A Páterdombi Szakképző Iskola. Pedagógiai Programja 2013

A Páterdombi Szakképző Iskola

Pedagógiai Programja

2013.

Érvényes: 2012. szeptember 1.-től 2017. augusztus 31.-ig

Tartalomjegyzék 1.

Nevelési Program ................................................................................................................. 1 1.1

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka .................................................................. 1

1.1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..................................................................................... 1 1.2

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................... 7

1.2.1

Az értelem kiművelése .......................................................................................... 7

1.2.2

Segítő életmódra nevelés ..................................................................................... 10

1.2.3

Kulturált életmódra nevelés ............................................................................... 11

1.2.4

A szakmai képzés alapozása............................................................................... 11

1.3

A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ...................................... 11

1.3.1

Az egészségnevelés célja ..................................................................................... 12

1.3.2

Erőforrások ............................................................................................................ 13

1.3.3

Alkalmazandó módszerek .................................................................................. 14

1.3.4

Az egészségneveléssel összefüggő feladatok tervezése ................................. 15

1.4 Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok .................................................................................................................................. 17 1.4.1 A szülő, tanuló, iskola és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ........................................................................ 17 1.4.2 A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekkel kapcsolatos közösségfejlesztő tevékenység ......................................................................................................................... 18 1.4.3 A tanulók közösségeivel és a diákönkormányzattal kapcsolatos közösségfejlesztő tevékenység ......................................................................................... 21 1.4.4 Az ünnepélyekkel, megemlékezésekkel, a hagyományok ápolásával kapcsolatos közösségfejlesztő tevékenység .................................................................... 22 1.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ....................................................................................................... 25 1.5.1.1

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ..................................................... 26

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje .............................................................................................................................. 27 1.6.1 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ......................................................................................................................... 27 1.6.2

Tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység ................................. 28

1.6.3

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ............................. 29

1.6.4

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése ................. 30

1.6.5

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ..................................... 31

Páterdombi Szakképző Iskola

Pedagógiai Program 2012.

1.7 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ............................................................................................................. 38 1.8 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ....................................................................................................................................... 38 1.8.1

Az igazgatóság és a nevelőtestület .................................................................... 38

1.8.2

A pedagógusok és a tanulók............................................................................... 39

1.8.3

A pedagógusok és a szülők................................................................................. 39

1.8.4

Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai ........................... 40

1.9 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint a szóbeli felvételi vizsga követelményei ................................................................................ 41 1.9.1

Tanulmányok alatti vizsgák................................................................................ 41

1.9.2

Osztályozó vizsgák .............................................................................................. 42

1.9.3

Javító vizsga .......................................................................................................... 42

1.9.4

Különbözeti vizsga ............................................................................................... 42

1.9.5

Pótló vizsga ........................................................................................................... 42

1.10 A felvétel és az átvétel helyi szabályai, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései ........................................................................................................................... 43 1.11 Az elsősegély-nyújtási és baleset megelőzési (TÁMOP 3.1.4.) alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ................................................................................ 43 2.

Helyi tanterv ....................................................................................................................... 44 2.1

A választott kerettantervek ........................................................................................ 44

2.2 A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma ........................................................................................................ 45 2.2.1

Kifutó óratervek.................................................................................................... 45

2.2.1.1

Szakiskola 9-10. évfolyam óraterve ............................................................ 49

2.2.1.2

Szakközépiskola 9-12. évfolyam óraterve ................................................. 51

2.2.1.3

Szakközépiskola nyelvi előkészítő osztály óraterve ................................ 52

2.2.1.4

Szakközépiskola 9-13. évfolyam óraterve ................................................. 53

2.2.1.5

Szakképzés óratervei .................................................................................... 54

2.2.2

Óratervek ............................................................................................................... 65

2.2.2.1

Szakiskola ....................................................................................................... 65

2.2.2.2

Szakközépiskola ............................................................................................ 69

2.2.2.3

Az érettségire épülő szakképesítések óratervei ........................................ 75

2.2.2.4

A szakiskolai szakképesítések óratervei .................................................... 86

3



A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként ................................................................................................................. 91 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét ................................................................... 104 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai................................................................................ 104 2.4.1

Az erkölcsi nevelés ............................................................................................. 104

2.4.2

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés .................................................................. 104

2.4.3

Állampolgárságra, demokráciára nevelés ...................................................... 104

2.4.4

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése ................................................... 104

2.4.5

A családi életre nevelés...................................................................................... 105

2.4.6

Testi és lelki egészség......................................................................................... 105

2.4.7

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség ...................................................... 105

2.4.8

Fenntarthatóság, környezettudatosság ........................................................... 105

2.4.9

Pályaorientáció ................................................................................................... 106

2.4.10

Gazdasági és pénzügyi nevelés ........................................................................ 106

2.4.11

A tanulás tanítása ............................................................................................... 106

2.4.12

Médiatudatosságra nevelés............................................................................... 106

2.5

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módjai.................. 106

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai ............................................................................................ 106 2.7 Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározása, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát .................................................................................................... 107 2.8

Az egyes érettségi vizsgatárgyak a középszintű érettségi vizsga témakörei ... 107

2.9 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei .............................................................. 107 2.10

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ............... 108

2.11 A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag ................................................................ 109 2.12

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .................... 109

2.13

Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ............................................ 109

2.13.1

Egészségnevelés, egészségfejlesztés ................................................................ 109

2.13.2

A környezeti nevelés: ......................................................................................... 110

2.14

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ........................................ 110 4



2.15 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek .............................................................. 111

3.

2.16

A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek ............................... 113

2.17

Otthoni feladatok meghatározásának elvei és korlátai .................................... 113

2.18

Új képzési módszerek, projektoktatás ................................................................ 113

Szakmai program ............................................................................................................. 116

5



1. Nevelési Program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka 1.1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolai nevelést-oktatást komplex folyamatként értékeljük. Oktató és nevelőmunkánk napi gyakorlatában törekszünk különböző tényezők – biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek – folyamatos figyelembe vételére, azok összhangjának megteremtésére. Felfogásunk szerint a nevelés és oktatás folyamatának a tanár és a diák két egyenrangúan meghatározó tényezője. Ebben a folyamatban azonban érvényesülnie kell a tanár vezető szerepének, aki szakmai felkészültségéből fakadóan felelős a tanórai pedagógiai légkör kialakításáért, a tanulók tevékenységének megszervezéséért, személyiségének fejlesztéséért. Munkája megszervezése során ugyanakkor kötelessége a diákok életkori és egyéni sajátosságainak figyelembe vétele. Az oktató-nevelő munka tanórai és tanítási órán kívüli szakaszában építünk mindazokra a hatásokra, amelyek a tanulókat a különböző közösségekben érik, hiszen a közösségek – különösen a kortárscsoportok – biztosítanak terepet – a pedagógus vezető, irányító, kezdeményező szerepe mellett – a diákok önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához. A megfelelő motiváció megteremtésével, a befogadást és az elsajátítást előtérbe helyező tanulásszervezési és módszertani eljárások alkalmazásával törekedünk a diákok aktivitásának növelésére. A tanárok módszertani kultúrájának fejlesztésével, a tanítási órák tudatosabb tervezésével/szervezésével a tanulási folyamatban fontosnak tartjuk a tanulók önálló tapasztalatszerzését. Az önálló ismeretszerzéshez felhasználjuk mindazokat a lehetőségeket (könyvtár, internet, stb.) amelyek a diákok számára hozzáférhetőek, tudásukat gyarapítják. Fontosnak tartjuk a kölcsönös bizalomra épülő tanár-diák viszony kialakítását, illetve továbbfejlesztését. Egyértelműen megfogalmazzuk és nyilvánosságra hozzuk a tanulókkal szemben támasztott követelményeket, elvárásokat. Ezek következetes betartása és betartatása mindenki számára egyértelműen választ ad a „mi miért történik?” kérdésre. A különböző érdekek megfogalmazásakor, ütköztetésekor a demokratikus „játékszabályok” betartásával, a döntés meghozatalakor érvényesítjük a rend és fegyelmezettség irányába mutató többségi akaratot. Folyamatos visszajelzést adunk a tanulói teljesítményekről, ezek változásáról, javításuk akadályairól. 1



Kommunikációs képesség és tájékozódás az információkban Az iskola tanulói számára – szakmaválasztásuknak megfelelően – különösen fontos mind a verbális, mind a nonverbális kommunikáció fejlesztése. Az információszerzés önállóságának és hatékonyságának növelése a különböző korszerű információforrások, ill. tanulási módszerek megismertetésével is történhet. Szembesüljenek „az információ korának kihívásaival”: a korszerű ismeretekre (és ismeretszerzésre) törekedjenek, ugyanakkor tudatosuljon bennük a manipuláció veszélye és a szelektálás szükségessége. A TÁMOP 3. 1. 4. projekthez is kapcsolódva fontos értéknek tartjuk a digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való alkalmazását. Önművelés, önképzés igénye Az iskolai tanulmányok befejezését követő folyamatos tanulás szükségességének (a versenyképesség megőrzése, nagyobb társadalmi, anyagi megbecsültség elérése) és lehetőségeinek bemutatása kiemelt feladatunk. Nemcsak a szakmai önképzés, továbbképzés, a nyelvtudás gyarapítása szükséges, hanem a világ dolgaiban való tájékozódás, a bonyolult emberi viszonyokban való eligazodás és az általános műveltség bővítése. Kreativitás, megújulásra törekvés Az alkotó szellem, az ötletgazdagság, a találékonyság különösen eredményessé és örömtelivé teszi a munkavégzést. A meglévő ismeretek elavulhatnak, a készségek elértéktelenedhetnek, ezért az átképzések, esetleg a szakmaváltásra is fel kell készíteni a tanulókat, mert az élethosszig tartó tanulás szükségességét a gyorsan változó piaci igények meg határozzák. Gyakorlatiasság és vállalkozó kedv A piacgazdaságban a szaktudás mellett a siker feltétele: az ismereteket a gyakorlatban, a változó piaci igényekhez igazodva is alkalmazni kell. Az értékes hagyományok ápolása, fenntartása mellett támogatni kell az újra való fogékonyságot, kezdeményezőkészséget. A munkához való pozitív hozzáállás Jellemzői a felelősségtudat, a fegyelmezettség, a pontosság. A tanulókban tudatosuljanak ezek az értékek, s ne csak anyagi elismerésre, hanem mások számára is hasznos, önmagában is elismerhető, értékes munkára, teljesítményre törekedjenek. A szakmaszeretet, a hivatástudat, a szívesen végzett tevékenység, a sikeresség mindmind teljesítménynövelő tényezők. Az önálló munkavégzésre való képesség Minden munkavállalóra vonatkozó követelmény: legyenek képesek a munkafolyamatok ésszerű megszervezésére, a feladatok erővel, energiával, idővel takarékoskodó, hatékony ellátására. Vezetési képességek

2



A csoporton belül szervezési, kommunikációs készségeken, a megnyerő személyiségjegyek elismerésén, az erőteljesebb önkontrollon, a stressztűrésen és a kimagasló teljesítményen legyen a hangsúly. Meghatározó alapelvek: a pedagógusok személyisége, példamutatása toleranciájuk, a nevelőtestület együttműködése) az alkalmazott módszerek differenciáltsága a folytonos módszertani és szakmai megújulás következetes értékelés

(pl.:

saját

értékrendjük,

A nevelési célok megvalósulásához vezető módszerek, eszközök, eljárások: Értékközpontúság A tanulók értékválasztásán alapuló felmérések (pl.: „Mit szeretnék?” típusú kérdések vagy egy-egy érték fontosságának számskálán jelölése) megbeszélése Életsorsok és műalkotások elemzése „Az év, az évszázad embere” típusú versengések megvitatása Etikus magatartás Az elvárások közös megfogalmazása, ellenőrzése és betartatása. Becsületesség Alapvető értékként kell megfogalmazni A bizalmat már eljátszott tanuló fokozott figyelése A csalás, puskázás, házifeladat-másolás el nem fogadása Pozitív példák állítása, elismerése A gyakorlati munkahelyeken jelentkező problémák felvetése, az érintettek tudomására hozása Igényesség Ragaszkodás a korábban megfogalmazott követelményekhez, megállapodásokhoz A különösen igényes feladatmegoldások elismerése, a hiányosságok számonkérése. Kitartás Egy-egy elismerésre méltó emberi teljesítmény, megvalósított fogadalom, elért nagy cél bemutatása (Médiafigyeléssel összekapcsolódva: csodás felépülések, sportesemények történetének megvitatása, stb.) Felelős életvezetés Tudományos kutatások tényanyagának, statisztikáinak felhasználása, összevetése az osztályban végzett vizsgálat eredményével vagy a tanulók tapasztalatával A hibás életvezetés veszélyeinek bemutatása ismert emberek sorsának tanulságain keresztül A tanulók gasztronómiai ismereteinek felhasználása

3



A védőnő, az iskolapszichológus, a testnevelő tanárok, a drogmegelőzéssel foglalkozó más szakemberek, a kortársoktatók, a rendőrségi szakemberek tevékenységének hasznosítása (tájékoztató előadások stb.) Az érintett tanulók, szülők tapasztalatainak meghallgatása. A témával kapcsolatos bőséges információs anyag bemutatása A szórakozás igényesebb formáinak, a művelődés lehetőségeinek a megismertetése és – legalább részben – közös gyakorlása (játékos vetélkedők szervezése, színház-, mozilátogatások) Önértékelés Az osztálykeretben végezhető megismerési tevékenységek (pl. játékos feladatok, önismereti gyakorlatok, tesztek). Rendszeres értékelés (Nem csak a magatartás, szorgalom félévi, év végi minősítése) A saját vélemény és a társak (szaktanárok) véleményének szembesítése játékos és komoly formában egyaránt. A képességek kibontakozásának elősegítése, rendszeres megmérettetési lehetőségek biztosítása a szakmai, tanulmányi munka mellett pl. az előadóművészetek (énekkar, ünnepélyek, megemlékezések, városi versenyek, Helikon), az alkotóművészetek (rendszeres iskolai rajz-, foto-, irodalmi pályázatok) s a sporttevékenységek területén is. A 9. évfolyam tanulói körében végzett felmérés az érdeklődési körökről, tehetségekről; a későbbiekben ennek eredményeire való támaszkodás. Nyitottság Egy-egy új zenei irányzat, köztéri szobor, film vagy divatújdonság megvitatása Különböző kultúrák feldolgozása

megismerését

lehetővé

tevő

úti

filmek,

könyvélmények

Tolerancia Előítéletek, beállítódások „tesztelése” osztályfőnöki órán. A TÁMOP 3.1.4. projekt keretében beindítottuk a konfliktus- és iskolai agresszió kezelési programot. Konkrét élettapasztalatok alapján bemutatjuk tanulóinknak az előítéletek rögzülésének veszélyeit. Szolidaritás Elsősorban az osztálytársak segítő tevékenységének megszervezése: tanulópárok alakítása, a hiányzó tanuló számára az órai vázlatok másolása, a tartósan betegek meglátogatása … Bekapcsolódás beteg gyerekek kívánságait teljesítő akciókba, segélyakciókba Véradás szervezése a 18 éven felüli tanulók részvételével Együttműködés Osztályok, tanulócsoportok közti vetélkedők szervezése (gólyavetélkedő, városismereti túra) A rendezvények lebonyolításának hagyományos rendje, az évfolyamonként változó feladatok (pl. 9. évfolyam – karácsonyi megemlékezés, 10. évfolyam – a magyar kultúra 4



napjának megünneplése, 11. évfolyam – a szalagavató, ballagás szervezése) a tanulók kezdeményezőkészségének, önállóságának, kreativitásának, egy közösség együttműködésének, igényességnek próbái, ugyanakkor siker- és élményszerzési lehetőségek is. Kiscsoportos foglalkoztatás pl. viták előkészítése, kollázs-készítés Változatos osztály- és iskolaprogramok szervezése iskolán belül és kívül. Pl.: projektnapok szervezése A közös élmények, emlékek, beszélgetések, értékítéletek, érzelmi közösséget teremtenek, s ez az alapja a tevékeny együttműködésnek. A viták, közös döntések a demokrácia gyakorlására is felkészítenek. A demokrácia tisztelete Az osztály választási, véleményformálási, kezdeményezési, döntési jogainak gyakoroltatása: közös programok, pl. osztálykirándulások szervezése, bonyolítása, értékelése, útravalóval, időbeosztásával kialakítása, megvitatása) A DÖK szerepének növelése az iskolai élet alakításában Állampolgári felelősség „Tallózó”, lapszemle az osztályfőnök, később egy-egy diák vezetésével; a legérdekesebb cikk megvitatása Szerepjáték, parodizálás Interjúkészítés Egy-egy közéleti szerepet vállaló szülő, ismerős meghívása osztályfőnöki órára Hazaszeretet, nemzeti hagyományok, helytörténeti ismeretek elmélyítése A városnéző séták, a múzeumlátogatások, a városismereti vetélkedők, a természeti értékeket megismertető túrák elősegítik a lokálpatriotizmus kialakulását is. A tanulmányi kirándulások az ország, a nemzeti kultúra értékeinek bemutatását is lehetővé teszik. Tanári, tanulói élménybeszámolók szervezése az adott témában. Az iskolai megemlékezések lebonyolítása során mind több tanuló aktivizálása. Az elhangzott ünnepi beszédek, levetített filmek megvitatása. Az ország értékeinek megismerését célzó évfolyamonkénti 1 napos osztálykirándulás lehetőségének biztosítása. Az emberi környezet védelme A diákok bevonása szűkebb környezetük rendjének, tisztaságának védelmébe: diákügyelet, hetesi teendők rendszeres ellátásának fontossága A padfirkák és rongálások elleni küzdelem Elemgyűjtési akció szervezése Az iskola körüli szemétszedés

5



Az osztályok folyamatos, ill. az iskola alkalmi dekorálása, feldíszítése (karácsony, ballagás) Kommunikációs képesség és tájékozódás az információkban, önművelés, önképzés igénye Könyvtárhasználati vetélkedő A tanulási módszerek kiválasztásának, alkalmazásának gyakorlása Memóriafejlesztő játékok, koncentráló képességet növelő játékok A különböző lapokban ugyanarról a tárgyról megjelenő írások összehasonlítása („igazságkeresés”) Olvasnivalók, kulturális programok ajánlása Kreativitás, megújulásra törekvés Az önálló feladatmegoldás, kezdeményezés, az eredeti gondolat, vélemény értékének elismerése Gyakorlatiasság és vállalkozó kedv Az iskolai célok megvalósításában a tanulók gyakorlati munkavégzési ismereteit is fel lehet használni: alapítványi bálok, fogadások során felszolgálási, terítési, értékesítési feladatok ellátása Gyakorlati tapasztalatot szerezhetnek a büfé működtetésében, az iskola környezetének parkosításában. Önálló „vállalkozásra” ösztönöznek a projektnapok is. Vezetési képességek A feladatok kiosztása során figyelembe kell venni a tanulók személyiségjegyeit, ambícióit, esetleges vezetési képességeit. A felelősök (osztálypénztáros, menzafelelős, DÖK-tag, faliújság-felelős) évente válthatják egymást, így több tanuló is szerezhet vezetési, szervezési tapasztalatokat. A feladattal, megbízással rendelkező tanulók beszámoltatása munkájukról. Saját szakterületén belül sikeres emberek meghívása osztályfőnöki órákra, a leendő szakmákhoz kapcsolódó munkavégzési, - szervezési tapasztalatok bővítése szálloda-, áruház-, üzemlátogatások során Önálló vélemény és kritika helyes megfogalmazása A vitakultúra alakítása az osztályfőnöki órákon Célja a jó szándékú meggyőzés, a hibás gyakorlat javítása. A kritika nem lehet sértő, lebecsülő. Kerülendő a mérlegelés nélküli elutasítás, az érveket, tényszerűséget nélkülöző indulatosság. Fontos a tévedéshez való jog és a tévedés belátásának gyakorlása A társadalmi viták követése a „hírfeldolgozó” órákon Kiselőadások Konfliktusok, problémák kezelése 6



A közösség működésében s a tagok egészséges lelkületének megőrzésében egyaránt meghatározó tényező. A problémák közös megoldására irányuló magatartás, a kompromisszumkészség kialakítása, a viselkedésnormák betartatása, a kollektivitás, az együttműködés készségének erősítése fontos feladat. A lappangó ellenérzések, feszültségek okának feltárása, elemzése nélkülözhetetlen a tanulók tanulók személyiségfejlesztése érdekében. A nyílt konfliktusok megfelelő mederbe terelése egyéni, kiscsoportos (a csoportbontás osztályfőnöki órán való megengedésével) vagy akár osztályszintű megbeszélések segítségével (pódiumbeszélgetések módszere), melynek tervezett színteret ad a TÁMOP 3.1.4 projekt.

Referencia-intézményi kapcsolatok Intézményünk a TÁMOP-3.1.7. Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése projektje során felkészült a referencia-intézményi működés szolgáltató tevékenységeinek ellátására. Ennek során hálózati működés keretében az alábbi területeken látunk el szolgáltató feladatokat az azt igénylő nevelési-oktatási intézmények részére: a kompetencia alapú nevelési, oktatási programot átfogóan, mintaadóan alkalmazó intézmény, referenciahely a gazdasági kultúra fejlesztésében mintaadó intézmény, referenciahely új típusú felsőoktatási gyakorlóhely, partnerintézmény, amely a modernizáció területein szervezeti kultúrája és módszertana szempontjából mintaközvetítő

1.2 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok meghatározásánál az alábbi négy fejezet különíthető el: Az értelem kiművelése Segítő életmódra nevelés Egészséges és kulturált életmódra nevelés A szakmai képzés alapozása A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési feladatokat a nevelés szokásos színtereire érdemes értelmezni: a tanórai, a tanórán kívüli iskolai, és az iskolán kívüli nevelési színterekre. A tanórai szinten belül célszerű a tantárgyakra lebontott feladatok megkülönböztetése.

