A A GYŐRI NÁDORVÁROSI ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A

A GYŐRI NÁDORVÁROSI ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

OM azonosító: Szervezeti egységkód: Cím: E-mail cím: Telefon: Honlap:

Készült: Hatályba lépett: Módosítás: Felülvizsgálat:

202991 074077 9024 Győr, Kálvária utca 20. [email protected] 96/424-288 www.nadorgyor.hu

2015. augusztus 26. 2015. szeptember 1. 2016. augusztus 25. Folyamatos módosítása a jogszabályváltozások, az intézmény szervezeti jogállásának és folyamatainak esetleges változása, valamint az arra jogosult szervek, személyek kezdeményezésére történik.

Győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskola Pedagógiai Programja

Tartalom 1.

2.

Bevezetés...................................................................................................................4 1.1.

Preambulum ............................................................................................................4

1.2.

Pedagógiai programunk elkészítésének jogszabályi alapjai:........................4

1.3.

Iskolánkról ...............................................................................................................5

1.4.

Az iskola küldetésnyilatkozata.............................................................................6

1.5.

Az iskola jövőképe .................................................................................................6

Nevelési program ......................................................................................................7 2.1.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei,

céljai

7

2.2.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei,

eljárásai ..................................................................................................................................9 2.3.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok................... 11

2.4.

A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok,

egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ........................................................... 13 2.5.

Az iskola egészségnevelési elvei, feladatai .................................................... 13

2.6.

Az iskola környezeti nevelési elvei ................................................................... 15

2.7.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenység ........................................................................................................................ 16 2.7.1.

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenység .................................................................................................................................. 17 2.7.2.

Beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulók ...................... 18

2.7.3.

Sajátos nevelési igényű tanulók .................................................................................. 19

2.7.4.

Tehetséges tanulók fejlesztése -- tehetséggondozás ................................................ 20

2.8.

A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével

kapcsolatos feladatok ....................................................................................................... 21 2.9.

A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei

kapcsolattartásának formái .............................................................................................. 22

2


3.

2.10.

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ........................................................... 24

2.11.

A felvétel és az átvétel szabályai ....................................................................... 26

2.12.

Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai

terv

26

Az iskola helyi tanterve ........................................................................................... 28 3.1.

A választott kerettanterv megnevezése, jellemzői ......................................... 28

3.2.

A helyi tanterv tantárgyai, tartalmai .................................................................. 29

3.3.

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ........ 29

3.4.

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának

elvei

30

3.5.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósítása ..................................................................................................................... 30 3.5.1.

Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ........................................ 30

3.5.2.

A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .......................................... 31

3.5.3.

Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ........................................ 31

3.5.4.

A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .......................................... 32

3.6.

A mindennapos testnevelés megvalósításának módja, a tanulók fizikai

állapotának mérése ............................................................................................................ 32 3.7.

A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése ......................... 33

3.7.1.

Az ismeretek számonkérésének formái ...................................................................... 33

3.7.2.

A tanulói teljesítmények értékelése ............................................................................. 33

3.7.3.

Érdemjegy, osztályzat .................................................................................................. 34

3.7.4.

Az írásbeli beszámoltatás formái................................................................................. 36

3.7.5.

Az írásbeli és szóbeli feladatok, az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez

előírt feladatok meghatározásának elvei és korlátozásának szabályai ................................... 36

3.8.

A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának,

szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek .............................. 37 3.9.

A tanulók továbbhaladása .................................................................................. 39

3.9.1.

A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltételei ................................................ 39

3.9.2.

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................. 40

3


BEVEZETÉS

1.

Preambulum Pedagógiai programunk képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Segítségével a diákok és a szülők tájékozódhatnak arról, milyen pedagógiai alternatíva szerinti és milyen eredményű iskolázást remélhetnek, milyen speciális szolgáltatásokat vehetnek igénybe. Pedagógiai programunk segítségével megismerhetők a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő iskolai tevékenységek, a tanulók tudása, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének követelményei és formái, a gyermek-és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai munka. Pedagógiai programunk elkészítésének jogszabályi alapjai: 

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.)



A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény



A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény



A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény



A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény



A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény



A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nkt. Vhr.)



A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 31.) Korm. rendelet



A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet



A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet



A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R.)

4

Győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskola Pedagógiai Programja 

A tankönyvvé, a pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet



A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet



A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet



A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet



A tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet



Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet

Iskolánkról Iskolánk Győrben a nádorvárosi kerület nyugati részén, található. Alapításának éve az 1872/73-as tanév. Az öreg falakba beívódtak az örömök, a bánatok és a sikerek. A falak magukba zárták a sok ezer itt tanult diák és a több száz oktatással, neveléssel foglalkozó apáca, tanító és tanár munkásságát, emlékét. Az ének-zene emelt szintű oktatását szaktantermek segítik. Az iskola épülete tágas, esztétikus, a hozzá kapcsolódó sportcsarnok kiváló lehetőséget nyújt a testnevelés és sport magas színvonalú oktatására, valamint a szabadidő hasznos eltöltésére. A gyermekek kulturált és hangulatos ebédlőben étkezhetnek. Az iskola hangversenyterme különböző rendezvények, előadások és kiállítások helyszíne. Az olvasni vágyók rendelkezésére áll könyvtárunk, mely igyekszik kielégíteni az egyes tantárgyak oktatásából adódó igényeket. A megfelelő ütemű fejlesztés fontos célunk. Apáczai Csere János szavait továbbgondolva valljuk, hogy az iskola nemcsak az épület, a felszerelés, s nem is csak a diákok és tanárok összessége, hanem a kialakított szokások, jogok és kötelességek harmonikus egysége is. Olyan légkör kialakítására törekszünk, ahol a pedagógus, a diák, és a szülő is jól érzi magát. Ez a kapcsolatrendszer a kölcsönös bizalom, érdeklődés, az aktív közreműködés és folyamatos kommunikáció alapján működik. A komplex személyiségfejlesztés és a kompetencia-alapú oktatás olyan képességrendszer kialakítását teszi lehetővé, amely meghatározó a tanulók személyiségének kiteljesedésében, az egész életen át tartó tanulás képességének megszerzésében. Arra törekszünk, hogy tanulóink minden élethelyzetben alkalmazni tudják tudásukat. Az életkori sajátosságok figyelembevételével olyan közösségeket alakítunk ki, ahol természetes a baráti kapcsolatok építése, fenntartása, egymás elfogadása, segítése, mások véleményének tiszteletben tartása, az egymáshoz való alkalmazkodás, a kulturált kommunikáció. Az iskolai szintű ünnepélyek, rendezvények esetében fontosnak tartjuk, hogy az értelem mellett az érzelmekre is hassanak, felejthetetlen élményt nyújtva. Az egészség- és környezettudatos magatartás kialakítása érdekében szorgalmazzuk a pozitív életmódminták megismertetését és alkalmazását.

5

Győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskola Pedagógiai Programja Fontosnak tartjuk, hogy növendékeink becsüljék meg, vigyázzanak természeti és épített környezetükre egyaránt. Mi olyan iskolát kívánunk a gyerekeknek adni, amely érdekes, változatos, széles körű fejlesztési és fejlődési lehetőségeket, stabil alapokon nyugvó tudást biztosít mindenki számára. Az iskola küldetésnyilatkozata Intézményünk őszinte, nyílt légkörű, gyermekközpontú szellemiség egész nevelési rendszerünket áthatja.

intézmény,

ez a

A nemzeti köznevelés jogszabályokban meghatározott feladatait, működését tisztelve és betartva, az intézményünk hagyományait továbbörökítve, a környezetünk által kínált lehetőségekkel élve, annak elvárásait is szolgálva a magas színvonalú nevelő és oktató munka elkötelezettjei vagyunk. A korszerűség és a hagyománytisztelet, a szaktudás és az empátia, a szabálykövetés és az alkalmazkodóképesség, az egyéni és a közösségi érdekek egyensúlyának megtartásával arra törekszünk, hogy az intézményünk nevelőoktató munkájában részt vevők kiszámítható, fejlődésre törekvő, rövid és hosszú távú céljait elérő, együttműködő feladatvégzés, folyamat szereplői legyenek. Ennek a legfőbb eszközei: a felkészültség, a felelősségvállalás, a következetesség, a hitelesség és a szorgalom. Így és erre tanítjuk a tanulóinkat! Az iskola jövőképe A pedagógiai program meghatározza az előttünk álló évekre az iskola arculatát, nevelési – oktatási feladatait, a pedagógusok gondolkodását. A feladat és a tét is nagy, mert olyan tudást kell adni a jövő nemzedékének, hogy biztosan alapozhassanak rá jövőt, szakmát, hivatást, egyéni életutakat. „A siker azokhoz pártol, akik energikusak, hogy dolgozzanak érte, elég bizakodóak, hogy higgyenek benne, elég türelmesek, hogy várjanak rá, elég bátrak, hogy megragadják, és elég erősek, hogy megtartsák.” Logan Pearsal Smith Nyitottak vagyunk a körülöttünk lévő világra, partnernek tekintjük a szülőket és a diákokat, vállaljuk a gyermekekről való gondoskodást, segítjük őket problémáik megoldásában. Az iskola vezetősége és nevelőtestülete bízik abban, hogy megismerve pedagógiai programunkat, sokan azonosulnak nevelési, oktatási céljainkkal, és ezért választják gyermeküknek intézményünket.

