PEDAGÓGIAI PROGRAM OLCSAI-KISS ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

Olcsai-Kiss Zoltán Általános Iskola

Pedagógiai program

1


Pedagógiai program

PEDAGÓGIAI PROGRAM

OLCSAI-KISS ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

2013.

2


Pedagógiai program

Tartalom PREAMBULUM ................................................................................................................................... 5 Nevelési Program .................................................................................................................................. 6 1. Pedagógiai alapelveink ...................................................................................................................... 7 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai feladatai ................................................................. 9 3. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok............................................................ 13 4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................................... 14 5. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák.............................................................................................................. 15 5.1. A tanítási óra. .................................................................................................................. 15 5.2. A tanítási órákon kívüli tevékenységek .............................................................................. 16 5.3. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ........................................................ 23 5.4. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel kapcsolatos feladatok............................... 24 5.5. Intézményünkben megvalósuló SNI tanulók integrált nevelése, oktatása .............................. 25 5.6. Sajátos nevelési igényű tanulók különnevelése: .................................................................. 46 5.7. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ....................................................... 49 6. Pedagógusok helyi intézményi feladatai ......................................................................................... 50 6.1. A pedagógusok alapvető feladatai ..................................................................................... 50 6.2. A pedagógusok feladatai ................................................................................................... 51 6.3. Munkafegyelem, a munkához való viszony ........................................................................ 53 6.4. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai ............................................ 53 7. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ................... 57 7.1. Az iskola közösségeinek együttműködése .......................................................................... 57 7.2. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel ...................................................................................................................... 61 8. Egészségnevelési program .............................................................................................................. 62 9. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ................................ 65 10. Környezeti nevelési program......................................................................................................... 66 10.1. Helyzetkép..................................................................................................................... 66 10.3. Alapvető célok ............................................................................................................... 68 10.4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek............................................................................... 70 10.5. Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei ............................................. 72 10.6. A környezeti nevelésben használható módszerek .............................................................. 76 10.7. Fogyasztóvédelmi oktatás ............................................................................................... 77 11. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ........................................................................................ 77 12. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének, és átvételének elvei ................................................ 79 13. Gyógytestnevelés feladatellátás..................................................................................................... 80 HELYI TANTER ................................................................................................................................ 82 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények .............................................................................. 83 1.1. Olcsai-Kiss Zoltán Általános Iskola ................................................................................... 83 1.2. Hunyadi Utcai Telephely .................................................................................................. 88 2. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ............................................................... 95 3. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának, szorgalmának ellenőrzése és értékelése....... 96 3.1. Ellenőrzési értékelési rendszer .......................................................................................... 96 3.2. Az otthoni felkészülésben előírt szóbeli és írásbeli feladatok elvei, korlátai .......................... 97 3.3. Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje, korlátai ............................................................ 97 3.4. Értékelés ......................................................................................................................... 97 3.5. Érdemjegyekkel történő értékelés kritériumai ..................................................................... 99

3


Pedagógiai program

3.6. Az értékelés még nem szabályozott részei .......................................................................... 99 3.7. Írásbeli munkák értékelése .............................................................................................. 100 3.8. Magatartás és a szorgalom értékelése............................................................................... 100 3.9. Az iskolai jutalmazás formái ........................................................................................... 101 3.10. Az iskolai fegyelmező intézkedések fokozatai ................................................................ 102 4. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ............................................... 102 5. A tanulók fizikai állapotának mérése ............................................................................................ 103 5.1. A mérés szabályozása: .................................................................................................... 103 5.2. Mérési módszer:............................................................................................................. 103 5.3 A mérés eljárásrendje: ..................................................................................................... 103 5.3. A fizikai fittségi mérések iskolai évfolyamokra vonatkozó tartalmi kerete .......................... 103 6. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések ...................................................................................................................................... 105 7. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása ........................................................................ 108 7. A pedagógiai program módosítása ................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik.

4


Pedagógiai program

PREAMBULUM

Az iskola hivatalos neve:

Olcsai-Kiss Zoltán Általános iskola

Feladat ellátási helyei: Székhelye, 001:

Olcsai-Kiss Zoltán Általános Iskola 9900 Körmend Thököly Imre utca. 31 06-94-594416

Telephelye, 002:

Olcsai-Kiss Zoltán Általános Iskola Hunyadi Utcai Telephelye 9900 Körmend Hunyadi János utca 8. 06-94-594394

Fenntartója:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest V. kerület, Nádor utca 32.

Működtetője:

Körmend Város Önkormányzata 9900 Körmend Szabadsár tér 7.

OM azonosítója:

036592

Iskolánk a nagyhírű katolikus leányiskola, később Állami Általános Leányiskola, Állami Általános Iskola, majd Várkerti Általános Iskola jogutódja. Sok éves hányattatás után 1979-ben foglalta el jelenlegi épületét, 1986-ban vette fel Olcsai-Kiss Zoltán Kossuth-díjas szobrászművész nevét. A nyolc évfolyamos általános iskola fő profilja az emelt szintű német/angol nyelvoktatás. Nyelvi kínálatunk kiegészült a francia nyelvvel, melyet jelenleg 2. idegen nyelvként tanulnak gyermekeink. Az elmúlt tanévekben a tanulók kimenő teljesítményét az alap- és középfokú állami nyelvvizsgák mutatják mindhárom nyelvből. Magyar nyelv és irodalom, matematika, informatika prioritást kap az oktatási feladatok között. Eredményes a tanulók tehetséggondozása, melyet az országos- és megyei tanulmányi versenyeredmények bizonyítanak. Az elmúlt 10 év eseményeit, történéseit évkönyvek őrzik. Büszkeségeink közül kiemelkedik Molnár Lajos ornitológus országosan védett madárgyűjteménye. 2007-ben került intézményegységként iskolánkhoz az Olcsai-Kiss Zoltán Általános Iskola Hunyadi Utcai Tagozata, mely addig önálló intézményként működött. Itt sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelnek-oktatnak a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői- és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján. 2013-tól Hunyadi utcai Telephelyként működik.

5


Pedagógiai program

Nevelési Program

6


Pedagógiai program

1

. Pedagógiai alapelveink

Nevelő-oktató munkánk során az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt: 1.

Iskolánkban olyan légkör kialakítása, biztosítása, amelyben tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében:  a tanuló személyiségét, alkotmányos jogait tiszteletben tartjuk,  gyermekeink, tanulóink egyenlő bánásmódban részesülnek, semmilyen hátrányos megkülönböztetésnek nem lesznek kitéve  a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,  a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,  diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,  minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,  az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: o tanuló és tanuló, o tanuló és nevelő, o szülő és nevelő, o nevelő és nevelő között.

2.

Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánunk nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében:  a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,  iskolánk olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,  az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, ezért pedagógiai munkánk középpontjában a gyermeki személyiség áll,  fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,  nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,  humánusan, az egyént és a közösséget tisztelve oktatunk, nevelünk,  segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – felismerni, megelőzni a rosszat,

7


   3.

Pedagógiai program

kialakítjuk a tanulókban az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáit és helyes formáit, demokratikus magatartási és viselkedési szokásokat, tanulóinkat megismertetjük nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet, egészséges életmódra neveljük tanulóinkat.

A lakóhellyel való szerves, folyamatos együttműködés igénye iskolánknak – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok terén. Ennek érdekében:  rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,  lehetőséget teremtünk arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai,  ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel,  nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások előkészítésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.

4. Iskolánk minden tanulója számára biztosítja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére olyan felzárkóztatást segítő foglalkozásokat szervezünk, melyek elősegítik számunkra a követelményeknek való megfelelést, lehetővé teszik a sikeres társadalmi beilleszkedést. 5. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:  humánus,  erkölcsös,  fegyelmezett,  művelt, becsüli a tudást,  kötelességtudó,  becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,  képes a problémák érzékelésére és megoldására,  képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,  jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),  van elképzelése a jövőjét illetően,  öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,  ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,  képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,  érdeklődő, nyitott, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,  képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,  kreatív, alkotó, gyakorlatias, a mindennapi életben felhasználható készségekkel rendelkezik,  ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, az iskola névadóját, az ő tevékenységét,

8


           

Pedagógiai program

a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges demokratikus magatartásformákat, és viselkedési szokásokat, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, szüleit szereti, nevelőit, társait tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő, de az emberi jogokat és közösségek jogait nem sértő nézeteket, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Mindennapi nevelő és oktató munkánk azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen a 8. évfolyam befejeztével minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

2

. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai feladatai

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat: 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.

9


Pedagógiai program

5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Legyen igényük a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre, a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

által

alkalmazott

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

10


Pedagógiai program

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Szokások kialakítását célzó, rávezető módszerek.

Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

Közvetlen módszerek Közvetett módszerek - Követelés. - A tanulói közösség - Gyakoroltatás. tevékenységének - Segítségadás. megszervezése. - Ellenőrzés. - Közös (közelebbi vagy - Ösztönzés. távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - Elbeszélés. - A nevelő részvétele a - Tények és tanulói közösség jelenségek tevékenységében. bemutatása. - A követendő egyéni és - Műalkotások csoportos minták kiemelése bemutatása. a közösségi életből. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, - Felvilágosítás a betartandó beszélgetés. magatartási normákról. - A tanulók önálló - Vita. elemző munkája.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencvenöt százaléka a nyolcadik évfolyam végén: 

  

minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középfokú képzés követelményeinek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

11


Pedagógiai program

Képzési szakaszok és célok: Az intézményünkben folyó általános iskolai oktató-nevelő munka két fő életszakaszra tagolódik: Alsó tagozat 1-4. évfolyam Felső tagozat 5-8. évfolyam Mint már a helyzetelemzésnél említettük, fő profilja iskolánknak az idegen nyelv oktatása. Az eddigi eredmények és egyre erősödő szülői igények, elvárások egyértelművé teszik számunkra folytatását. A kialakított szerkezeten és szervezési elveken nem kívánunk változtatni. 1-4. évfolyam képzési céljai, specialitások 1-2. évfolyam Alapvető készségek és képességek tanítása, fejlesztése - olvasás, írás, számolás, mozgás kiemelten.  Tanulási problémával küzdők részére TKVSZRB szakvélemény alapján fejlesztő foglalkozások tartása.  Tanulási nehézséggel küzdők részére szakvélemény alapján fejlesztő foglalkozások szervezése  Idegen nyelv tanításának indítása, játékos módszerekkel heti 1-2 órában osztályszinten, a szabadon felhasználható órakeret terhére.  Szociális hátrányok, beilleszkedési nehézségek csökkentése. 3-4. évfolyam  Idegen nyelv tanításának folytatása 3-3 órában a szabadon felhasználható órakeret terhére.  Hatékony tanulási technikák megalapozása.  Tehetséggondozás megkezdése - versenylehetőségek biztosítása.  Felzárkóztatásra szorulókkal a tanítási órán kívül is foglalkozunk. 5-8. évfolyam képzési céljai, specialitások  5. évfolyamtól emelt szintű német és angol nyelv oktatásának bevezetése évfolyami szinten szervezett csoportokban (10-15 fő) heti 5-5 órában. Az osztálykereteket nem szervezzük át. Csoportok képzésekor a szülői igény; a tanítói, tanári szakvélemény és a tanuló korábbi teljesítménye alapján az igazgató dönt.  5. évfolyamtól a képességfejlesztő képzés bevezetése évfolyami szinten szervezett csoportokban, a szabadon felhasználható órakeret terhére. Csoportok képzésekor a szülői igény; a tanítói, tanári szakvélemény és a tanuló korábbi teljesítménye alapján az igazgató dönt.  Tehetséggondozás a kötelező tanítási órán kívül szakkörökben és választható órákon történik.  Háziverseny tartása munkaközösségek javaslata alapján tantárgyanként, évfolyamonként, sportversenyek megrendezése  Városi, városkörnyéki, megyei szaktárgyi és sport versenyekre felkészítés és részvétel.  Kiemelt figyelmet fordítunk a káros szenvedélyek megelőzésére (dohányzás, alkohol, KÁBÍTÓSZER).

12




Pedagógiai program

Szülői igény alapján a tanulói teljesítmény figyelembevételével tehetséggondozó foglalkozások számítástechnikából 10-15 fős csoportokban. ECDL vizsgára való felkészítés.

5-6. évfolyam:  Egyéni adottságok, képességek ismeretén alapuló önismeret fejlesztése.  Önálló ismeretszerzés alapjainak megtanítása (informatika, könyvtárhasználat).  Lakóhelyünk, városunk történelmének megismerése.  Második idegen nyelv szakköri keretben való indítása igény esetén (körmendi továbbtanulási lehetőséggel összhangban). 7-8. évfolyam:  Nívócsoport alakítási lehetőségek vizsgálata, szülői és nevelői igény alapján magyar nyelv- és irodalom, matematika, idegen nyelv tantárgyakból.  7-8. évfolyamon a testnevelés tantárgy nemek szerinti csoportban való oktatása, óraszám emelése nélkül.  Alap- és középfokú nyelvvizsgákra felkészítő tanfolyam szervezése.  Továbbtanulásra, felvételi vizsgára való felkészítő foglalkozások szervezése.

3

. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Fejlesztendő erkölcsi képességek:  problémaérzékenység  értéktudat  az értékek közötti eligazodás képessége  autonómia –és felelősség Az erkölcsöt romboló tényezők tudatosítása mellett olyan iskolai együttélés teremtése, amelyből hiányoznak ezek a tényezők (erőszak, megalázás, kirekesztés, kiszolgáltatottság, demokrácia hiánya, stb.). 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók segítése a tanulási szokások, technikák, hatékony tanulási módok kialakításában, önismeretük fejlesztésében. Segítséggel a tanulók dönteni tudjanak pályaválasztásuknál, legyenek tudatában a pályaválasztásra való alkalmasság kritériumainak. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.

13


Pedagógiai program

Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A demokratikus légkörű iskolai közélet biztosítása, mert a tanulók csak ilyen légkörben tanulhatják meg a társadalom életében való aktív részvételt, a társadalmi cselekvést. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Legyenek nyitottak az új érzelmek befogadására, a másság elfogadására, társaik teljesítményének megbecsülésére. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A megszerzett ismereteket a gyakorlati feladatok, problémák megoldásában és a konfliktusok kezelésében alkalmazzák. Kulturált vitakészség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. Európai Unió rendszerének és működésének megismertetése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Az önálló munkavégzés fokozatos fejlesztése. 9. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A játék, sport és a testedzés kulturált magatartásformáinak ismerete.

4

. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

14


Pedagógiai program

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm - a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének lassú átalakulásától az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes - személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

4.

5. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 6. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

5

. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák

5.1. A tanítási óra. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatban a tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. 15


Pedagógiai program

A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. A 7-8. évfolyamon amennyiben ezt a tanulók létszáma lehetővé teszi - a magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, illetve a matematika tanítása az osztálytól eltérő nívócsoportokban folyhat. Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit, a projekt módszert. 5.2. A tanítási órákon kívüli tevékenységek Az iskolában a nevelés és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órákon kívüli tevékenységek segítik: 5.2.1. Az iskola hagyományrendszere Környezet esztétikája Szeptember hónap a tanulócsoportok "berendezkedésének" időszaka. Az osztálytermek, szaktantermek dekorációja szempontjából törekszünk a jó minőségű, időtálló anyagok felhasználására. A földszinti előtér és folyosó tablóin nyári programokról készült fotókból és a tábori munkáról adunk tájékoztatást. A diákönkormányzat szervezi az iskolaudvar tisztán tartását, a faliújság dekorálását, amely az osztályközösségek között felosztva folyamatosan történik a tanév során. Szervezeti hagyományok A tanulók jogait, kötelességeit a Házirend tartalmazza. Évek óta tevékenykedik iskolánkban a Diákönkormányzat, mely az éves iskolai munkatervben rögzítettek alapján végzi munkáját. Működik iskolarádió. Alkalmanként megjelenik a Sulifirka című diákújságunk. Évente iskolai Évkönyvet szerkesztünk. Az osztályok szülői közösségéből választott SZM segíti az iskola oktató - nevelő munkáját, a szabadidős programok szervezését, lebonyolítását. Iskolaszék segíti munkánkat. Tantárgyi hagyományok A tanulók rendszeresen vesznek részt különböző szintű vetélkedőkön, versenyeken, pályáznak egyénileg, vagy csoportosan. Hagyományos iskolai szervezésű versenyeink: Évi 2 rajzpályázat 1-8. évfolyam - kiállítással egybekötött Szavalóverseny 5-8. évfolyam Daléneklés 5-8 évfolyam; zenei műveltségi verseny Felmenő rendszerű versenyek:  Zrínyi Ilona matematika verseny  Varga Tamás matematika verseny  Kalmár László matematika verseny  Nemzetközi Kenguru matematika verseny  Alsó tagozatos matematika verseny

16


Pedagógiai program

 Kazinczy „szép magyar beszéd” verseny  Simonyi Zsigmond országos helyesírási verseny  Alsós magyar nyelv és irodalom  Dési Huber István rajzverseny  Történelem  Német nyelv  Francia nyelv  Öveges József fizika verseny  Curie matematika, kémia verseny  Hevesy György kémia verseny  Közlekedési ismeretek, kerékpáros  Technika verseny  Megyei informatika verseny  Herman Ottó biológia verseny  Egészségnevelési, csecsemőápolási verseny  Könyv- és könyvtárhasználati ismeretek  Teleki Pál földrajz verseny  Komplex tanulmányi verseny Sport versenyek:  atlétika  kosárlabda  teremlabdarúgás  kispályás labdarúgás  asztalitenisz  duatlon  úszás Német és angol nyelvből januárban és májusban alap- és/vagy középfokú nyelvvizsgát tesznek. Irodalmi és rajzpályázatokon alkalmanként vesznek részt. 8. évfolyamon ECDL nemzetközi számítógép-kezelői jogosítványt szerezhetnek. Rendezvényeink  Ünnepélyes tanévnyitó, 1. osztályosok megajándékozása.  Őszi hulladékgyűjtési akció – iskola keretein kívüli.  Kerékpártúra, hegyaljai gyalogtúra.  Énekkar közreműködése a Szent Erzsébet napi szentmisén.  Mikulás ünnepségek alsó- és felső tagozatban.  Óvodások megajándékozása.  Nyugdíjas találkozó.  Iskolai karácsony,  Karácsonyi játszóház  Osztályozó értekezletek.  Nyílt nap.  Családi napok.  Bemutató tanítás az óvodás szülőknek.  Képességfejlesztő foglalkozások óvodásoknak.  Magyar nyelv hete – versenyekkel.  Iskolai farsang.

17


              

Pedagógiai program

Szülők - nevelők bálja. Kulturális bemutatók a színházban. Madarak és Fák Napja – iskolai projekt Tavaszi hulladékgyűjtési akció. Énekkar bemutatkozása a Zenei Fesztivál hangversenyen. Húsvéti játszóház. Eredi iskola program Témahét: Szülőföldünk, Egészséges életmód, Környezetvédelem Tanulmányi kirándulások 1-8. évfolyam. Anyák napi ünnepségek alsó tagozatban. Kiállítások az Iskolagalériában. Iskolai gyermeknap, tanár - diák - szülő sportmérkőzések. Napközis sportdélután. Kiválóak fogadása, kirándulása. Ünnepélyes tanévzáró, ballagás.

