Az Eötvös József Általános Iskola pedagógiai programja OM

2014

Az Eötvös József Általános Iskola pedagógiai programja OM 201017

1

2

Tartalom 1. Az iskola nevelési programja .......................................................................................... 4 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ...... 4 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................... 5 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................. 6 1.4 A környezeti neveléssel kapcsolatos pedagógiai feladatok…………….……………….9 1.5 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................ 12 1.6 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ............................................ 14 1.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ............ 16 1.8 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje .............................. 20 1.9 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel .................................. 20 1.10 A tanulmányok alatti vizsgák szabályozása…………………………………………..23 1.11 Az iskolába történő felvétel és átvétel helyi szabályai……………………………….24 2. Az intézmény helyi tanterve .......................................................................................... 27 2.1 A választott kerettanterv megnevezése .......................................................................... 28 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám ....................................................................... 38 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ....... 41 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítás . 42 2.5 Mindennapos testnevelés ................................................................................................. 43 2.6 A választható tantárgyak szabályai ................................................................................ 44 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ....................................................... 45 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái . 46 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása........... 47 2.11 Az egyéb foglalkozások szervezési elvei ....................................................................... 49 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ....... 50 2.13 A tanulók értékelésének elvei………………………………………………..……...…52 2.14 A tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal összefüggő pedagógiai tevékenység…………………………………………………………………………………..58 2.15 Napközis felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása……….77 2.16 Tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei…………………………………..78 3.A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések 4. Legitimációs záradék 5. Mellékletek 1. számú melléklet 2. számú melléklet

3

1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai olyan felnőtteket neveljen tanítványaiból, akik tanulmányaik befejezése után képessé válnak a társadalmi viszonyokhoz való alkalmazkodásra az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítására 2. közvetítse a NAT képesség, készség, kompetencia-elemeit és adja át a tárgyi tudást 3. törekedjen konszenzusra az iskolahasználók (gyerek-szülő-pedagógus fenntartó) elégedettségére 1.

-

fontos a megfogható tudás fontos a fegyelem fontos azon képességek megszerzése és alkalmazása, mely a továbbtanulás „ugródeszkája”

Eszköz- és eljárásrendszerünk: Igyekszünk azzal az eszköz- és eljárásrendszerrel élni, mely a nevelés valamennyi színterére alkalmazható, ezáltal megfogható, számon tartható is. Ezek: - Követelés - Meggyőzés - gyakorlás - ellenőrzés - értékelés - elismerés - büntetés

Színtere: pl.: házirend osztályfőnöki órák, tanórán kívüli tevékenységek tanórák, szakkörök minden területen szóban, minden területen, írásban lásd: KT tanulmányi versenyek, közösségi tevékenységek, sportversenyek KT megszegése a tanuló részéről

4

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célunk, hogy olyan feladatok elé állítsuk önmagunkat, amelyek figyelembe veszik - a NAT-ban képviselt értékeket - a helyi kis közösség által elismert pozitív értékeket - a helyi hagyományok által képviselt értékeket Ezek tehát az iskolai élet valamennyi megnyilvánulásában érvényesítendők, színtere a tanári nevelés (kötelező órák) tanórán kívüli nevelés (válaszható órák) és az iskolán kívüli nevelés (kirándulás, tábor, ünnepségek, DÖK rendezvények, versenyeken részvétel). A helyi tanterveket is magába foglaló Pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret: 

a színes, sokoldalú o iskolai életnek o tanulásnak o játéknak o munkának



fejlessze o a tanuló önismeretét o együttműködési készségüket o eddze akaratukat



járuljon hozzá o életmódjuk o motívumaik o szokásaik o az értékekkel történő meggyökereztetéséhez.

azonosulásuk

fokozatos

kialakításához,

5

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai           

Egységes prevenciós szemlélet kialakítása: egészséget támogató életmód gyakorlása, környezeti károsító tényezők lehetőség szerinti kiiktatása, a betegség megelőzése Az esélyegyenlősség elvének a mindennapi élet színterein az egészség, az egészségfejlesztés tekintetében való érvényesítése A mozgás-gazdag életmód, a testedzés szerves szükségletté váljon, a sportolás közösségi és társadalmi programként általánosan elfogadott legyen A család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé Az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartásának kialakítása Az iskola atmoszférája és tárgyi környezete legyen alkalmas az egészségbarát életformákat támogató üzenetek befogadására és továbbadására Mentális betegségek megelőzése, a tanulók lelki egészségi állapotának, és életminőségének javítása, az egészségtudat fejlesztése, a lelki egészségnek, mint értékének a felmutatása Drogtagadás, az egészségre káros szokások mellőzésének segítése, erősítése Pozitív döntéshozás: a „nemet mondani problémahelyzetekre” elősegítése A közösségi akciók erősítése az egészségfejlesztés, a jobb egészségi állapot elérése érdekében Az egyéni képességek fejlesztése, az egyén saját egészsége és környezete feletti fokozottabb ellenőrzés gyakorlása és az egészség szempontjából kedvező alternatívák választása terén

1.3.2. Az egészségnevelés helyi céljai, feladatai Olyan egészségmagatartás kialakítása a tanulókban, amely az alábbi pilléreken nyugszik: 1. Személyi higiéné A test tisztántartása, egészségvédelem

a

bőr

szerepe;

szexuálhigiéné;

mentálhigiéné;

lelki

2. Egészséges táplálkozás Élettani alapismeretek (anyagcsere); élelmi anyagok; tápanyagok; energia; tápanyagszükséglet; táplálékpiramis; egészséges táplálkozás; helytelen táplálkozási szokások 3. Több mozgás A mozgás, aktivitás jelentősége az ember életében; a mozgáshiány okozta problémák; az inaktív életmód következményei; A mindennapos testedzés fontossága 4. Stressz-tűrés, stressz-kezelés A stressz jelentősége, hatása az emberi szervezetre; a pozitív és negatív hatások feldolgozása, elhárítása

6

5. Baleset-megelőzés Otthoni balesetek, iskolában előforduló balesetek, az utcán és a közösségekben megjelenő veszélyforrások 6. Szexualitás Szexuális viselkedés; biológiai reprodukció; születésszabályozás; fogamzásgátlás, terhesség, növekedés, fejlődés, szexuális felelősség, nemi úton terjedő betegségek 7. Nem: a dohányzásra A hozzászokás veszélye, felelősségérzet

akarati

tényezők,

motiváció,

környezetünk iránti

8. Nem: az alkoholfogyasztásra A szervezet reakciói, a szervrendszerek megváltozott működése; a személyiség átalakulása, hatása a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre 9. Drogtagadás Leépülés. A személyiség megváltozása, elvonási tünetek, tolerancia, egyéni és társadalmi problémák; szenvedélybetegségek 10. Időben orvoshoz fordulás Preventív szemlélet jelentősége; szűrővizsgálat fontossága, lényege 11. Egyéni környezet tisztelet Az ember, mint biotikus tényező; az egészséges ökológiai felfogása; közvetlen környezetünk védelme 12. Környezetvédelem A levegő, víz, talaj tisztasága, hatása az egészségre, tisztaságuk védelme; (természeti kincseink védelme, hulladékok, veszélyes anyagok kezelése, környezetbarát termékek előtérbe helyezése, korszerű légszűrű berendezések) A helyes egészségmagatartás kialakítása érdekében az iskola feladata:         

Készítse fel a gyerekeket arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani A sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása A környezet – elsősorban az iskola, a háztartás, a közlekedés, a veszélyes anyagok – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőinek ismertetése Készítsen fel veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére Készítsen fel az önálló gyalogos- és tömegközlekedésre, az utasbalesetek elkerülésének módjaira Nyújtson támogatást a káros függőséghez vezető szokások (pl.: dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében Foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel Fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre Az iskolai környezet biztosítása a tanulók egészséges testi, lelki, szociális fejlődését 7

1.3.3. Eszközök, eljárások Egészségnevelés a tanórán:   

Biológia és egészségtan, a kémia, az osztályfőnöki, a technika, környezetismeret, testnevelés órák stb. helyi tantervébe építve Az egészségmagatartás kialakításához illeszkedő tanulásszervezési mód kialakítása (pl.: tanulmányi kirándulás, témanap) Olyan cselekedtető módszerek alkalmazása, amelyek elősegítik a tanuló együttműködő, kooperatív tanulását, a problémamegoldásban való közös közreműködést. Szakítás a passzív befogással

Egészségnevelés a tanórán kívül:    

Az egészségneveléshez kapcsolódó jeles napok megünneplése Témanapok Nyári táborok, iskolai kirándulások Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel o Drogprevenciós előadás o Védőnő által tartott előadás

A közegészségügyi szabályok, feltételek biztosítása és betartása az intézményvezetés feladata. Az oktatás-nevelési tevékenység közegészségügyi normáinak betartása (tanulók terhelése, szabadidő igény figyelembevétele, szabadidő-eltöltés módszerei stb.) pedig minden pedagógus feladata.

1.3.4. A program megvalósításához szükséges erőforrások 

Anyagi:

pályázatok, fenntartó támogatása



Humán:

pedagógus kompetenciák fejlesztése nem pedagógus alkalmazottak bevonása

8

1.3.5 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg.

1.4. Környezeti nevelési program Minden intézmények lehetőséget kell teremteni arra, hogy megismertesse tanulóival a helyi természeti és épített környezeti értékeket. A tanulók csak azt fogják védeni, amit ismernek, szeretnek. Iskolánkban, ha nem is ilyen kiemelt szinten, eddig is igyekeztünk a környezetvédelem fontosságára felhívni tanulóink figyelmét. Tanórákon – leginkább biológia, földrajz, természetismeret, osztályfőnöki – volt erre lehetőség. Igyekszünk személyes példamutatással olyan szokásokat kialakítani bennük, hogy fontos legyen szűkebb és tágabb környezetük tisztaságának védelme, az iskola épületén belül és kívül (udvar) egyaránt. Az évenként kétszer megszervezett hulladékgyűjtéssel igyekszünk a település lomtalanításából is kivenni a részünket. Erdei iskola programban eddig nem tudunk részt venni (osztályaink kis létszámúak, tanulóink egy rész rossz anyagi körülmények között él), ősszel és tavasszal 1-1 napos kirándulásokat szervezünk. Ebből az őszi mindig a környezetünkön található valamelyik tanösvény bejárása szakképzett vezető irányításával. A környezet- és természetvédelem iránt különösen érdeklődő tanulóinkkal minden évben részt veszünk a természetvédelmi vetélkedőkön. A környezeti nevelés személyi és tárgyi feltételei átlagosak. Eddig a tantestület tagjai közül 1 nevelő vett részt ilyen jellegű továbbképzésen, a jövőben ezen változtatni kell a tárgyi feltételek bővítése mellett. Az iskolánkban folyó környezeti nevelés partnerei: Belső partnerek: Iskolavezetés Tantestület Osztályfőnökök Tanítók, tanárok DÖK vezető Napközis nevelő Könyvtáros Diákok Technikai személyzet

Külső partnerek: Szülői szervezet Fenntartó Pedagógiai Intézet Szaktanácsadók OM, KÖM

9

1.4.2.A környezeti nevelés általános céljai 1. Elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. (NAT) 2. Kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé. 3. Érzékennyé tenni a környezet állapota iránt. 4. Bekapcsolni a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. 5. Meghatározóvá tenni életmódjukban a természet tiszteletét, a felelősség vállalását. 6. Meghatározóvá tenni a környezeti károk megelőzésére való törekvést. 7. Képessé tenni, hogy személyes tapasztalatai alapján együtt tudjon működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. 8. Elismertetni, hogy közös és egyéni kötelesség. 9. Az emberiség közös öröksége; a környezet minőségének fenntartása és javítása 10. Az általános emberi egészségvédelem 11. Az ökológiai erőforrások fenntartása 12. A természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása 13. Minden egyes ember hozzájárulása a környezet védelméhez 14. Képessé válni az élethosszig tartó tanulásra 15. Rendszerszemléletre nevelés 16. Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása 17. A globális összefüggések megértése 18. A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása 19. A létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása 20. A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése 21. A szerves (organikus) kultúra fontosságának megismertetése a fenntartó fejlődésben 1.4.3.A környezeti nevelés helyi céljai, feladatai     

Ismerje meg települése történetét, természeti és épített környezeti értékeit Értse meg és fogadja el, hogy a szűkebb és tágabb környezet minőségének megőrzése és javítása közös és egyéni kötelesség Hogy a környezet védelmében minden ember képes hozzájárulni Ismerkedjen meg a fenntartó fejlődés fogalmával, céljaival, feladataival Ismerje meg a fenntarthatóság érdekében szükséges magatartásmintákat (környezetbarát attitűdök, szokások) értékeket, életviteli szokásokat

10

1.4.4. Eszközök, eljárások Környezeti nevelés a tanórákon: 

Biológia, földrajt, természetismeret, magyar, etika, osztályfőnöki, technika órák helyi tantervébe építve

Környezeti nevelés a tanórán kívül:        

A környezetvédelmi jeles napok megünneplése (Víz Világnapja, Föld Világnapja), témanap Környezeti-természeti értékek feltárását bemutató szakkörök, önképzőkörök Bekapcsolódás megyei, országos természetismereti vetélkedőkbe, versenyekbe Sziklakert, Sajó-part karbantartása, tisztántartása Környezetvédelmi akciók szervezése Például hulladékgyűjtés, parlagfű szedés, a lakosság felvilágosítása, levegőszennyezettség monitorozása, játszótér karbantartása, tiszta, rendes osztály akciók stb. Nyári táborok, iskolai kirándulások* Bekapcsolódás a települési környezet szépítésébe

1.4.5. A program megvalósításához szükséges erőforrások Anyagi: Humán:

Fenntartói és DÖK Pedagógus kompetenciák fejlesztése Nem pedagógus alkalmazottak bevonása

*ha rendelkezésre áll forrás, vagy ha a fenntartó támogatja

11

1.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei a:  tanórák: o szaktantárgyi órák, o osztályfőnöki órák,  tanórán kívüli foglalkozások o napközi, o séta, kirándulás, o szakkörök…  diák-önkormányzati munka,  szabadidős tevékenységek. Mind a négy területen sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien hozzájárulnak: - az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakulásához, - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, - a közösségi szokások, normák elfogadásához (etnikai értékrend), - a másság elfogadásához, - az együtt érző magatartás kialakulásához, - a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos és mivel az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen egymást erősítve a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is hiszen - megjelenésével, - viselkedésével, az intézmény valamennyi dolgozója - beszédstílusával, példaként áll a diákok előtt. - Társas kapcsolatával Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve határozta meg és egyes pontjait (dőlt betűvel szedett) kötelező feladataként határozta meg az alkalmazotti közösség számára. A közösség fejlesztéssel kapcsolatos feladatink a következők: - Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: Ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek, Megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit,

12

Sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezet, Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket, Valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt nemzetközi kapcsolatok ápolásában, Legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fennhatóságát, Váljon érzékennyé környezete állapota iránt, Kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, Életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá, Legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni, Tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvén szabatosan kommunikálni, Az önálló, felnőtt életben képes legyen az életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, Ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épségét veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait, Kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez, Tanuljon meg tanulni, Tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet, Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére, Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. Évente 2 alkalommal /ősz-nyár/ 1-1 napos tanulmányi kirándulást szervezünk, melynek költségeit a szülők vállalják (amennyiben a fenntartó hozzájárul, a költségek csökkenthetők…) Minden más tevékenységben a jelentkezés önkéntes (az itt maradó tanulóknak tanítási nap lesz).

13

1.6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.                       

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – a munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

14

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre       

     

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

15

1.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.7.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Iskolánk hagyományosan heti 1 órában az adott terület eseti összevonásával tematizáltan készíti el minden évben szakköri terveit. A szakkörökbe a belépés önkéntes, de az optimális működést garantáló létszámok miatt szaktanári, ill. osztályfőnöki javaslat szükséges a jelentkezésben. A részvétel az írásos jelentkezéstől számítva kötelezővé válik, a hiányzásra a törvényi előírások vonatkoznak. A szakkörön tantárgyi értékelés nincs. Szakköreink elnevezése Magyar

Célcsoport

Jellemző feladat

5-8.o.

Matematika

7-8.o.

Tánc

2-8.o.

