KISKUNHALASI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM KISKŐRÖSI WATTAY SZAKGIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA
HÁZIREND
Nevelőtestület által elfogadva 2017. február 2-án.
HÁZIREND
TARTALOM BEVEZETÉS ........................................................................................................................................................................................ 4 1.1.
A házirend célja, feladata ................................................................................................................................................................... 4
1.2.
A házirend időbeli és térbeli hatálya ............................................................................................................................................ 4
2.
A MŰKÖDÉS RENDJE ....................................................................................................................................................... 4
2.1.
A tagintézmény munkarendje .......................................................................................................................................................... 4
2.2.
Tanítási rend............................................................................................................................................................................................ 4
2.2.1.
A tanítási órák rendje .......................................................................................................................................................................... 5
2.2.2.
Az egyéb foglalkozások rendje ........................................................................................................................................................ 6
2.3.
Elméleti és gyakorlati oktatási helyiségek használatának szabályai .............................................................................. 6
2.4.
Az elektronikus ellenőrzőkönyvhöz való szülői hozzáférés módja ................................................................................ 7
3.
A TANULÓKKAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK ........................................................................................................... 8
3.1.
A tanulói közösségek ........................................................................................................................................................................... 8
3.2.
A tagintézmény biztonságos működése érdekében meghatározott szabályok ......................................................... 8
3.3.
Óvó-védő intézkedések .................................................................................................................................................................... 10
3.4.
Pedagógiai programhoz kapcsolódó iskolán kívüli rendezvények .............................................................................. 13
3.5.
Térítési díjakkal, tandíjjal kapcsolatos szabályozás ........................................................................................................... 13
3.6.
Ösztöndíjak, támogatások............................................................................................................................................................... 15
3.6.1.
Tanulmányi ösztöndíjra vonatkozó szabályok - A Szabóky Adolf Szakképzési ösztöndíjjal összefüggő
juttatások ................................................................................................................................................................................................................. 15 3.6.2.
A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei ........................................ 16
3.7.
A tankönyvellátás tagintézményen belüli szabályai ........................................................................................................... 16
3.7.1.
A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei, az elosztás rendje ...................................................................... 17
3.8.
Tantárgy- és foglalkozásválasztás iskolai rendje ................................................................................................................. 17
3.9.
A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások .............................. 18
3.9.1.
Mulasztás ............................................................................................................................................................................................... 18
3.9.2.
Késés ........................................................................................................................................................................................................ 19
3.9.3.
A mulasztások következménye .................................................................................................................................................... 20
3.9.4.
Mulasztás a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlatról:............................................................. 21
3.9.5.
Igazolatlan mulasztás következménye: .................................................................................................................................... 21
3.10.
A diákkörök működésének szabályai (opcionális) .............................................................................................................. 21
3.11.
A tanulmányok alatti vizsgák típusa, tervezett rendje és ideje ...................................................................................... 22
1
HÁZIREND
3.11.1. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje .................................................................................... 22 4.
A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI, A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS
ALKALMAZÁSUK ELVEI ...............................................................................................................................................................22 4.1.
A tanulók jutalmazásának elvei és formái ............................................................................................................................... 22
4.2.
A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei .......................................................................................... 24
4.2.1.
A fegyelmező intézkedések formái: ............................................................................................................................................ 24
4.2.2.
A fegyelmi büntetés fokozatai és formái: ................................................................................................................................. 24
4.2.3.
Súlyos kötelességszegésnek minősülő esetek: ...................................................................................................................... 25
5.
A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI.....................................................................................................................25
5.1.
A tanulók jogai ..................................................................................................................................................................................... 25
5.1.1.
A tanulók észrevételezési, javaslattételi és véleménynyilvánítási jogának gyakorlása ...................................... 26
5.1.2.
A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái .................... 26
5.1.3.
A tanulók véleménynyilvánításának szervezett formái: ................................................................................................... 27
5.1.4.
A tanulók egyéni véleménynyilvánításainak lehetőségei: ............................................................................................... 27
5.1.5.
A diákkörök és a diákönkormányzat ......................................................................................................................................... 28
5.1.6.
A tanuló és a kiskorú tanuló szülője tájékoztatásának egyes szabályai ..................................................................... 28
5.1.7.
A tagintézményi diákközösségek és diákönkormányzatok jogainak gyakorlásával kapcsolatos
szabályok ................................................................................................................................................................................................................. 28 5.1.8.
Érdemjegyek felülvizsgálatának joga, dolgozatírás rendje .............................................................................................. 30
5.1.9.
Független vizsgabizottság előtti beszámolás joga ............................................................................................................... 30
5.1.10. Az iskolaváltás joga............................................................................................................................................................................ 30 5.1.11. Vendégtanulói jogviszony létrehozásának joga .................................................................................................................... 30 5.2.
A tanulók kötelességei ..................................................................................................................................................................... 30
5.2.1.
Megjelenési és viselkedési elvárások ........................................................................................................................................ 34
5.3.
Tanulói felelősökkel kapcsolatos szabályok ........................................................................................................................... 34
6.
AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉST SZOLGÁLÓ INTÉZMÉNYI SZABÁLYOK ....................................35
MELLÉKLETEK ................................................................................................................................................................................36 1. SZ. MELLÉKLET ..........................................................................................................................................................................36 Kollégiumi szabályzat ........................................................................................................................................................................................ 36 2. SZ. MELLÉKLET ..........................................................................................................................................................................50 1.
ISKOLAI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ..............................................................................................................................50
1.1.
Védő-óvó előírások, melyeket a tanulók egészsége, testi épsége védelmében az iskolában tartózkodás
során be kell tartani ............................................................................................................................................................................................ 50 2
HÁZIREND
1.2.
A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó személy és elérhetőségének meghatározása, közzététele . 51
1.3.
Baleset-megelőzési előírások, intézkedések baleset esetén ........................................................................................... 51
3. SZ. MELLÉKLET ..........................................................................................................................................................................52 1.
A TAGINTÉZMÉNYHEZ TARTOZÓ LÉTESÍTMÉNYEK, HELYISÉGEK ÉS ESZKÖZÖK HASZNÁLATI
RENDJE52 1.1.
A tanórán kívüli foglalkozások rendje ...................................................................................................................................... 52
1.2.
A tehetséggondozó és a felzárkóztató foglalkozások rendje ........................................................................................... 52
1.3.
A számítógéptermek használati rendje .................................................................................................................................... 52
1.4.
A tanműhelyek, gyakorlati oktatótermek használata ........................................................................................................ 52
1.5.
A tornaterem használati rendje ................................................................................................................................................... 53
4. SZ. MELLÉKLET ..........................................................................................................................................................................54 1.
A WATTAY-DÍJ ODAÍTÉLÉSÉNEK SZEMPONTJAI ................................................................................................54
5. SZ. MELLÉKLET ..........................................................................................................................................................................55 FEGYELMI SZABÁLYZAT .................................................................................................................................................................................. 55 6. SZ. MELLÉKLET ..........................................................................................................................................................................68 SEGÉDLET AZ ELEKTRONIKUS ELLENŐRZŐKÖNYV SZÜLŐI ÉS TANULÓI HASZNÁLATÁHOZ............................68 7. SZ. MELLÉKLET ..........................................................................................................................................................................69 1.
A TAGINTÉZMÉNYBEN MŰKÖDŐ EGYEZTETŐ FÓRUMOK NYILATKOZATAI ...........................................69
1.1.
Külön mellékletben............................................................................................................................................................................ 69
3
HÁZIREND
BEVEZETÉS 1.1. A házirend célja, feladata
A házirend az iskola önálló belső jogforrása. A pedagógiai programmal és a szervezeti és működési szabályzattal, valamint a fenntartó döntéseivel együtt meghatározza a tagintézmény belső működését. A tagintézmény házirendje állapítja meg a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá a tagintézmény által elvárt viselkedés szabályait. 1.2. A házirend időbeli és térbeli hatálya
A házirend betartása kötelező minden, az iskolával jogviszonyban álló tanulóra, pedagógusra és alkalmazottra. Előírásai értelemszerűen alkalmazandók a szülőkre (gondviselőkre), akik a tanulók törvényes képviselőiként gyakorolnak jogokat, illetve teljesítenek kötelezettségeket és az iskolát felkereső, az iskolával jogviszonyban nem állókra is, továbbá bizonyos kérdésekben a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekre is. Előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra is vonatkoznak, amelyeket a pedagógiai program alapján a tagintézmény szervez, és amelyeken a tagintézmény ellátja a tanulók felügyeletét. 2. A MŰKÖDÉS RENDJE 2.1. A tagintézmény munkarendje
A tagintézmény nyitvatartási ideje: hétfőtől péntekig 7:00 órától 20:15 óráig A tagintézmény épületében és a hozzá tartozó területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat. A tanuló tanítási idő alatt (elméleti és gyakorlati oktatásra is vonatkozóan) a tagintézmény telephelyét nem hagyhatja el, rendkívüli esetben a tagintézmény elhagyása csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnök/igazgatóhelyettes/igazgató szóbeli vagy írásos engedélyével lehetséges. Az elméleti tanórák 45, a gyakorlati foglalkozások 60 percesek. Elméleti órák rövidítését és szünetrövidítést rendkívüli esetekben az igazgató rendelhet el. 2.2. Tanítási rend
A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 10 perccel a tagintézményben, illetve a gyakorlóhelyen kell lenniük.
