KIK Veszprémi Tankerülete Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola 8200 Veszprém, Csap u. 9. OM azonosító 037201 KIK azonosító 178026
PEDAGÓGIAI PROGRAM Készült 2012. november 27-én A tantestület módosította és elfogadta a 2013. március 26-i nevelőtestületi értekezleten
Mottó: "Nevelés az, ami megmarad, ha már mindent elfelejtettünk, amit a tankönyvből tanultunk". (Marx György)
Tartalomjegyzék Irányadó jogszabályok ......................................................................... 6 Érvényességi idő: ............................................................................... 7 A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI: ................................ 7 A Pedagógiai Program értékelése és felülvizsgálata ................................... 7 A Pedagógiai Program nyilvánossága ..................................................... 7 BEVEZETÉS............................................................................................................................... 9 A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE: ....................................................................... 10 NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................................... 11 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................................................................ 12 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................... 22 A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok .......................... 24 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ........................................................................ 27 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ........................................................................ 29 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ..................................................................................... 30 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ...................... 32 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ........................................................................ 34 A szülő, tanuló, pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ............................................................................................ 35 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai ............... 38
2
A felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti 49-50.§– helyi szabályai, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései ........................................................ 85 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel ................................................................... 89 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 90 Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje .................................................................... 91 Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ......................................... 92 Az iskola helyi tanterve ................................................................ 94 Megjegyzések az óratervekhez (új, szakközépiskolai képzések) .................. 96 Megjegyzések az óratervekhez (Kifutó képzések) ..................................... 97 Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények ..................................................................................................... 99 A közgazdasági szakközépiskolai képzés óratervei .................................. 99 Az iskolai képzés óratervei felmenő rendszerben ................................... 106 A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma ............ 110 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettsége ......................................... 110 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ................................................. 111 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja az intézményben ................................................................................ 116 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai........................................................... 117
3
Azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja ............................................. 118 Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei ................................................................................................... 120 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja .......................................................... 120 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ................................... 122 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ........... 123 A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag elhelyezése iskolánk pedagógiai programjában ................................................................................ 123 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................ 125 Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek érvényesülése a Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskolában..................................................... 130 A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek .................................... 137 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............... 140 A VESZPRÉMI KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA .. 142 A szakmai program kidolgozását meghatározó tényezők ......................... 143 Pénzügyi-számviteli ügyintéző ........................................................... 145 Idegen nyelvi titkár .......................................................................... 146 MELLÉKLETEK I. sz. melléklet: Közgazdasági
szakközépiskola:
közismereti
tantárgyak
rendszerben. Belépő a 9. évfolyamon a 2013/2014. tanévben II. sz. melléklet:
4
tantervei
felmenő
Teljes szakmai program: kifutó kerettantervi és OKJ képzések, belépő szakközépiskolai kerettanterv és OKJ szakképesítések bemutatása
III. sz. melléklet: Szakképzési helyi tanterv A közgazdasági szakközépiskola szakképzési tanterve a 9-12. évfolyamra (egységes valamennyi ágazaton (specializáción) OKJ 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző OKJ 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző OKJ 54 346 02 Ügyviteli tikár )
IV. sz. melléklet: Helyi tanterv az 54 346 02 Ügyviteli titkár szakképesítéshez (Ügyvitel ágazat helyi szakképzési tanterve a szakképző évfolyamon) V. sz. melléklet: Helyi tanterv és szakmai program kifutó rendszerben Kifutó képzések óratervei (utolsó beiskolázás a 2012/2013. tanévre történt) A közismereti tantárgyak tantervei A közgazdasági szakmacsoport szakmai alapozó elméleti és gyakorlati tantárgyainak helyi tanterve Kifutó OKJ szakképesítések helyi tanterve
VI. sz. melléklet: Az érettségi vizsga követelményei, témakörei közép-és emelt szinten
5
Irányadó jogszabályok •
2011c. évi CXC. törvény a köznevelésről 26.§
•
20/2012. (VIII: 31.) EMMI rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról és a köznevelési intézmények névhasználatáról
•
22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet Egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
•
229/2012. () Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
•
a közoktatási törvény hatályban levő paragrafusai
•
51/2012.
(XII.
21.)
EMMI
rendelet
a
kerettantervek
kiadásának
és
jóváhagyásának rendjéről •
23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet a a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának
rendjéről
szóló
51/2012.
(XII.
21.)
EMMI
rendelet
módosításáról •
az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,
•
az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.9.) Kormányrendelet,
• A Kormány 84/2013. (III. 21.) Korm. rendelete egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról: o 1. Az Országos Képzési Jegyzékrõl és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjérõl szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet módosítása o 2.
Az
állam
által
elismert
szakképesítések
szakmai
követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet módosítása •
a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet
•
12/2013. (III. 28.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet módosításáról, valamint egyes, szakmai és
6
vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről •
14/2013.(IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről
Érvényességi idő: A Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola Pedagógiai Programjának érvényességi ideje • az intézmény nevelőtestülete elfogadó határozatának dátumától, • valamint az intézményvezető jóváhagyó nyilatkozatától a következő módosítás vagy más egyéb változtatást követő elfogadó határozat dátumáig tart.
A Pedagógiai Program módosításának körülményei: A Pedagógiai Programot, annak módosítását, vagy egyéb változását az iskola munkaközösségeinek szakmai ajánlása alapján a tantestület tantestületi értekezleten fogadja el, amit a Szülői Szervezet és a Diák Önkormányzat véleményez. Az így kialakított dokumentumot a tantestület jóváhagyásra felterjeszti az intézmény vezetőjének.
A Pedagógiai Program értékelése és felülvizsgálata A Pedagógiai Programot a fenntartó az általa meghatározott módon és rendszer szerint értékeli és felülvizsgálja.
A Pedagógiai Program nyilvánossága A Pedagógiai program nyilvános, megtalálható nyomtatott formában az iskola igazgatói irodájában, könyvtárában, valamint elektronikus formában az iskola honlapján. (http://vkozgaz.hu)
A Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola 2012. november 27. napján elfogadott pedagógiai programját a tantestület 2013. március 26-án tartott értekezletén módosította.
7
8
BEVEZETÉS A Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola jogelődjének alapítási éve: 1895. Az intézmény közel 120 éve a város, a megye középfokú közgazdasági (korábbi terminussal kereskedelmi) szakemberképzésének bázisa. Az itt végzett diákok a legkülönfélébb
gazdasági
szervezetek,
közigazgatási
intézmények
számviteli,
pénzügyi, igazgatási, adminisztratív tevékenységébe kapcsolódhatnak be, vagy felsőfokú intézményekben tanulhatnak és szerezhetnek diplomát. Az iskolánknak jó a presztízse, mert jó színvonalú a szakemberképzés, a végzőseink fegyelmezett, jó munkaerőt jelentenek a munkáltatók számára. Az elhelyezkedési esélyeik, a kereseti lehetőségeik megnyugtatóak, a társadalmi ranglétrán való felemelkedésük valószínűsége is megfelelő. Az intézmény belső rendje, fegyelme, nevelőtevékenysége és a tradíciói jó feltételeket szolgáltatnak a sikeres tanulmányi munkához, a diákok személyiségjegyeinek jó irányú fejlődéséhez.
9
A pedagógiai program felépítése: 1. Nevelési program, 2. Helyi tanterv és szakmai program a 2013/2014. tanévtől kezdődően a 9. évfolyamon felmenő rendszerben: szakközépiskolai kerettanterv helyi adaptációja 2.1 A közgazdasági szakközépiskolai óratervek 2.2 Közgazdasági szakközépiskola: közismereti tantárgyak tantervei felmenő rendszerben. Belépő a 9. évfolyamon a 2013/2014. tanévben I. sz. mellékletben 2.3 Teljes szakmai program: kifutó kerettantervi és OKJ képzések, belépő szakközépiskolai kerettanterv és OKJ szakképesítések bemutatása
II. sz.
mellékletben 2.4: Szakképzési helyi tanterv A közgazdasági szakközépiskola szakképzési tanterve a 9-12. évfolyamra (egységes valamennyi ágazaton (specializáción) OKJ 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző OKJ 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző OKJ 54 346 02 Ügyviteli tikár )
III. sz. mellékletben
2.5 Helyi tanterv az 54 346 02 Ügyviteli titkár szakképesítéshez a szakképző évfolyamon)
IV. sz. mellékletben
3. Helyi tanterv és szakmai program kifutó rendszerben az utoljára a 2012/2013. tanévet megelőzően indított évfolyamokra 3.1. Kifutó képzések óratervei (utolsó beiskolázás a 2012/2013. tanévre történt) 3.2 A közismereti tantárgyak tantervei 3.3 a közgazdasági szakmacsoport szakmai alapozó elméleti és gyakorlati tantárgyainak helyi tanterve 3.4 Kifutó OKJ szakképesítések helyi tanterve V. sz. mellékletben 3.5 A középszintű érettségi tantárgyak követelményei, témakörei, VI. sz. mellékletben
10
Nevelési program
11
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai programunkban a nevelés fogalmát egy tágabb és egy szűkebb értelemben is használjuk. Tágabb értelemben annyiban, hogy a nevelés az oktatást és a képzést is magába foglalja, szűkebb értelemben pedig
csak a sajátosan
nevelési feladatokat jelenti. Az oktató és a nevelőmunka fő célja egy jobb, tökéletesebb nemzedék létrehozása, azzal, hogy műveltséget, képzettséget adunk, a tanulót a kultúra iránti fogékonyságra neveljük, klasszikus illetve modern emberi értékek közvetítésével. A célok megfogalmazásánál a törvényben rögzítetteken túl figyelembe vettük az iskolánkban felhalmozódott pedagógiai tapasztalatokat, a tradíciókat, a nevelőtestület véleményét (kérdőíves felmérés), a szülők iskolával kapcsolatos meglátásait (kérdőíves felmérés), a diákjaink körében végzett közvélemény-kutatás eredményét. A nevelés értékteremtés és értékközvetítés, aminek közösségi és önfejlesztő funkciója van. Nevelési érték a konstruktív életvezetés, amely közösségi és egyéni érdekekből áll, szociálisan értékes és az egyén számára is hasznos. A konstruktív életvitel konstruktív magatartás- és tevékenységi repertoár kiépítésével valósítható meg. Az egyén életvezetését tettei, alkotásai, vagyis magatartása és tevékenysége alapján értékelhetjük.
A
kívánatos
tevékenységek
kialakulása
a
szubjektív
személyiségvonások fejlesztése során realizálódik. Ki kell fejleszteni a személyiség ösztönző-regulázó
sajátosságcsoportjait,
amelyek
meghatározzák
a
személy
aktivitását és döntéseit. A Nemzeti Alaptantervvel, és szakközépiskolai kerettantervvel összhangban iskolánk a következő fő fejlesztési területeket, nevelési célokat tűzi ki: Iskolánk általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az
12
emberi
kapcsolatokban
igényes
felnőtteket,
demokratikus
elveket
követő
állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. Arra
törekszünk,
kapcsolatrendszerek
hogy
felkészítsük
megértésére,
tanulóinkat
alakítására,
az
a
társadalmi
alkalmazni
jelenségek,
képes
tudás
megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez nélkülözhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. További célunk, hogy előmozdítsuk a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására. Nevelési programunkban nevesítjük a nemzeti Alaptantervben taglalt fejlesztési területeket: Az erkölcsi nevelés A tanulóban alakuljon ki a megfelelő kötelességtudat, értse egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Ismerje fel, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Értse meg a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit, legyen képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Értse az etikai elvek, a normák és a törvények kapcsolódását. Képes legyen értékkonfliktusok felismerésére, kezelésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Ismerje a magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismerje a szakmája fejlődésével kapcsolatos fontosabb magyar találmányokat, a szakmájában ismert kiemelkedő magyar személyiségeket. Legyen tisztába nemzeti ünnepeink jelentőségével, kontextusával, hagyományaival. Vegyen részt a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben. Ismerje a népi hagyományokon
13
és vallási gyökereken alapuló éves ünnepkört, legyen tapasztalata ezekhez kötődő szokásokról. Ismerje lakóhelye és iskolája környékének természeti és kulturális örökségét, a helytörténeti események főbb állomásait. Ismerje az UNESCO kulturális örökség kincséhez és a magyar örökséghez tartozó kiemelkedő jelentőségű hazai természeti
és
kulturális
értékeket.
Tájegységekhez
kötve
is
ismerje
a
hungaricumokat. A hagyományos (népi) életmód, szokások megismerésén keresztül értékelje ezek fenntarthatósággal kapcsolatos szerepét. Ismerje a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A
tanuló
értse
normakövetésben.
az
egyén
Ismerje
felelősségét alapvető
a
közösség
állampolgári
jogait
fenntartásában és
és
a
kötelességeit,
a
normaszegések társadalmi jelentőségét, képes legyen az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyével kapcsolatban érvelni. Ismerje a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket, és tudjon példát hozni az ENSZ és az Európai Unió ezzel kapcsolatos tevékenységére. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismerje és tisztelje szűkebb közösségének tagjait, törekedjen a jó együttműködésre az együttélésben. Képes legyen a helyi közösségekkel való együttműködésre, ismerje a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanulóban tudatosuljon, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására, feladatai elvégzésére. Legyen tisztába a társas kapcsolatok építésének lényegével, és az emberi együttműködés lehetőségeivel. Rendelkezzen a harmonikus (társas)
kapcsolatok
kialakításához
megfelelő
ismeretekkel,
készségekkel,
empátiával; ez jellemezze a tőle különböző embertársaival való kapcsolatát is. Tudjon különbséget tenni az ideális és a reális énkép között és tisztában legyen azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet. Ismerje fel a normakövetés szerepét, fontosságát. A családi életre nevelés
14
A tanuló tudatosan készüljön az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas legyen a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Ismerje meg a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes legyen önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni,
szükségleteit
takarékosság-takarékoskodás
tudatosan alapvető
rendszerezni, technikáit.
rangsorolni,
Ismeri
a
ismeri
a
családtervezési
módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni
egyes
információforrások
veszélyeit.
Tudja,
hová
fordulhat
krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és feladatok megosztásának módjait, jelentőségét. Értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé váljon környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Legyen képes egészséges étrend összeállítására, ismerje a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait. Tájékozott legyen az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismerje a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes legyen stressz-oldó módszereket alkalmazni, választani. Tudatában legyen annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, valamint, hogy ez a folyamat kihat testi és lelki egészségére. Ismerje az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodjon ezektől. Ismerje a rizikófaktor fogalmát, legyen képes értelmezni az erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tudjon a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismerje a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes 15
legyen
értelmezni
a
gyógyszerekhez
tartozó
betegtájékoztatót.
Ismerje
az
egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, legyen képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztába legyen a védőoltások szerepével, ismerje ezek alapvető hatásmechanizmusát, tudjon példákat sorolni védőoltásokra. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló ismerje fel, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érezze a segítségnyújtást és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben legyen képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is álljon. Ismerje fel, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Legyen tisztába az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló értse a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Belátja, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, értse ezek kockázatát és az ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes legyen fokozatosan megérteni és értelmezni egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban ébredjen felelősség, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes legyen a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Értse a nemzetközi összefogás jelentőségét a fenntarthatósággal kapcsolatban. Pályaorientáció Tudatosuljon a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Megfelelő ismeretekkel
rendelkezzen
tervezett
szakmájával,
hivatásával
kapcsolatban,
munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Felkészült legyen az álláskeresésre,
tisztában
legyen
azzal, 16
milyen
személyes
tulajdonságokkal,
ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Értse, hogy ezek közül melyek piacképesek, és melyek állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal, illetve, hogy a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel igazán. Képes legyen önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló rendelkezzen ismeretekkel az Euro-övezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről, a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életében. Törekedjen arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Érzékelje az anyagi és a kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban. Képes legyen eligazodni pénzügyi és közgazdasági fogalmak között. Képes legyen információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezzen ahhoz, hogy pénzintézetnél számlát nyisson és azt használja. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tudatosan válasszon a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes legyen a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezzen a nem kívánatos tartalmak elhárítására. A tanulás tanítása A tanuló tanuljon meg jegyzetelni, képes kiemelni a lényeget a hallott vagy az olvasott szövegből. Képes legyen saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási stratégiák kialakításával önálló tanulásra. A tanuló ismerje az időmenedzsment jelentőségét, alkalmazza az ezt segítő technikákat. Képes legyen a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni, használja tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tudjon különböző 17
természeti
és
társadalmi
jelenségeket
megkülönböztetni,
összehasonlítani;
alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek értelmezésében. A nevelőmunka tekintetében fontosnak tartjuk az alábbi alapelvek megfogalmazását: • az iskolai és a szabadidős tevékenységek összegződésének (integrációjának) elve, • a kötelező és a szabadon választható tevékenységek egységének elve, • a fizikai, a szellemi és az erkölcsi fejlődés egységének és egyenértékűségének elve, • objektivitás és korrektség a tanár – diák viszonyban elve. Alapelveinkben rögzítjük a tanulói érdek elsőbbségét: minden tanuló (szükségei és elegendő terhelés mellett) jusson hozzá a
•
megfelelő színvonalú ellátáshoz •
minden tanuló kapja meg a segítséget ahhoz, hogy képessége, tehetsége, személyisége minél teljesebben kibontakozhasson, ismeretei elegendőek és korszerűek legyenek minden
•
tanuló
ügyében
körültekintően,
méltányosan,
emberségesen,
mérlegelve a többi tanuló érdekét is, a lehető legjobb döntést kell meghozni. Az egyenlő bánásmódról, az esélyegyenlőségről, mint alapvető követelményről a következőt valljuk: •
minden diák a vele összehasonlítható helyzetben lévő másik diákkal (személlyel) azonos feltételek szerint, azonos színvonalú ellátásban részesüljön
•
ha az iskola, a tanár mégis megsérti az egyenlő bánásmód elvét, akkor annak következményeit a lehető leggyorsabban orvosolni kell (ezzel azonban nem sérthetjük más tanuló érdekeit, jogait).
18
A hátrányos megkülönböztetés tilalma iskolánkban eddig is élt és a jövőben is az alapvető elveink egyike lesz. •
Pedagógiai gyakorlatunkban tilos a tanulóink közötti, a tanuló számára hátránnyal járó bármiféle alapú különbségtétel,
•
Sohasem alkalmazunk tanulóval vagy tanulói csoportokkal szemben nevelési, oktatási szolgáltatásainkban illetve a tanulói jogok területén kizárást.
•
Semmiféle korlátozást nem gyakorolunk a tanulók azon törekvésével szemben,
amely
a
színvonalas
tanulmányi
munka,
a
jó
irányú
személyiségfejlődés, a vizsgákra való minél jobb felkészülésre irányul. •
Nem sértjük az egyenlő bánásmód elvét azzal sem, hogy egyes diákokat vagy diákcsoportokat kedvezményben részesítünk úgy, hogy azzal más diákoknak hátrányt okoznánk.
(Természetesen az objektív alapú, szükségszerű és jogszerű büntetés vagy jutalmazás szükséges és elégséges mértékkel történő alkalmazása nem jelenthet hátrányt a tanulónak, hiszen ezek az általánosan elfogadott pedagógiai intézkedések éppen a diák személyiségének fejlődését, minél teljesebb kibontakozását szolgálják.) Annak legfontosabb mutatói, hogy az alapelveink alkalmazásában mennyire vagyunk sikeresek: •
a
diákok
elégedettsége
(vizsgálata
a
diák-önkormányzati
panasz-
összesítésekkel, kérdőívekkel, az ifjúságvédelmi felelős, a pszichológus meghallgatásával), •
a szülők elégedettsége (szülői értekezleteken, fogadóórákon a szülői szervezet választmányának ülésein, esetleg kérdőíves megkereséssel szerzünk információt),
•
belső vizsgálataink, állandó ellenőrzéseink eredményei,
•
külső célzott vizsgálatok eredménye.
19
A pedagógiai feladatainkat döntően befolyásolja az az embereszmény, emberkép, amelynek jellemzőivel a végzős diákjainknak ideális esetben rendelkezniük kell. Ezek a személyiségjegyek, amelyek tanári munkánk, céljaink középpontjában állnak, az alábbiak szerint csoportosíthatók, mint az emberi értékek rendszere (a csoportosítás természetesen önkényes): Az egyetemes emberi értékek, a morális szféra: Humanizmus, hazaszeretet (hazafiság), becsület, szabadság-, és törvénytisztelet, tolerancia, szolidaritás, az élet szeretete, az ember tisztelete, a társas kapcsolatok megbecsülése,
szorgalom,
munkaszeretet,
önfegyelem,
kötelességtudat,
megbízhatóság, személyes méltóság megtartása, az esztétikum tisztelete. Mai világunkban különösen fontosnak tartjuk a hazaszeretet, a hazafiság ápolását, az erre irányuló nevelést, abban az értelemben, ahogy erről Babits Mihály vallott „Örökkék ég a felhők mögött” című művében: "Magyar vagyok: lelkem, érzésem örökséget kapott, melyet nem dobok el: a világot nem szegényíteni kell, hanem gazdagítani. Hogy szolgálhatom az emberiséget, ha meg nem őrzök magamban minden színt, minden kincset, ami az emberiséget gazdagíthatja? A magyarság színét, a magyarság kincsét! De mily balga volnék, ha ugyanakkor más színt, más kincset el akarnék venni, vagy meggyengíteni!" Az ismeretekkel, a készségekkel, a tanulással összefüggő értékek: Szakmai tudás, általános műveltség, pontosság, az olvasás igénye (műveltség), idegen-nyelvismeret, kommunikációkészség, kreativitás, készség az ismeretek gyakorlati alkalmazásában, igényesség, intelligencia, szakmaszeretet, az információforrások felhasználásának készsége. Felelősségérzet, felelősségvállalás, önállóság Fontosságát jelzi a kiemelés. Alapfeltétel a kivitelezésben: a diákok feladattal való ellátása, a megvalósítás színvonalának ellenőrzése, értékelése. A feladat természete: lehet ismeretfeldolgozás (pályázat, stb.) de fontos a gyakorlati
20
jellegű megbízás is (pl. szervezőmunka) A műveltségi kontinuitás biztosítása, a kultúra területe • Könyvtárhasználat, hangverseny, színház, irodalmi versenyek, múzeumok látogatása, • kiállítások, tárlatok megtekintése, stb. • az európai keresztény kultúra hagyományai; európaiság. Hagyományok ápolása, tisztelete, továbbvitele • helytörténet, lokálpatriotizmus, iskolatörténet, kiállítások, múzeumlátogatások (néprajz) •
népdal (énekkar lehetőségei)
• a különféle ünnepekhez (karácsony, húsvét, stb.) kötődő szokások ápolása • az iskolai ballagás • az Ifjú Közgazdász Napok rendezvényei • a Nyakas János szavalóverseny • iskolai kiállítások • iskolai értesítő, évkönyv készítése Pedagógiai célkitűzéseink megvalósításában (amennyire lehet) számítunk a szülői házra, folyamatos kontaktust tartva az ellenőrzőn keresztül, fogadóórákon, szülői értekezleteken. Nincs könnyű dolga a mai nevelőnek egy olyan világban, amelyben az emberi, szentnek hitt értékek is erodálódnak és (reméljük ideiglenesen) a forintba áztatott cinizmus és a gátlástalan tülekedés a fogyasztás felé az úr. Ezért is, és még ezer okból pedagógiai céljaink megvalósításának főszereplője a tanár, a tanár akkor, amikor egyedül marad a tanítványaival és kezében a lehetőség és a felelősség.
21
Nem szabad tehát megfeledkeznünk arról, hogy "A falak ereje nem a kőben, hanem a védők lelkében vagyon." (Gárdonyi Géza: Egri Csillagok) Tanulmányi kirándulás Ez az iskolán kívüli tevékenység a személyiségnevelés, a közösségformálás fontos színtere. Jó lehetőség a tanulók iskolában latens pozitív vagy éppen negatív személyiségjegyeinek felfedezésére. Jó lehetőséget jelent a hazai tájak, üzemek tevékenységének megismerésére, az egészségvédelmi nevelés, a környezeti nevelés erősítésére stb. Sajnos a többnapos távollétek költségesek, a diákjaink jó része pedig anyagilag szerény körülmények között él. Ezért az iskola egyetlen osztályt, illetve osztályfőnököt sem kötelez tanulmányi kirándulás szervezésére. A tapasztalat azt mutatja, hogy a diákok a kirándulásról nem szívesen mondanak le. Ezért az iskola – nem kötelezően – javasolja az egy napos tanulmányi vagy nevelő jellegű (egészségnevelő, környezeti nevelő, sportoló) kirándulást. A felmerülő költségeket a résztvevőknek kell fedezni, amennyiben a fenntartótól intézményünk nem kap erre a célra támogatást.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Tanulóink személyiségének formálása, a pozitív személyiségjegyek kialakítása minden iskolai dolgozó és pedagógus feladata, kötelessége. Mindenki a maga területén, a maga kompetenciájának körében kimondottan, vagy kimondatlanul (személyes példamutatással is) neveli a vele kapcsolatba kerülő diákokat, úgy hogy a lehetőségként adódó pedagógiai szituációkat a legjobban kihasználja. Nincs az iskolai életnek olyan területe, ahol ez a lehetőség ne lenne adott és kiaknázható.
