Kiss Bálint Református Általános Iskola Pedagógiai Program 2010.
2 Tartalom: I. ............................................................................................................................................. 6 Az intézmény adatai ............................................................................................................... 6 I.1. Az Alapító Okiratban szereplő legfontosabb információk .............................................. 7 II. ............................................................................................................................................ 8 Az iskola szellemisége ........................................................................................................... 8 II.1. Az egyházi oktatás alapfeladatai .................................................................................. 8 II.2. A múlt értékei................................................................................................................ 8 II.2.1. A névadó által megjelenített értékek ....................................................................... 8 II.2.2. Az iskola jelmondata, emblémája ........................................................................... 9 II.2.3. Az iskola története .................................................................................................. 9 II.3. Az iskola tanulólétszámának alakulása ...................................................................... 11 II.4. Az iskola tárgyi feltételei ............................................................................................. 11 II.5. Az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó tanmeneti eszköz- és felszerelés jegyzék ........ 13 III. ......................................................................................................................................... 21 Alapelvek, célok, feladatok ................................................................................................... 21 III.1. Alapelvek ................................................................................................................... 21 III.2. Céljaink ...................................................................................................................... 21 III.3. Az iskola gyermekképe és ebből fakadó feladatai ..................................................... 22 III. 4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................. 23 III. 5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ........................................................ 23 III.5.1. Alsó tagozat (1-4. évfolyam) ................................................................................ 23 III.5.2. Felső tagozat (5-8. osztály) ................................................................................. 23 IV. ......................................................................................................................................... 25 A képesség kibontakoztató program .................................................................................... 25 IV.1. A program alapelvei .................................................................................................. 25 IV. 2. A program célja ........................................................................................................ 25 IV.2.1. A program szervezeti keretei ............................................................................... 25 IV.2.2. A kompetencia alapú oktatás működtetése a HEFOP 3.1.3. pályázat alapján .... 27 IV.2.3. Az OECD Kulcskompetenciák meghatározása és kiválasztása .......................... 28 IV. 3. A képesség kibontakoztó program szakaszai .......................................................... 29 IV.3.1. Első (alapozó) szakasz: (1- 4. osztály) ................................................................ 29 IV.3.2. Második szakasz: (5-8. osztály) .......................................................................... 30 IV.4. Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai ..................................... 30 IV.5. Az iskolai írásbeli beszámoltatások ........................................................................... 31 IV.6. Iskolai értékelés ........................................................................................................ 31 IV.6.1. Érdemjegyek ....................................................................................................... 31 IV.6.2. Félévi, tanév végi minősítés ................................................................................ 32 IV.6.3. Témazáró dolgozatok minősítése ....................................................................... 32 IV.7. Csoportbontás a felső tagozaton ............................................................................... 32 IV.8. Gazdagító tevékenységek ......................................................................................... 33 V. .......................................................................................................................................... 36 Belső ellenőrzési és értékelési alapelvek, célok ................................................................... 36 V.1. A pedagógusok munkájának értékelési alapelvei ....................................................... 36 V.2. A nevelő - oktató munka belső ellenőrzésének rendje ............................................... 36 VI. ......................................................................................................................................... 38 Az iskola munkarendje, hagyományok ................................................................................. 38 VI.1. Általános munkarend ................................................................................................ 38 VI.2. Hivatalos ügyek intézése........................................................................................... 39 VI.3. Az ellenőrzőre vonatkozó szabályok ......................................................................... 39 VI.4. A tanév rendje ........................................................................................................... 40 VI.5. A pedagógusok munkarendje.................................................................................... 40
3 VI.6. Az iskolában működő szervezeti formák ................................................................... 41 VI.6.1. Napközi otthon .................................................................................................... 41 VI.6.2. A szakkörök és az énekkar ................................................................................. 41 VI.6.4. Az iskolai sportkör ............................................................................................... 41 VI.6.5. Tanulmányi- és sportversenyek .......................................................................... 41 VI.6.6. Könyvtár-, internet-használat .............................................................................. 41 VI.6.7. Étkeztetés ........................................................................................................... 41 VI.7. Hagyományok ........................................................................................................... 42 VI.7.1. Házi etikett .......................................................................................................... 42 VI.7.2. Az iskolai hagyományok ...................................................................................... 42 VI.7.3. A város és környékének és az iskola kapcsolatának hagyományai .................... 44 VII. ........................................................................................................................................ 45 Gyermek-és ifjúságvédelem ................................................................................................. 45 VII.1. A gyermek- és ifjúságvédelem alapfeladatai ............................................................ 45 VII.2. Az ifjúságvédelmi felelős feladatai ........................................................................... 45 VII.3. A pedagógusok gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos kötelezettségei ......... 46 VII.4. Az iskolai gyermekvédelem jelentősége és fejlesztési stratégiája............................ 46 VII.5. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ....................................... 46 VIII. ....................................................................................................................................... 48 Rehabilitációs program ......................................................................................................... 48 VIII.1. Általános alapelvek ................................................................................................. 48 VIII.2. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása ............. 48 VIII.2.1. A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei ................................................ 49 VIII.2.2. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai .................. 49 VIII.2.3. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők ................. 49 VIII.2.4. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása .................................................. 49 VIII.2.5. A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás .............. 50 VIII.3. Helyi tantervi sajátosságok...................................................................................... 51 VIII.4. A sajátos nevelési igényű (SNI) és a tanulási, magatartási zavarokkal küzdő tanulók kezelése, segítésének helyi programja .............................................................................. 51 VIII.4.1.. Előkészítő fázis ................................................................................................ 51 VIII.4.2. A fejlesztő foglalkozások feladatai 1-4. évfolyamokon ...................................... 52 VIII.4.3. A fejlesztő foglalkozások feladatai 5-8. évfolyamokon ...................................... 53 IX. ......................................................................................................................................... 54 Fogyasztóvédelmi oktatás .................................................................................................... 54 IX.1 A fogyasztóvédelmi oktatás célja ............................................................................... 54 IX.2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei .............................................................. 54 IX.3. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban ................................................. 55 IX.3.1. Módszertani elemek ............................................................................................ 56 X. .......................................................................................................................................... 57 Egészségnevelési program .................................................................................................. 57 X.1. Helyzetelemzés .......................................................................................................... 57 X.2. Állapotfelmérés .......................................................................................................... 58 X.2.1. Egészségügyi feladatok ....................................................................................... 58 X.2.2. Testi neveléssel kapcsolatos állapotfelmérés ...................................................... 59 X.2.3. Mentális állapot mérése ....................................................................................... 59 X.3. Iskolánk egészségképe .............................................................................................. 60 X.4. Célmegfogalmazás .................................................................................................... 60 X.4.1. Pedagógiai programunkban megfogalmazott cél ................................................. 60 X.4.2. Az egészségnevelés célkitűzései ......................................................................... 60 X.4.3. Iskolai drogstratégiánk fő célja ............................................................................. 61 X.5. A célok érdekében végzett tevékenységek ................................................................ 61 X.5.1. Tanórai tevékenységek ........................................................................................ 61
4 X.5.2. Tanórán kívüli tevékenység.................................................................................. 62 X.6. Az egészségnevelés színterei .................................................................................... 63 X.6.1. Tanórai foglalkozások .......................................................................................... 63 X.6.2. Tanítási órán kívüli egészségnevelés .................................................................. 71 X.6.3. Gyógytestnevelés ................................................................................................. 72 X.6.4. Mindennapos testnevelés..................................................................................... 73 X.7. Segítő kapcsolatok ..................................................................................................... 74 X.7.1. Intézményen kívüli segítők ................................................................................... 74 X.7.2. Intézményen belüli segítők ................................................................................... 74 X.8. Az egészségnevelési program értékelése .................................................................. 75 X.9. Drogstratégia.............................................................................................................. 75 X.9.1. Helyzetelemzés .................................................................................................... 75 X.9.2. Drogstratégiánk előkészítése ............................................................................... 75 X.9.3. A végrehajtás színterei és módszerei................................................................... 78 XI. ......................................................................................................................................... 82 Környezeti nevelési program ................................................................................................ 82 XI.1. Bevezetés ................................................................................................................. 82 XI.2. Helyzetelemzés ......................................................................................................... 83 XI.3. Célmeghatározások .................................................................................................. 83 XI.3.1 A környezeti nevelés általános, hosszú távú célkitűzései .................................... 83 XI.3.2. Iskolánk konkrét céljai ......................................................................................... 83 XI.4. Iskolai együttműködési rendszer .............................................................................. 84 XI.5. A környezeti nevelés értékelése................................................................................ 84 XI.6. Környezeti nevelés a tanórákon ................................................................................ 84 XI.7. A részletes követelmények........................................................................................ 85 XI.8. Tanórán kívüli környezeti nevelés ............................................................................. 97 XI.9. A környezeti nevelési program értékei. Összegzés. .................................................. 97 XII. ........................................................................................................................................ 98 A szülő, a tanuló és az iskola együttműködési formái .......................................................... 98 XII.1. Tanulói részvétel ...................................................................................................... 98 XII.2. Szülői részvétel ........................................................................................................ 98 XII.3. Kapcsolattartás formái.............................................................................................. 99 XIII. ..................................................................................................................................... 100 Modul rendszerű oktatás .................................................................................................... 100 XIII.1. A módszer elméleti-szakmai háttere, előzményei ................................................. 100 XIII.2. A modulhetek rendszere ....................................................................................... 100 XIII.3. Kötelező modulok: ................................................................................................. 101 XIII.4. Szabadon választható modulok ............................................................................ 102 XIII.5. A tanulók munkájának értékelése a modulheteken ............................................... 102 XIII.6. A moduláris oktatás és a nem szakrendszerű oktatás kapcsolata ........................ 103 XIV...................................................................................................................................... 104 Feltételek, humán erőforrás ................................................................................................ 104 XIV.1. Személyi feltételek (2010/2011) ............................................................................ 104 XIV.2. A szervezeti felépítés ............................................................................................ 105 XV....................................................................................................................................... 106 A pedagógiai program legitimációja.................................................................................... 106 XV.1. A program hatályossága ........................................................................................ 106 XV.2. Az iskola munkáját szabályozó fontosabb törvények és határozatok .................... 107 XVI...................................................................................................................................... 108 A pedagógiai program mellékletei ...................................................................................... 108
5
6 „Boldog az ember, aki megtalálta a bölcsességet, és az az ember, aki értelmet kap. Mert több haszna van ennek, mint az ezüstnek, és nagyobb jövedelme, mint a színaranynak." (Péld 3,13-14)
I. AZ INTÉZMÉNY ADATAI Neve: Kiss Bálint Református Általános Iskola Jelmondata: "Palma Sub Pondere Crescit" - Teher alatt nő a pálma. Címe: 6600 Szentes, Kossuth tér 2. Telefon száma: 63 / 562-362, fax: 5. mellék E-mail címe:
[email protected] Homepage címe: http://www.kissb-szentes.sulinet.hu Köszöntő: Sokszor sok helyen elhangzó kissé elcsépelt kifejezés a következő: "az iskola az életre nevel". De a jelen kor valósága csak kivételes esetekben ez. Az iskolák jó része egy megcsontosodott nevelési elv alapján még mindig az adathalmazra épülő elméleti anyag ömlesztésének a híve. A Nemzeti Alaptanterv és a kapcsolódó kerettantervek bevezetése tovább növelte a kihívást: nekünk nem szabad ezen az úton járni. Az iskolák között manapság egyre élesedő verseny van. Versengés a beiratkozó gyermekekért, s így a fennmaradásért. De nem szabad, hogy a verseny a gyermekek fejlődését gátolja. Célunk nem lehet más, mint hogy az iskolánk sokszínű kínálata és a protestantizmus évszázados haladó szellemisége, az épület falain belül uralkodó szeretetteljes légkör népszerű legyen a szülők és gyermekeik körében. Alapelveink: magas színvonalú szakmai munka az oktatás és nevelés szerves egysége, érdekes és eredményes hittanoktatás, igény szerinti, korszerű angol – német - francia nyelvoktatás, jól felszerelt szaktantermekre épülő informatika és médiakultúra tanítás, testvériskolai és jól működő óvodai kapcsolatok, az önirányító tanulás kiépítése, és egyéb korszerű pedagógiai elképzelések alkalmazása, drámapedagógia és mentálhygiénia eszközeivel segített személyiségfejlődés a mindennapokban, mindennapos testnevelés és sokszínű tömegsport lehetőségek, bizalomra épülő, jól működő szülő – gyermek – iskola kapcsolatrendszer, változatos szabadidős programok és önfejlesztési lehetőségek Református szellemiségű, gyermekközpontú iskola a kor szellemének megfelelő gyakorlatias életre neveléssel!
7 I.1. Az Alapító Okiratban szereplő legfontosabb információk Az intézmény teljes neve: Kiss Bálint Református Általános Iskola Székhelye és telephelye: 6600 Szentes, Kossuth tér 2. Alapító szerv neve: Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség (az Alsópárt-Kiséri és Központi Református Egyházközség jogutódja) Szentes, Kiss Bálint utca. 2. Felsőpárti Református Egyházközség Szentes, Jókai utca 71. Fenntartója: Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség (Szentes, Kiss Bálint utca 2.) Felügyeleti szerve: Tiszántúli Református Egyházkerület Püspöki Hivatala Debrecen, Kálvin tér 17. Az iskola Alapító Okiratának kelte: 1993. május 12. Az iskola működési engedélyének száma, kelte: 538-5/1993. T. Sz. ; 1993. július 5. Az intézmény típusa: 8 évfolyamos általános iskola Állami feladatként ellátandó alaptevékenység: Az intézmény alaptevékenységét az alapító okirat határozza meg. Az alaptevékenység szerinti feladatok ellátására a Közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXXIX. törvény, a Magyarországi Református Egyház Zsinata 1995.évi I. törvény és annak végrehajtási utasítás(MRE Közoktatási Törvény) valamint a 11/1994.VI.8./MKM rendelet jogszabályai vonatkoznak. Az intézmény jogállása: Az iskola önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szerv, önálló jogi személy. Az iskola működésére juttatott anyagi eszközökkel - a Református Egyházközségek Igazgatótanácsa és presbitériumai által felügyelt költségvetés keretében - önálló felelősséggel gazdálkodik. Vállalkozási tevékenység: Az iskola vállalkozási tevékenységet nem folytató, nonprofit intézmény. Egyéb jogi személyek: A "Szentesi Kiss Bálint Református Általános Iskoláért Alapítvány" Adószáma: 18462281 - 1 - 06 "Istenért és Hazáért Református Iskolai és Templomi Alapítvány" Adószáma: 18451236 - 1 - 06
8
II. AZ ISKOLA SZELLEMISÉGE II.1. Az egyházi oktatás alapfeladatai
A magyar református iskolák évszázadok során kialakult hitbeli örökségére és pedagógiai kultúrájára épülő, az evangéliumi hit és erkölcs szellemében történő nevelés. Korszerű ismeretanyag és általános műveltség közvetítése, a továbbtanulásra, sikeres alapműveltségi vizsgára való felkészítés. A tanulók szellemi és fizikai képességeinek kibontakoztatása, munkás, alkotó, szolgáló életre nevelés, amelynek során a tanulók művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes értékek tisztelőivé, a magyar haza és nemzet hűséges és áldozatkész polgáraivá válnak. Olyan keresztyén közösség teremtése, amely a fiatalok hitben való megerősödéséhez, nemzeti hovatartozásuk vállalásához lelki-erkölcsi példát támaszt és keretet ad. II.2. A múlt értékei II.2.1. A névadó által megjelenített értékek Kiss Bálint (1772 Vésztő - 1853 Szentes) A jobbágysorból indult ifjú a Debreceni Református Kollégiumban tanult, majd folytatva tanulmányait, lelkészi képesítést szerzett. Tanulmányútja során végigjárta Csehország, Németország és Ausztria tudományos intézeteit. 54 éven át volt lelkipásztora a szentesi eklézsiának. Ez alatt építtette fel a mai iskola és templom elődjét, illetve a ma is álló parókiát. A kisiskolásoknak, a nőknek, a férfiaknak praktikus jó könyveket írt. A zsuppal fedett, ezért gyakran utcasornyira leégett házak oltalmára cserépfedést honosított meg. Ő tanította meg a szentesieket a korai zöldségtermesztésre, mely most is nemzetközi hírű, s ő tervezte az első magyarországi vasekét, ezzel forradalmasította a földművelést. Érdeklődése a múltra is kiterjedt. Könyvet írt a magyar nép ősi életéről, megírta a szentesi református egyház, majd a békés - bánáti egyházmegye történetét, melynek esperese volt 1836-tól haláláig. Közéleti szolgálatát 1814-től Csongrád vármegye táblabírájaként is végezte. Munkásságáért 1839-ben az MTA levelező tagjává, három év múlva a Magyar Természettudományos Társaság rendes tagjává választotta. Tevékeny része volt abban, hogy Szentes városa 1837-ben a jobbágyságból örökváltság - fizetéssel felszabadult. Eredményekben gazdag életének 81. esztendejében halt meg. Családján kívül Szentes népe, az egyház és társadalom országos közössége gyászolta. Mi, mai szentesi diákok méltán lehetünk büszkék iskolánk névadójára, aki oly sokat tett városunk szellemi és gazdasági felemelkedéséért. Tiszteletére 1997 tavaszán emléktáblát, 2001-ben portréfestményt avattunk.
9 II.2.2. Az iskola jelmondata, emblémája "Palma Sub Pondere Crescit" azaz - Teher alatt nő a pálma. A régi római szállóige, miszerint a pálmafa törzse akár a földig meghajolva a legvadabb vihart is képes átvészelni, a múltban is és a jelen években is érvényes az iskola életére. Az épület elvétele, a háborúk évei, az államosítás, a nehéz gazdasági helyzet adta körülmények ellenére az intézmény mindig képes volt a megújulásra. Az 1996 őszén megalkotott iskolai címer pálma rajza nemcsak a fent említett megújulásra, hanem a református egyház ősi címerében (amelyből származik a város címere is, mutatva a protestantizmus történelmi hatását) látható Jézus Krisztus által elnyert örök élet reményét is szimbolizálja. II.2.3. Az iskola története
Az ősi iskola (1700 - 1803)
Az ősi iskola kb. a mai járásbíróság helyén állt, ahol már 1700-ban volt tanítás. Az első iskolamester, - akinek a neve ismert - Némedi Mihály. A tanulók létszámára vonatkozó adatunk még nincs. Kiss Bálint históriájában az alábbiakat olvashatjuk: "Nemcsak a gyermek-ifjak, de közép, sőt ősz, élemedett korú emberek is látogatták az iskolát, hogy magukat a bölcsességben és tudományokban neveljék és az éneklésben gyakorolják." 1748-ban az akkori protestánsokat sújtó rendeletek miatt az iskola épületét átadták a katolikusoknak, és a mai iskola helyén levő városháza épületébe költöztek.
A református elemi fiúiskola (1803 - 1928)
1803-ban új iskola építését kezdték meg. Ez az épület 125 évig állt fenn. 1854-ben a kormányrendeletet adott ki a vasárnapi, vagy ismétlő iskola megszervezésére. 1861-ben "iskolai bizottmány” alakult, feladata az iskola felügyelete volt. 1881-ig maradt fenn az a szokás, hogy a fűtőanyagot az iskoláztató szülők adják. A gazdagabbak 1 - 2 kocsi szalmát, rőzsét, a szegényebbek 10 - 20 kéve szalmát vittek. 1881-ben alkalmaztak először takarítót a tantermek takarítására. 1883-ban már 6 osztályos az iskola, de amíg az első osztály létszáma 300 fő volt, addig a 6. osztályban 20 tanuló iratkozott be. 1887-ben szóba került, hogy igazgatót állítanak az iskola vezetésére, erre azonban csak 1906-ban került sor. Különválasztották a fiú- és leányoktatást a vezetés területén is. Az első igazgatók: Papp Antal és Papp Lajos. Az iskola épülete a század elején már szűkösnek bizonyult.
10 A századelőtől a rendszerváltozásig (1928 - 1990) A fejlődő városban szükségessé vált az elavult iskola újjáépítése. Az egyház vezetőinek egy csoportja a régi épület kibővítését javasolta. Az egyház azonban államsegélyt csak új épület felépítése esetén kaphatott.
Az új iskola költségvetése 280.000 pengő volt. "A formájára nézve ékes, a bennlakókra nézve egészséges" iskola alapkövét 1928. október 31-én, a reformáció napján helyezték el. Az építkezés gyors ütemben folyt, a bokrétaünnepélyt már ez év karácsonyán megtartották. A kész épületet 1929. október 31-én adták át. A hittant és az egyházi énekeket a tanítók tanították. Szakos oktatás, felmenő rendszer nem volt. A tanító mindig ugyanabban az osztályban oktatott. A II. világháború alatt a tanítás színvonala állandóan csökkent. A tanítók katonai szolgálatot teljesítettek, a helyettesek nem rendelkeztek megfelelő tanítási tapasztalattal. A tanulók életkörülményei egyre nehezebbé váltak. A megszálló németek 1945-ben katonai szükségszállást rendeztek be az épületben. 1948. június 16-án az országgyűlés elfogadta az államosításról szóló törvényt. Iskolánk is ekkor került az állam irányítása alá. Ekkor 16 tanteremben 26 nevelő irányítása mellett tanult 638 tanuló. Annak ellenére, hogy az épület szűknek bizonyult, az iskola mégis terjeszkedett. Ezekben az években szakmunkásképzés is folyt az iskola falain belül. A 60-as, 70-es évek az iskola életében is továbblépést jelentettek. Az épületen belül is lett víz, központi fűtés, az udvar betontakarót kapott.
Államiból újra református. A jelenkor
Az iskolát a szentesi református egyházközségek 1991-ben igényelték vissza, s 1993. júniusában történhetett meg a tulajdonosváltozás. A tantestület tagjaihoz az u.n. testvéri üzenetben szóltak a lelkipásztorok az iskola fenntartóváltozása kapcsán. Az első évek kezdeti bizonytalansága után az iskola vezetésében történt változások hatására az iskola látványos eredményeket elérve fejlődésnek indult. Folyamatosan növekvő tanulólétszám, versenysikerek, kiemelkedő sporteredmények mutatják az intézmény mindennapjaiban is megmutatkozó felpezsdülést. Az iskola önerőből informatika szaktantermet hozott létre, Internet kapcsolódással. Megújult az iskola külsőbelső képe. Folyamatosan zajlik a tantermek korszerűsítése és a bútorok cseréje, illetve felújítása. Sikeres pályázatok eredményeképpen az informatika terem a város általános iskolái közül az egyik legjobban felszerelt tanterme lett. Digitális fényképezőgépek és videokamerák segíti a drámajáték és médiakultúra oktatását. Több sikeres hazai és Európai uniós pályázat révén interaktív táblák és projektorok kínálnak új lehetőséget az oktatás területén. A tantermek nagy részében projektor és számítógépes munkaállomás segíti a szemléltetést. A nyelvoktatást segítendő 20 + 1 fős nyelvi labort is kialakításra került. Befejeződött az intézmény tetőcseréje, az udvari nyílászárók cseréje. Teljesen megújult az iskolai játszótér.
