III. Az Iskola szakmai programja Az iskola helye és épülete Az iskola közvetlen környezete A küls környezet: a település és a

Tartalom jegyzék Tartalom jegyzék..................................................................................................................................................... 2 I. Bevezet ............................................................................................................................................................. 6 Az iskola alaptevékenysége: ........................................................................................................................... 6 Az iskola tevékenységei az alapító okirat alapján ........................................................................................... 8 II. Az Iskola nevelési programja ........................................................................................................................... 10 Az iskola pedagógiai munkájának alapelvei ................................................................................................. 10 Az iskola pedagógiai hitvallása ..................................................................................................................... 10 Az iskola világnézeti elkötelezettsége ........................................................................................................... 10 Pedagógiai célok, feladatok .......................................................................................................................... 10 A bemeneti feltételekre utaló célok:.............................................................................................................. 11 A pedagógiai folyamatra utaló célok ............................................................................................................ 11 A kimenetre utaló célok ................................................................................................................................ 11 A partneri kapcsolatok .................................................................................................................................. 11 A tanulást – tanítást segít eszközrendszer elemei........................................................................................ 12 Közösségfejlesztés ........................................................................................................................................ 12 Tehetséggondozás, felzárkóztatás, kiemelt figyelmet igényl tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek ............................................................................................................................................... 12 Pedagógusok helyi intézményi feladatai ........................................................................................................... 13 Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés célkit zése .......................................................................... 13 A testi és lelki egészség elérésére való nevelés ............................................................................................. 13 A környezettudatosságra való nevelés .......................................................................................................... 14 A kommunikációs és viselkedési kultúrára való nevelés .............................................................................. 14 Az erkölcsi nevelés ....................................................................................................................................... 14 Felkészítés a feln tt élet szerepeire ............................................................................................................... 14 Esztétikai nevelés .......................................................................................................................................... 15 Közgazdasági ismeretek átadása ................................................................................................................... 15 Az osztályf nökök feladata ........................................................................................................................... 15 A hazaszeretetre, a nemzeti kultúra megbecsülésére való nevelés alapjai: ................................................... 15 A tanulmányok alatti vizsgák rendje ............................................................................................................. 16 Az els segély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .............................................. 16 A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere................................................................................................................ 17 Az iskola által ellátott nevelési és oktatási feladatok, az oktatási törvény besorolása alapján: ......................... 20 Szakiskolai képzés ........................................................................................................................................ 20 Szakközépiskolai képzés ............................................................................................................................... 20 Felvétel és az átvétel helyi szabályai............................................................................................................. 20 Kollégiumi ellátás ......................................................................................................................................... 21 A nevelés-oktatás alapdokumentumai:.............................................................................................................. 21 A kerettanterv ................................................................................................................................................ 21 Az Országos Képzési Jegyzék ...................................................................................................................... 21 Az iskolai pedagógiai munka eszközei ......................................................................................................... 22 Az iskolai nevel -oktató munka eljárásai ..................................................................................................... 22 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ......................................................................................... 22 Tanórán kívüli foglalkozások ........................................................................................................................ 22 A közösségfejlesztéssel, az iskola szerepl inek együttm ködésével kapcsolatos feladatok ......................... 23 A tanulók részvételi jogának gyakorlása az intézményi döntési folyamatban .............................................. 23 Hagyományok ápolása .................................................................................................................................. 23 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefügg pedagógiai tevékenység ......................................... 24 A tehetség, képesség kibontakoztatását segít tevékenység ......................................................................... 24 Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................................................................. 24 A szociális hátrányok enyhítését segít tevékenység .................................................................................... 25 Az iskolában folyó nevel - oktató munka ellen rzése, mérése, értékelése ................................................... 25 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevel - oktató munkát segít eszközök és felszerelések25 Az osztályf nöki munkaközösség ..................................................................................................................... 26 A szakmai munkaközösségek ........................................................................................................................... 27 Erdészeti - vadászati munkaközösség ........................................................................................................... 27 Környezetvédelmi munkaközösség ............................................................................................................... 27 Gépész munkaközösség ................................................................................................................................ 27 A közismereti munkaközösség .......................................................................................................................... 27 Az osztályf nöki munkaközösség ..................................................................................................................... 27 2

III. Az Iskola szakmai programja ........................................................................................................................ 28 Az iskola helye és épülete ............................................................................................................................. 28 Az iskola közvetlen környezete..................................................................................................................... 29 A küls környezet: a település és a régió .......................................................................................................... 29 Er források ....................................................................................................................................................... 30 Személyi er források .................................................................................................................................... 30 Bels : ........................................................................................................................................................ 30 Küls : ........................................................................................................................................................ 30 Anyagi er források ....................................................................................................................................... 30 Környezeti nevelési hitvallásunk .................................................................................................................. 30 Alapelvek ...................................................................................................................................................... 30 Célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a tanulóifjúságban: ...................................... 31 Konkrét célok és feladatok ............................................................................................................................ 31 Szaktárgyi célok ............................................................................................................................................ 31 Magyar nyelv és irodalom ......................................................................................................................... 32 Történelem ................................................................................................................................................ 32 Idegen nyelv .............................................................................................................................................. 32 Matematika................................................................................................................................................ 32 Biológia ..................................................................................................................................................... 32 Kémia ........................................................................................................................................................ 32 Rajz és vizuális kultúra.............................................................................................................................. 32 Földrajz ..................................................................................................................................................... 33 Fizika......................................................................................................................................................... 33 Informatika ................................................................................................................................................ 33 Szakmai orientáció (9-10. évfolyam) ......................................................................................................... 33 Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek (11-12. ill. 13-14. évfolyam) .................................................... 33 Tanórán kívüli foglalkozások ........................................................................................................................ 34 Módszerek ..................................................................................................................................................... 34 Az iskolai környezet...................................................................................................................................... 35 Az épület ................................................................................................................................................... 35 Az iskolai életvitel..................................................................................................................................... 35 Kommunikáció .......................................................................................................................................... 35 Iskolán belüli kommunikáció formái ........................................................................................................ 35 Iskolán kívüli kommunikáció formái ........................................................................................................ 35 A min ségfejlesztés és a környezeti nevelés kapcsolata ........................................................................... 35 Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei ..................................................................... 36 A pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ................................................................................................. 36 AZ ESÉLYEGYENL SÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ................................................................ 37 A Bársony István Mez gazdasági Szakképz Iskola és Kollégium Egészségnevelési programja .................... 37 Általános helyzetleírás .................................................................................................................................. 37 Az iskola a saját egészségnevelési stratégiája ............................................................................................... 38 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................................................................... 38 Egészségnevelési program tervez inek feladatai .......................................................................................... 39 Egészségfejlesztéssel összefügg feladatok .................................................................................................. 39 Iskolai étkeztetés ....................................................................................................................................... 39 Mindennapos testnevelés, testmozgás ....................................................................................................... 39 Személyiség fejlesztése ............................................................................................................................. 40 A tanulók testi fejl désének támogatása ................................................................................................... 40 Egészségnevelési és környezeti nevelési feladatok ....................................................................................... 40 Célzott programok alkalmazása .................................................................................................................... 41 Egészségnapok, sportprogramok ................................................................................................................... 41 Parlagf -mentesítési program ................................................................................................................... 41 Baleset megel zési rendszabályok megismerése, alkalmazása ................................................................. 42 Szül k és a család bevonása a programokba, nevelésük ........................................................................... 42 A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ................................................................................. 42 Tanulók értékelése ........................................................................................................................................ 43 Érdemjegyek, osztályzatok........................................................................................................................ 43 Az értékelés alapelvei ............................................................................................................................... 43 Írásbeli beszámoltatás, otthoni felkészülés ................................................................................................... 43 A beszámoltatás követelményei és formái ................................................................................................ 44 A tanuló jutalmazásával összefügg , a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez kapcsolódó elvek .............................................................................................................................................................. 45 Magatartás ..................................................................................................................................................... 46 3

Szorgalom ..................................................................................................................................................... 46 IV. Az Iskola helyi tantervei ................................................................................................................................ 47 Szakképz évfolyamok ................................................................................................................................. 47 Kötelez vagy választható közép- és emeltszint érettségi vizsgatárgyak ........................................................ 73 A középszint érettségi vizsga témakörei ......................................................................................................... 73 Magyar nyelv és irodalom............................................................................................................................. 73 Történelem .................................................................................................................................................... 74 Matematika ................................................................................................................................................... 74 Angol nyelv ................................................................................................................................................... 76 Német nyelv .................................................................................................................................................. 80 Kommunikációs szándékok....................................................................................................................... 82 Kémia ............................................................................................................................................................ 86 Biológia ......................................................................................................................................................... 87 Testnevelés .................................................................................................................................................... 88 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................................................................... 89 V. A Kollégium pedagógiai programja ................................................................................................................. 91 1. Bevezetés ...................................................................................................................................................... 91 1.1. Jogi alapok ............................................................................................................................................. 91 1.2. A kollégium társadalmi szerepe ............................................................................................................. 91 2. Kollégiumunk helyzete, f bb jellemz i, a m ködés bels feltételrendszere ................................................. 92 2.1.Helyzetelemzés ....................................................................................................................................... 92 2.2. A kollégium pontos meghatározása ....................................................................................................... 92 2.3. Tárgyi, dologi eszközök ......................................................................................................................... 93 2.3.1. Épületek, létesítmények ...................................................................................................................... 93 2.3.2. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések .................................... 94 2.4.Személyi feltételek: ................................................................................................................................. 94 2.5. Tanulói összetétel ................................................................................................................................... 95 2.6. A kollégium kapcsolatai ......................................................................................................................... 95 2.6.1. Irányító szervekkel .............................................................................................................................. 95 2.6.2. Társintézményekkel ............................................................................................................................ 96 2.6.3. M vel dési intézményekkel ................................................................................................................ 96 2.6.4. Szül kkel ............................................................................................................................................. 96 2.6.5. Diákönkormányzattal .......................................................................................................................... 96 2.7. A kollégium küldetése, jöv képe ........................................................................................................... 97 3. A kollégiumi nevelés..................................................................................................................................... 98 3.1. A kollégiumi nevelés célja és alapelvei ................................................................................................. 98 3.2. A kollégiumi nevelés feladatai ............................................................................................................... 99 3.2.1. Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése............................................................................. 99 3.2.2. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése .................................................................................... 99 3.2.3. Felzárkóztatás, tehetséggondozás, pályaorientáció ........................................................................... 100 3.2.4. Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése.......................................... 100 3.2.5. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése ...................................... 101 3.2.6. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése .............................................................................. 101 3.3. A nevel munka területei kollégiumunkban ......................................................................................... 102 3.3.1. Gondoskodás, szocializáció .............................................................................................................. 102 3.3.2. A tanulmányi munka segítése ........................................................................................................... 103 3.3.3. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefügg tevékenység................................................................ 104 3.3.4. Egészség- és személyiségfejlesztés ................................................................................................... 106 3.3.5.A környezeti nevelés .......................................................................................................................... 108 3.3.6. Hagyomány rzés és ápolás ............................................................................................................... 108 4. A kollégiumi pedagógiai tevékenység szerkezete ....................................................................................... 108 4.1. A kollégium által kötelez en biztosítandó foglalkozások .................................................................... 109 4.1.1.Tanulást segít foglalkozások ............................................................................................................ 109 4.1.2. A tanulókkal való tör dést biztosító foglalkozások .......................................................................... 109 4.1.3. A szabadid eltöltését biztosító foglalkozások.................................................................................. 111 4.2. Egyéb, a kollégium által biztosított foglalkozások............................................................................... 112 4.3. Kollégiumi élet szervezése ................................................................................................................... 112 5. Diákönkormányzat ...................................................................................................................................... 113 5.1. A diákönkormányzat célja, feladatai: ................................................................................................... 113 5.2. A diákönkormányzat jogköreinek értelmezése: ................................................................................... 113 5.3. A diákönkormányzat felépítése és m ködése: ..................................................................................... 114 6. A szül , a tanuló, az iskolai és a kollégiumi pedagógus együttm ködésének formái, továbbfejlesztésének lehet ségei....................................................................................................................................................... 115 4

7. A kollégium ellen rzési, mérési, értékelési, min ségirányítási rendszere .................................................. 116 7.1. Min ségirányítás a kollégiumban ........................................................................................................ 116 7.1.1. A min ségirányítási rendszer feladatai ............................................................................................. 116 7.1.2. A min ségirányítási tevékenység ...................................................................................................... 116 7.2. Az értékelés .......................................................................................................................................... 116 7.2.1. Az értékelés alapelvei ....................................................................................................................... 116 7.2.2. Az értékelés formái, alkalmai............................................................................................................ 117 7.2.3. A kollégiumi munka értékelésének területei ..................................................................................... 117 7.2.4. A tanulók munkájának értékelése...................................................................................................... 118

5

I. Bevezet -

Az iskola hivatalos elnevezése:

Bársony István Mez gazdasági Szakképz Iskola és Kollégium -

-

-

Az iskola címe: telefonszáma: 6640. Csongrád, Szentesi u. 2/A 63/570-820 63/570-827 (fax) Az iskola fenntartója: Vidékfejlesztési Minisztérium 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. Az iskola beiskolázási körzete: Csongrád, Békés, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Tolna megye, Fejér megye, Heves megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Vajdaság

Az iskola alaptevékenysége: • Szakiskolai képzés: 9-11 három évfolyamos OKJ rendszer elméleti és gyakorlati szakképzés, vizsgáztatás • Szakiskolai képzés: 11-12. évfolyamokon OKJ rendszer elméleti és gyakorlati szakképzés, vizsgáztatás. Kifutó képzés. • Szakközépiskolai képzés: szakközépiskolai 9-12. évfolyamos közismereti és szakmai érettségi vizsgára felkészít kerettantervi képzés • A többi tanulóval együtt nevelhet , oktatható sajátos nevelési igény tanulók iskolai nevelése, oktatása. • OKJ rendszer , a Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai felügyeletének hatáskörébe tartozó szakképzés, technikusképzés, vizsgáztatás • A Nemzeti Közlekedési Hatóság hatáskörébe tartozó mez gazdasági vontatóvezet képzés és vizsgarendezés. • Kollégiumi ellátás, diákétkeztetés. • Különleges (oktatási-kutatási) rendeltetés vadászterület üzemeltetése, • Szántóföldi növénytermesztés Az iskola kiegészít tevékenysége: • feln ttképzés az alaptevékenység feltételeként rendelkezésre álló, az e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitás mértékéig. • nem üzleti célú közösségi, szabadid s szálláshely szolgáltatás a mindenkori szabad kapacitás mértékéig

6

Az iskola rövid története A csongrádi Bársony István Mez gazdasági Szakképz Iskola és Kollégium 1927-ben kezdte meg m ködését, mint Téli Gazdasági Iskola. Az elemi iskolát végzett gazda ifjak képzésével foglalkozott. A tanítás elméleti része november elején kezd dött, és március közepéig tartott az iskola épületében. A gyakorlatot minden tanuló a saját gazdaságában végezte. A képzés kétéves volt. A fels évesek a második félévi gyakorlat végén versenykiállítást rendeztek. A végbizonyítvánnyal együtt aranykalászos gazdákká avatták ket. Minden tanuló tagja volt az iskolában m köd gazdakörnek. Csongrádon a gazda ifjak képzése az els világháború után kezd dött 1921 novemberében, egy Népf iskolai tanfolyammal. A tanfolyamokat a Gazdasági Egyesület és a Sz l sgazdák Egyesülete által szervezett bálok jövedelméb l tartották fenn. A tanulócsoportok növekedésével már kevés volt a mulatságok bevétele. Az évtized közepén kezdték kiépíteni országosan a téli gazdasági iskolák hálózatát, és városunk országgy lési képvisel je Dr. Schandl Károly földm velésügyi államtitkár segítségével Csongrád is kapott egyet. Az els tanév 1927 novemberében a Központi iskolában nyílt meg, az els aranykalászos gazdát 1929-ben avatták. 1935. január15-t l „Gazdanevelés” címmel folyóiratot adott ki az iskola, melynek 1935 július15-t l felel s szerkeszt je és kiadója Csongrádi (Kettner) György volt, az iskola igazgatója. Az iskolában növényvédelmi szaktanácsadói állomás is volt. 1930-as évek második felében sok tanfolyamot szerveztek feln ttek részére a növénytermesztés, állattenyésztés sz l - és gyümölcstermelés tárgykörében. A háború után néhány évig, mint Gazdasági Iskola m ködött, majd a mez gazdaság átszervezésének segítésére, traktoros képz iskolává alakult át. Az 1950-es évek közepén az épületet b vítették egy mez gazdasági szakmunkásképz iskola számára. Az 1960-as évek végén területét b vítették, új épületeket emeltek, szép kollégium, gépszínek készültek, az akkor már mez gazdasági gépszerelésre berendezett iskola számára, amely az id közben megsz nt gépállomás területét, gépszínjeit és m helyeit is megkapta. 1965-t l bentlakásos vadászképz tanfolyam kezd dött feln ttek számára. 1975-t l három éves vadász és vadtenyészt szakmunkásképzés is folyik. Ez a szakmunkásképzés 1987-t l szakközépiskolává alakult. 1991 tavaszán az intézmény felvette a Bársony István nevet. 1994-ben indult a Környezetvédelmi technikus képzés, majd 1999.-ben a Vadgazdálkodási technikus képzés. Az iskolát a Csongrád Megyei Közgy lés 2007. VII. 19-i határozatával tagintézménnyé nyilvánította. Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ 2012. január 1-t l 2013. március 31-ig látta el feladatát. 2013 április 1-t l 2013 július 31-ig a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ volt intézményünk fenntartója.

7

2013. augusztus 1-t l „önállóan m köd és gazdálkodású” besorolással a Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásába került iskolánk. Az iskola tevékenységei az alapító okirat alapján

Általános középfokú oktatás • Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása • Nappali rendszer szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) • -Sajátos nevelési igény tanulók nappali rendszer szakközépiskolai oktatása(9-12/13. évfolyam) • Szakközépiskolai feln ttoktatás (9-12/13. évfolyam) • Nappali rendszer szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) • Sajátos nevelési igény tanulók nappali rendszer szakiskolai oktatása (910.évfolyam) • Szakiskolai feln ttoktatás (9-10. évfolyam) • Szakképesítés megszerzésére felkészít nappali rendszer szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon • Sajátos nevelési igény tanulók szakképesítés megszerzésére felkészít nappali rendszer szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon • Szakképesítés megszerzésére felkészít szakmai elméleti feln ttoktatás • Szakképesítés megszerzésére felkészít nappali rendszer szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon • Sajátos nevelési igény tanulók szakképesítés megszerzésére felkészít nappali rendszer szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon • Szakképesítés megszerzésére felkészít szakmai gyakorlati feln ttoktatás • Emelt szint nappali rendszer szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon • Sajátos nevelési igény tanulók emelt szint nappali rendszer szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon • Emelt szint szakközépiskolai feln tt szakképzés • Sport, szabadid s képzés • Kulturális képzés • Járm vezet -oktatás • Nappali rendszer iskolai oktatásban részt vev tanulók kollégiumi, externátusi nevelése • Nappali rendszer iskolai oktatásban részt vev sajátos nevelési igény tanulók kollégiumi, externátusi nevelése • Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás • Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás • Foglalkoztatást el segít képzések • Megváltozott munkaképesség ek rehabilitációs képzése • Szakmai továbbképzések • Kötelez felkészít képzések • M.n.s. egyéb feln ttoktatás • Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szint OKJ-s képzés • Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szint OKJ-s képzés 8

• • • • •

Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szint OKJ-s képzés Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári állomány feltárása, meg rzése, védelme Könyvtári szolgáltatások

Szakközépiskolai képzés keretében általános m veltséget megalapozó, érettségi vizsgára felkészít és szakmai orientációt, szakmacsoportos alapozó oktatást folytató évfolyamok szervezése, oktatása a következ szakmacsoportokban: - környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport - mez gazdaság szakmacsoport. A szakiskolai képzés keretében az általános m veltséget megalapozó nevelés-oktatás továbbá pályaorientáció, szakmai el készít ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik a következ szakmacsoportokban: - mez gazdaság szakmacsoport. A megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének tartós és súlyos rendellenességével küzd k nevelése, oktatása: A sajátos nevelési igény és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének tartós és súlyos rendellenességével küzd , a többi tanulóval együtt nevelhet sajátos nevelési igény tanulók nevelése-oktatása. Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés A 9/2008. (III. 29.) OKM és a 27/2011. (IX. 14.) KIM rendeletben meghatározott, az esélyegyenl séget, felzárkóztatást segít képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés. Az egyéni képességekhez igazodó, legeredményesebb fejl dés el segítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehet ségeinek megteremtése. Szakképesítés megszerzésére felkészít iskolarendszer feln ttoktatás. A kollégium feladata megteremteni a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez a nevelési-oktatási intézményben való tanulásukhoz a lakóhelyükön nincs lehet ségük, illetve akiknek a tanuláshoz megfelel feltételeket a szül nem tudja biztosítani.

9

II. Az Iskola nevelési programja Az iskola pedagógiai munkájának alapelvei Az iskola és a kollégium felel s a tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejl déséért, a gyermek- és tanulói közösség kialakulásáért és fejl déséért. Ennek érdekében - a gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttm ködik a szül vel, - a gyermekközösség, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szül k közösségével együttm ködve végzi nevel -oktató munkáját, - felkészíti a tanulót a családi életre, családtervezésre.

Az iskola pedagógiai hitvallása Az iskola legfontosabb pedagógiai feladata a jelentkez tanulók részére használható, konvertálható ismeretanyag átadása. Az érettségiz tanulóknak olyan szint képzést kell nyújtanunk, amely alapján a fels oktatásban is megállják helyüket. Az iskola a mez gazdaság részére kíván szakembereket képezni, rugalmasan alkalmazkodva a mez gazdasági termelés, az erdészet, vadgazdálkodás és a környezetvédelem szakemberigényeihez. Az oktatási intézmény széles kapcsolatok kialakítására törekszik úgy a szül kkel, termel üzemekkel, magángazdaságokkal, erdészetekkel, vadásztársaságokkal, gazdálkodókkal, mint más oktatási és irányító szervekkel. Az iskola világnézeti elkötelezettsége Az iskola tiszteletben tartja tanulóinak gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát, továbbá figyelembe veszi a szül k és a tanulók véleményét. Az intézmény nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. A pedagógiai program biztosítja az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Az iskola gondoskodik az alapvet erkölcsi ismeretek elsajátításáról és lehet vé teszi, hogy a tanulók az egyházi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban részt vegyenek.

Pedagógiai célok, feladatok Az intézmény els rend feladata a tanulók erkölcsös, önálló életvitelre nevelés-oktatása, a fiatalok harmonikus testi, lelki, értelmi fejl désének biztosítása, az érettségi vizsgára, illetve szakmai vizsgára történ felkészítése. A tanuló érettségi vizsgára, továbbá szakmai vizsgára történ felkészítése a kötelez , valamint a nem kötelez (választható) tanórai foglalkozások keretében történik. 10

Az iskolai évfolyamok számozása az általános iskola els középiskolai tanulmányok utolsó évfolyamáig folyamatos.

évfolyamától kezd d en a

A bemeneti feltételekre utaló célok: Az iskola sok éves tudatos fejleszt munkával alakította ki az itt folytatott oktatás és szakmai képzés személyi és tárgyi feltételeit. Ez a tudatosság kiterjed a tantervek kidolgozásától a pedagógusok kiválogatásától, továbbképzését l kezdve a tárgyi feltétel-rendszer megteremtéséig. A tudatos fejlesztések mindegyikének célja, hogy az iskola az oktatáshoz és neveléshez méltó, korszer körülményeket, környezetet és feltételeket tudjon nyújtani az ide beiratkozó tanulók részére. Az iskola pedagógusai aktívan részt vesznek a korszer tantervek és programok kidolgozásában, pályázatokból megvalósított eszköz-háttérrel biztosítják az oktatás körszer ségét. E munkák eredménye, hogy jól felszerelt tanm hely, vadászház, l terek, vadász tanterület, laboratórium áll az oktatás rendelkezésére.

A pedagógiai folyamatra utaló célok Oktatási irányelvünk a tiszta, világos gyakorlatias ismeret átadása. Fontos pedagógiai mozzanat a tanulás módszerének megtanítása és kifejlesztése a tanulókban. E folyamatban kívánjuk fejleszteni a tanulók azon szellemi képességeit, amelyek alapot szolgáltatnak a magasabb szint , összetettebb ismeretek feldolgozásához is. A szakmai gyakorlatok fontos célja a tanulók manuális képességeinek, fizikai állóképességének és megfigyel képességének fejlesztése.

A kimenetre utaló célok Önállóság, nyitottság, szakmaszeretet és további tudásvágy. Ezen tulajdonságokat kívánjuk kialakítani tanulóinkban. Szeretnénk, ha a tanulók neveltségi szintje, intelligenciája, érdekl dése és társadalmi megnyilvánulásai megfelelnének a XXI. század emberével támasztott követelményeknek. Különös hangsúlyt fektetünk az iskolából kikerül tanulók további életútjához való célok kijelölésében, a továbbtanulás, tehetséggondozás, munkahely-keresés területein.

