KISKUNHALASI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

KISKUNHALASI ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Tartalomjegyzék I.

Bevezető .................................................................................................................... 4. oldal 1.

A pedagógiai program célja ............................................................................... 4. oldal

2.

A pedagógiai program jogszabályi háttere ......................................................... 4. oldal

3.

A pedagógiai program hatálybalépése, érvényességi ideje, értékelési- és felülvizsgálati rendje .......................................................................................... 4. oldal

II. Az iskola nevelési programja ................................................................................. 5. oldal 1.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .................................................................... 5. oldal

2.

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................. 9. oldal

3.

Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok .................................................... 11. oldal

4.

Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ....................................................................................... 17. oldal

5.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai .................................................................................. 21. oldal

6.

Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ....................................................................................................... 23. oldal

7.

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ........................................................................................ 25. oldal

8.

A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ............................................................................................................... 25. oldal

9.

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ........................................................... 28. oldal

10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai ............................................................ 29. oldal 11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 29. oldal

III. Az iskola helyi tanterve ......................................................................................... 30. oldal 1.

A választott kerettanterv megnevezése ............................................................ 30. oldal

2.

A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma ................................................................................... 30. oldal

3.

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét .......................................................................... 34. oldal

2

4.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ............................................................... 35. oldal

5.

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja .................. 37. oldal

6.

A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai .......................................................................... 37. oldal

7.

A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei ................................ 37. oldal

8.

Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai .................................................. 45. oldal

9.

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ................ 47. oldal

10. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ...................... 48. oldal 11. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................... 49. oldal 12. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek, nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek ................................................................... 51. oldal 13. Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tanterve .................................. 52. oldal IV. Záradék .................................................................................................................. 53. oldal

3

I. Bevezető 1.

A pedagógiai program célja

A pedagógiai program célja az iskola pedagógiai koncepciójának meghatározása, amely elméletileg megalapozza a nevelő-oktató munkát. A program kidolgozásánál figyelembe kell venni 1. a köznevelési törvény, a NAT és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét, 2. a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, 3. az intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet, 4. a szülők elvárásait, 5. a tanulók sajátosságait. 2. -

-

3.

A pedagógiai program jogszabályi háttere

2011. évi CXC törvény: A nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet: A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 28/2000. (IX.21.) OM rendelet: A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet: A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet: A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet: A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet: a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről A pedagógiai program hatálybalépése, érvényességi ideje, értékelési- és felülvizsgálati rendje

-

Hatálybalépés:  A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá.  A fenntartó egyetértése szükséges a pedagógiai program azon rendelkezéseink érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletköltség hárul.  Az iskola a pedagógiai programot, annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be.  Jelen pedagógiai program 2016. szeptember 1-jétől érvényes.

-

Értékelési- és felülvizsgálati rend:  Módosítása történhet: 1. Törvényi előírás következtében 4

2. Fenntartói rendelet következtében 3. Intézményi belső kezdeményezésre  Évente össze kell vetni a törvényi változások módosító hatásával, és meg kell tenni a szükséges korrekciókat. Határidő: minden év augusztus 31.  Legkésőbb négyévente átfogó felülvizsgálata szükséges.

II. Az iskola nevelési programja 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az intézményben folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei: - Az óvodai környezetből az iskola világába került sajátos nevelési igényű kisiskolásokat fokozatosan, játékosan vezetjük be az iskolai munkarendbe. - A sajátos nevelési igényű tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott és pervazív fejlődési zavarban szenvedő tanulókat felkészítjük a felnőtt életben való boldogulásra, a társadalmi és szülői elvárásoknak megfelelően. - Az intézmény meghatározó alapelve a gyermekközpontú oktatás-nevelés, melynek fő alkotóeleme az egyénre szabott képesség- és személyiségfejlesztés, mely minden iskolai tevékenységet áthat. Toleráns az alsó határon teljesítőkkel szemben, és ezt érvényesíti befogadásuknál. Ezen tanulók beilleszkedését és folyamatos fejlesztését az integrációs elvek alapján segítjük. - Korszerű és gyakorlatközpontú ismereteket nyújtunk. Az alkalmazható tudás érdekében az ismeretek alkalmazási képességének és készségének fejlesztése, a befogadáshoz szükséges attitűdök kialakítása alapelvünk. - A tanítás – tanulás folyamatában maximálisan figyelembe vesszük az egyes tanulók sajátos nevelési igényét, sérülés specifikus szükségletét és ennek érvényt szerzünk az egyedi sajátosságokhoz igazított differenciált tartalmak, módszerek, eszközök alkalmazásával, ügyelve a tudás és képességfejlesztés helyes arányára. - Biztosítjuk a sikeres tanítás-tanulás feltételeit, a jól átlátható, tagolt és ösztönző tanulási környezetet. - Hangsúlyt kap a tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat elve. - Az alapfokú iskoláztatás teljes időszakában biztosítjuk – a kiegészítő pedagógiai szolgáltatásokat: a fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú gyógypedagógiai ellátás körét, amelyeket a differenciált fejlesztés elvei alapján valósítunk meg. Ezáltal is biztosítjuk az esélyegyenlőséget minden tanuló számára. - A hatékony intézményes nevelés-oktatás nélkülözhetetlen feltétele a szülőkkel, családokkal való szoros együttműködés. A gyermekek családi neveléséhez pedagógiai segítséget nyújtunk. A szülők és a pedagógusok közötti kölcsönös tapasztalatcsere, az együttműködés az eredményesség feltétele. Célok és kiemelt feladatok: A sérült személyiség fejlesztése egységes folyamatban, amelyben az ismeretek nyújtása, a különböző képességek fejlesztése, a jártasságok és készségek kialakítása közben, azokkal kölcsönhatásban együtt történik a sérült funkciók és funkcionális rendszerek korrigálása, átszervezése, az elveszettek pótlása, újra kialakítása, a ki nem alakultak szisztematikus kiépítése. A további sérülések megelőzése, az egész személyiség egyensúlyba hozása. 5

Enyhén értelmi fogyatékos tanulók vonatkozásában: – Cél a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése. – A személyiségfejlesztésen keresztül az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai  Alapfokú nevelés – oktatás szakasza  alsó tagozat: 1–4. évfolyam: A tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások, tartalmak és oktatásszervezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. A magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika tantárgyak óraszámának megemelésével többletidőt biztosítottunk tananyag elsajátítására. A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie. Ezen a tagozaton nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése.  felső tagozat: 5–8. évfolyam: A felső tagozaton a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is. A szabadon tervezhető óraszámokat a tananyag megtartásával a magyar nyelv és irodalom, a matematika és a földrajz tantárgyak óraszámának emelésére használtuk fel. Ezzel lehetőséget nyújtunk a tanítási folyamat lépésekre bontására, időt adunk a gyakorlásra és a bevésésre, valamint a tanulás tanítására. Alsó tagozat 1-4. és felső tagozat 5-8. évfolyamán a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók vonatkozásában: – A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók oktatásának és nevelésének legalapvetőbb célja a minél teljesebb szociális és társadalmi beilleszkedés megvalósítása. – A képzés során a tanulók egyéni képességeihez igazodva kell elsajátíttatni minden olyan tevékenységet, amellyel az iskolai oktatás befejeződése után találkozhatnak. – A személyiség alakítására a játék van a legnagyobb hatással. Nevelő, fejlesztő hatása a tanulás és a munka tevékenységébe is beágyazódik. Ezért fontos az alkalmazása a képzés minden területén. – A nevelés támaszkodik a tanulók meglévő képességire, pozitív tulajdonságaikra és érzelmi kötődéseik gazdagságára. Ezek folyamatos fejlesztése, aktivizálása valamennyi nevelési helyzetben megvalósul.

6

Ennek érdekében a nevelés-oktatás feladata: - a személyiség harmonikus fejlődésének biztosítása, - a szocializációs képességek kiemelt fejlesztése, - a tanulói aktivitás serkentése, a folyamatos motiváció biztosítása, - gyakorlatorientált képzés, - az életvezetési technikák elsajátíttatása, gyakorlása, - a képességek korrekciója és fejlesztése egyéni és kiscsoportos formában, - egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a hátrányok csökkentésére, - az épen maradt, kevésbé sérült részképességek feltárása és fejlesztése, - a személyiség gazdagítása: az önelfogadásra, mások elfogadására, toleráns magatartásra való nevelés, - az eredményes társadalmi integrációra törekvés. Autizmus spektrumzavarral küzdő tanulók vonatkozásában: – A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése: ennek alapja a szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának speciális módszerekkel történő kompenzálása, és a meglévő készségek fejlesztése. – A hiányzó készségeket pótló, helyettesítő kompenzációs-habilitációs kezelése a fejlődési elmaradás, a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák leküzdése érdekében. A fogyatékos készségek kompenzálása különös jelentőségű a tanulási, szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés elsajátításához. – Az iskolai és a mindennapi gyakorlati életre felkészítő tananyag speciális módszerek segítségével történő elsajátítása. – A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt – a továbblépés előtt – külön kiemelt fejlesztési feladat az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, az ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos, probléma-megoldási módszerek tanítása. – A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított képesség egész életen át megfelelő alkalmazhatósága. A tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében a felesleges információkat szűrni kell, mert a tipikusan fejlődő gyermek által spontán, ösztönösen elsajátított nagy mennyiségű információ és készség az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek számára nehéz tananyagot jelent. A fejlesztési célokat a fenti szempontok alapján fontossági sorrendben kell értelmezni, és e szerint kell az egyéni fejlesztési tervekbe iktatni. A tanulók fejlesztési céljai hierarchikus rendben helyezkednek el abból a szempontból, hogy mennyire szükségesek a gyermek szociális alkalmazkodása és önszabályozása kialakításához (az egyéni fejlettségének szintjén). A típusos egyenetlen fejlődés azt jelenti, hogy a hiányzó vagy elmaradó készségek spontán fejlődésére nem építhetünk: minden egyes hiányzó részfunkció, illetve korábbi fejlődési szakaszból hiányzó alapozó funkció fejlesztését be kell illesztenünk ebbe a hierarchiába. Pl. a veszélyeztető viselkedések kezelése, más, elfogadható viselkedések kialakításával, viselkedésterápiával a célok hierarchikus rendjében így alakul: - az ön-(esetleg köz-) veszélyes viselkedések kezelése, - a családi életet akadályozó viselkedések kezelése, - a taníthatóság és a csoportba való beilleszkedés kialakítása, - az iskolán kívüli környezethez való adaptív viselkedés kialakítása.

7

A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai: A nevelő-oktató munka eszközeit és eljárásait alapvetően az alkalmazott módszerek határozzák meg. Az alkalmazott módszer kiválasztásának alapelvei: - A módszert mindenkor a pedagógiai célhoz, a tartalomhoz igazítjuk. - A módszer megválasztása igazodik a tanuló fejlettségéhez, állapotához, szükségletéhez. - Figyelembe vesszük a tanuló életkori sajátosságait, előzetes tudását, norma és szokásrendjét, kultúráját. - A tanulók egyediségéhez, sérüléséhez leginkább illő módszereket, módszerkombinációkat alkalmazzuk. - Módszereinket mindenkor az adott helyzethez, szituációhoz igazítjuk. - A sérült gyerekek személyiségéhez igazodva ösztönzünk, elsődlegesen a pozitív megerősítést alkalmazzuk. - A tapasztalatszerzésnek, a cselekvésből kiinduló gondolkodásnak, a követendő mintaadásnak, a modellnyújtásnak, a gyakorlásnak fontos szerepe van a módszer kiválasztásában. - Személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárásokat, módszereket alkalmazunk. - A tanulásban akadályozott gyermekeknél a tanítás-tanulás egységes, tervezett pedagógiai folyamatát és nyomon követését biztosítjuk a 4-8. évfolyamokon íratott tanév végi iskolai szintű „központi” felmérőkkel. Az iskolában alkalmazott pedagógiai eszközök, módszerek és eljárások: - Olvasás-írás-helyesírás zavarok megelőzése, korrekciója - Sindelar-Zsoldos program 1,2 - Speciális diszlexia - Speciális diszkalkúlia - Pedagógiai grafológia - A tanulási nehézség vizsgálata, megelőzés és terápia - Tanulási zavarok megelőzése és csökkentése a diszlexia-prevenciós olvasástanítási módszerre - Tehetséggondozás a hétköznapokon - A tanulás tanulása és tanítása - A személyközpontú megközelítés - Konfliktuskezelés és mediáció - Resztoratív technikák a vitarendező eljárásban - Autizmussal élő gyermekek célzott pedagógiai ellátása - Autista/autisztikus gyermekek speciális pedagógiája - Együttműködés a csoportban - Autizmussal élő gyerekek szociális és kommunikációs készségeinek fejlesztése - Interaktív tábla használata a pedagógiai gyakorlatban - Interaktív tábla – interaktív módszerek a pedagógusok és tanulók kompetencia fejlesztésében - Beszédfejlesztés, olvasás-, írástanítás a Lexi tankönyvekkel - Mentálhigiéné - Egészségfejlesztő mentálhigiéné - Mozgásszervi és belgyógyászati panaszos gyerekek gyógytestnevelési lehetőségei iskolai keretek között - Kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére

8

-

Magatartászavarok prevenciója Technikák tanítással, tanulással kapcsolatos pszichés gátlások oldására Bűnelkerülő magatartásra nevelés a gyermekvédelemben, különös tekintettel az iskolai feladatokra Magatartási problémák kialakulásának okai, megelőzésének lehetőségei és technikák a magatartási problémák kezelésére Magatartási zavarok kezelése

2.

