A Jókai Mór Általános Iskola pedagógiai programja

A Jókai Mór Általános Iskola pedagógiai programja

2010

A módosítás 2010.szeptember 01-től érvényes.

JÓKAI MÓR ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2010

Tartalomjegyzék Iskolánk .................................................................................................................................... 3

I.

I.1.

Iskolánk névadója Jókai Mór ......................................................................................................... 4

I.2.

Az iskolánk adatai .......................................................................................................................... 5

I.3.

A beiskolázási körzete ................................................................................................................... 5

II.

Nevelési program .................................................................................................................. 6

II.1.

A nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, céljai ................................................................. 6

II.2.

Képzési szintek ............................................................................................................................ 14

II.3.

Az oktató-nevelő munkánk eljárásai, eszközei és sajátosságai .................................................... 15

II.4.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................................... 21

II.5.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................................ 22

II.6.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .................................................... 23

II.7.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program .......................................... 25

II.8.

A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ................. 26

II.9.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ........................................................... 27

II.10.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ........................................................... 29

II.11.

Az iskola környezet-, egészségnevelés, és fogyasztóvédelem oktatásának programja ............ 30

II.12.

Mindennapi testedzés feladataival összefüggő program .......................................................... 30

II.13.

A szülők, tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái ............................................ 32

III.

Helyi tanterv ....................................................................................................................... 34

III.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások óraszámai ....................................................................................................................................... 34 III.2.

Nem szakrendszerű oktatás ...................................................................................................... 39

III.3.

Tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei .................................................................. 40

III.4. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ................................................................................................................... 41 III.5.

A tanulói teljesítmények értékelési rendszere .......................................................................... 41

III.6.

A minősítés rendszere .............................................................................................................. 44

III.7.

Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje és formái .............................................................. 48

III.8.

Az otthoni, napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása ..... 49

III.9.

Tantárgyi programok ................................................................................................................ 50

A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések ................................................................... 51

2


I. ISKOLÁNK Intézményünk nyolc évfolyamos általános iskola. Budapest XVI. kerületében, lakótelepi, illetve kertvárosi környezetben működik 1978 óta. Sajátos arculatát az emelt szintű idegen nyelvi és testnevelés-oktatás határozza meg. 1993-tól speciális programokat nyújtunk a tanulási nehézségekkel, részképesség-zavarokkal küzdő tanulóknak. Törekvésünk - egyetértésben a szülőkkel -, hogy eddigi eredményeinkre építve a kialakított arculatot megőrizzük, illetve új elemekkel gazdagítsuk. 1988-ban vettük fel Jókai Mór nevét. A nagy magyar művész írói hagyatékának, irodalmi és történelmi szerepének folyamatos feldolgozása kapcsán új értékekkel és tevékenységformákkal gazdagítjuk az oktatási folyamatot. Az iskolánkban érvényesülő pedagógiai folyamatok középpontjában az autonóm gyermeki személyiség áll, amelynek fejlesztése a 6-14 éves korosztály életkori sajátosságainak figyelembevételével az egyéni képességekre épül. Az egyes tanulók számára érvényes képzési irányokat és tartalmakat a jelen pedagógiai program kínálatából a családok igényei, illetve a tanulók képességei és érdeklődése határozzák meg. A tanuló mindennapi iskolai élete közösségi szervezetben zajlik, ahol kialakulnak a társadalmi élet szempontjából kívánatos magatartásformák és normarendszerek. A gyermek számára elsődlegesen meghatározó nevelési színtér a család. Szükséges, hogy a családok és az iskolánk meghatározzák közös nevelési feladataikat, tisztázzák és elismerjék egymás szerepét a gyermek

fejlesztésében,

törekedjenek

a

pozitív

hatások

kölcsönös

erősítésére,

az

együttműködésre. Az iskolánk sajátos eszközeivel segíti az esélyegyenlőség érvényesülését, különös tekintettel a mentálisan vagy szociálisan hátrányos helyzetű gyerekekre.

3


I.1. Iskolánk névadója Jókai Mór

,,...Jókai regényhősei mindenki rokonai e házban. Az ő száz kötete a magyar nemzet levelesládája, melyben írott emléke van minden álmunknak, bús bánatunknak, csengős kedvünknek és hervadtságában is andalító szerelmünknek. Jókai mindenkinek írt: az ifjúnak, aki ideált keresett, a pünkösdi leányzónak, aki a szerelmet még nem ismerte, és az öregnek, aki mindig csak arra szeret gondolni, ami ötven esztendő előtt történt vele. Jókai nem egy ember, hanem az egész tizenkilencedik század regényességével, érzelmességével és hóbortosságával. Jókai egyesíti magában a magyar nemzet minden nagyszerű erényét és csöndes hibáját." (Krúdy Gyula: A magyar milliomos) A nagy mesélő életútja, sokszínű személyisége, a gazdag alkotói pálya, természetszeretete, munkabírása mind-mind példaként állítható gyermekeink elé. Hazaszeretete, a hazáért való aggódása a legkiválóbb magyar alkotók közé emelte. Iskolai hagyományaink között fontos helyet kapnak az évente megrendezésre kerülő, az írót ünneplő, megismertető, népszerűsítő rendezvények. Minden évben megemlékezünk a Jókai hét keretében ünnepi műsorral a születésnapjáról, megkoszorúzzuk emléktábláját. Pályázatokkal bővítjük tanulóink ismereteit. Szépírási és alkotói pályázatot hirdetünk mind az alsó, mind a felső tagozatosok számára. Rajzpályázat és technikapályázat színesíti a hét rendezvényeit. A könyvtárban délutánonként az író műveiből készült filmeket nézhetik meg az érdeklődők. Egy nap pedig - az iskolanap - a vetélkedés jegyében zajlik. Az osztályközösségek mérik össze előre meghatározott témakörben tudásukat. Májusban megemlékezünk névadónk halálának évfordulójáról is, ekkor rövid műsort hallhatnak tanulóink az iskolarádióban. Az osztályok képviselői ellátogatnak Jókai sírjához. A nyolcadikosoknak jut minden évben az a megtiszteltetés, hogy megkoszorúzhatják az író domborművét, a ballagás alkalmával pedig az iskolaudvaron álló Jókai-fánál is elköszönnek iskolai tanulmányaik színhelyétől.

4


I.2. Az iskolánk adatai Az intézmény hivatalos neve: Jókai Mór Általános Iskola Székhelye: 1163 Budapest, Tiszakömlő u. 29-35. Az iskola alapító okiratának száma, kiállítója: 317/2004 (V.04.) Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Az intézmény fenntartója: Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Az iskola működési területe: Budapest XVI. kerületének a fenntartó által kijelölt része. Az intézmény OM azonosítója: 035095

I.3. A beiskolázási körzete A hatályos önkormányzati határozatnak megfelelő terület. Lásd 1. számú függelék

5


II. NEVELÉSI PROGRAM II.1. A nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, céljai PEDAGÓGIAI MUNKÁNK ALAPELVEI Olyan iskola megvalósítását tűztük ki célul, amelyben a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei alapján szerveződnek a tanítási-tanulási folyamatok, amelyben segítjük megvalósulni az esélyegyenlőséget. Támogatjuk mindazokat az értékeket, amelyek a magas szintű szaktudáshoz, a javakkal való okos gazdálkodáshoz, a munkában való megbízhatósághoz, a munka útján történő értékteremtéshez, a minőségi munkavégzéshez és a gazdaság világában való eredményes szerepvállaláshoz kapcsolódnak. Oktatási tevékenységrendszerünk hatékonysága érdekében egyre nagyobb teret biztosítunk a kompetencia alapú oktatásnak, melyet a 2009/2010-es tanévben vezetünk be, majd vállaljuk a fenntartását és további kiterjesztését. Iskolánk csatlakozni kíván ahhoz a pedagógiai célrendszerhez, amely a Nemzeti Alaptantervben, valamint a TÁMOP pályázati programban is megfogalmazódott a korszerű pedagógiai tartalmak bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatban. Részt veszünk a 2009/2010-es tanévtől az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében meghirdetett Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4./08/1. elnevezésű pályázatban. A program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósulhat meg. Ennek jegyében vállaljuk a kompetencia alapú oktatás bevezetését és fenntartását az alábbi tartalmakkal: 

A pedagógusok felkészítése a kompetencia alapú oktatás szemléletére és módszertanára.



Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése.



A tanulók képességeinek egyénre szabott és célzott fejlesztése.



Az egyenlő hozzáférés és az esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése. A befogadó, együttnevelési környezet biztosítása.

6




A digitális írástudás mindennapi gyakorlattá válása.

A pályázat támogatásával a fejlesztést kiemelten az alábbi kompetenciaterületeken tervezzük: olvasás-szövegértés, matematika, idegen nyelv és digitális kompetencia. Elkötelezettek vagyunk a tanulók esélyegyenlőségének erősítése és érvényesítése irányában. Szegregációmentes együttnevelési környezetben tesszük lehetővé a hátrányos helyzetű, illetve SNI tanulók integrált oktatását. ALAPVETŐ CÉLJAINK Alapvető értéknek tekintjük a tanítási-tanulási folyamatok hatékonyságát és az elsajátított tudás és kompetenciák használhatóságát, hasznosságát. Ennek érdekében elsődleges célunk 

iskolánk kiemelt értékrendjének közvetítése,



a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése,



a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak –lehetőség szerinti-egyénre szabott fejlesztése,



a kompetencia alapú oktatás segítse a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását,



a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra alkalmazása, ezáltal a tanulók motiváltságának növelése,



a digitális írástudás elterjesztése,



önálló intézményi innovációk megvalósítása, folyamatossá tétele.

7


KIEMELT ÉRTÉKEK 

Erkölcs és humánum

Pedagógiai munkánk során törekszünk a magas szintű esztétikai és erkölcsi normák kialakítására a kulturális értékek közvetítése, illetve a környezeti nevelés során. Külön figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű tanulók segítésére és az egymás iránti tolerancia fejlesztésére. 

