A VÉSSEY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A VÉSSEY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013

TARTALOM ISKOLÁNKRÓL ............................................................................................................................ 4 HELYZETELEMZÉS ................................................................................................................... 5 A pedagógiai program tárgyi-, dologi-, személyi feltételei ................................................... 6 NEVELÉSI PROGRAM................................................................................................................ 7 PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK .............................................................................................................. 7 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ................................................................................................................................................ 8

A sikeresség kritériumai ...................................................................................................... 10 A célok teljesülésének értékelése, ellenőrzése: ................................................................... 10 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL, KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI CÉLOK, FELADATOK ................................................................................................ 11

Személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés ............................................................................. 11 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK ..................................................................................................................................................................... 14

l. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási - tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. .................................................................................... 14 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: ........................................................................................................ 14 3. A beilleszkedési magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: ............... 16 4. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: ...................... 16 5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: .............................................. 16 6. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: ........................................................................................... 18 7. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: .............................. 18 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSE-OKTATÁSA .......................................... 18

Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése ............. 21 A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ..................................... 25 KÖRNYEZETI ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM.................................................................... 26

Helyzetelemzés, helyzetkép................................................................................................... 26 A környezeti és egészségnevelés intézményi alapelvei, céljai ............................................. 28 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE .......................................................................... 32 FOGYASZTÓVÉDELEM ........................................................................................................................ 51 A PEDAGÓGUSOK INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA .............................................................................................................................................. 56 A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI ......... 58

2

A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDSZERE ........................................................................................ 60 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE......... 61

HELYI TANTERV ...................................................................................................................... 71 AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS A KÖVETELMÉNYEK ............................................................................................................................... 71 A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI .............. 73 A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI .............................. 74 A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI .................................................................... 75 AZ ISKOLÁBA JELENTKEZÓ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI ......................................... 76 A TANULÓK FELKÉSZÜLÉSÉHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI, KORLÁTAI ................................................................................. 77

Kötelező házi feladat ............................................................................................................ 77 Szorgalmi (házi) feladat ....................................................................................................... 78 A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE...................................................................................................... 80 SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS ...................................................................................................................... 81 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ............................................................................................. 99

A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ......... 103 A pedagógiai program érvényességi ideje ......................................................................... 103 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata............................................................. 103 A pedagógiai program módosítása .................................................................................... 103 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ............................................................... 103 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ............................... 104

3

ISKOLÁNKRÓL

Intézmény megnevezése: Véssey Mihály Általános Iskola Intézmény székhelye, címe: 8721 Vése, Rákóczi u. 35. Tagintézmény megnevezése: Véssey Mihály Általános Iskola Nemesdédi Tagiskolája Tagintézmény székhelye, címe: 8722 Nemesdéd, Fő u. 64. Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Intézmény alaptevékenysége: Véssey Mihály Általános Iskola általános iskolai nevelés-oktatás 

alsó tagozat



felső tagozat

többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók neveléseoktatása Véssey Mihály Általános Iskola Nemesdédi Tagiskolája általános iskolai nevelés-oktatás 

alsó tagozat

többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók neveléseoktatása

Intézmény működési területe: Vése ,Nemesdéd, Varászló községek közigazgatási területe Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végez.

4

HELYZETELEMZÉS A Véssey Mihály Általános Iskola a község egyetlen általános iskolája. A 8 évfolyamon általános műveltséget megalapozó, alapfokú nevelés és oktatás folyik, ezzel lehetővé teszi a tanulók érdeklődésének, képességeinek, tehetségének megfelelő középiskolai illetve szakiskolai továbbtanulást, pályaválasztást. A község az elmúlt időben sokat fejlődött; az úthálózat megfelelő, telefonunk van, a szemétszállítás megoldott. A vezetékes gáz bevezetésével az intézmény fűtéskorszerűsítése is megvalósult. A szennyvízhálózat kiépítése is megtörtént. Sajnos az infrastrukturális fejlődés csak késve kezdődött, ezért a fiatalok elvándoroltak a településről, a népesség folyamatosan csökken. A falu közel 800 lelket számlál. Az itt élők jelentős részének a mezőgazdaság ad megélhetést. A felnőtt lakosság nagy hányada munkanélküli. Hozzánk legközelebb lévő városok - Marcali, Nagyatád, Nagykanizsa - a 30 kilométeres távolság miatt munkahely szempontjából nehezen elérhetők. A foglalkoztatási gondok, a népesség csökkenése befolyásolja az intézmény életét is. A tanulók több mint 50%-a bejáró a környező településekről /Nemesdéd, Varászló községekből/. A 2000/01-es tanévtől a nemesdédi felső tagozatos tanulók képzése is intézményünkben történik, sőt 2004/05-ös tanévtől kezdődően a nemesdédi iskolával kötött társulás kiterjedt az alsó tagozatra is. A tanulók többségének a tanulás iránti motiváltsága elég alacsony szintű, gyermekeink jelentős műveltség és képesség hátránnyal kerülnek intézményünkbe (alacsony iskolázottságú szülők, rendezetlen családi háttér). A hiányok leginkább a kommunikáció, beszéd, szövegértés, szókincs, helyes kiejtés, tájékozottság, kíváncsiság, érdeklődés területén jelentkeznek. Évről-évre komoly problémát okoz a személyi higiénia hiánya. A családok döntő többségének a kapcsolata az iskolával jó. Az utóbbi években rendkívüli mértékben megnövekedett a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma (tagiskolában: 100%, székhely iskolában 80% felett). Az Ő szüleik számára nagy nehézséget okoz az oktatáshoz szükséges anyagi háttér biztosítása. Ezt a hátrányt az iskola Integrációs Pedagógiai Programja (továbbiakban IPR) segítségével igyekszünk korrigálni. Az iskola egy többször átalakított kastélyépületben működik, az épületet körülvevő udvar és park megfelelő feltételeket biztosít a tanulóink oktatásához - neveléséhez. Óriási hátrányt jelent a testnevelés tantárgyi követelményeinek elsajátításához a tornaterem hiánya, a téli időszakban a Művelődési Ház nagytermében zajlanak a testnevelés órák ill. a délutáni sportfoglalkozások. Előrelépést jelent ezen a területen a fiú és leány öltöző-zuhanyzó kialakítása. Az elöregedett eszközök és felszerelések cseréje, az utóbbi években elsősorban pályázatok útján történik. A nemesdédi tagintézmény épülete, felszereltsége, a tapasztalt pedagógusok kedvező feltételeket biztosítanak a tanulók felkészítéséhez. Iskolánk kulcs szerepet tölt be a falu életében, a sport és kulturális rendezvények kezdeményezésében és lebonyolításában. A pedagógusok oktató - nevelő munkájának eredményességét bizonyítják a tantárgyi és egyéb versenyeken elért megyei és országos eredmények, a középiskolába történő beiskolázás, volt diákjaink később elért eredményei.

5

A pedagógiai program tárgyi-, dologi-, személyi feltételei 1. Tárgyi feltételek: A székhely iskolaépülete 8 tantermes. További helyiségek: ebédlő, tanári szoba, igazgatói és gazdasági iroda, sportszertár, mellékhelyiségek mosdóval és folyosók, fiú és lány öltözőzuhanyzó, számítástechnika szaktanterem. Három terem digitális táblával is fel van szerelve. A tagintézményben 4 tanterem áll rendelkezésre, ebből – az osztályösszevonás miatt – kettő osztályteremként, egy pedig számítástechnika teremként funkcionál. Tornateremmel nem rendelkezünk, így a testnevelés órák, valamint a sportköri foglalkozások megtartására – rossz idő esetén - a községi művelődési házban van lehetőségünk. Az iskola udvara egy hatalmas zöld terület, mely növényeivel, játékaival egészséges környezetet biztosít a tanulóknak. Itt található egy aszfaltborítású kézilabda pálya, valamint egy füves sportpálya. 2. Személyi feltételek: Az intézmény nevelőtestülete 13 főből áll. Valamennyien rendelkeznek megfelelő tanítói, tanári végzettséggel. A szakos ellátottság hatodik osztályig megoldott, 7.-8. osztályos tantárgyak esetén, vizuális kultúra, fizika, testnevelés szakos pedagógusunk nincs. A tantestületből két pedagógus rendelkezik közoktatás vezetői végzettséggel. Egy pedagógus végezett gyógypedagógia szakon, aki az utazó gyógypedagógusokkal, gyógytestnevelővel, logopédussal együtt látja el, ezen a területen jelentkező feladatainkat. Egyéb főállású közalkalmazottak száma öt fő. A szakszerűséget csak úgy tudjuk biztosítani, ha törekszünk a megfelelő átképzéseken, továbbképzéseken való részvételre. Fontosnak tartjuk az állandó önképzést A kiemelten támogatandó továbbképzések: Ellenőrzés, mérés, értékelés IPR hatékony működtetését segítő továbbképzések IKT eszközök alkalmazása Egészséges életmód, drogprevenció Erkölcstan Mozgóképkultúra és médiaismeret. A hatályos jogszabályok figyelembevételével az iskola-egészségügyi feladatok megoldását az iskolaorvossal, fogorvossal és védőnővel kötött szerződés alapján oldjuk meg.

6

NEVELÉSI PROGRAM PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK A Véssey Mihály Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: Komplexitás elve – a tanulóinknál figyelembe vesszük biológiai, a fiziológiai, a pszichológiai és a társadalmi szükségleteiket törekszünk ezek összhangjának biztosítására. Egyenrangúság elve – a nevelés-oktatás két alapvető tényezője, a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a nevelés-oktatás folyamatában. A tanuló a nevelés-oktatásnak nem tárgya, hanem alanya. A pedagógus vezető szerepe – az egyenrangúság elvével összhangban a pedagógusainknak vezető szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejlődésének támogatásában. A közösségi döntések, vélemények megfogalmazásában orientáló szerepet töltenek be. Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve – a tanulóink személyiség fejlesztése során módszereinket, eljárásainkat és eszközeinket a tanuló fejlettségi szintjéhez igazítjuk. A különböző közösségekhez tartozás elve – a tanulók mindig szűkebb (család, osztály, iskola) és tágabb (környezet, társadalom) közösség tagjai. A nevelés-oktatás az emberi viszonyokban gazdag közösségek hatásrendszerén át, a közösségekben, a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembevételével, a közösség aktív részvételével történik. Ezért tevékenységrendszerünkben – a pedagógus vezető, irányító, kezdeményező szerepe mellett – fontosnak tartjuk a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatását. A tapasztalatszerzés elve – igyekszünk lehetőséget teremteni a nevelés-oktatás folyamatában a tanulóink számára alkalmazott módszereinken keresztül a saját tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosítására. A külső hatások elve – építünk mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretek-re, amelyeket a tanulóink az iskolán kívül, a mindennapi életükben szereznek be, illetve igyekszünk ösztönözni tanulóinkat az iskola által képviselt értékrendnek megfelelő iskolán kívüli ismeretek, információk és tapasztalatok gyűjtésére és azok feldolgozásának igényére. A bizalom elve – bizalommal, megértéssel, tisztelettel a fordulunk tanulóinkhoz, törekszünk a személyes kapcsolatok kialakítására. A következetesség elve – A szabály- és követelménytámasztásunkban törekszünk az elfogadható, érthető, teljesíthető, tanulóink személyiségfejlesztését szolgáló, közösen kialakított elvárások megfogalmazására, amelyek lehetőséget nyújtanak tanulóink önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatására. Az így kialakított elvárásainkat minden pedagógusunk határozottan képviseli és következetesen számon kéri. A nevelés ellentmondásosságának elve – pedagógusaink munkájuk során figyelem-be veszik azt, hogy a nevelés ellentmondásos folyamat, amelyben egyszerre vannak jelen pozitív és negatív tapasztalatok, igények, hajlamok, képességek és lehetőségek; a szabadság és a kényszer mozzanata; a közösség és az egyén érdekeinek ellentmondása. 7

Ezért fontosnak tartják azokat a fórumokat, ahol ezzel kapcsolatos szakmai véleményüket ütköztethetik, illetve segítséget kaphatnak a fent említett ellentmondások feloldásához. Motiváció elve – kiemelten fontosnak tartjuk egy-egy tantárgy oktatása során tanulóink érdeklődésének felkeltését és szinten tartását az adott műveltség anyag iránt. Koncentráció elve – adott tantárgy, műveltségi terület tanítása során alkalmazkodunk és építünk a korábban, illetve más tantárgyból elsajátított tudásra. A szemléletesség elve – a befogadást, az elsajátítást előtérbe helyező tanulásszervezési és módszertani eljárásokat alkalmazunk. Az aktivizálás elve – a tanulóink aktivitását igyekszünk kiváltani, és a tanóra szervezésében arra építeni. Visszajelzés elve – folyamatos és objektív értékeléssel igyekszünk visszajelezni tanulóink teljesítményéről, azok változásáról, javításuk akadályairól. Az alapműveltség megszerzésére törekszünk

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait –a személyiség fejlesztésének folyamatában- az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 8

9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek

Közvetlen módszerek Követelés Gyakoroltatás Segítségadás Ellenőrzés Ösztönzés

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése

Elbeszélés Tények és jelenségek bemutatása Műalkotások bemutatása A nevelő személyes példamutatása

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)

Magyarázat, beszélgetés A tanulók önálló elemző munkája

Közvetett módszerek A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása Hagyományok kialakítása Követelés Ellenőrzés Ösztönzés A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról Vita

9

A sikeresség kritériumai A fejlesztés céljait illetően akkor tekinti az iskola a tevékenységét sikeresnek, ha valamennyi, de legalább 80%-a a tanulóknak a kiemelt képességek mentén fejlődést mutat. A tanulók mind az otthoni, mind az iskolai környezetben rendelkeznek a helyes egészségügyi szokásokkal, személyi higiéniát is beleértve. Igényesek a környezet iránt, vigyáznak az iskola berendezési tárgyaira. A balesetvédelmi szabályokat betartják. Helyes napirend, életrend szerint élnek. Aktívan részt vesznek az iskolai és közösségi rendezvényeken, felkészül felnőttek köszöntésére valamely közelgő társadalmi ünnep, évforduló vagy megemlékezés alkalmából. Valamilyen sporttevékenységben vesz részt minden tanuló, minden évben indul egy csoport, amelyik művészeti képzésben vesz részt. A szövegértés és matematikai alapműveleti készségek esetében az országos kompetenciamérés (kisiskolákra vonatkozó) átlagának elérése számít sikeresnek. A szaktanári értékeléseket az igazgatóhelyettes összegzi évente. A 7. és 8. osztályban készített dolgozatok a tanulók 60%-ánál tükrözik a könyvtárhasználati készségek meglétét és az információhordozók célszerű használatát. Sikeresnek mondható az iskolai tevékenység, ha a továbbtanulók eredményei 1 érdemjegynél nagyobb visszaesést nem mutatnak tantárgyanként. Ismerik a helyes tanulási szokásokat, s a megtanult anyagot nemcsak reprodukálják, hanem kimutatható, hogy tudásukat a mindennapokban alkalmazzák. Alapfokon elsajátították az állampolgári ismereteket, a társadalmi folyamatokról alkotott véleményüket képesek kifejteni. Sikeres a pályaválasztásuk, tanulóink legalább 90%-át felvették az első választott helyre. A közösen megalkotott házirendet a diákok többsége betartja, nő a jutalmazottak száma, csökken a büntetések száma a házirend be nem tartása miatt. A gyerekek udvariasak, együttműködők. Csökken az agresszivitás, csúnya beszéd. Ezek teljesítését folyamatos értékelések alapján kétévente minősítjük - kiemelten az osztályfőnök - valamennyi pedagógus közreműködésével.

A célok teljesülésének értékelése, ellenőrzése: A pedagógiai programban kiemelt tantárgyi célok megvalósulását az alábbi időpontokban vizsgáljuk. Belső mérések: A szaktanárok mindennapos folyamatos szaktanári értékeléseket, témavégi diagnosztizáló felméréseket végeznek. Eszközök: feleletek, tesztek, versenyek eredményei. Félévkor és év végén írásban számolnak be a hozzájuk tartozó területek céljainak megvalósulásáról, amit a munkaközösség-vezetők, illetve igazgatóhelyettes összegez. Az intézmény vezetése a munkaközösség-vezetők bevonásával, a munkatervben meghatározott tárgyakból, nevelési területekről méréseket végeztet standard mérőlapok segítségével. Az eredményekről írásbeli beszámolót készít, amit félévkor illetve év végén megvitat a testülettel. 10

Külső mérések: Pedagógus illetve vezetői felkérés alapján szaktanácsadók, szakértők mérik a végzett munkát. Országos kompetencia mérés (szövegértés, matematikai gondolkodás) Külső ajánlatok elfogadása

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL, KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI CÉLOK, FELADATOK Személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés Az iskola célja a személyiségfejlesztés, maga az iskolai munka a személyiség szervezett, tervszerű fejlesztése. A személyiség komplex fejlesztése magába foglalja tehát az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is. I. Az értelem fejlesztése Az értelem kiművelése az iskola fontos feladata. Középpontjában az információfeldolgozás (az információk vétele, kódolása, átalakítása, létrehozása, közlése, tárolása) áll. Az értelem kiművelésének két alapvető feladata emelhető ki: a tanulási motívumrendszer és az értelmi képességek rendszere kialakulásának segítése. Tanulási motívumok fejlesztése Cél: A megismerési vágy felkeltése, a megismerési vágy alapját jelentő öröklött természetes kíváncsiság táplálása. Feladat: változatos, gazdag fejlesztő program nyújtása, hogy minden gyerek megtalálja a kedvére való elfoglaltságot, felhasználva ehhez az egyes tantárgyakban rejlő lehetőségeket is. Az érdeklődés (mint tanult motívum) pozitív élményekkel történő felkeltése, a kielégítését szolgáló, örömet adó aktivitás lehetőségének biztosítása. Cél: A felfedezési vágy felkeltése Feladat: a felfedeztető tanulás alkalmazása, tanulóink problémamegoldó tevékenységének intenzív fejlesztése. Cél: A játékszeretet fejlesztése Feladat: egyrészt az újabb és újabb fejlesztő játékok megtanulása/megtanítása , másrészt a játék, a játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárának alkalmazása az egyes témák feldolgozásában (pl. irodalmi művek dramatizálása, különböző szerepjátékok stb.) Célszerű úgy alakítani a tanítás-tanulás, a nevelés folyamatát, hogy rendszeressé váljanak az alkotó jellegű feladatok. Cél: Optimális teljesítményvágy kialakítása. Feladat: az iskola következetesen, reálisan értékeli a tanulói teljesítményt, és a tanulók önértékelésében is segít elkerülni a „beskatulyázás” veszélyét. Cél: A tanulás értelmének megmutatása. Feladat: a tanulóink meg is tapasztalhassák a tudás gyakorlati hasznát, érzékeljék saját változásukat, fejlődésüket. 11

