Laborc Utcai Általános Iskola 1037 Budapest, Laborc u 2. /b OM: 201037 Tel: 436 0118, Fax: 436 0119 Email:
[email protected] Web: www.laborciskola.t-online.hu
A LABORC UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE
Fenntartó: Megérted Alapítvány 1038 Budapest, Temes u 11. Nyilvántartási szám: 61140/2006 Adószám: 18125342-1-41 Bankszámlaszám: 12010501-00144412-00100001
TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK................................................................................................................ 3 1. 2.
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR....................................................................................................................... 3 A HÁZIREND HATÁLYA, ÉRVÉNYESSÉGE ..................................................................................... 3
II. A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI ................................................................................................ 3 1. 2.
A LABORC UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA TANULÓINAK JOGAI ................................................. 3 A LABORC UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA TANULÓINAK KÖTELESSÉGE ............................... 10
III. A TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ................................... 11 1. JOGORVOSLATI JOG GYAKORLÁSA, ÉRDEKKÉPVISELET............................................................. 11 2. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT ...................................................................................................................... 12 3. DIÁKKÖZGYŰLÉS .................................................................................................................................... 12 4. A DIÁKKÖRÖK LÉTREHOZÁSÁNAK RENDJE .................................................................................... 13 5. DIÁKSPORT-KÖR...................................................................................................................................... 13 6. A TANTÁRGY- ÉS FOGLALKOZÁSVÁLASZTÁS RENDJE ................................................................ 14 7. INGYENES VAGY KEDVEZMÉNYES ÉTKEZÉS, TANSZERELLÁTÁS............................................. 14 8. A TANULÓK ÉS SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA ...................................................................................... 15 9. TANÍTÁSI SZÜNETEK, TANÍTÁS NÉLKÜLI MUNKANAPOK ........................................................... 15 IV. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE .......................................................................................................... 16 1. AZ INTÉZMÉNY NYITVA TARTÁSA..................................................................................................... 16 2. A TANÓRÁK, TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK MEGTARTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK.................................................................................................................................................. 16 3. CSÖNGETÉSI REND.................................................................................................................................. 17 4. AZ ÓRAKÖZI SZÜNETEK ........................................................................................................................ 17 5. MUNKAREND A NAPKÖZIBEN, TANULÓSZOBÁN............................................................................ 18 6. ÜGYELETI RENDSZABÁLYOK .............................................................................................................. 19 7. A TANULÓK FELADATAI SAJÁT KÖRNYEZETÜK RENDBENTARTÁSÁBAN, A TANÍTÁSI ÓRÁK, AZ ISKOLAI RENDEZVÉNYEK ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN. ............................................................... 19 8. A TANULÓI HIÁNYZÁS IGAZOLÁSA ................................................................................................... 20 9. A TANULÓK JUTALMAZÁSA................................................................................................................. 21 10. FEGYELMI INTÉZKEDÉSEK ÉS BÜNTETÉSEK................................................................................. 23 11. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK................................................................................................................................. 24 V. VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK........................................................................................................................... 24 1. EGÉSZSÉG-, BALESET- ÉS MUNKAVÉDELMI SZABÁLYOK ........................................................... 24 2. LÉTESÍTMÉNY-, HELYISÉG-, ÉS TERÜLETHASZNÁLAT ................................................................. 26 3. AZ ISKOLAI TANULÁSHOZ NEM SZÜKSÉGES DOLGOK BEHOZATALA AZ ISKOLÁBA.......... 27 4. RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE ........................................... 27 5. A HAGYOMÁNYÁPOLÁS KÜLSŐSÉGEI .............................................................................................. 27 VI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK...................................................................................................................... 28 1. A HÁZIREND MELLÉKLETEIVEL EGYÜTT ÉRVÉNYES. .................................................................. 28 VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK....................................................................................................................... 28 1. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL, HOZZÁFÉRHETŐSÉG BIZTOSÍTÁSA .......................................... 28 2. A FELÜLVIZSGÁLAT, MÓDOSÍTÁS RENDJE ...................................................................................... 28 3. A HÁZIREND MÓDOSÍTÁSAI ................................................................................................................. 30 MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................... 31 MUNKA-, TŰZ- ÉS BALESETVÉDELMI SZABÁLYOK ........................................................................... 32 HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE ....................................................................................................... 35 MINI HÁZIREND ........................................................................................................................................... 40
2
I. Általános rendelkezések 1. Jogszabályi háttér 1.1.Az általános emberi-állampolgári, gyermeki és egyéb jogok/kötelességek mellett a speciálisan közoktatási jogokat és kötelességeket a Közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, (a továbbiakban Ktv.) valamint A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló módosított 11/1994. MKM rendelet (a továbbiakban R), és a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet, az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény tartalmazza. 1.2.A Házirend - mint az iskolánk életét szabályozó belső jogi dokumentum - meghatározza a törvényes működés feltételeit a nevelő-oktató munka zavartalan megvalósítása és a tanulók közösségi életének szervezése érdekében. 2. A Házirend hatálya, érvényessége 2.1.A Házirend szabályainak betartása kötelező az intézménnyel jogviszonyban álló tanulók, a tanulók szülei, valamint a pedagógusok és más alkalmazottak számára. 2.2.Területi hatálya kiterjed az intézmény teljes területére, valamint az iskola által szervezett programokon, az iskolán kívüli helyszínekre. 2.3.Időbeli hatálya kiterjed azokra a tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra, melyeket az iskola szervez, és amelyeken ellátja a tanulók felügyeletét. 2.4.A Laborc Utcai Általános Iskola jelen Házirendje 2009. szeptember 7-én lép hatályba, felülírja a korábban érvényben levő Házirendet, és a következő módosításig érvényes.
II. A tanulók jogai és kötelességei 1. A Laborc Utcai Általános Iskola tanulóinak jogai 1.1. A tanuló jogait a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 10. és 11. §-a tartalmazza. Az emberi, állampolgári, gyermeki és tanulói jogokat az iskola nem vonhatja kétségbe, nem korlátozhatja. A jogok nem állíthatók összefüggésbe a tanulói kötelességek teljesítésével. 1.2. A tanulónak joga, hogy biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6/A) 1.2.1. A tantervi és délutáni órákon a foglalkozást vezető pedagógus, a szünetekben az ügyeletes pedagógusok gondoskodnak a tanulók testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről. 1.2.2. A tanulószobai foglalkozásokon a tanulók felügyeletét folyamatosan biztosítani kell. Ez a tanulószobát vezető pedagógus feladata. (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 9. § (7)) 3
1.2.3. A pedagógus osztályfőnökként, tanítóként, szaktanárként, fejlesztő pedagógusként átadja a tanulóknak az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket, és meggyőződik azok elsajátításáról. 1.2.4. A tanév kezdetekor az osztályfőnöknek ismertetni kell a tanulók által követendő magatartási szabályokat, és az intézmény területén lévő általános veszélyforrásokat. 1.2.5. A szaktanároknak (testnevelés, rajz, számítástechnika, kémia, fizika, stb.) balesetvédelmi oktatás keretében kell ismertetni a tantárgy specialitásából eredő egyéb veszélyforrásokat, előírásokat és követelményeket. A balesetvédelmi oktatásról jegyzőkönyvet (munkavédelmi naplót) kell készíteni, melyet a résztvevők aláírásukkal igazolnak. 1.2.6. Iskolán kívüli rendezvények (kirándulás, sportnap, színházlátogatás, stb.) előtt fel kell hívni a figyelmet a lehetséges baleseti veszélyforrásokra. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6. § (9)) 1.2.7. A tanulóbaleseteket a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. számú melléklete szerint kell nyilvántartani és jelenteni. A pedagógus jelzi a balesetet a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek, vagy az igazgatónak, illetve helyettesének, aki a jogszabályoknak megfelelően jár el. 1.3. A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6. § (1),(2),(5) c)) 1.3.1. Az intézmény dolgozói tartózkodnak a tanulókkal szemben durva szavak használatától, gúnyos megjegyzésektől, megalázó hangnemtől. 1.3.2. Amennyiben a tanuló társa vagy társai személyiségi jogait, emberi méltóságát sérti, fizikai vagy lelki erőszakot alkalmaz társaival szemben, a kötelességszegés pontos körülményeinek feltárása után, fegyelmező intézkedést kezdeményeznek vele szemben vagy fegyelmi eljárás indul ellene. 1.3.3. A pedagógus illetve az intézmény bármely dolgozója, amennyiben bármely tanulót érintő jogsérelemről, fizikai vagy lelki erőszakról értesül, jelzi a gyermekés ifjúságvédelmi felelősnek, aki –az intézmény vezetőségével konzultálva– a megfelelő fórumon eljár. 1.4. A tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon. 1.4.1. Az iskola párhuzamos osztályok indításának lehetősége esetén osztályba sorolás útján is biztosítja a tanuló képességei szerinti felkészítését. 1.4.2. Orvosi szakvélemény alapján a diákok könnyített vagy gyógytestnevelésen vehetnek részt. 1.4.3. Amennyiben az intézmény anyagi lehetőségei megengedik, egyes tantárgyakat csoportbontásban oktat az iskola. 1.4.4. A tanulók intézményi, települési és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt. Az iskola biztosítja a megyei, területi, országos fordulóba továbbjutó tanulók felkészítését. Az iskola a versenyeken résztvevő tanulók számára biztosítja a felkészüléshez szükséges időt. 1.5. A tanuló joga, hogy az iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék.
