G Y A K O R L Ó I S K O L A xwvutsrqponmlkjihg Felelős szerkesztő:
D É K Á N Y M IH Á L Y .
E rovatot vezeti; U R H E G Y I A L A J O S .
S z á m ta n . JIHGFEDCBA P éldák
m egoldásának
m ódja.
Sok év tapasztalatából merítem állításom at, mikor azt mondom, hogy jelöltjeink, de akárhányszor, már műkődő tanítók is, a példák megoldása kőrűl a leghelytelenebbűl járnak el. A kitűzött példa megoldása akárhányszor abból áll, hogy a gyermek ránézvén a táblára, kijelenti, hogy szoroznia kell. Már most, ha eltalálta, ráhagyj a a tanító s végezteti a szorzásműveletet. Ha nem találta el, egy másik gyermekkel állapíttatja meg, ki is az előbhin okulva, valószinűleg osztást fog megjelölni, mely kiviván a tanító megelégedését, végrehajtatik. Ez a «szorozd meg» és «oszd el» eljárás a legtávolabb áll a példák megoldásának igazi céljától. Ez a találgató eljárás a példák megoldását egyszerüen műveletek végrehajtásává sülyeszti. Aki igy jár el, a: példák megoldásának igazi céljával nincs tisztában, de viszont nincs tisztában a műveletek céljával sem. Az ilyen tanító a műveleteket m int célt tekinti, holott a műveletek végrehajtása csupán. eszköz. Addig mig egy példa megoldásában a műveletek végrehajtására kerűl a sor, az okoskodtatásnak egész láncolata szükséges. S ez a láncolat a fő, mig II művelet végrehajtása csak ennek a nyomában jön. Mi is a célja egy-egy példa megoldásának? A gyermek beleélve magát bizonyos helyzetbe, a találgatást teljesen mellőzve, tudja megtalálni a kiinduló pontot, tudja megállapítani menetének végcélját s tudja megjelölni azt a biztos utat, mely a kiinduló ponttol a végcélig vezet. Hogy ezeknek a kijelölése a gyermek itélő s következtető képességét, tehát logikáját mennyire élesíti, arról felesleges szólnom. Hogy az egész eljárása gyermekre nézve ilyen értékü legyen, természetesen bizonyos kivánságok betartása szükséges.
.
A
A
példa
kiválasztása
és m egalkotása
.
megoldásra kiválasztott példa mindenkor érdekes és PONMLKJIH n i u n k d r a . serkentő legyen. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy ilyen példákat csupán a gyermek legközvetlenebb érdeklődési Gyakorlóiskola.
3
31xwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA
köréből, a gyermekek életéből lehet választani. Hisz a számtani példák keretében a gyermek igen-igen sók olyan dologgal ismerkedhetik meg, ami ismeretkörét tágítja. Mennyi olyan szociális vonatkozásu ismeretet nyujthatunk nekik a példák keretében. melyre az életben szükségök lesz?! A gyermekek élete körén kivül álló példák rendkivül hasznosak, ha a tanító PONMLKJIHGFEDCBA a p é l d a fe l a d á s á n a k érti.· Itt kezdődik már a módszer kérdése. m ó d já t Bármilyen kőrből válasszon is a tanító példát; elsősorban helyzetet kell tudnia teremteni. Teremtsen olyan helyzetet, hogy a gyermek az ő életkőrűlménvén túl levő példába tudjon beleélni! Tehát ne e g y földbirtokos adjon el buzát, ne e g y korcsmáros va g y vegyen bort, hanem l e g y e n a g y e r m e k a z a fö l d b i r t o k o s ko r e s m á r o s , a ki m osi o lya n h e lyze tb e n va n (tanítója eljárása A folytán), h o g y e l k e l l a d n i a b u z á t , v a g y v e n n i e k e l l b o r t . tanuló ne kivülről szenilélje a példát, hanem m a g a á l l j o n a k ö z é p p o n tb a n , mert csak igy fogja a beleélés folytán logikusan megállapíthatni azt az utat, melyen a végcélhoz haladnia kell. A tanító tudja é r d e k e s s é tenni a helyzetet, hogy a gyermek ne csak azért számítsa ki a példát, mert az órarend számtant jelöl, hanem vá g ya ko zá s t é r e zz e n m a g á b a n 'a p r o b lé m a m e g o ld á s á r a . Ha így adjuk fel a példát, akkor a számtanóra nem lesz unalmas, mert a számtanóra egy-egy ujabb probléma megoldása eredményével fogja gazdagítani a gyermek cselekvő akaratát. A példát tehát sohasem «adjuk fel». A pédát a gyermekekkel közösen, megbeszélés alapján, szerkesszük. Az igy közösen szerkesztett, tehát föltétlenül megértett példa kídolgozásához immár hozzá lehet fogni. A
p é ld a
m e g o ld á s a .
A közösen szerkesztett s igy föltétlenül teljesen megértett példában állapíttassuk meg azt, amit t u d u n k s azt, amit a k a r u n k tudni. Abból indulunk ki, amit tudunk; ez a kiinduló pont. Oda kell érkeznünk, amit tudni akarunk: ez a cél. A kiinduló ponttél a célig tart az ut, melynek megállóhely ei vannak: ezt kell kijelölni. Az ut kijelölésénél igen ió szelgálatot tesz a grafikai ábrá:zolás. Rajzoljuk fel eljárásunkat. Legyen például az az eset, hogy 25 hl. bort vásárolunk, hektoliterjét 38 koronáért; minden hl. után kell 14 korona adót fizetni s a szállítás költsége hektoliter enkint 1 korona 60 fillér; mennyi az összes kiadás? . Megállapíttatjuk, hogy mit tudunk a példából? (1 hl. bor
35xwvutsrqpo
árát, adóját s szállítási költségét.) - Mit akarunk tudni? (Ugyanezen költségek et a vásárolt 25 hl. bor után.) - Jelöljük ki az utat. 1. lépés
Mennyibe kerül 25 hl. bor?
