Szombathely Bem József u. 33. OM ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM

Szombathely Bem József u. 33. OM 036460

ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM

TARTALOMJEGYZÉK

I. I.1. II. II.1. II.2. II.2.1. II.2.2.1. III. III.1. III.2. III.3. IV. IV.1. IV.2. IV.3. IV.3.1. IV.3.2. IV.4. IV.4.1. IV.4.2. V. V.1. V.2. V.3. V.4. V.5. V.6. V.7. V.8. VI. VII. VII.1. VII.2. VII.3. VII.4. VII.5. VIII. IX.

Küldetésnyilatkozat Bevezető Óvodánk bemutatása Gyermekképünk, Óvodaképünk Gyermekképünk Óvodaképünk Óvodai nevelésünk célja Óvodai nevelésünk alapelvei Óvodai nevelésünk feladatai Egészségfejlesztési programtervünk Az érzelmi-erkölcsi- közösségi nevelés Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az óvodai élet megszervezésének elvei Személyi feltételek Tárgyi feltételek Az óvodai élet megszervezése Napirend Hetirend Óvodánk kapcsolatai A szülő, gyermek, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Más nevelési intézmények – óvodánk kapcsolata Óvodai életünk tevékenységformái és óvodapedagógusaink feladatai Játék Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás,festés, mintázás, kézi munka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése, környezeti nevelés Munka jellegű tevékenységek A tevékenységekben megvalósuló tanulás A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése az óvodában. A hátrányos helyzetű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése A sajátos nevelési igényű gyermek sérülés specifikus fejlesztésének elvei, feladatai az óvodai nevelés során Tehetséges gyermekek integrált nevelése óvodánkban Migráns gyermekek integrált nevelése óvodánkban A program beválás vizsgálatának rendszere Helyi program hatályossági, törvényességi és legitimációs záradék

2

3 5 5 9 9 10 11 13 14 18 21 22 23 23 24 25 25 26 31 32 35 37 37 39 42 43 45 47 50 51 54 56 56 58 61 65 66 67 72

KÜLDETÉSNYILATKOZAT

„A gyermek minden érzelmi hatásra rendkívül fogékony, harmóniát kíván, azt, hogy minden felnőtt énjének legjobb részét fordítsa felé.” (Szabó Magda)

Az óvodai nevelés országos alapprogramja a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügyi nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, Magyarország Alaptörvényének értékeit és Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve – meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Programunk a néphagyomány-ápolás, a népszokásokkal való ismerkedés, a bábjáték feltételeinek megteremtésére épül, nem idegen az életkortól, befogad mindent, ami művészi, ami szép, ízléses. Óvodánk minden dolgozójának nevelési alapelve:

o tudásunk és a társadalmi értékek legjavát közvetítjük a felnövekvő nemzedék felé o óvodai nevelésünk a személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartására irányul. o gyermekeinket szeretetteljes gondoskodás különleges védelem illeti meg o gyermekeinknek joga van testi és lelki szükségleteik kielégítésére o nevelésünk kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő, mert elsősorban a család joga és kötelessége a gyermek nevelése o a szabad játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, önfejlődésének eszköze. Számunkra minden gyermek egyszeri és megismételhetetlen alkotása az életnek. Küldetésünk, hogy a reánk bízott gyermekek lényét-énjét, ártatlan, őszinte személyiségét folyamatos, szerető kíváncsisággal tanulmányozzuk, és engedjük olyan közel magunkhoz, hogy belső kincseik, értékeik feltáruljanak előttünk, és ezeket mi az ő javukra, fejlődésükre fordítsuk. Nevelőtestületünk minden tudása és képessége arra irányul, hogy a reánk bízott gyermeket kivétel és megkülönböztetés nélkül óvjuk, védjük, szeressük, és minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Olyan biztonságos, elfogadó, fejlesztő, feltétel nélküli szerető környezetben élhessenek, fejlődhessenek, mely lehetővé teszi és elősegíti, hogy az általunk nevelt gyerekek testileg és lelkileg egészségesek, kiegyensúlyozottak, boldogok, sokoldalúan műveltek legyenek. Tudjanak nevetni, felfedezni, rácsodálkozni az őket körülvevő világra. 3

Éljenek a természettel harmóniában. Igaz értékeket tisztelő, embertársai felé forduló, egészséges önérvényesítéssel, ambícióval és mély felelősségtudattal rendelkező felnőtté váljanak. Olyan felnőtté, aki akar és tud is tenni kisebb és nagyobb közösségéért, az emberért, a természetért. Óvodapedagógusaink egész nevelőmunkáját áthatja a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel való törődés, gondoskodás is: o a kiemelt képességű, tehetséges gyermekeink felismerése, gondozása o a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeink egyéni szükségleteire épített differenciált pedagógiai eljárásaink segítségével, az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtése o a sajátos nevelési igényű gyermeket is teljes értékű embernek tekintjük, és fogadjuk az Alapító Okiratban meghatározottak szerint Nyitottak vagyunk a környezetünkre, partnereink igényeit lehetőségeinkhez mérten figyelembe vesszük. Képesek vagyunk gyorsan reagálni a változó igényekre, erőforrásainkat ezen igények kielégítésének szolgálatába állítjuk. Építve saját hagyományainkra és erősségeinkre, továbbra is igyekszünk sikeresen reagálni a kihívásokra és a változó igényekre.

4

I.

BEVEZETŐ

I.1. Óvodánk bemutatása Óvodai nevelésünk pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból indultunk ki, hogy:  óvodai nevelésünknek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának elősegítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben.  a gyermeket - mint fejlődő személyiséget – szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg  a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. Programunk megfelel az Óvodai nevelés országos alapprogramban foglaltaknak. Figyelembe vettük: a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, mert az óvoda sajátos nevelési igényű gyermekeket nevel a mindenkori hatályos Alapító Okiratban foglaltak alapján. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja és az azzal összhangban lévő óvodai pedagógiai programunk egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy intézményünk szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesülhetnek azok az általános igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom, a környezetünk, a gyermek harmonikus fejlődése érdekeinek figyelembevételével megfogalmaztunk. Ennek megfelelően programunkban gyermekközpontú pedagógiai elképzeléseket fogalmaztunk meg. Partnereink igényeit szem előtt tartva, olyan intézményként szeretnénk működni, ahol a szakmai felkészültség, igényes munkavégzés a meghatározó, amely biztosítja a képességek fejlesztését, a tehetségek kibontakoztatását, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását, a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését, valamint az iskolai életre való alkalmasságot. Arra törekszünk, hogy már az óvodába lépéskor pozitív hatások érjék a gyermekeket. Ennek megfelelően jól felszerelt csoportjainkban, barátságos, esztétikus környezetben fogadjuk gyermekeinket. Dolgozóink többsége sok éve óvodánkban tevékenykedik, így a családokkal szoros kapcsolatot alakítottunk ki. Jó érzés, hogy volt óvodásaink közül sokan szülőként is ide íratják gyermekeiket. Szívesen várjuk a körzeten kívüli gyermekeket is. A nevelőtestület számára sikerélményt, belső elégedettséget jelent, ha a szülők nevelőpartnerüknek tekintenek bennünket, bizalommal fogadnak minket, az 5

óvodában otthonosan érzik magukat. A szülőket, családokat igyekszünk megnyerni munkánk segítésére, az óvodai élet gazdagítására, szükség esetén a nevelőmunka hatékonyabbá tételére. Folyamatosan feltárjuk azokat a vonzó tevékenységeket, módszereket, amelyek hatására a szülő minket választ. Olyan gyermeket szeretnénk nevelni, aki nyugodt, tele van élményekkel, önálló, kiegyensúlyozott. Ezért óvónőink egész munkáját áthatja a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, szeretete, megbecsülése, segítése. A játékot a kisgyermekkor legfontosabb és legfőbb tevékenységének, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszközének tartjuk, mely a kisgyermekek elemi, pszichikus szükséglete. Mottónk: „Foglalkozzunk meleg, sugárzó szeretettel a gyermekekkel, s akkor ők csodára képesek.” (E. Froom) Óvodánk az alapító okiratban megfogalmazottak szerint, sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését végzi. Ennek megfelelően figyelembe vesszük, illetve programunkba beépítettük az ide vonatkozó irányelveket. Fontos feladatunknak tartjuk az ép és sajátos nevelési igényű gyermekek együttneveléséhez kapcsolódó értékek elfogadását, toleráns, empatikus nevelői attitűd, optimális idejű beiskolázással az örömteli gyermekkor biztosítását minden gyermek számára. Figyelembe vesszük a nemzetiségi irányelveket, ha óvodánkba, ebbe a csoportba tartozó gyermeket íratnak. Óvodapedagógusaink érdeklődési köre a legszínesebb skálát mutatja. Van köztünk jelbeszédtolmács, drámapedagógia iránt érdeklődő, bábjátszó, népi kismesterségek ismerője-tudója, origamiban jártas, textil és üvegfestő, sportos, ének-zenét kedvelő, természetbarát. Ki-ki a maga területén végzett kiemelkedő munkájával járul hozzá a gyermeki személyiség kibontakoztatásához. Kiemelt nevelési területeink A néphagyomány-ápolás, a népszokásokkal való ismerkedést a szociokulturális környezetünkből adódóan tartjuk szükségesnek. A bábjáték óvodánk életében fontos szerepet játszik, hisz óvónői bábcsoportunk rendszeresen színesíti ünnepeinket előadásaival, gyermekeink nagy örömére. Óvodásaink maguk is szívesen báboznak.

Valódi értéknek tekintjük óvodánkban, hogy: 6

 őrizzük és ápoljuk a gyermekek igazi, teljesítménykényszer nélküli, szabad, játékos, ráérős gyermekkorát  gondtalanságát, felnőtt létük egyik legfontosabb erőforrását. Nevünk

mely jelképezi és kifejezi:

   

óvodánk alaphangulatát meleg, színes egyéniséget sugároz kedvességet, derűt, nyugodt légkört áraszt a finoman árnyaltságot, differenciáltságot, a gyermek felé forduló szeretetteljes bánásmódot jelképezi  a virágszirmok színessége a sok egyéni (óvónő, gyermek) különbségre, a tipikus érzelmi kifejezési formákra mutat rá  a kreatív tehetség előtérbe állítását és elősegítését juttatja kifejezésre  érdekességet, különbségeket, egyéni arculatot, valamint érzelemgazdagságot, lelki színességet. Hagyományaink: Óvodánk 1970 óta alakítja és bővíti hagyományrendszerét. Célunk, hogy hagyományainkkal is erősítsük az együvé tartozást, az óvodához való ragaszkodás érzését, közös értékeink tiszteletét. A gyermekek és a szülők javaslatait, értékválasztását is figyelembe vevő hagyományrendszernek nevelőmunkánkban nélkülözhetetlen közösségformáló ereje van. A szülői elvárások, igények összhangban vannak nevelési céljainkkal és kialakított gyakorlatunkkal. Tudatosan törekszünk arra, hogy a meglévő értékes hagyományok továbbépítése mellett új elemekkel is életszerűvé, közkedveltté tegyük óvodánkat.  Évek óta óvodánkban a munkaközösségek szervezik az ünnepeinket, mindezt színesítik a bábcsoport előadásai  Népszerűek a szülők körében a közös munkadélutánok, rendezvények  Óvodásainknak kirándulásokat szervezünk  A gyermekekkel együtt részt veszünk pályázatokon, kulturális és sportrendezvényeken  Az óvodától búcsúzó gyermekeinktől elköszönünk  2007-ben megalapítottuk a Hétszínvirág Óvoda Közhasznú Egyesületet. Célunk az óvoda programjában megfogalmazott célok, feladatok támogatása Úgy gondoljuk, új dolgot tanulni mindig izgalmas és érdemes, mert eredményeképpen az óvoda céljait magasabb szinten képes teljesíteni, és a 7

partnerek, a helyi társadalom is elégedettebb lesz működésünkkel, szűkebb értelemben saját csoportunkon belül is eredményesebb munkát végezhetünk. Ezért óvodai nevelésünkben érvényesítjük az innovatív pedagógiai törekvéseket, mivel az Alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését. Megkötéseket csak a gyermek érdekében teszünk.

II. GYERMEKKÉPÜNK, ÓVODAKÉPÜNK 8

II.1. Gyermekképünk A gyermekekhez fűződő hitvallásunk: Minden ember egyedi, mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Hisszük, hogy minden gyermekünkhöz külön „kulcs”, külön bánásmód szükséges ahhoz, hogy sajátos tempójú és sajátos módú fejlődésüket elősegíthessük. Gyermekeink fejlődő személyiségek, fejlődésüket genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében gyermekeinknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Hisszük, hogy nevelni csak úgy tudunk, ha látjuk a gyermekben a felnőttet, akivé válhat. Hiányos tapasztalataival, a világról való szaggatott, hézagos tudásával ismerkedik a gyermek a világgal. Úgy észleli, ahogy egyes jelenségeiben megmutatkozik. Gyermekien látni annyi, mint önmagunkat látni: a legegyszerűbb dolgot is egyedi, egyszeri jelenségként, önmagában teljesnek. Nem muszáj, hogy tökéletes legyen, csak szerethesse, érthesse társait, és lehessen képessége az egyszerű szépséget, jóságot meglátni. A gyermekek saját érdekeiket nem képesek képviselni. Ezért illeti meg őket különleges védelem, ezért van joguk szükségleteik kielégítésére, és ezért fontos óvodánk számára, hogy érdekeiket minden elé helyezzük. Valljuk, hogy a gyermeki szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlen jogaik érvényesülése, ezért a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk. Elősegítjük, hogy képességeiknek megfelelő ütemben fejlődhessenek.

Gyermekeinknek joga van ahhoz, hogy:  olyannak fogadják el, amilyen, feltétel nélkül, vagyis tiszteletben tartsák személyiségét, emberi méltóságát, továbbá, hogy felelősséggel bánjanak vele  saját fejlődési ütemének, életritmusának megfelelően éljen  egészségesen fejlődjön, hogy kérdéseire kielégítő választ kapjon, mindent megtapasztalhasson környezetében, mellyel tudásra tesz szert 9

 az érzelmi biztonsághoz, nyugalomhoz, bizalomhoz  a szeretethez, az elismeréshez, a megbecsüléshez  hibázni, bírálni, elismerni, a sikernek örülni, másokat elfogadni, másokért felelősséget vállalni, másokat segíteni  megismerni lehetőségeit, lehetőségeinek határait  kommunikációhoz, önkifejezéshez  esztétikai érzelmekhez  megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést  olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessen, amely igazodik egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez Gyermekeink jogainak, szükségleteinek és igényeinek kielégítése meghozza a békés, természetes ütemű fejlődést, önmaguk kiteljesedését, a világ megismerésének vágyát, az alkotó életvezetés megalapozását.