Értelmi képességek fejlesztése Cél: A megismerés teljes folyamatának tudatos alkalmazása. Feladat: a megfigyelésekről jegyzőkönyvek írása, az ellenőrző és a kísérleti megfigyelések bevezetése stb. A megismerés során a kísérletezés, az elemzés, az érvelés képességének kialakítása. Cél: A kognitív kommunikációs képességek fejlesztése. Feladat: Az ábraolvasás és az ábrázolás képességének fejlesztése sokféle szemléltető ábra, modell használatával, vázlatok készítésével, értő olvasás, szövegfeldolgozás, fogalmazási képesség fejlesztése. Cél: A gondolkodási képességek fejlesztése. Legfontosabb a viszonyítás, az általánosítás és osztályozás és a problémamegoldás képességének fejlesztése. Feladat: Minden tantárgynak és tanórán kívüli tevékenységnek fontos feladata, hogy az adott tartalmakkal gyakorolják a tanulók a többszempontú viszonyítást, a szelektálást, a keresést, a szortírozást Cél: A tanulási képesség fejlesztése. Feladat: az alapvető tanulási módok: a tapasztalati és értelmező tanulás, az önálló és szociális tanulás rendszeres használata II. Segítő életmódra nevelés, közösségi nevelés A tanulók, a gyerekek különböző kisközösségekben élnek, tagjai lehetnek például etnikai csoportnak, nemzetiségnek, egyúttal tagjai a magyar nemzetnek; személyes kapcsolataik át- meg átszövik egész életüket. Ahhoz, hogy kapcsolataikat alakítani tudják, képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe, ezekben megtalálják helyüket, szükséges fejleszteni képességeiket, szociális motívumaikat. Cél: Szociális képességek fejlesztése Feladat: a tevékenységek és feladatok társas, csoportos helyzetbe hozásával segítsük a szociális kommunikáció erősödését. A tanítványok kötődési hálójának megismerése, s ezen ismeret birtokában segítség nyújtása azoknak a tanulóknak, akiknek kötődési hálója szegényes. Segítségnyújtás ahhoz, hogy e tanulók képesek legyenek új kapcsolatok kiépítésére, kapcsolatrendszerük gazdagítására. Cél: Csoportlétre, szervezeti és társadalmi létre való képesség fejlesztése. Feladat: Nemzeti ünnepeink életkorhoz illeszkedő megünneplése stb. (ennek komoly hagyományai vannak az iskolánkban, ifjúsági szervezetek működése; kooperatív tanulási technikák alkalmazása; csoportmunka alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban; különböző tanulói szerepek az osztályban. A közösségi nevelés területen kiemelt szerepe van a kisközösségeknek, különböző csoportoknak: sportkörök, szakkörök stb. Cél: Érdekérvényesítő képesség, együttműködés, a vezetés, a versengés képességének fejlesztése. Feladat: a diákönkormányzat működésének támogatása; a tanulói jogok megismertetése, gyakoroltatása. Az együttműködési képesség fejlesztését támogató feladatok: kooperatív tanulásszervezés (nem kizárólagos) alkalmazása; segítő együttműködés rendszeres alkalmazása a tanórán kívüli tevékenységekben. A vezetési képesség fejlesztése során a tanulók megtapasztalhatják a "segítő nevelő" magatartást, a spontán csoportosulások demokratikus alakulásának segítését. S végül a segítő versengés képességének fejlesztését támogatja a sport, a különböző versenyjátékok, ahol megkövetelik a szabálykövetést és a segítés alapszabályainak betartását. 12

III. Egészséges és kulturált életmódra nevelés, személyes fejlesztés Az embernek önmagával harmóniában kell élnie. Ennek feltétele, hogy testileg-lelkileg egészséges legyen; meg tudja őrizni, helyre tudja állítani jó közérzetét; stabilizálni, védeni tudja önmagát; optimális legyen személyiségének működése, fejlődése. E funkció, e célok eredményes, hatékony szolgálata azt feltételezi, hogy képes lesz a személyes érdekeket szolgáló döntéseket meghozni, és azokat végrehajtani, megvalósítani. Cél: Személyes motívumok fejlesztése Feladat: a hátrányos motívumok (káros szenvedélyek, függőségek stb.) megelőzése, szokások, minták, attitűdök és meggyőződések lebontása. Az iskola alapvető feladata a tanulók mozgásszükségleteinek kielégítése is. Különös figyelmet kell fordítani az optimumtól feltűnően eltérő tanulókra, a serdülők konfliktusaira, problémáira. Reális, a képességeket is figyelembe vevő teljesítményértékelés. Cél: Személyes képességek fejlesztése Feladat:. Testi képességek kifejlesztése és folyamatos karbantartása; kondicionálás, koordinációs képességek fejlesztése és karbantartása; kézügyesség fejlesztése stb. Az önellátási képesség fejlesztése során foglalkozni kell: az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet, lakás, háztartási, ház körüli munkák stb. kérdéseivel. A befogadóképesség és önkifejezés képessége minden művészeti ág területén fejlesztendő. Ez kiegészül általában a szövegértés és ezen belül a műértelmezés képességével, az improvizációs képességgel, a szövegalkotói képességgel. Fontos feladat a balesetvédelem, a közlekedési és a háztartási balesetek megelőzése, elhárítása. IV. Speciális kompetenciák fejlesztése Cél: az általános alapok fejlesztése, a tehetséges tanulók felismerése, fejlődésük elősegítése, támogatása, tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, pályaválasztás segítése. Feladat:. A tehetséges tanulók versenyre való felkészítése, versenyeztetése, a lemaradók számára korrepetálások szervezése, a végzős tanulók képességeiknek, tudásuknak megfelelő pályaorientálása.

13

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK l. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladata a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: d) A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek: Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: az iskolák számára kötelezően előírt évfordulókon, emléknapokon. Ünnepélyt szervezünk Mikuláskor, karácsonykor, anyák napján, rendezünk Farsangi karnevált, gyermeknapi programokat. Több éves hagyomány, hogy évente kirándulni visszük az alsó ill. a felső tagozatos tanulóinkat. Iskolánk névadójának emlékére, minden év májusában kispályás labdarúgó tornát szervezünk a környék iskoláinak részvételével. b.) Diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, az iskolai ügyelet, egyéni és osztályok közötti tanulmányi verseny szervezésére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az egyes osztályokból megválasztott küldöttekből álló vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

14

c.) Napközi otthon: A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon működik. d.) Diákétkeztetés: A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközit nem igénylő tanulók számára egyszeri vagy háromszori étkezést biztosítunk. Az étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni az SZMSZ-ben meghatározott módon. e.) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-8. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órákat szervezünk. Az IPR programban résztvevő tanulók számára egyéni fejlesztési tervek készülnek. Az egyéni fejlesztési tervek alapján történik az érintett tanulók fejlesztése. f.) Iskolai sportkör: Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. g) Versenyek, vetélkedő, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, katasztrófavédelmi, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők végzik. h.) Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az alsó tagozatos ill. a felső tagozatos tanulók számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A felmerülő költségeket – a szociális hátrányok enyhítése céljából – IPR-es pályázati forrásokból tudjuk csökkenteni. i.) Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

15

j) Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai-községi könyvtár segíti. k.) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják. l.) Hit- és vallásoktatás: Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

3. A beilleszkedési magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel (az IPR keretében együttműködés az óvodaiskola átmenet megkönnyítése érdekében), az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal, és gyermekjóléti szolgálattal az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, az IPR programban résztvevő tanulók számára egyéni fejlesztési tervek készülnek a felzárkóztató órák a napközi otthon a felzárkóztató foglalkozások a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai, a családlátogatások a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.

4. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése tehetséggondozó foglalkozások az iskolai sportkör versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások) az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközinek egyéni vagy csoportos használata tanulmányi kirándulások szervezése (alsó, felső tagozat) IPR-es partnereinkkel együttműködve egészségnap, tűzoltónap… szervezése

5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden 16

pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek-és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. c.) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit meg kell keresni a problémák okait segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. d.) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal családsegítő szolgálattal polgármesteri hivatallal iskolaorvossal, védőnővel továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. e.) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások a tehetséggondozó foglalkozások az indulási hátrányok csökkentése a differenciált oktatás és képességfejlesztés a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek) egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése a családi életre történő nevelés a napközis foglalkozások az iskolai étkezési lehetőségek az egészségügyi szűrővizsgálatok 17

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok) a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás) a szülőkkel való együttműködés tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról

6. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése az IPR programban résztvevő tanulók számára egyéni fejlesztési tervek a napköziotthon az egyéni foglalkozások a felzárkóztató foglalkozások az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

7. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a felzárkóztató órák a napközi otthon a diákétkeztetés a felzárkóztató foglalkozások az iskolai-községi könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése a családlátogatások az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSE-OKTATÁSA A Véssey Mihály Általános Iskola és Óvoda speciális feladatként vállalja a helyi sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását, melyet a NKt. rendelkezései is lehetővé tesznek. Helyi pedagógiai programunknál alapul vesszük, hogy a fogyatékos gyermek minden más gyermekkel közös emberi tulajdonságokkal rendelkezik, hogy ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban él. Ezért felnőtté válásukhoz biztosítjuk iskolai kereteinken belül az elsajátítható tudást és a kialakítandó képességeket, szem előtt tartva egészséges személyiségfejlődésük megalapozását, fejlesztését, illetve oktatásukhoz – nevelésükhöz nélkülözhetetlen speciális szükségleteiket, hogy felkészítésük olyan mértékűvé váljon, amivel 18

iskolaváltás esetén egy másik iskolában folytatni tudják tanulmányaikat, és képessé válhassanak szakképzésre. Az integrált képzés a speciális egyéni szükségletekhez is igazított sajátos módszerekkel, ismeretanyag-elrendezéssel, értékelési rendszerrel, kimenetszabályozással történik, a NAT-ban lefektetett általános célok és a közoktatás tartalmi szabályozásának elveihez alkalmazkodva, figyelembe véve a fogyatékos tanulók pedagógiai programjának irányelveit, valamint kerettantervüket. Az integrált képzésben résztvevők az általános iskola tanítási rendjéhez alkalmazkodnak, egyéni gyógypedagógiai fejlesztésük órarendjükhöz és napirendjükhöz igazodik. Alapelv A speciális nevelés alapeszménye, olyan elfogadó környezet kialakítása, ami a sérült gyermek erényeit, sikeres próbálkozásait értékeli, másságát elfogadja, a sajátos értelmi és személyiség állapotához igazodó nevelést, oktatást helyezi előtérbe, és ez a sérült gyermek harmonikus személyiségfejlődését eredményezi. Az intézmény, mint befogadó intézmény vállalja a sajátos nevelési igényű tanulók sérülés specifikus ellátásához nélkülözhetetlen többletszolgáltatások biztosítását  a sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógus foglalkoztatását,  a kiegészítő pedagógiai szolgáltatásokat: fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú gyógypedagógiai ellátást,  a sajátos nevelési igényű gyermek nevelését- oktatását a speciális tanterv alapján, speciális tankönyvekkel és segédletekkel, speciális technikai eszközökkel, speciális terápiák biztosításával. A tanítás-tanulás folyamatában maximálisan figyelembe veszi az egyes tanuló sajátos nevelési igényét, sérülés specifikus szükségletét és ennek érvényét szerzi az egyedi sajátosságokhoz igazított differenciált tartalmak, módszerek, eszközök alkalmazásával. Cél A fogyatékosságból eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülésspecifikus szempontú támogatása. Összhang megteremtése, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló ugyanolyan ellátásban részesüljön, mint más gyermek problémája figyelembe vétele mellett. Biztosítani szeretnénk számukra:  a fejlesztés segítse számukra az önállóságot, a társadalmi beilleszkedést  rehabilitációs célú fejlesztő terápiák  a tanulót a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Feladat Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek számára speciális pedagógiai segítségnyújtás. A sérült tanuló megfigyelése, fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezése, teammunkában a gyógypedagógussal, a szakértői vélemény alapján. A gyógypedagógiai nevelés számára biztosított szakanyagok, tankönyvek, taneszközök beszerzése, felhasználásuk, beemelésük ütemezése a gyógypedagógus irányításával. 19

A tanuló fejlődésének, elért eredményeinek meghatározása, rögzítése együttesen kialakított vélemény szerint – a szülő bevonásával, tanácsadás a szülőnek, segítségnyújtás a családi neveléshez, a gyógypedagógussal együttműködve. SNI-s tanulók habilitációs, rehabilitációs ellátása: Ezek a gyerekek különleges gondozást igényelnek és iskolánkban ezt meg is kell kapniuk. Olyan tanítási-tanulási folyamatot kell számukra biztosítani, amivel problémájuk megoldásában nyújt segítséget, /pl.: eszközök, időkeret stb./ úgy, hogy a tanuló egyéni sikereket érjen el. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére követelményeket kell meghatározni, egyéni fejlesztési tervet kell készíteni. A törvényben előírt szakember meghatározott időkeretben foglalkozik ezekkel a gyerekekkel iskolánkban. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára: A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja össze. A közoktatási törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint például:  - speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek,  - speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök. Integrált nevelés, oktatás Iskolánk oktató-nevelő munkájának legfontosabb feladata a másság elfogadása, egymás iránti empátia, tolerancia. Folyamatos kapcsolattartás a szülők közösségével, hogy fogadják el ezeket a gyerekeket. Nevelőink a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszik az SNI-s tanulásra jellemző módosításokat, együttműködnek a különböző szakemberekkel, javaslataikat, iránymutatásaikat elfogadják, beépítik a pedagógiai folyamatokba. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók Az intézményes ellátásukban bekövetkezett pedagógiai szemléletváltás legfontosabb célkitűzése, hogy erősödjék az integrált nevelés és oktatás anélkül, hogy megszűnne az elkülönített gyógypedagógiai ellátás lehetősége. Ez nem a különleges gondozás megszervezésének folyamatában eredményez változtatást, hanem az érintett értelmi fogyatékos tanulókkal kapcsolatos pedagógiai szemléletváltást segíti. A nevelésükhöz szükséges feltételek – az Nkt. szerint –: a) a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta, konduktor foglalkoztatása, b) speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve c) a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés és terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet. 20

Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében az irányelvben leírtakat kell alkalmazni, figyelembe véve a befogadó intézmény pedagógiai programját, helyi tantervét. A befogadó intézmény pedagógiai programjában szerepelnie kell a fogyatékos tanuló nevelésének, oktatásának sajátos elveinek, és figyelembe kell vennie a tanulást, fejlődést nehezítő körülményeket is. Ezen belül meg kell határozni és biztosítani kell azokat a segítő eljárásokat, amelyek az eredményes integráció feltételei lehetnek. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztő munkába. A beszédfogyatékos tanulók Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és -megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együttjáró részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek– az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig – minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók: a) akadályozott beszéd- és nyelvi fejlődés, b) diszlália, c) disarthria, d) dadogás, e) hadarás, f) diszfázia, g) diszfónia, h) az általános beszédgyengeséggel összefüggő olvasás-, írászavar, i) súlyos beszédmegértési zavar vagy ezek halmozott előfordulása. A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendők sorába. Beszédfogyatékos tanulók fejlesztése pszichológiai és fiziológiai tényezők fejlesztése 21

önállóság fejlesztése önbizalom fejlesztése pozitív énkép kialakítása bátran merjen beszélni társai előtt Pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulók Tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar kialakulatlansága vagy fejletlensége áll fenn. a, Részképességzavar: az iskolai teljesítmények-elsősorban az alapvető eszköztudás /írás, olvasás, számolás/ - elsajátításának nehézségei. b, Kóros hyperkinetikus, kóros aktivitászavar, figyelemzavar: az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni. Ezek a tanulók érzékenyebbek az időjárás változására, fáradékonyabbak, nehezen viselik a várakozást, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre. Pszichés fejlődés zavar miatt a nevelési, tanulási folyamatban akadályozott tanulók fejlesztése A fejlesztés kiemelt célja. egészséges énkép, önbizalom kialakítása kudarctűrő-képesség növelése önállóságra nevelés. Diszlexia, diszgráfia: A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozik, intelligenciaszinttől független olvasási, helyesírási gyengeség. Háttérben idegrendszeri sérülési, organikus eltérési, érési késése, működési zavar, örökletesség, lelki és környezeti ok áll. Ezeknek a tanulóknak differenciáltan az aktív szókincse és gyenge az emlékezete. Nehezen alakul ki hang-betű kapcsolat, gyakori a betűtévesztés az olvasás során. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között. Gyenge a szövegértése. Diszgráfia esetén nehezen tanul meg írni. Az írómozgás egyenetlen, lendülete és ritmusa töredezett, fáradékonyabb. Fejlesztési feladat: látás, hallás, mozgás koordinálása olvasás, írás tanítása lassított tempóban, hangoztató-elemző, szótagoló módszerrel élő idegen nyelv oktatása során problémájának figyelembevétele. Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának a nehézsége. Ezeknél a tanulóknál hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakul a mechanikus számlálás képessége. Fejlesztés feladatai: érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése testséma kialakítása a matematikai nyelv tudatosítása segítő, kompenzáló eszközök használata 22

szám-és műveletfogalom kialakítása egyéni sajátossághoz igazodó gyakorlás Kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar. Hyperkinetikus zavarok Már kisgyermekkorban kialakulnak a tünetei a csapongás, figyelmetlenség, szabályok megszegése, többszöri konfrontálódás társakkal, megfontolatlanság. Magatartási zavarok: Jellemzője az agresszív vagy dacos magatartás, az életkorban elvárható szociális elvárásokat durván áthágja, nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, erőfitogtatás, indulatkitörések, hazudozás. Fejlesztés feladatai: a tanuló helyének jó megválasztása az osztályban egyénhez igazodó követelmény kialakítása az alkalmazkodó készség fejlesztése együttműködés családokkal, szakemberrel sikerélmény biztosítás. A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek fejlesztése egyénre szabottan történik az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakvéleményében foglaltaknak megfelelően, melyhez egyéni fejlesztési tervet készítenek a fejlesztésben részt vevő szakemberek - fejlesztő pedagógus - gyermekenként, tanulónként. A fejlesztést a Nkt. 27.§ (7) – (8) bekezdésben meghatározott időkeretben végzi. A probléma kezelésének folyamata A beiratkozásnál az iskola gondosan tanulmányozza át az óvodáktól megküldött iskolaérettségi véleményt. Amennyiben problémára utaló jelet találnak, - diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, ezekre utaló jelek, magatartászavar, beszédhiba, hyperaktivitás, figyelemzavar vagy egyéb részképesség-zavar - a szakvéleményt meg kell ismerni a gyermekkel foglalkozó pedagógusoknak. Az óvodapedagógus, az iskolaorvos segítő véleményének, tanácsának kikérése kötelező. A gyermekkel foglalkozó nevelő a tanév megkezdésekor ismerkedjen meg a szülőkkel, gyermekkel családlátogatáson. Segítőkész magatartása, a szülő bizalmának elnyerése, a jövő szempontjából nagyon fontos. A gyermekkel foglalkozó logopédus, pszichológus sokat segíthet a probléma eredményes megközelítésében, a pedagógus kérje ki véleményüket. Az iskolai beiratkozásnál - ha előre tudjuk a problémát, ajánlhatjuk kisebb osztálylétszámmal működő iskola megkeresését a szülőnek, a gyermek érdekében. Iskolánkban csakis normál osztályban integráltan tudjuk e tanulók oktatását, nevelését végezni. A tanítási órákon differenciált foglalkoztatás szükséges. A tanítási órákon túl fejlesztő felzárkóztatást szervezünk számukra. Iskolánkban a törvény által előírt módon megoldott az SNI-s tanulók ellátása. A pedagógussal szembeni elvárások: ismerje a részképesség-zavar tünet együttesét; tudjon differenciáltan oktatni; 23

semmiféle hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti részérő a tanulót értékelésnél vegye figyelembe a tanuló eltérő képességeit; a szakértői véleményt erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit ott, ahol nem érvényesül a hátrány; a teljesítmény mérésénél önmagához képest is nézze a fejlődést; nevelje az osztályközösséget a különböző képesség-zavarok tolerálására. Az osztályfőnökkel szembeni elvárások: a szülővel szemben kiemelten figyelmesen és tapintatosan fogalmazzon; a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal; szükség esetén forduljon szakemberhez a gyermek ügyében; kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét; gondoskodjon a tanuló pályaválasztásáról; szükség esetén a tanuló magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt; Az osztályfőnöknek, tanítóknak, tanároknak ismerni kell a probléma törvényi hátterét, a sajátos nevelési igényű tanulóra vonatkozó javaslatot tehetnek az iskolavezetés számára a tanuló különböző szintű és fokozatú mentesítésére. Amennyiben SNI – s problémára a beiratkozásnál nem derül fény, úgy az osztálytanító, szaktanár kötelessége, hogy a probléma észlelésekor a megfelelő intézkedést megtegye: konzultáljon nevelőtársaival az adott eset kapcsán, valóban a jelzett probléma áll-e fenn; beszélje meg az észlelt problémát tapintatosan a szülővel, ifjúságvédelmi felelőssel; kérje a tanuló nevelési tanácsadói vizsgálatát, véleményezése legyen korrekt, szakmailag megalapozott, küllemében igényes; kísérje figyelemmel a gyermek sorsát, ha szükséges erősítse meg a szülőt a további vizsgálatokat illetően, legyen támasza a nehéz döntések meghozatalában; tájékoztatassa az iskolavezetést a vizsgálatokról, kérjen intézkedést, ha szükséges; munkáját szakmai hozzáértéssel, empatikusan, segítőkész módon, tapintatosan végezze. A sajátos nevelési igényű tanulók értékelése Iskolánk a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban résztvevő intézmények körébe tartozik. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók eredményes szocializációját iskolai pályafutását elősegítheti a nem SNI igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk. Az SNI tanulók oktatásának irányelve: sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását tekintjük. Személyre szabott pedagógiai eljárásokat, eszközöket, módszereket alkalmazunk. A tananyag feldolgozásánál figyelembe vesszük a tantárgyi tartalmak egyes SNI tanulók csoportjaira jellemző módosulásait. Egyéni fejlesztési tervet készítünk. Egyéni haladási ütemet biztosítunk. Együttműködünk a szakszolgálat szakembereivel. Negyedévente személyre szabott szöveges értékelés keretében összegezzük az adott időszak eredményeit. Fejlesztő pedagógus és utazó gyógypedagógus segít a fejlesztésben a Nkt. 27.§ (7) – (8) bekezdésben meghatározott időkeretben. 24

A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek értékelését az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakvéleményében leírtak alapján végezzük.

