OM: 200842
A „SZAK-MA” SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
3. verzió Nyíregyháza, 2013. december 02.
1
NEVELÉSI PROGRAM Jogi státus – az Alapító Okirat alapján A közoktatási intézmény neve: „SZAK-MA” Szakképző Iskola és Gimnázium OM azonosító: 200842 A közoktatási intézmény székhelye: 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. utca 33. Adószám: 18816130-1-15 Az intézmény statisztikai törzsszáma: 18816130 8532 599 15 Létrehozásáról rendelkező jogszabály(ok), határozat(ok): Alapító okirat kelte: 2013.05.31. Alapító fenntartó és irányító szerv: Neve: „Aranyszív a gyermekekért” Közhasznú Alapítvány Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Ószőlő u. 99. IV. 22. Kuratóriumi elnök: Csépke Viktor Az intézmény jogállása: önálló jogi személyiséggel rendelkező közoktatási intézmény Az intézmény típusa: többcélú intézmény, összetett iskola Az intézmény képzési feladata: Iskolarendszerű felnőttoktatási képzésben: szakiskolai oktatás Iskolarendszeren kívüli képzésben: az OKJ-ban megjelölt szakképzés, OKJ-ban nem szereplő szakmákban képzés Különböző tanfolyami képzések Az oktatás munkarendje: nappali és esti Az intézmény meghatározott közoktatási tevékenysége: Szakképzési évfolyammal működő szakiskola, szakközépiskola és gimnázium Az intézmény alaptevékenységei: TEÁOR 8531 Általános középfokú oktatás 8532 Szakmai középfokú oktatás 8541 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás Oktatást kiegészítő tevékenységi: TEÁOR 8551 Sport, szabadidős képzés 85552 Kulturális képzés 85553 Járművezető oktatás 8559 Máshova nem sorolt egyéb oktatás 8560 Oktatást kiegészítő tevékenység 4711 Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem 5610 Éttermi, mozgó vendéglátás 5621 Rendezvényi étkeztetés 5629 Egyéb vendéglátás
2
Az intézmény működési területe: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe Az intézmény telephelyei: 4553 Apagy, Béke u. 2 4231 Bököny, József A. u. 2. 4516 Demecser, Szabolcs Vezér u. 4. 4492 Dombrád, Kossuth u. 36-40 sz. 4374 Encsencs, Fő u. 68 sz. 4354 Fábiánháza, Kossuth u. 47. 4900 Fehérgyarmat, Május 14 tér 33. sz. 4754 Géberjén, Kossuth út 7-11. sz. 4752 Győrtelek, Kossuth u. 133/C sz. 4334 Hodász, Széchenyi u. 1-3. 4484 Ibrány, Lehel u. 59. 4741 Jánkmajtis, Kossuth u. 7. 4337 Jármi, Petőfi u. 12. 4324 Kállósemjén, Kölcsey u. 2. 4335 Kántorjánosi, Kossuth u. 6. sz. 4325 Kisléta, Kállói u. 6-8. 4600 Kisvárda, Várday u. 19-21. 4751 Kocsord, Jókai u. 14. 4965 Kölcse, Arany J. u. 1. 4644 Mándok, Szent István tér 2. 4352 Mérk, Béke u. 19/A. 4823 Nagydobos, Fő u. 135. 4355 Nagyecsed, Rózsás u. 1 4812 Nagyvarsány, Kossuth u. 12-16. 4552 Napkor, Kossuth u. 59. 4372 Nyírbéltek, Kossuth u. 1-3. 4361 Nyírbogát, Hunyadi u. 1. sz. 4544 Nyírkárász, Fő u. 67. 4333 Nyírkáta, Hodászi út 3. sz. 4564 Nyírmada, Honvéd u. 36-38. 4722 Nyírmeggyes, Petőfi u. 6. 4522 Nyírtass, Árpád u. 40-42. 44 61 Nyírtelek, Petőfi S. u. 42 4341 Nyírvasvári, Kossuth u. 65 4558 Ófehértó, Úttörőu. 6-8. 4755 Ököritófülpös, Kossuth u. 57/A. 4766 Pátyod, Kossuth u. 41. 4375 Piricse, Petőfi u. 3. 4931 Tarpa, Kossuth u. 21/A. 4951 Tiszabecs, Rákóczi u. 13. 4474 Tiszabercel, Fő u. 19. sz. 4624 Tiszabezdéd, Kossuth u. 1. 4456 Tiszadob, Károlyi M. u. 7. sz. 4450 Tiszalök, Kossuth u. 43. 4642 Tornyospálca, Mándoki u. 4. sz. 4731 Tunyogmatolcs, Árpád u. 3. sz. 4244 Újfehértó, Kodály Z. u. 1. 4562 Vaja, Leiningen u. 1. 4502 Vasmegyer, Kossuth u. 139. 3
Székhelyen és telephelyeken régi OKJ szerint befejezendő képzések: OKJ száma 52 726 01
Központi program engedélyszáma 19635-6/2011/EAHUF
Masszőr Gyógymasszőr
52 726 01 0010 52 01 54 761 02
Szakképesítés megnevezése
21702-2/2009.12.29
Gyermekgondozó-nevelő szakképesítés
54 761 02 0010 54 01
Gyermekotthoni asszisztens
54 761 02 0010 54 02
Kisgyermekgondozó, -nevelő
33 762 01
8198-30/2010. V. 10.
Szociális gondozó, ápoló
33 762 01 0010 33 02 54 762 01
21702-5/2009.12.29
Szociális segítő Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző
54 762 01 0010 54 03 54 762 02
Szociális gondozó szakképesítés
21702-6/2009.12.29
Szociális szakgondozó Szociális gondozó, szervező
54 762 02 0010 54 04 55 146 01 0000 00 00
2/401/2009
Gyakorlati oktató
52 140 01 0000 00 00
5/401/2009
Pedagógiai asszisztens
52 813 01
3564/4/2008
Sportedző
54 211 07
13/401/2009
Rekreációs mozgásprogram-vezető szakképesítés-ráépülés Divat- és stílustervező
52 213 01
1/875/2010
Kiadványszerkesztő
52 214 01
1/109322/2011
Lakberendező
33 522 040000 00 00
17723-42/2011
Villanyszerelő
54 481 02
MeH EKK ügyszám: XIX-856/1/2008.
Informatikai alkalmazásfejlesztő
52 813 01 0001 54 01
Szoftverfejlesztő
54 481 02 0010 54 04 54 481 03
MeH EKK ügyszám: XIX-856/1/2008.
Informatikai rendszergazda Informatikai hálózattelepítő és –üzemeltető
54 481 03 0010 54 01 55 481 04 0000 00 00
XIX-869/2/2008.
Web-programozó
33 543 01 1000 00 00
17723-6/2011.
Bútorasztalos
31 841 01
GKM/10842/2008
Haszongépjármű vezető
31 841 01 0010 31 01
Autóbuszvezető
31 841 01 0010 30 02
Tehergépkocsi-vezető
52 344 01 0000 00 00 54 346 01
13/2009. PM (2009.11.09) MK 13462/2007.
Ügyviteli titkár Ügyintéző titkár
54 346 01 0010 54 03 31 341 01
Pénzügyi-számviteli ügyintéző
17723-4/2011.
Bolti eladó 4
Élelmiszer- és vegyi áru eladó
31 341 01 0010 31 02 52 341 05 1000 00 00
17723-24/2011.
Kereskedő
52 342 01 0000 00 00
MK 13462/2007.
Marketing- és reklámügyintéző
33 541 04 0000 00 00
FVM-4149/2008
Pék
33 811 02 1000 00 00
17723-33/2011.
Pincér
33 811 03 1000 00 00
17723-35/2011.
Szakács
55 812 01
10722-1/2008. VI. 17. és 10722-2/2008. VI. 17.
Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser
55 812 01 0010 55 01
Idegenforgalmi szakmenedzser
55 812 01 0010 55 02
Vendéglátó szakmenedzser
52 811 02 0000 00 00
17723-41/2011.
Vendéglős
33 811 04 1000 00 00
17723-40/2011.
Vendéglátó eladó
54 861 01 0000 00 00
BMSZÜ/923/1/2011
Biztonságszervező I.
33 815 01 1000 00 00
17723-17/2011.
Fodrász
52 815 01 0000 00 00
17723-26/2011.
Kozmetikus
52 621 01 1000 00 00
FVM-4149/2008
Agrárkörnyezetgazda
Székhelyen és telephelyeken 2013. szeptember 1. után induló képzések a 2011. évi CLXXXVII. a szakképzésről szóló törvény 8. § (1) bekezdése alapján az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai képzés a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kiadott egységes, kötelezően alkalmazandó kerettantervek alapján OKJ szám 54 726 01 54 761 01 54 761 02 54 762 02 34 762 01 55 762 06 54 762 03 54 140 01 Oktatás 54 140 02 54 813 02 34 522 04 Elektrotechnika-elektronika 54 481 03 Informatika 54 481 04 34 523 02 54 213 05 54 344 01 Közgazdaság 54 346 02 Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti 54 341 01 adminisztráció 34 341 01 Szakmacsoport Egészségügy Szociális szolgáltatások
Szakképesítés megnevezése Gyógy- és sportmasszőr Gyermekotthoni asszisztens Kisgyermekgondozó, nevelő Szociális asszisztens Szociális gondozó és ápoló Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző Szociális szakgondozó Gyógypedagógiai segítő Pedagógiai és családsegítő Sportedző Villanyszerelő Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető Informatikai rendszergazda Számítógép-szerelő, karbantartó Szoftverfejlesztő Pénzügyi-számviteli ügyintéző Ügyviteli titkár Kereskedő Eladó 5
Vendéglátás-turisztika
Egyéb szolgáltatások
Élelmiszeripar
34 811 04 34 811 03 54 811 01 34 811 05 35 811 02 52 815 02 55 815 01 52 815 01 55 815 02 34 541 04
Szakács Pincér Vendéglátásszervező- vendéglős Vendéglátó eladó Vendéglátó-üzletvezető Gyakorló kozmetikus Fodrász Gyakorló fodrász Kozmetikus Pék
Vezető kinevezésének, megbízásának rendje: A kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója a fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke, aki nyilvános pályáztatás alapján hirdeti meg a megüresedett intézményvezetői állást.
Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony (ok) megjelölése: munkajogviszony, melyekre nézve a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről az irányadó. A feladatellátást szolgáló vagyon: A közoktatási intézmény könyvviteli nyilvántartásában rögzített ingó- és ingatlan vagyon. A feladatok ellátásához rendelkezésre állnak a székhelyintézményben leltár szerint nyilvántartott tárgyi eszközök és készletek, melyeket a pedagógusok a nevelő-oktató munka és a pedagógiai szakszolgálat ellátásához szabadon használhatnak. Számlavezetés A közoktatási intézmény pénzellátása a Magyar Államkincstár finanszírozási rendszerében történik, a fenntartón keresztül. Az intézmény két bankszámlával rendelkezik: 11744003-20946887 11744003-20953436 Legmagasabb tanulói létszám: Az intézménybe felvehető maximális tanulói létszám: 4591 fő A nappali oktatási munkarend szerinti tanulói létszám: 1591 fő Az esti oktatási rend munkarend szerinti tanulói létszám: 3000 fő Az Alapító Okirat módosítását (s így az egységes szerkezetű új Alapító Okiratot) a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal 2013. augusztus 07-én a XVI-B_12/004444-6/2012 ügyiratszámon engedélyezte. Az intézmény alaptevékenységét az Alapító Okirat határozza meg. Az intézmény vállalkozási tevékenységet az Alapító Okiratban meghatározott körben és mértékben végez.
6
Helyzetelemzés AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA: A nyíregyházi székhelyű „SZAK-MA” Szakképző Iskola és Gimnázium Szabolcs—Szatmár—Bereg megye illetékességi területén működik, a 45 bejegyezett telephely közül az 2012/2013. tanévben 27 településen aktívan folytat felnőttoktatási tevékenységet. Intézményünk – a megye munkaerőpiaci igényeit szem előtt tartva – jelenleg egészségügyi szakmacsoportban szociális gondozó, szervező; szociális gondozó, ápoló; gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző szakképesítés megszerzésére irányuló felnőttoktatási tevékenységet szervez. Az informatikai és közgazdasági szakmacsoport, valamint a kereskedelem és vendéglátás szakmacsoport iránti kereslet kisebb mértékű. Az alapító az iskolarendszerű oktatás és felnőttképzés változatos, rugalmas és korszerű szervezési formáiban, a munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakterületen, a tanuló lehetőségeihez maximálisan alkalmazkodva akarja szolgálni a közoktatás ügyét, az élethosszig tartó tanulás megvalósítását azzal a céllal, hogy Kelet-Magyarország térségében segítse elő a humánerőforrás fejlesztését, minőségi állapotának javítását.
Az iskola képzési szerkezete
Gimnázium OKJ szerinti szakképzés (1 éves, 1,5 éves, 2 éves időtartam) OKJ vizsga Felnőttoktatás Más OKJ szakma elsajátítása Munkába állás Felzárkóztató oktatás
Küldetésnyilatkozat „Előbbre s magasabbra törekedik az ember, ez kétséget nem szenved, s mi azt minden tárgyban láthatjuk” Gr. Széchenyi István Az „Aranyszív a gyermekekért” Közhasznú Alapítvány abból a célból hozta létre a „SZAK-MA” Szakképző Iskola és Gimnáziumot, hogy Szabolcs—Szatmár—Bereg megyében segítse elő a humánerőforrás fejlesztését, minőségi állapotának javítását, nevezetesen: gondoskodjék felnőttképzési, iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli formában a szakképzésről és készítse fel a hallgatókat a szakmai vizsgára, járuljon hozzá a hallgatók műveltségének fejlesztéséhez, szélesítéséhez, illetve segítse elő azt, hogy a munkaerőpiacon a hallgatók piacképes tudással rendelkezzenek.
7
Jövőkép Tantestületünk számára olyan egyéni önálló arculatú iskola megteremtése a cél, amely számba veszi az elmúlt évek haladó emberi, szellemi és tárgyi értékeit, az iskola változó társadalmi környezetét. Kiemelten kezeli a következőket: a humánerőforrás-fejlesztés elősegítése, minőségi állapotának javítása, gondoskodás a szakképzésről – felnőttképzési, iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli formában, a hallgatók felkészítése a szakmai vizsgára, hozzájárulás a hallgatók műveltségének fejlesztéséhez, szélesítéséhez, a hallgatók piacképes tudáshoz segítése a munkaerőpiacon.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Általános alapelvek: A társadalmi, oktatáspolitikai és környezeti változásokat rugalmasan követve meg kívánunk felelni a megújulás, a stabilitás és a kiszámíthatóság igényének, ezért a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és belső szabályzataiban meghatározott előírások, alapelvek és értékek alapján végezzük tevékenységünket. A nevelőtestület az intézményvezető irányításával, helyzetelemzésre támaszkodva, és önértékelésre alapozva, a társadalmi és helyi igényeket figyelembe véve határozta meg a konkrét nevelési célokat, a fejlesztési irányokat, a megvalósítás tervezett időtartamait, a sikerkritériumokat és az indikátorokat. A pedagógiai alapelvek az iskola nevelő-oktató munkáját tartósan meghatározó tényezők, melyek lényeges normatív jellegű értékeket fejeznek ki, és amelyek a nevelési-oktatási tapasztalatokra alapozódva biztosítják a nevelés eredményességét, és iránymutatóul szolgálhatnak a pedagógusnak a nevelés és oktatás komplex folyamatában. Kevés olyan társadalmi folyamatot ismerünk, ahol a színvonal fontossága ennyire állandó követelmény, mint az oktatásban. A minőség, mint hajtóerő jelenik meg iskola életében. Erkölcsi követelmény önmagunkkal szemben az, hogy a lehetőségek optimális megteremtésével, a tanulók az oktatási folyamat végére az adottságaikhoz és képességeikhez mérten a lehető legjobb eredményt érjék el. Ezért minden lehetőséget ki kell aknáznunk a gyerekek fejlődése és épülése érdekében. Ennek alapvető feltétele, hogy a képzésben résztvevő minden pedagógus képességeit és tudását a lehető legmagasabb szintre hozza. A szakmai és erkölcsi követelményeknek való megfelelés ily módon állandóan magas szintű oktatást fog eredményezni. Fontosnak tartjuk, hogy az iskola “hidden curriculuma” (rejtett tanterve) olyan általános és az európai emberek számára elfogadható értékrendet képviseljen, mely az iskolában végzettek számára tartós normákat is jelent. Nem tartjuk követendő célnak az úgynevezett amerikai modell megvalósítását, mely elsősorban az egyén sokszor becsvágyból táplálkozó sikereit emeli ki és elfelejt olyan fontos értékeket, mint a felelősségtudat, a barátság, a tolerancia, a segítőkészség, a kitartás és a küzdeni akarás. Az önálló gondolkodásra nevelés pedagógiai alapelve a pedagógus személyes példamutatását helyezi előtérbe. 8
Egyre jobban “elanyagiasodó”, az évezredes erkölcsi normákat figyelmen kívül hagyó világunkban figyelmet fordítunk az egyetemes erkölcsi értékek (becsület, tisztesség, hűség, embertársaink tisztelete és megbecsülése, környezetünk megóvása, stb.) átadására is. Természetesen nem feledkezünk el az egészséges önbecsülés kialakításáról sem.
Életünk és környezetünk megváltozott, a jövőkép meghatározója a változás állandósága. A mai társadalmakban a változás útja a tanulás, és ez nem öncélú, hanem a napi tapasztalatokkal együtt az életünk megismerésének és megértésének eszköze és az öröm forrása. Új tulajdonságokra van szükségünk megtartva mindazt, ami múltunkból a jövőt orientáló erő és érték. A megszerzett képesítések gyorsan elavulnak, a mai fiatalok a meghosszabbodott életkor miatt sokáig munkavállalók lesznek. A változásokhoz a megszerzett széles bázisú általános és szakmai műveltséggel, az állandó tanulás készségével, motivációjával és képességével rendelkező ember tud csak alkalmazkodni. Mindehhez szükséges az egyén részéről az önállóság, a kreativitás és innováció, a teljesítő – és cselekvőképesség, hogy megszerzett ismereteit megváltozott körülmények között is képes legyen alkalmazni és kiegészíteni, a folyamatos önképzés és szakmai fejlődés igénye valamint a mobilitás és kockázatvállalás tulajdonságai. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy az egyes ember saját maga életének alakítója. Az életen át tartó személyes útkeresés önismeretet, önbizalmat, reális jövőképet, a tervezés és rendszerben gondolkodás képességét igényli. A gazdasági – társadalmi életviszonyok gyors változásával az életvitel hagyományos formái átalakultak és egyes elemei értékvesztetté válnak. Mindennapjainkat meghatározza a globalizáció, a multinacionális vállalatok szerepe és az általuk közvetített életforma, a multikulturális kihívások a film, az irodalom, a képzőművészet és az élet minden területén, az információk mennyiségi robbanása. Az életmóddal kapcsolatos alternatívák közül a helyes választás: az élet és az egészség igenlése és mindezt veszélyeztető magatartások elutasítása, a család és a barátság fontossága és megtartásáért cselekvő akarat, az erkölcs, az igényesség és az ízlés mindennapi érzelmi életünk gazdagítása.
Kiemelt nevelési célok:
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
A társadalmi, oktatáspolitikai és környezeti változások rugalmas követése. Az állandóság, kiszámíthatóság, tervezhetőség biztosítása az Európai Unióhoz történő csatlakozás feltételeinek megfelelően. A tanulás támogatása, és ehhez a megfelelő körülmények biztosítása. A partneri igényeknek megfelelő optimális képzési kínálat kialakítása. A beiskolázás tudatos tervezése, a pályaorientáció, a pályaválasztás segítése. Differenciált, individualizált képességfejlesztés. A tanulási folyamat motiválása. Az egész életen át tartó tanulás szükségletének kialakítása. Aktivizálás a tanulásban, munkában, közösségi életben. A neveltségi szint emelése. Humanista értékrend kialakítása. Az önismeret fejlesztése. 9
13 14 15 16 17 18 19 20 21
Az esélyegyenlőség megvalósulásának elősegítése. Az egyes képzési típusok közötti átjárhatóság biztosítása. Gyakorlat - orientáltság megvalósítása az októ-nevelő munkában. A kezdeményező és vállalkozó készségek kialakítása. Az állampolgári szerepre történő felkészítés. A tanítás - tanulás - nevelési folyamat folyamatos ellenőrzése, értékelése, és a pozitív eredmények beépítése az oktató-nevelő munkába. A pedagógusok közötti együttműködés folyamatának biztosítása a nevelési-oktatási munka során, az egységes követelmények érvényesítése érdekében. A pedagógusok célirányos továbbképzése. Iskolánk oktatási szerepének erősítése a térségben.
Az iskolában folyó nevelő – oktató munka feladatai
Oktatási stratégiánk legfontosabb eleme: a szakmai műveltségtartalmak egymást kiegészítő és megerősítő kapcsolata. Mindezek megvalósulása érdekében: A szakmai képzés kiterjesztésével, a naprakész ismeretek tanításával biztosítja a szakmai bizonyítvány megszerzését, ez a szakasz a munkahelyi igényeknek megfelelő ismeretek és képességek megszerzésének időszaka. A képzés tartalma mindenkor a hatályos törvényi szabályozásnak megfelelő tartalommal, az érvényes OKJ szerinti tartalmak és követelmények szerint jelenik meg. Az iskolánkban tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban a tanulói személyiség harmonikus fejlesztése érdekében az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat; alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének; kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra; pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk; a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus/oktató és a tanuló/hallgató egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van; a pedagógus/oktató vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében; a közösségek biztosítanak terepet a tanulók/hallgatók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához;
10
az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát; iskolánk a tanulót/hallgatót felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása; a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére; alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében; minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét; minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési – szövegalkotási, matematikai – logikai, szociális, életviteli és környezeti, az életpályaépítési, idegennyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat; a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket – készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük; hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez; iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegennyelvek oktatásával; az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal; az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét; a nevelési-oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű” követelményeket támasztunk; a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az ember és társadalom műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret); megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét; reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását; a kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét; alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét; a NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: a magyar nyelv és irodalom; az élő idegen nyelv; a matematika; az ember és társadalom; ember a természetben; földünk és környezetünk; a művészetek; az informatika; az életviteli és gyakorlati ismeretek; a testnevelés és sport; Az iskolában olyan légkör megteremtése szükséges, ahol a tanulók otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk; a tanulókat bevonjuk saját iskolai életünk megszervezésébe; a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük; diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük; minden tanuló számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban; 11
Iskolafilozófiánk, amit iskolánk valamennyi pedagógusa elfogad, és ennek szellemében végezzük közös munkánkat. Célunk olyan személyiségek formálása, akik: használható értékekkel hagyják el iskolánkat korszakoktól és politikától függetlenül, megállják helyüket a munka világában, vagy segítsük őket az általunk tanított szakmák elsajátításában, megtanulnak tanulni, tudásukat használni, ismereteiket bővíteni, elsajátítják az egész életen át tartó tanulás alapjait, valamint a tanulási folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: •anyanyelvi (szövegértési-szövegalkotási), •idegennyelvi, •matematikai-logikai, •természettudományos, •digitális (SDT alkalmazás), •a hatékony önálló tanulás, •szociális (állampolgári) életviteli és környezeti kompetenciák, •kezdeményezőképesség és vállalkozói, •esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, •életpálya-építési. A társas kapcsolataikat az emberek egymás iránti tisztelete hatja át, jellemzi őket az udvariasság, jó modor, kedvesség, a kulturált együttlét szabályait ismerik és alkalmazzák, akarnak együttműködni másokkal, elfogadják a szabályokat és megállapodásokat, szeretik és védik környezetüket, az őket körülvevő természetet, igénylik az egészséges versenyszellemet, megfelelő kommunikációs készséggel, munkakultúrával rendelkeznek, ismerik és büszkék nemzeti értékeinkre, ápolják hagyományainkat, képesek az önmegvalósítást, az önértékelést, az önuralmat és toleranciát személyiségük részévé tenni. Az eszményekben olyan tanuló képe él, aki egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus; erkölcsös; fegyelmezett; művelt; kötelességtudó; érdeklődő, nyitott; kreatív, alkotó; becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát; képes a problémák érzékelésére és megoldására; gyakorlatias; képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében; jó eredmények elérésére törekszik; van elképzelése a jövőjét illetően; becsüli a tudást; öntevékenyen, aktívan részt vesz a tanulásban; 12
ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit; képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni; tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik; ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit; a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben; ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges pozitív magatartásformákat; ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) harmonikus együttélését biztosító szabályokat; ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit; • viselkedése udvarias; • beszéde kulturált; • társaival együttműködő; • megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket; • szellemileg és testileg egészséges, edzett; • egészségesen él; • szeret sportolni, mozogni; • megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Az iskolában a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése, valamint a tanulók teljes személyiségének fejlesztése a legfontosabb feladat. Ennek érdekében: •fontos, hogy a diákok elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit; •elérendő cél, hogy a tanulóik körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának legyen becsülete; •törekedni kell a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre; Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. A nevelési módszerek különböző formáit, változatait is eszközöknek nevezik. Ezek a következők lehetnek: nyelvi (verbális) eszközök (az információközlés azon módja, amikor közleményeinket a nyelv segítségével továbbítjuk): beszéd, beszélgetés (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz; tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos), interjú; nem nyelvi (non verbális) eszközök (az információközlés azon módja, amikor közleményeinket nyelven kívüli eszközökkel fejezzük ki; a nem nyelvi eszközök kísérhetik (beszélgetést kísérő gesztikulálás), nyomatékosíthatják (dicsérő szavakat kísérő mosoly) vagy helyettesíthetik közleményeiket: arckifejezés (mimika), szemmozgás, tekintet, testközelség, térközszabályozás, testhelyzet, testtartás, mozdulatok (gesztusok), kulturális jelzések, 13
technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez (ezek olyan eszközök, technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit: fejlesztő interjú, fejlesztő beszélgetés, szociális készségfejlesztő technikák (a tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, illetve a meglévők erősítése): minta- és modellnyújtás, megerősítés, dramatizáló tevékenység.
14
A kompetencia-területek megjelenítése az alapelvek, célok, feladatok, eljárások és eszközök rendszerében:
ALAPELVEK
CÉLOK
FELADATOK
ELJÁRÁSOK
ESZKÖZÖK
Iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat.
Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: - anyanyelvi,
Fejlesszük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)!
A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele.
Az egyes kompetenciaterületekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, stb.) Elérhető: www.sulinovadatbazis.hu
Iskolánk a tanulókat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása.
- idegen nyelvi, - matematikai, - természettudományos, - digitális, - a hatékony önálló tanulás, - szociális és állampolgári - kezdeményezőképesség és vállalkozói komp., - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Minden kompetencia-terület tartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a NAT szerint A tanulás tanítását és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden pedagógus, oktató tekintse kiemelt feladatának!
Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-központú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét.
Minden kolléga helyezzen kiemelt hangsúlyt a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére!
Alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében.
Jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság, segítőkészség! Minden pedagógus tanulja meg és alkalmazza a modern infokommunikációs technikákat, a számítástechnikai informatikai eszközöket a saját tantárgya oktatása során!
Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal. A kompetencia alapú oktatás fokozatos kiépítésével alkalmazzuk az SDT – programokat. A közösségek biztosítanak terepet a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.
A kulcskompetenciák NAT által meghatározott rendszere járuljon hozzá a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikusgondolkodás, a kreativitás, kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához.
A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak. A mérés mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják Differenciált nehézségű feladatokkal, testre szabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására.
Demokratikus alapokon álló, integratív tanár – diák viszonyt alakítunk ki. A tanítási órák légköre, hangulata oldott, a tanulók sikerorientált beállítódással dolgoznak, a pedagógus csak facilitáló szorongásszintet tart fenn.
A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenységközpontú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;
A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket.
Gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez.
Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, versenyre készítő tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését. Növeljük a tanulók aktív Az ismeretek és részvételét igénylő összefüggések tanulói ismeretszerzési módok arányát felfedezése, a szemléltetés, (megfigyelés, kísérlet, új cselekvés, az aktivizáló információs és módszerek alkalmazása kommunikációs technikákat jellemzi a tanulási – tanítási alkalmazó anyaggyűjtés, folyamatokat. modellezés, drámapedagógia stb.).
Tanórai keretben és azon kívül A fejlesztő programok megtanítjuk tanulóinknak a alkalmazásával lehetővé számítástechnika alapjait. tesszük minden tanulónak az egyéni tanulási utak érvényesítését.
A tanulási tevékenységek Az elemi és politikai közben és a tanulói szocializáció folyamatainak közösségben való élet során tudatos irányítása, elősegítése. fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját!
A tanulásmódszertan epocha beépítése a 9 – 12 évfolyam tantárgyi struktúrájába. A diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez pedig megyei ill. országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk.
Elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. A diákönkormányzat érdemi működtetésével. A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása.
Középiskolában az iskola profiljának megfelelő informatikai képzést nyújtunk.
Személyes nyújtunk mintát a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére. Gyakorlás és tréningek beiktatásával.
15
ALAPELVEK
CÉLOK
FELADATOK
ELJÁRÁSOK
ESZKÖZÖK
A szociális, életviteli és környezeti kompetencia (SZÉK) fejlesztése a nevelési célrendszer központi eleme; a konstruktív életvezetésre történő felkészítés feltétele. Ezáltal válhat a tanuló/hallgató egyénileg sikeressé, és társadalmilag hasznossá. A SZÉK kompetenciák fejlesztését valamennyi tantárgy és műveltség-terület kitűntetett kötelességének tekinti
A pozitív tartalmú társas kapcsolatok építése, az egyéni életélés kultúrájának megalapozása, a természeti társadalmi és emberi környezet felelős alakításában való aktív részvétel.
Középfokú oktatásban alkalmazzuk a kerettantervi jellegű – műveltségterületeken átívelő hat programcsomagot, amely lehetőséget kínál a képességek és készségek kialakítására, valamint az attitűdök formálására
Ezek: Én és a világ Én és a másik Az én dimenziója Polgár a demokráciában Felnőtt szerepek Toleranciára nevelés
A programcsomag részét képező tanulói és tanári eszközök. Kooperatív tanulás-tanítási technikák, drámapedagógiai módszerek, demonstrációs eszközök, SDT-anyagok.
Tudatosan tervezze és valósítsa meg minden pedagógus tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztését!
A programok tartalmát beépíteni a különböző tantárgyak, illetve műveltségterületek tananyagába, a tanári tanmenetekbe, a tanórák anyagába.
Aktivizáló kooperatív módszerekkel dolgozunk.
A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az „Ember és társadalom” műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret);
Az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez! Nyújtson betekintést az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába!
Kiemelt feladatunk: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás, valamint a demokratikus intézményrendszer használatához, az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése. Tudatosítjuk a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és a humánus magatartásmintákat. Választási /döntési helyzetekben felelősen cselekedni.
Összehangoljuk a tantárgyi, a műveltség-területi (ember és természet, ember és társadalom, földünk és környezetünk, művészetek), valamint az osztályfőnöki és modulok (ember-és társadalom-ismeret, etika; egészségtan; hon-és népismeret modulprogramok tematikáját. Az egyes tanulókat és csoportjaikat aktivizáló módszerekkel (kooperatív tanulási technikák) alkotó folyamatokat kezdeményez a pedagógus. Az iskolaotthonos nevelés és oktatás - a nem szakrendszerű oktatásra alapozva - egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét;
A környezettudatos magatartást, a pozitív életvezetési és kulturált társas kapcsolati formák elsajátítását lehetővé tevő játékoktól a drámapedagógiai eszközökön át a valós élet problémáinak kezeléséhez mintákat adó szituációk megélésével segítjük a SZÉK kompetenciák fejlődését. Emberléptékű következetes követelés. Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérésértékelés.
Gazdag tevékenység-repertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez.
A sokoldalú módszertani kulturáltság és változatos eljárások gazdag tárházából minden fejlesztő hatású adekvát eljárás alkalmazható. A pedagógus munkája a professzionális mesterségből ezáltal válik alkotó művészetté.
A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszereket és eszközöket; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformákkal.
Az „Ember a természetben” műveltségi blokk ismeretanyaga az ember és természeti környezete viszonyát megalapozza.
Tanuljanak meg a diákok globálisan gondolkodni és lokálisan felelősséggel cselekedni!
Pozitív életfilozófiát közvetítünk, megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét. Kiépítjük a jóléti modell alapelemeit: 1./ egészségcentrikusság, 2./ alkotáscentrikusság, 3./ minőségcentrikusság 4./ kultúracentrikusság
A kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával alakítsuk ki tanítványainkban a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét! Tudják helyesen megítélni az emberi kapcsolatok jelentőségét és minőségét!
A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben.
Fejlesszük a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat: rugalmasság, kreativitás, önállóság, döntéshozatal, cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat, Cél: Az emberi élet harmóniájának megtalálása, a boldogságélmény megélése, a konstruktív életvezetés az egyén hasznára és a társadalom javára. Sokoldalú kompetenciákkal bíró ifjúság nevelése, akik a felnőtt életben megtalálják helyüket és boldogulásukat.
A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: - a magyar nyelv és irodalom; - az élő idegen nyelv; - a matematika; - az ember és társadalom; - ember a természetben; - földünk – környezetünk; - a művészetek; - az informatika; - az életviteli és gyakorlati ismeretek; - a testnevelés és sport;
Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése.
Kiemelt fejlesztési feladataink: - énkép, önismeret, - hon-és népismeret, - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra, - aktív állampolgárságra, - demokráciára nevelés, - gazdasági nevelés, - környezettudatosságra nevelés, - a tanulás tanítása, - testi és lelki egészség, - felkészülés a felnőtt szerepekre
A programcsomagok elemei, modulok, epochák.
Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése. A kulturált és egészséges életvitel kialakítása.
16
ALAPELVEK
CÉLOK
FELADATOK
ELJÁRÁSOK
ESZKÖZÖK
A kompetencia központú matematikatanítás alapja a matematikaspecifikus készségek, képességek, motímuvok és attitűdök fejlesztése. A mennyiségi oktatás helyett a minőségi oktatás előtérbe helyezése a matematika órákon. A releváns tudás kialakítása a matematikai-logikai, az idegen nyelvi kompetencia területen.
A mindennapi pedagógiai munkánk fejlesztő jellegű legyen!
Az egyéni fejlesztési szint felmérése, személyre szabott tanulási módszerek keresése
Egyénre szabott fejlesztési módok kidolgozása, differenciálás.
Mérőlapok, feladatlapok, differenciált feladatok a gyorsan, az átlagosan, a lassan haladó tanulók számára.
A hatékony tanulási technikák megismertetése a nevelőkkel.
Differenciálás Kooperatív technikák Projektek
A kompetencia alapú idegennyelvi és matematika oktatás bevezetése. Projektnapok szervezése.
A gyakorlati életből vett problémák, feladatok megoldása. Az idegen nyelv funkcionális elsajátítása.
Önszabályozási stratégiák, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása, amelyek során szerzett kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell. Az információcsere érdekében a tanuló interakcióban, interjúban vesz részt. Egyszerű közlések lényegét megérti, szövegek lényegi tartalmát kiszűri. Nyomtatványokat ki tud tölteni, üzeneteket képes küldeni írott formában.
Szituációs játékok Gyakorlati életből vett problémák megoldása. Viták indítványozása
Betanult szerepeket el tud játszani. Csoportos páros felkészülés után interakcióban vesz részt Felkészülés után ismerős, személyes témában informál..
A párban ás csoportban dolgozzák fel az adott témákat, szituációkat.
Biztosítsuk az alkalmazható Szakmai és módszertani tudást minden tanuló számára! megújulás a már jól bevált hagyományos módszerek mellett. Juttassuk el a tanulókat a Szelektálni kell a tantárgyi realisztikus, azaz a tartalmak között azon mindennapi életben előforduló témakörök hangsúlyosabb szituációkban való alkalmazás megjelenítésével, amelyek képességéhez! jobban elősegítik a megszerzett tudás alkalmazását és továbbfejlesztését, a készség és képességfejlesztést. A hatékony matematikatanulás A tanulási környezet indítson Egyensúlyt kell találni az érdekében megfelelő tanulási aktív, konstruktív elsajátítási egyéni tanulás, a felfedeztetés, környezet kialakítása. folyamatokat a tanulókban! a problémamegoldás, a szervezett oktatás és irányítás között. A nyelvtudás nem a műveltség része csupán, hanem a mindennapi élet szerves része: - munkahelyhez segít - az információáramlást biztosítja - bekapcsolódást enged a nemzetközi gazdasági, kulturális életbe
Használható nyelvtudás megszerzése, amely biztosítja, hogy a nyelv segítségével a tanuló a való életben cselekedni, tevékenykedni tudjon.
A tanulók idegen nyelv – használati képességének fejlesztése: - a beszéd - az írásbeli szövegalkotás - a szövegértés fejlesztése.
Kiemelten fontos a produktív nyelvi tevékenységek fejlesztése, ezeken belül a szóbeliség prioritást élvez.
A beszédfejlesztés fő céljai: - interakció - összefüggő beszéd
Az írásbeli szövegalkotás fejlesztése is alapvetően fontos a mai modern világunkban
Növekedjen a tanuló kreatív íráskészsége, ezzel képes lesz meglévő ismereteit ötletesen, újszerűen, szokatlan funkcióban használni.
A tanuló az alapvető szükségleteinek kielégítése céljából egyszerű közléseket tud tenni, felszólítani, kérni, utasításokat adni. Személyekről, tárgyakról, helyekről egyszerű közléseket tud tenni. Tudjon írni: - üzeneteket - feljegyzéseket - életrajzot - magánlevelet - egyszerű történéseket
A szövegértés a beszédértés és A cél, hogy a tanuló fő az olvasás kompetenciáját vonalaiban képes legyen foglalja magában. megérteni a köznyelvi beszédet, a legfontosabb információkat ki tudja szűrni, tudjon követni részletesebb instrukciókat. Továbbá, hogy megértse a közlésekben kifejezett érzelmeket. A projektmunka minél A projektmunka során a szélesebb körű bevezetése és tanulók átélhető, valós alkalmazása a tanulók nyelvi élményeket szereznek, készségeit integrálja és tevékenységüket önmaguk fejleszti az általános tanulási irányítják,a csoportban való képességeket is mint tervezés, együttműködés a információszerzés, kooperatív kommunikatív tanulás. nyelvhasználatot erősíti.
Ajánlott nyelvi tevékenységek: - vázlatkészítés - életrajz írása - élménybeszámoló - üzenet - feljegyzés írása - történet tömörítése A legfontosabb feladat, hogy a Mindenféle szövegtípus hétköznapi témákról szóló hallgatása és olvasása a szövegeket megértse a tanuló. megfelelő nyelvi szinthez Hosszabb szövegeket hallva, igazodva. olvasva a kívánt információt - hírműsor megtalálja, megértse. - filmrészlet - interjú - történetek, mesék, - versek A tanulók képesek: Szabad interakció: - egy adott modellt követve - feladatfelmérés saját szöveget alkotni - tervezés - saját munkájukat bemutatni - követés - követni tudja a - értékelés projektkészítés lépéseit - megvitatás - megérti a projekt forrásaként használt szöveg üzenetét és a fő információt
Nyomtatott és hallott szövegek feldolgozása. - magazinok - interjúk - tévéműsorok - filmrészletek - történetek, mesék - levelek - drámajátékok
Minták, vázlatok, produktumok elemzése, alkotása. Gyakorlás
Autentikus olvasott és hallható anyagok.
Különböző anyag és eszközhasználat, minél szélesebb választékban.
17
ALAPELVEK A nyelvórákon lehetőség nyílik az általános kompetenciák és a kommunikatív nyelvi kompetencia integrált fejlesztésére.
CÉLOK
A cél, hogy növekedjen a tanuló - kreativitása - önismerete, önbecsülése - váljon autonóm személyiséggé - legyen képes együttműködésre - fejlődjenek interkulturális kompetenciái Az értékelés kompetenciákra A megszerzett tudás irányuljon. fenntartása egy életen át tartó Fontos összehasonlítási folyamat. A bizalommal teli szempont a tanuló korábbi légkör növeli a tanuló teljesítménye. önbizalmát, önbecsülését, Lényeges az önértékelés, mely önismeretét. Cél, hogy az az autonóm nyelvtanulók értékelés, fejlesztő jellegű fontos mércéje. legyen.
FELADATOK
ELJÁRÁSOK
ESZKÖZÖK
Fontos arra felkészítenünk a tanulókat, hogy legyenek képesek érdeklődően, empátiával, segítő szándékkal fordulni más népek képviselői felé. Az emberi élethelyzetek sokfélesége és az alapvető emberi azonosságok eltörölnek országhatárokat.
