Zrínyi Ilona Általános Iskola
Helyi tanterve
Szeged, 2007. december 18.
Doroginé Bíró Irén igazgató
Tartalom 1. A képzés rendje, szervezeti formái 1.1. Alapvetı sajátosságok, jellemzık 1.2. A pedagógiai folyamatban meghatározók 1.3. A képzés belsı szakaszai 1.4. Képzési specialitások, irányok, szervezeti formák 1.4.1. A képzés formái 1.4.2. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezı tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás 1.4.3. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelezı és választható tanórai foglakozások és azok óraszámai 1.4.4. A nem szakrendszerő oktatás bevezetése 2. Az alkalmazott tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 2.1. Tankönyvek 2.2. Egyéb taneszközök 3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei 4. Az iskolába jelentkezı tanulók beíratásának eljárásrendje 4.1. Leendı elsıs tanulók beíratásának eljárásrendje 4.2. Tanév közben jelentkezı tanulók felvételének eljárásrendje 5. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenırzése és értékelése 5.1. Elvek, követelmények 5.2. Megállapodásaink 5.2.1. Az iskolai jutalmazás formái 5.2.2. A jutalmazás módjai 5.2.3. Az iskolai elmarasztalások formái 6. Az otthoni (napközis és tanulószobás) felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása, elvei, korlátai és ellenırzése 6.1. Elvek 6.2. Korlátok 6.3. Ellenırzés 7. A tanulók fizikai állapotának mérése 7.1. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok 7.2. Az általános fizikai teherbíró képesség minısítése Mellékletek: 1. sz. táblázat 2. sz. táblázat 3. sz. értékelı adatlap
A képzés rendje, szervezeti formái 1.1.
Alapvetı sajátosságok, jellemzık Alapfeladatok: Speciális feladatok:
•
általános iskolai nappali rendszerő nevelés, oktatás
• • •
emelt szintő idegen nyelvképzés emelt szintő humán képzés sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás
• 1.2.
A pedagógiai folyamatban meghatározók • • • •
1.3.
Az emberi kapcsolatok, melyeknek egymás tiszteletén, megbecsülésén kell alapulniuk /pedagógus-pedagógus, pedagógus-tanuló, tanuló-tanuló, pedagógusnem pedagógusdolgozó, tanuló- nem pedagógusdolgozó, szülı-pedagógus/ A pedagógus nevelımunkája olyan iskolai mőködést tegyen lehetıvé, ahol a gyerekek biztonságban érzik magukat. A pedagógus és a 6-l4 éves gyermekek közötti érzelmi kapcsolat. A gyermekszeretet, függetlenül a gyermek adottságaitól, egyéniségének jellemzıitıl. Az iskolában elsıdleges a gyermek fejlıdése, személyiségének minél szélesebb kibontakozása.
A képzés belsı szakaszai
A 6-10 éves korosztály helyi tanterv szerinti nevelése és oktatása során a képzés alapozó jellegébıl adódóan maximálisan figyelembe vesszük a gyermekek aktuális fejlettségét és szükségletét. Az elsı-negyedik évfolyamon a bevezetı és kezdı szakaszban megtanítjuk a gyereket írni, olvasni, számolni, képessé tesszük ıket gondolataik értelmes közlésére. Elsajátítják a közvetlen tapasztalatokhoz és gyakorlati cselekvéshez kötıdı gondolkodási mőveleteket és logikai munkaformákat. Megalapozzuk énképüket. Megtanítjuk ıket környezetük megfigyelésére, az elemi összefüggések felismerésére. Kialakítjuk bennük az életkoruknak megfelelı szokásrendet. Személyre szóló értékeléssel formáljuk önismeretüket, erısítjük önbizalmukat. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az alapozó és fejlesztı szakaszban bıvítjük, és magasabbra emeljük az alapozás során kialakult készségeiket és a gondolkodási mőveletekben való jártasságukat. Jelentısen bıvítjük a természetre és a társadalomra vonatkozó ismereteiket. Segítjük a kortárs csoportba történı beilleszkedésüket, önállósodási törekvéseiket és a felnıttektıl történı érzelmi leválásukat. Közremőködünk az egyéni érdeklıdési irányaik kialakításában. Tanítványainkat igyekszünk az életkoruknak megfelelı értéknormák birtokába juttatni. A 7-8. évfolyamon az orientációs szakasz alapvetı célja, hogy tudományosan rendszerezett ismeretek nyújtásával elıkészítsük a tanulókat a továbbtanulásra, a pályaválasztásra. Megkezdıdik az elvont, problémamegoldó gondolkodás kimővelése. Lehetıséget adunk a gyermekeknek önmaguk kipróbálására, érdeklıdésük minél teljesebb
kielégítésére. Megalapozzuk emberismeretüket, erısítjük autonómiájukat. Segítjük megismerni képességeiket, lehetıségeiket, jó és rossz tulajdonságaikat. Ösztönözzük erkölcsi felfogásuk függetlenedését. Az órakeret egy részét az önálló ismeretszerzés megalapozására, szakkörökre, és tehetséggondozó órákra használjuk. Jövıképüket a vágyaik és a realitás együttes tiszteletben tartásával a képességek szerinti pályaválasztásnak megfelelıen törekszünk alakítani.
1.4.
Képzési specialitások, irányok, szervezeti formák
Pedagógiai programunkban az alapkészségek fejlesztésén túl
kiemelt szerepet biztosítunk a kompetencia alapú oktatásnak, az idegen nyelvi mőveltségnek, a humán tárgyak emelt szintő elsajátításának, az informatika, a környezeti nevelés, az egészségnevelés, a mővészeti nevelés, a testkultúra fejlesztésének, széleskörő nevelési hatásrendszert kínálunk az egészséges életmód kialakítása, az iskolai mentálhigiénia javításával olyan iskolai mőködésre, ahol a gyerekek biztonságban érzik magukat.