Hagyományos táboraink: Aprók tábora (alsó tagozat); kerékpáros vándortábor; nyári tábor osztálykeretben, idegen nyelvi tábor német nyelvterületen. Az év során folyamatos és hagyományos: színház- és mozi látogatás, könyvtári foglalkozások a gyermekkönyvtárban, fogadóórák, szülői értekezletek, SZM és iskolaszék soros ülései, túrák, diszkó. Az éves munkánkat bemutató Évkönyv. Madarak és fák napja rendezvénye a 3 általános iskolával közösen. Várostörténeti Akadémia előadásainak látogatása, 5-8. évfolyam. Részvétel a települési önkormányzat ülésein, 8. évfolyam. Értékelés hagyományai Év végén a tanévzáró ünnepélyen értékeljük a kiemelkedő tanulmányi- és sportteljesítményeket, ekkor adjuk át a legjobbaknak a Jó tanuló, jó sportoló címet, emlékplakettet, a 8 évig kitűnő tanulóknak járó emlékplakettet. A valamilyen területen kiemelkedőt teljesítők részt vesznek az év végi Kiválóak fogadásán, kirándulásán. Leglelkesebb énekkarosaink kiránduláson vesznek részt. Kiemelkedő tanulóink egyéni fényképpel is szerepelnek az évente megjelenő Évkönyvünkben. A tanulmányi versenyek és sportversenyek, egyéni pályázatok eredményeiről rendszeresen tájékoztat az Iskolarádió és a Sulifirka diákújság, az iskola internetes honlapja. A büntetési mértékeket és a jutalmazás módját, a fokozatokat az iskolai Házirend szabályozza. Ünnepélyek, megemlékezések  Tanévnyitó ünnepség  Iskolai megemlékezés az Aradi vértanúk emléknapján, október 6.  Ünnepség az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére, október 23.  Megemlékezés Dr. Batthyány- Strattmann László születésének, illetve Körmend várossá avatásának évfordulója alkalmából, október 28.  Iskolai megemlékezés a Magyar Kultúra Napja alkalmából, január 22.  Iskolai megemlékezés a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatairól, február 25.  Ünnepség az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emlékére, március 15. 18


   

Pedagógiai program

Iskolai megemlékezés a holokauszt áldozatairól, április 16. Megemlékezés a Hősök Napja alkalmából, május utolsó vasárnapja Megemlékezés a Nemzeti összetartozás napja alkalmából, június 4. Tanévzáró ünnepség, ballagás

Az iskola külső kapcsolatai Kapcsolatunk az alábbi köröket érinti:  Fenntartó  Működtető  Szülők  Óvodák  Nevelési Tanácsadó  Vas megyei TKVSZRB  Általános iskolák  Középiskolák  Zeneiskola  Közművelődési intézmények: Körmendi Kulturális Központ; Faludi Ferenc Könyvtár; Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum;  Római katolikus, Evangélikus, Református egyház gyülekezete  Városban működő civil szervezetek, egyesületek  Sportegyesületek  Helyi és megyei sajtó, városi televízió és rádió  Rendőrség  Tűzoltóság  Támogatóink köre  Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat  Kistérségi Munkaközösségek 5.2.2. A diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, kulturális, sport, művészeti és szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Fórumai: a tanév során legalább egy alkalommal iskolagyűlések. 5.2.3. A napközi otthon, tanulószoba A közoktatási törvény előírásainak megfelelően - ha a szülők igénylik -, az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközi otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik. Szülői igény esetén tanulószoba szervezhető az 5-8. évfolyamon. A csoportok szervezésének alapja a szülők írásbeli igénye. Lehetőség szerint az osztálykeret megtartása célszerű. A napközi célja:  teremtse meg a tanulás és a szabadidő hasznos, kulturált eltöltésének feltételeit;  biztosítson szakszerű segítséget a tanulásban;  sajátos eszközeivel részt vállaljon az intézmény nevelőmunkájában;

19






 

Pedagógiai program

a napközi minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel; a tanórán kívüli sportfoglalkozásokkal segítjük az iskolai testnevelés céljainak elérését, megvalósítását. (Mindennapos testnevelés; foglalkozások a tornateremben, szabadban /speciális szabadtéri játékok, téli játékok, túrák, az időjárás kellemetlen hatásainak elviselése/; a helyi közművelődési intézményekkel folyamatos kapcsolattartás /városi gyermekkönyvtár szolgáltatásai, színház és mozilátogatás, múzeum, képzőművészeti kiállítások látogatása/. az udvarias, illedelmes, de természetes viselkedés szokása (megfelelő beszédmodor, hangerő nyelvi illem megkövetelése felnőttekkel, társakkal szemben; alkalmazkodás képessége; kulturált étkezés).

5.2.4. A diákétkeztetés A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén - ebédet (menzát) biztosít az intézmény. 5.2.5. A tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.  Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk.  A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.  Gyógytestnevelés: a foglalkozásokon a tanulók betegségtípusok szerinti tantervbe foglalt differenciált képességfejlesztése folyik, mindazok részvételével, akiket a szakorvos javaslatára az iskolai gyermekgyógyász gyógytestnevelésre utal. A foglalkozások célja a mozgásszervi deformitásokkal és belgyógyászati panaszokkal küszködő, a testi képességekben visszamaradó, azaz a gyógytestnevelésre utalt tanulók panaszainak csökkentése, a panaszok megszüntetése a testnevelés (torna, játék stb.) eszközeivel. 5.2.6. Logopédiai konduktív ellátás Logopédiai és konduktív ellátást tanulóink a Pedagógiai Szakmai Szolgálatával kötött megállapodás alapján kapnak. A Nevelési Tanácsadó személyiség- és részképesség-fejlesztő foglalkozásain az általuk meghatározott időbeosztással és időtartamban kapnak segítséget az arra rászorulók. 5.2.6. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de

20


Pedagógiai program

szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. 5.2.8. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt segíti a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Tanulóinknak lehetősége van részt venni a gyógytestnevelési órákon (szakorvosi javaslattal). 5.2.9. Versenyek vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Egyéni elbírálás alapján az iskola alapítványa biztosíthatja a nevezési díjakat. 5.2.10. Tanulmányi kirándulások 5.2.10.1 Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek. Az 1 vagy 2 napos tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 5.2.10.2. „HATÁRTALANUL” Határon túli kirándulás program A HATÁRTALANUL! programban való részvétel célja a határon túli magyarsággal kapcsolatos ismeretek bővülésének elősegítése. A Nemzeti Összetartozás Napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról szóló országgyűlési határozat, valamint a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 9. § (4) bekezdése alapján a hetedik- évfolyamon határon túli kirándulást szervezünk, melyet sikeres pályázat esetén valósítunk meg. A sikeres pályázat érdekében igyekszünk külhoni iskolával cserekapcsolatot kiépíteni. Élményeink bemutatására témanapot szervezünk. 5.2.11. Erdei iskola A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Egyéni elbírálás alapján az iskola alapítványa hozzájárulhat az erdei iskola költségeihez.

21


Pedagógiai program

5.2.11. Témahetek, témanapok Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése érdekében a tanulók számára projektoktatást szerveznek. Egy tanítási napon legalább három órát meghaladó foglalkozás, vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. A feldolgozandó ismeretanyagot a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola éves munkatervében határozzák meg. 5.2.12. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 5.2.13. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 5.2.14. Fakultatív hit és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 5.2.15. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. 5.2.16. Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés Az iskola – amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak – képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez.  A képesség-kibontakoztató felkészítésen a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, a fejlődésének elősegítése, a többi tanulóhoz történő felzárkóztatása, tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése, tehetségének kibontakoztatása folyik. A képesség-kibontakoztató felkészítésben a tanuló a szülő írásban adott – a személyes adatai kezeléséhez való hozzájárulást is tartalmazó – egyetértő nyilatkozata alapján akkor vehet részt, ha: a törvényes felügyeletet gyakorló szülő tanulmányait legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán fejezte be, valamint a gyermek után a szülő rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult.  Az integrációs felkészítésben azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók vehetnek részt, akik egy osztályba, egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik.

22


         

Pedagógiai program

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a nívócsoportos oktatás; a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, a tehetséggondozó foglalkozások; az iskolai sportkör; a szakkörök; versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás segítése nívócsoporttal, emeltebb óraszámmal, egyéni foglalkozásokkal.

5.2.17. Iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják. 5.3. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen:  a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,  családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,  a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,  segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,  a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi,  nyilvántartást készít és vezet a HH, HHH és veszélyeztetett tanulókról  tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:  fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, kiemelt figyelmet fordítva alkohol, drog és dohányzás megelőzésének formái.  meg kell keresni a problémák okait,  segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,  jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

23


A

Pedagógiai program

tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:  nevelési tanácsadóval,  gyermekjóléti szolgálattal,  családsegítő szolgálattal,  polgármesteri hivatallal,  iskolaorvossal,  továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:  a felzárkóztató foglalkozások,  a tehetséggondozó foglalkozások,  az indulási hátrányok csökkentése,  a differenciált oktatás és képességfejlesztés,  a pályaválasztás segítése,  a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),  egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,  a családi életre történő nevelés,  a napközis és a tanulószobai foglalkozások,  az iskolai étkezési lehetőségek,  az egészségügyi szűrővizsgálatok,  a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),  a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),  a szülőkkel való együttműködés,  tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 5.4. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel kapcsolatos feladatok E körbe tartozó tanulóknál az alábbiakat tapasztalhatjuk:  gyakran átlag alatti értelmi képességek, tanuláshoz szükséges képességek enyhe fejlődési késései, hiányosságai, melynek oka lehet tartós betegség, iskolaváltás  problémák a tanulási helyzetekben, egyéni és közösségi viselkedésben  szociális éretlenség, kommunikációs és kapcsolati nehézségek  magatartás-változás  tanulási viselkedés, motiváció problémái  helytelen tanulási módszerek és szokások. A tanulók a Nevelési Tanácsadó vizsgálata és szakvéleménye alapján fejlesztő pedagógus vezetésével egyéni fejlesztési terv alapján részesülhetnek egyéni vagy kiscsoportos fejlesztő foglalkozásban. A fejlesztés, felzárkóztatás eredményességének mérése időközi, a szakvéleményben meghatározott. Fejlesztéssel összefüggő pedagógiai feladatok, melyek valamennyi tantárgyat oktató nevelőre vonatkoznak:  a tanuló képességeinek fokozatos kibontakoztatása az egyéni sajátosságok figyelembevételével  a tanuló önismeretének fejlesztése, a jó magatartásminták, szokások erősítése 24


   

Pedagógiai program

az egyes tantárgyakra vonatkozó tanulási technikák, módszerek elsajátíttatása korrepetálás, kompenzáló nevelés, differenciálás minden tanórán szoros együttműködés a szülőkkel, segítségadás az otthoni foglalkozáshoz magatartási problémák esetén különleges figyelem fordítása a közösségi és baráti kapcsolatok alakítására, a közösségi életben való részvételre.

Prevenciós tevékenység:  gyermekekre történő odafigyelés: szűrés, felmérés, vizsgálat kezdeményezése  szakvélemény elemzése  osztályos tanulók DIFER mérése  tanév eleji mérések alkalmával osztály szintű elemzés, szükség esetén tantárgyi felzárkóztató program készítése  együttműködés a fejlesztő pedagógussal, Nevelési Tanácsadó szakembereivel, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel. Törvény biztosította kedvezmények a tanuló részére:  tantárgyak, tananyagrészek minősítése és értékelése alóli mentesítés  egyéni fejlettséghez igazodó továbbhaladás  szükség szerint első évfolyam két tanév alatt történő teljesítése  időtényező növelése a feladatmegoldáskor az órai munka során  írásbeli számonkérés helyett a szóbeli számonkérés előtérbe helyezése  tárgyi-, eszköz feltételek biztosítása  a tanuló kettő főnek számít az osztálylétszám kialakítása során.  A tanulók a többi tanulóval egy osztályban, csoportban tanulnak. 5.5. Intézményünkben megvalósuló SNI tanulók integrált nevelése, oktatása Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált – oktatásuk, amennyiben ezt a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye lehetővé teszi. Arról, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek integrált oktatás, nevelés körülményei között folytatja tanulmányait, a szülő és az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, valamint az általános iskola igazgatója dönt. A bizottság a szakértői véleményben megjelöli azt az iskolát, mely alapító okirata alapján az adott sérüléssel rendelkező gyermekeket elláthatja. A sajátos nevelési igényű gyerekek foglalkoztatásához minden esetben meghatározott személyi és tárgyi feltételek szükségesek. A fejlesztés speciális tanmenet, egyéni fejlesztési terv alapján működik, melyeknek elkészítésében a befogadó általános iskoláknak is van feladata.

25


Pedagógiai program

Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek integrált nevelése, oktatása speciális feltételeket kíván a befogadó intézményektől, melyeknek meglétét törvények, rendeletek szabályozzák, így biztosítva a megfelelő ellátást. SNI tanulókat érintő törvényi szabályozók:    

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

Az integráció célja, feladatai: Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtthaladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják:  Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, tanulóinak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.  Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.  A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását.  Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények igénybe vehetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét. Az integráció személyi feltételei: A pedagógus: A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki   

 

a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;

26




Pedagógiai program

együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

A gyógypedagógus (fogyatékosság típusához igazodó): A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező - gyógypedagógiai tanár/terapeuta, aki az együttműködés során       

segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.

Integráció lehetséges formái: A sérült gyermekek együttnevelése ép társaikkal többféle formában lehetséges:   

egyéni teljes integráció, amelyben a sérült/fogyatékos gyermek az oktatás teljes időtartamában a befogadó csoportban van; a csoportos teljes integráció, amelyben a sérült/fogyatékos tanulók csoportja a befogadó iskola azonos osztályfokán tanul; részleges integráció, amikor a sérült/fogyatékos tanuló a tanórák egy részén vesz részt a többi tanulóval együtt, a többi időt gyógypedagógussal tölti.

5.5.1.Hallássérült tanulók integrált nevelésének-oktatásának speciális kritériumai 5.5.1.1.Az integráció célja és feladatai:  Hallássérült gyermekek nevelése-oktatása együttneveléssel.  A tanuló eljuttatása a lehető legmagasabb anyanyelvi szintre. Ennek érdekében minden lehetőség, - így a tanórák és a tanórán kívüli foglalkozások - felhasználása a kommunikáció fejlesztésére. 5.5.1.2.Az integráció feltételei: Személyi feltételek: A hallássérült tanuló integrált iskolai nevelése során az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkoztatáshoz megfelelő szakirányú végzettségű gyógypedagógust (ebben az esetben szurdopedagógust) foglalkoztat az iskola, mivel a hallássérült tanuló számára a törvényben meghatározott habilitációs, rehabilitációs órákat csak megfelelő szakos gyógypedagógus láthatja el.

27


Pedagógiai program

Tárgyi feltételek:   

Tanterem: A szabványos osztályterem általában megfelelő. A tanuló ültetésekor fokozottan figyelünk a hallássérült tanuló megfelelő elhelyezésére. A pedagógusnak az óravezetés közben is megkülönböztetetten kell figyelnie a hallássérült gyermekre. A csoport összetétel: Az osztálylétszámok kialakításánál a hallássérült tanulót három gyermekként kell figyelembe venni. A tanulást, életvitelt segítő eszközök kötelező jegyzékét a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2. melléklete (a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről tartalmazza.

5.5.1.3.A helyi tanterv: Az iskola a hallássérült tanulók oktatása során is saját tantervét alkalmazza, de figyelemmel van a hallássérült gyerekek egyéni sajátosságaira a fejlesztés, a követelmények támasztása és az értékelés területén is. A helyi tanterv elkészítésénél az iskola a NAT mellett figyelembe veszi az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendeletéből a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét. 5.5.1.4.Fejlesztési terv: Célja:  A törvény által meghatározott és a szakvéleményben szereplő fejlesztési formák biztosítása.  A sajátos nevelési igényből fakadó hátrányok csökkentése, vagy lehetőség esetén megszüntetése.  Harmonikus, önmaga problémáit megfelelően kezelni tudó személyiség kialakítása.  Az egész élet során jól használható kompenzációs technikák elsajátítása. Feladatai:  Egyénre szabott fejlesztés a gyermek szükségleteinek figyelembe vételével.  A habilitációs és rehabilitációs foglalkozások biztosítása.  A pedagógus és a gyógypedagógus folyamatos kapcsolattartása.  Differenciálás.  Folyamatos kapcsolattartás a szakértői bizottsággal. Tartalma és tevékenységei:  A fejlődés és fejlesztés lehető legkedvezőbb lehetőségeinek és feltételeinek biztosítása.  Fejlesztés gyógypedagógus közreműködésével. A foglalkozások feladata a hallássérülésből fakadóan sérült funkciók fejlesztése, a meglevő ép funkciók bevonása a megismerő folyamatok megsegítése érdekében. A szükséges speciális eszközök (hallókészülék, stb.) használatának elfogadtatása, megtanítása.  A gyermekek problémájának súlyosságától függően, egyéni vagy kiscsoportos képességfejlesztés.  A fejlesztés területeit a rendelkezésre álló szakvélemények, valamint az iskolai felmérések és a pedagógusok jelzései alapján határozza meg az iskola.  Szókincsbővítés és szókincs-építés, grammatikai fejlesztés, szóbeli és írásbeli kommunikáció fejlesztése.  Az egyéni képességeket és az eltérő fejlődési ütemet szem előtt tartva mennyiségi és minőségi differenciálás.  Megfelelő motivációs bázis kialakítása.  A szekunder módon létrejövő tünetek (szorongás feladathelyzetben, kudarckerülő magatartás, esetleges agresszió, stb.) oldása.

28


Pedagógiai program

 A szülővel való szoros kapcsolattartás.  Szükség esetén rendszeres korrepetálás. Követelmények és értékelés:  A támasztott követelmények személyre szabottak és elsősorban a szakértői véleményben foglaltaknak kell megfelelniük.  Szükség esetén egyes tantárgyakból szöveges értékelés. 5.5.1.5.A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások számát a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 6. sz. melléklete szabályozza. A rehabilitációs foglalkozások szervezhetők egyéni, vagy kiscsoportos formában. Rehabilitációs foglalkozások célja, feladata:    

Az audiológiai ellátás biztosítása (ha szükséges iskolán belül). A nyelvi kommunikáció fejlesztése, szókincsbővítés, szóbeli és írásbeli közlés fejlesztése, nyelvi ismeretek fejlesztése stb. Hallásnevelés, beszéd-hallásfejlesztés. A beszédérthetőség javítása.

5.5.1.6.Az utazó tanár feladatai:     

A szülő felkészítése és tájékoztatása. A gyermek fejlesztése. Szakmai segítségnyújtás a hallássérült tanulókat oktató-nevelő pedagógusoknak. Javaslattétel a speciális eszközökre vonatkozóan. Nagyobb gyermekeknél tájékoztatás a hallássérült gyermekek pályaválasztási lehetőségeiről.

5.5.2 Látássérült (vak, alig látó, gyengén látó) tanulók integrált nevelésének-oktatásának speciális kritériumai 5.5.2.1.Az integráció célja és feladatai:  A látássérült gyermekek nevelése-oktatása együttneveléssel.  Az oktatás-nevelés folyamatában a legoptimálisabb tanítási-tanulási módszer kiválasztása. 5.5.2.2.Az integráció feltételei: Személyi feltételek: A látássérült tanuló integrált iskolai nevelése során az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkoztatáshoz megfelelő szakirányú végzettségű gyógypedagógust (ebben az esetben tiflopedagógus ) foglalkoztat az iskola, mivel a látássérült tanuló számára a törvényben meghatározott habilitációs, rehabilitációs órákat csak megfelelő szakos gyógypedagógus láthatja el. Tárgyi feltételek:  Tanterem: Az integrációnak helyet adó osztályterem megfelelő és körültekintő berendezése, megvilágítása, besötétíthetősége. A tanuló ültetésekor fokozottan figyelünk a látássérült tanuló megfelelő elhelyezésére. A pedagógusnak az óravezetés közben is megkülönböztetetten kell figyelnie a sérült gyermekre. A tábla minősége: a feketére vagy egész sötétre festett táblán a fehér és színes kréták nagyobb kontrasztot adnak. A gyengén látó gyermek számára fontos az emelhető tetejű asztal, mellyel megakadályozható a görnyedt testtartás. 29






Pedagógiai program

A csoport összetétele: Figyelembe kell venni a befogadó osztály összetételét, az integrált tanuló fogyatékosságának, sérülésének típusát, mértékét, az esetleges társuló fogyatékosságokat, az osztályban tanító pedagógusok felkészültségét, az intézmény anyagi és tárgyi feltételeit. Az osztálylétszámok kialakításánál a látássérült tanulót három gyermekként kell figyelembe venni. A tanulást, életvitelt segítő eszközök kötelező jegyzékét a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2. melléklete (a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről tartalmazza. Az iskolai integráció során további optikai segédeszközök bevonására is sor kerülhet: nagyító, távcső, szemüveg, számítógép, informatikai eszközök és hozzá kapcsolódó speciális programok.

