PÁLYÁZAT. Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Középiskolája, Szakiskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma

PÁLYÁZAT Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Középiskolája, Szakiskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma 6100. Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos utca 34.

Készítette: Ágoston Tibor Pál Kapja: tagintézmény-vezető 70/938-4476 [email protected]

1

Papp Gyula főigazgató 77/738-837

Tisztelt Főigazgató Úr! A mellékelt vezetői programmal megpályázom a Nemzeti Közigazgatási Intézet honlapján 2016. március 7-én közzétett, a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Középiskolája, Szakiskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma magasabb vezetői álláshelyére meghirdetett tagintézmény-vezetői állást. Minden további egyeztetés, információadás érdekében készséggel állok Főigazgató Úr, a döntést hozó bizottság és az érdeklődők rendelkezésére.

Kiskunfélegyháza, 2016. április 2.

Ágoston Tibor Pál tagintézmény-vezető pályázó

2

NYILATKOZAT

Hozzájárulok, hogy vezetői pályázatomat, a benne szereplő személyes adataimat, a pályázati eljárással összefüggésben a szakértői véleményezők, az értékelők és a döntéshozók részére átadják, sokszorosítsák, felhasználják, azon kívül hozzájárulok pályázatom nyílt ülésen való tárgyalásához.

Kiskunfélegyháza, 2016. április 2.

Ágoston Tibor Pál tagintézmény-vezető pályázó

3

1. Vezetői összefoglaló „A bölcs vezető méltósága a nem-vezetés. Társait segíti: igazán bizonygatni, felettük győzelmet aratni, bennük hibát találni nem akar. Közösséget követi, így akkor sem vesztes, ha másé éppen a szó.” (John Heider) 1.1. Célkitűzés A pályázat megírásával az a célom, hogy átfogó vezetői tervet készítsek a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Középiskolája, Szakiskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma számára. Ehhez érzek magamban erőt, szaktudást, motivációt. Van célom, országos szintű kapcsolati tőkém, aminek felhasználásával tovább tudom folytatni az 9 évvel ezelőtt elkezdett munkát. Nagy feladat előtt áll az iskola, hiszen 2015. július 1-én megalakult a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum tagintézményeként kell beilleszkedni Bács-Kiskun megye iparfejlesztését kiszolgáló szakképzési tevékenységébe. A 2013. 08.01.- 2015.07. 01. között megélt KLIK-es időszakot átvészeltük kisebb-nagyobb anyagi-, szakmaszerkezeti-, mentális veszteségekkel, amiket ki kell javítanunk. Ezért az előző pályázatomban vázolt feladatok továbbra is aktuálisak, nem vesztették el jogosultságukat. Ez magyarázza, hogy az előző pályázatomat aktualizálom. Továbbra is fontos a vezető és az alkalmazottak közötti kommunikáció, a konfliktuskezelés, az innováció, a szervezeti működés hatékonysága, az oktatás színvonalának megtartása, fejlesztése, mint fő prioritások. A KLIK-es financiális helyzetünk megváltozása és a gazdasági önállóságunk bizonyos szintű visszaállításában bízva, a belső szervezeti struktúra szintjén, az innovációs pontok folyamatos figyelemmel kisérésében, a régebben alkalmazott és bevált módszerekben illetve a feladatokban résztvevők számának kiszélesítésében látok lehetőséget a megújulásra, a fejlődésre. Új elvárásoknak kell megfelelni vezetőként és tanárként egyaránt. Az eddigiekhez képest is jelentősen nőnie kell az igazgató kommunikációs és menedzseri repertoárjának. El kell fogadtatnia programját a tantestülettel, a fenntartóval, a társ intézményekkel, a civil szervezetekkel, az iskola lakókörnyezetével, és mindezekhez támogatókat is kell szereznie. A tantestületet motiválnia kell, miközben nyitottá kell tennie az innovációra. A konfliktuskezelő technikákat időben és módszereiben alkalmazni nem egyszerű feladat, de egyre fontosabb. A szervezet fejlődése szempontjából fontos a kulcsfolyamatok PDCA logika alapján történő kezelése, a vezetési-, szervezési-, pedagógiai kutatások legújabb módszereinek, eredményeinek használata a mindennapokban, a rendszerszemléletű gondolkodás, a belső ellenőrzés hatékony működtetése és építő jellegű alkalmazása. Professzionális módon kell az intézmény külső és belső kommunikációját felépítenie, szerveznie, működtetnie, a fennmaradás és a versenyképesség érdekében, hiszen a demográfiai hullámvölgyben a tanulók a „lábukkal” szavaznak, és ha „nincs cipőcske az iskolában”, akkor nincs szükség tanárra, igazgatóra. Kiemelt feladatként jelenik meg a helyi, intézményi konszolidált légkör megteremtése, mely biztosítja a nyugodt munkavégzést, a biztos megélhetést adó munkahelyi környezetet. Ezt a kreativitás - közös élmény - csapatmunka hármasával kívánom elérni. A fejlesztések feltételrendszerét tanműhelyek bővítésével, tanműhely hálózat létrehozásával és az IKT technika széles körű elterjesztésével kívánom megvalósítani. Gazdasági stabilitásunkat meg kell alapoznunk a vállalkozói tevékenység újbóli kialakításával, oktató kft. vagy iskola szövetkezet létrehozásával, új innovációs stratégia bevezetésével, mely alkalmazkodik a megváltozott gazdasági feltételekhez.

4

Nyitnunk kellett és továbbra is kell a megváltozott munkaképességűek, szociális hátrányban élők, közfoglalkoztatottak képzése felé, mely nem csak ezeknek az embereknek a felzárkóztatásában, munkába állásában eredményes, hanem a gazdasági és pályázati lehetőségek kihasználásával a felnőtt képzés és a felnőtt oktatás területén plusz bevételi lehetőséget is eredményez a bérmunka mellett az intézménynek. Környékünk vállalkozóit, a jó szándékú lakosokat összefogva kell létrehozni a városban egy olyan közösséget, akik támogatják a szakképzés fejlődését Kiskunfélegyházán, ugyanis „A befektetőket szervezni kell, azok nem jönnek maguktól”. Legfontosabb fejlesztésünknek kell lennie a 40 éve átadott tanműhelyünk felújításának és minden szakma számára szükséges tanműhelyi háttér, a tanműhely hálózat kialakításának a duális szakképzés igényeinek megfelelően, valamint a Referencia intézményi hálózatba való aktív bekapcsolódásnak. 1.2. Kiinduló helyzet -

-

-

-

-

Kiskunfélegyháza város az oktatási ágazat átszervezéséről szóló 40/2007. kt. határozatában 2007. augusztus 1-i dátummal, három középiskola összevonásával létrehozta a Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium-t, mely Bács-Kiskun megye legnagyobb szakképző intézménye lett, közel 2700 tanulóval és közel 300 dolgozóval. 2013.08.01-én kivált a Mezőgazdasági tagintézményünk, majd 2015.07.01-én a Közgazdasági tagintézményünk is az átszervezések következtében. A létrehozott Kiskunhalasi Szakképzési Centrumban így külön, független tagintézményként folytattuk a munkánkat. A meghirdetett tagintézmény vezetői álláshelyre kettő intézményvezetői ciklusban megszerzett gyakorlat után, belső pályázóként adom be vezetői programomat. Egyetem utáni közvetlen termelésben szerzett vezetői tapasztalat, közel két évtizedes vállalkozói életút, 33 éves szakképzésben eltöltött mérnök-tanári gyakorlat és igazgatóként 9 éves, intézményi összevonással-szétválással, TISZK létrehozással tarkított szakmai életút sikerei, eredményei és megpróbáltatásai állnak mögöttem. Az első 100 fő minősítő szakértő között kiválasztásra kerültem, így a kezdetektől részese vagyok a pedagógus életpálya rendszer kidolgozásának trénerként, vizsgáztatóként, szakértőként egyaránt. A jelenlegi munkatársi közösséget, az intézmény szervezeti felépítését én alakítottam ki, válogattam meg a közvetlen munkatársaimat. Többen 6-7 éve cselekvő részesei, sikerek kovácsai ennek a folyamatnak, és ennek a team-nek a munkáját országos viszonylatban is elismerik, dicsérik, példának állítják mások elé.

1.3. Fő megállapítások

-

Ez a vezetői program szándéka szerint már minden vonatkozásában az új, korszerű nevelési-oktatási paradigmák integrálását jelenti, és megfelel az új törvényi előírásoknak. Megállapítom, hogy a tantestület nagy része kész az új, az innovatív, az új pedagógiai módszereket alkalmazó szakmai munkára. Az iskola eredményei, kitüntetései impozánsak (pl. Az év Szakképző Iskolája, 2009), de a merítési bázis változása miatt szükséges bizonyos beavatkozások megtétele az oktatás, a vezetés minden területén, a minőség megőrzése céljából. 5

- Az intézmény hatékonyságának növelése céljából, a konfliktusok megoldása és a -

-

-

feszültségek csökkentése érdekében céltudatos, integrált intézményi irányításra és professzionális kommunikációra van szükség. A tantestület egészének pozitív megerősítésre van szüksége és olyan pályamodell kidolgozására, mely motiválja őket az iskola életének megújításában. Ennek a folyamatnak a sikerességét bizonyította a 2013. és 2014-ben megkapott KLIK-es dicsérő oklevél a helyi-, illetve a Megyei Tankerület részéről. A beiskolázási program átdolgozása megtörtént. Hatékonyabbá tettük a „Szakma próba” beindításával, a Mentorháló programba való bekapcsolódással és a szakmai programjaink megyeivé, országossá tételével. Az intézmény vonzóbbá tétele ebben a nagy átalakítási folyamatban életbe vágó fontosságú a demográfiai mutatók, a tanulók egyre gyengülő tudása és a szakmák presztízsének romlása miatt. Végzős diákjainknak olyan piacképes, széles alapon nyugvó tudás biztosítása szükséges, mely megkönnyíti az elhelyezkedésüket. Tanulóinkban ki kell alakítani azokat a kulcskompetenciákat, melyeket most igényelnek a munkahelyek: Elvárt szakmai, mentális kompetenciák  az általános, gyorsan alkalmazható cselekvő képesség  a problémamegoldó gondolkodás  digitális írástudás  intelligencia  a jó kommunikációt, szakmai idegen nyelvi tudás  a kooperációs képességeket, a csapatban dolgozás  a fejlődés képessége  az önálló munkavégzés  a motiváció, elkötelezettség  a modern munka kultúra, munkafegyelem

1.4. Következtetések

- Bizakodva tekintek az újabb megmérettetés elé, mert hiszem, hogy a vezetés-, a -

-

-

szervezet-, a munkatársak- és a minőség fejlesztésébe befektetett munka meghozza gyümölcsét. Az intézmény szellemi-, szervezeti- és környezet kultúrája, elhivatott munkatársi közössége biztos háttér egy korszerű, a mai fiatalok fejlődés-lélektani sajátosságait figyelembe vevő program megvalósításához. Arra a következtetésre jutottam, hogy mind intézményi, mind Centrum szinten feltétlenül szükséges újra gondolni és kiépíteni egy horizontális és vertikális információáramlási rendszert, és ezt mindenkinek el kell fogadnia, tudnia kell kezelni és alkalmazni. Az intézmény dolgozóival több egyeztetést és megbeszélést szeretnének folytatni a közös munka hatékonyságának érdekében. Ennek érdekében továbbra is törekszem olyan iskola kialakítására, ahol a kollégák biztonságban érzik magukat és ahol jó és konszolidált légkör uralkodik, ahol közösen kidolgozott nevelési és normarendszert, saját etikai kódexet hozunk/hoztunk létre. A szakmai-, és a velünk kapcsolatban levő intézményekkel, cégekkel közösen fel kell térképezni az igényeket és fel kell ajánlani az erre épülő pedagógiai munkát a

6

-

szakképzésben, a felnőtt képzésben/oktatásban egyaránt. Tanulóinknak biztosítanunk kell a piacképes tudásához szükséges kiegészítő kompetenciák megszerzésének lehetőségét is. Meggyőződésem, hogy a vezetői program kitörési pontjainak megvalósításával a negatív tendenciák megállíthatóak, és a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Középiskolája, Szakiskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma továbbra is a régió meghatározó intézménye marad.

Megválasztásom esetén sikerorientált, csapatban dolgozni tudó, összehangolt munkavégzésre képes nevelőtestülettel és vezetőséggel szeretnék dolgozni a „nem többet, hanem másképpen” elv alapján, hogy így folytathassuk az új körülményekhez igazodva rendszerünk finomra hangolását. Tisztelettel kérem a véleményező munkatársaimat és a döntéshozó bizottságok tagjait, hogy az előző ciklusokban megfogalmazott vezetői programjaimat szembesítsék az eredményekkel!