22
Tantárgyakhoz, tanórához kötődő személyiségfejlesztési lehetőségek, ill. azok megnevezése a tárgy tantervében ill. tanmenetében rögzített. Minden tárgy tartalmának, tanítási metódusának van személyiségfejlesztő hatása. Ez az amit a tanári ráhatással, személyiségének varázsával hatékonyabbá lehet tenni. Tanórán kívüli tanulói elfoglaltságok személyiségfejlesztő hatását hagyományosan nagyra értékeljük. A (nem kifejezetten iskolás, tantermi) tanár-diák viszony, a sajátos légkör és körülmények jó lehetőséget biztosítanak a személyiség, a lélek formálására. Fontos az a tény is, hogy ezeket a csoportfoglalkozásokat maga a diák választja érdeklődésének, hajlamának, habitusának megfelelően. Ezen elfoglaltságok időkeretét a törvény adta lehetőségek teljes kimerítésével igyekszünk biztosítani. Rögzítjük, hogy a pedagógus, (a felnőtt) személyisége, egyénisége, habitusa más és más, ezért a diákokkal való kapcsolat, a nevelői metodika is általában más és más, de az alapelvek, a nevelői kötelezettség általános követelmény. Úgy véljük, ki kell használnunk Veszprém városának azt az adottságát, hogy berkeiben két színtársulat működik. A tanév során mindkét teátrum egy-egy előadását megtekintjük iskolai szervezésben. A szülőkkel, diákönkormányzattal történő előzetes egyeztetés után fogunk hozzá a szervezőmunkához. A tanórán kívüli tevékenységek néhány, intézményünk által kínált formája: -
hagyomány-őrző tevékenységek (ünnepélyek, megemlékezések stb. lásd még: SZMSZ)
-
diák-önkormányzati munka
-
tehetség-gondozó szakkörök, fakultatív foglalkozások
-
iskolai sportkör (diáksport)
-
szakkörök, diákkörök (önképzőkörök)
-
művészeti, technikai, érdeklődési, hobbi stb.
-
versenyek, vetélkedők,
-
pályázatok (szaktárgyi, sport, kulturális területen)
-
ODK túrák, kirándulások, táborok
23
-
szabadidős foglalkozások (színházlátogatás, klubdélutánok, hangverseny, táncos-zenés rendezvények)
-
jelvény- és szalagavató iskolabál
-
az iskola helyiségeinek, eszközeinek egyéni (tanulói) használata (könyvtár, számítógépek, sportpálya, stb.)
-
énekkar
-
színjátszó kör
-
önkéntes közösségi szolgálat
-
külföldi csereprogramok
-
Ifjú Közgazdászokért Alapítvány működtetése a tanulók érdekében
-
iskolaorvosi szolgálat
-
pályázatok
-
Ifjú közgazdász Napok, Alma Máter
-
Nyakas János szavalóverseny
-
korrepetálás
-
úszásoktatás a testnevelés tantárgy részeként, az intézmény lehetőségei és hagyományai szerint a 9. évfolyamon, a fenntartó anyagi hozzájárulásának függvényében
-
a lelkiismereti szabadság gyakorlásnak teret adva tanulóink igénye szerint tehetőséget adunk az iskola épületében, tanítási időn kívül az érintett felekezetek bevonásával hitoktatáson való részvételre.
A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok helyi megvalósítása során a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 128-131.§ előírásait vesszük figyelembe. A teljes körű egészségfejlesztés keretében intézményünkben kiemelt figyelmet kívánunk fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján különösen a) az egészséges táplálkozásra,
24
b) a mindennapos testnevelésre, testmozgásra, c) a testi és lelki egészség fejlesztésére, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzésére, d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzésére, e) a baleset-megelőzésre és elsősegélynyújtásra, f) a személyi higiénére. E
célok
megvalósítását,
nyomon
követését
egészségfejlesztési
programunk
keretében kívánjuk megvalósítani. Programunk kidolgozása során a lehetőségek szerint igénybe vesszük az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködését. A
felsorolt
nevelési
területek
megjelennek
és
olvashatók
elsősorban
az
osztályfőnöki órák tematikájában, továbbá a biológia, egészségtan tantárgyak tematikájában. Komplex egészségnevelés Az egészségneveléssel azt a célt kívánjuk megvalósítani, hogy az egészséges életmód fenntartására helyeződjön a hangsúly és ne a betegségmegelőzésre. A betegségmegelőzéshez tartozik többek között a dohányzás, valamint a mértéktelen alkoholfogyasztás kerülése. Az egészség magába foglalja a testi, lelki, társadalmi és környezeti egészséget. A testi nevelés során figyelmet fordítunk a higiéniára (tisztálkodás, fogápolás, öltözködés, táplálkozás), az edzettségre – sportra (fizikai állóképesség). A lelki nevelés során hangsúlyozzuk: „Ép testben ép lélek”, amihez hozzátartozik az önismeret
–
önbizalom,
önépítés,
énképformálás,
konfliktuskezelés,
pozitív
gondolkodásra nevelés, másság elfogadása, függőség, barátság – szerelem, szex – családi életre nevelés, tolerancia, szeretetre nevelés (véradás, idősek, fogyatékosok). A társadalmi nevelés keretében foglalkozunk minden szinten a társas kapcsolatokkal (korosztály – közeg), valamint a környezetvédelemmel és a környezeti neveléssel. A megvalósítás szabadidőben, a témától függően kis-, ill. nagycsoportban történik. A megvalósítás módja
25
•
egyrészt kommunikáció: beszélgetések (kortárscsoportok), szituációs játék, filmés videó vetítés, szemléltető képek, transzparensek, internet, kiselőadások, fóliák, tesztek, plakátok,
•
másrészt
gyakorlati
megvalósítás:
saláta
piknik,
táplálkozási
szivárvány,
táplálkozási piramis, •
ismerkedés az egészséges táplálékokkal, napi étrend, kalória táblázat, gyümölcs, zöldség szobor;
•
öltözködési – smink bemutató; szakemberekkel fogápolási hónap; rövid torna; bemutatkozás,
kézfogás,
szemkontaktus
gyakorlatok;
káros
szenvedélyek
bemutatása, •
kísérlet (dohányzás, alkohol);
•
véradóállomás
látogatása
donorral,
plakátok
terjesztése;
eszmeterjesztés;
elsősegélynyújtás, gyakorlatok; séta erdőben, környéken (védd a fát, odúk a madaraknak, etetők, látogatás szennyvíztisztítóba); szituációs játékok, műsorok, ajándékok készítése. Az elsősegélynyújtás, a közmunka és az egészségnevelés megvalósításában segítségünkre van az ifjúságvédelmi felelős, a szülői munkaközösség, alapítványok (pályázatokkal), iskolaorvosok, mentők, védőnő, orvos, pszichológus, kortárs ifjúsági ÁNTSZ,
vöröskeresztes,
vérellátó,
mentálhigiénés
szakemberek,
Vöröskereszt
gyámügy,
minden
kozmetikus,
szinten,
fodrász,
rendőrség,
gyógyszerész,
természetgyógyász, testnevelők, vízmű, erdészeti és természetvédelmi szakember és idősek otthona.
26
A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Az iskolajelvény Az iskolai identitás, az együvé tartozás, a hagyományok őrzésének fontos kifejezője az iskolajelvény. A Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola ma használt jelvénye a hatvanas évektől kezdődően, több változat megjelenése után 1994-ben alakult ki. A pajzs alakú rész fölött a magyar korona, a pajzsban a veszprémi vár kapujának stilizált képe. A pajzs alapszíne mélykék, a várkapu zománc-arany színű, a tetőrésze piros. A keret és a korona, valamint a színek választóvonalai fém-arany színűek. A pajzs felső részében fém-arany betűkkel a „Veszprémi KÖZG. SZKI.”felirat, a kapu boltozata alatt számokkal az iskola alapításának évszáma: 1895 olvasható. Az iskolajelvényt minden kilencedik évfolyamos tanuló ünnepélyes keretek közt, az iskola szalag és jelvényavató bálján kapja meg. Az iskola közösségteremtő tevékenysége során szorgalmazza az iskolajelvény viselését. Az iskolánkban (és megint hagyományosan) az egyes diák személyiségfejlesztése mellett kiemelt feladat a jó osztályközösségek, a tanórán kívül tevékenykedő csoportok és az iskolaközösség fejlesztése. Az egyén fejlődését a kortársi csoportok értékítélete, az iskolai munkához való viszonyuk, a tenni akarásuk, a kreativitásuk lényegesen befolyásolja. Az iskola által adományozott díjak: 1. A tanulóifjúságért 2. Az iskoláért 3. A tantestület örökös tagja
27
A tanulóifjúságért díjat a Közgáz Baráti Kör javaslatára, az Iskolatanács jóváhagyásával az iskola adományozza a Közgáz Gála, vagy más méltó, széles körben látogatott iskolai rendezvényen. Az iskoláért díjat a Közgáz Baráti Kör javaslatára, az Iskolatanács jóváhagyásával az iskola adományozza a Közgáz Gála, vagy más méltó, széles körben látogatott iskolai rendezvényen. A tantestület örökös tagja díjat az Iskolatanács javaslatára, a tantestület jóváhagyásával az iskola adományozza a Közgáz Gála, vagy más méltó, széles körben látogatott iskolai rendezvényen. Az
osztályfőnök
főszerepet
játszik
az
osztályának
értékes
közösséggé
formálásában. Természetesen valamennyi kolléga a maga lehetőségei szerint segíti az osztályfőnök ezen irányú pedagógiai munkáját. Az osztályfőnök feladata és felelőssége az osztály vezetőségének a kiválasztása, a tanulók egyetértésével. Nem szabad megtörténnie, hogy a közösség hangadói negatív értékeket közvetítsenek, másrészt az osztály vezetése (osztálytitkár) ne szoruljon háttérbe néhány nagyhangú renitens diák mögött az osztály ügyeinek intézésében, döntéseinek meghozatalában. Fontosnak tartjuk a diákönkormányzat vezetésének kiválasztását, a rátermett és az iskola
által
elvárt
értékek
képviseletét
felvállaló
tanulók
előtérbe
állítását,
megnyerését a posztokra való jelentkezésre. Itt a diákönkormányzatot segítő pedagógus személye és alkalmassága kap döntő szerepet. A diákönkormányzat és az azt segítő pedagógus együttes munkája is segíti az iskolaközösség jó irányú fejlődését. A szabadidő szervező, az iskolavezetés, a szervezéssel megbízott tanárok gondja az iskolai ünnepélyek, a hagyományápolás, iskolabál, iskolai kiállítások stb. alkalmát felhasználni az osztály és iskolaközösség fejlesztésére. Tovább folytatjuk azt a gyakorlatot, hogy az előbbi programoknak egy vagy több osztály vagy évfolyam a felelőse. Így maguk is megtapasztalják a közösségépítés felelősségét és örömét. 28
A közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatok Iskolánk
megszervezi
a
tanuló
közösségi
szolgálatának
teljesítésével,
dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel
a
feladattal
dokumentumokban
megbízott az
pedagógus
iratkezelési
a
szabályzat
tanuló
előmenetelét
rögzítő
megtartásával nyilvántartja
és
folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján nemzeti köznevelési törvényben az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára. A közösségi szolgálat keretei között a) az egészségügyi, b) a szociális és jótékonysági, c) az oktatási, d) a kulturális és közösségi, e) a környezet- és természetvédelmi, f) a katasztrófavédelmi, g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területén folytatható tevékenység. Iskolánk felmenő rendszerben a 2012/2013. tanévtől a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni.
A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az iskolánkban dolgozó minden pedagógusnak elsődleges feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása, az elért eredmények folyamatos, objektív értékelése. A kerettantervben meghatározott törzsanyag átadásán túl biztosítani kell a tanulók személyiségének
fejlődősét,
segítséget 29
kell
nyújtani
a
tehetségek
kibontakoztatásában, szükség estén a rászoruló diákok felzárkóztatásában. Ezen túlmenően pedagógusaink aktívan részt vesznek az éves munkatervben szereplő rendezvények megszervezésében, lebonyolításában, ellátják a munkakörükhöz tartozó adminisztratív, és egyéb feladatokat (Köznevelési tv. 62§. ) Napjaink megváltozott társadalmi, és szociális viszonyai közt az osztályfőnökök szerepe igen sokrétű. E feladatkör kiterjed: -
a differenciált személyiségfejlesztés feltételeinek megteremtésére, azaz a tanulók megismerésére, érdekeinek, szükségleteinek képviseletére, fejlődésük értő követésére, fejlesztő értékelésre.
-
az osztályközösség minőségének fejlesztésére
-
az osztályfőnöki órák megtartására
-
A tanulók környezetében nyert tapasztalataik feldolgozására, szükség esetén segítségnyújtásra
-
a tantestület tagjaként a megfelelő információcsere biztosítására, a helyi tanterv működéséhez való hozzájárulásra, a problémák feltárásának tartalmi elemzésére
-
az ellentétes érdekek egyeztetésére, kezelésére
-
a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartásra, az egyenrangúságon alapuló partneri kapcsolat kialakítására
-
a szükség szerinti szociális funkciók vállalására
-
a megfelelő gyerekvédelemre.
Az osztályfőnök kiemelten lényeges kompetenciája, hogy törődjön a gyerekek lelki és testi egészségével, gondoskodjon arról, hogy, hogy az osztályában folyó nevelőoktató munka harmonikus legyen. Ne „főnöke” hanem társa, együttműködő partnere, vezetője legyen az osztálynak.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A nemzeti köznevelési törvény 4. §-ában 2013. szeptember 1-jétől új fogalmat vezet be, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókét. Eszerint Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:
30
a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi
vagy
beszédfogyatékos,
több
fogyatékosság
együttes
előfordulása
esetén
halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek, Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.
Az iskolánkba bekerülő diákok új környezetben, új tanárokkal kerülnek kapcsolatba. Más elvárásoknak, a magatartást, a tanulmányi munkát illetően szigorúbb követelményeknek kell megfelelniük. Mindezek a 14 – 15 éves diáknak beilleszkedési nehézségeket jelenthetnek. Szerencsére az a tapasztalatunk, hogy a felvételi szűrőn átjutott tanulók legfeljebb átmeneti nehézségekkel küszködnek és a gondok javarésze a tanulmányi munka területén jelentkezik. A magatartási rendellenességek igen ritkán fordulnak elő. A magatartási problémákkal küszködő néhány diákunk esetében a szülő, osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős, szükség szerint az igazgató közreműködésével, a köznevelési törvény szelleme és betűje alapján jól kezelhető (nincs rossz tapasztalatunk).
31
A 9 – 12. évfolyamainkon (igen ritkán) előfordul, hogy a diák magántanulói státust kér. A törvényben meghatározott szerv véleményének kikérése után az igazgató engedélyezheti, hogy a diák magántanuló legyen. Eddig ennek minden esetben nyomós oka volt. (Ezután is erre alapozunk, ha döntenünk kell). A magántanuló látogathatja az órákat, a tanárok fogadják konzultációra, segítségnyújtásra. Az igazgató bizonyos tárgyakból felmentheti a diákot az osztályzás értékelés alól (pl. testnevelés, készségtantárgyak). Egyéb esetekben félévenként vizsgázik az egyes tantárgyakból. A vizsga eredménye a szokásos módon kerül be a bizonyítványába. A cél: a pszichológiai vagy egyéb alapú sérüléssel küszködő diák személyisége, képességi, készségei, ismeretei minél teljesebbek legyenek, és legyen alkalmas továbbtanulásra, szakmaszerzésre és szakmájában a munkára.
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Szívesen vállalt kötelességünk a tehetséges tanulókkal való foglalkozás. Színterei iskolánkban: o szakkörök o egyéni foglalkozások o tanulmányi versenyek o énekkar o sportcsoportok foglalkozásai o sportversenyek o kulturális foglalkozások (vers- és prózamondás, színjátszó szakkör stb.) o a tanórák (differenciált foglalkozás, külön feladatok) o emelt szintű érettségire történő felkészítés Iskolánk regisztrált tehetségpont és több tehetségtanács tagja. A köznevelési törvény 6. sz. mellékletében felsorolt, a tanulók finanszírozott heti foglalkozatási időkeretének a kötelező tanórai foglalkozásokon túl fennmaradó részéből mindhárom ágazaton (specializáción) azonos elvek alapján igyekszünk lehetőséget adni a korrepetálásra, tehetséggondozásra, emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésre. 9. és 10. évfolyamon 1-1 órát a felzárkóztatásra és
32
tehetséggondozásra igyekszünk fordítani mindhárom osztályban. A kötelező tanórákon kívül rendelkezésre álló finanszírozott órakeret felmenő rendszerben a 9. évfolyamtól kezdve, a 2013/2014. tanévtől Megnevezés MATEMATIKA SPECIALIZÁCIÓ esetén a tanuló heti óraszáma Felhasználható tanári óraszám ÁLTALÁNOS TAGOZAT (Informatika) esetén a tanuló heti óraszáma Felhasználható tanári óraszám IDEGEN NYELVI SPECIALIZÁCIÓ esetén a tanuló heti óraszáma Felhasználható tanári óraszám
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
36
37
35
35
57-50=7
57-52=5
58-46=12
58-45=13
35
36
35
36
57-46=11
57-48=9
58-46=12
58-47=11
36
37
35
35
57-48=9
57-50=7
58-46=12
58-45=13
A felhasználható órák felosztását tanév eleji felmérés előzi meg. Törekvésünk, hogy 9-10. évfolyamon elsősorban az általános iskolából hozott esetleges lemaradások kompenzálására korrepetálást szervezzünk, hangsúlyosan az érettségi tantárgyakból. A 11-12. évfolyam rendelkezésre álló órakeretének felhasználása esetén prioritást élvez az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítés a kötelező érettségi tantárgyakból. A fennmaradó órák a tehetséggondozást, OKTV. OSZTV, SZÉTV és más versenyekre való felkészítést szolgálják. Ezeket a foglalkozásokat – a jelentkezés megtörténte után - a tanuló szempontjából szabadon választott tanítási órának tekintjük. A részvételre, továbbhaladásra, mulasztásra, magasabb évfolyamba lépésre vonatkozóan a 20/2012. EMMI rendelet 14.§ -ra figyelemmel kell eljárni.
33
A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Iskolánkban egy diákönkormányzat tevékenykedik, és járhat el a nevelési-oktatási intézmény
egészét
véleményének
érintő
kikérésével
ügyekben. dönt
A
saját
diákönkormányzat működéséről,
a
a
nevelőtestület
diákönkormányzat
működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésénél, elfogadásánál. Kikéri az iskolavezetés a DÖK véleményét a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, a könyvtár működési rendjének kialakításához és minden olyan ügyben, amelyet az intézményi SZMSZ ide sorol. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a jogszabályok előírásait követve meghívjuk. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a kollégium működését. A diákönkormányzat munkáját a saját szervezeti és működési szabályzata alapján végzi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint.
34
A
diákönkormányzatok
jogosultak
szövetséget
létesíteni,
továbbá
ilyenhez
csatlakozni. A szövetség az iskolában a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. Iskolánkban (és megint hagyományosan) az egyes diák személyiségfejlesztése mellett kiemelt feladat a jó osztályközösségek, a tanórán kívül tevékenykedő csoportok és az iskolaközösség fejlesztése. Az egyén fejlődését a kortársi csoportok értékítélete, az iskolai munkához való viszonyuk, a tenni akarásuk, a kreativitásuk lényegesen befolyásolja. Az
osztályfőnök
főszerepet
játszik
az
osztályának
értékes
közösséggé
formálásában. Természetesen valamennyi kolléga a maga lehetőségei szerint segíti az osztályfőnök ez irányú pedagógiai munkáját. Az osztályfőnök feladata és felelőssége az osztály vezetőségének a kiválasztása, a tanulók egyetértésével. Nem szabad megtörténnie, hogy a közösség hangadói negatív értékeket közvetítsenek, másrészt az osztály vezetése (osztálytitkár) ne szoruljon háttérbe néhány nagyhangú renitens diák mögött az osztály ügyeinek intézésében, döntéseinek meghozatalában. A diákönkormányzat és a munkáját segítő pedagógus együttes tevékenysége is segíti az iskolaközösség jó irányú fejlődését. A DÖK megbeszélésein rendszeresen részt vesz a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus, aki tájékoztatja a diákok vezetőit az aktuális feladatokról, illetve az igazgatót a diákönkormányzat ülésein felmerülő kérdésekről, véleményekről, javaslatokról.
A szülő, tanuló, pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A pedagógus, az oktatómunkát közvetlenül segítő kolléga a tanulóval a családdal való kapcsolattartás során minden tényt, információt tapintattal, az idevonatkozó titoktartási kötelezettség betartásával kezel, használ fel. Kapcsolattartás a szülőkkel (elvárjuk az együttműködést): •
személyesen (heti fogadóórák, szülői értekezletek, szükség esetén a szülő behívása, félévente két alkalommal tantestületi szintű fogadóóra)
•
telefon (gyakori forma az aktuális problémák gyors tisztázására)
35
•
írásban (ellenőrző könyv, postai levelezés, e-mail)
Az iskola részéről a kapcsolattartók: • a szaktanár • az osztályfőnök • az ifjúságvédelmi felelős • az igazgató ill. az igazgatóság tagjai. Pedagógiai programunkat a szülők számára hozzáférhetővé tesszük az iskolában illetve az iskola honlapján. A szülőket a megelőző tanév végén (a 9. osztályosokat a felvételről szóló értesítésben, ill. a beiratkozás alkalmával) tájékoztatjuk a következő tanévben előírt ruházati és egyéb felszerelésekről, tankönyvekről. (A testnevelés órákon előírt tornaruháról, az ünnepre megkövetelt matrózblúzról illetve a fiúk esetén az öltönyről.) Az iskolában szülői szervezet működik, saját szabályzata alapján. A szülőket a szülői választmány által megbízott vezető csoport (általában 3 fő) képviseli az iskolavezetéssel való kapcsolattartásban. A szülői szervezet jogosítványait a köznevelési törvény 73.§. (1) pontja, az iskola házirendje illetve az iskola szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Természetesen a diáknak illetve a szülőnek is joga van az esetleges sérelmekkel, iskolai intézkedésekkel kapcsolatban kérdéssel, panasszal fordulni az iskolai kapcsolattartók felé. Minden kérdésre, felvetésre az iskola képviselőjének a maga kompetenciája körében érdemi választ kell adnia. Ha erre nem képes, vagy a válasz a diákot, szülőt nem elégíti ki, akkor a problémával a következő, magasabb szintű kapcsolattartóhoz lehet fordulni. A fokozatok: szaktanár – osztályfőnök (vagy ifjúságvédelmi felelős) – igazgató. A diák az oktatásügyi közvetítő útján is tisztázhatja a problémáját, felkérve azt a képviseletére. A tanulóközösség egészét érintő kérdésekben a diákönkormányzat vezetője vagy a diákönkormányzatot segítő személy jogosult az igazgatóhoz fordulni. Tanár (osztályfőnök) és a diák (szülő) közötti vita esetén a felek az igazgatóhoz fordulnak, aki minden érintettet egyidejűleg, egymás jelenlétében hallgat meg. 36
Az iskola kapcsolatai Intézményünk a hivatalos (törvényi) kontaktusokon túl sok-sok intézménnyel, szervezettel működik együtt, ezek közül néhányat kiemelünk: • Veszprém MJ Város Önkormányzata • Veszprémi Petőfi Színház, Pannon Várszínház • Laczkó Dezső Múzeum • Megyei Könyvtár • Megyei Pedagógiai Intézet • Megyei Levéltár • A veszprémi sajtó, televízió, több kiadó és nyomda • Pannon Egyetem • Megyei Közgazdasági Társaság • Bankok, pénzintézetek, biztosítók • Veszprémi és megyei alsó és középfokú iskolák • Az ország közgazdasági szakmacsoportos iskolái • Ifjúságkutató (helyi és országos) szervezetek • Vöröskereszt • Pedagógus nyugdíjas klub • Közgáz Baráti Kör • Veszprémi Hátrányos Helyzetű Fiatalokért Egyesület • és még sok más szervezet, cég, önkormányzat. Külföldi kapcsolat: Private Wirtschaftsschule Krauss (gazdasági magániskola) Aschaffenburg, Max-Weber-Kolleg Freiburg e.V., Gundelfingen Willy-Brandt-Berufskolleg, Duisburg Gimnázium és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Alicante E kapcsolatok legfontosabb jellemzői: kulturális, baráti, nyelvművelő, szakmai kapcsolat.
37
A
közösségi
szolgálati
tevékenység
kiteljesedésével
társadalmi,
szociális
kapcsolataink bővülésére számítunk.
