J I T 7. E M. E G M M I E

A BÉKÉSI

■ J I T 7 .E M .E G M M I E p a t r o n a t u s a a la tt álló

ÉVI ÉRTESÍTŐJE 188V r ó l .

K Ö ZZÉTESZI

BENKA

G Y Ű L A,

IGAZGATÓ-TANÁR.

SX ARV AH ON , 1 8 8 « .

SZIKES ANTAL KÖNYVNYOMDÁJA.

A

B É K É S I

ISIST. HITT. ÉTIKÉ. EETI4ZMEBTE PATRONÁTUSA

a l a t t álló

SiAlTASI fÖiSIiá^III

ÉVI ÉRTESÍTŐJE l 88 7|8-róL

KÖZZÉTESZI:

B E N K A, '

G Y U :-\SL A ,

IGAZBATÓ-TAXÁR.

«ZÁRVÁN, 1888. SZIKES

ANTAL

KÖNYVNYOMDÁJÁBAN.

TARTALOM : Programmi értekezés. Évi jelentések a tanárkar és igazgatótól, még pedig I. Tiszti személyzet. II. A bekeblezett ifjúság névsora. III. Előadott tantárgyak vázlata. IV. Magyar stilfeladványok. V. Jelentés a tanítóképzőről. VI. Taneszközök évi gyarapodása. VII. Jelentés az alutnneumról. Vili. Záróközlemények.

A nevelés egy fontos tényezője a gymnásiumi oktatásban. A nevelés és oktatás terén már a legrégibb időktől fogva fejlődő legélénkebb mozgalomnak tanúi azok a foliánsok, melyek elárasztják müveit nemzetek irodalmait. Mindenütt olvashatók elvek majd lényeges majd lényegte­ len eltérésekkel. Szakemberek vesznek bonczkés alá a nevelés- és oktatásban fontossággal biró dolgokat. Részint tapasztalat, részint tanulmányozás utján fejtik ki mit, mennyit s mimódon kell közölni az ifjú lélekkel, miképen kell hatni szivére, hogy tökéletesedjék, folyton fejlődjék értelmileg és erkölcsileg. Ezek kimerítő fejtegetései mellett inkább kölelességszerüleg nyúlok tollhoz, ügyszeretetből, hogy megbeszéljem egy tárgy fontosságát s hatását a gymnásiumi nevelésben midőn azt a szülék, maguk a tanárok és a tanügybarátok közül sokan helytelenül bár, de talán félreértésből két­ ségbe vonják, sőt határozottan tagadják. A nevelés az összes erők összhangzatos kiművelését czélozza. Az ember természeténél fogva szorul nevelője gondos, körültekintő ápolására, mely öl olyanná tegye, hogy magába önmegelégedéssel pillanthasson, másokkal együttélhessen mint okos, tevékeny és becsületes ember. Már a tapasztalat tényeiből következik, bogy nevelés lehetséges s ha lehetséges, erre kiváltkép kezdetben az eszközöket jól meg kell válogatni.

Nem kívánok valamennyi tényezőt bonczolgatni, csak egy tantárgyat szakitok ki, mely a gymnásiumnak négy alsó osztályában szerepel kötelező tantárgyként heti kétkét órában. Oly tárgy ez, melynek feladata a szemet, észt és kézügyességét fejleszteni. E czél elérése a vezetéstől függ. Ha a vezető nem általános műveltségű, képzett ember s helytelen módszerrel, akárminő rendben a tanítványok értelmi fokának, korának tekintetbevétele nélkül rajzoltat képecskéket, nehezeket könnyüket válogatás nélkül, az nem fog megfelelhetni igazán feladatának, melyet meg kellene oldania. Ily esetben nem csoda, ha a tanítványok elkedvetlenednek s neki, ha az érdeklődést tárgya iránt csak némileg is fenn akarja tartani, folyamodnia kell csalétkekhez. Olyankor krétarajzok járják, ecsetelés, tájké­ pek, fejek, virágok mindeféle jó és rossz minták után. Chaos ez, hol a tömegtanitással elérhető paedagogíai ered­ mény elmarad. Mennyire meg van itt kötve az értelem szabad, öntudatos fejlődése. Hogy képzelhetnök itt el a tárgy alárendelését egy általános czélnak vagy szoros kapcsot a gymnásiumban előadott többi tárgyak közt vagy előkészületet a malhematikára és vájjon miként nevelhetné növendékében az akaratot s mikép volna eszközölhető itt a növendék vezetése önálló Ítélésre ? A szemlélet a legszorosabb kapocs ember és természet közt, ha az egyáltalján növelhető, akkor megérdemli, hogy a nevelésnél tekintettel legyünk rá. Már pedig hogy növelhető oktatás által, vall erre az a körülmény, hogy átmenet lehetséges fejletlenségből a művészi tökéletességig Azt tapasztaljuk bogy egy és ugyanazt a dolgot az egyik szépnek találja, a másiknak nem tetszik. A ház­

5 sarkot az egyik függélyesnek látja, a másik ferdének. Világos ebből a szemlélet különféle fokozata. Azért nem szabad elhanyagolni, hanem már kis korában hozzá kell szoktatni a gyermeket a tárgyak helyes szemlélésére. A gyermek első tekintélyeinek hibás útmutatásait, tévedéseit lielyreütni később vajmi nehéz. Némelyek abból indulva ki, hogy a rajz csak a tehetségeknek való s a tanuló kéziügyességre szert tévén czélját elérte, kevés fontosságot tulajdonítanak neki. Nem akarom azt állítani, hogy talentumok nincsenek, dehátmi nem is professzionálus művészeket, rajzolókat akarunk képezni a rajztanilásával, hanem az ember ízlése- s értelmének fejlesztéséhez hozzájárulni karöltve a többi tantárgyakkal, S a nevelés czéljának eléréséhez az alapelemek ismerete kell, olyan ez mint a nyelvben a grammatika, a syntaxis. Szak- s általában gymnásiumba nem való rajzok az ottani nevelésre káros hatásúak. Különben a nyelvet, annak grammatikáját, syntaxisáf, irodalmát sem tanítjuk azért hogy növendékünkből költőt neveljünk. Ebből folyik, hogy oly methodusra van szükségünk, mely a lelki látás (szemlélés) az öntudatos látás kiművelését czélozza, a kézi ügyességet alárendeli az értelemnek s csak akkor veszi tekintetbe, ha érlelmesség világlik ki belőle. A rajztanár nem fogja minden gondját kizárólag az egyesek kiművelésére fordí­ tani, az ő kötelessége aránylag egyforma képzést érni el az osztály valamennyi növendékével. Távol áll tulajdon­ képen i czéljátől s hivatása magasztos feladatától az a nevelő, ki minden gondját egy-két tanítványára fordítja, a többit elhanyagolja, mert nem bírnak a jobbakkal lépést tartani. Hiába hozza fel ilyenkor egynek ügyességről s szorgalomról tanúskodó rajzait, midőn ötvenkilencz nem felelt meg kötelességének. Vegyük észre, hogy az iskola

6 nem egyért van, hanem szivén kell feküdnie a többi ötvenkilencznek a neveltetése is. S mi módon eszközölhető ez ? A nevelőnek át kell hatva lennie lelkesedéstől, ismernie kell tárgyát, annak czélját, módszerét, számba kell vennie tanítványai értelmi fokát, azok egyéniségét, szóval igazi paedagogusnak kell lennie. Módszeres oktatással kell fejlesztenie a szem szolgálatában álló lelki erőket, azokat nevelni úgy, hogy ne csak a többi tantárgyak gyámoliltassanak általa, hanem a nyújtott theória s a nyert helyes következtetési képesség által biztosittassék az iskolából távozóknak önálló s öntudatos tovább­ képzése. Nem szabad pusztán gyakorlatra fektetni a fősulyt elmélet nélkül. Ilyen tanításnál hiányzik a szellem- és jellemképzés. Csak módszeresen vezetett tantárgyak segít­ ségével neveljük az embert gondolkozó lénynyé s csakis igy adhatunk útmutatást növendékünknek az igaz, szép és jó eszméinek eléréséhez. Nézetünk szerint ott, hol az az iskolának ez a fel­ adata, nagyon elhibázott dolog és rendkívül káros befo­ lyással van a tanulóságra kiváltkép a nevelő rajztanitásnál azt mindenféle felületességre vezető fogásokkal megismer­ tei ni s a nevelő munkáját bénítani bűvészek közbejöttével, kik készek egy-két 6ra alatt rajzra megtanítani bárkit, természetesen drága pénzért. Kapva kapnak sokan az alkalmon, mert azt hiszik, a mit a — nézetük szerint — talán késedelmes nevelő elmulasztott, — hiszen úgy is csak a kéz gyakorlottsága kívántatik s a rajz feladata képecskegyárlás — ez helyrehoz, majd Raphaelt csinál belőlük. Pedig tévednek, nagyon tévednek. Csakhamar

— 7 — kénytelenek belátni, hogy Raphael nem vált belőlük, de a mulatságos óra jó sok pénzükbe került, Mert nemcsak az órát kénytelenek díjazni, hanem van annál a bűvész­ nél mindenféle szerszám, melyet drága pénzen meg lehet venni. Itt már aztán csakugyan bátran ki lehet monda­ nunk, hogv úgy a módszernek, mint a bevásárlóit szer­ számoknak soha semminemű tekintetben a tanuló hasznát nem veszi. A rajz a gymnásiumban a nevelés szolgála­ tában áll. Ott, hol ujjnyi vastagságú ecsetekei kell be­ mázolni összerakott papiroskáktól környezett tért pl. idomokat, testeket, a milyenekről a tanuló még soha nem is hallott, hiányzik az értelmi munka, a kifejezési erő, ott csak értelem nélkül másol, a nélkül, hogy eljárását indo­ kolni tudná, sőt álkövetkeztetésekre ju ts mennyi bajjal jár a tévedések labyrynthusába került tanulót ebből kisegíteni. Lelkiismeretes fáradozás kell ehhez s erélyes útbaigazítás, úgy hogy a tanuló öngondolkodás utján győződjék meg az elsajátított hibás tanok igaztalan voltáról. Az előreha­ ladottnak meg nem kell az ilyen módszer, mert nézetünk szerint az, a ki bár hosszabb időn keresztül, de helyes vezetés mellett, eredményesen tanult, ha kell, fog tudni gyorsabban is dolgozni és értelemtől vezetve módot fog találni, hogy munkáját gyorsítsa s rövidítse oly időben, mikor az már megengedhető. De oktalan másoltatással lelki képzést eszközölni nem lehet. Ily módok többet ártanak mint használnak. Mikor nevelésről van sző, ne a pillanatnyi látszatot nézzük, hanem a fokozatos értelmi fejlődést, az alapos és biztos tudást. Vegyünk elő pl. az I. osztályban egy mintát, melyen derékszögű háromszög van. A tanító megmondja : ez derékszögű háromszög. Vagy annyit se, hanem : rajzolja-

— 8 — tok le ezt a mintát. Tegyük fel hogy derékszöge balról van. A növendék híven lerajzolja, balra a derékszöget. Nem jön-e zavarba, ha azt más helyzetben kívánjuk, vagy ha adott méretekben akarjuk. Egy ilyen esetből fogalmat aligha alkothat magának a tanuló a fent nevezett idomról. Tegyük fel, hogy más helyzetben rajzolja újból. Ez is csak egyes kép marad lelkében. Szóval mintát minta után másolni csakis a kéziügyesség elsajátítása kedvéért s az elméletet félrelökni, lélekölő munka. Itt nem számít­ hatunk arra, hogy érdeklődést keltünk tanítványainkban, mely a tökéletesedés felé való törékvést előmozdítsa az ifjú lélekben. Az ilyen tanulásnak nincs paedagogiai ér­ téke. Maradjunk csak a felhozott példánál. Megszerkeszt­ heti-e a tanuló a derékszögű háromszöget a nélkül, hogy tudja, mi a szög, milyen idom az a háromszög, mi teszi derékszögű háromszöggé ? Mennyi fogalmat kell ismernie s mire kell figyelme csak ebben az egy esetben is. Nagy baj, ha valamely alapfogalom kimaradt vagy ha valami megmagyarázatlan. A derékszögű háromszög lemásolása a felsorolt fogalmak s magának az idomnak ismerete nélkül ugyan mit ér ? Mutassuk be e derékszögű háromszöget sokféle helyzetben rnás-más méretekkel. Feltéve, hogy fokozatosan haladott az osztály, tudnia kell, mi az egyenes vonal, mi a derékszög, mi a háromszög. Több derékszögű háromszög táblára való lerajzolása után az egyikre mu­ tatva kérdezzük tanítványainkat. Milyen idom ez '? Há­ romszög. Hát a másik ? Háromszög. Miben egyeznek ? Abban hogy háromszögek. Hát azonkívül van-e még valami közös bennök ? A derékszög. Lássátok az ilyen háromszögek derékszögű háromszögek. Hát az változtat-e rajta, hogy fent jobbra, vagy lent balra van a derékszög ?

9 Nem változtat. Folytassuk a Kérdezgetést mindaddig, mig a tanulók a dologgal egészen tisztában nincsenek. Meg­ világítjuk azt minden oldalról. Rámutatunk a természeti tárgyakon előforduló ilynemű alapidomokra. Végül leraj­ zoltatok. Így járunk el a többiben is könnyűn kezdve s fokozatosan felfelé haladva, összehasonlítva s megkülön­ böztetve a lényegest a lényegte'entől. Ha a többi három­ szögeket ismeri már, akkor csoportosítjuk. A későbbi tanításban a stilfajok ismertetésénél mutassuk meg a tanulóságnak először a levelet vagy a rajzolandó részletet, magyarázzuk meg, hogy kik alkalmazták, hol, milyenek főtulajdonságai, szépségei ; a mit lehet, fejtessünk meg tanulókkal. Valami képes atlaszban, műemlékeken vagy tárgyakon mutassuk meg, — jó ha az olvasmányokkal kap­ csolatba hozható s abból meríthető — mikép s hol alkal­ mazták. Ha a rajz összetett, oszszukfel apróbb részletekre. Miután egy részt kidolgoztunk vagy a legjellemzőbb vo­ násokkal a táblára skizziroztunk, a többit a gyermekre bízzuk. Szemléleteiről a tanuló adjon számot röviden de velősen. Rajzoljon szóbeli előadás után s viszont kész rajzokat fejtsen meg. Milyen hatalmas észfejlesztő erő rejlik abban, ha a tanuló megrajzol olyat, a mi szóval volt vele közölve vagy midőn a főfogalmak, milyenek az egész, a rész, a kiterjedés, magasság, mélység, lapok, szögek slb. megismerésénél szemléleteiről számot ad s azt röviden az odavaló szavak megvállogatásával teszi. Ili lépten-nyomon alkalma van a nevelőnek meggyőződni, vájjon növendéke érti-e a dolgot, nem értelmetlen ma­ golás-e egész munkássága ? Milyen nagy ür tátong a nevezett két eljárás közt ! A tanuló általános fogalmakat nyerjen mindenről. Ezt azonban nem úgy érjük el, hogy

-

10

ugyanazt a dolgot pasztán ismételjük, hanem a tanulóval a legváltozatosabb alakokban ismétlődő elemeket gondol­ kodó szemmel szemléltetjük. A legkülönfélébb alakokban szemlélje a változatlant. Ha teszem másoltatunk vele két koczkát egymásfőlé helyezve a perspectiva és árnyéktan ismerete nélkül, a hálulsó négyzetet nagyobbra fogja rajzolni, árnyékolni pusztán a jobb lapot fogja egészen sötét tussal, azért mert a világosság balról s felülről jön Szinte hihetetlen­ nek tűnik fel ha nem láttunk volna ilyeneket. így jár az, a ki anlicipál, alapfogalmak s az árnyékolásnál te­ kintetbe jövő főtörvények megismertetése nélkül nekiniegy akárminek. Már ebből is látni, hogy a rajzhoz ismeretek kivántatnak s hogy az a gymnasiális fokon nem gépies munka. A kéz a szem közvetítése folytán csak az agy pa­ rancsát teljesíti. Mennyire érvényesül a tanulmány és gondolkodás a művészetben. A művésznek jártasnak kell lennie az anatómi­ ában, mértanban, psychologiában, történelemben, régiségtan­ ban stb. ha valamely indulatot akar kifejezni. Milyen operácziót végez az agya, midőn lelki szemeivel látja az izmok rángatózását s a leghatásosabb momentumot fixirozza.* A rajzolás kezdetén vegye tekintetbe a vezető a gyermekben meglévő ismereteket, melyek tárgyával némi összefüggésben vannak. Ezeket elevenítse fel, erősítse benne, általuk eszközölje uj faji fogalmak megszerzését, mert a mire a gyermeket meg akarjuk tanítani, azt min­ dig valami ismertre kell vonatkoztatni, annak segítségével levezetni. Újat a meglevő ismeretek felhasználása nélkül nem sajátít el senki. Az anyagot nem egyszerre adjuk,

11 hanem részekre osztjuk, az egyes részeket azután fejte­ getjük általános elvek, ítéletek szerint s aésthelikai szem­ pontokból s itt a lényeges és lényegtelen dolgokat külön választjuk. Vájjon a tanulók a magyarázatot megértették-e, erről meggyőződhetünk változatos feladatokkal, melyek oly módon szerkesztessetiek, hogy különböző formában szemlélje a tanuló a lényegest, az általánost. így tágul gondolatköre s ismeretei erősebb gyökereket vernek el­ méjében. Ha az ember megakarja tanulni a helyes látást, akkor sokat keil látnia, de nemcsak úgy, hogy a mellett az agya szüneteljen. Az a fontos tényező, melytől külön­ ben minden más tantárgyban való előmenetel is feltételezteLik, a komoly figyelmezés. A hol ez hiányzik, ott minden fáradozás sikertelen Figyelmezés nélkül nem ismerhetjük föl a tárgyak természetét s nem sajátíthatjuk el a látás művészetét. Midőn az ember képzelmi játékot űz s a megfigyelt dolgokon kutatja s észreveszi a köl­ csönös vonatkozásokat s a tárgyak természetét illetőleg útmutatást követ, átcsap a gondolkodás s aesthetikai megfontolás körébe, megtalálja az igazat és szépet. Ha a tárgyak természetét figyelmen kívül hagyjuk, az ily működés nem egyéb mint durva nyilatkozata a szellemi létnek. A phantásiát azonban vezetni kell, hogy a hatá­ rokon túl ne csapongjon. Eszközölhetjük ezt a természeti tárgyak erős megfigyelése által, hogy megértsük, milyenek azok s milyeneknek nézzük azokat. Nagy és lényeges a külömbség a kiművelt és gya­ korlatlan szemmel történt szemlélet közt. Kiváltkép akkor látjuk ezt, midőn az alakoknak egész csoportját nézzük, vagy midőn a formákat finom eltérések jellemzik. A gyű-

12 korlátlan az egész csoportot összhangzatban egyszerre áttekinteni, felfogni nem képes. 0 nyomról nyomra egy­ másután követi szemével s mire a végére jutott, nem tudja honnan indult ki, elmosódik a szeme előtt az egész. S ha rajzban kísérletté meg előállítani, akkor veszs/.ük észre, miiy nagy az eltérés, mert a sok apró hiba együt­ tesen kivetkőzted az egészet formájából. Láthatjuk az eddigiekből is, hogy a helyes szemlé­ letet lehet s ki is kell művelni. A lehetőséget némelyek ki szeretnék zárni, a mennyiben szerintök a gyermekben hiányzanak a rajz elsajátítására szükséges képességek. Nem hiányzanak, meg vannak azok mindenütt. Ugyan mi is kell hozzá egyéb, mint azok a képességek, melyek más tárgyakhoz is szükségesek. Ép agy (szellemi képes­ ség) egészséges szem s ép kéz. A kezet úgy kell vezetni, hogy az agy akarata szerint cselekedjék, az agy a szemre történt behatásokat lelki képek alakjában fogja fel, a lélek Ítél, összehasonlít, különböztet s hogy ennek nyoma már a kis gyermeknél megvan, hogy distingvál s szem­ mértéke van, látjuk onnan is, hogy egész biztonsággal nyúl a nagyobb darab kenyér vagy hús után, midőn másokkal osztozik. Hiába takaróznak tehát a lusták a talentum hiány kedvelt burkával. A rajztanitás azon fontos missiójánál fogva, melyet teljesít, a gymnásiumi tárgyak közt, ha nem is a legelső de pótolhatlan helyet foglal el. Összhangzatos nevelésre nem elegendő nyelv. A mint az intézetek, melyek nem szakiskolák, a nö­ vendéket a nevelés általános elvei szerint a következő iskolákra készítik elő s mellőzik a szakképzettséget, úgy a rajz is kiváltkép a gymnásiumi oktatásban semmi te­

