A Kétegyházai Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013

A Kétegyházai Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.

1

Az iskola alapadatai........................................................................................................3 Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje: .........................................................3 Az iskola nevelési programja ..........................................................................................4 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...........4 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok..........................................5 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................9 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ..........................................................10 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.............................................11 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink...............................................................12 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre..........................................................................13 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység................14 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .......................................16 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program..................................18 Ifjúságvédelemi feladatok ellátása.................................................................................18 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák .....................................................19 Külső kapcsolatrendszer ...............................................................................................21 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ...............................................23 A magántanulói jogviszonyra vonatkozó szabályok ......................................................24 Az intézmény nevelési programja .................................................................................25 Mindennapos testnevelés ..............................................................................................26 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ......................................................27 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái.......28 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ..................32 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei.................33 A tanulók tantárgyi értékelési elvei ...............................................................................33 A számonkérés és értékelés formái, rendje, módja ........................................................34 Az érettségi vizsgatárgyak témakörei............................................................................35 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása.................54 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek..............54 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei................................................54

2

Az iskola alapadatai Az iskola alapításáról szóló jogszabályok:  az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. § (4)-(5), (7) bekezdés,  az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,  a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,  a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény Az intézmény neve: Kétegyházai Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Címe: 5741 Kétegyháza, Gyulai út 6. Oktatási azonosítója: 202735 Alapító okiratának azonosítója: KGF1172/2/2013. Alapító okiratának kelte: 2013. július 25. Az intézmény alapításának időpontja: 2013. augusztus 01. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy. Az intézmény vezetője: az igazgató, akit a vidékfejlesztési miniszter nevez ki, illetőleg ment fel és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az intézmény gazdálkodási besorolása: önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. Az intézmény fenntartója: Vidékfejlesztési Minisztérium Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje: Az iskola a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. §-a alapján az alábbi alapfeladatokat látja el:  szakközépiskolai nevelés-oktatás (az általános műveltség megalapozása, a szakmai előkészítés az első négy évfolyamon, felkészítés érettségi vizsgára, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére),  szakiskolai nevelés-oktatás,  felnőttoktatás,  Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatása többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése-oktatása,  pedagógiai-szakmai szolgáltatás alapfeladatok.  engedélyezett tanulólétszám 240 fő (alapító okirat)

3

Az iskola nevelési programja Iskolánk munkáját a demokrácia értékei iránti elkötelezettség, a nemzeti értékeink megbecsülése, az európai humanista értékrend hagyományainak megőrzése jellemzi. Célunk az esélyegyenlőség biztosítása, a régió lemaradásának megszüntetése, értékeinek széles körű bemutatása. Kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra. Oktató-nevelő munkánkat a tervszerűség, a komplexitásra való törekvés, a tanulói aktivitásra építés, valamint a tanulóink számára biztosított esélyegyenlőség jellemzi. A demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei alapján szerveződnek a tanításitanulási folyamatok. A minőségi munkavégzéshez és a gazdaság világában való eredményes szerepvállaláshoz kapcsolódó értékek: magas szintű szaktudás, a javakkal való okos gazdálkodás, a munkában való megbízhatóság, munka útján történő értékteremtés. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai - Az iskolában folyó nevelő- oktató munkánkat a köznevelési törvényben kötelezően előírt elvek figyelembe vételével végezzük. Törekszünk az alapvető erkölcsi elvek elsajátítására, a vallási erkölcsi és művelődéstörténeti tanításainak elfogulatlan ismertetésére. Kerülünk mindennemű hátrányos megkülönböztetést, gondot fordítunk az etnikai kisebbségek jogaira. - A nevelőmunkánk középpontjába az egészséges hazaszeretet, a magyarságtudatot, az erkölcsi morális tisztaságot állítjuk. Helyet kap a viselkedéskultúrának, az életnek, az egészségnek és test harmóniájának tudatos értékként való megjelenése. - Lehetőséget teremtünk minden alkotmányos érték felmutatására, az értékválasztást a szülőkre és a gyerekekre bízzuk. - Eleget teszünk a világnézetileg semleges nevelés-oktatás követelményeinek - Törekszünk minden rendelkezésre álló eszközzel az esélyegyenlőtlenségek mérséklésére. - Eleget teszünk a tanszabadság elvének - Eleget teszünk az egyenrangúság elvének. Tanulóink egyenrangú partnerei az őt nevelő tanító pedagógusoknak. Iskolánkban a gyerekek nem a nevelés tárgyai, hanem alanyai. - Figyelembe vesszük munkánk során diákjaink életkori és egyéni sajátosságait. Munkánkat, értékelésünket egységes elvek alapján végezzük. - Fontos feladatunknak tartjuk az egységes alapokra épülő differenciálást. Lehetővé tesszük, hogy az iskola és a tanulók kellő idővel rendelkezzenek a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez, sajátos igényeik kielégítéséhez. - Szakmai munkánkban alkalmazzuk a tapasztalatszerzés elvét. Tanulóink akkor érik el azt a tudást, amelyet elvárunk tőlük és célul tűzünk ki eléjük, ha biztosítani tudjuk számukra azokat a feltételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy önállóan dolgozva, tapasztalatokat szerezve tudjanak meggyőződni az elmélet és gyakorlat összhangjáról. - Céljaink eléréséhez, feladataink sikeres megvalósításához alkalmazzuk a bizalom elvét a teljes iskolaközösségre vonatkoztatva. Olyan általánosan nevelő-oktató-képző iskola megvalósítása a célunk, amely össztársadalmi szükségleteket elégít ki, biztosítva a 4

sokoldalú személyiségfejlesztést, ahol piacképes munkaerőt képzünk, felkészítünk a társadalmi beilleszkedésre. Iskolánk módot ad arra, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek a hazánk területén élő kisebbségek életéről, kultúrájáról. Ugyanakkor összpontosítunk az európai, humanista értékrendre és azokra a tartalmakra, amelyek Európához tartozásunkat erősítik. Egyenrangú partnernek tekintjük a szülőket, gyerekeket, munkatársakat. Minden partnerünk felé világos követelményeket állítunk, melyek teljesítéséről folyamatosan visszajelzünk. Magas szintű szakmai képzést nyújtunk, ezért olyan körülményeket teremtünk, amelyben tanulóink jól és biztonságban érzik magukat. Célunk, hogy jó elméleti és gyakorlati jártassággal bíró szakembereket tudjunk pályájukon elindítani. Feltétlen célunk, hogy a mezőgazdaság területén belül széles alapokra építő, a munkaerőpiac igényeire gyorsan reagáló szakképzési, át-, és továbbképzési rendszert alakítsunk ki, amely a felnövekvő nemzedék mellett a meglevő munkaerő át- és továbbképzését is vállalja. A szakmai oktatásra, szakképzésre vonatkozó részletes feladatainkat pedagógiai programunk szakmai program részében ismertetjük. Alapvető értékként kezeljük az iskolai tanítási-tanulási folyamatok hatékonyságát és az elsajátított tudás és kompetenciák használhatóságát, hasznosságát. Ennek érdekében alapvető célunknak tekintjük a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, a hatékonyság egyik feltételeként pedig a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá válását segítő szabályozást. A szakképző intézmények esetében hagyományosan jó színvonalon, iskolarendszerben oktatott mezőgazdasági, valamint az iskolarendszeren kívüli tanfolyami képzések keretében megszerzett szakképesítések esetében stabil a munkaerő-piaci érvényesülés. Kiemelt célunk, hogy a képzés szerkezete rugalmasan igazodjon a gazdaság igényeihez, illetve javuljon a képzés minősége és tartalma.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5

A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Az oktatás minden szintjén felerősödik az átláthatóság igénye és az elért, vagy el nem ért eredményekért a felelősség vállalás, az elszámoltathatóság kérdése. Egyre erősödik az igény, hogy az oktatás eredményessége, hatékonysága mérhető legyen a társadalom, a politika és a gazdaság számára. Világossá váljon, hogy a befektetett társadalmi erőforrásokból az oktatás terén mi az, ami megtérül, mi az a többletérték, ami az oktatásra fordított erőforrásokból származik, azaz oktatásra fordított emberi és anyagi erőforrások megfelelő módon hasznosulnak-e. Ezen igény mögött a gazdaságnak az oktatási rendszerek eredményességétől való növekvő függősége húzódik. Az oktatás sok vonatkozásban jelentős stratégiai eszközzé válik. Ebből következően egyre fontosabb a tanulási eredmények kifinomult kontrollja, a minőség biztosítása. Bizonytalan az iskola által előállított „hozzáadott érték” mérése, azaz az iskolába lépő tanulók teljesítményének a kilépési teljesítménnyel történő összevetése. A kérdés azonban fordítva is felmerül, miképpen lehet megállítani, csökkenteni az iskolai kudarcokat, a bukásokat és a lemorzsolódásokat. Jogos elvárásként fogalmazódik meg az iskolák felé, a bukás, a tanulási kudarc teljes kiküszöbölése. Ezért a kiemelt fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra épülnek. Az iskola az ismertátadás mellett az alábbi kulcskompetenciák fejlesztésére helyezi a hangsúlyt: - Anyanyelvi kommunikáció - Idegen nyelvi kommunikáció - Matematika kompetencia - Természettudományos kompetencia - Digitális kompetencia - Hatékony, önálló tanulás kompetencia - Szociális és állampolgári kompetencia - Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

6

A tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztése, feltérképezése és az egyéni fejlődések méréseértékelése, nyomon követése, szükség szerinti korrekciója a mai magyar közoktatás, s így a szakképzés legfontosabb feladata. Az iskola célkitűzései a lemorzsolódás csökkentését, a tanulólétszám növelését tekintve teljesülni tudnak. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Egyik alapvető feladat olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Gazdasági nevelés Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb

7

távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Környezettudatosságra nevelés A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Tudatosuljon bennük az ÖKO-iskola címmel járó megtiszteltetés és kötelezettség rendszer. A tanulás tanítása Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban. Testi és lelki egészség Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok –, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Az iskolaközösségben a legfőbb cél: Az iskolához való tartozás érzésének elmélyítése, az egész iskolaközösség szervezeti elemeinek, közösségi vonásainak erősítése, sajátos arculat formálása. A pedagógiai program koncepciójának megismerése és tudatosítása az iskolaközösségben. Az iskolai munkakapcsolatok és együttműködése fejlesztése egymás munkájának jobb megismerése. 8

Az iskolában jelentkező általános és speciális problémák őszinte, nyílt feltárása, elemzése és megoldások keresése. Az iskola hírnevének öregbítése érdekében folytatni kell a sajátos arculatot is segítő hagyományteremtést és hagyományápolást. Fontos, hogy az elért eredményeinket mindenkivel megismertessük, publikáljuk. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Tanulóink egészségi állapotának javítása érdekében szükség van egészségnevelési programokra az iskoláknak. Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a fiatalokat arra, hogy önálló, életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet –elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok –, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást- különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Napjainkban az egészség-, egészségvédelem, egészségnevelés fokozottabban előtérbe került. Ezért szükségessé vált, hogy az sajátos nevelésű gyermekek is minél fiatalabb korban elemi szinten megismerjék ezen fogalmak lényegét, az ehhez kapcsolódó tevékenységeket. Fontos, hogy intézményes nevelésük végéig következetes oktató-nevelő munkával az egészségnevelés céljai és feladatai képességeiknek megfelelően beépüljenek mindennapi szokásrendjükbe és életük részévé váljon. A tanulók ez által olyan képességek birtokába kerüljenek, mely értékrendjüket, életviteli szokásaikat pozitívan befolyásolják. - Az iskola feladata az elsődleges megelőzés. Az egészségnevelés során figyelembe kell venni az adott gyermekcsoport életkori sajátosságait és az egyes gyermekek egyéni képességeit. 9

- Az egészségnevelés nem szerepelhet önálló tantárgyként, komplexitást kell alkotnia más tantárgyakkal, szabadidős tevékenységekkel, napszakokhoz kötődő egyéb cselekvésekkel, iskolai és diákotthoni élettel. - A korszerű egészségnevelés cselekvésorientált tevékenység.

