A A GYŐRI NÁDORVÁROSI ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A A GYŐRI NÁDORVÁROSI ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

OM azonosító:

202991

Szervezeti egységkód:

074077

Cím:

9024 Győr, Kálvária utca 20.

E-mail cím:

[email protected]

Telefon:

96/424-288

Honlap:

www.nadorgyor.hu

Készült: Hatályba lépett: Módosítás: Felülvizsgálat:

2015. augusztus 26. 2015. szeptember 1. folyamatos módosítása a jogszabályváltozások, az intézmény szervezeti jogállásának és folyamatainak esetleges változása, valamint az arra jogosult szervek, személyek kezdeményezésére történik

Győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskola Pedagógiai Programja __________________________________________________________________________________________

Tartalom 1.

2.

Az iskolában folyó nevelő - oktató munka 1.1.

Pedagógiai alapelvek, értékek

8

1.2.

A nevelő-oktató munka feladatai, céljai

9

1.3.

A nevelő - oktató munka eljárásai és eszközei

9

1.4.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

10

1.5.

Feladatok

11

1.6.

Eszközök, eljárások

11

1.7.

Felelős

11

A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 2.1.

Feladatok Eszközök, eljárások

15

2.3.

Felelős

15

Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével 16

3.1.

Feladataink

16

3.2.


17

3.3.

Felelősök

17

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka

tartalma, az osztályfőnök feladatai

5.

13

2.2.

kapcsolatos feladatok

4.

13 13

Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában:

3.

8

18

4.1.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai

18

4.2.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

19

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenység 20 5.1.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

1

20


5.1.1. Alapelvek

20

5.1.2. Tevékenység

20

5.1.3. Eszközök, eljárások

21

5.1.4. Felelősök

22

5.2.

A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése

22 5.2.1. Alapelvek

23

5.2.2. Tevékenység

23

5.2.3. Eszközök, eljárások

23

5.2.4. Felelősök

23

5.3.

Az SNI-s tanulók gondozása

24

6.

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje 26

7.

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

28

7.1.

Alapelvek

28

7.2.

A tanulók és pedagógusok együttműködésének formái

28

7.3.

Felelős

28

8.

Szülő és pedagógusok együttműködésének formái

29

9.

A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

31

9.1.

Osztályozó vizsga

31

9.2.

Különbözeti vizsga

32

9.3.

Javítóvizsga

33

9.4.

Pótló vizsga

33

10. A tanulók felvételének és átvételének helyi szabályai

35

10.1.

Tanulói jogviszony létesítése

35

10.2.

Felvételi kérelem elutasítása

35

10.3.

Átmenet ötödik osztályba

35

10.4.

Átvétel szabályai

36

10.5.

Tanulói jogviszony megszűnése:

36

11. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 37

2


11.1.

Alapelv

37

11.2.

Cél

37

11.3.

Feladatok

37

11.4.

Felelős

38

12. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése

40

13. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése 13.1.

43

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 44

13.2.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósítása 45 13.2.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

45

13.2.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

46

13.2.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

47

13.2.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

48

14. Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módjai 49 15. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

50

15.1.

Emelt szintű ének-zene oktatás

50

15.2.

Hit-és erkölcstan, erkölcstan közötti választás

50

15.3.

A választható egyéb foglalkozások és választásuk szabályai

50

16. A tanuló tanulmányi munkája ellenőrzésének és értékelésének módjai, a magatartás és szorgalom minősítésének elvei, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének szabályai

51

16.1.

Az ismeretek számonkérésének formái

51

16.2.

A tanulói teljesítmények értékelése

51

3


16.3.

Érdemjegy, osztályzat

16.4.

A tanuló magatartása, szorgalma, értékelésének és minősítésének formái

51

és követelményei 16.5.

52

A magatartás és szorgalom értékelésének és minőségének követelményei Hiba! A könyvjelző nem létezik.

17. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

53

18. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 54 19. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

56

19.1.

Az iskola egészségnevelési elvei

56

19.2.

Az iskola környezeti nevelési elvei

57

20. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

60

21. Tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 63 22. Iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

66

23. Projektoktatás

67

24. Írásbeli, szóbeli beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje

68

25. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 69 25.1.

Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai

69

26. Az iskola élet és munkarendje, hagyományok

70

27. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

73

4


JÖVŐKÉP Pedagógiai programunk képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Ebből tájékozódhatnak a diákok és a szülők arról, milyen pedagógiai alternatíva szerinti

és

milyen

eredményű

iskolázást

remélhetnek,

milyen

speciális

szolgáltatásokat vehetnek igénybe. Pedagógiai programunk segítségével megismerhetőek a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő iskolai tevékenységek, a tanulók tudása, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének követelményei és formái, a gyermek-és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai munka. A pedagógiai program meghatározza az előttünk álló évekre az iskola arculatát, nevelési – oktatási feladatait, a pedagógusok gondolkodását. A feladat és a tét is nagy, mert olyan tudást kell adni a jövő nemzedékének, hogy biztosan alapozhassanak rá jövőt, szakmát, hivatást, egyéni életutakat.

„A siker azokhoz pártol, akik energikusak, hogy dolgozzanak érte, elég bizakodóak, hogy higgyenek benne, elég türelmesek, hogy várjanak rá, elég bátrak, hogy megragadják, és elég erősek, hogy megtartsák.”

Logan Pearsal Smith Nyitottak vagyunk a körülöttünk lévő világ felé, partnernek tekintjük a szülőket és a diákokat, vállaljuk a gyermekekről való gondoskodást, segítjük őket problémáik megoldásában. Az iskola vezetősége és nevelőtestülete bízik abban, hogy megismerve pedagógiai programunkat, sokan azonosulnak nevelési, oktatási céljainkkal, és ezért választják gyermeküknek intézményünket.

5


ISKOLÁNKRÓL Iskolánk Győrben a nádorvárosi kerület nyugati részén, található. Alapításának éve az 1872/73-as tanév. Az öreg falakba beívódtak az örömök, a bánatok és a sikerek. A falak magukba zárták a sok ezer itt tanult diák és a több száz oktatással, neveléssel foglalkozó apáca, tanító és tanár munkásságát, emlékét. Az ének-zene emelt szintű oktatását szaktantermek segítik. Az iskola épülete tágas, esztétikus, a hozzá kapcsolódó sportcsarnok kiváló lehetőséget nyújt a testnevelés és sport magas színvonalú oktatására, valamint a szabadidő hasznos eltöltésére. A gyermekek kulturált és hangulatos ebédlőben étkezhetnek. Az iskola hangversenyterme különböző rendezvények, előadások és kiállítások helyszíne. Az olvasni vágyók rendelkezésére áll könyvtárunk, mely igyekszik kielégíteni az egyes tantárgyak oktatásából adódó igényeket. A megfelelő ütemű fejlesztésnek a pénzszűke szab határt. Apáczai Csere János szavait továbbgondolva valljuk, hogy az iskola nemcsak az épület, a felszerelés, s nem is csak a diákok és tanárok összessége, hanem a kialakított szokások, jogok és kötelességek harmonikus egysége is. Olyan légkör kialakítására törekszünk, ahol a pedagógus, a diák, és a szülő is jól érzi magát. Ez a kapcsolatrendszer a kölcsönös bizalom, érdeklődés, az aktív közreműködés és folyamatos kommunikáció alapján működik. A komplex személyiségfejlesztés és a kompetencia-alapú oktatás olyan képességrendszer kialakítását teszi lehetővé, amely meghatározó a tanulók személyiségének kiteljesedésében, az egész életen át tartó tanulás képességének megszerzésében. Arra törekszünk, hogy tanulóink minden élethelyzetben alkalmazni tudják tudásukat. Az életkori sajátosságok figyelembevételével olyan közösségeket alakítunk ki, ahol természetes a baráti kapcsolatok építése, fenntartása, egymás segítése, mások véleményének tiszteletben tartása, az egymáshoz való alkalmazkodás, a kulturált kommunikáció. Az iskolai szintű ünnepélyek, rendezvények esetében fontosnak tartjuk, hogy az értelem mellett az érzelmekre is hassanak, felejthetetlen élményt nyújtva.

6


Az

egészség-

szorgalmazzuk

és a

környezettudatos

pozitív

életmódminták

magatartás

kialakítása

megismertetését

és

érdekében alkalmazását.

Fontosnak tartjuk, hogy növendékeink becsüljék meg, vigyázzanak természeti és épített környezetükre egyaránt. Mi olyan iskolát kívánunk a gyerekeknek adni, amely érdekes, változatos, széles körű fejlesztési és fejlődési lehetőségeket, stabil alapokon nyugvó tudást biztosít mindenki számára. A Pedagógiai Programot és annak módosításait a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetjük be. KÜLDETÉSNYILATKOZAT

A nemzeti köznevelés jogszabályokban meghatározott feladatait, működését tisztelve és betartva, az intézményünk hagyományait továbbörökítve, a környezetünk által kínált lehetőségekkel élve, annak elvárásait is szolgálva a magas színvonalú nevelő és oktató munka elkötelezettjei vagyunk. A korszerűség és a hagyománytisztelet, a szaktudás és az empátia, a szabálykövetés és az alkalmazkodóképesség, az egyéni és a közösségi érdekek egyensúlyának megtartásával arra törekszünk, hogy az intézményünk nevelő-oktató munkájában részt vevők kiszámítható, fejlődésre törekvő, rövid és hosszú távú céljait elérő, együttműködő feladatvégzés, folyamat szereplői legyenek. Ennek a legfőbb eszközei: a felkészültség, a felelősségvállalás, a következetesség, a hitelesség és a szorgalom. Így és erre tanítjuk a tanulóinkat!

7


1.

N E V E L É S I P R O G R A M - A Z I S K O L Á B A N F O LY Ó N E V E L Ő - O K TAT Ó M U N K A 1.1.

Pedagógiai alapelvek, értékek

Intézményünkben olyan légkört, igazgatási, pedagógiai tevékenységet alakítottunk ki, amely eleve kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyermek származása, színe, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása vagy bármely oknál fogva hátrányos megkülönböztetésbe, megalázó helyzetbe kerüljön, vagy emberi méltóságában megsértsék. Támaszkodunk az óvodai és családi nevelés eredményeire, célunk ezek zökkenőmentes folytatása. Minden tanuló részére biztosítjuk a fejlődéséhez szükséges feltételeket, lehetőségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a gyermek képességeit, tehetségét kibontakoztathassa, ismereteit folyamatosan korszerűsítse, szükség esetén leküzdhesse azokat a szociális hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak (tanulási nehézségek, beilleszkedési, magatartási zavarok). Ügyeiben humánusan járunk el a rendelkezésre álló lehetőségek mérlegelésével. A gyermekés ifjúságvédelem ennek megfelelően széles körben fogja át pedagógiai munkánkat, nevelő és oktató tevékenységünket. Igyekszünk minden feltételt biztosítani ahhoz, hogy diákjainkat biztonságos és egészséges környezetben neveljük és oktassuk. Érdekeltté tesszük őket az iskola berendezéseinek, tárgyainak védelmében, erősítjük az iskolához való kötődésüket. Ösztönözzük őket a természeti és társadalmi környezet megismerésére, védelmére és formálására. Iskolai tanulmányi rendjüket -- pihenőidő, szabadidő, testmozgás, sportolási, étkezési lehetőség --életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően alakítjuk ki az egészséges életmód kritériumainak megfelelően. Az iskolánkban tanuló valamennyi gyermek részt vehet a DÖK munkájában, ismerheti az őt megillető jogokat, véleményt nyilváníthat az őt érintő kérdésekben, megismerve és gyakorolva ezzel a demokrácia alapelveit. Tiszteletben tartjuk személyiségi jogaikat, lehetőséget biztosítunk arra, hogy a jogaik gyakorlásához szükséges információkhoz hozzájussanak, és tájékoztatást adunk a jogaik gyakorlásához szükséges eljárásokról. Hiszünk abban, hogy erkölcsileg,

8


szellemileg és testileg egészséges gyerekeket nevelünk, akik képesek az egyetemes értékek tiszteletére, a magyarságtudat, mint nemzeti örökség ápolására, humanizmusra, a másság elfogadásra. 1.2.