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység fő célja a gyermeki személyiség fejlesztése. A nevelési és oktatási folyamat egy céltudatos, tervszerű hatásfolyamat, a tanulók pedagógiai szándékú alakítása. Ez a pedagógiai hatás fakadhat a tanított tárgyak tartalmából, az alkalmazott módszerekből, a pedagógus-növendék viszonyából és abból az atmoszférából, amely az adott gyermekcsoportra jellemző. E feladatok eredményességét a gyermeki személyiség életkori és egyéni sajátosságai szabják meg. Pedagógiai programunkban előtérbe helyezzük a személyiségfejlesztő oktatást azzal, hogy teret adunk a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket. Oktató-nevelő munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt: – Gyermekeink sérüléseik ellenére is az épekkel azonos jogokkal bírnak, ezért olyan személyiségjegyek kialakítására kell törekednünk, hogy tanulóink képesek legyenek a sikeres szocializációra. – A tanulási képesség különböző mértékű és típusú zavarát diagnosztizálva egyéni képességfejlesztéssel az alaptevékenységek kialakításával támogatjuk a személyiségfejlesztés folyamatát. – Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szocio-kulturális hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony felzárkóztatható munkára van szükség. – Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. Célok:  A tanulói személyiség „erejének”, épségének növelése; általános: A minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítése. konkrét: Az esélyegyenlőséget és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembe vevő nevelés. Olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nemcsak tárgya, hanem alanya is. Az egyértelmű elvárások és feladatok oly módon történő meghatározása, amely a gyermeki, a serdülői személyiség méltóságának, önállóságának tiszteletben tartásával párosul.  Az eredményes életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása, fejlesztése.

9

 A környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentésére irányuló prevenciós feladatok, programok megvalósítására való törekvés.  A közösségfejlesztő, önfejlesztő magatartás- és tevékenységrepertoár ösztönzése, ezzel párhuzamosan a destruktív megnyilvánulások leépítése;  A tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése. A személyiségfejlesztés egyensúlyának:

folyamatában

meg

kell

valósulnia

a

következő

értékek

 a biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke) az „én” harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önbizalom, önművelés, stb.),  a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia),  a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (folyamatos tanulás, problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség),  a humanizált társadalom- és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes kultúra értékeinek megbecsülése, stb.). Eszközök, módszerek A személyiség fejlesztése a gyógypedagógiának szerves része megjelenik a mindennapok tevékenységében. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok az egyéb pedagógiai feladatok integráns részét képezik, hatásaikat is komplex módon fejtik ki. Az iskolai személyiségfejlesztés feladatai az iskolai élet valamennyi megnyilvánulásában, tevékenységében érvényesítendők:  tanórai nevelés,  tanórán kívüli és  iskolán kívüli nevelés Az iskolában a személyiség- és közösségfejlesztés kiemelt eszközei a tanórán kívüli iskolai élet szervezett formái, amelyek sajátos tanár-diák kapcsolatot eredményeznek. A közös munka toleranciát, egymásra figyelést, a meggyőzés és meggyőzetés képességét, tanulási módszergazdagságot, kulturált magatartást, az elmélyült ismeretszerzés és a folyamatos önellenőrzés képességét fejlesztik. A tanórán kívüli iskolai élet színterei a különféle szakkörök, napközis csoportfoglalkozások, az iskola rendezvényei. A személyiség alakítására a játék van a legnagyobb hatással. Nevelő, fejlesztő hatása a tanulás és a munka tevékenységébe is beágyazódik. Ezért fontos az alkalmazása. A képzés során a tanulók egyéni képességeihez igazodva kell elsajátíttatni minden olyan tevékenységet, amellyel az iskolai oktatás befejeződése után találkozhatnak. A cél, olyan ismeretek és készségek elsajátítása, amelyek elősegítik, hogy a tanulók az iskoláskort követően önmagukat minél jobban el tudják látni, környezetükben képesek legyenek tájékozódni és tevékenykedni, képességeikhez mérten munkavállalóvá válni.

10

3. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok „Az egészség a TIEd is!” – a teljes körű iskolai egészségfejlesztés tevékenységei beépülnek az iskola mindennapi életébe. A megvalósításban közreműködők:  minden tanuló,  teljes tantestület és alkalmazotti közösség,  iskola egészségügyi szolgálat szakemberei,  szülők,  iskola környezete. A TIE négy alaptevékenysége:  I. Egészséges táplálkozás megvalósítása (lehetőleg a helyi termelés - helyi fogyasztás összekapcsolásával);  II. Mindennapos testnevelés minden tanulónak az egészségfejlesztési kritériumok teljesítésével, valamint az ezt kiegészítő egyéb testmozgási alkalmak;  III. A gyermekek érett személyiséggé válásának, azaz lelki egészségének elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel valamint a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok, kézművesség, stb.), és a közösségi alapú egészségfejlesztés személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával;  IV. Az egészségismeretek széles köre készség szintű elsajátításának elősegítése (ezen belül baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás; személyi higiéné; a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának, valamint a gyermeket, tanulót veszélyeztető bántalmazásnak a megelőzése is) Egészségnevelés Alapelvek  Az egészség minden ember alapvető joga és szükséglete  A tanulók egészségfejlesztési attitűdjeinek, magatartásának, életvitelének alakításában legfontosabb a pozitív példamutatás, egészséges életfelfogás  Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki a gyermekek ismereteiből kiindulva Bevezető gondolatok Az egészségnevelés A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetben élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei  Átfogó szemléletmódja van, az iskola, mint gondoskodó közösség jelenik meg.  A testi, lelki, szociális és környezeti aspektusok közötti kapcsolatot figyelembe veszi.

11

 Felismeri, hogy minden egészségi kérdéshez készségekre és folyamatokra van szükség, és ezt, az egyes oktatási tervek részeként tekinti.  A tanárok szerepét modellként ismeri el. Célok      

Információnyújtás, felvilágosítás, mentálhigiénés nevelés Szexuális kultúra és magatartás kérdéseinek megvitatása Káros függéshez vezető szokások és életmódok kialakításának megelőzése Balesetvédelem, elsősegélynyújtás Személyi higiénés szokások tudatosítása Családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatra történő felkészítés

Az iskolai egészségnevelő program témakörei Az egészséges táplálkozás  El kell érni, hogy a gyermekek többsége, de a veszélyeztetett és hátrányos helyzetűek leginkább az iskolában étkezzenek  Egészséges étrend összeállítására, receptek kipróbálására technika órákon, „egészségnapokon” van lehetőség  Vetélkedők, kiállítások, rajzversenyek szervezése  Ismerkedés a gyógynövényekkel (gyógyteák készítése, kóstolása) Környezeti ártalmak A rossz, elhasznált levegő rontja a gyermekek komfortérzetét, a szellemi teljesítményét. A szellőztetést rendszeresen biztosítani kell a tanítási órák közti szünetekben és szükség szerint a tanórán is. Szexuális felvilágosítás- és nevelés, családtervezés, AIDS prevenció A tapintatosan és jól elvégzett felvilágosítás biztos alapokat adhat a felnőttkori harmonikus családi élethez. A szexualitás veszélyeinek, következményeinek tudatosítása kiemelt feladat, a tanulók életkorának figyelembevételével. A fogamzásgátlás módjainak megismerése, a gyermekvállalás megfelelő körülményeinek tudatosítása. Fontos az érzelmek megfelelő kifejezése, felelősségteljes döntéshozatal - ehhez önismeretre, önbecsülésre van szükség. Lelki egészségvédelem Lényeges a lelki eredetű problémák felismerése és az időben nyújtott segítség. Mit tehetünk:     

védjük ki az életrend túlzásait, aránytalanságait tegyük egyenletessé a tanórák terhelő hatását, azok elosztását hangoljuk össze a felmérő dolgozatok számát ne rövidítsük meg az óraközi szüneteket segítsük elő a tanulók szabad levegőn való tartózkodását

12

Mindennapos testmozgás A mozgás sokat segít a teljesítményzavarok leküzdésében, a fáradtság enyhítésében, a fizikai állapot, mozgáskoordináció javításában, a csapatszellem alakításában, a kitartásban, a vereség elviselésében, egymás teljesítményének az elismerésében, a szabálytartásban. Az alsó és felső tagozatos diákok részére tömegsport foglalkozásokat kell biztosítani. Lehetővé kell tenni az iskolai, és iskolán kívüli sportrendezvényeken való aktív részvételt. Dohányzás-, alkohol- és drogprevenció Az egészségre ártalmas szereket fogyasztó fiataloknak éppen úgy, mint más pszichés zavarban szenvedőknek, akkor lehet segíteni, ha korán felismerjük a problémát. A felső tagozaton kiemelt feladata az osztályfőnöki óráknak a prevenció. A prevenció módszerei:  információközlés: - pedagógus, rendőrök, volt-szenvedélybetegek  érzelmi nevelés: - döntéshozás, - kommunikációs stratégiák elsajátítása, - nemet mondás technikája  alternatívák: - sport, tábor, túrák, művészeti tevékenységek  integrált megközelítés: - készségfejlesztés - kommunikációs készségek, - döntéshozás - problémamegoldás - stresszkezelés

Iskolai programok Fontos, hogy az iskolai programok olyan érdemi területekre terjedjenek ki, mint:  az egészséges személyiségfejlődés elősegítése  az egészséges táplálkozás  a mindennapi testmozgás  a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése  iskolán belüli bántalmazás megelőzése  a szexuális nevelés, AIDS veszélyei Tanórai foglalkozások Szaktárgyi órák témafeldolgozása a tantervi követelményeknek megfelelően történik természetismeret, testnevelés, osztályfőnöki, technika, életvitel és gyakorlat órákon. A tanulók fizikai állapotának felmérése a testnevelési órák kiemelt feladata. Indokolt esetben, rendkívüli körülményeket és feltételeket figyelembe véve a testnevelés órák két összevont osztállyal is megtarthatóak. Tanórán kívüli foglalkozások, tevékenységek Egészségnap, egészséghét szervezése: napirend, helyes táplálkozás, testápolás, higiénia, testmozgás, környezetvédelem témakörökben Napközis foglalkozások:  szabadidő helyes eltöltése  játékos gyakorlatok az egészségmegőrzés érdekében

13

Délutáni szabadidős foglalkozások:  sportprogramok,  filmvetítések,  vetélkedők,  versenyek,  csoportfoglalkozások Kirándulások, erdei túrák, sportnapok:  a környezeti adottságok lehetőségek szerinti kihasználása. Iskolán kívüli rendezvények Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz – vetélkedők, versenyek, akciók, túrák, drog-disco, sportrendezvények. Módszerek Az iskolában alkalmazott pedagógiai módszerek alkalmasak az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok végrehajtására, a programok eredményes lebonyolítására.      

Versenyek rendezése Akciók hirdetése Tablókészítés az egyes témakörökből Kirándulások, sportprogramok szervezése Szabadidő hasznos eltöltésére irányuló programok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos témakörök megjelenése az egyes tantárgyakban

Segítő kapcsolat A segítő kapcsolatok intézményen belüli lehetőségét az iskola vezetése, az iskolaorvos, a védőnő, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint az osztályfőnökök, a szaktanárok és nem utolsó sorban a diákok együttműködése jelenti. A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munka kiszélesítésére. A rendőrség és a mentőszolgálat munkatársai ebben nagy segítséget nyújtanak. Fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelmi oktatás célja  Fogyasztói kultúra fejlesztése  Tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása, fejlesztése a tanulókban. Feladat    

Fontos a fogyasztás során a tájékozódási képesség Döntési helyzet felismerése, döntésre való felkészülés Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac-, a marketing és reklám szerepét Hangsúlyozni kell a minőség, a biztonság, a gazdaságosság szerepét a fogyasztás során.

14

 A diákok értsék, alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:- környezettudatos fogyasztás, kritikus fogyasztói magatartás, a fogyasztói jogok érvényesítése Környezeti nevelés Alapelvek  Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt  A Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés  A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése Mottónk: „Ha Földünk beteg és szennyezett, az emberek sem lehetnek egészségesek. Ahhoz, hogy magunkat meggyógyítsuk, előbb bolygónkat kell meggyógyítanunk.” (Bobby McLeod) Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott sajátos nevelési igényű gyermekeket. Célok: Tanulóink képességeihez mérten: - Az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. - Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése. - Rendszerszemléletre nevelés. - Fenntarthatóságra nevelés. - Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés. - A környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása. - Az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása, ismeretek és jártasságok kialakítása. - A helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése.