4
HÁZIREND
A tagintézményben a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: Elméleti oktatás:
Gyakorlati oktatás:
0. óra:
7:10 – 7:55
7:00 – 8:00
1. óra:
8:00 – 8:45
8:00 –9:00
2. óra:
8:55 – 9:40
9:00– 10:00
3. óra:
9:50 – 10:35
10:00 – 11:00
4. óra:
10:50 – 11:35
11:00 – 12:00
5. óra:
11:45 – 12:30
12:00 – 13:00
6. óra:
12:35 – 13:20
13:00 – 14:00
7. óra:
13:25 – 14:10
14:00 – 15:00
8. óra:
14:15 – 15:00
15:00 – 16:00
9. óra:
15:05 – 15:50
16:00 – 17:00
10. óra:
15:55 – 16:40
17:00 – 18:00
11. óra:
16:45 – 17:30
18:00 – 19:00
12. óra:
17:35 – 18:20
19:00 – 20:00
13. óra:
18:25 – 19:10
14. óra:
19:15 – 20:00
Az esti oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás csengetési rendje az adott képzés sajátosságai alapján kerül kialakításra. Az elméleti tanítási órák közötti szünetek 5, 10, illetve 15 percesek. A tanulók a szünetekben jó idő esetén lehetőleg az udvaron, rossz időben a folyosón és a tanteremben tartózkodnak. A gyakorlati oktatás esetében az óraközi szünetek megtartása külön beosztás szerint történik. A tanóra kezdetét és végét csengetés vagy zene jelzi. A tanítás reggel 7:10 órától 20:15 óráig tart. A tanítás eredményessége érdekében a tanulók az órára időben, a szükséges eszközökkel érkezzenek meg. 2.2.1. A tanítási órák rendje
A tanítási órák belső rendjét a szaktanár határozza meg. Tanítási óra alatt a tanuló nem tartózkodhat az oktatási helyiségen kívül. A tanuló fegyelmezetlen magatartásával senkit nem hozhat hátrányos helyzetbe és nem akadályozhat a tanulásban. A tanév munkatervében meghatározott tanítás nélküli munkanapok a gyakorlati oktatásra is vonatkoznak. A gyakorlati képzést folytató szervezeteknél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor az elméleti képzési napokon; a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény
5
HÁZIREND
napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező; a tanuló tanulmányok alatti vizsgája és a tanulmányokat befejező komplex szakmai vizsgája napjain. Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább harminc perc megszakítás nélküli szünetet kell biztosítani a képzési időn belül. Foglalkozások közötti szünet a gyakorlati oktatásban beosztás alapján ütemezve kell megtartani. A gyakorlati foglalkozáson a tanulónak munkavégzésre alkalmas állapotban és tiszta munkaruhában kell megjelenni. A munkaruha tisztításáról a tanuló köteles gondoskodni. A gyakorlati képzést folytató szervezet a tanuló gyakorlati képzéséről köteles foglalkozási naplót vezetni. A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell a szakmai tevékenységeket tantárgyanként, az ezekre fordított időt, a tanuló értékelését és a tanuló részvételét és mulasztását a gyakorlati képzés során. A foglalkozási naplót a tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola felkérése alapján betekintésre rendelkezésre kell bocsátani. Amennyiben a gyakorlati képzést folytató szervezet a foglalkozási naplót nem tudja bemutatni, a szakképző iskola értesíti a gazdasági kamarát, amely az értesítés alapján, soron kívül ellenőrzi a gyakorlati képzést folytató szervezetnél a foglalkozási napló vezetésére vonatkozó előírások betartását. A tanulószerződéssel vagy együttműködési megállapodással megszervezett gyakorlati oktatás esetén a tanuló köteles betartani a gyakorlóhely szabályait. A tagintézmény kapcsolattartóján keresztül a foglalkozási napló alapján tájékozódik a tanuló által végzett gyakorlati tevékenységről. 2.2.2. Az egyéb foglalkozások rendje
Az egyéb foglalkozásokon való tanulói részvétel – a szakszolgálatok szakvéleményében és szakértői véleményében előírt fejlesztő foglalkozások kivételével – önkéntes. Az egyéb foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. Az egyéb foglalkozások között minimum 5 perc szünetet kell tartani. Annak a tanulónak, aki a szakszolgálatok szakvéleményében vagy szakértői véleményében foglaltak szerint fejlesztő foglalkozáson való részvételre kötelezett, e foglalkozásokról történő távolmaradását igazolnia kell. A mulasztás a kötelező tanórai foglalkozásokkal esik azonos megítélés alá. A tagintézmény könyvtárának szolgáltatásait csak a tagintézmény tanulói és alkalmazottai vehetik igénybe. A könyvtár használati rendjét a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az egyéb foglalkozások – fakultáció, szakkör, versenyfelkészítés, érettségi felkészítő, tehetséggondozó és felzárkóztató stb. foglalkozások – rendjét a 2. sz. melléklet tartalmazza. 2.3. Elméleti és gyakorlati oktatási helyiségek használatának szabályai
Minden tanuló köteles a villamosenergiával, fűtéssel, az ivóvízzel takarékoskodni, a tagintézmény berendezéseire, használati tárgyaira vigyázni, azok épségének megőrzésére társait is figyelmeztetni. A tagintézmény épületében tilos balesetveszélyesen közlekedni, saját és mások testi épségét veszélyeztető tevékenységet folytatni. 6
HÁZIREND
Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust az osztálytermekben, öltözőkben, illetve az órarend szerint kijelölt szaktantermek előtt. A szaktantermekbe, gyakorlati oktatás helyiségeibe csak a szaktanár, illetve gyakorlati oktató és a szakoktató engedélyével lehet belépni. A gyakorlati termekben a tanuló köteles tisztán, rendben tartani munkahelyét, szerszámait és eszközeit. A gyakorlati foglalkozások közötti szüneten kívül a termet nem hagyhatja el. Kicsengetés után az óraközi szünetekben a szaktantermek, gyakorlati termek ajtaját zárva kell tartani kivéve, ha a tanár felügyeletet tart. A tanórák közötti szünetek a felfrissülést szolgálják. A pedagógusok és a diákok ezt a jogot kötelesek tiszteletben tartani. A diákok szünetekben is elvárt kulturált magatartása alapfeltétele annak, hogy tevékenységükben ne zavarjanak másokat. A tanulók a tantermek rendjét tiszteletben tartva tartózkodhatnak a tantermekben. A tanteremben tartott utolsó tanítási óra után – a pedagógus felügyeletével – a tanulók a szemetet a padokból kiszedik, a termet rendben hagyják hátra. A pedagógus feladata figyelni arra, hogy a tantermet a tanulók rendezetten hagyják el. A tagintézmény szaktentermeit a tanítás befejezését követő időszakban zárva kell tartani. A helyiségekből való távozáskor gondoskodni kell az ablakok bezárásáról és az elektromos berendezések áramtalanításról. Az évközi tanítási szünetekben és a nyári szünet ideje alatt a diákok csak az ügyeleti napokon tartózkodhatnak a tagintézmény épületében. Ettől eltérni csak az igazgató előzetes írásbeli engedélyével lehet. A tagintézmény felszereléseit, eszközeit a tagintézményből kivinni tilos. Kivételes esetben kivihetők, de csak az igazgató írásos engedélyével, amelynek egy példánya – szállítójegyként – a kölcsönvevőnél marad, egy példányát pedig a portán, illetve az igazgatóhelyettesnél le kell adni. A tagintézmény területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat. Az iskolához kapcsolódó területek használatának rendjét a 3. számú melléklet tartalmazza. 2.4. Az elektronikus ellenőrzőkönyvhöz való szülői hozzáférés módja
A tagintézményben használt elektronikus ellenőrzőkönyv adataiba a szülő/gondviselő az online felületen a tagintézmény által számára – szülői jogon – biztosított jelszó használatával betekintést nyerhet. A szülő és a tanuló az elektronikus ellenőrzőkönyvhöz való hozzáférés módját, a belépési azonosítókat az osztályfőnöktől kaphatja meg. A tagintézmény írásbeli tájékoztatási kötelezettségeinek egy részét is az elektronikus ellenőrzőkönyvön keresztül teljesíti. Az osztályfőnök a digitális napló útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről legalább öt nappal az esemény előtt. (Az elektronikus ellenőrzőkönyvbe való bejelentkezés módját a 6. számú Segédlet az Elektronikus Ellenőrzőkönyv szülői és tanulói használatához melléklet tartalmazza.)
7
HÁZIREND
3. A TANULÓKKAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK 3.1. A tanulói közösségek
Az osztályközösség o Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. o Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – két fő képviselőt (küldött) választanak a tagintézményi diákönkormányzatba.
A tagintézményi diákönkormányzat o A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére diákönkormányzat működik. o a tagintézményi diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. o A diákönkormányzat munkáját a tagintézmény igazgatója által megbízott nevelő segíti.
A diákkörök (A diákkörök működésének szabályai részletesen a 3.10. pontban találhatóak)
3.2. A tagintézmény biztonságos működése érdekében meghatározott szabályok
A tagintézmény nem vállal kártérítési felelősséget a tanulónak a tanulói jogviszonyból fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez, illetve jogai gyakorlásához nem szükséges vagyontárgyaiban bekövetkezett értékveszteségekért. A tagintézménybe tilos behozni minden olyan eszközt, amely a tanóra és a foglalkozások rendjének jelentős megzavarására, személyhez fűződő jog megsértésére kifejezetten és célzottan alkalmas, a többi tanulót tankötelességének teljesítésében akadályozza vagy ártalmas az egészségre és a testi épségre. Amennyiben ilyen tárgy birtoklására fény derül, a tanuló köteles azt jelenteni, illetve átadni a pedagógusnak, aki az elvett tárgyat zárható szekrénybe helyezi el, és haladéktalanul értesíti arról a tanuló szülőjét annak közlésével, hogy az elvett tárgyat mikor veheti át. E cselekmény fegyelmező vagy fegyelmi intézkedést von maga után. Elméleti órákon, gyakorlati foglalkozásokon és iskolai rendezvények alatt mobiltelefon, okostelefon (smartphone), okosóra, tablet, iPod, walkman, MP3-, MP4-lejátszó és bármilyen hordozható digitális lejátszó vagy más, a tanítás-tanulás jelentős megzavarására alkalmas eszköz használata tilos, csak az óraközi szünetekben engedélyezett. (Kivéve, ha ezt az eszközt a tanuló tanulási céllal használja fel a pedagógus külön engedélyével.) Bármely elektronikai eszköz töltése a tagintézmény épületeiben tilos! Mobiltelefonnal, illetve más kép- és hangrögzítő eszközzel tilos a tagintézményben engedély nélkül felvételt készíteni! Tiltott tanulói magatartás esetén a pedagógus jogosult fegyelmező intézkedésre, súlyosabb esetben fegyelmi büntetés kezdeményezésére. Amennyiben a tanuló ezt a tiltást megsérti, akkor a pedagógus felszólítására kikapcsolt állapotban át kell adni az 8
HÁZIREND
eszközt a pedagógusnak, amely csak a szülőnek, gondviselőnek adható vissza. Az eszközt a visszaadásáig páncélszekrényben elzárva kell őrizni. Tilos a tagintézménybe a következő tárgyak bevitele: bármilyen fegyvernek látszó vagy minősülő tárgyak, szúró- és vágóeszközök, gyufa, öngyújtó, elektromos cigaretta, napraforgómag, tökmag, kártya, dohány, szeszes ital, egyéb tudatmódosító szerek, gyúlékony vegyszerek, robbanószerek, fegyverek. A tanulók a gyakorlati oktatáshoz sem vihetnek be saját tulajdonú munkaeszközt és gépet, kivéve a pedagógus engedélyével és felelősségvállalásával. Tilos orvosi előírás nélküli, vagy nem szabadforgalmú gyógyszert, szerencsejáték űzésére alkalmas eszközt, szex, pornográf, horror, erőszak, politikai tartalmú nyomtatványt, szórólapot vagy egyéb ilyen tartalmú adathordozót a tagintézménybe hozni. A szervezetre káros élvezeti cikkek használata, fogyasztása (pl.: dohánytermékek, tajtékpipa, szivar, szivarka, vízipipa, kábítószer, alkohol tartalmú italok, energiaitalok stb.), valamint az elektromos cigaretta használata a tagintézményben, iskolai rendezvényen és a tagintézmény 5 méteres körzetében tilos. Tilos ezeknek a szereknek és eszközöknek a tagintézménybe való behozatala is. Erős fényű, zavaró lámpa (pl. lézerfény), nyílt láng használata tilos (kivéve a gyakorlati képzésen az oktató utasítására). A tagintézmény egész területén és minden iskolai jellegű foglalkozáson, rendezvényen tilos alkohol tartalmú ital- és étel, energiaital és kábító hatású szerek fogyasztása, behozatala és tárolása, szerencsejáték űzése! Tilos alkohol és drogok hatása alatt, illetve birtokában, a tagintézményben, illetve iskolai rendezvényen megjelenni! Tanítási órán és egyéb foglalkozásokon, vizsgákon és rendezvényeken nem szabad rágógumizni. Kiemelkedően veszélyes és súlyosan elítélendő cselekmény elkövetése – verekedés, kábítószer, tudatmódosító-pszichoaktív (kábító hatású) gyógyszer fogyasztása, terjesztése és árusítása, iskola területén vagy iskolai rendezvényen alkohol fogyasztása – fegyelmi büntetést von maga után. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg:
gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított egyhavi összegének ötven százalékát,
ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított öthavi összegét.
A tanulószerződéssel gyakorlati oktatásban résztvevő tanulóra vonatkozó kártérítési szabályok: A tanuló a tanulószerződésből eredő kötelezettségeinek vétkes megsértésével a gyakorlati képzést folytató szervezetnek okozott kárt köteles megtéríteni. Ha a tanulót a gyakorlati képzésben való részvétel során kár éri, a gyakorlati képzést folytató szervezet köteles azt megtéríteni. 9
HÁZIREND
A tanuló a gyakorlati képzést folytató szervezetnek gondatlanságból okozott kár értékének ötven százalékát köteles megtéríteni azzal, hogy a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összegét. A gyakorlati képzésen részt vevő tanuló részére a gyakorlati képzés szervezője a tanuló által okozott, de a tanuló által meg nem térített károk fedezetére – felelősségbiztosítást köteles kötni. 3.3. Óvó-védő intézkedések
Tanulóink minden tanév első osztályfőnöki, illetve osztályközösség-építő program óráján tűzés balesetvédelmi oktatásban részesülnek, amelynek során fel kell hívni a figyelmüket a veszélyforrások elkerülésére. Ennek megtörténtét az osztályfőnökök a naplóban rögzítik, a tanulók aláírásukkal igazolják az elhangzottak tudomásul vételét. Ezenkívül szakmai informatika órákon, testnevelés, valamint testnevelés és sport tantárgy(ak)ból balesetvédelmi oktatásban részesülnek, amit a tanulók aláírásukkal igazolnak. A gyakorlati oktatásban résztvevők a gyakorlati képzéshez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi oktatásban részesülnek, melyet a munkavégzés eszközeiben, körülményeiben történő változás esetén megismételnek. A gyakorlati oktatás során a tagintézmény gondoskodik a szerszámok, gépek, eszközök munkavédelmi törvényben megfogalmazott biztonságos üzembehelyezéséről, a rendszeres felülvizsgálatáról és karbantarásáról, ennek részletes szabályait a tagintézmény tűzvédelmi szabályzata tartalmazza. A tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére a munka törvénykönyvéről szóló törvény alapján tíz nap betegszabadság illeti meg. A tanuló a betegszabadságot meghaladó betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások illetik meg. A rendkívüli események esetén szükséges teendőket a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. A pedagógusok a védő-óvó előírások figyelembevételével és igazgatói engedéllyel vihetik be az iskolai foglalkozásokra az általuk készített, használt pedagógiai eszközöket. Az iskolai gyakorlati oktatáshoz a tanműhelybe nem vihető be bármilyen készített, vagy saját tulajdonú eszköz, gép. A tanulók igényei alapján a tagintézmény igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy a tagintézmény létesítményeit, illetve eszközeit (például sportlétesítmények, számítógépek) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Tanításon kívül a tagintézmény létesítményeit a szervezeti és működési szabályzatban leírtaknak megfelelően használhatják a tanulók, melynek betartása minden diák számára kötelező. Azokat a védő-óvó előírásokat, amelyeket – a szervezeti működési szabályzat előírásainak megfelelően, összhangban az egészséges életmódra vonatozó támogató intézményi munkarenddel – a tanulóknak a tagintézményben való tartózkodás során meg kell tartaniuk, a házirend 2. sz. melléklete tartalmazza.