1.2.1 Az értelem kiművelése Az értelem kiművelésének két alapvető feladata emelhető ki: a tanulási motívumrendszer és a tanulási képességrendszer fejlesztése. a) A tanulási motívumok fejlesztése 7



Ezen belül a következő motívumok fejlesztésére térünk ki. A megismerési vágy fejlesztése: A megismerési vágy alapja a kíváncsiság. Ennek fenntartása érdekében fontos: az ingergazdag környezet biztosítása, hogy mindenki megtalálja a kedvére való elfoglaltságot, ne unatkozzon, hogy a tanulók maguk végezzenek analízist, hogy a tanulók kapjanak önálló szintetizálási, rendszerezési feladatokat, hogy felmérjük a tanulók bemeneti tudásszintjét, és erre építve tervezzük meg a tananyag feldolgozását. A megismerési vágy másik mozgatója az érdeklődés. Ennek egyik alapvető forrása a felnőttek, a társak és a pedagógusok pozitív viszonya ahhoz, amit csinálnak és mondanak. Az érdeklődés kialakításában fontos, hogy minden gyerek mélyebben érdeklődjön egykét tantárgy iránt, illetve, hogy érdeklődéssel vegyen részt a sport vagy a művészetek valamely területén, legyen valamilyen hobbija. Ezt a célt több tanórai, tanórán kívüli tevékenység is szolgálhatja (TÁMOP 3.1.4), például: szakkörök (magyar- és idegen nyelvi, matematikai, szakmai és informatikai szakkörök), művészeti csoportok (énekkar, irodalmi színpad) szervezése DSE lehetőségei könyvtárhasználat aktív beépítése a tanulmányokba a számítógép és az Internet alkalmazása a tanításban mozi- és színházlátogatások, kiállítás- és múzeumlátogatás, tanulmányi kirándulás szervezése (TÁMOP 2.2.5B). a Gasztronómiai diákszekció tevékenysége, Külföldi szakmai gyakorlatok Külföldi és belföldi diákcsere kapcsolatok Az iskolai „jó gyakorlatok”(TÁMOP 3.1.7.) alkalmazása elősegíti a tanulási motívumok kialakítását, az érdeklődés felkeltését. A felfedezési vágy fejlesztése: Tehetséges, jó képességű tanulóink számára biztosítani kell a felfedező és problémamegoldó tanulás, oktatás lehetőségét. Erre csoportbontás nélkül éves szinten nem sokszor van lehetőség, de törekedni kell rá, hogy minden tantárgy tananyagából kiválasszunk évente egy-két témát és azt előkészítsük a felfedező, problémamegoldó tanításra. Ezt a módszert leginkább majd az emeltszintű érettségire felkészítő csoportoknál lehet alkalmazni. Játékszeretet és alkotásvágy fejlesztése: A játékszeretet fejlesztése középiskolában is fontos feladat. Törekedni kell arra, hogy a tantárgyak anyagában megtaláljuk azokat a témákat, amelyek játékos módszerekkel, szituációkkal dolgozhatók fel (elsősorban számítástechnika, anyanyelv- és idegen nyelv 8



tanítása során). Az osztályfőnöki órák kiváló lehetőséget biztosítanak különböző személyiségfejlesztő szituációs és szerepjátékok számára, melyeket a tanulók nagyon élveznek. Végül, de nem utolsó sorban a testnevelés órák egyik célja, az életkornak megfelelő komplexitású játékokat megtanítsa, megszerettetése. Az alkotásvágy fejlesztésének tanórán kívüli feladata, hogy kihasználjuk a környezetünkben lévő kulturális intézmények alkotó jellegű programjait, illetve iskolánk is tervezi hasonló programok szervezését, melyek az életmód, a rajz és irodalmi, fotópályázatok, stb. témaköréhez tartoznak. A tanulási vágy fejlesztése: Reálisan elvégezhető feladatok kitűzésével fejlesztjük a továbbtanulási szándék és az önfejlesztési igény erősítését. b) A tanulási képességek fejlesztése Megismerés A megfigyelési képesség fejlesztése: (elsősorban a labor és művelet tantárgyak kínálnak erre jó lehetőséget). Az átkódolás fejlesztése: ilyen például az idegen nyelv tanítása során a fordítás vagy a szöveges feladatok formalizálása, az olvasás folyamatában működő képzelet. Értelmezés: Minden tantárgy jó lehetőséget kínál e képesség fejlesztésére. Bizonyítás, érvelés: (A bizonyítási képesség fejlesztése rendszeres lehet matematika órán) A kommunikáció (a magyar nyelv tantárgy retorika fejezetének feldolgozása során) Ábrázolás és ábraolvasás: ábra és modell használattal, rajzvázlatok készítésével fejleszthető. A tankönyvek, taneszközök megválasztásánál fontos szempont legyen, hogy ábráival mennyiben fejleszti ezt a képességet. Helyi tantervünkben ezt a célt leginkább a rajz és vizuális kultúra oktatása szolgálja. Nyelvtudás: a tapasztalati nyelvtudás fejlesztésének fontos eszköze, lehetősége és feladata az olvasás és a szövegtanulás. Az értelmező nyelvtudás fejlesztése csak bizonyos szint után lehetséges. Ebben a szóbeli minták és egyre komplexebbé váló szövegek elolvasása segít. Beszéd és beszédértés: fontosnak tartjuk az artikulációs készség, a fejlett szóbeli közlési és befogadói képesség kialakítását, továbbfejlesztését, ha szükséges külső szakemberek bevonásával (logopédus, nevelési tanácsadó, fejlesztő pedagógus). Írás és olvasás: kiemelt feladatnak tekintjük az olvasási és íráskészség elsajátítását és ezek fejlesztését. Ez utóbbi feladatot csak a lehetőségek szerinti felzárkóztató foglalkozások, illetve a tanulókkal való egyéni foglalkozás keretében lehet megvalósítani. Formalizált kommunikáció: táblázatok, lexikonok, stb. használata Gondolkodás: Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Viszonyítás: rendszeresen gyakoroltassuk minden tantárgynál a több szempontú viszonyítást, a szelektálást, a keresést (például növényhatározó használata) és a szortírozást. Általánosítás és osztályozás: általánosítási és osztályozási feladatok gyakorlására minden tantárgy alkalmas. Különösen előnyös és a tanulási módszerek 9



elsajátítását is segíti, ha egy-egy tananyag tartalmát hierarchikusan osztályozzuk a tanulókkal közösen. Ezzel a szöveg-feldolgozási képességet is fejlesztjük. Problémamegoldás: fejlesztésére ugyanaz vonatkozik, mint az előző képességre. Tanulás: A tanulási képesség fejlesztése a kognitív képességek fejlesztésével és a tanulási módok optimalizálásával valósítható meg. Ezért fontos feladat megismertetni tanulóinkat az alapvető tanulási módokkal és megtanítani őket a helyes használatukra. A tanulás tanítása különösen az első évfolyamokon fontos feladat.

1.2.2 Segítő életmódra nevelés A segítő életmódra nevelés, fejlesztés feladata kettős: Az egyéni értékrend és kreativitás fejlesztése A szociális készségek fejlesztése a) Az egyéni szociális értékrend fejlesztése Kötődés: Az iskolai nevelés alapvető feladata megtalálni azokat a tanulókat, akikben gyenge a kötődési hajlam és elősegíteni annak megerősítését. Ez alapvetően az osztályfőnök feladata. Rangsorképzés: Az iskolai életet olyanná kívánatos alakítani, mely a rangsorképzési hajlam működését lehetővé teszi, ösztönzi, amelyben mindenki előbbre juthat valamilyen rangsorban, de csak az eredményei, a teljesítménye alapján. Csoportképzés és hovatartozási kötődés: Iskolai szinten leginkább a szakkörök, önképző körök, csapatsportok, csapatjátékok járulhatnak hozzá a csoportmotívumok fejlesztéséhez. De törekedni kell arra, hogy egyegy osztályközösség is csoporttá válhasson. E hajlam kapcsán kerül elő a vallási, etnikai, nemzetiségi hovatartozás és a hazaszeretet fogalma. Az iskola feladata ezekben a kérdésekben a pozitív viszonyulás kialakítása. Birtoklási hajlam helyes alakítása: Fontos, hogy a tanulók megismerkedjenek az antiszociális birtoklási viselkedés korlátozását szolgáló szokások, parancsolatok, erkölcsi normák, jogszabályok, szankciók történelmi alakulásával és a hatályos jogszabályokkal. Ez elsősorban a társadalomismeret és osztályfőnöki órák feladata. A megosztási, felajánlási (adakozási) ajándékozási hajlam működését lehetővé kell tenni az iskolában (például: Mikulás napi, Valentin napi ajándékozás, jótékony célú felajánlások szervezése). Párképzés és szexualitás, családi lét- és utódnevelés: Szintén osztályfőnöki és társadalomismereti órák témái lehetnek ezek a középiskolások számára különös jelentőséggel bíró témák. b) A szociális képességrendszer fejlesztésén belül fontos A szociális komponenskészletek gyarapításának segítése: 10



ba.) Szociális szokások és minták Nagyon fontos a tanulóknál az elvárásnak megfelelő magatartás kialakítása. Ehhez elsősorban megfelelő iskola életrendet és házirendet kell kidolgoznunk, betartását pedig következetesen ellenőriznünk. A különböző szociális minták különösen befolyásolják a serdülők személyiségének kialakulását. A tömegkommunikáció negatív mintáit az iskolában élményszerű, pozitív mintákkal kell ellensúlyozni. A legjobb módszer a személyes példamutatás, de történelmi hősök, irodalmi személyiségek példája is ezt a célt szolgálja. bb.) Szociális készségek Szociális készségek közül az alábbiak fejlesztését tartjuk fontosnak, például toleranciakészség, konfliktuskezelés, alkalmazkodás és együttműködő készség, stb. bc.) Szociális ismeretek A társadalmi, gazdasági, állampolgári legalkalmasabbak ezek közvetítésére.

ismereteket

tanító

tantárgyak

a

1.2.3 Kulturált életmódra nevelés 1. Ízlésformálás: esztétikus környezeti formák szakkörök kulturális csoportok kulturális rendezvények 2. Reális önbecsülés, önbizalom és ambíció kialakítása

1.2.4 A szakmai képzés alapozása A speciális kompetenciák (hivatás, szakma, foglalkozás, hobbi stb.) fejlesztése a szakmai képzés feladata. A nevelés felelőssége az ezek közös alapját képező tanulási és szociális kompetencia, valamint az alkotóképesség fejlesztése. Az alkotóképesség fejlesztése: Minden évfolyamon biztosítani kell, hogy a tanulók rendszeresen végezhessenek alkotó tevékenységet. Fel kell tárni az alkotó tevékenységre alkalmas tantárgyi tartalmakat (pl. alkotó ábrázolás, fogalmazás, szabályhasználat és szabályalkotás) Olyan tanórán kívüli szakköröket, érdeklődési csoportokat érdemes szervezni, amelyek felhasználhatók az alkotó tevékenység működtetésére (pl. virágkötészet).

1.3 A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok AZ EGÉSZSÉGES ISKOLA Az egészségvédő iskola olyan közösség, amely biztosítani kívánja mind a tanulók, mind az iskola alkalmazottai számára a testi, lelki jólétet. Az egészségnevelés az egészségfejlesztés tágabb szemléleti keretébe és eszközrendszerébe ágyazódik, ennél fogva az egészségfejlesztés része. Az egészségnevelés tanulási tapasztalatok bármilyen kombinációja, mely az ÖNKÉNT VÁLLALT egészséget támogató viselkedésformák alkalmazását hivatott elősegíteni. 11



Egészség – és cselekvésorientált tevékenység. Az egészségneveléssel el lehet érni, hogy az emberek képesek legyenek gondoskodni egészségükről, tervszerűen, közösségi vagy egyéni döntések alapján. Két fő elemre kell, hogy épüljön: önkéntes elkötelezettségre tervszerűségre Az egészségfejlesztés nemcsak az egészségügyi szektor feladata, hanem az oktatási szektor feladata is. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei: együttműködik a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberekkel, szülőkkel, diákokkal, hogy az iskola egészséges környezet legyen elősegíti a tanulók a tantestület és az iskola többi dolgozója egészségének védelmét, az egészség fejlesztését iskolai egészségnevelést és egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, együttműködik a helyi közösség szakembereivel, egészségfejlesztési programjukat felhasználja, kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a szabadidő hasznos eltöltésének olyan oktatási- nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a tanulók és pedagógusok jól-létét és méltóságát, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, lehetőséget teremt a siker eléréséhez. a primer prevenciónak nagy jelentőséget tulajdonít, a jól megvalósított egészségfejlesztési, egészségnevelési program csökkenti a másodlagos és a harmadlagos prevenció szükségességét.

1.3.1 Az egészségnevelés célja A mai modern társadalomban az iskolák egészségnevelő, egészségfejlesztő szerepe megnőtt, feladata többrétegűvé vált. Az oktató-nevelő munkán kívül számos más óvóvédő, értékközvetítő, személyiségformáló, szociális munkát kell felvállalnia. Az egészségnevelési tevékenység igen összetett személyiségformáló, személyiségfejlesztő munka, így nem lehet csak egyetlen területre korlátozni a megelőzési folyamatot, ahogy az egészségnevelés sem csak tanórákon, hanem más szakértő, segítő szervezetekkel közösen lebonyolított programok formájában valósulhat meg. CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Hosszú távú céljaink: minden tevékenységünkkel szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. személyi és tárgyi környezetével intézményünk segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a tanulók egészségi állapotát hosszú távon javítják és meghatározzák. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani, stresszes helyzetet kezelni. Nagyon fontosnak tartjuk a példamutatást! Középtávú céljaink: 12



Korszerű ismeretek átadása, melynek tudatában a tanulók megfelelő készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzésére és védelmére. Az egészséges életmóddal kapcsolatos értékek közvetítése. Társas kapcsolatok kialakulásának elősegítése. A káros szenvedélyek kialakulásának megakadályozása. Rövidtávú céljaink: állapotfelmérés céljaink megismertetése az érdekelt partnerekkel rizikócsoportok felismerése Az egészséges életmód és életszemlélet, magatartás területei az iskolában: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete mozgás fontossága testi higiénia étkezés, táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdései barátság, párkapcsolatok, szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben, AIDS prevenció személyes krízishelyzetek felismerése és stratégiák ismeret aktív szabadidő eltöltése, testmozgás szenvedélybetegségek elkerülése (dohányzás, alkoholfogyasztás, drogprevenció) személyes biztonság lelki egyensúly megteremtése tanulás, megfelelő tanulási technikák harmonikus párkapcsolat ideáljának kialakítása családi életre nevelés családtervezési módszerek ismertetése a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat) az egészséges és biztonságos környezet kialakításának igénye az egészséges életvitelhez szükséges képességek, a személyiség fejlesztése az egészségérték tudatosítása

1.3.2 Erőforrások Tárgyi feltételek: eszközök, audiovizuális felszerelések, szakirodalom Személyi feltételek: Iskolaigazgató Tantestület Pedagógiai asszisztensek Iskolaorvos Védőnő Szülők Iskolapszichológus Diákönkormányzatot segítő pedagógus Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős Diákok 13



Szabadidő szervező Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Rendőrség Az egészségfejlesztésben képzett pedagógus szakemberek elsősorban az osztályfőnökökre támaszkodnak, de szükséges a pedagógusok és az iskola egészségügyi szolgálat munkatársainak szoros együttműködése is. A legjobb program sem lehet eredményes, és a legfelkészültebb egészségnevelő, drogügyi prevenciós szakember sem tudja ellátni feladatát az iskolavezetés és a kollégák támogatása nélkül. A tantestület együtt működése elengedhetetlen. Fontos, hogy a tanárok tudják, mi a feladatuk, mit kell tenniük, ha kompetenciájukat meghaladó problémával találkoznak. Szükség van arra, hogy az iskolaigazgató, az egész tantestület, minden pedagógus egyetértsen az iskola egészségnevelő céljaival. Minden munkatárs véleménye fontos. Kiemelt jelentőségű a szakirányú végzettséggel rendelkező tanárok (biológia, testnevelés, társadalomismeret) bevonása a munkába. A szülők a diákok egészséges életvitelének cselekvő alakítói. A szülők és az iskola együttműködése elengedhetetlen. A szülők véleményét a szülői értekezleteken, fogadóórák alkalmával ismerhetjük meg, ezen alkalmakkor gyűjthetjük össze a szülők által megfogalmazott problémákat, majd ezeket közösen oldhatjuk meg. Az iskola-egészségügyi feladatokat az iskolaorvos és a védőnő együtt látja el. Feladataik a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, az érzelmi és intellektuális fejlődés követését, és a kóros elváltozások korai felismerését. Az iskolapszichológus a lelki eredetű problémák feldolgozásában segít a tantestületnek.

1.3.3 Alkalmazandó módszerek - előadás

- iskolarádió, iskolaújság

- kortárs segítő csoportok létrehozása

- személyiségfejlesztés, stb.

- olvasás - interaktív módszerek - bemutatás - beszélgetés, vita - csoportos témamegbeszélés - játék - gyakorolva tanulás - művészeti tevékenység - információközlés - szituációs játékok - elrettentés - helyzetgyakorlatok - filmvetítés - antidrog disco 14



Az egészséges életmóddal foglalkozó órák módszereikben eltérnek a többi órától, ezért az értékelés is más, formatív értékelés. Nem osztályozás, hanem hibák javítása, pótlása céljából történik. Az általunk értékelt események az önértékelés képességét fejlesztik, ami egyik célja, a programnak. A programok iskolán belül és kívül (pályázatok, versenyek, kirándulás, tábor) is megvalósulhatnak. ISKOLÁNK EGÉSZSÉGNEVELÉSÉNEK FŐBB SZÍNTEREI: Tanórák Mindennapos testedzés: a kötelező testnevelési órákon kívül különböző sportolási lehetőségeket biztosítunk a tanulók számára, kosárlabda (edzés), illetve szabad játék, kézilabda (edzés), illetve szabad játék, labdarúgás (szabad játék) asztalitenisz (igény szerint), kondicionáló javítását szolgáló eszközök használata (igény szerint). Gyógytestnevelő tanár vezetésével minden évben a gyógytornára javasolt tanulók gyógytornán vehetnek részt, amely segítségével nagymértékű javulás érhető el számos gerincbetegség esetén. Baleseti és munkavédelmi oktatások szervezése az iskolai helyiségek, eszközök szakszerű használatához minden év elején, rendkívüli programok előtt elsősegély nyújtási bemutatót szervezünk folyamatosan konzultálunk a szülőkkel, iskolaorvossal, védőnővel a tanulók egészségügyi problémáiról meghívott szakemberek által tartott előadásokat szervezünk tantermeink világítása szabványnak megfelelő, szellőztetés rendszeres kiemelten kezeljük iskolánk helyiségeinek rendjét, tisztaságát faliújságon rendszeresen figyelemfelkeltő plakátokkal hívjuk fel a figyelmet a káros szenvedélyek elkerülésére összehangolt pedagógiai munkával figyelünk a tanulók túlzott terhelésére KÖZEGÉSZSÉGÜGYI FELADATOK ELLÁTÁSA Iskolánkban a kerületi egészségügyi szolgálattól iskolaorvos és védőnő lát el feladatot. Szervezésükben, velünk együttműködve az alábbi feladatokat látják el: Pályaalkalmassági szűrővizsgálatok évente Tisztasági vizsgálatok szűréssel egybekötve Közös használatú helyiségek rendszeres ellenőrzése Elsősegélynyújtó ládák folyamatos ellenőrzése, feltöltése Járvány esetek jelentése Akut egészségügyi problémák ellátása Közreműködés iskolai egészségnevelési programokban

1.3.4 Az egészségneveléssel összefüggő feladatok tervezése Feladat

Felelős

Határidő

Az éves kötelező Igazgatóhelyettesek Folyamatos szűrővizsgálatokon való részvétel 15



Feladat

Felelős

biztosítása a szűrés elvégzése

Osztályfőnökök

Határidő (külön ütemezés szerint)

Ifjúsági orvos Védőnő Az éves lebonyolítása

fogorvosi

szűrés Igazgatóhelyettesek Folyamatos Osztályfőnökök

(külön ütemezés szerint)

Ifjúsági fogorvos Segítségadás a lelki problémákkal Osztályfőnök küszködő tanulók részére Ifjúságvédelmi felelős

Folyamatos

Iskolapszichiáter Védőnő Az egészség, mint a legfontosabb Osztályfőnökök emberi érték fontosságának Iskolaorvos, tudatosítása Védőnő

Folyamatos

Az egészséges táplálkozás szerepe

Folyamatos

Osztályfőnökök

(az osztályfőnöki éves programban tervezettek szerint)

Szakmai tanárok Iskolaorvos Védőnő Az egészséges életmód kialakítása

Osztályfőnökök

Folyamatos

Iskolaorvos Védőnő A higiénikus munkakörnyezet

Osztályfőnökök

Folyamatos

Szakmai tanárok Szakoktatók A káros küzdelem drog)

A

szenvedélyek elleni Osztályfőnökök folyamatos (dohányzás, alkohol, Védőnő a témában meghívott külső szakemberrel, kortárselőadóval

mozgás,

a

sportolás Testnevelő tanárok

16

Folyamatos


Feladat


Felelős

Határidő

fontosságának felismertetése A szabadidő értelmes eltöltése

Osztályfőnökök

folyamatos

Szabadidő szervező

1.4 Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 1.4.1 A szülő, tanuló, iskola és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A tanulókat az iskola életéről, az iskola munkatervéről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják az alábbiak szerint: az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és az iskolai faliújságon/iskolarádión keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik a diákönkormányzattal, az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervéről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: Az iskola igazgatója szükség szerint a Szülői Szervezet választmányi ülésén és egyes osztály szülői értekezletein, Az osztályfőnök és a szülői szervezet tagjai folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: A szülőkel való kapcsolattartásunkban a nyitott iskola elvét követjük. Igyekszünk megteremteni és rendszeresen működtetni azokat a fórumokat (honlap, összevont szülői értekezlet, szülő-tanár találkozó), amelyek segítenek megismerni a szülők véleményét, javaslatait. Szülői értekezlet Feladata: • A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, • A szülők tájékoztatása • az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, 17



• az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, • a helyi tanterv követelményeiről, • az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, • saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, • a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintéjéről, • az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, • a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatója felé. Fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás módszerei, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, felzárkóztatás.) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő és a jövendő diák betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselők, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. Kollégium A kollégiummal való együttműködést a kollégiumi nevelőtanár személye biztosítja. A kapcsolattartás elsősorban az osztályfőnökökön keresztül történik.