Iskolai feladatok: - Elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartását. - Életviteli szokások, készségek, képességek és pozitív személyiségjegyek tudatos, tevékeny fejlesztése. - Annak a földrajzi tájnak a megismerése, ahol élnek - Közvetlen környezet szokásainak, hagyományainak megismerése. - Az egészséges környezet igényének kialakítása. - A természet szépségeinek felfedeztetése, értékelése. - A környezetszennyezés, mint veszélyforrás (víz, levegő, talajszennyezés) felismertetése. - Az iskolaudvar, az iskola környékének rendszeres ápolása, gondozása. - Évenkénti kirándulás természetvédelmi területekre, állatmenhelyre.

15

Tanórai keretek - Tantárgyakba beépítve: természetismeret, testnevelés, földrajz, technika, életvitel és gyakorlat, osztályfőnöki órákon a tantervi követelményeknek megfelelően. Tanórán kívüli lehetőségek - Az iskola udvara, folyosói és az osztálytermek díszítése, rendben tartása. - Az osztályterem esztétikája a környezetkultúra fokmérője is. A virágsarok, tablók, faliújságok, természetes anyagokból készült saját munkák, ismeretterjesztő anyagok, az iskola hagyományai, a település helyi értékei, az aktuális és jeles napok megjelenítése. - Osztályok közötti verseny meghirdetése. - A napközi a környezeti nevelés ideális színtere. Kötetlen foglalkozásokon a fentieken túl lehetőség van séták szervezésére a környező parkokba, játszóterekre. Gyűjtőakciók (papír, PET palack, szárazelem) A különböző hulladékgyűjtő akciók az aktív környezetvédő tevékenységhez tartoznak. Az akció céljának, értelmének és várható eredményének megbeszélései. A szelektív hulladékgyűjtés fontosságának hangsúlyozása, az újrahasznosítás jelentősége. Tudatos fogyasztói magatartás kialakítása. Az energiatakarékosság hangsúlyozása. Komposztáló: A talaj termékenységének növelése természetes anyagokkal: falevelek, szerves hulladékok összegyűjtése az iskolakertben folyamatos tanulói tevékenységgel. A talajvédelem jelentőségének hangsúlyozása, a gyakorlatban való bemutatása. A környezet- és egészségvédelem jeles napjai Külön programok szervezése, jelentőségük tudatosítása. A nap jellegének megfelelő vetélkedők, programok vagy kirándulások szervezése. Március 22. Víz Világnapja Április 22. Föld Napja Május 10. Madarak és Fák Napja Szeptember 23. Takarítási Világnap Iskolai rendezvények feladatai és céljai: Veszélyben a Föld – ennek felismertetése A globális szemléletmód kialakítása Védett természeti értékeink megismertetése Aktív részvétel a környezetvédelmi munkákban A környezettisztelő magatartás megalapozása Módszerek Játékok - Szituációs - Memóriafejlesztő - Érzékelést fejlesztő Terepgyakorlati módszerek - Terepgyakorlatok - Térképkészítés

16

-

Egyszerű megfigyelések Célzott megfigyelések, mérések (talaj, hőmérséklet, víztisztaság stb.)

Aktív kreatív munka - Természetvédelmi és fenntartási munkák - Rekonstrukciós munkák - Madárvédelmi feladatok - Szelektív hulladékgyűjtés - Komposztálás - Rend- és tisztasági verseny

4.

Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos munkánk fő célja: Egységes iskolai érték-, szimbólumrendszer kialakítása. Iskolánk tanulóiban alakuljon ki olyan viselkedésmód, amely felelősségvállaló, szabályokat tisztelő. Távlati célok: A pedagógiai munka járuljon hozzá: - az egyén közösségi magatartásának kialakításához - a közösségi szokások, normák, a másság elfogadásához - szociális kompetencia fejlesztéséhez: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó képesség - a környezeti értékek megőrzésére, gyarapítására törekvés. A nevelő-oktató munka során kialakítandó követelmények: - A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. - Tanulóink kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. A közösségfejlesztés fő területei: - tanóra (szaktárgyi, osztályfőnöki óra) - a tanórán kívüli foglalkozások - diákönkormányzati munka - szabadidős tevékenység. Az egyes területek megegyeznek abban, hogy valamennyi hozzájárul: - a tanuló közösségi magatartásának kialakításához, - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, - a közösségi szokások, normák elfogadásához, - a másság elfogadásához,

17

- az együttérző magatartás kialakulásához, - a harmonikus emberi kapcsolatok fejlesztéséhez. Megvalósítható közösségfejlesztési feladatok: Tanórán: - Tanulás támogatása: segítségnyújtással, ellenőrzéssel, önellenőrzéssel, tapasztalatszerzéssel, munkaerkölcs erősítésével. - Folyamatosság biztosítása: elért eredmények továbbfejlesztése. - Változatos munkaformák alkalmazása. Tanórán kívül megvalósítandó feladatok: - nevelje a tanulókat önellenőrzésre, egymás segítésére, - erősítse a közösséghez való tartozás érzését, - ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés szabályait, - önismeret mélyítése, - önfegyelem fejlesztése, - tartós aktivitásra ösztönzés. A közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az összes dolgozónak és az iskolát segítő szervezeteknek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény minden dolgozója példaként áll a diákok előtt. A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai: - az egyéni érdekekkel összhangban lévő közös érdeken alapuló közös célok kijelölése, - a régiek mellett új hagyományok teremtése, - a közösség iránti felelősségtudat kialakítása, fejlesztése, - a közösség érdekeit szolgáló tevékenységek szervezése, - olyan közösség kialakítása, amely büszke saját közösségének sikereire, ugyanakkor elismeri más közösségek sikereit. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: - jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel valamint, külső szakemberekkel, - olyan közösségek létrehozása, amelyek nem csak befogadják, de tevékenységükkel elérhetővé teszik kulturális örökségünket, - a csoporton belüli kapcsolatok erősítése, a közösen végzett munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, az együttműködés megalapozása, fejlesztése, - olyan tevékenységformák kialakítása, amelyek nemcsak alkalomszerű, hanem tartós aktivitásra ösztönöznek, - olyan témák kijelölése, amely során felfedezhetik magukban a másik iránti érdeklődés, részvét, megértés, türelem szándékát és képességét, erősítve ezzel a közösséghez való kötődést, - olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív jellegű életmód kialakítására.

18

Az iskolai hagyományok rendszere: A közösséghez tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében. Iskolánk tudatosan ápolja, őrzi, és folyamatosan bővíti hagyományait. A rendszeresen ismétlődő események, a tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik az iskolához való tartozást. Hagyományteremtő és hagyományápoló munkánk során tudatosan támaszkodunk a nevelőtestület és a tanulóközösség véleményére, javaslataira. Hagyományaink: - Ünnepségek - Kulturális rendezvények - Sportrendezvények - Nyílt nap - Adventi készülődés - Karácsony - Kirándulások - Projektek Ünnepélyek, megemlékezések, iskolai rendezvények esemény naptára: - Tanévnyitó - Október 6. – aradi vértanúkra emlékezünk - Október 23. Március 15. – iskolai ünnep - November 13. – Magyar nyelv Napja - December 6. – Mikulás - Adventi készülődés – Karácsonyi ünnepély - Február 25. – Kommunisták és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapja - Farsang - Április 16. – Holokauszt áldozatainak emléknapja - Komplex vetélkedő - Nyúlcipő – játékos sportvetélkedő - Kihívás Napja - Június 4. – Nemzeti összetartozás napja - Gyermeknap - Ki Mit Tud? – kulturális rendezvény - Ballagás, tanévzáró ünnepély Tanulóközösségek szervezetei: Diákönkormányzat: a tanulók önirányító, önszerveződő közössége, mely a szervezeti és működési szabályzata szerint működik. A diákönkormányzat munkáját megbízott pedagógus segíti. Irányító szerve a diáktanács. Osztályközösség: az egy osztályban tanuló diákok közössége, vezetőjük az osztályfőnök. Napközis csoport közössége: az egy napközis csoportban foglalkoztatottak csoportja, vezetőjük a napközis nevelő.

19

Tömegsport, szakkörök: szervezett szabadidős tevékenységek. A tanulók érdeklődési körének megfelelően, szülői igény szerinti jelentkezéssel kialakított csoportok. Vezetőjük szakkörvezető, sportvezető pedagógus. Iskolai tevékenységek és szolgáltatások: A tanórán kívüli iskolai szolgáltatások és programok magukban foglalják a szabadidős tevékenységeket és a szociális juttatások-ellátások biztosítását: - ügyeleti munka, - napi háromszori étkezés biztosítása, - napközi – szabadidős tevékenységei, - tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások, - felkészítés kulturális vetélkedőkre (komplex verseny, ki mit tud, rajzverseny, stb.), - iskolában és iskolán kívül szervezett versenyek (sportversenyek, úszás, testedzés, stb.), - kulturális szolgáltatások (múzeumok, mozi, színház, kiállítások, stb.), - kirándulások szervezése (alsó és felső tagozatnak, osztályoknak), - szakkörök. A tanórán kívüli tevékenységekben lehetőség kínálkozik a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására. Tanórán kívüli iskolai élet szervezett formái: Napközis csoportok: A napközis foglalkozások elősegítik a szocializációt, a beilleszkedést. Lehetőséget adnak a pszichikus funkciózavarok korrekciójára és kompenzációjára, illetve a szociális és családi hátrányokból adódó hiányosságok pótlásara is. A tanulási idő alatt pedagógus irányításával és segítségével tanulják meg a leckét és készítik el az írásbeli feladatokat. A napközi szabadidős tevékenységének egyik fő területe a játék. A tanulóink szociokulturális hátrányainak leküzdésében fontos a szituációs, utánzós és szabályjátékok elsajátítása – a tanulási képességek fejlesztése érdekében is. Kötetlenebb formában, fakultatív módon nyújt különböző szabadidős tevékenységeket a tanulók számára. Iskolai könyvtár: Minden tanulónknak lehetősége van a könyvtárból CD-k, DVD-k és könyvek kölcsönzésére. Szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, mesekönyvek állnak a tanulók rendelkezésére. Lexikonokat és különböző alacsony példányszámú könyveket csak olvasótermi használatban vehetnek igénybe. A könyvtáros-tanár segítségével információkat gyűjthetnek az internetről illetve a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják a bent elhelyezett számítógépeket. Szakkörök: Iskolánkban olyan szakkörök működnek, melyek képesek a tanulók speciális érdeklődési igényét kielégíteni, ugyanakkor az iskola pedagógiai programjának célkitűzéseivel összhangban van, annak megvalósítását segíti elő:  hagyományőrző, kézműves, kreatív szakkörök,  mozgás és sport szakkörök,

20

 tánc-zene-drámajáték. Hittan: Lehetőséget biztosítunk minden tanuló számára a szabad vallásgyakorlásra. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 14. § (5) bekezdés b) pontja szerint „Az iskolának minden év május 20-ig fel kell mérnie, hogy a tanuló melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy - az állami általános iskolában - kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni.” A törvény értelmében a szülő szabadon dönthet arról, hogy egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy kötelező erkölcstan órán kívánja, hogy gyermeke részt vegyen. Mindezen túlmenően nyitottak vagyunk minden egyéb kezdeményezésre, melyben a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, tanulásukkal és egyéb tevékenységükkel lehetőséget kaphatnak személyiségük kibontakoztatására, életmódjuk, szokásaik, környezettel és embertársaikkal való kapcsolatuk pozitív irányú alakítására. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

5.

Pedagógus munkakör célja és feladata: – – – – –

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók komplex gyógypedagógiai oktatása – nevelése és fejlesztése. Gyógypedagógiai ellátás keretében biztosítani a habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú tevékenységek körét. Egy – egy osztályt és annak tanulóit érintő iskolai fejlesztő hatások koordinálása. Nevelési tényezők összefogása, a tanulók személyiségének és az iskolai értékrend fejlesztésének érdekében.

Pedagógusok helyi intézményi feladatai:  A pedagógus munkaköri kötelességének tartalmát a 2011. évi CXC. Nemzeti Köznevelési Törvény, egyéb törvények, jogszabályok és végrehajtási rendeletek határozzák meg.  A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését.  A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak.  A pedagógus a nevelőtestület tagjaként részt vesz a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat.  Pedagógus a munkáját felelősséggel és önállóan végzi. A Pedagógiai Program alapján válassza ki az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit.  A helyi tanterv alapján, és a szakmai munkaközösség véleményének figyelembevételével dönt az általa alkalmazott tankönyvekről, tanulmányi segédletekről és taneszközökről.  Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben gyarapítja.  A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók oktatása - nevelése.