4
1.6. A tanuló személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az iskola köteles tiszteletben tartani. E jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogaik érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását. 1.7. Az iskola a tanulónak csak azon adatait tartja nyilván, amelyeket a közoktatásról szóló törvény 2. sz. mellékletében lehetővé tesz, s az adatokat a jogszabályban megengedett módon adja tovább. Az adatokat az intézmény a beiratkozási lapon, a beírási naplóban, az osztályozó naplóban, a törzskönyvben és a tanuló-nyilvántartóban rögzíti. 1.7.1. A tanuló (vagy törvényes képviselője) az osztályfőnök segítségével meggyőződhet személyes adatainak nyilvántartásáról, s az adatokat helyesbítheti. 1.7.2. Az iskola-egészségügyi vizsgálatok szükségessé teszik a tanuló TAJ-számának ismeretét. 1.7.3. A pénzjutalomban, elismerésben, díjazásban részesülő tanuló adószámát az ügyhöz kapcsolódó dokumentumon fel kell tüntetni. 1.7.4. Az iskola a mérésekhez kapcsolódóan név nélkül kérhet adatokat, de az adatszolgáltatás önkéntes. 1.7.5. Az intézmény valamennyi dolgozója tiszteletben tartja a tanuló névviselési jogát, s tartózkodik attól, hogy a tanuló hivatalos családi vagy utónevét megváltoztassa, elferdítse, lerövidítse, becenévvé alakítsa át. A tanulót védelemben részesíti a többi tanulóval szemben, ha jogai ilyen módon sérülnének. 1.8. A tanuló joga, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért. (közoktatási törvény 30 § (9); 52 § (7); (11) c; 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 19. § (2), 23. § (3), (6); 14/1994. MKM rendelet). Ezen jog gyakorlásához az iskola minden tájékoztatást, segítséget megad. 1.8.1. A tanuló joga, hogy a jogszabályban meghatározottak szerint az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon. 1.8.2. A tanuló joga, hogy a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottságok szakértői véleménye alapján meghatározott módon rehabilitációs célú foglalkozásokon vegyen részt. 1.8.3. A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben kérelmére a jogszabálynak megfelelően kedvezményes tankönyvellátásban és étkeztetésben részesüljön. 1.8.4. A tankönyvtámogatásra vonatkozó igényeket és az igazolásokat a már jogviszonyban lévő tanulóknak a tanév vége előtt két héttel (legkésőbb május végéig), az új beiratkozóknak, jogviszonyt létesítőknek pedig a kötelezően előírt beiratkozáskor kell benyújtani a szeptember 1-jén kezdődő tanévre. A normatív alapon igényelt támogatást (a normatíva összegében) a tanuló automatikusan megkapja, amennyiben határidőre beadja az igénylést és csatolja az igazolást. A könyvcsomag normatív támogatáson felüli összegét a tanulónak ki kell fizetnie. A támogatás csak a tankönyvvé nyilvánított kiadványokra vonatkozik. A támogatás keretében biztosított tankönyv az iskolai könyvtár állományát képezi és lehet használt is, amit a tanuló köteles megfelelő állapotban, az intézmény által
5
meghatározott időben (tanulói jogviszony megszűnésekor, tanév vagy képzés végén) visszaadni vagy értékét megtéríteni. A visszaszolgáltatás idejének megállapításánál az iskola figyelembe veszi a tanuló vizsgakötelezettségét. (2001. évi XXXVII. törvény A tankönyvpiac rendjéről; 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről; 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről) 1.8.5. A tanuló joga, hogy napközis, tanulószobai ellátásban részesüljön, (közoktatásról szóló törvény 53. § (3); 66 § (6)) amennyiben ezt aktuális személyiségállapota lehetővé teszi. 1.8.6. Az iskola sajátosságaiból adódóan valamennyi tanuló részt vesz a napközis, illetve tanulószobai ellátásban. Az ellátás megszüntetésére a szülő írásbeli kérvénye alapján kerül sor a következő hónapban. A napközis, tanulószobai ellátás térítésmentes. 1.8.7. Az iskolai reggeli és délutáni ügyeleti idején kívüli gyermekmegőrzés térítésköteles. A térítés díja minden tanév első hetében kerül kihirdetésre. 1.8.8. A tanuló joga, hogy igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket: szótárakat, feladatgyűjteményeket, szöveggyűjteményeket, térképeket; a kísérleti eszközöket, számítógépeket, multimédiás eszközöket, gyakorlati oktatást szolgáló eszközöket és gépeket; az iskola létesítményeit: könyvtárat, szaktantermeket, tornatermet. 1.8.9. Az eszközök és helyiségek igénybevétele tanári felügyelettel és tanári engedéllyel történhet. 1.9. A tanuló joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. (közoktatásról szóló törvény 41. § (5); és 2. sz. melléklet; egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 2. § (1); 10. §; 15. §; 17. § (2); 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet; 36/2000, (IX. 27.) AB határozat) 1.9.1. Az intézmény segíti az egészségügyi szűrővizsgálat lebonyolítását (ellátja a tanulók felügyeletét a vizsgálat alatt, helyiséget biztosít). 1.9.2. A vizsgálat és az esetleges védőoltások időpontjáról tájékoztatja a tanulókat és tájékoztató füzet útján a szülőket. 1.9.3. A tanév során két alkalommal sor kerül a tanulók egészségügyi szűrővizsgálatára, állapotfelmérésére. 1.9.4. Fogászati vizsgálat évente egy alkalommal történik. 1.10. A tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. §)) 1.10.1. Az iskola titkárságán elhelyezett példányokból, valamint honlapunkról (www.laborciskola.t-online.hu) minden érdeklődő megismerheti: • az intézmény pedagógiai programját, • szervezeti – működési szabályzatát, házirendjét, • az intézmény minőségirányítási programját, • a helyiségek használati rendjét (az adott helyen is ki van függesztve). 1.10.2. Az intézmény pedagógiai programja tartalmazza a magasabb évfolyamba lépés, a továbbhaladás feltételeit, az ismeretek számonkérésének formáit, a tantárgyi minimumokat. 1.10.3. Az intézmény pedagógiai programja tartalmazza a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének, minősítésének szempontjait. 6
1.10.4. Az egyes tantárgyak éves követelményét a szaktanárok a tanév elején ismertetik a tanulókkal, illetve szülőkkel. 1.10.5. Valamennyi pedagógus kötelessége a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet az osztálynaplóba beírni, erről a tanulót tájékoztatni és a minősítést indokolni. 1.10.6. A tanuló az osztálynaplóba bekerült érdemjegyekről tájékoztatást kérhet az adott tantárgyat tanító szaktanártól vagy osztályfőnökétől. Jogában áll a tanulónak feleleteiről minősítést, osztályzatairól indoklást kérni, közvetlenül a felelet után vagy a kijavított írásbeli dolgozat kézhezvételekor. 1.10.7. A témazáró, a nagydolgozatírás időpontját egy héttel korábban a tanulóknak be kell jelenteni. 1.10.8. Egy tanítási napon legfeljebb kettő, egy tanítási héten belül legfeljebb négy témazáró dolgozat íratható. A dolgozatokat, témazárókat 15 munkanapon belül értékelni kell, ellenkező esetben a tanulóközösség dönti el, a dolgozat megtekintése után, hogy beíratja-e az osztályzatot vagy sem (50 % + 1 fő). Az iskolai szünet nem számít be a két hétbe. A tanulót az érdemjegyről értesíteni kell, és az érdemjegyet a naplóba ugyanebben az időpontban be kell írni. 1.10.9. A tanulókat tájékoztatni kell, hogy mi a szerepe, milyen a súlya a házi (beszámoltatási céllal készülő) dolgozatoknak, röpdolgozatoknak, témazáró stb. dolgozatoknak. 1.10.10. A tanév rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. 1.10.11. Az első évfolyamon az intézmény vezetője tájékoztatja a szülőket az intézmény működését meghatározó dokumentumokról. 1.10.12. A tanuló törvényes képviselője betekintést nyerhet a tanuló dolgozataiba, s azokról másolatot kérhet, az adott tanév végéig. 1.10.13. A tanuló törvényes képviselője útján jogosult a félévenként elkészített Egyéni fejlesztési tervét és Egyéni fejlesztési értékelését megismerni. 1.11. A tanuló joga, hogy részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek. (közoktatásról szóló törvény 53. § (2) b; 114. § (1) b; 115. § (1) b) 1.11.1. A tanórán kívüli foglalkozásokat a tanév megkezdésekor a tanulók igényei, az iskola anyagi és személyi feltételei alapján állítjuk össze. 1.11.2. A diákok maguk is kezdeményezhetik diákkör (közoktatásról szóló törvény 62. § (1); 63. § (1)) létrehozását, amelyhez az iskola biztosítja a helyiséget. A diákkört az intézmény vezetője engedélyezheti a kör részletes programjának bemutatása után. 1.11.3. A Diák Sport Kör (DSK) a tanulók tanórán kívüli mozgásigényének kielégítésére, a sportolás megszerettetésére és a sportversenyekre való felkészítésre szolgál. Szakágait minden tanévben a tanulói igényeknek megfelelően alakítja ki. A DSK a Diákönkormányzat részeként működik. Az iskola tanulóinak nyújt segítséget a sportköri foglalkozásokon, versenyeken. 1.12. A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, s arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi
7
választ kapjon. (közoktatásról szóló törvény 121. § (1) 8. pontja; 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. § (1)) 1.12.1. A tanuló véleményt nyilváníthat szakórán, 1.12.2. osztályfőnöki órán, az órát tartó pedagógus által meghatározott formában, nem sértve a többi tanuló művelődéshez való jogát, 1.12.3. diákönkormányzat ülésein. 1.12.4. A tanuló véleménynyilvánítási jogának gyakorlása során nem sértheti az iskola alkalmazottjainak és tanulóinak személyiségi jogait, illetve emberi méltóságát. 1.12.5. A tanuló vagy képviselője valamennyi tanulókat érintő ügyben javaslattal élhet, véleményt nyilváníthat. A legalább egy osztályt érintő kérdésben ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét. 1.12.6. A tanulók véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek a magatartás és szorgalom értékelése során. A tanulók mind saját, mind osztálytársaik értékelésével kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak. 1.13. A diáktanács az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. Ennek ülései nyilvánosak, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A tanulók feltett kérdéseikre érdemi választ kapnak. A diákönkormányzati ülés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze évente legalább egy alkalommal a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. (közoktatásról szóló törvény 63. § (7)) 1.13.1. A tanulót a jogszerű és kulturált véleménynyilvánítás miatt hátrány nem érheti. 1.14. A tanuló joga, hogy vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását. 1.14.1. Az iskolában politikai jelképeket nem jelenítünk meg, politikai hovatartozásra utaló ruházatot nem viselünk. Törekedni kell az extrém, kirívó ruházat, megjelenés mellőzésére. 1.15. A tanuló joga, hogy a levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását. 1.15.1. Az iskola tiszteletben tartja a tanulók levelezéshez való jogát, a tanuló iskolába érkező levelét bontatlan formában adja át. 1.15.2. A tanórán folytatott levelezés akadályozza mások művelődéshez való jogát, ezért az órát tartó pedagógus a levelet elveheti, amit óra végén felbontatlanul, illetve olvasatlanul visszaad a tanulónak. 1.16. A tanuló joga, hogy a jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen. (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 19. § (1), 24. § (4)) 1.17. A tanuló joga, hogy jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot. (közoktatásról szóló törvény 83. §)
8
1.18. A tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény működésében. 1.19. A tanulónak az első tanév megkezdésétől jogában áll részt venni az osztály és az iskola életének kialakításában személyesen (osztály, iskolagyűlés), képviselőjén (diákönkormányzat) keresztül. 1.20. Az osztályközösség érdekképviseletét az osztály által választott osztálybizalmi látja el. 1.21. Iskolai szinten a diákok képviseletét a diákönkormányzat elnöke biztosítja, melynek jogait a közoktatási törvény 62., 63., 64. §-a tartalmazza. 1.21.1. A Diákönkormányzat –a vonatkozó törvények betartásával– demokratikusan véleményt nyilváníthat minden esetben az osztályt érintő kérdésekben demokratikusan, a tanulók véleményének ismeretében. Az osztályok döntése a házirendet nem sértheti. 1.21.2. A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. 62. § (2) 1.22. A tanuló joga, hogy indokolt esetben magántanuló legyen. (közoktatásról szóló törvény 7. § (1); (2); 71. § (2); 30. § (9); 52. § (7); (11) c; 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 23. § (2), (5); 21. §). 1.22.1. Az erre irányuló kérelmeket írásban a megfelelő igazolások csatolásával az intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani. Döntést a tantestület hoz. A magántanulónak joga van konzultációt kérni az őt tanító tanároktól. A tanév során félévenként osztályozó vizsgát kell tennie. 1.23. A tanuló joga, hogy kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. (11/1994. (VI. 8.) rendelet 22. §, 24. § (4)) 1.23.1. Független vizsgabizottság előtt a félévi, illetőleg a tanév végi osztályzat megállapítása érdekében osztályozó vizsga, illetve elégtelen év végi osztályzatot követően javítóvizsga tehető. Az erre vonatkozó igényt a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/l994. (VI. 8.) MKM rendelet szerint a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő aláírásával – osztályozó vizsga esetén a félév utolsó napját megelőző harmincadik napig, javítóvizsga esetén a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül jelezheti. 1.24. A tanuló joga, hogy kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe. (közoktatásról szóló törvény 26. § (6); 27. § (6); 28. § (7); 29. § (7); 46. § (1)) 1.25. A tanuló joga, hogy választó és választható legyen a diákképviseletbe. A tanuló választhat és választható az osztály és az iskolai önkormányzat valamennyi posztjára, tanulmányi eredménytől függetlenül. (Feltétele a büntetlen iskolai előélet.) 1.26. A tanuló joga, hogy a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását.