1.4.2 A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekkel kapcsolatos közösségfejlesztő tevékenység Az osztályfőnök pedagógiai munkájának alapvető feladata és célja a tanulók megismerése és fejlesztése. A két tevékenység nem különíthető el egymástól, de a munka egyes szakaszaiban egyik vagy másik előtérbe kerülhet, megelőzheti a másikat. A megismerés - iskolában és iskolán kívül - permanens folyamat, soha sem lehet befejezettnek nyilvánítani. A tanulók folyamatos megismerésének legfontosabb lehetőségei és módszerei: Az osztályban tanító szaktanárok tapasztalatainak felhasználása, tudásszint-mérések: Minden szaktanár szaktárgyából általában év eleji tudásszint-felmérést végez. (A belépő 9. évfolyamokon ez ajánlott.) Ezek a felmérések elsősorban a tanulók bemeneti tudásszintjéről, kognitív képességeiről adnak információt, erre építve tervezhetjük meg a tananyag feldolgozását. Ezen kívül az osztályfőnöknek fontos megismernie a tanulók szaktanárok által feltárt érdeklődési körét, szakmai irányultságát, kézügyességét, stb.

18



A tanulókkal folytatott egyéni és csoportos beszélgetések: A tanulók közvetlenebbül, őszintébben nyilvánulnak meg, mint írásos felmérés alkalmával. Közben az osztályfőnök meggyőződhet a tanulók gondolat- és érzelemvilágának, magatartásának motiváltságáról, gazdagságáról vagy sekélyes voltáról. Megállapíthatja a tanulók állításai mögött meghúzódó érdekeltséget és meggyőződést vagy annak hiányait, kifürkészheti cselekvéseik indítékait, megkeresheti az egymáshoz vagy a közösséghez való kötődésük bonyolult szálait. A tanulók megfigyelése közösségi rendezvényeken: Kötetlen foglalkozásokon, rendezvényeken a tanulók oldottabban nyilvánulnak meg, sok olyan tulajdonságuk kerül a felszínre, amelyet az osztályfőnök nem hagyhat figyelmen kívül, például a tanulók szervezőkészségéről, megbízásuk teljesítéséért érzett felelősségéről, a másik nemhez való viszonyáról, illetve a tanulócsoport együvé tartozásának szilárdságáról vagy éppen ingatag voltáról. Osztályfőnöki látogatás szakórákon, kollégiumban, csoportos gyakorlatokon: Az osztályfőnök tanítványainak új oldalait ismerheti meg. Meggyőződhet képességeikről, magatartásukról, gyakorlati érzékükről, munkához való hozzáállásukról, stb. A pályaorientáció szempontjából is fontosak lehetnek az ilyen látogatások. Kollégista tanulók esetében a kollégiumi nevelők tapasztalatai is segíthetnek az osztályfőnöknek a tanulók segítőképességének, rendszeretetének, esztétikai fejlettségének, stb. megismerésében. Családlátogatáson, szülői értekezleten, fogadóórán nyerhető tapasztalatok: A szülői értekezlet és a fogadóóra lehetőséget ad arra, hogy az osztályfőnök viszonylag rövid idő alatt sok szülőt ismerjen meg személyesen, s ezáltal első kézből tájékozódjon a szülők véleményéről. Annak felderítésére is jó alkalom, hogy a szülők mennyiben ismerik az iskolai céljait, feladatait, érték- és normarendszerét, illetve, hogy melyek a szülők elvárásai az iskolával szemben. A családlátogatás lehetőségével csak ritkán, elsősorban az úgynevezett problémás tanulók esetében élünk. Az osztályfőnök feladatai a közösségfejlesztés kapcsán: Egy csoport közösséggé válása fokozatosan megy végbe. Legfontosabb szakaszai: kezdeti együttlét szerveződés a közösség erőinek kibontakoztatása együttműködés öntevékenység kialakulása. Ezek a szakaszok nem különülnek el mereven egymástól, inkább az előrehaladás menetét mutatják. A tanulók megismerésének, személyiségfejlesztésének és közösséggé alakításának együtt kell haladnia. A kezdeti időszakban az osztályfőnök egy laza csoporttal áll szemben, akik nem ismerik egymást, összekerülésüket tőlük független tényezők szabják meg. Az

19



osztályközösség kialakítása azonban már kezdetben sem előzmény nélküli, mozgósítani lehet a tanulók általános iskolai közösségi élményeit, tapasztalatait. A szerveződés folyamatát az osztályfőnöknek kell megindítani, melynek első lépései az ismerkedés, a követelménytámasztás, a tájékoztatás és az osztályprogram felvázolása. Az ismerkedés: Nagyon fontos a tanév eleji bemutatkozás, erre legalább egy, de inkább két osztályfőnöki órát kell szánni. Ezzel alapozódik meg a személyes kapcsolat az osztályfőnök és az osztály, illetve az osztály egyes tagjai között. Már ekkor kialakulnak bizonyos érzelmi reakciók: rokonszenv, ellenszenv, közömbösség, stb. Átmeneti helyzet adta kapcsolatok teremtődhetnek az osztályon belül, például egy helyről bejárók, kollégisták, ugyanazon általános iskolából érkezettek, stb. Ezek általában felszínesek, külsőségesek, de már baráti párok, összetartozó csoportok is képződhetnek. Az osztályfőnök feladata a spontán kapcsolatok létrejöttének segítése. A követelménytámasztás: A tanulókkal ismertetni kell a közelebbi és távolabbi célokat, követelményeket. Ezt nemcsak az osztályfőnök, hanem minden szaktanár feladata is a saját szakterületén. Az azonos követelményeknek való megfelelés rendkívül fontos szerepet tölt be a közösségfejlesztésben. A feladatok tudatosítására, a leglényegesebb magatartási normák elfogadtatására irányuló hatások biztosítása és a közösségi élmények érzelmi telítettsége különösen kezdetben nagyon lényeges. E szakaszban különös jelentőségű az osztályfőnök vezetése (diktatórikus, demokratikus, engedékeny, stb.), amely egyben megadja a növendékeknek is az alaphangot. A tájékoztatás: Tájékoztatni kell az osztályt a szokássá érett iskolai hagyományokról: házirendről, diákéletről (diákönkormányzat, diákújság, rádió), vagy szokásos tanulmányi versenyekről és egyéb iskolai rendezvényekről (tanévnyitó, tanévzáró, szalagavató, ballagás, diáknap, ünnepi megemlékezések), az öntevékeny művészeti csoportokról (pl: énekkar, irodalmi színpad), sportszakkörökről, könyvtárhasználatról, stb. Az osztályprogram felvázolása: Ez az osztályfőnöki órák témáinak, valamint az órán és az iskolán kívüli közös megmozdulások megtervezésének folyamata. Az osztályfőnöki órák témáinak összeállításakor az osztályfőnök igyekezzék maximálisan támaszkodni az osztály érdeklődésére. Az órán és az iskolán kívüli osztályprogram összeállításakor is törekedni kell a tanulók aktivizálására: közös mozi-, színház-, múzeum- vagy kiállítás látogatás, osztálykirándulás, klubdélután tervezésénél az osztályfőnök jelezze, hogy ezek megszervezésében és lebonyolításában számít az önkéntesen jelentkezőkre. Az osztályfőnöki munka további feladata a közösségfejlesztés szempontjából a tanulók beilleszkedésének elősegítése, valamint a közösségi együttműködés szabályainak elsajátíttatása és betartatása a közösség erőinek kibontakoztatásával. Osztályfőnöki órákon a kötetlen beszélgetések során lehet megfelelő élményeket,

20



tapasztalatokat mozgósítani az életet szabályozó erkölcsi normák megállapításához, a helyes szokások kialakulásához és gyakorlásához. Egyes témáknál szakavatott külső előadót érdemes hívni, például védőnő, iskolaorvos, rendőr. Minden évfolyamon alkalmazhatók a hagyományos pedagógiai módszerek kiegészítéseként a drámapedagógia eszközei, eljárásai. A drámapedagógia sajátossága, hogy a munkálkodás többnyire csoportban zajlik, tehát közösségi jellegű és célzatú. Olyan témáknál, amelyeknél szeretnénk elkerülni a személyeskedést, az egymásra mutogatást, kifejezetten hasznos, ha a tanulók és a tanár is egy elképzelt szerepbe bújik. A drámajátékok emellett fejlesztik a kommunikációs képességet, megkönnyítik a beilleszkedést, önismeretre, emberismeretre, az emberi méltóság tiszteletére nevelnek. Összpontosított, megtervezett munkát követelnek, nemcsak az értelmi képességeket, de az érzelmi életet és az értékvilágot is gazdagítják. Alkalmazásával nagyobb esély van a világra nyitott, kiegyensúlyozott, derűs személyiség kialakításához. Fontos, hogy a tanórán kívüli iskolai programokban is megtalálja a személyre szabott feladatát az osztály minden tagja. Például osztálydekorálás, iskolaszépítés, faliújság készítés, iskolaújság, -rádió szerkesztése, ünnepi megemlékezéseken való szereplés. Ugyanez vonatkozik az iskolán kívüli közös akciókra: kirándulás, klubdélután, mozi-, színházlátogatás, stb. Az ilyen események szervezését, lebonyolítását mindig erős élmények kísérik, melyek érzelmileg is erősítik a közösség tagjainak összetartozását. A közösségfejlesztés kapcsán soha nem szabad megfeledkeznünk az ezzel párhuzamos személyiségfejlesztésről és a tanulókkal kapcsolatos egyéni bánásmód alkalmazásáról. A közösségfejlesztés akkor éri el maximális célját, amikor egy-egy osztályközösség tagjai egységgé szerveződnek és ezt az egységet fenn is tartják az együttműködés és az öntevékenység által. Ennek kialakítására iskolánkban leginkább a négy/öt évfolyamos szakközépiskolai képzés során van lehetőség.

1.4.3 A tanulók közösségeivel és a diákönkormányzattal kapcsolatos közösségfejlesztő tevékenység A tanórán kívüli tevékenységgel kapcsolatos: A közösségfejlesztő tevékenységek körébe tartozik a különböző diákkörök (szakkörök, érdeklődési körök, művészeti csoportok) szervezése. Működtetésükre finanszírozási okok miatt nincs, vagy alig van lehetőség. Ez az egyes szaktanárok kompetenciája. Iskolánk jellegéből adódóan nemcsak az egyes szaktárgyak elmélyítését tűzik ki szakköreink, érdeklődési csoportjaink, hanem a tanulók kreativitásának, alkotásvágyának, művészi hajlamainak, kézügyességének, mozgásigényének kielégítését és fejlesztését. Az iskolai diákönkormányzat szervezése és működtetése. A Diákönkormányzat a tanulók hivatalos érdekképviseleti szerve, melynek tevékenysége egyrészt a közvetlen tanulmányi és intézményi viszonyokra, másrészt a diákélet egyéb tevékenységeire terjed ki. Végső soron az iskolai oktató-nevelő tevékenységrendszer hatékonyságának, sikerének fontos eleme. 21



1.4.4 Az ünnepélyekkel, megemlékezésekkel, a hagyományok ápolásával kapcsolatos közösségfejlesztő tevékenység Iskolánk életében fontos szerepet játszanak a kulturális és tantárgyakhoz fűződő hagyományok ápolása. Ez utóbbihoz tartozik az iskolai, városi, megyei és az országos tanulmányi és szakmai versenyeken, rendezvényeken való aktív részvétel. Iskolánk által évente meghirdetett versenyek: -

SZKTV házi fordulói

-

OSZTV házi fordulói

-

Páterdombi Kupa

-

Olasz Anikó, Bein György, Szabó Katalin emlékversenyek

Kulturális hagyományaink: 1. Nemzeti ünnepeink méltó megünneplése tanulóink által adott műsorok keretében 2.Egyéb kulturális rendezvényeink: Mikulás (osztálykeretben) Karácsony ünnepe intézményi szinten Megemlékezések: Az aradi vértanúkról, a kommunista diktatúra és a holocaust áldozatairól A Magyar Kultúra Napjáról A költészet napjáról A Magyar Nyelv Hetéről Világnapok, emléknapok (Föld, zene stb.) Alapítványi bál Szalagavató Ballagás Ifjúsági rendezvényeink, amelyet a diákönkormányzat patronál, szervez. Diáknap Gólyavetélkedő A közösségfejlesztés teljesítési kritériumai

Célok

Feladatok, tevékenységformák, szervezeti keretek

Ellenőrzés, mérés, értékelés

Az ember társadalmi Osztályfőnöki órákon: A diákok empatikus létének, a különböző az előítélet, az esélyegyenlőség, a készsége, közösségekhez tolerancia stb. fogalmak tisztázása előítéletessége tartozásának kérdőívekkel, a negatív megnyilvánulások tudatosítása, a tesztekkel mérhető. megbeszélése, problémafeltárás, közösségi lét Értékelhető eredmény okkeresés, konfliktusmegoldás az személyiségalakító, lehet az osztályon

22


Célok egyéni sikereket is elősegítő szerepének felismertetése A szociális fejlesztése:

értékrend

az előítélet-mentesség, a társadalmi igazságosság, az esélyegyenlőség, az esélyteremtés szükségességének megértetése, elfogadóbb, toleránsabb, szemléletmód kialakítása

A kommunikáció, a kapcsolatteremtés sikerességét megalapozó készségek fejlesztése




érintett diákcsoportokkal közösen belüli konfliktusok osztályfőnöki irányítással számának csökkenése, kulturáltabb szituációs gyakorlatok megoldásmódjuk, az aktuális hírek, társadalmi együtt elért jelenségek megvitatása eredmények, teljesített pozitív minták megmutatása a követelmények diákok szűkebb vagy tágabb számának növekedése és környezetében, hivatkozás akár tv- (osztályműsorokra, filmekre vagy irodalmi nevelőtestületi szintű értékelések: hősökre is (videózás) fegyelmezési, statisztikai adatok, felmérések jutalmazási adatok, a összefüggéseinek, tanulságainak magatartás-, megfogalmaztatása szorgalomminősítések mutatói)

A tanulók egymásról és önmagukról alkotott képének reálisabbá formálása, a pozitív. szemléletmód gyakoroltatása (pl.a Gordon-módszer felhasználása)

Szociometriai vizsgálat felmérő jelleggel a kilencedik, a változásokat mérő szándékkal az utolsó Kommunikációs gyakorlatok, évfolyamon. kapcsolaterősítő játékok Kontaktometriai A közösségi együttlét kötetlenebb mérések formáinak megteremtése, iskolán Az egyes osztályok belüli és kívüli szabadidős programok közös programjainak szervezése (színház-, mozi-, száma, változatossága, múzeumlátogatás, koncertek, minősége is mérhető: l. előadások stb.) elégedettségmutatók A közös élményekre épülő közösségi alkalmazása kötődés erősítése (osztálykirándulások szerepe) Fokozott odafigyelés a perifériára szorultakra, szakember (pszichológus) segítségének igénybevétele az okok feltárásában, a problémák megoldásában A kapcsolatépítés segítése pozitív ösztönzéssel, az osztálytársak

23


Célok




bevonásával, ill. a rendszeres „kimaradás” számontartásával, A szociális érzékenység számonkérésével elmélyítése, a szolidaritás, az Segélyakciókhoz, gyűjtési elesetteken, hátrányos felhívásokhoz való csatlakozás helyzetűeken segítés Osztályon belüli segítő tevékenységek lehetőségeinek keresése megszervezése: beteglátogatás, vázlatmásolás, tanulópárok alakítása… Véradáson való részvétel ösztönzése A csoportlétre, A közösségi lét iskolai kereteinek szervezeti és társadalmi megteremtése: optimális létszámú létre való képesség csoportok, osztályok szervezése fejlesztése Az évfolyamon belüli, ill. az évfolyamok közti együttműködés formáinak meghatározása (munkatervbe foglalt, hagyománykövető feladatmegosztás)

A közösségi sikerek számontartása, elismerése

A műsorok, rendezvények előkészítő munkájának, lebonyolításának ellenőrzése, Önkéntes alapon szerveződő vezetői értékelése kiscsoportok (tanulókörök, művészeti csoportok, sportkörök, diák- Elégedettségmérés önkormányzati szervezetek) A tisztségviselők működésének biztosítása beszámoltatása, Tisztségviselők, felelősök választása, munkájuk értékelése megbízatása A csoportmunka A kooperatív tanulási technikák, a ellenőrzése, minősítése projektmódszer alkalmazása pl. a tantárgyi és nem karácsonyi vásár szervezésében tantárgyi keretekben is Az iskolai hagyományok őrzése mellett a változtatás lehetőségének a Értékelő csoport megteremtése, a diákokból, tanárokból, diákkezdeményezések támogatása pontozásos mérés, Iskolaszépítő akciók, díszítő és jutalmazás tisztasági versenyek Méltó megemlékezések a nemzeti ünnepekről, évfordulókról

Iskolai arculatalakítás, a pozitív kép erősítése: ünnepi egyenruha,

24




Célok


pályaválasztási kiállításon való igényes megjelenés, osztálytablók, internetes honlap készítése Az érdekérvényesítő A diákjogok, emberi jogok készség kialakítása tudatosítása, hozzáférhetővé tétele, a demokratikus véleménynyilvánítás, A vezetői képességek döntéshozatal gyakoroltatása osztályfejlesztése és iskolai ügyekben A versengés és együttműködés késztetésének összehangolása

az

A DÖK működtetése Osztály- és iskolai – városi, országos szintű vetélkedők, versenyek (a gólyavetélkedőtől a városismereti túráig, a helikoni versengéstől az internetes kalandtúráig)

Közösségi jutalmazások, elismerések hagyományos gyakorlata

1.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, az ügyeleti rend szerinti ügyelet ellátása,

25



tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 1.5.1.1 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév kezdete előtt, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztályba járó tanulók szüleivel. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát az osztályban tanítókkal egyezteti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: (digitális) napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező egészségügyi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

26



1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 1.6.1 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Különös figyelmet fordítunk a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdő tanulók problémáinak idejében történő felismerésére, nyomon követésükre és szorosan együttműködünk a szakvéleményt kiadó Nevelési Tanácsadóval. A téma kidolgozásakor figyelembe vettük, hogy a magatartási, beilleszkedési zavarok oka végtelenül sokrétű és személyiséghez kötött vagy személyiségfüggő, leggyakrabban azonban a háttérben szocializációs zavarok, a szocializációs folyamat sérülése található, illetve a család nem biztosítja a nevelés minimumát. A magatartási zavarral küzdő tanuló iskola iránti attitűdje gyakran negatív; iskolakerülés, agresszivitás, negatív énkép, társaival, tanáraival való kedvezőtlen kapcsolat jellemzi. A beilleszkedési és magatartási nehézségek enyhítésében alapvető szerepe van az osztályfőnöknek, a diákközösségnek, a kortárssegítő csoportoknak, az ifjúságvédelmi felelősnek, és a pszichológusnak. Az osztályfőnök feladata nemcsak a beilleszkedési, magatartási nehézségek időben való felismerése, hanem okaik feltárása is. Nem mindegy, hogy e problémák hátterében tanulási nehézség, motivációhiány, a család működési zavara, negatív kortárshatás vagy életkori sajátosságokkal csak részben magyarázható személyiségfejlődési rendellenesség áll. A megfigyeléseken, tapasztalatokon, más szaktanárok jelzésein, esetleg szociometriai vizsgálat eredményén, az ifjúságvédelmi, rendőrségi stb. közléseken alapuló probléma-felismerést „oknyomozó”, megoldást kereső egyéni elbeszélgetések kövessék. A tanulóval való kommunikáció fenntartása még fegyelmezési, fegyelmi intézkedést igénylő helyzetekben is elengedhetetlen. A magatartásváltoztatás szükségességét és módját a tanulónak kell felismernie – ezt az osztályfőnök sokféle módon segítheti: fokozott odafigyeléssel biztatással, a kellő motiváció megtalálásával (kedvezőbb életkilátások, perspektívateremtés, „testhez álló” feladatok adása, lelkesítő célok kitűzése) a legkisebb pozitív változás elismerésével önismereti gyakorlatok, konfliktus-feloldási technikák, önkontroll-módszerek tanításával (pl. a harag levezetésének lehetőségei Campbell: Óvjuk őket c. könyve alapján) tanulási nehézségek esetén eredményességet növelő módszerek közös kipróbálásával, korrepetálási lehetőségek felkutatásával, differenciált foglalkoztatással közvetett módon: kortárssegítők, barátok, szerelmek, sporttársak stb., kisebb tanulói csoportok vagy akár az egész osztályközösség ráhatásának növelésével (Nem szabad hagyni, hogy a deviáns magatartást tanúsítók

27



hangadókká váljanak; az osztályközösség eltérő értékrendje meg kell, hogy fogalmazódjon !) ifjúsági ügyekkel foglalkozó bírósági tárgyaláson való részvétellel, a szerzett tapasztalatok megbeszélésével a szülőkkel való együttműködéssel (hiteles információk cseréje, közös ellenőrző tevékenység stb.), az osztályban tanító szaktanárokkal való rendszeres konzultálással, egyeztetéssel szakellátás (ifjúsági pszichiáter, iskolaorvosi szolgálat, drogambulancia, stb.) igénybe vételével ifjúságvédelmi segítség kérésével, esetleg hatósági intézkedés kezdeményezésével A tanuló eltávolítását - a Közoktatási törvény fegyelmi eljárásra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően – a többi tanuló veszélyeztetésének elkerülése indokolhatja.