2. lépés 3. lfpés
Mennyi a 25 hl.. bor adója? . Mennyi a 25 hl. bor szállítási dija?
. .
4. lépés
Mennyi az összes kiadás?
950 kor. -
fill.
350"
"
40" . . 1340 kor. -
" fill.
Az ut megjelölése után megindulunk s minden lépést megteszünk, és pedig a legszigorubb okoskodtatás 'alapján. Például:JIHGFEDCB H a 1 hl. borért 38 koronát fizetek, akkor 25 hl.-ért huszonötször fizetem le a 38 koronát. - Amit mondtál; jelöldés végezd!
38 X 25 190
76 950 kor, Mit tudtál meg tehát az első lépésnél? (Megtudtam, hogy mennyit kell fizetnem a 25 hl. borért.) Irjuk ezt az első lépés' után. Ugyanigy okoskodtatással megtesszük a 2. és 3., majd a 4. lépést, mellyel már a kitüzött célhoz érkezünk. Ezen eljárásban tehát mindenütt szerpel a müvelet, de csak m in; eszköz, melynek segélyével a problémát megoldjuk. A probléma megoldása után mindenkor vissza kell térnünk annak megfejtését az eredeti példához. A gyermeknek a jpéldát, s az eredményt, mint szigcruan összetartozó dolgot, együtt kell látni. Az eredeti példához való visszatéréskor azután észrevétetjük, hogy ime, egy bizonyos ut megtétele után mindazon kérdésekre szép sorjában meg tud felelni, melyekre a példa megismerésakor még felelni nem tudott. - Az azután bizonyos, hogy az igy alaposan meghányt-vetett munka erős időfogyasztással jár, ami azonban gazdagon megtérül a gyermek eszének logikus fejlesztésével. A gyermek minden lépésről tudja, hogy PONMLKJIHGFEDCBA m i é r t teszi azt, s megszokván a logikus gondolkodást, ez későbbi cselekedeteire is hatással van: Ezen eljárás mellett a számtanóra vagy félóra alatt valószinüleg nem sok példát fognak megoldani, de amit megoldottak, azt részeiben és összetételében kristály tisztán látják. Ha mindenütt, ugy különösen a számtani példák megoldásánál hasznos utasítás: keveset, de jól! U. A.
36KJIHGFEDCBA ]í.ö lte m é n y tá r g y n lá s . v«Hadnagy
VI. osztály.
uram, hadnagy urarn!»
«Hadnagy uram, hadnagy uram l» ««Mi bajod van, édes fiam?»» «Piros vér foly a mentére.» «
G yu la i P á l. PONMLK C é l o xwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA Egy közismert költeményt fogunk ma tanulni, melynek
cime: «Hadnagy
uram!» Kit neveznek hadnagynak? Naponkint vonulnak most a katonák az utcákon, a körutakon avasuthoz: háborúba indulnak. A tiszt, egy hadnagy vezeti őket. Ö parancsol, neki engedelmeskednek. Azért parancsol, mert ő tudja, mit kell a. .katonáknak teljesíteniük, hogy az ellenséggel szemben megállhassák a helyüket s a hazát megvédhessék. A katonák ép ezért szivesen engedelmeskednek neki. Ti' is szivesen tanultok tanítóitoktól, mert ez javatokra' szolgál; -szivesen engedelmeskedtek parancsuknak. Miért «Hadnagy uram» a cime a versnek? Hogy szoktatok szólitaní egy idegent? Ügyvéd ur, orvos ur, Fekete ur. De a hadnagy nem idegen katonái szemében. S aki nekünk nem idegen, azt hog· y szólít juk? Apádat hogy szólítod? :Édes apám, anyádat, édes anyám! Nemrég egy tanítótok nyugalomba vonult, s mikor' egyikötö néhány bucsuszót intézett hozzá, akkor így szólította meg: Szeretett tanitőrn! Így irtátok a megszólítást a levélben, melyet a háboruba vonult egyik tanítótoknak irt mindegyiktek. Kis öcsédet is úgy E lő ké s zíté s .
.
