Kiskunhalasi Szakképzési Centrum

Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiuma OM-203042 6400 Kiskunhalas, Kazinczy u. 5. 6400 Kiskunhalas Kőrösi út 1. Tel./Fax: 06-77/422-218 www.variszabo.hu e-mail: [email protected]

Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiuma

Házirend 2016.

KSZC Házirend 2016

1


Házirend Készült a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiumában (6400 Kiskunhalas Kazinczy u. 5.). A házirend szövegét a nevelőtestület fogadta el, egyetértési jogát gyakorolta a diákönkormányzat és a szülői szervezet. A házirend előírásainak betartása kötelező az iskolával jogviszonyban álló diáknak, pedagógusnak és minden alkalmazottnak. A szabályok kötelező érvényűek az intézmény területén tartózkodó minden személyre. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. A szabályok betartását az iskolai diákönkormányzat, a nevelőtestület és az iskola vezetése ellenőrzi. Az iskola működésével kapcsolatos minden egyéb – a házirendben nem szabályozott – kérdésekben a 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, azok módosító rendelkezései és az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései, valamint az egyes tagintézmények/intézményegységek rendtartásai az irányadóak. A házirend nyilvánossága A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend és az iskola működésével kapcsolatos egyéb dokumentumok egy-egy példánya a könyvtárban is elhelyezésre kerül és a nyitvatartási idő alatt a szülők és a diákok is hozzáférhetnek. A házirend szövege olvasható az iskola honlapján (www.variszabo.hu), e-napló dokumentumtárában (vszi.enaplo.net), az elérhető a nevelőtestület tagjai, a szülők és a tanulók számára. Az elfogadott szöveg egy-egy példányát elhelyezzük a tanári szobában, és az iskola könyvtárában és a Diákönkormányzat hirdetőtábláin. A házirendet ismertetjük a szülő szervezet tagjaival, a tanév első tanítási napján a tanulókkal és az első szülői értekezleten a szülőkkel. Beiratkozáskor a szülőknek és vagy a tanulóknak a házirend egy példányát átadjuk elolvasásra. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:  a tanulókat osztályfőnöki órán;  a szülőket szülői értekezleten. KSZC Házirend 2016

2


I. A tanulói jogok gyakorlásának szabályai Iskolánk világnézeti szempontból semleges és mindenki számára biztosítja az esélyegyenlőséget. A diák a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beiratkozás napjától kezdve gyakorolhatja. Kivételt jelent: iskolai létesítmények használatának és az iskolai szervezetekben való részvétel joga. Ezek az első tanév kezdő napját követően illetik meg a tanulót. I.1. Diákkörök Az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre, amelyek megalakulásának szándékát az igazgatónak írásban be kell jelenteni. Ennek tartalmaznia kell a tagok nevét, a diákkör vezetőjének nevét, a tevékenység megnevezését, célját és a diákköri foglalkozások tervezett időpontját, helyét. Az engedély akkor tagadható meg, ha a tevékenység célja ellentétes az intézmény pedagógiai programjában meghatározott elvekkel. Egy diákkör létrehozásához minimum 10 fő szükséges. A diákkörök nyilvántartást vezetnek a foglalkozásokról. A diákkörök számára az iskola biztosítja az iskolai helyiségek, berendezési tárgyak térítésmentes használatát. I.2. Jogorvoslati eljárás A diákok számára a jogorvoslati lehetőséget az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról törvényességi és felül bírálati kérelem formájában biztosítja. Az intézmény a jogsérelmek és az érdeksérelmek kezelésére belső jogorvoslati fórumot (diákközgyűlés) működtet, amelyek feladata a felmerült vitás kérdések egyeztetés és megbeszélés során történő rendezése. Ezen túl az osztályfőnökök kötelesek segíteni a tanulókat jogorvoslati jogaik gyakorlásában. I.3. A kérdezés rendje A diáknak joga van kérdést intézni az iskola pedagógusaihoz, az iskola vezetőihez. Kérdés tartalmától függően először a szaktanárhoz vagy az osztályfőnökhöz kell fordulnia. Amennyiben a kérdés érdemi megválaszolása az iskolavezetést illeti, az osztályfőnök köteles segíteni abban, hogy a kérdés eljusson a vezetőséghez. A tanulók kérdéseiket személyesen, vagy osztályképviselőjükön keresztül írásban tehetik fel. A tanulók a nyilvántartott adataik helyesbítését, javítását a székhelyi titkárságon kérhetik. I.4. Vélemény-nyilvánítás Az iskola tanulója egyénenként és az osztályközösség (nagyobb közösség) nevében egy képviselő útján véleményt mondhat az intézmény működéséről, az őt nevelő-oktató pedagógus munkájáról, valamint az iskola tanulóit érintő kérdésekről, de a véleményért felelősséggel tartozik. KSZC Házirend 2016