II. 2. Óvodaképünk Az óvodáskorú gyermekek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő), a gyermekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Kiindulási pontjaink: Óvodánkba érkező gyermekek fogadása Figyelembe vesszük, hogy a gyermek családból, bölcsődéből vagy más közösségből érkezik. A befogadást azért tartjuk szükségesnek, mert minden esetben új környezettel, emberekkel, szokásokkal találkozik a gyermek. A befogadás a későbbi közösségi életet is meghatározhatja, a biztonságot nyújtó, nyugodt, szeretetteljes családias légkör megtapasztalásával. A család legfontosabb információforrása az óvodáról gyermeke hangulata, benyomásai, tapasztalatai. A gyermek óvodai élményein keresztül a család is kialakít egy képet a csoportról, óvodapedagógusról, óvodáról. Pedagógiai munkánk során arra törekszünk, hogy óvodásaink játékban gazdag, humorral teli szabad légkörben, sok szép élménnyel töltsék el óvodás éveiket.  Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembevételével nevelhető, fejleszthető 10

 Minden gyermek ismerje meg és tudja meg testi, lelki, szellemi értékeit, de azt is érzékelje, hogy mik a hiányosságai. Ezt fogja fel természetesen, minden lelki feszültség nélkül  Nevelik, fejlesztik a társkapcsolatok, az óvoda összes dolgozója. Ezért a felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet, s azt, hogy: „Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre.” A Hétszínvirág Óvoda „szociális anyaöl” legyen a gyermekek számára, ahol megilleti őket:  a tisztelet, a szeretet, a megbecsülés, a bizalom  a kiemelt figyelmet igénylő/ SNI, HH, HHH, migráns, tehetséges/ gyermekek elfogadása, megértése és az együttérzés  a gondoskodás, az óvás, a védés  a segítés és a megengedés  a barátságosság, derű, béke, nyugalom, kiegyensúlyozottság és a harmónia  a családias légkör  ahol a nevelés alapja a szeretet, bizalom, elfogadás, tevékenységeken keresztüli tapasztalatszerzés  Jóllét állapota Eredményes munkánkhoz felhasználjuk a mese, vers, ének, énekes játékok, gyermektánc, rajzolás, mintázás, kézi munka léleknemesítő erejét. A természeti, az emberi, tárgyi környezet megismerését úgy irányítjuk, hogy a gyermekek a közvetlen környezetükben szerezzenek tapasztalatokat, élményeket. Ismerve, hogy az óvodás gyermekek alapvető szükséglete a mozgás, biztosítjuk a mindennapi mozgás lehetőségét, hogy életkoruknak megfelelően fejlődjön keringési, mozgató,- és légzési rendszerük, valamint a csont- és az izomrendszerük, teherbíró képességük. Óvodai életünk tevékenységi formáiba beépítettük a néphagyomány-ápolást, a népszokásokkal, néptánccal való ismerkedést, a bábjáték feltételeinek megteremtését. Óvodapedagógusaink az évszakokhoz, jeles napokhoz csoportosítva tervezik meg az óvodai nevelés tartalmait. Biztosítjuk az esélyegyenlőséget - mint a gyermek második mintaadó közössége/ azaz modell értékű/ az adott szociális állapotot figyelembe vételével. II.2.1. Óvodai nevelésünk célja: Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, családias óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy gyermeki tartást, önállóságot, s ebből az önállóságból fakadó egészséges öntudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget ad a gyermekeknek 11

Elősegítjük az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével/ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is/. Pedagógiai tevékenységrendszerünk és tárgyi környezetünk segíti óvodásaink környezettudatos magatartásának kialakulását. Óvodai nevelésünk céljainak megvalósítása érdekében gondoskodunk:  óvodásaink nyugodt, élménygazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése, magasabb rendű érzelmek kibontakoztatása az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével  a sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés biztosítása, elősegítése  tudatosan és tervszerűen alakítjuk azokat az érzelmi, erkölcsi, közösségi és értelmi képességeket, amelyek biztosítják a sikeres iskolai beilleszkedést  hogy a gyermekek a felnőttekben megbízzanak, jó kapcsolat alakuljon ki köztük. Pedagógusok és az óvodában dolgozók példa- és modellértékű társak. Ők szervezik meg a gyerekek mindennapi életét, ők alakítják a megfelelő viselkedéskultúrát, magatartásformákat, és a megfelelő pozitív mintákat, értékeket ők mutatják meg  a sérült kisgyermekek harmonikus személyiségfejlesztése, másságát elfogadó környezet biztosítása. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyes területen kiemelkedő teljesítményének felismerése és gondozása. A prevenció (megelőzés), a korrekció (javítás, korrigálás), és a kompenzáció (a kiesett funkciók mással való segítése), annak érdekében, hogy a gyerekek saját fejlettségi szintjükön sikeresen eligazodjanak az őket körülvevő világ dolgaiban. Célunk, hogy a gyerekek elfogadják a kiemelt figyelmet igénylő társaikat, a gyengébbekhez való közeledés és segítőkészség természetes legyen számukra. Ehhez a felnőtt viselkedése a megfelelő modell, mert ez válik a gyermek számára természetes viselkedésmóddá  a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése  a tehetséges gyermekek gondozása, tehetségének kibontakoztatása  a migráns és a nemzetiséghez tartozó gyermekek beilleszkedésének elősegítése (ha óvodánkba íratják)

II.2.2. Óvodai nevelésünk alapelvei 12

A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Alapelveink áthatják óvodánk nevelő munkáját, vezérlik minden tevékenységünket, és irányt mutatnak. Óvodai nevelésünk alapelveinek megvalósítása érdekében gondoskodunk: - gyermekeink szükségleteinek kielégítéséről - az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről - a testi, lelki, egészségvédő, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkori-specifikus alakításáról - a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységekről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékról; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi érékek közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről - a nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésén alapuló integráció lehetőségét - A hazájukat elhagyni kényszerülő családok/migráns/ gyermekeinek óvodai nevelésünkben biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását.

13

III. ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI Az óvodai nevelés általános feladatai Céljainkkal összhangban a nevelőtestület tagjaként egyetértünk abban, hogy közös, a mindennapi munkánkat meghatározó feladatunk az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése Ezen belül:  az egészséges életmód alakítás  az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés  az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

III.1. Az egészséges életmód alakítása, egészségnevelés Egészséges életmódra nevelésünk célja, a gyermekek egészséges életviteligényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése, mely ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Feladatunk:  a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése  a harmonikus összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése  a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése  a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése  az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása  a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítás  a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása  a megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása  baleset-megelőzés és elsősegély-nyújtási ismeretek tudatosítása  személyi és környezeti higiénia fejlesztése Az egy csoportban dolgozó óvodapedagógusok a dajkák bevonásával az azonos gyakoroltatás érdekében megállapodnak a szükségleteket kielégítő szokások pontos menetében. Megteremtjük a nyugodt pihenés, alvás feltételeit. Az egészséges életmód alakítása közben jó alkalom adódik a párbeszéd kialakítására, a szóbeli utasítás megértésének és követésének megfigyelésére. Elősegítjük a gyermek és az óvodapedagógusok érzelmi kapcsolatának kialakulását, elmélyülését. 14

Az egészséges táplálkozás: Az óvodában a közétkeztetés, ellátási formaként biztosítja naponta az alapélelmiszereket, élelmiszercsoportokat. Figyelembe vesszük a gyermekek különböző táplálkozási szokásait, megismertetjük őket a zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek ízével, jelentőségével. Figyelmet fordítunk az ételallergiás gyermekekre. Egész nap során biztosítjuk a folyadékot gyermekeink számára. Fontos feladatunknak tekintjük az étkezések kulturált lebonyolítását. Mindennapos testnevelés és testmozgás Séták, kirándulások szervezésével hozzájárulunk a gyermekek mozgásigényének kielégítéséhez. Lehetővé tesszük, hogy a gyermekek életük nagyobb részét a szabadban tölthessék. Mindennapos testneveléssel és irányított udvari szabályjátékokkal egészítjük ki az egész napos szabad mozgást. Gondot fordítunk arra, hogy gyermekeink mozgástevékenysége jó hangulatú legyen, hogy a gyermekek természetes mozgáskedvének kellő teret és időt biztosítsunk. A mindennapi testnevelés középpontjában a sok mozgással járó játék áll. Napirendünkben fontos a levegőn való tartózkodás, ez időben a gyermekek spontán mozgásos tevékenységet végeznek. A mindennapi testnevelés tudatos, tervszerű alkalmazása elősegíti a gyermek testi képességeinek, mozgásának fejlődését, kedvező hatással van az idegrendszerre, a légző- és keringési szervekre, fokozza a gyermek jó közérzetét. A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése Gondoskodunk az óvodában megbetegedett gyermekekről. A szülőkkel szeretetteljes, jó emberi kapcsolatot próbálunk kialakítani, hogy a pszichés eredetű problémák okairól őszintén, nyíltan beszéljenek a gyermekek érdekében. Igyekszünk idejében felfigyelni a rendellenességekre, a betegségekre és erről tájékoztatjuk a szülőket. Törekszünk arra, hogy a gyermekek figyeljenek magukra és társaik testi épségére. Szem előtt tartjuk, hogy az egészség (szomatikus, pszichés és szociális) elégedettséget, harmóniát jelent. Fontosnak tartjuk a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítását. Megteremtjük gyermekeink fejlődéséhez, fejlettségéhez szükséges egészséges környezetet. Törekszünk az udvaron lévő füves, betonos helyek, az asztalok és padok, a fajátékok rendeltetésszerű használatára. A berendezési tárgyakat, játékokat úgy válogatjuk össze, hogy lehetőleg kiküszöböljük a balesetveszélyt. A balesetveszélyre minden esetben felhívjuk a gyermekek figyelmét. Amennyiben az óvodában baleset történik, az elsősegély-nyújtást követően azonnal mentőt, orvost hívunk, illetve a szülőt haladéktalanul értesítjük. 15

Biztosítjuk az egyéb (óvoda épületében tárolt / mozgásfejlesztő eszközök udvari használatát (labda, kosárlabda…) A több funkciót betöltő csoportszobát alkalmassá tesszük a játékra, a különböző tevékenységek végzésére, az étkezésre, az alvásra és a pihenésre. Ügyelünk a megfelelő fény biztosítására, a csoportszoba rendszeres szellőztetésére. Gyermeki tevékenységek Folyamatosan védik és óvják környezetüket. A testápolási szokásoknak megfelelően tisztálkodnak, fogat mosnak stb. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. A WC-t rendeltetésszerűen használják. Köhögéskor, tüsszentéskor zsebkendőt használnak. Eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak. Használják az evőeszközöket, kultúráltan étkeznek. Vigyáznak saját holmijukra, öltöznek, gombolnak, cipőt húznak le-és fel. Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre törekvés. Szívesen vesznek részt a mindennapos mozgásos játékokban A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyre teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek a kancsóból. Készségszinten használják a kanalat, villát, kést. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Teljesen önállóan öltöznek. A ruhájukat ki-begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. A ruhájukat esztétikusan, összehajtva elrakják a helyére. Igényükké vált a mindennapos mozgás, mozgásos játék Szokásukká vált az eszközök, játékok rendeltetésszerű használata.

Egészségfejlesztési programtervünk A teljes körű egészségfejlesztéssel, az intézményben eltöltött időben minden gyermeket részesítünk a teljes testi,- lelki jóllét, egészség, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő nevelésben. A mindennapos óvodai nevelésünk során az egészséget alapvető értékként állítjuk a programunkba. Tevékenységeinkben biztosítjuk az esélyegyenlőséget, fejlesztjük képességeiket és korrigáljuk életmódbeli különbségeiket. 16

Óvodánk az egészségfejlesztő ismereteknek csupán egy részét közvetíti. A gyermekek már előzetesen egészségvédő ismereteket hoznak magukkal a családból. Ezekhez kapcsolódnak azok az egészség-védő, egészségfejlesztő ismeretek, amelyeket a gyermek értelmi szintjéhez mérten az óvodában szerez meg. Az egészség-védelmi ismeretközlés lehetősége kiterjed a játékra, az óvodai foglalkozásokra, a szabadidő más lehetőségeire, megfigyelésekre, a sétákra, kirándulásokra. Az egészségfejlesztést szolgáló tevékenységeink:  zöldségek, gyümölcsök fogyasztása  kirándulások  séták  mozgásos játékok szervezése, testedzés  mozgásfejlesztő eszközök használata  drámapedagógiai játékok szervezése  közös rendezvényeken aktív részvétel Egészségfejlesztési programterv mérés, értékelés a gyermekek életkorának figyelembevételével:  szívesen fogyaszt zöldséget  szívesen fogyaszt gyümölcsöt  szívesen fogyaszt tejtermékeket  szívesen fogyaszt húst  szívesen fogyasztja az egészséges pékárut  állóképesség, növekedése  mozgásfejlesztő eszközök spontán használata  rendeltetésszerűen használja a berendezési tárgyakat, játékokat  barátkozó, nyitott, társai iránt érdeklődő  elfogadja, tolerálja a másságot  alkalmazkodó képessége megfelelő  ismeri a csoport szokásrendszerét  alapvető viselkedési normákat ismeri és betartja  indulatait képes kezelni, féken tartani  kudarctűrő képessége megfelelő Módszere: megfigyelés Értékelés: megvalósulás szerint a csoport %-os arányában

III.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 17

Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért arra törekszünk, hogy az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül a gyermekeket. Fontosnak tartjuk az óvodai közösségben megvalósuló szocializáció elősegítését és a szociális érzékenység fejlődését,- fejlesztését. Óvodánknak kiegészítő szerepe van a családi szocializáció mellett. Mindezért szükséges, hogy:  gyermekeinket, már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék  az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze;  gyermekeink magatartásának alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógusaink és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése  egyszerre segítjük a gyermekek erkölcsi szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és teret engedünk önkifejező törekvéseiknek  a gyermeket elfogadásra, megértésre neveljük, hogy az emberek különböznek egymástól. Megvalósulásához:  minél több lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermekek kielégíthessék természetes társas szükségleteiket, elősegítjük, hogy fejlődjön társas kapcsolatokra való képességük  a szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása  óvodai életünk szervezésével segítjük gyermekeink erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) szokás- és normarendszer megalapozása  törekszünk arra, hogy kialakuljon a jóllét fenntartásának képessége  az óvodai élet során formálódjon a stresszel való megküzdés képessége  elősegítjük, hogy képesek legyenek arra, hogy pozitívan éljék meg a változásokat  a gyermekek nyitottságára építve elősegítjük, hogy megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy tudjanak rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére  a gyermeki magatartás alakulása szempontjából figyelembe vesszük, hogy az óvoda dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be.  a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel

18

Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig Napirendünkkel a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges biológiai és pszichológiai feltételeket megteremtjük. Bátorítjuk a gyermekeket pozitív énképük kialakításában, csoportjainkban hagyományokat, szokásrendszereket, jelképrendszereket alakítunk ki, ami sajátos, egyéni színezetű légkört biztosít, mélyíti a gyermekek összetartozását, együttérzését. Tervezzük ünnepeinket, amelyeket együtt várunk gyermekeinkkel. Lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek, hogy szüleikkel együtt ismerkedhessenek az óvodával. Figyelembe vesszük, hogy a gyermekek családból, bölcsődéből vagy más közösségből érkezik. A befogadást azért tartjuk szükségesnek, mert minden esetben új környezettel, emberekkel, szokásokkal találkozik a gyermek. A befogadás a későbbi közösségi életet is meghatározhatja, a biztonságot nyújtó, nyugodt, szeretetteljes családias légkör megtapasztalásával. Ugyanilyen gonddal törődünk a bölcsődéből jött gyermekekkel is, az ott kialakult szokásokat fokozatosan közelítjük az óvodai élet szokásaihoz. Személyes kapcsolatot alakítunk ki ölbéli énekes játékokkal, mondókákkal, bábbal. Különös szeretettel vesszük őket körül pihenéskor (altatódal, mese). Lehetővé tesszük, hogy a gyermekek elhozhassák magukkal azokat a tárgyaikat, amelyekhez ragaszkodnak (EU szabványnak megfelelő). Saját játékaikkal, eszközeikkel az otthonosság érzését segítjük elő. A gyermek – gyermek, a felnőtt – gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése: Az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára – egyéni sajátosságait figyelembe véve – érthetővé, vonzóvá tesszük. Az együttneveléshez jó kapcsolatot teremtünk a szülőkkel. A gyermekeket segítjük abban, hogy el tudják fogadni az eltérő képességű és tulajdonságú társaikat. Magyarázatunkban a dolgok pozitív oldalát jelenítjük meg. Segítjük a gyermekbarátságok kialakulását, s azt úgy igyekszünk formálni, hogy az a közösség többi tagjához is kapcsolódjon. Minden gyermeket bátorítunk a csoporton belül a belső elégedettség, pozitív énképének kialakulásában, mert személyiségük alakulásának legfontosabb tényezője a társas kölcsönhatások milyensége. Elősegítjük a környezet felé irányuló reakciókból, hogy a gyermekek megerősítést, vagy elutasítást kapjanak saját viselkedésükre vonatkozóan. Örömünket a gyermekek felé dicsérettel jelezzük, a veszélyeket, problémákat félelemkeltés nélkül jelöljük meg. Biztosítjuk minden gyermeknek a személyes perceket. Választási lehetőséget adunk a gyermekeknek, hogy önálló döntéseket hozhassanak, és változtatásra képessé váljanak. 19