A partneri kapcsolatok - Pályaválasztási szül i értekezleteken, kiállításokon általános iskolák, szül k, tanulók tájékoztatása a továbbtanulási lehet ségekr l - Sulinfo rendszer m ködik, sms küld szolgáltatást nyújtunk az azt igényl szül knek - Iskolai történésekr l tájékoztatás, az intézményi Hírlevélben és a honlapon keresztül, b vebben a közösségi web-oldalon - Gyermekjóléti szolgálattal információk átadása: egyedi esetekben, általános tájékoztatókban, id szaki beszámolókban - Szakmai kamarák - Fels oktatási intézmények, középiskolák, általános iskolák, óvodák 11

- Társadalmi szervezetek, Önkormányzatok - Gazdálkodó egységek

A tanulást – tanítást segít eszközrendszer elemei A tanulás a pszichikum tartós módosulása küls tényez k hatására. Túlmutat az ismeretelsajátításon, a figyelem és az emlékezet m ködtetésén. Az értelmi képesség és az egész személyiség fejl dését, fejlesztését jelenti. Nevelés és oktatás az iskola alapfeladata. A tanulás összetev i taníthatóak. Minden pedagógus feladata, hogy felkeltse az érdekl dést a különböz szaktárgyi témák iránt, támogatást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, elérhet ségével kapcsolatban, valamint tanítsa a rábízott fiatalokat tanulni. Közösségfejlesztés Az osztályf nöknek és kollégiumi nevel nek kulcsszerepe van az osztály közösségi életének fejlesztésében. A 9. évfolyamra felvett tanulókat különböz tanügyi, szakmai és tanulmányi eredményre vonatkozó szempontok alapján soroljuk be egy-egy adott osztályba. A tanév elején a tanulók maguk is keresik helyüket az új viszonyok között, a közösség kialakulásában óriási az osztályf nök és kollégiumi nevel felel ssége. Els lépésként az iskola alapvet viselkedési elvárásait kell tisztázni. Az iskola nevelési koncepcióját, a hagyományos értékek tiszteletének szerepét, a f nevelési célkit zéseket el kell mondani a tanulóknak. A viszonylag egyszer , de éppen ezért igen fontos alapkövetelmények betartására kell el ször nevelni a tanulókat. (Pl. pontosság, fegyelmezettség, egymás tiszteletének elemi foka, a durvaság kerülése, köszönés, stb.) El kell érni, hogy a pozitív beállítottságú tanulók segítsék az osztályf nököt, a kollégiumi nevel t a követelmények érvényesítésében. (Pl. vállalják egy durva megnyilvánulás elítélését, a körülmények feltárását.) A beszélgetések, viták közben az osztályf nök alkosson képet az osztály bels struktúrájáról, alakítsa ennek megfelel en a nevelési feladatait. Az osztály hangadóit - lehet ség szerint - meg kell nyerni a legfontosabb követelmények elfogadására és támogatására. Az osztályvezet ség választásánál segíteni kell az osztályt, hogy ne tehetetlen vagy visszahúzó er t jelentsen a legitimált csoport. Az egyes funkciókhoz tartozó feladatok ellátására fel kell készíteni a gyerekeket. Az osztályf nöki órákon a fejl dést lehet vé tev szinte hangnem párosuljon a határozott követelménytámasztással. Az osztályban spontán módon kialakuló csoportok esetében a hangadókat megfelel en befolyásolni kell. Az els középiskolai osztály elvégzése során el kell érni, hogy a tanulók az iskola f bb értékeit magukénak tekintsék, egyéni és közösségi érdekeiket egyeztessék. Az értelmi és érzelmi azonosulást, az osztály el tt álló feladatok megoldásában való részvételt fokozottan várjuk el a fels bb évfolyamokon. Az osztályf nök, kollégiumi nevel szorgalmazza, hogy a tanulók vegyenek részt egymás gondjainak megoldásában, segítsenek tanulmányi, viselkedési, egyéni problémáik megfelel kezelésében. A végz k váljanak olyan közösséggé, hogy tagjaik összetartozása életre szólóan megmaradjon. Az osztályban tanító tanárok támogassák az osztályf nök közösségformáló tevékenységét. Tehetséggondozás, felzárkóztatás, kiemelt figyelmet igényl tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek A tehetséggondozás alapfeltétele: a differenciált tanórai foglalkoztatás. A tananyag átadásának az alapismeretek rögzítésén kívül az átlag feletti adottságúak fejlesztését is 12

szolgálnia kell. Indokolt esetben az osztálykeretek közötti tanítástól eltér formában, csoportos oktatás szervezésével tesszük lehet vé a továbbtanulásra és a versenyekre való felkészülést. A dolog természetéb l adódóan ez egyben az adott tantárgyból szerényebb képesség ek csoporttá való alakítását eredményezi, így a tanulási nehézségek enyhítését is szolgálja. A tanulási nehézségekkel küzd tanulók felzárkóztatás, korrepetálás és osztályf nöki, kollégiumi segítség révén javíthatnak helyzetükön. A tanulás segítésének folyamatszabályozását kidolgoztuk, különösen a 9. évfolyam tanulóinak kívánunk sok segítséget adni. Kritikus esetben a családdal való közvetlen kontaktusra is szükség van. Jó osztályközösség esetén a bels segítségnyújtás hatékony formái alkalmazhatók. Etnikai, nemzetiségi kisebbséghez tartozó tanulók igen kis számban tanulnak iskolánkban, így egyénre szabott problémamegoldás szükséges. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzd tanulók segítése ugyancsak egyénenként elbírálandó feladat. Legf képp az osztályf nök és a kollégiumi nevel kompetenciája, amelybe be kell vonni az osztálytársak és szobatársak megért , türelmes segítségét. Súlyosabb esetekben szükséges a szül kkel, az iskolaorvossal esetleg küls szakért vel való együttm ködés

Pedagógusok helyi intézményi feladatai

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés célkit zése A társadalom igényesen él és dolgozó, jó állampolgáraivá váljanak fiataljaink, ennek érdekében: •

• •

fejleszteni kell az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességeket (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenl bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttm ködés képessége), a megfelel értékorientációkat, beállítódásokat (pl. felel sség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés); az állampolgár jogait és kötelességeit tudatosítani kell (történelem, társadalomismeret, osztályf nöki órák); a demokratikus intézmények m ködésér l már az iskolai életben szerezzenek tapasztalatokat. (Az osztály- illetve az iskolai közösség önszervez dését segíteni kell, a gyakorlatban érvényesíteni kell a véleménynyilvánítási, egyetértési illetve döntési jogot.)

A testi és lelki egészség elérésére való nevelés • egészséges napirend, életrend és életmód kialakításában az iskola, a kollégium segítse a tanulókat; a szül i házat nyerje meg az iskolai követelmények támogatójának; • váljanak szokássá a személyi és környezethigiénia és munkavédelem alapvet szabályai (közölni kell a követelményeket, meggy zéssel el kell érni, hogy nem csak a tanár szeme el tt érvényesüljenek a szabályok); • törekedjenek szervezetük rendszeres edzésére, a testnevelés váljon életre szóló igényükké, az osztályf nök, a kollégiumi nevel , a testnevel tanár és a szül k egyeztetett intézkedései, lépései alapján kell megoldást találni. A lehet ségek

13

intézményi b vítésére törekednünk kell (pl. az uszodabérletek biztosítása, az osztálybajnokságok rendszere ezt az igényt mutatja) A környezettudatosságra való nevelés • az iskola szakjellege különös érzékenység kialakítását kívánja; tanulóink kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek meg rzésébe, gyarapításába, aktív környezetvéd kké váljanak (az osztályf nök és a szaktárgyak közös feladata a nevelés); • életmódjukban a természet tisztelete váljon meghatározóvá (az iskola egészének szemlélete ezt sugározza). A kommunikációs és viselkedési kultúrára való nevelés • tudatosítjuk, hogy megfelel kommunikációs képességek nélkül az egyén szocializációja elképzelhetetlen, a megfelel készségek, jártasságok kialakulását szolgálja a tanulói akti-vitásnak teret enged óravezetés, az iskolai rendezvények, szakkörök, stb.; • a társadalmi, a közösségi és a családi problémák kulturált rendezése a kívánatos (az iskolai konfliktusok kulturált kezelését, megoldását a gyakorlatban tanítsuk meg a gyerekeknek); • a társadalomban kialakult illemet ismerjék meg tanulóink. (A közlés kevés, állandó gyakoroltatásra van szükség, ez a teljes tantestület feladata.) Az erkölcsi nevelés • váljon tudatossá és er södjön meg az ember tisztelete, az egyenl ség alapelve, a személyes szabadság kölcsönös biztosítása és a tolerancia; • váljon tudatossá, hogy a család a társadalom alapegysége; • az osztály-, az iskolai-, a lakóhelyi közösség, a társadalom elvárásainak rögzítése, pozitív erkölcsi érzelmek kialakítása; • munkára nevelés, a tanuláshoz való viszony kívánatos irányú alakítása; • a tantestületi egyetértésen alapuló erkölcsi normákat, fogalmakat közvetíteni illetve rendszerezett formában ismertetni kell; • a normakövet magatartás megbecsülésével pozitív erkölcsi érzelmeket kell kialakítani a tanulókban. (Az erkölcsi nevelés az osztályf nöki munkaközösség több tanévre készített terve alapján történjen.) Felkészítés a feln tt élet szerepeire • A pályaorientáció, az oktatott technikusi szakmák megbecsülésére való nevelés során: • a dönt többséget szakirányú munkára illetve továbbtanulásra készítjük fel; • az érdekl dés más irányba való fordulása esetén segítjük a helyes döntés kialakítását. (Az egyénre szabott segítség a legfontosabb, az osztályf nök, a kollégiumi nevel , az adott gyerekkel jó kapcsolatban lév szaktanár helyzet- és lehet ség elemzése, megbeszélés szül vel és gyerekkel a szokásos módszerünk.) •

A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttm ködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. 14

Esztétikai nevelés • a természeti környezettel kapcsolatos esztétikai élmények kialakítása; • a társadalmi, közösségi életben meglév esztétikum felismertetése; • a m vészetekkel kapcsolatos élmények, a m vészi szépség értékelésére való nevelés, intenzív esztétikai élmények kialakulásának segítése. Közgazdasági ismeretek átadása A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attit d alakuljon ki az értékteremt munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszer ség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelent ségét, felel sségét.

Az osztályf nökök feladata 9. évfolyamon: • nevelési koncepciók el zetes egyeztetése • az osztályközösség helyzet- és állapotfelméréseivel kapcsolatos munkaegyeztetések • tanév közben szerzett tapasztalatok alapján korrigálni, finomítani, közösségre és egyénre szabni az el zetes nevelési koncepciót minden évfolyamon: • folyamatos kölcsönös tájékoztatás a tanév folyamán mind nevelési, mind tanulmányi területen legalább hetente egy alkalommal • a közösségi programok egyeztetése szervezésben és megvalósításban • a közösség értékelésével (jutalmazás, büntetés) kapcsolatos mindenkori tájékoztatás, ill. egyeztetés • közös tevékenység, fellépés a közösség érdekében • a tanulmányi munka, valamint a közösség helyzetének id szakos közös értékelése • egymás segítése az osztályf nöki, ill. nevel tanári munkában • kölcsönös tájékoztatás az iskolai és kollégiumi élet eseményeir l • szül i értekezletek f témáinak el zetes egyeztetése, a tájékoztatás megosztása • félévkor és év végén a magatartás és szorgalom jegyek egyeztetése • a szabadid helyes eltöltésének közös irányítása • tehetséges tanulók esetében a lehet ségek megbeszélése, megfelel irányítás • az érettségire, technikusi vizsgákra történ felkészülés, felkészítés összehangolása, egyeztetés alapján segítségnyújtás • szervez el adásokat (egészségnevelési, jogi, közgazdasági, közlekedés biztonsági témákban)

A hazaszeretetre, a nemzeti kultúra megbecsülésére való nevelés alapjai: • a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése (az ismeretek átadása, az érzelmi tényez k er sítése jelent s részben szaktárgyi feladat (pl. történelem, irodalom), az osztályf nöki órákon az ismereteket tovább gyarapítjuk, 15

a kedvez érzelmi hozzáállást alakítjuk; az iskolai és osztályszervezésben megvalósuló kirándulások, tanulmányutak nevelési lehet ségeit kihasználjuk); •

a hagyományok feltárására, ápolására való nevelés (a nemzeti, szakmai, helyi hagyományokat ismertetjük, illetve közösen megéljük);

•

a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemz sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit.

A tanulmányok alatti vizsgák rendje A tanuló az iskola magasabb évfolyamába illetve a szakképzési évfolyamba akkor léphet, ha az el irt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A döntést az iskola tantestülete a tanévi szorgalmi id szak végén hozza. Jogszabályban meghatározott kitételek (pl. magas hiányzási óraszám) esetén a tantestület osztályozóvizsgát írhat el . Ha a tanuló szakmai orientációs gyakorlatból, szakmai alapozó gyakorlatból vagy szakmai gyakorlatból elégtelen osztályzatot kap, tanévet kell ismételnie.

Az els segély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Baleset, munkabaleset, munkavédelmi jogszabályok, biztonsági jelzések, villamos berendezések biztonságtechnikája ismerete megismerése a különböz tananyagokba építve. Els segély-nyújtási alapismeretek és ezek gyakorlása (eszméletvesztés, vérzéscsillapítás, égési sérülések, áramütés esetén teend k) a kötelez KRESZ vizsgát megel z els segélynyújtó tanfolyamon történik.

16

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere I. A program háttere: - 2012.évi CXXIV. Törvény a Nemzeti Köznevelésr l szóló 2011.évi CXC.tv.módosításáról 4.§ 13/b, a Közoktatási törvény 121.§(14.) - 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelmér l és a gyámügyi igazgatásról - 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet 171-172.§ - a fenntartói oktatáspolitikai elvárások - intézményi tapasztalatok - a beiskolázási körzet szociokulturális viszonyainak alakulása - az intézmény- vezet elkötelezettsége Csongrád Város Esélyegyenl ségi Programjában, Csongrád Városi Közoktatási Tervében, valamint az intézményi esélyegyenl ségi tervében meghatározottak alapján II. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet tanulók (továbbiakban HH-HHHtanulók) képzésének elvei: a/ Integráló, heterogén intézményi közeget kell kialakítani az oktatási programok eredményes végrehajtásához. b/ Szükséges az egyéni különbségekre alapozott nevelés, amely a tanuló igényeit, törekvéseit,személyiségének speciális er sségeit és gyengeségeit veszi figyelembe. c/ A differenciált oktatás és nevelés nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik, de az oktatási formák igazodnak a közeghez, amelynek a tanuló részese. d/ Komplex személyiség fejlesztést, azaz a személyiség struktúrájának leginkább megfelel biztosítását jelenti. e/ A HH, HHH-tanulók képzése illeszkedik a Helyi tantervhez, a képzési típusnak megfelel oktatási és nevelési feladatokhoz. Lehet ség szerint a csoportok, osztályok kialakítása során figyelni arra, hogy ne legyen 25 százalékpontnál nagyobb eltérés a HHH-s tanulók számában.

III. Megjelölt célok: a/ Az iskola tartósan feleljen meg az integrált oktatás feltételeinek. b/ A multikulturális tartalom épüljön be az intézmény tantervébe c/ Alakuljon ki folyamatos párbeszéd az érintett szül kkel. d/ Az intézmény dolgozzon ki komplex értékelési rendszert. e/ Javuljanak az alább megfogalmazott eredményességi mutatók:

17

1.N az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzet tanulók száma. 2. Csökken a tankötelezettségi kor határa el tt az iskolai rendszerb l kikerül k száma. 3. N az érettségit adó évfolyamokon a továbbtanuló hátrányos helyzet tanulók száma. 4. A iskolában az országos kompetenciamérések eredményei meghaladják a megfelel iskolatípusok országos átlagait. 5. Javul a tanulók neveltségi szintje. IV. Az integrációs oktatás pedagógiai rendszere a/ Stratégia kialakítása - az iskolaátmenet segítése (gólyatábor, kísérletez délutánok, stb.) - a heterogén csoportok kialakítása - helyzetelemzés (a küls kapcsolatok segítségével, felmér k alapján, stb.) - célrendszer kialakítása, aktualizálás (az el z pont alapján) - ütemterv készítése (lásd a VI. pontban) b/ Együttm ködések kiépítése - a szül i házzal - a gyermekjóléti és családsegít szolgálattal - a szakmai szakszolgálatokkal - a beiskolázási körzet ált. iskoláival - a kisebbségi önkormányzattal - egyéb civil szervezetekkel c / A tanítást-tanulást segít eszközrendszer elemei Fontosak az önálló tanulási képességet kialakító programok, valamint a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megel z programok, ezek az intézményi tantervekben részletesen is megjelennek. Alkalmi segítséget adhat a szakmai munkaközösség, közismereti munkaközösség valamint az osztályf nöki munkaközösség, de a kreatív tevékenységre épül foglalkozások is jól szolgálják az önálló tanulásra nevelést. A kulcskompetenciák közül a kommunikációs képességet fejleszt programok feltételei a középiskolai képzés eredményességének, így els bbséget kell, hogy élvezzenek a tanulást segít eszközök között. A szociális kompetenciák közül a mentálhigiénés programok biztosítják a tanulók testi és lelki egészségével a tanulás kedvez feltételeit, a HH-s tanulók esetében különös figyelemmel. A tanári együttm ködés legtöbbet segít formái az értékel esetmegbeszélések, amelyek nemcsak szorgalmazzák, hanem feltételezik is egy mentori team közös tevékenységét.

18

V. Személyi feltételek: A hátrányos helyzet tanulók integrációs oktatását mentori team irányítja és ellen rzi. Az intézményi mentori team tagjai az adott tanuló szül je, osztályf nöke, az eseti segít k, a tantárgyi segít k és az ifjúságvédelmi felel s. Az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó kolléga: - összefogja a mentori team tevékenységét, - gondoskodik az el írt adminisztrációról, - irányítja az esetmegbeszéléseket és az értékelést, - szervezi a szükséges kapcsolatokat, - szükség esetén megállapításokat köt. VI. Bevezetési ütemterv (kétéves bevezetési periódus) 20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet 19. fejezet 171.§. alapján a Bársony István Mez gazdasági Szakképz Iskola és Kollégium elkészítette az integrációs oktatás bevezetésének ütemtervét a speciális tennivalókkal és az alábbiak szerint: 1. Integrációs stratégia - Helyzetelemzés az els félévben, korrekció, aktualizálás a második évben - Célrendszer megfogalmazása az els félévben, korrekció a második évben. - Kétéves bevezetési terv készül az els félévben, az id arányos teljesítés figyelemmel kísérése és korrekció a második évben. - Hosszútávon használható beiskolázási terv készül az els évben, err l a szül ket is informálja az iskola. - Az iskola szervezetfejlesztési tervet készít az els félévben, áttekintés és korrekció a második évben. - Továbbképzési terv készül, az els félévben ezt aktualizáljuk a második évben. 2. Az iskolába bekerülés segítése - kapcsolatfelvétel az általános iskolákkal, nyílt napok szervezése minden naptári év szén, - a közös tevékenységek szorgalmazása (versenyek, kísérletez délutánok stb) folyamatosan, de intenzívebben a téli id szakban, - a heterogén osztályok kialakítása.

A képességek fejlesztését a szaktanárok beépítik óráik anyagába. Törekedni kell arra, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe beépíteni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segít beállítódásokat. Ennek eléréséhez segít, ha a tanítástanulás egész folyamatában egyre kompetensebbnek érzik magukat saját fejl désük, életpályájuk alakításában. Fontos számukra az önmegismerés és önkontroll; a felel sség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igényének kialakítása és mindezek eredményeként a személyes méltóság.

19

Az iskola által ellátott nevelési és oktatási feladatok, az oktatási törvény besorolása alapján:

Szakiskolai képzés A szakiskolában a 2013/2014-es tanévt l kezd d en három éves szakiskolai képzés indult. A 2013/14 és 2014/15-ös tanévekben kifutó rendszerrel egy évfolyamon „el rehozott” szakképzés is folyik. A szakképzési évfolyamokon - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott - szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik. Az általános m veltséget megalapozó nevelés-oktatás, a pályaorientáció, a szakmai el készít , szakmai alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés id beli tagolását, id kereteit, arányait a kerettanterv határozta meg. A gyakorlati képzésr l külön jogszabály rendelkezik. A szakiskolának három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. A közismereti oktatás a szakiskolában a szakiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakiskolában a szakmai vizsgára történ felkészítésre vonatkozó további rendelkezéseket a szakképzésr l szóló törvény határozza meg. A szakmai vizsga letételét követ en a tanuló két év alatt középiskolában készülhet fel az érettségi vizsgára.

Szakközépiskolai képzés A szakközépiskolának érettségire felkészít , általános m veltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van. A kilencedik évfolyamtól kezd d en a kerettantervben meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezd d en - az Országos Képzési Jegyzék szerinti - elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyik. A középiskolai nevelés-oktatás a kilencedik évfolyamon kezd dik és a tizenkettedik évfolyamon fejez dik be. A szakmai vizsgára felkészít , szakképzési évfolyamok számát az Országos Képzési Jegyzék határozza meg. A gyakorlati képzésr l külön jogszabály rendelkezik. A szakközépiskola a szakképzési évfolyamon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez, illetve középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések körében felkészít szakmai vizsgára. A szakközépiskolában a tanuló a középiskolai évfolyamon felkészül az érettségi vizsgára, valamint fels fokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra, és el készül a szakképzésbe való bekapcsolódásra. Felvétel és az átvétel helyi szabályai A szakközépiskola tanulója - az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (Nkt.46. §, 50. §, 53. §, 92. §) - folytathatja tanulmányait másik szakközépiskola, gimnázium, szakiskola megfelel évfolyamán. A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követ en az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történ felkészítés folyik. 20

A szakközépiskolában az Országos Képzési Jegyzékr l szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehet munkakör betöltésére képesít szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhet . A kilencedikt l a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett.

Kollégiumi ellátás A kollégium feladata megteremteni a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, - akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez lakóhelyükön nincs lehet ségük, illetve - akiknek a tanuláshoz megfelel feltételeket a szül nem tudja biztosítani. A kollégium feladata a tanuló - humánus légkörben folyó nevelése, személyiségének fejlesztése, képességeinek és érdekl désének megfelel en tehetségének kibontakoztatása, iskolai tanulmányainak segítése, - sportolási, m vel dési és önképzési lehet ségének biztosítása, - öntevékenységének, együttm ködési készségének fejlesztése, önállósságának, felel sségtudatának fejlesztése, - pályaválasztásához, a tanuló önálló életkezdéséhez szükséges ismeretek, képességek megszerzésének el segítése. A kollégium kapcsolatot tart a tanuló szül jével, iskolájával.

A nevelés-oktatás alapdokumentumai: A kerettanterv A kerettanterv tartalmazza - a nevelés-oktatás célját, tartalmát, a tantárgyak rendszerét, a nevelés-oktatás meghatározott kötelez és közös követelményeit, a kerettantervben található tananyag elsajátításához, illetve a követelmények teljesítéséhez szükséges óraszámot, a kerettantervt l való eltérés szabályait, - az iskolák helyi nevelési-oktatási sajátosságaihoz igazodó tananyag elsajátítására, a követelmények teljesítésére rendelkezésre álló kötelez en, illetve szabadon felhasználható id keretet, továbbá ezek felhasználásának szabályait. Az Országos Képzési Jegyzék Az iskola mindenkor az érvényes OKJ szerint indítja állami finanszírozású képzéseit. Szakmai alapdokumentumait, tanterveit és óraterveit a központi OKJ rendszer szakmai programok el írásai alapján alakítja ki.

21

Az iskolai pedagógiai munka eszközei A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza. Iskolánk oktatási és képzési sokszín sége miatt speciális oktatási és nevelési módszereket is igényel.

Az iskolai nevel -oktató munka eljárásai Az iskola pedagógiai hitvallásának megfogalmazásánál is els dlegesnek tünteti fel a használható, konvertálható ismeretanyag átadását. Különösen fontos a szakközépiskola és a szakiskolai képzésnél az szakmára hangolás, a tehetségek és adottságok kibontakoztatása és a manuális készségek kialakítása. Ezen célok érdekében a pedagógia munka legfontosabb alapelemének a személyes szakmai elhívatottságot és a személyes példamutatást helyezzük el térbe. A szakmai módszerek közül a személyre szabott egyedi nevelési-oktatási módszerekt l a manuális begyakoroltatásig minden szabályos és célravezet oktatási módszert beépíthetnek pedagógusaink a napi munkavégzésükbe. A nevelés módszerei és eljárásainak megválasztásában a legfontosabb a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, az emberi hangnem és bánásmód, továbbá a következetes irányítás. A szakmai oktatás módszerei közül hangsúlyozzuk a dolgok, eszközök, eljárások és módszerek természetes körülmények közötti bemutatását, a személyes gyakorlások lehet ségének megteremtését. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Nevel testületünk a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttm ködik a szül vel. A szül kkel történ kapcsolattartás formái: - tanévnyitó és évközi szül i értekezletek - fogadóórák - szül k tájékoztatása levélben vagy telefonon. A pedagógus személyes példamutatásával is segíti a tanulók személyiségének pozitív fejl dését. Tanórán kívüli foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdekl dése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. - tanulószobai foglalkozás; - szakkörök, érdekl dési körök, - iskolai sportkör, sportrendezvény, - tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, - tanulmányi kirándulás.

22

A közösségfejlesztéssel, az iskola szerepl inek együttm ködésével kapcsolatos feladatok Az iskola a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttm ködik a szül vel, a gyermekközösség, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szül k közösségével együttm ködve végzi nevel -oktató munkáját. A pedagógus alapvet feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a gyermek, tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a közösségi együttm ködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására.

A tanulók részvételi jogának gyakorlása az intézményi döntési folyamatban Diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érint valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért pedagógus segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A diákönkormányzat – a nevel testület véleményének kikérésével – dönt saját m ködésér l, a diákönkormányzat m ködéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, kollégiumi diák önkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és m ködtetésér l, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkeszt sége tanulói vezet jének és munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat szervezeti és m ködési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevel testület hagyja jóvá. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása el tt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása el tt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása el tt. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény m ködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, kollégium m ködését. Hagyományok ápolása Iskolánk nevelésében fontos szerepet kap a hagyomány-tisztelet, a nemzeti és iskolai ünnepségek méltó megünneplésére nevelés. Az ünneplések évi tervét az adott tanév eseményprogramja tartalmazza.

23

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefügg pedagógiai tevékenység Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakért i és rehabilitációs bizottság dönt. A kevésbé súlyos esetekben az osztályf nök, az iskolaorvos, az asszisztensn segítségével, a szül bevonásával segítjük a tanulót érvényesülésében és beilleszkedésében. Az ifjúságvédelmi felel s koordinálja a fenti tevékenységet.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segít tevékenység A pedagógusok nevel és oktató tevékenységük során figyelembe veszik a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejl désének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát. Segítik a tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lév gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz. Az intézmény a megismer funkciók, vagy a viselkedés fejl désének tartós és súlyos rendellenességével küzd tanulókat fejleszt foglalkozásokkal segíti problémáik leküzdésében. Az iskola és a kollégium nevel testülete különös figyelmet fordít a tehetségek felismerésére. Els sorban a m vészetek, a sport a szakmai és a közismereti tantárgyak területén mutatkozó tehetségek fejlesztését t zzük ki célul. Az iskola szakköreinek, érdekl dési köreinek szervezését jelent s mértékben segítik ezen tehetséges tanulók.

Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Iskolánk az ifjúságvédelmi felel s vezetésével figyelmet fordít a tanulók veszélyeztetettségének megel zésében és megszüntetésében. Ehhez a feladathoz igénybe vesszük a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó személyek, intézmények és hatóságok segítségét. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segít program Iskolánk pedagógusai fontos feladatuknak tartják a hátrányos helyzetben lév felzárkóztatását. Ennek módszerei: - tanórai differenciált foglalkozás, - tanórán kívüli korrepetálás, - tanulópárok szervezése. Az erre biztosított órakeret nagyobb részét els sorban a 9 és a 10 évfolyam számára biztosítjuk.

tanuló

24

A szociális hátrányok enyhítését segít tevékenység A tanulók szociális hátrányainak enyhítéséhez az iskolának anyagi lehet sége nincs. Súlyos esetekben az osztályf nöki munkaközösség, kollégiumi munkaközösség, ifjúságvédelmi felel s bevonásával tanuló lakóhelye szerinti önkormányzatától kérünk segítséget. Az iskolában folyó nevel - oktató munka ellen rzése, mérése, értékelése A pedagógiai munka ellen rzése a bels ellen rzési program szerint történik a munkaközösségek bevonásával. Az iskola alkalmanként pedagógiai szakszolgálatot is igénybe vesz. A pedagógiai munka mindennapos ellen rzését a területfelel s vezet -helyettesek végzik. Az iskola pedagógiai eredményeit tantárgyi és neveltségi felmérésekkel évente ellen rizzük, Azok eredményeit egybevetjük a megyei és országos felmérésekkel. Egyik legfontosabb mércének tekintjük az országos tantárgyi és szakmai versenyeken elért helyezéseinket. A kialakítandó min ségfejlesztési rendszerünkben többek között ezen információk alapján alakítjuk ki céljainkat. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevel - oktató munkát segít eszközök és felszerelések Az iskolai alapító okiratában megfogalmazott céljait szolgáló egységei, azok felszereltsége:

-

Az iskola négy f egysége: iskolaközpont a tanügyi épülettel kollégium gépészeti tanm hely vadászház és vadászterület l térrel

Az egységek közös gazdasági irányítás alatt folytatják tevékenységüket. A kollégiumban saját üzemeltetés konyha m ködik. Az iskolai használatában lév 34 ha nagyságú mez gazdasági hasznosítású gyakorlóterületen a tanm hely gyakorlati oktatóinak irányításával a tanulók termelést folytatnak. A termények hasznosítása és a diákélelmezés javítása céljából az iskola sertéshizlalással is foglalkozik. A vadászház, a l tér valamint a nettó 2200 ha nagyságú különleges rendeltetés vadászterület biztosítja a vadász vadtenyészt és a vadgazdálkodási technikus képzés tanulóinak gyakorlati képz helyét, a gépész tanm hely a mez gazdasági gépész szakképzés gyakorlati képz helyét. A közismereti tantárgyak oktatásához jogszabályban el írt eszközök mintegy 80%-ban az iskola rendelkezésére állnak. Folyamatos b vítés szükséges a kerettanterv által bevezetésre kerül új tantárgyak oktatási eszközeinek területén. (Földrajz, ének, vizuális kultúra.) A meglév eszközök folyamatos karbantartása, javítása, pótlása és korszer sítése fontos feladat a jöv ben.