Az interkulturális tudatosság kialakítása. Ehhez ismernie kell a saját és más kultúrák különbözőségét, a kisebbségi kultúrákat és tudjon összevetéseket készíteni azáltal, hogy önmagát egy nagyobb kultúra részének tekinti.
Az adott nemzet életét bemutató autentikus anyagok, azok sokszínű feldolgozása.
Az értékelésnek fontos része legyen - az önértékelés - a társak értékelése. Legyen személyre szabott, kvalitatív és szöveges.
Érdemjegy, pontszám és százalékok mellett, szóban és írásban is visszajelzést kap a tanuló, ami kiemeli erősségeit és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeljövőben reálisan képes megoldani.
A tanuló portfóliót készít,/ a tanuló összes munkája összegyűjtve/ - ünneplés - dicséret - oklevél - naplóvezetés /erősség, gyengeség/ - közös értékelés
Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskola pedagógiai munkájának egyik alapvető célja a tanulók személyiségének minél teljesebb kibontakoztatása. A nevelési folyamat eszköz, amely áthatja az oktatás teljes rendszerét, személyiségformáló erővel hat. E folyamat egyik sarkalatos pontja az értékközvetítés, amely közösségfejlesztő és individuális fejlesztő funkciót tölt be. A személyiségfejlesztés alapvető feladata a személyiség ösztönző funkciójának fejlesztése, a magasrendű szükségletrendszerek kialakítása, az értékközvetítés, amely az iskolában a nevelés és oktatás együttes hatásával valósulhat meg. Az iskolai nevelés szinte beleágyazódik a képzésben résztvevők tevékenységének folyamatába, az egyén konstruktív életvezetésére irányul, s új, fejlesztő jellegű magatartásformák kiépítését célozza meg. Minden feladat magatartási követelményeket tartalmaz, a nevelő hatás indirekt módon érvényesül. Feladatrendszerünk szabályozza az iskolai interakciós folyamatot is, így fejlődik a kölcsönös értékelés, a kölcsönös példaadás, a követelés, az ellenőrzés képessége is. A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kipróbáló öntapasztalás folyamata is, amelyben arra építünk, ami a személyiségben adott. Az ismeretek és az értékek közvetítése csak a személyiség kibontakoztatásával párhuzamosan történhet. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat Nagy József nyomán az alábbi négy területre bonthatjuk: a.) az értelem kiművelése (kognitív kompetencia) b.) segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia) c.) egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia) d.) a szakmai képzés alapozása (speciális kompetencia)
18
ALAPELVEK
CÉLOK
FELADATOK
ELJÁRÁSOK
ESZKÖZÖK
Nevelő-oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Ezért megismerjük tanítványaink szükségleteit, motivációs bázisát. Az iskolai élet szervezésének és a pedagógiai hatásrendszer alakításának meghatározó szempontja a tanulói szükségletek mind teljesebb kielégítése. Igyekszünk megismerni minden tanítványunk személyiségszerkezetét, s elősegítjük a reális önismeretük alakítását, formáljuk az önmagukoz és társaikhoz fűződő (szociális) viszonyukat (attitűdjüket). Az ember személyiségét tükrözi viszonyulásainak rendszere: az önmagához, a szűkebb tágabb emberi- és természeti környezetéhez, a munkájához való viszonya. A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, közvetett módon meghatározója a tanulói teljesítménynek, a tantárgy iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy).
Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését!
Támogassuk a hallgatókat az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában! Teremtsük meg a feltételeit tanulóink szükségleteinek kielégítéséhez: biológiai; biztonságérzet, a közösséghez tartozás, az intellektuálisesztétikai és az önmegvalósítás.
Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal. Alkalmazzuk a tanulómegismerési technikákat.
Tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében és fejlesztésében.
A hallgatóknak legyen áttekintése saját személyisége összetevőiről, képességei és tehetsége határairól és lehetőségeiről, legyen betekintése a viselkedése hátterébe, motívumrendszerébe, helyesen ítélje meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását!
Segítsük felfedezni és fejleszteni minden tanulóban a személyiségének saját értékeit; keressük minden gyerekben az egyedit, a megismételhetetlent, támogassuk őket önmaguk kiteljesítésében!
Reális önértékelésre késztetjük a tanulókat. Valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló, aktív, felelősségteljes személyiség kialakulását. A valós állapotból kiindulva fogalmazzunk meg egyénre szóló személyiségfejlesztő programot!
Követjük a tanítványaink magatartásában megnyilvánuló SZÉK kompetencia-elemek fejlődését! Folyamatos visszacsatolás a reális énkép alakítása érdekében „szociális tükör” évén. Mind az alacsony, mind a túl magas önértékelés esetén a realitásokkal való szembesítésre, a reális önkritika / kritika kialakítására törekszünk. A tanulókkal a „megszólíthatóság” közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus együtt-működési készséget tanúsítanak korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlatot folytatnak.
Lehetőleg alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást, ennek érdekében alkalmazzon minden pedagógus hatékony tanítási stratégiákat, nevelési stílusa legyen integratív felismerhető együttműködéssel!
A pedagógus vértezze fel magát a professzionális szakmai-módszertani tudás elemeivel, a tanuló személyiségének megismeréséhez szükséges tudással, a tanári-tanulói interakciós és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel Megalapozzuk a szociális A tanulók ismerjék meg és Olyan iskolai életrend (társas) kompetencia, a pozitív sajátítsák el a szociális kialakítása, működtetése, szociális szokások, viselkedés alapvető szabályait, amelyben a tanulók kialakulását. Tudatosan alakítsuk ki bennük az egyéni biztonságban érzik magukat, fejlesztjük tanítványaink társas szociális értékrendet, a döntési mivel a magatartási szabályok hatékonyságát. szabadság és felelősség átláthatóak, kiszámíthatóak, A pedagógusok - a segítő összhangját. mindenkitől egyértelműen és életmódra nevelés - sikere Formáljuk tanítványainkat következetesen elvártak. érdekében rendszeresen belső kontrollos, asszertív Tudják higgadtan kezelni a pozitív mintákat nyújtanak a személyiségekké! konfliktusos szituációkat is. segítő együttműködés Legyenek tisztában a változatos formáival. mindenkori szociális státusukkal.
A szociális befolyásolás folyamatai közül a behódolás, az azonosulás és interiorizáció közül az utóbbira törekszünk, amelyet nem a hatalmi tekintéllyel, hanem a vonzerővel, hitelességgel és értékeink vállalásával kívánunk elérni. Az iskolai társas szituációk az iskolai / osztály közösség mindennapi életében „terepgyakorlatként” szolgálnak a tanulóknak az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének élményszerű megtapasztalásához; a pozitív és negatív érzelmi viszonyulások kezeléséhez (szimpátia – antipátia kapcsolatok).
Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása, meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése.
19
ALAPELVEK
CÉLOK
FELADATOK
ELJÁRÁSOK
ESZKÖZÖK
Az iskola szakmai profiljának megfelelő speciális - szakmai kompetenciák fejlesztését, az alkotó képesség kibontakoztatását vállaljuk.
Az értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése mellett a pozitív tartalmú jellem és akarati tulajdonságok személyiségbe ágyazása. Az önkifejezés gazdag és igényes tárházának bemutatása, befogadó- és alkotó képesség, improvizációs képesség, verbális és nem verbális, valamint vizuális kifejező képesség. Az oktató személyiségének fontos eleme a hitelesség (kongruencia), az elfogadás és az empátia (beleélő készség), önmaga állandó fejlesztésére, interperszonális készségeinek javítására kell törekednie!
Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságok, képességek és tehetségük felmérésével segítsük tanulóinkat megtalálni erősségeiket! Indirekt módon segítsük a saját önfejlesztő stratégiáik kialakítását!
Minden korosztály jusson hozzá az életkornak megfelelő művészeti: zenei, vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez, és kapjon inspirációkat a művészi önkifejezésre. Az iskola esztétikus külső és belső környezete fejleszti ízlésüket, igényességüket.
A testi - lelki jó komfort-érzés érdekében az önismereti foglalkozások szervezése.
A verbális és nonverbális kommunikációs képességek változatos formáinak megtanítása. A problémamegoldás lépéseit tudatosan betartjuk (a probléma meghatározása, a konfliktusban érintett személyek azonosítása, lehetséges megoldási módok keresése, a választott megoldás kivitelezése. A szociális befolyásolás fokozatait a helyzetnek megfelelően alkalmazni: behódolás (alapja a hatalom), azonosulás (alapja a vonzerő)és interiorizáció (alapja a hitelesség).
A kortársi interakciókat indirekt módon irányítjuk, s a pozitív tartalmú csoportnyomás eszközét a kívánt nevelési hatások elérésének szolgálatába állítjuk. A szempontváltás képességét gyakorlással sajátíttatjuk el. Követendő mintákat nyújtunk a kommunikációban és a konfliktusok kezelésében! Változatos, a szituációkhoz adekvát módon megválasztott nevelési eljárásokat és módszereket alkalmazunk.
A nevelőtestület elsajátítja a neveléssel összefüggő mérési – értékelési ismereteket és készségeket, igény szerint alkalmazza azokat: neveltségi szint vizsgálatok, szociometriai mérések, tanulási motiváció, szorongásvizsgálat, attitűdvizsgálat, szociometria, személyiségvizsgálat, stb.
Frusztrációs nevelési szituációkban adekvát konfliktus-megoldási stratégiákat alkalmazunk: problémamegoldó (győztesgyőztes), alkalmazkodó, elkerülő, kompromisszumkereső, versengő (győztes-vesztes).
A pedagógus tekintélyét a szakmai - emberi autoritásra alapozzuk. A pedagógus személyisége alkotó művészetté nemesíti a professzionális szakmai munkáját.
Korlátozottan tekintélyelvű és magas szintű demokratizmusra épülő nevelési stílusra törekszünk, a pedagógusok bánásmódja, kontrollmódszerei a nevelés folyamán, alkalmazkodjanak a gyerek életkorához, alkatához, reakciómódjaihoz!
A SZÉK kompetenciák fejlesztése a készségek és képességek fejlesztése, pozitív attitűdök kialakítása szintézisében történik.
A nevelési területek kölcsönös hatékonyságának megteremtése a személyiség harmonikus fejlődése érdekében.
Az életkornak és fejlettségi szintnek megfelelő prioritások megtalálása, a nevelő hatások összehangolása.
A közösségi nevelés módszereinek, a szociálpszichológiai csoportnyomás eszköztárának alkalmazása
Tanulóink személyiségébe építjük a szociális (társas) kapcsolatok, a konstruktív életvezetés, és az emberitermészeti-társadalmi környezet alakításának képességét.
A következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem és igazságosság.
Az önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak megismerése, gyakoroltatása, tudatosítása változatos formákban az életkori sajátosságoknak megfelelően.
A különböző érdeklődésű, értelmi, érzelmi, testi fejlettségű és motivációjú tanulókat felkészítjük a tovább tanulásra
Az empátiaképesség kialakításával növelni a másság elfogadásának, a toleranciának a fokát. A társadalmi együttélési normák és formák kölcsönös alakítása.
A harmonikus együttélés szabályainak és napi gyakorlatának befogadása, követése.
Egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, testápolás, rendszeretet, a lakás és az osztályterem berendezéseinek rendben tartási igénye, az önkiszolgáló munkák, a közlekedés, és a vásárlás szokásai, mintái, készségei. A formális és informális emberi-közösségi kapcsolatokat építő fórumok, rendezvények, programok szervezése.
A bevezetőben vázolt valamennyi nevelési módszernek létjogosultsága lehet, de annak eldöntése, hogy mikor, melyik megoldást alkalmazza a pedagógus, az kizárólag a nevelő döntésének a függvénye. Az építő és estleges romboló következményeit egyaránt vállalnia kell. Konkrét megélt életszituációk elemzése, megoldási alternatívák kidolgozása, alkotó viták lefolytatása, az egyéni felelősségvállalás fokozása, a belső kontroll attitűd erősítése. A formális és informális szerepek értelmezése, elemzése, (szimulatív-játékos) gyakoroltatása, a szerepkonfliktusok „megélése”, feloldásuk lehetőségeinek feltárása. A különböző kompetenciaterületek programcsomagjai, a hozzájuk készült tanulói és tanári eszközök, demonstrációs anyagok.
Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelveinek megvalósítását szolgálják a kitűzött célok elérése érdekében elvégzendő feladatok, az alkalmazott eljárások és eszközök. A fentiekből következően iskolánk tanulója: Legyen nyitott, de ha zárkózott, akkor igyekszünk kinyitni. Legyen eleven, de ha csöndes, akkor igyekszünk bátorítani. 20
Legyen magabiztos, de ha bizonytalan önmagában, segítünk felébreszteni önbizalmát. Legyen kedves, de ha morcos, akkor kedvességgel közeledünk hozzá. Legyen barátkozó természetű, de ha magányos, igyekszünk magányát oldani. Legyen szorgalmas, de ha lusta, igyekszünk felébreszteni kedvét a tanulás iránt. Legyen okos, de ha nem annyira az, akkor keresünk benne más értékeket. Legyen kitartó, de ne legyen önfejű. Legyen ambiciózus, de ne legyen törtető. Legyen együttműködő, de ne legyen konformista.
A közösségfejlesztés nevelési feladatai A legfőbb feladat ezen a nevelési területen a tevékeny közösség nevelőerejének tudatos kiaknázása az egyéni fejlődés érdekében. Olyan folyamat, amely aktív, dinamikus kapcsolatot teremt az egyén és a társadalom között. E folyamatban alakul ki az egyén és a társadalom konkrét, áttekinthető, értelmezhető, átélhető viszonya. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatokat kialakítja, megteremti és továbbfejleszti. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a pedagógiai program, a nevelési, tanulási-tanítási folyamat teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a munkának, ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, ha hozzájárul életmódjuk, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához. Az egyén fejlődése szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi neveléstől. A fejlesztés, fejlődés olyan iskolai, pedagógiai munkát feltételez, melyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb formája és fóruma is. Közösségfejlesztő nevelési helyzet az iskolai életben szinte mindig és mindenhol adódik. Az iskolai közösségeknek azért van különösen fontos szerepe, mert a szülők és a tanulók viszonya lazább lett. Ennek oka részben az életkori, kamaszkori sajátosság, részben a szülők fokozottabb elfoglaltsága, ami miatt több feladat hárul az iskolára, tanárra, osztályfőnökre. Minden tanárnak ki kell használni a tanóráin adódó közösségnevelő lehetőségeket. Különösen fontos ez a magyar és a történelem tantárgy szakóráin illetve a testnevelés órákon és a gyakorlati csoportos foglalkozásokon. Az osztályfőnöki órák témáinak megválasztásakor igazodni kell a tanuló életkori sajátosságaihoz és az adott közösség főbb problémáihoz is. Lehetőség van a közösségfejlesztésre a szünetekben, tanítás előtt vagy után, vagy éppen a véletlen találkozások alkalmaival, illetve a közös iskolai programokon is. Szorgalmazzuk a tanulók közéleti szereplésre való felkészítését, a kulturált közéleti szereplés normáinak elsajátítását, melyek irányadóak lehetnek egész életükben, mert elősegítik a társadalmi és munkahelyi közösségekbe történő beilleszkedésüket, illetve a közösségi életbe és a közszereplésbe történő bekapcsolódásukat.
Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységek Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók nem képesek egyéni bánásmód nélkül teljesíteni az iskolai követelményeket. A nehezen nevelhetőséget kiváltó okok sokfélék, nagyon összetettek, a problémák 21
megoldásához széleskörű társadalmi összefogásra, illetve több személy és intézmény összehangolt együttműködésére van szükség. A tennivalók zöme két alapvető fogalom köré csoportosítható: 1. Prevenció: Ami azt szolgálja, hogy a várható problémák kialakulása előtt az illetékes szakemberek és szervezetek közbelépjenek és megakadályozzák a tanulók személyiségfejlődésének bármiféle torzulását. 2. Korrekció: A meglévő problémák szakszerű, azaz pszichológiai, pedagógiai hozzáértéssel történő kezelése a személyiség pozitív irányú átépítése. A magatartási és beilleszkedési zavarok korrekciójának érdekében fel kell derítenünk a tanulók fejlődését veszélyeztető okokat. E tevékenység-területen nagy segítség számunkra intézményen belül a nevelési tanácsadó, a fejlesztő, a logopédiai és a gyógytestnevelési szakemberek jelenléte. A szakirodalom folyamatos nyomon követésével, a segítő szakember háttér jelenlétével a pedagógusoknak nyújtott szakmai segítséggel oldjuk meg e pedagógiai feladatokat. Feladataink: diagnosztizálás, a tünetek megfigyelése, elemzése, a lemaradások területeinek felderítése, az okok felderítése, családlátogatások, a pedagógusok és a tanulók közötti személyes kapcsolat erősítése, a pozitív tulajdonságok erősítése dicsérettel, ösztönzéssel, fejlesztő programok kidolgozása, speciális szakember jelenlétének biztosítása, fejlesztő pedagógiai tevékenység, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése támogatja a prevenciót és a korrekciót egyaránt a közösségfejlesztő, közösségépítő és mentálhigiénés programokkal, melyek elsősorban osztálykeretben és érdeklődési körökben valósulnak meg.
A beilleszkedési, magatartási nehézségek okai, jellemzői:
A beilleszkedési folyamat során az ember megtanulja megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, normáit és az elvárt viselkedési módokat, és ezek alapján teremt kapcsolatot környezetével. Ebben a folyamatban az egyén személyiségébe beépülnek a társadalom értékei, normái. A folyamat a csecsemőkortól a felnőttkorig tart, és felnőttkorban felgyorsulhat, melynek oka a motiválás. Az alapvető erkölcsi normák személyiségbe való beépülését a tanulók felnőttekkel és társaikkal szembeni magatartásán keresztül kontrollálhatják. A beilleszkedési nehézségek a hiányos vagy rossz szocializáció következménye. A szocializációt elsődlegesen a család - tanuló - környezet viszony befolyásolja. Az iskolaváltás okozta nehézségek leküzdése, a hatékony beilleszkedés elősegítése, az életkori sajátosságokból fakadó esetleges problémák megszüntetése alapvető feladatunk. A társadalmi normáktól és a többségi kultúrától eltérően szocializált tanulók bekerülése az iskolánkba egy sor tipikus nehézséget hoz felszínre, amelyek magatartászavarként megjelennek, és mélyreható következményekkel járnak a tanuló beilleszkedésére és lélektani fejlődésére. A kritikus életkori szakaszok egyike a 14-18. életév, a középiskolába lépés időpontja, illetve a középiskolás 22
évek. A serdülőkor sokféle lelki zűrzavarát gyakran kísérik hangulatingadozások, “világfájdalmas”, depressziós epizódok, dühkitörések, az önértékelés, az identitás zavarai. Súlyosabb esetben azonban zavar keletkezik az interperszonális kapcsolatokban, az iskolai teljesítményben, és destruktív magatartásformák, deviáns folyamatok alakulhatnak ki. E nehézségek peremhelyzetet, szociális visszavonultságot, vagy túlzott izgatottságot, agresszivitást, beilleszkedési zavart válthatnak ki.
Az érintett tanulók jellemzői:
* tanulmányi, kulturális, közösségi feladatrendszerrel kapcsolatban nem álló megbízással, feladattal nem rendelkező, peremhelyzetű tanulók, * interperszonális kapcsolataik szerint gyakran kedvezőtlen szociometriai státuszú tanulók, * a család értékközvetítő sajátosságai szerint problémás fiatalok, * a tanulmányi teljesítőképességük egyetlen területen sem kimagasló, * kevés elvont fogalmat ismernek és használnak, * kommunikációs készségük gyenge, csak a saját közvetlen környezetükkel tudnak kapcsolatot teremteni.
A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő nevelési feladatok:
A devianciára hajló “másság” kezelése, a tanulók “furcsa” viselkedése, az okok felismerése nehéz feladattal állítja szembe a pedagógusokat. A zavar okát elsősorban az osztályfőnök tudja felderíteni, aki részben az érintettel, részben a szülőkkel együttműködve, illetve külső szakember segítségével találhat megoldást. Ha a kiváltó okok között a téves pályaválasztás, vagy iskolaválasztás a döntő, akkor határozottan javasolni kell a minél előbbi pályakorrekciót. Osztályfőnök és külső segítők együttes munkája lehet a legeredményesebb. Fontos, hogy ezeket a súlyos deformitásokat az iskola a nevelés folyamatában kezelje, és megakadályozza a veszélynek kitett tanulók spontán kirekesztődését. Ezek a tanulók mindenki másnál jobban rászorulnak a sikerélményre, a többiek és a tanár figyelmére, elismerésére. A számonkérési rendszer sokszínűsége, a lehetőség, hogy minden tanuló többféle módon mutathassa meg tudását, érdeklődését, sikerhez juttatja azokat is, akik a hagyományos tanulmányi versengésben feltétlenül alulmaradnának.
Pedagógiai eszközök, módszerek és tevékenységek a beilleszkedési és magatartási nehézségek feloldására
Minden tanév elején minden osztályban, de főleg a 9. évfolyamon fel kell mérni, hogy kik azok a tanulók, akiket valamilyen probléma miatt különös figyelemmel kell kísérni, bevonni az ilyen irányú tevékenységbe. Elsősorban az osztályfőnökök, de a szaktanárok feladata is a problémás tanulók felismerése és segítésére a napi személyes kapcsolattartás során. Fontos az osztályközösség segítőkészsége, toleranciája, a pozitív minták. Szükség esetén igénybe kell venni minden külső szakember segítségét. Az iskola tanárai nem biztos, hogy teljes egészében felkészültek a témából, ezért a pszichológus, lelki tanácsadó szolgálat segítségét kell kérni. 23
Szülői értekezletek a nevelési problémákról, a devianciák veszélyeiről. Drog-, alkohol- és dohányzásellenes prevenciós foglalkozások tartása. Tanulás-módszertani és tanulástechnikai segítség nyújtása. Egyéni motivációkkal sikerélményhez való juttatás. Rendszeres kapcsolatot kell tartani az érintett szülőkkel. A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése családsegítő szervezetek bevonásával.
A tehetség és képesség kibontakoztatásának eszközei és módszerei Az iskola – lényegéből adódóan – az átlagos képességekkel rendelkező, átlagos kapacitású tanulók számára állítja össze a tananyagot, tanterveit. Így minél homogénebb egy tanuló közösség intellektuális szintje, annál „könnyebb” az oktatási folyamat.
A tanórai differenciálás eszközei:
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
Az önálló és hatékony tanulási módszerek megismertetése, szokássá fejlesztése. A folyamatos, élethosszig tartó ismeretszerzés szükségességének tudatosítása. Az olvasási és fogalomértő készségek, a logikus gondolkodás és a problémamegoldó készség fejlesztése. Felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások tartása, sikerélményt biztosító feladatok kijelölése és értékelése. Pályaorientációs tevékenység keretében szükség esetén szakmaváltás vagy pályakorrekció segítése. Pályaalkalmassági vizsgálat szakszolgálati lehetőségeinek igénybevételét szükség szerint biztosítani. Differenciált tanórai foglalkozások keretében a tananyag csoportos formában történő feldolgozása, a csoportok teljesítményének értékelése. Az információs csatornák és technikák használatának elsajátíttatása, egyéni képességekhez igazodó gyakorlási lehetőségek biztosítása. Érettségi és szakmai vizsgákra, pótvizsgákra történő felkészítés. Szakköri foglalkozások szervezése (informatika, gasztronómia). Új szakkörök indításával bővíteni a tanulók érdeklődési köréhez igazodó önképzési lehetőségeket. Közismereti és szakmai versenyre szakszerű és hatékony felkészítés. Nyelvvizsga előkészítők szervezése. Szakmai ösztöndíjakra pályáztatás. Szakma szeretetének, tiszteletének tudatosítása, a szakmai önbecsülés fejlesztése. A szakmai fejlődés iránti igény kialakítása és fejlesztése. Tanulmányi kirándulások szervezése a szakma szélesebb körű megismerésére. Külföldi partneriskolákkal közös szakmai programok szervezése a tapasztalatok kicserélése, az adott ország oktatási rendszerének és munkamódszereinek megismerése céljából. Külföldi szakmai gyakorlatok szervezése és nyári munkavállalási lehetőségek biztosítása. Szakmai bemutatók, kiállítások szervezése, illetve azokon való részvétel. Az elméleti és a gyakorlati oktatásban elért tanulmányi eredmények és a sikeres versenyszereplések iskolai szintű nyilvános elismerése és jutalmazása. Sportkör szervezése, sportversenyeken való részvétel, a tehetséges sportolók szponzorálása, segítése. Tudatosítani a szakmai idegen nyelv ismeretének és a mindennapi munkában való használatának fontosságát a sikeres munkavállalás szempontjából. 24
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 1.7.1 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos általános feladatok:
* A gyermekvédelem, mint tevékenység mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, melyek a gyermek gondozását, eltartását, egészségügyi ellátását, testi, szellemi, erkölcsi fejlődését segítik elő, oldják meg. * Az ifjúság szociális válsághordozó. A kedvezőtlen szociális, gazdasági és erkölcsi hatások, az érték és normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt, növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtűrő képesség, ami otthon érezteti hatását, és leggyakrabban a gyerekeken vezetődik le. * Egyre nagyobb terheket viselnek az úgynevezett középosztályba sorolható családok is, gyermekeiken gyakran érzékelhető valamilyen családi helyzetromlásból kialakult neveltségi hátrány. Az előbbiek káros hatása megjelenik az iskolában a tanulók teljesítményének, viselkedésének és kapcsolattarásának zavarai formájában * A leggyakrabban előforduló pszichés problémák: * Szorongások * Családi problémák * Kortárskapcsolati konfliktusok * A serdülőkorral járó mentális gondok * Lelki traumák * Iskolánknál egyre növekvő számban tanulnak olyan gyerekek, akik valamilyen oknál fogva szociálisan hátrányos helyzetűek. Az ifjúságvédelmi munka ezért nemcsak a törvényben előírt feladata az iskolánknak, hanem fontos eleme az iskola oktató-nevelő tevékenységének. * Intézményünk kezdeményezi, hogy lakóhely szerinti családsegítő és ifjúságvédelmi központok információt kapjanak az iskolában tanuló, rászorult gyermekekről. * Tájékoztatjuk a tanuló lakóhelye szerint illetékes jegyzőt a tanköteles korú iskolai igazolatlan távollétéről. Intézményünk ugyanakkor elvárja, hogy a fenntartó hatékony segítséget adjon az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátására. * Az iskolai gyermekvédelem az első és a legfontosabb jelzőrendszer, hiszen a gyerekek minden problémája (agresszivitás, szorongás stb.) itt érzékelhető először. * Fontos, hogy a pedagógusok és az osztályfőnökök törekedjenek arra, hogy elismerjék a problémát, keressék az okokat, nyújtsanak segítséget. * Jelezzenek az illetékes szakembernek az iskola gyermekvédelmi felelősén keresztül.
Az iskolai ifjúságvédelem célja, hogy: - megelőzze, elhárítsa vagy enyhítse a tanulókra ható károsodásokat, amelyek személyiségfejlődését megzavarják vagy gátolják, - segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak az ifjú egyénileg és társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához és fejlesztéséhez. 25
A gyermek- és ifjúságvédelem feladata: A családi nevelésből, a környezetből fakadó intenzív ártalmak, zavarok kiküszöbölése, enyhítése. Ennek megvalósítása érdekében különböző tudományokat (pedagógia, pszichológia, jog, szociálpolitika, szociálpszichológia stb.) szakmai tevékenységeket, intézménytípusokat használ fel. A veszélyeztetettség fogalma az iskolában: Azok a tanulók veszélyeztetettek, akiknek személyiség-fejlődését nagy valószínűséggel fenyegeti valamilyen károsodás. A károsodások az énfejlődésben, az erkölcsi magatartásban, az értékorientációkban és az igényszintben, esetleg az aktivitás vonatkozásában jelentkeznek, mint viselkedési és kedélyéleti zavarok: csökkent teljesítőképesség, kriminális vagy neurotikus irányú fejlődésre való hajlam, és az egyén személyiségét negatívan befolyásoló, gyakran a környezetét is bántó jelenség. Mivel a gyermekvédelem és a pedagógia elválaszthatatlan egységet alkot, az iskola célja, hogy pedagógiai munkájának minden területén a prevenció gyakorlata érvényesüljön, s vallja, hogy a megelőzés szempontjából fontos az olyan pszichés körülmények biztosítása, amelyekben a tanulók jól érzik magukat. Cél: A prevenciós munka eredményeként a tanuló képessé válik a társadalmilag el nem fogadott jelenségekkel szembeni önvédelemre, s a destruktivitás helyett az önfejlesztő, építő magatartásformát választja.
Ifjúságvédelmi tevékenység
Helyzetelemzés Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának egyik legjellemzőbb feladata: az egyéni problémáját nehezen kezelő, érzékeny, elsősorban lelki gondokkal küzdő diákok segítése. A leggyakrabban előforduló pszichés problémák a következők: - szorongások, félelmek, - családi problémák, - kortárskapcsolati konfliktusok, - mentális gondok, - lelki traumák, - munkaerő-piaci konfliktusok, kudarcok Pedagógiai tevékenységek
1. Információk nyújtása az iskola ifjúságvédelmi tevékenységéről, lehetőségekről, az iskolán kívüli segítő szervezetekről, ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről: a gyermekeknek, a szülőknek, a pedagógusoknak. 2. Folyamatos kapcsolattartás: - az osztályfőnökkel, - a szaktanárokkal, - az iskolai orvossal 26
-
a könyvtárossal.
3. Kapcsolattartás a családdal: - személyes beszélgetések, - a szülői támogatás megnyerése, - fogadóórák, - szülőknek szóló tanácsadások, programok szervezése. 4. Feltárás, megszüntetés: - a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanuló problémáinak felismerése, feltárása, a problémák okainak megkeresése (a családi, a tanulási, a szociális gondok megszüntetésének lehetséges pedagógiai módszereit külön fejezet tartalmazza), - segítségnyújtás (egyéni beszélgetések, családgondozás, tanórán kívüli foglalkozások, külső segítők bevonása), - krízishelyzetek kezelése (mentálhigiénés tanácsadás, iskolaorvos, szakellátó intézmények). 5. Prevenció: -
-
-
személyiségfejlesztés, értékközvetítés, közösségfejlesztés, beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése, a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek. pedagógiai eljárások: folyamatos mentálhigiénés tanácsadások, egyéni, segítő beszélgetések, megfelelő szakemberek bevonása, szükség esetén családlátogatás, a család bevonása a probléma megoldásába, a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű fiatalok tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, tanulás módszertani ismeretek nyújtása, speciális közösségi foglalkozások (önismereti órák, konfliktuskezelési, szabadidős foglakozások). egészségnevelő tevékenységek: Felvilágosító, megelőző munka, a családi életre nevelés, egészségvédő programok, egészségügyi szűrővizsgálatok, kiemelten kezelt témák: A szenvedélybetegségek megelőzése (dohányzás, alkohol, drog) fontos feladat az iskolai drogstratégia gyakorlati alkalmazása.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő feladatok a 9. évfolyamon
Diagnosztizálás Az oktatási-nevelési folyamat kezdetén azért szükséges a felmérés elvégzése, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a különböző általános iskolákból érkező tanulók milyen tudásszinttel érkeznek, ill. milyen a neveltségi szintjük. 27
Szintfelmérést végzünk: magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából és idegen nyelvből. A mérés a 8. osztályra előírt követelmények alapján készített feladatlapokon történik. A neveltségi szint mérését kérdőíves módszerrel végezzük. A felmérések eredménye szabja meg a felzárkóztató foglalkozások formáját, az ismeretek pótlásának ütemezését és módjait. Az egyéni felzárkóztató foglalkozások elvei: 1 2 3 4 5
Mérésen alapul, Egyénre szabott, Ok-okozati összefüggéseket is vizsgálni kell, A tanulási technikáról is tájékozódni kell, Fontos az állandó megerősítés, motiválás, kontroll,
Az egyéni felzárkóztató foglalkozások eljárási rendje: 1. 2. 3. 4. 5.
korrepetálás keretében történik, a szaktanár végzi, rendszeres az ellenőrzés, témakörönként számonkérés, a hiányosságok pótlása után mérés, eredményesség megállapítása
A neveltségi szint hiányosságainak pótlása: Elsősorban osztályfőnöki feladat, a szülőkkel és a szaktanárokkal együttműködve. Szükség esetén pszichológus segítsége is igénybe vehető. Tanórai differenciálás: Az általános iskolában szerzett ismeretek rendszerezése, a hiányok pótlása lehetőséget ad a hátrányok behozására, csökkentésére. Differenciált és csoportbontásos tanórai foglalkozások keretében foglalkozunk a tanulmányi szempontból hátrányos helyzetű tanulókkal, de lehetőség van az egyéni foglalkozásra is. Szükséges a rendszeres ellenőrzés és a megerősítés. A felzárkóztatás eredményességének értékelési módszerei: Ezeknél a tanulóknál a hozzáadott érték típusú értékelési rendszer alkalmazása a legcélravezetőbb. A bemeneti mérések képezik a viszonyítási alapot, és a fejlődést önmagukhoz képest kell vizsgálni.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő feladatok a felsőbb évfolyamokon
Diagnosztizálás a felsőbb évfolyamokon: Negyedéves időközönként felmérjük a követelményeket csak nehezen, és nagyon alacsony szinten teljesíteni tudók körét 28
Az egyéni felzárkóztató foglalkozások elvei és eljárási rendje: Megegyeznek a 9. évfolyamon alkalmazott elvekkel.
Tanórai differenciálás: Valamennyi tantárgy oktatásában törekszünk a mechanikus tanulás kiküszöbölésére, s helyette az összefüggések megláttatására helyezzük a hangsúlyt. Az új ismeretek átadása mellett biztosítjuk a korábban szerzett ismeretek rendszerezését, a hiányok pótlását, hogy a gyengébb képességű tanulók felzárkózzanak a továbbhaladáshoz szükséges szintre. A tanórákon kívül is szervezett korrepetálások keretében gondoskodunk mielőbbi felzárkóztatásukról. A tantárgyi tantervekben meg kell határozni azokat a szakmai képzéshez szükséges és a tanulók többsége számára fejlődésre ösztönző, differenciált, egyénhez igazodó módszereket, amelyek megfelelő tanulói aktivitás mellett biztosítják, hogy elkerülhetővé váljanak az iskolai tanulási kudarcok.
A felzárkóztatás eredményességének értékelési módszerei: A hiányosságok pótlása után fontos az eredményesség fokának megállapítása. A mérés feladatlapokon történik. Kapjanak a tanulók visszajelzést a felzárkóztatásban elért eredményekről, mert ez motiválhatja őket a további fejlődésre. A felmérések eredménye szabja meg a felzárkóztató foglalkozások további formáját.
Szociális hátrányok enyhítését szolgáló feladatok Az iskola életében fontos kérdés az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítségre szorulók elsősorban az alacsony jövedelműek, a munkanélküliek, valamint a szociális ellátásban részesülők köréből kerülnek ki. Az ilyen helyzetbe került tanuló inkább eltitkolni igyekszik körülményeit, ezért körültekintő, tapintatos pedagógiai feladat a veszélyeztetett és hátrányos szociális családi helyzetek felderítése és az optimális megoldási lehetőségek számbavétele és alkalmazása.
A szociális hátránykompenzáció eszközei
Felvilágosítás nyújtása: a szociális juttatások lehetőségeiről. A kulturális hátrányok enyhítése: 29
A szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása Tanácsadás A közösségek életének támogatása Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése Pályaorientációs tevékenységek Felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése
Az iskola szociális támogatásai:
A rászorulóknak kedvezményes étkezési lehetőség Segélyek Tankönyvtámogatás Ösztöndíjakra való pályáztatás Ingyenes korrepetálások biztosítása Helyi, regionális, országos támogatások megszerzése Szakmai ösztöndíjak biztosítása a gyakorlati képzés idejére Pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon Kapcsolattartás a nevelési szakszolgálat intézményeivel
A családi szocializációban mutatkozó hiányok pótlása
A morális magatartásra szoktatás A társas viselkedési normák elsajátítása, gyakorlása Az illemszabályok betartásának szokássá fejlesztése Pozitív viselkedésminták közvetítése A viselkedési készlet gyarapítása A segítőkész, egymást tisztelő, empátiás magatartás kiépítésére
Az önismeret fejlesztése Önismereti órákon Osztályfőnöki órákon Az oktató nevelő-munka minden területén Iskolán kívüli foglalkozások formájában
A személyiség fejlesztése
Lehetőséget, teret engedve a kreatív kezdeményezéseknek, sokoldalú felkészítés a teljesítményhelyzetekhez, elvárásokhoz való alkalmazkodásra (tehetséggondozó szakkör, tanulmányi verseny). A tanórai tevékenységen túl az intellektuális, esztétikai és érzelmi nevelés fejlesztésére nyújtanak lehetőséget a különböző szakkörök, valamint a színvonalas iskolai ünnepélyek. Minden területen fejlesztjük a hatékony kommunikációt, a véleményalkotást, a döntéshozatal, a problémamegoldás, a magabiztosság képességeinek gyakorlását szóbeli feleletekkel, versenyek, vitakörök 30
alkalmával. Igyekszünk elősegíteni a tanuló pozitív jövőképének fejlődését, optimális pályaorientációját. Hazaszeretetre, a kulturális értékek megbecsülésére, nemzeti tudatunk kialakítására, értékóvó magatartásra, a természet védelmére neveljük a tanulóinkat. Fejlesztjük a közösségi érzést és a sportszellemet. Pedagógiai módszerekkel segítjük a személyiségfejlődésben zavart szenvedő tanulókat, szükség esetén a gyermekvédelem lehetőségeivel élve.
Gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságát elősegítő eszközök
Kapcsolatkiépítés (gyors) Feltárás (alapos) Segítség nyújtása (többoldalú) A hatékonyság ellenőrzése (elemző) Kapcsolattartás (rendszeres)
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke
HELYISÉGEK OKTATÁSI HELYISÉGEK Tantermek Szaktantermek Kémiai labor Informatikai Biológia-földrajz Fizika Tornaterem
KISZOLGÁLÓ HELYISÉGEK Sportszertár Aula Ebédlő Tálaló-mosogató Személyzeti WC (nemenként) Tanulói WC (nemenként) Öltöző (nemeként) Raktárhelyiségek Tanári munkaszoba
EGYÉB HELYISÉGEK Igazgatói iroda Helyettesi iroda Gazdaságvezetői iroda Ügyviteli helyiség Tanári szoba Könyvtár Takarítóeszköz tároló
HELYISÉGEK BERENDEZÉSEI ÉS FELSZERELÉSEI HELYISÉG BERENDEZÉS ÉS FELSZERELÉS TANTEREM tanulói asztalok, székek ruhatároló fogas nevelői asztal, szék szeméttároló eszköztároló szekrény sötétítőfüggöny tábla INFORMATIKAI SZAKTANTEREM 31
tanulói pad számítógép asztal tanulói szék tanári asztal
számítógép és tartozékai nyomtató filctábla törölhető fémtábla
vegyszerálló tanulói asztal vegyszerálló mosogató
eszközszállító tolókocsi törpefeszültségű csatlakozó sterilizáló szekrény elektromos fűtőberendezés (tanári) méregszekrény (zárható) elszívó írásvetítő
KÉMIAI LABOR
fali mosogató poroltó mentőláda eszköz- és vegyszerszekrény tábla sötétítőfüggöny könyvespolc
BIOLÓGIA-FÖLDRAJZ SZAKTANTEREM: tanulói pad és tanulói szék írásvetítő tábla FIZIKA SZAKTANTEREM: tanulói munkaasztal és szék írásvetítő TV és videó tanári bemutatóasztal tábla
eszközszekrény tanári asztal tanári szék mosogató poroltó törpefeszültségű csatlakozó mentőláda
TORNATEREM: labda, kislabda zsámoly, tornapad tornaszőnyeg bordásfal, gyűrű
ugrókötél, gumikötél stopper kosárlabdapalánk mászókötél, mászórúd,
SPORTUDVAR: kosárlabdakapu, háló távolugró gödör magasugró állvány és léc gödör futópálya KÖNYVTÁR: 32
tanulói asztal és szék egyedi világítás könyvtárosi asztal és szék tároló szekrény szabadpolcok KÖNYVTÁRSZOBA: olvasó asztal és szék dokumentumtároló szekrény egyedi világítás magnó és CD lejátszó könyvtárosi asztal és szék
másoló számítógép és nyomtató TV és videó CD lemezjátszó írásvetítő könyvtároló szekrények polcok számítógép TV és videó folyóirat tartó polc
A szülők és a pedagógusok együttműködése A Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint az iskola hagyományai alapján élő kapcsolat van a tanári közösség és a szülők között a tanulók teljesítményének, személyiségének fejlődése érdekében. A szülőkkel kialakított jó kapcsolat és kölcsönös együttműködés meghatározza az iskola külső megítélését. Fontos, hogy ez a kapcsolat élő, nyitott és őszinte legyen. A szülő e kapcsolatban vegyen tevékenyen részt az iskola arculatának kialakításában. Ehhez széleskörű információkkal kell rendelkeznie az iskolai munkáról, fontos az iskolánk pedagógiai programjának megismerése.