Az iskolai hagyományok, az elért eredmények alapján az intézmény önálló arculatának megırzése és a minıségi munka fejlesztése érdekében tanulóinknak garantáljuk
a modern információs technológiák megismertetését a tanulók érdeklıdésének megfelelıen szervezett tanítási órákon kívüli foglalkozásokat, kirándulásokat
1.4.1. A képzés formái:
A szakkörök döntı része a tehetséggondozást szolgálja. A kiemelt területek: számítástechnika-informatika, önismeret, vizuális kultúra, gazdasági ismeretek, énekkar, tömegsport. A szakkörökre a jelentkezés önkéntes, de a jelentkezıknek a jelentkezés után kötelezı a tanévi részvétel. A felzárkóztatás lehetıségét szükség esetén a szaktanár mérlegelésével – a sikeres oktatónevelı munka érdekében – minden rászoruló gyermeknek biztosítjuk. A szolgáltatás ingyenes. A mindennapos testnevelés idıkeretét egyrészt a testnevelési órákra, másrészt elsısorban a szabadidısportra használjuk fel. A mindennapos testnevelést minden tanulónk számára biztosítjuk, formáit az éves munkatervben rögzítjük. A napközi otthoni csoportokba a felvétel a szülıi igényeknek megfelelıen történik. A foglalkozások elsıdleges feladata a tanulás és a szabadidı feltételeinek megteremtése, kulturált és hasznos eltöltése, a tanulási idı hatékony kihasználása, a segítségnyújtás az egyes tantárgyak tanulási technikájának elsajátításához. Az iskolai oktatás alapvetı szervezeti formája az osztályrendszerő tanítás. Az osztályba sorolásnak nincsenek a tanulói képességektıl (teljesítményektıl) függı szempontjai. Helyi kompetenciamérés alapján, a mérést követıen, képesség szerinti csoportbontással tanítjuk 4. évfolyamtól az angol nyelvet, 5. évfolyamtól a magyar nyelvet, irodalmat és a történelmet.
A csoportbontás a felsıs szaktanárok irányításával történik. Csoportbontással tanítjuk 5. évfolyamtól a technikát és 4. évfolyamtól az informatikát.
1.4.2. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezı tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás HK2001: a kerettantervhez készített 2001-ben bevezetett helyi tanterv HK2003: a 2003 szeptemberétıl bevezetett, a tanulók kötelezı óraszámának csökkentése miatt módosított – 2001-ben bevezetett – helyi tanterv H2004:
Évfolyam Tanév
a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004 szeptemberétıl érvényes helyi tanterv
1.
2.
Bevezetı szakasz
3.
4.
Kezdı szakasz
5.
6.
Alapozó szakasz
7.
8.
Fejlesztı szakasz
2004/2005
H2004
HK2003
HK2001
HK2001
HK2003
HK2003
HK2001
HK2001
2005/2006
H2004
H2004
HK2003
HK2001
HK2003
HK2003
HK2003
HK2001
2006/2007
H2004
H2004
H2004
HK2003
HK2003
HK2003
HK2003
HK2003
2007/2008
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003
HK2003
HK2003
HK2003
2008/2009
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003
HK2003
HK2003
2009/2010
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003
HK2003
2010/2011
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003
2011/2012
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
1.4.3. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelezı és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai Iskolánk helyi tanterve valamennyi évfolyamra az oktatási miniszter által kiadott, átdolgozott kerettanterv alapján készült. Az óratervek kialakítása az alábbi szempontok figyelembevételével történt: 1.5.
a közoktatási törvényben az általános iskola szakaszaira meghatározott kötelezı óraszámok, a NAT mőveltségi területekre elıírt százalékos idıarányok, az informatika tanításának kiterjesztése az alsó tagozatra, a 2003-as törvénymódosítás testnevelés óraszámokat érintı változása, az intézmények gyakorlatában általánosan elfogadott és használt tantárgyi rendszer, választási lehetıség a helyi sajátosságoknak, igényeknek való megfeleléshez. A nem szakrendszerő oktatás bevezetése:
Céljai: Az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának növelése Az alapkészségek megerısítése, pótlása Az eltérı tanulói fejlettségi szint kezelése A helyi tanterv eredményeinek elemzése alapján, az elvárt teljesítménytıl elmaradók felzárkóztatása, lehetıség teremtése ahhoz, hogy a tanuló elérje a tanterv elvárt követelményszintjét. Olyan készség és képességfejlesztés, amely késıbb a további sikeres tanulás elıfeltétele lehet. Feladatai: Az alapozás folytatása, Felzárkóztatás, Fejlesztés A tanulók közötti különbségek mérése, Fejlesztésközpontú folyamattervezés. A fejlesztı tevékenység az egyes gyerekek adottságaihoz, egyéni szükségleteihez, aktuális állapotához igazítva – mindenkinek a neki megfelelı gondoskodást igyekszünk nyújtani. Eltérı tanulási eljárások alkalmazása – differenciálás. Fejlesztésorientált, gyermekközpontú, személyiségfejlesztı, prognosztizáló, visszajelzı, megerısítı, motiváló értékelés.