25

A szül , tanuló iskolai és kollégiumi pedagógus együttm ködésének formái, továbbfejlesztésének lehet ségei Az iskola a gyermekközösség, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szül k közösségével együttm ködve végzi nevel -oktató munkáját. Az együttm ködés célja, hogy el segítse gyermekének a közösségbe történ beilleszkedését, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. Az iskola pedagógiai céljait az alábbi közösségekkel együttm ködve valósítja meg. Ezek az: Iskolaszék Diákönkormányzat Az osztályf nöki munkaközösség Az osztályf nöki szerepet életre hívó alapfunkciók – az adminisztratív teend k, az iskola és az adott tanulócsoport közötti összeköt i feladatok, a kollégákkal és a szül kkel való kapcsolattartás, valamint az osztályra és az egyes tanulókra vonatkozó személyes odafigyelés és tör dés – ma is id szer ek. Az osztályf nöki tevékenység aktuális tartalmának összeállításakor az volt a célunk, hogy konkrét legyen: alkalmas arra, hogy a mindennapi életet, a gyakorlatot vezérelje, illeszkedjen a környezethez, valamint az iskola aktuális állapotához. A gyerekek eltér szociális környezetb l érkeznek. Van közöttük helybeli, bejáró, vannak kollégisták, esetenként albérletben lakók is. Ugyanakkor különböz a család, az iskola és a társadalmi környezet is, amely eddig befolyásolta ket, ezért eltér emberi, világnézeti, személyiségi hatásokkal találkoznak, de bizonyos alapértékekben közösek vagyunk, mert mindannyian közvetítjük - a szabadságot, ami egyben az autonómiát, a különböz ség hangsúlyozását is jelenti, de a felel sségét is, - a toleranciát, egymás elfogadását, a közösségi létet, a szolidaritást, - az önismereten alapuló öntudatot, mely egyben a másik ember tiszteletét is jelenti, - a munka szeretetét, az igényességet, a szakszer séget, - a természet szeretetét, tiszteletét, megóvását - a humanista gondolkodásmód fejlesztését - a nemzeti és helyi kulturális értékeink meg rzését, - a nyitottságot, a kíváncsiságot, a játék és az öröm jogát. Ezek az értékek talán rámutatnak, hogy hogyan képzeljük az iskolában folyó pedagógiai munkát. Az osztályf nökök munkájában alapvet en fontos a személyes példamutatás. Ehhez természetesen megfelel tekintéllyel kell bírnia, hiszen csak így fogadják el a véleményét. Az osztályf nök tekintélyét meghatározza: - általános emberi vonása - szavainak és tetteinek összhangja - szakmai tudása - neveltjei iránt érzett felel ssége és szeretete - következetessége - tisztessége - emberi tartása - önzetlen segít készsége

26

A munkaközösség vezet je az iskolavezetés kérésére részt vesz az óralátogatásokon, segíti a min ségirányítási rendszeren belüli pedagógiai értékelést.

A szakmai munkaközösségek Erdészeti - vadászati munkaközösség Környezetvédelmi munkaközösség Gépész munkaközösség

A munkaközösségek a szakmai oktatás magas színvonalának, egységes követelmények és módszerek kialakításának, az összehangolt pedagógusmunka kialakításának híve. Tagja minden szakmai tanár és oktató. Egyik f célja a munkaközösségnek a felzárkóztatás a lemorzsolódás csökkentése és a szakmaszeretet kiépítése a tanulókban. A munkaközösség szervezi meg a tanulók szakmai versenyekre történ felkészítését, a továbbtanuló diákok beiskolázási és szakmaorientációs segítését. A korszer oktatás érdekében a munkaközösség rendszeresen szervez kirándulásokat szakmai kiállításokra, rendezvényekre. A munkaközösségek vezet i az iskolavezetés kérésére részt vesz az óralátogatásokon, segíti a min ségirányítási rendszeren belüli pedagógiai értékelést.

A közismereti munkaközösség Tagja minden közismereti tanár. A munkaközösség szervezi meg a tanulók közismereti versenyekre történ felkészítését. Segíti a továbbtanuló diákok pályaválasztását. Megszervezi az iskolai ünnepségeket. Gondoskodik az iskola hagyomány rzésér l. A munkaközösség vezet je az iskolavezetés kérésére részt vesz az óralátogatásokon, segíti a min ségirányítási rendszeren belüli pedagógiai értékelést.

Az osztályf nöki munkaközösség Tagja minden osztályf nök és kollégiumi csoportvezet . Kidolgozzák munkaprogramjukat. Aktívan részt vesznek a b nmegel zés a felvilágosítás a drogmegel zés dohányzás elleni küzdelemben. Osztályaikban szervezik a közösségi munkát, ellátják az ifjúságvédelmi feladatokat. Kapcsolatot ápolnak a szül kkel a társadalmi és civil szervezetekkel, a gyermekvédelmi intézményekkel. Részt vesznek a város és az iskola rendezvényein, szerveznek kulturális m sorokat, rendezvényeket

27

III. Az Iskola szakmai programja Az iskola helye és épülete Az intézmény épülete 1929- óta áll a tanuló ifjúság szolgálatában. Fennállásának hosszú évtizedei alatt többször történt korszer sítés, amelynek során el ször a f épület kapott új szintet, majd kollégium kialakítására került sor. Az épületegyüttes része még a tornaterem is. Mindez szép, parkosított környezetben helyezkedik el, amely pozitív hatást gyakorol tanulóifjúságunk környezeti szemléletmódjára. A gyermekeket körülvev értékeknek fontos nevel

hatásuk van. Hasonló mili

természeti

fogadja a szakképz s évfolyamok

tanulóit a vadászház, valamint a tanm hely területén is. Mindkét helyszín gondozottságával, rendezettségével nagyban hozzájárul helyes környezeti szemléletmód kialakításához.

Tantermek száma: Számítógépterem: Tornaterem: F z konyha: Ebédl :

16,5 2 1 1 1

Az iskola dolgozói: - pedagógus tanár: - pedagógus szakoktató: - technikai dolgozó: Tanulói létszám:

átlagosan 330 f .

Képzési irányok:

-

Szakképzés: -

Mez gazdasági gépész

-

Mez gazdasági gépjavító

-

Mez gazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó

-

Halász, haltenyészt

28

-

Technikus képzés: -

Környezetvédelmi technikus

-

Erdészeti és vadgazdálkodási technikus

-

Mez gazdasági gépész technikus

Az iskola közvetlen környezete Az intézmény közel helyezkedik el a Serház- zugi- holtághoz, kiváló lehet séget biztosítva a tanulók számára a környezetvédelmi vizsgálatok elvégzéséhez, amely fontos szerepet tölt be a szakképzésben. Az iskolát közvetlenül „körülölel ” parkosított zöldövezet is tükrözi az intézmény környezeti nevelés iránti elkötelezettségét, hiszen tanulóink aktívan vesznek részt mind a bels , mind pedig a küls park karbantartásában.

A küls környezet: a település és a régió Csongrád városa fest i környezetben helyezkedik el, hiszen az él

Tisza és a holtágak

körülölelik a települést. Szép parkok teszik otthonossá, barátságossá a lakosok számára a mindennapi életet. A régi hagyományok ápolása fontos a hétköznapokban is, amelyet jól példáz az Óváros értékeinek

rzése az épületegyüttesek óvásával; illetve az itt található

Múzeumház, és a város központjában elhelyezked

Dr.Tari László Múzeum. A gazdag

kultúrtörténeti értékeken túl, a természeti értékek óvására is hangsúlyt fektetnek a település polgárai, amelynek szép példája, hogy a város közelében védettség alá került a Tisza árterületének egy szakasza a helyi védettség Nagyréti Természetvédelmi Terület. Ennek a folyamatnak a kezdeményez je a Környezet- és Természetvéd k Csongrád Városi Egyesülete, amelynek tagjai között szép számmal megtalálhatjuk iskolánk tanulóit is. Ezek a küls tényez k is nagymértékben segítik intézményünk környezeti nevelési munkáját.

29

Er források

Személyi er források Bels : -

-

Az intézmény pedagógusai mindhárom képzési formában igyekeznek elsajátíttatni a környezet és természetvédelmi alapismereteket, kialakítani a helyes szemléletmódot és a környezettudatos viselkedést. A közismereti tantárgyakat tanító kollegák is igyekeznek szem el tt tartani ezeket a szempontokat. A pedagógusok szemléletformáló munkáját nagyban segíti a technikai személyzet, akik mindennapi tevékenységükkel hozzájárulnak a környezet szépítéséhez, tisztaságához. A bels er forrás fontos tényez je az átlagosan 310 f s tanuló ifjúság.

Küls : -

A helyi intézmények közül az Önkormányzattal, az általános és középiskolákkal, a vadásztársaságokkal, a Kiskunsági -, a Hortobágyi – és a Körös-Maros Nemzeti Parkokkal, a Környezet és Természetvéd k Csongrád Városi Egyesületével a kapcsolattartásunk megfelel ; további kapcsolatok kialakítása folyamatban van.

Anyagi er források -

A Fenntartó által biztosított éves közoktatási normatíva a környezeti nevelési program megvalósításához. A környezeti nevelés témaköreit érint pályázatok elkészítése révén nyert összegek. Munkánk során nagyobb hangsúlyt kell fektetni a küls szponzorok bevonására céljaink megvalósítása érdekében.

Környezeti nevelési hitvallásunk -

A szakképzés minden területe feladatának tekinti a szemléletformáló, alapozó környezeti ismeretek közvetítését. Az intézmény környezetvédelmi képzése segíti a másik két szak környezettudatos szemléletének kialakítását. Városunk környezetvédelmi és környezeti nevelésében aktív szerepet töltünk be. A környezeti nevelés els sorban személyiségfejleszt feladat, amely az értékrendszer és a magatartás fejlesztésén keresztül hat.

Alapelvek A környezeti nevelés alapelvei közül a következ ket tartja intézményünk kiemelten fontosnak: - a fenntarthatóságra nevelés, az ökológiai szemléletmód segítségével - a globális és a helyi problémák összefüggéseinek megvilágítása - a természet és az embertisztel szokásrendszer kialakítása 30

-

a rendszerszemléletre nevelés a környezettudatos és egészséges életmód igényének és megvalósítási módjainak kialakítása az ökológiai és társadalmi diverzitás értékeinek hangsúlyozása az életmin ség választásának tudatosítása, a fogyasztói szemléletmód veszélyeinek érzékeltetésével a természeti és épített környezet értékeinek bemutatása és ezek védelmére való nevelés a hagyományok tiszteletének kialakítása.

Célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a tanulóifjúságban: - pozitív értékrend kialakítása; - tolerancia, empátia, együttm ködés er sítése; - szintetizálás és analizálás készségének meger sítése; - kommunikáció, konfliktus megoldás lehet ségeinek bemutatása, elsajátítása; - helyi értékek feltárása és védelmük fontosságának tudatosítása; - állampolgári részvételre és cselekvésre való nevelés; - ökológiai szemléletmód, gondolkodásmód kialakítása; - problémamegoldó gondolkodásmód elsajátítása. Konkrét célok és feladatok -

-

a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához tantestületi továbbképzés szervezésével, a környezeti nevelés módszereinek bemutatásával, témanap megvalósításával a szakképzés és a környezeti nevelés kapcsolatának er sítése, a környezetbarát technológiák fontosságának hangsúlyozása a város és környékének megismerése és védelmében való aktív részvétel az iskola sz kebb környezetének (a központi épület, a vadászház és a tanm hely) ápolása és gondozása a veszélyes hulladék (szárazelemek, vegyszerek, olajos rongy) gy jtésének folytatása a nemzeti parkok (KNP, KMNP, HNP) megismerése, a meglév kapcsolatok ápolása a házirend tartalmazzon „ zöld” fejezeteket is a civil szervezetekkel való intenzív kapcsolattartás tanévenként egy Jeles Nap megünneplése környezetvédelmi tábor, tanulmányi kirándulások szervezése

Szaktárgyi célok A közismereti tantárgyak tanításában jelenjenek meg a környezeti nevelés szempontjai és szemléletmódja. A hétköznapi környezeti problémák feldolgozása a szaktárgyi órák keretében. Tanórán és tanórán kívüli szakórák (pl.: TIT, civil szervezetek, önkormányzat, vadásztársaságok) szervezése. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek A tantárgyi lehet ségek 31

Magyar nyelv és irodalom Az irodalmi alkotások értelmezése révén váljanak érzékenyebbé a természetet érint problémák iránt. Gondolkodásmódjuk fejl désével legyenek képesek értelmes, pontos válaszokat adni a sz kebb és tágabb környezetükben felmerül kérdésekre. Történelem Ismerjék fel a történelmi események globális hatásait a természeti és társadalmi környezet változásaira (pl. az ipari forradalom környezetszennyezésre gyakorolt hatása vagy az újkori háborúk nukleáris szennyezése). Idegen nyelv A tanulók váljanak képessé az idegen nyelv szakirodalom megismerésén keresztül a szakmájukhoz kapcsolódó környezeti problémák tanulmányozására, a legújabb kutatási eredmények megismerésére. Matematika A tanulókban alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket, ami a szakma elsajátításához elengedhetetlen. Biológia A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megel zési, illetve mérséklési lehet ségeit és rendelkezzenek rálátással szakmájuk környezet- egészségügyi problémáira. Kémia A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges szakmai ismeretekkel és ismerjék meg a szakmájukhoz kapcsolódó veszélyes anyagokat, azok tárolását, semlegesítését, környezetre gyakorolt hatását.

Rajz és vizuális kultúra A tanulók ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére.

32

Földrajz A tanulók váljanak képessé az egyedi földrajzi folyamatok megértésén keresztül a globális szemléletmód kialakítására, a felmerül problémák felismerésére, az összefüggések meglátására.

Fizika A fizikai ismeretek átadása mellett alapvet en fontos tudatosítani a tanulókban, hogy a természettudományos – ezen belül a fizika-, mint az egyetemes emberi kultúra része jelent sen megalapozza a m szaki tudományokat, lehet vé téve ezzel- napjainkban különösen érzékelhet - gyors technikai fejl dést. Hangsúlyozni kell minden aktuális alkalommal, hogy a természet törvényeinek megismerése és az emberiség céljaira történ felhasználása felel sséggel jár, ezért a fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani kell.

Informatika A tanulók tanulják meg használni a világhálót ismeretszerzésre, kutatómunkára. A környezetvédelmi mérések során keletkez adatokat képesek legyenek feldolgozni. Szakmai orientáció (9-10. évfolyam) A tanulók - ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelel en hangsúlyozni, kiemelni - tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megel zésére - ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását.

Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek (11-12. ill. 13-14. évfolyam) A tanulók - váljanak képessé a tények szakma-specifikus kiegészítésére, s ezen keresztül is er södjön meg az ökológiai szemléletük - sajátítsák el a szakma-specifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek - tudják kiemelni a szakma környezetterhel hatásait, ismerjék a védekezés lehet ségeit (hulladékkezelés, stb.) - ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát - sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat - látogassák meg a szakmához kapcsolódó létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban - tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakma-specifikus eszközökkel. 33

A tanulókban - alakuljon ki a munkafegyelem és technológiai fegyelem - alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során.

Tanórán kívüli foglalkozások A környezeti nevelés hatékonyságának biztosítéka, hogy a tanulók szemléletformálása nem csak a hagyományos tanórák keretében zajlik, hanem a tanórán kívüli foglakozásokon is, hiszen az ismeretek átadásán túl nagyon fontos az élményközpontúság. Ennek megvalósítása a következ színtereken történik: -

terepi foglalkozások: terepgyakorlatok, erdei iskola, tanulmányi kirándulások, táborok; „akciók”: vetélked k, pályázatok, kiállítás rendezése, iskolarádió m ködtetése, újságkészítés, faültetés; látogatás: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti parkok, szeméttelep, szennyvíztisztító, vadas-park, gépkiállítás, botanikus kert; versenyek; „DÖK” nap; Zöld Napokon egy-egy jeles nap megünneplése: a naphoz kapcsolódó vetélked k, kiállítások, akadályverseny, el adások, programok szervezése; Várostakarítási akciónap; kézm ves foglakozás.

Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Ilyen interaktív módszercsoportok a következ k: - együttm köd tanulási technikák - terepgyakorlati módszerek - kreatív tevékenység - m vészi kifejezés - riportmódszer - közösségépítés.

34

Az iskolai környezet

Az épület -

Esztétikus és egészségesebb környezet kialakítása a helyi adottságok kihasználásával. A folyosók és a tantermek otthonosabbá, hangulatosabbá tétele. A tornaterem délutáni kihasználtságának el segítése a mindennapi élethez szükséges edzések által.

Az iskolai életvitel -

Az iskolapark ápolásába próbáljuk bevonni a tanuló ifjúságot. Épüljenek be az iskola mindennapi életébe a Jeles Napok. A szakmák hagyományai, ünnepei méltó megtartásra kerüljenek.

Kommunikáció A környezeti nevelésben nélkülözhetetlenek a kommunikáció különböz formái. Diákjaink képesek legyenek eligazodni a szakirodalomban, kritikusan mérlegeljék a híreket, információkat. Tanulóinkkal el kell sajátíttatni az önálló kommunikációs módszereket: el adások, fellépések, szereplések gyakorlásával.

Iskolán belüli kommunikáció formái -

kisel adások tartása szemléltet eszközökkel; házi dolgozatok készítése; faliújságon közölt információk, szórólapok készítése; poszterek készítése és bemutatása.

Iskolán kívüli kommunikáció formái -

a környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböz napilapokból; a környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel

A min ségfejlesztés és a környezeti nevelés kapcsolata Az iskola a min ségfejlesztési programjának m ködtetése során különös figyelmet fordít a tanulók környezeti nevelésének eredményességére. Ezzel összhangban a mérések, 35

ellen rzések és célkit zések során értékelési mutatóként beépíti a környezeti neveléssel kapcsolatos témaköröket is. TANULÓK FELVÉTELE AZ ISKOLÁBA Beíratás feltétele az iskola els évfolyamába: a 8. osztály sikeres elvégzése; az iskola igazgatójának a felvételre vonatkozó döntése. Nkt. 50.§ (1) A tanuló - beleértve a magántanulót is - az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételr l vagy átvételr l az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. Felvételi vizsgát nem tartunk. Iskolánk a 7. osztály év végi és a nyolcadik osztály félévi eredményei alapján rangsort készít Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei Az idegen nyelv oktatása az informatikával csoportbontásban történik. A szakmai tantárgyak esetén a gyakorlati foglalkozások az ágazati képzésnek megfelel en történnek. A szakiskolai képzés során a gyakorlati oktatás 6-12 f s csoportokban történik. TANULÓK ÁTVÉTELE AZ ISKOLÁBA Másik intézményb l vagy szakma csoportból való felvételnél illetve átvételnél az igazgató különbözeti vizsgát vagy évfolyamismétlést írhat el .

A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen él nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen él nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag a kerettanterv alapján kerül elsajátításra. A pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó m veltségtartalmat, valamint kötelez rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. A szakiskolai közismereti nevelés-oktatás tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg a Nat-ban foglaltak figyelembevételével. A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének 36

feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelez , valamint az ajánlott id keretet.

AZ ESÉLYEGYENL SÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Iskolánk alapvet célja, hogy biztosítsa az intézményben a szegregációmentesség és az egyenl bánásmód elvének teljes kör érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenl ségének biztosításán túl célul t zzük ki az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzet gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenl ség el mozdítása érdekében. Biztosítjuk a tanulóknak: • az emberi méltóságát, • a különleges gondozáshoz való jogát, • személyisége lehet legteljesebb kibontakoztatását kulturális és szellemi területen egyaránt. Cél, hogy az Intézményben érvényesüljön a: • diszkriminációmentesség, • szegregációmentesség, • halmozottan hátrányos helyzet tanulók oktatási és társadalmi integrációja.

A Bársony István Mez gazdasági Szakképz Iskola és Kollégium Egészségnevelési programja Általános helyzetleírás Az iskola tanulói 14 és 21 év közötti életkorúak. Ebben a korban különösen fontos az egészséges életvitelre történ nevelés, mivel ezt a korosztályt fenyegetik leginkább korunk veszélyei, pótcselekvései, egészségtelen szokásai. Az iskola vezetése és pedagógusai különösen fontosnak tartják a tanulók egészségnevelését, ezen belül is az egészséges életmódra, a sport és mozgás szeretetére történ nevelést. Tanulóinknak mintegy fele kollégista, ahol az egészséges életvitelre történ nevelésre nagy lehet ségek vannak. Közvetve minden pedagógus érintett az egészségnevelésben, saját életvitelének példájával. Akik alaptevékenységükben is fontos feladatokat vállalnak a tanulók egészségnevelésével kapcsolatban: -

az iskolaorvos,

-

az iskolák egészségügyi ellátásával megbízott véd n ,

-

az iskolai ápolón ,

-

az osztályf nökök,

-

a kollégiumi nevel tanárok,

-

a testnevel tanárok,

-

az iskola ifjúságvédelmi felel se. 37

Az iskola m köd egészségügyi ellátással rendelkezik. Ez részben a betegségek diagnosztizálásában, szakellátásában nyilvánul meg, másrészt olyan nevelési programokkal amelyek hozzájárulnak a gyerekek egészségnek javításához, meg rzéséhez. A gyermekek egészségi állapotának a követése, a beteg gyermekek optimális gyógyuláshoz való segítése, a krónikus betegek gondozása és beintegrálása az iskolai közösségbe éppúgy része az egészségfejlesztési tervünknek, mint a megel z foglalkozások, felvilágosítások. Az egyes cselekvési programok hatékonyságát legjobban a gyermekek egészségi állapotában bekövetkez változások mutatják, itt figyelhet ek meg azok a figyelmeztet jelek is, amelyek helyes egészségneveléssel, felvilágosítással id ben el zhetnek meg, kés bb már nem javítható egészségromlást. Az iskola-egészségügyben dolgozók ezt a feladatot töltik be, azt a szakmai segítséget tudják nyújtani az iskolának, amelyre az egészségfejlesztési terv elkészítéséhez, annak megvalósításához a legnagyobb szüksége van. A program megvalósítása során az iskola-egészségügy dolgozói folyamatos kapcsolatot tartanak a szakorvosokkal, a rend rséggel, drog-megel zési és az ifjúságvédelmi szervezetekkel. Az iskola a saját egészségnevelési stratégiája Az iskolában tanuló gyermekeknek több mint fele a vadász-vadtenyészt szakmára készül fel. A szakma m velése komoly fizikai állóképességet, jó erkölcsi tartást és jó egészséget igényel. A mez gazdasági-gépész képzésben résztvev kkel szemben is hasonlóak a fizikai és erkölcsi követelmények, de a szerelési munkával járó szennyez désekkel, káros anyagokkal kapcsolatos tennivalókkal és ismeretekkel is el kell látni a tanulókat. Az iskola egészségnevelési csoportja programjait minden tanév kezdetén megtervezi. A cselekvési terv az alábbiakat tartalmazza: tevékenysége megnevezése, célcsoport, id skála, az értékelés módja, várta eredmények. Az ellen rzés, mérés, értékelés, min ségi kritériumok meghatározása beépül az iskola min ségirányítási programjába.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Félévente ismételjük felméréseinket, melyben az alább felsorolt testalkati mutatókat, valamint fizikai teljesítményeket mérjük, és ezek alapján értékeljük tanulóinkat. • Testmagasság • Testtömeg • Cardio-respiratorikus állóképesség felmérése /Cooper teszt, azaz 12 perces futás/ • Az alsó végtag dinamikus erejének mérése /Helyb l távolugrás/ • A kar-, törzs, a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése /Lökés egy kézzel dobóter-peszb l az ügyesebb kézzel 3 kg-os tömöttlabdával/ • A vállövi és a karizmok er -állóképességének mérése /Fekv támaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan, kifáradásig (maximum 4 perc)/ • Váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérése /3kg-os tömöttlabda dobása kétkézzel, fej felett hátra/ • Hátizmok er -állóképességének mérése /Hasonfekvésb l törzsemelés és leengedés folya-matosan, kifáradásig, (maximum 4 perc)/ • A hasizmok er -állóképességének mérése /Hanyattfekvésb l felülés és visszaereszkedés, folyamatosan kifáradásig, (maximum 4 perc)/ 38

Egészségnevelési program tervez inek feladatai Az egészségnevelési tervelkészítésénél •

rögzítik a pedagógusok szerepvállalását,

•

a programokat megvitatják, elfogadtatják az érintettekkel,

•

meghatározzák a diákönkormányzat szerepét az egészségnevelési programban,

•

gondoskodnak az információáramlásról: faliújság, Internet, iskolarádió, iskolagy lés,

•

el készítik a kapcsolatokat a támogatókkal, szervez kkel.

Az iskolában dolgozó pedagógusok vállalásai, amit a saját életvitelükben tesznek, vagy tenni fognak példamutatásként az egészségükért nagyban emeli az egészségnevelési program hatékonyságát. Ez, mint kiegészít , ajánlott elem épül bele a programba. Ugyanezt a célt szolgálja az, hogy az érintettek, a gyermekek, szül k, vagy a környezetben él k részt vesznek a program alakításában. Így elnyerhetjük közrem ködésüket a megvalósításban. (vitafórumok, javaslatok összegy jtése, stb.) A város életében nagy jelent ség a jöv szempontjából az iskolai élet. Így a program népszer sítését l a helyi közösségek bevonásától sok segítség várható. Mindenképpen meg kell fontolni az esélyeket, hogyan lehet népszer síteni, elfogadtatni az egészségnevelési programot a helyben lakókkal. Egészségfejlesztéssel összefügg feladatok Iskolai étkeztetés A tanulók többsége igénybe veszi az iskolai menza szolgáltatását. Az iskolaorvos hetente ellen rzi az étlapot és az ételek min ségét, változatosságát. A diákönkormányzat javaslatokat tesz az étlap összeállításában. Mindennapos testnevelés, testmozgás Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás gyermekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség, Ezek az általános iskolában kezd d és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megel zhet k. Az elváltozások gyakorisága nem igazolja a testnevelési órák hatékonyságát. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb er kifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehet séget a mindennapi testmozgásra. Ha célunk az, hogy a gyerekeknek életelemévé váljon a mozgás, mert ez egészséges fejl désük elengedhetetlen feltétele, akkor az eddigi gyakorlatot alapjában véve át kell gondolni. Gyors, látványos javulásra nem számíthatunk, az apró eredményeket is meg kell becsülni, és akkor talán a mostani gyerekek gyerekei már fittebbek, egészségesebbek lesznek. A tantervek heti 2,5 óra kötelez testnevelés óráin (kilencedik évfolyamokon, felmen rendszerben három + két óra) felül nagy 39

lehet ségek vannak a mindennapos testmozgásra a kollégium szabadid s programjaiba beépített sportfoglalkozásokkal, sportversenyek rendezésével. Mindennapos testnevelés a 9. évfolyamon A Nemzeti Köznevelésr l szóló 2011. XCX törvény 27.§ (11) bekezdése alapján iskolánkban 2012. szeptember elsejét l – felmen rendszerben - bevezetjük a mindennapos testnevelést. A jogszabály adta lehet séggel élve az eddig meglév heti 2,5 órát 3-ra növelve a további 2 órát délutáni foglalkozásokon illetve szakosztályi munkával lehet eltölteni, igazolni. A délutáni foglalkozások tömegsport keretében kerülnek megszervezésre, ahol lövészet, labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, evezés, atlétika, íjászat, úszás, néptánc, lovaglás programok közül kell a tanulónak heti két órát eltölteni. Személyiség fejlesztése A társadalomban egyre nagyobb számban megjelen alternatív örömszerzési forma, a dohányzás, alkohol és drogfogyasztásból adódó problémák mindannak a következményei, hogy a teljes egészségi állapothoz oly fontos mentális egészségre, ennek fejl désére nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jöv ben. Az egészségfejlesztési terv része a mentálhigiénés szemlélet, s annak megjelenési formái. A korcsoport különösen veszélyeztetett a drog, a dohányzás és az alkohol által okozott befolyásoltsággal. Életszer el adásokkal, kell felvilágosító munkával el kell érni, hogy a tanulók saját akaratukból tudjanak ezen veszélyekkel szemben nemet mondani.