A nevelő-oktató munka feladatai, céljai

A nevelési programban kitűzött célokat a tanítás- tanulás folyamatában a helyi tanterv megvalósításával és a tanórán kívüli tevékenységgel érjük el. Intézményünk oktatási és nevelési céljai megegyeznek a Nemzeti Alaptantervben foglaltakkal. Iskolánk nevelőmunkájára a tudatosság és a tervszerűség jellemző. Kiemelt feladatnak tartjuk, hogy az egyes műveltségterületeken belül a tanulók sajátítsák el a minden ember számára nélkülözhetetlen általános és széles műveltség továbbépíthető alapjait. Elősegítjük, hogy tudásuknak, képességüknek leginkább megfelelő középiskolában folytassák tanulmányaikat. Az önálló ismeretszerzési képességek és készségek kialakítását a tanulói aktivitás fokozásával érjük el. A gyermeket körülvevő világ reális és objektív bemutatását célozzuk meg, valamint törekszünk a magyarságunkhoz és európaiságunkhoz kötődő értékek közvetítésére. Kiemeltnek tartjuk a kommunikációs kultúra magas szintű kialakítását, hisz ez a tudás alapja, ez határozza meg az egyén szocializációját, egymás megértését, a társadalmi érintkezést. Ez áthatja az iskolai nevelés és oktatás teljes rendszerét. A

művészetek

érzelmi

hatásaik

miatt

nélkülözhetetlen

nevelési

eszközök.

Alkalmasak értékőrzésre és - közvetítésre, lehetővé teszik a tanulók alkotóvá válását, az önmegvalósítást. Esztétikai és erkölcsi hatása miatt intézményünkben a zenei nevelés kiemelt szerepet kap. Az egyénre szabott értelmi, érzelmi tevékenységre épülő, tudományos, erkölcsi, esztétikai és általános nevelési törekvéseink valamennyi évfolyamon érvényesülnek. Intézményünk

őszinte,

nyílt

légkörű,

gyermekközpontú

intézmény,

melynek

szellemisége egész nevelési rendszerünket áthatja. 1.3.

A nevelő - oktató munka eljárásai és eszközei

A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a

9


tanulócsoportok összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira és kellő teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában.

Az iskolánkban

tanító pedagógusok a nevelőmunka gyakorlati végrehajtásában, egy-egy feladat, helyzet, probléma megoldásában tervszerű és rendszeres eljárásmódokat és az ezeket segítő eszközök rendszerét alkalmazzák. A nevelőmunkánk során alkalmazott közvetlen eljárásmódok: követelés, meggyőzés, gyakorlás. A követelés során alkalmazott eszközök: biztatás, elismerés, helyeslés, dicséret, jutalmazás, ellenőrzés. A meggyőzés alkalmával az alábbi eszközök használata a jellemző: oktatás, példa, bírálat, önbírálat, etikai beszélgetés, előadás, vita, beszámoló, ankét, megbeszélés. A gyakorlás eszközei: a szoktatás, gyakoroltatás, tanulás, játék, verseny. Nevelőmunkánk

során

alkalmazott

közvetett

nevelési

eljárások:

a

tanulói

közösségek tevékenységének megszervezése, közös célok kitűzése, elfogadása, hagyományok kialakítása, követelés, ellenőrzés, ösztönzés, a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében, felvilágosítás, vita. Az intézményünkben dolgozó pedagógusok gazdag eszköztárral rendelkeznek, amelyből bőséggel válogathatnak a gyorsan változó pedagógiai helyzeteknek vagy az egyéni eseteknek megfelelően. 1.4.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A személyiség: az egyén valamennyi fiziológiai és pszichológiai funkciójának és állapotának adott szerkezetben működő rendszere, amely működése által a környezettel állandó kölcsönhatásban van, ahhoz tudatosan alkalmazkodni és azt képes.

alakítani

Legfőbb

jellemzője

a

működésbeli

tagoltság

és egység.

Cselekvésszabályozó rendszer, amely tájékozódó, ösztönző, szervező és végrehajtó funkciót tölt be. A nevelési folyamatban a teljes szabályozórendszert együtt kell látni és figyelembe venni. Alapelvek -

önismeret, reális önkép kialakítása a gyermekben,

-

értékválasztás,

-

kreativitásra ösztönzés,

-

kitartás, önbizalom, kiegyensúlyozottság,

10


-

egészséges életmódra nevelés,

-

krízishelyzetek felismerése, kezelése,

-

stressz és nehézségek leküzdése,

-

kötődés a családhoz, a lakóhelyhez,

-

nemzeti sajátosságok megismerésével és megőrzésével az Európai Unió egyenrangú és hasznos polgáraivá válás.

1.5.

Feladatok

A személyiségfejlesztés általános nevelési feladat, amely a gyermekek életkori és egyéni

jellemzőinek

megismerése

alapján,

tervszerűen

kialakított

nevelési

rendszerrel történik. A változatos arculatot mutató diákokban a megfelelő módszereket megtalálva lehet kibontakoztatni, fejleszteni a személyiségükben rejlő lehetőségeket. 1.6.


Iskolánk változatos, érdekes, széles körű fejlesztési és fejlődési lehetőséget biztosít mindenki számára. A helyi tantervünkben megfogalmazott értékek, követelmények és az erre épülő differenciálás a tanulók tudásának, képességeiknek, egész személyiségüknek kibontakoztatását biztosítja. A színes, sokoldalú iskolai élet, a tanulás, a játék során fejlődik az önismeretük, együttműködési

készségük,

akaratuk.

Hozzájárulunk

életmódjuk,

szokásaik,

értékekkel történő azonosulásuk kialakításához. Személyiségfejlesztésünk összhangban van a gyermekek adottságaival, iskolai és otthoni tanulásukkal, szabadidős tevékenységeikkel, a hétköznapi életben szerzett tapasztalataikkal. Munkánk során figyelembe vesszük, hogy a nevelés és oktatás színtere nemcsak az iskola, hanem a család és a társadalom is. Az iskola felhasználja a tanórai és a tanórán kívüli lehetőségeket, a direkt és indirekt módszereket. A pedagógiai folyamat szerves része minden olyan foglalkozás, amely hagyományaival, tevékenységével segíti a tanulók személyiségének fejlődését. 1.7.

Felelős

A személyiségfejlesztésben az iskola minden pedagógusa tevékenyen részt vesz. Kiemelt szerep jut az osztályfőnököknek, akik nyomon követik a gyermek

11


személyiségének fejlődését, a diákönkormányzatot segítő pedagógusnak, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek.

12


2.

A TELJES KÖRŰ EGÉSZS ÉGFEJLESZTÉSSEL Ö S S Z E F Ü G G Ő F E L A D ATO K

A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy minden gyermek részesüljön a teljes jóllétét,

testi-lelki

egészségét,

egészségi

állapotát

hatékonyan

fejlesztő,

rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben a tanév valamennyi napján. A teljes körű egészségfejlesztési program megvalósítása népegészségügyi, pedagógiai és össztársadalmi cél is. Alapelvek A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgáló, az intézményi közösséghez tartozók közös akaratát összegző cselekvési program, melynek közvetlen és közvetett célja az életminőség, ezen keresztül az egészségi állapot javítása, olyan új közösségi problémakezelési módszer, amely az érintettek aktív részvételére épít. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés a nevelőtestület és a szülők bevonásával, a nevelésioktatási intézmény partneri kapcsolati hálójában szereplő kliensek ésszerű bevonásával történik, és az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti: - egészséges táplálkozás megvalósítása, - sokszínű sportolási lehetőség minden gyermeknek, - a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyiségközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával. 2.1.

Feladatok Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában:

-

Az egészség fogalma.

-

A krónikus beteg egészsége.

-

Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk.

-

A környezet egészsége.

-

Az egészséget befolyásoló tényezők.

-

Szájhigiénia.

13


-

A jó egészségi állapot megőrzése.

-

A betegség fogalma.

-

Megelőzhető betegségek.

-

A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata.

-

Az egészséges táplálkozás.

-

Lelki eredetű táplálkozási zavarok.

-

A beteg ember táplálásának sajátosságai.

-

A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata.

-

Az egészséghez szükséges testmozgás.

-

A szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában.

-

Gerincvédelem, gerinckímélet.

-

Balesetek, baleset-megelőzés.

-

A lelki egészség.

-

Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében.

-

A két agyfélteke harmonikus fejlődése.

-

Az érett, autonóm személyiség jellemzői.

-

A társas kapcsolatok.

-

A nő szerepei.

-

A férfi szerepei.

-

A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika.

-

A családi élet - kapcsolat a család tagjai között, közös tevékenységek.

-

A várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére.

-

A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez - családban, iskolában.

-

A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játékszenvedély, internet- és tv-függés).

-

Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai.

-

A média egészséget meghatározó szerepe.

-

Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja.

-

Fogyasztóvédelem.

-

Az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás.

14


-

Együttélés tartós egészségkárosodással élő társakkal, a segítségre szorulók segítése.

-

Iskola-egészségügy igénybevétele.

-

Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele.

-

Otthoni betegápolás.

2.2.


Az oktatás valamennyi módszere:  meggyőzés  minta  példa  bírálat  önbírálat  beszélgetés  felvilágosítás  tudatosítás  előadás  vita  beszámoló 2.3.

Felelős

-

az iskola-egészségügyi szolgálat,

-

nevelőtestület.

15


3.

KÖZÖSSÉGFEJLE SZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTM ŰKÖDÉSÉVEL K A P C S O L ATO S F E L A D ATO K

A közösség sajátosan szociális minőségű csoport, melynek alapvető jellemzője, hogy normarendszerének értékrendje, tartalmi meghatározója mind a társadalom, mind a csoport, mind az egyén számára konstruktív, pozitív hatású, az egyén és közösség

között

állandó

termékeny

kapcsolat

van

(cél,

tevékenység,

munkaszervezés), mely a személyiség kibontakozásának, harmonikus fejlődésének optimális feltétele. Alapelvek A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot alakítja ki, teremti meg. A közösségfejlesztés az iskolai nevelés - oktatás szinte valamennyi elemét áthatja, fontos része a diákönkormányzat tevékenységének is. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói személyiségfejlesztésre irányuló nevelő-oktató munka a pedagógusok és diákok személyes kapcsolata révén valósul meg, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. 3.1.