5.5.2.3.A helyi tanterv Az iskola a látássérült tanulók oktatása során is saját tantervét alkalmazza, de figyelemmel van a látássérült gyerekek egyéni sajátosságaira a fejlesztés, a követelmények támasztása és az értékelés területén is. A helyi tanterv elkészítésénél az iskola a NAT mellett figyelembe veszi az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendeletéből a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét. A vak tanulók oktatása, nevelése folyamán alkalmazkodni kell a sajátos információszerzési módhoz (pontírásos tankönyvek). 5.5.2.4.Fejlesztési terv: Célja:  A törvény által meghatározott és a szakvéleményben szereplő fejlesztési formák biztosítása.  A sajátos nevelési igényből fakadó hátrányok csökkentése, vagy lehetőség esetén megszüntetése.  Harmonikus, önmaga problémáit megfelelően kezelni tudó személyiség kialakítása.  Az egész élet során jól használható kompenzációs technikák elsajátítása. Feladatai:  Egyénre szabott fejlesztés a gyermek szükségleteinek figyelembe vételével.  A habilitációs és rehabilitációs foglalkozások biztosítása.  A pedagógus és a gyógypedagógus folyamatos kapcsolattartása.  Differenciálás.  Folyamatos kapcsolattartás a sérülésnek megfelelő országos szakértői bizottsággal. Tartalma és tevékenységei:  A fejlődés és fejlesztés lehető legkedvezőbb lehetőségeinek és feltételeinek biztosítása.  Fejlesztés gyógypedagógus közreműködésével.  A foglalkozások feladata a látássérülésből fakadóan sérült funkciók fejlesztése, a meglevő ép funkciók bevonása a megismerő folyamatok megsegítése érdekében. A szükséges speciális eszközök használatának elfogadtatása, megtanítása.  A gyermekek problémájának súlyosságától függően, egyéni vagy kiscsoportos képességfejlesztés.  A fejlesztés területeit a rendelkezésre álló szakvélemények, valamint az iskolai felmérések és a pedagógusok jelzései alapján határozza meg az iskola.  Az egyéni képességeket és az eltérő fejlődési ütemet szem előtt tartva mennyiségi és minőségi differenciálás.  A szekunder módon létrejövő tünetek (szorongás feladathelyzetben, kudarckerülő magatartás, esetleges agresszió, stb.) oldása.

30


Pedagógiai program

 A szülővel való szoros kapcsolattartás.  Szükség esetén rendszeres korrepetálás. Követelmények és értékelés:  A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesítendők.  Az iskola helyi tanterve – amennyiben szükséges – biztosítja az egyes évfolyamok követelményei teljesítéséhez az egy évnél hosszabb időt is. Amennyiben a szakértői vélemény kitér rá, az egyéni haladás megtervezésénél figyelembe veszi, hogy a szakértői vélemény szerint melyik tárgyból melyik évre fogja a tanuló utolérni társait.  Látássérült tanulók esetében az iskola szükség esetén biztosítja az értékelés alóli felmentést.  A sajátos nevelési igényű tanulók értékelésében a reális értékelésre törekszik az iskola, és igyekszünk megtalálni azokat a helyzeteket, mely valóban hiteles képet nyújt a tanuló teljesítményéről.  Az értékelés során minden esetben a tanuló képességeihez, fejlettségi szintjéhez viszonyított fejlődést vesszük figyelembe. 5.5.2.5.A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások számát a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 6. sz. melléklete szabályozza. A rehabilitációs foglalkozások szervezhetők egyéni vagy kiscsoportos formában. Rehabilitációs foglalkozás célja, feladata:  Az ép érzékszervek működésének intenzív fejlesztése.  A meglévő látás megőrzése, látásnevelés – látási megfigyelő képesség, látási figyelem, vizuális gondolkodás.  Olvasás – íráskészség fejlesztése.  Mozgásfejlesztés (finommotorika, tapintás fejlesztése, testkultúra kialakítása, a testtartási hibák javítása).  A térérzék és a tájékozódási képesség fejlesztése.  Életviteli technikák fejlesztése (közlekedés, önellátás, speciális tan- és segédeszközök használata).  Személyiségzavarok megelőzése. 5.5.2.6.Az utazótanár feladatai:      

Kapcsolatfelvétel az iskolával és a pedagógus tájékoztatása a gyermek látásteljesítményéről, az ebből és a szembetegségből adódó pedagógiai kihatásokról. Javaslattétel a speciális eszközökre vonatkozóan (taneszközök, optikai segédeszközök). A pedagógus számára látogatási és konzultációs lehetőség biztosítása. A gyermek megfigyelése a foglalkozásokon, a tanórákon, személyes megbeszélés az intézmény vezetőjével és a gyermeket nevelő, tanító pedagógusokkal. Folyamatos kapcsolattartás a látássérült tanuló szüleivel/nevelőivel. Nagyobb gyermekeknél tájékoztatás a gyengén látó vagy alig látó gyermekek pályaválasztási lehetőségeiről.

5.5.3. Mozgásszervi fogyatékos tanulók integrált nevelésének-oktatásának speciális kritériumai

31


Pedagógiai program

5.5.3.1.Az integráció célja és feladatai:    

A mozgásszervi fogyatékos tanulók nevelése-oktatása együttneveléssel. Az integráció gondolatának elfogadtatása az iskola valamennyi dolgozójával és tanulóifjúságával. Az oktatás-nevelés folyamatában a legoptimálisabb tanítási-tanulási módszer kiválasztása. A sajátos nevelési igényű tanulók társadalmi integrációjának elősegítése.

5.5.3.2.Az integráció feltételei: Személyi feltételek: A mozgássérült tanuló integrált iskolai nevelése során az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkoztatáshoz megfelelő szakirányú végzettségű gyógypedagógust (ebben az esetben szomatopedagógus) foglalkoztat az iskola, mivel a mozgássérült tanuló számára a törvényben meghatározott habilitációs, rehabilitációs órákat csak megfelelő szakos gyógypedagógus láthatja el. Tárgyi feltételek: 

Az iskola megközelíthetősége, iskolai közlekedés: o Önállóan nem közlekedő gyermek esetén az őt szállító, gépkocsival közlekedő szülők részére az iskola külön felfestéssel ellátott parkolót biztosít. o Kerekesszékkel, járókerettel vagy más segédeszközzel közlekedő gyermek számára lépcsőt áthidaló rámpa, kapaszkodó, korlát kiépítése szükséges. o A mozgáskorlátozott gyermek számára az iskola épületén belül is akadálymentes közlekedést szükséges biztosítani, melynek elemei lehetnek: folyosón szükség szerint kapaszkodókorlát, jól megközelíthető, belsőleg akadálymentesített mosdóhelyiségek. o Az osztályterem lehetőleg földszinti legyen, amennyiben ez nem lehetsége, szükséges az emeltre szállítás megoldása. o Az osztályterem belső elrendezése is segítse a tanulót az akadálymentes közlekedésben (pl. szélesebb távolság a szék illetve a padsorok között). o A polcok, fogasok elhelyezése akkor optimális, ha nem jelentenek akadályt a tanulók helyváltoztatásában és elérhető magasságban vannak.  Tanterem: o Az iskolapad, asztal, szék kiválasztásakor a következő szempontokat kell figyelembe venni a tanulók egyedi igényei szerint: o az asztal lehetőleg legyen állítható magasságú, o a szék ülésmagassága s az asztallap magassága tegye lehetővé a biztonságos és helyes ülést és testtartást, azaz a láb talpra helyezve támaszkodjon a földön, az alkar pedig az asztal lapjára fektetve, o kerekesszékkel közlekedő számára biztosítani kell, hogy az asztalukhoz kényelmesen hozzáférjenek (beférjen a kerekesszék karfája az asztal alá), o célszerű az asztallapot szegéllyel ellátni, ezzel megelőzhető az asztalon lévő tárgyak leesése a mozgások koordinálatlansága vagy az esetleges túlmozgások esetén. o Testtartási aszimmetria miatt a mozgáskorlátozott tanulót célszerű a táblával szembe, középre ültetni (semmiképpen sem ültethető arra az oldalra, amely a deformitás irányával megegyező) o Figyelembe véve a mozgáskorlátozott tanuló fáradékonyságát célszerű olyan helyre ültetni, ahol a pedagógussal folyamatos kapcsolattartása lehetséges. 32


 

Pedagógiai program

A csoport összetétele: Az osztálylétszámok kialakításánál a mozgásszervi fogyatékos tanulót három gyermekként kell figyelembe venni. A tanulást, életvitelt segítő eszközök kötelező jegyzékét a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2. melléklete (a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről tartalmazza.

5.5.3.2.A helyi tanterv Az iskola a mozgásszervi fogyatékos tanulók oktatása során is saját tantervét alkalmazza, de figyelemmel van a sérült gyerekek egyéni sajátosságaira a fejlesztés, a követelmények támasztása és az értékelés területén is. Az értékelés egyéni képességek, fejlettségi szinthez viszonyított fejlődés figyelembe vételével történik.  A mozgáskorlátozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők. Ha a tanuló mozgás- és pszichés állapota ennek teljesítését akadályozza, akkor a helyi tanterv elkészítésénél az iskola a NAT mellett figyelembe az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendeletéből a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét. Fejlesztési terv: Célja:  A törvény által meghatározott és a szakvéleményben szereplő fejlesztési formák biztosítása.  A sajátos nevelési igényből fakadó hátrányok csökkentése, vagy lehetőség esetén megszüntetése.  Harmonikus, önmaga problémáit megfelelően kezelni tudó személyiség kialakítása. Feladatai:  Egyénre szabott fejlesztés a gyermek szükségleteinek figyelembe vételével.  A habilitációs és rehabilitációs foglalkozások biztosítása.  A pedagógus és a gyógypedagógus folyamatos kapcsolattartása.  Differenciálás.  Folyamatos kapcsolattartás a sérülésnek megfelelő országos szakértői bizottsággal. Tartalma és tevékenységei:  A fejlődés és fejlesztés lehető legkedvezőbb lehetőségeinek és feltételeinek biztosítása.  Fejlesztés szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógus közreműködésével.  A gyermekek problémájának súlyosságától függően, egyéni vagy kiscsoportos képességfejlesztés.  A fejlesztés területeit a rendelkezésre álló szakvélemények, valamint az iskolai felmérések és a tanító jelzései alapján határozza meg az iskola.  Az egyéni képességeket és az eltérő fejlődési ütemet szem előtt tartva mennyiségi és minőségi differenciálás.  A szekunder módon létrejövő tünetek (szorongás feladathelyzetben, kudarckerülő magatartás, esetleges agresszió, stb.) oldása.  A szülővel való szoros kapcsolattartás.  Szükség esetén rendszeres korrepetálás. Követelmények és értékelés:

33


  

Pedagógiai program

A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesítendők. A sajátos nevelési igényű tanulók értékelésében a reális értékelésre törekszik az iskola, és igyekszünk megtalálni azokat a helyzeteket, mely valóban hiteles képet nyújt a tanuló teljesítményéről. Szükség esetén szöveges értékelés.

5.5.3.3.A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások számát a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 6. sz. melléklete szabályozza. A rehabilitációs foglalkozások szervezhetők egyéni, vagy kiscsoportos formában. Rehabilitációs foglalkozások célja, feladata     

Mozgásnevelés, mozgásfejlesztés biztosítása (ha lehet, iskolán belül) A sérülésből adódó testtartási problémák kezelése, javítása. Az izomzat fejlesztése, erősítése. Önállóságra nevelés. A sérült tartási és mozgási funkciók helyreállítását célzó pedagógiai eljárások alkalmazása.

5.5.3.4.Az utazótanár feladatai:     

Javaslattétel a speciális eszközökre (járást segítő eszközökre) vonatkozóan. A pedagógus számára látogatási és konzultációs lehetőség biztosítása. A gyermek megfigyelése a foglalkozásokon, a tanórákon, személyes megbeszélés az intézmény vezetőjével és a gyermeket nevelő, tanító pedagógusokkal. Folyamatos kapcsolattartás a mozgásszervi fogyatékos tanuló szüleivel/nevelőivel. Nagyobb gyermekeknél tájékoztatás a mozgásszervi fogyatékos gyermekek pályaválasztási lehetőségeiről.

5.5.4. Beszédfogyatékos tanulók integrált nevelésének-oktatásának speciális kritériumai 5.5.4.1.Az integráció célja és feladatai: o A beszédfogyatékos gyermekek nevelése-oktatása együttneveléssel. o Az oktatás-nevelés folyamatában a legoptimálisabb tanítási-tanulási módszer kiválasztása. o A sajátos nevelési igényű tanulók társadalmi integrációjának elősegítése 5.5.4.2.Az integráció feltételei: Személyi feltételek: A beszédfogyatékos tanuló integrált iskolai nevelése során az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkoztatáshoz megfelelő szakirányú végzettségű gyógypedagógust (ebben az esetben logopédust) foglalkoztat az iskola, mivel a beszédfogyatékos tanuló számára a törvényben meghatározott habilitációs, rehabilitációs órákat csak megfelelő szakos gyógypedagógus láthatja el. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Tárgyi feltételek:

34


o o

Pedagógiai program

Tanterem: A szabványos osztályterem általában megfelelő. A csoport összetétel: Az osztálylétszámok kialakításánál a beszédfogyatékos tanulót két gyermekként kell figyelembe venni.

5.5.4.3.A helyi tanterv: Az iskola a beszédfogyatékos tanulók oktatása során is saját tantervét alkalmazza, de figyelemmel van a beszédfogyatékos gyerekek egyéni sajátosságaira a fejlesztés, a követelmények támasztása és az értékelés területén is. A helyi tanterv elkészítésénél az iskola a NAT mellett figyelembe veszi az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendeletéből a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét. 5.5.4.4.Fejlesztési terv: Célja:  Az önbizalom fejlesztése,  A reális énkép, belső kontroll kialakítása, másságának elfogadása, elfogadtatása,  A kifejezőkészség fejlesztése.  A beszédgátlás feloldása.  A kommunikáció iránti igény kiépítése.  Az egyénre szabott motivációk kialakítása.  A reális továbbtanulás, reális pályaválasztás segítése. Feladatai:  Speciális tantervek, tanmenetek, tankönyvek, segédletek alkalmazása differenciált tanulásszervezési formák alkalmazása,  Egyes tanulási tartalmak módosítása, elhagyása, leegyszerűsítése, új területek bevonása a sikeres tanulás, ill. tudás megszerzése érdekében,  Csoportos, páros és egyéni módszerek alkalmazása,  A kooperatív együttműködő feladatvégzési technikák alkalmazása, Tartalma és tevékenységei:  A beszédfogyatékos tanulók beszéd és nyelvi fejlesztése.  A fejlesztés komplex fejlesztést szolgáló foglalkozások keretében történik. A fejlesztés csoportos, ill. egyéni keretek között is folyhat.  A fejlesztésben törekedni kell a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, a pszichikus tényezők összhangjára.  A fejlesztésben, az iskolai tevékenységben meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés-a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmotoros észlelések, mert ezek egymást erősítve fejlődnek.  A fejlesztés fontos elve a transzferhatások tudatos kihasználása, amely a részképességek egymásra hatását, erősítését jelenti.  Fontos a mozgás, a sporttevékenység, a zeneoktatás, a táncoktatás, hiszen a nagymozgás az alapja a finommotorikát igénylő beszédfejlesztésnek, a grafomotorium fejlődésének is.  A fejlesztés fontos része a szülők támogató együttműködése.  A fejlesztés tudatos, tervszerű, komplex.  A módszerek alkalmazásánál figyelembe vesszük az életkort, az értelmi képességet, a beszédfogyatékosság fajtáját, súlyosságát, milyenségét, individualizmusát.  Személyre szabott fejlesztésüket logopédus végzettségű gyógypedagógus és pszichológus végzi. Követelmények és értékelés:

35


 

Pedagógiai program

A tanulók eseti, átmeneti, illetve tartós mentesítése a követelmények teljesítése alól a szakértői vélemények alapján. Szükség esetén szöveges értékelés.

5.5.4.5.A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások számát a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 6. sz. melléklete szabályozza. A rehabilitációs foglalkozások szervezhetők egyéni vagy kiscsoportos formában. Rehabilitációs foglalkozások célja, feladata: Valamennyi beszédfogyatékos tanulóesetében szükséges:  logopédiás terápia, kommunikációs tréning, bábterápia, drámaterápia, gyógyúszás, gyógytorna Dadogásnál:  helyes lépéstechnika,  mozgás és ritmus koordinációfejlesztés. Hadarás esetében:  figyelemfejlesztés,  helyes lépéstechnika,  mozgás-és ritmuskoordináció kialakítás. Megkésett beszéd esetében:  beszédre irányuló figyelem fejlesztése  speciális mozgások,  aktív és passzív szókincsbővítés 5.5.4.6.Az utazótanár feladatai:    

A szülő felkészítése és tájékoztatása. A gyermek fejlesztése. Szakmai segítségnyújtás a beszédfogyatékos tanulókat oktató-nevelő pedagógusoknak. Nagyobb gyermekeknél tájékoztatás a mozgásszervi fogyatékos gyermekek pályaválasztási lehetőségeiről.

5.5.5. Enyhén értelmi fogyatékos tanulók integrált nevelésének-oktatásának speciális kritériumai 5.5.5.1Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkció képessége illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései.

36


Pedagógiai program

Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. 5.5.5.2.Az integráció célja, feladatai o o o

Az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek nevelése-oktatása együttneveléssel. Az oktatás-nevelés folyamatában a legoptimálisabb tanítási-tanulási módszer kiválasztása. A sajátos nevelési igényű tanulók társadalmi integrációjának elősegítése.

5.5.5.3.Az integráció feltételei Személyi feltételek: Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló integrált iskolai nevelése során az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkoztatáshoz megfelelő szakirányú végzettségű gyógypedagógust (ebben az esetben tanulásban akadályozottak pedagógiájú szakos tanár, vagy oligofrénpedagógia szakos tanár) foglalkoztat az iskola, mivel az enyhe értelmi fogyatékos tanuló számára a törvényben meghatározott habilitációs, rehabilitációs órákat csak megfelelő szakos gyógypedagógus láthatja el. Tárgyi feltételek: o o

Tanterem: A szabványos osztályterem általában megfelelő. A csoport összetétele: Az osztálylétszámok kialakításánál az enyhe értelmi fogyatékos tanulót két gyermekként kell figyelembe venni.

5.5.5.4.A helyi tanterv: A helyi tantervre a „Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára” (1-8. évfolyam) kerettantervben leírt követelmények az irányadók. A helyi tanterv elkészítésénél az iskola a NAT mellett figyelembe veszi az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendeletéből a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét. 5.5.5.5.A fejlesztési terv  

Célja: A fogyatékosságból eredő hátrányok leküzdése, a funkciók zavarának korrigálása, kompenzálása az eredményes társadalmi integráció érdekében.  Az egyéni, különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel szemben támasztott követelmények, kiemelt feladatok egyéb területei: o tanulás–igényesség, önállóság, kötelesség elv tudatos alkalmazása, o szép, helyes magyar beszéd épüljön be a mindennapi kommunikációjukba, o trágár beszéd kerülése- trágárságtól mentes beszéd elérése, o gondolataik – összefüggő kifejezése- összefüggő beszédre törekvés, o írásbeli munkáik olvashatóak legyenek, o füzeteik külalakját – igényesség jellemezze, o egymás megbecsülése, tolerancia egymás iránt, o udvariasság felnőttekkel. társaikkal, o felnőttek iránt tisztelet, o öltözködésben, megjelenésben mértéktartás. Fejlesztés feladatai:  a reális énkép megfelelő önismeret kialakítása,  belső kontroll kialakítása, 37


         

Pedagógiai program

a másságok elfogadtatása, a szociális érzékenységet segítő magatartás kialakítása, egyénre szabott tanulási módok megismerése, ezek alkalmazása, a beszédértés és a kifejező beszéd fejlesztése, konkrét cselekvéssel összekapcsolt tapasztalatszerzés kialakítása, matematika tudásának praktikus használata az élet különböző területein, digitális kompetencia kifejlesztése, az életvitelhez, tanuláshoz, szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó ismeretszerzés elsajátíttatása, az értékteremtő munka a saját felelősség felismertetése, a tanulók képességének megfelelő pályaválasztás segítése.