A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai 20/2012. (VIII: 31.) EMMI rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló jogszabály alapján megalkottuk a VESZPRÉMI
KÖZGAZDASÁGI
SZAKKÖZÉPISKOLA VIZSGASZABÁLYZATA
című dokumentumot. A vizsgaszabályzat a 20/2012. (VIII: 31.) EMMI rendelet előírásai alapján készült. Tanulmányok alatti vizsgák alatt a következőket értjük: osztályozó, különbözeti, pótló, javító vizsga További, a tanulmányokat lezáró vizsgák: érettségi vizsga, szakma vizsga Iskolánk, a szakképzési törvény előírásait figyelembe véve a kilencedik évfolyamára felvételi vizsgát szervez. A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei: tanulmányok alatti vizsga alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) mulasztásait figyelembe véve a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
38
d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozó vizsga – a bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel – egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. A vizsgázó pótló vizsgát tehet az igazgató által meghatározott vizsganapon, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó a pótló vizsgát az adott vizsganapon tegye le, ha ennek a feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.” Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. A vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. 39
A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában
kell
meghatározni.
A
tanulmányok
alatti
vizsga
iskolai
vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató bízza meg. A tanulmányok alatti vizsgák időpontja: Osztályozó vizsga A 2010/2011. tanévtől az osztályozó vizsgák tanévenként 2 vizsgaidőszakba rendeződnek: 1. A tanév április havának 1. hetében írásbeli, 2. hetében szóbeli, 2. A lejáró tanév augusztus havának végén, a javítóvizsgákkal egy időben. Amennyiben az osztályozó értekezlet változó időpontja megkívánja, a mindenkori osztályozó értekezlet előtt két héttel. Az osztályozó vizsgák vizsgaidőszakainak dátumát az igazgató a tanév helyi rendjében minden tanév szeptemberében meghatározza. Más esetekben az igazgató döntése szerint, amit három hónappal a vizsga előtt meghirdet. Javítóvizsga A nyári szünidő után, augusztus 15-31-ig terjedő időszakban tehető. Aktuális időpontját, melyről írásbeli értesítést küld az iskola, az igazgató határozza meg a tanévzáró osztályozó értekezletet követő héten. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, -
ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,
-
az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik.
Különbözeti és beszámoltató vizsga Különbözeti vizsgát a más iskolából jött tanuló számára ír elő az intézmény. Várható időpontját a tanuló átvételekor közli az intézmény. 40
A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. A vizsgabeosztást a szaktanárokkal valamint a vizsgázóval egyeztetve az igazgató határozza meg. A különbözeti vizsga letételére a félévi illetve a tanév végi osztályozó értekezlet előtt kerülhet sor. Más esetekben, magántanuló, stb. az iskola írásban értesíti a tanulót és szüleit. A helyi tantervben előírt évfolyamonkénti tananyagát kérik számon, félévi osztályozó vizsgán az időarányosan elvégzett tananyagot, tanév végi osztályozó vizsgán a teljes tanév anyagát. Az osztályozó vizsgára utasított tanuló a vizsgaidőpont közlésével egyidejűleg írásban
megkapja
szaktanárától
a
tantárgyi
témaköröket,
követelményeket,
tájékoztatást kap a szükséges eszközökről, felszerelésekről. Átmeneti rendelkezések: Bejelentkezés a tanulmányok alatti vizsgákra (addig az időszakig él ez a szabályozás, ameddig előrehozott érettségi vizsgát lehet tenni) Osztályozó vizsga Legelőször a 2010/2011. tanévre, 2010-től: A május-júniusi vizsgaidőszakban előrehozott érettségi vizsgát megelőző osztályozó vizsgára az érettségi vizsgára történő bejelentkezéssel, az októbernovemberi vizsgaidőszakban előrehozott érettségi vizsgát megelőző osztályozó vizsgára június elején kell bejelentkezni. A 2011/2012. tanévtől az idegen nyelv tantárgy esetében az előre hozott érettségire való jelentkezés feltétele a középfokú komplex ( írásbeli és szóbeli) nyelvvizsga bizonyítvány. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága 1.1. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen:
41
a) meggyőződik arról, hogy a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, illetőleg teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. 1.2. Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak a vizsga tárgya szerinti tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus lehet. 1.3. A vizsgabizottság munkáját, a vizsgát az igazgató készíti elő. Az igazgató felel a vizsga törvényes előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. 1.4. Az igazgató feladata különösen: a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. 1.5. Az igazgató feladatainak ellátásában közreműködhet - az igazgató megbízása alapján - az igazgató helyettese vagy más megbízottja. 1.6. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. Az írásbeli vizsga menete 2.1. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató tanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program). A
42
gyakorlati vizsgán a 2.8. pont szerinti szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a vizsgatantárgy általános vizsgakövetelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. 2.2. A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. 2.3. A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök a vizsgáztató tanár jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. 2.4. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. 2.5. Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja a számológép, számítógép használatát. 2.6. Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik; azokat egymás között nem cserélhetik. 2.7. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. 2.8. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként 60 perc. 2.9. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni. 2.10. A közoktatási törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján a) az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen.
43
2.11. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótlóvizsga (2.15-2.16. pontok) harmadik vizsgaként - szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával - is megszervezhető. 2.12. Ha a vizsgáztató tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató tanár a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az igazgatónak. 2.13. Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja
a
szabálytalanság
elkövetésével
kapcsolatos
bejelentést.
Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, esemény leírását, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató tanár, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. 2.14. Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat - az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt - a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató tanároktól. A jegyzőkönyveket aláírásával - az időpont feltüntetésével - lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. 2.15. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné a) az igazgató - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, b) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell.
44
2.16. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet az igazgató által meghatározott időben. 2.17. A 2.16. és e pont alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. 2.18. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató tanár haladéktalanul kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. 2.19. Ha a vizsgáztató tanár a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az igazgatót. 2.20. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik - a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő tanárból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja: a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott vizsgatantárgyból - a javítóvizsga kivételével - a vizsgázót javítóvizsgára utasítja. 2.21. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. A szóbeli vizsga menete 3.1. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga. 3.2. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.
45
3.3. A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. 3.4. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. 3.5. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. 3.6. A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. 3.7.
Minden
vizsgázónak
vizsgatantárgyanként
legalább
harminc
perc
gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. 3.8. Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt. 3.9. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. 3.10. Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt, legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. 3.11. Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. 3.12. A közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján
46
a) a húsz perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen. 3.13. Ha a vizsgázónak a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. 3.14. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. 3.15. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását,
a
vizsgabizottság
megállapítja,
az
elért
eredményt
megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. 3.16. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság, a felróható, vagy fel nem róható okból történő vizsga megszakítás, vagy a vizsgán meg nem jelenés esetében az igazgató a 2.13., 2.15-2.18., 2.21. pontokban leírtak szerint jár el. A gyakorlati vizsgarész 4.1. A gyakorlati vizsgafeladatokat - legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal - a vizsgabizottság elnöke javaslatára az igazgató hagyja jóvá. 4.2. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható.
47
4.3. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. 4.4. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre
álló
idő
feladatok
szerinti
megosztása
tekintetében
a
vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. 4.5. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. 4.6. A gyakorlati vizsgarészt - a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell értékelni. 4.7. A vizsgamunkát érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. 4.8. A vizsgázó gyakorlati vizsgarész osztályzatát a vizsgamunkára és a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni. A
Veszprémi
Közgazdasági
Szakközépiskolában
a
szakképzés
jellegének
megfelelően pályaalkalmassági vizsgát nem szervezünk. A szakközépiskolában érettségi utáni szakképzést folytatunk, a szakképzési kínálatunkban szereplő szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiben feltüntetett pályaalkalmassági követelmények vizsgálatára figyelmet fordítunk, adottságaink miatt ilyen vizsgát nem szervezünk.
48
A tanulmányok alatti vizsgák követelményei A vizsgakövetelmények valamennyi évfolyamon, amelyben a tantárgyat tanulja a tanuló, azonosak. Az osztályozó vizsga, pótló és javítóvizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei az egyes tantárgyakból Kémia 0%-29%
elégtelen
30%-49%
elégséges
50%-69%
közepes
70%-84%
jó
85%-100%
jeles
A vizsga egy írásbeli és egy szóbeli részből áll. A két vizsgarész együttes teljesítményére a fenti százalékok alapján kapja az osztályzatot.
Biológia-földrajz E tantárgyakból írásbeli és szóbeli pótvizsga is van. Mind a két vizsgarészen a következő százalékokat határoztuk meg: 0-49%
1
50-59%
2
60-69%
3
70-79%
4
80-100%
5
A földrajz és biológia tantárgyak sajátosságaiból adódik, hogy a vizsga két részből áll: az egyik része írásbeli. a másik szóbeli.
49
Az írásbelit az érintett osztály tanmenete alapján kell összeállítani a középszintű írásbeli érettségi témakörei szerint. A pontozás a munkaközösség követelményeihez igazodik. A két vizsgarész együttes teljesítményére a fenti százalékok alapján kapja az osztályzatot
0-49%
1
50-59%
2
60-69%
3
70-79%
4
80-100%
5
Matematika, fizika A pótló/javítóvizsga értékelése 0%-49% elégtelen 50%-64% elégséges 65%-79% közepes 80%-94% jó 95%-100% jeles A szóbeli és az írásbeli vizsgán a diák együttes teljesítménye alapján (háromnegyed rész írásbeli, egynegyed rész szóbeli) munkáját az előző
százalékok alapján
értékeljük Osztályozó vizsga értékelése Írásbeli:
0%-29% elégtelen 30%-49% elégséges 50%-69% közepes 70%-84% jó 85%-100% jeles
A szóbeli és az írásbeli vizsgán a diák együttes teljesítménye alapján (háromnegyed rész írásbeli, egynegyed rész szóbeli) munkáját az előző százalékok alapján értékeljük
50
Közgazdasági szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyai A tanév közi értékelés elvei megegyeznek a javító és osztályozó vizsga értékelési elveivel. Osztályzatok határai Tantárgy neve
Osztály
írásbeli
Szóbeli
javító vizsgán
osztályozó vizsgán
Csak szóbeli van
Csak szóbeli van
javító
osztályozó
vizsgán
vizsgán
9.a-9.b Gazdasági és jogi ismeretek
10.a-10b-10.c 11.c
Elméleti gazdaságtan
Elméleti gazdaságtan
11.a-b,12.c
12.a-b,13.c
90-100% jeles,
75- 90-100% jeles,
75-
89% jó,
65- 89% jó,
65-
74%
közepes, 50- 74%
64%
elégséges 64%
0-49% elégtelen Üzleti gazdaságtan elmélete és gyakorlata Üzleti gazdaságtan elmélete és gyakorlata
11.a-b,12.c
90-100% 80-89%
közepes, 50elégséges van
0-49% elégtelen
jeles, 90-100% jó, 80-89%
jeles, jó,
60-79% közepes, 40- 60-79% közepes, 4012.a-b,13.c
59% elégséges 39% elégtelen
0- 59% elégséges 39% elégtelen
0-
van
A mérés-értékelés rendje szakképző évfolyamon Az iskola által kínált szakképesítések esetében kizárólag iskolarendszerű képzés folyik. Valamennyi szakképesítés esetében az szakmai vizsgára bocsátás feltétele az utolsó szakképző évfolyam eredményes befejezése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés A tanév során az értékelés érdemjeggyel történik, általános elv: Minden tantárgyból a vizsgakövetelmények százalékos teljesítési szintje szerint: 90-100% jeles,
80-89% jó
Tantárgy neve
65-79% közepes,
50-64% elégséges,
Osztályzatok határai
Osztályzatok határai
Írásbeli
Szóbeli
Osztály
osztályozó javítóvizsgán
Gazdálkodási feladatok
0-49% elégtelen.
vizsgán
osztályozó javítóvizsgán
vizsgán
90-100% jeles, 90-100% jeles, 90-100% jeles, 90-100% jeles,
13.a.
80-89%
jó, 80-89%
jó, 80-89%
jó, 80-89%
65-79%
65-79%
65-79%
65-79%
közepes,
50- közepes,
50- közepes,
50- közepes,
jó,
50-
64%
64% elégséges 64% elégséges 64% elégséges
elégséges
0-49%
0-49%
0-49%
0-49%
elégtelen
elégtelen
elégtelen
52
Pénzügyi feladatok
elégtelen
90-100% jeles, 90-100% jeles, 80-89%
jó, 80-89%
65-79%
65-79%
közepes,
50- közepes,
jó,
50-
64% elégséges 64% elégséges 0-49%
0-49%
elégtelen
elégtelen
Pénzügyi feladatok a gyakorlatban
-
-
Könyvvezetés és beszámolókészítés
90-100% jeles, 90-100% jeles, 80-89%
jó, 80-89%
65-79%
65-79%
közepes,
50- közepes,
jó,
50-
64% elégséges 64% elégséges 0-49%
0-49%
elégtelen
elégtelen
Könyvvezetés gyakorlata
-
-
Analitikus nyilvántartások
-
-
-
-
Ügyviteli feladatok
-
-
Informatika
-
-
Könyvviteli
és
pénzügyi
számítógépes
programok
53
Idegen nyelvi titkár szakképesítés-elágazás Tanév közi értékelés esetében is szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott súlyozások figyelembe vételével az alábbi osztályzatok alakíthatók ki: 81 – 100% jeles (5) 71 – 80% jó (4) 61 – 70% közepes (3) 51 – 60% elégséges (2) 0 – 50% elégtelen (1) Tantárgy
Javítóvizsga
Pótló vizsga
81 – 100%
jeles (5)
81 – 100%
jeles (5)
71 – 80%
jó (4)
71 – 80%
jó (4)
61 – 70%
közepes (3)
61 – 70%
közepes (3)
51 – 60%
elégséges (2)
51 – 60%
elégséges (2)
0 – 50%
elégtelen (1)
0 – 50%
elégtelen (1)
Gépírás és levelezés Számítástechnikai alkalmazások* Dokumentumkezelés és készítés * Titkári feladatvégzés Kommunikációs gyakorlatok Gazdasági vállalkozási ügyintézés Rendezvényszervezés Rendezvényszervezés
a
gyakorlatban* Idegen nyelvi levelezés* Idegen nyelvi kommunikáció*
54
Magyar nyelv és irodalom Ének Rajz és vizuális környezetkultúra Történelem, társadalomismeret, felmenő rendszerben etika Idegen nyelvek
Az osztályozó, pótló/javítóvizsga értékelése E tantárgyakból írásbeli és szóbeli vizsga is van. 0-49 %
1
50-59 %
2
60-69 %
3
70-79 %
4
80-100 %
5
A két vizsgarész együttes teljesítményére a fenti százalékok alapján kapja az osztályzatot. Az ének és rajz tantárgyak helyi pót-és osztályozó-vizsga sajátos szabályzata Az ének és rajz tantárgyak sajátosságaiból adódik, hogy a vizsga két részből áll: egyik része írásbeli, a másik szóbeli. A zenei írásbelit az a konkrétan érintett osztály tanmenete alapján kell összeállítani a középszintű írásbeli érettségi témakörei szerint (zenetörténet, - felismerés, - elmélet, szolfézs, kottaírás). Rajz és vizuális környezetkultúra tárgyból az írásbeli vizsga szintén a tanmenet alapján áll össze. A kreatív feladatokat otthon készíti el a vizsgázó, és szóbeli vizsgán mutatja be alkotásait. A pontozás a munkaközösség követelményeihez igazodik. A zenei szóbelin a népdalokat és a műzenei szemelvényeket (szöveges ill. szolmizált) két külön tételsorban kérjük számon. Ez nem pontozható, a tanári szubjektivitás nem zárható ki az értékelésből. A két vizsgarész együttes teljesítményére a fenti százalékok alapján kapja az osztályzatot. 55
Informatika Javító és osztályozó vizsga értékelése 0%-49,9%
elégtelen
50%-64,9%
elégséges
65%-79,9%
közepes
80%-89,9%
jó
90%-100%
jeles
A vizsga egy gyakorlati és egy szóbeli (bizottság előtti feladat megoldás) részből áll. A két vizsgarész aránya: gyakorlati 80 %, szóbeli 20 %. A két vizsgarész együttes teljesítményére a fenti százalékok alapján kapja az osztályzatot.
56
Testnevelés Osztályozó, illetve javító vizsga anyaga Kötelező felmérések:
1. -
Cooper- teszt
-
Hasizom, hátizom, karizom erő állóképességét mérő gyakorlatok, helyből távolugrás
Leányok 2
3
Fiúk 4
5
2
3
4
5
pont pont pont pont pont pont pont pont Cooper-teszt
(iskolakör,
270m))
6
7
8
9
8
9
10
11
Felülés (3 perc)
40
55
70
85
40
55
70
85
50
65
80
95
50
65
80
95
karhajlítás- nyújtás 10
15
20
25
20
30
40
50
1,6
1,8
2
1,8
2
2,2
2,4
Törzsemelés
(3
perc) Fekvőtámaszban Helyből távolugrás (m)
1,4
1 átlagolt pont
perc
12
2. Torna -
Szekrényugrás Leányok: 9.- 10. évfolyam: 5 részes széltében állított szekrényen guggoló átugrás lebegőtámasz nélkül 11.-12. évfolyam: 5 részes széltében állított szekrényen guggoló átugrás lebegőtámasszal
57
Fiúk: 9.- 10. évfolyam: 5 részes hosszában állított szekrényen terpeszátugrás lebegőtámasz nélkül 11.-12. évfolyam: 5 részes hosszában állított szekrényen guggoló átugrás lebegőtámasszal -
Talajtorna Leányok: 9.- 10. évfolyam: Guruló- átfordulás előre hátra, fejállás, fejállás – gurulás, kézállás, kézállás – gurulás, mérlegállás, cigánykerék, tigrisbukfenc elemeinek pontos végrehajtása 11.-12. évfolyam: kézen-átfordulás, fejen- átfordulás, és a 9-10. évfolyamban tanult elemek összekötése összefüggő gyakorlatként Fiúk: 9.- 10. évfolyam: Guruló- átfordulás előre hátra, fejállás, kézállás, mérlegállás, cigánykerék, tigrisbukfenc elemeinek pontos végrehajtása 11.-12. évfolyam: kézen- átfordulás, fejen- átfordulás, és a 9-10. évfolyamban tanult elemek összekötése összefüggő gyakorlatként
-
Gyűrű gyakorlat bemutatása, illetve lányoknak gerenda gyakorlat bemutatása Gerenda: 9-10. évfolyam: felugrás, érintőjárás, hintajárás, hármas lépés, fordulatok állásban, guggolásban, térdelés, hason fekvés, mérlegállás, leugrás. 11.-12. évfolyam: a 9-10 évfolyamon tanult elemek összekötése összefüggő gyakorlatként, tarkóállás, guruló- átfordulás előre segítséggel. Gyűrű: 9.- 10. évfolyam: alaplendület, lebegőfüggés, lefüggés, ereszkedés hátsó függőállásba, homorított leugrás. 11.-12. évfolyamon terpeszleugrás, vagy vállátfordulás. Értékelés (mindhárom szer esetében):
-
Technikailag helyes tornászos kivitelezés-
5 pont
-
Technikailag helyes, apró tartáshibákkal-
4 pont
-
Technikailag hibás, sok tartáshibával-
3 pont
58
-
Technikailag rossz, durva tartáshibákkal-
2 pont
-
Technikailag felismerhetetlen-
0 pont
3. -
Atlétika: Súlylökés( Becsúszásos technika) Leányok:
-
Fiúk:
7m- 5 pont
9m- 5 pont
6m- 4 pont
8m- 4 pont
5m- 3 pont
7m- 3 pont
4m- 2 pont
6m- 2 pont
Távolugrás Leányok:
Fiúk:
400 cm- 5 pont
450 cm- 5 pont
350 cm- 4 pont
400 cm- 4 pont
300 cm- 3 pont
350 cm- 3 pont
250 cm- 2 pont
300 cm- 2 pont
4. Sportjátékok: -
Kosárlabda Mindkét oldalról, félpályáról indulva, megindulás, megállás, sarkazás, átadott, majd visszakapott labda után fektetett dobás. 3- 3 kísérlet. 5 jó kísérlet- 5 pont 4 jó kísérlet - 4 pont 3 jó kísérlet - 3 pont 2 jó kísérlet - 2 pont
-
Röplabda Kosárérintés, alkarérintés 3 méter átmérőjű körön belül. 3- 3 kísérlet. Kosárérintés:
Alkarérintés:
18 jó kísérlet- 5 pont
16 jó kísérlet- 5 pont
14 jó kísérlet - 4 pont
12 jó kísérlet- 4 pont
10 jó kísérlet - 3 pont
8 jó kísérlet- 3 pont 59
6 jó kísérlet - 2 pont
4 jó kísérlet- 2 pont
A vizsga értékelése: 0-18 pont-
1 elégtelen
19- 24 pont-
2 elégséges
25- 32 pont-
3 közepes
32- 40 pont-
4 jó
40 ponttól-
5 jeles
Gyógytestnevelés Osztályozó, illetve javító vizsga anyaga -
Helyes testtartás ismérvei.
-
Fel tudja sorolni az ismérveket pontosan-
5 pont
-
Fel tudja sorolni az ismérveket hiányosan-
4 pont
-
Segítséggel tudja felsorolni az ismérveket-
3 pont
-
Segítséggel is nehezen tudja felsorolni-
2 pont
-
Nem tudja segítséggel sem felsorolni-
0 pont
-
Saját diagnózis ismerete, értelmezése.
-
Tudja a saját diagnózisát pontosan-
2 pont
-
Részben tudja a saját diagnózisát-
1 pont
-
Nem tudja a saját diagnózisát-
0 pont
-
Egyéni gyakorlatok ismerete bemutatása.
-
9-10 gyakorlatot ismer-
5 pont
-
7-8 gyakorlatot ismer-
4 pont
-
5-6 gyakorlatot ismer-
3 pont
-
4 gyakorlatot ismer-
2 pont
-
0-3 gyakorlatot ismer-
0 pont
-
Úszásfeladatok ismerete, általános és speciális gyakorlatok.