- Az iskola és a kollégium a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az elsősegélynyújtás alapismeretek célja, hogy a tanulók - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát, - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. - ismerjék fel a vészhelyzeteket, - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható - következményeit, - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat, - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével, - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: -

a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroljuk velük az elsősegély-nyújtási alapismereteit, a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten- a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében- foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében támogatjuk a pedagógusok részvételét elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják a helyi tantervben szereplő (életvitel, környezetismeret, természetismeret) tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó ismeretek: - rovarcsípések - légúti akadály - vegyszer okozta sérülés - égési sérülés - forrázás - magasból esés Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozás keretében évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése.

10

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A nevelőtestületben erősíteni kell a közösségi vonásokat. A nevelő- oktató iskola követelményeihez közelítő egységes értékrendet érvényesíteni, illetve konkretizálni kell a nevelő- és a munkaközösségekben, valamint az ifjúsági közösségekben egyaránt. Ezen értékrend alapelemeinek kell tekinteni: a.) A tanulás és a munka egységes értelmezését, nevelési szempontból egyik sem lehet a másiknak alárendelve, mindkét tevékenység fontos. b.)A közösségi életre való nevelést Szélesíteni kell azon tevékenységformák körét, amelyek a közösséget erősítik, meg kell keresni a differenciált tevékenységformákat. c.)Az egészséges életmód kialakítását és a fizikum fejlesztését, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló tevékenységeket. A tanórai és a tanórán kívüli munka egységes arányát kell kialakítani, ügyelve arra, hogy a tanórán kívüli és iskolán kívüli munkának akkor legyen értéke és becsülete, ha a tanórai munka végzése is színvonalas. Elismerjük és elfogadjuk a differenciált munka és értékelés szükségességét és tényét. Igényeinket, szükségleteinket és megítélésünket lehetőségeinkhez, elvégzett munkánk mennyiségéhez és minőségéhez igazodva alakítjuk. Az iskola vezetésében, az iskola mindennapi életében fontos szerepet játszanak a jog, kötelesség és felelősség jegyében a szakmai munkaközösségek. Lehetőségeinken belül alkalmazzuk az erkölcsi ösztönzőket a kiváló tanulók elismerésére, a kiváló munkát végző nevelők elismerésére. További feladat az alkotó munkát végzők lehetőségeinek kiszélesítése, új kezdeményezések felkarolása, jobbító szándékú tevékenységek segítése. Nagy hangsúlyt helyezünk az ellenőrző tevékenység folyamatosságára, az értékelés hatékonyságára. Az iskola vezetőségének értékrendjében a szaktárgyát magas színvonalon művelő, a közéletiséget szívesen vállaló, alkotó szellemű pedagógus a példakép. A munkaközösségekben A fentebb már említett jog, kötelesség és felelősség egysége jegyében élni kell a meglevő lehetőségekkel, szélesíteni kell a hatásköröket. Kiaknázzuk a munkaközösségek együttműködésében, egymás közötti kapcsolatában rejlő lehetőségeket. Ennek érdekében a munkaközösség-vezetők az igazgató közvetlen munkatársai, tanácsadói szakmai kérdésekben. A munkaközösségekben az adott szakterület(ek) problémáit, gondjait meg kell tudni oldani. A munkaközösségek feladata a felzárkóztatás, a rászorulók tanulmányi gondozása, valamint a tehetséggondozás. Külön kiemelt figyelmet fordítunk a szakmai munkaközösségekben a szakmai tanulmányi versenyekre való koncentrált felkészítésre, diákjainknak ezeken a versenyeken való részvételére. Az ifjúsági közösségekben Fontosnak tartjuk a közösségformáló tevékenységet. Célunk, hogy javítsuk a tanulmányi fegyelmet. Egységesen küzdünk az általános nevelési hiányosságok, a közömbösség, lezserség, agresszivitás ellen. El kell érni, hogy a magasabb szintű közösségek (11, 12, 13, 14 évfolyam) alsóbb évfolyamokra gyakorolt pozitív hatása domináljon. Legyen követelmény a diák- diák által történő nevelése. 11

A diákönkormányzat illetve öntevékenység fejlesztése érdekében megfelelő előkészítés után növelni kell a diákközösségek hatáskörét. A magatartási fegyelem egységes megítélése érdekében az általánosan elfogadott egyéni és közösségi normákat tudatosítani kell, valamint meg kell követelni a gyakorlatban is. Folyamatos gyakorlattá kell tenni a felnőtt vezetők, nevelők és diákvezetők rendszeres közös ellenőrzését és értékelését.A közösségfejlesztéssel kapcsolatos céljaink: -

az emberi társas kapcsolatok erősítése, új kapcsolatok kialakításának elősegítése a kortárs csoportok befolyásoló szerepének tisztázása, hangsúlyozása az emberek személyiségi jogainak tisztelete, előítéletektől mentes szemlélet kialakítása saját vélemény kifejezésre juttatása, érdekek ütköztetésének helyes módjai-konfliktus kezelési technikák kialakítása fejlesztése a szociális és életvitel kompetencia fejlesztése

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink -

-

a különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása a tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz az iskolai közösség egyéni arculatának hagyományainak kialakítása a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása a tanuló közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. magatartás problémák kezelése, szokások kialakítása, rögzítése aktív részvétel során véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődése harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztése

Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei: - tanórák (szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák), - tanórán kívüli foglalkozások, - diák-önkormányzati munka, - szabadidős tevékenységek. Nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei (pl. meggyőzés, mintaadás, példakép, bírálat, beszélgetés). - A tevékenység megszervezésének módszerei (motiváció, megbízás, ellenőrzés, értékelés, játékosság, gyakorlás) - A magatartásra ható módszerek: - ösztönző módszerek (ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret, osztályozás, - jutalmazás) - kényszerítő módszerek (felszólítás, követelés, büntetés) - gátlást kiváltó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, tilalom, elmarasztalás) 12

-

a módszert az adott helyzetnek, szituációnak megfelelően választjuk meg, rugalmas alkalmazkodás közösségi jellegű differenciáló (az átlagosító eltérő didaktikai módszerek cselekvés és tevékenységközpontúság közvetlen tapasztalatszerzés lépésről-lépésre haladás elve fokozatosság elve folyamatos megerősítés speciális eljárások: diagnosztikus mérések, terápiás módszerek egyéni és kiscsoportos

A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.(A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.)                       

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre (Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.)

13

 Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Szülői értekezletet tart.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.  Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.  Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.  Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.  Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók kezelése A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: - Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülés specifikusság” alkalmazkodást jelent, az SNI típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. - A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. - A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus. 14

- A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógiai tanár/terapeutasegítségével (rehabilitáció, habilitáció). Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények igénybe vehetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a megyei meghatározott feladatellátás szerint. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a következő elvek szerint szervezzük a munkánkat: a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat biztosítunk ott, ahol erre szükség van; szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmakat, követelményeket építünk be a helyi tantervbe, segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítjük a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve, amennyiben szükséges egyéni fejlesztési tervek alapján. Az IPR /Hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere/. A fejlesztési folyamat fő célja olyan befogadó iskolarendszer és pedagógiai környezet kialakítása, ahol az iskola és a pedagógus alkalmazkodik a gyermekek eltérő kulturális, képességbeli és tanulási szükségleteihez. A központi program megvalósításának célterületei: - A hátrányos helyzetű, elsősorban a roma és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai kudarcának és lemorzsolódásának megelőzése; - A hátrányos helyzetű, elsősorban a roma és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai sikerességének elősegítése, ezáltal javítva esélyeiket a munkaerő-piacon való érvényesülésre és a társadalmi beilleszkedésre; - A szegregáció megszüntetése és a diszkrimináció-mentes, integrációs oktatási gyakorlatok elterjesztése a közoktatásban. Az együttnevelés azt jelenti, hogy az intézmény szociálisan befogadóvá, egyben arra is alkalmassá válik, hogy a legkülönfélébb társadalmi hátterű tanulók előmenetelét színvonalromlás nélkül biztosítsa. Az együttnevelés előmozdítja az intézmények, a partnerek és a környezet rugalmasabb együttműködését, ami alapfeltétele az előítéletesség csökkenésének. Ez a talapzata annak, hogy a nevelési - oktatási intézmények eleget tegyenek alapfeladataiknak a társadalmi kohézió érdekében. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei : - Az önálló tanulást segítő fejlesztés: kreatív tevékenységre épülő foglalkozások - Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése: kommunikációs képességeket fejlesztő programok - Szociális kompetenciák fejlesztése: közösségfejlesztő, közösségépítő programok

