaszának időtartamát növeljük, olvasás-, írástanítási módszerként a hangoztató-elemző, illetve a diszlexiaprevenciós módszert használjuk. Beszédfogyatékos tanulóknál hosszabb begyakorlási és érési szakaszokat tervezünk. Az anyanyelvi fejlesztés a kommunikációs szándék megvalósítására törekszünk a nevelés-oktatás minden területén. A tantestület tagjai törekszenek, hogy mindig jó beszédpéldát nyújtva, helyes beszédtechnikával kommunikáljanak a gyermekekkel. A beszéd-rendellenességgel küzdő tanulóknál gyakran tapasztalhatók a nagy- és finommozgások zavarai, a testtudat a testérzet a testséma kialakulatlansága, a téri tájékozódás fejletlensége is. A testnevelés, környezetismeret és a művészetek tárgyak jól szolgálják a téri orientáció - mozgás - ritmus fejlesztését, mely hatással van a beszédkoordinációra. Idegen nyelv oktatásánál körültekintően járunk el, a minősítés alóli felmentés helyett a módszerek változtatását is lehetségesnek tartjuk. A pedagógusok a szakértői vélemények, alapos megfigyeléseik, a gyógypedagógus, a fejlesztős pedagógus valamint a pszichológus segítségével, a tanulók egyéni sajátosságainak ismeretében a differenciálás különböző módjait alkalmazzák: segítségadásban: a feladat megismétlése a beszédfogyatékos tanulónak megfelelő nyelvi szinten, a feladatok szintjén: mennyiség, technikai kivitelezés: - írás területén gyereknél, rajzos vagy szóbeli megoldás, illetve szóbeli felelet helyett írásbeli válasz, szociális keretek szintjén: párban, vagy csoportban végzett munka oldja az akadályozott tanuló elszigetelődését, tanulási stílus szerint: auditív, vizuális, vagy motoros területre támaszkodik inkább a gyermek, a célok szintjén: egyes beszédfogyatékos tanulóknál mérlegelni kell, mi az a minimális tudás, amelyet egy-egy szakasz határára el kell érni, melyre a további szakaszok épülhetnek, értékelésben: a tanulót önmagához, fejlődéséhez kell mérni erre legalkalmasabb a szöveges értékelés o Pedagógiai célú habilitációs / rehabilitációs foglalkozás Logopédiai terápia: sérülés specifikus egyéni vagy csoportos megsegítést foglal magában, egyéni fejlesztési terv alapján. A logopédus munkájában komplex ellátásra törekszik, feladata a beszéd-rendellenességek kompenzálása, a funkciófejlesztés, az olvasás-, írászavarok redukciója. A terápia nem zárul le a beszédhiba javulásával, megszűnésével, utógondozásra is szükség lehet, amely jelenti a
32
beszédállapot szinten tartását, ellenőrzését, az esetleges visszaesések prevencióját. További cél a másodlagos tünetek megelőzése, a sérült pszichés funkciók fejlesztése. Az utógondozás sikerét a logopédussal való szoros együttműködés segíti. A logopédus feladatai: A fogadó pedagógusok tájékoztatása a beszédfogyatékosság típusáról, a gyermek fejlesztési lehetőségeiről, az alkalmazható módszerekről, szakirodalomról. A beszédben akadályozott gyermek „erős” és „gyenge” oldalainak bemutatása. Konzultáció a pedagógussal a tanuló fejlődéséről, előmeneteléről. Kapcsolattartás a beszédfogyatékos gyermek, valamint a befogadó osztály tanulóinak szüleivel. Kapcsolattartás a habilitációs/rehabilitációs fejlesztésben résztvevő más szakemberekkel (pszichológus, fejlesztőpedagógus, gyógytestnevelő). A beszédben akadályozott gyermek orvosi vizsgálatának kezdeményezése. Tanórán kívüli tevékenységek o délutáni foglalkozások: A délelőtti tanítási órákon megszerzett ismereteket itt mélyítjük el, olyan tanulási technikákat alakítunk ki, amelyek lehetővé teszik a megközelítően önálló ismeretszerzést. Komplex személyiségformálásra törekszünk, az egyéni sajátosságokat szem előtt tartva. A sikeres szocializációhoz szükséges normák, szabályok kialakítására, gyakoroltatására törekszünk. Olyan szabadidős tevékenységeket teszünk lehetővé, amelyek jótékonyan hatnak az anyanyelvi fejlettségi szintre (emlékezet, szerialitás, szókincs, gondolkodás). Mozgás-, figyelemfejlesztő játékok. A beszédben akadályozott gyermekek is megtalálhatják iskolánkban azokat a tevékenységeket, szakköri foglalkozásokat, amelyek érdeklődésüknek megfelelnek. Gátolt kommunikációjukban is oldódik a szorongásuk, ha valamilyen területen sikereket érhetnek el. Iskolánkban működik: kézműves szakkör, tömegsport, torna, énekkar, stb. (ajánlás) mindig a gyermekek és szülők igényeinek: megfelelően. o Szülői értekezletek, fogadóórák:
33
Ezeken az alkalmakon lehetőség nyílik a szülők számára, hogy megismerjék a beszédfogyatékos gyermek fejlesztése érdekében rájuk háruló feladatokat, életperspektívát. Empátiás készség kialakítására törekszünk a többi gyermek szüleiben, fontos, hogy a szülők is támogassák gyermekeiket a fogyatékos gyermek elfogadásában. Egységes értékrendet kell kialakítani a viselkedés területén, a jutalmazás és büntetés egybehangzó alkalmazása a helyes magatartásformák kialakítása érdekében.
5.3.1.2. Enyhe fokban értelmi sérült tanulók akadályozott tanulók fejlesztését segítő program
a
tanulásban
Az értelmi fogyatékosok egyik csoportját képezik. Az enyhe fokban értelmi sérültek személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű, öröklött, vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése. A tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak azok a tanulók, akiket korábban a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, a köznevelési törvény szerint Szakértői Bizottság enyhén értelmi fogyatékosnak minősített. A tanulásban akadályozott tanulók Helyi Tantervének tartalmi elemeit az SNI kerettanterv határozza meg, melyet az iskola helyi tantervébe (tantárgyanként) épít be, annak szerves részét képezve Kiemelt fejlesztési feladatok: Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam, Kezdő szakasz: 3-4. évfolyam. Ebben a két szakaszban a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások, tartalmak és oktatási-szervezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. A bevezető szakaszban szükség esetén egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezünk. A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére törekszik. két szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. Alapozó szakasz: 5-6. évfolyam, fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is.