9
1.27. Az osztályközösség érdekképviseletét az osztály által választott képviselő látja el. 1.28. Iskolai szinten a diákok képviseletét a diákönkormányzat vezetése biztosítja, melynek jogait a közoktatási törvény 62., 63., 64. §-a tartalmazza. 1.29. A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. 1.29.1. Az intézmény diákönkormányzatának a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje az SZMSZ mellékletét képezi. 1.29.2. Az iskolai diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott vezető áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt a diáktanács vezetője képviseli (jogait gyakorolja). A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanárok támogatják és fogják össze (alsó tagozat; felső tagozat). A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, és fordulhat az iskola vezetőségéhez is. 1.30. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni joga: Az iskola profiljából valamint a tanulók életkorából fakadóan a tanulók által előállított alkotások anyagi értékkel nem bírnak, azoknak az eszmei és pedagógiai értéke mellet anyagi értékük elhanyagolható. Kivételes esetben keletkezett esetleges anyagi értékkel bíró alkotásokra a Kt. 12§. (4.) vonatkozik. 2. A Laborc Utcai Általános Iskola tanulóinak kötelessége 2.1. … iskolába járni; és rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással – képességeinek megfelelően – eleget tenni tanulmányi kötelezettségeinek. 2.2. … a tanítási órákra felkészülni, otthoni feladatait elkészíteni, a tanórákhoz szükséges taneszközeit magával hozni. 2.3. … a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon úgy viselkedni, hogy társai tanuláshoz való joga ne sérüljön. 2.4. … az iskola tanulóinak, tanárainak, dolgozóinak emberi méltóságát, jogait tiszteletben tartani, munkavégzésüket nem korlátozni. 2.5. …, hogy magatartása – a felnőttekkel és tanulótársaival szemben – feleljen meg a kulturált, kölcsönös tiszteleten alapuló együttélési szabályoknak. 2.6. … az iskolai foglalkozásokon pontosan megjelenni. Késéssel nem zavarhatja a tanóra rendjét, társai munkáját. 2.7. … óvni a saját, a társai és az iskola dolgozóinak testi épségét, egészségét. 2.8. … haladéktalanul jelenteni az ügyeletet ellátó pedagógusnak, iskolai alkalmazottnak, ha önmagát, vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, balesetet észlel.
10
2.9. … megtartani az iskola épületének és helyiségeinek, valamint a hozzá tartozó területeknek a használati rendjét, tisztaságát; 2.10. … vigyázni az iskola berendezési, felszerelési tárgyaira; 2.11. … elsajátítani és alkalmazni az egészséget és biztonságot védő munka-, baleset- és tűzvédelmi ismereteket, betartani az intézmény szabályzatait, munka-, tűz- és balesetvédelmi előírásait. 2.12. … az intézmény területén okozott kárt – melyről az osztályfőnök értesíti a szüleidet megtéríteni a jogszabályban meghatározottak szerint. 2.13. … szüleivel szülei kérésére Pedagógiai Szakszolgálat illetve Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság vizsgálatán részt venni, amennyiben ezt az osztálytanító vagy szaktanár szükségesnek látja.
A kötelességek megszegése fegyelmi intézkedést von maga után.
III. A tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos szabályok 1. Jogorvoslati jog gyakorlása, érdekképviselet 1.1. A tanulói jogviszony létesítésének, megszüntetésének, megszűnésének szabályait a Pedagógiai Program, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. 1.2. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától – az első osztályos tanuló a tanévkezdés napjától - kezdve gyakorolhatja. 1.3. A tantárgyi, tanévi felmentések, a magántanulóvá válás, a tanulmányi idő megrövidíthetőségének alkalmazására a jogszabályban meghatározott módon és esetekben az iskola igazgatójához benyújtott írásbeli szülői kérelem alapján van lehetőség. 1.4. A Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat jogainak gyakorlása szempontjából iskolánkban a „tanulók nagyobb közösségének” minősül, ha az érintett tanulói kör legalább az adott évfolyam létszámával megegyezik. 1.5. A tanulók a jogaik gyakorlásához szükséges információkhoz osztályfőnökeiken, a Diákönkormányzatot patronáló pedagógusokon és az iskolavezetésen keresztül rendszeresen hozzájuthatnak. • Tanulói problémákkal először az osztályfőnökhöz kell fordulni. • Személyes probléma megoldása az osztályfőnök, a gyermekvédelmi felelős és az iskolavezetés közreműködésével történhet. • Érdeksérelem esetén a DÖK-höz, illetve az iskolavezetéshez lehet fordulni. • A probléma megoldására egyeztető – közvetítő képviselő segítségét lehet kérni. 1.6. A tanulók, osztály- és diákköri közösségek gondjaikkal, kéréseikkel - személyesen vagy képviselőik útján - közvetlenül is felkereshetik az igazgatót (az órák közti szünetekben és a délutáni órákban). 11
1.7. A tanulóval kapcsolatos döntéseket, határozatokat az intézmény írásban közli a tanulóval és a szüleivel. 1.8. A tanulók, szülők, dolgozók írásban is megfogalmazhatják véleményüket az igény felmérések és elégedettség-vizsgálatok során. 2. A Diákönkormányzat 2.1. Iskolánk alsó és felső tagozatos tanulói - szervezeti egységenként - közös tevékenységük megszervezésére, a közösségi élet alakítására, fejlesztésére, jogorvoslati jogaik gyakorlására, érdekeik képviseletére Diákönkormányzatot szerveznek. 2.2. A Diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, az iskola nevelési és oktatási céljainak, hagyományainak és a tanulók életkori sajátosságainak és igényeinek a figyelembevételével. 2.3. Az osztályközösség, mint az intézmény Diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságot (ODB) és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegál a Diákönkormányzat vezetőségébe. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt. 2.4. Az osztályközösség munkájának elsődleges segítője az osztályfőnök, akit az igazgató bíz meg. 2.5. Az iskolai Diákönkormányzat élén – a működési rendjükben meghatározottak szerint – választott Iskolai Diákbizottság (IDB) áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az IDB képviseli. Az IDB vezetője tanácskozási joggal vehet részt a nevelőtestület ülésein. 2.6. A Diákönkormányzatok munkáját patronáló pedagógusok (alsós és felsős) segítik, akik az osztályfőnökökkel szorosan együttműködve gondoskodnak a tanulói jogok érvényesítéséről, rendezvények, programok szervezéséről. A Diákönkormányzat a patronáló pedagógusokon keresztül is érvényesítheti jogait, fordulhat az iskola vezetőségéhez. 2.7. A működés további előírásairól a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik. 3. Diákközgyűlés A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. 3.1. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. 3.2. Évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell tartani, amelyen az iskola tanulói vagy - a Diákönkormányzat döntése alapján - a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyűlés időpontját az iskola éves munkatervében kell meghatározni. 12
3.3. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni a diák-önkormányzati faliújságon keresztül. 3.4. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. 3.5. A közgyűlésen a Diákönkormányzat és az iskola igazgatója beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről, a Házirendben meghatározottak végrehajtásáról. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a Diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, pedagógusaihoz, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kell adnia. 3.6. A diákközgyűlés állásfoglalását az igazgató/patronáló pedagógus 30 napon belül ismerteti a nevelőtestülettel. 4. A Diákkörök létrehozásának rendje 4.1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport, stb. 4.2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet bármely tanuló, szülő, pedagógus. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – a jelentkezők létszáma, és az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. A diákkör létrehozásának minimális létszámfeltétele 8 fő. 4.3. A diákköröket pedagógus, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. 4.4. Diákkört önkéntes alapon és önköltséges formában létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. 4.5. Az iskola által szervezett diákkörökbe a tanulóknak a megelőző tanév májusában írásban kell jelentkezniük az iskola által kiküldött jelentkezési lap leadásával, és a diákkör tevékenységében a következő tanév végéig részt kell venniük. 5. Diáksport-kör 5.1. A DSK a tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére szolgál, keretein belül sportcsoportok szervezhetők. Tagja az iskola minden diákja. 5.2. Az iskola térítésmentesen a DSK rendelkezésére bocsátja sportlétesítményeit, eszközeit és felszereléseit. 13
6. A tantárgy- és foglalkozásválasztás rendje 6.1. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát – a Pedagógiai Programban meghatározott választható tantárgyak közül és eljárásrend szerint – a szülő gyakorolja. Attól az évtől, amelyben a tanuló a 14. életévét eléri, ezt a jogot a szülő a gyermekével közösen gyakorolhatja. A tantárgyválasztás eljárásrendjét a Pedagógiai Program tartalmazza. 6.2. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulók – Nevelési Tanácsadó, orvos szakvéleménye, pedagógus javaslata alapján vagy önkéntesen jelentkezhetnek – a megelőző tanév áprilisában, az iskola által kiküldött jelentkezési lap leadásával. A jelentkezés egy tanévre szól. A tanórán kívüli foglalkozásokról való távolmaradást a tanóraival megegyező módon igazolni kell. 6.3. A tanuló/szülő választását a szorgalmi idő kezdő napját megelőző 5 munkanapon belül az igazgató engedélyével módosíthatja. 6.4. Az iskolában hagyományosan szervezett kulturális, sport és egyéb rendezvényeken való részvétel kötelező. 6.5. Az iskola által alkalomszerűen szervezett szabadidős foglalkozásokon - kirándulás, túra, színház, mozi, hangverseny látogatás, táborok, stb. - a részvétel önkéntes, azokat a pedagógusok a szülői és diák közösségek véleményének kikérésével, az intézmény vezetőjének jóváhagyásával szervezik. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezni. 6.6. Az intézmény szervezésében működő tanórán kívüli rendszeres, csoportos foglalkozási formákról a Pedagógiai Program és a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmaz előírásokat. 6.7. A rendszeres tanórán kívüli foglalkozások időpontjáról az érintett tanulókat és szüleiket a foglalkozást tartó pedagógusok - szóban és/vagy írásban évente október 1-jéig tájékoztatják. 6.8. Intézményünk együttműködik a területileg illetékes történelmi egyházakkal. Kérésükre foglalkozásaikhoz tantermet biztosítunk az iskola tanítási rendjéhez igazodva. A tanulók számára a részvétel önkéntes. A hitoktatást egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi. 7. Ingyenes vagy kedvezményes étkezés, tanszerellátás 7.1. Az iskola a szolgáltatást igénylő tanulók számára – térítési díj ellenében - étkeztetést biztosít. A fenntartó által megállapított étkezési térítési díj befizetéséről a szülő gondoskodik az iskola által meghatározott időpontokban. A hiányzó tanuló étkezési díját az iskola csak akkor tudja visszatéríteni, ha a szülő vagy a tanuló az étkezést kettő nappal előre lemondja. 7.2. A normatív alapon ingyenes vagy kedvezményes étkezést a szülő a megfelelő igazolások benyújtásával igényelheti.
