Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtan c. Doktori Program Vezeti: Prof. Dr. Botos Katalin
1. A Doktori Program célja A gazdaság működésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdések megválaszolása az elmúlt évtizedekben egyre komplexebb megközelítéseket tett szükségessé. Korunk legfontosabb társadalmi-gazdasági problémáinak feltárása, illetve a kihívásoknak való megfelelés elősegítése olyan megoldásokat igényel, amelyek más tudományterületeken megszerzett tudás adaptálását feltételezik. A közgazdaságtudomány számos társtudománnyal képes termékeny kapcsolatot kialakítani. Karunk oktató kutatói a Doktori Program kutatási és képzési struktúrájának kidolgozásakor igyekeztek megtalálni azokhoz a tudományterületekhez kapcsolódó legfontosabb témákat, amelyek az érdeklődés középpontjában álló, aktuális, közgazdaságtudományi kérdések megválaszolásához a kiindulópontot jelenthetik. 2. A Doktori Program felépítése A Doktori Iskola műhelyekre épül. Műhelyek indításáról a Doktori Iskola tanácsa dönt. Jelenleg a következő műhelyekben folyik képzés: I. II. III.
Világgazdasági és nemzetközi pénzügyek kutatóműhely (vezeti: Dr. Botos Katalin egyetemi tanár, akadémiai doktor, Tel.: 06-1-4297279, e-mail:
[email protected]) Gazdaságpszichológia kutatóműhely (vezeti: Dr. Hámori Balázs habil. egyetemi tanár, e-mail:
[email protected]) Gazdaságmatematika kutatóműhely (vezeti: Dr. Krámli András egyetemi tanár, akadémiai doktor, Tel.: 62/544-097, e-mail:
[email protected])
Az egyes műhelyek keretében a hallgatóknak általános, és műhely-specifikus kurzusokat, illetve műhelykutatásokat kell teljesíteniük. A Doktori Program célja, hogy a műhelykutatások keretében végzett munka során a jelöltek valóban kutatásra alkalmas, sokoldalúan képzett személyekké váljanak. 3. Műhelykutatások A Kar oktató kutatói folyamatosan megújuló kutatási programtémákkal biztosítják a Doktori Iskola hallgatói kutatási munka hátterét. Ennek során együttműködnek doktori iskolákkal, a tudományos élet más kiemelkedő szakembereivel is. 3.1. Az állam szerepvállalása. Vezeti: Prof. Dr. Botos Katalin DSc. 3.2. A világgazdasági súlypontképzõdés a XX. században. Vezeti: Dr. Kőrösi István CSc. MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Tel.: 06-1-224-6700. 3.3. Az euró nemzetközi szerepvállalása. Vezeti: Prof. Dr. Botos Katalin DSc.
3.4. Fogyasztói magatartás-kutatás. Vezeti: Dr. habil. Veres Zoltán CSc. Tel.: 62/546198, e-mail:
[email protected] 3.5. Pénz, identitás és pénzvarázs. Vezeti: Dr. Szegő Szilvia CSc. Tel.: 62/544-632, email:
[email protected] 3.6. A versenyképesség egyéni, társadalmi és intézményi feltételei. Vezeti: Prof. Dr. habil. Hámori Balázs CSc. 3.7. Pénzügyi viselkedés - esetek, kísérletek és "játékok". Vezeti: Komáromi György, Ph.D. Tel.: 06-88-624-000/4940, e-mail:
[email protected] 3.8. A működőtőke –beruházás összehasonlító kulturális és viselkedési orientációjú elemzése. Vezeti: Dr. habil Árva László. Tel.: 3.9. Az új gazdaság gazdaságtana. Vezeti: Kocsis Éva Ph.D. Tel.:
1. számú melléklet: A Doktori Program kutatóműhelyeinek részletes bemutatása Közgazdaságtudományi Doktori Iskola - Valamennyi kutatóműhely kötelező kurzusai I.
Srsz 1
I félév Mikroökonómia
kred 3
2
Kutatásmódszertan
4
3
Matematikai praktikum
0
4
Pénzügytan
3
II. félév Makroökonómia Statisztika Valószínűségszámítás és matematikai statisztika
kred 3
III. félév Regionális gazdaságtan
kred 3
IV. félév Gazdaságpszichológia
3
Bevezetés a véletlen folyamatok elméletébe
3
Közgazdaságtudomány filozófiája
3
3
Marketingkutatás
3
Idősorelemzés
3
I. kredit
kred 3
37
Világgazdaság és nemzetközi pénzügyek kutatóműhely II./1
Kötelező kutatóműhely kurzusok/műhelymunka
Saját műhelykutatás
II./2.