Hazaszeretet

Megismertetjük tanulóinkkal hazánkat, szűkebb és tágabb szülőföldjüket, nemzetünk múltját és jelenét, ápolják hagyományainkat, védjék és óvják nemzeti értékeinket. Segítjük őket, hogy megtalálják helyüket a kisebb és nagyobb közösségekben egyaránt, a közös élmények kössék őket szűkebb és tágabb környezetükhöz, alakuljon ki identitástudatuk.



Egészségtudatos magatartás

A tanulóinkban kialakítjuk azokat a képességeket, amelyek elősegítik, hogy megismerjék önmagukat, törekedjenek testi és lelki egészségük tudatos megtartására és fejlesztésére. Alakuljon ki megfelelő önismeretük, pozitív énképük.

KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.

A kompetenciafejlesztés kiemelt területei 

személyes kompetencia: önismeret,

önfejlődés

igénye,

önreflexió,

szabálykövető

képesség,

információ

kezelésének képessége, 

kognitív kompetencia: logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés

8




szociális kompetencia: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció.



Anyanyelvi kommunikáció

Elősegítjük, hogy a tanulók képessé váljanak a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezésére és értelmezésére szóban és írásban egyaránt, a hallott és olvasott szövegek megértésére, valamint a szövegalkotásra. Kiépítjük a helyes és kreatív nyelvhasználat igényét a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. 

Idegen nyelvi kommunikáció

Célunk, hogy tanulóink képesek legyenek fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértésére, kifejezésére és értelmezésére szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás) Az idegen nyelvi kommunikáció kapcsán kiépítünk olyan képességeket is, melyek szükségesek más kultúrák megértéséhez. 

Matematikai kompetencia

Célunk a matematikai gondolkodás fejlesztése és alkalmazási képességének kialakítása, felkészítve ezzel a tanulókat a mindennapok problémáinak megoldására. 

Természettudományos kompetencia

Fejlesztjük azokat a készségeket és képességeket, amelyek megalapozzák, hogy tanulóink ismeretek és módszerek felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyenek a természetben, valamint az ember és a természeti világ közti kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban. A műszaki kompetencia kiépítése kapcsán segítjük az emberi tevékenység okozta változások és az ezzel kapcsolatos egyéni és közösségi felelősség megértését.

9




Digitális kompetencia

Megalapozzuk az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. 

A hatékony, önálló tanulás

Azokat a képességeket és készségeket fejlesztjük, amelyek alapján tanulóink képessé válnak kitartóan tanulni, saját tanulásukat megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Ismerik a tanulás folyamatát, az új ismeretek szerzésének, feldolgozásának és beépülésének leghatékonyabb módszereit, melyeket otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataikban egyaránt hasznosítani tudnak. 

Szociális és állampolgári kompetencia

Támogatjuk és fejlesztjük a magatartás minden olyan formáját, amely révén a tanulók építő módon vehetnek részt a társadalmi és közösségi életben, s ha szükséges, konfliktusokat is hatékonyan tudnak megoldani. Elősegítjük, hogy aktívan vegyenek részt az iskolai közügyekben. 

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Támogatjuk tanulóinkat abban, hogy megismerjék tágabb környezetüket, és képessé váljanak a kínálkozó lehetőségek megragadására, valamint annak felismerésére, hogy mindehhez tudás, kreativitás, az újításra való nyitottság és kockázatvállalás is szükséges. 

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Felkészítjük tanulóinkat az esztétikai megismerés, illetve elképzeléseik, élményeik és érzéseik kreatív kifejezésének megvalósítására. Segítjük az esztétikai-művészeti kifejezésmódok felismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

10


A kompetenciafejlesztés megjelenése tantárgyi rendszerünkben:

Matematika

x x

x x

x

x x

x

x x x

x x x x x x x x x

x

x x

Környezetismeret Természetismeret Földrajz Biológia Kémia Fizika Informatika Rajz és vizuális ismeret Ének Technika és életvitel

x x x x x x x x x

Testnevelés - (tánc)

x

Osztályfőnöki

Emberismeret etika

x

x

x

Mozgóképkultúra és médiaismeret

x

Egészségtan

x x

x x x

x x

x x x x

Esztétikai-művészeti tudatosság és kif. Képesség

x x x x x x x x x x x x x x

Kezdeményezőképessé g és vállalkozói kompetencia

x x x x x x x x x x x x x x

Szociális és állampolgári kompetencia

Természettudományos kompetencia

x x

A hatékony, önálló tanulás

Történelem ( hon-és népismeret)

Matematikai kompetencia

x

Idegen nyelv

Digitális kompetencia

Magyar nyelv és irodalom-(dráma)

Idegen nyelvi kommunikáció

Anyanyelvi kommunikáció

Kulcskompetenciák 5-8.

x x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x

x

x x x x x x

x x x

KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATAINK Nevelési és oktatási céljainkat az alábbi tevékenységek segítségével valósíthatjuk meg: •

Kompetencia alapú oktatás kiterjesztése

•

Élet közeli tanulási környezet kialakítása

•

A tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenységrendszerének biztosítása

•

A játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása.

Kiemelt fejlesztési feladataink a kulcskompetenciákra épülnek.  A

Énkép, önismeret

tanítás-tanulás

egész

folyamatában

gondoskodunk

arról,

hogy

tanulóink

egyre

kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Alapvető célként tűztük ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság.

11




Hon- és népismeret

Feladatunk, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Fontos feladatunk a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése. 

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

Ismereteket

adjunk

át

az

Európai

Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról,

intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt. 

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

Feladatunk, olyan tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. A tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja a megfelelő ismeretek kiépülését. 

Gazdasági nevelés

Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között.

12




Környezettudatosságra nevelés

Különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. A környezeti nevelés során a tanulókkal megismertetjük azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Megértetjük a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. 

A tanulás tanítása

Minden pedagógusunk teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekszünk arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében. Elsajátítsák a hatékony tanulás módszereket és technikákat az önművelés igényének képességét, a könyvtári és más információforrások használatának ismeretét. 

Testi és lelki egészség

Minden iskolai tevékenységgel szolgáljuk a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Segítjük azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, ami a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevel. Elősegítjük, hogy tanulóink helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. 

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra.

13


Idegen nyelv Matematika

X

X

X

X

Környezetismeret

X X

Informatika

X

X

X

X

Rajz és vizuális nevelés

X

X

X

Ének-zene

X

X

X

Technika és életvitel Testnevelés és sport

X

X

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

X

Testi és lelki egészség

X

A tanulás tanulása

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

X

Környezettudatosságra nevelés

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

X

Gazdasági nevelés

Hon- és népismeret

Magyar nyelv és irodalom

Énkép, önismeret

Kiemelt fejlesztési feladatok tantárgyanként:

X X

X

X X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

II.2. Képzési szintek 1-4. évfolyam

Bevezető szakasz Kezdő szakasz

5-6. évfolyam

Alapozó szakasz

7-8. évfolyam

Fejlesztő szakasz

Az 1 - 4. évben az alapvető ismeretek és képességek kialakítása a fő képzési feladat, megalapozzuk a gyermekek tanuláshoz való viszonyát, megtanítjuk az elemi tanulási technikákat, megkezdődik az alapképességek fejlesztése. Elsődleges a kommunikációs (olvasási, írási, beszéd) képességek fejlesztése, valamint a mozgásos, cselekvési képességek is különös hangsúlyt kapnak. A felsőbb évfolyamokon folytatjuk a bevezető és kezdő szakaszban elkezdett oktató-nevelő munkát. Biztos ismereteken nyugvó, alapkészségeket és képességeket alakítunk ki.

14


Az 5 - 6. évfolyamon a képességfejlesztés mellett folyamatosan megjelenik az ismeretszerzési technikák alapozása. Bővül a tanulók óraszáma, gazdagodik a tantárgyak köre. Lényegesen megváltozik az addig tanított tárgyak tartalma, a tanuló egyre több nevelői személyiséggel találkozik. Az időszak átmeneti jellegű. Előkészítjük a tanulókat az önálló ismeretszerzés, a tanulási képességek, a gondolkodási műveletek alkalmazására. Ebben a szakaszban igen jelentős a tevékenykedtetés, a tapasztalati úton szerzett ismeretek, a változatos módszerek alkalmazása. A 7 - 8. évfolyami képzéssel lezárul az általános iskolai oktatás. Ebben az időszakban a tanulók kognitív (megismerési) képességeinek fejlesztése áll az oktatás középpontjában. Eljutnak a tanulók az alapismeretek alkalmazásának szintjére, felkészülnek a továbbtanulásra. A megnyilvánuló tehetségek, illetve a felzárkóztatásra szorulók érdekében tág teret kapnak a differenciált képzési formák, az önálló ismeretszerzési technikák.

II.3. Az oktató-nevelő munkánk eljárásai, eszközei és sajátosságai ELJÁRÁSOK Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. A pedagógus feladata az oktatási folyamatban, hogy irányítsa a tanuló tanulási tevékenységét, megtervezze és megvalósítsa a gyermek személyiségének fejlesztését. Iskolánkban a tevékenységközpontú, hatékony és korszerű pedagógiai eljárásokat részesítjük előnyben. A pedagógus módszertani szabadsága, hogy kiválassza és alkalmazza az általa legalkalmasabbnak tartott eljárásokat, módszereket, óraszervezési formákat. Felhasználjuk a legújabb szemléltető eszközöket, hogy élményszerűvé és befogadhatóbbá tegyük a tananyagot. Kívánatos, hogy a gyerekek életkorának megfelelően színes, játékos, kreativitáson alapuló munkaformák kerüljenek előtérbe. A pedagógiai munka során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell közvetítenünk. A kompetencia alapú oktatás megvalósítása során új tanulásszervezési eljárások bevezetését, elterjesztését, általánossá válását célozzuk meg az oktatás minden szintjén és területén. A pedagógus szerepe és feladatköre átalakul, elsősorban a gyerekek tanulási folyamatának

15


szervezőjévé, irányítójává és segítőjévé válik. A tanórákon a tanulók aktív tevékenysége, részvétele és együttműködése kap egyre nagyobb jelentőséget. Az új eljárások segítik a differenciálást, az egyéni különbségek figyelembe vételét, az esélyegyenlőség megteremtését. Olyan tanulási programokat alkalmazunk, amelyek során - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és megvédeni. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: Módszertani elemek: 

óvoda-iskola átmenet



hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás.



habilitációs és rehabilitációs tevékenység



az inkluzív nevelés



attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak



multikulturális tartalmak



tanórai differenciálás (heterogén csoport.)



kooperatív tanulás



a drámapedagógia eszközei



tevékenységközpontú pedagógiák eszközei



projektmunka (egyéni és csoportos)



prezentációs technikák



tanulói értékelési formák gazdagítása



a műveltségi terület tantárgyi bontás nélküli oktatása



a moduláris oktatás



tantárgytömbösítés

16


A tanulásszervezés módszerei: 

Alapmódszerek: o tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés o munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat o individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok.