21

 A nevelő – oktató tevékenység keretében a tanulók szükségleteinek és a társadalmi elvárásoknak megfelelően korszerű, tárgyilagos ismereteket nyújt.  Az ismeretnyújtás differenciáltan a tanulók egyéni képességeit figyelembe véve történik.  Hatékony módszerekkel segíti a tanulók egyéni képességének és tehetségének kibontakozását, figyelve a sajátos nevelési igény fontosságára.  Biztosítja az egyenlő bánásmódot, segíti a hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkózását, óvja a gyermekek jogait és az emberi méltóságot.  Közreműködik a gyermek és - ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, felismeri a tanuló fejlődését veszélyeztető körülményeket, segít ennek megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.  A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja; a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.  A szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad.  Az iskolai rendezvényeken, az intézmény újszerű törekvéseiben külön felkérés nélkül aktívan vesz részt, és a rábízott feladatokat megoldja. Osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai:  Az osztályfőnöki munka elsődleges szerepet tölt be a közösségi nevelésben.  Az osztályfőnökök súlyozott szerepével igazi közösséggé, csoporttá szervezi a tanulócsoportot úgy, hogy a pedagógiai céloknak - feladatoknak megfeleljen.  Az osztályfőnöki órák témaköreit, témáit az iskola Helyi Tanterve határozza meg.  Az osztályfőnök tanmenetet készít a Helyi tanterv és a kitűzött éves nevelési cél  figyelembe vételével. A témák útmutatást adnak: – A tanulók közösségi és közéleti tevékenységének szervezéséhez, – a harmonikus társas kapcsolatok létrejöttéhez szükséges képességek, kialakításához, (udvariasság, tisztelet, tapintat, tolarencia, figyelmesség…) – a kulturált magatartás és helyes, egészséges életmód kialakításához, valamint a szociális képességek fejlesztéséhez. Osztályfőnök jogai: Értékeli a tanulók magatartását, szorgalmát, az osztályban tanító pedagógusok véleményét figyelembe véve. Ügyel az iskolai Házirend betartására, elbírálhatja a tanulók vétségeit. Szervezheti, koordinálhatja az osztályban folyó pedagógiai és nevelőmunkát. Javaslatot tehet az iskolai jutalmak odaítélésére. A tanulók fejlődését figyelemmel kíséri, segíti, ellenőrzi és képviseli. Tájékoztatja a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről, változásokról.

– – – – – –

Osztályfőnök feladatai: 1. Feladatok a közösségfejlesztésben: –

a hétköznapi élet gyakorlati problémáinak megoldására irányuló felkészítés,

22

– – – – –

segítségre szoruló tanulók segítése, képviselete, az együtt végzett munka közös ellenőrzése, értékelése, együttélés, együttműködés elemi szabályainak kialakítása, az összetartozás élményének biztosítása, a hátrányok leküzdése és enyhítése érdekében kapcsolattartás a gyermekvédelmi felelőssel, a családgondozó hálózattal, logopédussal, védőnővel, kisebbségi önkormányzattal.

2. Társas kapcsolatok kialakítása: – – – – – – –

Segítse a tanulók önismeretének, adottságainak megismerését és saját értékeik felismerését, az együttműködési formák és normák kialakítását. Segítse a másság elfogadását, a tolarencia - és empátiás készség kialakításának folyamatát. Verbális kommunikáció mellett a metakommunikációs jelzések megfigyelése, helyes értelmezése a közösségben. Segítse az új tanulók beilleszkedését és a beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermekeket. Konfliktushelyzetek megfelelő kezelése, demokratikus elvek tisztelete, felelősségteljes gondolkodás, logikus érvelés. Ismerje fel a tanulók problémáit, a deviáns esetekre találja meg a megoldást (orvos, pszichológus, DADA...).

3. Tanórán kívüli tevékenységek:  Gondoskodjon a közösségi programokról, a közösségi vállalásokról és feladatokról, amely erősíti a csoport kohézióját.  Különböző szabadidős programok szervezésének lehetősége (kirándulás, filmszínház,  múzeumlátogatás…)  Iskolarádió működtetése.  Osztályhoz kapcsolódó programok közösségfejlesztési lehetőségeinek kihasználása.

6.

Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló az, aki;  különleges bánásmódot igényel: - sajátos nevelési igényű tanuló, - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, - kiemelten tehetséges gyermek  a törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. Iskolánkban minden gyermek kiemelt figyelmet igénylő tanuló sajátos nevelési igénye folytán. Magas a hátrányos és halmozottan hátrányos, valamint a szocio - kulturális lemaradással küszködő tanulók száma. Nehézséget jelentenek beiskolázáskor, illetve másik iskolából történő átvételkor a tanulási kudarcokból következő másodlagos tünetek problémái.

23

Fontos, hogy tanulóink a képességeikhez mérten használható, gyakorlatias tudásra tegyenek szert. Különös figyelmet igényel az átlagosnál magasabb intelligenciájú, sajátos nevelési igényű tanulók speciális tehetségének felismerése, kibontakoztatása. A tehetséggondozás mind a tanórák, mind a tanórán kívüli foglalkozások feladata. Mindehhez szükséges az egyéniség, személyiség erőteljes fejlesztése. A tehetség kibontakoztatását serkenti a megfelelő légkör megteremtése, a motiváció és a pedagógus ösztönzése, a bizalom. Az iskola specifikusságából adódó habilitációs és rehabilitációs tevékenység során folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, kezelheti, megelőzheti a másodlagos tünetek megjelenését. A kulturális hátrányokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási és beilleszkedési problémákkal küzdő, a tanulásban gyengén teljesítő tanulóink felzárkóztatása fontos pedagógiai feladat. A tanulási nehézség – és zavar is okozhat beilleszkedési-, magatartászavart. A megelőzés szempontjából nélkülözhetetlen ennek okait felderíteni. A tanulási nehézség, valamint a magatartászavarból eredő tanulási nehézség miatt egyénre és tantárgyra szabott fejlesztési tervben ezek korrekciójára is figyelünk, és a törvény által meghatározott heti órakeretben habilitációs, rehabilitációs órákon alkalmazunk. A felzárkóztatást segítő tevékenységek: Tanórai foglalkozások: – egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, – differenciált csoportbontás, – habilitációs, rehabilitációs órákon a tanulási nehézség enyhítése, – alsó tagozaton dyslexia, dysgráphya, dyscalculia megelőzése és megsegítése, – beszédhibás gyermekek logopédiai ellátása, – kommunikációs készségek fejlesztése tanórán és tanórán kívül, – pszichológiai, orvosi segítségnyújtás, – első osztályosok értékelése, fejlettséghez igazodó továbbhaladás engedélyezése, – tanuló teljesítményének, fejlődésének értékelése a relatív teljesítményt figyelembe véve. Tanórán kívüli foglalkozások: – tehetséggondozó szakkörök, – tanulmányi versenyek, ezekre előkészítő foglalkozások, – napközis foglalkozások, – kulturális rendezvények látogatása, – sportversenyek, – városi programokon való részvétel, – iskolai könyvtár  egyéb szabadidős tevékenységek (színház- és múzeumlátogatás, kirándulások…).

24

7.

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

Az iskola feladata az állampolgárságra, a demokráciára nevelés. A demokratikus jogok gyakorlásának legfontosabb színtere a diákönkormányzat. Itt lehetőséget kapnak a tanulók a társadalmi élet, a tágabb közügyek megismerésére. A felnőtt életre segíti felkészíteni a tanulókat. A tanulók érdekeinek képviselete és a tanulói jogok érvényesítése a diákönkormányzaton keresztül történik. Az iskolai diákönkormányzat jogait és az ezekkel összefüggésben álló feladatokat törvényi és rendeleti szinten szabályozzák. Az intézményi döntési folyamatban a DÖK úgy vesz részt, hogy véleményt nyilvánít:  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  a házirend elfogadása előtt. Ha a tanulót sérelem éri, érdekvédelemért, jogorvoslatért fordulhat: – osztályfőnökéhez, – szaktanárához, – iskolavezetéshez, – diákönkormányzathoz. A diákönkormányzatot segítő pedagógus tolmácsolja a tanuló problémáját az iskolavezetésnek vagy a nevelőtestületnek.

8.

A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

A gyermek nevelésének két fő színterén az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását. Iskolánk nyitott minden olyan párbeszédre, vélemény megnyilvánulásra, együttműködési szándékra, ami előbbre viszi oktató-nevelő munkánk színvonalát, segíti tanulóink és családjaik megismerését, ugyanakkor segíti a szülőket is ahhoz, hogy tisztában legyenek iskolatípusunkkal, követelményrendszerünkkel, gyermekeik fejleszthetőségének határaival. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat működését segítő pedagógus és az osztályfőnökök tájékoztatják.  Az iskola igazgatója kéthavonta egyszer a diákgyűlésen,  a diákönkormányzat vezetője folyamatosan szóban és írásban diákönkormányzat faliújságján keresztül,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 25

A szülők közösségét érintő együttműködési formák A szülők érdekeinek képviseletét az iskolaszék látja el. Szülői munkaközösség jelenleg nem működik. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A szülők tájékoztatásának formái:  Szóbeli: - iskolai és osztálybeli szülői értekezletek célja: a közös feladatok, célok megtervezése, a problémák megoldása, kapcsolatteremtés iskola-szülő, szülő-szülő között. - fogadóórák célja: a pedagógussal való egyéni találkozások, véleménycsere a gyermek tanulmányi munkájáról, iskolai viselkedéséről - nyílt tanítási napok célja: betekinteni az iskola belső világába. A szülők megfigyelhetik gyermekük iskolai tevékenységét tanórán és tanórán kívül, ill. az érdeklődő szülők megismerhetik az intézményt. - családlátogatás célja: főleg az osztályfőnök és a szociálpedagógus feladata a környezettanulmányozás, közvetlenebb kapcsolat kialakítása a tanulóval felmerülő problémák megoldása céljából.  Írásbeli: - üzenő-, tájékoztató füzet, - ellenőrző könyv, - hirdetőtábla, - tájékoztató szórólapok, - iskolai kiadvány. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az igazgató és az igazgató helyettes: - az iskolai szülői értekezleteken, - fogadóórán, - a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán, - alkalmanként írásbeli tájékoztatón. – az osztályfőnökök: - a szülői értekezleteken, - fogadóórán, - írásban a tájékoztató és üzenő füzeten keresztül. A szülők és pedagógusok együttműködését szolgáló fórumok: Családlátogatás feladata: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének, nevelésének érdekében. –

 Szülői értekezlet feladata: - A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása. 26

-

-

A szülők tájékoztatása: o az iskola céljairól, feladatáról, lehetőségeiről, o a helyi tanterv követelményeiről, o az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, o saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, o az iskola és osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról. A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatója felé.

 Fogadóóra feladata: A szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy – egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, a szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.).  Írásbeli tájékoztató feladata: A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai és osztály szintű programokról.  Nyílt tanítási nap feladata: A szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. Kapcsolattartás az iskola partnereivel Tanulóink a Pedagógiai Szakszolgálat szakértői javaslata alapján kerülnek iskolánkba a város és vonzáskörzetének óvodáiból, iskoláiból. Ebből adódóan szoros kapcsolatot tartunk fenn az óvodákkal, iskolákkal a korai felismerés és a nyomon követés érdekében. Bács-Kiskun Megye hasonló típusú intézményeivel szakmai kapcsolatban állunk. Iskolánk - ifjúságvédelmi programjának megvalósítása érdekében is - együttműködik az alábbi szervezetekkel és intézményekkel: - Gyermekvédelmi szakellátást végző intézmények - Gyermekjóléti alapellátást végző intézmények - Rendőrkapitányság - Gyámhivatal - Polgármesteri Hivatal Népjóléti Iroda - Önkormányzatok - Iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató;- iskolaorvos, védőnő

27

-

Általános iskolák gyermekvédelmi felelősei

Mindezen túl intézményünk folyamatos érdemi munkakapcsolatot tart: 1. Az intézményen belül: – érdekvédelmi szervezetekkel, – szűkebb és tágabb intézményvezetéssel, – szakmai munkaközösségekkel, – diákönkormányzattal. 2. Intézményen kívül:  fenntartó illetékes vezetőivel, munkatársaival,  a működtető illetékes vezetőivel, munkatársaival,  szülői munkaközösséggel, közvetlenül a szülőkkel,  az intézmény érdekében létrehozott alapítvány kuratóriumával,  az intézmény működési körzetébe tartozó közoktatási intézményekkel,  a pedagógiai szakmai szolgáltatást és szakszolgáltatást ellátó intézményekkel, önkormányzatokkal,  az intézményt támogató, az intézménnyel kapcsolatban álló egyéb szakmai és helyi társadalmi szervezetekkel, egyénekkel.

9.

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: – felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, – engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, – ha a törvényben meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha  a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott,  az osztályozó vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy 28

a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Sikertelenség esetén a tanulónak az évfolyamot meg kell ismételnie.

10.