12
Nemzetközi pénzügyek Saját műhelykutatás
Témavezető 5 Témavezető Féléves kredit 27 Féléves kredit Választható kutatóműhely kurzusok/ műhelymunka V. félév EU gazdasága / Regionális gazdaságfejlesztés/ Más alprogramok műhelyfoglalkozásai
kred
VI. félév
Pénztörténet, pénzfilozófia / Lokális gazdaság és vállalkozásfejlesztés / Más alprogramok 3 műhelyfoglalkozásai
3 12
Pénzügyek és növekedés Sustainable development Saját műhelykutatás
3 3 12
Életpályafinanszírozás Reappraisal of microeconomics Saját műhelykutatás
3 3 12
5 29
Témavezető Féléves kredit
5 32
Témavezető Féléves kredit
5 32
kred
3
Műhelykutatás
12
Műhelykutatás
12
II. kredit
143
Témavezető Oktatás Konferencia Féléves kredit
5 5 5 30
Témavezető Oktatás Konferencia Féléves kredit
5 5 5 30
I. + II. kredit
180
Gazdaságmatematika kutatóműhely III./1.
III./2.
Kötelező kutatóműhely kurzusok/műhelymunka Srsz I félév kred
II. félév
Gazdasági matematika 3 A közgazdaságtan matematikája Saját műhelykutatás 12 Saját műhelykutatás Témavezető 5 Témavezető Féléves kredit 30 Féléves kredit Választható kutatóműhely kurzusok/ műhelymunka V. félév
Műhelykutatás Témavezető Oktatás Konferencia Féléves kredit
kred
12 5 5 5 27
VI. félév
kred
3 12 5 29
III. félév
kred
Adatállomány redundanciájának mérése
3
Sustainable development Saját műhelykutatás Témavezető Féléves kredit
3 12 5 32
IV. félév Bevezetés a tőzsde matematikájába Dinamikus gazdasági modellek Saját műhelykutatás Témavezető Féléves kredit
kred 3 3 12 5 32
kred
Pénztörténet, pénzfilozófia / Lokális gazdaság és vállalkozásfejlesztés / Más alprogramok műhelyfoglalkozásai
3
Műhelykutatás Témavezető Oktatás Konferencia Féléves kredit
12 5 5 5 30
III. kredit I. + III. kredit
143 180
Gazdaságpszichológia kutatóműhely IV./1
IV./2.
Srsz I félév kred Kötelező kutatóműhely kurzusok/műhelymunka
II. félév
Általános pszichológia Saját műhelykutatás 12 Saját műhelykutatás Témavezető 5 Témavezető Féléves kredit 27 Féléves kredit Választható kutatóműhely kurzusok/ műhelymunka V. félév Munkapszichológia / Regionális gazdaságfejlesztés/ Más alprogramok műhelyfoglalkozásai Műhelykutatás Témavezető Oktatás Konferencia Féléves kredit
kred
VI. félév
kred
3 12 5 29
III. félév
kred
Pszichológia módszertana
3
Szociálpszichológia Saját műhelykutatás Témavezető Féléves kredit
3 12 5 32
IV. félév Magatartás gazdaságtan Speciális gazdaságpszichológia Saját műhelykutatás Témavezető Féléves kredit
kred 3 3 12 5 32
kred
3
Szervezetpszichológia / Lokális gazdaság és vállalkozásfejlesztés / Más alprogramok műhelyfoglalkozásai
3
12 5 5 5 30
Műhelykutatás Témavezető Oktatás Konferencia Féléves kredit
12 5 5 5 30
IV. kredit I. + IV. kredit
143 180
2. számú melléklet: az egyes kötelező/szabadon választható, illetve műhelyspecifikus kurzusok előfeltételei: Kurzus megnevezése A közgazdaságtan matematikája Statisztika Gazdasági matematika Valószínűségszámítás és matematikai statisztika
Előfeltétel Matematikai praktikum Matematikai praktikum Matematikai praktikum
Matematikai praktikum Bevezetés a véletlen folyamatok Bevezetés a tőzsde matematikájába elméletébe Dinamikus gazdasági modellek A közgazdaságtan matematikája Adatállományok redundanciájának mérése Statisztika Makroökonómia Mikroókonómia Regionális gazdaságtan Mikroókonómia Regionális gazdaságtan Makroökonómia Pénzügyek és növekedés Mikroókonómia Sustainable development Makroökonómia Reappraisal of microeconomics Mikroókonómia Nemzetközi pénzügyek Pénzügytan Idősorelemzés Makroökonómia Valószínűségszámítás és Idősorelemzés matematikai statisztika Bevezetés a véletlen folyamatok Idősorelemzés elméletébe Regionális gazdaságfejlesztés Regionális gazdaságtan Lokális gazdaság- és vállalkozásfejlesztés Regionális gazdaságtan Bevezetés a véletlen folyamatok Valószínűségszámítás és elméletébe matematikai statisztika