1.6.2 Tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység Minden embernek vannak valamilyen területen az átlagosnál jobb, sokszor kiemelkedő képességei. A pedagógus feladata tehát elsősorban az, hogy felderítse ezeket a (néha egészen különleges) képességeket, és kibontakoztatásukat legjobb tudása szerint segítse. Különösen fontos ez iskolánkban, ahol a tanulmányi munka a többségnek nem nyújt igazi sikerélményt, ami nélkül pedig a kiegyensúlyozott életvitel elképzelhetetlen. Ennek érdekében a pedagógus részéről feltétlenül szükséges: Jó kapcsolat az osztályközösségekkel, hiszen csak így alakulhat ki az a bizalom, mely őszinteséget, nyíltságot eredményez az egyéni elbeszélgetések során. Tanórán kívül is minden lehetőséget kihasználni az egyes tanulókkal való ismerkedésre, érdeklődési körük, életkörülményeik, igényszintjük megismerésére. Olyan helyzetbe hozni tanítványainkat, ahol esetlegesen még önmaguk által sem ismert képességeikre fény derülhet, érdeklődésük jó irányba fordulhat (pl. kisebb szereplések, osztálydekoráció, osztályfőnöki órák keretében az élet különböző területeihez kapcsolódó kiállítások látogatása stb.) Legyen széles körben tájékozott szűkebb hazája (a város, esetleg a megye) lehetőségeivel, az itt működő egyesületek (tudományos, sport, hobby, vallási, stb.)) helyszíneivel, látogatásuk feltételeivel, és a tanulót irányítsa oda, ahol a legtöbb lehetőséget kapja egyéni képességeinek kibontakoztatására. A szociális, illetve anyagi körülményekből fakadó hátrányok leküzdéséhez minél több segítséget nyújtani, felhívni a figyelmet az esetleges pályázati lehetőségekre. Az iskola lehetőségeihez mérten helyben is biztosítja azokat a feltételeket, melyek közt az egyéni érdeklődés kielégítést nyerhet. A szabadidő-szervező fontos feladata, hogy a városban zajló rendezvényekről az iskola tanulóit értesítse (faliújság, iskolarádió, stb.)

28



A választható foglalkozások időkeretének terhére érdeklődési körök szerint szervezett csoportok (énekkar, egészséges életmód, hagyományőrző, valamint szakmai jellegű csoportok). Elsősorban a diáknapok keretében adódik lehetőség vetélkedők szervezésére, de jó alkalom erre egy évforduló is. Indulunk az iskolák közötti vetélkedőkön, versenyeken is, melyekre a tanulókat egyéni foglalkozások keretében készítjük fel. A sport terén tehetséges tanulóink eddigi hagyományainknak megfelelően kézilabdában, labdarúgásban, kosárlabdában, röplabdában és atlétikában szerepelhetnek az iskola csapatában. Az osztályfőnök tevékenységben

szerepe

a

tehetség,

képesség

kibontakoztatását

segítő

A középiskolai tanulmányok kezdetén meg kell ismernie a tanulók tudásszintjét, a későbbiekben folyamatosan követve alakulását. Nem csak tanulmányi területen (pl. idegennyelv-tudás, helyesírási, matematikai készségek, logikus gondolkodás, esetleg intelligencia mérése), hanem a különböző szabadidős tevékenységek, sportok, érdeklődési körök, manuális tevékenységek, szervezői munka területén is (pl.: ének-, hangszeres zene, társas-, néptánctudás, színjátszás, szép kiejtési, próza-, versmondási, számítógépes ismeretek, rajztudás, népi mesterségek, stb.) Az osztályfőnök szerepe a továbbiakban elsősorban koordináló, illetve ösztönző jellegű: a megfelelő szaktanár figyelmének felhívása a tehetséges tanulóra osztály-, esetleg iskolai szintű tevékenységformák, feladatok, szereplési lehetőségek keresése (pl: társastánctudással alapítványi bálok műsorában, szalagavató bál nyitótáncában való közreműködés; jó kézügyességű tanulók dekorációs feladatokkal való megbízása…) szakköri, sportköri, énekkari tagság kezdeményezése verseny-, pályázati, kiállítási lehetőségek ajánlása Az iskola nevelőtestülete törekszik arra, hogy a szakmai, tanulmányi versenyképesség növelése, elismerése mellett az alkotóművészetek, az előadóművészetek s a sporttevékenységek területén is rendszeres megméretési lehetőséget biztosítson a tanulók számára. Irodalmi-, foto-, rajzpályázatokat, versmondó versenyeket rendszeresen hirdetünk pl.: a magyar kultúra napjához, a költészet napjához stb. kapcsolódva. A „valamihez értés” élménye, a képességek felfedezése önbizalom- és teljesítménynövelő, ugyanakkor örömszerző lehetőség valamennyi diák számára! A városi, területi, országos rendezvények, vetélkedők (Helikon stb.), közismereti, szakmai, tanulmányi versenyek (OSZTV, Implom József Helyesírási Verseny) az igazi tehetségek kibontakozását segíthetik elő.

1.6.3 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a 11/1994 MKM rendelet 6. §. alapján segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját.

29



A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai különösen: az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét, gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken, a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására, az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról, az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése: szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére.

1.6.4 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése Figyelembe vettük, hogy a tanulási kudarc oka nagyon gyakran a hátrányos helyzet, a szülők társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helye miatti alulmotiváltság, a kedvezőtlen szociokulturális környezet. A hátrányos helyzet csökkentését legjobban a tudáshiány csökkentésével tudjuk enyhíteni. A tudás alkalmazásának készségét, a képességek fejlesztését szolgálja a kerettantervi tananyag begyakorlására szánt 10-20%-os időkeret, amit az egyes tantárgyaknál a helyi tanterveinkben rögzítünk. Az információszerzés készségének megtanítását is fontosnak tartjuk; a könyvtári foglalkozások, az informatika tananyag egy része, illetve a tananyaghoz kötődő feladatmegoldások egy része is ezt szolgálja. A tanulásban leszakadókat, a könyvtár, a számítógépek rendszeres használata, az esetleges kollégiumi és iskolai korrepetálások is segíthetik.

30



A tankönyvválasztásnál törekszünk arra, hogy könnyen érthető, jól tanulható tankönyvet válasszunk tanítványainknak (sok ábrát és feladatot azokhoz magyarázatot is tartalmazzanak). Folyamatosan figyeljük a pályázati lehetőségeket, és minden olyan pályázati lehetőséget megragadunk, amelynek révén enyhülhet a tudásbeli és kulturális hátrány. Egyéni bánásmódot biztosító iskolai és pedagógiai környezetben segítjük az individuális hátrányok csökkentését. Törekszünk a tanulók személyiségének megfelelő differenciált pedagógiai módszereket alkalmazására. Fontosnak tartjuk még a mentálhigiénés gondozást az egészséges testi-lelki fejlődés biztosítására. Ezt részben folyamatos tanórán kívüli egyéni beszélgetésekkel kívánjuk elérni, részben mentálhigiénés szakember alkalmazásával, a pedagógiai tevékenységbe való bevonásával, harmadrészt pedig szükség esetén a megfelelő szakemberhez utalással segítünk (mentálhigiénés szakember, nevelési tanácsadó, pszichológus, pszichiáter.) Őszinte tájékoztatás a szülők és diákok felé: az elvárásokról követelményekről még a beiskolázás előtt A felzárkóztatás egyéb formái Magántanuló felkészítése – súlyos betegsége miatt – egyéni foglalkozás keretében A Kt 120. § (1) bek. megjelölt magántanulói viszony az iskolával a szakmákra előírt egészségügyi alkalmassági feltételek miatt nem létesíthető. Egyes tantárgyakból az értékelés, minősítés alól mentesített tanulók számára szervezett egyéni foglalkozás fejlesztőpedagógusok bevonásával. A szakmára előírt egészségügyi alkalmassági vizsga feltételei meghatározzák az iskolába történő felvétel lehetőségeit. A Kt. 30. § (9) bekezdésében megfogalmazottak – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés, minősítés alóli mentesítés – a szakképző évfolyamokon nem mindenütt alkalmazható.

1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Gyógypedagógiai nevelés, oktatás Intézményünkben gyógypedagógiai ellátást biztosítunk az arra rászoruló SNI tanulóknak, a szakvéleményükben foglalt tartalommal és időkeretben. A fejlesztő foglalkozásokat a Béke Ligeti Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján gyógypedagógusok vezetik. Az egészségi állapotuk alapján II. kategóriába sorolt tanulóknak gyógytestnevelő tart külön testnevelés órákat. Intézményi, szervezeti együttműködések: Intézmény megnevezése

Kapcsolat formája

31



Folyamatos

Alkalomszerű

x

Rendőrség

x

Bíróság Nevelési tanácsadó

x

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

x

Helyi önkormányzatok

x

Cigány kisebbségi önkormányzat

x

Családsegítő

x

Gyermekjóléti szolgálat

x x

Civil szervezetek

x

Polgárőrség Védőnők

Nincs kapcsolat

x

Gyámhatóság

x

Gyermekotthon

x

32



SWOT analízis:

Erősségek

Gyengeségek

Jól felkészült, innovatív tanárok:

Sok esetben gyenge beiskolázási átlag,

a pedagógusok továbbképzéseken tanulásszervezés, oktatás stb.)

részvétele szakmai a beiskolázott (differenciált hiányosak kompetencia alapú A beiskolázott hátránya nagy Stabilitás a tantestületben A pénzügyi A tantestületben érték a szakmai fejlődés korlátozottak. Jó értelemben vett liberalizmus

tanulók

alapismeretei

tanulók

szocializációs

források,

lehetőségek

Szakmai, iskolai múlt

Az évismétlők, és az igazolt és igazolatlan órák száma magas

Stabil külföldi partneri kapcsolatok

A magántanulók száma növekszik

Magas szintű ifjúságvédelmi tevékenység

A HH és HHH tanulók szüleivel való kapcsolattartás nehézségekbe ütközik

Színvonalas tevékenység

szabadidő-szervezői

Barátságos környezet, jó tárgyi feltételek

A deviáns viselkedésformát követő tanulók száma társadalmi szinten nő

Biztonságos iskolai környezet Tömegközlekedéshez igazított csengetési rend Pedagógus módszertani szakképesítések nagy száma Jó kapcsolat a szakszolgálatokkal, ifjúságvédelmi szervezetekkel Társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal való folyamatos kapcsolattartás, pályázatok írása (TEMPUS, CKÖ stb.) A tanulási nehézséggel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását az intézmény vállalta

33



Lehetőségek

Veszélyek

Külső kapcsolatok további bővítése

Demográfiai nehézségek

Pályázatokon való fokozottabb részvétel

hullámvölgy,

beiskolázási

Kapcsolat erősítése a szülőkkel

Tárgyi-pénzügyi feltételek romlása

IKT eszközök széleskörű alkalmazása

Az oktatáspolitika gyors, átgondolatlan változásai.

Hosszú távú oktatási-nevelési tervezés Kompetencia eredmények javítása Az alapítványok támogatásába

bevonása

a

tanulók

A szülői-családi háttér romlása Beiskolázási átlag gyengülése A frekventált osztálylétszám

osztályokban

magas

Differenciált tanulásszervezés szélesebb A központi normatívák csökkenése körben való alkalmazása a tanórákon tanulásban akadályozott tanulóknál. Konkrét célok meghatározása. Alapvető célunk, hogy biztosítsuk az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célunk az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása. A hátrányos helyzetű tanulók hátrányainak kompenzálása az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében, az intézmény minden tevékenysége során: a beiratkozásnál, felvételinél, adminisztratív ellenőrzéssel, diagnosztikai méréssel, tanításban, ismeretközvetítésben, korszerű oktatási módszerekkel, tanulók egyéni fejlesztésében, egyéni fejlesztési terv kidolgozásával, az értékelés gyakorlatában, tanulói előmenetelben, egyénre szabott számonkéréssel, előmenetel követéssel, a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, a szülőkkel való szoros együttműködéssel, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában, a továbbtanulásban, pályaorientációban, a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, módszertani továbbképzésekkel,

34

a



8.2. Intézkedési terv

A helyzetelemzésben megfogalmazott probléma

Az intézkedés

Az elérendő cél konkrét szöveges megfogalmazása

leírása

felelőse

A beiskolázott tanulók A tanulók alapismereteinek Differenciált tanulásszervezés Igazgató, szakmai és alapismeretei hiányosak bővítése felzárkóztatással segítése a felzárkóztatás érdekében, nevelési igazgatóhelyettes, vezetők, Szabadidős programok szervezése, munkaközösség ifjúságvédelmi felelősök, városi rendezvényeken való részvétel A beiskolázott tanulók közül Osztályfőnök segítségével egyre több a szocializációsan felmérés készítése a problémás hátrányos helyzetű tanulókról; a hátrány leküzdésének megkezdése

Tanulmányi sikeresség Osztályfőnök segítségével biztosítása a HH-s és HHH-s célcsoport beazonosítása, tanulóknál fejlesztés koordinálása A pénzügyi források, Pénzügyi források lehetőségek korlátozottak. szerinti bővítése

Ifjúságvédelmi felelősök Nevelési igazgatóhelyettes, nyilvántartásának elkészítése, ifjúságvédelmi felelősök, védőnői, iskolaorvosi felvilágosító osztályfőnökök órák, rendhagyó osztályfőnöki órák külső szakemberek (Gyermekjóléti Szolgálat) segítségével megszervezése;

a Pályázatok figyelése, pályázatírás, Nevelési igazgató, a mentorálás, könyvtárfejlesztés, nevelőtestület, osztályfőnök délutáni könyvtárhasználat

lehetőség Pályázatok folyamatos figyelése, Pályázatfigyelő team; pályázatírás, alapítványok segítsége alapítványok kuratóriumai

Az évismétlők, valamint az Ne növekedjen az évismétlők, Folyamatos kapcsolattartás a Osztályfőnökök, igazolt és igazolatlan órák valamint az igazolt és szülőkkel és gyakorlati oktatásvezető, munkahelyekkel, ifjúságvédelmi 35

gyakorlati felelősök,


A helyzetelemzésben megfogalmazott probléma száma magas


Az intézkedés

Az elérendő cél konkrét szöveges megfogalmazása igazolatlan órák száma

leírása

felelőse

önkormányzatokkal (jegyzőkkel), DÖK segítő pedagógus és a családsegítő központtal, DÖK szervezete ifjúságvédelmi szakszolgálattal, iskolapszichológus, CKÖ-vel,

A HH és HHH tanulók A szülőkkel való rendszeres A szülők meghívása rendezvényekre, szüleivel való kapcsolattartás kapcsolattartás előmozdítása esetmegbeszélések tartása, a nehézségekbe ütközik halmozottan hátrányos helyzetet igazoló dokumentumok beszerzése

A deviáns viselkedésformát és az antiszociális magatartásformát követő tanulók száma nő

Megtanuljuk kezelni a tanulókat és a helyzeteket; deviancia mentes életmódra való felkészítés

A székhely és tagintézményvezetők, osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelősök, DÖK segítő pedagógus és a DÖK szervezete

Iskolapszichológusi szolgálat Nevelőtestület tagjai, biztosítása, biztonsági őr nevelési igazgatóhelyettes, alkalmazása, ifjúságvédelmi felelősök, DÖK segítő pedagógus és a rendőrök bűnmegelőzési DÖK szervezete, kortárs felvilágosító órái, segítő szakemberek segítők igénybevétele osztályfőnöki jelzés alapján önismeret, konfliktuskezelés, csoportépítés témakörben; segítő beszélgetések és esetmegbeszélések szülőkkel és tanulókkal, osztályfőnökkel, családgondozóval, összevont szervezése, nevelőtestületi szervezése, 36

szülői

értekezletek értekezletek pedagógus


A helyzetelemzésben megfogalmazott probléma


Az intézkedés

Az elérendő cél konkrét szöveges megfogalmazása

leírása továbbképzéseken biztosítása

A tanulási nehézséggel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók járnak az intézménybe

Tudjuk biztosítani a tanulók számára fejlesztő foglalkozást és az integrált oktatás feltételeit (pl.: eszközhasználat)

való

felelőse részvétel

Együttműködés az EGYMI-vel és a Nevelőtestület, nevelési szakszolgálatokkal (Nevelési igazgatóhelyettes, Tanácsadó, Rehabilitációs Bizottság); ifjúságvédelmi felelősök, továbbképzéseken, konferenciákon való részvétel, délutáni könyvtárhasználat

37



1.7 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a házirend elfogadása előtt. Részt vesznek az iskolai programok szervezésében. Évente egy alkalommal diákparlamenten nyilvánítanak véleményt az iskola működésével kapcsolatos kérdésekről.

1.8 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 1.8.1 Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: az iskolavezetés az igazgatótanács a tanácsadó testület ülései (nevelőtestületi, munkaközösségi) a különböző értekezletek, melyek időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. megbeszélések tájékoztatók Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint szóbeli és írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az igazgatótanács tagjai kötelesek: az igazgatótanács ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóságnak és az igazgatótanácsnak A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az igazgatótanáccsal.

38



1.8.2 A pedagógusok és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról tájékoztatást kapnak: az igazgatótól o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén o a diákközgyűlésen rendszeresen (évente legalább egy alkalommal), o a DÖK hirdetőtáblán o az iskolai diákgyűlésen o az iskola honlapján a nevelési, szakmai igazgatóhelyettesektől, tagintézmény vezetőtől: o diákgyűléseken az osztályfőnököktől: o az osztályfőnöki órákon ifjúságvédelmi felelőstől: o osztályfőnöki órán, hirdetőtáblán szabadidő-szervezőtől: o osztályfőnöki órán o hirdetőtáblán A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatják. Szóbeli tájékoztatás szülői értekezletek fogadóórák szükség esetén a szülőkkel egyéni elbeszélgetések az iskolában vagy családlátogatások alkalmával fogadóórákon kívül Írásbeli tájékoztatás ellenőrző könyvön keresztül A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel vagy a nevelőtestülettel.

1.8.3 A pedagógusok és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskola alapdokumentumairól (Pedagógiai program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend), az aktuális feladatokról tájékoztatják: a) az igazgató a szülői munkaközösség választmányi ülésén, a bejárati ajtónál elhelyezett hirdető táblán, az alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül az iskola honlapján keresztül b) igazgatóhelyettesek, tagintézmény-vezető a szülői munkaközösség elnökségi ülésén, 39



a bejárati ajtónál elhelyezett hirdető táblán, az alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül az iskola honlapján keresztül c) az osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős az osztály szülői értekezleten, és ellenőrző füzeten keresztül A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatására az alábbi fórumok szolgálnak: családlátogatások, szülői értekezletek, fogadóórák, írásbeli tájékoztatók az ellenőrző füzetben indokolt esetben a szülőkkel történő egyéni elbeszélgetések (fogadóórán kívül) A szülői értekezletek és fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői munkaközösség választmányával. A szülők és más érdeklődők az iskola Pedagógiai programjáról, Szervezeti és Működési Szabályzatáról és Házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint az igazgatóhelyettesektől, tagintézmény-vezetőtől kérhetnek tájékoztatást. Az iskola Pedagógiai Programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg. az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola tanári szobájában, az iskola igazgatójánál, igazgatóhelyetteseknél.

1.8.4 Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel és szervezetekkel a fenntartóval a megyei önkormányzati közgyűléssel és annak hivatalával a helyi önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal a megyei pedagógiai intézettel helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel a helyi nevelési tanácsadóval az iskola-egészségügyi szervezettel gyermekjóléti szolgálattal gazdasági- és agrárkamarákkal az IPOSZ-szal gazdálkodó szervezetekkel, egyéni vállalkozókkal gyakorlati munkahelyekkel 40



munkaügyi hivatallal a minisztériumok szakoktatási főosztályaival az NSZFI-vel és az FVM VKSZI-vel iskolai alapítványokkal a szakhatóságokkal (NAV, OEP, PSZÁF, Magyar Államkincstár, VPOP, ÁNTSZ, Oktatási Hivatal, Tűzoltóság, Munkavédelmi Felügyelőség, Foglalkozásegészségügyi Szakszolgálat, iskolaorvos, védőnői szolgálat, Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatósági Hivatal, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, OKM Támogatáskezelő, Rendőrség, stb.) A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért igazgatóhelyettesek, a tagintézmény-vezető felelősek.

az

igazgató,

az

A fenntartóval, a megyei önkormányzattal, a minisztériumokkal, a kamarákkal a kapcsolatot az igazgató tartja. A szakmai szervezetekkel, a gyakorlati munkahelyekkel, a munkaügyi hivatallal történő kapcsolatokat elsősorban a szakmai igazgatóhelyettes és a tagintézmény-vezető irányítja. A pedagógiai intézettel, az egészségügyi szolgálattal, az iskola pszichiáterével a nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálattal történő kapcsolatokat a nevelési igazgatóhelyettes szervezi. A kapcsolattartás formái és módjai: közös értekezletek tartása, szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, közös rendezvények/versenyek szervezése, intézményi rendezvények látogatása, napi szakmai tájékozódás személyesen vagy telefonon. Az iskola életéről, eseményeiről a médiának az iskola igazgatója vagy az általa megbízott személy adhat hivatalos tájékoztatást.

1.9 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint a szóbeli felvételi vizsga követelményei 1.9.1 Tanulmányok alatti vizsgák A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján szervezzük. Tanulmányok alatti vizsga: az osztályozó vizsga, a különbözeti vizsga, a pótló és javítóvizsga. A vizsgák időpontjáról – a javítóvizsga kivételével - a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. Tanulmányok alatti vizsgát – az e rendeletben meghatározottak szerint – független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. 41



A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

1.9.2 Osztályozó vizsgák Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, ha a meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozó vizsga – kivéve, ha engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, – egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is. Osztályozó vizsga részenkénti letétele engedélyezhető annak a tanulónak, aki a szakiskolából a szakközépiskolába való átlépésre kapott engedélyt. Ez a tanuló a tanév közben is tehet rész – osztályozó vizsgát(kat). A tanév végéig azonban köteles az előírt összes tantárgyból az osztályozó vizsga követelményeinek eleget tenni.

1.9.3 Javító vizsga Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. A javítóvizsga időpontjáról a tanév végén az osztályfőnök, a tanévzáró ünnepélyen az igazgató, a tagintézmény-vezető tájékoztatja a tanulókat. A javító vizsga időpontját az iskola bejáratán a szorgalmi idő lezárásakor ki kell függeszteni.

1.9.4 Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát tehet az a tanuló, akinek ezt írásbeli határozat alapján engedélyezték. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Különbözeti vizsgát a tanév folyamán folyamatosan lehet szervezni.

