PÁLYÁZAT 660/1/2013/KIK-014
VEZETŐI PROGRAM SZAKMAI HELYZETELEMZÉSRE ÉPÜLŐ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK A PÉCSI KERESKEDELMI, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA INTÉZMÉNYVEZETŐI ÁLLÁSÁRA
Készítette: Budavári Ágnes 2013.
1
TARTALOM
1. Bevezetés ................................................................................................................................. 3 2. Helyzetelemzés ......................................................................................................................... 4 2.1. Rövid iskolatörténet ............................................................................................................. 4 2.2. Képzési szakaszok, szakképzési irányok............................................................................... 5 2.3. Személyi feltételek .............................................................................................................. 6 2.4. Tárgyi feltételek................................................................................................................... 6 2.5. Eredmények – eredményesség ............................................................................................ 7 3. Szakmai helyzetelemzésre épülő vezetői program ........................................................................ 9 3.1. Vezetői elképzelések, célmeghatározás .............................................................................. 10 3.2. Az intézményben folyó oktató-nevelő munka fejlesztése ....................................................... 12 3.3. Szakképzés változásai....................................................................................................... 14 3.4. A szervezetfejlesztésre vonatkozó elképzelések .................................................................. 17 3.5. Partnerkapcsolatok............................................................................................................ 19 3.6. Gazdálkodás..................................................................................................................... 21 Összegzés.................................................................................................................................. 22 Mellékletek.................................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Szakmai önéletrajz............................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Szakmai tapasztalat ............................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Tanulmányok....................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Szakértői, tanácsadói munkák............................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Diplomák............................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Erkölcsi bizonyítvány............................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. Munkáltatói igazolás............................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. Ajánlások ............................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. Nyilatkozatok....................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.
2
1. Bevezetés
„Ha vezető vagy, óriási szimbolikus üzenete van annak, hogy mire fordítod az idődet. Minden nyilatkozatnál, beszédnél jobban mutatja a környezetednek, mi a fontos és mi nem”. (Andrew S. Grove) Miért pályázom? Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a „Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992. évi XXXIII. törvény 20/A § alapján 2013. június 5-én a KÖZIGÁLLÁS portálon a Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola intézményvezetői posztjára kiírt megbízatást több oknál fogva szeretném elnyerni. A pályázatom megírásának legfőbb motiváló tényezője, hogy én ennek az iskolának a tanulója voltam 1980-1984 között. Pedagógiai munkámat 1990-ben a „Zrínyiben” kezdtem, majd 1992-ben a „Zsolnayban” folytattam, s azóta, 23 éve itt dolgozom, minden tapasztalat, amit ezen idő alatt szereztem, ehhez az intézményhez köt. Ebből adódóan mondhatom, hogy több mint a „fél életemet” itt töltöttem, ezért nagyon kötődöm az iskolához. Most lehetőséget látnék a megújulására, az iskola vezetése valóban szakmai irányítás alá kerüljön. Az elmúlt évtizedek alatt meggyőződhettem arról, hogy igen kiváló pedagógus kollégáim vannak, akiket motiválni lehetne és elismerni a munkájukat. Nagyon fontosnak tartom, hogy iskolánk fejlődjön. A tanulóink legyenek büszkék arra, hogy ők ebben az intézményben tanulhatnak, és érezzék, hogy mi pedagógusok segítjük őket a céljaik elérésében. Szeretném, ha javulna az iskolai légkör, a kollégák jó hangulatú, szorongás mentes, egymásra figyelő, kellemes, barátságos környezetben dolgoznának, így nem csak gyorsabban telik el a munkaidő, hanem könnyebb és hatékonyabb lesz a munkavégzés is.