A tanulók testi fejl désének támogatása Az iskola biztosítja a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket, valamint az iskolai sportkör m ködésének feltételeit. A mindennapi testedzéshez szükséges id keretet a kötelez és nem kötelez tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló id keret együttesen teremti meg. Az iskola a nem kötelez tanórai foglalkozások megszervezéséhez rendelkezésre álló id keret terhére szervezi meg az iskolai sportkör foglalkozásait.

Egészségnevelési és környezeti nevelési feladatok A tanórai programon kívül A tanórai és tanórán kívüli egészségnevelési és környezeti nevelési feladatokkal jelen pedagógiai programunk külön fejezetben foglalkozik. A kollégiumi élet szervezésénél és a programok összeállításánál a kollégium nevel testülete fontos rendez elvnek tekinti az egészségnevelési és környezeti nevelési feladatok beépítését. 40

Célzott programok alkalmazása Drog prevenció Ez a tevékenység az éves program alapján, szak-el adó segítségével felvilágosító munkában és az esetenkénti személyre szóló tanácsadásban, kezeltetésben valósul meg. Dohányzás visszaszorításával kapcsolatos feladatok Az iskola a vonatkozó törvények alapján kijelölt dohányzóhelyet biztosít a 18 életévét betöltött tanulók részére. Ezzel egyben biztosítja a nemdohányzók védelmét is a passzív dohányzás ártalmaitól. A pedagógusok kitüntetett szerepet kapnak, hogy példamutatásukkal e káros szenvedélyt l távoltartásra neveljenek. Felvilágosító el adások és plakátok is segítik a káros következmények miel bbi megismertetését. AIDS megel zési programok Ez a tevékenység is az éves program alapján, szak-el adó segítségével felvilágosító munkában és az esetenkénti személyre szóló tanácsadásban, kezeltetésben valósul meg, valamint a tanulók részére biztosított szóróanyagok, ismertet k és plakátokon keresztül. Táplálkozási programok Hazánkban kiemelked en magas a cardiovasculáris és a daganatos betegségek halálozás száma. Ennek nagyfokú javulását tudjuk elérni a helyes táplálkozással. Egy gyermek étkezése, a fejl d szervezet igényei miatt, különös gondot követelnek. Itt a legfontosabbak a táplálkozás-elméleti ismeretek és az iskolai étkeztetések milyensége. Az átlagos magyar étkezési szokások miatt magas a túlsúlyos fiatalok aránya, ez azonban ma már vetekszik az alultápláltság kérdésével. A súlynövekedés a serdül kor éveiben fokozódik, erre is gondolni kell. Jó lenne elérni, hogy minden gyermek jusson olyan táplálékhoz, amire szüksége van. Az iskolai egészségfejlesztés mind a helyes táplálkozásra, mind az ételek mennyiségére, min ségére, valamint az elfogyasztás módjára vonatkozóan foglalkozik a tanulókkal. Az iskolai menza a lehet ségekhez mérten biztosítja a kell változatosságot és egészséges ételek fogyasztását. Fontos ez mellett a pedagógusok és az egészségnevelési munkatársak felvilágosítása az egészségtelen táplálkozásról, a gyümölcs és zöldségfogyasztás fontosságáról és az egészséges testsúlyról is.

Egészségnapok, sportprogramok Az iskola rendszeresen részt vesz azokon a programokon, amelyek a testmozgással, a versenysporttal, a szellemi vetélked kkel és az egészséges szabadid eltöltésével kapcsolatosak. A kollégium e rendezvényeinek egy részét a társ-kollégiumokkal együtt szervezi meg. Parlagf -mentesítési program Fontos egészségnevelési feladat a parlagf által okozott ártalmak ismertetése a tanulókkal. A környezetvédelemmel kapcsolatos 41

osztályok ebben a témában a tanórai foglalkozásokon is kimerít en foglalkoznak. Az iskola els sorban a felvilágosító munkában kíván részt venni. Baleset megel zési rendszabályok megismerése, alkalmazása A tanulók szakmai képzésük megkezdése el tt a tantervbe beépítetten részletes munkavédelmi oktatásban részesülnek. Alkalmazásukat minden pedagógus szigorúan megköveteli. A közúti közlekedés szabályaival már az általános iskolában megismerkednek, de az iskolai oktatás során a vadász-vadtenyészt és a mez gazdasági gépész tanulók vontatóvezet i jogosítványt is szereznek. Szül k és a család bevonása a programokba, nevelésük A fentiek irányelvek, amelyek azt célozzák meg, hogy az iskolában tanuló gyermekek egészségi állapotát befolyásoló tényez k közül, els sorban az egészségfejlesztési tevékenységek megtervezését, a pedagógusok, az iskolaorvosok és véd n k együttm ködését egy szervezett program keretében hatékonnyá tegyék. Ennek megvalósításában közösen fognak össze, bevonva egyéb segít ket, a szül ket is. Ehhez a munkához a szül i munkaközösségben dolgozó és csongrádi lakos szül kkel kell felvenni a kapcsolatot és véleményüket, igényeiket megismerni az egészségneveléssel kapcsolatban is. Az iskola-egészségügyi szolgálat ajánlását adja a Bársony István Mez gazdasági Szakképz Iskola és Kollégium egészségnevelési programjához. Annak megvalósításában hatékonyan együtt kíván m ködni az iskola pedagógusaival és más dolgozóival.

A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei A közismereti tankönyvek kiválasztását a szaktanárok és a szakmai munkaközösségek együttesen végzik, kikérve a szül k véleményét. A szakmai könyveket az Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet készítteti el a mez gazdasági szakképzés részére. A tankönyvekben nem található ismeretekr l az iskola tanárai készítenek oktatási segédeszközöket, kiadványokat. Az iskola gondoskodik arról, hogy könyvtárában a kötelez irodalom több példányban fellelhet legyen. Az értékesebb szakmai irodalom beszerzésér l a könyvtár részére az iskola gondoskodik.

42

Tanulók értékelése Érdemjegyek, osztályzatok Az érdemjegyek, az osztályzatok a következ k: a) a tanuló tudásának értékelésénél és min sítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); b) a tanuló magatartásának értékelésénél és min sítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2); c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és min sítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).

Az értékelés alapelvei Tantárgytól független, az értékelési rendszer javítását szolgáló tanári feladatok: A tanulnivaló egyértelm kijelölése A kérdések pontos megfogalmazása az ellen rzés megkezdésekor A felel nek lehet séget kell adni, hogy önállóan fejthesse ki gondolatait, mondandóját közbevetett kérdésekkel – indokolt eset kivételével – ne zavarja meg a tanár. A hiányok pótlására, a hibák javítására utólagosan kerüljön sor. A szóbeli feleletek rövid értékelése Tantárgyanként - félévente legalább egy alkalommal - egyértelm en pontozható dolgozat íratása Minden írásbeli ellen rzés értékelési elvét, az értékeléskor alkalmazott szempontokat meg kell beszélni a tanulókkal. A tantárgyfügg értékelési elveket a munkaközösségek fogalmazzák meg. Írásbeli beszámoltatás, otthoni felkészülés Az egész órás írásbeli dolgozatok érdemjegyeit a-naplóban külön kell beírni. Egy osztályban napi három egész órás dolgozat íratható. Íratás el tt legalább 3 nappal jelezni kell az osztálynak az írásbeli számonkérés szándékát. Ha már három kolléga jelezte az adott napra a dolgozatíratási szándékot, akkor új id pontot kell keresni. Az otthoni felkészülést elvárjuk tanulóinktól. A szóbeli és írásbeli feladatokat egyértelm en kell kijelölni. Az otthoni munka tantárgyankénti id igénye –, intenzíven dolgozó tanuló esetében – átlagosan ne haladja meg a félórát. Az szi, téli és a tavaszi szünetet követ munkanapra – a záróvizsga el tti évfolyamok kivételével - ne kapjanak a tanulók otthoni felkészülést igényl feladatot.

43

A pedagógus a tanuló teljesítményét, el menetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal min síti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és min sítését az osztályf nök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekr l a tanulót és a kiskorú tanuló szül jét havonta értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján - a pedagógiai elvek szerint - kell meghatározni. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szül jét értesíteni kell. Az érdemjegy illetve az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelése-kor, min sítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. A beszámoltatás követelményei és formái Az iskola a tanulók tudását és képességét

- diagnosztikus - formatív és - szummatív értékeléssel méri. Eszközei: szóbeli felelet, teszt, felmér dolgozat, esszé, tanórai tevékenység, rajz, tanév végi felmérés. A magatartás és szorgalom jegyeket a tantestület hagyja jóvá, az osztályf nök javaslata alapján. Pedagógusaink a tanév során a tanulók munkáját folyamatosan figyelemmel kísérik. A tanár a tanuló tantárgyi munkáját havonta legalább egy alkalommal érdemjeggyel min síti, melyet a min sítéskor az osztálynaplóba beír. Ekkor a tanuló köteles érdemjegyét az ellen rz könyvébe bevezetni és azt három napon belül szüleivel (gondvisel jével) aláíratni. A magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanuló magasabb évfolyamra léphet, ha a kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevel k a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Ha a tanuló a tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a következ tanévet megel z augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a nevel testület engedélyével tehet javítóvizsgát. A magasabb évfolyamba történ lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: magántanuló volt, egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott és a tantestület ehhez hozzájárul; az adott tantárgyból a mulasztott órák (igazolt és igazolatlan együttesen) száma az éves tanítási órák 20%-át meghaladja. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következ k: a készségtárgyak (testnevelés, rajz, ének) kivételével valamennyi tantárgy. A szakmai alapozó és szakmai el készít tantárgyak valamint a gyakorlati foglalkozások követelményeit osztályozó vizsgán teljesíteni nem lehet. A magasabb évfolyamba lépés feltételei a KT. 70. §-a szabályozza. 44

Ha az adott oktatási évben a tanköteles tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette, akkor a sikertelen évfolyamot köteles megismételni. A már nem tanköteles tanuló a sikertelen tanév megismétlésével folytathatja tanulmányait. 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésr l „A tanuló kötelességének teljesítése 54.§ (5) Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevel testület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, az osztályf nök, gyakorlati képzés szervez je által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésér l.” Ellen rzés, értékelés Az iskola a tanulók tudását és képességét

- diagnosztikus - formatív és - szummatív értékeléssel méri. Eszközei: szóbeli felelet, teszt, felmér dolgozat, esszé, tanórai tevékenység, rajz, tanév végi felmérés. A magatartás és szorgalom jegyeket a tantestület hagyja jóvá, az osztályf nök javaslata alapján. Pedagógusaink a tanév során a tanulók munkáját folyamatosan figyelemmel kísérik. A tanár a tanuló tantárgyi munkáját havonta legalább egy alkalommal, érdemjeggyel min síti, melyet a min sítéskor az osztálynaplóba beír. Ekkor a tanuló köteles érdemjegyét az ellen rz könyvébe bevezetni és azt három napon belül szüleivel (gondvisel jével) aláíratni.

A tanuló jutalmazásával összefügg , a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez kapcsolódó elvek Fegyelmi büntetések:

Jutalmazások:

Szaktanári figyelmeztetés

Szaktanári dicséret

(Két szaktanári figyelmeztetés után a harmadik helyett osztályf nöki figyelmeztetés, intés vagy megrovás következik.) Osztályf nöki figyelmeztetés

Osztályf nöki dicséret

Osztályf nöki intés

Igazgatói dicséret

Osztályf nöki megrovás Igazgatói figyelmeztetés

Nevel testületi dicséret Oklevél

Igazgatói intés

Dicséret az iskolai ünnepségen

Igazgatói megrovás

Dicséret és tárgyjutalom az iskolai

Fegyelmi eljárás

ünnepségen

45

A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelésének követelményei Magatartás Példás: - Ha példamutatóan teljesíti a Házirendben foglaltakat, - Tanáraival és társaival követésre méltóan tisztelettudó, - Viselkedésével nem szegi meg aNKT-ben foglaltakat, - Ruházata megfelel az általánosan elfogadott normáknak - Az iskolán kívüli viselkedése is megfelel a fenti normáknak. - Igazolatlan órája maximum 1, - Szaktanári figyelmeztetése nincs. Jó:

-

Ha magatartásában, kötelességteljesítésében kisebb hiányosságok tapasztalhatók, Igazolatlan óráinak száma nem több 3-nál Szaktanári figyelmeztetése 3-nál kevesebb

Változó: - Ha a Házirendben és az NKT-ben el írtakat többször megszegi, - Igazolatlan órája 3-nál több, 15 óránál kevesebb - 3 szaktanári figyelmeztetésben vagy osztályf nöki: figyelmeztetés, intés, megrovásban részesült Rossz: Szorgalom Példás: Jó:

-

Ha a normarendszert többször is súlyosan megszegi, és esetleg tanulótársait is erre ösztönzi, Fegyelmi büntetése van, vagy igazgatói: figyelmeztetés, intés, megrovásban részesült Igazolatlan óráinak száma 15 óra illetve ennél több.

Ha tanulmányi eredménye képességeinek maximumát tükrözi, A tanórákra kis el adásokat vállal – és teljesít, vagy Tanulmányi versenyeken vesz részt, vagy Társait a tanulásban segíti. Ha tanulmányi eredménye képességeinek megfelel, Nem bukott egy tantárgyból sem.

Változó: - Ha tanulmányi eredménye nem tükrözi a képességeit, - Egy tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Hanyag: - Ha kett vagy több tantárgyból bukott, - Ha három, vagy több tantárgyból elégséges osztályzatot kapott

46

IV. Az Iskola helyi tantervei Bevezetés Az iskola alapító okirata alapján szakközépiskolai, szakiskolai és szakképz évfolyamokon folytat oktatást. Helyi tantervei a kerettantervek és az szakképzési kerettantervek alapján készültek.

Szakképz évfolyamok

Az iskola a következ szakterületeken végzi a mez gazdasági gépészet, a vadászat és a környezetvédelem szakembereinek képzése.

− szakközépiskolai nevelés-oktatás környezetvédelem - vízgazdálkodás szakmacsoport -

természet- és környezetvédelmi technikus, 54 850 02 0000 00 00

-

környezetvédelmi technikus 54 850 01

-

települési-környezetvédelmi szaktechnikus 55 850 04

-

természetvédelmi szaktechnikus 55 850 05 mez gazdaság szakmacsoport -

mez gazdasági gépész technikus 54 521 05

-

vadgazdálkodási technikus, 54 625 01 0000 00 00

-

erdészeti és vadgazdálkodási technikus 54 623 01

− szakiskolai nevelés-oktatás mez gazdaság szakmacsoport 47

-

növénytermesztési gépüzemeltet , gépkarbantartó, 31 521 20 0010 31 04

-

mez gazdasági gépész 34 521 08

-

mez gazdasági gépjavító 35 521 02

-

motorf rész-kezel , 31 623 01 0100 21 03

-

mez gazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó

34 811 2

48

Óratervek, tantervek és szakmai követelmények jegyzéke 1.

Szakközépiskolai helyi óraterv a kerettanterv alapján, agrár orientációval

2.

Szakközépiskolai helyi óraterv a kerettanterv alapján, m szaki orientációval

3.

Szakiskolai helyi óraterv a kerettanterv alapján agrár orientációval

4.

33 6280 01 OKJ számú Mez gazdasági gépész szakma óraterve

5.

31 521 20 0010 31 04 Növénytermesztési gépüzemeltet , gépkarbantartó szakma óraterve

6.

52 6203 02 OKJ számú Vadgazdálkodási technikus szakma óraterve.

7.

54 625 01 0000 00 00 OKJ számú Vadgazdálkodási technikus szakma óraterve

8.

54 850 02 0000 00 00 OKJ számú Természet és környezetvédelmi technikus szakma óraterve.

9.

Szakközépiskolai közismereti helyi óraterv az új Kerettanterv alapján

10. Szakiskolai közismereti helyi óraterv az új Kerettanterv alapján 11. 54 623 01 OKJ számú 4+1-es Erdészeti és vadgazdálkodási technikus szakma órateve 12. 54 623 01 OKJ számú 2 éves Erdészeti és vadgazdálkodási technikus szakma órateve 13. 54 521 05 OKJ számú 4+1-es Mez gazdasági gépész technikus szakma órateve 14. 54 521 05 OKJ számú 2 éves Mez gazdasági gépész technikus szakma órateve 15. 54 850 01 OKJ számú 4+1-es Környezetvédelmi technikus szakma óraterve 16. 54 850 01 OKJ számú 2 éves Környezetvédelmi technikus szakma óraterve 17. 55 850 04 OKJ számú Települési-környezetvédelmi szaktechnikus szakma óraterve 18. 55 850 05 OKJ számú Természetvédelmi szaktechnikus szakma óraterve 19. 34 521 08 OKJ számú 3 éves Mez gazdasági gépész szakma óraterve 20. 34 521 08 OKJ számú 2 éves Mez gazdasági gépész szakma óraterve 21. 35 521 02 OKJ számú Mez gazdasági gépjavító szakma óraterve 22. 34 811 2 OKJ számú Mez gazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó szakma óraterve Az új szakképzési kerettantervre épül szakképz évfolyamokon az óratervekben szerepl heti óra számokhoz még egy osztályf nöki óra is tartozik, így éri a 35 órás heti óra keretet.

49

A csongrádi Bársony István Mez gazdasági Szakképz Iskola és Kollégium Pedagógiai programjának 1/2011. számú melléklete KERETTANTERVI ÓRATERV szakközépiskolai képzés 9-12 évfolyamaira szakmai el készítés agrár szakterületre mez gazdasági szakmacsoportos alapozó oktatás Tantárgy

Éves óraszámok évfolyamonként 9 10 11 12 Magyar nyelv és irodalom 148 148 148 128 Történelem és állampolgári ismeretek 74 74 74 96 Társadalomismeret és etika 37 Idegen nyelv 111 111 111 96 Matematika 111 111 111 96 Ének-zene 37 32 Rajz és vizuális kultúra 37 37 Osztályfõnöki óra 37 37 37 32 Testnevelés és sport 74 74 74 64 Fizika 55,5 55,5 Földünk és környezetünk 37 37 Biológia 37 55,5 37 Kémia 55.5 37 37 Érettségi tárgy (kémia, biológia vagy földrajz) 64 Informatika 37 37 37 32 Szakmai orientáció (agrár szakterület) 185 185 (ebb l bontott gyakorlat) (4) (4) Szakmacsoportos alapozó oktatás 296 256 (Mez gazdaság szakmacsoport) Szabadon tervezhetõ órák - Kémia 18,5 18,5 - Biológia 18,5 18,5 - Német nyelv 18,5 8 - Angol nyelv 18,5 8 - Magyar nyelv és irodalom 16 - Matematika 16 - Történelem 16 Összesen: 1017,5 1017,5 1110 960 A 2003 évben módosított 1993. évi LXXIX. Törvény 48. § (2) alapján beépített testnevelés óra 18.5 18.5 18.5 16

A 9-10 évfolyamon felmen rendszerben a szakmai orientáció tantárgy 4 óra gyakorlati oktatást tartalmaz.

50

A csongrádi Bársony István Mez gazdasági Szakképz Iskola és Kollégium Pedagógiai programjának 2/2011. számú melléklete KERETTANTERVI ÓRATERV szakközépiskolai képzés 9-12 évfolyamaira szakmai el készítés m szaki szakterületre környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó oktatás Tantárgy

Éves óraszámok évfolyamonként 9 10 11 12 Magyar nyelv és irodalom 148 148 148 128 Történelem és állampolgári ismeretek 74 74 74 96 Társadalomismeret és etika 37 Idegen nyelv 111 111 111 96 Matematika 111 111 111 96 Ének-zene 37 32 Rajz és vizuális kultúra 37 37 Osztályfõnöki óra 37 37 37 32 Testnevelés és sport 74 74 74 64 Fizika 55,5 55,5 Földünk és környezetünk 37 37 Biológia 37 55,5 37 Kémia 55.5 37 37 Érettségi tárgy (kémia, biológia vagy földrajz) 64 Informatika 37 37 37 32 Szakmai orientáció (m szaki szakterület)185 185 Szakmacsoportos alapozó oktatás 296 256 (Környezetvédelem-vízgazdálkodás) Szabadon tervezhetõ órák - Kémia 18,5 18,5 - Biológia 18,5 18,5 - Német nyelv 18,5 8 - Angol nyelv 18,5 8 - Magyar nyelv és irodalom 16 - Matematika 16 - Történelem 16

Összesen: 1017,5 A 2003 évben módosított 1993. évi LXXIX. Törvény 48. § (2) alapján beépített testnevelés óra 18,5 18,5

1017,5

18.5

1110

960

16

A 9-10 évfolyamon felmen rendszerben a szakmai orientáció tantárgy 4 óra gyakorlati oktatást tartalmaz.

51

A csongrádi Bársony István Mez gazdasági Szakképz Iskola és Kollégium Pedagógiai programjának 3/2008. számú melléklete KERETTANTERVI ÓRATERV szakiskolai képzés 9-10 évfolyamaira, „A” változat szakmai el készítés agrár szakterületre (9.) „A” változat szakmai alapozás gépészeti szakcsoportra (10.) „A1” változat

Tantárgy ___ Éves óraszámok évfolyamonként __________ 9. 10. Magyar nyelv és irodalom 74 74 Matematika 74 74 Történelem és állampolgári ismeretek 74 74 Természetismeret és környezeti tanulmányok 74 74 Él idegen nyelv 74 74 Informatika 74 74 Testnevelés és sport 92,5 92,5 Osztályfõnöki 37 37 Pályaorientáció 74 Szakmai el készítés elmélet + gyakorlat 222 Ebb l: - mg.termelés, munkavéd. heti 2 - bontott gyakorlat heti 4 (8/2001 OM + helyi kiegész.) Szakmai alapozó oktatás elmélet + gyakorlat 296 Ebb l: - m szaki rajz heti 2 - mechanika, gépelem heti 2 - bontott gyakorlat heti 4 (8/2001 OM + helyi kiegész.) Szabadon tervezhet órák: Anyagismeret (Gépészeti ismeretek) 37 37 Er gép (Gépészeti ismeretek) 37 37 Munkagép (Gépészeti ismeretek) 37 37 Szakmai számítások (Gépészeti ismeretek) 37 37 _______________________________________________________________ Kötelezõ óraszám a rendelet alapján

1017.5

1017,5

52

A csongrádi Bársony István Mez gazdasági Szakképz Iskola és Kollégium Pedagógiai programjának 4/2012 részletes számú melléklete KERETTANTERVI ÓRATERV El rehozott szakiskolai képzés 9-11 évfolyamaira, az OKJ 31 521 20 0010 31 04 szakmai számú Növénytermesztési gépüzemeltet , gépkarbantartó szakiskolai képzéshez Tantárgy _ __ Éves óraszámok évfolyamonként __________ 9. 10 11. Osztályf nöki 36 36 32 Testnevelés és sport 72 72 64 Él idegen nyelv 72 Tanulásmódszertan 36 36 Történelem és állampolgári ismeretek 72 72 Természettudományos ismeretek: Fizika 36 Kémia 36 Biológia 32 Földrajz 36 Informatika 72 36 Matematika 72 36 Magyar nyelv és irodalom 72 72 Közismereti tárgyak összesen: (576) (396) (128) Munka- t z és környezetvédelem 36 16 eigy. Géprajz, gépelemek 36 36 16 Anyagismeret és technológia 72 Vállalkozási ismeretek 64 Mez gazdasági munkagépek 72 72 64 Üzemfenntartás 36 36 32 Mez gazdasági er gépek 36 36 32 Szakmai számítások 36 36 32 Mez gazdasági ismeretek 36 64 Járm vezetési ismeretek 108 Szakmai elmélet összesen: (324) (360) (320) Anyagismeret és technológia gyakorlat 126 Mg. munkagép beállítás és üzemelés gyakorlat 256 448 Üzemfenntartás gyakorlat (gépjavítás, karbantartás)126 126 112 Mez gazdasági er gépek gyakorlat 126 112 Mez gazdasági er gépek elméletigényes gyakorlat 36 Anyagismeret és munkagép elméletigényes gyakorlat36 Járm vezetési ismeretek elméletigényes gyakorlat 36 Szakmai gyakorlat összesen: (360) (504) (672) Szakmai tárgyak összesen: (684) (864) (992) Órarendi órák összesen (évi/heti): (1260/35) (1260/35) (1120/35) Tanév-végi összefügg gyakorlat 140 Járm vezetési gyakorlat 25 Órarendbe nem illeszthet órák összesen: (140) (25) Mindösszesen: 1260 1400 1145 (Az óraterv csak a 2012-2013 tanévben indul.) 53

A csongrádi Bársony István Mez gazdasági Szakképz Iskola és Kollégium Pedagógiai programjának 5/2008. számú melléklete ÓRATERV az OKJ 31 521 20 0010 31 04 szakmai számú Növénytermesztési gépüzemeltet , gépkarbantartó szakiskolai képzés szakképz évfolyamaira (kerettantervre épül képzés)

Tantárgy Elmélet és elméletigényes gyak. Osztályf nöki Testnevelés Munka, t z és környezetvédelem elm. Munka, t z és környezetvédelem elm.ig.gy Anyagismeret és technológia elm. Anyagismeret és technológia elm.ig.gyak. Mez gazdasági munkagépek elm. Mez gazdasági munkagépek elm.ig.gy. Üzemfenntartás elm. Mez gazdasági er gépek elm. Mez gazdasági er gépek elm.ig.gyak. Mg.gépek üzemeltetése (szakm.számítás) Mez gazdasági ismeretek Járm vezetési ismeretek elm. Járm vezetési ismeretek elm.ig.gyak. Vállalkozási ismeretek Gyakorlatok: Anyagismeret és technológia gyakorlat Mg. munkagépek és üzemelés.gyakorlat Mez gazdasági er gépek gyakorlat Üzemfenntartás gyakorlat

11

12

össz.