34
5.3.1.3. A pszichés fejlődés zavarai miatt nevelési, folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (részképességzavar) fejlesztését segítő program
tanulási tanulók
A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionálisszociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz diszlexia, diszortográfia, diszkalkúlia diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása, a fentiek együttjárása miatt, a kevert specifikus tanulási zavarok, hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön-, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartás jellemzők. Az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. A normalitás övezetébe tartozó értelmi összteljesítményük mellett megjelenő teljesítmény és viselkedészavaraik a pszichikus képességek egyenetlen fejlődésének következtében alakulnak ki, és gyakran mutatnak az idegrendszeri folyamatok diszharmonikus szerveződéséből eredő együttjárást. Minthogy gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások iránti közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. Ezek a sajátosságok az életkor előrehaladásával a társadalmi beilleszkedés szempontjából fokozott veszélyeztetettséget idézhetnek elő. A tanítás-tanulás folyamatában a részképesség-zavarok körébe elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességének deficitjeit, valamint az általuk kiváltott következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttesét soroljuk. E fogyatékosság deficiál - diagnosztikai jellemzője, hogy a részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás, teljesítményszóródás mutatható ki a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. Kiemelt célok, feladatok. kudarctűrő képesség növelése, a tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése, a sajátos nevelési igényű tanulók túlterhelésének elkerülése a fejlesztő folyamatban, tankötelezettségük teljesítését szakember segítségével végezzék, önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása, pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése, a tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása, testnevelés és sport műveltségi területen az első tanévben szenzoros integrációs program és/vagy gyógyúszás alkalmazása, önállóságra nevelés, Kiemelt feladatok diszlexia, diszgráfia esetén: o testséma biztonságának kialakítása,
35
téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, viziomotoros koordináció gyakorlása, látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, beszédfejlesztés, aktív szókincs bővítése, helyes ejtése, verbális figyelem és emlékezet, intenzív fejlesztése, hang - betű kapcsolat kialakítása; fonémahallás fejlesztése, makacs betűtévesztések kiküszöbölése (egymástól távol tanítjuk, sok mozgással, hangoztatással stb. pl.: b-d-p, o-ó, u-ú, ü-ű, ö-ő), o figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között, o toldalékok körültekintő olvasása, o olvasástechnika, tempó fejlesztése, o olvasás-írás tanítása (esetleg újratanítása) hangoztató - elemző vagy diszlexia prevenciós módszerrel, o olvasás, írás készségének folyamatos gondozása az egész iskolai pályafutás alatt, o idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, o segítő környezet folyamatosan álljon rendelkezésre, o kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, o olvasásképtelenség esetén a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. o A megvalósítás színterei minden tanórán, fejlesztő, felzárkóztató foglalkozáson, napközi, tanulószoba. Kiemelt feladatok diszkalkúlia esetén: o testséma kialakítása, o téri relációk biztosítása, o a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, o számfogalmak kialakítása és bővítése, a manipuláció előtérbe helyezése, képi vizuális megerősítés, o az érzékelés - észlelés, a figyelem az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, o segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése (számológép, naptár stb.), o az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megörökítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben, o a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása, o gyógypedagógiai segítség speciális módszerekkel, egyéni sajátosságokhoz igazított megjegyzést segítő technikák megtalálása, alkalmazása, o szerialitás erősítése. o A megvalósítási színterei: matematika óra, napközi, tanulószoba, o o o o o o o
36
rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozás, felzárkóztató foglalkozások, szabadidő (képességfejlesztő játékok). Kiemelt feladatok a részképesség-zavar és/vagy fogyatékosságok együttes, halmozott tüneteit mutató tanulók esetén (hiperkinetikus zavarok): o A halmozott fejlődési zavar a beszéd/nyelv, a mozgás, a kognitív képességek eltérő és egyenetlen fejlődését foglalja magába. Komoly akadálya az olvasás, írás, számolás elsajátításának. o Speciális fejlesztés, logopédiai- és pedagógiai ellátás szükséges. o A percepció minden területét fejleszteni kell: a vizuális, az akusztikus, a mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességeket, a beszéd és nyelvi készség állandóságát. o A különleges gondozás igényeit gyógypedagógus végzi. o Tanácsadás osztályfőnöknek, tanítónak, szaktanárnak, szülőnek. o Együttműködés a pszichológussal. o A megvalósítás színterei: tanóra, napközi, tanulószoba, gyógypedagógiai foglalkozás egyéni terápiás terv alapján.
5.3.1.4.
Halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztését segítő program
A halmozott fogyatékosság olyan állapotot jelent, amelyben különböző társult formában van jelen az értelmi képességek, a mozgásfunkciók, a verbális kommunikáció, a látás, a hallás, valamint más megismerési funkciók, esetenként a személyiség és viselkedés zavara. A halmozottan sérült mozgáskorlátozott tanulók fejlesztése érdekében kiemelt pedagógiai feladatok: A műveltségi tartalmaknak az adottságokhoz és korlátokhoz rugalmasan alkalmazkodó mennyiségben és minőségben történő elsajátítása. Minden sérült funkció korrekciós jellegű fejlesztése. Tanulási zavarok esetén sérülés specifikus módszerek alkalmazása. Egyéni fejlesztési terv kidolgozása abban az esetben is, ha a gyermek csoportfoglalkozáson vesz részt. Az egyéni fejlesztéssel nem korrigálható esetekben áttérés a szociális tanulásra. Felkészítés - a gyermek képességeihez mérten - az önkiszolgálásra és - esetleg munkavégzésre. A személyiség fejlesztése a kiegyensúlyozottság, harmonikusság, a szocializációra való alkalmasság irányában.
37
5.4. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek Kik a szociálisan hátrányos helyzetűek? Hátrányos helyzetben azok a gyerekek, illetve családok élnek, akiknek a szükséglet-kielégítési lehetőségei, életkörülményei, lehetséges életmódja a társadalom többségénél lényegesen rosszabb. Hátrányok jelentkezhetnek az alábbi területeken: fogyasztás, kultúra, életmód, érdekérvényesítés, lakás, lakókörnyezet, anyagi színvonal, munkamegosztás, egészségi állapot, etnikumhoz tartozás, életkor.
5.4.1. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szociálisan hátrányos helyzetűeknek azokat nevezhetjük, akiknél egynél több hátrány jelentkezik, amit nem tudnak kompenzálni, és élethelyzetük javítására önmaguk nem képesek. E hátrányok enyhítésében a következő tevékenységek segítenek: Szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal, a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociálisan hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. Felzárkóztató és differenciált foglalkozások szervezése. Csoportbontások kialakítása. A szülők és a családok szoros kapcsolattartása. A kedvezményes étkeztetés biztosítása. Szülő kérésére családlátogatás gyakoriságának fokozása, konkrét segítségnyújtás a nevelési (problémás) kérdések megoldásához. Tanulást támogató ösztöndíj-pályázatok. Térítésmentes tankönyvhöz juttatás, egyéb iskolai felszerelések, eszközök vásárlásához nyújtott támogatás. Folyamatos kapcsolattartás a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel.
5.5. Az átmenetek problémáinak megoldása A gyermekek életük során több alkalommal kerülnek új környezetbe. Ilyen változást jelent az óvodából az iskolába, az alsó tagozatból a felső tagozatba, illetve az általános iskolából a középfokú intézménybe történő átmenet
38
A megváltozott körülményekhez sok tanuló csak nehezen tud alkalmazkodni, fejlődésükben megtorpanás, zavar fordulhat elő. Fontos pedagógiai feladatunk, hogy a változásokra felkészítsük, az átmenetet megkönnyítsük a gyerekek számára Ennek érdekében a már eddig is hagyományosan jó kapcsolatot tovább kell erősítenünk az óvodával. Az óvoda és iskola közötti átmenet zavartalan biztosításáért o kölcsönös bemutató foglalkozások, órák tartása (tapasztalatcsere, konzultáció), o az iskolába jövő gyermekek számára nyílt napok szervezése, o a leendő tanító, tanító néni vegyen részt több óvodai foglalkozáson. Az alsó és felső tagozat közötti átmenet zavartalan biztosításáért o konzultáció, hospitálás szervezése a 4-5. osztályban tanítók, osztályfőnökök között, és a leendő osztályfőnökök között, o a tantárgyfelosztás készítésekor a 3-4. osztályban lehetőség szerint tanító-tanár végzettségű pedagógus bevonása, o ki kell használni a közös programok szervezéséből adódó pozitív lehetőségeket (pl. 4-5. osztály: közös kirándulás, egymás közötti versenyek, játékok). A sikeres pályaválasztás, továbbtanulás érdekében o A tanulókat, szülőket a továbbtanulási lehetőségekről folyamatosan tájékoztatjuk, o lehetővé tesszük, biztosítjuk a középfokú intézmények „nyílt napjainak” látogatását, o MPI munkatársainak a segítségét is igénybe vesszük, o a 7-8. osztályosok számára az érdeklődési körüknek megfelelő programokat szervezünk középfokú iskolára való előkészítő jelleggel.
5.6. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának, de különösen az osztályfőnökök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek a feladata. Elsődleges és meghatározó feladat a prevenció. A gyermekek életkörülményeiben tapasztalható veszélyeket, fejlődésükben tapasztalható rendellenességeket időben fel kell tárni, és azonnal jelezni kell az illetékeseknek. A gyermekvédelmi felelős építsen ki szoros kapcsolatot a szociálisan nehéz helyzetben lévő családokkal, illetve egyénileg foglalkozzon a problémás gyerekekkel. Így közvetítő szerepet tudna vállalni a gyerek-család, gyerek-pedagógus között szoros kapcsolatot kell fenntartania a gyermekjóléti szolgálattal is. Jelenleg egy 60 órás tanfolyamot végzett pedagógus látja el az ezzel kapcsolatos teendőket, ami arra elegendő, hogy regisztrálja az osztályfőnökök segítségével a kritériumok alapján ezeket a tanulókat.
5.6.1. Az iskolai gyermekmeghatározó tényezők 5.6.1.1.
és
ifjúságvédelem
eredményességét
Kapcsolat a családdal
Nagyon fontos a családlátogatás, a személyes beszélgetés, a szülői támogatás elnyerése, a szülői értekezletek, fogadó órák felhasználása tanácsadásra a szülők számára. Nagyon fontos a problémák megbeszélése a szülőkkel, lehetőség szerint azok közös
39
orvoslásával. A veszélyeztetettség feltárását, felderítését követően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, amelyeknek nem elsősorban a tüneti gócok megszüntetésére, hanem az előidéző okok megváltoztatására kell irányulniuk. Anyagi támogatás Ez leggyakrabban az önkormányzat anyagi támogatásának igénylését, segélykérést jelent, amit az iskola is kezdeményezhet. Elsősorban átmeneti segély, étkezési támogatás megszerzése
5.6.1.2.