11 II.3. Az iskola tanulólétszámának alakulása Év 1994 1996 1998 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 tanuló 260 286 320 323 353 373 392 410 416 421 424 427 431 432 450 400 350 300 250 200 150 100 50
20 09 20 10
20 06 20 07 20 08
20 03 20 04 20 05
20 00 20 01 20 02
19 97 19 98 19 99
19 94 19 95 19 96
0
II.4. Az iskola tárgyi feltételei Az intézmény Szentes belvárosában, a Kossuth téren található. Az iskola 3+1 szintes (A pincével együtt). Az iskolaudvar nagy része aszfaltozott. Részei: játszótér (gumitégla védőborítással) – játszóvár csúszdával, rugós mérleghinta , hinta, egyensúlyozó akadály, labdaállvány és mókuskerék (körben élősövény védi) sportudvar – kosárlabda palánkok és kiskapuk (védőkerítéssel) kerékpártároló (fakerítéssel körbevett) gyülekezőtér pihenősarkok – padokkal, szabadtéri fedett pihenőkkel és műkő pingpongasztalokkal, szabadtéri sakkkészlettel fedett kör alakú pihenő padokkal Az iskola külön épületében működik a 120 férőhelyes korszerű étkező. 2010-ben került sor a teljes nyílászáró korszerűsítésre. A tantermek parkettával illetve linóleummal fedettek. Minden tanteremben modern iskolabútorok és kerámiafelületű iskolatáblák találhatóak. A termek elosztása és felszereltsége a következő: Terem funkciója Alsós osztálytermek
Darab 8
Szaktantermek összesen
11
informatika
1
magyar – történelem magyar – történelem
1 1
Felszereltség CD lejátszó, írásvetítő 6 teremben laptop, projektor 30 munkaállomás, 1 szerver, 1 tanári munkaállomás, színes lasernyomtató projektor, aktív tábla, laptop, DVD lejátszó projektor, laptop, CD lejátszó, írásvetítő,
könyvtár/földrajz – biológia
1
fizika – kémia hittan – magyar fiú technika leány technika
1 1 1 1
ének
1
tornaterem
1
rajz Csoporttermek összesen angol nyelvi labor
1 8 1
angol nyelv német nyelv / matematika francia nyelv matematika csoportszoba fejlesztőszoba konditerem
Egyéb helyiségek Díszterem Öltöző (fiú és leány) WC (fiú és leány) Tanári WC (férfi és női) Igazgatói Iroda
1 1 1 1 1 1 1
1 2 6 4 1
Tanári szoba
1
Stúdió Iskolatitkár Porta Szertárak, raktárak Irattár
1 1 1 4 2
12 diktafon laptop, projektor, 2500 kötetes könyvtár, hangzóanyag gyűjtemény, DVD gyűjtemény, videómagnó, DVD lejátszó, nagyképernyős televízió projektor, aktív tábla, laptop, írásvetítő aktív tábla, projektor, laptop, írásvetítő videomagnó, írásvetítő, számítógép TV, videómagnó, CD lejátszó, főzőfülke 4 villanysütővel, mosogatóval, előkészítő asztallal laptop, projektor, CD lejátszó, hangszer- és ritmuskészletek, pianinó, videómagnó és televízió kosárlabdapalánk, bordásfalak, tornaeszközök, szőnyegek, kosár-, kézi-, futball és medicinlabdák, ugrálókötelek, korfball készlet, súlyzókészletek, kislabdák, bólyák, magasugrókészlet, zsámolyok, tornaszekrények, tornapadok, kiskapuk, mászókötelek és rudak, 8 nm-es tükör szemléltető eszközök aktív tábla, projektor, laptop, 20 fős nyelvi labor, CD lejátszó, írásvetítő projektor, laptop, CD lejátszó, írásvetítő aktív tábla, projektor, laptop, CD lejátszó CD lejátszó, írásvetítő aktív tábla, projektor, laptop, CD lejátszó CD lejátszó, szemléltetőeszközök, bordásfal futópad, evezőpad, szobakerékpár, súlyzógépek, zuhanyzó Projektor, DVD lejátszó Zuhanyzók, kézmosók, WC kézmosó, szappanadagoló, papír kéztörlő, tükör kézmosó, szappanadagoló, papír kéztörlő, tükör 3 számítógépes munkaállomás, telefonközpont, hűtőszekrény, tükör, csengetőóra 3 számítógépes munkaállomás, A3 fénymásoló és nyomtató, ülőgarnitúra, hűtőszekrény, főzőfülke hangosítóközpont, HIFI berendezések számítógép, nyomtató
13 II.5. Az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó tanmeneti eszköz- és felszerelés jegyzék A magasabb jogszabályban meghatározott kötelező minimális taneszköz-jegyzékben foglaltakkal az iskola rendelkezik. Az eszközök karbantartása, pótlása állandó feladat. Az egyes tantárgyakhoz tartozó tanmeneti eszközök és felszerelések jegyzékét az alábbi táblázat tartalmazza: 1-4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Ábécés falitáblák
5-8. évfolyam
Hangzó anyag: Tanult költők-írók művei CD-n Betűk hívóképe Kötelező irodalom videokazettán, DVD-n Betűkártyák A magyar helyesírás szabályai Írásvetítő Helyesírási tanácsadó szótár Diavetítő Értelmező kéziszótár Magnó és CD lejátszó Szinoníma szótár Szófajok rendszerét demonstráló táblák Magnó és CD lejátszó Helyesírási szabályok táblái laptop, projektor Kötelező irodalom DVD-n Manó oktató DVD-k Kompetencia alapú oktatóanyagok, A magyar helyesírás szabályai munkafüzetek (szövegértés-szövegalkotás) Fejlesztő DVD és CD-Rom-ok, digitális Manó oktató DVD-k tananyagok Kompetencia alapú oktatóanyagok, Nem szakrendszerű oktatási munkafüzetek (szövegértés-szövegalkotás) segédanyagok, munkafüzetek Fejlesztő DVD és CD-Rom-ok, digitális Szövegértést elősegítő digitális térképek tananyagok Szövegértést elősegítő digitális térképek Tanulói laptopok a kompetencia alapú oktatás anyagainak megjelenítéséhez Tanulói laptopok a kompetencia alapú oktatás anyagainak megjelenítéséhez
Matematika Számkártyák 0-100 Számok hívóképei 0-20 Demonstrációs számegyenes Szám és képkártyák Kétkarú mérleg 1 literes mérőedény 1 dm3-es kocka Hőmérőmodell Méterrúd Óra Demonstrációs falitáblák Demonstrációs színes korongok Mérőszalag Síkidomok képe Mértani testek
Demonstrációs számegyenes Kétkarú mérleg 1 literes mérőedény 1 dm3-es kocka Méterrúd Mértani testek, élvázas testek, Térbeli építőelemek Fóliák Fóliák Sakktábla Színesrúd-készlet Dobókockák, dobótestek Pénzérmék Lénért gömb Manó Matek oktató DVD
14 1-4. évfolyam Számegyenes Színesrúd-készlet Pénzérmék Logikai lapok Vonalzó Dobókockák, dobótestek Manó Matek oktató DVD
5-8. évfolyam Óra aktív tábla, laptop, projektor Kompetencia alapú oktatóanyagok, munkafüzetek (matematika – logika) Fejlesztő DVD és CD-Rom-ok, digitális tananyagok Nem szakrendszerű oktatási segédanyagok, munkafüzetek Matematikai gondolkodást elősegítő digitális térképek tanulói laptopok a kompetencia alapú oktatás anyagainak megjelenítéséhez
Kompetencia alapú oktatóanyagok, munkafüzetek Fejlesztő DVD és CD-Rom-ok, digitális tananyagok Matematikai gondolkodást elősegítő digitális térképek tanulói laptopok a kompetencia alapú oktatás anyagainak megjelenítéséhez Ének Magnó és CD lejátszó Ütős és ritmushangszerek A tanagyaghoz kapcsolódó zeneanyag hangfelvételei CD-n vagy magnó kazettán Ötvonalas segédtábla
Technika Alapvető szerszámkészlet a tanulók részére: – Olló – Tű a varrási technikáknak megfelelő – Kalapács
faliképek zeneszerzőkről népzenei aplikáció pianínó zenehallgatási anyag kazettán (Apáczai Kiadó) zenetörténeti korszakok - falitábla laptop, projektor, Hi-Fi torony, hordozható CD-s lejátszó Kulcs a muzsikához DVD sorozat Bánk Bán opera DVD
szaktantermi berendezések Szerszámkészletek (satuk, fúrógép, stb.) munkaanyagok demonstrációs eszközök tevékenykedtető eszközök videófilmek Demonstrációs falitáblák: közlekedési ismeretek oktatóanyag Edények Főző és evőeszközök Konyhatechnikai berendezések Építő és szerelőkészletek számítógép
15 1-4. évfolyam
5-8. évfolyam CD lejátszó VHS magnó
Rajz Diasorozat 1-4. osztályok részére Művészettörténeti könyvek, videofilmek Rajz szemléltető eszközök: pl. mértani testek Természeti formák gyűjteménye Televízió Videó Diavetítő
Diasorozat 5-8. osztályok részére Művészettörténeti könyvek, videofilmek Rajz szemléltető eszközök: pl. mértani testek Természeti formák gyűjteménye Televízió (Könyvtár) Videó lejátszó (Könyvtár) Művészettörténet oktató DVD Ismeretterjesztő könyvek, kiadványok Médiaismeret oktató DVD-k Filmtörténeti DVD gyűjtemény A filmtörténet legfontosabb alkotásai DVD-k dgitális videokamerák digitális fényképezőgépek
Fejlesztő DVD és CD-Rom-ok, digitális tananyagok Kompetencia alapú oktatóanyagok, munkafüzetek Angol nyelv Angol tanári Kincsestár (RAABE Kiadó) Magnó és/vagy CD lejátszó A tanagyaghoz kapcsolódó hanganyag hangfelvételei CD-n és/vagy magnó kazettán Nagy-Britannia falitérkép Országh: Magyar-Angol / Angol-Magyar szótár laptop, projektor, aktív tábla nyelvi labor angol nyelvű Biblia, könnyített olvasmányok Német nyelv Aktív tábla, laptop, projektor Német-magyar, magyar-német szótárak Németország falitérkép német nyelvű társasjáték A tanagyaghoz kapcsolódó hanganyag hangfelvételei CD-n és/vagy magnó kazettán. Német nyelvű újságok TITOK levelező verseny anyagai német nyelvű Bibliák labda tanulói laptopok a kompetencia alapú
16 1-4. évfolyam
5-8. évfolyam oktatás anyagainak megjelenítéséhez Kompetencia alapú oktatóanyagok, munkafüzetek (idegen nyelvi kompetencia) Fejlesztő DVD és CD-Rom-ok, digitális tananyagok
Francia nyelv számkártyák, dobókocka képes dominók, játékkártyák labda cselekvést ábrázoló képsorozatok francia nyelvű hangkazetták, CD-k demonstrációs táblák Franciaország falitérkép Történelem A tananyaghoz és a témakörökhöz kapcsolódó Történelmi arcképsorozat Makettek Oktató CD-Rom-ok Videók, filmek DVD-n Transzparensek Demonstrációs képek Időszalag Történelmi térképek aktív tábla, laptop, projektor (magyarral közösen) Kompetencia alapú oktatóanyagok, munkafüzetek (szövegértés-szövegalkotás) Fejlesztő DVD és CD-Rom-ok, digitális tananyagok Nem szakrendszerű oktatási segédanyagok, munkafüzetek Szövegértést elősegítő digitális térképek Környezetismeret Növénymodellek Mérőeszközök Térképek Földgömb Tanári/tanulói kísérleti tálca Kitömött állatok Magyarország térképek (domborzati, közigazgatási Nagyítók Videofilmek Diasorozatok Iránytű, tájoló
Természetismeret Térképek Földgömb Kitömött állatok Preparátumok üveghengerben Nagyítók, mikroszkópok DVD filmek, oktató CD-rom-ok Diasorozatok Írásvetítő fóliasorozatok Újságok Növénymodellek Mérőeszközök
17 1-4. évfolyam Demonstrációs falitáblák: – Mértékegységek – Év – évszak jellegzetességei – Az emberi test felépítése – A növények részei – Képsorozatok állatokról, növényekről Kompetencia alapú oktatóanyagok, munkafüzetek Fejlesztő DVD és CD-Rom-ok, digitális tananyagok Digitális térképek
5-8. évfolyam
Földrajz DVD filmek, oktató CD-rom-ok Tematikus térképek Földgömb Iránytű Írásvetítő fóliák Videofilmek, diasorozatok Hőmérők, barométer, csapadékmérő Terepasztal Transzparensek Biológia Kitömött állatok Növénymodellek Állatpreparátumok üveghengerben Nagyítók, mikroszkópok Csontvázak, csontok Növény és állathatározó kézikönyvek Videofilmek, diasorozatok Írásvetítő fóliasorozatok Videó-lejátszó Projektor, laptop (földrajzzal, természetismerettel közösen) Informatika A számítógép részeit bemutató képeskönyvek, hardverdokumentáció Windows, Linux felhasználói kézikönyvek Programfejlesztési, alkalmazási kézikönyvek, szakkönyvek, feladatgyűjtemények Oktató cd és DVD-rom-ok Számítógép-alkatrészek Számolóeszközök: szorobán, zsebszámológép Demonstrációs táblák: – Számítógép-egységek felépítése – Alapparancsok – Modellek – Történelmi, tudományos és
18 1-4. évfolyam
5-8. évfolyam technikatörténeti bemutatók Számítógépek projektor, LCD panel Tanulói laptopok a kompetencia alapú oktatás anyagainak megjelenítéséhez Fejlesztő DVD és CD-Rom-ok, digitális tananyagok Nem szakrendszerű oktatási segédanyagok, munkafüzetek Szövegértés, matematikai logika kompetenciaterületek fejlődését elősegítő digitális tananyagok DYNA elektronikus web alapú napló, értékelő és információs rendszer, üzenetkezelő modul Tanórai, tanórán kívüli iskolai, valamint önálló tanulói felhasználás céljára alkalmas web alapú oktatási segédanyagok működtetése(webszerver, oktatóközpont pl. Motto, E-napló, Webüzenet-kezelő) Fizika A tananyaghoz kapcsolódó videófilmek Tanári kísérletekhez szükséges eszközök Szemléltető tárgyak gyűjteménye Kémia Szemléltető falitáblák Kovalenskötést szemléltető pálcikamodell Borszesz égők Kémcsövek Háromlábú állványok tálcák A tanterv által előírt kísérletekhez szükséges vegyszerek Kompetencia alapú oktatóanyagok, munkafüzetek (IKT-kémia) Fejlesztő DVD és CD-Rom-ok, digitális tananyagok akítv tábla, laptop, projektor
Testnevelés Gumilabdák Bordásfal Tornapadok Zsámolyok Kislabdák Karikák
Gumilabdák Bordásfal Tornapadok Zsámolyok Kislabdák Karikák
19 1-4. évfolyam 3 részes svéd szekrény Ugródeszkák Kosárpalánkok Kapuk Futball-labdák Mászórudak Stopperórák Mérőszalagok jelzőszalagok
5-8. évfolyam 5 részes svéd szekrény Ugródeszkák Kosárpalánkok Kapuk Futball-labdák Mászórudak Stopperórák Mérőszalagok jelzőszalagok Kosárlabdák Húzókötél Nyújtó Gerelyek Váltóbotok Kézisúlyzók Bóják Röplabdák Mászólétrák Tornabotok Floorball felszerelés Medicinlabdák Minitenisz ütők Tornagyűrűk Kiegészítő torna készlet Gerenda Ugrókötelek Dobbantó távolugráshoz Mászókötelek Ugródomb Magasugró felszerelés Gumikötelek Turul játék
Református hittan, egyházi ének oktató CD-Rom-ok DVD filmek Bábkészlet Bibliai társasjátékok Foglalkoztató készletek Falitérképek Bibliák, énekes könyvek Segédkönyvek CD-s magnó
oktató CD-Rom-ok DVD filmek Bábkészlet Bibliai társasjátékok Foglalkoztató készletek Falitérképek Bibliák, énekes könyvek Segédkönyvek aktív tábla, laptop, projektor, CD-s magnó
Fejlesztő csoportszoba
20 1-4. évfolyam
5-8. évfolyam
hordozható CD lejátszó betűk hívóképe betűkártyák fejlesztő játékok, puzzle billenőtalp henger forgó korong egylábú székek billenő rácshinta dobozgólyalábak rugósdeszkák tenyér egyensúlyozó korongok bordásfal, mászókötél mászópad, csúszda forgó fotelek gumilabdák karikák oktató CD-Rom-ok tornaszőnyeg, matrac
Iskolai könyvtár szépirodalom szakirodalom oktató CD-Rom-ok DVD filmek CD lejátszó Televízió DVD lejátszó, VHS lejátszó WEB felületű könyvtárnyilvántartó program diktafon (biológia-földrajzzal közösen) Díszterem projektor, erősítő, hangfalak
21
III. ALAPELVEK, CÉLOK, FELADATOK III.1. Alapelvek Oktató-nevelő munkánk során a személyiségfejlesztés (a személyiségfejlődés segítése) érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt: felelősség, mértékletesség és példaadás. Alapelvünk, hogy:
Minden személyiségnek van egy (vagy több) területe, amely számára a kibontakozás lehetőségét adja. Feladatunk segíteni a tanulókat ennek megtalálásában. Minél több pozitív hatás éri az egyént, annál többrétegű, többirányú a személyiségfejlesztés. Ezért iskolánknak sokféle foglalkozásformát kell kínálnia, melyre nem csupán az ismeret centrikusság jellemző. A tanulókat az iskolának fel kell készítenie az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek és az önszabályozó tanulás készségének kialakítása. Segítsünk kialakítani a tanulókban az önmaguk és mások, valamint a szűkebb s tágabb környezet iránt érzett felelősséget. Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szocio-kulturális hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony fejlesztő és felzárkóztató munkára van szükség. A kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget kell kapniuk tehetségük kibontakoztatására. Az emberi szuverenitás magában foglalja a tárgyi és a személyes világunkban való eligazodás képességét. Ehhez fejlett kommunikációs képességekre és viselkedéskultúrára van szükség. Korunk alapvető követelménye legalább egy idegen nyelv megfelelő szintű elsajátítása, s az idegen nyelvű kommunikáció és ismeretszerzés igényének kialakítása. Lépést kell tartanunk az informatikai forradalommal, amely lehetővé teszi a számítógép/internet bevonását a napi oktató munkába. A megfelelő továbbtanulási irány, illetve pálya kiválasztása reális önismeret és életszemlélet kialakítását feltételezi. A harmonikus személyiségfejlődés a testi és a lelki egészséget egyaránt magában foglalja. Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és a tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. III.2. Céljaink
Pedagógiai tevékenységünk célja a személyiség fejlődésének segítése. Továbbá, mindazoknak az intellektuális és emberi-erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, melyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy a szűkebb és tágabb közösségük javait is szolgálja. Ennek érdekében célunk az, hogy
minden tevékenységünket a gyerekek szeretete hassa át. meglássuk és megláttassuk, valamint továbbfejlesszük minden gyermekben a személyiségének saját értékeit.
22 az adott életkornak megfelelő motívum és tudásrendszer kialakítása (intellektuális készségeket kialakítsuk), és fejlődésének segítése.(megfelelő ütemben fejlesszük). nyújtsunk segítséget abban, hogy a tanulási folyamatban a külső motívumok mellett egyre nagyobb szerepet kapjanak a belső motívumok is. a tárgyi tudás mellé a gyerek szerezze meg mindazokat az érzelmi, szociális, kommunikációs készségeket (képességeket) is, amelyek segítségével tudását önmaga és mások számára hasznosítani tudja. a gyermekeket a mozgás szeretetére és az aktív élet előnybe részesítésére neveljük, s kialakítsuk a hozzátartozó készségeket. erősítsük a tehetség kibontakoztatása érdekében a tanulók önismeretét és az önbizalmát. támogassuk a tanulók együttműködésére alapuló, egymás segítését támogató munkaformák kialakítását. az intézményen belüli mérési kultúra kialakításával összehasonlíthatóvá és objektíven értékelhetővé tegyük a tanulói teljesítményeket. a kompetencia-méréseken a tanulóink lehetőleg az átlag körüli vagy afeletti teljesítményt érjenek el. személyes példamutatással neveljük tanulóinkat toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására. lehetőleg minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének, illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat amellett, hogy kiszakítsuk őket a megszokott osztályközösségből (integrált nevelés). a 8. osztály elvégzése után minden tanuló a számára megfelelő középfokú oktatási intézményben folytassa tanulmányait. olyan színvonalon és mértékben biztosítsuk iskolánkban a tárgyi és személyi feltételeket, hogy gyermek és szülő egyaránt érezze, minden esélye megvan a gyermeknek az értelmi és az érzelmi fejlődésre, s a korszerű ismeretek és készségek elsajátítására. jó kapcsolatot tartsunk fent mind az önkormányzattal, mind a város többi iskolájával, valamint az óvodákkal. a szülőkkel olyan szemléletben alakítsuk az együttműködést, hogy egyértelművé váljék az, hogy közösek a céljaink és az érdekeink. III.3. Az iskola gyermekképe és ebből fakadó feladatai
Iskolánk Szentes központjában fekszik, de városi és területi beiskolázású intézményként fogadunk gyermekeket a város külső körzeteiből, illetve a környező településekről is. (Közülük néhányan kollégisták.) Ez a tény nagymértékben meghatározza tanulóink összetételét, a családi háttér alapján azokat a szociokulturális jellemzőket, amelyek befolyásolják pedagógiai munkánkat. Az iskolánkba járó gyermekek kisebbik része, az átlagnál magasabb színvonalú szociokulturális háttérrel rendelkezik. Többségük azonban átlagos színvonalon él, egy részüknek családi háttere a mai magyar társadalom összes negatívumával (gazdasági, megélhetési nehézségek, munkanélküliség stb.) rendelkezik. A szülők iskolai végzettségére a legjellemzőbb az érettségi ( gimnáziumi/ szakközépiskolai), ezt követi a szakmunkás végzettség, s végül a főiskolai vagy egyetemi végzettség, bár ez utóbbi növekedő tendenciát mutat. E vegyes hatások tükröződnek a gyermekek lehetőségeiben, teljesítményeiben, viselkedési és beszédkultúrájában is. Pedagógusainknak egyre több feladatot kell átvállalnia a szülők szocializációs feladataiból. A 2004. óta fejlesztő pedagógus segítségével a szülőket életvezetési tanácsokkal is segíteni kívánjuk.
23 Iskolánk pedagógiai törekvéseit a klasszikus humanista szemléletű értékek kialakítása, a személyiség sokoldalú fejlesztése és a tanulók teljesítményre ösztönzése határozza meg. A kreatív tevékenység előtérbe állítása, az önálló tanulási technikák elsajátíttatása az alkalmazható tudás és az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítását célozza. Mindennapi tevékenységben ezekre nagy hangsúlyt fektetünk. III. 4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A (személyiségfejlesztés) a személyiségfejlődés segítésének egyik alapkérdése, hogy a gyermekekkel elfogadtassuk az eszményeket, értékes példákat, magatartásformákat és az azokhoz való alkalmazkodást. De segíteni kell kialakítani a saját egyéniségüket is. Célunk istenszerető, hite szerint élő, optimista személyiség formálása, aki nyitott a világra, elfogadja annak szabályait, felelős önmaga és a környezete iránt, képes megélni a társadalomban normális emberi viszonyok között, tudását tudja alkalmazni. E cél elérésének egyik feltétele a korszerű és hatékony óraszervezés, illetve az, hogy a tanulókat érdekeltté tegyük az ismeretszerzés folyamatában. A hittan, a művészeti tárgyak, és mozgáskultúra fejlesztése is hozzájárul az egészséges személyiség kialakításához. III. 5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok III.5.1. Alsó tagozat (1-4. évfolyam) Az általános iskola alapvető feladata a szilárd alapkészségek kialakítása. Az 1. osztályba lépve a kisgyermek számára új közösségek jönnek létre, ezért a legfontosabb az, hogy segítsük a beilleszkedést, s kialakítsuk azokat a normákat, szociális készségeket, amelyek ezt lehetővé teszik. A nevelőknek oda kell figyelni, hogy nem maradjanak a közösségből kitaszított, magányos tanulók egy-egy osztályban, akadályozzák meg a fizikális és verbális agresszió kialakulását. A beilleszkedést segítik a közösségalakító, csoportfejlesztő gyakorlatsorozatok, beszélgetések. Ebben segítséget nyújthatnak a drámapedagógia és hittan sajátos módszerei és eszközei. A további évfolyamokon is célunk a már kialakult közösségek erősítése. Erre minden tanítási órán nyílik lehetőség, de az osztályfőnöki és a hittan órák kiemelt szerepet vállalnak ebben. A kirándulások, közösségi programok szintén alkalmat adnak erre. Fontos szerepet töltenek be a közösségfejlesztésben az iskolai hagyományok (lásd ott), illetve a hitoktatók által szervezett programok (reggeli áhítat, csendes napok, családi vasárnapok, gyermek istentiszteletek, nyári biblia táborok, stb.) III.5.2. Felső tagozat (5-8. osztály) A felső tagozatos tanulók igény s lehetőség szerint drámajáték foglalkozásokon vesznek részt, így ezeken igen jó lehetőség van a közösség fejlesztésére. A délutáni szakkörök, sportkörök is ezt a célt szolgálják. A világban történő eligazodás képességének fejlesztésében fontos szerepe van az idegen nyelvek tanulásának. Iskolánkban angol, német és francia nyelv tanulására van lehetőség. Az informatikai ismeretek megkönnyítik a tájékozódást a szűkebb és a tágabb környezetben. Célunk, hogy minden tanuló részesüljön korszerű informatikai oktatásban. Ehhez egy jól felszerelt multimédiás számítástechnika szaktanterem és internet-kapcsolatot biztosító iskolai könyvtár áll rendelkezésre. Emellett igyekszünk a szaktantermeket is ellátni a legkorszerűbb (laptop, projektor, vezeték nélküli internet-kapcsolat, interaktív tábla) informatikai eszközökkel.
24 Osztályfőnöki órákon és egészségnevelés foglalkozásokon készítjük fel diákjainkat az egészséget károsító dohányzás, alkohol- és kábítószer fogyasztás veszélyeinek felismerésére. Az életkori sajátosságoknak megfelelően erősítjük bennük a rendszeres mozgás iránti igényt. Erre nyújtanak lehetőséget a szakkörök és a délutáni sportfoglalkozások. Környezetünk megismerésének és megóvásának igényét tudatosan alakítjuk tanulóinkban. A környezet szeretetére, védelmére és fejlesztésére, okos és mértéktartó felhasználására neveljük tanulóinkat a szaktárgyi és az osztályfőnöki órák keretében is. A valahova tartozás tudatának elmélyítésére, az értékek megbecsülésére és védelmére, a nemzet, a haza és a szűkebb közösség hagyományainak megismerésére, ápolására és megbecsülésére nevelés fontos célunk. Szaktárgyi és osztályfőnöki órák, szakköri foglalkozások, kirándulások és a diákönkormányzat által szervezett programok keretében a hagyományok és az értékek tiszteletére, megbecsülésére és védelmére neveljük tanulóinkat. Iskolánk tudatosan ápolja, őrzi és folyamatosan bővíti hagyományait. A rendszeresen ismétlődő események, a tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik az iskolához való tartozást. Az iskolai rendezvények a tanév fontos eseményei, így a személyiségformálás fontos eszközei. Nyilvánosság előtt zajlanak, ezért ezek az iskoláról alkotott jó vélemény az iskola jó hírnevének letéteményesei. Ezért e tevékenységek az iskola nevelő-oktató munkájának szerves részét alkotják.