13 — kintettel nem lehet a választandó pályákra. Azért sze­ meljük úgy ki az anyagot, hogy az a gymnasiális paedagogia czéljának megfelelő legyen, helyes szemléletre vezessen s az aesthétikai Ízlés csiráit ébreszsze a tanuló lelkében. Látjuk, hogy a rajz olyat tanít, a mivel minden müveit embernek bírnia kell s a mi, ha elhanyagoltatik, később csak nagynehezen vagy éppenséggel nem sajátítható el. Ne mulaszszuk el a növendéket úgy a classicus mint más népek stilfajainak jellemző sajátságaira figyel­ meztetni milyen pl. a görögök alkotásaiban észrevehető finom, mély érzés. Tanulja fölfogni, a levél mi által tűnik ki, erőt fejez-e ki vagy vékony levélalakjaival, szép és összhangzalos görbületeivel vonja-e magára a nézők figyelmét. Szemlélje gonddal a levélalakok csipkézetét, a rajzolandó részletekben az alapvonásokat, elágazásaikat. Mindezekben visszatükröződik a népek fölfogása, aestbétikai ízlése, Az általuk alakított emlékek néma szószólói a népek szellemi nagyságának. Az ismertetéseknél azonban óvatossággal kell eljárni, mindig eszébe jusson a tanítónak hol tanít. Ereszkedjék le tanítványai értelmiségi fokához, de emelje azt. A közlés módja külömben az egyéniségtől függ s a helyiviszonyoklól. A protestáns tanterv értelmében a gymnásiumi oktatás nem a köznapi élet szükségleteinek szolgál, hanem azon magasztos eszményeknek, melyek az embe­ riséget kisebb-nagyobb öntudatossággal mindenkor átha­ tották s a melyeknek főforrása : az önmagát értő, magában megállapodott erkölcsi jellem. Ez azonban csak öntudatos munka segítségével érhető el, az öntudatos munka pedig az önálló gondolkodásra épül. Ebből következik a gymnásiumi oktatás főfeladata: az

14 értelmi erőnek oly mérvű kifejtése, hogy a tanuló önálló ítélésre szert tegyen, mely őt első sorban az egyetemi tanulmányokra, azután pedig bármely tudományos foglal­ kozásra s munkásságra képesíti. Ezen az értelmi alapon s annak fejlésével párhuzamosan kidomborodik agymnásiumi oktatásnak végczélja : kifejlenek az ifjú lélekben rejlő erkölcsi csirák, feléled az önállóan felismeri és megítélt ideálok iránti lelkesedés s képződik ezen a biztosan lerakott alapon az élet reális viszonyai közt egy önálló egyéniség, az erkölcsi jellem. Az emberiség ideáljai az antik és modern nyelvekben vannak letéve s azért azoknak a tanítása, különösen pedig az antik nyelveké k é p e z i a g y m n á s i u m i o k t a t á s k ö z é p p o n t j á t . Tanuljuk az antik nyelve­ ket, hogy megértsük a régi népek szellemét s megked­ veljük emberiségi ideáljaikat.“ Igaz, hogy a művészetek közt az, melynek anyaga a nyelv a legtökéletesebb, mart feltárja a szív legmélyebb titkait s az Íróban az elmúlt egyéniségek lelki rajzát látjuk, vele élhetünk, vele érezhetünk. A történelem kiegészíti ezt a rajzot a koréval, de ha azon népek korát és mű­ veltségét, »életét és világnézetét*, melyek eszméiket bá­ mulatos fölfogással ecsettel és vésővel örökítették meg, teljesen megakarjuk érteni s átérezni, nem elegendő az írott emlékekhez folyamodni. Gyakorlott szemmel, kimivelt érző szívvel megértjük a művészet remekeit és ide­ áljait, belepillanthatunk a finom érzésű népek szellemi alkotásai közül azokba, melyek bár némán tekintenek le ránk, — szivünkhöz szólanak s a korok képeit elménkben kiegészítik. Kölcsönös kapcsolatban és vonatkozásokban az olvasmányokkal megbecsülhetetlen és pótolhatatlan

‘segédeszközöket nyújtanak. S igy a helyesen vezeteti rnjzoktatás által elért eredmény olyan, mely hathatósan gyárnolitja a classicus kor és rniveltség megértését s átérzését. De menjünk tovább. A rajz alapelemeinek ismerését nélkülözheti-e a szám- és mértan, a physika, a földrajz a történelem, a természetrajz tanára ? A szemléleti oktatás nagyon fontos — és méltán — a legújabb paedagogiában s épen azért, a hol szemlélni kell a szem segítségével, ott rajzi ismeretek nélkül boldogulhatunk-e ? A jellernképzéshez is hathatósan járul hozzá a rajzlanitás. A tanuló elkészített rajzát ne javítsuk sajátkezüleg, hanem csak szóval, vagy ha már javítunk, akkor más papiroson tegyük vagy a margón. A tanuló aztán önálló gondolkodás utján igazítsa ki a hibákat. Ha több tanuló­ nál ugyanazt a hibát tapasztaljuk, akkor ott hézag van, melyet pótolni kell. Ha egynél tapasztalható hiány, azt helyre hozza a versenyvágy, a mely a gyermekekben eleven buzgalmat szokott kelteni s szorgalomra készli a többinek példájával. A mi protestáns iskoláinkban az I. osztályban mér­ tani idomok rajzoltatnak szabad kézzel. S ez a mi helyi viszonyaink közt nagyon helyes, mert a különféle elemi iskolákból oly gyarló ismereteket hoznak magukkal a tanulók a rajzból — de nemcsak ebből, hanem más tárgyakból is, a mi különben talán nem is a tanítók mulasztásában mint inkább a kedvezőtlen viszonyokban leli magyarázatát — hogy csak megfeszített, lelkiismeretes munkával lehet a hiányokat helyrehozni s ezt csak a természetes képességek fejlesztése által bírjuk elérni a

IG szerszámok használata nélkül, a mennyiben azok csak rontó befolyással vannak e fokon. Ennek tudalában tiltsuk el itt a rajzeszközök hasz­ nálatát, mellőzzük a vonatozott vagy pontozott rajzpapi­ rost. Ha igy járunk el, hozzászoktatjuk tanítványainkat önálló, értelmes és lelkiismeretes munkálkodásra. A rajzolás, igaz. eleinte nehézségeket okoz, de ha sikerül tanítványainkban az érdeklődést föntartani, mit a módszer s az anyagban bő változatossággal dicsekvő tan­ tárgy biztosit, ha a kezdet nehézségein túl estünk, s a rajz lényegébe belepillantást szereztünk, kiapadhatatlan for­ rásává válik magasztos élvezeteknek s tiszta örömöknek. Minden tehát csakis a helyes módszer alkalmazásán fordul meg. Ez teszi egyenrangúvá e tárgyat a többivel s hathatósan járul hozzá a gondolkodó és teremtő lélek harmonikus kiképzéséhez.

KUTLiK ENDRE.

ÉVI J E L E N T É S I. Tiszti személyzet. A) A főiskolai tanács, mely a gymnasium patronalusa által választva az iskolának úgy kül-, mint belügyeit ellenőrzi, az Esperesség jóváhagyásának reményében anyagi és szellemi érdekek felett a tanárkar tájékoztató felvilágosításainak tekintetbe vétele mellett intézkedik. Elnöke ezen testületnek nt. A c h i m A d á m esperes, kinek elnöktársa ns. Z s i l i n s z k y M i h á l y , mint a békési ág. h. ev. Esperességnek felügyelője. Tagjai a főiskolai tanácsnak : a) vidékiek : H o r v á t h Sámuel érd. esperes, H a a n Lajos csabai, C s e r m á k Kálmán tót-komlósi, H a r s á n y i Sándor orosházi, K o r e n Pál pitvarosi, P e t r o v i c s Soma szentesi és ifj. J e s z e n s z k y Károly m.-berényi lelkészek. Továbbá K e m é n y Mihály kir, tanfelügyelő, S z é k á c s Ist­ ván jószágigazgató, T a v a s z i János ügyvéd, dr. L a u r o v i c s János orvos, U r s z i n y i János ügyvéd és V i d o v s z k y János takarékp, vezérigazgató, b) helybeliek : S á r k á n y János érdem, esperes, H a v i á r Dani egyházi felügyelő és orsz. képviselő, id. M i k o 1 a y Mihály birtokos, P ó 1 Dániel, D a n e s Béla, S z i r á c z k i János, dr. S z I o v á k Pál é s P o n y i c z k y Sámuel. A tanári karból: az élete fogytáig tanácsossá választott T a t a y István érd. igazgató, B e n k a Gyula, C h o v a n Ká­ roly, D e 1 h á n y i Zsigmond, M i h á 11 i József és M o r a v c s i k Géza. B) Igazgató : B e n k a Gyula, ki egyúttal régebbi e nemű 2

18 alkalmazását tekintve a főgymn, felső osztályaival kapcsolt taní­ tóképzőnek is igazgató-tanára. C) Pénz é s g a z d a s á g iig } ’! v e z e tő k . A számvevőség elnöke K o l l e r Gábor, kinek tapintatos és bölcs működését jövőben nélkülöznie kell főgymnasiumunknak, a mennyiben lakó­ helyét változtatván, köz-sajnálatra e tisztéről lemondott. Tagjai : S á r k á n y Janos, D a n e s Béla, P ó 1 Dániel, S c h u l e z Jenő. P e t r o v i c s Soma, H a r s á n y i Sándor, dr. S z l o v á k Pál, S z i r á c z k y János és felügyeleti jogánál fogva a nt. Esperes ur. A tanuló ifjúság orvosa : dr. S z l o v á k Pál. Gaz­ datiszt : M i k o 1 a y János. D) Tanári szem élyzet. а) R e n d e s g y m n . t a n á r o k . 1) B e n k a Gyula, igazgató — előadta a VII. és VlII-ban a bölcsészetieket s a VlII-ban a vallástant. Külön a tanítóképző két felső osztályában fanitá az iskola-szervezettant, katechetikát, oktatas-nevelés-történetet és zene-elméletet, — s az első félévben az összes képzőbelieknek az éneklést. Heti óraszáma 14 s a II. félévtől 12. 2) C h o v a n Károly, osztályfő a VlII-ban, — tanitá a VII. és VlII-ban a természettant s a 111. és V-ben a latint. Heti óraszáma 19. 3) D e 1 h á n y i Zsigmond, osztályfő a II-ban, — tanitá a II-ban a latint, németet és mennyiségtant s az I-ben a magyart s mennyiségtant. Heti óraszáma 19, 4) K u 1 1 i k Endre, osztályfő a VH-ben — tanított a VII-ben latint, görögöt, a VI-ban latint, németet s a II-ban mértani rajzot. Heti óraszáma 21 — betudván nála, úgyszintén alább Lányi és Mihálfi óramennyiségénél is az önként vállalt rajzórákat, me­ lyekért azonban a vállalkozók külön dijaztatnak. 5) L á n y i Gusztáv — tanított V. és VI-ban görögöt és vallást, I-ben mértani és szabadkézi rajzot s a tanítóképző I. és II. osztályában a biblia-káté-ismertetését s a bibliai tót nyelvet. Heti óraszáma 20. б) M i h á 1 f i József, osztályfő a VI-ban, — tanított a VI-ban magyart és történetet, IV. és VlII-ban földrajz és törté­

19 netet, s VII-ben a II. féléviül kezdve a politikai földrajzot s a IV. és 111-ban a mértani szabadkézi rajzot. Heti óraszáma 21. 7) M o c s k ó n y i József, osztályfő a IV-ben, — tanított VIM-ban latint és görögöt, IV-ben latint és vallást. Heti óraszáma 18. 8) M o r a v c s i k Géza, osztályfő az V-ben, — tanított az V-ben magyart, történetet és németet, a Vili ban magyart és németet és a 11-ban magyart. Heti óraszáma 18. 9) N e u m a n n Jenő, osztályfő a Ill-ban, — tanított a Ill-ban földrajz és történelmet s a mennyiségtant, IV. V. VI-ban természetrajzot s a tanítóképzőben III. és IV-ben számtant és egészségtant. Heti óraszáma 19. 10) S z e m i á n Dániel, osztályfő az l-ben — tanított az I. Il-ben vallást és földrajzot, az I-ben latint és németet. Heti óraszáma 19, a II. félévben 18. 11) S z e n d i György, tanított IV. V. VI. VII. VIII-ban mennyiségtant és a VII-ben történetet. Heti óraszáma 19. a II. félévben 18. b) H e l y e t t e s t a n á r o k , 12) K e m é n y Árpád, — tanított a VII-ben magyart, németet és a II. félévben vallást, a IV-ben magyart és németet, a Ill-ban magyart, vallást és az I. félévben a németet. Heti óraszáma 19. 13) V a r g a József, beállittatott a munkakörbe a II. félév kezdetén, tanítván ez időtől a Ill-ban a németet, a tanítóképző 1. és II. osztályában a németet n mind a négy osztályában a zenét és éneklést. Heti óraszáma 18. c) T o r n a t a n á r . 14) O l á h M i k l ó s , — tanította minden gymn. osztálynak heti 2 —2 órában a tornázást s az I. és IJ-ban a szépírást. Heti óraszáma 18. E mellett télen a korcsolyázásnál s őszszel és nyáron a fürdésnél az összes tanulóság felett gyakorolta az ellenőrzést a hatóságilag kijelölt biztos helyen s a gymn. közfürdőben. d) V a l l á s t a n á r o k u l a rom. kath. ifjúságot tanitolta a VII. és VIII. belieket főtisztelendő Szirmay L. Árpád helybeli lelkész s a VI. V. IV. IIT. II. 1. belieket Müller Károly se­ gédlelkész ; a görögkeletieket főtiszt. Ardelean József kétegyházi 2*

20 lelkész, s az izraelitákat Schiff Adolf katecheta és helybeli izr. tanító. A protestáns és nem protestáns tanulóság egyaránt arra lett kötelezve, hogy saját istentiszteletét látogassa és az egyház által előirt szent cselekményekben áhítattal részt vegyen. e) M ű é n e k é s z e n e t a n á r o k u l m u k ö d t e k : Benka Pál, ki a tanulói dalkart vezette heti 4 órában, Chovan Zsigmond s az első féléven át Delhányi Zsigmond és Csernák János, kik a nyugalomba vonult Kicska Dániel helyett a tanító­ képzőben zenetanitást végezték. f) A g y o r s í r á s t tanitá a felsőbb osztályokból önként vállalkozó nagyobb tanulóknak külön díjazás mellett Kutlik Endre heti 2 órában. g) A m ü v é s z i e b b c z é l z a t ú rajzolást krétával, pastellel és vizi festékkel vezette külön díjazás mellett Lányi Gusztáv heti 4 órában az arra önként vállalkozó tanulók csapat jánál. h) A f r a n c z i a n y e l v e t tanitá Szendi György, kezdők és haladók csapatára osztván az önként vállalkozó s külön dijat fizető tanulóságot. i) G y ű j t e m é n y e k ő r e i v o l t a k : a fizikai múzeumé C h o v a n Károly, a könyv- és régiségtáré Mi h á l fi József, a zeneintézeté B e n k a Gyula, a természetrajziaké N e u ­ m a n n Jenő, a rajzgyiijteményé L á n y i Gusztáv és a torna­ szerelvényé O l á h Miklós. A működő tanárok száma 20,

A bekeblezett tanulók névsora. *

I. osztály. (Osztályfő : S z e m i á n )

Adamovics Ferencz r. kath. Szarvas Békésm. Ambrózy Oszkár ág. ev, Szerb-Szt.-Márton Torontálm. Baán Sándor r. kath. Szarvas Békésm. Batrin György gör. kel. Fazekas-Varsánd Aradm. Biró Barnabás r. kath. Szarvas Békésm. Blau Lipót móz. v. Soborsin Aradm. Borgulya János ág. ev. Szarvas Békésm. Boanyák Dezső r, kath. » » Bozóky Gyula , , Kun-Szt.-Márton Jász-Nagy-Kun-Szolnokm. Bozóky István „ , , , > » » Brachna István ág. ev. Szarvas Békésm. Braun Rezső , „ M.-Berény Békésm. Chovan Károly , , Apatelek Aradm. Csasztvan Pál » , Szarvas Békésm. Csermák Sándor , , T.-Komlós Békésm. Csermák Vilmos , , Déva-Ványa Jász-Nagy-Kun-Szolnokm. Eichardt Károly , , Petrovácz Bács-Bodrog-Szürénym. Exterde Kálmán br. r. kath. Kis-Jenö Aradm. Fillárv Sándor ág. ev. M.-Berény Békésm. Fisbein Aladár móz. v. Szarvas Békésm. Godán István ev. ref. Szerep-Puszta Békésm. Grósz Adolf móz, v. Szarvas Békésm. Gyurik Ferencz ág. ev. Szarvas Békésm. Haty Ödön ev. ref. M.-Berény Békésm. Hegedűs Soma ág. ev. M.-Berény Békésm. Hipszky András » , Szarvas ,

22 Huszár András r. kalh. Kun-Szent-Márlon Jász-N.-Kun-Szolnokm. Huszerl Mór móz. v. Szarvas Békésm. Jeszenszky Elek ág. ev. Szarvas Békésm. Kasnyik Pál » » » > Kocsondy Gyula , > Orosháza , Korcsok István r. kalh. Békés Békésm. Kovács András ág. ev. Szarvas Békésm. Kölbl József r. kalh. » » , Krebsz Ferencz r. kalh. Szent-András Békésm. Medveczky Géza r, kalh. Tisza-Füred Hevesm. Miskucza Illés gór. kel. Gyula-Varsánd Békésm. Mojzsik Zoltán ág. ev. Szarvas , Molitórisz József ág. ev. Pitvaros Csanádm. Müller Károly r. kath. Szarvas Békésm. Neu Ferencz móz. v. , , Opauszky Gyula ág. ev. Szarvas Békésm. Petneházy László ev. ref. K -Tarosa » Popovics József gór. kel. Bulza Krassóm. Povázsai Elemér ág. ev. Tót-Komlós Békésm. Prokopp Endre r. kalh. Fibis Temesm. Revuczky Béla ág. ev. Alberti Pest-PilisSolt-Kis-Kunm. Bidegh Mihály , s Szarvas Békésm. Kobicsek Izsák móz. v. , , Ruzsicska Mihály ág, ev. , , Sárkány Mihály > » » » Sass János , , Orosháza » Schrölter Lipót móz. v. Szarvas , Semetka Soma ág. ev. Szarvas Békésm, Stukovszkv Gyula ág. ev. Göböljárás Jász-Nagy-Kun-Szolnokm. Szalay Kálmán ág. ev. Bánfáivá Békésm. Szelecsényi Béni ág. ev. Alberti Pest-Pilis-Solt-Kis-Kunm. Thúry György ág. ev. Szarvas Békésm. Vig István r. kath. s s Vitályos Béla ev. ref. Öcsöd , Magántanulók : Lózsa Jenő ág.

ev. P.-Porgány.