Elfogadjuk a gyermekek külső és belső tulajdonságait, ugyanolyan figyelemmel, szeretettel fordulunk minden egyes gyermek felé. Szem előtt tartjuk, hogy a jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. Feladataink a szociális érzelmek alakítása során: Tudatában vagyunk annak, hogy mi modellt, példaképet jelentünk a társas viselkedés alakulásában. Úgy szervezzük meg a gyermekek életrendjét és a közös tevékenységeket, hogy társas kapcsolataik alakuljanak, fejlődjenek. Arra törekszünk, hogy a gyermekek hozzánk fűződő viszonya érzelmi biztonságot jelentsen számukra, lehetővé tegye a nyugodt, harmonikus tevékenységet. Lehetőséget biztosítunk a társaikhoz való helyes viszonyulás gyakorlására, az együttéléshez szükséges erkölcsi normák és tulajdonságok kialakulásának érdekében. Figyelembe vesszük, hogy az igényes türelem, a következetesség, az elvárás, a bizalom, az elismerés nem csak az egyes gyermeket formálja, hanem általa az egész csoportot. A közös együttlétek, a szimbólumok, jelek segítségével megerősítünk olyan erkölcsi tulajdonságokat, mint a pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, a közösen végzett munka öröme, önzetlenség. Fontos:  az önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére irányuló nevelésünk  az erkölcsi értékek alakítása a normák, felfogások beépülésén keresztül - a jó-rossz felismerése - az őszinteség, igazmondás - igazságosság, felelősségvállalás - a gyengébb védelme, segítése  saját élethelyzetekben való megtapasztalása, érzelmi átélése mellett, megfelelő értelmezéssel párosulva, s a mi személyes példáinkon keresztül Gyermeki tevékenységek: Társaikkal együttműködnek, örömet szereznek, segítséget nyújtanak. Gyakorolják a társas érintkezés alapvető szokásait. Nyitottak, és képesek az adott tevékenység elvégzéséhez szükséges figyelemre. Őszintén elmondják örömüket, bánatukat. Érdeklődnek társaik iránt. Az új gyermekeket, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekeket szívesen, barátságosan fogadják. Tiszteletben tartják mások munkáját és annak eredményét. Az ünnepeket, hagyományokat óvodapedagógusaikkal, társaikkal közösen tervezik, ünneplik. 20

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. A gyermekeknek igényévé válik a helyes viselkedés és a cselekvés szokásszabályainak betartása. Egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén. A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, ha az óvodán kívül találkoznak, köszöntik egymást. A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják. Igényükké válik a tevékenységekben való részvétel és együttműködés. A tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik. Figyelmesen meghallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit. Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. Értékelik saját tetteiket, és az eléjük tárt magatartási példákat. Konfliktusos helyzetben társaikkal képesek egyességet kötni. Érvényesítik kezdeményezőkészségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket. Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat. Kialakulóban van a stresszel való megküzdés képessége, és a változásokhoz való pozitív viszonyuk.

III.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladatunk. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel –az óvodai nevelőtevékenységünk egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermekeink természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítanunk. A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságokra valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítjuk a gyermek változatos tevékenységét, amelyen keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Feladatunk egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás- alkotóképesség- fejlesztése) 21

valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. Az anyanyelv fejlesztését és a kommunikáció különböző formáinak alakítását – helyes mintaadással – az óvodai nevelőtevékenység egészében kiemelt jelentőségűnek tekintjük. Az anyanyelvi nevelés speciális segítője a logopédus. Rendszeres szűréssel felméri gyermekeink beszédértési, beszédészlelés szintjét, az előforduló beszédhibákat, és szükség esetén foglalkozik a gyermekekkel.

22

IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

IV.1. Személyi feltételek Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó gyermekeink számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Tudatában vagyunk annak, hogy az elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent gyermekeink számára. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztéséhez speciálisan képzett szakember közreműködését igényeljük. Amennyiben óvodánkba migráns gyermeket íratnak, feladatunk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Óvodapedagógusaink a törvényben meghatározott felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkeznek. Az együttdolgozók speciális szakmai ismeretei, beállítódása és irányultsága harmonikusan kiegészíti egymást. Szakmai teameket, munkaközösségeket alakítva elemezzük, értékeljük a különböző tevékenységeket, nevelési területeket a kitűzött célok, feladatok fejlesztésének érdekében. A programunkban megfogalmazott prioritásoknak, a továbbképzési tervben, a jogszabályi előírásoknak megfelelően mindenki teljesítette a továbbképzési kötelezettséget. Nyitottak vagyunk az új ismeretek, módszerek befogadására, ezért továbbra is részt veszünk szakmai napokon, továbbképzéseken. Az óvodapedagógusi tevékenység és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája hozzá járul az óvodai nevelésünk eredményességéhez. Legszorosabban a gondozásban és egészséges életmódra nevelésben, a szokások rögzítésében, a gyermek testi szükségleteinek kielégítésében működnek együtt. Irányításunkkal a nevelőmunka területén is ellátnak részfeladatokat. Ők gondoskodnak a csoportszobák és a hozzájuk tartozó helyiségek higiéniájáról is. Csoportokhoz történő beosztásuknál is törekszünk a személyi állandóság elvének érvényesítésére. Az óvodai és egyéb munkakörökben is megfelelő végzettséggel rendelkező, feladataikat hozzáértéssel ellátó munkatársak dolgoznak. Nemzetiséghez tartozó gyermeket, ha óvodánkba íratnak, feladatunk, hogy megvalósítsuk a nemzetiségi, óvodai nevelés célkitűzéseit.

23

Ha migráns gyermeket íratnak óvodánkba, lehetőséget teremtünk ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét.

IV.2. Tárgyi feltételek Épületünk 197O-ben az akkor érvényes normák alapján épült. Óvodánk tárgyi feltételrendszerét alapvetően jó színvonalúnak minősítjük, rendelkezünk a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Igyekszünk azokat folyamatosan bővíteni, újítani. Óvodánk épületét, helyiségeit, udvarát, oly módon igyekszünk berendezni, kialakítani, fejleszteni, hogy szolgálja gyermekeink biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Eszközeink lehetővé teszik óvodásaink mozgás és játékigényének kielégítését. A gyermekeket a harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vesszük körül. A tárgyi felszereléseket, amelyeket használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel helyezzük el. A gyermekek csoportszobái tágasak, világosak, esztétikusak. Mindegyikhez öltöző, mosdó, tartozik. Tornaszobánk a gyermekek mozgásának lehetőségét biztosítja. EU szabványnak megfelelő eszközökkel rendelkezünk (Ayres eszközök, labdák, mászókák, bordásfal, szőnyeg, fejlesztőeszközök, Mozgáskotta, stb.). Rendelkezünk fejlesztőszobával, ahol a logopédiai, gyógypedagógiai, fejlesztőpedagógiai munkához szükséges feltételeket, eszközöket biztosítjuk. Nagyméretű játszóudvarunkon favár-mászókák, csúszdák, homokozók, mérleghinták, állnak a gyermekek rendelkezésére. Különböző sporteszközök közül válogathatnak igényük, érdeklődésük szerint. Az óvoda megfelelő munkakörnyezetet biztosít óvodánk dolgozóinak. Ennek megfelelően, az óvodai dolgozók szociális ellátásához, valamint a gazdasági feladatok ellátásához megfelelő számú, méretű helyiség áll rendelkezésre. Nevelői szobánk alkalmas a megbeszélések, értekezletek, egyéb rendezvények tartására, valamint a természettel kapcsolatos videofilmeket is itt nézhetik meg az érdeklődő gyermekek. Könyvtárunkat folyamatosan bővítjük szakirodalmi anyagokkal, folyóiratokkal, kiadványokkal A szülők számára esztétikus, családias fogadószobában biztosítjuk a személyes beszélgetéseket.

24

IV.3. Az óvodai élet megszervezése Gyermekeink nevelését a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezzük meg, teljes nyitva tartási idejében óvodapedagógus jelenlétében és közreműködésével. Gyermekcsoportok szervezése Csoportjaink életkori összetételének kialakítását a mindenkori jelentkezési arányok és a szülői igények határozzák meg: - barátok egy csoportba kerüljenek - testvérek szülői kérésre egy csoportba kerüljenek - bölcsődéből átjövő gyermekek igény szerint egy csoportban maradjanak. A csoportok szervezésénél figyelembe vesszük: - a nemek aránya tegye lehetővé a társas kapcsolatok alakulását - a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű, a különleges bánásmódot igénylő gyermekek száma egyenlő arányban legyen a csoportokban. Lehetővé tesszük, hogy a tanköteles életkort elérő gyermekek közül a beiskolázásra nem kerülők: -

létszámtól függően saját csoportjukban maradjanak barátaikkal együtt kerüljenek egy másik csoportba beilleszkedésüket elősegítjük azzal, hogy a nyár folyamán együtt lehetnek leendő óvónőjükkel, csoporttársaikkal.

Gyermekeink egészséges, tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (535 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósítunk meg.

IV.3.1. Napirend: Napirendünk igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van helyi szokásainkra, az igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki Napirendünk rugalmasságával, folyamatosságával lehetővé tesszük, hogy egyéni tempó, teljesítőképesség, és igény szerint végezzék a gyermekek a tevékenységeket, nem kell sokat várakozniuk, nem kell sietniük 25

Az egyes tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakításánál szem előtt tartottuk a játék kitüntetett szerepét. Ennek érdekében a következőket kellett megfontolnunk: - a gyermekek nagyobb része otthon nem reggelizik, így a reggeli kezdési ideje 7.30-nál későbbre nem tehető - a folyamatos reggelizést önkiszolgálással oldottuk meg, de az ebéd és az uzsonna időpontja meghatározott, ezért a naposi munka is szükséges - a célnak megfelelően, a csoportszobákat úgy rendeztük be, hogy a többféle tevékenységet végző gyerekek ne zavarják egymást (pl. a vizuális tevékenységek elkülönítve, kuckók kialakítása) - pozitívum még, hogy a gyerekek dönthetik el – természetesen egy időegységen belül, hogy mikor kezdenek el, vagy fejeznek be egy tevékenységet - napirendünk természetes része, hogy rugalmasan változtatható. Óvodai életünk szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Tudatában vagyunk annak, hogy a gondozás folyamatában is nevelünk, építjük kapcsolataikat a gyermekekkel, egyúttal segítjük önállóságuk fejlődését. Közben együttműködünk a gondozást végző többi munkatárssal.

IV.3.2. Hetirend: A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő csoportjainkban, és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével óvodásaink napi életének megszervezéséhez. A hetirend a nevelési év elején teljesen másképp alakulhat, mint a nevelési év végén. Különösen a befogadás idején figyelünk arra, hogy minél lazább, rugalmasabb és alkalmazkodóbb hetirendet állítsunk össze. Figyelembe vesszük a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek napirendjének kialakítását, az egyéni fejlesztés időpontjait. Az óvodai nevelésünk tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődés nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, szolgálják. Óvodai nevelésünk a programunk alapján valósul meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezzük meg. Ezek: óvodai csoportnapló, felvételi és mulasztási napló, a gyermek fejlődésének nyomon követése, egyéni differenciált fejlesztési napló

26

Napirendi keretek

6.15h-tól

7.30-tól reggeli folyamatosan

JÁTÉK

Szabadon választott tevékenységek logopédiai foglalkozás gyógypedagógus foglalkozásai mindennapos mozgásos játék

11.30-tól

ebéd, pihenés előtti mese, zene pihenés

14.15h-tól csoportonként folyamatos felkelés uzsonna 15.15h-tól

fakultációk

JÁTÉK szabadon választott tevékenységek mozgás

16.45h- ig.

27

Tevékenységek és időtartamuk a napirendben

3-4 évesek

TEVÉKENYSÉGEK

Szabad játék, egyéb szabadon választott tevékenységek

Testápolási teendők, egyéb gondozási feladatok, előkészületek az étkezéshez, étkezés

Pihenés

Mindennapos testmozgás, mozgásos játékok, testnevelés, Nyitvatartási idő összesen:

4-5 évesek

5-6-7 évesek

tevékenységek időszakában

nyáron

tevékenységek időszakában

nyáron

tevékenységek időszakában

nyáron

5 óra 35 perc

6 óra5perc

6 óra 25 perc

6 óra 25 perc

6 óra 35 perc

6 óra 35 perc

2 óra 45 perc

2 óra 15 perc

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra

1 óra 45 perc

1 óra 45 perc

1 óra 30 perc

1ó. 30 perc

10 perc

10 perc

20 perc

20 perc

35 perc

35 perc

10 óra 30 perc

10 óra 30 perc

10 óra 30 perc

10 óra 30 perc

10 óra 30 perc

10 óra 30 perc

28

A tanulás megszervezése a hetirendben

A tevékenységekben megvalósuló tanulás

Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka A külső világ tevékeny megismerése – - Környezeti nevelés Mozgás -Mindennapos testnevelés,

Kötetlen

Időkeretek

Időtartam

3-4 évesek

4-5 évesek

5-6-7 évesek

5-15 perc

15-25 perc

25-35 perc

29

Eseménynaptárunk Óvodai ünnepek, rendezvények Szeptember:

Népmese napja

December:

Mikulás Karácsony

Február:

Farsang

Tavaszi ünnep:

Húsvét

Május:

Anyák napja csoportonként Gyermeknap

Június:

Évzáró –Iskolát kezdő gyermekektől elköszönés

Nemzeti ünnep Március 15

Népi hagyományok ápolása, jeles napokhoz kapcsolódó szokások November:

Márton napi szokások

December:

Lucázás

Február:

Húshagyó keddi vigasság /Farsang farka/

Tavaszi ünnepek-változó hó és nap: Virágvasárnapi népszokások: Kiszeégetés - Zöldágjárás Pünkösdölés, pünkösdi királyválasztás

Természettel kapcsolatos hagyományaink Október:

Állatok napja

Május

Madarak és fák napja- kirándulás

Egyéb események Óvónői bábcsoport előadásai: Évszakokhoz, ünnepekhez kapcsolódva Táncház:

Évszakokhoz, jeles napokhoz kapcsolódva 30

IV.4. Óvodánk kapcsolatai

Kapcsolataink modellje

Közvetlen partnereink

Szülők

Fenntartó

Bölcsőde

Iskolák Gyermekjóléti

Ped. Szakszolgálatok és a pedagógiai - szakmai szolgáltatások ellátását végző szakemberek