A szülők és pedagógusok kapcsolattartása:
A kapcsolattartás főbb területei:
szülői értekezletek szülői interjú fogadóórák iskolai nyílt napok az iskolai ünnepélyek a szülői munkaközösség értekezletei
Az együttműködés módjai:
kölcsönös és rendszeres információcsere, tájékozódás a középiskola nevelési, oktatási feladatairól, a tanulók személyiségfejlesztésének, a családok nevelési feladatainak összehangolása az iskolánk hasonló irányú céljaival, együttműködés a szülők és a tantestület között a szociálisan veszélyeztetett, és az életkori sajátosságokból eredő nehézségek leküzdésében, 33
a tehetséges, különleges képességű tanulók munkájának közös támogatása, menedzselése (nyelvvizsgák, versenyek, külföldi ösztöndíj, pályázatok), közösen kell törekedni a nevelési célokban megfogalmazott erkölcsi normák elfogadtatására, a kulturált viselkedés kialakítására a deviáns magatartás megelőzésére, biztosítani kell a szülői szervezet aktív részvételét az iskola közösségformáló és nemzeti öntudatra nevelő programjaiban,
Élő munkakapcsolat van a tanári közösség és a szülők között a tanulók fejlődése érdekében az iskola hagyományai, a közoktatási törvény és a szervezeti és működési szabályzat alapján. A szervezeti és működési szabályzat több szintű együttműködést feltételez, amelyet az alábbi tartalommal kell megtölteni: - kölcsönös és rendszeres információcsere, tájékozódás a középiskola nevelési, oktatási feladatairól, - a tanulók személyiségfejlesztésének, a családok nevelési feladatainak összehangolása az iskolánk hasonló irányú céljaival, - együttműködés a szülők és a tantestület között a szociálisan veszélyeztetett, és az életkori sajátosságokból eredő nehézségek leküzdésében, - a tehetséges, különleges képességű tanulók munkájának közös támogatása, (pl. nyelvvizsgák, versenyek, külföldi ösztöndíj, pályázatok stb.), - közösen kell törekednünk a nevelési célokban megfogalmazott erkölcsi normák elfogadtatására, a kulturált viselkedés kialakítására, a deviáns magatartás megelőzésére, - biztosítani kell a szülői szervezet aktív részvételét az iskola közösségformáló és nemzeti öntudatra nevelő programjaiban.
Az együttműködés formái, lehetőségei
-
Iskolai szintjén: Iskolánk igazgatója, igazgatósága és a szülők közötti együttműködés az alábbi formákban valósul meg: - Kölcsönös részvétel értekezleteken, információcsere, nevelési, oktatási programok megbeszélése, véleményezése, az SZMSZ vitája, elismerések, fegyelmik kérdése, az igazgatói pályázatok véleményezése, minőségbiztosítás. - Iskolai szinten a kapcsolattartás folyamatos, feladatokhoz és határidőkhöz kötött. A tantestület és a szülők közötti együttműködés fórumok, viták, értekezletek formájában történik. Témáink: az életkori sajátosságok, a pályaválasztás, deviáns jelenségek, az iskola és a család viszonya. - A szülők a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján szülői szervezetet hozhatnak létre, amely a saját szervezeti szabályzata szerint tevékenykedik. Munkatervében kapcsolódik az iskola tanévre lebontott feladataihoz. A Kt. 11.§ (6) bekezdése szerint a nem tanköteles korú tanulókkal dolgozó intézményekben a szülőkre vonatkozó jogosítványokat a tanulók gyakorolják.
34
-
Osztályok szintjén (osztályfőnökök koordinálásával) történő közös tevékenység együttműködési formái:
szaktanári fogadó órák, rendezvények, kulturális programok, egyéni beszélgetések a szülő, a tanuló és az osztályfőnök között, ünnepségek, versenyek.
A tanuló szintjén: A diák személyiségével, tanulmányi előmenetelével, családi gondjaival, egy konkrét feladattal, egy helyzettel kapcsolatos az osztályfőnök, a szaktanár, a gyermek- és ifjúságvédelmi tanár, és a család, a tanuló közötti együttműködés. A kapcsolattartás szükség szerinti, bármelyik fél kezdeményezheti. Formái: Személyes egyéni foglalkozások, Beszélgetések, Telefon és írásos kapcsolatok.
A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolánk (az iskolafenntartókkal, a családdal, a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint biztosítja a nevelő-oktató munka feltételeit: - a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; - a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; - a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; - egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása.
A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Diákönkormányzat A tanulói részvétel legfontosabb fóruma a diákönkormányzat, mely tevékenységét a magasabb jogszabályok alapján összeállított szervezeti és működési szabályzat szerint végzi. Az intézmény tanulóit megilleti a jog, hogy tájékoztatást kapjanak és véleményt nyilváníthassanak az őket érintő pedagógiai-szervezési kérdésekben. Ezt a célt szolgálja az iskolában szervezett diák-önkormányzati rendszer.
35
A törvény szerint a tanulóközösség érdekképviseleti céllal diákönkormányzatot hozhat létre, melynek tagjai megalkotják és- a nevelőtestület jóváhagyásával- elfogadják szervezeti és működési szabályzatukat. A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza a diákönkormányzat felépítését, tisztségviselőit,a döntéshozatal és a pénzkezelés szabályait. Ezt a szabályzatot a diákönkormányzat fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat a (Nkt.48..§ 4) iránymutatásai alapján tevékenykedik. A diákönkormányzat munkáját patronáló tanár segíti, akit a nevelőtestület és a DÖK egyetértésével az igazgató bíz meg. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a DÖKelnök képviseli. A diákönkormányzat tisztségviselői, osztályképviselői meghívás alapján vehetnek részt az iskolavezetőségi és a nevelőtestületi értekezleteken. A diákönkormányzat kapcsolatot létesíthet iskolán kívüli diákszervezetekkel, de külső diákszervezetek az iskolai diákönkormányzat nevében nem járhatnak el. A diákönkormányzat feladata -
az iskola diákéletével kapcsolatos döntések előkészítése programok szervezése a programokat a tantestület és a diákság elé terjeszti él a magasabb jogszabályokban biztosított véleményezési érdekvédelem
jogával
A diákönkormányzat felépítése Minden osztály 2 főt delegál a diákönkormányzatba. Az aktuális tanév első gyűlésén megválasztják a vezetőség tagjait. A vezetőség 3 fős, az elnökséget a diákönkormányzat elnöke, mindenkori helyettese és a gazdasági ügyekért felelős diákok alkotják. A diákönkormányzat munkáját az iskola részéről patronáló tanár segíti. A diákönkormányzat rendezvényei A diákönkormányzat a tanév során különféle programokat szervez. A rendezvények előkészítése és lebonyolítása-a patronáló tanár támogatásával-a diákönkormányzat feladata. Ezek az iskolai tanév rendjébe beépülnek. Főbb rendezvények és tevékenységek Mikulás Farsang Diáknap Advent és karácsony közösségi szolgálat A diákok aktív részesei az iskolai életnek, igényeik és szándékaik döntően befolyásolják és alakítják azt. Ezért támogatunk minden olyan egyéni és csoportos kezdeményezést, amely a pedagógiai program alapelveivel összhangban van, és ami a diákok reális igényeit elégíti ki.
36
A diákönkormányzat dönt - saját működéséről - a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról - hatásköre gyakorlásáról - egy tanítás nélküli munkanap programjáról A diákönkormányzat véleményt nyilvánít az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - a házirend elfogadása előtt. -
A véleménynyilvánítás fórumai diákközgyűlés osztályképviselők, DÖK tisztségviselők megbeszélései a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógussal - osztálygyűlés, osztályfőnöki óra, tanóra - diákszociális bizottságban, jutalmazási bizottságban, fegyelmi bizottságban való képviselet A diákpanaszok kezelésének fórumai -
Ha egy diák úgy véli, hogy őt sérelem érte, segítségért fordulhat az osztály/csoport diákképviselőjéhez, az iskolai diákönkormányzat elnökéhez, az osztályfőnökhöz/csoportvezetőhöz, a diákmozgalmat segítő tanárhoz, az igazgatóság, a nevelőtestület bármelyik tagjához. Kiskorú tanuló esetén a szülő is élhet panasszal. Több tanulót ért jogsérelem esetén a szülői szervezethez is lehet fordulni. A panaszról értesült fél kötelessége a panasz kivizsgálása, és annak eldöntése, hogy a diákot milyen szintű jogsérelem érte. A jogsérelem megszüntetése érdekében intézkedni kell. Írásban benyújtott panasz esetén a választ írásban kell megadni 15 napon belül.
A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógusok alapvető feladatai : - A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. - Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. - Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. - Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. 37
- A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. - Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. - Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. - A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. - A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. - Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. - A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.
A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás: - Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. - A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). - Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. - A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon. - Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon. - A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. - A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. - Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. - A helyi tanterv követelményeinek elsajátíttatása a nevelő által tanított tanulók körében. - Projektalkotás – középpontjában a gyermek áll (a választott téma a tanulók érdeklődésének megfelelő; az együttműködés során sokszínű, intenzív tanulás folyik; a projekt megoldása során a pedagógus szerepe a szemmel tartás, szükség esetén indirekt vagy direkt beavatkozás). Munkafegyelem, a munkához való viszony: - A munkaköri kötelességek teljesítése.
- Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. - Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. - Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében 38
- Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. - Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés - Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. - Továbbképzéseken való részvétel. - A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában - Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. - Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. - Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában. Aktív részvétel a tantestület életében - A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. - Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. - Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal - A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. - Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. - Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. - Kellő figyelem, érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása). A nevelőtestület döntési jogköre: a) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; b) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; c) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; d) a házirend elfogadása; e) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; f) a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; A nevelőtestület véleménynyilvánítási jogköre: a) a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben; b) a tantárgyfelosztás elfogadása előtt; 39
c) az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során; d) az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt; e) a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításakor; f) az iskola felvételi követelményeinek meghatározásakor; g) más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. A pedagógusok javaslattételi jogkörrel rendelkeznek – a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos – valamennyi kérdésben. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a balesetmegelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. A megbízott pedagógusoknak ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, munkafázis veszélyeire, a kötelező viselkedési szabályokra, a munkavédelmi előírás
Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetniük kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben. A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell a balesetvédelmi előírásokat, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) jelzését, a bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin - A házirend szabályainak megbeszélése. - Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése. - Az osztályközösség vezetőinek megválasztása. - Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése.
Egészségnevelési program A teljességre törekvő ember életét a test-lélek-szellem egysége, harmóniája hatja át. Mindannyian öröklünk a szüleinktől testi-szellemi-lelki, neurofiziológiai tulajdonságokat, hajlamokat. Ugyanakkor rajtunk múlik, hogy ezekhez a pozitív és negatív értékű örökölt tulajdonságainkhoz, hajlamainkhoz miképpen viszonyulunk. Az egészség nem egyszerűen a betegség hiányát jelenti, hanem holisztikus jellegű, az egész emberre vonatkozik, és életünk egészét jellemzi. Az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja a kedvezőtlen népegészségügyi helyzet javítására fogalmazta meg a következő évtized feladatait. A cselekvési terv négy fő társadalmi stratégiát körvonalaz.
Egészségtámogató társadalmi környezet megteremtése.
Az egészséges életmód programja.
Az elkerülhető halálozások csökkentése.
Az intézményrendszer fejlesztése. 40
Az egészség megőrzésének szintjei a következők
Országok, népek feletti nemzetközi szervezetek különböző programokkal küzdenek az emberek egészségéért, e fontos értékért. Számtalan segélyprogram és a pusztító járványok elleni küzdelem is ezt jelzi.
Nemzeti-országos-társadalmi-állami szint. Így a védőoltások rendszere, egészséges munkahely, egészségügyi szolgáltatások (stb.). Az Alkotmányban rögzített jogok között szerepel.
Az oktatás, a nevelés szintje, amely az iskolában valósul meg.
A családi élet szintje.
Az egyén szintje.
Az iskola egészséges életmódra nevelési programja hidat képez a család és a társadalmi intézményrendszer között.
Az egészségfejlesztés fő célja képessé tenni az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal, lehetőségekkel. Az egészséget, mint értéket tűzzék célként maguk elé. Az iskolák legfontosabb tennivalóit az Egészséges Ifjúság alapprogram foglalja össze, megfogalmazva azt az igényt, hogy a család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés alapvető helyszínévé. A legfontosabb célkitűzések
A fiatalok egészségmegtartási ismereteinek elmélyítése.
Az iskola egészségbaráttá tétele.
Az egészségfejlesztés váljék az iskola mindennapos gyakorlatává.
A pedagógusok szemléletformálása, módszerek, ismeretek kibővítése.
Az egészségesebb életmód iránti igény kialakítása.
A magas kockázatú csoportok körében végzett megelőző tevékenység.
Az egészségfejlesztő tevékenység magába foglalja
az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével kapcsolatos ismeretek bővítését,
az életvezetéssel kapcsolatos ismeretek bővítését és az életvezetéssel kapcsolatos tudás fejlesztését,
az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével összefüggő kompetenciák fejlesztését.
Az iskola feladata, hogy minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. A megvalósításban az iskolaorvos, védőnő, a testnevelők, az ifjúságvédelemmel foglalkozó szakember, az osztályfőnök, az egészségneveléssel foglalkozó tanár összehangolt, egymást segítő és kiegészítő munkájára van szükség. 41
Az iskola valamennyi tevékenységi körébe be kell épülni az egészséges életmód szempontjából lényeges területeknek. Ezek közé tartoznak az alábbiak:
Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete.
A tanulási technikák, a tanulási környezet kialakítása.
Az idővel való gazdálkodás fontossága.
A személyes válsághelyzetek felismerése és megoldási stratégiák ismerete.
A betegség megelőzését (prevenció) és a gyógyulást segítő magatartás.
A személyi higiénia, testi-lelki egészség.
A környezeti ártalmak.
Az egészséges táplálkozás, élelmiszerbiztonság.
A testedzés, a mozgás, a helyes testtartás.
A szenvedélybetegségek okai és elkerülési lehetőségek.
A szexuális felvilágosítás, a családtervezés alapjai.
AIDS-prevenció.
Az iskola szerepe és lehetőségei Az egészség megvédésére, edzésére, visszaszerzésére vonatkozó, közérthető, de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása.
Tanítsuk meg, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására ajánljunk magatartási alternatívákat az egészségvédő magatartás kialakítása érdekében.
Ösztönözzük a tanulókat az egészségvédő magatartás megtartására, támogató tanácsadással, példaadással.
Az iskola segítse mind az egészségeseket, mind a betegeket az egészségvédő öntevékenység kialakításában, a döntési alternatívák kidolgozásában, és a helyes döntések megvalósításában (szexuális kultúra, harmonikus életvitel).
Az iskolai egészségvédő szolgálata (iskolaorvos, védőnő) rendszeres szűréssel és szakmai tanácsokkal lássa el a diákokat.
Az iskolai környezet mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést.
Váljék tudatossá a tanulókban, hogy az egészséges egyén dinamikus egyensúlyban él a környezetével.
Az egészségfejlesztés hagyományos színtere a tanítási óra: az osztályfőnöki és a testnevelés órák számos témájához szervesen kapcsolódik az egészségvédelem.
42
Az egészségnevelés eszközei és színterei
tanórák (a tanulók aktivitását növelő, új pedagógiai módszerek megismerése és alkalmazása),
osztályfőnöki órák (kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz),
osztálykirándulások, táborok,
egészségügyi előadások, egészségfejlesztés szemléletének terjesztése (szülők, tanulók, pedagógusok),
média, iskolaújság, faliújság (aktuális téma önálló feldolgozása, tablókészítés, gyűjtőmunkák faliújságon történő megjelenítése),
mindennapi/tömbösített testedzés programja.
A mindennapi testedzés programja tagintézményenként eltérő lehetőséget biztosít a diákok számára, hogy a testnevelés órán kívül is sportoljanak. A fizikai aktivitás segít a felesleges energiák levezetésében. Megelőzheti rossz szokások kialakulását, egészségkárosító anyagok használatát. A tanulók legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében. A felmérések szerint az egészség megőrzésében az életmódnak elsődleges szerepe van. Ezt követik az öröklött tulajdonságok, gének, majd a környezeti hatások és végezetül az egészségügyi rendszer. A mindennapos testnevelésnek és mozgásnak prioritást kell adni az iskola órakeretében, mert a fizikai aktivitás az egyik legfontosabb eleme az egészséges életmódra nevelésnek! Az élethosszig tanulás mellett ma már az élethosszig történő sportolást, fizikai aktivitást is elengedhetetlennek tartják (Life learning, life sporting!).
Környezetnevelési program A környezeti nevelés fogalma „A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan értékek meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.” Az alapelveket szabályozó jogi háttér Az Egyesült Nemzetek szervezetének 57. közgyűlése 2002-ben a 2005-2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. A kezdeményezés magába foglalja annak a célnak az elérését, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és az egészségvédelem alapértékei. A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány (18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez, 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez). Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását az alábbi jogszabályok és intézkedések garantálják: 43
A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) 54. § l. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. Az ismeretek terjesztése és fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat. Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (2003-2008) önálló tematikus program kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében. Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés átfogó célként szerepel. A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. (XII.17.) kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” (NAT 243/2003. (XII.17.) sz. kormányrendelet) Alapelv Napjainkban a világ figyelme a fennmaradás és a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez tapasztalható szociális, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdeni. A diákoknak a szakmai képzésen kívül olyan oktatást kell biztosítani, ahol hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Ehhez szükséges, hogy iskolánk tanári kara hasonló meggyőződéssel saját tantárgyának tartalmi sajátossága és saját személyiségjegyei segítségével közvetítse a környezeti nevelés céljait. Szemléletet csak úgy lehet alakítani, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon diákjaink nem elszigetelt ismereteket szereznek, hanem egységes egészként látják a természetet s benne az embert. A környezeti nevelés célja
Feltárni az egyetemes természetnek, mint létező értéknek a tiszteletét és megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is annak környezetével, kultúrájával.
Környezettudatossá nevelni a diákokat.
A környezet (természetes és mesterséges) értékei iránt tanúsítsanak lokálisan cselekvő, óvó magatartást és akarják megőrizni azokat.
Segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését.
Megismerni a természet és társadalom törvényeit, tiszteletben tartani azokat mindennapi életvitelünk során. Cselekvéseikben a természettel harmonizáló tevékenységek domináljanak.
Kialakítani a környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást egyéni és közösségi szinten, és ez váljék az egyének életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé.
Érzékennyé tenni a diákokat a közvetlen környezetük állapota iránt. 44
Tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését.
Képessé tenni a tanulókat arra, hogy – személyes tapasztalataik alapján – együtt tudjanak működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.
Az iskola rövidtávú céljai
A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg!
Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket!
A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői!
Legyen tisztább az iskola! (mellékhelyiségek, szelektív gyűjtés, stb.)
Takarékoskodjunk a vízzel, villannyal, gázzal (fűtés).
A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat!
Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük védelmezői!
Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét, megalapozva az élethosszig tartó tanulást!
A szakképzés adta lehetőségek A korábban tanult általános ismeretekre építve a szakma speciális kérdésköreit megismertetve kell a környezetvédelemmel kapcsolatos gondolkodást és viselkedést kialakítani. Környezeti nevelési feladatok
Az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása.
Az ökológiai gondolkodás kialakítása.
Holisztikus és globális szemléletmód kialakítása.
Fenntarthatóságra nevelés.
Együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód.
Az állampolgári – és egyéb közösségi – felelősség felébresztése.
Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése.
Problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség, kreativitás.
Az egészség és a környezet összefüggései.
Kerüljék el az emberi szervezet egészségét veszélyeztető anyagokat (alkohol, nikotin, drog, gyógyszerek stb.).
Figyeljenek az emberi kapcsolatok tisztaságára (mentálhigiéné).
45
Környezeti nevelés eszközei, tanulásszervezési és tartalmi kereti
Hagyományos tanórai foglalkozások: tanórák, osztályfőnöki órák.
Nem hagyományos szervezésű tanóra: kiállítás, előadások, viták, témanapok, látogatások, órák különböző helyszíneken.
Tanórán kívüli foglalkozások: osztálykirándulások, iskolai programok, könyvek, filmek, képek, Internet, beszélgetés, meggyőzés, kézműves szakkör, virágos iskola (tantermek díszítése), szelektív hulladékgyűjtés. A fentiek segítségével az ismeretek összekapcsolásával mód nyílik sokoldalú megközelítésére egy adott tartalomnak. A környezeti nevelés módszerei: játékok, modellezés, riportmódszer, projektmódszer, terepgyakorlati módszer, aktív, kreatív munka, közösségépítés, művészi kifejezés. Összefoglalva az iskola környezeti nevelési szemlélete a következő: Növelni kell a környezeti tudatosságot és annak felismerését, hogy a gazdasági, a társadalmi, a politikai és az ökológiai jelenségek kölcsönös függőségben és kölcsönhatásban vannak mind a városi, mind a falusi környezetben. Biztosítani kell mindenki számára annak lehetőségét, hogy a környezet védelméhez és megőrzéséhez szükséges tudást, ismereteket, értékeket, attitűdöket és készségeket megszerezze. Meg kell teremteni az egyének, csoportok és az egész társadalom környezettel kapcsolatos, új típusú magatartási és életviteli mintáit. A környezeti nevelési kutatások eredményeinek elemzése azt mutatja, hogy a környezeti ismeretek önmagukban nem elegendőek! Környezettudatos életvitelt azok a személyek tanúsítanak, akik azon túl, hogy ismerik a fontosabb környezeti fogalmakat, az aktuális környezetvédelmi gondokat és tennivalókat, az adott kérdés megoldásához hozzájárulnak. Hisznek tevékenységük jelentőségében, elkötelezettek és gyakorlatuk van az önálló cselekvésben.
Az iskola drogstratégiai programja Helyzetkép: A statisztikai adatok szerint a fiatalok drogfogyasztása az utóbbi években jelentős mértékben nőtt, s az előrejelzések szerint a jövőben további emelkedés várható. Annak ellenére, hogy az iskolánkba járó tanulók többsége nem a hátrányos szociokulturális családokból kerül ki, az említett társadalmi jelenség miatt szükség van az iskolai drogprevencióra.
Tudjuk, hogy a drogprevenciós munka területén legfontosabb a tanulók megfelelő attitűdjének kialakítása. Befolyással kell lennünk a drogfogyasztás okainak mindegyikére: a drogok sajátosságából, a használó jelleméből, a családi háttérből s a tágabb társadalmi, környezeti hatásokból fakadó okokra.
A helyi stratégia Célunk, hogy a prevenció az iskola teljes pedagógiai munkáját áthassa, s hogy a drogveszélynek kitett fiatalokat olyan ismeretekkel, pszichésen megalapozott belső értékké vált normakultúrával ruházzuk fel, amelyek segítségével elhárítják a személyiséget veszélyeztető jelenségeket. 46
Alapelveink: a konstruktív életvitel értékeinek közvetítése, a testi–lelki egészség fogalmának holisztikus megközelítése, a személyesség, az interaktivitás.
Feladataink: Felvilágosítás:
a tanulóknak, a szülőknek, a kollégáknak.
Megelőzés:
a tanulóknak.
Segítségnyújtás:
a tanulóknak, a szülőknek.
Kapcsolattartás:
a tanulókkal, a szülőkkel, a kollégákkal, és egyéb segítőkkel.
A prevenciós módszerek szervezeti lehetőségei A drogmegelőző munka minden pedagógus feladata és kötelessége: közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, a feltárásában, a megszüntetésben. A prevenciós hatás középpontjában a tanuló áll, őt segítik a szülők, a pedagógusok és a prevenciós terápiában feladatot vállaló szakemberek.
A résztvevők köre: tanulók: -
szaktanári órákon, osztályfőnöki órákon, tanórán kívül.
pedagógusok: -
nevelői értekezleten, továbbképzéseken, esetmegbeszéléseken, személyes beszélgetéseken.
-
ismeretterjesztő előadásokon, fogadó órákon.
szülők:
47
A nevelőtestület szerepe: Az iskola vezetése támogatja a tanárok drogprevenciós és mentálhigiénés jellegű továbbképzését. A tanárok saját szaktárgyuk keretében élnek tárgyuk tartalmi és módszertani lehetőségeivel, valamint az iskola pedagógia programjába beépített tartalmakat feldolgozzák a tanítási órákon.
A drogmegelőzés tartalmi elemei:
Stresszmegelőzés Módszer: interaktív szituációs gyakorlatok, beszélgetések, konfliktushelyzetek feldolgozása.
Kommunikációfejlesztés Beszélgetések, szituációs gyakorlatok, viták.
Személyiségfejlesztés Önismereti tesztek, beszélgetések, példaképek.
Életvezetési ismeretek, a drogokkal kapcsolatos ismeretek Felvilágosítás, interaktív foglalkozások, az elutasító meggyőződés kialakítása.
A kábítószer fogyasztás tényének kezelése Titoktartási kötelezettséggel, külső segítség igénybevételével.
Módszerek, eszközök a drogprevencióban: -
Helyzetfelmérés a diákok körében alkalmanként, kérdőíves módszerrel. Ezek értékelése, feladat meghatározások. Tananyag: osztályfőnöki, biológia órák témái (pl.: önismeret, én és a környezetem, egészséges és biztonságos élet, veszélyeztető tényezők). Külső drogprevenciós szakemberek foglalkozásai. Személyiségfejlesztő, önismereti órák. Tematikus előadás nevelési értekezlet keretében. Alternatív szülői értekezletek. Kiállítások szervezése. Filmvetítések, ismeretterjesztő filmek A szabadidős tevékenységek drogprevenciós lehetőségei: színház, koncert, kirándulás, közösségi rendezvények. A témával foglalkozó kiadványok figyelése, felvilágosító szórólapok iskolai terjesztése.
48
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Oktatási elv/mottó: „Amit hallok, azt elfelejtem, amit látok, arra emlékszem, amit csinálok, azt tudom…” Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók: - ismerjék meg és fel az elsősegélynyújtás fontosságát, - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, - ismerjék fel a vészhelyzeteket, - tudják az egyes sérülések élettani hátterét és várható következményeit, - sajátítsák el a legalapvetőbb segélynyújtási módokat, - ismerjék meg a balesetek típusát, azok háttereit, - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével, - sajátítsák el: mikor és hogyan kell mentőt hívni.
A tanuló felvételének, valamint átvételének szabályai Az iskolába jelentkezés feltételei A szakképzési évfolyamra lépés előfeltétele a 8., illetve 10. osztály elvégzése, a betöltött 16. életév, jelentkezési lap kitöltése. Érettségihez kötött szakmára való jelentkezéshez eredményes érettségi bizonyítvány, jelentkezési lap. Gimnázium két évfolyamos felnőttképzésben való részvétel feltétele az iskolarendszerben szerzett szakmunkás bizonyítvány megléte, vagy a 10. osztály eredményes befejezése, jelentkezési lap kitöltése A gimnáziumi, szakképzési és érettségire épülő szakképzési évfolyamokra való jelentkezés esetén lehetőség van különbözeti vizsgával történő felvételre. A jelentkezőnek kérelemmel kell fordulnia az intézményvezetőhöz, aki megszervezi a különbözeti vizsga lehetőségét, s sikeres különbözeti vizsga letétele után a jelentkezési lap kitöltésével felvételt nyerhet a tanuló. Átvétel és átjárhatóság elve Az intézmény a férőhelyek számának függvényében biztosítja a lehetőséget arra, hogy saját, illetve más intézményből vagy képzési formából átjelentkező tanulók a lehető legkisebb zökkenőkkel legyenek képesek folytatni tanulmányaikat. Az átjárhatóság mértékét a jogi szabályozás (köznevelési törvény) mellett az intézmény az alábbiakban szabályozza: Felnőttképzés esetén a nappali tagozatról esti tagozatra való átlépésről, a beszámíthatóság mértékéről és az átvételről az igazgató dönt. A tanév közben iskolát váltani szándékozó tanulók kérelemmel fordulnak az intézmény igazgatójához, a kérelemhez csatolják a korábbi évek bizonyítványainak másolatát, az adott tanév naplómásolatát. Az igazgató a benyújtott dokumentumok alapján bírálja el a kérelmeket.
49
A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. Ha a tanuló a tanév végén egy vagy több tantárgyból „elégtelen” minősítést kap, a tanév végéig (augusztus 31-ig) javítóvizsgát tehet. A mulasztása miatt nem osztályozható tanuló a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, s sikeres osztályozó vizsga után magasabb évfolyamba léphet.
A pályaalkalmassági vizsga szabályzata A munka eredményessége, az egészség megőrzése csak úgy biztosítható, ha megfelelő ember kerül a megfelelő munkahelyre. Ezért fontos, hogy a tanuló az általa kiválasztott szakmának egészségügyi szempontokból megfeleljen. Ne legyen az egészségi állapotának olyan elváltozása, ami a későbbi munkavégzést befolyásolja, illetve ha van, akkor későbbi munkaköre ne rontsa azt tovább. A munkaköri, szakmai illetve személyi higiénés vizsgálatok rendjét a 33/1998.NM rendelet írja le. A munkaköri alkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni. Előzetes szakmai orvosi vizsgálat szükséges, mert a tanuló csak akkor kezdheti meg a szakma tanulását, ha egészségügyi szempontból megfelel a választott szakmának. A szakmai alkalmasság orvosi véleményezéséért a vizsgálatot végző orvos felelős. A szakmai alkalmasság feltételei a tanuló szellemi és testi adottságai alapján legyen képes a szakma elsajátítására, illetve végzésére a tanuló legyen képes a választott szakmát hosszú távon, egészségének károsodása nélkül folytatni a tanuló egészségkárosodása ne jelentsen se saját magára, se környezetére nézve balesetveszélyt, fertőzésforrást Szempontok a szakmai alkalmassági orvosi vizsgálat véleményezésénél a pályaválasztó fizikai állapota, képes-e szellemi és lelki képessége alapján a választott szakma elsajátítására, a meglévő betegségek, egészségi elváltozások romlása várható-e a szakma tartós végzése esetén, van-e olyan egészségi elváltozása, amely a tanuló vagy környezetére baleseti vagy fertőzési veszélyt rejthet magában. Miből áll az alkalmassági vizsgálat? Anamnézis-felvétel, testi fejlettség megállapítása, hallásvizsgálat, szemészeti vizsgálat, laboratóriumi vizsgálatok és a háziorvosi összefoglaló.
A tanulmányok alatti vizsga szabályzata 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:
- osztályozóvizsga, 50
- különbözeti vizsga, - javítóvizsga. 2. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozóvizsgára jelentkezik, - akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít, - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira - akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. 3. Osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, - engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 tanítási órát, - vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 százalékát, - vagy szakképzési évfolyamon az egész évre előírt elméleti órák 20 százalékát, - vagy szakiskolai és szakképzési évfolyamokon a szakmai elméleti és gyakorlati órák 20-20 százalékát, és emiatt a tanuló teljesítménye a tanítási évben nem volt érdemjeggyel értékelhető, akkor a tanév végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 5. A tanulmányok alatti vizsgákat a mindenkor hatályos rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulókkal - osztályozóvizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, - javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. 7. Az osztályozó-, javító- és különbözeti vizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve a szaktanárok állapítják meg.
51
HELYI TANTERV Választott kerettantervek megnevezése A helyi tanterv kialakításának alapelvei Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi tantervre épül:
ÉVFOLYAM
VÁLASZTOTT KERETTANTERV
10-12. évfolyam gimnázium
Biológia B változat
9-12. évfolyam gimnázium
Fizika B változat
Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében tartalmazzák az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyagot és a követelményeket, melyek rendelkeznek a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. Érvényesítjük a gimnáziumi, a szakiskolai és szakközépiskolai kerettanterv tartalmi programját. A tantárgyak elnevezésében maradéktalanul érvényesítjük a kerettantervekben rögzített tantárgyak nevét. Más intézményből történő, tanulmányok közbeni átvétel során különbözeti vizsga révén biztosítjuk az érdeklődő tanulók iskolánkba kerülését.
Óratervek: A gimnázium és a szakképzés óratervei megtalálhatóak a gimnáziumi programban (1. sz. melléklet) A szakképzés óratervi óratáblázatai megtalálhatóak a szakképzési programban (2. sz. melléklet) Az esti munkarend szerint szervezett felnőttoktatás óraterveiben szerepelnek külön jelöléssel a kerettantervtől eltérő szabadon felhasználható tíz százalékos órakeret óraszámai (3. sz. táblázat)
A oktatásban azlkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter 52
hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van. 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek, illetve ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a diákok kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. Az egyes taneszközök kiválasztásnál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. (pl. tartós tankönyvek) A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk. A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján évente meghatároz. 5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. 6. A tankönyvek beszerzése során OKM rendelkezései az irányadóak.
A NAT és a helyi szintű szabályozás A NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012.(XVI.4.) kormányrendelet alapján a Nat-ban megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok és műveltségi tartalmak a képzési szakasz sajátosságai szerint a kerettantervekben öltenek testet. Az oktatásért felelős miniszter által kiadott, illetve jóváhagyott kerettantervek jelentik a tartalmi szabályozás következő szintjét. A kerettantervek tehát meghatározó szerepet töltenek be a Nat céljai és feladatai érvényesítésében. A helyi tantervekre vonatkozó közös szabályok A NAT szerepe a helyi szintű szabályozásban A köznevelési törvény - meghatározott paragrafusaiban – szoros összefüggést teremt a Nemzeti alaptanterv és a helyi, iskola szintű szabályozás között. A helyi pedagógiai programok, tantervek akkor töltik be a törvény által meghatározott szerepüket, ha megfelelnek a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott értékeknek, elveknek, célkitűzéseknek és kiemelt fejlesztési feladatoknak. A közös értékek meghatározása A Nemzeti alaptanterv meghatározza az iskolai nevelés-oktatás közös értékeit. Minden iskolának - függetlenül az iskola fenntartójától - gondoskodnia kell arról, hogy tanulói elsajátítsák az alapvető erkölcsi normákat, kompetenciákat. Kötelesek tiszteletben tartani a szülőknek azt a jogát, hogy gyermekeik világnézeti neveléséről döntsenek. Az iskoláknak pedagógiai programjaikban biztosítani kell a vallási, illetve világnézeti ismeretek, a tudás tárgyilagos és többoldalú átadását anélkül azonban, hogy állást foglalnának, vagy tanulóikat állásfoglalásra kényszerítenék ezek igazságtartalmát illetően. A pedagógus kifejezheti saját meggyőződését, de semmilyen formában nem késztetheti a tanulókat arra, hogy véleményével azonosuljanak. 53
A szakiskolai nevelés és oktatás elvei A szakiskolai nevelést-oktatást a kerettantervek alapján szervezzük meg: - a szakképzési törvényben meghatározott időkeretet biztosítjuk a Nat követelményeinek megvalósítására;
Az iskola magasabb évfolyamára lépésének feltételei 1.
2.
2. 3. 4.
A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az adott szakma képzési követelményeiben (központi programjában) meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el, és minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló az adott évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha:
A tanulók távolmaradásának engedélyezési rendje: ha a tanulónak egy tanítási évben az elméleti órákról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, illetve az elméleti órák 20%-át, a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.
megszűnik a tanulói jogviszonya annak a nem tanköteles tanulónak, aki 30 tanítási óránál többet mulaszt igazolatlanul (feltéve, hogy az iskola a nagykorú tanulót, illetve a kiskorú tanuló szülőjét legalább 2 alkalommal figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire)
az igazolatlan mulasztás fegyelmi vétség, büntetést von maga után, ami a magatartás osztályzatot is befolyásolja
A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége) 1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a szaktanárok az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3. Év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. 54
4. A nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik. 5. Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. 6. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében ellenőrzik a követelmények szóbeli felelet formájában. 7. A pedagógusok a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak az előző értékelés óta.
elsajátítását minősítését tantervében képességei,
8. Az iskolarendszerű felnőttképzésben (esti, levelező, magán felkészülés esetében) a hatályos szakmai képzési programban előírtak szerint kell a tanulók teljesítményét értékelni. Az évközi teljesítmény mérését a közoktatási törvény szabályozza: Az osztályozás, értékelés annak a pedagógusnak a feladata, aki az adott tantárgyat tanítja, de az egyes pedagógusok osztályozási gyakorlatát az iskola pedagógiai programja határozza meg. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét - tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli - félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti az érdemjegyek alapján. Az év végi értékelés az egész éves munka alapján történik. Az érdemjegy visszajelző, informatív érékű. A tanuló tudásának, felkészültségének ellenőrzésére szolgál a tanév során több alkalommal, és a tananyag rövid időegység alatt megtanulható részének elsajátítását minősíti. Iskolánkban a tanár a tanuló tantárgyi munkáját a heti egy vagy két órás tantárgyak esetében félévenként kettő érdemjeggyel, a nagyobb heti óraszámú tantárgyak esetében félévente legalább három érdemjeggyel minősíti, melyet az osztálynaplóba beír. Egy félév során minden pedagógus az általa heti három vagy több óraszámban tanított tantárgyban legalább két alkalommal témazáró dolgozat formájában is értékeli a diák munkáját. Egy napon csak két témazáró dolgozat iratható. A dolgozatot négy héten belül ki kell javítani. Az osztályzat (amit a bizonyítványba írunk), összefoglaló képet ad a tanuló adott tantárgyban nyújtott összteljesítményéről, neveltségi szintjéről. Egy hosszabb időtartam ismeretanyaga elsajátításának szintjéről tájékoztatja a pedagógust, a tanulót és a szülőt vagy gondviselőt. Minősíti a tanulót. A tanuló osztályzatait az évközi teljesítménye és érdemjegyei alapján, vagy az osztályozóvizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, a beszámoltató vizsgán, illetve köztes vizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani, a közoktatási törvényben leírtak szerint.