Motiváló módszerek: o páros munka o csoportmunka o játék o szerepjáték (drámapedagógia) o vita o kutató-felfedező módszer o kooperatív módszerek o projekt módszer.

A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések A

digitális

módszerek

és

technikák

egyre

szélesebb

körű

alkalmazásával

a

kompetenciafejlesztést támogatjuk. Bővítjük a tantárgyi ismereteket, segítjük rendszerezésüket. Elősegítjük az IKT-eszközök készségszintű alkalmazását, a konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciákat fejlesztjük. Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: 

Csoportmunka



Pármunka-tanulópár



Egyénre szabott munka



Részben egyénre szabott munka



Önálló munka

Alkalmazására szánt feladattípusok:  Problémamegoldó csoportfeladatok 

Alkotó feladatok



Felfedező, kutató feladatok

17




Érvelésre-vitára alkalmas feladatok

 Ellenőrzés, értékelés Digitális tartalmak forrásai: 

az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal,



az iskola saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok,



multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok),



multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök,



e-tanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok

Emelt szintű oktatás Iskolánkban emelt szintű testnevelés és nyelvoktatás folyik. A csoportba soroláskor prioritást élveznek a körzetbe tartozók. A gyermek beíratásakor a szülő kérheti az emelt szintű testnevelés oktatását, illetve az emelt szintű nyelvoktatást. Az osztályok a választható emelt szintű oktatás alapján szerveződnek: 

az "a" jelzésű osztályokban 1-8. évfolyamon emelt szintű testnevelés oktatás zajlik.



a "b" jelzésű osztályokban 4. évfolyamon emelt óraszámú (heti 4), 5-8. évfolyamon emelt szintű német vagy angol nyelvoktatás folyik a felvett tanulók részére.

Az emelt szintű idegen nyelvet igénylők 3. évfolyamon heti 2 órában, 4. osztályban 4, 5-8. osztályban pedig heti 5 órában tanulhatnak nyelvet. Az emelt szintű nyelvi csoportba kerülés feltételei: jó tanulmányi eredmény, szaktanári vélemény, szülői kérés. Aki nem tudja teljesíteni az emelt szintű nyelvoktatás követelményeit, az a következő tanévtől alapóraszámban és egyéni haladási ütemben tanulhatja az adott idegen nyelvet. Fejlesztő foglalkozások A képességzavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók ellátására, tanulási esélyeik javítására speciális anyanyelvi és fejlesztő program alkalmazásával egyéni és csoportos fejlesztő foglalkozásokat tartunk személyes adottságának megfelelő egyéni fejlesztési terv szerint saját pedagógusainkkal. Ugyanakkor elősegítjük az integrált nevelési folyamat hatékonyságát, a sajátosságokhoz alkalmazkodó értékelési eljárásokkal is. Logopédiai ellátást biztosítunk intézményi szinten a rászoruló tanulók részére.

18


Kapcsolatot tartunk a pedagógiai szakszolgálatokkal, szükség esetén külső szakemberek segítségét is igénybe vesszük. Csoportbontások A hagyományos osztálystruktúrát a differenciált oktatás, az emelt szintű csoportok igényei szerint, valamint egyéb oktatásszervezési okokból megbontjuk. A csoportbontás a következő területeken valósul meg: 

idegen nyelv, technika és számítástechnika tárgyból



matematika és magyar tantárgyból (5-8. évfolyamon).

Napközis csoportok és tanulószoba A csoportok a jelentkezők számától függően évfolyamonként, osztályonként, illetve összevont évfolyami formában szerveződhetnek. A foglalkozás az iskolai nevelő-oktató munka szerves része, ahol az előírt tantervi követelmények elsajátítása, mélyebbé tétele az egyik fő feladatunk. Fontosnak tartjuk, hogy a napköziben tanuló gyerekek lehetőleg maradéktalanul felkészüljenek a következő nap tanítási óráira. Ennek érdekében együttműködnek a napközis nevelők az osztálytanítókkal, tanárokkal. A napirendben fontos helyet foglal el a tanulmányi munka mellett a gyerekek szabadidejének helyes megtervezése is. A szabadidős tevékenységeket úgy szervezzük, hogy legyen idő pihenésre, szórakozásra. A programok a művelődést, a személyiség fejlesztését szolgálják. Könyvtári tevékenység A könyvtár bármely ismeretterület, tantárgy keretében felmerülő probléma megoldásához eszközt, módszert kínál, segítve ezzel a tanulók tanulási, kommunikációs képességeinek fejlesztését, önművelési szokásaik kialakítását. A könyvtárra alapozott ismeretszerzés nemcsak a tantárgyak belső összefüggéseinek feltárására ad lehetőséget, hanem elősegíti a különböző tantárgyak kapcsolatának bemutatását is. A könyvtár állománya a tudományok egészét, teljességét testesíti meg, ezzel teret enged a tantárgyak közötti szabad asszociációknak, hozzájárul a tanulók egységes világképének kialakításához.

19


Tanórán kívüli tevékenységek A tanórán kívüli tevékenységek az oktatási folyamat fontos területei. Lehetőséget kínálnak a személyiség fejlesztésére, az ismeretek bővítésére, a készségek és képességek elmélyítésére. Formái: 

szakkörök, sportkörök



speciális tanfolyamok, fakultációk, előkészítők,



tanulmányi versenyek, azokra való felkészítés,



úszás



néptánc,



szaktárgyi felzárkóztatás (minden évfolyamon),



fejlesztő foglalkozás,



logopédiai ellátás,



témanapok,



színház- és múzeumlátogatás,



tanulmányi kirándulás,



erdei iskola,



táborok,



témahét,



három hetet meghaladó projekt.

Az iskolai hagyományok továbbépítése, ápolása 

A névadónkkal kapcsolatos kulturális értékek folyamatos közvetítése, beépítése az iskolai nevelési folyamatba, Jókai-hét szervezése tanévenként.



Iskolai pályáztatás (szaktárgyi, alkotói, szépírási).



A tanítás nélküli napok programjainak körültekintő szervezése: a Zöld és egészségnap, a sportnap, a tanulmányi kirándulási nap beépítése a tanévek programjába.



Múzeumlátogatási órák szervezése tanévenként.



Névadónk emlékhelyének gondozása, ápolása.



Aktív és széleskörű részvétel a kulturális, a tanulmányi és a sportversenyeken, pályázatokon.



A hagyományossá vált iskolai megemlékezések, ünnepélyek színvonalas szervezése (nemzeti ünnepek, iskolai karácsonyi ünnepély, költészetnapi műsor stb.).



Családi nap szervezése.



Együttműködés a szülői és diák-önkormányzati szervezetekkel.

20


II.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A programunkban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. A képzés tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanuló életkori, fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. Feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozhatja a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A kompetencia alapú oktatást segítő programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. Fő feladatok: •

Tanulás iránti motiváció fejlesztése

•

A tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása

•

A tanítási tanulási folyamatban alkotó jellegű feladatok biztosítása

21


II.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskolában az egyén és a társadalom közti kapcsolat kialakítását a következő módon kívánjuk megvalósítani. Tanulóinkat humanista értékrendre neveljük. Fejlesztjük hon- és népismeretüket. Arra törekszünk, hogy váljanak nyitottá a különböző kultúrák befogadására, megértésére, más népek hagyományainak, kultúrájának, életmódjának megismerésére és megbecsülésére. A kommunikációs kultúra fejlesztésével elősegítjük a véleményformálás és kifejezés, a vélemények kifejtésének, megvédésének helyes módjait. Ezzel segítjük az aktív közéletre nevelést. Segítjük, hogy tanulóink részt vegyenek nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Az életkoruknak megfelelően alakuljon ki az igényük arra, hogy szerezzenek ismereteket, a világot fenyegető globális veszélyekről, legyenek elképzeléseik a problémák megoldására. Biztosítjuk számukra a közösségi életbe való bekapcsolódás, véleményalkotás és önálló kezdeményezések megvalósításának lehetőségét. Elősegítjük, hogy nyitottan kezeljék a közösségek problémáit, gondjait, és segítsék azok megoldását. Lehetőséget teremtünk a diák-önkormányzati munka kiterjesztésére. Színesítjük az iskolai közösségi élet színtereit: közösségi programok, rendezvények, megemlékezések során erősítjük az összetartozás, az egymásra figyelés igényét és szükségességét. Kiemelt feladatok: 

A tanulók, a közösség felkészítése az SNI tanulók integrált nevelésére.



Az SNI tanulók beilleszkedésének segítése, és a másság elfogadása a tanulói közösségben.



Szociális kompetencia fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó képesség.

22


II.6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

A differenciáláson, az egyéni képességek figyelembevételén alapuló oktatási - nevelési tevékenység egyik legfontosabb területe a tehetséggondozás. Alapelvek: 

Az iskola felelőssége és feladata a tehetségre utaló tulajdonságok felfedezése a tanulókban, a képességek hatékony fejlesztése, hiszen minden tanulóban vannak értékes, fejlesztésre érdemes személyiségvonások.



A tehetséggondozói tevékenységnek tervszerűnek, sokrétűnek és szakszerűnek kell lennie, amelyben kiemelt hangsúlyt kap az önálló ismeretszerzésre nevelés, a gondolkodási képességek, illetve a kreativitás fejlesztése.