15

A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei: a szöveges értékelés – árnyalt értékelés (egyéni fejlődési napló) Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Évről-évre számolnunk kell azzal, hogy a beiskolázás eredményeként nemcsak jól felkészült, magas szintű előképzettséggel rendelkező tanulók érkeznek iskolánkba. Az előképzettségben tapasztalható eltérések, valamint a tanulási és képességbeli különbségek feltárása, a segítségre szorulók felderítése alapja annak a munkának, amit tanulóink érdekében végzünk. Ebben a munkában három fázist különböztetünk meg: - az induló helyzet felmérését, - foglalkozások szervezését, - a szinten maradás segítését. A sikeres munka hatékonysága érdekében a tanórai munkán túl építeni kell a tanórán kívüli tevékenységekre is. Ennek fő színterei, tevékenységi formái: - differenciált foglalkozások, egyéni feladatok kitűzése; - tanulótársak, tanulópárok szervezése; - korrepetáló, felzárkóztató foglalkozások. Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. A jelenlegi társadalmi változások kialakulóban lévő értékrendszere gyakran különbözik attól, amelyet a tanár a tanórán átadni, közvetíteni kíván. Ez a távolság értékzavart okozhat egy fejlődésben lévő szemlélet esetében, amely gyakran vezethet magatartási zavarokhoz. Az iskolákra, a tanári személyiségre ez esetben is óriási útmutató, helyreigazító szerep hárul, amely széles tudásanyagot, megalapozott szemléletet és nagy toleranciát kíván. Megítélésünk szerint tanulóink személyiségének építése csak a családokkal együttműködve lehet sikeres. Célunk, hogy a nehezen nevelhetőség elkerülése, feloldozása érdekében összehangoljuk a szülői ház és iskolánk nevelési elveit. A prevenció legfontosabb eszközének a szülőkkel való kapcsolattartást tekintjük, hogy minél többet tudjunk meg tanulóink szokásairól, kedvelt tevékenységeiről, viselkedéséről, reakcióiról, hogy az esetleges problémákat mihamarabb felismerjük és hatékonyan megoldjuk. Ennek előfeltétele a kölcsönös bizalom és kapcsolat kiépítése a pedagógusok és a tanulók között. Az iskola az életre nevel, ezért a pedagógiai programunkban a személyiség fejlesztésének és konkrét helye van. A reális önismeret kialakítását és a kreatív megközelítésű erőszakmentes konfliktuskezelés elsajátítását szakmailag kidolgozott program alapján kívánjuk megvalósítani. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Tehetséggondozás, felzárkóztatás A sajátos nevelési igényű tanulók körében is sok a tehetséges gyerek. A tehetséggondozás célja, feladata segíteni minden ember személyiségének optimális fejlődését, egyéni képességeinek kibontakoztatását. Nagyon fontos, hogy tehetséges tanulóink 16

korszerű műveltségtartalommal rendelkezzenek és képesek legyenek az egyre gazdagodó ismeretek minél önállóbb/önálló feldolgozására, ezáltal fejlődjön egész személyiségük. Fontos, hogy a tehetséggondozást célzó tevékenységek úgy alakuljanak, hogy azok optimálisan biztosítsák az átlagtól eltérő, valamilyen területen tehetséges tanulók célirányos fejlesztését. Céljaink: - minden gyermekben az értékek megtalálása és kibontakoztatása - olyan készségek kialakítása, amelynek révén képesek lesznek kreatívan a maguk megelégedésére tevékenységet folytatni (főként kézművesség, rajz, tánc, praktikus tevékenységgel) - élménynyújtás, örömszerzés Feladataink - felismerni a tehetséget és megjelenési formáit - segíteni a tanulókat, hogy fejleszthessék a képességeiket - ösztönözni intellektusukat és a kreativitásukat - biztosítani a versenyeken való részvételt A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek, az intézmény minden területén, tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon is jelen vannak. Színterei - tanulmányi versenyek - sportnapok, sportversenyek - pályázatokon való részvétel (rajzpályázat) - kulturális bemutató, művészeti fesztiválok - szakkörök, (sport, ének-zene, főző) Az egyéni felzárkóztatás az önhibájukon kívül gyengébb tudású (elmaradott, sokat mulasztott) tanulók hiányos alapismereteit pótolja. A közösségbe való zökkenőmentes beilleszkedés feladatai: - szerető, elfogadó és harmonikus légkör biztosítása - szoros, személyes kapcsolat kiépítése a tanulókkal - pozitív tulajdonságokat megerősítő tevékenységrendszer kialakítása - helyes önismeret kialakításának elősegítése - érzelmek gazdagítása, megszilárdítása, önuralom fejlesztése - pozitív mintaadás - helyes és elvárható viselkedési szabályok kialakítása Magatartási, beilleszkedési gondokkal küzdőknek különböző foglalkozások (osztályfőnöki óra, konfliktuskezelő foglalkozások), egyéni és csoportos beszélgetések nyújtanak segítséget a probléma megoldásában.

17

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Segítő eljárások - képzési időszak megnyújtása - egyéni továbbhaladás lehetősége - magántanulói státusz abban az esetben, ha a tanulóközösségben való fejlesztése magatartás és egészségügyi problémák miatt eredménytelen. - habilitációs foglalkozások, pedagógiai szakszolgálat közreműködése - napközis ellátás biztosítása - tanórai differenciálás - kritérium orientált értékelés - gyermekvédelmi prevenció a tanulói mulasztások számának csökkentésére Ifjúságvédelemi feladatok ellátása A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Előzetes helyzetfelmérések után Nevelési programunkban távlati tervezéssel határozzuk meg a célokat. A lehetőségek számbavételével kidolgozzuk a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A program célja segíteni a tanulók: - beilleszkedését az iskolai környezetbe - ismeretelsajátítását - egyéni ütemű fejlődését Szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek: - családi mikrokörnyezetből adódóan - családon kívüli környezet miatt - iskolai körülményeiket tekintve - gyermekét egyedül nevelő szülői háttérrel rendelkezők - munkanélküli szülők gyermekei - tartós betegség miatt A hátrányos helyzetű tanulókat, valamint a tanulásban elmaradt hátrányos helyzetű tanulókat korrepetálással segítjük és biztosítjuk annak esélyét, hogy a választott iskolát eredményesen elvégezzék. A tanulószobai foglakozásokon az egyéni és csoportos foglalkozás keretében a tanulók között meglévő műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbségek csökkentésére törekszünk Feladatunk: - a lemaradt tanulók tantárgyi korrepetálásának megszervezése; - tanulószobai foglakozásokon az egyéni foglalkozás biztosítása; - idegen nyelvi, tantárgyi korrepetálás; - számítógépes alkalmazások használatának segítése; - szakmai tárgyak felzárkóztatásában segítségnyújtás; - könyvtárhasználat; - a testedzés és a sportolás biztosítása. A tervezett felzárkóztató foglalkozásokhoz a szükséges szaktanári lehetőségekkel rendelkezünk. A felzárkóztató foglalkozások a választható órakeret terhére az igényeknek megfelelően változtathatók. A tanuláshoz való viszony, a későbbi önképzésre való

18

igény, annak módja és jellege azoktól a magatartási formáktól és szokásoktól függ, amelyeket az egyén az iskolaidő alatt szerzett és gyakorolt be. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A szabályozásokat megtartva, törvényi és előírásoknak megfelelő módon történik. A tanulásban akadályozott iskola típus felső szakaszos és előkészítő szakiskolai tanulói a pedagógus segítségével a jogszabályban biztosított jogukkal élhetnek iskolagyűlés keretében havonta egy alkalommal. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az eredményes pedagógia tevékenység nem képzelhető el a szülők tevékeny közreműködése nélkül. Az iskola és a pedagógusok feladata az is, hogy a szülő részére segítséget adjanak gyermekük neveléséhez. Az iskolában folyó nevelési feladatok végrehajtásához a pedagógusnak szüksége van azokra az információkra, amelyeket csak a szülő közölhet, amelyek segítik feltárni a tanuló fejlődését előrevivő vagy hátráltató tényezőket. Ezért az iskolának meg kell teremtenie és rendszeresen működtetnie kell azokat a fórumokat, amelyek módot nyújtanak az iskola tevékenységének megismeréséhez, a vélemények, javaslatok beérkezéséhez, érdemi feldolgozásához. A pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő dolgozók kapcsolata egyenrangú szövetség, akik egymást kiegészítve fáradoznak a tanulóink szellemi és testi fejlődésén. Összefogásuk, közös gondolkodásuk és harmonikus együttműködés fontos tényezője a nevelésnek. Találkozásaik a kölcsönös tájékoztatást és a felmerülő problémák megoldását szolgálják. A diákok védelmében megkülönböztetett figyelmet kap a nevelőtestület egységes szemlélete alapján – az értékelés, ellenőrzés, osztályozás, valamint a tanulók kulturált érintkezési formái, és az ebben való segítség nyújtás módjai. Ahhoz, hogy a szülők és az iskola közötti együttműködés eredményes legyen kívánatos, hogy: - a kapcsolat kölcsönös tiszteletre és bizalomra épüljön - az érintkezés legyen elfogadó, nyílt, őszinte, szívélyes, jóindulatú Cél, hogy a szülők lássanak bele az iskolai munkába, a közösség életébe és lehetőségeik szerint vállaljanak részt benne. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az iskola igazgatója vagy megbízottja, legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein, a kollégium csoportvezető nevelője folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, szaktanárokkal, szakoktatókkal és a szülőkkel. A kollégium, mint oktató-nevelő intézmény akkor működhet eredményesen, ha tanulói érdeklődésére épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Ezért szükség van a gyermek személyiségének harmonikus fejlesztéséhez a szülői ház és a kollégiumi nevelők összehangolt

aktív együttműködésére. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 19

A tanulót és a tanuló szüleit, a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve az ellenőrzőben írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A szülői munkaközösség legfontosabb feladata: Megfelelő kapcsolat kialakítása szülők és az iskola vezetői, pedagógusai és dolgozói között. Az iskola részeként fejti ki tevékenységét. Az iskolába járó és a kollégiumban lakó valamennyi tanuló szüleinek érdekképviseletét ellátja. A szülők véleményezési jogának egyéb lehetőségei - főiskolák, egyetemek tájékoztatóin való részvétel (12, 13. 14. évfolyamos tanulók szülei); - kérdőíves felmérés az iskolában folyó oktató-nevelő munkáról, a felmerülő igényekről; - tanórán kívüli, speciális foglalkozások, tanfolyamok indítása kérésre, javaslatra. Az iskola kéri a szülők segítségét társadalmi munkák, rendezvények, kirándulások szervezéséhez, előadások, foglalkozások megtartásához, az iskolai alapítvány támogatásához. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Szülői értekezlet Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, - a helyi tanterv követelményeiről, - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásról, - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, nevelési szintjéről, - az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatiról, eredményeiről, problémáiról, - a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Fogadó óra: Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (otthontanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Írásbeli tájékoztató: Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. 20

A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. Külső kapcsolatrendszer Külső kapcsolatrendszerünkben központi szerepet tölt be a helyi és környező általános iskolákkal, oktatási intézményekkel, egyéni és társas vállalkozásokkal, társadalmi szervezetekkel való együttműködés. Regionális iskolaszövetség keretében törekszünk beiskolázási körzetünk általános iskoláival és a környező oktatási intézményekkel koordinálni az iskolánkban folyó oktatónevelő munkát. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Vizsgarendszerek Osztályozó vizsga; Az a tanuló, aki hiányzás vagy egyéb okból nem osztályozható a tanév végén, a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, vagy évfolyamismétlésre utasítják. Az osztályozó vizsga akkor sikeres, ha a tanuló a követelmények legalább 50%-át teljesíti, és az érdemjegyek átlaga tantárgyanként 1,7. Osztályozó vizsga előrehozott érettségi vizsgára jelentkezés esetén. (Az iskola, osztályozó vizsgát a tanítási év során bármikor szervezhet.) Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. Különbözeti vizsgára vonatkozó szabályok - Különbözeti vizsgát a tanuló akkor tehet, ha más iskolából érkezik és az intézményünket kijelölő szakértői bizottság arra szóban vagy írásban javaslatot tett. - Különbözeti vizsgát a szülő/nagykorú tanuló írásbeli kérelmére a kérelem beérkezését követő 15. és 45. nap között lehet szervezni, a különbözeti vizsga megkezdésének engedélyezését és a vizsga eredményét az igazgató határozatban rögzíti. - Különbözeti vizsgát tehet a tanuló akkor is – szintén szülői kérelemre – ha a tanuló életkorának megfelelő osztályfoknál alacsonyabb osztályfokon tanul, ám a gyógypedagógiai rehabilitációs orientáltságú oktatás hatására hiányos ismereteit pótolta, a kultúrtechnikákat elsajátította, de képességei nem teszik lehetővé a többségi intézménybe való visszavezetését.