A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Iskolánkban a hátrányos (HH) ill. halmozottan hátrányos (HHH) helyzetű tanulók aránya folyamatosan nő. (A HHH tanulók aránya a székhely intézményben 80%, a tagintézményben 100%) Ezeknek a tanulóknak a többsége nagy hátránnyal indul, amelyet iskolánk minden lehetséges eszközzel csökkenteni igyekszik. A HHH tanulók aránya szükségessé tette intézményünkben a képesség-kibontakoztató és integrációs program bevezetését.(IPR) A programban – mindenki, aki a feltételeknek megfelel – részt vehet, önkéntes szülői nyilatkozat alapján. A program keretében: – pályázati forrásból – megvásároltuk azokat a taneszközöket, amelyek a tanórákon való eredményes részvételhez elengedhetetlenül szükségesek, a tankönyveken kívül. (Torna ruha, tornacipő, füzetek, írószerek, vonalzókészlet, rajzfelszerelés stb.) szorosabbá fűztük kapcsolatunkat a beiskolázási körzet három óvodájával (közös programok, kölcsönös látogatás egymás intézményében) partneri viszonyt alakítottunk ki a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, a helyi Önkéntes Tűzoltó Egyesülettel, a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével, a Hagyományőrző Egyesülettel, az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal… egyéni fejlesztési terv alapján segítjük a tanulókat az iskolai követelmények teljesítésében háromhavonta értékeljük a tervek megvalósulását a program keretében vásárolunk fejlesztő eszközöket, tantermi felszerelést, hogy megteremtsük tanulóink számára az eredményes tanuláshoz szükséges feltételeket kirándulást szervezünk, amelynek finanszírozására sem az iskolának, sem a szülőknek nem lenne anyagi lehetőségük ösztönözzük a tehetséges – de nehéz anyagi helyzetben lévő – továbbtanulóink részvételét az „AJTP” programban a tantestület évente vesz részt továbbképzésen, ahol a korszerű módszerek megismerésére nyílik lehetőség, vagy hospitál olyan intézményben, amelynek „jó gyakorlatát” érdemes követni Intézményi szinten a program működtetéséért az IPR menedzsment a felelős. A program részletei az iskola IPR programjában találhatók meg.

25

KÖRNYEZETI ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Mottónk: „Egészséges élet – egészséges környezetben"

Helyzetelemzés, helyzetkép Az iskola és környezete Az iskola épülete Az iskola épülete az elmúlt évtizedek alatt többször átalakult. A fiúk és lányok számára öltöző-zuhanyzó biztosítja a rendszeres tisztálkodási lehetőséget. Korszerűsítettük az épület fűtését, megtörtént a nyílászárók, világítótestek cseréje is. Az iskola épületében a folyosó sötét, mesterséges fényforrás biztosítja a megfelelő fénymennyiséget. A faliújságokon elhelyezett tanulói munkákkal, virágokkal igyekszünk otthonosabbá tenni az iskola épületét. Az iskola épületében melegítő konyha működik, méreténél fogva egy osztály kényelmes befogadására alkalmas, a torlódások megakadályozására a váltott étkeztetés jelent megoldást. Az étkezés önkiszolgáló rendszerben működik. Az étkezést felügyelő pedagógus ügyel a kulturált étkezési normák betartására. Az iskola udvara: Az iskolát nagy udvar és hatalmas park öleli körül, amely ideális környezetet biztosit a szabadban töltendő foglalkozásokhoz. A tanulók rendelkezésére áll egy aszfaltozott és egy füves kézilabdapálya, egy 200m-es futópálya, hinta, mászóka. Az udvari játékok bővítése, ill. udvari padok elhelyezése a közeljövő feladata. A kézilabda kapuk, kosárlabdapalánkok betonozottak, a füves kézilabdapálya kapuit és a mászóka faszerkezetét – a balesetveszély elkerülése érdekében - rendszeresen ellenőriztetjük. Az iskola udvarán 25 kerékpárt tárolunk, amelyek igénybe vehetők osztálykirándulások, kerékpártúrák lebonyolításakor. A település, mint tágabb környezet: A község arculata az elmúlt évek során rengeteget változott pozitív irányban. A központon kialakításra került az emlékpark, megújult az orvosi rendelő épülete, új buszvárók készültek, megjelentek a faluba látogató vendégek számára az eligazodást segítő térképek, út ill. utcajelző táblák. Rendezetté vált a tó környezete, elkészült a kovács múzeum, s a vendégház. Megindult a virágosítás, a közterületek rendbetétele. A közlekedés biztonsága szempontjából jelentős előrelépés, hogyha nem is a teljes hosszúságában - kiépült a gyalog- és kerékpárút.

26

Előélet, hagyományok: Az iskolánk életéhez kapcsolódó környezeti nevelés szempontjából megőrzésre érdemes programok: természetjáró szakkör madáretetők készítése, élelemmel történő rendszeres feltöltése a téli időszakban tisztasági akció a községben tisztasági akció az erdőben az iskola körüli park gondozása, parkosítás pályázat facsemeték, díszbokrok beszerzésére tanulmányi kirándulás Magyarország természeti szépségeinek megismerésére túrák, osztálykirándulások, kerékpáros kirándulások a környező természeti szépségek megismerésére (Pat, Bársonymalom, Varászló stb.) akadályverseny részvétel a Széchenyi Zsigmond Szakközép- és Szakiskola természetismereti vetélkedőjén vetélkedő pl. „Föld Napja” alkalmából rajzverseny természetvédelmi témában papírgyűjtés a DÖK szervezésében természetfilmek megtekintése bekapcsolódás a „Blend-a-med”, „Always” országos programokba szülők tájékoztatása a tetvesség kezeléséről szülői értekezleten (védőnő) video filmek megtekintése az egészséges táplálkozás témakörökben részvétel a környező iskolák által szervezett sportversenyeken tanulóink részvétele a TALENTUM Művészeti Iskola néptánccsoportjaiban Humán erőforrások Intézményünk valamennyi dolgozója elkötelezetten tevékenykedik a környezeti és egészségnevelési céljaink megvalósításában. Közép- és hosszú távú stratégiai terveinkben, Pedagógiai programunkban, éves munkatervünkben konkrét feladatokat rendelünk a kitűzött célokhoz. A tanórai oktatásszervezés mellett tanórán kívüli foglalkozások, hagyományápoló és szabadidős programok szervezésében – a DÖK vezető és az iskolai testnevelő tanár irányításával – a Tantestület minden tagja részt vállal. A logopédiai ill. gyógypedagógiai problémáinkat gyógypedagógus végzettségű kollégánk ill. utazó gyógypedagógus, logopédus, gyógytestnevelő igénybevételével oldjuk meg. Anyagi erőforrások Infrastrukturális és tárgyi feltételeink javításának szűkös anyagi kereteit elsősorban az intézményi költségvetésből, és pályázati lehetőségek igénybevételével biztosítjuk. Olyan felújítások, karbantartások elvégzésére törekszünk, melyeket tudatosan tervezve biztosítjuk az egészséges, biztonságos környezet kialakítását, az energiatakarékos, környezetkímélő működtetést és az esztétikus, kulturált környezet kialakítását.

27

A környezeti és egészségnevelés intézményi alapelvei, céljai Rendszerszemléletre nevelés elve Hosszú távú cél: Tegyük képessé a tanulókat arra, hogy a tanórán szerzett ismereteiket össze tudják kapcsolni az életben tapasztalt valós dolgokkal; lássák meg a problémákat és az azok közötti összefüggéseket, keressenek választ, megoldást azokra. Természet és társadalom harmóniájának elve Hosszú távú cél: Alapozzuk meg gyerekeinkben a természet, az épített és társadalmi környezet - benne az ember - harmóniájának megőrzését szolgáló szokásrendszert (értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg, esztétikailag) Felelős, elkötelezett, környezettudatos és kulturált magatartással működjenek közre a szülőföld, a lakóhely, az iskola esztétikus környezetének kialakításában, megőrzésében. Fenntarthatóság elve Hosszú távú cél: Alakítsunk ki tanítványainkban a szűkebb és tágabb környezetért felelős, aktív, együttműködésre alapozott magatartásformákat, életvitelt; a jövőre, a fenntarthatóságra irányuló személyes attitűdöket. Testi-lelki egészség védelmének elve Hosszú távú cél: Az intézmény minden dolgozója törekedjen a komplex testi-lelki-szociális értékek védelmére, az ökológiailag fenntartható, egészséges élő és élettelen környezet kialakítására. Tudatosodjon tanulóinkban, hogy az egészség érték – tenni kell érte. Értsék meg az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságát. Alakuljon ki gyermekeinkben az egészséges életmód iránti igény. Társas készségek fejlesztésének elve Hosszú távú cél: Ismertessük meg tanulóinkkal a konfliktuskezelés, együttműködési készség, döntési képesség, érzelmi-indulati állapot, kapcsolati zavarok kezelésének, fejlesztésének módszereit a tanórai és szabadidős foglalkozások nyújtotta lehetőségek maximális kihasználásával. Alakuljanak ki diákjainkban a társas környezetükre és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek. 28

Tanulóink életpályájuk során testben-lélekben kiegyensúlyozott, a változó társadalmi igényekhez alkalmazkodni tudó, kreatív állampolgárok legyenek. Tantárgyközi integráció elve Hosszú távú cél: Legyünk képesek a különböző tantárgyak ismeretanyagát összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai módszerek alkalmazására; a környezeti és egészségnevelés kapcsán a pedagógusok közti együttműködés új formáinak, módszereinek alkalmazására. Rövid távú céljaink Az egészséget támogató, biztonságos, esztétikus munkakörnyezet kialakítása és védelme. Környezettudatos magatartásformák kialakítása. Alapvető higiéniai normák megismertetése és betartatása. Helyes napirend és életrend kialakítása. Az étkezési kultúra fejlesztése, az egészséges táplálkozás szorgalmazása. Egészségkárosító élvezeti cikkek elutasítása. Drog-prevenció. A szabadidő hasznos eltöltése. Testi-lelki egészségvédelem a tanulók és dolgozók körében. A rövid távú célok elérését szolgáló konkrét feladatokat tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében valósítjuk meg. A célok megvalósítását segítő partneri kör A Környezeti és Egészségnevelési programban kitűzött céljaink és tervezett feladataink megvalósításához a helyi és országos szintű közvetlen és közvetett partnereink széles köre nyújt segítséget. Környezeti és egészségnevelés a tanórákon Az általános iskolai nevelés-oktatás tartalmi kereteit a Nemzeti Alaptanterv határozza meg. A műveltségterületek alapján kialakított tantárgyi rendszerünk (Lásd: Helyi tanterv) biztosítja, hogy a környezeti és egészségnevelés szakmai tartalma, konkrét feladatai és az alkalmazott módszerek, eszközök – az életkori sajátosságoknak megfelelően - minden oktatott tantárgy és modul tartalmában megjelenjenek. (Lásd: Tantárgyi tantervek - tanmenetek, tantárgyi programok) A minden pedagógus munkájában megjelenő – környezeti és egészségnevelést szolgáló közös feladatok a tanítási órák keretében: A belső intézményi szabályzatok, a Házirend fogalmainak, előírásainak megismertetése Tanulásmódszertan tanítása 29

Könyvtárhasználat Felvilágosító előadások, tájékoztatók szervezése (illem, viselkedéskultúra, egészséges életmód, táplálkozás, mentálhigiéne, környezetkultúra, stb.) Rendhagyó tanítási órák szervezése (pl.: óra a tó parton) Tanév eleji és végi mérések lebonyolítása (tantárgyi diagnózisok, attitűdvizsgálatok, neveltségi szint, tanulási szokások, fizikai állapot, stb.) Osztályfőnöki, szaktanári beszámolók a tantervi feladatok megvalósításáról, az elért eredményekről, fejlesztendő területekről A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatainak megvalósításával tovább erősítjük a tantárgyközi kapcsolatokat, a tanulók rendszerszemléletének fejlesztését.

A MINDENNAPOS TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ PROGRAM A modern kor és az azzal együtt járó technológiák a felnövekvő nemzedéket mozgásszegény életmódra kényszerítik. A fizikai teljesítmény romlása hosszú távon a szellemi képességek hanyatlásához vezethet. Ennek megakadályozása, a tanulók egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése érdekében iskolánk biztosítja a mindennapos testmozgás és sportolás lehetőségét. Az egészségfejlesztő testmozgás hatékonysága érdekében az alábbi egészségügyi és pedagógiai szempontok figyelembe vétele szükséges a konkrét feladatok megszervezése során: Lehetőség szerint minden tanuló minden nap vegyen részt a testmozgás programban. Az eltérő adottságú tanulók számára is jelentsen sikerélményt a testmozgás, a testnevelési óra. Érvényesüljön a sport személyiség és közösségfejlesztő hatása (kreativitás, együttműködési és szociális készségek, stb.) A testmozgás-program az életkori sajátosságok figyelembe vételével játékos, táncos elemeket is tartalmazzon. A mindennapos testmozgás az életminőség javítását szolgálja.

30

A mindennapos testmozgás oktatás-szervezési formái: Órarendi keretek között szervezett foglalkozások rendje Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. Ennek alapján- az iskola minden osztályban, (felmenő rendszerben) megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel, iskolai sportkörben való sportolással, kérelem alapján - sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel - sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással. Tanórán kívüli sportfoglalkozások Napközis foglalkozások keretében szervezett játékok, vetélkedők Tömegsport foglalkozások a 1-8. évfolyamon Természetjáró és sport szakkörök Kirándulások, kerékpáros túrák Nyári táborok Iskolai szintű sportversenyek, évfolyam bajnokságok, vetélkedők A tanórán kívüli sportfoglalkozások rendjét az iskola éves munkaterve tartalmazza. Iskolán kívüli sportolási lehetőségek támogatása Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz A tehetséges tanulók irányítása sportegyesületekhez

31

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt" alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM1997.) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:

A „Hungarofit” mérés elemei: 1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás - és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés -, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben.

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. 32

Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. 3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. 4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A négy motorikus próba eredményét, a teszthez adott táblázatok alapján számítjuk át pontértékké. A kapott pontérték alapján a következő táblázat alapján értékeljük a tanulók teljesítményét: Elért összes pontszám Minősítés 0 - 11 igen gyenge 12 - 22 gyenge 23 - 33 elfogadható 34 - 43 közepes 43 - 52 jó 53 - 63 kiváló

33

Tanórán kívüli prevenciós tevékenységek RÉSZ CÉL

Az egészséget támogató, biztonságos, esztétikus munkakörnyezet kialakítása és védelme

FELADAT

ERŐFORRÁSOK (külső- belső, humántárgyi)

MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK

SIKERKRITÉRIUM

HATÁRIDŐ (időbeni ütemezés)

FELELŐS

1. Munka-, tűz-, baleset- és katasztrófavédelmi oktatás lebonyolítása a dolgozók és tanulók részére.

Iskolai munkavédelmi felelős, teljes alkalmazotti és tanulói kör. Tantárgyi programok, tanmenetek, tanórák, naplók

Munka-, tűz-, baleset- és katasztrófavédelmi oktatás, képzés

Az oktatások, képzések dokumentáltan megtörténtek.

Az éves munkaterv szerint

Igazgató Osztályfőnökök Szaktanárok

2. Munkavédelmi bejárás, tűzriadó megszervezése.

Munkacsoport

Célzott megfigyelések, mérések, ellenőrzés, jegyzőkönyv készítés

A helyiségek munka-, tűz- és balesetvédelmi szempontból biztonságosak. A bejárás megtörtént, tűzriadó próba sikerült.

Az éves munkaterv szerint

Igazgató

3. Menekülési irányt jelölő táblák kihelyezése, ellenőrzése.

Piktogramok

Piktogramok beszerzése, kihelyezése, ellenőrzése

Az ellenőrzés során hiányosság nem tapasztalható.

Ellenőrzés évente a munka-védelmi bejárásokon.

Munkavédelmi felelős

Munkavédelmi felelős, gondnok, karbantartók

34

RÉSZ CÉL

Az egészséget támogató, biztonságos, esztétikus …

RÉSZ CÉL

Környezettudatos magatartásformák kialakítása

FELADAT

ERŐFORRÁSOK (külső- belső, humántárgyi)

MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK

SIKERKRITÉRIUM

HATÁRIDŐ (időbeni ütemezés)

Célszerűen berendezett helyiségek, biztonságos életterek

Évente legalább 1 alkalommal

Igazgató

Az éves munkatervben megjelölt időpont

igazgató

4. Bútorzat folyamatos korszerűsítése, jó munkakörülmények biztosítása, folyamatos fejlesztéssel

Igazgató, gazdasági vezető, pedagógusok, tanulói igények, Anyagi erőforrások

Beszerzés, vásárlás

5. Közlekedési versenyek szervezése.

Rendőrség munkatársai, tanulók, szervező pedagógus

Játékos vetélkedők

Évente legalább 1 vetélkedőt szerveztünk.

MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK

SIKERKRITÉRIUM

HATÁRIDŐ (időbeni ütemezés)

Célzott megfigyelések, mérések, terepgyakorlatok.

Évente legalább 1 programban részt veszünk.

Az iskola éves munkatervében meghatározott időpontokban

FELADAT

1. Bekapcsolódás környezetvédelmi programokba: - energiatakarékosság, - éghajlatvizsgálat, - légszennyezés

ERŐFORRÁSOK (külső- belső, humántárgyi)

Iskolavezetés, Természettudományi tárgyakat tanító pedagógusok, tanulók, partnerek; kémiai laboreszközök, felszerelések, taneszközök

karbantartás, ellenőrzés

FELELŐS

FELELŐS

Igazgató, ig. h.

35

Környezettudatos magatartásformák kialakítása

2. Természetjáró szakkörműködtetése

Külső partnerek, Tervezés tanulók, pedagógusok, Csoportszervezés hely, időkeret, taneszközök

Évente legalább 1 szakkört tudunk indítani.

Októbertől május végéig

Igazgató

3. Az ÁLLATOK VILÁGNAPJÁN, FÖLD NAPJÁN, VÍZ VILÁGNAPJÁN, MADARAK ÉS FÁK NAPJÁN vetélkedő, rajzpályázat, kiállítás szervezése

Tanulók, Művészi kifejezés, pedagógusok, osztályok közti technikai személyzet, versenyek, játékok. szülők; a program jellegétől függően felszerelések, kellékek

Minden osztály képviselteti magát a versenyeken, programokon, pályázatokon.

Az iskola éves munkatervében meghatározott időpontokban

Term. tudományi tantárgyat tanító pedagógusok.

4. Papírgyűjtés megszervezése

osztályfőnökök,

A tanulók-szülők mind szélesebb körének bevonása, aktív, kreatív munka, elkötelezettség fenntartása.

Minden osztály gyűjti a papírt a tanév során folyamatosan versengve.

Az iskola éves munka-tervében meghatározott időpontokban

DÖKpatronálók

5. Országjáró kirándulások, állatkerti séták, múzeumlátogatások szervezése.

Tanulók, szülők, SZMK, osztályfőnökök,

Közösségépítés, terepgyakorlatok, megfigyelések, mérések.

A tanulók, szülők elégedettek a lebonyolított programokkal.

Az iskola kirándulást szervező pedagógusai

6. Környezetvédelmi pályázati források keresése, kihasználása.

Munkatársak, fenntartó, SANSZ, Pályázati figyelő, internet kapcsolat

Pályázatfigyelés, pályázatok írása, beadása

Évente legalább 1 sikeres pályázat.

A pályázati kiírások pedagógusok havonkénti figyelése, beadás a megjelölt időpontig.

szaktanárok, tanulók, szülők; hely, szállító biztosítása

anyagi források, támogatások

36

7. Energiatakarékos működtetés.

RÉSZCÉL

Az iskola és környezete tisztaságának biztosítása

Tanulók, intézményi dolgozók, korszerű, takarékos világítótestek, vízöblítők, fűtés

Felelősi rendszer Költségvetési működtetése beszámolóban minden osztályban. kimutatható megtakarítás.

Évente február végéig

HATÁRIDŐ (időbeni ütemezés)

Igazgató

FELADAT

ERŐFORRÁSOK (külső- belső, humán- tárgyi)

MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK

SIKERKRITÉRIUM

1. Együttműködés a fenntartó önkormányzattal

Fenntartó képviselői, intézményi kapcsolattartó

Kapcsolatépítés, tartás

Segítséget kapunk Folyamatos és adunk a környezetvédelmi munkához.

Intézményi kapcsolattartó

2. Takarítási Világnapon társadalmi munka szervezése a szülőkkel, tanulókkal közösen.

Igazgató, gazdasági vezető osztályfőnökök, tanulók, szülők, partnerek

Aktív, kreatív, közös munkavégzés az iskolai munkaterv szerint

A közös munka eredményeként környezetünk láthatóan megszépült.

Az éves munkaterv szerint

Ig. helyettes

3. Az iskolai udvar gondozásba vétele

„Védett területek” térképe, tanulók, osztályfőnökök szemétgyűjtő zacskók, kerti szerszámok

Aktív, kreatív munka. Parkosítás, virágültetés Pályázati lehetőségek figyelése és kihasználása.

A tanulók 90 %-a nem szemetel, óvja, szépíti

Védett területek nagy takarítása szeptember és április végéig

Természettud. mk. vezető, DÖK vezető

Gondnok, technikai személyzet

Kreatív munka

Az iskola környezete és belső része tiszta, esztétikus.

Naponta

Igazgató, gazdasági vezető

4. Rendszeres külső-belső takarítás

környezetét.

FELELŐS

37

RÉSZCÉL

FELADAT

5. A belső terek és termek esztétikussá tétele virággal, dekorációval, ezek gondozása

Az iskola és környezete tisztaságának biztosítása

ERŐFORRÁSOK (külső- belső, humán- tárgyi)

MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK

SIKERKRITÉRIUM

Pedagógusok, tanulók, szülők

Közösségépítés, csoportszervezés. Esztétikai érzékenység fejlesztése.

Tanulói, szülői, dolgozói elégedettség mérések javuló eredményei

Virágok, dekorációs kellékek

HATÁRIDŐ (időbeni ütemezés)

Szükség szerint; a tantermi dekoráció legalább félévente rendszeresen

FELELŐS

DÖKpatronálók, term. tud. és osztályfőnökök

frissítve 6. Tisztasági felelősi rendszer kialakítása, működtetése.

Osztályfőnökök, tanulók

7. Tisztasági pontverseny szervezése az osztályok között.

DÖK, tanulók; tisztasági verseny eredménytábla

DÖK

A DÖK munkaterve alapján. Tanulócsoportok közötti versenyszervezés Kommunikáció a partnerekkel

A tanulók 90%ánál kialakul a környezete tisztasága és esztétikuma iránti igény.

Tanév elejétől tanév végéig folyamatosan.

DÖKpatronáló tanár

Heti ellenőrzés,

Iskolai egészségnevelő tanár,

kéthavonta értékelés a DÖK-ben

DÖKvezető

38

RÉSZCÉL

Tanulóink ismerjék meg és tartsák be az alapvető higiéniai normákat

HATÁRIDŐ (időbeni ütemezés)

ERŐFORRÁSOK (külső- belső, humán- tárgyi)

MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK

SIKERKRITÉRIUM

1. Házirend megismertetése a tanulókkal.

Tanulók, osztályfőnökök, szaktanárok, napközis nevelők, Házirend, tantárgyi programok; karton, festék, tablók

Beszélgetés, személyes példaadás; megfigyelés, beszélgetés, meggyőzés.

A tanulók 90%ánál kialakul az önmagukkal szembeni igényesség /illemhely használat, tisztálkodás testápolás, fogápolás, tiszta és alkalomhoz illő ruházat/

Szeptember 15. majd a tanév végéig folyamatosan tantárgyi programokban, tanmenetekben tervezettek szerint

Osztályfőnökök Szaktanárok Napközis nevelők

2. Tisztasági csomag használata, tisztaság ellenőrzés, tisztasági felelősi rendszer működtetése osztályonként

Szülők, tanulók, pedagógusok, DÖK

Rajzos felhívások készítése, öntevékeny csoportszervezés

Minden osztály részt vesz a tisztasági versenyben.

A DÖK munkatervében meghatározottak szerint

Osztályfőnökök DÖKpatronáló tanár Napközis nevelők

FELADAT

Pontozó tábla, faliújság

FELELŐS

39

RÉSZCÉL

Tanulóink legyenek képesek helyes napirend és életrend kialakítására

FELADAT

ERŐFORRÁSOK (külső- belső,humántárgyi)

MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK

SIKERKRITÉRIUM

HATÁRIDŐ (időbeni ütemezés)

FELELŐS

1. Felvilágosító előadások, tájékoztatók szervezése

Szülők, tanítók, napközis nevelők, osztályfőnökök, szaktanárok, SZMK, védőnők, orvos, tanulók Házirend, munkaterv

Tájékoztatás, meggyőzés szülői értekezleteken, ofői beszélgetéseken, a jó gyakorlat népszerűsítése az osztályközösségekben

Minden osztály tanulói és szülői közössége tájékoztatást kap.

Az éves munkatervben, szaktárgyi tanmenetekben, tantárgyi programokban meghatározottak szerint

Osztály-főnökök szaktanárok,tanítók, napközis nevelők Gyermek-és ifjúság védelmi felelős

2. Napi-heti életrend – tabló készítése az alsó tagozat osztályaiban;

Tanulók, pedagógusok,

Művészi kifejezés, kreatív munka, csoportépítés

Elkészült a napi- heti rend és az Életmód faliújság.

évente

Életmód-tanácsadó tanár, tanító

ÉLETMÓD faliújság

Karton, ragasztó, képek, eszközök

szeptember 30-ig

készítése a felső tagozat osztályaiban

40

RÉSZCÉL

Az étkezési kultúra fejlesztése, egészséges táplálkozás szorgalmazása

FELADAT

ERŐFORRÁSOK (külső- belső, humántárgyi)

MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK

SIKERKRITÉRIUM

HATÁRIDŐ (időbeni ütemezés)

FELELŐS

1. Illemszabályok ismertetése, gyakoroltatása élethelyzetekben.

Szülők, tanítók, napközis nevelők, osztályfőnökök, technika tanárok

Bemutatás, példaadás. Drámapedagógia szituációs játékok tanórákon, napköziben

Minden osztályban, csoportban foglalkoztunk a témával legalább évente 2 alkalommal.

Az éves osztályfőnöki és napközis tervek alapján

Osztályfőnökök napközis tanítók

2. Étkezési rend készítése; az étkezéshez elegendő idő biztosítása.

Napközis mk. Ig. helyettes Karton, filc

Táblázat, rajzok, beosztás elkészítése; napközis műhelymunka

Az elkészült étkezési rend optimális a tanulók számára.

Évente szeptember 2. hete

Napközis mk. vezető

3. Esztétikus, tiszta ebédlő és terítés biztosítása.

Ebédlő konyha berendezései, eszközei, felelősök, konyhai és technikai dolgozók, napközis tanítók, tanulók

Étkezési kultúra az őskortól napjainkig - megjelenítés a művészetekben; kutatómunka, gyakoroltatás Dekoráció készítés

A tanulók kultúrált körülmények között étkeznek.

A tanév 1. napjától naponta

Ig. helyettes

4. Ételkészítési gyakorlatok egészségtan és technika órákon, napköziben

Szaktanárok, tanulók, eszközök, alapanyagok

Kreatív munkavégzés

A tanulók legalább 80%-a a 8. évfolyam végére ételkészítési alapismereteket szerez.

A tanmenetekben, tantárgyi programokban, foglalkozási tervekben meghatározottak szerint

Tanítók, szaktanárok,

41

RÉSZCÉL

Egészségkárosító élvezeti cikkek elutasítása Drogprevenció

ERŐFORRÁSOK (külső- belső, humántárgyi)

MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK

SIKERKRITÉRIUM

1. Tájékoztatás szülői értekezleteken, előadók meghívása SZMK – megbeszélésekre.

SZMK-tagok, iskolavezetés, gyermekvédelmi felelős, előadók, szakemberek

Felvilágosítás, tájékoztatás, előadás, információcsere, kommunikáció, együttműködés

Évente legalább 1 Az éves SZMKmunkaterv megbeszélésen szerint foglalkozunk a drogprevencióval.

Igazgató

2. Személyiségfejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése.

Szülők, tanulók, tantestület, orvos, védőnők, Családsegítő Szolgálat, gyermekvédelmi felelős, életmód tanácsadó, ÁNTSZ és Rendőrség munkatársai

Csoportszervezés, drámapedagógiai módszerek, játékok, személyiségfejlesztés

2 évente legalább 1 alkalommal foglalkozást szervezünk.

Term. tud. ped.-ok és ofő-k., gyermekvédelmi felelős, ig. helyettes

3. DROG ellenes és egészségnap szervezése.

Drog és bűn megelőzési csoport, faliújság, plakátok, szóróanyagok, osztályfőnökök

FALIÚJSÁG cikkei,

A tanulók életkori Az éves sajátosságaiknak munkaterv megfelelő szerint mértékben ismerik a cigaretta, az alkohol- és koffein tartalmú italok valamint a kábítószer káros hatását az emberi szervezetre és elutasítják azokat.

FELADAT

rajzversenyek, pályázatok, drogellenes kiállítás, felvilágosító előadások, pályázati lehetőségek kihasználása

HATÁRIDŐ (időbeni ütemezés)

A gyermekvédelmi munkatervben meghatározottak szerint

FELELŐS

Felsős ig. helyettes

42

RÉSZCÉL

Aktív pihenés fontosságának megismertetése Mozgáskultúra fejlesztése

Aktív pihenés fontosságának megismertetése Mozgáskultúra fejlesztése

FELADAT

ERŐFORRÁSOK (külső- belső,humántárgyi)

MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK

SIKERKRITÉRIUM

HATÁRIDŐ (időbeni ütemezés)

FELELŐS

1. Szabadidős programok, tanórán kívüli tevékenységek, tehetséggondozó foglalkozások szervezése. - Osztály és napközis kirándulások, túrák, játékos foglalkozások lebonyolítása.

Tanulók, pedagógusok, szülők, segítő partnerek Igényfelmérés mérőeszközei

Igényfelmérés, Közösségszervezés, -fejlesztés nyári tábor, úszás, tanulmányi séták, hétvégi túrák, természetjárás, megfigyelések, információ nyújtás

A tanulók 80%a részt vesz évente legalább 1programon.

Az éves munkaterv szerint.

Igazgató

2. Mindennapos testedzés feltételeinek biztosítása

Napközis nevelők Tanítók, Tornatanár, tanulók, Sportlétesítmények és eszközök

Humán erőforrás és eszközfejlesztés

Az alapvető feltételek biztosítottak.

Évente a tanévkezdésig

Igazgató

3. Mindennapos testnevelés szervezése, lebonyolítása

Tanulók, pedagógusok, segítők Az iskolaudvar játszóhelyei, sportpályák, Sportfelszerelések, Helyi tanterv, tantárgyi programok

Játék, sport, zenés torna, tánc

A helyi tanterv céljainak, feladatainak teljesítése.

Az adott tanév tantárgyfelosztása szerint.

Igazgató, igazgató helyettes

4. Sportversenyek szervezése és lebonyolítása

Az iskolaudvar játszóhelyei, sportpályák Sportfelszerelések, eszközök Tanulók, pedagógusok

Őszi iskolai körzeti, atlétikaversenyek; iskolai évfolyam bajnokságok; Őszi- tavaszi iskolai bajnokságok: labdajátékok, kerékpáros verseny

Részvétel a Az éves sportversenyeken. munkaterv szerint

Az éves munkatervben meghatározott felelősök

43

RÉSZCÉL

RÉSZCÉL

MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK

SIKERKRITÉRIUM

HATÁRIDŐ (időbeni ütemezés)

FELELŐS

5. Iskolai SPORTNAP szervezése

Az iskolaudvar játszóhelyei, sportpályák sportfelszerelések, eszközök tanulók, pedagógusok, szülők, partnerek

Játékok, vetélkedők, közösségfejlesztés

Minden osztály részt vett a Sportnapon.

Az éves munkaterv szerint

Testnevelés mk. vezető

6. Gyógy-testnevelés biztosítása a kiszűrt tanulók számára

Iskolaorvos, gyógytestnevelő, tanulók, szülők Tárgyi feltételek: terem, eszközök

Szűrés, egészségmegőrzés, prevenció

Minden kiszűrt tanuló számára biztosítjuk az ingyenes ellátást.

Évente szeptembertől júniusig

Igazgató

FELADAT

1. Az iskolaegészségügyi munkaterv készítése Iskolaegészségügyi feladatok ellátása

ERŐFORRÁSOK (külső- belső,humántárgyi)

FELADAT

2. Tisztaság vizsgálatok lebonyolítása

ERŐFORRÁSOK (külső- belső, humántárgyi)

MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK

SIKERKRITÉRIUM

Iskolaorvos, védőnő, fogorvos, osztályfőnökök, szülők, iskolavezetés; tárgyi feltételek: számítógép, papír

Munkatervkészítés Tervezés Kommunikáció a partnerekkel, kapcsolatépítés, együttműködés

Elkészült munkaterv; pontos oltási és szűrési rend.

Tanulók, pedagógusok, védőnők, iskolaorvos,

Orvosi-védőnői vizsgálatok

A vizsgálatokon nem találtak problémát a szakemberek.

HATÁRIDŐ (időbeni ütemezés)

Szeptember 10ig

FELELŐS

Igazgató iskolaorvos védőnő

Az éves iskolaegészségügyi munkaterv szerint

Igazgató helyettes

44

RÉSZCÉL

Iskolaegészségügyi feladatok ellátása

FELADAT

ERŐFORRÁSOK (külső- belső, humántárgyi)

MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK

SIKERKRITÉRIUM

HATÁRIDŐ (időbeni ütemezés)

3. Az 1. 3. 5. 7. osztályosok általános komplex vizsgálata: /látás, hallás, ortopédia, fizikális állapot / - szükség esetén szakrendelésre történő beutalás - kötelező védőoltások - egészségileg veszélyeztetett tanulók ellenőrzése

Az érintett tanulócsoportok és osztályfőnökeik, szüleik, iskolaorvos, védőnők; orvosi szoba, felszerelések

Orvosi vizsgálat, szűrés, védőoltások

Minden érintett Iskolatanuló részt vett a egészségügyi vizsgálatokon. munkaterv szerint.

4. Fogászati szűrés és kezelés - A 2. osztályosok számára fogápolási, szájhigiénés felvilágosítás

Tanulók, osztályfőnökök, szülők, iskolai fogorvos,

Orvosi vizsgálat, szűrés, felvilágosító előadás

Minden tanulónk részt vett fogászati szűrésen.

5. Pályaválasztási orvosi vizsgálatok lebonyolítása. - Táborozó tanulók vizsgálata. - Sportolók vizsgálata

Érintett tanulók, osztályfőnökök, tanárok, szülők, iskolaorvos

felszerelések

Orvosi és Az egészségügyi pályaalkalmassági problémás vizsgálat, tanácsadás tanulók megfelelő pályairányítása.

FELELŐS

Igazgató helyettes

Az Igazgató iskolafogászattal helyettes egyeztetett időpontban

Az iskola egészségügyi munkaterv szerint

Felsős igazgató helyettes

45

RÉSZCÉL

MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK

SIKERKRITÉRIUM

HATÁRIDŐ (időbeni ütemezés)

Felvilágosító előadások, kommunikáció, filmvetítés, szemléltetés, modellezés

Minden felsős tanuló részt vesz legalább 1 előadáson.

Az iskola egészségügyi munkaterv szerint

7. Közlekedési, Tanulók, pedagógusok, katasztrófavédelmi segítő partnerek; versenyre való felkészítés versenykiírás; a verseny jellegétől függő eszközök

Oktatás, képzés, aktív, kreatív munka, csoportszervezés, kutató és gyűjtőmunka

A városi Októbertől versenyeken májusig minden évben indítunk csapatot.