Pedagógiai eljárások
Hátrányos helyzetű és/vagy veszélyeztetett gyermekek esetében az egyéni bánásmód érvényesítése. Fontos a tanítási órán megfelelő légkör kialakítása, ami lehetővé teszi az eredményes tanórai munkát, a gyermek és a tanár közötti érzelmi kapcsolat erősítését. Az iskolai rendezvényeken az érintettek aktivizálása kapjon nagyobb hangsúlyt. A gyermekvédelmi problémák megelőzésénél a felvilágosító munka kiemelt fontosságú: egészséges életmód, táplálkozás, drogprevenció, gyermekjogi ismeretek Szervezeti lépések az iskolában: Veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekek napközi otthoni elhelyezésének biztosítása. Az érintett tanulók problémáinak megoldásában a Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül pszichológus igénybe vétele.
5.6.1.3.
A gyermekvédelmi hálózat igénybevétele
A gyermekvédelmi tevékenységünk során az iskola elsőszámú partnere az önkormányzat, ezen belül is a szociális ellátásokkal, gyámügyi tevékenységekkel foglalkozó előadója. Az iskola főleg segélykérőként (javaslattevőként, ajánlóként) jelenik meg. A tanulók igazolatlan hiányzása esetén a szülők felelősségre vonását kezdeményezi az iskola. Indokolt esetben a Nevelési Tanácsadó segítségének igénybevételét kezdeményezi. Fontos a Gyermekjóléti Szolgálattal való együttműködés, a szoros kapcsolat kiépítése, fenntartása. Ugyancsak szoros kapcsolatot kell tartanunk az iskolaorvossal, védőnővel. Egyéb, nem operatív jellegű, nem közvetlen gyermekvédelmi eljárások: o veszélyeztetett tanulók nyilvántartása, o Az iskola/tanárok pedagógiai kultúrájának fejlesztése o osztálynaplók speciális szempontú folyamatos vizsgálata a veszélyeztetett gyermekeknél (túlkorosság, gyakori hiányzás, tanulmányi eredmény hirtelen romlása), o a szülői munkaközösségek tájékoztatása az iskolai gyermekvédelem helyzetéről.
6. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az intézményi eredményes együttműködés alapja a Kossuth Lajos Általános Iskolán belüli kapcsolatok rendszere, amelyet az SzMSz szabályoz.
40
Ennek területei: az intézményvezető igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők napi kapcsolata, amelyet az igazgató irányít és szervez az azonos területen dolgozók, együttműködését elősegítő kapcsolatok, amelynek feltételeit az intézményvezetés biztosítja, de a közreműködőktől önállóságot vár el. Kapcsolataink: A KLIK-kel való kapcsolat elsődleges célja, hogy a fenntartói igények, értékelések, vélemények visszajussanak az intézményhez, hogy azok mielőbb beépíthetők legyenek a mindennapi munkába. Fontosak az intézménytől a KLIK felé eljutó információk is, amelyek az intézmény tevékenységének alkotói, valamint az ott dolgozók igényeit, véleményét juttatják el a fenntartóhoz. A hittan órák megtartásához a helyet biztosítjuk, azok a tanórákhoz kapcsolódva kerülnek megtartásra. Az óvodával, könyvtárral, a mindennapos kapcsolaton túl a szakmai együttműködés is igen fontos. Az óvodával az iskolára való előkészítés, az óvoda-iskola közötti átmenet megkönnyítése, a könyvtárral az iskolai nevelő-oktató munka segítése, kiegészítése érdekében. Az iskola és a szülői ház kapcsolata összességében jónak mondható. A kölcsönös előnyök és a partneri viszony megteremtése és ápolása vezérli az intézményt a községben és azon kívül. A Kossuth Lajos Általános Iskola érdekelt minden olyan kapcsolat folyamatos működtetésében, amely elősegíti az intézményi célkitűzések megvalósítását. A Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézettel is jó munkakapcsolatban vagyunk. Részt veszünk az intézet illetve a szaktanácsadók által tartott szakmai tanácskozásokon, szakmai továbbképzéseken. A hétévente esedékes továbbképzési kötelezettség teljesítésekor az intézet által szervezett továbbképzéseket is igénybe vesszük.
6.1. A szülő, a tanuló és az iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A tanulók tájékoztatása: o A tanulókat az iskolai életről, munkatervről, aktuális feladatairól az intézmény igazgatója, a diákönkormányzat vezetője, illetve az osztályfőnökök tájékoztatják. o Az igazgató a tanévnyitón ismerteti az év legfontosabb célkitűzéseit a tanulókkal. Évente több ízben részt vesz diákközgyűlésen, ahol tájékoztatás tart az aktuális feladatokról. A tanulókat bevonja a különböző célkitűzések, feladatok meghatározásába. o A diákönkormányzat vezetője havonta a diákönkormányzat ülésén, illetve faliújságon keresztül folyamatosan tartja a kapcsolatot a tanulóifjúsággal. o Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat az iskola életével kapcsolatos feladatokról.
41
o A tanulók kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, vagy a választott diákképviselők útján közölhetik az igazgatóval, nevelőkkel, osztályfőnökükkel. A szülők tájékoztatása o Az osztályfőnökök a szülőket a tanulók fejlődéséről, viselkedéséről, érdemjegyeiről szóban vagy írásban (tájékoztató füzet) tájékoztatják. o A szülőket az iskola egészének életéről, munkatervről, házirendről, az aktuális feladatokról az igazgató, illetve az osztályfőnökök tájékoztatják évente legalább kétszer szülői munkaközösség választmányi ülésén, illetve osztályonkénti szülői értekezleteken. o Családlátogatás (amennyiben a szülő kéri). Feladata: a gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. A gyermek nevelésében meghatározó, hogy őt is, s lehetőség szerint szüleit is minél jobban megismerjük. Ennek legjobb eszköze, ha otthoni, megszokott környezetükben találkozhatunk és beszélgethetünk a tanulókkal és családtagjaikkal. o Szülői értekezlet feladata: A szülők és pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása. A szülők tájékoztatása az iskola céljáról, feladatairól, lehetőségekről, a tantervi követelményekről, elvárásokról, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, a saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról, az osztály tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az osztály céljáról, feladatairól, eredményeiről, a problémákról. A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése, meghallgatásra, esetleges továbbítása az iskolavezetés felé. o Fogadóóra feladata: a szülők és pedagógusok személyes találkozása, kölcsönös tájékoztatás, tanácsadás (otthoni tanulás, továbbtanulás stb. kérdésében). Sajnos intézményünkben a több évi próbálkozás ellenére sem igazán prosperál az együttműködésnek ez a formája. o Nyílt tanítási nap. Több évi kimaradás után hasznos lenne az újbóli bevezetése. Feladata, hogy a szülő közvetlen betekintést nyerhetne az iskola oktató-nevelő munkájának mindennapjába, ismerkedne a tanítási órák lefolyásával, saját gyermeke órai munkájával, teljesítményével. o írásbeli tájékoztató: Feladata: a szülő tájékoztatása a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról (pl. farsang, jótékonysági est, stb.).
42
A megfelelő egyensúly biztosításának egyik módja lehet a „szülők iskolája” nevet viselő előadássorozat, amennyiben pályázati lehetőség van rá. Ezekre a rendhagyó szülői értekezletekre olyan szakembereket hívunk meg, akik segítséget nyújtanak a megfelelő szülődiák-pedagógus kapcsolat kialakításában, illetve fenntartásában. Ezek témája lehet: egészségnevelés, tanulásmódszertan, gyermeknevelés, viselkedéskultúra. A kapcsolattartás, az együttműködés talán legkedveltebb, legkötetlenebb, legvidámabb formája azon iskolai rendezvények megszervezése, megrendezése, amelyekbe a szülőket is bevonják a pedagógusok. Ilyen alkalmak pl. a farsangi mulatság, a jótékonysági est, iskolai ünnepségek, gyermeknap, iskolai kirándulások stb.