3. számú melléklet: az egyes kötelező/szabadon választható, illetve műhelyspecifikus kurzusok oktatói, kutatásvezetői: 1. Mikroökonómia – Dr. Csillik Péter 2. Makroökonómia – Prof. Dr. Meyer Dietmar 3. Matematikai praktikum (alapozó egyetemi kurzus!) – Prof. Dr. Krámli András 4. Kutatásmódszertan – Prof. Dr. Szabó Katalin és Kiss Olga 5. Valószínűségszámítás és matematikai statisztika – Dr. Viharos László 6. Pénzügytan – Prof. Dr. Botos Katalin 7. Statisztika – Dr. Petres Tibor 8. Bevezetés a véletlen folyamatok elméletébe – Prof. Dr. Krámli András 9. Gazdasági matematika – Prof. Dr. Krámli András 10. A közgazdaságtan matematikája – Dr. Viharos László 11. Regionális gazdaságtan – Prof. Dr. Lengyel Imre 12. Idősorelemzés – Prof. Dr. Krámli András 13. Adatállomány redundanciájának mérése – Dr. Petres Tibor 14. Sustainable development – Prof. Dr. Stefan Brunnhuber 15. Gazdaságpszichológia – Prof. Dr. Hámori Balázs 16. A közgazdaságtudomány filozófiája – Dr. Farkas Beáta 17. Marketingkutatás – Dr. habil Veres Zoltán 18. Bevezetés a tőzsde matematikájába – Prof. Dr. Krámli András 19. Dinamikus gazdasági modellek – Dr. Makay Géza 20. Az EU gazdasága – Dr. Farkas Beáta 21. Pénztörténet, pénzfilozófia – Prof. Dr. Botos Katalin 22. Nemzetközi pénzügyek – Prof. Dr. Botos Katalin 23. Pénzügyek és növekedés – Dr. Csillik Péter 24. Életpályafinanszírozás – Dr. Szegő Szilvia 25. Reappraisal of microeconomics – Dr. Martinás Katalin 26. Általános pszichológia – 27. Pszichológia módszertana – 28. Szociálpszichológia – 29. Magatartás gazdaságtan – Prof. Dr. Hámori Balázs 30. Speciális gazdaságpszichológia – Prof. Dr. Magyari-Beck István 31. Munkapszichológia – Dr. Klein Sándor 32. Szervezetpszichológia – 33. Regionális gazdaságfejlesztés – Prof. Dr. Lengyel Imre 34. Lokális gazdaság- és vállalkozásfejlesztés – Prof. Dr. Lengyel Imre
4. számú melléklet: A Doktori Program követelményeinek teljesítésével kapcsolatos technikai tudnivalók A képzés során a hallgatóknak 180 kreditpontot kell szerezniük. Kreditpontok a következő munkákért szerezhetők: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Kötelező kurzusok teljesítése Műhelyspecifikus kutatószemináriumok teljesítése Műhelykutatási munkában történő részvétel Egyéni kutatói munka témavezetői irányítással Oktatás Konferencia-részvétel
A kurzusok a vonatkozó előfeltételek megléte esetén teljesíthetőek. Műhelykutatásokért a hallgatók félévente 12 kreditpontot szerezhetnek. Saját kutatásért a témavezető félévente 5 kreditpontot adhat. A műhelyek vezetője által elismert 28 óra magyarnyelven történő oktatásért 10 kreditpont szerezhető. Magyar nyelvű konferencia-előadásért 5 kreditpont, nemzetközi konferencia-előadásért 10 kreditpont jár. 12 kreditpontértékű műhelykutatás kiváltható további 1 nemzetközi konferencián történő előadással vagy Erasmus program keretében történő 1 féléves idegennyelvű oktatással. A hallgatók legkésőbb az adott félévre történő beíratkozásig kötelesek a Doktori Iskolával közölni, milyen kurzusokat, illetve műhelykutatásokat kívánnak az adott félévben teljesíteni. A hallgatóknak félévente legalább 15 kreditpontot teljesíteni kell. A Világgazdasági és nemzetközi pénzügyek, illetve a Gazdaságpszichológia kutatóműhelyek hallgatói elsődlegesen saját műhelyük által meghirdetett műhelykutatási programokat kötelesek teljesíteni, a Gazdaságmatematika kutatóműhely hallgatói a műhelyvezetővel történő egyeztetés alapján kapcsolódnak be más kutatóműhelyek munkáiba.