7

2. Bevezetés „Egy intézményben nem elegendő, ha az egyének tevékenykednek benne. Ettől mozaikra hullhat szét a munka, s bármilyen színesre csiszoltuk is az egyes mozaikot, értékessé csakúgy válhatnak, ha egységes képpé illeszkednek.” (Kerékgyártó Imre)

Egyetemi tanulmányaim befejeztével kerültem ki a magyar mezőgazdaságba. Üzemeltető gépészmérnökként dolgozva megismerhettem a szakmámat teljesen alulról építkezve, tapasztalatokat szerezve. 1983-ban kerültem vissza régi Alma Materembe, a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskolába, ahol mérnök-tanárként végig tanítottam a szakképzés minden lehetséges variációját. Közben vállalkozóként is tevékenykedtem és szereztem tapasztalatokat, kapcsolatokat. Szakmai tudásomat folyamatosan fejlesztettem és így lettem az elméleti munkaközösség vezetője, szakmai-, és érettségi vizsgák elnöke. 2007. hozta számomra a nagy kihívást, mikor Kiskunfélegyházán összevonásra került a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, a Közgazdasági Szakközépiskola és a Kossuth Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. Az intézmény vezetőjeként hasznosíthattam a mezőgazdasági gépészmérnöki végzettségemet, őstermelői gyakorlatomat, a mérnök-tanárként megszerzett gépgyártástechnológiai tapasztalataimat, a vállalkozói múltamból származó ismereteimet és a tanügy igazgatási érdeklődésemet. Jelenleg is több területen vagyok szakértő és vizsgaelnök. Aktívan dolgozom a BácsSzakma Zrt Felügyelő Bizottságában. Mi a vezetői motiváció? Talán nem is lehet meghatározni. Az első gondolat az érzelmi kötődés az iskolához, a tenni és javítani akarás a mostani helyzetben. A második a bizonyítás vágya, az önmegvalósítás. Nagyon sokat dolgoztunk, szép eredményeket értünk el, büszkék lehettünk tanítványaink sikereire az SZKTV versenyeken. Számtalan pályázatban vettünk részt, foglalkozunk a hátrányos helyzetű (AJKSZP, Dobbantó), és a tehetséges (tehetségpont) fiatalokkal. Az „Év szakképző iskolája, 2009.” és az SZFP-II dicsérő oklevél kötelez minket a munka folytatására, amihez már megszereztük többek között az „Innovatív iskolák szövetségének” tagságát, a TÁMOP 3.1.4. keretén belül alkalmazzuk a kompetencia alapú oktatás teljes módszertanát, illetve a TÁMOP 3.1.7. pályázatban elnyerte mindhárom tagintézményünk a „Referencia intézmény” megtisztelő címet. Kiépítettük külföldi kapcsolatainkat, tanulóink a „Mobilitás program” és az Erasmus+ program keretében Magyarországon és külföldön is tanulnak, végzik szakmai gyakorlatukat Németországtól Romániáig bezárólag, illetve nyitunk új országok felé is. (Olaszország, Franciaország) Nagy kihívás volt a nehéz gazdasági helyzetben, a megszorítások közepette végezni a minőségi szakképzési feladatokat, mikor sokszor anyagra sem volt pénz. Ennek ellenére minden évben kijöttünk a finanszírozásból. Megválasztásom esetén mindent megteszek, hogy ne sérüljenek a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum, a város és az iskola érdekei, és továbbra is a csúcsminőségű technológiák, a modern műszaki szemlélet (AIPA tagsággal) megjelenésének színtere legyen az iskola, ahol a környék vállalkozói mindent megtalálhatnak, ami a versenyképességük megőrzéséhez szükséges.

8

3. Az iskola rövid története 3.1. A Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola története 1885. február1-jén kezdődött meg a tanítás a jogelőd intézményben, a KIS-KUN FÉLEGYHÁZI ALSÓFOKÚ IPARISKOLÁBAN, az egykori Fehér iskola termeiben. A kor igényeit kielégítő 23 szakma (például ács, lakatos, órás, talyigás) 164 tanoncának az elméleti képzése folyt itt heti 7 órában. 1886-ban már a kereskedők oktatása is megkezdődött, a két iskolát egyesítették Kis-kun-félegyházi Alsófokú Kereskedelmi és Ipariskola néven. A két oktatási intézmény 1892-től aztán újra önállósult. A tanulók három osztályt végeztek, a létszám általában 150- 170 fő volt. Az ipariskolában az oktatás színvonala a helyi lehetőségek szintjén megfelelő volt, a Kecskeméti Iparkiállításon többször is jutalmazták az intézményt (például 1901-ben aranyérmet kapott). Önálló, saját épületbe 1909-ben költözött. A lányok szakmai oktatása 1925-től kezdődött, nekik kezdetben 7 szakmát tanítottak (például szabó, kalapos, fényképész).1936-ban újjászerveződött a szakoktatás, 5 alapszakma köré csoportosítva (cipész-, építő-, fa-, szabó, fémipar).A második világháborút követően az oktatás „szocialista” átalakítása fokozatosan történt, kezdetben csak kisebb változtatásokkal. 1947-ben kezdte meg működését a Petőfi Sándor Tanoncotthon, 20 férőhellyel. 1948-ban az államosítás után az intézmény a Kiskunfélegyházi Állami Iparos Tanonciskola nevet kapta. Az 1949-ben megjelent IV. törvény gyökereiben változtatta meg a szakképzést, megkezdődött a szakembergárda kinevelése a nagyipar számára, kezdetét vette a tanerők speciális kiképzése, kiadják az első tanterveket, szerveződni kezdenek a mai értelemben vett szakiskolák. A helyi ipariskolában is a következő tanévtől már főállású, ide kinevezett pedagógusok tanítottak. A város ipari fejlődésével párhuzamosan a tanulólétszám kisebb – nagyobb visszaesésekkel, de egyre nőtt, nagyobb férőhelyre volt szükség. Az új épület 1969-re készült el, akkor költözött az intézmény a mai helyére, a Kossuth utca 34. szám alá. 1972-ben megkezdődött az oktatás a Szakmunkások Szakközépiskolájában, ez 1983-ban levelező tagozattá alakult, 1998-tól pedig esti tagozatként működik. 1976-ban átadták a 200 férőhelyes kollégiumot és 120 munkahelyes iskolai tanműhelyt. 1984-ben megkezdődött a cipőipari és ruhaipari technikusképzés levelező tagozaton. A tanulólétszám növekedése okán (1100 tanuló) 1987-re elkészült az új épületszárny 5 tanteremmel és 4 csoportszobával. 1990-ben vette fel az intézmény Kossuth Lajos nevét, ugyanebben az évben indult meg az IPOSZ képzés. A rendszerváltás és a privatizáció hozta változások miatt a gyakorlati oktatást az iskolának kellett átvállalnia. Az eddigi 200-250 tanuló helyett közel 600 tanuló számára kellett gyakorlati helyet biztosítani. Ekkor alakult a Tanépítés-vezetőség is. A város a Molnártelepi, volt KUNÉP tanműhely megvásárlásával segítette a feladat megoldását. 1991-ben újraindult a kereskedő szakma oktatása (élelmiszer- és vegyi árukereskedő néven). 1993ban a végzett szakmunkások számára intenzív tagozat létesült (nappali tagozaton 2 év alatt érettségizhettek le a szakmunkásképzőben folytatott iskolai tanulmányaik beszámításával). 1998-ban a Világbank támogatásával humán és közlekedési szakmacsoportban szakközépiskolai osztályok kezdték meg működésüket, és ekkor indult a 9-10 osztályos alapképzés is. 2000-ben a Budapesti Gazdasági Főiskola kihelyezett tagozataként kezdte el működését a felsőfokú szakképzés, az AIFSZ. 2002-ben ECDL vizsgaközpont alakult az iskolában. 2004-ben nyelvi előkészítő osztály indult a kereskedelem-marketing szakmacsoportban. 2006-ban a zsúfoltság csökkentése érdekében a tanműhely tetőterében

9

4 tanterem (benne korszerűen berendezett közlekedési, kereskedői, mérőszobai kabinet) létesült, az építési munkálatok nagy részét a tanulók végezték. 128/2007. képviselő-testületi határozat: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete 2007. június 7-én tartott ülésén – „Előterjesztés alapító okiratok módosítása és az új nevelési, oktatási intézmények alapító okiratának elfogadása tárgyában” – napirenden megszüntette a következő iskolákat:  Göllesz Viktor Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat,  Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola,  Közgazdasági Szakközépiskola,  Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola és létrehozta a Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium nevű új nevelési-oktatási intézményt, elfogadva az alapító okiratát. Összevonás kezdete: 2007. augusztus 1 Tagintézmények: - Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola - Közgazdasági Szakközépiskola - Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola

3.2 Szakmai munka

-

2007. szeptember 1-től kibővített vezetői ülésen meghatároztuk azokat a munkaközösségeket, melyekre mindenképpen szükség van. Bevezettük az áttanítást Iskolapszichológus, pszicho pedagógus és fejlesztőpedagógusok alkalmazása, ilyen irányú képzések támogatása Jelentős mértékű tanári továbbképzés zajlott az iskolában Jelentősek a megyei és országos versenyeken elért eredmények, mind szakmai, mind sport vonalon Arany János Kollégiumi Szakiskolai Programban résztvevő diákok száma évről évre emelkedő tendenciát mutat, ennek függvénye az elnyert támogatási összeg, ami a következők szerint alakult. 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015

20 fő 45 fő 70 fő 90 fő 98 fő 96 fő 102 fő

20.000.000,- forint 45.000.000,- forint 57.750.000,- forint 111.019.000,- forint 99.470.000,- forint 95.315.000,- forint 98.537.000,- forint

Tanulói eredményesség érdekében kidolgozott, alkalmazott módszerek, jó gyakorlatok

- Patronáló tanárokkal való együttműködés 10

- Felzárkóztató és pótvizsgára felkészítő hétvégék - Egyéni fejlesztési tervek (a szakiskolai mérések és megfigyelések valamint az OKM eredményeinek figyelembe vételével)

- Mediációs helyiség kialakítása a kollégiumban, AJ-s terem az iskola épületében - A programba pályázó tanulók átfogó megismerése (nyílt hétvége – -

-

-

-

környezettanulmány – gólyatábor – túlélőtábor – bemeneti mérések) Havi kontaktórák a szakiskolai osztályfőnökökkel, szaktanárokkal és szakoktatókkal, mentortanárokkal  Szakmapróba  Szülők iskolája  Szakmacsoportos/fejlesztő tanulószoba  Kolimpia  Targoncavezetői tanfolyam/jogosítvány szerzési lehetőség/2. szakma  Identitás-arculat hétvégék  Mérés-értékelés feladatterve: tanulási kompetenciák és kompetenciaháló, szakmai kompetenciák, neveltségi kategóriák és önreflexív képességek Kihelyezett pályaorientációs foglalkozások általános iskolásoknak: 1.félév: 8. évfolyam, 2. félév: 5-7. évfolyam Szakmák éjszakája Szakkollégiumi műhelyek működtetése: művészetek (rajz, grafika, tánc, irodalom, népművészet), sport (labdajátékok, úszás, dzsúdó, jóga, kerékpározás, lovaglás), hobby: wii-u, x-boksz, háztartási ismeretek (főzés), nemzetközi kapcsolatok (Erasmus+) NTP-k megvalósítása: népi mesterségek, sportágak népszerűsítése, szakmai kompetenciák fejlesztése, Kollégiumi SZÍN-TÉR Speciális Szakiskola Az intézmény tevékenységét a Kun utca 2. alatt folytatja. Kiskunfélegyházán 1948-ban nyílt meg az első gyógypedagógiai osztály. 1969-ben a kibővült számú tanulócsoportok önálló épületbe költöztek az Arany János utcába. 2000 nyarán a város tanulói létszámának csökkenése miatt a képviselőtestület megszüntette a Bajcsy-Zsilinszky Endre Általános Iskolát. Ezt az épületet kapta meg az iskola, mely 2001. novemberében felvette a Göllesz Viktor Speciális Általános Iskola, Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat nevet.  A 2007-2008-as tanévtől a speciális szakiskola előkészítő 9-10. osztálya és a 11-12. szakképző évfolyama a Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium Kossuth Lajos Középiskolája és Szakiskolája részévé vált.  A 2013/14-es tanévtől indítjuk az előkészítő osztályunkat, majd ezt követően a 2014/15-ös tanévtől megkezdtük a Kun utcai feladatellátási helyen is azoknak a szakképesítéseknek a képzését, melyek komplex vizsgával végződnek. Jelenleg még kifutó rendszerben kőműves és burkoló szakképesítésre is készítünk fel.  A speciális szakiskola jövőjét tekintve szükség van az épület felújítására, internet hálózat kiépítésére. A tantermek felszereltsége jónak mondható.  Tanulóink az elmúlt években sikeresen szerepeltek a Szakma Kiváló Tanulója Versenyen – 2010/2011-es tanévben kőműves szakmában I. és III. helyet, a 2014/15-ös tanévben élelmiszer-, vegyiáru és gyógynövény eladó szakmában III. és V. helyezés. Szépíró versenyen 2013/14-es tanévben megyei I. hely, 2015/16-os tanévben megyei I. hely. A katasztrófavédelmi vetélkedőn tanulóink minden évben sikeresen teljesítenek.

11

  

A 2013/14-es tanévtől kezdve KYU vizsgát szervezünk tanulóinknak. Minden tanévben szabadidős programokat, versenyeket szervezünk – szavaló verseny, UNO bajnokság. Az idei tanévtől kezdve a sport poharak rejtelmeibe vezetjük be tanulónkat. Pedagógiai, szakmai értelemben a piac igényeinek megfelelően elképzelhető nyitás más fogyatékossági csoportok felé is (autizmus spektrum pedagógiája, értelmileg akadályozottak pedagógiája, látássérültek pedagógiája).