Kiemelten fontos fejlesztési területek: Kompetenciák – kompetenciakomponensek
Matematikai készség és képességfejlesztés Kommunikáció fejlesztése Kommunikációs képességfejlesztés Olvasás, írott szöveg megértése Szóbeli szövegek megértése
Az alapozó és fejlesztı munka sikerkritériumai: Az alapozó és fejlesztı munka eredményes akkor ha, a tanuló
beszédkészsége, szóbeli szövegalkotása, szövegértése, olvasása, írásbeli szövegalkotása, tanulási képessége
életkori sajátosságainak megfelelı. A nem szakrendszerő oktatásban résztvevık körének meghatározása: Az alapozásra, felzárkóztatásra szorulók és a fejlesztést igénylı tanulók. A nem szakrendszerő oktatás szervezeti kerete: Évfolyam szinten kialakított különbözı csoportok
nívócsoportos oktatás
A fejlesztés pedagógiai feladataihoz felhasznált mőveltségterületi tantárgyi alapok matematika magyar történelem természetismeret Az érintett tantárgyak helyi tantervének módosítása
csökken a szakrendszerő órák száma a tananyagtartalom csoportosítása, súlypontozása
A nem szakrendszerő oktatás idıkeretének felhasználása éves szinten
folyamatosan 2011 / 2012-es tanévig 2011 / 2012-es tanévtıl
heti 5 óra heti 7 óra
A nem szakrendszerő oktatásban részesülık kiválasztását / az egyéni különbségek megállapítását szolgáló eszközök A nem szakrendszerő oktatás formái:
csoportmunka kooperatív projekt tanulópárok
Mérések:
OKÉV kompetenciamérés 4. évfolyam (az iskolában maradó mérılapok eredményeinek elemzése) Iskolai helyi mérés a 3. és 4. évfolyam végén
Célterületei:
Matematika kompetencia Szövegértési szövegalkotási kompetencia
Szempontjai: Az alábbi kompetenciák – kompetenciakomponensek – fejlettségi szintje az adott évfolyam képességeihez igazodik. kommunikációs képességek szövegértés olvasáskészség íráskészség (szövegalkotás, helyesírás) problémamegoldás elemi rendszerezı képesség elemi kombinatív képesség elemi számolási készség Ellenırzés, értékelés
Oktatási Hivatal kompetencia mérése 4., 6. és 8. évfolyamon május végén kerül sor a mérésre
Az iskolában maradó mérılapok eredményeinek elemzése szolgáltat információt a pedagógiai döntés meghozatalához. Formatív mérés A folyamat közben Cél:
a hibák, eredmények feltárása segítés, korrekció, megerısítés
A vizsgálat ideje:
a lezárt témákat követıen
A mérés eszközei:
érdemjegyek a teljesítmény éves értékelése a tantárgyakhoz kapcsolódhat osztályozás
Az értékelés fı szempontjai:
A készség-képességfejlesztés mért eredményei – összehasonlítva az elızı mérés eredményeivel. A továbbhaladás konkrét feladatai
Az értékelés funkciói:
személyiségfejlesztés visszajelzés prognosztizálás megerısítés motiválás
Az oktató-nevelı munka személyi feltételei A nem szakrendszerő oktatásban foglalkoztatottak
Tanítói és/vagy szaktanári diplomával rendelkezı pedagógusok A nem szakrendszerő oktatásra jogosító 120 órás tanfolyam követelményeinek eleget tevı pedagógusok 2004-ig ötéves alsó tagozatos szakmai gyakorlattal rendelkezı tanár A megfelelı szakvizsgával rendelkezı pedagógus
Idısávok – órakeret felhasználása: Évfolyamonként két osztály. Párhuzamos óraszervezés az osztálykeret felbontásával. Készség képességszint szerinti csoportalakítás Nem szakrendszerő óra – alapozás, felzárkóztatás, fejlesztés Szakrendszerő óra – tananyag tartalom elsajátítás
Érintett tantárgyak:
matematika magyar történelem természetismeret
Órakeret 2011-ig 5 óra / évfolyam
2011-tıl 7 óra / évfolyam
Az órakeret a kötelezı és nem kötelezı óraszámból biztosítva az aktuális munkaterv alapján meghatározva. Tanítási órán az egész osztály számára magyar, matematika, történelem, természetismeret szakos pedagógus tartja a nem szakrendszerő fejlesztı órákat Órakeret 2011-ig Magyarból Matematikából Történelembıl Természetismeretbıl Nem kötelezıbıl
1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 2 óra
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom
1. évfolyam
2. évfolyam
3. évfolyam
4. évfolyam
heti óraszám
heti óraszám
heti óraszám
heti óraszám
8
8
8
7 3
Idegen nyelv: Angol Matematika
4,5
4,5
4
3 1
Informatika Környezetismeret
1
1
1
2
Ének - zene
1
1
1,5
1
1,5
1,5
1,5
1,5
Technika és életvitel
1
1
1
1
Testnevelés és sport
3
3
3
3
Összesen:
20
20
20
22,5
Felzárkóztatás, tehetséggondozás Választható óraszám: Angol nyelv
2
2
1
1
1
1
Rajz
5. évfolyam
6. évfolyam
7. évfolyam
8. évfolyam
heti óraszám
heti óraszám
heti óraszám
heti óraszám
4 2
4 2
3 4 0,5 2
3 3 1 1,5
3,5 2 0,5 3 3 1
3,5 2 0,5 3 3 1
1,5 1,5
1,5 1,5
1 1,5 1 2,5 1
1 1 1,5 1 2,5 0,5
1,5 1,5 1 1 1 2,5 0,5
1,5 1,5 1 1,5 0,5 2,5
Összesen:
22,5
22,5
25
25
Választható óraszám: - informatika - angol nyelv - matematika
1
1 0,5 0,5
0,5 0,5
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom (dráma) Történelem és állampolgári ismeretek ( hon ésésnépismeret ) etika Ember társadalom, Idegen nyelv: Angol Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Egészségtan Kémia Földrajz Ének - zene Rajz (mozgóképkultúra és médiaismeret) Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc) Osztályfınöki
0,5
0,5
1.
Az alkalmazott tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei
1.1.
2.1.Tankönyvek
1.2.