3
Én hiszek abban, hogy egy iskolát vezetni csak úgy lehet, ha az ebben érintettek közösen, demokratikusan, kölcsönös megértéssel, nyugodt légkörben és egymással kommunikálva egy cél felé haladnak. 2. Helyzetelemzés A kilencvenes évek olyan változásokat hoztak a társadalmi, gazdasági életben, amely a régi struktúrák átalakulását okozta. A törvényhozás megteremtette a törvényi kereteket a változás elősegítéséhez pl. iskolaalapítás szabadsága, melynek következtében megindult a középfok expanziója. A közoktatásra közvetlenül hatnak olyan folyamatok, mint az egyes társadalmi rétegek közötti jövedelmi és életmódbeli különbségek mélyülése, a deviáns magatartási formák gyakoriságának növekedése. A társadalomban lejátszódó folyamatok átalakították mind a szülők mind a tanulók értékrendjét, a családok sok esetben tapasztalható meggyengülése nehezebbé teszi az értékek megőrzését, közvetítését, az iskolaválasztást meghatározó szempontokat. Iskolánk meghatározó szerepet tölt be a térség szakembereinek utánpótlásában a kereskedelem és a vendéglátás-idegenforgalom területén is. 2.1. Rövid iskolatörténet Iskolánk a Pécsi Kereskedelmi Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola a Zrínyi Miklós Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakközépiskola, illetve a Zsolnay Vilmos Szakközépiskola és Szakmunkásképző összevonásával jött létre 1993. augusztus 1-jén. A Zrínyi Miklós Szakközépiskola jogelődje 1875-ben kezdte meg működését Kereskedelmi Középtanoda néven. Alapítója Porges Ede okleveles mérnök volt, aki élete végéig nem mérnökként, hanem tanárként működött városunkban. 1908-ban került Pécs város tulajdonába az intézmény Pécsi Városi Felső Kereskedelmi Iskola néven. Az iskolát 1948-ban Pécsi Állami Kereskedelmi Középiskola néven államosították, majd többszöri névváltozást követően Zrínyi Miklós Kereskedelmi Szakközépiskola nevet kapta. 1991-ben az önkormányzat engedélyt adott arra, hogy a kereskedelmi 4
szakképzés mellett idegenforgalmi szakképzéssel is foglalkozzunk. Az iskola új neve így Zrínyi Miklós Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakközépiskola lett. A Zsolnay Vilmos Szakközépiskola és Szakiskola is hosszú múltra tekinthet vissza. Az iskola első neve: Pécsi Kereskedelmi Tanulóiskola volt és 1955-ben indult 4 első osztállyal. 1967-től változott a név: Pécsi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző lett. 1991-ben az iskola Zsolnay Vilmos nevét vette fel és az intézmény engedélyt kapott a szakközépiskolai képzésre is. Az új név: Zsolnay Vilmos Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző lett. A Zsolnay és a Zrínyi Miklós Szakközépiskola 1993-as összevonása nem volt zökkenőmentes. Oktatásunk több épületben meglehetősen mostoha körülmények között folyt. 1996-ban megkaptuk a Pécsi Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola épületét. Végre egy helyre kerültünk és megszűnt a délutáni oktatás. Intézményünk erőssége, hogy a kereskedelem, vendéglátás és idegenforgalom területén széles a szakmai kínálatunk.
2.2. Képzési szakaszok, szakképzési irányok Iskolánkban két szakmacsoportban szereplő szakképesítések oktatása történik: a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció valamint a vendéglátás-idegenforgalom. A szakiskolai képzésben jelenleg a - 9-10. évfolyamon az „előrehozott” szakképzés keretében az Élelmiszer- és vegyi áru eladó, Műszakicikk eladó, Ruházati eladó, Pincér, Szakács és Cukrász szakképesítések közül választhattak tanulóink, -11-12. évfolyamon a két éves szakiskolai (közismereti) vagy szakközépiskolai évfolyam után kapcsolódtak be az előbb említett, a tanulók által kiválasztott szakképesítés megszerzésébe. A szakközépiskolai képzésben -9-12. évfolyamon érettségire történő felkészítés szakasza- kereskedelmi, és vendéglátó
tagozaton-mely
szakmai
tárgyakkal
bővített
képzés,
de 5
szakképesítést nem kapnak a tanulóink az érettségivel. Ez a képzési forma 1998-ban indult. - 9-13. évfolyam két tanítási nyelvű (magyar–német) idegenforgalmi képzés, érettségire felkészítő szakasza. Az érettségi utáni szakképzés - 13-14. évfolyamon, a kereskedelmi tagozaton Kereskedő szakképesítést vagy a vendéglátó tagozaton a Vendéglős szakképesítést szerezhetik meg tanulóink. - 14. évfolyam az idegenforgalmi tagozaton a két tanítási nyelvű (magyar–német) idegenvezető képzésben az idegenforgalmi tagozaton érettségi vizsgát tett tanulók folytathatják tanulmányaikat. Előzetes tudásukat beszámítva egy év alatt szereznek szakképzettséget. 2.3. Személyi feltételek Az alkalmazotti közösség létszáma 103 fő. Az oktató-nevelő munkát jelenleg 72 fő pedagógus látja el. Ne feledkezzünk el arról, egy intézmény zökkenőmentes működéséhez szükség van a „háttérben” nem pedagógus munkakörben dolgozók munkájára is. A nevelőtestület stabilnak mondható, a kollégák többsége egy vagy akár több évtizede tagja a nevelőtestületnek, nagyon sokan jól és hatékonyan tudnak együtt dolgozni. A közösségi szellem erősítésének érdekében hiányolom a közös nevelőtestületi kirándulásokat, egyéb programokat. Nagyon szerencsésnek tartom azt, hogy sok kollégám korábban ennek az intézménynek volt a tanulója, így ismeri iskolánk értékrendjét, hagyományait és ezáltal jobban kötődnek az iskolához.
