Szent-Györgyi Albert Általános Iskola 5000 Szolnok, Széchenyi krt. 22. Tel./Fax.: 56/514-932, 514-933, 411-820, 343-497
[email protected] www.szentgyorgyi-szolnok.sulinet.hu
TÁMOP- 3.1.4/08/2/2008-0031„A kompetencia alapú oktatás elterjesztéséért Szolnokon” projekt
Saját intézményi innováció: Beszédészlelés, beszédértés fejlesztése kisiskoláskorban
2010.
Mottó:
“Ahhoz, hogy segíteni tudjunk valakin, nagyon jól kell ismernünk azt, hogy miért szorul segítségre.
Nem elég a jó szándék, kevés a tenni akarás, nem biztos, hogy sikert hoz a szorgalom. A kitűzött cél elérésére akkor a legnagyobb esélyünk, ha mindezek mellett megfelelően felkészültek vagyunk.
Újra és újra emlékezzünk: nem azt akarjuk megtudni, hogy a gyermek mit nem tud, hanem azt, hogy mit tud. Itt kezdődik a mi munkánk. Hiszen minden egyes gyermek számít.”
(Gósy Mária: A hallástól a tanulásig - Bp., 2000.)
Tartalomjegyzék
1.
Az innováció főbb jellemzői ...................................................................................................................... 2
2.
Helyzetelemzés ........................................................................................................................................ 3
3.
A projekt céljai ......................................................................................................................................... 3
4.
A projekt megvalósítási terve ................................................................................................................... 4
5.
A projekt kommunikációs terve ................................................................................................................ 5
6.
Időterv (GANTT-diagram) ......................................................................................................................... 6
7.
Az innováció leírása ................................................................................................................................. 7 7.1. Bevezető ................................................................................................................................................ 7 7.2. Beszédészlelés, beszédmegértés fogalma: ............................................................................................... 8 7.3. Célkitűzés ............................................................................................................................................... 9 7.4. A beszédfejlesztés eredményessége ........................................................................................................ 9 7.5. GOH-GMP vizsgálat célja: ....................................................................................................................... 9 7.6. A beszédfejlesztő tevékenység területei: ............................................................................................... 10 7.7. Időtartam, gyakoriság: ......................................................................................................................... 12 7.8. Szakmai dokumentáció vezetése ........................................................................................................... 12 7.9.Feltételek .............................................................................................................................................. 12 7.10. A megvalósított projektről-tapasztalataink ......................................................................................... 13 7.11. Mellékletek......................................................................................................................................... 13
1. Az innováció főbb jellemzői
Az innováció címe: Beszédészlelés, beszédértés fejlesztése kisiskoláskorban Megvalósítás ideje: 2009. december -2010. május A projekt célja(i): Fő cél(ok) Beszédészlelés-beszédértés fejlesztése