3


A tanuló, ill. a közösség a véleménynyilvánítás jogát az alábbi módon és fórumokon gyakorolhatja: - osztályfőnöki óra: az osztályközösség tagját vagy az osztályközösséget érintő bármely kérdés, probléma - diákközgyűlés, mely tanévenként kötelezően egy alkalommal kerül megtartásra, ezen kívül a diákközgyűlés kezdeményezésére I.5. A tanulók és szülők tájékoztatása Intézményünkben a diákok, szülők tájékoztatása az alábbi módon történik: vszi.enaplo.net: pedagógusok, szülők és diákok egyedi felhasználónévvel és jelszóval rendelkeznek, amely biztosítja a személyes adatvédelmet és a megfelelő adatkezelést 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szerint. A tájékoztatás egyéb módjai: ellenőrző könyv, fogadóóra, nyílt nap, honlap, helyi média, telefon, email, szülői értekezletek, Szülői Szervezet, évkönyv, Diákönkormányzat saját tájékoztatási rendszere, hirdetmény. I.6. Tantárgyválasztás (pedagógusválasztás) A tanuló a tanév első hónapjában meghirdetett – az érdeklődés előzetes felmérése alapján – szakkörökre, órarenden kívüli tevékenységre írásban, osztályfőnökén keresztül jelentkezhet. A szakkörök legalább tíz fő esetén indulhatnak. A foglalkozásokon a részvétel kötelező. A tanuló valamely tantárgy óráinak látogatása és a tantárgyi mentesítés alól csak szülői, nagykorú tanuló által benyújtott kérelemre mentesíthető. A korábbi tanulmányok beszámítására vonatkozó kérelmek leadási határideje minden évben szeptember 15. A magántanulói jogviszonyok létesítésére, illetve a tanulói jogviszony szüneteltetésére vonatkozó kérelmek leadási határideje minden évben szeptember 15-e vagy a tanévben bekövetkezett, a kérelem okának kiderülését követően 15 napon belül. A beszámolás módját az engedélyező határozat tartalmazza. A kérelmeket kiskorú tanuló esetén minden esetben a szülő, gondviselő adhatja be a tanuló egyetértésével. I.7. Kedvezményes étkezés, tanszerellátás Ha a tanuló családjának anyagi körülményei indokolják, kérelemre kedvezményes vagy térítésmentes étkezésben és tanszerellátásban részesülhet. Étkezés: az osztályfőnökök – szeptember hónap első két hetében – felmérik a kedvezményes, térítésmentes étkezés iránti igényt (formanyomtatványok kitöltése, szülő és tanuló aláírásával). Az elbírálás határideje szeptember 30. Térítési díj Az iskola az étkezésért térítési díjat szed. Ennek befizetése az iskolarádióban, írásos hirdetményben és a diákönkormányzat hirdetőtábláján elhelyezett hirdetményben közölt időpontokban történik. Ebédet visszamondani csak betegség vagy egyéb különösen indokolt esetében legkésőbb az előző napon lehet. KSZC Házirend 2016

4


Tanszerellátás A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes tanszerellátásban részesüljön. Az alanyi jogon járó ingyenes tankönyvigénylés és ellátás rendjét a jogszabályi előírások szerint szervezzük. A tanuló köteles az ingyenesen rendelkezésére bocsátott tankönyvek állagát, épségét megőrizni, majd tanulmányai befejeztével az iskola részére visszaszolgáltatni. Iskolai arculat Az iskola arculatához tartozó kiegészítőket (nyakkendő, sportpóló, kitűző) a tanuló a beiratkozáskor vásárolhatja meg. I.8. Vagyoni jog - Minden termék, amelyet tanulóink állítanak elő a tanítási folyamat részeként, az iskola tulajdona. Ezeket az iskola a továbbiakban oktatási célra használhatja, esetenként reprezentációs céllal elajándékozhatja, vagy értékesíti. Ha az értékesítés önköltségi áron történik – mivel nyereség nem képződik –, a tanuló díjazásban nem részesül. - A tanulói által tanári irányítással készített szellemi termékek (pályázat, publikáció informatikai anyag stb.) 1 példánya elhelyezésre kerül az intézmény könyvtárában, melyeket a forrás megjelölésével az intézmény szabadon felhasználhatja. - Amennyiben az intézmény az iskolai, kollégiumi foglalkozás keretében a tanulók által készített tárgyak vagyoni jogát harmadik személyre átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. Ha az értékesítésből nyereséget lehet képezni, azt az iskola és a dolog előállításában résztvevő tanulók között szét kell osztani. Az iskolát a nyereségből 60%, a tanulót 40% illeti meg. I.9. Egészségügyi ellátás A diákok egészségügyi ellátását, alkalmassági vizsgálatát és a rendszeres szűrővizsgálatokat a Hajnal utcai orvosi rendelőben az iskolaorvos és a védőnő végzi. A rendelési idő a hirdetőtáblán és az orvosi rendelő ajtaján olvasható. Az egészségügyi szervezetekkel való kapcsolattartás a védőnő, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó tanár és az osztályfőnökök feladata. A védőnő rendelési időben, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott tanár és az iskolapszichológus a hirdetőtáblán elhelyezett hirdetményben közölt egyéni fogadó órák időpontjában kereshetők fel. I.10. Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzatnak KSZC Házirend 2016

5


egyetértési és véleményezési joga van a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekben. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti, tagjai pedig az osztályok küldöttei. A diákönkormányzat működése és a tanulói jogok érvényesülésének vizsgálata céljából évente diákközgyűlést tart. Ennek időpontja a tanév munkarendjében kerül meghatározásra, összehívásáért az iskola igazgatója felelős. Ezen a közgyűlésen minden tanuló részt vehet, de osztályonként minimum két választott tanuló megjelenése kötelező. Az iskolavezetés biztosítja a diákönkormányzat számára, hogy éljen a jogszabályban előírt esetekben véleményezési, egyetértési és jelenléti jogával. I.11. Nyilatkozattétel szabálya A tanulók, illetve gondviselőjük a beiratkozáskor nyilatkoznak arról, hogy az iskola tanulmányaik során, az ünnepségeken, illetve különböző rendezvények alkalmával fotót, videó- és hangfelvételt készítsen róluk. Ezen felvételek meghatározott célokra pl. beiskolázási tájékoztató, pályázati anyagok, az iskola tevékenységét, eseményeit bemutató internetes felület, iskolai honlap, újságcikk céljára használhatók fel. A nyilatkozat nyomtatványát a 2. sz. melléklet tartalmazza. II. A tanulói kötelességek teljesítésének szabályai II.1. A tanítási órákon, egyéb foglalkozásokon való részvétel A tanítási órákon, gyakorlati foglalkozásokon, választott szakkörökön, szervezett iskolai programokon a részvétel és a pontos megjelenés kötelező. A tanuló a tanítási órákhoz szükséges felszereléseket köteles magával hozni. A két hetes biztosítja az órához szükséges felszereléseket (első hetes) és ügyel az osztály rendjére (második hetes). Az óraközi szünetekben a tanulók felfrissülésének érdekében a hetesek kiszellőztetnek. A táblát letörlik, előkészítik a következő órára a termet. A tanterem elhagyásakor a villanyt leoltják, az ablakokat, ajtót becsukják. A szakmai gyakorlatokon a tanuló köteles a tanműhely rendjét betartani és a gyakorlat ideje alatt munkaruhát viselni. A tanulók a tanítási órákon, illetve az óraközi szünetekben felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak a tantermekben és a gyakorlati tanműhelyekben. A tanulóknak joguk van olyan házi feladatot kapni, amelynek célja a tanult ismeretek elmélyítése, tanulói kompetenciák fejlesztése, a szülőknek joguk van tanácsot kapniuk ahhoz, hogyan segítsenek gyermeküknek az otthoni munkájukban, a pedagógusoknak pedig kötelességük ezen a téren együttműködni és kommunikálni a szülőkkel. Az otthoni munka elkészítése kötelező, melynek hiánya esetén a pedagógus elégtelen (1) érdemjegyet ad a tanulónak, ha a tanuló sorozatosan nem készíti el házi feladatát, a pedagógus szaktanári figyelmeztetésben, intésben részesíti. Az elkészült otthoni munkákat minden esetben ellenőrizni és javítani kell. KSZC Házirend 2016