14
7.3. A tanuló/szülő az iskolában ingyenes tankönyvellátást igényelhet. A szülő a következő tanévre szóló támogatási igényét – az iskola által kiküldött igénylőlapon – január 15-ig köteles jelezni. A támogatásra való jogosultság igazolása a szülő feladata. Ha az igénylőlapot a szülő határidőre nem juttatja vissza az iskolába, az iskola nem köteles a később bejelentett igényt kielégíteni. 7.4. Az ingyenes tankönyvellátást az iskola a könyvtárból történő kölcsönzéssel és a tankönyvek vásárlásához nyújtott pénzbeli támogatással biztosítja. A tartós, a több éven át is használható tankönyveket az iskola a könyvtárból történő kölcsönzéssel bocsátja a tanulók rendelkezésére. 7.5. Az iskola részére jutó tankönyvtámogatás összegének 25%-át tartós tankönyv vásárlására fordítjuk. A tanulóknak lehetőségük van - a könyvtárban közzétettek szerint tankönyvek és tanulási segédletek könyvtárból való kölcsönzésére. A tankönyvek, segédletek megrongálása esetén - firkálás, tépés, indokolatlan bejegyzés - köteles a kárt megtéríteni. 7.6. A további tankönyvvásárlási támogatást a szülői kérelem alapján az iskola - anyagi lehetőségei függvényében - az osztályonkénti tankönyvcsomag árának figyelembe vételével differenciáltan oszthatja fel. 7.7. Az intézmény együttműködik a tanuló lakhelyének megfelelő önkormányzatokkal a tanulók rendszeres és időszakonkénti egyéb segélyezésében. A gyermek szociális körülményeinek ismeretében - a szülő írásbeli kérelmére, a megfelelő igazolások benyújtásával - az osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős és az intézmény vezetője javasolhatja a tanuló családjának további segélyezését. A támogatás formáiról és odaítéléséről a lakóhely szerinti önkormányzat Szociális és Egészségügyi Bizottsága dönt. 8. A tanulók és szülők tájékoztatása 8.1. A pedagógusok, tanulók, szülők kapcsolattartási és tájékoztatási formáiról, módszereiről részletesen a Pedagógiai Program, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezik. 8.2. A szülői értekezletek és fogadóórák időpontját – tanévenként – az iskolai munkaterv tartalmazza. 8.3. Az iskolai tájékoztatási rendszer fontos eszköze az alkalmanként kiküldött Hírlevél, az épületenként elhelyezett faliújságok, valamint az iskola honlapja www.laborciskola.tonline.hu 8.4. Az iskolában iskolaújság működtetésére van lehetőség. Az iskolai média működését patronáló pedagógusokat az igazgató bízza meg.
9. Tanítási szünetek, tanítás nélküli munkanapok 9.1. A tanítási szüneteket a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet határozza meg – és az iskola éves munkaterve tartalmazza. 15
9.2. Évi 5 tanítás nélküli munkanap programjáról - melyből 1 Diák-önkormányzati nap - az iskola éves munkatervében a Nevelőtestület dönt a Diákönkormányzat és a Szülői Szervezet véleményének meghallgatása után. A tanítás nélküli munkanapról való távolmaradást a tanóraival megegyező módon igazolni kell. 9.3. A tanévenkénti egy tanítás nélküli munkanap felhasználásáról éves munkatervében – a nevelőtestület véleményének kikérése mellett – a Diákönkormányzat legmagasabb fóruma, a Diák-közgyűlés dönt. 9.4. A diák-önkormányzati nap programjának szervezéséről, lebonyolításáról, költségeinek egyeztetéséről a patronáló pedagógusokon keresztül a nevelőtestület gondoskodik.
IV. Az iskola működési rendje 1. Az intézmény nyitva tartása 1.1. A szorgalmi idő munkanapjain az intézmény épületét 7.00-tól 17.00-ig nyitva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre (munkaszüneti napok) az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. 1.2. Az intézmény hivatalos ügyek intézésére tanítási napokon 8 órától 16 óráig, a szünetek munkanapjain meghatározott ügyeleti rendben tartja nyitva irodáit. 1.3. Az iskola épületében a tanulókon és az iskolai dolgozókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 1.4. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését az iskolatitkár koordinálja. A szülők a gyermekekre - a tanítási órák, foglalkozások zavarása nélkül - a bejárati folyosón, illetve az aulában várakozhatnak. 2. A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások megtartására vonatkozó szabályok 2.1. A csöngetés a tanóra kezdetét és végét jelzi a tanár számára, aki gondoskodik a pontos órakezdésről. A pontatlanság nem haladhatja meg az 5 percet. Ellenkező esetben a hetes köteles jelezni az irodában, hogy nincs tanár az osztállyal. 2.2. A tanítási órák, tanórán kívüli foglalkozások látogatására külön engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. 2.3. A dupla órák az igazgatóhelyettes engedélyével szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de a pedagógus köteles megfelelő rendet, illetve felügyeletet biztosítani a kicsengetésig. 2.4. A testnevelés órák vége előtt 5 perccel engedhetik ki a tanulókat az öltözőkbe a szaktanárok.
16
2.5. A tanulócsoporttal történő szaktanári egyeztetés alapján naponta 2 témazáró dolgozatnál többet ne írjon egy tanulócsoport. A témazáró dolgozatok megírásának időpontját a pedagógus legalább 1 héttel a számonkérés előtt közli a tanulókkal. 2.6. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. 2.7. A tanítási órák, tanórán kívüli foglalkozások megkezdésük után nem zavarhatók. Kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezető helyettes tehetnek. 2.8. Köteles a tanuló a tanítási órán részt venni, fegyelmezett munkát végezni akkor is, ha az adott tantárgy értékelése alól felmentést kapott. 3. Csöngetési rend 3.1. Az iskolába érkezés időpontja 8.00. A tanulók saját tantermükben gyülekeznek. Szaktantermi oktatás esetén az órát tartó tanár kíséri őket a szaktanterembe. 3.2. Az első tanítási óra reggel 8.15 órakor kezdődik. A tanítási órák időtartama: 45 perc. A 6. óra 40 perces. Az iskola munkarendjének szükségleteihez igazodva a 7. és 8. óra 60 perces, közötte „szünet” nincsen. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el.
ÓRA 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
BECSÖNGETÉS 8.15 9.15 10.15 11.15 12.10 13.05 13.45 14.45
KICSÖNGETÉS 9.00 10.00 11.00 12.00 12.55 13.45 14.45 15.45
4. Az óraközi szünetek 4.1. Az óraközi szünetek ideje indokolatlanul nem rövidíthető, legkisebb időtartama 5 perc. 4.2. Az 1. óraközi szünetet minden osztály a nyugodt, kulturált étkezés (tízóraizás) érdekében a tantermében tölti. Az alsó tagozaton a tanító marad a tanulókkal. A felső tagozaton 2 pedagógus ügyel: az első pedagógus az első folyosón lévő osztályokra és a mosdókra; a második pedagógus a két hátsó folyosóra felügyel. 4.3. A 2. szünetet az alsó tagozatosok 2 ügyeletes pedagógus felügyeletével jó idő esetén az udvaron (rossz idő esetén az aulában) töltik. A kicsöngetés után a két ügyeletes sorakoztatja a tanulókat, az udvarra sorban vonulnak le, és onnan a pedagógusok vezetésével sorban jönnek vissza. A felső tagozatosok ezt a szünetet az aulában illetve a tantermeikben (rossz idő esetén a tantermeikben) töltik 2 ügyeletes pedagógus felügyelete alatt. 17
4.4. A 3. szünetet a felső tagozatosok 2 ügyeletes pedagógus felügyeletével jó idő esetén az udvaron (rossz idő esetén az aulában) töltik. A kicsöngetés után az első ügyeletes sorakoztatja a tanulókat a bejáratnál, az udvarra sorban vonulnak le, és onnan a pedagógusok vezetésével sorban jönnek vissza. A második ügyeletes gondoskodik arról, hogy valamennyi tanuló elhagyja az épületet, majd ő is lemegy az udvarra. Az alsó tagozatosok ezt a szünetet az aulában illetve a tantermeikben (rossz idő esetén a tantermeikben) töltik 2 ügyeletes pedagógus felügyelete alatt. 4.5. A 4. szünetben a tanulók választhatnak, hogy az egyik tagozatukhoz tartozó pedagógussal az udvarra mennek, vagy a másik ügyeletes felügyelete mellett az aulában tartózkodnak. 4.6. Az 5. szünetet az aulában vagy a tanteremben kell tölteni. 4.7. Az ebédeltetés a tanévben érvényes ebédeltetési rend szerint történik. Az ebédlőbe az étkező tanulók a felügyeletet ellátó pedagógussal mennek. Pedagógus engedélye vagy felügyelete nélkül a tanulók nem indulhatnak el az ebédlőbe. Az ebédlőben minden tanuló köteles kulturáltan étkezni, fegyelmezetten viselkedni. 5. Munkarend a napköziben, tanulószobán 5.1. A napközis foglalkozások kezdete – órarendtől függően – 12.00; 12.55; 13.45; a tanulószobai foglalkozások 15.45 óráig tartanak. A tanulószoba után 17 óráig összevont napközis ügyeletet biztosítunk. 5.2. Az ebédeltetés 12.00-tól - meghatározott ebédeltetési rend szerint - történik. 5.3. A napközis foglalkozás kezdetétől 14 óráig (az ebédidő közbeiktatásával) szabadidős – sport, játék, munka, kulturális – foglalkozásokat tartanak a nevelők a napközis munkaterv szerint. 5.4. A 14 órától 15.30-ig terjedő időszakot a napközis csoportok a tanulmányi munkára fordítják, a gyerekek elkészítik a házi feladataikat, megtanulják a leckét, gyakorolnak. A napközis nevelő ellenőrzi a tanulók mennyiségi munkáját; lehetőség szerint minőségi ellenőrzést, javíttatást is végez. 5.5. A tanulószobás tanulók utolsó órájuk után a tanulószobát vezető pedagógus vezetésével megebédelnek, majd a 14.00-15.00-ig terjedő időszakot a tanulmányi munkára fordítják, a gyerekek elkészítik a házi feladataikat, megtanulják a leckét, gyakorolnak. A tanulószobás nevelő ellenőrzi a tanulók mennyiségi munkáját, a foglalkozás végén megbeszélik, hogy milyen feladatok maradtak otthonra; valamint lehetőség szerint minőségi ellenőrzést, javíttatást is végez. Azok a tanulószobás tanulók, akik 15.00 órakor nem mehetnek még haza, az ügyeleti beosztás szerinti napközis csoportba vonulnak át. 5.6. A napközis tanulók uzsonnájukat 15.30-tól fogyasztják el, majd távozásukig szabadidős foglalkozásokon vesznek részt.
18
5.7. A napköziből való eltávozás lehetőség szerint ebéd után 14 óráig, ill. 15.30 óra után történik. A napközis tanóra zavartalansága, védettsége érdekében 14 és 15.30 óra között a nyugodt tanulás feltételeit biztosítani kell, a tanórát zavarni tilos. 5.8. A tanulót felügyelet nélkül a szülő írásbeli kérelme alapján az általa meghatározott időben engedheti haza a napközis nevelő. 6. Ügyeleti rendszabályok 6.1. A gyerekek felügyeletét 7.00-tól a tanítási órák végéig, illetve a szervezett tanórán kívüli és szabadidős foglalkozások idejére biztosítja az intézmény. További felügyeletet - a törvényi előírásoknak megfelelő létszám esetén - biztosítunk a szülői igények figyelembe vételével alábbi rend szerint: Reggeli ügyelet: 7.00-8.15 Délutáni ügyelet 15.45-17 óráig 6.2. Az óraközi szünetek felügyeletét - a félévente meghatározott ügyeleti rend szerint - a pedagógusok látják el. Az ügyeleti rendben beosztott, vagy a helyettesítésre kijelölt pedagógus felel az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeleti rend beosztásért a feladattal megbízott igazgatóhelyettes a felelős. 6.3. Az a tanuló, akinek nincs első órája, köteles az aulában tartózkodni. 7. A tanulók feladatai saját környezetük rendbentartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében. 7.1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: • az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, • az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, • a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, • az iskola Szervezeti és működési szabályzatában, valamint a Házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 7.2. Az iskola közössége számít a hetesek és felelősök rendszeres munkájára. 7.3. A hetesek megbízatása egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A felelősök nevelőjükkel egyeztetve végzik feladatukat. 7.4. A hetesek feladatai: gondoskodás a tiszta tábláról és szivacsról, a szünetekben a tanterem szellőztetése, szemét összeszedése, az ügyeletes tanár munkájának segítése, értesítése problémás esetekben, az iskolavezetés értesítése, ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe. Ha az osztály nem tartózkodik a teremben köteles a villanyt lekapcsolni, az ablakokat zárni, a tisztaságot és a székek felrakását ellenőrizni, probléma esetén a pedagógusnak jelezni. 7.5. Minden tanuló köteles személyes környezetét és az általa használt helyiségeket tisztán és rendben tartani, a vizet és a villanyt takarékosan használni. A tanórák és foglalkozások végeztével saját padját kitakarítani, székét a padra feltenni.