Rész cél(ok) Beszédhallás fejlődése Verbális memória fejlődése Mentális szókincs fejlődése Szövegértés-ok okozati viszony felismerése Vizuális memória fejlődése Transzformációs észlelés fejlődése-beszédhang értelmezése vizuális, taktilis transzformációban Szeriális észlelés fejlődése
A projekt sikerkritériumai: Sikerkritériumok Beszédészlelés fejlődése Verbális memória fejlődése Mentális szókincs fejlődése Szövegértés-ok okozati viszony felismerése Vizuális memória fejlődése Transzformációs észlelés fejlődésebeszédhang értelmezése vizuális, taktilis transzformációban Szeriális észlelés fejlődése
Mérföldkövek A fejlesztésben továbbhaladás csak a biztos , pontos gyakorlat megoldás után javasolt. Segédanyag: Értékelőlapok
A projekt hasznosulása (Kinek milyen érdeke fűződhet a projekt megvalósulásához? – tantestület, tanulók, iskolavezetés, munkaközösségek, fenntartó, stb.) A programban részt vevő tanulók, szülők, alsós tanítók A projekt vezetője:
Hársfalviné Balázsi Katalin
A projekt résztvevői: 1. csoport-5 fő- első osztályos tanuló
- fejlesztő pedagógus: Hársfalviné Balázsi Katalin
2. csoport-5 fő- 3. osztályos tanuló
- fejlesztő pedagógus: Farkas Lajosné
2. Helyzetelemzés SWOT analízis Erősségek GOH-GMP teszt alkalmazási lehetősége
Belső tényezők
Eddigi GOH-GMP teszt vizsgálati eredményeink, beszédfejlesztés mért, visszacsatolt eredményei tapasztalatok az egyéni rehabilitációs foglalkoztatásban alkalmazottak szerint
Gyengeségek Egyéni rehabilitációs foglalkoztatásban alkalmazott beszédfejlesztés mért, visszacsatolt eredményeinek kiterjesztése a többségi pedagógiára A beszédészlelés, beszédértés fejlesztésének fontossága-kiterjesztés a többségi pedagógiára, A szülők intenzív bevonása, motiválása a program sikeressé tételében
Lehetőségek
Veszélyek
Szakmai tapasztalatok tanulmányokban való közzététele Külső tényezők
3. A projekt céljai Cél(ok): GOH-GMP féle beszédhallás, beszédészlelés, beszédértés teszttel vizsgált, szűrt tanulók kiscsoportos intenzív fejlesztése iskolában-szülői, ill. segítő pedagógusok bevonásával a teszt alapján mért életkori elmaradás, hiány pótlása céljával az iskolai olvasás, írás elsajátítása, ill. fejlesztése céljával. Célérték(ek): A teszt alapján megállapított , fejlesztésre kijelölt részképesség területek javulásaértékelhetően az iskolai beválásra vonatkoztatva. 3
4. A projekt megvalósítási terve Tevékenységek
Megvalósítás időpontja
Felelős Hársfalviné Balázsi Katalin,
Csoportok kialakítása tanítói javaslatok alapján
A szülői értekezlet anyagának összeállítása
2009.december 14. Farkas Lajosné
2009.december 17.
Résztvevők 1. csoport-5 fő- első osztályos tanuló 2. csoport-5 fő- harmadik. osztályos tanuló
Hársfalviné Balázsi Katalin, A szülői tájékoztató értekezlet a programról, annak céljáról
A tíz meghívott szülő Farkas Lajosné
Hársfalviné Balázsi Katalin, A tünetösszegző lapok értékelése, a vizsgálati anyag előkészítése
A GOH-GMP vizsgálati eredmények összegzése, fejlesztési feladatsor összeállítása, értékelő lapok előkészítése
2010.január 11. Farkas Lajosné
Hársfalviné Balázsi Katalin, 2010.február 7. Farkas Lajosné
GG G
A bemutató anyag összeállítása, tünetösszegző lapok, jelenléti ív előkészítése a szülői tájékoztató értekezletre.
Hársfalviné Balázsi Katalin,
2010.január 7.
Eszköz- és anyagszükséglet
A bemutató anyag tünetösszegző lapok, jelenléti ív
A A tünetösszegző lapok értékelése, a vizsgálati anyag előkészítése
A GOH-GMP vizsgálati eredmények összegzése táblázatban. A csoporteredmények alapján a főbb fejlesztési területeket kijelölése. Értékelési táblázatokat készítése a csoportok számára, amit a hét utolsó fejlesztő óráján töltünk ki. Elkészítések az első hét fejlesztő moduljának. /gyakorló feladatsorok/
4
30 fejlesztő óra megtartásaHeti 3 óra
F Az első hét tapasztalatainak megbeszélése
2010.február 7.2010. május 7 között 30 fejlesztő óra megtartása - heti 3 óra20102010 2010.február 15..