6


Az iskolai munkatervben szereplő alternatív módon szervezett tanítási napokon („Zöld nap”, projektnap stb.) a tanulók, pedagógusok részvétele egyaránt kötelező. A tanítási órák ideje alatt az iskola csak külön engedéllyel hagyható el, melyet az osztályfőnök vagy valamely iskolai vezető adhat. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét az 1.sz melléklet tartalmazza. A továbbhaladás feltételeit, a tanulmányok alatti vizsgák tartalmi követelményeit a Szakmai Program Helyi Tantervei tartalmazzák. II.2. Baleset- és munkavédelem, egészségvédelem, vagyonvédelem

A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét. Az általánosan elvárható módon sajátítsa el, és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket. Tilos egymás testi épségét veszélyeztetni!A tanuló kötelessége, hogy az iskola egész területén vigyázzon a rendre és tisztaságra. A tanuló haladéktalanul jelentse az igazgatóságon, ha magát, társait érintő, vagy az iskola területén bármilyen, veszélyhelyzetet, balesetet tapasztal. A tanulók a tanévkezdéskor munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesülnek, ennek tényét a tanulók aláírásukkal igazolják. A tanuló a munkavégzésre és a munkavédelemre a baleset megelőzésre, egészségvédelemre, környezetvédelemre vonatkozó általános és speciális szabályokat köteles követni és betartani. Ezeket a dokumentumokat a tanév során az iskola irattárában kell elhelyezni. Külön oktatást kell tartani a gyakorlati foglalkozásokon, a testnevelési órákon, minden olyan foglalkozáson, ahol a tanuló által használt eszközök baleset forrásai lehetnek, illetve a tanuló balesetnek van kitéve. A tanév elején a tanulókkal ismertetni kell a tűzriadó és bombariadó esetére készített épület kiürítési tervet, valamint a számítástechnikai szaktantermek és egyéb szakelőadók használati rendjét (ez utóbbi a tantermekben kifüggesztve is megtalálható). Az iskola területén és az iskola által szervezett rendezvényeken, kirándulásokon szeszes italt, kábítószert fogyasztani és terjeszteni, más egészségkárosító tevékenységet illetve hazárdjátékot folytatni tilos! Tilos az iskolai felszereléseken kívül más, a tanórát zavaró eszközöket, nagy értékű ékszereket, kártyát, az egészségre káros, veszélyes anyagokat, eszközöket, műszaki cikkeket, stb. az iskolába behozni! A tanuló nem tarthat magánál fegyvert, fegyvernek minősülő tárgyat, illetve magára, társaira, tanáraira , az iskola más dolgozójára veszélyt jelentő eszközt. Az iskola nem vállal felelősséget az eltűnt, elveszett, ellopott tárgyakért! Tilos a tanítási órákon audiovizuális felvételre alkalmas készülékek, mobiltelefon, lejátszók tablet, laptop,notebook, használata. Ezeket kikapcsolt állapotban, a táskában kell tartani. Mobiltelefon, tablet Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hozza az iskolába, és ezt a tanítási idő alatt használja, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek KSZC Házirend 2016

7


megőrzésre a tanítás/tanóra végéig. Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolában használt eszközt a tanuló a tanítási nap/tanítási óra végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket az iskola csak a szülőnek adja át. Ha a tanuló megtagadja az utasítás végrehajtását, a fegyelmező intézkedések lépnek életbe. Tilos a tanulóknak és minden dolgozónak az iskola területén dohányozni. Ha az iskola épületén belül dohányzik, igazgatói figyelmeztetésben részesül. Tilos az elektromos cigaretta használata is. Az iskola területén beléptető rendszer, illetve vagyonvédelmi figyelőrendszer működik. A tanuló a számára kiadott és kötelezően átvett, a belépést szolgáló egyedi azonosító eszközt az aktuális tanév elején kapja meg és az adott tanév végén számol le vele. Az azonosító eszköz tulajdonosa az iskola, használója a tanuló. A tanév során a tanuló köteles azt megőrizni és használni. Minden tanuló a saját azonosító eszközét minden belépésnél és kilépésnél köteles használni. Az eszköz más személyre át nem ruházható, elvesztése kártérítési kötelezettséget von maga után. A kártérítési felelősség mértéke a mindenkori minimálbér 1,5%-a, további esetekben ez az összeg 0,5%kal nő. A nem saját eszköz használata büntetőjogi és fegyelmi felelősséggel jár. Az eszköz elvesztését, illetve a talált eszközt azonnal kötelező bejelenteni az igazgatóhelyettesnek. Az azonosító eszközt a tanulói jogviszony megszűnésével az iskolában kötelezően le kell adni. II.3. Károkozás A tanuló kötelessége, hogy megóvja, és az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszerelést. Gondatlanság vagy szándékos károkozás esetén a kár okozóját kártérítési felelősség terheli. Ha a tanuló a tanműhelyben azok szociális és egyéb helyiségeiben lévő berendezési tárgyakban, eszközökben, anyagokban szándékosan kárt okoz, felelősséggel tartozik, felelőssége mértékét az iskola határozza meg. Az okozott kárt a károkozó köteles megtéríteni, a működést helyreállítani. Ez esetben a hatályos Ptk. paragrafusai értelmében (Ptk. 6. 519. §). Amennyiben a kárt okozó személye nem derül ki, az osztály rendezi a kárt. Károkozás esetén az ügyet az iskola minden esetben kivizsgálja, és azt dokumentálja. A szülőt erről írásban értesíti. II.4. Mulasztások A tanuló a tanórákról, tanórán kívüli foglalkozásokról csak betegség esetén, valamint szülői és hivatalos kikérővel hiányozhat. Szakképző évfolyamokon a tanulók a szakmai gyakorlati órákról csak betegség esetén, a betegállományát táppénzes papírral vagy annak másolatával igazolva hiányozhat. A kikérőt a mulasztás előtt köteles az osztályfőnöknek bemutatni. KSZC Házirend 2016