Iskolai, községi ünnepségek, 8.o. továbbtanulásának előkészítése Körzeti versenyekre felkészítés, 8.o. továbbtanulásának előkészítésére Fesztiválon, falunapon, ünnepségeken való részvétel, testkultúra fejlesztése

1.7.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási probléma súlyosságát a nevelési tanácsadó illetve a szakértői bizottság állapítja meg. Tanulási nehézség (BTM) - Normál vagy gyakran átlag alatti értelmi képességek - Tanulási képességek enyhe fejlődési késései, hiányossága - Problémák a tanulási helyzetekben - Kommunikációs és kapcsolati nehézségek - Tanulási módszerei és szokásai helytelenek Pedagógiai tennivalóink: - Felzárkóztatás - Korrepetálás - Kompenzáló nevelés - Fejlesztés - Prevenció Tanulási zavar (SNI) - Normál vagy átlag feletti értelmi képességek 16

- A tanulási teljesítmény szintje nem felel meg az egyén intellektusának - Egyes részképességek súlyosan érintettek Pedagógiai tennivalóink: - Fejlesztő eljárások, módszerek (fejlesztő pedagógus) - Egyéni bánásmód (tanító-tanár) - Differenciálás (tanító-tanár) - Reedukáció (gyógypedagógus) Tanulási akadályozottság (SNI) - A tanulás minden területét érinti - Átfogó - Hosszantartó Pedagógiai tennivalóink: - Speciális gyógypedagógiai módszerek, terápiák - Szegregált (kifutó) vagy integrált nevelés-oktatás Feladatok: • A családdal való együttműködés. • A gyermekek alapos megismerése, a problémák okainak feltárása. • Felzárkóztatási stratégiák, egyéni fejlesztési tervek kidolgozása team munkában a szakértői vélemény alapján. • Kognitív képességek fejlesztése • Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia prevenció és reedukáció. • Alapműveletek készségszintű használata (matematikai kompetencia) • A beszédhibák korrekciója, beszédfejlesztés. • A pszichomotoros képességek fejlesztése (mozgásfejlesztés: nagymozgás, finommotorika). • A figyelem és a koncentráció fejlesztése. • A nyelvi kreativitás fejlesztése – szövegértés, szókincsbővítés, nyelvtani ismeretek megszilárdítása, olvasástechnika. (anyanyelvi kompetencia) • A kulturális hátrányok kompenzálása. • Tanulási technikák tanítása, gyakoroltatása. • Tanulási stílusok figyelembe vétele a tanítás során • Praktikus ismeretek tanítása. • A másság elfogadtatása, empátiás- segítő magatartás kialakítása. (szociális kompetencia) • A másodlagos magatartászavarok kialakulásának megelőzése, kezelése, viselkedésterápia. • Felkészítés a továbbtanulásra. • Napközi otthonos, illetve tanulószobai elfoglaltságok biztosítása a szülői igények és a fenntartóval történt egyeztetés alapján. • Változatos szabadidős tevékenységek szervezése • Többletszolgáltatások biztosítása (SNI Irányelv alapján). • A differenciálásnak a nevelés-oktatás minden területén meg kell jelennie. • Szükség esetén egyéni haladás biztosítása. • Interperszonális kapcsolatok fejlesztése (tanuló-tanuló, tanuló-pedagógus). 17

• A tanulók személyiségének pozitív megerősítése, önismeret, énkép alakítása. • Keressük és kihasználjuk azokat a lehetőségeket, hogy minél gyakrabban dicsérhessünk, erősítve tanulóink önbizalmát • Tantermek megfelelő kialakítása (mobil asztalok, játszószőnyeg, olvasósarok stb.) • Optimális osztálylétszám • Rendszeresen tovább képezzük magunkat Munkaformák, eljárások • Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése • A tanulás-tanítás akkor a leghatékonyabb, ha multiszenzoros módon (látás, hallás, mozgás) történik • Sok vizuális segédanyag • A tanulási folyamat apró lépésekre bontása • Ismétlés-sokat, változatosan, több szempontból • A számonkérés a tanulóhoz igazodjék • Több külső segítség • Megerősítés, dicséret • Differenciálás a módszerekben, a tananyag tartalmában, óraszervezésben, számonkérés, értékelés módjában, típusában, a segítségadás módjában. • Tanórába ágyazott fejlesztések • Logopédiai foglalkozások- egyéni és kiscsoportos formában • Logopédiai program • Fejlesztő foglalkozások- egyéni és kiscsoportos formában • Fejlesztő program • Pszichológiai foglalkozások- egyéni és kiscsoportos formában • Korrepetálások • Rehabilitációs és habilitációs foglalkozások (szükség esetén utazó gyógypedagógus igénybevétele) • Felmentések: az értékelés alól, tananyagrészek, írásbeliség, szóbeliség (szakvélemény és szülői kérés alapján, igazgatói határozattal) • Segédeszközök használatának biztosítása • Egyéni haladási tempó • Alapozó terápia • Alsó tagozaton a fenntartóval és a szülőkkel egyeztetve, az Alapító Okirattal is megerősítve iskolaotthonos oktatási forma • Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek (számítógép terem, udvar), eszközeinek egyéni vagy csoportos használata (digitális kompetencia)

18

1.7.3. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Programunk célja segíteni a tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, nyomon követni az ismeretelsajátításukat, egyéni ütemű fejlődésüket. Az adott tanulók személyiségének, hátrányos helyzetének ismeretében minden évben meghatározzuk a hátrányok enyhítését segítő feladatokat. A hátrányok enyhítését iskolánkban a következő tevékenységek szolgálják: - Szoros kapcsolatot tartunk a helyi óvodai intézményekkel, Nevelési Tanácsadóval, és Gyermekjóléti Szolgálattal. - Fontosnak tartjuk a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatait; a családlátogatásokat; a szülők és a családok nevelési gondjainak segítését. Egyéni beszélgetések, szülői értekezletek, fogadóórák segítik a szülőket nevelési gondjaik megoldásában. - Évente felmérjük, és figyelemmel kísérjük az étkezési kedvezményeket, tájékoztatjuk a lehetőségekről és segítjük a nyomtatványok kitöltésében. - Évente felmérjük a halmozottan hátrányos tanulókat, a szülőket tájékoztatjuk az elérhető kedvezményekről. - Tanáraink állandóan figyelik és készítik a pályázatokat, melyekkel a táborozások, kirándulások, szabadidős tevékenységek anyagi fedezetét teremtik elő, illetve csökkentik. Az esetleges otthoni hátrányok kompenzálására színház- és múzeumlátogatásokat, az iskolai és a kerületi gyermekkönyvtár szolgáltatásainak igénybevételét is tervezzük. - A tanulási hátrányok leküzdéséért lemaradó tanulóinknak felzárkóztató programokat, korrepetálásokat, nem szakrendszerű oktatás keretében képességeikhez igazodó fejlesztést, míg tehetségesebb diákjainknak tehetséggondozó programokat biztosítunk. - Azoknak a tanulóknak, akik nem mennek haza a szakórák és a délutáni foglalkozások között,pedagógus ügyeletet, szakkört,vagy az informatika teremben(digitális kompetencia) biztosítunk felkészülési lehetőséget, illetve az udvaron mozgási lehetőséget. (egészségnevelés) - A nem megfelelő nyelvi szocializáció kompenzálására szolgál a hagyományos gyermekirodalom (elsősorban népmesék) megismertetése, dramatizálással, bábozással a nyelvi kultúra fejlesztése, az irodalom megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése. Szorgalmazzuk az iskolai könyvtár egyéni vagy csoportos használatát. (anyanyelvi kommunikáció) - Fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus szakemberek segítségével, már az alsó tagozat végére törekszünk tanítványainkat felzárkóztatni, a felső tagozaton pedig a rászorulóknak továbbra is biztosítani a speciális fejlesztő foglalkozásokat. - Rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a rendőrséggel,Gyermekvédelmi Szakszolgálattal, a helyi védőnői szolgálattal illetve Nevelési Tanácsadóval, és ezek útján évről-évre drog- és bűnmegelőzési előadásokat, beszélgetéseket szervezünk az osztályfőnöki órák keretében. - Az iskola szakmai kompetenciáját meghaladó esetekben élünk a külső szakmai segítséggel. 19

1.8 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: – az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén – a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, – az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. Iskolánkban működő és folyamatosan dolgozó diákönkormányzat van. Munkáját alsó és felső tagozaton diákönkormányzatot támogató pedagógus segíti. Foglalkozásaik, megbeszéléseik rendszeresek. Az iskolai diákönkormányzat tagjai az osztályok képviselői. Maguk közül választják meg felelőseiket, tisztségviselőiket. A diákok kapcsolata nevelőikkel részben a diákönkormányzatot segítő pedagógus, részben pedig az osztályok felelősein keresztül történik. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.

1.9. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal Az iskola oktató-nevelő munkája csak akkor lehet eredményes, ha figyelembe veszi a tanulói szülői érdekeket, igényeket. A nevelés, a gyermek személyiségének harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. A tanulóra ható nevelő hatások erősítsék egymást, a tanárok erőfeszítése hatékony és hatásos legyen. – A tanulócsoportra koncentráló tanári együttműködés lehetőségeinek feltárása, tervezése, kialakítása. – Az osztályban tanítók lehetőségeinek kidolgozása a tapasztalatcserére, közös tervezésre, problémamegoldásra. – Közösen dolgozni a nevelés érdemi feladatain. – Az adott gyermekről minél sokoldalúbb információ gyűjtése a gyermek egyéni fejlesztésének biztosítása érdekében. Iskolánkban az alábbi együttműködési formák valósulnak meg:

20

Pedagógus-tanuló együttműködése - Tanórák - Tanórán kívüli foglalkozások: pl.szakkörök, korrepetálások - Szabadidős tevékenységek: táborok, kirándulások - Napközi

Tanulók közötti együttműködés - Tanórán- csoportmunka, tanulópárok, egymás segítése - Tanórán kívül- kirándulások, táborok

Szülő-pedagógus együttműködése - Szülői értekezletek- csoportos kapcsolattartási forma (évente 2 alkalommal, ill. szükség szerint) - Fogadó órák- egyéni kapcsolattartási forma (évente 3 alkalommal, illetve szükség szerint) - Pályaválasztási tanácsadás - Családlátogatás szükség esetén - Eseti megbeszélések - Nyílt tanítási nap - Írásbeli tájékoztatás a magatartási, tanulmányi előmenetelről, az iskolai eseményekről, programokról

Pedagógusok együttműködése - Értekezletek- tantestületi, munkaközösségi, osztályszint - Iskolai és iskolán kívüli programok - Eseti konzultációk - Esetmegbeszélő csoport

Tanulók- pedagógusok-szülők együttműködése - Közös programok, rendezvények osztályszinten és iskolai szinten - Sportnap 21

Együttműködésünk alapja minden esetben a gyermekek fejlődése, fejlesztése iránt érzett közös felelősség, a szülők és az iskola közti bizalom, összhang. A sikeres együttműködéshez az iskola a fent leírt formák mindegyikét felajánlja és biztosítja a szülőnek, tanulóknak. A szülői oldalról elvárjuk, hogy a szülők tegyenek eleget törvényben előírt kötelességeiknek, éljenek arra irányuló jogukkal, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak gyermekük testi-lelki-szellemi fejlődéséről, tanulmányi előmeneteléről. Várjuk a szülők megjelenését a gyermeküket, illetve őket érintő kérdések megbeszélésekor. A gyermekkel kapcsolatos esetleges problémák megszüntetésének érdekében együttműködő magatartást kérünk. Kíváncsiak vagyunk őszinte véleményükre, ezért rendszeresen mérjük a szülői elégedettséget (ez a minőségirányítási csoport munkája). Ilyenkor szívesen várjuk ötleteiket az iskola életével, munkájával kapcsolatban. A továbbfejlesztés lehetőségeként el kell érnünk, hogy minél több szülő vegye igénybe az iskola által biztosított együttműködési formákat, értsék meg, hogy gyermekük nevelésében csak közösen érhetünk el megfelelő eredményeket. Meg kell ismerniük az iskola nevelési céljait, eszközeit és a nevelési feladatok megvalósításában aktívan működjenek közre, és minél nagyobb számban vegyenek részt az iskola által felkínált programokon.

22

1.10 A tanulmányok alatti vizsgák szabályozása 1.10.1. Osztályozó vizsgára vonatkozó szabályok A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, - engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, - nevelőtestület engedélyező döntése alapján, ha a vonatkozó jogszabályokban meghatározott időnél többet mulasztott, Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Az osztályozó vizsga követelményeinek minden esetben meg kell egyeznie az adott évfolyam számára készült kerettanterv ismeretanyagával, de a tanuló értékelése során figyelembe kell venni a tanuló sajátos képességrendszerét, szorgalmát is. 1.10.2. Pótló vizsgára vonatkozó szabályok Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. 1.10.3. Javítóvizsgára vonatkozó szabályok Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha - a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, - az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban tehet.

23

1.11 Az iskolába történő felvétel és átvétel szabályai 1.11.1 Az iskola felvételi körzete Az iskola felvételi körzetét a fenntartó határozza meg. A gyermeket az iskolai körzetbe tartozónak kell tekinteni, ha az iskola körzetében van - az állandó lakóhelye, illetve - állandó lakóhelye hiányában a tartózkodási helye. 1.11.2 Az iskolai beíratás kötelezősége A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, - legkorábban, abban a naptári évben, amelyben a hatodik, - legkésőbb abban az évben, amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A tankötelezettség teljesítésének további szabályai: - a gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a 6. életévét május 31. napjáig betölti, megkezdheti a tankötelezettség teljesítését. - a szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. - a tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A tankötelezettség – a szülő választása alapján – teljesíthető: - iskolába járással, vagy - magántanulóként. A szülő köteles a tanköteles gyermekét beíratni - a lakóhelye szerint illetékes, vagy - a választott iskola első évfolyamára. 1.11.3 Az iskolai beíratásra vonatkozó szabályok Az iskolai beíratás időpontja Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra a fenntartó által – március 1-je és április 30-a között - meghatározott időszakban, de a jelentkezési határidőn túl kell beíratni. Az iskolaigazgató köteles gondoskodni az iskolai beíratás időpontjának nyilvánosságra hozataláról. A beíratáshoz szükséges dokumentumok A szülő a gyermek beíratásakor köteles bemutatni: a) jogszabály előírása alapján 24

- a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, - a gyermek iskolaérettségét igazoló szakvéleményt, b) a beíratáshoz szükséges adatok igazolása céljából - a gyermek lakcímkártyáját, - a gyermek beíratásával kapcsolatos fontos további dokumentumot, pl.: - sajátos nevelési igényről igazolást, - gyámhatósági határozatot stb. A beíratás jogi következményei Jogszabály, illetőleg az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez köti. Az iskola magasabb évfolyamba lévő tanulót nem kell beíratni. A beíratáskor átadandó dokumentumok A közoktatási törvény 40. § (2) bekezdése alapján a tanulónak beiratkozáskor át kell adni az iskola házirendjét, a tanulói házirendet. A jelentkezéssel, beíratással kapcsolatos nyilvánosságra hozatal Az iskolaigazgató a fenntartó által meghatározottak alapján köteles nyilvánosságra hozni: - az intézmény körzetét, - az intézménybe történő jelentkezés időpontját, - az intézménybe történő beiratkozás, illetve a pótbeíratás időpontját. A nyilvánosságra hozatal minimum követelményei: - iskola honlapja, - az iskola bejáratára kifüggesztett hirdetmény. A beíratási hirdetménynek tartalmazni kell - a beíratási időpontokat, - a beíratás módját, - egyéb a beíratáshoz szükséges információkat (a szükséges okmányok felsorolását stb.) Az iskolaigazgató köteles a hirdetmények meglétét és olvashatóságát folyamatosan figyelemmel kísérni, és szükség esetén gondoskodni a hirdetmények pótlásáról. A nyilvánosságra hozatalról a beíratási határidő előtt legalább harminc nappal korábban gondoskodni kell. A jelentkezéssel és pótjelentkezéssel kapcsolatos információkat a beíratáshoz hasonlóan nyilvánosságra kell hozni. Az iskolai felvétellel, beíratással és iskolaigazgatói döntésekkel kapcsolatos jogorvoslat Az iskolaigazgató által határozatban közölt döntésekkel szemben a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül eljárás indítható. E tényről az érintetteket a határozatban is tájékoztatni kell. A jogorvoslati kérelmet annak tartalma szerint - felülbírálati kérelemként, illetve

25

- törvényességi kérelemként kell kezelni. Jogorvoslat felülbírálati kérelemnek kell minősíteni a beadványt akkor, ha azt egyéni érdeksérelemre hivatkozva nyújtották be. Jogorvoslat törvényességi kérelemként kell kezelni azt a beadványt, melyben jogszabálysértésre hivatkoznak. A jogorvoslati kérelmeket az iskolaigazgató részére kell eljuttatni. Az iskolaigazgató a kérelem tartalmát áttekintve dönthet: - a korábban meghozott határozatának visszavonásáról, módosításáról, - a kérelem továbbításáról a megfelelő döntéshozó felé. Az iskola fenntartójának képviselője jár el, és hoz döntést: - a törvényességi kérelmek tárgyában, valamint - az iskolai felvételekkel kapcsolatban. A fenntartó képviselője ez esetben - a kérelmet elutasíthatja, illetve - jogszabálysértés, illetve az egyéni érdeksérelem esetében - az eredeti határozatot megváltoztathatja, vagy - megsemmisítheti, és az iskolát új döntés hozatalra utasíthatja. A felülbírálati kérelmek esetében a kérelmeket - iskolaszék hiányában a nevelőtestületből létrehozott legalább 3 tagú bizottság vizsgálja meg. A jogorvoslati kérelmek elbírálására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 1.11.4 Tanuló átvétele A tanuló átvételéről az iskolaigazgató dönt. A tanuló átvételére a tanítási év közben bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemkor a felvételi kérelmeknél meghatározott iratokat, az elvégzett iskolai évfolyamokat igazoló bizonyítványt is be kell mutatni. Az iskolai átvételi kérelem elbírálásáról értesíteni kell: - a kiskorú tanuló szülőjét, (nagykorú esetén a tanulót), - az előző iskola igazgatóját.