37xwvutsrqpon
szólítod: Pistám, egy jó barátot: barátom. Miért? Mert szereted, mert nem idegen neked. Most már el tudjátok gondolni, mit jelent a cim: Hadnagy uram? Azt, hogy olyan hadnagyról van szó, akit a katonák szerotnek. Miért szeretik? Nem idegen nekik? Hiszen a hadnagy iskolázott férfiu, a katonák, akiknek parancsol, jórészt egyszerű emberek, akiket tán nem igen ismer. Az egyik dolog 'nem volna baj, azért kedves lehet és legyen -is és az is a katonákhoz, mint mi is az egyszerübb sorsu emberekhez, kik ép oly derék, becsületes emberek; de a másik dolog, hogy nem ismer minden katonát, nem teszi idegenné? Különösen most, mikor a harctérről sebesülten visszatért, azután meggyógyult hadnagy vezet oly. századot, tehát néhány száz katonát a harctérre, akiket nem ismer, mert az a század, mellvel több időt töltött együtt, a harctéren maradt s ő uj, friss századdal indul megvédeni életünket, szülőföldünket. .' Már pedig a versben valóban egy oly hadnagyról van szó, aki a harctéren küzd, a katonák talán nem ismerhetik őt régóta.PONMLKJIHG H a n g u la tke U é s . A harctéren hamar megszeretik egymást a hadnagy és a katonái. Mindig együtt vannak. Együtt tűrnek hideget, éhséget, ha kell, fáradalmakat, .megosztják egymás falatját; együtt örülnek, ha hirt kap egyik hazulról, mert mindannyíuk édes otthonát védik, mindnyájuknak szól, az üzenet; együtt busulnak, ha egy társuk .elesik, mert ugyanaz a sors érhette volna őket, s ha megsebesül valamelyik, a társa bekötözi, ha a nevét nem is tudja, ha előbb sohsem is látta. Mert mikor szünikmeg valaki, bárki számunkra idegen lenni? Ha valaki bajba jut, segíteni kell rajta. Ugy-.e,ha valaki meg- . botlik, elesik az utcán, ha vérzik aztán: ha nem is láttuk előbb soha az életben, oda megyünk, felsegítjük. Hátha még az illető jóismerősünk, olyan valaki, aki mindig rajt~nk segített, mindig a mi bajunkat tudakolta, akkor még szivesebben segítenénk rajta, ha baja esik, aggódunk érte, mert szeretjük, mert hálásak vagyunk neki. De ugyebár, ha egy jó apának bánata an, vagy beteg, vagy súlyos operáció előtt van, akkor a szerető fiát meg is nyugtatja, hogy. a baj nem komoly, csakhogy a fiu el :ne csüggedjen, hogy végezhesse a maga teendőjét, hogy teljesíthesse a kötelességét. . Már most mondjátok meg: mi baj érheti a katonát? Meg.sebesül. Mi a kötelessége a többinek? Tovább harcolni; küzdení az ellenség ellen.' Szánakozik a katona, ha, társa vagy hadnagya
38
megsebesül? Igen, hiszen min(Úg együtt voltak, szeretik egymást es jó~ tett vele sokszor az, aki most megsebesült. De' szahad-e elcsűggednie akatonának? Nem, előre kell menniük, az ellenséget le kell győzniük. Kl az, aki nekik azt parancsolja, vezényli, hogy: Előr~! A hadnagvuk. És ha az elesik? Akkor is előre rohannak) harcolnak; hogy az ellenség őket meg ne semmisítse vagy el ne
~~
,
Tudjátok-é,
kiknek a jelszava. az, hogy:
Előre!
A magyar
honvédeké. Mikor volt háboruban a magyar honvédsereg? Az 1848-49-iki szabadságharcban és most is harcol. Akkor az orosz ellen, most is. Az oroszok akkor is betörtek hazánkba, dultak, pusztítottak falvakat, házakat. Nagyon sokan vannak, azért törhettek be, most is többször be-be merészkedtek, de a honvédsereg mindannyiszor megvédte a hazát. Nem törődnek a maguk bajával a honvédek, nem bánták, hogy megsebesülnek. hiszen agg sziilőiket, feleségüket, kis gyermekeiket oltalmazták és az ezeréves szép haza áldott földjét, melyet az ellenség el akart venni. Azután meg tudják, hogy hálásan fog megemlékezni dicső küzdelmükről a haza, hogy dalokba foglalják hőstetteiket a irtak költők. 'A szabadságharcról valóban sok szép költeményt már a költők, hiszen annak küzdelmei már ismeretesek. Az egyiket most elmondom. Gyulai Pál irta, ki akkor élt, mikor a honvéd először szállt sikra és aki már szintén sirba szállt. Mintha csak ma irták volna, a mi háborunkról: olyan ez a kis költemény. CA verset felolvasom.) E lm o n d á s a
a v e r s n e k . xwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYX
Olvasd az első strófát! Ki szólitja a hadnagyot? A fia? Nem, egy katona, aki úgy a szivéhez nőtt, hogy e néven szólította. Mit mond n e k ü n k az első versszak? Hogy egymás bajával jobban törődnek a katonák rangkülönbség nélkül, mint a magukéval. A hadnagy vérzik, s ő kérdi mégis a katonája aggódó felkiáltására: «Mí bajod van édes Iiam.» Mintha a beteg apa beszélne aggódó gyermekéhez. . Olvasd a második strófát! MiJIHGFEDCBA u ja t mond nekünk ez a versszak azonkivül, amit szintén tartalmaz, de ami már az első vers-szakban is megvan? A katona ujra szólítja a hadnagyot,' ujra T a g o zó d á s .
39
. lát ja, hogy baja esett hadnagyának, ujra megnyugtatja a hadnagy, de azt is megtudjuk, hogyaharctéren beszél egymáshoz a hadnagy és a katona. Épen rohamra indulóban vannak. Melvik sor mutatja ezt? «Szegezz szuronvt s csak előre!» Most .már aggódóbbnak JIHGFEDCBA halljuk a: katona szólítását és csodáljuk a hadnagyot, ki titkolja sebét, nagy 'fájdalmait katonái előtt. Így tesz a hős; nem csüggeszt el senkit, de bátorít a csatán. Olvasd a harmadik strófát! Mi ujat mond nekünk ez a versszak? Hogy magyar katonák, honvédek küzdenek. E lm élyedés a tartalom ba.