2.4. Tárgyi feltételek Az ingatlan, melyben az iskola működik, felújítást igényel. Az épület külső homlokzatáról helyenként hiányzik a vakolat, a Rét utcai homlokzat egy része és a Temesvár utcai bejárat grafitival van „kidíszítve”. A belső környezetre különösen 6
ráférne egy felújítás, mivel néhány tanterem a nagy esőzésekkor beázik, a mellékhelyiségek meg egyszerűen elképesztően elhanyagolt állapotban vannak. A 21. századi iskolában a tanulók igényességét is neveli a környezet. Nem beszélve arról, hogy a nálunk végzett fiatal szakemberek olyan területen fognak dolgozni, ahol a higiénia és igényes környezet elengedhetetlen. Az oktató-nevelő munka szempontjából fontos, hogy összesen 42 tanterem, 4 számítógépterem és 1 gépíró terem áll rendelkezésünkre. A tanirodákban, pénztárgépteremben, cukrászműhelyben, tankonyhákban és tanéttermekben minden eszköz megtalálható, ami a szakmai képzéshez szükséges. Néhány éve szakképzési hozzájárulásból a kémia labor, a cukrászműhely illetve tavaly a pénztárgép terem lett felújítva. Egy kis alapterületű tornateremmel és konditeremmel rendelkezünk, melyhez tartozó öltözők felújításra szorulnak. Az iskolához tartozik egy kert és egy udvar-az utóbbi helyet ad a sportpályának. A könyvtárállomány jónak mondható, de a könyvtár rendkívül kicsi, nem áll rendelkezésre olvasóhely. A könyvek egy része a helyszűke miatt nem fér el a polcokon, így jobb híján a földön vannak elhelyezve. A tanári szobák túlzsúfoltak, egymástól távol esnek. A tanárik számítógépekkel fel vannak szerelve, amelyek száma időnként nagyon kevésnek bizonyul. Az adminisztrációban dolgozó kollégáknak, illetve az informatikus és oktatás-technikus kollégának külön-külön irodahelyiségek lettek kialakítva. Véleményem szerint IKT eszközökkel viszonylag jól felszerelt iskola vagyunk, hiszen sok tanteremben van digitális tábla, projektor, illetve az informatikai termekben viszonylag új számítógépekkel rendelkezünk. Amiből sajnos hiány van az a nyomtató, fénymásoló s ez a pedagógusok a napi munkáját nehezíti.
2.5. Eredmények – eredményesség Az idei tanév tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy mind a három tagozatunkon magas színvonalú munka folyik. Kiemelkedő versenyeredmények közül kiemelném a Szakmai Kiváló Tanulója verseny döntőjében elért két 1. helyezésünket (pincér, 7
műszakicikk eladó), mely a szaktanárok együttes munkáját is dicsérik. A szakmai vizsgáinkon a tanulók jó eredménnyel végeztek. A vizsgabizottság tagjai, a szakma képviselői elismerően nyilatkoztak a vizsgázók felkészültségéről. Többen az első szakképesítés után rokon szakképesítéseket szereztek. Az érettségi vizsgák is eredményesen lezajlottak. Tanulóink a szakmai képzésük keretében rendszeresen dolgoznak rendezvényeken, fesztiválokon. Ez az iskola szakmai elismertségének köszönhető és a gyakorlatvezetők kapcsolatain alapulnak. Természetesen minden folyamatnak van valamilyen eredménye. A középiskolai képzések kimenet szabályozottak. Cél a sikeres szakmai és érettségi vizsga. Minél jobb eredmények, egy-egy kiemelkedő versenyeredmény még csak tovább növelheti sikerérzetünket. De ez-e az igazi siker? Az egyes pedagógus életében öröm, ha a diákok levizsgáztak. De hányan morzsolódtak le? Vajon a korábbi osztályainknál ugyanezért az eredményért ugyanennyit küzdöttünk-e? Vetítsük ki ezeket a gondolatokat az iskola egészére. A demográfiai változások ellenére elmondhatjuk, hogy jó a beiskolázási arány. Sok osztállyal, magas osztálylétszámokkal
indulunk.
Igaz,
szinte
mindenkit
felveszünk,
gyenge
képességekkel, másik középiskolában több tantárgyból megbukottakat, magas hiányzások miatt eltanácsoltakat, magatartási, beilleszkedési problémával küzdőket, és devianciával érkezőket is. A kezdeti létszám pár hónap alatt csökken, még akkor is, ha a tankötelezettség miatt a „tanulók” papíron a rendszerben maradnak. Képességeiket, motiváltságukat tekintve a pedagógusok egyértelműen évről évre romló tendenciáról beszélnek. Ebből következően kevésbé motivált, gyengébb képességű gyerekekből jó szakembereket kinevelni egyre nagyobb művészet. A pedagógiai hozzáadott értékben tehát eredményes ez a tantestület, de egyre több a kudarcélmény is. További következmény: az iskola egyre negatívabb megítélése a szülők, általános iskolák és a gyerekek szemében. Ezt nehéz elfogadni az ott dolgozóknak- még akkor is, ha ezt nem mindenki fogalmazza meg nyíltan.