36 72 18 18 36 18 36 18 0 36 36 36 36 72 36 0

32 64 0 0 32 0 128 0 32 32 0 32 64 0 0 32

68 136 18 18 68 18 164 18 32 68 36 68 100 72 36 32

126 378 84 168

64 336 48 224

190 714 132 392

Összesen: Tanév-végi összefügg gyakorlat Gépjárm vezetési gyakorlat Szakképz évfolyamok órái összesen:

1260 140 0 1400

1120 0 25 1145

2380 140 25 2545

54

A csongrádi Bársony István Mez gazdasági Szakképz Iskola és Kollégium Pedagógiai programjának 6/2008. számú melléklete ÓRATERV az OKJ 54 625 01 0000 00 00 szakmai számú iskolarendszer , nappali tagozatos Vadgazdálkodási technikus szakközépiskolai képzéshez (Kerettantervre épül OKJ rendszer képzés) Tantárgy 9 Osztályf nöki Szakmai orientáció elmélet 36 Szakmai orientáció gyakorlat 144 Szakmai alapozás (m szaki ismeretek) Szakmai alapozás elmélet (vadgazdálkodás) Szakmai alapozás elmélet (vadtenyésztés) Szakmai alapozás elmélet (talajtan) Szakmai alapozás elmélet (üzemgazdaságtan) Szakképzés (elmélet) Vadgazdálkodás Vadegészségtan Mez gazdasági és erd gazdálkodási alapism. és Vadtakarmányozás-tan Természet és környezetvédelem Vadtenyésztés Vadászati állattan Kynológia Munkavédelem Ökológia Fegyver és l szertan Üzemgazdaságtan, Munkaszervezés-tan EU ismeretek Géptan és m szaki ismeretek Vadászati jog és etika Vadföld és legel gazdálkodás Él hely fejlesztés és vadvédelem Motorf rész és motoros kézi eszköz kezelése Géptan járm vezetési ismeretek (elmélet) Szakképzés elmélet összesen: Szakképzés (elméletigényes gyakorlat) Mez gazdasági és erd gazdálkodási alapismeretek Vadföld és legel gazdálkodás Él hely fejlesztés Vadvédelem Trófea kikészítés és bírálat Vadászati állattan Kynológia Vadászatszervezés Munkavédelem Vadászat Járm vezetési ismeretek (BÜ) Szakképzés elméletigényes gyakorlat összesen:

10

11

12 64 64 64 64

13 36 -

14 32 -

36 144 -

72 72 72 72 -

-

-

-

72 36

64 -

-

-

-

36 18 72 36 36 36 36 36 54 504

32 32 64 32 32 32 32 32 64 448

-

-

-

36 18 18 36 90 36 108 18 360

16 64 64 80 32 80 336

55

Szakképzés (gyakorlat) Vadgazdálkodás Vadegészségtan Vadtakarmányozás-tan Vadtenyésztés Állományhasznosítás Vadbefogás Vadkár-elhárítás Környezetvédelem Motorf rész-kezelés Fegyver és l szertan Üzemgazdaságtan és vezetés Géptan és m szaki ismeretek Munkaszervezés-tan Vadászati jog Vadászati etika Szakképzés gyakorlat összesen:

-

-

-

-

36 18 36 36 18 18 18 144 72 396

32 32 64 32 80 32 32 32 336

Összefügg nyári gyakorlat:

-

-

-

-

140

-

-

-

-

-

25

180

180

288

256

1400 1145

Gépjárm vezetési gyakorlat Óraszámok összesen

-

A központi tantervben el írt 160 óra összefügg nyári gyakorlatból 20 órát és a 9-10 osztályos el készít gyakorlatból beszámítunk a képzésbe.

56

A csongrádi Bársony István Mez gazdasági Szakképz Iskola és Kollégium Pedagógiai programjának 7/2008. számú melléklete ÓRATERV az 54 850 02 0000 00 00 szakmai számú iskolarendszer , nappali tagozatos Természet és környezetvédelmi technikus szakközépiskolai képzéshez (Kerettantervre épül képzés) Tantárgy 9 Szakmai orintációk Fémipari elmélet 36 Fémipari gyakorlat 36 Természettudományos vizsgálatok (gyakorlat) 72 Épített környezethez kapcs.körny.véd. mérések (gyakorlat)36 Környezetvédelmi mérések (gyakorlat) M szaki rajz (elmélet) M szak rajz (gyakorlat) Szakmai informatika Szakmai alapozó oktatás Hidrológia (elmélet) Környezet- és természetvédelmi alapfeladatok (elmélet) M emlékvédelem Természetvédelmi kezelés (elmélet) Természetvédelmi kezelés (gyakorlat) Környezettechnika alapjai, m veletei (elmélet) Környezettechnika alapjai, m veletei (gyakorlat) Hidraulika (elmélet) Föld és vízmérési feladatok (gyakorlat) Gépészet alapjai Szakképzés Osztályf nöki Informatika Jog- és szakigazgatási (elmélet) Települési környezetvédelem Szakmai kommunikáció Munkavédelem Természetvédelem (elmélet) Építészeti ismeretek (elmélet) Településrendezés (elmélet) Vízgazdálkodás (elmélet) Település-tervezés (elmélet) Természetvédelmi tervezés és ellen rzés Geodézia elmélet (elmélet) Környezet gazdaságtan (elmélet) M emlékvédelem (elmélet) Gépészet, villamosság, épít ipari (gyakorlat) Környezettechnika alapm veletek (gyakorlat) Öko- és zöldterület gazdálkodási feladatok(gyakorlat) Geodézia (gyakorlat) Környezetvédelmi mérések (gyakorlat) Összefügg nyári gyakorlat Összesen: 180

10

11

12

14

72 36 36 36

-

-

-

-

72 108 36 36 36 -

64 64 32 32 64

-

140 428

32 32 128 64 32 32 64 64 48 48 32 64 64 64 32 64 64 80 32 80 1120

180

288

57

A csongrádi Bársony István Mez gazdasági Szakképz Iskola és Kollégium Pedagógiai programjának 9/2013. számú melléklete Szakközépiskolai helyi óraterv az új Kerettanterv alapján szakközépiskolai képzés 9-12 évfolyamaira Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Idegen nyelvek

4

4

4

4

Matematika

3

4

4

4

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

3

3

Etika

1

Biológia – egészségtan

1

2

2

Fizika

2

2

1

Kémia

2

1

Földrajz

2

1

M vészetek

1

1

Informatika

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályf nöki

1

1

1

1

Közismereti tárgyak

28

27

25

22

Szakmai tárgyak órakerete

8

9

10

13

Rendelkezésre álló órakeret

35

36

35

35

58

A csongrádi Bársony István Mez gazdasági Szakképz Iskola és Kollégium Pedagógiai programjának 10/2013. számú melléklete Szakiskolai helyi óraterv az új Kerettanterv alapján szakiskolai képzés 9-11 évfolyamaira

Tantárgyak

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

Magyar - Kommunikáció

2 óra

1 óra

0,5 óra

Idegen nyelv

2 óra

2 óra

2 óra

Matematika

2 óra

1 óra

1 óra

Társadalomismeret

2 óra

1 óra

-

Természetismeret

4 óra

-

-

Testnevelés*

3 óra

3óra

3 óra

Osztályközösség-épít Program

1 óra

1 óra

1 óra

18 óra

11 óra

9,5 óra

Összesen:

59

A csongrádi Bársony István Mez gazdasági Szakképz Iskola és Kollégium Pedagógiai programjának 11/2013. számú melléklete 54 623 01 OKJ számú 4+1-es Erdészeti és vadgazdálkodási technikus szakma órateve

!

"#

""

"$

%&"'

(

! " # $ % " # $ % " # $ % &%' ( ' ' # $ %

'

" # $ % ) %$* $ %

+ +

,-( . %( &%' ( ' ' # $ % % / &%'*$"(

$ % '

1

&%'*$"( &%'*( '

$

&%'*$"( %'*( ' $

1,5

&%'* &%'*

&%'* %

1,5 +

. ' . ' . ' /

% . '

1 '

'

60

. ' . '

'

'

/ &%'*

'

'

'

%

#

1

&%'* #

'

&%'* #

'

/

&%'*

&%'* 0 %'*% '

&%'*%

%

1

0 '

&%'*%

' %

/+ &%' (

' %(

'

0,5

1 $ $ %

'

1 $ $ %

'

$ %

0,5 )

%

) ,

*#

+

) !

"#%

) "#

! ")#

)

$+

"'

, ')

61

A csongrádi Bársony István Mez gazdasági Szakképz Iskola és Kollégium Pedagógiai programjának 12/2013. számú melléklete 54 623 01 OKJ számú 2 éves Erdészeti és vadgazdálkodási technikus szakma órateve "&"'

+

!

&%'

( '

'

'

# $ %

$&")

"

# $ %

) %$*

$ %

+ +

,-( .

%(

&%' # $ % /

&%'*$"(

&%'*$"(

&%'*( '

( '

+

$ %

' %

2

'

$

&%'*$"(

%'*( '

$

1,5

&%'* &%'*

&%'*

%

1,5 +

. ' . '

. '

/

. '

'

'

. '

'

'

. '

'

'

/ &%'*

'

#

/

&%'*

%'*%

'

/+ &%'

'

'

(

%(

1

%

&%'*

'

#

&%'*

'

#

&%'*

0

%

1

%

1

0

&%'*%

'

&%'*%

'

%

1 $

'

$ %

1 $

'

$ %

0,5 $ %

0,5 "!



%$"% ')

"+#

! ')

62

A csongrádi Bársony István Mez gazdasági Szakképz Iskola és Kollégium Pedagógiai programjának 13/2013. számú melléklete 54 521 05 OKJ számú 4+1-es Mez gazdasági gépész technikus szakma órateve

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

3 #% 4 # $ $ 0

2 % %$"

/

2 2 % # 2 % %* 2 % %*

#

2 % %$"

%*5 %%

3 # '

6 3 6 $

6 $

'

(

$ %

2

1

3

2

2

2 2

2

3

2

2

5 4

4

5

'

# $ # $ *

2

4

'

* $ % . $ %

7 '

1

1 2

-

összes óra

1

%

*

összes óra

heti óraszám e gy

1

%

# *

$ *

3

' # ' #

$

2

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13

2 %

* %$

2

%$" # %$" # % *

'

1

$ % %$"

$

*

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9. 10. 11. 12. heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy

5

3 8

70 0

7

2 9

105 0

6

4 10

140 0

6

7

17

13

17 34

63

A csongrádi Bársony István Mez gazdasági Szakképz Iskola és Kollégium Pedagógiai programjának 14/2013. számú melléklete

54 521 05 OKJ számú 2 éves Mez gazdasági gépész technikus szakma órateve Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakmai követelménymodulok

2 % %$"

/

2 % %$"

Tantárgyak

3 #% 4 # $ $ 0

3

2

2

$ %

2 % # 2 % %* 2 % %*

#

%*5 %%

' # ' #

* $

$ *

3 # '

%$

#

7 4

3

5 3

4

3

4

' %

*

'

(

$ %

7 '

2

. $ %

3

összes óra

4

'

* $ %

összes óra

5 4

% * # 6 $ 3 # 6 $ $ *

6 $

1

% %$" # %$" # % *

'

heti óraszám e gy

%$"

$

*

1/13 heti óraszám e gy ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14.

160 16 0

18 34

18

16 34

64

A csongrádi Bársony István Mez gazdasági Szakképz Iskola és Kollégium Pedagógiai programjának 15/2013. számú melléklete

54 850 01 OKJ számú 4+1-es Környezetvédelmi technikus szakma óraterve

!

7-% ( ' # $ %

7-% ( ' $ (8 ' ' # $ %

.8

' # $ %

"#

""

"$

$

+

'

7-%

%&"'

+

0

+

#

" 9

% % :% $ # %

7-% .8 #

'

( ' $ ' %

2

( ' $ 5 '

+ +

%

7-%

0

7-%

0

" % 7-% $8

7-% 0

+

%

; $

% %

( ' $ -

+ +

:

7-%

:

7-%

'

+

"

$ %

+

<

/ 7-% 6

$ % 7-%

( ' $ *5 '

+

% 1

*5

+

'

'

+

% ,

*#

' !

* "#%

' "#

, ")#

%

$*

"'

* ')

65

A csongrádi Bársony István Mez gazdasági Szakképz Iskola és Kollégium Pedagógiai programjának 16/2013. számú melléklete

54 850 01 OKJ számú 2éves Környezetvédelmi technikus szakma óraterve

. "&"'

7-% 7-% (8

( ' $ ' ' # $ %

( '

.8

'

7-% " 9

$

'

# $ %

0

#

% :% $

.8

#

'

'

#

7-%

0

7-%

0 %

7-% ; $

+

% ( ' $ -

$8

+

: :

7-%

'

+

"

$ %

+

< ( ' $ *5 '

%

%

7-%

/

%

%

"

7-% 6

%

( ' $

2

( ' $ 5 '

# $ %

%

7-%

7-% 0

$&")

$ %

7-% 1

+

% *5

+

'

"+

", ')

$+ "+#

, ')

66

A csongrádi Bársony István Mez gazdasági Szakképz Iskola és Kollégium Pedagógiai programjának 17/2013. számú melléklete

55 850 04 OKJ számú Települési-környezetvédelmi szaktechnikus szakma óraterve / 0

1

)

"#,*) "$

( (

.

#6 0

)

#6

)

#6 0

)

#6

-%

( ' $ (

5 4 -%

5 4

( ' $ %

%

$"

"' ')

67

A csongrádi Bársony István Mez gazdasági Szakképz Iskola és Kollégium Pedagógiai programjának 18/2013. számú melléklete 55 850 05 OKJ számú Természetvédelmi szaktechnikus szakma óraterve

/ = $ -( $ $ ' / ) %$

( ' $ 0

&$ ) ) %$ (

/ ) %$ $ %

:%

( ' $ ( ' $

3,5

) %$

( ' $ $ %

) %$

( ' $ $ %

2

%

2 % % -% >

3,5 0: '

3 '

3,5

%

) %$ -%

'

$

0

%

( ' $

% :%

0

) %$ ( ' $ % ( 0: % (

// 3 ' % $ %6

3 $

6,5

) %$

(

%

2 ( ' $ ' '

% % %

8

( ' >

>

:%

>

:%

%

%

2 17

17 +

68

A csongrádi Bársony István Mez gazdasági Szakképz Iskola és Kollégium Pedagógiai programjának 19/2013. számú melléklete

34 521 08 OKJ számú 3 éves Mez gazdasági gépész szakma óraterve /

"&!

$&"#

'&""

/ / 2 % %$ -% ( ' $

" " ( '

-% * $

*

' #

$

* $ =

*

$

' #

+

' #

$

+

%

/

/

/

/

$8

'

# 6 $

3 #6 $ % * ' %* #

&%*

#

%*

* ' #

+

%

/ *

' ' ' # $ %

2 % % # #5 '

( (

* ' = $ $ % =

$ %

' ' #

$ % :

+ #

:

/

+

"" "*

, ")#

"*

%$,2% ")#

"* $%2%

69

A csongrádi Bársony István Mez gazdasági Szakképz Iskola és Kollégium Pedagógiai programjának 20/2013. számú melléklete

34 521 08 OKJ számú 2 éves

Mez gazdasági gépész szakma óraterve "

$

$ :%

% $

:%

%

$ $

-

:%

:%

$

$

/ / 2 % %$ -%

" ( '

$

" ( '

-% *

* $

' #

*

*

' 6 $

#

(

'

$

#

+

+

* '

/

/

+

+

$8 %

'

%*

#

'

%*

#

/

%

/ * ' ' ' # $ %

(

#

3 #6 $

*

2 % % # #5 '

$

$

*

&%*

' %

=

#

$

' '

+

$ %

=

$

#

: $ %

=

$

#

:

%

""

$' ')

"#2% "+#

$'2% ')

70

A csongrádi Bársony István Mez gazdasági Szakképz Iskola és Kollégium Pedagógiai programjának 21/2013. számú melléklete 35 521 02 OKJ számú Mez gazdasági gépjavító szakma óraterve 0

""#*! "$ 3 5

4

1

5

1

5

1

6

""#,# "$ 6

6

""#," "$ / 5

/

5

/

5

( (

7

7

"'2%

$#2% ')

71

A csongrádi Bársony István Mez gazdasági Szakképz Iskola és Kollégium Pedagógiai programjának 22/2013. számú melléklete

34 811 2 OKJ számú Mez gazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó szakma óraterve / "&!

$&"#

'&"" 1

/ @

$

%

# 8 # $ % ? ' ' 9 : -% 8 ++ % + 1 $ 6 ( + . ' +

?

'

?

'

%

+

% '

1 $ ' 6 ( $ % . ' ' 5 % $

, #

, #

(

(

+

( %

+/ ' 5

( ' 5 . ' ( ' 5 ' % . %% $ # $ %

'

+ 7% A 5 '

8(

. %%

'

$

% 7 % $"( % %$ 5 ' !

+ * %$ 5 '

% %$ 5 ' * ' %$ 5 '

'

(

7

(

7

%

"#

* "*

! ")#

"+

%$! ")#

"+2% $%2% 72

Kötelez vagy választható közép- és emeltszint érettségi vizsgatárgyak Az iskola a jelenlegi érettségi vizsgaszabályzatnak megfelel en 5 tantárgyból készíti fel középiskolai tanulóit a 12. évfolyam utáni középszint érettségi vizsgára. Ennek alapján Magyar nyelv és irodalom tantárgyból, Matematikából, Történelemb l és a tanuló által 4 évig tanult (angol vagy német) Idegen nyelvb l minden tanuló érettségi vizsgát tesz. Ezekb l a tantárgyakból az iskola érettségi vizsgára történ felkészítést végez, gyakorló feladatokkal is segíti a biztosabb megfelelési szintet. A fent megjelölt négy tárgy kötelez érettségi vizsgája alól kivételt képezhetnek azok a tanulók, akiket az arra illetékes szakszolgálat a tanulmányok során a megjelölt tantárgyakból részlegesen vagy teljes egészében felmentett. Ezek a tanulók más tantárgyat választhatnak, amelyeket a vizsgaszabályzatban el írt óraszámokban tanultak a középiskola 4 tanéve alatt. Az ötödik (válaszható) tantárgyra az iskola - kifutó rendszerben- három tantárgyat jelöl meg, amelyek oktatása során az óratervekben kötelez en el írt óraszámokon belül biztosítja a jogszabályban megkövetelt felkészülési óraszámokat. Ezen tantárgyak a Biológia, a Földrajz és a Testnevelés. Az iskola tanulói az ötödik (válaszható) tantárgyként más tárgyat is választhatnak, de mindenkor figyelembe kell venni a minimálisan kötelez tanulmányi id t és a vizsgára a tanuló ez esetben egyénileg készül fel. Az ötödik kötelez en választandó vizsgatárgy - felfutó rendszerben a 2017 tavaszi vizsgaid szaktól- ; szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelel szakmai vizsgatárgy. A kötelezõ és a kötelezõen választandó mellett további vizsgatárgyakból is tehetõ érettségi vizsga. Az iskola lehet vé teszi tanulóinak az emeltszint érettségi vizsgára történ felkészülést a Magyar nyelv és irodalom és a Testnevelés tantárgyakból. („Amennyiben a középiskola központi vizsgakövetelményekre épül vizsgatárgyból érettségi vizsgára történ felkészítést kíván biztosítani, középszint érettségi vizsgára történ felkészítés esetén legalább százharmincnyolc órát, emelt szint érettségi vizsgára történ felkészítés esetén pedig legalább kett százhetvenhat órát a felkészítésre helyi tantervében biztosítania kell.”)

A középszint érettségi vizsga témakörei Magyar nyelv és irodalom Magyar irodalom Életm vek Szerz k 73

Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház- és drámatörténet Az irodalom határterületei Interkulturális megközelítések és regionális kultúra Témák, motívumok M fajok, poétika Korszakok, stílustörténet Magyar nyelv Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés

Történelem Témakörök Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az els világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az els világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország 1945-t l a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód

Matematika Témakörök Halmazok, halmazm veletek Kombinatorika alapjai, összeszámlálási feladatok Egész kitev s hatványok, azonosságai Algebrai kifejezések, polinomok, törtek, m veletek algebrai kifejezésekkel 74

Nevezetes azonosságok és alkalmazásuk Els fokú egyenletek, megoldási módszerek, mérlegelv Lineáris egyenletrendszerek, megoldási módszerek Abszolútértékes egyenletek Els fokú egyenlettel megoldható szöveges feladatok Számelmélet alapjai, oszthatóság, lnko, lkkt keresése Függvény fogalma, lineáris függvények Abszolútérték, törtrész, egészrész, el jelfüggvény Másodfokú függvények Négyzetgyökfüggvény Függvénytranszformációk Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok Háromszög nevezetes vonalai, körei Thálész-tétele, Pitagorasz-tétele Geometriai transzformációk, tulajdonságaik Forgásszög és mérése, ívmérték, körív és körcikk Háromszög területe, képletek Ismert négyszögek csoportosítása, területe Statisztika alapfogalmai: átlag, medián, módusz, szórás Négyzetgyökvonás és azonosságai Az n-edik gyök, n-edik gyök azonosságai, gyökfüggvények Másodfokú egyenlet, megoldóképlet Viete-tétele, gyöktényez s alak Négyzetgyökös egyenletek Másodfokú egyenlettel megoldható szöveges egyenletek Hegyesszög szögfüggvényei Forgásszög szögfüggvényei Szögfüggvények tulajdonságai Szögfüggvények ábrázolása Hasonlósági transzformációk, tulajdonságai Háromszögek hasonlósága, súlyvonal, súlypont Derékszög háromszög magasság és befogótétele Síkbeli és térbeli számítások szögfüggvényekkel Vektorok, vektorm veletek, vektorok felbontása Valószín ségszámítás alapjai Permutáció, variáció, kombináció Racionális kitev j hatványok, azonosságok Logaritmus, azonosságai Exponenciális és logaritmikus egyenletek Exponenciális és logaritmus függvény jellemzése, inverz függvény Vektorok skaláris szorzata Szinusztétel, koszinusztétel Trigonometrikus egyenletek Helyvektor, m veletek vektorokkal a koordináta rendszerben Szakasz osztópontja, háromszög súlypontja Szakasz hossza Egyenesek jellemz adatai: irányvektor, normálvektor, iránytényez Egyenes egyenletei Mer leges és párhuzamos egyenesek Kör egyenlete Sorozat fogalma, tulajdonságai Számtani sorozat 75

Mértani sorozat Poliéderek Hengerszer testek Kúpszer testek Csonkakúp, csonkagúla Gömb Angol nyelv Témakörök Személyes vonatkozások, család • A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) • Családi élet, családi kapcsolatok • A családi élet mindennapjai, otthoni teend k • Személyes tervek Ember és társadalom • A másik ember küls és bels jellemzése • Baráti kör • A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, feln ttekkel • N i és férfi szerepek • Ünnepek, családi ünnepek • Öltözködés, divat • Vásárlás, szolgáltatások (posta) • Hasonlóságok és különbségek az emberek között Környezetünk • Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) • A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehet ségek • A városi és vidéki élet összehasonlítása • Növények és állatok a környezetünkben • Környezetvédelem a sz kebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? • Id járás Az iskola • Saját iskolájának bemutatása sajátosságok • Tantárgyak, órarend, érdekl dési kör, tanulmányi munka • A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága • Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok A munka világa • Diákmunka, nyári munkavállalás • Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Életmód • Napirend, id beosztás • Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség meg rzésében, testápolás) • Étkezési szokások a családban • Ételek, kedvenc ételek • Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben 76

• Gyakori betegségek, sérülések, baleset • Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) Szabadid , m vel dés, szórakozás • Szabadid s elfoglaltságok, hobbik • Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. • Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport • Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet • Kulturális események Utazás, turizmus • A közlekedés eszközei, lehet ségei, a tömegközlekedés • Nyaralás itthon, illetve külföldön • Utazási el készületek, egy utazás megtervezése, megszervezése • Az egyéni és a társas utazás el nyei és hátrányai Tudomány és technika • Népszer tudományok, ismeretterjesztés • A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

77

Kommunikációs helyzetek A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban. Helyzet

Szerep

Áruházban, üzletben, piacon

vev

Családban, családnál, baráti körben

vendég

Étteremben, kávéházban, vendégl ben

vendég, egy társaság tagja

Hivatalokban, rend rségen

ügyfél, állampolgár

Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában

vendég

Iskolában

tanuló, iskolatárs

Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban

vendég, látogató, egy társaság tagja

Országhatáron

turista

Orvosnál

beteg, kísér

Szolgáltatóegységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.)

ügyfél

Szünidei munkahelyen

munkavállaló

Tájékozódás az utcán, útközben

helyi lakos, turista

Telefonbeszélgetésben

hívó és hívott fél

Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repül n, hajón)

utas, útitárs

Kommunikációs szándékok • Megszólítás és arra reagálás • Köszönés, elköszönés és arra reagálás • Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás • Telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemutatkozás, más személy kérése, elköszönés és ezekre reagálás • Magán- és hivatalos levélben megszólítás, elbúcsúzás • Szóbeli üdvözletküldés • Érdekl dés hogylét iránt és arra reagálás • Bocsánatkérés és arra reagálás • Gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás • Hála • Sajnálkozás, csalódottság • Öröm • Elégedettség, elégedetlenség • Csodálkozás • Remény 78

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Félelem, aggodalom Bánat, elkeseredés Bosszúság Együttérzés Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás Érdekl dés, érdektelenség Tetszés, nem tetszés Valaki igazának elismerése, el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Helyeslés, rosszallás Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása Elismerés kifejezése, dicséret és arra reagálás Közömbösség Ígéret Akarat, szándék, terv Kívánság, óhaj Képesség, lehet ség, szükségesség, kötelezettség Bizonyosság, bizonytalanság Preferencia, érdekl dési kör kifejezése, illetve érdekl dés ezek iránt Kritika, szemrehányás Dolgok, személyek megnevezése Dolgok, események leírása Információkérés Igenl vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás Válaszadás elutasítása Bizonyosság, bizonytalanság Ismerés, nem ismerés Feltételezés Emlékezés, nem emlékezés Indoklás (ok, cél) Kérés, kívánság Felszólítás, tiltás, parancs Javaslat és arra reagálás Rendelés Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás Reklamálás Tanácskérés, tanácsadás Figyelmeztetés Engedély kérése, megadása, megtagadása Segítségkérés és arra reagálás Segítség felajánlása és arra reagálás Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés Bet zés kérése, bet zés Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Beszélési szándék jelzése Téma bevezetése 79

• • • • • •

Témaváltás Félbeszakítás Meger sítés, igazolás Körülírás Példa megnevezése Beszélgetés lezárása

Nyelvtani szerkezetek Articles - Nével k Nouns - Egyes és többes szám , megszámlálható és megszámlálhatatlan f nevek Adjectives - Melléknevek fokozása, hasonlítás Possession - Birtoklás Adverbs - Határozók Prepositions, prepositional phrases - Elöljárószók, elöljárós szerkezetek Conjunctions, linking words - Köt szók Forms of the verb - Igealakok Auxiliaries/Modal verbs - Segédigék, modális segédigék Present Simple - Az egyszer jelen id aktív ragozása Present Simple Passive - Az egyszer jelen id passzív ragozása Present Continuous - A folyamatos jelen id Present Perfect Simple - Az egyszer befejezett jelen id aktív ragozása Present Perfect Passive - Az egyszer befejezett jelen id passzív ragozása Present Perfect Continuous - A folyamatos befejezett jelen id Past Simple - Az egyszer múlt id aktív ragozása Past Simple Passive - Az egyszer múlt id passzív ragozása Past Continuous - A folyamatos múlt id Past Perfect - A befejezett múlt id Future with will, Passive Future - A jöv id kifejezése “will” segédigével: aktív és passzív ragozás A “be going to” szerkezet Reported Speech (with the reporting verb in the present) - A függ beszéd használata (amennyiben a f mondat jelen idej ) Reported Speech (with the reporting verb in the past) - A függ beszéd ismerete (amennyiben a f mondat: múlt idej ) Conditional Clauses 1st, 2nd - A feltételes mondatok 1. és 2. típusának használata Conditional Clauses 3rd - A feltételes mondatok 3. típusának ismerete Relative clauses defining - A korlátozó értelm vonatkozó mellékmondat használata Relative clauses non-defining - A b vít értelm vonatkozó mellékmondat ismerete Time clauses with future meaning - A jöv id t kifejez id határozói mellékmondatok Clauses of purpose - A célhatározói mellékmondatok Wish Question-tags – Utókérdések

Német nyelv Témakörök Személyes vonatkozások, család 80

• A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) • Családi élet, családi kapcsolatok • A családi élet mindennapjai, otthoni teend k • Személyes tervek Ember és társadalom • A másik ember küls és bels jellemzése • Baráti kör • A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, feln ttekkel • N i és férfi szerepek • Ünnepek, családi ünnepek • Öltözködés, divat • Vásárlás, szolgáltatások (posta) • Hasonlóságok és különbségek az emberek között Környezetünk • Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) • A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehet ségek • A városi és vidéki élet összehasonlítása • Növények és állatok a környezetünkben • Környezetvédelem a sz kebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? • Id járás Az iskola • Saját iskolájának bemutatása sajátosságok • Tantárgyak, órarend, érdekl dési kör, tanulmányi munka • A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága • Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok A munka világa • Diákmunka, nyári munkavállalás • Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Életmód • Napirend, id beosztás • Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség meg rzésében, testápolás) • Étkezési szokások a családban • Ételek, kedvenc ételek • Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben • Gyakori betegségek, sérülések, baleset • Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) Szabadid , m vel dés, szórakozás • Szabadid s elfoglaltságok, hobbik • Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. • Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport • Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet • Kulturális események Utazás, turizmus • A közlekedés eszközei, lehet ségei, a tömegközlekedés • Nyaralás itthon, illetve külföldön • Utazási el készületek, egy utazás megtervezése, megszervezése • Az egyéni és a társas utazás el nyei és hátrányai 81

Tudomány és technika • Népszer tudományok, ismeretterjesztés •

A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

•

Kommunikációs helyzetek

A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban. Helyzet

Szerep

Áruházban, üzletben, piacon

vev

Családban, családnál, baráti körben

vendég

Étteremben, kávéházban, vendégl ben

vendég, egy társaság tagja

Hivatalokban, rend rségen

ügyfél, állampolgár

Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában

vendég

Iskolában

tanuló, iskolatárs

Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban

vendég, látogató, egy társaság tagja

Országhatáron

turista

Orvosnál

beteg, kísér

Szolgáltatóegységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.)