55
A félévi osztályzatok azt mutatják, hogy - a tanuló az első félév egészét tekintve milyen színvonalon, milyen mértékben tett eleget az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek - és a félév egészét tekintve miként értékelhető magatartása, szorgalma. A félévi osztályzatoknak a tanuló továbbhaladása szempontjából nincs jelentősége. A tanév végi osztályzatok azt tanúsítják, hogy - a tanuló az adott évfolyamra előírt tantervi követelményeket milyen mértékben teljesítette - megszerzett ismeretei, tudása elegendő-e arra, hogy azt a pedagógus legalább elégségesnek minősítse - megszerzett tudása elegendő-e arra, hogy a következő, magasabb évfolyam tantervi követelményeit el tudja sajátítani. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felkéri az érdekelt tanárt, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Vizsgán kapott osztályzatot a tantestület nem módosíthat! Az osztályzatról a tanulót és szüleit, gondviselőjét a félévi értesítőben, illetve a bizonyítványban értesítjük, ezt a tanuló köteles szüleinek vagy gondviselőjének bemutatni, illetve aláíratni. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Érdemjegyek, osztályzatok: Jeles (5) - a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz - a tananyagot ismeri, érti, tudja és alkalmazza - a tantárgy szaknyelvén is pontosan, szabatosan fogalmaz - kiemelkedő teljesítményt nyújt
Jó (4) - a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget Közepes (3) - a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget - tanári segítségre többször is rászorul Elégséges (2) 56
a tantervi követelményekből a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik - fogalmakat nem ért, önálló feladatvégzésre nem képes Elégtelen (1) - a tantervi követelmények minimumát sem tudja - ennek eleget tenni tanári útbaigazítással sem képes - megtagadja a munkát -
Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A tanulók tudásának értékelése - amennyiben az egyes iskolatípusra vonatkozó helyi tanterv másként nem tartalmazza - a tanórán nyújtott szóbeli és írásbeli feletek alapján történik. Az érdemjegyek és az osztályzatok a következők: 90-100 % jeles (5), 80-89 % jó (4), 65-79 % közepes (3), 50-64 % elégséges (2), 0-49 % elégtelen (1). Értékelési alapelvek Az értékelés legyen objektív, érvényes és megbízható. Sokoldalú legyen az értékelési rendszer, a pedagógusok alkalmazzanak változatos értékelési formákat. Az értékelés feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének. Tantárgytól függetlenül minden pedagógusnak kiemelt figyelmet kell fordítania a szép, helyes magyar beszéd tanítására, a kifejezőkészség, az előadói készség A tanulók/hallgatók munkájának ellenőrzése, értékelése folyamatosan, naponta történik. Az írásbeli munkák (füzetvezetés, feladatlapok, házi feladatok) ellenőrzésére is alkalmat kell teremteni tanórák folyamán. A tanulók munkáját mindig értékelni kell, ügyelve a pozitív előre mutató, bíztató hangra. Az írásbeli méréseken kívül nagy hangsúlyt kell fektetnünk a szóbeli számonkérésekre is, arra, hogy a tanulók önállóan fejthessék ki gondolataikat egy-egy témáról. Arra ösztönzzük őket, hogy tudásukat egészítsék ki egyéni élményeikkel, gyakorlati tapasztalataikkal, ismereteikkel és önálló véleményeikkel és gyakorolják a szóbeli megnyilatkozásokat is.. A tanár minden tanítási óráján bármely tanítványát feleltetheti. A felelet értékelésének elsősorban az előző óra tananyagára kell irányulnia. A tanulónak lehetőséget kell adni, hogy önállóan összefüggően mondhassa el amit megtanult Kérdések feltevésére ezt követően kerülhet sor, amennyiben indokolt. A kérdéseknek segítő szándékúaknak kell lennie. Érdemjegyet kaphat a tanuló szóbeli feleletre írásbeli munkára önálló kiselőadásra tanórai munkára szorgalmi feladatra tanulmányi versenyen való eredményes részvételére. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból félévente legalább három jeggyel kell rendelkeznie ahhoz, hogy félévkor és tanév végén osztályozható legyen. A heti 1 órában oktatott tantárgyak esetén kívánatos legalább 2 érdemjegy. A tanulók teljesítménye csak egész jeggyel értékelhető, törtjegyet és egyéb jelöléseket a naplóban nem használunk. Az egyes érdemjegyeket azok keletkezésekor a naplóba írjuk be és közöljük a tanulóvak, illetve az
57
ellenőrző könyvön keresztül a szülőkkel is. Az egyes érdemjegyeket a tanulók írják be az ellenőrző könyvbe, és az osztályfőnök időnként ellenőrzi annak megtörténtét. Önként vállalt feladat esetén a tanuló dönthet, hogy az oktató által megajánlott érdemjegyet elfogadja-e. A tanuló szóbeli feleleteinek, írásbeli munkáinak értékelése nyilvános és indokolandó. A tanuló kulturált ellenvéleménye büntető érdemjeggyel nem torolható meg. A szóbeli feleletek és az írásos tanulói teljesítmények érdemjegyét kötelező a tanulóval ismertetni. Nem kerülhet olyan érdemjegy az osztálynaplóba, amelyről a tanuló nem tud, a tanuló tartós hiányzása kivételével. A tanulók tanítási órákon a szóbeli feleltek mellett írásban is beszámoltathatók, feleltethetők. Az írásbeli feleletek formái Témazáró dolgozat Röpdolgozat Házi dolgozat Röpdolgozat Röpdolgozatot előzetes bejelentés nélkül minden órán írathat a tanár egyes tanulókkal, vagy az egész osztállyal. A röpdolgozat témája az aznapi órára feladott tananyag. Témazáró dolgozat Nagyobb tananyagot felölelő dolgozat időpontját megírása előtt legalább egy héttel korábban közölni kell a tanulókkal. Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia. Ha a tanuló a dolgozatírás napján indokoltan és igazoltan hiányzik a hiányzás megszűnését követő tanítási órán pótló dolgozatot köteles írni. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító pedagógusok.
otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátjai Az
A „házi feladat” céljai: • újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat; • készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat; • önálló kutatómunkát végezni valamely témában; • alkotómunkát végezni valamely témában. Elvek: • Olyan mennyiségben terheljük a tanulókat írásbeli és szóbeli feladatokkal, hogy azok tlagos/közepes készségekkel rendelkező diák számára mind mennyiségben, mind minőségben elegendőek legyenek a tantervben előírt továbbhaladási követelmények elsajátításához, illetve begyakorlásához. • Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. • A tanítási szünetek (őszi, téli, tavaszi) utáni első szakórán nem íratunk témazáró dolgozatot. • Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére/elkészítésére/ megtanulására mindenki képes.) • A házi feladatot mindig részben vagy teljesen (minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan) ellenőrizni kell. • Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint: • nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag meg nem értéséből fakad; • meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta azt el; • a hanyagságból elmulasztott írásbeli feladat nem „értékelhető” elégtelennel. (Érdemjegyet csak tudásra adunk. Az el nem készített feladattal tudásszint nem mérhető. A házi feladat elvégzésének hanyagságból történő elmulasztását pedagógiai eszközökkel és módszerekkel lehet és kell büntetni. Ez lehet feleltetés, a házi feladathoz hasonló feladat dolgozat formájában történő megíratása, pótfeladat kitűzése, stb.) • Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell.
58
• A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, olvasónapló, modellkészítés, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése, forráselemzés) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani. • A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismeretet kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.
Választható tantárgyak, foglalkozások, a pedagógusválasztás szabályai A tanulók a Pedagógiai Programban rögzített óratervek szerinti órákat látogathatják, és az abban foglaltak szerint megválaszthatják az érettségi tárgyak felkészítési szintjét. Emelt szintű érettségire felkészítő csoportok minimum 8 fővel indulhatnak. Az iskola minden év április 15-ig elérhetővé teszi a diákok számára azokat a tantárgyakat, amelyekből a tanulók választhatnak, az emelt szintű foglakozásokat tartó pedagógusok nevét. A tanuló minden év május 20-ig írásban nyilatkozik arról, ha jelentkezik az emelt szintű órára, ezzel arra kötelezte magát, hogy a választott foglalkozásokon a teljes tanévben köteles részt venni, ill. azokra felkészülni. Hiányzását az iskolában megszokott módon kell igazolnia. A munkaközösség-vezetők a tantárgyfelosztás tervezésekor a munkaközösség véleményének kikérésével döntenek arról, hogy mely kolléga mely osztályokban fogja tanítani a szakképesítésének megfelelő tantárgyat. A tanuló a tanév első hónapjában meghirdetett – az érdeklődés előzetes felmérése alapján – szakkörökre, órarenden kívüli tevékenységekre a szaktanárnál jelentkezhet.
A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban az egyes szakképesítések megszerzéséhez szükséges gyakorlati oktatás során alkalmazzuk. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái A tanuló további fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű a magatartás és a szorgalom értékelése, osztályozása. A közoktatási törvény szerint ezt, az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével, az osztályfőnök végzi. A magatartásból kapott osztályzat azt mutatja meg a tanulónak és a szülőnek, illetve gondviselőnek, hogy a tanuló mennyiben tesz eleget az iskola pedagógiai elvárásainak, a pedagógiai programban megfogalmazott célkitűzéseinek. A szervezeti működési szabályzatban meghatározott követelmények szerint változhat a tanuló magatartás osztályzata. Befolyásoló tényezők lehetnek: - a tanuló hiányzásának, mulasztásának, késéseinek száma - ezek igazolásaira vonatkozó rendelkezések betartása - a tanuló jutalmazási elveinek és formáinak figyelembe vétele - a fegyelmező intézkedések elveinek és formáinak figyelembe vétele
59
A szorgalom érdemjegye nem tükrözheti csak a tanuló eredményességét. A szorgalom értékelésének és minősítésének nem azt kell mérnie, hogy az egyes tanuló az iskola vagy az osztály tanulmányi rangsorában milyen helyet foglal el, hanem azt, hogy saját képességeihez, eddigi tanulmányi eredményéhez viszonyítva az értékelt időszakban milyen eredményt ért el. Magatartásból adott érdemjegyek feltételei: Példás (5) - házirendet betartja - fegyelmezett - megbízható - pontos - a közösség alakítását, fejlődését kezdeményezéseivel, véleményével elősegíti - a felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, együttműködő, kulturáltan viselkedik Jó (4) -
a házirendet betartja általában fegyelmezett, megbízható, pontos részt vesz a közösségi életben a rábízott feladatokat elvégzi a felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, törekszik az együttműködésre
Változó (3) - a házirendet csak ismételt, állandó figyelmeztetésre tartja be - figyelme ingadozó - munkája pontatlan - a közösségi munkában vonakodva vesz részt - társaival közömbös - a felnőttekkel és társaival csak időszakonként működik együtt Rossz (2) - a házirendet nem tartja be, ismételt figyelmeztetések ellenére sem - fegyelmezetlen, durván beszél - közösségi munkát nem végez - a fejlődést hátráltatja - a felnőttekkel és társaival szemben tiszteletlen Szorgalomból adott érdemjegyek feltételei Példás (5) - munkavégzése pontos, megbízható - minden tantárgyban elvégzi feladatait - tudása fejlesztését, bővítését igényli - munkájában önálló - munkatempója jó - tananyagon kívüli tevékenységekben részt vesz (pl. versenyen)
60
Jó (4) -
az órákon figyel házi feladatait elvégzi ösztönzésre rendszeresen dolgozik és ellenőrzi magát érdeklődése nagyrészt az iskolai tananyagon belül marad
Változó (3) - munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen - nem elég önálló, utasításra kezd munkához - nem ellenőrzi önmagát Hanyag (2) - figyelmetlenül dolgozik - nem megbízható - feladatait nem végzi el - nem törődik kötelességeivel - követelményeket nem veszi figyelembe - megtagadja a munkát A tanuló iskolában vagy az iskola által szervezett foglalkozáson, rendezvényen, eseményen tanúsított magatartásáért, cselekedeteiért az iskola, a pedagógus felel.
A mindennapos testnevelés megvalósításának módja A „Szak-Ma” Szakképző Iskola és Gimnázium közismereti tárgyak oktatása nélküli felnőtt oktatást végez, ezért a köznevelési törvény értelmében sem vonatkozik az intézményre a mindennapos testnevelés megszervezésére vonatkozó rendelkezés.
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek „SZAK-MA” Szakképző Iskola közismereti oktatás nélküli felnőtt oktatást végez, melynek keretén belül testnevelés oktatás nincs, ezért a tanulók fizikai állapotának mérését sem végezzük.
A középszintű érettségi vizsga témakörei és követelményei Az érettségi vizsga részletes követelményeit és témaköreit a 40/2002. (V.24.) OM rendelet tartalmazza. Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén a diák – a nyelvi előkészítő programban résztvevők emelt szintű angol nyelvi érettségi megszerzésekor – mentesül az adott tantárgy óralátogatása alól.
61
Érettségi felkészítés A következő tantárgyakból vállaljuk az érettségire történő felkészítést:
Kötelező érettségi tárgyak
Vállalt felkészítési szint
Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv
közép közép közép Közép
Választható tárgyak
Vállalt Vállaltfelkészítési felkészítésiszint szint
Kémia Biológia Fizika Földrajz Informatika Társadalom ismeret Művészetismeret Szakmai tantárgyak
közép emelt Közép emelt közép közép közép közép közép közép közép közép közép közép
Helyi tanterv a felzárkóztató szakiskola számára 1. 1. Célok és feladatok A nappali rendszerű szakiskolai oktatás keretében megszervezett felzárkóztató oktatásban azok a tanulók vehetnek részt, akik megfelelnek az Oktatási törvényben szabályozott feltételeknek. A felzárkóztató oktatás befejezéséről kiállított iskolai bizonyítvány szakképzési évfolyamba lépésre, továbbá az általános iskolában a nyolcadik évfolyamig, illetve a szakiskolában kilencedik- tizedik évfolyamon osztályozó vizsga letételére jogosít. A tanulók a felzárkóztató oktatás eredményes befejezése után a szakiskola első szakképzési évfolyamába léphetnek, ahol alapfokú iskolai végzettséghez – a nyolcadik osztály elvégzéséhez –, a tizedik osztály elvégzéséhez, alapműveltségi vizsgához kötött és iskolai előképzettséghez nem kötött szakképesítéseket sajátíthatnak el. A szakképzési évfolyamokon azoknak a tanulóknak, akik nem rendelkeznek alapműveltségi vizsgával – amennyiben a szakmai vizsga letételének feltétele ennek megléte alapműveltségi vizsgára történő felkészítés is folyik. A felzárkóztató oktatás biztosíthatja, hogy a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. Lehetővé teszi a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását, a munkaerőpiacon piacképes 62
szakképesítés megszerzését. A felzárkóztatás célja a tanulókban a társadalmilag hasznos magatartásformák kialakítása, a tanuláshoz szükséges motiváció megteremtése, a munkavégzésre való szocializálás, a pályaválasztási döntés megalapozása, a szakmai vizsgára történő felkészülés előkészítése, a szakmatanuláshoz szükséges általános ismeretek elsajátíttatása, az alapkészségek és képességek fejlesztése, a tanulók élettervezésének elősegítése, sikerélményhez juttatása a tanulásban és a munkában. A célok megvalósítása a nevelés előtérbe helyezését igényli, alapvető fontosságú, hogy a szabálykövető magatartás kialakítása, a képességek fejlesztése, a szakképzés előkészítése és az általános műveltség ismeretanyagának elsajátíttatása egymással összehangoltan folyjék. A helyi tanterv alapján meghatározott tananyagok elsősorban a szocializációhoz és a munkatevékenységhez szükséges tudás megszerzését, képességek és készségek fejlesztését szolgálják, ezért a tananyag feldolgozása nem a tananyag „leadását”, hanem a tanulók cselekvő részvételét igényli. Ennek érdekében a helyi tantervünk lehetőséget ad a differenciált tanulásszervezésre, az általános műveltséget megalapozó és a szakmatanulást előkészítő tartalmak egy részének a gyakorlati oktatással való összekapcsolására, az általános műveltségi elemek elsajátításának valamilyen konkrét gyakorlati tevékenység elvégzéséhez, élettapasztalathoz kapcsolására, ami növeli a tanulók szakmatanulás iránti motivációját, lehetővé teszi sikerélményhez jutásukat. A felzárkóztató oktatás keretében általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik, elméleti és gyakorlati tanórai foglalkozások keretében. A jogszabály csak a belépő tanulók életkorát határozza meg, illetve az általános iskolai végzettség hiányát vagy meglétét rögzíti feltételként. Tekintettel azonban arra, hogy csak nappali rendszerű iskolai oktatásban szervezhető meg, a tanuló csak abban a tanévben kezdhet utoljára tanévet, amelyben a 22. életévét betölti. A tantervben két új eszköz segíti a felzárkózást: a személyiségfejlesztő, szocializáló program, amely – bár a kerettantervben önálló fejezetként szerepel, nem jelenik meg az óratervben, hanem a különböző általánosan művelő, szakmai előkészítő, alapozó, művészeti és szabadidős programokhoz illeszkedik, és a szakmai előkészítés-alapozás, amely a gyakorlati tevékenységek, a műhelyekben folytatott munka során lehetőséget nyújt a fiatalok motiválására, képességeik feltárására, fejlesztésére, sikerhez juttatásuk. 1. 2. A szakiskolai felzárkóztató program szervezése A felzárkóztató oktatásban részt vevő tanulót az iskolai osztály megszervezésekor két tanulóként kell számításba venni. Finanszírozásáról a mindenkor hatályos költségvetési törvény rendelkezik. A szakiskolai felzárkóztató oktatásban a tanulók kötelező tanórai foglalkozása napi hét óránál nem lehet több. A szakiskolában szervezett felzárkóztató oktatás helyi tanterve akkor felel meg a nappali munkarend követelményének, ha a heti tanítási órák száma eléri a 31,5 órát. A helyi tantervben meghatározott kötelező óraszám a fentiek szerint 32 óra/hét, összesen 1184 óra. A felzárkóztató oktatás megszervezhető egy- vagy kétéves formában. Az egyéves időtartamú felzárkóztató oktatást a szakiskola tizedik, a kétéves időtartamú felzárkóztató oktatást a kilencedik-tizedik évfolyamán kell megszervezni. Azok a tanulók, akik viszonylag több ismerettel rendelkeznek, az egyéves, akik kevesebbel, a kétéves felzárkóztató oktatás keretében sajátíthatják el a szakmatanulás megkezdéséhez szükséges készségeket, ismereteket, képességeket. Az iskolának a belépő tudásszint felmérése alapján kell megállapítania, hogy a tanuló melyik programba léphet be. A felzárkóztató oktatásban a tanulói munka egyéni fejlesztési tervek alapján folyik, amelyeket a tanulói tudásszint és igények alapján a nevelőtestület készít el.1. 3. A szakiskolai felzárkóztató helyi tanterv szerkezete A felzárkóztató oktatás keretében általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik. 1. 3. 1. Közismereti tantárgyak A közismereti oktatás során azokat a funkcionális készségeket, képességeket és ismereteket kell előtérbe helyezni, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek, emellett biztosítani kell a felkészítést az általános iskolában letehető osztályozóvizsgákra. A program kialakításakor olyan tovább építhető tartalmakat és követelményeket kell meghatározni, amelyek a későbbi alapműveltségi vizsgára való felkészülést is lehetővé teszik. 1. 3. 2. Pályaorientáció, szakmai előkészítés, szakmai alapozás A pályaorientáció célja a pályaválasztási döntés megalapozása, a tanuló önállóságának 63
fejlesztése, önbizalmának növelése, érdeklődésének felkeltése a szakmatanulás iránt, a szakképzéssel és a foglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos információk, tapasztalatok átadása. A tanulók vagy tanulócsoportok aktuális problémái, igényei, az osztály, az iskola eseményei jelenthetik a kiindulást a képzési cél eléréséhez, hozzájárulnak a tanulók eredményes iskolai szocializációjához. A pályaorientáció keretében a tanulók megismerik a négy szakterület – a humán, a műszaki, a gazdasági-szolgáltatási és agrár – tevékenységformáit és szakmai lehetőségeit, az érdeklődési körüknek megfelelő szakmacsoportokat, illetve szakképesítéseket. A megismerést és a szakmatanuláshoz való kedv felébresztését segítik a pályaorientáció keretében megszervezett tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, külső szakértők élménybeszámolói. A szakmai előkészítés több, általában három-négy szakmacsoport munkaterületének alaposabb megismerését, az e területen végzendő munka néhány egyszerűbb, előképzettséget nem igénylő tevékenységformájának kipróbálását szolgálja, tevékenységorientált. Célja a konkrét tapasztalatszerzés, a pályaorientáció során megalapozott pályaválasztási döntés megerősítése. A program nem korlátozódik a manuális munkára. A gyakorlatban megoldandó feladatokhoz kapcsolódik az elméleti szakmai előkészítő oktatás, melybe az adott foglalkozási területhez illeszkedő általános műveltség-modulok is integrálódhatnak. A szakmai előkészítés gyakorlati része tanműhelyben, tankertben, tanirodában történik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanuló egy szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek, készségeinek, képességeinek fejlesztésére, az ezekhez szükséges általános műveltségi elemekkel való összekapcsolására és a társadalmi beilleszkedéshez szükséges viselkedésformák elsajátítására kap lehetőséget. A szakmai alapozó oktatás során a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, és felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés ismereteinek elsajátítására. A szakmai előkészítés és alapozás funkciója nem korlátozódik a pályaválasztási döntés megalapozására, a szakmatanuláshoz szükséges kitartás, motiváció, képességek fejlesztésére. A szakmai előkészítés és alapozás a szakképzés-pedagógia eszközrendszerével, a gyakorlati munka segítségével az ismeretátadó iskolában kudarcot vallott fiatalok felzárkóztatására, sikerhez juttatására nyújt lehetőséget. 1. 3. 3. A szabadon tervezhető időkeret A szabadon tervezhető időkeret az iskola tantárgyak időkeretének növelésére, egyéni felzárkóztatásra, fejlesztésre, az évfolyamvizsgára való felkészülésre fordítja. Az egyéni felzárkóztatás, fejlesztés, vizsgára történő felkészítés csoportbontásban, kiscsoportban (3-4 fő) is folyhat, indokolt esetben a közismereti program vagy a szakmai előkészítés- alapozás időkeretét is igénybe véve. 1. 3. 4. Belépő, záró állapotfelmérés A felzárkóztató oktatásra beiskolázott tanulók szocializációja, ismeretanyaga, motivációja rendkívül különböző lehet attól függően, hogy milyen környezetből jöttek, milyen általános iskolába jártak, hány évfolyamot végeztek el előzetesen, milyenek az élettapasztalataik, milyen a szociális helyzetük, mentálhigiénés állapotuk. Ahhoz, hogy eldönthető legyen, egy vagy kétéves felzárkóztatásra van szükségük, illetve hogy a felzárkóztatásuk során az egyéni fejlesztésük milyen területeken igényel fokozott figyelmet, minden egyes tanuló vonatkozásában fel kell mérni induló helyzetüket, hiányaikat. Ezt a célt szolgálja a belépő állapotfelmérés. A felzárkóztató oktatás befejeztével eldönthető kell legyen, hogy a tanuló kellő felkészültséggel, viselkedéskultúrával rendelkezik-e egy adott, általa választott szakmában a szakképesítés megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek, képességek, jártasságok elsajátításához. A záró állapotfelmérés az adott szakképesítés szempontjából fontos felkészültség meglétének mérésére szolgál. 1. 5. A kétéves felzárkóztatás kerettanterve Azok a tanulók, akik nem végezték el az általános iskola hatodik osztályát, általában olyan mértékben maradnak el, hogy számukra indokolt kétéves felzárkóztató program szervezése. A kétéves program nem az egyéves program megnyújtása. Ezt egyértelműen indokolja az a tény, hogy a kétéves programba belépő tanuló készségei, ismeretei nem azonosak a hatodik osztályig eljutott tanulók belépő szintjével. 64
Esetükben feltételezhetően halmozódnak a hátrányt előidéző tényezők (szegénység, állami gondozás, drogok, nem megfelelő lakáskörülmények, magatartászavarok stb.). A kétéves programban tehát különösen összetett nevelési, motivációs, rehabilitációs feladatok jelentkeznek, amelyek a hagyományos iskolai munkaformákkal nem oldhatók meg. A program szervezésekor a tanulók környezetét is figyelembe kell vennünk. Fontos az együttműködés a családokkal és törekedni kell a szabadidő hasznos eltöltésének támogatására is. Tantárgyi rendszer és óraszámok Tanórai foglalkozás (tantárgy)
Éves óraszámok 9. évfolyam 148 óra
10. évfolyam 74 óra
74 óra 148 óra 37 óra 74 óra 37 óra
74 óra 74 óra 37 óra 148 óra 37 óra
Testnevelés és sport
74 óra
74 óra
Osztályfőnöki
37 óra
37 óra
Pályaorientáció
74 óra
-
333 óra
481 óra
1036 óra
1036 óra
Szabadon tervezhető
148 óra
148 óra
Kötelező óraszám összesen
1184 óra
1184 óra
Magyar nyelv és irodalom / Kommunikáció Történelem és társadalomismeret Matematika Informatika Természetismeret / Egészségtan Művészetek
Szakmai előkészítő / gyakorlat Kötött óraszám összesen
alapozó
1. 5. 1. Közismereti tantárgyak A kétéves időtartamú felzárkóztató oktatást a szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán kell megszervezni. A kilencedik évfolyam közismereti oktatásának alapvető célja a nevelési, szocializációs és rehabilitációs feladatok mellett a szintre hozás, az alapvető kommunikációs, nyelvi korlátok legyőzése, s az elemi számolási, matematikai készségek fejlesztése. Az anyanyelv és a matematika mellett elkezdődik a történelem oktatása, amely a kommunikációs képességek fejlesztésére is teret ad, s a természetismeret keretében az egészségtan oktatása, amely a helyes életvitel kialakításához nyújthat segítséget. Az informatika és a művészetek oktatása elsősorban a motiváció eszközrendszerét bővíti, s lehetőséget kínál újabb, tevékenységre épülő munkaformák kipróbálására. A kétéves időtartamú közismereti oktatás tizedik évfolyamos közismereti programja alapjában megegyezik az egyéves időtartamú tizedik évfolyamos felzárkóztató oktatás közismereti programjával. A kilencedik évfolyamra építve eltér a magyar nyelv és irodalom / kommunikáció és a történelem oktatásának megszervezése, s elmarad az egészségtan. 1. 5. 2. Szakmai előkészítés-alapozás A kétéves felzárkóztató oktatás első évének szakmai előkészítő-alapozó kerettanterve megegyezik az egyéves szakiskolai felzárkóztatás szakmai előkészítő-alapozó kerettantervével. A kétéves felzárkóztatás második évében a szakmai előkészítés, alapozás egyéves felzárkóztatásra készült kerettantervi programja folytatható. A szakiskolai felzárkóztató oktatás kerettanterve a szakmai előkészítésre-alapozásra magasabb időkeretet biztosít, mint a kiadott szakiskolai 10. évfolyamos kerettanterv, a felzárkóztató oktatás 10. évfolyama számára útmutató készül a szakiskolai szakmai előkészítő kerettanterv alkalmazására. 1. 5. 3. Kétéves felzárkóztatás SZAKMAI ALAPOZÁS 2. 1. Célok és feladatok Alapvető cél a felzárkóztató oktatásban, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a személyiségfejlesztés, játékok, sport, szabadidő-szervezés eszközeivel s hatásaival járuljon 65
hozzá a tanulók pozitív személyiségfejlődéséhez. A felzárkóztató programra jelentkezők különböző deficitekkel (hiányokkal) érkeznek az iskolába. A harmonikus egység megteremtése érdekében az egyes területeket minden tanulónál az egyéni szükségletnek megfelelően kell fejleszteni. Fontos, hogy az életpálya a képességekkel összhangban álljon. A belépő állapotfelmérés részeként a kötelező adatfelvétel, státusfelmérés az év eleji hetekben meghatározott időkeretet igényel, a félévet, illetve a tanévet záró értékelést is külön óraszám biztosítása teszi csak lehetővé. A közötte lévő hetekben a felzárkóztató programot koordináló team a tanulóközösséggel együtt a szükségleteknek megfelelően maga alakítja ki a személyiségfejlesztés feltételrendszerét. A fiataloknak nemcsak a pályaválasztásukat kell segíteni, hanem azt is irányítani kell, hogyan viselkedjenek, cselekedjenek, éljenek és ítéljenek. A velük született adottságokat, motívumokat, hajlamokat a környezet kultúrája, szokásai, normái, a velük szemben támasztott elvárások befolyásolják; ezektől a körülményektől és hatásoktól függ, hogy a fiatalok személyisége milyenné formálódik. Fejlődési szempontból fontos lenne a jó családi légkör, támogató szülői magatartás, a tágabb környezet elfogadó attitűdje, a kortársközösség pozitív hatása, mindezek azonban ezeknek a fiataloknak az esetében részben vagy teljesen hiányoznak. A felzárkóztató oktatásban ezért általános cél fokozatosan, apró lépésekben, módszertanilag átgondoltan a tanulással, értékekkel, kötelességgel szembeszegülő, társadalmi értékeket tagadó magatartású fiatalok formálása viszonylag jól beilleszkedő, a tanulást, munkát értéknek tekintő, megfelelően kommunikáló, tudásszerzésre nyitott személyiségekké. Nagyon fontos feladat érzelmi kultúrájuk gazdagítása, erkölcsi tudatosságuk erősítése, az értékek egyensúlyának megteremtése, továbbá annak elérése, hogy a fiatalok képesek legyenek problémáik megfogalmazására, a problémák kezeléséhez segítségkérésre, majd azok megoldására. A gyenge teljesítményű, leszakadó, marginalizálódó fiataloknak nincs más életesélyük, csak a szabálykövető magatartás, az alkalmazkodás, a szakmatanulás feltételeinek elfogadása. A nappali iskolákból lemaradók gyakran nem képesek iskolai és társadalmi normákhoz alkalmazkodni, mert önmagukat e normákon kívül fogalmazzák meg. Ez többnyire azért következik be, mert sem a társadalom, sem az iskola nem kínál olyan karrierlehetőségeket, amelyek a deviáns magatartás ellenében tényleges esélyt jelenthet. Ezért szükséges a tanuló elé olyan modelleket állítani, amelyek e devianciatörekvéseket pozitív formában képesek társadalmilag hasznossá tenni, ill. a tanulók számára felmutatni azt, hogy az egyéniség eredeti vonásai a társadalmi kötelékeken belül is fenntarthatók. A fentiek alapján a képzés befejezésével megjelenő személyiségmodellt, kulturális arculatát nem lehet pusztán a társadalmi elvárás oldaláról meghatározni, hanem önmaga személyiségstruktúrájának apró, de hosszan tartó módosulását célszerű definiálni, gyakran oly módon is, hogy saját vonatkozási csoportjain belül kell megmutatni e követhető modelleket. Az oktató-nevelő munkát végzőknek tehát vitaképesnek kell lenniük a felzárkóztató képzés célját illetően is: a tanulás, a normakövető magatartás az alacsony karrierlehetőségű helyzetekben sikerek teremtésére lehet képes, amelyek a társadalom és az egyén számára hasznosulnak. Ebben a tanulói körben végzett pedagógiai munkának nélkülözhetetlen alapfeltétele, hogy a tanuló elfogadja a pedagógus szerepét, hajlandó legyen együttműködni vele. Ezért az együttműködésért a pedagógusnak meg kell dolgoznia, és esetenként ennek érdekében kompromisszumokat is kell kötnie. 2. 2. Fejlesztési követelmények A tanuló a program elvégzése eredményeként rendelkezzék szilárd szokásokkal, melyek fizikai és szociális helyzetekben eredményes alkalmazkodást biztosítanak számára, legyen képes harmóniát teremteni a közösségi elvárások és az egyéni vágyai között, formálódjon érdeklődése, legyen kész a tevékenységre, majd a munkára, önértékelése legyen reális, erősödjön bizalma, önbecsülése, autonómiája, toleranciája, képes legyen elfogadni önmagát és másokat hibáikkal együtt, legyenek kreatív eszközei problémás élethelyzetek alakítására, mutasson érdeklődést feladatai iránt, képes legyen tanári utasításokat elfogadni és végrehajtani, fejlődjön kommunikációja, szókincse, legyen elfogadható magatartása, megjelenése, viselkedése, kellő önuralma, önfegyelme rendelkezzen megfelelő ismeretszerzési és feldolgozási képességekkel, _ legyen képes önmaga és mások reális értékelésére, legyen megfelelő önismerete, 66
_ tudjon önállóan tanulni, rendelkezzen az önálló munkához való képességekkel, _ tudjon együttműködni közösségével, csoportosan dolgozni, segítséget kérni és adni, javaslatokat megfogalmazni, felelősséget vállalni önmagáért és másokért, _ tudjon konfliktushelyzetben megfelelően dönteni, kompromisszumot kötni, _ váljon alkalmassá kitartó, önálló munkavégzésre, feladatmegoldásra, döntésre.
2. 3. Belépő tevékenységformák A személyiségfejlesztő feladatok összekapcsolják a különböző tantárgyak közös elemeit. A tapasztalatokra kell épülniük – alacsony szocializációra, rossz élményekre, korábbi iskolai kudarcokra. Valamennyi tantárgy, mind az elméleti, mind a gyakorlati foglalkozások indirekt módon segítsék az önismeretet, az önmegértést és az önmeghatározást. Célszerű a szabadidős tevékenységeket is irányítani, megszervezni, célirányosan felhasználni. Tekintettel arra, hogy az emberi értékeket nem lehet közvetlenül tanítani, a szociális értékek tanulásának tantárgyi megjelenítése, a foglakozások hagyományos iskolai formái ebben az esetben nem hatékonyak, sőt sok esetben ellenkező hatást is kiválthatnak. A feladatot nem lehet másként megoldani, mint kiscsoportban, amely intenzív együttlétet feltételez, ahol védett közegben, saját élményként szereznek a résztvevők az emberi kapcsolatok alakításához a gyakorlatban is jól hasznosítható tapasztalatokat. A megfelelő pozitív változáshoz feltétlenül szükséges a családias, bizalommal teli légkör, melyben mód nyílik a fiatal személyre szabott élettervének kidolgozására. Az alább felsorolt, a társadalmi beilleszkedést befolyásoló személyiségtulajdonságokhoz rendelhető tréninggyakorlatok természetesen nem ölelik fel az összes lehetséges változatot. A felsoroltak jelzésértékűek és iránymutatóak lehetnek a különböző személyiségtulajdonságok fejlesztéséhez. Önismeret (önértékérzet, önbecsülés), mások megismerése Önismereti gyakorlatok – „nyitott”, szélsőségektől mentes, szabad véleménynyilvánítás mellett –, kommunikációs tréningek, szabad interakciós beszélgetések, szerepjátékok, céljátékok. Teljesítménymotiváció Figyelemkoncentrációt, megosztott figyelmet fejlesztő gyakorlatok célfeladatokkal, szituatív céljátékok egyéni megoldásokkal, csoportos ügyességi, ismereti vetélkedők, versenyek szervezése, lebonyolítása egyéni célfeladatokkal. Értékrend, szabályok elfogadása (önuralom, önfegyelem) Csoportos értékegyeztető, játékos foglalkozások, drámajátékok egyénileg vállalt vagy kijelölt szerepekkel, szabályalkotó játékok. Viselkedési, magatartási szokások elfogadása (frusztrációs toleranciaszint fejlesztése) Irodalmi művekből, filmekből vett példák konfliktushelyzeteinek tréning formában történő visszaidézése, visszajátszása célszereplőkkel (feszültségkeltő helyzetek elaborációjának gyakorlása). Kommunikációs készség fejlesztése Drámajátékok, csoportos, kommunikációs játékok, problémaorientált egyéni vagy csoportos konzultáció. Szituációs játék formájában az egyoldalú, illetve kétoldalú kommunikáció megkülönböztetése. Előre meghatározott feladathelyzetekben bemutatni, gyakoroltatni a verbális, a nonverbális, a paraverbális kommunikáció kísérőelemeit. Társas kapcsolatok fejlesztése gyakorlati formában. Kapcsolatteremtési- és megtartási játékok célfeladatokkal, pozitív és negatív (opponálás, destruktivitás) irányban egyaránA program eredményes megvalósulásához célszerű az alábbi kiegészítő feltételek biztosítása: Természetes élethelyzetek (ismerkedés, bemutatkozás, köszönés stb.) modellállása Alapvetően fontos a szakmai team feladatra történő ráhangolása, felkészítése, folyamatos tanácsadással, pedagógiai konzultációval (szupervízióval) való segítése. Kapjon segítséget az intézmény a helyi sajátosságokhoz igazított program kidolgozásához. A team lehetőség szerint álljon a tanító-oktató pedagógusokon kívül gyakorlati foglalkozást szervező,
67
kreatív szakoktatóból és a pedagógiai munkát segítő pszichopedagógusból, szociálpedagógusból). Legyen lehetőség pszichológus és logopédus bevonására.
szociális
munkásból
(vagy
A munka az egészséghatárokon belül (edukáció, prevenció, szupportív, korrigálósegítő feladatszinteken) maradjon, és ne terjedjen ki (testi, lelki, szociális) betegségszintű zavarokra. A csoportos vagy egyéni fejlesztő munka csak jól együttműködő, egymás szaknyelvére rátanult, döntéseket közösen kialakító teamben lehet eredményes, függetlenül attól, hogy ki a vezetője az adott tevékenységnek. Mivel a programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósításához nincs önálló órakeret, ezért a belépő és záró állapotfelmérésen kívül a felzárkóztató team önálló döntése alapján a helyi igények szerint biztosítson időkeretet a személyiségfejlesztéshez (pl. osztályfőnöki óra, művészetek, kommunikáció, szakmai előkészítés keretében stb.). A személyiségfejlesztéshez részletes szakmai segédanyagot (Személyiségfejlődési dokumentum, Módszertani segédanyag, Munkaszintek és tevékenységi formák…) a kerettantervhez kiadott útmutató tartalmaz.
3. Szintre hozó modul Felzárkóztató helyi tanterv a 9–10. évfolyamhoz Célok és feladatok A szintre hozó modul célja azoknak a felzárkóztató programba belépő tanulóknak, akik nem rendelkeznek az írás-olvasás-számolás, valamint a verbális kommunikáció olyan elemi képességeivel, amelyek alkalmassá tennék őket a felzárkóztatási programban való eredményes részvételre, ezeknek megalapozása, kialakítása. E cél eléréséhez az iskolai tanulmányok során már valamilyen mértékben kifejlesztett, de elhalványult képességek felelevenítése, kibontakoztatása és megerősítése szükséges. A szintre hozás feladata tehát az írásolvasás- számolás és a verbális kommunikáció legalapvetőbb tevékenységformáinak begyakoroltatása. Tantárgyi rendszer A szintre hozó program a magyar nyelv, irodalom és kommunikáció, valamint a matematika műveltségi területek keretében, ezek tartalmához és kifejtéséhez csatlakozik. Azoknak a tanulóknak szükséges a szintre hozást biztosítani, akiknél a felzárkóztató programba való belépéskor – tudásuk felmérése alapján – az iskola ezt szükségesnek ítéli. A szintre hozáshoz az iskola által meghatározott órakeretek az óraterv szabadon tervezhető sávjában állnak rendelkezésre. Magyar nyelv, irodalom és kommunikáció, Célok és feladatok Az írás-olvasás, valamint a verbális kommunikáció eszköztudásának, elemi szintű használatának biztosítása, a már kifejlesztett, de elhalványult képességek felelevenítése útján. Ennek megfelelően a folyamatos írás, helyesírás készségének korrekciója, az írás és az értő olvasás, valamint a mindennapi beszéd önkifejező eszközként történő használatának kifejlesztése. Fejlesztési követelmények A tanuló ismerje a magyar ábécé kis- és nagybetűit, kapcsolódási variációit, legyen képes az automatizált írásmozgást folyamatos másolásnál és diktáláskor alkalmazni. Tartsa be a helyesírás köznyelvi normáit, tudja önmaga helyesírási hibáit javítani. Érthetően tudjon egyszerű közléseket – egyszerű és összetett mondatokat – írásban megfogalmazni. Tudja használni a Magyar helyesírás szabályai című segédletet. Legyen képes működtetni az olvasás lépéseit, értő olvasást a szöveg tartalmának megértéséhez, legyen képes a szövegelemzés néhány alapvető eljárásának önálló elvégzésére: a téma megállapítására, a lényeg 68
kiemelésére, az időrendek és az ok-okozati kapcsolatok felismerésére. Alkalmazza a helyes köznyelvi kiejtést a mindennapi beszédben, tudja gondolatait, mondanivalóját szóban egyszerűen, érthetően megfogalmazni. Tudjon kérdéseket fogalmazni és kérdésekre érthetően válaszolni. Belépő tevékenységformák Gyakoroltatás A kis- és nagybetűk kapcsolódási variációinak, a folyamatos másolás és diktálás írásmozgásainak gyakoroltatása a helyesírás szabályainak alkalmazásával. A hangos olvasás és a néma olvasás gyakoroltatása, szövegelemzések. Az olvasás és írás gyakorlótémáira, valamint a mindennapi kultúra közérdekű témáira épített beszélgetések és szituációs gyakorlatok. TÉMAKÖRÖK Írás
Olvasás
Kommunikáció
TARTALMAK A magyar ábécé betűinek csoportosítása tulajdonságok szerint, sorrendiségük megtanulása. Az írástechnika fejlesztése betűk, szavak, szókapcsolatok írásával. A helyesírás gyakorlása: kis- és nagybetűk, múlt idő, tárgyeset, j és ly, kettős mássalhangzók és a szavak elválasztása. Szövegírás, másolás, tollbamondás és emlékezetből írás (fogalmazás). A magyar ábécé kis- és nagybetűinek felismerése nyomtatott és kézírásos formában. Az összeolvasás technikája. Szótagoló és folyamatos olvasás. Az olvasott téma megértése és saját szavakkal történő visszaadása, a lényeg kiemelése, ok-okozati kapcsolatok felismerése. A helyes kiejtés (artikuláció, hangkapcsolatok). A szókincs bővítése. Páros és csoportos kommunikáció (kérdések, válaszok). Szóbeli közlésből információ kiemelése.
