Veszprémi Szakképzési Centrum Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziuma 8200 Veszprém, Csap u. 9. OM azonosító PEDAGÓGIAI PROGRAM

Veszprémi Szakképzési Centrum Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziuma 8200 Veszprém, Csap u. 9. OM azonosító 203066

PEDAGÓGIAI PROGRAM Készült 2016. november 29-én A tantestület módosította és elfogadta a 2016. december 13-i nevelőtestületi értekezleten.

Mottó: "Nevelés az, ami megmarad, ha már mindent elfelejtettünk, amit a tankönyvből tanultunk". (Marx György)

Tartalomjegyzék Irányadó jogszabályok ......................................................................... 8 A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI: ............................. 10 A Pedagógiai Program értékelése és felülvizsgálata ................................. 10 A Pedagógiai Program nyilvánossága ................................................... 10 IDE IGAZGATÓI NYILATKOZAT ......................................................................................... 12 BEVEZETÉS............................................................................................................................ 12 A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE: ...................................................................... 13 NEVELÉSI PROGRAM .......................................................................................................... 15 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................................................................ 16 ELEKTRONIKUS NAPLÓ ...................................................................................................... 17 A 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZINTE VÁLTOZTATÁS NÉLKÜL TARTALMAZZA A KORÁBBI SZÖVEGET:......................... 18 20/2012. (VIII. 31.) EMMI RENDELET ............................................................................... 18 A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉRŐL ÉS A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK NÉVHASZNÁLATÁRÓL ....................................................................... 18 87. § (1) A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNY ÁLTAL HASZNÁLT NYOMTATVÁNY LEHET ...................................................................................................... 18 Nevelési programunkban nevesítjük a Nemzeti Alaptantervben taglalt fejlesztési területeket: ...................................................................................... 26 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................... 35 A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok .......................... 37 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ........................................................................ 40

2

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ........................................................................ 43 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ..................................................................................... 45 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ...................... 46 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ........................................................................ 48 A szülő, tanuló, pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ............................................................................................ 50 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai ............... 52 A felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti 49-50.§– helyi szabályai, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései ........................................................ 91 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel ................................................................... 97 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 98 Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje .................................................................... 99 Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ....................................... 100 Az iskola helyi tanterve .............................................................. 102 Megjegyzések az óratervekhez........................................................... 104 Megjegyzések az óratervekhez (Kifutó képzések) ................................... 105 Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények ................................................................................................... 106 A közgazdasági szakközépiskolai és szakgimnáziumi képzés óratervei ...... 106 Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés ....................................... 113 Az iskolai képzés óratervei felmenő rendszerben ................................... 116

3

Óraterv (heti) ............................................................................. 121 Óraterv (heti) ............................................................................. 123 Óraterv (heti) ............................................................................. 125 A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma ............ 128 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettsége ......................................... 128 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ................................................. 129 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja az intézményben ................................................................................ 134 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai........................................................... 135 Azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja ............................................. 136 Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei ................................................................................................... 138 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja .......................................................... 138 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ................................... 140 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ........... 141 A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag elhelyezése iskolánk pedagógiai programjában ................................................................................ 141 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................ 144 Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek érvényesülése a Veszprémi Szakképzési Centrum Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziumában 146 A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek .................................... 153

4

A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............... 156 A VESZPRÉM SZAKKÉPZÉSI CENTRUM KÖZGAZDASÁGI ÉS KÖZIGAZGATÁSI SZAKGIMNÁZIUMA SZAKMAI PROGRAMJA ................................................................ 158 A szakmai program kidolgozását meghatározó tényezők ......................... 159 MELLÉKLETEK I. sz. melléklet: Közgazdasági szakgimnázium közismereti tantárgyak tantervei felmenő rendszerben. A 9. évfolyamra a 2013/2014. tanévben belépő tanulókra felmenő rendszerben. Kifutó 2018/2019. tanévben.

II. sz. melléklet: Teljes

szakmai

program:

kifutó

kerettantervi

és

OKJ

képzések,

belépő

szakközépiskolai kerettanterv és OKJ szakképesítések bemutatása. Közgazdasági szakközépiskolai képzés a 2013/2014. tanévtől 9-12. évfolyamra, valamint érettségi utáni moduláris okj szakképesítések. Kifutó 2016/2017. tanévben.

III. sz. melléklet: Szakképzési helyi tanterv A közgazdasági szakközépiskola szakképzési tanterve a 9-12. évfolyamra (egységes valamennyi ágazaton (specializáción) OKJ 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző OKJ 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző Szakközépiskolai képzés a 2013/2014. tanévtől szakképző évfolyamokra. Kifutó 2016/2017. tanévben.

IV. sz. melléklet: Helyi tanterv az 54 346 02 Ügyviteli titkár szakképesítéshez (Ügyvitel ágazat helyi szakképzési tanterve a szakképző évfolyamon) Szakközépiskolai képzés a 2013/2014. tanévtől szakképző évfolyamokra. Kifutó 2016/2017. tanévben.

5

V. sz. melléklet: Helyi tanterv és szakmai program kifutó rendszerben Kifutó képzések óratervei (utolsó beiskolázás a 2012/2013. tanévre történt) A közismereti tantárgyak tantervei A közgazdasági szakmacsoport szakmai alapozó elméleti és gyakorlati tantárgyainak helyi tanterve Kifutó OKJ szakképesítések helyi tanterve VI. sz. melléklet: Az érettségi vizsga követelményei, témakörei közép-és emelt szinten VII. sz. melléklet: Közgazdasági

szakgimnáziumi:

közismereti

tantárgyak

felmenő

tantervei

rendszerben a 9-12. évfolyamra a 2016/2017. tanévben belépőktől VIII. sz. melléklet: Teljes

szakmai

program:

szakképesítések

bemutatása

belépő

közgazdasági

szakgimnáziumi

évfolyamra

9-12.

(egységes

és

OKJ

valamennyi

szakképesítésen) a 2016/2017. tanévben belépőktől IX. sz. melléklet: Irodai titkár szakképesítés szakképzési helyi tanterve a 2016/2017. tanévben belépőktől X. sz. melléklet: Helyi szakmai tanterv az esti felnőttoktatásra vonatkozóan XI. melléklet Szakképzési helyi tanterv érettségi utáni szakképzés. A közgazdasági ágazat szakgimnáziumi tanterve az 1/13. évfolyamra (egységes valamennyi szakképesítésen)

6

és 2/14. évfolyamra valamint 5/13. évfolyamra (a közgazdaság ágazati érettségi szakképesítést követő képzésre) a 2016/2017. tanévben belépőktől

7

Irányadó jogszabályok 

2011c. évi CXC. törvény a köznevelésről 26.§



20/2012. (VIII: 31.) EMMI rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról és a köznevelési intézmények névhasználatáról



22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet Egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról



229/2012. () Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról



a közoktatási törvény hatályban levő paragrafusai



51/2012.

(XII.

21.)

EMMI

rendelet

a

kerettantervek

kiadásának

és

jóváhagyásának rendjéről 

23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet a a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának

rendjéről

szóló

51/2012.

(XII.

21.)

EMMI

rendelet

módosításáról 

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,



az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.9.) Kormányrendelet,



A Kormány 84/2013. (III. 21.) Korm. rendelete egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról: o 1. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet módosítása o 2.

Az

állam

által

elismert

szakképesítések

szakmai

követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet módosítása 

a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet



12/2013. (III. 28.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet módosításáról, valamint egyes, szakmai és

8

vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről 

14/2013.(IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről



7/2014.

(i.

17.)

kormányrendelet

a

nemzeti

alaptanterv

kiadásáról,

bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról



6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról: 3. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosítása 8.§ és 18. §.



2015. évi LXVI. törvény A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról



33/2015. (VI. 24.) EMMI rendelet Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.)OM rendelet módosításáról



237/2016. (VIII.2.) Kormányrendelet 6. számú melléklete a követelménymodulok változásairól



A

Kormány

5/2016.

(I.

22.)

Kormányrendelete

az

érettségi

vizsga

vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet, valamint az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI.

13.)

Kormányrendelet

módosításáról

szóló

36/2015.

(III.

6.)

Kormányrendelet módosításáról az ágazati érettségire vonatkozó általános követelményekről. 

19/2016.

(VIII.

23.)

EMMI

rendelet

Az

érettségi

vizsga

részletes

követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról. Az 1. sz melléklete

tartalmazza

a

KÖZGAZDASÁG

ISMERETEK

(emelt

szint)

követelményeit (323-339. oldal) 

22/2016.

(VIII.25.) EMMI

jóváhagyásának

rendjéről

rendelet szóló

A kerettantervek

51/2012.

(XII.

21.)

kiadásának EMMI

és

rendelet

módosításáról, (a szakgimnáziumi közismereti kerettanterv az 1. sz. melléklet 431. oldalától kezdődik) 9



29/2016. (VIII.26.) NGM rendelet a szakmai és vizsgakövetelményekről.



23/2016

(VIII.30.)

EMMI

rendelet

a

kerettantervek

kiadásáról

és

jóváhagyásának rendjéről. 

30/2016. (VIII:31.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről a szakképzési kerettantervekről

Érvényességi

idő:

A Veszprémi Szakképzési Centrum Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziuma Pedagógiai Programjának érvényességi ideje 

az intézmény nevelőtestülete elfogadó határozatának dátumától,



valamint az intézményvezető jóváhagyó nyilatkozatától



valamint a fenntartó jóváhagyó nyilatkozatától

a következő módosítás vagy más egyéb változtatást követő elfogadó határozat dátumáig tart.

A Pedagógiai Program módosításának körülményei: A Pedagógiai Programot, annak módosítását, vagy egyéb változását az iskola munkaközösségeinek szakmai ajánlása alapján a tantestület tantestületi értekezleten fogadja el, amit a Szülői Szervezet és a Diák Önkormányzat véleményez. Az így kialakított dokumentumot a tantestület jóváhagyásra felterjeszti az intézmény vezetőjének.

A Pedagógiai Program értékelése és felülvizsgálata A Pedagógiai Programot a fenntartó az általa meghatározott módon és rendszer szerint értékeli és felülvizsgálja.

A Pedagógiai Program nyilvánossága A Pedagógiai program nyilvános, megtalálható nyomtatott formában az iskola igazgatói irodájában, könyvtárában, valamint elektronikus formában az iskola honlapján. (http://vkozgaz.hu)

10

A Veszprémi Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola a 2013. március 26-án elfogadott pedagógiai programját 2014. március 18-án módosította. Ezt követően 2016. december 13-án került sor az újbóli módosítás tantestület általi elfogadására.

11

IDE IGAZGATÓI NYILATKOZAT

BEVEZETÉS A Veszprémi Szakképzési Centrum Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziuma jogelődjének alapítási éve: 1895. Az intézmény 121 éve a város, a megye középfokú közgazdasági (korábbi terminussal kereskedelmi) szakemberképzésének bázisa. Az itt végzett diákok a legkülönfélébb gazdasági szervezetek, közigazgatási intézmények számviteli, pénzügyi, igazgatási, adminisztratív tevékenységébe kapcsolódhatnak be, vagy felsőfokú intézményekben tanulhatnak és szerezhetnek diplomát. Az iskolánknak jó a presztízse, mert jó színvonalú a szakemberképzés, a végzőseink fegyelmezett, jó munkaerőt jelentenek a munkáltatók számára. Az elhelyezkedési esélyeik, a kereseti lehetőségeik megnyugtatóak, a társadalmi ranglétrán való felemelkedésük valószínűsége is megfelelő. Az intézmény belső rendje, fegyelme, nevelőtevékenysége és a tradíciói jó feltételeket szolgáltatnak a sikeres tanulmányi munkához, a diákok személyiségjegyeinek jó irányú fejlődéséhez.

12

A pedagógiai program felépítése: 1. Nevelési program, 2. Helyi tanterv és szakmai program a 2013/2014. tanévtől kezdődően a 9. évfolyamon kifutó rendszerben: szakközépiskolai kerettanterv helyi adaptációja 2.1 A közgazdasági szakközépiskolai óratervek 2.2 Közgazdasági szakközépiskola: közismereti tantárgyak tantervei kifutó rendszerben a 9. évfolyamra a 2013/2014. tanévben belépőktől a 2015/2016. tanévben belépőkig. I. sz. mellékletben 2.3 Teljes szakmai program: kifutó kerettantervi és OKJ képzések, belépő szakközépiskolai kerettanterv és OKJ szakképesítések bemutatása

II. sz.

mellékletben 2.4: Szakképzési helyi tanterv A közgazdasági szakközépiskola szakképzési tanterve a 9-12. évfolyamra (egységes valamennyi ágazaton (specializáción) OKJ 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző OKJ 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző

III. sz. mellékletben

2.5 Helyi tanterv az 54 346 02 Ügyviteli titkár szakképesítéshez a szakképző évfolyamon)

IV. sz. mellékletben

3. Helyi tanterv és szakmai program kifutó rendszerben az utoljára a 2012/2013. tanévet megelőzően indított évfolyamokra 3.1. Kifutó képzések óratervei (utolsó beiskolázás a 2012/2013. tanévre történt) 3.2 A közismereti tantárgyak tantervei 3.3 a közgazdasági szakmacsoport szakmai alapozó elméleti és gyakorlati tantárgyainak helyi tanterve 3.4 Kifutó OKJ szakképesítések helyi tanterve V. sz. mellékletben 3.5 A középszintű érettségi tantárgyak követelményei, témakörei, VI. sz. mellékletben

13

4. Helyi tanterv és szakmai program a 2016/2017. tanévtől kezdődően a 9. évfolyamon felmenő rendszerben: szakgimnáziumi kerettanterv helyi adaptációja 4.1 A közgazdasági szakgimnáziumi óratervek 4.2 Közgazdasági szakgimnáziumi: közismereti tantárgyak tantervei felmenő rendszerben a 9. évfolyamra a 2016/2017. tanévben belépőktől VII. sz. mellékletben 4.3 Teljes szakmai program: belépő szakgimnáziumi és OKJ szakképesítések bemutatása

VIII. sz. mellékletben

4.4: Szakképzési helyi tanterv A közgazdasági szakgimnázium szakképzési tanterve a 9-12. évfolyamra (egységes valamennyi ágazaton (specializáción) OKJ 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző

XI. sz. mellékletben

OKJ 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző

XI. sz. mellékletben

OKJ 54 344 04 Államháztartási ügyintéző

XI. sz. mellékletben

OKJ 54 346 03 Irodai titkár

IX. sz. mellékletben

5.

Helyi szakmai tanterv az esti felnőttoktatásra vonatkozóan

5.1.

A 2015/2016. tanévtől felmenő rendszerben.(X. sz. mellékletben) OKJ 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző OKJ 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző OKJ 54 346 02 Ügyviteli titkár szakképesítés

5.2.

A 2016/2017. tanév második félévétől felmenő rendszerben OKJ Mérlegképes könyvelő

14

Nevelési program

15

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai programunkban a nevelés fogalmát egy tágabb és egy szűkebb értelemben is használjuk. Tágabb értelemben annyiban, hogy a nevelés az oktatást és a képzést is magába foglalja, szűkebb értelemben pedig csak a sajátosan nevelési feladatokat jelenti. Az oktató és a nevelőmunka fő célja egy jobb, tökéletesebb nemzedék létrehozása, azzal, hogy műveltséget, képzettséget adunk, a tanulót a kultúra iránti fogékonyságra neveljük, klasszikus illetve modern emberi értékek közvetítésével. A célok megfogalmazásánál a törvényben rögzítetteken túl figyelembe vettük az iskolánkban felhalmozódott pedagógiai tapasztalatokat, a tradíciókat, a nevelőtestület véleményét (kérdőíves felmérés), a szülők iskolával kapcsolatos meglátásait (kérdőíves felmérés), a diákjaink körében végzett közvélemény-kutatás eredményét. A nevelés értékteremtés és értékközvetítés, aminek közösségi és önfejlesztő funkciója van. Nevelési érték a konstruktív életvezetés, amely közösségi és egyéni érdekekből áll, szociálisan értékes és az egyén számára is hasznos. A konstruktív életvitel konstruktív magatartás- és tevékenységi repertoár kiépítésével valósítható meg. Az egyén életvezetését tettei, alkotásai, vagyis magatartása és tevékenysége alapján értékelhetjük.

A

kívánatos

tevékenységek

kialakulása

a

szubjektív

személyiségvonások fejlesztése során realizálódik. Ki kell fejleszteni a személyiség ösztönző-regulázó

sajátosságcsoportjait,

amelyek

meghatározzák

a

személy

aktivitását és döntéseit. A Nemzeti Alaptantervvel, és szakgimnáziumi kerettantervvel összhangban iskolánk a következő fő fejlesztési területeket, nevelési célokat tűzi ki: Iskolánk általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat

16

neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. Arra

törekszünk,

kapcsolatrendszerek

hogy

felkészítsük

megértésére,

tanulóinkat

alakítására,

az

a

társadalmi

alkalmazni

jelenségek,

képes

tudás

megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez nélkülözhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. További célunk, hogy előmozdítsuk a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására.

ELEKTRONIKUS NAPLÓ Iskolánkban a 2015/2016. tanévben vezettük be az e-napló használatát. Ekkor még a papíralapú naplóval párhuzamosan, majd a 2016/2017. tanévtől már csak elektronikus naplót használunk. Ezért megalkottuk hozzá az adatvédelmi szabályzatot.

ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT A VESZPRÉMI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM KÖZGAZDASÁGI ÉS KÖZIGAZGATÁSI SZAKGIMNÁZIUMÁBAN 1. Bevezető Az elektronikus napló (továbbiakban e-napló) az iskola által üzemeltett olyan adatbázis-kezelő alkalmazás, amelynek felhasználásával lehetővé válik az intézmény tanügy-igazgatási, adminisztratív és oktatásmenedzsment feladatainak hatékony ellátása. Elsődleges célja, hogy kiváltsa a papíralapú napló használatát, leegyszerűsítse azokat a gyakran nagyon összetett és bonyolult - adminisztrációs folyamatokat, melyekkel a szaktanárok, az osztályfőnökök találkoznak, továbbá világos, áttekinthető felületet adjon ezeknek a feladatoknak a gyors és hatékony végrehajtásához. A szülői modul alkalmazásával, megteremtjük a feltételét annak, hogy naprakész információkkal rendelkezzenek a családok gyermekük iskolai előmenetelével kapcsolatban. Kezelőfelülete Web-alapú, használatához hálózati kapcsolattal rendelkező számítógép, valamint egy azon futtatható böngésző program szükséges. 2. Az elektronikus napló működésének jogszabályi háttere A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet az iskolák számára kötelezően használatos nyomtatványként nevezi meg, írja elő az osztálynapló

17

(csoportnapló) használatát. A jogszabály a nyomtatvány kivitelével, formájával, tartalmával kapcsolatos előírást nem tartalmaz, nincs tehát közoktatási jogszabályi akadálya annak, hogy elektronikus osztálynapló, csoportnapló bevezetésére kerüljön sor. Az elektronikus naplónyomtatvány az OM hozzájárulása nélkül is előállítható és forgalmazható. A közoktatási törvény (Kt.) 72. § (2) bekezdése az alábbi módon szabályozta a közoktatási intézményi nyomtatványok, illetve az azokat részben kiváltó informatikai rendszerek alkalmazási szabályait: 72. § . (2) Az iskolában csak olyan bizonyítványnyomtatvány, illetve bizonyítvány kiállításához szükséges nyomtatvány alkalmazható, amelyet az oktatásért felelős miniszter, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter jóváhagyott. A bizonyítványnyomtatvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatvány előállításához, forgalmazásához az oktatásért felelős miniszter, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter engedélye szükséges. Az iskolai nyomtatványok - az év végi bizonyítvány és az állami vizsga teljesítéséről kiállított bizonyítvány kivételével - az oktatásért felelős miniszter, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával elektronikus úton is elkészíthetők és tárolhatók. A bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványt azonban nyomtatott formában is elő kell állítani, és meg kell őrizni. A 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről szinte változtatás nélkül tartalmazza a korábbi szöveget: 57. § (6) Az iskolai nyomtatványok – az év végi bizonyítvány és az állami vizsga teljesítéséről kiállított bizonyítvány kivételével – az oktatásért felelős miniszter, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával elektronikus úton is elkészíthetők és tárolhatók. A bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványt ebben az esetben is elő kell állítani nyomtatott formában, és meg kell őrizni.

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 87. § (1) A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet a) nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyomtatvány, b) nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány, c) elektronikus okirat, d) elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány.

18

(2) Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat. A VSZC Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskolája elekronikus napló rendszerében nyilvántartott személyes adatok kezelésének jogszerűsége, az adatkezelés célhoz kötöttségének biztosítása, valamint az érintettek jogainak érvényesíthetősége érdekében, az alábbi szabályzatot alkotja: 1. A szabályzat hatálya A jelen szabályzat hatálya kiterjed a VSZC Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziumában közalkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi személyre, továbbá mindazokra, akik valamely egyedi vagy általános engedély vagy felhatalmazás alapján jogosultak az elektronikus napló használatára, a rendszerbe való belépésre, az abban fellelhető adatok megtekintésére, adatok bevitelére, feldolgozására vagy továbbítására, illetőleg a rendszer műszaki-technikai üzemeltetésére, karbantartására. A jelen szabályzat hatálya alá tartozó személyek kötelesek a szabályzat rendelkezéseinek maradéktalan betartására. 2. Az elektronikus napló adatbázisába bekerülő adatok köre Az adatbázisba az alábbi alanyok adatai kerülnek be: - az Intézménnyel közalkalmazotti vagy egyéb jogviszony alapján tanári, oktatói, nevelői tevékenységet végző személyek - Az Intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló azon személyek, akiknek feladatkörébe tartozik az elektronikus napló bármilyen formájú használata, karbantartása - Az intézménnyel tanulói jogviszonyban állók. Az adatbázisba a fent felsorolt alanyok következő adatai kerülhetnek be: Az Intézménnyel nem tanulói jogviszonnyal rendelkező személyek esetében: név/ lánykori név személyre szóló kód belépési jelszó Egyéb adatok csak az érintett hozzájárulásával rögzíthetők az elektronikus rendszerben. Az Intézménnyel tanulói jogviszonyban álló személyek esetében: - a tanuló neve - a tanuló oktatási azonosító száma - a tanuló iskolája - osztály/csoport - születési hely - születési idő - állampolgárság

19

-

anyja neve anyja foglalkozása anyja telefonszáma lakóhely lakcím megye irányítószám apa/gondviselő neve apa/gondviselő foglalkozása apa/gondviselő telefonszáma apa/gondviselő értesítési címe beiratkozás dátuma diákigazolvány száma diákigazolvány kiadási dátuma személyi igazolvány száma/külföldinél útlevélszám tartózkodási okirat (külföldi tanulónál) társadalombiztosítási Azonosító Jel adóazonosító beírási napló száma tanuló előző iskolája tanuló szakmacsoportja tanuló fényképe tanuló tantárgyai tanuló tantárgyak szerinti osztályzatai tanuló tantárgyak és dátum szerinti hiányzásai tanuló dicséretei, fegyelmi fokozatai elvált szülők magántanuló vendégtanuló térítési díjat fizető tandíjat fizető jogviszonyt szüneteltet kollégista évismétlő 3, vagy több gyermekes család rendszeres gyermekvédelmi támogatás tartósan beteg állami gondozott veszélyeztetett mozgássérült beszédfogyatékos 20

-

hallássérült diszlexia diszkalkulia diszgráfia

A fenti felsorolásban nem szereplő adatok csak az érintett írásbeli hozzájárulása alapján kerülhetnek be az adatbázisba. 3. AZ ADATBÁZISBA BEKERÜLŐ ADATOK FELVÉTELÉNEK FORMÁJA, AZ ADATOK FORRÁSA, AZ ADATBEVITELRE JOGOSULTAK KÖRE, AZ ADATBEVITEL MÓDJA

Az adatbázisba bekerülő adatok felvétele minden esetben írásbeli formában történik. Szóbeli közlés alapján az adatbázisba semmilyen adat nem kerülhet be. A nem tanulói jogviszonyban álló személyek adatainak forrása minden esetben a Veszprémi Szakképzési Centrum Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziuma által kezelt nyilvántartás. Az adatbevitelre jogosultak köre: Azon adatok bevitele, melynek forrása a KIR, az adatok bevitele az iskolatitkár és a gazdasági ügyintéző feladata. Az adatokban bekövetkező változásokat rögzíti az osztályfőnök, illetve az igazgató és a helyettesei. Tekintettel az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének és valódiságának követelményére, az adatbázisban szereplő adatok helyesbítésére, illetve az adatok változásának átvezetésére az adatkezelés időtartama alatt bármikor mód van. Az adatok naprakészségéért a rendszergazda és a projektgazda felel. Az adatok kijavítása, illetve kiegészítése szóbeli közlés alapján nem történhet. Az adatok bevitele során olyan körülményeket kell biztosítani, hogy az adatokhoz illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá. A fentiekben leírt körülmények és feltételek biztosítása az adatbevitelt végző személy közvetlen felettesének a kötelezettsége. 4. AZ ADATOK HELYESBÍTÉSE Az adatok helyesbítése történhet az adóalany kérésére, illetve akkor, ha az adatkezelő hivatalból észleli, hogy az adatbázisban nem valós adat szerepel. Az adatalany kérésére történő helyesbítés esetén a helytelen adat törlésére és a valós adat bevitelére csak az adatalany írásbeli bejelentése alapján kerülhet sor. Az adatalany bejelentéséhez köteles csatolni az általa bejegyezni kért adat valódiságát alátámasztó dokumentumot. Az Intézmény által kezdeményezett adathelyesbítés esetén a valótlan adat törlésére és a valós adat bevitelére csak akkor kerülhet sor, ha a törölni kívánt adat valótlansága minden kétséget kizáró módon megállapítható és a bevinni kívánt adat valódiságágát igazoló dokumentum az adatkezelő rendelkezésére áll.

21

Az adatbázisban szereplő adatok megváltozása esetén a változás tényét a megváltozott adat pontos tartalmát az osztályfőnök írásban jelzi a rendszergazdának. A bejelentés elmulasztásával kapcsolatban a jogkövetkezmények az adatalanyt terhelik. 5. ADATBIZTONSÁG A rendszer adatbiztonsági követelményeinek betartásáért az Intézményi Rendszergazda felelős. Ezen tevékenysége során köteles biztosítani azt, hogy a rendszer az alábbi adatbiztonsági követelményeknek folyamatosan megfeleljen. A rendszergazda: - kizárólagosan engedélyezi bármely személy számára a hozzáférési jogosultságot, - gondoskodik a szükséges, rendszeres karbantartásról, - gondoskodik arról, hogy az adatbázis-szerver megfelelő fizikai védelemmel ellátott zárt helyiségben kerüljön elhelyezésre - biztosítja, hogy az adatbázis-szerver közvetlen hálózati úton ne legyen elérhető és a rendszer feltörése hálózati hozzáféréssel ne legyen lehetséges - biztosítja, hogy minden felhasználó csak egyéni azonosítás után léphessen a rendszerbe - gondoskodik arról, hogy a legutóbbi adatmódosítás tényét, időpontját és elvégzőjét a rendszer naplózza ( a naplózási bejegyzés rögzítése 3 hónap után törölhető) - biztosítja, hogy az adatokról naponta biztonsági mentés készüljön. 6. HOZZÁFÉRÉSI JOGOSULTSÁGOK 6.1. CÉLHOZKÖTÖTTSÉG Az e-naplóban kezelt személyes adatokhoz való hozzáférés a célhoz kötöttség és az önrendelkezés elvén, valamint a hivatkozott jogszabályok rendelkezésein alapul. Minden felhasználó a meghatározott adatkezelési célhoz szükséges mértékben és ideig férhet hozzá a személyes adatokhoz. Minden adatalany jogosult közvetlen számítógépes hozzáféréssel megismerni a rendszerben kezelt adatainak teljes körét, továbbá felvilágosítást kérni az adatkezelés céljáról, az adatok továbbításáról, az adattovábbítás címzettjéről és időpontjáról, s e joga csak törvényben szabályozott esetekben korlátozható. Az Intézmény közalkalmazottjainak és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatottainak neve, beosztása, feladatköre, illetőleg az általuk oktatott tárgyak sz Intézmény honlapján bárki által korlátozás nélkül megismerhetők. 6.2. A HOZZÁFÉRÉS GYAKORLÁSA A rendszer felhasználói – jogosultsági szintjük alapján – az egyes adatfajtákhoz csak olvasási, vagy írás és olvasási jogosultsággal férhetnek hozzá. A megismert adatokról az adott adattal kapcsolatban hozzáférési jogosultsággal rendelkező személy nyomtatványt készíthet.