Feladataink

 a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő viselkedési normák, formai

keretek

és

tevékenységek

rendszeressé

válásának

kialakítása,

figyelemmel kísérése,  minden gyermek ismerje meg a közvetlen környezetében lévő értékeket, törekedjen azok megőrzésére és gyarapítására,  személyes

tapasztalatokat

szerezzenek

az

együttműködés,

a

környezeti

konfliktusok közös kezelése és megoldása terén,  a közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása,  harmonikus kapcsolat létrehozása a gyermekeket körülvevő természeti és társadalmi környezettel,

16


 az új információs környezetben eligazodni tudó, és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnünk,  törekednünk kell arra, hogy kommunikációs kultúrájuk középpontjába az önálló ismeretszerzés,

véleményformálás-

és

kifejezés,

a

vélemények,

érvek

kifejtésének, értelmezésének, megvédésének képességei álljanak,  nyitottság, megértés a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt és ezek megbecsülése,  a beteg, sérült és fogyatékos embertársaink iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása,  nemzetközi kapcsolatok közvetlen ápolásában való részvétel. 3.2.


-

osztályközösségek létrehozása,

-

diákönkormányzat működtetése, diákgyűlések, diákfórumok,

-

szakköri csoportok kialakítása,

-

napközis csoportok működtetése,

-

tanulmányi kirándulások szervezése,

-

iskolai területi és országos vetélkedőkön való részvétel,

-

szakkörök, kórus, sportkörök létrehozása,

-

erdei iskola, sí táborok, nyári táborok szervezése,

-

színház-, mozi-, múzeumlátogatások,

-

farsangi bálok, diák bulik,

-

iskolai ünnepélyek.

3.3.

Felelősök

A közösségfejlesztés az intézmény valamennyi pedagógusának feladata. Kiemelten az osztályfőnökök hivatottak a diákok közösségben elfoglalt helyének fejlődését nyomon követni.

17


4.

A P E D A G Ó G U S O K H E LY I I N T É Z M É N Y I F E L A D ATA I , A Z O S Z T Á LY F Ő N Ö K I M U N K A TA R TA L M A , A Z O S Z T Á LY F Ő N Ö K F E L A D ATA I

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. 4.1.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai

- a tanítási órákra való felkészülés, - magas szakmai színvonalú tanítási órák tartása, - a tanulók dolgozatainak javítása, - a tanulók munkájának rendszeres értékelése, - a megtartott tanítási órák naprakész dokumentálása és a helyettesített órák vezetése, - különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, - dolgozatok összeállítása és értékelése, - tanulmányi versenyek tervezése, lebonyolítása, - tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, - felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, - iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, - osztályfőnöki, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, - az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, - szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, - részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, - részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, - a tanulók felügyelete a foglalkozások közti szünetekben és ebédeléskor, -

tanulmányi

kirándulások,

iskolai

ünnepségek,

rendezvények

szervezése,

lebonyolítása - tanulók kíséretének ellátása - iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, - részvétel a munkaközösségi értekezleteken, - tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt munkavégzés, - iskolai dokumentumok véleményezésében, felülvizsgálatában való közreműködés, - szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

18


- osztálytermek, folyosók, aula rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt – a munkaközösségek vezetőivel konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 4.2.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

- Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. - Együttműködik az osztály tagjaival, segíti a tanulóközösség kialakulását. - Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. - Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. - Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. - Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. - Szülői értekezletet tart. - Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. - Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. - Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. - Tanulóit rendszeresen és időben tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. - Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. - Szükség szerint órát látogat az osztályban.

19


5.

A K I E M E LT F I G Y E L M E T I G É N Y L Ő TA N U L Ó K K A L K A P C S O L ATO S P E D A G Ó G I A I T E V É K E N Y S É G

Kiemelt figyelmet igénylő tanuló az, aki különleges bánásmódot igénylő tanuló: -

kiemelten tehetséges tanuló.

-

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló,

-

sajátos nevelési igényű tanuló,

5.1.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni. A képesség a pszichikum olyan aktuális felkészültségi szintje, az egyén sajátosságainak (ismeretek, készségek, jártasságok) összessége, amelyek az adottságokra épülve megfelelnek egy adott tevékenység követelményeinek és jó eredmények elérését biztosítják. Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. 5.1.1. Alapelvek -

Minden gyermek tehetséges valamiben.

-

A tehetséget egyéni bánásmóddal, türelemmel felszínre kell hozni és hatékonyan fejleszteni. Fontos a korai felismerés.

-

Pedagógusaink

szakmailag

legyenek

jól

felkészültek,

a

tantárgyi

programok követelményeiben határozzák meg a tehetséges gyerekek fejlesztésének szintereit. 5.1.2. Tevékenység Intézményünk tehetséggondozó hagyományokkal rendelkezik. A tehetség felismerésének és gondozásának az emelt óraszámú oktatáson kívül hatékony eszköze a kisebb csoportokban történő tanítás.

20


Nyitottak

vagyunk

új

pedagógiai

eljárások

kikísérletezésére,

kialakítására,

kibontakoztatására. Az iskolavezetés továbbra is támogat minden új pedagógiai kezdeményezést, teret ad a fejlesztő munkának, projektoktatásnak. A tanítási órákon a differenciált, egyéni képességekhez igazodó foglalkozások nagymértékben segítik az alapelvekben megfogalmazottakat. BNO-kód és az életkori sajátosságok alapján történik a csoportokba sorolás, figyelembe véve a jogszabályokat és a fenntartó által biztosított lehetőségeket. Az iskolai könyvtár teret ad egyéni vagy csoportos kutatómunkának. A tehetség kibontakoztatásának hatékony formája az iskolai, területi, országos tanulmányi versenyeken való részvétel. Az indulók felkészülését mindenben segítjük. Rendszeres tehetséggondozást elősegítő foglalkozásokat szervezünk, melyeket beépítünk

a

pedagógusok

neveléssel-oktatással

lekötött

munkaidejébe,

s

összehangoljuk az órarenddel. A legjellemzőbb tanórán kívüli foglakozás a szakkör. Szerepe az utóbbi években a tehetséges tanulók számának növekedésével megerősödött, így a benne rejlő lehetőségeket maximálisan kiaknázzuk. Művészeti és szaktárgyi szakköröket, valamint sportfoglalkozásokat egyaránt biztosítunk tanulóink számára. Művészeti szakköreink: színjátszó, tánc, kézműves, citera, kórus, rajz. Szaktárgyakhoz kapcsolódó szakköreink: történelem – helytörténet, informatika, idegen nyelv, földrajz-térképismeret, matematika, versmondó, magyar nyelv. Sport: kosárlabda, szertorna, kötélugrás, foci. A minél hatékonyabb kompetenciafejlesztés, valamint a sikeres középiskolai felvételi vizsga érdekében matematika, magyar nyelv és irodalom tantárgyakból a szabadon választható órakeret terhére plusz tanórákat biztosítunk a 7. és 8. évfolyamon. A jutalmazások különböző formáit alkalmazzuk a tehetséges gyerekek motiválására. 5.1.3. Eszközök, eljárások Iskolánk

széles

területeket

átfogó

komplex

tehetséggondozó

programmal

rendelkezik. Az iskola fő profiljából (ének-zene emelt szintű oktatása) következik a zenei területen kiemelkedő tehetségek felkarolása. A 1-4. évfolyamnak két kiskórus,

21


az 5-8. évfolyamnak két nagykórus biztosít fejlődést, szereplési lehetőséget. Hagyomány a karácsonyi koncert, a kórus rendszeresen fellép az iskolai és a városi rendezvényeken.

A

hangszeres

zenét

tanulóknak

a

versenyek,

minősítő

hangversenyek, jelent állandó tréninget. Kiemelten törekszünk arra, hogy diákjaink használható idegen nyelvi ismeretekhez jussanak. Kötelező idegen nyelvként az angol, német nyelvet tanulják, választhatják a 3. évfolyamtól. Korszerű

számítógépparkkal

rendelkezünk,

az

internet-hozzáférés

mindenki

számára lehetséges, fokozatosan bevezetésre kerül az e-tábla használata. A népi mesterségek alapjainak elsajátítása révén gyerekeink érdekes technikákat tanulhatnak

meg.

Hozzáértő

agyagozást,

gyöngyfűzést,

szakember

nemezelést,

irányításával csuhémunkák

ismertetjük készítését

meg és

az

egyéb

természetes anyagok feldolgozását. A sport területén is megpróbálunk vonzó lehetőségeket kínálni. Kiemelt sportág a kosárlabda. A városi streetball fesztivált iskolánk szervezi és bonyolítja le. Évek óta sikeres az iskolában folyó síoktatás. Tanulóink megismerkedhetnek a síelés alapjaival, illetve továbbfejleszthetik megszerzett tudásukat. A testnevelési órák tömbösítésével korcsolyázásra is lehetőséget nyújtunk. Rendszeresen új mozgáslehetőségek teremtésével -- görkorcsolya, kötélugrás, úszás, kerékpározás, asztalitenisz, torna -- is próbálunk minél több tanulónak kedvet szerezni a rendszeres mozgáshoz. 5.1.4. Felelősök - osztályfőnökök, - szaktanárok. 5.2.

A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése

Magatartászavarról akkor beszélünk, ha a viselkedés az életkornak megfelelő szociális elvárásokat durván áthágja. Ezek a tanulók testi és pszichés problémákkal küzdenek: türelmetlenség, figyelmetlenség, alvászavarok, étvágytalanság jellemzi őket. Nehezen tudnak alkalmazkodni és beilleszkedni a közösségekbe. A nevelési

22


és oktatási követelményeknek gyakran nem felelnek meg, és megpróbálnak ellenállni a nevelői hatásoknak. 5.2.1. Alapelvek A tevékenységünk során mindig figyelembe kell vennünk, hogy a magatartás olyan cselekvés, vagy cselekvések sorozata, amelynek nemcsak tárgyi eredménye, hanem a környezethez való viszonyt kifejező társadalmi, illetve erkölcsi értéktartalma is van, állandó jellegű, tartósan jellemzi a személyiséget. Főbb elemei a meggyőzéssé érlelődött ismeret, a pozitív szándék és akarat, a normáknak megfelelő szokások. Arra kell törekednünk, hogy ezek a gyerekek a tanítási órákon és a tanórán kívüli tevékenységek során minél több sikerélményhez jussanak. 5.2.2. Tevékenység Problémával való megismerkedés: - helyzetfelismerés, helyzetértékelés, - kapcsolatteremtés és kapcsolattartás a szülőkkel, gondviselőkkel - szakember általi vizsgálat szorgalmazása - beilleszkedési, magatartási zavar feltárása 5.2.3. Eszközök, eljárások - egyéni differenciálás, - tanórán kívüli felzárkóztatás, - tanuló motiválása, - dicséretek, - tanár-diák közötti bizalom megteremtése, - egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése és lebonyolítása, - fejlesztő foglalkozás az integráltan nevelt tanulók számára. 5.2.4. Felelősök A

magatartási

és beilleszkedési

nehézségek és problémák kezelését

az

osztálytársak, az osztályfőnökök, gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, valamint szakemberek segítségével oldjuk meg.