A tankönyv szerepeljen a minisztérium által engedélyezett tankönyvlistán. A kompetenciafejlesztést szolgálja. Szakmailag pontos és hibátlan ismereteket tartalmazzon. Korszerő és használható tudást közvetítsen. Szövegezése és képi anyaga megfeleljen a gyerekek életkori sajátosságainak. A könyvekben jól különüljön el a törzsanyag és az azt kiegészítı ismeretek. Tankönyvcsaládhoz tartozzon az ismeretanyag egymásra épülése érdekében. A tantervi követelmények teljesítését biztosítsa. Beszerzési lehetısége és ára is megfelelı legyen. Egyéb taneszközök
A nyomtatott taneszközök mellett egyéb eszközökre is szükség van:
A taneszközöket a szakmai munkaközösségek választják ki az elıírt taneszközlista alapján a következı szempontok figyelembevételével: a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell elınyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk, új taneszközt az oktatás minıségének javítása érdekében vezetünk be. A kötelezıen elıírt taneszközökrıl a szülıket minden tanév elıtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a szülık kötelessége.
2.
A magasabb évfolyamba lépés feltételei
Az elsı – harmadik évfolyamon a tanuló akkor léphet magasabb évfolyamra, ha a követelményeket „megfelelt” minısítéssel teljesítette. A negyedik - nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben " A továbbhaladás feltételei " c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére teljesítette.
A követelmények teljesítését a nevelık a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A negyedik - nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.
Ha a tanuló a negyedik - nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következı tanévet megelızı augusztus hónapban javító vizsgát tehet.
Ha a tanuló a negyedik - nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több tárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles.
Valamennyi évfolyamon a magasabb évfolyamba történı lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak értékelı/osztályozó vizsgát kell tennie, ha:
az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól minden tárgyból, ha egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott adott tárgyból, ha mulasztása a tanítási órák harminc százalékát meghaladja a készségtárgyak kivételével minden tantárgyból, ha magántanuló volt
Az egyes tantárgyak követelményeit a kidolgozott kerettanterv tartalmazza.
4.
Az iskolába jelentkezı tanulók beíratása és felvétele
4.1.
Leendı elsıs tanulók beíratásának eljárásrendje
óvodák beiskolázási szülıi értekezletén való részvétel
nyílt tanítási napok/órák szervezése
igazgatói tájékoztató a szülık részére
az önkormányzat által kijelölt beiratkozási idıpontban a következı dokumentumok bemutatása:
a gyermek születési anyakönyvi kivonata, a szülı személyi igazolványa, a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvélemény (ha a gyermek óvodás volt), a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvélemény (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta), szükség esetén a szakértı bizottság véleménye. döntés a felvételrıl
értesítés a felvételrıl/elutasításról
a tanuló nyilvántartásba vétele Az elsı osztályba történı beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülı kérje az elsı évfolyamra történı felvételét. A tanuló elıkészítı jellegő elsı osztályba történı felvételérıl az óvoda, a nevelési tanácsadó, a szakértıi bizottság és a gyermekorvos véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.
4.2.
Tanév közben jelentkezı tanulók felvételének eljárásrendje
Körzetbıl érkezı tanulót fel kell venni.
Körzeten kívülrıl érkezı tanulóra az alábbi feltételek vonatkoznak: Felvételrıl a dokumentáció elkészítése (fogadónyilatkozat)
Bizonyítvány bemutatása
Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételérıl a szülı kérésének, a tanuló elızı tanulmányi eredményeinek, valamint magatartási és szorgalom érdemjegyeinek, az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembevételével az igazgató dönt.
A döntésrıl a szülıt értesíteni kell.
5.
A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenırzése és értékelése
Az iskola a nevelı és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenırzését és értékelését.
Az elıírt követelmények teljesítését a nevelık az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelıen a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati munkája alapján ellenırzik. Az ellenırzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
A tanuló szóbeli kifejezıkészségének fejlesztése érdekében a nevelık többször ellenırzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában.
A nevelık a tanulók tanulmányi teljesítményének és elımenetelének értékelését, minısítését az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében elıírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlıdött-e vagy hanyatlott – az elızı értékeléshez képest.
A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különbözı tantárgyak esetében a következık szerint történik:
Az elsı-harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamom félévkor a tanulók teljesítményét, elımenetelét szöveges minısítéssel értékeljük. A negyedik évfolyamon év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, elımenetelét érdemjeggyel minısítjük kivéve a modultárgyakat. A szöveges minısítés a tanulók teljesítményétıl függıen a következı lehet: Kiválóan teljesített (KT) Jól teljesített (JT) Megfelelıen teljesített (MT) Felzárkóztatásra szorul (FSZ)
Az elsı-harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamom félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelılapok segítségével értékeljük.
A negyedik évfolyam év végi és az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi és év végi osztályzatát az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.
Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következık:
jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) A tanulók munkájának, elımenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy félév során legalább egy szóbeli felelet és legalább kettı írásbeli felelet legyen. Készségtárgyaknál az elkészített produktumot (munkadarab, rajz) is érdemjeggyel értékeljük. A tanuló által szerzett érdemjegyekrıl a szülıt az adott tantárgyat tanító nevelı értesíti az tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató bejegyzéseit az osztályfınök negyedévente ellenırzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.
Az írásbeli értékelés Formái:
Adott tankönyvcsaládhoz tartozó feladatlap, amely a tanulócsoport képességeihez igazítható.
A pedagógus által elıállított feladatlap. Ezeket egy-egy téma lezárása után elsısorban diagnosztizáló céllal használjuk.
Írásbeli felelet alkalmazható egy-egy tananyag folyamatos ellenırzésére.
A beszámoltatás rendje A különbözı tantárgyak témaegységeihez igazodik.
A beszámoltatás korlátai
Indokolt esetben lehetıséget biztosítunk az írásbeli beszámoló pótlására.
A sajátos nevelési igényő (szakvéleménnyel rendelkezı) tanuló esetében figyelembe kell venni a számára törvény által biztosított lehetıségeket!