8
Október 1-jei statisztikai létszám (fő) alakulása
2010/2011 tanév 2007/2008 tanév
Október 1-jei statisztikai létszám (fő)
2005/2006 tanév 2003/2004 tanév 1100
1150
1200
1250
1300
1350
1. ábra A tanulói létszám alakulása 2003-2012. tanév között Az eredmények látszata és a hétköznapok valósága egyre távolodik. Az épület leromlott állapota, az igénytelen környezet ezt csak tovább rontja. Az iskoláról kialakult külső pozitív kép alapvető feltétele az életben maradásnak, fejlődésnek, csak a túlélésre játszani életveszélyes! A Szakképzési törvényben rögzített egy éven belül létrehozandó integrált szakképző iskola bázisintézményi státuszára aspirálhatnánk. Ehhez is elengedhetetlen, hogy a tagintézményekkel együtt egy erős szakképző bázist hozzunk létre. Az ott folyó magas színvonalú szakmai munka csak külső partnerek bizalmát elnyerve válhat eredményessé. 3. Szakmai helyzetelemzésre épülő vezetői program
"Az igazgató első tanártársai közt, nem azért, mert azzá tették, hanem első mint barát, mint vezér, a tudomány - és fegyelem tartásban." A fenti sorokat Varga János - Arany János egykori iskola igazgatója - 1873-ban megjelent Gimnáziumi pedagógia című könyvében írta.
9
3.1. Vezetői elképzelések, célmeghatározás A nagyon gyorsan változó környezeti feltételek új követelményeket állítanak az intézményekkel szemben is. Az intézmény vezetőjének meghatározó szerepe van az intézmény hatékony működtetésében. Milyen vezető szeretnék lenni? Erre nehéz egy mondatban válaszolni, hiszen az iskolai életnek rengeteg kihívása van. Ha a klasszikus vezetési stílusok közül kellene választanom, akkor demokratikus vezetői stílust helyezem előtérbe a laissez-faire-el, “azt csinálsz, amit akarsz” szemlélettel szemben. A saját elképzeléseim mellett szívesen fogadom - eddig is szívesen fogadtam- a kollégáim véleményét, ötleteit és javaslatait, melyeket figyelembe veszek a döntéseim során. Külön figyelmet szeretnék fordítani a korrekt pozitív ellenőrzésre, hiszen csak így tudom a problémákat feltárni, majd a felszínre került hiányosságokat megbeszélni. Az ellenőrzés célja az is, hogy a munkatársaimat bíztatni tudjam illetve értékelni a munkájukat erkölcsileg és amennyire a szűkös keretek engedik anyagilag is. Szeretném, ha a munkámban érvényesülne a menedzseri mentalitás, az erős szakmaiság, az elkötelezettség az iskolám iránt, a magas erkölcsi értékrend, a kollégáim problémáira való érzékenység és nyíltság. A munkaközösségek és szakmacsoport vezetői azok, akik jelenleg is a szakmai munka bázisai. Az intézményvezető az ő tudásukra támaszkodhat. Erre az alapra lehet építeni a továbbiakban is. Támogató, inspiráló légkör kialakítása a célom. A kölcsönös bizalom elengedhetetlen. A bizalom kiszámíthatóságot és megbízhatóságot feltételez. Vezetőként jó néhány lépéssel előrébb kell járnom, nem reaktív, hanem proaktív módon irányítani a folyamatokat. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy az események sodorjanak bennünket, tudnunk kell, merre akarunk úszni. A proaktivitás nem egyszerűen csak kezdeményezőkészség, hanem ennél több. Felelősségvállalás. Felelősek vagyunk a sorsunkért, az iskolánkért. Valamint ez az a szemlélet, amit a következő generációnak is a személyes példa révén át szeretnék adni. Társadalmunknak
önmagára,
környezetére
igényes,
kulturált,
jó
szakmai
kompetenciákkal rendelkező szakemberekre van szüksége mind a kereskedelem, 10
idegenforgalom mind a vendéglátás területén. Ebben az iskolában ehhez a szakmai, szellemi potenciál adott. A közös munkában számítok a kollégáimra. A csökkenő népességszám a tanulói létszám csökkenésében is jelentkezik.
2. ábra 14 évesek létszámának alakulása 2005-2013 között
Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a Pedagógiai Programban és a Minőségirányítási
Programban
megfogalmazott
célokat
megvalósítsuk
és
továbbfejlesszük, színvonalas oktatást biztosítsunk a jövő generációjának. Olyan tudást és szemléletet kell adni a tanulóink részére, hogy az élethosszig tartó tanulás ne közhely legyen számukra. Vonzóvá kell tenni iskolánkat, különben csökken a gyereklétszám- ezzel csökken a tanári állások száma is. A kitűzött célok megvalósítása érdekében a pedagógusoknak egyre korszerűbb taneszközöket kell biztosítani, ezek használatához új pedagógiai szemléletre, a hagyományos módszertani eszköztár megújítására, bővítésére van szükség annál is inkább, mivel egyre több digitális tananyag érhető el A programom megírásánál figyelembe vettem azt, hogy a végiggondolt, körültekintő helyzetelemzés után olyan reális vezetői elképzeléseket fogalmazzak meg, amelyek 11
megvalósíthatóak és az elmúlt évtizedekben létrehozott értékeket megőrizve tovább tudjuk fejleszteni. Meg kell tudnunk felelni ugyanakkor a napjainkban történő gazdasági, társadalmi, technológiai változásoknak. Vezetői kinevezésem esetén minden energiámmal, szaktudásommal arra fogok törekedni, hogy az intézmény a meglévő értékei mellett folyamatosan képes legyen a megújulásra. Az oktatásnak is van egy piaca, ahol kemény verseny van, a jó szakmai munka az alap, a megújulás létkérdés!