21

- Ez esetben is szükséges a szülő írásbeli kérelme, melyet az osztályfőnök írásbeli jellemzése támaszt alá. Javítóvizsga; A tanulónak javítóvizsgán kell számot adni tudásáról, ha - tanév végén – legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, - a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le, - szakmai gyakorlatból a nevelő testület a gyakorlati képzés szervezőjének egyetértésével engedélyezte, - az osztályozó vagy különbözeti vizsgán elégtelen osztályzatot kapott. Javítóvizsga az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban szervezhető. A vizsgatárgyak részei és követelményei A vizsgatárgyak vizsgarészei és követelményei megfelelnek az alkalmazott kerettanterv adott évfolyam teljesítésére vonatkozó előírásoknak. Szintvizsga: A szintvizsgát az illetékes területi gazdasági kamara a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel együttműködve – a szakképző iskola és a gyakorlati képzés szervezője képviselőjének közreműködésével – szervezi, annak mérésére, hogy a tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat. A szintvizsga eredményének figyelembe vétele a tanuló félévi és év végi gyakorlati jegyének megállapításakor: havi gyakorlati oktatási jegyek átlaga + szintvizsga érdemjegye osztva kettővel. Kerekítési tényező: a szintvizsga érdemjegye felé. Amennyiben a szakma központi programja rendelkezik a szintvizsga érdemjegyének megállapításáról, akkor azt alkalmazzuk. Az OKJ-s szakmai vizsgákat a „Szakmai vizsgakövetelmények” (SZVK) szabályozza. A különbözeti vizsgáknál a helyi tanterv követelményei a mérvadók. A tanuló különbözeti vizsgát tehet valamely tantárgyból, ha ez valamely osztályba, képzésbe való becsatlakozáshoz szükséges. A különbözeti vizsgára bocsátás a intézmény vezetőjének határozata alapján és szerint történik. Beszámoltató rendszerű képzés: A szakmai elméleti képzés - beszámoltató rendszerű formában is megszervezhető, ha azt a szakképesítésenkénti kis létszám (tanévenként legfeljebb 10 fő) indokolja. A beszámoltató rendszerű képzés megszervezését a szakképesítésért felelős miniszter engedélyezi. A beszámoltató rendszerű képzés esetén a szakképző iskola igazgatója a tanulót a szakmai elméleti tantárgyak foglalkozásain való rendszeres részvétel alól felmenti. A felmentett tanuló beszámoltató rendszerű szakmai elméleti képzésben - konzultációs csoportba beosztva - vesz 22

részt. A konzultációs csoport vezetését a csoportot tanító - e feladat ellátásával megbízott tanár látja el. Feladatai és jogai az osztályfőnökével azonosak. A tanuló havonként - három munkanap kivételével - folyamatos gyakorlati képzésben vesz részt. A beszámoltató rendszerű képzésben részt vevő tanuló a szakmai elméleti tantárgyak adott képzési szakaszra eső tananyagából köteles félévkor és tanév végén beszámoló vizsgát tenni. A beszámoltató rendszerű képzést végző szakképző iskola a beszámoló vizsgára való felkészülésre a kijelölt szakmai elméleti tantárgyak anyagából – a három munkanap terhére havonta legfeljebb kétnapos konzultációt szervezhet. A tanuló a tanév végén nem tehet beszámoló vizsgát, ha a konzultációk ötven százalékán nem vett részt. Ezt úgy kell tekinteni, hogy a tanuló az évfolyamra meghatározott tantárgyi követelményeket nem teljesítette. A lecsökkent csoportlétszám kialakítása felmenőrendszerben: ha csoport létszáma nem éri el a 6 főt, akkor az időkeret csökkentett óraszámban osztható ki; Beszámoltató vizsga: A beszámoltató oktatásban résztvevő tanulók a félév, illetve évvége előtti időszakban beszámoltató vizsgán adnak számot tudásukról egy háromtagú vizsgabizottság előtt. Ennek tagjai illetékes oktatási telephelyvezető, szaktanár és osztályfőnök. Az itt kapott osztályzat egyenértékű a folyamatos értékelés során szerzett félévi, illetve év végi osztályzatokkal. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra, - különbözeti vizsgákra, - javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik, - akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira - akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

23

Más iskolából jelentkezett tanuló ugyanazon szakon csak eredményesen lezárt félév vagy év esetén folytathatja tanulmányait iskolánkban. Tanulói jogviszony megszűnése Az iskolai tanulmányok befejezése előtt - Lakóhely változás esetén a szülő kérésére, amennyiben befogadó nyilatkozatot hoz az új iskolából - A köznevelési (2011. évi CXC.) törvénynek eleget téve a szülő nyilatkozat alapján. - Szakértői javaslat alapján áthelyezés miatt - Gyerekvédelmi szakellátásban történő változás esetén. - Az iskolai tanulmányok befejezésekor - A felső tagozat végén (8. osztály) más középfokú szakképző intézményben való továbbtanulás esetén 8. osztályos osztályzattal, végbizonyítvánnyal értékelve, dokumentálva. - A tankötelezettségi korhatár elérésével a tankötelezettségi törvénynek eleget téve. Az iskolai képzés a szülő kérésére, s a nevelőtestület javaslatára a törvénynek megfelelően meghosszabbítható. - Tanköteleskor befejezése után, fegyelmi eljárás esetén nevelőtestületi döntés alapján. - Szünetel a tanulói jogviszonya, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa. - Sikeres érettségi vizsga és szakiskolai vizsga befejeztével. Tanulói jogviszony létrehozása Szakközépiskola - 9-13.osztály – az érvényes rendeletben meghatározott időpontok betartásával, a Köznevelési törvényben részletesen leírt módon. - 13-15. osztály – az érettségi bizonyítvány megszerzése után minden év augusztus 21-ig. - szakiskolát végzettek érettségire történő felkészítése 11-12. évfolyam – a szakiskolai bizonyítvány megszerzése után minden év augusztus 21-ig. - hagyományos 2+2 osztályos szakiskolai 9-10. osztályt végzett tanulóinak érettségire történő felkészítő 11-12. évfolyama – a tanév sikeres befejezése után augusztus 21-ig. Szakiskola - az érvényes rendeletben meghatározott időpontok betartásával, a Köznevelési törvényben részletesen leírt módon. Kollégium - iskolába történő beiratkozáskor valamint tanév végén írásban a megfelelő jelentkezési lap kitöltésével. A magántanulói jogviszonyra vonatkozó szabályok • Ha a tanuló - a szülő kérelme alapján - a tankötelezettségének magántanulóként kíván eleget tenni, és az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak ez hátrányos, akkor az erre 24

irányuló kérelem benyújtásától számított öt napon belül az iskola igazgatója megkeresi a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt,amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéshez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. A gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményét. • Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. Szakképzési évfolyamra járó diák nem lehet magántanuló.

Az intézmény nevelési programja A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása • A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan megújuló alkotómunkára, továbbá a társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére. • mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, továbbfejlesztjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, • a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, • fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. • mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, továbbfejlesztjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; • a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; • az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; • az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; • az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; • a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, • a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; • a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; • a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; 25

• fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; Szakközépiskola: (9-12. évfolyamokon, szakmai képzés 13-14. évfolyamokon) Szakmacsoportok: mezőgazdaság, informatika Szakiskola: 1. Szakmai alapozó képzés kifutó rendszerben a 2013/14-es tanévtől 10. évfolyamon, szakképzés: 9-10-11. évfolyamokon (kifutó rendszerben a 2013/14-es tanévtől 11-12. évfolyamon) Szakmacsoport: mezőgazdaság, turisztika, idegenforgalom) 2. Szakképzés 9-10-11. évfolyamokon (2013/14 tanévtől) Szakmacsoport: mezőgazdaság 11-12 és 13. évfolyamokon (10. évfolyamra épülve; alapfokú iskolai végzettségre épülve) Szakmacsoportok: gépészet, vendéglátás, idegenforgalom, mezőgazdaság Felnőttoktatás: Nappali munkarend szerint érettségire történő felkészítés helyi nevelési terv szerint. Felnőttképzés igény és lehetőség szerint OKJ-s és akkreditált tanfolyamokon Kollégium: Középfokú képzésben valamint az érettségi utáni iskolarendszerű szakképzésben, felnőttoktatásban nappali rendszerű érettségire felkészítő képzésben résztvevő tanulók ellátására Mindennapos testnevelés A nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt kivételekkel az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. A heti öt órából heti két órát néptánc tanítással váltunk ki a 9-10. évfolyamokon. Választható foglalkozások Tanulóink a tanórai foglalkozásokon túl, érdeklődési körüknek megfelelő vagy a tanulmányi kötelezettségeik eredményes teljesítéséhez szükséges foglalkozások közül választhatnak. - • szakkörök - • öntevékeny diákkörök - • tömegsport - • korrepetálás - • versenyfelkészítés - • CISCO hálózati akadémia (térítési díj ellenében) - • stb. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével, az iskola igazgatójának hozzájárulásával megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket. A szülőket az iskola a megelőző tanítási év végén tájékoztatja azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, valamint az iskolától 26

kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, továbbá arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. A tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettsége Az iskolai biztosítja, hogy (az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján) a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki - • tartósan beteg, - • a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, - • három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él, - • nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy - • rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül Jogosultság esetén, az ingyenes tankönyvellátást az iskolában rendszeresített igénylőlapon igényelni kell. Az ingyenes tankönyvellátás biztosítható az iskolai könyvtárból való kölcsönzéssel is. Különösen indokolt esetben, továbbá gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő (nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő) ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló esetében, iskolánk szabad erőforrásainak erejéig, a tanuló kérelmére, az iskola igazgatója egyéni elbírálás alapján biztosíthat kedvezményt. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A hátrányos helyzetű tanulókat, valamint a tanulásban elmaradt hátrányos helyzetű tanulókat korrepetálással segítjük és biztosítjuk annak esélyét, hogy a választott iskolát eredményesen elvégezzék. E cél elérésének érdekében, ha szükséges, külső szaktanárokat is igénybe veszünk. A tanulók részére tanulás-módszertani foglalkozást szervezünk. A szilenciumon az egyéni és csoportos foglalkozás keretében a tanulók között meglévő műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbségek csökkentésére törekszünk Feladatunk: - a lemaradt tanulók tantárgyi korrepetálásának megszervezése; - szilenciumon egyéni foglalkozás biztosítása; - idegen nyelvi, tantárgyi korrepetálás; - számítógépes alkalmazások használatának segítése; - szakrajz-szakmai tárgyak felzárkóztatásában segítségnyújtás; - könyvtárhasználat; - a testedzés és a sportolás biztosítása. A tervezett felzárkóztató foglalkozásokhoz a szükséges szaktanári lehetőségekkel rendelkezünk. A felzárkóztató foglalkozások a választható órakeret terhére az igényeknek megfelelően változtathatók. A tanuláshoz való viszony, a későbbi önképzésre való igény, annak módja és jellege azoktól a magatartási formáktól és szokásoktól függ, amelyeket az egyén az iskolaidő alatt szerzett és gyakorolt be. 27