— 23 — Paulovics Milán gör. kel. Rudna, Pelrovics Mihály , , Battonya Csanádi». Összesen 63. II. osztály. (Osztályfő : D e 1 h á n y i.) Baán Gyula r. kath. Szarvas Békési». Bányász János ág. ev. , , Bartl István ág. ev. Puszta-Csákó , Bauer Márton ág. ev. M.-Bereny , Becker Jakab , , Szeghegy Báes-Bodrogm. Berger Ede móz. v. Szarvas Békésm. Boros Pál ág. ev. , Breuer Jakab móz. v. , Bukovinszky Mihály ág. ev. Kondoros Békésm. Csermák Jenő 8 , Tót-Komlós , Csermák Kálmán » , Déva-Ványa Jász-N.-Kun-Szolnokin. Danes Szilárd , , Szarvas Békésm. Dérezy Ferencz r. kath. , , Filyó György ág. ev. , , Fulöp Lajos r. kath. Kurtics Aradm. Bácsi Rudolf r. kath. Eudrőd Békésm. Gaylhoffer László ág. ev. Puszta-Kürt Jász-Nagy-Kun-Szolnokm. Györffy Mátyás ev. ref. Túrkeve » , Györy Vilmos ev, ref. Öcsöd Békésm. Holmik Czelesztin r. kath. Szarvas Békésm. Horeczky Kálmán ág. ev. Monor Pest-Pilis-Solt-Kis-Kunm. Jandó Pál r. kath. Butyin Aradm. Janovics Kálmán ág. ev. Szarvas Békésm. Józsa József r. kath. Kiss Albert ev. ref. Vésztő Kiss Mihály ág. ev. Szarvas , Klein Árpád ág. ev, Puszta-Mágocs Csongrádi». Kollár János ág. ev. Mező-Beréuy Békésm. Konstantiuovics István ág. ev. Szarvas Békésm.

24 Kozsuch János ág. ev, Szarvas Békésm. Kudlák Endre , » » , Laász Sándor » „ Mező-Berény Békésm. Lautner Mátyás » , Gyoma s Liszka Nándor , „ Szarvas » Mácsay János r. kath. Tót-Komlós , Marsai Gyula ág. ev. Szarvas s Matusik János , , » » Év k. kilépett. Mecséry József ág. ev. Orosháza, Meitner József móz. v. Szarvas , Melis István ág. ev. » , Mihálfi Géza , » » , Piltz Dezső * , Mező-Berény , Piltz Gyula » , » „ Ribianszky József r. kath. Puszta-Pálmatér Békésm. Rothfuksz Jakab ág. ev. Szeghegy Bács-Bodrogrn. Schiff Izidor móz. v. Szarvas Békésm. Simkovicz Pál ág. ev. „ „ Simon György r. kath. „ „ Szász József ág ev. Orosháza „ Szathmáry János r. kath. Puszta-Földvár Békésm. Szemian Dénes ág. ev. Szarvas Békésm. Szuliman István r. kalh. Déva-Ványa Jász-Nagv Kun-Szolnokm. Tolnay Sándor ev. ref. Szent-András Békésm. Volf Pál ág. ev. Mező-Berény ,, Zeiler Ferencz ág. ev. Szarvas ,, Zűsz Emil móz. v. „ M Magántanulók: Babies Rudolf r. kath. Battonya Csanádm. Elesanszky Zsigmond r. kalh. Battonya Csanádm. Összeg : 58. III. osztály. (Osztályfő : N e u m a n n . ) Andrejczó Jenő gör. kath. Zala-Szt.-Gróth Zalam. Ardeleán György gör. kel. Szintye Aradm.

25 Bakos Gyula ág. ev. Orosháza Békésm. Benka Pál „ „ Szarvas „ Bobvos Samu „ ,, ,, ,, Bozóky György r. kalh. Kun-Szt.-Márton Jász-Nagy-Kun-Szolnokm. Brusznyiczky Pál ág. ev. Szarvas Békésm. Danes Szilveszter ág. ev. Török-ázt.-Miklós .Iász-N.-Kun-Szolnokm. Deheleán Adrián gör. kel. Batucza Aradm. Diamant Henrik móz. v. Endrőd Békésm. Exterde Vilmos br. r. kath. Kis-Jenő Aradm. Fericsán György gör. kel. Ágris „ Frankó Aurél „ „ Oltlaka „ Grósz Náthán móz. v. Szarvas Békésm. Gyurik Mihály ág ev. ,, ,, Iloreczky László ág. ev. Péteri Pest-Pilis-Solt-Kis-Kunm. Horváth Taksony ág. ev. Nagy-Tószeg Torontóim. Hunyady István r. kath. Lajos-Szénás Békésm. Jurenák Lajos ág. ev. Üj-Kút Jász-Nagy-Kun-Szolnokm. Kirillovics Pál gör. kel. Miske Aradm. Komlószky Pál ág. ev. Szarvas Békésm. Kondacs Samu „ ,, ,, Koren Pál ág. ev Pitvaros Csanádm. Lengyel Sándor ág. ev. Szarvas Békésm. Lustyik János „ „ „ ,, Luszlig Sándor móz. v. „ „ Machalek Dezső ág. ev. Nagy-Becskerek Torontálm. Mészáros József ev. ref. P.-Kerekdomb Pest-Pilis-Solt-Kis-Kunm. Mihálfi Károly ág. ev. Dálja Veröczem. Misik János ág. ev. Szarvas Békésm. B. Nagy Ödön r. kath. S/J.-András Békésm. Oszterland Gyula r. kalh. Szarvas „ Paál Zoltán r. kath. „ Páska Demeter gör. kel. Gyula-Varsánd Aradm. Petrasovics Béla r. kath. Puszta-Gyalu Jász-N.-Kun-Szolnokm. Petrucz Aurél gör. kel. Seprős Aradm. Pikó Béla ev. ref. Gyoma Békésm. Ponyiczky Kálmán ág. ev. Szarvas Békésm, Popovics Aurél gör. kel. Bulza Krassó-Szörénym.

26 Práznovszky Ferencz r. kalh. Szarvas Békésm. Rácz Liviusz gör. kel. Nagy-Pél Aradm. Rakovitz Dezső ág. ev. Jankahid Toronlálm. Rohoska Lehel ág. ev. Majsa Pest-Pilis-Solt-Kis-Kunm. Schlesinger Ede móz. v. Szarvas Békésm. Such István ág. ev. „ „ Sütez István „ ,, „ S/.iráczky Kálmán ág. ev. „ „ Szlovák Pál ág. ev. „ „ Tantossy Jözsef r. kath. Nagy-Ahony Pest-Pilis-Solt-Kis-Kunm. Török Endre ág. ev. Makó Csanádm. Trnovszky Márton ág. ev. Szarvas Békésm. Vandlik Elek ág. ev. Orosháza „ Magántanuló: Lusztig Sándor móz. v. Budapest Pest-Pilis-Solt-Kis-Kunm. Összeg : 53. IV. osztály. (Osztályfő : M o c s k ó n y i.) Bácsy Gyula ev. ref, Gyoma Békésm. Belopotóczky György ág. ev. Szarvas Békésm. Blainyák György » , Temesbutyin Temesm. Blázy Lajos , „ Kis-Körös Pest-Pilis-Solt-Kis-Kunm. Bosnyák Lajos r. kath. Halásztelek p. Békésm. Danes Béla ág. ev. Török-Szt- Miklós Jász-N-Kun-Szolnokm. Diamant Jakab móz. v. Endröd Békésm. Fuksz Béla móz. v. Szarvas , Horváth Gyula r. kath. Czibakháza Jász-Nagy Kun-Szolnokm. II rd lies ka Lajos ág. ev. Nagylak Csanádm. Huszerl Jenő móz. v. Szarvas Békésm. Kövesdy Károly r. kath. Kun Szt-Márton. Jász-Nagy-Kun-Szolnokm. Králik Dani ág. ev. Szarvas Békésm. Králik Pál » , » , Krsnyák Mihály ág. ev. Szarvas Békésm.

— 27 — Laczay Gyula r. kath. Csermő Áradni. Lichtenslein Zoltán ág. ev. Orosháza Békésm. Lózsa Zoltán » , P.-Porgány Torontáli«. Molitorisz Lajos , , Szarvas Békésm. Nikii Jusztin gör. kel. Darvas Biharúi Oláh Mihály r. kalli. Battonya Csanádi«. Oszlár Károly , » » » Pelrilz József r. kath. Szarvas Békésm. Popovils Lőrincz gör. kel. Ágris Áradni. Ridegh János ág ev. Szarvas Békésm. Robicsek Sándor móz. v. , „ Rupcsó Károly r. kath. Körös-Ladán y Békésm. Salacz Aladár r. kath. Szarvas Békésm. Schvieger Sándor » » , » Slajchó Mihály ág. ev. , » Színak Samu , » Nagylak Csanádi«. Szlavicsek Lajos r. kath. Arad Aradi«. Tantossy Miklós , , N.-Abonv Pest-Pilis-Solt-Kis-Kunm. Tóth Károly ág. ev. Riliberg Temesm. Tóth Lajos , , Tót-Komlos Békésm. Valentinyi Sándor ág. ev. Mezö-Berény Békésm. Magántanuló: Lózsa Kálmán ág. ev. P-Porgány Torontáli«. Összeg : 37. V. ő s z (lily

(Osztályfő : M o r a v c s i k.) Áchim András ág. ev. Csaba Békésm. András Pál „ , Szarvas , Argalás Samu , , Palánka Báesm. Barbosz Arthur gör. kel. Gyirok Temesm. Béndek Árpád ev. ref. Zsombolya Torontálm. Bezsán Imre gör. kel. Gyula Békésm. Buzi János ág. ev. Szarvas Csernák Samu „ , Dauda Pál , ,

— 28 Diószegi Sándor ág. ev. Alberli-Irsa Pestm. Ebner Jenő ág. ev. Tisza-Kürt Jász-Nagy-Kun Szolnokm. Fiala János r. kath. Gerendás Békésm, Fischbein Soma móz v. Szarvas Békésm. Forsch ner Mór » , » » Grün Endre » » > * Huszerl Soma , , » „ Kaba Mihály gór kel. Szohodol-Lazur Biharm. Kirillóvics Gyula gör. kel. Miske Aradm. Kunos József ág. ev. Orosháza Békésm. Laukó Dezső v * Szarvas * Liszka Gyula „ „ , » Lustyik János ág, ev, Kondoros , Makula Károly ág. ev. Orosháza Békésm. Maiheidesz Géza ág. ev. Vukova Temes. Melioh János. s 8 Szarvas Békésm. Misley Gyula ev. ref. Gyula , Mocskőnyi Zsiga ág. ev. Szarvas » Németh Szilárd , „ Csaba , Oláh Antal ev. ref. Öcsöd , Ott Béla ág. ev. Makó Csanádm. Palla Béla r. kath, Kapruczá Aradm. Papp Pál » » Tisza-Örs Hevesm. Piltz Mihály ág. ev. Mezőberény Békésm. Purcsy János r. kath Csaba , Ritter Károly ág. ev. Orosháza Békésm. Scheiner Albert móz. v. Törökszent-Miklos J.-N.-K-Szolnokm, Stúr Pál ág. ev. Alsó-Pribel Hontm. Szemethy Elemér r. kath. Körös-Ladány Békésm. Szőgyi István ev, ref. Tisza-Siily J.-K.-Szolnokm. Kibetegült. Szlraka Zoltán ág, ev. Csaba Békésm. Szűcs Dezső ev. ref. Törökszent-Mildós Jász-Nagy^Kun Szolnokm. Tarnay Dezső r. kath. Makó Csanádm. Tarnay Ivar „ „ „ Tischu János ,. „ Csanád-Apácza Csanádm. Urszinyi János ág. ev. Csaba Békésm.

29 — Vandlik Virgil ág. ev. Orosháza. Békésm: Varga Péter gör. kel. Székudvar Aradm. Zsilinszky Sándor ág. ev. Csaba Békésm. Magántanuló: Gőtz György

r. kath. Pancsova Temesm. Tanitóképzöbeli:

Greksza János ág. ev. Szarvas Békésm. Összeg : 50. VI. osztály. (Osztályfő : M i h á 1 f i.) Deheleán Gyula g. k. Battonya Aradm. Egri Rudolf m. v. P.-M.-Valány Biharm. Erdélyi Sándor g. k. Gyula Békésm. Gaylhoffer István ág. ev. P, Kürt Jászkunm. Gerber Miklós ág. ev. Szeghegy Bácsm. Geyer János ág. ev. Iván-Dárda Baranyam. Gubás Jusztin g. k. Gyula Békésm. Gutmann Miksa m. v. Szarvas , Halász Lajos ev. ref. Turkeve Jász-Kunm. Harsányi Sándor ev. ref. Turkeve Jász-Kunm. Jeszenszky Imre ág. ev. Balassa-Gyarmat Nógrádm. Kiss László ev. ref. Nagy-Szalonta Biharm. Krob Dezső , , Zala-Egerszeg Zalam. Kubek György g. kath. Csaba Békésm, Marcsek Lajos ág. ev. Szarvas » Mihálfi Emil , » » * Mihálfi Gyula » , Csaba » Milovan Valér g. k. Mondorlak Aradm. Mudrony Jenő ág ev. Csaba Békésm. Neu Sándor m. v. Makó Csanádm. Obicz Gyula r. kath. Budapest főváros.

— 30 Pupp Károly r. kalh. Szarvas Békésm. Pivár Rezső » » Gyula , Pécsi János g. kalh. Makó Csanádm. Popovics Kornél g. k. Nikolincze Torontálm. RafTay Ferencz ág. ev. G/.egléd Peslm. Rakovicz Ágoston » , Ó-Becse Bácsin, Salacz Ferencz r. kalh. Szarvas Békésm. Saskó Sámuel ág. ev. Brezova Ny Uram. Sehaad Gyula , , Miszla Tolnám. Schiff Jenő m. v. Gyula Békésm. Stark Dezső r. kalh. Baliz Szatmárm. Starkenberg Béla ág. ev. Mosnicza Temesm. Szalhmáry Béla ev. ref. Vámos-Pércs Hajdúm. Vajnovszky Vincze r. kalh. N.-Várad Biharm. Vitális István ág. ev. P.-Szenltornya Békésm. VVilim István , s Csaba „ Winlernitz Miksa r. kalh, K.-Domanin Morvaorsz. Magántanuló: Molitorisz Károly ág. ev, Riltberg Temesm. Rostás István r. kath. Gyula Békésm. Szida Zsigmond g. kel. Nadab Aradm. Tanitóképzőbeliek : Benczúr Mihály ág. ev. Szarvas Békésm. Bukovinszky István ág. ev. T.-Komlős Békésm. Petrás György ág, év. Szarvas , Povázsay Gábor » » » , Összeg : 45. VII. osztály. (Osztályfő : K u t 1 i k.) Bállá Károly r. kath. Kunszentmárlon Jász-N.'Kun Szolnokul. Baross Dezső ág. ev. Bánfalva Békésm.

31 Bácsy Dániel ev. ref. Gyoma Békésm. Báthory József , , Mezőtúr Jász-N.-Kun-Szolnokm. Berthóty István r. kath. Mezöberény Békésm. Bodea Gyula gór. kel. Krokua Aradm. Bordács Miklós ev. ref. Mezőtúr Jász-N.-Kun-Szolnokm. Brengl János ág. ev. Gyoma Békésm. Danes József > » Törökszenlmiklós Jász-N.-Kun-Szolnokm. Fáik Henrik , , Bonvhád Tolnám. Goldslein Sándor m. v. Mezőtúr Jász-N.-Kun-Szolnokm. Gyáni Gyula ev. ref. Vésztő Békésm. Halmay József ág. ev. Makó Csanádm. Hatv Sándor év. ref. Mezöberény Békésm. Hoffmann Endre ág. ev. Pancsova Torontalm. Elküldetett. Horváth Sándor r. kath. Makó Csanádm. Jáhn Bobért ág. ev. Verbász Bácsin. Jurenák Emil ág. ev. Budapest Pestm. Kliment András ág. ev. Csaba Békésm. Lakatos Sándor r. kath. Szeged Csongrádm. Litavszky Pál ág. ev. Tót-Aradácz Torontálm. Markovits Béla r. kath. Bajsa Bácsm. Maximovits Miklós gör, kel. N.-Szalonla Biharm. Moczkovcsák György ág. ev. Csaba Békésm, Neu Sándor móz. v. Szarvas , Petrilla Miklós gör. kel. Mácsa Aradm. Podhorszky Gyula ág. ev. Szarvas-Gede Nógrádm. Popovics János gör. kei. Gy.-Varsánd Aradm. Popovits György gör. kel. Békés Békésm. Ribárszky Pál ág. ev. Szarvas Békésm. Kitter Sámuel m. v. Mezőtúr Jász-N.-Kun-Szolnokm. Salacz Kálmán r. kath Szarvas Békésm. Stacho Géza r, kath. Gyula , Schvarfz Sámuel m. v. Mezőtúr Jász-N.-Kun-Szolnokm. Szántó János ev. ref. Temesvár Temesm. Szlovák Emil ág. ev. Szarvas Békésm. Szucsu János gör. kel. Kétegyháza „ Teszáry László ág. ev. N.-Abony Pestm.

— 32 Tólh Mihály ev. ref. Mezőtúr Jász-N.-Kun-Szolnokm. Udvardy Sándor ág. ev. Czégléd Pestm. ' Weisz Soma m. v. Körös-Tarcsa Békásra. Magántanulók : Frankó György gör. kath. Otlaka Aradra. Gyika Elemér gör. kel. Dézsánfalva Temesm. Mihailovits Milutin gör. kel. Bánát-Ujfalu Torontálira Nikolajevits Szilárd „ „ Dinyás „ Németh Ödön r. kath. Nagy-Butyin Aradra. Tanitóképzőbeliek : Deracsák János ág. ev. Szarvas Békásra. Kóczv Mihály ., „ „ „ Rohoska Mátyás ,. „ „ ,, Szrnka János „ ,, „ „ Trnovszky János ,, „ „ Összesen : 51. T i l l , osztály. (Osztályfő : C h o v á n.) Andrássy Dániel ág. ev. Apostag Pestm. Bácsy Béla ev. ref. Puszta-Szakállas Jász-N.-Kun-Szolnokm. Banner Jenő róna. kath, Ó-Kigyós Békásra. Barbosz Géza gör. kel. Gyirók Temesm. Bella Mátyás ág. ev. B.-Csaba Békésm. Boros János ev. ref. Mézőtur Jász-N.-Kun-Szolnokm. Boros Károly ,, „ Körös-Tarcsa Békésm. Diamant Lajos móz. v. Endrőd „ Diener Lajos ág. ev. Uj-Verbász Bácsm, Gaylhoffer János ag. ev. P.-Kürt Jász-N.-Kun-Szolnokm. Gőbölös Lázár gör. kel. Sajténv Csanádm. Gyalay Dezső ev. ref. Gyula Békésm. Hajnal Béla ,, „ Békés ,, Hellebranth János ág. ev. Szeghalom Békésm. Heynke Oszkár róni. kath. Szolnok Jász-N.-Kun-Szolnokm. Hunyadi Lajos „ „ Lajos-Szénás Békésm.