25
IV. A KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÓ PROGRAM IV.1. A program alapelvei „ A gyermeknek, tanulónak joga, hogy képességeinek, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen részt.” Közoktatási törvény 1993. 10. § (3) Ha a képességet kibontakoztató és fejlesztő programról, stratégiáról gondolkodunk, feltétlenül két irányban kell elindulni, akkor, ha az eltérő képességű tanulók ideális fejlesztését célozzuk meg. Gondolnunk kell a kiváló és jó képességű tanulók tehetségének továbbfejlesztésére, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül a gyengébb képességű tanulók lehetőség szerinti fejlesztését sem, minthogy mindkét területen speciális módszerekre és képzettségre van szükség. Ebből a megfontolásból ötödik osztályban ún. nívócsoportokat hozunk létre, ahol a tanulók bizonyos órákon (matematika, magyar, idegen nyelv) a képességüknek és szorgalmuknak megfelelő csoportban tanulnak, de mint osztályközösség, s a maradék órákon együtt maradnak. A részképesség zavarral küszködő tanulónak fejlesztő pedagógus irányításával egyéni fejlesztést biztosítunk. A magyar, matematika, idegen nyelv tanításának elsődleges célja megfelelő alapkészségek / kompetenciák kialakítása. IV. 2. A program célja A huszonegyedik század küszöbén az iskolának soha nem látott feladattal kell megbirkóznia. Képessé kell tenni a tanulókat arra, hogy e hihetetlen mennyiségű információk világában tájékozódni és eligazodni tudjon. Erre elsősorban az lesz képes, aki nem az információk mennyiségére tud figyelni, hanem az információk megszerzéséhez és alkalmazásához szükséges (megfelelő) készségekkel rendelkezik. A hangsúlyt a műveltségi területekhez tartozó kompetenciák kialakítására kell helyezni. „Az egyén és a társadalom érdeke egyaránt az, hogy olyan tanulók nevelődjenek, akik egész életük során és független módon képesek tanulni, akik a tanulást képességeket adó cselekvésként értékelik, önállóan akarnak tanulni és egyúttal megvan bennük az önismeret, az önvezérlés és az önbecsülés képessége.” ( Fisher, R. 1999 ) „ A gyermekeknek – hogy a jövő kihívásaira válaszolni tudjanak – olyan készségekre van szükségük, amelyek lehetővé teszik számukra ,hogy maguk tartsák kézben saját életüket, és maguk szabjanak irányt saját, egész életükön át tartó képzésüknek.” ( Fisher, R.1999 ) IV.2.1. A program szervezeti keretei Nívócsoportok: A nívócsoportok ötödik osztálytól indulnak. A csoportok kialakítása függ az adott évfolyam létszámától és az idegen nyelv választástól. Célunk, hogy a nívó- és nyelvi csoportok létszáma lehetőleg ne legyen magasabb húsz főnél, de ne legyen alacsonyabb 12 főnél sem. A nívócsoportok kialakításánál figyelembe vesszük:
26 o a negyedik osztályos év végi eredményeket, elsősorban a magyart és a matematikát o a negyedik osztály év végi szintfelmérő / kompetencia tesztek eredményeit o a tanítók javaslatát Idegen nyelv : Az idegen nyelv oktatását a negyedik évfolyamon kezdjük. A tanulók három nyelv közül választhatnak: angol, német, francia. Az idegen nyelvi csoportok kialakításának menete: o a három nyelvi csoport meghirdetése harmadik osztályban o bemutató órák, bemutatkozó programok szervezése o nyelvtanárok bemutatkozása szülői értekezleteken Bármely nyelvi csoport akkor indulhat, ha a létszám eléri a 10 főt. A tankönyvek kiválasztásánál igyekszünk az észszerű takarékosságra. Építünk a tanulók számítástechnikai ismereteire és lehetőségeire, amelyek hozzájárulnak az önálló tanuláshoz és a nyelvi készségfejlesztéshez. Informatika: Alapvetőnek tartjuk, hogy diákjaink minél előbb ismerkedjenek meg a számítástechnika számukra hasznos területeivel. Harmadik évfolyamtól indul az informatikaoktatás. Igyekszünk elérni, hogy az órán minden gyermek önállóan dolgozhasson, tehát a nagyobb létszámú osztályok esetén a technika tantárggyal közösen csoportbontást alkalmazunk. Fontosnak tartjuk továbbá azt is, hogy az informatika ne cél, hanem eszköz legyen a korszerű ismeretszerzésben, ezért a szaktanárok a többi tantárgy esetében is megismertetik és felhasználják azokat az ICT adta lehetőségeket, amelyek hozzájárulnak a tudás megszerzéséhez és alkalmazásához. A szaktantermeket folyamatosan látjuk el a legkorszerűbb eszközökkel (számítógép, projektor, interaktív tábla, stb.) Projekt-hét: Tanév elején a tantestület dönt a projekt hét témájáról és pontos idejéről. Ezen a héten a tanulók tanáraik irányításával egy adott témán dolgoznak egyéni és csoportos munkaformában. Ezen a héten nem a hagyományos óra- és munkarend szerint folyik a tanítás, hanem a feladatokhoz igazodik. Munkaformák, módszerek: Fokozatosan bevezetjük a következő munkaformákat: o páros és csoportmunka o egyéni munka Felső tagozatra az egyéni és csoportmunka aránya eléri a tanórák 25%-át. A tanmenet elkészítése során előre megtervezzük e munkaformákat. A fenti munkaformák kialakításához elengedhetetlen a tantermek átrendezése, a hagyományos tanári asztal – tábla – központú elrendezés helyett csoportmunkára alkalmas „műhelyeket” kell kialakítani. A tananyag feldolgozása során kiemelt feladatnak tekintjük az alábbi módszerek és eszközök bevezetését: o projektkészítés (egyéni / csoportos) o tanulási stratégiák kialakítása ( tudástérkép, memo-technikák, kritikai gondolkodás, stb.) o portfolió o RJR óramodell
27 1. R-ráhangolódás ( nem csak érdeklődést kelt fel, hanem helyet készít az új ismereteknek, a meglévő ismeretek felidézése, amelyben majd be illesztheti az újat ) 2. J-jelentés teremtés ( tények mennyisége helyett a minőség dominál, lépésrelépésre követik a bennük zajló megértési folyamatot, rendszer szemléletű gondolkodást eredményez, cél a beillesztés és az alkalmazhatóság) 3. R-reflektálás (az elsajátított ismeretek kreatív alkalmazása, az új tudás aktívan alakítja szemléletünket, gondolkodásunkat, átértékel gyakorlati tudás lesz) A hagyományos ismeretközlő (tartalom központú) oktatás helyett a képességek, készségek és az alkalmazható (alkalmazás képes) tudás fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt, ami nem jelentheti a szükséges tárgyi tudás háttérbe szorítását. Így válhat képessé az ember egy életen át tartó tanulásra. A fejlesztés célja: o kommunikáció központúság o tevékenység centrikusság-rendszeresség o differenciáltság o (partnerség) proszocialitás o kutatószemlélet IV.2.2. A kompetencia alapú oktatás működtetése a HEFOP 3.1.3. pályázat alapján A kompetencia alapú képzés bevezetése és működtetése a HEFOP 3.1.3. pályázatnak köszönhetően megkezdődött az első és ötödik évfolyamon a 2006/07-es tanévben. A belépő első és ötödik osztályokban folyamatosan beépítjük a programra épülő leghasznosabb elemeket. Kulcskompetenciák (általános vagy kereszttantervi kompetenciák) Az Európai Tanács javaslata a mindenki által elsajátítandó, és a későbbi tanulás sikerének alapját képező kulcskompetenciákról:
A személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődéshez szükséges kompetencia (kulturális tőke) Az aktív állampolgári szerepvállaláshoz, a társadalomba történő beilleszkedéshez szükséges kompetencia Foglalkoztathatósághoz szükséges kompetencia (emberi tőke) A kulcskompetenciák területei
Anyanyelvi kommunikáció o szövegértés, szövegalkotás, helyes és kreatív nyelvhasználat (nem irodalmi szövegeknél is; kommunikáció különféle helyzetekben) Idegen nyelvi kommunikáció o hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség Matematikai kompetencia o alapvető matematikai elvek és folyamatok ismerete és használata a mindennapokban Természettudományi és technológiai kompetencia o természettudományos és műszaki műveltség használata a hétköznapokban felmerülő problémák során, új technológiák, berendezések működtetésénél, ember és természeti világ kapcsolata, Digitális kompetencia
28 o szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás, - kezelés, internet lehetőségei, elektronikus kommunikáció, etikai elvek, információ hitelességének és megbízhatóságának vizsgálata A tanulás tanulása o tanulási stratégiák, az egyén készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjai, önálló ismeretszerzés, motiváció fenntartása, saját tanulási stratégia, önkritika Szociális és állampolgári kompetenciák o fizikai és mentális egészség, egészséges életvitel, viselkedési- és magatartási szabályok, esélyegyenlőség (pl. nemek), normatudat, állampolgári jogok és ismeretek Vállalkozói kompetenciák o gazdasági működés, a pénz világa, tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, elemzés, kockázatfelmérés, egyéni- és csapatmunka Kulturális kompetenciák o helyi-, nemzeti- és egyetemes kultúra, kortárs kultúra, zene, tánc, dráma, irodalom, báb, vizuális művészetek, tárgy- és épületkultúra, fotó, mozgókép IV.2.3. Az OECD Kulcskompetenciák meghatározása és kiválasztása
A mindennapi élet kompetenciái: fogalmi, eljárásrendi, motivációs, cselekvési Általános problémamegoldó képesség A kritikai gondolkodás képessége Az adott helyzetre jellemző általános és specifikus ismeretek birtoklása Reális és pozitív önbizalom Szociális kompetenciák
Kompetenciamérés: Folyamatos felkészülést biztosítunk az év végi országos kompetenciamérésekre. Az olvasás és szövegértés készségfejlesztése nem korlátozódhat az anyanyelvi órákra. Minden szaktanának feladata, hogy beemelje a tananyagba azokat a típusfeladatokat, „ujjgyakorlatokat”, amelyek segítik az olvasási és szövegértő készség fejlesztését. Ezeket a feladatokat a tanmenetekben rögzítjük. A tanmeneteknek tartalmaznia kell a tervezett gyakorlóméréseket is, amelynek száma a tantárgy óraszámának arányban alakul: heti 1-2 óra esetén minimum egy, 3-4 óra esetén minimum két kompetencia teszt elvégzése szükséges a félév során, amelynek százalékos eredményét rögzítjük az adott osztály statisztikai lapján. A matematikai kompetencia fejlesztése elsősorban a matematika órákra korlátozódik, de a környezetismeret és a kémia, illetve fizika órák is bevonhatók a típusfeladatok gyakorlására. A gyakorló mérésekre itt is ugyanaz vonatkozik, mint a szövegértés esetén. Az országos értékelésbe be nem vont évfolyam/ok feladatlapjait a tantestület tagjai javítják ki, s az eredményeket a záróértekezleten értékelik. A nyolcadik év végi záróvizsgát adott esetben felválthatja (felváltja) a tantárgyankénti záródolgozat és az országos kompetenciamérés, amelynek eredményeit az osztályok statisztikai lapján dokumentáljuk. Hagyományos szóbeli záróvizsgát irodalomból és idegen nyelvből tartunk június első hétfőjén. Erre a vizsgára a felkészülést a tanév során biztosítjuk a szeptemberben kiadott
29 tételek alapján. Az írásbeli záróvizsgák, vagy az azt kiváltó záródolgozat elkészítése májusban esedékes. Évi kötelező mérések: 1. Bemeneti mérés: Ötödik évfolyamon bemeneti mérést végzünk (szeptember 15-30. között ) olvasás szövegértés, matematika és környezetismeret tantárgyakból. A mérés százalékos eredményeit az osztályok statisztikai táblázatában dokumentáljuk. 2. Kimeneti mérés: A tanév végén a munkatervben előre meghatározott napokon (- az országos kompetenciamérés napján –) történik az országos mérésben nem résztvevő évfolyamok kompetenciamérése is olvasás és szövegértés, matematika és idegen nyelv tantárgyakból. Az idegen nyelvi kompetenciamérést egy másik, szintén a munkatervben meghatározott napon (május utolsó hete) végezzük 5-6-7-8 évfolyamon. A mérések százalékos eredményeit az osztályok statisztikai táblázatában dokumentáljuk. Az év végi mérések statisztikai adatait az értékelési és mérési szakértő/k összesítik, és a záróértekezleten ismertetik a tantestület tagjaival. Ha az eredmények indokolják, intézkedési tervet dolgozunk ki az adott területre. A kompetenciamérésre a tanulókat lelkileg is felkészítjük. Erősítjük önbizalmukat, nyugodt, stressz-mentes munka lehetőségét biztosítjuk számukra. (A nyugalom megteremtése érdekében a többi évfolyamnak erre a napra szervezzük az osztálykirándulásokat.) A kompetenciamérések eredményeit kizárólag százalékpontban (%) tesszük közzé. A tanulók értékelésénél (szóbeli és írásbeli) figyelembe vesszük a tanulók személyiségi jogait. (A felmérések eredményét az osztály előtt csak a tanulók hozzájárulásával közöljük, a szülőknek csak a saját gyermek előmeneteléről nyilatkozunk.) IV. 3. A képesség kibontakoztó program szakaszai IV.3.1. Első (alapozó) szakasz: (1- 4. osztály) Cél a személyiség fejlődésének segítése, s ezen belül az alapkészségek fejlesztése. (az alapkészségek és a személyiség fejlesztése.) Fejlett személyiség nélkül a tehetség kibontakoztatása elképzelhetetlen. Ezt a célt a drámapedagógia és a hittan eszközeivel is kiegészítjük. (valósítjuk meg). Első osztályban az elsődleges cél a beilleszkedés elősegítése, az alapvető viselkedési normák megismerése, a tantervben szereplő írás – olvasás – matematikai alapkészségek kialakítása. Az átmenet megkönnyítése érdekében fontos a tájékozódás az óvodában kialakított, jól működő tevékenységi formákról, amelyek folytatása nagyobb magabiztosságot jelent az elsős tanulóknak. A tankönyv és taneszközök megválasztásánál alapvetőnek tartjuk a mértékletességet. A tanulók legszebb, legjobban sikerült munkáikat egy mappában ( portfolió ) gyűjtik össze, amely képet ad sajátmagának, a szülőnek és a nevelőnek az egyéni fejlődéséről. 1. Munkaformák: frontális osztálymunka egyéni munka a második félévtől ismerkedés a páros és csoportos munkaformával 2. Mérések: bevezető mérés: Differ-teszt ( a fejlesztő pedagógus végzi ) tanév végi kompetenciamérés ( olvasás és szövegértés, matematika )
30 3. Értékelési formák: szóbeli értékelés ( tanórán, fogadóórán ) szöveges értékelés ( félévkor és év végén ) Második osztálytól kezdődhet el az alapfeladatok gazdagítása. Továbbra is fő cél a készségfejlesztés. Harmadik évfolyamon indul az informatikaoktatás, s ez év végén a tanulók idegen nyelvet választanak. 1. Munkaformák: frontális osztálymunka ( az órák maximum 75%-a ) egyéni, páros és csoportmunka ( az órák minimum 25 %-a ) 2. Mérések: tanév végi kompetenciamérés ( olvasás és szövegértés, matematika ) 3. Értékelési formák: Értékelési forma szóbeli szöveges osztályzatok
1.évfolyam I. félév II. félév X X X X
2. évfolyam I. félév II. félév X X X X
3.évfolyam I. félév II. félév X X X
X
4.évfolyam I. félév II. félév X X X
X
IV.3.2. Második szakasz: (5-8. osztály) Elsődleges feladat a tantervi követelmények minél magasabb szintű teljesítése, miközben a gyerekek képességeitől és érdeklődésétől függően lehetőség nyílik tehetségük gazdagítására a különböző délutáni szakköri, sportköri foglalkozásokon. Munkaformák: 1. frontális munka 2. páros és csoportmunka 3. önálló munka ( kutatómunka, számítógépes munka, egyéni gyakorlás, stb.) Célunk, hogy csoport és önálló munka aránya érje el a tanórák minimum 25%-t. A szaktanárnak tananyag feldolgozásakor figyelembe kell vennie a tanulók számítógépes/ internet-felhasználói ismeretét, s erre (is) építve tervezi meg a munkaformákat. 5. osztályban tanév elején felmérjük és értékeljük a gyerekek tanulási stílusát és stratégiáját. Szeptember hónapban az újonnan belépő tantárgyak tanulási stratégiáit ismertetjük meg és gyakoroltatjuk a gyerekekkel. Szeptember hónapban elvégezzük a bemeneti mérést (olvasás és szövegértés, matematika, környezet) tantárgyakból, amelynek az eredményeit az osztályok statisztikai táblázatában rögzítünk. Folytatódik a portfólió készítés. A számítógép és az internet egyre nagyobb szerepet kap a tananyag feldolgozásban ( egyéni munkák, projekt feladatok, stb.) 7-8. osztályban folytatódik a belépő új tantárgyak (földrajz, biológia, fizika, kémia) tanulási stratégiáinak megismertetése és gyakoroltatása. Az újszerű munkaformák (egyéni, csoport ) egyre nagyobb szerepet kapnak a tananyag feldolgozása terén. A szaktanárok felhasználják és felhasználtatják a számítógép és az internet adta lehetőségeket a tudás megszerzésében, a készségek kialakításában. (SDT tananyagok, MOTTO, on-line tesztek, stb.) IV.4. Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai
31 1-4. évfolyam Hétvégére kötelező házi feladat nem adható, csak ajánlott, gyakorló, ismétlő feladat. A tanítási szünetekre (őszi, téli, tavaszi) sem adható kötelező házi feladat, legfeljebb ajánlott olvasmány, gyakorlófeladatok. Az ajánlott, gyakorló feladatok el nem készítése nem jelenthet hátrányt a tanuló értékelésénél. 5-8. évfolyam A házi feladatok mennyiségét a szaktanárok határozzák meg. A tanítási szünetekre sem adható több házi feladat, mint amikor tanítási nap következne. IV.5. Az iskolai írásbeli beszámoltatások Az írásbeli beszámoltatások értékelésben betöltött szerepe és súlya a házi dolgozat (zöld jegy) és az írásbeli vagy szóbeli felelet (kék jegy) a tanuló tudásának, megszerzett ismereteinek folyamatos felmérését szolgáló értékelés – minősítése tantárgyi jegynek számít témazáró dolgozat - a tantárgyi témaegységet lezáró összegző mérés a tanítási folyamat végén, az erre adott osztályzat kiemelt súllyal (2x) szerepel a félévi és év végi osztályzat megállapításánál. (piros jegy) tesztek – osztályzattal nem értékelt felmérő forma, a minősítést a %-ban kifejezett eredmény jelzi. Az iskolai beszámoltatások formája házi dolgozat írásbeli felelet (kisdolgozat) témazáró dolgozat tudásszint- és képességmérő teszt Az írásbeli beszámoltatások rendje a házi dolgozat megírásának időpontját, elkészítésének szempontjait a szaktanár határozza meg, írásbeli feleletet (kisdolgozatot) a tanórákon írathat a nevelő, témazáró dolgozat – a tananyag témaegységének zárásaként, a tanmenethez igazodva íratható, tesztlap az éves munkatervben rögzített évfolyamokon a félévek zárása előtt íratható. Az írásbeli beszámoltatások korlátai a házi dolgozat gyakoriságát és mennyiségét a szaktanár határozhatja meg, a házi dolgozat elkészítésére legalább 2 hét időtartamot kell biztosítani, írásbeli felelet (kisdolgozat) előzetes bejelentés nélkül is megíratható, témazáró dolgozat csak a témaegység tanórai összefoglalása után, előre bejelentett időpontban íratható, (Egy napon legfeljebb két témazáróra kerülhet sor) tudásszint- és képességmérő teszteket csak az évvégi, félévi ismétléseket vagy összefoglalást követően előre bejelentett időpontban lehet megíratni, a kompetenciamérések megírásának időpontját előre be kell jelenteni. IV.6. Iskolai értékelés IV.6.1. Érdemjegyek A tanuló iskolai előmenetelét a II.évfolyam második félévétől a VIII.évfolyam végéig érdemjegyekkel minősítjük. Az érdemjegyek fajtái: a házi dolgozat, szorgalmi munka (zöld jegy) 0,5 x érték szóbeli vagy írásbeli számonkérés, órai gyakorlati munka (fekete jegy) 1 x érték témazáró dolgozat - a tantárgyi témaegységet lezáró összegző írásbeli felmérés.(piros jegy) 2x érték
32 IV.6.2. Félévi, tanév végi minősítés A tanuló félév (félévi értékelés) vagy teljes tanév (év végi értékelés) során megszerzett érdemjegyeinek súlyozott átlaga alapján értékelhető. A tanuló minősítéséhez félévente minimum 3 érdemjegy szükséges. Érdemjegyek súlyozott átlaga
Félévi osztályzat
5,00 4,51-4,99 3,51-4,49 2,51-3,49 1,51-2,49 0-1,49
5 5 4 3 2 1
Év végi szöveges minősítés kitűnő jeles jó közepes elégséges elégtelen
A súlyozott átlagértékek határán (x,50) a pedagógus döntheti el, hogy melyik irányban kerekít. Az iskolai hagyományok alapján általában félévkor (kivéve a 8. évfolyamot) lefelé, tanév végén felfelé kerekítünk. Kitűnő rendű eredmény esetében javasolt a dicséret megadása, melyet félévkor az érdemjegy mellé írt nyomtatott nagy „D” betű jelez; tanév végén pedig a „kitűnő” szöveges formula használata. Félévkor gyenge tanulmányi eredmény esetén 1,50-1,99 átlag között használható a figyelmeztetés, melyet az érdemjegy mellé írt nyomtatott, nagy „F” betű jelez. IV.6.3. Témazáró dolgozatok minősítése elért eredmény %-ban 100-90 89-75 74-55 54-40 39-0
matematika, fizika, kémia tantárgyak esetében elért eredmény %-ban 100-90 89-75 74-55 54-30 29-0
osztályzat 5 4 3 2 1
IV.7. Csoportbontás a felső tagozaton Mivel az alapkészségek fejlesztése elsősorban a magyar és matematika órákon valósul meg célszerű nagyobb órakeretet biztosítani e tárgyak esetében. Az idegen nyelvi oktatás és történelemtanítás sikeressége is a kommunikációs képesség és készségkialakításon alapszik. A természetismeret hatékony tanulásához elengedhetetlen az értő olvasás készségének és az elemi számolás képességének megfelelő fejlettségi foka. A technika, életvitel, háztartási ismeretek órához alapvetően lehet alapkészségek fejlesztését kapcsolni. A korszerű tanulásszervezést csak akkor lehet megvalósítani, ha az érintett évfolyamokon a tanulók gondosan megszervezett differenciálására is sor kerül. A differenciálás szokásos és többnyire sikeres módszertani változatai a csoportbontás és az egyéni bánásmód. Intézményünk három kiemelt műveltségi területen (magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv) - három csoportra osztva (gyorsan haladók, átlagos haladásúak, lassúak) végzi oktató nevelő munkáját. Ezek mellett minden tantárgy esetében a tanítási órák
33 legalább 25 %-ának új típusú oktatásszervezést kell alkalmazni. (Csoportmunka, projektmunka, önálló munka, téma alapú óracsoportosítás, tantárgyi integráció (tantárgyak közötti kooperáció.) A csoportok átjárhatóak, a felsős tantestület döntése értelmében módosításra félévente kerülhet sor! Az oktatásszervezés során figyelembe kell venni az iskola mérési eredményeit. (félévi és tanév végi mérések: értő olvasás, nyelvtan, matematikai logika és idegen nyelv) IV.8. Gazdagító tevékenységek A Modul hét és a szakkörök speciális lehetőségeket kínálnak a gazdagító tevékenységek beillesztésére a tanulási folyamatba. De a napi „hagyományos” tanulási tevékenységek mellett is szerepet kell, hogy kapjanak a következő ún. gazdagító tevékenységek is: Magyar nyelv és irodalom: olvasó óra színházlátogatás, színjátszás pályázatok (vers-, novella-, drámaírás) versenyek könyvtári kutatómunka, internetes projeketek Matematika: versenyek gondolkodtató feladatok „órája” „Az utca matematikája” ( gyakorlati / kompetencia alapú feladatok) Idegen nyelv: projekt készítés PPP versenyek idegen nyelvű előadások országismeret, filmek műfordítás önfejlesztő számítógépes programok, Internet használat könnyített olvasmányok lektoros órák (lehetőség szerint) internetes házi feladatok Informatika: Suliújság készítés Motto Multimédiás versenyek Internet használat, projektek Természettudomány: kutatómunka projekt készítés kiselőadások (PowerPoint) kiállítások tablókészítés versenyek
34 Társadalomtudomány: kutatómunka pályázatok a műértés irányítása rendszeres színház- és tárlatlátogatás versenyek a kommunikáció és a média „kritikája”. mozgóképkultúra és médiaismeret Készségterületek: testkultúra: mindennapos testnevelés, különleges, az alapkészségeken túli sportágak megismertetése (korcsolya, kajak-kenu, sí, rögbi, floor-ball, streetball, tánc, túrázás, ugrálókötél), iskolai konditerem képzőművészet: pályázatok, kiállítások, versenyek, tárlatok, Kiss Bálint Médiaműhely keretében mozgókép – és médiaismeret ének-zene: rendszeres hangverseny látogatás, énekkar, fellépések, egyházi énekek. Hittan: multimédiás és egyéb versenyek az egyházi ének oktatás drámajáték családi vasárnapok csendes napok ünnepi kavalkád Személyiség- és közösségformálás: mentálhygiénia (egészségvédelem, drogprevenció, életmód és önismereti tréningek, személyiségfejlesztés) szabadidős tevékenységek szervezése ( túrák, Suli7, Gyermeknap, sütés-főzés, Szakmai napok, módszervásárok: Kurca fátyla Kirándulások és táborok: osztálykirándulások Mesetábor, nyári táborok, stb.
Az értékelés formái: A szaktanár szóban rendszeresen értékeli a tanulók teljesítményét, előmenetelét (tanítási órák, osztályfőnöki órák, fogadóórák) tiszteletben tartva a diákok személyiségi jogait. A projektek, kutatómunkák, versenyek produktumai külön értékelendők: érdemjegy (zöld színnel jelenik meg a naplóban), szaktanári dicséret, kiállítás, iskolaújságban való megjelenés, belső pályázatok formájában. A nyolcadikos záróvizsga (kiváltó) helyett bevezetésre kerülő záródolgozatok érdemjegyei / százalékos eredményei bekerülnek az osztályok értékelési és mérési táblázatába.
35 Kiss Bálint-díj, Iskoláért-díj, könyvjutalom, jutalomkirándulás (az adományozás a kidolgozott szempontrendszer alapján történik. (Lásd: Alapítvány/ szempontrendszerek) Az elért eredmények rendszeres közzététele a faliújságon, az iskolaújságban.
36
V. BELSŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI ALAPELVEK, CÉLOK V.1. A pedagógusok munkájának értékelési alapelvei A pedagógusok munkaköri kötelezettségeit, a munkavégzés szabályait a közoktatási törvény, az intézmény működéséről szóló miniszteri rendelet, a nevelési és oktatási tervek, valamint a szervezeti és működési szabályzat tartalmazzák. A mindennapi munkára vonatkoztatva alapelvként fogadjuk el az ORTE javaslata alapján készült tanári etikai kódex előírásait. Az ellenőrzés kritériumai
a szemléltető- és kísérleti eszközök tanítási órára való előkészítése, használata a pedagógus beosztással kapcsolatos adminisztrációs munka ellátása, testületi értekezleteken való részvétel, óraközi felügyelet ellátása, egyházi rendezvényeken való részvétel, kirándulások megszervezése, ünnepségek, kiállítások, szaktárgyi- és sportversenyek előkészítése és megrendezése, családlátogatások és szülők fogadása, szülői értekezletek megtartása, az iskolavezetés szóbeli vagy írásbeli megbízása alapján kapott feladat, eseti helyettesítések elvégzése.
A tanítási órák és foglalkozások ellenőrzése az igazgató által összeállított ellenőrző lap alapján történik. A tanév végén minden pedagógussal négyszemközti tanévet értékelő beszélgetésre kerül sor. V.2. A nevelő - oktató munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő- oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését a félévenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak:
az igazgató az igazgatóhelyettes a tagozatvezetők a munkaközösségi tagok külön megbízás szerint a fenntartó iskolaügyi szakértője
Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. A nevelőtestület tagjainál végzendő ellenőrzések ütemezésénél kiemelt figyelmet fordít a pályakezdőkre és az iskolához újonnan érkezett pedagógusokra. Az igazgatóhelyettes ellenőrzési tevékenységét vezetői feladatmegosztásból következő saját területén végzi. A munkaközösség vezetők az ellenőrzést a közösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az igazgatóhelyettest. Az ellenőrzés módszerei:
37 tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, írásos dokumentumok vizsgálata, tanulói munkák vizsgálata, beszámoltatás szóban, írásban.
Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten kell összegezni, értékelni.
38
VI. AZ ISKOLA MUNKARENDJE, HAGYOMÁNYOK VI.1. Általános munkarend Nyitva tartás Az iskola munkanapokon reggel 6:30 órától 16:00 óráig tart nyitva, pedagógusok az iskolában 18.00-ig tartózkodhatnak. Az iskolában a tanulók csak a megjelölt időhatárok között tartózkodhatnak. Az iskolai ünnepélyek, a szülői értekezletek, nyílt napok tartása idején az iskola munkarendje az igazgató döntése szerint módosul. A nyitvatartás a sportlétesítményekben (tornaterem, konditerem, öltözők) hétköznap 14-17 óráig tart. 17 és 20 óra között szerződésben rögzített módon külső használók vehetik igénybe az iskola tornatermét. Az ettől eltérő időpontokban egyedi igazgatói engedély szükséges. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva, az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és nevelők tudomására hozza. Iskolába érkezés Iskolába érkezés legkésőbb 7:40 óráig. Gyülekezés jó idő esetén, az iskolaudvaron, rossz idő esetén, az iskola folyosóin. Reggeli ügyelet 6:30 és 7:30 óra között a leány technika tanteremben az ügyeletes rendelkezésének megfelelően. Reggeli áhítatra az osztálytermekben 7:50 és 8:00 óra között kerül sor. Hétfő reggel 7:30 – 7:50-ig tanári áhítatot tartunk. Ez idő alatt a diákok az udvaron tartózkodnak az ügyeletes nevelőkkel. A becsengetés után a tanító / szaktanár az udvarról kíséri fel az osztályokat a tanterembe. Az óraközi szünetek A tanítási órák és az óraközi szünetek rendje: Tanítási óra 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra
Időpont 8:00 - 8:45 9:00 - 9:45 10:00 - 10:45 10:55 - 11:40 11:50 - 12:35 12:45 - 13:30
Szünet időtartama (perc) 15 15 10 10 10 -
Szünetekben minden tanuló elhagyja az osztálytermet, és az iskola udvarán tartózkodik. A szünet végén a tanulók fegyelmezetten sorakoznak és a tanító, tanár vezetésével vonulnak a tantermekbe. Az alsó tagozatosok számára az uzsonnázás az első és második szünetben zajlik, amikor a pedagógus felügyelete mellett az ebédlőben imádsággal kezdve kulturált körülmények között fogyaszthatják el a tízórait. Ügyelet Az iskolában az erre a feladatra kijelölt 7-8. osztályok tanulói az osztályfőnök által meghatározott rend és beosztás szerint ügyeleti feladatot látnak el. A diákügyelet a tanítási napokon 7.30 -12.45 óráig tart.
39 Az ügyeletesek szünetekben az udvaron tartózkodnak, a becsengetéskor foglalják el ügyeleti helyüket a feljáróknál és segítenek a sorakozásban. Az ügyeletesek kitűzőt hordanak. Torna- és konditerem használata A torna- és konditeremben és a szaktantermekben tanulók csak tanár jelenlétében tartózkodhatnak. A tanár által ismertetett baleset- és tűzvédelmi utasításokat saját érdekében mindenki köteles megtartani. A tanítás befejezése A tanítás után a tanulók fegyelmezetten távoznak. Tanítás idején kívül a tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak a tantermekben. Ha a tanuló délután is ott marad napköziben vagy tanulószobán, holmiját a kijelölt teremben teszi le. A napközisek és a tanulószobások a foglalkozás és a tanulás kezdetéig a foglalkozást vezető tanár/tanító által kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanítási idő után a tanulók csak szervezett foglalkozás keretében vagy meghatározott céllal tartózkodhatnak az iskolában úgy, hogy a délutáni tanítási órákat és foglalkozásokat nem zavarják. Rendezvényeket az iskolavezetés engedélyével, az osztályfőnök részvételével lehet szervezni. Az iskolai élet tanórán kívüli formái Az egész tanulóifjúság a kijelölt egyházi ünnepeket közös istentisztelettel ünnepli meg. A munkaterv szerint szervezett kiránduláson vagy más rendezvényen való részvétel minden tanulónak kötelező. Indokolt esetben az osztályfőnök adhat felmentést. Az iskolai diákköröket, szakköröket, önképzőköröket, énekkart, sportköröket, stb. az iskola tanárai a tanulók igényei alapján szervezik, a munkaterv szerint. A diákkörökbe jelentkezés önkéntes. Jelentkezés esetén viszont a foglalkozásokon való részvétel az év tartamára kötelező. A tanulók iskolán kívüli gyermek- vagy sportegyesület tagjai lehetnek. Tanulóink tehetségük kibontakoztatására versenyeken és pályázatokon szerepelnek. VI.2. Hivatalos ügyek intézése A tanulók hivatalos ügyeiket, személyükre vonatkozó kéréseiket az osztályfőnökükkel intézhetik. Bejelentés elmaradása esetén vagy engedély nélkül a hiányzás igazolatlannak tekintendő. A tanórán kívüli foglalkozásokról való elmaradást is igazolni kell. Az igazolatlan óramulasztás fegyelmi büntetéssel jár. Az első igazolatlan óra esetén azonnal értesíteni kell a szülőt az ellenőrzőn keresztül. A további igazolatlan mulasztás esetén, ha a tankötelezettség veszélybe kerül, az igazgató értesíti az illetékes önkormányzat jegyzőjét. Az iskolaépületből a tanítási idő alatt csak az osztályfőnök vagy az igazgató írásos engedélyével távozhat a tanuló. A szülők a kijelölt időpontban kereshetik fel az iskolát. A pedagógusokat az alábbi időpontokban kereshetik meg:
Fogadóóra Szülői értekezlet A tanárral előre egyeztetett időpont alapján VI.3. Az ellenőrzőre vonatkozó szabályok
Az iskola és a szülői ház napi kapcsolatát az elektronikus napló és szülői igény szerint az ellenőrzőkönyv / üzenőfüzet biztosítja. Az iskola értesítéseit aláírásukkal láttamozzák a szülők, a tanuló pedig a következő napon kérésre bemutatja az illetékes tanárnak. Hétfőn
40 reggel az osztályfőnökök ellenőrzik a tájékoztató füzet meglétét. Amennyiben ellenőrzőjét nem hozta magával a tanuló, úgy az osztályfőnök az elektronikus naplóban vagy telefonon értesíti a szülőt. Az ellenőrző elvesztése esetén új ellenőrzőt kell vásárolni. Ebben az esetben az osztályfőnöknek be kell rendelnie a szülőt rendkívüli fogadóórára vagy családlátogatást kell tartania. VI.4. A tanév rendje Az Oktatási Minisztérium utasítása szabja meg a tanév időtartamát, a tanítási szünetek időpontját illetve az iskola saját céljaira felhasználható napok számát. Ezek felosztása az alábbi szempontok szerint alakul: 2 nap iskolai csendes nap - egyházi alkalom illetve továbbképzés 2 nap osztálykirándulás, időpontját az igazgató határozza meg a tanév elején 1 nap gyermeknap A tanév rendjét, programját a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten. Dönt: Az új tanév feladatairól A tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról A vizsga rendjéről A tanórai foglalkozásokról Az iskolai ünnepélyek és rendezvények tartalmáról és időpontjáról A házirend módosításáról. Rendkívüli szünetet az igazgató rendelhet el. A tanítási szünetekben munkanapokon – ha legalább 10 tanuló igényli – napközis foglalkozást vagy ügyeletet kell szervezni. A tanítási órák látogatására engedély nélkül előzetes bejelentkezés alapján csak a nevelőtestület tagjai jogosultak. Minden egyéb látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanulók időszakos orvosi vizsgálatát, az életkorhoz kötött és kampányoltásokat az igazgatóval egyeztetett és előre engedélyezett időpontban és módon kell elvégezni. Fogászati szűrővizsgálatra és kezelésre egy tanuló tanévenként 10 tanítási óráról vonható el. Az iskola által a szünetekre tervezhető és lebonyolítható programok a következők: Téli sporttáborok Nyári turisztikai táborok Nyári napközis és tehetséggondozó táborok VI.5. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási és közalkalmazotti törvény rögzíti. A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását a hatályos jogszabályok alapján készített Alkalmazotti Szerződés, a Szervezeti és Működési Szabályzat és a munkaköri leírás tartalmazza. A tantervi tananyagban való lemaradás elkerülése érdekében a hiányzások esetén szakszerű helyettesítést kell biztosítani. A hiányzó pedagógus óravázlattal köteles segíteni a helyettesítő munkáját. A nevelőtestület ügyeleti rendjét az igazgatóhelyettes szervezi, irányítja, ellenőrzi. A főiskolai hallgatók munkarendjét az érvényben lévő főiskolai tanterv, a tanulmányi és vizsgaszabályzat alapján határozzák meg. A napi munkarendet a munkaköri leírás tartalmazza.