23


5.3.

Az SNI tanulók gondozása

Sajátos nevelési igényű tanuló: az a tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részlegesen, vagy nagymértékben sérültek, fejletlenek, a képességek fejleszthetősége lassúbb ütemű vagy az átlagtól eltérő szintű. Fejlesztésük célja: a sajátos nevelési igényből adódó hátrányok csökkentése, harmonikus, önmaga problémáit megfelelően kezelni tudó személyiség kialakítása. A velük való foglalkozás nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Az illetékes szakértői bizottságok szakvéleménye alapján a sajátos nevelési igényű tanulókat nyilvántartjuk. A szükséges tárgyi, személyi feltételeket, az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozást az évfolyamra meghatározott heti tanítási órakeretben biztosítjuk. A kontroll vizsgálatok és az iskolai teljesítményük alapján fejlődésüket nyomon követjük, az ezekkel összefüggő határozatokat, mentesítéseket iktatjuk. Eljárások és eszközök: - megfelelő fejlesztő eszközök biztosítása, - speciális taneszközök biztosítása, - osztályok megfelelő létszáma, - az intézmény dolgozóinak befogadó magatartása, - a család pozitív és támogató magatartásának szorgalmazása, - a csoport-, és osztálytársak elfogadó viszonyulása, - az értékelést mindig az önmagukhoz mért fejlődés alapján kell megtenni, - az értékelés sokoldalú és változatos legyen,

24


- lehetőséget kell biztosítanunk egyes tantárgyak, anyagrészek minősítése alóli mentesítésre. Felelős: intézményvezető, szaktanárok, osztályfőnökök, fejlesztő pedagógus.

25


6.

A Z I N T É Z M É N Y I D Ö N T É S I F O LYA M AT B A N VA L Ó TA N U L Ó I R É S Z V É T E L R E N D J E

Iskolánk tanulói érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettséggel rendelkező és pedagógus végzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezései elfogadása előtt, - a házirend elfogadása előtt. DÖK felépítése A szervezet felépítése Az iskola minden tanulója tagja a diákönkormányzatnak. A szervezet vezetését egy demokratikusan megválasztott DÖK-vezetőség végzi. Minden felsős osztály két főt delegálhat a vezetőségbe. Az alsó tagozat képviseletét a negyedik osztályok delegáltjai látják el. A vezetőség havonta egyszer ülésezik. A vezetőség titkos szavazással (többségi szavazattal) választja meg az iskola DÖK elnökét és helyettesét. Megbízatásuk egy tanévre szól. A megválasztott képviselő tisztségéből visszaléphet vagy visszahívható, ekkor új választásra kerül sor. DÖK működése A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt - saját működéséről, - a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, - hatáskörei gyakorlásáról, - egy tanítás nélküli munkanap programjáról, - az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal

26


élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni - a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, - az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, - az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, - az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi.

27


7.

K A P C S O L AT TA R T Á S A S Z Ü L Ő K K E L , TA N U L Ó K K A L , A Z I S K O L A PA R T N E R E I V E L 7.1.

Alapelvek

Az iskola legfontosabb partnere nevelési programjának megvalósításában a szülő és a tanuló. Velük együttműködve, egységes nevelési szemléletre törekedve lehet hatékony

a

nevelés,

a

személyiségfejlesztés

folyamata,

a

képességek

kibontakoztatása. A szülők közösségével együttműködve végezzük nevelő-oktató munkánkat a tanulóközösségek kialakításában és fejlesztésében. Mindez szoros együttműködést igényel a pedagógusok, szülők és diákok között, ami valódi partnerséget feltételez. 7.2.

A tanulók és pedagógusok együttműködésének formái

A pedagógusok és tanulók közötti együttműködés formái: - tanórai munka, - tanórán kívüli elfoglaltságok, - közösségi programok, - egyéni beszélgetések, - diákönkormányzat, diákközgyűlés, - kérdőívek, vizsgálatok. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában a nevelőtestület támogatásával diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat és javaslattal élhet az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat által tartott fórumokon az intézmény valamennyi pedagógusa részt vesz. A tanulói jogviszony létesítése a közoktatási törvényben rögzítettek alapján történik. A tanuló kötelezettségének teljesítése, fegyelmi és kártérítési felelőssége, valamint az eljárási szabályok mindig az érvényes törvények és jogszabályok alapján történik. 7.3.

Felelősök

- az iskola pedagógusai.

28


8.

SZÜLŐ ÉS PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FO RMÁI

Az iskola pedagógiai programját nyilvánosságra kell hozni, biztosítani kell, hogy a szülők megismerjék. A programban foglaltakról szülői értekezleteken vagy egyéni fogadóórákon kaphatnak tájékoztatást. A nevelő és oktató munka segítése érdekében az iskolában szülői szervezet működik. A szülői szervezet döntési jogkörébe tartozik működési rendjének elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása. Feladata a tanulók jogainak érvényesítése, az intézmény által hozott döntések és intézkedések ellen benyújtott kérelem elbírálása. Egyetértési jogot gyakorol a jogszabályokban meghatározott kérdésekben, házirend elfogadásában. Javaslattevő jogkörrel rendelkezik valamennyi, az intézményt érintő kérdésben, különös tekintettel az intézmény irányítására, az intézményvezető személyére, a tanulók nagyobb csoportját érintő intézkedésekre. Az intézmény a szülői kapcsolatteremtés bevált formáit is alkalmazza: - szülői értekezlet, - fogadóórák, - nyílt napok, - közös rendezvények szervezése, - értesítő (ellenőrző) füzet, üzenő füzet. Az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége, hogy kielégítő információval tájékoztatást

nyújtson

az

érdeklődő

szülőknek

gyermekükről

vagy

az

osztályközösség munkájáról, tevékenységéről. A szakmai-pedagógiai szempontokon kívül az információ nem térhet ki az intézmény belső műhelymunkájára, és egyetlen egyén személyiségi jogait sem sértheti. Az oktatási és adatvédelmi törvény előírásait szigorúan figyelembe kell venni a szülői tájékoztatási igény kielégítésekor. Az iskola életében a szülői részvétel a törvényben és jogszabályban rögzítettek, valamint az iskola gyakorlatában kialakult szokások szerint történik. Szükséges, hogy a szülőket pedagógiailag támogassuk. Kliensként kezeljük őket, beavatást nyernek az iskolában folyó munkába. Nem zárkózunk el a szülők laikus kontrollja elől, számukra szakszerű felvilágosítást adunk.

29


Sok közös programunk van, melyek közelebb hozhatják egymáshoz a gyerekeket, a szülőket és a pedagógusokat. Sportrendezvényeinken - sí tábor, sportnapok - mindnyájan részt vehetnek. Intézményünk ezáltal is nyitottabbá, megismerhetőbbé igyekszik válni. Felelős - az intézmény valamennyi dolgozója.

30


9.

A TA N U L M Á N Y O K A L AT T I V I Z S G A V I Z S G A S Z A B Á LY Z ATA

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra, - különbözeti vizsgákra, - javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik, - akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira: akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A tanulmányok alatti vizsgák célja Azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni, vagy a pedagógiai

programban

meghatározottaknál

rövidebb

idő

alatt

(tanév-

összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. 9.1.

Osztályozó vizsga

Az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a.

31


Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha: - felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása sajátos helyzete miatt, - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb

három

vizsgatárgyból

szervezhető.

A

vizsgáztatás

időtartama

tantárgyanként 10 percnél nem lehet több. A tanulmányok alatti vizsgán lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. 9.2.

Különbözeti vizsga

A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

32


9.3.

Javítóvizsga

Ha a tanuló tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az iskola honlapján közzé kell tenni. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között – a társiskolákkal egyeztetett időpontban szervezhető. A javítóvizsga-bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító kollega legyen. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. 9.4.

Pótló vizsga

Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. A tanulmányok alatti vizsgák szervezésének általános szabályai A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok: - elnök, - kérdező tanár, - ellenőrző tanár. Az elnök: - felel a szabályok betartásáért, - ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, - ha kell szavazást rendel el. Kérdező tanár(ok): - csak megfelelő tanári végzettséggel lehet, - lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte. Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. Ellenőrző tanár: - lehetőség szerint szakos tanár felel a vizsga szabályszerűségéért.

33


Írásbeli vizsgák általános szabályai: - a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet, - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot, - a feladatlap megoldásának ideje 45 perc, - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával. Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, három írásbeli vizsga tartható Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak Az írásbeli vizsga javítása: - a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot, - ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, rávezeti a feladatlapra és értesíti az igazgatót. A szóbeli vizsga általános szabályai: - egy napon három szóbeli vizsga tehető le, - a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie, - a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenőhelyiséget kell biztosítani, - a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre, - a felkészülési idő legalább 20 perc, kivétel az idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő, - a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja, - a felelet maximum 10 percet tarthat, - ha a vizsgázó az adott tételből teljes tájékozatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz, - két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet. Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről, a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt.

34


1 0 . A TA N U L Ó K F E LV É T E L É N E K É S Á T V É T E L É N E K H E LY I S Z A B Á LYA I 10.1.

Tanulói jogviszony létesítése

A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik, amely jelentkezés alapján történik.

A

jogviszony

létesítéséről

az

igazgató

dönt

a

jogszabályok

figyelembevételével. A felvétel illetve az átvétel feltétele, hogy a tanuló, szülő elfogadja az iskola Pedagógiai Programját, helyi tantervét és házirendjét. Tanév közbeni átvétel esetén a házirendben a tanulót megillető jogok gyakorlása és a számukra előírt kötelezettségek teljesítése a beíratás napjától illetik meg a tanulót illetve ettől kezdve kérhető számon. Az elsősök beíratása minden évben a tankerület által meghirdetett időpontban történik. A szülőnek a beíratáskor hoznia kell a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító vagy a lakcímet igazoló hatósági igazolványt és az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai szakvéleményt. A beírást az intézményvezető és helyettesei végzik. 10.2.

Felvételi kérelem elutasítása

- az iskola beiskolázási körzetében lakó tanuló kérelmét elutasítani nem lehet – kivéve, ha az iskola létszáma eléri a szakmai alapdokumentumban meghatározott maximumot (650 fő) - körzeten kívüli tanuló kérelmét csak helyhiány esetén lehet elutasítani. 10.3.

Átmenet ötödik osztályba

A nehézségek leküzdését elősegítő tényezők: - szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - tanulószoba - felzárkóztató foglalkozások biztosítása - a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai - a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.