5. számú melléklet: A műhelykutatások leírása 3.1. Az állam szerepvállalása. Vezeti: Prof. Dr. Botos Katalin A kutatás keretében –első fázisban a nemzetközi statisztikák alapjánszeretnénk feldolgozni a XX. század II. felének nemzetközi gazdasági adatsorait és az errõl készült nemzetközi tanulmányokat: a szociális intézkedések körében a különbözõ társadalombiztosítási területhez tartozó szolgáltatások súlyát az államháztartási kiadások között. Ebbe a körbe sorolnánk az oktatási és kulturális kiadásokat is, hiszen az állam közpénzbõl nyújtja mindenkinek ezeket a lehetõségeket, a munkanélküli segélyezés problémáját, és az anyasági juttatások alakulását. Egy második fázisban szeretnénk kitérni annak vizsgálatára, hogy az állam gazdasági szerepvállalása a piacgazdaságokra milyen konkrét formákban valósult meg, így milyen hatása van a gazdaságra az állami megrendeléseknek, infrastrukturális fejlesztésnek. E témakörbe tartozik a PPP programok elemzése is. 3.2. A világgazdasági súlypontképzõdés a XX. században. Vezeti: Dr. Kőrösi István CSc. A XX. században a világgazdaságban a vezetõ gazdasági hatalom egyértelmûen az USA lett. A két európai csoportosulás, az európai integráció és egy átmeneti idõszakban a KGST megkísérelt hasonló „gazdasági erõcentrummá” válni. A legújabb korban a Kelet-Ázsiai országok élretörése is tapasztalható, ennek keretében vizsgálandó Japán szerepe és a kínai gazdaság fejlõdésének legújabb tendenciája. 3.3. Az euró nemzetközi szerepvállalása. Vezeti: Prof. Dr. Botos Katalin DSc. A kurzus keretében vizsgálnánk a nemzetközi pénzügyi rendszer mûködésének tapasztalatait, a legújabb korban a dollár kulcsvaluta szerepének alakulását, az euró elszámolási és tartalékvaluta szereplését a nemzetközi pénzügyi rendszerben. Ennek keretében vizsgálnánk az európai központi bank történetét, működését és hatását az integrációs folyamatra. 3.4. Fogyasztói magatartás-kutatás. Vezeti: Dr. habil. Veres Zoltán Ph.D. A műhelykutatási programban a „Fogyasztói magatartás” főbb területein (elégedettség, lojalitás, észlelt kockázat, preferenciák, vevőérték, fogyasztásszociológia stb.) a legújabb kutatási modelleket és eredményeket tanulmányozzuk és dolgozzuk fel. A vizsgálódás három főiránya: 1. a szolgáltatói kompetencia – kockázatérzet – kommunikáció – elégedettség lánc modellezése és a lehetséges moderátorváltozók hatásmechanizmusának feltárása;
2. a fogyasztás életstílus-determinánsainak verifikáló kutatása fogyasztásszociológiai kutatási előzmények alapján; 3. a szolgáltatások igénybevevői elégedettségkutatási módszereinek kritikai vizsgálata, az elégedettség, a szolgáltatásminőség és a szolgáltatói kommunikáció összefüggéseinek feltárása. 3.5. Pénz, identitás és pénzvarázs. Vezeti: Dr. Szegő Szilvia CSc. A műhelykutatás keretében a történelmi pénzviszonyok értelmezésének „csapdáit” tárja. Sor kerül a pénzfunkciók elemzésére, a funkciók hierarchikus viszonyának taglalására, a közönséges és a nagyerejű pénzek megkülönböztetésére. E gondolatmenet kapcsán feldolgoznánk a mennyiségi pénzelméletek pénzről alkotott fogalomrendszerének fejlődését: a pénz mint közvetítőtől eljutunk a pénzhez, mint a gazdasági aktusok tulajdonképpeni tárgyához. A pénzviszony fejlődése a „cash and carry”től, vagyis a „fogd a pénzed és fuss” elvétől a bizalomviszony elvéig. A pénz mint bizalmi szimbólum. A pénzidentitás mint kompetencia szimbólum. Pénz mint felhatalmazás, mint felhatalmazottság és az arról szóló „papír”. A