-
5 gyakorlatot ismer-
5 pont
-
4 gyakorlatot ismer-
4 pont
-
3 gyakorlatot ismer-
3 pont
-
2 gyakorlatot ismer-
2 pont 60
-
0-3 gyakorlatot ismer-
0 pont
-
Nem javasolt gyakorlatok
-
5 gyakorlatot ismer-
5 pont
-
4 gyakorlatot ismer-
4 pont
-
3 gyakorlatot ismer-
3 pont
-
2 gyakorlatot ismer-
2 pont
-
0-1 gyakorlatot ismer-
0 pont
-
Bemelegítő gyakorlatsor ismerete, bemutatása
-
6-7 gyakorlatot ismer-
5 pont
-
5 gyakorlatot ismer-
4 pont
-
4 gyakorlatot ismer-
3 pont
-
3 gyakorlatot ismer-
2 pont
-
0-2 gyakorlatot ismer-
0 pont
-
Felmérő gyakorlatok (hát- has- farizom- erősítő- testtartásért felelős izomcsoportok- erősségét mérő 3 gyakorlat, 8 ütemű fekvőtámasz). Jegy
-
Has
Hát
Far
8 ütemű Fiú
Leány
5 pont
95
100
115
30
25
4 pont
80
85
100
26
21
3 pont
65
70
85
22
17
2 pont
50
55
70
18
13
Anatómiai ismeretek (amelyek az órán elhangzottak). o Tájékozottságot mutat az adott területen-
2 pont
o Segítséggel tudja ismereteit kifejezni-
1 pont
o Segítséggel is képtelen válaszolni-
0 pont
A vizsga értékelése: 0-18 pont-
1 elégtelen
19- 24 pont-
2 elégséges
25- 32 pont-
3 közepes
32- 40 pont-
4 jó
40 ponttól-
5 jeles 61
A közgazdasági szakközépiskolai szakképzési tantárgyak vizsgakövetelményei megegyeznek a szakképzési kerettantervben tantárgyanként előírt követelményszinttel:
Szakmai tárgyak Munkahelyi egészség és biztonság (e) Gazdasági és jogi alapismeretek (e) Ügyviteli gyakorlatok (gy*) Általános statisztika (e) Statisztika gyakorlat (gy)* Pénzügyi alapismeretek (e) Pénzügy gyakorlat (gy*) Adózási alapismeretek (e) Adózás gyakorlat (gy*) Számviteli alapismeretek (e) Számvitel gyakorlat (gy)* A teljesítményszázalékhoz rendelt érdemjegyek 90-100%
jeles
80-89%
jó
65-79%
közepes
50-64%
elégséges
0-49%
elégtelen
OKJ 54 346 02 Ügyviteli tikár szakképesítés Tantárgy Osztályfőnöki óra (elmélet) Munkahelyi egészség és biztonság (elmélet) Foglalkoztatás II. (elmélet) Foglalkoztatás I. (elmélet) Gépírás és iratkezelés gyakorlat (gyakorlat)* Levelezési ismeretek (elmélet)
62
Levelezési gyakorlat (gyakorlat)* Kommunikáció alapjai (elmélet) Üzleti kommunikáció gyakorlat (gyakorlat)* Gazdasági alapismeretek (elmélet) Jogi ismeretek (elmélet) Vállalkozási ismeretek (elmélet) Üzleti adminisztráció gyakorlat (gyakorlat)* Ügyviteli ismeretek (elmélet) Rendezvény és program dokumentáció alapjai (elmélet) Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban (gyakorlat)* Hivatali protokoll ismeretek (elmélet) Szakmai idegen nyelv gyakorlat (gyakorlat)* Minden tantárgy esetében a tanév során, a javító, és a pótló vizsgák esetében is a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott súlyozások figyelembe vételével az alábbi osztályzatok alakíthatók ki: A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek tantárgyanként: 90%
- 100% jeles
80%
-
89% jó
65%
-
79% közepes
50%
-
64% elégséges
0%
-
49% elégtelen
OKJ 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés Tantárgy neve Foglalkoztatás I. (idegen nyelv) Foglalkoztatás II. Gazdálkodási ismeretek Számvitel
63
Könyvelés számítógépen* Vállalkozásfinanszírozás Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat* Adózás Elektronikus adóbevallás-gyakorlat* Projektfinanszírozás Projektfinanszírozás gyakorlat* Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata* Osztályfőnöki óra Minden tantárgy esetében a tanév során, a javító, és a pótló vizsgák esetében is a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott súlyozások figyelembe vételével az alábbi osztályzatok alakíthatók ki: A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek tantárgyanként: •
90%
- 100%
•
80%
- 89% jó
•
65%
- 79% közepes
•
50%
- 64% elégséges
•
0%
- 49% elégtelen
jeles
OKJ 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítés Tantárgy neve Munkahelyi egészség és biztonság Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlato*k Általános statisztika Statisztikai gyakorlat* Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat* Adózási alapismeretek Adózási gyakorlat* Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat* Szakmai idegen nyelv 64
Foglalkoztatás I. (idegen nyelv) Foglalkoztatás II. Kis- és középvállalkozások gazdálkodása Üzleti tervkészítés gyakorlata* Könyvvezetés Pénzforgalmi könyvviteli gyakorlat* Vállalkozásfinanszírozás Vállalkozásfinanszírozási gyakorlat* Adózás Elektronikus adóbevallás-gyakorlat* Munkaerőgazdálkodás Bérszámfejtési gyakorlat* Bérügyi feladatok Bérügyi gyakorlat* Társadalombiztosítás TB gyakorlat* Osztályfőnöki óra Minden tantárgy esetében a tanév során, a javító, és a pótló vizsgák esetében is a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott súlyozások figyelembe vételével az alábbi osztályzatok alakíthatók ki: A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek tantárgyanként: •
90%
- 100%
•
80%
- 89% jó
•
65%
- 79% közepes
•
50%
- 64% elégséges
•
0%
- 49% elégtelen
jeles
65
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzata Jelentkezés az érettségi vizsgára A közép- és emelt szintű érettségi vizsgára a jelentkezés a www.ketszintu.hu weblap által generált jelentkezési lapon lehetséges a jelentkezési határidő lejárta előtt. A jelentkezési lapon a személyes adatokat a születési anyakönyvi kivonat, a személyi igazolvány és a lak-címkártya adataival megegyező módon kell kitölteni. Az érettségi tárgyakat a vizsgázó – a jelentkeztető intézménnyel egyeztetve – saját maga adja meg, megjelölve a vizsga szintjét, típusát és az esetleges mentességi kérelmeit is. A vizsgára jelentkező a jelentkezési lap aláírásával vállalja, hogy a jelentkezési lapon feltüntetett tárgyakból, a megadott szinten érettségi vizsgát tesz. A jelentkezési határidő lejárta után a vizsgára jelentkezőnek módosítási lehetősége nincsen! A jelentkezési határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet a jelentkezési határidő nap-jától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelem benyújtási ha-tárideje jogvesztő. Az érettségire jelentkezőt az érettségiztető intézmény osztja be egy általa létrehozott érettségi bizottságba, melyben döntési jogköre csak az iskola vezetőjének van. Az írásbeli érettségi vizsga Általános tudnivalók -
•
Az
írásbeli
érettségi
vizsgán
központilag
összeállított
írásbeli
feladatsort kell megoldani, melyet a Kormányhivataltól kap meg az iskola az érettségi vizsgát megelőzően. -
• KÖZÉPSZINTEN a vizsgázót az írásbeli vizsgán a nevével azonosítják. Ezt kell rávezetni a feladatlap minden oldalára, mind pedig arra a borítékra, mely-be a kidolgozott feladatlapokat beleteszik.
-
• EMELT SZINTEN az adott tantárgy érettségi vizsgájának kezdetekor minden tanuló kap egy azonosító jelet, mely a diákot a későbbiekben az adott tantárgyból azonosítja az írásbeli érettségi vizsgán. Ezt az azonosítót a
66
vizsgázóknak mind a kiosztásra kerülő feladatlap összes oldalára, mind pedig arra a borítékra, mely-be a kidolgozott feladatlapokat beleteszik, pontosan rá kell írniuk. -
• A vizsgán csak a központilag kiadott feladatlapokon, valamint a vizsgát szervező intézmény (emelt szinten a Kormányhivatal) bélyegzőjével ellátott lapokon lehet dolgozni.
-
• Az érettségi vizsgán az íróeszközökről és a segédeszközök egy részéről a vizsgázók, másik részéről az iskola gondoskodik. A segédeszközöket a vizsgázók egy-más között nem cserélhetik. A vizsgán íróeszközként kék vagy
fekete
golyóstoll
használható,
rajz
ceruzával
készíthető.
A
dolgozatban hibajavító NEM használható! Az írásbeli érettségi vizsga lebonyolítása • Az írásbeli vizsgán a vizsga kezdete előtt legalább fél órával meg kell jelenni az alkalomhoz illő öltözetben. A vizsgázónak magával kell hoznia a személyazonosságát igazoló okiratai közül legalább egyet. Ennek hiányában a vizsga nem kezdhető el. • A vizsgázók termekbe osztását az intézmény az érettségi vizsga kezdete előtt határozza meg. A termen belüli ülésrendet a felügyelő tanár határozza meg úgy, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák. • A felügyelő tanár a személyazonosság ellenőrzése céljából betekint az igazoló okiratba, és ezt összeveti a vizsgáztatási dokumentumokon szereplő adatokkal. • EMELT SZINTEN a felügyelő tanár a vizsgázónak az előre meghatározott azonosító jelével ellátott borítékot átadja. Az azonosító jelet a vizsgázó köteles minden feladatlapon és pótlapon is feltüntetni. A feltüntetett számok egyezőségét a felügyelőtanárral a vizsga befejezésekor ellenőrzi. • A vizsga során csak a központilag kiadott feladatlapokon, valamint a vizsgát szervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapokon lehet dolgozni.
67
• Ha a feladatlap nyomdai hibás, a felügyelő tanárnak szólni kell, aki intézkedik egy hibátlan feladatlap beszerzéséről. Az így kiesett idővel a vizsgaidőt meg kell növelni! • A feladat elkészítéséhez sem a felügyelő tanártól, sem a többi vizsgázótól segítség nem kérhető. Aki ez ellen vét, szabálytalanságot követ el! • A vizsgázónak indokolt esetben a felügyelő tanár engedélyezheti, hogy rövid időre elhagyja a vizsgahelyet. Ebben az esetben a felügyelő tanár a vizsgadolgozatra és a vizsga jegyzőkönyvébe is bevezeti a hely elhagyásának és a visszaérkezésnek az idejét is. A távozás ideje alatt a vizsgázó nem kommunikálhat a többi vizsgázóval. Aki ez ellen vét, szabálytalanságot követ el! Szabálytalanságok kezelése 1. Szabálytalanságnak
minősül
az
érettségi
vizsgára
vonatkozó
szabályok megszegése. (Mobiltelefon használata, fegyelmezetlenség, meg nem engedett segédeszközök használata, a terem engedély nélküli elhagyása stb.) 2. Amennyiben a felügyelő tanár szabálytalanságot észlel, ennek tényét, illetőleg pontos idejét a feladatlapra rávezeti, azt aláírja, de a feladatlapot nem veszi el a vizsgázótól, és a vizsgázó az írásbeli vizsgát folytathatja. A szabálytalanságról a folyosóügyeletes tanáron keresztül tájékoztatja az intézmény igazgatóját. 3. Az igazgató az írásbeli vizsgát követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. 4. A
szabálytalanság
elbírálására
a
vizsgabizottság
jogosult.
A
vizsgabizottság – amennyiben a rendelkezésre álló iratok alapján dönteni nem tud – az előzetes értekezleten a felügyelő tanárt, a vizsgázót, illetve az egyéb érdekelteket meghallgatja. Több vizsgarészből álló feladatlap (pl.: idegen nyelv) beszedési eljárása:
68
Az első dolgozatrész befejeztével a piszkozatot, a dolgozat és a tisztázat üres oldalait át kell húzni, majd a címoldalon a lapok számára vonatkozó táblázatot ki kell tölteni, és utána a vizsgázónak a dolgozatrészt be kell tennie a borítékba (azt NEM kell lezárni!) ellenőrizve közben, hogy az azonosító adata (név vagy azonosító jel) a borítékon és a dolgozaton is szerepel-e. A borítékot az asztal bal oldalára kell helyezni. A második és további dolgozatrész kiosztása után az azonosító adatot (név vagy azonosító jel) fel kell tüntetni a feladatlapon. A második és további dolgozatrész befejezése után a piszkozat és az üres oldalak áthúzását, valamint a piszkozati és tisztázati lapok számára vonatkozó táblázat kitöltését követően a feladatlap elhelyezése az asztal a bal oldalán. •
A dolgozatrészeket a felügyelő tanár szedi össze (az utolsót kivéve).
A vizsgaidő lejártával a vizsgázók •
a piszkozatokat és az üres oldalakat áthúzzák, kitöltik a feladatlap címoldalán található pótlapokról szóló táblázatot (tisztázatok és piszkozatok száma),
•
ellenőrzik az azonosító adatok (név vagy azonosító jel) egyezését,
•
a dolgozatot és a piszkozatot belehelyezik a borítékba (kivéve a több részből álló vizsgáknál), és helyükön csendben várják, hogy a dolgozatok átvételében rájuk kerüljön a sor.
•
Ha az adott vizsga leírása előírja, hogy a vizsgázó válasszon az adott feladatok közül (pl. matematika, történelem, magyar nyelv és irodalom), azt jelölni kell a feladatlapon. Ennek meglétét a vizsgázó és a felügyelő tanár közösen ellenőrzi.
A dolgozaton szereplő azonosító adatok egyezőségét a felügyelő tanár a vizsgázóval közösen ellenőrizni a borítékon, a dolgozaton és a vizsgáztatási jegyzéken. Az egyeztetés ellenőrzése után a borítékot a vizsgázó jelenlétében a felügyelő tanár leragasztja, és EMELT SZINTEN a vizsgáztatási jegyzéket, míg KÖZÉPSZINTEN az egy teremben vizsgázók listáját a vizsgázó aláírja.
69
A vizsga megszakítása és annak következményei • Ha a vizsgázó a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatárgyból pótló vizsgát tehet. Ez esetben a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell. • Ha a vizsgázó a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatárgyból vizsgaeredménye elégtelen, a következő vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet. • Ha a vizsgázó a vizsgáról távol marad, akkor a vizsgát szervező intézmény vezetőjének mérlegesén múlik, hogy a távolmaradás a vizsgázónak felróható vagy fel nem róható ok miatt történt. Előbbi esetben a vizsgázó elégtelen osztályzatot kap és javítóvizsgát tehet, míg utóbbi esetben az igazgató döntésétől függően az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával válthatja ki, vagy egy későbbi vizsgaidőszakban pótló vizsgát tehet Az írásbeli dolgozat javítása A dolgozatot középszinten általában a felkészítő szaktanár javítja ki, míg emelt szinten az iskolától független szaktanár. Az írásbeli dolgozat megtekintése A kijavított dolgozat megtekintésére a vizsgázónak lehetősége adódik, melynek pontos időpontja az írásbeli vizsga időpontjában kerül kihirdetésre. A betekintés során a dolgozatról kézzel vagy elektronikus úton másolatot készíthet és az értékelésre észrevételt tehet. Esetleges észrevételét a megtekintést követő első munkanap végéig – 16 óráig – adhatja be az iskola igazgatójának. Az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén egy napon belül lehet igazolási kérelmet előterjeszteni. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő. Észrevétel kizárólag az útmutatóban foglaltaktól eltérő javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetében tehető.
70
A benyújtott észrevételről középszintű érettségi vizsga esetén a vizsgát szervező intézmény pedagógusaiból álló vizsgabizottság, míg emelt szintű vizsga esetén az OH-OKÉV által kijelölt – a vizsgát szervező intézménytől – független szakértő dönt. A szóbeli vizsga • • A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke tájékoztató értekezletet tart, amelyen ismerteti a vizsgázókkal a vizsgabizottság őket érintő döntéseit, az írásbeli vizsgán elért eredményeket, a szóbeli vizsgával kapcsolatos tudnivalókat, az érettségi vizsgát követő eredményhirdetés helyét és idejét, átadja a vizsgabizottság által hozott határozatokat, és ismerteti a vizsgabizottság döntése elleni jogorvoslat lehetőségét. • • A szóbeli vizsga – beleértve a tételhúzást is – reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizennyolc óráig tarthat. • • A vizsgázónak legalább harminc perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. • • Minden vizsgázónak – az idegen nyelv kivételével – vizsgatantárgyanként harminc perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. • • Egy-egy vizsgatárgyból a feleltetés időtartama középszintű vizsga esetén 15 percnél, emelt szintű vizsga esetén 20 percnél több nem lehet. • • A szóbeli vizsgán a tételt a vizsgázó húzza, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez
szükséges
segédeszközt.
A
tételben
szereplő
kérdések
megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. • • A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad vagy súlyosan téved, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. • • A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a
71
• tétel kifejtésében elakadt, illetve súlyosan tévedett. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha súlyosan tévedett, vagy a rendelkezésre álló idő letelt. • • Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 10%-át, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. • • Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás
előtt,
szükség
esetén
a
vizsgahelyiséget
rövid
időre
elhagyhatja. • • Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el (pl. társának segítséget nyújt, vagy társa segítségét veszi igénybe, meg nem engedett eszközt használ), vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha a szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A szabálytalanságról jegyzőkönyvet kell készíteni, amire a vizsgázó rávezetheti a saját észrevételét is. • • Ha a vizsgázó fel nem róható okból a szóbeli vizsgán nem jelenik meg, vagy a vizsga helyszínéről engedéllyel eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedéllyel nem fejezi be, a szóbeli vizsgát – ha erre lehetőség van – az
igazgató
engedélyével
az
adott
vizsganapon
vagy
az
adott
vizsgaidőszak másik vizsganapján megismételheti, illetve ha erre nincs mód, másik vizsgaidőszakban pótló vizsgát tehet. • • Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgáról felróható okból távol marad, vagy a vizsga helyszínéről engedély nélkül eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedély nélkül nem fejezi be, azokból a vizsgatantárgyakból, amelyekből nem tett szóbeli vizsgát, másik vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet. Az érettségi vizsga befejezése
72
A vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. Ha a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tíz százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékok alapján legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Középszintű matematika tantárgyi vizsga esetén, ha a tanuló írásbeli teljesítménye elérte a tíz százalékot, de nem érte el a húsz százalékot, a tantárgy részletes követelményeiben meghatározott módon szóbeli vizsgát tehet. Középszintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő: Százalékos teljesítmény
Osztályzat
80-100 %
jeles (5)
60-79 %
jó (4)
40-59 %
közepes (3)
25-39 %
elégséges (2)
0-24%
elégtelen (1)
Emelt szintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő: Százalékos teljesítmény
Osztályzat
60-100 %
jeles (5)
47-59 %
jó (4)
33-46 %
közepes (3)
25-32 %
elégséges (2)
0-24%
elégtelen (1)
Az érettségi vizsga eredményét, a vizsgabizottság még nem ismertetett döntéseit a vizsgázók és a vizsgabizottság tagjai jelenlétében az elnök az eredményhirdető értekezleten ismerteti. Az eredmény kihirdetése nyilvános. A
73
vizsgabizottság elnöke a vizsgaeredmények kihirdetése előtt röviden értékeli az érettségi vizsgát.
74
Az írásbeli vizsgán használható segédeszközök – KÖZÉPSZINT: Tantárgy
Vizsgázó biztosítja
Az
intézmény
biztosítja
Biológia
szöveges adatok tárolására és megjelenítésére
–
nem alkalmas zsebszámológép
Élő idegen nyelv
Nyomtatott szótár (csak a IV. részhez)
CD
lejátszó
a
III.
részhez
Ének-zene
–
CD lejátszó
Fizika
Függvénytáblázat, szöveges adatok tárolására
–
és
megjelenítésére
nem
alkalmas
zsebszámológép
Földrajz
I. feladatlap megoldásához nem használható
–
segédeszköz! II. feladatlap megoldásához használható segédeszközök: középiskolai földrajz atlasz, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó
Informatika
számítógép a megfelelő
vonalzó
szoftverekkel
Kémia
Függvénytáblázat
periódusos
rendszerrel,
–
szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép
Magyar nyelv és –
vizsgatermenként
irodalom
helyesírási szótár
Matematika
függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is),
4
–
szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámoló-gép, körző, vonalzó, szögmérő
Történelem
középiskolai történelmi atlasz
vizsgatermenként helyesírási szótár
75
3
Az írásbeli vizsgán használható segédeszközök – EMELT SZINT: Tantárgy
Vizsgázó biztosítja
Az
intézmény
biztosítja
Biológia
szöveges adatok tárolására és megjelenítésére
–
nem alkalmas zsebszámológép
Élő idegen nyelv
Nyomtatott szótár (csak a IV. részhez)
CD lejátszó a III. részhez
Fizika
Függvénytáblázat, szöveges adatok tárolására és
megjelenítésére
nem
–
alkalmas
zsebszámológép
Földrajz
szöveges adatok tárolására és megjelenítésére
–
nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó
Informatika
vonalzó
számítógép
a
megfelelő szoftverekkel
Kémia
Függvénytáblázat
periódusos
rendszerrel,
–
szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép
Magyar nyelv és –
vizsgatermenként
irodalom
helyesírási szótár
Matematika
függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is),
4
–
szöveges adatok tárolására és megjelenítésé-re nem
alkalmas
zsebszámoló-gép,
körző,
vonalzó, szögmérő
Német
Helyesírási szótár, egy- és két-nyelvű szótár,
–
nemzetiségi nyelv valamint szöveg-gyűjtemény és irodalom Történelem
csak a II. részhez középiskolai történelmi atlasz
vizsgatermenként helyesírási szótár
76
3
Szakmai vizsgaszabályzat Jogszabályok: 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről A többször módosított 20/2007 (V.21.) SZMM rendelet szabályozza a vizsgáztatás általános szabályait az új, moduláris szakképzési rendszernek megfelelő szakmák esetében. A szabályzat hatálya kiterjed az Szt-ben, az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott
szakképesítés,
szakképesítés-ráépülés
szakképesítés-elágazás,
(szakképesítés)
megszerzésére
rész-szakképesítés, irányuló
szakmai
vizsgára, a komplex szakmai vizsgára, az abban részt vevőkre, a vizsga lebonyolításával
kapcsolatban
kötelezettséggel
vagy
jogosultsággal
rendelkezőkre. A vizsgaidőszak a) Iskolai rendszerű szakképzésben: február – március
jelentkezési határidő előző év december 15.
május – június
jelentkezési határidő február 15.
október – november
jelentkezési határidő augusztus 31.
b) Iskolarendszeren kívüli szakképzésben a fentiektől eltérő időpontban is kijelölhető. A vizsgaidőpontok meghatározása Írásbeli, interaktív vizsgatevékenységek országosan egységes vizsgaidőpontjait a szakképesítésért felelős miniszter határozza meg mind az iskolai rendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli szakképzésre A gyakorlati és szóbeli vizsgatevékenységek vizsgaidőpontját a az iskola (a továbbiakban vizsgaszervező) állapítja meg. A vizsgabejelentés a vizsgaszervező a jelentkezési határidőt követő tizenöt napon belül, illetve ha a szakmai vizsga megszervezésére iskolarendszeren kívüli szakképzésben a szakmai vizsga első vizsgatevékenységének időpontja előtt legalább harminc nappal a jogszabály által előírt tartalmú jelentést küld a szakmai vizsga előkészítéséről a szakképesítésért felelős miniszternek. ezzel egyidejűleg a 77
jelentés másolatát tájékoztatásul megküldi a vizsgaszervező székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) önkormányzat főjegyzőjének (a továbbiakban: székhelye szerint illetékes főjegyző), továbbá a fenntartónak. Jelentkezés a szakmai vizsgára A jelentkezés formanyomtatványon írásban történik Be kell mutatni: 1. a személyazonosító igazolványt A jelentkezéskor nem csak a személyi igazolvány, hanem más, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány (tartalmazza az érintett nevét, születési helyét és idejét, az állampolgárságát, valamint az arcfényképét és a saját kezű aláírását) bemutatása (pl. útlevél), is elfogadható. 2. a
szakképesítéshez
előírt
iskolai
tanulmányok
elvégzését
tanúsító
bizonyítványt 3. a korábban megszerzett szakmai bizonyítványt 4. az SZVK-ban meghatározott egyéb feltételek teljesítését igazoló okiratot 5. Iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakképzés befejezését igazoló bizonyítványt 6. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben – ha a vizsgázó képzésben részt vett, akkor – a képzés eredményes befejezését igazoló okiratot, a modulzáró vizsga letételét igazoló okiratot A szakmai vizsgára történő jelentkezéskor kell benyújtani a vizsgával kapcsolatos kérelmeket és egyúttal csatolni a kérelem alapjául szolgáló iratokat. A javító- vagy pótvizsgára való jelentkezéskor csatolni kell a szakmai vizsga törzslapkivonatának hiteles másolatát is. Ha a szakmai és vizsgakövetelményről szóló rendelet a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként modulzáró vizsgát ír elő, akkor ennek teljesítéséről szóló igazolást is csatolni kell a vizsgára jelentkezéshez. A vizsgacsoport kialakítása A vizsgaszervező alakítja ki szakképesítésenként vagy vizsgatevékenységenként. Maximális létszám: 35 fő, minimális létszám: 10 fő. A vizsgacsoport létszáma akkor csökkenthető, ha a szakképesítésért felelős miniszter erre írásban engedélyt ad! A szakmai vizsga időtartama Egy napra több vizsgarész, vizsgatevékenység szervezhető. (A vizsgázó egy napra eső vizsgatevékenységeinek összes ideje max. 6 óra lehet.) 78
Szóbeli, írásbeli, interaktív tevékenység 8 és 18 óra között szervezhető. Gyakorlati vizsgatevékenység 7 és 19 óra között végezhető. A szakmai vizsga időtartama legfeljebb 3 nap, ezt a vizsgabizottság 1 nappal hosszabbíthatja. A vizsgabizottság tájékoztatása A szakmai vizsga helyéről, időpontjáról, a vizsgarendről és a szakmai vizsgával kapcsolatos tudnivalókról a vizsgaszervező – a vizsga megkezdése előtt legalább tíz nappal – tájékoztatja a vizsgabizottság elnökét és tagjait, a vizsgázókat,a vizsga szervezésében érdekelt gazdálkodó szervezeteket, valamint a szakmai vizsga lebonyolításában közreműködő személyeket. A vizsgatevékenységek helyét a vizsgaszervező jelöli ki. Vizsgarend A szakképesítésnek a szakmai és vizsgakövetelményben feltüntetett egyes szakmai
követelménymoduljaihoz
vizsgatevékenység
számát,
rendelt
megnevezését,
vizsgafeladat
jellegét,
időtartalmát
illetve és
a
vizsgaeredményen belüli súlyozását tartalmazza. Vizsgaprogram A vizsgabizottság a vizsgaszervező által készített vizsgarendet figyelembe véve vizsgaprogramot fogad el. A vizsgaprogram a vizsgaszervező által készített (javaslat) és a vizsgabizottság által elfogadott dokumentum, amely feltünteti az egyes vizsgatevékenységek időpontjait és helyszíneit, tartalmazza az egyes vizsgázók adott szakmai vizsga letétele
érdekében
elengedhetetlen
megjelenési
kötelezettségeit,
annak
időpontjával és helyszínével együtt. A vizsgaprogramot legalább a vizsga helyszínén - a vizsga teljes ideje alatt - a vizsgázók részére hozzáférhetővé kell tenni. Vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat Az a vizsgabizottság által elfogadott dokumentum, amely tartalmazza azokat az adott szakmai vizsgára vonatkozó szabályokat, amelyek a jogszabályi kereteken belül meghatározzák az adott szakmai vizsga lebonyolítása során a bizottsági tagok között kialakított munkamegosztást, ellenőrzési felelősséget. Tartalmazza továbbá a vizsga lebonyolítása során a helyi sajátosságokat figyelembe véve kialakított minden olyan rendelkezést, amely a vizsgázó és a vizsgaszervező számára egyértelművé teszi az adott vizsga lebonyolításának körülményeit. 79
A szabályzat kötelező tartalmát jogszabály írja elő. A vizsgabizottság Tagjai:A vizsgabizottság elnöke -A
területileg illetékes Kamara vagy más szakmai képviselet által kijelölt tag
-A
vizsgaszervező képviselője
A vizsgabizottság elnöke • A szakmai vizsga megkezdése előtt ellenőrzi, a bizottság döntése alapján jóváhagyja a vizsga szervezési és lebonyolítási szabályzatát és a vizsgaprogramot • Ellenőrzi
a
szakmai vizsga
vizsgafeladatainak
tárolását,
a
vizsga
előkészítését, a szükséges szakmai feltételek, az egészséges és biztonságos vizsgakörülmények meglétét • Vezeti a szakmai vizsgát és a vizsgabizottság értekezleteit, jóváhagyja azok jegyzőkönyveit • Ellenőrzi – a jelentkezési iratok alapján – a vizsga letételére való jogosultság feltételeinek meglétét, a vizsgával kapcsolatos iratokat • A
vizsgaszervezési
és
lebonyolítási
szabályzatnak
megfelelően
gondoskodik az írásbeli és interaktív dolgozatok és az elkészült gyakorlati vizsgamunkák értékeléséről • Tájékoztatja a vizsgázókat az őket érintő döntésekről • Elkészíti a vizsgával (résztvevőkkel, feladatokkal…) kapcsolatos írásos jelentését. A területileg illetékes Kamara vagy más szakmai képviselet által kijelölt tag A gyakorlati vizsgatevékenység előkészítésében, a feltételek ellenőrzésében, a gyakorlati vizsgafeladatok jóváhagyásában vesz részt. A vizsgaszervező képviselője Ellátja a szakmai vizsga előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos szervezési feladatokat Előkészíti a szakmai vizsga eredményének kihirdetését Gondoskodik a szakmai vizsga iratainak szabályszerű kiállításáról és továbbításáról A vizsgázó személyazonosságát valamennyi vizsgatevékenység előtt köteles ellenőrizni
80
A vizsgabizottság munkáját segítő szakértők Felügyelő tanár Javító tanár Kérdező tanár Jegyző A vizsgaszervező képviselőjét, a vizsgabizottság munkáját segítő szakértőket (beleértve a kérdező tanárt, javító tanárt, felügyelő tanárt), továbbá a jegyzőt a vizsgaszervező írásban bízza meg. A kérdező tanár személyére a szakképzést folytató intézmény javaslatot tehet. A vizsgabizottság elnöke és tagjai a vizsgatevékenységek ellenőrzésekor maximum 30 percig helyettesíthetik egymást. A vizsgabizottság működése Döntéseit bizottsági értekezleten, határozat formájában hozza meg és határozatait jegyzőkönyvben rögzíti. A bizottsági értekezlet akkor határozatképes, ha a döntés meghozatalában a teljes vizsgabizottság részt vesz. A vizsgabizottság értekezletet tart: A vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat és a vizsgaprogram elfogadása, a vizsgára jelentkező vizsgafelmentése tárgyában, a szakmai vizsga első vizsgatevékenységének megkezdése előtt A szakmai vizsga utolsó vizsgatevékenységének befejezését követően, a vizsgázók
teljesítményének
értékelése,
a
vizsga
lebonyolítása
szabályszerűségének megállapítása céljából Szabálytalanság vagy egyéb ok szükségessége esetén. A vizsgabizottsági értekezlet jegyzőkönyvinek tartalmát jogszabály írja elő. Vizsgatevékenységek Írásbeli Interaktív Gyakorlati Szóbeli.