35


10.4. Átvétel szabályai Magasabb évfolyamra, más iskolából jelentkező tanulót a tanítási év során bármikor átveszünk, ebben az intézmény vezetője dönt. Ebben az esetben a szülőnek be kell mutatnia - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, - az elvégzett iskolai évfolyamokat tanúsító bizonyítványokat, - az esetleges testi vagy pszichés betegséget leíró dokumentumokat (orvosi, szakértői szakvélemény) Különbözeti vizsga letételére akkor kerülhet sor, ha a tanuló a korábbi tanulmányai során nem tanult valamilyen tantárgyat, amelyre iskolánkban az iskolai tanulmányai folytatásához szüksége van. Ekkor a felkészülést a szülőnek kell biztosítani. A különbözeti vizsga anyagának összeállításáért és a vizsga lebonyolításáért a szaktárgyi pedagógus a felelős. A különbözeti vizsga letételének határideje fél év. A tanuló felvételének, átvételének tényét a beírási naplóba, a törzskönyvbe, az osztálynaplóba és a bizonyítványba jelezzük. A tanuló számára befogadó nyilatkozatot állít ki, mely igazolja, hogy a tanuló intézményünkkel tanulói jogviszonyt létesített. A tanulói jogviszonyt létesítő tanuló adatait az intézmény vezetője a jogviszony létesítést követő 5 napon belül megküldi a KIR-nek. Az Iroda a tanulónak 11 jegyű azonosító számot ad. 10.5.

Tanulói jogviszony megszűnése:

- a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján, - az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján. A tanulói jogviszony megszűnését dokumentáljuk: beírási napló, törzskönyv, osztálynapló, bizonyítvány. Az intézmény vezetője a tanulói jogviszony megszűnését 5 napon belül közli a KIR-rel.

36


1 1 . E L S Ő S E G É LY- N Y Ú J T Á S I A L A P I S M E R E T E K E L S A J Á T Í T Á S Á VA L K A P C S O L ATO S I S K O L A I T E R V Az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola nevelési programját, ennek keretén belül az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet. Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. 11.1. Alapelv Az elsősegélynyújtás alapjait minden tanuló ismerje meg és sajátítsa el. Az elsősegély-nyújtási ismeretek szerves részét képezik a NAT kompetenciaterületi tudásanyagának, ahogyan ez az eddigiekben oktatott tantárgyi tartalmak közül az osztályfőnöki, egészségtan, biológia tematikához is köthető, így onnan is átemelhetőek a konkrétumok.

Az elsősegélynyújtás képessége tudáson,

begyakorláson és tapasztalaton alapul. Fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények alkalmával is tudnak használni. 11.2. Cél Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja: hogy a tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát, ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, ismerjék fel a vészhelyzeteket, tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit, sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat, ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével, sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 11.3.

Feladatok

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén. A

37


tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit, a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az

elsősegély-nyújtási

alapismeretek

elsajátításával

kapcsolatos

feladatok

megvalósításának elősegítése érdekében: az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; támogatjuk

a

pedagógusok

elsősegély-nyújtási

ismeretekkel

foglalkozó

továbbképzésekre való jelentkezését. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: szakkörök (csecsemőápolási, elsősegély-nyújtó); minden évben egy alkalommal elsősegélynyújtási

bemutatót

bevonásával;

szervezünk

évente

egy

a

tanulóknak

az

Országos

egészségvédelemmel,

helyes

Mentőszolgálat táplálkozással,

elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára. 11.4.

Felelős

- iskolaorvos, védőnő, az iskola valamennyi alkalmazottja.

38


Az intézmény helyi tanterve

39


1 2 . A V Á L A S Z TO T T K E R E T TA N T E R V Á LTA L M E G H AT Á R O Z O T T Ó R A S Z Á M F E L E T T I K Ö T E L E Z Ő TA N Ó R A I F O G L A L K O Z Á S O K , K Ö T E L E Z Ő , K Ö T E L E Z Ő E N V Á L A S Z TA N D Ó VA G Y S Z A B A D O N V Á L A S Z T H AT Ó TA N Ó R A I F O G L A L K O Z Á S O K MEGNEVEZÉSE Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az Emberi Erőforrások Minisztere

által

kiadott

kerettantervekben

meghatározott

tananyaggal

és

követelményekkel. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. A 2013/14-es tanévtől az 1. évfolyamon kezdve, felmenő rendszerben az alábbi óraterv alapján folyik az oktatás

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

7

7

6

6

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek

2

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

4

4

4

4

Néptánc

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

40


Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

7+1

7+1

6+1

6+1

+1

2

Idegen nyelvek Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

2+1

2+1

2+1

2+1

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1


4

4

4

4

Néptánc

1

1

1

1

Ének-zene

Informatika

+1


2

2

3

3


25

25

25

27

A 2013/14-es tanévtől az 5. évfolyamtól kezdődően, felmenő rendszerben az alábbi óraterv alapján folyik az oktatás

41


Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

3

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

3

3

3

Erkölcstan

1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

Fizika

2

1

Kémia

1

2

Biológia-egészségtan

2

1

Földrajz

1

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1


4

4

4

4

Néptánc

1

1

1

1

Osztályfőnöki

1

1

1

1


2

3

3

3


28

28

31

31

Történelem,

társadalmi

és

állampolgári ismeretek Természetismeret

Ének-zene

1

Hon- és népismeret

1

Vizuális kultúra

1

Informatika Technika,

életvitel

és

gyakorlat

42


1 3 . A V Á L A S Z TO T T K E R E T TA N T E R V Á LTA L M E G H AT Á R O Z O T T Ó R A S Z Á M F E L E T T I K Ö T E L E Z Ő TA N Ó R A I F O G L A L K O Z Á S O K , K Ö T E L E Z Ő E N V Á L A S Z TA N D Ó VA G Y S Z A B A D O N V Á L A S Z T H AT Ó TA N Ó R A I F O G L A L K O Z Á S O K M E G N E V E Z É S E A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

3+1

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

3+1

3+1

3+1

2

2

2

2

Erkölcstan

1

1

1

1

Természetismeret

2

2

Biológia-egészségtan

1

1+0,5

Fizika

2

1+0,5

Kémia

1+0,5

1,5

Földrajz

1+0,5

1,5

Történelem,

társadalmi

és

állampolgári ismeretek

Ének-zene

1+1

1+2

2

2

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Hon- és népismeret

1 +1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

+1


4

4

4

4

Tánc

1

1

1

1

Osztályfőnöki

1

1

1

1


2

3

3

3


28

28

31

31

Informatika

Foglakozások megszervezése az osztályok számára előírt időkeret terhére

43


Tevékenységi forma

1-2. évfolyam

3. évfolyam 4. évfolyam

Fejlesztő foglalkozás

9 óra

6 óra

6 óra

Szakkörök

2 óra

2 óra

2 óra

Csoportbontás

6 óra

9 óra

10 óra

Napközi

10 óra

10 óra

10 óra

Összesen

27 óra

27 óra

28 óra

Foglakozások megszervezése az osztályok számára előírt időkeret terhére

Tevékenységi forma

5-6. évfolyam

Fejlesztő foglalkozás

7. évfolyam 8. évfolyam

3 óra

3 óra

3 óra

Középiskolai előkészítő

6 óra

Szakkörök

12 óra

11 óra

6 óra

Csoportbontás

6 óra

9 óra

8 óra

Tanulószoba

2 óra

2 óra

2 óra

23 óra

25 óra

25 óra

Összesen

13.1. Az

oktatásban

alkalmazható

tankönyvek

és

taneszközök

kiválasztásának elvei Az iskolában folyó oktató munka során a nevelők csak olyan nyomtatott taneszközöket

(tankönyv,

munkafüzet,

térkép)

használnak

a

tananyag

feldolgozásához, melyet a hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 1-8. évfolyamig az azonos műveltségterületen dolgozó pedagógusok tudatos és alapos megismerő tevékenység után választják ki a műveltségterületnek legjobban megfelelő taneszközöket. A kiválasztás során a legfontosabb szempontok az alábbiak:  alkalmas legyen az adott tantárgy tantervi követelményeinek oktatására a rendelkezésre álló órakeretben,

44


 a taneszköz segítségével a kerettantervben megadott fogalomrendszer jól megtanulható, elsajátítható legyen,  biztosítsa

a

megfelelő

pedagógiai

módszerek alkalmazásával

az egyes

évfolyamokon az ismeretek közvetítését,  nyelvezete, stílusa, esztétikája, technikai kivitelezése feleljen meg az adott korosztály életkori sajátosságainak,  az ismeretek tapasztalati megalapozása,  a felfedezés lehetősége,  a kreativitás fejlesztése,  a differenciált fejlesztés,  a tanulók egészséges terhelése,  a fejlődés folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken, illetve az iskola honlapján) az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülő kötelessége. A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: Az egyes taneszközök kiválasztásánál szakmai munkaközösségek előnyben részesítik azokat, amelyek több tanéven keresztül használhatók. A taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk. Új taneszközök használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be, amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai, amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel, amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a tanulók otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal. 13.2.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

13.2.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése:

45


- fokozatosan átvezetni a tanulókat az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe - biztosítani a zavartalan beilleszkedést - segíteni a természetes érdeklődést, érést - építeni a gyerekek kíváncsiságára, érdeklődésére - teret adni a játék, a mozgás iránti vágy kielégítésére - fejleszteni a megismerés, a megértés, a tanulás iránti nyitottságot - fogékonnyá tenni a tanulókat saját környezetük, a természet és a társadalom értékei iránt - elemi ismereteket közvetíteni és az alapvető képességeket, készségeket fejleszteni -

mintát

adni

a

különböző

ismeretszerzési

módokra,

a

feladat-és

problémamegoldásra - megalapozni a helyes tanulási szokásokat - támogatni az egyéni képességek kibontakoztatását - hatékonyan közreműködni a tanulási nehézségek és a szociális hátrányok leküzdésében - tudatosítani az alapvető erkölcsi értékeket - megerősíteni a humánus magatartásmintákat, szokásokat - pozitív irányba formálni a tanítványok jellemét, személyiségét - boldog, kiegyensúlyozott, motivált tanulókat nevelni - a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;

13.2.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat: - az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

46


- a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, - a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, - a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; - fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat, 13.2.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása: - mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, - fejlesztjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, - a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek fejlesztését, - a mentális képességek célirányos fejlesztését, - az önálló tanulás fontosságának további tudatosítását tűzzük ki szaktárgyi óráink céljául, - az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítése, gazdagítása az osztályfőnöki órák fontos feladata, - az önismeret alakítására, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésre, az együttműködés értékének tudatosítására (a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban) törekszünk, - az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, - a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,

47


- fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. 13.2.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra: - mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, - továbbfejlesztjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, amelyek a középiskolában elsődleges szerephez jutnak majd, - a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, - fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív - interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat, - az egészséges életvitel kialakításához szaktárgyi és osztályfőnöki órákon is nyújtunk információkat és tanácsokat, - előtérbe kerül a pályaorientáció és a felnőtt életre nevelés.

48


14. MINDENNAPOS TE STNEVELÉS, TESTMOZGÁS M E G VA L Ó S Í T Á S Á N A K M Ó D J A I A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: 1-2. évfolyam 3 óra testnevelés, 2 óra néptánc 3-4.évfolyam 4 óra testnevelés, 1 óra néptánc 5-8. évfolyam 5 óra testnevelés A

mindennapos

testnevelés kínálta

lehetőségek maximális kihasználásával

szeretnénk kielégíteni a tanulók mozgásigényét, mozgásszeretetét, játékigényét. Ezen

órakeretek

felhasználásával

kívánunk

mozgásműveltség elsajátítására.