A beszámoltatás súlya A témazárók eredménye döntı szerepet kap a végleges értékelés kialakításában, mivel ezek összegzı, minısítı jellegőek. Az emelt színtő képzéshez kapcsolódó vizsgák:
6. osztály végén angol írásbeli
7. osztály végén komplex humán tudásszint felmérés (irodalom, történelem, zenetörténet, mővészettörténet) írásban és szóban
8. osztályban félévkor angol szóbeli
A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli beszámoltatásának, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történı átváltását a következı arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelık: Érdemjegy Teljesítmény 0 - 33 % 34 - 55 % 56 - 75 % 76 - 89 % 90 - 100 %
elégtelen (1 ) elégséges (2 ) közepes (3 ) jó (4 ) jeles (5 )
A fentiektıl való eltérés szaktanári indoklással lehetséges. 5.1. Elvek, követelmények
Az értékelés folyamatos megfigyelésen alapul. Mindig a gyermek érdekében a fejlesztés és megerısítés szándékával történik.
A tanulói teljesítmény értékelésekor visszajelzést kapunk és adunk a tanítás-tanulás eredményérıl. Az értékelés változatos módszereit használjuk: írásbeli, szóbeli, egyéni, csoportos.
Csak azt értékeljük, amit korábban megtanítottunk, feldolgoztattunk és meggyızıdtünk az elsajátításáról.
Az értékelés legyen folyamatos, igazságos, körültekintı, következetes, egyénre szóló, humánus.
Igyekezzünk egyértelmően megfogalmazni a követelményeket és az értékelési módszereket az egyes tantárgyaknál és a modulokban egyaránt.
A tanuló tudja, értse milyen teljesítményt, milyen irányú fejlıdést várunk el tıle.
A tanulók minél többféle tevékenységét értékeljük.
A jól megválasztott értékelési szempontok nagy segítséget nyújtanak a tanulók önellenırzı képességének kialakításában.
Az év végi osztályzat reális legyen.
Megállapodásaink
Érdemjegy adásakor az ötfokú osztályozást alkalmazzuk. A szóbeli felelet értékelését kékkel, a témazáró dolgozatra kapott érdemjegyet piros színnel jelöljük. A szóbeli felelet követelményeit, a témazárók, felmérık témakörét, értékelésének szempontjait elıre ismertetjük.
Az osztályzatot a kihirdetéssel egyidejőleg beírjuk a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba.
A tájékoztatóban jelöljük a felelet témáját, a dolgozat tárgykörét.
A beírt érdemjegyet csak a szaktanár javíthatja.
A dolgozatokat minden pedagógus 2 héten belül javítsa ki, és értékeléssel együtt a tanulónak adja át. A szülınek is joga, hogy a dolgozatokat fogadóórán vagy szülıi értekezleten megtekintse, de haza nem adható.
A témazárókat egy tanéven keresztül köteles minden szaktanár megırizni.
Félévkor, év végén a tanulók teljesítményének elbírálásánál az érdemjegyek jellegük súlya szerint kerüljenek beszámításra. Az elsı félév teljesítménye is beszámít az év végi osztályzata. Vegyük figyelembe az elımenetel tendencia jellegét.
1 hónappal a félév és az év vége értékelése elıtt a szülıt tájékoztatni kell arról, ha gyermeke gyengén teljesít.
A szaktanárok az osztályozó értekezlet elıtt értékeljék osztályzattal a tanulók teljesítményét.
A tantárgyi érdemjegyek száma félévente a legkisebb óraszámú tantárgyaknál minimum három, a többinél az adott tantárgy heti óraszámánál kettıvel több.
Év végén a kimagasló tanulmányi eredményt elért tanulók kitőnı minısítést kaphatnak (jelzés a naplóban: 5d). 5.2. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése
A tanulók magatartásának értékelésénél és minısítésénél az 5 – 8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) minısítéseket használjuk
A tanulók szorgalmának értékelésénél és minısítésénél az 5 – 8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) minısítéseket használjuk.
A félévi és év végi bizonyítványban az osztályfınök szövegesen minısíti a tanulók magatartását és szorgalmát. Az osztálynaplóban az érdemjegyeket és osztályzatokat használjuk.
A tanulók magatartását az osztályfınök minden hónap végén értékeli a szaktanárok véleménye alapján. A félévi és év végi értékelés az osztályfınök és a nevelıtestület véleménye alapján történik. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelık többségi véleménye dönt a minısítésrıl. Az értékelés eredménye bejegyzésre kerül a bizonyítványba.
A tanulók magatartás és szorgalom jegye minden értékeléskor attól függ, hogy milyen dicséretben vagy elmarasztalásban részesült szaktanárai és osztályfınöke által. A különbözı dicséreteket és elmarasztalásokat a szaktanároknak a naplóban is fel kell tüntetni.
A magatartás és szorgalom értékelésének és minısítésének követelményeit a 1.sz. és 2.sz. táblázat tartalmazza.
Az értékelés, minısítés követelményei a tanév elsı szülıi értekezletén, ill. elsı osztályfınöki óráján ismertetésre kerülnek.
Azt a tanulót, aki képességeihez mérten
példamutató magatartást tanúsít, és/vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
és/vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, és/vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedıkön vagy elıadásokon, bemutatókon vesz részt, és/vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megırzéséhez és növeléséhez, az iskola elismerésben részesítheti. Az iskolai jutalmazás formái Az iskolában tanév közben elismerésként a következı dicséretek adhatók:
szaktanári dicséret,
napközis nevelıi dicséret,
osztályfınöki dicséret,
igazgatói dicséret,
nevelıtestületi dicséret.
Az egész évben példamutató magatartást és kiemelkedı munkát végzett tanulók a tanév végén
szaktárgyi teljesítményért,
példamutató magatartásért és kiemelkedı szorgalomért
kiemelkedı szorgalomért,
iskolán kívüli versenyeken való eredményes szereplésért dicséretben részesíthetık.