A felvétel és az átvétel helyi szabályai

Iskolánk tanulói különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyermekek, ezért a tanulói jogviszonnyal összefüggő intézkedések speciális eljárásrendet követelnek. A felvétel rendje: – Az iskola kijelölését tartalmazó érvényes szakértői véleménnyel lehet csak a tanulót felvenni az iskolába. – Az első évfolyamra történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosításra alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt. – Tanköteles korú sajátos nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői bizottság véleményében kijelölt iskolába köteles beíratni. – A kormányhivatal jogerős határozatában megjelölt időpontig köteles beíratni a szülő gyermekét a kijelölt iskolába. Az átvétel rendje: – Iskolaváltoztatás szándékáról a tanuló szülőjének írásban kell tájékoztatnia az illetékes szakértői bizottságot. Az átvételt, felvételt kérő intézményt új szakértői véleményben jelöli ki a bizottság. – Az iskolaváltoztatási igazolással szűntethető meg a tanulói jogviszony. 11.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb céljai:  Tudatosítani a tanulókban, hogy a segítségnyújtás emberi kötelességünk.  Megismertetni az elsősegélynyújtás alapvető módszereit.  A tanultakat begyakoroltatni, hogy szükség esetén alkalmazni tudják.  A helyes viselkedés megtanulása baleseteknél.  A mentők telefonon történő értesítésének lépései.  Tudatosítani kell, hogy mikor nem szabad a sérültet ellátni. Területei:  Vérzéssel járó sérülések ellátása.  Csont- és ízületi sérülések ellátása.  Égési sérülések ellátása.  Mi a teendő, ha idegen anyag kerül a szervezetbe. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:  Tanítási órákon belül: osztályfőnöki, biológia, életvitel, testnevelés óra - a tantervi követelmények alapján-

29

 Tanítási órákon kívül, délutáni csoportfoglalkozások keretében: - az elméleti ismeretek elsajátítása, bevésése, - a tanultak bemutatása ,gyakorlatban való alkalmazása. Az oktatást végző személyek: - szaktanárok - védőnő, iskolaorvos - a mentőszolgálat munkatársai Rendezvények:

elsősegélynyújtó versenyek, a mentőszolgálat munkájának bemutatása (mentőautó felszerelésének megtekintése, eszközök működtetése).

-

III. Az iskola helyi tanterve 1.

A választott kerettanterv megnevezése

Intézményünkben az oktatás a: Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos, pervazív fejlődési zavarban szenvedő (autista/autisztikus) tanulók számára (1-8. évfolyam) - Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos, pervazív fejlődési zavarban szenvedő (autista/autisztikus) tanulók számára (1-4. évfolyam) dokumentumok alapján történik. -

2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma

30

TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLÁI SZÁMÁRA: 1-8. ÉVFOLYAM Érvényes a 2013/2014-es tanévtől: 1. és 5. évfolyamokra felmenő rendszerben 1.évfolyam 2.évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam 5.évfolyam 6.évfolyam 7.évfolyam 8.évfolyam

2013-2014 X

X

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Kötelező óraszám Habilitáció-rehabilitáció

Össz. óraszám: Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Természetismeret Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Kötelező óraszám Habilitáció-rehabilitáció

Össz. óraszám:

2014-2015 X X

2015-2016 X X X

X X

1. évfolyam 7+1 4+1 1 2 2 1 1 5 25 3 28

X X X

2. évfolyam 7+1 4+1 1 2 1 2 1 5 25 3 28

2016-2017 X X X X X X X X

3. évfolyam 6+1 3+1 1 2 2 2 1 1 5 25 3 28

4. évfolyam 7+1 4+1 1 2 2 2 1 1 5 27 3 30

5. évfolyam 4+1 4+1 1 2

6. évfolyam 4+1 4 1 2

7. évfolyam 4+1 2 4 1 2

8. évfolyam 4+1 2 4+1 1 2

1 2 2 2 1 1 5 1 28 3 31

2 1+1 2 2 1 1 5 1 28 3 31

4 1+1 1 1 1 2 5 1 31 4 35

4 2 1 1 1 1 5 1 31 4 35

31

TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK A KÖZÉPSÚLYOSAN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLÁI SZÁMÁRA: 1-8. ÉVFOLYAM Érvényes a 2013/2014-es tanévtől: 1. és 5. évfolyamokra felmenő rendszerben 2013-2014 X

1.évfolyam 2.évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam 5.évfolyam 6.évfolyam 7.évfolyam 8.évfolyam A nevelésoktatásfejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet

Életvitel és gyakorlat Természeti környezet Művészetek

Informatika Testi nevelés

2014-2015 X X

X

2015-2016 X X X

X X

2016-2017 X X X X X X X X

X X X

Tantárgy

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Kommunikáció Olvasás-írás Számolás-mérés Játékra nevelés Társadalmi ismeretek Önkiszolgálás Életvitel és gyakorlat Környezetismeret

4 2+2 2+1 2

4 2+2 2+1 2

4 3+1 2+2 2

4 3+2 2+2 2

4 4+1 3+2

4 4+1 3+2

5 2+3 3+1

5 2+3 3+1

1

1

2

2

2

2

3

3

1+1

1+1

2

2

2 2

2 2

2 2

2 2

1

1

5 31 4 35

5 31 4 35

Ének-zene Ábrázolásalakítás Információs eszközök használata Mozgásnevelés Testnevelés

Kötelező óraszám Habilitáció-rehabilitáció

Össz. óraszám:

2

2 2

2 3

5 25 3 28

2 3

5 25 3 28

2 2

5 25 3 28

2

2 2

5 26 3 29

5 28 3 31

5 28 3 31

32

TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK A KÖZÉPSÚLYOSAN ÉRTELMI FOGYATÉKOS, PERVAZÍV FEJLŐDÉSI ZAVARBAN SZENVEDŐ (AUTISTA/AUTISZTIKUS) TANULÓK ISKOLÁI SZÁMÁRA: 1-8. ÉVFOLYAM Érvényes a 2013/2014-es tanévtől: 1. és 5. évfolyamokra felmenő rendszerben 2013-2014 X

1.évfolyam 2.évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam 5.évfolyam 6.évfolyam 7.évfolyam 8.évfolyam A nevelésoktatásfejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet

Életvitel és gyakorlat Természeti környezet Művészetek

Informatika Testi nevelés

2014-2015 X X

X

2015-2016 X X X

X X

2016-2017 X X X X X X X X

X X X

Tantárgy

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Kommunikáció Olvasás-írás Számolás-mérés Játékra nevelés Társadalmi ismeretek Önkiszolgálás Életvitel és gyakorlat Környezetismeret

4 2+1 2 2+1

4 2+1 2 2+1

4 3+1 2+1 2

4 3+1 2+1 2

4+1 4 3+1

4+1 4 3+1

5 2+2 3+1

5 2+2 3+1

1

1

2

2

2+2

2+2

3+1

3+1

1

1

2

2

2 2

2 2

2 2

2 2

1

1

5 31 12 43

5 31 12 43

Ének-zene Ábrázolásalakítás Információs eszközök használata Mozgásnevelés Testnevelés

Kötelező óraszám Habilitáció-rehabilitáció

Össz. óraszám:

2+1

2+1 2+1

2 3

5 25 10 35

2 3

5 25 10 35

2 2

5 25 10 35

2+2

2 2

5 26 11 37

5 28 11 39

5 28 11 39

33

TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS, PERVAZÍV FEJLŐDÉSI ZAVARBAN SZENVEDŐ (AUTISTA/AUTISZTIKUS) TANULÓK ISKOLÁI SZÁMÁRA: 1-4. ÉVFOLYAM Érvényes a 2015/2016-os tanévtől: 1. évfolyamon felmenő rendszerben 1.évfolyam 2.évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam

2015-2016 X

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Kötelező óraszám Habilitáció-rehabilitáció

Össz. óraszám:

2016-2017 X X

1. évfolyam 7 4 1 2 2 1 1+2 5 25 10 35

2017-2018 X X X

2. évfolyam 7 4 1 2 1 2 1+2 5 25 10 35

3. évfolyam 6 3 1 2 2 2 1 1+2 5 25 10 35

2018-2019 X X X X 4. évfolyam 7 4 1 2 2 2 1 1+2 5 27 11 38

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét

3.

A köznevelési törvény a nevelőtestületek hatáskörébe utalta az iskolában használt tankönyvek kiválasztását. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet stb.) és egyéb segédleteket használnak a tananyagok feldolgozásához, amelyek a tanévenként megjelenő hivatalos közoktatási tankönyvjegyzékben szerepelnek. Taneszközök esetében csak azok az oktatáshoz-neveléshez szükséges eszközök rendelhetőek meg, amelyek ár-érték tekintetében költséghatékonyak. A tankönyvválasztás szakmai szempontjai:    

legyen minősített kerettanterv kompatibilis, igazodjon a helyi tanterv követelményeihez, tartalmához, feleljen meg az életkori sajátosságoknak, legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű, időtálló, jól olvasható és jól áttekinthető,

34

 tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjék a fogyatékos tanuló szükségleteihez,  nyelve szakszerű, de érthető legyen,  jól szolgálja az önálló tanulást, s legyen alkalmas változatos tanulási módszerek elsajátíttatására,  az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek,  a tankönyvekhez készüljön munkafüzet, amely gyakorlásra, elmélyítésre és fejlesztésre alkalmas feladatokat egyaránt tartalmaz,  fejlessze a képességeket és készségeket, kapjon benne hangsúlyt a szemléltetés, a gondolkodtatás és a gyakoroltatás,  legyen esztétikus, ízléses, megfelelően illusztrált, tartós és könnyen kezelhető. A tankönyvválasztásnál a pedagógusok javaslatára az iskolai tankönyvfelelős előterjesztése alapján a nevelőtestület dönt. A tankönyvfelelős az előterjesztést egyezteti az iskolaszékkel (SZMK hiányában) különös tekintettel a tankönyvek árára. Iskolánk tanulói sajátos nevelési igényű diákok, akik rendelkeznek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményével, így jogosultak az ingyenes tankönyvi ellátásra. 4.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai

Az iskolai nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát a Nat. műveltségi területeinek megfelelően egységes pedagógiai folyamatban kell meghatározni. A pedagógiai folyamatban meghatározó szerepet játszik a tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása. A sérült képességek habilitációs, rehabilitációs célú korrekciójának területeit a tanuló szakértői véleménye tartalmazza, amely alapján a pedagógus tanévenként egyéni fejlesztési tervet készít. A tervben meghatározott célok eléréséhez szükséges speciális módszereket az egyéni órákon kívül, a tantárgyi órákon és foglalkozásokon is alkalmazzuk, melyek az alábbiak: – a sajátos nevelési igénytől függő nagyobb mértékű tartalmi differenciálás, – a sajátos nevelési igénytől függő nagyobb mértékű pedagógiai módszertani differenciálás, – speciális eljárások alkalmazása, – kiegészítő, fejlesztő korrekciós eljárások, – terápiás célú pedagógiai eljárások. Nevelési célok és feladatok fejlesztési területenként a tanulásban akadályozottak nevelésében, oktatásában: - Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Az emberiség és hazánk múltjának és jelenének megjelenítésén, megértetésén keresztül képessé kell tenni a tanulókat a társadalom megismerésére, a társadalomban elfoglalható helyük reális felismerésére, a társadalmi színtereken való eligazodásra. Ki kell alakuljon a tanuló attitűdje, viszonya önmagához, szűkebb és tágabb környezetéhez, a történelmi múlthoz. - Állampolgárságra, demokráciára nevelés Felkészítés a felnőtt lét és a tágabb környezet közügyeinek megismerésére, az állampolgári jogok és kötelezettségek érvényesítésére. A demokratikus jogok gyakorlására a diákönkormányzat működése nyújt színteret. - Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 35

A megfelelő önértékelés, saját személyiségének megismerése nagy jelentőséggel bír, mivel a társas kapcsolatok alakításában, a társadalmi beilleszkedésben elengedhetetlenül szükséges a reális énkép, a megfelelő önismeret. Ehhez a mindennapokban fontos a folyamatos visszajelzés, a belső kontroll erősítése, az önbizalom fejlesztése. - A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges és tudatos életmód kialakítása, a káros szenvedélyek megelőzése kiemelt feladat. Az erőnlétnek és a fizikai állóképességnek, mint a munkavégzés alapvető feltételének kiemelt szerepe van a tanulók társadalmi beilleszkedésében. Ennek érdekében nagy hangsúlyt kell helyezni a fizikai képzésre és a rendszeres testedzésre. - Családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének és testi-lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Nagyon fontos harmonikus családi minták és erkölcsi normák közvetítése a családi életre nevelésben, a felelős párkapcsolatok kialakításában, az esetleges családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Kiemelt feladat az önálló életvezetésre való felkészítés. Ennek meg kell jelennie a nevelésoktatás teljes intervallumában, s kiemelten fontos szerepet kap a gyakorlás, a saját élmény, a tapasztalat. - Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A személyiségfejlesztő nevelés az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál különös jelentőséggel bír a másság elfogadása, a betegség, sérült és a fogyatékos emberek iránti együtt érző, segítő magatartás kialakítása. A szociális érzékenység, az együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megoldás képességének kialakítása. - Fenntarthatóság, környezettudatosság Elengedhetetlenül szükséges a személyes megtapasztalás, környezeti ártalmak és az emberi élet szükségleteinek összefüggéseire való rávilágítás, a helyes szokásrend kialakítása. Ehhez fontos a környezet adott szempontok alapján történő megfigyelése, a következtetések közös levonása. A szorosan vett természeti környezet ápolása, gondozása mindennapi feladatként kell hogy jelentkezzen. - Pályaorientáció Az eltérő képességű tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest az iskolának feladata a munka világáról képet nyújtani. A tanulókat képességeinek és érdeklődésének megfelelően segíteni kell a pályaválasztásban. Az ehhez kívánatos képességeket szükséges fejleszteni. - Gazdasági és pénzügyi nevelés A lehetőségekhez igazodóan fel kell készíteni a tanulókat a változó társadalmi-gazdasági helyzet adta lehetőségekre (változó egyéni szerepkör, érdekérvényesítés, tulajdonviszonyok), ennek megfelelően célszerű a gyakorlatot, gyakorlati hátteret (munkamegosztást, családi életet, ház körüli tevékenységeket, a fizetés beosztását, hivatalos ügyintézést) előnyben részesíteni. A tanulóknak ismereteket kell szerezni a célszerű gazdálkodás, a pénzhasználat és a fogyasztás területén. A saját felelősség, az értékteremtő munka felismerése. - Médiatudatosságra nevelés Képességeiknek megfelelően értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Ismerjék az ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségeket. Tudatosuljon bennük az ezekben az alkalmazásokban lévő veszélyforrások, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmi érintkezés megkülönböztetése. - A tanulás tanítása Az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál fontos az egyénre szabott motiváció, az egyéni tanulási módok feltárása és biztosítása. A társadalmi integráció és a munkaerőpiacra történő sikeres belépés szempontjából kiemelten fontos a felkészítés az egész életen át tartó tanulásra.