41 VI.6. Az iskolában működő szervezeti formák VI.6.1. Napközi otthon Szervezése az 1-6. évfolyamon történik. A csoportok kialakításának elsődleges szempontja az évfolyamok szerinti működtetés. A napközi otthon csak a szorgalmi időszak alatt működik. A napközi ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik és alsóban 16:00, felső tagozatban 15:30 óráig tart. A foglalkozást tartó tanár feladata, hogy segítse a tanulókat az önálló tanulási módszerek kialakításában, az iskolai tananyag elsajátításában. Külön gondot fordít a hiányos felkészültségű tanulókra. A tanító minden tanév elején elkészíti a csoport munkatervét, amelyben megkülönböztetett helyet foglal el a délutáni tanulás megszervezése mellett az egészségnevelés, mindennapos testnevelés, könyvtárhasználat, olvasás, stb. VI.6.2. A szakkörök és az énekkar Az iskola a hagyományainak megfelelő / anyanyelvi, természettudományos, sport, technikai, környezetvédelmi, informatika, művészeti / szakköröket hirdeti meg, de a tanulók és a szülők újak szervezését is kezdeményezhetik. A szakköri foglalkozásokra a szorgalmi időszak kezdetén lehet jelentkezni. A szakköri foglalkozások október 1-jével kezdődnek, és május 31-ig tartanak. A foglalkozások időtartama heti 1 óra / 60 perc /. A működéshez elégséges minimális létszám 10 fő. A foglalkozásokhoz munkaterv készül és szakköri napló rögzíti azokat. VI.6.4. Az iskolai sportkör A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időre. A szakkör, az énekkar, a sportkör vezetőjét az igazgató bízza meg. Éves munkaprogramot dolgoznak ki, amelyet az igazgató hagy jóvá. A foglalkozásokat munkaterv irányítja, és foglalkozási napló rögzíti. Minimális létszám: 10 fő VI.6.5. Tanulmányi- és sportversenyek A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportvetélkedő, iskolahét, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A megyei és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, a helyi vagy a házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskola közösség megismerje. VI.6.6. Könyvtár-, internet-használat A nyitvatartási idő alatt lehetőség van az internet térítésmentes használatára is. Ezen az időtartamon kívül könyvtárhasználati és egyéb gyűjtőmunkák kapcsán a könyvtáros tanárral előre egyeztetett időpontban vehetők igénybe a könyvtár szolgáltatásai. VI.6.7. Étkeztetés Az iskolai étkeztetés helyszínét a 100 fős melegítőkonyha biztosítja. A konyha HACCP élelmezés-egészségügyi tanúsítvánnyal rendelkezik. A térítési díjak befizetésére az iskolatitkárnál minden hónapban 10-12 között kerül sor. Az aktuális étlapot és az étkezési díjakat az iskolai honlap (www.kissbalint.hu) folyamatosan frissítve közli.
42 VI.7. Hagyományok VI.7.1. Házi etikett A tanuló és a tanár: legyen ápolt, kerülje a szélsőséges sminket, hajviseletet és öltözködést. találkozáskor köszönéssel üdvözölje társait és az iskola dolgozóit. tanúsítson udvarias, tisztelettudó magatartást. az ebédlőben tartsa be a kulturált étkezés szabályait. partnerkapcsolataiban kerülje az intim megnyilvánulásokat. nyelvi megnyilatkozásaiban kerülje a trágár, durva szavakat. magatartása az iskolán kívül is feleljen meg a kulturált emberi együttélés alapvető követelményeinek. Általános rendelkezések Az iskola területén valamint az iskola által szervezett rendezvényeken dohányozni, szeszes italt vagy kábító hatású szert birtokolni, fogyasztani, szerencsejátékot játszani, illetve oda tűz- és balesetveszélyes eszközöket vinni tilos. Az iskolába hozott értéktárgyakért, pénzösszegért az iskola felelősséget vállalni nem tud. Az értékesebb tárgyakat, pénzt a tanítás megkezdése előtt az iskolatitkárnál lehet megőrzésre leadni. A talált tárgyakat, pénzösszeget a portán vagy az osztályfőnöknek kell leadni. A tanulók kerékpárjaikat a kijelölt tárolóban kötelesek elhelyezni. Baleset esetén a tanulók az irodában elsősegélyben részesülnek. Rendezvények Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, a rendezvények időpontját és szervezési felelősét a tanév helyi rendje és az igazgató éves munkaterve tartalmazza. VI.7.2. Az iskolai hagyományok augusztus:
évnyitó értekezlet osztályozó és pótvizsgák tankönyvek árusítása tanévnyitó istentisztelet
szeptember: ügyeletek megszervezése, beindítása adminisztrációs feladatok (naplók, tanmenetek, foglalkozási tervek, statisztikák) szülői értekezlet iskolai étkeztetés beindítása október:
szakkörök, sportkörök beindítása hivatalos statisztikai jelentés az aradi vértanúk ünnepe (október 6.) Nemzeti ünnep (október 23.) Reformáció ünnepe (október 31.) Őszi nyílt tanítási hét fogadóóra
november:
fogadóóra pályaválasztási szülői értekezlet
december:
Mikulás ünnepség
43 megemlékezés Kiss Bálintról Énekkaros karácsony fogadóóra Adventi és karácsonyi ünnepség és Istentisztelet Csendes nap, karácsonyi kavalkád téli szünet január:
Alapítványi Est (kétévente) továbbtanulás előkészítése osztályozó konferencia félévi statisztika Prózamondó verseny fogadóóra
február:
félévi bizonyítványok kiosztása félévi értekezlet szülői értekezlet Országos Református Multimédiás Bibliaismereti verseny a volt nyolcadikosok találkozója Suli-váró előkészítése, meghirdetése iskolai farsang városi továbbképzés Mesevetélkedő
március:
első osztályosok beiratkozása Nemzeti ünnep (március 15.) Húsvéti csendes nap és Istentisztelet Húsvéti kavalkád tavaszi szünet Suli7 programsorozat nyolcadikosok beiskolázása fogadóóra
április:
fogadóóra tanulmányi versenyek tanulmányi kirándulások előkészítése
május:
Áldozócsütörtök Pünkösdi Istentisztelet Comenius program Országos kompetenciamérés, intézményi tantárgyi mérések szülői értekezlet Anyák napja fogadóóra
június:
8. osztályosok záróvizsgája ( irodalom, idegen nyelv) sport- és gyermeknap osztályozó értekezlet ballagás és tanévzáró Istentisztelet bizonyítványosztás évzáró tantestületi értekezlet év végi adminisztráció és statisztikai jelentések tanulmányi kirándulások ( a tanév utolsó hete )
44 Egyéb:
reggeli áhítatok tanulmányi- és sportversenyek tantestületi értekezletek, továbbképzések VI.7.3. A város és környékének és az iskola kapcsolatának hagyományai
Az iskolát a külső kapcsolatokban elsődlegesen az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettes, tagozatvezetők / munkaközösség-vezetők és pedagógusok a feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel.
45
VII. GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM VII.1. A gyermek- és ifjúságvédelem alapfeladatai Alapvetőnek tartjuk, hogy a gyermek- és az ifjúságvédelmi munka megelőző (preventív) és javító jellegű legyen egyszerre. A gyermekek, a fiatalok veszélyeztetettségének, a csavargásnak, a bandázásnak, az értelmetlen rombolásnak, az ifjúsági alkoholizmus és dohányzás okainak stb. felderítése és a feltárt nevelési hibák, a károsító hatások megelőzése a cél.
A tanév elején kell megfogalmazni az általános gyermekvédelmi feladatokat, és azt beépíteni az iskola munkatervébe. A nyilvántartott veszélyeztetett tanulók számbavételén kívül az eddig megtett intézkedéseket is felül kell vizsgálni. A rászoruló tanulókkal korrepetálásokon és a szakkörökben kiemelten kell foglalkozni. Dönteni kell a segélykérelmekről, hogy a tanév eleji felszereléseket a gyerekek be tudják szerezni. A problematikus tanulókat nevelési tanácsadóba kell küldeni. Az iskola gyermek-és ifjúságvédelmi tisztségviselőjének egyéni beszélgetéseket ajánlatos folytatnia az osztályfőnökökkel a veszélyeztetett tanulók érdekében tervezett intézkedésekről. November tájékán sor kerülhet a szociális segélykérelmek összegyűjtésére és továbbítására is. Alaposabban kell foglalkozni a mulasztások okainak vizsgálatával. Január tájékán ismételten foglalkozni kell a mulasztások okainak vizsgálatával, a veszélyeztetett tanulók pályaválasztásának kérdéseinek, jellemzései elkészítésével. A veszélyeztetett tanulók nyilvántartását ki kell egészíteni a családlátogatások és a félévi tanulmányi helyzet alapján. Márciusban hozzá lehet kezdeni a nyári táborok szervezéséhez. Fel kell mérni a bukásra álló tanulók számát, és segítésük megszervezésére nagy gondot kell fordítani. Májusban ismételten célszerű foglalkozni a mulasztások okainak vizsgálatával. Kiemelten kell vizsgálni az utolsó éves veszélyeztetett tanulók pályaválasztásának, továbbtanulásának helyzetét, lehetőségeit. Az osztályfőnököknek a személyiséglapokat - esetleg ismételt családlátogatás alapján – ki kell egészíteniük. Szükség lehet a kapcsolatteremtésre a gyermek-ideggondozó intézetekkel, a gyámhatóságokkal, a rendőrkapitányságokkal.
A nehezen nevelhető tanulók két nagy csoportja, jellemző viselkedési stílusa
Agresszív, a környezet felé megnyilvánuló magatartászavar (rendbontás, nyugtalanság, hazudozás stb.). Regresszív, visszahúzódó, passzív, szorongó, félénk, túlzottan érzékeny, gátolt gyermekek csoportja. VII.2. Az ifjúságvédelmi felelős feladatai
a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók felmérése, nyilvántartása segélyezéssel kapcsolatos ügyintézések kapcsolattartása Gyermekjóléti Szolgálattal és a gyámügyi hatóságokkal a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók figyelemmel kísérése az osztályfőnökök együttműködésével, szükség esetén intézkedés, a veszélyeztető tényezők feltárása
46 a tanulók személyiségének fejlesztése, a megfelelő életszemlélet kialakítása, osztályfőnök – tanár- szülő együttműködésével hetente két fogadóórát tart
VII.3. A pedagógusok gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos kötelezettségei
Közreműködnie kell a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Biztosítania kell a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben levő gyermek, tanuló felzárkóztatását. Meg kell akadályoznia, hogy bármely gyermek a kiközösítés és / vagy a verbális / fizikális agresszió célpontja legyen. A pedagógusnak észre kell vennie, ha a tanuló tanulmányi eredménye látszólag indokolatlanul leromlik. Fel kell figyelnie a családban jelentkező gondokra, problémákra. (Pl. a szülők anyagi helyzetének vagy a családi életének a romlása.) Jeleznie kell a problémákat az iskolai gyermekvédelmi felelősnek. Amennyiben iskolai eszközökkel nem tudnak segítséget nyújtani, úgy kötelessége a Gyermekjóléti Szolgálatot értesíteni.
Az ifjúságvédelmi felelős és ebbe a munkába bevont osztályfőnökök, tanárok, stb. az intézkedések során tiszteletben tartják az érintett tanulók és családok méltóságát és személyiségi jogait, s a birtokukban lévő információt ennek megfelelően kezelik. VII.4. Az iskolai gyermekvédelem jelentősége és fejlesztési stratégiája Az iskola előnyei Az iskola – gyermekvédelmi szempontból – a legfontosabb társadalmi intézmény, ahol a gyerekek a nap jelentős részét töltik. Így nem kell őket külön „felderíteni”, elérhetők, befolyásolhatók, segíthetők. Az iskolában minden gyermekről többoldalú információhoz lehet jutni. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyerekek kiszűrhetőek a tünetek alapján (tudásbeli hiányok, nem megfelelő viselkedés, elhanyagoltság, ruházat és higiénia). A hátrányos helyzetű, különböző problémákkal küzdő gyermekek számára az iskolában a pedagógus vagy gyermekvédelmi felelős közvetlen kapcsolatot, „hozzáférhetőséget” jelent, így a gyerek „hogyléte” erőfeszítés nélkül, folyamatosan nyomon követhető. A családok számára az iskola elfogadható, a normális élet része, így a kapcsolattartás természetes lehet és nemcsak krízis esetén vehető igénye. A szülő is könnyebben befolyásolható, természetesen megfelelő kapcsolat esetén. A hátrányos helyzetű, illetve a részképesség zavarral küzdő tanulók felzárkóztatása tanítási órákon és napközis csoportokban differenciálással és / vagy a fejlesztő pedagógus közreműködésével valósul meg. Igény esetén a Családsegítő Központ segítségét vesszük igénybe. VII.5. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek Társadalmunkban az utóbbi években felgyorsult folyamatok az egyenlőtlenségek elmélyüléséhez vezettek. Ez a társadalmi helyzet képeződik le iskolánkban is, amikor tanulóink közel 40 %-át sorolhatjuk valamilyen, vagy több szempontból is a hátrányos és
47 veszélyeztetett gyermekek közé. Ma a veszélyeztetettségi kritériumok között vezető szerepet játszik a családok alacsony jövedelme. Ez sok esetben a gyermek egészségét is veszélyezteti, mely alultápláltságban, nem megfelelő ruházkodásban, gyakori betegségben is megnyilvánul. Ehhez járulnak még a kisgyermekeink körében nagy számban előforduló kedvezőtlen, rossz lakásviszonyok. Sok esetben pedig az elkényeztetés, a mozgáshiány, a túltápláltság, a túlzott gondoskodás hat kedvezőtlenül a gyermekek testi-lelki egészségére. A veszélyeztetettséggel és a hátrányos helyzettel összefüggésbe hozható beilleszkedési, magatartási zavarokat, tanulmányi eredménytelenséget, értékeket hordozó kulturális közeg hiányát a keresztyén értékek mentén próbáljuk orvosolni. A lelkészeink segítségével lelki támaszt nyújtunk az ilyen gyermekeken keresztül a szülők számára is. A hátrányok leküzdésében természetesen nevelő - oktató munkánk minden mozzanatában az ilyen gyermek segítségére sietünk. Célunk az esélyegyenlőtlenségek leküzdésében a tanulmányi téren történő felzárkóztatás, az erkölcsi arculat fejlesztése, az érzelmi élet gazdagítása, az akarat edzése és a magatartás alakítása. Fontos alapelv számunkra, hogy az iskolában szabályozott helyes életrend, napirend, a szabadidő kulturált eltöltése kihasson a tanulók otthoni életrendjére is. Iskolánk alapvető megoldásnak a belső, lelki változást tartja. Az ifjúságvédelmi felelős nyilvántartja a veszélyeztetett körülmények között élő, nehezen nevelhető tanulókat. Az igazgatóhelyettessel valamint az osztályfőnökkel együttműködve rendszeres kapcsolatot tart az első fokú gyámhatósággal. Folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók segélyügyeit, a kérelemtől a folyósításig. Intézi az iskola tanulóinak étkezési díj segélykérelmeit. Az indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőségek biztosítása érdekében az olvasási - számolási problémák (dyslexia, dysgráfia, dyscalculia) felismerése és preventív kezelése érdekében a kollégák javaslatai alapján munkakapcsolatot tart fenn az iskola fejlesztő pedagógusával és a Megyei Pedagógiai Intézet és a helyi Családsegítő Központ szakembereivel.
48
VIII. REHABILITÁCIÓS PROGRAM VIII.1. Általános alapelvek A nemzeti alaptanterv (a továbbiakban NAT) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelőoktató iskolák pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik: a közoktatási törvény, a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait, a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, az intézményfenntartó minőségirányítási célkitűzéseit, a szülők elvárásait és az általuk nevelt tanulók sajátosságait. Az Irányelv célja Az Irányelvben foglaltak célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. Az Irányelv annak biztosítását szolgálja, hogy: a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki, a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé, a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Ennek érvényesítése érdekében meghatározza: a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit, a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit, a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására. VIII.2. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A sajátos nevelési igény kifejezi: a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását,
49 az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét.
A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. VIII.2.1. A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei
A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában részt vevő közoktatási intézmények egész nevelési-oktatási rendszerét átfogó, hosszú távú habilitációs, rehabilitációs célok és feladatok határozzák meg, melyeket az intézmény dokumentumai tartalmaznak. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan szakmaközi együttműködésben kialakított és szervezett nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé. VIII.2.2. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai
A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. VIII.2.3. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők
A fogyatékosság típusa, súlyossága. A fogyatékosság kialakulásának ideje. A sajátos nevelési igényű tanuló o életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, o képességei, kialakult készségei, o kognitív funkciói, meglévő ismeretei. A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, pályaválasztás, életvitel.
továbbtanulás,
A szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta kompetenciája: a programok, programcsomagok összeállítása, a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés, közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében ,ezt követően a konzultációban. VIII.2.4. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja össze. A közoktatási törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan
50 többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint pl.: speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek, speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök. VIII.2.5. A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki o a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait; o szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; o a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; o alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; o együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. o A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során o javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); o segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; o javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására;
51 o figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; o együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; o terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben –, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények igénybe vehetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a megyei közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint. VIII.3. Helyi tantervi sajátosságok A közoktatási törvény 1993. óta lehetővé teszi a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók elkülönítetten, kifejezetten a fogyatékosság típusa szerint létrehozott gyógypedagógiai intézményben (szegregáltan) – illetve a többi gyermekkel, tanulóval együtt (integráltan) történő nevelését, oktatását. Az integrált nevelés-oktatásnak több típusa, szintje létezik a magyar közoktatás rendszerében. Intézményünkben funkcionális (részleges) integrációs oktatást tudunk biztosítani. Részleges integráció: a sajátos nevelési igényű gyermek a tanítási órák egy részében együtt van a többiekkel, de adott tantárgyak esetén előírt óraszámban kiemelik az osztályból, és gyógypedagógus segítségével elkülönítetten tanul. Intézményünkben a sajátos nevelési igényű tanulók a magyar nyelv és irodalom, a matematika tantárgyak esetében részlegesen elkülönítetten, míg a többi tantárgyat a többségi osztályban sajátítják el. Az iskola a sajátos nevelési igényű gyermekek számára évfolyamonként heti 2-2 rehabilitációs, illetve habilitációs célú foglalkozást biztosít. VIII.4. A sajátos nevelési igényű (SNI) és a tanulási, magatartási zavarokkal küzdő tanulók kezelése, segítésének helyi programja A programban megfogalmazódnak a tanulók sajátos nevelési igényéből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális tevékenységek. VIII.4.1.. Előkészítő fázis A 6 éves korúak beiratkozásánál az iskola gondosan áttanulmányozza az óvodából megküldött iskolaérettségi véleményt. A beiratkozott gyermekeknél a tanév kezdetén a fejlesztő pedagógus elvégzi a Differ-mérést . A hiányos készségekkel rendelkező, lassabban fejlődő tanulókat egyéni fejlesztésben részesíti a fejlesztő pedagógus a tanév folyamán. A súlyosabb esetekben (SNI, HHH) a fejlesztő pedagógus mellett igénybe vesszük egyéb szakemberek segítségét is (logopédus, pszichológus, stb.)
52 VIII.4.2. A fejlesztő foglalkozások feladatai 1-4. évfolyamokon A tanulói kudarcok csökkentése érdekében történő fejlesztés területei: bemeneti felmérések elvégzése tesztekkel, fejletlen vagy sérült funkciók korrigálása, felzárkóztatás, tanulási technikák elsajátítása, önálló életvezetés, szociális képességek, gondolkodási funkciók fejlesztése nem nélkülözheti az emlékezet, a figyelem, a koncentráció folyamatos fejlesztését, motoros képességek fejlesztése, finommozgás fejlesztése, vizuomotoros koordináció kialakítása, nagymozgások lendületes végzése, egyensúlygyakorlatok, ügyességi játékok, tér-és időbeli tájékozódási képességek alakítása, kommunikációs képességek fejlesztése (beszédindíték, beszédkedv fokozása, ösztönzés a beszédre) a beszéd technikai részének fejlesztése beszédmintával, gyakorlatokkal, mint pl.: tagolt beszéd, helyes légzés, toldalékok pontos, tiszta ejtése, szünettartás, szókincs gyarapítása, aktivizálása, fogalmak beépítése a tanuló aktív szókincsébe. Az olvasás- írás tanulásában mutatkozó fejlődési lemaradások, nehézségek leküzdésének feladatai: olvasás irányának gyakorlása, helyes olvasástechnika elsajátítása, szövegértő olvasás kialakítása, sortartás, sorváltás, magánhangzók differenciálása (időtartam, ajakállás), mássalhangzók megkülönböztetése (zöngés, zöngétlen, betűfelismerési és összeolvasási gyakorlatok. Írásmozgás fejlesztése: ceruzafogás, görcsös, szaggatott, lassú írásmozgás korrekciója, kapkodó, rendezetlen, olvashatatlan íráskép korrekciója. Számolásgyenge tanulók fejlesztési területei. A matematika megtanulásához, elsajátításához olyan képességek, készségek szükségesek, amelyek a kognitív folyamatokat erősítik, ezek fejlesztése elengedhetetlen: rövid távú emlékezet, koncentráció, figyelem, pontos megfigyelés, kitartás, képzetalkotási képesség, absztrakciós képesség (tudjon elvonatkoztatni a konkrétumtól és felismerni a mögöttes tartalmat), megosztott figyelem képessége, előzetes tudás felidézésének képessége (előhívni a szükséges ismereteket a hosszú távú emlékezetből), sémák ismerete (bizonyos feladattípusokban mi a célravezető megoldás), hangos gondolkodás képességének kialakítása (csak így tudunk a tipikus hibák nyomára bukkanni).
53 VIII.4.3. A fejlesztő foglalkozások feladatai 5-8. évfolyamokon Az előző szakaszban felsorolt korrekciós területek és feladatok ismétlődnek, de tartalomban, mennyiségben követik a tanulók életkori sajátosságait, a tanulók fejlettségi szintjét figyelembe veszi az elvárható tudás megközelítése érdekében. A habilitáció-rehabilitáció kiemelt feladatai: gondolkodási képességek fejlesztése, tanulási képességek fejlesztése, kommunikációs képességek fejlesztése. Cél a gondolkodási képességek fejlesztése során: az újonnan megszerzett és a már meglévő ismeretek közötti kapcsolat kialakítása, a lényeges elemek kiemelése, eltérések differenciálása, relációkban való gondolkodás elősegítése. Feladat a tanulási képességek fejlesztése során: a szándékos, önálló, célra irányuló tanulás kialakítása, önálló tanulási módszerek gyakorlása, önellenőrzés igényének kialakítása, tudatos koncentráció képességének kialakítása a tanuláshoz, (pl.: zavaró ingerek kiszűrése), a tanulási kudarcok, nehézségek leküzdéséhez a személyiség fejlesztése, egészséges önbizalom elősegítése. Feladat a kommunikációs képességek fejlesztése során: az összefüggő beszéd megerősítése, információközlés képessége szóban és írásban, szövegértelmezés az olvasottak alapján, szövegalkotás, grammatikai gyakorlatok, helyesírási hibák felismerése, elemzése, okfeltárás, hiányos szabályismeret pótlása, gyakorlása az automatizáltság hiányának elkerülése végett, nyelvi szabályok gyakorlati alkalmazása, beszédhibából fakadó problémák korrigálása. A fejlesztéseknek szolgálnia kell a harmónikus személyiség alakítását, az önfegyelemre, a tudatos magatartásra, a céltudatos feladat- és munkavégzésre nevelést. A fejlesztés komplex diagnózisra épül. A foglalkozásokat mindig az adott gyermek fejlődési zavarának súlyossági foka, egyéni struktúrája, értelmi szintje, életkora, szenzomotoros és kommunikációs szintje határozza meg. A fejlesztés egyéni vagy kiscsoportos formában történik. Fontos a gyermek szükségleteinek megfelelő forma megtalálása a legoptimálisabb fejlődésének biztosítása érdekében, ezáltal befogadóképessé tesszük a tananyag elsajátítására. Minden tanuló annyi fejlesztő órában részesül, amennyire hátránya felszámolásához ill. enyhítéséhez szükség van.A súlyosabb esetekben (SNI, HHH) a fejlesztő pedagógus mellett igénybe vesszük egyéb szakemberek segítségét is (logopédus, pszichológus, stb.)
54
IX. FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS IX.1 A fogyasztóvédelmi oktatás célja “A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(Nemzeti Alaptanterv) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. IX.2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívum és tudásrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információáramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például: a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése
55 az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során: a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. IX.3. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban
Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. o Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései o Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások o Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); o Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; o Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái o Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás
56 o Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk o Idegen nyelv: reklámok, internetes vásárlás, stb. o Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia o Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. o Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai o Modul hét: pl. A pénz világa modul, Illemtan és protokoll modul Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz ) Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások IX.3.1. Módszertani elemek
Piacok, üzletek látogatása. “felmérés” készítése a család vásárlási szokásairól, a kapott adatok értékelése. Különböző áruk kísérő szövegének gyűjtése, elemzése, értelmezése. Reklámfigyelés – A reklámipar “trükkjei”, Reklámkritika. Szituációs játékok : vásárlói és eladói magatartás.
57
X. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM „Az egészséget az ember teremtette és éli meg mindennapi élete díszletei között, ott ahol tanul, dolgozik, játszik és szeret. Az egészség azáltal keletkezik, hogy az ember törődik saját magával és másokkal, hogy képes döntéseket hozni és életkörülményeit kézben tartani, továbbá azáltal, hogy a társadalom, amelyben él, olyan feltételeket teremt, hogy a társadalom, amelyben él, olyan feltételeket teremt, amelyek lehetővé teszik az egészség elérését valamennyi tagja számára.” /Ottawai Egészségfejlesztési Charta, 1986./ Az iskola legfontosabb célcsoportjai az egészségnevelés terén a tanulók és a családok, a szülők, a helyi közösség és a tantestület tagjai. Alapelvünk, hogy : a nevelés és oktatás komplex, soktényezős és hatását tekintve legkevesebb kétirányú (egymásra kölcsönösen ható) folyamat. A diákok nevelését és oktatását, ezen belül az egészségfejlesztését, csak autentikus (pedagógus) személyiségek tudják igazán felvállalni, de ehhez nekik is sok-sok segítséget kell kapniuk. Az iskola(vezetés) feladata tehát kettős, megosztani a figyelmet és az energiát az oktatás-nevelés tárgyai és alanyai között, s tudatosan felépíteni az adott intézmény nevelési programját úgy, hogy a két oldal harmóniában legyen. X.1. Helyzetelemzés Iskolánk Szentes város központjában található. Az egész országban végbemenő társadalmi, gazdasági változások városunkat sem hagyták érintetlenül. A családok egy részében egyik vagy mindkét szülő munkanélküli. Az anyagi nehézségeken túl a munkanélküliséggel járó lelki konfliktusokkal is meg kell birkózniuk a családoknak. Egyre több a gyermekét, gyermekeit egyedül nevelő szülők száma. Beiskolázási körzetünk a város és a hozzá tartozó kistelepülések. A komfort nélküli kis házakban élő családoknál a környezeti- és személyi higiéné megvalósítása a gyakran komoly gondot jelent. A szociális problémák mellett a szülők, többgenerációs családokban előfordul, hogy a nagyszülők devianciája súlyosbítja a család, valamint a benne élő gyerekek helyzetét. Az érték és erkölcsi válság, a szociális bizonytalanság, a rendezetlen családi körülmények, a szeretetteljes odafigyelés, törődés hiánya következtében egyre több a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. Veszélybe sodorhatja a saját családi környezete, az iskolai sikertelenség, kortárscsoport – a bandákba kerülés, a drogfogyasztás. A gyerekeknél gyakran tapasztaljuk a céltalanságot, az érzelmi labilitást, a magárahagyatottságot. A társadalmi és gazdasági változások, és ezek árnyoldalaitól nem függetlenek a pedagógusok sem. Az anyagi biztonság, a stabil munkahely és egzisztencia hiánya erre a rétegre is fokozott nyomást gyakorol. Összefoglalva: A tanulót és tanárát számos kockázati tényező érheti. Fontosnak tartjuk a (gyermekeket) védő tényezők erősítését, amely mindannyiunk feladata. Iskolai egészségstratégiánkban hangsúly az elsődleges prevención van, mely az egészséget támogató életmód gyakorlására és a környezeti károsító tényezők kiiktatására
58 irányuló erőfeszítéseket jelenti, de a másodlagos prevenciót is megcélozzuk, ehhez a pozitív pszichológiai megközelítését hívjuk segítségül. Egészségstratégiánk szerves része a drogstratégiánk. Meggyőződésünk, hogy a drogfogyasztás elleni küzdelemben hatékonyak csak a kitartó, jól megtervezett, interaktív módszert alkalmazó drogprevenciós tevékenységgel lehetünk. X.2. Állapotfelmérés Az egészségi állapotot az alábbi négy alapvető tényező határozza meg: genetikai tényező környezeti tényező életmód és gondolkodásmód az egészségügyi ellátó rendszer működése Az iskola a szocializáció kitüntetett színtere, így a fenti tényezők közül érdemi hatást - az iskola fizikai-, tárgyi- és pszichoszociális környezetének alakításával -, az iskolaegészségügyi minőségére és az életmódra tud gyakorolni. X.2.1. Egészségügyi feladatok Feladat megnevezése
Ebből adódó feladatok
Felelős
Közétkeztetés
Elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű táplálék biztosítása.