1.9.5 Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást 42



befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

1.10 A felvétel és az átvétel helyi szabályai, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései Intézményünkben felvételi vizsgát nem szervezünk. A tanulók felvételének alapja az általános iskolában szerzett érdemjegyek eredménye – magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából, és idegen nyelvből) az 5. 6. 7. osztály év végén, és a 8. osztályban félévkor. Ez az elv a szakközépiskolában és a szakiskola szakképző évfolyamára is igaz. Az átvételt kiskorú tanuló esetében a tanuló és a szülő írásban kéri az iskola igazgatójánál. A kérelemben fel kell sorolni az iskola/osztály változtatás indokait és csatolni kell az eddigi tanulmányok hiteles dokumentumait. Az átvételről a leendő osztályfőnök, az iskolavezetés véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. Nem vehető át tanuló abba az osztályba, amelynek létszáma eléri a maximális osztálylétszámot. Az átvétel feltétele, hogy a nem teljesített tantárgyakból a tanuló az előírt határidőn belül különbözeti vizsgát tegyen. A felvétel és az átvétel feltétele a pályaalkalmasságról szóló igazolás. A pályaalkalmassági (foglalkozás-egészségügyi alkalmassági) vizsgálatot az iskolaorvos végzi a rá vonatkozó egészségügyi szabályok alapján.

1.11 Az elsősegély-nyújtási és baleset megelőzési (TÁMOP 3.1.4.) alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Minden tanév elején felmérjük a jogosítvánnyal rendelkező tanulók körét, akik már rendelkeznek elsősegély-nyújtási alapismeretekkel. Szakiskolában természetismeret, szakközépiskolában biológia óra keretében, valamint osztályközösség-építés illetve osztályfőnöki órán a védőnő közreműködésével történik az elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatása.

43



2. Helyi tanterv 2.1 A választott kerettantervek A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: A szakképzésben a Szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (7) alapján kiadott kerettanterv 27/2012. (VIII. 27.) MGM rendelet 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet Szakközépiskolában és szakiskolában 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendeletben megjelent kerettanterv

44



2.2 A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma 2.2.1 Kifutó óratervek

TANÉV

2009/2010

2010/2011

9. 10. Általánosan képző szakasz, Szakiskola H 2009

H 2009

H-SZFP

H 2009

2011/2012

H 2009

H 2009

2012/2013

H 2009

H 2009

2013/2014

H 2009

H 2009

9.

10.

11.

Évfolyamok 12. 13.

Általánosan képző szakasz, Szakközépiskola H 2009, HNYEK 2009 H 2009, HNYEK 2009 H 2009, HNYEK 2009 H 2009, HNYEK 2009 H 2009, HNYEK

1/11.

2/12.

3/13.

Szakképzés, Szakiskolára épülő

1/13.

2/14.

Szakképzés, Érettségire épülő

H 2004, H-5 2004

H 2004, H-5 2004

H 2004, H-5 2004

H-5 2004

HMOD

HMOD

HSZFPKP

HMOD

HMOD

H 2009

H 2004, H-5 2004

H 2004, H-5 2004

H-5 2004

HMOD

HMOD

HMOD

HMOD

HMOD

H 2009

H 2009

H 2004, H-5 2004

H-5 2004

HMOD

HMOD

HMOD

HMOD

HMOD

H 2009

H 2009

H 2009

H-5 2004

HMOD

HMOD

HMOD

HMOD

HMOD

H 2009

H 2009

H 2009

H 2009

HMOD

HMOD

HMOD

HMOD

HMOD

45


2014/2015

H 2009

H 2009

Pedagógiai Program 2012. 2009 H 2009, HNYEK 2009

H 2009

H 2009

H 2009

H 2009

HMOD

HMOD

HMOD

HMOD

HMOD

Megjegyzés: a normál betűvel beírt helyi tantervek kifutók. H 2004: 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet-, 10/2003. (IV.) OM rendeletben található kerettanterv szerint készített 2004-től érvényes helyi tanterv. H-5 2004: 5 évfolyamos két tanítási nyelvű szakközépiskola kerettanterve (28/2000. (IX. 21) OM rendelet) alapján készített 2004-től érvényes helyi tanterv. H-SZFP: A Szakiskolai Fejlesztési Program (2003-2006) ajánlása alapján készült helyi tanterv. H-SZFP-KP: A Szakiskolai Fejlesztési Programban 2005-től érvényes Központi Programok és Szakmai és Vizsgakövetelmények alapján. H 2009.: 2/2008. (II.8.) OKM rendeletben található kerettanterv alapján készült 2009-től érvényes helyi tanterv. (nyelvi előkészítő osztály részére a 13. évfolyamig) H-MOD: A 2006-tól kiadott moduláris felépítésű Központi Programok és Szakmai és Vizsgakövetelmények alapján készített helyi tanterv. H-NYEK 2009: Nyelvi előkészítő évfolyam kerettanterve alapján készített helyi tanterv.

46



Az óratervek összeállításának szempontjai Az óraterveket a többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 52.§-a, ill. az OM által kiadott és javasolt tantárgyi rendszerek és óraszámok alapján állítottuk össze. A két tanítási nyelvű osztályokban figyelembe vettük továbbá a 26/1997. (VII.10.) MKM rendeletet, a két tanítási nyelvű oktatás irányelvének kiadásáról. A tantárgyi modulok esetében, ahol ezt az óraszámok lehetővé teszik, arra törekedtünk, hogy ne legyen fél órára végződő heti óraszám. A nappali tagozaton felhasználható óraszám a Kt. szerint 52. §. (3) bekezdéstől A Páterdombi Szakképző Iskola 2009/2010. tanév óraszámai Évfolyamok Tanulócsoportok száma (általános képzési időszak) Óraszám (Kt. 52. § (3); 52. § (7); (Szabadon választható) 52. § (11) c). pont; 129. § (10) bek. (Felzárkóztató oktatás és tehetséggondozás); Kt. I. sz. melléklet 3. rész II/7. Szakképzési évfolyamok (szakmunkás) Szakképzési évfolyamok (szakmunkás) óraszámai Szakképzési évfolyamok (érettségire épülő szakképzés) Szakképzési évfolyamok (érettségire épülő szakképzés) óraszámai Levelező évfolyamok osztályainak száma Levelező évfolyamok

9. 8

10. 7

11. 4

12. 4

13. 1

14. -

42, 9 óra x8= 343, 2 óra

42, 9 óra x7= 300, 3 óra

52, 8 óra x4= 211, 2 óra

52, 8 óra x4= 211, 2 óra

52, 8 óra

-

-

-

4

6

4

-

-

-

21, 78 x 4 = 87, 12óra

21, 78 x 6 = 130, 68 óra

21, 78 x 4 = 87, 12 óra

-

-

-

-

-

3

2

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

11, 5 óra

-

-

47

36, 3 x 3 = 108, 9 óra

36, 3 x 2 = 76, 2 óra

Páterdombi Szakképző Iskola óraszáma Az intézmény összes óraszáma évfolyamonként Az intézmény összes óraszáma

343, 2 óra

Pedagógiai Program 2012. 300, 3 óra

298, 32 óra

353, 38 óra

248, 82 óra

76, 2 óra

1620, 22 óra

Megjegyzés: A képzések és évfolyamok óraszámait a (Kt. 52. § (3); 52. § (7); (Szabadon választható) 52. § (11) c). pont; 129. § (10) bek. alapján határoztuk meg. Az intézmény összes óraszáma a következő tanévektől az osztályok számától függően változhat. A levelező oktatás (3 éves képzés) indítása létszámfüggő, a képzés indításához szükséges létszámot elérve 11,5 óra/hét a tervezett óraszám. Az intézmény összes óraszámát a szükségleteknek megfelelően használjuk fel: a kötelező foglalkozásokra, csoportbontásra, felzárkóztatásra, egyéni foglalkozásra, közép- és emelt szintű érettségire való felkészítésre, tömegsportra, sportszakkörre, gyógytestnevelésre. A gyógytestnevelésre 16 fős csoportokban heti 3 órát tervezünk. A gyógytestnevelés foglalkozásain résztvevők számát évente az iskolaorvos határozza meg, ezért a csoportok száma évről évre változik.

48



2.2.1.1 Szakiskola 9-10. évfolyam óraterve

A közismereti képzés heti óraszámai A közismereti és szakmai órák aránya Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Szakmai Kötött órák elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám

9. évfolyam 17 óra



1 óra

-

1,5 óra

18 óra 14,5 óra

11 óra 23 óra

9,5 óra 23 óra

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

17 óra 35 óra

25 óra 36 óra

25,5 óra 35 óra

A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Magyar Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösségépítő Program Szabad órakeret Informatika Összesen:

9. évfolyam óra/hét



2 óra

1 óra

-

2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra

2 óra 1 óra 1 óra 5 óra

2 óra 5 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

-

1,5 óra

18 óra

11 óra

9,5 óra

49



Heti óraszám Tantárgy 9.

10.

Magyar nyelv és irodalom

3

3

Történelem

2

2

Idegen nyelv

3 (csoportbontás)

3 (csoportbontás)

Matematika

3

3

Informatika

2 (csoportbontás)

-

Fizika

-

2

Biológia

2

-

Kémia

2

1

Földrajz

-

2

Ének-zene

2

-

Rajz

-

1

2,5

2,5

1

-

4 (csoportbontás)

-

Szakmacsoportos alapozó

-

7 (részben csoportbontás)

Osztályfőnöki

1

1

27,5

27,5

Testnevelés Pályaorientáció Gyakorlati oktatás

Összesen:

50



2.2.1.2 Szakközépiskola 9-12. évfolyam óraterve

Heti óraszám Tantárgy 9.

10.

11.

12.


4

4

4

4

Történelem

2

2

2

3

Társadalomismeret

-

-

1

-

Idegen nyelv (csoportbontás)

3

3

3

3

Matematika

3

3

3

3

Ének-zene

2

-

-

-

Rajz

-

2

-

-

Osztályfőnöki

1

1

1

1

2,5

2,5

2

3

Fizika

-

-

2

2

Földrajz

1

2

-

-

Biológia

-

-

2

2

Kémia

2

1

-

-

Informatika (csoportbontás)

2

2

2

Szakmai orientáció(részben csoportbontás)

5

5

-

-

-

-

8

8

-

-

-

1

27,5

27,5

30

30

Testnevelés

Szakmacsoportos csoportbontás)

Szabadon tervezhető Összesen:

alapozás(részben

51



2.2.1.3 Szakközépiskola nyelvi előkészítő osztály óraterve

Sorszám

Tantárgy/Modul

Heti óraszám

1.

Osztályfőnöki

1

2.

Testnevelés

2

3.

Új nyelv- angol

12

4.

Új nyelv- német

12

5.

Informatika

6.

Magyar nyelv és irodalom +nyilvános beszéd

3

7.

Történelem

2

8.

Matematika

3

9.

Tanulásmódszertan és önismeret

10.

2. idegen nyelv

4 (csoportbontás)

0,5 2 (önkéntes vállalással)

Összesen:

27,5 (29,5)

52



2.2.1.4 Szakközépiskola 9-13. évfolyam óraterve

Heti óraszám Tantárgy 0. (9.)

10.

11.

12.

13.


-

4

4

4

4

Magyar nyelv és irodalom + Nyilvános beszéd

3

-

-

-

-

Történelem

2

2

2

2

3

-

-

1

-

Társadalomismeret Idegen nyelv (csoportbontás)

12

3

3

3

3

2. idegen nyelv (önkéntes vállalással)

2

2

-

-

-

Matematika

3

3

3

3

3

Ének-zene

-

2

-

-

-

Rajz

-

-

2

-

-

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

Testnevelés

2

2,5

2,5

2

3

Fizika

-

-

-

2

2

Földrajz

-

1

2

-

-

Biológia

-

-

-

2

2

Kémia

-

2

1

-

-

Informatika (csoportbontás)

4

2

2

-

0,5

-

-

-

-

Szakmai orientáció (részben csoportbontás)

-

5

5

-

-

Szakmacsoportos alapozás(részben csoportbontás)

-

-

-

8

8

Szabadon tervezhető (matematika)

-

-

-

-

1

29,5

29,5

27,5

28

30

Tanulásmódszertan és önismeret

Összesen:

Megjegyzés: 10. évfolyam 2. idegen nyelv oktatása a 11. évfolyamról átkerült 2 óra terhére valósul meg.

53



2.2.1.5 Szakképzés óratervei Az intézményben a szakképző évfolyamokon az 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről és az 1/2006. (II.17.) OM rendelet szerint folyik a szakképzés. Az új OKJ rendelet alapján a kereskedelem-marketing üzleti adminisztráció szakmacsoportban 2007/2008. tanévtől kezdődően, a vendéglátás-idegenforgalom -, az élelmiszeripari és a mezőgazdasági szakmacsoportban pedig a 2008/2009. tanévtől szervezünk képzéseket. A régi OKJ rendelet szerint folyó képzések: -

vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban - 33 7822 01 pincér - 33 7826 02 szakács - 33 7826 01 cukrász

-

élelmiszeripari szakmacsoportban - 52 6222 10 sütő és cukrász technikus - 33 5212 02 pék-cukrász

-

mezőgazdasági szakmacsoportban - 33 6207 01 dísznövénykertész

Az új OKJ rendelet szerint folyó képzések: -

kereskedelem-marketing üzleti adminisztráció szakmacsoportban - 31 341 01 0010 31 01 Bolti eladó/Bútor- és lakástextil eladó - 31 341 01 0010 31 02 Bolti eladó/Élelmiszer- és vegyi áru eladó - 31 341 01 0010 31 03 Bolti eladó/Műszaki cikk eladó - 31 341 01 0010 31 04 Bolti eladó/Porcelán- és edényáru eladó - 31 341 01 0010 31 05 Bolti eladó/Ruházati eladó - 31 341 01 0010 31 06 Bolti eladó/Zöldség-gyümölcs eladó - 55 345 01 0010 55 02 Kereskedelmi szakmenedzser - 52 341 04 1000 00 00 Kereskedelmi ügyintéző - 52 341 05 1000 00 00 Kereskedő és rész-szakképesítései - 33 341 01 0000 00 00 Kereskedő, boltvezető - 52 341 07 0100 00 00 Kultúrcikk-kereskedő és rész-szakképesítései - 54 345 02 0000 00 00 Logisztikai ügyintéző és rész-szakképesítései - 54 345 02 0001 54 01 Nemzetközi szállítmányozási ügyintéző - 52 342 01 0000 00 00 Marketing- és reklámügyintéző - 33 341 02 0000 00 00 Mintabolti értékesítő, szolgáltatásértékesítő és részszakképesítései - 33 341 03 0000 00 00 Műszaki anyag- és alkatrész kereskedő és részszakképesítései - 51 341 01 0000 00 00 Műszaki cikk kereskedő és rész-szakképesítései - 31 341 02 0000 00 00 Raktáros és rész-szakképesítései - 31 341 04 0000 00 00 Vegyesiparcikk-kereskedő és rész-szakképesítései - 33 215 02 0000 00 00 Virágkötő, -berendező, virágkereskedő és részszakképesítései

54



-

vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban - 33 811 01 0000 00 00 Cukrász - 52 811 01 0000 00 00 Élelmezésvezető - 52 812 01 0000 00 00 Hostess - 31 812 01 0000 00 00 Panziós, falusi vendéglátó és rész-szakképesítései - 33 811 02 1000 00 00 Pincér - 33 811 02 0001 33 01 Mixer - 54 812 02 0010 54 01 Protokoll és utazásügyinéző/Protokoll ügyintéző - 54 812 02 0010 54 02 Protokoll és utazás ügyintéző/Utazás ügyintéző - 33 811 03 1000 00 00 Szakács és rész-szakképesítései - 33 811 03 0001 33 01 Diétás szakács - 52 811 02 0000 00 00 Vendéglős és rész-szakképesítései - 52 811 02 0010 22 01 Vendéglátás szervező

-

mezőgazdasági szakmacsoportban - 33 622 01 1000 00 00 Dísznövénykertész és rész-szakképesítései - 33 621 02 1000 00 00 Gazda és rész-szakképesítései - 54 622 01 0000 00 00 Parképítő és –fenntartó technikus és rész-szakképesítései - 54 621 04 0100 31 02 Növényvédő és méregraktár kezelő - 31 521 19 0010 31 06 Mezőgazdasági erő és munkagép kezelő

-

élelmiszeripari szakmacsoportban - 33 541 04 0000 00 00 Pék és rész-szakképesítései - 33 541 05 1000 00 00 Pék-cukrász és rész-szakképesítései - 31 541 01 1000 00 00 Húsipari termékgyártó és rész-szakképesítései -

460010 Számítástechnikai képesítések: ECDL Select informatikai írástudás (látás- és hallássérülteknek is)

(Select

START)

–

A képzéseket a nappali rendszerű oktatásban minden szakképesítésben a szakképzési dokumentumok (szakképesítések Központi Programja és Szakmai és Vizsgakövetelmények) alapján végezzük. A képzések szervezésénél irányadó még minden szakképesítés írásbeli és szóbeli vizsgatevékenységeinek feladatai, továbbá a hallgatók/tanulók bemeneti kompetenciái. A gyakorlati vizsgatevékenységek feladatait –és a képzést is- az aktuális munkaerő-piaci igényekhez igazítjuk. Az elmélet- és elméletigényes gyakorlati képzés az intézményben, a gyakorlati képzés pedig –a munkaadók igényei és az iskola lehetőségeitől függően- tanulószerződéssel vagy együttműködési megállapodással külső munkahelyeken és/vagy –szakképesítés szerint- az iskola tangazdaságában, pékműhelyében, vendéglátó- és kereskedelmi kabinetjében folyik. A gyakorlati képzés tanítási időben és szakképesítésenként nyári szakmai gyakorlaton történik. A szakképzési dokumentumok tartalma bármikor változhat, ezért képzéseinket –a változásokat követve- azokhoz igazítva szervezzük. A szakképesítések Központi Programjaiban szereplő 20 % szabad sáv órakeretet a tanulók, szülők, munkaerő-piaci igények szerint töltjük meg tartalommal: idegen nyelv órákkal, valamelyik követelménymodul óraszámai növelésével, vagy egy másik szakképesítés megszerzését is segítő modul beépítésével.

55



Törekszünk a minél szélesebb képzési kínálat kialakítására, ezért –ha az alacsony csoportlétszám indokolja-, más-más szakképesítések azonos moduljainak foglalkozásait –tananyag-egységenként részben vagy teljesen- összevontan szervezzük. Ha csoportösszevonás vagy más szervezési feladat szükségessé teszi, a tantárgyak/modulok oktatását az évfolyamok között átrendezzük. A nappali képzésben tantárgyi rendszerben zajlik a képzés. A tantárgyak tartalma a szakképesítés szakképzési dokumentumaiban megfogalmazott kompetenciáknak megfelel. A tantárgyak rendszerét a helyi sajátosságok szerint alakítjuk ki. (A tantárgyak a szakképesítések óraterveiben láthatók.)A szakiskolai és a szakközépiskolai szakmacsoportos alapozást a szakképzés során nem számítjuk be. A tantárgyak fél végi- és év végi osztályzataik helyettesítik a modulzáró vizsga kötelezettségét. A tantárgyak érdemjegyei 1-5-ig adott osztályzatok. A tanév végi elégtelen érdemjegy a tanuló számára javítóvizsga kötelezettséget vagy évfolyamismétlést jelent. A tanulók számonkérése, ellenőrzése során a szakképesítés kompetenciáinak elsajátítását mérjük. Az értékelés az adott követelménymodul vizsgafeladataiban foglalt értékelés elveit követi. A taneszközök kiválasztása során minden szakképesítés Központi Programja eszközjegyzékét tekintjük irányadónak. A tankönyvek és más oktatási segédanyagok meghatározása a rendelkezésre álló, aktuális tankönyvjegyzékből történik. Ha ott nem áll rendelkezésre szakmai tankönyv, akkor a szaktanár iránymutatása alapján az iskolai könyvtárban található szakmai könyveket használjuk. Néhány tananyagegység feldolgozásához a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapján rendelkezésre áll oktatási segédanyag, tanítási-tanulási útmutató. Az internetet, mint információforrást sok tananyagegység feldolgozásához felhasználjuk. A tanulmányok alatti vizsgákat a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 9. számú melléklete alapján szervezzük. A 2004/2005-ös tanévtől a szakiskolai tanulók szakmai szintvizsgáit a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezi.