22

A nyomtatást végző személy köteles gondoskodni a kinyomtatott adatok célhoz-kötöttségen alapuló felhasználásáról, továbbá arról, hogy a kinyomtatott adatok ne kerülhessenek illetéktelenek tudomására. A hozzáférési jogosultságok gyakorlása az e-naplóban személyre szóló felhasználói név és jelszó alkalmazásával történik. 6.2. SZEMÉLYRE SZÓLÓ JOGOSULTSÁG KÉRÉSE, MEGADÁSA A felhasználók személyre szóló jogosultságukat, illetve személyes jelszavukat a rendszergazdától kapják igazgatói utasítás alapján. A jelszó az első belépést követően megváltoztatható. A tanulók hozzáférési jogosultságának megállapítása, illetve a jelszó generálása adataiknak a rendszerbe való bevitelét követően, külön kérés nélkül történik. A hozzáférés módját az Intézmény a tanuló gondviselőjével, illetve nagykorúság esetén a tanulóval írásban közli. A tanulók kivételével a felhasználók jogosultságuk megadásával egyidejűleg nyilatkozatban vállalják hozzáférési jogosultságuk jogszerű felhasználását. A nyilatkozat szövege a jelen szabályzat „Melléklet”ét képezi.

23

6.4. JOGOSULTSÁGI SZINTEK A számítógépes tanulmányi rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférés az alábbi jogosultsági szintek alapján történik: Az adatkezelés törvényességéért és a jelen szabályzat betartásáért felelős az igazgató, valamint a rendszer számítástechnikai üzemeltetését végző rendszergazda és a projektgazda. Ők a rendszerben tárolt összes adathoz, írás és olvasási jogosultsággal hozzáférhetnek. Az Intézmény iskolatitkára és tanügyi adminisztrátorai olvasási joggal hozzáférhetnek a tanulói adatokhoz. Az Intézmény igazgatója, igazgatóhelyettesei a felvett tanulók összes adatához olvasási jogosultsággal hozzáférhetnek, a tantárgyi érdemjegyek téves bejegyzéseinek javítására írási jogosultsággal rendelkeznek. Az Intézmény tanárai, oktatói olvasási jogosultsággal hozzáférhetnek az összes tanuló adataihoz, írási joggal az általuk oktatott tantárgy érdemjegyeihez, hiányzásaihoz. Tantárgyak felvételére csak az osztályfőnök jogosult. Tantárgyak érdemjegyeinek módosítása csak igazgatói engedéllyel, a rendszergazda vagy projektgazda hozzáférési jogosultságán keresztül lehetséges. A tanuló és gondviselője olvasási joggal hozzáférhet saját adataihoz, valamint tantárgyi érdemjegyeihez és hiányzásaihoz. 7. ADATTOVÁBBÍTÁS A számítógépes tanulmányi rendszerből egyedi adatok személyazonosításra alkalmas módon az alábbi adatkezelőknek továbbíthatók: - a TB törvény ( 1997. évi LXXX. törvény) felhatalmazása alapján a társadalombiztosítási jogviszonnyal összefüggő adatok az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak; - az SZJA törvény ( 1995.évi CXVII. törvény) felhatalmazása alapján az adózással összefüggő adatok a NAV megfelelő igazgatóságának; - a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény ( 2011. évi CXC. törvény) felhatalmazása alapján a tanulók nevét, születési helyét és idejét tartalmazó nyilvántartás adatai a KIR nyilvántartása számára; - a normatív finanszírozáshoz szükséges adatok a fenntartó NGM számára a köznevelési törvény felhatalmazása alapján; - az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm.rendelet felhatalmazása alapján a rendeletben megjelölt adatokat a diákigazolvány kibocsátójának. A rendszerben tárolt adatok statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon más adatkezelőnek továbbíthatók.

24

8. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az e-napló adatvédelmének rendszeres ellenőrzéséről, a műszaki illetve a jogi környezet változásai által szükségessé váló esetleges változtatások végrehajtásáról és dokumentálásáról a rendszergazda gondoskodik. Adatkezelői nyilatkozat: A tárolt adatokat a Veszprémi Szakképzési Centrum Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziuma az adatvédelmi törvény, a nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései és az e-napló adatvédelmi szabályzata szerint kezeli. A jogszabályban foglaltak szerint az adatkezeléssel megbízott személyek csak a munkakörük szerint előírt adatokat kezelhetik. Azt a számítógépet, amelyre a fenti jogosultság érvényes, biztosan zárható helyiségben kell elhelyezni, a számítógépet belépési védelemmel kell ellátni és biztosítani kell, hogy csak a feljogosított személy férhessen az adatokhoz. Gondoskodni kell arról, hogy a belépési jelszavak ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe. Gondoskodni kell arról, hogy amikor a számítógépen az adatbázissal dolgoznak, illetéktelenek ne olvassák le a képernyőről az adatokat. Az adatbázisból nyomtatni csak olyan adatokat szabad, amire a munka végzéséhez közvetlenül szükség van. A kinyomtatott adatokat kizárólag az Intézmény használhatja fel, más intézménynek vagy magánszemélynek továbbadni nem szabad. Amint az a munkafolyamat befejeződött, amelyhez nyomtatásra szükség volt, a nyomtatványt meg kell semmisíteni. Bármilyen adat harmadik személynek való átadása csak az Intézmény igazgatójának írásos engedélye alapján lehetséges.

25

Nevelési programunkban nevesítjük a Nemzeti Alaptantervben taglalt fejlesztési területeket: Az erkölcsi nevelés A tanulóban alakuljon ki a megfelelő kötelességtudat, értse egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Ismerje fel, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Értse meg a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit, legyen képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Értse az etikai elvek, a normák és a törvények kapcsolódását. Képes legyen értékkonfliktusok felismerésére, kezelésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Ismerje a magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismerje a szakmája fejlődésével kapcsolatos fontosabb magyar találmányokat, a szakmájában ismert kiemelkedő magyar személyiségeket. Legyen tisztába nemzeti ünnepeink jelentőségével, kontextusával, hagyományaival. Vegyen részt a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben. Ismerje a népi hagyományokon és vallási gyökereken alapuló éves ünnepkört, legyen tapasztalata ezekhez kötődő szokásokról. Ismerje lakóhelye és iskolája környékének természeti és kulturális örökségét, a helytörténeti események főbb állomásait. Ismerje az UNESCO kulturális örökség kincséhez és a magyar örökséghez tartozó kiemelkedő jelentőségű hazai természeti és kulturális értékeket. Tájegységekhez kötve is ismerje a hungaricumokat. A hagyományos (népi) életmód, szokások megismerésén keresztül értékelje ezek fenntarthatósággal kapcsolatos szerepét. Ismerje a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A

tanuló

értse

normakövetésben.

az

egyén

Ismerje

felelősségét alapvető

a

közösség

állampolgári

jogait

fenntartásában és

és

a

kötelességeit,

a

normaszegések társadalmi jelentőségét, képes legyen az antidemokratikus eljárások,

26

a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyével kapcsolatban érvelni. Ismerje a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket, és tudjon példát hozni az ENSZ és az Európai Unió ezzel kapcsolatos tevékenységére. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismerje és tisztelje szűkebb közösségének tagjait, törekedjen a jó együttműködésre az együttélésben. Képes legyen a helyi közösségekkel való együttműködésre, ismerje a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanulóban tudatosuljon, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására, feladatai elvégzésére. Legyen tisztába a társas kapcsolatok építésének lényegével, és az emberi együttműködés lehetőségeivel. Rendelkezzen a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával; ez jellemezze a tőle különböző embertársaival való kapcsolatát is. Tudjon különbséget tenni az ideális és a reális énkép között és tisztában legyen azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet. Ismerje fel a normakövetés szerepét, fontosságát. A családi életre nevelés A tanuló tudatosan készüljön az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas legyen a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Ismerje meg a háztartásban, közvetlen környezetében

alkalmazott,

felhasznált

anyagokat

(különös

tekintettel

az

egészségkárosító anyagokra). Képes legyen önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni,

szükségleteit

tudatosan

rendszerezni,

rangsorolni,

ismeri

a

takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a

27

családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és feladatok megosztásának módjait, jelentőségét. Értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé váljon környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Legyen képes egészséges étrend összeállítására, ismerje a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait. Tájékozott legyen az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismerje a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes legyen stressz-oldó módszereket alkalmazni, választani. Tudatában legyen annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, valamint, hogy ez a folyamat kihat testi és lelki egészségére. Ismerje az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodjon ezektől. Ismerje a rizikófaktor fogalmát, legyen képes értelmezni az erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tudjon a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismerje a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes legyen

értelmezni

a

gyógyszerekhez

tartozó

betegtájékoztatót.

Ismerje

az

egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, legyen képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztába legyen a védőoltások szerepével, ismerje ezek alapvető hatásmechanizmusát, tudjon példákat sorolni védőoltásokra. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló ismerje fel, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érezze a segítségnyújtást és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben legyen képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is álljon. Ismerje fel, hogy a beteg, sérült,

28

fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Legyen tisztába az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló értse a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Belátja, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, értse ezek kockázatát és az ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes legyen fokozatosan megérteni és értelmezni egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban ébredjen felelősség, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes legyen a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Értse a nemzetközi összefogás jelentőségét a fenntarthatósággal kapcsolatban. Pályaorientáció Tudatosuljon a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Megfelelő ismeretekkel

rendelkezzen

tervezett

szakmájával,

hivatásával

kapcsolatban,

munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Felkészült legyen az álláskeresésre,

tisztában

legyen

azzal,

milyen

személyes

tulajdonságokkal,

ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Értse, hogy ezek közül melyek piacképesek, és melyek állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal, illetve, hogy a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel igazán. Képes legyen önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló rendelkezzen ismeretekkel az Euro-övezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről, a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életében. Törekedjen arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Érzékelje az anyagi és 29

a kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban. Képes legyen eligazodni pénzügyi és közgazdasági fogalmak között. Képes legyen információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezzen ahhoz, hogy pénzintézetnél számlát nyisson és azt használja. Amennyiben az Oktatási Hivatal ajánlásában szerepel témahetet szervezünk a pénzügyi tudatosság és gazdálkodás címmel, esetleg más, ajánlott témákban is. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tudatosan válasszon a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes legyen a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezzen a nem kívánatos tartalmak elhárítására. A tanulás tanítása A tanuló tanuljon meg jegyzetelni, képes kiemelni a lényeget a hallott vagy az olvasott szövegből. Képes legyen saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási stratégiák kialakításával önálló tanulásra. A tanuló ismerje az időmenedzsment jelentőségét, alkalmazza az ezt segítő technikákat. Képes legyen a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni, használja tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tudjon különböző természeti és társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani; alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek értelmezésében. A nevelőmunka tekintetében fontosnak tartjuk az alábbi alapelvek megfogalmazását:  az iskolai és a szabadidős tevékenységek összegződésének (integrációjának) elve,  a kötelező és a szabadon választható tevékenységek egységének elve,  a fizikai, a szellemi és az erkölcsi fejlődés egységének és egyenértékűségének elve,

30

 objektivitás és korrektség a tanár – diák viszonyban elve. Alapelveinkben rögzítjük a tanulói érdek elsőbbségét: 

minden tanuló (szükségei és elegendő terhelés mellett) jusson hozzá a megfelelő színvonalú ellátáshoz



minden tanuló kapja meg a segítséget ahhoz, hogy képessége, tehetsége, személyisége minél teljesebben kibontakozhasson, ismeretei elegendőek és korszerűek legyenek



minden

tanuló

ügyében

körültekintően,

méltányosan,

emberségesen,

mérlegelve a többi tanuló érdekét is, a lehető legjobb döntést kell meghozni. Az egyenlő bánásmódról, az esélyegyenlőségről, mint alapvető követelményről a következőt valljuk: 

minden diák a vele összehasonlítható helyzetben lévő másik diákkal (személlyel) azonos feltételek szerint, azonos színvonalú ellátásban részesüljön



ha az iskola, a tanár mégis megsérti az egyenlő bánásmód elvét, akkor annak következményeit a lehető leggyorsabban orvosolni kell (ezzel azonban nem sérthetjük más tanuló érdekeit, jogait).

A hátrányos megkülönböztetés tilalma iskolánkban eddig is élt és a jövőben is az alapvető elveink egyike lesz. 

Pedagógiai gyakorlatunkban tilos a tanulóink közötti, a tanuló számára hátránnyal járó bármiféle alapú különbségtétel,



Sohasem alkalmazunk tanulóval vagy tanulói csoportokkal szemben nevelési, oktatási szolgáltatásainkban illetve a tanulói jogok területén kizárást.



Semmiféle korlátozást nem gyakorolunk a tanulók azon törekvésével szemben,

amely

a

színvonalas

tanulmányi

munka,

a

jó

irányú

személyiségfejlődés, a vizsgákra való minél jobb felkészülésre irányul.

31



Nem sértjük az egyenlő bánásmód elvét azzal sem, hogy egyes diákokat vagy diákcsoportokat kedvezményben részesítünk úgy, hogy azzal más diákoknak hátrányt okoznánk.

(Természetesen az objektív alapú, szükségszerű és jogszerű büntetés vagy jutalmazás szükséges és elégséges mértékkel történő alkalmazása nem jelenthet hátrányt a tanulónak, hiszen ezek az általánosan elfogadott pedagógiai intézkedések éppen a diák személyiségének fejlődését, minél teljesebb kibontakozását szolgálják.) Annak legfontosabb mutatói, hogy az alapelveink alkalmazásában mennyire vagyunk sikeresek: 

a

diákok

elégedettsége

(vizsgálata

a

diák-önkormányzati

panasz-

összesítésekkel, kérdőívekkel, az ifjúságvédelmi felelős, a pszichológus meghallgatásával), 

a szülők elégedettsége (szülői értekezleteken, fogadóórákon a szülői szervezet választmányának ülésein, esetleg kérdőíves megkereséssel szerzünk információt),



belső vizsgálataink, állandó ellenőrzéseink eredményei,



külső célzott vizsgálatok eredménye.

A pedagógiai feladatainkat döntően befolyásolja az az embereszmény, emberkép, amelynek jellemzőivel a végzős diákjainknak ideális esetben rendelkezniük kell. Ezek a személyiségjegyek, amelyek tanári munkánk, céljaink középpontjában állnak, az alábbiak szerint csoportosíthatók, mint az emberi értékek rendszere (a csoportosítás természetesen önkényes): Az egyetemes emberi értékek, a morális szféra: Humanizmus, hazaszeretet (hazafiság), becsület, szabadság-, és törvénytisztelet, tolerancia, szolidaritás, az élet szeretete, az ember tisztelete, a társas kapcsolatok megbecsülése,

szorgalom,

munkaszeretet,

önfegyelem,

kötelességtudat,

megbízhatóság, személyes méltóság megtartása, az esztétikum tisztelete. Mai világunkban különösen fontosnak tartjuk a hazaszeretet, a hazafiság ápolását, az erre

32

irányuló nevelést, abban az értelemben, ahogy erről Babits Mihály vallott „Örökkék ég a felhők mögött” című művében: "Magyar vagyok: lelkem, érzésem örökséget kapott, melyet nem dobok el: a világot nem szegényíteni kell, hanem gazdagítani. Hogy szolgálhatom az emberiséget, ha meg nem őrzök magamban minden színt, minden kincset, ami az emberiséget gazdagíthatja? A magyarság színét, a magyarság kincsét! De mily balga volnék, ha ugyanakkor más színt, más kincset el akarnék venni, vagy meggyengíteni!" Az ismeretekkel, a készségekkel, a tanulással összefüggő értékek: Szakmai tudás, általános műveltség, pontosság, az olvasás igénye (műveltség), idegen-nyelvismeret, kommunikációkészség, kreativitás, készség az ismeretek gyakorlati alkalmazásában, igényesség, intelligencia, szakmaszeretet, az információforrások felhasználásának készsége. Felelősségérzet, felelősségvállalás, önállóság Fontosságát jelzi a kiemelés. Alapfeltétel a kivitelezésben: a diákok feladattal való ellátása, a megvalósítás színvonalának ellenőrzése, értékelése. A feladat természete: lehet ismeretfeldolgozás (pályázat, stb.) de fontos a gyakorlati jellegű megbízás is (pl. szervezőmunka) A műveltségi kontinuitás biztosítása, a kultúra területe  Könyvtárhasználat, hangverseny, színház, irodalmi versenyek, múzeumok látogatása,  kiállítások, tárlatok megtekintése, stb.  az európai keresztény kultúra hagyományai; európaiság. Hagyományok ápolása, tisztelete, továbbvitele  helytörténet, lokálpatriotizmus, iskolatörténet, kiállítások, múzeumlátogatások (néprajz, régészet)

33



népdal (énekkar lehetőségei)

 a különféle ünnepekhez (karácsony, húsvét, stb.) kötődő szokások ápolása  az iskolai ballagás  az Ifjú Közgazdász Napok rendezvényei  a Nyakas János szavalóverseny  iskolai kiállítások  iskolai értesítő, évkönyv készítése  jelvény- és szalagavató ünnepség és bál  iskolakrónika Pedagógiai célkitűzéseink megvalósításában (amennyire lehet) számítunk a szülői házra, folyamatos kontaktust tartva az ellenőrzőn keresztül, fogadóórákon, szülői értekezleteken. Ezért is, és még ezer okból pedagógiai céljaink megvalósításának főszereplője a tanár, aki akkor, amikor egyedül marad a tanítványaival és kezében a lehetőség és a felelősség. Nem szabad tehát megfeledkeznünk arról, hogy "A falak ereje nem a kőben, hanem a védők lelkében vagyon." (Gárdonyi Géza: Egri Csillagok) Tanulmányi kirándulás Ez az iskolán kívüli tevékenység a személyiségnevelés, a közösségformálás fontos színtere. Jó lehetőség a tanulók iskolában latens pozitív vagy éppen negatív személyiségjegyeinek felfedezésére. Jó lehetőséget jelent a hazai tájak, üzemek tevékenységének megismerésére, az egészségvédelmi nevelés, a környezeti nevelés erősítésére stb. Sajnos a többnapos távollétek költségesek, a diákjaink jó része pedig anyagilag szerény körülmények között él. Ezért az iskola egyetlen osztályt, illetve

34

osztályfőnököt sem kötelez tanulmányi kirándulás szervezésére. A tapasztalat azt mutatja, hogy a diákok a kirándulásról nem szívesen mondanak le. Ezért az iskola – nem kötelezően – javasolja az egy napos tanulmányi vagy nevelő jellegű (egészségnevelő, környezeti nevelő, sportoló) kirándulást. A felmerülő költségeket a résztvevőknek kell fedezni, amennyiben a fenntartótól intézményünk nem kap erre a célra támogatást. A lemorzsolódás csökkentése Az iskola gondot fordít a tanulásban lemaradt tanulókra, hogy ne kelljen elhagyniuk a szakképző iskolát mielőtt szakmát szerezhettek volna. Iskolánkban a specializációhoz kapcsolódó kötelező érettségi tantárgyakat – matematika, idegen nyelvek - a 11. és 12. évfolyamon magas óraszámban – 4 ill. 5 óra – tanítjuk, ami eleve több gyakorlásra ad lehetőséget. A lemaradóknak felzárkóztató és korrepetáló órákat tartunk, szükség esetén bármilyen tantárgyból. Fontos a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás és időben jelzés elektronikus naplóval napra készen, valamint szülői értekezleteken és fogadó órákon. A nyelvi előkészítő osztályba való bejutáshoz központi felvételi vizsgát kérünk.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Tanulóink személyiségének formálása, a pozitív személyiségjegyek kialakítása minden iskolai dolgozó és pedagógus feladata, kötelessége. Mindenki a maga területén, a maga kompetenciájának körében kimondottan, vagy kimondatlanul (személyes példamutatással is) neveli a vele kapcsolatba kerülő diákokat, úgy hogy a lehetőségként adódó pedagógiai szituációkat a legjobban kihasználja. Nincs az iskolai életnek olyan területe, ahol ez a lehetőség ne lenne adott és kiaknázható.

35

Tantárgyakhoz, tanórához kötődő személyiségfejlesztési lehetőségek, ill. azok megnevezése a tárgy tantervében ill. tanmenetében rögzített. Minden tárgy tartalmának, tanítási metódusának van személyiségfejlesztő hatása. Ez az amit a tanári ráhatással, személyiségének varázsával hatékonyabbá lehet tenni. Tanórán kívüli tanulói elfoglaltságok személyiségfejlesztő hatását hagyományosan nagyra értékeljük. A (nem kifejezetten iskolás, tantermi) tanár-diák viszony, a sajátos légkör és körülmények jó lehetőséget biztosítanak a személyiség, a lélek formálására. Fontos az a tény is, hogy ezeket a csoportfoglalkozásokat maga a diák választja érdeklődésének, hajlamának, habitusának megfelelően. Ezen elfoglaltságok időkeretét a törvény adta lehetőségek teljes kimerítésével igyekszünk biztosítani. Rögzítjük, hogy a pedagógus, (a felnőtt) személyisége, egyénisége, habitusa más és más, ezért a diákokkal való kapcsolat, a nevelői metodika is általában más és más, de az alapelvek, a nevelői kötelezettség általános követelmény. Úgy véljük, ki kell használnunk Veszprém városának azt az adottságát, hogy berkeiben két színtársulat működik. A tanév során félévente a helyi színházak kínálatából választva egy- egy előadást tekintünk meg az iskola szervezésében. A szülőkkel, diákönkormányzattal történő előzetes egyeztetés után fogunk hozzá a szervezőmunkához. A tanórán kívüli tevékenységek néhány, intézményünk által kínált formája: -

hagyomány-őrző tevékenységek (ünnepélyek, megemlékezések stb. lásd még: SZMSZ)

-

diák-önkormányzati munka

-

tehetség-gondozó szakkörök, fakultatív foglalkozások

-

iskolai sportkör (diáksport)

-

szakkörök, diákkörök (önképzőkörök)

-

művészeti, technikai, érdeklődési, hobbi stb.

-

versenyek, vetélkedők,

-

pályázatok (szaktárgyi, sport, kulturális területen)

-

ODK túrák, kirándulások, táborok

36

-

szabadidős foglalkozások (színházlátogatás, klubdélutánok, hangverseny, táncos-zenés rendezvények)

-

jelvény- és szalagavató iskolabál

-

az iskola helyiségeinek, eszközeinek egyéni (tanulói) használata (könyvtár, számítógépek, sportpálya, stb.)

-

énekkar

-

színjátszó kör

-

önkéntes közösségi szolgálat

-

külföldi csereprogramok

-

Ifjú Közgazdászokért Alapítvány működtetése a tanulók érdekében

-

iskolaorvosi szolgálat

-

pályázatok

-

Ifjú közgazdász Napok, Alma Máter

-

Nyakas János szavalóverseny

-

korrepetálás

-

úszásoktatás a testnevelés tantárgy részeként, az intézmény lehetőségei és hagyományai szerint a 9. évfolyamon, a fenntartó anyagi hozzájárulásának függvényében

-

a lelkiismereti szabadság gyakorlásnak teret adva tanulóink igénye szerint tehetőséget adunk az iskola épületében, tanítási időn kívül az érintett felekezetek bevonásával hitoktatáson való részvételre.

A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok helyi megvalósítása során a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 128-131.§ előírásait vesszük figyelembe. A teljes körű egészségfejlesztés keretében intézményünkben kiemelt figyelmet kívánunk fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján különösen a) az egészséges táplálkozásra, b) a mindennapos testnevelésre, testmozgásra,

37

c) a testi és lelki egészség fejlesztésére, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzésére, d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzésére, e) a baleset-megelőzésre és elsősegélynyújtásra, f) a személyi higiénére. E célok megvalósítását, nyomon követését egészségfejlesztési programunk keretében kívánjuk megvalósítani. Programunk kidolgozása során a lehetőségek szerint igénybe vesszük az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködését. A felsorolt nevelési területek megjelennek és olvashatók elsősorban az osztályfőnöki órák tematikájában, továbbá a kötelező komplex természettudományos tantárgy tematikájában. Komplex egészségnevelés Az egészségneveléssel azt a célt kívánjuk megvalósítani, hogy az egészséges életmód fenntartására helyeződjön a hangsúly és ne a betegségmegelőzésre. A betegségmegelőzéshez tartozik többek között a dohányzás, valamint a mértéktelen alkoholfogyasztás kerülése. Az egészség magába foglalja a testi, lelki, társadalmi és környezeti egészséget. A testi nevelés során figyelmet fordítunk a higiéniára (tisztálkodás, fogápolás, öltözködés, táplálkozás), az edzettségre – sportra (fizikai állóképesség). A lelki nevelés során hangsúlyozzuk: „Ép testben ép lélek”, amihez hozzátartozik az önismeret

–

önbizalom,

önépítés,

énképformálás,

konfliktuskezelés,

pozitív

gondolkodásra nevelés, másság elfogadása, függőség, barátság – szerelem, szex – családi életre nevelés, tolerancia, szeretetre nevelés (véradás, idősek, fogyatékosok). A társadalmi nevelés keretében foglalkozunk minden szinten a társas kapcsolatokkal (korosztály – közeg), valamint a környezetvédelemmel és a környezeti neveléssel. A megvalósítás szabadidőben, a témától függően kis-, ill. nagycsoportban történik. Az elsősegélynyújtás, a közmunka és az egészségnevelés megvalósításában segítségünkre van az ifjúságvédelmi felelős, a szülői munkaközösség, alapítványok (pályázatokkal), iskolaorvosok, mentők, védőnő, orvos, pszichológus, kortárs ifjúsági vöröskeresztes,

vérellátó,

ÁNTSZ,

Vöröskereszt 38

minden

szinten,

rendőrség,

mentálhigiénés

szakemberek,

gyámügy,

kozmetikus,

fodrász,

gyógyszerész,

természetgyógyász, testnevelők, vízmű, erdészeti és természetvédelmi szakember és idősek otthona.

39

A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Az iskolajelvény Az iskolai identitás, az együvé tartozás, a hagyományok őrzésének fontos kifejezője az iskolajelvény. Iskolánk ma használt jelvénye a hatvanas évektől kezdődően, több változat megjelenése után 1994-ben alakult ki. A pajzs alakú rész fölött a magyar korona, a pajzsban a veszprémi vár kapujának stilizált képe. A pajzs alapszíne mélykék, a várkapu zománc-arany színű, a tetőrésze piros. A keret és a korona, valamint a színek választóvonalai fém-arany színűek. A pajzs felső részében fém-arany betűkkel a „Veszprémi Közg. Szakgimn.” felirat, a kapu boltozata alatt számokkal az iskola alapításának évszáma: 1895 olvasható. Az iskolajelvényt minden kilencedik évfolyamos tanuló ünnepélyes keretek közt, az iskola szalag- és jelvényavató bálján kapja meg. Az iskola közösségteremtő tevékenysége során szorgalmazza az iskolajelvény viselését. Az iskolánkban (és megint hagyományosan) az egyes diák személyiségfejlesztése mellett kiemelt feladat a jó osztályközösségek, a tanórán kívül tevékenykedő csoportok és az iskolaközösség fejlesztése. Az egyén fejlődését a kortársi csoportok értékítélete, az iskolai munkához való viszonyuk, a tenni akarásuk, a kreativitásuk lényegesen befolyásolja. Az iskola által adományozott díjak: 1. A tanulóifjúságért 2. Az iskoláért 3. A tantestület örökös tagja 4. Törzsgárdatag 5. Aranykoszorús iskolajelvény

40

A tanulóifjúságért díjat a Közgáz Baráti Kör javaslatára, az Iskolatanács jóváhagyásával az iskola adományozza a Közgáz Gála, vagy más méltó, széles körben látogatott iskolai rendezvényen. Az iskoláért díjat a Közgáz Baráti Kör javaslatára, az Iskolatanács jóváhagyásával az iskola adományozza a Közgáz Gála, vagy más méltó, széles körben látogatott iskolai rendezvényen. A tantestület örökös tagja díjat az Iskolatanács javaslatára, a tantestület jóváhagyásával az iskola adományozza a Közgáz Gála, vagy más méltó, széles körben látogatott iskolai rendezvényen. A törzsgárdatag kitüntetést az a dolgozó kapja, aki az iskolában 15, 20, 25, 30, 35 évet dolgozott. Aranykoszorús iskolajelvény kitüntetést végzős diákok kaphatják. Az odaítélés feltételeit az iskola házirendjében határozzuk meg. Az osztályfőnök főszerepet játszik az osztályának értékes közösséggé formálásában. Természetesen valamennyi kolléga a maga lehetőségei szerint segíti az osztályfőnök ezen irányú pedagógiai munkáját. Az osztályfőnök feladata és felelőssége az osztály vezetőségének a kiválasztása, a tanulók egyetértésével. Nem szabad megtörténnie, hogy a közösség hangadói negatív értékeket közvetítsenek, másrészt az osztály vezetése (osztálytitkár) ne szoruljon háttérbe néhány nagyhangú renitens diák mögött az osztály ügyeinek intézésében, döntéseinek meghozatalában. Fontosnak tartjuk a diákönkormányzat vezetésének kiválasztását, a rátermett és az iskola által elvárt értékek képviseletét felvállaló tanulók előtérbe állítását, megnyerését a posztokra való jelentkezésre. Itt a diákönkormányzatot segítő pedagógus személye és alkalmassága kap döntő szerepet. A diákönkormányzat és az azt segítő pedagógus együttes munkája is segíti az iskolaközösség jó irányú fejlődését.