Igazgató

8. A rászoruló tanulók és szüleik számára egyéni tanácsadás, segítségnyújtás

Tanulók, szülők, iskolaorvos, védőnők, Nevelési Tanácsadó, Családsegítő Szolgálat munkatársai, védőnői fogadóóra,

Tájékoztatás,

A tanulók és szüleik bizalommal fordulnak a szakemberekhez.

Az iskolaegészségügyi munkatervben megjelölt időpontokban

Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős

9. Járványügyi és munkabiztonság fenntartása /környezet, ételek/ szigorú ellenőrzésekkel, jelentési kötelezettségek betartásával

Iskolavezetés, osztályfőnökök, gondnok, ÁNTSZ, Iskolaorvos, védőnő, partnerek

Intézmény ellenőrzések, jelentések, jegyzőkönyvek készítése

Járványügyi biztonság

Ellenőrzések időpontjai

Igazgató

FELADAT

6. Felvilágosító előadások lebonyolítása (AIDS, családi életre nevelés, stb.)

Iskolaegészségügyi feladatok ellátása

ERŐFORRÁSOK (külső- belső, humántárgyi)

Felsős tanulók, pedagógusok, iskolaorvos, védőnő, Vöröskereszt helyi szervezete, ÁNTSZ munkatársai, videofilmek, szemléltető tablók

Tanácsadás, családsegítés

FELELŐS

Felsős igazgató helyettes

46

RÉSZCÉL

Az intézményben dolgozók egészségvédelme

FELADAT

ERŐFORRÁSOK (külső- belső,humántárgyi)

MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK

SIKERKRITÉRIUM

HATÁRIDŐ (időbeni ütemezés)

FELELŐS

1. A helyiségek rendszeres takarításának, rend és higiénia biztosításának belső ellenőrzése.

Technikai dolgozók, gondnok, gazdasági vezető, igazgató, igazgató helyettesek

Napi takarítás

Az ellenőrzések nem találnak hiányosságot.

Az Ellenőrzési terv szerint

Igazgató Gazdasági vezető

2. Célszerű, kényelmes irodabútorok, korszerű munkaeszközök, védőruha, pihenő- és tornahelyiségek, étkező sarok biztosítása

Fenntartó, Igazgató, gazdasági vezető, dolgozók Anyagi feltételek a beszerzéshez

Helyiségek kialakítása, felszerelések, berendezések vásárlása

Az iskola, mint munkahely barátságos, otthonos.

Az anyagi lehetőségek függvényében

Igazgató

3. Rendszeres munka alkalmassági orvosi vizsgálatok, tüdőszűrés igénybevétele.

Munkatársak Munka alkalmassági és orvosi szakrendelések

Orvosi vizsgálat, megelőző szűrések

Egészséges A törvényi munkatársak, előírások csökkenő szerint táppénzes napok száma.

4. Nyugodt, alkotó munkahelyi légkör biztosítása.

Munkatársak, munkavégzés feltételrendszere

Feladat- és Jó a dolgozók felelősség munkahelyi megosztás, közérzete. elismerés, motiválás

Folyamatosan

Igazgató

5. Szervezeti klíma mérése

Munkatársak, mérőeszközök és sokszorosítás

Szervezeti klímateszt Adatfeldolgozás, elemzés, értékelés, fejlesztési feladatok kijelölése

A Szervezetfejlesztési tervben meghatározottak szerint

Igazgató

Belső ellenőrzés

A trendvizsgálat eredményei javuló tendenciát mutatnak.

Igazgató

47

Intervenciós feladatok RÉSZCÉL

Mentálhigiéne, a tanulók lelki egészségvédelme

FELADAT

ERŐFORRÁSOK (külső- belső, humántárgyi)

MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK

SIKERKRITÉRIUM

HATÁRIDŐ (időbeni ütemezés)

FELELŐS

1. Szülők tájékoztatása a kapható segítségről, lehetőségekről.

Osztályfőnökök, gyermekvédelmi felelős, szülők, iskolavezetés, SZMK, szülői értekezletek, fórumok, tájékoztató táblák, faliújságok

Tájékoztató szóban és írásban a faliújságokon keresztül, kommunikáció, együttműködés

Minden szülő tudja, hová fordulhat a problémájával segítségért.

Évente az 1. szülői értekezlet időpontjáig, majd az információk félévente frissítve a faliújságokon

Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős

2. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása: - veszélyeztetett, - hátrányos helyzetű tanulók segítése

Érintett tanulók és szüleik, Gyermek és ifjúságvédelmi felelős, Gyámhatóság, Szoc. és Egészségügyi Bizottság, Nevelési Tanácsadó

Nyilvántartás, egyéni segítségnyújtás, kérés (segélyezés, családsegítés), humán szolgáltatások

Az osztályfőnökök minden tanuló egyéni körülményeit ismerik.

Tanév elejétől folyamatosan; a gyermekvédelmi munkaterv szerint

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

RÉSZCÉL

FELADAT

3. Magatartási problémával küzdő és a sajátos nevelési igényű gyermekek gondozása. - Logopédiai

Mentálhigiéne, a tanulók lelki egészségvédelme

- Pszicho-pedagógiai foglalkozások szervezése

4. A tanulók személyiségének fejlesztése: - konfliktuskezelés, - stressz tűrés, - frusztráltság leküzdése, - tolerancia, empátia, - képesség, kreativitás fokozása

ERŐFORRÁSOK (külső- belső, humántárgyi)

HATÁRIDŐ (időbeni ütemezés)

MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK

SIKERKRITÉRIUM

Érintett tanulók és szüleik, pedagógusok, gyermekvédelmi felelős, Nevelési Tanácsadó szakemberei, logopédus, iskolaorvos, védőnő

A gyermek egyéni sajátosságaihoz igazodva.

A családok biztonságot, szeretetet, megfelelő nyugodtfeltételeket biztosítanak a gyermekek testilelki- szellemi fejlődéséhez. Az érintett tanulók fejlődnek.

A gyermekvédelmi munkaterv szerint

Gyermekvédelmi felelős,

Tanulók szülők, osztályfőnökök, tanítók, napközis nevelők, minden pedagógus, SZMK, védőnő, iskolaorvos, egyházi felekezetek hitoktatói, művészetek oktatói

ének-zeneterápia, művészi kifejezés, manuális foglalkoztatás, táncés mozgásterápia, szabadidő hasznos eltöltése, könyvtári foglalkozások, DÖK-programok, hitoktatás

A Pedagógiai Programban megfogalmazott célokat elérjük. A személyiség pozitív irányba fejlődik, gazdagodik, nem frusztrálódik.

Tanév elejétől tanév végéig

Minden pedagógus

FELELŐS

Igazgató helyettes

49

RÉSZCÉL

Mentálhigiéne, a tanulók lelki egészségvédelme

FELADAT

ERŐFORRÁSOK (külső- belső, humántárgyi)

MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK

SIKERKRITÉRIUM

HATÁRIDŐ (időbeni ütemezés)

FELELŐS

5. Kapcsolattartás a segítő intézményekkel, partnerekkel: - képességvizsgálatok, - sajátos nevelési igényű tanulók pedagógiai gondozása, fejlődésének nyomon követése

Pedagógusok, intézményi kapcsolattartók, partnerek, Nevelési Tanácsadó, Családsegítő Szolgálat, Tanulási Képesség Vizsgáló Bizottság, elérhetőség (e-mail, telefon, fax)

Személyes kapcsolatok, humán szolgáltatások, segélyezés, családi körülmények javítása, karitatív munka

A rászoruló tanulók az adottságaikhoz, képességeikhez megfelelő segítséget kapnak.

A Kommunikáció a partnerekkel folyamatszabályozás szerint

Gyermekvédelmi felelős,

6. Egészséges testi-lelki fejlődés elősegítése, megvédése.

Minden intézményi dolgozó, tanulók, partnerek Munkakörülmények, környezet

Személyiség- és közösségfejlesztés, drámapedagógiai eszközök, hagyományőrző kulturális, sport és szabadidős programokon való aktív részvétel

Szellemileg, fizikailag egészséges tanulók.

A bemenettől a kimenetig folyamatosan

Minden pedagógus

Igazgató helyettes

50

FOGYASZTÓVÉDELEM 1 – 8. ÉVFOLYAM CÉLOK, FELADATOK A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelésoktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. A fogyasztóvédelmi oktatás során a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására fektetünk hangsúlyt. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy

51

technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényegesnek tartjuk: a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme. Fontosnak ítéljük továbbá a fogyasztás során: a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés. Megismertetjük a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontosnak tartjuk, hogy az általános iskola befejezésekor a diákjaink értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon való felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

52

A FOGYASZTÓVÉDELEM BEÉPÜLÉSE AZ EGYES TANTÁRGYAK TANÓRAI FOGLALKOZÁSAIBA Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba a következőképpen épülnek be a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak: Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai tantárgy-közi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz ) TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK (vetélkedők, versenyek, rendezvények) Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások MÓDSZERTANI ELEMEK Úgy tartjuk, akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén.

53

Ilyen készségek: 

a kritikus gondolkodás,



az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás

A készségfejlesztésnek tartalmazni kell: 

az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés,



információfeldolgozás,



a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit.

A fogyasztói szokás-alakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segítünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjtetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontosnak véljük, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól Riportkészítés az eladókkal Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika Egyéni és csoportos döntéshozatal Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel Szimulációs játék, esettanulmány Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése) Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

54

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK AZ INTÉZMÉNYBEN 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében - foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében az iskola kapcsolatot épít ki és közös programokat szervez a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével; tanulóink bekapcsolódnak – a védőnő közreműködésével - az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódóalábbi ismeretek: ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI TANTÁRGY ALAPISMERETEK klinikai, biológiai halál fogalma légúti akadály biológia artériás, vénás és hajszáleres vérzés komplex újraélesztés rovarcsípések mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás kémia égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések fizika forrázás magasból esés testnevelés rándulás, ficam, törés

55

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások lehetőség szerint: természetbúvár szakkör minden évben egy alkalommal elsősegélynyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetének bevonásával; évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

A PEDAGÓGUSOK INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA A pedagógusok feladatai Gondoskodik a diákok testi épségéről, erkölcsi védelmükről, személyiségükről, a balesetek megelőzéséről (nem hagy gyereket felügyelet nélkül), óvja a gyerekek jogait, emberi méltóságukat. Feladatkör részletesen: A pedagógiai program alapján tárgyilagos ismeretekkel növeli a tanulók tudását, sokoldalú és érdekes foglalkozásokkal, sok gyakorlással fejleszti egyéni képességeit, objektíven és indoklással értékel. Változatos módszerekkel a pedagógiai program értékrendje szerint neveli, pozitívan irányítja a fiatalokat. Szem előtt tartja, hogy személyiségével, modorával hangnemével megnyilvánulásaival példát ad a tanulók számára. A tantárgyfelosztás alapján határidőre tanmenetet készít, tanóráira, foglalkozásaira céltudatosan és széleskörűen felkészül, és pontosan, színvonalasan tartja meg azokat. Szemléltető és kísérleti eszközöket állít elő, szerez be, és előkészíti ezeket a bemutató és tanuló kísérleti használatához. Az ismereteket a diákok tapasztalataira építve, az érdeklődés felkeltésével (motiválással), az életkoruknak megfelelő kifejezésmóddal, képességek folyamatos fejlesztése mellett kell átadni. Tervezett differenciálással, életből vett példákkal, versennyel segíti az egyéni képességek és a tehetség kibontakozását. Felkészíti és kíséri a diákokat a tanulmányi és kulturális versenyekre, vetélkedőkre, és a sport rendezvényekre. Figyelembe veszi az egyéni fejlődés ütemet, a hátrányos családi környezetet, a fogyatékosságot, közreműködik a gyermekvédelmi feladatok ellátásában. Differenciált és korrepetáló foglalkoztatással segíti a rászorulókat. Aktívan részt vesz a pedagógiai program értékelésében, módosításában, segíti a tantestületi és szakmai értekezletek eredményességét, alkotóan tevékenykedik a szakmai munkaközösség munkájában

56

Felelősséggel ellátja az előírt helyettesítéseket, és a tanulók felügyeletét (tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, óraközi szünetek, tanítás előtti, utáni és rendezvényi ügyeletek) Levezetheti és felügyelheti az osztályozó, különbözeti, és egyéb vizsgákat, tanítás nélküli munkanapokon munkát végez a vezetők beosztása alapján. Együttműködik a tanulók szüleivel, szükség szerint családlátogatáson ismerkedik a támogatásra szoruló tanulók környezetével. Tájékoztatja a szülőket/gondviselőket az intézményi, egyéni fogadóórákon, szülői értekezleteken. Szakmai ismereteit továbbképzéseken, tanfolyamokon bővíti, nyílt napokon aktívan részt vállal a feladatokból. Bemutató órákat tarthat és dokumentálva hospitálhat tanítási órákon. Ellátja a pedagógiai munka adminisztratív teendőit (osztálynaplók, törzskönyvek, ellenőrző vezetése, a tanulók értékelésének beírása, szöveges értékelés, stb.) Kollégái közreműködésével rendben tartja a rábízott szertárat, a tárgyakat és eszközöket rendelkezésre. Betartja a munkafegyelmet, a jogszabályok és a szabályzatok előírásait, végrehajtja az igazgató és a vezető helyettesek utasításait, szakszerűen végrehajtja a pedagógiai feladatokat. Az osztályfőnök feladatai Nevelés, egyéni fejlesztés: Alaposan és sokoldalúan megismeri osztály tanulóit (személyiségjegyeket, családiszociális körülmények, szülői elvárások, tanulói ambíciók). Feltérképezi az osztályközösség szociometriai jellemzőit, az osztályon belüli értékrendet. Nevelői munkáját, a tanulók egyéni, differenciált személyiségfejlesztését a pedagógiai program alapján, felső tagozaton nevelési tervben és az osztályfőnöki tanmenetben tervezi. Felső tagozaton az osztályfőnöki órákra alaposan felkészül, a tanulók érdeklődését, aktivitását figyelembe véve rugalmasan kezeli . Alkalmat teremt az osztályközösségben a demokratikus közéleti szereplés gyakorlására, törekszik a munkamegosztásra. Segíti a DÖK (diákönkormányzat) törekvését,képviseletet. Kialakítja a reális önértékelés igényét, az életkornak megfelelő szituációkkal önállóságra és öntevékenységre nevel. Felelősök (hetesek, ügyeletesek) megbízásával és számonkérésével biztosítja az osztályterem, a berendezési tárgyak megőrzését, a rendet, a tisztaságot. Gondoskodik a szociális segítségnyújtásról. Együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel. Segíti a személyre szabott és sikeres pályaválasztást, továbbtanulási lehetőségekről tájékoztat.. (felső tagozaton) Önismereti gyakorlatokkal készíti fel tanulóit a társadalmi elvárásokra. Felkészíti a tanulókat az intézmény hagyományos rendezvényeire, ünnepélyeire; segíti a különféle szabadidős programok, kirándulások, klubfoglalkozások szervezését és megvalósítását. Irányítja minden rendezvényen az udvarias és kulturált viselkedést; fegyelmezett munkát, a rend és tisztaság fenntartását, a környezet védelmét, harmonikus társas kapcsolatokat. Elkészíti az IPR programban résztvevő tanulók egyéni fejlesztési tervét, megszervezi 3 havonta az értékelést

57

Tanulmányi munka segítése: Szempontokat és tanácsokat ad a hatékony tanulási módszerek és a helyes időbeosztás (szellemi és fizikai tevékenység egyensúlya) elsajátításához. Szervezi és havonta értékeli az osztályban a diákokkal együtt (felső tagozat) a tanulmányi előmenetelt, a magatartást és szorgalmat. Segíti a folyamatos felzárkóztatást Támogatja a kiugró tehetségek szakköri, önképzőköri képzését az igényelt területen, biztosítja bemutatkozási lehetőségeit. Együttműködik az osztályban tanító pedagógusokkal, látogathatja osztálya tanítási óráit, foglalkozásait, az észrevételeket megbeszéli az érintett nevelőkkel. Kapcsolattartás a szülőkkel: Összehangolja a család és az iskola nevelését, a szülőkkel együttműködve megbízatása első évében a tanulókat otthonukban meglátogatja, majd szükség szerint végez családlátogatásokat. A munkaterv szerint szülői értekezletet, fogadóórát tart. Megismerteti a pedagógiai programot, a házirendet, nevelési elképzeléseit, gondoskodik a szülői közösség aktivitásáról Folyamatosan tájékoztatja a szülőket a gyerekek magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, az egyéni fejlesztésről, a dicséretekről és elmarasztalásokról. Tanügyi feladatok: Képviseli osztálya érdekeit a nevelőtestület előtt, minősíti tanítványai magatartását és szorgalmát. Aktívan tevékenykedik az osztályfőnöki munkaközösségben, bemutató órát tarthat, felméréseket és elemzéseket végez. Ellenőrzi az érdemjegyek beírását és a szülői aláírást az ellenőrző könyvben, regisztráltatja és összesíti a tanulók hiányzásait, figyelemmel kíséri az igazolásokat, a mulasztások valós okait. Vezeti az osztálynapló haladási részét, elvégzi az osztályfőnöki adminisztrációs teendőket, felel az osztálynapló és a törzslapok, más nyilvántartások szabályszerű és naprakész vezetéséért, statisztikai adatokat szolgáltat.

A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

58

3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b)Szülői értekezlet Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása a szülők tájékoztatása:  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről  az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól  a helyi tanterv követelményeiről  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról  saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. c.) Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy - egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés tehetséggondozás, stb.). d.) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e.) Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői

59

értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskolavezetéssel, nevelőtestülettel .

A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDSZERE A 2011. évi CXC. Nkt. a tanulók közösségei, és a diákönkormányzat jogaival kapcsolatban a következőképpen rendelkezik: 48. § (1) Az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. (2) A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. (3) A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. (4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt. (5) Az intézményi diákönkormányzat és az általános művelődési központban működő diákönkormányzat megalakulására, működésére, jogállására a diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az iskolai DÖK a törvényben neki biztosított jogokkal az alábbi módokon él: 1. Döntési jogkörét a saját ill. a tanulókkal kapcsolatos ügyekben gyakorolja. Ha valamiről dönteni kell, a DÖK Diáktanács elnöke összehívja a DÖK DT-t és ott a DÖK SZMSZ-ben meghatározott módon szavaznak. DÖK DT-gyűlés a diákönkormányzatot segítő pedagógus (DSP) kezdeményezésére is összehívható. 2. Az iskolai dokumentumok (SZMSZ, Házi Rend) megalkotásával, módosításával és elfogadásával kapcsolatban a DÖK gyakorolja véleményezési, javaslattételi és egyetértési jogait. Az iskola igazgatója a véleményezni kívánt dokumentumot 10 nappal az elfogadás előtt átnyújtja a DÖK segítő pedagógusnak, aki kezdeményezi a DÖK DT -gyűlés összehívását 3 napon belül. A gyűlésen a DÖK DT tagjai megvitatják, véleményezik az adott dokumentumot, javaslatot tesznek vele kapcsolatban ill. kifejezik egyetértésüket vagy egyet nem értésüket. A gyűlésen megfogalmazott véleményekről, döntésekről a DSP 3 napon belül írásban értesíti az iskola igazgatóját.