36

5.

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

 Lehetőség szerint pályázati támogatásból biztosítjuk tanulóink számára az úszásoktatást és a gyógylovaglást.  Alsó és felső tagozatos diákjaink részére tömegsport foglalkozást tartunk, így színesítve és kiegészítve a mindennapos testmozgást. Az iskolai tömegsport/szakkör/sportkör célja:  Az egészséges testi fejlődés elősegítése, a testtartási rendellenességek kialakulásának megelőzése.  Esztétikus, kulturált, koordinált mozgás kialakítása.  A mozgásműveltség, motorikus képességek fejlesztése.  A meglévő testi adottságok fejlesztése játéktevékenységen keresztül.  A mozgásigény felkeltése és fenntartása.  Az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás igényének megalapozása.  A mozgásszükséglet kielégítésével a pozitív személyiségjegyek erősítése.  Az edzettség fokozása.  Versenyekre való felkészítés. A sportkörök feladatuk ellátásához térítésmentesen használhatják az iskola valamennyi helyiségét.

6.

A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai

A kerettantervre épülő helyi tanterv további tantárgyak választását nem teszi lehetővé iskolánkban. Lehetőség van azonban a szakkörökön és egyéb szabadidős tevékenységeken való részvétel. A választásukat a szülők írásban igénylik, aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az egyéb foglalkozásokról való hiányzás megegyezik a tanórai hiányzásokkal. A kötelező és tanórán kívüli foglalkozásokon pedagógus választására nincs lehetőség.

7.

A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái

A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése: Az iskola, nevelő és oktatómunkájának egyik fontos feladata a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzése. A pedagógiai munka eredményességének megítélése, vagy a tanulók tudásának megállapítása az értékelés. A pedagógiai értékelés funkciói meglehetősen sokrétűek. Az értékelés funkciója alapján az értékelési eljárások három alapvető típusát különböztetjük meg:  A diagnosztikus értékelés célja a helyzetfeltárás.  A formatív értékelés a visszacsatolással segíti a diákok tanulási tapasztalatszerzését.

37

 A szummatív értékelés egy nevelési szakaszt lezáró minősítés pl. egy témakör zárásakor, illetve félévi vagy év végi felméréskor a helyi tantervi követelményeknek megfelelően. Az értékelés a tanítási-tanulási folyamatban a folyamatszabályozás nélkülözhetetlen eszközként segíti a fejlesztés hatékonyságát. Az ellenőrzés-értékelés elsődleges feladata a nevelési/fejlesztési alaphelyzet és a célállapot közötti pozitív irányú különbözőség folyamatos rögzítése. Az értékelés legyen: – sokszínű, serkentő, ösztönző hatású, – folyamatos, rendszeres, minden tevékenységre kiterjedő, – objektív, a gyermek személyiségét fejlesztő, segítő szándékú, – céljai és követelményei legyenek előre ismertek. A tanulók értékelési rendje: A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e, vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés lezárása a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: - kiválóan megfelelt - jól megfelelt - megfelelt - felzárkóztatásra szorul A minősítési fokozatok értelmezése:  Kiválóan megfelelt az a tanuló, aki önálló feladatvégzésre képes.  Jól megfelelt az a tanuló, aki kevés segítséggel képes feladatvégzésre.  Megfelelően teljesített az a tanuló, aki sok segítséggel képes feladatvégzésre.  Felzárkóztatásra szorul az a tanuló, aki feladatvégzésre csak pedagógus segítségével képes. A második év végén, a 3-8. évfolyamokon félévkor és év végén, a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.  A nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik, értékelik. Ezeket a jegyeket a naplóban kék színnel jelölik.  Az egyes témakörök végén a helyi tanterv tantárgyi követelményei szerint a tanulók témazáró dolgozatot írnak. Ezt a naplóban piros jeggyel jelölik.  A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az ellenőrzőn, illetve a tájékoztató füzeten keresztül az adott tantárgyat tanító pedagógus értesíti. A tanulók ellenőrzőjének vagy tájékoztató füzetének bejegyzéseit az osztályfőnökök havonta ellenőrzik, az esetleg elmaradt érdemjegyek beírását elvégzik.  A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek 38

értékelésekor az elért eredmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő rendszer alapján végzik el a szaktárgyat tanító pedagógusok: Teljesítmény 0-24 % 25-49 % 50-69 % 70-84 % 85-100 %

1 2 3 4 5

Érdemjegy elégtelen elégséges közepes jó jeles

A tanév folyamán a tanuló tudásának értékelésénél figyelembe vesszük:  a házi feladatok elkészítését, minőségét,  a tanórai munkát,  a gyakorlati feladatok megoldását,  a szóbeli feleleteket,  az írásbeli feladatokat,  a témazáró dolgozatokat,  az év eleji-, a félévi- és a tanév végi felmérések osztályzatait. A félévi és a tanév végi minősítések és osztályzatok ezek átlagai alapján kerülnek megállapításra. Az egyes évfolyamokon a félévi és év végi bizonyítványban a helyi tantervben leírt tantárgyak kerülnek minősítésre. Tanulásban akadályozott tanulók értékelése: Szöveges értékelés az 1. évfolyamon félévkor és tanév végén: OM azonosító: 038456 _______/______ tanév

Tanuló neve:______________________________ 1. osztály ___________félév

A tanuló teljesítményének, magatartásának, szorgalmának szöveges minősítése Magatartás: Szorgalom: ..…………nap hiányzás miatt a tanuló teljesítménye nem értékelhető. TANTÁRGY Kiválón Jól megfelelt Megfelelt Felzárkóztamegfelelt tásra szorul Magyar nyelv és irodalom - szóbeli Választékos Korának Korosztályáétól Nehézkes, kifejezőkészség megfelelő gyengébb szegényes Olvasási készség Hibátlan Bizonytalan, Betűzgető - hangos olvasás Önálló Egy-két hiba tévesztő Csak - szövegértése Kevés Bizonytalan, több segítséggel Íráskészség Esztétikus segítséggel segítséget kér - íráskép Hibátlan Szabálytalan Rendezetlen - íráshelyesség Megfelelő Pontatlan Sok hiba Lendületes Kevés hiba - írástempó Lassú Fejlesztendő Átlagos 39

Matematika - több kevesebb, ugyanannyi - számfogalom - számok írása, olvasása - alapműveletek végzése - számok helye a szám egyenesen Környezetismeret - megismerési módszerekben - tájékozódás térben, időben - tájékozódás az élő és élettelen környezetben Ének-zene - dallamismeret-

Érti és használja Kevés hiba

- zenei ismeretek Rajz és vizuális kultúra - eszközhasználat

Több hiba

Nem érti

Kialakult Biztos

Kevés hiba Kevés hiba

Bizonytalan Bizonytalan

Kialakulatlan Kialakulatlan

Biztos

Kevés hiba

Bizonytalan

Kialakulatlan

Biztos

Kevés hiba

Bizonytalan

Kialakulatlan

Biztos jártas

Elfogadható

Bizonytalan

Nem tudja

Jártas

Elfogadható

Bizonytalan

Nem tudja

Jártas

Elfogadható

Bizonytalan

Nem tudja

Kifejező

Megfelelő

Bizonytalan

Hiányos

Pontos

Megfelelő

Bizonytalan

Hiányos

Biztos

Elfogadható

Bizonytalan

Segítségre szorul

Esztétikus

Kifejező

Kidolgozatlan

- ábrázolás

Jóval korosztálya alatt

Technika és életvitel - anyagismeret

Alapos, jó

Megfelelő

Bizonytalan

- eszközhasználat

Biztos

Megfelelő

Bizonytalan

Segítségre szorul Segítségre szorul

Testnevelés -a feladatok Kiváló Jó Megfelelő Segítségre elvégzésében szorul - hozzáállása a Nagyon aktív Aktív Biztatásra szorul feladatokhoz Nem végzi el Igazolt órák:…………… Igazolatlan órák:……………. Összesen:………… Kiskunhalas, ……… év…………………..hó………..nap ………………………. Osztályfőnök:

P.H.

………………………… Látta:.szülő

40

Értékelés az 1. évfolyamon:

Év közben Negyedév Félév

Háromnegyedév Év vége

Az értékelés módja, Az értékelés formája rögzítése piros, zöld és fekete pont, tanulói munkafüzet kis figurák, dicséret, csillag tájékoztató füzet tantárgyi figyelmeztető és dicséret, szöveges értékelés szöveges értékelés az alsó tagozatos munkaközösség által kidolgozott szempontok alapján szöveges értékelés, tantárgyi dicséret, figyelmeztetés kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul

tájékoztató füzet osztálynapló tájékoztató füzet osztálynapló tájékoztató füzet osztálynapló osztálynapló bizonyítvány törzslap iskolalátogatási bizonyítvány

Ki értékel? az osztályban tanító pedagógusok, napközis nevelő osztályfőnök osztályfőnök készségtárgyat tanító pedagógusok napközis nevelő osztályfőnök osztályfőnök szaktanár napközis nevelő

Szöveges értékelés az 2. évfolyamon félévkor: OM azonosító: 038456 ______/______ tanév

Tanuló neve:____________________________ 2. osztály I. félév

A tanuló teljesítményének, magatartásának, szorgalmának szöveges minősítése Magatartás: Szorgalom: ..…………nap hiányzás miatt a tanuló teljesítménye nem értékelhető. TANTÁRGY Kiválón Jól megfelelt Megfelelt Felzárkóztamegfelelt tásra szorul Magyar nyelv és irodalom - szóbeli Választékos Korának Korosztályáétól Nehézkes, kifejezőkészség megfelelő gyengébb szegényes Olvasási készség Hibátlan Bizonytalan, Betűzgető - hangos olvasás Önálló Egy-két hiba tévesztő Csak - szövegértése Kevés Bizonytalan, több segítséggel Íráskészség Esztétikus segítséggel segítséget kér - íráskép Hibátlan Szabálytalan Rendezetlen - íráshelyesség Megfelelő Pontatlan Sok hiba Lendületes Kevés hiba - írástempó Lassú Fejlesztendő Átlagos Matematika - több kevesebb, ugyanannyi - számfogalom

Érti és használja Kevés hiba Kialakult

Kevés hiba

Több hiba

Nem érti

Bizonytalan

Kialakulatlan 41

- számok írása, olvasása - alapműveletek végzése - számok helye a szám egyenesen Környezetismeret - megismerési módszerekben - tájékozódás térben, időben - tájékozódás az élő és élettelen környezetben Ének-zene - dallamismeret-

Biztos

Kevés hiba

Bizonytalan

Kialakulatlan

Biztos

Kevés hiba

Bizonytalan

Kialakulatlan

Biztos

Kevés hiba

Bizonytalan

Kialakulatlan

Biztos jártas

Elfogadható

Bizonytalan

Nem tudja

Jártas

Elfogadható

Bizonytalan

Nem tudja

Jártas

Elfogadható

Bizonytalan

Nem tudja

Kifejező

Megfelelő

Bizonytalan

Hiányos

- zenei ismeretek Rajz és vizuális kultúra - eszközhasználat

Pontos

Megfelelő

Bizonytalan

Hiányos

Biztos

Elfogadható

Bizonytalan

Segítségre szorul

Esztétikus

Kifejező

Kidolgozatlan

- ábrázolás

Jóval korosztálya alatt

Technika és életvitel - anyagismeret

Alapos, jó

Megfelelő

Bizonytalan

- eszközhasználat

Biztos

Megfelelő

Bizonytalan

Segítségre szorul Segítségre szorul

Testnevelés -a feladatok Kiváló Jó Megfelelő Segítségre elvégzésében szorul - hozzáállása a Nagyon aktív Aktív Biztatásra szorul feladatokhoz Nem végzi el Igazolt órák:…………… Igazolatlan órák:……………. Összesen:………… Kiskunhalas, ……… év…………………..hó………..nap ………………………. Osztályfőnök:

P.H.