6


2.

NEVELÉSI PROGRAM

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai Pedagógiai munkánkat meghatározó alapelvek, értékek Intézményünkben olyan légkört, igazgatási, pedagógiai tevékenységet alakítottunk ki, amely eleve kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyermek származása, színe, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása vagy bármely oknál fogva hátrányos megkülönböztetésbe, megalázó helyzetbe kerüljön, vagy emberi méltóságában megsértsék. Az iskolánkban tanuló valamennyi gyermek részt vehet a DÖK munkájában, ismerheti az őt megillető jogokat, véleményt nyilváníthat az őt érintő kérdésekben, ezzel is kialakítva igényüket a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Ennek módját az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Támaszkodunk az óvodai és családi nevelés eredményeire, célunk ezek zökkenőmentes folytatása. Minden tanuló részére biztosítjuk azokat a feltételeket, lehetőségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a gyermek képességeit, tehetségét kibontakoztathassa, ismereteit folyamatosan korszerűsítse, szükség esetén leküzdhesse azokat a szociális hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak. Ügyeiben humánusan járunk el a rendelkezésre álló lehetőségek mérlegelésével. Az iskola minden szereplőjétől elvárjuk a kulturált közösségi magatartást és kommunikációt, az udvariasságot, figyelmességet, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartását. A közösségi léthez kötődő egyéb fontos értékek: fegyelem és önfegyelem, áldozatvállalás, törekvés az előítéletmentességre, az elfogadásra, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. Igyekszünk minden feltételt biztosítani ahhoz, hogy diákjainkat biztonságos és egészséges környezetben neveljük és oktassuk. Érdekeltté tesszük őket az iskola berendezéseinek, tárgyainak védelmében, erősítjük az iskolához való kötődésüket. Ösztönözzük őket a természeti és társadalmi környezet megismerésére, védelmére és formálására. Iskolai tanulmányi rendjüket -- pihenőidő, szabadidő, testmozgás, sportolási, étkezési lehetőség -- életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően alakítjuk ki az egészséges életmód kritériumainak megfelelően. Hiszünk abban, hogy erkölcsileg, szellemileg és testileg egészséges gyerekeket nevelünk, akik tisztelik egyetemes és a nemzeti értékeket, a törvényességet és az alkotmányosságot, az állampolgári és emberi jogokat, képesek a humanizmusra, a másság elfogadására. Nagy múltú intézményünk hagyományrendszere kiforrott. A kialakult hagyományok megtartását a folyamatos innováció, az újdonságok azonnali alkalmazása is kíséri. Ez utóbbi nyomon követhető a pedagógiai tevékenységben, a technikai felszerelések korszerűsítésében, a változó követelmények és elvárások teljesítésében.

7

Győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskola Pedagógiai Programja A nyári tanítási szünetben az intézmény saját és külső erők bevonásával szaktáborokat szervez. Településhez, településrészhez kötődő hagyományok - Városi és területi szaktárgyi versenyek szervezése és lebonyolítása - Diákjaink szereplései városi ünnepségeken, rendezvényeken, civil szervezeteknél, - Szelektív hulladékgyűjtés (papír-fém) évente 2 alkalommal, - Elemgyűjtés. Rendezvények - tanévnyitó ünnepély, - tanévzáró ünnepély, - 8. évfolyamosok ballagása, - adventi vásár - iskolai karácsonyi ünnepség, - karácsonyi koncert - Fújdogál a szél… régiós népdaléneklési verseny - „Szépen szóló…” városi verseny - családi nap, - iskolai sportnap, - osztálykirándulások, - pedagógus-kirándulás, - Mikulás-napi rendezvény - farsang, - iskolai ünnepélyek: március 15., október 23. - megemlékezések: Magyar Kultúra Napja Zenei Világnap Aradi Vértanúk Napja Költészet Napja Nemzeti Összetartozás Napja, HATÁRTALANUL! témanap Iskolánk céljai a tanulók sikeres nevelés-oktatása érdekében - A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak – lehetőség szerint – egyénre szabott fejlesztése. Az általános és széles műveltség továbbépíthető alapjainak elsajátítása. -

Az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, az ezt lehetővé tevő attitűd, szokások kialakítása. Az önálló ismeretszerzési képességek és készségek kialakítása.

-

Annak elősegítése, hogy a tudásuknak, képességüknek leginkább megfelelő középiskolában folytassák tanulmányaikat.

-

A hátrányos és halmozottan esélyegyenlőségének biztosítása.

-

Korszerű természettudományos és társadalomtudományos műveltségkép kialakítása, melyet tanulóink eszközként használhatnak a valóság viszonyrendszerének megértéséhez, és alkalmazhatnak különböző cselekvésformákban.

hátrányos

helyzetű

tanulók

8


-

Hazáját ismerő és szerető, a nemzeti hagyományokat és az iskolai tradíciókat őrző fiatalok nevelése.

-

A tehetség kibontakozásának a segítése, a differenciálással történő fejlesztés és a hátrányok kompenzálása az iskolai élet minden területén.

-

Tanulóink önismeretének fejlesztése, autonóm személyiségek kialakítása. Felkészítjük őket az esetleges kudarcok elviselésére is.

-

Az anyanyelv helyes használata szóban és írásban, a kommunikációs képességek fejlesztése. Magas szintű kommunikációs kultúra kialakítása, beleértve a nem verbális és a digitális kommunikációt is.

-

Célunk, hogy tanulóink megismerjék az egészséges életmód legfontosabb szabályait, tisztában legyenek az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatásával, a testi-lelki higiéné fontosságával.

-

Az ökotudatos magatartásformák kialakítása.

-

A diákok morális és esztétikai szemléletének alakítása, az értékes alkotások iránti igény megalapozása. A művészet, különösen az énekzene, mint nevelési eszköz segítségével a tanulók alkotóvá válásának, önmegvalósításának elősegítése.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai -

Iskolánk nevelési célja a tanulók személyiségének formálása, esélyeinek növelése, kibontakozásuk támogatása. Tudatos pedagógiai munkánk folyamata: tervezés, megvalósítás, ellenőrzés, értékelés, önreflexió, visszacsatolás.

Kiemelt feladataink: - Minden tanulónk számára biztosítani kell az alapkészségek elsajátítását, melyek a társadalomba való beilleszkedéshez, a további ismeretszerzéshez és az önmegvalósításhoz szükségesek. -

A tanulók problémamegoldó gondolkodásának, az összefüggések felismerésének fejlesztése az osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, a tantárgyak tananyagának elsajátítása során. A tanulók igényének kialakítása az egyéni ismeretszerzésre.

-

Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal az egyéni képességek kibontakozásának támogatása. A munkafolyamatok megszervezése során a tanulók egyéni képességeinek figyelembevétele, egyéni, hatékony tanulási módszerek kifejlesztése.

-

Elő kell segíteni az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben.

9


-

Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése az adott életszakaszra kidolgozott tanterv szerint. Tartalomalapú nyelvoktatás.

-

A diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzetek teremtése.

-

Ismert és elismert személyiségek által követésre méltó példák felmutatása.

-

A személyes meggyőződés és világkép kialakítása, és érzelmi-szellemi megerősítésének elősegítése személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján.

-

Konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó (kis) közösségek létrehozása, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejleszti önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját.

-

Az iskolarendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, egyenlő hozzáférés a tudáshoz, az esélyegyenlőség biztosítása.

-

Azon hátrányoknak a csökkentése, amelyek a tanulók szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak.

-

A lassúbb ütemben fejlődő, lemaradó tanulók beillesztése – lehetőség szerint –korosztályuknak megfelelő tanulócsoportba való integrációjuk révén.

-

Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása (inkluzivitás).

A feladatok megvalósítását szolgáló eszközök, módszerek: -

Újszerű tanulásszervezési motiváltságának növelése.

eljárások

bevezetésével

a

tanulók

-

Önálló intézményi innovációk megvalósítása, folyamatossá tétele.

-

Az infokommunikációs technológia alkalmazásának folyamatos fejlesztése (internet, e-tananyagok, digitális projektmunkák).

-

Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességének és kreativitásának a fejlesztése.

Intézményünk minden pedagógusától elvárja a következőket: - Lojalitás az intézmény közösségével szemben. -

Legyen tudatában annak, hogy személyisége minden megnyilvánulásával nevel, mintát jelent diákjai számára.

-

Az iskolai élet egészére figyelve segítse a közösség tagjainak emberi kibontakozását.

-

Személyes ügyekben a szeretetről és diszkrécióról se feledkezzen meg.

-

Rendszeres önképzéssel és továbbképzéseken való részvétellel fejlessze szakmai és pedagógiai műveltségét.

-

Tartson rendszeres kapcsolatot diákjai minden tanítójával. tanárával, osztályfőnökével, szüleivel.

10


-

Tantárgyanként, osztályonként, illetve csoportonként megtervezett egész tanévi munkáját, a megvalósulás dokumentálását, a reflexiók beépítését a munkája minőségének emelése és mind tudatosabbá tétele érdekében időben végezze el.

-

Szakmailag és módszertanilag alaposan készüljön fel. Munkáját pontosság jellemezze.

-

Szakmai munkaközösségével egyetértésben tehetséggondozás és felzárkóztatás teendőit.