10
HÁZIREND
Az óvó-védő előírásokat a tagintézmény pedagógiai programjában foglalt teljes körű egészségfejlesztési programban szereplő tartalmi követelményekkel összhangban kell értelmezni és alkalmazni. A szakgimnáziumi és a szakközépiskolai tanulót a gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére. A tanuló kötelessége különösen, hogy:
részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon;
eleget tegyen — rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően — tanulmányi kötelezettségének;
megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a tagintézmény helyiségei és a tagintézményhez tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, a tagintézmény szabályzatainak előírásait;
óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, a tagintézmény alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi –, ha megsérült;
megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja a tagintézmény létesítményeit, felszereléseit.
Általános szabályok:
A tagintézmény épületét, helyiségeit, berendezéseit csak a rendeltetésének megfelelően szabad használni!
Tilos az épületben szaladgálni, elcsúszást okozó anyagot eldobni, szemetelni!
Udvaron csak a kijelölt helyen szabad tartózkodni, és egymásra fokozottan kell figyelni!
Az elektromos vezetékek érintése, javítása tilos, a meghibásodást azonnal jelenteni kell!
Tilos bármilyen egészségkárosító, rossz közérzetet okozó anyagot a levegőbe szórni!
Elméleti oktatás:
A tantermekben (szaktantermekben) a terem rendjétől eltérő tevékenységet folytatni tilos!
A kísérleteket megkezdeni csak a tanulók előzetes felkészítése után, a tanár utasításai alapján szabad.
A tanulók csak felügyelettel tartózkodhatnak a szaktantermekben, baleset okozására alkalmas eszközöket (pl. számítógépet) kizárólag tanári irányítással kezelhetnek.
Az elektromos csatlakozások látható elváltozásait azonnal jelenteni kell a pedagógusnak, aki ezt a gondnok felé jelzi. Szerelésük, javításuk szigorúan tilos!
11
HÁZIREND
Tornateremben csak a tanár irányításával szabad tartózkodni. A tornaszerek csak a biztonsági intézkedések megtartásával, tanári irányítással használhatók. Hibás, veszélyes eszköz, berendezés nem használható. Az ékszerek (gyűrű, nyaklánc, karlánc, fülbevaló, piercing, műköröm) használata testnevelésórákon különösen veszélyes, ezért tilos!
Gyakorlati képzés
A tanuló gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés programjában meghatározott feladat ellátására kötelezhető és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható.
A tanulót a gyakorlati képzést szervező a gyakorlati képzési feladattal összefüggő munkavédelmi oktatásban részesíti.
A képzési idő alatt a gyakorlati képzés szervezőjének gondoskodnia kell a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról.
A tanuló kötelessége, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő ismereteket elsajátítsa és használja a gyakorlati oktatás során. Tilos minden olyan magatartás, ami ezt veszélyezteti!
A tanuló csak gyakorlati oktató, szakoktató vagy tanár irányításával és felügyeletével végezhet munkát.
Köteles a rábízott szerszámokat, eszközöket, gépeket az előírások figyelembevételével használni. A munkavégzés előtt mindig meg kell vizsgálni azok állapotát. Bármilyen meghibásodást észlel, azonnal jelentenie kell az oktatónak, aki gondoskodik a hiba elhárításáról. A tanuló nem végezhet ilyen esetben semmilyen beavatkozást.
A tanuló rosszulléte esetén azonnal hagyja abba a munkát, és jelentkezzen az pedagógusnál!
A tanuló a munkavégzés során köteles használni az előírások szerinti védőeszközöket.
A balesetek megelőzése érdekében fontos, hogy a munkahelyét és annak környezetét tisztán és rendben tartsa.
Baleset esetén elsősegélyt csak a kiképzett személy nyújthat! A tanuló által önállóan, felügyelet nélkül nem használhatók a jogszabályban, vagy használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, berendezések. Az oktatási intézményben csak a tanórai keretek között, a tantervi előírásoknak és céloknak megfelelően használhatják a tanulók a gépeket, készülékeket és szerszámokat.
A krónikus beteg, valamint a testi- és érzékszervi fogyatékos tanulók az iskolaorvos véleményezésével használhatják a gépeket, készülékeket és szerszámokat. A középiskolában mindenfajta képzés során alkalmazni kell a Munkavédelmi törvény előírásait. A tanuló- és gyermekbaleseteket a munkavédelmi megbízott felé haladéktalanul jelenteni kell. A tüzet észlelő tanuló köteles azonnal jelezni, a környezetét riasztani, a tűzjelzést továbbítani addig, amíg a létesítmény, illetve környezete riasztása meg nem történik.
12
HÁZIREND
A tűzjelzést „Tűz van!” kiáltással kell végrehajtani, elsősorban az oktatást irányító pedagógus, illetve a legközelebb tartózkodó iskolai dolgozó felé. Köteles eljárni azok utasítása szerint. Hamis riasztás fegyelmi büntetést von maga után. 3.4. Pedagógiai programhoz kapcsolódó iskolán kívüli rendezvények
A tanulmányi kirándulásokon, amelyeket az iskola a pedagógiai programjában előírtak alapján szervez, az adott szakmai csoport minden tanulójának részt kell vennie. Indokolt esetben a szülő kérésére (pl. egészségügyi ok) az osztályfőnök adhat felmentést a részvételi kötelezettség alól. A felmentés megadásáról a szülőt értesíteni kell. Osztálykirándulások a tagintézmény éves munkatervében rögzített időpontokban lehetnek, ha az osztály tanulóinak szülei írásban vállalják a kirándulás költségeit és az osztály legalább 80%a részt vesz a kiránduláson. A kirándulást az igazgató engedélyezi. A kirándulócsoport a gyülekezési helytől a visszaérkezés helyéig a kísérő tanár felügyelete alatt áll. A csoport tagjai együtt utaznak, túráznak, megnézik a nevezetességeket. A csoportból eltávozni csak akkor lehet, ha a kísérő tanár megengedi. A tagintézmény által szervezett, kötelező és szabadon választható iskolán kívüli rendezvényeken, programokon a tanulóknak a kulturált viselkedés általános szabályai szerint kell részt venniük, a tagintézményben is érvényes magatartási szabályokat kell betartaniuk. Minden rendkívüli eseményt (baleset, tűz, mulasztás) azonnal jelenteni kell a kirándulást vezető, illetve a rendezvényen felügyelő tanárnak. A tanulónak csak rendkívül indokolt – orvosi igazoláson vagy méltányossági alapon elbírálható szülői kérésen alapuló – esetben lehet megengedni, hogy a tanulmányi kirándulás helyett az iskola más tanórai foglalkozásán vegyen részt, vagy a kötelező iskolai rendezvényről távol maradjon. A tagintézmény termei osztály szintű, vagy diákmozgalmi rendezvények megtartására is rendelkezésére állnak. Az alkalomszerű osztály- és diákrendezvények időpontját a rendezvény előtt egy héttel jelezni kell az igazgatónak és a gondnoknak. Tanári felügyelettel a rendezvények a tagintézményben 20:00 óráig tarthatók. 3.5. Térítési díjakkal, tandíjjal kapcsolatos szabályozás
Az oktatással összefüggő térítési díjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként – a fenntartóval való egyeztetést követően – a tagintézmény igazgatója dönt. A térítési díjakkal és tandíjakkal kapcsolatos szabályozásról a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 3436. §-a szerint a fenntartó szabályozása alapján az tagintézmény igazgatója dönt. A döntés előtt az igazgató kikéri a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét. Térítési-díj köteles:
a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a köznevelési közfeladatok,
a független vizsga, 13
HÁZIREND
az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen, illetve be nem fejezett érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája
a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája,
a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga, szakmai érettségi vizsga (ideértve a javító- és pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga.
Tandíjköteles:
a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás,
középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése,
a tanulói jogviszony keretében a harmadik vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve a harmadik vagy további szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit is. Ebből a szempontból kivétel az a szakképesítés, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít második vagy harmadik szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben – szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körben – szerezhető szakképesítés, például a szakképesítés-ráépülések. Ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló részére a második szakképesítés megszerzéséig.
Minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanuló részére. A térítési díj- és tandíjkedvezmény:
A tanulót a szociális helyzete alapján térítési díj-, illetve tandíjkedvezmény illeti meg. A díjkedvezményre való jogosultságot okirattal kell igazolni.
A díjkedvezmény iránti kérelmet a tagintézmény titkárságán beszerezhető formanyomtatványon, egy példányban a tagintézmény vezetőjéhez kell benyújtani minden év szeptember 15-ig. A díjkedvezmény iránti kérelmet a kérelem benyújtását követő 30 napon belül a tagintézmény vezetője bírálja el.
A térítési díj és a tandíj befizetésének végső határidejét az igazgatói határozat tartalmazza.
A fizetendő térítési díj- és tandíj mértékéről a tagintézmény szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) rendelkezik.
Térítési- és tandíj visszafizetés: kérelem alapján, egyéni elbírálás szerint történik. 14
HÁZIREND
Az erről szóló tájékoztatást a tanév megkezdésekor a tagintézmény a honlapján is közzéteszi. A térítési díjakkal kapcsolatos információkat a kérelemre adott határozat tartalmazza. 3.6. Ösztöndíjak, támogatások 3.6.1. Tanulmányi ösztöndíjra vonatkozó szabályok - A Szabóky Adolf Szakképzési ösztöndíjjal összefüggő juttatások
A szakközépiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítésekre a gazdasági és iparkamara által működtetett megyei fejlesztési és képzési bizottság (MFKB) tesz javaslatot, megyénként legfeljebb 20 szakképesítésre. A szakközépiskolai tanulmányokat folytató tanuló ösztöndíjra attól a tanévtől kezdődően válik jogosulttá, amelyben az általa szakképzési évfolyamon tanult szakképesítés hiányszakképesítésként kerül meghatározásra. A szakgimnáziumi tanulmányokat folytató tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 12. § (1) bekezdése alapján érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó, hiány-szakképesítésnek minősülő szakképesítés szakmai vizsgájára felkészítő tizenharmadik évfolyamon, az Nkt. 12. § (4) bekezdése alapján érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához nem tartozó - a tizenharmadik vagy tizennegyedik évfolyam valamelyikére vonatkozóan hiányszakképesítésnek minősülő - szakképesítés szakmai vizsgájára felkészítő tizennegyedik évfolyamon jogosult ösztöndíjra. Az ösztöndíj mértékét félévente kell megállapítani a tanév első félévében az előző tanévet lezáró év végi bizonyítványban, a tanév második félévében a félévi értesítőben szereplő tantárgyak osztályzatainak számtani átlagaként meghatározott tanulmányi átlageredmény alapján. Ha a tanulónak javító vizsgát, osztályozó vizsgát vagy pótló vizsgát kell tennie, a tanulmányi átlageredményt a javító vizsga, az osztályozó vizsga, pótló vizsga letételét követően, annak eredményének figyelembevételével kell megállapítani. Az ösztöndíj mértéke szakgimnáziumi vagy szakközépiskolai tanulmányok esetében az első szakképzési évfolyam első félévében egységesen havonta 10 000 forint. Az ösztöndíj havi mértéke az első félévet követően a további félévekben, ha a tanulmányi átlageredmény: a) b) c) d) e)
2,51 és 3,0 között van, 10 000 forint, 3,01 és 3,5 között van, 15 000 forint, 3,51 és 4,0 között van, 20 000 forint, 4,01 és 4,5 között van, 27 000 forint, 4,51 és 5,0 között van, 35 000 forint.