26

Az Eötvös József Általános Iskola helyi tanterve

27

2. Az Eötvös József Általános Iskola helyi tanterve

2.1. A választott kerettanterv megnevezése

2.1.1. Alapelvek, célok, feladatok

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak.

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam Az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatos szakasza szervesen folytatja az alsó tagozatos szakasz nevelő-oktató munkáját. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más színtere, fóruma is. Az 5–6. évfolyamon – az 1–4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. 28

évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a 7–8. évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől viszont hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás fejlesztése. Az általános iskola az 1–4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5–8. évfolyamokon is együtt neveli a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulókat. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középfokú nevelés-oktatás szakaszában történő továbbtanulásra, illetve az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszára, összességében ezzel is támogatva a társadalomba való beilleszkedést. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a nevelési célok elérését támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

Kompetencia alapú oktatás A kompetencia alapú oktatás célja az, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek – nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, vagyis „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósítására törekszik. Kompetencia alapú fejlesztésen a készségek, képességek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Kulcskompetenciák ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­

Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A különböző kompetenciaterületekben megjelenő ismeretek, készségek, és ezek hátterében a meghatározó képességek és attitűdök számos tanulási helyzetben és összefüggésben alkalmazhatók különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására, ezért több műveltségterülethez is köthetők. Több kompetencia egymásba fonódik, így részben fedik egymást, továbbá az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik területhez 29

elengedhetetlen készségek formálódását, fejlődését. Hasonló egymásra építettség jellemzi a képességek kibontakoztatására és a tanulás fejlesztésére irányuló célok és az egyes műveltségterületek viszonyát. Számos olyan fejlesztési területet említhető, amely valamennyi műveltségterületen a kialakítandó kompetencia részét képezi: ilyen például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, az együttműködés, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati kultúra, a társas tolerancia. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának folyamata és eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességeinek fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különböző nyelvi stílusok sajátosságainak, valamint a különféle helyzetekben a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét. Az ember rendelkezik azzal a képességgel, hogy változatos helyzetekben, szóban és írásban képes másokkal érintkezni, kommunikációját figyelemmel tudja kísérni, és a helyzetnek megfelelően tudja alakítani. Képes nyelvileg megalkotni és kifejezni saját valóságát és valóságértelmezését, a nyelvhasználaton keresztül mások valóságértelmezését megismerni és a sajátjával összevetni, összehangolni, vagy ütköztetni. Képes a nyelvhasználat útján ismereteket szerezni és ismereteit gazdagítani, illetve új ismereteket, tudást létrehozni. Képes megkülönböztetni és felhasználni különböző típusú szövegeket, továbbá információkat keresni, gyűjteni, feldolgozni és közvetíteni. Tud segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelően, etikusan és meggyőzően kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a társas viszonyokra érzékeny, tudatos, érdeklődő és önkritikus magatartást, a törekvést az építő jellegű párbeszédre, az igényes megnyilvánulás értékének felismerését, az esztétikai minőség tiszteletét, mások megismerésének igényét és az anyanyelv iránti felelősség vállalását. Ehhez ismerni kell az anyanyelv és a nemzeti kultúra, a nyelv és a valóság, a kommunikáció és a társas világ közötti összetett kapcsolatot, a nyelv változó-változtató természetét, másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein – oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése,

30

beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetítő készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmi-kulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A kommunikatív nyelvi kompetencia lexikális, funkcionális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket, valamint szocio- és interkulturális készségeket feltételez. Az élethosszig tartó tanuláshoz a nyelvhasználónak el kell sajátítania az önálló tanulás stratégiáit és az ehhez szükséges eszközök használatát. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az ismeretek és a készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A matematikai ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szinten alkalmazható tudását. A matematikai kompetencia azt jelenti, hogy felismerjük az alapvető matematikai elveket és törvényszerűségeket a hétköznapi helyzetekben, elősegítve a problémák megoldását a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. E kompetencia teszi lehetővé a törvényszerűségek felismerését a természetben, és alkalmassá tesz az érvek láncolatának követésére, a matematika nyelvén megfogalmazott törvények megértésére. A matematikai műveltséghez való pozitív hozzáállás annak az igazságnak a tiszteletén alapul, hogy a világ rendje megismerhető, megérthető és leírható. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az ismerete, de ismerni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így megértjük a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok alakulásában, valamint az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalomra nézve. A természettudományos és technikai kompetencia birtokában mozgósítani tudjuk természettudományos és műszaki műveltségünket a munkában és a hétköznapi életben: amikor új technológiákat, eszközöket, berendezéseket ismerünk meg és működtetünk, amikor

31

a tudományos eredményeket a hétköznapokban alkalmazzuk egyéni és közösségi célok érdekében, vagy természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalakor. Az ilyen kompetenciával felvértezett ember egyaránt kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes, illetve a technikát, a termelést az emberi szempontok és a környezeti fenntarthatóság fölé helyező megnyilvánulásokkal szemben. A természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét, illetve ennek alkalmazását jelenti a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén. A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftvertulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket. A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő keresés, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes alkalmazása érdekében. A digitális kompetencia fejlődését segítheti továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására.

32

Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magába foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása egyaránt. Az állampolgári kompetencia kialakítása során olyan képességekre és készségekre is támaszkodni kell, mint a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás. Ez a kompetencia magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző – helyi, nemzeti és európai – szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, továbbá a részvételt a döntéshozatalban (elsősorban szavazás útján). A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartását. Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata, a részvétel iránti nyitottság a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának kinyilvánítása. Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntarthatóság támogatását és mások értékeinek, magánéletének tiszteletét is jelenti. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és alkalmazza is őket. A kiegyensúlyozott kapcsolatok és a társadalmi életben való aktív, sikeres részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak kulturális és társadalmigazdasági viszonyaiban, továbbá a nemzeti és az európai identitás kapcsolatának a megértése is. E kompetencia alapja az a sokféle képességre épülő készség, hogy az ember különféle területeken tud hatékonyan kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Nélkülözhetetlen még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés. Az attitűd fontos része a személyes előítéletek leküzdése és a törekvés a kompromisszumra. Ide tartozik még a stressz és a frusztráció megfelelő kezelése, valamint a változások iránti fogékonyság. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi 33

azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az ember személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését és a pénz világát érintő magabiztos tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások működésének pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint a tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítélőképesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és vállalás, a munkavégzés egyénileg és csapatban, valamint az etikus magatartás. A pozitív attitűdöt a függetlenség, az alkotó- és újítókészség, a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Ide tartozik az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése is. Olyan képességek és készségek értendők ide, mint a művészi önkifejezés, a művészi érzék, a műalkotások és előadások értelmezése és elemzése, a saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása, s ez által az általános életminőség javítása. A pozitív attitűdök alapját a művészet szeretete, a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az azt támogató készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagodjon az állampolgárok önismerete, emberi kapcsolatrendszere és eligazodó készsége a világban.

A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. 34

Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az életben jól hasznosítható, a munka- vagy karriercélok elérését szolgáló tanuláshoz az embernek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie saját képességeiről, a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető készségek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. A tanulónak képesnek kell lennie a közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. A pozitív attitűd tanulás iránti belső motivációt feltételez, amelynek folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy az ember korábbi tanulási és élettapasztalatait felhasználja, új tanulási lehetőségeket kutasson fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazza.

A kompetencia alapú oktatás céljai         

a sikeres munka erőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése kompetencia alapú oktatás elterjesztése a kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása, a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése az esélyegyenlőség érvényesítése újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása egyéni fejlesztési tervek készítése digitális írástudás elterjesztése

35

2.1.2. További alapelvek 1. A kötelező tantárgyak helyi tanterve a pedagógiai programunk 1. sz. mellékletében található. 2. Az egyes tantárgyak helyi tanterve a pedagógiai programunk 2. sz. mellékletében található. 3. Helyi tantervünk alapját képezi az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet ( a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendje) alapján készült Mozaik Kiadó valamint Nemzedékek Tudása Kiadó tantervi ajánlásai. A központilag kiadott kerettantervben lévő, két évre szóló követelményeket megtartjuk, változatlanul átvesszük. 4. A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet alapján a kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Az általános iskola 1-4évfolyamra (alsó tagozatra) vonatkozó kerettantervet, valamint az általános iskola 5-8. évfolyamára (felső tagozatra) vonatkozó kerettantervet, az alábbi változatokkal. Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat

Változat A változat B változat B változat A változat A változat A változat

36

Helyi tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: H2004: Az iskola minden évfolyamán a 2007-ben módosított NAT alapján felülvizsgált kerettanterv – helyi tanterv szerint folyik az oktatás. Köznevelési törvény: 2012. szeptember 1-től a mindennapos testnevelést az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kell megszervezni. A korábbi mindennapos testmozgást kifutó rendszerben kell alkalmazni. ÚJ NAT: a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján kiadásra kerülő kerettanterv, és elkészítendő helyi tanterv a 2013/2014. tanévtől az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

TANÉV

1.

2.

BEVEZETŐ SZAKASZ

20112012. 20122013.

20132014. 20142015. 20152016. 20162017.

H2004

3.

ÉVFOLYAM 4. 5.

KEZDŐ SZAKASZ

6.

ALAPOZÓ SZAKASZ

7.

8.

FEJLESZTŐ SZAKASZ

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

Köznev. H2004 törvény

H2004

H2004

Köznev. H2004 törvény

H2004

H2004

ALSÓ TAGOZAT H2004 ÚJ NAT Köznev. H2004 törvény ÚJ NAT ÚJ NAT Köznev. H2004 törvény ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT Köznev. törvény ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT

FELSŐ TAGOZAT H2004 ÚJ NAT Köznev. H2004 törvény ÚJ NAT ÚJ NAT Köznev. H2004 törvény ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT Köznev. törvény ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT

2.1.3. Pályázatok, melyek beépülnek iskolánk nevelési-oktatási folyamatába: - Iskolánk a TÁMOP 3.1.4 /12. sz. Innovatív iskolák c. pályázatnak egyik nyertese. Az említett pályázat 2013. március 1-én indul, és 2015. április 1-ig tart. A pályázat megvalósítása főként a tanítási órákon kívül történik.

37

2.2. A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozások rendje (tananyag, foglalkozás megnevezése, óraszám) Az iskola tantárgyi rendszere a kerettanterv alapján Magyar nyelv és irodalom Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés, sport Hit- és erkölcstan Környezetismeret Idegen nyelv (angol) Hon- és népismeret Informatika Osztályfőnöki Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz

1-8. osztály 1-8. osztály 1-8. osztály 1-8. osztály 1-8. osztály 1-8. osztály 1-8. osztály 1-4. osztály 1-8. osztály 5-6. osztály 5-8. osztály 5-8. osztály 5-6. osztály 7-8. osztály 7-8. osztály 7-8. osztály 7-8. osztály

A kötelező tantárgyak részletes helyi tanterveit a pedagógiai program 1. számú melléklete, az egyes tantárgyak részletes helyi tanterveit a pedagógiai program 2. számú melléklete tartalmazza. A választott kerettanterv tantárgyait és óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

38

Az 1-4. évfolyam helyi tantárgyi rendszere és heti kötelező óraszáma - Óraterv az 1-4. évfolyamon Évfolyam

1.

2.

3.

4.

Magyar nyelv és irodalom

7

7

6

6

Matematika

4

4

4

4

Hit- és erkölcstan

1

1

1

1

Tantárgy

Informatika Idegen nyelv (Angol)

2

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Technika életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Alap óraszám

23

23

22

24

Szabadon választható órakeret Idegen nyelv (Angol)

1

1

1

1

1

1

2

2

Szabadon választható óraszám összesen

2

2

3

3

Összes heti óraszám

25

25

26

28

Informatika Környezetismeret Magyar nyelv és irodalom Matematika Technika és életvitel

39

Az 5-8. évfolyam helyi tantárgyi rendszere és heti kötelező óraszáma Óraterv az 5-8. évfolyamra

Évfolyam Tantárgy Magyar nyelv Irodalom Történelem, társadalmi és áll. polgári ismeretek Hit- és erkölcstan Angol nyelv Matematika Informatika Természetismeret (tantárgyi bontás nélkül) Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika, életvitel és gyakorlati ismeretek (tantárgyi bontás nélkül) Testnevelés Osztályfőnöki óra Hon-és népismeret Alap óraszám

5.

6.

7.

8.

2 2

2 2

2 1

2 2

2

2

2

2

1 3 4

1 3 3 1

1 3 3 1

1 3 3 1

2

2 1 1 2 2 1 1

1 1

1 1

2 2 1 1 1 1

1

1

1

5 1 1 26

5 1

5 1

5 1

25

28

28

1

0,5

Szabadon választható órakeret Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és áll. polgári ismeretek (Ember és társadalom) Angol nyelv Matematika Informatika Földrajz Fizika Kémia Hon és népismeret Szabadon választható óraszám

1

1

0,5 1

1

1,5

1 0,5 0,5 0,5 2

1 3

3

3 40

összesen Összes heti óraszám

29

29

32

32

A kötelező tantárgyak és óraszámok átvétele mellett a nevelőtestületünk döntése alapján az évfolyamonkénti órakeret 10%-át (szabad órakeretet) a minimális óraszámmal közölt tantárgyak időtartamának megemelésére fordítottuk. A tantárgyi órakeret 10%-ának felhasználásáról a tantestület úgy határozott, hogy a helyi tantervben nem ír elő további tananyagot, hanem az egyes tematikai egységek között osztja el a rendelkezésre álló időkeretet az alkalmazható tudás megszerzése vagy a képességek fejlesztése céljából.

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a szakminisztérium hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanórai taneszközöket a nevelő szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterv alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.  Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók.  A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: az új taneszközök használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetekben vesszük be. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. Ezzel segíteni kívánunk a hátrányos helyzetű tanulóknak, hogy tartós tankönyv álljon a rendelkezésükre. A jelenlegi választásunkat meghatározta, hogy a tankönyv, taneszköz: 41

 NAT- kerettanterv kompatibilis legyen.  Helyi tantervünkhöz illeszkedjen.  Alkalmas legyen órai vagy otthoni differenciált feladat adására, feladatok megoldására.  A tanulók számára a legmegfelelőbb ismeretek nyújtsa, áttekinthető, „tanulható” legyen.  Kivitele esztétikus és tartós legyen.  Az ára a szülők számára megfizethető legyen.  Szükség esetén több éven keresztül használható legyen, azaz továbbadható legyen testvérének, illetve aki erre igényt tart. Segítse elő a kompetencia alapú oktatást és az integrált oktatást.