Nyolcadik osztály végén, a ballagási ünnepélyen adjuk át a következı elismeréseket:
A nyolc évfolyamon keresztül végig kitőnı
„Jó tanuló – jó sportoló”
„Jó sportoló”
Egyéb mővészeti tevékenység
5.2.2. A jutalmazás módja:
tájékoztató füzetbe és naplóba való bejegyzés
oklevél,
könyvjutalom,
érem, plakett
egyéb, tárgyi jutalom
A dicséret minden formáját írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására kell hozni. Azt a tanulót, aki
tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,
és/vagy a házirend elıírásait megszegi, és/vagy igazolatlanul mulaszt, és/vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, elmarasztalásban kell részesíteni. 5.2.3. Az iskolai elmarasztalások formái :
nevelıi és szaktanári figyelmeztetés,
nevelıi és szaktanári intés
osztályfınöki figyelmezetés,
osztályfınöki intés
igazgatói figyelmeztetés,
igazgatói intés,
tantestületi figyelmeztetés,
tantestületi intés,
fegyelmi büntetés / 76.§ / Az iskolai elmarasztalások kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytıl indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.
Az elmarasztalás minden formáját írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására kell hozni.
A MAGATARTÁS ÉRTÉKELÉSE
TEVÉKENYSÉG
Iskolai fegyelmezettség
PÉLDÁS Betartja a házirendet; példamutató; megbízható; figyel társaira.
Az idegenekkel szemben Iskolán kívüli viselkedés udvarias; az elvárásoknak maradéktalanul megfelel; az iskola hírnevét öregbíti.
Közösségi munka
1.sz. táblázat
VÁLTOZÓ
Fegyelmezetlen; az Lényeges kifogás nem elvárásoknak váltakozva merül fel a magatartása felel meg; a tanítási órákat ellen; betartja a házirendet. gyakran zavarja.
Tisztelettudó.
Hajlamos a fegyelem megsértésére.
Nem lehet rá számítani; Önként vállalt és rábízott A közösségi munkát nem fegyelmezetlen feladatait felelısséggel el is önként vállalja, de a magatartásával rossz végzi. rábízott feladatokat elvégzi. hatással van a közösségre.
Az iskolai környezetet… - óvja.
Viselkedési szabályok; Hangnem
JÓ
Kötelesség- és tisztelettudó; udvarias, és megtartja a házirend szabályait
ROSSZ Kirívó magatartási vétséget követ el; rossz példát mutat; a házirendet gyakran megszegi; szándékosan balesetet okoz. Neveletlen; udvariatlan; az iskola hírnevét rontja.
Szándékosan bomlaszt.
- ellen nem vét.
- ellen vét.
- szándékosan rongálja.
Általában kötelesség- és tisztelettudó; udvarias.
Magatartása ellen gyakran van kifogás; udvariatlan.
Durva, goromba.
A SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE
Tevékenység
Az órai munka
Tanórán kívüli munka
Iskolai felszerelés
Írásbeli munka
2. számú táblázat
PÉLDÁS
JÓ
VÁLTOZÓ
HANYAG Képességeihez és körülményeihez képest keveset tesz; visszaesés figyelhetı meg a tanulmányi munkájában; közömbös.
Munkáját képességei szerint végzi; önálló feladatmegoldásra képes; tanulmányi eredményét igyekszik megtartani.
Iskolai munkáját teljesíti; képességeit teljesítménye maradéktalanul nem tükrözi.
Iskolai munkáját csak figyelmeztetés után végzi el; kitartó munkára nem képes; passzív; figyelmetlen.
A tanórákra adottságaihoz képest jól felkészül; szorgalmi feladatokat is vállal.
Házi feladatát általában elvégzi, néha hiányos.
Kötelességeit gyakran Házi feladata gyakran nincs elmulasztja; kész, illetve hiányos. felkészültségben megbízhatatlan.
Hiánytalan, rendezett.
Általában rendben van.
Írásbeli munkája, rendszeretete és felszerelésének állapota kifogásolható.
Felszerelését gyakran otthon felejti, nem tartja rendben, házi feladatát nem készíti el.
Igényes.
Rendezett.
Rendezetlen.
Igénytelen, rendezetlen.
6.
Az otthoni (napközis és tanulószobás) felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása, elvei, korlátai és ellenırzése
6.1.
Elvek:
1.évfolyam: Írás: Maximum 3-5 sor bető – vagy szóírás. Olvasás: A tanult betőhöz kapcsolódó tankönyvi gyakorló anyag, rövid, max. 1 oldalas, nem nehéz szövegezéső olvasmány, amelyet egyéni olvasással is tud gyakoroltatni a nevelı. Matematika: Legfeljebb 15–20 mőveletet tartalmazó matematikai feladat 2. évfolyam: Maximum 3 tantárgyból adható házi feladat, annyi, hogy 60 perc alatt elvégezhetı legyen. Az anyanyelvi kompetenciák fejlesztése érdekében fontos, hogy mindennap legyen hangos egyéni olvasás. 3 – 4. évf. :
Nagyobb szerepet kap a kommunikációs kompetenciafejlesztés. Figyelembe kell venniük a tanítóknak, hogy különösen 3. osztályban meg kell tanítani tanulni a gyerekeket. Ehhez a tanítási órán megfelelı elıkészítés szükséges. A napközis munka is ezt kell, hogy segítse. • •
• •
Verstanulás - terjedelmétıl függıen - 3 nap - 1 hét idıtartamra ajánlatos. Ha kikérdezendı szövegtanulás vagy tartalommondás van feladva, mellé csak egy írásbeli feladat adható. A délutáni fogalmazásírás ne legyen rendszeres, legfeljebb egy megkezdett fogalmazás befejezése, vagy a fogalmazás egyik részének (pl.: bevezetés) megírása legyen a feladat. A matematika házi feladatok csak az órán tanultak gyakorlását segítı feladatokból álljon. Egyszerő mőveletvégzés gyakorlásához 10-15 feladat elegendı, szöveges feladat legfeljebb 3 legyen. Adott esetben, ha az egyéni fejlesztés ezt indokolja, differenciált házi feladat is adható.