Igazgató
Iskolaorvosi ellátás, testi fejlődés, pszichomotoros fejlődés, érzékszervi működés, mozgásszervek működése, vérnyomás-mérés, BCGheg, fejtetvesség.
A szűrés eredményéről a védőnő jelentést készít az ÁNTSZ-nek.
Beteg gyerekek ellátása
Elsősegélynyújtás történik, illetve a megfelelő szakintézetbe való beutalás.
Iskolai fogászati szűrés.
Minden tanévben 1-8. osztályos tanulók fogászait szűrése. Szűrés után szülői beleegyezéssel szisztémás kezelés.
Munkavédelem. Tűzvédelmi oktatás. Baleset-megelőzés.
Lelki egészségvédelem
Dr. Németh Jenő Iskolaorvos Védőnő
A tanulókat és az iskolában dolgozókat minden évben oktatásban kell részesíteni. Tűzriadó tervének kifüggesztése az iskolaépület több pontján. Baleset-megelőzés egyes szakórákon. Segítséget nyújtunk a: pozitív életcélok és értékrend kiválasztásához, pozitív személyiségvonások kialakításához, a védőfaktorok kiépítéséhez.
Igazgató
Fogorvos
Osztályfőnökök Tűzvédelmi, Balesetvédelmi oktató
Osztályfőnökök, szaktanárok, lelkészek
59 X.2.2. Testi neveléssel kapcsolatos állapotfelmérés Területek
Megállapítások
Mindennapos testnevelésben részt vevők száma.
Az 1-4. évfolyam tanulói.
A mindennapos testnevelés formái és színterei.
Formái: Játékos testnevelés óra. Játékos sportvetélkedők évfolyamonként. Iskolai játszótér és sportudvar Színterei:Tanóra és tanárón kívüli.
A tanulók mozgásfejlesztésével, állóképességével kapcsolatos mérési eredmények.
30-60 m-es futás, 400-800 m-es futás (attól függően, hogy az 12., illetve 3-4. évfolyamról van-e szó), kötélhajtás, labdapattintás falhoz 30 mp alatt, távolugrás. A szintfelmérés minden tanévben kétszer történik (ősszel, tavasszal). A tanulók önmagukhoz viszonyított fejlődésének mérése történik. X.2.3. Mentális állapot mérése
Mentális állapot illetve ismeretelsajátításhoz szükséges készségek, képességek mérése
Vizsgálatok indikációja
Várható eredmények
Ezekből adódó feladatok
Csoportos vizsgálati formában 1.
2.
Első osztályosok bemeneti mérése részképességének feltérképezése Ötödik osztályosok képességfelmérése
3.
Szociometriai vizsgálatok
4.
Pályaorientációs vizsgálatok
Tanulási kudarcok megelőzése
Felszínre kerülnek Fejlesztő program az éretlenségből kidolgozása adódó hiányosságok Csoportos és egyéni fejlesztés Órai megfigyelés Tanulási kudarcok Felszínre kerülnek a Átlag alatt teljesítők megelőzése teljesítmény és a esetében az okok képességek közötti felkutatása megfelelések illetve Órai megfigyelés meg nem felelések A közösség Ismeret arról, milyen Társas kapcsolatok szembesítése az értékek mentén és szerveződések eredménnyel szerveződik a motívumai Folyamatos konzultáció csoport és milyen az osztályfőnökkel, ill. közösségként felkérésre egy-egy téma funkcionál feldolgozása Szándékokat a realitás Indítékok, Személyiségből alapjára helyezni; törekvések adódó lehetőségek önismereti megismerése jobb megismerése beszélgetések, foglalkozások tartása Elirányítás ??? Szülővel konzultáció
Egyéni vizsgálati formában 1.
Intelligencia struktúra feltérképezése részletes vizsgálattal
Tanulási kudarc Kiugró képességű tanulókra a figyelem ráirányítása
Okok megismerése Adományok jobb kihasználása
Készségfejlesztés Javaslat korrepetálásra ill. tehetséggondozásra Konzultáció, tanácsadás Szakintézménybe utalás
60 Személyiségvizsgálat
2.
Viselkedési és - Okok megismerésemagatartási zavarok -
-
Órai megfigyelés Egyéni és csoportos terápiás jellegű foglalkozások Konzultáció pedagógusokkal, szülőkkel, tanácsadás Szakintézménybe utalás, nyomon követés Órai és szabadidős tevékenység közbeni megfigyelés
X.3. Iskolánk egészségképe A legismertebb pozitív egészségdefiníciót az 1946-ban a WHO által rögzített meghatározás: Az egészség a testi, lelki, szociális jólét (jóllét) állapota. A testi - lelki egészség az életminőséget meghatározó legfontosabb tényezők közé tartozik. Az egészség az alapértékek között található, melyhez meg kell keresnünk azokat a támogató értékeket is, melyekkel együtt várható csak el az életmódban is tükröződő hatás. Kiemelkedően fontos a lelki egészségvédelemmel kapcsolatos értékrendszer megismerése és fejlesztése, ugyanis kedvező életmódváltozás csak akkor remélhető, ha az egészségérték a következő támogató értékrendszerbe egymást erősítő módon épül be. Támogató értékrendszer: mentálhigiénével, interperszonális kapcsolatok minőségével, problémamegoldással, konfliktuskezelés flexibilitásával összefüggő értékrendszer. Iskolai egészségnevelésünk alapvető feladata, hogy a felnövekvő nemzedékeket egészségmagatartásuk formálásával intézményesen előkészítse arra, hogy felnőttként aktív szerepet tudjanak majd játszani életminőségük alakításában, megőrzésében. Mivel a testi lelki tartalmakat együttesen tartalmazó egészségnevelést kívánjuk folytatni, ezért járható útként az egész iskolát átfogó nevelési rendszerbe való integrálás kínálkozik. Fontos a pedagógusok személyisége és az általuk közvetített pozitív minta. A pedagógusattitűd jellemzője a diákorientáltság és az együttműködő szerepvállalás. X.4. Célmegfogalmazás X.4.1. Pedagógiai programunkban megfogalmazott cél Pedagógiai tevékenységünk célja, hogy az általunk közvetített értékek révén megalapozzuk és fejlesszük azokat a személyiségi jegyeket, amelyek birtokában tanulóink egyéni életútjuk során alkotó, gondolkodó, a környezettel harmóniában élő, testileg - lelkileg egészséges felnőttekké váljanak. X.4.2. Az egészségnevelés célkitűzései
Az egészségnevelés célja a tanulók egészségmagatartásának formálása, az önmaguk egészségéért felelős életvitel elősegítése. A tanulók egészségügyi szokásrendszerének kialakítása, magasabb szintűvé tétele. A testi - lelki tartalmakat együttesen tartalmazó egészségnevelő munka megvalósítása. Az egészségtartalmak az egész iskolát átfogyó nevelési rendszerbe integrálása.
61 Hatékony egészségnevelő munkával a tanulók belső kontrolljának kialakítása, megerősítése. A tanulók közötti interperszonális kapcsolatok, a társas erőterek dinamikájának célirányos felhasználása (kortárscsoportok, referencia személyek, referencia csoportok). Személyiségfejlesztő, drogprevenciós programok. A csoporthoz tartozás szükségletéhez pozitív alternatívák megteremtése. Az életminőséget szem előtt tartó egészségtudatos – magatartás – formáló nevelésben egymást erősítsék a direkt és indirekt hatások. Az egészséggel kapcsolatos ismeretek bővítése, készségek kialakítása, fejlesztése – magatartásformák begyakoroltatása. Akkreditált pedagógus továbbképzések szervezése. A tanulók mentális zavarainak elsődleges megelőzése, szocializációjának segítése. Az egészségnevelés szempontjait is érvényesítő tanulásbarát környezet megtartása, fejlesztése: azon tárgyi feltételek bővítése, megőrzése, amelyek az iskolát biztonságossá és egyben az egészségfejlesztés alkalmas színterévé teszik. A tanulók egészsége érdekében a hatékony kommunikáció elősegítése az iskolaegészségügyi szolgálat és a pedagógusok között. A beteg, sérült vagy fogyatékos embertársak iránti empátiás és segítőkész magatartás fejlesztése. Mindennapos iskolai testedzés. X.4.3. Iskolai drogstratégiánk fő célja
A tanulók körében olyan életszemlélet és szokásrend kialakítása, amelynek eredményeként a társadalmilag elvárt módon viszonyulnak a drogfogyasztáshoz. Képessé válnak a tudatos elutasításra. A hangsúly az elsődleges prevención van. Részcéljaink: Közvetlen környezettel való szoros együttműködés. A szülők megnyerése és aktivizálása a drogmegelőzés érdekében. A szülők és pedagógusok egységes egészségfejlesztési szemléletmódjának formálása. Pedagógusaink nevelési módszertárának bővítése a kölcsönösen egymásraható, azaz interaktív módszerrel A tantestület drogprevencióval kapcsolatos ismereteinek gyarapítása. A tanulók azon képességeinek fejlesztése, melynek birtokában „nem”-et tudnak mondani, vissza tudják utasítani a legális és illegális drogokat. Segítő kapcsolatok feltérképezése, a velük való együttműködés kialakítása. Változatos szervezeti keretű, sok színű tevékenységek megszervezése, ami mintát és gyakorló terepet nyújt a szabadidő hasznos eltöltésére. A tanulók egészségmegőrző szokásainak alakítása és a káros szenvedélyektől mentes életmód kialakítása. X.5. A célok érdekében végzett tevékenységek X.5.1. Tanórai tevékenységek Tevékenységek, módszerek A helyes fogmosás bemutatása, gyakoroltatása
Célcsoport 1-2. évfolyam
Felelős Városi Gyermekfogászat Fogorvosi asszisztens
62 Személyi higiéné. Az általános tisztálkodással, testápolással kapcsolatos tanácsadás, beszélgetés
3-4. évfolyam
Iskolaorvos, osztálytanítók
A dohányzás egészségkárosító hatásai: 6. évfolyam filmvetítés, beszélgetés
Ifjúságvédelmi felelős, egészségnevelő tanár, Iskolai védőnő
Kábítószer-megelőzés, bűnmegelőzés. Előadás, beszélgetés
7-8. évfolyam
Ifjúságvédelmi felelős, egészségnevelő tanár
Lelki egészségtan: humánerények, pozitív személyiségjegyek, célok, erőforrások
1-8. évfolyam
Osztályfőnökök, mentálhigiénés szakértők
Tevékenységek, módszerek
Célcsoport
Felelős
Felvilágosító órák a következő témakörökben: 5-8. évfolyam Serdülőkor: testi, lelki fejlődés, higiéné Társkapcsolatok konfliktushelyzetei Káros szenvedélyek: alkohol, Szociálpedagógus, dohányzás,kábítószer szülész-nőgyógyász Tini szex: együttjárás, szerelem szakorvos fogamzásgátlás, terhesség, terhességmegszakítás, szülés, nemi betegségek Környezetvédelem Életvezetési ismeretek és készségek című személyiségfejlesztő drogprevenciós program módszere: interaktív
1-8. évfolyam
Osztályfőnök, tanítók, egészségnevelő tanár
X.5.2. Tanórán kívüli tevékenység
Mentálhigiénés célzatú egyéni- és csoportfoglalkozások Egyéni tanulási nehézségek, konzultáció pedagógusokkal, szülőkkel konkrét nevelési problémák megoldására Szülők részére nevelési tanácsadás Első osztályos tanulók szűrése, részképességeik feltérképezése csoportos illetve egyéni vizsgálatok alapján Fejlesztő program ajánlása, valamint a gyerekek számára egyénre szabott részképességfejlesztés kiscsoportos formában Ötödik osztályokban képességfelmérés egyéni és csoportos formában Szociometriai mérések, melyek az osztályközösségek szerkezetét segítenek feltárni és a közösségfejlesztés szempontjából fontos információkat adnak Pályaorientációs vizsgálat Probléma jellegétől függően szakintézményekbe utalás, szükség esetén nyomon követés, konzultáció
63 X.6. Az egészségnevelés színterei Az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Érdemi hatást lehet gyakorolni a gyermekek személyiségfejlődésére, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciákat. Az egészségnevelés legfontosabb színterei: Tanóra Tanórán kívüli foglalkozások Iskolán kívüli rendezvények X.6.1. Tanórai foglalkozások X.6.1.1.
Személyiségfejlesztő, drogprevenciós program
A készségfejlesztési területeket a következő témakörök feldolgozása során alakítjuk: Önismeret Ebben a fejezetben a gyerekek megismerik önmaguk külső és belső tulajdonságait, jellemzőit, korosztályuk sajátos jegyeit. Beszélgetnek adottságokról, amelyekkel a világra jövünk, jártasságokról, amelyeket elsajátítunk mintakövetéssel vagy tanulással, s készségekről, amelyek megszerzéséhez a minél többszöri gyakorlás vezet. Ez az útja, módja a képességeink kialakításának. Én és a helyem a környezetben Ebben a témakörben a szűkebb és az életkorral párhuzamosan egyre bővülő társas viszonyokat, a kapcsolatépítés, a kapcsolat fenntartása, ápolása formáit és az érzelmek kifejezésének gyakorlását fejlesztjük. A családról szólva szóba kerül a szerepek, a munkamegosztás, a közösen töltött idő tervezése, a problémamegoldás esetei. Az egészséges, biztonságos élet A védő tényezők megismerésére és alkalmazására, előrelátásra, valamint felelősség-tudatra nevelünk. Veszélyeztető tényezők Ez a témakör a közvetlen tárgyi környezettől a deviáns viselkedésformákig terjed. E tematikában sem az ismeretnyújtás az elsődleges célunk, hanem a meglévő ismeretek előhívása, rendszerezése, helyességének ellenőrzése, s a velük kapcsolatos attitűd formálása, illetve a helyes magatartásformák begyakoroltatása. E témakör keretein belül foglalkozunk a kritikai gondolkozás fejlesztésével, s a kortárscsoportok, illetve a reklámozási technikák hatáselemzésével. Óvd, védd magad! A döntéshozatal önállóságára, a döntéseinkért viselt következmények számbavételére, előrelátásra, felelősségtudata nevelünk. Konkrét segítséget nyújtunk a tanulóknak, hogy a
64 kortársakkal hogyan kommunikáljanak, hogyan utasítsák el a csoport kínálta kísértést, s képviseljék saját érdeküket. Vagyis: Hogyan válasszanak értékeken alapuló, egészséges alternatívákat. A készségfejlesztési területek összemosódva, gyakran egy időben érvényesülve segítik a személyiség fejlődését. Folyamatában és folyamatosan, a lehető legváltozatosabb módszerekkel és vonzó gyakorlási formákat nyújtva kell hatnunk a tanulókra. X.6.1.2. Az egészségnevelés tantárgyi tartalmai
Környezetismeret 1. évfolyam Napirend az iskolában, Az időbeosztás, A tanulás és a pihenés ideje Tisztálkodás, A helyes táplálkozás Az emberek télen - nyáron: alkalmazkodás az évszakok időjárásához Érzékelhető tulajdonságok vizsgálata Az életjelenségek (érzékszerveink), Az ember (testrészek, mozgások) 2. évfolyam A család - Így növekszem, Az emberi test (csecsemő, gyermek, serdülő, felnőtt, idős) Erdei életközösség Egészséges fejlődés - Egészség, betegség. A környezet, a szokások és az egészséges életmód egyszerű összefüggései „Tisztaság fél egészség” Kórokozók, tisztálkodás 3. évfolyam A család - Beteg a családban (Gyermekbetegségek) Testünk és életműködésünk (nyersanyag, alapanyag; táplálék, tápanyag fogalmának kialakítása, erősítése) A táplálkozás - A táplálék útja; fontosabb táplálékok; emésztés, táplálkozási szokásaink Étkezési kultúra, szokások A légzés - Életjelenség, légzés; A levegő útja az ember szervezetében; Környezeti ártalmak és a légzés kapcsolata 4. évfolyam Testünk és életműködésünk, testünk titkai, így működik a tested A csontváz és az izomzat jelentősége, A test védelmi vonala A szervezet irányítása - agy, szív, érzékszervek, egészségünk védelme Technika 1. évfolyam A természetes és mesterséges környezet anyagai, egészséges táplálkozás 2. évfolyam Háztartástan, életvitel, védekezés a környezet kellemetlen hatásai ellen 3. évfolyam Ember és környezet A biológiai élőhelyek hasznosítható anyagai Tervezés, építés, háztartástan, életvitel 4. évfolyam Háztartástan, életvitel
65 5. évfolyam Háztartástan:életvitel, napi tisztálkodás, tiszta öltözet, környezeti tisztaság 1. Tisztaság az egészséges élet alapfeltétele 2. Következtetés és rendszeres testápolás 3. Személyi és környezeti higiéné Táplálkozás Az egészséges táplálkozás elemi ismeretei: - helyes és helytelen táplálkozás - az egészséges táplálkozás szabályai 1. Az egészséges táplálkozás jelentősége 2. A konyha tisztasága 6. évfolyam Ember és környezete - környezet rendszeres tisztántartásának igénye Háztartástan – életvitel: személyi higiénia a kamaszkorban, testápolás, ruházat tisztántartása, a környezet tisztántartása 1. A higiénés magatartás fontossága 2. Tisztaság és rendszeresség kialakítása 3. Összefüggések feltárása a környezet és közérzet között: színek, formák, térhatárolók, burkolatok: téralakítás és térkihasználás, egészséges bútorok (ergonómia) A helyes táplálkozás elemi ismeretei A tápanyagszükséglet, az energiaszükséglet és az életmód összefüggései A táplálkozás és az ember fejlődésének összefüggései, tápanyagot megtartó ételkészítési eljárások: párolás, grillezés, alufóliában sütés, roston sütés 7. évfolyam Háztartástan – életvitel: a ruházat és a környezet tisztántartása, egészségmegőrzés 1. Következetes testápolás 2. Tiszta otthon és környezet iránti igény 3. Káros szenvedélyek mellőzése Táplálkozás 1. Az egészséges táplálkozás szabályainak ismerete és célszerű alkalmazása életkornak és egyéb körülményeknek (megterhelés, évszakok, személyi adottságok) megfelelően 2. Helyes étkezési szokások kialakítása 3. A tápanyagok helyes arányainak megismerése és fontossága 4. Ételsor megtervezésének képessége: ár, idő, tápérték Biotechnológia az élelmiszerkészítésben 8. évfolyam Háztartási munkák 1. Napi, heti takarítás és időszakos nagytakarítás megtervezése Anyag és energia Korszerű épületek Unalmas, jellegtelen betonházak hatása a közérzetre Háztartástan – életvitel: a káros szenvedélyek veszélyei 1. Az egészségmegőrzés igényének felkeltése 2. Az egészséget fenyegető tényezők ismerete
66 3. Az egészségkárosító élelmiszerek, élvezeti cikkek veszélyeinek ismerete és tudatosítása 4. A dohányzás, ah alkohol és a kábítószer fogyasztás elutasítása Élelmiszerek tartósítása Tápanyagot és vitaminokat megtartó tartó tartósítási eljárások: fogyasztás Rajz 1-4. évfolyam - A rajzi eszközök, anyagok (festék, gyurma stb.) helyes használata az esetleges egészségkárosító hatásuk elkerülése. - A ruházat tisztántartása, megóvása a szennyeződésektől. - Képalakításakor a kép témájának a tartalmi megközelítésekor pl. gyümölcs csendélet: egészséges táplálkozás játszó gyermekek az udvaron: a mozgás szerepe az egészséges életmódban Magyar nyelv és irodalom 1-4. évfolyam Mesék, elbeszélések feldolgozása - szereplők pozitív vagy negatív magatartásának értékelése során nyílik lehetőség a lelki nevelésre Mondák feldolgozása - Megismerkedés történelmünk kiemelkedő személyiségeivel, cselekedeteikkel. A hazaszeretet érzésének megalapozása A higiénés szokások kialakulásának története (tisztasági fürdés, zsebkendőhasználat, fogmosás, kézmosás fontossága, kórokozó baktériumok, védőoltások, neves orvosok felfedezései) Matematika 1-4. évfolyam Szöveges feladatok - A feladatok témája lehet az egészségneveléssel kapcsolatos Idegen nyelv 4. évfolyam Gyümölcsök Testrészek Család Ének – zene, egyházi ének 1-8. évfolyam Gyermekdalok, népi gyermekjátékdalok, szerepjátszó gyermekjátékok, református énekek Helyes testtartás, levegővétel alkalmazása Kémia 7. évfolyam Mindennapi anyagaink Balesetvédelmi rendszabályok Levegő - levegőszennyeződés Oldatok, víz Keverékek szétválasztása Atomok és elemek Radioaktivitás - Röntgensugárzás hatása az élő szervezetre Elemek és vegyületeik Fémek - Szárazelem-gyűjtés - Az elektromos áram élettani hatása
67 Nemfémek - Oxigén előállítása, kimutatás, Kén szublimációjának bemutatása Ionvegyületek - Infúzióoldat készítése Vegyületmolekula - Ammónia párna beszerzése gyógyszertárban használata Kémiai reakciók Széndioxid égést gátló tulajdonságának bemutatása Kémhatások - Hypo, ecetsav, sósav kémhatásának kimutatása indikátorral 8. évfolyam Balesetvédelmi rendszabályok Jódtinktúra készítése, használatának bemutatása Boltban kapható sóféleségek összetételének összehasonlítása Klór kimutatása az ivóvízben, klóros víz színtelenítő hatásának bemutatása Háztartási sósav vízkőoldó tulajdonságának vizsgálata Figyelmeztetés a fluoridos fogkrémek előnyére, Az alacsony és magas légköri ózon élettani hatása, Tűz- és robbanásveszélyes anyagok megkülönböztető jelzésének tudatosítása, Kén és kéndioxid fertőtlenítő hatásának bemutatása Ábrák segítségével a katalizátoros és anélküli autók kipufogógázának összehasonlítása Tömény salétromsav hatása a tojásfehérjére Házi dolgozat: savas esők okozói és hatásai Üdítőitalok károsító hatása a fogzománcra Szénmonoxid és széndioxid mérgező hatásának tudatosítása, a terem CO 2 koncentrációjának kiszámítása, gyakori szellőztetés fontossága Földgázüzemű berendezések előnyei Etilalkohol idegrendszert károsító hatására figyelmeztetés Statisztikai adatok gyűjtése az alkoholizmusról Hétköznapi kémia Energiaforrások - Fától az atomerőműig, Gázpalackok jelzésének ismertetése Tápanyagok - Heti étrend összeállítása (a felhasználó igényeinek figyelembevételével) Műanyagok - Szelektív hulladékgyűjtés Háztartási vegyszerek - Hypo, sósav együtt használatának veszélye, bemutatás, Háztartási vegyszerek címkéjének gyűjtése, értelmezése Természetismeret 5-6. évfolyam Személyi higiénia Háziállatok és ember kapcsolata Kultúrnövények és hasznuk az egészséges táplálkozásba Biológia 7. évfolyam Távoli tájak élővilága - Egészségügyi és környezetszennyezési problémák feltárása a távoli tájakon Az élőlények rendszertana 8. évfolyam Az emberi test felépítése A kültakaró
68
A mozgás szervrendszere A táplálkozás szervrendszere A légzés szervrendszere A keringés szervrendszere A kiválasztás szervrendszere A szaporodás szervrendszere Az ember növekedésének és fejlődésének jellemzői és leggyakoribb egészségügyi problémái A szabályozó szervrendszer és károsítói, illetve működését befolyásoló élvezeti- és kábítószerek hatása A legfőbb életműködések főbb jellemzői, leggyakoribb betegségek A serdülés megnyilvánulása Elsősegélynyújtás, betegápolás
Földrajz 7-8. osztály A földrajzi környezet hatása a gazdálkodásra, településekre, építkezésre, életmódra Környezetkárosodások hatása az ember egészségre Veszélyeztetett régiók A természetes állapot visszaállításának lehetőségei A demográfiai robbanás és következményei, a föld egészséges élővilága Idegen nyelv 5-8. évfolyam Közvetlen környezetünk jellemzése Emberek jellemzése Családfa Egészség - betegség Balesetek, balesetek megelőzése, kezelése Étkezés – enni - innivaló Főzés, receptek A kommunikáció eszközei Probléma-oldal Fitnesz és Egészség Egészségesen étkező vagy? Hon- és népismeret 5-6. évfolyam A naptári év ünnepei, jeles napok, népi hagyományok és szokások egészségügyi higiénés tartalmai: rituális mosakodások táplálkozási szokások – böjt szentelmények gyógyító célzatú felhasználása a népi hitvilágban – búza, víz időjárás-jóslások Az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó szokások egészségügyi vonatkozásai a szülés - születés helyszínei, körülményei a párválasztás szempontjai ép test és lélek a halott eltávolítása az élők társadalmából mosdatás, öltöztetés temetés módja, helyszínei
69 a temető településhez képest hol helyezkedett el Az építkezés alapanyagok - természetesség tüzelési technikák - füstelvezetés nyílászárók méretei és elhelyezkedésük Számítástechnika 5-8. évfolyam A számítógép monitorának egészségkárosító hatása a szemre A helyes testtartás fontossága a számítógép előtt A működő számítógép elektromágneses sugárzása DVD lemezek lejátszása Internet és CD-k segítésével egészséges életmód bemutatása Figyelemfelhívás a függőség kialakulásának veszélyeire Matematika 5-8. évfolyam Grafikonok elemzése Szöveges feladatok megoldása Fizikai számítással kapcsolatos feladatok (8. oszt.) Keveréses feladatok Rajz 5-8. évfolyam Megfelelő megvilágítás a rajzolásnál A szép környezet a hangulatot is javítja A színek hangulatunkra gyakorolt hatása Föld, levegő, víz védelme egészségünk érdekében Mozdulattanulmányok Zene - tánc Zenei élmény Köztéri játékok funkciója, a tervezett játék minél sokoldalúbb fejlesztése legyen Animációs film A fény szerepe. A divat színei - megjelenésünk Szabadidőnk helyes tervezése, mozgásos programok Az ember és az épített tér viszonya A korabeli életstílus és az épületek, illetve a berendezés formavilága Mozgásimprovizáció Pozitív és negatív hangulatok hatása idegrendszerünkre Színkedvelés - személyiség Divattörténet - divattervezés A pályaválasztás egészségügyi függvény is Ipari formatervezés Kéz- és arctanulmányok Fizika 7-8. évfolyam A haj növekedési sebességének kiszámítása A nehézségi gyorsulás hatása a szervezetre, kutatómunka a súrlódások előnyei, hátrányai a sportban
70 Megfigyelés az uszodában: hidrosztatikai nyomás változása a rétegvastagság növekedésével Az orvosi fecskendő működésének bemutatása az emberi vérkeringés, a mozgás fontossága A lázmérő működési elvének szemléltetése, a láz szervezetre kifejtett hatása Két és négyütemű motorok modelljének bemutatása. Kipufogógázok mérgező hatása Kísérlet: testek elektromos állapotba hozása, kisülése (műszálas ruhák feltöltődése, TV nézés) Szárazelemek gyűjtése, mérgező hatásuk tudatosítása Égési sérülések következménye áram hatására, áramjárta eszközök melegedésének bemutatása Kísérlet: konyhasó elektrolízise Nagyfeszültségű vezeték megközelítése: figyelemfelhívás veszélyességére Elektromos és mágneses mező alkalmazása a gyógyászatban
Történelem 5-8. évfolyam Orvostudomány Spártai nevelés, zsoldos életmód Háborúk, járványok (pestis), éhínség, kolerajárvány, árvíz Rabszolgák életkörülményei, nomád életmód (vérszerződés) Élet a hajón (élelem, ivóvíz) Életkörülmények, étkezési szokások, Tisztálkodási kultúra fejletlensége Gyárak, a levegő szennyezettsége, angolkór, tüdőbaj Egészségtelen lakáskörülmények, életmódváltozás Mérgesgáz, tömegek és gépek háborúja, Gulag, Ópiumháború Élelmiszerhiány, hiányos táplálkozás, rossz életkörülmények Faji törvények, népirtás, koncentrációs táborokban orvosi kísérletek, atombomba és annak hatásai, hidrogénbomba, atomkísérletek, rakétatelepítések Klímaváltozás és annak egészségügyi tényezői (daganatok, levegőszennyezés és egészségügyi károsító hatásai) Alultápláltság, éhezés, járványok terjedése Magyar nyelv és irodalom Az egészségnevelési tartalmak a lírai - epikus művek értelmezése során, illetve helyesírási gyakorlatok közben jelennek meg. Petőfi Sándor: János vitéz Arany János: Toldi - Életkörülmények Arany János: Családi kör XIX. sz. - Család, szülők, gyerekek Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk - Lakáskörülmények XX. sz. eleje, Betegség – gyógyítás, A közösség élethelyzeteinek, konfliktusainak ábrázolása Jules Verne: Kétévi vakáció Az élet megszervezése egy eddig ismeretlen helyen Tantárgyi integráció - biológia, földraj - segítségével leírás, elbeszélés készítése Gárdonyi Géza: Egri csillagok Ismerkedés más népek szokásaival, ételeivel Jókai mór: A kőszívű ember fiai, Az aranyember - Háború életellenessége Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője - Babona, népi hit, emberi lét Arany János balladái - Falusi - városi emberek lelki problémái a XIX. században Ady Endre élete, munkássága - Istenes versek - betegség Móricz Zsigmond novellái - Egészségtelen életkörülmények, gyógyíthatatlan betegségek
71 József Attila élete, költészete - Városi körülmények a XX. sz. eleji Magyarországon munkások; szegény - gazdag mélyülő különbözőségei Radnóti Miklós élete, írásai - Fogolytáborok élettel összeegyeztethetetlen életkörülményei
Testnevelés 1-8. évfolyam A modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető.