Fejlesztési tervek, értékelő lapok, képanyag, kézjelek
Hársfalviné Balázsi Katalin, Farkas Lajosné
1-
Megbeszélése az elő fejlesztő órákkal kapcsolatos tapasztalatainknak, az értékelés eredményei. Előkészítése a második hét fejlesztő feladatainak
Hársfalviné Balázsi Katalin, Farkas Lajosné
2010.május 7 után Kontrollvizsgálatok-mindkét csoportban 2010.május 7 után Kontrollvizsgálatok eredményeiről a szülők, osztályfőnökök tájékoztatása
A kontrollvizsgálatok eredményeinek értékelése egyéni, csoportos összesítők elkészítése
Hársfalviné Balázsi Katalin,
A kontrollvizsgálatok eredményeinek értékelése egyéni, csoportos összesítők ismertetése, tájékoztatás a további feladatokról
Hársfalviné Balázsi Katalin,
5. A projekt kommunikációs terve Tevékenységek Csoportok kialakítása tanítói javaslatok alapján A szülői tájékoztató értekezlet a programról, annak céljáról A GOH-GMP vizsgálati eredmények összegzése Kontrollvizsgálatok eredményeiről a szülők, osztályfőnökök tájékoztatása
Szóbeli kommunikáció
Írásbeli kommunikáció
Elektronikus kommunikáció
x x
x
x
x
x
x
x
5
6. Időterv (GANTT-diagram)
Tevékenységek Csoportok kialakítása tanítói javaslatok alapján GOH-GMP féle vizsgálatok elvégzése
2009. 2009. 2009. 2009. 2009. augusztus szeptember október november december
2010. január
2010. február
2010. március
2010. április
2010. május
2010. június
x x
A GOH-GMP vizsgálati eredmények összegzése
x
A szülői értekezlet anyagának összeállítása
x
A szülői értekezlet megtartása
x
Fejlesztési feladatsor összeállítása, értékelő lapok előkészítése
x
Fejlesztő foglakozások megtartása-
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Értéklő lapok vezetése
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Fejlesztő feladatok elkészítésa, módosítása
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Kontrollvizsgálatok
xxxxxxxx
Kontrollvizsgálatok eredményeiről a szülők, osztályfőnökök tájékoztatása
xxxxxxxx
6
7. Az innováció leírása
7.1. Bevezető Napjainkra életritmusunk, beszédünk felgyorsult. A rohanó tempójú világban a családok életében kevesebb a beszédhelyzet, a kötetlen beszélgetés. Ma már a gyerekekre többnyire kevesebb ráérős, meghallgató figyelem jut. A gyereknek szóló szövegben sok a parancs, tiltás, figyelmeztetés, felszólítás. Nő a televízió, a számítógép előtt töltött, csökken a párbeszédre fordított idő. Ez „félfigyelemre” szoktatja a gyereket. A szülők – ha mesélnek – felolvasnak és nem emlékezetből teszik. Az iskolában is kevesebb alkalom nyílik a szóbeli kifejezésre. Több éves fejlesztőpedagógiai tapasztalatunk alapján, gyakran találkoztunk, találkozunk olyan gyerekekkel, akik:
nem hallják, nem értik pontosan az elhangzottakat, gyakran visszakérdeznek
nagyon lassan dolgoznak,az önállóságot igénylő feladatokat nehezen oldják meg,
teljesítményük gyengébb, mint az a képességeik alapján elvárható lenne,
olvasástanulás közben betűket hagynak ki, cserének fel, nem észlelik a szóhatárt, nem vagy nehezen értik a szöveget;
írásban ékezeteket hagynak el, a betűket cserélnek, tévesztenek.
hamar elfáradnak, időnként „kikapcsol”-nak,
másoláskor (az idegrendszer éretlensége, a kézdominancia kialakulásának nehézsége miatt) koordinációs nehézségekkel küzdenek.
Korrepetálással a hibák nem tűnnek el, a több gyakorlás nem segít. A sajátos nevelési igényű és a fenti tünetek bármelyikét mutató /nem sajátos nevelési igényű/ gyerekek körében végzett több éves diagnosztikai és terápiás munkánk tapasztalata alapján mondhatjuk: sok gyereknél találunk GOH-GMP-féle beszédhallásbeszédészlelés, beszédértés vizsgálat után beszédészlelési, beszédmegértési nehézséget, dominancia problémát, vizuális, auditív memória kapacitás gyengeséget, ill. auditív szeriális, és/vagy transzformációs nehézséget. A fent felsorolt tüneteket -a GOH-GMP beszédhallás, beszédészlelés, beszédértés teszt elvégzése után, egyénre szabott beszédfejlesztési tervvel - nagymértékben sikerül csökkenteni, javítva ezzel a gyermekek tanulmányi eredményén, elkerülve a sorozatos iskolai kudarcot. 7
7.2. Beszédészlelés, beszédmegértés fogalma:
A beszédészlelés az a készség, amelyik lehetővé teszi a gyermek számára, hogy beszédhangokat, beszédhangok kapcsolódásait, hosszabb hangsorokat felismerjen, és képes legyen az elhangzásnak megfelelő sorrendben megismételni. Ezen készség eredménye, hogy a gyermek megtanulja anyanyelve szavainak hangzását és egyre több új szót ismer fel. Segítségével lesz képes az olvasás-írás elsajátítására. Ha a gyermek az életkorának tartalmilag megfelelő verbális közlések észlelésében és megértésében rendszeresen téved, illetve a hozzá intézett megnyilatkozások egyértelmű feldolgozására nem képes, akkor a beszédészlelés és/vagy beszédmegértés zavara állhat fenn. A gyermek beszédmegértése jó értelmi képességek és látszólag bő szókincs mellett is lehet zavart vagy elmaradott, nem az életkorának megfelelő. Ezek a nehézségek nehezen vehetők észre, mert ilyenkor a gyerek különféle stratégiákat használ, hogy megértse az elhangzó beszédet. Leggyakrabban kitűnő logikai készséggel kitalálja az elhangzottak jelentését. Ez azonban nem elégséges az iskolai feladatok teljesítéséhez, a különféle tantárgyak tanulásához. Így iskoláskorban a beszédmegértés problémája igen hamar „átalakul” tanulási zavarrá.