3.2. Az intézményben folyó oktató-nevelő munka fejlesztése
„A tanítvány nem bögre, amelyet meg kell tölteni, hanem fáklya, amelyet fel kell lobbantani” (Igor Tamm) A nevelő- oktató munkában alapvető feladatunk és felelősségünk, hogy a hozzánk beiratkozott diákokat segítsük a tanulásban, továbbtanulásban, neveljük őket a munka világára, személyiségfejlesztésükre különös gondot fordítsunk. Nagyon sok tanulónk alulmotivált, a szülők sok esetben nem tudják segíteni a gyerekeiket. Felmenő rendszerben a tankötelezettség 16 éves korra csökkent, de ennek ellenére mindent meg kellene tennünk, hogy a diákokat segítsük a tanulmányi munkájukban, hogy sikeresen szakmát szerezzenek vagy letegyék az érettségi vizsgát. Az iskolánkba jelentkező tanulónak egy pályaívet kell felrajzolnunk. Az iskolánkban járó diákoknak sokkal több bíztatást, pozitív visszajelzést kellene adnunk. Fontos változás, hogy az iskolai rendszerű szakképzésbe a tanuló 21 éves koráig iratkozhat be, ezzel is csökken a gyereklétszám. Az iskolai fegyelem terén van mit tennünk! Ha feltárnánk sok esetben a viselkedésük okát, melyhez gyakran iskolapszichológusra lenne szükségünk, akkor életüknek egy nehéz időszakán át tudnánk segíteni diákjainkat és be tudnák fejezni tanulmányikat. Természetesen vannak olyan tanulók, akik nem hajlandók az iskolánk értékrendjét elfogadni, azokat el kell engednünk. 12
Egyre több a tanulási nehézségekkel küzdő, a HH-s, és HHH-s tanulók száma. Szeretnék tanulószobát biztosítani a diákok részére, ahol motiválhatnánk, segíthetnénk őket a tanulásban. Nem csak a hátrányos helyzetű tanulókat kell segíteni, hanem a tehetséges, igyekvő tanulókat is. Erre szép példa, hogy a kollégák a különböző tanulmányi versenyen rendszeresen indítanak tanulókat. A szakközépiskolában a most 9. osztályos tanulóinknak 50 óra közösségi szolgálatot kell teljesíteni ahhoz, hogy az érettségi bizonyítványt megkaphassák. Ezzel kapcsolatban még sajnos nem történt intézkedés. Célszerű lenne 9-10. évfolyam utánra szervezni a diákoknak, hogy ne az érettségit megelőző nyáron- mikor már az érettségire hangolódnak- kelljen teljesíteniük.
13
3.3. Szakképzés változásai A Széll Kálmán tervben olvashatjuk, hogy „A középiskolai rendszer is komoly átgondolást kíván: hiányzik az egészséges arány a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák között.”
3. ábra A 9. évfolyamos nappali tagozatos tanulók megoszlása programtípus szerint, 1990-2012. Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma, 2012. A fenti ábra azt mutatja, hogy az általános iskola után, a felső-középfokra belépők arányai hogyan változtak. A gimnáziumok iránti igény növekedett, miközben a szakiskolai képzésben részt vevők aránya csökkent. A munkaerő piacon viszont komoly kereslet mutatkozik szakmai középfokú végzettséggel rendelkezők iránt. A kontraszelekció miatt gyengébb képességű tanulók kerülnek a szakképzésbe, a lemorzsolódás a szakiskolákban jelentős. (lásd 4. ábra) A jövőben a beiskolázási marketing munkánk középpontjába (az országos foglalkoztatási programokat követve) egy új életpályamodellt kell állítanunk: Érdemes szakmát tanulni, hasznos és megbecsült munkaerőként jól lehet élni.