HÉTSZÍNVIRÁG ÓVODA

Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Egészségügyi intézmények (védőnő, orvosok)

Közművelődési Intézmények

Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ

Közvetett partnerek

31

IV.4.1. A szülő, gyermek, a pedagógus együttműködésének formái,

továbbfejlesztésének lehetőségei Óvodai nevelésünkkel a családi neveléssel együtt szolgáljuk a gyermekek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködésünk. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolatainktól a különböző óvodai rendezvényeinkig magukba foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Óvodánk és a család kapcsolatának elvei:  egységesen értelmezzük és valósítjuk meg a gyermek személyiségének fejlesztéséhez kitűzött alapelveket, célokat, feladatokat  törekszünk az óvodai és a családokban folyó nevelési sajátosságok kölcsönös megismerésére  erősítjük a szülők és dolgozók egymás iránti bizalmát, tiszteletét  óvodánk a gyermek és a program érdekében kezdeményező, nyitott és elfogadó, amely az egyenrangú kapcsolat alapja  elismerjük a család elsődlegességét a nevelésben Az óvodapedagógusaink munkaköri kötelességei a szülővel szemben: - a szülők (törvényes képviselők) rendszeres tájékoztatása - a gyermekek, a szülők, emberi méltóságának és jogainak maradéktalan tiszteletben tartása, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adni - felhívni a szülők figyelmét, ha a gyermek fejlődése érdekében intézkedéseket tart fontosnak - az egyenrangú nevelői viszony, a kölcsönös bizalom kialakítása, ha szükséges, segítséget nyújtani - a tapintat és titoktartás - előítéletektől mentesen közeledni a családhoz - megértően és bizalmat ébresztően fordulni a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek szülei felé - a családdal és a Gyermekjóléti Szolgálattal együttműködni a veszélyeztetettség megelőzésében és megszüntetésében. A szülők jogai: - gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat óvodát - megismerje óvodánk programját, s házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. A házirend egy példányát a beiratkozáskor a betekintés céljából megkapja 32

-

-

-

rendszeresen, részletesen, érdemi tájékoztatást kapjon saját gyermeke fejlődéséről igénye szerint a gyermeke neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon irásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, szülők közössége, pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az óvodaszéktől, iskolaszéktől, kollégiumi széktől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon. személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint részt venni az érdekeit érintő döntések meghozatalában figyelemmel kísérhesse a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét az intézmény vezetője és a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeke után, óvodába járatáshoz - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - anyagi támogatást kapjon igénybe vehesse, illetve kérje az óvoda által nyújtott szolgáltatásokat az oktatási jogok biztosához forduljon

Családlátogatás Célunk, hogy gyermekeinket közvetlen környezetében ismerjük meg, felmérjük helyét a családban. Tájékozódunk a család nevelési elveiről, szokásairól. Lehetőségünk van arra, hogy a felmerülő gondokat, problémákat nyugodtan megbeszéljük a szülőkkel.

Szülői megbeszélés- értekezlet Nevelési évenként legalább két alkalommal tartunk. Az óvodát, a csoportot, a gyermekeket, a szülőket érintő legfontosabb témákat, feladatokat, programokat, problémákat beszéljük meg. Feladatunknak tartjuk a szülők véleményének meghallgatását, javaslataik figyelembe vételét. Leendő óvodásaink szülei részére a nevelési év megkezdése előtt tájékoztató jellegű szülői megbeszélést tartunk. Így a szülők pontos képet kaphatnak a helyi óvodai nevelési programunkról.

33

Nyílt Nap Időpontját az óvodapedagógusok határozzák meg. A szülőknek lehetőséget biztosítunk a napi életbe való betekintésre. A szülők személyes élményeik alapján gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezhetik fel, képet kapnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, teljesítőképességéről. Óvodánk lehetőséget nyújt arra is, hogy a szülők előzetes megbeszélés alapján betekinthessenek a csoport életébe. Az óvodai beiratkozás előtti hetekben, nyílt óvodai napot szervezünk leendő óvodásainknak.

Fogadóóra Meghatározott időpontban havonta, de a szülői igényeket is figyelembe vesszük. Ezek az alkalmak adnak lehetőséget olyan információk cseréjére, melyek a gyermekekkel, vagy közvetlen környezetével kapcsolatosak, esetleg bizalmas jellegűek.

Napi kapcsolattartás

kapcsolattartás Óvodánk nyitottságából adódóan lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szülő folyamatosan tájékozott legyen a gyermekével történt eseményekről, fejlődéséről, valamint, mi is a családban történt fontosabb eseményekről, ehhez napi kapcsolattartásra van szükség.

Közös programok

Lehetőséget teremtünk a család és óvoda közötti kapcsolat elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének még jobb megismerésére, nevelési elveink közelítésére. A közös programok nem csak az ünnepeket tartalmazzák, hanem a szülőkkel együtt megszervezett eseményeket, s az ezekre való felkészülést is. Fontosnak tartjuk, hogy a közös ünnepek, rendezvények emelkedjenek ki az óvoda mindennapjaiból úgy külsőségeiben, mint belső tartalmukban. 34

Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei Programkínálatunkat, eseménynaptárunkat az előző nevelési év tapasztalatai alapján állítjuk össze, a szülők javaslatait is figyelembe vesszük. A programokról, plakátok, meghívók készítésével tájékoztatjuk a kedves szülőket. A szülőkkel való kapcsolattartási formák körének bővítését, a rendezvények látogatottságának növelését, a családias, a szülők érdeklődésére is számot tartó programokkal igyekszünk fejleszteni: - az évszakokhoz kapcsolódó népszokások közös óvodai felelevenítése a szülők meghívásával - közös munkadélután szervezése szülők-óvodapedagógusok részvételével - közös szülő- gyermek-óvodapedagógus bábelőadás szervezése - leendő óvodások részére nyílt óvodai nap szervezése bábjátékkal. Szülői Közösség-óvoda kapcsolata Óvodánkban a szülői érdekérvényesítés szerve a Szülői Közösség, mely csoportonként a szülők által választott képviselőkből tevődik össze. A kapcsolattartás fórumai az értekezletek, melyet az óvodavezető vagy az SZK elnöke kezdeményezésére hívnak össze. Külön munkaterv alapján működik. Az óvoda nevelési programjának véleményezésében, beválásának figyelemmel kísérésében képviselői részt vesznek. Javaslati, véleményezési joga van minden óvodát érintő kérdésben. A tájékoztatáson túl bevonjuk a szülőket az SZK előtt álló feladatok vállalásába is. Véleményük figyelembevételével alakítjuk óvodai szokásrendünket. VI.4.2. Más nevelési intézmények – óvodánk kapcsolata Óvodánk kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények) és amelyek az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formáit, módszereit úgy alakítottuk ki, hogy alkalmazkodjon a feladatokhoz és a szükségletekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában nyitottak és kezdeményezők vagyunk. Amennyiben óvodánkba olyan gyermek jelentkezik, akinek szülei kisebbséghez tartozónak vallják magukat, felvesszük a kapcsolatot és ápoljuk az érintett kisebbségi önkormányzattal, kisebbségi szervezetekkel és kidolgozzuk feladatainkat. A gyermekeknek segítséget nyújtunk abban, hogy a más intézményekbe való átmenet ne okozzon érzelmi megrázkódtatást. Igyekszünk megteremteni az együttműködés és a nevelőpartneri viszony kialakításának lehetőségét. Törekszünk a kölcsönös bizalom kialakítására, egymás munkájának megismerésére és megbecsülésére. 35

. Bölcsőde – óvodánk kapcsolata Megismerkedünk azzal a környezettel és életmóddal, amelyből a gyermekek érkeznek. Megteremtjük a kölcsönös tájékozódás, és tájékoztatás lehetőségét. Olyan közös programokat szervezünk, amelyek elősegítik a gyermekek és óvónők megismerkedését. Elősegítjük, hogy a gondozónők tájékozódhassanak a gyermekek beilleszkedéséről. Iskolák – óvodánk kapcsolata Óvodánknak együttműködési megállapodása van a környező iskolákkal Arra törekszünk, hogy a kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodjanak a helyi sajátosságainkhoz, szokásainkhoz, szükségleteinkhez és a feladatainkhoz. A feladatok kialakításában, fenntartásában óvodánk nyitott és kezdeményező. A tanítónőkkel közös munkaközösségi megbeszéléseket szervezünk. Szakmai és kulturális rendezvényeinkre meghívjuk az iskolák pedagógusait. Lehetővé tesszük volt óvodásaink szereplését óvodai rendezvényeinken. Óvoda-iskola átmenet segítése: - lehetővé tesszük, hogy a gyermekek pozitív élmények útján ismerkedjenek meg az iskolai életmóddal: óralátogatás, kulturális rendezvényeken, sportrendezvényeken részt veszünk - a gyermekek iskolai beilleszkedését, továbbfejlődését folyamatosan figyelemmel kísérjük - a leendő tanítónőket meghívjuk. Közművelődési intézmények – óvodánk kapcsolata Óvodánk kapcsolatba lépett a környezetünkbe működő közművelődési intézményekkel Az intézmények kínálatából úgy válogatunk, hogy az elősegítse a nevelési feladatok sokoldalú, színes megvalósulását.. Óvodánk egyéb kapcsolatai Együttműködünk a fenntartóval, a törvényben szabályozott fenntartói irányítás alapján. Együttműködésünket erősítjük a Pedagógiai Szakszolgálat Intézményeivel. A törvényi előírásoknak megfelelően szükség szerint együttműködünk a Gyermek és Ifjúságvédelmi intézményekkel, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal. /A megfelelő szakembereknek jelezzük a gyermekekkel kapcsolatos észrevételeinket. Szem előtt tartjuk a szakemberek tanácsait, javaslatait. A problémákat minden esetben bizalmasan kezeljük.

36

V. ÓVODAI ÉLETÜNK TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS ÓVODAPEDAGÓGUSAINK FELADATAI

V.1. Játék A játékot a kisgyermekkor legfontosabb, és legfejlesztőbb tevékenységének, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszközének tartjuk. A játék - szabad-képzettársításokat követő szabad játékfolyamat - gyermekeink elemi pszichikus szükséglete, melyet mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és zavartalanul ki kell elégítenünk. Gyermekeink a külvilágból és saját belső világukból származó tagolatlan benyomásait játékban tagolják. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, a kreativitást, az egész személyiséget fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. Ebből következően a gyermek játékszükségletét ki kell elégítenünk, és meg kell hagynunk a játék semmi mással nem helyettesíthető szerepét, funkcióját gyermekeink életében. Tudatában vagyunk annak, hogy feltételeinek biztosításával elősegítjük annak lehetőségét, hogy gyermekeink a játékon keresztül tapasztalják meg a körülöttük lévő világ sokszínűségét, ismereteket szerezzenek, tanuljanak, örömökhöz, sikerélményhez jussanak. Hiszünk abban, hogy a játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, ugyanakkor a személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. A játék személyiségfejlesztő hatására építünk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni személyiségformálásánál. Figyelembe vesszük, hogy a gyermekek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt – a szülő és az óvodapedagógus, utánozható mintát ad a játéktevékenységre. Majd, amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társak, segítők, kezdeményezők leszünk, ha a játékfolyamat elakad. Fontos feladatunk, a megfelelő csoportlégkör, hely, idő, eszközök és élményszerzési lehetőségek biztosítása a különböző játékformákhoz, a gyakorlójátékhoz, a szimbolikusjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. Feltételteremtő tevékenységünkkel a szükség és igény szerinti együttjátszással, támogató, serkentő, ösztönző magatartásunkkal, lehetővé tesszük, hogy gyermekeink szabadon dönthessenek abban, kivel, milyen játékot, és milyen eszközzel, mennyi ideig játszanak. Jelenlétünkkel lehetővé tesszük a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását. Csak annyi szabályt vezetünk be, ami segíti a rugalmas, oldott légkör fenntartását, a sokféle manipulációt, az elképzelések valóra váltását. Állandó hely kialakításával biztosítjuk a rajzolás, festés, tárgykiegészítő játékok készítésének beépítését a játékidőbe. Segítjük az udvari játékok kibontakoztatását (pl. népi játékok, mozgásos játékok, ügyességi játékok és sportjátékok) Napirendünkkel, időbeosztásunkkal, biztosítjuk a játék kiemelt szerepét, az egybefüggő több órán keresztül tartó játék feltételeit. 37

A játékhoz egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokat, játékszereket adunk. Igyekszünk kialakítani a gyermekekben azt az igényt, hogy a játékukhoz szükséges eszközöket maguk készítsék el. Megmutatjuk az eszközök használatát, az anyagok kezelését. Lehetővé tesszük, hogy a családban, óvodában, tágabb természeti- és társadalmi környezetben szerzett tapasztalataikat a gyermekek játékidőben újra és újra átélhessék. Figyelembe vesszük a gyermekek kívánságait, fejlettségét. Segítünk a játék kiválasztásában, vezetésében, a szabályok betartásában. Tudatos jelenlétünkkel biztosítjuk az indirekt irányítás felelősségét. Fontosnak tartjuk, és elősegítjük a szabad játék túlsúlyának érvényesülését. Érdeklődéssel hallgatjuk a halandzsa és szövegismétlős játékokat, és ösztönözzük a gyermekeket újabbak elmondására. Játék közben bővül a szókincsük, fejlődik beszédkészségük. Gyermeki tevékenységek Gyakorló játékokat játszanak, játékszereket, eszközöket rakosgatnak, játékos mozgásokat, halandzsa és szövegismétlést végeznek. Élményeiket, elképzeléseiket beépítik játékukba, szimbolikus játékot alakítanak. Eszközeiket barkácsolással maguk készítik el. Kockákból és más játékszerekből különböző alkatrészekből, anyagokból építményeket, játékszereket, különféle tárgyakat hoznak létre. Megismerkednek a szabályjátékok sajátosságaival. Játékhelyzetekben a konfliktusokat igyekeznek önállóan megoldani. Elképzeléseikben kreatívak, önállóak. Gyakorolják a helyes viselkedési szabályok szerinti magatartást. Kialakítják társas kapcsolataikat. Az együttjátszás során érzelmeiket, gondolataikat fokozódó beszédkedvvel fejezik ki. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyakorló játék tartósan csak akkor jelentkezik, ha a gyermekek a fejlődésben lemaradtak, képességeik fejletlenek, tapasztalataik, élményeik szegényesek, vagy amikor egy új játékszer, eszköz használatát még nem ismerik. Előfordulhat, hogy a szimbolikus, vagy a konstruáló játék egy-egy művelete kiválik a játékból, a gyermekek belefeledkeznek a műveletek, mozdulatok ismételgetésébe. Megértik és elfogadják játszótársaik elgondolásait, tevékenységük logikáját. Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. Tudnak vezetni, és játszótársaikhoz alkalmazkodni. Képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyekben tapasztalataik, érdeklődésük alapján ábrázolhatják a felnőttek tevékenységét, és különféle kapcsolatait. A játszócsoportok tagjai között tartós és szoros kapcsolat alakul ki. 38

A maguk által létrehozott eszközöket felhasználják a szimbolikus játékban, a bábozásban, dramatizálásban. Építő játékelemekből játékszereket készítenek. Az építést, a konstruálást gyakran a szerepjátékhoz kapcsolják. Az élethelyzetek reprodukálása közben építenek, szerelnek, szerkesztenek. Alkotásaikat már önállóan, sok egyéni ötlet alapján hozzák létre, és képesek a különböző anyagok, eszközök kombinált alkalmazására is. Egyéni kívánságaikat egyeztetik társaikkal. Közösen őrködnek a szabályok betartása felett. Már képesek bonyolultabb szabályjátékok megtanulására és gyakorlására is. A gyermekek játékában az egészséges versengés is megjelenik.