Az iskolán belüli rendszert kiegészítik a külső intézmények tevékenységformái, amelyek igénybevételét szorgalmazzuk az érdeklődő, illetve rátermett tanulók körében.



Az iskolában a tanórai és az órán kívüli tevékenységek (pl. szakkörök, pályázatok, versenyek) egymással összhangban hatnak.

A tehetséggondozás formái: 

Emelt szintű, speciális tantervű csoportok működtetése (idegen nyelvi és testnevelési).



Szintcsoportok kialakítása magyar és matematika tárgyakból 5-8. évfolyamon.



Differenciált óraszervezési eljárások alkalmazása a tanulók egyéni képességeinek mind nagyobb arányú figyelembevételével.



Tehetséggondozó szakkörök, órán kívüli foglalkozások szervezése (sportkör, művészeti körök, szaktárgyi körök stb.).



A tanulók egyéni felkészítése versenyekre, pályázatokra, szereplésekre.



Az iskolai életet színesítő, gazdag programválaszték kialakítása a speciális tehetségek érvényesülése érdekében.

A tehetséggondozás módszereiben a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá munkát pl.: 

differenciált tanulásszervezés



kooperatív technikák



projektmódszer



tevékenységközpontú pedagógiák



bizonyos területeken tehetséges SNI tanulók célirányos fejlesztése.

23


Különösen támogatjuk a differenciált tanulásszervezésnek az alábbi formáit: 

individuális tanulás:

Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség – és képességfejlesztési utakat biztosít, az ennek megfelelő eszközrendszerrel. 

kooperatív tanulás:

A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (Leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva). 

projekt módszer:

Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást, az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt. Feltételek biztosítása: 

Iskolai könyvtár, digitális tananyaggyűjtemény



Számítógép, mint fejlesztőeszköz



Videó, zenei anyagok



Variálható tanterem-berendezés a csoportfoglalkozásokhoz



Megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek (többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal)

24


II.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

Azzal, hogy iskolánk tudatosan vállalja a differenciált személyiségfejlesztő oktatást, kötelezi magát arra, hogy a lassabban haladó, a tanulási képességzavarokkal, képességhiánnyal küzdő tanulók esélyeit javítsa. Feladatunk a tanulók személyiségének alapos ismerete, a képességek szakszerű mérése alapján az egyéni fejlesztési út meghatározása. A tanulók szempontjából leghatékonyabb módszerek, tanítási eljárások alkalmazása. Megbízható, korrekt mérési és értékelési rendszer segítségével a tanulók haladásának követése. Szükség esetén egyéni fejlesztés végzése, fejlesztő pedagógus, logopédus, külső szakemberek, szakszolgálatok igénybevételével. Célunk a differenciált foglalkozások segítségével a lehető leghatékonyabb felzárkóztatás biztosítása a gyermekek képességeinek megfelelően, a sikeres integráció érdekében. A felzárkóztatás formái: 

Logopédiai ellátás biztosítása minden rászoruló tanuló részére.



Korrepetálási lehetőség biztosítása minden rászoruló tanuló számára.



Differenciált óraszervezési eljárások alkalmazása, egyéni feladatok kijelölése.



Fejlesztő pedagógus segítségével egyéni felzárkóztatás.



Fejlesztőtorna

A speciális megsegítés feltétele a megfelelő szakvélemény, melyet a Nevelési Tanácsadó, az Országos Beszédvizsgáló, és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottság ad ki. Tanév elején az osztálytanító javaslatára vagy a szülő kérésére az iskolába járó gyerekek szűrővizsgálaton vesznek részt. A vizsgálat eredményétől függően kérjük a kerületi Nevelési Tanácsadó szakvéleményét, amely alapján végezzük a gyermekek fejlesztését. Az 1-4 évfolyamokon tanuló rászoruló gyermekeknek a hatékonyabb fejlesztés érdekében fejlesztő tornát biztosítunk. Így a problémás tanulók a testnevelési órákkal együtt minden nap mozoghatnak. Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a szülőkkel, az óvodákkal, a Nevelési Tanácsadóval, az Országos Beszédvizsgálóval, a Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottsággal és a kerületi Családsegítő Központtal a fejlesztő pedagógus, logopédus segítségével.

25


Fontosnak tartjuk a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében differenciált oktatás keretében kell megvalósítani a felzárkóztatást. A nem szakrendszerű oktatást kiegészíti a kompetencia alapú oktatás bevezetése a szakrendszerű oktatás kereteiben, illetve az alapozó és bevezető szakaszhoz kapcsolódó TÁMOP 3.1.4 projekt tevékenységrendszere: Önálló innovációs munkánk keretében együttműködünk múzeumokkal, közművelődési intézményekkel és civil szervezetekkel. Az együttműködés támogatja a tanórán kívüli ismeretszerzést, illetve az informális tanulás elterjesztését.

II.8. A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A beilleszkedési és magatartási nehézségek feloldása közös tantestületi feladat. Ezek a nehézségek különféle okokból származhatnak, és sokféle alakban jelentkezhetnek. A negatív viselkedés mindig a gyermek családi és iskolai kapcsolatzavaraival, érzelmi életének sérüléseivel függ össze. Leggyakoribb megjelenési formái: 

együttműködési készség hiánya



érzelmi, indulati élet szélsőségességei



peremhelyzet a csoportban



ellenséges, tekintélyellenes viselkedés



durva hang, durva érintkezési mód



agresszivitás



gyenge kudarctűrés

Az átlagostól eltérő viselkedés nem feltétlenül kóros eset, de állhat mögötte valóban személyiségműködési zavar. Ezért a pedagógus elsődleges feladata az okok feltárása, a szülőkkel való bizalmas légkör kialakítása. Súlyosabb esetekben a gyermek további szakemberekhez irányítása (pl. pszichológus, pszichiáter, családsegítő bevonása). Nagyon fontosnak tartjuk a gyermek sajátosságaihoz illeszkedő nevelési módszerek alkalmazását. Ezeknek a gyermekeknek jelentős részénél tanulási nehézséggel is számolni kell. A segítés legfőbb módja a bizalom és a megfelelő érzelmi kapcsolat kialakítása a tanuló és a pedagógus között. A gyermekkel foglalkozó pedagógusoknak megfelelő szemlélettel és

26


toleranciával kell fordulni a problémás gyermek felé, hogy érzelmi élete újra egyensúlyba kerüljön. Természetesen a kirívó, illetlen viselkedés büntetést von maga után, de a gyermeknek éreznie kell, hogy nem őt, hanem viselkedését utasítjuk el. Iskolánk pedagógusai átérzik annak fontosságát, hogy ezeknek a gyerekeknek az elutasítása kamaszkorban nagyon komoly devianciákhoz vezethet. Az ő érdekükben külön hangsúlyt helyezünk az újszerű tanulásszervezési eljárások változatos alkalmazására: •

Differenciált tanulásszervezés

•

Kooperatív technikák alkalmazása

•

Projekt módszer

•

Tevékenységközpontú pedagógiák

•

Individuális tanulás előtérbe helyezése

•

Az alapozó időszak elnyújtása

•

Fejlesztő értékelés alkalmazása

•

IKT eszközhasználat.

II.9. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Iskolánk kiemelten fontos feladata, hogy pedagógiai, család-és szociálpedagógiai eszközökkel, tanácsadással, illetve ha szükséges hatósági intézkedésekkel megelőzze, feltárja, enyhítse vagy megszüntesse a hátrányos helyzet, illetve a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények káros hatásait. A legfőbb veszélyeztetettségi tényezők: 

környezeti ártalmak (negatív családi körülmények)



magatartási zavarok



szociális hátrányok



egészségi ártalmak, amelyek esetenként halmozottan fordulnak elő.

A pedagógusaink kötelessége, hogy közreműködjenek a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményez.

27


Intézményünk együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal, melyek a következők: 

Napraforgó Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat



Nevelési Tanácsadó



XVI. kerületi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum



XVI. kerületi Rendőrkapitányság



XVI. kerületi Önkormányzat Szociális és Gyermekvédelmi Iroda



Védőnői Szolgálat



Iskolapszichológus

Ha az iskola a gyermekeket, tanulókat, veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti központtól. Bizonytalan, nehezen feltárható esetekben esetkonzultációt (iskolán belüli szakmai egyeztető csoportmegbeszélést) kezdeményez, melyet a gyermekvédelmi felelős szervez és koordinál, az érintettek bevonásával. Az iskola, gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes, bűnmegelőzési programokat, előadásokat szervez. A tanév kezdetén az osztályfőnökök, az iskolapszichológus, (szükség szerint a védőnő) segítségével a gyermekvédelmi felelős irányításával az iskola számba veszi a tanulók fejlődését veszélyeztető körülményeket, a hátrányos helyzetű, valamint a magatartási zavarokkal küszködő tanulóit. Fontos feladatunknak tekintjük a segítségadást pl. megfelelő szakemberhez irányítással (iskolapszichológus, fejlesztő pedagógus stb.), szükség szerint egyéni bánásmóddal, hatósági közreműködés kérésével, esetkonzultáció javaslatával, tehetséggondozással. Mivel a probléma eredete sokszor a családokban keresendő, ezért nagyon fontosnak tartjuk a szülőkkel való együttműködést, melynek formái lehetnek: 

szakemberhez irányítás,



gyermekvédelmi fogadóóra,



kapcsolattartás az érintett családdal.

Folyamatosan

tartjuk

a

kapcsolatot

a

megfelelő

szakemberekkel,

intézményekkel,

szervezetekkel. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatjuk a

28


gyermekvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A gyermekvédelmi felelős segíti és összehangolja az iskola pedagógusainak gyermekvédelmi munkáját. Elsősorban az osztályfőnököket segíti e tevékenységükben. Az osztályfőnököknek a nevelési tervükben rögzíteniük kell az e területen végzendő konkrét feladataikat. A gyermekvédelmi

megbízott

tájékoztatja

az

osztályfőnököket,

szülőket

a

vonatkozó

jogszabályokról, elvégzi a szükséges adminisztrációs feladatokat. Kapcsolatot tart fenn a családokkal és az önkormányzat illetékeseivel, s mint jelzőrendszer, szükség esetén védő és óvó intézkedéseket tesz, kezdeményez.