60

A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja. Ellenőrzés, mérés 1. Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban és a házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. 2. Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a szervezeti és működési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, illetve az évente - az iskolai munkaterv részeként - összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg. 3. A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok valamint külső szakértők tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és-szakértők . 4. A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki: a) A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül: A tanár-diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására A szülőkkel való kapcsolattartásra A nevelő és oktató munka színvonalára a tanítási órákon. Ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek:  A nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája  A tanítási óra felépítése és szervezése  A tanítási órán alkalmazott módszerek  A tanulók ellenőrzése, értékelése  A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán  Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése  A felzárkóztatás és a tehetséggondozás Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítésére A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására A tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására A pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára. b) A tanulók iskolai munkáján belül: A tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére A tanulók értékválasztására, jellemvonásaira A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére Az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre 61

Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre. 5. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított - és az iskolai munkaterv részét képező - belső ellenőrzési terv alapján. 6. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve , illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján. 7. Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt időközönként: a) A pedagógusok körében Az iskolai klíma vizsgálata. (Öt évente, az igazgatói megbízás lejárta előtt tanévben) Felelős: igazgató. SWOT analízis: erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása. (Két évente) Felelős: igazgató. A pedagógusok értékorientációs vizsgálata.(Öt évente, az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben, valamint a pedagógiai program felülvizsgálata vagy módosítása esetén.) Felelős: igazgató. b) A szülők körében A szülői elégedettség mérése  

Csoportos interjú keretében szülői értekezleten minden osztályban. (Évente a tanév utolsó szülői értekezletén.) Felelős: osztályfőnökök. Kérdőíves módszerrel a 4.és a 8. évfolyamon (Három évente). Felelős: igazgató

c).A tanulók körében A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések:   

Szociometriai vizsgálat a 4. és a 8. évfolyamon. (Évente.) Felelős: osztályfőnök. Tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel. (Évente) Felelős: osztályfőnökök. A tanulók alapvető személyiségvonásainak mérése az 5. évfolyam elején. (Évente.) Felelős: osztályfőnök

A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: 

Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. Felelős: osztálytanítók, szaktanárok



Az alsó tagozatos évfolyamokon a tanév végén a tanulók teljesítményét a magyar irodalom, a magyar nyelv, a matematika és a környezetismeret tantárgyakból a tantárgynak az addig feldolgozott teljes tananyagát és fő

62



követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni. Felelős: alsó tagozatos munkaközösség vezetője, osztálytanítók. Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési feladatok: Olvasás, szövegértés: a 2., a 4., az 5.és a 8. évfolyamon évente. Felelős: osztálytanítók, magyar szakos nevelők. Matematika: a 4. és a 8. évfolyamon évente. Felelős: tanítók. Testnevelés (a tanulók fizikai állapotának mérése): minden évfolyamon ősszel és tavasszal. Felelős: osztálytanítók, testnevelés szakos nevelők.

Értékelés 1. Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. 2. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére. 3. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki: az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelésére a tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magatartására és viselkedésére. 4. a.) Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén, valamint az igazgatói megbízatás lejártakor - a tanulók, a szülők és a nevelők véleményének figyelembevételével - átfogóan értékeli. b.) A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai: Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai). A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok). A tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények ). A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermek és ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók) A pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek, program- és tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása).

63

Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, az iskola és tantestület hírneve). 5. a.) A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelését az alábbiakban következő szempontok alapján az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei folyamatosan, szóban – az érintett nevelő kérésére azonban írásban – végzik. b.) A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai: Az óra célja és tartalma Helyesen határozta-e meg a nevelő az óra oktatási és nevelési célját? Illeszkedett-e a tanóra az éves, illetve a témaköri tervezésbe? Van-e eltérés a tanmenetben az adott időszakra tervezett témáktól, tananyagtól? Az óra tartalma (a feldolgozott tananyag) megfelelt-e:  a szakmai (pedagógiai) szempontoknak  a tudományosság elvének,  a tanulók életkori sajátosságának? Az óra felépítése és szervezése Az óra felépítése megfelelt-e a feldolgozott tananyagnak, az adott didaktikai feladatnak? Milyen az óra technikai szervezése, a nevelő időbeosztása? Sikerült-e kihasználni az óra minden percét tanulásra, munkára? Megszervezett a tanulók tevékenysége? Volt-e üresjárat? Milyen szervezeti formákat alkalmaz a nevelő a tanórán (frontális, csoportos, egyéni tevékenység)? Szervezett-e differenciált munkát a nevelő? Melyek a differenciálás szempontjai? Az órán alkalmazott módszerek Milyen módszereket alkalmazott a nevelő a bemutatásra szemléltetésre (tanári magyarázat, nyomtatott taneszközök, szemléltetőeszközök, kísérlet stb.)? Megfelelő volt-e ezek didaktikai szerepe, célszerű volt-e a felhasználásuk? Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ismeretek rögzítésére, a képességek fejlesztésére? (Ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei stb.) Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ellenőrzésre és az értékelésre?  Az ellenőrzés formái: szóbeli vagy írásbeli?  Folyamatos-e az ellenőrzés és értékelés a tanórán?  Van-e kialakult rendje a folyamatos értékelésnek, megfelelő-e ez? A házi feladat kijelölése mennyiben szolgálta a tananyag feldolgozását? Biztosította-e a nevelő a tanulók érdeklődésének felkeltését? Milyen volt a tanulók motiválása? Az órán alkalmazott módszerek megfeleltek-e az óra céljának, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatnak?

64

A tanulók munkája és magatartása Milyen volt a tanulói aktivitás, figyelem? Hogyan alakult az órán az aktív, a passzív és a renitens (rendetlen) tanulók aránya? Milyen a tanulók tantárgy iránti érdeklődése, motiváltsága? Milyen az osztályban a fegyelem? (Van-e kialakult munkarend? Mi jellemzi a tanulók viselkedését, hangnemét? Hogyan fogadják a tanulók a nevelői utasításokat? Történike fegyelmezetlenség az órán?) Milyen a tanulók kapcsolata a nevelővel? Milyen a tanulók kapcsolata egymással? A nevelő munkája, egyénisége, magatartása Milyen a nevelő megjelenése, öltözködése? Mennyire tanulásra, munkára ösztönző a pedagógus magatartása? Mennyire barátságos, bíztató, empatikus? Mi jellemzi a nevelő beszédkultúráját, kérdésfeltevését? Jellemzi-e a nevelőt: felkészültség, tudatos tervezés, rendszeretet, következetesség, türelem, tekintély? Vannak-e a nevelőnek újszerű ötletei, elgondolásai? Milyen a nevelő kapcsolata a gyerekekkel? Tiszteletben tartja-e a nevelő a gyerekek személyiségét? Adódott-e tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció az órán? Hogyan oldotta meg ezeket a nevelő? Milyen a tanterem rendje, tisztasága? Az óra eredményessége El tudta-e érni a nevelő a kitűzött didaktikai és nevelési célt? Meggyőződött-e a nevelő az óra eredményességéről? Milyen jártasságok és készségek kialakítását, képességek fejlesztését segítette elő a nevelő? Milyen mértékben járult hozzá az óra a tanulók eszköztudásának gazdagításához? (Pl.: önálló tanulás módszereinek megismertetése, értő olvasás gyakoroltatása, szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás, összefüggések felismerése stb.) Adott-e a tanóra valami pluszt a tanulóknak a tananyagon kívül? c. A pedagógusok munkájának értékelése A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása:  Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház, múzeumlátogatás, kirándulás) és iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség).  Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.  A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok szervezése, segítése, részvétel.  Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel.  A diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.  A diák-önkormányzati rendezvények szervezése, segítése, felügyelet.  Iskolai szintű kirándulások, táborok szervezése, segítése, részvétel.

65

A tehetséges tanulók gondozása. Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyék, vetélkedők, bemutató, pályázatok stb. szervezése, segítése, részvétel.  A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli és kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása:  A gyenge tanulmányi eredményű, lemaradó tanulók korrepetálása, segítése.  Az érintett tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület tevékenységében:  Szerepvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.  Részvétel a különböző feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.  Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.  Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.  Továbbképzésekben való részvétel, önképzés.  A nevelő önként keresi a továbbképzés, önképzés lehetőségeit.  Továbbképzéseken való részvétel.  A továbbképzéseken tanultakat munkájában hasznosítja, és a lehetőségekhez mérten továbbadja a nevelőtestület tagjainak.  Az iskolai munka eredményességének javítása.  Pályázatokon való részvétel, ezek eredményessége.  Az eredményes pályázatok céljainak megvalósításába való bekapcsolódás.  Az iskolai alapítvány működésének segítése.  Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése, megvalósítása (innováció).  

Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások:  Díjazás nélküli iskolai feladatok vállalása (szertár, beszerzések stb.).  A pályakezdő vagy iskolánkba újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.  Önként vállalt feladatok, megbízások, a nevelőtestület közösségi életében (rendezvények, kötetlen összejövetelek szervezése, segítése, részvétel). Az iskola képviselete:  Részvétel a szülői munkaközösség által szervezett rendezvényeken, azok segítése.  Tudósítások készítése és közreadása a helyi társadalom számára az iskola életével, eredményeivel kapcsolatban.  Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai, illetve érdekképviseleti tevékenységekbe.  Érdeklődés a falusi rendezvények, események iránt, azokon való részvétel.  Aktív részvétel, tisztségek vállalása a falu társadalmi, kulturális, sport, stb. életében. Tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelő munka színvonala:  Előzetes felkészülés a tanítási órára.  A motiválás, differenciálás, tanulói aktivitás formái és mértéke.  A tanulók életkorához, a didaktikai feladatokhoz illeszkedő módszerek, szemléltetés, szervezeti formák, ellenőrzés és értékelés.  A tanulók munkája és magatartása a nevelő óráján.  A nevelő munkája, megnyilvánulásai, magatartása a tanítási órán.

66

 

A nevelő tanórai munkája elősegíti-e a tanulók fejlődését (tudásuk gyarapítását, személyiségük alakulását)? A tanulók eredményes (hasonló szinten történő) továbbhaladása a magasabb évfolyamokon (felső tagozat, középiskola).

A tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás:  Megfelelő magaviseletű, az iskolai munkában aktív osztályközösség, napközis csoport kialakítása.  A nem osztályfőnökként irányított tanulói közösség (pl.: szakkör, sportkör, énekkar stb.) eredményes, közös tevékenysége.  A problémás tanulókkal (veszélyeztetett, hátrányos, beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarral küzdő tanulókkal) való foglalkozás.  Gyermekvédelmi feladatok ellátása A nevelő különböző megbízásainak eredményes, jó színvonalú teljesítése:  Az alkalmanként vagy folyamatosan végzett tevékenység eredménye, minősége (pl.: iskolai rendezvények, ünnepélyek stb.). A nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelőtestület tagjaival:  A nevelő rendszeres kapcsolatot tart a rábízott tanulócsoport többi pedagógusával (osztályfőnök a szaktanárokkal, napközis csoportvezető az osztályfőnökkel, szaktanárok az osztályfőnökkel és egymással). Személyes példamutatás:  A tanulókkal, a szülőkkel a nevelőtársakkal szemben betartja a pedagógus etika alapvető normáit.  Magatartása, viselkedése, öltözködése, a munkához való viszonya példamutató a tanulók és a többi nevelő számára. Munkafegyelem, a munkához való viszony:  A munkaköri kötelességek teljesítése.  A tanítási órák pontos és eredményes megtartása.  Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása.  Pontos adminisztrációs munka (formai követelmények, határidők, külalak, pontosság )  A különféle feladatok pontos, határidőre történő megoldása.  A rábízott osztályterem, szaktanterem legyen gondozott, ápolt és pedagógiailag szakszerű. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában. Részvétel a szakmai döntések előkészítésében: saját ötletek, megfelelő elemzőkészség, vitakészség, önálló vélemény. Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában a célok eléréséért.

67

A vezetői feladatok ellátása:  A különféle nevelői közösségek vezetői (igazgató, igazgatóhelyettesek, DÖK, IPR menedzsment-vezetők) milyen szinten látják el az egyes vezetői feladatokat: tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés.  A vezetők mit tesznek a rájuk bízott közösség formálásáért, az emberi kapcsolatok javításáért? Megfelelő kapcsolat a tanulókkal, a szülőkkel és kollégákkal:  Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés, valamint a személyiség tiszteletben tartása mindhárom irányban.  A nevelő a szülő felé ellátja az iskola képviseletét, pedagógiai tanácsot ad, törekszik az együttműködésre.  Kellő figyelem, érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé. Egymás segítése, a tapasztalatok átadása. Észrevételek, bírálatok elfogadása. A tanulók ismereteinek, képességeinek fejlődése:  A helyi tantervi követelmények teljesítésének szintje.  A tanulók tapasztalható és mérhető fejlődése. Szakmai felkészültség:  Milyen szintű továbbképzésbe kapcsolódik be a nevelő? (tanfolyam, felsőfokú képzés, szakvizsga stb.)  Az iskolában hasznosítható szakképesítések száma. Idegen nyelvek ismerete, nyelvvizsga. A felzárkóztatásra szoruló tanulók eredményes fejlesztése:  A tanterv minimum követelményeinek teljesítése és lehetőség szerinti meghaladása a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknál. Tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése:  A nevelő által tanított vagy felkészített tanulók, tanulócsoportok eredményei a különböző szintű tanulmányi, kulturális, sport versenyeken, vetélkedőkön. 6. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden tanév végén írásban értékelik. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai:  Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók).  Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, gyermek- és ifjúságvédelmi munka).  A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).  Az osztályközösség társas szerkezete, a közösségi struktúra (szociometria, a közösség rétegződése).  Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók).  A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel).

68

 

A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: ▬ Milyen változások történtek? ▬ Milyen új problémák jelentkeztek? ▬ Milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

7. a.) A tanulók személyiségfejlődését, magatartásuk és viselkedésük jellemzőit az osztályfőnökök folyamatosan szóban - és a tájékoztató füzeten keresztül írásban értékelik. b.) Az osztályfőnökök a tanulók értelmi fejlettségét, viselkedését, jellemvonásait az alábbi szempontok alapján írásban minden tanév végén értékelik. A tanuló figyelme:  koncentrált, kitartó, rendezett  kevéssé tartós, nem rendszeres,  képtelen a figyelemkoncentrációra. megértése, felfogásmódja:  gyors és biztos  lassú, de biztos  lassú és bizonytalan  gyors, de felszínes emlékezése:  könnyen, értelmesen jegyez meg  könnyen, mechanikusan jegyez meg  rosszul, nehezen jegyez meg megfigyelőképessége:  átfogó, lényegre irányuló  egy területen alapos  erősebb irányításra szorul munkatempója:  gyors  normál  lassú fegyelmezettsége:  önmaga fegyelmezésére képes  passzivitásból, félelemből fegyelmezetlen  fegyelmezetlen, rendbontó gondolkodása:  fejlett kombinatív készség, logikus következtetés  irányításra szorul, kissé lassú összefüggések felismerésére:  önálló  problémamegoldásra nem képes érdeklődése:  sokoldalú, tartós  egyoldalú, tartós,  kialakulatlan, változó tanulásmódja:  könnyen, értelmesen, eredményesen tanul

69

nehezebben, de értelmesen és eredményesen tanul nehezen, kevés eredménnyel tanul kifejezőkészsége:  szóban fejlett, pontos  írásban fejlett, pontos  nehézkes, pontatlan A tanuló viselkedése, jellemvonásai az iskolai munkában:  törekvő, készséges, megbízható, gondos  hangulata szerint változó, felületes  megbízhatatlan, hanyag, zavaró, ellenszegülő társaival szemben:  segítőkész, barátságos, együttérző, nyílt  fegyelmezett, szerény, csendes, zárkózott, passzív  érvényesülésre törő, önző, uralkodni vágyó önértékelése:  megalapozott, kiegyensúlyozott, jogos önbizalom  szélsőségesen felértékelő, túlzott magabiztosság  az önbizalom hiánya, belső gyengeség érzelmi élete:  vidám, lelkes, optimista, lobbanékony  kiegyensúlyozott, tartózkodó  szeszélyes, ingerlékeny, kötekedő akarati vonások:  kitartó, szavaálló, állhatatos  változó szorgalmú, biztatást igénylő  akarati erőfeszítésekre nem képes reagálása jutalmazásra és büntetésre:  tartósan, mélyen érinti, eredményes  kissé érzéketlen, rövid ideig hatékony  elhárítja, önigazolást keres, menti magát  

c.) A tanulók tanulmányi munkájával kapcsolatos értékelési feladatokat az iskola helyi tanterve tartalmazza.

70

HELYI TANTERV

AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS A KÖVETELMÉNYEK A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára", valamint 2. sz mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára" kiadott kerettanterveket használtuk fel az intézmény helyi tantervének elkészítésekor. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Informatika Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7+2

4 1 1 2 2 1 5 2 25

2. évf. 7+2

3. évf. 6+2

4 1 1 2 2 1 5 2 25

+1 4 1 1 2 2 1 5 3 25

4. évf. 6+1 +1 2+1 4 1 1 2 2 1 5 3 27

71

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4+1 1

6. évf. 4+1 3 3+2 1

7. évf. 3+1 3 3+1 1

8. évf. 4+1 3 3+1 1

2

2

2

2

2

2

1

1+0,5 1+0,5 1,5 1+1 1

2 2 1,5 2 1

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1

1 1 1 +1 1 5 1 2 28

5 1 3 31

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat

Változat A változat B változat B változat A változat A változat A változat

A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát - a szabadon tervezhető órakeret terhére – nem kívánjuk megemelni.

72

NEM KÖTELEZŐ tanórák (□) és tanórán kívüli tevékenységek (○) heti óraszámok és tantárgyak Alsó tagozat Tevékenységek, tantárgyak

1. osztály

2. osztály

3. osztály

4. osztály

2

2

2

2

6. osztály

7. osztály

8. osztály

○ Felzárkóztatástehetséggondozás ○ Sportköri foglalkozás Összesen

3 11

Felső tagozat Tevékenységek, tantárgyak ○ Sportköri foglalkozás ○ Énekkar ○ Felzárkóztatás ○ Tehetséggondozás ○ Számítástechnika szakkör ○ Természetbúvár szakkör Összesen:

5. osztály 2

2

1 1

1

1

1

1

1

1

1

3 2 18

A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI Iskolánkban csoportbontásban jelenleg nem tanítunk. Amennyiben ez később – valamilyen okból szükségessé válik a következő elveket tartjuk szem előtt: egy csoportba lehetőség szerint a közel azonos képességű és tanulási szemléletű diákok kerüljenek, megteremtve a folyamatos tanítási és tanulási lehetőségeket a csoport minden tanulója számára, törekszünk arra, hogy a tanuló minél többféle foglalkozáson részt vehessen. szakmai szempontok a tantárgyból elért eredmény tanuló szellemi képességei szülői igény

73

Napközi vagy tanulószobai foglalkozások szervezése A szülői igények felmérése alapján – a létszámok függvényében – alsó és felső tagozaton:  a székhelyen 2 összevont csoporttal  a tagiskolai telephelyen 1 csoporttal  felső tagozaton 2 összevont csoporttal szervezünk foglalkozásokat. A napközi otthonba vagy a tanulószobai foglakozásra történő felvétel a szülői kérésére történik. A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben év közben is kérheti a szülő gyermeke napközi otthonos elhelyezését. Tanulószobai elhelyezésre a tanév elején, indokolt esetben a tanév közben is lehet jelentkezni. A szülő kérésére napköziből kimaradni év közben csak az igazgató hozzájárulásával lehet. Az iskola a napközi otthonba vagy a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. Túljelentkezés esetén a felvételi elbírálásnál előnyt élveznek azok a tanulók, akiknek mindkét szülője dolgozik, akik állami gondozottak, akik nehéz szociális körülmények között élnek. Egyéb délutáni foglakozások Az iskolánkban – az intézmény által szervezett foglalkozások mellett – tanulóink részt vehetnek a Talentum Művészeti Iskola által évente meghirdetett foglakozásokon. (Kézműves szakkör, néptánc stb.) Ugyancsak szabadon választhatnak a tanulók, a katolikus ill. evangélikus hittanórákon való részvétel között. Ezeknek a foglalkozásoknak az időpontját, terembeosztását – az érintettekkel egyeztetve – úgy igyekszünk kialakítani, hogy a lehető legkevesebb ütközés legyen. Az osztályfőnökök felhívják - osztályfőnöki órán, szülői értekezleten - a tanulók ill. a szülők figyelmét, hogy a délutáni kínálatból csak annyit válasszanak, ami még nem megy a kötelezően teljesítendő feladatok rovására.