V.2. Verselés, mesélés A tevékenységek célja a gyermekek érzelmi – értelmi és erkölcsi fejlődésének elősegítése, feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat, a csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása, mely óvodai nevelőtevékenységünk egészében kiemelt jelentőségű. Lehetővé tesszük, hogy a gyermekek megismerkedhessenek a magyar kultúra irodalmi értékeivel, a népköltészet remekeivel, hagyományaival. Tudatosan törekszünk arra, hogy a gyermekek életkorának megfelelő irodalmi anyagot válasszuk ki, nyelvileg tiszta, esztétikai szempontból értékes anyagot közvetítsünk Figyelembe vesszük, hogy a magyar népköltészetben, a népi, dajkai hagyományok gazdag tárháza sok alkalmat kínál, a mindennapos mondókázásra, verselésre, mesélésre, alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. Folyamatosan bővítjük a népi közmondások, rigmusok, csúfolók, találós kérdések, a jeles napok anyagát, melyeket beépítünk a kisgyermekek irodalmi nevelésébe. A szokások többségét a naptári évhez, a természet jelenségeihez, az évszakok változásaihoz, a munkához, az emberi élet fordulópontjaihoz kapcsoljuk. Felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállításánál felhasználjuk a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveket egyaránt. A művek kiválasztásában érvényesítjük a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosság és tradicionális értékek továbbéltetését. Tudatosan figyelünk arra, hogy a néphagyomány-ápolás, a népi szokásokkal való ismerkedés komplex lehetőséget rejt az óvodai nevelésünk számára: élményt ad, szórakozást nyújt, ismeretekhez segít, fejleszti az ízlést, közösséget épít, hazaszeretetre nevel, viselkedési mintákat közvetít, megalapozza a gyermek érzelmi, esztétikai és morális biztonságát. 39

A mese, a vers, a dramatizálás és a bábozás az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja, és az ehhez társuló, a szigorú okokozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. Tudatában vagyunk, hogy az érzelmi biztonság megadásának, és az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatokkal és a szavak egységével érzéki-érzelmi élményeket adnak a gyermekeknek. Építünk a mese és a vers önismeretet mélyítő, a világ megismerését segítő funkciójára, erkölcsi tartalmak közvetítő faladatára, emberi kapcsolatokat erősítő szerepére. A mese megkezdése előtt mindig megteremtjük a kellő hangulatot (pl. halk zene, mesesarok, párnák, meseláda, stb.). A mindennapos mesélést a gyermekek mentális higiénéjének elmaradhatatlan elemének tartjuk. Hatására nő a gyermekek mesélési kedve, bábozási igénye, ezért lehetővé tesszük, hogy a bábozás és szimbolikus játék a gyermekek mindennapi életének részévé váljon. Mesélésünk a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője, mert a mese - képi és konkrét formában – tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonyairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. Tisztában vagyunk azzal, hogy a mese visszaigazolja a kisgyermekeink szorongásait, egyben feloldást és megoldást is kínál a kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél is. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra, és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A gyermekeink saját vers- és mesealkotása, annak játékos mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása önkifejezésük egyik módja. A bábozás, dramatizálás anyagát a mese, vers anyagára építjük. A bábjáték a gyermek belső világának egyik legkifejezőbb eszköze, ezáltal feleleveníti tapasztalatait, elképzeléseit, esztétikai, szociális élményeit. Már az óvodába érkezés pillanatában megismertetjük a bábbal a gyermekeket. Figyelünk arra, hogy a bábok szépen, irodalmi nyelven szóljanak. A bábozással hozzásegítjük a gátlásos gyermekeket szorongásaik leküzdéséhez. Gyermekeink irodalomhoz való erős kötődésének kialakulását segítjük a felnőtt bábcsoportunk előadásaival. A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszközének tartjuk a mesét, a verset, a bábozást és a dramatizálást. Szép, tiszta kiejtésünkkel, előadásmódunkkal példát mutatunk gyermekeinknek. A beszédöröm biztosítása során arra neveljük a gyermekeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket. Fejlesztjük beszédmegértésüket, beszédtechnikájukat, a helyes kiejtést. Figyelünk a beszédészlelés, beszédmegértés zavaraira, szükség esetén szakember segítségét kérjük.

40

Gyermeki tevékenységek Érdeklődéssel, figyelmesen hallgatják a mesét. Kérik, kezdeményezik a mese- és versmondást. Kitalálnak rövid meséket, rímes találós kérdéseket. Kedvenc meséiket dramatizálják, legkedvesebb mesehőseiket játékukban is megjelenítik, elbábozzák. Mesekönyveket nézegetnek, beszélnek róla. A könyveket megbecsülik, vigyáznak rá. Új fogalmakat ismernek meg, helyesen beszélnek. A gyermekek megnevezik a körülöttük lévő tárgyakat, személyeket, tevékenységeket. Bátran társalognak a felnőttekkel és társaikkal. Egyre természetesebben használják az udvariasság nyelvi formáit. Az anyanyelv szépségét, játékosságát, zeneiségét megízlelik. Metakommunikációs eszközökkel fejezik ki pozitív és negatív érzelmeiket. Kommunikáció közben szemkontaktust tartanak azzal, akivel beszélnek. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. Várják, igénylik a mesehallgatást. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak, a kicsiknek és a maguk szórakoztatására is. Tudnak meséket, történeteket kitalálni, elmondani, s azt mozgással, ábrázolással megjeleníteni, kifejezni. A gyermekek aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket. Játék közben odaillő szövegeket, rigmusokat mondogatnak, az elhangzott vers, mondóka ismétlését kérik. Páros és csoportos beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedési formákkal teremtik meg és tartják fenn a kapcsolatokat. Nyugodtan, figyelmesen hallgatják végig az óvónőt. Többnyire végigvárják a másik megnyilatkozását. Helyesen használják a névmásokat, a névutókat, a jövő idejű igeidőt és az igemódokat. Beszédüket személyiségüknek és az aktuális helyzet által kiváltott érzelmeknek megfelelő természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérik. Képesek a felnőttek kérései alapján szóbeli üzenetek továbbítására óvodán belül. Feladatuk ellátása során udvariasan, érthetően kommunikálnak.

41

V.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc A zenei nevelés célja a közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, ami fejleszti a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. A gyermekek jussanak minél több zenei élményhez, ami megalapozza zenei anyanyelvüket. Óvodánkban a környezet hangjainak megfigyelésével, az ölbeli játékokkal, népi gyermekdalokkal, énekléssel, énekes játékokkal, zenéléssel, örömet nyújtunk gyermekeinknek, egyben felkeltjük zenei érdeklődésüket, formáljuk zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Az élménynyújtó közös ének-zenei tevékenységek, során gyermekeink felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek-, néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv alakulását. Az alkalmi dalokat úgy választjuk ki, hogy azokhoz utánzó mozdulatokat, játékokat lehessen kitalálni. Az érzelmi hatású dalok, énekek mellett, zenei anyagunkat a rokon-, és más népek dalaival, valamint klasszikus zeneművekkel kiegészítjük. Igényesen válogatjuk az énekes népi játékok mellett a kortárs művészek alkotásait, melyek fontos eszközül szolgálnak a gyermekek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és a zenei kreativitásának alakításában. Zenehallgatási anyag kiválasztásánál figyelembe vesszük a nemzetiségi, nevelés esetében a gyermekek nemzeti hovatartozását is. Elősegítjük, a felnőtt minta spontán utánzásával, hogy az éneklés, zenélés a mindennapi tevékenység részévé váljon. Jóízű játékok közben ismertetjük meg a gyermekekkel a zenei alapfogalmakat, fejlesztjük zenei készségüket. Többféle ritmuseszközzel ismerkedünk a gyermekek ritmusérzékének fejlesztéséhez. Figyelembe vesszük, hogy a szép éneklés, helyesen tagolt, értelmesen artikulált és hangsúlyozott beszédre szoktat. Bizonyos beszédhibák javíthatók mondókázással és énekléssel. Kiemelt szerepet tulajdonítunk az kiemelt figyelmet igénylő gyermekek zenei képességeinek fejlesztésére, a zene gyógyító hatására. Gyermekeinket megismertetjük a néptánc alaplépéseivel. A magyar népdalok, népzenék, megismerése, megszerettetése, elengedhetetlen feltétele nemzeti kultúránk értékeinek megőrzésében. Megismertetjük őket az életkoruknak megfelelő népszokásokkal: pl. lucázás, kisze játék, pünkösdölés, farsangfarka stb.

42

Gyermeki tevékenységek A gyermekek énekelnek, mondókáznak, ismert és önmaguk által kitalált dallamokat, szövegeket. Élvezettel játszanak énekes játékokat. Figyelnek a zenehallgatáskor. Ritmust, mozgást, dallamot rögzítenek. Gyakorolják a néptánc alaplépéseit. Rész vesznek a hallás- és ritmusérzék fejlesztő játékokban. Használják a ritmushangszereket. Tevékenyen részt vesznek jeles napjainkon, hagyományos ünnepeinken. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat. Gátlások nélkül egyedül is tudnak énekelni, körjátékozni. Élvezettel figyelnek a zenehallgatáskor. Megkülönböztetik a zenei fogalom párokat. Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.

V.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka A tevékenység célja: a gyermekek élmény – és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. A gyermekek tér-forma-szín képzetének gazdagítása. Esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Tudatában vagyunk, hogy bármi is történjék a kisgyermekkel, környezete állandó vizuális ingerekkel bombázza, ébrenléte minden pillanatában vizuális tapasztalatokat szerez. Figyelembe vesszük, hogy a rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés fontos eszköz gyermekeink személyiségének fejlesztésében. Törekszünk arra, hogy csak a feltétlenül szükséges mennyiségű, lehetőleg többfunkciós szemlélődésre, gondolkodásra, alkotásra ösztönző, finoman esztétikus tárgyak vegyék körül. Az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán elegendő időt, teret, és lehetőséget biztosítunk. Figyelembe vesszük, hogy maga a tevékenység – s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Törekszünk az egyéni és csoportmunka változatos alkalmazására (közösségi érzés, egyéb pozitív tulajdonságok kialakítására). Kialakítjuk a térbeli tájékozódás, téralakítás, térbeli megfogalmazás képességét (alkotó-alakító + ábrázoló-kifejező + befogadó). 43

Különböző részfunkciókat, fejlesztő játékokat szervezünk. Megteremtjük a feltételeket a vizuális észlelő apparátus, a keresztcsatornák működtetésének tökéletesítésére. Élményekhez kapcsolódó témákkal segítjük képalakító tevékenységüket, mert a gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Örömmel vesszük az egyéni kezdeményezést, önálló látásmódot, az önkifejező ábrázolást, az egyéni tér, forma, színérzékelést. Fejlesztjük a gyermekek kreativitását. Figyelembe vesszük megkülönböztetett figyelmet igénylő gyermekeknél az egyéni képességen alapuló differenciálást. Fejlesztjük koncentráló képességüket, igényességüket. Elősegítjük a kiemelkedő képességű gyermekek tehetségének magasabb szintű kibontakoztatását. Megismertetjük a gyermekeket a népi kismesterségekkel. Az eszközök kiválasztásánál figyelembe vesszük, hogy praktikus, célszerű és esztétikus legyen. Feladatunk megismertetni gyermekeinket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. Bemutatjuk a gyermekeknek az eszközök biztonságos kezelését. Gondoskodunk ruházatuk védelméről. Gyermeki tevékenységek Részt vesznek környezetük szépítésében. Bekapcsolódnak az óvónő által kezdeményezett vizuális játékokba. Észreveszik a szűkebb és tágabb környezetükben az esztétikust, és rácsodálkoznak. Firkálnak, rajzolnak, festenek. Teret alkotnak, alakítanak, térben megjelenítenek. Különböző anyagokat, eszközöket használnak. Gyönyörködnek a gazdag formákban, a színkeveréssel alkotott színárnyalatokban. Képet alakítanak különböző anyagokból. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyermekek érdeklődnek az érdekes és szokatlan jelenségek iránt. Elmondják véleményüket az óvoda környezetéről, szívesen vesznek részt annak szépítésében. Látásuk, észlelésük, finommotorikájuk, szem-kéz koordinációjuk fejlődik. Képolvasásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása. Örülnek alkotásaiknak és a közösen elkészített kompozícióknak. Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek. Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködők. Rácsodálkoznak a szép látványára, tudnak gyönyörködni benne.

44

V.5. Mozgás A tevékenység célja: A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességének fejlesztése. A pszichomotoros készségek és képességek kialakítása, fejlesztése, a kondicionális képességek, erő és állóképesség, a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly alakítása. A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve, a közös mozgás által kiváltott öröm átélése. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. A társakkal végzett együttmozgás konkrét tapasztalatokat hordoz a gyermek énhatárainak, a másik észlelésének megtanulásához, végső soron a kooperáció kialakulásához. A torna, mozgásos játékok során fejlesztjük a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), és testi képességegeit, mint erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Ezek a mozgások jól fejleszthetők a szabad levegő kihasználásával, a tornaszobában, csoportszobában, ahol tér és mozgásfejlesztő eszközök állnak rendelkezésünkre. Tornával, mozgásos játékokkal hozzájárulunk a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kis mozgások kialakulásához. Figyelünk arra, hogy a mozgással, kedvezően befolyásoljuk a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-, ellenálló képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepet tulajdonítunk a mozgással, játékos tornával az egészség megőrzésére, megóvására. Mivel felerősítik és kiegészítik a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását, másrészt a mozgáskultúra fejlesztés mellett, segítik gyermekeink térben való tájékozódását, a helyzetfelismerésüket, a döntésüket, alkalmazkodóképességüket, valamint személyiségük akarati tényezőinek alakulását. A tornának, az egészségfejlesztő testmozgásnak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszköz nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelésünk minden napján – az egyéni szükségletek és képességeket figyelembe véve – minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk. A mozgásos tevékenységek megtervezésekor szempontként állítjuk magunk elé, hogy minél többet játszanak a gyermekek, mert a játékok különböző mozgásformákat tartalmazva fokozzák a gyermekek mozgás aktivitását.

45

Az óvodai nevelés minden napjára megszervezett egészségfejlesztő testmozgás mellett, az irányított mozgásos játékokat mindhárom korosztálynak heti egy alkalommal megszervezzük, különböző időkeretekkel (tornaszoba beosztása). Életkori sajátosságaiknak megfelelően megismertetjük a gyermekeket a mozgásos játékeszközök biztonságos használatával. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy folyamatosan figyeljünk a gyermekek egészségi állapotára, képességeire, és ezek ismeretében megkeressük a gyermekek optimális terhelésének mértékét. Külön gondot fordítunk arra, hogy a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni differenciált fejlesztésének egyik fontos területe a mozgás. Lehetővé tesszük, hogy gyermekeink részt vehessenek játékos sportvetélkedőkön. Az egészséges életmódra nevelés érdekében szülők bevonása a mozgásos tevékenységekbe. Gyermeki tevékenységek Futó, fogó és szabályjátékokat játszanak. Szabad- páros-, és kéziszer gyakorlatokat végeznek. (labda, szalag, bot, babzsák, karika, stb). Természetes módon járnak. Ugrándoznak, csúsznak, bújnak, másznak. Célba dobnak, célba ugranak, ugróiskolát játszanak, ugróköteleznek. Ringató, pörgő mozgásokat végeznek, különböző eszközökkel és eszközökön. (ugróasztal, Wesco-eszközök, Ayres eszközök, labda). A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban. A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyészlelése, összerendezett mozgása kialakult. Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor. Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. Szeretnek futni, képesek 50-100 métert kocogni. Tudnak helyben labdát vezetni. Biztonságosan használják a mozgásos játékeszközöket.