49

lehetőséget

adni

sokféle


1 5 . A V Á L A S Z T H AT Ó TA N T Á R G YA K , F O G L A L K O Z Á S O K É S A P E D A G Ó G U S V Á L A S Z T Á S S Z A B Á LYA I 15.1.

Emelt szintű ének-zene oktatás

Az első évfolyamba történő beíratás során az emelt szintű ének-zene oktatást választó szülők elfogadják a magasabb óraszámot, valamint kötelezettséget vállalnak arra, hogy gyermekük a másodi évfolyam végéig emelt szintű ének-zene oktatásban részesül. A harmadik évfolyamtól kezdve minden tanév április 20-ig írásban jelezhetik, ha gyermeküket nem ezen a módon kívánják taníttatni. Ez esetben az intézmény vezetője dönt a jogszabályi feltételek valamint a fenntartó döntésének figyelembe vételével a gyermek másik tanulócsoportba történő áthelyezéséről. 15.2. Hit-és erkölcstan, erkölcstan közötti választás Az iskola a tanulói jogviszony létesítésekor tájékoztatja a szülőt a választás lehetőségéről és mikéntjéről. Minden év május 20-ig felmérjük, hányan kívánják módosítani választásukat, és szükség szerint átszervezzük a csoportokat. A választást elősegítendő az iskola a szülő tudomására hozza az egyházi jogi személyek jogszabály által meghatározott, nyilvánosságra hozható adatait. 15.3. A választható egyéb foglalkozások és választásuk szabályai Az egyéb foglalkozások megválasztásának joga a szülőt illeti. Az intézmény vezetője minden év tavaszán tájékoztatja a szülőt a tervezett szabadon választható foglalkozásokról. A szülői igényeket figyelembe vesszük tantárgyfelosztás elkészítésekor. Az elindított foglalkozásokon a részvétel tanév végéig kötelező. Első osztályba való beiratkozáskor, a jelentkezők számától függően figyelembe vesszük a szülők igényeit pedagógusválasztás (alsós tanító) tekintetében.

50


1 6 . A TA N U L Ó TA N U L M Á N Y I M U N K Á J A ELLENŐRZÉSÉNEK ÉS ÉR TÉKELÉSÉNEK MÓDJAI, A M A G ATA R T Á S É S S Z O R G A L O M M I N Ő S Í T É S É N E K E LV E I , A TA N U L Ó K M A G A S A B B É V F O LYA M B A L É P É S É N E K S Z A B Á LYA I 16.1. Az ismeretek számonkérésének formái Az ellenőrzés írásbeli és szóbeli formában történik. Az értékelés formatív, summatív és diagnosztikus. A számonkérés formái tantárgyfüggők, de a félévi és év végi minősítésnek elsősorban a summatív osztályzatokra kell épülnie. Minden témakör befejezését átfogó számonkérés követi. A tanulónak félévenként a heti 3 és 4 órás tantárgyakból legalább 8, a heti 2 órás tantárgyakból legalább 4, a heti 1 órás tantárgyakból 3 osztályzattal kell rendelkeznie. A félévi és év végi osztályzat nem térhet el az időszakban szerzett osztályzatok átlagától. A tárgyat tanító pedagógusnak jogában áll az egyes érdemjegyeket különböző súllyal figyelembe venni az osztályzatok megállapításánál. 16.2.

A tanulói teljesítmények értékelése

Az alsó tagozaton az első évfolyam félévi és év végi, valamint a második évfolyam év végi minősítése szövegesen történik a tanulók tudásszintjéről. A szöveges értékelés módjai: A tanulók értesítőjébe (ellenőrző) és az osztálynaplóba minden tanulóról a következő értékelések kerülnek be tantárgyanként: - kiválóan teljesített, - jól teljesített, - megfelelően teljesített, - felzárkóztatásra szorul. Az év végi szöveges értékelés szigorú számadású, gépi kitöltésű bizonyítvány pótlapokon a bizonyítvány mellékletét képezi. 16.3. Érdemjegy, osztályzat A tanuló tantárgyi tudásának év közbeni értékelésénél és a minősítésénél -- a 2. évfolyamon év végén,a 3-8. évfolyamon félévkor és év végén: jeles (5), jó (4),

51


közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) érdemjegyeket ill. osztályzatokat kell használni. A tanuló a tanév végén kiemelkedő tanulmányi munka esetén szaktanári döntés alapján tantárgyi dicséretet kaphat. Az értékelési alapelvek iskolai szinten egységesek. Az 5 fokozatú, számjegyekkel történő értékelést mindig szóbeli értékelés kíséri. Minden produktum, amit a tanulók létrehoznak, tartalmaz pozitív, értékelhető elemeket. Ezeket kell kiemelnünk, hogy a tanulók önmaguk korlátait leküzdve, sikereiken felbátorodva újabb és újabb feladatokba vágjanak bele, vagyis motiváló ereje legyen erőfeszítésüknek. A tanulói teljesítmények értékelése folyamatosan történik a tanév időtartama alatt. Az értékelésünknek mindig reálisan kell tükröznie a követelmények elsajátítási szintjét. A követelményeket nyilvánosságra hozzuk a tanév elején, egy-egy téma kezdetekor vagy a számonkérést megelőzően legalább 2 héttel. A tanulókkal minden alkalommal megismertetjük a teljesítménymérés értékelési szempontjait. A tanulók szóbeli és írásbeli teljesítményének érdemjeggyel és osztályzattal történő értékeléséről, minősítéséről a szülőket rendszeresen értesítjük. 16.4.

A tanuló magatartása, szorgalma, értékelésének és minősítésének formái és követelményei

A magatartás és szorgalom értékelése havonta történik, melyről a tanulókat szóban, a szülőket pedig írásban értesítjük. Az értékelés mindig egyénre szabott, az értékelés folyamatában az osztály közössége és az osztályban tanító pedagógusok is részt vesznek. A magatartás minősítésénél figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat. A tanulók magatartásának félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök állapítja meg a szöveges értékelések és az érdemjegyek, valamint a nevelőtestület véleménye alapján. Vitás esetekben az osztályban tanító nevelők többségi szavazata dönt a szöveges értékelés milyenségéről illetve az érdemjegyről. Egyenlő szavazat esetén az osztályfőnök dönt. A félévi szöveges értékelést és az osztályzatot a tájékoztató füzetbe, az év végit pedig a bizonyítványba kell bejegyezni. A magatartás elbírálásakor a felsorolt szempontok közül legalább négy megléte vagy megsértése szükséges.

52


17. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB F O G L A L K O Z Á S O K S Z E R V E Z É S I E LV E I Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket, s az ének-zenét. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kooperatív tanulásszervezési formák alkalmazására, kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.

53


1 8 . A TA N U L Ó K F I Z I K A I Á L L A P O T Á N A K , EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉ HEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK A köznevelésről szóló törvény 80.§ (1) bekezdése alapján országos mérés, értékelés keretében gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. A vizsgálatot a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott időpontban kell megszervezni a korábbi években rendelkezésre bocsátott, a fittség vizsgálatára alkalmas módszertani anyagok alapján. A szempontok az alábbiak: Tevékenység

Módszerek, eszközök

Aerob álló képesség

Cooper - teszt

12 perces futás, 10 méteres pontossággal

Helyből távol ugrás

Centiméteres pontossággal

Tömött labdadobás hátra

5 cm-es pontossággal

Karhajlítás - nyújtás

Hány db-ot tud a tanuló

fekvőtámaszban

szabályosan megcsinálni

Hanyattfekvésből felülés

Négy perc alatt mennyit tud

Hason fekvésből törzsemelés

megcsinálni a tanuló

Gyorsasági erő

Erő

Erő-állóképesség

Mérésértékelés

Általános vizsgálati szempontok 1.

A vizsgálat megkezdése előtt a próbázónak tisztában kell lenni a vizsgálat

céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal. A teljes próbarendszert egy (max.) két héten belül kell elvégezni. 2.

A vizsgálati módszert, az erre a célra elkészített mérési útmutató alapján

kell elvégezni. A próbákat az év folyamán kétszer, ősszel és tavasszal kell elvégezni. 3.

Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása a

táblázatok alapján történik. 4.

A motorikus próbákat sportöltözetben, jól szellőző, nagy teremben, illetve

szabadtéren célszerű végrehajtani. 5.

Minden motorikus próba elvégzését általános és speciális bemelegítés

előzze meg.

54


6. Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák közül a dinamikus erő mérésére alkalmazott próbák közül több, (legalább három) kísérleti lehetőséget kell biztosítani, melyből a legjobb teljesítmény alapján kell a pontértékeket a táblázatban megkeresni és az adatlapra feljegyezni. A pontérték táblázatok a szakminisztérium kiadványában találhatók.

55


19. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNE VELÉSI ÉS KÖRNYEZETI N E V E L É S I E LV E I 19.1. Az

Az iskola egészségnevelési elvei

egészségnevelés

kapcsolatos

ismeretek

célja,

hogy

elősegítse

elsajátítását,

az

az

egészséggel,

egészséges

betegséggel

életmód

értékeinek

megismertetését és azok elfogadását. Az egészségnevelés a prevenciónak nagyon fontos eszköze. Az egészségügyi alapellátásban az egészségnevelésnek és a tanácsadásnak voltaképpen az emberek egészséggel-betegséggel kapcsolatos minden problémájára ki kell terjednie. A tevékenység ne csak az orvosi rendelőben és a tanácsadóban folyjon, de az iskolában is. Az iskolai nevelés feladata, hogy olyan szokásrendszert alakítson ki növendékeinél, amely egészséges természettel ruházza fel őket. Az iskolaorvosi felmérések bizonyítják, hogy egészségnevelésre szükség van. Az egészségnevelés egy nagy terület, amelynek színtere a tanórai és a tanórán kívüli időszakra egyaránt jellemző. Célunk, hogy a diákok törekedjenek az egészségtudatos életre, hiszen az egészség érték, annak visszaszerzése hosszú és küzdelmes folyamat. A tanulók rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel, amelyekkel eleget tudnak tenni saját egészségük megóvásának, így: -

az életkorral járó biológiai és életmódi tennivalóknak,

-

társas kapcsolatok egészségi, etikai kérdéseinek,

-

az egészségre káros szokások - helytelen táplálkozás, inaktív életmód ismeretének,

-

antihumánus szenvedélyek - dohányzás, alkoholizmus, kábítószerek elutasítása.

Alapelvek -

Az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása,

-

az egészséges életvitelhez szükséges képességek kialakítása,

-

a családi életre nevelés fejlesztése,

-

a legszélesebb értelemben vett prevenciót szolgálja,

-

rendszeres tevékenység,

56


-

az iskola valamennyi tanulójára és alkalmazottjára kiterjed,

-

a program szervezői és irányítói alapos szakirodalmi ismeretekkel rendelkeznek,

-

helyes cselekvésre ösztönöz,

-

az egészségnevelő program a nevelő-oktató munkát áthatja.