A továbbhaladás feltételei A szintre hozást végző pedagógus megítélése szerint a tanulók egyénenként alkalmassá válnak arra, hogy a felzárkóztató programba eredményesen bekapcsolódjanak. Ismerik a magyar ábécé kisés nagybetűit, kapcsolódási variációit, képesek az automatizált írásmozgást a folyamatos másolásnál és diktáláskor alkalmazni, betartják a helyesírás köznyelvi normáit. Alkalmazni tudják a néma és értő olvasást a szövegek tartalmának megértéséhez. Mondanivalójukat a mindennapi beszédben érthető formában tudják megfogalmazni. Matematika Célok és feladatok Célunk a megismerő képességek és szokások alakítása, fejlesztése, alapvető matematikai ismeretek, készségek kimunkálása, a matematikatanulás iránti pozitív attitűd kialakítása. Feladatunk a tapasztalatból kiinduló tanulás megszervezése, az induktív módszerek alkalmazása, az egyre tudatosabb megfigyelésre nevelés, az észrevételek érthető, kulturált közlésének kialakítása, a kérdezésre való ránevelés. Fejlesztési követelmények Gazdag valóságtartalmú számfogalom kiépítése mellett (a természetes számok körében legalább ezres számkörben) a tízes számrendszer megértetése, biztonságosan alkalmazható műveletfogalmak kimunkálása, elfogadhatóan működő számolási készség kialakítása, térbeli tájékozottság fejlesztése, geometriai ismeretek alapozása, helyes szemlélet kialakítása a valóságról, kapcsolatokról. A gondolkodás fejlesztésében az egyszerű konkrét helyzetekhez, tevékenységekhez kötött gondolkodás kialakítása és tudatos fejlesztése vezethet a logikus, problémamegoldó gondolkodás csíráinak kialakulásához. Az érzékelés finomításának, a figyelem összpontosításának, tartósságának, tudatosodásának fejlesztése, a tapasztalatszerzés egyre önállóbb megtervezésének és végrehajtásának fejlesztése, az igazság megítélése 69
iránti igény, az ellenőrzés (önellenőrzés) iránti igény kialakítása és fejlesztése szintén alapvetően fontos feladat. Belépő tevékenységformák A legegyszerűbb kommunikációs kapcsolat kialakítása. Változatos és színes konkrét tevékenységekhez kapcsolódó gondolatok, információk, kérdések egyszerű, de érthető továbbítása egymás felé. Ismétlés, gyakorlás: számok írása-olvasása, ábrák készítése, szerkesztő- és mérőeszközökkel való ismerkedés. Koncentrálást segítő érdekes matematikai játékok alkalmazása, történetek elmondása. Pozitív motiváció kialakítása, megfelelő önbizalom kiépítése (biztatás, dicséretek; a tanulás és a munkába állás esélye, előmenetel kapcsolata; pozitív jövőkép kialakítása). A számfogalom alakítása különböző, véges (kis elemszámú) halmazok számosságához, konkrét mérések végrehajtásához kapcsolva. Tájékozódás (séta) a számegyenesen, számlálás. A négy alapművelet biztonságos megalapozása és összefüggéseiben való kimunkálása tevékenységgel, egyszerű (kirakható) esetekben szóban (fejben) és írásban. Egyszerű geometriai modellekkel való ismerkedés, különböző geometriai alakzatok tulajdonságainak felfedezése, megnevezése. Egyszerű mérések elvégzése (összehasonlítások) testmodelleken, síkidomokon. Matematikai játékok (pl. egyszerű számlétra [nyerőstratégia]), sorozatok folytatása, területek lefedése, átdarabolása, valószínűségi játékok [pl. kockadobálás], kombinatorikai feladatok (pl. három színből hány különböző zászló [trikolor] készíthető?). Önálló ismeretszerzési lehetőségek bemutatása: könyvek, könyvtár, elektronikus lehetőségek. TÉMAKÖRÖK Alapvető kommunikáció kialakítása
Számfogalom
Műveletek
Geometriai alakzatok, mérések
Érdekes játékok (A matematika többi témakörének
TARTALMAK Ismerkedés a tanulók matematikai felkészültségével, hiányosságok felmérése egyszerű, jól tervezett tevékenységek segítségével. (Pl.: a 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 számjegyeket tartalmazó kártyák segítségével számkirakások, legkisebb, legnagyobb egyjegyű, kétjegyű, két különböző kártyából az összes lehetőség stb. Testmodellek kézbevétele, vizsgálata, mérése. Nyerőstratégiák egyszerű esetekben stb.) A természetes számok körében legalább ezerig. Számok írása, olvasása. A tízes számrendszer. Alaki érték, helyi érték, valódi érték. Számegyenes, számok helye a számegyenesen. Egész, tízes (százas) számszomszédok. Két szám összehasonlítása, háromnégy szám sorba rendezése nagyság szerint. A négy alapművelet pozitív egészek körében. Összeadás, kivonás, műveleti tulajdonságok, kapcsolatok. Szorzótábla. Szorzás, osztás, műveleti tulajdonságok, kapcsolatok. 0 és 1 szerepe az alapműveletek esetében. Műveleti sorrend, zárójel szerepe. Szóbeli (fejben) és írásbeli számolási eljárások gyakorlása. Legfeljebb két műveletre építő egyszerű szöveges feladatok. Ismerkedés különböző geometriai alakzatokkal (testek, sokszögek), tulajdonságaik észrevétele, megfogalmazása. Szétválogatások, csoportosítások egy-két tulajdonság alapján. Testmodellek, különböző valóságos tárgyak méreteinek összehasonlítása egy választott és egy-egy szabvány mértékegységgel (hosszúság, terület, tömeg, űrtartalom, térfogat). Idő egységei, az idő mérése (az óra). Konstruálások adott feltétel mellett. Rajzolás körzővel, vonalzóval. Például az alábbi témákhoz kapcsolódóan: Derékszögű koordinátarendszer. (Pl. Hol van az eldugott ékszer? A kérdésre igen vagy nem a válasz,
70
érintése, előrevetítés)
Ismerkedés a természetben, épített környezetben, a művészeti alkotásokban található szimmetriákkal
közben a lehetséges területet besatírozzák.) Adatok gyűjtése, rendezése, ábrázolás oszlopdiagramon Sorozatok geometriai alakzatokból (sorminták), számokból (szabályokat keresni, folytatni; szabályokhoz felépíteni a sorozatokat). Egyszerű nyerőstratégiák (négyzethálón stb. játszva). Kockadobálós kísérletek. Számolások zsebszámológéppel. Például: falevelek, lepkék, különböző termések, szép épületek, díszítőelemek, festmények, zene szimmetriái, ismétlődései, érdekességei.
A továbbhaladás feltételei A tanulók a legelemibb kommunikációs készség, számfogalom, műveletfogalom, geometriai szemlélet birtokában vannak. Megfelelő a motiváltságuk a tanulást illetően. Képesek 45 percen át figyelni, egy-egy jellel, mondattal emlékeztetni tudják magukat a hallottakra. Tudnak a tanultakkal kapcsolatban kérdezni. Képesek számokat (például háromjegyűeket) helyesen kiolvasni, leírni diktálás után, azokkal egyszerű szóbeli és írásbeli műveleteket elvégezni. A zsebszámológépet egyszerű esetekben (segítséggel) használni tudják. Szóbeli utasításra képesek lerajzolni a tulajdonságaival megadott egyszerű alakzatot. Kézbe adott modelleken észrevesznek és megfogalmaznak egy-két tanult tulajdonságot. Képesek körzővel és vonalzóval megrajzolni egy-egy nagyon egyszerű alakzatot. Vonalzóval képesek egy négyzet, téglalap, kör, kocka, téglatest egy-egy adatát megmérni. Magyar nyelv és irodalom, kommunikáció 10. évfolyam: az éves óraszám: 111, 9–10. évfolyam : az éves óraszám: 148 és 74 Célok és feladatok A hátrányos helyzet egyik oka sok esetben a család által átörökített kultúra és az intézményes kultúraközvetítő, azaz a hagyományos iskola által tanított kultúra különbözősége. Ez az inkongruencia a hatékony tanulás egyik legfőbb akadálya. A hátrányos helyzet másik oka a nem megfelelő tanítás és készségfejlesztés: ezeknek a tanulóknak apróbb lépésekre lebontott tanításra, valamint alaposabb és hosszabb készségfejlesztésre lett volna szükségük. A felzárkóztató oktatás eredményességéhez tehát az szükséges, hogy a tanulási-tanítási folyamat a tanulócsoport kultúrájának struktúrájához igazodjék, továbbá a tudás- és képességbeli hiányosságok felderítésén alapuljon. A tanítás gyakorlata – a tanulók életében megjelenő kulturális részterületekre alapozva – a megértés és az élményszerzés színvonalának fejlesztését tekinti irányadónak: egyrészt hangsúlyt fektet a tömegkultúra és a hétköznapi kultúra jelenségeire, valamint az etnikai rétegek kulturális sajátosságaira is, másrészt pedig felébreszti az értékek iránti igényt. A felzárkóztató foglalkozást igénylő tanulók esetében szinte minden esetben kimutatható a zenei, a képi és a mozgásos agyi funkciók dominanciája, ugyanakkor a beszéd, az írás, az olvasás, a számolás és a logikus gondolkodás készsége fejletlenebb. Ez a pszicholingvisztikai tény is oka az iskolai kudarcoknak. Az iskolai kritériumok ugyanis egyoldalúan ez utóbbi funkciók fejlesztését hangsúlyozzák, s az oktatás egészében elhanyagolják az érzelmekhez jobban kapcsolódó (képi, zenei) képességek szerepét. Mivel a felzárkóztató képzésnek alapelve a tanulók meglévő képességeihez való alkalmazkodás, a nyelvi képzés területén a képi, a zenei és a mozgásos képességekből kiinduló verbális fejlesztést ajánlatos megvalósítani s ezáltal közelebb vinni a tanulókhoz az elvontabb képességeket. A képzés feladata tehát, hogy hidakat teremtsen a már meglévő és a kialakítandó különböző típusú képességek között, s ezen kapcsolatteremtés segítségével javítsa az iskolai elvárások által előírt normák teljesítését. Ezt a feladatot az integrált módszerű tanítással és fejlesztéssel lehet megoldani. Ezért a felzárkóztató oktatás legfőbb módszere az integráció. Az integrált módszerű tanítás több síkon is megvalósulhat. Jelenti egyrészt a képi-zeneimozgásos és a nyelvi-logikai képességek összekapcsolását. Jelenti másrészt azt, hogy az anyanyelvi képességek fejlesztéséhez minden tantárgynak 71
hozzá kell járulnia: ezért jelenhet meg a tantervben különböző tantárgyak közt azonos vagy hasonló tananyagtartalom vagy fejlesztési követelmény, s ezáltal a nyelvi fejlesztés megerősítést kaphat a többi tantárgytól is (ugyanakkor a többi tantárgy is nyer: hiszen a megértés mindenütt a nyelvi megértésen múlik). Jelenti harmadrészt az anyanyelvi képzés egyes részterületeinek – beszéd, olvasás, írás, nyelvtan stb. – integrált tanítását. S jelenti negyedrészt a tanítási-fejlesztési módszerek gondos megválasztását: minden anyanyelvi részterületet olyan módon kell tanítani, hogy az a többi részterület fejlesztését is segítse; úgy kell például az olvasástechnikát fejleszteni, hogy az a kiejtést és a helyesírást is fejlessze. A felzárkóztató programban részt vevő tanulók között minden bizonnyal sokan vannak kétnyelvűek és/vagy kettősnyelvűek (olyanok akik két nyelvváltozatot – egy regionális köznyelvet/ nyelvjárást és köznyelvet – beszélnek). Az is előfordulhat, hogy kétnyelvűségük kevertnyelvűség vagy félnyelvűség, vagyis egyik vagy mindkét nyelvüket tökéletlenül beszélik. Ezzel a szociolingvisztikai ténnyel számolni kell, mert problémaként jelentkezik mind a beszéd mind a helyesírás tanításában. Ilyen esetekben a kontrasztív szemlélet segít, s ez is külön feladatot jelent a tanárnak. A kommunikatív szemléletű nyelvoktatás alkalmas arra, hogy a gátolt kapcsolatteremtő képességet felszabadítsa, illetve az agresszív nyelvi mintákat csökkentse. Ez azt jelenti, hogy teret kell adni a beszélgetésen alapuló tanításnak, s a tanár beszédének és magatartásának feszültségoldónak, kapcsolatteremtőnek, egyszóval mintának kell lennie.
Fejlesztési követelmények Kulturált nyelvi magatartás és személyiségfejlesztés A program nevelési céljait a személyiségfejlesztés határozza meg. Ez a fejlesztési követelményben is megjelenik: a konfliktusok megoldására való törekvés, az együttműködési képesség (kooperativitás), az igazságkeresés, a kommunikatív aktivitás, a kritikusság és önkritikusság, az önérzet, az empátia, a személyesség, az önkifejezési igény, a tolerancia alapvető személyiségjegyek, ezért fejlesztésüknek alapvető jelentősége van. A fenti fejlesztési területek alapfeltétele azonban a megfelelő háttér megteremtése. A felzárkóztató program végső célja a tanulók szakmaszerzési lehetőségének megteremtése, ehhez azonban alapvetően a tanulási és nyelvi képességek fejlesztése szükséges. E cél elérése érdekében az ismeretközlő, elméleti képzés helyére a nyelv eszközjellegéből adódó gyakorlatias tudást kell helyezni, a tevékenységben kifejeződő készség fejlesztésén van tehát a hangsúly. A hátrányos helyzet egyik alapvető oka a valódi és a funkcionális analfabetizmus, vagyis az alapvető olvasási-írási-számolási képességek kialakulatlansága, illetőleg működésképtelensége (a funkcionális analfabéta megtanult olvasni-írni-számolni, de képességeit nem használja, s fokozatosan elfelejti). Éppen ezért az olvasás-írás megtanítása, illetőleg korrekciója fontos feladat, mivel az általános lemaradás szinte kivétel nélkül az elemi ismeretszerzés képességének hiányosságaiból adódik. Fontos a diagnózisra épülő korrekció: vagyis ki kell deríteni a hierarchikus készségrendszer hiányzó elemeit, s pótolni kell őket. A hátrányos helyzetű tanulók esetében a tanulásirányító és a tanuló között létrejövő új típusú kapcsolat a taníthatóság feltétele. Az ehhez a pedagógiai feladathoz szükséges tanárszemélyiség alapvonása a közvetlenség, a türelem és az empátia. A fejlesztést vállaló tanárnak ezenkívül tájékozódnia kell a szakirodalomban, kétségkívül meg kell ismerkednie az alsóbb iskolafokok tanítási módszereivel. Beszélgetés – olvasás – írás A magyar nyelv tanításában a beszédfejlesztés, az olvasás és az írás – komplex kommunikációs tevékenységgé szerveződik. A magyar nyelvi képzésnek az alapja a verbális funkciók fejlesztése, tudva és figyelembe véve azt a tényt, hogy a szóbeli képességek fejlesztése nem választható el a társas kapcsolatok világától. Így a nyelv elsajátításának szituatív természete révén az emberi kapcsolatok alakításának képessége, a szituációk felismerése, az önértékelés növelése szükségszerűen összekapcsolódik az empátia fejlesztésével. A magyar nyelv tantárgy fejleszti a szóbeli kommunikációs képességeket, azaz segíti a résztvevőket a mindennapi közléshelyzetekhez alkalmazkodó szövegalkotásban, gyakoroltatja a kétszemélyes, a kisközösségi és a társadalmi, szélesebb hatókörű szerephelyzeteket, növeli az önbizalmat, a konfliktust feloldó és a problémamegoldó képességeket. Az írásbeli kommunikációs képesség fejlesztése is szükséges, hiszen az alapvető tanulási képességek az íráskészség fejlettségétől is függenek. Ezért szükséges, 72
hogy a tanulók eljussanak az önálló írásbeli szövegalkotás elemi szintjéhez, s a közéleti írásbeliség alapjait is elsajátítsák. A szakiskolai követelményekhez igazodó tartalmakat egy alfabetizáló, írásjavító felzárkóztatás előzi meg, így ez esetben az írástechnikai alapismereteket tudottnak tekinthetjük, de a további gyakorlásra kétségkívül szükség van. Szövegértés – szövegalkotás -- kommunikáció Lényeges elem a fejlesztő programban annak tudatosítása, hogy a beszéd- és íráskultúra a társas és társadalmi megértést szolgálja. A másik ember megértését és az önkifejezést elősegítő kommunikáció a ma emberének elengedhetetlen szükséglete. A képzés hangsúlyt fektet a tanulók kommunikációs kompetenciájának fejlesztésére, azaz a sikeres kommunikáció feltételeinek megismertetésére, elemző-értékelő készségük, képességük, kommunikációs kultúrájuk, normaismeretük fejlesztésére, a társadalmi és a beszédbeli normáknak megfelelő vitatkozás elsajátíttatására. Emellett a nyelvi képzésbe külön modulként épül be a tömegkommunikáció, amelynek célja a tudatosabb médiahasználat elősegítése. Ezen belül lényegesnek tartjuk az egyes médiumok sajátosságainak, a leggyakrabban előforduló műfajcsoportok (közlő, befolyásoló, kapcsolatápoló, kulturális) jellemzőinek megismertetését és néhány jellemző műfajnak megfelelő szövegalkotás tanítását. Fontosnak tartjuk továbbá az ésszerű médiahasználat szokásainak kialakítását, fejlesztését.
Belépő tevékenységformák Olvasás A kellő tempójú hangos olvasás kialakítása különböző olvasástechnikák segítségével (szótagolvasás, szavak és nagyobb összetartozó egységek olvasása, hangsúlyos olvasás). A hangos olvasásra szükség van, elsősorban a hibák észrevétele és javítása céljából. A néma olvasás fejlesztése (követő olvasással, feladatmegoldásokkal). A hallás utáni megértés készségének növelése (a nyelvi tudatosság fejlesztése; a hallottak megbeszélése, esetleg jegyzetelése; tollbamondások íratása). A mindennapi élet jeleinek, jelenségeinek „olvasása”. Az elolvasott szövegek elemi szintű reprodukálása szóban és írásban. Az esetleges olvasási problémák okainak kiderítése, az olvasástechnika megtanítása és fejlesztése. Az olvasás motiválása, az olvasás megszerettetése. Írás Olvasható íráskép kialakítása, annak tudatosítása, hogy az írás megformálásával a személyiség is alakítható. A betűtévesztések, a betűkihagyások és betűcserék korrigálása. A helyesírás alapelveinek készségszintű alkalmazása. A szöveg megalkotásának és elrendezésének gyakorlása számítógép alkalmazásával is. Kommunikáció és tömegkommunikáció Beszédtechnikai gyakorlatok. Az esetleges kétnyelvűség és kettősnyelvűség felhasználása az önkifejezés fejlesztésében. A nyelv szituatív természetének tudatosítása, a beszédhelyzet felismerése, ennek megfelelő szövegalkotás. A fejlesztés során a játékos tanulási formák, helyzetgyakorlatok alkalmazása. A beszéd fejlesztése a nyelv zenei és képi sajátosságainak felhasználásával. Szókincsfejlesztő gyakorlatok, a használt szóállomány terjedelmének kitágítása, tartalmának pontosítása, játékos mondatátalakítások. A társadalmi érintkezési formák hétköznapi szintjén megjelenő kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó nyelvi formák gyakoroltatása. 73
A hétköznapi kultúra színtereinek, a tömegkommunikáció megfelelő nyelvi sajátosságainak (a hatáskeltés és befolyásolás eszközeinek) bemutatása és rendszerezése. A társadalmi érintkezés normáihoz való alkalmazkodás igényének és képességének kialakítása, amely szervesen összekapcsolódhat az etnikai neveléssel. A kétkultúrájú tanulókban e sajátos helyzet értékeinek felmutatásával, a nyelvi párhuzamok tanításával a tudás iránti igény felkeltése. A tömeg- és személyközi kommunikáció integrált tanítása. Egy-egy konkrét tömegkommunikációs jelenség (cikk, műsor, reklám, információs szöveg stb.) elemzése. A valóságos, képzelt, illetve a médiában megjelenített kommunikációs aktusok, problémák, konfliktusok elemzése, összehasonlítása és értékelése. A tanulók életéből merített, konfliktusok megoldását segítő helyzetgyakorlatok. Kulturált nyelvi magatartás Különböző beszédhelyzetek vizsgálata az írott és az elektronikus tömegkommunikációban. A kapcsolatfelvétel, az érdeklődés, a hírcsere, az érvelés stíluseszközeinek alkalmazása. Társalgási fordulatok gyűjtése és alkalmazása.
Szövegalkotás Hivatalos írásbeli műfajok gyakorlása és elsajátítása (pl. önéletrajz, kérvény, pályázat, hirdetés). A különböző szövegtípusok (pl. ábrázoló, érvelő, kommunikatív kapcsolatokat ápoló szövegtípusok) elemzése és értelmezése. A tanuló egyéni gondolkodási ritmusát és érzelmi készenlétét figyelembe vevő differenciált tevékenységi formák alkalmazása a program megvalósításának elengedhetetlen feltétele. TÉMAKÖRÖK Írás
Olvasás
TARTALMAK A betűismereti hiányosságok felderítése, az írástechnikai problémák feltárása és javítása (betűalakítás és -kapcsolás). A szerialitás (egymásutániság) fejlesztése, a szavak hangokra bontásának gyakorlása; a szavak pontos, betűkihagyás nélküli leírása. Az írás fejlődése: képírás, fogalomírás, hangjelölő betűírás; érdekességek az írás történetéből. A számítógépen való írás, az internetezés sajátosságai. Betűtípusok, a betűtípusok a jelentés szolgálatában. Az íráskép, önismeret és íráskép. A kiejtés szerinti írásmód a szavakban és a toldalékokban, a hangok jelentés megkülönböztető szerepe; a regionális és a nyelvjárási kiejtés összehasonlítása a köznyelvivel, a köznyelvi kiejtéstől eltérő esetek különleges kezelése (ilyenkor a kiejtés elve alá tartozó eseteket a hagyomány elve alapján kell tanítani, vagy a kiejtést kell a köznyelvi kiejtéshez közelíteni). A szóelemző írásmód: a szavak toldalékos alakjainak leírása (szótagolással és/vagy szóelemzéssel). A hagyományos írásmód: nevek, a [j] hang kétféle jelölése. A mondatfajták helyesírása (mondatkezdés és -zárás, a központozás alapesetei). A helyesírás tanulása és gyakorlása a számítógép segítségével (HUNOR program). A figyelem, az emlékezet és az analizálóképesség (a nyelvi tudatosság) fejlesztése. Az olvasástechnika fejlesztése: a szavak pontos dekódolása (ha szükséges, szótagolvasással), a hangsúlyos olvasás fejlesztése (a
74
Beszéd
Szövegértés, szövegalkotás
kiejtési gyakorlatokkal összekapcsolva), nagyobb szövegegységek hangos és értelmező olvasása (elemzéssel egybekapcsolva). A néma olvasás fejlesztése a némaolvasási technikák változatos alkalmazásával (követő olvasással, feladatmegoldással stb.). A szókincs bővítése és a szójelentés pontosítása változatos technikák alkalmazásával, különös tekintettel a szakszókincsre. Az értelmező, a kritikai és a kreatív olvasás fejlesztése szövegtani és pragmatikai ismeretek segítségével, beszélgetéssel, hangos olvasási és némaolvasási technikák alkalmazásával. Folyamatolvasás előremondások, véleményalkotás, értékelés és vita alkalmazásával, kérdések megalkotásával. A tanár felolvasásainak aktív, figyelmes követése, befogadása. Bevezetés az irodalom olvasásába, elsősorban a metaforikus nyelv magyarázatával és érzelmi hatásának kihasználásával. Szemelvények, rövid művek egyéni feldolgozása. Nem nyelvi jelek olvasása, térképolvasás, grafikonok, ábrák olvasása. A könyvtár: a betűrend alkalmazása a katalógus használatakor, segédkönyvek, szótárak, lexikonok olvasása, használata. A helyesírási szabályzat, a helyesírási szótárak és egyéb nyelvtani segédletek ismerete és alkalmazása. Böngészés folyóiratokban, könyvekben. A számítógépes anyagok olvasása (Interaktív magyar nyelvtan, HUNOR helyesírási program stb.). Beszédtechnika: légzés- és ritmusgyakorlatok, artikulációs gyakorlatok. A köznyelvi, a regionális és a tájnyelvi kiejtés különbségeinek megbeszélése, a regionális ejtés megtartása, az esetleges kettősnyelvűség (diglosszia) támogatása és fejlesztése. A kétnyelvűségből (bilingvizmus) adódó sajátosságok megbeszélése, az esetleges kevertnyelvűség és félnyelvűség tudatosítása, fejlesztéssel való megszüntetése. Hangsúly, hanglejtés, tempó, szünet, hangfekvés, hangszín és junktúra (határjegy) a szövegben (a tanár mintájának követésével, előkészített gyakorlatokkal, valamint a Hej, hej, helyes beszéd!, a Beszélni nehéz! műsorok meghallgatásával, feladataik megoldásával). Memoriterek tanulása artikulációs és szövegfonetikai gyakorlatokkal, a megtanulás segítésével (rímek, kulcsszavak, tételmondatok és egyéb támpontok elemzésével). A hangzó szöveg megértése: a diglosszából és a bilingvizmusból adódó sajátosságok felismerése, az argó és a szleng hangzásbeli sajátosságainak felismerése és megítélése, énekelt szövegek megértése, bevezetés a színpadi művek megértésébe. A beszédgondolkodás (monológ) szövegfajtái és a párbeszédes szövegek (a beszédhelyzet). A referenciális funkció kifejlesztése és gyakorlása: elbeszélő és leíró szövegek megértése, szakszövegek megértése. A kontextusos beszéd (a kidolgozott kód) kialakítása és gyakorlása (a függő beszéd gyakorlása: szövegek elmondása és/vagy leírása harmadik személyben).
75
Kommunikáció
Tömegkommunikáció
A kép és a szöveg összefüggéseinek felfedezése (képes vicclapok, képregények, fényképek, műalkotások, szakkönyvi ábrák és aláírásaik stb.). A szókincs bővítése és a szójelentés pontosítása olvasással, szövegelemzéssel, szótárak böngészésével, valamint változatos eszközökkel (pl. szóalkotás betűkből, szóépítés, szóboncolás vagyis a szó elemeinek felismerése, esetleg a szó eredetének ismertetése, jelentéstani játékok stb.). A fogalmazásírás lépéseinek megtanítása (retorikai alapismeretek): a téma feltalálása, az anyaggyűjtés, az elrendezés, a kidolgozás. A vázlatkészítés megtanítása és gyakorlása. A szöveg technikai elrendezése: beljebb kezdések, szóközök, margó; a szöveg elrendezése a számítógép segítségével. Az alapvető szövegfajták írásának megtanítása (az elbeszélés, a leírás, a jellemzés, a levél és az önéletrajz). Néhány hivatalos irat (pl. hivatalos levél, kérvény, panaszkönyvi bejegyzés, hirdetés) szerkesztésének, nyomtatványok, űrlapok és kérdőívek kitöltésének megtanítása; szerkesztési ismeretek (a megszólítás, a keltezés és az aláírás, mondatsablonok), stilisztikai ismeretek, udvariassági formák. Fogalmazástechnikai gyakorlatok: bevezetések és befejezések írása, hiányos szövegek kiegészítése, tagolás megoldása stb. Kisebb beszédek megírása, megtanulása és elmondása: pohárköszöntő, születésnapi köszöntő stb. Rögtönzések tanítása: hozzászólás, felszólalás, megbeszélés, vita. Jel és jelentés, az információ és üzenet. A kommunikáció feltételei. A kommunikációs helyzet elemei (térbeli, időbeli és a partnerek közötti viszonyok, szerepek). A nyelvi és a nem nyelvi kommunikáció (a tekintet, az arckifejezés, a mozdulat; a megjelenés, a testtartás, a tér és az idő szabályozása, a hangjelek). A hivatalos és közéleti kommunikáció színtereiben előforduló beszédhelyzeteknek megfelelő szövegek alkotása. A beszélő szándéka és ennek kifejezése (az emberi kapcsolatok rejtett dimenziói). A beszédhelyzet: a beszélő és hallgató szerepváltása (némafilmek, filmrészletek idegen nyelven – szituációk alapján ismeretlen szövegre való következtetés). A vita, a nézeteltérés (vita a konfliktuskezelésről). A társalgás elemi formái: társalgási tanácsadó, nyelvi illemtan. Hogyan fejezzünk ki hangulatot? Kedvenc történetek, székely viccek, cigány adomák és elbeszélések. A tömegkommunikációban megjelenő műfajokkal kapcsolatos legfontosabb ismeretek (a közlő, a befolyásoló, a szórakoztató és a kapcsolatápoló műsortípusok). A sajtó: a hírlapok, napilapok, magazinok, évkönyvek eltérő sajátosságai (olvasóközönség, hatókör, a megjelenés gyakorisága stb.). A karikatúra a sajtóban, a humor forrásai. A sajtóban megjelenő szövegműfajok elemzése és alkotása: a sajtófotó, a képregény és az apróhirdetés. A televízióban megjelenő műsortípusok: a híradás, a sorozatok, a talkshaw (a könnyedség kellékei). A televízióban megjelenő reklámok.
76
A rádió: napjaink rádióhallgatási szokásai. A rádióban megjelenő műsortípusok. A rádió, a sajtó és a televízió hatásának összehasonlítása.
A továbbhaladás feltételei Az anyanyelvi képességeket megalapozó értelmes és összefüggő beszéd, jó színvonalú beszédértés. Közepes nehézségű szövegek értelmes hangos olvasása. Közepes nehézségű szövegek elolvasása és megértése, a szöveg értelmezése és vélemény alkotása az olvasottakról, az olvasottak lényegének világos és szabatos megfogalmazása szóban és írásban. Lényegre törő és áttekinthető vázlat készítése. A tanult szövegtípusok megírása a tanult szövegszerkesztési ismeretek alkalmazásával. Elfogadható külsejű és helyesírású fogalmazás készítése. Sikeres szövegtömörítés, szövegkiegészítés, lényegkiemelés. Az alapvető helyesírási esetek ismerete: a szavak betűkihagyás és durva hiba nélküli leírása. Értelmes előadás (felelet vagy egy megírt szöveg előadása). A mindennapi élet kétszemélyes és kisközösségi kommunikációs normáinak megtartása. A tömegkommunikáció néhány jellemző műfajának ismerete. A tantárgy jellege úgy kívánja, hogy a tanulók munkáját a pedagógus szövegesen, konkrét kritériumok alapján, ne osztályzatokkal értékelje. Ezt az értékelési módot a közoktatási törvény is lehetővé teszi.
Irodalom Célok és feladatok A felzárkóztató oktatásban az irodalomtanítás célja egyrészt korrigáló jellegű, amennyiben a beszélt nyelvi és az írásos kommunikációs technikák hiányait pótolja, és ezzel lehetővé teszi az alapműveltség és a szakmai műveltség megteremtését és bővítését. Másrészt elősegítjük, hogy a tanuló a művészet adta élmények révén is képes legyen a megértés szándékával közeledni az emberi érzelmek, kapcsolatok, erkölcsök, cselekedetek, konfliktusok, döntések sokféleségéhez. A közös olvasás, az olvasmányokról folytatott beszélgetések és az elemzések során bátorítjuk, motiváljuk és késztetjük a tanulót érzelmeinek és a különböző értékekről alkotott gondolatainak megfogalmazására. Az irodalmi foglalkozások célja a felzárkóztató oktatásban is az, hogy olvasásra ösztönözzön, és a különféle szövegekkel végzett elemző-értelmező tevékenységekkel fejlesszük a tanuló nyelvi, esztétikai, erkölcsi problémaérzékenységét, érvelő- és ítélőképességét. A pedagógiai tapintat, a tanuló adott értelmi és érzelmi készenlétének elfogadása és a következetes követelés helyes aránya növelheti a tanuló motiváltságát. Az egyéni képességek pozitívumainak hangsúlyozása, a siker, az önkifejezés, az aktív tanulói részvétel értékelése az együttműködés forrása. A tanári megértés révén megközelíthetővé válik a személyiség, fejlődhet a kommunikáció, sikeresebb lehet a kooperáció, s jobb eséllyel valósítható meg a szocializáció is. A tantárgy kettős céljából kiindulva a feldolgozandó irodalmi alkotások kiválasztásakor törekedni kell arra, hogy olvasástechnikai és tartalmi tekintetben mindenkor illeszkedjenek a tanulók képességeihez, ismereteihez és érdeklődéséhez. Fejlesztési követelmények Kulturált nyelvi magatartás Az irodalom eszközeivel a kommunikációs zavarok feltárására alapozva fejlesztendő a beszédkészség, a nyelvi együttműködés képessége, a kommunikációs technikák, a beszéd és írás alaki, gondolati és kifejezési formái. A tanulók szerezzenek megfelelő kommunikációs viselkedési tapasztalatot és gyakorlatot különböző társas helyzetekben. Szövegértés Fejlesztendők a szöveg befogadását lehetővé tevő motivációk, az érdeklődés, a figyelem, az olvasástechnika, valamint a szükséges logikai, gondolati és emlékezeti képességek. Az esztétikai, érzelmi és erkölcsi érzékenység valamint az ítélőképesség fejlesztése 77
Az olvasmányokról való beszélgetés és az elemző tevékenységek során bátorítjuk, motiváljuk és késztetjük a diákot érzelmeinek, képzeteinek, a különböző értékekről és ellentétekről alkotott gondolatainak hiteles megfogalmazására. Fontos feladatnak tekintjük az érzelmi sivárság, beszűkültség megszüntetését, a pozitív érzelmek gazdagítását. Ebben nagy szerepe lehet a változatos és értékes, ugyanakkor a tanulókhoz közel álló szövegek olvasásának. A tanulási képességek fejlesztése Az alapműveltség megszerzéséhez szükséges ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak ismerete és használata (pl. tapasztalatszerzés ismeretek, adatok, információk gyűjtésében, könyv- és könyvtárhasználatban, az információk célszerű felhasználásában). Eligazodás a tanulmányaihoz használt forrásokban (pl. ismerkedés a könyvtárral, lexikonokkal, enciklopédiákkal). Belépő tevékenységformák Különböző műfajú, tematikájú, hangvételű művek olvasása, beszélgetésen alapuló elemzése. Az emberi kapcsolatok cselekedetek, érzelmi viszonyok összetettségének megbeszélése, megvitatása, érvek gyűjtése, ellenérvek mérlegelése. Irodalmi kifejezési módok személyes megtapasztalása, pl. színházi előadás, drámajáték, kifejező előadás, történetmondás, kreatív szövegalkotás. A népszerű irodalom néhány hatáskeltő eszközének elemzése; a „Mit, miért olvasok én; mit és miért olvasnak mások?” kérdésre válaszok keresése. Események, cselekvéssorok, egyszerűbb, rövidebb történetek elmondása. Beszámoló a művek tartalmi és kifejezési dimenzióival kapcsolatos élményekről. Az irodalmi alkotásban megjelenített érdekek, jellemzés, személyiségjegyek, értékek, magatartásmódok, szerepek, csoporthoz, társadalomhoz, illetve normákhoz fűződő viszonyok felismerése. A különböző értékek ütközése, a közöttük való választások és a következmények összefüggéseinek felismerése. Szövegek tartalmi csomópontjainak, lényegüknek kiemelése, illetve meghatározása megadott szempontok alapján. Az olvasási motiváció kialakítása és erősítése a diákok érdeklődésének megfelelő, élettapasztalataikat, problémáikat tükröző alkotások felhasználásával. TÉMAKÖRÖK Szűkebb és tágabb környezetünk az irodalomban (lakóhelyünk, országunk; az évszakok, az állatvilág, a természet védelme) Emberkép és világkép Tájak és népek, a modern élet kihívásai A család és szűkebb közösség, barátok és haverok, példaképek, hősök régen és ma Kötelesség, szabadság, hűség (baráthoz, kedveshez, hitveshez, családhoz, szülőföldhöz, néphez, nemzethez) A közös kommunikáció: az ünnep Érzelmek, vágyak, indulatok Indítékok és következmények, idő és esemény
Konfliktusok, viták, küzdelmek
Furcsa és mulatságos Jelek, jelzések, rejtett jelek Irodalom és film
TARTALMAK Érdekes történetek, elbeszélések, ismeretterjesztő művek és műsorok Mondák, legendák, mesék, bibliai történetek Néprajzi jellegű leírások, szokások, receptek, a mai város és vidék jellegzetességei Érdekes történetek, elbeszélések, anekdoták, költemények és slágerszövegek, televíziós sorozatok, régi mítoszok mai feldolgozásai Történetek, interjúk, pályaképek utazókról, mesteremberekről, felfedezőkről, sportolókról stb. Jeles napok, családi és nemzeti ünnepek, a népek nagy ünnepe: az olimpia Ritmus, kép, kifejezés. A líraiság kifejezőeszközei Helyes és helytelen, sikeres és sikertelen döntések vizsgálata, emberek rendkívüli helyzetekben és a mindennapokban, a tömegkultúra produktumaiban és a szépirodalomban A drámaiság és a dráma világa; az érdekütközések, különböző minőségű és hatású megoldásaik megjelenítése a sajtóban, a tömegkultúrában és a minőségi irodalomban. Konfliktusok, jellemek, szituációk elemzése Ironikus, humoros, szatirikus, groteszk szövegek, drámai jelenetek Irodalmi és más művészeti alkotások jelentésrétegeinek, hatásának beszélgetéseken, elemzéseken alapuló értelmezése Az irodalom és a filmfeldolgozás, filmváltozat
78
Irodalom a könyvtárban
összehasonlítása (pl. a Rómeó és Júlia modern feldolgozásai) Szépirodalmi művek, irodalmi lexikonok, irodalomról szóló információk, elektronikus adathordozók
A továbbhaladás feltétele Az irodalmi művekkel kapcsolatos elemi szövegalkotás szóban és írásban, ügyelve a közlés világosságára és szabatosságára, valamint a rendezett írásra és az elfogadható helyesírásra. A tanult művek szerzőjének, tartalmának, főbb kifejezőeszközeinek ismerete. Matematika 9. évfolyam Az éves óraszám: 148 és 74 Célok és feladatok Az általános iskola alacsonyabb évfolyamait el nem végző fiatalok és felnőttek számára olyan tananyagtartalmat és fejlesztési tevékenységeket igyekeztünk megfogalmazni, amely eredményesen teljesíthető, lehetővé teszi a napi gyakorlati életben való eligazodást, támogatja az egyszerű munkák megfelelő szinten való elvégzését, ugyanakkor megalapozza a sikeres továbbtanulás lehetőségét. A fejlesztés, a tanítás és tanulás minél gyakrabban induljon ki a napi gyakorlati élet egyszerű feladataiból, problémahelyzeteiből, hogy a matematika hasznosságát, az életben való sokrétű alkalmazását szinte. A fejlesztés, a tanítás és tanulás minél gyakrabban induljon ki a napi gyakorlati élet egyszerű feladataiból, problémahelyzeteiből, hogy a matematika hasznosságát, az életben való sokrétű alkalmazását szinte minden órán megtapasztalják a tanulók. Ez hozzájárul a matematika tanulásával kapcsolatos pozitív motiváció kialakításához is. Ne feledjük, hogy ezzel a programmal – talán utoljára – adhatunk esélyt a tanítványainknak a felemelkedéshez! Alapvető célunk a verbális és grafikus kommunikáció kialakítása, fejlesztése, a matematikai gondolkodás kialakítása, a problémamegoldó-képesség fejlesztése. A cél érdekében a matematika tanítását-tanulását alapvetően a tapasztalatszerzésből kiinduló induktív megismerés jellemezze. A fejlesztés során fokozatosan készítsük fel a tanulókat a tudatos megfigyelésre, az észrevételek megfogalmazására, lejegyzésére, s a megszerzett tapasztalatok új helyzetekben való alkalmazására, az önálló tanulásra, gyakorlásra, ismeretszerzésre. Hívjuk fel a figyelmüket az összefüggésekre, az oksági kapcsolatokra, az analógiákra, és ugyanakkor ne feledkezzünk meg a munkavégzéshez szükséges általánosabb képességek (pontosság, rendszeresség, megbízhatóság, ellenőrzés, összevetés a gyakorlattal stb.) fejlesztéséről sem. Az alapozó szakasz feladata, hogy a tanulókat a legelemibb matematikai ismeretek birtoklásához jutassa, s a megfelelően felkészült és motivált tanulókat hozzásegítse a problémamentes továbbtanuláshoz. Az alapozás az alábbi területekhez kapcsolódik: a számfogalom kialakítása és fejlesztése, a műveletfogalom kialakítása és mélyítése, az alapműveletek algoritmusának értő megismertetése, kis számok esetén az alapműveletek sikeres szóbeli és írásbeli elvégzése, a műveleti sorrend megismerése, alkalmazása egyszerű esetekben, kerekítés, becslés megismertetése, a sík- és térszemlélet kialakítása, fejlesztése, gyakorlati mérések végzése, a konkrét mérésekhez kapcsolódó számítások elvégzése, szabvány-mértékegységek megismerése, mennyiségek közötti kapcsolatok vizsgálata, felismerése, egyszerű grafikonok olvasása, készítése, kombinatorikus gondolkodás fejlesztése, halmaz szemlélet, rendszerszemlélet fejlesztése, a valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése, 79
a zsebszámológépek értelmes használata. Fejlesztési követelmények Ne feledjük, hogy bizonyos szempontból sikertelen, különböző okok miatt a tanulás folytatásában akadályoztatott fiatalokat, felnőtteket kell motiválnunk az általános iskola alsóbb évfolyamai tananyagának eredményes elsajátítására. Ez nagy kihívás a tanárnak és a tanulónak egyaránt. Éppen ezért, ne mennyiségi, hanem minőségi fejlesztés legyen a célunk, azaz törekedjünk a differenciálásra, a hatékony egyéni fejlesztések megvalósítására. A tantárgy tanítása során legfontosabb fejlesztési követelményeink: a kommunikáció, ezen belül különösen az értő-elemző olvasás fejlesztése, az anyanyelv és szaknyelv megfelelő pontosságú használata, rendezett írásbeli munka, értelmes szóbeli megfogalmazás, számjegyek, számok, matematikai jelek pontos leírása, olvasása, a matematikai szemlélet kialakítása és fejlesztése, a matematikai fogalmak kialakítása, alkalmazása, számolási készség fejlesztése, műveletvégzés fejlesztése, kellő pontosságú becslés kialakítása, jártasság a logikus gondolkodásban, a nyelv logikai elemeinek (pl.: „és”, „vagy”, „nem”) megismerése, helyes használata, összefüggéslátás fejlesztése, modellalkotóképesség fejlesztése, egyszerű állítások igaz-hamis voltának eldöntése, csoportosítások, osztályozások, sorbarendezések, kiválasztások, szabályszerűségek észrevétele, elemi algoritmusok alkalmazása, helyes tanulási szokások kialakítása. Belépő tevékenységformák Elemi kommunikáció kialakítása Tárgyi tevékenységekhez, rajzos megjelenítésekhez kapcsolódó egyszerű szövegek megfogalmazása. Szóbeli utasítás megértésének ellenőrzése az utasításra adott cselekvéses és/vagy szóbeli, írásbeli válasszal (pl.: szétválogatás, csoportosítás, számok, műveletek). A nyelv logikai elemeinek megértése, helyes használata. A legalapvetőbb matematikai ismeretek és készségek alapozása Gazdag valóságtartalmú természetes számfogalom milliós számkörben, mely tovább építhető, bővíthető a tízes számrendszer megértésére támaszkodva. Az egész számok és racionális számok tapasztalati alapozása. Biztonságosan alkalmazható műveletfogalmak és erre megfelelően felépített, jól működő számolási készségek kialakítása (fejszámolás, írásbeli eljárások, zsebszámológépek használata). Helyes műveleti sorrend. Kerekítés, becslés. A mindennapok elemi problémáihoz kapcsolódóan a térbeli- és síkbeli tájékozottság fejlesztése (pl.: formalátás, méretek, irányok, mozgás, mozgatás), a legalapvetőbb geometriai ismeretek alapozása és alkalmazása. Modellértő és alkotó képesség fejlesztése. Egyszerű kapcsolatok ábrázolása számegyenesen, koordinátarendszerben. Szabályszerűségek észrevétele, feltételkövetés. Kombinatorikus gondolkodás alapozása, a logikai gondolkodás előkészítése lehetőleg tárgyi tevékenységekhez kapcsolva. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak szemléltetése A szám- és műveletfogalom tapasztalati úton történő alakítása kapcsolódjon a tanulók hétköznapi gyakorlati életviteléhez (pl.: árak, bevásárlás, menetrend, sebesség stb.). 80
Az eredmények becslése, ellenőrzése, összevetése a valósággal legyen rendszeres. Az eredményért való felelősségvállalás fejlesztése folyamatosan történjék. Megfigyelőképesség fejlesztése konkrét tevékenység útján: adatok gyűjtése, lejegyzése (pl.: mérési adatok, egyszerű statisztikai adatok, különböző valószínűségi problémákhoz kapcsolódó adatok (pl.: játék totó, játék lottó, sportversenyek, nyerési esélyek). A feljegyzett információk olvasása, értelmezése, közöttük összefüggések felismerése, kifejezése rajzban, szóban, matematikai jelekkel a fokozatosságot figyelembe véve történjen. Milyen adatok szükségesek egy lakásfelújítás, egy terület veteményekkel való beültetése stb. esetén? Mérés, mértékek, szabványmértékegységek, nagyítás és kicsinyítés stb. gyakorlati problémákban való megjelenése, szerepe, jelentősége. Konkrét esetekben a lehetőségek felmérése, rendszerezése és a számunkra megfelelők kiválasztása. Egyszerű következtetések megfogalmazása. A témakörök és tartalmak négy nagy modulba, fő témakörbe rendezhetők. Ezek a következők: Számtan, algebra; Függvények, sorozatok; Geometria, mérés; Valószínűség (kombinatorika), statisztika. A tartalmak résztémáinak megfogalmazása, mennyisége a várható legkevésbé felkészült tanulókhoz igazodik, éppen ezért a feldolgozás tempója az éppen aktuális csoport felkészültségének, motiváltságának lesz a függvénye. Nem biztos, hogy minden csoportban, minden tanulónak szüksége lesz az alábbiakban ismertetett tartalmi részletezés minden elemének alapos megtanítására, hiszen előfordulhat, hogy egy-egy résztémában megfelelő a tanuló tájékozottsága, tehát rövidebben áttekintve a résztémát továbbhaladhatunk a feldolgozásban. Arra nagyon ügyeljünk, hogy a matematika tanulása, a matematikai gondolkodás megalapozása sikeres legyen. Ez adja az alapot a felsőbb évfolyamok eredményes matematikatanulásához. Mivel az alábbiakban felsorolt résztémákban való megfelelő tájékozottságnak, tudásnak a birtokában kell legyen a tanuló, ezért egy-egy anyagrészen való gyors haladást csak az ellenőrzött és megfelelőnek talált tudás indokolhatja. TÉMAKÖRÖK Számtan, algebra Számfogalom
Műveletek, számolási eljárások
TARTALMAK Halmazok elemszámának becslése, mennyiségek becslése. Meg- és leszámlálás valahányasával, közelítő számlálások. Meg- és kimérés választott egységgel és egység többszöröseivel. Számírás, számolvasás. A helyiértékes írásmód megismerése, tudatosítása. A tízes számrendszer. Alaki érték, helyi érték, valódi érték. Számszomszédok (pl.: egész, tízes, százas, ezres, tízezres, százezres számszomszédok), ábrázolásuk számegyenesen egyszerűbb esetekben. Számok nagyságrendje. Számok összehasonlítása nagyságuk alapján, kerekítésük, helyük a számegyenesen. Számtulajdonságok, számok jellemzése, szétválogatása adott tulajdonság( ok) (pl.: páros, háromjegyű, kerek stb.) alapján. Számjegyekből különböző feltételeknek eleget tevő számok készítése, törekedés az összes jó eset megtalálására. Törtszám előkészítése egy egész egyenlő részekre osztásával, egységtörtek megjelenítése vágással, hajtogatással, színezéssel, összeméréssel. Századrész, százalék. A negatív szám tapasztalati előkészítése eszközhasználattal (időszalag, hőmérő, tengerszinthez viszonyított magasság, mélység, készpénzadósság). Jussunk el a természetes számok esetében a milliós számkörig, készítsük elő az egész számok, racionális számok alapozását. Az összeadás és kivonás értelmezése a természetes számok körében, a két művelet kapcsolata, műveleti tulajdonságok megismerése és felhasználása konkrét esetekben.