6.2.
Korlátok: • Hétvégére és tanítási szünetekre csak annyi házi feladat adható fel, amennyi az elsajátított tananyag szinten tartását biztosítja. • Ha olyan közös délutáni program van, ami a tanórát elveszi, vagy megrövidíti, akkor ezt a tanítóknak a házi feladat mennyiségénél figyelembe kell venniük.
6.3.
Ellenırzés: • Az elkészített írásbeli munkát ellenırizni kell. • A megtanulandó szövegeket, definíciókat, memoritereket lehetıség szerint a legtöbb gyermektıl ki kell kérdezni. • A javítás és javíttatás, valamint a gyakorlás módja megállapodás függvénye
7.
A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelık végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október illetve május hónapban. ( A felmérés a "Hungarofit teszt" alapján került összeállításra. ) A mérés eredménye alapján a nevelık a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minısítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítı könyvön keresztül a szülık tudomására hozzák.
7.1.
A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok:
1. feladat: Cooper futás / 12 perc /: Kardio-respiratorikus állóképesség •
A tanulók állórajttal indulva 12 perc alatt a lehetı leghosszabb távot teljesítik a futópályán. Megengedhetı, hogy amennyiben a tanulók kifáradtak egy idıre lassítsanak vagy gyalogoljanak. Ezt követıen kezdjenek újra tovább futni, és igyekezzenek minél hosszabb távot megtenni.
2. feladat: helybıl távolugrás: az alsó végtag dinamikus erejének mérése •
kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal mögé áll úgy, hogy a cipıorrával a vonalat nem érinti
•
feladat: térdhajlítás - és ezzel egyidejőleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, elızetes lendületszerzés -, majd erıteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás elıre
•
értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben
3. feladat: medicinlabda dobás két kézzel fej fölött hátra: a váll- és törzsizmok dinamikus erejének mérése / 5-6. osztály: 2 kg; 7-8. osztály: 3 kg / •
kiinduló helyzet: a tanuló a dobás irányához képest háttal oldalterpeszben áll fel a dobóvonal mögé úgy, hogy a lábával nem érinti a vonalat, a tömött labdát – két kézzel alulról fogva – a mell elıtt könyökben hajlított karral tartja
•
feladat: a dobó elırehajlítás, boka-, térd-, és csípıhajlítás közben, karnyújtással a labdát két térde közé lendíti, majd a lábak megnyújtásával és a törzs felemelésével lendületet szerez, a lábak nyújtásával felemeli a törzsét, majd vetı mozgással eldobja a labdát a feje fölött hátra felé; kilökés közben a dobóvonalat nem szabad megérinteni
•
értékelés: a dobóvonal és a medicinlabda földet érésének távolságát mérjük
4. feladat: fekvıtámasz / lányok: 1,5 perc; fiúk: 3 perc max. /: a vállövi és karizmok dinamikus erı-állóképességének mérése •
kiinduló helyzet: mellsı fekvıtámasz
•
feladat: a tanuló mellsı fekvıtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez
•
értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma
5. feladat: 4 ütemő gyakorlat / 1 perc /: összetett izom és állóképesség mérése •
kiinduló helyzet: terpeszállás-oldalsó középtartás
•
feladat:1. ütem: ugrás guggoló támaszba 2. ütem: párosláb nyújtással hátra - fekvıtámaszba ugrás 3. ütem: visszaguggoló támaszba 4. ütem: kiinduló helyzet
•
értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma
6. feladat: felülés(ek) /max. 4 perc / : a hasizmok erı-állóképességének mérése • kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szınyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja; laza tarkótartás elıre nézı könyökkel • feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg az azonos oldalon a combokat; hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan • értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma 7. feladat: hason-fekvésbıl törzsemelés / max. 4 perc /: a hátizmok erıállóképességének képességének mérése •
kiinduló helyzet: a tanuló nem puha szınyegen hasán fekszik úgy, hogy a homlokával és behajlított karjaival megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van; a hasizom és a farizom egyidejő megfeszítésével a medencét középhelyzetben tartja a gyakorlat során
•
feladat:1. ütem: törzs és tarkóra tett karemelés ( hajlított karral ) 2. ütem: karleengedéssel könyök érintés az áll alatt 3. ütem: könyökben hajlított karok visszaemelése oldalsó középtartásig 4. ütem: törzs és karok leengedésével kiinduló helyzet
•
értékelés: a szabályosan végrehajtott ismétlések száma
8. feladat: falrapassz /kosárlabdával; 1 perc /: labdaérzék, ügyesség, gyorsaság, koncentráló képesség mérése • • •
kiinduló helyzet: a tanuló a faltól 2 m-re lévı vonal mögött áll fel tetszıleges álló helyzetbe feladat: kétkezes - mellsı adogatás a falra; ha a labdát elejti a tanuló, akkor csak ı szerezheti vissza, majd folytathatja a gyakorlatot az idı lejártáig értékelés: a szabályosan végrehajtott ismétlések száma
A felsorolt feladatokat az 5-8. évfolyamon évente 2 alkalommal végrehajtják. A mellékelt értékelı táblázat alapján minden egyes feladatot érdemjeggyel értékelünk, de osztályzatként a 8 feladat átlagából származó jegyet rögzítjük. Ehhez eredménylapot készítünk, melyen a tanulók teljesítményének változásai nyomon követhetık. A meghatározott átlagértékek elérése szükséges a tanulók egészséges testi fejlıdéséhez! A felmérés végrehajtását az alsó tagozat 3-4. osztályában is javasoljuk az életkornak megfelelı távok, idık módosításának figyelembe vételével. 7.2.