81
Valamennyi
vizsgatevékenység
csak
a
vizsgaszervezési
és
lebonyolítási
szabályzatban rögzített vizsgabizottsági tag és a vizsgabizottság munkáját segítő szakértő jelenlétében kezdhető meg, illetőleg folytatható. Az írásbeli és az interaktív vizsgatevékenység Az írásbeli és interaktív vizsgatevékenységhez központilag kiadott feladatlapokat a szakmai vizsga megkezdése előtt legalább 3 nappal nyomtatott formában vagy elektronikus
úton
juttatja
el
a
szakképesítésért
felelős
miniszter
a
vizsgaszervezőnek. A vizsgaszervező a feladatlapokat a csomagolásán illetve az elektronikus úton megküldött feladatlapokon feltüntetett időpontig köteles oly módon őrizni, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. A technikai feltételek folyamatos biztosításáért felelős személy (rendszergazda, iskola technikus) a vizsga biztonságos lebonyolítása érdekében a vizsgaszervező írásos engedélyével jelen lehet. Gondoskodni kell a folyamatos felügyeletről a teremben és a folyósón. A feladatlapok felbontása a vizsgaszervező képviselője és a felügyelő jelenlétében történhet. A
felbontás/telepítés
helyét,
idejét,
a
csomag
sérült/sértetlen
állapotát
jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvet a kijavított dolgozatokkal együtt kell kezelni. A vizsgázó leadott dolgozatát a felügyelő ellátja kézjegyével, feltünteti a leadás időpontját valamint az üresen hagyott helyeket és oldalakat - az utólagos kiegészítések lehetőségének kiküszöbölése érdekében - színes tollal, áthúzással érvényteleníti. A kidolgozásra rendelkezésre álló időről az adott szakma szakmai és vizsgakövetelménye rendelkezik. A kidolgozás idejébe a feladatok ismertetése és a vizsgázónak fel nem róható kieső idő nem számítható be. A kidolgozáshoz a szakképzést folytató intézmény illetőleg a vizsgaszervező bélyegzőjével ellátott lapokat kell biztosítani. A vizsgázó az első lapon feltünteti a nevét, a szakképesítés megnevezését, a vizsgafeladat sorszámát és címét, továbbá a vizsga napjának keltét (a többi lapon: név és lap sorszám).
82
A vizsgafeladatok megoldására javasolt %-os eredményt a szakmai vizsga lezárása előtt a vizsgázó tudomására kell hozni, a kijavított és értékelt dolgozatot a vizsgázó a vizsgabizottság által meghatározott módon megtekintheti. A gyakorlati vizsgatevékenység A gyakorlati vizsgatevékenységet az érdekelt gazdálkodó szervezettel kötött megállapodásban foglaltak alapján tanműhelyben vagy egyéb gyakorlati helyen, munkahelyen lehet lefolytatni. Nem szervezhető gyakorlati vizsgatevékenység olyan vizsgahelyszínen, melyet a vizsgabizottság arra kijelölt tagjának javaslata alapján a vizsgabizottság arra alkalmatlannak minősít. A gyakorlati vizsgafeladatokat a vizsgaszervező dolgozza ki és a vizsga megkezdése
előtt
a
vizsgabizottság
elnöke
a
vizsgabizottsági
taggal
egyetértésben hagyja jóvá. A
gyakorlati
felkészültség
mérése
vizsgaproduktum
megvalósításával,
szakdolgozat megírásával is teljesíthető. Az elkészült vizsgaproduktumról azonosításra alkalmas dokumentációt kell készíteni és azt a vizsgadokumentációhoz kell csatolni. A szóbeli vizsgatevékenység A szóbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott feladatlap alapján ad számot felkészültségéről. A vizsgáztatás menetét a vizsgaprogram elfogadásával a vizsgaszervező képviselőjének javaslata alapján a vizsgabizottság állapítja meg. A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázó a vizsgafelelet vázlatát a vizsgaszervező vagy a szakképzést folytató intézmény bélyegzőjével ellátott papíron rögzítheti. Az SZVK-ban meghatározott és a vizsgaszervező által biztosított segédeszközöket használhatja. Vizsgázónként egy pót feladatlap húzható. A vizsgázó teljesítményének értékelése A
vizsgázó
az
egyes
vizsgarészeken
elért
teljesítménye
alapján
szakképesítésenként egyetlen osztályzatot kap. A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott súlyozások figyelembe vételével az alábbi osztályzatok alakíthatók ki:
83
81 – 100%
jeles (5)
71 – 80%
jó (4)
61 – 70%
közepes (3)
51 – 60%
elégséges (2)
0 – 50%
elégtelen (1)
Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó egy vagy több vizsgarészen 50% vagy az alatti teljesítményt nyújtott. Szakképesítés, rész-szakképesítés megszerzését célzó sikertelen szakmai vizsga esetén, ha az egyes vizsgarészekből elért teljesítmény lehetővé teszi, részszakképesítés, illetve másik rész-szakképesítést igazoló bizonyítványt kell kiadni. A szakmai vizsga iratai Törzslap Aláírók: vizsgaszervező vezetője, vizsgabizottság elnöke és tagjai, a vizsgabizottság munkáját segítő szakértők, jegyző. A záradékot a vizsgaszervező vezetője írja alá és az intézmény körbélyegzőjével hitelesíti Az osztályozóív Vizsgarészenkénti
(azon
belül
vizsgatevékenységenkénti)
bontásban
tartalmazza a teljesítmény %-ot. A jegyzőkönyvhöz kell csatolni. Aláírók: vizsgabizottság elnöke, tagjai, a vizsgabizottság munkáját segítő szakértők, a vizsgaszervező intézmény vezetője, jegyző A szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítvány Meg kell jelölni a szakképesítés körét Aláíró: vizsgabizottság elnöke és a vizsgaszervező intézmény vezetője Az iskola szakképző évfolyamán kínált pénzügyi szakmák szakmai és vizsgakövetelményében nem szerepel egészségügyi alkalmassági követelmény és pályaalkalmassági követelmény sem, ezért e szakmákra történő beiskolázásnál e követelményektől eltekintünk Az ügyviteli szakmánál nem részletezett pályaalkalmassági követelményekre utal az SZVK.
84
A felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti 49-50.§– helyi szabályai, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései Iskolánk az intézménnyel jogviszonyba kerülő általános iskolai tanulókkal kapcsolatos eljárásra megalkotta FELVÉTELI SZABÁLYZATÁT. (Irányadó jogszabály 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 26-36.§ ) 1. A szabályzat hatálya 1.1 A szabályzat a Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola 9. évfolyamára jelentkező általános iskolai tanulmányaikat befejező magyar és nem magyar állampolgárokra terjed ki. 1.2. A felvételi eljárás az OH által kibocsátott jelentkezési lapok benyújtásával kezdődik. 1.3. Az iskola ezen szabályzat közzétételével, az általános iskolákban szervezett tájékoztatókon és a nyílt napokon biztosítja a felvételi eljárás megismerhetőségét. 2. A felvételi eljáráshoz kapcsolódó rendezvények, foglalkozások 2.1. Nyílt napok: A Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola az érdeklődő általános iskolás tanulók és szüleik számára évente nyílt napokat szervez, amelyen tájékoztatást nyújt az intézménybe való bekerülés lehetőségeiről, az iskolában folyó oktatónevelő munkáról és az igénybe vehető szolgáltatásokról. Az intézmény a nyílt nap időpontját, programját legkésőbb október 31-ig nyilvánosságra hozza. 2.2.Előkészítő foglalkozások: Az iskolánk iránt érdeklődő nyolcadikos tanulóknak magyar és matematika tantárgyakból előkészítő foglalkozásokat tartunk a tanév őszén, január végéig, amennyiben erre igény mutatkozik, és kellő számú jelentkező van. Az előkészítő foglalkozások célja az általános iskolás tanulók ismereteinek szintre hozása, a középiskolai
követelmények
megismertetése,
az
alapkészségek,
kulcskompetenciák fejlesztése. Az iskola az előkészítő foglalkozásokon való részvételt díjfizetéshez köti, a díj mértékét legkésőbb október 31-ig állapítja meg az iskola igazgatója.
85
3. A felvételi eljárás rendje 3.1.Az iskolába a 8. évfolyam elvégzése után lehet jelentkezni. A jelentkezés az általános iskolákban kiadott jelentkezési lapon történik az általános felvételi eljárás szabályai szerint. 3.2. A felvételi kérelmekről az iskola a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott, egységes, kompetenciaalapú feladatokkal megszervezett írásbeli vizsga eredménye alapján dönt. 3.3 A felvételnél tanulmányi eredményként a tanulók hozott pontszámát vesszük figyelembe: A hozott pontszám számításakor a magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, matematika 7. év végi és 8. osztályban pedig a félévi osztályzatot veszik alapul. A hozott pontszám maximálisan 40 pont lehet. 3.4. Az iskola a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendeletben előírtak figyelembe vételével felvételi vizsgát tart: • az általános tanterv alapján folyó felkészítést nyújtó középfokú iskolák számára készített magyar nyelvi feladatlapok megoldását • az általános tanterv alapján folyó felkészítést nyújtó középfokú iskolák számára készített matematika feladatlapok megoldását várjuk a nyolcadikos tanulóktól. Ezek maximális pontszáma a korábbi évek tapasztalatainak megfelelően 50-50, együttesen 100 pont lehet. 3.5. A tanulónak a központi, egységes követelmények szerint szervezett írásbeli vizsgára való jelentkezését abba a középiskolába kell beadni legkésőbb a tanév rendjében feltüntetett időpontig az erre a célra szolgáló jelentkezési lapon, amelyben meg szeretné írni a felvételit. 3.6. A nyolcadikos tanulók a felvételi dolgozat eredményét tartalmazó értékelő lapot vagy annak fénymásolatát is csatolják jelentkezési lapjukhoz. 3.7. Döntés a felvételről (minden tanulmányi területen azonos metódus szerint) A tanulókat a tanulmányi eredmények (hozott pontszám) és a felvételin szerzett pontszám összege szerint rangsoroljuk.
86
Azonos pontszám esetében előnyben részesül a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. A továbbiakban, ha azonos pontszámot ér el több tanuló, akkor a felvételi dolgozatok együttes pontszámát hasonlítjuk össze és a jobbat soroljuk előre. Az így kialakult sorrend adja egyben a felvételizők rangsorát. Amennyiben a rangsorban továbbra is azonos pontszámmal találkozunk, a diák végső rangsorban elfoglalt helyét a következőket sorban követve állapítjuk meg: A matematika felvételi dolgozat pontszámát hasonlítjuk össze, és a jobbat soroljuk előre. Azt a tanulót soroljuk előre, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Veszprém. Azt a tanulót soroljuk előre, akinek testvére az iskolával jelenleg is tanulói jogviszonyban áll. Azt a tanulót soroljuk előre, akinek testvére, szülője az iskolának diákja volt. 3.8 A felvételhez megadott létszám-keretszámon belül felvételt nyert tanulókat fel kell venni. 3.9. Nem vehető fel az a jelentkező, akit az általa megadott intézményi jelentkezési sorrendben megelőző középfokú intézmény felvesz. 4. Tájékoztatás a felvételi eljárás során elért eredményekről 4.1. Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola megszervezi a felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgát mindkét tantárgyból. 4.2. A felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgákon („közös felvételi”) részt vett 8. osztályos tanulók számára a dolgozatírás előtt –az általános iskolában kapott tájékoztatáson túl – az iskola honlapján figyelemfelkeltő közleményt helyez el, a dolgozatírás időpontjára, szükséges eszközökre vonatkozóan. 4.3. A tanuló és szülője az iskola képviselőjének jelenlétében tekintheti meg a kijavított feladatlapokat a: Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola igazgatóhelyettesi irodájában, az érintettek helyben, a dolgozatírás alkalmával kapnak ennek időpontjáról írásos tájékoztatást.
87
A dolgozatokról kézzel feljegyzés készíthető, illetve térítés ellenében fénymásolat készíthető. A kijavított feladatlapokkal kapcsolatban az iskola igazgatójánál lehet írásban észrevételt tenni a megtekintést követő munkanapon. A felvételi eredményét közlő értékelő lapot a nyolcadikos tanuló - nevére megcímzett lezárt borítékban - a saját általános iskolájában kapja meg. 4.4. A Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola a tanulói jelentkezési lapok beérkezését követően a lehető legrövidebb időn belül elkészíti és nyilvánosságra hozza tanulmányi területenként az ideiglenes felvételi jegyzéket. 4.5.
A
felvételről,
vagy
az
elutasításról
a
Veszprémi
Közgazdasági
Szakközépiskola értesíti a jelentkezőket és általános iskolájukat. 5. Jogorvoslat 5.1.A felvételt megtagadó első fokon hozott döntés ellen a felvételi eljárásra vonatkozó jogszabályok, illetve az intézményi szabályzat megsértésére történő hivatkozással jogorvoslattal lehet élni (felül bírálati kérelem). 5.2 A felül bírálati kérelmet az intézmény fenntartójához kell benyújtani. 6. A felvételi okmányok kezelése 6.1. A felvételi eljárás során keletkezett valamennyi dokumentum okmánynak minősül. Kezelésükért az iskolatitkár és az iskola igazgatója felelős. 6.2.A jelentkezők személyes adatai és a felvételi eljárás során keletkezett okmányok bizalmas jellegűek. Az adatok és okmányok kezelésére és tárolására az adatkezelési szabályzat előírásait kell betartani. 7. Egyebek SNI-s tanuló részvétele a felvételi eljárásban Az érintett tanuló szülője az írásbeli felvételi jelentkezési lapján jelöli ezt a tényt és írásbeli kérelmet nyújt be, a szakvélemény egyidejű mellékelésével. Az igazgató döntése alapján •
egyes feladatrészek értékelése alól kaphat mentességet a tanuló, vagy
•
meghosszabbítható a dolgozat írására szánt idő.
A döntésről a jelentkezőt és gondviselőjét a felvételi vizsgák megkezdése előtt legalább 15 nappal értesíti. 88
Az érettségi vizsga utáni 13., szakképző évfolyamra egy éves képzésre jelentkezési lapjuk beadása után automatikusan felvételt nyerhetnek azok a tanulóink, akik a 9-12. osztály iskolánkban végezték, illetve más közgazdasági szakközépiskola érettségizett tanulói voltak. A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése
és
szakirányú
szakképesítése
a
szakközépiskola
pedagógiai
programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról az iskola igazgatója határoz Kétéves,
ügyviteli
szakmacsoportos
szakképzésre
érettségi
bizonyítvány
bemutatásával lehet jelentkezni.
Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel Más iskolából érkező tanuló a tanév bármely szakában jelentkezhet (egyénileg vagy iskolája segítségével) az intézményünkbe. A bejutás feltétele: az érkező időpontjában rendelkezzen azokkal az ismeretekkel,
tanuló a jelentkezés
amelyekkel azok a diákok bírnak akikkel nálunk egy osztályba kíván kerülni. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor különbözeti vizsgát kell tennie a hiányzó ismereteknek megfelelő tárgyakból. Annak eldöntése, hogy a különbözeti vizsga egyáltalán letehető-e, és az iskola felajánlja-e, az igazgatóra ill. a megfelelő munkaközösség vezetőjére tartozik. Az átvételről az igazgató dönt. A különbözeti vizsga letételének szükségességére az átvételi határozatban utalás történik,
a
vizsgát
a
szaktanárokkal,
tanulóval
egyeztetve
igyekszünk
megszervezni. Amennyiben szükséges, egyéni segítséget kap az érintett tanuló, gyakorlási lehetőséggel élhet (pl. gépírás). A szakképző évfolyamra lépés feltételei vonatkozásában a 2011.évi CLXXXVII. sz. szakképzési törvény 22.§ irányadó. Az a diák, aki elfogadható okból (pl. elégedetlen a tanulmányi eredményével), kérésére ill. a szülő kérelmére akkor is megismételheti az évfolyamot, ha erre
89
egyébként az iskola nem utasította. A kérés engedélyeztetéséről az igazgató dönt. Szakmai évfolyam ilyen módon nem ismételhető.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Iskolánk a magyar Vöröskereszt partneriskolája, amely keretében részt veszünk a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt partneriskolák számára készített modulprogramkoncepciójában. Az
elsősegélynyújtás
és
baleseti
szimuláció
tananyagának
elsajátítása
tanfolyamok és szabadidős tevékenységek keretében történik (tanfolyam, szakkör, klub, tábor, játszóház, házi verseny, iskolai és városi bemutatók). A tananyag elsajátíttatásának módszerei: mentőállomás látogatás, előadás és magyarázat, bemutatás, gyakorlás, gyakoroltatás, szituációs feladatok. Ehhez különböző eszközöket használunk fel, mint például video, TV, diavetítő, írásvetítő, légúti modell, tábla, imitációs készlet, ambu baba, anatómiai táblasorozat, csontváz, emberi torzó, smink készlet, anatómiai atlasz, gyakorló kötszerek, megfelelő helyiség, plédek, számítógép – internet csatlakozással, didaktikai egységcsomag. Mindezek megvalósításához a Magyar Vöröskereszt biztosítja a személyi feltételeket orvos, védőnő, egészségügyi dolgozó, mentő, baleseti szimulátor, imitátor, sminkes rendelkezésre bocsátásával. Célok: • Minél többen sajátítsák el az alapfokú elsősegély nyújtási ismerteket, hogy a bajbajutott egyéneken szakszerűen tudjanak segíteni. •Minél
több
fiatalt
tudjunk
megnyerni
a
Vöröskeresztnek
az
elsősegélynyújtáson keresztül. • A szabadidő hasznos eltöltése. • Ezek a gyerekek családon belül terjesszék az elsősegélynyújtó ismereteket. • Pályaválasztás. A Magyar Vöröskereszt azt a javaslatot terjeszti elő, hogy a megyei elsősegélynyújtó vetélkedő első helyezettjei kapják meg a közúti elsősegélynyújtó vizsgaigazolást.
90
Közösségi-szociális tevékenységek A 2016. évtől érettségit tevő tanulók kötelesek 50 óra közösségi munkát végezni, amelyet
iskolánk
diákjai
a
Vöröskereszt
által
szervezett
programokon,
rendezvényeken is teljesíthetnek a kapcsolattartó tanár irányításával.
A
Vöröskereszt szervezésében végezhető közmunkák a következők: •
Véradáshoz műsor
•
Segítségnyújtás véradáson
•
Idősek klubjában látogatás, műsor
•
Gyűjtőakciók (papírgyűjtés, ruha, ajándékgyűjtés, veszélyes hulladék, pénzgyűjtés)
•
Jeles napok a helyi közösségek részére, táborok
•
Nemzetközi kapcsolatok kiépítése
•
Kapcsolatok kialakítása
•
Biztonság megteremtése: veszélyhelyzetek feltérképezése (közlekedés, játszótér, kerékpárút stb.)
Tervezzük, hogy az iskolai véradó napok szervezésébe kortárs ifjúsági véradásszervezőket vonunk be, ezáltal is növelve a véradók számát. Célunk, hogy már a fiatal korosztály is tisztában legyen a véradás fontosságával.
Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje Az írásbeli dolgozatok megíratásával kapcsolatban a tantestület álláspontja: egy napon egy nagyobb lélegzetű, súlyú dolgozatnál többel nem terheljük a diákokat. Kisebb jelentőségű írásbeli munkák esetén előfordulhat két dolgozat íratása is. Az a legfontosabb (és ajánlott), hogy a tanár és az osztály között alakuljon ki konszenzus a dolgozatírás időpontját illetően. A hétfői nap semmilyen tekintetben nem különbözik a többi munkanaptól. Indokolatlannak tartjuk a, 5 napos hétvége „felszabadítását” a házi feladatok alól. Ez a diák érdeke is, hiszen ellenkező esetben csak a többi naphoz kötődő terhek növekednek (esetleg a teljesíthetetlenségig). Természetesen a tanár felelőssége az otthoni munkák, a tanuló terhelésének józan mértékű megállapítása!
91
A szaktanár joga és kötelessége a szóbeli, óraközi ill. különféle írásbeli munkák érdemjegyeinek
súlyozása
és
a
végső
osztályzat
(félévi,
tanév
végi)
megállapítása. E tekintetben iskolai szintű szabályokat nem alkalmazunk. A végső osztályzat esetében azonban ha az a jegyek átlagától lényegesen eltér, akkor az osztályozó konferencián a szaktanárnak azt indokolni kell. Szükség esetén a konferencia
a
diák
javára
módosítja
az
osztályzatot.
Az
osztályzat
megállapításával kapcsolatos felvetést a konferencia bármely tagja (különösen az osztályfőnök) kezdeményezhet. A „lényeges eltérés” mértékét a felszólaló kolléga saját maga állapítja meg, bírálja el, vállalva azt az eshetőséget is, hogy a konferencia többi résztvevője nem ért egyet vele és a többségi vélemény érvényesül. Az egyes tantárgyi tantervek részét képezi a tantárgy értékelésével, a továbbhaladás feltételeivel kapcsolatos speciális eljárás.
Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A szakközépiskolai kerettantervben igen magas, 35 órásba foglalt tanulói heti kötelező óraszámot figyelembe véve pedagógiai programunkban a következő elvek érvényesítésére törekszünk: •
arányos, az életkornak és mentális fejlettségének megfelelő terhelés
•
a folyamatos, rendszeres tanulási tevékenység támogatása
•
álljon
rendelkezésre
elegendő
idő
tanulóink
számára
a
regenerálódásra, a kortárs-kapcsolatok ápolására •
maradjon idő a sport és szabadidős tevékenységre
•
legyen módja tanulóinknak a családi kapcsolataik ápolására.
Ezért igyekszünk – a lehetőségek adta kereteken belül – olyan tankönyveket, munkafüzetek, tanulási segédanyagokat alkalmazni, amelyek megkönnyítik célkitűzésünk
megvalósítását.
A
tantárgyi
sajátosságok
alapul
vételével
igyekszünk elsajátíttatni az elektronikus sajtó, az internet ésszerű, etikus, biztonságos használatát.
92
Végső célként iskolánkban a művelt, életkorilag, társadalmilag érett, kulturált állampolgárok kibocsátását fogalmazzuk meg, akik általános műveltségük mellett biztos alapokat szerezhetnek szakmai ismereteikhez, munkába állásukhoz, továbbtanulásukhoz. Lehetőség szerint összehangoljuk a nagyobb lélegzetű, esetleg egy-két hetes határidejű házi feladatok, pl. esszé, projektmunka, házi dolgozat stb. időbeli alakulását,
és
ehhez
mindenekelőtt
az
osztályfőnökök
együttműködését, intenzív kommunikációját várjuk el.