19
7.6. Az iskola tanulói a számukra kijelölt helyen tartják utcai öltözéküket, táskájukat, váltócipőjüket. A váltócipő használata felsős tanulók számára ajánlott, alsós tanulók számára kötelező. (A tanév kezdetétől a tanév végéig.) 7.7. A tanórán kívüli iskolai, osztály, csoport rendezvények, diák-önkormányzati programok előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a tanulóközösségek tagjainak - a felelős pedagógusok irányításával - közre kell működniük. A rendezvényekért felelős pedagógusokat az iskolai munkaterv tartalmazza. 8. A tanulói hiányzás igazolása 8.1. A tanuló köteles a tanítási órákról, tanórán kívüli foglalkozásokról, rendezvényekről és a tanítás nélküli munkanapok programjairól való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői, vagy orvosi írással igazolni. 8.2. A szülő tanévenként 3 munkanapról való távolmaradást igazolhat, melyet a tájékoztató füzetbe kell bejegyezni. Az ennél hosszabb idejű távolmaradásról – a szülő írásbeli kérelmére – az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. 8.3. A mulasztás igazolását az osztályfőnöknek kell bemutatni, leadni a tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb 3 tanítási napon belül. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. 8.4. A tanuló tanítási óráról való igazolatlan késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba, az igazolatlan órákat az osztályfőnök a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba jegyzi be. A késéseket, igazolatlan órákat az osztályfőnök nyomon követi és felhívja a tanuló figyelmét az esetleges következményekre. 8.5. Igazolatlan késésnek számít, ha a tanuló a tanóra megkezdése után maximum 30 perccel később érkezik az órára. A tanórai maximum 30 perc késések idejét tantárgyanként össze kell adni, amennyiben ez az idő eléri a 45 percet, akkor a késés egy mulasztott órának minősül. 8.6. Tanóráról 30 percnél többet késő tanuló számára az óra igazolatlannak minősül, mert az óra 2/3-án nem vett részt, a munkába már nem tud érdemben bekapcsolódni. A tanuló az aulában várja meg a tanóra végét, ezzel biztosítja társai számára a tanítási óra zavartalanságához való jogot. 8.7. A mulasztott órák heti összesítését, igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el. Ők kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást is. Az 2. igazolatlan óra után értesítik a szülőket, a 3. igazolatlanul mulasztott óra után az iskola igazgatója írásbeli felhívással fordul a szülőhöz. A tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást 10 igazolatlan óra után kezdeményezi az iskola a lakóhely szerint illetékes jegyzőnél. 8.8. Az intézmény képviseletében tanulmányi, kulturális, sport és egyéb versenyeken résztvevő tanulók hiányzását az iskola igazgatója igazolja. Nem tekinthető hiányzásnak, 20
ha a napközis tanuló szakkörre, gyógy-testnevelési, sport vagy egyéb szervezett foglalkozásra távozik a napközi ideje alatt. 8.9. A magántanulók a tanítási órák látogatására nem kötelezettek, távollétük nem tekinthető hiányzásnak. 9. A tanulók jutalmazása 9.1. Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Iskolánk ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki: • eredményes kulturális tevékenységet folytat, • kimagasló sportteljesítményt ér el, • a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végzett, • kerületi, fővárosi vagy országos tanulmányi versenyig eljut és ott helyt áll. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos és egyéni dicséretben és jutalomban is lehet részesíteni; „Év osztálya” díj. 9.2. A tanulók egyéni jutalmazásának, elismerésének alapja: • tanulmányi téren elért eredményei; • példamutató szorgalma, kitartása • példamutató magatartása, embersége; • közösségért végzett tevékenysége; • diákmozgalomban végzett munkája; • a különböző versenyeken elért eredményei. 9.3. Az egyéni jutalmazás fokozatai: 9.3.1. Tanulmányi munkáért kaphat a tanuló: • Tantestületi dicséretet, amelyet az osztályozó konferencia ad az egész éves kiemelkedő tanulmányi munkáért. • Szaktanári dicséretet vagy egy belátható időszakon át végzett szorgalmas tanórai munka értékeléseként, vagy versenyen, ill. vetélkedőn elért eredményért. 9.3.2. Közösségi munkáért kaphat a tanuló: • Igazgatói dicséretet valamely területen szerzett kiemelkedő teljesítményért. • Diák-önkormányzati dicséretet elsősorban a közösségért végzett kiemelkedő teljesítményért. • Osztályfőnöki dicséretet az osztályban vagy a diák-önkormányzati életben mutatott példamutató viselkedésért. 9.3.3. Magatartásért kaphat a tanuló: • Igazgatói dicséretet, ha magatartása a teljes tanuló közösség elé példaként állítható. • Osztályfőnöki dicséretet, ha tartósan példás a magatartása és a szorgalma. Mindhárom esetben lehetőség van más módon történő jutalmazásra is, pl. könyv, ill. egyéb tárgyjutalom, emléklap, oklevél stb. 21
9.4. Az osztályközösség jutalmazása Az osztály- vagy egyéb iskolai közösség jutalmazása a tanulók közös munkája alapján történik. Csoportos jutalmazási formák: • jutalomtárgyak, • kulturális hozzájárulás (színház v. kiállítás látogatáshoz), • tanításmentes nap a közösség által meghatározott módon való felhasználása, • a tanév utolsó hetében az osztályközösség, tanulócsoport egy napos kirándulása. 9.5. A jutalmazás, elismerés szinterei Osztályfőnöki órák, csoportos rendezvények, iskolavezetés, ill. igazgató előtt, iskolai rendezvényeken. 9.6. A Laborc Emléklap, mint a jutalmazás legmagasabb szintje iskolánkban 9.6.1. Adományozásának alkalma a tanévzáró és ballagási ünnepség 9.6.2. Emléklapot kaphat az iskola tanulója, dolgozója, szülő vagy iskolát patronáló egyéb személy, intézmény vagy egyéb arra érdemes jogi személy. 9.6.3. Az emléklap odaítélésére javaslatot bárki tehet. Az emléklap odaítéléséről a tantestület 2/3-os többséggel titkos szavazással dönt; egyetértési jogkörrel rendelkezik a szülői szervezet és a diákönkormányzat. Az emléklap odaítélésének szempontjai: 9.6.3.1. Tanuló esetében: • az iskolánkban töltött valamennyi évfolyamot, de legalább 4 évet végig jeles tanulmányi eredménnyel és példás magatartással végzi • kerületi, fővárosi vagy országos szintű eredményt ért el a tanulmányok, művészetek vagy a sport területén évfolyamtól függetlenül, amennyiben tanulmányi eredménye és magatartása nem kifogásolható 9.6.3.2. Dolgozó esetében: • több, de legalább 4 éve folyamatosan az iskola dolgozója • az iskola hírnevét munkájával, eredményeivel és emberi magatartásával öregbíti • tudományos szakmai munkásságával hozzájárul az iskola színvonalas működéséhez • az IMIP pedagógus teljesítményi értékelés szerinti legmagasabb fokozatot éri el 9.6.3.3. Szülő vagy patronáló esetében: • több, legalább 4 éven keresztül munkájával, segítségével hozzájárult a nevelő-oktató munka színvonalának emeléséhez • maradandót alkot az iskola számára 9.6.3.4. Intézmény vagy jogi személy: • több, legalább 4 éven keresztül folyamatosan segíti iskolánk tárgyi vagy nevelési feltételeink javítását, fejlesztését
22
9.7. Iskolánkban elismerésként a szóbeli dicséretek mellett a következő írásos dicséretek adhatók, melyeket a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni: • szaktanári • napközi vezetői • osztályfőnöki • igazgatói • nevelőtestületi dicséret 9.8. Az igazgatói és a nevelőtestületi dicséreteket az iskola tanulóinak tudomására kell hozni. Az egész évben osztályközösségében kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretet a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén tárgyjutalomban is részesíthetők (könyv, oklevél, tárgyjutalom, stb.). A jutalmak odaítéléséről - a pedagógusok, és az osztályfőnök javaslatának meghallgatása után - az igazgató dönt. 9.9. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át az intézmény vezetőjétől. A jutalmazásokat az intézmény faliújságján is kihirdetjük. 9.10. Az „Akikre büszkék vagyunk” című tablóra kerülhet az a tanuló, aki tanulmányi, sport és egyéb versenyeken, rendezvényeken sikeresen szerepelt. Iskolán kívüli versenyeredmények is számítanak. A tablóra való felkerülésről a DÖK vezetője gondoskodik. 10. Fegyelmi intézkedések és büntetések 10.1. Az a tanuló, aki kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, a Házirendben foglaltakat megszegi, igazolatlanul mulaszt, fegyelmi intézkedésre, büntetésre számíthat. A fegyelmi intézkedés nem megtorló jellegű, hanem a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgál, mint nevelési eszköz. 10.2. A fegyelmi intézkedések szóban és írásban - a fokozatok egymásra épülésével - a következők lehetnek: • szaktanári figyelmeztetés, intés, megrovás • osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás • igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás • fegyelmi eljárás 10.3. Az írásos intések előtt szóbeli fegyelmező intézkedésben vagy írásos figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót; kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé. Az igazgatói írásbeli figyelmeztetést az osztályfőnök kezdeményezi. A fegyelmi intézkedéseket a tanuló tájékoztató füzetébe és az osztálynaplóba be kell írni. 10.4. Ha a tanuló súlyos jogellenességnek minősített cselekedetet követ el, ellene - a jogszabályokban meghatározott módon - fegyelmi eljárás indítható a büntetési fokozatok betartásának mellőzésével. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. Az eljárás során a tanuló fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárásban részt vesznek a tantestület tagjai, a tanuló, a tanuló szülője, illetve
23
képviselője. Ki kell kérni a DÖK véleményét. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Az eljárásrend a 11/1994. MKM rendelet 32.§ alapján történik. 10.5. Az iskola közössége súlyos jogellenességnek minősíti: • a tanulótárs fizikai és verbális bántalmazását, megalázását, a veszélyeztető magatartást • a közösségi vagy egyéni tulajdon szándékos rongálását, a károkozást • a társak, a felnőttek személyiségi jogainak, emberi méltóságának megsértését • a lopást, csalást, hamisítást • az iskolába egészségre káros vagy testi épséget veszélyeztető anyag, eszköz behozását • a fegyelmezetlen magatartás miatti baleset okozását. 11. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok A tanulók napi rendszerességgel házi feladatot kapnak a tantárgyak és a tananyag jellegétől függően. A házi feladat célja a tanórákon tanultak otthoni rögzítése, elmélyítése, gyakorlása, emellett a rendszerességre, kötelességtudatra, munkára nevelés, szoktatás. 11.1. A házi feladatok típusai: • szóbeli (elmélet, tartalom, memoriter stb.) • írásbeli (másolás, feladatmegoldás, házi dolgozat stb.) • munkadarab készítése, a tanórán elkezdett manuális tevékenység befejezése 11.2. A házi feladat mennyisége a tanulók életkorának megfelelően változik. A házi feladat elvégzéséhez szükséges idő az átlagos képességű tanulók esetében az első-második osztályban: kb. napi 1 óra; a harmadik-negyedik osztályban kb. napi 1,5 óra; az ötödiknyolcadik. osztályban kb. napi 2-2,5 óra. 11.3. Az egyéni képességek figyelembe vétele differenciált és nem kötelező (szorgalmi) házi feladat adásával biztosítható. 11.4. A házi feladatok mennyiségi és/vagy minőségi értékelését a szaktanár szövegesen, pontozással és/vagy érdemjegyekkel végzi. 11.5. A tanulók nem kapnak kötelező házi feladatot az iskolai szünetekre, és az ünnepnapokra.