- HÍD-I és HÍD-II. Reintegrációs képzést 2008/2009-es tanévben elindítottuk, a szakképzést előkészítő kettő osztállyal. Jelenleg a HÍD-I és a HÍD-II programra is van engedélyünk. Itt a Dobbantó programban megszerzett tapasztalatainkat hasznosítva zárkóztatjuk föl a 8. osztályt nem végzetteket és juttatjuk el Őket a szakmaszerzéshez szükséges kompetenciák meglétéhez. -

Digitális Középiskolát az Apertus Közalapítvány segítségével és irányításával indítottuk 2010-ben, 40 fővel. Azóta folyamatosan képezünk hallgatókat, de most már szakközépiskolaként. Terveink között szerepel a szakképzésre való kiterjesztése.

Digitális középiskola 2015. -

62 fő

Felnőttképzésünk évről-évre fejlődik, és jelentős bevételt hoz. (2007. év 4.311.200,- 2008. év 9.110.100,- 2009. év 3.016.000,- 2010. év 9.022.089,- Ezüst és Aranykalászos tanfolyamok, Zöld könyves tanfolyam, virágkötő tanfolyam, tej és tejtermék feldolgozó tanfolyam, ECDL és EBCL tanfolyamok stb.) 2013-tól minden évben megyei „Bázis iskola”-ként szervezzük a közmunkások „Újra tanulok” programját, ahol 400-1300 fő között végeztek és szereztek rész-, és OKJ-s szakképesítést.

Év 2012. 2013. 2014. 2015. 2016.04.01.

Képzések száma 3 64 25 27 2

Létszám 60 1318 433 415 20

Képzési költség 5.979.600 131.011.743 67.173.264 36.401.510 2.260.632

Elméleti óraszám 107 6254 2908 1748 216

Gyakorlati óraszám 303 10339 5782 3475 264

Megszereztük az Akkreditált felnőttképzési Intézményi cím mellé a Vizsgaközponti kinevezésünket is 2015-ben. Felnőtt oktatás bevezetése sem érte váratlanul iskolánkat. Felkészültünk, beiskolázási tevékenységünket növeltük, így elértük, hogy a mi iskolánk majd annyi tanuló képzését kezdte meg, mint másik Centrumok összesen. Felnőttoktatás szakmai képzés 2015/2016 tanév Szakma megnevezése Létszám Hegesztő 22 fő Kereskedő 8 fő Kisgyermekgondozó,-nevelő 16 fő Karosszérialakatos 12 fő

12

CKC gépkezelő Autószerelő Autóelektronikai műszerész

13 fő 14 fő 17 fő

Országos elismeréseink: -

Akkreditált felnőttképzési intézmény 2007-től 2009-ben az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettől iskolánk elnyerte az „Erőszakmentes egészségtudatos iskola” elismerő címet. BKM Kereskedelmi és Iparkamara az „Év szakképző Iskolája” címet adományozta intézményünknek 2009-ben. Elismerő oklevél az SZFP II-ben végzett munkáért 2010-ben Intézményünk Kossuth kollégiuma és Speciális Szakiskolája jogosult a „Tehetségpont” cím viselésére 2011-től. Bács-Kiskun megyei tehetség hálózat tagja. Innovatív iskola 2011. Microsoft innovatív iskolai programban való részvételért 2013. Referencia Intézmény Az előminősítés után 2012. márciusában mindhárom tagintézményünk megkapta ezt az országos elismerést kifejező címet. Helytállás az országos szakmai és tanulmányi versenyeken, sport rendezvényeken. KLIK dicsérő oklevél 2014. és 2015. évben

Megnyert pályázatok: -

SZFP II AJKSZP Dobbantó TÁMOP 3.1.4. (kétszer) kollOKA TÁMOP 3.2.9. Mobilitás (belföldi és külföldi) Gyermeknyelven az erőszakmentességről (OFI) Útravaló Macika program Határon Túli Magyar Oktatásért TÁMOP 3.1.7. Referencia intézmény mindhárom tagintézményünk Béres Egészség Hungaricum tanszoba kialakítás HEFOP 3.1.3./b NTP-OKA-XVI (Speciális Tehetségpont) Támop 2.2.5. A 3 éves szakképzés bevezetése Támop 2.1.6. Újra tanulok (közmunkások képzése). Támop 3.3.10. Esély a biztosabb jövőéért. Tiop 1.1.1. Informatikai eszközök beszerzése. Támop 3.3.15. Te-is program Decentralizált pályázat eszközbeszerzésre. NTP pályázat 2015-ben (5 db) Erasmus+: Mesterségek északon és délen. (Olaszország, Ausztria)

13

Egyesületi tagságaink: -

-

Műszaki Oktatói (Kamarai) Egyesület tagság, Gyakorlati Oktatási Bizottság központja a Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola – vezetője Ágoston Tibor igazgató úr, aki az elnökségnek is a tagja. AIPA (Alföldi Regionális Iparfejlesztési Klaszter) tagság – Részvétel a rendezvényeken, 5 új OKJ-s szakma bevezetésében részvétel. Innovatív Iskolák Szövetsége – tagság Magyar Szakképzési Társaság (MSZT) Tehetség hálózat, melyet 2016-ban újra szerveztünk. A szakképzési szekció az iskolánkban van, képviselője: Ágoston Tibor tagintézmény vezető.

Kollégiumi élet Az iskolához szervesen kapcsolódik - egy telephelyen helyezkednek el- a 208 férőhelyes kollégium. Fontos és népszerű a tanulók között, mivel a tanulók közel fele bejáró vagy igénybe veszi a kollégium szolgáltatásait. Az épület 2007-ben felújításra került, de azóta is bővítjük, fejlesztjük, hogy családias, diák központú legyen. A tanulói összetétel elég heterogén, amit a 208 fős férőhelyre számított 268 fő is bizonyít. A Kossuth kollégiumban a 2008/2009-es tanévben indítottuk az első csoportot az Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Szakiskolai Programjában. Az országban 7 olyan kollégium van, amely működteti a HHH AJKSZP programot. A hétből egynek lenni nemcsak a kollégiumnak dicsőség, hanem a Kossuth Tagintézménynek, sőt a városnak is. Az alkalmazott pedagógiai munkában, a szervezésben a kooperativitásra és a projekt alapú oktatásra építünk. Tanáraink igen széleskörű képzésekben vettek részt, sőt speciális szakemberekkel is megtámogattuk munkájukat. A régi alapokra új, „kollégium 2.0.”-ás projektet építettünk, így az inkluzív pedagógia illetve az esélyteremtés – felzárkóztatás tehetséggondozás hármas egysége jelen van a minden napokban. Igyekszünk teljes emberré nevelni tanulóinkat, természetesen a szülők aktív bevonásával. Célunk a „szakkollégiumi” cím megszerzése. A kollégiumnak és a szakiskolának a többlet feladatokat az elfogadott feladattervek alapján kell ellátniuk. A kollégiumi feladatterv kilenc, törvényben rögzített kulcsfolyamatokat, pedagógiai célokat, célindikátorokat, pedagógiai feladatokat, tevékenységeket, azok ütemezését, célés tevékenység indikátorait tartalmazza. Ezek a következők: A tanulók felkutatásának, beiskolázásának folyamata. Közel 300 főt szondázunk. A felkészítés folyamata a programban való részvételre. Bemeneti mérés folyamata. Egyéni fejlesztés folyamata. Egyéni fejlesztés eszköz rendszere. Pl katonai kiképzés az első hetekben. Pedagógiai, módszertani környezet és kultúra. (kooperatív technikával megtartott csoport foglakozások, projekt módszer, családi hétvégék, KOLLIMPIA szervezése) 7. A tanulói mérés-értékelés folyamata. 8. Pályaorientáció 9. Az AJKSZP folyamatos fejlesztése. (Horizontális tanulás, workshopok, pedagógusok egyéni képzése, mentor tanári képzés) 1. 2. 3. 4. 5. 6.

14

A 2011/2012 tanévben egy pályaorientációs osztályba helyeztük el a gyerekeket, a pedagógiai munka és a napirend kialakításának megkönnyítése végett. A csoport eredményei figyelemre méltóak. A lemorzsolódás egy-két fő évente, a bukások száma kb. fele a kontrol osztályénak, sőt 2011/2012 tanév első félévében bukásmentes lett az osztály Lemorzsolódó tanulók aránya, lemorzsolódás oka: Tanév 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 Összesen

0 0 3 4 2 2 9 20

Lemorzsolódók száma aránya 0% 0% 4,29% 4,76% 2,04% 2,08% 8,41%

Lemorzsolódás oka Iskolai tanulói viszony megszűnése Iskolai tanulói viszony megszűnése Iskolai tanulói viszony megszűnése Iskolai tanulói viszony megszűnése Iskolai tanulói viszony megszűnése

3,08%

Évfolyamonként 25 főre van támogatásunk, de mi 30 főt veszünk fel a lemorzsolódások pótlása miatt. Ez a pénzügyi stabilitás feltétele. Programba pályázott, felvett tanulók (2008-2016) Tanév

Pályázók létszáma

2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 Összesen

20 32 40 59 43 52 58 48 47 (72) 356 (1,8)

Felvettek száma Pályázati létszám Ellátásban részesülők száma 20 20 25 25 + 5 25 25 + 5 25 25 + 5 25 25 + 5 26 26 + 5 26 26 + 5 26 26 + 5 198

15

233

4. Az iskola külső és belső kommunikációja Az iskolai kommunikációnak a célja az intézmények gondolkodásában, természetesen a tanuló képzésének, oktatásának, fejlesztésének, nevelésének alárendelve, mint eszköz jelenik meg. Gyakorlatias célokat is találhatunk, például azt, hogy az intézményből kilépő tanulóknak a munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez hogyan lehet tényleges segítséget, információkat adni, mivel ez is része lehet az iskola kommunikációjának. Azaz az iskolának a továbblépési lehetőségekkel is tisztában kell(ene) lennie, és mint kommunikációs csatorna közvetíthetné a hiteles információkat, valóban konkrét címekkel, kapcsolattartó személyekkel. Az iskolai kommunikációt meghatározza: -

intézmény szervezeti felépítése iskola kommunikációs szervezettsége iskolai demokrácia a munkahelyi hierarchia demokratizmusa

4.1. Az iskola belső kommunikációjának jellemzői -

-

Alapvetően hagyományokra és szokásrendre épül. Szóbeliség és papíralapúság jellemzi. Sajnos a fokozott ellenőrzések igénylik a papír alapú dokumentálást. Ennek ellenére mi e-mailben küldjük ki az utasításokat, mert az visszakereshető, sőt a netet használjuk bizonyos dokumentumok mentésére is. Az iskolák belső szervezete alapvetően hierarchikus, ebből következően maga az információrendszer is az, és az irány fentről lefele való irány: fent az iskolavezetés, az igazgató, lent a tanár meg talán a tanuló. Nálunk a heti, rendszeres operatív vezetői értekezlet biztosítja a horizontális kommunikációt

4.2. Az iskola külső kommunikációjának alapkérdései

- Nagyon lényeges, hogy az iskola külső kommunikációját működtetni bizonyos

-

-

értelemben egy külön szakma, ami ideális esetben egy külön állást is jelenthetne, akár a könyvtáros vagy a gyermekvédelmi felelős stb. A pályázatírással vagy más feladatokkal összekapcsolva, de alapvetően az iskola külső megjelenéséért, külkapcsolataiért felelős munkakör kialakítása ma már igen szükséges szinte minden iskolában. Nyilvánvaló azonban az is, hogy ilyen állás finanszírozását ma Magyarországon az iskolák nem engedhetik meg maguknak. Ugyanakkor a feladat egyre markánsabban fogalmazódik meg. Az alapkérdés: tud-e kommunikálni, tud-e vonzó arculattal megjelenni az iskola? Ki és hogyan kommunikál, mint iskola? Természetesen valaki mindig képviseli, megjeleníti az iskolát. Ez a feladat az igazgatóra marad, mert sok bonyodalom származhat a meggondolatlan nyilatkozatokból. Már évek óta beszélünk a nyitott iskoláról. (Létezhet-e egyáltalán zárt iskola?) Mit jelent a nyitottság kommunikációs szempontból? Alapvetően azt, hogy minél átláthatóbb legyen az iskola tevékenysége, minél látványosabb legyen az, amit csinálnak. Ez nálunk mindhárom tagintézményünkben a nyílt szakmai napok feladata. 16

- Pályázatfüggőség van, és a pályázatoknak egyik nagyon fontos eleme az, hogy -

-

minél nagyobb, minél több együttműködő partnerrel tegye ezt meg, illetve minél átláthatóbb legyen az iskola, az itt folyó munka. A külső kommunikációnak egyik nagyon fontos eleme az arculat, ahogyan az iskola megjelenik. Nincs más lehetőség, mint az, hogy az iskola kitalálja a maga arculatát, hogy hogyan is néz ki a külső szemlélő számára. Ezért van új honlapunk, céges levélpapírunk, egységes névkártyánk, összevont iskolai emblémánk, iskolai pólóink stb. Elég széles kapcsolatrendszerekről lehet beszélni iskolánkkal kapcsolatban. „Kötelező körök”: a fenntartó, a szülők, a különböző szakmai szervezetek stb., de mindenhol ott látható a helyi jellegzetesség, az, amit a helyi feltételrendszerben hozzá tudunk tenni, és amilyen irányú kapcsolatokat szeretnénk még működtetni, amire szükségünk van. Nyilvánvaló, hogy széles kapcsolatrendszer nélkül nincs sikeres iskola ma Magyarországon.