Nagyon fontos, felelősségteljes feladat hárul az osztályfőnökre, az osztályban tanító tanárokra és az ifjúságvédelmi felelősre, hogy feltárják az osztályba járó tanulók közül kik azok, akik kudarcnak vannak kitéve a tanulásban. Már a 9. évfolyamban ki kell szűrni azokat a tanulókat, akik tanulási nehézségekkel küszködnek. Ebben segítséget kérhetünk a nevelési tanácsadótól (megfelelő létszám esetén helyben végzik a tanulók vizsgálatát). A felmérés során ki kell derülnie, hogy mi a kudarc oka: - otthoni szociális helyzet, ingerszegény környezet; - a szorgalom hiánya; - a céltudatosság hiánya; - képességbeli hiányosság; - nem megfelelő tanulási módszer; - az előképzettség hiányossága, stb. A felzárkóztatás módszerét csak az okok megállapítása után lehet meghatározni. Tisztában kell lenni azzal, hogy a tanulási nehézségek csak nagyon ritkán vezethetők vissza egyetlenegy okra. A probléma - az esetek többségében - általában igen összetett, ezért a korrigálás is igen idő- és energiaigényes. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Kulcskompetenciák fejlesztése A kompetencia alapú oktatás kulcskompetenciáit tanulóink sajátos nevelési igényeihez igazítva értelmezzük és alkalmazzuk. Anyanyelvi-, és idegen nyelvi kommunikáció: A fejlesztés fő célterülete a kommunikáció, mint a kapcsolatteremtés és fenntartás, valamint az információcsere eszköze. Az alapvető probléma a beszéd hiánya vagy fejlődési zavara, a kommunikációs szándék, illetve a kommunikációs funkció megértésének sérülése. Elsődleges cél az egyén képességszintjének megfelelő kommunikatív kompetencia megteremtése. A cél eléréséhez szükséges lehet alternatív kommunikációs eszközrendszerek alkalmazása. A fejlesztés alapvető területei egyéni felmérés és tervezés alapján: - Beszéd előtti csecsemőkori kommunikáció elemeinek tanítása. - Szociális kapcsolatteremtés elemeinek tanítása. - Beszéd vagy - beszéd kialakulásának hiányában - alternatív vizuális eszközzel történő kommunikáció használatának tanítása. - Tanítási helyzetben szükséges elemi szociális viselkedés kialakítása. - Augmentatív kommunikációs eszközök használatának tanítása napi rutinokban. Idegen nyelvi kommunikáció: Valamennyi tanulónál megjelenik egyénre szabottan, a mindennapi életben előforduló idegen szavak megértésének fejlesztése (pl. számítógép használata kapcsán felmerülő kifejezések). 28

Matematikai kompetencia: Kiemelkedő jelentőségű a megismerési képességek fejlesztése, az önellenőrzés tanítása, az ismeretek önálló, gyakorlati alkalmazásának segítése, a mindennapi problémamegoldásra való felkészítés. Különös hangsúlyt kap az oktatás szemléletes és konkrét jellege, a cselekvéses tanulás alkalmazása. Természettudományos kompetencia: Ennek birtokában képesek lesznek az ember és természet kölcsönhatásában lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adni, előrejelzéseket észrevenni, irányítani cselekvésüket. Tanulóink megismerik szűkebb és tágabb környezetüket, felismerik az egyszerűbb kölcsönhatásokat, és ennek megfelelően képességeik szerint segítséggel, vagy önállóan irányítják cselekvéseiket. Nagy hangsúlyt fektetünk a közvetlen tapasztalásra. Digitális kompetencia: Elősegíti a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén az információs technológiák használatát. Munkánk során alapvető feladat a számítógép egyszerű, elemi használatának elsajátíttatása. Az informatikai eszközök lehetőséget nyújtanak az élő nyelv és a szociális közvetítés helyettesítésére, a kölcsönös kommunikáció segítésére, az önálló ismeretszerzésre autisztikus tanulók esetében. Hatékony, önálló tanulás kompetencia: Képesek lesznek kitartóan tanulni, saját tanulásukat megszervezni egyénileg és csoportosan egyaránt. Az informatikai eszközök egyénre szabott alkalmazása elősegíti e kompetencia fejlődését. Szociális-, és állampolgári kompetencia: Képessé tesz arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyenek részt a közügyekben. Előtérbe kerül az önismeret és a közvetlen szociális környezet megismerése, a társas viselkedés elemi szabályainak ismerete, betartása. Elősegíti, hogy tanulóink könnyebben beilleszkedjenek, és a társadalom hasznos tagjaivá váljanak önálló, ill. felügyelet melletti életvezetéssel. Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia: Segíti az egyént a mindennapi életben. A szükséges képességek többsége (pl. tervezés, szervezés, irányítás, hatékony kommunikáció, csapatmunka, kreativitás) a sajátos nevelési igényű tanulók esetében sérült, illetve hiányozhat. Tanulóink elemi szintű munkavégzésre, ill. egyszerű szakmunkák elvégzésére képesek, melynek során alkalom nyílik ismereteik bővítésére és képességeik kibontakoztatására. 29

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: A műveltségi területen megjelenő valamennyi fejlesztési feladat fontos terápiás lehetőséget jelent. A művészeti tevékenységek a szabadidő tartalmas eltöltésében is jelentős szerepet játszanak. Segíti a megismerést, az elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezését. Tanulóink képessé válnak a művészeti alkotások megismerése által esztétikai élmények befogadására. Szerzett ismereteik és képességeik lehetővé teszik számukra is az alkotó munkát. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép önismeret: A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésében hangsúlyos szerepet kap a saját személyiség, a külső és belső tulajdonságok megismertetése, a saját viselkedés kontrolljának, a kooperációnak, szociális normáknak direkt tanítása, mivel azok intuitív megértésére, spontán elsajátítására korlátozottan számíthatunk. A sikerélményeket biztosító, a gyermek érdeklődését és motivációját fenntartó oktatási környezet kialakítása kulcsszerepet játszik a reális önértékelés és pozitív énkép kialakításában. Hon-és népismeret: Fontos a közvetlen társadalmi és természeti környezet ismerete, az azokkal való harmonikus kapcsolat. Tanulóink elsősorban saját, közvetlen élményeiken keresztül, esetleg speciális érdeklődési körüknek megfelelően ismerhetik meg nemzeti kultúránk értékeit. Ezen a területen nagy egyéni különbségekre számíthatunk. Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra: A sajátos nevelési igényű tanulók számára közvetlen, látható, megtapasztalható élmények (pl. művészi alkotások, ismeretterjesztő filmek) segítségével nyújthatunk ismereteket e téren. Autisztikus tanulók esetében sajátos érdeklődési körök (pl. térképek, közlekedési eszközök, különféle adatok, tények gyűjtése) számos tanulót közelebb visznek a terület ismeretanyagához. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés: Sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának alapvető célja, hogy olyan gondolkodási, szociális-kommunikációs készségeket alakítsunk ki, melyek lehetővé teszik az egyén részvételét szűkebb és tágabb társas környezetében. A részvétel módja és mértéke nagy egyéni eltéréseket mutat: a tanulók túlnyomó többsége jelentős támogatást igényel abban, hogy jogait gyakorolja, társadalmilag elfogadott viselkedésmódokat tanúsítson, alkalmazkodjon a társadalom írott és íratlan szabályaihoz. Gazdasági nevelés: E területen a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a pénz értékével és a takarékossággal kapcsolatos alapvető ismeretek több tantárgyban, különböző évfolyamokon visszatérően, 30

fokozatosan bővülő tartalommal jelennek meg. Az alapvető gazdasági összefüggések megértése, illetve azok kamatoztatásának lehetősége az egyén mindennapi életében nagy egyéni eltéréseket mutat, e téren segítségre szorulnak. Környezettudatosságra nevelés: A környezet célzott megfigyelése, felfedezése a pedagógus aktív közreműködése nélkül elképzelhetetlen. A fejlesztés a közvetlen, mindennapi élettel kapcsolatos tapasztalatokon alapul. Elsődleges a helyes szokásrend kialakítása. A tanulás tanítása: A sajátos nevelési igény számos speciális kognitív nehézséggel és a kommunikáció sérülésével jár együtt. A cselekvésbe ágyazott tanulási folyamat, a vizuális információhordozók alkalmazása segíti a világ megismerését. A megfelelő motivációs kulcsfontosságú a tanulás szempontjából. Testi-lelki egészség: A pozitív, reális önértékelés szükséges a testi lelki egészséghez. A helyes étkezési, alvási, önápolási szokások kialakítása elsődleges fontosságú. Nagy hangsúlyt kap a helyes szokásrend kialakítása. A megfelelő szexuális viselkedés kialakításában a családok számára hatékony segítséget kell nyújtania az iskolának. A testi egészség megóvása, az erőnlét, az állóképesség és az ügyesség egyénre szabott fejlesztése mellett a legfontosabb a testséma ismeretének kialakítása. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire: Az egyén által elérhető legnagyobb fokú önállóság megteremtése minden esetben kiemelkedően fontos. Ennek szintje nagy egyéni eltéréseket mutat. A pályaorientáció során a munkaképességek mellett a szociális-kommunikációs fejlettséget és a munkaviselkedés színvonalát is figyelembe kell venni. Egységes alapokra épülő differenciálás: A tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás. Speciális tanulásszervezési módok. Számítógép szerepe az oktatásban. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei: Egyéni felmérés és fejlesztés, adaptív tanulásszervezési eljárások. Egyénre szabott követelmények. A személyiségfejlesztés minden pedagógus feladata, mindig az adott tanórán, és a tanórán kívül folyó munkájához igazítva végzi a feladat végrehajtását. Kiemelt pedagógiai feladat e területen: - az erkölcsi nevelés, - a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató fejlesztési feladatok, és azok részét képző ismeretek, 31

-

az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség, a testi és lelki egészség megőrzésére történő felkészítés, a bűnmegelőzés, a drog prevenció, fogyasztóvédelmi nevelés.