Projektek, programok Csecsemőgondozási szakkör Elsősegélynyújtó szakkör Erdei iskola Nyári tábor Sítábor Rendezvények Családi nap Szelektív hulladékgyűjtés Iskolai vetélkedők Adventi vásár Kiállítások Jeles napok -

Április 7. – Egészségügyi Világnap

-

Május 8. – Nemzetközi Vöröskereszt Napja

-

Május 31. – Dohányzásmentes Világnap

-

Október 15. – Nemzeti Gyaloglónap

-

Október 16. – Élelmezési Világnap

-

November 17. – Füstmentes Nap

-

December 1. – AIDS Elleni Világnap

19.2. Az iskola környezeti nevelési elvei A bennünket körülvevő természeti és társadalmi értékek megőrzése, védelme létfontosságú környezeti válságokkal teli világunkban. Ezért iskolai oktató –

57


nevelőmunkánk során fontosnak tartjuk, hogy tanulóink érzékennyé váljanak szűkebb és tágabb környezetük – és a világ globális problémái iránt. Törekvésünk, hogy kialakítsuk bennük a felelősséget saját testi és szellemi fejlődésükért, egészségük megőrzéséért. Mindezek mellett célunk, hogy elősegítsük tanulóink környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy felnőve képesek legyenek környezetük aktív védelmére, értékeinek megőrzésére. Hosszú távú környezeti nevelési célok - az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása, - az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése, - rendszerszemléletre nevelés, - holisztikus szemléletmód kialakítása, - fenntarthatóságra nevelés, - a környezetetika hatékony fejlesztése, - érzelmi és értelmi környezeti nevelés, - tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés, - tolerancia kialakítása, - a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, - az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése, - az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése, - az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása, - ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, - helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, - problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség, - globális összefüggések megértése, - létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása, - a családi életre nevelés fejlesztése, - az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése. Rövid távú célok és feladatok - A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg. - Természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése.

58


- Helyi értékek és problémák feltérképezése, helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák

megóvása,

faültetés,

madárvédelem,

szelektív

hulladékgyűjtés,

energiatakarékosság, stb.) - A szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése. - Tantárgyközi kapcsolatok építése, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket. - A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői.

59


2 0 . A TA N U L Ó K E S É LY E G Y E N L Ő S É G É T S Z O L G Á L Ó INTÉZKEDÉSEK Általános célok -

Intézményi szinten az összetartó, szolidáris, hátrányos megkülönbözéstől mentes iskola működése.

-

Az együttműködések megtartása, fejlesztése a hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű

gyermekek,

tanulók

érdekében

az

iskola

komplex

tevékenységrendszerében. -

Az egyenlő bánásmód biztosítása a hátrányos helyzetű tanulók számára.

-

A szociális háló működtetése, a mindenkori jogszabályoknak megfelelő juttatásokhoz való hozzájutás biztosítása.

-

A tervezett esélyegyenlőségi célok elérése érdekében kommunikációs terv elkészítése.

-

A minőségi nevelés-oktatás biztosításával a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása.

-

A közoktatási intézmény alapdokumentumainak módosítása az esélyegyenlőségi programnak. Ez az előírt véleményezési körök teljesítésével szolgálja az érintettek tájékoztatást, a tervek széles körű megismertetését.

Szakmai célok -

Az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése a minőségelvű nevelőoktató munkában.

-

A partnerség továbbépítése, bővítése és kapcsolattartás a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.

-

A közoktatási intézmény tartalmi szabályozó dokumentumainak áttekintése és az esélyegyenlőségi szempontok koherenciájának megteremtése a város hasonló tartalmú dokumentumaival.

-

A pedagógusok szakmai képzettségének tovább emelése a módszertani kultúrát, tanítási gyakorlatot megújító, kompetencia alapú oktatást elterjesztésével.

-

A tehetséggondozás folyamatában a hátrányos helyzetű tanulók részvételi arányának

szinten

tartása

lehetséges

növelése

szakköri

munkában,

megyei/országos tanulmányi versenyeken, az iskolán kívüli segítő programokba.

60


Infrastrukturális fejlesztés céljai -

Akadálymentesítés a közoktatási intézményekben

-

A kötelező taneszköz jegyzékben előírt felszerelések beszerzésének folytatása az ütemezésnek megfelelően, az elhasznált, elvavult eszközök folyamatos cseréje

-

Az infrastrukturális fejlesztések, felújítások bővítések, korszerűsítések folytatása.

Intézkedések Évenkénti feladatok -

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók adatainak pontosítása egyeztetése, domináns területeken bontása és elemzése különös tekintettel a tanévvégi eredményekre.

-

Gyermekvédelmi felelősök felkészítése az esélyegyenlőségi programból adódó feladatokra.

-

A 8. évfolyamos tanulók továbbtanulási mutatóinak elemző értékelése.

-

A lemorzsolódás adatainak elemzése.

-

Intézményi továbbképzési tervek megvalósulásának vizsgálata.

-

Együttműködések felülvizsgálata a társszervezetekkel, társadalmi és civil szervezetekkel.

-

A

közoktatási

áttekintése

és

intézmények az

tartalmi

esélyegyenlőségi

szabályozó szempontok

dokumentumainak koherenciájának

megteremtése. Középtávú feladatok -

A kompetencia alapú oktatás-nevelés elterjesztésének támogatása az intézmény egészében óvodától felmenő rendszerben.

-

A partneri kapcsolatok továbbépítése, bővítése és kapcsolattartás a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.

-

A pedagógusok szakmai továbbképzése, a módszertani képzettség pedagógiai kultúra növelése a bázis intézményi szerep megtartásával.

-

A

hátrányos

helyzetű

és

tehetséges

csatlakozásának támogatása.

61

tanulók

segítőprogramokhoz

való


-

Az időben megkezdett fejlesztés biztosítja a gyermekek eredményes iskolai munkáját, a sajátos nevelési igényű, részképesség zavarral küzdő gyermekek fejlesztését.

Hosszú távú feladatok -

A fent jelzett célok megvalósítása a napi munka részeként pedagógiai gyakorlattá válik, az intézmény teljes körű befogadó szemlélettel rendelkezik.

-

A tehetséggondozás folyamatában a hátrányos helyzetű tanulók részvételi arányának

szinten

tartása

lehetséges

növelése

művészetoktatásban,

szakkörökben, megyei/országos tanulmányi versenyeken. -

Akadálymentesítés a közoktatási intézményekben.

-

A kötelező taneszköz jegyzékben előírt felszerelések beszerzésének folytatása az ütemezésnek megfelelően, az elhasznált, elvavult eszközök folyamatos cseréje.

-

Az infrastrukturális fejlesztések, felújítások bővítések, korszerűsítések folytatása.

-

A szociális háló működtetése, a mindenkori jogszabályoknak megfelelő juttatásokhoz való hozzájutás biztosítása.

62


2 1 . TA N U L Ó K J U TA L M A Z Á S Á N A K , M A G ATA R T Á S Á N A K É S S Z O R G A L M Á N A K É R T É K E L É S I E LV E I Az iskolánkban a magatartás értékelésének szempontjai az alábbiak: Példás (5) az a tanuló, aki -

betartja a házirendet és az iskola munkarendjét,

-

a tanórákon, tanórán kívüli foglalkozásokon, óraközi szünetekben, példamutatóan viselkedik,

-

feladatait teljesíti, pontos, kötelességtudó,

-

magától is vállal feladatokat és azokat teljesíti,

-

pedagógusaival, felnőttekkel és diáktársaival szemben tisztelettudó, udvarias, segítőkész, humánus,

-

az iskola és az osztály közösségének életében aktívan és tevékenyen részt vesz,

-

óvja és védi az iskola belső környezetét, felszerelését,

-

nincs szóbeli és írásbeli figyelmeztetése, igazolatlan hiányzása,

-

taneszközei tiszták, rendezettek és az órákra mindig elhozza őket.

Jó (4) az a tanuló, aki -

betartja a házirendet és az iskola munkarendjét,

-

a tanórákon, tanórán kívüli foglalkozásokon, óraközi szünetekben, rendesen viselkedik,

-

feladatait tőle elvárható módon teljesíti, kötelességtudó,

-

önként ritkán vállal feladatokat, de a rábízottakat teljesíti,

-

pedagógusaival, felnőttekkel és diáktársaival szemben tisztelettudó, udvarias, segítőkész, humánus,

-

az iskola és az osztály közösségének életében biztatásra, felkérésre részt vesz,

-

óvja és védi az iskola belső környezetét, felszerelését,

-

nincs szóbeli és írásbeli figyelmeztetése, igazolatlan hiányzása,

-

taneszközei tiszták, rendezettek és az órákra mindig elhozza őket.

63


Változó (3) az a tanuló, aki -

az iskolai házirend előírásait és az iskola munkarendjét nem minden esetben tartja be,

-

a tanórákon, tanórán kívüli foglalkozásokon, óraközi szünetekben többször viselkedik fegyelmezetlenül,

-

feladatait nem teljesíti minden esetben, nem kötelességtudó,

-

nem vállal önként feladatokat, a rábízottakat sem teljesíti,

-

pedagógusaival, felnőttekkel, diáktársaival szemben sem kötelességtudó, nem udvarias, nem segítőkész

-

az iskola és az osztályközösség életében nem vesz részt, a közösség szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, akadályozza az oktatást,

-

írásbeli figyelmeztetése, igazolatlan hiányzása van,

-

felszerelése és házi feladata gyakran hiányos.

Rossz (2) az a tanuló, aki -

az iskolai házirend előírásait és az iskola munkarendjét sorozatosan megsérti,

-

a tanórákon, tanórákon kívüli foglalkozásokon, óraközi szünetekben fegyelmezetlen, rendetlen,

-

feladatait nem teljesíti, nem kötelességtudó

-

nem vállal önként feladatokat, a rábízottakat nem teljesíti,

-

pedagógusaival, felnőttekkel, diáktársaival szemben durva, udvariatlan, nem segítőkész, viselkedése romboló hatású, akadályozza az oktatást,

-

írásbeli figyelmeztetései vagy ennél magasabb fokú büntetései vannak, valamint igazolatlanul mulasztott,

-

taneszközei hiányosak, rendetlenek, gyakran nem ír házi feladatot.

Iskolánkban a szorgalom értékelésének szempontjai az alábbiak: Példás (5) az a tanuló, aki -

képességeinek és körülményeinek megfelelő, rendszeres, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

-

iskolai és otthoni feladatait minden tantárgyból pontosan és hiánytalanul elvégzi,

-

a tanítási órákon aktív, külön feladatokat vállal

64


-

tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként vesz részt és eredményesen teljesít.

Jó (4) a tanuló, aki -

képességeinek és körülményeinek megfelelő, általában egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

-

iskolai és otthoni feladatait minden tantárgyból rendesen és megbízhatóan elvégzi,

-

tanítási órákon többnyire aktív, külön feladatokat önként nem vagy ritkán vállal, de azokat teljesíti,

-

tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken bíztatásra vesz részt és igyekszik jól teljesíteni.