6.2. Együttműködések- partnerségi kapcsolatok kiépítése Szülői házzal o családlátogatások, o szülői értekezletek, o fogadóórák, o egyéni beszélgetések, o közös programok. Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal o rendszeres esetmegbeszélések, o kapcsolattartás, o közös rendezvények (pl. prevenciós előadások, video vetítések). Szakmai és szakszolgálatokkal o szakértői bizottság véleményének kikérése, o szükség esetén pszichológus segítségének igénybe vétele, o sajátos nevelési igényű valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdő tanulók fejlesztésének nyomon követése, o kapcsolattartás a fejlesztőpedagógusokkal, o gyógypedagógusokkal. Középfokú oktatási intézményekkel o kapcsolattartás az intézmények között: igazgatók, osztályfőnökök, o nyílt napok látogatásának lehetővé tétele, o középiskolák képviselőinek tájékoztatója a 8. osztályos tanulók számára, o iskolánk volt diákjainak beszámolói az új iskolájukról, o pályaválasztási szülői értekezlet. Civil szervezetekkel o Együttműködés a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal A szervezetek képviselői nyomon követik a cigány kisdiákok beilleszkedését az iskola közösségébe.
43
Szorgalmazzuk a roma diákok számára kiírt rajz- vagy egyéb pályázatokon való részvételt. Támogatjuk a kisebbségi önkormányzat és a civil szervezet által szervezett rendezvényeken való részvételt, amelyek alkalmak lehetnek a cigány tanulók számára, hogy találkozzanak saját hagyományaikkal, szokásaikkal, kultúrájukkal. Pedagógusaink részt vesznek olyan konferenciákon, rendezvényeken, ahol, az esélyegyenlőség, az integráció elősegítése a cél. Ezek a rendezvények jó alkalmak az ismereteink bővítésére, tapasztalatcserére. Fontosnak tartjuk a partneri viszonyt a helyi társadalommal. o Jelen vagyunk a Községi Könyvtár rendezvényein, pályázatain. o A Nyugdíjasklubbal rendszeresen szervezünk közös programokat. o Iskolarendőr-program keretében rendszeres előadások, filmvetítések.
7. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 7.1. A vizsga fajtái, vizsgára kötelezettek Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát tesz az a tanuló, o akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja és nem osztályozható, ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen (a tanuló csak eredményes osztályozó vizsga letételével folytathatja tanulmányait magasabb évfolyamon), o akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladta és érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást az adott tárgyból a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 24. fejezetének előírásaival, o aki rendszeres iskolába járás alól felmentett. A rendszeres iskolába járás alóli felmentés legfeljebb egy tanévre szól. A tanuló a tantervi követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgán tesz tanúbizonyságot. Javítóvizsga Javítóvizsgát tesz az a tanuló, o aki tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, o aki osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, ill. az előírt időpontig nem tette le, o aki az osztályozó vizsga követelményeinek nem felelt meg Pótvizsga o a tanulmányok alatti pótvizsgán vehet részt az a tanuló, aki neki fel nem róható ok miatt nem tudott osztályozó vagy javítóvizsgát tenni.
7.2. Vizsgaforma, vizsgarészek: írásbeli vizsga, szóbeli vizsga, gyakorlati vizsga,
44
osztályozó vizsga
7.3. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: o aki osztályozó vizsgára jelentkezik, o akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, o akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira o akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.
7.4. Vizsgaidőszakok javítóvizsga: augusztus 20. – augusztus 31. között, osztályozó vizsga: a tanév helyi rendjében meghatározott két időszakban Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát.
7.5. A tanulmányok alatti vizsgák rendje A vizsgák témaköreit írásban kapja meg a diák a vizsgára jelentkezést követően a vizsgát szervező igazgatóhelyettestől. Osztályozó vizsgák esetén az első félév anyagából októberben, a 2. félév anyagából februárban javítóvizsga esetén júniusban, az osztályozó konferenciát követően.
7.5.1. Az írásbeli vizsgák rendje: Az írásbeli vizsga feladatlapját a szaktanár készíti el, nyomtatott formában és a vizsgát szervező igazgatóhelyettesnek adja át legkésőbb az írásbeli vizsgát megelőző napon. A vizsgateremben egy időben padonként 1 tanuló vizsgázhat. A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az íróeszközről a tanulók maguk gondoskodnak. Az írásbeli feladatok megoldásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc, magyar nyelv és irodalomból 60 perc. Az elégtelen írásbeli vizsgaeredmény szóbeli vizsgán javítható.
7.5.2. A szóbeli vizsgák rendje A szóbeli vizsga tételeit (kérdéseit) a szaktanár állítja össze és a vizsgabizottság elnökének adja át legkésőbb a szóbeli vizsgát megelőző napon.
45
A szóbeli vizsgák 3 tagú vizsgabizottság előtt történnek. A szóbeli vizsgán a tanulók 3-4 fős csoportokban folytatólagosan, szünet közbeiktatása nélkül vizsgáznak. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására gondolkodási időt kap. Ezt követően válaszát 10-15 percben önállóan fejti ki. Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő feladat előtt, legalább harminc perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. A vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár a feladatot felolvassa. A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik.
7.6. A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak. A tanulmányok alatti vizsgák nem nyilvánosak. A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az alkalomhoz illő öltözékben. Javító vizsga esetén a bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni az osztályfőnöknek. A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv felvétele mellett – az érintett tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti.
7.7. A vizsgák értékelése A szóbeli és írásbeli vizsga értékelése egyetlen érdemjeggyel történik, amelyet a kérdező tanár javaslatára a vizsgabizottság állapít meg. Abban az esetben, ha egy vizsga több vizsgarészből áll, a végső eredmény a vizsgarészekre adott osztályzatok átlagából kell számítani. Az írásbeli vizsgák értékelése az alábbi egységes osztályozás szerint történik: o 0 - 29 % elégtelen o 30 - 49 % elégséges o 50 - 69 % közepes o 70 - 84 % jó o 85 - 100% jeles
7.8. A vizsgák eredményének kihirdetése A szorgalmi időszak alatt letett vizsgák kihirdetése a vizsga napján történik. Az augusztusi osztályozó, javító és pótvizsgák eredményeinek ismertetése a megfelelő záradékkal ellátott bizonyítvány kiadásával azonos időben történik.
46
7.9. A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az intézmény vezetője bízza meg feladatuk ellátásával, melyről a vizsgát megelőzően legalább 1 héttel értesíti (szóban) az érintetteket. A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke tanácskozási joggal vehet részt. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A szülő kérésre a fenti dokumentumba betekinthet. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők.
8. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A tanuló - beleértve a magántanulót is - az iskolával a beiratkozása napjától tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon teszi közzé az intézmény. Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az igazgató dönt. A másodiktól-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló születési anyakönyvi kivonatát, lakcímkártyát, a szülő személyi igazolványát, az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
8.1. A felvételi eljárás különös szabályai Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, a szülő személyi igazolványát, a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt),
47
a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta), szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.
9. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Diákönkormányzat (DÖK) A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, mindennel foglalkozhat, ami nem sérti más résztvevők jogait, nem dönthet olyanról, ami nem kompetenciája. Fontos feladatunknak tartjuk ebben a gyermekközösségben is a személyiség sokirányú fejlesztését, amely elképzelhetetlen a közösség, a tanulói csoportok, az egész iskola diáksága nélkül, hiszen a kortársak, a barátok, az osztálytársak, minden gyermek befolyásolhatja a személyiség formálódását. A diákság jogainak gyakorlása: Döntési jogok: o saját működésével, munkájával kapcsolatos szervezőmunkában, o tisztségviselők választásában, o hatáskörbe tartozó feladatok megoldásában, o egy tanítás nélküli munkanap lebonyolításában, o saját tájékoztatói rendszeréről (iskolarádió, iskolaújság, faliújság, plakátok). Véleményezési jogok: A diákönkormányzat véleményt adhat bizonyos kérdésekben, amelyet azonban a véleményt kérő fél nem köteles magára nézve kötelezőnek venni. Ilyen esetek: o az iskola működésével kapcsolatos minden kérdés, o fegyelmi eljárások, o intézmény megszűnése, átszervezése, névváltoztatása, o intézményvezető megbízása, a megbízás visszavonása, o tankönyvvásárlás, o pedagógiai program, ünnepi események, Egyetértési jogok: A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorolhat: o a szociális jellegű juttatások megítélésében, o ifjúságpolitikai célú pénzeszközök felhasználásában, o a házirend módosításában, o a tanulói jutalmazások, fegyelmező intézkedések formáiban és alkalmazási elveiben. A diákönkormányzat működése: A diákönkormányzat tagjai iskolánk azon tanulói, akik önkéntesen elfogadják a diákönkormányzat működési szabályait. Minden osztály 3-3 tanulót delegál a diáktanácsba, akiknek a megválasztása az osztályban egyszerű javaslattétel és ezek után titkos szavazással történik. A küldött megválasztásához és későbbi visszahívásához is egyszerű szavazattöbbség szükséges. A megbízatás 1 tanítási évre szól. A diáktanács tagjai önmaguk közül nyílt 48
jelöléssel, titkos szavazással diáktanács-elnököt választanak, egyszerű szavazattöbbséggel. A diáktanács akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosultak 2/3-a megjelent. Diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt felsőfokú végzettséggel rendelkező és pedagógus szakképesítéssel rendelkező személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az igazgató bíz meg öt éves időtartamra.