81
Zsebszámológép használata
Számelméleti alapok
Algebra előkészítése Egyszerű egyenletek, egyenlőtlenségek Szöveges feladatok
A tanultak alkalmazása a mindennapok gyakorlatában Függvények, sorozatok Kapcsolatok megértése, ábrázolása
Sorozat szabálya (i) felismerése, folytatás egy-két elemmel.
Geometria, mérések Alakzatok térben, síkban
A szorzás és osztás értelmezése, tulajdonságai a természetes számok körében. Szorzótábla, maradékos osztás. Egy- és kétjegyűvel való írásbeli osztás. Műveletek sorrendje, zárójel használata, elhagyása, felbontása egyszerű esetekben. Műveletek fejben és írásban. Eredmények becslése, nagyságrendje. Eredmények ellenőrzése. A műveleti értelmezés kiterjesztésének előkészítése egész és racionális számok körében. Zsebszámológépek használata megfelelő esetekben. Az oszthatóság fogalmának értelmezése, egyszerű tulajdonságainak tapasztalati vizsgálata. Számok osztóinak keresése, többszörös keresése. (Felhasználás: egyszerűsítés, bővítés, közös nevező stb.) Különböző tulajdonságú számhalmazok kapcsolata (pl.: részhalmaz, két halmaz metszete, uniója konkrét példák kapcsán). Oszthatósági szabályok tapasztalati alapon történő kimondása egyszerű esetekben: 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatóság. Az algebra előkészítése betűket tartalmazó egyszerű kifejezések megjelenítésével, értelmezésével, helyettesítési értékek kiszámításával. Egy ismeretlent tartalmazó egyszerű elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása tervszerű próbálgatással (kétoldali közelítés), lebontogatással (műveleti tulajdonságok felhasználása). A megoldás ellenőrzése, a teljes igazsághalmaz megkeresése egyszerű esetekben különböző alaphalmazokon. Szöveges feladatok értelmezése (adatok, feltételek, kérdések szétválogatása), (önálló) megoldása következtetéssel (pl.: egyenes és fordított arányossági feladatok) és modellekkel (megjelenítés, rajz, táblázat, művelet stb.). Ellenőrzés a szöveg alapján. Számítások egyszerűsítése, zsebszámológépek célszerű használata, becslések (okos bevásárlás megtervezése, konyhapénz beosztása, családi költségtervezés egy hónapra [bevétel-kiadás egyensúlya], stb.). Tájékozódás a számegyenesen. Pontokhoz tartozó számpárok, számpárokhoz tartozó pontok a derékszögű koordinátarendszerben. Egyszerű matematikai játékok a koordináta-rendszerben. Tájékozódás a gyakorlatban (pl.: sivatagban, hajón, repülőn, stb.) a koordinátarendszer segítségével. Táblázatok készítése, szabályok keresése, néhány pont ábrázolása nagyon egyszerű esetekben (pl.: egyenes/fordított arányosság). Színek, formák, jelek különböző sorozatai. Számsorozatok tulajdonságai (pl.: növekvő, csökkenő stb.), szabályok felismerése, a sorozat folytatása egy-két elemmel. Adott szabályhoz sorozatok készítése. A sorozat megadása első elemével és a képzés szabályával. Zsebszámológépek segítségével különböző sorozatok előállítása, számítások egyszerűsítése. Egyszerű geometriai alakzatok és tulajdonságaik. Testek vizsgálata (csúcsok, élek, lapok kölcsönös helyzete, száma, méretek, alak, forma).
82
Távolság Szög, szögmérés Adott tulajdonságú pontok keresése, szerkesztések
Mennyiségek és mérésük
Transzformációk
Valószínűség, statisztika Kombinatorika
Valószínűségi
Téglatest, kocka tulajdonságainak tudatosítása. Testhálóik. Síkidomok, sokszögek, négyszögek, háromszögek vizsgálata, tulajdonságai. Egyenesek, síkok kölcsönös helyzete (metsző, párhuzamos, merőleges). A távolság szemléletes fogalma. Ponthalmazok távolsága. Sokszögek, háromszögek, négyszögek kerülete. A szög fogalmának előkészítése, szögfajták megismerése, szögek összehasonlítása és mérése (fokban). Szögmérő használata. Körző, vonalzók helyes használata. Egy ponttól adott távolságra lévő pontok síkban, térben. Két ponttól egyenlő távolságra lévő pontok síkban, térben. Adott tulajdonságú pontok a koordinátarendszerben. Szakaszfelező merőleges és szerkesztése. Párhuzamosok szerkesztése. Szögfelező és szerkesztése. Szakaszmásolás, szögmásolás. Egyszerű szerkesztések megtervezése, elvégzése (pl.: háromszög szerkesztése három oldalból). Hosszúság-, terület-, térfogat-, űrtartalom-, tömeg és idő mérése választott és szabvány-mértékegységekkel. Területmérés lefedéssel, átdarabolással, mért adatok segítségével négyzet, téglalap, kocka, téglatest esetén. A mérések megbízhatósága, célszerűen választott pontosság (pl.: kerítésvásárlás esetén felfelé kerekítés). Az egység, mennyiség és mérőszám kapcsolatának megtapasztalása, tudatosítása. A mértékegységek többszöröseit és törtrészeit kifejező kilo, hekto, deka, deci, centi, milli jelentésének, rövidítésének megismerése, tudatos használata egyszerű esetekben. Mértékegységek átváltása. Konkrét mérések terepen, iskolában, otthon, munkahelyen, testmodelleken, sokszögeken stb. Testtömegek, testmagasságok mérése. Tapasztalatok gyűjtése, táblázatba rendezése, összefüggések keresése. A téma fő jellemzője: tapasztalatok gyűjtése a geometriai transzformációk előkészítéséhez. A természetes és épített környezetben, művészi alkotásokban talált szimmetriák vizsgálata (pl.: lepkék, falevelek, virágok, épületek, festmények [pl.: Escher képek]). Szimmetrikus alakzatok készítése síkban, térben (pl.: papírszalvéta kivágása, kockákból sík-szimmetrikus alakzatok készítése). Sordíszítések tervezése. Koordinátarendszerben pontok (egyszerű alakzatok) eltolása a tengelyekkel párhuzamosan, tükrözése a tengelyekre, origóra. Különböző tárgyak, színek, betűk, számjegyek stb. sorrendezése, minél több lehetőség megkeresése, 2-3 elem esetén az összes lehetőség előállítása. Halmazok elemeiből 1, 2, 3 elemű sorozatok kiválasztása (pl.: 5-6 különböző színű golyó közül kettő kiválasztása az összes lehetséges módon, számkártyákból kétjegyű számok képzése). A valószínűségi szemlélet alapozása tapasztalatok alapján.
83
játékok
Statisztikai szemlélet kialakítása, fejlesztése
Adatok gyűjtése, lejegyzése (pl.: pénzdobálás [fej-írás gyakorisága], szerencsejátékokban a nyerés esélye (pl.: játék lottó esetén, totó-lottó, egyéb játékok). A véletlen szerepe. Biztos, lehetetlen események. Gyakoriság. Adatok gyűjtése, lejegyzése (pl.: táblázatba). Adatok értelmezése, ábrázolása diagrammal (pl.: oszlop-, vonal-, kördiagram), grafikonon. Egyszerű grafikonok olvasása. Jellemző adatok keresése (pl.: számtani közép, középső adat, leggyakrabban előforduló adat).
A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes felfogni és értelmezni a kapott szóbeli és írásbeli utasításokat. Tudjon megfelelő színvonalon leírni, lejegyezni, elolvasni egyszerű matematikai tartalmú szöveget, legyen képes azt értőn elemezni (pl.: adatokat kiválasztani, a kérdést megérteni). Gondolatait tudja egyszerűen megfogalmazni, elmondani. Tudja követni a mások gondolatmenetét, legyen képes ezzel kapcsolatban kérdezni. Vegyen részt a tanórákon, készítsen írásos feljegyzést a tanultakról, jelölje a problémáit. Készítse el a házi feladatokat, gyakoroljon. Lemaradás, nem értés esetén legyen képes megfogalmazni a problémáit, megkérdezni a tanárát, társait az adott témáról. A tanuló tudja diktálás alapján leírni, írott formából kiolvasni a természetes számokat egymillióig, tudjon leírni egységtörteket. Tudja a számok tízes, százas, ezres számszomszédait, tudjon kerekíteni. Tudja a számok helyét a számegyenesen, legyen képes összehasonlítani két szám nagyságát. Ismerje és értse a szorzótáblát, legyen képes a szorzatok meghatározására. Legyen képes szóban és írásban elvégezni a négy alapműveletet egyszerű esetekben a természetes számok körében, nagyobb számok esetén zsebszámológéppel. Ismerje a műveletek helyes sorrendjét. Tudja megbecsülni egyszerűbb esetekben a várható eredményt (nagyságrendjét), legyen képes a kapott eredmény helyességének ellenőrzésére. Tudjon egyszerű diagramokkal, grafikonokkal kapcsolatos kérdésekre válaszolni. Legyen képes két-három természetes szám átlagának kiszámítására. Tudjon egy-két lépéses egyismeretlenes elsőfokú egyenletet, egyenlőtlenséget megoldani módszeres próbálgatással, lebontogatással. Legyen képes egyszerű szöveges feladatokból matematikai modellt készíteni, és a megoldást keresni és megtalálni, annak helyességéről meggyőződni. Ismerje az alapvető geometriai fogalmakat, ismerje fel a tanult egyszerű alakzatokat (pl.: háromszög, négyszög [négyzet, téglalap], kör, kocka, téglatest, gömb) és tudja felsorolni egy-két tulajdonságukat. Legyen képes konkrét számadatok birtokában meghatározni a négyzet és a téglalap kerületét, területét (rajz, ábra, mérések segítségével). Legyen képes felismerni a kocka hálóját, konkrét adatok birtokában meghatározni a kocka felszínét és térfogatát. Ismerje a legalapvetőbb, a napi gyakorlatban is használatos mértékegységeket (hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, tömeg, idő, szög vonatkozásában). Legyen képes helyesen használni a mérő-, és szerkesztőeszközöket (szögmérő, vonalzók, körző). Tudjon egyszerű másolásokat (pl.: szakasz), szerkesztéseket (pl.: háromszög, kör) elvégezni. Legyen képes felismerni egyszerű alakzatok esetében a szimmetriát. Szükség esetén tudja értőn alkalmazni a zsebszámológépet számítások egyszerűsítéséhez, gyors elvégzéséhez. Matematika 10. évfolyam Az éves óraszám: 74 Célok és feladatok A matematika tanításának elsődleges célja, hogy a tanulók megszerezzék azokat a matematikai alapismereteket és készségeket, amelyek segítségével képessé válnak a mindennapi életből vett egyszerű problémák az adott gyakorlati tevékenységhez kapcsolódó matematikai modelljének megtalálására, megoldására és az eredményes szakmatanulásra. A matematika oktatásának ebből következő feladatai: 84
Biztosítsa a gyakorlati munkavégzés megtervezéséhez, valamint a többi tantárgy eredményes elsajátításához szükséges matematikai alapismereteket és eszközöket, amelyekkel a tanulók alkalmassá válhatnak a szakképzésre. Feladata, hogy a meglevő ismereteket, készségeket stabilizálja, valamint továbbfejlessze. A matematikaoktatás az ismereteknek konkrét, gyakorlati feladatokon történő alkalmazásával fejlessze a tanulók pozitív motivációját a tárgy iránt, segítse elő, hogy a tanulók a problémahelyzetekhez önbizalommal közelítsenek. A matematikatanítás feladata, hogy megismertesse a tanulókkal a gondolkodás, a problémamegoldás örömét, megmutassa a matematikának az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejlessze a tanulók térbeli tájékozódását és esztétikai érzékét. Alakítsa ki és fejlessze a megértésen alapuló gondolkodást, ismertesse meg a valóság és a matematikai modell közötti kétirányú kapcsolatot. A program nem tartalmazza a teljes alapfokú (általános iskolai) matematikai ismeretanyagot, de a matematika oktatása tegye képessé az egyéni fejlesztés során megfelelően felkészült és motivált tanulókat arra, hogy további tanulmányokat (általános iskolai osztályozóvizsgára, alapműveltségi vizsgára való felkészülés) folytathassanak. Fejlesztési követelmények A tantárgy a tanítás során neveljen a rugalmas és fegyelmezett, logikus gondolkodásra, a felfedező, örömteli feladatmegoldásra. A gondolkodási folyamatok alkalmazásával fejlessze a heurisztikus, a konstruktív és az analogikus gondolkozást. Járuljon hozzá a helyes tanulási szokások kialakításához és alkalmazásához. Fejlődjön ki olyan szintű számolási készség, amely alkalmas a mindennapi élet egyszerű matematikai műveletekre alapozott problémáinak megoldására. Alakuljon ki a zsebszámológép helyes és biztos használata. Fejlődjön a tanulók sík- és térgeometriai szemlélete a mindennapi geometriai jellegű problémák megoldásához szükséges szintre. A változó mennyiségek közötti kapcsolatok elemzésével fejlődjön a tanulók függvényszemlélete. A matematika járuljon hozzá a szövegértő, szövegelemző képesség fejlődéséhez. A tanulók legyenek képesek egy probléma többféle megoldásának keresésére és megtalálására. Fejlődjön logikus gondolkodásuk (pl.: különböző logikai játékok megismerésével). Legyen tapasztalatuk a kombinatorikus gondolkodásmódban. Értsék a biztos, a lehetséges és a lehetetlen események fogalmát. Értsék és a mindennapi életben is használni tudják az „és”, „vagy”, „nem”, „ha... akkor” típusú nyelvi logikai elemeket. Legyen tapasztalata a tanulóknak a tantárgyon belüli és a mindennapi életből vett egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntésében. Ismerjék a sejtés és igazolás közötti különbséget. Értsék meg a matematikai modell fogalmát (pl.: ábrák, modellek felhasználásával). A tanulók váljanak képessé pontos, kitartó, fegyelmezett munkára. Ahol lehet, becsüljék meg az eredményt, törekedjenek önellenőrzésre, legyenek képesek a kapott eredmények reális voltának megítélésére. Szokjanak hozzá a megoldási terv készítéséhez, legyenek képesek terveiket és megoldásaikat szóban és írásban, társaik számára érthető formában megfogalmazni. Legyen tapasztalatuk könyvek, képlet- és táblázatgyűjtemények használatában. Belépő tevékenységformák Gondolkodási, probléma-megoldási módszerek A nyelv logikai elemeinek megértése, egyszerűbb esetekben való használata; összehasonlítás és viszonyítás során a szükséges kifejezések értelmezése, használata (több, kevesebb, kisebb, nagyobb, egyenlő; és, vagy, ha ... akkor, minden, van olyan, nem minden, egyik sem, nem...). Szövegértelmezés egyszerű gyakorlati jellegű feladatokban (adatok kiválasztása, lejegyzése, megoldási terv készítése, ellenőrzés és értékelés a szöveg alapján; adatok, eredmények összevetése a mindennapi gyakorlattal). Elemek kiválogatása adott feltétel alapján (pl. osztható, nem osztható); elemek besorolása a megfelelő csoportokba (halmazfogalom előkészítése). A „biztos”, „lehet, de nem biztos”, „lehetetlen” érzékeltetése valószínűségi játékokon, különböző problémák, események kapcsán. Sorba rendezés próbálgatással, az összes eset előállítása. A feladatmegoldás különböző módszereinek alkalmazása: módszeres próbálgatás; következtetéses gondolkodás, sejtések, szabályosságok megfogalmazása; sejtés és igazság összevetése; kísérlet; az eltérő vélemények eldöntésére javasolt megoldási lehetőségek kipróbálása, ellenpélda szerepe. Az egyes témakörökhöz kapcsolódó főbb tevékenységek: Elemi műveletek sokszori ismétlése különböző, mindennapi számításokhoz kapcsolódó 85
feladathelyzetekben. Törekvés a hibátlanságra. Az elkövetett hibák pontos okának felderítése. Egyéni és társasjátékok, játékos számolási feladatok (számsorozatok folytatása, szabályjátékok, kockadobásos feladatok stb.). Fogalmak elmélyítése, alkalmazások példákban (a racionális szám fogalma; műveletek racionális számokkal). Kerekítés, becslés. A négy alapművelet elvégzése zsebszámológépen. A mérlegelv szemléltetése (számmérleg, ábrasorozat) egyenletmegoldás során. Pontok, alakzatok ábrázolása a koordinátarendszerben. Alakzat tükörképének előállítása a koordinátarendszerben; pontok leolvasása. Táblázat és grafikon készítése egyenes arányosságot tükröző gyakorlati feladatok esetén. Manipulálás tárgyakkal, választott egységekkel, anyagokkal. (Hosszúságok összemérése, területek lefedése, térfogatok kitöltése, átszabás [átdarabolás], síkidomok ábrázolása, hálózatok kiterítése, testek készítése.) Hosszúság, terület, térfogat mérésének elvégzése, szabvány-mértékegységek átváltása. Tulajdonságok felismerése, vizsgálata; csoportosítás, rendezés (geometriai alakzatok, tengelyes szimmetria). Kerület, terület, felszín, térfogat meghatározásához szükséges mennyiségek megmérése, majd a kérdezett adat kiszámítása (képletbe behelyettesítéssel is). Bizonyítás szemléletesen, tevékenységgel (pl.: Pitagorasz-tétel területek átdarabolásával). Szerkesztések elvégzése körzővel, vonalzóval. Konkrét halmazokba való besorolás, elemek szétválogatása tulajdonságuk alapján. Sorba rendezési feladatok megoldása az összes eset megkonstruálásával. Adatok elemzése, értelmezése. Függvénykapcsolat jellemzőinek felismerése grafikonokon. Tapasztalatszerzés események megfigyelésében. A tevékenységformák felsorolása nem jelenti egyúttal a tanulási-tanítási folyamatba való belépésük sorrendjét. Hasonlóképpen a témakörök és tartalmak felsorolása sem azonos az elsajátítás sorrendjével. Ez a program alapkoncepciójából (gyakorlati tevékenységhez kapcsolt ismeretszerzés) következik. A tartalmak és a tevékenységek mindegyike több konkrét munkafeladathoz vagy projekthez kapcsolódhat. Megfordítva is: egy adott munkafeladathoz algebrai, geometriai, statisztikai stb. tartalmak egyaránt kapcsolódhatnak. A tananyag bármely témaköre bővíthető a szakirány igénye szerint (pl. szögfüggvények fogalmának bevezetése hasonló háromszögek megrajzolása, oldalaik mérése, oldalarányaik kiszámítása és összehasonlítása után). TÉMAKÖRÖK Számtan, algebra A racionális számok írása, olvasása, öszszehasonlítása Ábrázolás számegyenesen
Műveletek egész számokkal és tizedes törtekkel: Összeadás és kivonás Szorzás Osztás Osztó, többszörös Hatványozás
TARTALMAK Természetes számok és tizedes törtek írása, olvasása. Kerekítés egészekre, 10-re, 100-ra, 1000-re. Negatív számok értelmezése, ábrázolása a számegyenesen. Az ellentett és az abszolút érték fogalma. Törtszám értelmezései. Törtek ábrázolása számegyenesen. A reciprok fogalma. Arány értelmezése. Természetes számok összeadása és kivonása szóban és írásban. Összeadás és kivonás egészek körében szóban és írásban. Tizedes törtek összeadása és kivonása írásban. Természetes számok szorzása szóban egyjegyű szorzóval. Szorzótábla. Szorzás írásban egy- és kétjegyű szorzóval. Egész számok és tizedes törtek szorzása 10-zel, 100zal, 1000-rel. Tizedes törtek szorzása egész számmal. Osztás szóban egyjegyű osztóval. Osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel. Osztás írásban egy- és kétjegyű osztóval. Becslés, kerekítés. A 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatóság felismerése. Tört felírása tizedes tört alakban. Két szám közös osztói, közös többszörösei. Két szám legkisebb közös többszörösének, legnagyobb közös osztójának megállapítása (a többszörösök, osztók sorozatából). Számok négyzetének megállapítása egy- és kétjegyű számok esetén.
86
Műveletek racionális számokkal Arányosság
Százalékszámítás
Számítások a mindennapi életben Szöveges feladatok A számolás megkönnyítése A zsebszámológép használata Logikai feladatok
Az algebra elemei
Függvények, sorozatok Helymeghatározás a derékszögű koordinátarendszerben
Sorozatok
Függvénykapcsolat
III. Geometria, mérések Alakzatok tulajdonságai
Zsebszámológéppel: kis abszolútértékű (egész)számok pozitív egész kitevők esetén. Törtek egyszerűsítése, bővítése. Törtek nagyságának összehasonlítása. Alapműveletek egész számokkal és törtekkel egyszerű esetekben. Arányos következtetések. Törtrész kiszámítása (pl. természetes szám 2/3 része; következtetéssel). Egyenes arányosság, fordított arányosság (mindennapi példákon). Szabvány-mértékegységek átváltása következtetéssel. (Hosszúság, terület, térfogat, tömeg, idő átváltása.) Mennyiség felosztása adott arányban. A százalék fogalma. Százalékszámítás arányos következtetéssel. (Az alap, a százalékérték és a százalékláb kiszámítása; kamatozó összegek.) Szöveges feladatok alapműveletekre. Számfeladatokhoz szöveg alkotása. Egyszerű geometriai és fizikai számítások. Zárójeles számfeladatok műveleti sorrendjének megállapítása. A felcserélhetőség és a csoportosíthatóság felismerése és felhasználása a számolás egyszerűsítésére. Összeg, szorzat változásainak felismerése és felhasználása a számolás egyszerűbbé tételéhez. A zsebszámológép használata nagyobb számokkal végzett műveletek esetén, illetőleg a műveletek eredményének ellenőrzésekor. Törtekkel végzett műveletek, kerekített tizedes tört alakba való átírással. Logikai feladatok, játékok, szabályjátékok (számítógépen is). Elsőfokú, egyváltozós algebrai egész kifejezések, összevonásuk. Algebrai (tört)kifejezés. Behelyettesítés algebrai kifejezésbe, geometriai, fizikai tartalmú képletbe. Egyszerű elsőfokú egyenletek megoldása következtetéssel, lebontogatással, mérlegelvvel. Ellenőrzés behelyettesítéssel. Pontok ábrázolása, leolvasása. Összekötött pontokból kialakított mindennapi formák tükrözése a tengely (ek)re. A tengelyes tükrözés tulajdonságainak felismerése, felhasználása mindennapi, gyakorlati feladatok megoldásában (szabásmintakészítés, könyvkötés, terítő- és szalvétahajtogatás stb.). Számtani és mértani sorozatok képzése, a szabályosság felismerése alapján való folytatás; az első elem és a szabály ismeretében sorozatalkotás. Szabályjátékok. Egyszerű lineáris kapcsolatok táblázata, abban a hiányzó adatok pótlása ismert vagy felismert szabály alapján. Grafikonkészítés táblázat alapján (pl. egyenes arányosságot tükröző, mindennapi életből vett gyakorlati feladat esetén). Négyzet, téglalap, kör, háromszög, téglatest, kocka tulajdonságai.
87
Mérések Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás
Konstruálás Szerkesztések
Egybevágóság, hasonlóság
Pitagorasz-tétel Valószínűség, statisztika Kombinatorika Valószínűség szemléletes alapozása Adatok gyűjtése
Adatok ábrázolása és értelmezése
Alakzatok felismerése; előállítása másolással, kirakással (szögestáblán), rajzolással, szerkesztéssel. Oldal, csúcs, átló felismerése, berajzolása. Alakzatok csoportosítása. Síkidomok felismerése testek lapjaként. Hosszúság, terület, űrtartalom becslése; mérése választott és szabványos mértékegységekkel. Kerület (háromszögek és négyszögek; kör), terület (négyzet, téglalap, háromszög, kör), felszín és térfogat (kocka és téglatest) meghatározása méréssel, valamint számítással, a mindennapi gyakorlathoz kapcsolódva (pl. medence űrtartalma, csempézés, parkettázás stb.). Testek építése testekből. Hálózat készítése. Felszín kiszámítása a hálózat alapján. Merőleges állítása egyenes egy pontjára. Szakaszfelezés. Szögfelezés. Szögmérés. Szögek másolása. Párhuzamosok előállítása. Tengelyes tükrözés tulajdonságain alapuló szerkesztések. Tükrös alakzatok tengelyének megszerkesztése. Négyzet, téglalap, háromszög, kör másolása körző, vonalzó használatával. Tengelyes tükrözés, tulajdonságai. Példák eltolásra, középpontos tükrözésre. Egybevágó síkidomok felismerése. Nagyítás, kicsinyítés szerkesztéssel (egy pontból vetítve). Nagyítás, kicsinyítés rácsok (pl.: háromszög-, négyszögrácsok) segítségével. A tétel szemléletes bizonyítása. Derékszög kitűzése. Egyszerű számításos feladatok. Egyszerű sorba rendezési feladatok megoldása az összes eset megkonstruálásával. A biztos, lehetséges és lehetetlen esemény fogalma (pl.: kockadobásos játékok alapján). Statisztikai adatok gyűjtése a mindennapi élet gyakorlatából. Adatok rendszerezése, ábrázolása (oszlopdiagram, grafikon stb.). Táblázatok és grafikonok olvasása. Az átlag fogalma. Az adatok felhasználása számolási eljárások gyakorlására (átlag, százalékszámítás, arányosságok stb.).
A továbbhaladás feltételei A tanuló vegyen részt minden, a tananyaghoz kapcsolódó tevékenységben (számítások, rajzolás, szerkesztés, manipulációk, játékok, bizonyítás). Jegyzetei tartalmazzák az órán (segítséggel) elvégzett, rögzíthető feladatok megoldását (számítások, ábrázolások). Rendelkezzen az önálló gyakorlást igazoló jegyzettel (házi feladatok) a hibátlan végrehajtásig gyakorlandó feladatok témaköréből, amelyben a visszajelzett hibákat javítja. A tanuló ki tudja olvasni és le tudja írni hibátlanul az egész számokat tízmillióig, a tizedes törteket milliomod részig; meg tudja állapítani és jelölni tudja nagyságrendi viszonyaikat. Tudja a négy alapműveletet önállóan, írásban alkalmazni az egész számok és a tizedes törtek körében (osztás: kétjegyű egész osztóval). Figyelmeztetésre fel tudja ismerni az elkövetett hibát és tudja korrigálni a számítást. Segítséggel el tudja végezni helyes sorrendben az alapműveleteket a racionális 88
számkörben. Egyszerű esetekben (két műveletet tartalmazó feladatok kis nevezőjű törtekkel) önállóan el tudja végezni az alapműveleteket. Önállóan el tudja helyezni a negatív számokat és a törteket a számegyenesen, meg tudja állapítani egy szám 2-vel, 5-tel, 10-zel való oszthatóságát, ki tudja számítani egy szám négyzetét. Ismerje fel és tudja megnevezni két mennyiség között az egyenes vagy a fordított arányosságot. Képes legyen az egyenes arányosság ismeretlen mennyiségét szóban és írásban is következtetéssel kiszámítani. Tudjon egyszerű, a mindennapi életből vett, alapműveletekre épülő szöveges problémákat számfeladat formájában megfogalmazni és megoldani. A feladatok megoldásához tudjon hozzákezdeni (adatok felírása, a művelet jelölése), és elakadás esetén tudja megfogalmazni problémáját. Tudjon egyszerű (2-3 lépéses) egyenleteket megoldani. Elakadás esetén tudja megfogalmazni a problémáját, és segítséggel tudjon továbbhaladni. Tudja az egyenletek megoldását önállóan, behelyettesítéssel ellenőrizni. Adott alap és százalékláb esetén tudja önállóan, hibátlanul kiszámítani a százalékértéket. Önállóan tudjon (számtani) átlagot számítani 2, 3 elem esetén. Ismerje fel egyszerű diagramokon, grafikonokon az ábrázolt mennyiség növekedését, fogyását, és tudja megnevezni ezt a tulajdonságot. Tájékozódjon biztosan a koordinátarendszerben, tudjon konkrét pontokat ábrázolni és leolvasni. Ismerje a hosszúság, a terület és a térfogat leggyakrabban használt mértékegységeit, és önállóan tudja átváltani ezeket, ha feladatmegoldás során szükséges. Tudjon jegyzetei (képletek, mintafeladatok) használatával a mindennapi élethez kapcsolódó geometriai számításokat önállóan, hibátlanul elvégezni a gyakorlati tevékenységekhez kapcsolódó tervezőmunka részeként is háromszögek, négyszögek, kör kerülete, négyzet, téglalap, háromszög, kör területe, kocka, téglatest felszíne és térfogata témakörében. Végezzen el (esetleg segítséggel) minden alapszerkesztést (párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szakaszfelezés, szögmásolás, szögfelezés) többször, különböző adatok mellett. Legyen tapasztalata háromszögek, speciális négyszögek és körszerkesztéssel való előállításában, másolásában. Tudja biztosan használni a zsebszámológépet (alapműveletek pozitív egész számokkal és pozitív tizedes törtekkel: önállóan, hibátlanul; egyszerű műveletsor elvégzése, a műveletek sorrendjének figyelembevételével: tanári segítséggel). Vegyen részt az előírt matematikai tevékenységekben (pl.: manipulációk, könyvtárlátogatás), és tudjon kérdéseket feltenni a feladatokkal kapcsolatban. Informatika 10. évfolyam Az éves óraszám: 37 9–10. évfolyam Az éves óraszám: 37, 37 Célok és feladatok A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanuló megtanulja, hogyan jusson hozzá a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az oktatás feladata: felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, -feldolgozási és -átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés különféle szabályait. A számítástechnika – beleértve az Internet használatát is – a könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit. A tantárgy célja a tanulók érdeklődésének felkeltése az informatika iránt, a megszerzett informatikai ismeretek rendszerezése, az informatika eszközeinek, módszereinek és fogalmainak stabilizálása, illetve bővítése. Ezzel lehetővé teszi a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuk, alapkészségeik fejlesztését, készségeik alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben. Fontos feladat, hogy a tanulók megismerjék a számítógép alapvető használatát, az információt hordozó, tároló, közvetítő és feldolgozó eszközök kezelését. Motiváló gyakorlati problémák, feladatok megoldásán keresztül megismerkednek a felhasználói programokkal, dokumentumokkal, logikai játékokkal, oktatóprogramokkal. A hangsúlyt a továbbhaladáshoz szükséges alapismeretek, képességek elsajátítására helyezzük. Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen lényeges, hogy a tanulókban kialakítsuk az informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét. Az informatika oktatása felkészíti a tanulókat 89
arra, hogy az informatika keretein belül szerzett ismereteket más tantárgyakban is hasznosítsák, igényeljék az informatikai eszközök használatát, természetesnek vegyék a számítógéppel végzendő feladatmegoldásokat és kivitelezéseket. A könyvtárhasználatra nevelés alapvetően tantárgyközi feladat, amely minden tantárgyra érvényes közös követelmény. Ám a könyvtár széles körű használatához a tanulóknak el kell sajátítaniuk egy szűkebb, általános alapozó jellegű tudásanyagot. Ebben a vonatkozásban a könyvtárhasználat. A könyvtárhasználatra nevelés alapvetően tantárgyközi feladat, amely minden tantárgyra érvényes közös követelmény. Ám a könyvtár széles körű használatához a tanulóknak el kell sajátítaniuk egy szűkebb, általános alapozó jellegű tudásanyagot. Ebben a vonatkozásban a könyvtárhasználat pontosan körülhatárolható ismeret- és tevékenységi kört jelent, mely a tantervben önállóan megjelenik. A könyvtárhasználati tananyag alapvetően eszköztudás, a használat szempontjából szükséges és elégséges ismereteket tartalmazza. Fogalomrendszerét, alkalmazási technikáit a könyvtári informatika legfontosabb ismeretelemei alkotják. Az informatika oktatása fejleszti a tanulók logikus gondolkodását, kreativitását, esztétikai érzékét az elvégzett munka iránt. Rászoktatja a tanulókat az önálló ismeretszerzésre, az önképzésre, az új informatikai hardvereszközök és szoftvertermékek megismerésére. Felkészít az információs társadalom kihívásainak fogadására, az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására és a folyamat értékelésére. A kerettantervre épülő helyi tantervnek és tanítási gyakorlatnak a tanulók ismereteihez és képességeihez kell alkalmazkodnia. A tantárgy célkitűzéseinek megvalósítása során nem a megszokott, hagyományos tantárgyi módszereket kell alkalmazni, hanem a mindennapi életből vett játékos, motiváló, érdekes feladatokra kell építeni. Fejlesztési követelmények A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvető ergonómiai kérdéseivel, az egészségvédelem lehetőségeivel számítógépes munkakörnyezetben. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait. Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén. Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani. Legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Segítséggel ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának (pl. a számítógép-függőség problémái). Tájékozódjon arról, hogy a szakmai irányultságának megfelelő szakmákban, milyen szerepe van az informatikai eszközöknek. Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni főbb szolgáltatásait. Igényelje az iskolai könyvtár használatát. Alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, és kövesse a könyvtári viselkedés normáit. Tudjon különbséget tenni az alapvető dokumentumtípusok között. Megadott forrásból tudjon információt meríteni. Tudjon egyszerű szótárat, lexikont használni. Az iskolai könyvtár használatán túl szerezzen tapasztalatokat a lakóhelyi közkönyvtárban. Szerezzen tapasztalatokat arról is, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit. Belépő tevékenységformák Hardvereszközök és használatuk: A számítógép és perifériáinak összekapcsolása, működésbe hozása. A billentyűzet és az egér kezelésének, a perifériák használatának gyakorlása játékprogramokon. A szövegszerkesztés alapjai: 90
Dokumentum készítése nyomtatott minta alapján, az alapvető szövegegységek ismerete a szövegegységekre vonatkozó formázási ismeretek alapján. A vágólap használata (kivágás, másolás, beillesztés, mozgatás, törlés). A dokumentum mentése és nyomtatása. Többféle formázási megoldást tartalmazó dokumentumok készítése minta alapján (pl. önéletrajz, kérvény, jegyzőkönyv, hivatalos levél, műszaki leírás). Ábra- és képszerkesztés. Rajzoló, képszerkesztő program indítása, rajzeszközök, rajzlap és színbeállítás. Egyszerű szabadkézi és geometrikus rajzok készítése, szöveg írása a rajzlapra. Ábrák, rajzok, névjegy készítése, nyomtatása és mentése. Rajz önálló készítése nyomtatott minta alapján. Ábra dokumentumba illesztése rajzeszközök használatával. Az operációs rendszer használata: Flopilemez formázása, azon a készített és a háttértárolókról másolt állományok gyűjtése. Egy ismert nevű állomány megkeresése adott háttértárolón, kijelölése, másolása. Egymás után és szórtan elhelyezkedő állományok kijelölése, azok másolása, mozgatása, törlése. Flopilemezen a kívánt könyvtárszerkezet kialakítása a formázás, létrehozás, törlés parancsok használatával, tanári irányítással. Vírusirtó futtatása. Állományok tömörítése és a tömörített állományok kibontása (ARJ, Zip vagy RAR tömörítő segítségével). Egy grafikus operációs rendszer kezelése: Ablakok, ikonok, menük kezelése. Háttértárak, könyvtárak és állományok kezelése. Másolás, mozgás, törlés, átnevezés használata. Naptár, számológép használata. Multimédia használata tantárgyi vagy ismeretterjesztő anyag feldolgozásával. Bejelentkezés a hálózatba jelszó segítségével, kilépés. Erőforrások alapvető beállításai (képernyő, billentyűzet, egér, dátum és idő). Ismerkedés az Internettel: Levelezőprogram használata: levél küldése, fogadása. Csatolt fájl fogadása és küldése. Megadott téma felkutatása ismert keresőprogram segítségével. (Hálózati keresőgépek használata, egyszerű kulcsszavas és tematikus keresés.) Hasznos webhelyek felkeresése, onnan adat kiírása (Magyar Elektronikus Könyvtár, vasúti információ, önkormányzati oldalak, diákoldalak, érdeklődési körbe tartozó oldalak). Könyvtárak használata: Különböző típusú könyvtárak megismerése könyvtárlátogatással, illetve közvetett forrásokból. Tájékozódási gyakorlatok a könyvtár tér- és állományszerkezetében. A kézikönyvtár jellemző könyvtípusainak használata szaktárgyi feladatok megoldásában. TÉMAKÖRÖK Hardvereszközök és használatuk
Az operációs rendszer használata
Egy grafikus operációs rendszer kezelése
TARTALMAK Informatikai alapfogalmak, a számítástechnika története, a számítógép generációk. A hardver és a szoftver fogalma. A számítógép részei, a különböző perifériák funkciói. Számítástechnikai eszközök kezelése: billentyűzet, egér, nyomtató, lemezek. Lemez formázása, használhatóságának ellenőrzése. Könyvtárszerkezet kialakítása a háttértárolón. Könyvtárkezelő parancsok használata. Vírus fogalma, hatása. Víruskereső indítása, üzeneteinek értelmezése. Vírusok keresése, irtása. A grafikus operációs rendszer főbb feladatai. A grafikus operációs rendszer használata. Ablakok, ikonok, menük kezelése, billentyűzet és egér használata. Háttértárak, könyvtárak (mappák) és állományok kezelése. Tájékozódás és mozgás a könyvtárban, könyvtárstruktúra kialakítása. Másolás, mozgás, törlés, átnevezés. Kellékek használata. Naptár, számológép, multimédia használata.