56



31 341 01 0010 31 01-06 Bolti eladó szakképesítés óraterve

1/11. évolyam

tantárgy

Osztályfőnöki Testnevelés Általános áruismeret Áruforgalmi ismeretek Kommunikáció idegen nyelven (csoportbontás) Szakáruismeret idegen nyelven (csoportbontás) Írásbeli kommunikáció (csoportbontás) Jogszabályok alkalmazása Szakáruismeret (csoportbontás szakma szerint) Összes elmélet Szakáruismeret idegen nyelven (csoportbontás) Áruforgalmi gyakorlat (csoportbontás szakma szerint) Munkahelyi gyakorlat/nyári gyakorlat Összes óraszám ciklus Összes óraszám hét

2/12. évfolyam

ciklus óraszám 1 2 3 4 2 1 1 2 5 21 2 5 Tanulószerződés szerint 28 14

ciklus óraszám 1 2 0 4 2 3 1 2 5 20 0 5

25 12,5

33 811 01 0000 00 00 Cukrász szakképesítés óraterve 1/11. évfolyam

tantárgy

Osztályfőnöki Testnevelés vezetés és gazdálkodási ismeret Idegen nyelv (csoportbontás) Cukrászati ismeretek élelmi anyagismeret Alkalmazott számítástechnika (csoportbontás) cukrász gyakorlat (csoportbontás) (elméletigényes gyakorlat Összes elmélet cukrász gyakorlat (csoportbontás) Üzemi gyakorlat/nyári gyakorlat Összes óraszám ciklus Összes óraszám hét

57

2/12. évfolyam

3/13. évfolyam

ciklus ciklus ciklus óraszám óraszám óraszám 1 1 1 2 2 2 2 3 2 4 4 4 6 7 7 3 3 3 1 1 1 0 1 2 19 22 22 5 5 5 Tanulószerződés szerint 24 27 27 12 13,5 13,5



33 622 01 1000 00 00 Dísznövénykertész szakképesítés óraterve 1/11. évfolyam

Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés Munkavállalói ismeretek Növénytan Műszaki alapozó ismeretek (géptan) Termesztési ismeretek Szabadföldi dísznövények Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Növényházi dísznövények Informatika (Csoportbontás) Dísznövény termesztés műszaki ismeretek (géptan) Fás szárú dísznövények (elm) Mikroszaporítás (elm.) Írányított szakmai gyakorlat (elméletigényes gyakorlat) Összes elmélet Irányított szakmai gyakorlat Üzemi gyakorlat Nyári gyakorlat Összes óraszám ciklus Összes óraszám hét

2/12. évfolyam

Éves óraszám 18 36 18 36 36 54 36 36 54 18

Ciklus óraszám 1 2 1 2 2 3 4 2 0 1

Éves óraszám 16

0 0 0

0 2 0 7 27 7 35

32 64 80

32 0 0 0 0 0 32 32 16

Ciklus óraszám 1 2 0 0 0 0 2 2 6 1 2 4 5 0 25 7 35

140 69 34,5

67 33,5

33 621 02 1000 00 00 Gazda szakképesítés óraterve 11. évfolyam

Tantárgy

Éves óraszám

Osztályfőnöki Testnevelés Vállalkozási, kereskedelmi és ügyviteli ismeretek Növénytermesztés Állattenyésztés Kertészet (elmélet, gyakorlat) Környezet-, tűz- és munkavédelem Összes elmélet Munkagépek (gyakorlat) (csoportbontás) Egyes állatfajok tartása és tenyésztése (gyakorlat) Egyes növények termesztése (gyakorlat) Üzemi gyakorlat Összes óraszám ciklus Összes óraszám hét

58

12. évfolyam Ciklus óraszám 1 2 4 4 4 2 1 18 6 3 3 30 60 30

Éves óraszám

Ciklus óraszám 1 2 4 4 4 2 1 18 6 3 3 30 60 30



31 541 01 1000 00 00 Húsipari termékgyártó szakképesítés óraterve 1/11. évfolyam

Tantárgy

Éves óraszám

Osztályfőnöki Testnevelés Élelmiszervizsgálat (15 fő felett csoportbontás) Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Húsipari gépek Minőségbiztosítás Munkavédelem és higiénia Húsipari technológia Alkalmazott számítástechnika (20 főtől csoportbontás) Összes elmélet Üzemi gyakorlat/nyári gyakorlat Összes óraszám ciklus Összes óraszám hét

2/12. évfolyam Ciklus Éves óraszám óraszám 1 2 0 3 4 1 1 8 1 21 Tanulószerződés szerint 21 10,5

52 341 04 1000 00 00 Kereskedelmi ügyintéző - 52 342 01 0000 00 00 Marketing- és reklámügyintéző szakképesítés 1/13. évfolyam

tantárgy

Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai kommunikáció idegen nyelven (csoportbontás) Marketing és PR alapismeretek Általános áruismeret kereskedelmi elméleti ismeretek Marketing és reklámtevékenység szervezése Kereskedelmi számítások Statisztika és költséggazdálkodás Áruszállítás és raktározás Külkereskedelem és vám Marketing és PR Összes elmélet Írásbeli kommunikáció (csoportbontás) Alkalmazott számítástechnika (csoportbontás) Szakmai kommunikáció idegen nyelven (csoportbontás) Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció Ügyintézői feladatok (csoportbontás) Összes óraszám ciklus Összes óraszám hét

59

ciklus óraszám 2 2 5 4 4 6 6 6 3 2 2 4 46 3 6 5 3 3 66 33

Ciklus óraszám 1 2 4 2 3 0 1 8 0 21 21 10,5



60



54 345 02 0000 00 00 Logisztikai ügyintéző szakképesítés

tantárgy

Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai kommunikáció idegen nyelven (csoportbontás) Szakmai idegen nyelv (csoportbontás) Írásbeli kommunikáció (csoportbontás) Közlekedés földrajz Marketing és PR alapismeretek Veszélyes áruk I. Veszélyes áruk II. (jog) Áruterítés I. (áruismeret) Áruterítés II. Anyagbeszerző munkakör I. (áruismeret) Anyagbeszerző munkakör II. Logisztikai ügyintéző speciális feladatai I. Logisztikai ügyintéző speciális feladatai II. Összes elmélet Szakmai kommunikáció idegen nyelven (csoportbontás) Szóbeli kommunikáció Alkalmazott számítástechnika (csoportbontás) Logisztika gyakorlat (csoportbontás) Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció Nemzetközi szállítmányozás Összes óraszám ciklus Összes óraszám hét Megjegyzés: nyári gyakorlat a 13. évfolyamot követően 3 hét (120 óra).

61

1/13. évfolyam

2/14. évfolyam

ciklus óraszám 1 2 2 0 2 6 3 4 2 2 6

ciklus óraszám 1 2 0 4 2 0 6 4 0 0 6 4 2 2 5 38 6 0 3 4 3

4 2 5 2 43 4 3 2 4 0 0 56 28

6 60 30



33 5212 02 és 33 541 05 1000 00 00 Pék-cukrász szakképesítés óraterve 2/12. évfolyam

1/11. évfolyam

Tantárgy

Éves óraszám

Osztályfőnöki Testnevelés Élelmiszervizsgálat, minőség-ellenőrzés (15 fő felett csoportbontás) Mikrobiológia és táplálkozás-élettan Pék technológia Cukrász technológia Munkavédelem és higiénia Szakmai gépek Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Összes elmélet Cukrász technológiai gyakorlat (csoportbontás) Pék technológiai gyakorlat (csoportbontás) Üzemi gyakorlat Nyári gyakorlat Összes óraszám ciklus Összes óraszám hét

Ciklus óraszám 1 2

Éves óraszám

2 2 6 6 2 4 0 25 10 10 14

3/13. évfolyam Ciklus óraszám 1 2

Éves óraszám

Ciklus óraszám 1 2

4 0 5 5 0 4 2 23 10 10 14

0 0 6 5 0 2 4 20 12 12 14

59

57

58

29,5

28,5

29

4 hét

4 hét

33 811 02 1000 00 00 Pincér szakképesítés 1/11. évfolyam

tantárgy

Osztályfőnöki Testnevelés Vezetés és gazdálkodási ismeret Pincér ismeret Étel-ital készítési ismeret Élelmi anyagismeret Idegen nyelv (csoportbontás) Alkalmazott számítástechnika (csoportbontás) Összes elmélet Pincér gyakorlat (csoportbontás) Üzemi gyakorlat/nyári gyakorlat Összes óraszám ciklus Összes óraszám hét

62

2/12. évfolyam

3/13. évfolyam

ciklus ciklus ciklus óraszám óraszám óraszám 1 1 1 2 2 2 2 3 2 4 4 4 4 2 5 3 3 3 4 4 4 1 1 1 21 20 22 5 5 5 Tanulószerződés szerint 26 25 27 13 12,5 13,5



54 541 01 0010 54 09 Sütő- és cukrászipari technikus szakképesítés óraterve 1/13. évfolyam

Tantárgy

Éves óraszám 36 72 72 0 0

Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai gépek (elmélet) Minőségbiztosítás Munkavédelem és higiénia Pék technológia elmélet Cukrász technológia elmélet Informatika (csoportbontás) Gazdálkodási ismeretek Élelmiszeripari jogszabályok Összes elmélet Cukrász technológiai gyakorlat (csoportbontás) Pék technológiai gyakorlat (csoportbontás) Nyári gyakorlat Összes óraszám ciklus Összes óraszám hét

216 72 0

252 252 120

2/14. évfolyam Ciklus óraszám 2 2 2 0 2 6 6 2 0 0 22 12 12

Éves óraszám 32 64 48 32 72 160 0 80

224 224

46 23

51 25,5

33 811 03 1000 00 00 Szakács szakképesítés 1/11. évfolyam

tantárgy

Osztályfőnöki Testnevelés gazdálkodási ismeret ételkészítési ismeret Élelmiszer ismeret Alkalmazott számítástechnika (csoportbontás) Idegen nyelv (csoportbontás) Összes elmélet Szóbeli kommunikáció Ételkészítési gyakorlat (csoportbontás) Üzemi gyakorlat/Nyári gyakorlat Összes óraszám ciklus Összes óraszám hét

63

2/12. évfolyam

Ciklus óraszám 2 2 2 1 0 8 6 0 4 2 27 12 12

3/13. évfolyam

ciklus ciklus ciklus óraszám óraszám óraszám 1 1 1 2 2 2 2 4 2 8 6 8 3 3 3 2 2 2 4 4 4 22 22 22 2 2 2 5 5 7 Tanulószerződés szerint 29 29 31 14,5 14,5 15,5



52 811 02 0000 00 00 Vendéglős szakképesítés 1/13. évfolyam

tantárgy

2/14. évfolyam

ciklus ciklus óraszám óraszám 1 1 Osztályfőnöki 2 2 Testnevelés 2 0 Értékesítési ismeret 2 2 ételkészítési ismeret 6 8 vezetés és gazdálkodási ismeret 2 3 élelmiszer ismeret 4 2 marketing 19 18 Összes elmélet 2 1 Élelmiszerismeret 6 8 Szakmai idegen nyelv (csoportbontás) 2 0 Szóbeli kommunikáció 4 4 Alkalmazott számítástechnika (csoportbontás) 8 8 ételkészítés gyakorlat (csoportbontás) 6 6 pincér gyakorlat (csoportbontás) 47 45 Összes óraszám ciklus 23,5 22,5 Összes óraszám hét Megjegyzés: nyári gyakorlat az első szakképző évfolyamot követően 120 óra.

52 811 02 0000 00 00 Vendéglős + 54 812 02 0010 54 01 Protokoll ügyintéző szakképesítés 13. évfolyam

tantárgy

14. évfolyam

ciklus ciklus óraszám óraszám 1 1 Osztályfőnöki 2 2 Testnevelés 2 4 Értékesítési ismeret 2 2 ételkészítési ismeret 6 8 vezetés és gazdálkodási ismeret 2 3 élelmiszer ismeret 4 2 marketing 4 4 rendezvényszervezés 23 26 Elmélet összesen 4 4 Alkalmazott számítástechnika (csoportbontás) 2 1 Élelmiszer ismeret 6 8 Szakmai idegen nyelv (csoportbontás) 4 2 Írásbeli kommunikáció (csoportbontás) 2 6 Szóbeli kommunikáció 4 4 Beszédgyakorlatok 8 8 ételkészítés gyakorlat (csoportbontás) 6 6 pincér gyakorlat (csoportbontás) 59 65 Összes óraszám ciklus 29,5 32,5 Összes óraszám hét Megjegyzés: nyári gyakorlat az első szakképző évfolyamot követően 120 óra.

64



2.2.2 Óratervek 2.2.2.1 Szakiskola Szakiskola 9-11. évfolyam, szakképző évfolyam Évfolyam A tanuló heti óraszáma Az osztályok heti időkerete Közismereti Szakmai Közismereti Szakmai Összesen órák órák órák órák 9. 18 16 21 23 44 évfolyam 10. 11 25,5 13 42,5 55,5 évfolyam 11. 9,5 25,5 13 42,5 55,5 évfolyam

Szakiskolai képzés, 2 éves szakképzés közismereti oktatás nélkül Pincér Évfolyam A tanuló heti óraszáma Az osztályok heti időkerete (óra) 1/11. . 34,5 56,5 évfolyam 2/12. 35 55,5 évfolyam A szakmai gyakorlat tanulószerződés keretében történő szervezésekor 1/11. évfolyamon 41, 2/12. évfolyamon 39. osztályfőnöki, testnevelés nélkül Szakács Évfolyam 1/11. . évfolyam 2/12. évfolyam

A tanuló heti óraszáma

Az osztályok heti időkerete (óra)

34,5

58,5

35

57,5 A szakmai gyakorlat tanulószerződés keretében történő szervezésekor 1/11. évfolyamon 41, 2/12. évfolyamon 39.

osztályfőnöki, testnevelés nélkül

65

Páterdombi Szakképző Iskola Cukrász Évfolyam 1/11. . évfolyam 2/12. évfolyam




34,5

58,5

35

57,5 A szakmai gyakorlat tanulószerződés keretében történő szervezésekor 1/11. évfolyamon 41, 2/12. évfolyamon 39.

osztályfőnöki, testnevelés nélkül Vendéglátó eladó Évfolyam A tanuló heti óraszáma 1/11. . 34,5 évfolyam 2/12. 35 évfolyam

Az osztályok heti időkerete (óra) 58,5 57,5 A szakmai gyakorlat tanulószerződés keretében történő szervezésekor 1/11. évfolyamon 41, 2/12. évfolyamon 39.

osztályfőnöki, testnevelés nélkül Eladó Évfolyam 1/11. . évfolyam 2/12. évfolyam



34,5

56,5

35

57,5 A szakmai gyakorlat tanulószerződés keretében történő szervezésekor 1/11. évfolyamon 37,5, 2/12. évfolyamon 38,5.

osztályfőnöki, testnevelés nélkül Húsipari termékgyártó Évfolyam A tanuló heti óraszáma 1/11. . 34,5 évfolyam 2/12. 35 évfolyam

Az osztályok heti időkerete (óra) 56 59 A szakmai gyakorlat tanulószerződés keretében történő szervezésekor 1/11. évfolyamon 37,5, 2/12. évfolyamon 45,5.


66

Páterdombi Szakképző Iskola Pék Évfolyam 1/11. . évfolyam 2/12. évfolyam




34,5

53

35

58 A szakmai gyakorlat tanulószerződés keretében történő szervezésekor 1/11. évfolyamon 39,5, 2/12. évfolyamon 40.


67



A közismereti képzés heti óraszámai A közismereti és szakmai órák aránya Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Szakmai Kötött órák elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám




1 óra

-

1,5 óra

18 óra 14,5 óra

11 óra 23 óra

9,5 óra 23 óra

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

17 óra 35 óra

25 óra 36 óra

25,5 óra 35 óra

A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Magyar Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösségépítő Program Szabad órakeret Informatika Összesen:




2 óra

1 óra

-

2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra

2 óra 1 óra 1 óra 5 óra

2 óra 5 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

-

1,5 óra

18 óra

11 óra

9,5 óra

68



2.2.2.2 Szakközépiskola

Szakközépiskola 9-12. évfolyam Évfoly am


Az osztályok heti időkerete

Közisme reti kötelező órák

Közisme reti szabadon tervezhet ő órák

Szakm ai kötele ző órák

Szakma i szabado n tervezh ető órák

Közisme reti kötelező órák

Közisme reti szabadon tervezhet ő órák

Szakm ai kötele ző órák

Szakma i szabado n tervezh ető órák

Összes en

25

4

5

1

29

6

7

1

43

25

4

6

1

28

7

9

1

45

23

4

7

1

26

12

10

1

49

20

4

10

1

23

12

14

1

50

9. évfolya m 10. évfolya m 11. évfolya m 12. évfolya m

Szakközépiskola szakképző évfolyam Logisztikai ügyintéző Évfolyam


1/13. 5/13. és 2/14.

34 34,5

Az osztályok heti időkerete 45 48

osztályfőnöki, testnevelés nélkül Kereskedő Évfolyam


1/13. 5/13. és 2/14.

34 34,5

Az osztályok heti időkerete 44 46,5

osztályfőnöki, testnevelés nélkül Vendéglátásszervező-vendéglős Évfolyam


1/13. 5/13. és 2/14.

34 34,5


69

Az osztályok heti időkerete 50 55,5



Turisztikai szervező, értékesítő Évfolyam


1/13. 5/13. és 2/14.

30 33,5

Az osztályok heti időkerete 45,5 52,5

osztályfőnöki, testnevelés nélkül Élelmiszeripari technikus Évfolyam


1/13. 5/13. és 2/14.

34 34


70

Az osztályok heti időkerete 40 54



Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét 4 3 3

4 3 3

4 3 3

4 3 3

2

2

3

3

1 2 1

1

2 2 2

2 2 1 1 1

1 5 1

5 1

5 1

5 1

6

7

8

11

4 35

4 36

4 35

4 35

Szabadon tervezhető órakeret felhasználása: 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Tantárgyak (közismereti) óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét Idegen nyelvek 1 1 Matematika 1 1 Informatika 1 2 Művészetek 1 Emelt szintű érettségi vizsgára 4 4 felkészítés 4 4 4 4 Összesen: A 9. és 10. évfolyamon a szabadon tervezhető órakeret terhére szervezett órák kötelező tanítási órák, a 11. és 12. évfolyamon pedig választható tanítási órák. A választás módja: A tanuló az intézmény a 11. és 12. évfolyamon jelentkezhet emeltszintű érettségire felkészítő foglalkozásokra. Az iskola a 11. és a 12. évfolyamon a Nkt-nek és az érettségi vizsgaszabályzatának megfelelően teszi lehetővé az emelt szintű érettségi vizsgára külön csoportokban, emelt óraszámban történő felkészítést. A tanulók végleges választásaikat egyéni jelentkezési lapon megelőző tanév május 20-áig adhatják le. 71



Kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen az intézmény által kiadott formanyomtatványon írásban adja le a tantárgyválasztással és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek. Az iskola igazgatója – az intézmény költségvetése figyelembevételével – közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, valamint a felkészítés szintjéről, amelyekből a tanulók választhatnak. A tájékoztató kiadását megelőzően az iskolavezetés április 15-ig összevont szülői értekezleten ismerteti meg a 10. évfolyamon tanuló diákok szüleit a várható csoportokról az érettségi aktualitásairól. A választott tárgy és felkészítési szint a tanuló számára a következő tanévre kötelezővé válik, rendes tanórának minősül. A 11. évfolyam tanulói a tantárgyi választásokat a 12. évfolyamra különbözeti vizsga letételével módosíthatják (csak az igazgató engedélyével). Az ezzel kapcsolatos kérelmeket a 11. évfolyamon május 20-ig kell írásban benyújtani. Egy tanuló legfeljebb 2 tantárgyat választhat. A maximálisan választható nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete: 4 óra/hét. Érettségire felkészítő csoportok létszáma: minimálisan: 12 fő. A középszintű érettségi vizsgára történő felkészítést minden, az óratervben szereplő tantárgyból az intézmény helyi tanterve biztosítja. Az emelt szintű érettségi vizsgára felkészítést az iskola - a kötelező érettségi tantárgyakon (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, szakmai előkészítő tantárgyak) felül - informatikából és földrajzból vállalja. A szakmai tantárgyak szabadon tervezhető órakerete terhére szervezett órák kötelező órák.

72



Szakmai tantárgyak heti órakerete: XXVI. Kereskedelem ágazat Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét 0,5 1 2 1 1 2,5

3

3

3

1 1 1 8

1 2 1 1 11

Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom

1 2

1 3

6

7

Áruforgalom gyakorlata

Összesen: Szakmai tantárgyak heti órakerete: XXVII. Vendéglátóipar ágazat Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét 0,5 2 2 2

Marketing és kommunikáció a gyakorlatban

2

Vendéglátó üzleti idegen nyelv Élelmiszer ismeret Termelés elmélete

2

Termelés gyakorlata Értékesítés elmélete Értékesítés gyakorlata

Összesen:

1,5 2 6

73

2 1 2 1 1 7

2 2 1 1 8

2 1 2

11



Szakmai tantárgyak heti órakerete: XXVIII. Turisztika ágazat Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Turizmus alapjai Kultúr- és vallástörténet

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét 0,5 2 2 1 2 1 1

Vendéglátás- és szálláshely ismeretek Üzleti kommunikáció gyakorlata

2 1,5

2

2 1 3

Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv - gyakorlat Ügyviteli ismeretek Informatika a turizmusban Levelezési gyakorlat

Összesen:

6

7

8

2 4 1 2 2 11

Szakmai tantárgyak heti órakerete: XXXI. Élelmiszeripari ágazat Tantárgyak Munkavédelemi alapismeretek Élelmiszeripari műveletek és gépek Műszaki alapismeretek Laboratóriumi alapismeretek Élelmiszeripari anyagismeret Élelmiszeripari technológiák

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét 0,5 3 4 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 1,5 1 3 1,5 1 2 2,5

Élelmiszeripari technológiák gyakorlat

1 1,5 1

Élelmiszer-kémia Mikrobiológia Élelmiszeripari vállalkozások Élelmiszeripari vállalkozások

Összesen:

6

74

7

8

1 0,5 11



2.2.2.3 Az érettségire épülő szakképesítések óratervei

OKJ 54 341 01 Kereskedő A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

ögy


ögy


ögy


1/13. heti óraszám e

ögy

gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

2

10032-12 Marketing 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása 10033-12 A vállalkozások működtetése

0,5

0,5

1

A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése

2 1

2,5

3

20

3

Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata

gy

1

1

2

1

3 70

105

1 3

11,5

1

1

60

1

3

2 1

1

60

2

20

5

80

4

60

7 1

4

Vállalkozási ismeretek Vállalkozási ismeretek

2

75



Ágazati szakképzés közismeret nélkül


Tantárgyak


ögy


ögy


ögy


1/13. heti óraszám e

ögy

gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e

gy

gyakorlat 10025-12 A kereskedelmi egység működtetése 10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása

5

A működtetés szabályai A működtetés szabályai gyakorlat

3 9

Áruismeret- és forgalmazás Értékesítési gyakorlat

7

Értékesítés idegen nyelven összes óra összes óra

2 5

1 6

6 70

1

5 105

7

76

3 8

7 140

4 11

23

11 34

22,5 160

12 34,5



OKJ 54 345 01 Logisztikai ügyintéző A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak


ögy


ögy


ögy


Ágazati Szakképesítésszakképzés specifikus közismeret nélkül utolsó évf. 1/13. 5/13 és 2/14. heti heti óraszám ögy óraszám e gy e gy




Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

10032-12 Marketing 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

0,5

0,5

1

A marketing alapjai

1

Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése

2

2,5

3

20

3

Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata

1

1

2

1

3 70

105

77

1 3

11,5

1

1

60

1

3

2 1

1

60

2

20

5

80

4

60

7 1




10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai

10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás

Tantárgyak


ögy


ögy


ögy


Ágazati Szakképesítésszakképzés specifikus közismeret nélkül utolsó évf. 1/13. 5/13 és 2/14. heti heti óraszám ögy óraszám e gy e gy

5

Logisztika Készletgazdálkodás gyakorlat

4

Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás Közlekedés- és gazdaságföldrajz

10036-12 Raktározás Termelési és nagykereskedelmi Raktározás gyakorlata raktározás összes óra összes óra

6

8 1,5 4 3,5 5

1 6

70

6

1 7

78

105

5

3 8

140

7

4 11

23

11 34

160

21

13,5 34,5



OKJ 54 541 02 Élelmiszeripari technikus A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés



10894-12 Élelmiszeripari műveletek és gépek

10895-12 Általános élelmiszeripari technológiák

Tantárgyak

Munkavédelemi alapismeretek Élelmiszeripari műveletek és gépek Műszaki alapismeretek Műszaki alapismeretek gyakorlat Laboratóriumi alapismeretek Laboratóriumi alapismeretek gyakorlat Élelmiszeripari anyagismeret Élelmiszeripari technológiák Élelmiszerkémia Mikrobiológia


ögy


ögy


ögy

közismeret nélkül


0,5

ögy

0,5

1,5

1,5 35

1

3

4

7

1,5

1

5

49

0,5

35 3

1/13 heti óraszám e gy

35

0,5+1

56

1

2

56

2

104

3

105

1,5

4

1

2

2,5

1

5

1,5

1,5

1

1

79

1

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy



Ágazati szakképzés


Tantárgyak


ögy


ögy


ögy



1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy


Foglalkoztatás

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I.