10. Az intézmény helyi tanterve 10.1.
Helyi tanterv
A választott kerettanterv az iskolában tanított kötelező és nem kötelező (választható) tantárgyak és óraszámaik (óraterv). Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson.
Évfolyam
Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?
Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?
Magyar nyelv és irodalom 1 óra 1. évfolyam Matematika
1 óra
Magyar nyelv és irodalom 1 óra 2. évfolyam Matematika 3. évfolyam
1 óra
Magyar nyelv és irodalom 1 óra
49
Környezetismeret
1 óra
Matematika
1 óra
Magyar nyelv és irodalom 1 óra Matematika
1 óra
Informatika
0,5 óra
Angol
0,5 óra
Informatika
1 óra
4. évfolyam
5. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra Magyar nyelv és irodalom 2 óra 6. évfolyam Matematika
1 óra
Magyar nyelv és irodalom 2 óra 7. évfolyam Matematika
1 óra
Magyar nyelv és irodalom 2 óra 8. évfolyam Matematika
1 óra
Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:
évfolyam
Választott kerettanterv
1-4. évfolyam
Ének-zene A változat
5-8. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom A változat
50
5-8. évfolyam
Matematika B változat
5-8. évfolyam
Fizika B változat
5-8. évfolyam
Kémia B változat
5-8. évfolyam
Ének-zene A változat
5-8. évfolyam
Biológia-egészségtan változat
7. évfolyam
Technika B változat
B
A jelenlegi központi kerettanterv-változatok a korábbi OM kerettantervektől eltérően két évfolyamra határozzák meg a tananyagot és a követelményeket. Így a legfontosabb feladatnak azt tartottuk, hogy az ajánlásunkban javaslatot tegyünk a tananyagok évfolyamonkénti bontására, és az egyes tematikai egységekhez tartozó órakeret meghatározására. A választott kerettantervben szereplő tananyagok évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a pedagógiai program mellékletét képezi.
Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak
1.
2.
3.
4.
Magyar nyelv és irodalom
7+1
7+1
6+1
6+1
Idegen nyelv
2+0,5
Informatika
0,5
51
Matematika
4+1
4+1
4+1
4+1
Erkölcstan
1
1
1
1
Környezetismeret
1
1
1+1
1
Ének-zene (A változat)
2
2
2
2
Vizuális kultúra
2
2
2
2
Életvitel és gyakorlat
1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Szabadon tervezhető órakeret
2–2
2–2
3–3
3–3
Rendelkezésre álló órakeret
25
25
25
27
A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.
Tantárgyi struktúra és óraszámok: Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8 Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak
5.
6.
7.
8.
Magyar nyelv és irodalom
4+1
4+2
3+2
4+2
Idegen nyelvek
3
3
3
3
Matematika
4
3+1
3+1
3+1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
1
2
2
52
Erkölcstan
1
1
1
1
Természetismeret 2
2
2
Biológia-egészségtan (B változat)
1,5
1,5
Fizika (B változat)
1,5
1,5
Kémia (B változat)
1,5
1,5
Földrajz
1,5
1,5
Ének-zene (A változat)
1
1
1
1
Vizuális kultúra
1
1
1
1
Dráma és tánc/Hon- és népismeret
1
Informatika
1
1
1
1
Technika, életvitel és gyakorlat
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Szabadon tervezhető órakeret
2-2
3-3
3-3
3-3
Rendelkezésre álló órakeret
28
28
31
31
10.2.
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök
kiválasztásának elvei Taneszközök Az iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a 16/2013. (II.28.) EMMI rendeletben meghatározottak alapján hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. A tankönyvjegyzékben nem szereplő taneszközök beszerzéséhez a szülők jóváhagyását előzetesen írásban be kell szerezni. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál (testnevelés, technika, rajz) egyéb eszközökre is szükség van, amelyeknek biztosítása a szülő feladata. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:
53
A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. A taneszközök használatában az állandóságra kell törekedni, azaz új taneszközöket csak abban az esetben kell bevezetni, ha az lényegesen jobbítja az oktatás minőségét. A munkaközösség számára elfogadott. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) kell tájékoztatni. A tankönyv legyen: o a tantárgyi cél és követelmény elérését legjobban segítő, o illusztrációkban gazdag, o tartós, o a többség számára megfizethető. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.
10.3.
A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok
helyi megvalósítása 10.3.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Kisgyerekkorban a tanulás, az iskolába járás inkább életmód, mint életprogram. Ugyanakkor a gyerekek tisztában vannak azzal, miért járnak iskolába, tudomásuk van a tanulás értékéről, ha ez a szülők szemében is érték. Ezért az iskolai életbe való beilleszkedést tekintve fontos tényezőnek tartjuk a szülők értékrendjének megismerését és befolyásolását. Jelentős szerepe van a tanítónak, hiszen az ő attitűdje egy életre meghatározhatja a kisgyermek tanuláshoz való viszonyát. A kisiskolás életében jellemző tevékenység a játék. A játékszeretet fejlesztését gazdag játékprogram kidolgozásával, működtetésével oldjuk meg, az életkortól függően fokozódó komplexitású játékok megtanításával, megszerettetésével. A tanulás-tanítás gyakorlatában pedig a játék, játékosság gazdag eszköztárát, módszertanát használjuk. Célszerűnek tartjuk tantárgyaink anyagában feltárni azokat a témákat, amelyeket játékos módszerekkel dolgozhatunk fel. Az alapozó szakasz egyik lényeges – vagy talán a leglényegesebb – feladatának az alapképességek kialakítását tartjuk. Köztudomású, hogy gyerekeink közül sokan és egyre többen ún. részképesség – zavarokkal küzdenek. Többen kialakulatlan beszédtechnikával beszélnek. Sokaknak nehézséget okoz az írás, olvasás, számolás megtanulása, majd készségszintű elsajátítása. Pedig ezek olyan képességrendszerek, melyek nélkül az értelem fejlődése akadályozott. A bevezető szakasz ideje alatt a mindennapos testnevelés során igyekszünk kialakítani a tanulókban az igényt a rendszeres testmozgásra. A természet iránti szeretetüket, értő és féltő figyelmüket a rendszeres túrázások alkalmával is fejlesztjük (pl. túraszakkör, tanulmányi kirándulások).
54
Az első osztályba lépő gyerekek részére logopédiai szűrést szervezünk, majd a rászoruló tanulókat egyéni felzárkóztatásban részesítjük a logopédus és fejlesztőpedagógus segítségével.
10.3.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Erre a korosztályra jellemző az érdeklődési kör kiszélesedése, a versenyszellem kialakulása, a gyűjtőszenvedély. Nevelési feladatainkat döntően ezek a sajátosságok határozzák meg. Ezen jellemzőkre támaszkodva történhet az alapkészségek fejlesztése, az ismeretek bővítése. Iskolánk igyekszik egyre jobban figyelembe venni és eredményesen kezelni a tanulók közötti fejlettségbeli, fejlődési, valamint a sajátos adottságbeli, érdeklődési, tanulási, stílusbeli különbségeket. Ennek érdekében tanulóinkat a tanórákon differenciáltan foglalkoztatjuk. Tanórán kívüli tevékenységeket szervezünk számukra (pl. különböző szakkörök, szaktárgyi versenyek). Ugyanakkor a lassabban haladók számára felzárkóztató foglalkozásokat tartunk (pl. szaktárgyi, differenciált készségfejlesztő foglalkozások). Környezetismeret, természetismeret, biológia óráinkon nagy hangsúlyt fektetünk az egészséges életmód kialakítására, valamint a környezetvédelmi nevelésre. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink megismerjék nemzeti kultúránkat. Magyar irodalom óráinkon, tanulmányi kirándulások alkalmával kiemelten fontos szerepet kap ez a terület.
10.3.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Elsődleges feladatunk a megszerzett alapkészségek megszilárdítása, az új ismeretek rendszerezése. E célokat szolgálja a felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásaink megszervezése. Az egyéni tanulási technikák alkalmazását segítik speciális foglalkozásaink, amennyiben pályázati lehetőségek nyílnak. Pl.: Tanulás tanítása, Szülők iskolája. Hon - és népismeret óráinkon kiemelt szerepet kap a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése. Fontosnak tartjuk más kultúrák megismerését és elfogadását. Törekszünk a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás kialakítására. Különös figyelmet fordítunk tanulóink természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Témaheteket szervezünk, melyeknek keretében felhívjuk diákjaink figyelmét a környezet sajátosságaira, minőségi változásaira, a természet és ember alkotta értékekre és azok megőrzésére. Az egészségnevelés területén megtanítjuk gyermekeinket a betegségek megelőzésének módjára, az egészséges állapot örömteli megélésére, a harmonikus élet értékként való tiszteletére. Életvezetési ismeretek és készségek című programunk keretében formáljuk énképüket, kialakítjuk bennük az alapvető erkölcsi és etikai normákat. Kiemelt szerepet kapnak a káros szenvedélyekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésére irányuló tevékenységek.