A motiváció erősítése, a pozitív gondolkodás kialakítása A programban meghatározott értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Választható tantárgyak, és pedagógusválasztás A rendeletekben, törvényekben meghatározott eljárási rend betartásával. Választható foglalkozások Szakkörök és érdeklődési körök A tanórán szerezhető ismeretek elméleti és gyakorlati bővítése mind a tanulók, mind az iskola érdeke. Erre lehetőség nyílik az iskola által szervezett foglalkozásokon. Sport A tanulók és szülők körében végzett felmérés, valamint az iskola adottságainak fegyelembevételével az alábbi sportágakban tervezünk foglalkozásokat: - atlétika, - labdajátékok (labdarúgás), - kézilabda, - sakk, A felsoroltak elsősorban a tantervi anyag kiegészítéseként a különböző versenyekre való felkészítést és az iskola hírnevének öregbítését szolgálják. Könyvtárhasználat Az iskola könyvtárait minden tanuló használhatja. A fentiek megszervezése az iskola részére a fenntartó által biztosított éves órakeret lehetőségein belül történik.

32

Önköltséges szolgáltatások Kirándulások: célja a tanulók földrajzi ismereteiknek bővítése, hazánk nevezetes tájainak, városainak, műemlékeinek megismertetése, közösségfejlesztés. Színházlátogatás: a sokoldalú nevelés egyik színtere. Sí tábor Speciális tanfolyamok: /pl.: gépjárművezetés/ A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A tanulók magatartásának és értékelési elvei A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése az osztályban tanítók véleményének figyelembe vételével, az osztályfőnök kompetenciája. A magatartás és szorgalom értékelése segíti a diák önismeretét, önnevelését, önértékelését, segíti a tanulóközösséget a magatartási elvárások teljesítésében. A magatartás minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) A magatartási érdemjegy mutatja • a tanuló közösséghez, és annak egyes tagjaihoz való viszonyát, felelősségérzetét • önállóságát • a közösség érdekében végzett tevékenységét • megnyilvánulásainak minőségét • tudatosságát a viselkedéssel kapcsolatos normák kialakításában és annak betartásában • a személy és a környezet higiéniájáért végzett munkáját • a házirend szabályaihoz való igazodását A tanulók szorgalmának értékelési elvei A szorgalmi fokozat az egyéni képességeket és a körülményeket mérlegelve kifejezi A szorgalom minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) • a tanulmányi munkához való viszonyt • kötelességtudatot • rendszerességet, kitartást • rendszeretetet • pontosságot, igényességet A tanulók tantárgyi értékelési elvei A szaktanár, pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. A tanuló tantárgyi értékelése (érdemjegyek és osztályzatok megállapítása) a tantervi követelmények figyelembe vételével, a tanító szaktanár kompetenciája, melyet a következők szerint köteles végezni: • a diák munkavégzésének értékként való nyugtázása • egységes értékelési rendszer következetes alkalmazása 33

a diákokkal és szülőkkel előzetesen ismertetett értékelési rendszer használata • a tantárgy jellegéhez igazított számonkérési formák alkalmazása: • személyre szabottság a számonkérésben és értékelésben • rendszeresség a számonkérésben • jutalmazás, elmarasztalás szituációra és egyénre szabott alkalmazása • a kimenethez közelítve egyre inkább annak megfelelő értékelési rend alkalmazása • a szóbeli és írásbeli számonkérések arányának kiegyensúlyozottsága • az érdemjegyek mellé alkalmanként kiegészítő szöveges értékelés • teljesítményre ösztönző, pozitív megerősítés • kiszámíthatóság a számonkérésben. A számonkérés és értékelés formái, rendje, módja A szaktanár a tanév első óráján tájékoztatja diákjait az értékelés elveiről, módjáról, a számonkérések formáiról, rendjéről, és a későbbiekben következetesen ahhoz tartja magát. A számonkérés formái: • beszámolók • házi dolgozatok • órai témazáró dolgozatok • rövid írásbeli számonkérések • szóbeli feleletek • szorgalmi munkák írásban és szóban • önálló gyűjtő munka • elemző munka • értékelő munka A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél a következők érvényesülnek. 81-100% jeles (5) 71-80% jó (4) 61-70% közepes (3) 50-60% elégséges (2) 0-49% elégtelen (1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az adott évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette, vagyis az adott tantárgy aktuális évfolyamára előírt - a tovább haladáshoz feltétlenül szükséges, az adott tantárgy helyi követelményrendszerében megjelölt - követelmények teljesítésére speciális segítséggel képes. A tanév végén egy vagy két tantárgyból kapott elégtelen minősítés a javítóvizsgán javítható. (Augusztus második fele.) Három, vagy több elégtelen minősítés esetén a tantestület döntésétől függően a tanuló javító vizsgát tehet, vagy évfolyamot kell ismételnie. Ha a tanuló részképesség hiánya, vagy zavara indokolttá teszi, a törvényi előírások betartásával felmentést kaphat egyes tantárgyak érdemjeggyel történő értékelése alól. 34

A szakképző évfolyamokon a szakképzési törvény előírásai az irányadók. A magasabb évfolyamba lépést befolyásoló egyéb tényezők: Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen - az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában a kettőszázötven tanítási órát, - az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, - tantárgyi éves órakeret harminc százalékát meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. - A gyakorlati képzésről való hiányzás következményeit a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Az érettségi vizsgatárgyak témakörei (Az iskola csak középszintű érettségi vizsgát szervez.) Magyar nyelv és irodalom MAGYAR NYELVTAN 1. Ember és nyelv 2. A magyar nyelv története 2.1 A magyar nyelv rokonsága 2.2. Nyelvtörténeti korszakok 2.3. Az írott nyelvi norma kialakulása 2.4 Nyelvművelés 3. Nyelv és társadalom 3.1 Nyelvváltozatok 3.2 A határon túli magyar nyelvűség 3.3 Tömegkommunikáció és nyelvhasználat 3.4 Új kihívások 4. A nyelvi szintek 4.1 Hangtan 4.2 Alaktan és szótan 4.3 A mondat szintagmatikus szerkezete 4.4 Mondattan 4.5 A mondat a szövegben 4.6 Logikai és tartalmi viszonyok 35

4.7 Szókincs és frazeológia 5. Kommunkiáció 5.1 A jel, a jelrendszere 5.2 Nyelvi és vizuális kommunikáció 5.3 A nyelvhasználat mint kommunikáció 5.4 Kommunikációs funkciók és közlésmódok 5.5 A személyközi kommunikáció 5.6 A tömegkommunikáció 6. A szöveg 6.1 A kommunikáció és a szöveg 6.2 A szöveg grammatikája és jelentése 6.3 Szövegértelmezés 6.4 A címzettek 6.5 A szöveg szóban és írásban 6.6 Az intertextualitás 7. A szövegtípusok 7.1 A kommunikációs színterek 7.2 A média, az elektronikus kommunikáció 7.3 A tanulás tipikus szövegei 8. A retorika alapjai 8.1. A retorika 8.2 A nyilvános beszéd 8.3. Érvelés, megvitatás, vita 8.4 Szövegek térben és időben melléklet 8.5 A szövegszerkesztés eljárásai 8.6 Személyes viszony, értékelés 9. Stílus és jelentés 9.1 A szójelentés 9.2 Állandósult nyelvi formák 9.3 Nyelvi- stilisztikai változatok 9.4 Stíluseszközök 9.5 A nyelvi elrendezés hatása 9.6 Stílusréteg, stílusváltozat 9.7 Stílustörténet MAGYAR IRODALOM 1. Életművek Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila 2. Egy mű beható ismerete Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, továbbá két magyar regény a XX.sz. második felének irodalmából vagy a közelmúlt irodalmából 3. Portrék Janus Pannonius, Miklós, Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor 36

4. Látásmódok, művek Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Illyés Gyula, Ottlik Géza, Németh László, Örkény István, Márai Sándor, Pilinszky János 5. Közelmúlt irodalmából Egy, választás szerinti szerző a közelmúlt irodalmából 6. A kortárs irodalomból Legalább egy szerző és mű a kortárs irodalomból 7. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai. 8. Az irodalom határterületei – a fantasy műfaja, a film és az irodalom Történelem Az írásbeli vizsga: Központi teszt a kerettantervben meghatározott évszámok, fogalmak, személyek és topográfia alapján. Központi esszéfeladatok, meghatározott korszakok alapján: -ókori vagy középkori vagy koraújkori egyetemes történelem -egyetemes történelem a XIX-XX. Században -középkori magyar történelem -XVIII-XIX. Századi magyar történelem -XX. Századi magyar történelem A szóbeli vizsga: Szaktanár által összeállított tételek központilag megadott témakörök alapján: -gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúrák -népesség, település, életmód -modern demokráciák működése -szabad témakör Kötelező témakörök: 1. Az ókor és kultúrája 2. A középkori Európa 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 4. Szellemi és politikai változások az újkorban 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltásig 11. A jelenkor 12. A mai magyar társadalom és életmód Matematika 1.1 Halmazok 1.1.1 Halmazműveletek 1.2 Matematikai logika 1.2.1 Logikai műveletek 1.3 Kombinatorika 2.1 Alapműveletek 37

2.2 A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 2.2.1 Oszthatóság 2.2.2 Számrendszerek 2.3 Racionális és irracionális számok 2.4 Valós számok 2.5 Hatvány, gyök, logaritmus 2.6 Algebrai kifejezések 2.6.1 Nevezetes azonosságok 2.7 Arányosság 2.7.1 Százalékszámítás 2.8 Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek 2.8.1 Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek, Egyenlet rendszerek Másodfokúra visszavezethető egyenletek Négyzetgyökös egyenletek 2.8.2 Nem algebrai egyenletek Abszolút értékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek Trigonometrikus egyenletek 2.8.3 Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.9 Középértékek, egyenlőtlenségek 3.1 A függvény 3.2 Egyváltozós valós függvények 3.2.1 Függvénytranszformációk ikonja 3.2.2 A függvények jellemzése 3.3 Sorozatok 3.3.1 Számtani és mértani sorozatok 3.3.2 Kamatos kamat, járadékszámítás 3.4. Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei 4.1 Elemi geometria 4.1.1 Térelemek 4.1.2 A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok 4.2 Geometriai transzformációk 4.2.1 Egybevágósági transzformációk Síkban Térben 4.2.2 Hasonlósági transzformációk 4.3 Síkbeli és térbeli alakzatok 4.3.1 Síkbeli alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek 38