41

A szabadidő szervező, az iskolavezetés, a szervezéssel megbízott tanárok gondja az iskolai ünnepélyek, a hagyományápolás, iskolabál, iskolai kiállítások stb. alkalmát felhasználni az osztály és iskolaközösség fejlesztésére. Tovább folytatjuk azt a gyakorlatot, hogy az előbbi programoknak egy vagy több osztály vagy évfolyam a felelőse. Így maguk is megtapasztalják a közösségépítés felelősségét és örömét. A közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatok Iskolánk megszervezi a 2011. évi CXC. törvény előírása szerint az érintett, 2016.január 1-je után érettségiző tanulók számára a tanulók közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel

a

feladattal

dokumentumokban

megbízott az

pedagógus

iratkezelési

a

szabályzat

tanuló

előmenetelét

rögzítő

megtartásával nyilvántartja

és

folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján nemzeti köznevelési törvényben az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára. A közösségi szolgálat keretei között a) az egészségügyi, b) a szociális és jótékonysági, c) az oktatási, d) a kulturális és közösségi, e) a környezet- és természetvédelmi, f) a katasztrófavédelmi, g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területén folytatható tevékenység. Iskolánk a tanulók számára a 9. évfolyamtól kezdődően három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni.

42

Iskolánk felmenő rendszerben legelőször a 2012/2013. tanévtől a 9. évfolyamos, valamint a 2012/2013. tanévben 10.c osztályos számára három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. Az arányos elosztás alatt a közösségi szolgálati tevékenység alábbi ütemezését értjük: a tanulók iskolánkba lépésüktől kezdve az első 3 évben, évente, a tanévet számítva az első félévben legalább 6, a második félévben a nyári szünetet is beszámítva, legalább 10 óra közösségi szolgálatot teljesítenek. Amennyiben a tanuló a tanév első félévében 6 óránál többet teljesít, akkor az a második félévben beszámításra kerül, da az adott tanév augusztus 31-re 16 órát mindenképp teljesítenie kell. Mulasztás esetén a soron következő félévben a tanulónak pótolni kell az előző évi, vagy félévi elmaradt közösségi szolgálati órákat. A tanuló érdekében a teljesítés és annak ellenőrzése, (mivel három év alatt kell időarányosan teljesíteni) szükség esetén jutalmazása, vagy szankcionálása nem ciklikus, félévente nem lezárt, hanem folyamatos, bármikor előfordulhat és a teljesítés kezdetétől érvényes. Az osztályfőnökök az ellenőrzőben és a bizonyítványban félévente a teljesített óraszám bejegyzésével tájékoztatják a szülőket az elvégzett munka mennyiségéről. Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok, az ütemezéstől történő elmaradás kötelességszegésnek minősül és fegyelmező intézkedést von maga után. Iskolai nevelési programunk része az intézményünkben világnézetileg semleges, önkéntes Rover nevelési program, amit a közösségi életre való nevelés fontos elemének tartunk.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az iskolánkban dolgozó minden pedagógusnak elsődleges feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása, az elért eredmények folyamatos, objektív értékelése.

43

A kerettantervben meghatározott törzsanyag átadásán túl biztosítani kell a tanulók személyiségének

fejlődősét,

segítséget

kell

nyújtani

a

tehetségek

kibontakoztatásában, szükség estén a rászoruló diákok felzárkóztatásában. Ezen túlmenően pedagógusaink aktívan részt vesznek az éves munkatervben szereplő rendezvények megszervezésében, lebonyolításában, ellátják a munkakörükhöz tartozó adminisztratív, és egyéb feladatokat (Köznevelési tv. 62§. ) Napjaink megváltozott társadalmi, és szociális viszonyai közt az osztályfőnökök szerepe igen sokrétű. E feladatkör kiterjed: -

a differenciált személyiségfejlesztés feltételeinek megteremtésére, azaz a tanulók megismerésére, érdekeinek, szükségleteinek képviseletére, fejlődésük értő követésére, fejlesztő értékelésre.

-

az osztályközösség minőségének fejlesztésére

-

az osztályfőnöki órák megtartására

-

A tanulók környezetében nyert tapasztalataik feldolgozására, szükség esetén segítségnyújtásra

-

a tantestület tagjaként a megfelelő információcsere biztosítására, a helyi tanterv működéséhez való hozzájárulásra, a problémák feltárásának tartalmi elemzésére

-

az ellentétes érdekek egyeztetésére, kezelésére

-

a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartásra, az egyenrangúságon alapuló partneri kapcsolat kialakítására

-

a szükség szerinti szociális funkciók vállalására

-

a megfelelő gyerekvédelemre.

Az osztályfőnök kiemelten lényeges kompetenciája, hogy törődjön a gyerekek lelki és testi egészségével, gondoskodjon arról, hogy, hogy az osztályában folyó nevelő- oktató munka harmonikus legyen. Ne „főnöke” hanem társa, együttműködő partnere, vezetője legyen az osztálynak.

44

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A nemzeti köznevelési törvény 4. §-ában 2013. szeptember 1-jétől új fogalmat vezetett be, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókét. Eszerint Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek, Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.

Az iskolánkba bekerülő diákok új környezetben, új tanárokkal kerülnek kapcsolatba. Más elvárásoknak, a magatartást, a tanulmányi munkát illetően szigorúbb követelményeknek kell megfelelniük. Mindezek a 14 – 15 éves diáknak beilleszkedési nehézségeket jelenthetnek. Szerencsére az a tapasztalatunk, hogy a felvételi szűrőn átjutott tanulók legfeljebb átmeneti nehézségekkel küszködnek és a gondok javarésze a tanulmányi munka területén jelentkezik. A magatartási rendellenességek igen ritkán fordulnak elő.

45

A magatartási problémákkal küszködő néhány diákunk esetében a szülő, osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős, szükség szerint az igazgató közreműködésével, a köznevelési törvény szelleme és betűje alapján jól kezelhető (nincs rossz tapasztalatunk). A 9 – 12. évfolyamainkon (igen ritkán) előfordul, hogy a diák magántanulói státust kér. A törvényben meghatározott szerv véleményének kikérése után az igazgató engedélyezheti, hogy a diák magántanuló legyen. Eddig ennek minden esetben nyomós oka volt. (Ezután is erre alapozunk, ha döntenünk kell). A magántanuló korlátozott mértékben látogathatja az órákat, a tanárok fogadják konzultációra, segítségnyújtásra. Az igazgató bizonyos tárgyakból felmentheti a diákot az osztályzás értékelés alól (pl. testnevelés, készségtantárgyak). Egyéb esetekben félévenként vizsgázik az egyes tantárgyakból. A vizsga eredménye a szokásos módon kerül be a bizonyítványába. A cél: a pszichológiai vagy egyéb alapú sérüléssel küszködő diák személyisége, képességi, készségei, ismeretei minél teljesebbek legyenek, és legyen alkalmas továbbtanulásra, szakmaszerzésre és szakmájában a munkára.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Szívesen vállalt kötelességünk a tehetséges tanulókkal való foglalkozás. Színterei iskolánkban: o szakkörök o egyéni foglalkozások o tanulmányi versenyek o énekkar o sportcsoportok foglalkozásai o sportversenyek o kulturális foglalkozások (vers- és prózamondás, színjátszó szakkör stb.) o a tanórák (differenciált foglalkozás, külön feladatok) o emelt szintű érettségire történő felkészítés

46

Iskolánk regisztrált tehetségpont és több tehetségtanács tagja. A köznevelési törvény 6. sz. mellékletében felsorolt, a tanulók finanszírozott heti foglalkozatási időkeretének a kötelező tanórai foglalkozásokon túl fennmaradó részéből mindhárom ágazaton (specializáción) azonos elvek alapján igyekszünk lehetőséget adni a korrepetálásra, tehetséggondozásra, emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésre. 9. és 10. évfolyamon 1-1 órát a felzárkóztatásra és tehetséggondozásra igyekszünk fordítani mindhárom osztályban. A kötelező tanórákon kívül rendelkezésre álló finanszírozott órakeret felmenő rendszerben a 9. évfolyamtól kezdve, a 2013/2014. tanévtől Megnevezés MATEMATIKA SPECIALIZÁCIÓ esetén a tanuló heti óraszáma Felhasználható tanári óraszám ÁLTALÁNOS TAGOZAT (Informatika) esetén a tanuló heti óraszáma Felhasználható tanári óraszám IDEGEN NYELVI SPECIALIZÁCIÓ esetén a tanuló heti óraszáma Felhasználható tanári óraszám

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

36

37

35

35

57-50=7

57-52=5

58-46=12

58-45=13

35

36

35

36

57-46=11

57-48=9

58-46=12

58-47=11

36

37

35

35

57-48=9

57-50=7

58-46=12

58-45=13

A felhasználható órák felosztását tanév eleji felmérés előzi meg. Törekvésünk, hogy 9-10. évfolyamon elsősorban az általános iskolából hozott esetleges lemaradások kompenzálására korrepetálást szervezzünk, hangsúlyosan az érettségi tantárgyakból. A 11-12. évfolyam rendelkezésre álló órakeretének felhasználása esetén prioritást élvez az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítés a kötelező érettségi tantárgyakból.

47

A fennmaradó órák a tehetséggondozást, OKTV. OSZTV, szakmai és más versenyekre való felkészítést szolgálják. Ezeket a foglalkozásokat – a jelentkezés megtörténte után - a tanuló szempontjából szabadon választott tanítási órának tekintjük. A részvételre, továbbhaladásra, mulasztásra, magasabb évfolyamba lépésre vonatkozóan a 20/2012. EMMI rendelet 14.§ -ra figyelemmel kell eljárni.

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Iskolánkban egy diákönkormányzat tevékenykedik, és járhat el a nevelési-oktatási intézmény

egészét

érintő

ügyekben.

A

diákönkormányzat

a

nevelőtestület

véleményének kikérésével dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésénél, elfogadásánál. Kikéri az iskolavezetés a DÖK véleményét a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, a könyvtár működési rendjének kialakításához és minden olyan ügyben, amelyet az intézményi SZMSZ ide sorol.

48

Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a jogszabályok előírásait követve meghívjuk. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a kollégium működését. A diákönkormányzat munkáját a saját szervezeti és működési szabályzata alapján végzi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. Iskolánkban (és megint hagyományosan) az egyes diák személyiségfejlesztése mellett kiemelt feladat a jó osztályközösségek, a tanórán kívül tevékenykedő csoportok és az iskolaközösség fejlesztése. Az egyén fejlődését a kortársi csoportok értékítélete, az iskolai munkához való viszonyuk, a tenni akarásuk, a kreativitásuk lényegesen befolyásolja. Az osztályfőnök főszerepet játszik az osztályának értékes közösséggé formálásában. Természetesen valamennyi kolléga a maga lehetőségei szerint segíti az osztályfőnök ez irányú pedagógiai munkáját. Az osztályfőnök feladata és felelőssége az osztály vezetőségének a kiválasztása, a tanulók egyetértésével. Nem szabad megtörténnie, hogy a közösség hangadói negatív értékeket közvetítsenek, másrészt az osztály vezetése (osztálytitkár) ne szoruljon háttérbe néhány nagyhangú renitens diák mögött az osztály ügyeinek intézésében, döntéseinek meghozatalában. A diákönkormányzat és a munkáját segítő pedagógus együttes tevékenysége is segíti az iskolaközösség jó irányú fejlődését. A DÖK megbeszélésein rendszeresen részt vesz a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus, aki tájékoztatja a diákok vezetőit az aktuális feladatokról, illetve az igazgatót a diákönkormányzat ülésein felmerülő kérdésekről, véleményekről, javaslatokról.

49

A szülő, tanuló, pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A pedagógus, az oktatómunkát közvetlenül segítő kolléga a tanulóval a családdal való kapcsolattartás során minden tényt, információt tapintattal, az idevonatkozó titoktartási kötelezettség betartásával kezel, használ fel. Kapcsolattartás a szülőkkel (elvárjuk az együttműködést): 

személyesen (heti fogadóórák, szülői értekezletek, szükség esetén a szülő behívása, félévente két alkalommal tantestületi szintű fogadóóra)



telefon (gyakori forma az aktuális problémák gyors tisztázására)



e-naplón keresztül tanév során folyamatosan



írásban (ellenőrző könyv, postai levelezés, e-mail)

Az iskola részéről a kapcsolattartók: 

a szaktanár



az osztályfőnök



az ifjúságvédelmi felelős



az igazgató ill. az igazgatóság tagjai.

Pedagógiai programunkat a szülők számára hozzáférhetővé tesszük az iskolában illetve az iskola honlapján. A szülőket a megelőző tanév végén (a 9. osztályosokat a felvételről szóló értesítésben, ill. a beiratkozás alkalmával) tájékoztatjuk a következő tanévben előírt ruházati és egyéb felszerelésekről, tankönyvekről. (A testnevelés órákon előírt tornaruháról, az ünnepre megkövetelt matrózblúzról illetve a fiúk esetén az öltönyről.) Az iskolában szülői szervezet működik, saját szabályzata alapján. A szülőket a szülői választmány

által

megbízott

vezető

képviseli

az

iskolavezetéssel

való

kapcsolattartásban. A szülői szervezet jogosítványait a köznevelési törvény 73.§. (1) pontja, az iskola házirendje illetve az iskola szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Természetesen a diáknak illetve a szülőnek is joga van az esetleges sérelmekkel,

50

iskolai intézkedésekkel kapcsolatban kérdéssel, panasszal fordulni az iskolai kapcsolattartók felé. Minden kérdésre, felvetésre az iskola képviselőjének a maga kompetenciája körében érdemi választ kell adnia. Ha erre nem képes, vagy a válasz a diákot, szülőt nem elégíti ki, akkor a problémával a következő, magasabb szintű kapcsolattartóhoz lehet fordulni. A fokozatok: szaktanár – osztályfőnök (vagy ifjúságvédelmi felelős) – igazgató. A diák az oktatásügyi közvetítő útján is tisztázhatja a problémáját, felkérve azt a képviseletére. A tanulóközösség egészét érintő kérdésekben a diákönkormányzat vezetője vagy a diákönkormányzatot segítő személy jogosult az igazgatóhoz fordulni. Tanár (osztályfőnök) és a diák (szülő) közötti vita esetén a felek az igazgatóhoz fordulnak, aki minden érintettet egyidejűleg, egymás jelenlétében hallgat meg. Az iskola kapcsolatai Intézményünk a hivatalos (törvényi) kontaktusokon túl sok-sok intézménnyel, szervezettel működik együtt, ezek közül néhányat kiemelünk:  Veszprém MJ Város Önkormányzata  Veszprémi Petőfi Színház, Pannon Várszínház  Laczkó Dezső Múzeum  Megyei Könyvtár  Megyei Pedagógiai Intézet  Megyei Levéltár  A veszprémi sajtó, televízió, több kiadó és nyomda  Pannon Egyetem  Megyei Közgazdasági Társaság  Bankok, pénzintézetek, biztosítók  Veszprémi és megyei alsó és középfokú iskolák  Az ország közgazdasági szakmacsoportos iskolái  Ifjúságkutató (helyi és országos) szervezetek  Vöröskereszt  Pedagógus nyugdíjas klub

51

 Közgáz Baráti Kör  Veszprémi Hátrányos Helyzetű Fiatalokért Egyesület  és még sok más szervezet, cég, önkormányzat. Külföldi kapcsolat: Private Wirtschaftsschule Krauss (gazdasági magániskola) Aschaffenburg, E kapcsolat legfontosabb jellemzője: kulturális, baráti, nyelvművelő, szakmai kapcsolat. A

közösségi

szolgálati

tevékenység

kiteljesedésével

társadalmi,

szociális

kapcsolataink bővülésére számítunk.

A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai 20/2012. (VIII: 31.) EMMI rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló jogszabály alapján megalkottuk a VSZC

KÖZGAZDASÁGI

ÉS

KÖZIGAZGATÁSI

SZAKGIMNÁZIUMA

VIZSGASZABÁLYZATA című dokumentumot. .A vizsgaszabályzat a 20/2012. (VIII: 31.) EMMI rendelet előírásai alapján készült. Tanulmányok alatti vizsgák alatt a következőket értjük: osztályozó, különbözeti, pótló, javító vizsga További, a tanulmányokat lezáró vizsgák: érettségi vizsga, szakma vizsga Iskolánk, a szakképzési törvény előírásait figyelembe véve a kilencedik évfolyamára felvételi vizsgát szervez az idegennyelvi előkészítő osztályba jelentkező tanulóknak. A négyévfolyamos szakgimnáziumi osztályba nem szervezünk felvételi vizsgát, az általános iskolai eredmények alapján kerülnek be a tanulók.

52

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy a tanulmányok alatti vizsga alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) mulasztásait figyelembe véve a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozó vizsga – a bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel – egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. A vizsgázó pótló vizsgát tehet az igazgató által meghatározott vizsganapon, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó a pótló vizsgát az adott vizsganapon tegye le, ha ennek a feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.” Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha

53

a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. A vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában

kell

meghatározni.

A

tanulmányok

alatti

vizsga

iskolai

vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató bízza meg. A tanulmányok alatti vizsgák időpontja: Osztályozó vizsga A 2010/2011. tanévtől az osztályozó vizsgák tanévenként 2 vizsgaidőszakba rendeződnek: 1. A tanév április havának 1. hetében írásbeli, 2. hetében szóbeli, 2. A lejáró tanév augusztus havának végén, a javítóvizsgákkal egy időben. Amennyiben az osztályozó értekezlet változó időpontja megkívánja, a mindenkori osztályozó értekezlet előtt két héttel. Az osztályozó vizsgák vizsgaidőszakainak dátumát az igazgató a tanév helyi rendjében minden tanév szeptemberében meghatározza. Más esetekben az igazgató döntése szerint, amit három hónappal a vizsga előtt meghirdet. Javítóvizsga

54

A nyári szünidő után, augusztus 15-31-ig terjedő időszakban tehető. Aktuális időpontját, melyről írásbeli értesítést küld az iskola, az igazgató határozza meg a tanévzáró osztályozó értekezletet követő héten. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, -

ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,

-

az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik.

Különbözeti és beszámoltató vizsga Különbözeti vizsgát a más iskolából jött tanuló számára ír elő az intézmény. Várható időpontját a tanuló átvételekor közli az intézmény. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. A vizsgabeosztást a szaktanárokkal valamint a vizsgázóval egyeztetve az igazgató határozza meg. A különbözeti vizsga letételére a félévi illetve a tanév végi osztályozó értekezlet előtt kerülhet sor. Más esetekben, magántanuló, stb. az iskola írásban értesíti a tanulót és szüleit. A helyi tantervben előírt évfolyamonkénti tananyagát kérik számon, félévi osztályozó vizsgán az időarányosan elvégzett tananyagot, tanév végi osztályozó vizsgán a teljes tanév anyagát. Az osztályozó vizsgára utasított tanuló a vizsgaidőpont közlésével egyidejűleg írásban megkapja szaktanárától a tantárgyi témaköröket, követelményeket, tájékoztatást kap a szükséges eszközökről, felszerelésekről. Átmeneti rendelkezések: Bejelentkezés a tanulmányok alatti vizsgákra (addig az időszakig él ez a szabályozás, ameddig előrehozott érettségi vizsgát lehet tenni) Osztályozó vizsga

55

A 2011/2012. tanévtől az idegen nyelv tantárgy esetében az előre hozott érettségire való jelentkezés feltétele a középfokú komplex (írásbeli és szóbeli) nyelvvizsga bizonyítvány. Az előrehozott érettségi vizsgára történő jelentkezés előfeltétele intézményünkben a komplex B2 típusú (írásbeli és szóbeli) nyelvvizsga bizonyítvány bemutatása a tanult idegen nyelvből. Ezzel is a nyelvvizsga bizonyítvány megszerzésére késztetjük iskolánk tanulóit, mivel a nyelvvizsga megléte a felvételi eljárás során többletpontokat eredményez, majd a diploma átvételének előfeltétele lesz, és az álláskereséshez előnyt jelent. Nem lehet a tanulók célja az előrehozott érettségi vizsgával a nyelvtanulástól való megszabadulás, és intézményünk sem teheti lehetővé az idő előtt letett gyengébb eredményű osztályozó vizsgákat, valamint az alacsony százalékos eredménnyel megszerzett érettségi bizonyítványokat. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága 1.1. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen: a) meggyőződik arról, hogy a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, illetőleg teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. 1.2. Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak a vizsga tárgya szerinti tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus lehet. 1.3. A vizsgabizottság munkáját, a vizsgát az igazgató készíti elő. Az igazgató felel a vizsga törvényes előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért.

56

1.4. Az igazgató feladata különösen: a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. 1.5. Az igazgató feladatainak ellátásában közreműködhet - az igazgató megbízása alapján - az igazgató helyettese vagy más megbízottja. 1.6. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. Az írásbeli vizsga menete 2.1. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató tanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program). A gyakorlati vizsgán a 2.8. pont szerinti szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a vizsgatantárgy általános vizsgakövetelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. 2.2. A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. 2.3. A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök a vizsgáztató tanár jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. 2.4. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. 2.5. Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja a számológép, számítógép használatát.

57

2.6. Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik; azokat egymás között nem cserélhetik. 2.7. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. 2.8. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként 60 perc. 2.9. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni. 2.10. A közoktatási törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján a) az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. 2.11. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótlóvizsga (2.15-2.16. pontok) harmadik vizsgaként - szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával - is megszervezhető. 2.12. Ha a vizsgáztató tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató tanár a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az igazgatónak. 2.13. Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, esemény leírását, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének

58

kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató tanár, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. 2.14. Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat - az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt - a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató tanároktól. A jegyzőkönyveket aláírásával - az időpont feltüntetésével - lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. 2.15. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné a) az igazgató - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, b) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell. 2.16. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet az igazgató által meghatározott időben. 2.17. A 2.16. és e pont alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. 2.18. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató tanár haladéktalanul kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. 2.19. Ha a vizsgáztató tanár a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az igazgatót. 2.20. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik - a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - tanárból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja:

59

a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott vizsgatantárgyból - a javítóvizsga kivételével - a vizsgázót javítóvizsgára utasítja. 2.21. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. A szóbeli vizsga menete 3.1. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga. 3.2. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. 3.3. A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. 3.4. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. 3.5. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. 3.6. A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. 3.7.

Minden

vizsgázónak

vizsgatantárgyanként

legalább

harminc

perc

gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. 3.8. Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában,

60

a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt. 3.9. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. 3.10. Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt, legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. 3.11. Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. 3.12. A közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a húsz perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen. 3.13. Ha a vizsgázónak a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. 3.14. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. 3.15. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.

61

3.16. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság, a felróható, vagy fel nem róható okból történő vizsga megszakítás, vagy a vizsgán meg nem jelenés esetében az igazgató a 2.13., 2.15-2.18., 2.21. pontokban leírtak szerint jár el. A gyakorlati vizsgarész 4.1. A gyakorlati vizsgafeladatokat - legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal - a vizsgabizottság elnöke javaslatára az igazgató hagyja jóvá. 4.2. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható. 4.3. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. 4.4. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. 4.5. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. 4.6. A gyakorlati vizsgarészt - a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell értékelni. 4.7. A vizsgamunkát érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá.

62

4.8. A vizsgázó gyakorlati vizsgarész osztályzatát a vizsgamunkára és a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni. A szakgimnáziumban érettségi utáni szakképzést folytatunk, a szakképzési kínálatunkban szereplő szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiben feltüntetett pályaalkalmassági követelmények vizsgálatára figyelmet fordítunk, adottságaink miatt ilyen vizsgát nem szervezünk. Az idegen nyelvi osztályokra vonatkozó külön rendelkezések Az idegen nyelvi előkészítő évfolyamon tanulók a 9. Ny osztály elvégzése után középfokú komplex nyelvvizsgát vagy azzal megegyező tanúsítványt adó vizsgát tesznek. Az emelt óraszámú idegen nyelvi csoportokba járó tanulók 12. évfolyamon tanév végéig középfokú komplex nyelvvizsgát vagy azzal megegyező tanúsítványt adó vizsgát tesznek. Ennek teljesítését meg is könnyítheti az, hogy iskolánk az Insedo Kft. akkreditált nyelvvizsgahelyszíne. Az iskola által szervezett, minden tanuló által kötelezően teljesítendő, egy-egy tantárgy addigi ismereteit számonkérő vizsgák. Az iskola a nevelőtestület határozata alapján egy- egy terminust lezáró vizsgát szervez a következők szerint: 

10. osztályban a tanév utolsó harmadában idegen nyelvből szóbelit és írásbelit



11. osztályban a tanév utolsó harmadában magyar nyelv és irodalomból valamint történelemből szintén szóbelit és írásbelit.



Minden év utolsó hónapjában matematikából kizárólag írásbeli vizsgát.



11. évfolyam végén szakmai tantárgyakból csak írásbeli vizsgát.

63

A tanulmányok alatti vizsgák követelményei A vizsgakövetelmények valamennyi évfolyamon, amelyben a tantárgyat tanulja a tanuló, azonosak. Az osztályozó vizsga, pótló és javítóvizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei az egyes tantárgyakból Kémia 0%-29%

elégtelen

30%-49%

elégséges

50%-69%

közepes

70%-84%

jó

85%-100%

jeles

A vizsga egy írásbeli és egy szóbeli részből áll. A két vizsgarész együttes teljesítményére a fenti százalékok alapján kapja az osztályzatot. Biológia-földrajz E tantárgyakból írásbeli és szóbeli pótvizsga is van. Mind a két vizsgarészen a következő százalékokat határoztuk meg:

0-49%

1

50-59%

2

60-69%

3

70-79%

4

80-100%

5

A földrajz és biológia tantárgyak sajátosságaiból adódik, hogy a vizsga két részből áll: az egyik része írásbeli. a másik szóbeli.

64

Az írásbelit az érintett osztály tanmenete alapján kell összeállítani a középszintű írásbeli érettségi témakörei szerint. A pontozás a munkaközösség követelményeihez igazodik. A két vizsgarész együttes teljesítményére a fenti százalékok alapján kapja az osztályzatot 0-49%

1

50-59%

2

60-69%

3

70-79%

4

80-100%

5

A biológia és földrajz, mint természettudományos tantárgy, kedvelt választott érettségi vizsgatárgy tanulóink körében. Sikeres, eredményes felkészülésük érdekében támasztunk a számonkérés során magasabb követelményszintet, mint a rövid ideig tanult, nem választott kémia esetében. Matematika, fizika A matematika és fizika tantárgyak pótló, javító és osztályozó vizsgáján egységes követelményrendszert állítunk fel. Mivel a természettudományi tantárgyaknál is hasonló százalékokkal dolgozunk, nem indokolt, hogy a matematika és a fizika ez alól kivételt képezzen. A szóbeli és írásbeli vizsgarészek súlyozását az érettségi vizsgarészek pontszámának arányában vesszük figyelembe.