10.3.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Ebben a szakaszban a már meglévő készségek, a megszerzett ismeretek elmélyítése folyik. Szakóráinkon, osztályfőnöki órákon, szakkörökön egyaránt arra törekszünk, hogy kialakítsuk tanulóinkban az önművelés igényét, felkészítsük őket az élethosszig tartó
55
tanulásra. A 13. életév körül világosan kifejeződő labilizálódás, esetenként visszaesés regisztrálható az erkölcsi-társadalmi magatartás és magatartás-determináció folyamatában. Fontos feladatunk tehát ebben a szakaszban a helyes – társadalmilag elfogadott – erkölcsi normák feltárása, a gyermeki világkép formálása, a pozitív értékek közvetítése tanulóinknak. Nagyon lényegesek az önértékelési motívumok, az önbecsülés és önbizalom. Kialakulásuk érdekében igyekszünk olyan feladatokat adni tanulóinknak, melyek megfelelnek a tanuló kompetenciájának: erőfeszítést igénylőek, de sikert ígérőek. Énképük kialakítása során ne csak az eredményt vegyék figyelembe, hanem a saját képességeiket is. Célunk a jövő elvárásainak megfelelően nyitott személyiségek formálása. A Nemzeti Alaptanterv pályaorientációval kapcsolatos korszerű követelményeinek feldolgozásakor a " pszichés összetevők " között az ambíció előnyeit és az irreális, túlfejlett törekvés hátrányait, káros következményeit is megvitatjuk tanulóinkkal. Külön figyelmet fordítunk a túlzott becsvággyal rendelkezők, a veszélyeztetett és a tehetséges gyerekek nevelésére Kiemelt hangsúlyt fektetünk a környezettudatos magatartás és viselkedés fejlesztésére. Erre a szakórákon, szakkörökön, tanulmányi kirándulások alkalmával, környezetvédelmi programok szervezésével (pl. Erdei iskola, Témahét, Környezetvédelmi nap) számtalan lehetőségünk nyílik.
10.3.5.Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Az iskola megszervezi a mindennapos testnevelést, heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással iskolai sportkörben való sportolással, versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján, a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.
10.4.
A
választható
tantárgyak,
foglalkozások
és
a
pedagógusválasztás szabályai Iskolánkban nincs tantárgyválasztási lehetőség, mert valamennyi tantárgyat kötelezően választani kell. Az igazgató minden év május 05-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a foglalkozásokról, amelyekből a tanulók választhatnak. o A tájékoztató tartalmazza, – ha ez előre látható – hogy a foglalkozást melyik pedagógus fogja oktatni. o Ha több tanár azonos foglalkozást szervez, a tanuló – a létszámhatárok figyelembe vételével – az általa választott tanár foglalkozásaira járhat. o A tanuló május 15-ig adhatja le a foglalkozás megválasztásával kapcsolatos döntését. o Kiskorú tanuló esetén a foglalkozásválasztás jogát a szülő gyakorolja.
56
o A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri, – ha a gyermek nem cselekvőképtelen – gyermekével közösen gyakorolhatja. Az intézmény külön lehetőséget nem ajánl fel a pedagógusválasztással kapcsolatban. A mindenkori tantárgyfelosztásban szereplő szakos tanítás kritériumainak megfelelő beosztásban kötelező vagy szabadon választott órát tanító pedagógus.
10.4.1.Projektoktatás A Pedagógiai lexikon alapján: „A projekt olyan oktatásszervezési eljárás, amely az oktatás menetét gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítja”. A projektmódszer megismerés fő forrásává az önálló és csoportos tapasztalást teszi. A tanulók egy-egy problémának a lehető legtöbb összefüggését és kapcsolódási pontját próbálják felfedni. A passzív befogadó és feldolgozó magatartás helyett, a saját meglévő képességek, viselkedésformák kipróbálására, és újak kialakítására törekednek. A projektmódszer fő értéke a munkafolyamat: a gondolkodási folyamat, a gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi és érzelmi hatása. Iskolánkban a projektmódszer egyik fajtáját a témahetet valósítjuk meg. A témahét a projekteknek egy sajátos formája, amely formailag megfelel a projekt kritériumoknak, de tervezettebb, részleteiben kidolgozottabb. A célok megfogalmazása a témahetek esetében részben eltér a tantervek megfogalmazásától. Az ismeretszerzés természetesen e tanulási formában is jelen van, de a hangsúly az ismeretszerzés napi gyakorlattól eltérő formáin van, és a képességfejlesztés szempontjai kiemelkedő jelentőségűek. A tanulási folyamat a maga teljességében a tanulói aktivitásra épít, úgy, hogy az önállóság és együttműködési készség fejlesztésére, ill. kipróbálására helyezi a hangsúlyt, valamint lehetőséget teremt többféle készség, tehetség egyidejű kibontakoztatására. A témahéten olyan témák kerülnek feldolgozásra, amelyek valamilyen oknál fogva túllépik a hagyományos tantárgyi kereteket. A témák néha közvetlenül kapcsolódnak egy-egy tantárgyblokkhoz. Évente az alsó tagozat és a felső tagozat is egy héten keresztül egy-egy alkalommal az egészségmegőrzéssel foglalkozik. A megvalósítás hetében az adott időkeret egészében a választott téma feldolgozása történik minden foglalkozáson. Az órák összevonhatók, csoportosíthatók. A héten tanító pedagógusok egymás közt a heti időkeretüknek megfelelően megosztják a feladatokat, megtervezik, ki mikor mit végez, milyen eszközökkel. A témahét tervezése során konkrét célokhoz rendelnek feladatokat, eszközöket, módszereket, munkaformákat. Kidolgozzák a tanulói tevékenységeket, kitérve a házi feladatokra, gyűjtőmunkára, tanórán kívüli tevékenységekre. Megtervezik az értékelés formáit. Célok: A tanulók érdeklődésének felkeltése a téma iránt. Minél több oldalról feldolgozni a témát és minél több külső hatás érje a tanulókat. Anyaggyűjtéshez szükséges eszközök helyes használata. Legyen képes tapasztalatokat elemezni, értelmezni, magyarázni, következtetést levonni. 57
Ismerje fel a vizsgálódáshoz szükséges eszközöket és használja azokat balesetmentesen. Tudja elkülöníteni a lényegest a lényegtelentől, megfigyeléseit legyen képes elmondani, rajzban-írásban rögzíteni. Lássa meg környezete és saját egészsége közti összefüggést. Igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismerje meg a biztonságot nyújtó szervezetek munkáját. Értékelés: Az értékelés alapja a tanulók megfigyelése. Az értékelésnél figyelembe kell venni a tanórai és délutáni, szabadidős aktivitást, a gyermekek egyéni fejlődését, ismeretszerző tevékenységét, ismereteinek pontosságát és kreativitásukat. Értékeltük a csoportban és egyénileg végzett munkájukat is.
10.5.
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének
követelményei és formái Pedagógiai munkánk szerves része, nélkülözhetetlen eleme az ellenőrzés és értékelés. Kiinduló pontnak tekintjük a követelmények egyértelmű és világos megfogalmazását. Ez jelent viszonyítási alapot, és fejleszti a tanulók ítélőképességét, amely saját munkájuk eredményeinek, kudarcainak felismeréséhez szükséges. A beszámoltatás, a számonkérés formáit, az értékelés és minősítés módozatait tekintve nagy a pedagógusok szabadsága, de bizonyos alapelveket, elvárásokat, minden nevelőnek be kell tartania. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a 48. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: o a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik, o az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. o A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. o A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egyegy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.
58
A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.
10.6.
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok
meghatározása Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. Az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai: o A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. o Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. o A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.
10.7.
A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei
Iskolánkban a csoportbontásban folyó tanórákat egyelőre nem tudjuk megoldani. Jövőbeni célunk a csoportbontással az, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.
10.8.