Az ösztöndíj havi mértéke szakgimnáziumi tanulmányok esetében, ha a tanulmányi átlageredmény: a) b) c) d)
3,01 és 3,5 között van, 20 000 forint, 3,51 és 4,0 között van, 30 000 forint, 4,01 és 4,5 között van, 40 000 forint, 4,51 és 5,0 között van, 50 000 forint. 15
HÁZIREND
(6) Ha a szakgimnáziumi érettségi végzettséget szerzett tanuló a tanulmányait nem folyamatos tanulói jogviszony alapján, hanem későbbi tanévtől kezdődően folytatja, az ösztöndíjra jogosító tizenharmadik vagy tizennegyedik évfolyam első félévére havonta egységesen 10 000 forint, a második félévére tanulmányi átlageredményétől függően a fentiekben meghatározott összegű ösztöndíjra jogosult. (7) Az adott tanév július és augusztus hónapjaira folyósított ösztöndíj havi mértéke megegyezik a június hónapra folyósított ösztöndíj mértékével. Nem részesülhet ösztöndíjban a tanuló: a) a tanév adott félévében, ha az azt megelőző félévben:
szakközépiskolai tanulmányok esetében 2,51, szakgimnáziumi tanulmányok esetében 3,01 alatti tanulmányi átlageredményt ért el vagy
valamely tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott,
b) az adott tanévben:
évfolyamismétlésre kötelezés esetén,
attól a hónaptól kezdődően, amelyet megelőző hónapban a tanév során keletkezett igazolatlan óráinak száma meghaladja a hét órát vagy
az Nkt. 58. § (4) bekezdés c), e) és f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés esetén az arról szóló határozat jogerőre emelkedésének napját követő hónaptól.
Ha szakközépiskolai tanulmányokat folytató ösztöndíjban részesülő tanuló félévi értékelése során bármely tantárgyból elégtelen (1) osztályzatot kapott, vagy tanulmányi átlageredménye nem éri el a 2,51-et, vagy második félévi értékelése alapján évfolyamot kell ismételnie, a tanulót felzárkóztató oktatásban kell részesíteni annak érdekében, hogy a szakképesítés megszerzéséhez szükséges kompetenciák a megfelelő szintre fejlesztésre kerüljenek, és ezáltal a tanuló ismételten jogosulttá válhasson az ösztöndíjra. A szakképzési tanulmányi ösztöndíjjal összefüggő egyéb rendelkezéseket a 252/2016. (VIII. 24.) Korm. rendelet a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjról rendelet tartalmazza. Az ösztöndíjra vonatkozó rendelkezéseket ezen jogszabály teljes körű ismeretében szükséges alkalmazni! 3.6.2. A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei
A tanuló joga különösen, hogy kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön, amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll. Amennyiben a fenntartó jelzi szociális ösztöndíj odaítélésének lehetőségét, a tagintézmény tájékoztatja a szülőket (gondviselőket), tanulókat egyaránt. 3.7. A tankönyvellátás tagintézményen belüli szabályai
A tankönyvellátás rendjében tanévente az alábbi területekre térünk ki:
az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak köre, a jogosultság igazolásának módja;
a tankönyvellátással összefüggő feladatok, határidők;
16
HÁZIREND
a tankönyvellátásban közreműködők feladatai: igazgató, tankönyvfelelős, könyvtáros, munkaközösségvezetők, osztályfőnökök, szaktanárok.
A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés a tagintézmény minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt a tagintézménynek lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az ingyenes tankönyvek a tagintézmény könyvtári állományába kerülnek. Az ingyenes tankönyvhöz a tanulók kölcsönzés útján jutnak. A tankönyvkölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést (amortizáció). A tankönyv elvesztése esetén a tanuló, illetve szülője köteles a tankönyv beszerzési árát megtéríteni. A tanulónak felróható ok miatt megrongálódott tankönyvet a tanuló/szülő köteles másik tankönyv beszerzésével megtéríteni, illetve a tankönyv értékét megfizetni. 3.7.1. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei, az elosztás rendje
A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami vagy magán támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente dönt a nevelőtestület. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. A tankönyvtámogatásba beszámít a tartós könyvhasználat. 3.8. Tantárgy- és foglalkozásválasztás iskolai rendje
A tagintézmény igazgatója minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, az azt tanító nevelőkről. Joga van ahhoz, hogy válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások, szakkörök, sportkörök között. Választhat abban is, hogy a kötelező érettségi tantárgyakat a 11. évfolyamtól kezdődően normál vagy emelt óraszámban tanulja, valamint hogy eldöntse, közép vagy emelt szinten kíván érettségi vizsgát tenni. Középszintű és emelt szintű érettségihez kapcsolódó tantárgyválasztás, illetve szabadon választott tanórára történő jelentkezés feltételei és rendje:
A 10. osztályban választhat, hogy mely tantárgyból kíván emelt szinten, illetve középszinten felkészülni az érettségire. A tagintézmény igazgatója minden év március 15-ig közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról és a felkészítés szintjéről, amelyekből tantárgyat választhat. Május 1-jéig adhatja le a tantárgy és felkészülési szint 17
HÁZIREND
megválasztásával kapcsolatos döntését. Erről a döntésről írásban kell nyilatkoznia, melyet a szülőjének (gondviselőjének) is alá kell írnia. A későbbiekben kérelmezheti választása módosítását.
Ha – kérelmére – felvették a tantárgyhoz és a felkészülési szinthez tartozó szabadon választott tanítási órára, akkor köteles a tanítási év végéig azon részt venni. A szabadon választott tanóra az értékelés, mulasztás, a magasabb évfolyamra lépés tekintetében ugyanolyan, mint a kötelező tanítási óra.
A 11. évfolyam befejezését követően június 30-ig joga van az emelt szintű képzésben való részvétel megszüntetésére, illetve a tantárgy megváltoztatására. Mindkét esetben a választás jóváhagyásához írásbeli kérelmet kell benyújtania a tagintézmény igazgatójához. Ezen nyilatkozatot a tanulónak és szülőjének (gondviselőjének) együtt és személyesen kell aláírnia az igazgató előtt.
3.9. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások 3.9.1. Mulasztás
A tanuló mulasztását, illetve késését a tanítási órákról, gyakorlati foglalkozásokról, valamint az egyéb foglalkozásokról igazolni kell. A mulasztást kiskorú esetén a szülő vagy gondviselő, illetve nagykorú tanuló az osztályfőnöknek előzetesen, de legkésőbb a mulasztás napján telefonon vagy emailen, illetve az osztályfőnökkel a tanév elején előzetesen egyeztetett módon köteles bejelenteni. A szülő nem igazol, hanem előzetesen elkéri a tanulót (ezalól kivételt képez a rendkívüli esemény). A korábbi házirendben így volt: Komoly családi ok esetén a mulasztást megelőzően a tanuló, kiskorú tanuló szülője (gondviselője) – az ellenőrzőbe bejegyzett – kérelmével a tanulót elkérheti a tanóráról, tanórákról. Az ilyen jellegű távollét az évi 3 alkalmat, és alkalmanként az 1 napot nem haladhatja meg. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, vagy 5 munkanapon belül, de legkésőbb a mulasztást követő osztályfőnöki óráig igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A tanuló az ellenőrzőkönyvben a szülő aláírásával is ellátott igazolással, orvosi igazolással igazolhatja a mulasztását. Gyakorlati foglalkozásról történő mulasztás esetén a tanuló gyakorlati képzést folytató szervezetnek is bemutatja a táppénzre jogosító orvosi igazolását. A tanuló órái, egyéb foglalkozásai igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Utólagos igazolás nem fogadható el. A tanuló mulasztása igazolt, ha:
távolmaradását elsősorban az erre a célra is rendszeresített ellenőrző könyvbe bejegyezteti, esetleg naplószámmal ellátott orvosi igazolással, vagy kórházi zárójelentéssel igazolja a mulasztást a háziorvos, szakorvos. Tanulószerződés keretében folyó gyakorlati oktatás keretében táppénzre jogosító orvosi igazolás szükséges;
hatósági intézkedésre, állampolgári kötelezettségeinek teljesítésére maradt távol és ezt igazolja;
előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra az osztályfőnöktől, vagy az igazgatótól; 18
HÁZIREND
járművezetői vizsgán, előzetes jelzés és későbbi igazolás alapján az adott időpontban részt vesz. Tanfolyamot, vezetési gyakorlatot csak tanítási és gyakorlati foglalkozásokon túli időpontokban végezhet;
osztályfőnökkel egyeztetve részt vesz nyelvvizsgán, valamint előrehozott érettségi vizsgán, továbbá az előtte lévő tanítási nap is;
végzős évfolyam tanulói az osztályfőnökkel egyeztetve maximum 2 alkalommal felsőoktatási intézmény nyílt napján részt vesz, és azt a felsőoktatási intézmény igazolja;
Amennyiben az igazolás bármely esetben külön dokumentummal történik, a szülőnek azt alá kell írnia. Nagykorú tanuló esetén a mulasztások igazolásával kapcsolatban a szülőnek, gondviselőknek biztosított jogokat és kötelezettségeket a nagykorú tanuló gyakorolja. Távolmaradásra 3 napig az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb időre az igazgató adhat engedélyt. Ha a tanóráról való távolmaradás a tagintézmény vagy az osztályközösség érdekeit szolgálja (pl. versenyen való részvétel, iskolai rendezvény), akkor a mulasztást az osztályfőnök igazoltnak tekinti. Pedagógus csak saját órájáról, foglalkozásáról szakmai, pedagógiai indokkal vagy az iskolaközösség érdekében előzetes egyeztetést követően engedheti el a tanulót, és igazolhat mulasztást az osztályfőnöknél. A várható távolmaradásra vonatkozó kikérőket (sportegyesület, kulturális csoport, külföldi utazás stb) függetlenül az utazás időtartamától az osztályfőnöknek kell bemutatni a távolmaradás megkezdése előtt legalább három nappal, három napnál hosszabb távolmaradást a tagintézmény vezetője engedélyezhet. A mulasztásokra vonatkozó szabályok azokra a tagintézményi szervezésű rendezvényekre is vonatkoznak, amelyeken a tanulók részvétele kötelező. 3.9.2. Késés
Ha az óra megkezdése után érkezik, késését a pedagógusok az osztálynaplóba bejegyzik. Nem tekinthető mulasztásnak, ha az óráról elkésik. Ilyen esetben joga és kötelessége is a tanóra, ill. gyakorlati foglakozás hátralévő idejében részt vennie, munkájába bekapcsolódnia. A késés időtartama összeadódik, amennyiben eléri az egy tanítási óra időtartamát (45 perc vagy 60 perc), 1 igazolt vagy igazolatlan órának minősül. (A késésből számított igazolatlan óra arra az időpontra íródik be, amikor a késések percbeli összege eléri a 45 vagy 60 percet.) A késő tanuló nem zárható ki a tanóráról, gyakorlati és egyéb foglalkozásról. Igazolt késésnek minősül, ha önhibáján kívül (közlekedési eszköz késése miatt, ill. sztrájk esetén, egyéb, a szülő által az ellenőrző könyvbe igazolt ok miatt) érkezik később az órára. A bejáró tanuló részére – indokolt esetben és a szülő írásbeli kérelmére – késési vagy távozási engedélyt az ellenőrző könyvbe a szaktanárral egyeztetve az igazgató (vagy az általa megbízott igazgatóhelyettes) adhat. A tanítási órán a tananyag elvégzéséhez kötelezően szükséges felszerelés nélkül vesz részt, igazolt mulasztásnak minősíthető, melynek következményét a 3.9.3. pont tartalmazza.