Amennyiben a tanuló az írásbeli vizsgarészen nem éri el a 24%-ot, nem tehet szóbeli vizsgát, vizsgája érdemjegye elégtelen; 25% vagy annál nagyobb írásbeli teljesítmény esetén a szóbeli vizsga kötelező, vizsgája érdemjegyét az írásbeli és szóbeli vizsga eredménye együttesen képezi A szóbeli és az írásbeli vizsgán a diák együttes teljesítménye alapján (2/3-rész írásbeli, 1/3 rész szóbeli) az alábbi százalékok alapján értékeljük: 0-49%

elégtelen

50-64%

elégséges

65-79%

közepes

80-89%

jó

90-100%

jeles

65

Közgazdasági szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyai A tanév közi értékelés elvei megegyeznek a javító és osztályozó vizsga értékelési elveivel. Osztályzatok határai Tantárgy neve

Osztály

írásbeli

Szóbeli

javító vizsgán

osztályozó vizsgán

Csak szóbeli van

Csak szóbeli van

javító

osztályozó

vizsgán

vizsgán

9.a-9.b Gazdasági és jogi ismeretek

10.a-10b-10.c 11.c

Elméleti gazdaságtan

Elméleti gazdaságtan

11.a-b,12.c

12.a-b,13.c

90-100% jeles,

75- 90-100% jeles,

75-

89% jó,

65- 89% jó,

65-

74%

50- 74%

50-

közepes,

64%

elégséges 64%

0-49% elégtelen Üzleti gazdaságtan elmélete és gyakorlata Üzleti gazdaságtan elmélete és gyakorlata

11.a-b,12.c

12.a-b,13.c

közepes,

elégséges van

0-49% elégtelen

90-100% jeles,

80- 90-100% jeles,

80-

89% jó,

60- 89% jó,

60-

79%

40- 79%

közepes,

40-

0- 59% elégséges

0-

közepes,

59% elégséges 39% elégtelen

39% elégtelen

van

A mérés-értékelés rendje szakképző évfolyamon Az iskola által kínált szakképesítések esetében kizárólag iskolarendszerű képzés folyik. Valamennyi szakképesítés esetében az szakmai vizsgára bocsátás feltétele az utolsó szakképző évfolyam eredményes befejezése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés A tanév során az értékelés érdemjeggyel történik, általános elv: Minden tantárgyból a vizsgakövetelmények százalékos teljesítési szintje szerint: 90-100% jeles,

80-89% jó

Tantárgy neve

65-79% közepes,

50-64% elégséges,

Osztályzatok határai

Osztályzatok határai

Írásbeli

Szóbeli

Osztály

osztályozó javítóvizsgán

Gazdálkodási feladatok

90-100% jeles, 80-89% 13.a.

0-49% elégtelen.

jó,

65-79% közepes, 64% elégséges

67

50-

vizsgán

osztályozó javítóvizsgán

vizsgán

90-100% jeles, 90-100% jeles, 90-100% jeles, 80-89%

jó, 80-89%

jó, 80-89%

65-79%

65-79%

65-79%

közepes,

50- közepes,

50- közepes,

jó, 50-

64% elégséges 64% elégséges 64% elégséges 0-49%

0-49%

0-49%

elégtelen

elégtelen

elégtelen

Pénzügyi feladatok

0-49%

90-100% jeles, 90-100% jeles,

elégtelen

80-89%

jó, 80-89%

65-79%

65-79%

közepes,

50- közepes,

jó, 50-

64% elégséges 64% elégséges 0-49%

0-49%

elégtelen

elégtelen

Pénzügyi feladatok a gyakorlatban

-

-

Könyvvezetés és beszámolókészítés

90-100% jeles, 90-100% jeles, 80-89%

jó, 80-89%

65-79%

65-79%

közepes,

50- közepes,

jó, 50-

64% elégséges 64% elégséges 0-49%

0-49%

elégtelen

elégtelen

Könyvvezetés gyakorlata

-

-

Analitikus nyilvántartások

-

-

-

-

Ügyviteli feladatok

-

-

Informatika

-

-

Könyvviteli

és

pénzügyi

számítógépes

programok

68

Idegen nyelvi titkár szakképesítés-elágazás Tanév közi értékelés esetében is szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott súlyozások figyelembe vételével az alábbi osztályzatok alakíthatók ki: 81 – 100% jeles (5) 71 – 80% jó (4) 61 – 70% közepes (3) 51 – 60% elégséges (2) 0 – 50% elégtelen (1) Tantárgy

Javítóvizsga

Pótló vizsga

81 – 100%

jeles (5)

81 – 100%

jeles (5)

71 – 80%

jó (4)

71 – 80%

jó (4)

61 – 70%

közepes (3)

61 – 70%

közepes (3)

51 – 60%

elégséges (2)

51 – 60%

elégséges (2)

0 – 50%

elégtelen (1)

0 – 50%

elégtelen (1)

Gépírás és levelezés Számítástechnikai alkalmazások* Dokumentumkezelés és készítés * Titkári feladatvégzés Kommunikációs gyakorlatok Gazdasági vállalkozási ügyintézés Rendezvényszervezés Rendezvényszervezés

a

gyakorlatban* Idegen nyelvi levelezés* Idegen nyelvi kommunikáció*

69

A Közgazdaság ágazati szakgimnáziumi oktatásban, pénzügyi szakképesítések szakmai tantárgyaiból, a tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó, különbözeti, pótló, javító vizsga) jellege a következő: Szakmai követelménymodulok és a hozzájuk tartozó tantárgyak megnevezése

9. évfolyam

11504-16 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása (a modul a főszakképesítéshez tartozik)

Közismereti kerettanterv rendelkezése szerint

10. évfolyam

(írásbeli és/vagy szóbeli és/vagy gyakorlati)

Gazdasági és jogi alapismeretek

szóbeli

Ügyviteli ismeretek

szóbeli

Ügyviteli gyakorlatok

gyakorlati

Pénzügyi és vállalkozási ismeretek

szóbeli

Gazdasági és jogi alapismeretek

szóbeli

Általános statisztika

szóbeli

Statisztika gyakorlat

írásbeli

Pénzügyi alapismeretek

szóbeli

Pénzügy gyakorlat

írásbeli

Számviteli alapismeretek

írásbeli

Számvitel gyakorlat

írásbeli

11504-16 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

Pénzügyi alapismeretek

írásbeli

(a modul a főszakképesítéshez tartozik)

Számviteli alapismeretek

írásbeli

Támogatási alapismeretek

írásbeli

Gazdálkodási statisztika

írásbeli

11504-16 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása (a modul a főszakképesítéshez tartozik)

11. évfolyam

A tanulmányok alatti vizsga jellege

11884-16 Projekttervezés (a modul a mellék szakképesítéshez tartozik)

11885-16 Támogatáskezelés (a modul a mellék szakképesítéshez tartozik)

11504-16 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása (a modul a főszakképesítéshez tartozik)

12. évfolyam 11884-16 Projekttervezés

Folyamat- és pénzügyi tervezés

gyakorlati

Támogatási ügyvitel

írásbeli

Pénzügyi alapismeretek

szóbeli

Adózási alapismeretek

szóbeli

Adózás gyakorlat

írásbeli

Számvitel gyakorlat

írásbeli

Támogatási alapismeretek

írásbeli

(a modul a mellék szakképesítéshez tartozik)

Folyamat- és pénzügyi tervezés

11885-16 Támogatáskezelés

Támogatási ügyvitel

(a modul a mellék szakképesítéshez tartozik)

Támogatás menedzsment

gyakorlati írásbeli gyakorlati

A tanév közi értékelés elvei megegyeznek az osztályozó, különbözeti, javító és osztályozó vizsga értékelési elveivel. A tanév során az értékelés érdemjeggyel történik, általános elv:

Minden tantárgyból a vizsgakövetelmények százalékos teljesítési szintje szerint: 90-100% jeles, 80-89% jó, 65-79% közepes, 50-64% elégséges, 0-49% elégtelen.

71

A mérés-értékelés rendje szakképző évfolyamon Az iskola által kínált szakképesítések esetében kizárólag iskolarendszerű képzés folyik. Valamennyi szakképesítés esetében az szakmai vizsgára bocsátás feltétele az utolsó szakképző évfolyam eredményes befejezése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. Érettségi utáni szakképzés A közgazdasági ágazat, szakgimnázium, 1/13. évfolyam (egységes valamennyi szakképesítésen) Szakmai követelménymodulok és a hozzájuk tartozó tantárgyak megnevezése

szóbeli és/vagy gyakorlati)

Gazdasági és jogi alapismeretek

szóbeli

Ügyviteli ismeretek

szóbeli

Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika

1/13. évfolyam

A tanulmányok alatti vizsga jellege (írásbeli és/vagy

Statisztika gyakorlat 11504-16 Gazdálkodási Pénzügyi alapismeretek alaptevékenység ellátása Pénzügy gyakorlat

gyakorlati írásbeli írásbeli szóbeli írásbeli

Adózási alapismeretek

szóbeli

Adózás gyakorlat

írásbeli

Számviteli alapismeretek

írásbeli

Számvitel gyakorlat

írásbeli

Szabadsáv (közismereti kerettanterv 4+2 Szakmai idegen nyelv szerinti tartalmakkal)

A tanév közi értékelés elvei megegyeznek az osztályozó, különbözeti, javító és osztályozó vizsga értékelési elveivel. A tanév során az értékelés érdemjeggyel történik, általános elv: Minden tantárgyból a vizsgakövetelmények százalékos teljesítési szintje szerint: 90-100% jeles, 80-89% jó, 65-79% közepes, 50-64% elégséges, 0-49% elégtelen.

72

Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés Szakmai követelménymodulok és a hozzájuk tartozó tantárgyak megnevezése

5/13. és 2/14. évfolyam

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 10147-12 Gazdálkodási Gazdálkodási ismeretek feladatok ellátása Vállalkozásfinanszírozás 11506-16 Vállalkozásfinanszírozás Vállalkozásgyakorlat finanszírozási és Adózás adózási feladatok Elektronikus adóbevallás gyakorlata 10149-12 Könyvvezetés és Számvitel beszámoló készítés feladatai 11505-12 Könyvelés számítógépen Könyvelés gyakorlat számítógépen Projekt-finanszírozás 11501-16 ProjektProjektfinanszírozás finanszírozás gyakorlata 11502-12 Projektfolyamatok követése Projektfolyamatok Projekttervezés gyakorlata követése Szabadsáv (közismereti kerettanterv 4+2, Szakmai idegen nyelv és 4+1 szerinti tartalmakkal)

A tanulmányok alatti vizsga jellege (írásbeli és/vagy szóbeli és/vagy gyakorlati)

írásbeli

szóbeli írásbeli írásbeli szóbeli gyakorlati írásbeli és szóbeli

gyakorlati írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli

A tanév közi értékelés elvei megegyeznek az osztályozó, különbözeti, javító és osztályozó vizsga értékelési elveivel. A tanév során az értékelés érdemjeggyel történik, általános elv: Minden tantárgyból a vizsgakövetelmények százalékos teljesítési szintje szerint: 90-100% jeles, 80-89% jó, 65-79% közepes, 50-64% elégséges, 0-49% elégtelen.

73

Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítés Szakmai követelménymodulok és a hozzájuk tartozó tantárgyak megnevezése 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás II.

5/13. és 2/14. évfolyam

10153-16 Könyvvezetési feladatok

írásbeli

írásbeli írásbeli

Kis- és középvállalkozások gazdálkodása Üzleti tervkészítés gyakorlata

írásbeli

Könyvvezetés

írásbeli

Pénzforgalmi könyvviteli gyakorlat

10154-16 MunkaerőMunkaerő-gazdálkodás gazdálkodás 10155-16 Társadalombiztosítási Bérszámfejtési gyakorlat szakfeladatok ellátása Társadalom-biztosítás 10151-16 Bérügyi szakfeladatok ellátása TB-gyakorlat Szabadsáv (közismereti kerettanterv 4+2, és 4+1 szerinti tartalmakkal)

és/vagy szóbeli és/vagy gyakorlati)

Foglalkoztatás I.

10151-16 Bérügyi Bérügyi feladatok szakfeladatok ellátása Bérügyi gyakorlat 10152-16 Kis- és középvállalkozások gazdálkodási feladatai

A tanulmányok alatti vizsga jellege (írásbeli

szóbeli

gyakorlati szóbeli gyakorlati szóbeli írásbeli

Szakmai idegen nyelv

A tanév közi értékelés elvei megegyeznek az osztályozó, különbözeti, javító és osztályozó vizsga értékelési elveivel. A tanév során az értékelés érdemjeggyel történik, általános elv: Minden tantárgyból a vizsgakövetelmények százalékos teljesítési szintje szerint: 90-100% jeles, 80-89% jó, 65-79% közepes, 50-64% elégséges, 0-49% elégtelen.

74

Államháztartási ügyintéző szakképesítés Szakmai követelménymodulok és a hozzájuk tartozó tantárgyak megnevezése 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. Adóigazgatási ismeretek 11513-16 Adóigazgatási feladatok

11514-14 Államháztartási feladatok 5/13. és 2/14. évfolyam

A tanulmányok alatti vizsga jellege (írásbeli és/vagy szóbeli és/vagy gyakorlati)

írásbeli

írásbeli és szóbeli

Adóismeretek

szóbeli

Adóigazgatás gyakorlata

szóbeli

Elektronikus adóbevallás gyakorlata

gyakorlati

Államháztartási ismeretek

írásbeli és szóbeli

Költségvetés-gazdálkodási ismeretek 11515-16 Költségvetés-gazdálkodás Költségvetésgyakorlata gazdálkodási, számviteli Államháztartási számvitel feladatok Államháztartási számvitel gyakorlata Projekt-finanszírozás 11501-16 ProjektProjektfinanszírozás finanszírozás gyakorlata 11502-12 Projektfolyamatok követése Projektfolyamatok Projekttervezés gyakorlata követése Szabadsáv (közismereti kerettanterv 4+2, Szakmai idegen nyelv és 4+1 szerinti tartalmakkal)

írásbeli és szóbeli írásbeli írásbeli és szóbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli

A tanév közi értékelés elvei megegyeznek az osztályozó, különbözeti, javító és osztályozó vizsga értékelési elveivel. A tanév során az értékelés érdemjeggyel történik, általános elv: Minden tantárgyból a vizsgakövetelmények százalékos teljesítési szintje szerint: 90-100% jeles, 80-89% jó, 65-79% közepes, 50-64% elégséges, 0-49% elégtelen.

75

Magyar nyelv és irodalom Ének Rajz és vizuális környezetkultúra Történelem, társadalomismeret, felmenő rendszerben etika Idegen nyelvek Az osztályozó, pótló/javítóvizsga értékelése E tantárgyakból írásbeli és szóbeli vizsga is van. 0-49 %

1

50-59 %

2

60-69 %

3

70-79 %

4

80-100 %

5

A két vizsgarész együttes teljesítményére a fenti százalékok alapján kapja az osztályzatot. Az ének és rajz tantárgyak helyi pót-és osztályozó-vizsga sajátos szabályzata Az ének és rajz tantárgyak sajátosságaiból adódik, hogy a vizsga két részből áll: egyik része írásbeli, a másik szóbeli. A zenei írásbelit az a konkrétan érintett osztály tanmenete alapján kell összeállítani a középszintű írásbeli érettségi témakörei szerint (zenetörténet, - felismerés, elmélet, szolfézs, kottaírás). Rajz és vizuális környezetkultúra tárgyból az írásbeli vizsga szintén a tanmenet alapján áll össze. A kreatív feladatokat otthon készíti el a vizsgázó, és szóbeli vizsgán mutatja be alkotásait. A pontozás a munkaközösség követelményeihez igazodik. A zenei szóbelin a népdalokat és a műzenei szemelvényeket (szöveges ill. szolmizált) két külön tételsorban kérjük számon. Ez nem pontozható, a tanári szubjektivitás nem zárható ki az értékelésből. A két vizsgarész együttes teljesítményére a fenti százalékok alapján kapja az osztályzatot.

76

Informatika Javító és osztályozó vizsga értékelése 0%-49,9%

elégtelen

50%-64,9%

elégséges

65%-79,9%

közepes

80%-89,9%

jó

90%-100%

jeles

A vizsga egy gyakorlati és egy szóbeli (bizottság előtti feladat megoldás) részből áll. A két vizsgarész aránya: gyakorlati 80 %, szóbeli 20 %. A két vizsgarész együttes teljesítményére a fenti százalékok alapján kapja az osztályzatot.

77

Osztályozó, és javító vizsga követelményei Testnevelés SÚLYLÖKÉS LÁNY 2 3 4 5

9. évfolyam 4,00 m 5,00 m 6,00 m 7,00 m

10. évfolyam 4,50 m 5,50 m 6,50 m 7,50 m

11. évfolyam 4,50 m 6,00 m 7,00 m 8,00 m

12. évfolyam 4,50 m 6,00 m 7,00 m 8,00 m

2 3 4 5

9. évfolyam 5,00 m 6,00 m 7,00 m 8,00 m

10. évfolyam 5,50 m 6,50 m 7,50 m 8,50 m

11. évfolyam 6,00 m 7,00 m 8,00 m 9,00 m

12. évfolyam 6,50 m 7,00 m 8,00 m 9,00 m

FIÚ

TÁVOLUGRÁS LÁNY 2 3 4 5

9. évfolyam 2,50 m 3,00 m 3,50 m 4,00 m

10. évfolyam 2,50 m 3,00 m 3,50 m 4,00 m

11. évfolyam 2,80 m 3,30 m 3,80 m 4,30 m

12. évfolyam 2,80 m 3,30 m 3,80 m 4,30 m

2 3 4 5

9. évfolyam 3,00 m 3,50 m 4,00 m 4,50 m

10. évfolyam 3,00 m 3,50 m 4,00 m 4,50 m

11. évfolyam 3,30 m 3,80 m 4,30 m 4,80 m

12. évfolyam 3,30 m 3,80 m 4,30 m 4,80 m

FIÚ

MAGASUGRÁS LÁNY 2 3 4 5

9. évfolyam 90 cm 100 cm 110 cm 120 cm

10. évfolyam 90 cm 100 cm 110 cm 120 cm

78

11. évfolyam 100 cm 110 cm 120 cm 125 cm

12. évfolyam 100 cm 110 cm 120 cm 125 cm

FIÚ 2 3 4 5

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

115 cm 125 cm 135 cm 145 cm

115 cm 125 cm 135 cm 145 cm

120 cm 130 cm 140 cm 150 cm

120 cm 130 cm 140 cm 150 cm

TORNA TALAJ 9. évfolyam: guruló átfordulás előre, guruló átfordulás hátra, fejállás, kézállás 10. évfolyam: fejállás-gurulás, kézállás-gurulás, cigánykerék 11. évfolyam: kézállás-gurulás – cigánykerék – dobott bukfenc (gyakorlatfüzér) fejállás-gurulás – mérlegállás – guruló átfordulás hátra – tarkóállás + fiúknak: fejenátfordulás 12. évfolyam: összefüggő gyakorlat a tanult elemekből + fiúknak: kézenátfordulás SZEKRÉNYUGRÁS LÁNY 9. évfolyam: felguggolás – leterpesztés 5 részes szekrényen hosszában felguggolás – homorított leugrás 5 részes szekrényen széltében 10. évfolyam: felbukfenc 5 részes szekrényen hosszában guggoló átugrás 4 részes szekrényen széltében 11. évfolyam: felbukfenc 5 részes szekrényen hosszában guggoló átugrás 5 részes szekrényen széltében 12. évfolyam: guggoló átugrás lebegőtámasszal 5 részes szekrényen széltében terpeszátugrás 5 részes szekrényen széltében

79

FIÚ 9. évfolyam: felbukfenc 5 részes szekrényen hosszában terpeszátugrás 4 részes szekrényen hosszában 10. évfolyam: felbukfenc 5 részes szekrényen hosszában terpeszátugrás 5 részes szekrényen hosszában 11. évfolyam: guggoló átugrás 5 részes szekrényen hosszában terpeszátugrás 5 részes szekrényen hosszában 12. évfolyam: guggoló átugrás lebegőtámasszal 5 részes szekrényen hosszában terpeszátugrás lebegőtámasszal 5 részes szekrényen hosszában FIÚKNAK GYŰRŰ 9. évfolyam: lendület – zsugorlefüggés, hátsó függőállás, lebegőfüggés, homorított leugrás 10. évfolyam: zsugorlefüggés (lendület nélkül), hátsó függőállás, lefüggés, lebegőfüggés, homorított leugrás 11. évfolyam: ugyanaz, mint 10. évfolyamon, csak terpeszleugrás 12. évfolyam: ugyanaz, mint 11. évfolyamon LÁNYOKNAK GERENDA 9. évfolyam: felugrás lovaglóülésbe-felállás támadó állásba, érintő járás, hintalépés, hármas lépés, sasszé, 180°-os fordulat, ördögugrás, mérlegállás, guggolás, guggolásban fél fordulat 10. évfolyam: 9.évfolyam anyaga + zsugorülés, nyújtott ülés, hanyatt fekvés, hason fekvés, térdelő támasz 11. évfolyam: 10. évfolyam anyaga + tarkóállás 12. évfolyam: összefüggő gyakorlat a tanult elemekből + guruló átfordulás előre

80

RÖPLABDA KOSÁR- ÉS ALKARÉRINTÉS FEJ FÖLÉ 2 3 4 5

9. évfolyam 4 db 8 db 12 db 16 db

10. évfolyam 6 db 10 db 14 db 18 db

11. évfolyam 8 db 12 db 16 db 20 db

12. évfolyam 10 db 15 db 20 db 25 db

NYITÁS 9. és 10. évfolyam: alsó egyenes nyitás / érdemjegy: 6-ból amennyi sikeres 11. és 12. évfolyam: felső egyenes nyitás / érdemjegy: 6-ból amennyi sikeres

KOSÁRLABDA 9. évfolyam: fél pályáról labdavezetésből fektetett dobás 1kézzel választott oldalról érdemjegy: 6-ból amennyi sikeres 10. évfolyam: félpályáról labdavezetésből fektetett dobás 1 kézzel 3 jobb oldalról + 3 bal oldalról érdemjegy: 6-ból amennyi sikeres 11. évfolyam: félpályáról lepasszolt, majd visszakapott labdával fektetett dobás választott oldalról érdemjegy : 6-ból amennyi sikeres 12. évfolyam: félpályáról lepasszolt, majd visszakapott labdával fektetett dobás 3 jobb oldalról + 3 bal oldalról érdemjegy: 6-ból amennyi sikeres

81

BÜNTETŐDOBÁS 11-12. évfolyam: érdemjegy: 10-ből amennyi sikeres

ERŐNLÉTI FELMÉRÉSEK Leányok

Fiúk

2.

3.

4.

5.

2.

3.

4.

5.

6

7

8

9

8

9

10

11

40

55

70

85

40

55

70

85

50

65

80

95

50

65

80

95

10

15

20

25

20

30

40

50

1,4

1,6

1,8

2

1,8

2

2,2

2,4

Cooper-teszt 12 perc (iskolakör, Felülés (3 perc) Törzsemelés (3 perc) Fekvőtámas zban karhajlításnyújtás Helyből távolugrás

82

1 átlagolt érdemjegy

270m)

Gyógytestnevelés Osztályozó, illetve javító vizsga anyaga 1. Helyes testtartás ismérvei. 2. Saját diagnózis ismerete, értelmezése. 3. Egyéni gyakorlatok ismerete bemutatása. 4. Úszásfeladatok ismerete, általános és speciális gyakorlatok.

5. Nem javasolt gyakorlatok 6. Bemelegítő gyakorlatsor ismerete, bemutatása 7. Felmérő

gyakorlatok

(hát-

has-

farizom-

erősítő-

testtartásért

izomcsoportok- erősségét mérő 3 gyakorlat, 8 ütemű fekvőtámasz).

Jegy

Has

Hát

Far

8 ütemű Fiú

Leány

5

95

100

115

30

25

4

80

85

100

26

21

3

65

70

85

22

17

2

50

55

70

18

13

8. Anatómiai ismeretek (amelyek az órán elhangzottak).

83

felelős

A

közgazdasági

vizsgakövetelményei

szakgimnáziumi

megegyeznek

a

szakképzési

szakképzési

tantárgyanként előírt követelményszinttel: Szakmai tárgyak Munkahelyi egészség és biztonság (e) Gazdasági és jogi alapismeretek (e) Ügyviteli gyakorlatok (gy*) Általános statisztika (e) Statisztika gyakorlat (gy)* Pénzügyi alapismeretek (e) Pénzügy gyakorlat (gy*) Adózási alapismeretek (e) Adózás gyakorlat (gy*) Számviteli alapismeretek (e) Számvitel gyakorlat (gy)* A teljesítményszázalékhoz rendelt érdemjegyek 90-100%

jeles

80-89%

jó

65-79%

közepes

50-64%

elégséges

0-49%

elégtelen

OKJ 54 346 02 Ügyviteli tikár szakképesítés Tantárgy Osztályfőnöki óra (elmélet) Munkahelyi egészség és biztonság (elmélet) Foglalkoztatás II. (elmélet) Foglalkoztatás I. (elmélet) Gépírás és iratkezelés gyakorlat (gyakorlat)* Levelezési ismeretek (elmélet) Levelezési gyakorlat (gyakorlat)* Kommunikáció alapjai (elmélet)

84

tantárgyak

kerettantervben

Üzleti kommunikáció gyakorlat (gyakorlat)* Gazdasági alapismeretek (elmélet) Jogi ismeretek (elmélet) Vállalkozási ismeretek (elmélet) Üzleti adminisztráció gyakorlat (gyakorlat)* Ügyviteli ismeretek (elmélet) Rendezvény és program dokumentáció alapjai (elmélet) Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban (gyakorlat)* Hivatali protokoll ismeretek (elmélet) Szakmai idegen nyelv gyakorlat (gyakorlat)* Minden tantárgy esetében a tanév során, a javító, és a pótló vizsgák esetében is a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott súlyozások figyelembe vételével az alábbi osztályzatok alakíthatók ki: A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek tantárgyanként: 90%

- 100% jeles

80%

-

89% jó

65%

-

79% közepes

50%

-

64% elégséges

0%

-

49% elégtelen

OKJ 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés Tantárgy neve Foglalkoztatás I. (idegen nyelv) Foglalkoztatás II. Gazdálkodási ismeretek Számvitel Könyvelés számítógépen* Vállalkozásfinanszírozás Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat* Adózás Elektronikus adóbevallás-gyakorlat* Projektfinanszírozás 85

Projektfinanszírozás gyakorlat* Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata* Osztályfőnöki óra Minden tantárgy esetében a tanév során, a javító, és a pótló vizsgák esetében is a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott súlyozások figyelembe vételével az alábbi osztályzatok alakíthatók ki: A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek tantárgyanként: 

90%

- 100% jeles



80%

-

89% jó



65%

-

79% közepes



50%

-

64% elégséges



0%

-

49% elégtelen

OKJ 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítés Tantárgy neve Munkahelyi egészség és biztonság Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlato*k Általános statisztika Statisztikai gyakorlat* Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat* Adózási alapismeretek Adózási gyakorlat* Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat* Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I. (idegen nyelv) Foglalkoztatás II. Kis- és középvállalkozások gazdálkodása Üzleti tervkészítés gyakorlata* Könyvvezetés Pénzforgalmi könyvviteli gyakorlat* Vállalkozásfinanszírozás Vállalkozásfinanszírozási gyakorlat* Adózás Elektronikus adóbevallás-gyakorlat* Munkaerőgazdálkodás

86

Bérszámfejtési gyakorlat* Bérügyi feladatok Bérügyi gyakorlat* Társadalombiztosítás TB gyakorlat* Osztályfőnöki óra Minden tantárgy esetében a tanév során, a javító, és a pótló vizsgák esetében is a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott súlyozások figyelembe vételével az alábbi osztályzatok alakíthatók ki: A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek tantárgyanként: 

90%

- 100% jeles



80%

-

89% jó



65%

-

79% közepes



50%

-

64% elégséges



0%

-

49% elégtelen

87

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzata Az iskolában az érettségi vizsga vizsgaszabályzata mindig megegyezik a hatályos jogszabályok ide vonatkozó részével, jelenleg a 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet legutóbb módosított változatával. A hatályos jogszabályok az Oktatási Hivatal honlapján megtalálhatók. A 2017. január 1-től hatályos jogszabály az alábbi linken érhető el. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=30517.327855 Az egyes tantárgyak vizsgakövetelményeit Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza. A jogszabály 2017. január 1-től hatályos változata az alábbi linken érhető el. http://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/altalanos_tajekoztatas/vizsgatargya k_2017tol Erről az oldalról minden érettségi tantárgy részletes követelményeit elérhetjük további linkek segítségével.