83 — Kemény Szilárd ág. ev. Makó Csanádm. Kiss István ev. ref. Mezőtúr Jász-N.-Kun-Szolnokm. Kiss Károly „ „ Vésztő Békésm. Kollár Vilmos ág. ev. C/egléd Peslm. Korcsok János rom. kath. Békés Békésm. Körösi Dezső ág. ev. Csaba ,, Kunoss István „ „ Orosháza „ Marcsek István ,, ,, Szarvas „ Marsai I ál mm m m ,, Mayer Vilmos m. v. Mező-Túr Jász-Nagy-Kun-Szolnokm. Molilorisz Lajos ág. ev. Rittberg Temesm. Oberländer Jakab úg. ev. Uj-Verbász Bácsin. Ölük Pál ág. ev Szeged Csongrádm. Pelritla László gör. kel, Mácsa Aradm. Kinder Pál ág. ev. Nagyvárad Biharm, llófusz Gábor r. kalb. Mező-Túr Jász-Nagy-Kun-Szolnokm. Both Aladár ág. ev. Uj-Verbász Bácsin. Schreiber Lipót m. v. Kondoros Békésm. Szlávy Pál r. kath. Budapest Pestm. Sztovicsek Antal r. kath Zsombolya Torontóim. Szűcs Elemér ev. ref. Vésztő Békésm. Thaisz Géza ág. ev. Csorvás Tóth Emil r. kath. Túra Pestm. Valenlinyi János ág. ev. M.-Berény Békésm. Weidinger Gyula „ „ Gyoma „ Züsz Izidor mőz. v. Szarvas ,, Magántanulók : Monszpart Dezső r. kath. Puszta-Csákó Békésm. Thuróczy Endre ev. ref. Szeghalom ,, A tanítóképző növendékei: Gaál János ág. ev. Szarvas Békésm. Palkovics Mihály ág. ev. Szarvas Békésm, Tanítóképzőben magántanuló : Uhrin Károly ág. ev. B.-Csaba Békésm. Összeg : 47. Végösszeg : 404. 3

III. Az előadott tantárgyak vázlata. Az 188 77s. tanévben a szarvasi főgymnasiuin egészben és általánosan az ág. hitv. evangélikusok egyetemes gyűlése által zsinórmértékül adott tanítási tervezet alapján végezte a közlanitás munkáját. Egyes tantárgyak heti óraszámán csekélyke változtatás azért történt, mert Kicska Dániel tanár nyugdíjaztatása következ­ tében a tanári személyzet száma csökkent. E változtatás abból állott, hogy a VIII-ban a történelemre s a VII. és VIII-ban a görögre heti egy-egy órával kevesebb vétetett ; az éneklés helyett, — melynek tanítására úgy is a rendszeresen felkarolt müéneklés és a vallásórákban gyakorolt egyházi énekek bőséges alkalmat szolgáltatnak nálunk — a két alsó osztályban a szépírás mnveltetett s a vallástanitás az I. és II-ban dr. Luther kátéjának alapján ta­ níttatott, nem lévén a Krisztus élettörténetének és a kér. egyház első alakulásának tanításához alkalmas vezérfonalunk. A tanítás fokozatos beosztása, minősége és mennyisége, tanárgyak és osztályok szerinti tanmenete részletesen a következő volt: a.) Vallástan. I. oszt. heti 2 óra. Dr. Luther Márton kis-kátéjának í. része a .tiz-parancsolat* és a 2 -ik része a .közönséges vagy apostoli hitvallásról*. Szemeltebb egyházi énekek szövege emlékeivé s ének­ lésre begyakorolva, Györy Vilmos Dr. Luther Márton kis-kátéja nyomán. Tanár : Szemián. II. oszt. heti 2 óra. Dr. Luther Márton kis-kátéjának Ill-ik része .Urunk imádsága* vagy u .Miatyánk*, IV-ik rész ,a keresztség szentsége* és az V-ik rész ,az oltári szentség* vagy ,az

Urnák szőni vacsorájáról.* Szem eltebb egyházi énekek szövege emlékelve. éneklésre begyakorolva Vezérfonal Györy Vilmos l)r. Luther Márton kis-kátéja. Tanár : Szemián. III. oszt. heti 2 óra. A kér. egyház történelme Haan Lajos tk. szerint. Az egyház alakulása, fejlődése, küzdelme, erősödése, elterjedése és szervezete. A reformátió keletkezése, küzdelme és diadala. A magyarhoni protest, egyház megalapítása, viszontagságai, fejlődése napjainkig. Tanár : Kemény. IV. oszt. heti 2 óra. Keresztyén hit- és erkölcstan dr. Ziegenbein-Székács vezérfonala nyomán. Erkölcsi példák olvasása, fejte­ getése és betanulása a szenlirásból- Egyházi énekek gyakorlása. Tanár : Mocskónvi. V. oszt. heti 2 óra. Bevezetés az ó- és uj-szövetség könyveibe Zsarnay Lajos tk. szerint. Az Ur hegyi beszéde olvasva és népsze­ rű ig fejtegetve. Tanár : Lányi. VI. oszt. heti 2 óra. Keresztyén egyháztörténet az ó-, középés uj-korban a magyar prot. egyház keletkezéséig Pálffy József tk. szerint. Tanár : Lányi. VII. oszt. heti 2 óra. A magyarhoni protestáns egyház tör­ ténelme. A fundamentális törvények magyarázatával s emlékeiésével. Kiválóbb alakok életrajza és jellemzése. Források ismertetése. A törvények eredeti szövegének ismertetése s tartalma fő vonások­ ban betanulva. Tanár : az 1. félévben Mihálfi, utóbb a tanári személyzet számának növekedtével szükségessé vált tárgybeosztás miatt : Kemény. VII!. oszt. heti 2 óra. A kér. hit- és erkölcstan vázlata Zsi­ linszky M. tk. szerint. Tanár : Benka. J e g y z e t . Más vallásu tanuló ifjak illető hittanáraiktól nyertek tanítást az iskola helyiségében. Az összes tanulóság saját hitéletének megfelelő istentisztelet látogatására s a felekezete által megkövetelt szent cselekmények gyakorlására kötelezve volt s kötelezettségének teljesítésében az iskolai hatóság által ellenőriz­ tetett. A görög keletieknek helyben nem lévén templomuk, szabad belátására bízatott vagy a protestáns vagy a r. katli. istentisztelet látogatása. 3'::'

36 — b) Magyar nyelv, stíl, irodalom. I. oszt. heti 5 óra. Egyszerű mondat Szinnyei József nyelv­ tana nyomán ; beszédrészek felismerése, szóragozás, szóképzés ; hetenkint egy Írásbeli, házi feladvány. Delhányi olvasókönyvéből 46 költemény és 3 hosszabb prózai olvasmány fejtegetve és em­ lékelve ; 65 olvasva, Tanár : Delhányi. II. oszt. heti 4 óra. K. k. Szinnyei kis nyelvtana és olvasó­ könyve. Elövétetett a mondattan gyakorlati alapon ; a mondatrészek és mondatok használatának és szabályainak az olvasmányokból való elvonása s az igy nyert ismeretek rendszerbe foglalása. írás­ beli dolgozatok : a mondattan gyakorlására iskolában és otthon, feladatok az interpunctió gyakorlására, leírások a közvetetten ta­ pasztalatból s elbeszélések : leginkább a tárgyalt költemények tar­ talmának írásbeli elmondásai. Költemények emlékelve, fejtegetve és hangsúlyozva. Tanár : Moravesik. III. oszt. heti 4 óra. K. k. Szinnyei „Rendszeres magyarnyelvtanba és Lehr-Riedl: Magyar Olvasókönyv III. köt. Össze­ függő történeti olvasmányul szolgállak : »Nagy Lajos és a nápolyi hadjárat," »Hunyadi János" ez. hosszabb történeti olvasmányok, Ezen kívül kisebb prózai olvasmányok és hosszabb elbeszélések pl. A peregrinus. Költői olvasmányok : Both bajnok özvegye, Szibinyáni Jánk, A hamis tanú, Tamás vitéz, Pafó Pál ur, mint elbe­ szélő költemények. Ezen kivül pár érzelmi költemény : Egy gondola! bánt engemet, Hymnus (Kölcsey) és Szüreten cziműek. Az olvas­ mányok nyelvi és tárgyi magyarázattal s fejtegetéssel, a történeti olvasmányoknál különösen az előadás menetének, a mű compositiójának ismertetésével. Az olvasottak szabad elmondása, a költői olvasmányok betanulása. — Elméletileg az összes nyelvtani isme­ retek áttekintő ismétlése, összefoglalása s igy a magyar nyelvtan rendszeres áttekintése. A hangsúlyos verselés ismertetése. —■ Az ügyiratok főbb fajainak vázlatos ismertetése és gyakorlása. A házi és iskolai írásbeli feladatok tárgyait : a történeti olvasmány egyes önállóbb szakaszainak szabadon, a hozzá fűzött magyarázatok alapján való előadása, a tárgyalt elbeszélő költemények előre meg­ beszélt tartalmának elbeszélése, a nyelvtan egyes szabályaira és

— 37 — alakjaira az olvasmányokból példák kikeresésére, és az ügyiratokra szóló példák képezték. Tanár : Kemény. IV. oszt. heti 3 óra. K. k. Góbi : .Magyar irály tan* és LéhrRiedl : Magyar olvasókönyv III. köt. valamint Arany J. .Toldi-*ja. Nagyobb epikus olvasmányul Arany .1. ,Toldi-‘ja szolgált. A mii tartalmának énekenkint való megbeszélésén kívül a költői előadás sajátságainak megvilágítása, a jellemzés eszközeinek és a festői nyelv nyilatkozásának feltüntetése, a mü szerkezetének megbeszé­ lése. Bevezető magyarázatkép a Toldi monda keletkezésének, tár­ gyának ismertetése Ilosvai felemlilésével. A tartalomnak énekenkint összefoglalása ; három éneknek könyvnélkiil betanulása. A többi kisebb költői olvasmányok (elbeszélő költemények és leírások) a lehetőleg hasonló tárgyú prózai olvasmányokkal kapcsolatban tár­ gyaltattak a prózai és költői st.il külömbségének feltüntetésére. Költői olvasmányok: Az alföld, Kis Kunság, Alföldi képek, Egy szegény asszony könyve, Szüleim halálára, Budai harczjáték, Ró­ zsavölgyi halálára. Prózai olvasmányok ; A fegyverneki puszta, A befagyott Balaton, Vörösmarty ifjúsága, A peregrinus, Kassai István. — A költemények nagy része betanulva. Elméleti bevégzelt feladat : A stilus általános törvényei. A prózai és költői stilus külömbségei tüzetesen. — A képes beszéd : az összes szóképek : hasonlat, metaphora, metonymia, allegória slb. Az ó-klassikai, nyu­ gateurópai vagy modern és a magyar nemzeti verselés ismertetése Mindez : úgy a stilus törvényei mint a szóképek megfelelő olvas­ mányokon tárgyaltatlak s magyaráztattak. — Az Írásbeli feladvá­ nyok tárgyait képezték : Feladott szóképek megfejtései, szóképeknek az olvasmányokból való kikeresése és megfejtése, leírások, a tár­ gyalt költeményeknek, különösen „Toldi* egyes énekei tartalmának elbeszélése. Tanár : Kemény. V. oszt, heti 3 óra, K. k. Dengi János Szerkeszléstana és költői olvasmányai. Az írásművek szerkesztésének szabályai meg­ felelő müpétdákon gyakorlatilag tárgyalva ; románczok, balladák és lyrai költemények tárgyalva, fejtegetve és nagy részt emlékelve ; az illető költői műfajok elmélete a költemények alápján elvonva, A stilgyakorlatok a végzett tananyag gondolatköréből vétettek. Tanár : Moravcsik.

38 — VI. oszt. heti 3 óra. K. k. Shakespeare Coriolanusa Petőfi fordításában bevezetéssel és magyarázatokkal ellátva Névy László által. Riedl Frigyes Rhetorika és rheíorikai olvasókönyv. Corilanus olvasása, magyarázata, müszerkezetének megértetése, a dráma müszerkezetének és stílusának kellékei, kiválóbb helyek emlékelése. Coriolanussal kapcsolatban otthoni dolgozatok. Kiválóbb drámai müvek (Antigone, Phaedra, stb) műszerkezetének taglalása otthoni feladványul. A próza fajai. A történetírás és irodalma. A beszéd müszerkezete és története. Beszédek olvasása, magyarázata, műszerkezetük taglalása. Kiválóbb helyek s rövidebb beszédek emlékelésc. Havonkint egy otthoni és egy iskolai stil-gyakorlat. Tanár ; Mihálfi. VII. oszt., heti 3 óra. K. k. Greguss Ágost »Költészettana* és Névy László »Olvasmányok a poétikához.* Költői műfajok elmélete, főleg a mintákul szolgált remekművek taglaló ismertetése. Beveze­ tésül a szükséges széptani fogalmak ismertetése, a művészet osz­ tályozása s a költői műfajoknak olvasmányok alapján való tárgya­ lása. Költői olvasmányul szolgáltak az iskolában : Zrinyiász, Zalán futása, Coriolán, Hamlet, VI. Henriknek mind a három része, Bánk-bán, Az ember tragédiája. Mind ezek teljesen elolvasva 9 tárgyalva. III. Richard csak részben olvasva, de tartalmilag teljesen tárgyalva. Makbeth, A velenczei kalmár, Othello, Antigoné csak tartalmilag tárgyalva a tragikum szempontjából. Ezen kivül a kisebb költői fajokra is megfelelő példák olvastattak : Greguss Ágost epigrammái és meséi stb. A jelesebb tragédiákból a tanulók nehány hires monologot, könyv nélkül betanultak (Hamlet monológja »lenni és nem lenni,* VI. Henrik híres szemlélődése a csatatéren 111. Richard monológja a bosworthi csata előtt. Prózai olvasmányok : Greguss »A mesterség és művészet,* Greguss első aesthelikájának érdekesebb részei összehasonlítás végett. Gyulai Pál »Katona és Bánkban*-ja. Otthoni olvasmányok ; Calderon »Állhatatos fejedelem* és Molliere »Tudós nők* s más kisebb költői fajok. Az otthoni olvasmányokról slilgyakorlatokban történt, a beszámolás. A stilfeladványok az iskolai anyag köréből. Tanár: Kemény. VIII. oszt. heti 3 óra. K. k. Névy L. Irodalomtörténete. A magy. Íród­ ért. a legrégibb időktől 184-8-ig. A stilgyakorlalok a tananyag gondo-

latköréböl vételtok s az otthoni tanulmányozás, önállóbb ízlés ítélet feltüntetését czélozták. Tanár: Moravcsik. c.) L a t i

és

ii.

I. oszt. heti 6 óra. A Schultz Dávid-féle latin nyelvtan nyo­ mán a rendes névszók, cselekvő, szenvedő és álszenvedő igék ra­ gozása, szavak emlékelése 49 forditási gyakorlat a Schulcz Dávid István-féle latin olvasó és gyakorló könyvből. Tanár : Szemian. II. oszt. heti 6 óra. Alaktan rendes és rendhagyó alakjai Schultz-Dávid István latin nyelvtana nyomán ; 74 fordítási gyakor­ lat, a latin szövegből 22 emlékelve Schultz-Dávid István latin olvasó és gyakorló könyvéből. T an ár: Delhányi. III. oszt. heti 6 óra. Mondattan Schultz Kiss Lajos latin nyelvtana nyomán, a grammatikai alakok folytonos ismétlése mellett, a mondatrészek egyezése, az esetek-, az infinitivus és az acc. c. infmitivo használata ; kötőszók és mondat fajok átnézete. Ötvenkét latin s ugyan annyi magyar gyakorlat részint otthon, részint az iskolában fordítva s közösen javítva. Olvasmány Elischer J. olva­ sókönyvéből a királyok kora 2 2 fejezet ; az olvasott szöveg na­ gyobb része emlékelve. Tanár : Chovan. IV. oszt. heti 6 óra. A mondattan, az esetek használatának ismétlése s az idők, módok, kötőszók, acc. c. int., imperativus, parlicipiumok, gerundium és gerundivum használatának betanítása s a prosódia szabályainak ismertetése a Schultz Kiss Lajos-féle latin nyelvtan alapján történt, a szabályok Elischer J. latin olv. könyvéből vett példák alapján vonatván el. Olvasmányul szolgáltak : Liviusból : .Élőkor" 5 cap. (emlézve is) és a .Köztársaság korából a pelebeiusok s pátriciusok egyeuetlenkedése* 9 cap. (emlézve is) ; Ovidiusból : , Gabii elfoglalása,* ,Fabiusok veszte.* ,Midás* (mind ezek könyv nélkül is); Phaedrus meséi közül 16 (könyv nélkül is. Bevezetésül ismertetve volt az illető irók életrajza és több müveik. Magyarról latinra a SchuItz-Kiss-féle olvasókönyvből a mondattani szabályoknak megfelelő összes példák forclittattak. Hetenként egy óra extemporále. Tanár : Mocskónyi. V. oszt. heti 6 óra. Olvastatott Ovidius, hét. I. 163—415 ; XV. 745—875; Fastorum I. 543—586; II. 83—118; 475—512;

£0 — VI. 350 - 394 ; Tristium I. 3 ; III. 4 ; IV. 10. Epist. ex P. IV. 4 és 8 ; két elegia és egy levél emlékelve. Julius Caesar Com. de B. G. I. könyv és VII-dikböl Alesia ostroma ; 10 fejezet emlékelve. Hetenként egy vagy két dolgozat, összesen 38 gyakorlat a KolmárSváby-féle gyakorló könyvből. Tanár : Ghcvan. VI. oszt. heti 6 óra. A quum különböző fajai. A feltételes és óhajtó mondatok. Az or. obi. gerundium és gerundivum. Supinum. Olvasmány : Verg. Aen. I. és III. Cursive a VI. Cic. Cat. II. or. egészen és Sail. Cat. egészen. Könyv nélkül ; Verg. Aen. I. 1 -3 4 5 . Cic. Cat. II. 1—4 és Sail. Cat. 1. 2. 3 4. 6 . 7. 8 . 9. 10, 11. 12. 13. 14. 31. 32. 33. 34. 35. és 51. caputok. Havonkint kétszer fordítás magyarról latinra a Kolmár-Sváby-féle gyakorla­ tokból, egyszer otthon egyszer az iskolában. Tanár Kutlik. VII. oszt. heti 5 óra. Livius XXII. egészen. Könyv nélkül a 14. 29. 30. 39. 49. 50, 51. 60 caputok. Horatiusből 22 óda (könyv nélkül is). Cic. Cat. III. cursive. Fordítások magyarról la­ tinra a Kolmár-Sváby-féle gyakorlatok közül havonkint kétszer részint otthon, részint az iskolában. Tanár : Kutlik. VIII. oszt. heti 5 óra. Életrajzi, irodalomtörténeti, tárgyi bevezetések alapján olvastatott Horatiusből: I. 2. 12. 14. 37. Ep. 2. 7. (könyvnélkül is mind), Sat. I. I. 6 . 9. (ez utóbbi könyv nélkül s) s az »Ars poetica* teljesen s részletesen átdolgozva. Tacitus Agricolája (nehány fejezet csak tartalmilag ismertetve) ; M. T. Ci­ cero ,D e officiis 1. III. 15 caput. Hetenkint egy órában fordítás magyarról latinra a Kolmár-Sváby-féle gyakorlatokból ; havonként egy záró dolgozat, Tanár : Mocskónyi. d.) d ö r ö g . V. oszt. heti 5 óra. A Curtius-Haberern-féle nyelvtan első fele nevezetesen hangtan, elemtan, névtan, igetan a »MI* igékig. SchenklKis-féle olvasókönyvből 70 gyakorlat görögről magyarra. T anár: Lányi. VI. oszt. heti 5 óra, Curtius-IIaberern-féle nyelvtan második fele a »MI* és rendhagyó igék. Schenkl-Kis-féle olvasókönyvből 45 gyakorlat görögről magyarra. Ugyanezen olvasókönyvből 12 aesopi mese, több adoma, nehány élet ésjellemrnjz. A Curtius-Haberem-féle mondattan első fele a módtanig példakereséssel. Xenophon

41! — Anabn.siA.b61 II, VII. és VIII. szakasz. Lukiánból 7 dialog. Tanár : Lányi. VII. oszt. heti 5 óra. A Görög syntaxisböl : Tempóra módi, genera verhi egyszerű mondatokban az olvasmányokon begyakorolva, tekintettel a latin nyelvtől való eltérésekre. Olvasmány : Horn. Od. VII. VIII. IX. és X. némely sorok kihagyásával, Herodot VII. könyvéből 57 caput. Könyv nélkül Horn, Od. IX. 1—274. Tanár : Kullik. VIII. oszt. heti 5 óra. Az Írókra s müveikre vonatkozó kellő tájékoztatás után olvastatott : Homéros Ilias VI. X. egészen, de egy-egy részlet csak rögtönözve ; Plátó Kritója egészen és Thu­ cydides de hello Peloponnesiaco 1. 1. 23 - 50 cap. (fösulyt fektetvén a beszédek nehéz szerkezetének mondattani elemzésére). A mon­ dattan ismétlése. Több zárthelyi dolgozat. Tanár : Mpcskónyi. e.) K é m e

t.