14
4. ábra Fontos és elengedhetetlen feladatának tartotta a Baranya megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (BMFKB), hogy összeállítsa saját képzés-, szakképzés-, és fejlesztési stratégiáját. Ebben a dokumentumban határozták meg az értékeket, jövőképet, stratégiai célokat illetve ezzel elvi alapot, mércét állítottak a képzési folyamat minden érintettje számára, amely iránymutatásként szolgál, konkrét döntések meghozatalához. Ez a stratégia egy nehéz időszakban készült, mivel az elmúlt években a szakképzés nem felelt meg hiánytalanul a munkaerőpiac igényeinek. BMFKB feladata, hogy meghatározza szakképzés jövőbeli fejlesztési irányait és a beiskolázás arányait (irány/arány), mely a helyzetelemzés és a jövőbeli várható változások figyelembevételével készül el. 2010-ben indult el a köznevelési és szakképzési reform, mely érzékelhető már iskolánkban is. A jelenlegi képzési struktúra felmenő rendszerben megszűnik, 2013 szeptemberétől a szakközépiskolai képzés jelentősen megváltozik, bevezetésre kerül a komplex szakmai érettségi vizsga, mely önmagában is egy adott munkakör 15
betöltésére jogosít. A 9. évfolyamtól kezdődően nyújt szakképzést, a közismereti képzéssel párhuzamosan. Mindhárom tagozaton a tanulók az első négy szakközépiskolai évfolyam (9-12.) illetve a kéttannyelvű képzés (9 KNY,9-12.) 12. évfolyamot követően szakmai tárgyakkal bővített érettségi vizsgát tesznek, mely az ágazati besorolás szerinti munkakör betöltésére képesít. A kereskedelmi tagozaton Kereskedelmi ügyintéző, vendéglátó tagozaton Pultos, az idegenforgalmi tagozaton pedig Turisztikai referens munkakört betöltésére jogosító érettségit kapnak tanulóink. Amennyiben az érettségit követően tovább tanulnak iskolánkban, akkor a 1-1 év „ráképzéssel” OKJ-s szakmai képesítést szerezhetnek. A Kereskedelmi ügyintézőre épül a Kereskedő, a Pultos végzettségre a Vendéglátás szervező- Vendéglős és a Turisztikai referens végzettségre az Idegenvezető szakképesítés épül. Általános érettségivel hozzánk jelentkező diákok az előbb felsorolt OKJ-s szakképesítéseket 2-2 év alatt szerezhetik meg. A változás réven a szakközépiskolák népszerűsége nőhet, feltéve, hogy kellő marketing tevékenységet folytat az intézmény a beiskolázásnál. A szakiskolai képzésben is jelentős változás lesz 2013 szeptemberétől. A 2013/2014-es tanévtől már csak duális rendszerben indíthatunk képzést. (Ezt a 2011ben megváltozott szakképzési törvény vezette be.) Ennek lényege, hogy a 9. évfolyamtól kezdve egyszerre nyújt közismereti képzést és szakképzést tanulóknak. A gyakorlati képzés aránya magasabb, mint a korábbi képzéseknél volt. 10-11. osztályban nem lesz iskolai gyakorlati képzés, ezért új típusú kapcsolatot kell kiépíteni a cégekkel. Szeptembertől Bolti eladó képzés indul a korábbi Élelmiszer- és vegyi áru, Ruházati eladó és a Műszakicikk eladó helyett (szakképesítések összevonása miatt), amit nem tartok túl szerencsésnek, mert a szakáru áruismeretre (ruházat, műszaki cikk, élelmiszer és vegyi áru, gyógynövény) nagyon kevés az óraszám, így szakmai tudásuk nem lesz túl mély. A szakmai alapképzésben 8. osztályt követően 3 év alatt szereznek a diákok szakképesítést, illetve ha 10. osztállyal vagy érettségivel rendelkezik a tanuló, akkor bekapcsolódhat a 2 éves (11-12.évfolyam) szakmai képzésébe. A munkaközösségek már elkészítették a szeptemberi tanévkezdéshez a szakmai programot minden szakképesítésünk tekintetében. 16
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának a feladatköre is bővült, jelentős szerepe lesz, a szakképzés tartalmát, gyakorlati részét és ellenőrzését tekintve, ezért a kamarával való együttműködés kulcsfontosságú lesz a jövőben.
3.4. A szervezetfejlesztésre vonatkozó elképzelések Iskolánk szervezeti kultúrája az utóbbi időben, véleményem szerint kedvezőtlen irányba halad. A szervezeti kultúrának különböző építőkövei vannak. Ilyen pl. a belső kép. Ha valaki belép az iskolánkba elsőként a kosztól szürke falakkal szembesül, mert a napját sem tudni, mikor volt kifestve az épület (a mellékhelyiségről nem is szólva). Nyilván nagyon nagy épületről van szó, de szisztematikusan el lehetett volna kezdeni, akár apró lépésekben is, a felújítást. Miután egy fenntartó alá tartozunk, a többi szakképző iskolával kiépíthetnénk olyan kapcsolatot, ahol az iskolák segítik egymást. Az összevont gyakorlatot a tanulók időnként külső helyszínen- egy másik intézményben- tölthetnék el az oktatóval együtt ahol pl. burkolhatnának, festhetnének. Kapcsolataimnak köszönhetően a Pécsi Regionális Képző Központ, melynek jogutódja a Türr István Képző és Kutatóközpont, a tanirodát és a régi pénztárgép termet illetve néhány