-

Ismerje és alkalmazza az iskola nevelési dokumentumaiban megfogalmazott elveket az ellenőrzés-értékelés feladataiban.

szervezze

meg

a

Az egységes iskolai követelményrendszert minden pedagógus köteles betartani. A szaktanárok minden tanév első tantárgyi óráján ismertetik a tanulókkal (és az első szülői értekezleten, illetve a fogadóórákon a szülőkkel) a tantárgy követelmény- és értékelési rendszerét, a pótlási és javítási lehetőségeket. A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét széles körűen fejlessze. Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket. Az értelmi nevelés területén nagy hangsúlyt fektetünk a kulcskompetenciák fejlesztésére. Kulcskompetenciák fejlesztése a Nemzeti Alaptanterv alapján Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést az alkalmazásra. Természettudományos és technikai kompetencia

11

Győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskola Pedagógiai Programja A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását tekintjük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Hatékony, önálló tanulás Az önálló, hatékony tanulás minden műveltségi területen azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, élete minden színterén. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – így a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Iskolánkban kiemelt terület az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése. Magában foglalja ez az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, amely minden műveltségterületen jelentkezik. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, kreativitás, műalkotások és előadások

12

Győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskola Pedagógiai Programja elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában: - önismeret, reális önkép kialakítása a gyermekben, - értékválasztás, - kreativitásra ösztönzés, - kitartás, önbizalom, kiegyensúlyozottság, - egészséges életmódra nevelés, - környezettudatos magatartás, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál. -

krízishelyzetek felismerése, kezelése, stressz és nehézségek leküzdése, kötődés a családhoz, a lakóhelyhez, a nemzethez nemzeti sajátosságok megismerésével és megőrzésével az Európai Unió egyenrangú és hasznos polgáraivá válás.

A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok, egészségnevelési és környezeti nevelési elvek A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben a tanév valamennyi napján. A teljes körű egészségfejlesztési program megvalósítása népegészségügyi, pedagógiai és össztársadalmi cél is. Az iskola egészségnevelési elvei, feladatai A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgáló, az intézményi közösséghez tartozók közös akaratát összegző cselekvési program, melynek közvetlen és közvetett célja az életminőség, ezen keresztül az egészségi állapot javítása, olyan új közösségi problémakezelési módszer, amely az érintettek aktív részvételére épít. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés a nevelőtestület és a szülők bevonásával, a nevelési-oktatási intézmény partneri kapcsolati hálójában szereplő kliensek ésszerű bevonásával történik, és az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti: - egészséges táplálkozás megvalósítása, - sokszínű sportolási lehetőség minden gyermeknek, - a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyiségközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával. Feladatok Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában: Az egészség fogalma. A krónikus beteg egészsége.

13

Győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskola Pedagógiai Programja Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk. A környezet egészsége. Az egészséget befolyásoló tényezők. Szájhigiénia. A jó egészségi állapot megőrzése. A betegség fogalma. Megelőzhető betegségek. A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata. Az egészséges táplálkozás. Lelki eredetű táplálkozási zavarok. A beteg ember táplálásának sajátosságai. A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata. Az egészséghez szükséges testmozgás. A szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában. Gerincvédelem, gerinckímélet. Balesetek, baleset-megelőzés. A lelki egészség. Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében. A két agyfélteke harmonikus fejlődése. Az érett, autonóm személyiség jellemzői. A társas kapcsolatok. A nő szerepei. A férfi szerepei. A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika. A családi élet - kapcsolat a család tagjai között, közös tevékenységek. A várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére. A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez - családban, iskolában. A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játékszenvedély, internet- és tv-függés). Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai. A média egészséget meghatározó szerepe. Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja. Fogyasztóvédelem. Az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás. Együttélés tartós egészségkárosodással élő társakkal, a segítségre szorulók segítése. Iskola-egészségügy igénybevétele. Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele. Otthoni betegápolás. Projektek, programok Csecsemőgondozási szakkör Elsősegélynyújtó szakkör Erdei iskola Nyári tábor

14

Győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskola Pedagógiai Programja Sítábor Rendezvények Családi nap Szelektív hulladékgyűjtés Iskolai vetélkedők Jeles napok Április 7. – Egészségügyi Világnap Május 8. – Nemzetközi Vöröskereszt Napja Május 31. – Dohányzásmentes Világnap Október 15. – Nemzeti Gyaloglónap Október 16. – Élelmezési Világnap November 17. – Füstmentes Nap December 1. – AIDS Elleni Világnap Az iskola környezeti nevelési elvei A bennünket körülvevő természeti és társadalmi értékek megőrzése, védelme létfontosságú környezeti válságokkal teli világunkban. Ezért iskolai oktató – nevelőmunkánk során fontosnak tartjuk, hogy tanulóink érzékennyé váljanak szűkebb és tágabb környezetük – és a világ globális problémái iránt. Hosszú távú környezeti nevelési célok - az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása, - az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése, - rendszerszemléletre nevelés, - holisztikus szemléletmód kialakítása, - fenntarthatóságra nevelés, - a környezetetika hatékony fejlesztése, - érzelmi és értelmi környezeti nevelés, - tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés, - tolerancia kialakítása, - a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, - az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése, - az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése, - az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása, - helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, - problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség, - globális összefüggések megértése, - létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása, - az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése. Rövid távú célok és feladatok - A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg. - Természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése.

15

Győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskola Pedagógiai Programja - Helyi értékek és problémák feltérképezése, helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság, stb.) - A szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése. - Tantárgyközi kapcsolatok építése, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket. - A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Alapvetések A tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írható le, és nem korlátozható a valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetséggondozással, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. Pedagógiai munkánk során alapvetően fontosnak tartjuk a tanuló szükségleteire, viselkedésére, tulajdonságaira való reagálást, illetve érdekeltté, motiválttá kívánjuk tenni őt saját nevelődési, tanulási folyamataiban. Célunk, hogy az egyén fejlesztésén keresztül – azzal kölcsönhatásban – fejlesszük a befogadó közösséget, s a közösen végzett tevékenységek, együttes élmények, az egész személyiség érzelmi, morális fejlődését eredményezzék. Célok Tudatos pedagógiai munkával arra törekszünk, hogy nevelési és oktatásszervezési keretünket az alábbi kívánalmak jellemezzék:  Biztosítjuk minden gyermek számára a lehetőséget képességei kibontakoztatásához. 

Az előzetes, otthonról hozott tudást, kultúrát minden gyermek értékként képviselheti.



Tudatosan figyeljük és fejlesztjük a gyermekek csoport- és szociális készségeit.



A szülő, a család (mint partner) résztvevője az iskolai folyamatoknak, erős a család-iskola-gyermek közötti kommunikáció.



Együttműködő, elfogadó, előítéletek nélküli környezetben dolgozunk.



Megvalósul az oktatásban, nevelésben érintett intézmények szervezett, tudatos együttműködése.



Az iskolai hatékonyság visszajelzésére tanulókövetést végzünk.

16

Győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskola Pedagógiai Programja 

Pedagógusaink állandóan gazdagítják pedagógiai, módszertani repertoárjukat.

az

ebben

felhasználható

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek kiszűrésére, segítésére eljárásrendet dolgozott ki, melyet az 1. sz. melléklet tartalmaz.

iskolánk

2.1.1. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Nevelésünk, oktatásunk igazodik a tanulóhoz, és ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek tanulóink részesei. Célok - Intézményi szinten az összetartó, szolidáris, hátrányos megkülönbözéstől mentes iskola működése. - Az együttműködések megtartása, fejlesztése a hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók érdekében az iskola komplex tevékenységrendszerében. - Az egyenlő bánásmód biztosítása a hátrányos helyzetű tanulók számára. - A szociális háló működtetése, a mindenkori jogszabályoknak megfelelő juttatásokhoz való hozzájutás biztosítása. - A minőségi nevelés-oktatás biztosításával a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. A tehetséggondozás folyamatában a hátrányos helyzetű tanulók részvételi arányának szinten tartása, lehetséges növelése szakköri munkában, megyei/országos tanulmányi versenyeken, az iskolán kívüli segítő programokban. Feladatok - Annak megvalósítása, hogy a fent jelzett célok elérése a napi munka pedagógiai gyakorlatává váljanak. - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók adatainak pontosítása, egyeztetése, domináns területeken bontása és elemzése. - A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus felkészítése a feladatokra. - A 8. évfolyamos tanulók továbbtanulási mutatóinak elemző értékelése. - A lemorzsolódás adatainak elemzése. - Intézményi továbbképzési tervek megvalósulásának vizsgálata. - Együttműködések felülvizsgálata a társszervezetekkel, társadalmi és civil szervezetekkel. - A kompetencia alapú oktatás-nevelés támogatása az intézmény egészében. - A partneri kapcsolatok továbbépítése, bővítése és kapcsolattartás a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.