19
HÁZIREND
3.9.3. A mulasztások következménye
A tagintézmény értesíti a szülőt, ha a tanköteles tanuló első alkalommal igazolatlanul mulaszt. Az értesítésben felhívja a szülő figyelmét az ismételt igazolatlan mulasztás következményeire. Ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz tanítási órát vagy egyéb foglalkozást a tagintézmény igazgatója - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – értesíti nem tanköteles tanuló esetén a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, tanköteles tanuló esetén - gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével-a gyermekjóléti szolgálatot. A tagintézmény értesíti az illetékes gyámhatóságot is, ha a tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri, valamint a gyermekjóléti szolgálat is értesítést kap. Ha tanköteles tanuló mulasztása eléri a 30 órát, akkor a tagintézmény a szülő mellett értesíti az általános szabálysértési hatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot. A tanuló ellen ebben az esetben szabálysértési eljárás indul. Amennyiben a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása eléri az 50 órát, akkor a tagintézmény az illetékes gyámhatóságot értesíti. Az igazolt és az igazolatlan mulasztások összesített óraszámára vonatkozóan a következő szabályok érvényesek:
ha egy tanévben meghaladja a 250 órát,
szakképző évfolyamokon az elméleti tanítási órák 20 százalékát,
egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 százalékát,
és emiatt a tanuló teljesítménye év közben nem volt osztályozható, akkor a tanítási év végén, valamint félévkor a tanuló nem minősíthető, és a vonatkozón jogszabályok alapján a nevelőtestület dönt osztályozóvizsgára vagy évismétlésre való utasításáról. Ha az igazolt és az igazolatlan mulasztások száma egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. Azonban ha a tanuló mulasztása a húsz százalékot eléri, de igazolatlan mulasztása nincs, és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Erről a nevelőtestület a gyakorlati képzőhely javaslatára az intézmény szakmai programjában foglaltak alapján dönt.
20
HÁZIREND
3.9.4. Mulasztás a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlatról:
Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Azonban, ha igazolatlan mulasztása nincs, vagy az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát, és az igazolatlan mulasztását pótolta, a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt. Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. 3.9.5. Igazolatlan mulasztás következménye:
5 óra:
szóbeli figyelmeztetés
10 óra:
írásbeli figyelmeztetés és javasolt jó magatartás
15 óra:
intés (írásban) és javasolt változó magatartás
20 óra elérésekor
a nem tanköteles tanuló esetén fegyelmi eljárás és büntetés, rossz magatartás
30 óra elérésekor
tanköteles tanuló esetén fegyelmi eljárás és büntetés, rossz magatartás
30 órát meghaladó mulasztás esetén 3.10.
a tanulói jogviszony megszűnik (tanköteles kivételével).
A diákkörök működésének szabályai (opcionális)
A tagintézményben a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működhetnek. A diákkör lehet sportkör, szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. A diákköröket a tagintézmény egy megbízott tanára vezeti. Egy diákkör legalább 10 tanuló jelentkezése esetén alakítható meg. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet a tagintézmény igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői szervezet tagintézményi vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – az éves munkaterv elfogadása és a tantárgyfelosztás jóváhagyása alapján a nevelőtestület dönt. Az egyes diákköri foglalkozások idejéről, helyéről és a foglalkozást tartó pedagógus nevéről a tagintézmény honlapján, hirdetőtábláján és a tanáriban kell az érdeklődőket tájékoztatni. A honlapon a foglalkozást tartó pedagógus nevét csak annak kifejezett hozzájárulása esetében lehet közölni. Emellett a tanári szobában a pedagógusok számára mindig rendelkezésre áll – elektronikus formában – az egyéb foglalkozásokon részt vevő tanulók névsora is.
21
HÁZIREND
3.11.
A tanulmányok alatti vizsgák típusa, tervezett rendje és ideje
Osztályozóvizsga:
A félév, illetve a tanév zárását megelőző 30 napon belül
Javítóvizsga:
Augusztus 21-től augusztus 31-ig az éves munkatervben meghatározott időpontban
Pótló vizsgák:
Az elmaradt vizsgát követő két héten belül
Különbözeti vizsga:
A kérelem benyújtását követő három hónapon belül
Szintvizsga:
A kamara határozza meg.
3.11.1. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje
A tagintézményben az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit a helyi tanterv tantárgyi programjainak kimeneti elvárásaiként meghatározott továbbhaladási feltételei alkotják. (A tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelmények a tagintézmény honlapján megtekinthetőek.) A tanulmányok alatti vizsgák tervezett időpontjait, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét a tagintézmény igazgatója határozza meg a jogszabály adta keretek között, s hirdetmény formájában a tagintézmény honlapján, a tanulói tájékoztatás fórumain és az osztályfőnökök útján a tanulók és szüleik tudomására hozza a vizsga lebonyolítását megelőzően 30 nappal, a jelentkezési lap formátumának csatolásával. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzatainak megállapításához a házirend 3.9. alfejezetében felsorolt esetekben („A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások”) vagy ha a tanórai foglalkozások alól felmentették (magántanuló).
A tanuló az osztályozó vizsgára a tagintézményi jelentkezési lap kitöltésével jelentkezhet. A vizsgák időpontjáról a tanulót a jelentkezést követően írásban tájékoztatjuk.
Az osztályozó vizsgára kötelezett tanuló külön jelentkezés nélkül a vizsga időpontjáról írásbeli tájékoztatást kap.
1 vizsganapon tanulónként maximum 3 tantárgyból szervezhető vizsga.
4. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI, A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSUK ELVEI 4.1. A tanulók jutalmazásának elvei és formái
Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, az osztály, illetve a tagintézmény érdekében közösségi munkát végez, a tagintézményi, illetve a tagintézményen kívüli tanulmányi, szakmai, sport- és kulturális versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul a tagintézmény jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, a tagintézmény jutalomban részesítheti.
22
HÁZIREND
A tagintézményben – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári, szakoktatói, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi dicséret, melynek formái a következők:
Szaktanári, szakoktatói és osztályfőnöki dicséret szóban, a tanulók előtt.
Szaktanári, szakoktatói, osztályfőnöki dicséret az ellenőrzőbe és naplóba írva.
Igazgatói dicséret formanyomtatványon.
Igazgatói dicséret jegyzőkönyvben a tanulóifjúság előtt (rádióban, ünnepségen, körlevélben).
Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményükért, példamutató magatartásukért, kiemelkedő szorgalmukért dicséretben részesíthetők. Az a végzős tanuló, aki kiemelkedő tanulmányi eredményt, országos szakmai versenyeken helyezést ért el, oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a ballagási ünnepélyen vehet át. A tagintézményen kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A tanulók jutalmazására a tanulók gyakorlati képzőhelye is javaslatot tehet, illetve részt vehet a tanulók jutalmazásában. Ezekben az esetekben a gyakorlati képzőhely javaslata alapján a jutalmazásról a nevelőtestület dönt. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Az igazgatói és a nevelőtestületi dicséretet nyilvánosságra kell hozni. Ez történhet a tagintézményi hirdetőtáblán, a tagintézmény honlapján, osztályfőnöki órán, tanévzáró ünnepélyen, illetve nevelőtestületi értekezleten. A dicséretről és a kihirdetés módjáról a szülőt értesíteni kell. A tanév végi jutalmazások formái:
bizonyítványba írt szaktanári, szakoktatói dicséret;
igazgatói dicséret a tagintézmény tanulóifjúsága előtt (ballagás, tanévzáró);
a nevelőtestület által odaítélt oklevél, könyvjutalom, tárgyjutalom, pénzjutalom (egyéni és csoportos) vagy egyéb kedvezmény biztosítása (üdülés, kirándulás stb.);
a Wattay Diáksport Egyesület által adományozott elismerések: o a „Sportolva javíts”, valamint o a „Jó tanuló, jó sportoló” elnevezésű díjak odaítélése;
A nevelőtestület által adományozott Wattay-díj (odaítélésenek szempontjait a 4. sz. mellékletben találhatóak).
Az iskolai vagy iskolán kívüli kiemelkedő eredményeiért csak az a tanuló részesíthető jutalomban és elismerésben, aki a kötelességeit és jogait ismeri és betartja. 23
HÁZIREND
4.2. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei
Azt a tanulót, aki tanulói jogviszonyából fakadó lényeges kötelezettségeit – a tanulmányok teljesítését ide nem értve – folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. 4.2.1. A fegyelmező intézkedések formái:
A nevelőtestület tagjai által adható fegyelmező intézkedések fokozatai és formái:
szóbeli figyelmeztetés naplóba bejegyezve (a tanuló szóbeli figyelmeztetése négyszemközt, majd az osztályközösség előtt);
írásbeli figyelmeztetés az ellenőrzőbe, naplóba bejegyezve;
intés az ellenőrzőbe, naplóba bejegyezve;
megbízatás visszavonása (osztályközösség előtt közölve).
Az igazgató által adható fegyelmező intézkedések:
igazgatói figyelmeztetés;
igazgatói intés.
Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. 4.2.2. A fegyelmi büntetés fokozatai és formái:
megrovás;
szigorú megrovás;
meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása;
áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába;
eltiltás a tanév folytatásától;
kizárás az iskolából (tanköteles kivételével).
A fegyelmi büntetés végrehajtása legfeljebb hat hónap időtartamra, illetve a tanév végéig felfüggeszthető. A fegyelmi büntetés fokozata a naplóba bejegyzésre kerül. A fegyelmi büntetés fokozata a törzslapra bejegyzésre kerül, ha a büntetés végrehajtása felfüggesztésre kerül. Hatályos fegyelmi büntetés esetén a tanuló magatartás osztályzata: rossz. A tagintézményi fegyelmi intézkedések kiszabásánál a tettarányos büntetés, a fokozatosság elve és a nevelő célzat érvényesül. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el lehet tekinteni, s a tanulót legalább az osztályfőnöki megrovás büntetésben kell részesíteni. A fenti fegyelmező intézkedések gyakorlati képzőhely javaslatára is kiadhatók, illetve a gyakorlati oktatói és szakoktatói fegyelmező intézkedés kiszabható.
24
HÁZIREND
4.2.3. Súlyos kötelességszegésnek minősülő esetek:
durva verbális agresszió;
a másik tanuló megverése, egyéb testi, fizikai és lelki bántalmazása;
az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszes ital, tudatmódosító szerek) tagintézménybe hozatala, fogyasztása;
a szándékos és súlyos gondatlansággal elkövetett károkozás;
a tagintézmény nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése.