8


A várhatóan egy napnál tovább tartó mulasztás esetén a szülő vagy a tanuló felnőtt hozzátartozója köteles személyesen vagy telefonon keresztül az első napon jelenteni az iskolának (gyakorlati munkahelynek). Amennyiben ez nem történik meg, az osztályfőnök köteles a hiányzásról értesíteni a törvényben meghatározott feleket. Betegség esetén a tanuló felgyógyulását követő 1. tanítási napon, de legkésőbb 5 tanítási napon belül, a szabályosan kiállított orvosi igazolását, szakkéző évfolyamokon a betegségét igazoló táppénzes papírját vagy annak másolatát köteles leadni az iskolában az arra kijelölt helyen és formában. Az igazolások átvételéről az iskola nyilvántartást vezet. Amennyiben határidőn belül a tanuló nem igazolja hiányzását, az igazolatlan hiányzásnak minősül. Amennyiben a tanuló igazolását egyáltalán nem, vagy csak késve adja le, mulasztása igazolatlannak minősül. Orvosi kezelés miatt a tanulók elméleti óráról és gyakorlatról csak akkor maradhatnak távol, ha más időpontban nincs szakrendelés. A tanulók gyakorlati munkahelyi megjelenését a munkahely a munkanaplóban igazolja, illetve a munkanapló szerint nyilvántartott hiányzásokat az osztályfőnökök az e-naplóba bevezetik. Különösen indokolt esetben a szülő írásbeli kérésére egy tanéven belül a szülő előzetes bejelentése alapján az osztályfőnök 3 tanítási napról, 3 napot meghaladóan az igazgató engedélyezheti az elméleti órákról a távolmaradást az osztályfőnök tudtával. Ha a tanuló mulasztott, az órák anyagát és a házi feladatokat pótolnia kell. Tartós hiányzás esetén a mulasztott anyagból be kell számolnia. A tanítási órára becsengetés után érkező tanuló köteles a késés okát a szaktanárnak jelezni, majd azt az osztályfőnöknek igazolni. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás, gyakorlati oktatás kezdetére nem érkezik meg, a késését igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint, azzal a kiegészítéssel, hogy a szülő a tanuló három reggeli késését igazolhatja. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a teljes foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a foglalkozásokról. II.5. Fegyelmező intézkedések és fegyelmi büntetések Fegyelmező illetve fegyelmi büntetésben kell részesíteni azt a tanulót, aki - az iskolai rendszabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi, - tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségeit gondatlanságból vagy súlyosan megszegi, - megsérti a munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat, - gondatlanságból, szándékosan vagy felelőtlen magatartásával kárt okoz, - sorozatosan igazolatlanul mulaszt, késik A büntetések a fokozatosság elve alapján adhatók, kivéve, ha az eset súlyossága ettől való eltérést indokol. Fegyelmező intézkedések A felelősségre vonás (büntetés) módjai: KSZC Házirend 2016

9


A.) Fegyelmező intézkedések fegyelmező intézkedés szóbeli figyelmeztetés szaktanári figyelmeztetés

szaktanári intés

szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés

írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés

KSZC Házirend 2016

ok Enyhe fokban megsérti a házirendet. Hiányos a felszerelése tanítási órán. Sorozatosan hiányos a felszerelése, zavarja az órát. 5. alkalommal nincs felszerelése tanítási órán. Megszegi a teremhasználati szabályokat. Felszerelésének hiányosságát a figyelmeztetés ellenére sem pótolja, továbbra is zavarja az órát 6. alkalommal nincs felszerelése tanítási órán 1. alkalommal mulaszt igazolatlanul, 3. alkalommal igazolatlanul késik 7. alkalommal nincs felszerelése tanítási órán. Megsérti a házirendet. Engedély nélkül elhagyja az iskola épületét. Iskolai ünnepségen nem megfelelően viselkedik. 2-3. alkalommal mulaszt igazolatlanul. 4. igazolatlan késés tanórai

adhatja osztályfőnök, szaktanár, szakoktató, iskolai dolgozó szaktanár, szakoktató

szaktanár, szakoktató

osztályfőnök

osztályfőnök

10


osztályfőnöki intés

igazgatói figyelmeztetés

igazgatói intés

nevelőtestületi figyelmeztetés

nevelőtestületi intés

fegyelmi eljárás indítása KSZC Házirend 2016

foglalkozásról. 8. alkalommal nincs felszerelése tanítási órán. Sorozatosan megsérti a házirendet. osztályfőnök Zavarja az osztályközösséget. 4-5. alkalommal mulaszt igazolatlanul. 5. igazolatlan késés tanórai foglalkozásról. 9. alkalommal nincs felszerelése tanítási órán. Sorozatosan megsérti a házirendet. igazgató Felelőtlen magatartásával kárt okoz. 6-7. alkalommal mulaszt igazolatlanul. 6. igazolatlan napközbeni késés tanórai foglalkozásról. 10 alkalommal nincs felszerelése tanítási órán. Közösséget zavaró magatartásáért. igazgató Szándékosan rongál. Sorozatosan zavarja a pedagógiai munkát. 11. alkalommal nincs felszerelése tanítási órán. 7. igazolatlan késés tanórai foglalkozásról. 8-9. alkalommal mulaszt igazolatlanul. 12. alkalommal nincs felszerelése igazgató tanítási órán. 8. igazolatlan késés tanórai foglalkozásról. 10. alkalommal mulaszt igazolatlanul. 13. alkalommal nincs felszerelése igazgató tanítási órán. 9. igazolatlan késés tanórai foglalkozásról. 11. alkalommal mulaszt igazolatlanul. 12 vagy több alkalommal mulaszt 11