4.3. Az iskolai kommunikáció dilemmái

- -. Ezt az iskola mérete és a technikai felszereltsége, valamint az ott dolgozó -

-

-

pedagógusok gondolkodásmódja meghatározza. Az iskolák belső kommunikációjának egyik alapvető kérdése, és a pedagógiai munka minőségét is meghatározó kérdés, hogy létezik-e szakmai kommunikáció a tantestületen belül. Nem csak néhány szaktanár diskurzusára kell itt gondolni, hanem elsősorban a rendszeres szakmai témájú eszmecserékre, esetleg aktualitástól függetlenül. Nálunk a kontaktórák rendszere már bevett gyakorlat. Az intézményi kommunikációnak minta jellege is van, vagyis ahogyan az intézmény kommunikál, akár a belső kommunikációra gondolunk, akár kifele, minta azok számára, akik abban az intézményben tanulnak. Fontos kérdés az is, hogy hogyan kommunikálnak egymással a tanárok különösen a diákok előtt. Egy demokratikus légkörű, szellemiségű oktatási intézményben a demokratikus játékszabályokat tiszteletben tartó, azt komolyan vevő és működtető iskolavezetés biztosíthat egy olyan hétköznapi kommunikációs gyakorlatot, amelynek a megélése életre szóló tapasztalatszerzést jelenthet a diákoknak. Fontos téma: a kommunikáció a tanórán és az információkezelés problémái. A tanári kommunikáció az iskolai kommunikáció magva, és mint ilyen, önmagában is számtalan problémát rejt magában.

4.4. Néhány tanulság Az intézményen belül nyilvánvalóan több irányú kommunikációnak kell, kellene működnie az információk szabad áramlásával, áramoltatásával, valamint a szakmai (formális és nem formális) párbeszédeknek az állandó napirenden tartásával. Ehhez természetesen meg kell teremteni a közös szakmai nyelvet és a megfelelő légkört. Nagyon jól tudjuk, hogy egy iskolán belül az évek során kialakul egy szakmai nyelv, amelyet a régebben ott dolgozók alakítanak ki. Ez igazából része az iskola (szakmai) hagyományrendszerének. Ennek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, mivel többek között ez lehet a helyi innováció forrása. A külső szemlélő számára az iskola akkor látható jól vagy jónak, ha átlátható. Ennek biztosítása nemcsak az iskola iránt érdeklődők számára fontos, hanem minden pedagógus

17

érdeke is. Világos, egyértelmű, megérthető módon kell kommunikálni az iskola pedagógiai szemléletét és napi gyakorlatát. E nélkül néha elrettentőnek tűnhet egy-egy oktatási intézmény. (Arról már nem is szólva, hogy minél kevésbé átlátható, minél kevesebb információt közöl magáról, annál több gyanakvást, feltételezést „termel ki” környezetéből.) A könnyű hozzáférés és elérhetőség, a sokféle kapcsolat felvételi és tartási módok, úgy vélem, ma már alapkövetelmények. Ahogy a korszerűség és a szakszerűség is mindig az volt a magára valamit is adó iskolának. A támogató környezethez pedig szükségszerűen hozzátartozik, hogy folyamatosan kommunikálja kifele, hogy segíteni akar, a maga támogató eszközrendszerével célba akarja juttatni a tanulót. Az oktatási intézmények vezetői előtt egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a belső és külső kommunikációs folyamatokat nem szabad lebecsülni, ezek értéke folyamatosan felértékelődik, és eminens érdeke az intézményüknek, hogy a belső kommunikáció javításával a pedagógiai munka minőségét és hatékonyságát fejlessze, valamint, hogy az iskola külső kommunikációjának dinamizálásával szélesítse lehetőségeit, javítsa annak feltételrendszerét.

5. Iskolai innováció Változnak az idők, és velük változik az iskola is. Hogy milyen lesz a jövő iskolája, s hogy a jövő iskolája sikeres lesz-e az új kihívások kezelésében, azt a mai iskolai innovációk intenzitása és sikeressége szabja meg. Az iskolai innováció lényege - Jövőképre van szükség. - Tárjuk föl a lehetőségeinket! - Legyünk innovatívak! - Vonjuk be a közösséget! - Inspiráljuk a pedagógus kollégákat! - Mérjük fel, hogy hol tartunk és, hogy mit kell még tennünk? - Építsük be az új technológiákat a mindennapokba! - Tanuljunk szakértőktől! Az innovációt akadályozó tényezők -

-

A pénzhiány az egyik gátló tényező, hiszen saját forrásunk nem volt a fenntartó bank megszorító csomagjai miatt, a pályázati pénzek elapadása, az elszámolás nehézségei, az elvonások kigazdálkodása nagyon megnehezítette életünket. A piaci bizonytalanság a másik fő probléma, ezért nehezen tudjuk felmérni a befektetési irányokat, kevésbé lehet bevállalni a hosszú távú fejlesztéseket, hiszen a megtérülési idő kitolódik

18

pénz hiány piaci bizonytalanság lassú pályázati elbírálás kedvezőtlen piaci környezet szakképzett munkaerő hiány információ hiány fokozott verseny kapcsolathiány K+F központokkal 0

10

20

30

40

50

60

70

1ábra: Innovációt akadályozó tényezők Ennek ellenére fő innovációnak tervezem a digitális képzés elterjesztését. Ennek érdekében a középiskolásoknak tartandó digitális órákat tervezek megvalósítani, illetve digitális terméktámogató szakember képzésben és pedagógusok továbbképzésében vezetnénk be a Samsung Smart School modell adaptációját. A Samsung olyan digitális megoldást ajánl tanároknak és diákoknak, mely segítségével:  Élményszerűvé és hatékonyabbá válik a tanulás.  Tanárnak, diáknak fejlődik a digitális írástudása, digitális képességük.  Az értékelési folyamat sokkal gyorsabb, egyszerűbb.  A tanóra irányítása a digitális eszközökkel végig a tanár kezében marad.  Az egyéni és a csoportos munka hatékony, jól szervezhető. Minden gyereknél tablet van és a tanár a saját tabletjével vagy okos telefonjával vezeti az órát. A Samsung interaktív táblája működik TV-ként, tablettként és digitális táblaként is. Előnyök:  A tanár minden gyereknek láthatja a tabletjét. Tud segíteni, látja a más irányú tevékenységet is (rá tud szólni a gyerekre, de a többiek ezt nem látják.)  A differenciálás gyerekre irányuló (plusz feladatot lehet neki adni, akár dolgozat közben is)  Összekapcsolhatók a tanári, diák tabletek a táblával, láthatók a diák munkák.  Kézírással is lehet dolgozni az eszközökön. Javítani szintén lehet.  A dokumentumok elmenthetők, dokumentálhatóak.  A tanárok alkalmazásokat, videókat oszthatnak meg a diákokkal.  Élményszerű a tanítási-tanulási folyamat, javulnak az eredmények. A figyelem tovább fenntartható.  A tananyagokhoz, feladatlapokhoz a hozzáférés biztosított, javulnak az eredmények.  A gyerekek motiválása egyértelmű, az órai munka hatékony.  A speciális szakképzésben és a fejlesztéseknél nagyon hatékony eszköz lenne.  Tanárképzés során felkészítik a pedagógusokat, javulnak a digitális képességeik.  Polgármester asszony kinyilvánította azon szándékát, hogy Kiskunfélegyházán létre szeretnének hozni egy regionális központot, mivel Jászfényszaru és

19

Kiskunfélegyháza kapcsolata nagyon jó a jászok és a kunok betelepítése kapcsán. A Kossuth Szakiskola be tudja fogadni ezt a fajta képzést. Hátrány:  Kettő terem kiépítése 14mFt-ba kerül képzéssel együtt.  A technikai amortizációja kb. 2-3-év, az eszközök folyamatos cseréje anyagilag megterhelő.

6. Vezetői funkciók változása (TQM) „A menedzserek jó dolgokat csinálnak, a vezetők jól csinálják a dolgukat” - Tervezés: „A jövőbe kell pillantani és meg kell tervezni a lépéseinket” - Szervezés: „Fel kell építeni a szervezet anyagi és emberi szerkezetét.” - Irányítás: „Az alkalmazottak körében fenn kell tartani az aktivitást.” - Koordinálás: „Minden tevékenységet és erőforrást egyesíteni és harmonizálni kell.” - Ellenőrzés: „Meg kell bizonyosodni arról, hogy minden az elfogadott és kidolgozott elvek és utasítások szerint történik.” - Változtatás 6.1. A vezetői funkciók és az időgazdálkodás „A helyes dolgokat kell megtenni, ahelyett, hogy a dolgokat (csak) helyesen tennénk meg.”( Wolfgang Hovestadt: Önszervezés) A különböző menezsmentfunkciókra szánt idő és annak hangsúlyossága a szervezeti hierarchiában Felsőszintű menedzsment Középszintű menedzsment

Tervezés

Szervezés

Alsószintű menedzsment

Irányítás

Vezetés

2. ábra: Vezetői funkciók és az időgazdálkodás Tevékenységelemzés Igyekszem mindenkivel tudatosítani az alábbi teendőket 1. Gondold át mindenekelőtt, azokat a munkákat végzed-e, amelyeket Neked kell elvégeznie.

20

2. Addig ne is próbáld az idődet beosztani, ameddig nem tudod, hogy az hova fogy el. Készítsünk időelemzési naplót! Idő -tól -ig

Tevékenység

Megszakítás, zavarás

Ideje

Érzés

Ezután soroljuk be a tevékenységeinket az alábbi táblázatba! 6.2. Eisenhower hatékony időgazdálkodási modellje

Nem nagyon sürgős

Sürgős

ÜTEMEZD! SZABJ HATÁRIDŐT! Ne engedd, hogy sürgőssé váljon!

EJTSD! KI VELE! Ha nem érdekes, ne foglalkozzunk vele!

MOST! CSINÁLD! Ha csakis Te tudod elvégezni, ne késlekedj!

GYORS MEGOLDÁS! ADD KI, DELEGÁLD A FELADATOT!

Rangszám Fontos 3. ábra: Eisenhower hatékony időgazdálkodási modellje

Nem nagyon fontos

Tervezési szempontok  Készítsen listát!  Rangsorolja a fontosságot!  Rangsorolja a sürgősséget!  Ossza szét!  Alakítsa ki a kategóriákat!  A tevékenységekhez rendeljen időt; legyen időtartaléka! (20-40%)  Napi teendők listája, tevékenységi napló (hosszabb távra)

21

4. ábra: A Pareto-elv Ezek figyelembe vételével működtetni kívánom a „feladatkultúrás” szervezeti modellt, mely során a feladat megvalósításának idejére a legjobb szakembereket bízom meg egy bizonyos célfeladat elvégzésére, az eredeti szervezeti helyük és beosztásuk megtartásával. Ennek elvi vázlata a következő:

7. Továbbképzés „Érdemesebb kettőt hátralépni, hogy egy nagyot lehessen előre lépni.” (Hegel) A szakképzés jelenlegi helyzetében nagy-nagy kihívás előtt állnak az iskolák. Leküzdendő problémák: - Az általános iskola nem adja meg a tanulóknak az alap kompetenciákat, (írás, olvasás, számolás). - Hiányoznak a manuális készségek a gyerekeknél, mert a pályaorientációs órákat számítógépes vagy multimédiás teremben tartják és nem tanműhelyben, satupadok mellett. 22

-

Rövidül a tankötelezettségi korhatár, ami befolyásolja a műveltségi területek arányainak megváltozását. A szakképzéstől várja mindenki, hogy kihúzza önmagát a „sárból” (Münchausen báró esete a lovával.). Újra kell gondolni az LLL-t. Le kell tisztulnia a szakmák struktúrájának is. Nagy a bizalomvesztés minden területen, melyet a nagy lemorzsolódás és a kezdetleges partnerség jellemez. Magyarország szakképzését a dualitás jellemzi, mert a szakképzés mellett szociálpolitikai feladatot is el kell látnia az iskolának. Át kell vennünk az Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditrendszert (ECVET) és a Szakképzési Keretrendszert, melyekről sok iskolában nem is hallottak A kamaráknak nagyon megnő a feladatuk az SZVK-k kidolgozásában, a NAT beillesztésben, a tanuló szerződések átdolgozásában, az OKJ megreformálásában, a vizsgarendszer megújításában, működtetésében stb.

Ezek a feladatok az iskolákban fognak lecsapódni és sikerük a pedagógusokon fog múlni. Megváltoztak a pedagógus szerepek is. Régen

Ma

- Fáklyaláng - Tudás átadó, visszakérdező - Beavatkozó - Eligazító - Munkaközösség szerepe

- Siker és teljesítmény központúság - Facilitátor, támogató - Mentor, tudás szervező - Multidiszciplináris - Team munka

5. ábra 1

1

Kutatás-fejlesztési kaleidoszkóp pedagógusok számára – OFI Budapest, 2015.

23

Elodázhatatlan tehát a tanári, pedagógusok szerepének újra gondolása. A Kiskunfélegyházi Szakképző Intézményben erre nagy hangsúlyt fektetünk, melyet a mellékelt táblázat bizonyít. Az elmúlt 4 év alatt több pályázathoz kapcsolódó képzésen vettünk részt, és az ott tanultakat a kollégák adták tovább a többieknek, így szinte minden pedagógus rendelkezik a kor elvárásait kielégítő kompetenciákkal. Kossuth Szakképző Intézmény Összes pedagógus létszám: Továbbképzésen résztvevő pedagógusok száma: Továbbképzések összes óraszáma:

2012. 104 fő 32 fő

2013. 116 fő 28 fő

2014. 122 fő 53 fő

2015. 120 fő 36 fő

1059 óra

744 óra

3475 óra

1455 óra

Ezzel kialakul a pedagógus szerepek komplex jellege: - Szakember: pedagógus, szaktárgyat oktat - Nevelő: feladata a személyiség fejlesztése - Tisztviselő: adminisztrációs feladatokat is ellát - Ötvözi a hagyományos, normatív nevelési koncepciókat a konstruktív, cselekvő feladatokkal. A kutatások megmutatták, hogy a vezetők szerint a tanárok legnagyobb hiányossága tanórához kötődik, azon belül is a motiváció hiányában, mértékében és annak megőrzésében található.