………………………… Látta:.szülő

Értékelés az 2. évfolyamon az első félévben:

Év közben

Az értékelés módja, Az értékelés formája rögzítése piros, zöld és fekete pont, tanulói munkafüzet kis figurák, dicséret, csillag tájékoztató füzet

Ki értékel? az osztályban tanító pedagógusok, napközis nevelő

42

Negyedév Félév

tantárgyi figyelmeztető és dicséret, szöveges értékelés szöveges értékelés az alsó tagozatos munkaközösség által kidolgozott szempontok alapján

tájékoztató füzet osztálynapló tájékoztató füzet osztálynapló

osztályfőnök osztályfőnök készségtárgyat tanító pedagógusok napközis nevelő

Értékelés a 2 év végén és a 3 - 8. évfolyamon:

Év közben

Negyedév Félév

Háromnegyedév Év vége

Az értékelés módja, formája érdemjegy(5,4,3,2,1) minden hónapban legalább 1 érdemjegy magatartás, szorgalom értékelése tantárgyi figyelmeztető és dicséret érdemjegy (5,4,3,2,1) magatartás, szorgalom betűvel kiírva a minősítés fokozatai: példás, jó, változó, rossz, hanyag tantárgyi figyelmeztető és dicséret osztályzat: jeles + szaktárgyi dicséret (kitűnő, jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen) magatartás, szorgalom mint félévkor

Az értékelés rögzítése osztálynapló tájékoztató füzet munkafüzet tanulási füzet

Ki értékel? osztályfőnök szaktanárok napközis nevelő

osztálynapló tájékoztató füzet osztálynapló tájékoztató füzet

osztályfőnök szaktanárok a szaktanárok és az osztályfőnök javaslata alapján az osztályozó konferencia

osztálynapló tájékoztató füzet osztálynapló bizonyítvány törzslap

osztályfőnök szaktanárok

Értelmileg akadályozott tanulók értékelése:

Év közben Félév

Év vége

Az értékelés módja, formája piros, zöld és fekete pont, kis figurák, dicséret, csillag a követelménytől elmaradó, kiemelkedő teljesítmény szöveges értékelése tantárgyanként szöveges értékelés: - kiválóan megfelelt - jól megfelelt

Az értékelés rögzítése tanulói munkafüzet tájékoztató füzet tájékoztató füzet

osztálynapló bizonyítvány törzslap

Ki értékel? az osztályban tanító pedagógusok, napközis nevelő az osztályban tanító pedagógusok, napközis nevelő osztályfőnök szaktanár napközis nevelő

43

- megfelelt - felzárkóztatásra szorul 2. csoporttól kiegészül: - nem felelt meg Az előírt követelmények teljesítésének mérése az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók - szóbeli feleletek - írásbeli munkája vagy - gyakorlati tevékenysége alapján történik. A számonkérés módja, és követelménye alkalmazkodik a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi szintjéhez, és egyéni képességeihez. Írásbeli számonkérés formái, rendje és korlátai: Írásbeli munkák a tankönyvek, füzetek, feladatlapok, a pedagógus által összeállított feladatsorok alapján végzik a tanulók. Írásbeli számonkérés egy vagy több tanulót, illetve az egész osztályt érintheti. A sajátos nevelési igényű tanulók az eltérő képességeikből adódóan más- más teljesítményt nyújtanak gyakorlati tevékenység során, szóban, illetve írásban. A számonkérés korlátai közé tartozik: - biztosítani kell az esélyt, hogy „saját nyelvén” teljesíthessen minden tanuló - a terhelhetőséget figyelembe véve egy tanítási napon több felmérés nem iratható Elvek, követelmények: A helyi tantervi minimum követelményeinek teljesítése a továbbhaladás feltétele.  A követelményeket, (témazárók, felmérők témakörét) és az értékelési módszereket egyértelműen érthetően kell megfogalmazni, hogy a tanuló tudja, hogy mit várnak el tőle.  Az írásbeli feladatok, felmérők egyszerű utasítást tartalmazó feladatok legyenek.  A munka megkezdése előtt, ha szükséges szóbeli magyarázatot adjunk a megoldásához.  Csak olyan megoldási módokat kérjünk számon, amelyeket ismernek a tanulók.  A tanulók képesek legyenek a rendelkezésükre álló idő alatt a feladatok elvégzésére  Írásbeli számonkérést követően a javítás lehetőleg a következő alkalommal, de max. 1 héten belül kell elvégezni.  Az írásbeli munkáknál a dolgozatot világos értékelő megjegyzésekkel kell ellátni, kiosztáskor rövid szóbeli kiegészítés mellett az érdemjegy szóbeli indoklása is szükséges ahhoz, hogy a tanuló tisztában legyen teljesítményével, esetleges hiányosságaival, hibáival.  Ügyelni kell arra, hogy az értékelés a gyermeket pozitívan motiválja, érezze az értékelés realitását, érzékelje, hogy közös céljuk a tanuló tudásának gyarapítása.  Kerülni kell a negatív töltésű értékelést, hiszen ez elrettentheti a tanulót és elfordíthatjuk attól, amit megszerettetni kötelességünk. 44

 Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a tanulók fejlődését, érdemjegyeit, ha szükséges gondoskodni kell a javítás lehetőségéről.  A tanuló terhelhetőségét figyelembe kell venni, ezért egy tanítási napon nem lehet kettőnél több felmérőt íratni. Az írásbeli beszámoltatás formái, szerepe:  írásbeli felelet: alkalomszerűen, előzetesen bejelentve a megbeszélt anyagból - érdemjegye a szóbeli felelettel egyenrangú.  röpdolgozat: bejelentés nélkül, szúrópróbaszerűen, főként alapfogalmak, szabályok, konkrét ismeretek számonkérésére (A kérdések rövid válaszokat feltételeznek.) - érdemjegye a szóbeli felelettel egyenrangú.  témazáró dolgozat: témakörök, tananyagrészek végén, a témakör összefoglalását követően, előre bejelentve annak felmérésére, hogy ki hol tart az anyag mélységének elsajátításában - érdemjegye súlyozottabban kerül figyelembe vételre  tudáspróba: átfogó ismereteket, összefüggések meglátását, jártasságot, a tanult ismeretek alkalmazását mérjük vele adott tantárgyon belül. Rendszeressége a tanterv és szaktanár függvényében. - érdemjegye súlyozottabban kerül figyelembe vételre Az írásbeli számonkérés módjai: - feladatlap, röpdolgozat, témazáró, tudáspróba - felmérések: év eleji, félévi, év végi - központi felmérők: 4-8.évfolyamon a tantestület által összeállított, a helyi tantervben megfogalmazódott minimum követelmények alapján A szóbeli beszámoltatás A szóbeli beszámoltatás felelet útján történik. A szóbeli feleletet, igazodva tanulóink sajátosságaihoz, általában önállóan, szükség esetén segítő vagy rávezető tanári kérdésekkel valósul meg. Törekedni kell a minél többszöri szóbeli megnyilvánulásra, biztosítva azt minden tantárgy keretében. Azoknál a tanulóknál, akiknek írásbeli munkái nem tükrözik a meglévő tudást, lehetőséget kell adni a szóbeli feleletre. Nem lehet számon kérni olyan ismeretet, műveletet, szabályt, melynek alapos elsajátítására a tanulónak nem volt lehetősége hiányzás, vagy időhiány miatt. A hiányzóknak biztosítani kell a lemaradás bepótlását és a számonkérés utólagos teljesítését.

8.

Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Elvek:  A házi feladat a törzsanyag megerősítését szolgáló gyakorló anyag szóban és írásban.

45

 Mindig csak elsődlegesen begyakorolt feladatokat lehet feladni otthoni, napközi és tanulószobai felkészüléshez. Amit a tanuló önállóan meg tud oldani, azt tudja, ismételni, gyakorolni.  A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás, készség- és képességfejlesztés, a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása, tapasztalatok gyűjtése. Mindez történhet írásban és szóban.  A szóbeli feladatoknál kellően körülhatárolt tananyagrészt biztosítva segítjük a tanulási folyamatot.(vázlat, kiemelt szöveg)  5-8. évfolyamon az órarend szerinti tanulás elsődlegessége a fő szempont.  A tanulási idő mértéke egyenes arányban növekszik a tananyag bővülésével, 30-60 perc az önálló tanulási idő.  A házi feladat a tanulók tankönyve, füzete, munkafüzete, és az általánosságban használt eszközökkel, felszerelésekkel elkészíthető legyen. Korlátok:  Mennyiségénél és minőségénél figyelembe kell venni a rendelkezésre álló időkeretet és a tanulók képességeit.  A házi feladatok mennyisége igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz: - alsó tagozaton: főleg írásbeli, - felső tagozaton: írásbeli és szóbeli feladatok egyaránt.  A házi feladatok minőségi, mennyiségi és időkeret korlátozását figyelembe véve a differenciálás elve érvényesüljön.  Az 1-8.-os tanulók hétvégére, valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli feladatokat. Napközi-, és tanulószobai foglalkozásokra vonatkozó egyéb szabályok:  A tanulószobán és napközis foglalkozásokon a nevelők koordinálják a pedagógusok által feladott házi feladatok elkészítési rendjét. Az órarend figyelembevételével átcsoportosíthatja az elkészítés, megtanulás rendjét.  Az írásbeli házi feladatokat a pedagógusok ellenőrzik. A jó megoldásokat, illetve az elvégzés hiányát szimbólumokkal értékelik. Az írásbeli feladatok pedagógus általi javítása, majd az azt követő tanuló általi javíttatás – 2 alkalom - a házi feladat része.  A házi feladat mennyiségét és minőségét a délutános nevelő kontrollálja és visszajelez a szaktanárnak a pedagógiai munka eredményessége érdekébe.  Nagyobb arányban legyen begyakorlás, melyhez inkább türelemre, szorgalomra van szükség, a megoldásukhoz kevés vagy lehetőség szerint semmi külső segítséget ne igényeljen a tanuló.  A szóbeli és írásbeli feladatokat a szaktanárok írásban rögzítik ("leckefüzet") a tanulószoba/napközi vezető részére.  Elengedhetetlen a folyamatos konzultáció és egyeztetés a délelőtti órák tanáraival: ki, mennyit és milyen jellegű feladatot ad, min legyen a hangsúly, melyik rész kinek megy nehezen, mikor lesz felelés, dolgozat stb.

46

 A szakköri és egyéb délutáni elfoglaltságok miatt elmaradt feladatok elkészítése, pótlása a tanuló otthoni kötelessége. Ennek ellenőrzése a szaktanár feladata.

9.

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

A tanulók eredményes fejlesztése folyamatos, egymásra épülő gyógypedagógiai segítségnyújtást igényel. A nevelő- oktató munkának elsődlegesen: a kommunikációs és szocializációs képességek, a pszichés funkciók fejlesztését és a mozgásállapot javítását kell biztosítania. Mindezeket a gyógypedagógia eszközrendszerével kell elérni. A foglalkozások szervezésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: 

  

 



Az ismeretszerzés, a feldolgozás és alkalmazás során vezetésre, segítségre, folyamatos irányításra van szükség. A szenzorikus és mozgásos közlések befogadására fogékonyabbak a tanulók, ezért képi szemléletes rávezetéssel, cselekvésbe ágyazott ismeretszerzéssel eredményesebb a fejlesztés. Tanulásukban, ismeretszerzésük tervezésénél számolni kell a rövid idejű odafordulással, tevékenységi kedvvel, a figyelemkoncentráció zavarával, a verbális tanulás nehezítettségével. A tanulási tempó, a bevésés jelentős változása, a tanulási helyzetekhez való kötődés, a bizonytalan megőrzés, a pontatlan felidézés igényli a fejlesztés idejének növelését, a sok – és eltérő helyzetekben végzett – gyakorlást. A szociális képességek területén jelentkező akadályozottságok (pl. a normakövetés képességének zavara, kooperatív készségek hiánya, a kritikátlanság, az önfegyelem hiánya, kommunikációs zavarok) korrekcióját a fejlesztés, nevelés során folyamatosan szem előtt kell tartani. A fejlesztést nehezítő külső tényezők (hospitalizáció, helytelen szülői magatartás, a diszharmonikus személyiségfejlődés következményeként fellépő magatartászavar stb.) esetén különös hangsúlyt kell helyezni az egyéni megsegítésre. Az értelmi fogyatékossághoz társuló egyéb fogyatékosságok, betegségek (pl. érzékszervek működési zavarai, mozgászavar, epilepszia) jelentős mértékben befolyásolják az egész személyiség fejlődését. A pedagógiai folyamat során tág teret kell biztosítani a hátrányok kezelésére, az egyéni bánásmódra. A nagymértékű egyéni különbségek miatt a csoportok összetétele rendkívül heterogén. Ez a pedagógiai helyzet csak a tanulók képességeihez igazodó egyéni fejlesztési programokkal, pedagógiai többletszolgáltatásokkal (habilitációs, rehabilitációs foglalkozások) oldható meg optimálisan.