igazolatlanul. 14. alkalommal felszerelése 10. igazolatlan foglalkozásról

nincs

tanórán

késés

tanórai

B.) Fegyelmi büntetések az 2011. évi CXC. törvény 58.§ (4),(7) bek. alapján: Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. Fegyelmi eljárás indítható, ha a tanulóval szemben kiszabott legmagasabb fokozatú fegyelmező intézkedés nem vezetett eredményre. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg. Egyeztető eljárás abban az esetben indítható, ha a kötelességszegő, vagy jogellenes cselekedet elkövetője valamely tanuló, és a sérelmet elszenvedett fél is tanuló Fegyelmi vétség elkövetése esetén a SZSZ és a DÖK közösen a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást működtethet. Az egyeztető eljárás engedélyezése az igazgató mérlegelési jogkörébe tartozik. A harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. Az iskola – az iskola szülői közössége és az iskolai diákönkormányzat közös kezdeményezésére – biztosítja a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja: a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás rendjét az SZMSZ tartalmazza.

KSZC Házirend 2016

12


A fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulószobába, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. II.6. A jutalmazások formái A tanulókat vagy tanulói közösségeket jutalmazni lehet, ha az iskolai közösségi munkában kiemelkedő teljesítményt értek el, magatartásuk, szorgalmuk, tanulmányi eredményük kiváló. A tanulók jutalmazásának formái jutalmazás formái szaktanári dicséret

osztályfőnöki dicséret

igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret könyvjutalom

Vári-díj

ok A tantárgyhoz kapcsolódó önként vállalt és teljesített munkáért, a tantárgyi követelmények tartósan magas szintű teljesítésért. A kiemelkedő osztályközösségi munkáért. Önként vállalt és teljesített munkáért. Hiányzásmentes tanév teljesítéséért. Az iskola hírnevének növeléséért. Az iskolai közösség érdekében hosszú időn át végzett, kiemelkedő munkáért. Kiemelkedő jó magatartásért, jó tanulmányi eredményért, kiváló sportteljesítményért, és kiemelkedő közösségi munkáért. A nevelőtestület határozata alapján

adhatja Szaktanár, Szakoktató

Osztályfőnök

Igazgató Osztályfőnök javaslatára a Nevelőtestület dönt. Osztályfőnök, Szaktanár, Szakoktató javaslatára az Igazgató. Nevelőtestület

III. Az iskola munkarendje Az iskolában a tanítás 7.30 órakor kezdődik. A tanítási órák és csengetés rendje folyamatos számozással az alábbi: KSZC Házirend 2016

13


1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra 7. óra 8. óra 9. óra 10. óra 11. óra 12. óra 13. óra 14. óra 15. óra

7:30-8:15 8:25-9:10 9:20-10:05 10:15-11:00 11:10-11:55 12:05-12:50 13:00-13:45 13:55-14:40 14:50-15:35 15:45-16:30 16:40-17:25 17:35-18:20 18:30-19:15 19:25-20:10 20:20-21:05

10 perc 10 perc 10 perc 10 perc 10 perc 10 perc 10 perc 10 perc 10 perc 10 perc 10 perc 10 perc 10 perc 10 perc

A szakmai gyakorlati foglalkozások rendje ettől eltérő, a tanműhely és a külső munkahelyek beosztása szerint alakul. A tanórán kívüli foglalkozás 6:45-20:00 óráig szervezhetők az iskolában. Ettől eltérni csak igazgatói engedéllyel lehet. A szorgalmi időben a nevelői és tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári/tanulói ügyintéző irodában történik a kiírás szerinti időpontban. Az iskolában tanári ügyelet működik. A diákok a folyosón és az iskolaudvaron tartózkodhatnak. A rend biztosítása a szünetekben a termekben a hetes feladata és felelőssége, a folyosókon, az udvaron pedig az ügyeletes tanároké. Tanítási órákon enni tilos! Az iskolai ünnepségeken a tanulóknak egyenruhát (fehér ing/blúz, sötét nadrág/szoknya, iskolai nyakkendő) kell viselniük. A tanév rendezvényeit, a vizsgákat, a tanítási szünetek időpontját a tanév munkarendje tartalmazza, melyről az osztályfőnökök tájékoztatják a diákokat és a szülői értekezleteken a szülőket. A tananyag számonkérésének formáit a szaktanárok határozzák meg. A témazáró dolgozatokat előre be kell jelenteni. Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem írható. IV. Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az épület helyiségeit csak rendeltetési céljuknak megfelelően lehet használni. KSZC Házirend 2016

14


A helyiségek tanítási időn kívül használatát a pedagógus (alkalmazott) köteles az igazgatónak, távollétében helyettesének jelezni. A használat ideje alatt mindenki köteles a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat betartani. A tanulók a tanítás megkezdése előtt a folyosón vagy az udvaron várakozhatnak. A tanteremben felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat. A tornatermi öltözők ajtaját, az órát vagy a sportfoglalkozást tartó pedagógus nyithatja és zárhatja. A foglalkozások alatt az öltözők ajtaját zárva kell tartani, nem tartózkodhatnak ott még a felmentett tanulók sem. Az iskola számítógépeit csak tanári felügyelet mellett lehet használni. A könyvtár az ajtaján kifüggesztett nyitvatartási rend szerint működik. V. A tanműhely rendje -

A tanuló az iskolai házirend szabályai mellett köteles a tanműhely házirendjét megismerni és azt betartani.