91
Ábra- és képszerkesztés
A szövegszerkesztés alapjai
Ismerkedés az Internettel
Könyvtárak használata
Hálózati ismeretek. Bejelentkezés a hálózatba, kilépés. Információk lekérdezése, erőforrások használata. Kommunikáció a hálózatban. Egy rajzoló-, képszerkesztő program indítása, rajzeszközök, rajzlap és színbeállítás. Egyszerű szabadkézi és geometrikus rajzok készítése, szöveg írása a rajzlapra. Ábrák, rajzok, névjegy készítése, nyomtatása és mentése. A szövegszerkesztés néhány alapfogalma, szövegszerkesztő indítása, alapfunkciói. A vágólap használata (másolás, kivágás, beillesztés). Szövegbevitel, javítás, szerkesztés, formázás, mentés, megnyitás, nyomtatás. Oldalbeállítás, szövegbeírás, javítás, helyesírás, betűtípusok. Grafikus állományok beillesztése. Hivatalos és magánlevél készítése, nyomtatása. Meghívó, névsor, árlista, órarend készítése. Mi az Internet? A protokoll: HTTP, World Wide Web. Keresőprogramok használata (tematikus és kulcsszavas keresés). Hasznos weblapok önálló felkeresése. Saját e-mail cím létrehozása és használata (küldés, fogadás). Csevegőprogram használata. Tájékozódás az iskolai könyvtár tereiben, állományában. Ismerkedés a könyvtár alapvető szolgáltatásaival, igénybevételük módjával. A könyvtárhasználati szabályok megismerése, alkalmazása. Könyvtárlátogatás.
A továbbhaladás feltételei A tanuló tudja az eszközöket be- és kikapcsolni, üzemeltetni, vigyázni a saját és környezete testi épségére. A keletkezett hibákat ismerje fel és jelentse tanárának. Tartsa be a számítógépes szaktanterem balesetvédelmi szabályait. Legyen képes oktatóprogramot, logikai játékot elindítani és használni. Ha elakad a programban, merjen kérdezni tanárától, és szükség esetén tudjon segédeszközöket (tankönyv, saját jegyzet) is alkalmazni. Tudja önállóan kezelni a billentyűzetet, az egeret és a perifériákat játék és dokumentumkészítés, állományműveletek végzése során. A tanuló tudjon önállóan rövid nyers szöveget begépelni, szöveget javítani, szerkeszteni, formázni, menteni, megnyitni és nyomtatni. Tudja a karaktereket formázni. Képes legyen az őt érdeklő, illetve a számára szükséges egyszerűbb dokumentumokat (pl. más tantárgyak házi dolgozatait, feladatait) megtervezni, elkészíteni és kinyomtatni. A bonyolultabb – minta alapján készített – dokumentumokat tanára segítségével tudja elkészíteni. Tudjon önállóan flopi lemezt formázni, könyvtárszerkezetet kialakítani, fájlokat másolni, mozgatni és törölni. Ha hibázott, ismerje fel a tévedését és tanári segítséggel tudja azt korrigálni. Gyűjtse flopin az elkészített dokumentumokat. A tanuló legyen képes segítséggel a rajzolóprogramot alapszinten használni: új rajzlapot kérni, rajzolni, festeni és szöveget írni, az elkészült képet elmenteni, betölteni, módosítani és szerkeszteni. Kiadott minta alapján rajzot elkezdeni, tanári segítséggel befejezni. Az előforduló problémákat merje felvetni, tudjon kérdezni. Tudja önmagát ellenőrizni és a munkája során elkövetett hibák nagy részét kijavítani. A tanuló ismerje az Internet fogalmát, szerepét a mindennapi élet során. Tudjon az Interneten adott címeket – kis tanári segítséggel – elérni. Tudjon az Interneten elérhető adatbázisokban keresni, az őt érdeklő anyagokat felkutatni, kimásolni, gyűjteni. Tudjon levelezni. Legyen képes tájékozódni a szakiskola könyvtár tér- és állományszerkezetében. Legyen képes segítséggel információt keresni hagyományos és számítógépes könyvtári forrásokból. Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit. Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokban, adatbázisokban. Meg tudja nevezni a könyvtártípusokat. Művészetek 92
10. évfolyam: Az éves óraszám: 37 9-10. évfolyam: Az éves óraszám: 37 és 37 Célok és feladatok A művészetek tantárgy oktatásának célja, hogy esélyt teremtsen a tanulási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók számára az önbizalom erősítéséhez, a sikerhez, hiszen a művészi érzékenység és tehetség az intellektuális képességektől független is lehet. Az érzékszervek által szerzett ismeretek rendszerezése, tudatosítása. A művészetek tanítása a programban nem fogalmi, elméleti jellegű, hanem az alapvetően az általános személyiségfejlesztés része, és a tanulók érzelmi és indulati karakterének fejlesztését szolgálja. Ezért iskolai körülmények között megvalósítandó művészeti terápiának is lehet nevezni. A művészetek oktatása során lehetőség van az ének-zeneművészet vagy rajz és vizuális kultúra integrált oktatására, illetve a modulok önálló választására is. Fejlesztési követelmények Alakuljanak ki vagy növekedjenek a tanulókban a művészeti alkotások megismerésére, megértésére irányuló szándékok. Fejlődjön ki bennük a művészi értékek iránti fogékonyság. Legyenek képesek a művészeti tevékenység és befogadás örömének átélésére. Fejlődjön a tanulók egyéni, belső érzelemvilága. Közös tevékenységek során legyenek képesek az önmérsékletre, tudjanak másokat is meghallgatni, fejlődjön kapcsolatteremtő készségük. Vegyenek részt képességeik alapján valamelyik művészeti ág gyakorlásában (tánc, ének, hangszeres zene). A kompozíciós érzék fejlettebbé tétele, a képi egyensúlyteremtés, a képi kiemelés, feszültségteremtés egyegy módozatának felismerése és alkalmazása. Annak elősegítése, hogy a tanuló egyéni látásmóddal és kifejezésmóddal rendelkezzen, azaz legyen képes élményeit, érzéseit, gondolatait a vizuális nyelv egy-egy konkrét műfajában ábrázolni, kifejezni, a többi ember tudomására hozni. Ének-zene Belépő tevékenységformák Hangok, hangforrások, hangszerek megismerése, kipróbálása Közös és/vagy egyéni éneklés Közös és/vagy egyéni zenélés Tánc és/vagy mozgások Zenehallgatás, élmények megbeszélése, diákközösségekre jellemző rétegkultúra zenei elemeinek felhasználása TÉMAKÖRÖK A hangzás világa Kötöttség és improvizáció a zenében A népzene jellegzetes motívumai Egyéni és közös éneklés Zenehallgatás A zene a mindennapokban
TARTALMAK A mindennapi élet zajai, a csönd, a szünet jelentősége egy-egy zenei dallamban, az életben és egyes művészeti ágakban. A spontán zenei önkifejezés, érzelmi és indulati elemek a zenében. Szabadon választott művek feldolgozása. A cigányzenekar ősi mintája. A cigányzene és a magyar műzene kapcsolata. Szabadon választott művek alapján. Szabadon választott klasszikus, modern és kortárs művek alapján. A társastánc, a break és egyéb jelenségek történeti előzményei –pl. a török imámok körtáncai, egy-egy tánctípus régebbi történelmi korokból (pl. a menüett etikettje).
A továbbhaladás feltételei A tantárgy foglalkozásain tanúsított aktivitás, magatartás, attitűd, az érzelmi viszonyulás, valamint ezek fejlődése, változása. Rajz és vizuális kultúra Belépő tevékenységformák 93
Látvány elemzése, anyag, forma, tér, szín, kompozíció alapján. Különböző érzékszervi tapasztalatok összekapcsolása. Pl. tapintás-látás egysége, hallószervvel és látószervvel szerzett közös térélmény stb. Ugyanazon tárgyak tanulmányozása különböző nézőpontból. Közelről, távolról, alulról, fölülről stb. Adott tárgy vagy tárgycsoport, természeti vagy mesterséges forma plasztikai és festői megjelenítése. A formakarakter, a szerkezet, a külső és belső arányviszonyok érzékeltetése. Az állókép és a mozgókép szerepének elemzése. A tömegkommunikációban betöltött szerepkörök tisztázása. A számítógép szerepe képi világunk alakulásában. Egy videoklip elemzése. Egy folyamatos munkát igénylő önálló alkotás készítése, pl. tárgy, fotósorozat, film stb. TÉMAKÖRÖK Énkép és képmás A kép és a szöveg kapcsolata Közösen megtekintett film elemzése A közvetlen környezet tárgyainak megfigyelése Szobrászok és festők Építőművészet A számítógép formálásában
szerepe
a
mikro-
és
Önálló egyéni vagy közös alkotás létrehozása
makrotér
TARTALMAK Önismeret és külső megítélés. Rajzi-festői-plasztikai vázlatok, fotósorozatok készítése. Szöveg és illusztráció, szöveg és kapcsolódó kép tervezése. Egy játékfilm vázlatának elkészítése, képi eszközök megbeszélése. Természeti formák, mesterséges formák. Egy képtár, szobortár gyűjteményének megtekintése. Egy esemény megjelenítésének megbeszélése a gyűjteményben látott alkotás alapján. Műemlékeink. Városi és falusi építészet. Az építészet szerepe történelmünkben. A valódi tér és a virtuális tér viszonya. Az emberi képzelet kimeríthetetlensége. Egy épület tervezése számítógépen. Szabadon választott.
A továbbhaladás feltételei A tantárgy foglalkozásain tanúsított aktivitás, magatartás, attitűd, az érzelmi viszonyulás, valamint ezek fejlődése, változása. Történelem és társadalomismeret 10. évfolyam: az éves óraszám: 74 Célok és feladatok A történelem és társadalomismeret tantárgy tanítása során támaszkodni kell azokra az ismertekre, készségekre, amelyeket a tanuló más tantárgyak tanulmányozása során sajátított el. Fel kell hívni a figyelmét az egyes területek közötti összefüggésekre, meg kell ismertetni a problémák megközelítésének és megoldásának különféle (és más tananyagokban rejlő) lehetőségeit. A tanári magyarázatoknak az alapvető történelmi, társadalomismereti fogalmak, folyamatok megértésére kell koncentrálni azzal a céllal, hogy segítsék elő a diákok tájékozódását, a modern világ jelenségeinek megértését. A tanár(ok) számára nélkülözhetetlen a kulturált viselkedésre és nyelvi kifejezésmódra való folyamatos törekvés, azaz egy olyan „modulok és tantárgyak feletti hálónak” a kialakítása, amely ebben a vonatkozásban az egyes műveltségterületek és tananyagok „közös nevezőjének” szerepét tölti be. (Ugyanígy a modul anyagának tanításakor más, minden területen fontos és nélkülözhetetlen „tudástartalmakra” is ki kell térni, mint például a környezetvédelem kérdéseire, így folyamatosan utalni kell közvetlen környezetünk – „tantárgytól független” – állapotára, annak egészségügyi, esztétika stb. vonatkozásában). E tantárgy esetében az integráció nem az újratanítást, hanem esetenként a tanultak új szempontú, komplex megközelítését, a már megtanult anyagok átrendezését jelenti. A felsorolt tananyagtartalmak tehát választhatóak, megtanításuk nem minden esetben e tantárgy keretein belül történik. Fejlesztési követelmények A történelem és társadalomismeret komplex ismereteket tartalmazó tanítása során a jártasságok és készségek elsajátítása, elmélyítése az ismeretszerzésre és a képességek fejlesztésére felhasználható tanórákon történik. Mindezekhez nélkülözhetetlen a kulturált nyelvi magatartás kialakítása, amely önmagában is nélkülözhetetlen a társadalmi beilleszkedéshez, a felmerülő problémák kezeléséhez. Mivel a program egy 94
részében irodalmi szövegekről is szó van, ezért különösen nélkülözhetetlen a szövegértés fejlesztése, az olvasás képességének erősítése. A szóbeli és írásos szövegalkotás nélkül nem képzelhető el a tanult problémák kifejtése, megbeszélése, egyáltalán a vita (készség), amelynek fejlesztése e modul egyik kiemelt feladata lehet. Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Tudjon a tanuló ismereteket meríteni különböző jellegű forrásokból. Legyen képes tanári segítséggel, később önállóan az iskolai könyvtárban információkat gyűjteni, azokat megvitatni, értékelni. Az egyes társadalmi-történelmi események kapcsán legyen képes a cselekmények, jelenségek, magatartások erkölcsi megítélésére. Értse meg a társadalmi-történelmi változások jelentőségét, a felmerülő kérdésekben tudjon állást foglalni. Legyen képes a politikai jogok gyakorlásához szükséges intézmények szerepének a megértésére, legyenek ismeretei a legfontosabb aktuális bel- és külpolitika kérdésekről. Legyenek alapismeretei a különböző vallások gyakorlatáról, értékeiről. Értse meg az ún. globális problémák fontosságát az emberiség jövője szempontjából. Ismerje fel és utasítsa el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. Kifejezőképességek Tudjon rövid kiselőadást tartani az általa használt források segítségével. Legyen képes egyszerűbb eseményeket saját szavaival magyarázni, más rövid előadásáról vázlatot készíteni. Legyen képes kulturáltan vitatkozni. Az olvasott irodalmi jellegű szövegekben tudjon különbséget tenni a valóság és a teremtett világ között. Az adott irodalmi szövegekben megjelenő értékeket ismerje fel, és alakítsa ki az azzal kapcsolatos véleményét. Tájékozódás térben és időben Tudjon különbséget tenni az időben eltérő események között, legyen képes világosan megkülönböztetni a régmúlt, a közelmúlt és a tegnap eseményeit. Használja az alapvető évszámokat, egyszerűbb kronológiai táblázatokat. Tudjon olvasni a térképről, legyenek minimális topográfiai ismeretei. Belépő tevékenységformák Egy-egy témát a tanulók projektszerűen is feldolgozhatnak a tanórákon. (Ezek esetleg kötődhetnek szakmákhoz, például „a táplálkozás története és a világ népeinek táplálkozása” vagy a „Fa szerepe az emberiség történetében”, esetleg a tanulók által választott téma is lehet pl. A fegyverek története, az Életmód és egészség, az egészség története, egészség a nagyvilágban, „Ember és lakása” stb.) A tananyagok földolgozása során feladatmegosztáson alapuló differenciált csoport-, illetve egyéni foglalkozások. A korszerű szemléltetőeszközök és a tanulói aktivitást igénylő informatikai eszközök oktatási folyamatba való beépítése. TÉMAKÖRÖK A nemzeti múlt kiemelkedő eseményei, sorsfordulói
XIX. és XX. századi egyetemes történelem
TARTALMAK A honfoglalás és a magyar államalapítás. A középkori magyar királyság virágkora (Anjou és Hunyadi-ház). Az önálló magyar királyság hanyatlása és bukása, törökellenes és függetlenségi harcok. A modern Magyarország megszületése a XIX. század során. A reformkor. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc. A polgárosodás kibontakozása, a dualizmus kora. A modern világ kialakulása a XIX. század során. Az ipari forradalom és következményei. A polgári nemzetállamok kialakulása. A nagyhatalmi átrendeződés és a modern gyarmati rendszer. Az első világháború, demokráciák és diktatúrák a két világháború között. A második világháború és következményei. A jelenkor problémái.
95
A XX. századi magyar történelem
Az első világháborús vereség és következményei (Trianon). A második világháború és az 1945 utáni burkolt és nyílt diktatúra. Az 1956-os forradalom és szabadságharc és a Kádárkorszak. A demokrácia és a piacgazdaság létrejötte hazánkban.
Társadalmi és állampolgári ismeretek Állampolgári ismeretek A mindennapi élet és a politikai jogok gyakorlása
Az alapvető emberi jogok. Az alkotmány. A választási rendszer. (Választás, szavazás, választójog, szavazati jog.) Parlamenti és önkormányzati választások, népszavazás. Politikai pártok és a parlament. (Országgyűlés, pártstruktúra Magyarországon, törvényalkotás, kormánypárt és ellenzék, koalíció stb.) Az országgyűlés és a hatalmi szervek. (A miniszterelnök, a miniszterek és a minisztériumok, bíróságok és az ügyészség.) A tömegkommunikáció és a sajtó szerepe. A helyi önkormányzatok és működtetésük. Fegyveres testületek Magyarországon. (A katonai szolgálat.) Külpolitika, belpolitika. (Magyarország és a nemzetközi szervezetek: ENSZ, NATO. A legfontosabb belpolitikai kérdések: szociálpolitika, egészségügy, oktatás.)
Országismeret: hazánk, Magyarország Térképészeti ismeretek
Magyarország Európában
Földrajzi régiók Magyarországon
Nemzetiségi, etnikai társadalomban
és
más
csoportok
a
Térképészeti alapismeretek. (Térképjelek, tájékozódás a térképen. Térképek a mindennapi életben. (Várostérképek, autótérképek, kerékpártérképek, turistatérképek.) Gyakorlatok a térképpel. Magyarország elhelyezkedése Európában. Magyarország és a szomszédos államok. Magyarország lakossága. (Magyarok és nem magyarok.) A határokon túl élő magyarság (Európában és Európán kívül.) Magyarország eltérő régiói. Településfajták Magyarországon. (Főváros, városok, falvak, tanyák.) Magyarország közigazgatása. Nyelvhasználat Magyarországon. (Magyarok, nemzetiségek, etnikumok nyelvhasználata, nyelvi rétegek és stílusok.) A legnagyobb etnikai kisebbség: a cigányság. Nemzetiségek. Menekültek, bevándorlók. Vallási közösségek.
A továbbhaladás feltételei A program elvégzése után a tanuló legyen képes a tanult események kapcsán következtetéseket levonni történelmi és társadalmi jelenségekről, azokat saját életvitelében is felhasználhatóvá tenni, használni alapvető történelmi, társadalmi, gazdasági fogalmakat. Adott helyzetek, feladatok megoldása során eligazodni az állam, az önkormányzatok, különféle társadalmi szerveződések és az állampolgárok kapcsolatában, részt venni a közvetlen környezet (család, munkahely) harmonikus viszonyainak-kialakításában. Történelem és társadalomismeret 9–10. évfolyam: az éves óraszám: 74 és 74 Célok és feladatok 96
A történelem és társadalomismeret tantárgy tanítása során támaszkodni kell azokra az ismertekre, készségekre, amelyeket a tanuló más tantárgyak tanulmányozása során sajátított el. Fel kell hívni a figyelmét az egyes területek közötti összefüggésekre, meg kell ismertetni a problémák megközelítésének és megoldásának különféle (és más tananyagokban rejlő) lehetőségeit. A tanári magyarázatoknak az alapvető történelmi, társadalomismereti fogalmak, folyamatok megértésére kell koncentrálni azzal a céllal, hogy segítsék elő a diákok tájékozódását, a modern világ jelenségeinek megértését. A tanár(ok) számára nélkülözhetetlen a kulturált viselkedésre és nyelvi kifejezésmódra való folyamatos törekvés, azaz egy olyan „modulok és tantárgyak feletti hálónak” a kialakítása, amely ebben a vonatkozásban az egyes műveltségterületek és tananyagok „közös nevezőjének” szerepét tölti be. (Ugyanígy a modul anyagának tanításakor más, minden területen fontos és nélkülözhetetlen „tudástartalmakra” is ki kell térni, mint például a környezetvédelem kérdéseire, így folyamatosan utalni kell közvetlen környezetünk – „tantárgytól független” – állapotára, annak egészségügyi, esztétika stb. vonatkozásában). E tantárgy esetében az integráció nem az újratanítást, hanem esetenként a tanultak új szempontú, komplex megközelítését, a már megtanult anyagok átrendezését jelenti. A felsorolt tananyagtartalmak tehát választhatóak, megtanításuk nem minden esetben e tantárgy keretein belül történik.
Fejlesztési követelmények A történelem és társadalomismeret komplex ismereteket tartalmazó tanítása során a jártasságok és készségek elsajátítása, elmélyítése az ismeretszerzésre és a képességek fejlesztésére felhasználható tanórákon történik. Mindezekhez nélkülözhetetlen a kulturált nyelvi magatartás kialakítása, amely önmagában is nélkülözhetetlen a társadalmi beilleszkedéshez, a felmerülő problémák kezeléséhez. Mivel a program egy részében irodalmi szövegekről is szó van, ezért különösen nélkülözhetetlen a szövegértés fejlesztése, az olvasás képességének erősítése. A szóbeli és írásos szövegalkotás nélkül nem képzelhető el a tanult problémák kifejtése, megbeszélése, egyáltalán a vita (készség), amelynek fejlesztése e modul egyik kiemelt feladata lehet. Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Tudjon a tanuló ismereteket meríteni különböző jellegű forrásokból. Legyen képes tanári segítséggel, később önállóan az iskolai könyvtárban információkat gyűjteni, azokat megvitatni, értékelni. Az egyes társadalmi-történelmi események kapcsán legyen képes a cselekmények, jelenségek, magatartások erkölcsi megítélésére. Értse meg a társadalmi-történelmi változások jelentőségét, a felmerülő kérdésekben tudjon állást foglalni. Legyen képes a politikai jogok gyakorlásához szükséges intézmények szerepének a megértésére, legyenek ismeretei a legfontosabb aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről. Legyenek alapismeretei a különböző vallások gyakorlatáról, értékeiről. Értse meg az ún. globális problémák fontosságát az emberiség jövője szempontjából. Ismerje fel és utasítsa el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. Kifejezőképességek Tudjon rövid kiselőadást tartani az általa használt források segítségével. Legyen képes egyszerűbb eseményeket saját szavaival magyarázni, más rövid előadásáról vázlatot készíteni. Legyen képes kulturáltan vitatkozni. Az olvasott irodalmi jellegű szövegekben tudjon különbséget tenni a valóság és a teremtett világ között. Az adott irodalmi szövegekben megjelenő értékeket ismerje fel, és alakítsa ki az azzal kapcsolatos véleményét. Tájékozódás térben és időben Tudjon különbséget tenni az időben eltérő események között, legyen képes világosan megkülönböztetni a régmúlt, a közelmúlt és a tegnap eseményeit. Használja az alapvető évszámokat, egyszerűbb kronológiai táblázatokat. Tudjon olvasni a térképről, legyenek minimális topográfiai ismeretei. Belépő tevékenységformák 97
Egy-egy témát a tanulók projektszerűen is feldolgozhatnak a tanórákon. (Ezek esetleg kötődhetnek szakmákhoz, például „a táplálkozás története és a világ népeinek táplálkozása” vagy a „Fa szerepe az emberiség történetében”, esetleg a tanulók által választott téma is lehet pl. A fegyverek története, az Életmód és egészség, az egészség története, egészség a nagyvilágban, „Ember és lakása” stb.) A tananyagok földolgozása során feladatmegosztáson alapuló differenciált csoport-, illetve egyéni foglalkozások. A korszerű szemléltetőeszközök és a tanulói aktivitást igénylő informatikai eszközök oktatásin folyamatba való beépítése. 9.évfolyam TÉMAKÖRÖK A nemzeti múlt kiemelkedő eseményei, sorsfordulói
XIX. és XX. századi egyetemes történelem
A XX. századi magyar történelem
Az idő szerepe a történelemben
Történelmi korok
Az emberiség sorskérdései A világ nagy vallásai
TARTALMAK A honfoglalás és a magyar államalapítás. A középkori magyar királyság virágkora ( Anjou- és Hunyadi-ház). Az önálló magyar királyság hanyatlása és bukása, törökellenes és függetlenségi harcok. A modern Magyarország megszületése a XIX. század során. A reformkor. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc. A polgárosodás kibontakozása, a dualizmus kora. A modern világ kialakulása a XIX. század során. Az ipari forradalom és következményei. A polgári nemzetállamok kialakulása. A nagyhatalmi átrendeződés és a modern gyarmati rendszer. Az első világháború, demokráciák és diktatúrák a két világháború között. A második világháború és következményei. A jelenkor problémái. Az első világháborús vereség és következményei (Trianon) A második világháború és az 1945 utáni burkolt és nyílt diktatúra. Az 1956-os forradalom és szabadságharc és a Kádárkorszak. A demokrácia és a piacgazdaság létrejötte hazánkban. A hétköznapi és a történeti idő. Ma, tegnap, tegnapelőtt (a mindennapok történelme). A sajtó és a média szerepe és lehetőségei. Személyes történelem dokumentumok alapján. (Születési anyakönyv, bizonyítvány stb.). Családtörténet (a családfa tanulságai). Tárgyaink története (a kézművesség az ipari formatervezésig). Az ősember Európában és Magyarországon. A görög és római történelem legfontosabb eseményei. A sokszínű középkor. A kapitalizmus születése. A XX. század történelmének legfontosabb mozzanatai. Technikai fejlődés és környezetvédelem. Környezeti károk a hétköznapokban. Az információk áradata. A kereszténység. A buddhizmus. A zsidó vallás. Az iszlám.
10. évfolyam
98
TÉMAKÖRÖK Társadalmi és állampolgári ismeretek Állampolgári ismeretek A mindennapi élet és a politikai jogok gyakorlása
Országismeret: hazánk, Magyarország Térképészeti ismeretek
Magyarország Európában
Nemzetiségi, etnikai és más csoportok a társadalomban Táj és történelem
TARTALMAK Az alapvető emberi jogok. Az alkotmány. A választási rendszer. (Választás, szavazás, választójog, szavazati jog.) Parlamenti és önkormányzati választások, népszavazás. Politikai pártok és a parlament. (Országgyűlés, pártstruktúra Magyarországon, törvényalkotás, kormánypárt és ellenzék, koalíció stb.). Az országgyűlés és a hatalmi szervek. (A miniszterelnök, a miniszterek és a minisztériumok, bíróságok és az ügyészség.) A tömegkommunikáció és a sajtó szerepe. A helyi önkormányzatok és működtetésük. Fegyveres testületek Magyarországon. (A katonai szolgálat.) Külpolitika, belpolitika. (Magyarország és a nemzetközi szervezetek: ENSZ, NATO. A legfontosabb belpolitikai kérdések: szociálpolitika, egészségügy, oktatás.) A politikai élet és a nyilvánosság. Térképészeti alapismeretek. (Térképjelek, tájékozódás a térképen. Térképek a mindennapi életben. (Várostérképek, autótérképek, kerékpártérképek, turistatérképek.) Gyakorlatok a térképpel. Magyarország elhelyezkedése Európában. Magyarország és a szomszédos államok. Magyarország lakossága. (Magyarok és nem magyarok.) A határokon túl élő magyarság (Európában és Európán kívül). A legnagyobb etnikai kisebbség: a cigányság. Nemzetiségek. Menekültek, bevándorlók. Vallási közösségek. Táj és történelem (mit rejt a föld mélye a hulladék, a szemét, és a történelem bizonyítékai). A régész és a régészet (az ásatás és a leletek). Múzeumok: a megtalált tárgyak őrzői. (A kiállítás, a katalógus.) A történelem emlékei a föld felszínén. (Várak, kastélyok, templomok, romok.) A népi kultúra emlékei: a skanzen. (Házak, tárgyak, eszközök ismerete és használatuk módja.) Leltárkészítés: a történelem emlékei környezetünkben (katalógus, térkép).
A továbbhaladás feltételei A program elvégzése után a tanuló legyen képes a tanult események kapcsán következtetéseket levonni történelmi és társadalmi jelenségekről, azokat saját életvitelében is felhasználhatóvá tenni, használni alapvető történelmi-társadalmi-gazdasági fogalmakat. Adott helyzetek, feladatok megoldása során eligazodni az állam, az önkormányzatok, különféle társadalmi szerveződések és az állampolgárok kapcsolatában, részt venni a közvetlen környezet (család, munkahely) harmonikus viszonyainak kialakításában. Természetismeret, egészségtan 10. évfolyam: az éves óraszám: 185 9–10. évfolyam: az éves óraszám: 74 és 148 99
Célok és feladatok A természetismeret, egészségtan tantárgy fizikai, kémiai, biológiai és földrajzi ismereteket, valamint a természet-, környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat integrál. A tantárgy célkitűzései: a mindennapi (természetes és mesterséges) környezetben való biztonságos eligazodás elősegítése, környezettudatos szemlélet és magatartás kialakítása, az egészséges életmód megalapozása, a majdani szakmához kapcsolódó természettudományos alapismeretek átadása. A tantárgy, oktatása során, a mindennapi életben megfigyelhető példákon keresztül felkelti és fenntartja a tanulókban a valóság megismerésének igényét. A tantárgy a konkretizálásra és az általánosításra építve hozzájárul az elvonatkoztatás képességének megalapozásához. A tantárgy célja olyan pozitív attitűd kialakítása, amely nyitottá tesz környezetünk értékeire, azok tiszteletére és megvédésére ösztönöz. Cél a testi, lelki, szociális egészség megbecsülésére, megőrzésére való nevelés, az egészséges életvezetésre való felkészítés. E célok elérésére a tantárgy feladata az élettelen és az élő, illetve a társadalmi környezet jelenségeinek, folyamatainak többoldalú vizsgálata a hétköznapi gyakorlat, a használhatóság, alkalmazhatóság, fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételével. A fogalmak bevezetését, a törvények megfogalmazását konkrét, a közvetlen környezetben előforduló jelenségek megfigyelésére alapozzuk. A fizikai jelenségekkel való ismerkedés során sajátítják el a tanulók a természettudományos vizsgálódás munkamódszereit: megfigyelés, kísérlet, modellalkotás, törvények megfogalmazása és ellenőrzése, matematikai leírás. Kiemelten szemléletfejlesztő a becslés, a kapott érték reális voltának megítélése. A kémiai ismeretek tanítása során a hétköznapi életben előforduló anyagok tulajdonságainak, reakcióinak megismertetésével tesszük képessé a tanulókat az anyagok szakszerű, balesetmentes, anyagtakarékos, környezetkímélő használatára. A biológiai tartalmú rész érzékelteti az élővilág sokszínűségét, hozzájárul a tanulók természethez való kötődésének kialakításához. Megérteti a biológiai szerveződési szinteket, bemutatja a Magyarországra jellemző életközösségeket, tudatosítja a hazai védett növényés állatfajok értékét, értékeli erdeink, rétjeink, vizeink állapotát, biológiai, természetvédelmi jelentőségét. A kémiai, biológiai, környezet- és egészségvédelemmel foglalkozó fejezetek egymáshoz kapcsolódó ismeretanyaga képessé teszi a tanulót a közvetlen környezet káros anyagainak felismerésére, az ártalmak elkerülésére. Elősegítik a tanuló helyes higiénés szokásainak kialakulását, hozzásegítik a tanulót, hogy elkerülhesse a szenvedélybetegségeket. A földrajzi, valamint a természet- és környezetvédelmi témakörök megismertetik a tanulókkal az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és a társadalom kölcsönhatásait. A tanulóknak látniuk kell, hogy az emberi tevékenység visszahat a természeti környezetre, és annak kedvező vagy kedvezőtlen változásait idézi elő. Ez tudatos környezeti magatartásra, az erőforrások ésszerű felhasználására ösztönöz. A tárgy oktatása során bemutatjuk a termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük következményeit, korlátjait, a Föld globális problémáit, az egyéni magatartás befolyását az emberi életminőség alakulására. Fejlesztési követelmények A tanulók tudják megkülönböztetni a fizikai, kémiai, földrajzi és biológiai jelenségeket. Legyenek képesek a biológiai, kémiai, fizikai és földrajzi jelenségek, folyamatok, változások, kölcsönhatások megadott szempontok szerinti megfigyelésére. Értsék meg, hogy a természet egységes egész, csak a megismerés során tagoljuk részekre. Szerezzenek ismereteket a hétköznapi életben előforduló természeti és gazdaságitársadalmi jelenségek megértéséhez, ismerjék fel az ok-okozati összefüggéseket a mindennapi fizikai, kémiai, földrajzi és biológiai jelenségekben. Váljék igényükké az ismeretszerzés. Ismerjék meg a tanulók a környezetükben előforduló legfontosabb anyagok tulajdonságait, az élettelen természet legfontosabb törvényszerűségeit, az élő szervezetek legfontosabb jellemzőit. Tudjanak a tanulók tájékozódni térkép segítségével. A tanulók tudják értelmezni a kapott feladatokat, meg tudják fogalmazni a feladatmegoldással kapcsolatos kérdéseiket, problémáikat. Legyenek képesek ismereteiket kifejteni és írásban is rögzíteni. Tudjanak ábrákat, grafikonokat, jeleket értelmezni és használni a jelenségek leírásában. Tudják a tanulók, hogy a természettudományos ismeretek teszik lehetővé a technikai fejlődést, amely hatással van az emberi életminőségre. Ismerjék fel az ember egészségét veszélyeztető tényezőket, és törekedjenek ezek elkerülésére. Alakuljanak ki helyes higiénés szokásaik. Képesek legyenek az anyag- és energiatakarékos háztartásvezetésre. Ismerjék fel, hogy az emberi tevékenység környezetkárosító is lehet. Ismerjék fel saját cselekvési lehetőségeiket a környezetkímélő munkavégzés és emberi magatartás kialakításában. 100
Belépő tevékenységformák Megismerőtevékenységek gyakorlása. Terepbejárás, kirándulások, múzeum és üzemlátogatások. Nyomtatott, elektronikus, képi, szóbeli stb. információforrások használata. Feladattal irányított megfigyelés, a tapasztalatok értelmezése, elemzése, következtetések megfogalmazása, egyedi és általános fogalmak értelmezése. A tapasztalatok, egyszerű folyamatok, jelenségek ismertetése élőszóban és írásban. Egyszerűbb fizikai és kémiai számítások elvégzése. Termékek használati utasításának megértése. Környezetbarát termékek felismerése. Térben és időben való tájékozódás, egyszerű tematikus térképek használata, távolság és magasság meghatározása, a térkép jelrendszerének értelmezése. Tapasztalatszerzés az élő és élettelen környezet kapcsolatáról. Tények gyűjtése az emberi beavatkozások pozitív és káros következményeiről. Statisztikai adatok, grafikonok elemzése. Hétköznapi fizika TÉMAKÖRÖK Mozgás és erő Egyenes vonalú mozgások
Görbe vonalú mozgások
A lendület és megmaradása Folyadékok és gázok jellemzése
Folyadékba, gázba merülő testre ható erő Munka, energia, hő Munka és teljesítmény
Mechanikai energiák
TARTALMAK A hosszúság és az idő mérése, egységei. Az út, az idő és a sebesség kapcsolata egyenletes mozgás esetén. Az átlagsebesség (menetrend). A gyorsulás fogalma kvalitatívan (autómárkák összehasonlítása). Az egyenletesen gyorsuló (lassuló) mozgás a közlekedésben; fékút, féktávolság, reakcióidő. A tehetetlenség megnyilvánulásai a gyakorlatban. Testek kölcsönhatása gyakorlati példákon. Az erő. Erőmérés. A tehetetlenség (tömeg), az erő és a gyorsulás kapcsolata kvalitatívan. A testek súlya. A súrlódás (tapadás) és a közegellenállás a közlekedésben. A súrlódási együttható fogalma. Az egyenletes körmozgás; fordulatszáma, sebességének iránya (kalapácsvetés). A rugóerő és a rezgőmozgás. A hang és a hullámmozgás jellemzése. A frekvencia. A lendület. A lendületmegmaradás törvénye kvalitatívan. (Ütközések. Rakétameghajtás.) A sűrűség fogalma, egységei. A sűrűség, a tömeg, a térfogat kiszámítása. Anyagok sűrűségének összehasonlítása. Sűrűségtáblázat. A nyomás fogalma. A pascal egység. Folyadékok nyomása. Közlekedőedények. A külső nyomás terjedése folyadékokban (gépkocsik fékberendezése). A légnyomás (nyomásmérő eszközök, nyomáskülönbségen alapuló eszközök). A felhajtóerő bemutatása. Arkhimédész törvénye. A testek úszása. A mechanikai munka fogalma, gyakorlati példákon. A munka egysége. A teljesítmény és egysége (járművek teljesítményadatai). A mozgási és a helyzeti energia érzékeltetése (cölöpverő kalapács, lezúduló víz stb.). A mechanikai energiák megmaradásának érzékeltetése. (Az energia hasznosítása vízierőművekben, szélerőműben.)
101
Hőmérséklet, hőtágulás A hő terjedése Halmazállapotok, halmazállapot-változások A hő
Munka és hő Az elektromos áram és hatásai Az elektromos áram Az elektromos áram hő- és élettani hatása Az áram mágneses hatása
Az elektromos energia
Technika és fizika Optikai eszközök. A fény.
Sugárzások a híradástechnikában és a gyógyászatban
Az atomenergia hasznosítása
Hőmérséklet és mérése a hétköznapokban. Gyakorlati példák szilárd anyagok és folyadékok hőtágulására. (Bimetállkapcsoló, felszínformálódás.) Különböző anyagok hőtágulásának összehasonlítása. A hő terjedésének módozatai. Különböző anyagok hővezetésének összehasonlítása. Halmazállapot-változások. A forrás-lecsapódás és az olvadás-fagyás jelensége. Az olvadáspont-fagyáspont, forráspont, olvadáshőfagyáshő, párolgáshő fogalma. Tüzelőanyagok égéshője. A melegítéshez szükséges energia. A fajhő fogalma. (A víz nagy fajhőjének jelentősége a gyakorlatban.) Melegítés munkavégzéssel. (Az ősi tűzgyújtási mód.) Munkavégzés felmelegített gázzal, gőzzel. Áramforrások jellemzői. (Elem, akkumulátor.) Áram, feszültség, ellenállás fogalmának érzékeltetése. Egységeik. Ohm törvénye. Hőhatáson alapuló háztartási eszközök (vasaló, elektromos fűtés). Balesetvédelem. A mágneses hatás felhasználása a gyakorlatban. (Teheremelő mágnes, elektromotorok.) Az elektromágneses indukció (mozgási, nyugalmi) bemutatása, felhasználása a gyakorlatban. (Dinamó, generátor, transzformátor.) A hálózati váltakozó áram. Az elektromosenergiaellátás rendszere. Energiatakarékosság. Az áram munkájának és teljesítményének érzékeltetése. (Háztartási eszközök teljesítménye. A kilowattóra: az elektromos munka egysége.) A fényvisszaverődés és a fénytörés jelensége. (A nagyító, a szem lencséje, a szemüveg, távcső, mikroszkóp, vetítő, tükrök a mindennapi életben.) A fehér fény színekre bontása és egyesítése. A testek színe. Rádióhullámok. (Rádiótelefon. Mikrohullámú sütő.) Infravörös, ultraibolya és röntgensugárzás a gyógyászatban és más területeken. Atomerőmű. Energiatermelés és környezetvédelem. Radioaktív sugárzások felhasználási területei és veszélyei.