ügyfél

Szünidei munkahelyen

munkavállaló

Tájékozódás az utcán, útközben

helyi lakos, turista

Telefonbeszélgetésben

hívó és hívott fél

Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repül n, hajón)

utas, útitárs

Kommunikációs szándékok • • • • • • • • • • • •

Megszólítás és arra reagálás Köszönés, elköszönés és arra reagálás Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás Telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemutatkozás, más személy kérése, elköszönés és ezekre reagálás Magán- és hivatalos levélben megszólítás, elbúcsúzás Szóbeli üdvözletküldés Érdekl dés hogylét iránt és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás Hála Sajnálkozás, csalódottság Öröm 82

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Elégedettség, elégedetlenség Csodálkozás Remény Félelem, aggodalom Bánat, elkeseredés Bosszúság Együttérzés Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás Érdekl dés, érdektelenség Tetszés, nem tetszés Valaki igazának elismerése, el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Helyeslés, rosszallás Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása Elismerés kifejezése, dicséret és arra reagálás Közömbösség Ígéret Akarat, szándék, terv Kívánság, óhaj Képesség, lehet ség, szükségesség, kötelezettség Bizonyosság, bizonytalanság Preferencia, érdekl dési kör kifejezése, illetve érdekl dés ezek iránt Kritika, szemrehányás Dolgok, személyek megnevezése Dolgok, események leírása Információkérés Igenl vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás Válaszadás elutasítása Bizonyosság, bizonytalanság Ismerés, nem ismerés Feltételezés Emlékezés, nem emlékezés Indoklás (ok, cél) Kérés, kívánság Felszólítás, tiltás, parancs Javaslat és arra reagálás Rendelés Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás Reklamálás Tanácskérés, tanácsadás Figyelmeztetés Engedély kérése, megadása, megtagadása Segítségkérés és arra reagálás Segítség felajánlása és arra reagálás Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés Bet zés kérése, bet zés 83

• • • • • • • • •

Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Beszélési szándék jelzése Téma bevezetése Témaváltás Félbeszakítás Meger sítés, igazolás Körülírás Példa megnevezése Beszélgetés lezárása

Nyelvtani szerkezetek Morfológia – Alaktan Das Verb - Ige 1.1. Das finite und infinite Verb; Konjugation (Person, Numerus) Tempusformen - Id • Präsens • Präteritum • Perfekt • Plusquamperfekt • Futur I • Futur II Hilfsverben der Zeitformen - Id beli segédigék Modus - Mód Indikativ - Kijelent mód Imperativ - Felszólító mód Konjunktiv I - Függ beszéd • Präsens • Perfekt Konjunktiv II - Feltételes mód • Präteritum - Jelen id körülírással würde-Form, hätte, wäre und Modalverben weitere Formen • Plusquamperfekt - Múlt id Hilfsverben der Modalität - Módbeli segédigék • Präsens • Präteritum • Perfekt • Plusquamperfekt • Futur I 1.2. Trennbare und untrennbare Verben - Elváló és nem elváló igeköt s igék 1.3. Reflexive Verben - Visszaható névmással álló igék 1.4. Passiv: - Szenved szerkezetek a) Handlungspassiv • Präsens • Präteritum • Perfekt 84

• Plusquamperfekt • Futur I • Futur II b) Zustandspassiv • Präsens • Präteritum • Perfekt • Plusquamperfekt • Futur I • Futur II Passiv mit Modalverben - Szenved szerkezetek módbeli segédigével • Präsens • Präteritum • Perfekt • Plusquamperfekt • Futur I 2. Partizipien - Melléknévi igenevek • Partizip Präsens • Partizip Perfekt • Partizip Futur 3. Substantiv - A f név 3.1. Genus, Numerus, bestimmter/unbestimmter, negierender Artikel - Neme, száma, esete, határozott és határozatlan nével k ragozása mind a négy esetben 3.2. Substantivierung: Partizip Präsens als Substantiv - F névvé vált melléknevek ragozása 4. Adjektiv - A melléknevek ragozása, fokozása, jelz i és határozói 4.1. Gebrauch des Adjektivs 4.2. Adjektivdeklination 4.3. Valenz der Adjektive 5. Numeralien - A számnevek 5.1. Kardinalzahlen - T számnevek 5.2. Ordinalzahlen - Sorszámnevek 5.3. Bruchzahlen - Törtszámnevek 6. Adverbien - Határozók, névmási határozók 7. Pronomina - A névmások 7.1. Personalpronomen - Személyes névmások • unpersönliches “es” am Satzanfang • unpersönliches “es” als formales Subjekt 7.2. Possesivpronomen - Birtokos névmások 7.3. Demonstrativpronomen - Mutató névmások 7.4. Interrogativpronomen - Kérd névmások 7.5. Indefinitpronomen - Határozatlan névmások undeklinierbar - Nem ragozható névmások deklinierbar - Ragozható névmások 7.6. Relativpronomen - Vonatkozó névmások 7.7. Reflexivpronomen - Visszaható névmások 7.8. Reziprokpronomen - Kölcsönös névmások 8. Präpositionen - Elöljárószók minden esettel 9. Konjunktionen - A köt szók 10. Partikeln - Nyomatékosítószók 11. Wortbildung - A szóképzés 85

Syntax - A mondattan Satzbau, Satzrahmen - A mondat felépítése Satzglieder - A mondatrészek Der zusammengesetzte Satz - Az összetett mondat • Nebenordnung - A mellérendel mondat • Unterordnung - Az alárendel mondat Satztypen - A mondatok típusai Aussagesatz - Pl: Kijelent - állító - tagadó - kérd - felszólító stb. Übergreifende (Morphosyntektische) Phänomene Verneinung Kongruenz Kémia Általános kémia Kémiai jelölések és mennyiségek Az atom felépítése, alkotórészei. Az izotópok Az atomok elektronszerkezete A periódusos rendszer Ionok képz dése atomokból Molekulák képz dése és szerkezete Az els rend kötések és jellemzésük Másodrend kötések kialakulása Az oldás folyamata és energiaviszonyai A kémiai reakciókat kísér energiaváltozások. A reakcióh A reakciósebesség és a kémiai egyensúly Savak és bázisok reakciói Redoxireakciók Elektrolízis, galvánelemek Anyagi halmazok Szervetlen kémia A kémiai elemek általános jellemzése A hidrogén és a víz legfontosabb tulajdonságai A halogénelemek és fontosabb vegyületeik Az oxigéncsoport fontosabb elemei és vegyületeik A nitrogéncsoport fontosabb elemei és vegyületeik A széncsoport fontosabb elemei és vegyületeik A fémek általános jellemzése A fontosabb fémek ipari el állításának kémiai alapjai Alkálifémek és vegyületeik Alkáliföldfémek és vegyületeik Az alumínium és vegyületei A vascsoport és a rézcsoport fontosabb fémei és vegyületeik Szerves kémia Telített szénhidrogének Telítetlen szénhidrogének 86

Aromás szénhidrogének; a benzol A szerves kémiai reakciók f bb típusai A földgáz és a k olaj. Energiagazdálkodás Alkoholok Oxovegyületek Karbonsavak Észterek Nitrogéntartalmú szerves vegyületek: aminok és amidok Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek Szénhidrátok Aminosavak és fehérjék Nukleinsavak M anyagok Biológia Rendszertan és evolúció Az él lények rendszerezése. A vírusok, a prokarióták, az egysejt eukarióták A többsejt eukarióták. A gombák és a telepes növények. A hajtásos növények szervez dése A többsejt állatok szervez dése, az sszájúak és az újszájúak A gerincesek A növényi és az állati szövetek Molekuláris és sejtbiológia A biogén elemek. A víz és az ásványi sók. A kolloid állapot biológiai jelent sége A lipidek és a szénhidrátok biológiai jelent sége A fehérjék és a nukleinsavak biológiai jelent sége. A mono- és a dinukleotidok szerepe Az enzimek, az enzimm ködés A sejtanyagcsere. Az épít és a lebontó anyagcsere-folyamatok A szénhidrátok felépítése A DNS, mint örökít anyag. A genetikai kód. A fehérjék bioszintézise A sejtalkotók felépítése és m ködése. A biológiai membránok és anyagforgalmuk A színtestek és a mitokondriumok A sejtmag és a kromoszómák A sejtek osztódása A növények életm ködései A növények vízforgalma, vízgazdálkodása és anyagszállítása A növények táplálkozása, légzése, raktározása és kiválasztása A növények mozgása és ingerlékenysége. Szabályozás a növények szervezetében Az állatok és az ember életm ködése A bels környezet stabilitása, a bels védekezés A vér és a vércsoportrendszerek Az állatok és az ember keringési rendszere Az állatok és az ember légzése Az állatok és az ember táplálkozása Az állatok és az ember kiválasztása Az állatok és az ember mozgása Az életm ködések szabályozása Az idegi szabályozás evolúciója A gerincvel , az agytörzs és a nagyagy. Az érz - és a mozgatóm ködés A vegetatív idegrendszer 87

A hormonális szabályozás. Az agyalapi mirigy, a mellékvese, a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy, a hasnyálmirigy bels elválasztású szigetei. Az ivarmirigyek hormontermelése Egészséges életmód, fontosabb betegségek és megel zése Szaporodás, növekedés, fejl dés, örökl dés A meiózis, a gének rekombinációja, az ivaros és az ivartalan szaporodás A növények növekedése és fejl dése Az állatok növekedése és fejl dése Az ember nemi m ködései, az ivarsejt- és az ivarihormon-termelés szabályozása Az ember növekedése és fejl dése Az örökl dés és a változékonyság. A mutáció A min ségi és a mennyiségi tulajdonságok örökl dése Az emberi örökl dés Populációgenetika és evolúció A populációk genetikai egyensúlya. A szelekció és az alkalmazkodás Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok. Új fajok kialakulása A fizikai, a kémiai és a biológiai evolúció az eukarióta sejt kialakulásáig A növények és az állatok evolúciója a földtörténeti óid ben, a középid ben és az újid ben. Az utolsó jégkorszak és a f eml sök evolúciója Ökológia és etológia Az egyed feletti szervez dési szintek. Az él és az élettelen környezeti tényez k A populációk, a biocönózisok, és a biomok A bioszféra anyag- és energiaforgalma. A környezet- és a természetvédelem. Nemzeti parkok, természetvédelmi területek Az öröklött és a tanult magatartásformák Létfenntartási és szaporodási viselkedési formák Társas viselkedés, szociális kapcsolatok az él világban Kommunikáció az állatvilágban

Testnevelés Elméleti ismeretek A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejl dés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzd sportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Természetben zhet sportok Gyakorlati ismeretek Gimnasztika Atlétika Futások Ugrások 88

Dobások Torna Talajtorna Szekrényugrás Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika Gy r Nyújtó Korlát Küzd sportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az iskola az oktatott szakmák fizikai állóképesség-igénye miatt is nagyon fontosnak tartja, hogy a tanulók az iskolai évek alatt fizikai állapotukban is optimálisan fejl djenek és jól felkészülten, egészségesen lépjenek ki az oktatási rendszerünkb l. Ennek érdekében a belép tanulóktól orvosi alkalmasságot igazoló vizsgálati lapot kérünk. A tanulók a továbbiak során rendszeresen vesznek részt orvosi sz r vizsgálatokon, ahol testi fejlettségüket, hallásukat, fogazatuk állapotát, testtartásukat vizsgálják. Az iskolaorvos minden tanév kezdetén vizsgálattal kisz ri a könnyített-testnevelésre javasolt tanulókat. Ezekkel a tanulókkal a testnevel tanárok külön program szerint foglalkoznak. A pszichésen és fizikailag problémás tanulókat az iskola speciális szakszolgálat igénybevételével megvizsgáltatja és a szükséges korrekciós intézkedéseket megteszi. Az iskolai tantervekben el írt testnevelési tanórákon a szaktanárok rendszeresen felmérik a tanulók teljesít képességét és egyéni fejleszt feladatokkal segítik az elvárható szint alatt teljesít tanulók fejl dését. A sporttevékenységben különösen eredményes tanulók részére az iskola biztosítja a sportolás egyéni gyakorlását is. A tanulók igényei alapján a labdarúgás, az atlétika, a kerékpározás és a testépít sportágak egyéni gyakorlásához biztosítjuk a feltételeket.

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái és rendje A tanulók munkájának folyamatos értékelésére a pedagógusok - megítélésük szerint, tananyaguk témáiból – írásbeli dolgozatot íratnak. Alapelv, hogy ezen felmérések, értékelések az iskolai munka részei legyenek és tanórai keretben történjenek. Egy iskolai osztály egy tanítási napra 3 írásbeli beszámoltatásnál többet nem kaphat. Az írásbeli dolgozat, beszámoltatás szerepe szerint lehet:

89

-

tanulmányi eredmény megállapító, tudásszint felmér , felzárkóztató, szintemel (javító), vizsgafelkészít , verseny felkészít , javítóvizsga, osztályozóvizsga.

A helyi írásbeli dolgozatokat legkés bb a megírástól számított 10 munkanapra ki kell javítani és eredményét közölni kell a tanulókkal.

Az otthoni (és tanulószobai) felkészüléshez el írt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei Az ismeretek elsajátításához és elmélyítéséhez a tanárok írásbeli és szóbeli feladatokat (házi feladatot) adhatnak a tanulóknak. Alapelv, hogy feladatok mennyisége és nehézségi foka igazodjon a tanórákon feldolgozott anyaghoz és a tanulók képességeihez. A beadási határid t a feladat megoldásához szükséges id ismeretében a szaktanár határozza meg. A tanulók által önállóan feldolgozandó munkákhoz a kell mennyiség segédanyagot, szakirodalmat ingyenes lel helyr l (pl. Internet, iskolai könyvtár, iskolában rendszeresített tankönyv) biztosítani kell.

90

V. A Kollégium pedagógiai programja 1. Bevezetés 1.1. Jogi alapok A Magyar Köztársaságnak a nemzeti köznevelésr l szóló 2011. évi CXC törvénye egységes szerkezetbe foglalva az 1993. évi LXXIX. törvény hatályban maradó normaszövegével meghatározza azokat a jogi kereteket, amely lehet vé és szükségessé teszik minden oktatási és nevelési intézmény számára a pedagógiai program elkészítését. A pedagógiai program készítésénél figyelembe vettük az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának és a gyermeki jogok chartájának általános irányelveit.

1.2. A kollégium társadalmi szerepe A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata, hogy biztosítsa a megfelel lakhatási és tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs elegend lehet ség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére, a kisebbségi oktatásra, illetve akiknek a család nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A kollégium a környezet, a helyi társadalom, a beiskolázási körzet sajátosságait, partnereinek igényeit, továbbá a társadalmi elvárásokat figyelembe véve végzi munkáját. A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy segítse a tanulókat a hátrányok leküzdésében, hogy esélyeket teremtsen, biztosítsa az integrációt, a hozzáférést a jó min ség tudáshoz és ezáltal az életmin ség javítását, el segítse a társadalmi mobilitást. Fontos szerepe van az egész életen áttartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek, a kulcskompetenciák er sítésében, a tehetség fejlesztésében és a felzárkózás segítésében. A kollégium a tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához, kiegészíti a családi és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal szociális ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget is nyújt. A kollégium - megfelel pedagógiai környezet biztosításával - el segíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszervez dése során kialakuló kisközösségekben a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felel sség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását; ezzel a kollégium hatékony támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A kollégium a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával képes speciális pedagógiai feladatok megoldására, például bizonyos gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására, versenysportoló, m vészeti képzésben részesül diákok nevelésére, fels oktatási tanulmányokra való felkészítésre, az együttm ködési, a tanulási és a motivációs zavarok korrekciójára. Adottságainál fogva alkalmas lehet arra, hogy egy lakóközösség pedagógiai, kulturális központjává válhasson.

91

2. Kollégiumunk helyzete, f bb jellemz i, a m ködés bels feltételrendszere

2.1.Helyzetelemzés . A kollégium kiegészíti az iskolában folyó oktató-nevel tevékenységet. Megteremti a tanulási feltételeket azon tanulók számára is, akiknek nincs lehet ségük lakóhelyükön a választott szakma elsajátítására. A Kollégium Pedagógiai Programja a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjára építve készült. Merítettünk a hazai és európai nevelési értékekb l és hagyományokból, különös tekintettel a humanista, nemzeti és közösségi értékekre valamint a kulcskompetenciák fejlesztésére. A Kollégium feladata és célja, hogy • • • •

a születéssel meghatározott környezeti különbségek enyhítésével közelítse a különböz élethelyzetekb l induló gyerekek esélyeit; akadályozza a kultúra és a tudomány bázisát jelent tehetségek elkallódását; segítse el a társadalom mobilitásának fennmaradását a társadalom demokratikus fejl désének fontos utánpótlási bázisa legyen.

2.2. A kollégium pontos meghatározása A kollégium hivatalos elnevezése: Bársony István Mez gazdasági Szakképz Iskola, és Kollégium Telefon: 63/570-820 Fax: 63/570-827 Email: [email protected] Beiskolázási körzet: Els sorban Csongrád- és a környez megyék, de az ország egész területe

92

2.3. Tárgyi, dologi eszközök

2.3.1. Épületek, létesítmények A kollégium az iskolával közös területen helyezkedik el, 1970-ben épült 5 szintes épület. Az alagsorban és a magasföldszinten a kiszolgáló helyiségek (f z konyha, mosoda, kazánház, raktárak, ebédl , orvosi- és betegszoba, társalgó, tanári) kapott helyet, míg a három fels emeleten a 4 ágyas lakószobák és tanári szobák találhatóak a hozzájuk tartozó szociális helyiségekkel. A kollégium teljes befogadó létszáma 160 f . A kollégiumban a tanulók elhelyezésére összesen 40 hálószoba áll rendelkezésre, 160 f fér hellyel. A szobákban ágynem tartós emeletes ágyak vannak, a rendelkezésre álló alapterület minél jobb kihasználására. A tanulók saját holmijának elhelyezésére szekrények állnak rendelkezésre, a szobákban elhelyezve, minden tanuló részére 1-1 alsó és fels szekrény, melyek lakattal zárhatóak, így megfelelnek az elvárható igényeknek. A szobák ajtaja a megel z tanévek folyamán cserére kerültek, a régi fakeretes ablakok cseréje is megkezd dött. A szobák felújítása (festés-meszelés, mázolás, ágyak karbantartása, stb.) folyamatos. A közös vizesblokkok minden lakószinten a folyosóról nyílnak. A mellékhelyiségek felújításra szorulnak, pályázati lehet ségek kihasználásával ezek a munkálatok már elkezd dtek, de évekbe telhet a teljes kör megújulás ezen a téren. A f tést és a melegvíz ellátást 2006-ban lecserélt központi kazánok biztosítják, melyek a jelenlegi terhelést elbírják, de a f tésrendszer többi része és szabályozása még felújításra szorul. A kollégiumban a tanulók lakhatását a következ közösségi helyiségek segítik el : • • • • • • •

Ebédl Számítógép terem (10 db számítógép) Tanterem-tanulószoba El tér TV-vel Tanulói melegít konyha Orvosi rendel Betegszoba

1 db 1 db 1 db 2 db 1 db 1 db 1 db

A kollégium épületében kapott helyet intézményünk f z konyhája és az iskolai könyvtár is. Ezen kívül található a kollégiumban még kollégiumvezet i iroda, 2 nevel i szoba, raktárak és mosoda.

A tanulók sportolási, szabadid s- és m vel dési lehet ségeit az alábbi létesítmények segítik: • • • •

Tornaterem (az iskolával közös) Megvilágított kézilabda pálya Kondi-terem Barkács-szoba 93

• •

Légpuskal tér (az iskola pincéjében) Parkosított udvar

2.3.2. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések A kollégiumi kötelez minimum feltételekkel többnyire rendelkezünk. A jogi el írásoknak megfelel en és korunk elvárásai szerint b vítenünk kell az eszközállományt, pótolni kell a felmerül hiányokat és végrehajtani a szükségessé váló cseréket. A közös helyiségek egy részét korszer eszközökkel és bútorokkal szereltük fel, a hálószobákat is sikerült felújított és új bútorokkal berendezni. Sohasem lehetünk elégedettek, mindig b vítenünk és fejlesztenünk kell a szakkörök és egyéb foglalkozások eszköz-ellátottságát, meg kell ragadnunk minden partneri és alapítványi támogatást, pályázati lehet séget. Az utóbbi években informatikai és egyéb multimédiás eszközöket (12 db számítógépet LCD monitorokkal, projektort, 5db laptopot, digitális fényképez gépeket, multifunkciós nyomtatókat, 2db plazma TV-t, DVD lejátszókat és írókat, komplett stúdió-berendezést hangosítással), egy teljes tanterem-berendezést, számítógépes asztalokat valamint sok sportés szakköri eszközt nyertünk. A kollégium az iskolával közös igazgatású intézmény, ezért a kollégium bels feltételrendszerében fel nem sorolt eszközök is b vítik a kollégium lehet ségeit, eszközrendszerét. Napközben az iskolai, délutáni szabadkapacitásban pedig a kollégium diákjait segítik az iskola eszközei.

2.4.Személyi feltételek: A kollégiumban a nevelési feladatokat – törvényben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkez –8 f állású nevel tanár látja el. Nevel testületünk tagjainak sokirányú felkészültséget igényl feladatot kell ellátniuk. Egy személyben vállaljuk a szül , a szaktanár, az osztályf nök, a betegápoló szerepét is. Mindezt olyan szinten kívánjuk ellátni, hogy közben a fiatalok fejl dését szolgáljuk: • • •

• • • • •

az intézményi nevel testület minden tagjával és vezet ivel szoros szakmai együttm ködésben végezzük munkánkat rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel próbálunk a megújított, korszer szakmai ismeretekkel rendelkezni törekszünk a nevelési folyamatok minél hatékonyabb megtervezésére, megszervezésére, irányítására, ellen rzésére, értékelésére; jártasságot szerezni a különböz pedagógiai eljárások, módszerek alkalmazásában igyekszünk egész lényünkkel (egyéniség, megjelenés, felkészültség, m veltség, életmód) követend példaként szolgálni a kollégisták számára, nevel i eljárásainkban, pedagógiai kommunikációnkban az empátiát, a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezzük el térbe törekszünk a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére a diákokkal szinte, bizalmon alapuló viszonyt kívánunk kialakítani fontosnak tartjuk a konfliktusok minél eredményesebb kezelését 94

•

próbálunk együttm ködni munkánk során a tanulók közösségeivel, a nevelésükben részt vev személyekkel, intézményekkel, kisebbségi szervezetekkel, önkormányzatokkal, a szül kkel és más, a tanulók nevelésében érintett partnerekkel.

A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása kell, hogy jellemezze. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényez ként hat a kollégisták mindennapjaiban. 2.5. Tanulói összetétel A Bársony István Mez gazdasági Szakképz diákok alkotják a kollégiumi tagságot.

Iskola által indított képzéseken tanuló

2.6. A kollégium kapcsolatai

2.6.1. Irányító szervekkel A kollégium irányítását a Bársony István Mez gazdasági Szakképz Iskola igazgatója látja el. A kollégium mindennapi tevékenységét a kollégiumi (munkaközösség) vezet je koordinálja. A kollégiumi munkaközösség a nevelési igazgatóhelyettes illetékességébe tartozik. Rendkívüli esetben azonnal jelenteni kell a felettes szerveknek: • járványos megbetegedés • súlyos m ködési zavarok • tulajdonban bekövetkezett nagyobb kár • botrányt okozó cselekvés Az iskola- és a kollégiumi munkaközösség vezet je kölcsönösen és rendszeresen tájékoztatják egymást a kollégiummal, a nevel munkával kapcsolatos eseményekr l.

95

2.6.2. Társintézményekkel A kollégium feladatait csak akkor tudja egyre teljesebben megvalósítani, ha a környezetében lév más intézményekkel jó kapcsolatot alakít ki, megismerve az ott alkalmazott pedagógiai módszereket és eljárásokat. A folyamatos kapcsolatépítés, fenntartás el segíti, hogy a kollégium céljait elérje, feladatait eredményesen megoldja.

2.6.3. M vel dési intézményekkel A kollégium jelent s személyiségformáló hely, mely feladatait úgy tudja legteljesebben megvalósítani, ha együttm ködik az adott település közm vel dési intézményeivel. Minden évben fel kell mérni mindazokat a lehet ségeket, rendezvényeket, m sorokat, amelyek a kollégium céljainak megvalósítását szolgálják. A m vel dési programokat, rendezvényeket meghirdetjük, a tanulók részvételét szervezni kell. 2.6.4. Szül kkel A kollégium nevelési-oktatási feladatait úgy tudja megoldani, ha együttm ködik az iskolával, osztályf nökökkel, szaktanárokkal, szakoktatókkal és a szül kkel. Tényleges együttm ködést kell megvalósítani, igényelve: • a kölcsönös rendszeres tájékoztatást • a kollégiumi követelmények ismeretét • rendszeres kapcsolattartást a szül kkel Rendszeresen tartunk az iskolával közösen szül i értekezleteket és fogadó órákat. A szül i értekezletek közötti id szakban értesítjük az érdekl d szül ket a tanulók tanulmányi teljesítményér l, a szilenciumi tevékenységér l, iskolai és kollégiumi viselkedésér l. Telefonon bármikor érdekl dhetnek, kereshetnek bennünket. Igény és szükség esetén személyesen is rendelkezésükre állunk, hogy a gyermek érdekében konzultáljunk. Ha a gyermek viselkedésében rendkívüli változást észlelünk, azonnal értesítjük a szül t/gondvisel t.

2.6.5. Diákönkormányzattal A diákönkormányzat célja, hogy a tanulók a kollégiumi közösség tagjaiként vegyenek részt önmaguk és társaik nevelésében, életmódjuk kialakításában, a nevel k segítségével szervezzék, irányítsák, ellen rizzék és értékeljék a közösség életét és munkáját. A diákönkormányzat tevékenységi területeihez tartozik: • A közösség napi életrendjének, feladatainak teljesítéséhez szükséges keretek szervezése, a munka irányítása, ellen rzése és értékelése. • A közösségi és egyéni érdekek összhangjának megteremtése. • A tanulók sokoldalú fejl désének segítése, az elért eredmények értékelése. • A tanulmányi munka megszervezésének segítése és aktív részvétel az ellen rzésben, értékelésben. 96

• • •

A szakmára, életpályára való felkészülés el segítése. A kollégium kapcsolatrendszerének fejlesztése más iskolákkal, kollégiumokkal. Az iskolai és a kollégiumi nevel testület munkájának támogatása.