-

A tanuló csak a szakma gyakorlását biztosító tanműhelyben, illetve a kijelölt munkaterületen tartózkodhat.

-

A tanuló a munkakezdés időpontja előtt 5 perccel legyen a tanműhelyben munkaruhában, felkészülve a gyakorlati foglalkozásra.

-

A tanuló a gyakorlati foglalkozásra, hozza magával a gyakorlati munkanaplóját író és rajz eszközeit.

-

A gyakorlati foglalkozásokon a tanórák 60 percesek, a munkaidő alatt tartandó munkaközi szünetet a szakoktató határozza meg a munkavégzés ütemének megfelelően. Ha a gyakorlati foglalkozás ideje a négy és fél órát meghaladja, akkor egy legalább 30 perces szünetet kell biztosítani.

-

A munkaidő letelte előtt a tanuló köteles szerszámait, berendezéseit, gépeit karbantartva a meghatározott helyre tenni.

-

A munkavégzés alatt, után keletkezett hulladékot, szemetet a tanuló takarítja össze és helyezi a tárolókba.

-

A műhely és a műhely környezetének rendjének a szintjét és a takarítást végzőket a szakoktató jelöli ki.

-

A tanuló köteles munkavégzésre alkalmas állapotban, megfelelő munkaruhában és felszereléssel megjelenni a gyakorlati foglalkozáson. Ellenkező esetben nem vehet részt a

KSZC Házirend 2016

15


gyakorlati foglalkozáson, a szakoktató a szakmával kapcsolatos egyéb biztonságos feladattal látja el. -

A tanuló a munkavégzésre és a munkavédelemre a baleset megelőzésre, egészségvédelemre, környezetvédelemre vonatkozó általános és speciális szabályokat köteles követni és betartani.

-

A tanuló a tanműhelyben azok szociális és egyéb helyiségeiben lévő berendezési tárgyakban, eszközökben, anyagokban szándékosan kárt okoz, felelősséggel tartozik, felelőssége mértékét az iskola határozza meg.

-

A tanuló a munkavégzés alatt, nem használhat telefont, egyéb kommunikációs eszközt, illetve információ hordozót.

-

Fülhallgató használata a tanműhely területén tilos!

VI. A testnevelés órákon való részvétel szabályozása A testnevelés órákon a megjelenés és a részvétel kötelező. A tanuló egészségvédelmi és balesetvédelmi okokból csak megfelelő felszerelésben vehet részt a testnevelés órákon. Felszerelés hiányában, vagy hiányos, nem megfelelő felszerelésben nem vehet részt a testnevelő foglalkozásokon. Tanórai értékelés esetén így elégtelen osztályzatot kaphat. A felmentett, és a nem megfelelő felszereléssel rendelkező tanulók részére tantermi foglalkozást szervezünk. Ennek keretében sportelméletet tanulnak. A sport története, az egyes sportágak, játékszabályok, nagy sportesemények, stb. A tantermi foglalkozásokon leadott tananyag elsajátításáról számonkéréssel győződünk meg. Ez egyenértékű a testnevelés órákon megszerezhető osztályzattal, így félévkor, év végén bukást eredményezhet. Törekedni kell az elméleti tanórai foglalkozásra kötelezett tanulók minimális létszámára, hogy inkább a testnevelés órákon való részvételt válasszák. Jelen házirend elfogadásával az előző hatályát veszti.

KSZC Házirend 2016

16


Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiuma házirendjének elfogadása és jóváhagyása Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiuma házirendjét az iskolai diákönkormányzat ..…… év …….... hó ……... napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Kelt: …………………………………… iskolai diákönkormányzat vezetője

A Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiuma házirendjét a szülői szervezet ……. év ……………. hó ……. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: …………………………………… szülői szervezet vezetője

A Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiuma házirendjét az iskola nevelőtestülete ………… év ………... hó ….... napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: …………………………………… igazgató KSZC Házirend 2016

17


Záró rendelkezések

1. Ez a házirend …….... év ……….. hó …... napján – az iskola fenntartójának jóváhagyásával – lépett hatályba, ezzel egyidejűleg az előző házirend hatályát veszti. 2. A házirendben foglalt rendelkezésekkel egyetértett az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat. 3. Jelen házirend kihirdetéséről az intézmény vezetője a jóváhagyást követő 5 munkanapon belül az osztályfőnökökön keresztül gondoskodik.

Kelt: P.H.

…………………………………… igazgató

KSZC Házirend 2016

18


Mellékletek 1. sz. melléklet

1. Tanulmányok alatti vizsga 1.1. Általános szabályok A vizsgaszabályzat célja a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet ide vonatkozó paragrafusainak (64-72. §) figyelembevételével. Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozóvizsgákra - különbözeti vizsgákra - javítóvizsgákra - köztes vizsgákra - modulzáró vizsgákra - és pótló vizsgákra vonatkozik A vizsga a vizsgázó számára díjtalan. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozóvizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít - aki különbözeti vizsgára jelentkezik, vagy kötelezik - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 1.2. Osztályozó vizsga A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához, vagy egy adott tantárgyból félévi vagy év végi osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha - előrehozott érettségire kíván jelentkezni, de még nem teljesítette az adott tantárgy tanulmányi vizsgakövetelményeit; nem szerezte meg a helyi tantervben előírt osztályzatot; - a jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott és tanév közben érdemjeggyel nem volt értékelhető, a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet; (összesen 250 órát meghaladó hiányzás; az adott tantárgyból, a hiányzás meghaladja az éves óraszám 30%-át); - külföldi tartózkodás, magántanulói státusz illetve egyéb ok miatt az igazgató engedélyezte számára az osztályozóvizsga letételét; - felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, de osztályozóvizsga letételére kötelezték (például sportolók esetében testnevelés); - tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték (egy vagy több tantárgyból, illetve valamennyi tantárgyból az előírtnál rövidebb idő alatt tehet); - más iskolából lépett át, és az előzőekben nem tanult tantárgyakból (például idegen nyelv) vizsga letételére kötelezték - a tanórákon nem tanult tantárgyból, de az iskola helyi tantervében szereplő tantárgyból osztályozóvizsga letételére jelentkezett. Az osztályozóvizsgával kapcsolatban a következők szerint kell eljárni: KSZC Házirend 2016