Az általános fizikai teherbíró képesség minısítése
IGEN GYENGE: - gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. GYENGE: - az egésznapi tevékenységtıl még gyakran fárad el annyira, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra. KIFOGÁSOLHATÓ: - A rendszeres mindennapi tevékenységtıl ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többletmunka még erısen igénybe veszi. KÖZEPES: - elérte azt a szintet, amely elegendı ahhoz, hogy tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. JÓ: - ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintő szakosztályban, ill. amatır szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. KIVÁLÓ: - aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhetı fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet. EXTRA: - aki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhetı.
ÉRTÉKELİ ADATLAP NÉV: --------------------------------------------------------5. osztály EREDMÉNY
SZÜLETÉSI ÉV:--------------
6. osztály JEGY
EREDMÉNY
7. osztály JEGY
EREDMÉNY
8. osztály JEGY
EREDMÉNY
COOPER FUTÁS 12 PERC
ısz
ısz
ısz
ısz
tavasz
tavasz
tavasz
tavasz
HELYBİL
ısz
ısz
ısz
ısz
tavasz
tavasz
tavasz
tavasz
3. MEDICINLABD A DOBÁS HÁTRA
ısz
ısz
ısz
ısz
tavasz
tavasz
tavasz
tavasz
4. FEKVİTÁMAS Z
ısz
ısz
ısz
ısz
tavasz
tavasz
tavasz
tavasz
ısz
ısz
ısz
ısz
tavasz
tavasz
tavasz
tavasz
ısz
ısz
ısz
ısz
tavasz
tavasz
tavasz
tavasz
ısz
ısz
ısz
tavasz
tavasz
tavasz
tavasz
ısz
ısz
ısz
ısz
tavasz
tavasz
tavasz
tavasz
1.
2.
TÁVOLUGRÁS
5.
4 ÜTEMŐ GYAKORLAT
6.
FELÜLÉS
7. TÖRZSEMELÉS ısz
8.
FALRAPASSZ
HÓ: -------------JEGY
NAP: -------
Feladat
J E G y
5.
osztály
6.
osztály
7.
osztály
8.
osztály
Lány
Fiú
Lány
Fiú
Lány
Fiú
Lány
Fiú
Cooper Futás 12 perc 1kör=260m
5 4 3 2
8 kör 7 kör 6 kör 5 kör
8,5 kör 7,5 kör 6,5 kör 5,5 kör
8,5 kör 7,5 kör 6,5 kör 5,5 kör
9 kör 8 kör 7 kör 6 kör
9 kör 8 kör 7 kör 6 kör
9,5 kör 8,5 kör 7,5 kör 6,5 kör
9 kör 8 kör 7 kör 6 kör
10 kör 9 kör 8 kör 7 kör
Helybıl távolugrás (m)
5 4 3 2
1,25 m 1,20 m 1,15 m 1,10 m
1,45 m 1,40 m 1,35 m 1,30 m
1,45 m 1,40 m 1,35 m 1,30 m
1,65 m 1,60 m 1,55 m 1,50 m
1,60 m 1,55 m 1,50 m 1,45 m
1,80 m 1,75 m 1,70 m 1,65 m
1,70 m 1,65 m 1,60 m 1,55 m
1,90 m 1,85 m 1,80 m 1,75 m
MedicinLabda dobás hátra (2kg-3kg)
5 4 3 2
6m 5,5 m 5m 4,5 m
7m 6,5 m 6m 5,5 m
6,5 m 6m 5,5 m 5m
8,5 m 8m 7,5 m 7m
7m 6,5 m 6m 5,5 m
9m 8,5 m 8m 7,5 m
7,5 m 7m 6,5 m 6m
10 m 9,5 m 9m 8,5 m
Fekvıtámasz
5 4
13 db 11 db
26 db 24 db
14 db 12 db
28 db 26 db
15 db 13 db
30 db 28 db
16 db 14 db
32 db 30 db
3
9 db
22 db
10 db
24 db
11 db
26 db
12 db
28 db
2
7 db
20 db
8 db
22 db
9 db
24 db
10 db
26 db
5 4 3 2
25 db 23 db 21 db 19 db
30 db 28 db 26 db 24 db
27 db 25 db 23 db 21 db
32 db 30 db 28 db 26 db
29 db 27 db 25 db 23 db
34 db 32 db 30 db 28 db
31 db 29 db 27 db 25 db
36 db 34 db 32 db 30 db
5 4 3 2
61 db 59 db 57 db 55 db
65 db 63 db 61 db 59 db
63 db 61 db 59 db 57 db
67 db 65 db 63 db 61 db
65 db 63 db 61 db 59 db
69 db 67 db 65 db 63 db
67 db 65 db 63 db 61 db
71 db 69 db 67 db 65 db
5 4 3 2
50 db 48 db 46 db 44 db
54 db 52 db 50 db 48 db
54 db 52 db 50 db 48 db
56 db 54 db 52 db 50 db
56 db 54 db 52 db 50 db
58 db 56 db 54 db 52 db
56 db 54 db 52 db 50 db
60 db 58 db 56 db 54 db
5 Falrapassz 4 1 perc 2m-rıl 3 2
35 db 32 db 29 db 26 db
40 db 37 db 34 db 31 db
40 db 37 db 34 db 31 db
45 db 42 db 39 db 36 db
45 db 42 db 39 db 36 db
50 db 47 db 44 db 41 db
50 db 47 db 44 db 41 db
55 db 52 db 49 db 46 db
Max: Lány:1,5 perc Fiú:3 perc 4 ütemő gyakorlat 1 perc
Felülés max: 4 perc
Törzsemelés
max: 4 perc