7.2.1 Az életkornak nem megfelelő beszédészlelés és beszédmegértés működése állhat a hátterében a következő esetekben: - tanulási nehézség, olvasási nehézség, dyslexia - helyesírási problémák - magatartási problémák, figyelemzavar - irányíthatatlannak tűnő viselkedés, viselkedési zavar - megkésett beszédfejlődés, akadályozott beszédfejlődés
8
7.3. Célkitűzés Célunk egy olyan hallás- és beszédészlelést, beszédértést fejlesztő program létrehozása, mely a gyermekek intenzív hallásnevelésében , beszédészlelés, és beszédmegértésében nyújt segítséget, meghatározott gyakorlatsorokkal, az akusztikus érzékelő és differenciáló készségek fejlesztésével, finomításával.
7.4. A beszédfejlesztés eredményessége A terápiát mindig a diagnosztikának (GOH-GMP teszt) kell megelőznie! Egyrészt, hogy pontos képet kapjunk a gyermek beszédfeldolgozási működéséről, a zavarok helyeiről, típusáról, mértékéről. Ennek ismeretében tervezhető a terápia. Siker a meglévő /fent felsorolt /tünetek rendeződésével diagnosztizálható.
7.5. GOH-GMP vizsgálat célja: A standardizált diagnosztikai eljárással jól megállapítható, hogy a gyermek anyanyelvelsajátítási folyamata a beszédészlelés/megértés szempontjából életkorának megfelelően működik, ép fejlődésű, elmaradott, illetve zavart-e. A GMP diagnosztika célja a beszédpercepciós elmaradás, vagy zavar helyének, típusának és mértékének felderítése. A GMP-diagnosztika a relatív rövidsége ellenére a teljes beszédpercepciós folyamatot vizsgálja mindazon részfolyamatokkal együtt, amelyek az anyanyelv hangzó és írott formájának elsajátításához szükséges. A vizsgálat menete: GMP-1: A hallás vizsgálata a G-O-H hallásvizsgálóval. Ép hallás esetén a teszt lehetőséget nyújt a globális észlelés megítélésére. GMP-2: Mondatazonosítás zajban GMP-3: Szóazonosítás zajban GMP-4: Szűrt mondatok azonosítása GMP-5: Gyorsított mondatok GMP-6: Természetes mondatok azonosítása
9
GMP-7: A vizuális észlelés vizsgálata GMP-8: A rövid idejű verbális memória vizsgálata GMP-9: A rövid idejű vizuális memória vizsgálata GMP-10: A szeriális észlelés vizsgálata GMP-11:Szókincsaktiválás GMP-12: A szövegértés vizsgálata GMP-13: A kézdominancia vizsgálata GMP-14: A beszédritmus észlelésének vizsgálata GMP-16: A mondatértés vizsgálata GMP-17: A beszédhang-differenciálás vizsgálata GMP-18: A transzformális észlelés vizsgálata
7.6. A beszédfejlesztő tevékenység területei: A diagnosztika eredményei alapján a következő fő területek köré szerveződhet a fejlesztés:
a.) A beszédészlelés fejlesztését célzó feladataink: - szavak, szókapcsolatok, hangsorok ismételtetése, keresése - szóismétlés súgás alapján - szógyűjtések hangutánzás és hangkeresés - hangidőtartamok felismerése - zöngésség azonosítása - memóriafejlesztés - szegmentálás/ szótagolás, hangokra bontása b). A beszédmegértés fejlesztése - Kommunikációs helyzetek (beszélgetések) - Szókincs bővítése - Visszamondatás (mese, történet visszamondatása, elmeséltetése) - Értésellenőrzés (mese, történet tartalmának elmondása, kérdések alapján)
10
BESZÉDÉSZLELÉS FEJLESZTÉSE
Idegen szavakismétlése -idegen szavak szótárából
Értelmetlen szavak ismétlése Szókapcsolatok ismétlése Rövid mondatok ismétlése Szótagolva mondom, Te egybe mondd vissza! -hosszú szavak Hangonként mondom, te egybe mondd vissza! Hosszú, bővített mondatok ismétlése Összetett mondatok ismétlése Hangkereső-Hol hallod a hangot-a szó elején, közepén, vagy a végén?