46

V.6. A külsővilág tevékeny megismerése Környezeti nevelés - környezetvédelem

A tevékenység célja A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti – emberi – tárgyi világ értékei iránt, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. Feladatunk Olyan képességeket és készségeket fejleszteni tudatosan, amelyek szükségesek a természeti és az ember által épített, létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolat kialakulásához. A fenntartható fejlődés érdekében hangsúlyt helyezni a környezettudatos magatartásformálás megalapozására, alakítására. Megismertetni a szülőföld, az ott élő emberek a hazai táj, a helyi hagyományokat és néphagyományainkat, szokásainkat, a családi és a tárgyi kultúra értékeit. Megtanítani őket szeretetére, védelmére. Biztosítani elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. A gyermekeinkkel érzékeltetni közvetlen környezetük esztétikumát. A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, térés síkbeli szemléletét alakítjuk. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természetiemberi- tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A tapasztalatok megszerzése közben, szokások, szokásrendszerek kialakulását alapozzuk meg. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A környezet védeleméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítására, a. A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezetet biztosítunk. Figyelembe vesszük a természeti és társadalmi környezetünkre vonatkozó meglévő tapasztalataikat, valamint azt is, hogy ezek családjuk, s lakóhelyük eltérő jellegéből adódóan különbözőek. Az óvodába belépőket szép, harmonikus környezettel fogadjuk A gyermekek fejlettségi szintjének megfelelően törekszünk a környező világ valósághű megismertetésére, az ismeretek sokoldalú megközelítésére, alkalmazására (verbális, vizuális, manuális). Fejlesztjük a természeti és társadalmi környezet iránti helyes erkölcsi-érzelmi viszonyt, példát mutatunk a természet és környezet védelmében. A gyermekek aktivitására és érdeklődésére támaszkodva, lehetőséget biztosítunk arra, hogy tapasztalatokat szerezzenek szűkebb és tágabb természeti-emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. 47

A valóság felfedezése során elősegítjük, hogy gyermekeinkben pozitív viszony alakuljon ki a természethez, az emberi alkotásokhoz, és törekszünk arra, hogy megtanulják azok védelmét, az értékek megőrzését. Ennek hatására kialakulnak azok a szokások, amelyek megalapozzák a környezetbarát életvitelt. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekeket körülvevő felnőttek - óvoda dolgozói, szülők – a környezettel szembeni magatartását, példamutatását. Miközben gyermekeink felfedezik környezetüket, elősegítjük, hogy olyan tapasztalatok birtokába jussanak, amelyek a környezetben való, életkornak megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Az egyes témák feldolgozását, megismerését, minél több érzékszerv bevonásával segítjük elő. A környezetvédelem jeles napjaival kapcsolatos programokat csoportonként megszervezzünk. Elősegítjük, hogy gyermekek tevékenységét a megismerés hassa át. A környezet megszerettetésén belül figyelmet fordítunk arra, hogy helyet kapjanak a találós kérdések, népi jóslások, jeles napok, népszokások. A gyermekeket olyan matematikai ismeretek birtokába juttatjuk, amely segíti a környezet matematikai viszonyai közötti eligazodást. A játékhelyzeteket kihasználjuk matematikai jellegű ismeretek közvetítésére, tapasztalásra. Elősegítjük, a környezet megismerése során szerzett matematika tartalmú tapasztalatokat, ismereteket, gyermekeink tevékenységeik közben alkalmazzák. (mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképességük, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemléletük). Kialakítjuk bennük az egyszerű problémák meglátására, megoldására való képességet. Gyermekeinket hozzásegítjük ahhoz, hogy lehetőség szerint, mindent a természetes környezetben fedezhessenek fel. A gyermekek termékeny, aktív, nyitott, kreatív tulajdonságaira alapozva elegendő időt, alkalmat, helyet, eszközöket biztosítunk a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak kialakítására. Elősegítjük gyermekeink önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A gyermek egyéni élményeit, kérdéseit meghallgatjuk, érzelmi ráhangolódását elősegítjük. A környezet megismerése során bővítjük ismereteiket, szókincsüket. Élményeik szóbeli megfogalmazásra inspiráljuk őket.

Gyermeki tevékenységek Érzékszerveiken keresztül tapasztalatokat gyűjtenek az élővilágból, és az élettelen természetről. Sétákat, kirándulásokat szervezünk, hogy jól megfigyelhessék a természet változásait. Gyakorolják, hogy: - a szemetet a tárolóban helyezik el - a hulladékot szelektíven gyűjtik 48

- megfigyelik, védik a bogarakat, állatokat, - óvják, gondozzák a virágokat, fákat, növényeket - vigyáznak környezetük tárgyaira. Gyakorolják a közlekedés szabályait. Felismerik a környezetükben élő élőlényeket. Részt vesznek a környezetvédelmi napokon. Összehasonlítanak, szétválogatnak, sorba rendeznek megnevezett tulajdonságok alapján. Összemérnek mennyiségeket, halmazokat különböző egységekkel számfogalmuk megalapozására. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyermekek tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, óvodájuk, csoportjuk nevét. Tudják saját születési helyüket és idejüket. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségében. Felismerik a napszakokat. A gyermekek ismerik a környezetükben lévő intézményeket. Ismerik környezetük növényeit, s azok gondozását. Ismerik a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formáik, szokásaik, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Tudják, hogy: - a szemetet a tárolóban kell elhelyezni - a hulladékot szelektíven gyűjtik bogarakat, állatokat, védeni kell - a virágokat, fákat, óvni, gondozni kell - környezet tárgyait ne rongálják. Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat. Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket. A tárgyakat meg tudják számlálni legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint. Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat (alá, fölé, közé stb.). Ismerik az óvoda közelében található nevezetességeket, közintézményeket. Tapasztalatokat szereztek, amelyek a környezetben való, életkoruknak megfelelő tájékozódáshoz szükségesek. Megismerkedtek a helyi hagyományokkal és néphagyományokkal. Tudják, hogy szűkebb hazájuk Szombathely. Ismerik és védik a lakótelep környékén lévő természeti szépségeket és a környéken élő állatokat (Csónakázó-tó, Perint patak, ligetek, madarak, bogarak, stb.). A valósághoz fűződő világkép korának megfelelő fejlettségi szintet ér el. 49

V.7. Munka jellegű tevékenységek A tevékenység célja: a gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. Tudatában vagyunk annak, hogy a munka gyermekeink személyiség fejlesztésének fontos eszköze, a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység. Fontos lehetőségnek tartjuk, a munka során a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság, stb.) alakítását. Tudatában vagyunk annak, hogy a munka a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során a gyermek megéli a közösségért való tevékenykedés örömét is, ami normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet. Elősegítjük, hogy a gyermekek munkajellegű tevékenysége a játékból bontakozzon ki, elsősorban önmagukért és a közösségért. A munkafajtáknál mintát adunk az eszközök használatához és a munkafázisok sorrendiségének megismeréséhez. Elősegítjük, hogy a gyermekek minél többször átéljék a munka örömét, melyet önként, és szívesen vállalnak. Tudatos pedagógiai szervezéssel, a gyermekekkel való együttműködéssel szervezzük meg a csoportban a gyermekek feladatait. Folyamatos, konkrét, reális, vagyis a gyermekeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést adunk. A napirendben megfelelő időt biztosítunk a munkára, így a gyermekek a különböző feladatokat egyéni tempójuknak megfelelően végezhetik. Igyekszünk elérni, hogy minden gyermek, a képességének megfelelően részt vegyen a munkavégzésekben. Megteremtjük a lehetőségeket a magukkal kapcsolatos teendők önálló végzéséhez. A gyermekeket az önálló munkavégzésre ösztönözzük. Folyamatosan biztosítunk számukra munkajellegű feladatokat, amelyeknél figyelembe vesszük a folyamatosság elvét. Tevékenységeiket folyamatosan pozitívan értékeljük. A különböző munkafolyamatokat a dajkákkal közösen végiggondoljuk és kialakítjuk a gyermekek összehangolt cselekvésláncát. Ismertetjük a naposi teendőket. Segítséget nyújtunk a gyermekeknek az élősarok gondozásában, a növények átültetésében, az óvodaudvar tisztántartásában. Kialakítjuk azokat a szokásokat, szabályokat, amelyekkel megelőzzük a baleseteket. 50

Gyermeki tevékenységek Célszerűen használják az eszközöket. Megismerkednek a munkafolyamatokkal és mozzanataival, azok célszerű sorrendjével. Gyakorolják azokat a szabályokat, szokásokat, amellyel megelőzhetik a baleseteket. Elvégzik az önmagukkal kapcsolatos teendőket. A naposok ízlésesen terítenek. Papírszalvétát hajtogatnak. Tisztán tartják környezetüket (söpörnek, letörlik az asztalt stb.). A csoportszobát átrendezik, díszítik. Az eszközöket kiosztják, összeszedik. Az öltöző és mosdó rendjét megőrzik. Teljesítik az óvónő megbízásait. Madarakat, növényeket gondoznak. Ellenőrzik a játékpolcok rendjét. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyermekek szeretnek közösen dolgozni. Örülnek, ha a kötelességüket teljesítik. Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát. Vállalkoznak egyéni megbízások elvégzésére. Szívesen közreműködnek a növények gondozásában. Örömmel segítenek. Szeretnek meglepetéseket készíteni a kicsiknek, szüleiknek, az óvoda dolgozóinak, az óvodát segítő iskolák tanulóinak, felnőtteknek. A baleset megelőzés szabályait betartják.

V.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás A nevelési folyamat egészét, azaz valamennyi pillanatát alkalmassá tesszük arra, hogy erőltetés nélkül, spontán vagy irányított módon tanuljon a kisgyermek. A tanulást folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenységnek tekintjük, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkítjük le az ismeretszerzésre. Figyelembe vesszük, hogy a tanulás az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az általunk kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. A tanulás elsődleges célja: Az óvodás gyermekeink képességeinek, tapasztalatainak bővítése, rendezése. 51

kompetenciáinak

fejlesztése,

Feladatunk: A tanulást támogató környezet megteremtése Alkalmat és élményt biztosítsunk az önálló tapasztalatszerzésre A tanulást a nevelési folyamat részének tekintjük. Programunkban helyet kap az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás, amely számtalan probléma és feladatmegoldás lehetőségét adja a gyermekeknek. Tanulás közben építünk gyermekeink előzetes tapasztalataira, ismereteire. Figyelembe vesszük a gyermekek érési folyamatának tempóját, aktuális fejlettségi szintjét. A gyermekek igényeihez, egyéniségéhez, teherbíró-képességéhez igazítjuk a tanulási kereteket és formákat. Fejlesztjük az értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás). Fejlesztjük a gyermekek önállóságát, figyelmét, pontosságát, feladattudatát. Olyan elfoglaltságot, tevékenységet kínálunk a gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelően, amelyben érdekelté tesszük a gyermeket abban, hogy egyéni szükségletei kielégítést nyerjenek. Kielégítjük a gyermekek sokoldalú kíváncsiságát, megismerési vágyát Lehetőséget teremtünk olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, kutatás örömeit. A tanuláshoz biztosítjuk gyermekeink cselekvő aktivitását, a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségét, kreativitásuk erősítését. Fokozott figyelmet fordítunk arra, hogy egyszerre, egy időben kevesebbet, de minőségben és használhatóságban mégis több ismeretet kapjanak. Figyelembe vesszük, hogy a motoros, a szociális és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. Megteremtjük a nevelés egészén belül megvalósuló tanulás feltételeit: kezdeményezések, foglalkozások, beszélgetések, tapasztalatszerző séták stb. formájának időkereteit. Szem előtt tartjuk, hogy a gyermeki tapasztalatszerzésben: segítőkész, bátorító, ösztönző, tanácsadó, kezdeményező szerepet vállaljunk. A tanulás irányítása során, a személyre szabott, pozitív értékeléssel segítjük a gyermekek személyiségének kibontakozását. A tanulás lehetséges formái óvodánkban:  az utánzásos, minta-és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása)  a spontán játékos tapasztalatszerzés  a játékos cselekvéses tanulás  a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés  az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés  a gyakorlati problémamegoldás 52

Gyermeki tevékenységek Tapasztalatokat szereznek tevékenységek közben, érzékszerveiken keresztül. Cselekvés közben újabb és újabb felfedezéseket tesznek. Kérdéseket tesznek fel, s a válaszokkal együtt ismereteket szereznek. Részt vesznek az óvodapedagógus által irányított megfigyeléseken, tapasztalatszerzésen. Örömmel és önként bekapcsolódnak a probléma- és feladatmegoldásokba. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Egyre több szabályhoz tudnak alkalmazkodni. Késleltetni tudják szükségleteik kielégítését. Feladattudatuk kialakulóban van, s ez a feladatmegértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg. Kitartásuk, munkatempójuk, önállóságuk, önfegyelmük alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

53

VI. FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A gyermekek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a gyermekeink többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodából iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki, és szociális érettség, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. A testi fejlődés jellemzői - A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. - Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. - Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. - Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. A lelki fejlődés jellemzői A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek - Az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. - A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek, alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél -

-

az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

Az egészségesen fejlődő gyermek -

érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán – és mássalhangzókat (fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét 54

elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat azok gondozását és védelmét felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit - Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és a társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. -

A szociális fejlődés jellemzői Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek: -

-

-

-

egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb - szükség szerint kreatív- elvégzésében nyilvánul meg kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet A kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériuma tükrözi a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekkel szemben.

55

VII. KIEMELT FIGYELMET ÍGÉNYLŐ GYERMEKEK NEVELÉSE AZ ÓVODÁBAN Számunkra az integráció nem tolerancia, hanem annak elfogadása, hogy mindannyian egyenlők vagyunk, de nem egyformák. Óvodai nevelési programunkban a differenciálás jelent egyfajta pedagógiai érzékenységet a gyermekek különbözősége iránt, és jelent egyfajta bánásmódot is, amellyel odafordulunk, viszonyulunk a gyermekek másságához, s ennek érdekében fejlődésük elősegítéséhez a legmegfelelőbb pedagógiai eljárásokat választjuk ki. A gyermek egyéni fejlesztése során alkalmazott bátorítás vezérgondolatai:  te azokhoz tartozol, akik ezt meg tudják tenni  egy kísérlet nem árt, ha valami nem sikerül, az nem bűn  minden valamennyire sikeres teljesítményt elismerünk.

VII.1. A hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése A környezetünkben élő, a társadalom perifériáján elhelyezkedő és egyre nagyobb létszámot kitevő társadalmi rétegek családjából származó gyerekek sajátos nevelési feladatot jelentenek óvodánk számára. E feladatok megoldására nevelőtestületünk felkészült. Célunk: Differenciálással mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítása, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a gyermek igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásit. Nevelésünk igazodjon a gyermekhez, és ahhoz a közeghez, családi háttérhez, amelynek a gyermek részese.