5. A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI 5.1. A tanulók jogai
A köznevelés ágazati kerettörvénye és a végrehajtására kiadott rendeletek részletesen tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolja. A szociális támogatáshoz való, a különböző részvételi és választási jogok, továbbá a tagintézményi munkamegosztásban intézményesített együttműködési jogosultságok a tanuló által megkezdett első tanév kezdetétől, a létesítményhasználat, a tagintézményi rendezvényekre vonatkozó előírások azonban már a beíratást követően illetik meg a tanulót. A tagintézmény minden tanulója jogosult a tanulók felkészítését szolgáló helyiségeknek és felszereléseinek használatára tanítási időben, tanórán kívüli foglalkozások során a tagintézmény nyitva tartási ideje alatt. Munkaszüneti napokon való vagy az oktatási időn kívüli használathoz az igazgató előzetes írásbeli engedélye szükséges. A helyiségeket és létesítményeket a tanulók csak pedagógus felügyelete mellett vehetik igénybe. A helyiségek használata során minden esetben be kell tartani a munka- és tűzvédelmi, energiatakarékossági és vagyonvédelmi előírásokat. A tagintézményi foglalkozás keretében a tanuló által készített dolgok tulajdonjoga a tanulót illeti meg, ha a dolgot az általa hozott anyagból készíti el. Ez esetben a tanuló tulajdonjogát – írásos megállapodás alapján – átruházhatja az iskolára. A tanulói jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítése során a tanuló által iskolai anyagból készített dolgok tulajdonjoga az iskolát illeti meg. A kiskorú tanuló szülője megállapodhat az igazgatóval abban, hogy a tanuló az általa készített dolog tulajdonjogát a tagintézménytől adásvétel útján megszerzi. Ez esetben a vételárat az anyagköltség és a befektetett munka arányában kell megállapítani. Ha tanuló által előállított intézményi tulajdonban lévő dolgot a tagintézmény bérletbe adja, vagy – az adásvétel kivételével – gyümölcsözteti (hasznait szedi) a bevétel 30 %-a illeti meg a tanulót. Ha a dolgot a tagintézmény értékesíti, a tanulót a bevételből származó nyereség tekintetében a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott díjazás illeti meg. A tagintézményi gyakorlati képzés keretében létrehozott termékek, szolgáltatások tulajdonjoga az oktatási intézményé. Joga van ahhoz, hogy képességeinek, érdeklődésének adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. Ehhez segítséget a tagintézmény pedagógiai programjában meghatározott módon nyújt. SNI-s és BTMN-es tanulók a szakértői bizottság javaslata alapján 25
HÁZIREND
kiadott igazgatói határozat szerint, meghatározott területen és időben fejlesztésben részesülnek. Személyiségi jogait, így különösen személyisége szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez való jogát a tagintézmény tiszteletben tartja, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti önmaga és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jogát. Joga van tanév tartamára érvényes tanuló balesetbiztosítást kötni. Az általános gyermek- és ifjúsági biztosítás a tanuló 18 éves koráig alanyi jogon jár. A 18 év felettiek részére a tagintézmény kedvezményes biztosítás megkötésében nyújt segítséget. 5.1.1. A tanulók észrevételezési, javaslattételi és véleménynyilvánítási jogának gyakorlása
A tanulók a jogszabályokban, valamint a tagintézmény belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – a tagintézmény igazgatójához, az osztályfőnökükhöz, a tagintézmény nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezet képviselőjéhez fordulhatnak. A tanulói véleménynyilvánítás jogának gyakorlását segítő fórumok és eljárások a tagintézményben különösen a következők:
osztályfőnöki órákon: javaslattétel, észrevétel, építő kritika, stb.;
tagintézményi diákönkormányzat;
rendszeres diákönkormányzati értékelés.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik a tagintézmény igazgatóságával, nevelőivel vagy a szülői munkaközösség vezetőjével. Javaslataikra tizenöt napon belül érdemi választ kell kapniuk. 5.1.2. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái
A tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. Joga továbbá, hogy felvilágosítást, segítséget és tájékoztatást kérjen a tagintézmény felnőtt dolgozóitól. A tagintézmény működésével kapcsolatos alapdokumentumok a tagintézményi könyvtárban megtalálhatók, a könyvtár helyiségében lehetőség van ezek tanulmányozására. A tanuló az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthat a tagintézmény működéséről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról továbbá tájékoztatást kaphat személyét és tanulmányait érintő kérdésekről. Joga, hogy javaslatot tegyen és kérdést intézzen a tagintézmény vezetőihez, pedagógusaihoz, a szülői szervezethez, a tagintézményi diákönkormányzathoz, s arra tizenöt napon belül érdemi választ kapjon. Ez a jog azt jelenti, hogy a tanuló a tagintézményben elmondhatja véleményét, de olyan tartalommal és formában, amely nem sérti mások emberi méltóságát, hiszen az emberi méltósághoz is ugyanúgy joga van mindenkinek, mint a véleménynyilvánításhoz. 26
HÁZIREND
A véleménynyilvánítási jog nem azt jelenti, hogy a tanuló a tanóra közben felállhat és kifejtheti véleményét akár a tantárgyról, akár diáktársairól, akár a pedagógusról vagy a tagintézmény dolgozóiról. Ez sérti a többi diák és mások jogainak érvényesülését, így különösen a többi diák tanulásához való jogát. 5.1.3. A tanulók véleménynyilvánításának szervezett formái:
a) osztályfőnöki óra; b) diákközgyűlés: a diákközgyűlésen minden tanévben bárki elmondhatja a véleményét vagy kérdést tehet fel szóban vagy írásban a tagintézmény vezetésének és tanárainak bármely iskolai témában. A kérdésekre, amennyiben a rendelkezésre álló információk ezt lehetővé teszik, a helyszínen kap választ a kérdező, egyéb esetekben 15 napon belül írásban. A diákközgyűlés helyét és időpontját a tagintézmény éves munkaterve is tartalmazza, de legalább egy héttel előre a faliújságokon és a tagintézmény honlapján meg kell hirdetni. c) diák-önkormányzati képviselők tanácskozása; d) tantestületi értekezlet, megbeszélés: a tanulók vagy a tanulók közössége által megválasztott küldöttek a tagintézmény vezetésével előre egyeztetett módon és témában mondhatják el véleményüket, kérésüket, információjukat. Az értekezleten addig lehetnek jelen, amíg az általuk képviselt téma van napirenden. 5.1.4. A tanulók egyéni véleménynyilvánításainak lehetőségei:
a) Szóban: a szaktanárokkal és az osztályfőnökkel egyeztetett időpontban; b) Írásban: a tagintézmény igazgatójának vagy helyettesének kell személyesen átadni. A névtelen írásbeli véleménynyilvánításokkal a tagintézmény vezetése nem foglalkozik. A fentieken kívül a tagintézmény vezetése közérdekű és egyéni problémák megbeszélésére személyes egyeztetés alapján biztosít lehetőséget a napi munkaidőn belül. A tanulók és a tagintézmény egész közösségének tájékoztatását szolgálják a tagintézményi faliújságok és az iskolarádió, tagintézményünk honlapja, valamint az elektronikus faliújság. A tagintézményi faliújságokon belső tájékoztatási formaként a Diákönkormányzat plakátjai, a szaktanárok és osztályfőnökök hirdetései, valamint a tagintézmény vezetése által engedélyezett külső hirdetések helyezhetők el. Az engedélyezést a tagintézmény bélyegzője tanúsítja, ennek hiányában a hirdetmények eltávolíthatók. Az iskolarádiót a diákönkormányzat felügyeli, külön szabályzat alapján működik, az ott elhangzó tartalmak, azok törvényeknek és erkölcsi szabályoknak való megfelelése a DÖK felügyelete alá tartoznak. A tagintézményi honlap információt ad iskolai programokról, dokumentumokról. Amennyiben az osztályok saját honlapot szerkesztenek, elvárjuk tőlük, hogy annak tartalma és formája feleljen meg intézményünk szellemiségének.
27
HÁZIREND
5.1.5. A diákkörök és a diákönkormányzat
A tagintézmény tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A diákkörök jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját pedagógus segíti. A diákönkormányzat elfogadás előtt véleményezi:
a tagintézményi SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseit;
a tanulói szociális juttatások elosztási elveit;
az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználását;
a házirendet.
5.1.6. A tanuló és a kiskorú tanuló szülője tájékoztatásának egyes szabályai
A tanulókat a tagintézmény igazgatója a tagintézmény egészének életéről, a tagintézményi munkatervről, az aktuális tudnivalókról a tagintézményi diákönkormányzat ülésén tájékoztatja. Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők szóban és ellenőrző könyvön,az elektronikus naplón keresztül írásban tájékoztatják. A szülőket a tagintézmény egészének életéről, a tagintézményi munkatervről, az aktuális feladatokról a tagintézmény igazgatója a szülői szervezet vezetőségének ülésén minden tanév elején szóban, tájékoztatja. Az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein a szülőket szóban tájékoztatják. A tagintézmény eseményeinek dokumentumai a tagintézmény honlapján elérhetőek. A szülők és a tanulók saját jogaik érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján a tagintézmény igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, a tagintézmény nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezethez fordulhatnak. 5.1.7.
A tagintézményi diákközösségek és diákönkormányzatok jogainak gyakorlásával kapcsolatos szabályok
1. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.
írásban felkérhet egy nagykorú személyt (diákönkormányzat munkáját segítő pedagógust), aki a diákönkormányzat és a tagiskola igazgatójának megbízása alapján eljárhat a diákönkormányzat érdekében;
döntési joga van: -
dönthet saját működéséről;
-
a diákönkormányzat működéséhez biztosított felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról; 28
anyagi
eszközök
HÁZIREND
-
egy tanítás nélküli munkanap programjáról;
-
a tagintézményi tájékoztatási rendszer létrehozásáról, működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (stúdió, rádió, TV, iskolai újság) szerkesztősége tanulói vezetőinek, munkatársainak megbízásáról.
használati joga van: a diákönkormányzat feladatainak ellátáshoz térítésmentesen használhatja a tagintézmény helyiségeit, berendezéseit.
egyetértési joga van:
-
a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor;
-
jogszabályban meghatározott ügyekben a tagintézmény szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor;
-
a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor;
-
az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor.
véleményezési joga van: -
a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésében, megszervezésében;
-
a tanórán kívüli tevékenység meghatározásában;
-
a fegyelmi tárgyalás lefolytatásában;
-
a könyvtár, sportlétesítmény működési rendjének kialakításában;
-
az állam által nyújtott évi rendszeres tankönyvtámogatás módjában.
véleményezési és javaslattételi joga van a tagintézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
2. A tanulók nagyobb közösségének kell tekinteni a mindenkori tanulólétszám legalább 30 %-át. A tanulók nagyobb közösségének joga:
a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának elfogadása;
a nagyobb közösséget érintő ügyben a diákönkormányzat véleményét kikérni;
döntési jogkört gyakorolnak saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában.
3. A diákproblémák feltárásának, kezelésének, elintézésének szabályai
A tanuló, jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indíthat, továbbá igénybe veheti a nyilvánosságot.
„Jogorvoslati lánc”: Problémájával először az osztályfőnökéhez vagy a diákmozgalmat segítő pedagógushoz fordulhat. Ha úgy érzi, nem kapott érdemi segítséget, ezután keresheti fel a nevelési igazgatóhelyettest, majd ezt követően az igazgatót. Ha a felsorolt személyek nem orvosolják sérelmét, akkor fordulhat a főigazgatóhoz, majd az Oktatási Jogok Biztosához.
29
HÁZIREND
A tanulói jogokat a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. számú törvény (Nkt.) tartalmazza. A jogszabályok értelmezésében a diákmozgalmat segítő pedagógushoz, vagy a nevelési igazgatóhelyetteshez fordulhat.
5.1.8. Érdemjegyek felülvizsgálatának joga, dolgozatírás rendje
A tanuló joga, hogy kérje érdemjegyeinek felülvizsgálatát abban az esetben, ha azt törvénysértő módon, vagy nem a tagintézmény Pedagógiai programjában lefektetett tárgyi törzsanyag és osztályozási elvek alapján állapították meg. Ilyen irányú kérvényét írásban a tagintézmény igazgatójához kell benyújtania. A tanuló joga, hogy megtudja szaktanárától a tanulmányi teljesítményének értékelését, az értékelés szempontjait. A tanuló adott hónapban kapott érdemjegyei az adott érdemjegy megszerzése után 10 tanítási napon belül kerüljenek az osztálynaplóba bejegyzésre. A tanár mulasztása esetén eltelt tanítási napok ebbe a 10 napba nem számíthatók bele. A tanuló joga, hogy a témazáró dolgozat idejét, témáját legalább 3 nappal hamarabb megismerje. A tanuló joga, hogy dolgozatait, írásbeli munkájának érdemjegyét, továbbá munkájában elkövetett hibáit, legkésőbb 15 munkanapon belül megtudja, illetve munkáját megnézhesse. Joga van kérni, hogy egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot (egy témakört lezáró dolgozatot) ne írathassanak a tanárok. 5.1.9. Független vizsgabizottság előtti beszámolás joga
A tanuló joga, hogy – a hatályos jogszabályok figyelembevételével – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. Az ilyen típusú kérelmét a tanulónak, illetve a szülőnek írásban, a félév, illetve a tanév vége előtt legalább 30 nappal korábban kell benyújtania a tagintézmény igazgatójához, aki továbbítja kérelmét az illetékes szervhez. 5.1.10.
Az iskolaváltás joga
Az iskolaváltás, tagintézmény váltás, képzés váltás jogával tanulói jogviszonyban lévő diák élhet. Az iskolaváltás, tagintézmény váltás, képzés váltás engedélyeztetéséhez a kérelmet a tagintézmény igazgatójához kell benyújtani. Ebben a tanulókat az iskolák közötti együttműködés segíti. 5.1.11.