teremben a parkettát gyakorlat keretében felújították a felnőttképzésükben részt vevő hallgatók. Én legalább ilyen fontosnak tartom azt is, hogy ünnepségeken megköveteljük tanulóinktól, hogy az alkalomhoz illő öltözetben jelenjenek meg, melyhez nekünk, pedagógusoknak példát kell mutatnunk. A fenntartóval szorosan együttműködve szeretném megvalósítani a közneveléssel kapcsolatos feladatokat. Nagyon lényeges, hogy az iskolavezetés egységes szemléletű legyen, egységes értékrendet képviseljen. A kollégák (tanárok és nem pedagógus munkakörben dolgozók) legyenek tisztában a vezetőség munkafelosztásával, melyik vezetőhöz milyen feladatkör tartozik. Jelenleg nem tisztázottak a szerepek és hatáskörök. A beosztottak, de a középvezetők számára sokszor nem világosak a célkitűzések (egyáltalán vannake), folyamatok. Nincs megfogalmazott elvárás, feladatkiosztás, ellenőrzés. A Köznevelési Törvény változásaiból adódóan a munkamegosztást újra kell gondolnunk. 17
Az intézmény szervezeti kultúrájának része, az együtt gondolkodás feltétele a minden irányú kommunikáció, valamint a hatékony információáramlás biztosítása, amely eddig nagyon haloványan működött. A kooperáció foka nagyban függ az információ mennyiségétől. A kommunikációhiányból ismerethiány lesz, abból meg fokozott információszerzésre irányuló igény (vagy közöny). Az ezért való küzdelem sok energiát vesz el a hatékony munkától. A munkaközösségek konstruktívan működnek, de lehetne egy belső továbbképzést indítani, a módszertani kultúrát fejleszteni. A szakmai munka szervezésében és ellenőrzésében a munkaközösség vezetőknek nagyobb hatáskört szeretnék biztosítani, de a koordinációs feladatokat a szakmai igazgatóhelyettesek látnák el. Az iskolánkban évek óta nincs a tantestület által jóváhagyott tanár továbbképzési terv, csak szájhagyomány útján terjed, hogy éppen kit támogat az intézmény. A munkaerő gazdálkodást tudatosabbá kívánom tenni, mert az ad hoc megoldások hosszú távon nem vezetnek eredményhez. A beiskolázásra sokkal nagyobb figyelmet szeretnék fordítani, több kollégát szeretnék bevonni ebbe a feladatba. A felvételi előkészítő órák egy részét nem a felvételi tárgyak tanításával, hanem szituációs játékokkal valamint a gazdálkodó szervezetek bevonásával szeretném megvalósítani. Ezzel kapcsolatban nagyon jó a tapasztalatom, a cégek nagyon nyitottak az üzemlátogatás tekintetében. Leendő diákjaink így reális szakmaképet kaphatnak, amely segíti őket a tudatos pályaválasztásban. A Szakiskolai Fejlesztési Programban részvevő tanulók 10. osztály után választottak szakmát. Akkor is úgy gondolkodtunk, hogy „élet közeli” oldalról is közelítsük meg a szakmaválasztást, így elvittük őket kis csoportokban szállodalátogatásra, kereskedelmi egységekbe, ahol az ott dolgozó kollégák bemutatták az egység működését. A nyílt napot érdekesebbé lehetne tenni pl. tanulóink aktívabb bevonásával. Az általános iskolán kívül a gimnáziumokkal is szeretném felvenni a kapcsolatot, ahová osztályfőnöki órák keretében bemutatnánk iskolánk képzési kínálatát. A napi tevékenységi körébe tartozik a vezetőnek a konfliktusok kezelése, mely számos kapcsolatban és szinten jelentkezhet, rendezésének folyamata nem lehet rapszodikus. 18
Iskolánk honlapja egyhangú, elavult, nem tartalmaz naprakész információkat. A külsőbelső marketingtevékenység egyik eszköze kellene, hogy legyen. Az intézmény pályázati tevékenységéről a tantestület keveset tud. A kollégák valószínű építő ötleteket adhatnának egy-egy pályázat megírásánál. 3.5. Partnerkapcsolatok Az egyik legfontosabb partner a szülő. Kapcsolattartásra lehetőséget biztosítunk a fogadóórákon, szülői értekezleten, nyílt napon. A legtöbb kollégám a mobil telefonszámát vagy email-címét megadta az osztályába járó tanulóknak és szüleiknek, ezáltal szorosabb kapcsolatot tudtak kialakítani. A szülői munkaközösség (szülők közössége) tudomásom szerint nem működik, aktivizálni lehetne. A diákok között vannak kollégisták, ezért a kollégiumok igazgatójával, a nevelő tanárokkal az iskola általános igazgatóhelyettese, az ifjúságvédelmi felelős, valamint az osztályfőnökök munkakapcsolatot alakítottak ki. Az iskolában két szakszervezet és a Közalkalmazotti Tanács működik. A diákönkormányzat tevékenységi köre és működése javítható, mert jelen pillanatban a DÖK-napot és a fegyelmi tárgyalásokon való részvételt leszámítva nem aktív. Az iskolában egyáltalán nincs semmilyen közösségi program tanulóink részére, pedig színesebbé lehetne tenni év közben az iskolai életet. Minden év szeptemberében megkérném a DÖK vezetőjét, hogy készítse el az érintettek bevonásával az éves program tervezetét. Az iskola kiterjedt külső