II.10. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Fontos feladatunknak tartjuk, hogy megelőzzük - vagy ha már bekövetkezett-, enyhítsük a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek személyiségkárosodását. Minden pedagógus feladata: észlelni az elhanyagoló családi környezetre utaló jeleket, vállalni a családok, szülők meggyőzését, nevelőmunkába való bevonását. Ennek leghatékonyabb eszköze a rendszeres találkozás, beszélgetés, kapcsolatteremtés. A kitűzött célokat a tanórai foglalkozások mellett, a napközis, a tanulószobai foglalkozásokon túl, az önkormányzat Gyermekvédelmi Irodájával, a kerületi Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival, a szülők körében folytatott felvilágosító munkával valósítjuk meg. Az iskola tantestületén belül el kell érnünk, hogy a gyermekvédelmi munka ne csak a megbízott pedagógus (gyermekvédelmi felelős), hanem minden pedagógus kötelessége legyen, s az alkalomszerű beavatkozások helyett ez folyamatos tevékenységgé váljon. A tanulók megsegítése érdekében az alábbi intézkedéseket kezdeményezzük: 

A szülőket motiváljuk, hogy tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön a felügyeletet nélkülöző tanuló.



Igyekszünk nagyobb figyelmet fordítani a tanulók iskolán kívüli és tanórán kívüli szabadidős

tevékenységére

szabadidő-szervező

alkalmazásával

(rendezvények,

táboroztatás, kirándulások, könyvtári foglalkoztatás). 

Kapcsolatot tartunk fenn a szakszolgáltató intézményekkel és a rendőrséggel.



Segítséget nyújtunk az anyagi gondokkal küszködő családok gyermekeinek táboroztatásához.



Tartós tankönyvek biztosítása.

29




A szülők számára felvilágosító és tájékoztató előadásokat szervezünk (drog-és bűnmegelőzés).



Folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket a szociális juttatások lehetőségeiről.

Szociális szolgáltatásaink: 

reggeli ügyelet minden tanuló számára



délutáni ügyelet a napközi otthonos tanulóknak



étkeztetés a havi előfizetések alapján, a szociális támogatások figyelembevételével



egészségügyi szolgálat a kerületi iskolaorvosi szervezet keretében



ügyelet a tanítás nélküli munkanapokon (igény szerint)

II.11. Az iskola környezet-, egészségnevelés, és fogyasztóvédelem oktatásának programja A programok az 1. számú mellékletben találhatóak meg.

II.12. Mindennapi testedzés feladataival összefüggő program Iskolánkban a mindennapi testedzést a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében úgy szervezzük meg, hogy a tanulók részére minden nap biztosítva legyen a testmozgás, a sportolás lehetősége. Minden tanítási napon a tornateremben védett időszakot biztosítunk a foglalkozások megtartásához 14.15-16.00-ig terjedő időszakban. Céljaink: 

Biztosítjuk a tanulók fizikai képességének tervszerű fejlesztését.



Kialakítjuk a rendszeres testedzés iránti igényt



Segítjük a tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatását



A sport eszközeivel hozzájárulunk az iskolai közösségek formálásához.



Törekszünk a modern kor káros következményeinek megelőzésére, illetve a kialakult deformitások rehabilitálását egyik kiemelt feladatunknak tekintjük.

Helyszínek: 

tornaterem



udvari kézilabda pálya



udvar



nagy aula



játszószoba

30


Mindennapos testedzés területei: Tanórák 

Emelt szintű testnevelési osztályokban o 1-4. évfolyam heti 5 óra o 5-8. évfolyam heti 4 óra



Normál tantervű osztályokban o 1-4. évfolyam heti 3 óra o 5-8. évfolyam heti 2,5 óra

Szakkörök 

Kézilabda fiúk részére o 5-6. évfolyam heti 2 óra o 7-8. évfolyam heti 2 óra



Kézilabda lányok részére o 5-6. évfolyam heti 2 óra o 7-8. évfolyam heti 2 óra



Sportjátékok o 3-4. évfolyam heti 2 óra



Zenés játékos gimnasztika o 1-2. évfolyam heti 2 óra



Gerinctorna o 1-4. évfolyam heti 2 óra o 5-8. évfolyam heti 2 óra



Labdarúgás o 1-2. évfolyam heti 2 óra o 3-4. évfolyam heti 2 óra

Sportfoglalkozások a napköziben és a tanulószobai csoportokban Naponta a tanulócsoport foglalkozási terve szerinti, 12.30-14.30-ig terjedő időszakban minimum 45 perces időkeretben. Egyéb sportfoglalkozások (önköltséges) 

Önvédelmi ismeretek o 1-6. évfolyam heti 2 óra



Úszás Az úszásoktatást és a rendszeres úszást tanfolyami jelleggel tudjuk megoldani, órarendhez igazítva.

31


o 1. évfolyam (kezdők) heti 1 alkalom o 2. évfolyam (középhaladók) heti 1 alkalom o 3-8. évfolyam (haladók) heti 1 alkalom A tanulók fizikai állapotának mérése El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró-képesség fejlődésének nyomon követése egy életre szóló motivációs tényezőként hasson a tanulókra. Ezáltal hozzájárulunk, hogy tanulóink életvitelében helyet kapjon a rendszeres testedzés, a mozgás, a sport. A tanulók értékelésénél kiemelt szempont az önmagukhoz viszonyított fejlődés. Mérési módszer: HUNGAROFIT Mérés gyakorisága: évente két alkalommal, ősszel és tanév végén az éves munkatervben meghatározott időpontban. Értékelés: tanév végén.

II.13. A szülők, tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái AZ ISKOLAI SZÜLŐI SZERVEZET Az intézmény működésében érdekelt személyek és szervezetek együttműködésének előmozdítására, a nevelő-oktató munka segítésére, valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletéért Szülői szervezet működik, amely elsősorban érdekegyeztető szerv. A szülői közösség érdekeinek iskolai szintű képviseletére a Szülői szervezet vezetősége jogosult. Meghatározza saját szervezeti és működési szabályzatát. Évente az igazgató összehívja az iskolai szülőközgyűlést, melyen tájékoztatja a szülőket az iskolai élet minden őket és gyermekeiket érintő területéről. Az iskolai életről, a munkatervről, az aktuális feladatokról itt ad tájékoztatást. Az iskolai Szülői szervezet kérésére az igazgató rendkívüli szülőközgyűlést hívhat össze. KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL Az igazgató, illetve a pedagógusok minden, szülőt érintő kérdésről írásbeli tájékoztatást adnak az üzenő- és a tájékoztató füzeteken keresztül vagy faliújság-hirdetés útján. A szülők és az iskola közötti kapcsolattartás érdekében tanévenként 2 alkalommal osztályonkénti szülői értekezletet, 2 alkalommal délutáni, heti rendszerességgel pedig napközbeni fogadóórát tartunk. Amennyiben a nevelő-oktató tevékenység során szükségessé válik, az osztályfőnök, a gyermekvédelmi felelős, az igazgató, illetve a gyermekkel foglalkozó bármelyik pedagógus családlátogatást, illetve személyes megbeszélést kezdeményezhet. Indokolt esetben a szülők vagy az iskola kezdeményezésére rendkívüli szülői értekezletet is össze lehet hívni.

32


A tanuló szüleit a gyermek tanulási helyzetéről, egyéni haladásáról a szaktanárok és az osztályfőnökök folyamatosan írásban tájékoztatják. Különféle módszerekkel igyekszünk a szülőket megnyerni, szemléletüket formálni az együttműködés növelése érdekében. Külön figyelmet fordítunk a folyamatos kapcsolattartásra az SNI tanulók szüleivel. A kompetenciaalapú oktatás bevezetéséről és helyzetéről folyamatosan tájékozatjuk a szülőket a rendelkezésünkre álló eszközökkel, különösen az iskola honlapján. A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A kapcsolattartás formái: 

írásbeli bejegyzések a tájékoztató füzetben



iskolai szintű szülői értekezlet



a Szülői szervezet ülései



szülői értekezletek osztályonként



fogadóórák



nyílt nap



kulturális bemutatók



szülők bálja.



családlátogatások (szükség szerint)

A DIÁKOK ÉS AZ ISKOLA KAPCSOLATTARTÁSA Iskolánkban a tanulók érdekképviseletét a Jókai Diákkör elnevezésű diák-önkormányzati szervezet látja el. A diák önkormányzatot segítő tanár tagja az iskola vezetői testületének és itt képviseli a diák közösség érdekeit. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola vezetőivel, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolai Szülői szervezettel. Az iskola életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen tájékoztatást ad, meghallgatja a diákok véleményét, javaslatait, ötleteit. Az osztályfőnökök - elsősorban az osztályfőnöki órákon - gondoskodnak a tanulók tájékoztatásáról, véleményük megfelelő továbbításáról.

33


III. HELYI TANTERV III.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások óraszámai

A VÁLASZTHATÓ ÓRAKERET FELHASZNÁLÁSA 

Emeltszintű testnevelés (1-4. heti 2 óra)



Emeltszintű testnevelés (5-8. heti 1,5óra)



Idegen nyelv (3-4. heti 2 óra)



Emeltszintű idegen nyelv (5-8. heti 2 óra)



Osztályfőnöki órák (5-8. heti 0,5 óra)



Matematika (6-8. heti 0,5 óra)



Magyar nyelv és irodalom (7-8. heti 0,5 óra)

A TANTÁRGYI MODULOK, INTEGRÁCIÓ Iskolánk kerettantervben nem szereplő tantárgyat nem kíván oktatni. Modul tantárgyaink közül önálló tantárgyként tanítjuk: 

Emberismeret, etika



Mozgóképkultúra és médiaismeret



Egészségtan

Modul tantárgyaink közül integrált tantárgyként tanítjuk: 

Dráma (magyar nyelv és irodalom)



Tánc (testnevelés)



Hon- és népismeret (történelem)

SAJÁT KIDOLGOZÁSÚ HELYI TANTERVEK: 

Emelt óraszámú idegen nyelv (német, angol) 4. évf.