Vendégtanulói jogviszony létrehozásának joga
Vendégtanulói jogviszony kérelmezhető megfelelő indoklással (pl. nyelvtanulás, emelt szintű érettségi vizsga előkészítő) a tagintézmény igazgatójánál, aki felveszi a kapcsolatot azzal az iskolával, ahová a tanuló szeretne járni. 5.2. A tanulók kötelességei
A tagintézmény által elvárt tanulói viselkedési szabályok: A tanuló kötelessége, hogy a pedagógus felügyelete mellett részt vegyen a tagintézményi közösségi élet szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Ilyen feladatnak minősül a saját környezetének és a foglalkozási helyeknek a rendben tartása, foglalkozások, rendezvények, tanítási órák előkészítése.
30
HÁZIREND
A tanuló kötelessége, hogy a tagintézményi ünnepélyeken, rendezvényeken – az előre megbeszéltek szerinti – ünneplő ruhában jelenjen meg. A tanuló kötelessége, hogy:
eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének;
életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában;
megtartsa a tagintézményi tanórai és egyéb foglalkozások, a tagintézmény helyiségei és a tagintézményhez tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, a tagintézmény szabályzatainak előírásait;
óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, a tagintézmény alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt;
ismerje meg és tartsa be az óvó előírásokat, amelyeket a tagintézményben való tartózkodás során meg kell tartaniuk. Ezeket a 2. sz. melléklet tartalmazza;
megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja a tagintézmény létesítményeit, felszereléseit;
a tagintézmény vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait (pl.: magatartása fegyelmezett, beszéde kulturált legyen, stb.);
megtartsa a tagintézményi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat;
a Pedagógiai programban foglalt tanulmányi kötelezettségének eleget tegyen, a kötelező tanórákon és foglalkozásokon pontosan és felkészülten jelenjen meg, készítse el házi feladatát;
a tanuló kötelessége, hogy az írásbeli számonkéréseken jelen legyen, a dolgozatokat megírja, a tantárgyak /tananyagegységek teljesítési követelményeinek megfeleljen. Annak a tanulónak, aki az írásbeli dolgozat alatt meg nem engedett segédeszközt használ (jegyzet, puska, mobiltelefon, stb.), elért teljesítményét érvénytelennek kell tekinteni és elégtelenre kell értékelni;
a tanuló a meg nem írt, vagy érvénytelennek nyilvánított témazáró dolgozatot pótolhatja. A pótlás időpontjáról a szaktanár tájékoztatja a tanulót;
a tanuló köteles a tagintézményi ünnepélyeken, megemlékezéseken és rendezvényeken, valamint a tanításmentes munkanapok rendezvényein részt venni. Ha a tanuló mulaszt, mulasztását igazolnia kell; 31
HÁZIREND
a tagintézmény vezetőinek, tanárainak utasításait – az ésszerűség határán belül – teljesítse;
fegyelmezetten vegyen részt a tanítási órákon, szakmai gyakorlaton, az előírt felszerelést hozza magával, tartsa be a létesítményekre vonatkozó különleges szabályokat, melyek az adott létesítmény falán kifüggesztve találhatók;
a rábízott eszközöket az előírásoknak megfelelően használja, őrizze azokat, védje a személyi és közösségi tulajdont. E kötelességét a tanuló akkor teljesíti, ha rongálást vagy lopást észlel, jelenti az órát tartó tanárnak, a tagintézmény gondnokának vagy az ügyeletes tanárnak;
tartsa rendben felszerelését. Ellenőrzőjét és fényképes diákigazolványát hordja magával;
ellenőrző könyvét folyamatosan vezesse, és információ-hordozóként kezelje a tagintézmény és a szülői ház között. Ha a tanuló elveszti ellenőrzőjét, újat vehet az osztályfőnökén keresztül. Az ellenőrző könyv hivatalos iskolai dokumentum. Rongálása, hamisítása, otthon hagyása fegyelmi intézkedést von maga után. A tanulóknak az ellenőrző könyvbe be kell írniuk a tagintézmény értesítéseit, az érdemjegyeket, és azt a gondviselővel láttamoztatni kell;
betartsa a tűzriadóval, bombariadóval kapcsolatos kiürítési szabályokat, melyeket a Házirenddel együtt osztályfőnökétől ismer meg az első tanítási napon, és elsajátítását aláírásával igazolja;
óvja saját és társai épségét, egészségét. Sajátítsa el és betartsa az egészségvédelmi, balesetelhárítási és tűzvédelmi szabályokat. Tanév kezdetekor az első osztályfőnöki órán az osztályfőnök a tanuló tudomására hozza e szabályzatok tartalmát, melynek elsajátítását a tanuló aláírásával igazolja;
ha balesetet, sérülést észlel, azt haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak (az órát tartó tanárnak vagy folyosóügyeletesnek) és az ügyeletes vezetőnek;
a szülő előzetes írásbeli értesítése és beleegyezése, illetve szakmai alkalmassági vizsgálatok esetén tudomásul vétele után részt vegyen a kötelező egészségügyi és szűrővizsgálatokon;
jelentse osztályfőnökének, szaktanárának és oktatójának, ha olyan betegsége, vagy olyan rendszeres gyógyszerszedési kötelezettsége van, amelyből adódóan munkáját, tanulását időlegesen nem tudja teljesen ellátni, vagy egészségügyi ellátásra szorul;
a tagintézményünk épületén kívül lévő oktatási helyeket a közlekedési szabályok betartásával, a legrövidebb úton és a legrövidebb időn belül közelítse meg;
a tagintézmény termeiben, berendezéseiben, létesítményeiben okozott károkat megtérítse. A kártérítés részletes szabályairól a jogszabályok rendelkeznek;
(A tagintézményi tulajdonban gondatlanságból okozott kárért a tanuló anyagilag – a törvény által előírt arányban, maximum 50% -, szándékos károkozás esetén pedig anyagilag - a törvény által előírt arányban, a minimálbér többszöröse is lehet - és 32
HÁZIREND
fegyelmileg is felelős. Ha felszólítás ellenére sem történik meg a kártérítés, a tagintézmény pert indíthat a tanuló, illetve szülője ellen. Ha többen okozták a kárt, a felelősség, így a kártérítési felelősség is közös. Ismeretlen károkozó esetén az osztályközösség vállalhatja a kár megtérítését, de erre senki sem kötelezhető.)
az iskolában és az iskolán kívüli rendezvényeken ápoltan, tisztán, kulturáltan jelenjen meg. Ünnepélyeken az öltözék lányoknak: sötét szoknya vagy nadrág, illetve kosztüm, ruha, fehér blúz, „Wattay-s” nyakkendő vagy sál, kitűző; fiúknak: sötét nadrág, vagy öltöny, fehér ing „Wattay-s” nyakkendő és kitűző (a 2017/2018-as tanévtől). Külön utasítás hiányában ettől eltérő öltözetben az ünnepségen nem vehetnek részt, a következményekről (kellő mérlegelés után) az osztályfőnök dönt.
személyi adatainak változásait az osztályfőnökének a következő osztályfőnöki órán jelentse;
iskolán kívüli sportegyesületi tagságot a tanév elején jelezni kell az osztályfőnöknek, azt igazolni kell versenyengedéllyel, vagy egyesületi igazolással. Ennek elmulasztása esetén kikérőt nem fogad el a tagintézmény;
a tanuló kötelessége, hogy a szakmai vizsgája sikeres befejezését követően, a jogszabályban meghatározottak szerint, az iskolában megszerzett szakképesítése hasznosulásával kapcsolatban a pályakövetési rendszerben adatot szolgáltasson. Az adatszolgáltatáshoz, az érettségi illetve a szakmai bizonyítványok mellé egy formanyomtatványt kapnak, melyet kitöltve az iskolába vissza kell juttatniuk. A nyomtatvány a tagintézmény honlapjáról is letölthető;
a tagintézménybe csak a foglalkozásokhoz szükséges felszerelést hozza magával. Ékszerért, pénzért, mobiltelefonért, egyéb informatikai eszközért, hanghordozókért vagy más értéktárgyakért a tagintézmény felelősséget nem vállal;
a tagintézmény területén a tanulóknak járművekkel közlekedni tilos! A járművel érkezők járművüket csak a kijelölt helyen tárolhatják és járművüket lezárni kötelesek, mert ezekért a tagintézmény anyagi felelősséget nem vállal;
a 9. évfolyamosok minden nemű „avatása” tiltott. Játékos avatási próbatételek, feladatok végrehajtása csak a tagintézményi „gólyanapon”, előre megtervezett, engedélyezett és szervezett keretek között lehetséges, melyet a diákmozgalmat segítő pedagógus és a nevelésért felelős igazgatóhelyettes ellenőriz;
tilos diáktársa megalázása, megzsarolása, bántalmazása, származására, testalkatára, egészségi állapotára sértő, gúnyos megjegyzést tenni;
a pedagógus tanóra, foglalkozás, rendezvény előkészítése, rendezése céljából tanulóra bízhat értékes oktatási eszköz, felszerelés hordását, felügyeletét. A tanuló köteles a rá bízott iskolai eszközök épségére vigyázni. Az okozott kárt köteles jelenteni és azt a törvényben foglaltak szerint megtéríteni. Tanítási óra közbeni iskolai taneszköz kezelését kizárólag pedagógus felügyelete mellett láthatja el, amelyért a felelősség a szaktanárt terheli.
33
HÁZIREND
5.2.1. Megjelenési és viselkedési elvárások
Teste, haja legyen ápolt, ruházata legyen tiszta, rendes, ne legyen kirívó.
Testékszer, hosszú köröm vagy műköröm viselete nem javasolt, ezek nem akadályozhatják a tanórai munkát; az ezzel járó baleset következményeiért a tagintézmény felelősséget nem vállal.
Iskolai rendezvényeken és ünnepségeken a megjelenés és a tevőleges részvétel mindenki kötelessége, ez alól felmentést csak indokolt esetben az osztályfőnök adhat!
Iskolai rendezvényeken és ünnepségeken (tanévnyitó, tanévzáró, nemzeti ünnepek) öltözéke legyen alkalomhoz illő.
A végzős osztályokban a fiúk számára a szalagavató, ballagás, érettségi, szakmai vizsga, valamint a vizsgák eredményhirdetése alkalmából öltöny és nyakkendő kötelező, míg a lányok az alkalomhoz illő ünnepélyes öltözetben jelenhetnek meg.
Társas életében tartsa be a kulturált viselkedés szabályait, a fiúk-lányok közti kapcsolat belső érzelmi dolgai nem tartoznak a nyilvánosságra.
Beszédében, gesztusokat.
Iskolán kívül is az elvárt társadalmi és erkölcsi normák szerint viselkedjen.
Legyen büszke, hogy iskolánk tanulója lehet, viselkedjen és tanuljon úgy, hogy az iskola és a tagintézmény is büszke lehessen Önre!
viselkedésében
kerülje
a
másokat
megbotránkoztató
szavakat,
5.3. Tanulói felelősökkel kapcsolatos szabályok
A tagintézményben az alábbi tanulói felelősök működnek:
osztályonként két-két, kisebb létszámú osztályban egy hetes heti váltásban.
A heteseket az osztályfőnökök jelölik ki. A hetesek feladata:
minden tanítási óra előtt számba veszik a hiányzó tanulókat, és a mulasztásról jelentést tesznek az órát tartó pedagógusnak;
ha a pedagógus nem jelenik meg az órán a becsöngetés után maximum tíz perccel, jelentik az igazgatóhelyettesi irodában;
gondoskodnak a tábla tisztaságáról, a tanterem szellőztetéséről és tisztaságáról. Amennyiben a tanterem berendezési tárgyaiban rongálásra utaló jeleket észlelnek, jelentik az órát tartó pedagógusnak, a folyósói ügyeletet teljesítő pedagógusnak vagy a tagintézmény vezetésének.