A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők (tanítók, szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

74

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a pedagógusok a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.(Tartós tankönyv) A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók évközi tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bíráljuk el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból legalább az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a 2-8. tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. Ha a tanuló a 2-8. évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha: a) az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) a 20/2012 EMMI rendelet 51. § (7) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló az év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. e) magántanuló volt. Egy osztályozó vizsga – a b) pontban meghatározott kivétellel – egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik.

75

AZ ISKOLÁBA JELENTKEZÓ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI Iskolánk a beiskolázási körzetéből - melyet a fenntartó határoz meg - minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát a szülő személyi igazolványát a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt) a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta) a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. A 4-8. évfolyamba jelentkező tanulóknak - az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított - szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában - a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgy(ak)ból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Ha a körzeten kívüli tanuló az 1. évfolyamra jelentkezik, vagy ha a 2-8. évfolyamon tanévvégi osztályzatának átlaga 2,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fent leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója e vélemények figyelembevételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt értesíteni kell.

76

A TANULÓK FELKÉSZÜLÉSÉHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI, KORLÁTAI Kötelező házi feladat Szóbeli házi feladat Tananyaghoz kapcsolódó: elnevezések – szakkifejezések fogalmak – összefüggések szabályok – törvények ismeretek, melyet az óravázlat ill. a tankönyv tanár által kijelölt részei tartalmaznak. Kötelező olvasmány, melyet a magyar nyelv és irodalom tanterv évfolyamonként megjelöl Tananyaghoz kapcsolódó, az ismeretek elmélyítését szolgáló szemelvények, ajánlott irodalom Memoriterek – melyet a szaktárgyi tanterv megjelöl. Írásbeli házi feladat Tankönyv, munkafüzet, feladatgyűjtemény, iskolai füzet, tanító – tanár által kijelölt feladatainak megoldása. Tananyag szerves részét képező fogalmazások, írásbeli elemzések, gyűjtőmunkák elkészítése. Általános rendelkezések a kötelező házi feladatra vonatkozóan A szóbeli és írásbeli házi feladat mindenkor szervesen kapcsolódjon a tanóraanyagához, témájához. Célja minden esetben a tanórán szerzett ismeretek megszilárdítása, elmélyítése és a tantárgyi készségek begyakorlása legyen. Az írásbeli házi feladat mennyisége átlagosan fél óránál több felkészülést ne követeljen a tanulótól. Hétvégén (péntekről - hétfőre) a tanulóknak minimális írásbeli házi feladatuk legyen. A házi feladatot elmulasztók a tanító és a szaktanár által kidolgozott rendszerű elmarasztalásban részesülnek. (fekete pont, ellenőrzőbe – naplóba történő beírás, a házi feladat pótlása stb.) A házi feladat ellenőrzése, megbeszélése következetes legyen a legközelebbi órán. Módszere lehet: a tanulók önellenőrzése a tanító - tanár javítása Félévente minden nevelő kötelessége tanítványai füzetét, írásbeli munkáját legalább egyszer áttekinteni. Alsó tagozaton – különösen első osztályban – az eredményes készségfejlesztés érdekében havi gyakorisággal. Írásbeli házi feladat értékelése - tartalmi és formai szempontból - egyaránt fontos, ezt a nevelő szóban és írásban is közölheti a tanulóval.

77

Korrekció Tartalmi vagy formai igénytelenség esetén a feladat újra íratása. Hibás feladatmegoldás javítása egyéni esetben. Osztályt érintő általános hiba esetén újratanítás, hiányosságok pótlása.

Szorgalmi (házi) feladat Minden esetben a tanuló önkéntes vállalása alapján történik Szóbeli házi feladat Vállalt kiselőadás a tananyaghoz kapcsolódva Ajánlott olvasmány – melynek a jegyzékét a magyar nyelv és irodalom tanterv megjelöl évfolyamonként Házi és felmenő versenyekre való felkészülés Írásbeli házi feladat Képességek fejlődését tehetség fejlesztését kibontakozását elősegítő feladatok megoldása Levelezős és felmenő rendszerű feladatok megoldása Írásbeli pályamunkák készítése Általános rendelkezések szorgalmi (házi) feladatra vonatkozóan Szóbeli és írásbeli szorgalmi feladat a tantárgyi követelményeken felüli teljesítményt célozza. Hozzájárul a tanuló széleskörű tájékozottságához. Szaktanár ajánlása, motivációja alapján a tanuló önként vállalása. A szorgalmi feladat mennyisége: a tanuló teherbírásán és kitartásán is múlik más – más elvárás lehet egyénenként óvakodjunk, hogy túl sok feladat adásával a tanuló a kedvét ne veszítse el Szorgalmi feladat gyakorisága: a tanulók elfoglaltságát figyelembe véve történjen átlagosan havonta egy-két alkalommal adjunk kivétel a verseny felkészülés időszaka Pedagógiai szempontból szükséges a szorgalmi feladat megoldásához plusz tanári segítség nyújtása Minden esetben a szorgalmi munkát: ellenőrizzük, értékeljük (az igazi pedagógiai értéke akkor van, ha ez a közösség előtt történik) az érdemi szorgalmi munkát jutalmazzuk (a tanító és a szaktanár által kidolgozott rendszerű jutalomban részesüljön.)

78

Eljárásrend az írásbeli beszámoltatás szabályozására Az írásbeli beszámoltatás formái, gyakorisága Diagnosztikus mérés Célja: a tanulók előzetes ismereti szintjének megállapítása, helyzetfelismerés, feladat meghatározó jelleggel az adott tanulócsoportra A teljesítményeket pontszámokban ill. százalékokban kifejezve értékeljük, nem osztályozzuk Diagnosztikus mérést valamely osztályfokra való belépéskor, tanárváltáskor, iskoláztatás szakasz határain, ill. egyéb objektív tényező hatására végzünk az adott célcsoportban Formatív mérés Célja: a tanulási folyamat eredményének követése Formái: írásbeli felelet röpdolgozat témaközi felmérés témazáró dolgozat A teljesítményeket – a tantervi követelményekkel való összehasonlítás alapján – osztályozzuk A tanulási folyamat által meghatározott időben rendszeresen tervszerűen elosztott gyakorisággal végezzük Szummatív mérés Célja: az adott évfolyamon, vagy az iskoláztatás szakasz határán a tanítási – tanulási folyamat eredményének mérése Szummatív mérés formái: év végi felmérés szintmérés képességmérés ismeret és tájékozottság mérése A teljesítményeket a törzsanyag követelményeivel ( minimum, átlagos, optimum szinthez ) összehasonlítva pontokba és százalékokban kifejezett itemek szerint értékeljük. Nem osztályozzuk. Megtervezzük az egyén és az adott populáció egészének számára a szükséges korrekciót.

79

Írásbeli beszámoltatás rendje A szaktárgyak értékelési rendszere című dokumentumok tartalmazzák részletesen és évfolyamokra lebontva az írásbeli beszámoltatás speciális rendjét az egyes tantárgyakhoz kapcsolódva. A magyar oktatás helyzetének, színvonalának megállapítását célzó országos és nemzetközi mérések. Országos kompetenciamérés, melynek idejét az adott tanévre kiadott miniszteri rendelet határozza meg. Az írásbeli beszámoltatás különféle formáit alkalmazni hivatott személyek: tanító, szaktanár szaktanácsadó igazgató-helyettes, igazgató

A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, természetismeret, ellenőrzésénél: az 1-4. évfolyamon az év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban: az ének-zene vizuális kultúra a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva a többi tantárgy esetében egy-egy témakörön belül a testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.) A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is,

80

hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak - fejlődtek-e vagy hanyatlottak - az előző értékelés óta. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:  Az elsőtől a második évfolyam 1. félévéig minden tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk.  A 2. év végétől-8. évfolyamig a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük. Az elsőtől a második évfolyam 1. félévéig a tanulók munkáját szöveges formában a következőképpen értékeljük:

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS 1. évfolyam és a 2. évfolyam 1. félév A szöveges értékelés lényege: az értékelés a gyerekért, s elsősorban a gyereknek szóljon alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart a gyerek lehessen aktív részese a saját fejlődésének a szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejlődéséről. A szöveges értékeléssel kapcsolatos elvi követelmények: minősítés - központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemezze vegye figyelembe az életkori sajátosságokat legyen összhang a NAT, a pedagógiai program, a helyi tantervi rendszer és a kimunkált értékelési koncepció között jellemezze a gyakorlatot a rendszeres és folyamatos értékelés személyre szóló és ösztönző jellegű legyen a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet betölteni konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját és módját, nyelvi megformáltságában legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára. A szöveges értékelés célja: a tudás konkrét hiányosságának feltárása a tanuló munkájának erősségeit és hiányosságait a pedagógus és a szülő megismeri visszajelzés a tanuló munkájáról pontos tervezés, a fejlesztés meghatározása a tanuló személyiségének figyelembevétele az elérhető tudás megszerzésében

81

Az értékelés fajtái: diagnosztikus értékelés (év elején, differenciáláshoz) formatív (röpdolgozat, témazáró felmérések) szummatív (félévkor, év végén) Az értékelés dokumentumai: központi vagy helyileg készített értékelő lapok tartalma: 1. Tanuló neve, adatai 2. A tanuló érzelem-, akarati élete és szociális magatartása 3. A tanuláshoz való viszonya 4. A tanuló magatartása, szorgalma 5. Értékelés az egyes tantárgyakra lebontva 6. Félévi és év végi értékelés a törvényi kötelezettség szerint a hivatalosan engedélyezett bizonyítvány nyomtatvány a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatvány Az értékelés gyakorisága, alkalmazott metódus: Havonta értékeljük:  magatartás, szorgalom  tantárgyak Félévkor és év végén értékeljük:  a tanuló érzelmi és szociális magatartása  a tanuláshoz való viszonya Félévkor és év végén a törvényi kötelezettség szerinti értékelést kapja a tanuló:  „kiválóan teljesít a tanuló”  „jól teljesít a tanuló”  „megfelelően teljesít a tanuló”  „felzárkóztatásra szorul a tanuló” Az IPR programban résztvevő tanulók – egyéni fejlesztési terv alapján történő – haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató okokat az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok háromhavonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívni a tanuló szülőjét, a tanulót, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét Az értékelést végzik: pedagógus gyerek (önértékelés szóban) szülő (mikor, miben és hogyan segítette gyermekét a tanulás folyamatában) Az iskolai beszámoltatás az ismeretek számonkérésének formái: szóbeli írásbeli  esszé  elemzés  jegyzet, feljegyzés  vázlatkészítés

82

tervezés teszt folyamatleírás napló egyéni csoportos    

A szöveges értékelés megfogalmazása legyen: egyértelmű, világos alkalmazkodjon a címzetthez (szülő) Az alsó tagozat kiemelt feladata a kulcskompetenciák fejlesztése. Ezért félévenként értékeljük: A kommunikációt.    

Megérti-e a tanuló a magyarázatokat, az utasításokat? Hogyan fejezi ki gondolatait szóban, írásban, mozdulatokkal? Mekkora a szókincse? Használja-e már a megszerzett tudást?

A szabálykövetést.    

Megérte-e a szabályokat? Alkalmazza-e azokat? Együttműködő-e az iskolában? Milyen a hangneme a felnőttekkel, a társaival?

A gondolkodást.    

Önállóan, vagy segítséggel, vagy egyáltalán nem képes lényegkiemelésre? Milyen gondolkodási műveletekre képes (összehasonlítás, összefüggések felismerése, osztályozás, rendezés, bizonyítás? Észreveszi-e és megoldja-e a problémákat? Hogyan oldja meg azokat? (tárgyak, eszközök, rajz segítségével, vagy az elvont gondolkodás szintjén)

A tanuláshoz való viszonyt.    

Mi motiválja a tanulásban? Megfigyelése és észlelése megbízható-e, irányítható-e? Milyen a térbeli, síkbeli és időbeli tájékozódása? Milyen teljesítményt nyújt az egyes tantárgyak tanulásában?

83

A tanulók szöveges értékelése évfolyamokra lebontva Magyar nyelv és irodalom 1. évfolyam I. félév Teljesítmény Terület Szavak bontása hangokra Hangok ejtése Tanult betűk felismerése Olvasás Betűkapcsolás, betűalakítás Másolás Írásbeli munkája Tollbamondás Helyzetfelismerő, problémamegoldó képessége kreativitása Órai munkája csoportos tevékenysége Tanítóhoz való viszonya Ismerete az aktuális témakörben

kiváló

jó

megfelelt

felzárkóztatásra szorul

hibátlanul minden hangot tisztán ejt A tanult betűket biztosan felismeri hibátlanul szótagolva olvas, ütemesen szabályos vonalvezetés, helyes kapcsolás hibátlanul másol szavakat írott és nyomtatott szövegről tetszetős, esztétikus rövid szavakat hibátlanul ír logikus gondolkodás, önálló feladatmegoldás

1-2 hibával tisztán ejti a hangokat A tanult betűket biztosan felismeri hibátlanul szótagolva olvas

2-5 hibával esetenként téveszt 2-3 betűt téveszt

nem tudja logopédia segítségre szorul 3-tól több betűt téveszt

betűzve olvas

betűcsere, kihagyás

helyes kapcsolás 1-2 hibával másol

egyes betűalakok torzítottak 3-4 hibával másol

legtöbb betűje torzított, nehezen olvasható 4-nél több hibával másol

többnyire tiszta 1-2 hibával ír logikus gondolkodás

3-4- hibával ír kevés segítséget igényel

maszatos, rendetlen 4-től több hibával ír folyamatos segítséget igényel

aktív, társait segíti

részvétele hullámzó

nincs feladattudata

udvarias, figyelmes

a munkában általánosan részt vesz udvarias

változó

sokoldalúan tájékozott

jól tájékozott

hiányosak az ismeretei

nem adja meg a kellő tiszteletet nem érdeklődő

85

Magyar nyelv és irodalom 1. évfolyam 2. félév Teljesítmény Terület Szavak bontása hangokra Hangok ejtése Tanult betűk felismerése

kiváló

jó

megfelelő

felzárkóztatásra szorul

hibátlanul minden hangot tisztán ejt minden betűt biztosan felismer hibátlanul, szóképekben, kifejezően olvas szóközöket, betűarányokat megtartja szavakat, rövid mondatokat helyesen másol tetszetős, esztétikus rövid mondatokat, hibátlanul ír -nál nem ejt súlyos hibát logikus gondolkodás, önálló feladatmegoldás

1-2 hibával helyes hangoztatás biztos betűfelismerés

3-4 hibával 1-2 hangot hibásan ejt 1-2 betűt téveszt

nevelői segítséggel logopédiai segítségre szorul

hibátlanul, szóképekben olvas

szótagolva olvas

betűcsere, kihagyás

1-2 hibával másol

3-4 hibával másol

4-től több hibával másol

többnyire tiszta 1-2 hibával ír

3-4 hibával ír

maszatos, rendetlen 4-től több hibával ír

-nál időnként 1-2 hibát ejt logikus gondolkodás

-nál sok hibát ejt kevés segítséget igényel

-ra képtelen folyamatos segítséget igényel

Órai munkája Csoportos tevékenysége Tanítóhoz való viszonya

aktív, társait segíti

részvétele hullámzó

nincs feladattudata

udvarias, figyelmes

a munkában általánosan részt vesz udvarias

változó

Ismerete az aktuális témakörben

sokoldalúan tájékozott

jól tájékozott

hiányosak az ismeretei

nem adja meg a kellő tiszteletet nem érdeklődő

Olvasás Betűkapcsolás Másolás Írásbeli munkája Tollbamondás Emlékezetből való írás Helyzetfelismerő, problémamegoldó képessége, kreativitása

86

Magyar nyelv és irodalom 2. évfolyam I. félév Teljesítmény kiváló Terület Szavak bontása hangokra hibátlan tiszta, érthető Hangok ejtése

jó

megfelelő

felzárkóztatásra szorul

1-2 hibával -kor, 1-2 artikulációs hibát ejt 1-2 hibával

sok hibával -nél, időnként vét, segítséggel javítja sok hibával

képtelen -nél, sok hibát ejt vagy beszédhibás segítséggel is nehézkes -t nem érti

Mondatok tagolása szavakra Szövegértés

hibátlan

Szöveg tartalmának visszavonása Betűkapcsolás betűalakítás

összefüggő -a, hibátlan és szabályos

-e, kisebb hibával megfelelő nem minden esetben összefüggő -ánál 1-2 hibát ejt

Másolás Írásbeli munkája Tollbamondás Emlékezetből való írás Nyelvi szabályok alkalmazása, helyesírás Helyzetfelismerő képessége Problémamegoldó képessége Kreativitása Órai munkája Csoportos tevékenysége Tanítóhoz való viszonya

-a, hibátlan tiszta rendes, írása tetszetős -nál nem ejt súlyos hibát -nál nem ejt súlyos hibát hibátlanul alkalmazza

-ánl 1-2 hibát ejt általában, tiszta rendes -nál időnként 1-2 hibát ejt -nál időnként 1-2 hibát ejt -nál időnként 1-2 hibát ejt

-t, tanítói segítséggel old meg csak tanítói kérdések segítségével tudja -nál időnként vét a szabályos alakítás és kapcsolás ellen -nál sok hibát ejt nehezen olvasható, de tiszta -nál sok hibát ejt -nál sok hibát ejt -nál sok hibát ejt

tökéletes

jó

elfogadható

elfogadhatatlan

nagyon jó

jó

átlagos

átlagon aluli ( rossz )

kiemelkedő folyamatosan aktív vezéregyéniség folyamatosan együttműködő széleskörű

bátorításra szorul többnyire aktív aktív résztvevő együttműködő

bizonytalan biztatásra szorul együttműködő kielégítő

nincs passzív, közömbös visszahúzódó, érdektelen nem megfelelő

tájékozott

részben tájékozott

tájékozatlan

Ismerete az aktuális témakörben

-e, hibátlan feldolgozás

-t képtelen elmondani -a nem megfelelő -ra képtelen olvashatatlan -ra képtelen -ra képtelen -ra képtelen