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása - erkölcsi nevelés - nemzeti öntudat, hazafias nevelés - állampolgárságra, demokráciára nevelés - az önismereti és társas kultúra fejlesztése - a családi életre nevelés - a testi és lelki egészségre nevelés - felelősségvállalás másokért, önkéntesség - fenntarthatóság, környezettudatosság - pályaorientáció - gazdasági és pénzügyi nevelés - médiatudatosságra nevelés - a tanulás tanítása

42

2.5 Mindennapos testnevelés Törvényi háttér: A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdése értelmében az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében. Ezt először a 97. § (6) bekezdése alapján a 2012/2013 – as tanévben az iskolai oktatás első, ötödik évfolyamán kell bevezetni, majd ezt követően felmenő rendszerben. Célja Napjainkban felértékelődött a sportolás szerepe, az egészséges életmód, a jobb életminőség kialakításában. Az intézmény mindennapos testnevelési programja a helyi lehetőségekből kiinduló, reális, fenntartható célkitűzés, mivel a program iskolánk minden tanulójának egész éven át lehetőséget ad a rendszeres mozgásra. A mindennapos testnevelésben lehetőség van arra, hogy a tanuláshoz szükséges tulajdonságokat megerősítsük: legyen erős, kitartó, becsületes és szorgalmas, ne legyen fáradékony, bírja a tanulással járó idegi és fizikai terhelést. Ezért programunknak célja, hogy a gyerekek minél szélesebb körben ismerkedjenek meg – lehetőségeinknek megfelelően - a legkülönbözőbb szabadidősportok alapjaival, hogy kiválaszthassák a számukra megfelelő sportot, amelyeket később folytatva javulhat életminőségük, testi-lelki egészségük, fenntartva természetesen a „klasszikus”, a tantervben is szereplő mozgásformák elsődlegességét. A játéknál jobb nevelő nem létezik, mert része a vereség és a győzelem, feltétele a szabályok betartása, és ami a legfontosabb, része a siker is. A programnak fontos része a gyerekek és szüleik számára közös mozgáslehetőség szervezése. Ezt az évente megrendezésre kerülő Sport-nap biztosítja, továbbá együttműködünk a Sajókeresztúri Sportegyesülettel is a minél szélesebb körű sportolási lehetőségek kihasználására Intézményünk mindennapos testnevelési programjának tartalmi elemei: • tantervi testnevelés órák • 1-8. osztályban heti két sportköri óra (ISK) • 3-4. osztályban heti két mozgásfejlesztő óra • a programot egyéb mozgáslehetőségek egészítik ki A délutáni sportórák célja A tanulók iskolai leterheltségének ellensúlyozása, önfeledt játékpercek biztosítása. Alakítsuk ki bennük az igényt a rendszeresen végzett testmozgásra. Töltsék szabadidejüket megfelelő közösségben, éljék át a csapathoz tartozás örömét, a közös felelősség élményét. A délutáni sportórák feladatai - elsősorban játéklehetőség biztosítása -házibajnokságok szervezése, lebonyolítása változatos sportjátékokból (labdarúgás, pókfoci…), rekreációs sportágakból -felkészítés iskolai és iskolán kívüli versenyekre Az alsó tagozatos mozgásfejlesztő órák célja Fejlődjön az ideg-, az izom- és a csontrendszer, egyensúlyérzékelés, koordináció, térbeli tájékozódás. A mozgásfejlesztés több célra irányul: nagymozgásokra és a sportmozgásokra. A nagymozgások gyakoroltatása segítse elő a fejlődésbeli egyenlőtlenségek csökkentését, és a 43

finommotoros mozgást kívánó írástanulást is készítse elő. A sportmozgások célja, hogy növeljék, fejlesszék a testi teljesítőképességet és alakítsák az adott sportághoz szükséges speciális képességeket, mozgásformákat. Az alsó tagozatos mozgásfejlesztő órák feladatai - Iskolánkban a mozgásanyag jelentősebb része labdás ügyességfejlesztés - A mozgásfejlesztés segítse kiküszöbölni a tanulási nehézségeket, a viselkedési és figyelemzavart. A nagy és finommozgások egymásra épülő rendszert alkotnak. A finommozgásokat fejlesztő feladatok sokszor összefüggnek a téri tájékozódás fejlesztésével is - A természetes mozgáskedv megőrzése változatos, játékos feladatokkal. - Mozgástapasztalatok bővítése, a tanórán tanultak továbbfejlesztése, kiegészítése.

2.6 A választható tantárgyak szabályai Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező /választható/ foglalkozások indításának elvei, feltételei A szülők, tanulók igényeinek, az intézmény személyi és tárgyi feltételeinek, a fenntartó által biztosított lehetőségek függvényében, valamint a gyermekek továbbtanulási igényeinek figyelembe vételével szervezzük a nem kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat. A belépő 1. osztályosoknak a következők közül lehet választani: 1. évfolyamtól egy osztály csoportban angol nyelv oktatása 1-4. évfolyamon anyanyelvi, idegen nyelvi kommunikáció, matematika, tehetséggondozás, felzárkóztatás - 4. évfolyamtól idegen nyelv oktatása emelt óraszámban (angol,) 5-8. évfolyamon matematika, informatika, angol, anyanyelv oktatása, természettudományos tehetséggondozás, középiskolai előkészítő, felzárkóztatás. A választható órakeret felhasználása tanévenként pontosításra kerül, amelyet a fenntartóval való egyeztetést követően a mindenkori tantárgyfelosztás tartalmaz.

44

2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Célunk a rászoruló tanulók megkülönböztetett segítése, fejlesztése. Ezért feladatunk a szolgáltatásainkhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása, az esélyteremtés, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása, az esélyegyenlőség előmozdítása nevelőoktató munka minden területén: - a beiratkozásnál, - a tanításban, ismeretközvetítésben - a gyerekek egyéni fejlesztésében - tanulói előmenetelben - a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában - a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében - a pályaorientációban, a pályaválasztásban - a humánerőforrás-fejlesztésben - a partnerség-építésben és kapcsolattartásban (szülőkkel, segítőkkel, szakmai és társadalmi környezettel). Folyamatos feladataink A kiemelt figyelmet igénylő hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók pontos nyilvántartásának vezetése. Pedagógusaink differenciált képzés és értékelés révén biztosítják, hogy minden tanuló egyéni képességei szerint haladhasson. A lemaradókat, nehézségekkel küszködőket, korrepetálással, egyéni képességeik szerinti fejlesztéssel segítjük. A lemorzsolódás minimális szintre való csökkentése érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel, a tanulókkal, a családsegítő szolgálattal és egyéb partnerekkel. A gyermekek érdekében meghatározó feladatunknak tekintjük a drogprevenciót, a bűnözés elleni küzdelmet, a bűnmegelőzést. Ennek érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a rendőrséggel és kompetens szakemberekkel. Tanulóink számára a szabadidő eltöltésének olyan értelmes és hasznos formáit biztosítjuk, amelyekhez családi hátterük, hátrányos helyzetük miatt egyébként nem juthatnának hozzá. Minden rászoruló gyermek számára biztosítjuk a napközis ellátást. Rendszeresen figyeljük azokat a pályázatokat, amelyek tanulóink esélyegyenlőségének javítását szolgálják, és lehetőség szerint részt veszünk azokon. Felelősségek: Az intézmény vezetője, az iskolavezetés felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára ismert legyen az iskola esélyegyenlőségi terve, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelősségük annak biztosítása is, hogy az iskola dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben a szükséges lépések megtételéért. Az igazgató felelős a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi program megvalósításának koordinálásáért, végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért.

45

-

-

A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. Minden az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje az intézmény esélyegyenlőségi programját és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.

2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az iskolai beszámoltatások formái: szóbeli és írásbeli beszámoltatások A) Szóbeli beszámoltatás: felelet, kiselőadás, vita B) Írásbeli beszámoltatás 2.9.1. Az írásbeli beszámoltatás intézményünkben alkalmazott formái:  írásbeli felelet  röpdolgozat  dolgozat  év eleji, félévi és év végi felmérés  a tanár által készített mérőeszközök  standardizált mérőeszközök 2.9.2.Az írásbeli beszámoltatás rendje: Az írásbeli felelet az óra számonkérő részében a szóbeli feleletet helyettesíti. Ennek keretében két-három tanuló írásban ad számot tudásáról, míg társai szóban felelnek. Teljes értékű érdemjeggyel értékelhető írásbeli beszámoltatási forma. A röpdolgozat előző néhány óra tananyagát tartalmazó kérdéssor megoldását jelenti, amelyet szintén érdemjeggyel értékelünk. A témazáró dolgozat egy adott témakör lezárásakor kerül sor, melyre a tanulókat felkészítjük, megírásának időpontját előre közöljük. A dolgozatra adott érdemjegy fontos szerepet játszik a félévi és év végi osztályzatokban. Az év eleji, félévi és év végi felmérések anyagát a munkaközösségek tagjaival egyeztetjük. Akárcsak a témazáró dolgozatokat, ezeket is meghatározott időben íratjuk, s idejüket tanmenetben rögzítjük. A félévi és év végi felmérésekben a tanulók egy egész 46

időszakban megszerzett tudás, ismeretanyag elsajátításáról adnak számot. Egységes kérdéssorral igyekszünk biztosítani a tanulócsoportok ismereteinek összehasonlíthatóságát is. Ezekre az írásbeli beszámoltatási formákra adott érdemjegy kapja a legnagyobb hangsúlyt a félévi, illetve az év végi osztályzatokat illetően. Minden tantárgycsoportban helyet kapnak ezek az értékelési formák. Alkalmazásuk gyakorisága és a választott forma tantárgyakként változó. Az írásbeli beszámoltatási formáknál a tanulókkal előre közöljük az értékelés szempontjait.

A legelterjedtebb a pontozással vagy százalékolással történő értékelés. Javítási lehetőséget indokolt esetben a nagyobb súllyal szereplő dolgozatok esetében biztosítunk. Az írásbeli munkák (témazáró dolgozatok) eredményeit az osztályozó naplóban rögzítjük. Piros színnel különböztetjük meg a témazáró dolgozatokat. A tanulási folyamatban fontos, hogy a végző/összegző minősítésnek megfelelő, - a különböző tantárgyak sajátosságaihoz igazított – további árnyalt kifejezéseket alkalmazzunk.

2.9.3. Az írásbeli beszámoltatás korlátai: -

A tanulóktól csak a megtanított ismereteket kérhetjük számon. A nagyobb hangsúllyal bíró dolgozatokra tanulóinkat, előzetes összefoglaló, rendszerező órán, órákon készítjük fel. A témazáró dolgozatokról legalább egy héttel előre tájékoztatjuk a tanulókat. Egy nap legfeljebb két témazáró (félévi, év végi dolgozatot) íratunk.

2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Iskolánkban fontosnak tartjuk a házi feladat pedagógiai, szociális és egyéb hatásait. Az iskolán kívüli munka javítja a tanulói motivációt, fejleszti a készségeket, és bizonyos esetekben egyértelműen javítja, növeli a tanulói teljesítményt is. A házi feladatok adásánál figyelembe kell venni azt, hogy a feladatok motiváló jellegűek legyenek. Ösztönözze a tanulókat önálló ismeretszerzésre, motiváljon az életen át tartó folyamatos tanulásra. A házi feladatok milyenségére vonatkozóan a tanárok általában háromféle szándékkal választják ki az otthon elvégzendő tennivalókat: 

erősíteni kívánják az órákon tanultakat,



fejleszteni akarják adott témában a tanulók különféle készségeit, 47



új anyagot kívánják a feladattal előkészíteni.

A házi feladat időigénye és a tanulók szabadidő, illetve a szabadidős programok iránti vágyuk összeegyeztethetetlensége miatt nagyon gyakran előfordul, hogy a házi feladat konfliktusba kerül a különféle tevékenységi formákkal. A tanárok alulértékelhetik a házi feladat időigényét, ezzel a tanulókat túlterhelhetik és elvonhatják a közös családi vagy társasági tevékenységektől. Ennek elkerülése érdekében: - A feladatadás gyakorisága és mennyisége elsősorban a tanulói életkorok, illetve iskolai szintek függvénye; vagyis kevesebbszer és rövidebb idejű otthoni munkát, feladatokat kapnak a kisebbek, mint a nagyobbak. - Első évfolyamon a hétvégékre és a tanítási szünetek idejére sem írásbeli, sem szóbeli házi feladatot nem adunk, de a szülőkkel való külön megállapodás esetén ebben kivételt lehet tenni. - A második- nyolcadik évfolyamon pedig csak a következő tanórára esedékes feladatok adhatóak fel. - A tanulók egyenletes terhelése okán egy tanítási napon egy osztállyal maximum csak két dolgozatot, felmérőt íratunk. - A házi feladatok sikeres teljesítéséhez szükséges faktorokat a szaktanárok minden esetben figyelembe veszik. Ezek: -külső tényezők (a szociokulturális háttér, a tantárgy, illetve az osztályfokozat); -

-ún. „osztálytermi” faktorok (szemléletmód, szemléltetőanyaggal való ellátottság); -otthoni-közösségi faktorok (szótárak, számítógép és külön tanulóasztal birtoklása). Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészülés korlátozó elvei: 1. A házi feladat (szóbeli és írásbeli) az iskolában tanultak gyakorlását, elmélyítését szolgálja, és legyen fejlesztő hatású. 2. Legyen egyensúlyban egy tantárgyon belül a szóbeli és írásbeli feladat aránya. 3. A tanulónak az egyik napról a másikra feladott házi feladat megoldására fordított ideje ne haladja meg az 1-1,5 órát, tehát mennyisége ideális legyen (kivételt képez a hosszabb hiányzás miatti lemaradás pótlása) 4. A hét végére, illetve tanítási szünetre feladott házi feladat mennyisége ne haladja meg az egyik napról a másikra feladott házi feladat mennyiségét. 5. Napközis tanulmányi foglalkozásról csak szóbeli házi feladat vihető haza. Az otthoni felkészülés és a pihenéssel eltöltött idő arányának befolyásoló tényezői: - az órarend összeállításának szempontjai - az egyes tantárgyak tananyaga - az egyes tantárgyak heti óraszáma - témazáró írásbeli számonkérések elosztása - az otthoni felkészülési idő lerövidítése: a nem kötelező tanórai foglalkozások keretén belül (tehetséggondozás, felzárkóztatás, szakkörök, stb.) - differenciált házi feladat adása az egyéni képességhez mérten - helyes napirend, tanulási technikák, módszerek kialakításában való segítségnyújtás osztályfőnöki órákon, önismereti, tanulószobai és napközis foglalkozásokon.

48

2.11 Az egyéb foglalkozások szervezési elvei A szülők igénye, hogy az iskolában biztosítsák gyermekeik számára a délutáni napközi otthonos foglalkozásokat alsós és felsős korcsoportban egyaránt. Így megvalósul a gyerekek színvonalas ellátása, felkészülésük hatékonysága. A különböző műveltségi területek tartalmának megvalósítását a napközi keretein belül, a tanórán kívüli, illetve a szabadidős foglalkozások tartalmának egymásra épülését, ezek programjaival igyekszünk elérni. 2.11.1 A napközi a) Szabadidős programok időbeosztása: Szervezésüknél a következő szempontokat vesszük figyelembe: - A tanulók iskolai közérzetét, a mindennapi munkát pozitívan befolyásolja. - Az életkori sajátosságoknak megfelelő programok álljanak a gyerekek rendelkezésére. - A programok legyenek egyszerre tantárgysegítők és szabadidős jellegűek. Belső biztonságot nyújtó társas életet teremtsenek a gyerekek számára. - A tanulók legyenek részesei a programok megszervezésének. - A szabadidő tartalmas eltöltése váljon a tanulók igényére! A szabadidős programokat közvetlenül az ebédelés illetve a tanulási idő után tartjuk. b) A szabadidős programok formái: Manuális foglalkozás A tanulók kézügyességét, kreativitását, alkotó képességeit fejlesztő foglalkozási formák (festés, papírmunkák, agyagozás, gyöngyfűzés, stb.). Kulturális foglalkozás A különböző tantárgyi területeken elsajátított ismereteket mélyíti el, bővíti azokat (zene, ünnepek, mesék, filmek, stb.). Fejleszti a gyermekek játékkultúráját. Sokféle játékkal, azok szabályaival ismerteti meg őket (pl. népi, - társas, - táblás, - sport, - csapatjátékok). Könyvtárlátogatás, mely az olvasást, a gyűjtőmunkát, az ismeretek bővítését szolgálja. Séta, sportfoglalkozás Szorosan összekapcsolható a játékokkal. Amennyiben az időjárási feltételek megengedik a lehető legtöbb időt töltsünk a szabadban. Az egészséges testmozgást szolgálja az udvari és tornatermi játékok sokasága. A foglalkozás a közösségfejlesztés, az ügyesség, figyelem, kitartás, tolerancia, együttműködés készségfejlesztésének színtere. c) A felkészülési idő, tanulás: A szabadidős sávot követően valósul meg 14.00-tól 15.30-ig.

49

2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

2.12.1 Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja 1.1.Az oktatás területén Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Minőségellenőrzés Az általános fizikai teherbíró-képesség egységes mérése, értékelése és minősítése. a.) Év elején és év végén a tanulók felmérése „Mérey”- féle módszerrel. b.) Az elért teljesítmények pontértékei alapján értékelés és minősítés elvégzése. Minősítő kategóriák - Fittségi kategóriák:

- igen gyenge - gyenge - kifogásolható - közepes - jó - kiváló - extra

0 – 20,5 pontig 21 – 40,5 41 – 60,5 61 – 80,5 81- 100,5 101- 120,5 121- 140,0

- Minősítés %- ban:

10 % - 0 - 14 pontig 20 % - 14,5 - 28 30 % - 28,5 - 42 40 % - 42,5 - 56 50 % - 56,5 - 70 60 % - 70,5 - 84 70 % - 84,5 - 98 80 % - 98,5 - 112 90 % - 112,5 - 126 100 % - 126,5 - 140

Minőségbiztosítás A tanulók képességeinek figyelembevételével differenciált terheléssel, szükség esetén felzárkóztató program biztosításával hozzájuttatni a tanulókat az egészséghez szükséges szint eléréséhez.