Szociális hátrányok enyhítését segítő feladataink: Rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel, tájékoztatjuk egymást a gyermekek fejlettségéről, fejlődéséről. A hátrányok enyhítése érdekében, törekszünk a gyermekek testi, lelki egészségének, fizikai, pszichés és mentális jólétének megteremtésére. Figyelembe vesszük, hogy a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. A megelőzés érdekében, szoros kapcsolatot alakítunk ki a Gyermekjóléti és Családsegítő Központ munkatársaival, a Pedagógiai Szakszolgálatok és a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátását végző szakemberekkel. 56

Biztosítjuk a gyermekeket megillető jogok érvényesülését az óvodán belül, szükség esetén, védő-óvó intézkedésekre javaslatot teszünk. A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, az okokat felismerni, és ha szükséges szakember segítségét kérni. A feltáró munka után az indulási hátrányok kompenzálására tervet készítünk Szem előtt tartjuk, hogy az óvoda dolgozóit hivatali titoktartási kötelezettség terheli a gyermekekkel kapcsolatban. Úgy szervezzük az óvodai környezetet, hogy hatásrendszerével elősegítse minden gyermek számára az optimális fejlődési folyamatot. Figyelembe vesszük a gyermekek egyéni képességét, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét. Segítjük tehetsége kibontakoztatásában, valamint hátrányos helyzetéből való felzárkóztatásában. Összegyűjtjük a gyermekekre vonatkozó feljegyzéseket, az óvodapedagógus megfigyeléseit, a tervezett fejlesztési programot, a gyermek anamnézisét, mérési eredményeket. A gyermekek egyéni fejlesztésének alapelvei:  az egyéni fejlesztést szervesen beillesztjük a nevelési programunkba  építünk a gyermekek érzelmi-belső motivációjára  a gyermek spontán tevékenységeihez, az óvoda egész napos életrendjének minden mozzanatához kapcsoljuk  figyelembe vesszük, hogy a fejlesztés az egész személyiségre vonatkozik, az óvodába lépéstől az iskolába lépésig  törekszünk arra, hogy a fejlesztés rendszeres legyen, mert a fejlesztő hatás csak ennek függvényében jelentkezik  valljuk, hogy a fejlesztés akkor eredményes, ha egy lépessel megelőzi a gyermek aktuális fejlettségi szintjét  a kötetlen foglalkozásokat hassa át a játékosság, az élményt adó oldott légkör Pedagógiai munkánk kiemelt területei:  az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés (részletes anamnézis)  kommunikációs nevelés (szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése)  érzelmi nevelés, erkölcsi- közösségi nevelés, mentális egészség, (az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés)  egészséges életmódra nevelés (egészségtudat kialakítása, táplálkozás)  társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése  korszerű óvodapedagógiai módszerek (a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zene felhasználása, szülőkkel való partneri együttműködés módszerei) Az egyéni fejlesztő programot a csoportok óvodapedagógusai dolgozzák ki, a Pedagógiai Szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátását végző szakemberek segítségével. 57

A gyermekvédelmi felelős feladatai:  az óvodába lépés előtt felmérjük a szociális hátteret  a nevelési év elején írásban tájékoztatja a szülőket a gyermekvédelmi tevékenységekről, fogadóórájáról, arról, hogy probléma esetén milyen óvodán kívüli gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményeket kereshetnek fel  a nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkaprogramot az adott évre, a feladattervet, konkrét tevékenységeket megjelöli a felelősökkel együtt  összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodapedagógusok között  egyéni beszélgetést, tanácsadást tart  munkájáról beszámol a nevelőtestületi értekezleten  nyilvántartja a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket  ha a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett óvodai intézkedési lehetőségek kimerültek, felveszi a kapcsolatot az illetékes szervekkel. Az óvodavezető gyermekvédelmi feladatai:  kötelező felvételt biztosít a hatályos törvények alapján  figyelemmel kíséri a gyermekek érdekeinek érvényesítését és érvényesülését. felel a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért

VII.2. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése Az integrált nevelésben közreműködő közoktatási intézmény, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelését a mindenkori hatályos törvényeknek és rendeleteknek megfelelő „Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve” alapján végezzük, az Alapító Okirat szerint. A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján fogadjuk a sajátos nevelési igényű gyermekeket.

Általános elveink: Alapvető kötelességünk figyelembe venni, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön. Olyan pedagógiai környezetet alakítunk ki, ahol a másság, a gyengébbekhez való közeledés és segítőkészség mindenki számára természetessé 58

válik, ahol a gyermekek őszintén elfogadják, tolerálják sajátos bánásmódot igénylő társaikat. Óvodai nevelésünk, az óvodánkba járó sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik, hisz a nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. Biztosítjuk az esélyegyenlőséget, amely egyenlő hozzáférést eredményező nevelési/fejlesztési módot jelent, a sokféle ember sokféle módon történő együttnevelését. Tudatában vagyunk annak, mint az együttnevelést vállaló intézmény, többet vállalunk, magasabb értéket kínálunk. A nevelési célok megvalósítása érdekében törekszünk, - lehetőségeink figyelembe vételével - a tárgyi feltételek, és eszközök biztosítására. Feladataink: Az egyenlő esélyek biztosítása, amely a gyermek, változó szükségleteiből indul ki, és a különbözőségek kompenzációját eredményező befogadó rendszeren keresztül valósul meg. Óvodában történő együttnevelésnél figyelembe vesszük - az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét. Együttműködünk a különböző szakemberekkel, iránymutatásaikat, javaslataikat beépítjük a pedagógiai folyamatokba. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez igénybe vesszük a gyermek fogyatékosságának típusához igazoló szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, terapeuta közreműködését. Figyelembe vesszük, hogy a sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Alkalmazkodunk az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez. Tudatában vagyunk, annak, hogy sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, fejlődése, az együtt haladás lehetősége tekinthető. Mivel a fejlődés során a különböző funkciók fejlődését sok tényező befolyásolja, módosítja, keressük annak a lehetőségeit, hogy a fejlesztő foglalkozások mellett a közösségben szervezett tevékenységekben és a szabad játékban, az óvodai csoportban, a különböző tevékenységi formákban a gyermekeknek minél több lehetőségük legyen személyiségük fejlődésére. A fejlesztő terápiák programjait lehetőségeink szerint beépítjük óvodánk tartalmi elemei közé, ameddig a kompetenciánk ezt lehetővé teszi. Külön gondot fordítunk arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez. A gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke szerint határozzuk meg, a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kapjon, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. Terhelhetőségénél figyelembe vesszük a gyermek biológiai állapotát, az elvárásokat a gyermekek fejlődésének üteméhez igazítjuk. 59

Elősegítjük, hogy a csoportba járó gyermekek fogadják el a másságot, ismerjék meg a segítségnyújtás lehetőségeit. A sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet kialakításával segítjük. Fejlesztőtevékenységünk során nagy figyelmet szentelünk a transzferhatásra és arra, hogy lehetőleg minél több sikerélménnyel, pozitív elfogadással találkozzon a sérült gyermek. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységünk közös céljai, feladatai: - a meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében - a szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása - az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése. - a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása Változatos ingerek (taktilis, mozgásos, látási, hallási) biztosítása tapasztalati és ismeretkör bővítése érdekében. Alapmozgások kialakítása, fejlesztése. Szociális készségek fejlesztése. Önkiszolgálás fejlesztése. Kognitív funkciók fejlesztése (játékszeretet és alkotási vágy, kíváncsiság, érdeklődés, vizuális kommunikációs képesség, nyelvi kommunikációs képesség fejlesztése). A játéktevékenység a játékhasználat elősegítése. A változatosság biztosítása (ugyanazon funkciók változatos módon való gyakoroltatása). Tudatos önállóságra nevelés. Egyéni adottságokhoz alkalmazkodó bánásmód. Differenciált fejlesztés Az eltérő terhelhetőség figyelembe vétele. Az egyes területeken kimagasló képességeket mutató gyermek támogatása. Pedagógus – szülő – partner kapcsolata:  sajátos nevelési igényű gyerekeket fogadó pedagógusnak fontos megismernie a gyermek családja és közvetlen környezete által közvetített társas alkalmazkodási módot, a gyermek magatartásának, nyelvi fejlettségének állapotát, amellyel az intézménybe kerül  a családokkal való kapcsolattartásunkra a kölcsönös bizalom, elfogadás, bíztatás, segítségnyújtás legyen jellemző  elősegítjük, hogy az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítők és a szülők megfelelő tájékoztatást kapjanak a sajátos nevelési igényű gyermek befogadásához, együttműködés lehetőségeiről, formáiról  Tisztelettel, segítő együttműködéssel fordulunk a szülők felé. Szakemberek együttműködése az óvodapedagógussal:  segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását 60

 tájékoztat a gyermek erős és gyenge oldalairól  javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a gyermek egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására  felhívja a figyelmet a beszerezhető szakirodalomra, segítő szervezetekre  javaslatot tesz a módszerek, módszerkombinációk alkalmazására  figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait  segíti a gyermek beilleszkedését, személyiségfejlődését, társas kapcsolatok kialakulását  terápiás fejlesztő tevékenységet végez VII. 3. A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének elvei, feladatai az óvodai nevelés során A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermeknél a mozgás szervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében -megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. A különleges gondozási igényt meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, formája, mértéke és területe. Az óvodában biztosítani kell - a gyermek állapotának megfelelően - az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret (az ehhez szükséges eszközöket, például lejtő, kapaszkodó), mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét. A mozgásnevelést az óvodai foglalkozások körébe kell beépíteni. Az elsajátított mozgásminták rögzítése, a szükséges korrekciós helyzetek alkalmaztatása a napirend egészét átszövő feladat. A látássérült gyermek A látási kontroll hiányosságainak korrigálására minden látássérült gyermek esetében segíteni kell a részvételt a közös játékban, a közösséghez való alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását, a közösség előtti szereplést. Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanítása, a tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztán tartása. Az óvodai nevelés során mindvégig figyelembe kell venni a látássérült gyermek fizikai terhelhetőségének korlátait, különös tekintettel az adott szembetegségre. A fejlesztés kiemelt területei az óvodában: A gyermek gondolkodás- és beszédfejlődését a látásos élmények hiányossága jelentősen befolyásolja, ezért különösen fontos a környezet vizuális megismertetése.

61

Területei: - Látásnevelés: a látás használatának megtanítása a távoli és a közeli környezetben. - A nagymozgás fejlesztése: mozgáskoordináció, mozgásbiztonság. - Térbeli tájékozódás a látás felhasználásával. - A finommozgás fejlesztése: a kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése. - A látás-mozgáskoordináció fejlesztése: finommozgások és nagymozgások esetében egyaránt. - Zenei nevelés: egyszerre fejleszti a hallást és a mozgást A hallássérült gyermek A hallássérült – siket- a kevésbé súlyos, vagy közepes fokban hallássérültnagyothalló-gyermekek óvodai nevelésének központi feladata - a korai pedagógiai és audiológiai gondozásra építve - a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. A fejlesztés eredményességét döntően meghatározza, hogy a gyermek az óvodába lépés időszakában milyen beszédmegértési, beszédkészenléti állapotban van. Ez függ a hallásállapottól és a beszéd kialakulását egyénenként is nagymértékben és eltérő módon befolyásoló egyéb tényezőktől (például mentális állapot, szociokulturális környezet stb.). Az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés az óvoda egész napi tevékenységében megjelenik. Minden, a szocializációt hatékonyan segítő munkajellegű tevékenységbe be kell vonni a hallássérült gyermekeket. A fejlesztés feladata: Az óvodai nevelés során arra kell törekedni, hogy a hallássérült kisgyermek hangmegnyilvánulásaival, majd beszéddel hívja fel magára a figyelmet, közölje kívánságait. Környezete igyekezzen a gyermek közölnivalóját, kommunikációs próbálkozásait megérteni. Az óvodai nevelés egész időtartamát átfogó feladat a kognitív funkciók és az érzelmi élet fejlesztése, alapvető önkiszolgálási szokások elsajátítása, az aktív nyelvhasználat építése. Ennek keretében kell fejleszteni a beszédértést, szókincset, szájról olvasási készséget, érthető kiejtésre nevelést. figyelmet kell fordítani a súlyosan hallássérült szülők gyermekeire.

Az értelmi fogyatékos gyermek Az értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Az integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodni kell a folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről. A kis lépések elvét alkalmazva, a gyermekekre jellemző cselekvésbe ágyazott gondolkodást figyelembe vevő képességfejlesztésük kellő időt, alkalmat 62

biztosít: a beszédindításra, a beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs bővítésére. Az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására, az adekvát játékhasználat elsajátítására, a kognitív funkciók fejlesztésére. Ezek kialakításánál kiemelt szerepe van a rendszerességnek, az utánzásnak, a gesztussal kísért, egyszerű verbális utasításnak, a zenének, a ritmusnak, a sok ismétlésnek. Az egymáshoz való közeledés, az egymás melletti tevékenykedés fejlesztése a csoportos foglalkozásokon valósítható meg. Pszichés fejlődési zavar miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermek A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés és oktatás keretében valósítjuk meg. Abban a kérdésben, hogy a gyermek, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vagy sajátos nevelési igényű, a pedagógiai szakszolgálat megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Agresszív magatartású gyermek Testi erejét fitogtatja, játékának tartalma és stílusa is agresszív, rombol, állandó vibrálás jellemzi. Preferáló megerősítő módszer hatékony: a jó tulajdonságait erősítjük, ehhez a körülményeket megteremtjük. Megbízásokat adunk, motiváljuk, tevékenysége révén dicsérjük. Együttműködési szituációkat teremtünk csoporttársainak kisebb csoportjaival. Szorongó gyermek Ép intellektus mellett eltér az adott korosztálytól elvárható viselkedéstől. Jellemző, hogy tudja, de nem meri mondani. Énképe negatív, önértékelése alacsony, alulteljesít. Vegetatív tüneteket is mutathat, társas kapcsolatai beszűkülnek. Kiemelten fontos a szorongó gyerek számára a pozitív megerősítés, a jó társas kapcsolatok kialakítása, sikerélmény biztosítása. Elvárásainkat csak fokozatosan emeljük, kialakítjuk reális önképét, többféle megoldási stratégiát gyakoroltatunk be. Szülők felé a pozitív történéseket jelezzük. Figyelemzavaros gyermek Nem tud koncentrálni, rendetlenség van körülötte, nem tudja megszervezni az életét, gyakorlás nem segít. Hiperaktív gyermek (figyelemzavar, motoros nyugtalanság, tanulási nehézség együttes) Motoros nyugtalanságra jellemző, hogy állandóan mozgásban van az optimális ingerlési szint fenntartása érdekében. Belső ingerlő központja alulműködik. 63