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv(5-ős szint)

2

10890-12 Élelmiszeripari vállalkozások működése 10903-12 Élelmiszeripari alapmérések

10904-12 Higiénia és minőségbiztosítás

összes óra összes óra

Élelmiszeripari vállalkozások Működtetés gyakorlati feladatai Élelmiszeripari alapmérések gyakorlat Élelmiszerelőállítás folyamatai Élelmiszerelőállítás folyamatai gyakorlat Élelmiszerhigiénia Minőségbiztosítás

1

1 0,5

1

12

7

8

2 2,5 6

0 6

70

7

0 7

105

80

8

0 8

140

9,5

1,5 11

28

6 34

160

14

20 34



OKJ 54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség egészség és és biztonság biztonság


ögy


ögy


ögy


0,5

Ágazati Szakképesítésszakképzés specifikus közismeret nélkül utolsó évf. 1/13 5/13 és 2/14. heti óraszám heti óraszám ögy e gy e gy 0,5


Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

10061-12 Turisztikai erőforrások bemutatása

10062-12 Turisztikai kommunikáció 11503-12 Turisztikai latin

Turizmus alapjai

2

2

1

4

Kultúr- és vallástörténet 2 Vendéglátás- és szálláshely ismeretek Üzleti kommunikáció gyakorlata

1

1

4

2

2

4

1,5

70

2

105

Marketing alapjai

3,5 1

Szakmai idegen nyelv - gyakorlat Antik örökségünk

1

140 3

2

1 4

175 140

1

7 1

Latin nyelvtan és

1

81




9.

10.

11.

heti óraszám e gy

heti óraszám e gy

heti óraszám e gy

Tantárgyak

ögy

ögy

ögy


Ágazati Szakképesítésszakképzés specifikus közismeret nélkül utolsó évf. 1/13 5/13 és 2/14. heti óraszám heti óraszám ögy e gy e gy

fordítási gyakorlatok Ügyviteli ismeretek 10063-12 Informatika a Ügyviteli folyamatok turizmusban alkalmazása Levelezési gyakorlat 10064-12 Turisztikai termékkínálat értékesítése 10065-12 Turisztikai vállalkozások működtetése összes óra összes óra

1

1 2

2

2

3

Utazásszervezés

5

Utazási szolgáltatások értékesítése gyakorlat Vállalkozási alapismeretek Turisztikai üzletágak működtetése gyakorlat

10 3

4,5

1,5 6

70

5

2 7

105

82

5

3 8

140

3

8 11

14,5

15,5 30

315

9 19

14,5 33,5



OKJ 54 811 01 Vendéglátásszervező-vendéglős A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakképesítésspecifikus Ágazati szakképzés utolsó évf. közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9.

10.

heti óraszám

11.

heti óraszám

heti óraszám

12. heti óraszám

13.jan heti óraszám

e

e

5/13 és 2/14. heti óraszám

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

e



0,5


Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

10053-12 Vendéglátó üzleti gazdálkodás

10051-12 Vendéglátó marketing és kommunikáció a gyakorlatban

gy

ögy

e

gy

ögy

e

gy

ögy

gy

gy

ögy

e

gy

0,5

Vendéglátó gazdálkodás

2

Szakmai számítás Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Alkalmazott számítástechnika

2

4

3

2

2

2

2

2

3 3

2

Ügyvitel

83



Ágazati szakképzés Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

Szakmai követelménymodulok 10054-12 Vendéglátó üzleti idegen nyelv

9. heti óraszám Tantárgyak

e

gy

10. heti óraszám ögy

e

gy


e

gy

ögy


12. heti óraszám


e

e

Vendéglátó üzleti idegen nyelv

gy

gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám

ögy

e

gy

2 4

Élelmiszer ismeret

2

2

1

1

1

2

4

10052-12 Vendéglátó termelés Termelés elmélete

2

Termelés gyakorlata

10050-12 Vendéglátó értékesítés

Értékesítés elmélete Értékesítés gyakorlata

10055-12 Vendéglátó üzletvezetés

2

1,5

2

1

2

4

1

2

2

6

3

1

6

2

3

Vendéglátó vállalkozások

0,5

84

5

1



Ágazati szakképzés Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan


9. heti óraszám Tantárgyak

e

gy


e

gy


e

gy

ögy


12. heti óraszám


e

e

gy

gy

Vendéglátó vállalkozás működtetése összes óra összes óra

4

2 6

4 70

3 7

6 105

85

2 8

5 140

6 11

18 34

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám

ögy

e

1

1

16

13,5 160

gy

21 34,5



2.2.2.4 A szakiskolai szakképesítések óratervei

OKJ 34 811 01 Cukrász (3 és 2 éves képzésre)


A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatás Szakiskolai képzés közismereti oktatással nélkül Tantárgyak

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám


1. évfolyam

elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

2. évfolyam ögy

elméleti heti óraszám




Foglalkoztatás II.

0,5

0,5


Foglalkoztatás I.

2

2

10045-12 Gazdálkodás

Vendéglátó gazdálkodás

Szakmai számítások Általános élelmiszer10044-12 ismeretek, Élelmiszer, fogyasztóvédelem fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai 10046-12 Szakmai idegen Szakmai idegen nyelv nyelv

0,5

0,5

1,5

1

0,5

2

2

2

2

0,5

2

2,5

1

1

1

1

1

1

2

2

1

1

2

1

1

86

gyakorlati heti óraszám



Összes óra Összes óra

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Tantárgyak

Cukrászat

10043-12 Cukrászati termék-készítés


1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti

ögy

4


ögy

2

Szakrajz gyakorlat Cukrászat gyakorlat (csoportos) Cukrászat üzemi gyakorlat

3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti 1

3

3,5

1

1

4 17,5 11

5 16

ögy

2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti

8 140

17,5

5,5

25,5

140

87

2,5

3,5

3

17,5

17,5

17,5

20 25,5

12,5

22 34,5

14,5 160

20,5 35



OKJ 34 341 01 Eladó (3 és 2 éves képzésre) A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatás Szakiskolai képzés közismereti oktatással nélkül Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

1/9. évfolyam

Tantárgyak


elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám



ögy

1. évfolyam


0,5

2. évfolyam ögy


0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

Foglalkoztatás I.

2

2

2

2

A működtetés 10025-12 szabályai A kereskedelmi A működtetés egység szabályai működtetése gyakorlat 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

3/11. évfolyam

Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata

2,5 2

2

1 4

88

2,5 2

2 5



Pedagógiai Program 2012. Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül


10027-12 A Áruforgalmazás ruházati cikkek és a vegyes Áruforgalmazás iparcikkek gyakorlata I. forgalmazása Áruforgalmazás II. Áruforgalmazás 10028-12 Az gyakorlata II. élelmiszerek, Áruforgalmazás vegyi áruk és gyakorlata II. gyógynövények (csoportos) forgalmazása Értékesítés idegen nyelven I. Áruforgalmazás III. Áruforgalmazás gyakorlata III. 10029-12 A Áruforgalmazás műszaki cikkek gyakorlata III. forgalmazása (csoportos) Értékesítés idegen nyelven II. Összes óra


1

ögy

2/10. évfolyam elméleti gyakorlati ögy heti heti óraszám óraszám

1

2

1

4 2

3 2,5

2,5

5 1

6

1

7

1 8,5

17 89

1 8,5

6

5 2

4

6

6,5

1,5

1

1,5

1

3

ögy

2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

1

3

1,5 2,5

9

3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

1

1

2

1

3

5

6

1

1

1

17

1 10,5

24

1 12,5

22,5


Szakmai követelménymodulok Összes óra




16

ögy

140


25,5

140

90


25,5

34,5

ögy

160


35



OKJ 34 541 03 Húsipari termékgyártó Szakmai követelménymodulok


11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

Munkavédelemi alapismeretek

11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek

Foglalkoztatási alapismeretek

11497-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (3-as szint)

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

10926-12 A húsipari és malomipari munkavégzés követelményei

Munkavédelem, tűzvédelem, higiénia Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Élelmiszervizsgálat gyakorlat

10927-12 Vágóhídi munka

Szakmai technológia Szakmai gépek

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti ögy óraszám óraszám


3/11. évfolyam

1. évfolyam

elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti ögy heti óraszám óraszám óraszám óraszám

0,5


0,5

1,5

2

0,5

0,5

2

2

0,5

1,5

0,5

0,5

1

2

3 4

2. évfolyam

3 4

2,5

6

4

2

1

2

2

91



Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

elméleti gyakorlati heti heti ögy óraszám óraszám

Technológia gyakorlat

elméleti gyakorlati heti heti ögy óraszám óraszám

6

15

Géptani gyakorlat Szakmai technológia 10928-12 Darabolás, csontozás

4


6


6

2

1

2

2

15

50

15

20

18,5

19

2

3

4

2,5

6

4

2

1

2

2

14,5

30

15

1

6

3 4

70

3,5

19

2

1 4

18,5

6

Géptani gyakorlat

10930-12 Húsipari értékesítés

14


2,5

50

Szakmai gépek

Szakmai technológia Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Technológia gyakorlat

30

2. évfolyam

4

Géptani gyakorlat

10929-12 Másodlagos húsipari feldolgozás

1. évfolyam

elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti ögy óraszám óraszám óraszám óraszám

1

Szakmai gépek

Szakmai technológia

3/11. évfolyam

18,5

19

2

3

4

2,5

5

4

2

0,5

1

1,5

14

92

30

14,5

18,5

18



Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok Összes óra Összes óra

Tantárgyak

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

elméleti gyakorlati heti heti ögy óraszám óraszám 7

9 16

elméleti gyakorlati heti heti ögy óraszám óraszám 8

140

3/11. évfolyam

17,5 25,5

93

2. évfolyam

elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti ögy óraszám óraszám óraszám óraszám 7

140

1. évfolyam

18,5 25,5

13

21,5 34,5

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám 11

160

24 35



OKJ 34 541 04 Pék (3 és 2 éves képzésre)



11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

Munkavédelemi alapismeretek

11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek

Foglalkoztatási alapismeretek

11497-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (3-as szint)

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv


ögy



1

10934-12 Mérések, dokumentálás, gazdálkodás

Élelmiszervizsgálat gyakorlat

10938-12 Tésztakészítés

Tésztakészítés és gépei

2,5

2. évfolyam ögy


0,5

0,5

0,5

2

2

1

Szakmai gyakorlat1 (csoportos) Szakmai számítás

1. évfolyam


0,5

Szakmai gyakorlat1 10937-12 Előkészítő és befejező műveletek

2/10. évfolyam

1

2

2

1

1

1

1,5

2

1

3

Vállalkozás és kereskedelem

2 7

1

3

3

2 7

94

1,5




Tantárgyak


Szakmai gyakorlat2

ögy

2/10. évfolyam elméleti gyakorlati ögy heti heti

2

Szakmai gyakorlat2 (csoportos) Tésztafeldolgozás és gépei 1

Szakmai gyakorlat3 (csoportos)

4

2

1

0,5

4

1

Szakmai gyakorlat4 (csoportos)

2

2

1

0,5

4

3

0,5

1 2

2

2

0,5

0,5

Sütés és berendezései

2

1

2

2 1

1

Szakmai gyakorlat5

5

1

1

Szakmai gyakorlat4

ögy


5

Kelesztés és gépei

10941-12 Sütés

3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti

5

10939-12 Szakmai gyakorlat3 Tésztafeldolgozás

10940-12 Kelesztés, vetés előkészítés


Szakiskolai képzés közismereti oktatással

2 2

2

2

Szakmai gyakorlat5 (csoportos) 10941-12 Mézeskalács készítés Összes óra

1

Mézeskalács készítés és eszközei

1,5

Szakmai gyakorlat6

1 10

6

11

14,5

95

3 2

8

17,5

3

2 16

18,5

12

23


Szakmai követelménymodulok Összes óra



1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti 16

ögy 140

2/10. évfolyam elméleti gyakorlati ögy heti heti 25,5 140

96


3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti 25,5 34,5

ögy 160

2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti 35



OKJ 34 811 03 Pincér (3 és 2 éves képzésre) A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatás Szakiskolai képzés közismereti oktatással nélkül Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.



10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem

1/9. évfolyam

Tantárgyak



2/10. évfolyam

ögy


3/11. évfolyam

ögy

1. évfolyam


0,5

2. évfolyam

ögy


0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

Foglalkoztatás I.

2

2

Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai

1,5

1

0,5

2

2

1

1

0,5

2

2,5

1

1

1

1

1

1

2

2

1

97


Szakmai követelménymodulok 10046-12 Szakmai idegen nyelv


Tantárgyak

Szakmai idegen nyelv

Felszolgálás alapjai 10047-12 Felszolgálás alapjai Felszolgálás alapjai gyakorlat (csoportos)


ögy

1




1

ögy

2

2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám 1

3

4 5

4,5

Felszolgálás 10074-12 Felszolgálás


Szakiskolai képzés közismereti oktatással

2

1

Felszolgálás gyakorlat (csoportos) Felszolgálás üzemi gyakorlat

3,5 2,5

17,5 11

5 16

8 140

17,5

17,5 25,5

5,5 140

98

3

20 25,5

17,5 12,5

17,5

22 34,5

14,5 160

20,5 35



OKJ 34 811 04 Szakács (3 és 2 éves képzésre)

Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.



10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem 10046-12 Szakmai idegen nyelv







1. évfolyam


0,5

2. évfolyam ögy


0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

Foglalkoztatás I.

2

2

Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv

1,5

1

0,5

2

2

2

2

0,5

2

2,5

1

1

1

1

1

1

2

2

1

1

2

1

1

99



10049-12 Konyhai kisegítés

10048-12 Ételkészítés alapjai

10075-12 Ételkészítés



Szakiskolai képzés közismereti oktatással Tantárgyak Előkészítési és ételkészítési alapismeretek Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat (csoportos) Ételkészítési alapok Ételkészítési alapgyakorlat (csoportos) Ételkészítési üzemi alapgyakorlat Ételkészítési ismeretek Ételkészítési gyakorlat (csoportos) Ételkészítési üzemi gyakorlat


ögy

2/10. évfolyam elméleti gyakorlati ögy heti heti

3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti

ögy


1

1,5

2

1

2,5

2

2

2

3

3,5

1

17,5 1

1,5

2,5

2

17,5 11

5 16

8 140

17,5 25,5

5,5 140

100

20 25,5

17,5 12,5

17,5

22 34,5

14,5 160

20,5 35



OKJ 34 811 05 Vendéglátó eladó (3 és 2 éves képzésre) 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatás Szakiskolai képzés közismereti oktatással nélkül Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.



10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem

1/9. évfolyam

Tantárgyak



2/10. évfolyam

ögy


3/11. évfolyam

ögy

1. évfolyam


0,5

2. évfolyam

ögy


0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

Foglalkoztatás I.

2

2

Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem

1,5

1

0,5

2

2

2

2

0,5

2

2,5

1

1

1

1

101



10046-12 Szakmai idegen nyelv

10056-12 Gyorsétkeztetés, ételeladás

10057-12 Vendéglátó eladói értékesítés





ögy


Élelmiszerek csoportjai

1

1

Szakmai idegen nyelv

1

1

Ételismeret

1

1

1

0,5

Italismeret, kiszolgálás Termelési és eladói gyakorlatok (csoportos) Termelési és eladói üzemi gyakorlatok Vendéglátó eladó tevékenység Értékesítés gyakorlata (csoportos) Értékesítés üzemi gyakorlata

3/11. évfolyam 1. évfolyam elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám 1

2

2

2

1

0,5

1

1

-

0,5

0,5

3

4,5

17,5 2

17,5

0,5

0,5

1,5

2

11

5 16

ögy


8 140

17,5 25,5

5,5 140

102

2,5

3

17,5

17,5

20 25,5

2

12,5

22 34,5

14,5 160

20,5 35



OKJ 35 811 02 VENDÉGLÁTÓ-ÜZLETVEZETŐ SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak Kisvállalkozások gazdálkodása

Gazdasági jogi ismeretek 11303-12 Üzleti gazdálkodás Marketing kommunikáció a és marketing vendéglátásban Üzleti gazdálkodás és marketing gyakorlata Üzletvezetési ismeretek Termelési és 10055-12 értékesítési Vendéglátó üzletvezetés ismeretek Üzletvezetési gyakorlatok Összes óra Összes óra

Elméleti óraszám

Gyakorlati óraszám

Elméleti Gyakorlati heti óraszám heti óraszám

144

4,5

64

2

64

2

240

7,5

168

5,25

120

3,75 10

320 560

560 1120

103

17,5

17,5 35



2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztását a szakmai munkaközösségek szakmai szempontok és a korszerűség elve alapján végzik a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, valamint a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet alapján.

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A helyi tantervekben megtalálható szabályozáson túl az alábbiakban foglalhatók össze:

2.4.1 Az erkölcsi nevelés Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Az intézményben az erkölcsi nevelés színtere az iskolai élet minden területe. A pedagógusok feladata, hogy az iskolában töltött idő alatt – szünetekben is – közvetítsék a tanulóknak az intézmény által fontosnak tartott értékeket A szakközépiskolások számára, az érettségi feltételéül szabott 50 óra közösségi szolgálat ezt a tevékenységet jelentősen segíteni tudja.

2.4.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A történelem órákon folyó oktató tevékenység mellett minden jeles napról megemlékezünk az iskolarádión keresztül, illetve iskolai ünnepély keretében. A műsorok elején és végén a szózat és a himnusz közös éneklésével igyekszünk elmélyíteni a magyarságtudatot. Aktív kapcsolatot ápolunk határon túli magyarokkal.

2.4.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az osztályfőnöki órákon van lehetőség a témával kapcsolatos elméleti ismeretek megszerzésére. A „gyakorlatot”a diák-önkormányzati tevékenységen keresztül sajátíthatják el a tanulók.

2.4.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Az önismeret a szakképzésben oktatott tanulók számára az új közismereti kerettanterv osztályfőnöki tananyagában kerül nagy részletességgel feldolgozásra. A többi osztályban szintén az osztályfőnöki órák adják a keretet a téma megbeszélésére. A kötelező tanórákon kívüli tevékenységek, a szakkörök és a sporttevékenység egészítik ki és segítik a gyakorlatba átültetni a tanórákon hallottakat. A felsőbb éves tanulók 104



bevonásával az iskolánkba belépő 9. évfolyamos tanulóknak önismereti tréninget szervezünk, ezzel segítve az általános és középiskola közötti átmenetet (TÁMOP 3.3.3.).

2.4.5 A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Az osztályfőnöki órák kiemelten fontos témaköre a harmonikus családi életre nevelés, a helyes minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. A családi életre nevelés hatékonyságát növeli az iskolai védőnők által tartott ez irányú foglalkozások az osztályfőnöki órákon, valamint az iskolapszichológus támogató munkája.

2.4.6 Testi és lelki egészség Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Alakítsanak ki a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok - egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, tárolásuk legfontosabb szabályaira. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek különösen a serdülőknek - a függőséghez vezető káros szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitel- és magatartásmintájával is jelentős szerepe van. Az egészségre nevelésbe külső szakember bevonható.

2.4.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Intézményünkben integrált oktatás folyik. Együtt tanulnak egészséges társaikkal az SNI-s, a BTM-es gyermekek és azok a (testi) fogyatékkal élő tanulók, akik az orvosi alkalmassági vizsgálaton megfeleltek és képesek elsajátítani a választott szakmát. Ez a körülmény segít kialakítani társaikban az ilyen emberek iránti szociális érzékenységet. Ebben a szellemben szervezzük meg szakközépiskolai tanulóink számára – az érettségi feltételéül szolgáló – 50 óra önkéntes munkát is.

2.4.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, 105



hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. A szakmai képzésben résztvevő tanulók a munka és környezetvédelem tantárgy és egyéb szakmai órákon keretében részletesen foglalkoznak a kérdéskörrel.

2.4.9 Pályaorientáció Az iskola a tanulók életkorához igazodva és lehetőségekhez képest átfogó képet nyújt a tanulók számára a munka világáról. A pályaorientációs munka az osztályfőnöki és a szakmai órák feladata. A szakmai gyakorlatokon a diákok kipróbálhatják képességeiket az érdeklődésüknek megfelelő területeken. Az iskola pályaorientációs tevékenységét külső szervezetek is támogatják, mint például a Kereskedelmi és Iparkamara, Munkaügyi Központ.

2.4.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. A szakképzésben résztvevő tanulók a vállalkozási ismeretek modul és más szakmai órák keretében részletesen feldolgozzák a témát. A tanulmányaikat lezáró szakmai vizsgán számot is adnak tudásukról. Tanulóinknak lehetőségük nyílik versenyeken és szakkörökön is részt venni ilyen témában.

2.4.11 A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban.

2.4.12 Médiatudatosságra nevelés Iskolánkban kiemelt jelentősége van a médiatudatosságra nevelésnek, kritikai beállítódás kialakításában. A tanórák keretében folyamatosan folyik ilyen irányú nevelés, ha szükséges előadásokat szervezünk a tanulóknak.

2.5 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módjai A mindennapos testnevelés a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény 27 .§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. Az iskolánkban lehetőség van délutáni mozgásprogramokon részt venni a TÁMOP 3.1.4. projekthez kapcsolódóan. A diákoknak a helyi adottságokat kihasználva lehetőségük nyílik a városi uszoda, sportcsarnok és jégcsarnok használatára.

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai Választható tantárgyak a képzések kezdetén idegen nyelvből az angol, német, olasz és orosz. A középszintű érettségi vizsgára felkészítés a Pedagógiai Programban található tantárgyi követelmények teljesítésével biztosított. 106



A szakközépiskola 11. és 12. évfolyamán emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés a kötelező érettségi tantárgyakon felül földrajzból és informatikából választható. A választható tantárgyakhoz rendelt pedagógus választását a pedagógusok egyenletes leterheltsége határozza meg.