Szakmai vizsgaszabályzat Jogszabályok: 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 

Átmeneti rendelkezésként a többször módosított 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet szabályozza a vizsgáztatás általános szabályait a pénzügyi- számviteli ügyintéző moduláris szakképzési rendszernek megfelelő szakmák esetében.



Továbbá 315/2013. (VIII. 28.) Kormányrendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól

A szabályzat hatálya kiterjed az Szt-ben, az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott

szakképesítés,

szakképesítés-elágazás,

rész-szakképesítés,

szakképesítés-ráépülés (szakképesítés) megszerzésére irányuló szakmai vizsgára, a komplex szakmai vizsgára, az abban részt vevőkre, a vizsga lebonyolításával kapcsolatban kötelezettséggel vagy jogosultsággal rendelkezőkre. A szakmai vizsgára való jelentkezés és a vizsga szervezése, lebonyolítása a mindenkori SZVK szerint történik.

88

A vizsgaidőszak a) Iskolai rendszerű szakképzésben: február – március

jelentkezési határidő előző év december 15.

május – június

jelentkezési határidő február 15.

október – november

jelentkezési határidő augusztus 31.

b) Iskolarendszeren kívüli szakképzésben a fentiektől eltérő időpontban is kijelölhető. A vizsgaidőpontok meghatározása Írásbeli, interaktív és gyakorlati vizsgatevékenységek országosan egységes vizsgaidőpontjait a szakképesítésért felelős miniszter határozza meg mind az iskolai rendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli szakképzésre A gyakorlati és szóbeli vizsgatevékenységek vizsgaidőpontját az iskola (a továbbiakban vizsgaszervező) a tanév rendjének figyelembevételével állapítja meg. A vizsgabejelentés a vizsgaszervező a jelentkezési határidőt követő tizenöt napon belül, illetve ha a szakmai vizsga megszervezésére iskolarendszeren kívüli szakképzésben a szakmai vizsga első vizsgatevékenységének időpontja előtt legalább harminc nappal a jogszabály által előírt tartalmú jelentést küld a szakmai vizsga előkészítéséről a szakképesítésért felelős miniszternek. ezzel egyidejűleg a jelentés másolatát tájékoztatásul megküldi a vizsgaszervező székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) önkormányzat főjegyzőjének (a továbbiakban: székhelye szerint illetékes főjegyző), továbbá a fenntartónak. Jelentkezés a szakmai vizsgára A jelentkezés formanyomtatványon írásban történik Be kell mutatni: 1. a személyazonosító igazolványt A jelentkezéskor nem csak a személyi igazolvány, hanem más, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány (tartalmazza az érintett nevét, születési helyét és idejét, az állampolgárságát, valamint az arcfényképét és a saját kezű aláírását) bemutatása (pl. útlevél), is elfogadható. 2. a szakképesítéshez előírt iskolai tanulmányok elvégzését tanúsító bizonyítványt 3. a korábban megszerzett szakmai bizonyítványt 4. az SZVK-ban meghatározott egyéb feltételek teljesítését igazoló okiratot 5. Iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakképzés befejezését igazoló bizonyítványt 89

6. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben – ha a vizsgázó képzésben részt vett, akkor – a képzés eredményes befejezését igazoló okiratot, a modulzáró vizsga letételét igazoló okiratot A szakmai vizsgára történő jelentkezéskor kell benyújtani a vizsgával kapcsolatos kérelmeket és egyúttal csatolni a kérelem alapjául szolgáló iratokat. A javító- vagy pótvizsgára való jelentkezéskor csatolni kell a szakmai vizsga törzslapkivonatának hiteles másolatát is. Ha a szakmai és vizsgakövetelményről szóló rendelet a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként modulzáró vizsgát ír elő, akkor ennek teljesítéséről szóló igazolást is csatolni kell a vizsgára jelentkezéshez. A vizsgacsoport kialakítása A vizsgaszervező alakítja ki szakképesítésenként vagy vizsgatevékenységenként. Maximális létszám: 35 fő, minimális létszám: 10 fő. A vizsgacsoport létszáma akkor csökkenthető, ha a szakképesítésért felelős miniszter erre írásban engedélyt ad! A szakmai vizsga időtartama Egy napra több vizsgarész, vizsgatevékenység szervezhető. (A vizsgázó egy napra eső vizsgatevékenységeinek összes ideje max. 6 óra lehet.) Szóbeli, írásbeli, interaktív tevékenység 8 és 18 óra között szervezhető. Gyakorlati vizsgatevékenység 7 és 19 óra között végezhető. A szakmai vizsga időtartama legfeljebb 3 nap, ezt a vizsgabizottság 1 nappal hosszabbíthatja.

90

A felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti 49-50.§– helyi szabályai, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései Iskolánk az intézménnyel jogviszonyba kerülő általános iskolai tanulókkal kapcsolatos eljárásra megalkotta FELVÉTELI SZABÁLYZATÁT. (Irányadó jogszabály 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 26-36.§ ) 1. A szabályzat hatálya 1.1 A szabályzat a Veszprémi Szakképzési Centrum Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnázium 9. évfolyamára jelentkező általános iskolai tanulmányaikat befejező magyar és nem magyar állampolgárokra terjed ki. 1.2. A felvételi eljárás az OH által kibocsátott jelentkezési lapok benyújtásával kezdődik. 1.3. Az iskola ezen szabályzat közzétételével, az általános iskolákban szervezett tájékoztatókon és a nyílt napokon biztosítja a felvételi eljárás megismerhetőségét. 2. A felvételi eljáráshoz kapcsolódó rendezvények, foglalkozások 2.1. Nyílt napok: A

Veszprémi

Szakképzési

Centrum

Közgazdasági

és

Közigazgatási

Szakgimnáziuma az érdeklődő általános iskolás tanulók és szüleik számára évente nyílt napokat szervez, amelyen tájékoztatást nyújt az intézménybe való bekerülés lehetőségeiről, az iskolában folyó oktató-nevelő munkáról és az igénybe vehető szolgáltatásokról. Az intézmény a nyílt nap időpontját, programját legkésőbb október 31-ig nyilvánosságra hozza. 2.2.Előkészítő foglalkozások: Igény esetén az iskolánk iránt érdeklődő nyolcadikos tanulóknak magyar és matematika tantárgyakból előkészítő foglalkozásokat tartunk a tanév őszén, január végéig, amennyiben erre igény mutatkozik, és kellő számú jelentkező van. Az előkészítő foglalkozások célja az általános iskolás tanulók ismereteinek szintre hozása, a középiskolai követelmények megismertetése, az alapkészségek, kulcskompetenciák fejlesztése. Az iskola az előkészítő foglalkozásokon való részvételt díjfizetéshez köti, a díj mértékét legkésőbb október 31-ig állapítja meg az iskola igazgatója. 3. A felvételi eljárás rendje 91

3.1.Az iskolába a 8. évfolyam elvégzése után lehet jelentkezni. A jelentkezés az általános iskolákban kiadott jelentkezési lapon történik az általános felvételi eljárás szabályai szerint. 3.2. A felvételi kérelmekről az iskola a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott, egységes, kompetenciaalapú feladatokkal megszervezett írásbeli vizsga eredménye alapján dönt. 3.3 A felvételnél tanulmányi eredményként a tanulók hozott pontszámát vesszük figyelembe: Általános szabályok szerint lehet jelentkezni A 6. és 7. év végi és a 8. félévi eredmények alapján

Tantárgy

6. oszt. vége

7. 8. Maximum oszt. oszt. összesen vége félév

Magyar nyelv

x

x

x

15

Irodalom

x

x

x

15

Történelem

x

x

x

15

Matematika

x

x

x

15

Angol/Német nyelv

x

x

10

Informatika

x

x

10 80

További

pontszámok

az

egyes

tagozatok

a tagozatnak megfelelő tantárgy osztályzatának kétszeresét számítjuk.

92

esetében:

tagozat megnevezé se

speciális tantárgy

Matematika i specializáci ó

Matemati ka

7. 8. oszt oszt maximu . . m vég félé összesen e v 4x

4x

Elérhető összesen Általános tagozat

Informati ka

4x

4x

Elérhető összesen Angol vagy Német

Idegen nyelv

4x

4x

Elérhető összesen

40 120 40 120 40 120

Amennyiben a tanuló nem tanult informatika tantárgyat általános iskolában, akkor más,

általa

legalább

két

évig

tanult

tantárgyat

választhat

helyette

a

pontszámításhoz. 3.4. Az iskola a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendeletben előírtak figyelembe vételével felvételi vizsgát tart a 2017/2018. tanévtől ismételten induló nyelvi előkészítő osztályban. A másik kettő, négy éves képzésben induló szakgimnáziumi osztályokban nincs felvételi vizsga.

93

• az általános tanterv alapján folyó felkészítést nyújtó középfokú iskolák számára készített magyar nyelvi feladatlapok megoldását • az általános tanterv alapján folyó felkészítést nyújtó középfokú iskolák számára készített matematika feladatlapok megoldását várjuk a nyolcadikos tanulóktól. Ezek maximális pontszáma a korábbi évek tapasztalatainak megfelelően 50-50, együttesen 100 pont lehet. Ezt a 100 pontot arányosan (80%) átszámítjuk felvételi pontra. Így az idegen nyelvi előkészítő osztályban a felvételi pontokat az alábbi táblázatban leírtak alapján vesszük figyelembe.

7. oszt. vége

8. oszt. félév

összesen

Magyar nyelv és irodalom

x

x

10

Történelem

x

x

10

Matematika

x

x

10

Angol/Német nyelv

x

x

10

tantárgy

Tanulmányok alapján

40

Magyar nyelv és Matematika központi írásbeli feladatlapok alapján

80

Összesen:

120

3.5. A tanulónak a központi, egységes követelmények szerint szervezett írásbeli vizsgára való jelentkezését abba a középiskolába kell beadni legkésőbb

94

a tanév rendjében feltüntetett időpontig az erre a célra szolgáló jelentkezési lapon, amelyben meg szeretné írni a felvételit. 3.6. A nyolcadikos tanulók a felvételi dolgozat eredményét tartalmazó értékelő lapot vagy annak fénymásolatát is csatolják jelentkezési lapjukhoz. 3.7. Döntés a felvételről (minden tanulmányi területen azonos metódus szerint) A tanulókat a tanulmányi eredmények (hozott pontszám) és a felvételin szerzett pontszám összege szerint rangsoroljuk. Azonos pontszám esetében előnyben részesül a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. A továbbiakban, ha azonos pontszámot ér el több tanuló, akkor a felvételi dolgozatok együttes pontszámát hasonlítjuk össze és a jobbat soroljuk előre. Az így kialakult sorrend adja egyben a felvételizők rangsorát. Amennyiben a rangsorban továbbra is azonos pontszámmal találkozunk, a diák végső rangsorban elfoglalt helyét a következőket sorban követve állapítjuk meg: A matematika felvételi dolgozat pontszámát hasonlítjuk össze, és a jobbat soroljuk előre. Azt a tanulót soroljuk előre, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Veszprém. Azt a tanulót soroljuk előre, akinek testvére az iskolával jelenleg is tanulói jogviszonyban áll. Azt a tanulót soroljuk előre, akinek testvére, szülője az iskolának diákja volt. 3.8 A felvételhez megadott létszám-keretszámon belül felvételt nyert tanulókat fel kell venni. 3.9. Nem vehető fel az a jelentkező, akit az általa megadott intézményi jelentkezési sorrendben megelőző középfokú intézmény felvesz. 4. Tájékoztatás a felvételi eljárás során elért eredményekről 4.1.

Veszprémi

Szakképzési

Centrum

Közgazdasági

és

Közigazgatási

Szakgimnáziuma megszervezi a felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgát mindkét tantárgyból. 4.2. A felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgákon („közös felvételi”) részt vett 8. osztályos tanulók számára a dolgozatírás előtt –az általános iskolában kapott

95

tájékoztatáson túl – az iskola honlapján figyelemfelkeltő közleményt helyez el, a dolgozatírás időpontjára, szükséges eszközökre vonatkozóan. 4.3. A tanuló és szülője az iskola képviselőjének jelenlétében tekintheti meg a kijavított feladatlapokat a: Veszprémi Szakképzési Centrum Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziuma igazgató-helyettesi irodájában, az érintettek helyben, a dolgozatírás alkalmával kapnak ennek időpontjáról írásos tájékoztatást. A dolgozatokról kézzel feljegyzés készíthető, illetve térítés ellenében fénymásolat készíthető. A kijavított feladatlapokkal kapcsolatban az iskola igazgatójánál lehet írásban észrevételt tenni a megtekintést követő munkanapon. A felvételi eredményét közlő értékelő lapot a nyolcadikos tanuló - nevére megcímzett lezárt borítékban - a saját általános iskolájában kapja meg. 4.4. A Veszprémi Szakképzési Centrum Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziuma a tanulói jelentkezési lapok beérkezését követően a lehető legrövidebb időn belül elkészíti és nyilvánosságra hozza tanulmányi területenként az ideiglenes felvételi jegyzéket. 4.5. A felvételről, vagy az elutasításról a Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola értesíti a jelentkezőket és általános iskolájukat. 5. Jogorvoslat 5.1.A felvételt megtagadó első fokon hozott döntés ellen a felvételi eljárásra vonatkozó jogszabályok, illetve az intézményi szabályzat megsértésére történő hivatkozással jogorvoslattal lehet élni (felül bírálati kérelem). 5.2 A felül bírálati kérelmet az intézmény fenntartójához kell benyújtani. 6. A felvételi okmányok kezelése 6.1. A felvételi eljárás során keletkezett valamennyi dokumentum okmánynak minősül. Kezelésükért az iskolatitkár és az iskola igazgatója felelős. 6.2.A jelentkezők személyes adatai és a felvételi eljárás során keletkezett okmányok bizalmas jellegűek. Az adatok és okmányok kezelésére és tárolására az adatkezelési szabályzat előírásait kell betartani. 7. Egyebek SNI-s tanuló részvétele a felvételi eljárásban

96

Az érintett tanuló szülője az írásbeli felvételi jelentkezési lapján jelöli ezt a tényt és írásbeli kérelmet nyújt be, a szakvélemény egyidejű mellékelésével. Az igazgató döntése alapján 

egyes feladatrészek értékelése alól kaphat mentességet a tanuló, vagy



meghosszabbítható a dolgozat írására szánt idő.

A döntésről a jelentkezőt és gondviselőjét a felvételi vizsgák megkezdése előtt legalább 15 nappal értesíti. Az érettségi vizsga utáni 13., szakképző évfolyamra egy éves képzésre jelentkezési lapjuk beadása után automatikusan felvételt nyerhetnek azok a tanulóink, akik a 912. osztály iskolánkban végezték, illetve más közgazdasági szakközépiskola érettségizett tanulói voltak. A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakközépiskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról az iskola igazgatója határoz Kétéves,

ügyviteli

szakmacsoportos

szakképzésre

érettségi

bizonyítvány

bemutatásával lehet jelentkezni.

Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel Más iskolából érkező tanuló a tanév bármely szakában jelentkezhet (egyénileg vagy iskolája segítségével) az intézményünkbe. A bejutás feltétele: az érkező tanuló a jelentkezés időpontjában rendelkezzen azokkal az ismeretekkel, amelyekkel azok a diákok bírnak akikkel nálunk egy osztályba kíván kerülni. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor különbözeti vizsgát kell tennie a hiányzó ismereteknek megfelelő tárgyakból. Annak eldöntése, hogy a különbözeti vizsga egyáltalán letehető-e, és az iskola felajánlja-e, az igazgatóra ill. a megfelelő munkaközösség vezetőjére tartozik. Az átvételről az igazgató dönt. A különbözeti vizsga letételének szükségességére az átvételi határozatban utalás történik,

a

vizsgát

a

szaktanárokkal,

97

tanulóval

egyeztetve

igyekszünk

megszervezni. Amennyiben szükséges, egyéni segítséget kap az érintett tanuló, gyakorlási lehetőséggel élhet (pl. gépírás). A szakképző évfolyamra lépés feltételei vonatkozásában a 2011.évi CLXXXVII. sz. szakképzési törvény 22.§ irányadó. Az a diák, aki elfogadható okból (pl. elégedetlen a tanulmányi eredményével), kérésére ill. a szülő kérelmére akkor is megismételheti az évfolyamot, ha erre egyébként az iskola nem utasította. A kérés engedélyeztetéséről az igazgató dönt. Szakmai évfolyam ilyen módon nem ismételhető.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Iskolánk a magyar Vöröskereszt partneriskolája, amely keretében részt veszünk a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt partneriskolák számára készített modulprogramkoncepciójában. Az

elsősegélynyújtás

és

baleseti

szimuláció

tananyagának

elsajátítása

tanfolyamok és szabadidős tevékenységek keretében történik (tanfolyam, szakkör, klub, tábor, játszóház, házi verseny, iskolai és városi bemutatók). A tananyag elsajátíttatásának módszerei: mentőállomás látogatás, előadás és magyarázat, bemutatás, gyakorlás, gyakoroltatás, szituációs feladatok. Ehhez különböző eszközöket használunk fel, mint például video, TV, diavetítő, írásvetítő, légúti modell, tábla, imitációs készlet, ambu baba, anatómiai táblasorozat, csontváz, emberi torzó, smink készlet, anatómiai atlasz, gyakorló kötszerek, megfelelő helyiség, plédek, számítógép – internet csatlakozással, didaktikai egységcsomag. Mindezek megvalósításához a Magyar Vöröskereszt biztosítja a személyi feltételeket orvos, védőnő, egészségügyi dolgozó, mentő, baleseti szimulátor, imitátor, sminkes rendelkezésre bocsátásával. Célok: Minél többen sajátítsák el az alapfokú elsősegély nyújtási ismerteket, hogy a bajbajutott egyéneken szakszerűen tudjanak segíteni. Minél

több

fiatalt

tudjunk

megnyerni

a

Vöröskeresztnek

az

elsősegélynyújtáson keresztül. A szabadidő hasznos eltöltése. Ezek a gyerekek családon belül terjesszék az elsősegélynyújtó ismereteket.

98

Pályaválasztás. A Magyar Vöröskereszt azt a javaslatot terjeszti elő, hogy a megyei elsősegélynyújtó vetélkedő első helyezettjei kapják meg a közúti elsősegélynyújtó vizsgaigazolást. Közösségi-szociális tevékenységek A 2016. évtől érettségit tevő tanulók kötelesek 50 óra közösségi munkát végezni, amelyet

iskolánk

diákjai

a

Vöröskereszt

által

szervezett

programokon,

rendezvényeken is teljesíthetnek a kapcsolattartó tanár irányításával.

A

Vöröskereszt szervezésében végezhető közmunkák a következők: 

Véradáshoz műsor



Segítségnyújtás véradáson



Idősek klubjában látogatás, műsor



Gyűjtőakciók (papírgyűjtés, ruha, ajándékgyűjtés, veszélyes hulladék, pénzgyűjtés)



Jeles napok a helyi közösségek részére, táborok



Nemzetközi kapcsolatok kiépítése



Kapcsolatok kialakítása



Biztonság megteremtése: veszélyhelyzetek feltérképezése (közlekedés, játszótér, kerékpárút stb.)

Tervezzük, hogy az iskolai véradó napok szervezésébe kortárs ifjúsági véradásszervezőket vonunk be, ezáltal is növelve a véradók számát. Célunk, hogy már a fiatal korosztály is tisztában legyen a véradás fontosságával.

Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje Az írásbeli dolgozatok megíratásával kapcsolatban a tantestület álláspontja: egy napon egy nagyobb lélegzetű, súlyú dolgozatnál többel nem terheljük a diákokat. Kisebb jelentőségű írásbeli munkák esetén előfordulhat két dolgozat íratása is. Az a legfontosabb (és ajánlott), hogy a tanár és az osztály között alakuljon ki konszenzus a dolgozatírás időpontját illetően. A hétfői nap semmilyen tekintetben nem különbözik a többi munkanaptól. Indokolatlannak tartjuk a, 5 napos hétvége „felszabadítását” a házi feladatok alól.

99

Ez a diák érdeke is, hiszen ellenkező esetben csak a többi naphoz kötődő terhek növekednek (esetleg a teljesíthetetlenségig). Természetesen a tanár felelőssége az otthoni munkák, a tanuló terhelésének józan mértékű megállapítása! A szaktanár joga és kötelessége a szóbeli, óraközi ill. különféle írásbeli munkák érdemjegyeinek súlyozása és a végső osztályzat (félévi, tanév végi) megállapítása. E tekintetben iskolai szintű szabályokat nem alkalmazunk. A végső osztályzat esetében azonban ha az a jegyek átlagától lényegesen eltér, akkor az osztályozó konferencián a szaktanárnak azt indokolni kell. Szükség esetén a konferencia a diák javára módosítja az osztályzatot. Az osztályzat megállapításával kapcsolatos felvetést a konferencia bármely tagja (különösen az osztályfőnök) kezdeményezhet. A „lényeges eltérés” mértékét a felszólaló kolléga saját maga állapítja meg, bírálja el, vállalva azt az eshetőséget is, hogy a konferencia többi résztvevője nem ért egyet vele és a többségi vélemény érvényesül. Az egyes tantárgyi tantervek részét képezi a tantárgy értékelésével, a továbbhaladás feltételeivel kapcsolatos speciális eljárás. Iskolánk, mint közgazdasági szakközépiskola nem végez művészeti szakmai vizsgára felkészítést, emiatt nem írjuk elő pedagógiai programunkban a művészeti próbákon és előadásokon való részvételt kötelező tanórai foglalkozások keretében.

Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A szakgimnáziumi kerettantervben igen magas, 35 órásba foglalt tanulói heti kötelező óraszámot figyelembe véve pedagógiai programunkban a következő elvek érvényesítésére törekszünk: 

arányos, az életkornak és mentális fejlettségének megfelelő terhelés



a folyamatos, rendszeres tanulási tevékenység támogatása



álljon

rendelkezésre

elegendő

idő

tanulóink

számára

a

regenerálódásra, a kortárs-kapcsolatok ápolására 

maradjon idő a sport és szabadidős tevékenységre



legyen módja tanulóinknak a családi kapcsolataik ápolására.

Ezért igyekszünk – a lehetőségek adta kereteken belül – olyan tankönyveket, munkafüzetek, tanulási segédanyagokat alkalmazni, amelyek megkönnyítik 100

célkitűzésünk megvalósítását. A tantárgyi sajátosságok alapul vételével igyekszünk elsajátíttatni az elektronikus sajtó, az internet ésszerű, etikus, biztonságos használatát. Végső célként iskolánkban a művelt, életkorilag, társadalmilag érett, kulturált állampolgárok kibocsátását fogalmazzuk meg, akik általános műveltségük mellett biztos alapokat szerezhetnek szakmai ismereteikhez, munkába állásukhoz, továbbtanulásukhoz. Lehetőség szerint összehangoljuk a nagyobb lélegzetű, esetleg egy-két hetes határidejű házi feladatok, pl. esszé, projektmunka, házi dolgozat stb. időbeli alakulását,

és

ehhez

mindenekelőtt

az

osztályfőnökök

együttműködését, intenzív kommunikációját várjuk el.

101

és

szaktanárok

Az iskola helyi tanterve érvényes kifutó rendszerben a kilencedik évfolyamot a 2013/2014. tanévtől kezdő tanulóktól a 2015/2016. tanévben kilencedik osztályt kezdő tanulókig A választott kerettanterv megnevezése 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben a 23/2013.

(III.

29.)

jóváhagyásának

EMMI

rendjéről

rendelet szóló

a

kerettantervek

51/2012.

(XII.

21.)

kiadásának EMMI

és

rendelet

módosításáról, (2013. március 30. napjától hatályos) VII. sz. melléklet SZAKKÖZÉPISKOLAI KERETTANTERV 

valamint kifutó rendszerben az intézmény saját, korábban alkalmazott helyi tanterve

a többször módosított 20/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról 3.számú melléklet a 8/2001. (III. 9.) OM rendelethez [2. számú melléklet a 28/2000. (IX. 21.) OM rendelethez] A SZAKMAI ORIENTÁCIÓ, A SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÁS, TOVÁBBÁ A PÁLYAORIENTÁCIÓ, A SZAKMAI ELŐKÉSZÍTŐ ISMERETEK ÉS SZAKMAI ALAPOZÓ KERETTANTERVI PROGRAMJAI A helyi tantervek kialakításának vezérelve 

az évfolyamonkénti órakeret 10%-ának (szabad órakeret) felhasználási módja:

a

minimális

óraszámmal

közölt

tantárgyak

időtartamának

megemelése pl. matematika, informatika, idegen nyelv, szakmai tantárgy, ezzel iskolai specializációk, „ágazatok” kialakítása 

a tantárgyi órakeret 10%-ának felhasználásáról úgy határoztunk, hogy a helyi tantervben az egyes tematikai egységek között osztjuk el a rendelkezésre álló időkeretet az alkalmazható tudás megszerzése vagy a képességek fejlesztése céljából.



az informatika tantárgy helyi tanterve a kerettanterv által meghatározott kötelező tananyagtartalmakon túl az iskolánk korábbi (kifutó) tantervének alapján egészült ki.

102

Közgazdasági szakközépiskolai közismereti tantárgyi tantervek az

I. sz.

mellékletben Közgazdasági ágazat szakmai tantárgyak tantervei, szakmai programok a II. és III. sz. mellékletben Ügyvitel ágazat OKJ szakképesítés tanterve a IV. sz. mellékletben

103

Megjegyzések az óratervekhez A 150/2012. (VII: 6.) Kormányrendelet szerint iskolánk profilja a Közgazdaság ágazat. Az iskola sikeres elvégzésével, a szakmai érettségi vizsga letételével a 4123 Pénzügyi, statisztikai, biztosítási adminisztrátor munkakör betöltésére nyílik lehetőség. A közgazdasági szakközépiskolai kerettantervet iskolánkra adaptálva a következő alapelveket tartottuk szem előtt: ­

a szakképesítés megszerzése során a pénzügyi, számviteli ismeretek elsajátításához a matematikai készségek, képességek fontosak;

­

az irodai ügyviteli munka során a számítógép-használat, szövegszerkesztés, táblázat- és adatbázis-kezelés rutinszerű ismeret megkerülhetetlen;

­

a szövegszerkesztés hatékony alkalmazásának előfeltétele a megbízható és gyors gépírástudás (lehetőleg tízujjas vakírás), ezért a közgazdasági szakmacsoportos alapozás keretében változatlanul szükségesnek tartjuk a gépírás tantárgy oktatását. Ennek a tudásnak a birtokosai a szövegbevitel okozta nehézségek helyett az érdemi szövegszerkesztési feladatok megoldására helyezhetik a hangsúlyt.

­

mind a munkaerőpiacon, mind pedig a felsőfokú továbbtanulás terén elengedhetetlen az idegen nyelv magas szintű ismerete, a nyelvvizsga bizonyítvány megszerzése.

Ezek az érvek erősítették meg elhatározásunkat, hogy megújuló szakképzésünket három irányban fejlesztjük: ­

a matematika specializáció tanulmányi területen a kerettantervi óratervben a matematika tantárgyat kívánjuk magasabb óraszámban tanítani mind a négy évfolyamon

­

az idegen nyelv specializáció tanulmányi területen a kerettantervi óratervben az idegen nyelvet (angol vagy német) tantárgyat kívánjuk magasabb óraszámban tanítani mind a négy évfolyamon

­

az általános tagozaton pedig az informatika tantárgyat tanítjuk négy évfolyamon keresztül olyan óraszámban, hogy lehetővé váljon hatodik tantárgyként az érettségi vizsga letétele is.