Eljárások a célok elérésére: - differenciált csoportszervezés - egyéni fejlesztés- habilitáció - csoportmunka kiscsoportban - differenciálás feladatokban - csoportbontás - terápiás foglalkozások: logopédia, gyógylovaglás.

47

Az eredményes fejlesztő pedagógiai munka elérése érdekében, logopédus, gyógypedagógiai asszisztens, terapeuta bevonására is szükség van. Logopédus feladatai: - A beszéd és a nyelv fejlődésének, a fellépő zavaroknak, a tanulás vizsgálata. - Komplex diagnosztika, terápia megszervezés, együttműködés más szakemberekkel. - A kialakult beszéd- és nyelvfejlődési zavarok minél korábbi kezelése. Szervezeti formája: Szakszerűen berendezett, és felszerelt fejlesztő teremben, a szakértői véleményben meghatározott óraszámban. Gyógypedagógiai asszisztens feladatai: Tanórán kívüli: - Átveszi, átadja a tanulót a szülőtől, gondozótól, a pedagógussal egyeztetve tájékoztatja a szülőt a gyermeket érintő napi eseményekről. - Részt vesz a szülői értekezleteken, esetenként családlátogatáson, a team/munkaközösségi megbeszéléseken, intézményi értekezleteken. - Közreműködik az intézmény rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában, felügyeli a rábízott gyermekeket, vigyáz a testi épségükre. - Felismeri az alapvető elsősegélynyújtást igénylő, az orvosi segítséget igénylő helyzeteket. Jelzi az intézkedés szükségességét. - Intézményen kívüli foglalkozások, programok helyszíneire, kirándulásokra, tanulmányi sétákra stb. kíséri a gyermekeket. - Tevékenyen részt vesz a gyermek öltözködési, étkezési szokásainak kialakításában (terítés, evőeszközök használata stb.). Ellenőrzi a gyermek higiénés és önkiszolgálási tevékenységét. Szükség szerint korrigálja. Szervezi, felügyeli a csoportos étkezéseket. - Ellenőrzi a gyermekek által használt helyiségek rendjét, tisztaságát, orvosi előírásoknak megfelelően gyógyszert ad be, orvosi ellátást nem igénylő sérüléseket lát el, lázat mér, felügyeli a beteget, sérültet. - Segíti a gyermeket az általánosan használt gyógyászati segédeszközök használatában, részt vesz a gyermekek intézményen belüli, illetve kívüli szabadidős programjainak szervezésében, előkészítésében (terem berendezése, eszközök, anyagok előkészítése stb.). - Esetenként (pl. ügyeleti időben, szünidőben) foglalkozást szervez, tart (sport, játék, kézműves foglalkozás), beszámol a pedagógusnak a gyermekek tevékenységéről. A tanítási órán: - Egyeztet a tanárral a tanórán elvégzendő feladatokról és átveszi a szükséges eszközöket, segédanyagokat, önállóan kezeli az óravezetéshez szükséges eszközöket, megszervezi és előkészíti a pedagógus által kijelölt tanórai feladatok elvégzését. - Közreműködik a tanulót fejlesztő, korrekciós tevékenységben, egyénileg segít a gyermeknek a foglalkozásokon, és a tanulók által elvégzett feladatok eredményének értékelésében.

10.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

Alsó tagozaton az iskolai testnevelés tantárgyat tanító pedagógus végzi ősszel és tavasszal. Területek:  Testsúly- és magasság  Helyből távolugrás  Hasizom 48

 Hátizom  Fekvőtámasz  Medicinlabda dobása előre  Medicinlabda dobása hátra  Cooper-teszt Felső tagozaton az érintett tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskolai testnevelés tantárgyat tanító pedagógus végzi. Területek:  Testtömeg-index  Testzsír  Állóképességi ingafutás  Ütemezett hasizom  Törzsemelés  Ütemezett fekvőtámasz  Kézi szorítóerő  Helyből távolugrás  Hajlékonysági A vizsgálatot a rendeletben meghatározottak szerint, a megadott időpontban kell megszervezni. A mérés eredményeit rögzíteni kell a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt informatikai rendszerbe (NETFIT®).

11.

A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

A tanulók adottságai, képességei, tulajdonságai biológiai, pszichológiai és szociológiai szempontokból igen eltérőek. A hátrányos szociokulturális feltételek nehezítik az iskolai sikerességet. A szociálisan hátrányos gyermek nevelési-oktatási szükségleteinek kielégítése a megszokott pedagógiai eszközökkel nem biztosítható. Az eredmények eléréséhez a teljes pedagógiai folyamatban a hagyományoktól eltérő megközelítés és többletráfordítás szükséges. Tanulóink nagy százaléka szociálisan hátrányos helyzetű. Magas a munkanélküli szülők aránya, sok családban rendszeres jövedelem csak a családi pótlék és a segély. Ezek többségében többgyermekes családok. A társadalmi szinten felmerülő családi problémák itt hatványozottabban jelentkeznek. Iskolánkba kerülő gyermekek többsége (szociális és szociálpedagógiai megsegítés híján) a „természetes módon” beszerezhető tudások, normatudások és értéktudások abszolút értelemben vett deficitjével rendelkezik. Alapelvek: A képességeknek megfelelő teljesítéshez alapvetően fontos a gyermeknek a kiegyensúlyozott biztos iskolai háttér, a jó hangulat és közérzet. Ebből adódóan csak olyan kötöttségek szabályozzák és korlátozzák szabadságát, amelyek a tanítás-tanulási folyamatot, illetve a gyermek aktuális és jövőbeni társadalmi integrációját szolgálják. Fontos a rászoruló tanulók megkülönböztetett segítése, fejlesztése. Ezért feladatunk a szolgáltatásainkhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása, az esélyteremtés, a hátrányos helyzetű gyerekek

49

hátrányainak kompenzálása, az esélyegyenlőség előmozdítása a nevelő-oktató munka minden területén. A tanítási órák és a tanításon kívüli foglakozások megszervezése ennek szellemében történik.

A tanulók esélyegyenlőségét segítő tevékenységek: - az intézményi étkezés biztosítása - napközis foglalkozáson a tanítás-tanulás folyamatán kívül szervezett szabadidős tevékenységek - szükség esetén kollégiumi elhelyezés a Bernáth Lajos Diákotthonban - iskolai szakkörök - szervezett iskolai programok (tanulmányi- és sportversenyek, kirándulások, túrák) - iskolai könyvtár - DÖK szabadidős tevékenységei - nyári tábor A tanulók esélyegyenlőségét segítő intézkedések: - A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felmérése, nyilvántartása. - A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók figyelemmel kísérése az osztályfőnökök együttműködésével, szükség esetén intézkedé. - A veszélyeztető tényezők feltárása. - Felvilágosító előadások szervezése, videofilmek vetítése az aktuális problémákkal kapcsolatban – dohányzás, alkoholfogyasztás, drogfogyasztás, AIDS, serdülőkori problémák, bűnmegelőzés. - Pályázatokon való részvétel, amelyek tanulóink esélyegyenlőségének javítását szolgálják. - Tanulóink számára a szabadidő eltöltésének olyan értelmes és hasznos formáit biztosítjuk, amelyekhez családi hátterük, hátrányos helyzetük miatt egyébként nem juthatnának hozzá. - Pedagógusaink biztosítják, hogy minden tanuló egyéni képességei szerint haladhasson. - A lemaradókat, nehézségekkel küszködőket egyéni képességeik szerinti fejlesztéssel segítjük. - A lemorzsolódás minimális szintre való csökkentése érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel, a gyermekjóléti szolgálattal, és egyéb partnerekkel. - A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókat felmérjük, nyilvántartjuk. Tantárgyhoz kapcsolódó felzárkóztatási terv alapján végezzük a felzárkóztatást. - Segítség a segélyezéssel kapcsolatos ügyintézésben. A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen.

50

12. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek, nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek A tanulók jutalmazásának elvei: A jutalmazás különböző formáinak alkalmazása során a fokozatosság elvét kell alkalmazni. Törekedünk arra, hogy jutalmazás mindig a közösség előtt, nevelő célzattal is történjen. A jutalmazás fokozatait, az egyes fokozatokra jogosult személyek megjelölését, valamint az ahhoz kapcsolódó kiváltó magatartásformák pontos szabályozását a Házirend tartalmazza. A jutalmazás A jutalmazást fokozatai kiváltó magatartásforma Szaktanári Kiemelkedő dicséret tanulmányi teljesítményért

A jutalmazás időpontja

A jutalmazást adományozó személy megnevezése A tanév folyamán, amikor Szaktanár a tanuló érdemes lesz rá illetve negyed-félháromnegyed évkor, év végén. Osztályfőnöki Közösségi munkáért A tanév folyamán, amikor Osztályfőnök dicséret érdemes lesz rá a tanuló. Szaktanár javaslata (szóban, alapján írásban) Napközis nevelő javaslata alapján Igazgatói Kimagasló A tanév folyamán, amikor Osztályfőnök, dicséret tanulmányi munkáért, érdemes lesz rá a tanuló. szaktanárok javaslata kulturális, sport és alapján az igazgató egyéb rendezvényeken nyújtott teljesítményért Tantestületi Példamutató A tanév végén Az osztályfőnök dicséret magatartás és kiváló javaslata alapján a tanulmányi tantestület eredményért Jutalomkönyv Kismagasló A tanév végén Szaktanár, osztályfőnök, tanulmányi-, napközis nevelő kulturális- és sporteredményért Oklevél Kitűnő tanulmányi és A tanév végén osztályfőnök, szaktanár (igazgatói sporteredményért, dicséret) közösségi munkáért A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek:  Az értékelés segítő szándékú, előremutató, figyelembe veszi a gyerek egész személyiségének változását.

51

 Az egyes érdemjegyeket az osztályfőnökök vezetésével az osztály közössége is javasolhatja  A javaslatnál figyelembe kell venni a tanuló folyamatos munkáját, az órák alatt és az óraközi szünetekben tanúsított viselkedését, társaihoz való viszonyát, a tanuló eddigi teljesítményéhez mért változásokat, cselekedetei ismert indítékait.  A félévi és év végi értékelés előkészítéseként havonta értékeli az osztályfőnök és az osztályközösség a tanulók magatartását és szorgalmát.  Az osztályban tanító tanárok az ügyeletes nevelők figyelemmel kísérik az értékelést, észrevételeiket azonnal jelzik az osztályfőnököknek.  A tanuló ellenőrzője tükrözi az értékelést.  A félévi és a tanév végi minősítésekről a nevelőtestület dönt. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén értékelik az osztályban tanító nevelők véleményének figyelembe vételével, amelyet az értesítőbe bejegyez. A félévi osztályzatot a tájékoztatóba, az év végi osztályzatot a bizonyítványba be kell jegyezni. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén értékelik az osztályban tanító nevelők véleményének figyelembe vételével, amelyet az értesítőbe bejegyez. A félévi osztályzatot a tájékoztatóba, az év végi osztályzatot a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás és a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményeit a Házirend tartalmazza. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek nincsenek.

13.

Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tanterve

2013. szeptember 1-től hatályos tanterv – 1. melléklet Általános iskola: Enyhén értelmi fogyatékos tanulók helyi tanterve 1-4. évfolyam 1/1. A melléklet Enyhén értelmi fogyatékos tanulók helyi tanterve 5-8. évfolyam 1/1. B melléklet Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók helyi tanterve 1-4. évfolyam 1/2. A melléklet Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók helyi tanterve 5-8. évfolyam 1/2. B melléklet Középsúlyosan értelmi fogyatékos, pervazív fejlődési zavarban szenvedő (autista/autisztikus) tanulók helyi tanterve 1-4. évfolyam 1/3. A melléklet Középsúlyosan értelmi fogyatékos, pervazív fejlődési zavarban szenvedő (autista/autisztikus) tanulók helyi tanterve 5-8. évfolyam 1/3. B melléklet 2015. szeptember 1-től hatályos tanterv – 2. melléklet Enyhén értelmi fogyatékos, pervazív fejlődési zavarban szenvedő (autista/autisztikus) tanulók helyi tanterve 1-4. évfolyam 2/1. A melléklet

52

IV. Záradék

A pedagógiai programot az intézmény tantestülete a 2016. augusztus 31-én megtartott nevelő testületi értekezletén egyhangú igen szavazattal elfogadta. Határozat száma: 7/2016 (VIII. 31.)

Kiskunhalas, 2016. augusztus 31.

Szalainé Kupferschmidt Éva igazgató-főtanácsos

53