2. VERBÁLIS MEMÓRIA
Szólánc Hallott szavak ismétlése
3. SZÓKINCSAKTIVÁLÁS
Gyűjtsünk szavakat! Iskola, család, madarak, virágok, hangszerek, Gondoltam egy szóra, úgy kezdődik: ma, mi, mo,…. Stb. Csak a magánhangzóit mondom a szónak, találd ki, mire gondoltam!
4. HALLÁS UTÁNI SZÖVEGÉRTÉS
Mondatok bővítése
Történet, mesehallgatása
5. VIZUÁLIS MEMÓRIA
5 kép –lefordítom, mondd mire emlékszel !
6. TRANSZFORMÁCIÓS ÉSZLELÉS
Hangok kézjeleinek megtanulása Szavak elmutogatása kézjelekkel
11
7.7. Időtartam, gyakoriság: A gyakorlatokat heti 3x végeztük az iskolában az 1. csoport esetében, a 2. csoportnál heti 5x gyakorlás volt megszervezve a napközis nevelő segítségével, illetve szülőnek hazaadtuk a hétvégére a feladatsort. Kontrollvizsgálatot 10 hét elteltével végeztük. Lásd: mellékletek Valamennyi gyermeknél tapasztaltunk fejlődést.
7.8. Szakmai dokumentáció vezetése
- Vizsgálati eredmények összegzése - Értékelő lapok vezetése - Jelenléti ív vezetése - Fejlesztési terv elkészítése, vezetése Lásd: mellékletek
7.9.Feltételek - GOH-GMP teszt felvétele és kontrollvizsgálata - Min. heti háromszori gyakorlás tervezése-gyerekenként min. 10 perc/fő/alkalom, min. egy évre - Jelenléti ív és értékelő lap vezetése - Fejlesztő feladatok összeállítása, módosítása - Szülők bevonása a fejlesztésbe- a cél, vizsgálati eredmények, kontolleredmények ismertetése, megbeszélése.
12
7.10. A megvalósított projektről-tapasztalataink Két csoportban végeztük a fejlesztést. Az 1. csoportban 5 fő első osztályos tanuló, a 2. csoportban 5 fő 3. osztályos, SNI tanuló vett részt-tanítói javaslat alapján szerveződve. A program indításakor szülői tájékoztató értekezletet tartottunk. Mindkét csoportban elvégeztük a GOH-GMP vizsgálatot, fejlesztési tervet készítettünk. Kidolgoztuk az értékelő lapot, amit minden héten az utolsó fejlesztő foglalkozáson töltöttünk ki. Az 1. csoportban heti háromszori fejlesztés történt. A 2. csoportban heti háromszori fejlesztés mellett heti 2 alkalommal a napközis nevelő is gyakorolt a gyerekekkel. Mindkét csoport hétvégére is hazavitte a fejlesztő feladatokat-lehetőséget adva az otthoni gyakorlásra. A projekt kipróbálására 10 hét állt a rendelkezésünkre. A kontroll vizsgálatok/ lásd: melléklet/ valamennyi gyereknél mutatott fejlődést, de tisztában vagyunk azzal, hogy a fejlesztést tovább kell folytatni.
Javaslat: Nagyon fontos a szülőt tájékoztatni, és bevonni a fejlesztésbe. Három főnél nem javasolt nagyobb létszámú csoport szervezése az iskolai fejlesztésben. Optimális lenne differenciálni a csoportszervezésnél - a közel azonos nehézséggel küzdő gyerekek kerüljenek egy csoportba.
7.11. Mellékletek - Vizsgálati eredmények-egyéni - Vizsgálati eredmények-csoportösszesítő - Fejlesztési tervek - Fejlesztési feladatok-heti - Értékelő lapok
13