I. oszt. heti 3 óra. Elögyalcorlat. olvasás, írásban, szavak emlékelése azoknak mondatokba lüzése. Névragozás. Ballagi Mór szerint. Tanár : Szemián. II. oszt. heti 2 óra. Olvasás, irás, szavak emlékelése és for­ dítás ; Ballagi Károly német nyelvtanának gyakorlati része, első évfolyam teljesen feldolgozva. Tanár : Delhányi. III. oszt. heti 2 óra. K. k. Ballagi Német nyelvtana és Olva­ sókönyve. A főnév ragozása, a melléknévnek mint állítmánynak s mint jelzőnek egyeztetése és ragozása, névmások ragozása, az igeragozás elemei; a szórend tőszabályai. Szótanulás a fordított gyakorlatokkal s olvasmányokkal kapcsolatban. A melléknevek fokozása, összetett főnevek, erős és gyenge igeragozás, számnevek, ezeknek megfelelő 50 gyakorlat fordítása élő szóval és Írásban. Két hetenként Írásbeli fordítások magyarból németre. Tanár : az első félévben Kemény, a másodikban Varga. IV. oszt. heti 2 óra, A német nyelvtan rendszeres áttekintése Ballagi nyelvtana éö' olvásókönyve nyomán. Az alaktanból az öt ejtegetés, melléknevek használata és ragozása, a jelzői melléknév egyeztetése és ragozása, névmások, számnevek, határozó nevek, az egész igeragozás, fő súlyt fektetve az erős és gyenge igék gyakor-

— 42 — lali megkülömbözfetó érc és az erős igék ríjolcz osztályára ; a mondattanból : az elöljárók használata, vázlatosan az igék és mel­ léknevek vonzása, a módok használata s főként a szórend áttekin­ tése. folyton gyakorolva a feldolgozott olvasmányokon, Olvasmányul kisebb elbeszélések és leírások (költőiek és prózaiak) szolgáltak (részben könyv nélkül is betanulva). írásbeli gyakorlatokul a nyelvtanban levő mesék és kisebb elbeszéléseknek magyarról né­ metre való fordítása szolgált. Tanár : Kemény. V. oszt, heti 2 óra. K. k. Heinrich G. Deutsches Lehr und Lesebuch I. R. és Schiller balladái. Prózai olvasmányul történeti elbeszélések, költői olvasmányul balladák, románczok tárgyalva; fejtegetve és részben emlékelve. Havonkint egy Írásbeli otthoni dolgozat. Tanár : Moravcsik. VI. oszt. heti 3 óra. Schillertől : .Wilhem Teli.* Egyes rész­ letek mint pl. Teli monológja könyv nélkül. Továbbá dr. Heinrich Gusztáv olvasókönyvéből : der späte Pfennig, der Seiler von Tűrfeld. Platoa im peloponnesischen Kriege, Macbeth. Die Mongolen in Ungarn. Tod der Mária Stuart. Havonkint egyszer fordítás ma­ gyarról németre. Többször zárthelyi iskolai dolgozatok. Tanár : Kutlik. VII. oszt. heti 2 óra. Bevezetésül a német nyelv hangtani főbb jelenségeinek megyarázala. Majd a nyelvtani ismeretek fel­ újítása közben olvastatott Schiller ,-Jungfrau von Orleans*-ja tárgyi magyarázatokkal. A dráma tárgyáról szóló magyar szövegnek németre fotditása, valamint a dráma egyes szakaszainak német nyelven való tartalmi feldolgozása képezték a házi és iskolai stildolgozatok tárgyait. A dráma egyes részletei (Johanna 2 nagyobb monológja és a király előtti első megjelenésekor tartott beszéde) könyv nélkül is betanulva, Tanár : Kemény. Vili. oszt. heti 2 óra. K. k. Schiller : Braut von Messina. A dráma olvasva, fejtegetve, magyarázva, a drámai költészet alapvető elméletével. A stilgyakorlatok a dráma tárgyára, tartalmára, sze­ mélyeire vonatkoztak. Tanár : Moravcsik. f.) Földrajz ön történelem . I. oszt. heti 3 óra. I-sö félévben Magyarország földrajza Il ik félévben Europa földleírása. Hunfalvy János tankönyve nyomán. Tanár : Szemian.

II oszt. heti 3 óra. I-ső félévben Európa hegy és folyam­ rendszere, növény, állat és ember-élet. Il-ik félévben Ázsia begyés folyamrendszere, növény, allat és ember-élet leírása dr. Brözik Károly és Paszlavszky József földrajza nyomán. Tanár : Szemian. III. oszt. heti 3 óra. Afrika, Amerika és Ausztrália földrajza ; physikai előismeretek; a physikai és mathematikai földrajz elemei. K. k. Seholtz Albert Földrajz III-ik rész. Tanár : Neumann. Történelem, heti 2 óra. Dierner-Mihálfi tankönyve nyomán Magyarország története. Tanár : Neumann. IV. oszt. heti 3 óra. K. k. Magyarország és Ausztria földrajza ; Irta Mihálfi József. Az osztrák-magyar-monarchia természeti viszo­ nyainak, politikai és társadalmi állapotának ismertetése. Történelem, heti 4 óra. Az ó-kori keleti népek s kiválólag a hellenek történelme fötekinteltel társadalmi miveltségükre, mű­ vészetükre. Megfelelő olvasmányok főleg Plutarchusból. K. k. Szi­ lágyi Sándor. Egyetemes tört. I. kötet. T anár: Mihálft. V. oszt. heti 4 óra. K. k. Szilágyi S. Világtörténete I. rész és Okányi : Római régiségtana. A római birodalom története a népvándorlásig. A római régiségtan tárgyalása : a római alkotmány története, a birodalom lakosai, a közhatalom, jogügy, pénzügy, hadügy, vallásügy, polgári és magánélet. Tanár: Moravcsik. VI. oszt. heti 3 óra. A középkor történelme fő tekintette! a középkori társadalom és intézmények ismertetésére. K. k. Szilágyi Sándor. Egyetemes történelem Il-ik kötet. Tanár : Mihálfi. VII. oszt. A 11. félévben heti 1 óra. Europa politikai föld­ rajza fö tekintettel a mivellségben előre haladt nyugati államokra. A jelenkort mozgató politikai, társadalmi és közgazdasági eszmék ismertetése. K. k. Varga Ottó. Politikai földrajz. Tanár : Mihálfi. Történelem. Az I. félévben heti 4, a II ik félévben heti 3 óra. Újkor 1815. K. k. Szilágyi Sándor. Egyet. tört. Tanár : Szendi. VIII. oszt. heti 3 óra. Magyarország történelme tekintettel alkotmányunk fejlődésére folytonos utalással a forrásmüvekre. Epochalis események s kiválóbb szereplők ismertetése történelmi olvasmányokkal kapcsolatban. K. k. Ribáry-Mangold, Magyarország oknyomozó történelme. Tanár : Mihálfi.

—U g.) M e n n y is é g t a n . I. oszt. heli 3 óra. A négy alapművelet közönséges és tizedes törtekkel, méter-mérték. Tanár : Delhányi. II. oszt. heli 3 óra. Arányók, arányiatok, kamatszámolás, hármasszabály, olasz gyakorlat, középszám, arányos osztás, burkolutsuly számítás, európai és egyébb fontosabb államok pénzeinek ismertetése és átszámítása oszlr. érlékre és viszont. Tanár : Delhányi. III. oszt. heli 3 óra. Az összetett hármasszabály. Ka maiszá­ molás. Határidő-számolás. Láncz-szabály Az arányos osztás. Elegyitési feladatok. K. k. Mauriiz Rezső Elemi számtana. Tanár : Neumann. IV. oszt. heti 3 óra. Bevezetés a betüszámtanba ; összeadás kivonás, szorzás egész számokkal. Tobbtaguak négyzete és köbe osztás egész számokkal. A mértani haladványok, mint az osztás eredménye. A négy alapművelet tört számokkal. Az arányok és arányiatok. Első fokú egyenletek egy ismeretlennel. K. k. Mocnik Arenstein. Tanár : Szendi. V. oszt. heti 4 óra. A l g e b r a . Első fokú egyénietek kétés több ismeretlennel. Hatványok szorzása, osztása, hatványozása. Kéttaguak magasabb hatványai positió egész-számú kitevővel, Pascal­ féle háromszög. Négyzet-gyökvevés és négyzet-gyökmennyiségekkel való számolás. Képzetes mennyiségek. Tiszta és vegyes másodfokú egyenletek ismeretlenéinek kiszámolása. Számtani haladványok. K. k. Mauritz Rezső. M é r t a n . Sikmértan K. k Lutter Nándor Mértana. Tanár : Szendi. VI. oszt. heti 3 óra. Gyökmennyiségekkel való számolás. Végszerütlen számok fogalma. Köbgyök. Negativ és tört kitevőjű hat­ ványok. Tizedes rendszer, Brigg-f'éle logarithmusok kiszámilása és logarithmusokkal való számolás. K. k. Mauritz. Rezső. M é r t a n. Trigonome*ria. Goniometria. A háromszögek és szabályos sokszögek megfejtése. Stereometria. Vonalok vonalokkal, vonalok síkokkal, sikolt síkokkal a térben. Testszögleték, szögletes testek. A hasáb, gúla és esonkagula tesltartalmának kiszámítása. K. k. Lutter Nán­ dor mértan. Tanár : Szendi. VII. oszt. heti 3 óra. A l g e b r a .

A másodfokú egyenletek

— 45 — elmélete, magasabb foka egyenletek melyek másodfokúnkra vissza­ vezethetők. Symmetrikus egyenletek. Egyszerűbb alakjai a másodfo­ ka egyenleteknek két ismeretlennel. Számtani és mértani haladvanyok és az ezeken alapuló tizedes törtek átváltoztatása közönsé­ gesekre. Kamatok kamatja és járadék-kiszámítás. Perinataliók, variatiók és combinátiók. K. k. Mauritz Rezső. M é r t a n . Stereometria. A gömbölyű testek. Egyenes henger, egyenes kúp és csonka kúp, valamint a gömb, gömbsüveg, gömböv felülete és köbtartalmának kiszámítása. Az algebra alkalmazása a mértanra. K, k. Lutter Nándor. Tanár : Szendi. Vili. oszt. heti 2 óra. Kapcsolástan. Permutalio, variatio, combinatio. Binom tanlétei egész negativ- és tört kitevőkkel. K. k. Mauritz Rezső. Az egész mathematikai tananyag ismétlése. Tanár : Szendi. h. ) T c r i i i é s / . c t t a n . VII. oszt. heti 3 óra. Kísérleti természettanból Rátli Arnold kézi könyve nyomán az erömülan, a rezgés és hangról szóló sza­ kaszokkal. Tanár : Chován. Vili. oszt, heti 4 óra. Kisérleli természettanból Ráth Arnold kézi könyve nyomán a fénytan, delejességről és elektromosságról szóló szakaszok, A hőtan és a kosmographia. Tanár : Chovan. i. ) T e r n i é s z c t r a j z . IV. oszt. heti 2 óra. Ásvány-, kőzet-, és földtan dr. Roth Samu k. k. nyomán. Tanár : Neumann. V. oszt. heti 2 óra. A növénytanból dr. Róth Samu k. k. nyomán az egyes növények megismertetése, csoportosítása, a szö­ vettan, alaktan és élettan végeztetett. Tanár : Neumann. VI. oszt. heti 2 óra. Az állalanból dr. Roth Samu k. k. nyomán bevezetésül az állatok szervei, szervrendszerei azután a hét állatkor rendszeresen tárgyaltatott. Tanár : Neumann. j.) ISök’K&izcti előlan.

VII. oszt. heti 2 óra, Tapasztalati lélektan Beck-Greguss tk. nyomán, némely részeiben szabad fejtegetések által bővítve Rosen-

46 — krnnz, Esser és Lotze müveinek alapján. A tanullak átdolgozására czélzólag többször adtak a tanulók Írásbeli feleleteket iskolai záró dolgozatok alakjában. Tanár : Benka. Vili. oszt. heti 2 óra. Logika Beck-Greguss tk. nyomán, némely részleteiben bővítve Mill Stuart felhasználásával. A tanultak önálló felhasználására irányítva többször dolgoztak ez osztálybeliek oly írásbeli feladatokat, melyek az értelmezés, felosztás, bizonyítás helyességére, vagy hibáinak felismerésére vonatkoztak. Tanár : Benka. k.) Mértani és szabadkézi rajz. I. oszt. heti 2 óra. A geometria elemei; síkidomok, síkdiszitmények, mértani könnyebb kombinátiók. majd vonalzókkal és kör­ zőkkel, majd szabadkézzel rajzolva. Tanár ; Lányi. II. osztály heti 2 óra A szerkesztő sikmértan alapfeladatai egyszerű utón szerkeszthető szabályos sokszögek, csillagidomok, arányos és összeillő idomok egyszerű mérőléptékek és azok hasz­ nálati módja. Tanár : Katiik. Ili. oszt. heti 2 óra. Constructió planimetriábó! az egyenes vonalú idomok. Helyszín rajzolás. Stilszerü ékítmények kapcsán a színkezelés K. k. Landau-Wohlrab Rajzoló geometria III. füzet. Tanár : Mihálfi. IV. oszt. heti 2 óra. Constructio planimetriából a görbe vonalú idomok. A körtan kibővítése s az ide vágó constructiv feladatok, A legfontosabb görbék, különösen a kúpszeletek. Stilszerü diszitmények színezéssel. Épület tervek. K. k. Landau-Wohlrab Rajzoló geometria III. füzet. Tanár; Mihálfi. 1) Szépírás. I. oszt. heti 1 óra. Lövényi tanmódszere nyomán gyakorolta­ tott az ütemirás, kiváló tekintettel az egyszerű, biztos, csinos betű alakítására. Tanár : Oláh M. II. oszt. heti 1 óra. Az első félévben magyar-latin a második félévben német ütemirás is gyakoroltatott szintén Lövényi tanmód­ szere szerint. E mellett mindkét osztály többször másolt fali tábláról a tanár által előirt verseket. Tanította Oláh.

—

47

m) T i 's l j í j a l í o r l i í s . A Jahn és Spiesz rendszerén elfogadott tornázást minden gymnasiumi osztályban, külön heti 2 órán át vezette Oláh Miklós tornatanitó. Az úszási gyakorlatok május 18-án 17 R. foknyi vízben vették kezdetüket, mely időtől fogva a rendes tornaórák megszűntek s csak is a jeles tornászok vettek részt nehány órán. hogy magukat a tornavizsgára előkészítsék. Lapdázás nem gyakoroltatott ez évben, mivel a fenyegető árviz miatt a tornatér nagy része kubik-godrökkel rongáltatott meg s a még kedveltebb lapdázótér, a ,kis erdő' folyvást viz alatt állt márciustól júniusig. A cso'nakázást egyeseknek volt alkalmuk gyakorolhatni a Körösön számos, kibérelhető csolnak állván rendelkezésre. n) Szakirányom elé k é sz ités a la ni lóságra. Az V. VI. VII és VIII. osztálynak azon ág. hitv. ev. tanulói, kik néptanítóságra előkészülni óhajtván, szülőik vagy gyámjaik tud­ tával és beleegyezésével a tanítóképzőbe lépnek, fölmentvén a latin, görög, német és részben a mennyiségtan gymnasiumi mérték szerint való tanulása alól, az ekkép nyert tanórák idejében a nt. Esperesség által kidolgozott s elfogadott tanítási tervezet alapján elméletileg és gyakorlatilag oly szaktantárgyak tanulásával és gyakorlati ügyes­ ségek elsajátításával voltak foglalkoztatva, melyek a népiskola ve­ zetésére felhatalmazott tanulóra nézve lényegesen szükségesek. A jelen értesítő V, czikke részletesebb tájékozással szolgálván e tekin­ tetben, áz érdeklődök figyelmét oda utaljuk. ü) Egyleti ét i ön kén les gyakorlatok.

I. T a n u l ó i d a l e g y l e t . A müéneklést heti 4 órában 120 tanuló gyakorolta Benka Pál vezetése alatt, következő négy­ szólamú müveket sajátítva el ; Veni sancte. Szózat. Honfi imája. Hymnus. Lengyel hymnus. A sírnál. A sirkertben, Tavaszdal. Északi csatadal. Disznóság. Esti dal. Dalárkedv. Vándordal. Ereszkedik le a felhő. Meg érem én a magam sorsával. Búza közé száll a dalos pacsirta. Isten tudja hogyan lehet. Hej dinom dánom. Nem gondo­ lok senkivel, Sötét felhő szárnyán közéig. Mikor én a dalos madárt hallgatom. Húzd rá czigány, Sajtirididom. Előre. Csata-dal. Induló.

-

48 —

II. Ö n k é p z ő k ö r , Moravcsik Géza tanár mellett a Vili, és Vll. osztálybeliek szavalatokban, Stilmunkák készítésében s ezek kölcsönös birálgatásában gyakorlák magukat heti 1 órában .A kör tiszt­ viselői voltak : Hellebranlh János titkár, Diamant Lajos jegyző, Mayer Vilmos és Ölük Pál a „Zsengék* Szerkesztői, Andrási Dániel, Thaisz Géza könyvtárosok, Neu Sándor pénztáros, Litauszky Pál levéltáros, Lakatos Sándor ellenőr. A tagok munkásságát jellemzik a következő adatok prózai dolgozat benyujtatott 6 , költemény 2 1 , bí­ rálat 22. szavalat volt 29. Ezen kívül a ns. Haviár Dani orsz. kép­ viselő által kitűzött egy arany jutalomdijért pályázott 9 prózás mű, a Kemény Árpád tanár által adott jutalomdijra 4 dolgozat, az önképzö kör által felajánlott jutalomra 3 drámai mű és a Zlinszky István által adott vers-jutalomra több versemény. Összesen tehát a 89 működő és 72 hallgató tagból álló önképző kör zárt és- nyilvános ülésein 94 munkálattal lépett elő. Nyilvános ülése volt kettő : márt. 15-kén és májás 21-én, melyen a közönség jelenlétében és köztetszé­ sére egyesek kiválóbb müveiket olvasták s szavallották. Az önképző­ sök könyvtára állott év elején 805 s az év végén 845 kötetből, melyeket a kiviteli napló adatai szerint szorgalmasan ^'olvasgattak a kör tagjai. A levéltár kellő rendben volt tartva, azonban a „Zsen­ gék1 czimű hektographált lap technikai nehézségek miatt csak 7 számban jelenhetett meg. Az önképző anyagi helyzete jelenleg tag­ sági dijak s bírságok czimén bevétetett 148 frt. 10 kr. kiadva lett könyvek, irodai dolgok, kötés és fölszerelés czimén 106 frt 28 kr. s igy maradvány 41 írt 82 kr. III. F r a n c z i a n y e l v . Kezdők és haladók csapatjára osztva különböző gymn osztályokból 2 L tanuló heti 2 - —2 órában foglalkozott a franczia nyelvvel, nyelv,- mondattani és irodalmi ta­ nulmányokat űzvén a fokozodó képzettség arányában, Tanár : Szendi IV. G y o r s í r á s heti 2 órában. A levelezési gyorsírást Gábelsberger-Markovics rendszere szerint tanulták a Vl-ból Rakovicz Ágoston, Neu Sándor, Gaylhoffer István, Geyer János, Winternicz Miksa, Salacz Ferencz, és Gubás Jusztin; az V-bőI Ott Béla és Vandlik Nándor. A vitairást ugyancsak Gabelsberger-Markovics rendszere szerint a Vll-böl Berthoty István, Brengl János és az V-böl Guttmann Miksa. Tanár ; Kutlik.