Emelt szintű idegen nyelv (német, angol) 5-8. évf.



Emelt szintű testnevelés 1-8. évf.



Magyar nyelv és irodalom 5-8. évf.

34


ÉRVÉNYBE LÉPŐ TANTERVEK 2008 SZEPTEMBERÉTŐL

Tanév

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2008/2009

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

CS

CS

CS

2009/2010

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

CS

CS

2010/2011

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

CS

2011/2012

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

CS:

a 2003. évi költségvetési törvény 103.§(4) bekezdésében előírt óraszám- és

tananyagcsökkentés alapján felülvizsgált helyi tanterv NAT: a 2003. évi törvénymódosítás és a NAT 2003 alapján felülvizsgált helyi tanterv

35


ÓRATERV 1-4. ÉVFOLYAM

Heti óraszámok 1. a 1. 2.

Tantárgyak

3. 4. 5. 6. 7. 8.

Választható

9.

10. 11.

2. b

3.

4.

a

b

a

b

a

b

Magyar nyelv és irodalom

8

8

8

8

8

8

7

7

Idegen nyelv

–

–

–

–

–

–

2

2

Matematika

5

5

5

5

4

4

4

4

Környezetismeret

1

1

1

1

1,5

1,5

2

2

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

1,5

1,5

Rajz és vizuális kultúra

1

1

1

1

1

1

1,5

1,5

0,5

0,5

0,5

0,5

Informatika Technika és életvitel

1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

3

3

3

3

3

3

3

3

Az évfolyam heti kötelező óraszáma

20

20

20

20

20

20

Emeltszintű testnevelés

2

2

2

Idegen nyelv

22,5 22,5 2

2

2

Kötelező tanítási óraszám:

22

20

22

20

22

22

24,5

24,5

Maximális választható óraszám:

2

2

2

2

2

2

2

2

Ebből felhasznált:

2

0

2

0

2

2

2

2

Maximális heti óraszám:

22

22

22

22

22

22

24,5

24,5

36


ÓRATERV 5-8. ÉVFOLYAM

Heti óraszámok 5.

Tantárgyak

8.

b

a

b

a

b

a

b

4

4

4

4

3,5

3,5

3

3

2. Idegen nyelv

3

3

3

3

3

3

3

3

3. Történelem (hon-és népismeret)

2

2

2

2

2

2

2

2

4. Matematika

4

4

3,5

3,5

3

3

3

3

5. Természetismeret

2

2

2

2

Magyar nyelv és irodalom(dráma)

6. Földrajz

1,5

1,5 1,5

1,5

7. Biológia és egészségtan

1,5

1,5 1,5

1,5

8. Kémia

1,5

1,5 1,5

1,5

1,5 1,5

1,5

9. Fizika 10. Informatika

0,5

0,5

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

12. Ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1

13. Technika és életvitel

1

1

1

1

1

1

1

1

14. Testnevelés - (tánc)

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5 2,5

2,5

15. Osztályfőnöki

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5 0,5

0,5

Tanórák összesen: 22,5 22,5

22

22

24,5 24,5 24

24

0,5

0,5 0,5

0,5

0,5

0,5

11. Rajz és vizuális kultúra

Modul

7.

a 1.

16. Emberismeret etika Mozgóképkultúra és 17. médiaismeret 18. Egészségtan

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

1

1

Kötelező órából összesen: 22,5 22,5 22,5 22,5

25

25

25

25

Modul összesen: 19. Emelt szintű testnevelés Választható

6.

0

0

1,5

20. Emelt szintű idegen nyelv

1,5 2

21. Osztályfőnöki óra

0,5

0,5

22. Matematika

1,5 2

2

2

0,5

0,5

0,5

0,5 0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5 0,5

0,5

0,5

0,5 0,5

0,5

28,5 28 28,5

23. Magyar nyelv és irodalom Kötelező tanítási óraszám: 24,5

1,5

25

25

25,5

28

Maximális választható óraszám:

3

3

3

3

4

4

4

4

Ebből felhasznált:

2

2,5

2,5

3

3

3,5

3

3,5

29

29

29

29

Maximális heti óraszám: 25,5 25,5 25,5 25,5

A részletes tananyagot és a követelményeket a 3. számú mellékletben szereplő tantárgyi programok tartalmazzák

37


A TÁMOP 3.1.4./08/1-2008-0013 PÁLYÁZATBAN VÁLLALT TEVÉKENYSÉGEK FENNTARTÁSA

Célok, indikátormutat ók

Implementác ió éve

Fenntarthatóság

2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

2014/2015

2.a osztály

1. osztály

2. osztály

1. osztály

2. osztály

1. osztály

6/2. magyar csoport

7/2. 5/1-2-3. magyar csoport

8/2. 5/1-2-3. 6/1-2-3. magyar csoport

5/1-2-3. 6/1-2-3. 7/1-2-3. magyar csoport

5/1-2-3. 6/1-2-3. 7/1-2-3. 8/1-2-3. magyar csoport

5/1-2-3. 6/1-2-3. 7/1-2-3. 8/1-2-3. magyar csoport

3.b német

3.b német

3.b német

3.b német

3.b német

3.b német

4.ab angol

4.ab angol

4.ab angol

4.ab angol

4.ab angol

4.ab angol

6/2. magyar csoport

7/2. 5/1-2-3. magyar csoport

8/2. 5/1-2-3. 6/1-2-3. magyar csoport

5/1-2-3. 6/1-2-3. 7/1-2-3. magyar csoport

5/1-2-3. 6/1-2-3. 7/1-2-3. 8/1-2-3. magyar csoport

5/1-2-3. 6/1-2-3. 7/1-2-3. 8/1-2-3. magyar csoport

Moduláris oktatás alkalmazása

3.b német

3.b német

3.b német

3.b német

3.b német

3.b német

Digitális tartalmak, taneszközök használata (IKT)

25%

25%

25%

25%

25%

Három hetet meghaladó projekt szervezése

6. évfolyam 1 alkalom






4.ab angol

4.ab angol

4.ab angol

4.ab angol

4.ab angol

4.ab Angol

Intézményi mérőanyagok – web alapú tesztek – az iskolai honlapon. A projektpedagógia alkalmazása 1-8. évfolyamon






Teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú tantervi program: szövegértésszövegalkotás Teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú tantervi program: idegen nyelv Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: Magyar nyelv és irodalom

Témahét szervezése

Jó gyakorlat átvétele 1.

Jó gyakorlat átvétele 2.

38

25%


A modulári oktatás a német nyelv keretében valósul meg, a beépítendő modul óraszámát és tematikáját az adott tanévre érvényes tanmenetben határozzuk meg. A három hetet meghaladó projektbe bevont csoportokat , a tematikát és időbeli beosztását az iskola éves munkatervében határozzuk meg. A témahét szervezését a negyedik évfolyamos angol nyelvtanítás keretében oldjuk meg, a tematikát és az időbeosztását az iskola éves munkatervében határozzuk meg. A jó gyakorlatokban átvett módszerek alkalmazása folyamatosan történik.

III.2. Nem szakrendszerű oktatás 

A nem szakrendszerű oktatás megvalósítását évi 252 órában, vagyis a kötelező és nem kötelező órák 25 %-ában határoztuk meg az alábbi táblázat szerint:

Tantárgyak

Évfolyam 5.

6.

Magyar

72

72

Matematika

72

72

Történelem

9

9

Természetismeret

9

9

Felzárkóztatás

72

72

Téma napok

18

18

Kötelező és nem kötelező órák 25%-a éves szinten 252 óra 252 óra Heti óraszám



7 óra

7 óra

Célcsoportok elsősorban a leginkább felzárkóztatásra szoruló 3. szintcsoportbeli 5-6. évfolyamos tanulók a magyar és matematika tantárgyak esetében.



A történelem, természetismeret tárgyak, valamint a témanapok programjai az adott évfolyamokon a tanulók teljes körét érinthetik, így rájuk is kiterjesztjük a nem szakrendszerű órák foglalkozásait.



A felzárkóztatás során egyénre szabott fejlesztés történik.



A nem szakrendszerű foglalkozások során nyújtott teljesítmények mérését és értékelését az érintett tantárgyakba ágyazva végezzük, érdemjegyekkel.

39


A NEM SZAKRENDSZERŰ ÓRÁK IDŐBELI BEOSZTÁSA 

A magyar és matematika tárgyak esetében a 3. szintcsoportos tanulók számára az első félévben kizárólag nem szakrendszerű oktatást szervezünk a képességek, kompetenciák megfelelő

szintre

hozása,

valamint

a

továbbhaladáshoz

szükséges

ismeretek

megszilárdítása érdekében. 

A történelem és természetismeret tárgyak bevezető, év eleji szakaszában tömbösítve tartjuk meg a nem szakrendszerű órákat.



A témanapok meghatározása az iskola éves munkatervében történik meg, melyek átfogják az egész tanévet (múzeumi nap, egészségnap, Jókai nap, Zöld nap, családi nap, erdei iskola stb.)



A felzárkóztató foglalkozások heti rendszerességgel egész tanévben zajlanak mindig az arra rászoruló tanulók részére.

III.3. Tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei . Az iskolában az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyvet, munkafüzetet, térképet stb.) használunk a tananyag feldolgozásához, melyet a művelődési és közoktatási miniszter hivatalos tankönyvvé nyilvánított. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok ) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kompetenciaalapú oktatáshoz az NFÜ 2009. júliusi közleménye alapján a 2008. május 16. után engedélyezett taneszközöket alkalmazzuk A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt az iskola tájékoztatja. A tankönyvek megrendelését, augusztusi szétosztását a megbízott tankönyvfelelős végzi. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: 

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.



Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnybe részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók.

40




Segítse az évfolyamok közötti tananyagok egymásra épülését.



A szövege legyen érthető és az adott életkorhoz igazodó, fejlessze a logikus gondolkodást, az illusztrációk legyenek funkcionálisak és áttekinthetőek.



A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.



A munkaközösségek törekednek arra, hogy a minőségi igények figyelembevételével az olcsóbb taneszközt válasszák.