V. Védő-óvó előírások 1. Egészség-, baleset- és munkavédelmi szabályok 1.1. Az intézmény valamennyi dolgozója és tanulója évente részesül munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatásban, melynek adminisztrációjáról a felelősökön keresztül az igazgató gondoskodik.
24
1.2. A tantermekben vagy az intézmény területén észlelt baleseti és veszélyforrást, károkozást, sérülést, balesetet, rosszullétet minden tanuló, dolgozó köteles haladéktalanul jelenteni a titkárságon, igazgatói irodában, tanári szobában. 1.3. Tanulók felügyelet nélkül - balesetvédelmi okokból - az iskola területén nem tartózkodhatnak. 1.4. A kijárati ajtókat, vészkijáratot elállni és a lépcsőkön csoportosan tartózkodni – az áthaladást kivéve – balesetvédelmi szempontból tilos. 1.5. Tanuló a szertárakba, szaktantermekbe, tornatermekbe csak az illetékes tanárral együtt, vagy az ő utasítására mehet be, és csak az általa előírt feladatokat hajthatja végre. A helyiségek balesetmentes használhatóságáról, az azokban elhelyezett eszközök állapotának vizsgálatáról, karbantartásáról a munkavédelmi felelős gondoskodik. 1.6. Vagyonvédelmi okok miatt tanítási időben az iskola épületének bejárati ajtaját a takarító és az iskolatitkár köteles zárni, nyitni. 1.7. Az intézmény területén gondatlanul vagy szándékosan okozott kárt a károkozónak, tanuló esetében a szülőnek kell megtéríteni a jogszabályban meghatározottak szerint. A tanulók által okozott kárról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. Az igazgató feladata a kár felmérése, és a kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendeztetése a közoktatási törvényben foglaltak alapján. 1.8. Az iskola minden dolgozója és tanulója köteles a munkavégzéshez szükséges, az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni. A közösség szempontjából veszélyesnek tekinthető anyagokat, tárgyakat (vegyszer, vágó-, szúróeszköz, gyufa, öngyújtó, fegyver vagy annak látszó tárgy stb.) a tanulók egyáltalán nem hozhatnak magukkal az iskolába. 1.9. A tornateremben tartott órákon és sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, melegítő) kell viselniük. Balesetvédelmi okok miatt nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, testékszert. 1.10. Az intézmény területén és az iskola által szervezett programokon a tanulók számára tilos a dohányzás, és az egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, aktivitásra ható készítmények) fogyasztása. Az intézmény dolgozói az arra kijelölt - a tanulóktól elkülönített, épületen kívüli, félreeső - helyen dohányozhatnak. 1.11. Az igazgató gondoskodik arról, hogy a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó pedagógus, az iskolaorvos és védőnő, a Nevelési Tanácsadók, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottságok, valamint a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatok munkatársainak elérhetőségét évente a faliújságokon nyilvánosságra hozza az intézmény. 1.12. Bomba- és tűzriadó esetén a tanuló köteles fegyelmezetten követni tanárai utasításait. Az intézmény további védő-óvó előírásait a Házirend 1. számú melléklete, a Munka- tűzés balesetvédelmi szabályok tartalmazzák.
25
2. Létesítmény-, helyiség-, és területhasználat 2.1. Az iskola területére vonatkozó szabályok 2.1.1. Az iskola épülete és udvara az Óbudai Sport és Szabadidős Nonprofit Kft. területén helyezkedik el. A reggeli ügyelet az iskola aulájában van. Érkezéskor a tanulónak haladéktalanul be kell lépni az iskola bejárati ajtaján és jelentkeznie kell az ügyeletes pedagógusnál. 2.1.2. A tanulók az iskola udvarán csak pedagógus felügyelete mellett, vagy engedéllyel tartózkodhatnak. Az iskola udvara az épülettől a teniszpálya kerítéséig és a pálya szélétől az első domb szintjéig tart. 2.1.3. Tanítási idő után a tanulók az iskola területén csak felügyelettel tartózkodhatnak (délutáni ügyelet, szakkörök, szervezett délutáni foglalkozások). Amennyiben a tanulónak ilyen elfoglaltsága nincs, az iskola épületét és a szabadidőpark területét haladéktalanul el kell hagynia. Az iskola épületének pedagógus felügyelet nélküli elhagyásával a tanuló közterületre lép. 2.2. Az épületre vonatkozó szabályok: 2.2.1. Az iskola dolgozóinak joga, hogy az iskola valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használja a nyitvatartási rendnek megfelelően. 2.2.2. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit a tanulóknak a teremből kivinni csak pedagógus kérésére lehet. 2.2.3. Az iskolai felszereléseket, eszközöket az épületekből elvinni csak az igazgató egyetértésével, átvételi elismervény ellenében lehet. Ekkor a használatba vevő a tárgyak épségéért anyagilag felelős. Az engedélyt egy példányban kell elkészíteni, melyet a titkári irodában le kell adni. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. A berendezés visszaszolgáltatásakor az iskolatitkárnak meg kell semmisítenie a leadott példányt. 2.2.4. A tanításhoz használt szemléltetőeszközök, anyagok, médiák órán való felhasználásának biztosítása - a tanulói felelősök segítségével - a tanár feladata. 2.2.5. Az eszközökön, berendezéseken észlelt hibát a dolgozók kötelesek az iskolatitkárnak jelezni. 2.2.6. Az intézménnyel alkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók csak abban az időpontban és azokat a helyiségeket használhatják, ahol foglalkozásaik lesznek, illetve arra külön engedélyt kaptak az intézmény vezetésétől. 2.2.7. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait a tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanuló számára automatikus. A könyvtárhasználat ingyenes. A könyvtár tanítási napokon az év elején meghatározott és nyilvánosságra hozott rend szerint tart nyitva. Az elveszett, megrongált könyvet a károkozónak, tanuló esetében a szülőnek meg kell téríteni.
26
3. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 3.1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszereléseken túl más dolgokat csak rendkívüli esetben, szülői engedéllyel hozhatnak magukkal és a tanítás megkezdése előtt kötelesek leadni megőrzésre az iskolatitkári irodában vagy tanári szobában. 3.2. A magántulajdon védelmében értékes tárgyat (pl. ékszer, mobiltelefon, óra, stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába ne hozzanak magukkal, ezekért felelősséget vállalni nem tudunk. A tanítási órák ideje alatt – saját felelősségére – mobiltelefon, személyhívó készülék, MP3-, MP4-lejátszó, rádió, álló- és mozgókép, valamint hangfelvételre alkalmas eszköz csak kikapcsolt állapotban a táskában tartható. 3.3. Bármilyen kép és hangfelvétel készítése az igazgató és az érintett (tanuló, felnőtt) tudta és engedélye nélkül tilos. 3.4. Tilos a tanórákon mobiltelefonok, zenelejátszók, játékkonzolok, laptopok és egyéb elektronikai eszközök engedély nélküli használata. Ezeket kikapcsolva biztonságos helyen kell tárolni. Az engedély nélkül használt eszközt az órát tartó tanár az iskolatitkári irodában letétbe helyezheti, ahol a diák azt az utolsó tanítási órája után átveheti. 3.5. Az iskolába kerékpárral, rollerrel érkező tanulók kerékpárjukat az iskola belső kisudvarában tudják elhelyezni. A kerékpárok biztonságos lezárását mindenképpen elengedhetetlennek tartjuk. 4. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 4.1. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét (higiéniai, tisztasági, iskolaorvosi, szemészeti szűrővizsgálat, megelőző, felvilágosító ellátás, fizikai állapot mérése) – az iskola-egészségügyi munkatervben meghatározottak szerint – az iskolaorvos és védőnők látják el heti egy alkalommal. A fogászati szűrővizsgálatokra a tanulók csoportosan, felnőtt felügyelettel a rendelőbe mennek a fogorvosok által beosztott időpontban. 4.2. A testnevelés óráról való hosszabb idejű - 1 hónapot meghaladó - felmentéshez a szakorvos írásos véleménye szükséges, amit a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A felmentett tanuló köteles a tanórán tartózkodni. 4.3. Az iskolaorvos a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja. 4.4. A kötelező védőoltások időpontjáról a védőnők írásban értesítik a szülőket. 4.5. Az orvosi vizsgálatok időpontjáról az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes tájékoztatja. Az osztályfőnök gondoskodik arról, hogy osztályának minden tanulója az orvosi vizsgálaton megjelenjen. 5. A hagyományápolás külsőségei 5.1. Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete a fehér ing/blúz és a sötét nadrág/szoknya.
27
VI. Egyéb rendelkezések 1. A Házirend mellékleteivel együtt érvényes.
VII. Záró rendelkezések 1. Nyilvánosságra hozatal, hozzáférhetőség biztosítása 1.1. A Házirend nyilvános; előírásainak megismerése minden tanulónak, szülőnek, dolgozónak joga és kötelessége. Beiratkozáskor egy példányt a szülőnek át kell adni. 1.2. A Házirend az intézmény hivatalos óráiban az alábbi helyeken, személyeknél tekinthető meg nyomtatott vagy elektronikus formában: • az iskola fenntartójánál (Megérted Alapítvány; Budapest, 1038 Temes u. 11.) • az iskola tanári szobájában • az iskola könyvtárában • az iskola igazgatójánál • az osztályfőnököknél, • a Diákönkormányzatot patronáló pedagógusoknál 1.3. A hivatali rendtől függetlenül: • a Szülői Szervezet (SZMK) elnökénél és helyetteseinél • a Diákönkormányzat titkáránál • az iskola internetes honlapján 1.4. Az osztályfőnökök az első tanítási napon/az első szülői értekezleten kötelesek a Házirend tartalmát a tanulókkal/szülőkkel ismertetni, s ennek tényét írásban rögzíteni. 1.5. A Házirendről további tájékoztatást kérhetnek az érintettek az iskola igazgatójától, igazgatóhelyetteseitől, valamint az osztályfőnököktől a fogadó órákon vagy előzetesen egyeztetett más időpontban. 2. A felülvizsgálat, módosítás rendje 2.1. A Házirend felülvizsgálatáról, szükség szerinti módosításáról – a jogszabályban meghatározott jogok gyakorlásával – évente szeptember 30-ig az intézmény vezetője köteles gondoskodni. 2.2. A Házirend módosítására javaslatot tehet: • az iskola igazgatója • a nevelőtestület bármely tagja • a Szülői Szervezet (SZMK) iskolai vezetősége • a Diákönkormányzat iskolai vezetősége • az intézmény fenntartója 28
A szülők és tanulók a módosítást – képviselőik útján – a szülői szervezeten (SZMK) és a Diákönkormányzaton keresztül – írásban javasolhatják az intézmény vezetőjénél. 2.3. A Házirend módosítását a Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat véleményének megismerése után a nevelőtestület fogadja el és a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba. A módosított Házirendet a jóváhagyást követő hónap 1. munkanapjától kell bevezetni. 2.4. A mellékletekben található szabályzatok tartalma jelen Házirend módosítása nélkül is változtatható, amennyiben jogszabályi előírások, az intézmény belső működési rendjének változásai, vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi. A mellékletek tartalmának változásáról az intézmény vezetője 5 munkanapon belül köteles tájékoztatást adni az érdekelt feleknek.