Hétköznapi kémia TÉMAKÖRÖK Kémiatörténeti áttekintés
Elemek, keverékek, vegyületek és kémiai reakciók a háztartásban
TARTALMAK A kémia eredete. Kémia az élet minden területén. Az anyagok csoportosítása, gyakori anyagok vegyjelei. Az anyag felépítése. Balesetvédelmi tudnivalók a vegyszerek tárolásával és használatával kapcsolatban. Anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai és reakciói. Elemek, keverékek és vegyületek környezetünkben: fémek (vas, alumínium, réz, ezüst, arany), nemfémes elemek (szén, oxigén, hidrogén, nitrogén, klór),
102
Háztartási tisztítószerek, fertőtlenítőszerek
Háztartásban használt fémek, fémedények Energiaforrásaink
Tápanyagaink
Élelmiszeradalékok Műanyagok
Textíliák Építőanyagok Növényvédő szerek, műtrágyák
vegyületek (szén-dioxid, szén-monoxid, víz, ammónia, sósav, kénsav, salétromsav). Keverékek. Oldatok, oldatkészítés. Konkrét emulziók, szuszpenziók habok, aeroszolok (pl. majonéz, tej, kakaó, tejszínhab, füst) tulajdonságai. Egyszerű kémiai reakciók (pl. egyesülés, bomlás), savak, bázisok kimutatása a háztartásban.) Lassú és gyors égés. Tűzoltás. Lúgos kémhatású anyagok (szóda, szódabikarbóna stb.) Savas kémhatású anyagok (ecetsav, sósav stb.). Vízlágyítószerek (trisó, szóda stb.). Mosószerek (szappanok, szintetikus mosószerek). Fertőtlenítőszerek, fehérítőszerek (hypo, hiperol, klórmész, formaldehid). Zsíroldó szerek (benzin, aromás vegyületek stb.). Fémedények reakciói ételeinkkel. (Alumínium és réz reakciója ecetsavval, citromsavval.) Megújuló és meg nem újuló energiaforrások. (A szén-, kőolaj- és gáztüzelés okozta környezeti károk.) Szárazelemek, akkumulátorok. Alkoholok. A metil- és az etil-alkohol élettani hatása. (Az erjedés folyamata. Az alkohol lebomlása az emberi szervezetben.) Étkezési savaink: ecetsav, citromsav, aszkorbinsav. Zsírok, olajok. Szénhidrátok (szőlőcukor, répacukor, keményítő). A fotoszintézis. Fehérjék, tulajdonságaik. (A tojásfehérje vizsgálata.) Vitaminok, nyomelemek szerepe; oldhatóságuk. Tartósítószerek, tartósítási eljárások (szalicilsav, nátrium-benzoát, színezékek, állományjavítók stb.). Ismertebb műanyagok, tulajdonságaik (polietilén, PVC, teflon, gumi). A műanyagok égetésének veszélyei, az újrahasznosítás lehetőségei. Természetes és mesterséges eredetű szálak felismerése. Kezelési utasítások értelmezése. Mész, mészoltás; cement, gipsz. Rovarirtó és gombaölő szerek. Műtrágyák. Környezet- és egészségkárosító hatásaik.
Élő környezetünk (biológia) TÉMAKÖRÖK Élő és élettelen környezetünk
Magyarországi életközösségek
TARTALMAK Az élettelen környezeti tényezők (fény, víz, levegő, hőmérséklet). Alkalmazkodás a környezethez (tűrőképesség). Az élőlények válasza a megváltozott, kedvezőtlen környezeti tényezőkre (pl. elpusztulás, téli álom, madarak vándorlása). A környezet és az ember kapcsolata. Az erdők elhelyezkedése hazánkban, lombhullató fák, fenyvesek, aljnövényzet. Gyűjtögetett táplálékaink. Ehető és mérges gombák. A gombagyűjtés és -fogyasztás szabályai. Erdeink állatai; rovarok, madarak, emlősök.
103
A növények teste és életműködése
Az állatok teste és életműködése
Közvetlen környezetünk növényvilága
Közvetlen környezetünk állatvilága
Életmód és betegségek
Füves területek élővilága. A rétek gyakori növényei (pl. virágos gyomnövények, perje, parlagfű), a rétek állatai (nyúl, mezei pocok). Szántóföldi növények (búza, kukorica, napraforgó stb.). Vízparti fák (fűz, nyár), gazdasági jelentőségük. Vízi és vízparti rovarok, gerincesek. Természetvédelem az erdőn, a füves és vizes élőhelyeken. A levegő, a vizek és a talaj védelme. A növényi test szerveződése (egysejtű, többsejtű, hajtásos, virágtalan, virágos, gyökér, szár, levél, virág, termés, mag). A növények tápanyagai, a tápanyagok felvétele. A fotoszintézis jelentősége. Az anyagok raktározása (burgonyagumó, karógyökér megfigyelése, olajok, gyanták raktározása). Szaporodás, szaporítás, csírázás, növekedés. Csíráztatás különböző körülmények között. Az állati sejt, állati szövetek, állatok táplálkozása, különféle táplálkozási módok, növényevő, ragadozó életmód, a táplálkozás és emésztés fejlődése. Háziállataink testfelépítése (házi szárnyasok, sertés, szarvasmarha, ló, kutya, macska). Konyhakerti növényeink. Kertművelés. Dísznövényeink. Kertgondozás, kertépítés. A település jellemző növényei. Emberre ártalmas és gyomnövények. Védekezés az emberre káros növények hatásai ellen. Haszonállatok tartása, gondozása. Díszállatok, hobbiállatok tartása, veszélyei, felelőssége. A környéken előforduló vadon élő, hasznos állatok, azok védelme. Környezetünk kártékony állatai, az ellenük való védekezés. Helyes és helytelen táplálkozási szokások, higiénia. Táplálkozással kapcsolatos betegségek. Egyoldalú táplálkozás, vitaminhiány, ételfertőzések, gombamérgezések, ételallergia. Betegséget okozó organizmusok (vírusok, baktériumok, élősködők). Kézmosás, tisztálkodás jelentősége. Immunrendszerünk működése, a védőoltások szerepe. Gyógyszerek használatának szabályai, a házipatika leggyakoribb szerei.
Hétköznapi földrajz TÉMAKÖRÖK I. Otthonunk, a Föld Közvetlen lakóhelyünk földrajza
Tájékozódás a térképen
Magyarország a térképen
TARTALMAK Saját házunk, lakásunk alaprajzának elkészítése. Helyszínrajz elkészítése az iskola, a lakóhely környékéről. Lakóhelyünk szerkezete, népessége, gazdasága, értékei. Irány-, távolság-, helymeghatározás a települési térképen, közlekedési és turistatérképen. A térkép méretaránya. Tájékozódás Magyarország térképén: hely, irány, távolság meghatározása. Keresőhálózat használata. Tájékozódás a fő világtájak
104
Tájékozódás a földgömbön
A Föld mint égitest A vízburok
A légkör Övezetesség a Földön
A felszín fejlődése
II. A természet és a társadalom kölcsönhatásai A Föld népessége
A gazdasági élet ágazatai és szerkezete A mezőgazdasági termelés Az ipari termelés Közlekedés, infrastruktúra, idegenforgalom
Világkereskedelem és nemzetközi munkamegosztás
alapján. Távolság meghatározás autóstérképen. A menetrend használata. A domborzat ábrázolása, magasság leolvasása. A leggyakoribb térképjelek. Hazánk helye a Kárpát-medencében, Európában és a Földön. Elemi tájékozódás a fokhálózat alapján. A kontinensek és óceánok elhelyezkedése. A Föld alakja. A Föld helye a Naprendszerben. A Föld forgása, keringése. A napi és évi időszámítás. Óceánok, tengerek, folyók, tavak. A tengervíz. Felszíni és felszín alatti vizek. A víz szerepe, vízgazdálkodás. Magyarország legfontosabb folyói, tavai. A légkör összetétele, szerkezete. Időjárás és éghajlat. A levegő mozgásai. A csapadék keletkezése és térbeli eloszlása. Magyarország éghajlati sajátosságai. A földrajzi szélesség, az óceántól való távolság és a domborzat szerepe az éghajlatok kialakulásában. A földrajzi övezetek általános jellemzői. Az élelmiszertermelés éghajlattól függő övezetessége. A belső és külső erők működése. A kőzetlemezek mozgása. Jellegzetes felszínformák. Hazánk felszíne. Magyarország nagy tájainak jellemzése, legfontosabb települései, természeti értékei. A népesség összetétele, eloszlása. A települések típusai. Az urbanizációs folyamatok. Hazánk népessége és a magyarság földrajzi elhelyezkedése. Az egyes ágak, ágazatok fogalma, jelentősége. A termelés típusai. A fontosabb kultúrnövények termelése. Állattenyésztés. A magyar mezőgazdaság földrajzi és társadalmi adottságai. Az ipar fejlődése, jelentősége. Ipartelepítő tényezők. Iparágak. Az iparszerkezet változásai. Magyarország gazdasági szerkezete és fejlettsége. Az infrastruktúra jelentősége. Az egyes közlekedési ágak szerepe. Az idegenforgalom ágazati sajátosságai. Magyarország legfontosabb közútjai, vasútvonalai és víziútjai. Közlekedéshálózatunk és nemzetközi kapcsolataink összefüggése. Az idegenforgalom alakulása és szerepe Magyarországon. A világkereskedelem szerepe napjaink világgazdaságában. Az egyes országok, országcsoportok kiemelt jelentősége. A globalizáció. Nemzetközi kapcsolataink, európai integrációs törekvéseink. Multinacionális cégek szerepe hazánk gazdaságában. Az ország egyes térségeinek eltérő fejlődése.
105
Napjaink globális problémái és a fenntartható fejlődés
A világ megosztottsága, a demográfiai robbanás, az urbanizáció, a nyersanyagés energiaválság mibenléte és hatásai. A fenntartható fejlődés fogalma. A társadalom, gazdaság, ökológia összefüggései.
Természet-, környezet- és egészségvédelem TÉMAKÖRÖK Természetvédelem Környezetvédelem A levegő védelme A víz védelme
A talaj védelme Az épített környezet védelme III. Egészségtan, egészségvédelem Az emberi szervek működése, károsodások
Balesetvédelem, elsősegélynyújtás
Szenvedélybetegségek
Szexuális élet A testi és lelki egészség
TARTALMAK A természetvédelem célja, feladata. Legfontosabb természetvédelmi értékeink, nemzeti parkjaink. A levegő szennyezőanyagainak csoportosítása. Légszennyezéssel kapcsolatos jelenségek: ózonlyuk, üvegházhatás, szmog, savas eső. Az élővizek szennyezői: mezőgazdasági, ipari szennyezés, kommunális szennyezések. Élővizek pusztulása és ennek hatása az emberi környezetre, egészségre. A talajvíz, karsztvíz elszennyeződésének lehetőségei. Az ivóvíz. A talaj szerepe a bioszféra működésében; szennyezésének módjai. Műemlék épületek, szobrok stb. károsodása. A nagyvárosok problémái. A bőr, a csontozat, az izomzat, a légzés és a vérkeringés szervei, az emésztő- és kiválasztószervek, a nemi szervek, az idegrendszer, az érzékszervek felépítése, szerepük; károsodásuknak életmódtól és környezeti ártalmaktól függő okai. Baleseti helyzet, sérülés felismerése, segítség hívása. Sebellátás. Tennivalók csonttörés, áramütés, égés, mérgezés, eszméletvesztés esetén. Újraélesztés. Az alkohol hatása az emberi szervezetre. Drogok fajtái, függőség kialakulása. A dohányzás hatásai az egyén és a közösség egészségére (passzív dohányzás). Törvényi szabályozás. Párkapcsolat; fogamzásgátlás. Nemi betegségek és az AIDS. Az ember harmonikus testi, lelki és szellemi fejlődésének biztosítása.
A továbbhaladás feltételei A tanuló vegyen részt a tananyag feldolgozásához kapcsolódó tevékenységekben (kísérletek, mérések elvégzése; gyakorlati tevékenység, múzeumlátogatás, kirándulás, terepbejárás, üzemlátogatás; viták, projektek kidolgozása stb.). E tevékenységek során szerzett tapasztalatait, az előre megadott szempontok szerinti megfigyelések eredményét tudja ismertetni élőszóban. E tapasztalatokat rögzítse írásban a foglalkozások során megismert fogalmak, szakkifejezések használatával; egészítse ki önállóan készített, illetve gyűjtött ábrákkal. Gyűjtse össze írásbeli munkáit. A foglalkozások, tanórák során készítsen jegyzeteket. Jegyzetei tartalmazzák az elvégzett feladatok rögzíthető megoldását (számítások, ábrázolások, grafikonok, képvázlatok stb.). A tanuló tudjon a tanult legfontosabb jelenségekre, a megismert törvényszerűségek megnyilvánulásaira hétköznapi példákat felsorolni (a mindennapi élet, a természeti környezet, a közlekedés, sport, háztartás, munkavégzés területéről). Tudjon eszközöket felsorolni, amelyek működésének hátterében e jelenségek, törvényszerűségek állnak. Fel tudja sorolni hétköznapi (háztartási) anyagaink baleset-, tűz-, egészség- és környezetvédelem szempontjából lényeges tulajdonságait. Tudja 106
értelmezni a használati utasításokat. Ismerje az elektromos árammal kapcsolatos balesetvédelmi tudnivalókat. Tudjon példát mondani a legfontosabb háztartási vegyszertípusokra (mosószer, oldószer, vízlágyító stb.), valamint legfontosabb tápanyagainkra. Fel tudja sorolni a környezetünkben található élőlények tanult jellemző tulajdonságait, jellemezni tudja szóban és írásban a Magyarországra jellemző életközösségeket. A tanuló legyen képes a különböző tartalmú és fajtájú térképek önálló gyakorlati alkalmazására (útvonalterv, közlekedés megtervezése, megtett út kiszámítása, mérése stb.). Tematikus térképek alapján szóban jellemezni tudja hazánk nagy tájait. Meg tudja nevezni a gazdaság legfontosabb ágazatait, tudjon egy-egy jellemző hazai példát mondani ezekre. Ismerje a környezetszennyezés (légszennyezés, ózonkárosítás, üvegházhatás fokozódása, élővizeink és a talajvíz szennyezése, a szennyező anyagok táplálékláncba való bekerülése) legfontosabb okait, következményeit és a megelőzés lehetőségeit. Tudja a tanuló, hogy vadon élő növényeink között vannak védettek. Mások hasznosíthatóak (étkezésre használható növények, gyógynövények stb.), de akadnak egészségkárosító hatásúak is (allergiát okozó gyomnövények, egyes gombafajok stb.) Ismerje a házi- és a kedvtelésből tartott állatok igényeit, tartásuk szabályait. Ismerje az emberi szervek felépítését, működését. Ismerje a táplálékok összetételét: fehérje-, zsír-, szénhidráttartalmát; meg tudja nevezni a legfontosabb vitaminokat és nyomelemeket. Ismerje a fertőzések terjedésének és a védekezésnek módozatait. Ismerje a betegségmegelőzés és a korai felismerés lehetőségeit (szűrővizsgálatok, védőoltások). Legyenek elemi betegellátási ismeretei (lázcsillapítás; gyógyszerszedés szabályai, sebellátás stb.). Ismerje az alkoholok, drogok, a dohányzás egészségkárosító hatását, az AIDS és a nemi betegségek elleni védekezés lehetőségét. Testnevelés és sport 10. évfolyam: Az éves óraszám: 74 9–10 évfolyam: Az éves óraszám: 74 és 74 Célok és feladatok A szakiskolai testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek együttes hatásával járuljon hozzá, hogy a tanulók az egészséges életet mindennél fontosabbnak tartó személyiséggé váljanak. A szakiskolás fiatalok ismerjék mozgásképességeik szintjét, fejlesztésének és fenntartásának módját, a mozgásos játék, a versengés örömét, és igényeljék azt. Becsüljék meg társaik teljesítményét, ismerjék fel a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit. A rendszeres fizikai aktivitás, a testedzés váljon mindennapos tevékenységgé. Az általános feladatokon túl a szakiskolákban a különböző szakmák elsajátításában, a speciális munkakörülmények között végzett munkavégzésben különösen fontos szerepet kapnak a munkaártalmakat megelőző és ellensúlyozó gyakorlatok is. Ennek érdekében a tanulók ismerjék fel a gyakorlati oktatás, illetve szakmájuk szerinti munkaártalmak veszélyeit, az esetleges egyoldalú terhelés káros hatásait. E hatások ellensúlyozására készítsük fel a tanulókat, sajátíttassuk el velük a prevenció általános és speciális (a munkakörülményekhez való) gyakorlatait. Fejlesztési követelmények Az egészségvédelemmel kapcsolatos feladatok. A testi fejlődés-érés támogatása, a higiéniai szokások kialakítása, erősítése, az ellenálló képesség és az edzettség fejlesztése, ellensúlyozása, felkészítés a keringési és légzőrendszeri megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére. Értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek relaxációs gyakorlatokat. A mozgáskultúra fejlesztésének célja. Az alapvető (generikus) mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, fejlesztése, az úszás elsajátítása, a kondicionálás és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése, a sokoldalú mozgástapasztalat és a jól alkalmazható mozgáskészség készlet megszereztetése. A képességfejlesztéshez és a játék-, sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek, szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai-biomechanikai törvényszerűségek, feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolások elsajátíttatása, a mozgáskommunikáció megértése. Személyiségfejlesztés. A félelem leküzdése, a szabályok betartása, az összpontosítás, a céltartás, a nehézségek leküzdése, az empátia növelése, a kudarc tűrése, valamint a természetszerető és környezetkímélő magatartás kialakítása. Belépő tevékenységformák 107
Évente két alkalommal a tanulók fizikai fittségének megállapítása a törvényben előírt motoros próbák által. TÉMAKÖRÖK Előkészítés, alapozás
Atlétikai jellegű feladatok
Torna jellegű feladatok Testnevelési és sportjátékok
Egyéb sportok
TARTALMAK Alakzatok kialakítása. Általánosan és sokoldalúan fejlesztő erősítő, szabad, illetve szabadgyakorlati alapformájú páros és társas gyakorlatok. Zenés gimnasztika. Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális (cél) gyakorlatok. Különböző futások, szökdelések, ugrások és dobások megismerése, gyakorlása. Különböző testhelyzetekben végzett szabad-, kéziszerés szergyakorlatok (talaj, szekrényugrás, gyűrű vagy ritmikus gimnasztika). Összetett, csoportos váltóversenyek labdával, labdavezetéssel, különböző átadásokkal. Akadályversenyek sportági feladatok beiktatásával. Labdás csapatjátékok. Kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda. Kerékpározás, úszás, önvédelmi és küzdősportok Az iskola földrajzi helyzetétől függően a téli sporttevékenységek (korcsolya, sí, szánkó) gyakorlása az időjárástól meghatározott mértékben. Tájékozódási futás, kerékpározás terepen, gördeszka, görkorcsolya stb. (a helyi lehetőségektől függően).
A továbbhaladás feltételei Alakzatok felvétele és változtatása, szaktanári utasításnak megfelelően. Előkészítő gyakorlatok önálló végzése, azok hatásának ismerete. Futó-, ugró-, dobó feladatok végzése. Néhány tornafeladat teljesítése, bemutatása. Legalább egy sportjáték játszása szabályos körülmények között. Pályaorientáció 10. évfolyam: az éves óraszám: 74 9–10. évfolyam: az éves óraszám: 74, Célok és feladatok A pályaorientáció célja hogy bemutassa az egyes szakterületeken dolgozók tevékenységét, a pályák, munkakörök sajátosságait, segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében, munkahelyi körülmények, munkafeltételek, saját alkalmasságuk mérlegelésében, a munkavállalással kapcsolatos helyes döntésük meghozatalában. Készítse fel a tanulókat az önálló álláskeresésre és járuljon hozzá a tanuló munkaerőpiacon való érvényesüléséhez szükséges viselkedési formák, technikák, adminisztratív teendők megtanulásához. Segítse elő a tanuló számára a munkával kapcsolatos jogok és kötelességek, a munka világa törvényi szabályozása megismerését. Ismertesse meg a tanulóval a munkaerő-piaci szervezet nyújtotta lehetőségeket, támogatási formákat, juttatásokat, szolgáltatásokat. Adjon lehetőségeket a tanulóknak az egyszerűbb kéziszerszámok, eszközök, munkaműveletek kipróbálására, alapozza meg a helyes munkavégzési szokások kialakulását. Fejlesztési követelmények A tanuló legyen képes szóban és írásban információt kérni és adni, okiratokat igényelni, alkalmakra megfelelően felkészülni. A tanuló szerezzen a hétköznapi élet területén hasznosítható ismereteket, legyen motivált a folyamatos, önálló tanulásra. Legyen képes ügyei intézésére, gyakorolja az igényes, helyzethez illő szóhasználatot, a mondat- és szövegalkotást, értelmezze helyesen a szakmai és közéleti szövegeket, igazodjon el a környező világban. Fejlődjön önismerete, ismerje meg saját képességeit, alakuljon ki pozitív jövőképe saját sorsát, érvényesülési lehetőségeit illetően. Ismerje meg a választott munkahelyen várható munkakarriert, a munkahelyi beilleszkedés, a munkahelyi együttműködés és viselkedés legfontosabb szabályait. A tanuló 108
ismerje meg az álláskeresés technikáit, legyen tisztában a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókkal. A tanuló ismerje az egyszerűbb kéziszerszámokat, eszközöket, anyagokat, legyen képes azok használatára, alkalmazkodjon az egyes látogatott üzemek munkakörnyezetéhez, maradéktalanul tartsa be az ott érvényes szabályokat. Pályaorientáció modul Belépő tevékenységformák Szituációs játékok, kommunikációs gyakorlatok. Hirdetések, leírások, más szövegek elemzése, értelmezése. A saját tulajdonságok felmérése, összevetése az egyes pályákról, munkakörökről kialakult képpel. Célzott információgyűjtés önállóan, az eredmények csoportos megbeszélése, értékelése, az érvelés gyakorlása. Tájékozódás a szakmákról, a munkahely-keresési technikákról, a munkavállalás lehetőségeiről. Magán- és hivatalos levelek írása, azok formai és tartalmi követelményeinek megismerése, értelmezése, nyomtatványok kitöltésének gyakorlása. Hivatalos ügyek intézésének gyakorlása modellhelyzetekben. Telefon, fax, fénymásoló használata. Postai ügyintézés. TÉMAKÖRÖK Szakképzés Magyarországon A szakmák által támasztott követelmények A szakképesítések gyakorlóhelyeinek látogatása
Álláskeresési technikák Szövegalkotás
Munkaerő-piaci ismeretek
TARTALMAK A szakképzési rendszer: - szakterületek, szakmacsoportok, szakmák, - OKJ. A tanulók egyéni érdeklődésének és tájékozottságának felmérése. Felkészülés a gyakorlóhelyek látogatására, megfigyelési szempontok kialakítása: - a szakmacsoportba tartozó szakképesítések, - az ott dolgozók tevékenysége, munkafolyamatok, műveletek, - munkakörülmények, - munkavédelmi előírások, - a dolgozókkal szemben támasztott pszichikai, fizikai követelmények, - a munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettségek, - továbbképzési lehetőségek. A megfigyelési szempontok alapján ismerkedés a választott szakképesítés tevékenységeivel. Álláskeresés - lehetséges információforrások, - látogatás a Munkaügyi Központban. A levélírás formai és tartalmi követelményei - Magán- és hivatalos levél írása (kísérőlevél, ajánlólevél). - Önéletrajz írás. A hivatalos ügyintézés formai és tartalmi követelményei, nyomtatványok kitöltése - Útlevéligénylés. - Erkölcsi bizonyítvány igénylése. - tennivalók elveszett személyi iratok esetén. - Lakcímbejelentés. - Kérdőívkitöltés. Felkészülés a felvételi találkozóra - Megjelenés. - Tájékozódó megbeszélés. Vállalkozási formák. A munkaviszony, munkaszerződés. A „fekete” foglakoztatás következményei. A társadalombiztosítás, nyugdíjpénztár.
109
Munkahelyi ismeretek
A munkanélküliség és kezelésének állami eszközei. A munkahelyre, a munkahelyi kollektívába történő beilleszkedés, a munkahelyi együttműködés szabályai.
A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen tisztában saját érdeklődésével, képességeivel, tudja kiválasztani a neki leginkább megfelelő szakképesítést. Tudjon szöveget értelmezni. Használja megfelelően a különböző tájékoztatókat, ismerje az információgyűjtési lehetőségeket. Ismerje a hatékony álláskeresés technikáit (tudja értékelni az álláshirdetéseket, használni a telefonkönyvet, önéletrajzot írni, ismerje a bemutatkozókártya tartalmát, tudja alkalmazni a meggyőző telefonálás módszerét). Megjelenése, kommunikációja legyen a helyzethez illő. Legyen tudatában az első benyomások fontosságának, legyen felkészült a munkáltatóval való találkozás során előadódó helyzetekre, kérdésekre. Tudja megszerezni a helyes munkavállalási döntés meghozatalához szükséges információkat. Ismerje a legális munkaviszony előnyeit, a munkaszerződés tartalmi elemeit, a „fekete” munka veszélyeit. Tudja megítélni a választott munkahelyen várható munkakarriert, ismerje a munkahelyi beilleszkedés, a munkahelyi együttműködés és viselkedés legfontosabb szabályait, valamint alakuljon ki benne pozitív jövőkép saját sorsát, érvényesülési lehetőségeit illetően. Orientációs gyakorlat modul Belépő tevékenységformák Egyszerűbb munkafolyamatok elvégzése, kipróbálása. Kézi szerszámok, -eszközök használata, anyagok jellemző tulajdonságainak, alapvető megmunkálásának megismerése. Adott szempontok alapján munkahelyeken végzett munka megfigyelése, a tapasztalatok összegzése. Saját képességek vizsgálata, összevetése egyes szakképesítések követelményeivel. Tréning jellegű tevékenységek az álláskereséssel kapcsolatban. TÉMAKÖRÖK Gyakorlati feladatok megoldása Gyakorlati helyek látogatása
Álláskeresés
TARTALMAK Legalább 3 szakterület jellemzőinek bemutatása manuális feladatok megoldásával. Felkészülés az adott gyakorlati hely látogatására, megfigyelési szempontok szerint: - a munkahelyen végzett munkához szükséges szakképesítések, - az ott dolgozók tevékenysége, munkafolyamatok, műveletek, - munkakörülmények, - munkavédelmi előírások, - a dolgozókkal szemben támasztott pszichikai, fizikai követelmények, - a munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettségek, - továbbképzési lehetőségek. A megfigyelési szempontok alapján ismerkedés a szakképesítések tevékenységeivel. Lehetséges információforrások. Látogatás a Munkaügyi Központban. Álláskeresési gyakorlatok.
A továbbhaladás feltételei Egyes szakmacsoportba tartozó tevékenységek megismerése, képesség a munkavégzésre. A munkavégzéssel kapcsolatos megfelelő együttműködés, alkalmazkodás a körülményekhez, munkafeltételekhez. Az utasítások, balesetvédelmi előírások, magatartási és más szabályok maradéktalan betartása. A munka világa modul Célok és feladatok 110
A munka világa modul tanításának a célja, hogy keltse fel a tanuló munkával, álláskereséssel kapcsolatos érdeklődését, segítse elő korszerű álláskeresési szokásainak kialakulását. A tanulót készítse fel önálló álláskeresésre, és járuljon hozzá a tanuló munkaerő-piacon való érvényesüléséhez szükséges viselkedési formák, technikák, adminisztratív teendők megtanulásához. Fontos, hogy a program segítse elő a tanuló számára a munkával kapcsolatos jogok és kötelességek, a munka világa törvényi szabályozása megismerését, valamint azt, hogy ismertesse meg a tanulóval a munkaerő-piaci szervezet nyújtotta lehetőségeket (támogatási formák, juttatások, szolgáltatások). A program segítse elő a tanuló számára a munkával, a munka világával kapcsolatos jogok és kötelességek, törvények, szabályok, valamint a munkaerő-piaci szervezet nyújtotta lehetőségek (támogatási formák, juttatások, szolgáltatások) megismerését. A program anyaga adjon útmutatást a tanuló munkavállalással kapcsolatos helyes döntésének meghozatalához (munkahelyi körülmények, munkafeltételek megfelelő mérlegeléséhez) és alakítson ki felelősségérzetet a tanulóban saját maga és embertársai iránt s végül fejlessze a tanuló azon tulajdonságait, mely növeli esélyeit a munkahelye megtartására. Fejlesztési követelmények A munka világa programmodul elvégzése után a tanuló legyen tisztában a munkába lépés és a munkavállalás feltételeivel, a munkavállaló jogaival. Képes legyen alkalmazni a különböző álláskeresési technikákat. A szükséges adatok jelentőségének megértése és adekvát használatuk. Ismerje meg azokat a feltételeket és körülményeket, amelyek segítségével tájékozódhat arról, hogy létezik a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény, és ismerje fel a munkaerő-piaci szervezet által nyújtott segítség fontosságát. Tudja, hogy a munkaügyi kirendeltségen való jelentkezéskor mit kell magával vinnie, mire lesz szükség (személyi igazolvány, TAJ-szám, adóazonosító jel, iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány). Tudja, hogy léteznek olyan támogatási formák, amelyeket a munkaadók kaphatnak, amennyiben pályakezdőt alkalmaznak, és legyen tisztában azzal, hol lehet érdeklődni a munkaerőpiac képzési lehetőségeiről. Legyen képes a munkahelyi kapcsolatteremtésre, sajátítsa el a munkahelyi együttműködés szabályait. Legyen tisztában a munkabér, járulékos juttatások, béreket terhelő levonások, munkaidő, túlmunka, alapbérért és külön díjazásért végzett munka fogalmával, valamint tudja megítélni az egészséges, illetve az egészségtelen munkakörülményeket. Belépő tevékenységformák A tanítási-tanulási folyamat módszerei: előadások, csoportos beszélgetések (pl. álláshirdetések közös feldolgozása), párban végzett munka, forrásgyűjtés, elemzés (pl. közlönyök), szemléltetés (ábrák, videofilmek stb.), gyakorlatok (pl. álláskeresési segédeszközök (Foglalkozási Információk Kézikönyve, telefonkönyvek, sárga lapok, szaknévsorok, címtárak, hirdetési újságok stb. használatának gyakoroltatása), szerepjátékok. A tanuló a program során gyakorolja a felvételi találkozón a munkáltató által feltett tipikus kérdésekre való megfelelő válaszadást, a munkahelyi viselkedést, a munkatársakkal való kommunikációt, alkalmazzon számítógépes programokat. A tanulócsoportok tegyenek látogatást pl. üzemben, munkaügyi központban stb. A programmodul tananyagát részben elméletben, részben gyakorlatban kell feldolgozni. A tanórákat célszerű olyan helyiségben, „csoportszobában” megtartani, ahol nyugodt, „baráti” légkört tudunk teremteni. TÉMAKÖRÖK Munkaerő-piaci ismeretek A Magyar Köztársaság Alkotmánya
A munkaviszony Az 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
TARTALMAK Alapvető jogok és kötelességek. Jog a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. (XII. fejezet – Alapvető jogok és kötelességek – 70/B. § (1) bek.) 1949. évi XX. törvény. A munkaviszony létesítése és megszüntetése. A munkaszerződés. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (3. rész A munkaviszony). A munkaerő-piaci szervezet szerepe, szolgáltatásai. A Munkaügyi Központ és kirendeltségei.
111
A munkanélküliség és kezelésének állami eszközei
A társadalombiztosítás
Álláskeresési technikák Álláskeresés Az önéletrajz Az álláshirdetések A munkafelvétel és előzményei
III. A munkahelyek világa A munkahelyi feltételek
A munkahelyi beilleszkedés
A regisztráció és az együttműködés fogalma. A támogatási formák. Látogatás egy munkaügyi központban és/vagy egy regionális munkaerőfejlesztő és képző központban. A munkaerő-piaci szervezet. A munkaügyi központok és a kirendeltségek. A regisztráció. Az együttműködés. Szolgáltatások, támogatási formák. 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról. A társadalombiztosítás célja, a rendszer fő jellemzői, nyugdíjjárulék. A tb-kártya. Orvosi ellátás a tb keretében. A célállás meghatározása. Érdeklődés, képességek. A személyes kapcsolatok. Az önéletrajzírás általános szabályai. Az önéletrajz típusai. A referencia. A hirdetések valóságtartalmának megítélése. Reagálás az újságokban megjelent álláshirdetésekre. Álláshirdetések feladása. A tájékozódó beszélgetés. Felkészülés a munkáltatóval való találkozóra. Az első benyomások. Az öltözködés. A helyes viselkedés. A találkozón várható kérdések. A munkáltatónak feltehető kérdések. Legális munkaviszony és „fekete” munka, a „fekete” munka veszélyei. Munkabér (minimálbér), járulékos juttatások, a béreket terhelő levonások. Munkaidő, túlmunka, alapbérért és külön díjazásért végzett munka. Egészséges, illetve egészségtelen munkakörülmények. Betegállomány, ennek lehetséges hatásai a munkavállaló megítélésére a munkatársak és a munkáltató részéről, táppénz. Pihenőidő, fizetett szabadság, fizetés nélküli szabadság, tanulmányi szabadság. A várható munkakarrier az adott munkahelyre. A munkahelyi együttműködés szabályai. A munkában töltött első nap. Szempontok az új munkahelyen való viselkedésre.
A továbbhaladás feltételei A tanulók teljesítményének értékelése pozitívan motiváló hatású legyen. A korábban szerzett kudarcélmények feloldása érdekében a teljesítmények minősítésekor a pozitív megerősítés növeli az önbizalmat és ezzel az együttműködés iránti motivációt. A hagyományos osztályozás kerülésével az elméleti és a gyakorlati tevékenységet egy-egy rész befejezése után a tanár minősítse szóban a tanulók teljesítményét, kiemelve az eredményességet. A program abban is különbözik a hagyományostól, hogy kevesebb lexikális tudnivalót kér számon, inkább a gyakorlati alkalmazás szakszerűségét vizsgálja. A fentiek alapján az értékelés szempontjai közül hangsúlyos szerepet kap: az elsajátított tananyag és a tanuló munkával kapcsolatos szemléletének megnyilvánulása a mindennapi tevékenységben, a programmodul során elsajátított ismeretek gyakorlatban történő bemutatása. (Pl. meggyőző telefonálás, a felvételi találkozón a 112
munkáltató által feltett kérdésekre adható helyes válaszok), szóbeli magyarázat fűzésének szakszerűsége egy témához. (Pl. egy szabadon választott önéletrajztípushoz), a munkához kapcsolódó dokumentumok használatának szakszerűsége. (Pl. a telefonkönyv, a „sárga lapok” használatának bemutatása), önálló dokumentumok elkészítése. (Pl. egy álláshirdetés, önéletrajz megfogalmazása). Szakmai előkészítő/alapozó gyakorlat 9. évfolyam: az éves óraszám: 333 9– 10. évfolyam: az éves óraszám: 333 és 480 Célok és feladatok A szakmai előkészítő gyakorlat célja és feladata, hogy a tanulók kialakult A szakmai előkészítő gyakorlat célja és feladata, hogy a tanulók kialakult tudásbeli, szocializációs és motivációs hátrányait felszámolja, képességeiket fejlessze, tehetségüket kibontakoztassa. Az egyes szakterületek gyakorlatias, sokszínű, aktív tanulói magatartást eredményező és lehetőleg produktív manuális tevékenységgel együtt járó bemutatásával keltse fel az érdeklődést az egyes szakmák és a további szakmatanulás iránt, segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában és leendő életpályájuk reális megtervezésében. Alapozza meg a tanulókban az emberi, tárgyi és természeti környezettel kapcsolatos felelősségteljes és szabálykövető magatartás kialakulását. Biztosítsa számukra a kiválasztott szakmák tanulásának megkezdéséhez szükséges felkészültséget, valamint tegye lehetővé, hogy a tanulók tanulmányaikat a szakképző évfolyamokon folytathassák, valamint ezzel párhuzamosan felkészülhessenek az általános iskolai osztályozó, illetve alapműveltségi vizsgákra. A programban részt vevők helyzete, motivációs szintje, általános elméleti felkészültsége miatt a szakmai előkészítés tevékenységorientált, ezen belül is elsősorban a manuális munkára épül. A gyakorlati feladatok megválasztása az adott foglalkozási területekhez kapcsolódó műveltségelemek figyelembevételével történik.
113
ZÁRÓDOKUMENTUMOK 1.
A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, hozzáférési lehetőségek
A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések: I. A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján, felmenő rendszerben. II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A fenntartó a pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását évente értékeli. III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására: az iskola igazgatója, a nevelőtestület bármely tagja, szakmai munkaközösségek, az iskola fenntartója tehet javaslatot. 2. A tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a képviselői útján javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: az iskola fenntartójánál, az iskola honlapján, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola tanári szobájában az iskola igazgatójánál, az igazgatóhelyetteseknél, munkaközösségek vezetőinél, 114
A fenti elhelyezések vonatkoznak az iskola minden tagintézményére/telephelyére. 2. A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai 1. A „SZAK-MA Szakképző Iskola és Gimnázium” Pedagógiai Programját a nevelőtestület a NKt. 26. §ában és 70 §-ában felhatalmazott jogkörénél fogva……………. számú határozatában foglaltak szerint elfogadja. Nyíregyháza, 2013. ………………………………..
A nevelőtestület képviseletében 2. A „SZAK-MA Szakképző Iskola és Gimnázium” Pedagógiai Programját a NKt. 26. §-ában felhatalmazott jogkörömnél fogva a ……….. számú határozat alapján jóváhagyom.
Nyíregyháza, 2013. ………………………………….
Intézményvezető 3. A „SZAK-MA Szakképző Iskola és Gimnázium” Pedagógiai Programjával, annak azon részeivel, melyekből adódóan a fenntartóra többletkötelezettség hárul a NKt. 32. § (l) i) pontjában felhatalmazott jogkörömnél fogva a ………/2013. számú határozatban foglaltak szerint egyetértek.
Nyíregyháza, 2013. ………………………………….
Fenntartó
Jelen pedagógiai program 2014. január 01-el lép életbe.
115
Tartalom NEVELÉSI PROGRAM .................................................................................................................................. 2 Jogi státus – az Alapító Okirat alapján ............................................................................................................ 2 Helyzetelemzés ................................................................................................................................................ 6 Az iskola képzési szerkezete ............................................................................................................................ 7 Küldetésnyilatkozat.......................................................................................................................................... 7 Jövőkép ............................................................................................................................................................ 8 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ......... 8 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ........................................................................................ 18 A közösségfejlesztés nevelési feladatai ..................................................................................................... 21 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységek .................................................... 21 A tehetség és képesség kibontakoztatásának eszközei és módszerei......................................................... 24 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ......................................................................... 25 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ........................................................ 27 Szociális hátrányok enyhítését szolgáló feladatok ..................................................................................... 29 Gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságát elősegítő eszközök ............................................................ 31 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke ........................... 31 A szülők és a pedagógusok együttműködése ............................................................................................. 33 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje..…….…..35 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések………………...…………………………………...35 Az intézmény döntési folyamatában való tanulói részvétel……………………………………………...36 A pedagógusok helyi intézményi feladatai……………………………………………………………....37 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai………………………………………....40 Egészségnevelési program ............................................................................................................................. 40 Környezetnevelési program ........................................................................................................................... 43 Az iskola drogstratégiai programja ................................................................................................................ 46 Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv………………………………49 A tanulók felvételének, átvételének szabályai……………………………………………………….............49 A pálya alkalmassági vizsga szabályzata……………………………………………………………….........50 A tanulók magasabb évfolyamra lépésének feltételei……………………………………………………….50 A tanulmányok alatti vizsga szabályzata…………………………………………………………………….50 HELYI TANTERV ............................................................................................................................ ………52 Választott kerettantervek megnevezése…………………………………………………………………...52 Óratervek………………………………………………………………………………………………….52 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei . 52 A NAT és a helyi szintű szabályozás……………………………………………………………………..53 Az iskola magasabb évfolyamára lépésének feltételei............................................................................... 54 A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége) ..................................................................................... 54 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya ............................................................................................................................................. 57 Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátjai ........................................................................................................................................ 58 Választható tantárgyak, foglakozások, a pedagógusválasztás szabályai………………………………….59 A csoportbontás és egyéb foglakozások szervezési elvei…………………………………………………59 A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, köv. és formái………....59 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................................................................ 61 A középszintű érettségi vizsgatárgyak témakörei…………………………………………………….…..61 Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezés…………………………………………………………62 116
Helyi tanterv a felzárkóztató szakiskola számára ...................................................................................... 62 ZÁRÓDOKUMENTUMOK........................................................................................................................ 114 Mellékletek: 1. számú melléklet: Gimnáziumi Program 2. számú melléklet: Szakképzési Program
117