Ott volt a kőltő a csatában? Nos, beszél a versben? Nem. A honvéd beszél a hadnaggyal. Talán a honvéd maga, mikor hazatért a harcból, beszélte el, milyen hős volt a hadnagya. Úgy ahogy elmondta a honvéd, irta meg a kőltő. Nem tett hozzá semmit? Csak a 3. versszak két sorában beszél a kőltő a honvéd helyett: «Megy a honvéd, áll a hadnagy, mély sebében összeroskad.» Miért van ez így a versben? Már messze volt a honvéd, rohamra ment szuronvt szegezve, tehát nem látta, mi történt a hadnagyával, de telve aggodalommal, hátranézett es ujra szólította. A kőltő mondja el tehát, ami a hadnaggyal történt. "Ha nem beszélné el a költő ezt a két sort, nem is tudnók, hogy . honvédről van szó. Hogy lehetséges ez? A harcos nem dicsekszik, hogy vérzett, hogy nem beszél magáról, csak a hadnagváról: megbotlott, megtántorodva, hogy megnyugtatta, sebét titkolta, lelkesítette. Magáról nincs is mondanivalója a honvédnek, hiszen nem segített hadnagyán. Miért nem tette? Mert a hadnagy megnyugtatta, hogy semmi komolyabb baja nincs. Nem akarta 'elcsüggeszteni, sem tartóztatni a honvédet. Mikor már messze járt a honvéd, akkor látta, hogy a hadnagya elmaradt, már sejtette a valót, hogy hadnagya súlyosan megsebesült, de ugyanakkor hangzottak .a hadnagy ajkáról talán az utolsó szók: «Csak előre, édes fiam!» M éltatás. Vitézül küzd-e az a hadsereg, melvnek ilyen hőslelkű vezetői, hadnagyai vannak? Igen. Meg van ez irva a kőlteményben? Nem. Miért nem ábrázolja a költő a csata más részleteit és a csata kimenetelét? Erre nincs szükség, Ahol ilyen benső, szerető kapocs van a parancsnok és katonái kőzt, ahol a honvéd a sürű golyózáporban nemcsak magára gondol, hanem , ő
a hadnagyára is, kit az életben másutt tán sohasem látott és fájdalmas szeretettel, nevét kiáltja háromszor is, ahol a súlyosan sebesült tiszt el akarja oszlatni a honvéd aggo dalmát s vérében is a nagyszerű, a lelkesítő [elszót kiáltja utána: Előre - ott nincs szükség más részletek megírására, megörökítésére! Azután meg a honvéd elbeszéléséből ez a történet annyira megragadta a költő szivét, oly tele volt a szive ezzel a jelenettel. költemény keletkezett belőle, mielőtt a honvéd hogy ez a gyönyörű többi átélt történetét meghallgatta. Azután meg készen is lehetett ez a kis vers, mielőtt más történetet meghallgatott volna a költő, hiszen csak le kellett írnia szóról-szóra, amit a Iionvéd mondott. Csupán két sort kellett közben hozzáfüznie ahhoz, amit a honvéd látott és elbeszélt. (Mit? Melyik az a két sor?) Katonás, rövid is a vers. Sok szónak sem helye, sem ideje a katonaságnal. Résen kell lenni az ellenséggel szemben. A honvéd is röviden mondta el a költőnek: úgy mint szeme előtt történt; o t t átélt. hiszen nem egyhamar felejthette el, amitPONMLKJIHGFEDCBA De egy szóban is sok szeretet van. Néha egy betűben, mint a vers elolvasása előtt mondtuk, s a magyar nyelvben s a magvas szivben sok a szeretet! Ha édes magyar nyelvünk nem is használ sok szót a szeretet kifejezésére és a szeretetet nem is hordja mindig a magyar a nyelvén. Ha például csak jelenteni valónk van, így beszélünk: Tanító ur; hadnagy ur! De akit a magyar szeret, azért még a halálba is megy s annak elestét elcsukló hangu nevén szólitása gyászolja legmélyebben. Másképen nem gyászoihatta a honvéd a hadnagyát a harc hevében, a csata tüzében. A fö g o n d o l a t . Az egyes katona meghal, az összességnek győznie kell. Az egyes' katona hivatása a dicső halál, a seregé a dicső _győzelem. Amaz- a hazáért hal meg, emezt visszavárja a haza. Ezt vallotta a hadnagy, ezt valósították meg az előre rohanó, a halálba bátran néző honvédek. Egyesek megsebesülnek, meghalnak a háboruban, de csak így maradhat életben az összesség: a magyar nemzet. V is s za te kin té s a c é l r a . Most még csak arra kell felelnetek, miért lett kőzismert ez a költemény? Mert igaz, mert valóban, aki ismeri a magyar katonát, az ráismer ebben a költeménvben. Azért nem mondja meg a költö, h o l , m i k o r , k i v e l történt, mert ilyen minden honvéd, ilyen minden hadnagya.: T a n u l s á . g . Ilyen szeretet és hősi lélek lakozik a honvédekben,
4 1 xwvutsrqponm
ezért büszkén, bízva reméljük, hogy győzni fogunk nagy világháboruban.PONMLKJIHGFEDCBA
a mostani
U j c é l k i t ü z é s e . A világháboruban, melynek ádáz küzdelmeiben a világ másik legvitézebb hadserege küzd oldalunkon, velünk vállvetve: a német hadsereg. Ebben is él a bajtársi szellem, ezeket is összefüzi az egymás-szeretete. Erről is mondok egy legközelebbi órán egy szép kis verset. N émet költő irta két kőzl egén y nemes baráti szeretetéről. (Uhland: Der gute Kamerad.) Most olvassátok el a verset: te leszesz a hadnagy, te a honvéd és te a költő. Az olvastatáskor arra ügyelek, hogy a vers gyönyörü fokozódásai esztétikai szép olvasással kifejezésre jussanak. Budapest. D r. H crm os Sá n d o r .
A ta n ító á lta l k é s z íth e tő fiz ik a i e s z k ö z ö k . A fizika tanítása megfelelő fizikai eszközök nélkül lehetetJen. N épiskoláink fizikai fölszerelése hiányos, sőt sok falusi iskolának a legszükségesebb eszközök sem állanak rendelkezésre. De a buzgó tanitó jóakarattal és egr kis fáradsággal maga is készíthet fizikai eszközöket. Igaz, hogy ezek az eszközök nem lesznek olyan tökéletesek, különösen külső csin tekintetében, -:-- mint a tanszerkészítők készitményei; de megelégedhet a tanító azzal, ha ezeket az eszközöket tanítása közben a demonstrálásra jól felhasználhatja. Sőt öröm tölti el a tanító szivét, midön a maga által készített fizikai eszközök segítségével vezeti rá a gyermekeket a természet örök törvényeire. Az alább leirt fizikai eszközök elkészítéséhez csak a legegy~erübb kézi szerszámok szükségesek, melyek mínden háznál meg vannak, vagy olcsón beszerezhetők s nem kell valami különös kézügyesség sem. Ha mégis előfordul olyan alkatrész, melyet a tanító otthon nem tud elkészíteni, igénybeveheti az asztales vagy lakatos szivességét. A tanító kérésére az iparosok szivesen készítik el minden díj nélkül ezt a csekély munkát, mert belátják, hogy önmaguk, gyermekeik érdekében fáradnak. A fiatalabb tanítói nemzedék kézügyessége fokozottabb mértékben van meg a taneszközök elkészítéséhez, csak a gyakorlati életben való intenziv felhasználása kivánatos. Szor galommal
42
és kitartással néhány év alatt az iskola csinosan fölszerelhető a szükséges fizikai eszközökkel. A következőkben közlöm néhány fizikai eszköz egyszerű előre is hangsulyozom, hogy türelem és kedv elkészítési médiát, nélkül nem fogja a' munkát siker koronázni.PONMLKJIHGFEDCBA A llvá n y
a
te s te k
s ú lyp o n t
já n a k
m e g h a tá r o zá s á h o z.
Nehány szabályos' és szabálytalan alaku síklapot (háromszög, négyszög, kőr, ellipszis sth.) vágjunk ki lombíürészetí munkákhoz használatos fából (va.gy szivarládika fájából). Határozzuk meg ezen síkidomoknak súlypontját. Célszerü állványt készíteni akként, hogy egy 15 cm. széles, 20 cm. hosszu téglalap alaku és kb. 3 cm. vastag keményfa deszkatalp közepére, egy kb. 3 cm. négyzetalapu és 30 cm. magasságu fenyőfából készített hasábot erősítünk szílárdan. (Csap vagy csavar segélyével.) Ennek a fának szabadon álló végét kúpszerüen, csinosan megfaragjuk, mint az irónt (csak nem olyan hegyesre). Ezen az állvánvon próbálhatjuk ki, hogy jól állapitottuk-e meg a síkidomok súlypontját.JIHGFEDCBA A b i z t o s , e s é k e n y é s k ö z ö n y ö s e g y e n s ú l y i h e l y z e t szemléltetétanító: 25 cm. sére a kővetkező egyszerű készülék et csinálhatja deszkából. Erre a kőrátmérőjű körlapot vágjunk ki lombfűrész lapra egy átmérő irányában három, lyukat . furunk. Egyet pontosan a közepére, egyet a felső szélétől 2 cm., egyet az alsó szélétől 2 cm. távolságra. A súlypont meghatározásánál készített állvánvt itt is felhasználhatjuk, ha egy hosszabb drótszeg .fejét harapófogóval lecsipjük, csinosan lereszeljük s a fenyőfa felső részébe (ahol még nincsen kúpszerüen lefaragva) beleerősítjük akként, hogy a szeg a fából kb. 4 cm.-re kiálljon. Fölösleges leirni, hogy az állvánvon levő szögre akasztott körlappal miként lehet a három egyensúlyi helyzetet sz-emléltetni. Ezt a készülék et még a szinkeverés bemutatására i felhasználhatjuk akként, ha a körlap egyik lapját az átmérővel két részre osztjuk s egyik felét élénk piros, a 'másikat élénk kék szinü festékkel festjük be. (Vagy szines papirossal ragaszt juk be.) Az így elkészített körlapot az állvánvon levő szegre akasztva, ha gyors forgásba hozzuk, nagyon jól szemléltethetjük a keletkezett ibolya szint. á
F illé r
a tű h e g y é n
a b izto s
e g ye n s ú lyi
h e lyze t
s e e m lé ü e té s é r e .