partnerkapcsolatokkal rendelkezik. Ezen kapcsolatok jelentős része szükségesek és elengedhetetlenek a szakképzés területén. Gondolok itt a több mint 90 cégre és vállalkozásra, ahol tanulóink szakmai gyakorlati képzésben részesülnek. Mindegyik természetesen akkreditált képzőhely, a velük való napi kapcsolat és rendszeres formális találkozók szervezése mindegyik fél számára elengedhetetlen, hiszen a jövőben a szerepük, felelősségük a Szakképzési törvényben rögzítetteknek megfelelően egyre jelentősebbé válik. Fontos, hogy a céges tanulófelelősök és a kihelyezett tanulók véleményére, esetleges konfliktusaira is odafigyeljünk. A gyakorlatok szervezésében újabb kihívást jelent majd az új szakközépiskolai képzésben részt vevő tanulók elhelyezése, az erről szóló 19
együttműködési megállapodások és a képzési tematikák előkészítése. A cégekkel való együttműködésünk segíti az üzemlátogatások, tanulmányi kirándulások, szakmai programok szervezését, mely képzésünk elméleti részét is életszerűbbé teszik. Szakmai szervezetekkel is élő kapcsolatot ápolunk. Kiemelném a Magyar Gasztronómiai Szövetséget, melynek regionális munkájában kollégáink és tanulóink aktívan részt vesznek. Versenyeken, bemutatókon, fesztiválokon számítanak ránk, az iskolában folyó szakmai munkát elismerik és segítik. A vállalkozók és az iskola együttműködését a továbbiaknak tovább szeretném erősíteni. Az idei évben az Idegenforgalmi tagozat több éves eredményes működésének köszönhetően
együttműködési
keret-megállapodást
sikerült
kötni
a Zsolnay
Örökségkezelő Nonprofit Kft-vel, mely városunk kulturális életében, a Világörökségi helyszínek és a Zsolnay negyedben található kiállítások bemutatásában kínál gyakorlati lehetőséget. Iskolánk
tagja
a
Kereskedelmi,
Vendéglátó
és
Idegenforgalmi
iskolák
Szövetségének, a Kéttannyelvű Iskolák Szövetségének, a DSD Egyesületnek. Ez utóbbi tagság révén az két tanítási nyelvű idegenforgalmi tagozatunk jelentős támogatáshoz jut (tankönyvek, szakmai segédanyagok, tanári továbbképzés, nemzetközi nyelvvizsga - Deutsches Sprachdiplom - finanszírozása) Ezek a kapcsolatok igen fontosak a kollégák szakmai együttműködése, a jó gyakorlatok megismerése, adaptálása tekintetében. Találkozók, továbbképzések, versenyek szervezése szerepel a terveim között. A különböző oktatási-nevelési intézményekkel, a Baranya megyei Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központjával, Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központtal állunk kapcsolatban. Intézményünkben minden évben véradást szervezünk, így a Magyar Vöröskereszttel is jó kapcsolat alakult ki. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóságával napi szakmai kapcsolatban vagyunk. Több kollégánk vesz részt fejlesztő, írásbeli és szóbeli tételek írásában, szakmai vizsgáztatásban. Támogatnám a kollégák tevékenységét a szakmai vizsgáztatás, fejlesztői és szakértői munkákban, mert ez a többlettudás 20
azonnal visszaforgatható a szakmai munkaközösségeinken belül, a belső továbbképzés alapját képezi.
3.6. Gazdálkodás Az intézmény fenntartója és működtetője a Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Az iskola gazdálkodásáról a tantestület nem kap információt, pénzügyi beszámoló nem szokott lenni. Bevételei: fenntartói támogatás, pályázatok, alapítványi támogatás (Színvonal alapítvány), terem bérbeadás (tornaterem, számítógépterem, tankonyha, uszoda, pénztárgépterem), felnőttképzés, szakmai vizsgáztatás. A felnőttképzési tevékenységre –különösen a most megváltozott Felnőttképzési törvény ismeretében – nagyobb hangsúlyt lehetne fektetni. Az alapítványunk bevételeit is egy kis marketing munkával meg tudnánk növelni, népszerűbbé lehetne tenni jelenlegi és volt diákjaink körében is. Kiadások: a személyi juttatások illetve dologi kiadások.
21
Összegzés Az oktatás és szakképzés napjainkban jelentős változáson megy keresztül Az iskolarendszerű szakképzés átalakítása (duális rendszer) hatással lesz a gazdaságra, társadalomra és természetesen az egyénre is. Az intézményi felelősség óriási, mert továbbra is csak minőségi munkával tudjuk biztosítani az iskolánk tanulói számára azt, hogy a hazai és nemzetközi piacon is megállják helyüket. Kollégáim számára biztosítani szeretném a nyugodt légkört valamint a szakmai fejlődéshez szükséges feltételeket. Mindent meg kell tennünk iskolánk meghatározó szerepének megőrzéséért a kereskedelem, idegenforgalom és vendéglátás területén, mivel a képzési piacon is versenyhelyzet alakult ki. Intézményvezetőként a programomat proaktív módon, demokratikus szellemben, a kollégákkal együttgondolkodva, takarékos gazdálkodással és törvényes működtetéssel kívánom megvalósítani.
22