Diákönkormányzat tagjaitól elvárjuk, hogy: • Ismerjék és gyakorolják a demokrácia alapvet szabályait. • Önállóan végezzék az önkormányzó munkát. • Ismerjék meg jogaikat. • A feladatokat el re tervezzék, a munkát osszák meg. • Fejl djön konfliktuskezelési technikájuk és vitakultúrájuk. Döntési jogkör • Saját m ködésér l (a nevel testület véleményét kikérve) és a diákönkormányzat m ködéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról • Minden olyan ügyben, amelyet a nevel testület a hatáskörébe utal • A diák ügyeleti rendszer megszervezésében • Jutalmazások, elmarasztalások ügyében Egyetértési jogkör: • Jogszabályokban meghatározott ügyekben, az intézményi megalkotásakor és módosításakor • A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor • Ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor • A házirend elfogadásakor • Rendkívüli megbeszélések, gy lések, fegyelmi esetek elbírálásában • Versenyek, társadalmi munkák megszervezésében.

dokumentumok

A diákönkormányzat szervezeti és m ködési szabályzatát a tanulóközösség fogadja el, és a nevel testület hagyja jóvá. A diákönkormányzat a diákokat érint kérdésekben – véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény m ködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza azok m ködését.

2.7. A kollégium küldetése, jöv képe A Kollégiumban dolgozók magukénak vallják a humanista, polgári, demokratikus, nemzeti, európai közösségi értékrendet, amelyek alapját képezik megújított Pedagógiai Programunknak. Nevel testületünk a hagyományoknak megfelel en a tanulói személyiség tiszteletben tartása, az értéktisztelet jegyében neveli és oktatja az ifjúságot.

97

Nevelési tervünk alapelvei: • Szilárd értékrendet, az életkori sajátosságokhoz szabott konkrét társadalmi kapaszkodókat kívánunk nyújtani diákjainknak. • Gyermekközpontúságot, teljesítményre ösztönz tanítást hirdetünk. • Biztosítjuk tanulóink számára a sokszín tájékozódás lehet ségét. • Nyitottak vagyunk az új pedagógiai módszerekre. • Közösen vállalható célokat állítunk a nevel testület elé, csapatmunkára építünk. Célunk hogy mindig jellemz legyen kollégiumunkra: • olyan szocializációs környezet, ahol lehet ség nyílik a társadalomba való beilleszkedés szabályainak megismerésére, gyakorlására; • olyan otthon, amely biztonságot nyújt a benne él knek; • olyan közösség, amely értékeli a teljesítményt, alkalmat ad a személyiség kiteljesedéséhez; • ösztönz leg hat, hogy a tanulók sikeres feln ttekké, a társadalom hasznos tagjaivá váljanak.

3. A kollégiumi nevelés

3.1. A kollégiumi nevelés célja és alapelvei A kollégiumi nevelés célja a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejl désének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával. A kollégium – céljai elérése érdekében – gyermekközpontú, személyiségközpontú környezetet alakít ki, és tanulóközpontú tevékenységrendszert m ködtet az alábbiak figyelembevételével: • az Alkotmányban biztosított állampolgári és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillet jogok érvényesítése; • demokráciára, humanizmusra, nemzeti és európai önazonosságra nevelés elveinek alkalmazása a NAT által megfogalmazott elvekkel és kiemelt fejlesztési feladatokkal összhangban; • a kollégiumi tanulók, a csoportok és közösségek iránti felel sség, bizalom, szeretet, segít készség és tapintat alkalmazása a nevelésben; • a tanulók aktivitásának, alkotóképességének, érdekl désének fenntartása és fejlesztése, az öntevékenység és az ifjúsági önszervez dési formákba való bekapcsolódásának támogatása, a tanulói önszervez d képesség folyamatos fejlesztése és felhasználása; • a szül kkel, a kapcsolódó iskolákkal, az intézmény környezetében lev társadalmi és civil szervezetekkel való konstruktív együttm ködés; • a kollégiumi tanulók, valamint a kollégiumi nevel -oktatómunka rendszerszemlélet , tudatos, tervszer vezetéssel, szervezéssel és pedagógiai gyakorlattal való fejlesztése; • a nevelési folyamatban részt vev k – szül , tanuló, tanulói csoportok és közösségek, a kollégiumi és iskolai tantestület, a küld és befogadó környezet – számára elfogadott

98

• • • • •

norma- és követelményrendszer alkalmazása, melynek jellemz je a rendszeresség és a következetesség; kulturált, ösztönz környezet kialakítása, szociális, érzelmi, lakhatási biztonság nyújtása; széleskör szabadid s tevékenységkínálat biztosítása; az integrált nevelés megvalósítása; orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segít pedagógia módszerek alkalmazása; az egyéni- és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igény tanulók szükségleteinek figyelembe vétele, az egyéni bánásmód alkalmazása; a nemzeti hagyományok, a nemzeti azonosságtudat, valamint a nemzeti az etnikai hagyományok, az etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása.

3.2. A kollégiumi nevelés feladatai A kollégista diákok személyiségének, egyéni tulajdonságainak, családi körülményeinek megismerése, az elfogadó, bizalmi viszony kialakítása a kollégiumi jogviszony létrejöttét l kezd d en tervezetten történik. A hatékony és eredményes kollégiumi pedagógiai munka egyik alapfeltétele, hogy a pedagógusok tartalmas és rendszeres együttm ködés során segítsék a tanulók személyiségfejl dését. A kollégiumi nevelés feladata különösen az alábbi területek fejlesztése:

3.2.1. Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése A kollégiumi nevelés segíti a mindenkori szociális környezetbe történ sikeres beilleszkedést. Fejleszti a szociális tájékozódás készségét, alkalmat és közeget teremt a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez, segíti az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni érdekek között. A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés el segíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A kollégium a nevelési folyamatban figyelmet fordít a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek - empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervez készség - fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. E feladatok megvalósításában kiemelt szerepet és megfelel teret kap a kollégiumi diákönkormányzati rendszer. A feladathoz kapcsolódóan a következ kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális, kommunikációs és állampolgári kompetencia.

3.2.2. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehet séget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Fejleszti a kreativitást, er síti a tanulási motívumokat – az érdekl dés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok 99

kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történ felkészülést. Gondot fordít arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra bels igény is ébredjen a tanulókban, s így mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A feladathoz kapcsolódóan a következ kompetenciák fejlesztése valósul meg: hatékony, önálló tanulás, matematikai kompetencia, digitális kompetencia. 3.2.3. Felzárkóztatás, tehetséggondozás, pályaorientáció A kollégium olyan változatos szervezeti és módszertani megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti m veltségi, képességbeli, felkészültségbeli különbségeket, a tanulók egyéni szükségleteit kezelni képes. A kollégium feladata a tanulók képességeinek megismerése. Támogatja a tanulásban elmaradt és a sajátos nevelési igény tanulókat, biztosítja annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. Létrehozza a tehetséges tanulók megtalálására szolgáló rendszerét, segíti a tehetséges tanulókat képességeik kibontakoztatásában, tudásuk b vítésében. A kollégiumi élet színes, tevékenységközpontú szervezésével alkalmakat teremt a diákok alkotóképességének megnyilvánulására, a tehetségek kibontakoztatására, a diákok helyes önértékelését er sít sikerélményekre. A kollégium – az iskolákkal együttm ködve – valamennyi tanulója számára lehet vé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. A feladathoz kapcsolódóan a következ kompetenciák fejlesztése valósul meg: anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai-m vészeti tudatosság, kifejez készség, hatékony, önálló tanulás, digitális kompetencia.

3.2.4. Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése A kollégiumi nevelés b víti a diákok ismereteit az egyetemes emberi civilizációról, annak legnagyobb hatású eredményeir l. Felkelti az érdekl dést a kultúra, a tudományok, a m vészetek iránt, továbbá az emberiség globális problémáival kapcsolatban. Természeti és társadalmi ismeretek átadásával, m vészeti élményekkel segíti a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejl dését. Motivál, és helyzeteket biztosít az önkifejezési lehet ségek megtalálásához. El segíti az esztétikai-m vészeti tudatosság megjelenését, az érzelemvilág gazdagodását. Fejleszti az idegen nyelvi kommunikációt. A kollégium kiteljesíti a nemzet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, értékeinek tiszteletét, a nemzeti, történelmi és vallási hagyományok megismerését és ápolását, ezzel is er sítve a tanulók hazaszeretetét. A kollégium változatos, sokrét kulturális tevékenységével hozzájárul a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, elsajátításához és értékeléséhez. A világról kialakított képben a gyakorlati élet terén is kiemelt helyet kap az Európához való köt dés, az európai kultúrkör. A kollégiumi nevelés el segíti a tanulókban az európai uniós polgár identitásának kialakulását, bemutatja az Európai Uniós tagság révén megnövekedett lehet ségeket, kihívásokat és a kollégium a programjaival és kapcsolatépítésével el segíti azok intézményes és személyes hasznosítását.

100

A nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nevelését is ellátó kollégium kiemelt feladata az adott kisebbséghez való tartozás tudatának er sítése, nemzeti, etnikai kisebbségi kultúrájának, nyelvének szokásainak ápolása és fejlesztése. A feladathoz kapcsolódóan a következ kompetenciák fejlesztése valósul meg: esztétikaim vészeti tudatosság, kifejez készség, szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia.

3.2.5. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése A testi és mentális képességek folyamatos meg rzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelel életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet bels igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik ket testi és lelki egészségük meg rzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megel zésében. A kollégium a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget biztosít, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti is ízlésüket, igényességüket. Környezeti adottságai révén hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához. A kollégiumban a sajátos nevelési igény tanulók nevelése során kiemelt figyelmet kap a saját állapot pontos megértése, szükség esetén a gyógyászati, illetve az egyéb speciális eszközök használata. A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, és hogy értsék a fenntartható fejl dés fogalmát, továbbá hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímél magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. A kollégiumnak feladata a családi életre, a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszer gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés. A szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva segít a harmonikus nemi szerep kialakulásában, támaszt nyújt a szexuális életben való tájékozódáshoz. A feladathoz kapcsolódóan a következ kompetenciák fejlesztése valósul meg: természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia.

3.2.6. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése A kollégiumi nevelés segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A diák-önkormányzati tevékenység által segíti az autonóm, felel s, a közösség érdekeit is figyelembe vev magatartás és a körültekint döntéshozás képességének kialakulását. A feladathoz kapcsolódóan a következ kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményez képesség és vállalkozói kompetencia, természettudományos kompetencia.

101

3.3. A nevel munka területei kollégiumunkban

3.3.1. Gondoskodás, szocializáció A nevel munka alapelveivel és céljaival összhangban szeretnénk, ha a tanulók második otthonuknak tekintenék a kollégiumot. Tudják, hogy vannak kötelességeik, a mulasztásaikat szigorúan számon kérik, de élhetnek jogaikkal, és teljesítményeiket is megfelel en értékelik. A nevel k szakmai munkája a szül ket helyettesít gondoskodással, felel sségvállalással párosul, ahol a mindennapi tevékenységet értelem és humanizmus vezérli. Minden kollégistának biztosítjuk a megfelel lakhatást, élelmezést, a tanuláshoz id t, nyugodt körülményeket, segítséget a tananyag elsajátításában. Személyes problémáik megoldásában is számíthatnak megért támogatásra. Az els s tanulók közösségi életének, kollégiumi mindennapjaiknak megszervezése, félelmeik leküzdése, gátlásaik oldása alapvet en fontos. A közösség önfejl désének szakaszait, dinamikáját alapul véve kell és lehet beavatkozni a szocializációs folyamatba. A közösség fejl désének viszonylagosan elkülönül szakaszait több tényez együttesen befolyásolja: • a közösség kialakulásának, rétegz désének dinamikája, • a társak véleményének befolyásának alakulása, • a közösségi aktivitás mértéke, szilárdsága, • a karakter formálódása. Semmiféle szocializációs folyamat, közösségalakítás nem lehetséges a közösségi magatartás elveit és formáit megfogalmazó határozott, félreérthetetlen követelményrendszer támasztása nélkül. Minden további lépésnek el feltétele, hogy a támasztott követelményeket maguk a pedagógusok is komolyan vegyék, és értsék azok pedagógiai funkcióját. Az el bbi szempontokat próbáljuk figyelembe venni a helyi kollégiumi házirend és napirend kialakításakor. A kollégium közössége, csoportjai a személyiség alakulásának fontos, de nem egyetlen színtere. A személyiségfejl dés f helyszíne a család. A kollégiumi szocializációs, nevelési tevékenység f funkcióit a következ kben látjuk: • a világban elfoglalt hely meghatározása, értelmezése; • a cselekvés céljainak felismerése; • azoknak az eszközöknek a megismertetése, amelyeket a célok elérése érdekében fel lehet használni; • a közösség viselkedési normáinak, határainak kijelölése; • a meger sített normák szellemében való viselkedés motiválása; • magatartási minta felállítása, amely a fent jelzett célokból, eszközökb l, normákból, és motivációkból áll. A kollégista diákok életük egyik legkritikusabb periódusában a feln tté válás idején egész további életükre meghatározó tapasztalatokat szereznek a kollégiumi közösségben. A szociális szerepek tanulása, magatartás- és életmódminták követése tekintetében a tanári példamutatás lehet a leginkább célravezet . Nyilvánvaló, hogy csak olyan nevel testület képes a személyiség formálására, amelynek tagjai mindennapi tevékenységük során gyakorolják a demokratikus elveket, hozzászoktak az önálló cselekvés lehet ségéhez a kollégium el tt álló feladatok megoldásában. Céljaik, és módszereik találkoznak az iskolavezetés, a szül k, a diákok ilyen irányú igényeivel. 102

Eredményesség és hatékonyság tekintetében alapvet a tantestületben uralkodó légkör és munkastílus jellege. A szocializációs készségek kialakítása fejlesztése eredményeként (a nevelés céljaként) a legfontosabb, hogy önállóan gondolkodó és cselekv fiatalok hagyják el az intézményt.

3.3.2. A tanulmányi munka segítése A tanulási kultúra fejlesztése Meghatározó jelleg a tanulási motívumok fejlesztése, melyek el segítik, hogy a diákok számára a tanulás életprogramjuk elengedhetetlen részévé váljon, felkeltse bennük a kíváncsiságot, a megismerési, felfedezési vágyat. A csoportnevel nek, a tanulószobára beosztott pedagógusnak, valamint a tanulóval egyénileg foglalkozó nevel tanárnak ennek érdekében változatos módszereket kell alkalmaznia. Ezen kívül a tanév során fel kell mérnünk a tanulási stílusokat és képességeket, a rászoruló diákoknak módszertani segítséget kell nyújtanunk szervezett és egyéni foglalkozások keretében. A kollégium feladata, hogy biztosítsa a nyugodt és zavartalan tanulás feltételeit, és lehet séget adjon arra, hogy a tanulók elsajátíthassák a helyes tanulási módszereket. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása Célunk, hogy a kollégium segítse a tanulásban elmaradt gyerekeket, biztosítsa annak esélyét, hogy a tehetséges tanulók képességeiket továbbfejlesszék, tudásukat b vítsék. Feladatunk a tanulók képességeinek felismerése, a tehetséges tanulók kiválasztása, a tanulók közötti képességbeli különbségek kezelése és ennek megfelel en a pályaorientáció segítése. Továbbá feladatunk, hogy a kudarcélményt l való szorongást megszüntessük, felfedeztessük a tanulás örömét, m ködtessük a mindenkiben meglév vagy mindenkib l el hozható kíváncsiságot, fejlesszük a tanulási hatékonyságot, a rendszerez -képességet, mert csak a belülr l fakadó késztetés eredményez tartós tudást. Fontos tehát, hogy felkeltsük a diákok tudásvágyát, kitartását. Igyekszünk felismerni a szociális képességek tekintetében fejletlen és/vagy beilleszkedési zavarral küzd , a kreativitás szintjén és/vagy motivációjukat tekintve fejletlen tanulót. Figyelmet fordítunk arra, hogy felismerjük és egyéni bánásmódban részesítsük a rejtett diszgráfiás, diszlexiás, diszkalkuliás tanulókat. A hátrány felismerése, mibenlétének megállapítása mindannyiunk felel ssége. Feltétlen szükség van tehát a nevel testületen belüli folyamatos információáramlásra.

103

A tehetséggondozás A tehetséggondozás els lépése a tehetséges tanulók felismerése. A kreatív személyiségeket általában divergens gondolkodásukról lehet felismerni, a tehetséges tanulókat motiválni kell, a kiemelked eredmények elérése érdekében megkülönböztetett figyelmet, programokat, egyéni fejlesztést igényelnek. Differenciált foglalkozások A tanulók eltér felkészültségi szinttel, különböz ismeretanyaggal érkeznek. A tanulószobai- és csoportfoglalkozásokon belül ezért alapvet a differenciált foglalkozás. A lemaradó tanulók felzárkóztatására külön foglalkozásokat szervezünk. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk a tehetséges gyerekek felkarolására is, különös tekintettel akkor, ha az adott tanulók hátrányos helyzet ek. A tevékenység színterei: szakköri óra, sportkör, egyéni és csoportos foglalkozások valamint minden egyéb diákjaink részvételével kapcsolatos foglalkozás (versenyekre való felkészítés, rendezvény-el készület, közéleti szerepvállalás, szervez munka, stb.).

3.3.3. Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefügg tevékenység Fontos célkit zésünk, hogy pedagógiai tevékenységünk kizárja annak lehet ségét, hogy bármelyik diák származása, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása miatt, vagy bármely más oknál fogva hátrányos helyzetbe kerüljön. Különös figyelemmel kísérjük tehát a kollégiumba kerül állami gondozott, szociálisan hátrányos helyzet , vagy egyéb okokból veszélyeztetett tanulók fejl dését. Els dleges feladatnak tekintjük e tanulók kisz rését, melynek módja lehet bemutatkozó fogalmazás íratása; az egyéni tör dés során kötetlen beszélgetés kialakítása; a tanuló családjával, osztályf nökével való beszélgetés; a veszélyeztetettségre utaló jelek megfigyelése, felismerése. Figyelemmel kísérjük a veszélyeztetett tanulók közösségi kapcsolatait, közösségbe épülését. Ügyelünk rá, hogy semmiféle hátrányos megkülönböztetés ne érhesse ket. A gyermekvédelmi munkát meghatározó elveink: • minden kollégista diákot el ítéletek nélkül segítünk, védünk; • tiszteletben tartjuk a diákok személyiségét, emberi méltóságát; • a tudomásunkra jutott információkat bizalmasan kezeljük, azt csak és kizárólag a diák helyzetének javítására, problémájának megoldására használjuk fel. Pedagógusaink ifjúságvédelmi feladatai • a csoportnevel knek szoros kapcsolatot kell tartaniuk a szül i házzal vagy a nevel szül kkel, illetve a nevel intézettel, esetlegesen a tanuló lakhelye szerinti önkormányzattal; • közre kell m ködniük a gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok ellátásában, a tanuló fejl dését veszélyeztet körülmények megel zésében, feltárásában, megszüntetésében (tanulmányi eredmény romlása, családi gondok); • kötelességük, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük meg rzéséhez szükséges ismereteket átadják, és ezek elsajátításáról meggy z djenek; • a nevel knek feladata a szül k és a gyerekek tájékoztatása a számba vehet konkrét lehet ségekr l (például világosítsa fel ket az igénybe vehet szociális juttatásokról); • a nevel nek tájékoztatnia kell a tanulót és szüleit arról is, hogy a gyermek vagy fiatal érdekében milyen intézkedéseket tart szükségesnek. 104

A szociális hátrányok ellensúlyozása A kollégiumba kerül tanulók közül többen szociálisan hátrányos helyzet ek, csonka családban élnek, munkanélküli szül k gyermekei, vagy a létminimum alatt él családokból kerülnek ki. Kötelességünk, hogy segítsük ezeknek a tanulóknak társadalmi beilleszkedését, és gondoskodjunk alapellátottságukról. Ennek érdekében a következ ket kell tennünk: • az iskolánkba járó tanulók közül a rászorulóknak kedvezményes térítés ellenében, biztosítunk étkezési lehet séget; • felhívjuk a diákok figyelmét a törvények adta lehet ségekre és jogokra (ingyenes tankönyv, étkezési támogatás, egyéb juttatások).

Betegségek, szenvedélybetegségek kialakulásának megel zése A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának megfelel en szervezett foglalkozásokat tartunk, és kiemelten foglalkozunk az életmód-életvitel témakörrel. Támogatjuk pedagógusaink ilyen irányú továbbképzését. Kötetlen beszélgetéseket folytatunk a tanulókkal a bizalom er sítése érdekében. Különösen fontosnak tartjuk, hogy az érintett tanulókat bevonjuk a szakkörök munkájába, a közös tevékenységekbe, így integráljuk ket a kollégiumi közösségbe. Filmvetítések keretében lehet séget nyújtunk speciális, a témával foglalkozó film megtekintésére, megbeszélésére. El adókat hívunk kollégiumi és/vagy csoportszint el adásokra, drogellenes programokat szervezünk. Szükség esetén az iskolaorvos, a véd n , esetleg más szakemberek segítségét kérjük.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefügg pedagógiai tevékenység A beilleszkedési és/vagy magatartási nehézségekkel küzd tanulókkal való foglalkozás során különösen fontos, hogy kiderítsük milyen okok állnak viselkedésük hátterében, és ennek megfelel en segítsük ket nehézségeik leküzdésében. Különös figyelmet kell fordítanunk a visszahúzódó, csendes diákokra az egyéni foglalkozások és a csoportos tevékenységek során egyaránt, mert problémáik sokszor rejtve maradnak, éppen visszahúzódó magatartásuk miatt. Nem engedhetjük, hogy bármely gyerek perifériára kerüljön, ezért er síteni kell a csoportban is a toleranciát, a felel sségérzetet, az egymásra figyelés érzését. A nevel indirekt módon, személyes példamutatásával nyújt mintát a befogadó magatartásra. Az egyéni fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások és a közös tevékenységek során egyre jobban integrálódhatnak a beilleszkedési zavarokkal küzd diákjaink is a közösségi szintekbe. Ezért a kollégiumban különösen fontos, hogy olyan változatos tevékenykedési kört biztosítsunk, amelyben minden kollégista diák talál érdekl désének megfelel t, ingerekben gazdag környezetet teremtsünk számukra.

105

3.3.4. Egészség- és személyiségfejlesztés A kollégium egyik fontos célkit zése tanulóink egészségének meg rzése, javítása. Fontosnak tartjuk az emberi szervezet m ködésével és a betegségek kialakulásával kapcsolatos ismeretek b vítését, az anatómiai és élettani ismeretek elmélyítését, saját szervezetünk m ködésének megismerését, megértését. Ezen ismeretek el segítik a prevenciós munkát. Pozitív életvezetési modellek megismertetésével kívánjuk felhívni a diákok figyelmét az egészséges életvitelre. A nevel k pozitív mintaadásával próbáljuk csökkenteni a deviáns viselkedés kialakulásának kockázatát, egyben módot adva az egészséges élet modelljének megismerésére. Fontosnak tartjuk az egészséges testi, lelki fejl dés biztosítását a tanulók számára. Központi kérdés a t z- és balesetvédelmi, az els segély-nyújtási ismeretek b vítése; az egészséges táplálkozás megismerése, a rendszeres tisztálkodás és a beteg vagy sérült embertársaink iránti segít kész magatartás kialakítása; a káros szokások kialakulásának megel zése.

Az egészségfejlesztés f bb területei • a legalapvet bb higiéniás szokások rögzítése • testi, lelki, mentálhigiénés egészség védelme • az egészséges táplálkozás • az aktív testmozgás • a dohányzás visszaszorítása • az alkohol- és drog-prevenció • az AIDS prevenció • az egészséges életritmus kialakítása Az egészségfejlesztés f célcsoportjai és szintjei Kollégiumunkban az egészségfejlesztés alapvet célcsoportja a kollégiumi lakók közössége, azon belül az egyes tanulócsoportok és természetesen egyéni foglalkozások keretében a személyes problémákra keresünk megoldásokat. Ezt a munkát a nevel testületen kívül az intézmény minden dolgozója igyekszik segíteni, de a tanulók szüleinek közrem ködése nélkül sikerünk csak részleges lehet. Szakemberek meghívásával, el adások szervezésével, konzultációk biztosításával is próbáljuk céljainkat megvalósítani. Orvos, véd n , egészségügyi sz r vizsgálatok Minden hétköznap rendel a kollégiumban az iskolaorvos egy-egy órát. Rendszeresen ellátjuk a kollégiumot a legalapvet bb gyógyszerekkel és kötszerekkel. A sz r vizsgálatok során nyomon követjük a testi fejl dést (testsúly, testmagasság, vérnyomás), hangsúlyt fektetünk az érzékszervi elváltozások vizsgálatára (látás-, hallásvizsgálat). A sz r vizsgálatok több fázisból épülnek fel, céljuk a különböz egészségügyi problémák felderítése, esélyteremtés az egészséges életvitelre.

106

Egészséges és kulturált életmódra nevelés Fontos a megfelel életritmus, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet bels igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer kialakítása. A tanulók rendelkezzenek olyan ismeretekkel, gyakorlati képességekkel, melyek segítik ket testi és lelki egészségük meg rzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megel zésében. Feladatunk biztosítani, hogy a kollégium legyen minden részletében kulturált közeg, ahol a tanulók jól érzik magukat. Ez egyben fejleszti ízlésüket, igényességüket, m veltségüket. A kollégium kulturális és sportélete is hozzájárul, hogy a fiatalok helyes életmódmintát válasszanak maguknak. A fentiek érdekében kollégiumunk a következ lépéseket tette, illetve teszi a jöv ben: • Megfelel napirend kialakításával és betartatásával neveljük diákjainkat a napi életritmus kialakítására. A rendszerességre nevelést kiemelten fontosnak tartjuk. • Megköveteljük a hálószobák rendjét és tisztaságát, folyamatosan ellen rizve, segítve és ösztönözve diákjainkat a megfelel szint elérésére, a legsz kebb környezetükért való felel sségük kialakítása érdekében. • Diákügyeletesi rendszert m ködtetünk a közös helyiségek rendjének és tisztaságának biztosítására, így a tágabb környezetért való felel sség kialakítására. Ugyanezt a célt szolgálja a folyosók és egyéb közös helyiségek díszítése, szépítése. • Felhívjuk figyelmüket a napi tisztálkodás, a személyes higiéné, ruházatuk és ágynem jük tisztántartásának fontosságára, melynek minden feltétele biztosított kollégiumunkban. • A csoportnevel knek figyelniük kell arra, hogy a diákok megfelel en, rendszeresen táplálkoznak-e, fel kell hívniuk a tanulók figyelmét ennek fontosságára. Diákjainknak lehet ségük van f zésre, konyha- és h t szekrény-használatra. Szoktatni kell diákjainkat az étkezések kulturált lebonyolítására. • Az Alapprogram által el írt foglalkozások megszervezésén kívül az iskola véd n jét, szükség esetén az iskolaorvost is felkérjük tanácsadó foglalkozás megtartására. • A tanítási órák után legalább egy óra szabadid t biztosítunk diákjaink számára, mikor igényeik szerint mozoghatnak, pihenhetnek, felfrissülhetnek a tanulószobai foglalkozások kezdete el tt, majd ugyanígy, a foglalkozások végeztével. • Diákjaink pihenéshez való jogát a napirend szerinti p takarodó szigorú betartatásával biztosítjuk.

A személyiség fejlesztése A személyiségfejlesztés fontos része az önismeret fejlesztése. Nagyobb teret kell adnunk annak, hogy a tanulók értékelni tudják önmagukat, viselkedésüket, teljesítményüket. Törekedniük kell mind a testi, mind a lelki egészségük fenntartására. Meg kell ismertetni tanulóinkkal saját testüket, szervezetüket, pszichikumukat, a testi és lelki betegségeket, megel zésüket, az egészség meg rzését, az egészséges életmódot. Ehhez a csoportnevel i foglalkozásokon túl szakemberek segítségét is igénybe vesszük.