50

Erőnlét fejlesztése Állóképességi, erőfejlesztő, gyorsasági gyakorlatok, ügyesség feladatok a koordinációs képességek és kondicionális képességek javítására (gazdaságos mozgás). Megvalósítás helyszíne, módja a.) Testnevelési órák - mindennapos testnevelés megszervezése. A mindennapos testmozgás biztosítása. b.) Tanórán kívüli testedzés, sportkör: kosárlabda, kézilabda, labdarúgás, tollaslabda, atlétika, stb., tömegsport foglalkozások. c.) A sportágakból házi bajnokságok, kupák, városi, körzeti, diák-olimpia versenyek. d.) Iskolán kívüli testedzés, sportegyesületi versenysport, fitness club, karate, stb. Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása. Sportági elméleti ismeretek nyújtása, hogy önállóan tudjon játszani készség szinten, önállóan tudja edzeni testét. Az egészségügy területén Az iskolaorvosok és védőnők vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy a testnevelők által mért adatok ismeretében az egészségügyiek felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról, az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek alapján, segítve ezzel a gyógyítást és a betegségek megelőzését. A prímér prevenció alapja: a közvetlen kapcsolattartásra épített szoros orvos-pedagógus-szülő együttműködés. Készült a „ HUNGAROFIT teszt „ alapján. Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Dr. Teleki Judit, MKM 1997.

51

2.13 A tanulók értékelési elvei 2.13.1.Az értékelés rendje Az értékelés során a tanulói teljesítmény összességét vesszük figyelembe, hogy megközelítően hű képet lehessen kapni tudásbeli gyarapodásukról, képességük megfelelő szintű emelkedéséről. A tanulók értékelésének alapja az önmagukhoz viszonyított fejlődés. Pedagógiai munkánk szerves része, nélkülözhetetlen eleme az ellenőrzés és értékelés. Kiindulópontnak tekintjük a követelmények egyértelmű és világos megfogalmazását. Ez jelent viszonyítási alapot, és fejleszti tanulóink ítélőképességét, amely saját munkájuk eredményeinek és kudarcainak felismeréséhez szükséges. A beszámoltatás, számonkérés formáit, az értékelés és minősítés módozatait tekintve nagy a pedagógusok szabadsága, de bizonyos alapelveket, elvárásokat minden nevelőnek be kell tartania. Iskolánkban alapvető ellenőrzési módnak tekintjük a folyamatos információszerzést, amely lehet megfigyelés vagy e célra alkalmas eszköz (feladatlap, dolgozat, stb.) alkalmazása. Történhet szóbeli, írásbeli és gyakorlati feladatmegoldás formájában. Nem minden esetben szükséges hozzárendelni az ötfokú értékelési skála valamelyik számszerű értékét. A tantárgy sajátosságához és heti óraszámához mérten legyen elegendő (félévente minimum három) érdemjegy. A tanulók teljesítményét félévkor és év végén osztályzattal kell kifejezni. Az értékelés időpontjának, körülményeinek, formájának meghatározása a nevelők kompetenciája. Az intézményünkben folyó értékelési tevékenységnek azonban az alábbi követelményeket ki kell elégítenie: tájékoztassa a pedagógust, a tanulót és a szülőt a végzett munka eredményéről, a minősítési rangsorolás érdekében viszonyítania kell a standardhoz, a fejlesztés érdekében fejezze ki a tanuló önmagához viszonyított előrehaladását, a lényeges elemeket tükrözze. Formáját tekintve lehet számszerű (osztályozás, feladatlap pontozása), szöveges minőségi értékelés (jellemzés). Mit értékelünk? – A tanulók önmagukhoz mért fejlődését – A tantárgyi követelmények teljesítését – A tanuló szorgalmát, magatartását – A tanuló iskolán kívülről hozott, iskolai követelményeken túli tudását A magatartás és szorgalom elbírálásának a helyi körülményeket is figyelembe vevő minősítésrendszerét a tanulók bevonásával a nevelőtestület készíti el. Biztosítanunk kell, hogy a tanulók közössége részt vegyen az egyes gyermekek magatartásának és szorgalmának megítélésében. Iskolánk valamennyi pedagógusának feladata: – a tantárgyi követelményrendszer egységes értelmezése, – folyamatos ellenőrzés és az önértékelés alkalmainak biztosítása, – az objektív, ugyanakkor segítő szándékú és nevelő hatású értékelés. Az ellenőrzés és értékelés módjairól, tartalmáról és gyakoriságáról a tanév elején tájékoztatni kell a tanulókat és a szülőket. A gyermek tanulmányi előmenetelét a 52

törvényben előírt okiratokban, írásban rögzítjük. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az első évfolyamon minden tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk, törvényi előírás szerint. A második évfolyam második félévétől a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a tanév végén osztályzattal minősítjük. Tudjuk, hogy csak érdemjegyekkel és osztályzatokkal nem tudunk teljesen árnyalt értékelést adni tanulóink teljesítményéről, magatartásáról és szorgalmáról sem maguknak a tanulóknak, sem pedig szüleiknek. Oktató-nevelő munkánk eredményességét alapjában meghatározó feladatnak tekintjük, hogy szóbeli (alkalmanként írásbeli) értékeléssel egészítsük ki, tegyük teljesebbé az ötfokozatú értékelést. Erre kínál lehetőséget a tanulók számára a szóbeli és írásbeli feleletek utáni értékelések a tanórákon, a szülőknek a havi fogadóórák és/vagy szülői értekezletek.

2.13.2. A tanulók értékelése félév végi és tanév végi osztályzatokkal: -

-

-

-

-

-

1.

2.

Kitűnő a minősítés akkor, ha a tanuló a tantervi követelményeken felül teljesít, ismeretei, tudása meghaladják azt, tanulmányi versenyeken, egyéb megmérettetéseken bizonyította tudását, tanév közben jellemzően csak ötös érdemjegyekkel rendelkezik. Jeles a minősítés akkor, ha a tanuló a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz, ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes, pontosan szabatosan fogalmaz, ki tudja fejezni a lényeget, tud önállóan és összefüggően beszélni. A tanév közben kapott érdemjegyeinek átlaga is ezt tükrözi. Jó a minősítés akkor, ha a tantervi követelményeket megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget, a tanév közbeni teljesítményére kapott osztályzatok átlaga nem éri el a 4,5-öt. Közepes az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek pontatlanul, hibákkal tesz eleget, ismeretei hiányosak, önálló munkára, önálló szóbeli kifejtésre csak nevelői segítséggel képes. Elégséges, ha a tanuló a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezik. Válaszaiban dominál az egyszavasság, fogalmakat nem ért, nem dolgozik önállóan. Elégtelen, ha a tantervi követelményeknek a nevelő segítségével sem tud eleget tenni, a minimumot nem tudja.

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A heti egy órás tantárgyaknál félévente legalább 3 érdemjegyre van szükség. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 53

3.

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító pedagógusok, melytől indokolt esetben eltérhetnek a felmérők nehézségi fokát figyelembe véve: Teljesítmény Érdemjegy 0-33 %

Elégtelen (1)

34-50 %

Elégséges (2)

51-75 %

Közepes (3)

76-90 %

Jó (4)

91-100 %

Jeles (5)

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 2.13.3.Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei  A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.  A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.  Mentesítést az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást (a továbbiakban: egyéni továbbhaladás) az igazgató engedélyez. Egyéni továbbhaladás esetén - a szakértői vélemény alapján - az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket.  Ha a tanulót mentesítették az értékelés és minősítés alól, az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Az előkészítő évfolyam során a tanuló játékos felkészítés keretében készül az iskolai követelmények teljesítésére. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte. Az előkészítő év - a szakértői vélemény alapján - az első félévet követő hónap utolsó tanítási napjáig átváltoztatható egyéni továbbhaladásra.  A szülőt tájékoztatni kell azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani gyermeke eredményes felkészüléséhez. E rendelkezések alkalmazásában eredményes felkészülés azoknak az ismereteknek, képességeknek, készségeknek a negyedik évfolyam végére történő elsajátítása, amelyek az ötödik évfolyamba lépéshez szükségesek.  A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a

54

tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. 2.13.4 Modulásris tantárgyak Modultárgyak: hon- és népismeret, tánc és dráma, egészségtan, etika, mozgókép és médiaismeret. Közülük a következők integrálódtak: a hon-és népismeret a történelem, a tánc és dráma a magyar irodalom, az etika az osztályfőnöki, az egészségtan a technika és életvitel, valamint a biológia tantárgyakba. Az integrált modultárgyak külön értékelést nem kapnak. A mozgókép és médiaismeret önálló modul, értékelése osztályzattal történik. A számonkérés formáját (írásbeli és/vagy szóbeli) a tantárgy jellege alapján a szaktanár határozza meg. A felsőbb osztályba lépés feltétele a többi tantárgy értékelésével azonos minősítés. 2.13.5. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, formái Magatartás osztályzattal értékeljük a felső tagozaton az iskolában és az iskolai programokon tanúsított kulturált viselkedést a felnőttekkel és társakkal, valamint a közösségben és a közösségért végzett munkát. Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: a házirendben megfogalmazott nevelési követelményeknek, közösségi-magatartási szabályoknak eleget tesz, azok betartására másokat is ösztönöz. Tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik. Kötelességtudó, feladatait teljesíti. Önként vállal feladatokat és azokat teljesíti. Tisztelettudó; társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik. Az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz. Óvja és védi az iskola felszereléseit, a környezetet; az iskolán kívüli magatartása is példamutató. Nincs igazolatlan mulasztása, fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben. Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja; neveltségi szintjében, társas kapcsolataiban van némi hiányosság, de ezek kijavítására törekszik. Társaival és a felnőttekkel viselkedése és hangneme megfelelő, segítőkész, jóindulatú. Fegyelmezési problémák viselkedésével ritkán és csak kis mértékben merülnek fel. Feladatokat ritkán vállal, a rábízottakat teljesíti; az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; az iskolán kívüli magatartása ellen nincs kifogás Maximum két igazolatlan mulasztása van, fegyelmi fokozata legfeljebb osztályfőnöki figyelmeztető. Változó (3) az a tanuló, aki: az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; a 55

tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül. Iskolai magatartásában több - kevésbé súlyos - fegyelmezési probléma adódik. Feladatait nem teljesíti minden esetben; előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; a felnőttekkel, s társaival szembeni magatartása időnként kifogásolható; a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; osztályfőnöki valamint szaktanári intője van; az iskolán kívüli viselkedése időnként kifogásolható. Maximum két nap igazolatlan hiányzása van. Rossz (2) az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti; feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti. Magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik. Goromba, megfélemlítő, közönséges; fegyelmezetlen, durva megjegyzéseivel, közbeszólásaival rombolóan hat a közösségre. Viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza. Több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki intője vagy ennél magasabb fokú büntetése. Iskolán kívüli rossz magatartásával intézményünk rossz hírét kelti. Két óránál több igazolatlan mulasztása van. Szorgalom osztályzattal értékeljük a felső tagozaton a képességeknek megfelelő tanulmányi munkát, felkészültséget és aktivitást az órán, valamint a felszerelés meglétét. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei: Példás (5) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi. A tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi. Munkavégzése pontos, megbízható. A tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz. Taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. A tanítási órákra legjobb képességei szerint mindig pontosan felkészül, ott figyel, érdeklődik, és erre ösztönzi társait is Jó (4) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik. A tanórákon többnyire aktív; a tanítási munkába bekapcsolódik. Az önképzésben részt vesz; segít társainak. Többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti. Taneszközei tiszták, rendezettek, csak elvétve hiányosak. Változó (3) az a tanuló, akinek: tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől; tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti. Felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja. Önálló munkájában figyelmetlen, hullámzó, szétszórt, rendszertelen. A tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik; a tanítási órákon alkalmanként passzív, önellenőrzése hiányos. Hanyag (2) az a tanuló, aki: képességeihez, körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg. Eredménye képességein aluli; tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen. Feladatait folyamatosan nem végzi el. Felszerelése 56

hiányos, taneszközei rendetlenek; nem készül fel a tanítási órákra. Megbízhatatlan, önállótlan, közönyös; passzív. Rendetlen, hanyag munkájával másokra is rossz hatással van; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül. 2.13.6 Szöveges értékelés A szöveges minősítést az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyam félévkor kell alkalmazni. A szöveges értékelés kifejezi, hogy kiválóan, jól, vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul a tanuló. Ez utóbbi esetben a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését és haladását akadályozó tényezőket. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. 2.13.7 Jutalmazás és elmarasztalás formái szóban és írásban Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. A jutalmazás formái szóban és írásban: - szaktanári dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret, - egyéb jutalmak odaítélése. Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend előírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. Az elmarasztalás formái szóban és írásban: -szaktanári figyelmeztetés, -osztályfőnöki figyelmeztetés, intés és megrovás, -igazgatói figyelmeztetés, intés és megrovás, -nevelőtestületi figyelmeztetés, intés, -nevelőtestületi megrovás fegyelmi eljárás keretében -eltanácsolás fegyelmi eljárás keretében A dicséretet és az elmarasztalást írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 57

2.14 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A kiemelt figyelmet igénylő gyermek meghatározása az ágazati kerettörvényben 4. § 13. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló, 25. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, 3. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek, 14. kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség, [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről]

Fogalmi elhatárolás: A sajátos nevelési igényű tanulók (SNI), a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (HHH) integrációjára vonatkozó különleges nevelési-oktatási tartalmakat magába foglaló speciális implementációjú programelemek olyan nevelési-oktatási programok, amelyeket az oktatásért felelős miniszter ad ki, s melyeket az iskola a helyi tantervébe külön beépít, így az a nevelési programba nem illesztendő.

2.14.1 A tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal összefüggő pedagógiai tevékenység A fejlesztő munka eltér a „hagyományos" pedagógiai tevékenységtől. A fejlesztés nem felzárkózat, hanem olyan képességeket fejleszt, melyek a gyerekek iskolai teljesítményét javítják. A komplexitás elvének érvényesítése szellemében a fejlesztés az alábbi területeket öleli fel: - mozgás (nagy- és finommozgás), - testséma, - téri orientáció, - percepció (vizuális, auditív, taktilis), melyekhez mindig kapcsolódik a verbális tudatosítás. A fejlesztésbe bekerülők köre

58

o Azon tanulók, akik az intelligencia szintjük alapján elvárhatóan lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítményt mutatnak. o A tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok (továbbiakban: szakértői bizottságok) tanulási képességvizsgálata alapján részképesség zavarokkal, tanulási nehézséggel, illetve másodlagosan kialakuló magatartási zavarokkal küzdenek. A képességfejlesztés a szülő beleegyezésével és aktív támogatásával végezhető. A fejlesztés tartalmilag kiterjed mindazon részterületekre, amelyeket a szakértői bizottság megjelöl (mozgás, testséma, téri orientáció, percepciófejlesztés, stb.). Szervezeti formái - Egyéni fejlesztés (1-3 fő), - Kiscsoportos fejlesztés (4- 6 fő), a szakvéleményben illetve a szakértői véleményben rögzített óraszámok szerint. A fejlesztés célja Személyiségfejlődés, boldog, egészséges, erkölcsös ember Pozitív énkép, jó kommunikációs képesség Idegrendszer fejlődésének biztosítása Mozgásfejlődés Érzelmi élet fejlődése Beszéd fejlődése Érzékszervek fejlődése Prevenció, reedukáció Részképesség zavarok megszüntetése Figyelem-, viselkedési-, tanulási zavarok csökkentése Egészséges működéssel való ellensúlyozás (korrekció, kompenzálás) Ismeretek bővítése Iskolai szerepeknek, elvárásoknak való megfelelés. A fejlesztés elmélete és módszertana A tanulási alkalmasság megítéléséhez szükséges pszichikus funkciók: - pontos és differenciált vizuális észlelés - forma, méret, szín pontos felfogása - összetartozó részek értelmes egészként való észlelése (Gestalt-látás). - megadott formák–színek megtalálása, kiemelése egy képi környezetből (figura, háttér észlelése) - adott tárgyak térbeli helyzetének helyes felismerése, megítélése - vizuális információk téri elrendezése - vizuális információk sorba rendezése, szekventálása - a hallott (auditív) információk pontos észlelése, megkülönböztetése – adott hangok kiemelése - adott hangok helyes egymásutániságának felismerése, hangcsoportok egységbe foglalása - összerendezett, koordinált mozgás, szem-kéz összerendezett, célszerű együttes 59

-

mozgása a látott-hallott információk összekapcsolásának képessége, motoros visszaadása(a keresztcsatornák együttműködése) rövid idejű vizuális-verbális memória szándékos figyelem - kb. 10 perces figyelemkoncentráció