A
tanulók fizikai
állapotának,
edzettségének méréséhez
szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. (Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 59
A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg – páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. PONTSZÁM évfolyam 1 1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 2 1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 3 1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 4 1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 5 1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 6 1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 7 1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 8 1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 9 1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 10 1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 11 1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 12 1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 13 1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 14 1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 15 1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 16 1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 17 1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 18 1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 19 1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 20 1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 21 1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 2.28
8. 1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM Évfolyam 1 0.97 1.08 1.17 1.24 1.31 1.38 1.43 1.47 2 1.00 1.11 1.20 1.27 1.34 1.41 1.45 1.50
60
3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.19 1.22 1.25 1.29 1.32 1.35 1.39 1.41 1.44 1.47 1.50 1.54 1.57 1.61
1.14 1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.68 1.72
1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.67 1.70 1.74 1.78 1.81
1.30 1.34 1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.88
1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.76 1.80 1.84 1.88 1.92 1.96
1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02
1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07
1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11
2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: o a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, o 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, o 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, o 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM évfolyam
61
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72
22 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74
24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. PONTSZÁM évfolyam 1 16 19 22 2 20 23 24 3 24 27 28 4 28 31 32 5 32 35 36 6 36 39 40 7 40 43 44 8 44 47 48 9 48 51 51 10 52 55 56 11 56 59 60 12 60 63 64 13 64 67 68 14 68 71 74
26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78
28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80
30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82
32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84
34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86
4.
5.
6.
7.
8.
25 29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77
28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80
29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 82
30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83
32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84
3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna- vagy egyéb puha szőnyegen, a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkórátartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc
62
alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM évfolyam 1 25 28 31 34 36 38 40 42 2 30 33 36 39 41 43 45 47 3 35 38 41 44 46 48 50 52 4 40 43 46 49 51 53 55 57 5 45 48 51 54 56 58 60 62 6 50 53 56 59 61 63 65 67 7 55 58 61 64 66 68 70 72 8 60 63 66 69 71 73 75 78 9 65 68 71 74 76 78 80 82 10 70 73 76 79 81 83 85 87 11 75 78 81 84 86 88 90 92 12 80 83 86 89 91 93 95 97 13 85 88 91 94 96 98 100 102 14 90 93 96 98 100 102 104 106
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM évfolyam 1 20 23 26 29 32 34 36 38 2 25 28 31 34 36 38 40 42 3 30 33 36 39 41 43 45 47 4 35 38 41 44 46 48 50 52 5 40 43 46 49 51 53 55 57 6 45 48 51 54 56 58 60 62 7 50 53 56 59 61 63 65 67 8 55 58 61 64 66 68 70 72 9 60 63 66 69 71 73 75 77 10 65 68 71 74 76 78 80 82 11 70 73 76 79 81 83 85 87 12 75 78 81 84 86 88 90 92 13 80 83 86 89 91 93 95 97
63
14
85 88 91 94 96 98 100 102
4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁSÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM évfolyam 1 5 7 9 11 13 15 17 19 2 7 9 11 13 15 17 19 21 3 9 11 13 15 17 19 21 23 4 11 13 15 17 19 21 23 25 5 13 15 17 19 21 23 25 27 6 15 17 19 21 23 25 27 29 7 17 19 21 23 25 27 29 31 8 19 21 23 25 27 29 31 33 9 21 23 25 27 29 31 33 35 10 23 25 27 29 31 33 35 37 11 25 27 29 31 33 35 37 39 12 26 28 30 32 34 36 38 40 13 27 29 31 33 35 37 39 41 14 28 30 32 34 36 38 40 42 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM évfolyam 1 1 1 2 2 3 4 5 6 2 1 2 2 3 4 5 6 7 3 2 2 3 4 5 6 7 8 4 2 3 4 5 6 7 8 9
64
5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
7 8 9 10 11 12 13 14 15 16
8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
9 10 11 12 13 14 15 16 17 18
10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám 0 – 11 12 – 22 23 – 33 34 – 43 43 – 52 53 – 63
10.9.
Minősítés igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló
Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei
10.9.1.Egészségnevelési program Az egészségvédő iskola olyan gondoskodó közösség, amely biztosítani kívánja mind a tanulók, mind az iskola alkalmazottai számára a testi-lelki jólétet. A mai modern társadalomban az iskolák egészségnevelő, egészségfejlesztő szerepe megnőtt, feladata többrétegűvé vált. Az egészségnevelési tevékenység igen összetett személyiségformáló, személyiségfejlesztő munka. Célok meghatározása o Hosszú távú céljaink: Minden tevékenységünkkel szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani, stressz helyzetet kezelni. Nagyon fontos a tanári példamutatás! o Középtávú céljaink:
65
Korszerű ismeretek átadása, melyek tudatában a tanulók megfelelő készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzésére és védelmére. Az egészséges életmóddal kapcsolatos értékek közvetítése. Társas kapcsolatok kialakulásának elősegítése. A káros szenvedélyek kialakulásának megakadályozása. o Rövidtávú céljaink: Állapotfelmérés. Céljaink megismertetése az érdekelt partnereinkkel. Erőforrások: o A Tárgyi feltételek: eszközök, audiovizuális felszerelés, szakirodalom. o Személyi feltételek: az egészségfejlesztést segítő munkacsoport: iskolaorvos, védőnő, gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, ANTSZ, Vöröskereszt, Rendőrség. Prioritások o biztonságra nevelés (lelki egészség), o betegségmegelőzés (lelki egészség), o jó kondíció (mindennapos testedzés), o környezet és egészség (egységes szemléletmód) Alkalmazandó módszerek: o interaktív tanulási módszerek, o előadás, o olvasás, o audiovizuális módszerek, o bemutatás, o csoportos témamegbeszélés, o gyakorolva tanulás, o tanítva tanulás, o információközlés, o elrettentés, o kortárs csoport létrehozása, o interaktív módszerek, szituációs játékok, helyzetgyakorlatok, o beszélgetés, vita, o játék, o művészeti tevékenység.
10.10.
Az iskola környezeti nevelési elvei
„A természetben ne hagyj mást magad után, csak a lábad nyomát, és ne vigyél el mást, csak az emlékeid!" A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert 66
tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. Gondot kell arra fordítanunk, hogy tanulóink a jövőben, mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. E nevelési célok hatékony személyiségformálást, az önszabályozás és egyben a társas együttműködés és konfliktuskezelés készségeinek erősítését igénylik. A környezeti nevelés legfontosabb értéktartalmai a fenntartható fejlődéssel, a jövő nemzedékek életminőséghez fűződő jogaival, a bioszféra iránti felelősségünkkel kapcsolatosak, ezért hangsúlyosan erkölcsi-etikai irányultságúak, attitűdöket és szokásokat formálóak. A környezeti nevelési célkitűzései: Rendszerszemléletre nevelés o az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása, o a globális összefüggések megértése, o a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, o tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés, o helyi értékek feltérképezése. A környezeti nevelés lehetőségei: Az iskolaérett gyermek közvetlen környezetének számos jelenségével találkozott már, sok személyes emléke, tapasztalata van, de ennek olykor nincs is tudatában. A tanító dolga, hogy a mozaikszerű tudásdarabokat egymás mellé illessze, rendszerezze. Az elsősök természetszerűen fogadják el a tanító magatartását, viselkedését, utasításait, véleményét. A tiszta környezet (beleértve a mellékhelyiségek, az iskolaudvar állapotát is), a mozgásigény kielégítése, a szétválogató hulladékgyűjtés (elemek, papír, komposztálható életmaradékok) napi gyakorlata természetes velejárói lehetnek a tanulók hétköznapjainak. A későbbi években ez a kör bővülhet, tudatosodhat. A tanító egyben osztályfőnök is: az osztály életének szervezésében hatékonyan segítheti a környezeti nevelést (állatok, növények gondozása az osztályteremben; a környezetvédelem jeles napjainak megünneplése; kirándulások szervezése az élő természet és az épített környezet szépségének átélésére stb.) A családdal való kapcsolata lehetővé teszi, hogy közös programok szervezésével a szülőkre is hatással legyen. A tanító többnyire az összes tantárgyat tanítja osztályának. Az egész napos formában megszervezett oktatás esetén is csak két pedagógusnak kell együttműködnie. Ennek köszönhető, hogy az osztálytanító általában könnyebben képes összerendezni és megszervezni a környezeti nevelés munkaformáit és színtereit, mint a felső tagozatos osztályfőnökök. A környezetismeret tantárgy a valóságos környezet megfigyelésével, vizsgálatával kielégítheti a gyermeki kíváncsiságot. Felkelti a természeti jelenségek megismerésének vágyát, bemutatja az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében. Lehetőség van a természet sokszínűségének, formagazdagságának a tanulmányozására
67
10.11.