6. ábra 2

2

Kutatás-fejlesztési kaleidoszkóp pedagógusok számára – OFI Budapest, 2015.

24

8. HR tervezés „A jó vezető, akár a jó karmester, az egész zenekar összhangjára figyel, de úgy, hogy azt is meghallja, ha egy zenész hamisan játszik” (P. Drucket) Pedagógusi értékrendek: - Normákhoz való igazodás - A tudás tisztelete - Környezetkultúra - Tolerancia - Etikai értékek elfogadása - Szolidaritás - Becsület, jellem - Életmód, életvitel Az irányítási folyamatok is komplexebbé váltak, melyet kutatási eredmények is alátámasztanak. A humán erőforrások jobb kihasználása érdekében a kollektív vagy a megosztott vezetést kell alkalmazni. Ebben az egyszemélyi vagy kis csoportos vezetés helyett az egyének közötti együtt működést, az igazgató – tanárok – diákok közösségének jellemzőinek kihasználásában írhatjuk le. Ennek fő mozgató rugója a gyereklétszám drasztikus csökkenése. A humán erőforrások jobb kihasználása érdekében az alábbi fontossági sorrendet mutatják a kutatások:

7. ábra 3

Törekszünk a közteherviselésre, bár tudjuk, hogy a 20-80-as törvény ismeretében mindenki tisztában van azzal, hogy az eredmények 80%-át a tantestület 20%-a szerzi meg. Ezért alkalmazzuk az 5K modellt.

3

Kutatás-fejlesztési kaleidoszkóp pedagógusok számára – OFI Budapest, 2015.

25

8.1. Amire az iskolának szüksége van (5K modell) „Mindenkire szükség van a csapatban, de mindenkire másképpen”

Kreativitás

K

Kooperáció

álóság Közösség

Kommunikáció

Kiválóság

8. ábra: 5K modell Jelenleg a pedagógus értékelés keretében határozzuk meg a kollégák tulajdonságait, motivációit, majd különböző feladatokkal bízzuk meg Őket. Az elért eredmények és a folyamat figyelemmel kisérése pontosan meghatározza, hogy melyik csoportba sorolható be a kolléga. Egy csapaton belül 6-8 fő lehet csak, többnek nem érdemes, mert akadályozzák egymás munkáját. (Belbin-féle meghatározás).

9. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 9.1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:

-

biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a Nemzeti Alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt működését), segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő- és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

9.2. A nevelési és oktatómunka belső ellenőrzésére jogosultak: a) iskolai tevékenységekben (elméleti-gyakorlati képzés és oktatás területén): - főigazgató, főigazgató-helyettes - tagintézmény-vezető, - tagintézmény-vezető helyettes(ek), - gyakorlati oktatás-vezető (helyettesek),

- munkaközösségek vezetők, - felkért pedagógusok 26

b) kollégiumi tevékenységek területén: - főigazgató, főigazgató-helyettes - tagintézmény-vezető, - általános tagintézmény-vezető helyettes,

- kollégiumvezető, - pedagógiai munkaközösség vezetője. Az ellenőrzés konkrét területeit, tartalmát, módszerét és ütemezését nyilvános féléves ellenőrzési tervek tartalmazzák. 9.3. Az ellenőrzés módszerei: - a tanórák, gyakorlati foglalkozások, tanórán kívüli és kollégiumi foglalkozások látogatása, - tanulói munkák vizsgálata, - írásos dokumentumok vizsgálata, - írásbeli, illetve szóbeli beszámoltatás, - felmérések - kompetencia-mérés eredményének értékelése. Az ellenőrzés tapasztalatait egyénileg a pedagógusokkal kell megbeszélni az általános tapasztalatokat pedig tantestületi értekezleten kell összegezni.

10. Az iskola értékelési eredményei: “A nehézség nem az új eszmék kialakításában rejlik, hanem a régiektől való megszabadulásban.” (John Maynard Keynes közgazdász) 10.1. Peer-rewyou értékelés Tapasztalatok – Erősségek • • • • • • • • • • • • •

Menedzser szellemű vezetés, irányítás Az igazgató stratégiai gondolkodása, elkötelezettsége a fejlesztés és az innováció irányába Kollégáit hagyja dolgozni; felelősségi és döntési jogosítványok biztosít számukra Reintegrációs és speciális szakiskolai képzés felvállalása További innovációs programok: Arany János, nyelvi előkészítő osztály Felkészült pedagógusok; képzésen való részvételüket támogatja az iskola A szakmai versenyeken való részvétel ösztönzése Gyakorlati oktatás nagyon jól szervezett Az iskolai klímát a diákok pozitívan értékelik Pályaorientációs tevékenység Horizontális átjárhatóság Pályázati tevékenység Iskola és a kollégium kapcsolata, együttműködése

27

Fejlesztendő • • • • •

Új szabályozások kidolgozása, elkészítése (PP szakmai programja, TÉR korrekciója, HR stratégia és komplex HR rendszer – ennek részeként továbbképzési terv) Pedagógusok számára ösztönző, motivációs rendszer kidolgozása A szakmai innovációt támogató technikai környezet biztosítása Belső disszemináció, tudásmegosztás Külső gyakorlati oktatók tájékoztatása, felkészítése, szabályozása

10.2. Dobbantó „Kiemelkedő erősségei az intézménynek a Dobbantó program megvalósítása során az iskolai szintű bevonódás és iskolafejlesztés. Az iskola nagyon tudatosan bánt a programmal. Folyamatosan építkeztek, felhasználva az időszakonként megszerzett saját tapasztalatokat a program megvalósítása során. Nyílván a vezetői elkötelezettségnek és támogatásnak is betudható, hogy folyamatosan törekedtek a program kiterjesztésére az intézményen belül. Nem csak egyszerűen a Dobbantó osztály megtartásával és bővítésével őrzik meg a programot, hanem ebben a programban tapasztalt és hasznosnak tartott pedagógiai módszereket kamatoztatják az egész intézmény működésében. Magas fokú elkötelezettség figyelhető meg az iskola vezetése és a programban résztvevő kollégák körében. Ez egyik záloga lehet a befektetett energia és a megélt tapasztalatok megtartásának, továbbélésének, ami nem utolsó sorban sok-sok dobbantós és nem dobbantós diáknak is javára válhat. Kiemelendő még az elkötelezettség és az erőfeszítés, amit a lemorzsolódott diákok felkutatásában, megtartásában képviselnek….. Biztosak vagyunk abban, hogy a gondolkodásmód az elkötelezettség, és az a harmónia, amit vezetés – team – pedagógus közösség mutat ebben az intézményben, további eredmények és sikerek záloga.” 10.3. Saját minősítésem ”Önmagunk megismerése a legnagyobb utazás, a legfélelmesebb felfedezés, a legtanulságosabb találkozás” (Márai Sándor: Füves könyv) A TÁMOP 3.1.8-09/1-2010-0004 projekt keretében elvégzett vezetői minősítésem:

28

29

30

31

32

33

34

10.4. Személyes RaDAr Profil: Az RDA angol mozaikszó, a Role Diagrammatic Approach rövidítése, amit szerepközpontú megközelítésnek fordíthatunk. (A magyar Szóhasználatban a RaDAr szót használjuk a későbbiekben.) A RaDAr holisztikus, komplex kompetenciamérő modell, amely az emberi magatartás és viselkedés felmérésére épül. A viselkedés az, ami kifelé megjelenik, látható, tanulmányozható, a személy ezt mutatja önmagáról. Az értékek arról szólnak, azt mutatják, hogy egy személy mit talál fontosnak és mire törekszik.

9. ábra: Radar profil Az ön viselkedését a kiegyensúlyozottság jellemzi, jellemző önre az együttműködés és a dolgok realista megközelítése. Fontosnak tartja a csapatmunkát, azt, hogy az emberek számíthassanak egymásra. Az együttműködés során mindenki véleménye értékes és fontos. Minden dologra érzékeny, de nem szokott kibillenni az egyensúlyból. Nagyon jól tud a dolgok lényegére fókuszálni, jó felfogó- és gyors ítélőképessége van. Annyit vár el az emberektől, amiről úgy gondolja, hogy teljesíthető. Együttműködési készég több is van önben, mint amit kimutat, de így is értéke fölött együttműködő; ez lehet, hogy vezetői feladatköréből is fakad. Szintén erre vezethető vissza, hogy komoly erőfeszítéseket tesz azért, gyakorlatiasabbnak látszódjék, mint amennyire valójában az. Fontos érték az ön számára az elkötelezettség, a lojalitás, a magabiztosság és a szervezőkészség. Viselkedése a megnyerő, együttműködő, magabiztos és független területeken összhangban van értékeivel. Vezető típusú ember, aki képes folyamatokat, embereket irányítani, feladatokat delegálni. Képes arra, hogy meglássa a kínálkozó lehetőségeket, irányokat, jelöljön ki, átlássa az összefüggéseket. Kapcsolatorientációja erősebb a tartalomorientációjánál, azaz fontosak önnek az emberi kapcsolatok, szereti tudni, hogy kivel mi történik. Viszont inkább stabil,

35

mint dinamikus személyiség: jobban szereti, ha a dolgok nem változnak állandóan, ha kiszámíthatóak, ha tudja, hogy mikor mire számíthat. Fontos önnek a megállapodások betartása. 10.5. Fenntartói értékelés Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának minősítését az elmúlt 5 évben végzett munkámról a melléklet tartalmazza, melyben a közalkalmazott minősítése: kiválóan alkalmas (80-100%) 2014-ben a Megyeközponti Tankerülettől, 2015-ben a Kiskunfélegyházi Tankerülettől kaptam KLIK dicsérő oklevelet, az iskolában végzett munkámért 2016-ban a „Honvédelemért kitüntetés III. fokozata” kitüntetésben részesített a Honvédelmi miniszter.

11. Gazdasági helyzet elemzése „Csak Istenben bízhatunk, mindenki más álljon elő az adatokkal, ugyanis adatok nélkül csak egy vagy, akinek véleménye van.” (New York város polgármestere) 11.1. Intézmény gazdálkodása, jogi háttere, szervezeti keretei Költségvetési eredmények: Az intézmény 2007-ben jött létre 3 tagintézmény összevonásával. Ekkor egy stabil gazdasági alapokon működő, magas szakmai színvonalú oktatást végző intézmény felelős vezetését vettük át és vállaltuk, hogy azt legjobb tudásunk szerint, a törvényi előírásoknak megfelelően, a szakmai színvonal megtartásával és a leggazdaságosabban működtetjük. Ezt a vállalásunkat 2010-ig tartani tudtuk, annak ellenére, hogy az időközben elrendelt fenntartói megszorítások következtében az intézmény költségvetése 12 %-kal csökkent, miközben a feladatok száma egyre növekedett (tanuló létszám, telephelyek száma, adminisztratív feladatok). Az intézmény a beszámolási időszakban oktatási tevékenységét az alapító okiratban meghatározottak szerint látta el, működésének alapfeltételei kezdetben hiánytalanul rendelkezésre álltak, majd a finanszírozás csökkenése miatt fokozatosan egyre hiányosabbak lettek. Az összevonás folytán a tagintézmények kiadásai jelentősen csökkentek, egyes feladatok ellátása hatékonyabban, költségtakarékosabban működik, mint a korábbi években (áttanítások, a kollektíva „fiatalítása”, csoportösszevonások, karbantartás, egyéb szolgáltatások, központosított beszerzések, pályázati bevételek növelése, stb). 2013. évben a KLIK fenntartás gazdasági problémái, szervezeti kidolgozatlansága nagy mértékben megnehezítette a szakmai munkát. Volt olyan pillanat, mikor a vizsgáztatási és vizsgaszervezési jogunk megvonása is napirendre került, a klasszikus energiák kikapcsolásai mellett. Ebben az időszakban a túlélés volt a cél, melyet sikeresen megvalósítottunk. Voltak jelentkező diákjaink, megmaradtak szakmáink, tanműhelyeink. Az iskola dolgozóinak munkahelye megmaradt, a szakmai munka a TÁMOP 3.1.4-12/22012-1126 pályázatnak köszönhetően fejlődött. Nagy várakozással tekintettünk a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásába kerülés elé. Az eddigi tapasztalataink bizakodásra adnak okot, hisz régóta ismert iskolákkal kerültünk egy centrumba, így a szakmai munka gördülékenyen kezdődhetett el.