Kör 4.3.2 Térbeli alakzatok 4.4 Vektorok síkban és térben 4.5 Trigonometria 4.6 Koordinátageometria 4.6.1 Pontok, vektorok 4.6.2 Egyenes 4.6.3 Kör 4.7 Kerület, terület 4.8 Felszín, térfogat 5.1 Leíró statisztika 5.1.1 Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai 5.1.2 Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók 5.2 A valószínűségszámítás elemei FIZIKA 1.1 Newton törvényei 1.1.1 Newton I. törvénye Kölcsönhatás Mozgásállapot, -változás Tehetetlenség, tömeg Inerciarendszer 1.1.2 Newton II. törvénye Erőhatás, erő, eredő erő támadáspont, hatásvonal Lendület, lendületváltozás, Lendületmegmaradás Zárt rendszer Szabaderő, kényszererő 1.1.3 Newton III. törvénye 1.2 Pontszerű és merev test egyensúlya Forgatónyomaték Erőpár Egyszerű gépek: Lejtő, emelő, csiga Tömegközéppont 1.3 Mozgásfajták Anyagi pont, merev test Vonatkoztatási rendszer Pálya, út, elmozdulás 1.3.1 Egyenes vonalú egyenletes mozgás Sebesség, átlagsebesség Mozgást befolyásoló tényezők: súrlódás, közegellenállás súrlódási erő 1.3.2 Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Egyenletesen változó mozgás átlagsebessége, pillanatnyi sebessége Gyorsulás 39

Négyzetes úttörvény Szabadesés, nehézségi 1.3.4 Periodikus mozgások Periódusidő, fordulatszám Szögelfordulás, szögsebesség 1.3.4.2 Mechanikai rezgések Rezgőmozgás Rezgésidő, frekvencia 1.3.4.3 Mechanikai hullámok Hullámhossz, terjedési sebesség, frekvencia 1.4 Munka, energia Gyorsítási munka Mechanikai energia Energiamegmaradás törvénye Konzervatív erők munkája Teljesítmény 1.5 A speciális relativitáselmélet eleme 2.1 Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly 2.2 Hőtágulás 2.3 Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Izobár, izochor, izoterm állapotváltozás Állapotegyenlet Ideális gáz 2.5 Energiamegmaradás hőtani folyamatokban 2.6 Kalorimetria Gázok fajhői 2.7 Halmazállapot-változások 2.7.1 Olvadás, fagyás 2.7.2 Párolgás, lecsapódás 2.8 A termodinamika II. főtétele 3.1 Elektromos mező 3.1.1 Elektrosztatikai alapjelenségek 3.1.2 Az elektromos mező jellemzése 3.1.3 Töltések mozgása elektromos mezőben 3.1.4 Töltés, térerősség, potenciál 3.1.5 Kondenzátorok Kapacitás 3.2. Egyenáram 3.2.1 Elektromos áramerősség 3.2.2 Ohm törvénye 3.2.3 Félvezetők 3.3 Az időben állandó mágneses mező 3.3.1 Mágneses alapjelenségek 3.3.2 A mágneses mező 3.3.3 Az áram mágneses mezeje 3.3.4 Mágneses erőhatások 3.4 Az időben változó mágneses mező 3.4.1 Az indukció alapjelensége 3.4.2 A váltakozó áram 3.5 Elektromágneses hullámok 40

3.6 A fény mint elektromágneses hullám 3.6.1 Terjedési tulajdonságok 3.6.2 Hullámjelenségek Lézerfény 3.6.3 A geometriai fénytani leképezés Síktükör Vékony lencsék Leképezési törvény 3.6.4 A szem és a látás 4.1 Az anyag szerkezete 4.2 Az atom szerkezete Elektron 4.2.1 A kvantumfizika elemei 4.2.2 Részecske - és hullám természet 4.2.3 Az elektronburok szerkezete 4.3 Az atommagban lejátszódó jelenségek 4.3.2 Radioaktivitás 4.4 Sugárvédelem 4.5 Elemi részek 5.1 A gravitációs mező 5.2 Csillagászat 6.1 A fizikatörténet fontosabb személyiségei 6.2 Felfedezések, találmányok, elméletek Angol nyelv I. Szóbeli vizsga 1. Témakörök Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom 3. Környezetünk 4. Az iskola 5. A munka világa 6. Életmód 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8. Utazás, turizmus 9. Tudomány és technika 2. Kommunikációs helyzetek A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten. Helyzet Szerep Áruházban, üzletben, piacon Vevő Családban, családnál, baráti körben Vendéglátó, vendég Étteremben, kávéházban Vendég, egy társaság tagja Hivatalokban, rendőrségen Ügyfél, állampolgár 41

Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában Iskolában Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban Országhatáron Orvosnál Szolgáltató egységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár) Szünidei munkahelyen Tájékozódás az utcán, útközben Telefonbeszélgetésben Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)

Vendég Tanuló, iskolatárs Vendég, látogató, egy társaság tagja Turista Beteg, kísérő

Ügyfél Munkavállaló Helyi lakos, turista Hívó és hívott fél

Utas, útitárs

II. Írásbeli vizsga 1. Olvasott szöveg értése A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e a mindennapi életben előforduló, különböző fajtájú autentikus szövegeket önállóan elolvasni, és az olvasási céloknak megfelelő mélységben megérteni. A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is. 2. Nyelvhelyesség A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a lexikai, grammatikai, szemantikai és pragmatikai ismeretekkel, amelyek képessé teszik az önálló kommunikációra. 3. Hallott szöveg értése A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e megérteni az adott nyelvterületen általánosan elfogadott nyelvhasználattól nem vagy csak kissé eltérő anyanyelvi beszédet az értési céloknak megfelelően. A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is. 4. Íráskészség A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e magát az adott szinten idegen nyelven írásban kifejezni, illetve írásbeli feladatokat végrehajtani különböző kommunikációs célok megvalósítása érdekében. Biológia Az élet fizikai-kémiai alapjai (sejt alatti szerveződési szint) Szervetlen alkotóelemek Szerves alkotóelemek Fizikai-kémiai folyamatok az élő szervezetben 42

Sejtszintű biológia Az eukarióta sejt felépítése A sejtek anyagcseréje és energiaforgalma A sejtek anyagfelvételi és kiválasztó tevékenysége A többsejtűek sejtek közötti kommunikációi Speciális sejtműködések Az egyedi szervezet (organizmus) szintje A prokarióták Az eukarióta egysejtűek A gombák A növények Az állatok Az emberi szervezet önfenntartó működései A testfolyadékok A táplálkozás, emésztés és felszívódás A testfolyadékok keringése A légzés szervrendszere A kiválasztás szervrendszere A mozgás szervrendszere Az idegrendszer felépítése A bőr A szervezet molekuláris és sejtes védekező rendszerei A nem specifikus védekezés, a gyulladás A specifikus védekezés (immunválasz) Vérzéscsillapítás, véralvadás, vérrögoldás Az idegrendszer mozgatóműködései Az érzékelés Inger, ingerület, érzet Kémiai érzékelés Mechanikai érzékelés Az emberi szem felépítése és működése A látás központi folyamatai Az élő egyed homeosztázisa Homeosztázis, stressz, betegség A hormonális rendszer A vegetatív (zsigeri működéseket irányító) idegrendszer Tanulás és emlékezés Aktivitás és nyugalom Az önfenntartó működések és a viselkedés kapcsolata Öröklődés és változékonyság (genetika) A klasszikus (mendeli) genetika Sejtszintű genetika Molekuláris genetika Molekuláris információhordozás és átírás 43

A génmutációk A génműködés szabályozása és a differenciálódás genetikája Szaporodás és egyedfejlődés A szaporodás típusai Az ivartalan szaporodás Az ivaros folyamat A prokarioták szaporodása A növények és a gombák szaporodása Az állatok szaporodása Az ember szaporodása Az egyedfejlődés A növények egyedfejlődése Az egyedfejlődés az állatvilágban Az ember magzati élete Az ember születés utáni egyedfejődése Öregedés, a klinikai és a biológiai halál Az egyed fölötti szerveződési szintek Az élőlények társas viselkedése (populáción belüli szerveződés) Térbeli mintázatok Populációk és kölcsönhatásaik Társulások Időbeli mintázatok Populációdinamika Aszpektusok és szukcesszió Anyagforgalom és energiaáramlás Az anyagforgalom Az energiaáramlás Tájékozódás a Föld és hazánk élővilágában A biomok és Magyarország zonális társulásai Magyarország nem zonális társulásai A természet és a környezet védelme Az evolúció elmélete Klasszikus módszerek és elméletek Evolúciógenetika A bioszféra evolúciójának története Prebiológiai evolúció A biológiai evolúció korszakai Az ember származása és hatása a bioszférára Az élőlények rendszerezése A rendszerezés alapelvei Rendszertani kategóriák A nagy élőlény-országok valószínű leszármazási kapcsolatai Általános biológiai fogalmak

44

Kémia Általános kémia Atomszerkezet Kémiai kötések Molekulák, összetett ionok Anyagi halmazok Kémiai átalakulások Szervetlen kémia Hidrogén Nemesgázok Halogénelemek és vegyületeik Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik A széncsoport elemei és vegyületeik Fémek Szerves kémia A szerves vegyületek általános jellemzői Szénhidrogének Halogéntartalmú szénhidrogének Oxigéntartalmú szerves vegyületek Nitrogéntartalmú szerves vegyületek Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak Műanyagok Kémiai számítások Az anyagmennyiség Gázok Oldatok, elegyek, keverékek Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban Termokémia Kémiai egyensúly Kémhatás Elektrokémia Földrajz A térképi ábrázolás A térképek jelrendszere Térképi gyakorlatok Az űrtérképezés A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben A Nap és kísérői A Föld és mozgásai Tengely körüli forgás 45

Nap körüli keringés Űrkutatás az emberiség szolgálatában A kőzetburok Földtörténet A Föld szerkezete és fizikai jellemzői A kőzetburok szerkezete A kőzetlemez-mozgások okai és következményei A kőzetlemezek mozgásai Magmatizmus és vulkánosság A földrengés A hegységképződés A kőzetburok (litoszféra) építőkövei A Föld nagyszerkezeti egységei Ősmasszívumok (ősföld) Röghegységek Gyűrthegységek Süllyedékterületek, síkságok A földfelszín formálódása A levegőburok A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete A levegő felmelegedése A légnyomás és a szél A szelek Ciklon és anticiklon Időjárási frontok A szél felszínformáló tevékenysége Az általános légkörzés Az általános légkörzés rendszere A monszun szélrendszer Víz a légkörben Az időjárás és az éghajlat A vízburok földrajza A vízburok kialakulása és tagolódása A világtenger Az óceánok és a tengerek A tengervíz fizikai és kémiai tulajdonságai A tengervíz mozgásai A világtenger társadalmi-gazdasági hasznosítása A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk A tavak A folyóvizek A felszín alatti vizek A komplex vízgazdálkodás elemei A jég és felszínformáló munkája 46