17

Győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskola Pedagógiai Programja A tehetséggondozás folyamatában a hátrányos helyzetű tanulók részvételi arányának szinten tartása lehetséges növelése művészetoktatásban, szakkörökben, megyei/országos tanulmányi versenyeken. - A szociális háló működtetése, a mindenkori jogszabályoknak megfelelő juttatásokhoz való hozzájutás biztosítása. -

2.1.2. Beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulók A beilleszkedési, tanulási és magatartási zavar az elfogadott társadalmi normáktól való eltérő viselkedés, valamint a tanulási képességek zavara. Fontos feladatunknak tartjuk időben felismerni és kiszűrni a beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulókat. Ezért az iskola feladatai között az egyik legfontosabb a helyzet felismerése, jelzése, a megfelelő szakemberhez való irányítás, speciális csoportba való javasolás. Elvárt az együttműködés a gyógypedagógusokkal, pedagógiai szakszolgálatok szakembereivel és az egészségügyi intézményekkel. A beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarok enyhítését az alábbi pedagógiai tevékenységekkel kívánjuk elérni: - fejlesztőpedagógus támogatásával egyéni fejlesztés, tanulmányi támogatás, -

pedagógiai asszisztens alkalmazása tanítási foglalkozásokon és az órák közti szünetekben is,

órán,

-

a többségi órákon támogató légkör konfliktusmegoldó stratégiák alkalmazása,

-

a felnőttek és a diákok közötti barátságos viszony kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy a tanuló problémáival, érzelmi konfliktusaival, kritikus élethelyzeteiben bizalommal forduljon tanítójához, tanáraihoz,

-

személyes szeretetteljes bánásmód kialakítása,

-

teljesíthető, reális követelmények támasztása, kialakulásának támogatása (dicséret, biztatás),

-

a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás,

-

az egy osztályban tanító tanárok együttműködése, egységes nevelési elvek alkalmazása,

-

az osztályközösség segítő erejének mozgósítása,

-

a közös iskolai és iskolán kívüli programok során a peremhelyzetű tanulók bevonása,

-

következetes – a fegyelmi vétségek súlyával arányos büntetési rendszer kialakítása,

-

a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógussal való együttműködés,

-

szükség esetén pszichológus, ill. más külső szakember segítségének igénybevétele.

kialakítása,

a

a

délutáni békéltető,

pozitív

énkép

18

Győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskola Pedagógiai Programja A tanulók fejlesztése a rendelkezésre álló törvényi óraszámok alapján, az éves tantárgyfelosztásban meghatározott módon történik. A fejlesztést fejlesztő pedagógus/szaktanár végzi. 2.1.3. Sajátos nevelési igényű tanulók Sajátos nevelési igényű tanuló: az a tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részlegesen, vagy nagymértékben sérültek, fejletlenek, a képességek fejleszthetősége lassúbb ütemű vagy az átlagtól eltérő szintű. Fejlesztésük célja: a sajátos nevelési igényből adódó hátrányok csökkentése, harmonikus, önmaga problémáit megfelelően kezelni tudó személyiség kialakítása. A velük való foglalkozás nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Az illetékes szakértői bizottságok szakvéleménye alapján a sajátos nevelési igényű tanulókat nyilvántartjuk. A szükséges tárgyi, személyi feltételeket, az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozást az évfolyamra meghatározott heti tanítási órakeretben biztosítjuk. Az oktatás-nevelés egyéni fejlesztési tervek alapján történik. A kontroll vizsgálatok és az iskolai teljesítményük alapján fejlődésüket nyomon követjük, az ezekkel összefüggő határozatokat, mentesítéseket iktatjuk. Eljárások és eszközök: - megfelelő fejlesztő eszközök biztosítása, - speciális taneszközök biztosítása, - osztályok megfelelő létszáma, - az intézmény dolgozóinak befogadó magatartása, - a család pozitív és támogató magatartásának szorgalmazása, - a csoport-, és osztálytársak elfogadó viszonyulása, - az értékelést mindig az önmagukhoz mért fejlődés alapján kell megtenni, - az értékelés sokoldalú és változatos legyen, - lehetőséget kell biztosítanunk egyes tantárgyak, anyagrészek minősítése alóli mentesítésre.

19

Győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskola Pedagógiai Programja 2.1.4. Tehetséges tanulók fejlesztése -- tehetséggondozás Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Alapelvek - Minden gyermek tehetséges valamiben. - A tehetséget egyéni bánásmóddal, türelemmel felszínre kell hozni és hatékonyan fejleszteni. Fontos a korai felismerés. - Pedagógusaink szakmailag legyenek jól felkészültek, a tantárgyi programok követelményeiben határozzák meg a tehetséges gyerekek fejlesztésének szintereit. Tevékenység Intézményünk tehetséggondozó hagyományokkal rendelkezik. - A tehetség felismerésének és gondozásának az emelt óraszámú oktatáson kívül hatékony eszköze a kisebb csoportokban történő tanítás. - Nyitottak vagyunk új pedagógiai eljárások kikísérletezésére, kialakítására, kibontakoztatására. - Az iskola vezetősége továbbra is támogat minden új pedagógiai kezdeményezést, teret ad a fejlesztő munkának, projektoktatásnak. - A tanítási órákon a differenciált, egyéni képességekhez igazodó foglalkozások nagymértékben segítik az alapelvekben megfogalmazottakat. - BNO-kód és az életkori sajátosságok alapján történik a csoportokba sorolás, figyelembe véve a jogszabályokat és a fenntartó által biztosított lehetőségeket. - Az iskolai könyvtár teret ad egyéni vagy csoportos kutatómunkának. - A tehetség kibontakoztatásának hatékony formája az iskolai, területi, országos tanulmányi versenyeken való részvétel. Az indulók felkészülését mindenben segítjük. - Rendszeres tehetséggondozást elősegítő foglalkozásokat szervezünk, melyeket beépítünk a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaidejébe, s összehangoljuk az órarenddel. - A legjellemzőbb tanórán kívüli foglakozás a szakkör. Szerepe az utóbbi években a tehetséges tanulók számának növekedésével megerősödött, így a benne rejlő lehetőségeket maximálisan kiaknázzuk. - Művészeti és szaktárgyi szakköröket, valamint sportfoglalkozásokat egyaránt biztosítunk tanulóink számára. - Művészeti szakköreink: színjátszó, tánc, kézműves, citera, kórus, rajz. - A minél hatékonyabb kompetenciafejlesztés, valamint a sikeres középiskolai felvételi vizsga érdekében matematika, magyar nyelv és irodalom tantárgyakból a szabadon választható órakeret terhére plusz tanórákat biztosítunk a 7. és 8. évfolyamon. - A jutalmazások különböző formáit alkalmazzuk a tehetséges gyerekek motiválására. Eszközök, eljárások

20

Győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskola Pedagógiai Programja Iskolánk széles területeket átfogó komplex tehetséggondozó programmal rendelkezik. Az iskola fő profiljából (ének-zene emelt szintű oktatása) következik a zenei területen kiemelkedő tehetségek felkarolása. A 1-4. évfolyamnak két kiskórus, az 5-8. évfolyamnak két nagykórus biztosít fejlődést, szereplési lehetőséget. Hagyomány a karácsonyi koncert, a kórus rendszeresen fellép az iskolai és a városi rendezvényeken. A hangszeres zenét tanulóknak a versenyek, minősítő hangversenyek, jelent állandó tréninget. Kiemelten törekszünk arra, hogy diákjaink használható idegen nyelvi ismeretekhez jussanak. Kötelező idegen nyelvként az angol, német nyelvet tanulják, választhatják a 3. évfolyamtól. Korszerű számítógépparkkal rendelkezünk, az internet-hozzáférés mindenki számára lehetséges, fokozatosan bevezetésre kerül az e-tábla használata. A népi mesterségek alapjainak elsajátítása révén gyerekeink érdekes technikákat tanulhatnak meg. Hozzáértő szakember irányításával ismertetjük meg az agyagozást, gyöngyfűzést, nemezelést, csuhémunkák készítését és egyéb természetes anyagok feldolgozását. A sport területén is megpróbálunk vonzó lehetőségeket kínálni. Kiemelt sportág a kosárlabda. A városi streetball fesztivált iskolánk szervezi és bonyolítja le. Évek óta sikeres az iskolában folyó síoktatás. Tanulóink megismerkedhetnek a síelés alapjaival, illetve továbbfejleszthetik megszerzett tudásukat. A testnevelési órák tömbösítésével korcsolyázásra is lehetőséget nyújtunk. Rendszeresen új mozgáslehetőségek teremtésével -- görkorcsolya, kötélugrás, úszás, kerékpározás, asztalitenisz, torna -- is próbálunk minél több tanulónak kedvet szerezni a rendszeres mozgáshoz. A közösségfejlesztéssel, kapcsolatos feladatok

az

iskola

szereplőinek

együttműködésével

A közösség sajátosan szociális minőségű csoport, melynek alapvető jellemzője, hogy normarendszerének értékrendje, tartalmi meghatározója mind a társadalom, mind a csoport, mind az egyén számára konstruktív, pozitív hatású, az egyén és közösség között állandó termékeny kapcsolat van (cél, tevékenység, munkaszervezés), mely a személyiség kibontakozásának, harmonikus fejlődésének optimális feltétele. Alapelvek A közösségfejlesztés az iskolai nevelés - oktatás szinte valamennyi elemét áthatja, fontos része a diákönkormányzat tevékenységének is. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A közösségfejlesztés az intézmény valamennyi pedagógusának feladata. Kiemelten az osztályfőnökök hivatottak a diákok közösségben elfoglalt helyének fejlődését nyomon követni. A tanulói személyiségfejlesztésre irányuló nevelő-oktató munka a pedagógusok és diákok személyes kapcsolata révén valósul meg, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. Feladatok