107

3.3.5.A környezeti nevelés A kollégiumban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítsen a környezettel való harmonikus együttélésre. Feladatunk megmutatni a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehet ségeit. Képessé kell tennünk tanítványainkat a környezetet terhel tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére, a környezeti problémák és konfliktusok esetleges kezelésére. Ösztönözzük a tanulókat a sz kebb és tágabb környezetük védelmére, és hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelését l. Meg kell értetnünk, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, a környezetünkkel való kapcsolatunk jelent sen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, min ségét.

3.3.6. Hagyomány rzés és ápolás A csoportoktól függetlenül kollégiumunkban számos közösség alakul és m ködik, a diákok különböz érdekl dési köre szerint, önkéntes szervez dés alapján. Ilyenek például a hagyományos szakkörök, sportkörök, baráti körök, szobaközösségek. Kollégiumi hagyományaink rzése, ápolása és továbbfejlesztése szervesen illeszkedik nevelési elgondolásainkba. A hagyományok ápolásának célja, hogy diákjaink érzelmileg is köt djenek kollégiumunkhoz. A hagyományok rzése egy sajátos arculatot biztosít a kollégiumnak, és segít megkülönböztetni intézményünket a többi kollégiumtól. Színesíti a diákéletet, tovább b víti a foglalkozási lehet ségeket, a szabadid egészséges és kulturált eltöltését, fejleszti az együttm ködési készséget. Kulturális és sport hagyományaink: • Az iskolával évente megrendezett ünnepélyeink - aktualitásuk mellett - jó alkalmat teremtenek közösségfejleszt és kulturális céljaink megvalósítására (nemzeti ünnepeinkr l való megemlékezések, a holocaust- és a kommunista diktatúrák áldozatainak napja, a tanévnyitó, a ballagás, a tanévzáró, a jeles napok, stb.). A nagy ünnepek rendezésekor m faji sokszín ségre törekszünk, megemlékezés helyett id nként közösen filmet nézünk, vetélked ket szervezünk. • Hagyományos esemény az évente megrendezett diáknap. A diákok szakmai és m veltségi vetélked kön, el re meghirdetett sportágakban mérhetik össze tudásukat. A sportnapot a DÖK és a tanárok szervezik, a tanárok és a diákok egyaránt részt vesznek a programban. • Minden tanév hagyományos sporteseményeit jelentik a kollégiumi egyéni és csapatbajnokságok. Labdarúgás-, íjászat-, légpuskalövészet-,sakk- és asztalitenisz bajnokságokat rendezünk.

4. A kollégiumi pedagógiai tevékenység szerkezete

108

A kollégium a Pedagógiai Program alapján éves tanulói foglalkozási tervet készít, melynek elkészítéséhez minden tanév els hetében felmérést készítünk arról, hogy tanulóink milyen kötelez en- és szabadon választható foglalkozásokon kívánnak a tanév során részt venni.

4.1. A kollégium által kötelez en biztosítandó foglalkozások

4.1.1.Tanulást segít foglalkozások A tanulószobai foglalkozás a napi felkészülést szolgáló tevékenység, közvetlen tanári irányítással, mely meghatározott id keretben és nyugodt felkészülést biztosító tárgyi környezetben, csoportos illetve egyéni foglalkozás keretében zajlik. A tanulószobai foglalkozáson való részvétel minden kollégista diák számára kötelez , kivéve a kiemelked tanulmányi eredményt elért, önálló tanulásra képes tanulóinkat. Kollégiumunkban a tanulószobai és az egyéni fejlesztést megvalósító foglakozási id összesen heti 14 óra, azonban a különböz képesség diákoknak más-más id szükséges a tananyag megfelel elsajátításához. Ezt figyelembe véve a fenti órakeret egyéni elbírálás alapján csökkenthet vagy növelhet . A kollégiumba bekerült diákok különböz alapismeretekkel rendelkeznek, hiszen az iskolák változó színvonalon oktatnak. A beérkez diákok tudásszintjét felmérve lehet ség szerint differenciáltan kell a szilenciumokat megszervezni. Segíteni kell a diákokat a helyes id beosztás kialakításában a hatékony tanulás érdekében. A tanulószobai munka során fokozottan kell figyelni a gyengén teljesít diákokra. A lemaradt tanulók fejlesztése, felzárkóztatása, szervezett keretben, tanári tervezéssel folyik. Érdemes kihasználni a közösségben rejl segítési módokat is. A szilenciumi munka segítése és ellen rzése frontálisan, kiscsoportos formában, valamint egyénileg történhet. A hatékony szilenciumi munkát biztosító módszerek: • a foglalkozások pontos és következetes kezdése, • szilenciumi fegyelem biztosítása; • a tanulmányi eredmények nyilvántartása; • a képességekhez viszonyított tanulmányi munka és fegyelem rendszeres értékelése. A szilenciumi foglalkozások megszervezésénél az iskolaépületben nyugodt tanulási feltételeket tudunk biztosítani, a kollégiumi épületben található tanteremben az esti órákban is lehet ség van a tanulásra. Naponta 3 tanórát tartunk, délután 16.00–18.30-ig, illetve azok részére, akiknek több id re van szükségük vagy a délutáni tanórákon igazolt más elfoglaltság miatt nem tudtak részt venni 19.15-20.00-ig. Nevel i mérlegelés alapján a vacsora utáni id szakban a teherbíró képesség és szükségesség figyelembe vételével a szilenciumot el lehet rendelni. A csoportvezet nevel k elbírálása szerint a tanulmányi eredményeket figyelembe véve szobai tanulás lehet sége is biztosított. Tanulóinknak szükség esetén felzárkóztató foglalkozásokat is tartunk, szervezünk. A napi három órás kötelez tanulószobai tanulás alól felmentést adunk tanulmányi el menetel, nevel i mérlegelés, indokolt egyéni kérelem esetén.

4.1.2. A tanulókkal való tör dést biztosító foglalkozások

109

A csoportfoglalkozásokat heti egy alkalommal általában a csoportvezet nevel tartja. Minden nevel éves munkatervben rögzíti a csoportjával megvalósítani kívánt feladatokat a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának figyelembevételével. Azokon a csoportfoglalkozásokon, melyek nem az Alapprogram témaköreit dolgozzák fel, els sorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik. A foglalkozásokat fel kell használni arra, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a szociális viselkedés alapvet szabályait, a szociális értékrendet. A tanulók egészségének védelme érdekében több alkalommal is helyet kell kapnia a káros szenvedélyek megel zésér l való beszélgetésnek. A személyes tör dést biztosító foglalkozások keretében lehet séget kell biztosítani a tanulók számára, hogy egyéni problémáikat feltárják, és ezek megoldására tanácsot kapjanak.

A 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet 2. § (2) bekezdésében meghatározott kollégiumi csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma TÉMAKÖRÖK 1. Tanulás 2. Énkép, önismeret, pályaorientáció 3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra 4. Környezettudatosság 5. Testi és lelki egészség 6. Felkészülés a feln tt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés 7. Hon- és népismeret

A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma TÉMAKÖR Tanulás

9. 10. 11. 12. 13-14 évfolyam. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 4 3 3 1 1

Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra

3

3

4

3

2

3

3

2

4

5

Környezettudatosság

2

2

2

2

3

Testi és lelki egészség

4

4

4

4

4

Felkészülés a feln tt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon- és népismeret

3

3

3

3

2

3

4

4

3

3

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra

A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12-13-14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelez csoportfoglalkozással kell számolni. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra (órára) e rendelet kötelez vé teszi, hogy az itt megjelölt

110

témákkal foglalkozzanak a tanulók. A további id a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik.

Csoportfoglalkozások tartalma: A csoportfoglalkozások jellemz je, hogy egy-egy alkalommal meghatározott információmennyiséget kell feldolgozni. A résztvev knek személyes tapasztalatuk vagy élményük keletkezik a foglalkozás során. A csoportfoglalkozást vezet feladata az, hogy a foglalkozások teljes folyamatát végiggondolva el készítse azt. Minden egyes foglalkozásnak meghatározott forgatókönyve van. A forgatókönyvet a csoportvezet a csoport igényeinek megfelel en megváltoztathatja, viszont minden csoportfoglalkozásra a feladatok gyakorlati lebonyolításához az eszközöket el kell készítenie.

A csoportfoglalkozás kötött felépítés , a foglalkozás általában 5 elemet tartalmaz: • Hangulatteremtés – mint módszer azt jelenti, hogy elválasztjuk a hagyományos ismeretátadástól ezt a foglalkozási formát. (pl. játékkal, fejtör vel kezdjük a foglalkozást) • Célkit zés – fontos, hogy tudatosuljon a résztvev kben, ma mit kell tenniük önmagukért. (Ezt általában rövid közlési formában oldjuk meg.) • Ismeretfeldolgozás – meghatározott tartalmú strukturált el adások, tanulói referátumok, beszélgetések, gyakorlatok segítségével dolgozza fel a csoport a témát. • Személyes mérleg – egyéni megnyilatkozásokat várunk, kérdésekre válaszokat gy jtünk, amiben a résztvev k megfogalmazzák, mit kaptak, mit nyertek a foglalkozás révén. • A következ foglalkozások el készítése – az ismeretfeldolgozás szakaszban sokszor építünk a résztvev k önálló munkájára, amit a két foglalkozás között kell elkészíteniük.

Csoportfoglalkozások szervezési rendje A heti egy alkalommal tartott csoportfoglalkozásokat minden nevel éves munkatervben rögzíti. A csoportfoglalkozások id pontja állandó. A kollégisták csoportba sorolásának nincsenek a tanulási képességekt l, teljesítményt l függ szempontjai. A csoportok kialakítása évfolyamonként, szakmánként történik, de nem minden esetben ragaszkodunk ehhez a szemponthoz, így vannak vegyes évfolyamú csoportjaink. A csoportokat tanévenként a beiskolázástól függ en alakítjuk, vezérelvként ügyelve arra, hogy a tanulók minden évben lehet leg ugyanahhoz a nevel tanárhoz kerüljenek. A csoportfoglalkozás keretében a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek értékelése is történik. E foglalkozások során lehet ség nyílik a mindennapi élettel kapcsolatos ismeretek elsajátítására, a szociális viselkedés alapvet szabályainak és értékrendjének megismerésére. Az erkölccsel, illemmel kapcsolatos témák, kérdéskörök évenkénti beosztásban és egymásra építve tartalmazzák az etikai beszélgetések témáit. Az együttélés, a társas kapcsolatok etikai követelményeinek közvetítésén túl foglalkozunk a tanulási és a munkaerkölcs kialakításával, a munka megbecsülésének, a tulajdon védelmének kérdéseivel is.

4.1.3. A szabadid eltöltését biztosító foglalkozások

111

A kollégium diákjai kötelez en és szabadon is választhatnak a kollégium által szervezett, a szabadid hasznos eltöltését szolgáló foglalkozást. Az egy kötelez en választott szakkörön, foglalkozáson heti rendszerességgel meg kell jelenniük, de más foglalkozásokon is részt vehetnek a foglalkozást tartó nevel engedélyével. A szabadid eltöltését biztosító foglalkozások szervezésekor meghatározó szerepet kap a tanév elején felmért tanulói igény, a nevel testület összetétele, képzettsége, a rendelkezésre álló tárgyi feltételek, az egészséges életmódra nevelés, a sportköri foglalkozás és környezetünk megismerése és védelme. Szervezett szabadid s tevékenységek: • Közlekedési szakkör • Labdajátékok • Horgász-szakkör • Testépítés • Lövészet • Íjászat • Film-klub • Fotó-szakkör • Sakk • Barkácsolás

4.2. Egyéb, a kollégium által biztosított foglalkozások A kollégiumi nevelés fontos feladata a világban való tájékozódás segítése a természeti és társadalmi ismeretek b vítésével, az információs kultúra fejlesztésével, m vészeti élmények befogadására való lehet ségek nyújtásával. Ennek érdekében Internetes termünk napi 5 órában áll a tanulók rendelkezésére, rendszeres színház- és múzeumlátogatásokat szervezünk, könyvtárat m ködtetünk a kollégista diákok számára. Az Alapprogramban el írt foglalkozásokon kívül a diákok érdekl désének, igényének megfelel el adásokat, túrákat is szervezünk.

4.3. Kollégiumi élet szervezése A kollégiumban gondoskodunk az iskolai, kollégiumi foglalkozáson részt nem vev tanulók folyamatos pedagógiai felügyeletér l. A kollégium munkarendje alkalmazkodik az intézmény tanulóinak iskolai munkarendjéhez. A kollégium sajátosságaiból adódóan napi 24 órás munkaid ben m ködik. A kollégium élet- és munkarendjét kollégiumi szint keretszabályozással, keretprogramokkal a tanulócsoportok sajátosságainak megfelel en a nevel testület készíti és fogadja el. A tanulók munkarendjének kialakításánál az iskolai tanulmányokhoz szükséges feltételek biztosítása és a pozitív szokásrendszer kialakítása az irányadó. A tanítási id kivételével a fiatalok a kollégiumban tartózkodnak. Alapvet feladatunk, hogy részükre változatos, egyéniségfejleszt tevékenységeket szervezzünk. A tevékenységi formák között minden kollégista találja meg a számára kedvez elfoglaltságot. Céljaink elérése érdekében ingergazdag környezetet kell teremtenünk számukra

112

5. Diákönkormányzat

A diákönkormányzatban a kollégium minden tanulója választó és választható. A kollégium vezetése és a diákönkormányzat els sorban a diákönkormányzatot segít tanár útján tájékoztatja a nevel ket és a diákokat az aktuális kérdésekr l. A kollégiumi diákönkormányzat élén a közgy lés által választott diákvezet ség áll. A diákönkormányzat m ködéséhez a kollégium helyiséget biztosít. A diák-önkormányzati tevékenység f terepe a demokratizmus tanulásának, a demokratikus érdekérvényesít technikák alkalmazásának.

5.1. A diákönkormányzat célja, feladatai: • • • • • • • •

eredményes m ködésével tanítson állampolgári szerepre, adjon lehet séget állampolgári ismeretek gyakorlására; legyen a tanulók valóságos öntevékenységen alapuló szervezete, érdekeik érvényesítésének a terepe; neveljen egymásért, a közösségért végzett tevékenykedésre; véleményalkotás a diákokat érint kérdésekben; javaslattételekkel éljen a diákokat érint valamennyi kérdésben; évente legalább egy alkalommal összehívja a diákönkormányzat vezet ségválasztó közgy lését; legyen a demokratikus értékrend, az európai gondolkodás kialakításának színtere; szükség esetén segít ket (pedagógust, szül t, jogászt) kérjen fel munkájának támogatására.

5.2. A diákönkormányzat jogköreinek értelmezése:

Döntési jogkör: A diák-önkormányzati szerv önállóan, a saját bels m ködési szabályzatában meghatározott módon és az abban rögzített feltételek betartásával határoz a jogkörébe utalt kérdésekben, természetesen a vonatkozó más törvényi, jogszabályi el írásoknak megfelel en. Dönt: • a diákönkormányzat m ködési rendjér l; • a m ködéshez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról; • hatáskörének gyakorlásához maga alakítja ki elképzeléseit; • csoportok közötti feladatelosztásról, ünnepi események formai és tartalmi kereteir l, hagyományok ápolásáról, fejlesztésér l. A diákönkormányzat döntési hatáskörébe tartozó kérdésekben véleményezési joga van a nevel testületnek, de ezt a véleményt nem kötelez elfogadni.

113

Egyetértési jogkör: A diák-önkormányzat hatáskörébe tartozó témákban egyetértése nélkül nem hozható döntés, vétójoga van. Tehát nem a diákönkormányzat vagy valamely szerve hozza meg a döntést, hanem az igazgató, kollégiumvezet , nevel testület vagy más hatáskörrel rendelkez szerv vagy személy. A diákönkormányzat hatáskörébe tartozó ügyekben egyetértése nélkül hozott döntés szabálysért . Ha a kollégium nem kéri a diákönkormányzat egyetértését, akkor ezt a diákönkormányzat kezdeményezze.

5.3. A diákönkormányzat felépítése és m ködése:

•

• • •

a diákönkormányzatnak tagja lehet alanyi jogon a kollégium bármely tanulója, valamint képvisel ik útján a kollégium valamennyi csoportja, közössége és diákköre (csoportosan); a diákönkormányzat megújítását minden évben el kell végezni, ennek határideje december 1; a diákönkormányzat vezet jének feladata, hogy a tisztújító közgy lést összehívja a tisztújító közgy lésen megválasztott tisztségvisel k feladataikat a választást követ els tanítási naptól gyakorolják a következ tisztújító közgy lésig.

A diákönkormányzat vezet sége: • a csoportok maguk választják meg vezet jüket, akik automatikusan tagjai a diákönkormányzatnak (DÖK); • a DÖK vezet ségének tagjai titkos szavazással választják meg a diákönkormányzat elnökét és tisztségvisel it; • a DÖK munkáját a diákok által felkért, az iskolában dolgozó pedagógus is segítheti; • a DÖK a feladatok ellátásához szükséges id közönként ülésezik, tevékenységér l és végzett munkájáról értékelést készít; • amennyiben a kollégium vezetése kéri, a diákönkormányzat végzett munkájáról írásban vagy szóban tájékoztatást ad; • a diákönkormányzat évente egyszer tartja rendes közgy lését, tagjainak kérésére azonban évente többször is összehívható, de az már „rendkívüli” közgy lés címszóval; • a DÖK éves munkarend alapján végzi tevékenységét, ett l egyedi kezdeményezés alapján eltérhet; • a DÖK ülésein akkor hozható érvényes döntés, ha a szavazati jogú tagok fele jelen van.

A diákönkormányzat gazdálkodása: • a diákönkormányzat éves m ködését az iskolától a m ködéshez rendelkezésre bocsátott, illetve pályázati, vagy más úton elnyert eseti anyagi eszközök felhasználásával biztosítja; • a diákönkormányzat éves költségvetését a DÖK vezet sége terjeszti el és az évi rendes diák-önkormányzati közgy lés hagyja jóvá; • a diákönkormányzat feladatainak ellátásához díjmenetesen használja az iskola és a kollégium helységeit, berendezéseit, de ezzel nem korlátozhatja a m ködésüket.

114

6. A szül , a tanuló, az iskolai és a kollégiumi pedagógus együttm ködésének formái, továbbfejlesztésének lehet ségei Az iskola és a kollégium tanári közössége, a szül k és a tanulók szervezetei között az elmúlt évek hagyományai alapján munkakapcsolat alakult ki. A kapcsolatokat törvényi el írások, az intézmény Szervezeti és M ködési Szabályzata és a Házirend szabályozza. Az együttm ködés alapvet en a nevelési-oktatási információcserén alapszik. Meghatározók a tanulók személyiségfejlesztésének, szociális veszélyeztetettségének, életkori sajátosságainak kérdésköréb l adódó problémák. A tehetséges és különleges képesség tanulók támogatása ugyanolyan fontosságú feladat, mint a beilleszkedési problémákkal küzd k, vagy a tanulási kudarcoknak kitett tanulók segítése. Az együttm ködés során közösen kell törekedni az oktatási- nevelési célokban megfogalmazott normák elfogadtatására, a kulturált viselkedés kialakítására, a deviáns magatartás megel zésére. Biztosítani kell a szül i szervezet részvételét a kollégium nevelési programjában. Az együttm ködésben résztvev szervezetek formái • Tanári szervezetek: tantestület, munkaközösségek, • Iskolaszék • Szül i szervezet • Diák szervezetek (kollégiumi, intézményi diákönkormányzat) Az iskola és a szül k közötti együttm ködés legfontosabb területei • oktatási - nevelési programok és dokumentumok megbeszélése, véleményezése során; • fegyelmi eljárások esetén Együttm ködési keretek az iskola és a kollégium között: • az osztályf nökök és a csoportvezet nevel k közötti folyamatos kapcsolat; • a nevelési feladatok egyeztetése érdekében id szakosan a tagintézményvezetés, a kollégiumvezet és esetleg a nevel tanárok megbeszélése Együttm ködési keretek a kollégium és a szül k között: • az iskolával közösen tartott szül i értekezletek, fogadó órák, • rendszeres kapcsolattartás a csoportvezet és a szül i ház között, indokolt esetben családlátogatás. A szül , a tanuló, az iskolai és a kollégiumi pedagógus együttm ködésének fejlesztési irányait a törvényi változások, a min ségirányítási program és a piaci igényekhez alkalmazkodó szakképzés együttesen motiválja.

115

7. A kollégium ellen rzési, mérési, értékelési, min ségirányítási rendszere A min ségirányítás olyan tudatos, szervezett és folyamatos tevékenység, amely a kollégium partnerközpontú céljainak és napi m ködésének közelítését szolgálja. A min ségirányítási rendszer folyamatleírása az intézményi min ségirányítási program része.

7.1. Min ségirányítás a kollégiumban 7.1.1. A min ségirányítási rendszer feladatai • • • • •

Az intézmény tevékenységével kapcsolatos információk rögzítése, rendszerezése. Szakemberek számára az átláthatóság biztosítása. A meghatározott gyakorisággal elvégzett mérések eredményeinek összehasonlítása, a folyamatok meger sítése és a korrekciója. Önellen rzés, önértékelés. E folyamat optimalizálása, a min ségszemlélet kialakítása.

A részletes helyi megvalósítás algoritmusát középiskolánk min ségirányítási rendszerének dokumentumai tartalmazzák.

7.1.2. A min ségirányítási tevékenység A min ségirányítási tevékenység hosszú távú és folyamatos munkát jelent, amely a min ségirányítás adta kereteken belül rugalmasan folyik. Egy-egy munkafolyamat vagy szakmai probléma megoldására szervez d munkacsoportokban történik. A csoport tagjai a felmerült problémákat közösen oldják meg, megoldási javaslatokat dolgoznak ki, közrem ködnek a javaslatok bevezetésében és értékelik a bevezetett javítások hatékonyságát.

7.2. Az értékelés 7.2.1. Az értékelés alapelvei Az értékelésnek a Pedagógiai Programban elfogadott szempontok alapján, mindenki által ismert rendszer szerint kell történnie. Fontos, hogy mindenki ismerje az értékelés szempontjait, és tisztában legyen a vele szemben támasztott követelményekkel. Az értékelésnek személyre szólónak és ösztönz nek, rendszeresnek, tény- és tárgyszer nek kell lennie. Nem lehet megtorló, fegyelmez jelleg : a pozitívumokat kiemel nek, a javítási területeket megnevez nek kell lennie. Fontos, hogy rámutasson a hiányosságokra és segítse a továbblépést, valamint a követelmények és elvárások pontos ismeretében, alapján történjen.

116

7.2.2. Az értékelés formái, alkalmai Az értékelés a kollégium nevelési folyamatában közvetlenül részt vev k számára kétirányú: egyfel l a véleményüket kérjük a kollégiumról, másrészt értékeljük a folyamatban elvégzett munkájukat. A pedagógusi munkát, valamint a diákok tanulmányi és közösségi munkáját félévente vizsgáljuk, míg a kollégiummal kapcsolatban álló partnerek elégedettségét a min ségellen rzési munkacsoport irányításával mérjük.

7.2.3. A kollégiumi munka értékelésének területei Értékelt terület

Értékel személy

a pedagógiai program id arányos megvalósulása

kollégiumvezet

éves tanulói foglalkozási terv megvalósulása

kollégiumvezet

tanulmányi munka, szilenciumokon, kötelez foglalkozásokon való részvétel, hiányzások, közösségi munka, magatartás, szorgalom

foglalkozásvezet , csoportnevel , kollégiumvezet

kiemelked tanulmányi, m vészeti és sporteredmények, a kötelez foglalkozásokon való munka, kollégiumi és/vagy csoportrendezvények

foglalkozásvezet , csoportnevel , kollégiumvezet

a kollégiumvezet munkája

intézmény-vezet

a pedagógus dolgozók munkája

intézmény-vezet

a nem pedagógus dolgozók munkája

intézmény-vezet

a kollégiumi munka körülményei

intézmény-vezet , kollégiumvezet , kollégiumi nevel k

diákmozgalom

intézmény-vezet diákmozgalmat segít tanár, csoportnevel k, kollégiumvezet

diákmozgalmat segít tanár

intézmény-vezet , kollégiumvezet , DÖK

117

7.2.4. A tanulók munkájának értékelése A tanulói munka értékelésére fokozottan érvényes, hogy a diákok által ismert rendszer szerint kell történnie. Fontos, hogy a diákok tisztában legyenek az értékelés szempontjaival és tisztában legyenek a velük szemben támasztott követelményekkel. A követelményeket minden tanár köteles betartani. Az egységes követelményrendszer megfogalmazása és megtartása a nevel testület és a kollégiumvezetés feladata.

Az értékelés területei Csoportfoglalkozásokon, kötelez foglalkozásokon való részvétel, a tanulók tanulmányi teljesítménye, el rehaladása, fegyelem, szorgalom, rendszeretet, tisztaság, a kollégiumi és az általános emberi rendszabályok, értékek tiszteletben tartása, közösségi munkavégzés, versenyeken való részvétel, eredmények.

Az értékelés formái, alkalmai Szóbeli értékelés A napi munka során adott cselekedetekhez kapcsolódóan, diákokkal folytatott helyzetfeltáró beszélgetések során, szül i értekezleteken, fogadóórán, havonta a naplók egyeztetése után, a félévi és év végi eredmények megszületésekor, a tantestület el tti értékelés, az egész diákközösség el tti értékelés, közös együttlétek (kirándulás, kulturális program, házi versenyek, vetélked k) értékelése, felkérésre vagy önként végzett feladatok értékelése. A közösségért végzett munka, a tisztaság és a tanulmányi eredmények értékelésébe bevonjuk a tanulókat, így fejlesztve erkölcsi ítél képességüket és önkontrolljukat. Szöveges értékelés • kiemelked teljesítmény , illetve problémás tanulóknál levélben vagy az ellen rz könyvön keresztül a szül értesítése • küls , illetve az iskolavezetés felkérésre készített vélemények, min sítések, összegzések, statisztikák • partneriskolákkal való kapcsolattartás Számszer értékelés A számszer sít értékelés érthet bbé teszi a nehezen megragadható tendenciákat. Általuk így hatékonyabban alakítható ki a diákokban az önkontroll, az önértékelés képessége, a realitásérzék. Alkalmazzuk: a tanulmányi helyzet alakulására, az osztályzatok összegzésére, átlagszámításra, szobatisztaság és rend mérésére. A csoportnevel tanár havonta egyezteti a napló és az ellen rz jegyeit és a diákkal együtt áttekinti az adott id szak teljesítményét. Diagnosztizáló mérések Év elején, f ként a kilencedikes, év közben pedig az újonnan érkezett tanulók esetében fontos, hogy a kollégium diagnosztikus értékelést végezzen. Az alapvet írási, olvasási, szövegértési és összegz képesség, az alapvet számolási képesség, tanulási stílus vizsgálata.

118

Pedagógiai program legitimációja

A pedagógiai program A nemzeti köznevelésr l szóló 2011. évi CXC. törvény 26.§ (1) alapján a nevel testület fogadja el és az intézményvezet hagyja jóvá . (Nkt.69§ (1)e)) A pedagógiai programot a Bársony István Mez gazdasági Szakképz Iskola és Kollégium nevel testülete elfogadja (Nkt.70§ (2)a) Nkt.26§ (1)). A pedagógiai programot véleményezi az Iskolaszék Nkt. 122.§ (9), az Intézményi tanács Nkt. 121.§ (7) és a szakmai munkaközösségek. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK Módosítás módja: kezdeményezheti a fenntartó, a tantestület egy harmada, a szül ket képvisel szervezetek, a diákönkormányzat. Szakmai vizsgálat, elemzés alapján a tantestület határoz a szükséges változtatásokról, a módosítás a fenntartó hozzájárulásával válik véglegessé. A Pedagógiai Program hatálybalépésének id pontja: A Pedagógiai Program hatálya: A pedagógiai program megtekinthet (Nkt. 26§ (1), 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 82.§ (1), (2), (3)), az iskola honlapján, könyvtárában, tanári szobában, titkárságon és a kollégiumvezet i irodában

119