Egy kemény fa deszkatalp közepére kb. 15 cm. hosszu vastagabb sodronyt (esernyő drótot) erősítünk. Ezután a sodrony
43
szabadon álló részét tűhegyesre reszeljük, Vegyünk elő egy parafa dugót (legalkalmasabb a csonka kúp alaku). A kisebb körlap közepén, átmérő irányában keskeny nyílást vágunk, ebbe. a nyilásba bele enyvezünk 'egy filléres pénzdarabot élére állítva akként, hogy annak fele kiálljon a parafa dugóból. A dugó oldalának a közepén egy hajlítható kőtőtűt (vagy kötőtű vastagságu sodronyt) szurunk keresztül. Ezután félkör alakura hajlítjuk a kötőtűt, a két végére játékgolyó nagyságu, közepén átfurt ólomgolyót erősítünk. (A sodrony végét visszahajlitjuk, hogy a golyók ne essenek le.) Arra ügyeljünk, hogy az a sodrony, amelyen az ólomgolyók vannak, szilárdan álljon a parafa dugóban; s az ólomgolyók, az alátámasztasi - amidőn ráhelyezzük a fillért a tű hegyére, pont alatt legyenek. (E készülékhez egyszerübben egy kb. 300 grammos orvosságosüvegből is készíthetünk állvánvt, Az üvegbe parafa dugót teszünk és ebbe egy hegyével fölfelé álló szurunk.) PONMLKJIHGFEDCBA nagyobb varrótűt A z e g ye n lő ka r u e m e l ő t következőképen készíthetjük. 12 cm. széles, 20 cm. hosszu téglalap alaku, 3 cm. vastagságu, szélein kissé lepárkányzott kemény fatalpot készítünk. (A tüzelőfa között mindig akadnak szebb darabok, amelyek jól felhasználhatók.) Két darab 2.5 cm. széles, 30 cm. hosszu, 1.5 cm. vastag gyalult deszka darabot, egymástól 1.5 cm. távolságra, egymással szemben, függőlegesen a deszkalapra erősitiinkr (Csavarral vagv csappal.) Midkét léc szabadon álló végének közepére felülről 1.5 cm. távolságban akkora lyukat furunk, hogy abban középvastagságu szeg jól forgatható legyen. (Ezeket a lyukakat még a talpba való egy 50 cm. heleerősítés Ellőtt kell készíteni.) Az emelő karjául széles és 0.6 cm. vastag falécet készítünk. (Jó ehhez a lombfürészfa,vagy gyárilag készített vonalzó is.) Ezt a lécet hosszában pl. 18 egyenlő részre osztjuk és a megjelölt beosztásoknál kis nyílásokat furunk, hogy ezekbe akaszthassuk majd bele a súlyokat. Most a lécet egy kb. 6 cm. hosszu szeggel akként kell a két léc közé erősíteni, hogy a szeg az emelő karjalul szolgáló lécben mint szilárd tengely szerepeljeh, a két tartó lécben pedig könnyen foroghasson. Súlyokul ólom darabocskákat használhatunk. Ennek mintájára készítjük az egyenlőtlen karu em előt is. A különbség. csak abban lesz, hogya 18 részre felosztott lécet nem hanem pl. egy harmadában fogjuk megerősiteni. a kőzepében,
4 4 PONMLKJIHGFEDCBA
K i i l ö n fé l e
h o s s zu s á g u
és
s ú ly'u
i n g ó k . xwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYX
Készítünk ingatartó állváuvt a következő méretben. 18 cm. széles, 28 cm. hosszu téglalap alaku, 3 cm. vastagságu kemény fatalp közepébe 3 Cll. négyzetes alapu 42 cm. hosszuságu fahasábot erősítünk, ennek tetejében T alakban 40 cm. hosszu, 3 cm. széles és 1.5 vastagságu lécet erősítünk. Ez az ingatartó állvány. Az állvány mindkét oldalára egymástól egyenlő távolságra beosztott 4-4 drb. kis réz horgot erősítünk. Az egyik oldalára 5, 10, 15 és 20 cm. hosszuságu fonálra erősített ólomgolyókat akasztunk. (Az ólomgolyóba kis drótszeget verünk s erre kötjük a jó erős házi cérnát.) A másik oldalára 4 egyforma hosszu (pl. 35 cm.) bodzabél, papiros, fa, ólomgolyócskát, szerelünk fel. A le jtő ké s zíté s e nem okoz nagy nehézséget, mert 2 drb. 50 cm. hosszu, 12 cm. széles, 1.5 cm. vastag gyalult deszkalapot a rövidebb oldalán ha pánttal összefoglaljuk, hogy e kőrűl forgatható legyen, már a legegvszerübb alakjában elő is állítottuk. A lejtőnek kiilőnbőző hajlásea való beállítására egyenlő oldalu háromszög alapu 7 cm. oldal hosszuságu és 12 cm. hosszu fahasábot készítünk. A lejtő felső részére cérna orsóból lehet kereket készíteni és kisérletezés közben különböző súlyokat használni. A s zivó fe c s k e n d ő készítése körülményesebb és türelmet kivánó munka, de nagy az öröm, ha a magunk készítette eszközzel sikeresen kisér letezhetünk. A szivó fecskentlőhöz a következő anyagok szükségesek .Egy henger alaku keskenyebb. jó erős lámpaiiveg; egy darabka vékony üvegcső (szódás üveg csöve megfelelő). Két darab a lámpaüvegbe szorosan beleillő parafa dugó, egy darab a lámpa.üveg alsó szélesebb átmérőjénél jóval nagyobb tömött parafa dugó; két darab kisebb ólomgolyócska (pl. nagyobb sörét), erősebb sodrony, pamut, pecsétviasz a tömítéshez. A készítése következő: A legnagyobb parafa dugónak felét akként faragjuk le éles késsel és finom ráspoly segítségével gondosan, hogy az nagyon pontosan és szorosan beleilljék a lámpaüveg alsó szélesebb részébe. A dugót közepén átfurjuk (dugó furóval vagy tüzes dróttaI). A nvilás belső felét tölcsérszerüen faragjuk ki azért, hogy ebbe a nyílásba egy kis ólomgolyó mint záró szelep jól beleilljék. (Gömb szelep.) A szivattyu alsó része akkor lesz teljesen kész, ha a nagy parafa dugó alsó lapjába két, három, = z: a középső nyílásba vezető - kis csatornát faragunk bele. Ha ezeket a kis csatornákat nem készítenők el, akkor vízzel telt edény fenekére állítva a szivattyut, nem szívhatná fel a vizet.
45
A második része a dugattvu. Ezt úgy készítjük el, hogy egy az üveghengerbe szorosan beleillő parafa dugót választunk. Ebbe is úgy, mint az alsónál lyukat furunk. A nvilás felső részét tölcsérszerűen kiszélesítjük és ebbe a nyilásba is egy kis ólomgolyót teszünk. Ez lesz a dugattyú szelepe. Hogy a. dugattyu az üvegcsőben mozgatható legyen egy alaku vastag sodronyt erősítünk a dugattyut képező parafába. A sodrony két végét visszahajlitjuk, hogy ne jöhessen ki a parafából. A dugattyut alaku még így nem, lehetne jól kezelni, épen ezért az sodrony közepére egy másik egyenes erős sodronyt erősítünk, amely a dugattyú hajtására fog szolgálni. '(Célszerű, ha ennek a sodronynak végét karikara hajlítjuk vissza, hogy jobban megfoghassuk.) Hátra van még a kifolyó esőnek elkészitése. Ismét egy elég hosszu és az üvegcsőbe szorosan beleillő parafa dugót furunk keresztül legalább kétszer olyan szélesre, mint a szelepeknél tettük. Ezen dugó oldalának a közepére akkora nyílást Iurunk, mint a vékony üvegcső átmérője. Ebbe erősítjük a lefelé görbített üvegcső darabot. (A szivattyus kut kifolyó csövének mintájára.) Ennek a parafa dugónak alsó részét a lámpacsőbe erősítjük, a üvegcső darabot felső részébe egy kb. 6-8 cm. hosszuságu huzunk rá. (Ezt az üvegcső darabot erős lámpaüvegből zsineggel lehet egy kis ügyességgel levágni. A levágandó rész köré vastagabb papirost csavarunk az üvegre. Középvastagságu erős zsineget kétszer rácsavarjuk a levágandó rész körül. A zsineg egyik -végét az ajtó kilincshez erősítjük, a másik végét jó erősen kezünkbe fogjuk. Ha az így kifeszített zsinegen az üveget többször gyorsan mozgat juk, úgy, hogy akkorra hő fejlődik, hogy a zsineg majdnem meggyulad ésmost a segítőtárs kevés vizzei a lámpaüveget hirtelen leönti, az üveg köröskörül szépen le fog pattanni.) A tömitést mindenütt erősen, felolvasztott spanyolviasszal; a dugattyunál pamuttal eszközöljük. Ügyeljünk, hogy pontos és elég erős kivitelü legyen munkánk. Különben kellő óvatossággal kell a kisérletezés közben ezzel a készülékkel bánni. Ezt a sziv atty ut kemény deszkatalpra is ráerősíthetjük, de akkor a szívattvu alsó részén lévő nyilásba folytatásként egy darabka üveges övet és erre gummicsövet alkalmazunk. (A deszkalapot megfelelő helyen át kell Iurni.)
n
n
46
Ehhez hasonlóan PONMLKJIHGFEDCBA s zivó -n yo r n ó fe c s k e n d ő t is lehet készíteni. Aki a szivó-nvomó fecskendő szerkezetét ismeri, könnyen kitalálja' ez alapon a készitesi médiát. Ennél nem kell a dugattyuba szelep, hanem egy másik vékonyabb csőbe, amely az első vastagabb csővel van összeköttetésben. H eron la b d a . Egy 300-400 grammos orvosságos üvegbe tömött parafa dugót választunk. A dugót átfurjuk. Egy kb. 16 cm. hosszuságu vékony üvegcső végét borszeszégő felett hegvesre húzzunk ki, a végét letörjuk s kissé lereszeljük. Ezt az üvegcsövet a parafa dugóba szorosan beleillesztjük s az üvegbe erősitjűk, akként, hogy a hegyesebb vége az üvegből kb. 6 cm.-re kiálljon. A Heron labda használata ismeretes. A c s e p p fo l y ó s te s te k kiie r ie d é s é n e k s ze m lé lie ié e é r e szolgálhat a következő egyszerü készülék. Kemény deszkafatalp keskenyebb oldalának a szélére 2 cm. négyzetalapu, 20 cm. hosszu fát erősítünk. Erősebb sodronyból egy kémcsőhöz mért horgot készítünk. Ezt a horgot a függőleges fa felső részébe erősítjük. (Arra ügyeljünk, hogy az egész szerkezet jó erős legyen.) A kémcsőbe pontosan beleillő parafa dugót választunk, amelyet közepén átfurunk és ebbe kb. 20 cm. hosszuságu, - a nyílásba szorosan beleillő "-7' üvegcsővet erősítünk. Ha a kémcsövet szinűltig töltjük színesre festett vízzel s a parafa dugóban elhelyezett üvegcsővet a kémcsőbe dugjuk jó erősen s borszeszégővel a kémcső alsó részét melegitjiik, egy idő mulva jól láthatjuk, hogy a viz az üvegcsőben felemelkedik. A b o r s ze s zé g ő t kisebb tintás üvegből és egy darabka lámpabélből készíthetjük. . F r a n klin . tá b la . 16 cm. széles, 26 cm. hosszu vastagabb üveglap mindkét oldalát sellak oldattal többször bevonjuk. (A sellak borszeszben oldható fel.) Az üveglap egyik rövidebb oldalának mindkét felén 5 cm., a többi oldalain 2 cm. keretet raizolunk ki. A keret között lévő belső részt, az üveglap mindkét oldalán staniol lemezzel simára leragaszt juk. Mégcsak állvány kell, amelybe a Franklin táblát állít juk. 10 cm. széles, 20 cm. hosszu, 2 cm. vastag keményfatalpnak a közepén 2 drb. 3 cm. széles, 1 cm. vastag s 16 cm. hosszu fát erősítünk akként, hogy e két fadarab közé az üveglap szorosan beleilljék. (Azért kellett az üveglap rövidebb oldalán 5 cm. keretet kihagyni) E le ktr o s kó p . Szélesszáju üveget parafa dugóval bedugjuk. A dugó közepén keresztül egy sodronyt c1ugunk keresztül, amely-
?