A talaj A geoszférák kölcsönhatásai A szoláris és a valódi éghajlati övezetek Szoláris éghajlati övezetek Valódi éghajlati övezetek A vízszintes földrajzi övezetesség A forró övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Monszun vidék Mérsékelt övezet Meleg-mérsékelt öv Mediterrán terület Monszun terület Valódi mérsékelt öv Óceáni terület Mérsékelten szárazföldi terület Szárazföldi terület Szélsőségesen szárazföldi terület Hideg-mérsékelt öv A hideg övezet Sarkköri öv Sarkvidéki öv A függőleges földrajzi övezetesség A népesség földrajzi jellemzői A népesség számbeli alakulása, összetétele A népesség területi eloszlása A települések földrajzi jellemzői A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai A világgazdaság felépítése, ágazatai A gazdasági fejlettség és területi különbségei A világgazdaság működése és folyamatai A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai A mezőgazdaság és az élelmiszergazdaság kapcsolata Növénytermesztés Állattenyésztés Erdőgazdálkodás, hal- és vadgazdálkodás A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása Energiagazdaság Ipar A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése Az infrastruktúra 47

A harmadik és a negyedik szektor A működőtőke és a pénz világa A világgazdasági pólusok A világgazdaság peremterületei Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai Magyarország természeti adottságai Földtani adottságok Hazánk éghajlata Hazánk vízrajza Hazánk élővilága és talajai Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői Népesség- és településföldrajzi jellemzők Nemzetgazdaságunk A gazdaság ágazatai, ágai Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe Az Alföld A Kisalföld és a Nyugati – peremvidék (Alpokalja) A Dunántúli-domb- és hegyvidék A Dunántúli-középhegység Az Északi-középhegység Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe Budapest Magyarország környezeti állapota Európa általános természetföldrajzi képe Európa általános társadalomföldrajzi képe Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai Észak-Európa Nyugat-Európa Egyesült Királyság Franciaország Dél-Európa Olaszország Spanyolország Szerbia és Montenegro Horvátország Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe Németország Lengyelország Csehország Ausztria Szlovénia Szlovákia Románia 48

Kelet-Európa természet- és társadalom -földrajzi vonásai Oroszország Ukrajna A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe Ázsia Általános földrajzi kép Országai Kína Japán India Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai Nyugat -Ázsia, arab világ Ausztrália és Óceánia Afrika általános földrajzi képe Amerika Általános földrajzi képe Országai Amerikai Egyesült Államok Mexikó Brazília A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei A Föld eltartóképessége Urbanizációs problémák A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem A környezeti és a gazdasági problémák globalizálódása Nemzetközi összefogás a környezetvédelemben Informatika 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek 1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban 1.1.4. Közhasznú információs források 1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete 1.2.2. A modern információs társadalom jellemzői 1.2.3. Informatika és etika 1.2.4. Jogi ismeretek 2. Informatikai alapismeretek – hardver 2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.1.1. Analóg és digitális jelek 49

2.1.2. Az adat és az adatmennyiség 2.1.3. Bináris számábrázolás 2.1.4. Bináris karakterábrázolás 2.1.5. Bináris kép- és színkódolás 2.1.6. Bináris hangkódolás 2.2. A számítógép felépítése 2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek 2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória,buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése 2.2.5. Hálózatok 3. Informatikai alapismeretek – szoftver 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete 3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése 3.1.3. Állományok típusai, keresés a háttértárakon 3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás 3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, … 3.1.7. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem 4. Szövegszerkesztés 4.1. A szövegszerkesztő használata 4.1.1. A program indítása 4.1.2. A munkakörnyezet beállítása 4.1.3. A szövegszerkesztő menürendszere 4.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása 4.2. Szövegszerkesztési alapok 4.2.1. Szövegbevitel, szövegjavítás 4.2.2. Karakterformázás 4.2.3. Bekezdésformázás 4.2.4. Felsorolás, számozás 4.2.5. Tabulátorok használata 4.2.6. Oldalformázás 4.3. Szövegjavítási funkciók 4.3.1. Keresés és csere 4.3.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés 4.3.3. Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás 50

4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 4.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés 4.4.2. Körlevélkészítés 4.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk 5. Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata A program indítása A munkakörnyezet beállítása A táblázatkezelő menürendszere A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása A táblázatok felépítése Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap Adatok a táblázatokban Adattípusok Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás A cellahivatkozások használata Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény Táblázatformázás Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése Karakter-, cella- és tartomány-formázások Cellák és tartományok másolása Táblázatok, szövegek, diagramok Egyszerű táblázat készítése Formázási lehetőségek Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése Problémamegoldás táblázatkezelővel Tantárgyi feladatok megoldása 5.6.2. A mindennapi életben előforduló problémák 6. Adatbáziskezelés 6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 6.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs 6.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata 6.2.1. Adattípusok 6.2.2. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése 6.2.3. Adatbázisok létrehozása, karbantartása 6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 6.3.1. Lekérdezések, függvények használata 6.3.2. Keresés, válogatás, szűrés, rendezés 6.3.3. Összesítés 6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 6.4.1. Űrlapok használata 6.4.2. Jelentések használata 7. Információs hálózati szolgáltatások 51

7.1. Kommunikáció az Interneten 7.1.1. Elektronikus levelezési rendszer használata 7.1.2. Állományok átvitele 7.1.3. WWW 7.1.4. Keresőrendszerek 7.1.5. Távoli adatbázisok használata 7.2. Weblap készítés 7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete 7.2.2. Weblap készítése Web-szerkesztővel 7.2.3. Formázási lehetőségek 8. Prezentáció és grafika 8.1. Prezentáció (bemutató) 8.1.1. A program indítása 8.1.2. A munkakörnyezet beállítása 8.1.3. A program menürendszere 8.1.4. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta …) és formázása 8.2. Grafika 8.2.1. A program indítása 8.2.2. A munkakörnyezet beállítása 8.2.3. A program menürendszere 8.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása 8.2.5. Képek beillesztése, formázása 9. Könyvtárhasználat 9.1. Könyvtárak 9.1.1. A könyvtár fogalma, típusai 9.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet 9.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány 9.1.4. A könyvtári szolgáltatások 9.2. Dokumentumok 9.2.1. Nyomtatott dokumentumok 9.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) 9.3. Tájékoztató eszközök 9.3.1. Katalógusok 9.3.2. Adatbázisok 9.3.3. Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép) Testnevelés 1. A magyar sportsikerek 2. A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód 4. Testi képességek 52

5. Gimnasztika 6. Atlétika 7. Torna 8. Ritmikus gimnasztika 9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás 11. Testnevelési - és sportjátékok 12. Természetben űzhető sportok Mezőgazdasági alapismeretek Kötelező témakörök 1. A mezőgazdasági termelés jelentősége, főbb ágazatai 1.1 A mezőgazdasági termelés jelentősége, főbb ágazatai 2. A mezőgazdasági termelés főbb ökológiai tényezői 2.1 A mezőgaz-dasági termelés környezete 2.2 Meteorológiai ismeretek 2.3 Éghajlattani ismeretek 2.4 Agrometeorológiai ismeretek 2.5 Talajtan 2.6 Talajjavítás és talajvédelem 3. Növényi eredetű nyersanyagok előállítási folyamata 3.1 Talajművelés 3.2 Tápanyag-utánpótlás 3.3 Szaporítás 3.4 Növényápolás 3.5 Betakarítás 4. Műszaki alapismeretek 4.1 Anyagismeret 4.2 Gépelemek 4.3 Műszaki ábrázolás 4.4 Energiahordozók 5. Gazdálkodási ismeretek 5.1 A vállalkozás alapjai 5.2 A gazdálkodás feltételei 5.3 A gazdálkodás eredménye Választható témakörök 1. Állati eredetű nyersanyagok előállítási folyamata 1.1 Szaporítás 1.2 Felnevelés 1.3 Takarmányozás 1.4 Elhelyezés Kertészeti alapismeretek 2.1 Gyümölcstermesztési alapismeretek 2.2 Szőlőtermesztési alapismeretek 53

2.3 Zöldségtermesztési alapismeretek 2.4 Dísznövény-termesztési alapismeretek Részletes érettségi témakörök : http://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/vizsgatargyak

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai  A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.  Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.  A napi felkészülés otthoni (tanulószoba) ideje nem lehet több 2-3 óránál.

A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az intézmény tanulóinak fizikai állapotmérése a helyi tanterv részét is képezi. A HUNGAROFIT 4+1-es módszer alapján az alábbi méréseket minden félévben egyszer elvégezzük: • Cooper futás • Helyből távolugrás • Hanyatt fekvésből felülés • Hason fekvésből törzsemelés • Fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás • Helyből ötös-ugrás váltott lábbal • Medicinlabda dobás hátra két kézzel A felmérések eredményét mindaddig, amíg tanulóink az iskolába járnak, megőrizzük, így nyomon követhető fejlődésük a tanévek során.

Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az iskola egészségnevelési elvei Az egészséges életmódra nevelés keretében fejlesztjük – elsősorban osztályfőnöki órákon,másrészt a szociálisan hátrányos helyzetű diákokkal való egyéni foglalkozás alkalmával – az alábbi képességeket és készségeket:  érzelmek alkotó kezelése,  stressz-kezelés,  önismeret, önbecsülés megerősítése,  célok megfogalmazása és kivitelezése,  konfliktuskezelés,  problémamegoldás, döntéshozás, 54

 kortárscsoport nyomásának kezelése,  segítségkérés és segítségnyújtás módjának megismerése,  elutasítási készségek fejlesztése. Egészségfejlesztési tevékenységünk célja az egészséggel kapcsolatos egyéni és közösségi érzékenység fokozása, az egészséges életstílusok elterjesztése és olyan környezeti körülmények kialakítása, melyek elősegítik az egészség feltételeinek létrejöttét. Az egészségkultúra összetevői, amelyekre nevelőmunkánkban kiemelt figyelmet fordítunk:  egészséges táplálkozás,  rendszeres testmozgás,  higiénés magatartás,  tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától. Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és egyéb foglalkozásnak feladata. Iskolánk ÖKO-iskola, igy tanulóink naponta találkoznak és részt vesznek a környezeti nevelés gyakorlatin teendőinek megvalósulásában (szelektív hulladékgyűjtés, TE-SZEDD országos szemétgyűjtési akció). Az iskolai környezeti nevelést továbbá a következő tevékenységformák szolgálják: közelebb visszük a tanulókat az élő természethez, ezért az iskola 14 hektáros ősparkjában karbantartó munkálatokat, rendszeres természet-megfigyeléseket végeznek. A tantárgyi koncentráció kiaknázása (matematika, magyar, testnevelés, rajz,természetismeret, mezőgazdasági ismeretek, környezetvédelem) segíti az ismeretek megszilárdulását,  a szakmai tantárgyak, a természetismeret, biológia, földrajz, kémia tantárgyak,  valamint az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek,  a környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások,  a szárazelemgyűjtés megszervezése az iskolában,  látogatás a Mezőgazdasági Múzeumban  a hon- és népismereti nevelésnél felsorolt programok megvalósítása,  a teljes körű egészségnevelési programban meghatározottak megvalósítása.

Kétegyháza, 2013. szeptember 15.

Jóváhagyta:

igazgató

55