93
és
szaktanárok
Az iskola helyi tanterve érvényes felmenő rendszerben a kilencedik évfolyamtól a 2013/2014. tanévtől A választott kerettanterv megnevezése 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben a 23/2013.
(III.
29.)
jóváhagyásának
EMMI
rendjéről
rendelet szóló
a
kerettantervek
51/2012.
(XII.
21.)
kiadásának EMMI
és
rendelet
módosításáról, (2013. március 30. napjától hatályos) VII. sz. melléklet SZAKKÖZÉPISKOLAI KERETTANTERV • valamint kifutó rendszerben az intézmény saját, korábban alkalmazott helyi tanterve a többször módosított 20/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról 3.számú melléklet a 8/2001. (III. 9.) OM rendelethez [2. számú melléklet a 28/2000. (IX. 21.) OM rendelethez] A SZAKMAI ORIENTÁCIÓ, A SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÁS, TOVÁBBÁ A PÁLYAORIENTÁCIÓ, A SZAKMAI ELŐKÉSZÍTŐ ISMERETEK ÉS SZAKMAI ALAPOZÓ KERETTANTERVI PROGRAMJAI A helyi tantervek kialakításának vezérelve • az évfolyamonkénti órakeret 10%-ának (szabad órakeret) felhasználási módja:
a
minimális
óraszámmal
közölt
tantárgyak
időtartamának
megemelése pl. matematika, informatika, idegen nyelv, szakmai tantárgy, ezzel iskolai specializációk, „ágazatok” kialakítása • a tantárgyi órakeret 10%-ának felhasználásáról úgy határoztunk, hogy a helyi tantervben az egyes tematikai egységek között osztjuk el a rendelkezésre álló időkeretet az alkalmazható tudás megszerzése vagy a képességek fejlesztése céljából. • az informatika tantárgy helyi tanterve a kerettanterv által meghatározott kötelező tananyagtartalmakon túl az iskolánk korábbi (kifutó) tantervének alapján egészült ki.
94
Közgazdasági szakközépiskolai közismereti tantárgyi tantervek az I. sz. mellékletben Közgazdasági ágazat szakmai tantárgyak tantervei, szakmai programok a II. és III. sz. mellékletben Ügyvitel ágazat OKJ szakképesítés tanterve a IV. sz. mellékletben
95
Megjegyzések az óratervekhez (új, szakközépiskolai képzések) A 150/2012. (VII: 6.) Kormányrendelet szerint iskolánk profilja a Közgazdaság ágazat. Az iskola sikeres elvégzésével, a szakmai érettségi vizsga letételével a 4123 Pénzügyi, statisztikai, biztosítási adminisztrátor munkakör betöltésére nyílik lehetőség. A közgazdasági szakközépiskolai kerettantervet iskolánkra adaptálva a következő alapelveket tartottuk szem előtt: -
a szakképesítés megszerzése során a pénzügyi, számviteli ismeretek elsajátításához a matematikai készségek, képességek fontosak;
-
az
irodai
ügyviteli
munka
során
a
számítógép-használat,
szövegszerkesztés, táblázat- és adatbázis-kezelés rutinszerű ismeret megkerülhetetlen; -
a szövegszerkesztés hatékony alkalmazásának előfeltétele a megbízható és gyors gépírástudás (lehetőleg tízujjas vakírás), ezért a közgazdasági szakmacsoportos alapozás keretében változatlanul szükségesnek tartjuk a gépírás tantárgy oktatását. Ennek a tudásnak a birtokosai a szövegbevitel okozta nehézségek helyett az érdemi szövegszerkesztési feladatok megoldására helyezhetik a hangsúlyt.
-
mind a munkaerőpiacon, mind pedig a felsőfokú továbbtanulás terén elengedhetetlen az idegen nyelv magas szintű ismerete, a nyelvvizsga bizonyítvány megszerzése.
Ezek az érvek erősítették meg elhatározásunkat, hogy megújuló szakképzésünket három irányban fejlesztjük: -
a
matematika
specializáció
tanulmányi
területen
a
kerettantervi
óratervben a matematika tantárgyat kívánjuk magasabb óraszámban tanítani mind a négy évfolyamon -
az idegen nyelv specializáció tanulmányi területen a kerettantervi óratervben az idegen nyelvet (angol vagy német) tantárgyat kívánjuk magasabb óraszámban tanítani mind a négy évfolyamon
96
az általános tagozaton pedig az informatika tantárgyat tanítjuk négy
-
évfolyamon keresztül olyan óraszámban, hogy lehetővé váljon hatodik tantárgyként az érettségi vizsga letétele is. Minden ezen alapelveket túl minden tanuló a jogszabályi feltételekben foglaltaknál magasabb óraszámban tanulja az idegen nyelvet és a matematikát. Érettségi utáni szakképző évfolyamunkon lehetővé igyekszünk tenni, hogy a gimnáziumban végzett tanulók is szakképesítést szerezhessenek, ezért kínáljuk az ügyvitel ágazathoz tartozó ügyviteli titkár szakképesítés megszerzését.
Megjegyzések az óratervekhez (Kifutó képzések) •
Az óratervekben a heti óraszámokat általában a lehetséges maximumra rögzítettük, mert egyfelől a pedagógiai programunkat csak ezzel a „kifeszítéssel” tudjuk megvalósítani, másrészt a 9 – 12. ill. a 9 – 13. évfolyamra előírt szakmacsoportos alapozó oktatást a kellő óraszámban így látjuk kivitelezhetőnek.
•
A magyar irodalmat és a magyar nyelvet két különálló tárgyként kezeljük.
•
A kötelező testnevelési órán felül a 9. osztályok fél éven át heti egy órában úszást tanulnak. Így adódik éves szinten a heti 2,5 óra.
•
A 11., 12. ill. a 13. évfolyamon szabad sávot biztosítottunk, kötelezően választható előírással. Felhasználása: emelt szintű érettségire való felkészítés, középszintű érettségire való felkészítés a szóba jöhető tárgyakból, a diák választása szerint.
•
Az idegen nyelvi előkészítő osztály esetében a 9. évfolyamot a tanítás négy év helyett öt évre történő széthúzásának lehetőségével képzeltük el. Azaz az idegen nyelven és informatikán kívül a fontosabb tárgyakból új anyagot is tanulnak, sok gyakorlással.
•
A kerettantervi óraterv a 10. évfolyamon, az idegen nyelvi előkészítő osztály óraterve a 9. évfolyamon az osztályfőnöki órák számát heti 2-ben állapította meg.
Ennek
oka
az,
hogy
az
97
osztályfőnöki
órák
tartalmát
az
egészségneveléssel, környezeti neveléssel stb. összefüggő ismeretek jelentősen bővítették. A
*-gal jelölt órákat csoportbontásban tanítjuk a minőségre törekvés vagy a
géptermi kapacitás (20 gép/terem) kényszere miatt, illetve szakmai előírásként (gyakorlat).
98
Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények ÓRATERVEK
A közgazdasági szakközépiskolai képzés óratervei a 2013/2014. tanévtől a 9. évfolyamtól felmenő rendszerben
99
Óraterv 2013. szeptember 1.-től felmenő rendszerben a 9. évfolyamtól MATEMATIKA IRÁNY Tantárgyak
9. évf.
Magyar nyelv és irodalom 3+1* Idegen nyelv 4* Matematika 5* Etika Történelem, társadalmi és 2 állampolgári ismeretek Fizika 2 Kémia 2 Biológia – egészségtan Földrajz 2 Szakmai tárgyak Munkahelyi egészség és 1 biztonság (e) Gazdasági és jogi 3 alapismeretek (e) Ügyviteli gyakorlatok (gy*) 3* Általános statisztika (e) Statisztika gyakorlat (gy)* Pénzügyi alapismeretek (e) Pénzügy gyakorlat (gy*) Adózási alapismeretek (e) Adózás gyakorlat (gy*) Számviteli alapismeretek (e) Számvitel gyakorlat (gy)* Ének-zene Informatika 2* Testnevelés és sport 5 Osztályfőnöki 1 A tanuló heti óraszáma 36 (e) elmélet (gy) gyakorlat *csoportbontásban tanítjuk a tantárgyat.
100
10. évf.
11. évf.
12. évf.
3+1* 4* 5*
3+1* 4* 5* 1
3+1* 4* 5*
2
3
3
2 1 2 1
1 2
1
4 3*
1* 2 1* 2
2 1 2* 5 1 37
1* 5 1 35
1 1* 3 1* 1 1* 3 1*
5 1 35
Óraterv 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben a 9. évfolyamtól INFORMATIKA IRÁNY Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak
9. évf.
Magyar nyelv és irodalom 3+1* Idegen nyelvek ANGOL/NÉMET 4* Matematika 4* Etika Történelem, társadalmi és 2 állampolgári ismeretek Fizika 2 Kémia 2 Biológia – egészségtan Földrajz 2 Szakmai tárgyak Munkahelyi egészség és 1 biztonság (e) Gazdasági és jogi 3 alapismeretek (e) Ügyviteli gyakorlatok (gy*) 3* Általános statisztika (e) Statisztika gyakorlat (gy)* Pénzügyi alapismeretek (e) Pénzügy gyakorlat (gy*) Adózási alapismeretek (e) Adózás gyakorlat (gy*) Számviteli alapismeretek (e) Számvitel gyakorlat (gy)* ÉNEK-zene Informatika 2* Testnevelés és sport 5 Osztályfőnöki 1 A tanuló heti óraszáma 35 (e) elmélet (gy) gyakorlat *csoportbontásban tanítjuk a tantárgyat.
101
10. évf.
11. évf.
12. évf.
3+1* 4* 4*
3+1* 4* 4* 1
3+1* 4* 4*
2
3
3
2 1 2 1
1 2
1
4 3*
1* 2 1* 2
2 1 2* 5 1 36
2* 5 1 35
1 1* 3 1* 1 1* 3 1* 2* 5 1 36
Óraterv 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben a 9. évfolyamtól NÉMET/ANGOL IDEGEN NYELVI IRÁNY Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak
9. évf.
Magyar nyelv és irodalom 3+1* Német/Angol idegen nyelv 5* Matematika 4* Etika Történelem, társadalmi és 2 állampolgári ismeretek Fizika 2 Kémia 2 Biológia – egészségtan Földrajz 2 Szakmai tárgyak Munkahelyi egészség és 1 biztonság (e) Gazdasági és jogi 3 alapismeretek (e) Ügyviteli gyakorlatok (gy*) 3* Általános statisztika (e) Statisztika gyakorlat (gy)* Pénzügyi alapismeretek (e) Pénzügy gyakorlat (gy*) Adózási alapismeretek (e) Adózás gyakorlat (gy*) Számviteli alapismeretek (e) Számvitel gyakorlat (gy)* ÉNEK-zene Informatika 2* Testnevelés és sport 5 Osztályfőnöki 1 A tanuló heti óraszáma 36 (e) elmélet (gy) gyakorlat *csoportbontásban tanítjuk a tantárgyat.
102
10. évf.
11. évf.
12. évf.
3+1* 5* 4*
3+1* 5* 4* 1
3+1* 5* 4*
2
3
3
2 1 2 1
1 2
1
4 3*
1* 2 1* 2
2 1 2* 5 1 37
1* 5 1 35
1 1* 3 1* 1 1* 3 1* 5 1 35
OKj 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés óraterve Egy éves képzés az előzetes tanulmányok beszámításával Első beiskolázás a szakközépiskolai érettségi-képesítő vizsga után, előre láthatóan a 2017/2018. tanévben Tantárgy neve
e/gy
5/13. évf.
Foglalkoztatás I. (idegen nyelv)
elm
2
Foglalkoztatás II.
elm
1
Gazdálkodási ismeretek
elm
4
Számvitel
elm
6
Könyvelés számítógépen*
gyak
4*
Vállalkozásfinanszírozás
elm
3
Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat*
gyak
1*
Adózás
elm
4
Elektronikus adóbevallás-gyakorlat*
gyak
2*
Projektfinanszírozás
elm
2
Projektfinanszírozás gyakorlat*
gyak
1*
Projektfolyamatok követése
elm
3
Projekttervezés gyakorlata*
gyak
1*
Osztályfőnöki óra
elm
1
Összesen • gyakorlat órák csoportbontásban
103
35
OKJ 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítés heti óraterve Két tanéves képzés Első beiskolázás 2013/2014. tanév Tantárgy neve Munkahelyi egészség és biztonság Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlato*k Általános statisztika Statisztikai gyakorlat* Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat* Adózási alapismeretek Adózási gyakorlat* Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat* Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I. (idegen nyelv) Foglalkoztatás II. Kis- és középvállalkozások gazdálkodása Üzleti tervkészítés gyakorlata* Könyvvezetés Pénzforgalmi könyvviteli gyakorlat* Vállalkozásfinanszírozás Vállalkozásfinanszírozási gyakorlat* Adózás Elektronikus adóbevallásgyakorlat* Munkaerőgazdálkodás Bérszámfejtési gyakorlat* Bérügyi feladatok Bérügyi gyakorlat* Társadalombiztosítás TB gyakorlat* Osztályfőnöki óra Összesen
e/gy elm elm gyak elm gyak elm gyak elm gyak elm gyak elm elm elm
1/13. évf.
2/14. évf.
1 6 6* 2 2* 4 1* 2 1* 5 2* 2* 2 1
elm gyak elm
3 2* 4
gyak elm
2* 3
gyak elm
1* 4
gyak elm gyak elm gyak elm gyak elm
1* 4 1* 2 1* 2 1* 1 35
*csoportbontásban 104
1 35
OKJ 54 346 02 Ügyviteli tikár szakképesítés óraterve Belépő képzés a 2013/2014. tanévtől A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés
9-12.
középiskolai
évfolyamokra jutó
ágazati
szakközépiskolai
szakmai
tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.
1/13. évfolyam 2/14. évfolyam Tantárgy heti óraszáma heti óraszáma Osztályfőnöki óra (elmélet)
1
1
Munkahelyi egészség és biztonság (elmélet)
1
—
Foglalkoztatás II. (elmélet)
—
1
Foglalkoztatás I. (elmélet)
—
2
Gépírás és iratkezelés gyakorlat (gyakorlat)*
7*
—
Levelezési ismeretek (elmélet)
1
—
Levelezési gyakorlat (gyakorlat)*
6*
—
Kommunikáció alapjai (elmélet)
4
—
Üzleti kommunikáció gyakorlat (gyakorlat)*
4*
—
Gazdasági alapismeretek (elmélet)
4
—
Jogi ismeretek (elmélet)
3
—
Vállalkozási ismeretek (elmélet)
3
—
Üzleti adminisztráció gyakorlat (gyakorlat)*
—
7*
Ügyviteli ismeretek (elmélet)
—
4
—
3
—
7*
Hivatali protokoll ismeretek (elmélet)
—
3
Szakmai idegen nyelv gyakorlat (gyakorlat)*
1*
7*
35
35
Rendezvény és program dokumentáció alapjai (elmélet) Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban (gyakorlat)*
Összesen *csoportbontásban
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat: a 13. szakképző évfolyam befejezése után 160 óra. 105
Az iskolai képzés óratervei felmenő rendszerben Utolsó beiskolázás közgazdaság szakmacsoportos képzésre a 2012/2013. tanévben
106
4 éves képzés esetén (Kerettantervi óraterv) alapján 2010/2011. tanévtől, felmenő rendszerben utolsó beiskolázás a 2012/2013. tanév, kifutó 2016. jún. Tantárgy: Heti óraszám (évfolyam) 2010/11. tanév
2011/12. tanév
2012/13. tanév
2013/14. tanév
9.
10. 3
11. 3
12. 3
Magyar irodalom
2
Magyar nyelvtan
2∗ 2
1∗
1∗
1∗
2
2
3
-
-
-
1
Idegen nyelv
4∗
4∗
4∗
4∗
Matematika
3∗ -
3∗
4∗
4∗
2
-
-
Rajz
-
2
-
-
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Testnevelés
3
3
2
2
Fizika
-
2
2
-
Földrajz
3
-
-
-
Biológia
2
2
-
-
Kémia
3
-
-
-
Informatika
2*
2∗
2∗
-
Gépírás
2
2
-
-
Gazdasági és jogi ismeretek Elméleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan gyakorlat Tanulói heti óraszám összesen: csoportbontás
2 -
2 -
4 4 2∗
4 4 1∗
31
31
31
28
11
10
13
10
41
41
44
38
Történelem Társadalomismeret.
Ének-zene
Ellátandó tanári óraszám
A ∗-gal jelölt órákat csoportbontásban szervezzük. 107
5 éves, idegen nyelvi előkészítő osztály esetén 2010/2011. tanévtől kezdve felmenő rendszerben, egy idegen nyelv
Heti óraszám (évfolyam) Tantárgy:
2010/11. tanév
2011/12. tanév
2012/13.
2013/14. tanév
2014/15. tanév
tanév
9.
10.
11.
12.
13.
Magyar irodalom
1
2
3
3
3
Magyar nyelvtan
1∗
2(1∗)
1∗
1∗
1∗
Történelem
2
2
2
2
3
Társadalomismeret
-
-
-
-
1
Idegen nyelv
12∗
5∗
5∗
5∗
5∗
Matematika
2*
4∗
4∗
4∗
4∗
Ének-zene
2
-
-
-
-
Rajz
-
-
2
-
-
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
Testnevelés
3
3
2
2
2
Fizika
-
-
2
2
-
Földrajz
-
-
3
-
-
Biológia
-
2
2
-
-
Kémia
-
3
-
-
-
4(2∗+2)
2∗
2∗
-
-
Gépírás
2
2
-
-
-
Gazdasági és jogi ismeretek
-
2
2
-
-
Elméleti gazdaságtan
-
-
-
4
4
Üzleti gazdaságtan
-
-
-
4
4
Üzleti gazdaságtan gyakorlat
-
-
-
2∗
1∗
30
30
31
30
29
csoportbontás
17
12
12
12
11
Ellátandó tanári óraszám
47
42
43
42
40
Kerettantervi rendelet szerint
27,5
27,5
30
30
30
Informatika
Tanulói heti óraszám összesen:
A ∗-gal jelölt órákat csoportbontásban szervezzük.
108
5 éves, idegen nyelvi előkészítő osztály esetén
2011/2012. tanévtől kezdve felmenő rendszerben, kettő idegen nyelv
utolsó beiskolázás a 2012/2013. tanév, kifutó 2017. jún 2011/12. 2012/13. 2013/14. Tantárgyak
2014/15.
2015/16.
tanév
tanév
tanév
tanév
tanév
9.
10.
11.
12.
13.
Magyar irodalom
1
2
3
3
3
Magyar nyelvtan
1∗
2(1∗)
1∗
1∗
1∗
Történelem
2
2
2
2
3
Társadalomismeret
-
-
-
-
1
ELSŐ Idegen nyelv
8∗
4*
4∗
4∗
3∗
MÁSODIK Idegen nyelv
4*
2*
2*
2*
-
Matematika
2*
4∗
4∗
4∗
4∗
Ének-zene
2
-
-
-
-
Rajz
-
-
-
-
2
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
Testnevelés
3
3
2
2
2
Fizika
-
-
2
2
-
Földrajz
-
-
3
-
-
Biológia
-
2
2
-
-
Kémia
-
3
-
-
-
4(2∗+2)
2∗
2∗
-
-
Gépírás
2
2
-
-
-
Gazdasági és jogi ismeretek
-
2
2
-
-
Elméleti gazdaságtan
-
-
-
4
4
Üzleti gazdaságtan
-
-
-
4
4
Üzleti gazdaságtan gyakorlat
-
-
-
2∗
1∗
30
31
30
31
29
csoportbontás
17
13
13
13
9
Ellátandó tanári óraszám
47
44
45
44
36
Kerettantervi rendelet szerint
27,5
27,5
30
30
30
Informatika
Tanulói heti óraszám összesen:
A ∗-gal jelölt órákat csoportbontásban szervezzük.
109
A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma A választott közgazdasági szakközépiskolai kerettanterv helyi változatában a kötelező tanórai foglalkozások számát úgy alakítottuk ki, hogy azzal a sikeres érettségi és érettségi-képesítő vizsga letételéhez az óraszám elegendő legyen. A kifeszített tanulói elfoglaltság mellett további kötelezően választandó tanórai foglalkozásokat nem határozunk meg
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettsége 1.) Az alkalmazott taneszközök hagyományosan: tankönyv, munkafüzet, példatárak, füzetek, tesztlapok és tesztkönyvek, atlaszok, táblázatok stb. 2.) Az iskola felvállalja a tankönyvek és sok más taneszköz beszerzését. A szülő a szükséges taneszközökről a megelőző tanév végéig szerez tudomást. A szülő joga a tankönyvek egyéni beszerzése is. A 9. osztályos tanulókat ill. gondviselőiket a felvételről szóló értesítésben tájékoztatjuk a kiválasztott tankönyvekről, segédletekről, az idevágó tudnivalókról és tennivalókról. 3.) Az alkalmazott és kötelező tankönyvekről az iskola dönt. Elvünk, hogy a szaktanárok, a munkaközösségek a tankönyvek és más segédeszközök kiválasztásánál legyenek tekintettel azok vételárára, de nem állapítunk meg semmilyen maximális értéket, bízva tanáraink józan ítélőképességében, szakmai kompetenciájában. Szélsőséges esetekben azonban a szülői szervezet (és az iskola igazgatósága) bírálatot gyakorol. Ezért
várja
el
az
iskolavezetés,
hogy
egyeztessenek a tervezett tankönyvváltásról.
110
a
szaktanárok
előzetesen
4.) Az iskola elsősorban olyan tankönyveket használ, amelyek hivatalos tankönyvvé nyilvánítása megtörtént, ill. szerepelnek a tankönyvjegyzékben.