Minden ezen alapelveket túl minden tanuló a jogszabályi feltételekben foglaltaknál magasabb óraszámban tanulja az idegen nyelvet és a matematikát.

104

Érettségi utáni szakképző évfolyamunkon lehetővé igyekszünk tenni, hogy a gimnáziumban végzett tanulók is szakképesítést szerezhessenek, ezért kínáljuk az ügyvitel ágazathoz tartozó ügyviteli titkár szakképesítés megszerzését.

Megjegyzések az óratervekhez (Kifutó képzések) 

Az óratervekben a heti óraszámokat általában a lehetséges maximumra rögzítettük, mert egyfelől a pedagógiai programunkat csak ezzel a „kifeszítéssel” tudjuk megvalósítani, másrészt a 9 – 12. ill. a 9 – 13. évfolyamra előírt szakmacsoportos alapozó oktatást a kellő óraszámban így látjuk kivitelezhetőnek.



A magyar irodalmat és a magyar nyelvet két különálló tárgyként kezeljük.



A kötelező testnevelési órán felül a 9. osztályok fél éven át heti egy órában úszást tanulnak. Így adódik éves szinten a heti 2,5 óra.



A 11., 12. ill. a 13. évfolyamon szabad sávot biztosítottunk, kötelezően választható előírással. Felhasználása: emelt szintű érettségire való felkészítés, középszintű érettségire való felkészítés a szóba jöhető tárgyakból, a diák választása szerint.



Az idegen nyelvi előkészítő osztály esetében a 9. évfolyamot a tanítás négy év helyett öt évre történő széthúzásának lehetőségével képzeltük el. Azaz az idegen nyelven és informatikán kívül a fontosabb tárgyakból új anyagot is tanulnak, sok gyakorlással.



A kerettantervi óraterv a 10. évfolyamon, az idegen nyelvi előkészítő osztály óraterve a 9. évfolyamon az osztályfőnöki órák számát heti 2-ben állapította meg.

Ennek

oka

az,

hogy

az

osztályfőnöki

órák

tartalmát

az

egészségneveléssel, környezeti neveléssel stb. összefüggő ismeretek jelentősen bővítették. A *-gal jelölt órákat csoportbontásban tanítjuk a minőségre törekvés vagy a géptermi kapacitás (20 gép/terem) kényszere miatt, illetve szakmai előírásként (gyakorlat).

105

Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények

ÓRATERVEK

A közgazdasági szakközépiskolai és szakgimnáziumi képzés óratervei a 2013/2014. tanévtől a 9. évfolyamtól felmenő rendszerben

106

Óraterv 2013. szeptember 1.-től felmenő rendszerben a 9. évfolyamtól MATEMATIKA specializáció Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 3+1* 3+1* 3+1* 3+1* Idegen nyelv 4* 4* 4* 4* Matematika 5* 5* 5* 5* Etika 1 Történelem, társadalmi és 2 2 3 3 állampolgári ismeretek Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Biológia – egészségtan 2 2 1 Földrajz 2 1 Szakmai tárgyak Munkahelyi egészség és 1 biztonság (e) Gazdasági és jogi 3 4 alapismeretek (e) Ügyviteli gyakorlatok (gy*) 3* 3* 1* Általános statisztika (e) 2 1 Statisztika gyakorlat (gy)* 1* 1* Pénzügyi alapismeretek (e) 2 3 Pénzügy gyakorlat (gy*) 1* Adózási alapismeretek (e) 1 Adózás gyakorlat (gy*) 1* Számviteli alapismeretek (e) 2 3 Számvitel gyakorlat (gy)* 1* Ének-zene 1 Informatika 2* 2* 1* Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 A tanuló heti óraszáma 36 37 35 35 (e) elmélet (gy) gyakorlat *csoportbontásban tanítjuk a tantárgyat. 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 3. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosítása 8.§ módosítja a kerettantervi rendelet 2.§-át, kiegészítve a (7a) bekezdéssel: Az iskola a magyar nyelv és irodalom tantárgyat magyar nyelv és irodalom tantárgyakra bonthatja. 10. évfolyamtól Magyar nyelv heti 1 óra, irodalom heti 3 óra. A 2014/2015. tanévtől külön tantárgyként értékeljük a tanulók teljesítményét a fenti tantárgyakból.

107

Óraterv 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben a 9. évfolyamtól ÁLTALÁNOS osztály Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 3+1* 3+1* 3+1* 3+1* Idegen nyelvek ANGOL/NÉMET 4* 4* 4* 4* Matematika 4* 4* 4* 4* Etika 1 Történelem, társadalmi és 2 2 3 3 állampolgári ismeretek Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Biológia – egészségtan 2 2 1 Földrajz 2 1 Szakmai tárgyak Munkahelyi egészség és 1 biztonság (e) Gazdasági és jogi 3 4 alapismeretek (e) Ügyviteli gyakorlatok (gy*) 3* 3* 1* Általános statisztika (e) 2 1 Statisztika gyakorlat (gy)* 1* 1* Pénzügyi alapismeretek (e) 2 3 Pénzügy gyakorlat (gy*) 1* Adózási alapismeretek (e) 1 Adózás gyakorlat (gy*) 1* Számviteli alapismeretek (e) 2 3 Számvitel gyakorlat (gy)* 1* ÉNEK-zene 1 Informatika 2* 2* 2* 2* Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 A tanuló heti óraszáma 35 36 35 36 (e) elmélet (gy) gyakorlat *csoportbontásban tanítjuk a tantárgyat. 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 3. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosítása 8.§ módosítja a kerettantervi rendelet 2.§-át, kiegészítve a (7a) bekezdéssel: Az iskola a magyar nyelv és irodalom tantárgyat magyar nyelv és irodalom tantárgyakra bonthatja. 10. évfolyamtól Magyar nyelv heti 1 óra, irodalom heti 3 óra. A 2014/2015. tanévtől külön tantárgyként értékeljük a tanulók teljesítményét a fenti tantárgyakból.

108

Óraterv 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben a 9. évfolyamtól NÉMET/ANGOL IDEGEN NYELVI specializáció Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 3+1* 3+1* 3+1* 3+1* Német/Angol idegen nyelv 5* 5* 5* 5* Matematika 4* 4* 4* 4* Etika 1 Történelem, társadalmi és 2 2 3 3 állampolgári ismeretek Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Biológia – egészségtan 2 2 1 Földrajz 2 1 Szakmai tárgyak Munkahelyi egészség és 1 biztonság (e) Gazdasági és jogi 3 4 alapismeretek (e) Ügyviteli gyakorlatok (gy*) 3* 3* 1* Általános statisztika (e) 2 1 Statisztika gyakorlat (gy)* 1* 1* Pénzügyi alapismeretek (e) 2 3 Pénzügy gyakorlat (gy*) 1* Adózási alapismeretek (e) 1 Adózás gyakorlat (gy*) 1* Számviteli alapismeretek (e) 2 3 Számvitel gyakorlat (gy)* 1* ÉNEK-zene 1 Informatika 2* 2* 1* Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 A tanuló heti óraszáma 36 37 35 35 (e) elmélet (gy) gyakorlat *csoportbontásban tanítjuk a tantárgyat. 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 3. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosítása 8.§ módosítja a keerttantervi rendelet 2.§-át, kiegészítve a (7a) bekezdéssel: Az iskola a magyar nyelv és irodalom tantárgyat magyar nyelv és irodalom tantárgyakra bonthatja. 10. évfolyamtól Magyar nyelv heti 1 óra, irodalom heti 3 óra. A 2014/2015. tanévtől külön tantárgyként értékeljük a tanulók teljesítményét a fenti tantárgyakból.

109

Óraterv 2014. szeptember 1-től felmenő rendszerben a 9. évfolyamtól utolsó beiskolázás a 2015/2016. tanév, kifutó 2019. június MATEMATIKA specializáció Tantárgyak

9. évf.

Magyar nyelv 2* Irodalom 2 Idegen nyelv 4* Matematika 5* Etika Történelem, társadalmi és 2 állampolgári ismeretek Fizika 2 Kémia 2 Biológia – egészségtan Földrajz 2 Szakmai tárgyak Munkahelyi egészség és 1 biztonság (e) Gazdasági és jogi 3 alapismeretek (e) Ügyviteli gyakorlatok (gy*) 3* Általános statisztika (e) Statisztika gyakorlat (gy)* Pénzügyi alapismeretek (e) Pénzügy gyakorlat (gy*) Adózási alapismeretek (e) Adózás gyakorlat (gy*) Számviteli alapismeretek (e) Számvitel gyakorlat (gy)* Ének-zene Informatika 2* Testnevelés és sport 5 Osztályfőnöki 1 A tanuló heti óraszáma 36 (e) elmélet (gy) gyakorlat *csoportbontásban tanítjuk a tantárgyat.

110

10. évf.

11. évf.

12. évf.

1* 3 4* 5*

1* 3 4* 5* 1

1* 3 4* 5*

2

3

3

2 1 2 1

1 2

1

4 3*

1* 2 1* 2

2 1 2* 5 1 37

1* 5 1 35

1 1* 3 1* 1 1* 3 1*

5 1 35

Óraterv 2014. szeptember 1-től felmenő rendszerben a 9. évfolyamtól utolsó beiskolázás a 2015/2016. tanév, kifutó 2019. június ÁLTALÁNOS osztály Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

Magyar nyelv 2* Irodalom 2 Idegen nyelvek ANGOL/NÉMET 4* Matematika 4* Etika Történelem, társadalmi és 2 állampolgári ismeretek Fizika 2 Kémia 2 Biológia – egészségtan Földrajz 2 Szakmai tárgyak Munkahelyi egészség és 1 biztonság (e) Gazdasági és jogi 3 alapismeretek (e) Ügyviteli gyakorlatok (gy*) 3* Általános statisztika (e) Statisztika gyakorlat (gy)* Pénzügyi alapismeretek (e) Pénzügy gyakorlat (gy*) Adózási alapismeretek (e) Adózás gyakorlat (gy*) Számviteli alapismeretek (e) Számvitel gyakorlat (gy)* ÉNEK-zene Informatika 2* Testnevelés és sport 5 Osztályfőnöki 1 A tanuló heti óraszáma 35 (e) elmélet (gy) gyakorlat *csoportbontásban tanítjuk a tantárgyat.

111

10. évf.

11. évf.

12. évf.

1* 3 4* 4*

1* 3 4* 4* 1

1* 3 4* 4*

2

3

3

2 1 2 1

1 2

1

4 3*

1* 2 1* 2

2 1 2* 5 1 36

2* 5 1 35

1 1* 3 1* 1 1* 3 1* 2* 5 1 36

Óraterv 2014. szeptember 1-től felmenő rendszerben a 9. évfolyamtól utolsó beiskolázás a 2015/2016. tanév, kifutó 2019. június NÉMET/ANGOL IDEGEN NYELVI specializáció Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

Magyar nyelv 2* Irodalom 2 Német/Angol idegen nyelv 5* Matematika 4* Etika Történelem, társadalmi és 2 állampolgári ismeretek Fizika 2 Kémia 2 Biológia – egészségtan Földrajz 2 Szakmai tárgyak Munkahelyi egészség és 1 biztonság (e) Gazdasági és jogi 3 alapismeretek (e) Ügyviteli gyakorlatok (gy*) 3* Általános statisztika (e) Statisztika gyakorlat (gy)* Pénzügyi alapismeretek (e) Pénzügy gyakorlat (gy*) Adózási alapismeretek (e) Adózás gyakorlat (gy*) Számviteli alapismeretek (e) Számvitel gyakorlat (gy)* ÉNEK-zene Informatika 2* Testnevelés és sport 5 Osztályfőnöki 1 A tanuló heti óraszáma 36 (e) elmélet (gy) gyakorlat *csoportbontásban tanítjuk a tantárgyat.

112

10. évf.

11. évf.

12. évf.

1* 3 5* 4*

1* 3 5* 4* 1

1* 3 5* 4*

2

3

3

2 1 2 1

1 2

1

4 3*

1* 2 1* 2

2 1 2* 5 1 37

1* 5 1 35

1 1* 3 1* 1 1* 3 1* 5 1 35

OKJ 52 344 01 0000 00 00

Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés HETI ÓRATERV 2010. szeptember 1-től, utolsó beiskolázás szakképző évfolyamra 2016/2017-es tanévben Közgazdasági végzettséggel, az előzetes tanulmányok beszámításával Tantárgy neve

Heti óraszám 5/13. évf.

Gazdálkodási feladatok

5

Pénzügyi feladatok

8

Pénzügyi feladatok a gyakorlatban I. *

2

Pénzügyi feladatok a gyakorlatban II.

2

Könyvvezetés és beszámolókészítés

6

Könyvvezetés gyakorlata

3

Analitikus nyilvántartások*

2

Ügyviteli feladatok

1

Könyvviteli és pénzügyi számítógépes programok*

3

Informatika*

2

Osztályfőnöki óra

1 Összesen:

35

a *-gal jelölt tantárgyak elméletigényes gyakorlati órák, gyakorlati képzési csoportban

113

OKJ 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítés heti óraterve Két tanéves képzés Első beiskolázás 2013/2014. tanév, utolsó beiskolázás 2015/2016. tanévben Tantárgy neve Munkahelyi egészség és biztonság Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok* Általános statisztika Statisztikai gyakorlat* Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat* Adózási alapismeretek Adózási gyakorlat* Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat* Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I. (idegen nyelv) Foglalkoztatás II. Kis- és középvállalkozások gazdálkodása Üzleti tervkészítés gyakorlata* Könyvvezetés Pénzforgalmi könyvviteli gyakorlat* Vállalkozásfinanszírozás Vállalkozásfinanszírozási gyakorlat* Adózás Elektronikus adóbevallásgyakorlat* Munkaerőgazdálkodás Bérszámfejtési gyakorlat* Bérügyi feladatok Bérügyi gyakorlat* Társadalombiztosítás TB gyakorlat* Osztályfőnöki óra Összesen

e/gy elm elm gyak elm gyak elm gyak elm gyak elm gyak elm elm elm

1/13. évf.

2/14. évf.

1 6 6* 2 2* 4 1* 2 1* 5 2* 2* 2 1

elm gyak elm

3 2* 4

gyak elm

2* 3

gyak elm

1* 4

gyak elm gyak elm gyak elm gyak elm

1* 4 1* 2 1* 2 1* 1 35

*csoportbontásban

114

1 35

OKJ 54 346 02 Ügyviteli tikár szakképesítés óraterve Belépő képzés a 2013/2014. tanévtől, utolsó beiskolázás 2016/2017. tanévben A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés

9-12.

középiskolai

évfolyamokra jutó

ágazati

szakközépiskolai

szakmai

tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.

1/13. évfolyam 2/14. évfolyam

Tantárgy

heti óraszáma heti óraszáma

Osztályfőnöki óra (elmélet)

1

1

Munkahelyi egészség és biztonság (elmélet)

1

—

Foglalkoztatás II. (elmélet)

—

1

Foglalkoztatás I. (elmélet)

—

2

Gépírás és iratkezelés gyakorlat (gyakorlat)*

7*

—

Levelezési ismeretek (elmélet)

1

—

Levelezési gyakorlat (gyakorlat)*

6*

—

Kommunikáció alapjai (elmélet)

4

—

Üzleti kommunikáció gyakorlat (gyakorlat)*

4*

—

Gazdasági alapismeretek (elmélet)

4

—

Jogi ismeretek (elmélet)

3

—

Vállalkozási ismeretek (elmélet)

3

—

Üzleti adminisztráció gyakorlat (gyakorlat)*

—

7*

Ügyviteli ismeretek (elmélet)

—

4

—

3

—

7*

Hivatali protokoll ismeretek (elmélet)

—

3

Szakmai idegen nyelv gyakorlat (gyakorlat)*

1*

7*

35

35

Rendezvény és program dokumentáció alapjai (elmélet) Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban (gyakorlat)*

Összesen *csoportbontásban

Nyári összefüggő szakmai gyakorlat: a 13. szakképző évfolyam befejezése után 160 óra. 115

Az iskolai képzés óratervei felmenő rendszerben Utolsó beiskolázás közgazdaság szakmacsoportos képzésre a 2012/2013. tanévben

116

4 éves képzés esetén (Kerettantervi óraterv) alapján 2016/2017. tanévtől, felmenő rendszerben Bányászat VII., Közgazdaság XXIV., Ügyvitel XXV., Kereskedelem XXVI., Vendéglátóipar XXVII., Turisztika XXVIII., Optika XXIX., Földmérés XXXV. ágazatok esetében 9-12. 13. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. óraszám 13. évf. óraszám összesen összesen

Tantárgyak

9. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Földrajz Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Fizika*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Érettségire épülő (fő) szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma

4 4 3 2 2 5 1

4 4 3 2 2 5 1

4 4 3 3 1 5 1

4 4 3 3 1 5 1

556 556 417 345 31 144 36 695 139

4 -

124 -

3

-

-

-

108

-

-

-

2

2

2

206

-

-

-

-

2

2

134

-

-

-

1

-

-

36

-

-

8

8

7

7

31

961

-

-

Éves összes óraszám

(1045+453)

1498

3

4

3

3

35

36

35

35

35

36

36

36

31

31

1260

1296

1260

1085

4901

1085

1085

** Elosztása: 11. évfolyamon 1 óra matematika és 1 óra matematika/idegen nyelv/informatika hetente, a csoport specializációjától függően. 12. évfolyamon 1 óra matematika és egy óra szakmai tantárgy az aktuális érettségi követelmények függvényében. A többi évfolyamon a specializációhoz szükséges többletóraszámot szakköri keretben biztosítjuk. A közismereti tantárgyak emeltszintű érettségire felkészítő többletóraszáma a táblázatban szereplő óraszámon felül értendő.

117

5 éves, idegen nyelvi előkészítő osztály esetén 2011/2012. tanévtől kezdve felmenő rendszerben, kettő idegen nyelv

utolsó beiskolázás a 2011/2012. tanév, kifutó 2017. jún 2011/12. 2012/13. 2013/14. Tantárgyak

2014/15.

2015/16.

tanév

tanév

tanév

tanév

tanév

9.

10.

11.

12.

13.

Magyar irodalom

1

2

3

3

3

Magyar nyelvtan

1

2(1)

1

1

1

Történelem

2

2

2

2

3

Társadalomismeret

-

-

-

-

1

ELSŐ Idegen nyelv

8

4*

4

4

3

MÁSODIK Idegen nyelv

4*

2*

2*

2*

-

Matematika

2*

4

4

4

4

Ének-zene

2

-

-

-

-

Rajz

-

-

-

-

2

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

Testnevelés

3

3

2

2

2

Fizika

-

-

2

2

-

Földrajz

-

-

3

-

-

Biológia

-

2

2

-

-

Kémia

-

3

-

-

-

4(2+2)

2

2

-

-

Gépírás

2

2

-

-

-

Gazdasági és jogi ismeretek

-

2

2

-

-

Elméleti gazdaságtan

-

-

-

4

4

Üzleti gazdaságtan

-

-

-

4

4

Üzleti gazdaságtan gyakorlat

-

-

-

2

1

30

31

30

31

29

csoportbontás

17

13

13

13

9

Ellátandó tanári óraszám

47

44

45

44

36

Kerettantervi rendelet szerint

27,5

27,5

30

30

30

Informatika

Tanulói heti óraszám összesen:

A -gal jelölt órákat csoportbontásban szervezzük.

118

5 éves, idegen nyelvi előkészítő osztály esetén 2017/2018. tanévtől kezdve felmenő rendszerben, kettő idegen nyelv XI. Nyelvi előkészítő évfolyam óraszámai a szakgimnáziumban Tantárgyak

óraszám/hét 18 5 3

Idegen nyelv Testnevelés és sport Informatika Képességfejlesztés (helyi tantervben meghatározottak szerint)

3

Osztályfőnöki Összesen

1 30

A képességfejlesztés óraszáma a magyar nyelv és irodalom és a matematika tantárgyak között egyenlő arányban oszlik meg. A nyelvi előkészítő évfolyam elvégzése után kerettantervük megegyezik a szakgimnáziumi négy évfolyamos képzés kerettantervével. Azoknak a tanulóknak, akik a nyelvi előkészítő osztály végén középfokú komplex (B2) nyelvvizsgát szereznek, az iskola lehetővé teszi, hogy 9. osztálytól másik idegen nyelv tanulását kezdje meg, ha az érintett tanulók létszáma eléri a csoportindításhoz szükséges számot.

119

Az OKJ 54 346 03 Irodai titkár szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra a 2016/2017. tanévtől évfolyam heti óraszám éves óraszám 1/13. évfolyam 31 óra/hét 1116 óra/év Ögy 160 óra 2/14. évfolyam 31 óra/hét 961 óra/év Összesen: 2237 óra A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 1/13. 2/14. heti heti óraszám ögy óraszám e gy e gy 11499-12 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire Foglalkoztatás I. 2 épülő képzések esetén) Gazdasági és 10066-16 Gazdálkodási 4 1 vállalkozási ismeretek alapfeladatok Jogi ismeretek 1 1,5 Gépírás és levelezési 7 3 12082-16 Gépírás és irodai gyakorlat alkalmazások Irodai alkalmazások 2 2 gyakorlata 12083-16 Gyorsírás Gyorsírás gyakorlata 6 4 12084-16 Üzleti Kommunikáció a 3 2 kommunikáció és protokoll titkári munkában Rendezvény- és 2 programszervezés 10072-16 Rendezvény- és Rendezvény- és programszervezés programszervezés 5 gyakorlata Titkári ügyintézés 2 2 12085-16 Titkári ügyintézési Titkári ügyintézés gyakorlat 2 5 gyakorlata 11554-16 Irodai szakmai Irodai szakmai idegen 2 3 idegen nyelv nyelv Szabadsáv (közismereti kerettanterv 4+2 Szakmai idegen nyelv 4 4 szerinti tartalmakkal) Összesen A fő szakképesítésre 18 17 16 19 160 vonatkozóan: Összesen 35,0 35,0 A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

120

Óraterv (heti) OKJ 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Érvényes a 2016/2017. tanévtől, első beiskolázás nappali tagozaton (megfelelő számú jelentkező esetén) 2017/2018-as tanévben 9. Szakmai követelménymodulok és a hozzájuk tartozó tantárgyak megnevezése

A szakmai képzés órakerete Szabadsáv

Összesen Összesen Szakmai idegen nyelv

Szakképző évfolyam összes óraszáma 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli ismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat 11504-16 Gazdálkodási Pénzügyi alapismeretek alaptevékenység ellátása Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Támogatási alapismeretek 11884-16 Projekttervezés (a modul a mellékGazdálkodási statisztika szakképesítéshez tartozik) Folyamat- és pénzügyi tervezés 11885-16 Támogatáskezelés (a Támogatási ügyvitel modul a mellékTámogatás szakképesítéshez tartozik) menedzsment 10147-12 Gazdálkodási Gazdálkodási ismeretek feladatok ellátása Vállalkozásfinanszírozás Vállalkozásfinanszírozás 11506-16 gyakorlat Vállalkozásfinanszírozási és Adózás adózási feladatok Elektronikus adóbevallás gyakorlata 10149-12 Könyvvezetés és Számvitel beszámoló készítés feladatai 11505-12 Könyvelés Könyvelés számítógépen számítógépen gyakorlat Projekt-finanszírozás 11501-16 Projektfinanszírozás Projektfinanszírozás gyakorlata

10.

11.

12.

5/13.

1/13.

2/14.

heti heti heti heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy 7 4 9 3 9 1 5 6 21 10 22 9 21 10 11 12 10 11 31 31 31 0 0 0 0 4 4 4 35

4

35

35

0,5

0,5

2

2

3

7

3

3 4

4 2

2 1

2

1 1

1

4

1

2

1

1 1

2

1

2

4

1

1,5 2

2

1

2 1 2

1,5 2 2 2,5

2,5

3

3 1

3

1 3

2 6

2 6

4 2

2 2

121

4

2

11502-12 Projektfolyamatok követése

Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata

2 1 9.

Szakmai követelménymodulok és a hozzájuk tartozó tantárgyak megnevezése

2

10.

11.

12.

5/13.

1 1/13.

2/14.

heti heti heti heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám e

gy

Szabadsáv (közismereti kerettanterv 4+2, Szakmai idegen nyelv és 4+1 szerinti tartalmakkal)

e

gy

e

gy

e

gy

e

gy

e

4

gy

4

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

122

e

gy

4

Óraterv (heti) OKJ 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző szakképesítés A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Érvényes a 2016/2017. tanévtől, első beiskolázás 2016. szeptemberében 9. Szakmai követelménymodulok és a hozzájuk tartozó tantárgyak megnevezése

A szakmai képzés órakerete Szabadsáv

Összesen Összesen Szakmai idegen nyelv

Szakképző évfolyam összes óraszáma 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli ismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat 11504-16 Gazdálkodási Pénzügyi alapismeretek alaptevékenység ellátása Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Támogatási alapismeretek 11884-16 Projekttervezés (a modul a mellékGazdálkodási statisztika szakképesítéshez tartozik) Folyamat- és pénzügyi tervezés 11885-16 Támogatáskezelés (a Támogatási ügyvitel modul a mellékTámogatás szakképesítéshez tartozik) menedzsment 10151-16 Bérügyi szakfeladatok ellátása 10152-16 Kis- és középvállalkozások gazdálkodási feladatai 10153-16 Könyvvezetési feladatok 10154-16 Munkaerőgazdálkodás

10.

heti óraszám e gy 7 4 11 0

11.

12.

5/13.

1/13.

heti heti heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám e gy e gy e gy e gy e gy e gy 9 3 9 1 5 6 21 10 22 9 21 10 12 10 11 31 31 31 0 0 0 4 4 4 35

4

2/14.

35

35

0,5

0,5

2

2

3

7

3

3 4

4 2

2 1

2

1 1

1

4

1

2

1

1 1

2

1

2

4

1

1,5 2

2

1

2 1 2

1,5 2 2

Bérügyi feladatok Bérügyi gyakorlat Kis- és középvállalkozások gazdálkodása Üzleti tervkészítés gyakorlata

2

Könyvvezetés

4

2 1

3

1 3

1,5

Pénzforgalmi könyvviteli gyakorlat Munkaerő-gazdálkodás Bérszámfejtési gyakorlat Társadalom-biztosítás

1,5 4

2 3

2 3

2 2

123

2 2

10155-16 Társadalombiztosítási szakfeladatok ellátása

TB-gyakorlat

1 9.

Szakmai követelménymodulok és a hozzájuk tartozó tantárgyak megnevezése

10.

11.

12.

5/13.

1 1/13.

2/14.

heti óraszám

heti heti heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám

e

e

gy

Szabadsáv (közismereti kerettanterv 4+2, Szakmai idegen nyelv és 4+1 szerinti tartalmakkal)

gy

e

gy

e

gy

e

gy

e

4

gy

4

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

124

e

gy

4

Óraterv (heti) OKJ 54 344 04 Államháztartási ügyintéző szakképesítés A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Érvényes a 2016/2017. tanévtől, első beiskolázás nappali tagozaton (megfelelő számú jelentkező esetén) 2017/2018-as tanévben 9. Szakmai követelménymodulok és a hozzájuk tartozó tantárgyak megnevezése

A szakmai képzés órakerete Szabadsáv

Összesen Összesen Szakmai idegen nyelv

Szakképző évfolyam összes óraszáma 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli ismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat 11504-16 Gazdálkodási Pénzügyi alapismeretek alaptevékenység ellátása Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Támogatási alapismeretek 11884-16 Projekttervezés (a modul a mellékGazdálkodási statisztika szakképesítéshez tartozik) Folyamat- és pénzügyi tervezés 11885-16 Támogatáskezelés (a Támogatási ügyvitel modul a mellékTámogatás szakképesítéshez tartozik) menedzsment

11513-16 Adóigazgatási feladatok

11514-14 Államháztartási feladatok 11515-16 Költségvetésgazdálkodási, számviteli feladatok

10.

11.

12.

5/13.

1/13.