Ütemterv az egyéni és kiscsoportos fejlesztéshez Szeptember: szintfelmérések; csoportalakítások; egyéni fejlesztési tervek kidolgozása; a kijelölt fejlesztési területek negyedévenkénti felülvizsgálata, havonkénti nyomon követéssel az egész tanév folyamán. Szeptembertől januárig: egyéni és csoportos fejlesztések Február: értékelések, tájékoztatás a szülők felé Februártól májusig: egyéni és csoportos fejlesztések Június: értékelések, tájékoztatás a szülők felé Módszerek Életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó, lehetőség szerint játékos, az érzelmi motivációra építve kerülnek kialakításra. Kidolgozott fejlesztő programok Tervezett szenzomotoros tréning Sindelar-program Tanulási zavarok korrekciója kisiskolás korban Egyéb fejlesztő terápiák Érzékszervek működésének fejlesztése Érzelmi intelligencia Beszédfejlesztés Mozgás, illetve idegrendszer fejlesztő tornák Korai fejlesztés módszerei Számolás, írás, olvasás zavarok kezelése Viselkedés korrekciós módszerek Figyelem fejlesztő gyakorlatok Kommunikációs készség fejlesztése Családpedagógiai módszerek Tanulást segítő programok Informatika és audiovizuális technika alkalmazása Relaxációs módszerek A fejlesztés fő területei Nagymozgások - kúszás, mászás, járás, futás, ugrások, dobás, szökellések, önazonosság, testfogalom, testséma, testi egészség. Szenzomotoros integráció (érző-érzékelő idegi szabályozás összhangja) - egyensúly, ritmus, téri- és idői tájékozódás, reakcióidő növelése, taktilis érzékelés, téri orientáció, oldaliság 60

Perceptuomotoros készség (érzékelő-észlelő mozgások) - a halláshoz és a látáshoz kapcsolódó érzékelő-észlelő mozgásfejlesztések, hallási diszkrimináció, hang-szó-szöveg összefüggése, szerialitás, vizuális diszkrimináció, szemmozgás koordináció, alak-háttér megkülönböztetése, vizuális emlékezet, finommozgások vizuomotoros koordinációja, térbeli formaészlelés, azonosságok– különbözőségek meglátása, vizuomotoros integráció. Személyiségfejlesztés A foglalkozások légköre, az életkori sajátosságok figyelembevétele, a játékosság mind hozzájárulnak a jótékony cserehatáshoz mely végső soron a pszichomotoros és a motorospszichés kiegyensúlyozott fejlődést eredményezi. A személyiség fejlesztésekor fontos figyelembe venni a fejlesztőpedagógus személyiségét is. Pszichomotoros fejlesztés részterületei Téri–idői tájékozódás A testséma és a téri tájékozódás két olyan terület, amelyek a fejlesztés folyamán szétválaszthatatlanok egymástól. Elméletben a pontos meghatározás és megértés érdekében szétbonthatók, de a gyakorlatban már csak a térben való elmozdulás, hely-helyzetváltoztatás miatt is összekapcsolódnak. Inkább hangsúlyeltolódásról beszélhetünk az egyik vagy másik terület javára. Ha rangsorolni szeretnénk, akkor azt mondhatjuk, hogy a testséma részképességeink egyik alappillére, amelyre a téri tájékozódás épül. Részképességeink mereven nem választhatók el egymástól, az egyik megléte szükséges a másik fejlődéséhez. Egy hierarchikus rendszerben épülnek egymásra, és egyénekre jellemző sajátos mintázatot alkotnak. Testséma Ezen terület alapja a testkép kialakulása, a test testrészeinek megismerése. A gyermekeknek meg kell ismerniük saját testük felépítését, meg kell tapasztalniuk testrészeik létét, kiterjedését, és természetesen meg is kell tudniuk nevezni azokat. Fel kell velük fedeztetni testüket, annak azonosságait és különbözőségeit, és mindezekkel együtt elfogadtatni velük. A testről alkotott kép kialakítása a mozgásban fejeződik ki, csakis mozgással együtt tapasztalható meg. Először a főbb testrészeket kell megismerni, megnevezni, majd ezt követik a testrészek részei. A folyamat része a szimmetria fokozatos tudatosítása is. A fejlesztés legfontosabb eszköze a tükör, melyben a gyermekek látják magukat, másokat, ténylegesen szembesülnek saját – és mások – testének tulajdonságaival. (méret, alkat, színek). A gyakorlati munka során nem csak a testrészeik helyét, nevét, kiterjedését tanulják meg, hanem azok funkcióját, mozgathatóságát is. Ez már a testfogalom tudatosítását segíti elő. Fontos a testrészek többféle módon történő érzékeltetése, ennek megfelelően a jobb-bal színnel, szalaggal történő jelölése, jobb-bal fogalmának fokozatos kialakítása. Kezdetben elég csak érzékeltetni a két oldal létét (jobb=bemutatkozós kezünk, bal=dobogó szívünk), a megnevezés később is ráér. Téri tájékozódás A saját test pontos ismerete, viszonyítása ad segítséget a térben való eligazodáshoz. A gyermekek önmagukhoz viszonyítva lesznek képesek meghatározni a környezetükben lévő 61

tárgyak elhelyezkedését, később pedig a dolgok helyét egymáshoz viszonyítva is meg kell tudniuk határozni. A testsémához tartozó ismereteket a mozgás rendszerén belül sajátítják el, hiszen e tevékenységi forma áll legközelebb fejlettségi szintjükhöz. Mozgás közben van lehetőségük arra, hogy megtapasztalják a térirányok elhelyezkedését, majd később a térben való elmozdulások neveit (előre, hátra, oldalra, mellette, mögötte, alatta, fölötte). Ezeket a tapasztalatokat nehéz megfogalmazni, nem mindig tudjuk számukra megfelelően szavakba önteni. Kezdetben el kell fogadnunk azt, hogy a térben el tudnak igazodni, értik a térirányokat jelölő szavak jelentését. Az önálló meghatározás, megnevezés elég lesz később is. Minden, ami állandóan változik nehezebben felfogható, de ha nap mint nap tapasztalják a folyamatos változásban rejlő állandóságokat, akkor hamarabb bevésődik. A mozgás az, melynek elemei megismételhetők, követhetők, és térben nemcsak láthatók, hanem tapasztalhatók, kivitelezhetők is. Ugyanakkor a mozgás már önmagában véve is egy örömforrás a gyermekek számára. Idői tájékozódás Az idői relációk, összefüggések megértése talán a legnehezebb a gyermekek számára. Míg a mozgás kivitelezhető, érezhető, látható, addig az időben való tájékozódás megfoghatatlan számukra. Segítő tényező, ha mindent valamilyen eseményhez, cselekvéshez, tevékenységhez kötünk. Lateralitás (oldaliság) Szem-kéz-láb dominancia (egyik vagy másik oldal hangsúlyozottsága) A gyermekek születésüket követően már elkezdenek mozogni, és ehhez kapcsolódva kezd kirajzolódni a mozgásközpont helye az agyban. Az emberiség nagyobb százalékára az agy baloldali féltekéjének domináns szerepe a jellemző, ami eredményezi – ha semmilyen zavaró tényező nem befolyásolja – a jobb oldali szem-kéz-láb dominanciát. A lateralitás kialakulása egy igen hosszú folyamat, mely a kisgyermekkor, óvodáskor egészét felöleli. Fejlődésének alapja egy megfelelő mozgás- és érzékszervi fejlődés, mely folyamat végkifejletének tekinthető a dominancia kialakulása. A testséma fejlesztésének nagy szerepe van az oldaliság alakulásában. A páros testrészek felfedeztetésével, érzékeltetésével, megérintésével alakul ki tudatukban a két oldal léte. A gyakorlati munka során fontos az állandó szóbeli megerősítés arra vonatkozólag, hogy ezekből kettő van. (Pl.: Érintsd meg az egyik térded! Most érintsd meg a másik térded is!) Az ilyen típusú gyakorlatok során szerzett tapasztalatok sokaságából alakul ki az oldalak elkülönülése, azok megnevezése, megkülönböztetése; a tér irányokra történő felosztása, ennek eredményeként pedig a lateralitás. A kezesség megállapítása nem minden esetben egyszerű. Pontos megfigyeléseket kell végezni a gyermekek tevékenységeit vizsgálva. Azoknál a feladatoknál, ahol a két kéz közös munkájára van szükség (pl.: gyümölcsszeletelés), egyértelműen nem dönthető el. A nehezebb feladatok kivitelezését általában a domináns kéz végzi (pl.: tárgyak egyensúlyozása, guruló tárgyak megfogása). Tapasztalható a vegyes kezűség problémája is, amikor a gyermek egyik keze sem domináns, hol az egyiket, hol a másikat használja. Találkozhatunk, olyan esetekkel is, amikor a kezességhez nem azonos szem-láb dominancia párosul (pl.: jobb kezességhez bal láb használat társul). A fejlesztő munkát a nagymozgások területénél érdemes kezdeni, összekapcsolva a testsémaés téri tájékozódás alakításával. Hiszen, ahogyan az előzőekben említésre került, az oldaliság kialakulásának talaja a testséma (páros testrészek), ami szorosan összekapcsolódik a téri 62

tájékozódás fejlődésével a mozgás keretén belül. Mozgásfejlesztés A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája, mondhatnánk lételeme. A mozgásos tevékenység az alapja egészséges fejlődésüknek. Fejlesztő hatással bír egész énjükre, szellemi és fizikai állapotukra egyaránt. Kedvezően befolyásolja személyiségfejlődésüket, ugyanakkor a környezet által közvetített információk nagy részét mozgásos tevékenységek által szerzik meg. A mozgás fejleszti a gyermekek testsémáját, téri tájékozódását, egyensúlyérzékét, a test összerendezett (koordinált) mozgását, állóképességét, izomrendszerét, testi erejét. Sok más fejlesztési területtel összekapcsolódik, jelen esetben mondhatjuk, hogy a fejlesztő munka alapja. A mozgásfejlesztés egyik fontos szabálya a fokozatosság elvének érvényesítése, a nagymozgásoktól haladva a finommozgások felé. Csak akkor szabad a következő, nehezebb gyakorlatot végeztetni, ha az előzőt teljes biztonsággal kivitelezni tudja a gyermek. A másik fontos követelmény a többszöri helyes bemutatás a fejlesztő személy részéről, ugyanakkor a pontos megfigyelés és lemásolás a gyermekek részéről. Nagymozgások Ide tartoznak az alapmozgások (járás, futás, ugrás, csúszás, kúszás, mászás, dobás). A mozgásformák nem veszíthetnek fontosságukból, hiszen az adott mozgássor egyszerre több funkciót is fejleszt. A fokozatosság elvét betartva, és a folyamatos ismétlések eredményeként a mozdulatok vagy mozgássorok egyre pontosabbá válnak, tovább finomodnak, részleteiben pedig specializálódnak (pl.: a szökdelésből ugrás lesz). A gyakorlati munka során fejlesztési sorrend csak abból a nézőpontból alakítható ki, hogy mely terület, funkció fejlesztésével kapcsoljuk össze a tevékenységet, hiszen valamennyi mozgásforma nehézségi foka változtatható, még a legegyszerűbb is bonyolítható. A mozgásos gyakorlatokat mondókákkal, rövid versekkel érdekesebbé lehet tenni, ami jó hatással van a ritmusérzék fejlődésére.

A mászás-terület nehézségi sorrendben megtervezett fejlesztési terve: - talajon történő mászások térden és kézen támaszkodva - talajon történő mászások talpon és kézen támaszkodva - talajon megjelölt sávokban történő mozgássorok - a megjelölt sávok szűkítése - talajon történő mászások hátrafelé térden és kézen támaszkodva - talajon történő mászások hátrafelé talpon és kézen támaszkodva - talajon megjelölt sávokban történő mozgássorok hátrafelé - a megjelölt sávok szűkítése - az előző analógiát követve padon végeztetve a mozgássorozatot - az előző analógiát követve pad páron végeztetve a mozgássorozatot oda–vissza irányba Finommozgások A mozgások e csoportjába azon mozdulatok, tevékenységek tartoznak, melyek kivitelezéséhez a kézre van szükség. Úgy is szoktuk említeni, hogy „kézügyesség". A gyermekek 63

iskolába kerülése előtti időszakban szintén nagyfokú figyelmet kell fordítani a finommotorika fejlesztésére. Fontos, hogy az írástanulás folyamata minél kevesebb nehézségekbe ütközzön, ugyanakkor a kézügyességre a többi tantárgy ismereteinek elsajátításánál is igen nagy szükség van. Az aprólékos mozgások kivitelezése kisebb izomcsoportok, izomrészek elkülönített szabályozását, rugalmas izomműködését igényli. Minél jobban képesek erre az irányításra a gyermekek, annál inkább összerendezettebbek, koordináltabbak lesznek mozdulataik, egyre nehezebb és bonyolultabb tevékenységek elvégzését teszi lehetővé számukra. A finommozgások fejlesztésének alapja a kéz és az ujjak izomzatának erősítése és lazítása, az ujjmozgások tökéletesítése, a kéz mozgékonyságának fejlesztése. A gyakorlati munkához számos tevékenység tartozik. Ezek a következők: ujjgyakorlatok játékos mozdulatokkal, rövid ritmusos mondókákkal, versekkel kísérve. Színezés, rajzolás, vonalvezetési gyakorlatok, ragasztás, nyírás, gyurmázás, festés, varrás, ujjbáb készítés. A kéz ügyességének fejlesztése során is ügyelni kell a fokozatosságra. Soha nem szabad a munkát a feltárt hiányosság gyakoroltatásával kezdeni. Mindig egy alacsonyabb szintű tevékenység begyakoroltatása alapozza meg a következő nehezebb funkció fejleszthetőségét, fejlődését. Fontos, hogy megtaláljuk azt a területet, ahol a feladatvégzés szinte tökéletes, ezáltal biztos alap a kiinduláshoz, ugyanakkor már a tréning kezdetén sikerélményhez jut a gyermek. Például: nagyméretű golyók fűzése merev pálcára, majd fonálra – fokozatosan csökkenő nagyságú lyukakkal fűzés vékony fonálra, zsinórra – apró gyöngyök fűzése damilra, cérnára. Egyensúlyérzék A helyzet-helyváltoztatás, mozdulat, mozdulatsor, egyszóval mindenféle mozgás esetében jelen van az egyensúlyozás. Ahhoz, hogy a motoros tevékenységeket kivitelezni tudjuk, nélkülözhetetlen az egyensúlyérzék bizonyos fejlettségi foka. Ezt a területet éppen olyan fontos fejleszteni, mint a többit. A szakirodalmak az egyensúlyozó képesség fejlődésének első jelentős kezdeti szakaszának a 4-8 éves kort jelölik meg. Ez nem azt jelenti, hogy korábban nincs jelen. Ez a képesség segít például abban, hogy a csecsemőkorú gyermek át tudjon fordulni egyik oldaláról a másikra, az egyéves korú gyermek meg tanuljon járni. Az egyensúlyozás lényege, hogy a gyermekek a test kibillent egyensúlyából minél hamarabb vissza tudjanak térni. Természetesen minél rövidebb ez a visszatérési idő, annál fejlettebb az egyensúlyérzék képességük. Ehhez azonban sok gyakorlásra van szükség. Az egyensúlyérzékelésért felelős szervünk a fül, az érzékelő központ a belső fülben található. Ahhoz, hogy az ember egyensúlyozni tudjon, alátámasztási felületre van szüksége, így jelen esetben a talp fontos szerepet tölt be. A fejlesztő tréning folyamán – mint valamennyi képesség esetében – szintén figyelni kell a fokozatosság elvének betartására. Ennek megfelelően a nagyobb alátámasztási felületen végzendő feladatoktól kell haladni a kisebb felületeken végzendő gyakorlatok felé. Természetesen a nehézségi fokozatokat is figyelembe kell venni, például csúszások lejtőn (padon): egész testfelületen (hason, háton) – a test oldalán sarokülésben (előre, háttal) – térdelőtámaszban (előre, háttal); nehezíthető a feladat, ha párosan végzik a gyermekek a gyakorlatokat. Beilleszkedési és magatartási zavarok A beilleszkedési és magatartási zavar komplex jelenség, a személyiség problémája, amelyben értelmi, érzelmi és akarati tényezők ötvöződnek.