21

Győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskola Pedagógiai Programja a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, figyelemmel kísérése, - minden gyermek ismerje meg a közvetlen környezetében lévő értékeket, törekedjen azok megőrzésére és gyarapítására, - személyes tapasztalatokat szerezzenek az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén, - a közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása, - harmonikus kapcsolat létrehozása a gyermekeket körülvevő természeti és társadalmi környezettel, - az új információs környezetben eligazodni tudó, és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnünk, - törekednünk kell arra, hogy kommunikációs kultúrájuk középpontjába az önálló ismeretszerzés, véleményformálás- és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének képességei álljanak, - nyitottság, megértés a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt és ezek megbecsülése, - a beteg, sérült és fogyatékos embertársaink iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása, - nemzetközi kapcsolatok közvetlen ápolásában való részvétel. Eszközök, eljárások - osztályközösségek folyamatos fejlesztése, - diákönkormányzat működtetése, diákgyűlések, diákfórumok, - szakköri csoportok kialakítása, - napközis csoportok működtetése, - tanulmányi kirándulások szervezése, - iskolai területi és országos vetélkedőkön való részvétel, - szakkörök, kórus, sportkörök létrehozása, - erdei iskola, sí táborok, nyári táborok szervezése, - színház-, mozi-, múzeumlátogatások, - farsangi bálok, diákbulik, - iskolai ünnepélyek. -

A szülő, a tanuló, a kapcsolattartásának formái

pedagógus

és

az

intézmény

partnerei

Alapelvek – pedagógus, szülő és tanuló kapcsolata Az iskola legfontosabb partnere nevelési programjának megvalósításában a szülő és a tanuló. Velük együttműködve, egységes nevelési szemléletre törekedve lehet hatékony a nevelés, a személyiségfejlesztés folyamata, a képességek kibontakoztatása. A szülők közösségével együttműködve végezzük nevelő-oktató munkánkat a tanulóközösségek kialakításában és fejlesztésében. Mindez szoros együttműködést igényel a pedagógusok, szülők és diákok között, ami valódi partnerséget feltételez. A tanulók és pedagógusok együttműködésének formái

22


-

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola vezetése, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják.

-

Az intézmény vezetése és diákönkormányzat közötti kapcsolattartást az intézmény SZMSZ-e tartalmazza.

-

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról az osztálytanítók és a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják.

A szülők és a pedagógusok együttműködése A nevelő és oktató munka segítése érdekében az iskolában szülői szervezet működik. A szülői szervezet döntési jogkörébe tartozik működési rendjének elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása. Feladata a tanulók jogainak érvényesítése, az intézmény által hozott döntések és intézkedések ellen benyújtott kérelem elbírálása. Egyetértési jogot gyakorol a jogszabályokban meghatározott kérdésekben, házirend elfogadásában. Javaslattevő jogkörrel rendelkezik valamennyi, az intézményt érintő kérdésben, különös tekintettel az intézmény irányítására, az intézményvezető személyére, a tanulók nagyobb csoportját érintő intézkedésekre. Az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége, hogy kielégítő tájékoztatást nyújtson az érdeklődő szülőknek gyermekükről vagy az osztályközösség munkájáról, tevékenységéről. A szakmai-pedagógiai szempontokon kívül az információ nem térhet ki az intézmény belső műhelymunkájára, és egyetlen egyén személyiségi jogait sem sértheti. Az oktatási és adatvédelmi törvény előírásait szigorúan figyelembe kell venni a szülői tájékoztatási igény kielégítésekor. Szükséges, hogy a szülőket pedagógiailag támogassuk. Kliensként kezeljük őket, beavatást nyernek az iskolában folyó munkába. Nem zárkózunk el a szülők laikus kontrollja elől, számukra szakszerű felvilágosítást adunk. Sok közös programunk van, melyek közelebb hozhatják egymáshoz a gyerekeket, a szülőket és a pedagógusokat. Sportrendezvényeinken - sí tábor, sportnapok - mindnyájan részt vehetnek. Intézményünk ezáltal is nyitottabbá, megismerhetőbbé igyekszik válni. A kapcsolattartás formái: - Egyéni beszélgetés -

Szülői értekezlet

-

Fogadóóra

-

Bemutatóóra

-

Érzékenyítő, attitűd formáló tréningek

-

Írásbeli tájékoztató

-

Előadások szervezése

23


-

Közös programok

-

Pályaválasztási tanácsadás

-

Az SNI tanulókkal és szüleikkel történő folyamatos kapcsolattartás

Kapcsolattartás az intézmény partnereivel Rendszeres kapcsolatot tartunk az alábbi szakmai szervezetekkel:



–

gyermek és ifjúságvédelmi szervezetek,

–

gyámhatóság,

–

szakmai szolgáltató szervezetek,

–

szakszolgálatok,

–

iskola-egészségügy,

–

kulturális és sportszervezetek,

–

civil szervezetek.

A kapcsolattartás rendjét az SZMSZ tartalmazza.

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Tanulmányok alatti vizsgák Tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet által előírt esetekben szervez az iskola (magántanulók, tantestületi döntés alapján kötelezettek esetében).  A vizsgák időpontjáról – a javítóvizsga kivételével – a vizsgára történő jelentkezéskor írásban kell tájékoztatni a tanulót és a szülőt, legalább 10 nappal a vizsga kezdő időpontja előtt. Tanulmányok alatti vizsgát – az e rendeletben meghatározottak szerint – független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A tanulmányok alatti vizsgán vizsgabizottság ellenőrzi és értékeli a vizsgakötelezettséggel érintett időszakra vonatkozó követelmények elsajátítását. A bizottság az összesített részeredmények és a kérdező tanár véleményezése alapján dönt a minősítésről. 

Gyakorlati vizsgát kell tenni, szóbeli vizsgával együtt a készségtárgyakból: ének-zene, vizuális kultúra, testnevelés és sport, informatika.



Ha a tanuló a tanulmányok alatti vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kap, a halasztott időpontig úgy folytathatja tanulmányait, mintha sikeres vizsgát tett volna.



A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

A tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó vizsga, különbözeti vizsga, pótló- és javítóvizsga) követelményeit, részeit, az értékelés szabályait a szakmai munkaközösségek határozzák meg. A vizsga tantárgyi/évfolyamonkénti követelményei megegyeznek a kerettantervek alapján készült, a Pedagógiai Program részét képező helyi tanterv adott tantárgyra és évfolyamra vonatkozó követelményeivel.

24

Győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskola Pedagógiai Programja Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát kell tenni a tanulónak a félévi és év végi osztályzatok megállapításához, ha:  felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, 

engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,



tanulmányait magántanulóként végzi,



hiányzása a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (7) bekezdésében előírt mértéket meghaladja, és ezért nem osztályozható, amennyiben a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

Ha a tanuló hiányzása adott félévben meghaladja adott tantárgyból a 30%-ot, köteles a tantárgyból osztályozó vizsgát tenni; ha a két félévben összesen lépi át a 30%-ot, a nevelőtestület dönthet az osztályozó vizsgáról, vagy a jegyek alapján történő értékelésről, ha az elégséges számú. Ha a hiányzás mértéke a tanévben meghaladja a 250 órát, a tanév végén nem osztályozható, magasabb osztályba való lépése csak sikeres osztályozó vizsga tétele mellett lehetséges. A vizsgára a tanulót a szülő írásban jelentkezteti és felkészíti. Egy osztályozó egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszerezni. Különbözeti vizsga  A tanulót jogszabály értelmében megilleti az a jog, hogy a választható tantárgyak esetében az április 31. határnappal, a következő tanévre más választható tantárgyat válasszon. Ennek feltétele a sikeres különbözeti vizsga. A különbözeti vizsga a tantárgyi követelmények optimumát kéri számon. A vizsgára a szülő jelentkezteti és készíti fel a tanulót.  Különbözeti vizsgát tehet a tanuló, ha:



–

írásbeli határozat alapján engedélyezték,

–

tanulmányait valamely tantárgyból emelt szinten kívánja folytatni, és megelőzően csak középszinten tanulta,

–

átvétellel tanulói jogviszonyt kíván létesíteni és az előző iskolájából eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott.

Különbözeti vizsgát a tanév során folyamatosan lehet szervezni.

Javítóvizsga Ha a tanuló tanév végén bármely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, a nevelőtestület határozata alapján javítóvizsgát tehet, kivéve, ha háromnál több tantárgyból van elégtelen osztályzata. Július 1-jéig a javítóvizsga témaköreit és időpontját az iskola honlapján közzé kell tenni. A javítóvizsga időpontjáról az érintett tanulót, ill. szüleit az iskola augusztus 1-jéig írásban is értesíti. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. Amennyiben a javítóvizsgán a tanuló nem teljesíti a meghatározott követelményeket, vagy nem jelenik meg, köteles évet ismételni. A tanulót a

25

Győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskola Pedagógiai Programja vizsgára a szülő készíti fel, az iskola a nyár folyamán két ízben konzultációs lehetőséget biztosíthat (június-augusztus). A javítóvizsgán elégséges osztályzatot kapott tanuló magasabb évfolyamba léphet. Pótló vizsga Amennyiben a tanuló neki fel nem róható okból nem jelent meg a vizsgán, vagy a vizsga letétele előtt távozott, a vizsgát megismételheti.  Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha:



–

neki fel nem róható okokból elkésik, távol marad,

–

megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik.

Pótló vizsgát – az igazgató döntése alapján – az adott vizsganapon vagy az iskola által megszervezhető legközelebbi vizsganapon kell megtartani.