87

Tanórai viselkedése

példás, dicséretes

során időnként figyelmeztetésre szorul

változó

elfogadhatatlan

Matematika 1. évfolyam 1. félév Teljesítmény Terület Számfogalom Számok nagyságszerinti összehasonlítása Számjegyei írása, olvasása Páros-páratlan számokat Művelet fogalom Számok bontása Írásbeli munkája Számszomszédok Sorozat folytatása

Feladat megoldási tempója Helyzetfelismerő, problémamegoldó képessége, kreatívitása Órai munkája, csoportos tevékenysége

kiváló

jó

megfelelő

biztos számfogalom a 10 számkörben Relációs jeleket megfelelően alkalmazza

biztos számfogalom a 10-es számkörben helyesen alkalmazza a relációs jeleket

pontosan alakítja és felismeri a szám nevét és jelét biztosan felismeri

A számok nevét és jelét felismeri

1-2 esetben bizonytalan a 10- számfogalma es számkörben bizonytalan 1-2 esetben téveszt bizonytalanul alkalmazza a relációs jeleket 1-2 hibával alakit több esetben téveszt

hibátlanul felismeri

segítséggel felismeri

biztos művelet fogalom önállóan, hibátlanul tetszetős, esztétikus teljes önállósággal felismeri

biztos művelet fogalom hibátlanul többnyire tiszta felismeri

1-2 esetben téveszt 1-2 hibával elfogadható számegyenesen felismeri

önállóan felismeri és a szabálynak megfelelően alkalmazza megfelelő ütemű

felismeri és alkalmazza a szabályt

segítséggel dolgozik

jó ütemű

lassú

nem megfelelő ütemű

logikus gondolkodása fejlett összefüggéseket felismeri

kevés tanítói segítséget igényel

az összefüggéseket nem ismeri fel

aktív, kitartó, segíti társait, irányít

órákon a teljesítménye hullámzó

nincs feladattudata

általában aktív

felzárkóztatásra szorul

bizonytalan a felismerésben segítséget igényel csak segítséggel rendetlen eszköz segítségével felismeri, bizonytalan nem képes a sor folytatására

88

Figyelmes, segítőkész Tanítóhoz való viszonya Ismerete az aktuális sokoldalúan tájékozott témakörben Tanórai viselkedése példamutató

udvarias

változó

tiszteletlen

jól tájékozott

ismeretei hiányosak

fegyelmezett

változó

nagyon kevés ismerete van fegyelmezetlen

jó

megfelelő

felzárkóztatásra szorul

biztos számfogalom a 20-es számkörben helyesen alkalmazza a relációs jeleket

1-2 esetben bizonytalan a 20- számfogalma es számkörben bizonytalan 1-2 esetben téveszt bizonytalanul alkalmazza a relációs jeleket 1-2 hibával alakit több esetben téveszt

Matematika 1. évfolyam 2. félév Teljesítmény kiváló Terület biztos számfogalom a 20 Számfogalom számkörben Relációs jeleket Számok megfelelően alkalmazza nagyságszerinti összehasonlítása pontosan alakítja és Számjegyei írása, felismeri a szám nevét és olvasása jelét biztosan felismeri Páros-páratlan számokat biztos művelet fogalom Művelet fogalom önállóan, hibátlanul Számok bontása tetszetős, esztétikus Írásbeli munkája teljes önállósággal felismeri Számszomszédok Sorozat folytatása Feladat megoldási tempója

önállóan felismeri és a szabálynak megfelelően alkalmazza megfelelő ütemű

A számok nevét és jelét felismeri hibátlanul felismeri

segítséggel felismeri

biztos művelet fogalom hibátlanul többnyire tiszta felismeri

1-2 esetben téveszt 1-2 hibával elfogadható számegyenesen felismeri

felismeri és alkalmazza a szabályt

segítséggel dolgozik

jó ütemű

lassú

bizonytalan a felismerésben segítséget igényel csak segítséggel rendetlen eszköz segítségével felismeri, bizonytalan nem képes a sor folytatására nem megfelelő ütemű

89

Helyzetfelismerő, problémamegoldó képessége, kreatívitása

logikus gondolkodása fejlett összefüggéseket felismeri

kevés tanítói segítséget igényel

az összefüggéseket nem ismeri fel

Órai munkája, csoportos tevékenysége Tanítóhoz való viszonya Ismerete az aktuális témakörben Tanórai viselkedése

aktív, kitartó, segíti társait, irányít

általában aktív

órákon a teljesítménye hullámzó

nincs feladattudata

Figyelmes, segítőkész

udvarias

változó

tiszteletlen

sokoldalúan tájékozott

jól tájékozott

ismeretei hiányosak

példamutató

fegyelmezett

változó

nagyon kevés ismerete van fegyelmezetlen

Matematika 2. évfolyam 1. félév Teljesítmény Terület Számfogalom, számok nagyságrendi összehasonlítás Számjegyek írása, olvasása 100-as számkörben Matematikai jelek felismerése Művelet fogalom Számok bontása Számok közötti reláció felismerése Írásbeli munkája

kiváló

jó

megfelelő

felzárkóztatásra szorul

biztos stabil

biztos 1-2 hibával

hiányos

kialakulatlan

pontos, helyes, rendezett

jártas 1-2 hibával

elfogadható 4-5 hiba

segítséggel is nehézkes

önálló értelmezés, megoldás önálló értelmezés, megoldás határozott egyértelmű

önálló értelmezés, megoldás 1-2 hibával önálló értelmezés, megoldás 1-2 hibával -ban ritkán hibázik

tanítói segítséget igényel

nem tudja értelmezni

tanítói segítséget igényel

nem tudja értelmezni

-ben segítséget igényel

nem ismeri fel

tiszta áttekinthető, önálló

áttekinthető

pontatlan hibás

áttekinthetetlen

90

Számok sorba rendezése Számszomszédok Sorozatok folytatása Szöveges feladatok értelmezése Egyenlőtlenségek megoldása Szorzó-bennfoglaló táblák ismerete

pontos, biztos, szabályok felismerése és folytatása

hiányos, segítséget igényel

kialakulatlan, képtelen a folytatásra

önállóan értelmezi, megoldaj

biztos 1-2 hibával, szabályok felismerése és folytatása 1-2 hibával minimális segítséggel biztosan megoldja

gyakran igényel segítséget

nem tudja értelmezni

biztos, stabil

biztos 1-2 hibával

hiányos

nagyon hiányos

Feladat megoldási tempója

gyors, határozott

határozott

lassú, nehézkes

elfogadhatatlan

Helyzetfelismerő képessége Problémamegoldó képessége Órai munkája Csoportos tevékenysége Tanítóhoz való viszonya Ismerete az aktuális témakörben Tanórai viselkedése

gyors, határozott, logikus

pontos, határozott

irányításra szorul

kialakulatlan

folyamatosan aktív vezéregyéniség példás, tisztelettudó biztos, jártas

többnyire aktív aktív résztvevő jó, tisztelettudó biztos készségszintű

gyenge együttműködő elfogadható hiányos

passzív nem együttműködő tiszteletlen, elfogadhatatlan tájékozatlan

kimagasló, példás

példás

elfogadható

elfogadhatatlan

kiváló

jó

megfelelő

felzárkóztatásra szorul

biztos teljes biztonsággal

jó jól tájékozódik

bizonytalan 1-2 esetben téveszt

nem megfelelő sokat hibázik

sokoldalúan tájékozott, érdeklődő biztosan felismeri sokoldalúan tájékozott pontos a megnevezés és a

jól tájékozott

hiányosak az ismeretei

kevés az ismerete

jól felismeri jól tájékozott felismeri, megnevezi

általában felismeri megfelelően tájékozott 1-2 esetben téveszt

többször téveszt hiányosak az ismeretei többször téveszt

Környezetismeret 1. osztály Teljesítmény Terület Fogalom ismerete Naptáron való tájékozódás Foglalkozások Érzékszerveink Lakóhely ismeret Testünk részei

91

felismerés ismeri és helyesen alkalmazza a tisztálkodás alapvető szabályait ismeri a gyalogos közlekedés alapvető szabályait

Tisztálkodás Közlekedés

ismeri és általában helyesen alkalmazza a tisztálkodás szabályait ismeri a szabályokat és jeleket

Ismeri, de nem mindig alkalmazza a tisztálkodás szabályait ismeretei hiányosak

Hiányosak az ismeretei

jó

megfelelő

felzárkóztatásra szorul

tájékozott

hiányosak az ismeretei

tájékozatlan

felismeri, de nem mindig tudja az összefüggéseket készségszintűek az ismeretei tudja a jellemző jegyeket

tapasztalással látja csak az összefüggéseket hiányosak az ismeretei

nem ismeri és nem lát összefüggéseket terén tájékozatlan

Ismeri az élettani működéseket, érti azokat

ismeri, az élettani jegyeket, nem ismeri az élettani de nem lát összefüggéseket jeleket

tájékozott

ismeretei hiányosak

jó

megfelelő

nem ismeri vagy sok esetben téveszt

Környezetismeret 2. évfolyam I. félév Teljesítmény kiváló Terület Az erdő szintjei, élővilága széleskörű ismeretei vannak biztosan felismeri , az Anyagok tulajdonsága összefüggéseket látja jártas benne Egészséges táplálkozás Vadon élő és háziállatok Testünk működése

Mező élővilága

tudja és biztosan megfogalmazza a jellemző jegyeket ismeri az élettani jellemzőket és megfogalmazza az összefüggéseket széleskörű ismeretei vannak

bizonytalan a felismerésben nem ismeri fel a jellemző jegyeket

tájékozatlan

Ének-zene 1. évfolyam és 2. évfolyam I. félév Teljesítmény Terület Éneklés

kiváló

A dalokat hibátlanul, A dalokat jól, kifejezően, jó A dalokat kevés hibával kifejezően, megfelelő tempóban énekli hallás után énekli hallás után. tempóban énekli hallás után 92

Zenei hallás

A tanult ritmusértékeket, A tanult ritmusértékeket, ritmusképleteket, hibátlanul ritmusképleteket, kevés felismeri, olvassa. hibával felismeri, olvassa

Zenei olvasás - írás

A tanult dallam és ritmikai elemeket hibátlanul felismeri betűkottáról és kottaképről A meghallgatott zeneműveket hibátlanul felismeri, a művekben megszólaló hangszereket megnevezi.

Zeneértés

A tanult ritmusértékeket, ritmusképleteket, segítséggel ismeri fel és olvassa. A tanult dallam és ritmikai A tanult dallam és ritmikai elemeket kevés hibával elemeket sok hibával felismeri betűkottáról és felismeri betűkottáról és kottaképről kottaképről A meghallgatott A meghallgatott zeneműveket kevés hibával zeneműveket sok hibával felismeri, a művekben felismeri, a művekben megszólaló hangszereket megszólaló hangszereket megnevezi. megnevezi.

Vizuális kultúra tantárgy 1. évfolyam és 2. évfolyam I. félév Teljesítmény Kiváló Terület A környező világ téri, Rajz, vizuális kultúra formai és színbeli összefüggéseit felismeri. A megfigyelés útján szerzett ismereteit munkáiban nagyon jól alkalmazza. Rajzaiban minden lényeges elem meg van és valósághű az ábrázolása Munkái esztétikai szempontból is kifogástalan. aktív Órai munkája pozitív Tanítóhoz való viszonya

Jó

Megfelelő

A környező világ téri, formai és színbeli összefüggéseit felismeri. A megfigyelés útján szerzett ismereteit munkáiban jól alkalmazza. Munkái szépek

A felmerülő képi összefüggéseket a pedagógus segítségével felismeri. Rajzainak egészében és részleteiben is hibák találhatók. Munkája esztétikai szempontból kifogásolható.

aktív pozitív

hullámzó negatív

93

Testnevelés 1. évfolyam és 2. évfolyam I. félév Teljesítmény Terület testnevelés

kiváló

jó

megfelelő

Mozgás, játék és sportműveltség terén kiemelkedő. Ügyessége cselekvés gyorsasága, állóképessége nagyon jó. Mozgás, versengési, játék igénye magas. Aktív, kezdeményező, fegyelmezett.

Mozgás, játék és sportműveltség terén jó. Ügyessége cselekvés gyorsasága, állóképessége jó. Mozgás, versengési, játék igénye jó. Aktív, fegyelmezett.

Mozgás, játék és sportműveltség terén megfelelő. Ügyessége cselekvés gyorsasága, állóképessége megfelelő. Mozgás, versengési, játék igénye megfelelő. Nem elég aktív, kezdeményező, fegyelmezett.

94

A 2. évfolyam 2. félévétől a 8. évfolyam végéig a pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben minden tantárgyból rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi. és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: 0-33 %: elégtelen (1) 34-50 %:elégséges (2) 51-75 %:közepes (3) 76-90 %:jó (4) 91-100 %:jeles (5) A 2. évfolyam 2. félévétől a 8. évfolyam végéig a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: A kötelező tanítási órák tantárgyai közül: 2-4. évfolyamon: Magyar nyelv és irodalom, Matematika, Erkölcstan, Környezetismeret, Ének-zene, Vizuális kultúra, Életvitel és gyakorlat, Testnevelés és sport, plusz a 3.-4. évfolyamon: Német nyelv, 4. évfolyamon: Informatika. 5. évfolyam: Magyar nyelv és irodalom, Történelem, Erkölcstan, Német nyelv, Matematika, Természetismeret, Ének-zene, Vizuális kultúra, Hon- és népismeret, Technika, életvitel és gyakorlat, Testnevelés, Informatika. 6. évfolyam: Magyar nyelv és irodalom, Történelem, Erkölcstan, Német nyelv, Matematika, Természetismeret, Ének-zene, Vizuális kultúra, Technika, Életvitel és gyakorlat, Testnevelés, Informatika.

95

7. évfolyam: Magyar nyelv és irodalom, Történelem, Erkölcstan, Német nyelv, Matematika, Fizika, Kémia, Biológia, Földrajz, Ének-zene, Vizuális kultúra, Technika, életvitel és gyakorlat, Testnevelés, Informatika. 8. évfolyam: Magyar nyelv és irodalom, Történelem, Erkölcstan, Német nyelv, Matematika, Fizika, Kémia, Biológia, Földrajz, Ének-zene, Vizuális kultúra, Testnevelés, Informatika. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5),jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: a házirendet betartja tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik kötelességtudó, feladatait teljesíti önként vállal feladatokat és azokat teljesíti tisztelettudó társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása a) Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik feladatait a tőle elvárható módon teljesíti feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt nincs írásbeli intője vagy megrovása c.) Változó (3) az a tanuló, aki az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik feladatait nem minden esetben teljesíti előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik igazolatlanul mulasztott osztályfőnöki intője van

96

d.) Rossz (2) az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti magatartása fegyelmezetlen, rendetlen társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik viselkedés romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza több alkalommal igazolatlanul mulaszt több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi munkavégzése pontos, megbízható a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza b) Jó (4) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt rendszeresen, megbízhatóan dolgozik a tanórákon többnyire aktív többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti taneszközei tiszták, rendezettek c) Változó (3) az a tanuló, akinek tanulmányi eredménye elmarad képességeitől tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. 97

d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen feladatait többnyire nem végzi el felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Azt a tanulót, aki képességihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. Az iskolai jutalmazás formái. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret napközis nevelői dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményért példamutató magatartásért kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. c) Az egyes tanévek végén, valamint a négy éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. Azt a tanulót aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti vagy a házirend előírásait megszegi vagy igazolatlanul mulaszt vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. 98

Az iskolai büntetések formái: szaktanári figyelmeztetés napközis nevelői figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés osztályfőnöki megrovás igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés igazgatói megrovás tantestületi figyelmeztetés tantestületi intés tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 64-74.§-ai alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák célja: azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Általános szabályok Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra különbözeti vizsgákra javító vizsgákra és pótló vizsgákra vonatkozik Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít aki különbözeti vizsgára jelentkezik akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai Programja alapján. 99

Osztályozó vizsga Az intézményi osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha felmentést kapott, engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több. A tanulmányok alatti vizsgán a sajátos nevelési igényű tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. Különbözeti vizsga A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. Javítóvizsga Ha a tanuló tanév végén – 3 tantárgyból- elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Június 20-ig a javítóvizsga témaköreit az érintett tanulók írásban megkapják. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között – a tagiskolával egyeztetett időpontban szervezhető. A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító kollega legyen. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. Pótló vizsga Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. 100

Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga A Nkt. 46.§ (6) bekezdés m pontja a tanuló alapvető jogaként mondja ki, hogy tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző huszonkettedik munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. Tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok elnök kérdező tanár ellenőrző tanár Az elnök felel a szabályok betartásáért, ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, ha kell szavazást rendel el Kérdező tanár(ok) csak megfelelő tanári végzettséggel lehet lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte. Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. Ellenőrző tanár lehetőség szerint szakos tanár felel a vizsga szabályszerűségéért Írásbeli vizsgák általános szabályai a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot a feladatlap megoldásának ideje 45 perc áll a tanuló rendelkezésére a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával Egy vizsganapon 3 írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani. Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak Az írásbeli vizsga javítása a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapja és értesíti az igazgatót A szóbeli vizsga általános szabályai egy napon három szóbeli vizsga tehető le a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani. a szóbeli vizsgán minden vizsgázó a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre 101

a felkészülési idő legalább 20 perc, kivétel az idegen nyelv ahol nincs felkészülési idő a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja a felelet maximum 10 percig tarthat két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság dönt a szóbeli eredményéről, szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt. Gyakorlati vizsga általános szabályai a gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről a gyakorlati vizsgarész a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje A vizsgatárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI Magyar irodalom szóbeli vizsga Magyar nyelvtan írásbeli + szóbeli vizsga Történelem szóbeli vizsga Hon- és népismeret szóbeli vizsga Erkölcstan szóbeli vizsga Idegen nyelv írásbeli + szóbeli vizsga Matematika írásbeli + szóbeli vizsga Fizika szóbeli vizsga Természetismeret szóbeli vizsga Földrajz szóbeli vizsga Biológia szóbeli vizsga Kémia szóbeli vizsga Ének-zene szóbeli vizsga Vizuális kultúra gyakorlati vizsga Technika szóbeli vizsga Informatika gyakorlati vizsga Testnevelés gyakorlati vizsga

102

A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától az első és ötödik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. A pedagógia program 2013. szeptember 1. napjától lép érvénybe.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A tantestület minden tanév végén értékeli a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására: az iskola igazgatója a nevelőtestület bármely tagja a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola fenntartója tehet javaslatot. 2. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői, illetve diákönkormányzati képviselői útján javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: az iskola irattárában az iskola nevelői szobájában az iskola igazgatójánál.

103

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A pedagógiai programot az intézmény diákönkormányzata 2013 év március hó 25. napján tartott ülésén megtárgyalta, a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

............................................. diákönkormányzat vezetője

A pedagógiai programot a szülői szervezet (közösség) 2013 év március hó 25 napján tartott ülésén megtárgyalta, a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

............................................. szülői szervezet képviselője

A pedagógiai programot az intézmény nevelőtestülete 2013 év március hó 25 napján elfogadta.

............................................. igazgató

Jóváhagyta: ............................................. fenntartó

104