A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai Pedagógiai eljárások Az iskola a pedagógiai eljárásokat pedagógiai helyzetnek, időnek és a pedagógiai alanyoknak
megfelelően,
célzottan
és
nem
a
pedagógiai
„divathullámok”mechanikus másolásával alkalmazza. Így helye van a korábbi idők frontális, a recitatív elemeket előtérbe helyező módszerinek éppúgy, mint az egyéni és csoportos foglalkoztatásra épülő módszereknek. Külön hangsúlyt helyezünk az IKT eszközök alkalmazására és használatuk megtanítására. A modern eszközök és technológia alkalmazásával a tanár visszanyeri az évtizedekkel ezelőtt elvesztett pozícióját, a médium szerepkört és a tudásforrások kavalkádjában ismét vezető helyet tölt be. Idegen nyelvek oktatása esetén a kommunikáció központú oktatás mellett nem vesztjük szem elől az érettségi vizsgák követelményrendszerét. Történelem tanítása során a forrásközpontú anyagfeldolgozás mellett gondot fordítunk a tény és ismeretanyag megtanítására is. Az
összes
tantárgy
esetén
kiemelt
fontosságú
az
érettségi
követelményrendszerben megfogalmazott kompetenciák elsajátíttatása. Gondot fordítunk a lemaradók felzárkóztatása mellett a tehetséggondozásra, azon belül a kiválasztás és gondozás folyamataira. Ezek lehetnek külön órákon, vagy differenciált foglalkoztatás keretében tanórán. Pedagógiánk része a tanórákon kívüli programok, versenyek, vetélkedők színház és koncertlátogatás és más kulturális programok szervezése. A nevelés területén kiemelkedő szerepet szánunk a kollektív tevékenységnek, az egységes szemléletnek és fellépésnek. A nevelési célok, fejlesztési területek megjelenése a helyi tantervekben Nevelési cél
Tantárgy
Erkölcsi nevelés
111
Egyéni felelősség, kötelességtudat
Valamennyi tantárgy
Társadalmi felelősség
Valamennyi tantárgy
Etikus viselkedés
Osztályfőnöki óra
Normakövetés, normaszegés
Valamennyi tantárgy
következményei Eltérő kultúrák etikai elveinek
Osztályfőnöki óra
összevetése Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Híres magyar történelmi személyiségek
Közismereti tárgyak, osztályfőnöki óra
tudósok, feltalálók, művészek,sportolók munkásságának ismerete Magyar közgazdasági gondolkodók
Szakmai órák
ismerete Nemzeti ünnepeink
Magyar irodalom, osztályfőnöki óra
Népi hagyományok, vallási ünnepek
Osztályfőnöki óra
A lakóhely, és az iskolai környezet
Földrajz, osztályfőnöki óra
természeti és kulturális örökségének ismerete UNESCO kulturális örökséghez,
Földrajz, biológia
magyar örökséghez tartozó természeti és kulturális értékékek Hungarikumok
Földrajz, osztályfőnöki óra
Hagyományok- fenntarthatóság
Magyar irodalom, földrajz, osztályfőnöki óra
Nemzeti kultúrák jelentősége
Magyar, történelem, osztályfőnöki óra
Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az egyén felelőssége a közösség
Történelem, társadalomismeret,
fenntartásában, és a normakövetésben
osztályfőnöki óra
Alapvető állampolgári jogok,
Társadalomismeret
kötelezettségek Korrupció, hatalmi visszaélések,
Történelem, társadalomismeret
112
antidemokratikus eljárások veszélyei Demokratikus jogok fenntartásáért
Történelem, társadalomismeret
küzdő szervezetek Civil szervezetek működési formái,
Társadalomismeret
lehetőségei Önismeret és társas kapcsolati kultúra fejlesztése Önismeret, személyiség
Biológia, egészségtan, osztályfőnöki óra
Ideális, és reális énkép
Biológia, egészségtan, osztályfőnöki óra
Társas kapcsolatok építésének
Biológia, egészségtan, osztályfőnöki
fontossága, lényege, lehetőségei
óra
Harmonikus társas kapcsolatok
Biológia, egészségtan, osztályfőnöki
kialakításához szükséges ismerete,
óra
készségek, empátia Családi életre nevelés Tudatos készülés a párkapcsolatra,
Biológia, egészségtan, osztályfőnöki
családi életre
óra
Munkaeszközök, eredményes
Osztályfőnöki óra
munkamódszerek Háztartásban, közvetlen környezetben
Osztályfőnöki óra
alkalmazott anyagok Készülés az önálló életvitelre
Osztályfőnöki óra
Szükségletek tudatos rendszerezése,
Szakmai tárgyak, osztályfőnöki óra
rangsorolása Takarékosság, takarékoskodás
Szakmai tárgyak
alapvető technikái Családtervezési módszerek
Biológia, osztályfőnöki óra
Szexuális problémák
Biológia, osztályfőnöki óra
Krízishelyzetek
Osztályfőnöki óra
Gyerekszülés, örökbefogadás
Biológia, egészségtan, osztályfőnöki
113
óra Család társadalomban betöltött szerepe Biológia, egészségtan, osztályfőnöki óra Szakmai tárgyak, osztályfőnöki óra
Családon belüli szerepek, feladatmegosztás, felelősség Tisztelet a különböző generációk iránt
Osztályfőnöki óra
A testi, lelki egészségre nevelés Személyes higiénia, tiszta, rendezett
Biológia, egészségtan, osztályfőnöki
környezet iránti igény kialakítása
óra
Egészséges étrend, az elhízás
Biológia, egészségtan,
kockázatai Kultúra szerepe a lelki egészség
Biológia, egészségtan,
megőrzésében Stressz oldó módszerek
Biológia, osztályfőnöki óra
Szenvedélybetegségek kialakulása,
Biológia, osztályfőnöki óra
kockázata, kezelése A gyász szakaszai, segítő technikák, a
Osztályfőnöki óra
hospice-szolgáltatás Egészségügyi ellátás, betegjogok,
Biológia, egészségtan, osztályfőnöki
orvosválasztás, gyógyszer tájékoztatók
óra
Védőoltások
Biológia, egészségtan,
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Egészségtan, osztályfőnöki óra
A segítségnyújtás szükségességének felismerése, kötelességérzet kialakítása Felelősségvállalás másokért
Egészségtan, osztályfőnöki óra
Beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek
Egészségtan, osztályfőnöki óra
segítése Önkéntesség értéke, jelentősége,
Osztályfőnöki óra
formái Fenntarthatóság, környezettudatosság
114
Fenntarthatóság, fenntartható fejlődés
Földrajz, biológia, társadalomismeret,
összefüggése a globális problémákkal
osztályfőnöki óra
Környezeti problémák
Földrajz, biológia, társadalomismeret, osztályfőnöki óra
Globális problémák, lokális cselekvések Földrajz, biológia, társadalomismeret, közti összefüggések
osztályfőnöki óra
Nemzetközi összefogás jelentősége a
Földrajz, társadalomismeret,
fenntarthatósággal kapcsolatban
osztályfőnöki óra
Pályaorientáció Élethosszig tanulás, önképzés
Osztályfőnöki óra
jelentősége Munkapiaci lehetőségek, felkészülés a
Szakmai tárgyak, osztályfőnöki óra
munkavállalói szerepre Személyes tulajdonságok, ismeretek,
Osztályfőnöki óra
választható szakmák Álláskeresés, önéletrajz készítés,
Szakmai tárgyak, magyar nyelv,
felkészülés az állásinterjúkra
osztályfőnöki óra
Gazdasági és pénzügyi nevelés Európai Unió
Földrajz, történelem, szakmai tárgyak
Valutaforgalom, tőzsdeindexek, GDP
Szakmai tárgyak, földrajz
hatása az egyénre Anyagi és a kapcsolati tőke értéke,
Osztályfőnöki óra
szerepe a társadalomban Alapvető pénzügyi, közgazdasági
Szakmai tárgyak, földrajz
fogalmak Egyéni pénzügyi döntések
Szakmai tárgyak
(befektetések, hitelek, számlanyitás.. Médiatudatosságra nevelés Tudatos választás a tanulást,
Közismereti tárgyak, osztályfőnöki óra
művelődést, szórakozást, segítő médiumok között Nem kívánatos tartalmak elhárítása
Osztályfőnöki óra
115
A tanulás tanítása Jegyzetelés, lényegkiemelés
Valamennyi tantárgy
Saját tanulási stílus, stratégia
Osztályfőnöki óra
kialakítása, önálló tanulás Időmenedzsment jelentősége
Osztályfőnöki óra
Tudásmegosztó, és tudásépítő
Osztályfőnöki óra
platformok használata Szóbeli, írásbeli, képi kifejezések
Magyar nyelv, osztályfőnöki óra
különböző formái
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja az intézményben Intézményünk a mindennapos testnevelést a köznevelési törvény 27.§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi, felmenő rendszerben a kilencdik évfolyamtól, 2012/2013. tanévtől. Heti 3 testnevelésóra az órarend szerint kötelező. További heti 2 tanóra kiváltható -
az iskolai sportkörben való sportolással, az órarend szerint, vagy
-
az iskolai sportkör keretében működő természetjáró szakosztályban (ODK) várhatóan kéthetente egy-egy szombati napon tartandó gyalogtúrán való részvétellel (tömbösítve ), vagy
-
versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal, vagy
-
amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel.
Ez esetben a kérelemhez csatolni kell a sportszervezet vagy egyesület igazolását is a tagságról, továbbá félév és tanév végén a részvételről
116
A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai A diákok az egyes foglalkozásokat önként (a kötelező tanóra kivételével) választhatják. A lehetőséget a kötelező tanórákon kívül rendelkezésre álló finanszírozott órakeret terhére biztosítjuk. Szükség esetén elsőbbséget adunk az olyan tárgyaknak, foglalkozásoknak, amelyek kötődnek az érettségihez, a felvételi vizsgákhoz és versenyeredménnyel biztatnak. Az iskolai könyvtár ill. az Internet használata minden tanítási napon a diákok rendelkezésére áll. A felkínált foglalkozásokat az iskolaszaktanárai a tantárgyfelosztásban rögzítettek szerint tartják, a pedagógus megválasztása a tanuló által tehát eléggé korlátozott.
117
Azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja A közgazdasági szakközépiskolában kötelező érettségi tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, előreláthatólag a 2016/2017. tanévtől, a szakközépiskolai kerettanterv felfutásától kezdve u.n. szakmai érettségi tantárgy. Emellett kötelezően nem jelölünk meg további tantárgyat. Tapasztalataink és a jogszabályok alapján a tanulók többsége nem választ további tantárgyat. Hagyományaink illetve az esetleges érdeklődés mellett további tantárgynak az informatika és testnevelés tantárgyat kínáljuk, azzal érvelve, hogy e tantárgyakat az iskola négy évfolyamán tanulják a tanulók. Felkészítés az emelt szintű érettségi vizsgákra (Kifutó rendszerben) A diákjainknak egy, esetleg két tárgyból (egészen kivételes esetben három tárgyból) javasoljuk a párhuzamos felkészülést az emelt szintű érettségi vizsgára. A tárgyakat illetően elsősorban az idegen nyelvet, a matematikát, az elméleti gazdaságtant, másodsorban a történelmet és a magyart, harmadsorban az informatikát javasoljuk választani. Természetesen az iskola itt a tapasztalatra épít, miszerint a tanulók döntő többsége szakirányúan tanul tovább. Más érdeklődés esetén a tárgyak ajánlati sorrendje változik. Mindenesetre a diák (mögötte a szülő) egyedüli döntése az emelt szint tárgyának megválasztása. Az iskola a választáshoz teljes és mindenoldalú tájékoztatást, segítséget ad! A felkészítés mikéntje tantárgyanként: - idegen nyelv A diákok az idegen nyelvi előkészítő osztályban eleve az előírt óraszámban, kezdettől fogva igénybe vehetik a felkészítést. A kerettanterv szerint tanulók (a hagyományos osztálytípusban) 4,4,5,5 órában tanulják az idegen nyelvet, és az osztályban 9. évfolyamtól kezdve a haladó szinten produkáló diákok külön csoportban készülhetnek. A 11. és a 12. évfolyamon – ha szükséges – további 1 –
118
2 órát igénybe vehetnek a szabad sávból, esetleg a tanórán kívüli foglalkozásokra szánt időkeretből. A további tantárgyak esetében az érettségi vizsgát megelőző 2 évfolyamon (11 – 12 ill. nyelvi előkészítő osztály esetén 11-12-13. évfolyamon) az alábbi megoldást tervezzük: - matematika A szabad sáv (esetleg a tanórán kívüli keret) terhére 1 – 2 órával megnöveljük az óratervi óraszámot a sikeres felkészüléshez - elméleti gazdaságtan, üzleti gazdaságtan A 11. és a 12. illetve 12-13. évfolyamon 4 – 4 órában tanítjuk. Ha szükséges a szabad sáv terhére további 1 órát tudunk biztosítani azon tanulók számára akik ezt a tárgyat választják emelt szintre. - történelem A szabad sáv (esetleg a tanórán kívüli keret) terhére annyi óra többletet biztosítunk a felkészüléshez, hogy a heti óraszám legalább 4 legyen. - magyar nyelv és irodalom A szabad sáv (esetleg a tanórán kívüli keret) terhére annyi órát biztosítunk többletként a felkészüléshez, hogy a heti óraszám legalább 5 legyen. - informatika A szabad sáv (esetleg a tanórán kívüli keret) terhére annyi óra többletet biztosítunk a felkészüléshez, hogy a heti óraszám legalább 4 legyen. Az emelt szintű érettségire felkészítő órák megszervezése: Természetesen az adott tárgyból emelt szintű felkészítést választó diákok száma egy-egy évfolyamon kulcsfontosságú. Kívánatos hogy ez legalább nyolc legyen, de alacsonyabb szám esetén is megkeressük a megoldás lehetőségét. Elsősorban a sávos módszert alkalmazzuk az emelt szintű órák órarendbe illesztéséhez, de kivételesen a délutáni órák lehetősége is igénybe vehető.
119
Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei A pedagógiai program elkészítésének, átdolgozásának időpontjában ismert érettségi követelmények az VI. sz. MELLÉKLETBEN szerepelnek.
A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja Az oktató munka eredményességének ellenőrzése, a tanuló munkájának értékelése a szaktanár feladata. Az értékelés fajtái: diagnosztizáló (előzetes) értékelés, amelynek tanítása előtt meg tudjuk
állapítani a tanuló
célja hogy egy-egy témakör előzetes tudását, képességeit,
amelyekre a tanítás során építhetünk, vagy amelyeket - mert hiányzik - pótolnunk kell (javasolt, de nem kötelező értékelési forma), formatív értékelés (közbülső értékelés), amely az oktatási folyamat (pl. egy- egy témakör tanítása) közben zajlik, hogy
visszajelzést kapjunk a tanulók
teljesítményéről, és ennek alapján tudjuk tervezni a további munkát (kötelező), szummatív értékelés (összegző értékelés), amelyre egy - egy nagyobb tanítási egység, témakör zárásakor kerülhet sor (kötelező). Ez az osztályzat a naplóban piros színnel jelenik meg. Az értékeléssel és az ellenőrzéssel kapcsolatban a részletek a helyi tantervekben találhatók. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái; a tanuló teljesítménye értékelésének, minősítésének formája A nevelő és az oktatómunka eredményének értékelésében, ellenőrzésében a tantestület minden tagja érintett. A nevelőmunka eredményének értékelésében, ellenőrzésében
az
osztályfőnöké
a
120
főszerep.
Megfigyeli
tanítványai
megnyilvánulásait,
munkakészségét,
személyiségjegyeinek
alakulását.
Véleménye megjelenik a tanuló magatartás és szorgalomjegyében, esetleges jellemzésében. A kollégák véleménye az osztályozó-konferenciákon mint a végső fórumon nyer megfogalmazást, de
szorgalmazzuk és alkalmazzuk a nevelési
folyamat során végrehajtott értékelést is. Az ellenőrzés folyamatos. A magatartás és szorgalom jegyek megállapítása a Házirendben foglaltak szerint történik. A szorgalom esetében a képesség és a teljesítmény viszonyát vizsgáljuk. A magatartás tekintetében nem csak a diák viselkedését, a hétköznapi tanuló – tanuló, tanuló – tanári kapcsolatban adódó szituációkban az intelligencia színvonalát, hanem az osztály és iskolaközösséghez való viszonyt, a közösségért végzett munkát is vizsgáljuk. Az írásbeli munkák külső alakját a kötelező érettségi tárgyak nagyobb lélegzetű dolgozatainál osztályozzuk. Ezt a hagyományt a jövőben is folytatjuk, egyrészt az esztétikai nevelés részeként, másrészt a szakmai oktatás igényeként. Ez az értékelés a szakképző évfolyamon nem kötelező. A külalak osztályzatait a naplókban betűkkel jelöljük:
a
jeles
b
jó
c
közepes
d
elégséges
e
elégtelen
Az ellenőrzőben és a bizonyítványban a jelölés a szokásos módon számjegyekkel történik. A tantestület az osztályozó konferencián a tanulók osztályozásával (tantárgyak, magatartás, szorgalom, írásbeli munkák külső alakja) kapcsolatos jogkörét az osztályban tanító – a gyermeket ismerő – tanárok közösségére ruházza át. (Sok évtizedes hagyomány, bevált gyakorlat.) A tanuló magatartásának minősítése: Példás (5): ha felelősségérzete kiemelkedő, feladatát legjobb tudása szerint ellátja. Környezetében a fegyelmezett magatartást segíti és szorgalmazza. A feladat tisztázása után saját maga szervez, irányít, maga meglátja a tennivalókat és azt végre is hajtja. Önként, példamutatóan végzi társadalmi megbízatását. A
121
házirend követelményeit betartja. Viselkedése udvarias, a felnőttekkel és társaival szemben illemtudó. Jó (4): a feladatát ellátja, csak saját magáért, munkájáért felel. A feladat tisztázása után kis irányítással végzi munkáját. A házirend szabályait betartja, illemtudóan viselkedik, embertársainak megadja a tiszteletet, nem kapott osztályfőnöki írásbeli intést. Változó (3): ha felelősségérzete kifogásolható, önként nem vállal munkát. Megbízatásait ellenőrzés mellett képes csak teljesíteni. Irányítani kell. Vonakodik közösségi tevékenységet végezni. A házirendet csak akkor tartja be, ha tudja, hogy ellenőrzik, illetve annak megszegéséért vele szemben fegyelmi intézkedést vagy fegyelmi büntetést kellett alkalmazni. A magatartása kifogásolható, tiszteletlen. Rossz (2): ha semmit nem lehet rábízni. Nincs felelősségérzete, cinikus, gomboló. Az osztályon belül a negatív normák követését képviseli, szorgalmazza, irányítva sem akarja elvégezni a kapott feladatot. Kivonja magát a közösség érdekeit szolgáló tevékenység alól. A házirend szabályait nem tartja be. Magatartása ellen súlyos kifogások merültek fel. A tanuló szorgalmának értékelése Példás (5): ha kötelességtudata példamutató, tanórákon aktívan dolgozik. Képessége szerint rendszeresen, eredményesen tanul, feladatainak elvégzésében csak kisebb hiba fordulhat elő. Képességeit tudatosan fejleszti. Jó (4): ha kötelességtudata jó, rendszeresen tanul. Munkavégzése során kisebb hibák adódhatnak. Változó (3): kötelességére figyelmeztetni kell, nem rendszeresen tanul, feladatai elvégzését irányítani és folyamatosan ellenőrizni kell. Hanyag (2): ha kötelességtudata nincs, tanulmányi munkáját elhanyagolja. Figyelmeztetések után sem képes feladatai rendes elvégzésére.
Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló év végi osztályzatai alapján a tantestület határoz a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Ha a tanuló minden tantárgyból legalább elégséges (2) osztályzatot szerzett akkor magasabb osztályba léphet. Ha a diák legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, akkor az iskola által megjelölt
122
időpontban javítóvizsgát tehet. Sikeres javítóvizsga után a tanuló a magasabb évfolyamon folytathatja tanulmányait. Sikertelen javítóvizsga esetén az évfolyamot megismételheti.
A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Az iskolában a tanítás alapesetben osztálykeretben történik. Miután iskolánkban a tanult idegen nyelv az angol vagy a német, az adott osztályt idegen nyelv tanórán ebből a szempontból csoportosítjuk. Szakközépiskolaként a szakmai gyakorlati oktatást a törvényi előírásoknak megfelelően, a létszám függvényében csoportbontásban szervezzük. Szintén a szakképzési törvény és a köznevelési törvény előírásának megfelelően a szakképző évfolyam gyakorlati foglalkozásait csoportbontásban törekszünk lebonyolítani.
A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag elhelyezése iskolánk pedagógiai programjában A Közgazdasági Szakközépiskolában többféle tantárgyi közegbe integrálvainterdiszciplináris feldolgozásban- jelenik meg a veszprémi nemzetiségek kultúrájának megismertetése. Célunk, hogy adott közismereti tantárgyak tantervi profiljába illesztve, történelmi, földrajzi, művészettörténeti és irodalomtörténeti, etikai ismereteket közvetítsünk tanulóink felé. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink tisztában legyenek a Veszprémben élő nemzetiségek anyaországainak földrajzi elhelyezkedésével, mellyel a Földrajz tantárgy /Regionális társadalom és gazdaságföldrajz témakör /Európa regionális földrajza anyagrészben foglalkozunk.
123
Mind a Földrajz, mind a Biológia tantárgy keretében oktatjuk az emberi faj egységességét szem előtt tartó szemléletet, ezen belül részletezve foglalkozunk az emberi nagyrasszok /alrasszok /népcsoportok /nemzetiségek /etnikumok fogalomköreivel. A
Földrajz
tantárgy
Általános
Társadalomföldrajzi
témakörében
/Népességföldrajz anyagrészben oktatjuk a Világ nyelvei, vallásai fejezetben, valamint
Magyarország
népességföldrajza
fejezetben
is
hazánk/városunk
nemzetiségeit, etnikumát, helyzetüket. Az iskola és benne a történelemtanítás egyik fő feladata értékek közvetítése. Olyan alapvető normákról, értékekről van szó, mint a nemzeti azonosságtudat kialakítása a magyar történelem feldolgozásával; az európai és egyetemes demokratikus értékrend kialakítása. az alapvető személyiségi és emberi jogok, valamint erkölcsi normák megismerésére és tiszteletére; az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztésére;
a
szociális
érzékenység
kialakítására
a
társadalmi
egyenlőtlenségeik okainak megismertetésével. Nyitott,
elfogadó
gondolkodást
kell
kialakítani
az
eltérő
kultúrák
vonatkozásában a kisebbségek történelmének áttekintésével – beleértve a határon túli magyarság és a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek múltját és jelenét is –, különös tekintettel a Kárpát-medencében együtt élő népekre. A magyar nyelvi kerettantervi célkitűzések segítenek az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák megismerésében, az én és a másik közötti azonosság és különbség megfogalmazásában,
tiszteletében.
Az
irodalmi
alkotások
fejlesztik
az
emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét, hozzájárulnak
ahhoz,
hogy
a
diákokban
megteremtődjék
a
hagyomány
elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. Az Ének-zene tantárgy keretében a kerettantervben feltüntetett anyagon keresztül a tanulók megismerik népzenénk és más népek zenéje, nemzeti zenei
124
kultúránk és a klasszikus zene, a jazz, valamint a populáris műfajok igényes szemelvényeit. Kiemelkedő
fontosságot
problémák/megoldások Veszprém
a
tulajdonítunk világban,
vonatkozásában
az
a
nemzetiségi
Európában,
osztályfőnöki
szomszéd
órákban
rejlő
kérdések/ országokban, módszertani
lehetőségeknek. (nemzetiségi kiállítások, klubok, múzeumok látogatása, készségfejlesztő drámapedagógiai elemeket alkalmazó módszerek) Az etika tantárgy a helyes életvezetéshez nélkülözhetetlen magatartásszabályok értelmének megvilágításával, felelősségtudatuk elmélyítésével és az önfejlesztés igényének megerősítésével felkészíti a tanulókat a személyközi kapcsolatok és a társadalmi együttélés konfliktusainak kezelésére, tudatosítja döntéseik, cselekedeteik erkölcsi jelentőségét. Képessé teszi a diákokat az elfogulatlan vizsgálódásra, méltányos párbeszédre, véleményük szabatos kifejtésére, önálló meggyőződés kialakítására az erkölcs kérdéseiben. A szellemi értékek iránti fogékonyságra, a mások igazsága iránti nyitottságra nevel. Hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók tiszteljék embertársaik erkölcsi méltóságát, felismerjék az élővilág gazdag változatosságának értékét, és képessé váljanak a megértésen, kölcsönös segítségen alapuló együttműködésre társaikkal. A szolidáris és kooperatív viselkedés, a segítőkészség értékének belátása, alkalmazása konfliktushelyzetekben. Az előítéletes, kirekesztő, rasszista, a kisebbségekkel szemben elutasító viselkedés gyökereinek feltárása, a társadalmi
csoportok
közötti
együttélés
konfliktusainak
méltányos
kezelésére irányuló igény, illetve az ehhez szükséges attitűdök és ismeretek elmélyítése.
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A törvény által megszabott kötelezettség a tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése.
125
Iskolánkban a több éves tapasztalatok alapján választottunk mérési gyakorlatokat, a korábbi Hungarofit programra építve. Ezeket a feladatokat azért választottuk, mert egyszerűek, kevés szerigényűek, bárhol végrehajthatók és megmutatják a tanulók fizikai felkészültségének mértékét. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete. Kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztése, a szükséges szint elérésére, megtartására. A mérési tevékenységet a testnevelés tantárgy tanmenetébe építik be a szaktanárok az iskola valamennyi évfolyamán, tanév rendjére vonatkozó rendelet előírásaira figyelemmel. A maximum két hónapos mérési időszakot a tavaszi időszakra, április-május hónapra jelöljük ki.
126
AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ KÉPESSÉG MINŐSÍTÉSE IGEN GYENGE
Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan
Elégtelen osztályzatot kapott
elvégzése legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének – átmeneti –javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítják.
GYENGE
Az egésznapi tevékenységétől gyakran fárad el annyira, hogy nem tudja
Elégséges osztályzatot kapott
kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát.
KÖZEPES
Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése
Közepes osztályzatot kapott
stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeresen, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében, legalább ezt a szintet megtartsa.
JÓ Jó osztályzatot kapott
Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban,
ill. amatőr szinten rendszeresen
edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló
127
szeretne lenni legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondicionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez. KIVÁLÓ
Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró
Jeles osztályzatot kapott
képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban, olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy – nagyobb formaingadozás nélkül – nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el.
128
Leányok
Fiúk
2.
3.
4.
5.
2.
3.
4.
5.