Változó (3) az a tanuló, aki -

tanulmányi teljesítménye elmarad a képességeitől,

-

házi feladata gyakran hiányos, pontatlan, gondatlan,

-

a tanítási órákon nem aktív, ingadozó, külön feladatokat sem vállal, többnyire csak felügyelet mellett dolgozik

-

több tárgyból is lerontja az eredményeit.

Hanyag (2) az a tanuló, aki -

képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,

-

az előírt követelményeket teljesíti csak, minimális szinten,

-

megbízhatatlan, figyelmetlen,

-

feladatait folyamatosan sem végzi el,

-

a tanuláshoz nyújtott nevelői és tanulói segítséget nem fogadja el,

-

félévi vagy év végi osztályzata valamelyik tantárgyból elégtelen.

65


2 2 . I S K O L AV Á LT Á S , VA L A M I N T A TA N U L Ó Á T V É T E L É N E K S Z A B Á LYA I Az 1- 8. osztályba történő átvételnél be kell mutatni: a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót, lakcímet igazoló hatósági igazolványt, a szülő személyi igazolványát, az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, az előző iskola által kiadott iskolaváltoztatási értesítést. Szükség esetén egyéni segítségnyújtás, türelmi idő biztosítása, vagy különbözeti vizsga letétele.

66


2 3 . P R O J E K TO K TAT Á S Valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények bemutatása. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. Minden projekt végtelen és egyedi, hiszen a problémák nem elvontan jelennek meg, hanem a gazdag valóságukban. Nincs két egyforma projekt, hiszen más környezetben, más gyerekek, más tanárok dolgoznak rajta. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezés két fő szinten kell történjen: Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges. Lényeges vonása, hogy megszűnik a verbális képességek fölényhelyzete, az eltérő képességek egyenértékű szerephez jutnak a közösen választott feladat közös megoldásában. Kooperativitása tanári és tanulói szerepek különbözőségének érvényesülése mellett valósul meg, a tanár irányító szerepe az együttműködésben szinte észrevétlenül működik, a közös tervezésben, cselekvésben és ellenőrzésben érvényesül. A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét. Minden külön módszertani erőfeszítés nélkül lehetővé teszi, hogy a résztvevők a korábbi élményeik, tapasztalataik, tehetségük és ambícióik szerint válasszanak részfeladatot. A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain, élet közeli problémákból indít, és minden résztvevő mindenféle tapasztalataira épít.

67


2 4 . Í R Á S B E L I , S Z Ó B E L I B E S Z Á M O LTAT Á S O K , A Z ISMERETEK SZÁMONKÉRÉ SÉNEK RENDJE Az ismeretek számonkérésének formái Az ellenőrzés írásbeli és szóbeli formában történik. Az értékelés formatív, summatív és diagnosztikus. A számonkérés formái tantárgyfüggők, de a félévi és év végi minősítésnek elsősorban a summatív osztályzatokra kell épülnie. Minden témakör befejezését átfogó számonkérés követi. A tanulónak megadjuk a lehetőséget, hogy a témazáró osztályzatokat beszámoló útján javítsa. A tanulónak félévenként a heti 3 és 4 órás tantárgyakból legalább 8, a heti 1-2 órás tantárgyakból legalább 4, a heti 0,5 tantárgyakból 3 osztályzattal kell rendelkeznie. A félévi és év végi osztályzat nem térhet el az időszakban szerzett osztályzatok átlagától.

68


25. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI É S S Z Ó B E L I F E L A D ATO K M E G H AT Á R O Z Á S A 25.1. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai -

A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk,

kérésük

alapján

szorgalmi

feladattal

segíthetjük,

számukra

szorgalmi feladatot javasolhatunk. -

Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.

- A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 2 óránál.

69


26. AZ ISKOLA ÉLET ÉS MU NKARENDJE, HAGYOMÁNYOK Általános munkarend A tanév rendjét a nemzeti erőforrás minisztere állapítja meg és a Magyar Közlönyben jelenik meg. Napközi Az 1-4. évfolyamra járó valamennyi napközit igénylő tanuló felvételt nyer a napközi otthonba. A napközis foglalkozásokat úgy szervezzük meg, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjunk tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. Iskolai szolgáltatások Könyvtári teendőket intézményünkben nem főállású könyvtáros látja el. A könyvtár naponta a pedagógusok és a tanulók rendelkezésére áll. Szociális ellátás Étkezés biztosítása a napközis, a menzás tanulók, valamint dolgozóink számára. Hagyományok Nagy múltú intézményünk hagyományrendszere kiforrott. A kialakult hagyományok megtartását a folyamatos innováció, az újdonságok azonnali alkalmazása is kíséri. Ez

utóbbi

nyomon

felszerelések

követhető

a

korszerűsítésében,

pedagógiai a

változó

tevékenységben, követelmények

a

és

technikai elvárások

teljesítésében. A nyári tanítási szünetben az intézmény saját és külső erők bevonásával szaktáborokat

szervez

(népi

mesterségek,

horgásztábor,

zenei

tábor,

környezetvédelmi tábor, sporttábor). Szervezeti hagyományok A város óvodái és iskolánk között több éve nagyon jó kapcsolat alakult ki. A leendő első évfolyamosoknak és szüleiknek nyílt napot szervezünk, valamint a leendő első évfolyamos tanító nénik foglalkozásokat tartanak a nagycsoportos óvodásoknak az intézményünkhöz tartozó két óvodában.

70


A nevelő-oktató munka tartalmi színvonalának emelése érdekében minden tanév kezdetén szakmai munkaközösségek alakulnak.

Tantárgyi hagyományok -

Testnevelés: sí táborok, sporttáborok,

-

Ének-zene: nemzetközi kórusbarátságok, kórustábor

-

Tánc: néptáncbemutatók,

Értékelési hagyományok -

Az adott tanév végén a kitűnő tanulmányi eredményt elért első és nyolcadik évfolyamosok az intézmény vezetőjétől vehetik át a bizonyítványukat,

-

a nyolc évig kitűnő tanulmányi eredményt elért tanulók tárgyi emléket kapnak,

-

a szaktárgyi és bármilyen országos versenyen elért eredmények alapján a városi 1-3. helyezést, illetve a megyei 1-5. helyezést elért tanulók könyvjutalomban részesülnek,

-

a magatartás, szorgalom terén, valamint a tanulmányi és közösségi munkában kiemelkedő

tanulók

tevékenységét

folyamatosan

ismertetjük

az

iskola

közösségével az iskolagyűléseken, az iskolarádió adásaiban vagy a faliújságon. Településhez, településrészhez kötődő hagyományok -

Városi és területi szaktárgyi versenyek szervezése és lebonyolítása

-

Diákjaink

szereplései

városi

ünnepségeken,

rendezvényeken,

szervezeteknél, -

Szelektív hulladékgyűjtés (papír-fém) évente 2 alkalommal,

-

Elemgyűjtés.

Rendezvények -

tanévnyitó ünnepély,

-

tanévzáró ünnepély,

-

8. évfolyamosok ballagása,

-

karácsonyi ünnepség,

-

„Fújdogál a szél” régiós népdaléneklési verseny

-

„Szépen szóló” városi verseny

71

civil


-

családi nap,

-

adventi vásár

-

iskolai sportnap,

-

osztálykirándulások,

-

pedagógus kirándulás,

-

Mikulás napi rendezvény

-

farsang,

-

iskolai ünnepélyek: március 15, október 23.

-

megemlékezések:

Magyar Kultúra Napja Zenei Világnap Aradi Vértanúk Napja Költészet Napja Nemzeti

Összetartozás

témanap

72

Napja,

HATÁRTALANUL!

-


27.

GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM MEL K A P C S O L ATO S F E L A D ATO K

Valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést feltételezi a családdal és a gyermek-és ifjúságvédelmi intézményekkel, szakemberekkel. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik. Alapelvek Az a célunk, hogy az iskola gyermekvédelmi munkáján keresztül a gyerekek problémáit minél korábban felismerjük, és minél hatékonyabban kezeljük, megelőzve súlyosabbá válásukat Az iskolai gyermekvédelem célja: -

a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése

-

veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése,

-

a veszélyeztetettség megszüntetésében való segítségnyújtás,

-

együttműködés a különböző szakemberekkel.

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: - a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, - az okok feltárására, - az okok megszüntetése. Feladatok Az intézmény vezetőjének feladatai:  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezése és ellátása,  a nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése,  a tanulóbalesetek megelőzése,  a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése.

Az intézmény gyermekvédelmi felelősének tevékenységi köre

73


 szemléletformálás szülők és pedagógusok körében:  szülői

értekezleteken,

nevelőtestületi

értekezleteken,

diákönkormányzati

üléseken, iskolaszéki üléseken,  feladata,

hogy

az

iskola

életében

kiemelkedő

helyen

szerepeljen

a

gyermekvédelem, ennek érdekében egyeztet, koordinál és a pedagógusokat továbbképzésekre motiválja,  mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása,  a veszélyeztetett tanulók felmérése az osztályfőnök közreműködésével,  a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján javaslattétel a további teendőkre,  a

veszélyeztetett

gyermekek

szabadidős

tevékenységének

és

tanulási

előmenetelének figyelemmel kísérése és adott esetekben javaslattétel a változásokra (például: fejlesztő csoport kialakítása délelőtti, délutáni időszakra),  pályaorientáció segítése,  gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatok figyelemmel kísérése és erről a nevelőtestület tájékoztatása, lehetőség szerint pályáztatás,  a veszélyeztetett gyermekek hasznos szünidei elfoglaltságának biztosítása (táborok, művelődési központok),  a gyermekbántalmazás vélelme vagy a gyermeket veszélyeztető tényezők esetén kezdeményezésére az intézmény igazgatója értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot,  a gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi az intézmény igazgatójának segítségével a rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását a tanuló lakóhelye szerinti önkormányzat polgármesteri hivatalánál,  a családdal, a szülőkkel való kapcsolatrendszer kiépítése, hisz alapvető célkitűzésünk, hogy a gyermek családban nevelkedjen, szüleitől kapja meg azt a segítséget, amely ahhoz szükséges, hogy iskolába járjon és ott eredményesen fel tudjon készülni. Pedagógusok feladatai  Nevelő-oktató tevékenységük során vegyék figyelembe a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítsék a gyermek, a tanuló képességének kibontakoztatását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő

74


gyermek felzárkóztatását. Kötelességük, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadják, ezek elsajátításáról meggyőződjenek. Eszközök, eljárások - az indulási hátrányok csökkentése, - a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű fiatalok tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, - a felzárkóztató foglalkozások, - az iskolai étkezés lehetősége, - a tanulószobai és napközis foglalkozás, - az egészségügyi szűrővizsgálat, - az egészségvédő és mentálhigiéniás programok szervezése, - a családi életre való nevelés, - a személyes és egyéni tanácsadás, - a szülőkkel való együttműködés, - a tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról, - a tanulók szociális helyzetének javítása (segélyek, alapítványi támogatások), - a szenvedélybetegségek megelőzése. Felelős: az intézmény vezetője, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnökök, szaktanárok.

75


76

A A GYŐRI NÁDORVÁROSI ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents