Kossuth Lajos Általános Iskola és Óvoda HÁZIRENDJE

Kossuth Lajos Általános Iskola és Óvoda HÁZIRENDJE

Készítette: Nagy Ferencné

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezető rendelkezések

I.

5

1. 1.Az Intézmény adatai

6

2. A házirenddel kapcsolatos általános elvárások

6

AZ ÓVODAI HÁZIREND

7

II. 1. Az óvodák munkarendje

7

2. Általános működési szabályok

7

3. Az óvodák napi programja

9

4. Foglalkozások rendje

9

5. Hetirend

10

6.

Pedagógiai munka megszervezése mindkét óvodában

11

7. Óvodai integrációs program egységesen

11

8. Az intézmény rendezvényei, ünnepei, megemlékezései

12

9. Hagyományőrző tevékenységek

13

10.

A gyerekek felvétele egységesen

14

11.

Az óvodai elhelyezés megszűnése egységesen

15

12.

A foglalkozásról való távolmaradással kapcsolatos szabályok egységesen

15

13.

A gyermekre vonatkozó védő – óvó előírások, szabályok egységesen

15

14.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős elérhetősége

16

15.

Óvodai nevelésben részesülő gyermekek jogai és kötelességei egységesen

17

16.

A HHH gyermekek óvodáztatásának támogatására irányuló szabályozás

17

17.

egységesen Az óvodai bejáráshoz nem szükséges dolgok behozásával kapcsolatos szabályozás egységesen

18

18.

Anyagi felelősség egységesen

18

19.

A gyerekek étkezése az óvodában

18

20.

Fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok

19

21.

A gyerekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok egységesen

19

22.

Szülői jogok és kötelességek egységesen

20

23.

A szülőkkel való együttműködés

21

24.

A szülők által nem használható területek egységesen

22

25.

Egyéb speciális, az intézményre vonatkozó szabályok egységesen

22

Dohányzás az óvodák területén egységesen

22

26.

27.

A beiskolázás óvodai feladatainak szabályai, eljárás rendje egységesen

22

28.

III.

A fakultatív hit- és vallásoktatás ideje

24

ISKOLAI HÁZIREND

25

1. A tanulói jogviszony keletkezésének és megszűnésének szabályai egységesen

25

2. Integrációs stratégia egységesen

27

3. A tanulók jogai és kötelességei egységesen

27

4.

A tanulók legfontosabb munkája a tanulás

29

5.

Az iskolák munkarendje

30

6.

Az iskolák nyitva tartása

30

7.

A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások napirendjének kialakítási szabályai

31

8.

Szülők , iskolai vendégek benntartózkodásának a rendje egységesen

32

9.

Étkezések rendje

32

10.

Hivatalos ügyek intézésének rendje

33

11.

A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások közötti szünetek rendje

33

12.

Napközis foglalkozások munkarendje

35

13.

A nyitva tartás alatti folyamatos felügyelet, ügyeletbiztosításának szabályai

35

14.

Intézményi rendezvények, ünnepek

36

15.

A tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitelének megtiltása. A tanulók által bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezési, bejelentési szabályai egységesen

37

16.

Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás egységesen

38

17.

Az intézmény létesítményeinek használatával kapcsolatos szabályok, óvóvédő szabályok egységesen

38

18.

Tanulók közösségei egységesen

39

19.

A diákjogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok egységesen

40

19.1 Kérdezés, érdemi válasz, véleménynyilvánítás, tájékoztatás, véleményezés, információhoz jutás formái

41

19. 2. A diákönkormányzat iskolai támogatása egységesen

41

19. 3 A tanulók tantárgyválasztása egységesen

41

20. A szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei egységesen

42

Taneszközökért, a felszerelésekért a felelősség szabályai, a tanulók saját környezetének és az általa használt eszközök rendben tartásának szabályai egységesen

42

22.

A hetesek kötelességei egységesen

42

23.

Az ügyeletesek feladatai egységesen

43

24.

A számonkérés formái

47

25.

A tanulók jutalmazásának formái rendje egységesen

47

26.

Fegyelmező intézkedések egységesen

48

21.

. Fegyelmező intézkedések egységesen

27.

A tanulókra vonatkozó fegyelmi eljárás

48

28.

Dohányzás, kábítószer- és alkoholfogyasztás büntetése egységesen

49

29.

A tanulókra vonatkozó anyagi kártérítési felelősség szabályai egységen

49

30.

Az osztályozó-, javító-, különbözeti-, köztes-, felvételi vizsgák szabályai, rendje

50

31.

Tantárgyi, tanévi felmentések szabályai, rendje egységesen

51

32.

Magántanulóvá válás szabályai

51

33.

A szülők tájékoztatása a tankönyvekről, taneszközökről egységesen

52

34.

A tanulókra vonatkozó védő-óvó előírások szabályai egységesen

52

35.

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása

54

Az intézmény dolgozóinak feladata a tanulói-és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan egységesen 36.1 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén:

58

36.

59

36.2 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok 59 előírásai alapján: 37. Fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok

60

38.

Szociális és normatív kedvezmények, támogatások elvei, a kérelem-elbírálás eljárási rendje egységesen

60

39.

A tankönyvek megvásárlási, kártérítési elvei egységesen

61

40.

Étkezési támogatásra jogosultak egységesen

61

41.

A foglalkozásról való távolmaradással kapcsolatos szabályok egységesen

62

42.

Fakultatív hit – és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje

63

64

IV. 1. A házirend hatálya

2.

A házirend nyilvánossága

64

64

3. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai

65

4. Záró rendelkezések

66

I. Bevezető rendelkezések

A Házirendet: -

az iskola igazgatója készíti el,

-

és a nevelőtestület fogadja el.

A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolai Szülői Szetrvezet és a Diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

Ezen házirend: -

a Közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény;

-

a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet;

-

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény;

a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló – többször módosított 8/2000. (V. 24.) OM rendelet; továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült.

A házirend szabályai kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A házirend elsősorban a tanulókra tartalmaz magatartási szabályokat, de a tanulókra vonatkozó házirendi előírásokat a pedagógusoknak és más iskolai dolgozóknak is alkalmazni kell. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek feldolgoztatni tanítványaikkal a Házirend szövegét, és megismertetni azokkal a szabályokkal, amelyek a tanulói jogokkal és kötelezettségekkel foglalkoznak.

1.Az Intézmény adatai

Intézmény neve: Fényeslitke Kossuth Lajos Általános Iskola és Óvoda

Székhelye: 4621 Fényeslitke, Iskola út 1. Tel: 45 /447-017 Fax: 45/447-017 E-mail: [email protected]

Az intézmény vezetője: Működési területe:

Fényeslitke-Komoró község közigazgatási területe

Fenntartó:

Fényeslitke Község Önkormányzata

Intézmények:

1, Általános iskolai : Fényeslitke Kossuth Lajos Általános Iskola és Óvoda Fényeslitke,Iskola u.1. Fényeslitke Kossuth Lajos Általános Iskola és Óvoda Petőfi Sándor Tagiskolája Komoró Komoró Petőfi utca 18.

2. Óvodai nevelés: Fényeslitke Kossuth Lajos Általános Iskola és Óvoda Ligetszépe Óvodája Fényeslitke , Kossuth út 94.

Fényeslitke Kossuth Lajos Általános Iskola és Óvoda Napköziotthonos Tagóvoda Komoró Komoró, Arany János utca 2.

2. A házirenddel kapcsolatos általános elvárások

Általános elvárások:

Az iskola és óvoda nevelőtestülete fontosnak tartja, hogy:

Az intézmény valamennyi tanulója és óvodása ismerje iskolája, óvodája múltját, és ápolja annak hagyományait Az intézmény egységes Pedagógiai -

használói

ismerjék

meg,

s

tartsák

be

az

intézmény

programjában megfogalmazott célokat, normákat

Tanulóink fegyelmezett eredményes munkával, tanulással erősítsék intézményünk jó hírnevét, s tartsák be a kulturált viselkedés szabályait Az iskolai és óvodai élet minden területén mindenki vigyázzon maga és mások testi épségére, tulajdonára, vagyonára.

A házirend célja:

Intézményünk házirendje helyi jogforrás, amelynek célja olyan szabályok kialakítása, érvényesítése, amely az intézmény törvényes működését, a zökkenőmentes nevelő-oktató munka végzését és a kiegyensúlyozott közösségi életet biztosítják.

A házirend feladata:

A házirend legfontosabb feladata azoknak a szabályoknak a meghatározása, melyek biztosítják az intézmény: - törvényes működését a közösen elfogadott szabályok, normák megtartásával - közösségi életének szervezését - Pedagógiai programjában megfogalmazott célok megvalósítását - az oktató – nevelő munkájának maradéktalan ellátását Szabályozzák az iskola és óvoda használók, de főként a gyermekek, tanulók egymással való kapcsolatát. Kialakítják azokat a belső rendszabályokat, melyek megtartásával biztosítják az egyéni és kollektív jogok érvényesülését (de nem az intézmény munkájának rovására).

II. AZ ÓVODAI HÁZIREND

1. Az óvodák munkarendje

Az óvoda nyitvatartási rendjét , az előzetes szülői igényfelmérés alapján alakítottuk ki. Az óvodánkban folyó integrált nevelési célok megvalósításhoz, a jól megválasztott, a szülők igényeihez maximálisan igazodó, nyitva tartással is szeretnénk hozzájárulni, hogy minél kisebb mértékű legyen az óvodai hiányzások száma.

2. Általános működési szabályok

Óvodai csoportok száma:

Fényeslitke: óvodai csoportok száma: 3 – férőhely: 89 fő Komoró: óvodai csoportok száma: 2 – férőhely: 50 fő

Az óvoda pontos nyitva tartása:

Fényeslitke: reggel 6.00 órától 17 30- óráig Komoró: reggel 7 órától 17 óráig.

Összevont gyülekezés :

Fényeslitke: reggel - 7- 730-ig Komoró: reggel - 7- 730-ig

Mindkét óvodában:

A nevelési év szept. 1- től aug. 31-ig , a nevelő-oktató időszak: szept. 1- től június 15- ig tart. Június 16 –tól nyári életrend szerint működik az óvoda.

A nyári nagytakarítás:

Fényeslitke: augusztus 1- augusztus 31-ig Komoró: augusztus 1- augusztus 31-ig

Húsvét előtti nagypénteken zárva vagyunk.A nevelés nélküli munkanap előtt 7 nappal a szülőket tájékoztatni kell.

A szülőknek, érkezéskor gyermekeiket személyesen kell átadnia a gyülekeztető óvónőnek, egyébként, ha a gyermek valamilyen oknál fogva nem megy be a csoportszobába, az óvónő nem tud jelenlétéről, így felelősséget sem vállalhat érte.

Fényeslitke:

Biztonsági szempontokat figyelembe véve az ajtót 830 óra után becsukjuk, és 13 órakor nyitjuk ki az ebéd után hazajárók részére. Az ebéd előtt hazajárók, 12 órától mehetnek haza. A délutáni ajtónyitás 1545 órakor történik. Az érkezést csengetéssel jelezzék. A gyerekek reggel 830 óráig, tisztán, gondozottan jelenjenek meg az óvodában. Érkezéskor a felső ruhájukat a folyosón vegyék le, és helyezzék el a jelükkel ellátott öltözőszekrénybe. Az öltözőben elhelyezett, csoportszobába bevitt otthoni játékokért, azok megrongálódásáért, elvesztésükért felelősséget nem vállalunk. A gyermekek által viselt ékszerekért, elszakadásukért, elvesztésükért felelősséget nem vállalunk. A bekövetkezett kárért az óvoda csak szándékos károkozás esetén felel.

Komoró:

Biztonsági szempontokat figyelembe véve az ajtót 9 óra után becsukjuk, és 13 - kor nyitjuk ki az ebéd után hazajárók részére. Az ebéd előtt hazajárók 12 órától mehetnek haza. A délutáni ajtónyitás 15– órakor történik. Az érkezést csengetéssel jelezzék. A gyerekek reggel 845 óráig, tisztán, gondozottan jelenjenek meg az óvodában. Érkezéskor a felső ruhájukat az a folyosón vegyék le, és helyezzék el a jelükkel ellátott öltözőpadba. Az öltözőben elhelyezett, csoportszobába bevitt, otthoni játékokért, azok megrongálódásáért, elvesztésükért felelősséget nem vállalunk.

A gyermekek által viselt ékszerekért, elszakadásukért, elvesztésükért felelősséget nem vállalunk. A bekövetkezett kárért az óvoda csak szándékos károkozás esetén felel.

Mindkét óvodában:

Ha a szülőn kívül rendszeresen más is hozza illetve viszi a gyermeket, írásos nyilatkozat alapján teheti meg.

A szülőknek az alábbi szempontokat célszerű figyelembe venni a gyerekek ruházatánál: - legyen kényelmes, - praktikus, - mindig legyen tartalék ruha az átöltöztetéshez.

A gyermekek cipői a jelükkel ellátott öltözőpad alatt elhelyezhetők, ruhái, pedig a jellel ellátott fogason. Minden gyermeknek jellel és névvel ellátott zsákban legyen váltóruhája. Az elveszett ruhaneműért az óvoda anyagi felelősséget nem tud vállalni.. Az ágyneműket kéthetente, ill. alkalomszerűen adjuk haza. A gyermek haját, körmét, ruházatát tisztán kell tartani, melyet a védőnők ellenőriznek. Fejtetvesség miatt, a védőnő igazolásával érkezhet újra a gyerek az óvodába. A fejtetvesség kezelése szülői feladat.

3.Az óvodák napi programja

Fényeslitke:

Óra

Tevékenység

7-730 –ig A gyerekek érkezése, közös játék a gyülekező csoportban 730- 12-ig Játék a csoportszobában, különböző szabadon választott tevékenységek. Mindennapos testnevelés Tisztálkodás, önkiszolgálás, napos választás Tízórai Kötött vagy kötetlen foglalkozás keretében megfigyelés, ismeret ill. tapasztalatszerzés. Élmények, tapasztalatok feldolgozása Játék a szabadban. 12-13-ig Tisztálkodás, előkészület az ebédhez Ebéd 13-15-ig Csendes pihenő. Mese, vers altató. 15-17-ig Ébresztő. Testápolási teendők, készülődés az uzsonnához Uzsonna Játék a csoportszobában vagy az udvaron.

Komoró:

Időtartam

7 – 11

Tevékenység

Játék a csoportszobában, mozgás, Kötetlen és kötött foglalkozások tízóraizás, egészségügyi szokások gyakorlása.

11 – 12

Játék a szabadban, séta, rövid távú kirándulások.

12 – 13

Ebéd,

egészségügyi szokások gyakorlása. 13 – 1530

Pihenés, alvás egyéni alvásigény figyelembe vételével, ébredés, egészségügyi szokások gyakorlása, uzsonna.

1530 – 17

Játék a csoportszobában, jó időben a szabadban, mozgás, folyamatos hazabocsátás.

4. Foglalkozások rendje

Fényeslitke:

Korcsoport

Kötött

Kiscsoport 3-4 évesek Mozgás, mindennapi testnevelés

Középső csoport 4-5 évesek

Játékba integrált fejlesztés. Ének-zene, mese, vers, rajzolás, mintázás, kézimunka, külső világ megismerése

Játékba integrált fejlesztés. Ének-zene, mese, vers, rajzolás, mintázás, kézimunka, külső világ megismerése. Mozgás mindennapi testnevelés, ének-zene

Mozgás mindennapi testnevelés, ének-zene

Nagycsoport 5-6-7 évesek Játékba integrált fejlesztés. Ének-zene, mese, vers, rajzolás, mintázás, kézimunka, külső világ megismerése

Komoró:

Kötetlen

Korcsoport

Kötött

Kis-középső csoport 3-5 évesek

Mozgás, mindennapos Játékba integrált testnevelés fejlesztés. Ének-zene, mese-vers, rajzolásmintázás-kézimunka, külső világ tevékeny megismerése Mozgás mindennapos Játékba integrált testnevelés, ének-zene; fejlesztés. Ének-zene, félévtől ének-zene és a mese-vers, rajzoláskülső világ tevékeny mintázás-kézimunka, megismerése külső világ tevékeny megismerése

Középső-nagycsoport 5-6-7 évesek

Kötetlen

5. Hetirend

Fényeslitke:

Tevékenység Vers, mese Ének- zene

3-4 évesek Napi 5-10 perc Heti egyszer 10-15 perc

4-5 évesek Napi 10-15 perc Heti egyszer 15-20 perc

5-6-7 évesek Napi 15-20 perc Heti egyszer 30-35 perc

Rajzolás, mintázás, kézimunka Külső világ megismerése Mozgás, Mozgásos játék

Heti egyszer 10-15 perc Heti egyszer 10-15 perc heti egyszer 10-15 perc

Heti kétszer 30-35 perc Heti kétszer 30-35 perc Heti kétszer 30-35 perc

Mindennapi testnevelés

10-15 perc

Heti egyszer 15-20 perc Heti egyszer 15-20 perc heti egyszer 15-20 perc kiegészítő terv. heti egyszer. 15-20 perc

Komoró:

15-25 perc

Tevékenység Vers, mese Ének- zene

3-4 évesek Napi 5-10 perc Heti egyszer 10-15 perc

4-5 évesek Napi 10-15 perc Heti egyszer 15-20 perc

5-6-7 évesek Napi 15-20 perc Heti kétszer 30-35 perc

Rajzolás, mintázás, kézimunka Külső világ megismerése Mozgás, Mozgásos játék

Heti egyszer 10-15 perc Heti egyszer 10-15 perc heti egyszer 10-15 perc

Heti kétszer 30-35 perc Heti kétszer 30-35 perc Heti kétszer 30-35 perc

Mindennapos testnevelés

Napi 10-15 perc

Heti egyszer 15-20 perc Heti egyszer 15-20 perc heti egyszer 15-20 perc kiegészítő terv. heti egyszer. Napi 15-20 perc

Napi 15-25 perc

6. Pedagógiai munka megszervezése mindkét óvodában

Az óvodai életet, a foglalkozásokat az intézményeknek olyan módon kell megszervezni, hogy a szülők és a fenntartó igényei szerint, a helyi programban megfogalmazott szakmai követelményeknek megfelelően eleget tudjon tenni a gyermekek nevelésével, gondozásával, ellátásával összefüggő feladatoknak. Az óvodába járó gyerekeket arra neveljük, hogy tanulják meg tisztelni a felnőtteket,- szeressék és fogadják el egymás egyéniségét, különbözőségét, -

legyenek képesek alkalmazkodni is,

-

konfliktusokat ne durvasággal, erőszakossággal oldják meg.

Ezen törekvésünk sikerének érdekében kérjük a szülőket, hogy otthon is ezeket az alapelveket erősítsék gyermekükben..

7. Óvodai integrációs program egységesen

Az óvodai integrációs programunk meghatározza az óvodai nevelés azon területeit, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek fejlődésének elősegítésében. A hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk, az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig – megterhelés nélkül- rendkívül hatékonyan fejleszthetőek. A tudatos óvodai pedagógiai munka a hátrányokat az óvodai nevelés során csökkenteni tudja. A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az óvodapedagógusoknak helyzetüknek és képzettségüknek megfelelően kiemelt szerepük és felelősségük van. Az óvodai integrációs programunk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását szolgálja.

CÉLUNK: A hátrányos helyzetű gyermekek integrált keretek között megvalósuló nevelése 3 – 7 éves kor között. A korai prevenció megvalósítása az egészséges életmód, az érzelmi, értelmi, a szocializáció területén – együttműködve a családi és társadalmi környezettel a hátrányok leküzdése érdekében. Biztosítani minden gyermek számára, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a lehetőséget képességeik maximális kibontakoztatásához. Egyénre szabott, differenciált képességfejlesztéssel, a gyermek egyéni fejlettségéhez igazított foglalkoztatási forma gyakorlásával. Többségi , kisebbségi kulturális értékek megőrzése. A szociokultúra magas szintű biztosítása, otthonról hozott tudás, kultúra, érték elfogadása. Együttműködő, elfogadó, előítéletek nélküli környezet megteremtése. A pedagógiai módszertani kultúra javítása, módszertani repertoárunk állandó gazdagítása, folyamatos innováció, önképzés, team munka gyakorlása. Együttműködés- partnerségi kapcsolatok kiépítése a szülőkkel, segítőinkkel, szervezetekkel. Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével. Az iskolába való átmenet időszakának vezérlése. Az óvoda és az iskola kapcsolatának kimerítése.

A gyermekek értékelésének rendje:

A gyermekek folyamatos megfigyelését, segítését az óvónők végzik, a gyermekenként vezetett fejlődési naplóban és a csoportnaplóban megfigyelések alapján. Különös figyelmet szentelünk a tanköteles korú gyermekek fejlődésének, fejlesztésének. Az iskolaérettség elérését, ezek eredménye alapján a tagintézmény-vezetők és az óvónők állapítja meg, illetve kéri a szakszolgálat segítségét Minden évben a Nevelési Tanácsadó szakembereihez, a Tanulási Képességet vizsgáló Bizottsághoz irányítjuk a rászoruló gyermekeket.

8. Az intézmény rendezvényei, ünnepei, megemlékezései

A helyi hagyományainknak megfelelően szervezzük a jeles napokat és ünnepélyeket.

Alapelvek:

Az ünneplés mellett nyerjen kiemelt hangsúlyt a ráhangolás és levezetés is, érvényesüljön a folyamatjelleg. Külsőségében és tartalmában a műsorok, rendezvények igényesek, jól szervezettek, a gyermekek számára érthetőek legyenek. Lehetőségekhez mérten hívjuk meg a családokat a kapcsolat mélyítése, illetve az ízlésformálás, családi hagyományok szélesítése céljából.

Fényeslitke:

 Mikulás

- mind a 3 csoportban

 Karácsony

- zárt ünnep

 Farsang

- mind a 3 csoportban

 Március 15.

- közös ünnepség az 1848-as emlékműnél

 Anyák napja

- nyílt ünnepség a kis-és a középső cs.-ban.

 Gyermeknap

- kerti-parti szervezése a szülők bevonásával

 Évzáró,- nagycsoportosok búcsúztatása

- nyílt ünnepség, szülő, vendégek meghívása

 Születés vagy névnapok a csoportokban - az ünnepelt felköszöntése a csoportban  Környezetvédelem Jeles Napjai

- a munkaköz vez. irányításával, a programnak megfelelően

Karácsonykor a nagycsoportos gyerekek az idősek otthonában lakó embereknek kedveskednek Betlehemi játékkal, versekkel, énekekkel. Az időben elkezdett ünnepi előkészület nagyon fontos! Külsőségekben (2 héttel előtte) jelenjen meg az ünnep hangulata – csoportszobákban, folyosón egyaránt.

Komoró :

A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodában:

- Farsang - Nőnap - Március 15. - Gyermeknap - Mikulás Nap - Születésnap- névnap megünneplése

9.Hagyományőrző tevékenységek

Fényeslitke:

Hagyományőrző tevékenységek:

- A nagycsoportos óvodások záró kirándulása - A szülőkkel őszi-tavaszi udvar, illetve játszóhely takarítás szervezése, szalonnasütés - Állatok világnapján kirándulás a vadasparkba - Színházlátogatás 2 havonta - Természeti ünnepekről való megemlékezés:

-

Szeptember 23. Világtakarítási nap

-

Március 22. Víz világnapja

-

Április 22. Föd napja

-

Május 10. Madarak és fák napja

-

Gyerekek születés vagy névnap megünneplése

Komoró:

Hagyományőrző tevékenységek: - Tisza- parti és őszi kirándulás a szülőkkel - Karácsonyi készülődés a szülőkkel csoportonként - Színházlátogatás alkalmanként - Föld Napja megemlékezés a csoportban Április 22. - Vadas-parki kirándulás - Családi nap a szülőkkel

Sportprogramok:

Sportnap

November

iskolásokkal

Ügyességi verseny Futó verseny Szabályjátékok

Május Május Május

csoportonként csoportonként nagycsoport

10. A gyerekek felvétele egységesen

Az óvodába felvétel vagy átvétel útján lehet bekerülni. A felvétel és az átvétel beiratkozás alapján történik. A gyermek igénybe veheti az óvodát, illetve felvehető - az óvodai nevelés szakasza elkezdődhet a gyermek 3 éves korában és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi. A felvett gyermekkel szemben kötelezettsége van a szülőnek, hogy rendszeresen járassa óvodába. 2010. szeptember 1-től az óvoda felveheti azt a körzetben lakó gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételtől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden a településen (felvételi körzetben) lakó 3 éve és annál idősebb gyermek óvodai felvétele teljesíthető. A többi gyerek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik.

Amennyiben átjelentkezéssel kerül hozzánk a gyermek, a szülő az előző intézményből távozásról szóló hivatalos értesítést hoz. - A felvételről és az átvételről az óvodai tagintézmény- vezetője dönt. - Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki a Közoktatási törvény 24 §-ának (3) bekezdése alapján köteles óvodába járni. - A gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi 4 órát köteles óvodai nevelésben részt venni. A részvételt a szülő köteles biztosítani. Ha a gyermeket nem íratták be szülei az óvodába, az óvoda vezetője köteles értesíteni a lakóhely szerint illetékes jegyzőt e tényről. - A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. - Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31-e után született és a nevelési tanácsadó, vagy szakértői bizottság javasolja, hogy még egy évet maradjon az óvodában. A nevelési tanácsadó vagy a szakértői bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet.

- Az óvodai felvétel tényét, időpontját a felvételi naplóban fel kell tüntetni. A gyermek bármely okból történő kimaradását a megelőző nap 9 óráig be kell jelenteni.

11. Az óvodai elhelyezés megszűnése egységesen

Megszűnik a gyermek óvodai elhelyezése, ha: -

a szülő másik óvodába íratja, más óvoda átvette a gyermeket

-

a szülő írásban bejelenti, hogy a gyermek kimarad a bejelentésben megjelölt napon

-

a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján, azaz augusztus 31-én

-

a gyermeket nem vették fel az iskolába annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a 8.életévét betölti

megszűnik az óvoda elhelyezés akkor is, ha a gyermek a jogszabályban meghatározottnál (10 nap) igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról - feltéve, hogy az óvoda a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire (nem alkalmazható, ha a gyermeket a gyámhatóság intézkedésére vették fel, ha a gyermek hátrányos helyzetű, illetve az 5. életévét betöltötte). ha az óvodavezető fizetési hátralék miatt (a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után) megszüntette, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján: (nem alkalmazható, ha a gyermeket a gyámhatóság intézkedésére vették fel, illetve az 5. életévét betöltötte).

12. A foglalkozásról való távolmaradással kapcsolatos szabályok egységesen

Az óvodából való távolmaradás indokai, igazolásának szabályai :

Az óvodából a gyermek betegsége esetén távol maradhat. A hiányzások a mulasztási naplóba be kell vezetni. A gyermek betegsége esetén a szülő köteles a mulasztás 1. napján az óvodát értesíteni. Igazoltnak tekinthető a hiányzás, ha a szülő a távolmaradást előre bejelentette /családi program, üdülés, külföldön való tartózkodás stb./ Iskolába készülő gyermekek esetében az intézmény vezetőjétől írásban kell engedélyt kérni.

Mikor a gyermek az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni, és amennyiben egy nevelési évben hét napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a gyermekjóléti szolgálatot. Ekkor az óvodapedagógus köteles családot látogatni, s felszólítani a szülőt kötelezettsége teljesítésére. Az értesítést követően az óvoda a gyermekjóléti szolgálattal együtt intézkedési tervet készít, melyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, tanuló érdekeit szolgáló feladatokat.

13. A gyermekre vonatkozó védő – óvó előírások, szabályok egységesen

A nevelési-oktatási intézményben a gyermekek testi épségének megóvása, erkölcsi, védelmi nevelése-oktatása a gyermek intézménybe való lépésétől, átadásától (óvónőnek, dajkának, gondozónőnek) az intézmény jogszerű elhagyásáig terjed. A gyermek csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére az óvodapedagógus, vagy az óvodai tagintézmény-vezető engedélyével hagyhatja el az óvoda épületét. Szülői kérés hiányában az óvoda elhagyását senki sem (még az óvoda vezetője sem) engedélyezheti. A gyermekeket az óvodából csak a szülő, illetve a szülő által írásban bejelentett személyek vihetik haza az óvodapedagógus szóbeli engedélye alapján. Ha a gyermekért láthatóan ittas szülő jön, az óvoda dolgozói értesítik a legközelebbi hozzátartozót, amennyiben ez nem eredményes, az óvoda dolgozói felelősséget nem vállalnak a gyermek hazaviteléért. Ha a gyermekért nem jönnek az óvoda bezárásának idejéig, az óvónő telefonon vagy más módon értesíti a szülőket, zárás után még negyed órát vár, ha a szülő még ezek után sem jelentkezik, a dajka hazakíséri otthonába. Kirándulások: rövid távú kirándulások esetében hét gyerekhez egy felnőttet biztosítani kell az óvodának. Hosszú távú kirándulások (autóbuszos) esetében az óvodai dolgozók mellett, a szülők bevonása szükséges. Gyermekbalesetek megelőzése érdekében minden dolgozó kötelessége, a baleseti veszélyforrások kiküszöbölése. Baleset esetén a baleset jellegének megfelelően köteles azonnal intézkedni a jelenlévő óvodapedagógus. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kötelessége a gyermekek védelme érdekében, azonnal jelezni az önkormányzat jegyzője felé, ha a gyermekkel kapcsolatban rendellenességet

tapasztal. (Hosszútávon gondozatlan, gyanús külsérelmi nyomok, a szülő többször ittasan hozza, illetve viszi el az óvodából a gyerekét,5 évesnél idősebb gyermekek esetében gyakori, illetve hosszabb hiányzás esetén.)

Tűz, - és bombariadó esetén az óvoda épületét a lehető legrövidebb idő alatt kell elhagyni a csoportnak az arra kijelölt útvonalon. Áramtalanítani kell, és a gáz főcsapot elzárni! Értesíteni kell a tűzoltókat és a rendőrséget! Természeti katasztrófák esetén első a gyermekek biztonsága, minden egyéb körülményt ennek rendelünk alá.

14. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős elérhetősége

Az óvoda gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai

-

elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését,

a problémákat, a hátrányos helyzetet okozó tüneteket, az okokat felismerni és ha szükséges szakember segítségét kérni, -

rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni,

-

rendszeres családlátogatások végzése a csop.vez. óvónővel.

a családok szociális és anyagi helyzetének figyelembevételével, a különböző támogatásokhoz való hozzájutást elősegíteni. -

az óvoda és csoportvezetők együttműködnek a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve

-

a rendszerhez kapcsolódó személyekkel, intézménnyel és hatóságokkal.

a vezető részt vesz az esetmegbeszéléseken, melynek célja a két intézmény közötti információ áramlás -

az intézményi faliújságon ki kell függeszteni a gyermekvédelmi feladatokat ellátó

-

intézmények címét, telefonszámát.

Fényeslitke:

Gyermekvédelmi felelős: Lippai Emilné

Időpont: Minden nevelési év szeptember 1-től július 31-ig, a nevelési szünetek kivételével szerdai napokon 14 órától 15 óráig.

Komoró:

Gyermekvédelmi felelős: Balogh Jánosné

Időpont: Minden nevelési év szeptember1-től július31-ig, a nevelési szünetek kivételével szerdai napokon 14 órától 15 óráig.

15. Óvodai nevelésben részesülő gyermekek jogai és kötelességei egységesen

A gyermekeknek joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai napirendjét, életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki / játékidő pihenőidő, levegőztetés, testmozgás, étkezési lehetőség biztosításával Biztonsága érdekében az óvodában tartózkodása ideje alatt pedagógus felügyelete alatt áll. A gyerek oktatásban

joga, hogy képességének, részesüljön .

érdeklődésének

megfelelő

nevelésben

és

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerinti óvodai fejlesztő programot szervezünk. A gyermek személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek nem vethető alá testi fenyítésnek, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. Óvja saját és társai testi épségét, egészségét.

Vallási, nemzeti, etnikai önazonosságát tiszteletben kell tartani.

16. A HHH gyermekek óvodáztatásának támogatására irányuló szabályozás egységesen

Az óvodáztatási támogatás, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény új 20/C. §-a rendelkezik, amely az alábbiak szerint került szabályozásra: A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki -

a három ,- illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá

-

gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek

-

rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll.

1. A gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal, ha a gyermek óvodai beíratása

a) az év első felében történik, és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a beíratás évének június hónapjában, b) az év első felében történik, de júniusig nem telt el három hónap, a beíratás évének december hónapjában, c) az év második felében történik, és a gyermek óvodai nevelésében való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a beíratás évének december hónapjában, d) az év második felében történik, de a beíratás évében decemberig nem telt el három hónap, a következő év június hónapjában,

2. a gyermek beíratását követően második és további alkalommal a tárgyév június hónapjában, a tárgyév december hónapjában, pénzbeli támogatást folyósít.

További feltétel, hogy a gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. A pénzbeli támogatás összege a 2009. évben gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követően esetenként és gyermekenként tízezer forint. A helyi önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy az első alkalommal folyósításra kerülőpénzbeli támogatást a gyermek beíratását követő 15 munkanapon belül kell a szülő rendelkezésére bocsátani. A Gyvt. módosításával az óvodáztatási támogatás az új jelentkezők részére első ízben annak a szülőnek folyósítható, aki a harmadik, illetve a negyedik életévét betöltött gyermekét 2009. január 1-jét követően íratta be az óvodába. Azoknak az érintett körbe tartozó szülőknek, akik három-, illetve négyéves, gyermeküket 2009. január 1-je előtt már beíratták az óvodába, első alkalommal 2009 júniusában tízezer forintot kell folyósítani.

17. Az óvodai bejáráshoz nem szükséges dolgok behozásával kapcsolatos szabályozás egységesen

A gyermekek a vezető óvónő engedélye alapján a délutáni alváshoz behozhatják óvodánkba kedvenc alvós játékukat, ha annak használata nem okoz balesetveszélyt. A behozott játékért az óvoda nem vállal anyagi felelősséget. /KT. 40.§./ Balesetveszélyes, tűzveszélyes tárgyakat tilos óvodába hozni. Az alapvető baleset- és tűzvédelmi szabályokról az óvónők nevelési - oktatási feladataik végzése során tájékoztatják a gyermekeket.

18. Anyagi felelősség egységesen

Az intézmény felelőssége a gyermekek, felnőttek személyes tárgyainak védelme. A gyerekek értékes, drága játékot ne hozzanak az óvodába. A szülő, vagy gyermek által szándékos károkozásért a szülőt anyagi kártérítés terheli.

19. A gyerekek étkezése az óvodában

A gyerekek napi háromszor étkeznek az óvodában. Az ételt az önkormányzat konyhája, hivatalos néven a Fényeslitke Önkormányzat Diákétkeztethetés (4621 Fényeslitke Petőfi utca /1/a biztosítja)

Fényeslitke étkezések időpontja:

tízórai :

930 tól – 10 óráig

ebéd :

12 .- 13 óra között

uzsonna : 1515 – 1545… – ig

Komoró étkezések időpontja:

tízórai : 9 – 930 óráig ebéd :

12 .- 13 óra között

uzsonna : 15 – 1530 – ig

A szülők reggel 745 - óráig jelezzék gyermekük hiányzását! Ebben az esetben nem lesz behúzva a napi étkezők sorába. 745 - óra utáni bejelentést nem tudjuk elfogadni. Amennyiben nem jelzik a hiányzást felénk, úgy azt „első napos hiányzó gyerekként jelöljük, / tehát behúzzuk/ és csak a következő napon húzzuk ki az étkezők sorából. Hosszas betegség, hiányzás után a szülők előre jelezzék intézményünk felé, hogy gyermekük, melyik napon jön óvodába. Az óvoda területén a gyerek egyéni etetése, nassoltatása otthonról hozott élelmiszerrel a többi gyerek előtt / csokoládé, túrórúdi, cukorka, banán,…/ nem etikus, és zavarja az öltöző, folyosó tisztán tartását. Otthonról hozott édességet, rágógumit az óvoda területén nem fogyaszthat.

20. Fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok

Fényeslitke: Étkezési térítési díj befizetése az előre megadott napokon (minden hónap 10.-ig, illetve ha tizedike ünnep, vagy pihenőnap, az azt követő munkanapon) az étterem irodájában történik az élelmezésvezetőnél 8.00 órától 12.00 óráig és 13.00 órától 16.00 óráig.

Komoró: Étkezési térítési díj befizetése: előre megadott napokon az étterem irodájában történik az élelmezésvetőnél . (7.00 órától 15.00 óráig)

21. A gyerekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok egységesen

Az óvodában csak teljesen egészséges gyerek tartózkodhat!  Beteg, gyógyszert szedő, még lábadozó gyerek jelenléte az óvodában a többi gyerek egészségének megőrzése érdekében nem lehetséges. 

Otthonról beküldött gyógyszert az óvodában nem adhatunk a gyereknek.

 A napközben megbetegedő gyermekről az óvónő gondoskodik, szükség esetén orvost hív, ill. értesíti a szülőt. 

Baleset a legnagyobb elővigyázatosság mellett is megtörténhet.

 A baleset jellegétől függően azonnal elsősegélyben, súlyosságától függően orvosról kell gondoskodni. 

Fertőző betegség esetén a szülőnek bejelentési kötelezettsége van.

 Óvodánk gyermekvédelmi felelőse közreműködik veszélyeztetettségének megelőzésében, és megszüntetésében. 

a

gyerek

Ennek során együttműködünk a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal.

 Betegség esetén a 3- napos hiányzás után orvosi igazolás bemutatása az ÁNTSZ által előírt szabály. Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását, az óvodát látogató orvos és védőnő látja el, a fenntartó önkormányzat és a háziorvosi szolgálat közötti megállapodás alapján.

Fényeslitke:

Iskolaorvos: Dr. Karakó Erzsébet Védőnő: Szabó Emese

Komoró:

Orvos: Dr. Gulácsy Sándor Védőnő: Legény Józsefné

A gyermekek fogászati és szemészeti szűrése évente egy alkalommal előírt. Ha napközben betegszik meg a gyerek - szükség esetén - azonnal orvoshoz kell vinni. Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről, a szülő megérkezéséig el kell különíteni, és le kell fektetni.

22. Szülői jogok és kötelességek egységesen

A szülő joga a szabad óvodaválasztás. A gyereket elsősorban abba az óvodába kell felvenni amelynek körzetében lakik. A szülők joga:  hogy megismerje a nevelési - oktatási intézmény Pedagógiai programját, Szervezeti és Működési Szabályzatát, Házirendjét és éves munkatervét. A Házirend, az Országos és Helyi nevelési program, az éves munkaterv valamint az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata az óvodában bármikor megtekinthető  hogy saját gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, a gyermek neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon /szülői értekezleten, személyes beszélgetések során, családlátogatáson, stb./. hogy figyelemmel kísérje a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Az integrált nevelésben résztvevő gyermekek szülei részére háromhavonta értékelő esetmegbeszélést tartunk.  hogy megállapításairól tájékoztassa az intézmény nevelőtestületét és a fenntartót.

A szülő a gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az óvoda vezetőjétől, szükség esetén szülői értekezlet keretében az adott kérdés megtárgyalását kezdeményezheti. A szülő kötelessége, hogy - gondoskodjon a gyermeke testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről, - biztosítsa, gyermeke zavartalan és rendszeres óvodába járását, hátrányos helyzetű gyermek esetén három éves kortól, rendezett körülmények között élő gyermekek esetén öt éves kortól. - kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését, és a tőle elvárható módon segítse a fejlődés folyamatát, valamint a gyermek közösségbe való beilleszkedését , a közösségi élet szabályainak elsajátítását. - rendszeresen tartson kapcsolatot a gyermekével, foglalkozó pedagógusokkal, és részükre az együttnevelés érdekében a szükséges tájékoztatást adja meg. - ne zavarja, az óvodai nevelőmunkát hosszabb beszélgetéssel, ne vonja el az óvónő figyelmét a gyermekcsoportról. - tartsa tiszteletben, az óvoda dolgozóinak emberi méltóságát és jogait. A pedagógus, valamint az ő munkáját segítő alkalmazottak, a nevelői - oktatói munka, illetve a gyermekekkel összefüggő tevékenysége során büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személyeknek számít. A család és az óvoda közös nevelési elveinek kialakítása , a Helyi Nevelési Program által megfogalmazott, szülők által elfogadott nevelési értékek megvalósítása a gyermekek érdekében közös feladatunk. A szülői szervezetvéleményezési jogot gyakorol

o

a szervezeti és működési szabályzatnak

o

a gyermekek fogadásának

o

a vezető és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás módját

o

az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó részében

o

a házirend megállapításában

o

a szülőket anyagilag is érintő ügyekben

o

a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában

o

az óvoda és család kapcsolattartási rendjének kialakításában

o

a munkatervnek a szülőket is érintő részében.

23.A szülőkkel való együttműködés

A szülőknek lehetőségük van rá, hogy az óvodában folyó pedagógiai munka kialakításában a megfelelő fórumokon (SZÜSZ,) aktívan részt vegyenek, ötleteikkel segítség a közös munkát. Annak érdekében, hogy gyermekeket a nekik legmegfelelőbb módszerekkel neveljük szükség van együttműködésre, nyitottságra. Komolyabb probléma, konfliktus estén keressék fel az érintett óvónőt, ill. az óvoda vezetőjét, és velük közösen próbálják megoldani a konkrét helyzetet.

A kapcsolattartás formái:

 szülői értekezlet (gyermekcsoportok tanévenként 1 alkalommal szeptemberben, amelyet az óvodaegység-vezető tart. 

nyílt napok, .



közös rendezvények



fogadó óra



az óvónővel történő esetenkénti megbeszélés



beszélgető körök



kézműves, játékkészítő munkadélutánok



családlátogatások

Az intézményünkben működik a Szülői Szervezet, amely képviseleti úton választott szülői szervezet. A szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. . A szülői szervezet intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőjéhez.

A gyermekükkel kapcsolatban információt csak a csoportban dolgozó óvónőktől és az óvodavezetőtől kérjenek, csak ők adhatnak.

24. A szülők által nem használható területek egységesen

Konyhai előkészítő, mosdók, WC, és az épület óvodapedagógusok által használt területek. A csoportszobákba csak a csoportvezető óvónő engedélyével, illetve rendezvényeken léphetnek be a gyermekek nevelésének, oktatásának zavartalan biztosítása érdekében. A szülők az ÁNTSZ előírásoknak megfelelően használhatják az óvoda helyiségeit.

25. Egyéb speciális, az intézményre vonatkozó szabályok egységesen Az óvoda iránt érdeklődő leendő szülők kérhetik az óvoda pedagógiai programjának ismertetését, az óvónők, a csoportszoba és az udvar bemutatását. Az ismerkedés ideje alatt a gyermekek az udvari játékokat szüleik felügyelete és felelőssége mellett használhatják. A munkatársak hozzátartozói eseti jelleggel , rövid időre tartózkodhatnak az intézmény területén. Az óvoda hirdetőtáblájára vezetői engedéllyel , az óvoda tevékenységével és működésével kapcsolatos anyagok kerülhetnek ki. Az intézmény területén politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.

26. Dohányzás az óvodák területén egységesen

Dohányozni az óvoda egész területén tilos!

Tűz, bombariadó esetén az óvodai dolgozók a tervnek megfelelően járnak el.

27. A beiskolázás óvodai feladatainak szabályai, eljárás rendje egységesen

A beiskolázás szabályai:

Az iskolába menő gyermekről óvodai szakvélemény kerül kiállításra. Ha a kisgyerek további óvodai nevelése indokolt, akkor a határozatban kerül rögzítésre gyermekenként indoklással kísérve, melyet megelőz az óvoda –szülői egyeztetés. Kérdéses esetben kérni kell a Nevelési Tanácsadó iskolaérettségi vizsgálatát, ebben az esetben az óvodai szakvéleményhez csatolni kell a Nevelési Tanácsadó írásbeli véleményét. A gyermek, ha elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, attól a naptári évtől válik tankötelessé, amelyben a 6. , legkésőbb, amelyben a 8. életévét betölti. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévet május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A tankötelezettség kezdetéről az óvoda véleménye, ill. a nevelési tanácsadó véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.

Belépés és benn tartózkodás az óvodában azok részére. akik nem állnak jogviszonyban az óvodával:

Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely:  A gyermek érkezéskor: a gyermek átöltöztetésére és óvónőnek felügyeletre átadására, valamint a kísérő távozására,  A gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges.  A bent tartózkodás során az óvoda munkáját nem zavarhatják, hosszabb ideig nem vonhatják el az óvónőt munkájától.  Engedély nélkül nem vihetnek haza gyereket.

 Nagyobb testvér kizárólag írásos szülői nyilatkozat alapján viheti el óvodás testvérét az intézményből.  Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet.

Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni:

 A szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve  A meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor,  Az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet, óvodaszék stb.) tagjainak a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor.

Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben:

 A gyámhatóság által szabályozott láthatás alkalmával- szülő, nevelőszülő az intézményvezető, tagintézmény-vezető engedélyével,  A gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, minden más személy. A külön engedélyt az intézményvezetőjétől , tagintézmény-vezetőtől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Sem szülő, sem pedig nagyobb testvér nem tartózkodhat az óvodai játszóudvaron.

Fenntartói, munkáltatói szakértői, szaktanácsadó, egészségügyi és egyéb hivatalos látogatás az intézményvezetővel vagy az óvodai tagintézmény-vezetővel történt egyeztetés alapján történik. Az óvoda területén kereskedelmi, ügynöki tevékenység nem folytatható, kivéve az óvoda által szervezett rendezvények alkalmával.

Az óvoda helyiségeit más, nem nevelési, oktatási célra átengedni csak a gyermekek távollétében, a fenntartó engedélyével lehet.

Az intézményekben tartózkodó személyek minden esetben kötelesek betartani az intézmény házirendjét. Magatartásukkal, viselkedésükkel nem zavarhatják az óvodai és az iskolai élet működését. Amennyiben ennek nem tesznek eleget, a tagintézmény-vezetőnek kötelessége a körzeti megbízott segítségét kérni.

28. A fakultatív hit- és vallásoktatás ideje

Fényeslitke: Időpontja a nevelési év első munkahetében kerül meghatározásra, melynek időpontját az éves munkaterv rögzíti.

Komoró: Időpontja a nevelési év első munkahetében kerül meghatározásra, melynek időpontját az éves munkaterv rögzíti.

Tájékoztatás a nevelési programról. SZMSZ-ről, házirendről. az intézményi minőségirányítási programról mindkét óvodában:

Az óvodai tagintézmény-vezető irodájában valamint a szülők által látogatott folyosón kell elhelyezni :

~ a Nevelési programot, ~ a Házirendet, ~ a Szervezeti és Működési Szabályzatot, ~ az intézmény minőségirányítási programját

Az óvodai tagintézmény-vezetőtől vagy az óvónőktől kérhetnek szóbeli tájékoztatás a dokumentumokról. Az óvoda hirdetőtábláján közölni kell a dokumentumok elhelyezését, valamint a tájékoztatás idejét.

III. ISKOLA

1.A tanulói jogviszony keletkezésének és megszűnésének szabályai egységesen

Tanulói jogviszony létesítése:

A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik, amely jelentkezés alapján történik. A jogviszony létesítéséről az igazgató dönt a jogszabályok figyelembe vételével. A felvétel ill. az átvétel feltétele, hogy a tanuló, szülő elfogadja az iskola Pedagógiai Programját, Helyi Tantervét és Házirendjét. Tanév közbeni átvétel esetén a Házirendben a tanulót megillető jogok gyakorlása és a számukra előírt kötelezettségek teljesítése a beíratás napjától illetik meg a tanulót ill. ettől kezdve kérhető számon. Óvodából az iskolába történő jelentkezés esetén a jogok gyakorlásának kezdő időpontja a tanév 1. napja. Elsősök beirtása, minden évben a községi önkormányzat által meghirdetett időpontban történik. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét.

-

Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; - a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt ( ha a gyermek óvodás volt vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); - ha van a szakértői bizottság véleményét.

A beíratást az iskolatitkár végzi.

Felvételi kérelem elutasítása :

-

az iskola beiskolázási körzetében lakó tanuló kérelmét elutasítani nem lehet,

-

körzeten kívüli tanuló kérelmét csak helyhiány esetén lehet elutasítani.

Magasabb évfolyamra, más iskolából jelentkező tanulót a tanítási év során bármikor átveszünk, ebben az intézmény igazgatója dönt.

Ebben az esetben a tanulónak be kell mutatnia: 

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát



az elvégzett iskolai évfolyamokat tanúsító bizonyítványokat,



az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

A 2 – 8. évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és különbözeti vizsgát azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult.

Amennyiben a tanuló valamely tantárgy(ak)ból a szintfelmérő és a különbözeti vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, tanév végén javító vizsgát köteles tenni az adott tantárgyból és ha a teljesítménye nem megfelelő az évfolyamot köteles megismételni. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

Ha a körzeten kívül tanuló az 1. évfolyamra jelentkezik, vagy ha a 2 – 8. évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója, az igazgatóhelyettes és az érintett osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló

folytathatja - e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A szülőt a döntésről írásban értesíteni kell.

A tanuló felvételének, átvételének tényét a beírási naplóba, a törzskönyvbe, az osztálynaplóba és a bizonyítványba jelezzük. A tanulói jogviszonyt létesítő tanuló adatait az intézmény vezetője a jogviszony létesítést követő 5 napon belül megküldi a KIR-nek. Az Iroda a tanulónak 11 jegyű azonosító számot képez.

Tanulói jogviszony megszűnik;

-

ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján

az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján. A tanulói jogviszony megszűnését dokumentáljuk: beírási napló, törzskönyv, osztálynapló, bizonyítvány. Az intézmény vezetője a tanulói jogviszony megszűnését 5 napon belül közli a KIR-rel.

Az osztályba, csoportba sorolás szempontjai:

Az iskolai követelmények teljesítésének nem minden gyermek képes egyformán megfelelni. Ezért az oktatás és a nevelés eredményei attól is függnek, hogy idejében felismerjük a tanulók közötti különbségeket, s rendelkezzünk olyan pedagógiai eszközökkel és módszerekkel, melyek figyelembe veszik a tanulók adottságait. Ennek ismeretében célunk, hogy minden gyermek a képességeihez, tehetségéhez, adottságához, hátrányaihoz, fogyatékosságához igazodó sajátos, egyéni bánásmódot, nevelést kapjon. Ennek érdekében: a gyermek iskolába lépése előtt ( az óvodai nevelés befejező szakaszában) tájékozódunk a tanuló beszéd, és tanulási valamint magatartási jellemzőiről ,

eredményes együttműködésre törekszünk a nevelési tanácsadó szakembereivel (pszichológus, logopédus stb.) folyamatos kapcsolatot tartunk a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottsággal.

A tanulók beiskolázása a szakértői bizottság szakvéleménye, a szülő igénye alapján történik. Tanulóinkat integráltan oktatjuk , azoknak a tanulóknak, akiknek arra szüksége van biztosítjuk a törvény által kötelezően előírt habilitációs és rehabilitációs órákat, egyéni fejlesztési terv alapján, és bevonjuk őket a tanórán kívüli tevékenységekbe. Fokozott figyelemmel kísérjük tanulmányi eredményeiket, családi körülményeik alakulását.

2.Integrációs stratégia egységesen

Célunk:

Minden 6 – 14 éves korú gyermek számára biztosítani a lehetőséget képességei kibontakoztatásához. -

Az otthonról hozott tudást, kultúrát minden gyermek értékként képviselheti.

-

A szülői házzal való szoros együttműködés, kapcsolattartás.

-

Tudatos fejlesztése a tanulók interperszonális és csoport - szociális készségeiknek.

-

Igyekszünk elfogadó és előítéletek nélküli környezetet kialakítani.

-

A pedagógusok munkájának módszertani megújítása.

Céljaink eléréséhez fontosnak tartjuk:

Együttműködő, korszerű tudás birtokában lévő pedagógusok munkája. A tanítás – tanulás hatékony megszervezése.

A tanórán kívüli foglalkozások kihasználása. Differenciálás a tanórákon A projektoktatás meghonosítása. Sajátos rendszerű értékelés (rövid szöveges értékelések is) A szülőkkel nyílt, közvetlen viszony kialakítása.

3. A tanuló jogai és kötelességei egységesen A tanulók jogai:

A jogsértések ellen fellépő tanulót az iskola tantestülete, vezetése köteles megvédeni. A jó munka alapvető feltétele a tudatos fegyelem és rend, ezért a házirendben foglaltak megvalósítása minden tanulónak, nevelőnek, szülőnek közös érdeke és feladata. Az elfogadott házirend előírásai az iskolai közösség minden tagjára kötelezőek. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre, és megszűnik az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján, illetve ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján. A tanulóknak joga, hogy a)

biztonságban és egészséges, tiszta környezetben neveljék, oktassák

b) képességeinek, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, alapfokú művészeti oktatásban vegyen részt, vallási vagy világnézeti meggyőződésének megfelelően hit- és vallásoktatásban részesüljön, felzárkóztató programon vegyen részt. c)

Joga van öntevékeny közösségi élet szervezéséhez, kialakításához.

d) Igénybe veheti az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, sporteszközöket, az iskola létesítményeit, e) Rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesül, /fogorvosi, körzeti orvosi, védőnői vizsgálatok/

f)

Bekapcsolódhat a szakkörök, gyermekszervezetek tevékenységeibe.

g)

Napközi otthoni ellátásban részesül.

h) A témazáró dolgozat idejét és témáját a témát lezáró összefoglaló-órán megismerheti.. Ugyanabban az osztályban egy napon két témazáró dolgozattól több írására nem kerülhet sor. / a dolgozat, írásbeli számonkérés érdemjegyet 10 munkanapon belül a tanuló tudomására kell hoznunk. / i) Kérheti az osztályfőnök és nevelők segítségét a nehezen érthető tananyagok feldolgozásához. j) Választhat a választható tantárgyak és foglalkozások közül a pedagógiai program alapján. /Érdeklődésének, képességének megfelelően választhat a tanuló az iskola pedagógiai programjában meghatározott foglalkozások, továbbá az alapfokú művészeti iskolák kínálatából/ k)

Kérelmére független vizsgabizottság előtt adhat számot tudásodról.

l) Részt vehet az iskolai és DÖK által szervezett programokon, választó és választható vagy a diákképviseletben. m) Saját és társa ügyével kapcsolatban javaslatokkal fordulhatsz a diákönkormányzathoz, és az iskola vezetőségéhez. Véleményt nyilváníthat az iskola különböző fórumain. Javaslataira 30 napon belül választ kell kapnia. n) Döntési joga van a DÖK munkaprogramjainak megalkotásában, évenként egy tanítás nélküli munkanap kiválasztására, programjának összeállítására. o) A tanulók nagyobb csoportjának tekintjük egy évfolyam tanulóinak 67%-át. Ha a tanulók több mint 50%-a érintett valamely ügyben, akkor a diákönkormányzat véleményét kéri az intézményvezetés. p)

Részt vehet a sportdélutánokon.

q)

Indulhat a tanulmányi és sportversenyeken.

r) Véleményt nyilváníthat osztálytársai magatartás és szorgalom érdemjegyeinek megállapításakor. s) A DÖK ülésein javaslatai által részt vehet: az indítandó szakkörök meghatározásában; kirándulás, mozi, színház, hangverseny- látogatás szervezésében; közhasznú munkák vállalásában. t) Szükség esetén az iskolától, a gyermekvédelmi felelősöktől, a Polgármesteri Hivataltól szociális támogatást, segélyt kérhet. u) Személyes gondjai, pályaválasztási problémái, érdekei védelme ügyében az osztályfőnöktől, nevelőktől, az iskola vezetőitől kérhet segítséget.

v) A tanulóknak joguk van ahhoz, hogy a tanulmányi munkájukhoz a tanítási órán kívül is minden segítséget megkapjanak, ezért részt vehetnek: -

napközi otthoni foglalkozásokon

-

korrepetálásokon

-

fejlesztő foglalkozásokon

-

a sportkörök foglalkozásain

-

a szakkörök foglalkozásain

-

a különböző tanulmányi versenyeken, pályázatokon

-

a tanulmányi munkát segítő iskolán kívüli rendezvényeken

-

az érdeklődésének megfelelő művészeti oktatásban

-

logopédiai foglalkozásokon

-

gyógytestnevelési foglalkozáson

a HHH-s helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésben vehetnek részt. o HHH-s tanulók, az integrációban szervezett oktatás , nevelés mellett, egyéni felzárkóztató programokon és tehetséggondozó foglakozásokon vehetnek részt.

A tanuló javaslatot tehet :

Az iskola és gyermekszervezet munkájában kiemelkedő eredményt elért tanulók jutalmazására; -

A hanyagok, rendbontók és felelőtlenül viselkedők büntetésére;

-

Az iskolai házirend összeállítására;

A tanulók kötelességei:

Minden tanuló az iskolai közösség tagja. Ebből fakadnak kötelezettségei:

a)

Részt vegyen a kötelező és választott foglalkozásokon.

b)

Tanuljon képességeinek megfelelően és segítse az arra rászorulókat!

c) Tartsa tiszteletben államunk törvényeit, zászlóját, címerét, himnuszát, az iskola jelképeit, hagyományait! d)

Betartsa a tanulmányi rendet és az iskolai szabályzatok előírásait.

e) Megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően óvja, kezelje a rá bízott, vagy az oktatás során használt eszközöket, az iskola egész létesítményét, f) Az iskola berendezésiben, eszközeiben okozott kárért felelőséggel tartozik, az okozott kárért kártérítést köteles fizetni. g) Ápoltan, tisztán köteles az iskolában megjelenni, kerülve a kirívó öltözetet, testékszert és sminket. h) Javaslataival, bírálataival, feladatok vállalásával és maradéktalan teljesítésével segíti elő a közösség és társai fejlődését! i)

A verekedést, a balesetet köteles jelenteni.

j) Házi feladatait pontosan, lelkiismeretesen készíti el! Ha hiányzás vagy egyéb ok miatt nem tud készülni, ezt óra előtt jelenteni köteles a nevelőinek! k)

Ismeri és betartja a házirendet, a balesetvédelmi és tűzrendészeti szabályokat!

l) Legjobb tudása szerint részt vesz az iskola, az osztályközösség életében, az iskolai rendezvényeken, ünnepélyeken! m) Tiszteletet és megbecsülést tanúsít a nevelői, tanárai, az iskola alkalmazottai és tanulótársai iránt.

4. A tanulók legfontosabb munkája a tanulás

Ebből fakadó kötelességek:

-

Minden tanítási órán felkészülten jelenjen meg.

-

A tanórákon csak a szaktanár által engedélyezett eszközöket használjon.

A tanítási óra kezdetekor, a második csengőszó után a tanteremben tartózkodjon és csendben várja a tanárt. Minden tanítási órára köteles elhozni tájékoztató füzetét, ellenőrző könyvét, a tanuláshoz szükséges eszközöket. Mulasztásait a következő órára pótolni kell, hosszabb hiányzás esetén a tanár által megadott időpontig. -

Egyetlen tanulónak sincs joga a tanárt és társait zavarni az órán.

-

Megtartani a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét.

Megőrizni és az előírásoknak megfelelően kezelni a rábízott és az oktatás során használt eszközöket óvni az iskola létesítményeit, felszerelését. A tájékoztató füzet, ellenőrző könyv, hivatalos irat, ennek rongálása, firkálása, díszítése tilos, az ide történő bejegyzéseket másnap aláíratva kell bemutatni. Az iskola bármilyen írásos üzenetének „láttamozása” a szülő kötelessége. Az ellenőrzés gyakori illetve huzamosabb hiánya esetén az osztályfőnök magához kéri a szülőt és felhívja a figyelmét a mulasztásra. A tájékoztató füzet, az ellenőrző könyv elvesztését haladéktalanul jelenteni kell az osztályfőnöknek, s megfelelő térítés ellenében azonnal pótolni kell azt. után.

A többszöri elvesztés osztályfőnöki, majd igazgatói felelősségre vonást von maga

5. Az iskolák munkarendje

A tanév rendjét az oktatási miniszter az adott tanévre kiadott rendeletében határozza meg. Ettől eltérő szabályozást – indokolt esetben – csak tantestület határozata alapján, az érintett szervezetek, így az SZÜSZ, DÖK egyetértésével és a fenntartó önkormányzat jóváhagyásával lehetséges.

Az iskolai éves munkatervében határozza meg a tantestület a hagyományos iskolai programok időbeni elosztását, a tanítás nélküli munkanapokat. Erről az osztályfőnök ad tájékoztatást a tanulóknak, az osztályfőnöki órán, a szülőknek az első szülői értekezleten. Az HHH-s tanulók szülei háromhavonta értékelő esetmegbeszélés formájában kapnak tájékoztatást.

6. Az iskolák nyitva tartása

Fényeslitke:

Az iskola a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon 6.30 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 19.00 óráig tart nyitva. Az iskola hivatalos munkaideje tanítási napokon: 8.00 órától 16.30 óráig tart. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt - eseti kérelmek alapján. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani!

Az intézmény , tanítási szünetekben szerdai napokon tart nyitva: 8.00 órától 11.00 óráig.

Iskolaotthonos oktatás: 8.00- től , 16.20 -ig Napközi otthon: a délelőtti tanítási órák végétől 16. 20-ig.

A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások napirendjének kialakítási szabályai

Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. -

A tanítás reggel .8.00-tól - 13.30-ig tart. Nulladik óra nem tartható.

A pontos órakezdés és az aktuális feladatok elvégzése érdekében a tanulóknak legkésőbb 7.45-re kell megérkezniük. A tanítási órák 45 percesek. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási óra kezdetét jelző csengő, néhány perccel korábban figyelmeztetőcsengő előzi meg.

A második csengetés után minden tanuló köteles a tanteremben tartózkodni, s a tanítási óra kezdésére felkészülni. Az órát tartó pedagógus megérkezéséig a hetesek kötelesek az osztály rendjéről, az ésszerű fegyelemről gondoskodni. A tanítási óra végét jelző csengő a szaktanárnak jelzi, hogy az órát minél hamarabb fejezze be. Az osztályban tanító tanároknak törekedniük kell a tanulók egyenletes terhelésére, ezért az írásbeli dolgozatok időpontját legalább egy héttel megírásuk előtt jelezni kell a tanulóknak. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezető-helyettes tehetnek.

Komoró:

Az iskola a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon 7.30 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 16.30 óráig tart nyitva. Az iskola hivatalos munkaideje tanítási napokon: 7.00 órától 16.30 óráig tart. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre a tagintézmény-vezető adhat engedélyt - eseti kérelmek alapján. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani!

Napközi otthon: a délelőtti tanítási órák végétől 16. 30-ig.

7. A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások napirendjének kialakítási szabályai

Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. -

A tanítás reggel .8.00-tól - 13.45-ig tart. Nulladik óra nem tartható.

A pontos órakezdés és az aktuális feladatok elvégzése érdekében a tanulóknak legkésőbb 7.45 -ra kell megérkezniük. A tanítási órák 45 percesek.. Indokolt esetben az tagintézmény vezető a intézményvezetőt tájékoztatva rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási óra kezdetét jelző csengőt, néhány perccel korábban figyelmeztetőcsengő előzi meg, amelyre minden tanulónak be kell vonulnia a tanterembe. A második csengetés után minden tanuló köteles a tanteremben tartózkodni, s a tanítási óra kezdésére felkészülni. Az órát tartó pedagógus megérkezéséig a hetesek kötelesek az osztály rendjéről, az ésszerű fegyelemről gondoskodni. A tanítási óra végét jelző csengő a szaktanárnak jelzi, hogy az órát minél hamarabb fejezze be. Az osztályban tanító tanároknak törekedniük kell a tanulók egyenletes terhelésére, ezért az írásbeli dolgozatok időpontját legalább egy héttel megírásuk előtt jelezni kell a tanulóknak. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető, tagintézmény-vezető tehetnek.

8. Szülők , iskolai vendégek benntartózkodásának a rendje egységesen

A tanítási órát a szülők, iskolai vendégek, diákok, nevelők nem zavarhatják.

Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és annak elvitelére jogosult személy az erre szükséges időpontig. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint ügyeletet tartanak. a szülő, gondviselő a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve a meghívottak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor, az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet, intézményszék stb.) tagjai a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor.

Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az épületbe, valamint minden más személy.

A külön engedélyt az intézmény vezetőjétől ,helyettesétől, tagintézmény-vezetőjétől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.

Az intézményekben tartózkodó személyek minden esetben kötelesek betartani az intézmény házirendjét. Magatartásukkal, viselkedésükkel nem zavarhatják az óvodai és az iskolai élet működését. Amennyiben ennek nem tesznek eleget, az intézmény vezetőjének, helyettesének , a tagintézmény-vezetőjének felszólítására sem , úgy az intézményvezetőnek, helyettesnek, tagintézmény-vezetőnek kötelessége a körzeti megbízott segítségét kérni.

Az intézményben kapuügyelet működik. A kapuügyeletre vonatkozó leírást a Házirend tartalmazza.

9. Étkezések rendje

Fényeslitke:

Tanulók csak az ebédlőben és a tantermekben étkezhetnek.. Ebédelés előtt a táskát az erre kijelölt helyen hagyhatja a tanuló. Egyéb helyeken az iskola rendjének és tisztaságának megőrzése érdekében táskát nem lehet hagyni.

Az étkezések ideje: 12 órától .- 14 .-ig

Étkezni csak kultúráltan és fegyelmezetten lehet. Ügyelni kell az étterem rendjére és tisztaságára, az étkezés befejezése után az asztalokat tisztán hagyva lehet elhagyni az éttermet.

Komoró:

Az étkezések ideje: 12.30- tól - 14 óráig

10.Hivatalos ügyek intézésének rendje Fényeslitke:

A tanulók, rendkívüli eseteket kivéve, minden kérésükkel az osztályfőnökükhöz fordulhatnak. Rendkívüli esetben az igazgatót és helyettesét azonnal is megkereshetik Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben az igazgató dönt, az osztályfőnök véleményét meghallgatva. Tanítási időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik (8.00 órától - 16.00 óráig) Étkezési térítési díj befizetése az előre megadott időpontban az étterem irodájában történik. (8.00 órától 12.00 óráig és 13.00 órától 16.00 óráig minden hónap 10.-ig, illetve ha tizedike ünnep, vagy pihenőnap, az azt követő munkanapon) A tanulók tanulmányi munkájával, magatartásával kapcsolatos ügyintézése fogadóórán, szülői értekezleten és előre egyeztetett időpontban történi.

A szóbeli, egyéni köszönés a napszakhoz igazodik, míg az osztályteremben a tanárt és az órák látogatóit felállással köszöntik a tanulók.

Komoró:

Tanítási időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik (8.00 órától - 14.00 óráig) Étkezési térítési díj befizetése az élelmezésvezető irodájában (. (7.00 órától 15.00 óráig)) történik. A tanulók tanulmányi munkájával, magatartásával kapcsolatos ügyintézése fogadóórán, szülői értekezleten és előre egyeztetett időpontban történik.

11. A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások közötti szünetek rendje

Fényeslitke:

Az óraközi szünetek rendje:

 Az óraközi szünetek hossza 10 perc, kivétel a 2. szünet, mely 20 perces, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint.  Minden szünet ideje alatt - a tanulók egészsége érdekében - a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók - egészségük érdekében - a házirendben megfogalmazottak alapján az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére!  A dupla órák az igazgatóhelyettes engedélyével - az óraközi szünet eltolásával tarthatók, de a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig.

Csengetési rend

A tanórák és szünetek rendje:

8.00 – 8.45

1. óra

8.45 – 8.55

szünet

8.55 – 9.40

2. óra

9.40 – 10.00

szünet

10.00 – 10.45

3. óra

10.45 – 11.00

szünet

11.00 – 11.45

4. óra

11.45 – 12.00

szünet

12.00 – 12.45

5. óra

12.45 – 13.00

szünet

13.00 – 13.45

6. óra

Délután napközis foglalkozások, illetve az iskolaotthonos oktatás folyik.

Az iskolaotthonban a tanulmányi idő 8:00-16:00 óráig tart, az úgynevezett guruló módszer szerint. A tanítási órák és szünetek rendje megegyezik a fenti időbeosztással.

Az óraközi szünetek kezdetét és végét csengetés jelzi.

Komoró:

Az óraközi szünetek hossza 15 perc a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Minden szünet ideje alatt - a tanulók egészsége érdekében - a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók - egészségük érdekében - a házirendben megfogalmazottak alapján az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére!

A dupla órák az tagintézmény-vezető engedélyével - az óraközi szünet eltolásával tarthatók, de a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig.

Csengetési rend

A tanórák és szünetek rendje:

8.00 – 8.45

1. óra

8.45 – 9.00

szünet

9.00 – 9.45

2. óra

9.45 – 10.00

szünet

10.00 – 10.45

3. óra

10.45 – 11.00

szünet

11.00 – 11.45

4. óra

11.45 – 12.00

szünet

12.00 – 12.45

5. óra

12.45 – 13.00

szünet

13.00 – 13.45

6. óra

Délután napközis foglalkozások

Az óraközi szünetek kezdetét és végét csengetés jelzi.

12. Napközis foglalkozások munkarendje Fényeslitke:

A napközis foglalkozások: a délelőtti tanítási órák végétől (órarendtől függően) 16.20-ig tartanak. A napközi otthon nagy szünete 15 órakor kezdődik és 15 óra 20-ig tart. A foglalkozás befejeztével a tanulóknak fegyelmezetten kell hazaindulniuk.

Komoró:

Napközi otthon: a délelőtti tanítási órák végétől (órarendtől függően) 16. 30-ig.

13. A nyitva tartás alatti folyamatos felügyelet, ügyeletbiztosításának szabályai

Fényeslitke:

Az iskolában egyidejűleg 3 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe a következőkre terjed ki:

-

Az alsós ügyeletes felel az 1-3 osztályokra, szervezi és irányítja a tízóraiztatást.

A felsős 1 fő ügyeletes a teljes felelőse a napi ügyelet megszervezésének és működtetésének. Ő osztja be, hogy ki ügyel az udvaron, ki látogat be a tantermekbe szünetekben, és ki ellenőrzi a diákügyelet munkáját. Ügyelet az iskola egész területére kiterjed, kivétel a hátsó gazdasági udvar, melyet a tanulók nem használhatnak.

A tanári ügyelet 7.30-13.30 -ig tart.

-

A délutáni ügyeletet napközis nevelők, foglalkozást tartó nevelők tartanak.

-

Egy napközis nevelő 16 óra 30-ig tart ügyeletet.

Az iskola épületében és a hozzá tartozó területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat, ezért a kötelező órák után csak azok a tanulók maradhatnak az intézmény területén, akiknek szervezett délutáni elfoglaltságuk van. Tanítási idő alatt a tanulók engedély nélkül nem hagyhatják el az iskola területét. Indokolt esetben csak az ügyeletes nevelő, az osztályfőnök, illetve az igazgató engedélyével lehet igazoltan távozni, szükség esetén felügyelettel. A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke / távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes/ illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskolát.

Komoró:

Az iskolában reggel 7.30 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben, épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg 3 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületekre vagy épületrészekre terjed ki: -

régi iskolaépület emelet, földszint

-

földszint, udvar…

-

új iskolaépület

Az új iskolaépületből nevelő felügyelettel jönnek át a tanulók tízóraizni.

A tanári ügyelet 7.30 - 13.45-ig tart

A délutáni ügyeletet napközis nevelők, foglalkozást tartó nevelők tartanak. Alsós napközis nevelő 16 óra 10-ig tart ügyeletet, felsős napközis nevelő 16.30-ig..

Az iskola épületében és a hozzá tartozó területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat, ezért a kötelező órák után csak azok a tanulók maradhatnak az intézmény területén, akiknek szervezett délutáni elfoglaltságuk van. -

Tanítási idő alatt a tanulók engedély nélkül nem hagyhatják el az iskola területét.

Indokolt esetben csak az ügyeletes nevelő, az osztályfőnök, illetve a tagintézményvezető engedélyével lehet igazoltan távozni, szükség esetén felügyelettel. A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke / távolléte esetén a tagintézmény –vezetője/ illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskolát.

14. Intézményi rendezvények, ünnepek

Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. Az iskolai ünnepélyeken fehér ingben-, blúzban, sötét nadrágban-, szoknyában jelenjenek

Fényeslitke:

Az iskola névadója emlékére minden évben történelmi vetélkedőt szervezünk, az iskolahét rendezvény keretében. A DÖK névadója, II. Rákóczi Ferenc születésnapján koszorúzás a Rákóczi szobornál, ill. rövid megemlékezést tartunk.

A Nemzeti Ünnepeinket / október 23., március 15./ méltóan, községi rendezvény keretében ünnepeljük. -

Iskolai ünnep keretében emlékezünk meg október 6. - ról.

Ünnepélyes tanévnyitó és tanévzáró ünnepély keretében nyitjuk, illetve zárjuk a tanévet. A karácsonyi ünnepélyt az egész iskola és a község számára élményt adó rendezvényként kezeljük. Az ISKOLAHÉT rendezvénysorozatot minden évben megrendezzük. A kerek évfordulót kiemelkedően nagyszabásúra szervezzük. Tornaünnepélyt 6 évente tartunk. A tornaünnepélyen való részvétel minden tanuló számára kötelező, amennyiben nem felmentett, vagy más egészségügyi alkalmatlanság ezt nem indokolja. -

Az iskola „vidám napjainak” rendezvényei: a játékos vetélkedők és a farsang.

-

A Költészet hete rendezvényeket a Költészet Napjához igazodva szervezzük.

-

Az iskolai sportnapon, a fordított napon tartjuk a tanár-diák rangadókat, versenyeket.

Komoró :

A hagyományápolással kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre megemlékezésekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg..

Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: 

Mikulás



Karácsony



Farsang



Nőnap



Anyák napja



Gyermeknap



Pedagógusnap.



Petőfi hét

15. A tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitelének megtiltása. A tanulók által bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezési, bejelentési szabályai egységesen

A tanulók az iskolába csak a szükséges felszerelést hozhatják magukkal.

Indokolatlanul sok pénzt, értéktárgyakat a tanuló csak saját felelősségére hozhat magával. Az iskolába mobiltelefont a tanóra védelme érdekében csak kikapcsolt állapotban szabad bevinni, s azt az óra alatt bekapcsolni tilos. Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. -

Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása.

Nem hozhat be a tanuló az iskolába veszélyes eszköznek minősülő tárgyat. Ezeknek birtoklása törvényi jogszabályba ütközik, és fegyelmi büntetést, eljárást von maga után. Balesetvédelmi okokból ékszert, órát és fülbevalót a tanuló csak saját felelősségére viselhet. Ezek elvesztéséért, az okozott kárért az intézmény felelősséget nem vállal. Nem vállal felelősséget, nem iskolai taneszközök, értéktárgyak, mobiltelefon elvesztéséért. A tanulók, a tanítási órán nem használt eszközöket, felszereléseket , a tantermi zárható szekrényekben helyezzék el. A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező. A társadalmi vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból okozott károkért a tanuló anyagilag, a szándékos károkozás esetén pedig anyagilag (a teljes kár megtérítése mellett) és fegyelmileg felelős. A tantermekben elhelyezett elektromos készülékeket tanulók nem kapcsolhatják be, nem működtethetik. Az iskolában, továbbá az iskola által az iskolában és az iskolán kívül szervezett rendezvényeken szeszesitalt fogyasztani, dohányozni tilos!

A nevelési-oktatási intézményben, továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. -

Az iskola területén tilos kerékpározni.

-

Az iskola területén talált tárgyakat a nevelői szobába kell leadni.

Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget azokért a tárgyakért, amelyek nem hozhatók összefüggésbe a tanulmányi munkával, vagy amelyek elvesztése a tanuló nem körültekintő magatartása miatt következett be.

16. Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás egységesen

Az iskolán kívüli iskolai rendezvényeken, versenyeken, túrákon, kirándulásokon stb. a tanulóktól fegyelmezett magatartást várunk el. A rendezvények alatt a tanulók kötelesek a maguk és a társaik testi épségére vigyáz-ni, a kísérő pedagógus utasításait minden esetben betartani. A tanulók a pedagógus engedélye vagy kísérete nélkül nem hagyhatják el rendezvény helyszínét. A rendezvényen használt eszközöket, tárgyakat, berendezéseket csak rendeltetésük-nek megfelelően használhatják, ha arra engedélyt kaptak. -

Szándékos károkozás esetén a kár megtérítése a tanuló szüleit terheli.

17. Az intézmény létesítményeinek használatával kapcsolatos szabályok, óvóvédő szabályok egységesen

A tornaterem és a hozzá tartozó helyiségek használata:

-

Tanuló reggel 7 óra 30 perc előtt nem léphet be a tanterembe!

A tanulónak az előírásoknak megfelelően kell kezelni a rá bízott vagy az oktatás során használt eszközöket Részt kell venni az udvar tisztaságának megőrzésében, és munkájával hozzá járulnia a környék szépítéséhez! -

Az udvari játék közben sem feledkezhet meg arról, hogy védje társai épségét!

-

Az iskola mögötti részen nem tartózkodhat!

-

Az iskola épületében ne hangoskodhat, és nem rohangálhat!

-

Óvja és gondozza az iskolában elhelyezett növényeket!

-

Kultúráltan és rendeltetésszerűen kell a mellékhelyiségeket használni!

-

Az osztály felelősséget vállal a tanterem tisztaságáért, berendezési tárgyaiért!

Az iskolai felszereléseit, szabadtéri sportlétesítményeit, az iskolai előírásoknak megfelelően kell használhatni! A testnevelési órákon a tanulók kötelessége önmaguk és társaik testi épségét védő szabályokat és tanári utasításokat betartani. -

A testnevelés órákon csak tiszta tornafelszerelésben jelenhetnek meg a tanulók.

Balesetvédelmi okokból semmilyen ékszert nem viselhetnek a tanulók. Az ékszereket az óra megkezdése előtt a testnevelő tanár összegyűjt és megőrzéséről gondoskodik. -

A tanulók hosszú hajukat kötelesek összefogni.

A tornateremben tanári felügyelet nélkül nem lehet tartózkodni. A testnevelési órákra becsöngetéskor a tornaterem ajtaja előtt kötelesek gyülekezni a tanulók. A testnevelés órákról elkésni nem lehet, hiszen a bemelegítés az óra első 5-10 percében történik, ami a sportsérülések elkerülésében fontos. Amennyiben baleset történt, a testnevelőnek baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni és az igazgatói irodában jelentenie kell az esetet.

Az öltözők szertárak használata:

A szertárból csak a kijelölt felelősök vihetik ki a szereket. Óra végén az ő feladatuk helyretenni azokat.

Testnevelés óra, sportfoglalkozás után a tornatermet és az öltözőket tisztán, rendben kell hagyni, mely az óravezető tanár, szervező szakember felelőssége.

Az egyéb iskolához tartozó helyiségek használata:

A kerékpárral érkezők fokozottabban ügyeljenek társaik testi épségére! A kerékpárok biztonságos elhelyezése a tanulók feladata, ezért az iskola nem vállal felelősséget! -

A Diákönkormányzat díjmentesen használhatja az iskola helyiségeit.

-

Az iskolához tartozó sportpályán csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak a tanulók.

Az ebédlőben a tanuló köteles betartani az ebédeltető tanár utasításait, a nyugodt és kulturált étkezés érdekében. A számítástechnika szaktanterem használatára vonatkozó szabályokat minden tanév elején az első tanítási órán a szaktanárok ismertetik, ennek elfogadását a tanulók füzetükben aláírásukkal igazolják. A szaktanterem használatának rendjét a termekben is ki kell függeszteni. A könyvtár és a technika termek használata fokozott balesetveszélyessége miatt csak tanári felügyelettel engedélyezett.

18. Tanulók közösségei egységesen

Az osztályközösség:

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint, pedagógus - vezető – az osztályfőnök áll. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg: -

1 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

Az iskolai diákönkormányzat:

A tanulók érdekeinek képviseletére Diákönkormányzatot hozhatnak létre. A DÖK tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A DÖK munkáját a tanulók által felkért nevelő segíti, aki a DÖK megbízása alapján eljárhat képviseletükben is.

A Diákönkormányzat dönt – a nevelőtestület véleményének kikérésével – saját működéséről, a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, éves munkatervének elkészítéséről, a tisztségviselők megválasztásáról, működésének szabályozásáról. A Diákönkormányzat jogosult a tanulókat az iskola igazgatósága előtt képviselni, az ifjúság érdekeit és törvényes jogát védeni, az ezeket sértő intézkedések ellen szólni.

A DÖK saját Szervezeti és Működési Szabályzatának megfelelő rendben jogosult a Közoktatási törvényben, valamint a nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott kérdésekben a diákokra ruházott véleményezési és javaslattételi joggal élni. A diákság véleményezési jogának gyakorlása szempontjából, tanulók nagyobb csoportjának számít minden olyan csoport, amelynek minimum 100 érintett diák tagja van. A DÖK jogosult a diákság részére az iskolavezetéssel egyeztetve rendezvényeket szervezni, az iskola létesítményeit és berendezéseit használni.

A DÖK az iskolai élettel, a nevelési – oktatási munkával kapcsolatos észrevételeit, kérdéseit írásban az igazgatónak címezve adhatja át. Az igazgató - írásban – 8 napon belül ad érdemi választ a felvetésekre.

Az iskolai diákközgyűlés:

-

Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni.

-

A diákközgyűlés összehívását a DÖK vezetője kezdeményezi.

A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai

munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. -

Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni.

19. A diákjogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok egységesen

Tanulói érdekképviselet, érdekvédelem iskolai rendszere:

A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: -

az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor,

-

a házirend elfogadásakor és módosításakor,

-

A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed:

-

saját működésére és hatásköre gyakorlására,

-

a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására,

-

egy tanítás nélküli munkanap programjára,

-

tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére,

-

vezetőinek, munkatársainak megbízására.

Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője - a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot.

19.1 Kérdezés, érdemi válasz, véleménynyilvánítás, tájékoztatás, véleményezés, információhoz jutás formái

A diákönkormányzat ülésén részt vesz az intézmény vezetősége. A tanulóknak itt lehetőségük van véleményeik elmondására, kérdéseik feltevésére. A diákönkormányzat munkáját a diákok által felkért pedagógus segíti. Feladata a diákönkormányzat képviselete, a diákönkormányzat és a nevelőtestület közötti kapcsolattartás, a diákönkormányzat egyetértési és döntési jogkörébe tartozó feladatok ismertetése, a diákönkormányzat rendezvényeinek előkészítése, segítése, az évi rendes diákközgyűlés összehívása. A diákönkormányzat ülésén részt vesz az intézmény vezetősége. A tanulóknak itt lehetőségük van véleményeik elmondására, kérdéseik feltevésére.

19. 2. A diákönkormányzat iskolai támogatása egységesen

Az intézményi költségvetés biztosítja a diákönkormányzat működéséhez azokat a költségeket, amelyeket a diákönkormányzat minden tanév október 31.-ig saját költségvetéseként megfelelő indoklással előterjeszt.

19. 3. A tanulók tantárgyválasztása egységesen

Az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról. A szülő minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.

20.. A szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei egységesen

A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről, amennyiben erre az iskola jogosult és lehetősége van rá, az iskola igazgatója - a gyermekvédelmi felelős nevelő és az osztályfőnök véleményének kikérése után - dönt. A szociális támogatások odaítélésénél, amennyiben erre az iskola jogosult, előnyt élvez az a tanuló: -

akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel,

- akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb munkabér 50 %-át, - rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, halmozottan hátrányos helyzetű A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente a tantestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. 21. Taneszközökért, a felszerelésekért a felelősség szabályai, a tanulók saját környezetének és az általa használt eszközök rendben tartásának szabályai egységesen

Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:

-

az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,

-

az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,

-

a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,

-

az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben

-

megfogalmazott előírások betartásáért.

Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. A tanítási órákon fegyelmezetten viselkedjen, magatartásával ne bontsa meg a tanítási óra rendjét. Audiovizuális eszközöket tanulók csak felügyelet mellett kezelhetnek. A tanuló felelős az órai munka során, illetve a délutáni foglalkozások alkalmával rábízott eszközök állapotának, működőképességének megóvásáért. Eszközhasználat során szándékosságból vagy gondatlanságból bekövetkező károkozás esetén a tanulónak a Közoktatási Törvényben szabályozott módon meg kell térítenie az okozott kárt. Az ingyenes tankönyvellátásban részesülő tanulók, a tankönyvellátás keretében kapott „tartós” tankönyveket kötelesek jó állapotban megőrizni, és a tanév végén a meghatározott időben és helyen tanulásra alkalmas állapotban leadni. Súlyos rongálás, sérülés esetén a tanuló, illetve annak szülője, az okozott kárt köteles megtéríteni. A nem vagyoni károkért – ide sorolva különösen a számítógépek szoftveres úton történő használhatatlanná tételét – a tanuló fegyelmi felelősséggel tartozik.

22. A hetesek kötelességei egységesen

-

A hetesi teendők ellátása az adott héten hétfőtől – péntekig tart.

-

Ezen időszak alatt a hetesek 7 óra 30 órára érkeznek az iskolába.

Szünetben gondoskodnak a tantermek szellőztetéséről. Felügyelnek a tanulók értékeire, iskolai felszereléseire. Segítenek előkészíteni a soron következő órák megtartásához szükséges tanári eszközöket.

Felelősök azért, hogy a tanítás befejezésével az ablakok zárva maradjanak, és a villany legyen lekapcsolva! A tanteremben történt rendkívüli eseményekről azonnal jelentést tesznek az osztályfőnöknek vagy a következő órát tartó nevelőnek! -

Az osztályból távozáskor becsukják az osztálytermet. (testnevelés óra, fogászat)

Ha becsengetés után 5 perccel nem érkezik meg az órát tartó nevelő, jelentsék azt az igazgatóhelyettesnek.

23. Az ügyeletesek feladatai egységesen -

Az ügyeletesi teendők ellátása az adott napon 7 óra 30 perctől – 14 óráig tart.

-

Az ügyeletes osztály tanulói 7 óra 30 percre érkezzenek ezen a napon az iskolába.

-

Az ügyeletes nevelők irányításával ügyelnek a folyosón, aulában, és az udvaron.

-

A rendbontókat figyelmeztetik, szükség esetén jelentik az ügyeletes nevelőnek.

-

Segítenek tájékozódni az iskolába érkező vendégeknek.

Az ügyeletes osztály a 6. óra után az iskola udvarának tisztaságát ellenőrzi, és összeszedi a szemetet. Az a tanuló, aki fegyelmező intézkedésbe részesült, illetve akinek a tanulmányi eredménye jelentősen romlott, nem lehet ügyeletes.

24.A számonkérés formái Fényeslitke:

Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei -

folyamatosság, rendszeresség,

-

korrektség,

-

igényesség,

-

objektivitás és empátia egészséges aránya,

-

a tanulói önkontroll fejlesztésének igénye.

A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének követelményei.

A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése. Lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására. A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás-képesség-teljesítmény egységében kell értékelni. Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét). A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv.

Az első évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló valamely tantárgyból FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL minősítést kap, akkor a következő félévben felzárkóztató foglalkozáson vesz részt. Az alsó tagozaton a szöveges értékelés célja az, hogy a szülők pontos képet kapjanak gyermekük képességeinek és készségeinek fejlődéséről.

Értékelés a 2. évfolyam második félévétől a 8. évfolyam befejezéséig: A 2. évfolyamon a 2. félévtől magatartásból, szorgalomból és a tantárgyakból is érdemjegyeket használunk

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

Teljesítmény

Érdemjegy

0-33 %:

elégtelen (1)

34-50 %:

elégséges (2)

51-75 %:

közepes (3)

76-90 %:

jó (4)

91-100 %:

jeles (5)

A 3 - 8. évfolyamon a félévi értesítőben és a 2- 8. évfolyamon az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre:

• 2. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret, énekzene, rajz, technika, testnevelés, idegen nyelv; • 3. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret, énekzene, rajz, technika, testnevelés, idegen nyelv, informatika; • 4. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret, énekzene, rajz, technika, testnevelés, idegen nyelv, informatika;

• • • •

5. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, tánc és dráma, informatika; 6. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, hon és népismeret. 7. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, etika. 8. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, mozgókép és médiaismeret.

Komoró:

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az első évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul Az első évfolyamon minden tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk előre meghatározott nyomtatott skála szerint.

A 2 - 8. évfolyamon a tanulók munkáját minden tantárgyból évközben érdemjegyekkel értékeljük. A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik- nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. A félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanulók év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével minősítjük.

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4). közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy- egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie.

Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten , ellenőrzőn keresztül. A tájékoztató füzet, ellenőrző bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, felméréseinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

Teljesítmény

Érdemjegy

0 - 33 %

elégtelen ( 1 )

34 - 5o %

elégséges ( 2 )

51 - 75 %

közepes

(3)

76 - 9o %

jó

(4)

91 -100 %

jeles

(5)

A 3- 8. évfolyamon a félévi értesítőben és a 2- 8. évfolyamon az év végi bizonyítványba a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre:

a./ 2. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, , matematika, környezetismeret, énekzene, rajz, technika, testnevelés b./ 3. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés

c./ 4. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés

d./ 5. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, tánc és dráma.

e./ 6. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret és egészségtan, fizika, ének-zene, rajz, technika, testnevelés és sport, hon- és népismeret.

f./ 7. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének- zene, rajz, technika, testnevelés, etika.

g./ 8. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének- zene, rajz, technika, testnevelés

Záróvizsga

Fényeslitke:

A nyolcadik osztály végén a tanulók záróvizsgát tesznek: magyar nyelv és irodalomból / írásbeli, szóbeli/ valamint matematikából /írásbeli/ kötelezően. Ezek mellett: informatika, idegen nyelv, földrajz, kémia, biológia és fizika tantárgyak közül két választott tantárgyból.

A folyamatmérés eredményei nem lehetnek a gyerekek minősítésének az eszközei. A nyolcadikos záróvizsga eredményéről saját készítésű pótlapot állítunk ki. A záróvizsgán elért eredmény maximum 20%-os mértékben alakíthatja az év végi osztályzatot.

Komoró:

1.

A záróvizsga célja és feladata

1.1.

Az érvényes tantervi követelmények megerősítése.

1.2.

A kimeneti teljesítmény ellenőrzése.

1.3.

A középfokú továbbtanulásra való felkészülés színvonalának emelése.

2.

A vizsgák rendje



A záróvizsga a 8. évfolyamon tanulóknak kötelező.



A tanulók írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek.

A tanulók szóban vizsgát tesznek magyar nyelvtan és matematika tantárgyakból és kémiából. A tanulók gyakorlatban vizsgáznak magyar irodalomból, történelemből, fizikából, földrajzból, biológiából. A tanulók tantárgyanként egy tételt kapnak, amit házi dolgozatként dolgoznak ki, és a szaktanárnak bemutatnak

Az összevont szülői értekezleten ismertetni kell a vizsgaszabályzatot.

25. A tanulók jutalmazásának formái rendje egységesen

Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret - napközis nevelői dicséret

- osztályfőnöki dicséret - igazgatói dicséret - nevelőtestületi dicséret.

Az egész tanévben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: - szaktárgyi teljesítményért - példamutató magatartásért - kiemelkedő szorgalomért - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

Fényeslitke:

Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. A nyolc éven át kitűnő tanuló megkapja a Kossuth Lajos Általános Iskola Díszoklevelét. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. Az iskolai háziversenyek első helyezettjei oklevél jutalmat kapnak, amelyet az iskola közössége előtt vesznek át az iskolahét rendezvényen belül. Az iskolán kívüli versenyek, a területi 1-6, a megyei 1-10. és az országos 1-20. helyezett tanulói igazgatói dicséretben részesülnek, amit az iskola közössége előtt vesznek át. A tanév végén kitűnő tanulmányi eredményt elért tanulók, oklevelet és könyvjutalmat kapnak, amelyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vesznek át. Az adott év, iskolai és iskolán kívüli sportversenyein a legeredményesebb tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, amelyet az iskola közössége előtt vesz át a tanévzáró ünnepélyen. Az adott évben, egyes tantárgyakból legtöbb kitűnő minősítést kapott tanuló, az könyvjutalmat kap, amelyet az iskola közössége előtt vesz át a tanévzáró ünnepélyen.

A nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt elért tanulók a Kossuth Lajos Általános Iskola Díszoklevelét veszi át és könyvjutalmat kapnak, amelyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vesznek át.

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni.

Komoró:

Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kimagasló tanulmányi eredményt –alsó tagozatban legfeljebb egy jó, a többi jeles osztályzat- elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepségen az iskola közössége előtt vehetnek át. -

Tantárgyi dicséret esetén kitűnő osztályzat kerül a bizonyítványba a tanév végén.

Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az együttes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. -

A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni.

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

26. Fegyelmező intézkedések egységesen Azt a tanulót aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend előírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt,

- vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, fegyelmező intézkedésben lehet részesíteni.

Az iskolai fegyelmező intézkedések formái:

Szaktanári, napközis nevelői, osztályfőnöki, igazgatói, tantestületi –

-

szóbeli figyelmeztetés,

írásbeli figyelmeztetés, intés; megrovás a szóbeli figyelmeztetést követően adható, kivéve, ha a cselekmény súlya az azonnali alkalmazását teszi szükségessé. igazgatói írásbeli figyelmeztetés, intés; megrovás a körülmények mérlegelésével, az osztályfőnök kezdeményezésére. Tantestületi figyelmeztetés, intés; megrovás a körülmények mérlegelésével, az igazgató kezdeményezésére.

Az iskolai fegyelmező intézkedések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, melytől indokolt esetben –a házirendben meghatározottak szerint- el lehet térni.

A fegyelmező intézkedést írásba kell foglalni és a szülő tudomására, kell hozni. A fegyelmi eljárást az igazgató kezdeményezi és bonyolítja le.

27. A tanulókra vonatkozó fegyelmi eljárás

Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi - fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal - fegyelmi büntetésben részesítendő. Iskolánkban a fegyelmi eljárás lefolyatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult. A felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. A közoktatási törvény alapján fegyelmi büntetések a következők:

-

megrovás

-

szigorú megrovás

-

meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása

-

kártérítésre kötelezés

-

áthelyezés másik osztályba vagy iskolába.

A tanuló fegyelmi felelősségét a Kt. 76.§-a tartalmazza, a fegyelmi eljárás lebonyolítását a 11/1994(VI.8). MKM rendelelet 5. melléklete szabályozza.

A nevelőtestület Fegyelmi Bizottságot hoz létre, melynek tagjai: igazgató (vagy helyettes) osztályfőnök gyermekvédelmi felelős igazgató által megbízott, osztályban tanító szaktanár A fegyelmi eljárást az igazgató kezdeményezi és bonyolítja le.

28. Dohányzás, kábítószer- és alkoholfogyasztás büntetése egységesen

A dohányzás intézményi szabályai:

Az intézmény területén tilos a dohányzás, szeszes ital, drog és egyéb ártalmas szerek behozatala és fogyasztása. A tilalom minden intézményi rendezvényre és mindenkire vonatkozik, aki az intézmény kapuján belép, legyen az pedagógus, dolgozó, szülő vagy vendég. A tilalomra a bejárati ajtóra függesztett tábla is figyelmeztet. A dohányzási tilalmat minden tanév első szülői értekezletén el kell mondani a szülőnek.

Az intézmény helyiségeinek bérbeadásáról szóló szerződében is szerepeltetni kell a dohányzás tilalmára vonatkozó rendelkezést. Az intézményben dolgozó felnőttek vagy az intézmény nagykorú vendégei csak az erre kijelölt helyen dohányozhatnak, ahová 18 évnél fiatalabb nem léphez be. A dohányzásra kijelölt szobában semmiféle foglalkozást tartani, összejövetelt szervezni nem szabad, az kizárólag dohányzás céljára vehető igénybe. A dohányzásra kijelölt hely ajtaját állandóan csukva kell tartani, tanulók még véletlenül sem láthatnak az iskola területén dohányzó felnőttet. -

A dohányzásra kijelölt helyet szellőztetni az udvarra nyíló ablakok kinyitásával kell.

-

A dohányzás megtiltását megszegő tanulók fegyelmi büntetést érdemelnek.

Fegyelmi vétséget követnek el azok a felnőttek is, akik a nem dohányzók védelmében hozott 1999. évi XLII. Sz. törvény előírásait megszegik.

29. A tanulókra vonatkozó anyagi kártérítési felelősség szabályai egységen

Ha a tanuló az intézménynek jogellenesen kárt okoz - a kár értékének megállapítása után a kárt meg kell térítenie. A kártérítés mértéke: gondatlan károkozásnál a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének 50%-át, - szándékos károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét nem haladhatja meg.(Kt.77. §) A vizsgálat tényéről és a döntésről a tanulót és szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére. A kártérítés elmaradása esetén a előírásainak megfelelően az iskola pert indíthat! Amennyiben a kár nagysága vagy a károkozó cselekedet révén hatósági intézkedésre lenne szükség, azt az iskolaigazgató azonnal jelenteni köteles a fenntartónak. A tanuló bizonyítványát tartozás fejében visszatartani nem szabad.

30. Az osztályozó-, javító-, különbözeti-, köztes-, felvételi vizsgák szabályai, rendje

Osztályozó vizsga:

A tanulónak a félévi vagy tanév végi osztályzat megállapításához a következő esetekben kell osztályozó vizsgát tenni: felmentették a tanórai foglalkozások alól; engedélyt kapott az intézmény vezetőjétől, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget; a tanuló a félévi vagy év végi osztályzatainak megállapításához független vizsgabizottság előtt tesz eleget; ha a tanulónak tanév közben az igazolt és igazolatlan órák mulasztásainak száma elérte a 250 órát és a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen; ha egy tantárgyból a mulasztások száma a 30 órát meghaladja. Alapfokú művészetoktatásban a mulasztások száma foglalkozások egyharmadát eléri.

Az osztályozó vizsgára való felkészülés megszervezése a szülő feladata, de a szaktárgyat tanító pedagógus kötelessége kijelölni a tanuló számára azokat az anyagrészeket, amelyből a tanulónak készülnie kell a vizsgára.

Javítóvizsga: Tanév végi elégtelen osztályzat esetén (az osztályzatok számától függetlenül) a tanuló javítóvizsgát tehet. Abban az esetben is javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal szervezi meg. A tanuló, ha kiskorú, a szülő a 11/1994.(VI. 8.) MKM. r. 22. §-a alapján kérheti a független vizsgabizottság előtt történő vizsga letételét . Különbözeti vizsga:

Különbözeti vizsga letételére akkor kerülhet sor, ha a tanuló a korábbi tanulmányai során nem tanult valamilyen tantárgyat, amelyre iskolánkban az iskolai tanulmányai folytatásához szüksége van. Ekkor a felkészülést a szülőnek kell biztosítani. A különbözeti vizsga anyagának összeállításáért és a vizsga lebonyolításáért a szaktárgyi pedagógus a felelős. A különbözeti vizsga letételének határideje október vége.

31. Tantárgyi, tanévi felmentések szabályai, rendje egységesen

Ha a tanulót az egyéni adottsága vagy sajátos helyzete alapján mentesítették a testnevelés, a művészetek, a technika tantárgyak és egyéb gyakorlati jellegű tantárgyak, foglalkozások tanulása alól, tudásáról nem kell számot adnia. Ha a mentesítést a sajátos nevelési igényű tanuló testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékosságára, autizmusára, halmozottan fogyatékosságára, vagy a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban való tartós és súlyos akadályozottságára tekintettel kérik, az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, ha pedig tanulási nehézségre tekintettel kérik, a nevelési tanácsadó szakértői véleményét be kell csatolni. Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi , és a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást engedélyez, a pedagógus , a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján egyéni fejlesztési tervet készít. Az egyéni fejlesztési tervben kell meghatározni, hogy a tanulónak az egyes évfolyamok végére milyen követelményeket kell teljesítenie, továbbá, hogy melyik évfolyam végére kell utolérnie a többi tanulót.

A könnyített-, gyógy-testnevelésre utalás:

Ha a tanuló a heti órarendi testnevelés követelményeit egészségügyi problémája miatt nem tudja teljesíteni szakorvosi igazolás alapján könnyített testnevelés vagy gyógytestnevelés órákon kell részt venni. A tanulót az iskola orvosa a szakorvosi ellátás során felállított pontos diagnózis és vélemény alapján sorolja be a könnyített testnevelés vagy a gyógy-testnevelés órák látogatására.

A könnyített testnevelésben részesülő tanulók normál testnevelés órán vesznek részt, de ők az egészségügyi állapotuknak megfelelő nehézségű és mennyiségű feladatokban vesznek részt.

32. Magántanulóvá válás szabályai

Ha a tanuló, szülő választása alapján tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget, a szülői bejelentést követő három napon belül az iskola igazgatója beszerzi a tanuló lakóhelye, vagy tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét, annak eldöntésére, hátrányos-e ez a megoldás a tanulónak. A gyermekjóléti szolgálat tíz napon belül köteles megküldeni véleményét. Ha a szülő döntése alapján a tanuló magántanulóként tesz eleget tankötelezettségének, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetve a tanuló egyénileg készül fel. Az iskola, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll, állapítja meg a tanuló érdemjegyeit és osztályzatait (kivétel, ha független vizsgabizottság előtt kérik azt), továbbá dönt - minden esetben - a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a szülőt a magántanulói jogairól és kötelességeiről. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. Ha a magántanulói jogviszonyt a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján a sajátos nevelésű igényből, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő tanuló esetén a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, illetve az ehhez szükséges pedagógusokról, a szakértői véleményben foglaltak szerint az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról a szakvéleményt kiállító nevelési tanácsadó gondoskodik, ha a tanuló beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd. A sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fővárosi, megyei utazó szakember hálózat költségvetése terhére kell gondoskodni. Az iskola heti 10 órában köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha a szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait.

33. A szülők tájékoztatása a tankönyvekről, taneszközökről egységesen

A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskolának be kell szerezni az iskolai szülői szervezet véleményét. A szülői szervezet véleménynyilvánítási joggal rendelkezik, különösen: -

a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel.

-

A szülő nyilatkozhat, hogy:

-

az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni a gyermeke részére,

vagy más módon, pl. használt tankönyvvel kívánja megoldani gyermeke tankönyvellátását.

A szülőknek lehetősége van arra, hogy május 20-ig írásban jelezzék, mely tankönyvet nem kívánják az iskolában megvásárolni. Amennyiben ilyen írásos igény nem érkezik, úgy kell tekinteni, hogy a szükséges valamennyi könyvet az iskolában fogja megvásárolni. A tankönyvfelelős a beérkezett igények alapján a rendeletben meghatározott határidőre elvégzik a módosított tankönyvrendelést. Az iskolának legkésőbb június 10-ig, a helyben szokásos módon, közzé kell tenni azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyet a tanulók az iskolai könyvtárból is kikölcsönözhetnek. A tankönyvek megvásárlása augusztusban a tankönyvfelelős által meghatározott időpontban kerül sor. A vásárlás után cserére, visszaváltásra lehetőség nincs. A megrendelt tankönyveket meg kell vásárolni a szülőnek.

34. A tanulókra vonatkozó védő-óvó előírások szabályai egységesen

Intézményünkben tudatosan kezeljük a -

hátrányos megkülönböztetés

-

zaklatás

-

megalázás

-

a megfélemlítés jogellenes elkülönítését.

Iskolánk munkájának szervezésében, irányításában, működtetésében, a feladatok végrehajtásában, döntések, intézkedések meghozatalánál a gyermek mindenek felett álló érdekeit vesszük figyelembe. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok végzése minden pedagógus feladata. Iskolánkban ezt a munkát egy kolléga fogja össze és koordinálja.

A gyermek mindenek felett álló érdeke:

a szolgáltatásokat megfelelően biztosítsák részére olya módon, hogy annak igénybe vétele ne jelentsen számára aránytalan terhet, a törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztésében, ismeretei korszerűsítéséhez, ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembe vételével a több tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntsenek.

A gyermek- és ifjúságvédelem a nevelőtestület valamennyi tagjának a feladata. Az iskolákban a pedagógusok munkáját az erre a célra speciálisan képzett szakemberek segítik.

a./ Minden nevelő közreműködik a gyermek - és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulókat veszélyeztető körülmények feltárásában, lehetőségeinktől függően, azok megszüntetésében. b./ Az intézményben a gyermek - és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek - és ifjúságvédelmi felelős működik, akinek alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek - és ifjúságvédelmi munkáját.

Ezen belül feladatai, közé tartozik különösen: a tanulók és szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, -

családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,

-

a veszélyeztető okokról értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,

-

a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén kiegészítő családi pótlék

Megállapítását kezdeményezi.

c./ Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat.

Iskolánk alapvető feladata a gyermek - és ifjúságvédelem területén:

-

fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit,

-

meg kell keresni a problémák okait,

-

segítséget kell nyújtani a problémák megoldásában,

-

jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

Mindezeket a feladatokat csak szülői együttműködés mellett tudjuk megvalósítani.

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:

-

nevelési tanácsadóval,

-

gyermekjóléti szolgálattal,

-

családsegítő szolgálattal,

-

polgármesteri hivatallal ,

-

háziorvossal,

-

a gyermekvédelmi munkában résztvevő egyházakkal, alapítványokkal.

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósulását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, a differenciált oktatás - és képességfejlesztés a pályaválasztás segítése,

egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, családi életre való nevelés, napközis foglakozások, az iskolai étkezési lehetőségek, a tanulók szabadidejének szervezése, egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése /tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok /, a szülőkkel való együttműködés.

Gyermekvédelmi felelős:

Fényeslitke:

Filep Viola minden csütörtökön…14 órától -15 óráig érhető el.

Komoró:

Nagyné Barnai Zsuzsa (minden csütörtökön…14 órától -15 óráig érhető el.

35. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása

Az egészségügyi prevenció rendje :

Az orvosi rendelőben a rendelési idő alatt orvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók. Ezen túlmenően a védőnő fogadja a gyerekeket egészségügyi problémáikkal kapcsolatban. Az iskolaorvosi ellátás külön jogszabályokban rögzített megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmaz. Az iskola igazgatója és az iskolaorvos közötti megállapodás alapján az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki:

2. számú melléklet a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelethez A nevelési-oktatási intézmény orvosa által ellátandó iskola-egészségügyi feladatok 2. számú melléklet a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet alapján. A nevelési-oktatási intézmény orvosa által ellátandó iskola-egészségügyi feladatok 1. A gyermekek, tanulók egészségi állapotának szűrése, követése a) Az óvodás korú gyermekek évenkénti vizsgálata, az iskolai tanulók időszakos vizsgálata a módszertani irányelvek szerint. (Minimális követelmény az 1., 3., 5., 7., 9., 11. évfolyamon, a védőoltások előtt, illetve 8. osztályban az iskolaváltás miatt, 18 éven felüliek esetében kétévenként.) Kötelező az adatszolgáltatás az ún. index (5., 9., 11.) évfolyamokról, illetve az 5 éves óvodásokról. b) A krónikus beteg, valamint a testi, szellemi, érzékszervi fogyatékos tanulók háziorvossal egyeztetett fokozott ellenőrzése, kiemelt gondozása szakrendelések, gondozóintézetek igénybevételével. Ezen gyermekek egészségesek között történő integrált oktatása esetén orvosi vélemény adása. c) A testi, érzékszervi, értelmi és beszédfogyatékosságot megállapító szakértői bizottság elé utalás esetén a bizottság részére a tanuló egészségi állapotára vonatkozó adatok közlése. d) Üdülés, táborozás előtti orvosi vizsgálatok elvégzése. e) Az átfogó gyermekfogászati program szervezésében való közreműködés és végrehajtásának ellenőrzése. 2. Alkalmassági vizsgálatok elvégzése a) Pályaalkalmassági vizsgálatok elvégzése, pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatainak elvégzése (a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ - Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet Ifjúsági Egészségvédelmi Intézetének irányelvei alapján). b) A testnevelési csoportbeosztás elkészítése, gyógytestneveléssel, testneveléssel, sporttal kapcsolatos iskola-egészségügyi feladatok ellátása. c) Külön jogszabály szerint a sorköteles tanulók katonai alkalmasságának előzetes elbírálásához szükséges vizsgálatok elvégzése. 3. Közegészségügyi és járványügyi feladatok a) Az iskolai életkorhoz kötött és kampányoltások elvégzése és dokumentálása. b) A járványügyi előírások betartásának ellenőrzése, fertőző megbetegedések esetén járványügyi intézkedések elrendelése, a megtett intézkedésekről az ÁNTSZ illetékes intézetének értesítése. c) A nevelési-oktatási intézményben folyó étkeztetés ellenőrzése. d) Közegészségügyi-járványügyi hiányosságok észlelésekor javaslattétel a hibák megszüntetésére valamint az ÁNTSZ illetékes intézetének értesítése. 4. Elsősegélynyújtás Az iskolában bekövetkező balesetek, sérülések, akut megbetegedések elsődleges ellátása, majd a tanuló háziorvoshoz, házi gyermekorvoshoz, illetve egyéb intézménybe irányítása.

5. Részvétel a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében a) Részvétel az iskolai egészséges életmódra nevelésben, a Nemzeti Alaptanterv végrehajtásában. b) Egészségügyi információk közlése a szülőkkel és a pedagógusokkal. 6. Környezetegészségügyi feladatok a) Az intézményi környezet - tantermek, gyakorlati helyiségek, tornaterem, egyéb kiszolgáló helyiségek - ellenőrzése, a hiányosságok észlelése, intézkedések megtétele. b) A tanulók gyakorlati oktatásával kapcsolatos munkahelyi körülmények figyelemmel kísérése. 7. Az ellátott gyermekekről, tanulókról nyilvántartás vezetése, a külön jogszabályok szerinti jelentések elkészítése. 3. számú melléklet a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet alapján. Az iskola-egészségügyi tevékenység keretében a védőnő által önállóan ellátandó feladatok 1. Alapszűrések végzése a vonatkozó módszertani irányelv szerint: - testi fejlődés (súly, hossz, mellkörfogat), - pszichomotoros, mentális, szociális fejlődés, - érzékszervek működése (látásélesség, színlátás, hallás), - BCG-heg ellenőrzése, - mozgásszervek szűrése (lúdtalp, gerincelváltozások), - golyvaszűrés, - vérnyomásmérés. 2. A gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésük ellenőrzése, regisztrálása. 3. Elsősegélynyújtás. 4. Az orvosi vizsgálatok előkészítése. 5. A védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése. 6. A krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése. 7. Részvétel az egészségtan oktatásában elsősorban az alábbi témákban: a) az egészséggel kapcsolatos alapismeretek (személyi higiéne, egészséges életmód, betegápolás, elsősegélynyújtás), b) családtervezés, fogamzásgátlás, c) szülői szerep, csecsemőgondozás, d) szenvedélybetegségek megelőzése. 8. Testnevelés, gyógytestnevelés, technikai órák, iskolai helyiségek és környezet, az étkeztetés higiénés ellenőrzésében való részvétel. 9. Kapcsolattartás a szülőkkel (szülői értekezlet, családlátogatás). 10. Pályaválasztás segítése. 11. Az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése (egészségügyi törzslapok, ambuláns napló, védőoltások, szakorvosi beutalások, veszélyeztetettek nyilvántartása stb.). 4. számú melléklet a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet alapján Az iskolafogászati tevékenységet ellátó fogorvos feladatai 1. A körzetéhez tartozó gyermekeket - egyénileg és csoportosan - fogászati gondozásban részesíti, a preventív és terápiás ellátást a szükségleteknek megfelelően végzi. 2. Tervezi és szervezi a csoportos és egyéni kezelések rendjét. 3. Évente két alkalommal a rendelőben elvégzi a tanulók csoportos fogászati vizsgálatát és kezelését. A további kezelésre szorulókat visszarendeli. Szakellátásra (pl. fogszabályozó

kezelésre) irányítja a rászorulókat. 4. Elvégzi az óvodások szűrővizsgálatát az óvodában, évente legalább egyszer. A rászorulókat - egyénileg vagy csoportosan - kezelésre berendeli. 5. Évente legalább egy alkalommal meglátogatja a körzetéhez tartozó nevelési-oktatási intézményeket, az intézmények vezetőivel rendszeres kapcsolatot tart. 6. Az iskolafogászati osztálynévsorokat és az aktuális tájékoztató nyomtatványokat a tanév elején eljuttatja az oktatási intézménybe. 7. Kiemelt gondozásban részesíti a fogyatékos és más módon veszélyeztetett gyermekeket. Ellátásukat a háziorvossal, iskolaorvossal egyeztetett módon végzi. 8. Egészségügyi felvilágosító és nevelő tevékenységet folytat, részt vesz a nevelési-oktatási intézményben folyó egészséges életmódra nevelésben, az egészségtan oktatásban. 9. Szervezi és irányítja a komplex fogászati megelőző programot. 5. számú melléklet a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet alapján Az iskolafogászati tevékenységet végző fogászati asszisztens feladatai 1. Segíti az orvost szervező, egészségnevelő, gyógyító, megelőző munkájában, elvégzi az előírt adminisztrációt. 2. Önálló feladatként, az orvos irányításával és felügyeletével az alábbi tevékenységeket végzi: a) kapcsolatot tart a tanulókkal, a szülőkkel, a nevelési-oktatási intézmények vezetőivel, pedagógusaival, az iskola-egészségügyi szolgálat munkatársaival, b) részt vesz a csoportos szűrések, kezelések, megelőző foglalkozások szervezésében, c) egyéni és csoportos egészségnevelő tevékenységet folytat (szájápolás tanítása, lepedékfestés, felvilágosító kiadványok terjesztése stb.), d) ellenőrzi a szájhigiénét, e) megelőző tevékenységet végez (pl. fogmosás, fluoridos zselébedörzsölés, szájöblítés, megelőző akciók és vetélkedők szervezése) a rendelőben, a nevelési-oktatási intézményben, nyári táborban. 3. Elvégez minden - a megelőzéssel, terápiával, rendeléssel kapcsolatos - feladatot, amellyel felettesei megbízzák.