Minden testnevelésórán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringésiés légző-rendszer megfelelő terhelése.
A tartási rendellenességek javítását szolgálja, illetve annak elkerülését biztosítja a testtartásjavító gyakorlatok rendszeres végeztetése
A testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása történik, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire. Minden testmozgás örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú gyerekeknek is A mozgás a fizikai és a lelki egészséget egyaránt erősíti. A testmozgásban igen jelentősek a pszichés effektusok: a csapatszellem, a küzdés, a versengés. Ez utóbbi a repubertásban kifejezetten élettani szükséglet.
A testnevelés és a sport személyiségfejlesztő hatású.
A 7-8 éves gyerekek központi tevékenysége a játék, a testmozgás megszerettetése, a rendszeres mozgásra való rászoktatás is csak játékos formában történhet. A 9-12 éves korban a verseny a legjellemzőbb, így lehetőség van arra, hogy beépítsük az életébe a rendszeres sportolást vagy akár a versenyszerű edzést is. A motiváció szempontjából legalkalmasabbak a labdajátékok. Jól érvényesül a spontán öröm, a sikerélmény, az egészséges versenyszellem kialakulásának lehetősége. Korán elkezdhető az úszás, korcsolyázás, a népi tánc, túrázás. Fontos az ösztönző példa, a kezdeményezés, a rendszeresség. A testnevelésórán a gyermekek foglalkoznak a civilizációs ártalmak testmozgással való ellensúlyozásának a lehetőségeivel. Tájékozódnak a balesetekről és az elsősegélynyújtás legalapvetőbb tudnivalóiról. A testnevelésórák teljes tartalmukban és tevékenységükben az egészségfejlesztő testmozgás megvalósulását szolgálják. X.6.2. Tanítási órán kívüli egészségnevelés A tanítási órákon kívüli iskolai nevelési helyzetekben az egészségnevelésnek számos lehetősége van. A szokásos tanítási helyzetektől eltérő tanulás olyan képességek fejlesztésének is kedvez, amelyek nem kerülnek előtérbe a hagyományos tanítási órákon. A környezethigiénés szokások kialakításához tartozik az iskola külső és belső környezetének tisztántartása és a tanulók ösztönzése a személyi higiénia iránti igény felkeltésére. Az egészségnevelés fontos színtere az iskolaotthon és a napközi, melyben olyan életrendet kell kialakítani, amely a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodik. A heti életrend
72 kialakításával, az étkezés alapvető higiénés követelményeinek betartásával igyekszünk hatáskörünkbe vonni a családok táplálkozási kultúrájának alakítását. Lehetőséget kell biztosítanunk tanulóink mozgásigényének kielégítésére, a terhelés pihenés arányos változtatására. Iskolaotthon lehetőséget ad a gyerekek egyenletes terhelésére, helyes napirend kialakítására, higiénés szokások megerősítése, rendszerbe szervezése, (rendszeres kézmosás, a mosdók helyes használata, étkezés utáni fogmosás, gyakori szellőztetés, szűk és tágabb környezet tisztántartása, a rend iránti igény kialakítása) mindennapos testnevelés, udvari játékok, séta, levegőzés. Napközi helyes napirend, ebéd utáni szabadidős tevékenységek, (udvari játék, séta, levegőzés) Sporttevékenységek: Játékos sportvetélkedők évfolyamonként. Tréfás farsangi sportversenyek. Kihívás napján aktívan sportol minden tanuló. Tömegsport Szakkörök: az egészségnevelés integrálása a különböző tantárgyi szakkörökhöz. Iskolai sportköri szakosztályok Az egészségnevelés iskolán kívüli formái nyári táborok, tanulmányi kirándulás, kiállítások, családsegítő szolgálatok által szervezett programok, sportversenyek intézményen kívüli helyszíneken. X.6.3. Gyógytestnevelés A gyógytestnevelés helyét az iskolai testnevelésben kettős feladat határozza meg. Egyrészt a testnevelés célját szolgálja, másrészt a deformitásos és belgyógyászati panaszos tanulóknak nyújt lehetőséget arra, hogy munkaképes ember váljék belőlük. A gyógytestnevelés olyan oktatási - nevelési folyamat, amely a betegségek megelőzésében és gyógyításában fejti ki hatását. Hozzájárul az egészség helyreállításához, vagyis a beteg gyermek gyógyításának, rehabilitációjának egyik eljárása. A gyógytestnevelésre hárul a testi képességek fejlesztésének, a mozgásműveltség fejlesztésének és a sportolási igény felkeltésének a feladata is. A gyógytestnevelés azokkal a tanulókkal foglalkozik, akik sem az általános, sem a könnyített testnevelés órán nem vehetnek részt. A gyógytestnevelési foglalkozásokon azok a tanulók vesznek részt, akik egészségi állapota veleszületett vagy szerzett betegségük miatt károsodott, de állapotuk annyira nem súlyos, hogy rendszeres iskolai oktatásukat akadályozná.
73 A foglalkozások során az egészségi állapot helyreállítása bizonyos mértékig sajátos, de a testnevelésre és a sportra jellemző módszerekkel történik. Az iskolai általános testnevelés gyakorlatának egyik speciális területe, annak egy része, fajtája. Társadalmi követelmény, hogy minden gyermeket egészségi állapotának megfelelő testnevelésben részesítsük. Az 1993. évi 79. törvény a közoktatásról, amely alapfeladatává nyilvánította a könnyített és gyógytestnevelést. Kötelezően kiterjesztette minden alap- és középfokú nevelési - oktatási intézményre. E szerint a törvény szerint az orvosoknak a tanulókat egészségi (funkcionlis) állapotuktól függően a következő gyógytestnevelési csoportba kell beosztani: I. kategória: Könnyített testnevelés II. kategória: Gyógytestnevelés II/a., Testnevelés órán is részt vehet II/b., Testnevelés órán nem vehet részt III. kategória: Felmentett Fontos cél, hogy a gyógytestnevelés foglalkozásai az iskola keretében kapjanak helyet. Így érvényesül a pedagógus nevelő befolyása, pszichológiai tudása. A gyermek megmarad az iskola szervezett keretei között. Természetesen megfelelő csoportokban és megfelelő szaktudással felépített foglalkozásokon. A csoportban a gyermek hasonló társak között nem érzi hátrányosnak gyengeségét vagy elváltozását. Itt dolgozva látja társai haladását, de nehézségeit is. A gyógytestnevelés kapcsolata más területekkel A gyógytestnevelés elméleti alapjait az anatómia, fiziológia, egészségtani, biokémiai, ortopédiai, belgyógyászati, ideggyógyászati, pszichiátriai, pedagógiai ismeretek adják. Egyéb kapcsolatai fizioterápia, masszázs, gyógytorna, jóga. X.6.4. Mindennapos testnevelés Célja: A gyermekek egészséges testi - lelki fejlődésének elősegítése a testnevelés eszközeivel. Az iskolai testnevelés keretei között a kondicionális és koordinációs képességek a szociális kompetenciák, a társakkal való kreatív együttműködés fejlesztése. Alapelve: Minden gyermek minden nap részt vesz testmozgás programban. Minden testnevelés órán van tartásjavító, és alakító gyakorlat valamint légzőtorna. A testnevelésórák és az egyéb testmozgási alkalmak jelentsenek örömöt és sikerélményt minden tanulónak. A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes programban. A testmozgás program életmódformáló, rekreációt segítő sportokat is megtanít. Tevékenységi formák: testnevelési óra játékos testmozgás iskolai sportkör gyógytestnevelés sportfoglalkozás iskolai versenyek, házibajnokság
74 iskolák közötti verseny egyesületi szakosztály A mindennapos testnevelés 1-4. évfolyam Azokon a napokon, amelyeken nincs testnevelésóra, a szabadidőben játékos testmozgást szervezünk. A játékos testmozgás éves programját az alapelvek figyelembevételével az osztálytanítók készítik el. A játékos testmozgás ideje 45 perc. 5-8. évfolyam A tanulók számára a testnevelés órák mellett sportkörök biztosításával teremtjük meg a mindennapos testedzés lehetőségét. X.7. Segítő kapcsolatok Iskolánknak a szűkebb és tágabb társadalmi környezetében működő segítő intézményekkel, szervezetekkel kialakult, jól működő kapcsolatrendszere van. X.7.1. Intézményen kívüli segítők
Családsegítő Központja Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet és Továbbtanulási, Pályaválasztási Tanácsadó Polgármesteri Hivatal Szociális Osztály Magyar Máltai Szeretetszolgálat Magyar Vöröskereszt Városi Szervezete Református Egyházközségek
A drogprevenciós tevékenység külső segítői ÁNTSZ Rfk. Bűnmegelőzési Alosztály Ifjúságvédelmi Csoportja Családsegítő Otthon Önkormányzat szociális és gyámügyi szervezetei Oktatást végző vállakozások Városi Kórház Drogambulancia
Iskolaorvos, védőnő Iskolapszichológus Gyógytestnevelő
X.7.2. Intézményen belüli segítők
Egészségnevelő tanár Szülői munkaközösség Ifjúságvédelmi felelős Fejlesztő pedagógus Mentálhygiéniás pedagógus
A drogprevenciós tevékenység intézményen belüli segítői Foglalkozás Egészségnevelő tanár,
Milyen témában segíthet?
Életvezetési
ismeretek
és
készségek
című
75 Osztályfőnök, Iskolaotthonos tanító
Mentálhygiéniás pedagógus
Ifjúságvédelmi felelős és egészségnevelő tanár a védőnő segítségével
drogprevenciós, személyiségfejlesztő program vezetése osztályfőnöki órán; iskolaotthon szabadidős részében drogprevenciós pedagógus továbbképzések szervezése Életvezetési ismeretek és készségek c. drogprevenciós programból bemutató foglalkozások megtartása GYISM - OM által kiírt drogprevenciós pályázatok írása, lebonyolításának koordinálása drogkoordinátori feladatok ellátása kapcsolattartás a drogprevenciós tevékenység külső segítőivel a dohányzás káros hatásait bemutató ismeretnyújtó film levetítése után beszélgetés a felső tagozatos tanulókkal a káros szenvedélyekről szóló kiadványok eljuttatása a tanulókhoz
X.8. Az egészségnevelési program értékelése A program megvalósításának értékelése évente az alábbi szempontok alapján történik. Szempontok: Az ellenőrzés a bizalomra épüljön, javítási lehetőség biztosítása. A szociális képességek alakulása, a konfliktuskezelés, problémamegoldás módjai. Értékel a tanulók egészségtudatos magatartása, a káros szenvedélyektől mentes életmódja, az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása. Sikerkritérimok: Társas kapcsolatok fejlődése. Részvétel a programokban. Tantervi követelmények teljesítése. A programban megjelölt feladatok teljesítése. A pedagógus kompetenciák fejlődése. X.9. Drogstratégia X.9.1. Helyzetelemzés Meggyőződésünk, hogy a drogfogyasztás elleni küzdelemben hatékonyak, csak a jól megtervezett prevenciós tevékenységgel lehetünk. 1994-től évfolyamokra folyamatosan kiterjesztve alkalmazzuk az Életvezetési ismeretek és készségek című drogprevenciós programot. E személyiségfejlesztő, drogprevenciós program során a gyerekek olyan készségek birtokába kerülnek, mellyel nemet tudnak mondani, ellent tudnak állni a negatív befolyásolásnak. Drogstratégiánk szerves része az iskolai egészségstratégiának, vagyis azoknak a célirányos egészségfejlesztési feladatoknak tervezési, szervezési, megvalósítási folyamata, amelyben a hangsúly az elsődleges prevención van, de a másodlagos drogprevenció elősegítését is megcélozzuk. X.9.2. Drogstratégiánk előkészítése X.9.2.1. Előkészítő szakasz
A drogprevenciós munkacsoport. A drogprevenciót irányító csoport megalakítása, a drogkoordinátor kijelölése. A drogkoordinátori feladattal az iskola vezetősége a mentálhygiéniás pedagógust bízta meg.
76 A csoport tagjai: iskolaigazgató igazgatóhelyettes alsós - felsős vezető ifjúságvédelmi felelős mentálhygiéniás pedagógus egészségnevelő tanár diákönkormányzat vezető X.9.2.2. Állapotfelmérés
A drogprevenciós célkitűzéshez elengedhetetlen a pontos állapotfelmérés. Ebben szerepet kell kapnia: A szülők véleményének megismerése (szülői értekezletek, fogadóórák, kérdőívek, családlátogatások. személyes beszélgetések alkalmával). A tanulók körében végzett felmérésekkel diákokról információszerzés (attitűdvizsgálat, veszélyeztetettek célvizsgálata). A tantestületen belül a problémaérzékenység feltárása, a várható együttműködés feltérképezése. Információgyűjtés a droghelyzet helyi sajátosságairól, mértékéről, a változásokról X.9.2.3. Céljaink, feladataink
Fő célunk: A tanulók körében olyan életszemlélet és szokásrend kialakítása, amelynek eredményeként a társadalmilag elvárt módon viszonyulnak a drogfogyasztáshoz. Képessé válnak a tudatos elutasításra. A hangsúly az elsődleges prevención van. Részcéljaink: Közvetlen környezettel való szoros együttműködés. A szülők megnyerése és aktivizálása a drogmegelőzés érdekében. A szülők és pedagógusok egységes egészségfejlesztési szemlélet módjának formálása. Pedagógusaink nevelési módszertárának bővítése a kölcsönösen egymásraható, azaz interaktív módszerrel. A tantestület drogprevencióval kapcsolatos ismereteinek gyarapítása. A tanulók azon képességeinek fejlesztése, melynek birtokában ,,nem"-et tud mondani, vissza tudja utasítani a legális és illegális drogokat. Segítő kapcsolatok feltérképezése, a velük való együttműködés kialakítása. Változatos szervezeti keretű, sok színű tevékenységek megszervezése, ami mintát és gyakorló terepet nyújt a szabadidő hasznos eltöltésére. A tanulók egészségmegőrző szokásainak alakítása és a káros szenvedélyektől mentes életmód kialakítása. X.9.2.4. Céljaink elérését segítő védőtényezők
Belső Gyermek- és ifjúságvédelem Szülői munkaközösség Szülői értekezletek, fogadóórák DÖK Személyiségfej. drogprevenciós
Külső Szülők Iskolaorvos Védőnő Gyermekjóléti Szolg. – Pepita Macska Klub Nagycsaládosok Klubja
77 program - osztályfőnöki óra Gyámhatóság Napközi, iskolaotthon Rendőrség Sportfoglalkozások Drogambulancia Szabadidős programok Szociális támogatások Kirándulások (ékezési, tk. segély) Dohányzási tilalom és felvilágosító munka Egyházak Tehetséggondozás Református Egyház szervezései Versenyek Könyvtár Komplex családgondozás, családlátogatás Tanácsadás Személyes elbeszélgetés X.9.2.5.Veszélyeztető tényezők
Családon belül Családi háttér Rossz lakáskörülmények Alkoholizmus Felügyelet hiánya Munkanélküliség Elhanyagolás Érzelemhiány Durva bánásmód Motiválatlanság Közös családi programok hiánya Sok pénz
Családon kívül Játékterem Drogok terjedése DISCO Iskolakerülő barátok TV-, számítógép függőség ,,Bandázás" Negatív példakép Ingerszegény lakókörnyezet
Dolgok, amelyek működnek • •
Megváltoztatható
• • • • • • • • • •
• Megváltoztathatatlan • • •
Dolgok, amelyek nem működnek
Házirend Egészséges életmódra nevelés Ifjúságvédelem Ügyeleti rend Sportfoglalkozás Étkeztetés Ciklikus órarend Lelkigondozás DÖK Könyvtár PET program SZMSZ
• • • • • • • •
Egyes szülők személyes példamutatása Dohányzás ellenőrzése Tenni nem akaró kollégák Iskolába belépő látogatók szűrése Szülők hozzáállása Motiváció hiánya Drogok visszaszorítása Team-munka
Média Munkanélküliség Alkoholizmus Lakótelepi adottságok
• • •
Szociális háttér Életkor Dologi háttér
78 X.9.3. A végrehajtás színterei és módszerei A drogprevenciós tevékenység összetett személyiségfejlesztő munka, amelyben azonos hangsúlyt kell kapnia a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásoknak. X.9.3.1. Tanórai foglalkozás
A tanítási órákon a pozitív személyiség kialakítására, illetve az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek bővítésére tág lehetőség van. Szaktárgyi órákon a kapcsolható témakörökben megjeleníteni az egészségfejlesztést, drogprevenciót. Az irodalom, történelem, rajz, az érzelmi nevelésre, a tanulók kulturális, erkölcsi értékek megismerése során példákat láthatnak az értékteremtésre, a pozitív és negatív emberi tulajdonságokra, azok emberiségre gyakorolt hatására. Biológia órákon a testi - lelki fejlődés alapjaival ill. az egészséges életmódhoz szükséges korszerű ismeretekkel, jártasságokkal ismerkednek. A testnevelés órák hozzájárulnak, hogy a tanulók az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak, felismerik a sport egészségügyi prevenciós értékeit. Az osztályfőnöki órákon az egészséges életre nevelés szerves része a drogmegelőzés. X.9.3.2. Tanórán kívüli foglalkozás
Az ismeretszerzés folyamatában építünk arra a változatos szervezeti keretű, sokszínű tevékenységre, amely lehetőséget nyújt a szabadidő hasznos eltöltésére, kiemelve a sport szerepét, mert az egészségfejlesztő hatásán túl lényeges a közösségfejlesztésben. A pedagógiai programmal összhangban az alábbi szervezeti kereteket ajánljuk: mindennapos testedzés lehetősége, iskolai sportköri szakosztályok, kulturális rendezvények közös látogatása, kirándulások, kézműves tevékenységek, szakkörök, filmvetítés, előadók meghívása (pl. a rendőrség ifjúságvédelmi csoportjának munkatársa drogprevenciós előadásokat tart felső tagozatban. Gyermek és ifjúságvédelem: o A hátrányos helyzetű ill. veszélyeztetett tanulók segítésével, komplex családgondozással, pszichológiai szűréssel, tanácsadással, Életvezetési ismeretek és készségek program vezetésével járulnak hozzá az eredményes végrehajtáshoz. o Kapcsolattartás és együttműködés a városi szakintézményekkel, hatóságokkal, civil szervezetekkel. Szülői értekezletek (cél: a szülők részére ismeretterjesztés). Módszerek Fontos, hogy minél változatosabb módszerekkel hozzuk életközelbe a problémát és törekedjünk az érzelmekre hatni:
79 Programformák: Audióvizuális programok alkalmazása. Különböző szervezetek (gyermekjóléti szolgálatok, ÁNTSZ, rendőrség, egyházak, stb.) által kínált programok összegyűjtése, ezekről az információ eljuttatása a szülők diákok - pedagógusok felé. Rajzverseny, kiállítások szervezése. Dramatikus játékok beépítése szakórákon a drogprevencióhoz kapcsolható témakörben. ,,gyógyult drogosok" meghívása előadásokra. Célirányos szakköri foglalkozás. Forrásaink Pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, pályázatírás. A pályázaton nyert támogatást arra fordítjuk, hogy pedagógusaink részt vehessenek az életvezetési ismeretek elsajátításában. A Családsegítő Szolgálat, Drogambulancia, rendőrség ifjúságvédelmi csoportjának és egyéb, drogprevencióval foglalkozó munkatársak bevonása. A pedagógus továbbképzési tervben lehetőséget, kell adni e témakörben való továbbképzéseknek. X.10. Munkahelyi egészségfejlesztés az iskolában
Kiindulási alapnak tekintsük a pozitív pszichológiai azon alaptételeit, amely hangsúlyozza, hogy az egészségfejlesztés középpontjában az egészség, az emberi és környezeti erősségek, humán erények állnak. Az egészségfejlesztésnek pedig alapvető feladata, hogy egyrészt a fizikai és társas környezetet, másrészt az emberek személyiségét formálja olyanná, hogy képes legyen az elégedettség, a testi-lelki jóllét megtapasztalására, a belső fejlődésre. A testi-lelki egészséget befolyásoló hatások sok esetben nem tudatosak, ezért a munkahelyeken ezek számbavételét igen messziről kell kezdeni, a külső tárgyi környezettől elindulva egészen a személyiségfejlődést segítő sikerélmények összegyűjtéséig. További alapelv az autentikusság megléte az iskolavezetés részéről, hiszen a hiteles, őszinte, egészséges személyiséggel rendelkező intézményvezető sokat (hanem a legtöbbet) tehet a kiegyensúlyozott, egészséges munkahelyi légkör kialakításáért. X. 10.1. Erősségek, hiányosságok számbavétele: 1. Külső, tárgyi erőforrások:
a) Külső környezet (az épület elhelyezkedése, biztonsága, védettsége, növényzete, az épület, az udvar állapota, tisztasága, kerékpártároló helyek, közlekedés, parkolás, stb.) b) Belső környezet (tantermek, folyosók, mellékhelyiségek, ebédlő felszereltsége, rendezettsége, tisztasága, otthonossága, stb.) c) Szakmai környezet (a tantermek felszereltsége korszerű oktatási eszközökkel) 2. Humánerőforrások:
a) A pedagógusok (nemek aránya, életkor, végzettség, speciális készségek, (tovább)tanulási hajlandóság) b) Iskolai dolgozók (nemek aránya, életkor, végzettség, speciális készségek) X.10.2. Hosszú és rövidtávú iskolai célok meghatározása:
A pedagógiai program és igazgatói program folyamatos monitorozása X.10.3. Az iskolai célokhoz rendelt elvárások, fejlődési lehetőségek körvonalazása:
80 a) b) c) d) e)
továbbképzések megtervezése szakmai fórumok, belső továbbképzések, szakmai munkaközösségek innovációk, programfejlesztések pályázatok iskolai programok, rendezvények
X.10.4. Az iskola meghatározása:
rendjével,
házirendével
kapcsolatos
elvárások,
kötelezettségek
a) munkafegyelem (adminisztráció, munkaidő, stb.) b) a diákok iskolai (órai) viselkedése, szabályok, követelmények c) kapcsolattartás a szülőkkel X.10.5. Egészséges vezetői attitűd kialakítása
a) b) c) d)
bizalom, őszinte kapcsolat kialakítása autonómia, önállóság biztosítása alulról jövő kezdeményezések támogatása rendszeres visszajelzés, értékelés
X.10.6. Védőfaktorok kiépítése: a) Nagy, közös iskolai feladatok, projektek, rendezvények:
ünnepségek, kirándulások, sportrendezvények, egész napos iskolai programok, külföldi iskolai kapcsolatok b) Egyházi alkalmak
reggeli áhítat, istentiszteletek, egyházi rendezvények c) Szakmai műhely:
előadások, prezentációk, beszámolók, kiselőadások, tréningek d) Informális programok, rendezvények: Jótékonysági bál, tanulmányutak, tantestületi kirándulások, sportversenyek, sportprogramok, vacsorák, fogadások, hangversenyek, színházi előadások e) Egyéni kezdeményezések: teadélután, névnap, születésnap X.10.7. A munkahelyi elégedettség rendszeres monitorozása:
kérdőíves mérések, négyszemközti beszélgetések, Az iskola hatása a pedagógusokra sok irányból érkezik, ezért érdemes az egészségfejlesztést a külső környezet felülvizsgálatával kezdeni. A rendezett, tiszta, udvar vagy ebédlő; a virágokkal, képekkel, az igényességet és a kreativitást dicsérő tanítói vagy diák munkák a tantermek vagy a folyosók falán nemcsak a belépő idegeneknek (szülőknek) vonzó, de melegséggel tölti el az ott dolgozókat és tanulókat is. A korszerű berendezések (számítógépek, internet, oktatóprogramok, stb.) amellett, hogy hozzájárulnak az oktatás élményszerűvé, hatékonyabbá tételéhez, nem kevés sikerélményhez, az énhatékonyság, az énfejlődés, az autelikus (önmagát jutalmazó) élmény megtapasztalásához juttatja el azt a pedagógust, aki sok-sok munkával, akaraterővel próbál lépést tartani a technikai és módszertani fejlődéssel, az iskolai „csúcstechnikával”. A tantestület összetétele, a nemek kiegyensúlyozottabb aránya, az életkor szélesebb eloszlása, a sokféle speciális szaktudással, hobbival, érdeklődéssel rendelkező tagjai olyan erőforrást jelentenek mind az egyén, mind a közösség számára, amely jótékony hatással van a kreativitásra és az innovációra. Ahhoz azonban, hogy ezek a rejtett források felszínre kerüljenek, meg kell teremteni a bizalmat, s az alkotómunkához alkalmas, motiváló légkört kell kialakítani. A tevékenységekhez, azonban kellenek szabályok, elvárások, követelmények, amelyek megszabják a kereteket. A kiszámíthatatlan, átláthatatlan
81 munkafolyamatok egyrészt sok másra fordítható energiát vesznek el az egyéntől, s a közösségtől, másrészt csökkentik a motivációt, és a munkakedvet. A meghatározott célok akkor válnak a közösség hasznára, ha minden egyéb tartalmi elvárás mellett a tantestület tagjai azonosulni tudnak vele, a s saját egyéni céljaikat is el tudják helyezni benne. A célok megvalósítása lendületet ad a folytatáshoz, s egy-egy újabb örömforrást. Hasonló örömforrásként szerepelhetnek azok a pozitív elvárások, szakmai kihívások, amelyek egy-egy új feladat megoldásához, innovációhoz, új ismeretek és készségek megszerzéséhez járulnak hozzá. Abban az esetben, ha az erőfeszítést - legyen szó tanulásról, pályázatról, program fejlesztésről, esetleg egy új módszer kipróbálásáról – érdeklődés vagy elismerés övezi, megsokszorozhatja, az alkotó energiát, ami szintén növeli az önbecsülést, s ezzel az elégedettséget. A változatos, a képességekhez igazított, kihívást jelentő munka áramlat-élményt okoz, amely magában hordozza a jutalmazást is (Csíkszentmihályi, 1997). A kedvező munkahelyi légkör megteremtésében alapvető szerepe van az intézményvezetőnek. A személyes kapcsolat, a bizalom a következetesség, a pozitív elvárás, az elismerés az a vezetői magatartás, amely megemelheti a szubjektív jóllét szintjét a beosztottak között. A stressz jelenléte az iskolában nem kizárható, így szükségesek a védőfaktorok (sport, informális programok, sikerélményt adó feladatok, a kölcsönös tiszteletre alapuló társas kapcsolatok, stb.). Ideális az a helyzet, amikor egy-egy jó példa (pl. sportolás, hangversenyre járás, stb.) követőkre talál. Fontos szerep juthat ez esetben is a vezetőknek, vagy az idősebbeknek, akik mintakövetésre késztethetik – implicit módon – mind a diákokat, mind a kollégákat.
82
XI. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM “Én én vagyok, meg a környezetem, és ha nem őrzöm meg az utóbbit, akkor önmagamat is romlásba döntöm.” Ortega „A környező világra igaz: ‘ és látta Isten, hogy jó. ‘ Az ember kötelessége vigyázni rá, s Isten akarata szerint művelni. Az ember műveli, és ugyanakkor őrzi a rá bízott világot: ’és vevé az Úr Isten az embert, és helyezteté őt az Éden kertjébe, hogy művelje (culturate) és megőrizze (conservare) azt’. Felelős érte. Az ember hatalma csak addig terjedhet, amíg megéli ezt a felelősséget. „ (A Magyarországi Református Egyház Általános Iskolai Kerettanterv, 2005) XI.1. Bevezetés Az ember és a természetes környezet közötti harmónia helyreállítása és fenntartása állandó, komplex és tervezett tevékenységet igényel. Ennek egyik leghatékonyabb formája a környezeti nevelés, melynek tartalma az utóbbi időben világszerte kiszélesedett. Magában foglalja a természet és az emberiség jövőjének fenntarthatóságát. A fenntarthatóságra neveléshez meg kell érteni az ember és a környezet kölcsönös összefüggéseit és egymásrautaltságát. Ehhez hozzátartozik a globális társadalmi és geopolitikai jellemzők, a biológia, a fizika és az emberi szociális és gazdasági rendszerek ismerete. A jövő emberének szüksége lesz a szélesebb látásmódra, a műveltségi anyag integrációjára. Kívánatos, hogy a jövő iskolájában az iskolai életet még jobban hassa át a környezeti nevelés. Feladatunk tehát abban áll, hogy ezen gondolatokat általánossá tegyük minden területen és megvalósítsuk. Egy iskola fontos feladata a környezeti nevelés, az ökológiai gondolkodás megalapozása és fejlesztése, annak felismertetése a tanulókkal, hogy az ember életének minősége döntően függ a környezettől, a környezet és az ember viszonyától. Tőlünk is függ milyen lesz a jövő, ezért mélyreható és tömeges szemléletváltozásnak kell bekövetkeznie. Iskolánk jelentős szerepet akar vállalni e folyamatban oktató - nevelő munkájával. Nevelési eszmény: A környezeti nevelés embereszménye: a “környezettudatos személy”. Elvek A környezet: az emberiség közös öröksége minőségének megőrzése és javítása közös és egyéni kötelesség az egészségvédelem és az ökológiai egyensúly fenntartásának része védelméhez minden ember képes hozzájárulni részét képező erőforrásokat előrelátóan és ésszerűen szabad csak felhasználni Az iskola feladata: magatartásminták ismeretek értékek életviteli szokások megtanítása, kialakítása
83 XI.2. Helyzetelemzés A város központjában lévő iskolánk közvetlen környezetében két parkosított tér (Kossuth tér és Erzsébet tér) és a város kiemelt fontosságú zöldövezete a Széchenyi-liget van. Az iskola udvarán saját játszótér, könnyű sétával elérhető távolságban pedig két parkosított játszóterület található. Iskolánkban már korábban is jelentős színteret kapott a környezeti nevelés, különös tekintettel a szelektív hulladékgyűjtés témakörre. A hulladék tantárgyközi téma, így a különböző tantárgyakban (pl.: biológia, földrajz, kémia, történelem, technika, osztályfőnöki stb.) jól megjeleníthető. A témával rendszeresen foglakoztunk tanórán kívüli programok keretében is (szakkör, kiállítás, vetélkedő, gyűjtési akciók, üzemlátogatások, pályázatok). Kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy az iskolai nevelés eredményeinek hatására az általános iskolás gyerekek és rajtuk keresztül a családok környezetvédelmi szemléletén változtatni tudjunk. Ehhez azonban egy jól szervezett iskolai programra van szükség, mely áthatja az intézmény működésének egészét. XI.3. Célmeghatározások XI.3.1 A környezeti nevelés általános, hosszú távú célkitűzései
A tanulók képesek legyenek megérteni a fejlődés és környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét. A felmerülő problémákra keressenek válaszokat. Igényeljék az egyes kérdések megválaszolásánál a több alternatív megoldás lehetőségét. Megfelelő értékelés, ellenőrzés után legyenek képesek a megfelelő válasz kiválasztására. Legyenek képesek a környezeti problémák mögötti gazdasági, társadalmi okok azonosítására saját környezetükben és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni. Értsék meg, hogy környezetünk minősége, gazdagsága egyik alapvető meghatározója létminőségünknek. Fedezzék fel a tanulók mit is tehetnek egyéni életükben. A tanulók értsék meg, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem. Lássák be, hogy az ember a történelem során nemcsak szembefordult a környezetével, hanem tudott azzal harmóniában is élni és e harmonikus együttélés eredménye a jelenlegi szerves kultúra. Az ember feladata a ‘sáfárság’. XI.3.2. Iskolánk konkrét céljai
Pozitív attitűd kialakítása Kortárscsoportok közötti kapcsolat elősegítése Az iskolaközösség külső és belső kapcsolatrendszerének gazdagítása A szabadidő hasznos eltöltésének biztosítása Szaktárgyi kompetenciák erősítése
84 XI.4. Iskolai együttműködési rendszer ISKOLA (tantestület, technikai személyzet) tanóra, napközis foglakozások tanulói és pedagógus pályázatok közművelődési formák (kiállítás, ismeretterjesztő előadás, akciók, gyűjtések, témanapok, témahetek, tanulmányi versenyek) DIÁKÖNKORMÁNYZAT programok, tevékenységek, mint a szabadidős tevékenységeknél az osztályok környezetvédelmi felelőseinek összefogása, irányítása
SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK kézműves foglalkozások népi kismesterségekképzések faültetés, szelektív hulladékgyűjtés, lakótelep takarítás, tudatos takarékossági versenyek (vízhasználat, energiahasználat, levegő tisztasága, megújuló energiaforrások) kirándulások környezetvédelmi jeles napok SPORTKÖR egészséges életmódra nevelés (környezet és egészség témaköre)
XI.5. A környezeti nevelés értékelése Célunk: értékmegőrzés, értékteremtés, értékátadás, teljes személyiségformálás Szempontok: Az ellenőrzés a bizalomra épüljön Javítási lehetőség biztosítása Egyértelmű értékelés, mely minősíti a személyes előrehaladást, segíti a továbblépést Értékel a tanulók sikeressége, környezettudatos viselkedése Az iskolai cél és értékrendszer megvalósulása A konfliktuskezelés módjai A szociális képességek alakulása A morális gondolkodás alakulása Sikerkritériumok: társas kapcsolatok fejlődése részvétel a programokban tantervi követelmények teljesítése a programban megjelölt feladatok teljesítése pedagógus kompetenciák fejlődése XI.6. Környezeti nevelés a tanórákon Alsó tagozatban a természetet tisztelő szokásrendszerek kialakítása, a magatartás formálása a cél. A gyerekek élvezzék a természet szépségeit, érezzék fontosságát. Ébredjen fel bennük az egyéni felelősség a környezet iránt. (pl.: nem pazarolok, nem szemetelek, az élőlényeket hagyom saját élőhelyükön élni stb.) A nevelés folyamatában az emóció szerepe változatlan, de vele egyenrangú szerephez jutnak az ok- okozati összefüggések feltárására irányuló intellektuális folyamatok is. Felső tagozatban a tanulóknál környezetbarát magatartást alakítunk ki, érzékenységet a környezet problémái iránt, ezekre építve aktív és felelősségteljes cselekvési készséget fejlesztünk ki.
85 XI.7. A részletes követelmények A részletes követelmények közül a következő témák kapcsolódnak a legjobban a környezeti neveléshez. Magyar nyelv és irodalom Feladat a környezeti szókincs kialakítása, ami szükséges a környezeti ismeretek elsajátításához. Ismerjék meg a környezeti gondolkodás irodalmi visszatükröződését. 1- 4. évfolyam Témakörök Az egyszerű kisdiákoknak szóló lexikonok használata - különböző élőlények kikereséséhez. A természetről szívesen olvasnak, memoritert is lehet ilyen versekből kérni. Az ismeretterjesztő irodalom egyik csoportja is lehet egyszerűbb környezet- és természetvédelemmel összefüggő olvasmány, beszámolót is tarthatnak belőlük. Az írás eszközszintű használata az élet minden területén fontos. A népköltészet, a nagy magyar írók, költők kisdiákok számára is érthető művei számtalan alkalmat biztosítanak a fentiekre.
Tartalmak, tevékenységek 1.o.: Előtérben a tanulók saját élményei, tapasztalatai. Tulajdonságok felismerése, válogató olvasás. 2.o.: A lényeg kiemelése. Az események összefoglalása. Rajzos illusztrációk készítése. 3.o.: Kérdések és válaszok megfogalmazása, események sorrendbe állítása. A szereplők érzelmeinek, tulajdonságainak megfigyelése. 4.: Emberi kapcsolatok felismerése, értékelése több szempont figyelembe vétele. Leíró fogalmazás készítése városunkról és hazánk tájairól, a természet vizeiről. A világörökség részeinek megismertetése. Petőfi Sándor és Fekete István művei segítségével a természet szeretetére, tiszteletére való nevelés.
5- 6. évfolyam Témakörök A szövegelemzési módszerek elsajátításához gyakorlatokat lehet a környezettel kapcsolatos témákból válogatni. Az erkölcsi fogékonyság a környezeti felelősség kialakítása szempontjából is fontos. Természet, táj, szülőföld, emberi kapcsolatok az elbeszélő művekben. Tájleíró versek elemzése, saját gondolatok megfogalmazása. Memoriterek alkalmazása más órákon (pl.: biológia)A szépirodalmi, ismeretterjesztő és szakkönyvek funkcióinak elkülönítése. Élethelyzetek kapcsolatok az irodalmi művekben. Könyv- és könyvtárhasználat. Képek és formák a költészetben. Kommunikáció fejlesztése.
Tartalmak, tevékenységek 5.o.: Mesék, mítoszok, mondák. Petőfi költészete - tájleírás, népi kifejezések., urbanizáció hatása. Természet, táj szülőföld témaköreéletkép, környezetrajz. Pál utcai fiúk. Az ember felelőssége az élő és élettelen környezettel szemben. 6.o.: Népballada, műballada. Toldi, Egri csillagok (tér, idő, helyszín, irodalmi térkép). Reneszánsz, humanizmus Csokonai - A reményhez-lelkiállapot, természeti jelenségek tükrében . Társadalmi változások. Múzeumlátogatás Ligeti séta
7- 8. évfolyam Témakörök
Tartalmak, tevékenységek
86 A kommunikációs helyzetet figyelembevevő fogalmazási készség kialakítása a környezeti problémák megoldásában is fontos. A tömegkommunikációban a hír és kommentár különbsége. Erkölcsi értékek kialakulása. Jellemábrázolás - harmonikus embertípus kialakítása Jegyzet, vázlat készítése (pl. természettel kapcsolatos cikkek) Források pontos megnevezése. Ritmus, kép kifejezésmód-líra alapformái (dal, elégia, epigramma) Hazánk tájait bemutató útirajzok természeti értékekre, környezetei problémákra is rávilágítanak.
7.o.: a különböző műfajok környezeti témákra történő alkalmazása A reformkor irodalma (hazaszeretet, szülőföld) Jókai epikus művek (érintetlen természet, tájak bemutatása) Különféle témájú lírai alkotások (környezet bemutatása)
8.o.: A tömegkommunikáció és környezeti kérdések kapcsolata. Nyugatosok - naturalizmus, szimbólumok, a magyar táj, városi környezet Utazás. A természeti környezet állapota leíráskor és ma, a társas és természeti környezet viszonyának bemutatása.
Idegen nyelv Késztessen más kultúrák és népek megismerésére, környezeti problémáik ismeretére, így elősegítve a globális környezeti rendszerek megértését. 1- 4. évfolyam Témakörök A kisdiák közvetlen környezete. Család, iskola, élő és élettelen természet Tájékozódás (országok, idő, nap, óra) 5- 8. évfolyam Témakörök Emberi kapcsolatok Tágabb környezetünk Természeti környezetünk és a környezetvédelem Az iskola világa Egészség, betegség Étkezés Utazás Szabadidő
Tartalmak, tevékenységek Dalok, mondókák háziállatokról Bábok, kirakók használata Környezetünk tárgyai (rajzok, színek)
Tartalmak, tevékenységek Kapcsolattartás, kapcsolatteremtés idegen nyelven (ismerkedés, barátság, együttműködés, tolerancia). Lakóhelyünk nevezetességei, épületek, kulturális intézmények, szobrok, természeti értékek, városi környezetvédelem, hazánk és a célnyelvi ország természeti adottságai, védett területek. Közelünkben élő állatok, növények jellemzése. Állatvédelem, biogazdálkodás - beszélgetés. Újságcikkek, videofilmek feldolgozása. Beszélgetés a környezetvédelemről Iskolai környezet bemutatása, egészséges iskolai felszerelés, termek díszítése A betegségek megelőzése, beteg és környezete, életmódok Étkezési szokások más népeknél, összehasonlítva a hazaiakkal. Környezetbarát közlekedési eszközök. Turizmuskörnyezetvédelem. A természeti szépségek. Séta, túra a természetben, természetvédelmi tevékenységek
87 Matematika Fogalomalakításra, elvont gondolkodásra nevel, problémamegoldó képességre tesz fogékonnyá. 1- 4. évfolyam Témakörök Halmazokba rendezés adott szempontok alapján Számlálás, mérés Síkidomok ábrázolása Tengelyesen tükrös természetes alakzatok felismerése a természetben Környezetvédelemmel kapcsolatos szöveges feladatok, statisztikai adatok táblázatba foglalása
Tartalmak, tevékenységek Sorrendezés pl.: színek szerint hányféleképpen ültethetne be egy virágágyást Számlálás pl. hármasával, ötösével hány virágtő ültethető egy sorba stb. Megfigyelés növények, állatok alakja Erdőterületek alakulásának nyomon követése, állat és növényfajok alakulása egy adott területen, Levegő tisztaságának alakulása stb.
5- 6. évfolyam Témakörök A tanulókat körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyainak megismertetése. Adatok gyűjtése a környezetből Nem matematikai tartalmú igazságok eldöntése. Arányok, terméshozamok számítása. Egyenesen és fordítottan arányos összefüggések. Grafikonok A természeti szépségek hogyan jelennek meg a geometriában Statisztikai adatok elemzése 7- 8. évfolyam Témakörök Adatok elemzése, táblázatba foglalása, grafikonok, diagrammok, összefüggések Százalékszámítás Hatványozás, sorozatok Területek gazdaságos felosztása Terület, kerület, térfogat számítás
Tartalmak, tevékenységek Tanult matematikai összefüggések felhasználása környezeti kérdésekkel kapcsolatos problémamegoldásban. Pl.: 3-szor annyi egér, háromszor annyi gabonát rág el, harmadannyi idő alatt (átlagokkal mérve a fogyasztást). A természetvédelmi területekről gyűjtött adatokból már nem csupán táblázatot kell összeállítani, hanem grafikusan ábrázolni is kell. Pl.: szabályos hatszög méhkaptár. Szimmetriák a természetben Pl.: egy adott területen élő fajok a lakosság létszámának alakulása, egységnyi területek arányváltozása
Tartalmak, tevékenységek A természeti és társadalmi környezetről adatok gyűjtése Területek erdő, rét, legelő, szántó, tó, védett stb.) csökkenésének és növekedésének mértéke, meghatározása, összehasonlítása a % számítás segítségével. Pl.: a baktériumok, a mezőgazdasági kártevők szaporodási mértékének meghatározása, pl.: a halastó területének növelése a fák megvédésével, fásítási tervek pl: a tüdő légzőfelületének kiszámítása, víztároló űrtartalmának, töltési, kiürítési idejének kiszámítása
Társadalomismeret és történelem
88 A természettel harmóniában élő társadalom megvalósítása napjaink legégetőbb problémája. Az ember- természet történeti viszony elemzése, hatásainak vizsgálata a helyes következtetések levonása és alkalmazása felkészít a környezettel való harmonikus együttműködésre, megfelelő állampolgári magatartásra. 1- 4. évfolyam Témakörök Az emberi közösség A család Lakóhely Országismeret 5- 6. évfolyam Témakörök Hogyan élt az őskori ember? Ókori kelet Biblia - Ószövetség Ókori görögök Ókori Róma
Középkori Európa
Az újkor kezdete 7- 8. évfolyam Témakörök Az ipari forradalom és hatásai Reformkor Napóleoni háborúk I. és II. világháború A globalizálódó világ A jóléti társadalmak kialakulása és annak problémái
Tartalmak, tevékenységek Közösségi együttlétek hagyományos alkalmai. Családi kapcsolatok Természeti és kulturális értékek, népművészet szolgáltatások, közlekedés (kapcsoltan a természetvédelem), gazdasági ismeretek Hazánk természeti szépségei, kincsei, kulturális értékei Kulturált, környezetvédő magatartás kirándulásokon.
Tartalmak, tevékenységek Zsákmányszerző életmód- a környezetben végbemenő folyamatok. Természeti népek napjainkban. Tűz használata. Földművelés, állattenyésztés, termelés. Az ember helye a Föld ökológiai rendszerében. Öntözéses földművelés Teremtés, vízözön Természet és gazdaság viszonya. Különböző környezettípusok, szemléltető ábrák Bekerítések, életmód változásai és azok környezeti hatásai. Kézművesipar, kereskedelem. Város- falu, uradalom, nyomásos gazdálkodás. Mesterségek, manufaktúrák (hogyan függ az emberi lét a környezettől) Nagy földrajzi felfedezések, gyarmatosítás, világkereskedelem kialakulásának nyomai a mai globális folyamatokban.
Tartalmak, tevékenységek Társadalmi, gazdasági és környezeti következményei. A környezetvédelem (mint szükséges tényező) megjelenése a politikai programokban. Urbanizáció, folyószabályozások, utak, középületek. Hogyan érintették a környezeti állapotot a múlt döntései, tettei? A háború hatása a környezetre (elnéptelenedés, környezetszennyezés, környezetpusztítás) Környezetre gyakorolt káros hatások (mérgező gázok, atomkísérletek). Globális problémák (túlnépesedés, környezetkárosítás, génmanipulációk, fogyasztói társadalom. A környezet kizsákmányolása és a problémák kezelésére tett nemzetközi és hazai erőfeszítések
89 Természetismeret, környezetismeret Kiemelt fontosságú a természet megismerése, az ember létfeltételeinek biztosítása szempontjából. Fontos eleme a természetközelség, amely nélkül nem hatékony a környezeti nevelés, a személyiségfejlesztés és az ismeretek elsajátítatása. 1-4. évfolyam Témakörök
Élettelen környezettermészet
Élő természet
Testünk és életműködésünk
Tartalmak, tevékenységek 1. o.: A nap időtartama, napszakok, napirend, évszakok. Az időjárás elemeinek megfigyelése, rajzok, gyűjtőmunka, tan. Séták. A víz megjelenési formái a természetben. Anyagok tulajdonságai 2. o.: Anyagok megmérhető és meg nem mérhető tulajdonságai, becslések. Anyagok csoportosítása. Környezetre veszélyes anyagok. Élelmiszerek. 3.o.: Anyagok változásainak megfigyelése. Kölcsönhatásváltozás. A médiában előforduló téves és helyes tájékoztatások. Közvetlen tapasztalás 4. o.: Az otthon tisztasága- környezetünk tisztasága, szennyezettsége és annak jelentősége. Megelőzés, védekezés lehetőségei Szelektív hulladékgyűjtés 1. o.: A közvetlen környezet élőlényeinek megfigyelése (elemi ismeretek növény-állat). 2.o.:Termesztett növények, tenyésztett állatok. Életfeltételek. Egészséges táplálkozás. Vadon élő, tenyésztett és kedvtelésből tartott állatok élete közötti különbség. Idő- életmód kapcsolata. 3. o.: Növények- állatok életéhez nélkülözhetetlen feltételek. A környezet változásainak hatása életünkre. Helyes viselkedés a természetben. 4. o.: A környezet élőlényeinek jellemzői. Összefüggések: élőhely- élőlény- életmód- testfelépítés. Az élőlények környezet átalakító hatása. Táplálékláncok. Az ember hatása a környezetre. 1. o.: Érzékszerveink szerepe a környezet megismerésében. Egészségünk megőrzése. 2. o.: Helyes testápolás. A környezet szervezetünkre gyakorolt ártalmas hatásai és kiküszöbölésük. Fogyatékos, sérült embertársaink - helyes viselkedési normák 3. o.: A környezet változásainak hatása életünkre. Egészséges életmód. Helyes napirend. Betegségek és megelőzésük. 4. o.: Egészséget károsító szokások és a környezet. Reklámok hatása.
90
Tájékozódási ismeretek, lakóhelyünk
1. o.: Saját testhez viszonyított irányok környezetünkben. Közvetlen iskolai környezetünk megóvása, tisztán tartása Otthon- iskola. 2. o.: Az iskola környéke , közterületek értékeinek felfedezése, megóvása. Séta, Rajz, képek. 3. o.: Útvonalrajzok, térképvázlatok ismert útvonalon. Országismeret. Nevezetességek, történelmi és természeti értékek és megóvásuk. 4. o.: Domborzat, vízrajz ismerete fontossága életünkben. Egyszerű összefüggések felismerése ember- természet között.
Közlekedés
Közlekedés gyalogosa, járművel környezetbaráti módon
5-6. évfolyam Témakörök, tartalmak A legfőbb életműködések főbb jellemzői, leggyakoribb betegségek A serdülés megnyilvánulása Személyi higiénia Elsősegélynyújtás, betegápolás Háziállatok és ember kapcsolata
Tevékenységek
Kultúrnövények és hasznuk az egészséges táplálkozásba
Fizika 7- 8. évfolyam Témakörök Anyagok és tulajdonságaik Kölcsönhatások
A dinamika alapjai A nyomás
Energia
Hőjelenségek
Tartalmak, tevékenységek A fizikai alapjelenségek, törvényszerűségek megjelenése az élővilágban Az élőlény és környezete fizikai kölcsönhatásai (szél jelentősége a növények terjesztésében, a hő és a változó testhőmérsékletű állatok viszonya, energiaáramlás alapjai az élővilágban). Mágneses kölcsönhatások (égtájak meghatározása) Sebesség- élőlények alakja összefüggés. Közegellenállás és repülés viszonya. Súrlódás és az állatok mozgása, illetve gépjárművek kopásából származó szennyező anyagok. Hajszálcsövesség szerepe a talaj nedvességtartalmánál. Az energiatermelés módjai, erőművek típusai, környezeti hatásai. A háztartási eszközök teljesítményének, “fogyasztásának” összehasonlítása. Energiatakarékos berendezések. Akkumulátorok, telepek (elemek) összetétele, előállítási ráfordítások, felhasználás utáni sorsuk. Az áram élettani hatásai. hatásaik az élő- és élettelen környezetre Kémia
7- 8. évfolyam Témakörök
Tartalmak, tevékenységek
91
Mindennapi alapjaink
Atomok, elemek Kémiai reakciók Nemfémes elemek és vegyületeik Fémes elemek és vegyületeik.
Hétköznapi kémia
A levegő összetétele- légszennyezés. A víz tulajdonságai- vízszennyezés. Oldatok, oldódás- oxigén és savas esőt okozó gázok. a tanult anyagok tulajdonságai és élettani - környezeti hatása közötti összefüggések felismerése. Mérgező anyagok használata a laboratóriumban és a háztartásban. Környezettudatos magatartás elsajátításaanyagtakarékosság. A radioaktivitás és káros hatásai az élő szervezetre, valamint a megelőzés.Izotópok használata és az egészség. Hőtermelő és hőelnyelő folyamatok szerepe az energiatermelésben és gazdálkodásban, valamint a környezetben.Savak, lúgok hatása a környezetre, közömbösítés. A vegyipari anyagok hatása a természetre. Hidrogén, víz, oxigén, ózon, fotoszintézis, savas esőt okozó gázok és hatásuknak csökkentése. Fémek korróziójának előnyei, hátrányai. Vízkeménység- vízlágyítás jelentősége a mindennapi életben. Fémek gyártása, nyersanyagok kitermelése és a környezetátalakítás, helyreállítás folyamata. Nehézfémek hatása az élő szervezetre. Megújuló és meg nem újuló energiaforrások.Szénhidrátok, zsírok, olajok, fehérjék élettani szerepe, keletkezése, veszélyforrásai. Műanyagok, háztartási vegyszerek, hulladékok és újrahasznosításuk, megakadályozva a környezetszennyezést. Biológia
7- 8. évfolyam Témakörök Távoli tájak élővilága forró övezet élővilága mérsékelt övezet élővilága hideg övezet élővilága tengerek,tengerpartok élővilága Rendszertan
Az emberi test felépítése, szervrendszerei, anyagcserefolyamatai, egészségének megőrzése
Tartalmak, tevékenységek Az életközösségek szerveződése, jelentősége, anyagforgalma, a tápláléklánc. Az életközösségek pusztulásának okai, védelmük jelentősége. (elsivatagosodás, vizek öntisztulása- szennyezése és a szennyezés hatása az élőlényekre, szennyezések megakadályozásának lehetőségei). Igény a környezetállapot- romlás megakadályozására. Természet esztétikumának felismerése. Az élőlények és egészségügyi, ökológiai jelentőségük. Az egészséget megőrző szabályok tudatos alkalmazása. Igényes, tiszta környezet és egészséges életmód összefüggése. A szervrendszerek megbetegedéseinek megelőzése. A környezetszennyezés hatása az emberi szervezetre. Toleráns viselkedés retardált, fogyatékos társakkal. Egészséget károsító tényezők elutasítása. Globális egészségszemlélet kialakulása. Földrajz
7- 8. évfolyam Témakörök
Tartalmak, tevékenységek
Kontinensek földrajza - Afrika - Ausztrália - Óceánia és sarkok - Amerika - Ázsia
Európa országai
Magyarország
92 Ásványkincsek, előfordulásuk, velük való gazdálkodás jelentősége (összefüggések vizsgálata) Vízgazdálkodás és védelem. Elsivatagosodás- “éhség- övezet” kialakulásának okai. A légköri alapfolyamatok megnyilvánulásai az időjárásban, felmelegedés, üvegházhatás éghajlatváltozás. Ültetvények, farmok, technológiai parkok és az agglomerációs zóna, mint tipikus táj. Az egyes Országok környezetszennyező, vagy védő tevékenységei. Az egyes országok kapcsolata a természettel, természeti környezetünk eltérő veszélyeztetettsége, a veszélyek csökkentésének, megelőzésének eltérő lehetőségei és szükségességük. A gazdasági élet környezeti hatásai.Regionális környezeti problémák. Környezetgazdálkodás. Az ember által tönkretett és helyreállított tájak. Hazánk földtani és tájképi értékei és védelmük. Természeti adottságaink és természeti erőforrásaink. Hazánk biológiai, vízrajzi és talajtani értékei és védelmük. A földrajzi környezet hatása a gazdálkodásra, a településekre, az építkezésekre és az életmódra. Művészetek
A művészi ábrázolás hozzásegít a természet és az ember közötti kapcsolat jobb megismeréséhez, az ember helyének megtalálásához a környezetben és sajátos eszközeivel jelezhetők a problémák, illetve megoldásuk Ének- zene 1- 4. évfolyam Témakörök Ünnepkörök dalai Tárgyi, környezeti hangok, zajok. Népi mondókák, gyermekjátékok, népszokások Szerepjátszás. Magyar népdalok, népszokások bővítése. Nemzetiségek dalai Jeles napok, ünnepkörök
Tartalmak, tevékenységek 1. o.: Mikulás, Luca nap, Karácsony, márc. 15., Anyák napja pl.: Orgona ága, évszakok Dalos játékok. Gyermek és környezete, természeti és emberi környezet téma pl.: Erdő mellett........- fűtés, fakitermelés, Ég a gyertya.....- világítás, Mit mos...- házi munkák, Itthon vagy-e...- utak, építmények, Gólya, gólya gilice..- természetgyó-gyászat Helyes testtartás, levegővétel alkalmazása 2. o.: Időjárás, időjárás- változás, évszakok, természetre utaló témakörben. pl: A part alatt...- mezőgazdasági munkafolyamatok, Tik csak esztek - isztok.... - vedégvárás, Este van már...kereskedelem, Ősz szele zümmög..- ember és évszakok, Hervad már..-természetvédelem, Sándor napján..-évszakok, Szállj el..állatvédelem
93 Ünnepkörök dalai Tárgyi, környezeti hangok, zajok. Népi mondókák, gyermekjátékok, népszokások Szerepjátszás. Magyar népdalok, népszokások bővítése. Nemzetiségek dalai Jeles napok, ünnepkörök
3. o.: Regölés, tavaszi népszokások Természet szeretete, pl.: Bojtár volt a ..., Csömödéri faluvégen.., Molnárlegény..-foglalkozások, Jön a tavasz..- évszakok, Eresz alól fecskefészek..-élőhely 4. o.: szókincsbővítés, beszélgetés a dalok kapcsán adott témáról pl.: Megkapáljuk a......Elvégeztük, elvégeztük.., beültettem kiskertemet.....- ember természetátalakító munkája, Jó gazdasszony..- háztartás Ég a város..- tűzvédelem, Kivirágzott a diófa..- a fa értéke, Komáromi kisleány..-vizeink
5- 8. évolyam Témakörök Éneklés, zenehallgatás Természettel kapcsolatos kifejezések Évszakok váltakozása Népszokások dalai Más népek zenéje Földrajzi vonatkozású dalok A zene szerepe a globalizálódó világban
Tartalmak, tevékenységek 5.o.: Hej halászok..- halfajok Este van...- alföldi táj szépsége 6.o.:Ősszel érik babám..- szüreti szokások Kodály: Mátrai képek- természet szeretete Tisza partján mandulafa.. 7. o.: Schubert: Pusztai rózsa, Pisztráng. Kodály: Háry János, Ó mely sok hal..., Tiszán innen, Dunán túl..., Sej Nagyabonyban...természeti képek 8. o.: Nyár kánon, Május -évszakok Rajz
1- 4. évfolyam Témakörök Színek, formák, arányok Egyszerű ábrázolásmód Élőlények megfigyelése, ábrázolása 5- 8. évfolyam Témakörök Színek, formák
Tartalmak, tevékenységek
Tipográfiai ismeretek Alaprajz, szerkezet, térplasztika Művészettörténet (Debrecen barokk, klasszicista, romantikus, eklektikus épületei) Városunk egy- egy részének alakulása Mesterséges környezet Modellezés
Tartalmak, tevékenységek Közel álló, egyszerű felépítésű élőlények arányinak felismerése, egyszerű ábrázolása, különböző technikákkal. Az emberi formák megjelenítése.
5. o.: Környezeti ábrázolás Táj ragasztás (fák, állatok stb.) 6. o.: Könyvborító, folyóirat terv körkörnyezetvédelmi témához Természettel, családdal összefüggő élmények megjelenítése. Népi technikák alkalmazása: batikolás, nemezelés, tojásírás Helyismeret bővítése, gyűjtőmunka, séta 7- 8. o.: Természetet és mesterséges környezetet ábrázoló alkotások hangulatának összevetése. Rajz sorozat a változások feltüntetésével. Közös munkák. Az ember által alkotott környezet.
Informatika, számítástechnika
94 Témakörök
Tartalmak, tevékenységek
Felhasználói szintű számítógépes ismeretek Oktatóprogramok futtatása Szövegszerkesztés, ábrakészítés Adatbázis és táblázat kezelés Katalógusban való eligazodás
Környezeti témájú feladatok megoldása számítógép használattal. Számítógéppel segített problémamegoldás. Igényes, esztétikus, szemléletes külalak. Egyszerű természetben lejátszódó folyamatok modellezése. Informatika és társadalom kölcsönhatásai. Számítógépes programok alkalmazása: Növényhatározó, Biokémiai folyamatok modellprogramja, Állatok, óceánok világa, Veszélyeztetett fajok Környezetvédelmi témájú programok használata Technika
A technológiai láncszem a környezet- ember- gazdaság között. A környezetátalakítás erőteljes eszköze, környezetfejlesztő és környezetkárosító vonatkozásban egyaránt. Fontos a környezetbarát technológiák, módszerek és anyagok alkalmazása. Elősegíti az anyag- és energiatakarékos életmódot. 1-4. évfolyam Témakörök A természet és mesterséges környezet anyagai Természetes alapanyagok Védekezés a környezet kellemetlen hatásai ellen. A természetes és mesterséges környezet. Takarékosság
Tartalmak, tevékenységek Anyagok tulajdonságainak vizsgálata, felhasználásuk. Kézművesség Agyagozás: madárkák, teknősök, csigák. Homokvár építése. Termésbábok. Ember és környezete. A környezetkárosító hatások felismerése. Makett készítés: ház hajtogatása, öltöztethető baba, berendezések Kézműves technológiák: vesszőfonás, háncs, csuhé stb. Rend és tisztaság fontossága környezetünkben.
Élővilág és tárgyi környezet. A biológiai élőhelyek hasznosítható anyagai. Háztartási eszközök. A lakóhely szolgáltatásai
A környezet anyagainak megismerése, használata Gyűjtőmunka: kukoricacsuhé, termések Gyűjtött anyagból tárgyak készítése. Energiatakarékos háztartás. Számlák ellenőrzése, hulladékok hasznosítása, környezetbarát fogyasztói szokások, takarékosság
Mesterséges környezet, korszerű építmények és esztétikum Anyagok átalakítása A modern közlekedés
Város- falu. (előny- hátrány) Mesterséges termékek Makettek készítése Környezetbarát szállítás és közlekedés
5- 6. évfolyam Témakörök
Tartalmak, tevékenységek
95 Az ember és környezete Mesterséges környezet, a természetátalakítá s eszközei Információs és kommunikációs rendszerek A lakás, az otthon, háztartás Közlekedési ismeretek és fejlődésük 7- 8. évfolyam Témakörök Anyagok és energia
Műveletek, technológiák Gépek Közlekedési ismeretek Világűrkutatás Háztartástan
Technikai környezet, környezetátalakító tevékenységek. Élőlények alkalmazkodása a mindenkori környezethez. a természet változásai és hatásuk a társadalomra. Tervezés, építés (környezettudatos építészet), természetes anyagok használata, a technikai rendszerek működése Jelrendszer, információ használata Híradástechnikai eszközök működése, jelentősége Esztétikus, tiszta környezet. Szobanövények. A konyha- az ételkészítés technikája (szennyeződések elkerülése, hulladékok kezelése) Városi közlekedés és hátrányai (levegőszennyezés). A kerékpáros, gyalogos, és tömegközlekedés jelentősége. A közlekedés szervezése. a járművek fajtái. Az utazással kapcsolatos helyes magatartásformák.
Tartalmak, tevékenységek Gazdálkodás a természeti erőforrásokkal. (alternatív energiahordozók). Energia szállítás, tárolás, villamosenergia-rendszerek, erőművek. A természet kizsákmányolása és a fenntartható fejlődés. Környezetkímélő energiatípusok. Az épített környezet. A lakóhely közmű és energiaellátó hálózata, fűtése, víz- és csatornarendszerek. Energiatermelő technológiák, állapotváltoztató technológiák. Építőipari anyagok gyártása. Állapotmegóvó technológiák (takarékosság) -háztartási és élelmiszeripari tartósítások -korrózió elleni védelem hulladékgazdálkodás Technikatörténet, gépek irányítása Információs rendszerek: műholdak, mobiltelefonok, számítógép-hálózatok, internet. Környezetkímélő közlekedési eszközök, modernizáció és hatása a környezetre Gazdálkodás a háztartásban. Ruhaneműk energiatakarékos gondozása Fogyasztói társadalom Testnevelés, sport
Szabadtéri, természetközeli tevékenységek megvalósításának a területe. Testi egészségre, korrektségre, önfegyelemre nevel, amely fontos feltétele a környezetbarát életstílusnak. 1- 8. évfolyam Témakörök
Tartalmak, tevékenységek
96
Szabadidős sporttevékenységek
1- 2 o. Séták, szánkózás, hócsata, hóemberépítés Szabadlevegőn való mozgás fontossága, ügyesség fejlesztése 3- 4. o.: Gyaloglás, kerékpározás, túrák, korcsolyázás, szánkózás, számháború (a természeti környezet sajátosságainak megfigyelése, helyes viselkedés a természetben 5- 8 o.: Kerékpározás, síelés, szánkózás, evezés, tájfutás. Felkészülés a természetjáró táborozásra. Edzettség az időjárás kellemetlen hatásainak elviselése. Népi játékok Relaxációs eljárások Balesetvédelmi rendszabályok, elsősegély ismerete Hon- és népismeret
5-6. évfolyam Témakörök A lakóhely természeti adottságai, hon- és népismereti jellemzői Hajdúk, cívisek A paraszti munka éves rendje, kapcsolódó szokások Karácsonyi ünnepkör A ház Az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó szokások A magyar nyelvterület néprajzi- táji tagozódása
Tartalmak, tevékenységek A szülőföld szeretete, lakóhelyünk múltja, kialakulása (kézműves-tevékenységek, könyvtári kutatómunka, rekonstrukciók, gyűjtőmunkák) Mezőgazdasági munkák környezet átalakítása. Természettől függő lét. Őshonos fajták megőrzésének fontossága. (néprajzi gyűjtések adatainak megismerése, eltérő tájegysége életmódjának összehasonlítása, kirándulás a Hortobágyra) A természet körforgásának ismerete, emberi tevékenységekre kifejtett hatásai (dramatikus népi hagyományok) Háztípusok jellegzetességei, környezet adta lehetőségek alkalmazása. (szabadtéri néprajzi múzeumok, tájházak) Halott búcsúztatása, temetkezési módok, temetők rendje (séta a temetőben, természetközelség) Dialektusterületek (földrajzi környezet) és azok tényezői. Osztályfőnöki tevékenység
3- 8. évfolyam Témakörök Közösségben elfoglalt hely. Felelősségvállalás. Saját környezetünk.
Tartalmak, tevékenységek Igényesség önmagával és közvetlen környezetével szemben. Teremdekoráció, tisztaság, rend, növények gondozása, fegyelem.
A környezet hatásai. Természeti értékek. Természetvédelmi, környezetvédelmi rendszerek
Az ember környezetátalakító munkája. A természet értékeinek értékelése, megóvása (séták, kirándulások, közvetlen környezetünk)
Fogyasztói társadalom Hulladékok
Vásárlási szokások megreformálása. Szelektív hulladékgyűjtés igénye. Takarékosság értékeinkkel. Környezetért felelős embertípus kialakítása.
Energia takarékosság
Tanórákon tanultak összefogása, elmélyítése. Az energiatakarékosság szükségessége.
97 XI.8. Tanórán kívüli környezeti nevelés A tanórán kívüli tevékenységek iskolai és iskolán kívüli alkalmazása rendkívül fontos, hiszen aktív résztvevőkké tehetjük a tanulókat. E módszer a szemlélet alakításán kívül, olyan emberi- és munkakapcsolatok megteremtésére ad lehetőséget, amelyekre a hagyományos tanórai keretek között nincs lehetőség. Iskolai szintű feladatok Bekapcsolódás városi, megyei, országos természettudományos versenyekbe Környezetvédelmi jeles napok KRESZ- vetélkedő Papírgyűjtés Szelektív hulladékgyűjtés Környezet és egészséges életmód Nyári táborok Kirándulások Részvétel városi szervezésű környezetvédelmi akciókban Víz Világnapja- Föld Napja rendezvénysorozat XI.9. A környezeti nevelési program értékei. Összegzés. A környezeti nevelési program értéke, hogy a tanulókkal és rajtuk keresztül a szülőkkel is megismertetjük a környezettudatos magatartás és életvitel normáit, az emberiség jövőjének fenntarthatóságát, az ember és környezet kölcsönös egymásrautaltságát az élet minden területén. Ezen túlmenően bővülnek ismereteik, személyiségük tudatosan fejlődik, aktív kapcsolatok alakulnak ki, közösségek formálódnak, lehetőség van az önmegvalósításra, a fejlesztésre. A környezeti értékek megismerésében és a környezeti konfliktusok kezelésében érvényesülő személyes tapasztalatszerzés és együttműködés vezethet a tudatos, cselekvőképes, környezettudatos magatartáshoz, életvitelhez. Az iskola 2010-ben a környezettudatos nevelés érdekében végzett munkája elismeréseként ÖKOISKOLA címet érdemelte ki.
98
XII. A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS AZ ISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁI XII.1. Tanulói részvétel A tanulók jogai A tanulmányi munkájukhoz igénybe vehetik az iskola egyes eszközeit, létesítményeit, azokat a tanárok engedélyével rendeltetésszerűen használhatják. Véleményt nyilváníthatnak az iskola különböző fórumain. Megismerhetik osztályzataikat, megtudhatják az írásbeli témazáró dolgozatok időpontját, és kérhetik, hogy egy napon lehetőleg kettőnél több témazárót ne írjanak. Szükség esetén szaktárgyi megyei verseny esetén 1 nap, országos döntőbe kerülés esetén 3 nap felkészülési időt vehetnek igénybe. Nyelvvizsgára való felkészülés esetén egy nyelvre egy tanítási évben összesen 3 nap felkészülési időt vehetnek igénybe. Többszöri próbálkozás esetén csak a vizsganap igazolható. Ezt a tanulók bejelentik az osztályfőnöknek, az igazoló iratot pedig bemutatják. Továbbtanulásukat megelőzően az osztályfőnökök engedélyével nyílt tanítási nap látogatására a tanév során legfeljebb 2 napot vehetnek igénybe. Képviseleti fórumok, diákönkormányzat Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezet, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. A Diákönkormányzat keretében az iskola életéről szervezett, korrekt és megfontolt formában lehet véleményt mondani. A diákönkormányzatot az igazgató által kinevezett pedagógus vezeti. Az igazgató a működési szabályzat, az éves munkaterv tervezetének a tanulókat érintő részét, valamint a házirend tervezetét a döntést hozó nevelőtestületi értekezlet előtt lehetőleg egy hónappal korábban - írásban adja át a diákönkormányzat képviselőjének. A diákönkormányzat véleményét a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli a nevelőtestületi értekezleten. A pedagógusokra, vezetőkre és az intézményre vonatkozó minősítés, véleménynyilvánítás lehetőségei Az iskola mindkét tagozatának tanulóit egyaránt érintő ügyekben a diákönkormányzat - a segítő tanár támogatásával - az iskola igazgatójához, a tanulók egyes csoportját érintő ügyekben az illetékes igazgatóhelyetteshez fordulhat. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának fóruma a diáktanács. XII.2. Szülői részvétel Képviseleti fórumok Az iskolában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik. Az osztályok szülői munkaközösségeit az egyes osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott SZMK-elnök vagy osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez.
99 Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SZMK választmány. Az iskola SZMK választmányának munkájában az osztály szülői munkaközössége elnökei vehetnek részt. Az iskolai SZMK választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. XII.3. Kapcsolattartás formái
Az első és ötödik osztály kialakításánál figyelembe vesszük a szülők kérelmét, véleményét. Rendszeres szülői értekezletet tartunk, szeptember, február hónapokban. Havonta fogadóórákra várjuk a szülőket. Amennyiben a szülő nem tudott a fogadóórán részt venni, úgy az osztályfőnök levélben vagy családlátogatáson keresi meg. Sürgős esetben a szülők bármikor felkereshetik az iskola vezetőit és pedagógusait. Az ellenőrző és tájékoztató füzeten keresztül írásban tartjuk a kapcsolatot a családdal. A "Kiss Bálint-hét" keretében tartott és az egyéb sport és kulturális rendezvényekre várjuk a szülőket, az előkészítésben és lebonyolításban is számítunk segítségükre. A jótékonysági bál nagyszerű alkalmat ad arra, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz a szülők és pedagógusok. A bál előkészítésében és lebonyolításában szeretnénk, ha még nagyobb szerepet kapnának az anyukák és apukák. A családdal való közelebbi kapcsolat kialakítását jól szolgálják a családlátogatások. Az első és ötödik osztályos osztályfőnökök kötelessége a családlátogatás. Az osztálykirándulásokon, sportversenyeken jó segítőtársaink szülők. Új lehetőség a szülői klub.
Az iskolai ünnepségek (évnyitó, évzáró, ballagás, stb.) szintén a szülők előtt zajlanak. Kapcsolattartás a szülőkkel:
A szülői felelősség és együttműködési készség tudatosítása a program eredményessége szempontjából alapvető. Rendszeres konzultáció, tájékoztatás. Fogadóóra minden hónap első keddjén A szülők bevonása (lehetőség szerint) bizonyos programokba, feladatokba. Szülői klub, előadások, tréningek. Családlátogatás.
100
XIII. MODUL RENDSZERŰ OKTATÁS XIII.1. A módszer elméleti-szakmai háttere, előzményei A 2009/10-es tanévben új kezdeményezésként indítottuk el iskolánkban a modulheteket. Ennek lényege, hogy a tanév során három alkalommal egy-egy héten keresztül nem a hagyományos módon szervezzük meg a tanulási-tanítási folyamatot. Szakmai kihívást jelentett iskolánk tantestületének, hogy a tehetséges tanulókat és a felzárkóztatásra szorulókat is megfelelőképpen fejlesszük. Az elméleti-szakmai hátteret a törökszentmiklósi Bethlen Gábor Református Általános Iskola programja adja, ahol már 20 éve működik a tehetséggondozó program. Megismerve az ott szerzett tapasztalatokat, szakmai beszélgetések és ötletbörze következett kollégákkal, melynek eredményeképpen a saját iskolánkra, saját tantestületünkre vonatkoztatva dolgoztuk ki a rendszert. Elsősorban egy olyan gazdagító program megvalósítása volt a célunk, amely megfelel a nem szakrendszerű oktatás követelményeinek is. A modulhetek szervezeti és szakmai felépítését Tomcsányiné Lucz Szilvia irányítja, aki birtokában van a tehetségfejlesztés pedagógiai-pszichológiai alapjainak, hiszen 2002-ben szakvizsgázott tehetségfejlesztési szakértő szakon a Debreceni Egyetemen. A gazdagítás célja elsődlegesen nem az ismeretek bővítése, hanem az olyan képességek fejlesztése, mint a kreatív gondolkodás és problémamegoldás, a kritikai gondolkodás stb. A gazdagító programok jellemzői: - Nagyfokú komplexitás, azaz a dolgok sokoldalú megközelítése, ami a magasabb szintű gondolkodási eljárások alkalmazását követeli meg. - Összefüggésekre koncentrálás, ami a hivatalos tananyag és az azon túlmutató témakörök egyes részei közötti kapcsolatok felismertetését célozza. - Újszerű források bevonása, vagyis olyan anyagok, eszközök, tárgyak, berendezések, tankönyvön kívüli információforrások felhasználása, amelyekkel a tanulók a szokásos órai keretek között nem, vagy alig találkoznak. - Választhatóság, vagyis a tanuló az egyéni érdeklődése és igényei alapján maga választhatja meg, hogy mit szeretne tanulni. Ezeknek az elveknek „tantárgyfelosztását”.
a
figyelembe
vételével
állítottuk
össze
a
modulhetek
XIII.2. A modulhetek rendszere A tanárok által kínált gazdagító tevékenységeket, vagyis a modulokat kötelező és szabadon választott foglalkozásokra osztjuk. A szabadon választott modulok egy egész délelőtti elfoglaltságot jelentenek a tanulóknak Mindkét korcsoportban (5-6. és 7-8. osztály) az iskolai honlapon (motto) jelentkezhetnek a gyerekek a felkínált lehetőségek közül választva. A kötelező modulokat órarend szerint látogatják a diákok. A hiányzásokat az elektronikus naplóban vezeti minden tanár, illetve ide írja be az elvégzett anyagot is. A modulhetek miatt minden pedagógusnak a saját tantárgyának tanmenetéből háromheti anyagot ki kell jelölni, amelyet vagy a modulhéten valósít meg, vagy kiegészítő anyag, így kihagyható. Ezek az órák az egyes tantárgyak tanmenetében minden tanévben feltüntetésre kerülnek.
101 A tanítási napok menete sem a hagyományos módon történik. Minden reggel az osztályfőnök viszi fel a gyerekeket az udvarról, és az első fél órát vele töltik. Ekkor hangzik el a reggeli áhítat, majd megbeszélik az aznapi modulokat, teendőket, problémákat. Az osztályfőnöki után következnek a másfél órás blokkok, köztük húsz perces szünetek. Az időbeosztás így alakul: - 7:45 - 7:50 – 8:00 - 8:00 – 8:15 - 8:20 – 9:50 - 10:20 – 11:40 - 12:00 – 13:30
Felvonulás az udvarról az osztályfőnök vezetésével. Áhítat osztályfőnöki első modul második modul harmadik modul XIII.3. Kötelező modulok:
A tantervben előírt anyagrészek, témák közül kiemeltük egy-egy modulba a Honismeret (5. és 6. évfolyam), valamint az Állampolgári ismeretek (8. évfolyam) tantárgyakat. (Antalné Koncz Éva és Karikó-Tóthné Puskás Gabriella) A honismeret elméleti feldolgozását a gyakorlatban a Mesterségek utcája modul segíti (gyertyaöntés, kékfestő-készítés, papírból parasztház-makett alkotása, nyaklánc-fűzés, kenyérsütés - Mihály Ferencné). Mind az elméleti, mind a gyakorlati részek megvalósításában segítséget kérünk a Koszta József Múzeumtól, az ottani múzeumpedagógus bevonásával. Egy-egy modult szánunk a könyvtári ismeretek összefoglalására az ötödik osztályban (Antalné Koncz Éva). A két ötödik osztályban mindhárom héten 4 tanulásmódszertan foglalkozást tartanak az osztályfőnökök, illetve a tanulásmódszertan foglalkozások vezetésében képzett pedagógusok, mert alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy a tanulók megismerkedjenek a hatékony tanulás módszereivel, illetve a közösségformálásnak is jó eszköze a tanulásmódszertan. A matematikai-logikai gondolkodást fejlesztő modul hatodikban és nyolcadikban az IQ (Dimákné Sebők Veronika, illetve Stefancsik Katalin), hetedikben a Logikai játékok (Horvát József) modul. A hatodikosok geometriai látását a Testek építése modullal, a hetedikesekét pedig a Kalandozások a rajzgömbön modullal fejleszti Stefancsik Katalin. A Mindennapok matematikája hatodikban gyakorlati feladatokra épül (Dimákné Sebők Veronika). Az egészséges életmódra nevelés fontos része iskolánk pedagógiai programjának, így ez megjelent a modulok között is. Az ötödik évfolyamosoknak Egészségünkért mozgással, a hatodikosoknak Egészségtan címmel tartunk foglalkozásokat, a nyolcadikosok pedig Elsősegély alapismereteket tanulnak. (Négyesi Judit és Vincze László) A környezettudatos magatartás, a környezetvédelem kiemelt terület iskolánkban, főként azóta, hogy elnyertük az Öko-iskola címet. A környezetvédelem modulban a környezetszennyezésről, annak hatásairól, a megoldásokról ejtenek szót. (Horvát József) A mozgás, a sport is fontos terület, ezért két pedagógus ezt a területet képviseli a modulhéten. A programban szerepel lovaglás, korcsolyázás, kenuzás, az időjárás függvényében választják ki a megvalósítandó területet (Vincze László), de az önvédelem alapjaiba is bepillantást nyerhetnek a tanulóink (Lőrincz Edit). A Kresz ismerete fontos a mai világban, az általános iskolai tantervben mégsem szerepel. Ezt a hiányt pótolja a hatodikosoknak és hetedikeseknek tartott Kresz modul, ahol az alapvető közlekedési szabályokkal, táblákkal ismerkedhetnek meg a gyerekek. (Pólya Sándor) Illem, protokoll címmel a nyolcadik osztályosok sajátíthatják el az illemszabályokat, a viselkedési normákat. (Dr. Mokbelné Bacsa Éva)
102 A gazdasági ismeretek tanítása a mai világban fontos szerepet kap. A modulheteken a közgazdaságtani alapismeretek is megjelenik, A pénz világa modulban hetedik és nyolcadik évfolyamon. (Tomcsányiné Lucz Szilvia). A pályaválasztás lehetőségeit is szem előtt tartva önismereti foglalkozásokat tartunk a nyolcadikosoknak. (Lőrincz Edit) A nyolcadikosok ismereteit a könnyűzenével egészítjük ki, a modulon a gyerekek maguk gyűjtenek zenéket, melyeket aztán közösen elemeznek a tanárnővel (Farkas Márta). Az önismeret, a pályaválasztásra, az életben való boldogulásra való felkészítés is helyet kapott programunkban. A Tehetség, siker, Biblia című modul bibliai alakok életútjának végigkövetésével mutat utat a gyerekek számára. (Nagypál Julianna) XIII.4. Szabadon választható modulok Az ötödik-hatodik osztályosok szerdán, míg a hetedik-nyolcadikosok pénteken vehetnek részt az általuk választott modulokon. Ezek a következők: 5-6. évfolyam: Interaktív hittan (NaJ) Tánc (KTPG) Zenés torna (SK) Műszaki érdekességek Szentesen (PS) Francia színjátszó (FNK) Makettkészítés (DSV) Kertészet, kézművesség (FNK) Informatika (NZ) Szentesi Városkerülő (VL) Aikido - sport (LEA) 7-8. évfolyam Médiaismeret (KTT) Angol nyelvű kincskeresés (LEA) Műszaki érdekességek Szentesen (PS) Vasarely világa (DSV) Aerobic és egyéb mozgásformák (SK) Látványos kémia (HJ) Informatika (NZ) Geoláda keresés (NyD) Röpladba (NéJ) Megjegyzés: A három modulhét után elégedettség-felmérést készítünk, illetve megbeszéljük a tapasztalatokat, amelynek eredménye alapján változtatunk szükség esetén az egyes modulokon, azok tartalmán. XIII.5. A tanulók munkájának értékelése a modulheteken Minden modulon érdemjeggyel értékeljük a tanulók munkáját, amelyet az elektronikus naplóban rögzítünk. Bizonyos moduloknál ez a jegy beszámít az adott tantárgy átlagába is. Ezt a modult tartó pedagógus közli a tanulókkal az első modulon. A modulhetek nem lazítást jelentenek, sem a pedagógusok, sem a diákok részéről! Más módon, korszerű tanítási módszerekkel igyekszünk motiválni a tanulóinkat, és minél több lehetőséget biztosítani számukra, hogy maguk fedezzék fel a világot a mi segítségünkkel,
103 hogy alkalmazkodni tudjanak az élet kihívásaihoz, hogy az ismereteiket rendszerbe tudják foglalni. XIII.6. A moduláris oktatás és a nem szakrendszerű oktatás kapcsolata A közoktatási törvény korábbi rendelkezésével kötelezte az iskolákat, hogy az 5. és 6. évfolyamon (az alapozó szakaszban) a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50%-át nem szakrendszerű oktatás keretében, az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelésére fordítsák. A törvény 2010. évi módosítása az iskolák hatáskörébe utalja a kérdést, a kötelező jelleget megszüntette, s az intézmény saját döntésére bízta a rendszer fenntartását vagy eltörlését. Iskolánk tantestületének döntése alapján a moduláris képzés megfelel a nem szakrendszerű oktatás elvárásainak, így a 2009/10-es tanévben kísérleti jelleggel került bevezetésre a modulképzés. A tapasztalatok alapján felülvizsgálva a modulhét rendszerét kisebb változtatásokkal kialakult a végleges forma, amely a 2010/11-es tanévtől került bevezetésre az 5-8.évfolyamon.
104
XIV. FELTÉTELEK, HUMÁN ERŐFORRÁS XIV.1. Személyi feltételek (2010/2011) Az iskola pedagógusai Név Karikó-Tóth Tibor Dr. Mokbelné Bacsa Éva Almásiné Szaszkó Edit Antalné Koncz Éva
Státusz igazgató igazgatóhelyettes középiskolai tanár tanító munkaközösségvezető tanár, iskolai könyvtáros
tanári szak földrajz, rajz, katechéta angol,magyar, orosz
szakvizsga
tanítói spec. koll.
közoktatás-vezető
rajz, pedagógia
pedagógiai mérés és értékelés drámapedagógia
magyar, történelem
Balikáné Bucskó Mónika
tanító
origami
Balogh Gáborné
tanító
orosz
Cseh Lajosné
tanító
Csó Jánosné
fejlesztő pedagógus
Demeter Klára Dimákné Sebők Veronika
fejlesztő pedagógia gyógypedagógus testnevelés
tanító tanár, munkaközösségvezető
matematika, német, orosz
közoktatás-vezető báb
Dr. Mészáros Antalné
tanító
Farkas Márta
tanár
magyar, ének
Fekete Nagy Katalin
tanár
magyar, könyvtár, informatika, francia
Forrainé Garai Sz. Julianna
tanító
testnevelés
Haller Andrea
tanító
vizuális nevelés
Horvát József
középiskolai tanár
Izbékiné Csige Hajnalka Karikó-Tóthné Puskás Gabriella Kósa Ágnes
fizika – kémia,
tehetség- és minőségfejlesztő
tanító tanár, munkaközösségvezető
magyar, történelem, honismeret
testnevelés informatika református hitoktató, lelkész
tanító (GYES)
katechéta
Lőrincz Edit
tanár
angol
Lukács Adrienn
tanító
Mihály Ferencné
tanár, ifjúságvédelmi fel.
Kukovecné Nánai Olga
Molnárné Bodnár Henriett Nagypál Julianna Négyesi Judit Niethammer Zoltán
báb
néptáncoktató
tanító (GYES) református hitoktató
Kovách Péter
mérés és értékelés
ének-zene
ember és társadalom
természetismeret technika
tanító
ifjúságvédelem mentálhygiénia
tanító – hitoktató, munkaközösségvezető
katechéta
tanár
biológia, földrajz, testnevelés
tanár, rendszergazda
informatika
testnevelés
105 Nyíri Dániel
hitoktató
Piti Éva
tanító
Pólya Sándor
tanár
Ráczné Miskolczi Erzsébet
tanító
Seres Anita
rajz - könyvtár technika mentálhygiénia, drámapedagógia
könyvtár
tanító, munkaközösségvezető
Stefancsik Katalin
tanár
Szegedi Zoltán
tanító
Tomcsányiné Lucz Szilvia
katechéta
középiskolai tanár
Urbancsokné Tóth Ildikó
tanító
Vidovicsné Szamosi Csila
tanító
Vincze László
tanár
matematika, fizika testnevelés magyar, történelem
tehetségfejlesztő gyógytestnevelő
úszásoktatás testnevelés, földrajz
Az iskola gazdasági és technikai dolgozói: Hódi József
gazdasági vezető
Galbács Éva
könyvelő
Erdélyszky Attiláné
iskolatitkár
Bogyó Sándorné
takarító
Szűcs Lászlóné
konyhai dolgozó
Földvári N. Istvánné
konyhai dolgozó
Halálné Szűcs Sarolta
takarító
Kovács Jánosné
hivatalsegéd
Pengő Ferencné
konyhai dolgozó
Szécsi Gyula
karbantartó
Túri András Csaba
takarító
XIV.2. A szervezeti felépítés Igazgató Igazgatóhelyettes
Igazgatótanács Gazdasági vezető
Alsós és felsős munkaközösség-vezetők
pedagógusok
magyar
más iskolai dolgozók
106
XV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA XV.1. A program hatályossága A pedagógiai programot a tantestület 2010.augusztus 30-i értekezletén véleményezte és jóváhagyta.
Karikó-Tóth Tibor Igazgató
Antalné Koncz Éva Alkalmazotti tanács képviselő
Dimákné Sebők Veronika Alkalmazotti tanács képviselő
A pedagógiai programot a szülői szervezet véleményezte és jóváhagyta.
Hajdúné Juhász Eszter SZMK vezető
A pedagógiai programot az intézményi Diákönkormányzat véleményezte és jóváhagyta.
Mihály Ferencné DÖK segítő tanár
DÖK diák képviselő
A pedagógiai programot a fenntartó szakértői véleményezés után a presbitériumok döntésével jóváhagyta. Szentes, 2010. Kovách Péter lp. az Igazgatótanács elnöke
107 XV.2. Az iskola munkáját szabályozó fontosabb törvények és határozatok Az 1993/LXXIX. többször módosított törvény a közoktatásról (KT) A 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről A Református Egyház módosított 96/I. Közoktatási Törvénye és annak végrehajtási utasítása A fenntartó egyházközsége minőségirányítási programja (FEMIP) 1997/31. Gyermek- és Ifjúságvédelmi Törvény Munka Törvénykönyve (MT) Közalkalmazottak jogállásról szóló törvény (KJT)
108
XVI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEI 1. 2. 3. 4.
Helyi tanterv Az iskola minőségbiztosítási programja Az iskola alapító okirata Működési engedély