6
7
8
9
8
9
10
11
40
55
70
85
40
55
70
85
50
65
80
95
50
65
80
95
10
15
20
25
20
30
40
50
1,4
1,6
1,8
2
1,8
2
2,2
2,4
Cooper-teszt 12 perc (iskolakör,
Felülés (3 perc)
Törzsemelés (3 perc) Fekvőtámasz ban karhajlításnyújtás Helyből távolugrás
129
1 átlagolt érdemjegy
270m)
Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek érvényesülése a Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskolában Napjainkban az egészség-megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Alapvetően nem arra épít, hogy a betegségek bekövetkeztével riogassa az embereket, hanem olyan életmódbeli alternatívákat kínál fel, amelyekkel azonosulva az egyéneknek lehetőségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására. Így az egészségmegőrzés a mindennapi élet része kell hogy legyen, mely messzemenően figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai kapacitását. Az egészségmegőrző tevékenység magában foglalja az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével, az életvezetéssel kapcsolatos egyéni ismeretek bővítését, ezenkívül szakmapolitikai változásokat feltételez, mivel a politikai és környezeti tényezők nagymértékben befolyásolják az egészséget. Hangsúlyozza az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével összefüggő növekvő kompetenciát, azt, hogy az egyének, a laikusok is e szolgáltatások értő felhasználóivá váljanak. A kutatók megítélése alapján mindössze az esetek 40 %-ában bizonyítható okozóként az egészségkárosító magatartás. Az esetek többségében (60 %) a környezeti változásokra adandó autentikus válaszok – képességek, készségek hiánya okozza a morbiditást és a korai halált. A környezeti változások alatt a kutatók egyértelműen a társadalmi-politikai és az ezzel szorosan összefüggő gazdasági változásokat értik. A kutatók meggyőződése, hogy a dinamikusan polarizálódó társadalom leszakadó rétegei körében olyan irreális vágyak, igények indukálódnak,
melyek
teljesíthetetlensége
állandó
feszültséget,
tehetetlenségérzetet és a társadalmon való kívülállóság érzetét keltik. Ez az állapot a munkanélküliek, az alacsony iskolai végzettségűek és a kedvezőtlen települési viszonyok között élők relatívan szegényedő és a napi konfliktusoknak kumulatív módon kitettek csoportjára jellemző tömegesen. Ők azok, akik nem rendelkeznek a helyzetükön való változtatás lehetőségével, de esetleges 130
felzárkózási lehetőség esetén a változtatás képességével sem. Nem tudnak megbirkózni nehézségeikkel, s további fennmaradásuk, a még súlyosabb válság elkerüléséért folytatott harcuk állandóan megújuló feszültséggel, így intenzív egészségromlással, legalábbis annak nagy kockázatával jár. Az iskolák mint a másodlagos szocializáció intézményei, olyan keretet adhatnak, amelyek
között
mód
nyílik
az
egészségesebb
életvitel
készségeinek,
magatartásmintáinak kialakítására és gyakorlására. Az egészségnevelési program legfontosabb konkrét tartalmi elemei: TESTÁPOLÁS -
A bőr
-
A haj és a köröm
-
A fog
TÁPLÁLKOZÁS -
Testsúly
-
Táplálkozási piramis
ÉLETMÓD ÉS MOZGÁS -
Torna
-
Kocogás
-
Gyaloglás
-
Úszás
-
Kerékpározás
-
Tánc
MINDENNAPOS TESTEDZÉS Tanórán
kívül
valamennyi
tanulónk
számára
biztosítjuk,
hogy
a
tornateremben, tornapályán a sportköri foglalkozásokon illetve ezek mellett vagy ezekkel párhuzamosan minden tanítási napon, egyéb esetekben (tánc, túrák, táborok stb) azon túl is a diák legalább egy tanítási óra idejére mozoghasson, tornászhasson önkéntes alapon. A lehetséges formák: labdajátékok, trampolin, torna, táncgimnasztika, vízitábor, sítábor, természetjáró tábor ill. túra, egyéb sportrendezvények. BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE ÉS FELISMERÉSE (szomatikus és pszichés betegségek)
131
ALLERGIÁK KIALAKULÁSA, MEGELŐZÉSE -
Környezeti allergének
-
Házi poratka
-
Állati szőrök
-
Madártoll
-
Gomba
-
Virágporok
-
Táplálék allergének
-
Kontakt allergiák
-
Egyéb allergiák
SZENVEDÉLYEINK -
Dohányzás
-
Alkohol
-
Drog
FOGAMZÁSGÁTLÁS, NEMI BETEGSÉGEK -
Védekezési módok
-
Nemi betegségek
SZOCIÁLIS EGÉSZSÉG VÉDELME -
A társas – társadalmi kapcsolatok harmóniájának megteremtése
Az egészségnevelési program színterei: -
osztályfőnöki órák (előadó: osztályfőnök vagy meghívott szakember)
-
testnevelési órák
-
biológia órák
-
szabadidős programok, iskolán ill. tanórán kívüli lehetőségek
-
iskolaorvosi rendelés
-
iskolai pszichológiai rendelés
-
iskolafogászati rendelés
-
a gyerekekkel való foglalkozás közben adódó pedagógiai lehetőségeket kihasználva
minden
területen
(szakórákon,
szakkörökön,
egyéni
foglalkozáson stb.) -
plenáris
–
általában
egy-egy
évfolyam
részvételével
előadások, rendszerint külső szakember meghívásával
132
rendezett
Környezeti nevelés a Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskolában A környezeti nevelés alapelvei A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet – s benne az emberi társadalom – harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelés tartalma – világszerte, így Magyarországon is – kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell arra fordítanunk, hogy diákjaink a jövőben mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. A környezeti nevelés iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvöződik a környezettudományi és a társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és társas-társadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása. A környezeti nevelés legfontosabb értéktartalmai a fenntartható fejlődéssel, a jövő
nemzedékek
életminőséghez
fűződő
jogaival,
a
bioszféra
iránti
felelősségünkkel kapcsolatosak, ezért hangsúlyosan erkölcsi-etikai irányultságúak, attitűdöket és szokásokat formálóak. A környezeti nevelés minden pedagógus és tantárgy feladata (hiszen minden ugyanarról a világról szól!). Fontos, hogy az iskolai élet mindennapjaiban, a tanítási órákon kívül is érvényesüljön a nevelőintézmény egészének ökológiai kultúrája (pl: hulladék újrahasznosítás, energiatakarékosság, stb.). A környezeti nevelésnek az iskolán (az intézményes nevelésen) kívüli formái: teret nyújthatnak közművelődési intézmények, múzeumok, növény- és állatkertek, vadasparkok, nemzeti parkok, környezetvédelmi oktatóközpontok, a természet- és környezetvédő mozgalom civil szervezetei, csoportjai stb. A velük való 133
együttműködés igen fontos az iskolai környezeti nevelés társadalmasítása szempontjából. A környezeti nevelési célkitűzései A helyi környezeti nevelési célok megfogalmazásához segítségünkre lehetnek a
Nemzeti
alaptanterv
„Környezeti
nevelés”
közös
követelményében
megfogalmazott elvárások. A nevelési célok azonban csak akkor képezheti igazán az iskola minőségfejlesztő munkájának alapját, ha konkrétak, azaz a helyi sajátosságokat is figyelembe veszik. Rendszerszemléletre nevelés A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit, és önmaguk keressék az arra adható válaszokat. Ennek során el kell jutni odáig, hogy a tanulók képesek legyenek megérteni a fejlődés és környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét. Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása Nem elegendő az egyes problémák, de még a problémák összefüggéseinek felfedeztetése sem, ha nem alakul ki az a képesség, hogy a problémákra válaszokat is keressenek a tanulók. Fontos, hogy az egyes kérdések megválaszolására több alternatíva felállítását igényeljék, s az alternatívák értékelése, ellenőrzése után képesek legyenek a helyes, megfelelő válasz kiválasztására. A globális összefüggések megértése A létező környezeti problémák mögött gazdasági, társadalmi problémák állnak, amelyek globális problémákká szövődnek össze. Nagyon fontos, hogy ne csak egyenként lássák ezeket a gondokat a tanulók, hanem azok gazdasági, társadalmi okait is megértsék. Legyenek képesek ezeket az okokat azonosítani saját környezetükben, életükben, és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni. A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása
134
Környezetünk
minősége,
gazdagsága
létminőségünknek
egyik
alapvető
meghatározója, mégsem tükröződik vissza gondolkodásunkban automatikusan. Még ennél is nehezebb megértetni a létminőséghez szükséges nem anyagi jellegű dolgok szerepét az életünkben. A létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása Nem elegendő a szemléleti alapok megteremtése, arra is szükség van, hogy közösen fedezzük fel, hogy mit is tehetünk egyéni életünkben. A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése Az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkodni akar felette, ami a természet törvényeinek megértését, az élet miden formájának elismerését feltételezi. Fel kell fedeztetni, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem. A szerves (organikus) kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben Alapvető annak a belátása, hogy az ember történelme során nemcsak szembefordult környezetével, hanem számos esetben tudott azzal harmóniában is élni. E harmonikus együttélés eredményeként alakult ki a szerves (organikus) kultúra. A környezeti nevelés témakörei és tartalma Vásárlási szokások
Hulladék
-
A családi bevásárlókosár.
-
Az iskolai büfé kínálata.
-
Bevásárlóközpontok.
-
A környezetbarát vásárlás.
-
A reklámok hatása a bevásárlási szokásokra.
-
A háztartási hulladék régen és ma.
-
A háztartási hulladék típusa, csökkentése és otthoni kezelése vidéken és a városban.
-
Az iskolai hulladék típusai és kezelése az iskolában.
-
A szelektív hulladékgyűjtés és lehetőségei otthon és az iskolában.
135
Levegő
-
A hulladék égetése és/vagy lerakása.
-
Hulladékból energia – a jövő egyik energiaforrása?
-
A települési önkormányzat hulladékkezelése.
-
A család levegőszennyezése.
-
A hazai és nemzetközi levegő-szennyezettségi adatok elemzése.
Víz
-
Zajártalmak otthon, az utcán és az iskolában.
-
Az ivóvíz útja a kúttól a háztartásig – vízművek.
-
A szennyvízkezelés ipari módszerekkel – szennyvíztisztító telepek.
-
A házi szennyvíztisztítás alternatív lehetőségei.
-
A települési önkormányzat teendői – közműolló.
-
A biológiai és kémiai vízminősítés – tanulói vízvizsgálatok.
Talaj
Energia
-
Talajszennyezés a kiskertekben.
-
A városi parkok talaja.
-
Komposztálás.
-
A lakások főtése környezetszennyező hatásának változása a történelem során.
Tájékoztatás
-
Energiatakarékosság otthon.
-
A háztartási energiaszámlák elemzése.
-
A jelen és a jövő energiaforrásai.
-
Tanulmányi látogatás energiatermelő üzemekben.
-
Az
információforrások
kezelése:
szakkönyvek,
folyóiratok, újságok, internet, CD. -
A környezetvédelmi- és a hulladéktörvény hatása az egyén életére és az oktatásra.
A környezettan oktatás – nevelés színterei: -
osztályfőnöki órák
-
biológia, kémia szakórák
-
egyéb tantárgyak órái
-
tanulmányi kirándulások
136
-
iskolán belüli gyakorlati természetvédelem (használt elemek, italdobozok gyűjtése)
-
nyári táborok, téli sítáborok
-
iskolai szervezésű természetjárás
-
nem iskolai szervezésű környezetvédelmi rendezvények, ehhez kapcsolódó sportesemények.
A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A tanulók dicsérete és jutalmazása, fegyelmezése: Iskolánk dicséretben részesíti illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten: - tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi, - kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, - eredményes kulturális tevékenységet folytat, - kimagasló sportteljesítményt ér el, - egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez. A kiemelkedő tanulói teljesítmény egyéni dicséretet és jutalmat von maga után. Az elismerés lehet szóbeli és írásbeli. Az írásos dicséreteket a tanuló ellenőrző könyvébe és az osztálynaplóba be kell jegyezni. Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók az osztályozó konferencián tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretet kaphatnak, amit a bizonyítványba és a törzslapra is be kell vezetni. Tantárgyi dicséretet félévkor, vagy tanév végén az a tanuló kaphat, aki a félév ill. tanév során a tantárgyi követelményeket kiemelkedően teljesítette. A dicséretre a szaktanár tesz javaslatot. Amennyiben a diák valamely tárgyból (kivéve magatartás, szorgalom illetve írásbeli munkák külső alakja) tisztán jeles osztályzatot produkál, akkor az 137
osztályzata
félévkor
ill.
tanév
végén
kitűnő.
Az
értesítőben
illetve
a
bizonyítványban megjelenő kitűnő minősítés egyúttal tantárgyi dicséret is. Az írásos dicséretek formái: Szaktanári dicséretet az a tanuló kaphat, aki a szaktárgyi ismeretek elsajátítása során kiemelkedő teljesítményt nyújt. A szaktanár a tanulót példaként állítja az osztályközösség elé. A szaktanár a dicséretet az ellenőrző könyv útján indoklással - a szülő tudomására hozza. Osztályfőnöki dicséretben részesülhet az a tanuló, aki az iskola munkája során kiemelkedő teljesítményt nyújt, és ezáltal osztályközössége hírnevét is gyarapítja, az osztályfőnök a dicséretet az ellenőrző könyv útján - indoklással a szülő tudomására hozza. Igazgatói dicséretben részesülhet az a tanuló, aki munkájával, magatartásával, segítőkészségével, közösségi tevékenységével az iskola hírnevét gyarapítja, tanulmányi versenyen, sportversenyen kiemelkedő teljesítményt nyújt. A dicséretet az osztályfőnök vagy a szaktanár javasolja, majd az osztályfőnök írja be indoklással az ellenőrző könyvbe, s az igazgató írja alá. Nevelőtestületi dicséretet kaphat az a tanuló, aki az Országos Középiskolai Tanulmányi
Versenyen,
vagy
egyéb
több
fordulós
verseny
országos
döntőjében, illetve országos jellegű kulturális vagy sportversenyen 1-10. helyezést ért el. Odaítéléséről az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület dönt. A nevelőtestületi dicséretet az igazgató adja át, a dicséretet az Általános tanulmányi dicséretet az a tanuló kaphat, aki tanulmányi kötelezettségét több szakterületen kiválóan teljesíti legalább egy tanéven át. A dicséretet az osztályfőnök- több szaktanárral egyetértésben - kezdeményezi az év végi osztályozó értekezleten és az osztályban tanító tanárok közössége dönt odaítéléséről. A dicséretet az osztályfőnök a tanuló törzslapjára és a bizonyítványba is bejegyzi, s a tanévzáró ünnepélyen az igazgató hirdeti ki. A jutalmazás formái: Oklevelet a tanév végén a tanulmányi, sport és magatartási dicséretben részesülő, valamint a tanév során nem mulasztó, és a tanév során tantestületi dicséretben részesülő tanulóink kapnak. 138
Könyvjutalmat az általános tanulmányi dicséretben részesülők a 4,75 vagy annál magasabb tanulmányi eredményt elérők és az érettségi vizsgát kitűnő eredménnyel záró tanulóink kapnak. Könyvvel jutalmazzuk még azon végzős tanulóinkat, akik több éven át sikeresen vettek részt versenyeken, illetve kiemelkedő közösségi munkát végeztek. Az iskola aranykoszorús jelvénye kitüntetést több évi kiemelkedő tanulmányi munkáért, kimagasló közösségi magatartásért kaphatják az iskola végzős tanulói. Az odaítélés kritériumai: - a tanuló év végi tanulmányi eredménye a középiskolai évek során átlagosan legalább 4,6 volt. - középiskolai évei alatt kimagasló közösségi magatartást tanúsított OKTV, vagy OSZTV és/vagy más országos versenyen, illetve pályázaton vett részt és ezért korábban már elismerésben részesült. A kitüntetésre az osztályfőnök és az osztályközösség együttesen tesz javaslatot. Odaítéléséről előbb a diákönkormányzat, majd a nevelőtestület dönt. A kitüntetést, mely pénzjutalommal is jár, a diáknap záró ünnepségén az igazgató adja át. A kitüntetést az osztályfőnök bejegyzi a tanuló törzslapjára és bizonyítványába. A jó tanuló - jó sportoló díj Minden tanév végén az a végzős tanuló kaphatja meg, akinek esetében teljesülnek az alábbi feltételek: a tanuló tanulmányi átlaga (a korábbi években is) nem lehet 4,0 alatti, a tanulmányi évei folyamán valamelyik tanulmányi versenyen részt vett részvétel az iskolai házi bajnokságon részvétel a városi diákolimpia versenyein diákolimpia megyei egyéni versenyén 1-6. helyezés elérése, csapatban 1-4. helyezés elérése. A fenti kritériumok összességükben értendők. A „Nyakas János Alapítvány” díját nyerheti el a tanuló az alapító okiratban rögzített kritériumok szerint.
139
A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Jelenleg egy tanárkolléga fogja össze, ill. végzi az ifjúságvédelmi munkát. Sokat segít az iskolaorvos és a védőnő is. Feladat: felkutatni a veszélyeztetett diákokat, megismerni
őket
és
családjukat,
a
baráti
körüket,
diagnosztizálni
a
veszélyeztetettség fő okát (okait), megfogalmazni a megoldás módját, tisztázni ebben az iskola tennivalóit, felvenni a kapcsolatot a megfelelő szervekkel (önkormányzat, Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ, Veszprém Városi Hátrányos Helyzetű Fiatalokért Egyesület), amelyekkel nagyon jó kapcsolatot ápolunk. Cél: A gyermek megmentése a tanulás, a normális élet, a boldogulás ügyének. Az osztályfőnök szerepe itt is kulcsfontosságú: elvileg neki kell először felfigyelni azokra a jelekre, amelyek a diák veszélyeztetettségére utalhatnak. Fontos: a tapintat, az empátia, a türelem. A szülővel írásban, szóban (személyesen és telefonon) tartjuk a kapcsolatot. Ugyancsak ritkán, de előfordul, hogy a tanuló tanulási zavarának más oka van (pl. diszlexia, diszgráfia) ilyen esetben szakember véleményét alapul véve az igazgató felmentést vagy könnyítést ad a diáknak. Pl. az írásbeli dolgozatát szóbeli felelettel váltja ki, vagy számítógépet használhat a dolgozat megírásához. A könnyítés rendszerint eredményre vezet. A szaktanár kellő megértéssel és tapintattal foglalkozik az ilyen tanítványával. A tanulói baleseteket évenként, ha szükséges alkalmanként balesetvédelmi oktatással igyekszünk megelőzni. Végzi: osztályfőnök, az érintett szaktanárok, esetenként
az
igazgatóság
valamely
tagja
ill.
külső
előadó
(pl.
közlekedésbiztonsági szakember). A tanulóink egészségére hetenkénti rendeléssel iskolaorvos vigyáz. Szemészeti vizsgálatok, fogászati vizsgálatok és a szükséges belgyógyászati vizsgálatok évi rendszerességgel történnek. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a tanulók fejlődését hátráltató okokat és pedagógiai módszereinkkel igyekszünk megelőzni ill. ellensúlyozni a káros hatásokat.
140
Az iskolában tanítás után várakozó bejáró diákok a számítógépek mellett vagy tanulással töltik az idejüket. A hátrányos helyzetű tanulókról az önkormányzatok jegyzőitől hivatalos értesítést kapunk. Az osztályfőnök, az ifjúságvédelmi felelős, de minden a diákkal közelebbi kapcsolatba kerülő pedagógus kötelessége a kellő tapintattal és körültekintéssel figyelemmel kísérni a tanuló sorsát. Szükség esetén pedagógiai, pszichológia ill. anyagi segítséget nyújtunk. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy nem csak a definíciónak megfelelő esetekben találkozunk hátrányos helyzetű diákkal, hanem a jegyzők látóköréből kieső tanulók között is. Számos jelből lesz ez a jó pedagógus előtt nyilvánvalóvá. Az ilyen diákokat természetesen ugyanolyan figyelemmel és segítőkészséggel kezeljük, mint a jegyzők által kiemelteket.
141
A Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola szakmai programja Bevezető rész
142
A szakmai program kidolgozását meghatározó tényezők l. Az iskolafenntartó elvárásai Kiemelt szempontok: • a tanulólétszámok alakulása hosszú távon • a fejlesztés tárgyi és személyi feltételei • az iskolafenntartónak az iskolával szembeni minőségfejlesztési elvárásai. 2. A tanulók iskolával szembeni elvárásai A tanulókat több körülmény befolyásolja az iskolák közötti választásban. Ilyenek pl. a szülő, a testvér, a baráti kör példája, javaslata, s csak részben önálló döntés eredménye, hogy melyik iskolát választják. Sokféle szakmai jellegű ismeret iránt mutatkozik érdeklődésük, azok közül kiemelkednek az alábbiak: • számítógépes ismereteket nyújtó, • marketing • idegenforgalmi, • pénzügyi, • számviteli területek. 3. A szülők iskolával szembeni elvárásai A szülői ház biztatása mögött nagyon sok esetben saját tapasztalat húzódik meg: szűkebb vagy tágabb családi körből kerültek ki már az iskola tanulói, s így van ismeretük az itt folyó oktató és nevelő-munkáról. Felhívhatják a figyelmet tevékenységünkre (szakmai, tantárgyi sikereinkre, versenyeredményeinkre a médiákban megjelenő híradások is. 4. A gazdálkodó szervezetek elvárásai röviden • kész munkaerőt kapjon, • széles alapú szakmai képzést biztosítson az iskola. 143
Az ebből további követelmények - gyakorlat-orientált képzés legyen - a csoportmunka erősítése - a tanulói önállóságot biztosító új, hatékony módszerek keresése. 5. A tanulók továbbtanulását biztosító iskolák elvárásai Iskolánk a gazdasági jellegű felsőfokú képzés felé orientál. A közgazdaság szakmacsoportra iskolázunk be, erre épül az érettségi vizsga utáni szakmai képzés. Közgazdasági alapismeretek tantárgyból középszinten üzleti gazdaságtan, és elméleti gazdaságtan, emelt szinten elméleti gazdaságtan tantárgyból biztosítjuk az érettségire való felkészülést, ezek az ötödik, kötelezően választandó vizsgatárgyak egyikét jelentik. A felsőfokú tanulmányok érdekében többletpont elérését szolgáló oktatásra koncentrálunk, ebből a célból a tehetséges tanulókat a szakmai tanulmányi versenyekre készítjük fel, szakköri munkában foglalkoztatjuk, emelt szintű érettségi vizsga letételére ösztönözzük tanítványainkat. Az információs társadalom kialakítására irányuló törekvésekkel összhangban kell lenni a szakemberképzésnek. A papír nélküli irodák megteremtése még távoli jövőnek tűnik, a valóságban azonban sokkal közelebb van, mint gondolnánk. Egyrészt az Európai Unióhoz való csatlakozás, másrészt az ország gazdasági helyzetének javítása kényszerítő hatással van az informatika – és vele karöltve a szakembergárda - megfelelő mértékű fejlődésére, fejlesztésére. A leggyakrabban a gépírás ismereteikre van szükség, nagyon kis mértékű eltéréssel a szövegszerkesztésre. A szövegszerkesztés hatékony alkalmazásának előfeltétele a megbízható és gyors
gépírástudás
(lehetőleg
tízujjas
vakírás),
ezért
a
közgazdasági
szakmacsoportos alapozás keretében változatlanul szükségesnek tartjuk a gépírás tantárgy oktatását. Ennek a tudásnak a birtokosai a szövegbevitel okozta nehézségek helyett az érdemi szövegszerkesztési feladatok megoldására helyezhetik a hangsúlyt.
144
OKJ 52 344 01 0000 00 00 Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés
HETI ÓRATERV 2010. szeptember 1-től Közgazdasági végzettséggel, az előzetes tanulmányok beszámításával Tantárgy neve
Heti óraszám
Gazdálkodási feladatok
5
Pénzügyi feladatok
8
Pénzügyi feladatok a gyakorlatban I. *
2
Pénzügyi feladatok a gyakorlatban II.
2
Könyvvezetés és beszámolókészítés
6
Könyvvezetés gyakorlata
3
Analitikus nyilvántartások*
2
Ügyviteli feladatok
1
Könyvviteli és pénzügyi számítógépes programok*
3
Informatika*
2
Osztályfőnöki óra
1 Összesen:
35
a *-gal jelölt tantárgyak elméletigényes gyakorlati órák, gyakorlati képzési csoportban
145
OKJ 54 346 01 0010 54 01 Idegen nyelvi titkár
szakképesítés elágazás HETI ÓRATERV 2010. szeptember 1-től utolsó beiskolázás a 2012/2013. tanévben, kifutó 2014. június
Tantárgy
1/13. évfolyam
2/14. évfolyam
heti óraszáma
heti óraszáma
Osztályfőnöki óra
1
1
Gépírás és levelezés
8
4
Számítástechnikai alkalmazások*
8
2
Dokumentumkezelés és készítés *
1
3
Titkári feladatvégzés
6
3
Kommunikációs gyakorlatok
2
-
Gazdasági vállalkozási ügyintézés
-
6
Rendezvényszervezés
-
2
-
3
Idegen nyelvi levelezés*
4
5
Idegen nyelvi kommunikáció*
5
6
35
35
Rendezvényszervezés gyakorlatban*
a
Összesen NYÁRI ÖSSZEFÜGGŐ SZAKMAI GYAKORLAT
Az 1/13. szakképző évfolyam befejezése után 80 óra
146
MELLÉKLETEK I.sz. melléklet: Közgazdasági szakközépiskola: közismereti tantárgyak tantervei felmenő rendszerben. Belépő a 9. évfolyamon a 2013/2014. tanévben II.sz. melléklet: Teljes szakmai program: kifutó kerettantervi és OKJ képzések, belépő szakközépiskolai kerettanterv és OKJ szakképesítések bemutatása
III.sz. melléklet: Szakképzési helyi tanterv A közgazdasági szakközépiskola szakképzési tanterve a 9-12. évfolyamra (egységes valamennyi ágazaton (specializáción) OKJ 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző OKJ 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző OKJ 54 346 02 Ügyviteli tikár
IV.sz. melléklet: Helyi tanterv az 54 346 02 Ügyviteli titkár szakképesítéshez (Ügyvitel ágazat helyi szakképzési tanterve a szakképző évfolyamon) V. sz. melléklet: Helyi tanterv és szakmai program kifutó rendszerben Kifutó képzések óratervei (utolsó beiskolázás a 2012/2013. tanévre történt) A közismereti tantárgyak tantervei A közgazdasági szakmacsoport szakmai alapozó elméleti és gyakorlati tantárgyainak helyi tanterve Kifutó OKJ szakképesítések helyi tanterve
VI.sz. melléklet: Az érettségi vizsga követelményei, témakörei közép-és emelt szinten
147
148
149
150
151
152
153
154
155
156
157
158
159
160
161
162
163
164