5.5.5.6.A pedagógiai egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások számát a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 6. sz. melléklete szabályozza. A rehabilitációs foglalkozások szervezhetők egyéni, vagy kiscsoportos formában. Rehabilitációs foglalkozások célja, feladata:  A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az enyhén értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok az iskola sajátos nevelési igényű tanulókra irányuló helyi tantervének részeként működnek. Megjelenhetnek tréning formájában, tantárgyi témaként, egy-egy terület önálló fejlesztési programjaként, beépülhetnek a tanítási órán kívüli (vagy diákotthoni, kollégiumi) programokba.  A gyógypedagógus, a terapeuta – esetenként más szakember véleményének figyelembevételével – készíti el a fejlesztő programot, amely a tanuló sajátos nevelési igényeire és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja.  A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg.  A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további – másodlagos – tünetek megjelenését. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során a fejlesztő programok készítésekor és elemzésekor elsődlegesen azt kell figyelembe venni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez. 5.5.6 Autizmus – spektrumzavarokban szenvedő tanulók integrált nevelésének-oktatásának speciális kritériumai 5.5.6.1.Autizmus spektrumzavarral küzdő gyermekek általános jellemzői:

38


     

Pedagógiai program

A kölcsönösséget igénylő társas helyzetek, társas viselkedés és azokban való részvétel megértésének zavara. A beszéd szintjéhez képest károsodott a kölcsönös kommunikáció. A rugalmas viselkedésszervezést megalapozó kognitív képességek minőségi károsodása miatt a rugalmatlan, sztereotip viselkedés. Egyenetlen képességprofil. Jellemző rá a beszédfejlődés késése, de olyan is előfordul, hogy nem alakul ki beszélt nyelv, azonban nem a nyelv hiánya vagy késése a központi probléma. Az alapvető gondolkodási és viselkedési képességek spontán elsajátításához szükséges képesség hiányok egész életen át megmaradnak, de speciális terápiás és pedagógiai ellátás segítségével jelentős fejlődés érthető el.

5.5.6.2.Az autisztikus gyermekek integrációja: A tudatosan tervezett és nem kényszermegoldásként alkalmazott integráció csak akkor indokolt, ha egyértelműen az autisztikus gyermek javát szolgálja. Az integráció szükségességének megítéléséhez az alábbi tényezők alapos mérlegelése szükséges, úgy, hogy a feltételek együttesen és perspektivikusan legyenek adottak.  A tanuló részéről átlagos vagy átlag feletti intelligencia.  Enyhe fokú autisztikus fogyatékosság, jól kompenzált, minimális viselkedésproblémák.  A családtagok részéről egyértelmű szándék a szakemberekkel való szoros együttműködésre és a gyermek intenzív támogatására. 5.5.6.3.Az integráció feltételei: Személyi feltételek:  A speciális módszertanban jártas pedagógus és asszisztens.  Jól előkészített, ütemezett fejlesztési terv.  Speciális eszközök, módszerek és környezet.  Együttműködés a családdal és/vagy a diákotthonnal.  A befogadó gyermekcsoport felkészítése a pozitív hozzáállásra, folyamatos támogatása.  Szakértői csoporttal való intenzív kapcsolattartás.  Szakértői csoport, amely rendelkezésre áll a szülők felvilágosításában, a pedagógusoknak nyújtandó szakmai tanácsadásban, problémakezelésben, a fejlesztés irányának kijelölésében, követésében. Tárgyi feltételek:  Protetikus, segédeszközökkel berendezett környezet és eszköztár kialakítása (az időbeli és téri tájékozódás, vizuális információhordozók augmentatív kommunikációt segítő eszközrendszer kialakítása).  Az IKT eszközök lehetőséget nyújtanak az élő nyelv és a szociális közvetítés helyettesítésére, a kölcsönös kommunikáció segítésére, az önálló ismeretszerzésre.  A csoport összetétele: Az osztálylétszámok kialakításánál az autizmusspektrumzavarban szenvedő tanulót három gyermekként kell figyelembe venni. 5.5.6.4.A helyi tanterv: 

A NAT kulcskompetenciáihoz rendelt tudásanyag elsajátítása hosszabb időt vesz igénybe. A NAT fejlesztési területei, nevelési céljai, műveltségi területei alkalmazhatók a sérülés típusának megfelelő adaptációval.

39








Pedagógiai program

Mivel autizmus-spektrumzavar az értelmi képességek bármely szintjén jelen lehet, a többségi iskolák kerettantervét, és az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára készült kerettantervet egyaránt adaptálni kell autizmusra. A tananyagot minőségi és mennyiségi szempontból módosítani kell a tanulók speciális szükségleteinek megfelelően. Az egyes eltéréseket a helyi tantervben és az egyéni fejlesztési tervekben kell rögzíteni. Speciális módszerek és eszközök használata szükséges. Speciális tantervek, tanmenetek, tankönyvek, segédletek alkalmazása, differenciált tanulásszervezési formák alkalmazása, egyes tanulási tartalmak módosítása, elhagyása, leegyszerűsítése, új területek bevonása, sikeres tanulás, ill. tudás megszerzése érdekében a frontális tanítási forma helyett, csoportos, pár, ill. egyéni módszerek alkalmazása, a kooperatív együttműködő feladatvégzési technikák alkalmazása. A tanulók eseti, átmeneti, ill. tartós mentesítése a követelmények teljesítése alól a szakértői vélemények alapján.

5.5.6.5.Fejlesztési terv: Elvei. A fejlesztésnél figyelembe kell venni a tanulók tulajdonságait, típusos erősségeit, típusos nehézségeit, a kognitív problémákat, gondolkodási képességek nehézségeit, a nyelv szerinti értelmezését, félelmeiket, szorongásaikat, az esetleges fóbiáikat. Céljai, feladatai  Az egyéni képességek fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció, önállóság megteremtése a hiányzó készségek, esetleges másodlagos problémák leküzdése érdekében.  A gyakorlati életre történő felkészítés a tananyag, és speciális módszerek segítségével.  Probléma megoldási módszerek tanítása. Speciális módszerek és eszközök a fejlesztésben:  A gyermekek képességeinek mérése egy speciális eszközzel – a fejlődési kérdőívvel – történik.  A protetikus környezet és eszköztár kialakítása az időbeli és téri tájékozódás segítéséhez szükséges.  Vizuális információhordozók és kommunikációt segítő eszköztár kialakítása minden téren segítséget nyújt.  Speciális, egyéni motivációs rendszer kialakítása. 5.5.6.6.A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások számát a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 6. sz. melléklete szabályozza. Rehabilitációs foglalkozások célja, feladata:  A hiányzó készségek, esetleges fejlődési elmaradás, viselkedésproblémák speciális módszerekkel való habilitációs és rehabilitációs kezelése.  Alapvető nevelési cél az énkép és önismeret fejlesztése.  Az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése, ennek alapja a szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának speciális módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése.  Az iskolai és a mindennapi életre felkészítő tananyag, ismeretanyag speciális módszerek segítségével történő elsajátítása.

40




       

Pedagógiai program

A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében a felesleges információk megszűrése, lényegtelenek eltörlése, mert nagy mennyiségű információ az autizmus-spektrumzavarral küzdő gyermek számára nehézséget jelent. Speciális, egyéni motivációs és jutalmazási rendszer kialakítása. A képességek szinten tartása az önállóság fejlesztésével. A szociális-kommunikációs kompetencia fejlesztése. Kognitív fejlesztés, különös tekintettel a problémamegoldó gondolkodásra. A tananyag elsajátításához speciális módszerek és eszközök használata szükséges. Saját és mások érzelmeinek, nézőpontjának felismerése, megértése. A saját gondolatok és érzelmek kifejezésének tanítása. A viselkedésproblémák megelőzése, hatékony kezelése hozzájárul a testi-lelki egészség megőrzéséhez és kiküszöbölheti a gyógyszeres kezelést.

5.5.6.7.Az utazótanár feladatai:    

Vizuálisan segített kommunikációs rendszer, a speciális környezeten belül és személyek között: beleértve a gyermek felé irányuló minden kommunikációt. A tanítási nehézség miatt keresni kell az információ átadására a gyermek megértési szintjének megfelelő és szociális vonatkozásoktól leginkább független módszereket és médiumokat (pl. írott utasítás, folyamatábra, számítógépes oktatás stb.). A fejlesztésben, tanításban és a viselkedésproblémák kezelésében alapvető a kognitív viselkedésterápia módszereinek alkalmazása. A tananyagot mennyiségi és minőségi szempontból módosítani és redukálni kell a tanulók speciális szükségletei szerint.

5.5.7.Egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók integrált nevelése-oktatása esetén 5.5.7.1.Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Specifikus tanulási zavarok: diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia, diszortográfia, az előbbiek együttes megjelenése, hiperaktivitás és/vagy figyelemzavar; A pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások iránti közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulóknál megmutatkoznak az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei pl.:  A tanulók általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra érzékenyebbek.  Az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta feszültséget, aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak.  Gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra.  Fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat, valamint a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet.

41


Pedagógiai program

5.5.7.2.Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló integrációja: A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók oktatása intenzív terápiás céllal szervezett időszakos különnevelés keretében vagy a többi tanulóval együtt, integrált nevelés, oktatás keretében történhet. A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi képességeik ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással (diszortográfia), az írásmozgással (diszgráfia) és a számolással (diszkalkulia) kapcsolatban az iskolai oktatás során feltűnő nehézségek jelentkeznek, általános értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között alulteljesítés formájában lényeges különbség áll fenn. Ennek az eltérésnek a hátterében a megismerési képességek különböző zavarai állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás vagy a számolás területén önálló, vagy kevert típusú zavar formájában jelenhetnek meg. 5.5.7.3.Az integráció feltételei: Személyi feltételek: A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló integrált iskolai nevelése során az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkoztatáshoz megfelelő szakirányú végzettségű gyógypedagógust foglalkoztat az iskola, mivel a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló számára a törvényben meghatározott habilitációs, rehabilitációs órákat csak megfelelő szakos gyógypedagógus láthat el. Tárgyi feltételek: o Tanterem: A szabványos osztályterem általában megfelelő. o A csoport összetétele: Az osztálylétszámok kialakításánál a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulót két gyermekként kell figyelembe venni. 5.5.7.4.A helyi tanterv: A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő kulcskompetenciák (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhatnak. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél  az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő kulcskompetenciák a tanulók egyéni fejlődésének függvénye  a kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők  a helyi tanterv kiemelten kezelje az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését 5.5.7.5.Fejlesztési terv: Elvei:  A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakvéleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével történik.  Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről (mikro- ill. makrotervezés) tájékoztatni kell az osztálymunkában résztvevő pedagógusokat, szaktanárokat, különös tekintettel a gyermek osztályfőnökére.  Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési, értékelési formákat; indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló

42


Pedagógiai program

szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés adható. Céljai, feladatai:  A tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása.  A pozitív énkép és önértékelés kialakítása.  A tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése.  A társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés. Diszlexia: Az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok leggyakoribb formája, amely önmagában és más jelenségekkel kombinálódva fordulhat elő. A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló megfelelő értő olvasás készségét, segítse az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai:  a betűbiztonság és az összeolvasási készség kialakítása, fejlesztése,  a fonológiai tudatosság kialakítása,  a rövid távú emlékezetfejlesztése,  az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése,  a testséma biztonságának kialakítása,  téri, idői orientáció kialakítása téri és verbális szinten,  vizuomotoros koordináció fejlesztése,  auditív, vizuális, motoros területek koordinált működtetése,  az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizáló-szintetizáló módszerrel,  szövegértés folyamatos fejlesztése,  a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,  az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,  az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával,  az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése. Diszortográfia: A helyesírási képesség zavara, nagy gyakorisággal társul diszgráfiával, egyik önálló megjelenési formája a specifikus tanulási zavaroknak. A fejlesztés célja:  a tanuló megfelelő helyesírási készségének kialakítása,  az anyanyelvi kompetencia kialakulása,  az írott nyelv használatának életkori szintű alkalmazása. A fejlesztés feladata:  a fonológiai tudatosság kialakítása,  beszédészlelési képesség fejlesztése,  a rövidtávú emlékezet fejlesztése,  a spontán és tollbamondás utáni írás javítása  a figyelemfejlesztés,  önértékelési képesség fejlesztése, hibajavítás fejlesztése,  szerialitás fejlesztése. 43


Pedagógiai program

Diszgráfia: Az írás képességének specifikus zavara. A fejlesztés célja:  A tanuló megfelelő íráskészséggel rendelkezzen, képes legyen azt a kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljára. A fejlesztés feladatai:  a mozgáskoordináció fejlesztése,  a testséma biztonságának kialakítása,  a vizuomotoros koordináció fejlesztése,  az írásmozgás alapformáinak gyakorlása,  különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás, önálló írás kivitelezés),  írás alkalmával a ritmus, a nyomás és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése. Diszkalkulia: A számolási képesség specifikus zavara. A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége. A fejlesztés célja:  Képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai műveletek használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein.  A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében.  A számolás elkülönülten szerveződő képességrendszer, amelynek számos kapcsolata van a beszéd, az olvasás és az írás rendszereivel, ezért a számolási zavarok a specifikus tanulási zavarok és nyelvi zavarok különböző megjelenési formáival együtt járhatnak. A fejlesztés feladatai:  téri, idői relációk fejlesztése,  a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése,  matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása,  az észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése,  a vizuális-téri tájékozódó rendszer fejlesztése,  a matematikai relációk nyelvi megalapozása,  a matematika-nyelv tudatosítása,  a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése,  segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedés,  a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése,  a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés,  a fokozott gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítőtechnikák, eljárások alkalmazása, 44


   

Pedagógiai program

a diszkalkulia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása, az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása, az egyéni bánásmód, differenciálás elvének fokozott alkalmazása.

Hiperaktivitás és figyelemzavarok: A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű tanulók, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem zavarával küzdenek. A fejlesztés célja:  a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése,  a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása,  a szélsőséges megnyilvánulások leépítése,  az önkontroll,  az érzelmi egyensúly megteremtése. A fejlesztés feladatai:  speciális figyelem-tréning, figyelemfejlesztés,  a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése, ingerszegény környezet,  fokozott egyéni bánásmód,  önkontroll fejlesztése,  önértékelési képesség fejlesztése,  feladatok időbeli megtervezése és kivitelezése,  motiválás fokozása,  sikerélmény biztosítása,  pozitív megerősítés, visszajelzések,  jutalmazási technikák bevonása,  együttműködés a családdal, szakemberekkel. 5.5.7.6.A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások számát a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 6. sz. melléklete szabályozza. Rehabilitációs foglalkozások célja, feladata:  Az érzékelés észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd fejlesztése egymással kölcsönhatásban.  Tájékozódás fejlesztése saját testen, térben, síkban, időben.  Látás, hallás, mozgás koordinált működtetése.  Motiváció felkeltése.  Önfegyelemre, kitartásra nevelés, feladattartás és koncentráció képesség fejlesztése.  Kompenzáló technikák alkalmazása. 5.5.8 Halmozottan fogyatékos tanulók integrált nevelése-oktatása esetén: Halmozottan sérült az a gyermek, tanuló, aki az előbbi fogyatékosságok, zavarok közül legalább kettővel rendelkezik. Oktatása, nevelése során az adott sérülésnél megfogalmazott fejlesztési célokat, feladatokat, kritériumokat vesszük figyelembe.

45


Pedagógiai program

5.6. Sajátos nevelési igényű tanulók különnevelése: Hunyadi utcai Telephelyünkön a sajátos nevelési igényű tanulók a szakértői véleményben foglaltak szerint mindennapos iskolába járással, vagy magántanulóként folytatják tanulmányaikat, szegregált intézményi keretek között.  A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg.  A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.  Telephelyünk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait.  A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: o gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása, o az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének, o a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek, o a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás, o a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása, o képességfejlesztő játékok, eszközök, o számítógépek fejlesztő programokkal. A tanuló részére a szakértői véleményben foglaltak alapján a sajátos igénynek megfelelő képzettségű gyógypedagógus vezetésével habilitációs, rehabilitációs foglalkozás szervezése egyéni, vagy kiscsoportos formában a jogszabálynak megfelelő mértékben egyéni fejlesztési terv alapján, logopédiai és konduktív pedagógiai ellátás megszervezése. A tanulók a szakértői vélemény alapján történt besorolásuknak megfelelő tanterv tananyaga és követelményei szerint folytatják tanulmányaikat. A habilitáció, rehabilitáció eredményességének vizsgálata a szakértői véleményben foglalt időközönkénti kötelező kontroll vizsgálatokkal történik. 5.6.1. Értelmi fogyatékos tanulók ellátás 5.6.1.1 Enyhe értelmi fogyatékos tanulók ellátása Telephelyünkön szegregált keretek között ellátott enyhe értelmi fogyatékos tanulók ellátása, fejlesztésének elvei, pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása megegyezik az 5.5.5.1. fejezetben leírtakkal. 5.6.1.2. Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók ellátása A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanuló A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók igen eltérő egyéni adottságokkal bírnak, fejlesztésük során egyénenként is eltérő nevelési, oktatási igények és szükségletek jelentkeznek. A fejlesztés szokásos útjait, módszereit jelentősen módosítja a kommunikáció és a beszéd fejlődésének sajátos útja, a megismerő funkciók késleltetettsége, a lassúbb tanulási tempó, a figyelem ingadozása, az alacsonyabb fokú terhelhetőség. Mindezek konkrétan megfigyelhető és mérhető fejlődésbeli elmaradást okoznak ép kortársaikhoz viszonyítva.

46


Pedagógiai program

Optimális fejlesztést csak az egész életre szóló védő-irányító, de az önálló személyiséget is kibontakoztató nevelés biztosíthat, amely arra törekszik, hogy a tanulók képességeik maximumát érjék el. A gyógypedagógiai nevelésnek támaszkodnia kell a tanulók meglévő képességeire, pozitív tulajdonságaikra és érzelmi kötődéseik gazdagságára. Ezek folyamatos fejlesztése, aktivizálása valamennyi nevelési helyzetben az alábbiak figyelembevételével történik:  Az ismeretszerzés, a feldolgozás és alkalmazás során vezetésre, segítségre, folyamatos irányításra van szükség.  A tanulók fogékonyabbak a szenzorikus és mozgásos közlések befogadására, ezért a fejlesztés eredményesebb szemléletes képi rávezetéssel, cselekvésbe ágyazott ismeretszerzéssel.  Az ismeretszerzés tervezésénél számolni kell a tanulók rövid idejű odafordulásával és tevékenységi kedvével, a figyelemkoncentráció zavarával, a verbális tanulás nehezítettségével, az alacsony motiváltsággal.  A tanulási tempó, a bevésés jelentős változása, a tanulási helyzetekhez való kötődés, a bizonytalan megőrzés, a pontatlan felidézés igényli a fejlesztés idejének növelését, a fokozott mennyiségű és eltérő helyzetekben végzett gyakorlást.  A fejlesztés, nevelés során folyamatosan szem előtt kell tartani a szociális képességek területén jelentkező akadályozottságok (pl. a normakövetés képességének zavara, a kooperatív készségek és az önfegyelem hiánya, a kommunikációs zavarok, a kritikátlanság) korrekcióját.  A fejlesztést nehezítő külső tényezők (hospitalizáció, nem elfogadó szülői magatartás, a diszharmonikus személyiségfejlődés következményeként fellépő magatartászavar stb.) esetén különös hangsúlyt kell helyezni az egyéni megsegítésre.  Az értelmi fogyatékossághoz társuló egyéb fogyatékosságok, betegségek (pl. érzékszervek működési zavarai, mozgászavar, epilepszia, autisztikus magatartás) befolyásolják az egész személyiség fejlődését.  A felnőttkori élet – egyénileg különböző – behatárolt lehetőségei. A nagymértékű egyéni különbségek miatt a tanulócsoportok összetétele rendkívül heterogén lehet. Ez a tanulók képességeihez igazodó egyéni fejlesztési programok, pedagógiai többletszolgáltatások (habilitációs, rehabilitációs foglalkozások, gyógytorna, gyógytestnevelés, logopédia, különféle terápiák) biztosítását teszi szükségessé. A pedagógiai folyamat során tág teret kap a hátrányok leküzdése, az egyéni bánásmód. A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A képzés során a tanulók egyéni képességeihez igazodva kell elsajátíttatni minden olyan tevékenységet, amellyel az iskolai oktatás befejeződése után találkozhatnak. A személyiség alakítására a játék van a legnagyobb hatással. Nevelő, fejlesztő hatása a tanulás és a munka tevékenységébe is beágyazódik. Ezért fontos az alkalmazása a képzés minden területén. A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók oktatásának és nevelésének legalapvetőbb célja a minél teljesebb szociális és társadalmi beilleszkedés megvalósítása. Ennek érdekében a nevelés-oktatás feladata:  a személyiség harmonikus fejlődésének biztosítása,  a szocializációs képességek kiemelt fejlesztése,  a tanulói aktivitás serkentése, a folyamatos motiváció biztosítása,  gyakorlatorientált képzés,

47


     

Pedagógiai program

az életvezetési technikák elsajátíttatása, gyakorlása, a képességek korrekciója és fejlesztése egyéni és kiscsoportos formában, egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a hátrányok csökkentésére, az épen maradt, kevésbé sérült részképességek feltárása és fejlesztése, a személyiség gazdagítása: az önelfogadásra, mások elfogadására, toleráns magatartásra való nevelés, az eredményes társadalmi integrációra törekvés.

A Nat alkalmazása A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott, az iskolai nevelés-oktatás közös értékeire épül. Alapelveiben, céljaiban illeszkedik a Nat-ban megjelenő kulcskompetenciákhoz, a kiemelt fejlesztési területekhez. A nevelés, oktatás, fejlesztés tartalmai a Nat műveltségi területeihez részben igazodva, de a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók sajátosságait figyelembe véve a következők: Anyanyelv és kommunikáció, Társadalmi környezet, Életvitel és gyakorlati ismeretek, Természeti környezet, Művészetek, Informatika, Testi nevelés. A fejlesztés középpontjában olyan képességek kialakítása áll, amelyek elősegítik, hogy  a tanulók az iskoláskort követően önmagukat minél jobban el tudják látni,  környezetükben képesek legyenek tájékozódni és tevékenykedni,  fejlődjenek szociális és kommunikációs képességeik, megfelelően tudják azokat használni,  ismerjék meg közvetlen tárgyi és személyi környezetüket, és képesek legyenek azt alakítani is. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció célja, hogy az iskolai fejlesztés során jelentősen csökkentse a fogyatékosságból eredő szomatikus és pszichés hátrányokat, elősegítse a szociális érést. Az egyéni fejlesztéshez szükséges tartalmak, eszközök, módszerek megtalálásának, az egyéni fejlesztési program kidolgozásának alapja a pedagógiai diagnózis szakértői vélemény javaslatai. A rehabilitációs célú foglalkozások célja – a meglévő képességelőnyökre építve – az eredményes személyiségfejlesztés, a képességek, készségek terápiás fejlesztése. Kiemelten:  az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, koncentráció, grafomotoros ügyesség, tájékozódás, gondolkodás, vizuomotoros koordináció fejlesztése,  a szociális és kommunikációs tevékenységek segítése,  a művészeti foglalkozások során a dráma, a zene, a tánc, az ábrázolás személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése,  a mozgásállapot javítása, sporttevékenység. 5.6.2. Autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók ellátása Telephelyünkön szegregált keretek között ellátott autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók ellátása, fejlesztésének elvei, pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása megegyezik az 5.5.6 fejezetben leírtakkal.

48


Pedagógiai program

5.6.3. Egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók ellátása Telephelyünkön szegregált keretek között ellátott egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók ellátása, fejlesztésének elvei, pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása megegyezik az 5.5.7 fejezetben leírtakkal. 5.6.4. Halmozottan fogyatékos tanulók ellátása A halmozottan sérült értelmi fogyatékos tanulók oktatása A képzés során, a helyi tanterv készítésénél a társuló fogyatékosság által megkívánt fejlesztési szükségleteket, rehabilitációs célokat és feladatokat alkalmazni kell. Indokolt az egyéni fejlesztési tervekben a társuló fogyatékosságok leküzdésének tervét, módszereit is megállapítani, esetenként egyéni teljesítmény elvárásokat rögzíteni. Tanórai keretben a figyelemfelkeltés, a cselekedtetés, az ismeretek közvetítése és megerősítése, az értékelés differenciált formában történik. A nevelés-oktatás során alkalmazni kell minden olyan segédeszközt, amelyet a tanuló használni képes, figyelemmel kell lenni a gyógyászati segédeszközök használatának megtanítására, az igénybevétel folyamatosságára, a balesetvédelemre és a biztonságra. 5.7. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek               

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a nívócsoportos oktatás; a felzárkóztató órák; a napközi otthon; a tanulószoba a diákétkeztetés; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; a családlátogatások; a továbbtanulás irányítása, segítése; az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek; az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek szervezése; szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

49


Pedagógiai program

6

. Pedagógusok helyi intézményi feladatai

6.1. A pedagógusok alapvető feladatai           

A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

6.1.2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás         

Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

6.1.3. A tehetséges tanulók gondozása 

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. 50


   

Pedagógiai program

Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

6.1.4. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése     

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

6.2. A pedagógusok feladatai 6.2.1. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása    

Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.

6.2.2. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel   

Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

51


Pedagógiai program

6.2.3. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség munkájában    

Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

6.2.4. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés    

Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. Továbbképzéseken való részvétel. A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.

6.2.5. Az iskolai munka feltételeinek javítása      

Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. Az iskolai alapítvány működésének segítése. Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

6.2.6. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában   

Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

6.2.7. Aktív részvétel a tantestület életében   

A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.

6.2.8. Az iskola képviselete      

A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. A település rendezvényein, eseményein való részvétel.

52




Pedagógiai program

Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.

6.2.9. Vezetői feladatok ellátása   

Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

6.2.10. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal   

A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.

6.2.11. Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé 

Pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása

6.3. Munkafegyelem, a munkához való viszony    

A munkaköri kötelességek teljesítése. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

6.4. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai 6.4.1. Az osztályfőnök feladatai         

Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.

53


        

   

          

Pedagógiai program

Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadóórákat szervez. Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.

54


    

Pedagógiai program

Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

6.4.2. Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése A tanév elején összeállított munkaterv  Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.  Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.  Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).  Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban.  Tervezett fogadóórák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái.  Az osztály diákközösségének vezetői.  Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán  Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.  Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.  Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről. 6.4.3. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról  Tanulók száma, ebből leány  Állami nevelt (gondozott)  Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló  Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló  Sajátos nevelési igényű tanuló  Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló  Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul  Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló)  Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók  Más településről bejáró tanuló  Nem magyar állampolgár  Évfolyamismétlő Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról  Tanulók száma  Osztályozott tanulók száma és aránya  Osztályozatlan tanulók száma és aránya

55


             

Pedagógiai program

Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga Az osztály tanulmányi átlaga Kitűnő tanulók száma és aránya Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya A bukások száma tantárgyanként A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői o A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika) o Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján o A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya o A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya o A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya o Továbbtanulás iskolatípusok szerint o Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya o Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya o Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya o Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén  Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók).  Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka).  A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).  Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája.  Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók).  A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel).  A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).  Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:

56


Pedagógiai program

o Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? o Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? o A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek? 6.4.4. Az osztályfőnöki órák témái Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin  A házirend szabályainak megbeszélése.  Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése.  Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése.  Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása.  Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése.  Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése.  A kerékpáros közlekedés szabályai. Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák  Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével.  Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja.  Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele.  Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén.  Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én.  Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról.  Megemlékezés az iskola névadójáról.  Osztálykirándulás előkészítése. Az osztályfőnöki órák évfolyamonkénti tananyagát, tematikáját a Helyi tanterv tartalmazza.

7

. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

7.1. Az iskola közösségeinek együttműködése 7.1.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott 57


Pedagógiai program

pedagógusvezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. Az együttműködés fórumai:  az igazgatóság ülései,  az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülései,  a különböző értekezletek,  megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a helyiségben elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) tagjai kötelesek:  az iskolavezetőség (igazgatói tanács) ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,  az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal), az intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel. 7.1.2. A szakmai munkaközösségek együttműködése Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:  a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,  iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,  iskolán kívüli továbbképzések,  a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. 7.1.3. Az intézményi tanács és az iskola közösségeinek együttműködése Az intézményi tanács az iskola közösségeivel az intézményi tanács teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja egymással a kapcsolatot. Az intézményi tanács tagjai rendszeres időközönként – évente legalább 1 alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az intézményi tanács tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az intézményi tanács felé továbbítani. Az intézményi tanács ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt:  az iskola igazgatója, (Ha nem tagja az iskolaszéknek.) Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen – évente legalább 1 alkalommal – köteles tájékoztatni az intézményi tanácsot.

58


Pedagógiai program

7.1.4. Az iskolaszék és az iskola közösségeinek együttműködése Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja egymással a kapcsolatot. Az iskolaszék tagjai rendszeres időközönként – évente legalább 1 alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az iskolaszék tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskolaszék felé továbbítani. Az iskolaszék ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt:  az iskola igazgatója, (Ha nem tagja az iskolaszéknek.) Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen – évente legalább 1 alkalommal – köteles tájékoztatni az iskolaszéket. 7.1.5. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,  a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában:  a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);  tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer;  sportélet;  túrák, kirándulások szervezése;  kulturális, szabadidős programok szervezése;  a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap). Ezekben a kérdésekben  az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük;  a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé.

59


Pedagógiai program

A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:  az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  a házirend elfogadása előtt. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. Az iskolában iskolai vezetőség (igazgatói tanács) működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének (az igazgatói tanácsnak) teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője. 7.1.6. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 7.1.6.1. A szülők és a pedagógusok együttműködésére szolgáló fórumok Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet. Feladata:  a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,  a szülők tájékoztatása o az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, o az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, o a helyi tanterv követelményeiről, o az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, o saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, o a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, o az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, o a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Fogadóóra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

60


Pedagógiai program

Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. A Pedagógiai program, a Szervezeti és működési szabályzat, illetve a Házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:  az iskola honlapján;  az iskola fenntartójánál;  az iskola irattárában;  az iskola könyvtárában;  az iskola nevelői szobájában;  az iskola igazgatójánál;  az iskola igazgatóhelyetteseinél;  a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél 7.2. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:  Az intézmény fenntartójával  Az intézmény működtetőjével  A területileg illetékes tankerülettel  A területileg illetékes és polgármesteri hivatallal  A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel  A területileg illetékes nevelési tanácsadóval

61


 

Pedagógiai program

A területileg illetékes tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottsággal. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.

Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:  Az iskolát támogató Olcsai Iskola Gyermekeiért alapítvány kuratóriumával.  Körmend város közművelődési intézményeivel  Szociális Szolgáltató és Információs Központ Gyermekvédelmi Szolgálatával  A római katolikus, református, evangélikus egyházak gyülekezeteivel. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató vagy az igazgatóhelyettes a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaorvossal, Védőnői szolgálattal, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát.

8

. Egészségnevelési program

Az iskolának minden tevékenységével, minden tantárgy lehetőségeit kihasználva összehangolt formában kell szolgálnia a tanulók testi és lelki egészségét. Személyi és tárgyi feltételeivel elő kell segíteni a pozitív beállítódást a téma iránt, támogatni olyan magatartásformák, szokások kialakulását, melyek a gyermekek egészségi állapotát javítják. Az egészségnevelési program elkészítéséhez beszereztük az iskola-egészségügyi szolgálat véleményét. 8.1. Az egészséges életmódra nevelés feladatai: Felkészíteni a tanulókat arra, hogy  felnőtt korukban legyenek képesek helyes döntéseket hozni  egészséges életvitelt tudjanak kialakítani  képesek legyenek konfliktusokat helyesen megoldani  beteg, sérült, fogyatékos embertársaik iránt elfogadó, segítőkész magatartást tanúsítsanak  ismerjék a környezet, táplálkozás, fertőzések, civilizációs ártalmak veszélyeztető hatásait  képesek legyenek elkerülni a káros függőségekhez vezető szokások kialakulását  felnőtt életükben képesek legyenek a kulturált szexuális magatartásra, alkalmasak legyenek a harmonikus családi életre, felelős, örömteli párkapcsolatra. Feldolgozandó témakörök: Egészséges életmód kialakítása az egyén életvitelében 1-3. évfolyamon: fogápolás, szájhigiéne, az öt érzékszerv ápolásának, védelmének módjai, az érzelmek felelős és felelőtlen kifejezése. 4-6. évfolyamon: optimális egyensúly az alvás- pihenés-aktivitás között, az egyéni egészségi szokásrendszer és a jó közérzet kapcsolata, stressz pozitív és negatív hatásai, családi és közösségi kapcsolatok hatása az egészségmegtartásban. 62


Pedagógiai program

7-8. évfolyamon: serdülőkor egészségügyi problémái, teendők az egészséges egyéni életvitel érdekében. Érés-fejlődés témakör 1-3. évfolyamon: helyes táplálkozás, kielégítő alvás és fizikai aktivitás 4-6. évfolyamon: egészségügyi szokások jelentősége az érés-fejlődés folyamatában, öröklés, környezet, személyi szokások befolyásoló hatása 7-8. évfolyamon: férfi-női fejlődés, érés különbségei, akceleráció, késői érés hatása a növekedésre. Jó közérzet témakör 1-3. évfolyamon: a jó testtartás jellemzői, helyes légzés módjai, természetes szükségletek az aktivitás, relaxáció és az alvás iránt. 4-6. évfolyamon: a helyes táplálkozás és a jó közérzet kapcsolata, jó testtartás fizikai előnyei, rendszeres mozgás jelentősége. 7-8. évfolyamon: fizikai közérzet hatása a fáradékonyság megelőzésében, ülő foglalkozások következményei, a rendszeres mozgás és az egyén egészségi szokásainak kapcsolata. Fogyasztói magatartás és egészséges életmód 1-3. évfolyamon: reklámok hatása, biztonsági előírások betartása vásárláskor. 4-6. évfolyamon: tudatos kiválasztás a termékek közül, az egészségügyi és más tanácsok figyelembe vétele, használati útmutatók jelentősége. 7-8. évfolyamon: tisztességtelen reklámok, termékek szavatossági ideje, minősége, drog-, dohányzás és alkoholellenes információk tudatosítása, a speciális egészségvédelmi és prevenciós területek megismerése. Betegségmegelőzés 1-3. évfolyamon: betegségek tünetei, olyan fogalmak tudatosítása, melyekkel az egyén megvédheti magát és másokat a betegségektől, fertőzésveszélyes helyzetek bemutatása. 4-6. évfolyamon: fertőzések forrásai és változatai, hatásuk az emberi szervezetre, betegségmegelőzés és az emberi viselkedés kapcsolata, betegségek hatása az egyén, család és az ország vonatkozásában, stressz pozitív és negatív hatásai. Stressz csökkentés pozitív módjai. 7-8. évfolyam: hosszú és rövid távú betegségek, ezek hatása az egyénre és környezetre, egyén szerepe a megelőzésben. 8.2. Az egészségnevelés színterei iskolánkban Tanórai oktatásszervezésben: A környezetismeret, természetismeret, biológia, kémia, fizika, közösségi, osztályfőnöki órákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő egészségnevelési vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát milyen módszerrel dolgozzuk fel. Módszerek: interaktív beszélgetés, önálló ismeretszerzés, hagyományos, audiovizuális, informatikai szemléltetés, egyszerű laboratóriumi vizsgálatok. Nem hagyományos tanórai keretben: Erdei iskola, intézménylátogatások, múzeumlátogatások, meghívott előadókkal rendhagyó órák A fenti lehetőségeket a szaktanárok és osztályfőnökök éves munkatervükben előre tervezik. Tanórán kívüli programok: Versenyek, vetélkedők, témanapok, témahetek, Diákönkormányzat által szervezett akciók, pályázatokon való részvétel. Iskolán kívüli együttműködés  fenntartóval  működtetővel  iskolaorvossal  védőnővel 63


Pedagógiai program

 Nevelési Tanácsadóval  Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálattal  a témában érintett civil szervezetekkel  Vöröskereszttel  ÁNTSZ-szel  rendőrséggel Az írásban rögzített megállapodás szerint, éves munkatervben konkrétan tervezve. 8.3. Kritériumok Programunk célkitűzéseinek megvalósulását akkor látjuk biztosítva, ha az alábbi ismeretek, készségek, képességek alakulnak ki tanulóinkban: 1-3. évfolyam:  ismeri saját testét és annak működését életkorának megfelelően  tud önállóan mosakodni  ismeri a zuhanyozás előnyeit  ismeri és betartja a helyes fogmosás szabályait  tudja, mikor kell feltétlenül kezet, fogat mosni  igényli a személyi tisztaságot  kis segítséggel az évszaknak megfelelően öltözködik  tudja az életkorának megfelelő helyes napirend szabályait  képes kontrollálni érzelmeinek kifejezését  ismeri a betegségekkel, azok megelőzésével kapcsolatos fogalmakat 4-6. évfolyam:  ismeri a testápolás, bőrápolás, haj-és körömápolás szabályait  tudja a száj higiénia szabályait  felkészült a menstruációra és az ezzel járó tisztálkodásra, viselkedésre  részt vesz rendszeres testmozgásban  betartja a helyes táplálkozás szabályait  ismeri az alvás-pihenés-aktivitás hatásait a szervezetre  betart betegségmegelőző szabályokat 7-8. évfolyam:  tudja a test működését életkorának szintjén, a nemi szervek felépítését, tisztántartását  ismeri a fogamzásgátlás, a menstruáció és a szexuális élet higiéniáját  ismeri a különféle drogok, dohány, alkohol, AIDS káros hatásait, a megelőzés szabályait  tudatosan alakítja életmódját a helyes szabályok szerint  tudatosan kontrollálja érzelmeinek kifejezését, kezeli a stressz hatásokat  tisztában van saját szerepével egészsége megőrzésében 8.4. Mindennapos testnevelés        

a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása testnevelés órák, játékos egészségfejlesztő testmozgás iskolai sportköri foglalkozások, tömegsport foglalkozások gyógytestnevelés, gyógyúszás úszásoktatás.

64


Pedagógiai program

Az intézményi Iskolai Sportkör kezdettől fogva jelentős szerepet vállal az egészségnevelő program megvalósításában. A sportkör vállalta fel a házibajnokságok szervezését és lebonyolítását. Külön rendszerben szerveződnek a napközis tanulók háziversenyei. A sportköri órák és bajnokságok díjmentesek, hogy valamennyi tanuló számára nyitottá tegyük a részvételt. Iskolánk tanulói, csapatai rendszeres résztvevői a különböző sportágak városi illetve városkörnyéki versenyeinek (kispályás labdarúgás, teremlabdarúgás, atlétika, terematlétika, asztalitenisz, teke, mezei futás, duatlon). Ezek eredményei alapján gyakran szerepelünk megyei illetve országos versenyeken is (atlétika, terematlétika, labdarúgás, duatlon, teke, mezei futás.

9

. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

9.1. Célja Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók  ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;  ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.  ismerjék fel a vészhelyzeteket;  tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;  sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;  ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;  sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 9.2. Feladatai Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:  a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;  a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében  az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;  tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;  támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen 9.3. Tevékenységformák

65


Pedagógiai program

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:  a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI TANTÁRGY ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály biológia - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás kémia - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés - égési sérülések fizika - forrázás testnevelés - esés (A megfelelő tantárgyakat végleges formában a kerettantervi szabályozás alapján a helyi tantervbe kerülő tantárgyak ismeretében lehet majd beírni.)  az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 9.4. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások   

szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó); minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával; évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

10

. Környezeti nevelési program

10.1. Helyzetkép Az iskola, városunk központi részén helyezkedik el. Fekvése befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit. Környezeti nevelést szolgáló hagyományok: 66


   

Pedagógiai program

rendszeresen szervezünk papírgyűjtést részt veszünk a szárazelem gyűjtési akcióban bekapcsolódunk a Várkertért és Városunk tisztaságáért szervezett munkába gondozzuk iskolánk környékét

Környezeti nevelési célokat tartalmazó hagyományok:  városunk műemlékeinek, szobrainak híres épületeinek megismertetése  Molnár Lajos madárgyűjteményének gondozása, felhasználása a tanulmányi munkában  Túrák a Várkertbe, a Rába-partra, Csörnöc-partra, Hegyaljára  Madarak és Fák Napja  Föld Napja  védett növények megfigyelése a Dobogón Későbbiekben alkalmazható nevelési célok:  az Őrségi Nemzeti Park megismerése  Erdei iskola szervezése Épület és berendezése Iskolánk épületét barátságossá teszik a mindenkor aktuális dekorációk, tárlatok, kiállítások. A folyosókat, tantermeket zöld növények díszítik. Az iskola hagyományos programjairól a faliújságon keresztül is tájékozódhatnak a gyerekek. Ugyanitt kerülnek nyilvánosságra az általuk készített feljegyzések, élménybeszámolók, versenyeredmények. Készített munkadarabjaik, gyűjteményeik a tárlókban nyernek elhelyezést. Udvar Tágas kézilabda- és kosárlabda pályával, szabvány futópályával rendelkezünk. A Szülői Munkaközösség támogatásával az elmúlt években fejlesztések történtek. EU szabványnak megfelelő csúszdás játszóházat, mászófalat, továbbá szalonnasütő helyet, pihenő padokat, asztalokat szereztünk be. Szintén a szülői kör támogatásával megmagasítottuk a kerítést, új udvari bejárati kaput készítettünk. Iskolánk udvara jó körülményeket biztosít diákjainknak a sportolásra, szabadidős programokra, családokkal közös rendezvények szervezésére. Egyéb Iskolánkban szelektív hulladékgyűjtés van. A technikai személyzet is törekszik a környezetbarát anyagok felhasználására. 10.2. Erőforrások Szellemi erőforrások Iskolán belüli együttműködés  Tanárok: Az iskola tanárai környezettudatos magatartásukkal példaként állnak a tanulók előtt. A környezeti program feladatainak megvalósításában a munkaközösségeknek és az egyes tanítóknak, szaktanároknak szorosan együtt kell működniük.  Diákok: minden tanuló feladata, hogy vigyázzon környezetére és társait is figyelmeztesse erre. A kulturált magatartás szorgalmazása az osztályközösségek feladata is.  Tanárok és diákok: a tanulók és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskola létrehozásában, és megőrzésében. A tanórai és tanórán kívüli programok keretében a témával kapcsolatos ismereteket a közös munkában sajátítják el a tanulók. 67






Pedagógiai program

Tanárok és szülők: a környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, melyet az iskola közvetíteni kíván. Az egyes környezeti nevelési programok megvalósításában számítunk a szülők szakértelmére, e területen dolgozó szülők rendhagyó órákat tartanak, túrákat vezetnek a tanulócsoportok számára. Az iskola külső és belső környezetét szépítő akcióinkban is tevékenyen részt vállalnak a szülők. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: az adminisztrációs és technikai dolgozók aktív részesei a programnak. Példamutató lehet magatartásuk, saját munkakörükben pedig ők is keresik a környezetkímélő technikák, anyagok, tevékenységek minél szélesebb alkalmazását.

Iskolán kívüli együttműködés  Fenntartó: fenntartónk az elmúlt évek során jelentős támogatást nyújtott környezeti nevelési céljainkhoz pályázatok útján. Támogatta védett Molnár Lajos madárgyűjteményünk ápolását, karbantartását, állandó kiállításunk létrehozását, a gyűjteményről szóló szakkönyv kiadását, Molnár Lajos ornitológus hagyatékának ápolását, közzétételét. Minderre a jövőben is számítunk.  Környezeti neveléssel foglalkozó intézmények: a Dr. Batthyány Strattmann László Múzeum tanulóinknak belépést és kérés alapján ingyenes tárlatvezetést biztosít. A város intézményeit - Régióhő, Biofűtőmű, Városgondnokság - tanórai előkészítés után látogathatják a csoportjaink. Kapcsolatunkat az Őrségi Nemzeti Parkkal tovább erősítjük.  Civil szervezetek: a civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik a környezeti nevelési munkánkat. Ezek a szervezetek: Honismereti Egyesület, Múzeumbaráti Kör, Magyar Madártani Egyesület helyi csoportja. Anyagi erőforrások Saját erőforrások Az iskola éves költségvetésében tervezi a külső és belső környezettel kapcsolatos karbantartási, felújítási feladatokat. A környezeti neveléssel kapcsolatos szakanyagok beszerzését, programok költségeit is itt kell tervezni. Az Olcsai Iskola Gyermekeiért Alapítvány és az iskola Szülői Szervezete rászorultsági alapon támogatja a tanulók erdei iskolában, nyári táborokban, túrákon való részvételét. Külső erőforrások Az iskola saját bevételeiből a tanárok kéréseit összegyűjtve áldozhat a környezeti nevelési szakmai anyagok, eszközök, programok és rendezvények költségeire. Pályázatok útján rendszeresen nyerünk összegeket a nyári táborozások, a városi szinten szervezett Madarak és Fák Napja rendezvényeire, továbbá az országosan védett Molnár Lajos madárgyűjteményünkkel kapcsolatos tudományos és ismeretterjesztő tevékenységünk megvalósítására. A jövőben is a legfontosabb anyagi erőforrás a pályázat. Fenti kiemelt programjainkat a fenntartó önkormányzat is folyamatosan támogatja. 10.3. Alapvető célok Általános, hosszú távú cél  elősegíteni az egyetemes Természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tiszteletét és megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt;  segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését;

68




   

Pedagógiai program

elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát; kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé; érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt; bekapcsolni az intézményt a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába városi szinten; képessé tenni a tanulókat arra, hogy - személyes tapasztalataik alapján - együtt tudjanak működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

Alapelvek, értékek, szemlélet  az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése;  rendszerszemléletre nevelés;  holisztikus és globális szemléletmód kialakítása;  a környezetetika hatékony fejlesztése;  érzelmi és értelmi környezeti nevelés;  tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés;  tolerancia és segítő életmód;  helyzetfelismerés, ok - okozati összefüggések;  problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség;  globális összefüggések megértése;  fogyasztás helyébe életminőség;  létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák. Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok Feladatok Sikerkritériumok Rövid távú célok A környezeti nevelés az oktatás és A tanmenetben is konkrétan Az iskolai élet egészét átfogó nevelés valamennyi területén jelöljük meg a feladatokat és az környezeti nevelés valósul meg: jelenjen meg alkalmazni kívánt módszereket - kiegészített tanmenetek, - több környezeti nevelési tartalom a tanórákon; változatosabb tanítási, tanulássegítő környezeti nevelési módszerek A pedagógusok, a felnőtt Továbbképzéseknek, szülői Az iskolai programok dolgozók és a szülők személyes értekezleteknek is részévé váljon tervezésekor szempont, hogy a példájukkal legyenek a a környezeti nevelés lehetőségekhez képest minél környezettudatos életvitel hiteles környezetkímélőbb legyen a terjesztői program. Az iskola tisztaságának javítása, a Tisztasági őrjárat szervezése az Javul az iskola tisztasága. szemét mennyiségének iskola épületében és udvarán heti A tanulók és az iskola dolgozói csökkentése váltásban. szelektíven kezelik a A papír folyamatos gyűjtése, papírhulladékot. tárolásának és elszállításának Csökken az elszállított szemét megszervezése. mennyisége. A helyes vásárlói szokások kialakítása Takarékoskodás a vízzel és a Rendszeres, majd alkalmankénti Nem lesznek nyitva felejtett vagy villannyal. ellenőrzések. csöpögő csapok, feleslegesen

69


A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat!

Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük védelmezői!

Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét – megalapozva az élethosszig tartó tanulást!

Pedagógiai program

bekapcsolt izzók. Csökken az iskola víz- és villanyszámláján szereplő összeg. Molnár Lajos Madárgyűjtemény Ha ismeri környezetét, jobban szakszerű megóvása, szereti, kötődik hozzá és megismertetése a tanulókkal. megóvja. Az őszi időszakban ismertessék meg a tanulókkal szülőföldjük természeti értékeit – életkoruknak megfelelő feladatokon keresztül. A tavaszi időszakban az Erdei napon gyalogtúrán szemlélődést, vizsgálódást végeznek a Várkertben, a Rába-parton, a Csörnöc mentén, Hegyalján. Az iskola környezetének Változik az osztály tisztántartása. közvéleménye, morálja. Beszélgetéseken, osztályfőnöki órákon, kirándulásokon egyre többször téma a szülőföld értékei. A tanuló kötődik környezete egy darabkájához, és ezen keresztül átérzi környezetünk megóvásának fontosságát. Az iskolai könyvtárban, Egyre több gyerek kér feladatot, szakkönyvek, folyóiratok, video- tart kiselőadást, kutat a anyag és CD-k beszerzése. könyvtárban, tudja használni a Internet-hozzáférés biztosítása. szakirodalmat. Az iskolarádióban és a Sulifirka Jó eredményeket érünk el újságban „zöld” rovat nyitása különböző versenyeken.

10.4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink:  táborok: „Aprók tábora”; kerékpáros vándortábor; nyári tábor osztályszervezésben, Erdei iskola  tanulmányi kirándulások: o Őrségi Nemzeti Park o Jeli Arborétum o Kámoni Arborétum o Zirc o Kőszegi-hegység, Velem és környéke, Fertő tó és Sopron környéke, Balatonfüred, Tihany o Veszprémi Állatkert o Budapest o Győr – Komárom – Pannonhalma o Pécs o Ság-hegy, Balaton - felvidék

70


Pedagógiai program



túrák: iskolai szintű kerékpár- és gyalogtúrák: o Himfai parkerdő, Hegyalja, Dobogó o Vadása-tó, Nagykölked – Egyházasrádóc o Ják o Németújvár  városismereti játékok, vetélkedők  kézműves foglalkozások: főként természetes anyagokkal, építve a népi mesterségek hagyományaira.  pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, filmkészítés, kérdőíves felmérés, iskolarádió működtetése,  modellezés;  intézmények felkeresése: múzeum, szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító  versenyek;  szakkörök: búvár szakkör  iskola környezetének szépítése (füvesítés, faültetés, parkosítás)  környezetvédelmi témahét  Madarak és Fák Napja: városi és iskolai rendezvények  Víz és Föld napjáról való megemlékezés  játékok: érzékelést fejlesztő-, szituációs-, stimulációs-, drámajáték Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások A komplexitás jellemzői:  tantárgyakon átívelő látásmód;  sokoldalú megközelítése egy adott tartalomnak;  a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése;  kölcsönös kapcsolat;  kapcsolatközpontú;  rendszerező;  ismeretek összekapcsolása;  módszerek sokfélesége;  gondolkodásmód alakítása. Helyi értékek és problémák megjelenése a tanórai tevékenységben A helyi értékek és problémák felsorolása: Körmend és környéke földrajzi, biológiai és geológiai adottságai:  Körmend a Rába folyó síkján terül el. Mélyfúrások alapján megállapították, hogy a földtörténeti ókor devon időszakában keletkezett mészkő és dolomit alkotja az őskőzetet, ezekre a rétegekre ezután az Ős-Rába és az Ős-Pinka kavicstakarója rakódott le. Ezen a felszínen agyagbeszűrődés és barna erdei talaj képződött, amely a Rába síkjának gyakori és jó termőképességű talaja. A Rába vonalától délre húzódó Vasi-Hegyhát talaja homokkal, és helyenként kaviccsal kevert agyagtalaj, amely viszont csak közepes termőképességű.  Körmend környéke bővelkedik vizekben. A térség fő vízgyűjtője a Rába.  A térség növényvilágára az Ausztriából átnyúló, Keleti-Alpok foszlányaival behúzódó alpokaljai flórajelleg a jellemző.  A kistáj átlagos tengerszint feletti magassága 180m. Az évi csapadékmennyiség 750800mm.  Körmend őshonos növénytársulásaiban elsősorban a Rába ligeterdeit alkotó szil, tölgy, gyertyán és nyárfa terjedt el. A talaj jó oxigén- és vízháztartása miatt alkalmas volt számos egyébként nem őshonos növény betelepítésére is. E telepítés során 71


Pedagógiai program

alakult ki a Várkert nagy értékű, és még ma is 70 fa és cserjefajt számláló fásszárú vegetációja. Helyi értékek:  Várkert  Hunyadi úti védett piramistölgy-fasor  Dobogó erdő védett tőzike állománya  Csörnöc- és Rába menti liget-erdők  Rába folyó körmendi szakasza Ökológiai problémák és azok okai:  városfejlődés, ipartelepítés, 8. sz. főútvonal átmenő forgalma  a Rába szennyeződései, ipari üzemek a Rába partján  a környék fejletlen csatorna-hálózata  a szennyvíz-tisztító alacsony kapacitása Új problémák:  tranzithelyzet  elhanyagolt szemetes területek  fokozódó környezetszennyezés  csapadékhiány  globális felmelegedés 10.5. Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei Testnevelés: a tanulók  fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket;  legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében;  értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes;  igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek;  sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl. méta, karikahajtás, gólyalábazás,zsákban futás);  tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását. Magyar nyelv és irodalom 1-4. évfolyam: a tanulók  ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket);  egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során. 5-8. évfolyam. a tanulók  ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben;  törekedjenek az anyanyelv védelmére;  sajátítsák el a média elemzésének technikáit;  tudjanak disputát folytatni.

72


Pedagógiai program



A tanulókban alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés; növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával; fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével. Történelem és állampolgársági ismeretek Hon- és népismeret modul: a tanulók  értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet az egyes történelmi korokban;  tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra;  ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, a szűkebb és tágabb szülőföld szellemi és tárgyi hagyományait; a Kárpát-medence tájegységeit, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete;  értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék az állampolgár, az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Idegen nyelv: a tanulók  váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével;  legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit;  ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit;  legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni;  állampolgári felelősségtudata fejlődjön.  A tanulókban  alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben; fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképesség és fedezzék fel ennek lehetőségeit. Matematika: a tanulók  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják;  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával;  tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait;  váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és ábrázolására táblázatban, grafikonban  legyenek képesek reális becslésekre. Fizika: a tanulók  váljanak képessé a környezeti változások megfigyelésére, elemzésére és magyarázatára;  ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit;  ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat;  tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a helyi és globális környezeti problémákra;  mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni; 73


Pedagógiai program



ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak;  ismerjék az energiaváltozások lényegét, új energiatakarékos eljárásokat, eszközöket. Földrajz: a tanulók  szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről;  érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit;  ismerjék meg a világ globális problémáit;  ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit. Biológia: a tanulók  ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; életkoruknak megfelelően törekedjenek a problémák elhárítására;  ismerjék, szeressék és védjék meg a természeti és az épített környezetet;  ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket;  ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat;  legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére;  sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban  alakuljon ki a helyes ökológiai szemléletmód, és annak megfelelő életvitel. Kémia  az iskolai és otthoni kísérletek kapcsán tudatosodjék a tanulókban, hogy az anyaggal bánni nagy felelősség;  ismerjék, hogy melyek azok a folyamatok, amelyek szennyezik a levegőt és a természetes vizeket, környezetüket;  tudják, hogy a tiszta levegő és az egészséges ivóvíz életfeltétel, hogy milyen módon lehet megóvni;  ismerjék a megújuló energiákat. A környezetükben élőkkel együtt takarékoskodjanak az energiával – tudják ennek módjait;  ismerjék a „környezetbarát termék” címkét. Ilyen termékeket keressenek és vásároljanak.  ismerjék az újrahasznosítható anyag (hulladék) fogalmát, legyen környezettudatos ez ügyben a magatartásuk;  végezzenek környezetükben környezetvédelmi vizsgálatokat. Ének-zene: a tanulók  ismerjék fel a természeti, ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;  ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait;  fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban;  vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét;  tudják, hogy az élő, ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek;  fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Rajz és vizuális kultúra. a tanulók  ismerjék fel a természeti, ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;  ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit;

74


Pedagógiai program



ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira;  ismerjék a természetes alapanyagok használatát;  legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni;  legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően;  ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését;  tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre;  kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket;  ösztönzés a természetről, környezetvédelemről szóló pályázatokon való részvételre;  személyiségformáló szerepe mellett hozzájárul a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartás formálásához. Számítástechnika  felhívni a figyelmet a helyes testtartásra, egészségünk védelmére;  az eszközöket különösen védeni kell a környezeti hatásokról (hő, sugárzás, por, stb.);  a már nem hasznosítható alkatrészeket a megfelelő módon tárolni, újrahasznosításra adni. Technika és életvitel: a tanulók  legyenek képesek a környezetben tájékozódni;  ismerjék fel a környezet élővilágra való hatásait;  tudjanak tájékozódni a jelen és jövő környezeti problémáiban;  tudják tisztán tartani környezetüket;  ismerjék a tömegközlekedés gazdasági, környezetvédelmi és kényelmi jellemzőit;  ismerjék a hulladékok főbb típusait és szakszerű kezelésüket;  ismerjék fel környezetük jellegzetes anyagait. A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel A tanulók osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az osztályfőnök személyisége, és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő-és feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes, gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. A környezeti nevelés célja elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartását, életvitelének kialakulását, váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére. A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. Ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-, gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti követelményeit. A tanulók kapcsolódjanak be a közvetlen környezetük

75


Pedagógiai program

értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljon meghatározóvá. Legyenek környezetük aktív alakítói, formálói. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg. 10.6. A környezeti nevelésben használható módszerek A módszerek megválasztásánál iskolánk alkalmazkodik a helyi adottságokhoz. Terepgyakorlati módszerek Gyalogtúrák: melyeken a növény- és állatvilág megfigyelése történik adott szempontok alapján Föld napja: környékünk madárvilágának megismerésére Tanulmányi séták: a Rába-part és a Csörnöc part élővilágának megismerése Búvár szakkör: a természetben tartott foglakozásaik során megfigyelő túrákat tesznek. Rendszeresen szerepel programjainkban a tőzike virágzásának megtekintése a Dobogón. Madarak és Fák Napja: ismerkedés a Várkert élővilágával, vetélkedők során annak feldolgozása Madárgyűrűzési megfigyelések: e területen dolgozó szülők bevonásával madárgyűrűzés megfigyelése Horvátnádalján Múzeumlátogatás: rendhagyó tanórák tartása a Dr. Batthyány Strattmann László Múzeumban Iskolai gyűjtemény: Molnár Lajos madárgyűjtemény felhasználása a tanulmányi munkában Kiállítások: időszaki kiállítások megtekintése Aktív, kreatív munka  madárvédelmi feladatok o madáretetők készítése és kihelyezése o pályázatok írása: Madáretetőm madarai o versenyeken való részvétel: Herman Ottó verseny Kaán Károly verseny  szelektív hulladékgyűjtés o szárazelem gyűjtése o papírgyűjtés  Környezet tisztántartása o udvartakarítás o iskolánk környékének rendben tartása o osztálydekorációs verseny Művészi kifejezés  közvetlen környezetünk megismerésére o rajzpályázatok folyamatos meghirdetése o különböző kézműves technikákkal munkadarabok készítése a természetről o szavaló versenyek 76


Pedagógiai program

o népdal-éneklési verseny o kiállítások készítése növény- és állatfotókból 10.7. Fogyasztóvédelmi oktatás Célja: A fogyasztói kultúra fejlesztése, a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. Tartalmi elemei: A tanulókban olyan kompetenciák kialakítása és fejlesztése, melyek segítségével tudatosan jogait érvényesítő, közéletben részt vevő, közreműködő fiatalokká válnak. Olyan készségek, értékrend elsajátíttatása, mely a természeti erőforrások védelmének irányába hat, a fenntartható fogyasztást szorgalmazza. Alakuljon ki a tanulókban fogyasztói kultúra, kritikus fogyasztói magatartás, mérlegelő képesség a túlzó reklámhatásokkal szemben, döntés képessége a szükségletek megítélésében. Törekedjenek környezettudatos fogyasztásra, vásárlási választásaiknál törekedjenek ökológiai szempontok figyelembe vételére. Alakuljon ki bennük a preventív magatartás, ismerjék jogaikat már a vásárlás kezdetén. A fenti célok megvalósítását szolgáló konkrét tananyag, annak elsajátítását szolgáló módszerek és eljárások a kerettantervi szabályozás alapján életbe lépő helyi tantervben, és az egyes tantárgyak tanmeneteiben szerepelnek.

11

. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:  osztályozó vizsga,  pótló vizsga,  javítóvizsga. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha  a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,  engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,  ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,  ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1-4. évfolyam: magyar nyelv és magyar irodalom, matematika, környezetismeret, idegen nyelv (csak 4. évfolyamon) 77


5-6. évfolyam: 7-8. évfolyam:

Pedagógiai program

magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, hon és népismeret, matematika, természetismeret, idegen nyelv magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, idegen nyelv

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.  A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel  osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább hat héttel,  javítóvizsga esetén, a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra

ÍRÁSBELI

SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI

FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI IRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI

78

GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI


Informatika Hon és népismeret Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

Pedagógiai program

ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

12

. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének, és átvételének elvei

1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:  a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;  a szülő személyi igazolványát;  a gyermek lakcímkártyáját;  az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;  a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;  szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:  a tanuló anyakönyvi kivonatát;  a szülő személyi igazolványát;  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;  az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 6. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. 7. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 8. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. 9. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül

79


Pedagógiai program

megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni-

13

. Gyógytestnevelés feladatellátás

13.1 Gyógytestnevelés célja Sajátos eszközeivel elősegítse –elsősorban - a mozgásszervi és belgyógyászati panaszokkal gyógytestnevelésre utalt tanulók egészségszintjének emelését a testi deformitások javításával, a szív és a keringési szervek munkaképességének növelésével, alkalmassá téve a tanulókat az iskolai munkában és az életben adódó feladatok teljesítésére 13.2 Feladatok  Az optimális élettani státus elérése érdekében az életkorhoz, az előző képzettségi szinthez igazodva, fejlessze készségeiket és speciális mozgásműveltségüket, az egészség helyreállító munka értelmének és várható eredményének tudatosításával.  Az alapkondíció fejlesztése és fenntartása magasabb szintre emelése.  A további romlás megakadályozása az „izomfűző” kialakítása.  A mozgásműveltség fejlesztése.  A rendszeres mozgásigény felkeltése, a korrigáló egyéni gyakorlatok készséggé válása.  Az ellenőrzéssel összekapcsolt önálló, tudatos munkára nevelés felkészítés a későbbiek során végezhető rendszeres testmozgásra, sportolásra.  Az önfegyelem, önbizalom, akaraterő és bátorság növelése, a pszichés gátlások feloldása, a nehézségek leküzdése,a helyes testtartás kialakítása.  Sikerélmények biztosítása.  A testi munkához, terheléshez szoktatás. 13.3 Követelmények A tanulók egyéni elváltozásainak korrigálása, az egészség helyreállító alapvető követelményének elsajátítása a nem végezhető káros mozgásanyag tudatosításával.  A tanuló ismerje saját diagnózisát, a speciális gyakorlatok hatását, értelmét.  Ismerje a számára nem javasolt káros mozgásanyagot.  Az elsajátított gyakorlatokat célszerűen alkalmazza.  Aktívan működjön együtt a gyógytestnevelő tanárral.  Törekedjen a szép és helyes testtartás kialakítására.  Végezze önállóan, tudatosan, pontos kivitelben az egyéni korrigáló gyakorlatokat.  Legyen ereje a legmagasabb teljesítményt a legkevesebb erőfeszítéssel megoldani.  Rendelkezzen alkalmazkodó képességgel a terheléshez, a külvilág ingereihez, az iskolai munkához,az edzettség megteremtéséhez.  Tudja,hogy milyen legyen életrendje és hogy gazdálkodjon erejével.  Fegyelmezetten és határozottan fejlessze a felnőtté válás legfontosabb egészségügyi követelményeit. 13.4 Kiemelt követelmények

80


Pedagógiai program

Sajátos eszközeivel növelje a tanulók munka és teherbíró képességét, alkalmassá téve az iskolai munkában és az életben adódó feladatok teljesítésére.  -A további romlás megakadályozása.  -A legrövidebb időn belüli visszatérés az iskolai testnevelés foglalkozásaira.  Az egészségi állapotuknak megfelelő rendszeres testmozgás és sportolás iránti igény felkeltése.  -A korrigáló gyakorlatok megtanítása, bemutatása, pontos kivitelének megkövetelése hibák javításával. 13.5 A csoportok szervezésének módja és szempontjai A lehetőségeket figyelembe véve, betegség típusok szerinti megoszlásban vagy vegyes betegség típusú csoportok szervezése. Betegség típusok - Csípőizületi deformitás Mozgásszervi elváltozások - Térd és láb deformitások - Mellkasi deformitások Belgyógyászati elváltozások - Lapos hát - Szívbetegségek - Domború hát - Hipertónia - Nyerges hát - Obesitas - Scheuerman-féle kyphosis - Asthma - Scoliosis - Csökkentlátók 13.6 A foglalkozások helye Minden tagintézményben az arra kijelölt hely: tornaterem, tornaszoba Úszási lehetőség a városi tanuszodában. A tantárgy óraszáma Az időkeret felhasználásának módja:1-8 évfolyamban heti 2-3 óra A diákok tanulását segítő tanítási módszerek:  Egyéni és házi feladatok összeállítása Az iskolaorvos által gyógytestnevelésre besorolt tanulók számára kötelező a gyógytestnevelés órán való részvétel. 13.7 Értékelés Évközi felmérések alapján értékeljük a tanulók munkáját, szóban és érdemjegyben. A tanév folyamán összeállított egyéni és házi feladat gyakorlatok ellenőrzésekor, a pontosságot és a szép kivitelben történő végrehajtást osztályozzuk. Ezen kívül a tanuló együttműködését, hozzáállását, önállóan és csoportban végzett munkáját, a foglalkozásokon való aktív részvételét értékeljük.  Az érdemjegyeket (havi –félévi – év végi) a tanulók ellenőrzőjébe kell rögzíteni.  Az iskolaorvos által gyógytestnevelésre besorolt tanulók érdemjegyét gyógytestnevelő tanár és a testnevelő tanár együtt határozza meg. 13.8 A kapcsolattartás formái  Szülői értekezlet  Fogadóóra

81


Pedagógiai program

HELYI TANTER

82


Pedagógiai program

1

. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények

1.1. Olcsai-Kiss Zoltán Általános Iskola Helyi tanterv sajátosságai: Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”, 2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam

VÁLASZTOTT KERETTANTERV Ének-zene Magyar nyelv és irodalom Biológia Fizika Kémia Ének-zene

Változat A A A B B A

Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel. Iskolánk a Hon – és népismeret tantárgyat tanítja 5. évfolyamon. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával a kerettantervben szereplő, kötelező tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy az adott tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson. (Évfolyamonként a táblázatok tartalmazzák.) A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, az egyes témakörökhöz tartozó órakeretek meghatározása a nevelők szakmai munkaközösségeinek feladata a helyi tanterv életbe lépésének megfelelően felmenő rendszerben az alábbiak szerint történik: - 2013. augusztus: 1. és 5. évfolyam - 2014. augusztus: 1. 2. és 5. 6. évfolyam - 2015. augusztus: 1. 2. 3. és 5. 6. 7. évfolyam - 2016. augusztus: 1. 2. 3. 4. és 5. 6. 7. 8. évfolyam

83


Pedagógiai program

1.1.1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és szabadon felhasználható tanórai foglalkozások, óraszámai. 1.1.1.1. Alsó tagozat

Óraterv a helyi tantervhez - 1-4. évfolyam Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom

8

7

6

7

Idegen nyelvek

1

2

3

3

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan / Hit- és erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

2

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 Szabadon felhasználható órák felhasználása Magyar nyelv és irodalom 1

25

27

Idegen nyelv

3

Informatika

1

Környezetismeret

2

1 1 1

84


Pedagógiai program

1.1.1.2. Felső tagozat: A változat: Emelt szintű nyelvi képzés

Óraterv a helyi tantervhez – 5-8. évfolyam 5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.


4

4

3

4

Idegen nyelv

5

5

5

5

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan / Hit- és erkölcstan

1

1

1

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Természetismeret

2

2

Fizika

2

1

Kémia

1

2

Biológia-egészségtan

2

1

Földrajz

1

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Tantárgyak

Ének-zene

1

Hon és népismeret

1

Vizuális kultúra

1

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Felhasznált órakeret

28

28

31

31

Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 Szabadon felhasználható órák felhasználása

31

Idegen nyelv: német/angol

2

Matematika

2

2

2

1

1

1

A 4. évfolyamon minden év áprilisában írásban nyilatkoztatjuk a szülőket, hogy 5. évfolyamtól kezdődően gyermekük melyik óratervet választja, a döntés 5-8. évfolyamig végérvényes marad. Választhatja az „Emelt szintű nyelvi képzést” A változat,vagy a „Képességfejlesztő képzést” B változat.

85


Pedagógiai program

1.1.1.3. Felső tagozat: B változat: Képességfejlesztő képzés

Óraterv a helyi tantervhez - 5-8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.


4

4

4

5

Idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

5

5

4

5

Erkölcstan /Hit- és erkölcstan

1

1

1

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Természetismeret

2

2

Fizika

2

1

Kémia

1

2

Biológia-egészségtan

2

1

Földrajz

1

2

1

1

1

Ének-zene

1

Hon és népismeret

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Informatika

1

2

2

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Felhasznált órakeret

28

28

31

31

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

1

1 2

Szabadon felhasználható órák felhasználása Magyar nyelv és irodalom Matematika

1

2

1

Informatika

1

1

1

86


Pedagógiai program

1.1.1.4. Összesítő táblázat

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan /Hit- és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hon és népismeret Környezetismeret Természetismeret Fizika Kémia Biológiaegészségtan Földrajz Informatika Ének-zene Vizuális kultúra Technika életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Felhasznált órakeret

Olcsai-Kiss Zoltán Általános iskola Felső tagozat Felső tagozat A változat, B változat Alsó tagozat emelt szintű képességfejlesztő nyelvi képzés képzés évfolyam évfolyam évfolyam 1 2 3 4 5 6 7 8 5 6 7 8 8

7

6

7

4

4

3

4

4

4

4

5

1 4

2 4

3 4

3 4

5 4

5 4

5 4

5 4

3 5

3 5

3 4

3 5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

2

2

1 1

1

1

1

2 2

2

2 2 1

1 2

2 1

1 2

2

1

2

1

2 1 1 1

2 1 1 1

2 2

2 2

2 2

2 2

1 1

1 1 1

1 1 1 1

1

1

1

1

1

1

1

5

5

5

5

5

5

5

1

1

28 28

25

25

25

27

87

2

1 1 1

2 1 1

1 2 1 1

1

1

1

5

5

5

5

5

1

1

1

1

1

1

31

31

28

28

31

31


Pedagógiai program

1.2. Hunyadi Utcai Telephely Helyi tanterv sajátosságai: Telephelyünk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 11.1 sz mellékletében szereplő „Kerettanterv az enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8 évfolyam) 11.2 sz mellékletében szereplő „Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8 évfolyam) Telephelyünk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával a kerettantervben szereplő, kötelező tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy az adott tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson. (Évfolyamonként a táblázatok tartalmazzák.) A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, az egyes témakörökhöz tartozó órakeretek meghatározása a nevelők szakmai munkaközösségeinek feladata a helyi tanterv életbe lépésének megfelelően felmenő rendszerben: - 2013. augusztus: 1. és 5. évfolyam - 2014. augusztus: 1. 2. és 5. 6. évfolyam - 2015. augusztus: 1. 2. 3. és 5. 6. 7. évfolyam - 2016. augusztus: 1. 2. 3. 4. és 5. 6. 7. 8. évfolyam

88


Pedagógiai program

1.2.1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és szabadon felhasználható tanórai foglalkozások, óraszámai. 1.2.1.1. Alsó tagozat: enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára Óraterv a helyi tantervhez – 1-4. évfolyam 1. 2. 3. Tantárgyak évfolyam évfolyam évfolyam Magyar nyelv és irodalom 8 8 7 Matematika 5 5 4 Erkölcstan 1 1 1 Környezetismeret 2 2 2 Ének-zene 2 1 2 Vizuális kultúra 1 2 2 Informatika 1 Technika, életvitel és 1 1 1 gyakorlat Testnevelés és sport 5 5 5 Felhasznált órakeret 25 25 25 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 Rehabilitáció 3 3 3 Szabadon felhasználható órák felhasználása

4. évfolyam 8 5 1 2 2 2 1 1 5 27 27 3


1

1

1

1

Matematika

1

1

1

1

89


Pedagógiai program

1.2.1.2. Felső tagozat: enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára

Óraterv a helyi tantervhez 5-8. osztály Tantárgyak

5. 6. 7. évfolyam évfolyam évfolyam 5 5 5 2 5 5 5 1 1 1 2 2 2

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret 1 Természetismeret 2 2 4 Földrajz 1 1 Ének-zene 2 2 1 Vizuális kultúra 2 2 1 Informatika 1 1 1 Technika, életvitel és 1 1 2 gyakorlat Testnevelés és sport 5 5 5 Osztályfőnöki óra 1 1 1 Felhasznált órakeret 28 28 31 Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 Rehabilitáció 3 3 4 Szabadon felhasználható órák felhasználása Magyar nyelv és irodalom 1 óra 1 óra 1 óra Matematika 1 óra 1 óra 1 óra

90

8. évfolyam 5 2 5 1 2 4 2 1 1 1 1 5 1 31 31 4 1 óra 1 óra


Pedagógiai program

1.2.1.3. Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók óraterve

Óraterv a helyi tantervhez 1-8. osztály A nevelésoktatásfejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet

Életvitel és gyakorlat Természeti környezet Művészetek

Tantárgy

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Kommunikáció Olvasás-írás Számolás-mérés Játékra nevelés Társadalmi ismeretek Önkiszolgálás Életvitel és gyakorlat Környezetismeret

4 3 4 2

4 3 4 2

4 4 3 2

4 4 3 2

4 5 4

4 5 4

5 4 4

5 4 4

2

2

3

3

2

2

3

3

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

2

2 3

3

Ének-zene 2 2 2 2 Ábrázolás3 3 2 2 alakítás Informatika Információs eszközök használata Testi nevelés Mozgásnevelés 5 5 5 5 Testnevelés Felhasznált órakeret 25 25 25 26 Rendelkezésre álló időkeret 25 25 25 26 Rehabilitáció 3 3 3 3 Szabadon felhasználható órakeret Olvasás-írás 1 1 1 1 Számolás-mérés 2 2 1 1 Életvitel és gyakorlat 1 1 Környezetismeret Társadalomismeret

91

5

5

28 28 3

28 28 3

5 31 31 4

5 31 31 4

1 1

1 1

2 1

2 1

1 1

1 1

1

1


Pedagógiai program

1.2.1.4. Összesítő táblázat

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Honés népismeret Természetismeret Földrajz Környezetismeret

1

Enyhe értelmi fogyatékosok 2 3 4 5 6 7

8

8

8

7

8

5

5

5

5

5 1

5 1

4 1

5 1

5 1

5 1

2 5 1

2 5 1

2

2

2

2

1

-

-

-

2 -

2 1

4 1

4 2

2

2

2

2

Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Kommunikáció Olvasás-írás Számolás-mérés Játékra nevelés Társadalmi ismeretek Önkiszolgálás Életvitel és gyakorlat Környezetismeret Ének-zene Ábrázolás-alakítás Információs eszközök használata Mozgásnevelés Testnevelés Felhasznált órakeret Rehabilitáció

2 1 -

1 2 -

2 2 1

2 2 1

2 2 1

2 2 1

1 1 1

1 1 1

1

1

1

1

1

1

2

1

5

5

5

5

5

5

5

5

1

1

1

1

1

Középsúlyos értelmi fogyatékosok 2 3 4 5 6 7 8

4 3 4 2

2

2 3

5

4 3 4 2

4 4 3 2

4 4 3 2

4 5 4

4 5 4

5 4 4

5 4 4

2

2

3

3

2

2 3

5

3

3

2

2

3

3

2 2

2 2

2 2 2

2 2 2

2 2 2

2 2 2

1

1

5

5

5

5

5

5

25

25

25

27

28

28

31

31

25

25

25

27

28

28

31

31

3

3

3

3

3

3

4

4

3

3

3

3

3

3

4

4

92


Pedagógiai program

1.2.2. Magántanulók felkészítése, foglalkozások óraszámai A TKVSZRB szakvéleménye alapján a magántanulóinkat heti 8 órában készítjük fel a tantervi követelmények teljesítésére. Teljesítményüket tanév közben folyamatosan értékeljük. Normál esetben Alsó tagozat (1-3 évfolyam) Matematika Magyar nyelv és irodalom Környezetismeret Alsó tagozat (4. évfolyam) Matematika Magyar nyelv és irodalom Környezetismeret Idegen nyelv

Felkészítés óraszáma 3 óra 3 óra 2 óra 3 óra 3 óra 1 óra 1 óra

Felső tagozat 5. osztály Matematika Magyar nyelv és irodalom Természetismeret Történelem Hon és népismeret Idegen nyelv 6. osztály Matematika Magyar nyelv és irodalom Természetismeret Történelem Idegen nyelv 7-8. osztály Matematika Magyar nyelv és irodalom Történelem Fizika Biológia Kémia Idegen nyelv

Felkészítés óraszáma 2 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 2 óra 2 óra 1 óra 1 óra 2 óra 2 óra 1 óra 0,5. óra 1. óra 0,5. óra 1 óra

Enyhe értelmi fogyatékos tanulók esetében Alsó tagozat Matematika Magyar nyelv és irodalom Környezetismeret

Felkészítés óraszáma 3 óra 3 óra 2 óra

Felső tagozat 5 osztály Matematika Magyar nyelv és irodalom Természetismeret Történelem

2 óra 3 óra 2 óra 1 óra

93


Pedagógiai program

Hon és népismeret 6-8. osztály Matematika Magyar nyelv és irodalom Természetismeret Földrajz Történelem

1 óra 2 óra 2 óra 2 óra 1 óra 1 óra

A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók esetében 1-2 csoport Olvasás írás előkészítése Számolás-mérés előkészítése Beszédfejlesztés és környezetismeret Ábrázolás alakítás Mozgásnevelés

2 óra 2 óra 2 óra 1 óra 1 óra

3-4. csoport Olvasás írás elemei Számolás-mérés elemei Beszédfejlesztés és környezetismeret Ábrázolás alakítás Mozgásnevelés


5-6 csoport Olvasás írás elemei Számolás-mérés elemei Beszédfejlesztés és környezetismeret Életvitel és gondozási ismeretek Környezet és egészségvédelem Ábrázolás alakítás


7-8. csoport Olvasás írás elemei Számolás-mérés elemei Társadalmi ismeretek és gyakorlat Életvitel és gondozási ismeretek Környezet és egészségvédelem Ábrázolás alakítás


Az autista tanulók esetében 1-2 csoport Olvasás írás előkészítései Számolás-mérés előkészítése Percepciófejlesztés

2 óra 2 óra 4 óra

3-4. csoport Olvasás írás elemei Számolás-mérés elemei Beszédfejlesztés és környezetismeret Percepciófejlesztés

2 óra 2 óra 2 óra 2 óra

5-6 csoport Olvasás írás elemei

2 óra

94


Pedagógiai program

Számolás-mérés elemei Életvitel és gondozási ismeretek Környezet és egészségvédelem Ábrázolás alakítás Mozgás


7-8. csoport Olvasás írás elemei 2 óra Számolás-mérés elemei 2 óra Környezet és egészségvédelem 1 óra Életvitel és gondozási ismeretek 1 óra Ábrázolás alakítás 1 óra Mozgás 1 óra Abban az esetben, ha a tanuló szülő kérésére magántanuló, félévkor és év végén osztályozó vizsgát kell tennie a TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK fejezetben részletezettek szerint.

2

. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközök kiválasztását a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) végzik az iskola helyi tanterve alapján. Megrendelésükről az igazgató gondoskodik. 3. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!  Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.  A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.  A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján az iskolaszék évente meghatároz. 4. A tankönyvrendelések során intézményünk figyelembe veszi a szülők és tanulók igényeit. Minden tanulónk egyéni igényeinek konkrét felmérése után történik a rendelés, így biztosított a használt tankönyvek beszerzése. Rászoruló tanulóink az iskolai könyvtár állományából juthatnak könyvhöz. A tankönyvrendelés során az iskola vezetése figyelemmel van a tankönyvcsomagok árának alakulására. Tanulóink részére segédkönyveket, munkafüzeteket, kiegészítő anyagot tartalmazó irodalmat csak a legindokoltabb esetekben engedélyez.

95


Pedagógiai program

5. Az ingyenes tankönyv biztosítását iskolánk a jogszabályoknak megfelelően végzi.

3

. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának, szorgalmának ellenőrzése és értékelése

3.1. Ellenőrzési értékelési rendszer Az ellenőrzés célja: Megbízható információk gyűjtése a tanulók ismereteiről, fejlődéséről, magatartásáról, szorgalmáról. Értékelés célja:  Az ellenőrzés során szerzett információk elemzése, rendszerezése, hogy a pedagógus, a tanuló és a szülő számára a végzett munka minősíthető legyen.  A tanuló önmagához és társaihoz viszonyított fejlődéséről is kapjunk "képet".  Az egyéni fejlesztés érdekében alkalmazott módszerek eredményességéről, hatékonyságáról tájékozódjunk.  Fejlessze a tanuló önértékelését, motiválja a tanulásban és a kialakított jövőképének elérésében. A tanulói teljesítmények ellenőrzésének, értékelésének alapelvei: 

A tanuló fizikai, pszichikai képességeit, szocializáltságát vegye figyelembe, igyekezzen személyre szóló lenni.  Az ellenőrzés a gyerek mindenek felett álló érdekeit vegye figyelembe, ne jelentsen számára aránytalan terhet.  Igazságos, folyamatos, széleskörű, objektív, változatos legyen.  A tanulóknak is egyértelműen világosan értelmezhető.  A célok és követelmények előzetesen ismertek és kiszámíthatóak legyenek a szülőknek és a tanulóknak is.  Legyen méltányos, humánus, a tanuló számára legkedvezőbbet választva döntsön a nevelő az értékelésében. Értékelésünk irányultsága:    

A tantervi követelmények elsajátításának mértékére; Alkalmazni képes tudásra, a feladatvégzés szintjére; A tanuló együttműködési készségére, munkához való viszonyára, önálló tanulási képességére; Iskolai normák tiszteletére, viselkedési kultúra szintjére;

Ellenőrzési módok:  szóbeli  írásbeli  gyakorlati feladatok megoldása.  Szóbeli feleltetés során a beszédkészség, fellépés és a kommunikáció segítése. A tanuló teljesítményét a tanár jó kérdéstechnikája támogathatja.

96


     

Pedagógiai program

A szóbeli és írásbeli számonkérés aránya 50-50 % legyen. Írásbeli felelés módozatai: dolgozat, feladatlap (40 % körül). Témazáró dolgozatok: teljes áttekintésre ad lehetőséget (arányát a tantárgyi témakörök adják). Órai aktivitás figyelemmel kísérése. Gyakorlati tevékenység során készített munkadarabok, tanulói kísérletek, programok minősítése érdemjegyekkel. Egy tanítási napon íratható témazárók száma: 1-8. évfolyamon 1; 5-8. évfolyamon 1.

3.2. Az otthoni felkészülésben előírt szóbeli és írásbeli feladatok elvei, korlátai 1-4. évfolyam:  kizárólag a tanult anyag gyakorlását szolgáló feladatok  hétvégére és szünidőre nem adható plusz feladat  gyűjtőmunka csak olyan dokumentumokból kérhető, amelyek az iskolai könyvtárban megtalálhatók 5-8. évfolyam:  az írásbeli házi feladat a tananyagot begyakoroltatja, a régi ismeretet feleleveníttetheti, az új ismeretet előkészíttetheti  hétvégére és szünidőre legfeljebb gyűjtőmunkaként adható plusz feladat  a gyűjtőmunka nem számon kérhető, jó vagy jeles érdemjeggyel értékelhető, elfogadásáról a tanuló dönthet 3.3. Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje, korlátai Az 1-4. évfolyamon íratható mérések:  diagnosztikus és formatív mérés – nem osztályozható, a nevelőnek szóló visszajelzés – a tanító megítélése szerinti gyakorisággal. A differenciált fejlesztést szolgálják.  szummatív – összegző, értékelő, minősítő – mérés  év elején  év végén  ezeken kívül félévenként kettő  magyar nyelv és irodalomból, matematikából és környezetismeretből Az 5-8. évfolyamon írható mérések  év elején  a tantárgyi témakörökkel egyező számú feladatlapokkal  év végén  1-2- tanítási óra anyagát számon kérő feladatlap A tanuló túlterhelésének elkerülésére napi maximum 1 témazáró íratható. A témazáró felmérés érdemjegye súlyozottan vesz részt az osztályzat kialakításában. 3.4. Értékelés Értékelés viszonyítási szempontból  A kritériumra épülő (tanuló teljesítményét a tantervi követelményekhez hasonlítjuk)  Normára épülő (előzetesen megállapított pl. országos átlaghoz hasonlítjuk a teljesítményt. Értékelés fajtája célja szerint  Diagnosztikus: előzetes tudás, képesség vizsgálata, okok meghatározása (helyzetfeltáró)

97


Pedagógiai program



Formatív: az oktatási folyamat közben visszajelzést kapni a tanuló teljesítményéről, megoldási módok kialakítása (formáló - segítő).  Szummatív: tanítási egység, témakör végén a tanuló minősítése, kategorizálása Az értékelés eszközrendszere: A tanulási folyamat értékelése: A 1. évfolyamon és a 2. évfolyam első félévében minden tantárgyból, továbbá az Erkölcstan/Hit- és erkölcstan tantárgyak esetében 1-8. évfolyamon a pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen szöveges minősítéssel értékeli. 2. évfolyam második félévétől 8. évfolyamig a tanulók teljesítményét év közben érdemjegyekkel értékeljük. A tanulónak 2. évfolyam év végétől 8. évfolyamig félévkor és év végén a helyi tantervben meghatározott tantárgyakból 1-5-ig tartó skálán osztályzattal értékeljük. A félévi osztályzatokról a szülőt a tájékoztató füzetben értesítjük, az év végi osztályzatokról bizonyítványt állítunk ki. A tanulók eredményeit a nevelőtestület félévkor és év végén áttekinti és dönt a magasabb évfolyamba lépésről. 1. évfolyam és 2. évfolyam I. félévi, az Erkölcstan/ Hit- és erkölcstan tantárgy esetében 18. évfolyamon a szöveges értékelési szintek:  kiválóan teljesített  jól teljesített  megfelelően teljesített  felzárkóztatásra szorul Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Értékelés az enyhe értelmi fogyatékos tanulók esetében A 1. évfolyamon és a 2. évfolyam I. félévében minden tantárgyból, továbbá az Erkölcstan/Hit- és erkölcstan tantárgyak esetében 1-8. évfolyamon a pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen szöveges minősítéssel értékeli. 2. évfolyam második félévétől 8. évfolyamig a tanulók teljesítményét év közben érdemjegyekkel értékeljük 1. évfolyam és 2. évfolyam I. félévi az Erkölcstan/ Hit- és erkölcstan tantárgy esetében 1-8. évfolyamon a szöveges értékelési szintek:  kiválóan teljesített  jól teljesített  megfelelően teljesített  felzárkóztatásra szorul Értékelés a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók esetében Értékelésük 1. 2. 3. évfolyamig félévkor és évvégén, 4. évfolyamon félévkor szöveges, 4. évfolyam végén és 5-8. évfolyamig érdemjegyekkel értékeljük teljesítményüket. 1-3. évfolyam és 4. évfolyam I. félévi szöveges értékelési szintek:  kiválóan teljesített

98


  

Pedagógiai program

jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul

Értékelés az autista tanulók esetében Értékelésük 1-6 évfolyamig félévkor és évvégén egyénre szabott szöveges értékeléssel történik. 7-8. évfolyamon érdemjeggyel. 1- 6. évfolyamig a szöveges értékelési szintek:  sokat fejlődött  fejlődött  részterületen fejlődött  változatlan  hanyatlott 3.5. Érdemjegyekkel történő értékelés kritériumai 2. évfolyam év vége - 8. évfolyam A félévi és tanév végi osztályzatok és kritériumai: Tantárgyi osztályzatok kitűnő, jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)  kitűnő (5): a jeles tantervi követelményeket kimagaslóan teljesíti, tanulmányi versenyeken eredményesen szerepel. Szakköri munkáját, egyéni - nevelő által irányított - tanrendjét pontosan teljesíti.  jeles (5): Tantervi követelményeknek 90 - 100 % között tesz eleget a tanuló, s mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szaknyelven fogalmaz. Szabadon önállóan beszél és kérdezni is mer.  jó (4): A tanuló a tantervi követelményeket megbízhatóan, kevés hibával teljesíti. Kicsi bizonytalanságai vannak, melyeket tanári segítséggel javít. A definíciókat megtanulja, de értelmezése nem pontos.  közepes (3): A tanuló a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget. Nevelői segítségre szorul. Ismeretei felszínesek. Önálló munkára kevésbé képes.  elégséges (2): A tanuló a tantervi követelményeknek csak súlyos hiányosságokkal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel rendelkezik. Definíciókat, fogalmakat kevésbé tudja. Önálló munkavégzésre nem képes, de tanári segítséggel egy szavas válaszokra képes.  elégtelen (1): A tanuló a tantervi követelményekben megfogalmazott minimális ismereteket sem tudja. Nevelői segítség is kevés a fogalmak, definíciók értelmezéséhez. A továbbhaladáshoz szükséges minimális tudása sincs meg. 3.6. Az értékelés még nem szabályozott részei  A tanuló többlet munkáját az értékelésnél mindig figyelembe kell venni.  Az ellenőrzés - értékeléskor szerzett tapasztalatokat a tanulóval megbeszéljük. Igyekszünk az önértékelésre megtanítani tanulóinkat.  A szülőkkel a követelményrendszerünket meg kell ismertetni, szakszerű, sokoldalú tájékoztatást kell biztosítani, előzetes igazgatói engedély alapján bármely tanítási 99


 

Pedagógiai program

órát látogathat, a tanuló évközi írásbeli munkáját bármikor megtekintheti és kérdéseire választ kell kapni. Az érdemjegyeket a nevelő az osztálynaplóba és ellenőrzőbe a közléskor bejegyzi. Az osztályfőnökök 2 havonta ellenőrzik ezt. A félévi és év végi minősítést az ellenőrzőbe, illetve a bizonyítványba jegyezzük be. A jutalmazások és elismerések formái, fokozatai. Minden tanuló, aki tanulásban, közösségi munkában önmagához, vagy normáinkhoz képest kiválóan teljesít, jutalomban részesül. Dicséretet, jutalmat kaphat osztály, csoport is. (Kollektív büntetés nincs!)

3.7. Írásbeli munkák értékelése A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény Érdemjegy 0-32 %: elégtelen (1) 33-54 %: elégséges (2) 55-74 %: közepes (3) 75-89 %: jó (4) 90-100 %: jeles (5) A tanulóknak heti három, vagy több órás tantárgy esetén 5-6, két órás tantárgynál 4, egy órás tantárgy esetében legalább 3 érdemjegye legyen félévente. 3.8. Magatartás és a szorgalom értékelése Osztályzatok félévkor és év végén magatartás szorgalom példás (5) példás jó (4) jó változó (3) változó rossz (2) hanyag A minősítési normák alapján a nevelőtestület dönt. Havi magatartás és szorgalom érdemjegyeket kapnak tanulóink 2-től 5-ig terjedő skálán. Az osztályfőnök előzetes javaslata alapján az osztályban tanító nevelők csoportja dönt. Magatartási minősítő norma:  Példás: Becsületes és fegyelmezett. A vállalt feladatokat és megbízatásokat precízen elvégzi. Tetteiért vállalja a felelősséget. Védi az iskola, az osztály tulajdonát. Az iskola Házirendjét megtartja, viselkedésével példát mutat társainak. Tisztelettudó hangon beszél, javasol, vitatkozik.  Jó: Becsületes és fegyelmezett. Alkalmanként vállal feladatokat, azokat teljesíti. Házirendet betartja. Iskolai viselkedése általában jó. Udvarias, tisztelettudó.  Változó: Magatartása ingadozó, tetteiben sokszor meggondolatlan. Házirend szabályait többször megsérti. Időnként megfeledkezik magáról, nem mindig tisztelettudó és udvarias.  Rossz: Felelőtlen, ellenszegülő. Szándékosan megszegi a Házirendet. Időnként árt társainak. Tetteiért felelősséget nem vállal. Az osztály és az iskola tulajdonát szándékosan rongálja. Szüleit, nevelőit félrevezeti. Szorgalmi minősítési norma

100






 

Pedagógiai program

Példás: Minden iskolai munkáját képességeinek megfelelően végzi. Ha érdeklődése határozott, akkor ezen a területen többlet munkát (szakkör, tanulmányi verseny stb.) is vállal. Eredményei eléréséhez komoly erőfeszítéseket tesz. Felszerelése mindig hiánytalan. Jó: Minden iskolai munkáját képességeinek szintjén végzi. Tudásának megszerzéséért nagyobb erőfeszítéseket nem tesz. Érdeklődése megmarad a szorosan vett iskolai tananyagon belül. Iskolai felszerelésében csak néhány esetben fordul elő kisebb hiányosság. Változó: Szorgalma képességeinek szintjén ingadozó. Tanulmányi munkában való részvétele változó, időnként tanul, máskor figyelmetlen, pontatlan. Szétszórtság jellemzi. Gyakran hiányzik felszerelése. Hanyag: Lusta, passzív, munkájára a nemtörődömség jellemző. Gyakran nem készül órákra. Tanulmányi fejlődéséért, képességeihez viszonyítva keveset, vagy semmit sem tesz. Felszerelése rendszeresen hiányzik.

3.9. Az iskolai jutalmazás formái Azt a tanulót, aki képességihez mérten  példamutató magatartást tanúsít, vagy  folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy  az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy  iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy  bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret,  napközis nevelői dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret,  nevelőtestületi dicséret. Minden harmadik osztályfőnöki dicséret után igazgatói dicséretet adunk. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén  szaktárgyi teljesítményért,  példamutató magatartásért,  kiemelkedő szorgalomért,  példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók szaktanári vagy osztályfőnöki dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni.

101


Pedagógiai program

3.10. Az iskolai fegyelmező intézkedések fokozatai Azt a tanulót, aki  tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy  a házirend előírásait megszegi, vagy  igazolatlanul mulaszt, vagy  bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. Ezek:  szaktanári figyelmeztetés;  napközis nevelői figyelmeztetés;  osztályfőnöki figyelmeztetés;  osztályfőnöki intés;  osztályfőnöki megrovás;  igazgatói figyelmeztetés;  igazgatói intés;  igazgatói megrovás; Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Fegyelmi büntetések a 2011. évi CXC tv 58. §-ban szabályozva  Megrovás  Szigorú megrovás  Meghatározott kedvezmények csökkentése, megvonása  Áthelyezés másik osztályba  Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától  Kizárás az iskolából

4

. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja



Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg.



Ennek alapján: az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: o a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel, o iskolai sportkörben való sportolással, o kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.

102


Pedagógiai program

5

. A tanulók fizikai állapotának mérése

5.1. A mérés szabályozása: A tanulók fizikai állapotának és edzettségének (fizikai fittségének) mérését a 20/2012 (VIII.30.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, és a 45/2014 (X.27.) EMMI rendelet az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló rendelet szabályozza. 5.2. Mérési módszer:  



A felmérést a NETFIT a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt használatával végezzük. NETFIT a tanulók fizikai fittségi mérésének adatait rögzítő, a 20/2012 (VIII.30.) EMMI rendelet 4. mellékletben meghatározott tartalmi keret szerinti informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer, melybe azonosításra alkalmatlan módon feltöltött tanulói eredményeket a NETFIT-et támogató informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer automatikusan kiértékeli. A tanulók fizikai fittségi mérésének célja a tanulók egészsége megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása, és a tanulók egészségi állapotának nyomon követése a tanulók fizikai fittségi szintjének feltárásával.

5.3 A mérés eljárásrendje: 

 

 

Az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusai - az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mérési időszakban – a NETFIT egységes mérési módszer és az annak alkalmazásához kifejlesztett eszközök alkalmazásával ellátja a tanulók fizikai állapotának és edzettségének (a továbbiakban együtt: fizikai fittség) mérésével kapcsolatos feladatokat. A lefolytatott fizikai fittségi mérés eredményeit a mérést végző pedagógus - a mérésben érintett tanulónként - rögzíti és feltölti a NETFIT informatikai rendszerbe. A fizikai fittségi mérések egyes tanulókra vonatkozó, adott tanévben rögzített adatait az iskola testnevelés tantárgyat tanító és az iskola igazgatója által kijelölt egyéb pedagógusai tanévenként elemzik, és meghatározzák az adott tanuló fizikai fittségi szintjének további fejlesztése szempontjából - elsősorban az iskolai testnevelésórák keretei között - szükséges intézkedéseket A fizikai fittségi mérések iskolai adatai alapján az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusai tanévenként javaslatot tehetnek a nevelőtestület részére a pedagógiai program részét képező iskolai egészségfejlesztési program módosítására. A fizikai fittségi mérés eredményeit a mindenkori tanév rendjéről szóló jogszabályban meghatározott mérési időszak utolsó napjáig az iskolának a tanuló mérési azonosítójának alkalmazásával fel kell tölteni a NETFIT rendszerbe. A fizikai fittségi mérés tanulót érintő eredményeiről a tanuló és a szülő a tanuló mérési azonosítójának felhasználásával a NETFIT rendszeren keresztül kap tájékoztatást.

5.3. A fizikai fittségi mérések iskolai évfolyamokra vonatkozó tartalmi kerete 5.3.1. A NETFIT célja

103






Pedagógiai program

A NETFIT elsősorban diagnosztikai jelleggel méri és követi nyomon a tanulók fizikai fittségét, a köznevelési intézmények rendelkezésére bocsátott útmutató szerint [„Kézikönyv a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) alkalmazásához”]. Célja az egészséghez szükséges fittségi állapot elérése, megőrzése, javítása (fejlesztése) a tanulók fizikai aktivitási szintjének növelésén keresztül.

5.3.2. A NETFIT tartalmi területei A NETFIT a fizikai fittségi mérés során három tartalmi területet, azokhoz kapcsolódóan pedig négy fittségi profilt különböztet meg az alábbiak szerint. A NETFIT tartalmi területei és a kapcsolódó fittségi profilok Tartalmi területek Fittségi profilok Leírás 1 A tanulók 1.1. Testösszetétel és A NETFIT testösszetétel és tápláltsági testösszetételére vonatkozó tápláltsági profil profilja tartalmazza a testtömeg és mérések - az antropometriai testmagasság értékekből számított paraméterek mérése és a testtömegindexet (BMI) és a testösszetétel becslése testzsírszázalék értéket 2 A tanulók 2.1. Vázizomzat A NETFIT tesztek közül a vázizomzat vázizomzatának fittségére fittségi profil fittségével az ütemezett hasizom teszt, a vonatkozó (pálya) tesztek törzsemelés teszt, az ütemezett fekvőtámasz teszt, a kézi szorítóerő mérés és a helyből távolugrás teszt foglalkozik 2.2. Hajlékonysági A hajlékonysági teszt megbízható profil eredményekkel szolgál a térdhajlító izmok nyújthatóságáról 3 A tanulók aerob 3.1. Aerob fittségi Az aerob fittségi profil a 20, vagy 15 kapacitására vonatkozó (állóképességi) profil méteres állóképességi ingafutás teszt (pálya) tesztek eredménye alapján becsült aerob kapacitás minősítését tartalmazza, vagyis a légzőszervrendszer és a keringési rendszer állapotának, a szervezet oxigénszállító és oxigénfelhasználási képességének mutatója. 5.3.3. A tanulók testösszetételére és tápláltsági állapotára vonatkozó mérések típusai  Testtömeg mérése  Testmagasság mérése  BMI (az előző két érték alapján számítva)  Testzsírszázalék mérése 5.3.4. A tanulók aerob kapacitására és vázizomzatának fittségére vonatkozó mérések, tesztek 1 2

Mérés megnevezése Ütemezett hasizom teszt Törzsemelés teszt Ütemezett fekvőtámasz teszt Kézi szorítóerő mérés Helyből távolugrás teszt

Mérés célja Hasizomzat erejének és erő-állóképességének mérése A törzsfeszítő izmok erejének mérése. A felsőtest izomerejének és erő-állóképességének mérése Az alkar izmainak maximális izometrikus erőkifejtő képességének mérése. Alsó végtag dinamikus erőkifejtési képességének 104


Pedagógiai program

mérése. Hajlékonysági teszt A térdhajlító izmok nyújthatóságának mérése. Állóképességi ingafutás teszt Maximális oxigénfelvevő-képesség becslése. 15 m, ill. 20 m

6

. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések

6.1.

A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján.  A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre  Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól. 

6.2.

A pedagógiai program értékelése és felülvizsgálata  A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.  A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását  A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia

6.3.

A pedagógiai program módosítása  A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: o az iskola igazgatója; o a nevelőtestület bármely tagja; o a nevelők szakmai munkaközösségei; o az intézményi tanács; o az iskolaszék; o a szülői munkaközösség; o az iskola fenntartója.  A tanulók a pedagógiai program módosítását az intézményi tanács vagy az iskolaszék diák-önkormányzati képviselői útján az intézményi tanácsnak, illetve az iskolaszéknek javasolhatják  A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni az intézményi tanács, illetve az iskolaszék véleményét  A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését.

105


 6.4.

Pedagógiai program

A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. A pedagógiai program elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: http://olcsai.kormend.hu.  A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban  A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: o az iskola honlapján; o az iskola fenntartójánál; o az iskola irattárában; o az iskola könyvtárában; o az iskola nevelői szobájában; o az iskola igazgatójánál; o az iskola igazgatóhelyettesénél.  

106


Pedagógiai program

107

7

. A pedagógiai program módosítása

108

7

. A pedagógiai program módosítása

109

PEDAGÓGIAI PROGRAM OLCSAI-KISS ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

Recommend Documents