36

Az intézmény finanszírozási adatai: Megnevezés

2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2015. Klebelsberg Klebelsberg Klebelsberg Kiskunhalasi Kkfélegyháza Kkfélegyháza Kkfélegyháza Kkfélegyháza Kkfélegyháza Intézményfenn- Intézményfenn- Intézményfenn- Szakképzési Önkormányzata Önkormányzata Önkormányzata Önkormányzata Önkormányzata tartó Központ tartó Központ tartó Központ Centrum 3 tagintézmény

3 tagintézmény

3 tagintézmény

3 tagintézmény

3 tagintézmény

2013.08.01 -től a Mezőgazdasági tagintézmény új Fennatartóhoz került

2 tagintézmény 2015.06.30 ig

2 tagintézmény

1 tagintézmény 2015.07.01-tól

Kiadások Személyi juttatások Járulékok Dologi kiadások Felhalmozási kiadások ÖSSZESEN

673 094 215 045 378 462 35 855 1 302 456

673 156 219 174 338 854 51 709 1 282 893

681 811 181 593 351 640 30 000 1 245 044

649 299 173 002 367 472 25 000 1 214 773

763 740 189 814 407 218 54 069 1 414 841

571 756 136 387 316 943 nincs adat 1 025 086

732 623 176 524 267 833 nincs adat 1 176 980

411 411 101 340 116 960 nincs adat 629 711

nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat

Bevételek Saját bevétel Finanszírozás Működésre átvett pe. Felhalmozásra átvett pe. ÖSSZESEN

203 815 1 054 641 10 000 34 000 1 302 456

218 076 1 011 208 18 200 35 409 1 282 893

227 027 979 817 8 200 30 000 1 245 044

226 990 952 793 9 990 25 000 1 214 773

185 628 1 132 328 65 480 31 405 1 414 841

318 848 nincs adat nincs adat nincs adat 318 848

289 761 nincs adat nincs adat nincs adat 289 761

155 967 nincs adat nincs adat nincs adat 155 967

6 191 nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat

Teljesített személyi juttatások: Év

2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2015. Kkfélegyháza Klebelsberg Klebelsberg Klebelsberg Kiskunhalasi Kkfélegyháza Kkfélegyháza Kkfélegyháza Kkfélegyháza Kkfélegyháza Önkormányzat Intézményfenn- Intézményfenn- Intézményfenn- Szakképzési Önkormányzata Önkormányzata Önkormányzata Önkormányzata Önkormányzata a tartó Központ tartó Központ tartó Központ Centrum

Központ Kossuth Közgazdasági Mezőgazdasági Összesen

3 tagintézmény

3 tagintézmény

3 tagintézmény

3 tagintézmény

3 tagintézmény

3 tagintézmény

0 344 234 154 708 188 043 686 985

0 399 322 142 462 191 732 733 516

35 320 354 608 120 371 159 669 669 968

42 014. 370 964 121 372 166 467 700 817

40 723 388 334 117 348 167 182 713 587

34 471 325 840 112 630 153 897 626 838

2013.08.01 -től a Mezőgazdasági tagintézmény új Fennatartóhoz került

2 tagintézmény

2 tagintézmény 2015.06.30 ig

1 tagintézmény 2015.07.01-tól

571 756

732 623

411 411

nincs adat

11.2. A gazdasági megszorítások ügyében tett intézkedések: -

Iskolai karbantartást, felújítást tanulóink végzik a gyakorlat, szintvizsga, év végi vizsgák keretében. Külsős szakembert nem veszünk igénybe a javításokhoz. Gépjárművek flottába rendezése, menetlevelek, karbantartások, javítások egységes kezelése. Energetikus alkalmazása, napi szintű energia felhasználás ellenőrzése, beavatkozás. Közös beszerzés minden szinten. Fénymásolásban Konica rendszer bevezetése 2008-tól megtörtént, ennek az újbóli felmérése, modernizálása szükséges. Gépjármű műszaki vizsgáztatás visszaállítása saját és külsős gépjárművekre. Az iskolában csoportbontások csökkentése (min. 15 fő/csoport). Tantestület fiatalítása. Kockázat- és költség elemzés napi szintű alkalmazása. Integrált irányítási rendszer és iskolai ügyviteli, nyilvántartási szoftver bevezetése a fenntartóval egyeztetett formában. Igényekhez igazodó szakmakínálat kialakítása, új szakmák bevezetése. Pályázatok figyelése, pályázati lehetőségek kihasználása. Az ABPE Rendszerellenőrzési tanfolyami anyag gyakorlatba építése

37

12. Lehetséges fejlesztések, további terveink A szakképzés jelenlegi helyzetében nagy-nagy kihívás előtt állnak az iskolák. 12.1 Leküzdendő problémák: -

-

Az általános iskola nem adja meg a tanulóknak az alap kompetenciákat, (írás, olvasás, számolás). Hiányoznak a manuális készségek a gyerekeknél, mert a pályaorientációs órákat számítógépes vagy multimédiás teremben tartják és nem tanműhelyben, satupadok mellett. Rövidül a tankötelezettségi korhatár, ami befolyásolja a műveltségi területek arányainak megváltozását. A szakképzéstől várja mindenki, hogy kihúzza önmagát a „sárból” (Münchausen báró esete a lovával.). Újra kell gondolni az LLL-t. Le kell tisztulnia a szakmák struktúrájának is. Nagy a bizalomvesztés minden területen, melyet a nagy lemorzsolódás és a kezdetleges partnerség jellemez. Magyarország szakképzését a dualitás jellemzi, mert a szakképzés mellett szociálpolitikai feladatot is el kell látnia az iskolának. Át kell vennünk az Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditrendszert (ECVET) és a Szakképzési Keretrendszert, melyekről sok iskolában nem is hallottak A kamaráknak nagyon megnő a feladatuk az SZVK-k kidolgozásában, a NAT beillesztésben, a tanuló szerződések átdolgozásában, az OKJ megreformálásában, a vizsgarendszer megújításában, működtetésében stb.

Ezek a feladatok az iskolákban fognak lecsapódni és sikerük a pedagógusokon fog múlni. Lényeges elem, hogy egyértelműen a diákok tanulása és az osztályteremben folyó munka áll az érdeklődés középpontjában. 12.2 Az intézmény által igényelt változtatások: A vezetési stratégiák megváltoztatása. A környezet fejlesztése. Hosszabb tanítási egységek bevezetése főleg a gyakorlatoknál, hogy hatékonyan lehessen dolgozni akár külső munkahelyen is. - Meghatározott küszöbértékek alatt teljesítő (különböző szintű képességekkel rendelkező) tanulókkal külön foglalkozások megteremtése. Folyamatban van egy régi, tanyai iskola „örökbe fogadása”, hogy ott a „Termelő iskolai” modellt be tudjuk vezetni. - A diákok törekvéseinek a megismerése, a jó teljesítményjelentéssel bírók példaképként való megjelenítése, célként való feltüntetése. - Az új munkatársakban fellelhető energia és optimizmus kiaknázása. - Folyamatos párbeszéd az értékekről. Ezekkel megoldhatjuk és elérhetjük a fejlett, eredményes iskolák jellemzőit. -

38

12.3 Az iskola vállalkozói tevékenységének fejlesztése 12.3.1 Iskolai alapítvány vállalkozói tevékenysége A kezdeti időben csak az iskolai (szülők által létrehozott) alapítványok vállalkozási tevékenységére építhetünk (ha van ilyen), vagy egy újabbat kell létrehozni vállalkozás elindítására, a szakképzés támogatására. Itt elsősorban kereskedelmi, ügynöki, szolgáltatói vállalkozásként tudnak dolgozni. Adományok gyűjtése, támogatások kijárása járhatatlan útnak bizonyul manapság. Viszont jövője van a kölcsönös előnyökre épülő együttműködéseknek, ahol az iskola a maga lehetőségeivel, munkájával (gyerekek által elvégezhető egyszerűbb munkák), kapcsolati hálójával, szellemi tőkéjével (mérnökök munkája, mérőszobák, laborok kihasználásával, műszaki dokumentáció készítése) tud pénzben kifejezhető, haszonra váltható munkát végezni a partner cégeknek. Ez még kiegészülhet a postázás, csomagolás, prospektusgyártás és terjesztés, valamint az ideiglenes raktározással is. Ehhez a tevékenységhez elengedhetetlenül fontos a külsős segítők munkája, hiszen vállalkozási gyakorlatuk nekik van. Így eljutunk majd ahhoz, hogy „üzlet üzletet, ismerős ismerőst hoz”. A megváltozó szemlélethez megfelelően honorált gazdasági vezetőre is szükség van. Az iskola vezetés motiválásával a kollégák egyre több, sikeres pályázatot írnak meg. Itt is fontosnak tartom a pályázatírók megfelelő, erkölcsi elismerésen felüli, pénzbeli jutalmazását. Ehhez kapcsolhatók ezután a szociális juttatások bővítése (szauna-, szolárium-, sportpálya-, iskolai üdülő kedvezményes használata), ami szintén közérzetet javító szolgáltatás. 12.3.2 Termelő iskola A termelőiskola lényege a „KÖZÖSSÉGBEN TANULNI - TERMELNI – ÉRTÉKESÍTENI – ÉS ÉLNI!” jelmondatban foglalható össze. A termelőiskola olyan iskolarendszeren kívüli duális képzést valósít meg, amely integrálja a személyiségfejlesztést és életvitelt, az elméleti képzést és a gyakorlati termelőtevékenységet - a célcsoport egyéni adottságaira és szükségleteire épülő alternatív képzési-foglalkoztatási program keretében. A 9.-10. osztályból kieső, de még tanköteles tanulókat és a munkaerő-piacról kiszorult/kikerült, vagy (halmozottan) hátrányos helyzete miatt oda belépni nem tudó, 16 évesnél fiatalabb/idősebb felnőtt népesség (kb.55 éves korig) felkészítése. A célcsoport szakmai – nem iskolarendszerű – iskolai-üzemi keretek közötti képzése, kulcskompetenciáinak fejlesztése, folyamatos mentális és pszicho-szociális támogatás kíséretében annak érdekében, hogy közösségi és munkavállalói attitűdjei (ki)fejlődjenek, és a fehérgazdaságban a nyílt munkaerő-piacon megjelenhessen. Ezek az emberek a sok iskolai kudarc miatt elutasítják az iskolai tanítás-tanulási folyamatot, viszon dolgozni tud, miközben fejleszthetők szakmai ismeretei is, így akár újra bekerülhet a iskola falai közé.

39

12.3.3 Iskola szövetkezet Napjaikban Magyarországon a diákok, hallgatók jelentős része rákényszerül arra, hogy tanulmányaik folytatásával párhuzamosan munkát végezzen. A szülők munkanélkülisége, a csonka családok számának rohamos növekedése azt okozta, hogy a fiatalok keresetére is szüksége van a családi költségvetésnek, illetve ezen plusz jövedelem nélkül pont a tanulás finanszírozása válna lehetetlenné. Társadalmi érdek tehát a diákok, hallgatók rugalmas és biztonságos keretek közötti munkaerőpiacra lépése. Ennek egyik formája az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás. A diákok, hallgatók főállása a tanulás. Erre mutat rá az Alkotmánybíróság 19/B/1999. számú határozata, amely kimondja: „E körbe tehát azok a személyek tartoznak, akiknek elsődlegesen tanulmányi kötelezettségüknek kell eleget tenniük, s fennmaradó szabadidejükben végzik tevékenységüket az iskolai szövetkezetben.” Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás keretében a feleknek lehetőségük van korlátozások nélkül határozott időre munkaviszonyt létesíteni, annyiszor és olyan gyakorisággal, ahogyan arra szükségük van, ugyanis az Mt. 192. § (4) bekezdését nem kell alkalmazni [Mt. 227. § (3) bekezdés b) pont]. Erre a munkaerő-kölcsönzés esetében a feleknek nincs korlátlan lehetősége: a határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. Mivel az iskolaszövetkezeti foglalkoztatásban erre jogi lehetőség nyílt, ezért az iskolaszövetkezeti munkáltató két dolgot tehet: egyrészt köthet munkaszerződést rövid időtartamra ezt többször hosszabbítva, vagy ezt többször újra létesítve, másrészt egy, a diák tanulmányai idejére szóló határozott idejű keret-munkaszerződés megkötése mellett rövid időtartamokra eseti megállapodásokat létesíthet úgy, hogy azokat hosszabbítja meg, vagy mindig újakat köt. Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás esetében az Mt. 223. § (3) bekezdés f) pontja az eseti megállapodás kötelező tartalmi elemévé teszi a munkavégzés tartamáról való megállapodást, mint a munkavégzés megkezdésének egyik előfeltételét. Ennek hiányában tehát a fentiek szerint munkavégzési kötelezettség sem jön létre. A jogalkotó azonban nem definiálta, mit jelent e fejezet alkalmazásában a „munkavégzés tartama” kitétel. Álláspontom szerint az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás rendeltetésének figyelembe vételével ezt a felek úgy is meghatározhatják, hogy a munkavégzés tartama a mindenkori, felek által elfogadott munkaidő-beosztás. Így csak az az időtartam minősül munkaidőnek, amelyre a közösen elfogadott beosztás szól. Az iskolaszövetkezeti diák, hallgató munkavállalót így munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség csak az eseti megállapodásban szabályozott, majd időről-időre egyeztetett beosztás szerinti munkaidőben terheli, amelyből továbbá az is következik, hogy alapbér szerinti díjazás arra az időre, amikor a szolgáltatás fogadója részére nem végez munkát – az Mt. 146. §-ban foglaltakra is tekintettel – nem illeti meg [Mt. 225. § (3) bekezdés]. A végzős fiatalok közül sokan más szakmában próbálnak szerencsét, mivel kiábrándultak, jövőképpel nem rendelkeznek, nem képesek saját sorsukat irányítani. Más részük kikerül a szakképzés látóköréből, nyelvtudás, informatikai eszközök ismeretének hiánya jellemzi őket. Magatartásuk védekező, félnek az újtól, minőségi szemléletük (vevő központúság) igen alacsony. Nem terveznek, csak a jelennek élnek.