49 — V. M ű v é s z i i r á n y ú r a j z t a n i.t& s (ínként vállal­ kozó külömbózö osztálybeli 2G tanuló heti 3 órában gyakorló ma­ gát szakvezetés alatt a rajzolásban és festésben. Rajzoltak krétával, színes krétával, tussal, sepiával, vizfestékkel növény-, virág-, gyümölcscsoportokat, csendéleti tárgyakat állati idomokat, emberi alakokat, mintafőket A minták megválasztásában és kidolgozásában a fokoza­ tosság elve mellett a választékosság s jó Ízlés volt irányadó. VI. Z e n e t a n í t á s « A tanítóképző fölszerelésére szolgáló 8 szárnyzongorán, — bár gymnasium! tanulóknak is alkalmuk lenne olcsón tanulni, — leginkább csak a tanítóképzősök nyertek tanítást. Az első félévben bejáró és külön díjazott tanítókként kisegítették az intézetet a személyváltozás folytán keletkezett zavarból Delhányi Zsigmond és Csernák János. A második félévben Varga József szak­ tanár vette át a tanítás ezen ágát. VII. R í s z t o r n á z á s é s v í v á s . Az önként vállalt sport ezen gyakorlására bár a felszerelés és a szakvezető meg volt s a ka­ rácson előtti időszakban nagy érdeklődéssel hozzá fogtak néhányat* ezen testedző tanulmányhoz, utóbb a szerfelett hideg és hosszan tar­ tó tél lehetetlenné tette a tanulmány tovább üzésél, mert a tornahelyiség, melynek oldalfalai sárral tapasztott deszkázat, alig volt felflithetö. Ennek helyébe kárpótlásul a tanuló-ifjúság télen a korcsolyá­ zást, tavaszszal a laptázást s a melegebb napok beálltával fürdést és úszást űzte nagy kedvteléssel. Különben az ág. hitv. evang. egyetem által irányadónak el­ fogadott ezen részletes tanítási tervezet kivitelénél az alkalmazott tanárok személyes képzettségük és munkássági erejük arányában a következőleg valónak elfoglalva ;

£» O

.

|

Benka Gyula igazgató-tanár

|j

fa *

1

O sztá ly o k és t a n t á r g y a k . A z o k b a n s a d o tt b e t i ó r á k szá m a

N é v

I

II.

111.

IV .

—

___

___

latin 6

Ohovan Károly 2 osztályfő a VJ II-ban

3 4

latin 6 Delhiin yi Zsigmond magy.5 német 2 osztályfő a II-ban számt. 3 számt. 31 — Kemény Árpád helyettes tanár

..

Kntlik Endre 6 osztályfő a VII.-ben 6

7

_

Lányi Gusztáv rendes tanár.

rajz 2

Mihálfi József osztályfő a VI-ban

10

11

12

13 14

rajz 2

__

__

Mocskónyi József 8 osztályfő a IV-ben l

9

__

— ■nagy. 4

Moravcsik Géza osztályfő az V-ben

N eu m an n J en ő

—

osztályfő a Ill-ban

írás, 1 írás. I.

O láh M ik lós torna-tanár

vallás 2 latin 6 földr. 3 földr. 3 vallás 2 német2

Szem iá n D an i osztályfő az I-ben

S zen d i G y ö rg y

—

rendes tanár

V arga J ózsef

Az o s z tá ly o k h e ti óra

sz á m a

j

24

—

—

—

23

V I.

VI I .

___

- „_

lélekt,2 vallás 2 logika2

latin 6

—

—

—

—

—

vallás 2 magy.4 német2

vallás 2 vallás 2 görög 5 görög 5

vallás 2 latin 6

—

—

-—

magy 3 tört. 4 német 2

—

—

—

.

—

__

19 19 21

—

16

magy.3 földr. 1 tört. 3 tört. 3

21

latin s' görög 5

18

magy. 3 német2|

18

—

—

14

—

földr 3 tört. 2 term. 2 termr. 2 termr. 2 számt.3

19 !

latin 6 latin 5 német-3 görögi

—

6

termt.3 termt.3

__

rajz 2 raj'- 2 földr. 3 tört. 4

—

—

__

—

—

—

2

—

—

—

—

—

—

18

— német 2

__

helyettes tanár

—

t a nAá r 1 heti óra V i l i . száma

-

1v

__

vallás 2 111agy. 3 magy.4 német2

ezekbő]

24

math 3 math. 4 math. 3 math. 3 math. 2 törtéig

__

___

__

27

28 .

27

_ ,

30

__

28

!

18 2

211

51 Az első félévben a tanórkar lélszáma egygyel kevesebb lévén, óbb órával voltak hetenként terhelve : Kemény, Mihálfi, Szendi és LS/emián. A munkabeosztás a II. félévben arányosabbá vált az által, hogy a tanárok száma fokozódván, egyesek óramennyisége mennyire annyira alább szállott. Hely szűke miatt azonban ezen múló válto­ zást fentebbi táblás kimutatásunkban föltüntetni fölöslegesnek látszott. Az 1. 6 . 10. 11.és 14 sorszám alatt említett tanárok heti óra­ száma az által fokozódott 18— 2 0 órára, hogy a tanítóképzőben, s egyikük ( 11 .) a lornalanilásnál nyernek képzettségüknek megfelelő elfoglaltatást. Ennek arányáról tájékoztat értesítőnk V. czikke.

Ma g y a r

IV. stilfeladványok.

V . o szt. STIIjVEZETŐ : M0RAVCS1K.

1. Szibinyányi .Iánk (Arany románczának fejtegetése.) 2. Perseus Theseus és Oedipus, (Argos, Athén, Théba mythikushőseinek össze­ hasonlítása s jellemzése.) 3. Herkules és Cacus (fordítási kísérlet. Ovidiusból a hexameter gyakorlására. 4. Ganzul boszúja. (Spanyol románcz fejtegetése.):'). V. László. (Arany balladájának fejtegetésé, a bal­ lada sajátságainak feltüntetésével.) 6 . A cannaei ütközetek. (Törté­ neti értekezés.) 7. A hontalan. (Vörösmarty költeményének fejtegetése.) 8 . Szondi 1(régeiben, (Verskisérlel az alexandrin gyakorlása.) 9. Diocletián uralma és jelleme. (Történeti értekezés.) 10. Konl alakja (íaraynál és Petőfinél. 11. Salamon. (Vörösmarty költeményének fejIegelése, tekintettel a regekép sajátságaira.) 13. Az elöljárói hatalom korlátozása Rómában sa köztársaság megalakulása. (Történeti érte­ kezés.) 14. A mérsékelt éghajlat fáiról. (Értekezés a növénytani tana­ nyag köréből.) 15. A magyarokhoz. Berzsenyi ódájának fejtegetése, tekintettel az óda elméletére.) Szorgalmasabban dolgoztak : Fischbein Soma, Kirillovics Gyu­ la, Bankó Dezső, Makula Károly, Misley Gyula, Mocskónyi Zsiga, Piltz Mihály, Urszínyi János. VII oszt. STIIiVEZETÖ : MIIIÄLFI,

1. Atilla. Klet- és jellemrajz. 2 . Az olvasás fokozatai. Értekezés. 3. Beszámolás valamely classicus dráma (tragoedia) tartalmáról. 4, 4*

52 — Kormány-formák. Értekezés. 5. Nagy Károly életrajza és jellem­ zése. G. Goriolanus jelleme. 7. Az európai főbb államok alakulása a középkorban. Történelmi értekezés. 8 . Minő szempontok szerint kell. a tragoedíát megítélni ? Értekezés. 9. Shakspere Coriolánusának nőalakjai. Jellemzés. 10. A középkori ököljog és következményei* Értekezés. 11. A keresztes hadak következményei. Értekezés. 12. Bella gerunt alii, tu felix Austria nube. Magyarázat. 13. Egy jelesebb magyar regény tartalma. (Választás : Fáy A. A bélleki ház. Eötvös J Falu jegyzője, b. Kemény Zsigmond. A rajongók. Zord idő. Jókai M. Uj földes úr.) 14. A hazaszeretetről. Beszéd a tanuló ifjúsághoz intézve. Szorgalmasabban dolgoztak : Bukovinszky, Gaylhoffer, Halász, Jeszenszky, Kiss, Neu, Pivár, Raffay, Salacz, Saskó, Schaad, Shiff, Stark, Vajnovszky és Winternitz. V II. oszt. STIL V E Z E T Ő : KEMÉNY.

Házi feladványok : 1. A művészetek osztályozásának történeti vázlata. 2. Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága ? 3. A cso­ dás elem Vörösmarty »Zalán futásáéban. 4. Calderon »Állhatatos fejedelem' ez. színmüvének tartalma. 5. Az epikai és tragikai hős 6 . A »Zrinyiász* cselekvénye és a történeti esemény öszehasonlitása. 7. Moliere »Tudós nők* ez. vígjátékénak tartalma. 8 Madách >Az ember tragédiája* ez. drámai költeményének alapeszméje és tragikuma. 9. A hajnal, alkony és éj aeslhetikai hatásáról. Iskolai zárthelyi feladványok thémái voltak: 1. A müveit em­ ber soha sincs kevésbbé egyedül, mint mikor épen egyedül van. 2 . Shakspere ,Hatnlet*-jének cselekvénye. 3. Katona »Bánk b á n i já ­ nak lőcselekvénye. A tragikomikumról. Dolgozataikban leginkább kitűntek; Neu Sándor, Lakatos Sándor, Baross Dezső, Fáik Henrik. Udvardy Sándor, Ribárszky Pál Halmay József, Haty Sándor, Bertbóty István, Weisz Soma, Horváth Sándor, Jahn Róbert, Markovics Béla, Gyáni Gyula. VIII. oszt. STIL VEZETŐ : M0RAVCS1K.

1. Etele alakja a történelemben és költészetben. 2. A fehér ló regéje. (A költemény összehasonlítása a krónika előadásával.) 3.

— 53 Voluinnia és Izabella. (Shakspere és Schiller alakjainak összehason­ lítása a kibékitési jelenetben.) 4. A peleskei nótárius. ((ívadányi és Gaál müveinek egvbeliasonlitása.) 5, A nap, mint hőforrás. (Érteke­ zés a természettan köréből.) 6 . A két Bencze jelleme. (Arany Toldi­ jában.) 7. Tinódi „Prini Péter. Majláth István és Török Bálint* c/imü költeményének fejtegetése. 8 . Széphistóriák s tárgyaik XVI. Századbeli irodalmunkban 9. Kisfaludy Károly hatása. 10. Berzsenyi hazafias ódái. 1 1 . Petőfi leiró költeményeinek fejtegetése (tekintettel a költői leí­ rás sajátságaira.) 12. A magyar müpróza fejlődése Kazincziig. Szorgalmasabban dolgoztak : Andrási Dani, Bácsi Béla, Boros Pál, Diamant. Lajos, Gyalay Dezső, Hellebranth János, Heynke Osz­ kár Kemény Szilárd, Mayer Vilmos, Binder Pál, Bóth Aladár, Valentinyi János.

V, Tanítóképzés a fögymnasium körében az l887/»-ik iskolai évben. A gymnasium négy felső osztályával kapcsolatban álló s prot, elemi népiskolák számára íitanítókat képző intézet jelen tanév folyamán a következő szaktantárgyakat tanitá : A.) Az V. és VI. gynm. osztályokból szüleik vagy gyámjaik tudtával s beleegyezésével tanítói pályára kiképződni óhajtók (praeparandislák). némely tantárgyakban egy csapattá alakítva, néme­ lyek tanításakor elkülönítve tanulták a gyakorlati zenét s ének­ lést, a németet, a tótot és dr. Luther Márton kátéját katechetikai próbákkal bővítve, előkészületül a prot. népiskolai vallástanitás módszeres feldolgozásához. Részletesen 1.) az V. és VI. osztálybeli képzősök gyakorlati zene czintén a zongorajátékban képezteltek előkészítésül az orgona kezeléséhez. Az első félévben tanitá e csapatot heti 4 órában Delhányi Zsigmond, kit utóbb Varga József váltott fel. Elővételiek a zene elemei : hang­ jegyek ismertetése, ütemérzék művelése, skálák dur és mohban, ezekre épített hármashangzalok tört és töretlen alakban s külöinböző helyzetben játszva, Írva, olvasva. Egyszerűbb zongora-gyakorlatok két, utóbb négykezes föltevések. Vezérfonal : Czerny , Wiener

Lehrmeister* I. és II. füzete. Diabelli ; .Melodische Übungsstücke I. és II. füzete, melyekben a secondo az ügyesebbekre, primo a gyengéb­ bekre lett bízva. Gyorsabb haladást mutató s fejlettebb játékú növendékek Berlini könnyebb tanulmányaival is foglalkoztak (Op. 100.) otthoni önképzésre utalólag. 2. Az V. és VI. osztálybeli képzősök a németből az I. félév­ ben Szemtan Dániel, utóbb Varga József által egy csapatban voltak tanítva heti 2 órában. Tank. Ballagi Károly .német nyelvtana és olvasókönyve*, melyből 50 olvasmány, versek s prózai müvek lettek iorditva, tárgyalva. Utóbb költemények tollba mondva, emlél*elve, kisebb Írásbeli müvek (levelek, ügyiratok stb.) készítve. A német nyelvi oktatás általános czélja v o lt: a növendékeknek oly irányú képzettséget adni, hogy a német paedagogikai müveket megérthessék. 3. Az V. és VI. oszt. képzősök Lányi Gusztáv vezetése mellett tanulták együttesen a dr. Luther Márton-féle kis kátét magyar és tót szövegben, olvasták a szeutirás választékos helyeit s a tot nyelv gyakorlati elsajátítása czéljából olvastak, elemeztek s em­ lékeitek szent énekeket ; a gyűjtött ismereteket végre nyelv- és mon­ dattan rendszerébe foglalván össze. 4. Az éneklés az V. VI. VII, Vili. osztálybeli képzősökkel heti 2 órában együttesen lett művelve az I. félévben Benka Gyula, utóbb Varga József vezetése mellett. Vezérfonalul szolgáltak : Thill Nándor énekgyakorlatai, Vedemann és Marx karéneklana. Előbb hangképzés, rhytmikai érzék, a harmóniák iránti fogékonyság, Ízlés fejlesztése képezvén a legközelebbi feladatokat, utóbb a gyarapodó ügyesség arányában világi s egyházi énekek gyakoroltattak egy és két szőllumú feltevésekben. Betanítva lett 1L4 egyházi ének a b.-csabai énekes könyvből vett szöveggel s változatosság és felfo­ gásbeli külömbség kedvéért a Schmid Todór-féle budapesti gyűjte­ ményből 60 hymnus. B.) A VII. és Vili. oszt. képzősök szerzel! gyakorlati ügyesitésük alapján haladókul tekintetvén (seminaristák,) az alább részletezett arányban következő szakképzést nyerték : 5. A VII. oszt. képzősök a zongora játszás tovább fejlesztése czéljából, mint haladók beli 4 órában az első félévben Csernák János, utóbb Varga József által vezetve tanulták Hans Schmitt 80 kleine Etüden (op. 12.) ez. müvéből az I. füzetet, utóbb Berlini (op

1 0 0 .) tanulmányaiból 25 gyakorlatot, s ezek alapján gyakorlatilag megismerkedtek a harmónia-tannal. 6 . A Vili. oszt. képzősök lieli 4 órában előbb Csernák János, utóbb Varga József által vezetve játszották kézügyesilés és kifejezés fokozására czélzólaga Bertini-féle gyakorlatokat, (op. 100 .) utóbb egy­ házi énekeket zongorán és a templomi orgonán. Moesz Géza, Nagy Lajos s főleg Chovan Zsigtnond négyszólamú föltevései gyakorolva, elemezve s emlékelve, 7. A VII. és Vili. oszt. képzősök heti 2 órában Benka Gyula ve­ zetése mellett foglalkoztak a zene elméletével részint Egner Adolf, részint Marx ,Öszhangzattan‘ -a alapján. A hármas s négyeshangzatok törzs- és mellékalakjaikban alkalmaztatván, főleg a négyszóllamú chorál-tételek föltevése és költsönös bírálata vétetett elő. 8 . A Vll. és Vili. oszt. képzősök heti 3 órában Neumann Jenő állal vezetve tanulták a számtant. Részletesen : a szám fogalma, a tizes számrendszer, az alapműveletek, a számok tulajdonságai, kö­ zönséges és tizedes törtek, számolási előnyök és rövidítések, arányok és arányiatok, egyszerű és összetelt hármasszabály, középszám, százalék-számítás, arányos osztás, lánczszabály, elegyítés száma­ dások, arany és « ü st számolás s a vert pénzek számolása. Tank. Mauritz Rezső , Elemi számtan1. 9. A Vll. és Vili. oszt képzősök heti 2 órában tanulták az egészségtant Neumann Jenőtől. Részletesen : az egészséget fentartó hatók és ellenhatók megismertetése; élelmentéstan és a legfontosabb közegészségügyi szabályok és óvóintézkedések. Tank. dr. S/.éll Lajos müve ; Vezérkönyv az életmentés és egészségtanhoz. 10. A Vll. és Vili. oszt. képzősök Benka Gyula vezetése mellett heti 4 órában tanulták előbb a katechetikát mint a prof. népiskolai vallástanitás módszertanát, utóbb az iskolaszervezettant, mindkét tan­ tárgyat a tanár kéziratai s a tanilás történetét dr. Kiss Áron hasonló czimü tankönyve nyomán, Egyúttal tájékozásul itt említjük föl azt, hogy a neveléstan, lanitástan, módszertan- és gazdaságtan vál­ takozva az előző, és ezen pont alatt említett tantárgyakkal minden második évben kerülnek elő és ily beosztás mellett a képzősök alkalmat nyernek a neveléstudomány összetartozó elága­ zásaival megismerkedni.

— 56 — 11. Az V. VI. VII, Vili. oszt. képzősök a tornatanitásnál csapatvezetökiil lévén alkalmazva, szakiránvos képzést nyertek arra nézve is, hogy majdan a népiskolai tornázást vezethessék. Ugyan­ ilyen ezélzattal vollak a tanulói dalkar egyes szóllamainak tanítá­ sánál is hangminőségük szerint egyesek beosztva és munkásítva. 12. A Vll. és Vili. oszt. képzősök a közeli népiskolákat láto­ gatták, előbb szemlélkeztek, a szemléltek és tapasztaltak felöl isko­ lalátogatási naplókban számoltak s próbatanitásokat tartva, olykor egyik-másik tanító urat rövid időre kellő utasítás és tanítási ter­ vezet alapján helyettesítették is. Az intézetből kilépők, ha kellő képzettséget szerezvén, gya­ korlatilag elég ügyeseknek s jellemileg eléggé megbízhatóknak bi­ zonyulnak, a négy tanfolyam végeztekor tanitóképesilési vizsgálatra állanak, melyet a békési ág- h. ev. Esperesség szakbizottsága a közoktatási törvény és esperesi utasítás irányzása szerint intéz. Részt vett ezen szakirányos előképzésben a jelen tanévben : az V. osztálybeliek közül 1. a VI. „ , 4. a Vll. , » 5 . a Vili. , , 3. Összesen 13. Taníták pedig e csapatokat külön Benka Gyula, előbb heti 8 , utóbb 6 , Lányi Gusztáv heti 4, Neumann Jenő heti 5, és Varga József heti 16 órában ; továbbá közösen a gymnasium megfelelő osztályaival Oláh Miklós heti 8 és Benka Pál, mint a tanulói dalkar vezetője heti 4 órában. A képzőben is működő tanároknak ezen óraszáma teszi érthetővé azt, hogy a gymn. tantárgyak vázlatáról adott táblás kimutatásban egyesek miért vannak oly csekély számú heti órával jegyezve. (Lásd III. czikkely.)