29
3. A Házirend módosításai A Laborc Utcai Általános Iskola Házirendjének felülvizsgálata, módosítása: 2007. szeptember 3. Alternatív Fejlesztő Általános Iskola Házirend 2008. január 18. Módosítás 2008. március 31. Módosítás 2009. szeptember 1. Laborc Utcai Általános Iskola Házirend; módosított, egységes szerkezetbe foglalt 4. A Házirend elfogadása, jóváhagyása 4.1 A Házirend módosítását, aktualizálását 2009. …………….. ……….-én a Laborc Utcai Általános Iskola Diákönkormányzata véleményezte, a Házirendben foglaltakkal egyetért..
Kántorné Nagy Éva, Rózsás Edina DÖK-patronáló tanárok
DÖK-titkár
4.2. A Házirendet a fenntartó Megérted Alapítvány a 2009. …………... ……. kuratóriumi ülésén …….. számú határozatával jóváhagyta.
Ballai László Kuratórium elnöke 4.3. A Házirend módosítását, aktualizálását 2009. …………….. ……….-én a Laborc Utcai Általános Iskola Nevelőtestülete véleményezte, elfogadta.
Fikár Ildikó Igazgató 4.4 A Házirend módosítását, aktualizálását 2009. …………….. ……….-én a Laborc Utcai Általános Iskola Szülői Munkaközössége véleményezte, a Házirendben foglaltakkal egyetért.. Frajna László Szülői Munkaközösség elnöke 4.5. Jelen Házirend 2009. szeptember 7-én lép hatályba, és a következő módosításig érvényes. Budapest, 2009. szeptember 04. 30
Mellékletek 1. számú melléklet: Munka- tűz- és balesetvédelmi szabályok 2. számú melléklet: Helyiségek használati rendje 3. számú melléklet: MINI-Házirend
31
A HÁZIREND 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE
MUNKA-, TŰZ- ÉS BALESETVÉDELMI SZABÁLYOK 1. Általános munkavédelmi előírások a Házirendben meghatározott védő-óvó előírásokon túl 1.1. A tantermekben, oktatási helyiségekben • A padlózat sima, hézagmentes, könnyen tisztítható legyen. • A falak, a mennyezet színe kímélje a szemet és fokozza a koncentrálóképességet. • A természetes és mesterséges megvilágítás kielégítő legyen. • Az ablakok lehetőleg a tanulók bal keze felé essenek. • A padok közti távolság legalább 0,8 m legyen. • A padsorokat, ajtókat, kijáratokat ideiglenesen sem szabad eltorlaszolni. • Fűtéssel, szellőztetéssel biztosítani kell az optimális - 20-22 C - hőmérsékletet. • Törött, laza villany-dugaszolókat javíttatni, cserélni kell az érintésvédelmi szabályok betartásával (feszültség-mentesítés, gumitalpú cipő). Tanuló nem nyúlhat hozzájuk! • Az elektromos kapcsoló szerkezeteket vizes, nedves kézzel megérinteni szigorúan tilos! • Ha a dolgozó, tanuló szabadon levő, közvetlen áramütést okozó berendezést lát, azt azonnal köteles jelenteni. A hiba megjavításáig az épületet részlegesen vagy teljesen áramtalanítani kell. • Magasan levő tárgyak javítása, takarítása csak akkor végezhető, ha a biztonságos alátámasztó eszköz a dolgozó rendelkezésére áll. • A vegyszerek használatánál az előírt egészségvédő felszereléseket használni kell (pl. kesztyű) • A fűtési szezonban fokozottan ügyelni kell a tűzvédelemre. Radiátorok közelében gyúlékony anyagok (papír, olaj, benzin, vegyszerek) tárolása szigorúan tilos! • A poroltó készüléket csak az iskola dolgozói vagy a Tűzoltóság szakemberei kezelhetik (tűzre irányítás, kibiztosítás) 1.2. Az intézmény területén • A bútorokból, ajtókból, nyílászáró szerkezetekből kiálló hegyes, külsérelmi nyomot okozó hibákat azonnal jelezni kell az iskolatitkárnak, aki intézkedik a baleseti források megszüntetéséről. • Ha az intézmény területén építési munkák folynak, az építési területet körül kell keríteni. Az építési területre tanulóknak tilos a belépés! • Télen a jeges, csúszós utakon, udvaron veszélyes lehet a közlekedés. Az intézmény területén biztosítani kell az ilyen helyek homokkal, sóval való felszórását, vagy a jég feltörésével, eltávolításával meg kell szüntetni a baleseti forrásokat. • Tűz, bombariadó, katasztrófa helyzet vagy baleset esetén azonnal értesíteni kell az intézmény vezetőjét - távolléte esetén helyettesét -, aki gondoskodik az illetékes szervek mozgósításáról. • A segítséget kérőnek be kell mondania a nevét, a baleset/katasztrófa/tűz/bombariadó helyének pontos címét, a baleset/katasztrófa, stb. jellegét.
32
• Az épületek hivatalos helyiségeiben ki kell függeszteni a mentők, rendőrség és tűzoltóság telefonszámait. (Mentők 104, Tűzoltók 105, Rendőrség 107, Segélyhívó 112) • Testnevelés, technika, (kísérleti) fizika, kémia, valamint a fokozottabban balesetveszélyes tanórákon, és az óraközi szünetekben nagy figyelmet kell fordítani a fegyelmezett, kulturált viselkedésre, mások testi épségének és az iskola vagyontárgyainak védelmére. 1.3. Az intézményen kívül • Iskolán kívül szervezett programok (kirándulások, utazás, táborozások, stb.) lebonyolítása előtt a kísérő pedagógusnak külön fel kell hívni a tanulók figyelmét a közlekedési morálra, a csoportos viselkedési normákra, a fürdőzés szabályaira, a lehetséges veszélyforrásokra. • A segítségnyújtás - a testi épség veszélyeztetése nélkül - mindannyiunk emberi kötelessége intézményen belül és kívül egyaránt. 2. Tűz- és bombariadó esetén használt tűzjelzési módok • A tűzriadó jele: hosszú, szaggatott csengőjelzés többször egymás után. • Ha az elektromosságot már kikapcsolták, kolomp vagy kézi csengő jelzés és tűzriadó kiáltás. Az épületből való kivonulás a tantermek ajtajain kifüggesztett rend szerint (merre, melyik bejáraton keresztül, hová) az órát tartó nevelő vezetésével gyorsan és fegyelmezetten történjen. A rendfenntartás a tanulókkal kivonuló tanár feladata. 3. Az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályai: A tanítási órákon és óraközi szünetekben leggyakrabban esés, hő vagy elektromos áram hatására következhet be sérülés. Ezek lehetnek: ütés, zúzódás, vágás, szúrás, égés, stb. A tanulók számára legfontosabb teendő, hogy azonnal értesítse az ügyeletes tanárt, felnőttet, vagy az igazgatóhelyettest, igazgatót. Minden munkahelyi balesetről jegyzőkönyvet kell készíteni és az előírásoknak megfelelően jelentést kell tenni. 3.1. Alapvető tennivalók: • a sérülést okozó hatás megszüntetése • a sérült nyugalomba helyezése • vérzés esetén annak csillapítása • sebkörnyék megtisztítása, bekötése • orvos/mentők értesítése 3.2. Az elsősegélynyújtás általános tudnivalói: • Nyílt sebet sem vízzel, sem fertőtlenítő folyadékkal nem szabad kimosni. • A seb környékét fertőtleníteni kell és steril pólyával bekötni. • Kisebb sérülésnél gyorstapaszt használjunk, artériás vérzésnél nyomókötést alkalmazzunk. • Orrvérzés esetén a sérültet leültetjük és a fejét előre hajtatjuk. • Égési sérülés esetén az égett testfelületet 10-20 percig tiszta folyó vízzel hűtjük. Az égett testfelületet steril kötszerrel kell bekötni.
33
• Ájulásnál a sérültet vigyük szabad levegőre, vagy nyissunk ajtót, ablakot és ne álljuk körbe. Szoros ruhadarabjait lazítsuk meg, hideg vizet fröcsköljünk az arcába. Csuklójára, tarkójára hideg vizes borogatást tegyünk. 3.3. Alapvető tennivalók áramütés esetén • A sérültet a legrövidebb időn belül ki kell szabadítani az áramkörből. • Ha szükséges, az újraélesztést meg kell kezdeni. • Ha a sérült eszméleténél van, akkor is le kell fektetni és 24 órán át orvosi megfigyelés alatt kell tartani. • Minden áramütést szenvedetthez orvost kell hívni. • Áramütésnél gyakran előfordulhat szívmegállás, ilyenkor szívmasszázst kell alkalmazni. (Erőteljes nyomás 6-szor a szívtájra, majd egyszeri szájból orrba lélegeztetés többször ismételve) A tanulók és dolgozók évente egyszer általános munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesülnek, mely oktatáson való részvételüket aláírásukkal igazolják. Emellett a fokozottan balesetveszélyes tantárgyak (pl. testnevelés, technika, fizika, kémia, stb.) tanítási óráin a diákok - a szaktárgy jellegének megfelelő - munka- és balesetvédelmi oktatáson is részt vesznek. A tanév közben érkező tanulóknak az osztályfőnök ismerteti a munka-, tűz- és balesetvédelmi szabályokat.
34
A HÁZIREND 2. SZÁMÚ MELLÉKLETE
HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE Az intézmény létesítményeinek, helyiségeinek és területének - a Házirendben megfogalmazott - általános használati szabályai mellett az iskola használói számára az alábbi előírások betartása kötelező. 1. Egészségvédelmi, baleset-megelőzési, munkavédelmi előírások •
•
• • • •
Minden tanulónak kötelessége, hogy óvja saját testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, valamint betartsa a tűzvédelmi és balesetvédelmi szabályokat. Továbbá köteles haladéktalanul jelenteni a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, valamint az iskola épületét és felszerelését érintő károkat, illetve balesetet észlelt, továbbá - amennyiben állapota lehetővé teszi – megsérült. Tűzriadó estén minden tanuló köteles fegyelmezetten, a tűzvédelmi utasításoknak megfelelően viselkedni. Évente egyszer próba-tűzriadót kell tartani. Minden tanév elején az osztályfőnök balesetvédelmi és katasztrófavédelmi tájékoztatást tart, amelyet a tanulók aláírásukkal igazolnak. A szaktantermekkel kapcsolatos egyedi balesetvédelmi oktatás szaktanárok feladata.