Az iskola törekszik arra, hogy a lehetőségekhez mérten egyre több tartós könyvet szerezzen be a könyvtár számára, hogy ezeket a szociálisan rászoruló tanulók ingyenesen használhassák.

III.4. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint az egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. Listát készítettünk az iskolánkban meglévő taneszközökről, felszerelésekről, és a kompetenciaalapú oktatáshoz megvásárolt taneszközökről. A munkánkhoz szükséges eszközök jegyzéke a 2. számú mellékletben találhatóak.

III.5. A tanulói teljesítmények értékelési rendszere Az értékelés során pedagógiai információk visszajelzését, visszacsatolását végezzük: 

a tanulókhoz,



a tanítási - tanulási folyamathoz,



pedagógiai programunkhoz.

Ezek érdekében külső és belső mérési eljárásokat alkalmazunk, illetve ilyenekben veszünk részt. Pedagógiai munkánk során arra törekszünk, hogy minden tanulói teljesítményre megfelelően, változatos módon reagáljunk. Az értékelés célja, hogy a tanuló teljesítményét összevethessük a követelményekkel, illetve önmaga korábbi tudás - és képességszintjével. Alapelveink: 

Értékelésünk nevelő hatású legyen, a tanulói személyiség formálását eredményezze.



Értékelésünk megfeleljen a visszacsatoló és informatív funkciónak.

41




Az értékelés eredménye szolgáljon tájékoztatásul az oktatási folyamatban résztvevők (a tanulók) és az érdekeltek (pl. a szülők) számára.

Az értékelés részmozzanata az ellenőrzés, amely a tanuló pillanatnyi felkészültségéről, feladatmegoldásáról szolgáltat információkat. Az értékelés eredményeképpen a tanulók teljesítményét az alábbi módon minősítjük: 

szöveges megállapításokkal



pontrendszerrel



érdemjegyekkel, osztályzatokkal.

Törekszünk arra, hogy mérési és osztályozási gyakorlatunk legyen objektív, érvényes, megbízható, összehasonlítható. Értékelő tevékenységünk az alábbi szakaszokban valósul meg az adatgyűjtés az adatok elemzése és minősítése. Az adatgyűjtés módjai lehetnek: megfigyelés, feleltetés, feladatlapos mérés, tantárgyi teszt alkalmazása, az új tanulásszervezési eljárások keretében használt módszerek (projekt, csoportmunka, kooperatív tanulás, egyéni differenciálás,…stb.) értékelésekor az egyéni és csoportteljesítmény szolgálhat alapul. A választott formát a mérendő tananyag határozza meg. A tanítási - tanulási folyamat szakaszainak megfelelően az értékelés és minősítés:

diagnosztikus (egy - egy tanulási szakasz, pl. témakör megkezdése előtt a tanulók aktuális készségszintjének, ismereteinek mérése)

a teljesítmény %-os vagy érdemjegyben való kifejezése, szöveges értelmezés, visszajelzés

formatív - fejlesztő (egy - egy tanulási szakasz alatt a tanulási és a

tájékoztató érdemjegyek, pontozás

problémamegoldó képességek fejlesztése, alakítása) szummatív - minősítő

érdemjegyek megállapítása, amelyek döntően

(a tanulási szakasz, pl. témakör, félév, év vége

meghatározzák a 4. évvégétől 8. osztályig a

stb. zárásakor a tanulói teljesítmény mérése)

tanulók félévi és év végi osztályzatait.

42


A SZÓBELI ÉS ÍRÁSBELI SZÁMONKÉRÉS ARÁNYA Iskolánkban arra törekedünk, hogy a szóbeli és írásbeli feleletek aránya megegyezzen. A tantárgyak sajátosságait azonban figyelembe kell venni. Kivételt képeznek a részképesség-zavarokkal küzdő gyerekek. Tanulóink 10-20%-a diszlexia, diszgráfia, és diszkalkulia veszélyeztetett, ezért a számonkérések során a szóbeli feleletek arányát az esetek súlyosságától függően növelni kell, értékeléskor ezeket kell nagyobb súllyal figyelembe venni. A fejlesztő pedagógus és a logopédus véleménye alapján a szaktanár dönti el az optimális arányt. IKT-VAL TÁMOGATOTT MÉRÉS-ÉRTÉKELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával is megvalósíthatók, elősegítve ezzel az egyénre szabott tanulási

követelmények

érvényesülését,

a

differenciált

tanulásszervezési

eljárások

elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését. Lehetőségek: 

számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel)



bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására)



fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére)



összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére



számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban



aktív tábla, szavazógépek alkalmazása.

43




csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.)



mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.)

III.6. A minősítés rendszere A MINŐSÍTÉS RENDSZERE AZ 1-4. ÉVFOLYAMON Célunk, hogy a gyermekeket fokozatosan vezessük át az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás szervezeti kereteibe, tevékenységrendszereibe és szokásrendjébe. Kedvező feltételeket teremtsünk a természetes fejlődési, érési folyamatoknak. Előkészítsük, megalapozzuk a kulcskompetenciák kifejlődésének folyamatát. Középpontban a tanulók tudásának, képességeinek,

személyiségének

fejlesztése

áll.

A

gyerekek

közötti

különbségeket

természetesként fogadjuk el, kellő időt engedünk a tanulási feladatok pszichológiai feltételeinek beéréséhez, és személyre szóló fejlesztéssel és értékeléssel esélyt teremtünk a sikeres iskolai pályafutás, valamint az élethosszig tartó tanulás megalapozásához, az egységes műveltségbeli alapok megszerzéséhez. A közoktatási törvény (70.§) adta lehetőségekkel élve az alsó tagozaton szöveges értékelést és osztályzatokat egyaránt alkalmazunk a tanulók teljesítményének értékelésekor. Ennek rendszere évfolyamonkénti bontásban: 1. évfolyam Év közben pontokkal (csillag, piros pont, piros karika, zöld pont, fekete pont) értékelünk Negyedévkor a tanító a tájékozató füzetben néhány mondattal értékel Félévkor a tájékoztató füzetben és a naplóban az értékelési szempontok kiválasztása aláhúzással Év végén szöveges értékelés és minősítés bizonyítvány pótlapon 2. évfolyam Év közben osztályzatokkal értékelünk Félévkor a tájékoztató füzetben és a naplóban az értékelési szempontok kiválasztása aláhúzással Év végén osztályzatokkal minősítünk 3., 4. évfolyam Év közben, félévkor és év végén is osztályzatokkal fejezzük ki a tanulók teljesítményét. Szöveges minősítés Az első évfolyam tanév végi szöveges értékelésének – kivétel a készségtárgyak - tartalmaznia kell a

44




kiválóan megfelelt



jól megfelelt



megfelelt



felzárkóztatásra szorul

minősítéseket. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kapott, az osztályfőnök az osztályban tanítók segítségével egyéni felzárkóztató programot állít össze. Szöveges értékelés 2. számú függelék

A SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI, TARTALMA A tanulók fejlődésmenetének értékelése az elért fejlesztési eredmények mentén történik. Az értékelés személyre szóló és nem minősítő jellegű, tehát abból indul ki, hogy a gyerek hol tart a fejlődés folyamatában. Az értékelés értékrendet közvetít, megerősít, és nem megszégyenít. Segíti a személyiség egyén és közösség szempontjából fontos értékeinek felismerését, az elvárások megértését, értelmezését és belülről motivál a további erőfeszítésekre. A folyamatos szóbeli és írásbeli értékelésekre épülnek a félévi és tanév végi szummatív értékelések. Az egyes tantárgyi területeknél felsorolt értékelési szempontok adnak eligazítási pontokat. Ezek közül a tanító szükség szerint válogathat, rangsorolhat, súlyozhat, vagy emelhet be újabb szempontokat az adott időszak fejlesztési céljainak megfelelően, illetve az adott tanuló fejlesztési szükségleteihez igazodó prioritások figyelembevételével.

A MINŐSÍTÉS 2. ÉVFOLYAM VÉGÉTŐL 8. ÉVFOLYAM VÉGÉIG Tanév közben a tantárgyi teljesítményt valamennyi minősítési módszerrel értékelhetjük. Érdemjegy megállapításakor a jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1) jelzéseket használjuk. Félévkor és tanév végén osztályzattal minősítünk, melyek kifejezik a tanuló átlagos teljesítményét. Az év közi érdemjegyek közül kiemelkedő jelentőségűek a szummatív mérések alapján megállapított eredmények (duplán számítanak). A kapott minősítésekről a tanár a tájékoztató füzet útján haladéktalanul értesíti a szülőt (gondviselőt). Az osztálynaplóba és a tájékoztató füzetbe beírt jegyeknek egyezniük kell.

45


Csak kellő számú érdemjegy alapján lehet a tanulót félévenként értékelni, ez heti 1 órás tantárgynál 3-4 érdemjegyet jelent, a nagyobb óraszámú tantárgyaknál arányosan emelkedik a jegyek száma. A kompetenciaalapú oktatás keretében a magyar nyelv és irodalom műveltségterületet tantárgyi bontás nélkül oktatjuk, és egy osztályzattal minősítjük. A

TANULÓK

MAGATARTÁSÁNAK

ÉS

SZORGALMÁNAK

ÉRTÉKELÉSE

2-8.