VI. Taneszközök A.)

évi

szaporodása.

K ö n y v tá r i g ya ra p o d á s.

(Mihiilfijózsef

k ö n y v t á r ő r közlése.)

1. V á s á r l á s ú t j á n : Ferenczi. Magy. hírlapíród, törté­ nete. — Vas G. Összes munkái. 5 kötet. — Falb. Von den Umwälzungen. — György. Magy. orsz. köz- és magánkönyvtárai. 2 k. — Grünwald. Geometriai szerkesztések. — Gróf Széchenyi I. beszédei. — A magy. állam közigazg. térképe. — Kovács. Gvadányi Album. — Petőfi újabb reliquiái. — Ipolyi. Kisebb munkái. — Jókai. Joeus és Momus. Benyovszky M. életrajza. Három márvány­ fej. 5 k. Ponyák. Magy. orsz. középisk. összes progr. értek, reperí. Podmaniezky Naplótöredékek. 3 k. — Arany. Hátra hagyott iratai. 2 k. N a g y o b b m u n k á k f o l y t a t á s a : Oncken. Allge­ meine Geschichte. — Duruy. Geschichte des Röm. Kaiserreichs. — Kirchhof! Unser Wissen von der Erde. — Ranke. Sämmt liehe Werke. — («oedecke. Grundriszder deutschen Dichtkunst. — J á r at o t t f o l y ó i r a t o k és ú j s á g o k : Heiermann. Mittheilungen, — Andree. Globus. — Philosophiai irók tara. — Budapesti szemle. 3 k. — Növénytani lapok. — Figyelő. 2 k. — Protestáns egyh. és isk. lap. — Evang. isk. és egyh. lap. —• Magyar nyelvőr, l ’hilclogiai Közlöny. — Vasárnapi Újság. 3 k. — összesen : 47 kötet. 2. A j á n d é k u t j á n : A magy. tud. akadémia kiadvá­ nyai. Circa 30 k. Tek. Zlinszky István úrtól : A prot. köztört. feji. — Nagykőrösi krónika. — Komáromy. A pálya-kezdők. — A pá­ pák bűnei. — Szikszói enyh-lapok. — Czáf-irat Renan Jézus életére, — Kazinczy F. levelei. — gróf Eszlerházy M. munkái. Miksa baj. herez. utazása keleten. — Rejtelmes lev. Rákóczy korából. — II. Rák. Ferenez diseursusai. — Ungvár története. — Ön- és emberismeret. — Erzählungen und Märchen. Báslhy. Magy. emléke. —

58 Gvadányi munkái. Koppe. A földm. és állati. — Paczig. Mezőgazda­ tiszt. — Sáfárkodó magy. gazda. — Falusi gazda. — Gazdaság, füzetek. 3 kötet. — A rendsz. lovaglás alapszabályai. — A ker. teszel évkönyve. — A szarvasmarha. — A birkatenyésztés. — Magy. gazd. ismert, összesen : 23 kötet. Tek. Chovan K. tanár úrtól : Term. tud. közlöny. — Term, tud. előadások. 2. k. Összesen 3 kötet. T. Pokomándy Radimeczky Mari Nagys. Fővárosi lapok. Napilap. 31. kötet. T. Sváby Ödön ur : Laus asini. — Strabo. De situ orbis. — Széchenyi. Hitel. — A hitel taglalalja. Összesen: 4 kötet. Szarvasi kaszinó társulat : Országgyűlési értesítések. Kézirat. 16 füzet. Évi értesítőjét megküldte minden középtanoda. Összesen : 16li Az ajándékuk összege : 273 kötet, illetőleg füzet. Tavaly ki volt mutatva 12146 kötet Ez évi gyai apodás 320 , A könyvtár áll összesen 12466 kötet,

illetőleg

füzetből. B.) A régiségtár gyarapodása. Ajándékul kaptunk : Laukó Mátyás űrtől 1 ezüst lengyel dé­ nárt, Tek, Rohoska Mihály úrtól 2 ezüst darabot, Tiszt. Ardeleán József úrtól 2 ezüst db. Czesznak György 1 ezüst, 1 réz. Tanulóktól : Pelricz J. IV. o. t. 2 ezüst, Belopotoczky Gy. IV. o. t. 1 ezüst. Meiner J. II o. t 1 ezüst 1 réz. T. Székács István ur szives volt intézetünknek egy ezüst kelyhel és ostya-tálczál ajándékozni, melyet Szenttornyán ásás közben a romok közt találtak, Bállá Károly VII. o. t. pedig egy régi (labancz) pipát és egy ódon szivar-szipkát. C.) A te r m é s z e tr a jz itá r g y a ra p o d á sa . (Közli Chován. )

Vétel útján szereztetett : 1. Egy teljes emberi csontváz ; 2. Mell­ kas tüdővel szívvel (szétszedhető) 3 Szem (szétszedhető) 4 Fül. (szét­ szedhető) 5. S zív . (szétszedhető) 6 . Gége. (szétszedhető) 7.Bőr (álmet­ szetben nagyítva) 8 . Kálózdy nővérek mesterséges növényei. (24 do­ bozban, felállítható) Érték 2 0 0 frt.

59 — Ajándékul kaptunk T. Varga József úrtól 4 db. kősót, kelteje műkészitmény. kelleje termés; egy darab termés aranyat, egy darab utánzatot Verespatakról, T. Szabó Géza úrtól egy db. Nagyágról való aranyérczet. Fogadják e helyen is kö­ szönet unket. D, A természettani tár Ez év folytán nem gyarapodott.

A I u

m

n e

u

m.

(D e lliá iiy i ep liorn s k ö z lése.)

Beíratott 179 alumnusf év közben kilépett 4, kik közül : 1. ) 50 írtjával teljes fizető volt 50. 2. ) Olcsón élelmezett, még pedig 80 irtot fizető volt 101 15 , . , 12 3. ) Egészen ingyenes „ » 16. Az esti convictusba beírattak év elején 70-en, év zártán volt 50. Nemeslelkű adományozó : t. ez. dr. Hajnal István 10 írt. Supplieatio eredménye 1887-ben. P e s t-P i 1 i s-S o 1 t-K.-K u n m e g y e é s N ó g r á d b ó l befolyt 157 írt. 5 kr., mely összeghez nagyobb mérvben járultak következő t. ez- aláírók; budapesti építkezési vállalat 5 írt. fővá­ rosi tanács 5 írt. br. Prónay Dezső 10 írt. Dessewffy Ottó 4 írt. G ö m ö r-S z e p e s m e g y é b ő l 64 írt 70 kr. T i s z a m e l l é k r ő l 115 írt. 19 kr., ehhez járult Nyír­ egyháza városa 5 írttal ; Tisza Kálmánná 4 írt. H o n t-, Z-ó 1y o m-, B a r s me g y é b ő l 73 fit. 90 kr. B á c s-B o d r o g-, T o r o n I á 1-, T e m e s-, K r a s s ó ­ in e g y éb öl 76 írt 3j kr, ehhez járult Szeghegy községe 5 írttal. D u n á n t u 1 r ó l 96 írt.., ebhez járult Sóiymosy Lászlóné 5 trí, Káldy Gyuláné 3 Irt. Ihász Lajos 3 írttal. K o m a r o m-, P o z s o n y - , N y i t r a-, T r o n c s é n-,

— 60 L i p t Ó-, T ú r ó c 7. m e g y é b ö I 80 frt. 30 kr., ehhez járult Osztroluczjcy Gézátié 3 írttal. B é k é s - , C a o n g r ä d - , C s a n á d-, A r a d m e g y éb ő 1 472 frt 70 kr. 761 liier búza, ehhez járultak : t. ez. Dérczy Autal 5 frt, Kondoros községe 3 frt, Geist Gyula 5 frt; csabai takarékpénztár 5 frt, csabai ev. egyház 5 frt, Csaba városa 5 frt, csabai népbank 5 frt, mezöberényi takarékpénztár 3 frt, Ladies György 3 frt, Gyula városa 5 frt, Karassiay I. 5 frt, Csermák Kálmán 5 frt, Povázsay Mihály 3 frt, Tót-Komlós községe 3 frt; Klein Árpád 3 frt. Szenes Elek 5 frt. Szentes városa 5 frt, szen­ tesi ev. ref. egyház 5 frt. Nagylak városa 5 frt. nagylaki takarék­ pénztár 3 frt. aradi ev. egyház 5 írt. pitvarosi egyház 3 frt, öcsödi ref. egyház 3 frt. két ismeretlen 5 —5 frt. tiszaföldvári ev. egyház egy köböl búzát, ugyanennyit lelkésze Masznyik János. S z a r v a s v á r o s á b ó l 90 frt 50 kr., ehkez járultak : Áchiin Ádám 5 frt. Sárkány János 5 frt. Tomcsányi Károly 10 frt. Haviár Dani 5 frt. gr. Bolza Antal 5 frt. Csernák János tanitö 5 frt. Laukö Mátyás 2 véka búzát. A nt. ev. egyház jelen évre is, mint általában évenkint, ad hat köböl búzái. Összesen ; 1226 Irt. 64 kr ; 764 liter, 6'5 köböl búza.

V ili.

Évi események és állapotok. Az 1887/s iskolai év zavartalan munkásságra alkalmat adó normális éve volt a szarvasi főgymnasiumnak. A beiratások 1887. aug. 30-tól szept. 4-ig folytak le. Közben szept. 1. a múlt tanévről megkésett, de különben ná­ lunk vizsgálatra jogosított magántanulóink tettek utólagos vizsgálatot. Szeptember 2. és 3-án a tanári és főhatósági engedélylyel javítók próbálkoztak azon tantárgyakból, melyekből tanév zártakor elég­ teleneknek bizonyultak. Szeptember 5-én megnyílt osztályonként a köztanitás 380 beirott tanulóval, kikhez a megkésettek hullározó tömege utóbb csatlakozván, a létszám végleg 404-re emelkedett. Az egyes osztályokba beírott tanulóságunk év elején és annak zártakor így csoportosult ;

fii —

© <*}

oÍSJ

3T :©

V)

|

fc cö S

V.

féld ija s

©

fizető

V II. oszt.

V I. oszt.

V . oszt.

III. o szt

IV . o szt.

II. oszt.

í. o szt.

és pedig

NJ Ott

n y ilv á n o s

M inőség ta n d íja k fize­ sz e r in t tésére n ézv e

A tanulók száma osztályonként volt

S= ti

b eírva 1887/s 63 58 53 37 50 4 5 51 47

404

385 19

387

7 10

é v v ég én 45 m e g v iz sg á lv a 6 2 I5 7 53 36 49 43 4 9 1

394 382 12

377

7 10

Az iskolai év munkakörét kissé zavarta azon körűim ény, hogy a bányakerület főgymnasiumaiban 1887. junius hóban az érettségi vizsgálaton egy-egy tantárgyból elégtelen eredményt mutatók javitó vizsgálatait, továbbá a betegség s egyéb törvényesen mentségül vehető akadályok miatt megkésettek vizsgálatait a Főtiszt. Püspök­ ség sorrend szerint Szarvasra rendelvén, előbb szept. 6 . 7. 8 . 9. és 1 0 . napjain Írásbeli érettségit tettek kelten, s utóbb szept. 1 2 . szóbeli érettségire állottak 18-an. Az 1887. szept. 11-én ünnepélyesen megölt tanévnyitó istentisztelet után szept. 13. felolvaslatlak az összes beírott tanulók előtt az általános fegyelmi törvények s a négy felsőbb osztálybeliek korához mérve magyarázatokkal közöltettek ezen kivül osztályon­ ként a részletes fegyelmi szabályok és útasitások, A szept. 26. megtartott tanári tanácskozmány részletes tájé­ kozást nyervén az egyes osztályok alakulásáról s a tanulóság lakás­ beli elosztódásáról, erre annyiban gyakorolt irányzó befolyást, hogy a kor- és osztálytársaknak tanácsolni el nem mulasztá, mikép lehetőleg az összeillők csoportosuljanak egy-egy tanulói lakáson, — bár sokan a szülök s a lakásadók közül e tanács nevelői czélzatát figyelembe nem véve, előre másként intézkedtek. A tanulói laká­ soknak egészségi érdekből való megtekintésére az intézeti orvost felkérte a tanárkar s kiosztá a lakásadók között a nyomatott uta­ sítást arra nézve, hogy a családi körükbe vállalt tanulóság felett a felügyeletet és ellenőrizést mi módon tartoznak gyakorolni, Tanuló ifjúságunk nagyobb részt alföldünk szülötteiből állott. Ép, egészséges, erős testalkatú, szépért, jóért, igazért hamar lel­ kesedő, de a következetes és kitartó munkában gyakran ingadozó,

s tin gygyóból erősebb kötelékekkel van fűzve az érzékiekhez, mint a szellemiekhez. Ezekben magán hordozta tanulóságunk lassan fejlődő alföldünk jellemvonásait, mely magyar közművelődésünk érdekéből tekintve még ma is inkább biztató ígéret, kecsegtető remény, mint bevégzett tökély és fejlettség jellegét mutatja. Tanulóságunk iskolai munkásságát úgy a főiskolai tanács, mint a fentartó esperesség nem különben bennünket látogatásaikkal megtisztelő hivatalos közegei által a magyar kir. közoktatási kor­ mány ez évben is jó akarattal ellenőrzők s nyilvános vizsgálataink alkalmával az érdeklődő közönség is meggyőződhetett arról, hogy adott viszonyaink között teliesitettük a tőlünk telhetőt arra nézve, hogy úgy alapos és sokoldalú képzés, mint czélludatos jellemesedés tekintetében ifjúink felismerjék hivatásukat, teljesítsék ebből folyó kötelességeiket » önképzésükre okosan felhasználják a szarvasi fögymnasium körében töltött időt. A tanulási eredményt a követ­ kező táblás kimutatás tünteti föl számadatokban :

4 4 5Í

év d e re k án

G bű y(U

> ' y

Összeseit G 'C 5 üV* V (U évvégén

,

> 'V

Vll ,0.

év végén


VII. o. év d e re k á n

'r-i

VI. o évvégén

G -ci

év v é g én

j

V. 0

j

'rtG VU

év végén

i

bű

>>

év v é g én

r

év d e re k án

, m in d e n b ő l je l e s

évvégén

év d e re k á n

és pedig

It. o. 111 0. IV. o. év d e re k án

i 0

év d e re k á n

A rendes tantárgyakból nyert osztályozás átnézetben ;

4 3

6

5

I F> Fy l

3 — —

20

29

6

2

8

5

8

51

66

4 m in d e n b ő l

jó m in d e n b ő l e lé g s é g e s

18 13

4 8 ti

7

7

3

6

9

25 28 27 35 19 28 15 14 2 2 1 4 1 4 2 0 3 0 3 4 2 5 3 5 1 7 7 2 0 8 í

7 9 13 9 6 6

k e ttő b ő l e lé g te le n

4 4

tö b b ő l e lé g te le n

6

o s z tá ly o n ­ ként ö sszesen

4

2

—

7 7

2

10 4 3 3

6

4 5 3

10

6

6

13

^ rO

egybőJ e lé g te le n

5 3 5 1

3

1

3—

6

—

7 4 5 4 2

9

2

•

50 51 36 25 51

15

60 62 56157 52 53 36 36 48 49 4 2 4 3 46 49 45 45 385 394 1

1

1

írásbelihez bocsájtva

43 43

másutt —

41 39 39 32 2 ? 23 3 8 1í 1 1!3 5 1 1 l '

o

I

I

I

'Ö tß

'V u * < u

N

£ tű 'O

bű

7

Összesen

'3d

rtN

katonai 1 vasúti

’"öS rfir Cö -cö

?

t/3

orvosi bölcsészi technikai erdészeti

3

elégséges

OC a>

Minő pályát választott

theologiai

3 'C3

Minőségileg

Szóbelire bocsátva Szóbelit megállotta jeles

cS

| közs. jegyzői

Ezekből végeztek

nálunk

Érettségire jelentkez.

!

Az egyes osztálybeliek évközi es évzárti létszámának inga­ dozása abból ered, hogy magántanulóink rendesen csak a tanév végeztével állanak vizsgálatra s év derekán szokás szerint nem oszlályoztatnak. Láthatni azonban az adatoknak fentebbi összeve­ téséből, hogy a jelesek, jók, elégségesek száma fokozódik, az elégtelenek száma pedig apad a mint a tízhónapi tanidő munkája a betetőzés felé halad. Ebből a tanulóságra vonatkozó előnyös következtelést megvonni nem lesz nehéz annak, ki figyelemre méltatja azt, hogy az osztályozásban nem egyes szaktanárnak egyéni ítélete, de a tanári tanácskozmánynak e]vekre és objecliv eredményekre alapított megállapodása nyer kifejezést. Az érettségi vizsgálatok végeredménye szintén vázlatos képét adja annak, hogy tanulóságunk minő eredménynyel végzé tanulmá­ nyait a gymnasiumban. Ennek átnézete a következő ;

32

i

Ezek közül jelesen érettek : Hellebranth János és Mayer Vilmos. Jól érettek : Boros János, Diamant Lajos, Göbölös Lázár, Iieynke Oszkár, Rimler Pál, Rófusz Gábor és Rőth Aladár. Egyszerű érettek : Andrási Dani, Bácsi Béla, Barbosz Géza, Bella Mátyás, Diener Lajos, Gaylhoffer János, Gyalay Dezső, Kemény Szilárd, Kis István, Kis Károly, Kollár Vilmos, Körösi Dezső, Kunos István, Marsai Pál, Molitórisz Lajos, Ollik Pál, Szlávy Pál, Sztovicsek Antal, Szűcs Elemér, Thaisz Géza. Tóth Emil, Valentinyi János és Züsz Izidor. Tanulóságunk egészségi állapota bár csaknem egész éven át