2. Az iskola épületeinek általános használati rendje • •
•
•
•
A tornatermekbe és öltözőkbe, a technika termekbe, nyelvi laborba, számítástechnika terembe az órát tartó tanár engedélyével mehetnek be a tanulók. A tantermek a délelőtti tanítási órák idején nyitva vannak. A termek dekorációjáért, tisztaságáért, a bútorok, berendezési tárgyak épségéért az ott tanító pedagógusok, osztályfőnökök és a termet használó tanulócsoportok a felelősek. Az óraközi szünetekben a hetes felügyel a tantermek rendjére. Tanulók a zongorát csak tanári engedéllyel használhatják. Az előre kikészített szemléltető, oktatástechnikai vagy kísérleti eszközökhöz, gépekhez – munka- és balesetvédelmi okokból - a tanulók a szünetben nem nyúlhatnak hozzá. Az adott tanteremben az utolsó tanórát megtartó tanár ügyel arra, hogy a tanulók a szemetet kiszedjék a padokból, és a székeket felrakják a tanulóasztalokra. Az energiával való takarékos gazdálkodás, valamint a munka- és tűzvédelmi szabályok betartása érdekében a pedagógus gondoskodik az áramforrások lekapcsolásáról, az ablakok zárásáról. Az épületek zárásakor – a zárásért felelős dolgozó – ellenőrzi a nyílászárók bezárt állapotát, majd köteles gondoskodni a riasztóberendezések szakszerű üzembe helyezéséről, az épület áramtalanításáról és a bejárati ajtó zárásáról. 35
3. Az intézmény helyiségeinek használatának szabályai 3.1. Tantermek • A tanuló az iskolába érkezéskor a tanteremben elfoglalja a helyét, előkészül az első órára; becsengetésig a tanteremben vagy az aulában tartózkodhat az ügyeletes tanár felügyeletével. • A tanuló felszerelését és kabátját az adott osztály számára kijelölt helyen helyezheti el. • A szüneteket - az udvari szünet kivételével - szintén a tanteremben vagy az aulában tölti. Az utolsó foglalkozás után a teremben a székeket a padokra fel kell tenni. 3.2. Szaktantermek • A szaktantermeket - rajz, ének-zene, fizika-kémia, technika - a tantermekkel, oktatási helyiségekkel megegyező módon kötelesek használni az iskola tanulói, dolgozói és az arra engedélyt kapott személyek, csoportok. • A szerszámok és eszközök kikészítése a megbízott felelősök feladata. Ezt a munkát a tanulók a tanár ellenőrzése és felelőssége mellett végzik. • A szerszámokat és eszközöket mindig szakszerűen, az előírásoknak megfelelően használhatják a tanulók. Meghibásodásukat azonnal jelenteni kell a tanárnak. • A munka befejeztével a felelősök ellenőrzik a szerszámok meglétét, majd megtisztítás után visszahelyezik a tároló helyükre. • Munka közben ügyelni kell a rendre, fokozottan figyelni a balesetek elkerülésére és a tisztaságra. A termet minden csoportnak rendben és tisztán kell elhagynia. 3.3. A tornatermek és öltözők használata és rendje • Az öltözködés az óra előtti és az óra utáni szünetekben az öltözőben, a tornateremben, ill. az osztálytermekben történik. • Utcai cipőben a tornaterembe belépni nem szabad. • A tornateremben csak közvetlen tanári felügyelettel szabad tartózkodni. • A tanítási órán a felmentett tanulóknak is jelen kell lenniük. • A tornaszereket csak szaktanári engedéllyel és felügyelettel lehet használni. • Az öltözők rendjéért, tisztaságáért és zárásáért a hetesek, valamint a felmentett tanulók felelnek a szaktanár folyamatos ellenőrzése és felelőssége mellett. Minden szokatlan eseményt (pl. kellemetlen szag, csőtörés, stb.) azonnal jelenteni kell az órát tartó tanárnak. • Kerülni kell a balesetveszélyes helyzeteket; az esetleg bekövetkezett balesetet az órát tartó nevelőnek azonnal meg kell vizsgálnia, s a súlyosságának megfelelően, az előírások szerint kell cselekedni. 3.4. A számítástechnika szaktanterem használata és rendje • Ez a terem különösen nagy anyagi értéket képvisel, ezért az ott dolgozók külön felelősséggel tartoznak a gépek biztonságos működtetéséért és a berendezések épségének megőrzéséért. A szünetekben a termet a tanulók kötelesek elhagyni. Idegenek csak külön engedéllyel tartózkodhatnak a helyiségben. • A terembe a taneszközökön (tankönyv, füzet, tolltartó, ellenőrző) kívül csak az órát tartó tanár engedélyével vihető be egyéb felszerelés. Tilos a termekben étkezni, italt bevinni! • Az órát tartó tanár felelős a terem rendjéért, a teremben található berendezések, eszközök épségéért.
36
• •
•
•
•
•
•
•
A meghibásodásokat, rongálásokat a tanulók, dolgozók kötelesek azonnal jelenteni. A termeket elhagyni rendben, a számítógépeket és perifériáikat megfelelő sorrendben kikapcsolva lehet. A biztosítékokat tanulók csak tanári engedéllyel kapcsolhatják be, illetve ki. Ha a tanuló, iskolai dolgozó a magával hozott adathordozót (pl. floppy, pendrive) használni akarja az iskola számítógépén, minden esetben köteles az eszköz vírusmentességéről meggyőződni. Aki vírust észlel, azonnal jelentse az órát tartó tanárnak, vagy az oktatás-technikusnak. A számítógépeken levő programok másolására engedélyt kell kérni (tanulóknak a szaktanártól, pedagógusoknak az iskolavezetéstől). A winchesterekre külön engedély nélkül semmit sem lehet felvinni. A különféle software-ek tanulása közben keletkező gyakorló file-okat - a tanulók a tanár utasításának megfelelően - a saját iskolai lemezükre, vagy a hálózati winchesterre készíthetik. A számítógépek és a hozzájuk tartozó perifériák beállított értékeinek bármilyen átállításához (SETUP, monitorok beállításai stb.) engedélyt kell kérni. Aki a biztonsági előírásoknak nem tesz eleget, az enyhébb esetben figyelmeztetésre, súlyosabb esetben a géphasználattól való eltiltásra számíthat. A számítástechnika termet délutánonként is használják a tanulók. A tanórán kívüli foglalkozás vezetője ekkor is köteles gondoskodni a teremrend betartásáról; felelős a gépek, eszközök biztonságos működtetéséért, az intézményi vagyon védelméért. Ha a szaktanár a terem használatba vételekor, üzembe helyezésekor bármilyen rendellenes működést vagy meghibásodást észlel, köteles azt bejegyezni dátummal és aláírással ellátva a tanári szobában lévő füzetbe, és egyidejűleg szóban is tájékoztatni az oktatás technikust vagy az intézmény vezetőjét.
3.5. Az aula használata és rendje Az aulában az udvari szünet kivételével a tanórák előtt és között a tanulók az ügyeletes tanár felügyeletével tartózkodnak, egyéb napszakokban az osztályhoz, ill. csoporthoz beosztott pedagógus felügyelete alatt. 3.6. Az udvar használata és rendje • Az udvaron az időjárásnak megfelelő öltözékben tartózkodhat tanuló. • Az udvarra kivitt sporteszközökért a tanuló felel. • Az iskola udvara az épülettől a teniszpálya kerítéséig és a pálya szélétől az első domb szintjéig tart. • A tanulók az iskola udvarán csak pedagógus felügyelete mellett, vagy engedéllyel tartózkodhatnak. 3.7. Az ebédlő használata és rendje • Az ebédlőben az étkezéshez, az ételnek megfelelő hagyományos elvek szerint meghatározott terítéket kell biztosítani. • 16 főnél több gyermeket 2 pedagógus ebédeltet. • Az étkezés körüli teendők ellátásában a konyhai személyzet és a pedagógus igény szerint segít a tanulóknak.
37
3.8. Az italautomata használata • Az italautomata szakszerű, az ÁNTSZ előírásainak megfelelő működtetés teljes felelőssége a vállalkozót terheli. • A tanulók az italautomatát a szünetekben használhatják (az alsós tanulók csak pedagógus engedélyével). • A tanulók számára a kávéfogyasztás nem megengedett, ezért ez a szolgáltatás felnőttek számára kóddal elérhető. • Becsöngetés után diákok az italautomatánál nem tartózkodhatnak. 3.9. A könyvtár használati rendje • A könyvtárat főállású könyvtáros vezeti és működteti. Az ott lévő értékekért és a helyiség rendjéért ő a felelős. Kölcsönzést csak a könyvtáros végezhet, aki a könyvtári állományért leltári felelősséggel tartozik. • A nyitvatartási időt (heti 22 óra) évente az intézményi munkarend függvényében - a pedagógusok és a tanulók véleményének kikérésével - határozzuk meg. A könyvtáros köteles gondoskodni a nyitvatartási idő, illetve a Könyvtárhasználati Szabályzat kifüggesztéséről. 3.10. A fejlesztő szobák használati rendje • A fejlesztő szobákat egyéni és/vagy kiscsoportos fejlesztő foglalkozások megtartására használjuk a meghatározott munkarend szerint. • A helyiségek kulcsa a fejlesztő pedagógusoknál, a takarítónál és az irodában találhatóak. 3.11. A nevelői szoba és az irodák használati rendje • A tanári szobában levő berendezések, felszerelések megóvása az ott dolgozó pedagógusok feladata. Az oktatástechnikai eszközöket lehetőség szerint a szekrényekbe kell zárni. • Az osztály, illetve a csoport naplóját az épületből kivinni csak az igazgató vagy igazgatóhelyettes külön engedélyével lehet. Vigyázzunk, hogy a nevelőiben található dokumentumok, pecsétek stb. ne kerülhessenek illetéktelenek kezébe! Ha nem tartózkodik itt pedagógus, az ajtót zárva kell tartani. • A páncélszekrény kulcsa az igazgatónál van, aki felel a benne lévő értékekért, iratokért. • A számítógépek, nyomtatók, fénymásolók, egyéb elektromos berendezések kikapcsolt állapotáról az irodákból utolsóként távozó dolgozónak meg kell győződnie. 3.12. A WC-k, mosdók használati rendje • A tanári mosdókat csak felnőttek használhatják. • A tanulói wc-k rendeltetésszerű használata, higiéniai szabályainak betartása érdekében szükséges a nevelők odafigyelése, a helyiségek időnkénti ügyeleti ellenőrzése. A vízzel való takarékos gazdálkodás érdekében a csapok gondos elzárása minden tanuló és dolgozó feladata. 3.13. Egyéb helyiségekkel kapcsolatos tudnivalók • A melegítő konyhában és a konyhai személyzet öltözőjében csak az arra jogosult dolgozók tartózkodhatnak. Tanulóknak ezekbe a helyiségekbe tilos a belépés. A konyha nyitása, zárása, tisztán tartása a konyhai személyzet feladata.
38
•
• • •
Az orvosi szobában a tanulók az iskola-egészségügyi dolgozók vagy pedagógusok engedélyével tartózkodhatnak. Az elsősegélynyújtó doboz feltöltését az azért felelős pedagógustól kell kérni. Az iroda helyiségekben (titkári, nevelői, igazgatóhelyettesi, igazgatói) tanulók és szülők csak iskolai dolgozó engedélyével tartózkodhatnak. A helyiségek kulcsai a takarítóknál, illetve az irodában vannak. A helyiségek rendjének, tisztaságának megtartása mindannyiunk érdeke!
39
A HÁZIREND 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE
MINI HÁZIREND 1. Képességeidnek megfelelően tanulj, hogy szüleid, tanítóid és barátaid büszkék lehessenek Rád! 2. Tiszteld az iskola dolgozóit és tanulótársaidat, hogy Te is tiszteletet kaphass! 3. Vigyázz az iskola berendezéseire és ügyelj az épület tisztaságára, hogy jól érezhesd magad benne! 4. Ne okozz kárt, hiszen megtérítenie/ kifizetnie!
szüleidnek
kell
azt
5. Óvd a saját és társaid testi épségét, hogy Rád is vigyázzanak! 6. A reggeliző szünet kivételével, minden szünetben menj ki az aulába/udvarra, mert a friss levegő fontos az egészséged megőrzésében! 7. Ne hozz – iskolába nem való – értékes tárgyakat /mobiltelefon, MP-3, MP-4 lejátszó/! Ha saját felelősségedre mégis van nálad telefon, azt kapcsold ki, amíg az iskolában tartózkodsz! 8. Az ünnepi viseleted fekete nadrág / szoknya és fehér ing / blúz legyen, hiszen ruházatunk is az ünnep része! 9. Az iskola a Te munkahelyed, ezért fontos, hogy kényelmes, rendezett öltözékben legyél. 10. Fogadd meg tanácsainkat, és meglátod, jól fogod magad érezni egész évben!
40