47xwvutsrqponm
nek felső részét egész kis karikába hajtjuk vissza, az alsó részére kis 'kampót csinálunk. A kampóra lenfonalat akasztunk, amelynek két végére bodzabélgolyócskát erősítünk. A sodrony alsó részére két keskeny szelet arany lemezt (aranyfüst) is alkalmazhatunk.JIHGFEDCBA Leydeni palack készítése középnagyságu befőttes üvegbőL Az üveg 2/3 részét kivül és belül staniol lemezzel vonjuk be simán. Az üveg Az üveg felső; -át sellak oldattal kenjük be néhánvszor. felső részére lombfürész fából kivágott kőrlapot, fedelet készítünk, amelyet szintén bekenünk sellak oldattaL A fedél közepébe kb. 3-4 miliméter vastagságu sodronyt szurunk keresztül. A sodronynak üvegből kiálló végére egy kisebb rézgolyót erősítünk, a másik végére, amely kb. az üveg feléig ér olyan hosszu rézláncoskát akasztunk, hogy néhány centiméter hosszuságban az üveg alján lévő staniolt érje. (Rézláncnak alkalmas régi konyhaóra lánca.) V illam os ingákat a következőképen készíthetünk. Cérna orsónak a felső nyilásába parafát ragasztunk bele jó szorosan, az kis darab ólmot erősítünk, hogy 'nehezebb legyen. alsó nvílásába Régi esernvődrótnak azt a végét, amelyen kis nyílás van furva 3-4 centiméterre behajtjuk, a másik végét hegyesre reszeljük és a. cérna orsóba erősítjük. Ez lesz az ingatartó állvány. Két ilyen állvánvt készítünk. Az egyikre selyemgubóról fejtett selyemszalaeskára füzött kis bodzabélgolyócskát akasztok; a másikra, fémszálra (karácsonvíadisz) erősített bodzabélgolyócskát füzök. S ötét PONMLKJIHGFEDCBA ka m a r á h o e szükséges ariy agok: szivar-ládika, egy kisebb, pál' fillérért kapható gyíijtő lencse, kéregpapir (régi doboz), fekete papiros, homályos üveg, néhány szeg, fekete festék és kevés ragasztó. A nagyobb szivar-ládikának hosszából, finom fürésszel ügyesen levágunk kb. 10 centimétert. (Előbb köröskörül kiraizoljuk a levágandó részt.) A szivar-láda egész tetejét A-B-t, amelyből semmit sem vágtunk le vékony szegekkel akként szegezzük a nagyobb oldalra, hogy egy oldalról nyitott dobozt kapunk. A I I~Ez lesz a tulaj donképeni sötét kamara váza. Az elülső majdnem négyzetes alaku C-B oldallap közepére a lencsénél valamivel kisebb kör alaku nyílást vágunk. A lencsét néhány szélesfejű szeggel a nvilás fölé erősítjük. (Lehet a lencsét kemény papirkeretbe foglalni és úgy erősíteni a kivágott nyilás elé.)
4S
Most a sötét kamarába pontosan beleillő és abban mozgatható hasábot kell készíteni kéregpapirból. (A hasáb azon az oldalán, amelyet a sötét kamarába tolunk bele teljesen nyitott. Ez leirni fölösleges. egészen természetes!) Ennek készítési módját mert egyszerü, csak az a fő, hogy pontos legyen. A hossza akkora lehet, mint a sötét kamaráé. köröskörül csak 1 centiEnnek a doboznak hátsó lapjából métert hagyunk meg keretnek, a többit kivágjuk. Most akkora nagyságu homályos üveglapot, mint a hátsó oldal belvilága vágunk bele. (Az 1 cm. keret az üveg tartására szolgál.) Hogy az egész készülék csinosabb legyen a külső részét fekete papírral vonhatjuk be, a belső részét fekete festékkel vagy tus-tentával festhetjük be. E készülék alig kerül néhány fillérhe s kitünően szemléltethető a fordított kép. A fizikai eszközök elkészítésénél arra kell törekedni, hogy pontosak és elég szilárdak legyenek. A külső csinosságot azáltal érjük el, ha a farészeket szép világos barna színü páccai vonjuk be, avasrészeket vaslakkal fessük be. A parafa munkákhoz nagyon éles kés szükséges. Ezeknél célszerű egy kiilőnbőző átmérőjü furó készülék. Nagyon ajánlatos a munka megkezdése előtt vázlatos rajzban kis tervet készíteni. Különben ezeknél a munkáknál a kézi ügyességen kivül fontos dolog a türelem és az ügyszeretet, S akkor nem lesz fáradozásunk hiába való. Kolozsvár.PONMLKJIHGFEDCBA D ivia c zky R e zs ő .
HUNGARIA
I<ÖNYVNYOMDA
BUDAPEST.