bizalmi viszony szereplői. A bizalom támaszok a pénzrendszerben. Pénzteremtés értelmezése a viszonyok egyszer pozitív, másszor negatív paradoxona szerint (E fejezet taglalásakor gazdaságpszichológiai vonatkozásokban felhasználjuk Garai László fogalmi apparátusát). A pénz az első, a második és a sokadik hatványon. A növekedési kényszer. A pénzügyi elszámolások átmenetisége: „Ki fizet a végén” kérdése? A „pénzvarázs”, azaz a „Ki fizet a végén?” probléma bemutatása. Ezen belül a pénzviszonyok átmenetiségének bemutatása a GDP elosztási viszonyainak kapcsán. Káldor válasza a pénzvarázsra: Káldor elosztáselméletének tanulságai a pénzviszonnyal kapcsolatban. (Többlet feladatként elvégezhető a mikro és a makroszabályozások közötti szabályozódási ellentmondások elemzése a fizetési mérleg tételei közötti kapcsolatrendszerekben.) Pénz és a modernizáció inflációja: mint a nem formalizált jövedelem és vagyon újraelosztás (a szereplők cselekvési viszonyaiban megjelenő – többnyire „szolid” elosztási küzdelem és érdekszövetségek a veszteségek leosztására A pénz teremtés: „ki osztja a lapot és ki állja a pénzbizalomért a gátat”? Az állam, a pénz és a piac kapcsolatának értelmezése egy sajátos pénzügyekkel rendelkező modernizációs korban. A felvetett kérdés nemzetközi pénzügyek működési logikája szerint is taglalandó. Gazdaságpolitika a pénzügyi paradoxonok hálójában: Kettős történelmi válaszok a gazdasági helyzet javítására: a túl sok a pénz vagy a túl kevés a pénz logikája szerint gondolkodók. 3.6. A versenyképesség egyéni, társadalmi és intézményi feltételei. Vezeti: Prof. Dr. habil. Hámori Balázs CSc.
A kutatási folyamat négy egymással szorosan összefüggő és egymásra épülő altémát ölel fel: A magyarországi versenyszellem mikro és makrogazdasági hatásainak közgazdasági elemzését; különös tekintettel az irigység szerepére a gazdasági életben, a versengéssel kapcsolatos közgondolkodás és a versengéssel kapcsolatos implicit attitűdök sajátosságait és megjelenésüket a hazai szervezeti kultúrában és a szervezeti döntésekben, a gazdasági versengés magyarországi percepciójával kapcsolatos vizsgálatokat és ezek kulturális összehasonlítását, különös tekintettel a gazdasági pályára készülő és a már a gazdaságban vagy üzleti életben tevékenykedő szereplők nézeteire, valamint a vállalkozói magatartás és az egyéni kockázatvállalás összefüggéseit. Ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak a hallgatók a legújabb nemzetközi szaktudományos közlésekre és saját irodalomkutatásukra is támaszkodva a kurzus során. 3.7. Pénzügyi viselkedés - esetek, kísérletek és "játékok". Vezeti: Komáromi György, Ph.D. A módszertani bevezetést követően cikkekre, tanulmányokra, és a hallgatók saját kutatásaira támaszkodva elemezzük, hogy az adott pénzügyi, tőzsdei, stb. jelenségek, hogyan ragadhatóak meg a kísérleti és játékelméleti apparátus segítségével. 1. Pénzügyi viselkedéstan legfontosabb területei A tőkepiaci hatékonyság elméleti alapjai után különböző empirikus tanulmányok alapján megvizsgáljuk, milyen esetekben sérül a standard pénzügyi elméleti keret. Árazási és döntései anomáliákat veszünk sorra, melyek magyarázatához szükség van a vizsgálati, elsősorban a gazdasági aktorok viselkedésére vonatkozó feltételek megváltoztatására. Zajos kereskedés és a részvénypiaci buborékok lehetséges okait elemezzük. 2. Viselkedési minták a pénzügyi döntésekben Bemutatjuk, hogyan tesztelhetőek és modellezhetőek az alábbi viselkedési minták, jelenségek a pénzügyi piacokon: horgonyzás, konzervativizmus, túlzott optimizmus, túlzott bizalom stb. 3. Kísérleti és játékelméleti megközelítés a viselkedési anomáliák kutatásában. 3.8. Információ és identitás. Vezeti: Prof. Emeritus Dr. Garai László DSc. (Előkészületben)