A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának
értékelési elvei A magatartás értékelésének elvei o A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. o Az 1-8. évfolyamon a magatartás félévi és év végi osztályzatot az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. o A félévi és az év végi osztályzatot a tájékoztató füzetbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. o Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: a házirendet betartja, a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik, kötelességtudó, feladatait teljesíti, önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, tisztelettudó, társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik, az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása.
Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja, tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt, nincs írásbeli intője vagy megrovása. Változó (3) az a tanuló, aki: az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, feladatait nem minden esetben teljesíti,
68
előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, igazolatlanul mulasztott, osztályfőnöki figyelmeztetése van. Rossz (2) az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti, feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti, magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, több alkalommal igazolatlanul mulaszt, több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki figyelmeztetése vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. o A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A szorgalomjegyek megállapításának elvei o A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. o Az 1-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. o A félévi és az év végi osztályzatot a tájékoztató füzetbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. o Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi, munkavégzése pontos, megbízható, a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki:
69
képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, a tanórákon többnyire aktív, többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti, taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, akinek: tanulmányi eredménye elmarad képességeitől, tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait többnyire nem végzi el, felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. o A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges
10.12.
A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei
A tantárgyakhoz kapcsolódó plusz tevékenységet a tantárgyaknál, a közösségben végzett munkát a magatartásnál vesszük figyelembe. Plusz jel adható: a tanítási órán nyújtott külön teljesítményért (gyűjtőmunka, beszámoló stb.), a tanítási órán kívül és a diákönkormányzatban vállalt és megbízatásként kapott feladatok teljesítéséért, versenyeken, rendezvényeken, vetélkedőkön nyújtott teljesítményért, iskolai szintű tevékenységért, kiemelkedő teljesítményért. Iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon kiválóan szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek, melyet az iskola közössége előtt hirdetünk ki. (Pl.: megyei vagy országos 1-10. helyezés).
70
A nevelő saját döntése és a gyermekközösség véleménye alapján adja a plusz jeleket. Kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkáért csoportos jutalom jár. A plusz jelek feljegyzése az osztályfőnök által megbízott tanulónál lévő füzetbe történik. A pluszok összesítése alapján történő jutalmazások: o 10 plusz szóbeli osztályfőnöki dicséret, o 20 plusz írásbeli osztályfőnöki dicséret, o 30 plusz szóbeli igazgatói dicséret, o 40 plusz írásbeli igazgatói dicséret, o 50 plusz nevelőtestületi dicséret adása. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végző tanulók a tanév végén: szaktárgyi dicséretben, példamutató magatartásért dicséretben, kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesülnek. o A dicséret bekerül a tanuló bizonyítványába. o A 8 éven át kitűnő tanulmányi eredményt elért tanulók díszoklevelet kapnak a tanévzáró ünnepségen. Alkalomszerű jutalmazások Tanévzáró: - oklevél (jeles – 4,7 – , vagy kitűnő tanulmányi eredményért)
A magatartáshoz kapcsolódó rendbontó viselkedést mínusz jellel büntetjük. Azt a tanulót lehet büntetésben részesíteni, aki: tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, Az iskolai büntetés formái: o szaktanári figyelmeztetés, o 10 mínusz szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés, o 20 mínusz írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés, o 30 mínusz szóbeli igazgatói figyelmeztetés, o 40 mínusz írásbeli igazgatói figyelmeztetés, o 50 mínusz szóbeli tantestületi figyelmeztetés, o 60 mínusz írásbeli tantestületi figyelmeztetés, o 70 mínusz tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
71
11. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Törvényi háttér: A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kimondja, hogy: Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, 70/A. §-ára, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következő törvényt alkotja: Általános rendelkezések: Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. § Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. Az alábbi paragrafusokban pedig az oktatási-nevelési folyamatokban határozza meg az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség szempontjait. 27. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, o amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy, o amelynek megszervezéséhez az állam közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy, o közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen o az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, o az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, o a teljesítmények értékelése, o az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, o az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, o az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, o a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint, o az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport
72
o jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, o olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. o Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. Valamennyi gyermeknek joga van képességeik minél maradéktalanabb kibontakoztatására, személyiségfejlődésük támogatására. Külön figyelmet kell fordítani a valamilyen okból hátrányos helyzetbe került tanulókra, akiknek olyan támogató környezetre van szükségük, mely biztosíthatja iskolai sikerességüket. Céljaink: Az intézményünkbe járó tanulók számára biztosítsuk az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, szegregációmentességet. Hátrányos helyzetű (HH) és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók eredményes oktatása, szociális helyzetükből adódó hátrányaik kompenzálása, esélyegyenlőségük előmozdítása. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek integrációjának megteremtése. A közoktatáshoz kapcsolódó intézményekkel és civil szervezetekkel szoros együttműködés a prevenciós munkában és a hátrány kompenzációban (gyermek- és ifjúságvédelem, gyermekjóléti szolgálat családsegítője, védőnő, háziorvos, körzeti rendőrőrs –iskolarendőr program – ) . Pályázati úton, mentortanárok segítségével, ösztöndíjrendszerrel a támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása, melyek csökkentik a HH, HHH tanulók meglévő hátrányait, javítják iskolai sikerességüket. Célok elérésének tevékenységi formái: o kulcskompetenciák fejlesztése, o az oktatásban használt információs, kommunikációs technológiák alkalmazásának, a digitális tananyagok felhasználásának elősegítése, o méltányos és egészséges tanulási környezet kialakítása, o a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése, o tapasztalat-, élményszerzésen alapuló tanulás, o a differenciáló módszerek alkalmazása, o a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekek integrált nevelése, o a mindennapos testedzés, a mozgás, sportolás biztosítása, o környezettudatos szemléletű oktatás-nevelés, o egészségügyi, szociális támogató rendszer kialakítása,
73
o o o o o o o o
hatékony, új tanulási módszerek elsajátíttatása, és alkalmazása tanórákon, tanulói aktivitás növelése a tanítási órákon, tanulási attitűd pozitív átformálása átmenetek /továbbtanulás támogatása, személyiségfejlesztés, szabadidő hasznos eltöltése, partnerközpontú nevelés. Tudatosan törekszünk az eredményes együttnevelés feltételeinek biztosítására, a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek/tanulók hatékony integrált oktatásának megvalósítására.
Ezen pedagógiai program 2013. szeptember 1-jétől érvényes. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:
az iskola igazgatója;
a nevelőtestület bármely tagja;
a nevelők szakmai munkaközössége;
a szülői munkaközösség;
az iskola fenntartója.
A tanulók a pedagógiai program módosítását diák-önkormányzati képviselői útján javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1.
Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.
2.
A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:
az iskola fenntartójánál;
az iskola nevelői szobájában;
az iskola igazgatójánál;
az iskola igazgatóhelyettesénél.
74
A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása
A Berekböszörményi Kossuth Lajos Általános Iskola pedagógiai programját az iskolai diákönkormányzat 2013. március 18. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Berekböszörmény, 2013. március 18. ……………………………………… az iskolai diákönkormányzatot segítő tanár
A Berekböszörményi Kossuth Lajos Általános Iskola pedagógiai iskolaszék a 2013. március 19. napján tartott ülésén elfogadta.
programját az
Kelt: Berekböszörmény, 2013. máricus 19. ……………………………………… az iskolaszék elnöke
A Berekböszörményi Kossuth Lajos Általános Iskola pedagógiai programját az iskolai szülői szervezet a 2013. március 21. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Berekböszörmény, 2013 március 21. ……………………………………… az iskolai szülői szervezet elnöke
A Berekböszörményi Kossuth Lajos Általános Iskola pedagógiai programját Roma Nemzetiségi Önkormányzat a 2013. március 25. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Berekböszörmény, 2013. március 25. ……………………………….. RNÖ elnöke 75
A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása A Berekböszörményi Kossuth Lajos Általános Iskola pedagógiai programját az intézmény vezetője 2013. március 27-én jóváhagyta. Kelt: Berekböszörmény, 2013. március 27. …………………………… Baji Imréné intézményvezető
A Berekböszörményi Kossuth Lajos Általános Iskolai pedagógiai programját a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Berettyóújfalui Tankerületének Igazgatója jóváhagyta. Kelt: Berettyóújfalu, 2013. …………………….
…………………………………….. tankerületi igazgató
76
Legitimációs záradék
A Berekböszörményi Kossuth Lajos Általános Iskola intézményvezetője nyilatkozom, hogy az intézmény Pedagógiai Programjával kapcsolatosan a Klebelsberg Intézményfenntartó Központra, mint fenntartóra többletkötelezettség nem hárul.
Berekböszörmény, 2013. július 15. Baji Imréné intézményvezető
77