2.7 Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározása, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát Középszinten: minden itt az iskolában tanult tantárgyból vállalja, a PP szakközépiskolai óratervben szereplő óraszámokban tanulja a helyi tantervben meghatározott tartalommal biztosítja a felkészülést Emelt szinten: Emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést a kötelezően választandó érettségi tárgyakon (magyar, matematika, történelem, angol, német, szakmai előkészítő tantárgyak) felül földrajzból és informatikából. A szakközépiskola 11-12. évfolyamán az intézmény meghatározott rend szerint a szabadon választható tanórai foglalkozások terhére vállalja az emelt szintű érettségire történő felkészítést heti 4 órában.

2.8 Az egyes érettségi vizsgatárgyak a középszintű érettségi vizsga témakörei Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002 (V. 24.) OM rendelet melléklete szabályozza a középiskolai érettségi vizsgák részletes követelményeit: az adott vizsgatárgy vizsgakövetelményei vizsga leírása a közép- és az emelt szintű érettségi vizsga témaköreit.

2.9 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei 1. Tantárgyi értékelés elemei: Diagnosztikus mérés: induló szint mérése, amely alapján az osztályra (csoportra) tanulóra lebontva megállapítható az a szint, amihez képest az iskolának fejlesztenie kell az egyes tantárgyakból a tanuló tudását. Formatív értékelés: a tanulók munkájának, önértékelésének segítése. Szummatív értékelés: mérjük tanulóink teljesítményét a tananyag egyes témaköreinek végén, a félév, valamint az év végén és a képzési szakasz végén próbavizsgákkal, szintvizsgákkal. 107



Az értékelés formái: Írásbeli (diagnosztikus és szummatív értékelés esetében) Szóbeli (formatív értékelés esetében) Gyakorlatból megengedett, hogy a szummatív értékelést a tanár az érdemjegyek alapján végezze. 2. A számonkérés követelményei és formái hagyományos oktatási módszernél A számonkérés követelményeiről, formáiról és a teljesítménymérések százalékos értékeléséről a tantárgyak helyi tanterveiben részletes útmutató foglalkozik. A pedagógiai folyamat gyakorlatában az osztálynaplóba és a tanulók ellenőrzőjébe rendszeresen bejegyezzük az érdemjegyeket. Év végén a teljes tanévre vonatkozó osztályzatokat vesszük figyelembe. A közoktatás egészéhez igazodva félévkor az ellenőrző könyvben 1–5-ig számmal értékeljük a tanulók előmenetelét, év végén a bizonyítványban betűvel. Szintek 5 jeles 4 jó 3 közepes 2 elégséges

ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK A teljesítmény szintjeinek meghatározása A feladatot önállóan, hibátlanul teljesíti. Felügyeletet nem igényel. Problémás helyzeteket is megold. Összefüggéseket meglát. A feladatot önállóan teljesíti. Felügyeletet nem igényel. Kisebb hiányosságai vannak. Összefüggéseket meglát. A feladat elvégzéséhez kevés segítségre is és kevés felügyeletre is szüksége van. Kisebb hiányosságai is vannak. A feladat elvégzéséhez jelentős segítséget és jelentős felügyeletet igényel. Hibákat is elkövet, de a teljesítménye elfogadható. Összefüggéseket nem vesz észre.

2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Csoportbontást alkalmazunk a helyi tantervben és a jogszabályokban megjelölt módon. A csoportbontás után megmaradt óraszám felhasználásának elvei, a megmaradt órák felhasználhatók további csoportbontásra, az emeltszintű érettségire történő felkészítésre, mindennapos testnevelésre, fakultatív foglalkozásra. A csoportbontásokat szervezzük:

tantárgyanként/foglalkozásonként

eltérő

elvek

alapján

Informatika tantárgyból a csoportbontás szervezésének elve az informatika termek kapacitása. Idegen nyelvből a tanulók számára felajánlott választási lehetőség, illetve szakmai indokok alapján szerveződnek a csoportok: egy osztályon belül angol és német csoportot alakítunk ki, ha egy osztályban az egyik választott idegen nyelvből a csoportlétszám 8 fő alá csökken, évfolyamon belül csoportösszevonásra kerülhet sor, az összevont csoport létszáma maximum 20 fő lehet. Választható idegen nyelv az olasz és az orosz nyelv is. E két nyelvből akkor szerveződhet önálló csoport, ha azonos évfolyamon belül 15 fő választja az olasz vagy az orosz nyelvet.

108



A gyógytestnevelés órán –az érvényes jogszabály szerint- a maximális csoportlétszám 16 fő. -

A felzárkóztató/fejlesztő oktatás maximális csoportlétszáma 4 fő.

A gyakorlati oktatás csoportlétszámáról a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 25. § (1), 92/A § (2) bekezdése és a 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 4. számú mellékletében rendelkeznek. Az emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő tantárgyak oktatásakor a minimális csoportlétszám 12 fő/évfolyam.

2.11 A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Településünkön a nemzetiség részaránya nem számottevő. A nemzetiségi kultúra közvetítésére külön tananyag nem készült, a közismereti és szakmai órák keretében, az iskola specialitásából kifolyólag a tanulók foglalkoznak a nemzetiségi kultúra egyes elemeivel.

2.12 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A felmérés nevelési feladatok közé tartozik, így lehetővé válik a tanulók fizikai fejlődésének mérése. Az intézményben oktatott szakmák megkövetelik az állóképesség fejlesztését. A mérési eredményeket a testnevelő kollégák tanulónként nyilvántartják. A mérési eredmények összehasonlítást biztosítanak az egyén számára, de országos mérési eredményhez is tudjuk viszonyítani a kapott eredményeket. A tanulók fizikai állapotának méréshez használt módszerek: Cooper-teszt időre, Négyütemű szabadgyakorlat időre, Labdapasszolás falra kétkezes mellső átadással időre, Ugrókötélhajtás időre, Has-prés időre illetve fekve-nyomás lapsúllyal. A mérés gyakorisága: évente kétszer: ősszel iskolakezdéskor és tavasszal.

2.13 Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 2.13.1 Egészségnevelés, egészségfejlesztés Az egészségvédő iskola olyan közösség, amely biztosítani kívánja mind a tanulók, mind az iskola alkalmazottai számára a testi, lelki jólétet. Az egészségnevelés az egészségfejlesztés tágabb szemléleti keretébe és eszközrendszerébe ágyazódik, ennél fogva az egészségfejlesztés része. Az egészségnevelés tanulási tapasztalatok bármilyen kombinációja, mely az ÖNKÉNT VÁLLALT egészséget támogató viselkedésformák alkalmazását hivatott elősegíteni. Egészség – és cselekvésorientált tevékenység. Az egészségneveléssel el lehet érni, hogy az emberek képesek legyenek gondoskodni egészségükről, tervszerűen, közösségi vagy egyéni döntések alapján. Két fő elemre kell, hogy épüljön: 109



önkéntes elkötelezettségre tervszerűségre Egészségnevelési céljaink: minden tevékenységünkkel szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. személyi és tárgyi környezetével intézményünk segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a tanulók egészségi állapotát hosszú távon javítják és meghatározzák. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani, stresszes helyzetet kezelni. Nagyon fontosnak tartjuk a példamutatást! A TÁMOP 3.1.4. projekt keretében az egészségfejlesztési ismeretek iránti igény elmélyítésére van lehetőség.

2.13.2 A környezeti nevelés: az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása a természet- és emberszerető szokásrendszer kialakítása a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása ökológiai gondolkodás és a környezettudatos szemlélet kialakítása Az iskola feladata mindezekhez a tudományos háttér elsajátíttatása, az önképzésre való képesség, készség kifejlesztése, az egyéni felelősség felismertetése, pozitív szemléletű, tevőleges életre való felkészülés.

2.14 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Iskolánkban integrált nevelés folyik, ahol egyenlő esélyeket biztosítunk a különböző szociokulturális háttérrel rendelkező tanulók számára. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk feltárni az esélyegyenlőtlenség okait, hogy egyénre szabottan tudjuk segíteni a tanulók hátrányának leküzdését. Programunk végiggondolásakor figyelembe vettük, hogy a tanulási kudarc oka nagyon gyakran a hátrányos helyzet, a szülők társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helye miatti alulmotiváltság, a kedvezőtlen szociokulturális környezet. A hátrányos helyzet csökkentését legjobban a tudáshiány csökkentésével tudjuk enyhíteni. A tudás alkalmazásának készségét, a képességek fejlesztését szolgálja a kerettantervi tananyag begyakorlására szánt 10-20%-os időkeret, amit az egyes tantárgyaknál a helyi tanterveinkben rögzítünk. Az információszerzés készségének megtanítását is fontosnak tartjuk; a könyvtári foglalkozások, az informatika tananyag egy része, illetve a tananyaghoz kötődő feladatmegoldások egy része is ezt szolgálja. A tanulásban leszakadókat, a könyvtár, a számítógépek rendszeres használata, az esetleges kollégiumi és iskolai korrepetálások is segíthetik. A tankönyvválasztásnál törekszünk arra, hogy könnyen érthető, jól tanulható tankönyvet válasszunk tanítványainknak (sok ábrát és feladatot azokhoz magyarázatot is tartalmazzanak). 110



Folyamatosan figyeljük a pályázati lehetőségeket, és minden olyan pályázati lehetőséget megragadunk, amelynek révén enyhülhet a tudásbeli és kulturális hátrány. Egyéni bánásmódot biztosító iskolai és pedagógiai környezetben segítjük az individuális hátrányok csökkentését. Törekszünk a tanulók személyiségének megfelelő differenciált pedagógiai módszereket alkalmazására. Fontosnak tartjuk még a mentálhigiénés gondozást az egészséges testi-lelki fejlődés biztosítására. Ezt részben folyamatos tanórán kívüli egyéni beszélgetésekkel kívánjuk elérni, részben mentálhigiénés szakember alkalmazásával, a pedagógiai tevékenységbe való bevonásával, harmadrészt pedig szükség esetén a megfelelő szakemberhez utalással segítünk (mentálhigiénés szakember, nevelési tanácsadó, pszichológus, pszichiáter.) Őszinte tájékoztatás a szülők és diákok felé: az elvárásokról követelményekről még a beiskolázás előtt

2.15 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek Azok a tanulók és tanulói közösségek, akik és amelyek a tanulmányi vagy közösségi munkában, sportban kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, jutalomban részesíthetők. A jutalmazásra az iskola minden dolgozója és tanulója javaslatot tehet az osztályfőnöknek és az igazgatónak. Az osztályfőnöki dicséretről az osztályfőnök, az igazgatói dicséretről az igazgató, az ennél magasabb fokú dicséretekről a nevelőtestület dönt. Egyéni teljesítményekért: 1) osztályfőnöki dicséretben részesülhet az a tanuló, aki a) folyamatosan kiemelkedő tantárgyi teljesítményt nyújtott b) huzamosabb ideig követésre méltó, példamutató magatartást és kitartó szorgalmat tanúsít c) iskolai, tanulmányi és sportversenyeken 1-3. helyezést ért el d) az iskolai megbízásokat, a vállalt feladatokat példásan ellátja (hetes, ügyeletes, gazdasági felelős) e) iskolai és osztályszintű vetélkedők, műsorok szervezésében, lebonyolításában részt vesz f) iskoláért, osztályért társadalmi munkát végez g) iskolai és osztálydekorációk készítésében közreműködik h) aktivitást mutat az osztályfőnöki órákon tárgyalt témák megbeszélése során, önálló feladatokat vállal i) a közösség hírnevét erősítő iskolán kívüli közéleti szereplést vállal j) ápolja a közösségi hagyományokat 2) igazgatói dicséretben részesíthető az osztályfőnök javaslata alapján az a tanuló, aki a) legalább két különböző tevékenységéért osztályfőnöki dicsérettel rendelkezik 111



b) városi, vállalati vagy megyei rendezvényeken kiemelkedő közéleti szereplést tanúsít c) iskolán kívüli magatartásával, tevékenységével öregbítette az iskola hírnevét d) tanulmányi versenyeken a. megyei verseny 1-3. helyezést b. területi verseny 1-6. helyezést ért el. e) folyamatosan kiemelkedő színvonalú közösségi munkát végez 3) nevelőtestületi dicséretben részesülhet – az osztályfőnök javaslata alapján – a tanuló a) példamutató közösségi és kimagasló kötelesség teljesítésért b) az országos tanulmányi versenyen elért 1-10. helyezésért a. OKTV 1-10. b. OSZTV 1-10. c. SZKTV 1-10. c) a területi vagy országos kulturális és sportversenyen szerzett 1-6. helyezésért 4) A jutalmazás egyéb formái oklevél (osztályfőnöki javaslat) Báthory emlékplakett (nevelőtestületi javaslat) Báthory Alapítvány jutalma (kuratóriumi döntés) Közösségi teljesítményéért: osztályközösségek, kulturális, szakmai és sportcsoportok kiemelkedő közös tevékenységért A jutalmazás formái: -

szóbeli dicséret nagyobb közösség előtt

A magatartás és a szorgalom minősítése Magatartás példás: az a tanuló, aki nem csak a tanórai magatartásában példamutató, hanem külön feladatok elvégzésére is készséget mutat, aktivitást tanúsít jó: az a tanuló, akinek tanórai magaviselete fegyelmezett, de különösebb aktivitást nem mutat, vagy többletfeladatot szívesen vállal, de órai magatartása (viselkedése) változó (osztályfőnöki figyelmeztetés esetén se kaphat példás minősítést) közepes: az a tanuló, akinek órai magatartása változó, közösségi tevékenységekben passzivitást mutat (osztályfőnöki megrovás vagy több enyhébb – szaktanári, osztályfőnöki – büntetés esetén sem kaphat jobb minősítést). rossz: az a tanuló, aki az iskolai fegyelem alapvető normáit megsérti, a közösségi együttélés elemi szabályait figyelmen kívül hagyja (igazgatói, nevelőtestületi büntetések, fegyelmi intézkedés) (A magatartás jegyét az igazolatlan hiányzás nagyságrendje is szabályozza.)

112



Szorgalom példás: akkor, ha a tanuló képességeinek megfelelő, folyamatosan jó színvonalú tanulmányi munkát végez. Szaktantárgyakból többségében jeles vagy jó minősítést kapott. jó: akkor, ha a tanuló rendszeresen, képességeinek megfelelően tanul, többnyire jó tanulmányi teljesítményt mutat (3-nál több elégséges osztályzata nem lehet) változó: akkor, ha a tanuló tanulmányi munkája nem folyamatos, tanulmányi eredménye ennek következtében változó. (Egy tantárgyi bukás esetén – ha a többi tantárgyból elfogadható a teljesítménye – adható minősítés) hanyag: akkor, ha a tanulónak a tanuláshoz való hozzáállása hanyag, rendszertelenül, nem képességeinek megfelelően teljesít. (Több tantárgyból elégtelen a teljesítménye, illetve egy tantárgyi bukás mellett osztályzatai zömében elégségesek.)

2.16 A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek 2.17 Otthoni feladatok meghatározásának elvei és korlátai Házi feladat feladásáról, annak mennyiségéről és értékeléséről a szaktanárok döntenek a Pedagógiai Program mellékletét képező helyi tanterv céljainak megfelelően. Otthoni feladat – a tanulók tanulmányi előmenetelének érdekében – hétvégére is adható. A hétvégi házi feladat mennyiségénél a szaktanárnak figyelembe kell vennie az adott tanulócsoport aktuális leterheltségét (szükség esetén egyeztetnie kell az osztályfőnökkel, illetve az osztályban tanító többi tanárral.)

2.18 Új képzési módszerek, projektoktatás Intézményünkben a TÁMOP 3.1.5. projekt keretében továbbképzett kollégák új pedagógiai módszerek bevezetésének segítését, a módszerek alkalmazását tűzték ki célul. Iskolánk, mint bármelyik másik középiskola ma Magyarországon, nagyon sok tanulási és magatartási problémával küszködő tanulóval találkozik – az SNI - kategóriába soroltakon kívül is. A XX. század elején kialakult tanítási módszerek azonban nem alkalmasak ennek a mai tizenéves generációnak a tanítására még akkor sem, ha az előbb említett nehézségek nincsenek jelen a gyerekeknél. Ebből következnek a tanulási kudarcok, az esetlegesen egész életre kiható önértékelési problémák, a fegyelmezetlenségek, a magatartási problémák, sok esetben az iskolai agresszió - a tizenéveseknél; a tanítási kudarcok, az eredménytelenség érzete, végül pedig a kiégés - a pedagógusoknál. A fejlesztő pedagógus - képzésen tanult módszerek ezeket a negatív hatásokat hivatottak csökkenteni; növelik a sikerélmény szerzését mindkét fél számára, mégpedig olyan módon, hogy a tanuló saját tanulásának aktív részese lesz, hogy mindig személyre szabott módszerekkel juttatjuk el a tudás birtokába, hogy fizikailag is alkalmassá tesszük a tanulással járó idegrendszeri megterhelés elviselésére.

113



Így nem csupán a hatékonyság és a szakma elsajátítása lesz eredményesebb, de jobb lesz a diákok és a tanárok kapcsolata, munkaképességük, mentális egészségük is. Ez pedig a társadalom számára rendkívül fontos eredmény. A 21. sz. elején a radikális gazdasági és demográfiai változások oktatásunk újraértékelését teszik szükségessé. Az iskolákra új szerep hárul, ugyanis a tanulókat azon kívül, hogy alapvető ismeretekkel látja el, a magas szintű gondolkodást, fejlett kommunikációs készséget és társas viselkedést is ki kell, hogy alakítsa a diákokban. A képzés során elsajátított ismeretek, új módszerek lehetővé teszik, hogy a tanulók részeseivé váljanak saját tanulási, tanítási folyamataiknak társaikkal együttműködve is. Az iskolának a munka világába is fel kell készítenie a tanulókat, hiszen a munkahelyeken egyre inkább az interakcióé a főszerep, előtérbe kerül a csapatmunka. Nekünk, pedagógusoknak ezért fejlesztenünk kell tanórákon is a gondolkodási módokat, kommunikációs és társas készségeket, amelyek a későbbi boldoguláshoz nélkülözhetetlenek. Ismernie kell a diáknak önmagát, tanulási stílusát, erősségeit. Ezek ismerete nélkül siker nem várható. A régi módszerek arra építenek, hogy a diákok tanulási tempója, stílusa azonos, ugyanazokkal a motivációs rendszerrel serkenthetők. De tapasztalatból tudjuk, hogy ez nem így van. A kooperatív tanulás heterogenitásra épülő módszerei jobban tükrözik a diákok sokféleségét. A képzés során elsajátított új tanítási módszerek jóval alkalmasabbak arra, hogy a tanítási folyamat sikeresebb legyen és a tanulók részesévé váljanak saját tanulási folyamatuknak, mint azok a mára már elavult tanítási technikák, amik a 20. században fejlődtek ki és azóta megkövülve jelen vannak az oktatásban. Ezt a 21. századi generációt más módokon kell megszólítani és az ismereteket feléjük közvetíteni, annak érdekében, hogy elkerüljük a tanítás-tanulás kudarcának élményét, a gyerekek önbizalmának, önértékelésének csökkenését, a pedagógusok kiégését. Az új módszerek nem csak az SNI (sajátos nevelési igényű) tanulók tanításában, fejlesztésében használhatók, hanem sikerrel alkalmazhatóak a tanulási nehézséggel nem küzdő diákoknál is. Az új tanítási technikák mellett fontos és elengedhetetlen a tanulók tanulási módszereinek fejlesztése, gazdagítása is. Így sajátíthatják el azokat az új tanulási technikákat, amelyek segítségével könnyebben, hatékonyabban birkózhatnak meg a tanulással, ill. világossá válik számukra –tanulási stílusuk feltérképezése után-, hogy melyek azok a módszerek, amelyeket alkalmazva sikeresen tanulhatják meg a tananyagot. Intézményünk igyekszik megfelelni a megváltozott társadalmi kihívásoknak, melyek olyan kompetenciák, tudástartalmak elsajátítását teszik szükségessé, melyek túlmutatnak az oktatás hagyományos keretein, illetve több tudományág illetékességébe tartoznak. Ebbe a törekvésbe illeszkedik az alternatív módszerek kipróbálása, egyebek mellett a kutyával asszisztált pedagógia alkalmazása a hagyományos tanórai keretek közt nehezen pótolható szociális és érzelmi hiányosságok leküzdésében. Komplex instrukciós program segítségével megtartott órák: Hatékonyabb tanulás-tanítás a Kovács-módszer alapelveinek ismertetésével elméletben; mozgáspihenők a gyakorlatban tanulók és kollégák körében Kooperatív módszerrel megtartott órák Gardner féle többszörös intelligencia elmélet alapján a tanulók intelligenciatípusának meghatározása, egyéni értékelés elkészítése, a kollégák tájékoztatása 114



Tanulás-módszertani technikák alkalmazása tanórákon A tanulók mentális és fizikai állapotának felmérése a Kovács-módszer elvei alapján. Az adatok értékelése, szükség esetén javaslattétel Kutyával asszisztált fejlesztő foglalkozások Élményszerű tanórán kívüli foglalkozások terápiás kutyák bevonásával pedagógus irányításával Projektoktatás, pedagógiai projekt: valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények bemutatása. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik.. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezés két fő szinten kell, történjen: Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges. Lényeges vonása, hogy megszűnik a verbális képességek elsődlegessége, az eltérő képességek egyenértékű szerephez jutnak a közösen választott feladat közös megoldásában. Kooperativitása a tanári és tanulói szerepek különbözőségének érvényesülése mellett valósul meg, a tanár irányító szerepe az együttműködésben szinte észrevétlenül működik. A tanár mint „karmester” vesz részt a közös tervezésben, cselekvésben, ellenőrzésben és értékelésben. A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain, élet közeli problémákból indít, és a végrehajtók formális és informális tudására épít. Intézményünk munkatervében határozzuk meg a projektnapot, amelyet az előre meghirdetett projektek végeredményét mutatják be a tanulók.

115



3. Szakmai program

116

A Páterdombi Szakképző Iskola. Pedagógiai Programja 2013

Recommend Documents