64

A zavar létrejötte egy folyamat eredménye, melynek kezdete többnyire az első óvodás-iskolás években és a családi háttérben keresendő. Általános feladatunk súlyos magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő tanulóknál a szakértői bizottságokkal való kapcsolat felvétele, és szakvélemény kérése. A szakértői bizttságok pszichológusainak javaslatai alapján, pedagógiai módszerekkel a tanuló támogatása, osztályközösségbe történő visszaillesztése, és kapcsolatainak javítása osztály- és iskolatársaival a pszichológus és a fejlesztő pedagógusok közreműködésével. A kitűzött célok elérése érdekében folytatott tevékenység alatt mindvégig előttünk áll, hogy minden gyerek individuum. A beilleszkedési zavarok okának ismeretében a problémákat három csoportba soroljuk:  Pszichés zavarok állnak a probléma hátterében (önértékelési zavar, gyenge fékrendszer, konfliktuskezelési deficit, sérülékeny kudarctűrő képesség, tolerancia hiány, szabálytartás hiánya), illetve különböző kompenzációs mechanizmusok, mint projekció, elfojtás, agresszivitás, stb.  Tanulási nehézségek váltják ki a problémát (percepció-dyslexia, dysgrafia, figyelemhiperaktivitás, kommunikáció-autisztikus jelek, a szenzomotoros mozgás fejletlensége, csak szekunder jellegű memória).  Rossz vagy hiányos szocializáció okozza a problémát (túlzott engedékenység, szeretet- és figyelemhiány, túlzott elvárások stb.) A további célok csak az okok (részleges) elhárításával érhetők el, ennek megfelelően a fenti csoportok mindegyike számára más-más feladatok adódnak. Fő célunk minden gyermek számára lehetővé tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, a testi–lelki és szociális kibontakozást, hogy belső harmóniában, önmagával és környezetével egyensúlyban éljen. Célkitűzések I. Pszichés zavarok esetén: az adott diszfunkció csökkentése, esetleg megszüntetése a korábbi fejlődési szakaszban gyökerező hiányosságok és torzulások feltárása, rendezése, újratanulása. Érzelmi életük egyensúlyban tartása, sikereik és kudarcaik egészséges feldolgozásának segítése. A kompenzáló magatartásformák elhagyása. II. Tanulási zavar esetén: A tanulási nehézség csökkentése vagy megszüntetése (ez feltételezi az ezt kiváltó

Feladatok Az okok (diszfunkció) felkutatása különböző diagnosztikai módszerekkel (pszichológus). A diszfunkció kezelése megfelelő terápiákkal: - személyiségfejlesztés egyéni és csoportos tanácsadás,relaxáció kognitív terápiák (Coping Cat) elsődleges és másodlagos kontroll erősítése program (PASKET) - kommunikáció szerepjátékok szerepáttétel szituációs játékok Beszédfejlesztés (logopédus): - arány- és hangsúlyeltolódás alkalmazása, - a környezet pontos észlelésén és tapasztalásán

Kritériumok Életkorának megfelelően a gyermek is értse meg a problémát. Érezze szükségét és fogadja el a segítségnyújtást. Kooperáljon (tanácsadókliens kapcsolatban). Csökkenjenek a szorongások. A megküzdő mechanizmusok erősödjenek. Érzelmi reakcióik a helyzethez adekvátak legyenek. Kompenzáló mechanizmusaik száma és intenzitása csökkenjen. A fejlesztő és fejlesztett összmunkája eredményeként fejlődés, változás mutatkozzék. (A fejlődés mértéke és 65

Célkitűzések ok megszüntetését).

Feladatok alapuló fejlesztés.

Kritériumok ritmusa problémánként és tanulóként változó.)

A tanulási zavart kiváltó okok felderítése és kiküszöbölése a Legyen látható eredménye a fejlesztő pedagógusok által. fejlesztésnek az adott tanuló Képesség és készségszint korábbi szintjéhez képest. felmérés. Fejlesztő, felzárkóztató programok kidolgozása személyre szabottan, részleges kiemeléssel, arány és hangsúlyeltolódással. A támasztott követelmények pontos, objektív meghatározása az egyén lehetőségeihez mérten. A teljesítményorientáltság csökkentése. Oldott, bensőséges, szeretetteljes légkör megteremtése. Valamennyi apró, pozitív irányba történő változás megerősítése. A negatív kompenzáló magatartás ignorálása, más kompenzálási lehetőségek feltárása, az okok megszüntetése. Törekvés a szülőkkel való együttműködésre. III. Szocializációs zavar Fontos, az életkori esetén: sajátosságok ismeretében, az mivel a problémák a gyermek iskolás gyermektől elvárható rendszerint a korai viselkedésformák, és a még szocializáció rendellenes nem követelhető kontroll tanulási folyamatából, illetve szétválasztása. a családi diszfunkciókból, vagy a szűkebb környezetéből Pontos meghatározása annak, erednek, ezért a problémából amit elvárunk a gyermektől és adódó zavarokat csupán ennek a gyermek számára jól csökkenteni tudjuk, de érthető (életkorának megszüntetni nem. megfelelő) közlése.

Tudja, hogy mit várnak el tőle. Döntéshelyzetben tudjon jó és rossz, helyes és helytelen között választani. Legyen képes elfogadni és követni a pozitív modellt. Érezze tanárai, nevelői jó szándékát.

66

Célkitűzések

Feladatok

Kritériumok

Célunk tehát a kompenzálás Feladatunk a pozitív és a kooperáló szülők segítése modellnyújtás, a pozitív a nevelési kérdésekben. megerősítés és a minősítés. A gyermekben rejlő pozitív értékeknek kiaknázása. Szeretetteljes, meghitt légkör megteremtése.

2.14.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózásának segítése Az iskolába járó gyermekek jelentős része szociális, műveltségi hátránnyal küzd. Felzárkóztatásukhoz a tanórán kívüli korrepetálások, speciális, egyéni foglalkozások nyújtanak segítséget, és lehetővé teszik a hátrány minimalizálását vagy lehetőség szerinti megszüntetését. Ennek leghatékonyabb eszközei a rendszeres kapcsolattartás, beszélgetés, családlátogatások, szülői értekezletek, fogadónapok, nyílt tanítási napok. A felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való foglalkozást differenciáltan, csoportbontással oldjuk meg. Felzárkóztatásra szorul a gyermek, ha - szórt figyelmű; - nehezen tud koncentrálni; - gyorsan felejti, és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat; - túlmozgásos vagy túlzottan lassú; - kézügyessége fejletlen; - lassan vált át egyik feladatról a másikra; - olvasási, helyesírási, matematikai problémái vannak; - a szakértői bizottság javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel - valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt. A felzárkóztatás célja -

-

-

A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály illetve az iskolai közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése. Készségek, képességek fejlesztése. A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése. Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása. Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében. Pályára irányítás, pályaválasztás, a beiskolázás segítése.

67

Tevékenység Módszer

Felelős

1. A tanulási - képességek felmérése iskolába pedagógus, fejlesztő kudarcnak

lépéskor – prevenció; pl.

pedagógus,

kitett

Prefer,

gyógypedagógus,

tanulók

Sindelar, ABC teszt

szakértői

felismerése

- képességek felmérése az

tanév eleje

bizottságban

iskoláztatás folyamán; pl.

fejlesztő pedagógus,

induktív gondolkodás mérése

pszichológus

megfigyelés

Határidő

tanító, szaktanár,

folyamatosan

osztályfőnök, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus dokumentumelemzés (a tanuló

tanító, szaktanár,

tanév eleje,

iskolai produktumainak

osztályfőnök,

illetve közben

célirányos áttekintése)

fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus

beszélgetés (gyerekkel,

tanító, szaktanár,

szülővel)

osztályfőnök

a tanulók tanulási szokásainak

tanító, szaktanár,

felmérése (kérdőív)

osztályfőnök

2. A tanulási egyéni fejlesztés (fejlesztési terv pedagógus, fejlesztő kudarcnak

alapján)

folyamatos első félév

folyamatos

pedagógus, gyógypedagógus

kitett tanulók

differenciált tanóravezetés

minden pedagógus

folyamatos

fejlesztése

korrepetálás

érintett pedagógus

folyamatos

(az iskolán

napközi, tanulószoba

napközis nevelő,

folyamatos

belül)

tanulószoba-vezető előkészítő évfolyam (az első

tanító

tanév vége

osztály sikertelen elvégzése esetén az első osztály megismétlése a szülő kérésére)

68

mentesítés bizonyos tárgyak

igazgató, tanító,

tanév eleje,

értékelése alól

szaktanár, szakértői

illetve

bizottság

folyamatos

szakemberei, szakértői bizottságok szakemberei kis létszámú osztályok

iskolavezetés, tanító, tanév eleje, fejlesztő pedagógus

ill. folyamatos

tanulásmódszertan, tanulás

osztályfőnök vagy a

tanév eleje,

tanítása

kurzust oktató

illetve

pedagógus

folyamatos

tréning (tanulástechnika,

fejlesztő pedagógus,

folyamatos

koncentráció stb.), relaxáció

gyógypedagógus, pedagógus

3. A tanulási

a tanulási zavarokkal küzdő

tanító, szaktanár,

kudarcnak

tanulók speciális

osztályfőnök,

kitett tanulók szakemberekhez történő fejlesztése

irányítása (szakértői

(iskolán kívül) bizottságok, orvosi

folyamatos

fejlesztő pedagógus, gyermekvédelmi felelős

intézmények) 4. A fejlesztés a tanulók tanulási szokásainak

tanító, szaktanár,

hatékonysága, felmérése (kérdőív)

osztályfőnök

tanév vége

értékelés dokumentumelemzés (a tanuló

tanító, szaktanár,

iskolai produktumainak

osztályfőnök,

célirányos áttekintése)

fejlesztő pedagógus,

tanév vége

gyógypedagógus fejlesztő szakemberek szöveges fejlesztő pedagógus,

negyedévente,

értékelése az egyéni haladásról

illetve tanév

gyógypedagógus

végén

69

megfigyelés

tanító, szaktanár,

folyamatos,

osztályfőnök,

illetve tanév

fejlesztő pedagógus,

vége

gyógypedagógus tanulmányi eredmények

tanító, szaktanár,

elemezése

osztályfőnök,

(dokumentumelemzés)

fejlesztő pedagógus,

tanév vége

gyógypedagógus beszélgetés (gyerekkel,

tanító, szaktanár,

szülővel)

osztályfőnök

tanév vége

Az iskolai nevelő-oktató munkában a tanulási zavar vagy a tanulási nehézség magatartászavarral és a szociális hátránnyal gyakran együtt jelentkezik, egymással szoros kölcsönhatásban van. A tanulási nehézség vagy a tanulási zavar oka lehet születési, fejlődési rendellenesség illetve fogyatékosság vagy kisgyermekkori betegség. Ez megmutatkozik a következőkben:  az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjén (hibás ejtés, szegényes szókincs, a szövegemlékezet fejletlensége).  olvasás-írás és a számolás zavara  mozgáskoordináció zavara  kialakulatlan testséma, tér- és irányérzékelési bizonytalanság  ritmusérzék fejletlensége  a vizuális elemző- és megfigyelőképesség gyengesége  a tartós figyelem hiánya Az iskolai tanulási kudarcok hatására a gyermekben olyan pszichés tünetek alakulnak ki, (érzelmi labilitás, szorongás, önbizalom hiánya, hiperaktivitás stb.) amelyek kedvezőtlen magatartási megnyilvánulásokat eredményeznek. Ehhez társulnak olyan szociális kapcsolati zavarok, mint például a nem megfelelő anyagyermek kapcsolat, az ingerszegény környezet, az elhanyagolt családi háttér stb. Tapasztalataink alapján ezek a gyermekek a normál iskolai körülmények között, nagyobb létszámú osztályban, a megszokott módszerekkel nem képesek a tanulásban előrehaladni, fejlődni. Az egyes képességek terén jelentkező elmaradás, lassúbb fejlődés rendszerint más pszichikus folyamatokkal is kapcsolatos. Például a felidézés nehézségei többnyire az észlelés és a megfigyelés folyamatainak elégtelenségeivel is összefüggenek, ezért elképzelhetetlen egyegy képesség elszigetelt fejlesztése. Mindig a különböző intellektuális és érzelmi tényező együttes feltárására és fejlesztésére törekszünk. 70

Az érdeklődés a megismerő tevékenység belső motívuma. A képesség fejlődésének a belső aktivitás a legfontosabb indítéka, amely a tanulást, a valóság megismerését örömteli, szívesen vállalt tevékenységgé teszi. Lényeges, hogy a gyermeknek sikerélményt nyújtson a feladatok megoldása, hiszen ez növeli az érdeklődését, fokozza az erőfeszítést. Az egyéni fejlődés szempontjából döntő fontosságú a szocializációs képességek, a társas kapcsolatok kialakítása. A tanulási zavar vagy nehézség társas beilleszkedési zavarral is párosulhat. Jobb intellektuális teljesítmény erősebb szociális kontaktussal járhat együtt. Az értékelő-minősítő viszonyt fel kell váltani a megértő-okkereső beállítottságnak. A tünetek megváltoztatására, illetve kiküszöbölésére irányuló alkalmi, gyors beavatkozások nem oldják meg a személyiségzavart, nem eredményeznek hosszabb távon is ható belső pszichikus változást a gyermeknél. A zavar igazi korrekciójáról csak akkor beszélhetünk, ha az okok ismeretében a tanuló mindennapi életfeltételei, tevékenysége folyamatában törekszünk a pszichikus folyamatok befolyásolására. Fontos tényező tehát a tevékenységek feltérképezése, megfelelő környezet biztosítása, a megfelelő eszközök használata. A tanulási kudarc komplex jelenség, ezért a leküzdésére irányuló tevékenységnek is sokoldalúnak kell lennie. A fejlesztő osztályok tanulóiban - még a felsőbb évfolyamokon is nagyon erős az osztályfőnökükhöz és a többi tanárhoz való személyes kötődés. Igénylik a mindennapi együttlétet, a gondok rendszeres megbeszélését. Az így kialakított oldott légkör feltétele a sikeres munkavégzésnek. Gyakran az otthoni környezet nevelési hiányosságait is az iskolában kell pótolni. A szülők nagy része nem motivált arra, hogy gyermekét a tanulásban segítse, de még arra sem, hogy teljesítményét értékelje. Ezért kiemelt helyen kell foglalkozni a helyes tanulási szokások és képességek kialakításával, a helyes önértékeléssel. Alkalmazott pedagógiai módszereink, elveink a fejlesztő tevékenységben   

    

A tananyagot a minimumra csökkentettük, és főként az elsajátítás módjában, tempójában igyekszünk a tanulók egyéniségéhez alkalmazkodni. A fejlesztő pedagógusok meghatározott órarend szerint emelik ki a tanulókat az órákról, szabadidős tevékenységekről, és a fejlesztő foglalkozások keretében változatos módszerekkel fejlesztik a tanulók személyiségét és tárgyi tudását. A nyelvi-kommunikációs készségek fejlesztését minden tanár feladatának tekinti. Fokozottan figyelünk arra, hogy a diák – a családi kommunikációs kapcsolat hiányából adódóan is – vagy egyáltalán nem érti a tankönyv szövegét, vagy egyszerre csak egy utasítás végrehajtására képes. Új tantárgy belépésekor megismertetjük tanulóinkkal a munkaeszközöket, szakkifejezéseket. A szaknyelv gyakorlása, tanulása beépül a mindennapi munkába. Az elméleti anyag súlypontozásával, gyakorlásával juttatjuk el a tanulókat az ismeretek alkalmazásszintű elsajátítására. Ehhez nélkülözhetetlen a vázlatkészítés, és annak megtanulása. Az átlagosnál több időt fordítunk a gyakorlásra, ismétlésre. Az olvasási nehézségek miatt a gyerekek nagy része auditív módon képes csak az ismeretek befogadására, ezért a szemléltető eszközök használatát a vizuális képességek szempontjából is fontosnak tartjuk. Az írási, olvasási és számolási nehézségekkel küzdő gyermekek tanításakor és teljesítményértékelésekor speciális pedagógiai módszereket alkalmazunk.

71

  

A videóra, hanglemezre, magnószalagra, vagy kazettára felvett anyagok a csökkent olvasási igényt is pótolják, kiegészítik a tanári közlést. Munkánkat megkönnyítették az írásvetítőkhöz készült fóliák, az előre elkészített feladatsorok, megoldási kulcsok. Jelentősen növelik munkánk hatékonyságát a játékok, amelyek egy része mozgásos tevékenység. Beépülnek az órai munkába, csökkentik a fáradság érzését, fejlesztik a tanulók mozgáskoordinációját, térérzékelését. Az egyes osztályok közötti átjárhatóságot az azonos értékelési rendszer biztosítja. A felmérő feladatait az osztály szintjéhez alkalmazkodva állítjuk össze. Az értékelés azonban azonos norma szerint történik. Az értékelésbe beleszámítjuk a választható szorgalmi feladatokat, amelyek többnyire valamilyen alapkészség gyakorlását segítik. A tanulók aktivitása szintén beleszámít az értékelésbe.

2.14.2.1.Tanulási programelemek

kudarcnak

kitett

tanulók

felzárkóztatását

segítő

további

A gyerekek túlnyomó többségének továbbtanulási esélye, műveltségük várható szintje az általános iskolából kilépve attól függ, hogy a gyermek milyen fejlettségi szinten kezdi meg tanulmányait az első évfolyamon, és a továbbiakban milyen képességekkel, készségekkel, jártasságokkal rendelkezik a tanuláshoz és egyéb ismeretszerzéshez. Ezt legoptimálisabban a kisiskolás korban lehet kialakítani (képességfejlesztés). Kiemelt területek: 1. anyanyelvi (dyslexia, dysgrafia) 2. matematikai (dyscalculia) A tanulók képességeinek nehézségei összefügghetnek a különböző értelmi és személyiségi folyamatok problémáival is. Célkitűzések

Feladatok

Kritériumok

Dysgrafia, dyslexia esetén: Az írás, olvasás elsajátításának, tanulási zavarainak csökkentése, ha lehet megszüntetése. Az elmaradások mielőbbi felismerése, korrigálása. Súlyosabb esetekben speciális szakemberhez kell juttatni a gyerekeket (pszichológus, logopédus, szakorvos, a szakértői bizottság szakemberei stb.)