40

„Hangsúlyozni kell, hogy az iskolaszövetkezeti formában dolgozó diákok nemcsak pénzt keresnek, hanem megismerik a munkavégzés törvényi hátterét, megtapasztalják, hogy milyen munkaszervezetben dolgozni, reggel 6-ra vagy 8-ra pontosan, a munkaidő kezdetére beérni a munkahelyre. Nagyon fontosak a végzős diákok sikeres elhelyezkedésében ezek a tapasztalatok, valamint a kialakuló munkahelyi, üzleti, szakmai kapcsolatok. A végzős diákok jelentős része annál a cégnél helyezkedik el pályakezdőként, ahol nappalis diákként hosszabb-rövidebb időt már ott dolgozott.”4 Az eddig ismert iskolaszövetkezetek kizárólag haszonszerzésre jöttek létre, de az iskolának nagyobb befolyást kell szerezniük a gyakorlati oktatást végző cégek kihelyezett részlegeiben.

13. Személyi állomány „El kell ismerni a pedagógusi hivatás kulcsszerepét a tudás alapú gazdaság és az információs társadalom sikeres kiépítésében” Az intézmény összevonás előtti engedélyezett létszáma 342 fő volt. Ez a létszámkeret a 4 év alatt rohamosan csökkent, az első nagy volumenű leépítés az összevonáskor zajlott, a második pedig 2010-ben. A csökkentés annak ellenére került végrehajtásra, hogy az intézményi feladatok az évek során növekedtek.

Összesen Intézmény/év Kossuth Közgazdasági Mezőgazdaság i

Pedagógus Intézmény/év Kossuth Közgazdasági Mezőgazdaság i

Technikai Intézmény/év Kossuth

2012 155 44 75

2012 104 32 48

2012 51

2013.07.31 2013.08.01 168 168 46 46

2014 179 51

2015.06.30 178 50

2015.07.01 178 0

2016 176 0

0

0

0

0

0

2013.07.31 2013.08.01 116 116 35 35

2014 122 40

2015.06.30 120 40

2015.07.01 120 0

2016 120 0

0

0

0

0

0

2013.07.31 2013.08.01 52 52

2014 57

2015.06.30 58

2015.07.01 58

2016 56

75

48

41

Közgazdasági Mezőgazdaság i

12

11

11

11

10

0

0

27

27

0

0

0

0

0

13.1 Tanuló létszám alakulása „A diák az iskoláról a cipőjével szavaz” (Pokorni Zoltán)

2012 2013

Oszt. sz

2013 2014

Szakiskola Szakközépiskola Gimnázium Speciális szakiskola

696 241 230 86

29 12 9 8

622 252 139 71

30 11 7 8

Összesen Lemorzsolódott tanulók száma Fegyelmik száma

1253

58

1084

56

Oszt .sz.

2015 2016

Oszt. sz.

516 311 61 78

30 9 4 10

395 372 14 79

23 19 1 11

966

53

860

54

Oszt. 2014 sz. 2015

175

246

267

83

83

92

126

40

Szakmai jelentkezések alakulása 2012. és 2015. között Szakma megnevezése

2012/2013

2013/2014

2014/2015

2015/2016

Gépi forgácsoló Szerkezetlakatos Épület- és szerkezetlakatos Hegesztő Karosszérialakatos Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Ács, állványozó Festő, mázoló, tapétázó Kőműves Burkoló Kőműves és hidegburkoló Asztalos Fodrász Szociális gondozó és ápoló Élelmiszer- és vegyi áru

25 17

15

15

10

13

19

14

10

40 14

47 26

30 16

51 14

25

12

14 24 26 15 13 10 25

13 21

16

8 36 31 10

26 12

12 14

38

22

25

26

9 97 42

9

eladó Eladó Női szabó Kereskedő Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző Kisgyermekgondozó,nevelő Gyakorló fodrász Autószerelő Autóelektronikai műszerész Autótechnikus Bőrtárgykészítő Textiltermék-összeállító Cipőfelsőrész-készítő Élelmiszer- vegyi áru és gyógynövény eladó Bevontelektródás kézi ívhegesztő

77 13 10

20

18 13 7

26 15 8

11

30

6 22

7

6

6

8

9

10

16

14 7

6 6

11 6 6

6

A fenti adatok is alátámasztják azt a tényt, hogy a mai Magyarországon egyik alapvető probléma, hogy a kétkezű munka elvesztette népszerűségét a fiatalok körében. Sokan hiányzó képességek birtokában is gimnáziumba, főiskolára, egyetemre szeretnének járni, hogy utána ne kelljen fizikai munkát végezniük. A gimnáziumok minden tanulót felvesznek, hogy biztosítsák a szükséges tanulói létszámot, dolgozóik megőrzése céljából. Fontos az intézmények újító szemléletű beiskolázási tevékenységének kialakítása, az iskola beillesztése adott környezetbe és egy olyan iskolai kultúra megteremtése, mely vonzóvá teszi mind az iskolát, mind a szakmákat a jelentkező fiatalok előtt. A beiskolázást elősegítő intézkedéseink: - Szakmákat ismertető füzet elkészítése 5.- 6. osztályosok számára. - Szakmapróba keretében 10 szakma bemutatása az általános iskolákban. - Nyitott tanműhely program - Kiállítások, műhelylátogatások szervezése - Patronáló intézményi háttér kialakítása - Beiskolázási szülőértekezleteken való aktív részvétel a foglalkoztató cégek képviselőivel együtt. - Média megjelenés fokozása - Mentorháló programban való részvétel, jó gyakorlat bemutatása - Érdekvédelmi szervezeteken belüli a szakképzés aktív képviselete.

14. Tanórán kívüli tevékenységek A Kt. 53§ vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a tagintézmény lehetőséget nyújt diákjainak különböző szakkörökön, sportkörön, énekkarban való részvételre. Az iskolai sportkörök minden délután működnek, más-más sportágat preferálva. Régóta működik iskolánkban irodalmi színpad és énekkar. A kollégák évről évre felfedeznek

43

óráikon olyan „tehetségeket”, akik tanulmányaik ideje alatt nagy lelkesedéssel vesznek részt az irodalmi műsorokban, rendezvényeken, ünnepségeken, vagy énekelnek szólót, játszanak hangszeren. Műsoraink nagy gonddal és igényességgel készülnek, érezve a felelősséget és a nevelő szándék súlyát, hiszen az ide járó diákos sokszor csak itt hallanak hazaszeretetről, méltó megemlékezésről, lelki értékekről. Sokszor felkészítő tanáraik is tanulnak a szereplőktől, ugyanis a próbák során saját korosztályuk igényeit közvetítve mondanak véleményt, hozzájárulva ezzel egy-egy rendezvény sikeréhez. A szakkörök között nagyon népszerű a bébiszitter tanfolyam, amely tanúsítványt is ad, továbbá a tollaslabda, a rajz, a sakk. Az iskola pedagógiai programjában, az osztályfőnöki tanmenetekben szereplő osztály- és tanulmányi kirándulások legtöbbször az adott szakma profiljához igazodnak, az elméleti és gyakorlati ismeretek kötetlenebb formában gazdagítják. Minden közösség kialakításában fontos szerep jut a hagyományteremtésnek. Különösen nagy jelentősége van ennek egy iskolákban, ahol az összetartozás-tudat erős kötőanyag. Fontos szempontnak tartom a régi hagyományok, táncok, zenék újra megismertetését a gyerekekkel. Erre a tehetségpont keretében tudunk pénzt és lehetőségeket biztosítani.

15. Az iskola szervezeti struktúrája „Minden, ami hatékony az szervezett, de nem minden szervezet hatékony” Egy ekkora intézményben egy kombinált vezetés szervezeti felépítést valósítanék meg, mely a törzskari-, és a funkcionális vezetési struktúrát ötvözné. A végleges, személyekre bontott megoldást, a végleges igazgatótanács megalakulása után hozom meg. Természetesen most is rendelkezem egy felépítési vázlattal, de a döntéshez ki szeretném kérni a kollektívát képviselő érdekvédelmi szervek véleményét is. Az alábbi ábra csak egy elvi felépítést szemléltet, ezen még változtatni lehet és kell is.

10. ábra Az igazgatóként, a vezetők és a szervezeti egységek közti kapcsolattartás érdekében heti rendszerességgel vezetői értekezletet tartok, ahol értékeljük az elmúlt hét teljesítését, és meghatározzuk az előttünk álló új feladatokat. 44

Az tagintézmény-vezető távollétében, vagy akadályoztatása esetén az azonnali döntést igénylő valamennyi ügyben a kinevezett és megbízott helyettes helyettesíti. A második szintű vezetők között munkamegosztás érvényesül, mely szerint külön-külön konkrétan meghatározott feladatrendszerrel és feladat területtel foglalkoznak. Az intézmény szervezeti felépítését a Centrum SZMSZ-e tartalmazza. Ez a szervezeti felépítés kiállta a mindennapok követelményei. A dolgozók tudják a helyüket, feladataikat és ez a biztonságérzetüket meghatározza. Jelenleg ezen nem kívánok változtatni.

16. Vezetői program „ A neveltebb ember könnyebben oktatható” (Illyés Gyula) 16.1. Az intézményfejlesztéssel kapcsolatos céljaim „ A mindennapok mocskából mosod ki életed aranyát” (Déry Tibor)

11. ábra 5

Az iskolának választ kell adnia a makro- és mikrokörnyezeti helyzetelemzés által feltárt körülményekre, mint például: - az érték válságra, mivel nincs társadalmilag elfogadott normarendszer - a növekvő devianciára (gyerekek elhanyagolása, csak az erő számít stb.) - a társadalmi piramis problémáira (új gazdagok, kasztosodás) 5

Kutatás-fejlesztési kaleidoszkóp pedagógusok számára – OFI Budapest, 2015.

45

- a jogalkotás visszáságaira - „nem a tudás, hanem a papír a fontos” elv megváltoztatására - csökkenő gyerek létszám, csonka családok okozta problémára - növekvő munkanélküliségre „A szegény a legszegényebb” írta József Attila, így az esélykülönbségek mérséklésével, mint fő célként megfogalmazott feladattal szembesülnek az iskolák, és akarva nem akarva a társadalmi esélykülönbségek csökkentésén dolgozunk minden nap. 16.1.1Az intézményfejlesztés meghatározása „Az intézményfejlesztés olyan, tényekre alapozott, tervszerű változtatási folyamat, amely a tanulás eredményességének növelésére és az azt támogató feltételekre irányul, továbbá az adott intézményre adaptált.” A fejlesztés az intézmény vezetésének támogatásával, irányításával és részvételével zajlik, a megvalósításáért és eredményességéért a vezetés felelős. 2007. óta tartó folyamat elsősorban mennyiségi változtatásokat tartalmazott, mivel az intézmények összevonásával a működés feltételeit kellett megteremteni. Most viszont már a minőségi változások ideje jött el. Ehhez szükséges megválasztani a szükséges taktikákat és stratégiákat. 16.1.2 Taktikák – stratégiák hatása Az intézményfejlesztés érdekében tett lépések a különböző intézményekben különbözőek lehetnek. Két fő irány: taktikai és stratégiai megközelítés. Az intézmények egy csoportja taktikai lépések megtételével akarja az intézményt fejleszteni (pl. a tanulókat célzó különböző tevékenységek, külön foglalkozások bevezetése bizonyos tanulócsoportok számára, stb.) A taktikák együttesen alkalmazva abban lehetnek hatékonyak, hogy az intézmény elmozdul a fejlődés irányába. Az iskolák másik csoportja mást tesz, rájuk az iskolafejlesztéssel kapcsolatban az adott válaszok összehangolása, stratégiai alapokra helyezése jellemző. Utóbbiak általában nagyobb fejlődést érnek el, mint azok, akik az iskolafejlesztés jelentett kihívással szembesülve csak taktikai lépéseket tesznek. Összefoglalva, a taktikai válasz talán szükséges, de semmiképpen sem elégséges feltétele az intézmény fejlődésének. A Kiskunfélegyházi Szakképző Intézményben a stratégiai megoldást választottuk, mivel elkötelezettek vagyunk a fejlődés mellett, és a vezetőség véleménye szerint inkább előre kell menekülni, mint lemaradni. 16.1.3 Stratégiák Az intézmény vezetői és nevelőtestületének számos tagja nem elégszik meg azzal, hogy egyszerűen csak tegyenek valamit, hanem egy meghatározott cél érdekében akarnak dolgozni. Másrészt egyértelműen az osztálytermi szintre, azaz a tanulás szintjére összpontosítják a figyelmüket. Fontos, hogy az intézmény válasza összehangolt, egységes.