2/14.

heti heti heti heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy 7 4 9 3 9 1 5 6 21 10 22 9 21 10 11 12 10 11 31 31 31 0 0 0 0 4 4 4 35

4

35

35

0,5

0,5

2

2

3

7

3

3 4

4 2

2 1

2

1 1

1

4

1

2

1

1 1

2

1

2

4

1

1,5 2

2

1

2 1 2

1,5 2 2

Adóigazgatási ismeretek Adóismeretek Adóigazgatás gyakorlata Elektronikus adóbevallás gyakorlata Államháztartási ismeretek Költségvetésgazdálkodási ismeretek Költségvetésgazdálkodás gyakorlata Államháztartási számvitel

2,5 3

2,5 3 1

1

2

2

4

4

3

3 2

2

125

2 2

Államháztartási számvitel gyakorlata

2

126

2

Szakmai követelménymodulok és a hozzájuk tartozó tantárgyak megnevezése Projekt-finanszírozás 11501-16 Projektfinanszírozás Projektfinanszírozás gyakorlata Projektfolyamatok 11502-12 Projektfolyamatok követése követése Projekttervezés gyakorlata

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14. heti heti heti heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy 2 2 2

2

2

2 1

Szabadsáv (közismereti kerettanterv 4+2, Szakmai idegen nyelv és 4+1 szerinti tartalmakkal)

4

1

4

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

127

4

A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma A választott közgazdasági szakközépiskolai kerettanterv helyi változatában a kötelező tanórai foglalkozások számát úgy alakítottuk ki, hogy azzal a sikeres érettségi és érettségi-képesítő vizsga letételéhez az óraszám elegendő legyen. A kifeszített tanulói elfoglaltság mellett további kötelezően választandó tanórai foglalkozásokat nem határozunk meg

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettsége 1.) Az alkalmazott taneszközök hagyományosan: tankönyv, munkafüzet, példatárak, füzetek, tesztlapok és tesztkönyvek, atlaszok, táblázatok stb. 2.) Az iskola felvállalja a tankönyvek és sok más taneszköz beszerzésének megszervezését. A szülő a szükséges taneszközökről a megelőző tanév végéig szerez tudomást. A szülő joga a tankönyvek egyéni beszerzése is. A 9. osztályos tanulókat ill. gondviselőiket a felvételről szóló értesítésben tájékoztatjuk a kiválasztott tankönyvekről, segédletekről, az idevágó tudnivalókról és tennivalókról. 3.) Az alkalmazott és kötelező tankönyvekről az iskola dönt. Elvünk, hogy a szaktanárok, a munkaközösségek a tankönyvek és más segédeszközök kiválasztásánál legyenek tekintettel azok vételárára, de nem állapítunk meg semmilyen maximális értéket, bízva tanáraink józan ítélőképességében, szakmai kompetenciájában. Szélsőséges esetekben azonban a szülői szervezet (és az iskola igazgatósága) bírálatot gyakorol. Ezért

várja

el

az

iskolavezetés,

hogy a

szaktanárok

előzetesen

egyeztessenek a tervezett tankönyvváltásról. 4.) Az iskola elsősorban olyan tankönyveket használ, amelyek hivatalos tankönyvvé nyilvánítása megtörtént, ill. szerepelnek a tankönyvjegyzékben.

128

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai Pedagógiai eljárások Az iskola a pedagógiai eljárásokat pedagógiai helyzetnek, időnek és a pedagógiai alanyoknak

megfelelően,

célzottan

és

nem

a

pedagógiai

„divathullámok”mechanikus másolásával alkalmazza. Így helye van a korábbi idők frontális, a recitatív elemeket előtérbe helyező módszerinek éppúgy, mint az egyéni és csoportos foglalkoztatásra épülő módszereknek. Külön hangsúlyt helyezünk az IKT eszközök alkalmazására és használatuk megtanítására. A modern eszközök és technológia alkalmazásával a tanár visszanyeri az évtizedekkel ezelőtt elvesztett pozícióját, a médium szerepkört és a tudásforrások kavalkádjában ismét vezető helyet tölt be. Idegen nyelvek oktatása esetén a kommunikáció központú oktatás mellett nem vesztjük szem elől az érettségi vizsgák követelményrendszerét. Történelem tanítása során a forrásközpontú anyagfeldolgozás mellett gondot fordítunk a tény és ismeretanyag megtanítására is. Az

összes

tantárgy

esetén

kiemelt

fontosságú

az

érettségi

követelményrendszerben megfogalmazott kompetenciák elsajátíttatása. Gondot fordítunk a lemaradók felzárkóztatása mellett a tehetséggondozásra, azon belül a kiválasztás és gondozás folyamataira. Ezek lehetnek külön órákon, vagy differenciált foglalkoztatás keretében tanórán. Pedagógiánk része a tanórákon kívüli programok, versenyek, vetélkedők színház és koncertlátogatás és más kulturális programok szervezése. A nevelés területén kiemelkedő szerepet szánunk a kollektív tevékenységnek, az egységes szemléletnek és fellépésnek. A nevelési célok, fejlesztési területek megjelenése a helyi tantervekben Nevelési cél

Tantárgy

Erkölcsi nevelés Egyéni felelősség, kötelességtudat

Valamennyi tantárgy

Társadalmi felelősség

Valamennyi tantárgy

129

Etikus viselkedés

Osztályfőnöki óra

Normakövetés, normaszegés

Valamennyi tantárgy

következményei Eltérő kultúrák etikai elveinek

Osztályfőnöki óra

összevetése Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Híres magyar történelmi

Közismereti tárgyak, osztályfőnöki óra

személyiségek tudósok, feltalálók, művészek,sportolók munkásságának ismerete Magyar közgazdasági gondolkodók

Szakmai órák

ismerete Nemzeti ünnepeink

Magyar irodalom, osztályfőnöki óra

Népi hagyományok, vallási ünnepek

Osztályfőnöki óra

A lakóhely, és az iskolai környezet

Földrajz, osztályfőnöki óra

természeti és kulturális örökségének ismerete UNESCO kulturális örökséghez,

Földrajz

magyar örökséghez tartozó természeti és kulturális értékékek Hungarikumok

Földrajz, osztályfőnöki óra

Hagyományok- fenntarthatóság

Magyar irodalom, földrajz, osztályfőnöki óra

Nemzeti kultúrák jelentősége

Magyar, történelem, osztályfőnöki óra

Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az egyén felelőssége a közösség

Történelem, társadalomismeret,

fenntartásában, és a normakövetésben osztályfőnöki óra Alapvető állampolgári jogok,

Társadalomismeret, történelem

kötelezettségek Korrupció, hatalmi visszaélések,

Történelem, társadalomismeret

antidemokratikus eljárások veszélyei

130

Demokratikus jogok fenntartásáért

Történelem, társadalomismeret

küzdő szervezetek Civil szervezetek működési formái,

Társadalomismeret

lehetőségei Önismeret és társas kapcsolati kultúra fejlesztése Önismeret, személyiség

Osztályfőnöki óra

Ideális, és reális énkép

Osztályfőnöki óra

Társas kapcsolatok építésének

Osztályfőnöki óra

fontossága, lényege, lehetőségei Harmonikus társas kapcsolatok

Osztályfőnöki óra

kialakításához szükséges ismerete, készségek, empátia Családi életre nevelés Tudatos készülés a párkapcsolatra,

Osztályfőnöki óra

családi életre Munkaeszközök, eredményes

Osztályfőnöki óra

munkamódszerek Háztartásban, közvetlen környezetben

Osztályfőnöki óra

alkalmazott anyagok Készülés az önálló életvitelre

Osztályfőnöki óra

Szükségletek tudatos rendszerezése,

Szakmai tárgyak, osztályfőnöki óra

rangsorolása Takarékosság, takarékoskodás

Szakmai tárgyak, Pénzügyi és

alapvető technikái

vállalkozási ismeretek

Családtervezési módszerek

Osztályfőnöki óra

Szexuális problémák

Osztályfőnöki óra

Krízishelyzetek

Osztályfőnöki óra

Gyerekszülés, örökbefogadás

Osztályfőnöki óra

Család társadalomban betöltött

Osztályfőnöki óra

szerepe

131

Családon belüli szerepek,

Szakmai tárgyak, osztályfőnöki óra

feladatmegosztás, felelősség Tisztelet a különböző generációk iránt

Osztályfőnöki óra

A testi, lelki egészségre nevelés Személyes higiénia, tiszta, rendezett

Osztályfőnöki óra

környezet iránti igény kialakítása Egészséges étrend, az elhízás

Osztályfőnöki óra

kockázatai Kultúra szerepe a lelki egészség

Osztályfőnöki óra

megőrzésében Stressz oldó módszerek

Osztályfőnöki óra

Szenvedélybetegségek kialakulása,

Osztályfőnöki óra

kockázata, kezelése A gyász szakaszai, segítő technikák, a

Osztályfőnöki óra

hospice-szolgáltatás Egészségügyi ellátás, betegjogok,

Osztályfőnöki óra

orvosválasztás, gyógyszer tájékoztatók Védőoltások

Osztályfőnöki óra

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A segítségnyújtás szükségességének

Osztályfőnöki óra

felismerése, kötelességérzet kialakítása Felelősségvállalás másokért

Osztályfőnöki óra

Beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek

Osztályfőnöki óra

segítése Önkéntesség értéke, jelentősége,

Osztályfőnöki óra

formái Fenntarthatóság, környezettudatosság Fenntarthatóság, fenntartható fejlődés

Földrajz, társadalomismeret,

összefüggése a globális problémákkal

osztályfőnöki óra

132

Környezeti problémák

Földrajz, társadalomismeret, osztályfőnöki óra

Globális problémák, lokális

Földrajz, társadalomismeret,

cselekvések közti összefüggések

osztályfőnöki óra

Nemzetközi összefogás jelentősége a

Földrajz, társadalomismeret,

fenntarthatósággal kapcsolatban

osztályfőnöki óra

Pályaorientáció Élethosszig tanulás, önképzés

Osztályfőnöki óra

jelentősége Munkapiaci lehetőségek, felkészülés a

Szakmai tárgyak, pénzügyi és

munkavállalói szerepre

vállalkozási ismeretek, osztályfőnöki óra

Személyes tulajdonságok, ismeretek,

Osztályfőnöki óra, pénzügyi és

választható szakmák

vállalkozási ismeretek

Álláskeresés, önéletrajz készítés,

Szakmai tárgyak, pénzügyi és

felkészülés az állásinterjúkra

vállalkozási ismeretek, magyar nyelv, osztályfőnöki óra

Gazdasági és pénzügyi nevelés Európai Unió

Földrajz, történelem, szakmai tárgyak

Valutaforgalom, tőzsdeindexek, GDP

Szakmai tárgyak, pénzügyi és

hatása az egyénre

vállalkozási ismeretek, földrajz

Anyagi és a kapcsolati tőke értéke,

Pénzügyi és vállalkozási ismeretek,

szerepe a társadalomban

osztályfőnöki óra

Alapvető pénzügyi, közgazdasági

Szakmai tárgyak, pénzügyi és

fogalmak

vállalkozási ismeretek, földrajz

Egyéni pénzügyi döntések

Szakmai tárgyak, pénzügyi és

(befektetések, hitelek, számlanyitás..

vállalkozási ismeretek

Médiatudatosságra nevelés Tudatos választás a tanulást,

Közismereti tárgyak, osztályfőnöki óra

művelődést, szórakozást, segítő médiumok között Nem kívánatos tartalmak elhárítása

Osztályfőnöki óra

133

A tanulás tanítása Jegyzetelés, lényegkiemelés

Valamennyi tantárgy

Saját tanulási stílus, stratégia

Osztályfőnöki óra

kialakítása, önálló tanulás Időmenedzsment jelentősége

Osztályfőnöki óra

Tudásmegosztó, és tudásépítő

Osztályfőnöki óra

platformok használata Szóbeli, írásbeli, képi kifejezések

Magyar nyelv, osztályfőnöki óra

különböző formái

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja az intézményben Intézményünk a mindennapos testnevelést a köznevelési törvény 27.§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi, felmenő rendszerben a kilencedik évfolyamtól, 2012/2013. tanévtől. Heti 3 testnevelésóra az órarend szerint kötelező. További heti 2 tanóra kiváltható ­

az iskolai sportkörben való sportolással, az órarend szerint, vagy

­

az iskolai sportkör keretében működő természetjáró szakosztályban (ODK) várhatóan kéthetente egy-egy szombati napon tartandó gyalogtúrán való részvétellel (tömbösítve ), vagy

­

versenyszerűen

sporttevékenységet

folytató

igazolt,

egyesületi

tagsággal, vagy ­

amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel.

Ez esetben a kérelemhez csatolni kell a sportszervezet vagy egyesület igazolását is a tagságról, továbbá félév és tanév végén a részvételről

134

A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai A diákok az egyes foglalkozásokat önként (a kötelező tanóra kivételével) választhatják. A lehetőséget a kötelező tanórákon kívül rendelkezésre álló finanszírozott órakeret terhére biztosítjuk. Szükség esetén elsőbbséget adunk az olyan tárgyaknak, foglalkozásoknak, amelyek kötődnek az érettségihez, a felvételi vizsgákhoz és versenyeredménnyel biztatnak. Az iskolai könyvtár ill. az Internet használata minden tanítási napon a diákok rendelkezésére áll. A felkínált foglalkozásokat az iskolaszaktanárai a tantárgyfelosztásban rögzítettek szerint tartják, a pedagógus megválasztása a tanuló által tehát eléggé korlátozott.

135

Azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja A közgazdasági szakközépiskolában és szakgimnáziumban kötelező érettségi tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, előreláthatólag a 2016/2017. tanévtől, a szakközépiskolai kerettanterv felfutásától kezdve u.n. szakmai érettségi tantárgy. Emellett kötelezően nem jelölünk meg további tantárgyat. Tapasztalataink és a jogszabályok alapján a tanulók többsége nem választ további tantárgyat. Hagyományaink illetve az esetleges érdeklődés mellett további tantárgynak az informatika és testnevelés tantárgyat kínáljuk, azzal érvelve, hogy e tantárgyakat az iskola négy évfolyamán tanulják a tanulók. Felkészítés az emelt szintű érettségi vizsgákra (Kifutó rendszerben) A diákjainknak egy, esetleg két tárgyból (egészen kivételes esetben három tárgyból) javasoljuk a párhuzamos felkészülést az emelt szintű érettségi vizsgára. A tárgyakat illetően elsősorban az idegen nyelvet, a matematikát, másodsorban a történelmet és a magyart. Természetesen az iskola itt a tapasztalatra épít, miszerint a tanulók döntő többsége szakirányúan tanul tovább. Más érdeklődés esetén a tárgyak ajánlati sorrendje változik. Mindenesetre a diák (mögötte a szülő) egyedüli döntése az emelt szint tárgyának megválasztása. Az iskola a választáshoz teljes és mindenoldalú tájékoztatást, segítséget ad! A felkészítés mikéntje tantárgyanként: - idegen nyelv A diákok az idegen nyelvi előkészítő osztályban eleve az előírt óraszámban, kezdettől fogva igénybe vehetik a felkészítést. A kerettanterv szerint tanulók (a hagyományos osztálytípusban) 4,4,6,5 órában tanulják az idegen nyelvet, és az osztályban 9. évfolyamtól kezdve a haladó szinten produkáló diákok külön csoportban készülhetnek. A 11. és a 12. évfolyamon – ha szükséges – további 1 – 2 órát igénybe vehetnek a szabad sávból, esetleg a tanórán kívüli foglalkozásokra szánt időkeretből.

136

A további tantárgyak esetében az érettségi vizsgát megelőző 2 évfolyamon (11 – 12 ill. nyelvi előkészítő osztály esetén 11-12-13. évfolyamon) az alábbi megoldást tervezzük: - matematika A szabad sáv (esetleg a tanórán kívüli keret) terhére 1 – 2 órával megnöveljük az óratervi óraszámot a sikeres felkészüléshez - történelem A szabad sáv (esetleg a tanórán kívüli keret) terhére annyi óra többletet biztosítunk a felkészüléshez, hogy a heti óraszám legalább 4 legyen. - magyar nyelv és irodalom A szabad sáv (esetleg a tanórán kívüli keret) terhére annyi órát biztosítunk többletként a felkészüléshez, hogy a heti óraszám legalább 5 legyen. - közgazdaság ismeretek A szabad sáv terhére 12. évfolyamon 1 többletórát biztosítunk a felkészülésre. Az emelt szintű érettségire felkészítő órák megszervezése: Természetesen az adott tárgyból emelt szintű felkészítést választó diákok száma egy-egy évfolyamon kulcsfontosságú. Kívánatos hogy ez legalább nyolc legyen, de alacsonyabb szám esetén is megkeressük a megoldás lehetőségét. Elsősorban a sávos módszert alkalmazzuk az emelt szintű órák órarendbe illesztéséhez, de kivételesen a délutáni órák lehetősége is igénybe vehető.

137

Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei A pedagógiai program elkészítésének, átdolgozásának időpontjában ismert érettségi követelmények az VI. sz. MELLÉKLETBEN szerepelnek.

A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja

vagy

Az oktató munka eredményességének ellenőrzése, a tanuló munkájának értékelése a szaktanár feladata. Az értékelés fajtái: diagnosztizáló (előzetes) értékelés, amelynek tanítása előtt meg tudjuk

állapítani a tanuló

célja hogy egy-egy témakör előzetes tudását, képességeit,

amelyekre a tanítás során építhetünk, vagy amelyeket - mert hiányzik - pótolnunk kell (javasolt, de nem kötelező értékelési forma), formatív értékelés (közbülső értékelés), amely az oktatási folyamat (pl. egy- egy témakör tanítása) közben zajlik, hogy

visszajelzést kapjunk a tanulók

teljesítményéről, és ennek alapján tudjuk tervezni a további munkát (kötelező), szummatív értékelés (összegző értékelés), amelyre egy - egy nagyobb tanítási egység, témakör zárásakor kerülhet sor (kötelező). Ez az osztályzat a naplóban piros színnel jelenik meg. Az értékeléssel és az ellenőrzéssel kapcsolatban a részletek a helyi tantervekben találhatók. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái; a tanuló teljesítménye értékelésének, minősítésének formája A nevelő és az oktatómunka eredményének értékelésében, ellenőrzésében a tantestület minden tagja érintett. A nevelőmunka eredményének értékelésében, ellenőrzésében

az

osztályfőnöké

a

főszerep.

Megfigyeli

tanítványai

megnyilvánulásait, munkakészségét, személyiségjegyeinek alakulását. Véleménye megjelenik a tanuló magatartás és szorgalomjegyében, esetleges jellemzésében. A kollégák véleménye az osztályozó-konferenciákon mint a végső fórumon nyer

138

megfogalmazást, de szorgalmazzuk és alkalmazzuk a nevelési folyamat során végrehajtott értékelést is. Az ellenőrzés folyamatos. A magatartás és szorgalom jegyek megállapítása a Házirendben foglaltak szerint történik. A szorgalom esetében a képesség és a teljesítmény viszonyát vizsgáljuk. A magatartás tekintetében nem csak a diák viselkedését, a hétköznapi tanuló – tanuló, tanuló – tanári kapcsolatban adódó szituációkban az intelligencia színvonalát, hanem az osztály és iskolaközösséghez való viszonyt, a közösségért végzett munkát is vizsgáljuk. Az írásbeli munkák külső alakját a kötelező érettségi tárgyak nagyobb lélegzetű dolgozatainál osztályozzuk. Ezt a hagyományt a jövőben is folytatjuk, egyrészt az esztétikai nevelés részeként, másrészt a szakmai oktatás igényeként. Ez az értékelés a szakképző évfolyamon nem kötelező. A külalak osztályzatait a naplókban betűkkel jelöljük:

a

jeles

b

jó

c

közepes

d

elégséges

e

elégtelen

Az ellenőrzőben és a bizonyítványban a jelölés a szokásos módon számjegyekkel történik. A tantestület az osztályozó konferencián a tanulók osztályozásával (tantárgyak, magatartás, szorgalom, írásbeli munkák külső alakja) kapcsolatos jogkörét az osztályban tanító – a gyermeket ismerő – tanárok közösségére ruházza át. (Sok évtizedes hagyomány, bevált gyakorlat.) A tanuló magatartásának minősítése: Példás (5): ha felelősségérzete kiemelkedő, feladatát legjobb tudása szerint ellátja. Környezetében a fegyelmezett magatartást segíti és szorgalmazza. A feladat tisztázása után saját maga szervez, irányít, maga meglátja a tennivalókat és azt végre is hajtja. Önként, példamutatóan végzi társadalmi megbízatását. A házirend követelményeit betartja. Viselkedése udvarias, a felnőttekkel és társaival szemben illemtudó. Jó (4): a feladatát ellátja, csak saját magáért, munkájáért felel. A feladat tisztázása után kis irányítással végzi munkáját. A házirend szabályait betartja, illemtudóan 139

viselkedik, embertársainak megadja a tiszteletet, nem kapott osztályfőnöki írásbeli intést. Változó (3): ha felelősségérzete kifogásolható, önként nem vállal munkát. Megbízatásait ellenőrzés mellett képes csak teljesíteni. Irányítani kell. Vonakodik közösségi tevékenységet végezni. A házirendet csak akkor tartja be, ha tudja, hogy ellenőrzik, illetve annak megszegéséért vele szemben fegyelmi intézkedést vagy fegyelmi büntetést kellett alkalmazni. A magatartása kifogásolható, tiszteletlen. Rossz (2): ha semmit nem lehet rábízni. Nincs felelősségérzete, cinikus, gomboló. Az osztályon belül a negatív normák követését képviseli, szorgalmazza, irányítva sem akarja elvégezni a kapott feladatot. Kivonja magát a közösség érdekeit szolgáló tevékenység alól. A házirend szabályait nem tartja be. Magatartása ellen súlyos kifogások merültek fel. A tanuló szorgalmának értékelése Példás (5): ha kötelességtudata példamutató, tanórákon aktívan dolgozik. Képessége szerint rendszeresen, eredményesen tanul, feladatainak elvégzésében csak kisebb hiba fordulhat elő. Képességeit tudatosan fejleszti. Jó (4): ha kötelességtudata jó, rendszeresen tanul. Munkavégzése során kisebb hibák adódhatnak. Változó (3): kötelességére figyelmeztetni kell, nem rendszeresen tanul, feladatai elvégzését irányítani és folyamatosan ellenőrizni kell. Hanyag (2): ha kötelességtudata nincs, tanulmányi munkáját elhanyagolja. Figyelmeztetések után sem képes feladatai rendes elvégzésére.

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló év végi osztályzatai alapján a tantestület határoz a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Ha a tanuló minden tantárgyból legalább elégséges (2) osztályzatot szerzett akkor magasabb osztályba léphet. Ha a diák legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, akkor az iskola által megjelölt időpontban javítóvizsgát tehet. Sikeres javítóvizsga után a tanuló a magasabb évfolyamon folytathatja tanulmányait. Sikertelen javítóvizsga esetén az évfolyamot megismételheti. Azon tanulóink, akik valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tettek, ezáltal teljesítették az adott tantárgy tanulmányi követelményeit. 140

Amennyiben magasabb évfolyamon folytatják tanulmányaikat, az adott tantárgy tanulása, órai részvétele alól felmentést kapnak. Évismétlés esetén – előrehozott érettségi vizsgájuk birtokában – az adott tantárgy tanulása, órai részvétele alól felmentést kapnak. Mindkét esetben, elsősorban a tanuló érdekeit szem előtt tartva a felmentéshez szorgalmazzuk a tanuló illetve szülője felmentés iránti írásban megfogalmazott kérelmét.

A csoportbontások szervezésének elvei

és

az

egyéb

foglalkozások

Az iskolában a tanítás alap esetben osztálykeretben történik. Miután iskolánkban a tanult idegen nyelv az angol vagy a német, az adott osztályt idegen nyelv tanórán ebből a szempontból csoportosítjuk. Szakközépiskolaként a szakmai gyakorlati oktatást a törvényi előírásoknak megfelelően, a létszám függvényében csoportbontásban szervezzük. Szintén a szakképzési törvény és a köznevelési törvény előírásának megfelelően a szakképző évfolyam gyakorlati foglalkozásait csoportbontásban törekszünk lebonyolítani. Mivel a szakmához szorosan kapcsolódó közismereti tantárgy a matematika, és a diákok egyébként is nehezen birkóznak meg a tantárggyal, ezért a matematika tantárgyat is csoportbontásban tanítjuk. A számítógéptermek egy kivételével húsznál kevesebb tanuló elhelyezésére alkalmasak,

ezért

az

informatika

tantárgy

oktatásánál

is

csoportbontást

alkalmazunk.

A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag elhelyezése iskolánk pedagógiai programjában A

Veszprém

Szakképzési

Centrum

Közgazdasági

és

Közigazgatási

Szakgimnáziumában többféle tantárgyi közegbe integrálva- interdiszciplináris

141

feldolgozásban-

jelenik

meg

a

veszprémi

nemzetiségek

kultúrájának

megismertetése. Célunk, hogy adott közismereti tantárgyak tantervi profiljába illesztve, történelmi, földrajzi, művészettörténeti és irodalomtörténeti, etikai ismereteket közvetítsünk tanulóink felé. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink tisztában legyenek a Veszprémben élő nemzetiségek anyaországainak földrajzi elhelyezkedésével, mellyel a Földrajz tantárgy /Regionális társadalom és gazdaságföldrajz témakör /Európa regionális földrajza anyagrészben foglalkozunk. Mind a Földrajz, mind a Biológia tantárgy keretében oktatjuk az emberi faj egységességét szem előtt tartó szemléletet, ezen belül részletezve foglalkozunk az emberi

nagyrasszok

/alrasszok

/népcsoportok

/nemzetiségek

/etnikumok

fogalomköreivel. A

Földrajz

tantárgy

Általános

Társadalom-földrajzi

témakörében

/Népességföldrajz anyagrészben oktatjuk a Világ nyelvei, vallásai fejezetben, valamint

Magyarország

népességföldrajza

fejezetben

is

hazánk/városunk

nemzetiségeit, etnikumát, helyzetüket. A különböző természettudományos tantárgyakat a 2016/2017. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben a kerettanterv egy „Kötelező komplex természettudományos” elnevezésű új tantárgyban egyesítette. Az iskola és benne a történelemtanítás egyik fő feladata értékek közvetítése. Olyan alapvető normákról, értékekről van szó, mint a nemzeti azonosságtudat kialakítása a magyar történelem feldolgozásával; az európai és egyetemes demokratikus értékrend kialakítása. az alapvető személyiségi és emberi jogok, valamint erkölcsi normák megismerésére és tiszteletére; az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztésére; a szociális érzékenység kialakítására a társadalmi egyenlőtlenségeik okainak megismertetésével.

142

Nyitott,

elfogadó

gondolkodást

kell

kialakítani

az

eltérő

kultúrák

vonatkozásában a kisebbségek történelmének áttekintésével – beleértve a határon túli magyarság és a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek múltját és jelenét is –, különös tekintettel a Kárpát-medencében együtt élő népekre. A magyar nyelvi kerettantervi célkitűzések segítenek az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák megismerésében, az én és a másik közötti azonosság és különbség megfogalmazásában, tiszteletében. Az irodalmi alkotások fejlesztik az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákokban megteremtődjék a

hagyomány elfogadásának és alakításának

párhuzamos igénye. Az Ének-zene tantárgy keretében a kerettantervben feltüntetett anyagon keresztül a tanulók megismerik népzenénk és más népek zenéje, nemzeti zenei kultúránk és a klasszikus zene, a jazz, valamint a populáris műfajok igényes szemelvényeit. Kiemelkedő

fontosságot

tulajdonítunk

a

nemzetiségi

kérdések/

problémák/megoldások a világban, Európában, szomszéd országokban, Veszprém vonatkozásában az osztályfőnöki órákban rejlő módszertani lehetőségeknek. (nemzetiségi kiállítások, klubok, múzeumok látogatása, készségfejlesztő drámapedagógiai elemeket alkalmazó módszerek) Az etika tantárgy a helyes életvezetéshez nélkülözhetetlen magatartásszabályok értelmének megvilágításával, felelősségtudatuk elmélyítésével és az önfejlesztés igényének megerősítésével felkészíti a tanulókat a személyközi kapcsolatok és a társadalmi együttélés konfliktusainak kezelésére, tudatosítja döntéseik, cselekedeteik erkölcsi jelentőségét. Képessé teszi a diákokat az elfogulatlan vizsgálódásra, méltányos párbeszédre, véleményük szabatos kifejtésére, önálló meggyőződés kialakítására az erkölcs kérdéseiben. A szellemi értékek iránti fogékonyságra, a mások igazsága iránti nyitottságra nevel. Hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók tiszteljék embertársaik erkölcsi méltóságát, felismerjék az élővilág gazdag változatosságának értékét, és képessé váljanak a megértésen, kölcsönös segítségen alapuló együttműködésre társaikkal.