19


- Osztályozóvizsga évente két vizsgaidőszakban tehető, az aktuális tanév munkatervében megjelölt időpontban. Az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga pontos időpontjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő minimum a vizsga előtt két héttel értesítést kap (postai úton, e-napló vagy/és honlap). - Egy vizsgaidőszakban legfeljebb 2 évfolyam tananyagából tehető osztályozóvizsga. - Három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben; igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni. - Az osztályozóvizsga letételét az igazgató engedélyezi. - Az igazgató, a vizsgázó külön kérelmére engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. - Abból a tantárgyból, mely az iskola pedagógiai programjában nem szerepel, igazgatói engedéllyel más iskolában, vendégtanulói jogviszonyban lehet osztályozóvizsgát tenni. (A vendégtanulói jogviszonyt a fogadó intézmény igazgatója létesíti a tanulóval.) Ez esetben az osztályozóvizsgákra a fogadó intézmény vizsgaszabályzatának rendelkezései vonatkoznak. - Vendégtanulói jogviszonyban, iskolánkban vizsgázó tanuló vizsgáira e vizsgaszabályzat vonatkozik. - Indokolt esetben a tanuló más iskolában is jelentkezhet a vizsga letételére. Erre az engedélyt az igazgató adja. - Az osztályozóvizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól. Osztályozó vizsga a beszámoltató vizsga is. 1.3. Különbözeti vizsga Csoportváltoztatás, osztályváltás, iskolaváltoztatás, külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként előírhatja az intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet iskolánkban a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanítunk, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg, alapesetben az osztályozóvizsgák vagy javítóvizsgák időpontjában. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az igazgatónak határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. A vizsga letétele feltétele lehet az adott évfolyamon, adott csoportban/osztályban a következő évfolyamba lépésnek. 1.4. Javítóvizsga Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha - a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, - az osztályozóvizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. A vizsganapokat az aktuális tanév munkaterve határozza meg. Különleges esetben, ettől eltérő időpontot az igazgató, a tanuló kérésére kijelölhet. A tanulót a vizsga eredményéről tájékoztatni kell legkésőbb az adott vizsgaidőszak utolsó szóbeli vizsgáját követő napon. KSZC Házirend 2016

20


A javítóvizsgával kapcsolatosan az alábbiak szerint kell eljárni: - A javítóvizsgára utasított tanuló az igazgató által megállapított napon javítóvizsgát tehet. - A javítóvizsga követelményeiről, témaköreiről a tanuló az iskola honlapjáról tájékozódhat. - A vizsga pontos időpontjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő a vizsga előtt értesítést kap (szóban, postai úton, e-napló vagy/és honlap vagy faliújság). - A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása osztályismétlést jelent. - A tanuló – előzetes jelentkezés nélkül – bizonyítványával jelenik meg a vizsgabizottság előtt. A vizsga kezdete előtt legalább 15 perccel. - A rendkívüli okból, igazgatói engedéllyel elhalasztott javítóvizsgára készülő tanulónak részt kell vennie a következő felsőbb osztály tanulmányi munkájában, mulasztásait szabályosan igazolnia kell, munkáját a többi tanulóhoz hasonlóan kell elbírálni. A javítóvizsga sikeres letétele után a tanuló az osztálynak végleges tagja lesz, sikertelen vizsga esetén az előző osztályt kell megismételnie. - Ha a vizsgáról neki felróható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedély nélkül eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné vizsgája eredménytelen, így az osztályismétlést von maga után. Szabálytalanság esetén az érettségi/szakmai vizsgaszabályzatban foglaltakhoz hasonlóan kell eljárni. A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat szakiskolai végzettség birtokában a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozottak szerinti, érettségire történő középiskolai felkészítéssel párhuzamosan és azzal, hogy az első szakképzési évfolyam második féléve a középiskola befejező évfolyamának elvégzése nélkül már nem kezdhető meg. Ha a tanuló e szerint kezdte meg az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítést, akkor az érettségi végzettség megszerzésének határideje az első szakképzési évfolyam első félévének utolsó tanítási napja. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg. 1.5. Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. A pótló vizsgára jelentkezéskor a tanuló írásban nyilatkozik arról, hogy az eddig teljesített vizsgarész beszámítását kéri-e. A pótló vizsga időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.

KSZC Házirend 2016

21


1.6. Köztes vizsgák, modulzáró vizsgák A képzés eredményességének mérésére és a képzési folyamat szakaszainak lezárásaként köztes vizsgákat szervezhet az intézmény a nappali munkarend szerinti szakmai képzések esetében, illetve a felnőttképzési (tanfolyami) képzések során. A köztes vizsgák megszervezését illetve időpontjait a különböző szakmákban a mindenkori érvényes tanév rendje tartalmazza. 1.7. Szintvizsga A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében, valamint az intézmény közreműködésével kerül sor a szintvizsga megszervezésére. A szakmai gyakorlati szintvizsga a mindenkor érvényes MKIK szintvizsga szabályzata szerint kerül lebonyolításra minden szakmánál az adott és előírt időpont szerint. A vizsgázó tanulók gyakorlati felkészülésének mérése előírt gyakorlati feladatbankból választott gyakorlati feladatból áll, melyen előírt időtartam alatt kell elkészíteni, s az értékelése az előre megadott szempontok szerint történik. 1.8. Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga A köznevelésről szóló törvény 46.§ (6) bekezdés ’m’ pontja a tanuló alapvető jogaként mondja ki, hogy tanulmányai során tehet az intézménytől, annak pedagógusaitól független tanulmányok alatti vizsgát, amely osztályozóvizsga és javítóvizsga lehet. A vizsgára való jelentkezés szabályait a 20/2012. EMMI rendelet 73. §-a szabályozza. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, a rendelet 51. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatói a bejelentést nyolc napon belül továbbítják a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll. Akkor is az Intézmény dönt - a vizsgabizottság által adott osztályzat figyelembevételével - a tanuló magasabb évfolyamba jutásáról, ha független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról.

2. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉNEK LEGFONTOSABB ALAPELVEI A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok - elnök - kérdező tanár - ellenőrző tanár Az elnök - felel a szabályok betartásáért, KSZC Házirend 2016

22


- ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, - ha kell szavazást rendel el Kérdező tanár(ok) - csak megfelelő végzettséggel lehet - lehetőség szerint az kérdezze a tanulót, aki előzőleg tanította. Ellenőrző tanár - lehetőség szerint szakos tanár - felel a vizsga szabályszerűségéért. Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. 2.1. Az írásbeli vizsgák általános szabályai Egy vizsganapon három írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 15 perc pihenőidőt kell biztosítani. A lebonyolítás szabályai a következők: - az írásbeli vizsga időtartama tantárgyanként és évfolyamonként maximum 60 perc. - a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet. - a tanuló csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron, feladatlapon dolgozhat. A feladatlapon fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a vizsga dátumát, a tanuló nevét, osztályát, az évfolyamot, melynek tananyagából vizsgázik a tanuló. - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával. - ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az írásbeli vizsga javítása - az igazgató által megbízott javítótanár az írásbeli dolgozatot piros tollal kijavítja, a tanuló hibáit jelöli. - ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapra és értesíti az igazgatót. Az írásbeli jellegű gyakorlati vizsgán (például informatika) az írásbeli szabályai szerint kell eljárni. 2.2. A szóbeli vizsgák általános szabályai A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból alakított vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság legalább három tagból áll, s amennyiben lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az igazgató által megbízott pedagógus látja el. A legfontosabb szabályok a következők: - egy napon legfeljebb három szóbeli vizsga tehető le. - a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie. - az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a kérdező tanár gondoskodik (kivétel számológép, azt a vizsgázónak kell hoznia).

KSZC Házirend 2016

23


- a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz egy adott évfolyam tananyagából, majd a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre. A tanulónak az általa kihúzott tétel kidolgozására minimum 30 percet kell biztosítani (kivéve az idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő). A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. - vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélhetnek, egymást nem segíthetik. - A feleletek maximális időtartama 15 perc. A felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja. - a feleletek alatt legalább három vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. - az a tanuló, aki a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, egy alkalommal póttételt húzhat. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. - a vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. - ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból, vagy ugyanazon tantárgy következő évfolyamának anyagából történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenődőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. - ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. A szabálytalanság elbírálásában a 20/2012. EMMI rendelet 69.§ (6-7), illetve 71.§ (6) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. - osztályozóvizsga esetén a szóbeli vizsgát évfolyamonként eltérő időpontban kell lebonyolítani, hiszen a felsőbb évfolyam vizsgájának szóbeli részére csak akkor bocsátható a vizsgázó, ha az alacsonyabb évfolyam vizsgáján megfelelt. A vizsgázó kérésére az igazgató engedélyezheti, hogy ilyen esetben vizsga egy napon legyen.

A szóbeli jellegű gyakorlati vizsgán (például testnevelés) a szóbeli szabályai szerint kell eljárni. 2.3. A gyakorlati vizsgák általános szabályai A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. A gyakorlati vizsgát az iskola tanáraiból alakított vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság legalább három tagból áll, s amennyiben lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az igazgató által megbízott pedagógus látja el. A legfontosabb szabályok a következők: - a gyakorlati vizsga feladatokat az iskola igazgatója hagyja jóvá.

KSZC Házirend 2016

24


- a gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. - a gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. - a gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásába a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő.

- a gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni. - a vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni. 2.4. A vizsga értékelése A vizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgyi munkaközösség által elfogadott értékelési rendszere szerint történik. - A vizsga nem ismételhető meg. - A vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. - A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetni. - Az eredményhirdetés szóban történik. Az egyes tantárgyak vizsgaanyagait a helyi tantervben rögzített témakörök adják. A tantárgyat tanító pedagógus hatáskörébe tartozik a vizsgafeladatok összeállítása. A Pedagógiai Programban meghatározott tanulmányi idő lerövidítésével, illetve meghosszabbításával (tanévek összevonása, egyéni haladási rend, stb.) élni kívánó diákok beszámolási módjáról az igazgató dönt. A tanulmányok alatti vizsgák típusai -

Közismereti tantárgyak: írásbeli, szóbeli Szakmai elméleti tantárgyak: írásbeli, szóbeli Szakmai gyakorlati tantárgyak: gyakorlati

Szakmai elméleti és a közismereti tantárgyakból a vizsga típusát a szaktanár határozza meg, azt a helyi tantervben rögzíti.

KSZC Házirend 2016

25


2. sz. melléklet

Nyilatkozat adathasználatról Alulírott Tanuló neve: Szakma: Születési hely, idő: Tanuló lakcíme: Szülő és gondviselő neve: Szülő lakcíme:

jelen nyilatkozatommal hozzájárulok az épületben elhelyezett kamerák által készített felvételekre vonatkozó adatkezeléshez, illetve ahhoz, hogy a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Vári Szabó István Szakképző Iskola és Kollégiumban folytatott tanulmányai ideje alatt a tanulóról készített képmást, videó- illetve hangfelvételt az iskola arculatának alakítása céljából, az iskola életét bemutató tájékoztató anyagokban közösségi oldalán, kiadványaiban, médiában az iskolai céloknak megfelelően közzétegye, felhasználhassa. Kiskunhalas, 2016.

Szülő aláírása

KSZC Házirend 2016

Tanuló aláírása

26

Kiskunhalasi Szakképzési Centrum

Recommend Documents