3.9. A működőtőke –beruházás összehasonlító kulturális és viselkedési orientációjú elemzése. Vezeti: Dr. Habil Árva László A külföldi működőtőke-beruházások és azok nyomán létrejövő transznacionális vállalatok a 20. század utolsó két évtizedének, illetve a 21. század elejének meghatározó gazdasági tényezői, amelyek hozzájárultak nem csak a világgazdasági
kapcsolatok átformálásához, hanem az egyes országok belső gazdasági viszonyainak alapvető átrendeződéséhez is. Bár számos közös vonással lehet jellemezni általánosságban a külföldi működőtőke-beruházásokat, illetve a transznacionális vállalatokat, azt is fontos látni, hogy a világ különböző térségeiből, illetve országaiból származó külföldi működőtőke-beruházások, illetve a világ különböző részeiben anyavállalattal rendelkező transznacionális vállalatok (TNV) szerkezetei, illetve viselkedése közt jelentős eltérések is mutatkoznak. Egy észak-amerikai anyavállalattal rendelkező TNV más módon viselkedik, mint egy ugyanazon ágazatban működő német, francia vagy japán anyavállalattal rendelkező transznacionális vállalat. Azt is látni kell, hogy a különböző kultúrával rendelkező beruházási célterületek sok esetben igen eltérő módon reagálnak a külföldi működőtőke-beruházások beáramlására. Tematika: • A világgazdasági transzformáció motorjai: a külföldi működőtőkeberuházások és a transznacionális vállalatok • A transznacionális vállalatok kulturális meghatározottságai: eltérések az amerikai, a brit, a francia, a holland, a német és a japán székhelyű TNV-k szerkezeti struktúrái és viselkedési modelljei közt • A külföldi beruházások hatásai a fogadó országok gazdaságára: eltérések a különböző térségekből és országokból érkező beruházások hatásai között (gazdasági, kulturális, ökológai hatások) • Kultúra és vállalati felvásárlás: eltérő kultúrák konfliktusai a felvásárlások során • Külföldi beruházások hazánkban: kronológiai és geográfiai megoszlás • A magyarországi autóipar példája: német, amerikai és japán vállalati magatartások összehasonlítása: kapcsolatok a beszállítókkal • A vállalati kultúra átalakulása egy más térségből származó TNV akvizíciója nyoán • Eltérő magatartástípusok a magyarországi külföldi tulajdonban lévő vállalatok között • Tudja-e befolyásolni a gazdaságpolitika a külföldi beruházásokat, illetve a TNV-k viselkedését? 3.10. Az új gazdaság gazdaságtana.. Vezeti: Kocsis Éva Ph.D A műhely rendszerezett formában mutatja be azokat a legújabb fejlődési tendenciákat, amelyek az információs forradalom hatására a gazdálkodás módjában, az üzleti élet szervezeti formáiban és piaci mechanizmusaiban végbemennek. A modern gazdaság legújabb fejlődési trendjeit egy új gazdasági rendszertípus kialakulásához vezető út egymással összefüggő tényezőiként értelmezzük, azokat a gazdasági rendszerelmélet keretében elemezzük. Foglalkozunk a tömeges testreszabás, a modularitás és változatossági hozadék kérdésével, az üzleti hálózatok fekete dobozával, a verseny és a kooperáció hatékonysági hatásával az egyes hálózat-típusokban, a szervezeti tanulás és
tudásmegosztás elméleti megközelítéseivel, a munkapiac átalakulásának mikro- és makrogazdasági hatásaival, az elektronikus piacterek logikáival.