.A

kötelező orvosi vizsgálatok, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, a vizsgálatok a tanítás előtt vagy után történjenek.

Iskolaorvos: Dr. Karakó Erzsébet Védőnő: Szabó Emese

Az oltásokról a szülőt írásban értesíteni kell.

Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő telefonon jelzi az iskolavezetés számára. Az osztályfőnököket - akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek - az igazgatóhelyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról.

A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít.

Felmentés testnevelésórákról

Az egészséges tanulókat testnevelésóráról átmeneti időre csak az iskolaorvos mentheti fel szakorvosi vélemény alapján. A szülő kérést indokolt esetben a testnevelő tanár elfogadhatja. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni.

A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített- vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő a számukra.

A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelésórákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat - állapotától függően - nem kell végrehajtania. A gyógytestnevelésre utalt tanulónak a város kijelölt iskolájába köteles járni a foglalkozásokra.

Komoró :

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az intézmény fenntartója megállapodást köt a háziorvosi szolgálat vezetőjével és a védőnővel.

Orvos: Dr. Gulácsy Sándor Védőnő: Legény Józsefné

A megállapodásnak biztosítania kell:

-

a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:

-

belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal,

-

szemészet: évente egy alkalommal,

-

fogászat: évente egy alkalommal (szülői kísérettel).

-

a tanulók fizikai állapotának mérését évente két alkalommal,

-

a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát.

a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente legalább négy alkalommal, illetve igény szerint.

A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít.

36. Az intézmény dolgozóinak feladata a tanulói-és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan egységesen

A tanulókat a tanév első napján az osztályfőnökök, ill. a napközis nevelők munka – és balesetvédelmi, tűzvédelmi és bombariadó oktatásban részesítik, amelynek rögzítése a naplóban és jegyzőkönyvben történik, amelyet a tanulók aláírásukkal igazolnak.

Munka- és balesetvédelmi oktatásban részesítik a tanulókat munkakezdés előtt: -

technika tanár

-

testnevelést és sportfoglalkozást tartó nevelők

-

fizika és kémia kísérleteket végző tanár

-

társadalmi és közhasznú munka végzése előtt a felügyeletet ellátó személy

-

kirándulások előtt a kirándulást szervező személy

-

táborozások, üzemlátogatások előtt az azokat szervező személy

Az ismeretek elsajátításáról – a tanulóknak feltett ellenőrző kérdésekkel – meg kell győződni. -

A tanulói balesetbiztosítás 6-14 éves korig államilag biztosított.

Az intézmény valamennyi alkalmazottjának kötelessége a munka során: -

A munkavédelmi és balesetvédelmi feladatok betartása

A munkavégzéssel kapcsolatos eszközök biztonságos tárolása, a veszélyt jelző rendellenesség elvárható módon történő megszüntetése és a felelős vezető tájékoztatása -

Baleset esetén elsősegélynyújtás, jelentési kötelezettség

Tanulói balesetek jelentési kötelezettsége: a tanulói balesetek az intézmény Munka – és Balesetvédelmi Szabályzata tartalmazza

36. 1 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén:

A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: -

a sérült tanulót a tőle elvárható segítség szintjén kell ellátni,

-

ha szükséges orvost kell hívnia,

-

a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,

tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának, . helyettesének a további teendők megtétele céljából. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset.

A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. Az erről készült jegyzőkönyvet az intézmény igazgatójának minden hó 4. napjáig meg kell küldeni.

36 2 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján:

-

A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani.

A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. Az OKM elektronikus rendszerén keresztül. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolának igény esetén biztosítania kell a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

37. Fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok

Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásaink:

Általános iskolai ellátás alaptevékenységeiben az iskolai foglalkozások, fejlesztő és gyógypedagógiai foglalkozások, az iskolai létesítmények és eszközök használata, a tanórán kívüli foglalkozások, a felügyelet biztosítása.

Intézményünkben díjat kell fizetni mindazon tanórán kívüli foglalkozás és egyéb pedagógiai szolgáltatás igénybevételéért, amelynek finanszírozását a fenntartó nem vállalta, - de az iskola ezen szolgáltatásai a helyi szükségleteket elégítik ki.

Térítési díjat kell fizetni az intézmény következő szolgáltatásaiért:

 étkezés igénybevétele azoknál a tanulóknál, akik jogszabály alapján nem részesülnek támogatásban, 

magasabb szintű számítástechnikai foglalkozás, nyelvvizsga felkészítés



versenysport felkészítés

Támogatásban részesülhetnek azok a tanulók, akiknek:



mindkét szüleje munkanélküli



akit egyedül nevel a szülő



aki három vagy több gyermeket nevelő család tagja.

A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módja: A támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni.

A díjak befizetésének időpontja:

Fényeslitke:

Étkezési térítési díj befizetése az előre megadott napokon az étterem irodájában történik az élelmezésvezetőnél . 8.00 órától 12.00 óráig és 13.00 órától 16.00 óráig. (minden hónap 10.ig, illetve ha tizedike ünnep, vagy pihenőnap, az azt követő munkanapon)

Komoró:

Étkezési térítési díj befizetése előre megadott napokon az étterem irodájában történik az élelmezésvetőnél. (7.00 órától 15.00 óráig)

Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgokat értékesíti, illetve hasznosítja az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 10 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

38. Szociális és normatív kedvezmények, támogatások elvei, a kérelem-elbírálás eljárási rendje egységesen

Ingyenes tankönyvellátásra jogosultak: -

a tartósan beteg,

testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott, -

mindkét szüleje munkanélküli

-

akit egyedül nevel a szülő

-

aki három vagy több gyermeket nevelő család tagja,

-

rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő.

A jogosultakon kívül, a megmaradó tankönyv-támogatási keret összegéig, a normatív kedvezményre nem jogosult tanulóknak lehetőségük van támogatás igénylésére, amelyről az intézmény igazgatója dönt a gyermekvédelmi felelős az osztályfőnök és gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után. A támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre. A kedvezményre való igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon, az iskola által meghatározott időpontban és időpontig kell bejelenteni. Késve beérkezett igénylés nem fogadható el. Tartós használatra készült tankönyvet a normatív kedvezményre jogosultaknak tankönyvkölcsönzés útján kell biztosítani. A tankönyvhasználat joga addig tart, amíg a tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik. A tankönyv megrongálásából, elvesztéséből adódó kárt az iskolának részére meg kell téríteni. Rendeltetésszerű használatból adódó értékcsökkenést nem kell megtéríteni. A kölcsönzött tankönyv megvásárolható.

39. A tankönyvek megvásárlási, kártérítési elvei egységesen

Fizetős tanulók esetében:

- Értékesítés - számla ellenében, kézpénzfizetéssel, figyelembe véve, a fenntartó önkormányzat által biztosított tankönyv támogatási kedvezményt, és az állami kiegészítő támogatást (1.000-Ft/fő) .Az önkormányzati támogatás mértéket a önkormányzat szociális bizottsága állapítja meg, %-os mértékben. - A tankönyvek átvételét az átvételi listán a szülő vagy a tanuló aláírásával igazolja.

Az ingyenes tankönyv kiadásának rendje:

Ennek jellemző formája iskolánkban a tankönyvek megvásárlásához nyújtott normatív támogatás, és a tartós tankönyvek kölcsönzésének együttes alkalmazása.

Az ingyenességre való jogosultságot az adott év augusztus 20-ig, a fenntartó szociális előadójával a jogosultságot újra egyeztetjük. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók a könyveket minden esetben, térítésmentesen kapják. -

A tankönyvek átvételét a tanuló vagy szülő aláírásával igazolja.

-

A tankönyvcsomagban szereplő un. „tartós tankönyvek” átvételélt szintén aláírással

-

ismeri el a tanuló vagy a szülő.

Az iskola által biztosított un. „ tartós „ tankönyveket, egyéb segédletet (atlaszok, feladatgyűjtemények) a tanuló köteles tiszta, megkímélt, használható állapotban megőrizni!

„Tartós tankönyvek”leadási rendje:

A tanév utolsó hetében az intézményvezető által kijelölt napokon az ingyenes ellátásra jogosult tanuló a tartós könyveket köteles leadni az osztályfőnöknek, szaktanárnak.

Az elveszett vagy megrongált tankönyvek kártérítése:

a tanuló hibájából elveszett tankönyvet, segédletet a tényleges tankönyvi áron kell megtéríteni. a tanuló hibájából használhatatlanul súlyosan megrongált (gyűrt, tépett, összefirkált) tankönyv, segédlet értékét szintén a tényleges tankönyvi áron kell megtéríteni. Rendeltetésszerű használatból (lényegkiemelő, szövegkiemelés, aláhúzás, jegyzet a tanár utasítására) eredő értékcsökkenés esetén a tanulót nem terheli kártérítési kötelezettség. Térítési költség megállapítása esetén a meghatározott nyugta ellenében az iskola titkárságán kell befizetni. Ennek elmulasztása esetén az iskola igazgatója írásban szólítja fel a szülőt a mulasztás pótlására, ennek eredménytelensége esetén tájékoztatja a Nyírbogdány Község Önkormányzatának Jegyzőjét.

40. Étkezési támogatásra jogosultak egységesen

Gyermekétkeztetés esetén normatív támogatást 100%-ban kell biztosítani a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 1-8 . évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő gyermek után . A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanuló után az intézményi térítési díj 50%-a a támogatás összege. Három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át kell megtéríteni. Az intézmény vezetője a fenntartó által megállapított keretei között a gyermek egyéni rászorultsága alapján további gyermekenkénti kedvezményt állapíthat meg.

41. A foglalkozásról való távolmaradással kapcsolatos szabályok egységesen

Mulasztások igazolása, távolmaradási , távozási engedélyek:

Késések:

A tanuló becsengetés után 10 percig történő érkezése késésnek, azon túl igazolatlan órának minősül.

Ha a tanuló késik óráról, a késé időtartama /10’,20’,30’,40’/ a naplóba bejegyzésre kerül. A késések idejét összeadjuk.. Amennyiben a késések ideje eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról.

Hiányzások:

A tanuló köteles a tanítási órákról történő távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi igazolással igazolni. A szülő tanévenként 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat. A tanuló betegsége esetén a szülő köteles a mulasztás 1. napján az iskolát értesíteni. Az orvosi igazolást a tanuló köteles az iskolába jövetelének első napján bemutatni, vagy legkésőbb egy héten belül igazolni mulasztását.

Előre látható hiányzásokra (kirándulás, családi program) előzetesen engedélyt kell kérni. Az engedélyezés a osztályfőnök javaslata alapján az igazgató hatásköre. A tanuló szüleinek előzetes távolmaradási engedélyt kell kérnie az osztályfőnöktől, ha a tanuló előreláthatólag 2 hétnél rövidebb ideig hiányozni fog, ennél hosszabb időre csak az iskola igazgatója adhat távolmaradási engedélyt. Ha a tanuló tanulmányi-, vagy sportversenyen vesz részt, hiányzását a szaktanára igazolhatja. Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történt igazolatlan mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Mikor a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a gyermekjóléti szolgálatot. Az értesítést követően az iskola a gyermekjóléti szolgálattal együtt intézkedési tervet készít, melyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt.

-

A tanulók felmentését a testnevelés óra alól a szülő is kérheti – havonta egy alkalommal, maximum egy hétre -, amit az ellenőrző könyvbe (tájékoztató füzetbe) kell bejegyezni. Egy hétnél hosszabb felmentés a szakorvos javaslata alapján fogadható el. A felmentett tanuló köteles jelen lenni az osztálya testnevelési óráján.

A távolmaradást követő egy héten belül nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni. Ha a tanuló az intézményben tartózkodik, de az órarend szerinti foglalkozáson nem vesz részt, igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni távolmaradását, és az indok súlyosságának megfelelő fegyelmező intézkedést kell alkalmazni vele szemben. Igazolt hiányzásnak számít, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló.

Ha a tantárgyak egyikéből a tanuló hiányzása meghaladja az óraszám 30 %-át, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kettőszázötven tanítási órát, és emiatt a tanuló teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető év közben, akkor a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett a szülőt megkereső kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

42. Fakultatív hit – és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje

A hit és vallásoktatásokon való részvétel a tanuló számára önkéntes. Az intézmény együttműködik a területileg illetékes történelmi egyházakkal.

Vallásoktatás ideje:

Fényeslitke: Időpontja a nevelési év első munkahetében kerül meghatározásra, melynek időpontját az éves munkaterv rögzíti.

Komoró:… Időpontja a nevelési év első munkahetében kerül meghatározásra, melynek időpontját az éves munkaterv rögzíti.

Megfelelő létszámú foglalkozáshoz tantermet biztosít az intézmény tanítási rendjéhez igazodva. A fiatalok hit és vallásoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi.

IV.

1. A házirend hatálya

1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.

2. A házirend nyilvánossága

1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2.

A házirend elolvasható a település honlapján.

3.

A házirend egy-egy példánya megtekinthető



az iskola portáján;



az iskola irattárában;



az iskola könyvtárában;



az iskola nevelői szobájában;



az iskola igazgatójánál;



az iskola igazgatóhelyettesénél



az osztályfőnököknél;



a diákönkormányzatot segítő nevelőnél,



az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél;



az iskola fenntartójánál.



az iskola honlapján.

4. A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor, valamint a házirend módosításakor a szülőnek át kell adni. 5. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: 

a tanulókat osztályfőnöki órán;



a szülőket szülői értekezleten.

6. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: 

a tanulókkal osztályfőnöki órán;



a szülőkkel szülői értekezleten.

7. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.

3. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai

A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. 1. A házirend tervezetét megvitatják a negyedik-nyolcadik évfolyamos osztályok és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját. 2. A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához. 3. A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet (közösség) véleményét. 4. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat egyetértését, valamint a szülői szervezet véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban. 5. A házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten, s az a Községi Önkormányzat Képviselő-testületének jóváhagyásával lép hatályba. 6. Az érvényben levő házirend módosítását kezdeményezheti az iskola fenntartója, illetve – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet (közösség) iskolai vezetősége.

4. Záró rendelkezések

Ez a házirend … év … hó … napján – az iskola fenntartójának jóváhagyásával – lép hatályba.

A házirendbe foglalt rendelkezésekkel egyetértett a Kossuth Lajos Általános Iskola és Óvoda fényeslitkei iskolai szülői szervezete .

Kelt: ............................., 2010. …………………………

P.H. ..............................................................

A házirendbe foglalt rendelkezésekkel egyetértett a Kossuth Lajos Általános Iskola és Óvoda komorói tagiskolai szülői szervezete .

Kelt: ............................., 2010. …………………………

P.H. ..............................................................

A házirendbe foglalt rendelkezésekkel egyetértett a Kossuth Lajos Általános Iskola és Óvoda fényeslitkei tagóvodai szülői szervezete.

Kelt: ............................., 2010. …………………………

P.H. ..............................................................

A házirendbe foglalt rendelkezésekkel egyetértett a Kossuth Lajos Általános Iskola és Óvoda komorói tagóvodai szülői szervezete.

Kelt: ............................., 2010. …………………………

P.H. ..............................................................

Az iskolai házirendet a Kossuth Lajos Általános Iskola és Óvoda fényeslitkei iskola diákönkormányzat 2010. év .... hó .... napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett.

Kelt:.................................. 2010. ..............................

…………………………………… iskolai diákönkormányzat vezetője



Az iskolai házirendet a Kossuth Lajos Általános Iskola és Óvoda komorói tagiskola diákönkormányzata 2010. év .... hó .... napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett.

Kelt:.................................. 2010. ..............................

…………………………………… iskolai diákönkormányzat vezetője

 Az iskolai házirendet az iskola nevelőtestülete 2010. év ......... hó ...... napján tartott ülésén elfogadta.

Kelt:, ................................2010. ..............................

…………………………………… igazgató

 A ................................................házirendjét ...........................Önkormányzatának Képviselőtestülete … év … hó … napján tartott ülésén jóváhagyta.

Kelt: ..............................., 2010. …………………………

………………………………….. polgármester