46

Lényeges elem, hogy egyértelműen a diákok tanulása és az osztályteremben folyó munka áll az érdeklődés középpontjában. Az autentikus intézményfejlesztést szeretném bevezetni, mert: „ Mond el, és elfelejtem, Mutasd meg és megjegyzem, Engedd, hogy csináljam és megértem.” Munkánk az osztálytermi folyamatokra, a diák tanulására fókuszál - Minden egyes diák fejlesztésére irányul. - Az érintettek aktív részvételére épít. - Összefüggés-specifikus. - Célja a folyamatos fejlődésre képes, azt célzó és támogató szervezet kialakítása. - Stratégiai beavatkozásra épít. - Rendszerben gondolkodik. - Kívülről támogatott 16.1.4 Az intézményfejlesztés szakaszai „Nem a szárnyalás a lényeg, hanem az ívelés.” (Pilinszky)

- A folyamat megalapozása - Kiterjesztés az egész iskolára - A lendület fenntartása 16.1.5 Intézményfejlesztési terv (IFT) Diagnózis

Jövőkép

A jövőkép célja: - Irányt mutat - Motivál - Koordinál

A hatékony jövőkép: - Elképzelhető – tevékenységet, szervezetet ír le, hogy milyen lesz - kívánatos – lehetőségeket tár föl - Megvalósítható - Fókuszált – elég konkrét, cselekvésre ösztönöz - Rugalmas – teret ad az egyéni elképzeléseknek - Kommunikálható – mindenki számára érthető

47

Célok, indikátorok

16.2. Vezetési filozófiám „ A vezetés a legrégebbi tudomány és a legújabb művészet.” A játékos – edző szindróma megjelenése az oktatásban újszerű felfogást okoz. Szokatlan az, hogy az igazgatónak nem kell pl. a legjobb matematika tanárnak lennie, hanem a szervezetfejlesztésben kell profinak lennie. Választani kell, hogy a menedzseri és (vagy) pedagógiai beállítottság domináljon az intézmény vezetésében. Jelenlegi helyzetben, amikor az államosítás és a törvényi változások egyszerre jelentkeznek, akkor szerintem most a pedagógiai beállítottságnak kell dominálnia.

16.2.1 Vezetői funkciók változása (TQM) Vezetésfilozófiai alapvetés

Pedagógiai struktúra Stratégia

Környezet

Közös értékrend Vezetői stílus Szellemi bázis Módszertani kultúra

12. ábra: Vezetői funkciók változása

48

A vezetés folyamata – PDCA Előkészítés

Végrehajtás

Értékelés

cél

motiváció

fejlesztő

helyzet

differenciálás

diagnosztikus

feladat

aktivitás

szummatív

13. ábra: A vezetés folyamata

17. Rövid távú terv (1 év) „Ne a jéghegy csúcsához mérjük a hajó útját!” (Titanic kormányosának szindrómája) 17.1. 2015/2016 tanév vizsgáinak szervezése

-

Tétel igény leadása 2016. február Vizsgafeladatok meghatározása, elfogadtatása 2016. április Gyakorlati vizsgahelyszín kiválasztása, szerződések megkötése. 2016. április-május Beosztások, megbízási szerződések elkészítése 2016. május 1. Eszközrendszer biztosítása a vizsgához 2016. április-május Pénzügyi feltételek biztosítása 2016. június

17.2. 20115/16. tanév lezárása

-

2015/2016 tanév végig vitele 2016. augusztus 31-ig „Szakmák éjszakája” program 2016.04.15. Beszámolók, osztályvizsgák letétele. 2016.május-június Osztályozó értekezlet 2016. június Digitális napló zárása.2016. június Tanévzáró értekezlet 2016. június vége-augusztus vége Nyári gyakorlatok első része 2016. június-július Nyári gyakorlat második része 2016. augusztus Nyári karbantartások, nagytakarítás 2016.július-augusztus Félév pénzügyi zárás, beszámoló készítése, szükséges korrekció megtétele 2016. július

49

- „40 éves a tanműhely” program felújításainak elindítása 2016. április-május - „Minden szakmának megfelelő tanműhelyt” program - Számítógépes hálózat felmérése. 18. Középtávú terv (2-3 év) 18.1. Iskolai feladatok

- Az NGM átvette a fenntartói jogokat. 2015.július 1. - 2016/2017 tanév előkészítése, főleg az új előírásoknak megfelelő szakközépiskolai -

(szakgimnáziumi) komplex érettségi előkészítése, tanárok, diákok felkészítése. 2016. szeptemberétől. „40 éves a tanműhely” programok megtartása 2016 szeptember-december „40 éves a tanműhely” ünnepi avató ünnepség 2016. 11.05. Mestervizsgáztatás általánossá tétele. Tanműhelybővítés, tanműhely hálózat tervezése, kialakítás folytatása. Pályázatok figyelésére külön csoport létrehozása. AIPA klaszter tagság adta lehetőségek kihasználása. Folyamatos. Új szakmastruktúra bevezetése, régi szakmák újraindíthatóságának megvizsgálása. Az informatikai és a nyelvi képzés fontosságának megfelelő képzési fejlesztés A számítógépes hálózat felújítása, sávszélesség bővítés. Termelő iskola program elindítása Felnőtt képzés, felnőtt oktatás fokozott irányítása, szervezése. Ellenőrzések, ellenőrzési feladatok szétosztása „Szenior Mentor Program” bevezetése civil kezdeményezési formában (nyugdíjas kollégák segítik a gyerekeket a tanulásban)

18.2. Újratervezési szakasz problémái 2016. január-július Probléma csoportok - HR - Iskolai marketing fokozása - Szakma kínálat kialakítása, szétosztásuk érdekeket sérthet - Gyakorlati képzés szervezhetősége, duális rendszer működőképessége bizonytalan. - Munkaerő piaci igények bizonytalanok. - Szervezeti, oktatásszervezési problémák. - Beiskolázás, szülői-tanulói elvárások, álmok és valóság. - Kollégiumok, közlekedés bővíthetőségének szükségessége. - Szervezet fejlesztési döntések meghozatala szakmai vita következménye lesz? - Szakmai, fenntartói döntéseket szakmai vagy politikai érdekek fogják meghatározni? - Tanár, szakoktatói utánpótlása bizonytalan. - Pedagógusok digitális módszertani kultúrájának megújítása nagyon aktuális. Közösségi szolgáltatások rendszere nincs meghatározva (Ki végzi, ki fizeti?) - HH, HHH, SNI tanulók probléma halmazának gondjai. - Gazdasági részleges önállóság kihasználása - Pedagógus tanfelügyelet, pedagógus minősítés problémái. 50

19. Hosszú távú terv (4-5 év) -

Iskolai vállalkozások megszervezése (iskola szövetkezet vagy KFT?) Ösztönző rendszer kidolgozása, bevezetése. Energia farm kialakítása a megújuló energiák bemutatása. Új szakmák bevezethetőségének vizsgálata Digitális oktatási módszerek bevezetése (pl. Samsung Smart School, Telenor Hipersuli)

20. Vezetői program összegzése „A csúcsokra nem hívják az embert, oda menni kell” (Goethe) 20.1 Cél meghatározása: A KSZC Középiskolája, Szakiskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma tagintézményvezetői pályázatában a fenntartó és az iskolával kapcsolatban levők által meghatározott elvárásoknak kell megoldást adnom. Az elvárásokat az alábbi ábra foglalja össze.

Fenntartó PREIS (ÁR)

POLITIKA

Szülő

Iskola

Q (MINŐSÉG) 14. ábra: Elvárások Tehát színvonalas iskola kell, meg elégedett szülő és fenntartó. 20.2. Megoldandó feladatok:

- általános iskolai alapok bepótolása - gyakorlat orientáltság biztosítása - iskolai szerepek szétválasztása, teamek létrehozása, mert „Egy pálcát könnyű -

eltörni, de ha többet összefogunk, azt csak nagy nehézségek árán lehet eltörni.” Mindenkire szükség van az iskolában, csak másképpen kell helytállniuk az egyes dolgozóknak pedagógusokon fog múlni a siker, ezért kiemelten fontosnak tartom a képzésüket, munkakörülményeik, megélhetésük biztosítását a mennyiségi változások után, a minőségi változásnak kell következnie törvényi változásokra fel kell készülnünk és azokat maradéktalanul végre kell hajtani struktúra további letisztítása, de figyelembe kell venni a szükséges átalakításokat A hatáskörök szétosztásában a következőkre kell figyelni: 51

Hatásköri rendszer - hatáskör>felelőség (visszaélhet vele) - hatáskör
15. ábra: Hatáskör telepítés általános szabályai A szükséges tevékenységhez a siker, a lehetőség és a tudás találkozására van szükség. Ezt jelenleg a legmagasabb fokon az „Európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer” (ECVET) foglalja össze. Az ECVET könnyebbé teszi a tanulási eredmények elismerését, vonzóbbá teszi a szakképzést, lehetőséget biztosít, hogy a tanulók külföldön végezzék el képzésük egy részét, mindamellett elősegíti a képzők és a vállalatok együttműködését. Fontos szempont, hogy a mostani átalakítási folyamatban nem igényel nagyobb változtatást, csak egy közös, felhasználóbarát nyelvezet szükséges a tanulási eredmények átláthatóságának, átvitelének és elismerésének elősegítésére. Ez nagyon fontos momentum lesz a szakiskolák átszervezése után is, illetve az OKJ átalakításnak is tükröznie kell ezeket az elveket. 20.3. A megoldás A megoldás egy komprehenzív intézménytípus, melyet már vázoltam fentebb. Ennek a munkának a végén fog létrejönni egy átlátható iskola, mely biztosítja: Belső folyamatok, mechanizmusok

- szervezet - folyamatok - innovációk - szabályozási - értékelési rendszer

16. ábra: A megoldás

52

20.4. Munka menete:

17. ábra: Munka menete Végezetül egy idézettel zárom pályázatomat. „A siker azokhoz pártol, akik elég energikusak, hogy dolgozzanak érte, elég bizakodóak, hogy higgyenek benne, elég türelmesek, hogy várjanak rá, elég bátrak, hogy megtartsák.” (L.P. Smith)

Ágoston Tibor Pál tagintézmény-vezető pályázó

53

Mellékletek: Szakmai önéletrajz Motivációs levél Iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okmányok másolata Gyakorlati idő igazolás Elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény Erkölcsi bizonyítvány Igazolás vagyonnyilatkozat átvételéről Javaslatok pályázat elbírálásához Források: Kutatás-fejlesztési kaleidoszkóp pedagógusok számára – OFI Budapest, 2015. Igazgatói pályázat 2007. Igazgatói pályázat 2012.

54

Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló .......................................................................................................... 4 1.1. Célkitűzés ................................................................................................................... 4 1.2. Kiinduló helyzet ......................................................................................................... 5 1.3. Fő megállapítások ....................................................................................................... 5 1.4. Következtetések ......................................................................................................... 6 2. Bevezetés ........................................................................................................................... 8 3. Az iskola rövid története .................................................................................................. 9 3.1. A Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola története ............................................... 9 3.2 Szakmai munka ......................................................................................................... 10 4. Az iskola külső és belső kommunikációja....................................................................... 16 4.1. Az iskola belső kommunikációjának jellemzői ........................................................ 16 4.2. Az iskola külső kommunikációjának alapkérdései .................................................. 16 4.3. Az iskolai kommunikáció dilemmái ......................................................................... 17 4.4. Néhány tanulság ...................................................................................................... 17 5. Iskolai innováció ............................................................................................................. 18 6. Vezetői funkciók változása (TQM) ................................................................................. 20 6.1. A vezetői funkciók és az időgazdálkodás ................................................................. 20 6.2. Eisenhower hatékony időgazdálkodási modellje...................................................... 21 7. Továbbképzés .................................................................................................................. 22 8. HR tervezés ..................................................................................................................... 25 8.1. Amire az iskolának szüksége van (5K modell) ........................................................ 26 9. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ........................................................... 26 9.1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: ................ 26 9.2. A nevelési és oktatómunka belső ellenőrzésére jogosultak:.................................... 26 9.3. Az ellenőrzés módszerei: .......................................................................................... 27 10. Az iskola értékelési eredményei: .................................................................................. 27 10.1. Peer-rewyou értékelés............................................................................................. 27 10.2. Dobbantó ................................................................................................................ 28 10.3. Saját minősítésem ................................................................................................... 28 10.4. Személyes RaDAr Profil: ....................................................................................... 35 10.5. Fenntartói értékelés................................................................................................. 36 11. Gazdasági helyzet elemzése .......................................................................................... 36 11.1. Intézmény gazdálkodása, jogi háttere, szervezeti keretei ....................................... 36 11.2. A gazdasági megszorítások ügyében tett intézkedések: ......................................... 37 12. Lehetséges fejlesztések, további terveink ...................................................................... 38 12.1 Leküzdendő problémák: .......................................................................................... 38 12.2 Az intézmény által igényelt változtatások: .............................................................. 38 12.3 Az iskola vállalkozói tevékenységének fejlesztése ................................................. 39 13. Személyi állomány ........................................................................................................ 41 13.1 Tanuló létszám alakulása ......................................................................................... 42 14. Tanórán kívüli tevékenységek ....................................................................................... 43 15. Az iskola szervezeti struktúrája ..................................................................................... 44 16. Vezetői program ........................................................................................................... 45 16.1. Az intézményfejlesztéssel kapcsolatos céljaim ...................................................... 45 16.2. Vezetési filozófiám ................................................................................................. 48 17. Rövid távú terv (1 év) .................................................................................................... 49

55

17.1. 2015/2016 tanév vizsgáinak szervezése ................................................................. 49 17.2. 20115/16. tanév lezárása......................................................................................... 49 18. Középtávú terv (2-3 év) ................................................................................................. 50 18.1. Iskolai feladatok ..................................................................................................... 50 18.2. Újratervezési szakasz problémái 2016. január-július ............................................. 50 19. Hosszú távú terv (4-5 év) .............................................................................................. 51 20. Vezetői program összegzése .......................................................................................... 51 20.1 Cél meghatározása: .................................................................................................. 51 20.2. Megoldandó feladatok: ........................................................................................... 51 20.3. A megoldás ............................................................................................................. 52 20.4. Munka menete: ....................................................................................................... 53

56