— u lappangott községünkben a sarlach, mégis inkább kielégítő; mfflf kifogásolható. Volt ugyan szórványosan mutatkozó himlő, tüdő-, bél- és gyomorlob. de részint az óvó elkülcnzés, részint a fáradhatlan orvosi gondozás és az ifjúkorral járó életképesség minden végzetes következmények nélkül megküzdöttek a fenyegető bajokkal, különben az iskolai év elején a himlő elleni újra oltás a községi orvos, dr. Mikolay István úr által mindazokra alkalmazva lett, kikre a közegészségügyi törvény szerint az alkalmazandó ; nem különben osztályonként megvizsgáltattak az ifjak a tekintetből, váljon a már vidékünkön is mutatkozó egyptomi szembaj nem jelentkezik-e a tanulóságnál. E vizsgálat eredménye is kielégítő volt, mert habár szemhurut és kisebb gyúladás kivált a könnyelműen fiírdöző kiseb-' beknél mutatkozott is, de trachoma tünetei nem találtattak egyet­ len egy kétes esetet kivéve, mely körülményesebb orvosi megfigye­ lésre és gondozásra szolgált alkalmuk A tanulóság önmunkásságának, társas művelődésének 3 szé­ pészeti ízlésének irányzására czélzólag ez évben is szép sikerrel működött a tanulói dalkar, az önképző-kör, a korcsolya-egyesület, az önkéntes rajzolók, francziául tanulók csoportja s a tanárkar ellenőrzése alatt megalakult, de csakhamar a vállalkozók ellentétes érdekei és felfogása miatt beolvadt tanulói zenekar. Ezek iskolai közünnepélyeken sikeres föllépéseikkel adtak tanoságot arról, hogy tanulóságunk örömest képezi magát a szavalás, éneklés, zenélés, rajzolás s a fétfias sport minden ágazatában, ha csak vámszakértő lelkes vezető, ki szeretettel karolja fel a nemes törekvést s biztatólag a félsikerrel is meg tud elégedni ott, hol buzgó kezelők pró­ bálkoznak. Különösen a márcz. 15-ének hazafias emlékünnepe, az önképző-kör örömünnepe s a tanévet bezáró tanulói szavalali, ének- és zene-előadás voltak oly kedves ünnepélyek, melyeken az érdeklődő közönség élvezettel és elismeréssel hallgatat az önként vállalkozó ifjaknak ügyes előadását. A tanulóság kedvencz társas mulatsága, a kérelmezett majáles az árvizveszély s kivált a vidé­ künkre ezzel kapcsolatban érzékenyen nehezedő nagy veszteségek közös csapása miatt nem volt megtartható, bár sem ifjúságunk, sem közönségünk egy része nem akarta megérteni azt, hogy vál­ ságos megpróbáltatások pillanataiban vallásos kedélyhez illőbb

lémondani, mini mulatozást keresni olt, hol százezrek aggódnak, szenvednek s nélkülöznek. A tanulóság vallás-erkölcsi művelődésére czélzólag nemcsak az iskolai vall ás tanítás, de az egyházi élet. által ajánlóit vallásos cselekmények buzgó gyakorlása által is kívánt hatni fögyninasiumunk. Ezért tanári vezetés mellett látogatták az ifjak az istentiszteletet s részesültek két ízben az úrvacsorában. Különben a nagyobb tömeg ez évben is fegyelmes és vezethető volt s erősebb büntetési csak két eset tett szükségessé, u m. nehány könnyelmű ifjúnak játékszenvedélye és a más felöl importált tiltott korcsmalátogatás bot­ ránya, mely miatt három ifjat csendes eltávolításra Ítélt tanárkarunk. A javulás reményében ezek neveire is szívesen vetjük a feledés fályolát, s örömest közöljük tanárkarunk évi tapasztalataira alapított osztályzatát, mely szerint tanév végeztével volt. 339 jónak, 42 szabályszerűnek és 1 kevésbé szabályszerűnek jellemzett nyilvános tanulónk. Az ifjak szorgalmát, jó viseletét s mellesleg anyagi szegény­ ségét is tekintetbe véve tanárkarunk ajánlata folytán a következőket méltatták különböző díjosztó bizottságok s a nagytiszl. főiskolai tanács kitüntető jutalmazásra. a. ) Kemény Szilárd VIII. a Návay-félc, Szlávy Pál VtJI. a Mária Terézia alapítványi, Markovies Béla VII. a Vojnits-féle s Tarnay Dezső és Tarnay Ivor V. osztálybeliek a Kárász Anna féle, úgy szintén Göbölüs Lázár Alii. Popovics János VII. a Obiba-Bírta féle ösztöndíjakkal leltek kitüntetve. b. ) A Róth-Teleki-dijat (38 frlot) elnyerték ITellebranlh János, Korcsi Dezső, Rimler Pál Vili., Büros Dezső és Fáik Henrik VII. osztálybeliek a mélt. egyetemes díjosztó bizottság kegyes intézkedése szerint. c. ) A fögymrrasium ren delkezése alatt álló ösztöndíj-alapokból: a Bevschlag-Töltésy-félét (40 írt.) Bóth Aladár Vili. a Németh István-félét (25 f r t) UdVardy Sándor VB. a Boczkó Dániel-félét (32 frt.) Jáhn Búbért és Ribárszky Pál VII. az Urszinyi Andorfélét (25 frt.) Gyalay Dezső VIII. oszt. tanulók nyertek el. d. ) A kisebb jutalomdíjak közül : a flaviár Dániel-félét (14 írt.) Vitális István VI. a Party Ferencz-félét (10 írt.) Slajcho Mihály

—

06

—

IV. a Zsilinszky Mihály-féle rajzdíjat (8 frt.) Králik Pál IV. a szarvasi festő-czéh jutalmát (8 frt.) Mocskónyi Zsiga V. a Debreczeni Endre-félét (5 frl.) Kis László VI. a Székács József-félét (8 Irt.) Lichtenstein Zoltán IV. a Vozárik Pál-télét. (8 írt.) Zsi­ linszky Sándor V. A Szécsi Ede-íélét (8 frt. Diamant Jakab IV. a szarvasi nőegylet egy-egy aranyát Neu Sándor és Demcsák János VII. a dr. Szlovák Pál egy aranyát Raffay Ferencz VI. a Balthazár József-féle 10 frankos aranyat András Pál V. a Ponyiczky Máté-féle aranyat Lakatos Sándor VII. a Danes Béla ezüst tallérját Salacz Ferencz VI. o zt. tanulók kapták. e.) A bányakerületi ösztöndíj-alapból, melyből évente 105 frt kerül a gymnasium rendelkezése alá, 8 frtnyi és kisebb összegekkel jutalmaztattak : Molitórisz Lajos, Valentinyi János, Andrássy Dani VIII. Halrnay József VII. Schád Gyula, Mihálfi Emil, Benczúr Mi­ hály VI. Makula Károly, Melich János, Piltz Mihály, ürszinyi János, Vandlik Virgil V. Lozsa Zoltán, Králik Dani, Belopotoczky György IV. Sziráczky Kálmán, Szlovák Pál, Lengyel Sándor és Ponyiczky Káinján III. osztálybeli tanulóink. í.) Végre a szarvasi nőegvlet által ez évre is kegyesen fel­ ajánlott 6 frt s a Ponyiczky Máté úr által adott 2frt. torna-juta­ lomból kitüntetve lettek : Hellebranth János Vili. (2 Irt.) Bállá Károly VII. (1 frt.) Stark Dezső VI. (2 frt.) ez utóbbi mint a távol-ugrásban legkitűnőbb ; Makula Károly V. (1 frt.) Lichtenstein Zoltán IV. (1 frt.) és Szlovák Pál III. (1 frt.) A jutalmakat nagy közönség jelenlétében lelkesítő szavak kíséretében az igazgató adta át a magukat, arra érdemesitőknek. Főgymnasiumunk, tanulóságunk és tanárkarunk iránt való komoly érdeklődés ez évben is többeket hálára kötelező áldozatkészségre indított. Az alumneumról, a könyvtárról szóló részletes kimutatások (lásd Értesítőnk VI. és VII. czikkét,) szintén erről tanúskodnak. Itt csak azokról teszek említést, kik a szépen gyara-podo tanárnyugdíj alapjára adakoztak e tanév folyamában. Ilyenek ; Kocsondy József 4 frt. Sziráczky János 15 frt. dr. Hajnal István 50 frt. Horváth Károly 10 frt. Lusztig Károly 20 frt. iíj. Ghovan Zsigmond 2 frt. Winternitz Arnold.lé Ő nsga 10 frt. Tepliczky Gyula 50 frt. Dobos Adolf 5 frt. a .békési népbank 10 frt. Benczúr

67 Sándor 3 frt. Ardeleán József 5 frt. néhai özv. Tliúry Jánosné végrendelelileg 100 frt. es a szarvasi takarékpénztár az évenle kiosztatni szokott jótékonysági összegből újra 100 frt, Úgy szintén itt említem fel ifjú Medveczky József ur azon jótéteményét, hogy az alumnusok részére kiosztott ez évi gyógyszerek árát — leütvén ez összegből az alumneum javára a 25°/0 árleengedést — a tanárnyugdij alaphoz csatoltatni határozta. Ez összeg a belegeskedések arányával csökken vagy emelkedik. Azonban miután ezen kivált a tanáckart hálára kötelező áldozatot a főgymnasium egykori jeles növendéke oly kijelentéssel hozta meg, hogy ezt évenle megtenni kötelességének tekintendi : nem mulaszthatom el ez alkalommal sem a nemes szívű adakozó fényes áldozatát emlékeztetőül és serkentőül felemlíteni. Különben is jól mondja a latin : taceat, qui dal beneficium, narret qui accepit. Meg nem szűnő hálánkat és köszönetünket nemes szívű jótevőinkkel s az intézet iránt ér­ deklődő t. közönséggel szemben örökítsék e sorok. Fögymnasiunmnkat felső megbízatásából eredő jogánál fogva meglátogatta ns. Kékesi (íyula kir. tanácsos és tankerületi főigaz­ gató ur január 25. 26. 27. és 28. napjain. Látogatása alkalmából a főgyrnnasiumra vonatkozó észrevételeit a tanárkarral nyíltan közölni kegyeskedvén, hivatalos eljárásáról jegyzőkönyvet vétetett fel. Az érettségiek alkalmából a főtiszt, l’üs^ök urat, dr. Szeberényi tlusztáv kir. tanácsosi, elnöki tisztében — kórtéré — nagyi. Áchim Ádám békési ág. ev. Esperes ur helyettesítő s a magyar kir. köz­ oktatási kormányt dr. Heinrich (lusztáv m. kir. egyetemi rendes tanár s a bölcsészeti kar dékánja képviselő, kik türelmük, szakava­ tott belátásuk, tapintatos bólcseségük és gyöngéd ifjúság-szeretetük által lélekemelő ünneppé tudták tenni a fárasztó munka és sokakra nézve kínos mérkőzés napjait. Iskolai ünnepélyeink és nyilvános vizsgálataink alkalmából meglátogatlak még bennünket a helybeli és vidéki művelt közönség részéről sokan, kiknek lekötelező figyel­ me s érdeklődése biztató és serkentő arra nézve, hogy feladataink megoldásában buzgólkodó protestáns középiskoláink áldozatkész támogatását bírják mindazoknak, kik a nemzeti kultúra szent ügye iránt műveltségüknél fogva nem lehelnek közönyösek. Tanárkarunk Kicska Dániel lisztlárs visszalépése folytán a tanév elején fokozott munkára lévén kötelezve, utóbb Kemény 5*

Árpád és a félév derekán Varga József ifjú helyettes tanárokkal nyert kiegészítést. A lassú megújhodás folyamata észlelhető tanárkarunkon s intézetünkön is. Vajha a régi törzsre oltott nemes gályák mindenben fokoznák termőképességét és díszét intézetünknek, mely télszázadon túl terjeszkedő munkásságával az alföld közmű­ velődésében szép missiót teljesített eddig, — s bár az idők válsá­ gosak — hiszem, hogy teljesíteni van hívatva a közel s meszsze jövőben is ! A tanárkar havonként, sürgős esetekben rendkívüli időben is tartott tanácskozmányokat, melyekben úgy módszertani kérdések, mint fegyelmi és közigazgatási ügyek lettek közös meg­ beszélés alapján elintézve. Paedagogikus érdekből ifjúságbarátként látogatták a tanárok a tanulókat lakásaikon is, hogy otthoni mű­ ködésükről s a háziak és városiak irányában tanúsított magukviseletéröl szerezzenek tapasztalatokat. Iskolai teendőik terhe mellett irodalmilag és társadalmilag is többen működtek a tanártársak közül a közművelődés ügyeiben s közönségünk és vidékünk ismervén érdemeiket, neveik koszorúzásától szándékosan tartózkodom. Végül nem hallgathatom el intézetünk, tanárkarunk, esperességünk s művelt közönségünk közös gyászát, mely bennünket Tatay Istvánnak, az annyi éveken át jeleskedő tanárnak és igazgatónak, halálával sújtott. Mintha szerényen rejtőzni akart volna hálánk és elismerésünk kifejezései elől, rokonaihoz utazott s kiszakítva magát ismerőseinek, barátainak, tisztelőinek népes környezetéből oda ment meghalni, hol gyászkíséreléhez legkevesebben csatlakozhattak azokból, kik életében s munkásságában hozzá a baráti vonzódás, az igaz-ügyszeretet és forró lelkesedés őszinteségével önként annyi­ szor csatlakoztak. Miután értesítőnk csaknem teljesen szedve volt, midőn letűnt jelesünknek halálhíre megdöbbentüleg hozzánk lecsa­ pott, nem az öt megillető első helyen áldozunk emlékének, hanem itt e végsorokban róvjuk le a hála és kegyelet kötelességszerű tartozását.

t TATAY ISTVÁN nyugalmazott gymnas. igazgató tanár, ki 1821, márcz. 7. Hidegkúlon Tolna m. született, gymnasium! és bolcsészet-theologiai

— 69 — pályáját Sopronban végezte s 1840—43 ig a ballei és berlini egye­ temeken magát tanári pályára szakilag képezte, utóbb Kis János superintendensnél és Szirrnay Ádám úri családjánál nevelösködölt, 1845/6-ban Hudapesten az ág. ev. gymnasiumban segédianárkodott, 1846— 1848-ban a soproni ev. lyceumban és theologiában rendes tanárként működött s azután 1849—1835-ig Aradon nevelüsködölt, 1855-ben a szarvasi főgymnásiumban a bölcsészet és klassikai nyel­ vek tanszékére tanárul választatott s 1856—1882. február 1-ig mint ez intézet vezérszelleme és igazgatója jeleskedett, innentől kérelmet-e nyugalomba helyeztetett s érdemeinek elismeréséül a főiskolai tanács örökös tagjául esperességileg megválasztatolt, 1 8 8 8 . jú n iu s 12 én n u d liu l! Szeiit-Iyffriiiczrn

s eltemettetett a budapesti Kerepesi temetőbe 1888. junius 14 ikéu. Földi pályája a jeles tanférfiúnak, bölcs igazgatónak, lelkes ifjúságbarátnak, igaz hazafinak és prot felvilágosult szellemnek Isten akaratából csak 67 évre térj edel t, de

á l d o t t

e m l é k e z e t e

az alföld hazafias közművelődésében, a szarvasi főgymnasium tör­ ténetében s ezerekre menő tanítványainak tiszteletében s bálájában

ö r ö k r e

f e n m u r a <1. IX.

Értesítés az l8 8 8/9-ik tanévre tartozókról. Az 188% tanévre a beiratkozások szept. 1. 2. 3. folynak le; A nyilvános tanitás osztályonként megnyílik szeptember 4-én. Az elmúlt 1887/8révrül vizsgálatról elmaradt magántanulók utólagos vizsgálata lesz augusztus 29 én. Engedélyezett javító vizsgálatok lesznek augusztus 30. és 31-én. Az ezen határnapokról netán megkésőle a tanév elején előjövő munka torlódás miatt utó­ lagosan abg lesznek megvizsgálhatok s maguk lesznek okai, hu netán osztályismétlőkul maradnak.

Az I. osztályba az 1883. XXX. lörvénycz. értelmében nem vehető föl több 60 nyilvános tanulónál. Minthogy parallel-osztályok felállítására nyomott anyagi helyzetünkben alig lehet egyhamar kilátásunk, kérem a beiralkozni kívánókat, hogy késlekedés nélkül jelentkezzenek, mert a törvényes létszám betekével még helybelieket is csak magántanulókul jegyezhelnénk be. Magántanulók fölvétele szeptember 20-ig nyitva hagyátik, inneniül azok beiratkozása is nehézségekkel járna. Beiratáskor a t. szülék vagy gyámok jelenléte kívánatos. A fölvételre jelentkező lássa el magát keresztlevéllel, himlö-oltasi esetleg ujra-oltási bizonyilványnyal, s bizonyitványnyal arról, hogy a népiskola IV. osztályát eredményesen végezte. Gyöngén osztályzottak díjtalan fölvételi vizsgálatnak lesznek alá vetve. Az első osztályba csak olyan tanuló vehető föl, ki keresztle­ velével igazolja, hogy fölvételkor inár 9 ik életévét betölté s még nem idősebb 12 évesnél. Felsőbb osztályokba lépők rendes bizonyitványnyal — nem értesítővel — igazolják végzett tanulmányaikat s lanfolyamukaí. Az intézetbe lépők fizetni tartoznak : a. ) A nálunk először beiratkozok fölvételi dij czimén 1 frtot. b. ) Minden beirott tanuló egyaránt fölvételkor fizeti az orvosi dijat (1 írt.) a tanárnyugdijra eső illetéket (50 kr.) a tanszerpénzt {1 frt. 20 kr.) a torna-, rajz- és uszodai dijat (1—IV. oszt. 5 frt. V—Vili. oszt. 3 frt. s a tanítási dijat, vagy legalább ez utóbbinak félévi részletét. A tanítási dij helybeliekre, 6 frt, esperességbeliekre 10 frt. esperességünk kötelékén kívül állókra 14 frt. Izraeliták a bei­ ratás, orvoslás és tanárnyugdij illeték kivételével, melyek minden tanulóra egyformán vannak kiróva, a többi dijak kétszeresét fize­ tik, vagyis torna-, rajz és fürdési dij 10 frt illetve 6 frt; tanszer­ pénz 2 frt 40 kr. s tanítási dij 28 forint, A fokozódó igények törvényileg is kötelező kielégítése kény­ szerít reá, hogy a tandijakat jövőben — bár kíméletes mérsékléssel — emeljük. Miután azonban minden pénzbeli terheltetés az autonom pártfogóság megerősítő beleegyezését teszi szükségessé, egyelőre csak jelezzük ez alig elkerülhető változtatást. Ha a pártfogóság ez ügyben intézkednék, még a jövő tanév megnyíltát előzőleg hírlapi­ kig tájékoztatni kötelességem lesz az ez iránt érdeklődőket.

-

71

c. Az alumneumba fölvétetni óhajtók, ha nem az esperesség kötelékébe tartoznak, fizetnek 10 hónapra 50 Irtot, mely összeg fél évi részletekben is törleszthetö, Esperességünk kötelékébe tar­ tozók és azon felül szegénységüket közokirattal bizonyítók fizetnek 10 hónapra 30 frtot. Ugyan ezen kedvezményes csoportba fölvé­ tetnek más esperességbeliek szegénysorsú növendékei is hasonló föltételek mellett, — kivéve a görög keletieket, kik egyházi viszo­ nyaiknál fogva iskolánk fentartásának terheiben úgy sem osztoznak s iskoláikban hozzánk tartozóinknak semmi viszonzó szolgálatot nem tesznek. d A konviktusra (esteli étkezés) járni akarók 10 hónapra 34 forintot fizetnek, mit félévi részletekben is törleszthetni. Elszámolási nehézségek, nyilvántartási pontosság s elöleges gondoskodás terhei nem engedik, hogy helyt adjunk a némelyek által illetéktelenül igénybe vétetni szokott havonkénti részlet-fizetés kedvezményének. Általában önkéntes teherviselésre, pontosságra, kötelességek teljesítésére az által is hatni óhajt fögymnasiumunk, hogy a tanuló ifjúságot tartozásainak pontos lerovására szoktatja s szorítja. e. Végül a kedves gyermekeik sorsát szíveiken viselő t. szü­ lőket és gyámokat alázattal arra kérem, hogy nálunk megtelepifendő kedveseik elhelyezésében óvatosak legyenek. Egészség, jóllét, nyugalom naponként serkentő jó példa, a környezőknek értelmileg és erkölcsileg kifogástalan jelleme és műveltsége nem minden tanulói lakáson könnyen található előnyök. Az sem lehet fejlődő tanulóra közönyös, hogy minő tanulótársakkal kerül egy lakásra. Ezért előnyösebb a tanulói lakások megválasztásában a körülte­ kintő óvatosság, mint a könnyelmű megbízás és gondatlan elhamarkodás. Tanárkarunk összesen és egyenként kész elölegesen tájé­ koztatni a helyzet felöl mindazokat, kik ez érdekből bennünket levélileg vagy személyesen felkeresi szíveskednek. Különben levéli tájékoztatásnál is többet érvén a személyes szemlélkezés és ta­ pasztalati kiokúlás, már csak ez okból is óhajtjuk, hogy kedves gyermekeiket az érdeklelt szülék személyesen vezessék és helyezzék el nálunk tisztességes, müveit és megbízható családi körökben.

72 Oly társadalmi feladat ez, melynek szerencsés megoldásától sok tanulónk tanítási eredménye, jellemesedése, szerencsés alakulása, legtöbbször egész jövendője függ. A felsoroltaknak kegyes megfi­ gyelését kéri és reméli Szarvas, 1886. julius 6.

§ég@é ig a z g a tó -ta n á r .