Tanulási nehézségre jellemző, hogy speciális az információ feldolgozás módja, az információk szétszóródottak. Cselekvését a következményekkel nem tudja összekapcsolni, büntetés hasztalan. Fontos számára az azonnali megerősítés, a pozitív, elfogadó légkör. Fizikailag is mellette kell állni, segíteni, rövid, világos, egyszerű utasításokat adni. Meg kell tanítani arra, hogy kérjen segítséget. Csak azt szabad elvárni tőle, amire képes. Sikerélményeket kell biztosítani számára. Hasznos lehet a sikert adó mozgásos tevékenység, elsősorban ami vesztibuláris ingert biztosít. Dyslexia veszélyeztetés Tünetei megjelennek a beszédben, magatartásban, az óvodában. A dyslexia-veszélyeztetettség az olvasás tanulás megkezdése előtt diagnosztizálható, és terápiával megelőzhető. Jellemzője a hangtévesztés, szótagcsere, összetett szavak elő-és utótagjának cseréje. A dyslexiás gyerekeknek nyelvfejlődési elmaradásaik vannak, mint pl. megkésett beszédfejlődés, makacs beszédhiba, ügyetlen beszédszervi mozgások, szűk aktív szókincs, szótalálási nehézségek, rövid és grammatikailag helytelen mondatszerkesztés, gyenge verbális emlékezet, rossz nyelvi elemzőképesség. Fejletlen lehet ritmusérzéke, lehet dominancia zavara, nehezen alakul ki a testsémája, ügyetlen a mozgása, rosszul tájékozódik térben és időben, szerialitási zavarai vannak. Óvodapedagógus feladata elsősorban a beszédhanghallás, térérzékelés fejlesztése, szükség esetén a dyslexia veszélyeztetettség szűrését és a fejlesztést logopédus végzi. Kommunikációs zavarok Mutizmus Jellemzője, hogy az otthoni környezeten kívül a gyermek sem felnőttel, sem gyermekkel nem létesít verbális kapcsolatot, viselkedése erősen szorongó. Feladatunk elsősorban szorongásuk oldása, sikerélmények biztosítása. Verbális megnyilatkozást nem szabad erőltetni, esetleg a fülbesúgás technikájára megtaníthatjuk. Artikulációs zavar: pöszeség, orrhangzós beszéd Beszédfolyamatosság zavara: dadogás, hadarás Hangadási rendellenesség: diszfónia (rekedtség) Amennyiben óvodánk Alapító Okiratában a Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásának köre bővül, úgy megtesszük a szükséges lépéseket fogadásukra: A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek Megmutatkozik az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédszervek gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, a szegényes szókincsben, a beszédmozgásokról szerzett emlékképek felhasználásának hiányában, a grammatikai fejletlenségben, az utánzóképesség gyengeségében nyilvánul meg. A 64

fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex - az életkori sajátosságokat, a játékosság elvét szem előtt tartó nevelési környezetben valósulhat meg. Az óvodai nevelés során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése, a speciális terápiák alkalmazása (diszlexia-prevenció, grafomotoros fejlesztés stb.) segít az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésében. Az autista, autisztikus gyermek Az autisztikus gyermekre legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés, a szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil. A fejlesztések során szükséges az intenzív, jól strukturált és a meglévő töredékkészségek használata, az egyéni motiváció megteremtése, a speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó módszerek alkalmazása. Az óvodai fejlesztés alapja minden esetben pszichológiai képességmérés. A fejlődési szint és szociális alkalmazkodás követése egyéni tervekkel történik. Az autisztikus gyermekek szükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez az óvodai környezet megfelelő kialakítása, és a speciális módszerekben képzett szakember vagy fejlesztő asszisztens jelenléte szükséges.

VII.4. Tehetséges gyermekek integrált nevelése óvodánkban Feladataink: A tehetséggondozást, az egyéni szintek kibontakoztatását, a kreatív önkifejezés fejlődésének lehetőségét támogatjuk. Ehhez adunk érzelmi biztonságot, inger gazdag környezetet és biztosítjuk a szabad játék és korai tanulás minden feltételét. A tehetségek felismerését, differenciált fejlesztését - egyénileg és kiscsoportos formában - szintén kiemelt feladatnak tekintjük. A feltételek kialakításával, a tevékenységek szervezésével, de elsősorban a gyermekek saját aktív tevékenységén keresztül segítjük a fejlődésüket. Mindezt úgy tesszük, hogy a gyermekek számára örömforrás legyen és minden egyes nap élményekkel gazdagon, menjenek haza az óvodából.

65

VII.5. Migráns gyermekek befogadása óvodánkba Feladataink: A gyermek-család megismerése (kapcsolatfelvétel, családlátogatás, Gyermektüköranamnézis-). A gyermek befogadásának gondos előkészítése. A gyermek összehangolt fejlesztését egyéni szükségleteihez igazítjuk (team munka, kölcsönös tisztelet, segítő együttműködés, szülők és az óvoda dolgozóinak pozitív viszonya). Az érintett és a többségi szülők pozitív, együttműködő, előítélet nélküli, segítőkész viszonyának kialakítása. A kognitív kompetenciák fejlesztése. Migrációs traumák hatásainak kezelése. Az én tudat, a jövőkép gondozása, gondolva az érzelmi az értelmi nevelés fejlesztésére.

66

VIII. PROGRAM BEVÁLÁSVIZSGÁLATÁNAK RENDSZERE

A szakmai dokumentumok egymásra épülésének modellje

HÉTSZÍNVIRÁG ÓVODA

Intézmény vezetés

Óvodai csoportok

Óvodai Nevelés Országos Alapprogram Pedagógiai program

DOKUMENTÁCIÓS RENDSZERÜNK

Munkaközösségek éves terve Az óvoda pedagógiai működési terve (éves munkaterv) Eseménynaptár

- Nevelési terv - Tevékenységi terv -Szokás-és szabályrendszer tervezete -Esemény és programterv -A gyermek egyéni fejlődésének nyomon követése -Egyéni differenciált fejlesztési terv -Felvételi és mulasztási napló

67

Az óvodánk szakmai dokumentumai: Az óvodánk pedagógiai programja az óvoda első számú szakmai dokumentuma. Alapja az óvodavezető évente elkészülő tervének, mely hidat képez az óvoda pedagógiai programja és az óvodapedagógusok nevelési- fejlesztési terve között. Az óvodavezető éves munkaterve az óvoda szakmai, működési dokumentuma, amely részletezi éves viszonylatban a feladatokat. Ennek alapján a csoportban dolgozó óvodapedagógusok megtervezik a csoportjuk fejlettségi szintjének megfelelően az óvoda pedagógiai programja alapján csoportjuk nevelési, fejlesztési programját, és elkészítik az egyéni-fejlesztést rögzítő dokumentumokat. A kiemelt figyelmet igénylő gyermek esetében, a fejlődés ütemét mindenkor szakember véleménye alapján a szakvéleményre, szakértői véleményre, szakértői javaslatra építjük. Célunk:  visszacsatolást kapjunk a valóság, a gyakorlat és az elképzelt célok összevetése érdekében: verbális, közvetlen illetve közvetett tapasztalatszerzés formájában  korrekt értékeket, tényeken alapuló értékelést kapjunk  váljék láthatóvá, hogy nevelő-fejlesztő tevékenységünk során, milyen nevelési eredményeket értünk el a csoport, illetve az egyes gyermek esetében Általános alapelveink:  fontos a vizsgálat tartalmának konkrét meghatározása  mindig az előző tapasztalatainkból indulunk ki  hatására innovációs folyamatnak kell elindulnia  a kompetencia határok mindenkori betartása A pedagógiai program beválás vizsgálatában részt vesz:  az óvodavezető  a munkaközösség vezető  a nevelőtestület által az ellenőrzésre, mérésre, értékelésre feljogosított óvodapedagógus. Az ellenőrzés, mérés, értékelés annak vizsgálata, hogy szakmai célkitűzéseinket hogyan, milyen hatékonysággal, színvonallal, eredményességgel tudjuk megvalósítani. Objektív eredményrendszerünk viszonyítási alapja a nevelőtestület által kidolgozott, meghatározott kritériumrendszer, mely a pedagógiai programunk sikerkritériumainak összessége, „a fejlődés jellemzői az óvodáskor végére” fejezetekre épül.

68

A belső mérésünk lehet: 1. Diagnosztikus (helyzetfeltáró, tájékozódó) 2. Formatív (folyamatkövetés, információk gyűjtése) 3. Summatív A nevelési eredményeket vizsgáló módszereink: Feltáró módszerek: - megfigyelés (közvetlen, közvetett) - vizsgálat (beszélgetés, dokumentum-elemzés, szociometria, aktonometria) Feldolgozó módszerek: - minőségi elemzés - mennyiségi elemzés Metodikai elveink:  szakmailag megalapozott legyen  a gyermekeket nem emeljük ki mérés céljából társai közül  az óvodai nevelés során az egész gyermeki személyiséget értékelni, mérni kell, a mérés során az eredményeket számszerűsítjük korcsoportra-csoportra vonatkoztatva elemezzük  az értékelés, mérés fogalomkörét egységben kezeljük  elengedhetetlen követelmény az ismételhetőség és összehasonlíthatóság  arra törekszünk, hogy ne igényeljen túlzott adminisztrációt: a mérés eredményeit mindenkor dokumentáljuk. Értékelés ütemezése: folyamatosan évente (bejövet, kimenet vizsgálat), alaposan 34 évente Mérjük az óvodába lépő gyermekek fejlettségét, valamint az óvodáskor végén az iskolába menő gyermekek neveltségi eredményeit. Felülvizsgálat rendje: A vizsgálat kiterjed a program hatékonyságára, kiemelten figyelve a környezet védelem és az egészség fejlesztésre. Felülvizsgálat módszere:  dokumentumelemzés  feltételek vizsgálata  mérések, mérőlapok elemzése  humanisztikai módszerek. Célunk:  visszacsatolást kapjunk a valóság, a gyakorlat és az elképzelt célok összevetése érdekében: verbális, közvetlen illetve közvetett tapasztalatszerzés formájában.  korrekt értékeket, tényeken alapuló értékelést kapjunk.  váljék láthatóvá, hogy nevelő-fejlesztő tevékenységünk során, milyen nevelési eredményeket értünk el a csoport, illetve az egyes gyermek esetében 69

A vizsgálat főbb szempontjai:  az óvodapedagógus fejlesztő munkája  a gyermekcsoport, a gyermekek egyéni fejlettségi szintje  a néphagyomány ápolás és a bábjáték fejlesztő hatása Pedagógiai programunk nagy hangsúlyt fektet az óvodai nevelés individualizálására. Ez azt jelenti, hogy ismernünk kell a gyermekek életkori-, egyéni sajátosságait, valamint az egyes gyermek eltérő fejlődési ütemét. Ezért elengedhetetlen a gyermek egyéni fejlődésének nyomon követése, a fejlesztés tartalmának meghatározása. A gyermek személyiség- fejlődésének nyomon követése a pedagógiai programunk alapján. Mérési területeink: - egészséges életmód, egészségfejlesztés terén elért fejlettségi eredményeit - érzelmi nevelés és szocializáció terén elért fejlettségi eredményeket - anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés terén elért mutatókat - a gyermek játékára jellemző fejlettségi mutatókat - verselés, mesélés, erén elért fejlettségi eredményeket - mozgás, a mindennapos mozgásos játék terén elért fejlődés jellemzői - ének, zene, énekes játék, gyermektánc terén elért fejlődés jellemzői - rajzolás, festés, mintázás, kézi munka terén elért fejlődés jellemzőit - a külső világ tevékeny megismerése, a környezetvédelem terén elért fejlődés mutatóit - munkavégzés terén elért fejlettség eredményeit - a tanulás terén elért fejlettség mutatóit. Elemezzük: - a gyermekek nevelésében megjelennek-e a tervezett nevelő, fejlesztő tartalmak, s azoknak milyen a hatása - a program milyen eredményeket hozott a szocializáció terén, a megismerésben, kommunikációban, mennyire biztosítottak a tapasztalatszerzés lehetőségei A mérőeszközökkel kapcsolatban a következők az elvárásaink: -

szakmailag megalapozott legyen fogja át a gyermeki személyiség egészét illeszkedjen a pedagógiai programunkhoz ne igényeljen túlzott adminisztrációt kezelje egységben az ellenőrzés, mérés, értékelés, fogalomkörét. 70

Elemezzük: - a gyermek ismeret és képességszintjét, szokás-szabályrendszerét - a szülők igényeit, elvárásait - az óvoda tevékenységrendszerét, fejlesztési tartalmait - a nevelőtestület felkészültségét, érdeklődését - az óvoda tárgyi feltételeit - az óvoda dokumentumait A program elemzése, értékelése. Elemezzük: - a gyermekek nevelésében megjelennek-e a tervezett nevelő, fejlesztő tartalmak, s azoknak milyen a hatása - a program milyen eredményeket hozott az érzelmi-erkölcsi- közösségi nevelés terén a megismerésben, kommunikációban, mennyire biztosítottak a tapasztalatszerzés lehetőségei - a gyermekek az egészséges életmód, egészségfejlesztés alakítása terén elért fejlettségi eredményeit - az érzelmi – erkölcsi-közösségi nevelés- testi és lelki egészség- fejlesztése és szocializáció terén elért eredményeket - a gyermekek játékára jellemző fejlettségi mutatókat - a gyermekek mesélése, éneklése, rajzolása, festése, a külső világ tevékeny megismerése, környezetvédelem, mindennapos testmozgása, munkavégzése terén elért fejlődés jellemzőit.

A felsorolt szempontok ellenőrzéséhez, elemzéséhez, értékeléséhez az óvoda alkalmazta a dokumentumelemzést, a feltételek vizsgálatát, a nevelő-fejlesztő munka közvetlen megfigyeléseit.

71

IX. HELYI PROGRAM HATÁLYOSSÁGI, LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

TÖRVÉNYESSÉGI

ÉS

Hatályosságát az SZMSZ-nek megfelelően az alábbiak szerint határozta meg a nevelőtestület. A módosított Pedagógiai Program akkor tekinthető elfogadottnak, ha azt a nevelőtestület 50 + 1% név szerinti nyilvános szavazással elfogadta.

A módosított Pedagógiai Programunk nyilvánosságra hozataláról az alábbiak szerint rendelkezünk: - A nevelési program eredeti, a mellékletekkel kiegészített változatát az óvoda vezetőjének irodájában lévő szekrényben helyezzük el. - Egy teljes változat a nyilvános betekintés lehetőségének biztosításaként- az óvoda nevelőtestületi szobájában található. - Az eredeti példánnyal azonos másolatot a nevelőtestület és az SZK választmányának tagjaihoz eljuttatunk.

72

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK A Hétszínvirág Óvoda módosított pedagógiai program hatályba lépés időpontja: 2013. szeptember 1. A módosított Pedagógiai program érvényességi ideje: Határozatlan időre szól A módosított pedagógiai program személyi és tárgyi hatálya kiterjed: A Hétszínvirág Óvoda óvodapedagógusaira A Pedagógiai program felülvizsgálata, módosításai Kötelező felülvizsgálat: Hatályba lépést követő nevelési év elején Egyéb felülvizsgálat: - fenntartó kezdeményezésére - jogszabály erre vonatkozó rendelkezése - a nevelőtestület 50+ 1% kezdeményezi - Szülői Közösség 50 + 1% kezdeményezi Döntés – előkészítő - érdekegyeztető fórumok közül az alábbiak javaslatára kell összehívni a módosítással foglalkozó nevelőtestületet: - napirendre tűzés - módosító javaslat megtárgyalása - ha a nevelőtestületből 10 fő kezdeményezi a módosítást - módosító javaslat megtételétől a nevelőtestület összehívására egy hónap múlva kerül sor - ha azonnal, akkor legalább 50%-os támogatottság kell az összehíváshoz. A programmódosítás előterjesztésére az alábbi előírásokat szabjuk: - írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőségének - a nevelőtestület elé terjesztése szóban, véleménykérés, döntés a módosítás elfogadásáról

73

Legitimációs záradék

1. Véleményezte: …………………………………………… Szülők Közössége

Szombathely, 2013. .…………………….

2. Elfogadta: …………………………………………... Hétszínvirág Óvoda nevelőtestülete nevében

Szombathely, 2013. ………………………..

3. Jóváhagyta: …………………………………………… Hétszínvirág Óvoda Óvodavezetője Szombathely, 2013. ………………………

74