OSZTÁLYBAN A tanulók magatartását és szorgalmát az iskolai foglalkozásokon való részvételük alapján az általános társadalmi normarendszernek, az iskola pedagógiai programjában, a Szervezeti és működési szabályzatban, a házirendben meghatározott előírásoknak és követelményeknek való megfelelés határozza meg. A magatartás és a szorgalom minősítésére a példás, jó, változó, rossz, illetve hanyag megnevezéseket használjuk a 4 - 8. évfolyamokon. Az értékelés folyamatos, az osztályfőnök havonta zárja le az érdemjegyeket. A félévi és év végi osztályzatokat az osztályfőnök a nevelőtestület véleményének kikérése után állapítja meg. A magatartás minősítésének tartalma A példás magatartási jegyet az a tanuló érdemli meg, aki figyelembe veszi a közösség érdekeit, pozitív hatást gyakorol a közösségre és annak tagjaira; tudatosan vállalja az iskolai követelmények teljesítését és betartását; segítőkész; példamutatóan viselkedik az idegenekkel, a nevelőkkel és tanulótársaival; kulturáltan beszél. A jó magatartási jegyet az a tanuló érdemli meg, aki szívesen vesz részt a közösség életében; az iskola házirendjének követelményeit betartja; elfogadja társait; önmaga fegyelmezetten viselkedik, de a közösség alakításában nem vesz részt, nem befolyásolja társai viselkedését. A változó magatartási jegyet az a tanuló érdemli meg, aki a közösségi tevékenységekben változó rendszerességgel és odaadással vesz részt; esetenként a nevelőkkel vagy társaival szemben udvariatlanul, tiszteletlenül viselkedik; feladatvégzése ingadozó, megbízhatatlan, időnként sérti az órai munka fegyelmét. A rossz magatartási jegyet érdemli az a tanuló, aki szándékosan árt a közösségnek, tanulótársainak; durván, gorombán viselkedik és beszél, visszatérően, többször megszegi az iskolai előírásokat, a társadalmi normákat.

46


A szorgalom minősítésének tartalma A példás szorgalom jegyet az a tanuló érdemli meg, aki tudatosan törekszik az aktív ismeretszerzésre; igényesen és megbízhatóan végzi feladatait; érdeklődése alapján önkéntesen vállal többletfeladatokat; folyamatosan a képességeinek megfelelően ellátja tanulmányi munkáját. A jó szorgalom jegyet az a tanuló érdemli meg, aki a tanórákon figyel, lelkiismeretesen ellátja feladatait, megbízhatóan dolgozik; részben ösztönző hatásokra rendszeres munkát végez, önellenőrzésre is képes; általában felkészült, bár tanulmányai iránt nem mutat mélyebb érdeklődést, ritkán vagy egyáltalán nem vállal külön feladatokat. A változó szorgalom jegyet az a tanuló érdemli meg, aki a tanórákon rendszerint, de nem mindig figyelmesen és megbízhatóan látja el munkáját, sok ösztönzést és figyelmeztetést igényel; házi feladatait időnként nem vagy hiányosan készíti el; feladatvégzésében nem mutat lényeges fejlődést. A hanyag szorgalom jegyet az a tanuló érdemli meg, aki a tanulmányi kötelezettségeit nem teljesíti, munkája rendszerint hiányos, igénytelen; az órán nehezen aktivizálható, a feladatokat még figyelmeztetés ellenére sem végzi el; felszerelése hiányos.

A TANULÓ MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI 

1. évfolyam végén a tanuló magasabb évfolyamra léphet. Kivétel: o igazolt és igazolatlan mulasztások miatt nem tudta a tantervi követelményeket teljesíteni. o szülői írásbeli kérésre évet ismétel



2. évfolyamtól a tanuló magasabb évfolyamba léphet: o A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. o A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Minden tantárgyból az „elégséges”

év

végi

osztályzatot

továbbhaladáshoz.

47

kell

megszereznie

a

tanulónak

a


o Ha a tanuló a tanév végén valamely tantárgyból „elégtelen” osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. o A

magasabb

évfolyamba

történő

lépéshez,

a

tanév

végi

osztályzat

megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: 

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozáson való részvétel alól;



az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;



a tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;



magántanuló volt.

III.7. Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje és formái Témazáró dolgozat Minden tematikus egység végén íratható, melynek időpontját a pedagógus 2 tanórával előbb jelzi. Szóbeli felelettel csak indokolt esetben váltható ki. A dolgozatot két héten belül ki kell javítani. A dolgozatban a javításnak és a pontozásnak egyértelműnek kell lennie. A tanulónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az értékelést átnézze, az érdemjegy naplóba történő beírása előtt. A naplóba zöld színnel szerepeltetjük a témazáró jegyeket. A témazáró füzeteket, feladatlapokat az intézményben őrizzük meg egy évig. A szülő fogadóórán, vagy a szaktanárral egyeztetett időpontban tekintheti meg. Írásbeli felelet (v. röpdolgozat) A napi felkészülés ellenőrzésére szolgál. Alapműveletek, fogalmak, szókincs, stb. ismeretének mérésére. A tanár nem köteles előre bejelenteni. A kiértékelt dolgozat hazavihető a tanár döntésétől függően. Kiselőadás, házi dolgozat A tantárgyi tudás kiegészítésére szolgáló tevékenység, amit a tanuló teljesítményének értékelésekor figyelembe veszünk. Lehet kötelező vagy szorgalmi feladat. A tanulók teljesítményét nemcsak jeggyel, hanem szóban is értékelnie kell a pedagógusnak. A tanuló számára javítási lehetőséget biztosíthat a tanító, szaktanár. A tanulók eredményes

48


felkészülésének érdekében egy tanítási napon egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot íratható.

III.8. Az otthoni, napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása

A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. A házi feladatok meghatározásának elvei 

A házi feladat szóbeli és/vagy írásbeli lehet.



A házi feladat napi felkészülési ideje tantárgyanként ne legyen több 20 percnél. Mennyisége legfeljebb egy szöveges tananyag megtanulása, írásban pedig legfeljebb két (kisalakú) füzetoldal, figyelembe véve az életkori sajátosságokat. A házi feladatot a szaktanár érdemjeggyel értékelheti.



Hétvégére és a szünetekre is csak a napi mennyiségű házi feladat adható.



A projektmódszer alkalmazása során egyéni és csoportos munkák is meghatározhatóak házi feladatként.

.

49


III.9. Tantárgyi programok

Az OM honlapján javasolt kerettantervek közül a MOZAIK tankönyvcsaládhoz javasolt tanterveket vettük át az 1-4. évfolyamon. Kiegészítve az emeltszintű idegen nyelv és testnevelés helyi tantervével. Eltérés, hogy informatikát csak 3. és 4. évfolyamon tanítunk. Az 5-8. évfolyam tantervi rendszere:

Tantárgy

Kerettanterv

1. Magyar nyelv és irodalom-(dráma) 2. Idegen nyelv Alap szintű angol nyelv 3-8. évf Alap szintű német nyelv 4-8. évf Emelt szintű német nyelv 3-8. évf 3. Történelem ( hon-és népismeret) 4. Matematika 6. Természetismeret 7. Földrajz 8. Biológia 9. Kémia 10. Fizika 11. Informatika 12. Rajz és vizuális ismeret 13. Ének 14. Technika és életvitel 15. Testnevelés - (tánc) 16. Osztályfőnöki

OM kerettanterv OM kerettanterv Mozaik kerettanterv OM kerettanterv OM kerettanterv NTK kerettanterv Mozaik kerettanterv Mozaik kerettanterv Mozaik kerettanterv Mozaik kerettanterv Mozaik kerettanterv Mozaik kerettanterv Mozaik kerettanterv Mozaik kerettanterv NTK kerettanterv Mozaik kerettanterv OM kerettanterv NTK kerettanterv

Modul tantárgyak: 20. Emberismeret etika 21. Mozgóképkultúra és médiaismeret 22. Egészségtan

NTK kerettanterv Mozaik kerettanterv Mozaik kerettanterv

3. sz.melléklet A teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú tantervek: Szövegértés-szövegalkotás 1-2. osztály

Apáczai Kiadó kerettanterve

Szövegértés-szövegalkotás 5-8. osztály

NTK kerettanterve

Matematika 3-4. osztály


Matematika 5-8. osztály


Idegen nyelv / német 3. osztály

Educatio Kht. kerettanterve

Idegen nyelv / angol 4.. osztály

50


A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE A pedagógiai program alapján készült helyi tantervek 2008. szeptember 1. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2010. szeptember 1. napjától 2014. augusztus 31. napjáig szól. A kompetenciaalapú kerettantervek bevezetése 2009. szeptember 1-jén kezdődött, és 2014/15-ös tanévig fenntartandóak. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A pedagógiai program módosítására a közoktatási törvény 2010. évi LXXI. törvénymódosítása (mely 2010. szeptember elsején lépett hatályba) miatt volt szükség. A 2013-2014. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén módosítania kell.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA A pedagógiai program módosítására: 

az iskola igazgatója,



a nevelőtestület bármely tagja,



a nevelők szakmai munkaközösségei,



a Szülői szervezet,



az iskola fenntartója

tehet javaslatot. A módosított pedagógiai programot, a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni, kivéve, ha ide vonatkozó jogszabály másképp nem rendelkezik.

51


A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A következő helyeken tekinthető meg: 

Az iskola fenntartójánál



Az iskola irattárában



Az iskola könyvtárában



Az iskola igazgatójánál



Az iskola igazgatóhelyetteseinél



Az iskola weblapján (www.jokai16.hu)

KIEGÉSZÍTŐ DOKUMENTUMOK Függelék 

1. számú függelék: Körzet jegyzék



2. számú függelék: Szöveges értékelés 1-2

Mellékletek 

1. számú melléklet: Környezeti-, egészségnevelési és fogyasztóvédelmi program



2. számú melléklet: Nevelőmunkát segítő eszközök jegyzéke



3. számú melléklet: Helyi tantervek

Budapest, 2010-11-17

Bohus Mihály Igazgató

52


A Jókai Mór Általános iskola Pedagógiai Programjának módosítását a nevelőtestület 5/2010-es számú határozatával a 2010 november 17-i ülésén elfogadta.

Budapest, 2010. november 17.

________________________________ Igazgató

53


A

Jókai

Mór

Általános

iskola

Pedagógiai

Programjának

módosítását

az

iskolai

diákönkormányzat a 2010. október 20-i ülésén véleményezte és jóváhagyásra javasolta. Budapest, 2010. október 20.

………………………………………. Diákönkormányzat vezetője

54


A Jókai Mór Általános iskola Pedagógiai Programjának módosítását a Szülői Szervezet véleményezte és jóváhagyásra javasolta.

Kelt: Budapest, 2010. szeptember 22.

……………………………………. SZÜLŐI SZERVEZET ELNÖKE

55

A Jókai Mór Általános Iskola pedagógiai programja

Recommend Documents