A felvétel és az átvétel szabályai Az iskola első évfolyamára felvételt nyer minden olyan tanköteles és iskolaérett gyermek, aki: - az iskola beiskolázási körzetében állandó vagy ideiglenesen bejelentett lakásban él, -

illetve a fenntartó által előírt létszámkeretig minden gyermek, akinek szülei az intézményünket választották. Túljelentkezés esetén előnyben részesülnek a hátrányos helyzetű tanulók.

Magasabb évfolyamon felvételt nyerhet minden tanuló, - aki beiskolázási körzetünkbe költözött, -

körzeten kívüli tanuló abban az esetben, ha az osztályok létszáma és a szakmai alapdokumentumban meghatározott maximális tanulólétszám ezt lehetővé teszi

-

az átvételről az intézmény vezetője dönt

Tanulói jogviszony létesítésekor a szülőnek nyilatkoznia kell a következőkről: tanuló és szülő adatai, nyilatkozat a különleges bánásmóddal kapcsolatban, felügyeleti jog gyakorlása. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Alapelv Az elsősegélynyújtás alapjait minden tanuló ismerje meg és sajátítsa el. Az elsősegély-nyújtási ismeretek szerves részét képezik a NAT kompetenciaterületi tudásanyagának, ahogyan ez az eddigiekben oktatott tantárgyi tartalmak közül az osztályfőnöki, egészségtan, biológia tematikához is

26

Győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskola Pedagógiai Programja köthető, így onnan is átemelhetőek a konkrétumok. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények alkalmával is tudnak használni. Cél Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja: hogy a tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát, ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, ismerjék fel a vészhelyzeteket, tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit, sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat, ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével, sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Feladatok Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén. A tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit, a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: szakkörök (csecsemőápolási, elsősegélynyújtó); A szakkörök során a diákokat versenyekre is felkészítjük. Lehetőség szerint elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat bevonásával. Évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnapot (témanap) tartunk az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

27


3.

A Z I S K O L A H E LY I TA N T E R V E

A választott kerettanterv megnevezése, jellemzői Az iskola általános tantervű osztályaiban a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendeletben a miniszter által kiadott kerettantervet választotta. A kerettanterv alapján készített helyi tanterv a 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben, az első és ötödik évfolyamon lép életbe. Az időkereteket az alábbi táblázatok tartalmazzák. évfolyam/ TANTÁRGY Magyar Angol/Német Matematika Erk. / Hit. Körny. ism. Ének S/T. kórus Rajz Technika Testnevelés Tánc Informatika szabadon tervezhető köt. időkeret többletkeret max. időkeret egyéb napközi össz. fejl./teh. gond.

1.

2.

3.

4.

7+1

7+1

4 1/1 1 2+2 2 1 3 2

4+1 1/1 1 2+2 2 1 3 2

6+1 2 4 1/1 1 2+1 +1 2 1 4 1

2

2

3

6+1 2 4+1 1/1 1 2+1 +1 2 1 4 1 1 3

25 2 27 25

25 2 27 25

25 2 27 25

27 2 29 26

52 1

52 1

52 1

55 1

28


évfolyam/ TANTÁRGY Magyar Ang. / Ném. Matematika Történelem Erk./Hittan Természeti. b. Természeti. f. Biológia Fizika Kémia Földrajz Ének S. / T. kórus Rajz Hon- és népi. Informatika Technika Testnevelés Osztályfőnöki Szab. tervezhető kötelező többlet max. egyéb össz. fejl/teh.g.

5.

6.

7.

8.

4 3/3 4 2 1/1 1

4 3/3 3+1 2+1 1/1 1

3+1+1 3/3 3+1+1 2 1/1

4+1 3/3 3+1+1 2 1/1

1++

1 1 1 2 2 1/1+2 +1 1

1/1+2 +1 1+1 1 1 1

1/1+2 +1 1+1

2 2 1 1 1/1+2 +1 1

1 1

1 1

1 1

5 1 2

5 1 3

5 1 3

5 1 3

28 3 31 20 51 1

28 3 31 20 51 1

31 4 35 21 56 1

31 4 35 21 56 1

A helyi tanterv tantárgyai, tartalmai A tantárgyak és tartalmak a Pedagógiai program CD-mellékletében találhatók. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk a német és az angol nyelvet. A jogszabályi előírások figyelembe vételével törekszünk arra, hogy a csoportok létszáma között ne legyen jelentős eltérés. Az ének-zenét a 3. évfolyamtól tanítjuk csoportbontásban, az első két évfolyamon lehetőség szerint mindenki emelt

29

Győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskola Pedagógiai Programja szintű ének-zenei oktatásban részesül. Az általános tanterv, ill. az emelt szintű tanterv szerint tanulók csoportjai a szaktanárok javaslatai alapján alakulnak ki. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kooperatív tanulásszervezési formák alkalmazására, kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A csoportok szervezésének mikéntjét az intézmény SZMSZ-ének 7. pontja tartalmazza. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánk pedagógusai a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével választják meg az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket. Pedagógusaink nem választhatnak olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A következő tanévben szükséges taneszközöket tartalmazó lista az iskola honlapján folyamatosan elérhető. Az iskola tankönyvfelelőse április 10-ig írásban tájékoztatja a szülőket a kölcsönözhető tankönyvekről és arról, hogy milyen feltételek mellett kaphatnak ingyenesen tankönyvet, illetve támogatást a tanulók (szüleik) a tankönyvek megvásárlásához, A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

3.1.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése: - fokozatosan átvezetni a tanulókat az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe - biztosítani a zavartalan beilleszkedést - segíteni a természetes érdeklődést, érést - építeni a gyerekek kíváncsiságára, érdeklődésére - teret adni a játék, a mozgás iránti vágy kielégítésére - fejleszteni a megismerés, a megértés, a tanulás iránti nyitottságot - fogékonnyá tenni a tanulókat saját környezetük, a természet és a társadalom értékei iránt - elemi ismereteket közvetíteni és az alapvető képességeket, készségeket fejleszteni - mintát adni a különböző ismeretszerzési módokra, a feladat-és problémamegoldásra - megalapozni a helyes tanulási szokásokat - támogatni az egyéni képességek kibontakoztatását - hatékonyan közreműködni a tanulási nehézségek és a szociális hátrányok leküzdésében

30

Győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskola Pedagógiai Programja - tudatosítani az alapvető erkölcsi értékeket - megerősíteni a humánus magatartásmintákat, szokásokat - pozitív irányba formálni a tanítványok jellemét, személyiségét - boldog, kiegyensúlyozott, motivált tanulókat nevelni - a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával

3.1.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat: - az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; - a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, - a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, - a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; - fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. 3.1.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása: - mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, - fejlesztjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, - a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek fejlesztését, - a mentális képességek célirányos fejlesztését, - az önálló tanulás fontosságának további tudatosítását tűzzük ki szaktárgyi óráink céljául, - az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítése, gazdagítása az osztályfőnöki órák fontos feladata, - az önismeret alakítására, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésre, az együttműködés értékének tudatosítására (a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban) törekszünk,

31

Győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskola Pedagógiai Programja - az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, - a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, - fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. 3.1.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra: - mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, - továbbfejlesztjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, amelyek a középiskolában elsődleges szerephez jutnak majd, - a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, - fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív – interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat, - az egészséges életvitel kialakításához szaktárgyi és osztályfőnöki órákon is nyújtunk információkat és tanácsokat, - előtérbe kerül a pályaorientáció és a felnőtt életre nevelés. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja, a tanulók fizikai állapotának mérése Célok  Tanulóinkban felkelteni a rendszeres testmozgás, az egészséges életmód iránti igényt, elsajátíttatni az ehhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat, ismereteket. 

Tudatosítani a tanulókban a saját működésének alapfokú tudnivalóit.



A testnevelés, sport segítségével kialakítani a tanulókban a mindennapi élethez szükséges alapvető tulajdonságokat, készségeket: akaraterő, szorgalom, kitartás, becsületesség, szabályok betartása, a társak tisztelete, segítése, a csapatmunka szerepe, az idegi és fizikai állóképesség, az egészséges önbizalom, a céltudatosság stb.

szervezetük

felépítésének

és

Megvalósítás A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: 1-4. évfolyam 4 óra testnevelés

32

Győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskola Pedagógiai Programja 1-4. évfolyam 1 óra néptánc 5-8. évfolyam 5 óra testnevelés Mérés A megfelelő szintű fizikai erőnlét, edzettség elérése, majd megtartása nemcsak a sport, hanem az egészség, az általános jólét szempontjából is igen fontos tényező. A fizikai aktivitás jellemzője az egészséges testsúly, az állóképesség és az izomerő. A vonatkozó jogszabályok a tanulók fizikai állapotának mérését tanévenként április-május hónapra írják elő. A mérésre egyszerű, kevés szerigényű és bárhol végrehajtható teszteket használunk. El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése motivációs tényezőként hasson a tanulókra, és az iskolából kikerülve életvitelükben helyet kapjon a rendszeres fizikai aktivitás is. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése

3.1.5. Az ismeretek számonkérésének formái Az ellenőrzés írásbeli és szóbeli formában történik. Az értékelés formatív, szummatív és diagnosztikus. A számonkérés formái tantárgyfüggők, de a félévi és év végi minősítésnek elsősorban a szummatív osztályzatokra kell épülnie. Minden témakör befejezését átfogó számonkérés követi. A tanulónak félévenként a heti 3 és 4 órás tantárgyakból legalább 8, a heti 2 órás tantárgyakból legalább 4, a heti 1 órás tantárgyakból 3 osztályzattal kell rendelkeznie. A félévi és év végi osztályzat nem térhet el az időszakban szerzett osztályzatok átlagától. A tárgyat tanító pedagógusnak jogában áll az egyes érdemjegyeket különböző súllyal figyelembe venni az osztályzatok megállapításánál. 3.1.6. A tanulói teljesítmények értékelése Az alsó tagozaton az első évfolyam félévi és év végi, valamint a második évfolyam év végi minősítése szövegesen történik a tanulók tudásszintjéről. A szöveges értékelés módjai: A tanulók értesítőjébe (ellenőrző) és az osztálynaplóba minden tanulóról a következő értékelések kerülnek be tantárgyanként: - kiválóan teljesített - jól teljesített - megfelelően teljesített - felzárkóztatásra szorul

33

Győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskola Pedagógiai Programja Az értékelés kategóriái az első az első évfolyamtól a második évfolyam félévéig Kiválóan teljesített A tantervi követelményeket megbízhatóan teljesíti. Ismeretei biztosak, képes azokat az évfolyam követelményeinek megfelelő szinten alkalmazni. Szóban és írásban is képes gondolatai, véleménye és a tanultak pontos megfogalmazására. Életkorának megfelelő szinten képes az összefüggések meglátására, alkotó módon tudja a megszerzett ismeretanyagot hasznosítani. Jól teljesített A tantervi követelményeket általában jól teljesíti. Ismeretanyaga jó, alkalmazásában kissé bizonytalan. Szóban és írásban kevés segítséget igényel feladatmegoldásai során. Kevés segítséget igényel az összefüggések meglátásában, ismereteit önállóan is képes alkalmazni. Megfelelően teljesített A tantervi követelményeket alapvető szinten teljesíti. Ismeretanyaga közepes szintű, alkalmazása során többször igényel segítséget. Szóban és írásban nehézkesen nyilvánul meg. Összefüggések meglátására csak segítséggel képes. Felzárkóztatásra szorul A tantervi követelményeket alacsony szinten teljesíti. Ismeretanyaga csekély, önálló alkalmazására is csak sok segítséggel képes. Szóban és írásban csak kérdések segítségével tud megnyilvánulni, fogalmakat nem ért, önállóan egyszerű összefüggéseket sem tud felismerni. Az év végi szöveges értékelés szigorú számadású, gépi kitöltésű bizonyítvány pótlapokon a bizonyítvány mellékletét képezi. 3.1.7. Érdemjegy, osztályzat A tanuló tantárgyi tudásának év közbeni értékelésénél és a minősítésénél a 2. évfolyamon év végén,a 3-8. évfolyamon félévkor és év végén: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) érdemjegyeket ill. osztályzatokat kell használni. Kivétel ez alól az erkölcstan és a hit-és erkölcstan tantárgy, ahol három fokozatú értékelést használunk: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt. Az osztály- ill. csoportnaplóban a következő rövidítéseket használjuk: - kiválóan megfelelt: k.mf. - jól megfelelt: j. mf. - megfelelt: mf. Az átváltás szabályai: - kiválóan megfelelt: jeles - jól megfelelt: jó - megfelelt: közepes vagy elégséges, a szaktanár döntése alapján - elégtelen osztályzat nem adható

34

Győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskola Pedagógiai Programja A tanuló a tanév végén kiemelkedő tanulmányi munka esetén szaktanári döntés alapján tantárgyi dicséretet kaphat. Az értékelési alapelvek iskolai szinten egységesek. Az 5 fokozatú, számjegyekkel történő értékelést mindig szóbeli értékelés kíséri. Minden produktum, amit a tanulók létrehoznak, tartalmaz pozitív, értékelhető elemeket. Ezeket kell kiemelnünk, hogy a tanulók önmaguk korlátait leküzdve, sikereiken felbátorodva újabb és újabb feladatokba vágjanak bele, vagyis motiváló ereje legyen erőfeszítésüknek. A tanulói teljesítmények értékelése folyamatosan történik a tanév időtartama alatt. Az értékelésünknek mindig reálisan kell tükröznie a követelmények elsajátítási szintjét. A követelményeket nyilvánosságra hozzuk a tanév elején, egy-egy téma kezdetekor vagy a számonkérést megelőzően legalább 2 héttel. A tanulókkal minden alkalommal megismertetjük a teljesítménymérés értékelési szempontjait. A tanulók szóbeli és írásbeli teljesítményének érdemjeggyel és osztályzattal történő értékeléséről, minősítéséről a szülőket rendszeresen értesítjük. A tantárgyi érdemjegyek és osztályzatok kritériumai Jeles A tantárgyi követelményeknek kifogástalanul megfelel. Ismeri, érti, önállóan képes alkalmazni a tananyagot. Szóban és írásban pontosan, szabatosan fogalmaz. Fogalmai pontosak, tiszták, összefüggésüket, rendszerüket átalakítja. A váratlan problémák nem riasztják vissza, hanem biztos ismeretei birtokában közelíteni képes a megoldáshoz. Jó A tantervi követelményeket megbízhatóan teljesíti. Fogalmai tiszták, az önálló alkalmazásban kissé bizonytalan. Szóbeli és írásbeli fogalmazásában nem követ el értelemzavaró pontatlanságokat. Az alapvető összefüggéseket tudja, a begyakorolt módszerekkel biztosan dolgozik. Közepes Csak az alapvető tantervi követelményeket teljesíti. Pontatlanul, nehézkesen nyilvánul meg szóban, írásban egyaránt. Fogalmai nem tiszták, az összefüggéseket csak segítséggel ismeri fel. Elégséges A tantervi követelményekből csupán annyit képes elsajátítani, amennyi a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges. Fogalmakat nem ért, önállóan egyszerű összefüggéseket sem tud felismerni. A legalapvetőbb feladatok megoldásához is tanári segítségre szorul. Elégtelen A tantervi követelményeknek nevelői segítséggel sem tud eleget tenni.

35

Győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskola Pedagógiai Programja 3.1.8. Az írásbeli beszámoltatás formái A tanulókkal az év eleji ismétlések után az elméleti tantárgyakból szintfelmérő dolgozatot íratunk. Az 5. évfolyamon a zökkenőmentes továbbhaladás érdekében az év eleji szintfelmérő dolgozat anyagával kapcsolatosan magyar nyelvből és matematikából a negyedik és ötödik évfolyamon tanító szaktanárok konzultálnak. A témazáró dolgozat megíratására egy teljes tanórát biztosítunk. A tanulók egyenletesebb terhelése érdekében a felső tagozaton a témazáró dolgozatok írását a szaktanárok az adott napra ceruzával bejegyzik, legalább egy héttel az dolgozat írása előtt. A diákok egy napon maximum két témazáró dolgozatot írhatnak. A kisdolgozatok, szódolgozatok nem vesznek igénybe egy teljes tanórát, általában 10–20 percesek, bármelyik tanítási órán, bejelentés nélkül írathatók.

3.1.9. Az írásbeli és szóbeli feladatok, az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei és korlátozásának szabályai Elvek -

Folyamatos megfigyelés eredményeként a helyes tanulási technikák kiválasztása, fejlesztése. Minden tanuló számára a legoptimálisabb – életkori szintjének és aktuális szükségletének megfelelő – tanulási módszerek megismerése, az egyéni tanulásban az önállóság fokozása.

-

A figyelem, akarat fejlesztése, irányítása.

-

A tanulók természetes elmélyítése, az egyéni kibontakoztatása.

-

Az önművelési igény felkeltése, az önművelés legfontosabb jártasságainak, készségeinek, képességeinek kialakítása, fejlesztése, önálló ismeretszerzésre ösztönzés.

-

A tanórai keretben folyó nevelő-oktató munka speciális foglalkozások keretében történő megszilárdítása, kiegészítése, bővítése.

-

A hátránnyal induló tanulók következetes fejlesztése, felzárkóztatása, a gyengébb képességűekkel való differenciált foglalkozás.

-

A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatása, fejlesztése.

-

Segédkönyvek, kézikönyvek, lexikonok használatának megismertetése, segítségnyújtó szerepének, hasznosságának felismertetése.

-

Önképzésre nevelés.

-

Önálló gyűjtőmunka végzése.

-

Csoportos feladat elvégzése a tanítási időn kívül.

érdeklődésének érdeklődés és

felkeltése, ébrentartása, az egyéni képességek

36


-

Önellenőrzésre, önértékelésre nevelés.

-

A tantárgyakhoz feladatok.

kötődő,

differenciált

képességfejlesztést

szolgáló

Szabályok A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés (otthoni, napközis, tanulószobai) ideje nem lehet több 2 óránál. Hétvégére és az iskolai szünetekre csak annyi házi feladat adható fel, mint általában egyik tanóráról a másikra. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek Hagyományosan tanulóink kimagasló teljesítményeit a tanévzáró ünnepélyen értékeljük. Ennek formája bizonyítvány, oklevél, könyv, szóbeli dicséret. Itt tanulói közösségeket is kiemelhetünk. Ennek szempontjai a nevelőtestület döntése szerintiek: - tanulmányi munka -

művészeti, kulturális munka

-

sportteljesítmények

-

közösségi munka

Egyéni jutalmazási formák: Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: - szaktanári, -

osztályfőnöki,

-

igazgatói,

-

nevelőtestületi.

Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók, tantárgyi, nevelőtestületi dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. A legkiemelkedőbb – megyei, országos eredményekkel rendelkező – tanulók oklevélben és könyvjutalomban részesülnek. A nyolcadik évfolyamon félévkor is adható nevelőtestületi dicséret, amit a félévi értesítőbe be kell vezetni. Az adott tanév végén a kitűnő tanulmányi eredményt elért első évfolyamosokat a tanévzáró ünnepélyen értékeljük. A nyolc évig példamutató magatartást, szorgalmat tanúsító és kitűnő tanulmányi eredményt elért tanulók a nevelőtestület döntése alapján a Győri Nádorvárosi

37

Győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskola Pedagógiai Programja Ének-zenei Általános Iskola Kiváló Diákja díjat kaphatják. A nyolc évig kitűnő tanulmányi eredményt elérő diákok tárgyi emléket kapnak. A magatartás, szorgalom terén, valamint a tanulmányi és közösségi munkában kiemelkedő tanulók tevékenységét folyamatosan ismertetjük az iskolagyűléseken, az iskolarádióban és az intézmény honlapján. A magatartási elvárásokat a házirend tartalmazza. Ezen elvárások teljesítése alapján az értékelési szempontok a következők: Példás - A házirendet minden körülmények között betartja, és másokkal is betartatja. -

Órai és órán kívüli magatartása kifogástalan.

-

A közösség alakításában aktívan részt vesz, kezdeményez.

-

Iskolai feladatokat önként vállal, és maradéktalanul teljesít.

-

Megnyilvánulásaiban őszinte, társaival, tanáraival szemben tisztelettudó, együttműködő és segítőkész.

-

Fegyelmező intézkedés nem volt ellene.

-

A házirendet betartja, apróbb hibáit törekszik javítani.

-

A közösségben a rábízott feladatokat ellátja.

-

Fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő.

-

Fegyelmi fokozata: legfeljebb szóbeli figyelmeztető.

Jó

Változó - A házirendet több ízben megsérti, vét a közösségi szabályok ellen. -

A közösség alakításában nincs szerepe, munkájában vonakodva vesz részt.

-

Társaival szemben közönyös, megnyilvánulásaiban durva, tanáraival szemben tiszteletlen.

-

Fegyelmi fokozata: legfeljebb osztályfőnöki intő.

Rossz - A házirendet nagyon hiányosan tartja be. -

A közösség munkáját hátráltatja, szándékosan árt a közösségnek.

-

A nevelésére tett erőfeszítéseket rendre elutasítja.

-

Társaival szemben durva, goromba.

-

Tanáraival szemben tiszteletlen, udvariatlan, elutasító.

-

Fegyelmi fokozata: igazgatói figyelmeztetés, ill. intés.

A szorgalom értékelésekor a tanuló iskolai és tanulmányi munkához való hozzáállását értékeljük. A szorgalom értékelése nem feltétlenül függ össze az eredményes, jó jeggyel értékelt tanulási eredménnyel, hiszen gyenge képességű tanuló is lehet kiemelkedően szorgalmas. Példás - Aki tanulmányi munkájában kitartó, a tanítási órákra képességeihez mérten pontosan és rendben, maximálisan felkészül.

38


-

Tanulmányi munkájában többletfeladatokat végez, részt vesz versenyeken, pályázatokon.

-

Az órai munkát érdeklődésével, aktivitásával segíti.

-

A tanítási órákra lelkiismeretesen felkészül, feladatait elvégzi, de többletfeladatokat nem végez.

-

Órai aktivitása a tőle elvárható, de különösebb érdeklődést nem mutat.

-

Érdeklődése csak az iskolai tananyagra korlátozódik.

Jó

Változó - Iskolai és otthoni munkájában csak időnként teljesít képességeihez mérten. -

Órai aktivitása hullámzó teljesítményt mutat.

-

Házi feladatait hiányosan készíti el, felszerelése is többször kifogásolható.

-

Gyakran szétszórt, figyelmetlen.

Hanyag - Tanulmányi munkájában gyakran képességei alatt teljesít, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el. -

Felszerelése hiányos, így az órai tanulmányi munkát hátráltatja.

-

Munkafegyelme rossz, érdektelenség, közömbösség jellemzi.

A tanulók továbbhaladása

3.1.10. A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltételei Az iskola magasabb évfolyamára léphet az a tanuló, aki a helyi tantervben előírt, a továbbhaladáshoz szükséges követelményeket teljesítette, beleértve a szükséges készségek meglétét és az elvárt kimeneteli követelményeket valamennyi tantárgyból. Magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához, a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:  az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, 

az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,



egy tanítási évben 250 tanítási óránál többet mulasztott,



ha a tanuló mulasztása egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja,



magántanuló volt.

Ha a tanuló tanév végén bármely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, a nevelőtestület határozata alapján javítóvizsgát tehet, kivéve, ha háromnál több tantárgyból van elégtelen osztályzata.

39

Győri Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskola Pedagógiai Programja Az évfolyamot megismételni köteles az a tanuló, aki az adott tanévben a javítóvizsgán nem felelt meg. Az első évfolyamot megismételheti a tanuló szülői kérésre, ilyenkor bizonyítványt a tanuló a megismételt évről kap. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni, vagy a szülő írásban ezt kéri. Évfolyamtól függetlenül idegen nyelvből a tanuló az idegen nyelv tanulásának első évében nem utasítható évfolyamismétlésre azért, mert a tanulmányi követelményeket nem teljesítette. 3.1.11.A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Valamennyi tanulónak joga van képességei minél maradéktalanabb kibontakoztatására, személyiségfejlődésének támogatására. Külön figyelmet kell fordítani a valamilyen okból hátrányos helyzetbe került tanulókra, akiknek olyan támogató környezetre van szükségük, amely biztosíthatja iskolai sikerességüket. Iskolánk – többek között – az alábbi segítséget nyújtja számukra az esélyegyenlőség megteremtése érdekében: - kulcskompetenciák fejlesztését, -

az oktatásban használt információs, kommunikációs technológiák alkalmazását, a digitális tananyagok felhasználásának elősegítését,

-

méltányos és egészséges tanulási környezet kialakítást,

-

a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztését,

-

tapasztalat-, élményszerzésen alapuló tanulást,

-

a differenciáló módszerek alkalmazását,

-

a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését,

-

a mindennapos testedzés, a mozgás, sportolás biztosítását,

-

környezettudatos szemléletű oktatás-nevelést,

-

egészségügyi, szociális támogató rendszer kialakítását,

-

hatékony, új tanulási módszerek elsajátíttatását és alkalmazását a tanórákon,

-

a tanulói aktivitás növelésével a tanítási órákon,

-

a tanulási attitűd pozitív átformálását,

-

a továbbtanulás támogatását,

-

személyiségfejlesztést és közösségépítést,

-

a szabadidő hasznos eltöltésének elősegítését,

-

partnerközpontú nevelést.

40


4.

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A pedagógiai program hatályba lépése, felülvizsgálata Iskolánk nevelői közössége a dokumentumot az Útmutató az intézményi dokumentumok felülvizsgálatához c. Oktatási Hivatal által kiadott minta alapján átdolgozta. A módosítások bevezetése 2016. év szeptember hónap 2. napjától történik felmenő rendszerben. Ez alól kivételt képez az erkölcstan és a hit- és erkölcstan tantárgy értékeléséről rendelkező rész. A nevelőtestület és az intézményvezetés egyhangú döntése alapján ugyanis az egységesség elvét követve minden évfolyamon egyszerre vezetjük be az új értékelést. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: a dokumentumot a fenntartó székhelyén, az iskola könyvtárában, az intézményvezetői irodában lehet elolvasni, valamint megtekinthető az iskola honlapján és a Köznevelés Információs Rendszerének elektronikus felületén.

41


Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai A pedagógiai program módosítását az intézmény diákönkormányzata 2016. év szeptember hó 2. napján tartott ülésén véleményezte, melyet aláírásommal tanúsítok. Kelt: Győr, 2016. szeptember 2.

............................................ . diákönkormányzat képviselője

A pedagógiai program módosítását a szülői szervezet (közösség) 2016. év szeptember hó 2. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet (közösség) program

felülvizsgálata

során,

a

véleményezési jogát jelen pedagógiai jogszabályban

előírtaknak

megfelelően

gyakorolta. Kelt: Győr, 2016. szeptember 2.

............................................ . szülői szervezet képviselője

42


A pedagógiai programot/módosítását az intézményi tanács 2016. szeptember 2. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy az intézményi tanács véleményezési jogát jelen pedagógiai program felülvizsgálata során a jogszabályban előírtaknak megfelelően gyakorolta. Kelt: Győr, 2016. szeptember 2.

............................................ intézményi tanács képviselője

A pedagógiai program elfogadásáról és jóváhagyásáról szóló záradék A pedagógiai programot/módosítását az intézmény nevelőtestülete 2016. szeptember 2. napján tartott értekezletén elfogadta. Kelt: Győr, 2016. szeptember 2.

............................................. ............................................. hitelesítő nevelőtestületi tag

P.H.

hitelesítő

nevelőtestületi tag A pedagógiai programot jóváhagyom. Kelt: Győr, 2016. szeptember 2. ………………………………. igazgató

43


P. H.

44

A A GYŐRI NÁDORVÁROSI ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents