PEDAGÓGIAI PROGRAM MEZŐSZEMEREI ÁLTALÁNOS ISKOLA

Mezőszemerei Általános Iskola 3378 Mezőszemere, Szabadság út 127. Tel: 06-36-490-005 E-mail: [email protected] Ikt.sz: 299/2013. április 5.

PEDAGÓGIAI PROGRAM MEZŐSZEMEREI ÁLTALÁNOS ISKOLA

1

Előszó

Iskolánk elsődleges célja, hogy a hatályos törvényi keretek között olyan pedagógiai programot alkosson, amely igazodik a sajátos körülményeihez, adottságaihoz, az iskolahasználók növekvő igényeihez és a fenntartó elvárásait figyelembe véve határozza meg tennivalóit. E feladat lehetőséget adott arra, hogy a nevelőtestületek valamennyi körülményre tekintettel optimális programot állítson össze. Olyan programot, amely nem állít teljesíthetetlen követelményeket, de teljesítése erőfeszítést igényel a folyamat valamennyi résztvevőjétől. Az iskolánk feladata az általános iskolai nevelés-oktatáson kívül egyfajta hiánypótlás is. Meg kell adnunk a gyerekeknek mindaz, amit a családok jelentős része nem tehet meg. Ahhoz, hogy a gyerekek sikereket érhessenek el, folyamatosan biztosítjuk azt az alkotó intézményi légkört, ahol tanulóink jól érzik magukat, mert szeretik, mert figyelnek rá, mert fontos. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka alapvető céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladaténak tekintjük, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

Bartók István igazgató

2

Bevezetés Küldetésünknek tekintjük -

Hogy a korszerűen felszerelt intézményben minél magasabb színvonalú tudást és alkalmazható ismereteket nyújtsunk, iskolás gyermekeink számára Fontosnak tartjuk a gyermeki nyitottság, érdeklődés fenntartását, és az ismeretlen iránti felfedezési vágy megőrzését. Arra törekszünk, hogy a gyermekeink testileg-lelkileg erős, kiegyensúlyozott, értelmileg pedig fejlett további ismeretszerzésre képes tanulókká váljanak. Ismerjék a tolerancia elvét, és egymás elfogadásának jelentőségét.

Kiemelt céljainknak, feladatainknak tartjuk - Korszerű oktatás, szilárd műveltség elsajátítása. - Az önálló ismeretszerzéshez, tanuláshoz és problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvető készségek és képességek kialakítása. - Találékony, sokoldalú, a változó követelményekhez alkalmazkodni tudó tanulók nevelését. - A kulturált magatartás és kommunikáció kialakítását közösségeinkben. - Az udvariasságra, figyelmességre, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása nevelést. - A fegyelem és önfegyelem, a közösségi érzés, áldozatvállalás kialakítását. - Az előítélet-mentességen alapuló és megegyezésre törekvő konfliktuskezelést. - A tanulóink önismeretének, önbecsülésésnek, önbizalmának alakítását. - Az önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás fejlesztését. - Nyitottság kialakítását az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. - Az ember testi és lelki egészségének megőrzését. Az egészséges és kulturált életmód, a testmozgás iránti igény kialakítását, megtartását. - Az önellátás, a tisztálkodás, az öltözködés, az étkezés, a környezet rendben tartása képességeinek kialakítását. Az egészségvédelemre, az egészségre káros szokások ismeretére, elutasítására, a balesetek megelőzésére történő felkészítést. - Az élet tiszteletére, védelmére, a természeti környezet megóvására, az állatok és növények védelmére nevelést. - Az élő és az élettelen természet szépsége iránti fogékonyság kialakítását. - Fogékonnyá tenni tanulóinkat a pozitív emberi kapcsolatokra, a barátságra, a hűségre, az önzetlenségre, a megértésre, a tapintatra, az őszinteségre, egymás elfogadására, udvariasságra, és a figyelmességre. - A család, a szülők, nagyszülők megbecsülésére, szeretetére nevelést. - A világ megismerésének, a folyamatos önművelés, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítását. - Magyarország megismerését, szülőföldünk szeretetére, megóvására nevelést. A nemzeti kultúra ápolását, a nemzeti múlt megismertetését, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tiszteletére, ápolására és megbecsülésére nevelést. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet kialakítását - A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás kialakítását. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tiszteletére, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartására való nevelést. - Tanulóinkat az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok, az emberek egyenlőségének elismerése, tiszteletére oktatjuk.

3

-

Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartására, a társadalmi jelenségek és problémák iránt igény, a közéletiség és a közösségi tevékenységekben való részvételre ösztönözzük tanítványainkat.

A hagyományaink ápolásán túl biztosítjuk: - A tehetséggondozást, a felzárkóztatást. - Az informatikai alapismeretek tanítását. - Az idegen nyelvi oktatás szélesítését. - Az integrált nevelést, oktatást. - A kommunikációs készség fejlesztését. Céljaink megvalósítása érdekében garantáljuk: - A nevelő testületünk és a technikai dogozók valamennyien elkötelezettek a hivatásuk iránt. - Munkánk során arra törekszünk, hogy gyermekeink számára szeretetteljes, otthonos és esztétikus iskolai környezetet teremtsünk. - Továbbképzésekkel és önképzéssel folyamatosan bővítjük szakmai ismereteinket. - Az iskola eszközeinek tantermi felszereltségének folyamatos fejlesztését. - Régi és új partnereinkkel hosszú távú kapcsolattartásra törekszünk. - A felmerülő problémákra rövid időn belül igyekszünk megoldást találni. - Partnereink visszajelzései alapján folyamatosan javítjuk munkánkat. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek, elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

- Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

- A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés.

4

Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. Tudatosítás (meggyőződés - Magyarázat, beszélgetés. kialakítása). - A tanulók önálló elemző munkája.

- A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. -A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: - minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) - rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, - ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, - határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

I. ISKOLAI NEVELÉSI PROGRAM 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A mezőszemrei általános iskolában dolgozó pedagógusok mindennapi oktató nevelő munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Az iskolánkban olyan légkör megteremtésén fáradozunk, ahol a tanulók és nevelőik otthon érezhetik magukat, ahol az ismeretszerzésre számtalan lehetőség, a szabad alkotásra pedig valamennyiüknek joga van. Ennek érdekében:  a tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk;  a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életünk megszervezésébe;  a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük;  diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük;  minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban;  az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:

5

tanuló és tanuló tanuló és nevelő szülő és nevelő nevelő és nevelő között. Az iskolánkban a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése, valamint a tanulók teljes személyiségének fejlesztése a legfontosabb feladat. Nevelők szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyermekekből. Ennek érdekében:       

 

a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt; az iskola oktató tevékenységének célja a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztése; fontos, hogy a diákok elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit; elérendő cél, hogy a tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának legyen becsülete; törekedni kell a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre; segíteni kell a diákoknak észre venni s értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat; az iskola olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melynek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben; törekedni kell az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására; kívánatos a tanulókat megismertetni a nemzeti kultúra és történelem eseményeivel, személyiségeivel és hagyományaival, hogy ezek megbecsülése révén táplálódjék bennük a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

A nevelőink személye, szakmai minősége, tudása rendkívül döntő. Ők teszik élővé és működő képessé az elveket és mindazt, amit a tantervünk, az iskolai hátterünkkel a szervezettségünkkel biztosítani tudunk. Az iskolánk - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni a lakóhely életében. Ennek érdekében:  rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal;  igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy az iskola életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismertessünk a szülőkkel;  tovább ápoljuk eddigi kapcsolatait a környező iskolákkal és közművelődési intézményekkel;  a nevelők fontos feladatuknak tartják, hogy az iskola- eddigi hagyományaihoz híven- képviseltesse magát a falusi rendezvényeken és ezek szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.

6

Az elképzelésünkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:  képes tudását továbbfejleszteni, és önállóan ismereteket szerezni;  tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti;  képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban;  a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, kötelességtudó;  becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát;  képes a problémák érzékelésére és megoldására;  öntevékenyen, aktívan részt vesz a tanulásban;  ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit;  képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében;  jó eredmények elérésére törekszik;  van elképzelése a jövőjét illetően; Ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:  nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,  az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit;  a természet, a környezet értékeit,  más népek értékeit, hagyományait,  a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben;  viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik;  szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni;  szereti hazáját;  szellemileg és testileg egészséges, edzett, szeret sportolni, mozogni egészségesen él;  megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Bizonyos, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem lehetséges kialakítani minden egyes, az iskolába járó tanuló személyiségében. Mégis a nevelők mindennapi nevelő és oktató munkája arra irányul, hogy minél több diák rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése álljon a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

7

1.2.1 Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: NEVELÉSI TERÜLET,

NEVELÉSI FELADATOK

MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ FORMÁK

Az értékek megismertetése, tudatos használata Nemzeti kultúránk értékeinek megismerése, alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás a hazaszeretet érzése

Osztályfőnöki-dráma órák, ünnepélyek, színház-múzeum látogatás, hit- és vallásoktatás Osztályfőnöki órák, történelem,földrajz művészeti és magyar órákon. Ünnepélyek adta lehetőségek kihasználása. Történelem, magyar, osztályfőnöki, ének-zene órák, az iskola hagyományainak ápolása, napközi otthon, diákönkormányzat, ünnepélyek.

CÉLOK ERKÖLCSI NEVELÉS

NEMZETI ÖNTUDAT,HAZAFIAS NEVELÉS

ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS

AZ ÖNISMERET ÉS TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE

CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS

TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGRE NEVELÉS

FELELŐSSÉGVÁLLALÁS MÁSOKÉRT, ÖNKÉNTESSÉG

FENNTARTHATÓSÁG, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG

A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismerése. A nemzeti hagyományok tisztelete, ápolása. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek ismerete, elfogadása. A tanulók váljanak képessé arra,hogy másokat megértsenek, tiszteljenek legyenek empatikusak. Önismeretük megalapozott legyen. A család kiemelkedő szerepének hangsúlyozása,a harmonikus családi minták bemutatása. Konfliktuskezelés a családon belül. Testi képességek fejlesztése, testmozgás és egészséges életmód iránti igény felkeltése. A táplálkozás,stresszkezelés módszerei, konfliktuskezelés. A káros függőségekhez vezető szokások megelőzésének segítése. Szociális érzékenység kialakítása a hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő emberek iránt. Együttérzés, önkéntes feladatvállalás Környezettudatos életmód megismerése, a természet védelmére, az elkötelezett értékvédő fenntarthatóságra nevelés.

8

A tanórákon, tanórákon kívüli foglalkozásokon, a mindennapi iskolai életben.

Osztályfőnöki órák (szerepjátékok) Magyar és drámaóra (drámajátékok)

Testnevelés óra, kirándulás, sportversenyek, környezet és biológia óra, osztályfőnöki óra, egészségre nevelő programok, táborozás.

Osztályfőnöki (élethelyzetek gyakorlása, személyes találkozások fogyatékkal élőkkel) Biológia, természetismeret földrajz órák, iskolai pályázatok, rajzversenyek lehetőségeinek kihasználása. Természetvédelmi diáknapok szervezése.

PÁLYAORIENTÁCIÓ

GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI NEVELÉS

MÉDIATUDATOSSÁG-RA NEVELÉS

A TANULÁS TANÍTÁSA

Átfogó kép nyújtása a munka világáról. Pályaválasztáshoz kapcsolódó ismeretek elmélyítése. Gazdasági, pénzügyi felelősségvállalás kialakítása,a javakkal való ésszerű gazdálkodás. Médiumoktól befolyásolt mindennapi élet értelmes, tudatos alakítása

Osztályfőnöki órák, technika órák.

Érdeklődés felkeltése a tananyag iránt, útbaigazítás az elsajátítására, hozzáférésére. Alkalmazható tudás új helyzetekben.

Minden tanóra és iskolai foglalkozás.

Matematika, osztályfőnöki, történelem órák. Osztályfőnöki órák, médiaismeret.

1.2.2 A feladatok megvalósításának módszere: a) A pedagógusok oktató ismeretátadó szerepe :  A tanulók életkorának és értelmi szintjének megfelelő módszerek alkalmazása a tanítás során,  Gyermekközpontú pedagógia alkalmazása az iskolavezetés és pedagógusok részéről is,  Differenciált képességek szerinti feladat átadás,  Tolerancia, másság elfogadásának kialakítása a tanulóban.  A gyermekek egymás közti és a felnőttekkel szembeni kommunikációjának elősegítése,  Hasznos, praktikus ismeretek elsajátítása. b) Személyiség zavar felismerése:  A gyermek személyiségének és közvetlen környezetének megismerése (napi munka, beszélgetés, családlátogatás, rendezvények során),  Eltérő személyiségfejlődés esetén szakember igénybevétele (korrekció),  Fejlesztés terápiával,  Fejlesztő programok kidolgozása személyre szabottan (pszichológus) c) A családdal való kapcsolatban a család terapeuta funkció felvállalása:  A gyermek életvitelének folyamatos figyelemmel kísérése,  szülőkkel való állandó konzultáció (szülői értekezlet, fogadó óra, nyílt nap, családlátogatás),  Az otthoni és iskolai személyiségfejlesztés harmóniájának elősegítése, pszichológiai tanácsadó és segítségnyújtás biztosítása a szülők és tanulók részére.

9

1.3 Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladataink 1. Az iskolánk egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:  a tanulóink korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;  tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;  a tanulóink az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az elsősegély-nyújtás alapismeretei területén. 2. Az egészségnevelés az iskolánk minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai egészségnevelésünket elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák; - játékos, egészségfejlesztő testmozgás az harmadik-negyedik évfolyamon; - az iskolai sportköri, tömegsport foglalkozások; - lehetőségeinkhez mérten időszakonként úszásoktatás; b) a helyi tantervünkben szereplő egészségnevelés, biológia, környezetismeret tantárgyak tananyagai. c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; d) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; e) az egészségnevelést szolgáló egyéb tanórán kívüli foglalkozások: - szakkörök - osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése; - minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő-sport nap megtartása a DÖK rendezésében az egészséges életmód, a mozgás és sport fontosságának hangsúlyozásával - az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele, egészségügyi vetélkedőn és osztályfőnöki órákon, a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. - A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.

10

1.4 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladataink A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. 1.4.1 Az iskolában a közösségfejlesztés fő területei  Tanórák - szaktárgyi órák - osztályfőnöki órák  Tanórán kívüli foglalkozások  napközi  kirándulás, kulturális rendezvények  szakköri foglalkozások  Diák-önkormányzati munka  Szabadidős tevékenységek Mind a négy terület saját foglalkozási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak:  Az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához  Véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,  A közösségi szokások, normák elfogadásához,  A másság elfogadásához, eső  Az együttérőz magatartás kialakulásához,  A harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. A közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen  Megjelenésével  Viselkedésével  Beszédstílusával  Társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve határozza meg. A tantárgyi lehetőségek, kihasználásával meg kell ismertetni hazánk, lakóhelyünk nevezetességeit:  Címerét  Történelmi múltját  Építészeti értékeit  Dallamkincsét  Népművészetét

11

1.4.2 A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: Törekedjünk arra, hogy minden tanuló  Ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakulásának elengedhetetlenek,  Megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúrájának nagy múltú értékeit.  Sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerkedéséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. További feladataink  A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése, a közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.  A közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, ahol a tanulóink közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.  A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.  Az önkormányzás képességének kialakítása A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.  Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. 1.4.3 Az iskolánkban a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek  Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: október 23-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor, a gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor.  Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak október 6-án, a magyar kultúra napján, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapján, a költészet napján, a holokauszt áldozatainak emléknapján, a Föld napján és a Nemzeti Összetartozás Napján.  Minden tanévben anyák napja ünnepi rendezvény alkalmával emlékezünk az édesanyákra. b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 1-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák - önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti.

12

c) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör ( tömegsport) foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör (tömegsport) a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. d) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskolánk lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt e) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulóink továbbfejlesztését segítik a különféle házi (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolánkban évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelőink szakmai munkaközösségeik vagy a szaktanáraink végzik. f) Témanapok (projektnapok). Az iskolánk nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulóink számára projektoktatást (témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozáson át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve sajátítatjuk el a követelményeket. Iskolánkban évente be kívánjuk vezetni azokat a téma napokat, amelyek a katasztrófavédelemmel, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet- és környezetvédelemmel, illetve a honismerettel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. g) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szervezünk a lakóhelyünk Mezőszemere és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. h) Osztálykirándulások. Az osztályok az osztályfőnök és az osztály szülői közössége bevonásával a nevelőmunka és az osztályközösség fejlődése elősegítése céljából osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a résztvevőknek kell fedezniük. Az iskolánk nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. i) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. A foglalkozáson való részvétel, ha a tanuló számára kötelező, térítésmentes. Azonban ha a foglalkozásokon való részvétel – a résztvevő számára költséggel is jár - önkéntes. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken, a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

13

j) Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható Mezőszemerei Könyvtár segíti. Az Egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár nyilvános könyvtári szolgáltatást biztosít a Mezőszemerei Önkormányzat által fenntartott kettős funkciójú- községi és iskolai feladatokat is ellátó – könyvtár számára. Mivel iskolai könyvtárhoz szükséges könyvállománnyal nem rendelkezünk ezt a szolgáltatást vesszük igénybe. k) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. tornaterem, számítógép, tanterem.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. l) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

1.5 A pedagógusaink helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökeink feladatai 1.5.1 A pedagógusok helyi intézményi feladatai a) alapvető feladatai A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. A tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások pontos és eredményes megtartása, aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. - Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. - A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. - A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. - Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. - A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése. b) Tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás - Tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások megtartása, éves tervének, tanmeneteinek, éves programok elkészítése.

14

-

Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli foglalkozásokra. Változatos szervezeti formák alkalmazása, motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon. A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása révén a helyi tanterv követelményeinek elsajátítatása.

c) A tehetséges tanulók gondozása - Tanórán kívüli fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. - Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. - Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre. d) A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése - Tanórán kívüli fejlesztő foglalkozások korrepetálása, felzárkóztatás, szervezése, felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. - A gyermekvédelmi feladatok ellátása ezen, tanulók körében. - Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése. e) A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása - Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, üzemlátogatás). - Szabadidős programok szervezése, részvétel a lebonyolításában iskolán belül (pl. osztálydélután, karácsonyi ünnepség, farsang DÖK rendezvények). - Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése, ill. részvétel annak előkészítésébe és lebonyolításába. f) Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel – Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. – Az iskolai diákönkormányzat programjainak segítség részvétel a programokon. g) Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében – Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban, a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. – Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása és belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása. h) Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban, továbbképzéseken való részvétel.

15

i) Az iskolai munka feltételeinek javítása – Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel és bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. – Az iskolánk tanulóit támogató alapítvány működésének segítése. – Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése és az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása. – j) Általános feladatai  Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.  Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.  Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.  Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.  Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről.  Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.  Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket.  A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti.  Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.  Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.  Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.  Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.  Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet).  Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.  Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.  Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).  Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét. További feladatai az osztályfőnöki munkaköri leírásban találhatók meg.

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban.

16

Munkánk során kiemelten kezeljük - a kiemelten tehetséges; - a sajátos nevelési igényű; - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; - a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését. 1.6.1 -

A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport,kulturális); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).

1.6.2 Sajátos nevelési igényű tanulók -

-

Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:  gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,  az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének,  a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek,  a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,  a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,  speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,  képességfejlesztő játékok, eszközök,  számítógépek fejlesztő programokkal.

Körükben gyakoriak:  a beszédhibák,  a diszlexiára, diszgráfiára, diszkalkuliára utaló tünetek.  a megkésett beszédfejlődésű, szókincshiányos gyermekek,

17

 alacsony szintű intelligencia és verbális emlékezet  magatartás és figyelemzavar A sajátos nevelési igényű egyéb pszichés fejlődési zavar küzdő tanulóknak egyéni, illetve kiscsoportos fejlesztő foglalkozásokat tartunk. Az enyhe fokban sérült (BNO:F70) tanulóinkat integrált szervezeti formában oktatjuk. Ennek lényege, a sajátos nevelési igényű tanulók a normál képességű tanulókkal együtt tanulnak a közös tanórai foglalkozásokon, azonban ők az eltérő tantervi követelményeket, speciális tankönyvek és tananyag tartalom alapján, a tanítási órán alkalmazott differenciálással sajátítják el. (részben funkcionális integráció). Az enyhe értelmi fogyatékos tanulóinknak egyéni, illetve kiscsoportban habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokat tartunk. A szabadidő eltöltése közösen történik a nem fogyatékos tanulókkal együtt (szociális integráció). A habilitációs, rehabilitációs tevékenységünk során és a fejlesztő programok készítésekor és elemzésekor a következőket veszzük figyelembe: - hogyan, miként tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához - a funkcionális képességek zavarának kezeléséhez - a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez. 1.6.3 Az SNI tanulók integrált oktatásának célja  Motoros képességek fejlesztése: A test tudatos érzékelése, testvázlat, irány és térbeli helyzetek felismerése a saját testhez viszonyítva. Nagymozgások, finommozgás, egyensúly, koordináció, mozgás-kivitelezés.  A kognitív képességek fejlesztése: analízis- szintézis-, összehasonlítás-, differenciálás, emlékezet- és figyelem fejlesztése. Absztrahálás képességének kialakítása, különös tekintettel a számlálási készség, és a számfogalom kialakulására.  Orientációs képességek fejlesztése, különös tekintettel a tér–és időbeli orientációra: a téri, idői relációk megismertetése, megnevezése, alkalmazása.  Kommunikációs képességek fejlesztése: beszédindíték, beszédkedv fokozása, a beszéd technikai részének fejlesztése. Beszédhang hallás fejlesztése, szókincs gyarapítása, aktivizálása, írásmozgás fejlesztése, az olvasási készség elsajátíttatása.  Szociális képességek fejlesztése: Megfelelő kötődések kialakítása, a társas viselkedés tanítása, az együttélés szabályainak a betartására nevelés. A kulturális hátrányokból eredő viselkedési formák megváltoztatása. A fejlesztett területek, képességek megerősítés mellett nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. 1.6.4 Az integrált oktatással kapcsolatos feladataink a) Az SNI tanulók integrált nevelésében, oktatásában résztvevő pedagógus feladatai:  a tananyag fejdolgozásánál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak egyes SNI tanulókra jellemző módosulásait  a differenciált nevelés,oktatás céljából változatos módszerek technikák alkalmazása  a tanórai tevékenységek,foglalkozások során a szakértői diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti a folyamatos értékelésbe, hatékonyságvizsgálatba

18

 szükség esetén megváltoztatja eljárásait és az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz  egy - egy tanulási, nevelési helyzethez, probléma megoldáshoz alternatívákat keres  Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedéshez  Együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus irányításait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba b.) Az SNI tanulók integrált nevelésében, oktatásában résztvevő gyógypedagógus feladatai:  Segíti a szakértői vélemény, pedagógiai diagnózis értelmezését  Javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges eljárások kialakítására  Segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéséhez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában  Javaslatot tesz a gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására  Figyelemmel kíséri a tanuló haladását, részt vesz az eredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükségletekhez igazodó módszerváltásra  Együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételei, javaslatait  Terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon, egyéni fejlesztési terv alapján, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. a) Dokumentációs feladatok  Munkanapló  Forgalmi napló  Rehebilitációs, habilitációs napló  Egyéni fejlesztési terv b) Pedagógusok: konzultációs feladat indítása Megfigyelési szempontok közös tervezése Hospitálás, célzott megfigyelés Rendszeres, vagy időnkénti esetmegbeszélés Eljárások eredményeinek együttes megbeszélése Fejlesztési irányvonalak közös megállapítása - tanórai keretben történő fejlesztési lehetőségek megbeszélése - kontroll és hatásvizsgálatok Alkalmazható kompenzációs technikák 1.6.5 Az egyéni differenciálás lehetőségei az értékelésben, számonkérésben - felmentések figyelembevétele - méltányos értékelés lehetőségének érvényesítése - szöveges értékelés 1.6.6 A megsegítés módjai: - Időszakos kapcsolattartás az osztályfőnökkel - Korrepetálás (elsős sorban helyi pedagógus végzi) - Speciális képességfejlesztés, gyógypedagógiai foglalkozás - Általában a segítési módok különböző kombinációit alkalmazzuk.

19

1.6.7 Az általános célkitűzések teljesítésének kritériumai: - eredményes sikeres ismeretelsajátítás, a képességekhez mérten, - továbbfejleszthető, továbbépíthető tudás elérése reális elképzelések kialakítása a szakmaszerzésre, önálló életpálya modell alapjainak lerakása - önmaga és mások másságának pontos ismerete, megértése, - a hátrányos helyzet elfogadása, tolerancia kialakítása - a rongálás megfékezése, elítélése, képességtől függően részvétel az iskola közösségi életében, kötődés a társakhoz, felnőttekhez. 1.6.8 Az integrációs oktatási forma megtartásának általános feltételei:  Korai diagnózis és erre épülő intenzív korai irányított családi nevelés  Adott esetben szükséges technikai eszközök biztosítása  A gyermek képességei, személyisége  A szülők együttműködési készsége, aktivitása  Támogató szolgáltatások biztosítása: kapcsolattartás, nyomon követés, korrepetálás, amennyiben a tanuló érdeke megkívánja, úgy más szakember ( terapeuta ,logopédus,pszichológus, orvos,konduktor) is be kell vonni a fejlesztő munkába.  A pedagógus nyitottsága az integráció iránt, együttműködési készsége  Lehetőségek az egyéni differenciálás biztosítására, a fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentésére - speciális tanterv, tankönyv - tanulási segédletek - speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt elősegítő technikai eszközök  Az osztálytársak pozitív hozzáállása  Az integráció beépülése az iskolánk alapdokumentumaiba (nevelési program, tanterv. 1.6.9 Látássérült gyermekek gondozása Mivel a látási kontroll hiányosságai miatt minden látássérült gyermek akadályozott a különböző tevékenységekben, segítenünk kell részvételüket a közös játékban, a közösséghez való alkalmazkodásban, a viselkedési formák megtanulásában és gyakorlásában, a közösség előtti bátor szereplésben. Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás az önálló tanulás megtanítása, a tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztán tartása. Az iskolai nevelés során mindvégig figyelembe kell venni a látássérült gyermek fizikai terhelhetőségének korlátait, különös tekintettel az adott szembetegségre. A gyengénlátó, alig látó gyermekek nevelésében a képességfejlesztés és a differenciáló pedagógia kiemelt jelentőségű. Ha fejlesszük azokat a képességeiket, amelyekkel önállóan is eljutnak az információhoz, hosszútávon segítettük, vagyis rehabilitáltuk őket. 1.6.10 A látássérült tanulóinknak a következő foglalkozásokat szervezzük: - látásnevelést a látási funkciók gyakoroltatására - mozgáskorrekciót a finommozgás, nagymozgás fejlesztésére

20

- olvasási- készség fejlesztést az átlagosan gyengébb nyelvi adottságok miatt, illetve a látássérülés miatti lemaradás kompenzálására, - tapintó írás-olvasás megtanítását az alig látó vagy progrediáló szembetegségű tanulók számára (Braille írás, olvasás) - dyslexia, dysgraphia, dyscalculia foglalkozásokat, A látássérült tanulónk számára speciális dönthető tanulói asztalt, laptop számítógépet és diktafont biztosítunk. külső szakember bevonása a tanuló gondozásába (pszichológus) 1.6.11 A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységeink Az iskolában egyre több a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló. A probléma nem megkerülhető és nem intézhető el a magatartás és tanulás puszta szankcionálásával. A tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel (BTMN) küzdő gyerekek fejlesztése egyénre szabottan történik a Nevelési Tanácsadó szakvéleményében foglaltaknak megfelelően, melyhez egyéni fejlesztési tervet készítenek a fejlesztésben részt vevő kollégák, tanulónként. a) Tevékenységeink A beiratkozásnál gondosan tanulmányozzuk az óvoda által megküldött iskolaérettségi szakvéleményt. Amennyiben problémára utaló jelet találunk – diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, magatartászavar, beszédhiba, hyperaktivitás, figyelemzavar, konzultálunk az óvodapedagógussal és a szülőkkel. Segítőkész magatartással, a szülők bizalmának elnyerése törekszünk. A gyermekkel foglalkozó logopédussal, pszichológussal együttműködünk, szakmai tanácsaikat, hasznosítjuk a tanuló eredményes fejlesztésében. A tanítási órákon túl fejlesztő felzárkóztatást szervezünk számukra. b) A fejlesztő foglalkozás szervezünk: - az osztályon belül, egyéni differenciálás útján, és - az osztályon kívül, egyéni vagy kiscsoportos fejlesztés formájában. c) A fejlesztés szempontjai: - apró lépésekre bontott, hierarchikusan építkező feladatokat adunk -rugalmasan alkalmazkodunk az adott gyermek szükségleteihez, fáradékonyságához, érdeklődéséhez, motivációs bázisához - megerősítés – közvetlenül alkalmazzuk - játékba ágyazott tevékenykedtető, cselekedtető feladatok adunk tanítványainknak. d) A gyermeket tanító pedagógusok osztályon belüli, differenciáló, fejlesztő feladatai: - kiemelt fontosságú az egész tanítási folyamatban megvalósuló differenciálás, az egyéni megközelítési mód alkalmazása - az egész nevelési feladat során megvalósuló valamennyi gyermek felé irányuló egyéni megközelítést, odafigyelés.

21

e) A differenciálást biztosítunk a feladatok szintjén - a feladat típusának - a feladatok mennyiségének - a feladat technikai kivitelezésének változatos alkalmazása -a feladatadás módjának, önálló szabálykeresés, szóbeli instrukcióadás, bemutatás, mintanyújtás alkalmazásával. 1.6.12 A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek A képesség-kibontakoztató felkészítést és az integrációs felkészítést, a pedagógiai program mellékletét képező „Intézményi integrációs program” alapján tervezzük bevezetni. Ennek érdekében - szoros kapcsolat fenntartása a helyi óvodai intézménnyel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, felzárkóztató órák, egyéni foglalkozások, fejlesztő foglalkozások tartása. - a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen; - az községi könyvtár, valamint az iskola felszereléseinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; - a tanulók szabadidejének, szervezése, szünidei programok, tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek tartása, az iskolai sportkör, szakkörök biztosítása - szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); - a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); - a szülőkkel való együttműködés; - családlátogatások; - szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; - szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 1.6.13 A sajátos nevelési igényű tanulók értékelése, a továbbhaladás feltételei A sajátos nevelési igényű tanulók félévi és év végi szöveges értékelésének, illetve osztályzatainak megállapítására az osztálytanító, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, illetve érintett szaktanár - előzetesen történő egyeztetést követően – tesznek javaslatot, figyelembe véve az eltérő tantervi követelményeket. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását tekintjük. - Személyre szabott pedagógiai eljárásokat, eszközöket, módszereket alkalmazunk. - A tananyag feldolgozásánál figyelembe vesszük a tantárgyi tartalmak egyes SNI tanulók csoportjaira jellemző módosulásait. - Egyéni fejlesztési tervet készítünk. - Egyéni haladási ütemet biztosítunk. - Együttműködünk a szakszolgálat embereivel. - Negyedévente személyre szabott szöveges értékelés keretében összegezzük az adott időszak eredményeit. - A tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekek értékelését a Nevelési Tanácsadó szakvéleményében leírtak alapján végezzük.

22

A tanulók teljesítményét tanév közben rendszeresen érdemjeggyel, tanév végén osztályzattal minősítjük. Ha a tanuló szakértői vélemény alapján mentesítést kapott valamely tantárgy, vagy tananyagrész értékelése alól szöveges értékelést alkalmazunk. Ha a tanuló számára szakértői vélemény a tantervi követelmények teljesítésére hosszabb időt határoz meg ezt az értékelésnél és a továbbhaladás intervallumánál is figyelembe vesszük. 1.6.14 A sajátos nevelési igényű tanulók tankönyvkiválasztásának elvei  a tankönyv tartalmában, információban, a feldolgozottság mélységében igazodjon a sajátos nevelési igényű tanuló szükségleteihez  a tankönyv legyen esztétikus és több évig használható, tartós  az egyes tantárgyak tankönyvei épüljenek egymásra, s lehetőleg munkafüzetet is tartalmazzon  biztosítsa a differenciált képességfejlesztést is  a helyi tantervünkhöz leginkább illeszkedő tankönyvet rendeljük meg

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A tanulóink érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok.) tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer; sportélet; túrák, kirándulások szervezése; kulturális, szabadidős programok szervezése; a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap). Ezekben a kérdésekben az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt.

23

A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. Az intézményünkben iskolavezetés működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője.

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8.1 Az iskolában a közösségfejlesztés fő területei  Tanórák - szaktárgyi órák - osztályfőnöki órák  Tanórán kívüli foglalkozások  napközi  kirándulás  szakköri foglalkozások  Diák-önkormányzati munka  Szabadidős tevékenységek Mind a négy terület saját foglalkozási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak:  Az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához  Véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,  A közösségi szokások, normák elfogadásához,  A másság elfogadásához, eső  Az együtt érző magatartás kialakulásához,  A harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. A közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen  Megjelenésével  Viselkedésével  Beszédstílusával  Társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve határozza meg. 1.8.2 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: Törekedjünk arra, hogy minden tanuló  Ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakulásának elengedhetetlenek,  Megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúrájának nagy múltú értékeit.  Sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerkedéséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek.

24

A tantárgyi lehetőségek kihasználásával meg kell ismertetni hazánk, lakóhelyünk nevezetességeit:  Címerét  Történelmi múltját  Építészeti értékeit  Dallamkincsét  Népművészetét 1.8.3 Az iskolavezetés és a nevelőtestület együttműködése 1. A nevelőtestületünk különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. Az együttműködés fórumai: - az iskolavezetés ülései, - az iskolavezetőség ülései, - a különböző értekezletek, - megbeszélések, 3. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 4. Az iskolavezetés az aktuális feladatokról a tanári helyiségben elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 5. Az iskolavezetés tagjai kötelesek: - az iskolavezetés ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetés felé. 6. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskolavezetés, az iskola vezetőségével , az intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel. 1.8.4 A szakmai munkaközösségek együttműködése 1. Az iskolánkban tevékenykedő alsós és osztályfőnöki szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: - a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, - iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, - iskolán kívüli továbbképzések, - a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 3. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.

25

1.8.5 A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése 1. A tanulóinkat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel. 1.8.6 A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése 1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 2. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. b) Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet. Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása  az iskolánk céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,  a helyi tanterv követelményeiről,  az iskolánk és a szaktanárok értékelő munkájáról,

26

  

saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. c) Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. 3. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 4. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatójához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 5. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével. 6. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. 7. Az iskolánk pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 8. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában; - az iskola nevelői szobájában; - az iskola igazgatójánál; - az iskola igazgatóhelyetteseinél; - az iskola honlapján; - a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél

27

1.8.7 Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai , együttműködése iskolán kívüli intézményekkel 1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - Az intézmény fenntartójával: KLIK 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. - Az intézmény működtetőjével: KLIK Füzesabonyi Tankerület 3390 Füzesabony, Ifjúság út 17. Pf.81. - A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Polgármesteri Hivatal 3378 Mezőszemere - A megyei, pedagógiai intézettel: Heves Megyei Pedagógiai Intézet Eger - A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel: Óvoda, Mezőszemere A területileg illetékes: - Nevelési Tanácsadó Füzesabony - Tanulási Képességet Vizsgáló Intézet Eger - Gyengénlátók Iskolája Budapest - Mlinkó István EGYMI és Diákotthon Eger - Füzesabonyi Rendőrkapitányság - Polgármesteri Hivatal Füzesabony Okmányiroda - Heves Megyei Kormányhivatal Eger - Füzesabonyi Járási Hivatal 3390 Füzesabony A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 2. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: - Az iskolát támogató Mezőszemere és Egerfarmos Tehetségekért Alapítvány kuratóriumával. - Az alábbi közművelődési intézményekkel: Bródy Sándor Megyei Könyvtár Eger - Az alábbi társadalmi egyesületekkel: Mezőszemerei Civil Egyesület - Az alábbi termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal: Hirs és Társa Kft Mezőszemere A település kereskedelmi vállalkozásaival - Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel: Római Katolikus, Református egyházak. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató illetve az igazgatóhelyettes a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. 3. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskolavezetése rendszeres kapcsolatot tart fenn a Mezőszemere háziorvosával, Szihalom község fogorvosával, munkaegészségügyi feladatokat ellátó orvossal, és ezen intézmények egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. 4. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Szihalom és Mezőszemere gyermekjóléti szolgálatával. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgatóhelyettes a felelős. 5. Az iskola helyiségeit, épületét a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján térítésmentesen használhatják az alábbi törvényesen bejegyzett gyermek- illetve ifjúsági szervezetek, valamint társadalmi egyesületek helyi csoportjai: nemleges.

28

6. A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a tankerületi szakmai munkaközösségek munkájába: - Alsó tagozatos munkaközösség - Osztályfőnöki munkaközösség.

1.9 A tanulmányok alatti vizsgák rendje Tanulmányok alatti vizsgák szabályai 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: - osztályozó vizsga, - pótló vizsga, - javítóvizsga. 2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, - engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 5. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, - javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor)közölni kell. 7. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a kerettanterv tartalmazza. ,

29

8. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI TANTÁRGY VIZSGA ALSÓ TAGOZAT Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI Idegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI Erkölcstan SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI Környezetismeret Ének-zene SZÓBELI GYAKORLATI Vizuális kultúra GYAKORLATI Életvitel és gyakorlat GYAKORLATI Testnevelés és sport GYAKORLATI FELSŐ TAGOZAT Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI Idegen nyelvek ÍRÁSBELI SZÓBELI Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI Erkölcstan / hit és ÍRÁSBELI SZÓBELI erkölcstan Történelem ÍRÁSBELI SZÓBELI Természetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI Fizika ÍRÁSBELI SZÓBELI Kémia ÍRÁSBELI SZÓBELI Biológia ÍRÁSBELI SZÓBELI Földrajz ÍRÁSBELI SZÓBELI Ének-zene ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI Hon- és népismeret SZÓBELI Vizuális kultúra GYAKORLATI Informatika SZÓBELI GYAKORLATI Technika, életvitel és GYAKORLATI gyakorlat Testnevelés és sport GYAKORLATI

30

1.10 A tanköteles tanuló felvétele, és az átvétel helyi szabályai 1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát - a szülő személyi igazolványát; - a gyermek nevére kiállított lakcímkártyát - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; - a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - a gyermek nevére kiállított lakcímkártyát - az elvégzett évfolyamokat, tanúsító bizonyítványt; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 5. Az iskola igazgatója a felvételről, átvételről jogviszonyt létesítő vagy a kérelmet elutasító döntéséről határozatot hoz, melyről köteles értesíteni a szülőt, a döntést megalapozó indoklással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással. 6. Ha olyan tanköteles tanulót vett fel az iskola igazgatója, akinek lakóhelye (tartózkodási helye) nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van, köteles értesíteni az illetékes kormányhivatalt. A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van, átvétel esetén értesíti az előző iskola igazgatóját is. Az iskolába felvett tanulót az intézmény tartja nyílván, átvétel esetén az átadó iskola értesíti az átvevő iskolát. Az ügyintézés során a fennálló rendelkezések és szabályok betartásával kell eljárni, különös tekintettel az előírt határidőkre. Amennyiben a tanulónál lemaradást tapasztal a nevelő, melynek oka az iskolaváltás, abban az esetben egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával segítik a szaktanárok. 7. Vendégtanulói jogviszony Az intézmény vezetője engedélyezheti a tanuló kérésére (kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére), hogy másik iskolában elméleti tanítási órán, gyakorlati foglalkozáson vegyen részt a vele jogviszonyban álló iskolában oktatottaktól eltérő irányú ismeretek megszerzése céljából. Szintén kérheti vendégtanulói státuszát, amennyiben tartós gyógykezelése az iskolába járást nem teszi lehetővé, hogy tanulmányait a fekvőbeteg-ellátás keretében gyógykezelését biztosító egészségügyi vagy rehabilitációs intézményben biztosított nevelési-oktatási intézményben folytathassa - tanulói jogviszonyának fenntartása mellett.

31

A vendégtanulói jogviszony engedélyezésére irányuló írásbeli kérelmet a vele jogviszonyban álló iskola igazgatójához kell benyújtani. Az intézmény vezetője a kérelem átvételétől számított 15 napon belül beszerzi a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola, egészségügyi, gyógykezelést biztosító intézmény javaslatát. A tanulóval jogviszonyban álló iskola igazgatója értesíti a tanulót (kiskorú esetén a szülőt) valamint a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő intézmény vezetőjét. A tanuló teljesítményének értékelését a fogadó iskola végzi, s írásban értesíti a tanulóval jogviszonyban álló iskolát. 5.Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni.

1.11 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulóink - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. - ismerjék fel a vészhelyzeteket; - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében - az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; - tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; - támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: - a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek

32

TANTÁRGY

biológia

kémia

fizika testnevelés -

-

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés mesterséges lélegeztetés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

5. Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: - elsősegély-nyújtó szakkör - minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával; - évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

33

II. HELYI TANTERV Pedagógiai programunk tantervi fejezete a kiadott kerettanterv adaptálásával, a kötelezően előírt, illetve tantestületünk által meghatározott és a helyi sajátosságoknak megfelelő tartalommal kiegészítve készült.

2.1 A választott kerettanterv megnevezése Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi tantervre épül: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”, valamint 2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A központi kerettanterv két évfolyamra határozza meg a tananyagot és a követelményeket. A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a nevelőink szakmai munkaközösségeinek, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: a) b) c) d)

2013 augusztusára: Az első és az ötödik évfolyamon. 2014 augusztusára: A második és a hatodik évfolyamon. 2015 augusztusára: A harmadik és a hetedik évfolyamon. 2016 augusztusára: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon.

A helyi tantervünkben szereplő ismeretanyagot évfolyamonként, egy – egy osztályra lebontva készítjük el. Az egyes tantárgyak óraszáma tartalmazza azt a 10%-os szabadon beépíthető tartalmi kiegészítést, ( témakörönként beépített rendszerezést, gyakorlást) melyet a kerettantervi rendelet lehetővé tesz.. Azoknál a tantárgyaknál, amelyeknél a kerettantervben szereplő alap óraszámot a szabadon tervezhető óraszámokkal megnöveltük megtörténik a tartalmi kiegészítés. A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontásához, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított helyi tantervi ajánlásokat használják fel. Ezek elfogadásáról, iskolánkban történő alkalmazásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt.

34

A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson: A szabadon tervezhető órák felhasználása

ÉVFOLYAM 1. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Magyar nyelv és irodalom Informatika Magyar nyelv és irodalom Matematika Természetismeret Magyar nyelv és irodalom Matematika Földrajz Kémia Matematika Biológia-egészségtan Fizika Technika

A tantárgyakba beépített szabadon tervezhető óraszám 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1óra 1 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra 0.5 óra 0.5 óra 1óra

Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, vagy a Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon a német nyelvet tanulják. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam

VÁLASZTOTT KERETTANTERV Ének-zene A változat Magyar nyelv és irodalom A változat Matematika A változat Fizika A változat Ének-zene A változat

2.2 Az iskolánkban alkalmazott óratervek felmenő rendszerben Az iskolánkban 2013. szeptember 1-től alkalmazott óraterv

35

Nemzeti Alaptanterv, a Nemzeti Köznevelési Törvény. 5.§ (1) bekezdés meghatározott pedagógiai szakaszokra kiadott kerettanterv alapján készült óraterv, bevezetésre kerül felmenő rendszerben 1 és 5. osztálytól kezdődően a 2013/2014-es tanév szeptemberétől. 1.és 5. osztálytól felmenő rendszerben ( A mindennapos testnevelést ekkor felmenő r. 1. 2. 5. 6. osztályban indítjuk )

Kötelező és választható tanórai foglalkozások óraszámai Óraterv 1–4. évfolyam A kerettanterv által kötelezően előírt tantárgyak óraszáma. A szabadon tervezhető óraszám. (Elosztva a tantárgyak között. ) A tanuló heti kötelezően előírt és a szabadon tervezhető óraszáma összesen. A tanuló által választható óraszám A tanuló maximális heti óraszáma

23

23

23

24

2

2

3

3

25

25

25

27

2

2

2

2

27

27

27

29

A tanulók számára kötelezően előírt minimális óraszám felosztása 1. évf. 2. évf. 3. évf. Tantárgyak 8 8 8 Magyar nyelv és irodalom (7+1Szt.) (7+1Szt.) (6+2Szt.) Idegen nyelvek

4. évf. 7 (6+1Szt.) 3 (2+1Szt.)

5 (4+1Szt.) 1

5 (4+1Szt.) 1

5 (4+1Szt.) 1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

1 2 (1+1Szt.) 2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Matematika Erkölcstan / hit és erkölcstan Környezetismeret

4

5 5 Testnevelés és sport A tanulók számára kötelezően előírt 25 25 minimális óraszáma összesen A tanulók által választható órák felosztása

5

5

25

27

Környezetismeret

1

A tanuló maximális heti óraszáma

1

1

-

1

1

1

1

1

27

27

27

29

Szt. = az óratervben a kötelező tantárgyakhoz beépített szabadon tervezhető óra Szv.= a tanulók által szabadon választható órák

1-4. évfolyamon a tanulók által választható órák : o Német idegen nyelv 3. osztálytól o Egészséges életmód o Informatika o Környezetismeret 3. osztály

36

Óraterv 5 – 8. évfolyam A kerettanterv által kötelezően előírt tantárgyak óraszáma. A szabadon tervezhető óraszám. ( Elosztva a tantárgyak között. ) A tanuló heti kötelezően előírt és a szabadon tervezhető óraszáma összesen. A tanuló által választható óraszám A tanuló maximális heti óraszáma

26

25

28

28

2

3

3

3

28

28

31

31

3

3

4

4

31

31

35

35

A tanulók számára kötelezően előírt minimális óraszám felosztása 5. évf. 6. évf. 7. évf. Tantárgyak 5 5 4 Magyar nyelv és irodalom (4+1Szt.) (4+1Szt.) (3+1Szt.) 3 3 3 Idegen nyelv, német 4 4 4 Matematika (3+1Szt.) (3+1Szt.) 1 1 1 Erkölcstan / hit és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret

2

2

2

3 (2+1Szt.)

Fizika Kémia

2

2

1.5 (1+0.5Szt.)

1.5 (1+0.5Szt.)

2 1.5 (1+0.5Szt.)

1

1 1 (0+1Szt.)

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5

5

5

Ének-zene

1

Dráma és tánc/Hon- és népismeret

1

Informatika

3 4 (3+1Szt.) 1

1.5 (1+0.5Szt.) 1

Földrajz

Vizuális kultúra

4

2

2

Biológia-egészségtan

8. évf.

Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

1 1 Osztályfőnöki A tanulók számára kötelezően előírt minimális 28 28 óraszáma összesen A tanulók által választható órák felosztása

A tanuló maximális heti óraszáma

1

1 (0+1Szt.) 5

1

1

31

31

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

31

31

35

35

Szt. = az óratervben a kötelező tantárgyakhoz beépített szabadon tervezhető óra Szv.= a tanulók által szabadon választható órák

37

2

5-8. évfolyamon tanulók által választható órák :       

Gazdasági ismeretek Családi életre nevelés Felvételi előkészítő matematika 8. osztály Felvételi előkészítő magyar 8. osztály Egészséges életmód Informatika Háztartási ismeretek ( kötés,horgolás, főzés, varrás stb. )

Iskolánkban amennyiben megfelelő létszámú jelentkező kéri, megszervezzük a tanulók által szabadon választható tanórai foglalkozásokat. Nemzeti Alaptanterv által a Nemzeti Köznevelési Törvény. 5.§ (1) bekezdés meghatározott pedagógiai szakaszokra kiadott kötelező és szabadon tervezhető óraszámmal kiegészített helyi kerettanterv felmenő rendszerű bevezetése 2012. szeptember 1-től Tanév 1. 2012/2013. MtNAT 2013/2014. KT 2014/2015. KT 2015/2016 KT 2016/2017 KT

2. 3. 4. 5. NAT NAT NAT MtNAT NAT NAT NAT KT KT NAT NAT KT KT KT NAT KT KT KT KT KT

6. NAT

7. NAT

8. NAT

NAT KT KT KT

NAT NAT KT KT

NAT NAT NAT KT

NAT= a 2003. évi törvénymódosítás és a NAT 2003 alapján felülvizsgált helyi tanterv Mt= a mindennapos testnevelés bevezetése KT = 2012-ben kiadott 20/2012. EMMI rendeletben kiadott kerettanterv,megnövelve az iskola által évfolyamonként szabadon tervezhető , kötelezően választandó és szabadon választható óraszámokkal.

2.3 Az iskolánkban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusaink elsősorban olyan nyomtatott formában vagy elektronikus adathordozón megjelent taneszközöket használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatásért felelős miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A 2013/2014-es tanévtől kezdődően a tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskolákhoz történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának iskoláktól való beszedése állami közérdekű feladat, amelyet az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságon (Könyvtárellátó) keresztül lát el. Az iskolai oktatásban alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket és taneszközöket a helyi tantervben szereplő ajánlati listából a műveltségterület oktatásában érintett pedagógusaink választják ki az alábbiak szerint:

38

2.3.1 Tankönyvek kiválasztásának elvei               



a tankönyv az Oktatási Hivatal által hivatalosan jóváhagyott (tankönyvek, munkafüzetek, térképek, albumok stb.) tankönyvjegyzékén szerepeljen, alkalmasak legyenek a tantervi követelmények és az alkalmazott tanulásszervezési eljárások, módszerek megvalósítására, maradéktalanul tartalmazza a helyi tanterv minimumkövetelményeinek eléréséhez szükséges tartalmakat, feleljen meg az önálló tanulást segítő didaktikai alapelveknek, feleljen meg a kompetencia alapú oktatás megvalósításának, keltse fel a gyermek érdeklődését, szövege az életkornak megfelelő megfogalmazású legyen, ábrái, betűméretei, szerkesztése segítse az önálló ismeretszerzést, ösztönözzön ismétlésre, rendszerezésre, adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre, adjon mintát az önálló feladatmegoldásokra, jelrendszere lehetőleg legyen azonos valamennyi évfolyamon, legyen több évig használható és ára elérhető (2013/2014-es tanévben térítésmentes tankönyvellátás az iskola első és ötödik évfolyamán, ezt követően felmenő rendszerben) egy tankönyvcsaládhoz azonos elvek alapján készüljenek mérőlapok. Az egyes évfolyamokon a tantárgyakhoz szükséges tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket a szakmai munkaközösségek javasolják a helyi tanterv követelményeihez igazodóan, figyelembe véve a tartalmi egymásra épülést. Iskolánk azon gyermekek számára, akik a tankönyveket, munkafüzeteket meg akarják vásárolni, térítés ellenében megrendeli .

2.3.2 Tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának alapelvei Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező taneszközöket a nevelőink, a szakmai munkaközösségek bevonásával határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) kell tájékoztatni. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 1. Információhordozók: tankönyvek, szöveggyűjtemények, képek, filmek, hanghordozók, CD- k, aktív tábla, internet. 2. Feladathordozók: munkafüzetek, feladatlapok. 3. Információ és feladathordozók szoftvere. A taneszköz választásnál a következő szempontokat veszik figyelembe a munkaközösségeink: Tartalmában feleljen meg a helyi tanterv követelményrendszerének. Tartalmi egységet képezzen 1-8. osztályig.

39

2.3.3 Tartós tankönyvek kiválasztásának elvei A nevelőtestületünk hoz döntést arról, hogy melyik tanévben milyen tartós könyvek kerülnek beszerzésre. Tartós tankönyv alatt elsősorban az olvasókönyv jellegű tankönyveket, szöveggyűjteményeket, atlaszokat, albumokat értjük, amelyekben a tanórai foglalkozások során nem kerülnek írásos jelölések, illetve minden olyan tankönyvet, amit a köznevelési törvény alapján annak nyilvánítanak. 2.3.4 Tankönyvek térítésmentes igénybevétele: A tankönyvpiac rendjéről szóló törvény szerint térítésmentesen biztosítjuk a tankönyveket minden olyan tanuló részére, aki  tartósan beteg,  testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,  pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar),  három- vagy többgyermekes családban él,  nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult,  rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. A térítésmentes tankönyvellátás biztosítására azonban az iskolánknak több lehetősége is van. Az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában való elhelyezés, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján is rendelkezésre bocsáthatja a tankönyveket az intézmény az arra jogosultak számára.

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait A tartalmi és a helyi sajátosságoknak megfelelő kiegészítést követően a választott kerettantervünk az alábbi elvárásoknak felelnek meg:      

a bennük kifejeződő értékrendszer tükrözi a Nat-ban meghatározott közös értékeket; azonosíthatók bennük a Nat-ban megjelölt fejlesztési területek, nevelési célok, kulcskompetenciák és műveltségi tartalmak, továbbá a bennük foglaltak alkalmasak ezek fejlesztésére, követésére és értékelésére; biztosítják a felkészítést az adott iskolafokot, iskolatípust lezáró vizsgák követelményeire; segítik a differenciált tanulást, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozást, a sajátos nevelési igényű tanulói csoportok fejlesztését; használatuk során érvényesülnek a tanulói, gyermeki jogok és a tanulási esélyegyenlőség; érvényesíthető útmutatásokkal szolgálnak mind a kiemelt, mind az egyes műveltségi területekhez rendelt fejlesztési feladatok, mind pedig a műveltségi tartalmak teljesítéséhez;

40



kellően nyitottak a továbbfejlesztésre, a célokhoz alkalmazkodó felhasználásra.

A helyi tantervünk megfelel annak a választott kerettantervnek, amely elkészítésük alapjául szolgál. Az iskolánk arculatára jellemző tanítási-tanulási tartalommal és tevékenységekkel kiegészítettük a rendelkezésükre álló átlagosan 10%-os szabad időkerettel. 2.4.1 A kiemelt fejlesztési területek és nevelési célok  Az erkölcsi nevelés, Nemzeti azonosságtudat, Hazafias nevelés  Állampolgárságra, demokráciára nevelés  Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése  A testi és lelki egészségre nevelés  A családi életre nevelés  Felelősségvállalás másokért, önkéntesség  Fenntarthatóság, környezettudatosság  Pályaorientáció  Gazdasági és pénzügyi nevelés  Médiatudatosságra nevelés  A tanulás tanítása

A kulcskompetenciák fejlesztése, melyek szükségesek: -

a változások befolyásolásához, a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz a munkához a kezdeményezőképesség, problémamegoldás, a kritikus gondolkodás, kreativitás a kockázatértékelés, döntéshozatal az érzelmek kezeléséhez. Tartalma

Kulcskompetencia Anyanyelvi kommunikáció

Fogalom, gondolat, érzés, tény, vélemény szóbeli és írásbeli kifejezése, értelmezése. Hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás. Helyes, öntudatos, alkotó és kreatív nyelvhasználat. Szókincs, nyelvtan, nyelvi funkciók ismerete. Valóságértelmezések összehangolása, ütköztetése. Idegen nyelvi kommunikáció Fogalom, gondolat, érzés, tény, vélemény megértése, kifejezése, értelmezése az egyén szükségleteinek, a nyelvtudás szintjének dimenzióinak (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség) megfelelően, idegen nyelven, interakció. Más kultúrák megértése, érdeklődés. Kommunikatív nyelvi kompetencia. Matematikai kompetencia Gondolkodásfejlesztés és alkalmazás. Matematikai gondolkodás, elvonatkoztatás, logikus következtetés. Számok, mértékek, struktúrák, alapműveletek, alapvető matematikai fogalmak. Matematikai modellek megismerése és alkalmazási

41

Természettudományos technikai kompetencia

és

Digitális kompetencia

Szociális és kompetencia

állampolgári

Kezdeményezőképesség vállalkozói kompetencia

Esztétikai-művészeti tudatosság kifejezőképesség

A hatékony önálló tanulás

és

és

képessége. Mindennapi problémák megoldása. Magyarázatok és előrejelzések a természetben, az emberrel való kölcsönhatásban. Irányított cselekvési képesség, a fenntartható fejlődésért vállalt egyéni és közösségi felelősség. Természeti jelenségek leírása, magyarázata a tudás alkotó alkalmazásával. Tudományos fogalmak, módszerek, technológia ismerete, előnyei, korlátai, kockázatai. Kritikus és érdeklődő attitűd kialakítása. Információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása, cseréje, kreativitás és innováció. Az információs társadalom technológiájának magabiztos, etikus és kritikus használata. Harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés. Elkötelezett, tevékeny, építő részvétel a társadalmi és szakmai életben, közügyekben. Konfliktuskezelés és –megoldás. Állampolgári jogok ismerete. Európai sokféleség és kulturális azonosságtudat. Közügyekben való hatékony együttműködés, egyenlőség, demokrácia, vallási és etnikai sokszínűség tisztelete. Együttműködés, magabiztosság, integritás. Tágabb környezet megismerése, lehetőségek megragadása. Tudás, kreativitás, újítás, kockázatvállalás beállítódása. Tervkészítés és végrehajtás képessége, szervezés, irányítás, vezetés. Feladatok megosztása, elemzés, kommunikáció, ítélőképesség, tapasztalatok értékelése. Kockázatvállalás, egyéni és csapatmunka, etikus magatartás. Az esztétikai megismerés (elképzelések, élmények, érzések kreatív kifejezése) fontosságának elismerése. Nyitottság, érdeklődés, fogékonyság. Élmények és érzések kreatív kifejezése irodalom, zene, tác, dráma, bábjátékban. Vizuális művészeti kifejező eszközök nemzeti, európai, egyetemes kulturális örökség ismerete. Művészi önkifejezés, művészi érzék, műalkotások iránti érdeklődés. Kitartó, szervezett tanulás képessége egyénileg és csoportban. Idő- és információgazdálkodás. Ismeretszerzés, feldolgozás, beépülés. A tanulási folyamat ismerete, tanulási stratégiák és lehetőségek elérése. Motiváció és magabiztosság, figyelem, kritikus mérlegelés.

42

2.4.3 A nevelési feladatok megvalósításának szakaszai 1. 2. 3. 4. 5.

Célkitűzés Tervezés, szervezés Kivitelezés Értékelés Továbbfejlesztés

Az intézményünk mindenek felett felelős: a) b) c) d)

a tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért a tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért a tanulók személyiségének fejlesztéséért, képességei kibontakoztatásáért a felnőtt életre való felkészítéséért

Alapvetések: 1. A Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott, az általános műveltség továbbépíthető alapjainak elsajátítására minden tanuló jogosult. A társadalom közös életében és a munkában való részvételhez átadni és fejleszteni szükséges - az intelligens tudást (a megtanultak belső összefüggései, tantárgyi tudáselemek összekapcsolása, tudástranszfer kialakítása, új szituációban való alkalmazás, kreativitás, tanulási technikák) - az eszköz jellegű tudást (a tanulói kompetenciák – rutin, készség, képesség – eltérő tudástartalom mentén való fejlődése) - az alkalmazható tudást (a megértés és alkalmazás szintje, magasabb gondolkodási műveletek fejlesztése, változáskezelés, döntésképesség fejlesztése) 2. Az alapképességek fejlesztését biztosító időszak kiterjesztése az alapfokú nevelésoktatás, az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszon belül az alábbiak érdekében: - egyenletes tanulói munkaterhek kialakítása - a társadalmi esélykülönbségek újratermelésének, az iskolarendszer szelektív hatásának megszüntetése - a leszakadó rétegek felzárkóztatása - az élethosszig tartó tanulást megalapozó kompetenciák kialakítása 3. Az intézmény szellemiségét az egyenlő bánásmód elve, a méltányosság, humánum hatja át. Pedagógiai munkánk során elutasítjuk a hátrányos megkülönböztetést. 4. Az optimális, az eredményes nevelő-oktató munkát garantáló tárgyi és személyi feltételek megteremtésével olyan alkotó légkört tartunk fenn, amelyben az iskola tanulói és alkalmazottai nyugodt körülmények között dolgozhatnak, ennek érdekében:  tiszteletbe tartjuk a személyiséget  Munkánk során arra törekszünk, hogy gyermekeink számára szeretetteljes, otthonos és esztétikus iskolai óvodai környezetet teremtsünk.

43

         

tanulóink fejlettségüknek megfelelően vehetnek részt iskolai életük megszervezésében az egyéni adottságok, eltérő szintű képességek figyelembe vételével szervezzük a differenciált nevelő-oktató munkát világos, egyértelmű követelményeket fogalmazunk meg elvárásainkról sokoldalú, egymást segítő kapcsolatok kialakítására törekszünk tanuló-nevelő, diákdiák, iskola-családi ház és az oktatási dolgozók között A nevelő testületünk és a technikai dogozók valamennyien elkötelezettek a hivatásuk iránt. Továbbképzésekkel és önképzéssel folyamatosan bővítjük szakmai ismereteinket. Az iskola eszközeinek tantermi felszereltségének folyamatos fejlesztését. Régi és új partnereinkkel hosszú távú kapcsolattartásra törekszünk. A felmerülő problémákra rövid időn belül igyekszünk megoldást találni. Partnereink visszajelzései alapján folyamatosan javítjuk munkánkat.

5. A NAT-ban megfogalmazott a műveltségi területeken megjelenő kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás egészére vonatkoznak, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás intézményi szinten egységes szemléletű kezelését, megvalósítását. 6. A pedagógiai módszerek, eljárások megválasztása az intézményi céloknak alárendelten a pedagógusok szakmai autonómiájának részét képezik. Alkalmazásuk kritériuma: - megfelelés a pedagógiai alapelveknek - összhang és hatékonyság a feladatok teljesülésében - illeszkedés az intézmény minőségpolitikájához 2.4.4 A kiemelt fejlesztési feladataink a kulcskompetenciákra épülnek. Tartalmazzák a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Tartalma Feladat Erkölcsi nevelés

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés

- erkölcsi érzék, felelősségtudat, igazságérzet, közösségi beilleszkedés fejlesztése - önálló gondolkodásra és életvitelre, értékkonfliktusokra felkészítés - nemzeti, népi kultúránk értékei, hagyományai - egyéni, közösségi tevékenységek elsajátítása - közösséghez tartozás, hazaszeretet érzése - a demokratikus jogállam alapjai, állampolgári részvétel - egyéni célok és a közjó összhangja - törvénytisztelet, együttélési szabályok, emberi méltóság tisztelete, erőszakmentesség - honvédelmi nevelés - szellemi fejlődés, készségek, kompetenciák optimális

Önismeret és társas kultúra

44

fejlesztése

Családi életre nevelés

Testi és lelki egészségre nevelése

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság

Pályaorientáció

Gazdasági és pénzügyi nevelés

Médiatudatosságra nevelés

A tanulás tanítása

alakítása - empátia, szeretetteljes emberi kapcsolatok, kulturált egyéni és közösségi élet fejlesztése - harmonikus családi minták közvetítése - családi közösségek megbecsülése - szexuális kultúra - helyes táplálkozás, mozgás, stresszkezelés módszerei - lelki egyensúly megóvása, társas viselkedés szabályozása, konfliktusok kezelése - káros függőségek megelőzése - szociális érzékenység, segítő magatartás - önkéntesség hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők iránt - természeti és kulturális életformák ismerete, megbecsülése - erőforrások takarékos felhasználása - környezetkímélő, értékvédő magatartás - válságokat, változásokat előidéző gazdasági, társadalmi folyamatok megismertetése - átfogó kép a munka világáról - képességek kipróbálása, elmélyülés - együttműködéssel, vezetéssel, versengéssel kapcsolatos magatartásmódok - ismeretek gazdasági, pénzügyi intézményekről és folyamatokról - felelősség az értékteremtő munka, a pénz, a gazdálkodás, fogyasztás területén - döntések mérlegelése - fogyasztóvédelmi jogok - értelmező, kritikai beállítódás - a média működése és hatásmechanizmusa - valóság és virtuális világ - érdeklődéskeltés, eligazítás a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban - ismeretszerzési módszerek, információforrások - együttműködés csoportban - alkalmazható tudás kialakítása

2.5 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának helyi rendje 1. Az iskolánk a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg.

45

2. A testnevelés órák száma 2013. szeptember 1-től alsó tagozatban, első - második osztályban heti 5 óra, 3.4. osztályban heti 3 óra, felső tagozatba, ötödik-hatodik osztályban 5 óra, 7-8. osztályban pedig heti 2,5 óra. A testnevelési órák száma felmenő rendszerben öt órára egészül majd ki minden évfolyamon. 3. Azokban az osztályokban, ahol bevezetésre kerül a mindennapos testnevelés lehetőség van arra, hogy a mindennapos testnevelést is megvalósító heti öt testnevelés órából a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet:  a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott testnevelési tanórán való részvétellel,  iskolai sportkörben való heti két óra sportolással,  kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással. A tanuló számára kötelező a mindennapos testnevelés teljesítése. A mindennapos testnevelés felmenő rendszerben történő bevezetésének átmeneti időszakában is biztosítjuk tanulóinknak alsó és felső tagozatban is a sportköri foglalkozásokat. Azokban az alsó tagozatos osztályokban, ahol a testnevelési órák száma még nem éri el az őt órát átmenetileg biztosítjuk a szabadidős foglalkozásaik keretében rendszeres az egész testet átmozgató játékos óraközi sportfoglalkozást. Ezek helyszínei az iskolaudvar, tornaterem, illetve tanterem.

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás helyi rendje Iskolánkban a kötelező tanórákon kívül a tanulóinknak lehetőségük van arra, hogy bizonyos tantárgyakkal választható órák keretén belül is foglalkozzanak. Erre a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet III. fejezet 7. bekezdés 15. par. (1)-ben leírtak vonatkoznak. Ezen tantárgyak kiválasztásában meghatározóak a Pedagógiai programunkban kiemelt fejlesztési területek: anyanyelvi nevelés, matematika tanítása, informatika, idegen nyelv, családi életre nevelés, gazdasági ismeretek és környezeti nevelés. A választható órákra a tanulóink a törvényben előírtak szerint jelentkezhetnek. Szükséges hozzá a szülő írásbeli nyilatkozata is. A tanulóink számára ez a választás az adott elejétől annak végéig tart, kötelező. Munkáját és teljesítményét folyamatosan értékeljük, érdemjegyet kap. Ez a minősítés a bizonyítványába is bekerül. Ezen foglalkozásokról is csak igazoltan maradhat távol. Ezek a foglalkozások elsősorban a tehetségfejlesztést és a képességek kibontakoztatását, másodsorban a felzárkóztatást, az ismeretek gyakoroltatását és megszilárdítását szolgálják. Célunk az, hogy az ilyen tanulóink lehetőséget kapjanak az egyéni továbbhaladásra, képességeik fejlesztése biztosítva legyen. Ezt szolgálják a projekt munkák, ahol a tanulók sok egyéni munkával, kreativitással, együttműködve végzik feladatukat. Lehetőségük nyílik új információk szerzésére, modern technikai eszközök használatára. Feladatvégzésükben nagyobb önállóság tapasztalható, kognitív képességeik erősödnek. Önálló ismeretszerzésre is képesek, feladatmegoldásaik túlérnek az átlagos szinten. A kis csoportlétszám teret enged az egyéni foglalkozásoknak is, így a munka hatékonyabban folyik.

46

2.7 A tanulók tanulmányi munkájának értékelése és a magatartás, szorgalom minősítésének elvei Az iskolánk a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrizzük. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Félévkor és az év végén a tanulók az alapkészségek, követelmények teljesítéséről, átfogó írásbeli dolgozatban adnak számot. A tanulók munkáját egy- egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizzük az egyes témakörök végén a tanulók az egész témák tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot, írnak. Kiemelten fontos, hogy a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében minél többször ellenőrzzük a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló felel szóban. A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe vesszük azt is, hogy a tanulók képességei, eredményei hogyan változtak - fejlődtek-e, vagy hanyatlottak - az előző értékelés óta. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az 1. évfolyamon félévkor és tanév végén, valamint a 2. évfolyamon félévkor, minden tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk. Ezen osztályok tanulóinak a megadott időszak végén félévkor, az üzenő füzetébe illetve év végén a bizonyítványába bejegyzésre kerül, hogy a tanuló a tantervi követelményeket: - kiválóan teljesített - jól teljesített - megfelelően teljesített - felzárkóztatásra szorul, illetve, hogy melyik tantárgyból érdemel dicséretet, vagy melyik tantárgyból volt gyenge a teljesítménye. A 2. évfolyamon tanév végén, illetve 3. és 4. évfolyamon félévkor és tanév végén a tanulók eredményét osztályzattal, a tanév közbeni munkáját érdemjeggyel minősítjük. Az 5-8. évfolyamon a tanulók teljesítményét minden tantárgyból évközben érdemjegyekkel, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősítjük. Ha a tanuló az 1-8. évben teljesítette a tanulmányi követelményeket, magasabb évfolyamba léphet. Ha mulasztás miatt a követelményeket nem tudta teljesíteni, évfolyamismétlésre utasítható. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

47

Az integrált tantárgyi modulokat az adott tantárgy követelményeivel együtt tanév közben érdemjeggyel, tanév végén a tantárggyal együtt egy osztályzattal minősítjük. Az önálló tantárgyként megjelenő Hon- és népismeret, erkölcstan / erkölcs és vallásoktatás elsajátítását tanév közben érdemjeggyel félévkor és év végén osztályzattal minősítjük. A sajátos nevelési igényű tanulók félévi és év végi szöveges értékelésének, illetve osztályzatainak megállapítására az osztálytanító, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, illetve érintett szaktanár - előzetesen történő egyeztetést követően – tesznek javaslatot, figyelembe véve az eltérő tantervi követelményeket. 2.7.1 Írásbeli beszámoltatások formái és rendje: - írásbeli felelet - házi dolgozat - témazáró dolgozat A témazáró dolgozatra adott érdemjegyet piros színnel jegyezzük be az osztálynaplóba. Értékét tekintve ez a legfontosabb érdemjegy, mivel ez egy adott tananyag témakörének rendszeres tanulással történő elsajátításáról ad visszajelzést. Az írásbeli felelet és a házi dolgozat értéke a szóbeli felelettel megegyező értékű. A tanulókat valamennyi írásbeli dolgozat íratása előtt legalább egy tanítási órával megelőzően tájékoztatni kell annak időpontjáról és követelményeiről. Egy tanítási napon legfeljebb két témazáró dolgozatot írhatnak a tanulók adott évfolyamon. 2.7.2 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai: Szorgalmi időben valamennyi évfolyamon egy írásbeli és egy szóbeli házi feladatot bármely napra adhatnak a nevelők tantárgyanként, beleértve a hétvégeket és a tanítási szüneteket is. Az elvégzendő házi feladat mennyiségét úgy határozza meg valamennyi nevelő, hogy az a többi tantárgyat figyelembe véve is elkészíthető legyen a tanuló által. A szóbeli és az írásbeli számonkérés aránya megközelítőleg egyenlő, legyen. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy - egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel, kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt, a tantárgyat tanító nevelő értesíti az üzenő füzeten keresztül. Az üzenő füzet bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek, beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük:

Teljesítmény 0-30% 31-50 % 51-75 % 76-90 % 91-100%

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

48

Iskolánkban alkalmazott szöveges értékelés az alsó tagozat 1-2. osztályában 1. Osztályban Félékor Magatartás

Szorgalom:

Olvasás

Írás

Matematika

Környezetismeret

Ének

Rajz

Technika Testnevelés

Az iskolai házirend előírásait betartja – sorozatosan megsérti. A tanítási órán és tanórán kívüli foglalkozásokon fegyelmezetten viselkedik – többször fegyelmezetlen. Figyelme tartós – könnyen elterelhető. Feladattudata kialakult – nem alakult ki. Munkatempója gyors – átlagos – lassú. Gyakran – ritkán jelentkezik. Képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt. Tanulmányi eredménye elmarad képességeitől. Taneszközei, felszerelései tiszták – rendetlenek. A hangokat tisztán ejti – beszédhibás. Beszédének üteme gyors – megfelelő – akadozva beszél. Rövid szavak, szótagokra, hangokra bontása biztos – bizonytalan – nem tudja. A tanult betűket biztosan felismeri – bizonytalan – nem ismeri fel. Összeolvas – nem olvas össze. Értelmezi az olvasottak jelentését – gyakran hibázik. A tanult betűket felismeri – bizonytalan. Nyomtatottról írottra pontosan másol vagy kevés hibával – sok a hibája. Írása, betűformái tetszetősek – rendezettek – sok hibával dolgozik. Számfogalma 10 körében – 5 körében kialakult – bizonytalan – nem alakult ki. A páros – páratlan számokat felismeri – téveszti – nem tudja. Összeadás, kivonás, bontás, pótlás fogalma kialakult – bizonytalan – nem alakult ki. A tanult műveleteket önállóan megoldja – eszközök segítségével dolgozik – segítséggel sem tudja. Megfigyeléseit, tapasztalatait szóban, rajzban önállóan kifejezi – kérdések segítségével tudja – nem tudja. Az iskola épületének helyiségeit rendeltetésének megfelelően használja – nem megfelelően használja. Szívesen énekel egyedül – nem énekel szívesen. Tapsolja, írja a tanult ritmusokat – csak segítséggel írja, tapsolja. Ismeri a szó, mi, lá kézjelét, helyét –hangjegyírásában sok a hiba. Ügyesen fejezi ki egyéni élményeit rajzzal, festéssel. – Sok segítséget igényel. Használja a színeket – feketével rajzol. Munkavégzése gondos, tiszta – elfogadható – maszatos, rendetlen. Tudja használni az eszközöket – segítséget igényel. Követi az utasításokat – nem követi – bizonytalan. A tanítási órákon aktív – aktivitása változó. Szívesen – nem szívesen vesz részt a feladatokban. Betartja a játékszabályokat – nem tartja be.

A tanuló teljesítményének minősítése az első évfolyam első félévében:  Kiválóan teljesített  Jól teljesített  Megfelelően teljesített  Felzárkóztatásra szorul. Dicséret ……………………………….. tantárgyakból. Felzárkóztatásra szorul ……………….. tantárgyakból.

,

49

1. Osztályban Tanév végén Magatartás

Szorgalom:

Matematika

Környezetismeret Ének

Rajz

Technika

Testnevelés

Az iskolai házirend előírásait betartja – sorozatosan megsérti. A tanítási órán és a tanórán kívüli foglalkozásokon fegyelmezetten viselkedik – többször fegyelmezetten. Figyelme tartós – könnyen elterelhető. Feladattudata kialakult – nem alakult ki. Munkatempója: gyors – átlagos – lassú. Gyakran – ritkán jelentkezik. Képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt. Tanulmányi eredménye elmarad képességeitől. Taneszközei, felszerelései tiszták – rendetlenek. Számfogalma 20 körben kialakult – nem alakult ki Tanult körben az összeadás: gyors – lassú – hibátlan – kevés hiba – sok hiba Kivonás: gyors – lassú – hibátlan – kevés hiba – sok hiba Egyszerű szöveges feladatot: Önállóan – segítséggel old meg Egyszerű szabályt Felismer – nem ismer fel A tanultakról önállóan – segítséggel beszámol Szívesen énekel egyedül – nem énekel szívesen. Felismeri a tanult ritmusokat, dallamokat. Hibátlanul – kevés hibával – sok hibával írja. A tanult hangjegyek (szó, lá, mi, dó) kézjelét, helyét Felismeri, keveri – nem ismeri fel Munkavégzése gondos, tiszta – elfogadható, maszatos, rendetlen A színek nevét Ismeri – nem ismeri Formái Kidolgozottak – felismerhetők – nehezen felismerhetők Az utasításokat Követi – nem követi Munkavégzése Önálló, alkotó – segítségre szorul - hanyag Az utasításokat Követi – nem követi A tanult mozgásokat fegyelmezetten végrehajtja – gyakran ront feladatokban A játékszabályokat Betartja – nem tartja be

Záradék. A tanuló teljesítményének minősítése az első évfolyam első félévében:  Kiválóan teljesített  Jól teljesített  Megfelelően teljesített  Felzárkóztatásra szorul. Dicséret ……………………………….. tantárgyakból. Felzárkóztatásra szorul ……………….. tantárgyakból.

2.Osztályban

50

Félévkor Magatartás Szorgalom Olvasás Írás Nyelvtan

Beszéd Matematika

Ének Környezetismeret

Rajz

Technika Testnevelés

Segítőkész. Nevelőivel udvarias, társaival baráti, durva. Gyakran kezdeményez verekedést. Csúnyán beszél. Figyelme tartós – szétszórt. Az iskolai szokásokat megtartja. Rábízott feladatát szívesen végzi. Külön feladatot is vállal. Holmijaira vigyáz – nem vigyáz, gondatlan, táskáját jól csomagolja. Leckéjét elkészíti, leckéje gyakran hiányzik. Munkatempója gyors – átlagos – lassú. Óra alatt aktív – passzív. Hangos olvasása szóképes – folyékony – akadozó, halk-hangos, gyors-lassú – átlagos. Szöveghű – keveset hibázik – sokat hibázik. Mondat végét jelzi – nem jelzi. Érti az olvasott szöveget. Egyszerű – nehezebb szövegértő feladatot is megold. Füzetei tiszták – maszatosak – szamárfülesek. Betűi tetszetősek – csúnyák. Füzetképe rendezett – rendezetlen. Pontosan – pontatlanul másol. Önálló munkája hibátlan – betűt hagy ki – egybeírja a szavakat – elhagyja az ékezeteket. Sokat javít, radíroz. Biztosan megkülönbözteti a magán- és mássalhangzókat. Jól választja el a szavakat. Tollbamondásnál nem hibázik. – keveset hibázik – sokat hibázik. A j hang jelölését a tanult esetekben tudja – téveszti – nem tudja. A betűrendet: tudja - alkalmazza – téveszti – nem tudja. Mondatkezdést, lezárást: tudja – nem tudja. Hangos – halk – jól érthető – beszédhibája miatt nehezen érthető. Értelmesen fejezi ki magát, képről önállóan – segítséggel mond történetet, kiemeli a lényeget. Verset pontosan – pontatlanul tanulja meg. Számfogalmai 100 körében kialakultak – nem alakultak ki – nagyon bizonytalan. Páros – páratlan számokat megkülönbözteti. Összeadás: gyors – lassú – hibátlan – kevés hiba – sok hiba. Kivonás: gyors – lassú – hibátlan – kevés hiba – sok hiba. Tanult körben a műveletvégzés gyors – lassú – hibátlan – kevés hiba – sok hiba. Egyszerű szabályt felismer – nem ismer fel. Sorozatot tud folytatni – nem tud folytatni. Tanult mértékegységeket ismeri, használja. Egyszerű szövegezésű feladatot: önállóan – segítséggel – segítséggel sem old meg. Felismeri a tanult ritmusokat, dallamokat, hibátlanul – kevés hibával – sok hibával tapsolja, írja. Ismeri a szó, lá, mi, ré, dó, nevét, kézjelét, helyét. A tanult dalokat hibátlanul – hibásan énekli, éneke tiszta – pontatlan – javult. Általános ismeretekben tájékozott – nem tájékozott. Az órán aktív – keveset jelentkezik – passzív. Szívesen végez gyűjtőmunkát. Tevékenyen óvja a természetet, a környezetet – még nem elég fontos számára a természet, a környezet védelme. Ismeri – nem ismeri – téveszti az erdő életközösségét. Egészségvédelmi ismeretei: biztosak – hiányosak. Munkavégzése gyors – pontos – tiszta, követi az utasításokat. Ötletes, kezdeményező. Jól megfigyelve, arányosan – elnagyoltan alakítja a térbeli formákat. Színhasználata visszafogott – változatos – gazdag – egyéni. Szín és formaritmust elő tud állítani. Rajzolni, festeni, agyagból mintázni: az átlagosnál jobban – átlagosan – gyengébben tud. Munkája szép – elfogadható – hanyag Munkavégzése gyors – pontos – tiszta, követi az utasításokat. Ötletes, kezdeményező. Jól megfigyelve, arányosan – elnagyoltan készíti el a munkadarabokat. Eszközök szerszámok nevét tudja – betartja a balesetvédelmi előírásokat. Munkája szép – elfogadható – hanyag. Követi az utasításokat – nem követi. A tanult mozgásokat fegyelmezetten végrehajtja. Szívesen vesz részt a feladatokban. Betartja a játékszabályokat – nem tartja be. Társaival együttműködő – kevésbé alkalmazkodó.

Záradék. A tanuló teljesítményének minősítése az első évfolyam első félévében:  Kiválóan teljesített  Jól teljesített  Megfelelően teljesített  Felzárkóztatásra szorul. Dicséret ……………………………….. tantárgyakból. Felzárkóztatásra szorul ……………….. tantárgyakból.

51

2.7.3 A tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formája A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1-8 évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), érdemjegyeket illetve osztályzatokat alkalmazzuk. Az 1-8 évfolyamot a tanuló magatartását az osztálytanítóink illetve, az osztályfőnökeink az érdemjegyek, az osztály javaslata és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a magatartás értékelésének, és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki:  a házirendet betartja;  tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik  kötelességtudó, feladatait teljesíti;  önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;  tisztelettudó;  társaival, nevelőivel a felnőttekkel szemben udvariasan előzékenyen, segítőkészen viselkedik;  az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;  óvja és védi az iskola felszerelését a környezetet;  nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; Jó (4) az a tanuló, aki:  a házirendet betartja;  tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;  feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;  feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;  az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;  nincs írásbeli intője vagy megrovása; a)

Változó (3) az a tanuló, aki:  az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;  a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül;  feladatait nem, teljesíti minden esetben;  előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;  a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;  igazolatlanul mulasztott;  osztályfőnöki intője van. Rossz (2) az a tanuló, aki:  a házirend előírásait sorozatosan megsérti;  feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;  magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;  társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;  viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést oktatást akadályozza;  több alkalommal igazolatlanul mulaszt;

52

 több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az 1-8 évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2), érdemjegyeket illetve osztályzatokat alkalmazzuk. Az 1-8 évfolyamon a tanulók szorgalmát az osztálytanítóink illetve, az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, az osztály javaslata és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. b) Az iskolánkban a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;  tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;  munkavégzése pontos, megbízható;  a tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat is, és azokat elvégzi;  a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;  taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;  rendszeresen megbízhatóan dolgozik;  a tanórákon többnyire aktív;  többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozáson, vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;  taneszközei tiszták, rendesek; Változó (3) az a tanuló, akinek:  a tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől;  tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;  felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;  érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;  önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki:  képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;  az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;  tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;  feladatait folyamatosan nem végzi el;  felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;  a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;  félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten  példamutató magatartást tanúsít, vagy

53

 folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy  az osztály illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy  iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon részt vesz, vagy  bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. Az iskolánkban tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:  tanítói, tanári, nevelői, szaktanári dicséret,  osztályfőnöki dicséret  igazgatóhelyettesi dicséret  igazgatói dicséret  nevelőtestületi dicséret Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén:  szaktárgyi teljesítményért  példamutató magatartásért  kiemelkedő szorgalomért  példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. Az egyes tanévek végén valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a 8. osztályosok esetében a ballagási ünnepségen, illetve tanévzáró ünnepélyen az iskolaközösség előtt vehetnek át. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és könyvet kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon, ünnepségeken eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására hozni.

Azt a tanulót, aki  tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy  a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy  igazolatlanul mulaszt, vagy  bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben, kell részesíteni. c) Az iskolai fegyelmező intézkedések formái:  tanítói, szaktanári, figyelmeztetés  napközis nevelői figyelmeztetés  osztályfőnöki figyelmeztetés; intés, megrovás  igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás Az iskolai fegyelmező intézkedések kiszabásánál a fokozatosság elvét érvényre juttatjuk. Azonban a tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni.

54

Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: - az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; - az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; - a szándékos károkozás; - az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; - ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, továbbá ha rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétséget követ el a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján vele szemben fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. d) Fegyelmi büntetések: A kötelességek vétkes és súlyos megszegése esetén:  megrovás,  szigorú megrovás, A kötelességek rendkívüli, vagy az ismétlődő vétkes és súlyos megszegése esetén  eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától  kizárás az iskolából. Az iskolai fegyelmi büntetések kiszabásánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe véve járunk el.

2.8 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének helyi elvei Az osztály, illetve az évfolyamon tanulók létszámától függően határozzuk meg a csoportok számát. Intézményünkben a csoportbontást a csökkenő gyereklétszám miatt nem indokolt. Azonban a csoportbontás lehetőségével a létszámváltozás esetén élni kívánunk, hiszen a szaktantermek tárgyi feltételei az ott foglalkoztatottak létszámát, másrészt a nevelő munkájának eredményességét is befolyásolja. Az arra rászorulóknak könnyebben tudunk segíteni, illetve a munkához szükséges fegyelem is jobban fenntartható. A technikaórák adta balesetveszélyes helyzetek is nagyobb mértékben kiküszöbölhetők. A csoportok kialakításának lehetőségei: - képesség szerint - alkalmi csoportok létrehozása Az oktató-nevelő munka hatékonysága érdekében a differenciált tanórai munkán kívül a felzárkóztatásra, korrepetálásra kell nagy hangsúlyt fektetnünk, ahol az alapkészségek fejlesztése a fő cél. A nevelés területén az egyéni elbeszélgetéseken az egyénre történő fokozott figyelemmel lehet pozitív eredményeket elérni. Mindezek révén szeretnénk elérni, hogy minél több hátrányos helyzetű gyerek végezhesse el az általános iskola nyolc osztályát, és így továbbtanulhasson középfokú oktatási intézményben. A lemaradó, a gyengén teljesítő és az évfolyam ismétlő tanulók számára egyéni és kiscsoportos felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. Ennek a helyi tantervben is megjelenő formái: egyéni korrepetálás, kiscsoportos felzárkóztató programok.

55

Ezek szerepe kettős: - lehetőséget ad a tanórai anyag begyakorlására, elmélyítésére, az esetleges hiányosságok pótlására. - elősegíti az országos kompetencia mérés típusfeladatainak megismerését, illetve azok megoldását. A továbbtanulás segítése érdekében a nyolcadik évfolyamon képesség szerinti bontásban differenciáltan tanítjuk a magyart és a matematikát, a választható felvételi előkészítő órákon. A tehetséges tanulókról sem szabad megfeledkeznünk. Sajnos számuk egyre kevesebb az időben felismert tehetséget fejleszteni kell, és ki kell használni minden olyan lehetőséget, ahol ezek a gyerekek számot adhatnak az átlagtól nagyobb tudásukról. Ezt a célt szolgálják a minisztérium által kiírt országos tanulmányi versenyek (levelező is). A tanórákon figyelembe vesszük a tanulók eltérő képességeit. Alkalmazzuk a kooperatív módszerek különböző munkaformáit, élünk a differenciálással és kihasználjuk az IKT eszközök adta lehetőségeket. A szabadidő hasznos eltöltése érdekében különböző szakköröket, délutáni foglalkozásokat szervezünk az érdeklődő tanulóknak. Minden tanév május 20-ig -a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet III. fejezet 7. bek./14.par.(5) alapján- felmérjük a tanulók igényeit, hogy milyen szabadon választott tanítási órán kíván részt venni a következő tanévben. Ezeket figyelembe véve szervezzük az adott tanév szabadon tervezhető óráit. Az évfolyamok heti időkeretéből fennmaradó szabadon felhasználható órakeret elosztásáról a nevelőtestület dönt. A lehetőségeinket és a tanulók érdeklődését figyelembe véve a következő tanórán kívüli foglalkozásokat kínáljuk:  számítástechnika szakkör  nyelvi szakkör  sportfoglalkozás  kézimunka szakkör A törvény értelmében a gyermek csak abban az esetben vehet részt a fentebb említett foglalkozásokon, ha arról a szülő írásban nyilatkozott. Az esetleges kilépési szándék is ugyanilyen formában történik.

2.9 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérésére alkalmazott módszerek 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként április - május hónapig terjedő időszakban. A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján készül. A mérés eredményét a vizsgálatot végző pedagógus tanulónként osztályonként rögzíti. Az eredményeket elemezni kell és ennek alapján meg kell határozni a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket.

56

2 A mérés eredményes alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

1.00

1.10

1.23

1.34

1.45

1.55

1.64

1.72

2

1.03

1.13

1.26

1.37

1.48

1.58

1.67

1.75

3

1.06

1.16

1.29

1.40

1.51

1.61

1.70

1.78

4

1.09

1.19

1.30

1.43

1.54

1.64

1.73

1.81

5

1.12

1.22

1.34

1.46

1.57

1.67

1.76

1.84

6

1.15

1.25

1.37

1.49

1.60

1.70

1.79

1.87

7

1.18

1.28

1.40

1.52

1.63

1.73

1.82

1.90

8

1.21

1.31

1.44

1.55

1.66

1.76

1.85

1.93

9

1.24

1.34

1.47

1.58

1.69

1.79

1.88

1.96

10

1.27

1.37

1.50

1.61

1.72

1.82

1.91

1.99

11

1.30

1.40

1.53

1.64

1.75

1.85

1.94

2.02

12

1.33

1.43

1.56

1.67

1.78

1.88

1.97

2.05

13

1.36

1.45

1.59

1.70

1.81

1.91

2.00

2.08

14

1.39

1.48

1.62

1.73

1.84

1.94

2.03

2.11

15

1.42

1.52

1.65

1.76

1.87

1.97

2.06

2.14

16

1.45

1.56

1.68

1.79

1.90

2.00

2.09

2.17

17

1.48

1.58

1.72

1.82

1.93

2.03

2.12

2.20

18

1.51

1.62

1.76

1.85

1.97

2.07

2.16

2.24

19

1.54

1.66

1.80

1.89

2.01

2.11

2.20

2.28

20

1.57

1.70

1.84

1.94

2.05

2.15

2.24

2.32

21

1.61

1.74

1.87

1.98

2.09

2.19

2.28

2.36

57

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

2.

1

0.97

1.08

1.17

1.24

1.31

1.38

1.43

1.47

2

1.00

1.11

1.20

1.27

1.34

1.41

1.45

1.50

3

1.03

1.14

1.23

1.30

1.37

1.44

1.48

1.53

4

1.06

1.17

1.26

1.34

1.40

1.47

1.51

1.56

5

1.09

1.20

1.29

1.38

1.43

1.50

1.54

1.59

6

1.12

1.23

1.32

1.41

1.45

1.53

1.57

1.62

7

1.15

1.26

1.35

1.44

1.48

1.56

1.60

1.65

8

1.19

1.29

1.38

1.47

1.51

1.59

1.63

1.68

9

1.22

1.32

1.41

1.50

1.54

1.62

1.66

1.71

10

1.25

1.35

1.44

1.53

1.57

1.65

1.69

1.74

11

1.29

1.38

1.48

1.56

1.60

1.68

1.72

1.77

12

1.32

1.41

1.50

1.59

1.63

1.71

1.74

1.80

13

1.35

1.44

1.53

1.62

1.66

1.74

1.77

1.84

14

1.39

1.48

1.57

1.65

1.69

1.77

1.80

1.87

15

1.41

1.50

1.60

1.68

1.72

1.80

1.83

1.90

16

1.44

1.53

1.64

1.71

1.76

1.84

1.87

1.94

17

1.47

1.57

1.67

1.74

1.80

1.87

1.91

1.98

18

1.50

1.60

1.70

1.77

1.84

1.90

1.95

2.02

19

1.54

1.64

1.74

1.80

1.88

1.94

1.99

2.05

20

1.57

1.68

1.78

1.84

1.92

1.98

2.03

2.08

21

1.61

1.72

1.81

1.88

1.96

2.02

2.07

2.11

feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

58

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. PONTSZÁM évfolyam

7.

8.

1

20

22

24

26

28

30

32

34

2

24

26

28

30

32

34

36

38

3

28

30

32

34

36

38

40

42

4

32

34

36

38

40

42

44

46

5

36

38

40

42

44

46

48

50

6

40

42

44

46

48

50

52

54

7

44

46

48

50

52

54

56

58

8

48

50

52

54

56

58

60

62

9

52

54

56

58

60

62

64

66

10

56

58

60

62

64

66

68

70

11

60

62

64

66

68

70

72

74

12

64

66

68

70

72

74

76

78

13

68

70

72

74

76

78

80

82

14

72

74

76

78

80

82

84

86

6.

7.

8.

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

évfolyam 1

16

19

22

25

28

29

30

32

2

20

23

24

29

32

33

34

36

3

24

27

28

33

36

37

38

40

4

28

31

32

37

40

41

42

44

5

32

35

36

41

44

45

46

48

6

36

39

40

45

48

49

50

52

7

40

43

44

49

52

53

54

56

8

44

47

48

53

56

57

58

60

9

48

51

51

57

60

61

62

64

10

52

55

56

61

64

65

66

68

11

56

59

60

65

68

69

70

72

12

60

63

64

69

72

73

74

76

13

64

67

68

73

76

77

78

80

14

68

71

74

77

80

82

83

84

59

3.

feladat:

HANYATTFEKVÉSBŐL

FELÜLÉS

TÉRDÉRINTÉSSEL

FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. PONTSZÁM évfolyam

7.

8.

1

25

28

31

34

36

38

40

42

2

30

33

36

39

41

43

45

47

3

35

38

41

44

46

48

50

52

4

40

43

46

49

51

53

55

57

5

45

48

51

54

56

58

60

62

6

50

53

56

59

61

63

65

67

7

55

58

61

64

66

68

70

72

8

60

63

66

69

71

73

75

78

9

65

68

71

74

76

78

80

82

10

70

73

76

79

81

83

85

87

11

75

78

81

84

86

88

90

92

12

80

83

86

89

91

93

95

97

13

85

88

91

94

96

98

100

102

14

90

93

96

98

100

102

104

106

6.

7.

8.

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1.

2.

3.

PONTSZÁM

4.

5.

évfolyam

1

20

23

26

29

32

34

36

38

2

25

28

31

34

36

38

40

42

3

30

33

36

39

41

43

45

47

4

35

38

41

44

46

48

50

52

5

40

43

46

49

51

53

55

57

6

45

48

51

54

56

58

60

62

60

7

50

53

56

59

61

63

65

67

8

55

58

61

64

66

68

70

72

9

60

63

66

69

71

73

75

77

10

65

68

71

74

76

78

80

82

11

70

73

76

79

81

83

85

87

12

75

78

81

84

86

88

90

92

13

80

83

86

89

91

93

95

97

14

85

88

91

94

96

98

100

102

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSA (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam 1

5

7

9

11

13

15

17

19

2

7

9

11

13

15

17

19

21

3

9

11

13

15

17

19

21

23

4

11

13

15

17

19

21

23

25

5

13

15

17

19

21

23

25

27

6

15

17

19

21

23

25

27

29

7

17

19

21

23

25

27

29

31

8

19

21

23

25

27

29

31

33

9

21

23

25

27

29

31

33

35

10

23

25

27

29

31

33

35

37

11

25

27

29

31

33

35

37

39

12

26

28

30

32

34

36

38

40

13

27

29

31

33

35

37

39

41

14

28

30

32

34

36

38

40

42

61

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam 1

1

1

2

2

3

4

5

6

2

1

2

2

3

4

5

6

7

3

2

2

3

4

5

6

7

8

4

2

3

4

5

6

7

8

9

5

3

4

5

6

7

8

9

10

6

4

5

6

7

8

9

10

11

7

5

6

7

8

9

10

11

12

8

6

7

8

9

10

11

12

13

9

7

8

9

10

11

12

13

14

10

8

9

10

11

12

13

14

15

11

9

10

11

12

13

14

15

16

12

10

11

12

13

14

15

16

17

13

11

12

13

14

15

16

17

18

14

12

13

14

15

16

17

18

19

4. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám

Minősítés

0 – 11

igen gyenge

12 – 22

gyenge

23 – 33

elfogadható

34 – 43

közepes

43 – 52

jó

53 – 63

kiváló

2.10 Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 1.10.1 Iskolánk egészségnevelési elvei  Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíteni a tanulóink és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.  Együttműködést kialakítani a pedagógiai, az egészségügyi a gyermekvédelmi szakemberek a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen.

62

  



Az iskola egészségügyi szolgáltatásokat vesz igénybe, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel az iskola tanulóit és személyzetét célzó egészségfejlesztési programokba Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a lelki egészségfejlesztést és tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási nevelési gyakorlat folytatása, amely tekintetbe veszi a pedagógusaink és tanulóink jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekszik arra, hogy segítse diákjainak az iskola személyzetének a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja- az egészség fejlesztését és a tanulást.

2.10.2 Az iskolánkban folyó egészségnevelés célja Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személy és tárgyi környezetével az iskola segítse, azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére, és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusaink készítsék fel a gyerekeket arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérül és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás- az iskola és a közlekedés veszélyes anyagok- leggyakoribb egészséget és testi épséget, veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közleke Figyelmet kell fordítani, továbbá a veszélyes anyagok készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek különösen a serdülőknek a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdésével, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős örömteli párkapcsolatokra, történő felkészítésre. Az egészséges harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakítható ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van. 2.10.3 Környezeti nevelés elvei  Kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy iskolánk tisztaságát folyamatosan megteremtsük és fenntartsuk. Ezért valamennyi dolgozónk arra törekszik, hogy példát mutasson ezen a területen tanulóink számára. A gyermekek bevonásával, javaslataik és ötleteik

63

      

figyelembevételével alakítjuk iskolánk belső környezetét, hogy minél barátságosabb és esztétikusabb legyen. A belső tereket még színesebbé tesszük faliképekkel, dekorációkkal a folyosók lábazatait vidámabb színűre festjük és különböző mesefigurákat, ábrákat festünk fel rá. A belső terek világítását energiatakarékos lámpatestekkel szereljük fel. Az iskola külső környezetének ápolását tanulóinkkal és az iskola alkalmazottjaival zöldesítjük, fákat, virágokat, cserjéket ültetünk. A környezetvédelmi szempontból kiemelt jelentőséggel bíró jeles napok közül igyekszünk minél többről megemlékezni, és programot szervezni. Megvalósítjuk intézményi szinten a szelektív hulladékgyűjtést. Továbbra is szervezünk (elem, műanyag falakon) gyűjtő akciókat. Valamennyi területen takarékosságra, energiatakarékosságra, törekszünk. Ehhez biztosítjuk azokat a feltételeket, amelyek eleve levetővé teszik a takarékosságot. (nyílászárók cseréje, az előírt tantermi hőmérséklet folyamatos ellenőrzése, a vizesblokkok folyamatos ellenőrzése)

2.10.4 Iskolai környezeti nevelési program 1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: - a tanulóink a környezettudatos magatartásának, a környezetért felelős életvitelének elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; - tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; - a tanulóink az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:  a környezet fogalmával,  a földi rendszer egységével,  a környezetszennyezés formáival és hatásaival,  a környezetvédelem lehetőségeivel,  lakóhelyünk természeti értékeivel,  lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. 2. A környezeti nevelés az iskolánk minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a helyi tantervben szereplő környezetismeret, földrajz, technika életvitel, biológia – egészségtan ,természetismeret tantárgyak tananyagai b) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - minden évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére; - évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a „Föld napja” alkalmából játékos vetélkedővel, akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára;

64

-

minden tanévben egy alkalommal „környezetvédelmi őrjárat” szervezése a településen; a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában.

2.10.5 Hosszú távú céljaink és feladataink Célunk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanulóink. Ennek érdekében feladat:  A kreativitás az önálló ismeretszerzés és kritikus problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítására.  Segíteni a környezeti folyamatok összefüggések megértését a környezettudatos életvitel kialakítását. Lehetővé tenni a természet teljességének, egységének megértését, az ehhez kötődő pozitív érzések megélését.  Felkészíteni a tanulóinkat, ha lehetőségük van választani, dönteni, akkor környezetkímélő terméket, technológiát válasszanak.  Megismertetni a diákjainkkal a takarékos és mértékletes életvitelt.  A kis létszámú osztályok megtartása, ahol a pedagógusok jobban oda tudnak figyelni a tanulók előrehaladására, problémáikra. A kis közösségi létszám lehetővé teszi a könnyebb együttműködést, a szereteten alapuló nevelést, a másik elfogadását.  Érzékennyé tenni a tanulókat a harmonikus környezet szépségeinek befogadására, élvezetére.  A valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását biztosító programok: témahét, jeles napok megtartása, terep foglalkozások a természeti környezetismereti tantárgyak keretében.  Ökológiai szemlélet tükröződése a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével az élőhelyek megóvásával, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységgel.  A tanulóink környezetóvó, javító tevékenységeinek szervezésekor bekapcsolódni az önkormányzat munkájába.  A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba, a rendszerszemlélet kialakítása, elősegítve a holisztikus és globális szemlélet megalapozását.  Az egészség és a környezet összefüggésének megláttatása és az egészségnevelési program kidolgozása.  Multimédiás módszerek, eszközök használatára történő felkészítés elsőként tanulóink, majd a családok körében. 2.10.6 Konkrét céljaink és feladataink  Mezőszemere épített- szociális környezetének megismerése, óvása, fejlesztése.  A helyi értékek és problémák feltérképezése.  Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére.  Felkészíteni a gyerekeket arra, hogy ha lehetőségünk van választani, dönteni akkor környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben.

65

 Ismerjék meg a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségét.  Helyi célok megfogalmazása pl. a Rima patak védelme, örökbefogadása Energiatakarékossági intézkedések, tervek készítése. Faültetési akciók. Madár – védelem  A jelenségek természettudományos összefüggéseit bemutató szakkörök szervezése, indítása.  Belépés a „Zöld szív” mozgalomba  Pozitív jövőkép kialakítása  Zaj csökkentése, fák cserjék ültetésével  Légszennyezés csökkentése, gyomtalanítási és parlagfű irtási akciókkal, a tantermek portalanításával  Takarékos energiafelhasználás, nyílászárók cseréjével, fal és tetőszigeteléssel  Vízfelhasználás optimalizálása, víztakarékos öblítők használatával, a csapok karbantartásával  A vizesblokk folyamatos tisztántartása, elsősorban környezetkímélő anyagok felhasználásával (ecetsav, bórax, szódabikarbóna, stb.)  Biztonságos udvar kialakítása, gyep kialakításával és az aszfaltozott rész karbantartásával  Bitumenes sportpálya építése a szabadban történő testmozgás, az időjárás elemeinek a víz, a levegő, és hőmérséklet edző és kondicionáló hatásának kihasználása végett

2.11 A gyermekek, tanulók, esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseink

-

Intézményünk esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézményünk szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul kell kitűzni az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekeink hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során: a beiratkozásnál, felvételinél tanításban, ismeretközvetítésben a gyerekek egyéni fejlesztésében az értékelés gyakorlatában tanulói előmenetelben a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében a továbbtanulásban, pályaorientációban a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel

2.11.1 Célunk az, hogy iskolánkban érvényesüljön  Diszkriminációmentesség,  Szegregációmentesség,

66

  

Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés integráció biztosítása

2.11.2 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységi formák: Minden nevelő feladata, hogy tanulóink viselkedésében, magatartásában, teljesítményében történt legkisebb változásokra azonnal reagáljon. Irányított beszélgetéssel tárja fel a tanuló problémáját, segítse a gyermeket annak mielőbbi megoldásában. Tanítási órákon az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezését biztosítjuk. a) Napközi otthon: A köznevelési törvény nem zárja ki hogy, ha a szülők igénylik az iskolában tanítási napokon délután napközi otthoni és tanuló szoba, foglalkozásokat szervezzünk. Itt a nevelő irányításával lehetőség van a felzárkóztatásra, a szabadidő hasznos eltöltésére, az egyéni képességeknek megfelelően a házi feladatok elkészítésére. b) Iskolai könyvtár: Községi könyvtárunk segíti a tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon. Külön foglalkozás keretében az olvasási problémákkal küzdő tanulók részére gyakorlási lehetőséget nyújt. c)Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére az iskola a felmerülő igényeknek és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez. d)Pályaorientációs tevékenység: A továbbtanulás irányításához, segítéséhez pályaválasztási szakemberek előadásának megszervezését tesszük lehetővé a szülők és a tanulóink számára. e)Drog- és bűnmegelőzési programok: Szenvedélybetegségek- és bűnmegelőzést szolgáló foglalkozásokat és előadásokat szervezünk tanulóinknak. A szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése: Szülői fórumokat szervezünk melynek keretében szakemberek irányításával folyó beszélgetés során a szülők segítséget kapnak gyermeknevelési problémáik megoldásához. Családlátogatások alkalmával nevelési tanácsokkal segítjük a szülők munkáját, megvalósítjuk a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárását, megelőzését. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor és valamennyi osztályfőnök feladata a szoros kapcsolattartás a szülőkkel, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a szakszolgáltató intézményekkel Családlátogatások, szülői értekezletek alkalmával fontos feladata a szülők felvilágosítása a szociális juttatások lehetőségeiről. A rászoruló családokat önkormányzati segélyezésre javasoljuk (pl. étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek, rendkívüli segélyek, rendszeres segélyek.), valamint javaslatot teszünk a jegyző felé a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nyilvántartásba vételére. A szociális hátrányok enyhítését segítő pályázatokat folyamatosan figyeljük. Lehetőség szerint pályázatokat írjuk.

67

Iskolánkban a „Mezőszemere és Egerfarmos Községek a Tehetségekért” – alapítvány működik, melynek célja, hogy minden tanév végén támogassa a tehetséges tanulókat.

2.11.3 A beilleszkedési zavarok, magatartási, tanulási nehézségek enyhítése Az iskolánk feladata, hogy a szülői ház bevonásával megpróbálja a nevelő munka hatékonyságát fokozni. Ez elsősorban az osztályfőnökök kapcsolatteremtő lehetőségeinek függvénye (családlátogatás, szülői értekezlet, rendezvények). Az oktató-nevelő munka hatékonysága érdekében a differenciált tanórai munkán kívül a felzárkóztatásra, korrepetálásra nagy hangsúlyt fektetnünk, ahol az alapkészségek fejlesztése a fő cél. A nevelés területén az egyéni elbeszélgetéseken az egyénre történő fokozott figyelemmel lehet pozitív eredményeket elérni. Mindezek révén szeretnénk elérni, hogy minél több hátrányos helyzetű gyerekünk végezhesse el az általános iskola nyolc osztályát, és így továbbtanulhasson középfokú oktatási intézményben. Feladataink e területen a) Feltárás : Az leendő 1. osztályos tanítók évente legalább két alkalommal látogassanak meg óvodai csoportfoglalkozásokat, és vegyenek részt az ott meghirdetett nyílt napokon. Cél a gyermekek megismerése már az óvodai élet során, a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdők kiszűrése. A 4. osztályban a majdan ott tanító szaktanárok legalább évi három alkalommal hospitáljanak. A felmerülő nevelési problémák megbeszélése, konzultáció az osztályfőnökkel. A tanulóink szokásainak megfigyelése tanórán és tanórán kívül, kapcsolatainak - baráti körének megismerése. A Beszélgetés, melynek során megtudjuk, mi az amin változtatni kell az előrelépés érdekében. A családi körülmények megismerése, szülőértekezlet, fogadóóra, családlátogatás alkalmával. b) Nyilvántartás: az osztályfőnök feljegyzéseket készít, továbbá a gyermek és ifjúságvédelmi felelős adatbázisában rögzíteni kell a tanuló adatait és a vele kapcsolatos legfontosabb információkat. Szoros együttműködés szükséges a problémás tanuló osztályfőnöke, iskolai GYIV felelős és gyermekjóléti szolgálat- vezető között. Amennyiben szükséges igénybe kell venni a nevelési tanácsadó segítségét, szakmai útmutatásait. c) Tevékenységformák:  a nevelő és a tanuló személyes kapcsolatának elmélyítése  egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulásszervezés  egy - három fővel szervezett felzárkóztató órák tartása  napközi otthonba, tanulószobai foglalkozásra irányítás

68

 rendszeres családlátogatások  a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése, személyem megbeszélésekkel, szakember bevonásával- előadások tartásával.  külső szakember bevonása a tanuló gondozásába (pszichológus) d) A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység: Iskolánkban 1 fő pedagógus összefogja a GYIV- feladatok irányítását és koordinálását, de valamennyi osztályfőnök feladata a gyermekvédelem. Részletes feladatait a kiadott munkaköri leírás tartalmazza. A veszélyeztető és hátrányos helyzet megszüntetése, a tanuló problémájának megoldása érdekében, kapcsolatot tart:  Az igazgatóval, vagy helyettesével  Az osztályfőnökökkel  Pedagógus kollégákkal  Szülői szervezet tagjaival  Gyermekjóléti Szolgálattal  Iskolaorvossal  Védőnővel  Nevelési Tanácsadóval  Rendőrséggel Iskolai szinten valamennyi kolléga kötelessége a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenység folytatása. e) Feladataik közé tartozik :  a tanulókat érő hátrányok és veszélyek felismerése  problémák okainak feltárása  segítségnyújtás módjainak megszervezése, konkrét segítségadás biztosítása  jelzések - információk adása, az osztályfőnök, a GYIV- felelős, fenntartó és a gyermekjóléti szolgálat felé. Ennek megfelelően a tanév elején az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökökkel együttműködve veszi nyilvántartása a hátrányos, a halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett helyzetű tanulókat. A tényt az osztálynaplóban a tanuló neve mellé írt piros „H” (hátrányos), HH(halmozottan hátrányos) és „V” (veszélyeztetett) betűkkel jelöljük. Ezt követően folyamatosan figyelemmel kísérjük és szükség estén segítjük a nehéz helyzetbe került tanulóinkat. f) További feladataink:  A gyermeki jogok érvényesülésének figyelemmel kísérése  A gyermekek érdekeinek képviselete  Az ifjúságvédelemben felhasználható új pedagógiai módszerek, eszközök, szakirodalom használatának bevezetése  A tanulók családi körülményeiben bekövetkező változások követése  Az igazolatlanul mulasztók számonkérése, szükség esetén jelzés a jegyző felé  Párbeszéd kialakítása, találkozók szervezése a szülőkkel, a kissebségi tanuló esetén a szószólóval is  Felvilágosítás az iskolai házirend szabályairól  A közösségi fegyelmet bomlasztó tanulók szigorú felelősségre vonása

69

 Fogadó órákon, egyéni szülői megkeresés alkalmával tanácsadás - segítségnyújtás a felmerülő problémák megoldásában.

2.12 A tanuló jutalmazásával összefüggő, értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek 2.12.1 A tanulói közösségek osztályközösségek tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai: A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az osztályfőnök minden tanév végén írásban értékeli. a) b) c) d) e) f) g) h)

Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk- lányok aránya, új tanuló, távozó tanuló, ennek okai). Az osztály szociális összetétele (családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, gyermek és ifjúságvédelmi munka). A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). Az osztályközösség társas szerkezete, a közösségi struktúra (szociometria, a közösség rétegződése). Nevelési szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartásai nehézségekkel küzdő tanulók). A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglakkozásokon való részvétel). A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatás és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). Minden felsorolt terülten belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat.  Milyen változások történtek?  Milyen új problémák jelentkeztek?  Milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

A tanulók személyiségfejlődését, magatartásukat és viselkedésük jellemzőit az osztályfőnökök folyamatosan szóban értékelik. 2.12.2 A tanulók tevékenységének értékelésének struktúrája Értékelés Írásbeli felelet Teszt

Szóbeli felelet osztályozás Kiselőadás Egyéb tanulói produktumok

,

70

Iskolánkban az értékelés nem egyenlő az osztályozással. A szóbeli feleltetés célja a tanulók tudásának mérésén túl, fejleszteni a tanulók kommunikációs készségét is. Meg kell tanítani a tanulókat az adott tantárgy specifikumának megfelelően felelni. Ennek lépései:  A tanulókat képessé kell tenni a lényeg kiemelésére.  Időt kell adni a felkészülésre.  Írjon, írhasson vázlatot.  Gondolja át a mondanivalóját, feleletét.  Értékelje a saját feleletét. Az írásbeli értékelést a tanmenetben tervezni kell. Kerüljük az akciószerű röpdolgozatok írattatását. A feladatokat lehetőség szerint pontozással értékeljük. Az értékelési pontrendszer a munkaközösségek egységesítsék. Tanévenként indítjuk az „Év Kisdiákja” és az „Év Diákja” versenyt, ahol a tanulóinkat a tanulmányi munka, sporttevékenysége, a különböző versenyeken elért eredményei, valamint a közösségi munkában kifejtett tevékenysége alapján – az iskola nevelőtestülete által meghatározott pontrendszerrel – értékelünk. A legmagasabb pontszámot elérő alsó tagozatos tanulón megkapja az Év Kisdiákja címet, melyet a tanévzáró ünnepség keretében adunk át. Az Év Diákja címet a legtöbb pontszámot elért felső tagozatos diákunk kapja meg, melyet 8. osztályos tanuló esetén az iskolai ballagás ünnepségen, 5, 6, 7, osztályos nyertes esetében az iskolai tanévzáró ünnepségen adunk át. A díjjal járó jutalmazás költségeit a „Mezőszemere és Egerfarmos a Tehetséges Gyermekekért” önkormányzati alapítvány biztosítja.

2.16 Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az is meretek számonkérésének rendje Az írásbeli felelet és a házi dolgozat értéke a szóbeli felelettel megegyező értékű. A tanulókat valamennyi írásbeli dolgozat íratása előtt legalább egy tanítási órával megelőzően tájékoztatni kell annak időpontjáról és követelményeiről. Egy tanítási napon legfeljebb két témazáró dolgozatot írhatnak a tanulók adott évfolyamon. 2.16.1 A számonkérés formái:   szóbeli,  írásbeli,  gyakorlati. a) Szóbeli beszámoltatás Arra törekszünk, hogy a tanulóink minél gyakrabban adjanak számot tudásukról szóbeli felelet formájában. Célja:  kommunikációs készségek fejlesztése,  a felnőtt szerepekre való felkészülés,  az önbizalom erősítése. Formái: az adott tantárgy jellegének megfelelőek.

71

b) Az írásbeli beszámoltatás formái: írásbeli feleltetés, tartalma: tananyagrész, célja: ellenőrzés, a továbbhaladáshoz szükséges tudás felmérése. témazáró dolgozat, amely gyakorlás és összefoglalás után a téma lezárására szolgál. c) Az írásbeli beszámoltatás rendje: írásbeli felelet  nem kell előre bejelenteni, számát nem korlátozzuk,  a következő órára ki kell javítani,  a tanulók hazavihetik. témazárók  egy héttel korábban be kell jelenteni,  a naplóban előre jelezni kell az időpontot,  egy héten belül ki kell javítani,  a szülő megnézheti a témazárót. d) Írásbeli beszámoltatás értékelésben betöltött szerepe: írásbeli felelet: informatív értékű érdemjegy témazáró:  meghatározó értékű,  érdemjegyei átlagából az év végi osztályzat + egy jeggyel térhet el,  hosszabb igazolt hiányzás esetén javító témazáró dolgozat írása lehetséges. e) Korlátok írásbeli felelet: hiányzás és egyéb indokolt esetben felmentést kaphat a tanuló; témazáró: egy nap csak egy témazáró íratható. Gyakorlati bemutatás: a tantárgy jellegének megfelelően. 2.16.2 A tanulók értékelésének és minősítésének alapelvei:  a szülők és a diákok igényeinek megfelelően a folyamatos ellenőrzést és értékelést helyezzük előtérbe;  a motiváció erősítése és az aktivitás növelése érdekében szükségesnek tartjuk az önként vállalt többletfeladatok pozitív értékelését;  a hibák önálló megkeresésével és kijavításával a tanulók önellenőrzési képességének kialakítását segítjük: a saját feleletek megítélésével az önértékelő képességüket fejlesztjük;  a reális önértékelés és a pontos mérés miatt meghatározónak tartjuk a tantárgyi programokban megjelenített követelményeket magába foglaló témazáró dolgozatok érdemjegyeit. Ezek osztályzatot meghatározó szerepét és indokát a diákokkal, a tanár-jelöltekkel és a szülőkel is megismertetjük. Hosszabb igazolt mulasztás esetén még egy lehetőséget biztosítunk javító témazáró dolgozat megírására;  központi feladatlap csak a tantárgyi programunk követelményeinek megfelelés esetén használható,  a tantárgyhoz hozzáállásból vagy hanyagságból eredő mulasztásokat, amelyek megakadályozzák a gyermek képességének fejlesztését (pl. rendszeresen nem

72

hoz felszerelést órára, nem vesz részt a közös tanórai munkában, stb.) beszámítjuk a szorgalom értékelésbe. A felzárkóztatásra szorul" minősítés esetén a szülők bevonásával értékeljük a tanuló teljesítményét, illetve a felzárkóztatás módjáról írásban és szóban tájékoztatást adunk. Ha a tanuló teljesítette a tanulmányi követelményeket, magasabb évfolyamba léphet. Ha mulasztás miatt a követelményeket nem tudta teljesíteni, évfolyamismétlésre utasítható. A szöveges értékelés az érintett diákot tanító pedagógusok véleménye alapján az osztályfőnök által megfogalmazott, a tanuló teljesítményét értékelő, személyiségfejlődését segítő, hiteles, megalapozott tájékoztatást adó dokumentum. A témazáró dolgozatra adott érdemjegyet piros színnel jegyezzük be az osztálynaplóba. Értékét tekintve ez a legfontosabb érdemjegy, mivel ez egy adott tananyag témakörének rendszeres tanulással történő elsajátításáról ad visszajelzést. Az integrált tanórai foglalkozás keretében, az eltérő tanterv alapján feldolgozott tananyagot zöld színnel írjuk be az osztálynaplóba.

2.17 Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok a) Elve: Alapvetően fontos és szükséges, hogy a tanulók házi feladatot készítsenek. A helyi tanterv követelményei az irányadóak, ezen túlmenően csak a tanulók önkéntes vállalása esetén adható. b) Célja:       

a tananyag elsajátításának elősegítése, a tanórán tanultak rögzítése, készségfejlesztés, a tanultak gyakorlati alkalmazása, az új anyag előkészítése, motiváció, a tantárgyhoz való érzelmi viszony kialakítása, a szülők tájékoztatása.

d) Típusai: Írásbeli feladatok  egységes minden tanuló számára (alapkészségek fejlesztése),  differenciált fejlesztést szolgáló feladatok,  házi dolgozat vagy projekt: az adott tantárgyi ismereteken kívül egyéb készségek fejlesztését szolgálja. Projekt:  a téma elkezdésekor kell meghirdetni,  a téma lezárása után egy héttel kell beadni,  két héten belül kell értékelni ,  érdemjegyének értéke azonos a témazáró jeggyel,  egyéb (választható) feladat. Szóbeli feladatok a tantárgy jellegéből adódó feladatok. Mindkét feladattípus esetén a füzetben rögzíttetjük a feladatokkal kapcsolatos tudnivalókat.

73

A rendszeres és következetes ellenőrzés megfelelő tájékoztatást ad a tanuló, a tanár és a szülő számára is. Várt eredmények: - a tananyag elsajátítása, elmélyítése, - a problémamegoldó képesség fejlődése, - felkészítés az élethosszig való tanulásra. A házi feladatok mennyisége olyan mértékű legyen, hogy ne akadályozza a tanulók napi, hétvégi ill. tanítási szünetek alatti kikapcsolódását. Szorgalmi időben 2 és 8. évfolyamon egy írásbeli és egy szóbeli házi feladatot bármely napra adhatnak a nevelők tantárgyanként, beleértve a hétvégeket és a tanítási szüneteket is. Az elvégzendő házi feladat mennyiségét úgy határozza meg valamennyi nevelő, hogy az a többi tantárgyat figyelembe véve is elkészíthető legyen a tanuló által és 1-2 órát vegyen igénybe. A napköziben és a tanulószoba foglalkozáson az írásbeli és a szóbeli feladatokat is el kell készíteni.

74

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I. A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól. II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők, a szakmai munkaközösségek minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen, pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei; - az intézményi tanács; - az iskolaszék; - a szülői munkaközösség; - az iskola fenntartója. 2. A tanulók a pedagógiai program módosítását az intézményi tanács vagy az iskolaszék diák-önkormányzati képviselői útján az intézményi tanácsnak, illetve az iskolaszéknek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni az intézményi tanács, illetve az iskolaszék véleményét. 4. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. 5. A módosított pedagógia programot, a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A pedagógiai program az iskola honlapján, www.maio.atw.hu

75

3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 4. A pedagógiai program egy-egy példánya az intézménynél, illetve a következő személyeknél tekinthető meg: - az iskola igazgatójánál; - az iskola fenntartójánál; - az iskola könyvtárában; - az iskola nevelői szobájában; - a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél; - az iskola honlapján; Mezőszemere, 2013. március 25.

76

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK A Mezőszemerei Általános Iskola pedagógiai programját a diákönkormányzat 2013. március 27. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. ...............................................

........................................

DÖK segítő nevelő

Tanuló

A Mezőszemerei Általános Iskola pedagógiai programját a szülők munkaközössége 2013. március 27.napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. ...............................................

.........................................

SZMK elnöke

SZMK tagja

A Mezőszemerei Általános Iskola pedagógiai programját a nevelőtestület 2013. március 25. napján tartott ülésén elfogadta. ...............................................

..........................................

Ig. helyettes

Tantestületi tag

A Mezőszemerei Általános Iskola pedagógiai programjával az iskola fenntartója, egyben a működtetője egyetért/nem ért egyet abból a jogszabályi előírások alapján rá háruló kötelezettségeket vállalja /nem vállalja. (Mellékelve az egyetértésről szóló határozat.) A Mezőszemerei Általános Iskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam. Kelt: Mezőszemere, 2013. március 27. ................................................. Igazgató

(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.)

77

TARTALOMJEGYZÉK

Előszó ............................................................................................................. 2 I. ISKOLAI NEVELÉSI PROGRAM ............................................................. 5 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ...................................................................... 5 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink ......... 7 1.3 Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladataink .............................. 10 1.4 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladataink ........................................................................... 11 1.5 A pedagógusaink helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökeink feladatai.................................................. 14 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje.......................................................................... 16 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje .. 23 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ..... 24 1.9 A tanulmányok alatti vizsgák rendje ............................................... 29 1.10 A tanköteles tanuló felvétele, és az átvétel helyi szabályai............ 31 1.11 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ................................................................................................ 32 II. HELYI TANTERV .................................................................................. 34 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ............................................. 34 2.2 Az iskolánkban alkalmazott óratervek felmenő rendszerben ......... 35 2.3 Az iskolánkban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .......................................................... 38 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait ........................................... 40 2.5 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának helyi rendje ....................................................................................................... 45 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás helyi rendje ............................................................. 46 2.7 A tanulók tanulmányi munkájának értékelése és a magatartás, szorgalom minősítésének elvei ................................................................ 47 2.8 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének helyi elvei........................................................................................................... 55 2.9 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérésére alkalmazott módszerek ................................................................................................ 56 2.10 Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ............................. 62 2.11 A gyermekek, tanulók, esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseink .................................................................................................................. 66 2.12 A tanuló jutalmazásával összefüggő, értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ...................................................................................... 70

78

2.16 Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje ........................................................ 71 2.17 Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok ...................................................................................... 73 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK .... 75 I. A pedagógiai program érvényességi ideje ........................................... 75 II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata ............................. 75 III. A pedagógiai program módosítása .................................................. 75 IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala .............................. 75 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK .................................................................... 77 TARTALOMJEGYZÉK ............................................................................... 78

79