143

A szolidáris és kooperatív viselkedés, a segítőkészség értékének belátása, alkalmazása konfliktushelyzetekben. Az előítéletes, kirekesztő, rasszista, a kisebbségekkel szemben elutasító viselkedés gyökereinek feltárása, a társadalmi csoportok közötti együttélés konfliktusainak méltányos kezelésére irányuló igény, illetve az ehhez szükséges attitűdök és ismeretek elmélyítése.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A törvény által megszabott kötelezettség a tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése. Iskolánkban a törvényi előírások értelmében a közoktatási intézményekre vonatkozó kötelező NETFIT mérési rendszert alkalmazzuk. Ennek követelménye, mérési időszaka is törvényileg előírt, amit az iskolánkban is következetesen betartunk. Ezen kívül a testnevelési munkaközösség saját iskolán belüli mérési rendszert is kidolgozott, amit a NETFIT mellett párhuzamosan alkalmaz. Ennek a mérési rendszernek a mutatóit az alábbi táblázat mutatja.

144

Leányok

Fiúk

2.

3.

4.

5.

2.

3.

4.

5.

6

7

8

9

8

9

10

11

40

55

70

85

40

55

70

85

50

65

80

95

50

65

80

95

10

15

20

25

20

30

40

50

1,4

1,6

1,8

2

1,8

2

2,2

2,4

Cooper-teszt 12 perc (iskolakör,

Felülés (3 perc)

Törzsemelés (3 perc) Fekvőtámasz ban karhajlításnyújtás Helyből távolugrás

145

1 átlagolt érdemjegy

270m)

Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek érvényesülése a Veszprémi Szakképzési Centrum Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziumában Napjainkban az egészség-megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Alapvetően nem arra épít, hogy a betegségek bekövetkeztével riogassa az embereket, hanem olyan életmódbeli alternatívákat kínál fel, amelyekkel azonosulva az egyéneknek lehetőségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására. Így az egészségmegőrzés a mindennapi élet része kell hogy legyen, mely messzemenően figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai kapacitását. Az egészségmegőrző tevékenység magában foglalja az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével, az életvezetéssel kapcsolatos egyéni ismeretek bővítését, ezenkívül szakmapolitikai változásokat feltételez, mivel a politikai és környezeti tényezők nagymértékben befolyásolják az egészséget. Hangsúlyozza az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével összefüggő növekvő kompetenciát, azt, hogy az egyének, a laikusok is e szolgáltatások értő felhasználóivá váljanak. A kutatók megítélése alapján mindössze az esetek 40 %-ában bizonyítható okozóként az egészségkárosító magatartás. Az esetek többségében (60 %) a környezeti változásokra adandó autentikus válaszok – képességek, készségek hiánya okozza a morbiditást és a korai halált. A környezeti változások alatt a kutatók egyértelműen a társadalmi-politikai és az ezzel szorosan összefüggő gazdasági változásokat értik. A kutatók meggyőződése, hogy a dinamikusan polarizálódó társadalom leszakadó rétegei körében olyan irreális vágyak, igények indukálódnak,

melyek

teljesíthetetlensége

állandó

feszültséget,

tehetetlenségérzetet és a társadalmon való kívülállóság érzetét keltik. Ez az állapot a munkanélküliek, az alacsony iskolai végzettségűek és a kedvezőtlen települési viszonyok között élők relatívan szegényedő és a napi konfliktusoknak kumulatív módon kitettek csoportjára jellemző tömegesen. Ők azok, akik nem rendelkeznek a helyzetükön való változtatás lehetőségével, de esetleges felzárkózási lehetőség

146

esetén

a

változtatás

képességével

sem.

Nem

tudnak

megbirkózni

nehézségeikkel, s további fennmaradásuk, a még súlyosabb válság elkerüléséért folytatott harcuk állandóan megújuló feszültséggel, így intenzív egészségromlással, legalábbis annak nagy kockázatával jár. Az iskolák mint a másodlagos szocializáció intézményei, olyan keretet adhatnak, amelyek

között

mód

nyílik

az

egészségesebb

életvitel

készségeinek,

magatartásmintáinak kialakítására és gyakorlására. Az egészségnevelési program legfontosabb konkrét tartalmi elemei: TESTÁPOLÁS -

A bőr

-

A haj és a köröm

-

A fog

TÁPLÁLKOZÁS -

Testsúly

-

Táplálkozási piramis

ÉLETMÓD ÉS MOZGÁS -

Torna

-

Kocogás

-

Gyaloglás

-

Úszás

-

Kerékpározás

-

Tánc

MINDENNAPOS TESTEDZÉS Tanórán

kívül

valamennyi

tanulónk

számára

biztosítjuk,

hogy

a

tornateremben, tornapályán a sportköri foglalkozásokon illetve ezek mellett vagy ezekkel párhuzamosan minden tanítási napon, egyéb esetekben (tánc, túrák, táborok stb) azon túl is a diák legalább egy tanítási óra idejére mozoghasson, tornászhasson önkéntes alapon. A lehetséges formák: labdajátékok, trampolin, torna, táncgimnasztika, vízitábor, sítábor, természetjáró tábor ill. túra, egyéb sportrendezvények. BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE ÉS FELISMERÉSE (szomatikus és pszichés betegségek)

147

ALLERGIÁK KIALAKULÁSA, MEGELŐZÉSE -

Környezeti allergének

-

Házi poratka

-

Állati szőrök

-

Madártoll

-

Gomba

-

Virágporok

-

Táplálék allergének

-

Kontakt allergiák

-

Egyéb allergiák

SZENVEDÉLYEINK -

Dohányzás

-

Alkohol

-

Drog

FOGAMZÁSGÁTLÁS, NEMI BETEGSÉGEK -

Védekezési módok

-

Nemi betegségek

SZOCIÁLIS EGÉSZSÉG VÉDELME -

A társas – társadalmi kapcsolatok harmóniájának megteremtése

Az egészségnevelési program színterei: -

osztályfőnöki órák (előadó: osztályfőnök vagy meghívott szakember)

-

testnevelési órák

-

biológia órák

-

szabadidős programok, iskolán ill. tanórán kívüli lehetőségek

-

iskolaorvosi rendelés

-

iskolai pszichológiai rendelés

-

iskolafogászati rendelés

-

a gyerekekkel való foglalkozás közben adódó pedagógiai lehetőségeket kihasználva

minden

területen

(szakórákon,

szakkörökön,

egyéni

foglalkozáson stb.) -

plenáris – általában egy-egy évfolyam részvételével rendezett előadások, rendszerint külső szakember meghívásával

148

Környezeti nevelés a Veszprém Szakképzési Centrum Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziumában A környezeti nevelés alapelvei A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet – s benne az emberi társadalom – harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet,

az

épített

és

társadalmi

környezetet,

az

embert

tisztelő

szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelés tartalma – világszerte, így Magyarországon is – kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell arra fordítanunk, hogy diákjaink a jövőben mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. A környezeti nevelés iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvöződik a környezettudományi és a társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és társas-társadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása. A környezeti nevelés legfontosabb értéktartalmai a fenntartható fejlődéssel, a jövő

nemzedékek

életminőséghez

fűződő

jogaival,

a

bioszféra

iránti

felelősségünkkel kapcsolatosak, ezért hangsúlyosan erkölcsi-etikai irányultságúak, attitűdöket és szokásokat formálóak. A környezeti nevelés minden pedagógus és tantárgy feladata (hiszen minden ugyanarról a világról szól!). Fontos, hogy az iskolai élet mindennapjaiban, a tanítási órákon kívül is érvényesüljön a nevelőintézmény egészének ökológiai kultúrája (pl: hulladék újrahasznosítás, energiatakarékosság, stb.). A környezeti nevelésnek az iskolán (az intézményes nevelésen) kívüli formái: teret nyújthatnak közművelődési intézmények, múzeumok, növény- és állatkertek, vadasparkok, nemzeti parkok, környezetvédelmi oktatóközpontok, a természet- és környezetvédő mozgalom civil szervezetei, csoportjai stb. A velük való 149

együttműködés igen fontos az iskolai környezeti nevelés társadalmasítása szempontjából. A környezeti nevelési célkitűzései A helyi környezeti nevelési célok megfogalmazásához segítségünkre lehetnek a

Nemzeti

alaptanterv

„Környezeti

nevelés”

közös

követelményében

megfogalmazott elvárások. A nevelési célok azonban csak akkor képezheti igazán az iskola minőségfejlesztő munkájának alapját, ha konkrétak, azaz a helyi sajátosságokat is figyelembe veszik. Rendszerszemléletre nevelés A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit, és önmaguk keressék az arra adható válaszokat. Ennek során el kell jutni odáig, hogy a tanulók képesek legyenek megérteni a fejlődés és környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét. Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása Nem elegendő az egyes problémák, de még a problémák összefüggéseinek felfedeztetése sem, ha nem alakul ki az a képesség, hogy a problémákra válaszokat is keressenek a tanulók. Fontos, hogy az egyes kérdések megválaszolására több alternatíva felállítását igényeljék, s az alternatívák értékelése, ellenőrzése után képesek legyenek a helyes, megfelelő válasz kiválasztására. A globális összefüggések megértése A létező környezeti problémák mögött gazdasági, társadalmi problémák állnak, amelyek globális problémákká szövődnek össze. Nagyon fontos, hogy ne csak egyenként lássák ezeket a gondokat a tanulók, hanem azok gazdasági, társadalmi okait is megértsék. Legyenek képesek ezeket az okokat azonosítani saját környezetükben, életükben, és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni. A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása

150

Környezetünk

minősége,

gazdagsága

létminőségünknek

egyik

alapvető

meghatározója, mégsem tükröződik vissza gondolkodásunkban automatikusan. Még ennél is nehezebb megértetni a létminőséghez szükséges nem anyagi jellegű dolgok szerepét az életünkben. A létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása Nem elegendő a szemléleti alapok megteremtése, arra is szükség van, hogy közösen fedezzük fel, hogy mit is tehetünk egyéni életünkben. A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése Az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkodni akar felette, ami a természet törvényeinek megértését, az élet miden formájának elismerését feltételezi. Fel kell fedeztetni, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem. A szerves (organikus) kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben Alapvető annak a belátása, hogy az ember történelme során nemcsak szembefordult környezetével, hanem számos esetben tudott azzal harmóniában is élni. E harmonikus együttélés eredményeként alakult ki a szerves (organikus) kultúra. A környezeti nevelés témakörei és tartalma Vásárlási szokások

Hulladék

-

A családi bevásárlókosár.

-

Az iskolai büfé kínálata.

-

Bevásárlóközpontok.

-

A környezetbarát vásárlás.

-

A reklámok hatása a bevásárlási szokásokra.

-

A háztartási hulladék régen és ma.

-

A háztartási hulladék típusa, csökkentése és otthoni kezelése vidéken és a városban.

-

Az iskolai hulladék típusai és kezelése az iskolában.

-

A szelektív hulladékgyűjtés és lehetőségei otthon és az iskolában.

151

Levegő

-

A hulladék égetése és/vagy lerakása.

-

Hulladékból energia – a jövő egyik energiaforrása?

-

A települési önkormányzat hulladékkezelése.

-

A család levegőszennyezése.

-

A hazai és nemzetközi levegő-szennyezettségi adatok elemzése.

Víz

-

Zajártalmak otthon, az utcán és az iskolában.

-

Az ivóvíz útja a kúttól a háztartásig – vízművek.

-

A szennyvízkezelés ipari módszerekkel – szennyvíztisztító telepek.

-

A házi szennyvíztisztítás alternatív lehetőségei.

-

A települési önkormányzat teendői – közműolló.

-

A biológiai és kémiai vízminősítés – tanulói vízvizsgálatok.

Talaj

Energia

-

Talajszennyezés a kiskertekben.

-

A városi parkok talaja.

-

Komposztálás.

-

A lakások főtése környezetszennyező hatásának változása a történelem során.

Tájékoztatás

-

Energiatakarékosság otthon.

-

A háztartási energiaszámlák elemzése.

-

A jelen és a jövő energiaforrásai.

-

Tanulmányi látogatás energiatermelő üzemekben.

-

Az

információforrások

kezelése:

szakkönyvek,

folyóiratok, újságok, internet, CD. -

A környezetvédelmi- és a hulladéktörvény hatása az egyén életére és az oktatásra.

A környezettan oktatás – nevelés színterei: -

osztályfőnöki órák

-

biológia, kémia, kötelező komplex természettudományos tantárgy szakórák

-

egyéb tantárgyak órái

-

tanulmányi kirándulások

152

-

iskolán belüli gyakorlati természetvédelem (használt elemek, italdobozok gyűjtése)

-

nyári táborok, téli sítáborok

-

iskolai szervezésű természetjárás

-

nem iskolai szervezésű környezetvédelmi rendezvények, ehhez kapcsolódó sportesemények.

A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A tanulók dicsérete és jutalmazása, fegyelmezése: Iskolánk dicséretben részesíti illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten: - tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi, - kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, - eredményes kulturális tevékenységet folytat, - kimagasló sportteljesítményt ér el, - egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez. A kiemelkedő tanulói teljesítmény egyéni dicséretet és jutalmat von maga után. Az elismerés lehet szóbeli és írásbeli. Az írásos dicséreteket a tanuló ellenőrző könyvébe és az osztálynaplóba be kell jegyezni. Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók az osztályozó konferencián tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretet kaphatnak, amit a bizonyítványba és a törzslapra is be kell vezetni. Tantárgyi dicséretet félévkor, vagy tanév végén az a tanuló kaphat, aki a félév ill. tanév során a tantárgyi követelményeket kiemelkedően teljesítette. A dicséretre a szaktanár tesz javaslatot. Amennyiben a diák valamely tárgyból (kivéve magatartás, szorgalom illetve írásbeli munkák külső alakja) tisztán jeles osztályzatot produkál, akkor az osztályzata

153

félévkor ill. tanév végén kitűnő. Az értesítőben illetve a bizonyítványban megjelenő kitűnő minősítés egyúttal tantárgyi dicséret is. Az írásos dicséretek formái: Szaktanári dicséretet az a tanuló kaphat, aki a szaktárgyi ismeretek elsajátítása során kiemelkedő teljesítményt nyújt. A szaktanár a tanulót példaként állítja az osztályközösség elé. A szaktanár a dicséretet az ellenőrző könyv útján indoklással - a szülő tudomására hozza. Osztályfőnöki dicséretben részesülhet az a tanuló, aki az iskola munkája során kiemelkedő teljesítményt nyújt, és ezáltal osztályközössége hírnevét is gyarapítja, az osztályfőnök a dicséretet az ellenőrző könyv útján - indoklással - a szülő tudomására hozza. Igazgatói dicséretben részesülhet az a tanuló, aki munkájával, magatartásával, segítőkészségével, közösségi tevékenységével az iskola hírnevét gyarapítja, tanulmányi versenyen, sportversenyen kiemelkedő teljesítményt nyújt. A dicséretet az osztályfőnök vagy a szaktanár javasolja, majd az osztályfőnök írja be indoklással az ellenőrző könyvbe, s az igazgató írja alá. Nevelőtestületi dicséretet kaphat az a tanuló, aki az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen, vagy egyéb több fordulós verseny országos döntőjében, illetve országos jellegű kulturális vagy sportversenyen 1-10. helyezést ért el. Odaítéléséről az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület dönt. A nevelőtestületi dicséretet az igazgató adja át, a dicséretet az Általános tanulmányi dicséretet az a tanuló kaphat, aki tanulmányi kötelezettségét több szakterületen kiválóan teljesíti legalább egy tanéven át. A dicséretet az osztályfőnök- több szaktanárral egyetértésben - kezdeményezi az év végi osztályozó értekezleten és az osztályban tanító tanárok közössége dönt odaítéléséről. A dicséretet az osztályfőnök a tanuló törzslapjára és a bizonyítványba is bejegyzi, s a tanévzáró ünnepélyen az igazgató hirdeti ki. A jutalmazás formái: Oklevelet a tanév végén a tanulmányi, sport és magatartási dicséretben részesülő, valamint a tanév során nem mulasztó, és a tanév során tantestületi dicséretben részesülő tanulóink kapnak. 154

Könyvjutalmat az általános tanulmányi dicséretben részesülők a 4,75 vagy annál magasabb tanulmányi eredményt elérők és az érettségi vizsgát kitűnő eredménnyel záró tanulóink kapnak. Könyvvel jutalmazzuk még azon végzős tanulóinkat, akik több éven át sikeresen vettek részt versenyeken, illetve kiemelkedő közösségi munkát végeztek. Az iskola aranykoszorús jelvénye kitüntetést több évi kiemelkedő tanulmányi munkáért, kimagasló közösségi magatartásért kaphatják az iskola végzős tanulói. Az odaítélés kritériumai: - a tanuló év végi tanulmányi eredménye a középiskolai évek során átlagosan legalább 4,6 volt. - középiskolai évei alatt kimagasló közösségi magatartást tanúsított OKTV, vagy OSZTV és/vagy más országos versenyen, illetve pályázaton vett részt és ezért korábban már elismerésben részesült. A kitüntetésre az osztályfőnök és az osztályközösség együttesen tesz javaslatot. Odaítéléséről előbb a diákönkormányzat, majd a nevelőtestület dönt. A kitüntetést, mely pénzjutalommal is jár, a diáknap záró ünnepségén az igazgató adja át. A kitüntetést az osztályfőnök bejegyzi a tanuló törzslapjára és bizonyítványába. A jó tanuló - jó sportoló díj Minden tanév végén az a végzős tanuló kaphatja meg, akinek esetében teljesülnek az alábbi feltételek: a tanuló tanulmányi átlaga (a korábbi években is) nem lehet 4,0 alatti, a tanulmányi évei folyamán valamelyik tanulmányi versenyen részt vett részvétel az iskolai házi bajnokságon részvétel a városi diákolimpia versenyein diákolimpia megyei egyéni versenyén 1-6. helyezés elérése, csapatban 1-4. helyezés elérése. A fenti kritériumok összességükben értendők. A „Nyakas János Alapítvány” díját nyerheti el a tanuló az alapító okiratban rögzített kritériumok szerint.

155

A gyermekek, intézkedések

tanulók

esélyegyenlőségét

szolgáló

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Jelenleg egy tanárkolléga fogja össze, ill. végzi az ifjúságvédelmi munkát. Sokat segít az iskolaorvos és a védőnő is. Feladat: felkutatni a veszélyeztetett diákokat, megismerni

őket

és

családjukat,

a

baráti

körüket,

diagnosztizálni

a

veszélyeztetettség fő okát (okait), megfogalmazni a megoldás módját, tisztázni ebben az iskola tennivalóit, felvenni a kapcsolatot a megfelelő szervekkel (önkormányzat, Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ, Veszprém Városi Hátrányos Helyzetű Fiatalokért Egyesület), amelyekkel nagyon jó kapcsolatot ápolunk. Cél: A gyermek megmentése a tanulás, a normális élet, a boldogulás ügyének. Az osztályfőnök szerepe itt is kulcsfontosságú: elvileg neki kell először felfigyelni azokra a jelekre, amelyek a diák veszélyeztetettségére utalhatnak. Fontos: a tapintat, az empátia, a türelem. A szülővel írásban, szóban (személyesen és telefonon) tartjuk a kapcsolatot. Ugyancsak ritkán, de előfordul, hogy a tanuló tanulási zavarának más oka van (pl. diszlexia, diszgráfia) ilyen esetben szakember véleményét alapul véve az igazgató felmentést vagy könnyítést ad a diáknak. Pl. az írásbeli dolgozatát szóbeli felelettel váltja ki, vagy számítógépet használhat a dolgozat megírásához. A könnyítés rendszerint eredményre vezet. A szaktanár kellő megértéssel és tapintattal foglalkozik az ilyen tanítványával. A tanulói baleseteket évenként, ha szükséges alkalmanként balesetvédelmi oktatással igyekszünk megelőzni. Végzi: osztályfőnök, az érintett szaktanárok, esetenként az igazgatóság valamely tagja ill. külső előadó (pl. közlekedésbiztonsági szakember). A tanulóink egészségére hetenkénti rendeléssel iskolaorvos vigyáz. Szemészeti vizsgálatok, fogászati vizsgálatok és a szükséges belgyógyászati vizsgálatok évi rendszerességgel történnek. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a tanulók fejlődését hátráltató okokat és pedagógiai módszereinkkel igyekszünk megelőzni ill. ellensúlyozni a káros hatásokat.

156

Az iskolában tanítás után várakozó bejáró diákok a számítógépek mellett vagy tanulással töltik az idejüket. A hátrányos helyzetű tanulókról az önkormányzatok jegyzőitől hivatalos értesítést kapunk. Az osztályfőnök, az ifjúságvédelmi felelős, de minden a diákkal közelebbi kapcsolatba kerülő pedagógus kötelessége a kellő tapintattal és körültekintéssel figyelemmel kísérni a tanuló sorsát. Szükség esetén pedagógiai, pszichológia ill. anyagi segítséget nyújtunk. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy nem csak a definíciónak megfelelő esetekben találkozunk hátrányos helyzetű diákkal, hanem a jegyzők látóköréből kieső tanulók között is. Számos jelből lesz ez a jó pedagógus előtt nyilvánvalóvá. Az ilyen diákokat természetesen ugyanolyan figyelemmel és segítőkészséggel kezeljük, mint a jegyzők által kiemelteket.

157

A Veszprém Szakképzési Centrum Közgazdasági és Közigazgatási Szakgimnáziuma szakmai programja Bevezető rész

158

A szakmai program kidolgozását meghatározó tényezők l. Az iskolafenntartó elvárásai Kiemelt szempontok:  a tanulólétszámok alakulása hosszú távon  a fejlesztés tárgyi és személyi feltételei  az iskolafenntartónak az iskolával szembeni minőségfejlesztési elvárásai. 2. A tanulók iskolával szembeni elvárásai A tanulókat több körülmény befolyásolja az iskolák közötti választásban. Ilyenek pl. a szülő, a testvér, a baráti kör példája, javaslata, s csak részben önálló döntés eredménye, hogy melyik iskolát választják. Sokféle szakmai jellegű ismeret iránt mutatkozik érdeklődésük, azok közül kiemelkednek az alábbiak:  számítógépes ismereteket nyújtó,  marketing  idegenforgalmi,  pénzügyi,  számviteli területek. 3. A szülők iskolával szembeni elvárásai A szülői ház biztatása mögött nagyon sok esetben saját tapasztalat húzódik meg: szűkebb vagy tágabb családi körből kerültek ki már az iskola tanulói, s így van ismeretük az itt folyó oktató és nevelő-munkáról. Felhívhatják a figyelmet tevékenységünkre (szakmai, tantárgyi sikereinkre, versenyeredményeinkre a médiákban megjelenő híradások is. 4. A gazdálkodó szervezetek elvárásai röviden  kész munkaerőt kapjon,  széles alapú szakmai képzést biztosítson az iskola.

159

Az ebből további követelmények - gyakorlat-orientált képzés legyen - a csoportmunka erősítése - a tanulói önállóságot biztosító új, hatékony módszerek keresése. 5. A tanulók továbbtanulását biztosító iskolák elvárásai Iskolánk a gazdasági jellegű felsőfokú képzés felé orientál. A közgazdaság szakmacsoportra iskolázunk be, erre épül az érettségi vizsga utáni szakmai képzés. Közgazdasági alapismeretek tantárgyból középszinten üzleti gazdaságtan, és elméleti gazdaságtan, emelt szinten elméleti gazdaságtan tantárgyból biztosítjuk az érettségire való felkészülést, ezek az ötödik, kötelezően választandó vizsgatárgyak egyikét jelentik. A felsőfokú tanulmányok érdekében többletpont elérését szolgáló oktatásra koncentrálunk, ebből a célból a tehetséges tanulókat a szakmai tanulmányi versenyekre készítjük fel, szakköri munkában foglalkoztatjuk, emelt szintű érettségi vizsga letételére ösztönözzük tanítványainkat. Az információs társadalom kialakítására irányuló törekvésekkel összhangban kell lenni a szakemberképzésnek. A papír nélküli irodák megteremtése még távoli jövőnek tűnik, a valóságban azonban sokkal közelebb van, mint gondolnánk. Egyrészt az Európai Unióhoz való csatlakozás, másrészt az ország gazdasági helyzetének javítása kényszerítő hatással van az informatika – és vele karöltve a szakembergárda - megfelelő mértékű fejlődésére, fejlesztésére. A leggyakrabban a gépírás ismereteikre van szükség, nagyon kis mértékű eltéréssel a szövegszerkesztésre. A szövegszerkesztés hatékony alkalmazásának előfeltétele a megbízható és gyors gépírástudás (lehetőleg tízujjas vakírás), ezért a közgazdasági szakmacsoportos alapozás keretében változatlanul szükségesnek tartjuk a gépírás tantárgy oktatását. Ennek a tudásnak a birtokosai a szövegbevitel okozta nehézségek helyett az érdemi szövegszerkesztési feladatok megoldására helyezhetik a hangsúlyt.

160

MELLÉKLETEK I. sz. melléklet: Közgazdasági

szakgimnázium

közismereti

tantárgyak

tantervei

felmenő

rendszerben. A 9. évfolyamra a 2013/2014. tanévben belépő tanulókra felmenő rendszerben. Kifutó 2018/2019. tanévben.

II. sz. melléklet: Teljes szakmai program: kifutó kerettantervi és OKJ képzések, belépő szakközépiskolai kerettanterv és OKJ szakképesítések bemutatása. Közgazdasági szakközépiskolai képzés a 2013/2014. tanévtől 9-12. évfolyamra, valamint érettségi utáni moduláris okj szakképesítések. Kifutó 2016/2017. tanévben.

III. sz. melléklet: Szakképzési helyi tanterv A közgazdasági szakközépiskola szakképzési tanterve a 9-12. évfolyamra (egységes valamennyi ágazaton (specializáción) OKJ 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző OKJ 54 344 02 Vállalkozási és bérügyintéző Szakközépiskolai képzés a 2013/2014. tanévtől szakképző évfolyamokra. Kifutó 2016/2017. tanévben.

IV. sz. melléklet: Helyi tanterv az 54 346 02 Ügyviteli titkár szakképesítéshez (Ügyvitel ágazat helyi szakképzési tanterve a szakképző évfolyamon) Szakközépiskolai képzés a 2013/2014. tanévtől szakképző évfolyamokra. Kifutó 2016/2017. tanévben.

V. sz. melléklet: Helyi tanterv és szakmai program kifutó rendszerben Kifutó képzések óratervei (utolsó beiskolázás a 2012/2013. tanévre történt) A közismereti tantárgyak tantervei 161

A közgazdasági szakmacsoport szakmai alapozó elméleti és gyakorlati tantárgyainak helyi tanterve Kifutó OKJ szakképesítések helyi tanterve VI. sz. melléklet: Az érettségi vizsga követelményei, témakörei közép-és emelt szinten VII. sz. melléklet: Közgazdasági szakgimnáziumi: közismereti tantárgyak

tantervei

felmenő

rendszerben a 9-12. évfolyamra a 2016/2017. tanévben belépőktől VIII. sz. melléklet: Teljes szakmai program: belépő közgazdasági szakgimnáziumi és OKJ szakképesítések

bemutatása

9-12.

évfolyamra

(egységes

valamennyi

szakképesítésen) a 2016/2017. tanévben belépőktől IX. sz. melléklet: Irodai titkár szakképesítés szakképzési helyi tanterve a 2016/2017. tanévben belépőktől X. sz. melléklet: Helyi szakmai tanterv az esti felnőttoktatásra vonatkozóan XI. melléklet Szakképzési helyi tanterv érettségi utáni szakképzés. A közgazdasági ágazat szakgimnáziumi

tanterve

az

1/13.

évfolyamra

(egységes

valamennyi

szakképesítésen) és 2/14. évfolyamra valamint 5/13. évfolyamra (a közgazdaság ágazati érettségi szakképesítést követő képzésre) a 2016/2017. tanévben belépőktől

162

163

164

165

166

167

168

169

170

171

172

173

174

175

176

177

178

179