Diagnosztizálás, okok feltárása (logopédus, pszichológus). Dysgrafia, dyslexia korrekciója: A fejlesztő pedagógus terápiás foglalkozásai, mozgásfejlesztés – finommotoros, nagymozgások erősítése, írástechnikai gyakorlatok (betűelemek, rajzok stb.), betűkapcsolási gyakorlatok, térbeli tájékozódás, kommunikációs képesség fejlesztése, korrekciója. Logopédiai foglalkozások:

A gyerekek legyenek tisztában problémáikkal. Fogadják el az erre irányuló javítást, segítséget Működjenek együtt mindenkori segítőjükkel, tanáraikkal, szakemberrel. Legyen az osztályközösség és a család megértő, elfogadó, segítő.

72

Célkitűzések

Feladatok

artikulációs gyakorlatok, akusztikus gyakorlatok (utánzás, térbeli tájékozódás), összeolvasás, olvasástechnika fejlesztése, intonáció, képzeletfejlesztés, szövegértés fejlesztése. Dyscalculia esetén: Diagnosztizálás, a A nehézségeket előidéző okok legrövidebb időn belül a enyhítése, megszüntetése. korrekció megkezdése. A tünet intenzitásának Fejlesztő pedagógus, csökkentése. pszichológus: A lemaradás korrigálása. korrigáló korrepetálás egyéni Legyen képes a gyermek a foglalkozással (méret, matematikai gondolkodás mennyiség, számfogalom elsajátítására korosztályának kialakítása), megfelelően. logikus gondolkodás fejlesztése (következtetések, ok–okozat stb.), a sikertelenség, a kudarcélmény minimálisra csökkentése, az értéshez szükséges szókincs biztosítása, megértés gyakoroltatása (elemzés, összehasonlítás), figyelem korrekciója (memóriafejlesztés), önkontroll fejlesztése, kialakítása (önértékelés).

Kritériumok

A tanuló legyen partnere segítőinek. Gyakorlásaival önállóan is próbálkozzon problémája megoldásával. Legyen tisztában lehetőségeivel és képességeivel. Vállalja a „küzdést”.

73

2.14.3 Tehetséggondozás A tehetség- és a képességek kibontakoztatása szempontjából elsődleges, hogy tanulóink versenyképes, használható, gyakorlatias tudásra tegyenek szert. Mindehhez szükséges az egyéniség, személyiség erőteljesebb fejlesztése. A magasabb szintű gondolkodási képességek erősítése, a természeti és gazdasági jelenségek értelmezése, a probléma megoldási technikák megismertetése, igazi műveltségélményhez juttatás. Tehetségen azt a velünk született, adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat túlhaladó teljesítményt tud létrehozni. A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. A tehetség kibontakoztatását serkenti:  a megfelelő légkör megteremtése,  a motiváció, a pedagógus ösztönző attitűdje,  a bizalom,  a megfelelő szervezeti strukturáltság,  a játékosság. A tehetség kibontakoztatását gátolja:  a kreativitás lebecsülése,  a túlzott fegyelem,  a teljesítménykényszer. A tehetséggondozás az iskolai oktatás egyik lényegi kérdése. Erre kötelez minket a világban elszórtan élő magyar származású tudósok öröksége is. Legfontosabb feladatunk idejében felfedezni a gyermekek speciális képességeit, s készségeiket az adott iskolatípus adta maximális szintig fejleszteni. Ehhez pedagógusaink rendelkezzenek megfelelő pedagógiai-pszichológiai ismeretekkel. Forrásaink: – óvodai vélemények – egyéb jelzések (zene, sport stb.) – pedagógusok megfigyelései – szülők, környezet véleménye Módszerek: – óvodai látogatás – iskolán kívüli elfoglaltságok megismerése – kötetlen beszélgetések (szülők, edzők stb.) – pedagógus (osztályfőnök, szaktanár) céltudatos munkája – adatgyűjtés

74

A tehetséget fel kell fedezni, alakítani, fejleszteni, ösztönözni kell. Ez a környezet, s ezen belül ez az iskola feladata. Ehhez azonban ismernünk kell a tehetség megnyilvánulási formáit: 1. tudományos tehetség 2. vezetői tehetség 3. pszichomotoros tehetség 4. művészi tehetség Tudjuk, hogy idejekorán, a szükséges valószínűsséggel bármely társadalmi rétegben született gyermekről megállapíthatjuk a vele született vagy tanult tehetséget. Az esélyegyenlőség csak abban az esetben valósulhat meg, ha a kedvezőtlen helyzetben élő, jó adottságokkal rendelkező gyermekek minél hamarabb hozzájuthatnak adottságaik, képességeik kifejlesztésének a lehetőségeihez. A speciálisan szervezett, céltudatos munkával, speciális gondozással és feltételekkel a kiemelkedő képességek fejleszthetők. Ahányféle emberi adottság és képesség van, annyi fejleszthető tehetséggé, s szinte ahány ember, annyi tehetséges ember is van. A felismert tehetség neveléséhez világosan megfogalmazott célra, mindenre kiterjedő nevelési koncepcióra és következetes, szorgalmas munkára van szükség. A tehetséggondozás szervezeti formái  A tanítási órán differenciált feladatok biztosítása. Csoportbontásnál fontos a viszonylagos homogenitás, hogy a tehetséges gyermekek a velük versenyképes kortárstanulókkal ismételten összemérhessék képességeiket, erejüket. Megvalósulhat a tantervdúsítás, tananyag gazdagítás. Egyes anyagrészekkel elmélyültebben foglalkozhatnak, gazdagíthatják a követelményrendszert, projektet készíthetnek, gyűjtő- és kutatómunkát végezhetnek.  Emelt óraszámú tantárgyak tanítása  Szakkörök, klubok  Második idegen nyelv  Pályázatok  Képzőművészeti kiállítások  Versenyekre felkészítés (iskolai, kerületi, budapesti, országos)  Vetélkedők  Középiskolai előkészítők  Szaktáborok, sporttáborok, vándortáborok, nyelvi táborok, erdei iskolák Célok Iskolánk célja a tehetséges tanulók korai felismerése, hogy minél hamarabb elkezdhessük fejlesztésüket.

Feladatok Kritériumok Látogatás az óvodában, illetve A partnerekkel való az óvónők látogatása az permanens kapcsolattartás. iskolában, az óvónők véleményének kikérése. Osztályfőnökök, szaktanárok megfigyelései, céltudatos adatgyűjtés. Iskolán kívüli elfoglaltságok megismerése beszélgetés a szülőkkel, edzőkkel, tanárokkal. 75

Célok Célunk a felismert tehetség fejlesztése, ösztönzése, kibontakoztatása az önmegvalósítás jegyében.

Feladatok A szükséges szakmai támogatás biztosítása, melynek eszközei:  tanórai csoportbontás, differenciálás;  érdeklődés alapján szerveződő szakkörök, klubok;  tagozatos, speciális tantervű osztályok létrehozása;  tantervdúsítás;  tanulmányi versenyekre való felkészítés;  középiskolai előkészítő tanfolyamok;  táborok, erdei iskola.

Kritériumok A szakkörök és klubok sikeres működése. Tanulmányi versenyeken való sikeres részvétel. Sikeres felvételi vizsgák (továbbtanulás). Közösségi produkciókban való sikeres szereplés. Egyéni produktumok, publikációk, műalkotások létrehozása.

Kiegyensúlyozott, elégedett, sikeres gyerekek Célunk az esélyegyenlőség Meg kell próbálnunk Táborozási hozzájárulások biztosítása valamennyi kompenzálni a családi és elnyerése, a kerületi tehetséges gyermek számára anyagi háttér hiányosságait. önkormányzati stb. társadalmi hovatartozástól Pályázatok útján biztosítanunk pályázatok felhasználásával. függetlenül. kell a szükséges anyagi, tárgyi feltételeket azon tehetséges tanulók részére, akik rossz anyagi körülmények között élnek. Hozzáférhetővé kell tennünk számukra a különböző szakkönyveket, folyóiratokat, feladatgyűjteményeket. Célunk, hogy a tanulók Feladatunk a lehetséges A tanulók találják meg a vállalják tehetségüket és helyes utak, lehetőségek minél tehetség használják fel az tágabb körét bemutatni. gyümölcsöztetésének érvényesülésükhöz. módját. Tudjuk, hogy a A családnak tudtára kell adni A család lehetőségeihez tehetséggondozás csak a család a felismert tehetséget, a mérten támogassa mind támogatása mellett lehetséges, fejlesztés lehetőségét, anyagilag, mind erkölcsileg ezért célunk a családdal való formáját, helyét. a gyermek fejlesztését. együttműködés. Folyamatosan informálni kell az aktuális helyzetről, az elért (rész) eredményekről, sikerekről, kudarcokról.

76

2.15 Napközis felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

Fő feladatunk, hogy tanulmányai során minden tanulónk elsajátítsa a továbbtanuláshoz szükséges készségeket és ismereteket. Ehhez szükség van a tanórán tanultak elmélyítésére, melyhez elengedhetetlen az otthoni tanulás és gyakorlás. Ennek egyik formája a házi feladat. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei:  Biztosítsa a folyamatos gyakorlást,  illeszkedjen a feldolgozott tananyaghoz,  legyen megfelelően előkészített,  adjon lehetőséget a differenciálásra,  adjon hosszabb időt a memoriterekre és a gyűjtőmunkára,  legyen arányos a szóbeli és az írásbeli feladatok mennyisége,  vegye figyelembe a gyermek életkori sajátosságait. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának korlátai:  Hétvégére és tanítási szünetekre a más hétköznapokon szokásosnál nagyobb mennyiségű házi feladatot nem adunk. A házi feladatok elkészítéséhez a tanulók a napköziben és a tanulószobán tanári segítséget kapnak. Az alább megnevezett területek részletezése az iskolák kiegészítéseiben találhatók:  Az iskolai írásbeli beszámoltatások: formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát.  Az otthoni (napközi, tanulószoba) felkészüléshez előírt írásbeli feladatok: elveit, korlátait.  Az otthoni (napközi, tanulószoba) felkészüléshez előírt szóbeli feladatok: elveit, korlátait. 2.16 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük:  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,  A Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. Törvény,  A 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. Tv. 7.§ (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente – az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig.

77

2.16.1 A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kel biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel teszi közzé. 2.16.2 A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvforgalmazóktól értékesítésre átveszi. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét,5 amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem.

2.16.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló estén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére 78

nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A tankönyvfelelős az előzetes felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítani a normatív kedvezményt. Illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, c) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Az iskola faliújságon, a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelmébe vételével adható. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a sülő hozzájárulásával kezel. 2.16.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-ig december 23-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. Az intézmény igazgatója minden év december 15-ig március 31-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót. 2.16.5 A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden év február 28-áig április 20-ig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét a tankönyvkiadóval kötött tankönyvellátási megállapodás szabályozza.

79

A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájárulás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja- vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége.

Az iskolák a tankönyveket a törvényi előírás értelmében kizárólag az állami tankönyvellátón (a továbbiakban: Könyvtárellátó) keresztül rendelhetik. A Könyvtárellátótól a https://tankonyvrendeles.kello.hu/ honlapon tudják az iskolák a tankönyveket megrendelni. A Könyvtárellátó március 17-én megnyitotta felületét, amelyen az iskolák az intézmény és a tanulók adatait ellenőrizhetik. Ezt célszerű április 10-ig elvégezni annak érdekében, hogy az ezt követő időszakban már csak a tankönyvek kiválasztására és rendelésére tudjanak összpontosítani a tankönyvfelelősök. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola a fenntartója egyetértésének beszerzését követően közvetlenül a Könyvtárellátó rendelési felületén adja le. A tankönyvrendelet új szabályozása alapján módosultak a tankönyvrendeléshez kapcsolódó határidők: - április 30. a tankönyvrendelés és fenntartói jóváhagyás határideje, - június 30. a tankönyvrendelés módosítása, a normatív kedvezményben részesülők feltüntetése, - szeptember 5. pótrendelés. A módosítás és a pótrendelés során csak a végleges rendelésben megadott tankönyvekd darabszámát lehet módosítani, ennek mértéke tankönyvenként az eredeti rendeléstől maximum tizenöt százalékban térhet el. Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon csak kísérleti tankönyvet vagy olyan tankönyvet rendelhet, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt. Csak az előzőek hiányában választhat az iskola a tankönyvjegyzéken szereplő régi tankönyvek közül. A Könyvtárellátó rendszere tanulói szintű tankönyvellátásra ad lehetőséget, és külön felületen keresztül biztosít lehetőséget az intézményi szintű megrendelésre az iskolai könyvtár javára. A webáruház (www.webshop.kello.hu) lehetőséget biztosít saját tulajdonú tankönyv beszerzésére a teljes vételár és szállítási költség kifizetése ellenében. A tankönyvek árát banki átutalással, postai csekken és utalványokkal is kifizethetik. Ez utóbbi lehetőség a kijelölt postahivatalokban, valamint a 18 megyeszékhelyen és Budapesten működő tankönyves ügyfélszolgálati kirendeltségen (KELLO INFÓPONT) vehető igénybe. Itt a tankönyvekkel kapcsolatos teljes körű ügyintézésre, a Könyvtárellátó webshopjában rendelt könyvek, taneszközök átvételére és általános tájékozódásra is lehetőség van.

80

Formázott: Betűtípus: Félkövér

Formázott: Betűtípus: Félkövér Formázott: Betűtípus: Félkövér Formázott: Betűtípus: Félkövér

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A,

A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. 2015 szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő-oktató munkáját e pedagógiai program alapján. 2. A pedagógiai program részét képező helyi tanterv a 1-8. évfolyamon 2013. szeptember 1. napjától felmenő/kimenő rendszerben az elődintézmények helyi tanterveinek összefésülése alapján valósulnak meg. 3. A 2013/2014. tanévtől belépő 1. osztályokban a helyi tantervben kialakított óratervek felmenő rendszerben valósulnak meg. 4. A pedagógiai program érvényességi ideje egy tanévre – azaz a 2013/2014. 2014/2015 tanévre szól. 5. A pedagógiai program átdolgozására a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2012.09.01. napján hatályba lépő rendelkezését figyelembe véve került sor. Az 1. és 5. évfolyamon 2012. szeptember 1. napjától a mindennapos testnevelés felmenő rendszerű.

B,

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A felülvizsgált pedagógiai program, kialakított helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától kerül bevezetésre az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben. 3. A jelen összedolgozott pedagógiai program és helyi tanterv a fenntartó önkormányzat közgyűlése jóváhagyásával lép hatályba.

C,

A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója, - a nevelőtestület bármely tagja, - a nevelők szakmai munkaközösségei, - a szülői munkaközösség, - az iskola fenntartója. 2. A tanulók a pedagógiai program módosítását a szülői munkaközösség diákönkormányzati képviselői útján a szülői munkaközösségnek, vagy a diákönkormányzatot segítő pedagógus által a nevelőtestületnek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el 4. A módosított pedagógia program a jóváhagyást követő tanév szeptember első napján kerül bevezetésre.

81

D,

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézménynél tekinthető meg: - az iskola fenntartójánál, - az iskola irattárában, - az iskola nevelői szobájában, - az iskola igazgatójánál, - az iskola igazgatóhelyettesénél, - az iskola honlapján. 3. A megismertetés a tanév elején összehívott összevont iskolai szülői értekezleten, a szülői munkaközösség választmányának ülésén és a diákönkormányzat ülésén történik. 4. A tájékoztatás kérésének és a tájékoztatás adásának rendje: - A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőjével, az iskola igazgatóságával, vezetőségével, nevelőtestületével vagy a szülői munkaközösséggel. - A tájékoztatás kérés rendje: szóban történhet személyesen, telefonon, illetve írásban levélben, postai és elektronikus úton. - A tájékoztatás adásának rendje: szóban és írásban történhet személyesen, telefonon, illetve levélben postai és elektronikus úton. 5. A tájékoztatás egyéb formái között szerepelnek a különböző szóbeli és írásos üzenetek, plakátok, hirdetések. 6. Az iskola honlapján: www.sajokeresztur.hu tájékozódásra és a tájékoztatásra.

szintén

lehetőség

nyílik

a

82

83

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A pedagógiai programot a diákönkormányzat ______ év _______________ hó _____ napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Sajókeresztúr, ……………. __________________________________________________ diákönkormányzat vezetője

A pedagógiai programot a szülői munkaközösség ______ év _______________ hó _____ napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Sajókeresztúr, ……………. __________________________________________________ szülői munkaközösség elnöke

A pedagógiai programot a nevelőtestület 2013 év március hó 14. napján tartott ülésén elfogadta és jóváhagyásra javasolta. Kelt: Sajókeresztúr,……………… __________________________________________________ igazgató

Sajókeresztúr, 2013. március hó 14.2014.03.31. Az Eötvös József Általános Iskola pedagógiai programját jóváhagyta:

igazgató 84