34
HÁZIREND
6. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉST SZOLGÁLÓ INTÉZMÉNYI SZABÁLYOK E fejezetet a házirend 2. számú mellékletében foglalt iskolai védő-óvó előírásokkal összhangban kell értelmezni és alkalmazni. A tagintézménynek rendszeresen gondoskodnia kell az egészséges életmód – az életkori sajtosságoknak megfelelő – népszerűsítéséről a tanulók körében. E feladat teljesítésében a nevelőtestület a diákönkormányzattal együttműködik az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosításában. Valamennyi intézményi program során nagy hangsúlyt kell fektetni az egészséges táplálkozás, a megfelelő testmozgás, a minőségi életvitel gyakorlati megvalósítására. A tanulónak lehetősége van igénybe venni a kedvezményes étkezés szolgáltatását. A pedagógusok a foglalkozásaikon, valamint a tanulókkal való kötetlen programokon rendszeresen foglalkoznak az egészséges életmód mibenlétével. A tanulók számára a nyitvatartási időben biztosítani kell a tagintézmény sporteszközeihez való hozzáférést és a sportlétesítmények használatát az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program céljainak megvalósulásához. A tagintézményben, valamint a tagintézmény épületén kívüli, tanulók számára rendezett programokon tilos a népegészségügyi termékadó hatálya alá tartozó szörpök, sűrítmények, koncentrátumok, gyümölcsízek, energiaitalok, sós snack valamint olyan ételek és italok árusítása, melyben ételízesítő, cukrozott kakaópor vagy ízesített sör illetve alkoholos frissítő ital van A tagintézmény minden nevelési-oktatási tartalmú programját a pedagógiai program részeként megalkotott egészségnevelési program alapján kell tervezni és lebonyolítani. A tagintézmény házirendjének betartása a tagintézmény minden diákjának, pedagógusának, alkalmazottjának és az iskolával egyéb jogviszonyban álló személynek kötelessége.
35
HÁZIREND
MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet Kollégiumi szabályzat
Általános rendelkezések A Házirend olyan alapdokumentum, amely a kollégium belső életét is szabályozza. Érvényes a tanulókra, a tanulók nevében eljáró szülőkre, a nevelőtanárokra és a kollégium minden dolgozójára. Hatályos a kollégium teljes területén, a kollégium által szervezett kollégiumon belüli és kollégiumon kívüli rendezvényeken. A Házirend megsértése számonkérést, fegyelmi eljárást von maga után. A kollégium a Kiskunhalasi SzC Kiskőrösi Wattay Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma egyik telephelye. Telephely: 6200 Kiskőrös, Árpád utca 18.
36
HÁZIREND
Tartalom Általános rendelkezések.............................................................................................................................36 1.
A kollégiumi felvétel rendje .............................................................................................................38
2.
A kollégiumi tagság keletkezése .....................................................................................................38
3.
A kollégiumi tagsági viszony megszűnése ..................................................................................38
4.
Térítési díj ...............................................................................................................................................38
5.
A kollégium munkarendje .................................................................................................................39
6.
A kollégiumi élet rendje .....................................................................................................................39
1) 6.1.
Napirend .........................................................................................................................................39
2) 6.2.
Tanulás – kollégiumi foglalkozások......................................................................................39
3) 6.3.
Kötelező kollégiumi foglalkozások .......................................................................................39
4) 6.4.
Egyéb foglalkozások ...................................................................................................................40
7.
Diákkörök, a tanulmányi munka segítése ...................................................................................41
8.
A tanulók jogai .......................................................................................................................................41
9.
A tanulók kötelességei ........................................................................................................................41
10.
A kollégiumi közösségben való együttélés általános normái .........................................42
11.
A kollégiumban, a kollégiumi rendezvényeken és a kollégiumon kívüli elvárt magatartás 43
12.
A kollégiumban, a kollégiumi rendezvényeken és a kollégiumon kívüli tiltott magatartás 43
13.
A tanulók jutalmazásának elvei ..................................................................................................44
14.
Fegyelmező és fegyelmi intézkedések, alkalmazásuk elvei .............................................44
15.
A kollégiumból való eltávozás és visszaérkezés rendje ....................................................45
16.
Biztonsági előírások ........................................................................................................................46
17.
Állagmegóvás .....................................................................................................................................47
18.
Értékek, értéktárgyak megőrzése ..............................................................................................47
19.
A tanulók rendszeres tájékoztatásának formája és rendje ..............................................48
20.
A tanulók véleménynyilvánításának rendje és formái ......................................................48
21.
Szállóvendégek fogadása ..............................................................................................................48
22.
Záró rendelkezések .........................................................................................................................49
37
HÁZIREND
1. A kollégiumi felvétel rendje A kollégiumi felvételről adott kollégiumi egység nevelői közösségének javaslata alapján a tagintézmény igazgatója dönt. A kollégiumi jogviszony a kollégiumi beiratkozáskor jön létre és az adott tanévre szól. Így a kollégiumi felvételt tanévenként kell kérelmezni. 2. A kollégiumi tagság keletkezése A kollégiumi jelentkezési lapot minden év április 30-ig kell a kollégium vezetőjének leadni, az elbírálás határideje minden év május 30. A kilencedikeseknek a tagintézménybe való beiratkozásnál kell kérniük a felvételt. Rendkívüli esetben tanév közben is kérhető a kollégiumi felvétel. A kollégiumi tagság keletkezése során, a házirend megosztásával tájékoztatjuk a kollégistákat és szülőket a kollégium házirendjéről. 3. A kollégiumi tagsági viszony megszűnése A kollégiumi tagsági viszony megszűnik: a) a mindenkori tanév végén, b) a tanulói jogviszony megszűnésével, c) a szülő írásos kérvénye alapján, d) a „kizáró” fegyelmi határozat jogerőre emelkedésével, e) ha a nagykorú tanuló lemond kollégiumi tagságáról. Az önkéntes kilépést a szülő aláírásával kell igazolni. Amennyiben a kollégiumi elhelyezésre gyámhatósági kedvezményezés által került sor, a szülő csak a gyámhatóság egyetértésével mondhat le a tanuló kollégiumi tagsági viszonyáról. 4. Térítési díj A kollégiumban az elhelyezés ingyenes, naponta háromszori étkezést biztosítunk. A tanulónak az étkezési ellátásért térítési díjat kell fizetnie. A térítési díj befizetése a kiírt időpontban a kollégiumban történik. Díjkedvezményt az érvényes jogszabályok alapján kaphatnak a tanulók. Az étkezés lemondása a helyi szabályoknak megfelelő határidőtől érvényesíthető. Az étkezés lemondása, a tanuló illetve a szülő kötelessége. A kollégiumból véglegesen távozó tanulónak az esetleges térítési díjhátralékot kiiratkozás előtt ki kell fizetnie. Az étkezés térítési díjaira vonatkozó eljárást Kiskőrös város önkormányzatainak rendeletei szabályozzák.
38
HÁZIREND
5. A kollégium munkarendje A kollégium éves munkatervét a tagintézmény munkaterve tartalmazza, a tagintézmény nevelőtestülete fogadja el. 6. A kollégiumi élet rendje 6.1. Napirend Ébresztő
6:30
Tisztálkodás, takarítás, reggeli
6:30-7:20
Tanítási órák, gyakorlatok
7:40
Kimenő
utolsó óra végétől – 15:45
Tanulószoba
16:45-17:30
Vacsora
17:30 – 18:00
Tanulószoba
18:00 – 19:00
Kimenő
19:00 – 20:00
Készülődés takarodóra, létszámellenőrzés
20:00 – 22:00
Takarodó
22:00
6.2. Tanulás – kollégiumi foglalkozások A napirendben meghatározott tanulási időt a kollégista köteles a számára kijelölt tanulóhelyiségben tanulással vagy egyéb szakmai feladatok teljesítésével eltölteni. Egyéni vagy csoportos tanulásra a tanuló- és hálószobákon kívül – nevelői engedéllyel – azépület egyéb, tanulásra alkalmas helyiségei is igénybe vehetők. 6.3. Kötelező kollégiumi foglalkozások Tanulószoba, korrepetálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás (13 óra/hét), csoportfoglalkozás (1 óra/hét), kötelezően választott foglalkozás (1 óra/hét), összesen heti 15 óra A kötelező foglalkozásokon kívül a tanuló szabadon választható foglalkozásokon is részt vehet. A tanórai részvétel kötelező. Felmentést kaphatnak a tanulók egyes kötelező foglalkozások alól, ha a tanulmányi átlaguk eléri a 3,60 átlagot, illetve ha a kollégiumi nevelőtestülettel egyeztetett egyéni tanulási rend szerint készülnek fel. A tanulók tanulmányi eredményének értékelése havi rendszerességgel történik. A meghirdetett kötelezően választható foglalkozásokra a tanulóknak legkésőbb az adott tanév szeptember 20-ig a foglalkozást tartó és a csoportvezető nevelőnél személyesen kell
39
HÁZIREND
jelentkezni. A jelentkezés elfogadása esetén a tanuló a foglalkozásra érvényes időrendben a tanév végéig köteles járni. A kollégiumi foglalkozások időtartama általában 45 perc. A kötelező kollégiumi foglalkozásokról történő mulasztást az iskolai mulasztáshoz hasonló rendben a csoportvezető nevelőnél igazolni kell. Igazoltnak tekinthető a mulasztás betegség esetén (orvosi igazolással), előzetes szülői kérésre engedélyezett távolmaradás esetén, vagy ha előre nem látható alapos indok miatt nem tudott a tanuló eleget tenni a kötelezettségének. A kötelező foglalkozásokról való késések ideje összeadandó. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét (45 percet), a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a foglalkozásról. Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az igazolatlan távolmaradás – a vonatkozó iskolai szabályoknak megfelelő módon – fegyelmi eljárás indítását, végső esetben kollégiumból való kizárást vonhat maga után. Tanulási idő alatt és takarodó után teljes csendet kell tartani, a közös helyiségeket csak csendben lehet használni, a tanulást és a pihenést zavarni nem szabad. A tanóra alatt a kollégium valamennyi helyiségében magnó, rádió, mobiltelefon kikapcsolása kötelező. A tanulószobák 22.00-ig, kivételes esetekben – külön nevelői engedéllyel – 23.00-ig használhatók. A tanulószobákat a tagintézményben szokásos rend szerint lehet használni 6.4. Egyéb foglalkozások A kollégium létesítményeit, helyiségeit a napirend szerinti foglalkozási időben használhatják a tanulók. A kollégium létesítményeiben – hétfőtől csütörtökig - az arra illetékes nevelőtanár engedélyével és felügyelete mellett 14-21 óra között lehet egyéni vagy csoportos foglalkozásokat, rendezvényeket tartani. Ezeken – a tanulási idő alatt - csak csoportvezetői engedéllyel lehet részt venni, de ezzel nem zavarhatják társaikat a tanulásban. A számítógépes termekben kizárólag a használati szabályzatban meghatározott időben és feltételekkel lehet dolgozni. TV-t, DVD-t, videó filmet 21.30-ig, ezt követően csak az ügyeletes nevelőtanár külön engedélyével lehet nézni. Tanulási idő alatt televízió csak szervezett foglalkozások keretében nézhető. A hivatalos ünnepek előtt, központilag meghatározott emléknapokon megemlékezést tartunk, vagy azokra ünnepi (megemlékező) faliújságot készítünk, amelyekben az aktív tanulói közreműködés kötelesség. A tanulóktól elvárjuk, hogy ápolják és gazdagítsák a kollégium kialakult hagyományait, hagyományos programjait.
40
HÁZIREND
7. Diákkörök, a tanulmányi munka segítése A kollégiumban a tanulók érdeklődésének megfelelő diákkörök működhetnek, sport- és kulturális foglalkozások szervezhetők. A diákok kérésére a kollégiumban korrepetálás, szakkör szervezhető. 8. A tanulók jogai a) A tanuló joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák. b) A tanulót lelkiismereti, vallási, világnézeti meggyőződése miatt hátrány nem érheti. c) A kollégium lakóinak joga van biztonságban és egészséges környezetben élni és tanulni. d) A tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, valamint képességeinek és tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében felzárkózató és tehetséggondozó foglalkozáson vegyen részt. e) A felvett diákok jogosultak a kollégium felszereléseit, eszközeit, helyiségeit rendeltetésszerűen használni, a helyi szabályozásoknak megfelelően. f) Hozzájusson a szükséges információkhoz. g) A kollégium valamennyi tanulója tagja a diákönkormányzatnak, ezért választó és választható a DÖK szerveibe. A DÖK funkcióját, a tanulóifjúság képviseletét a DÖK vezetőségének irányításával látja el. Javaslatot tehetnek:
a jutalmazási és fegyelmi szabályok kidolgozására, a mértékek megállapítására; tanulmányi versenyek, szakkörök, felzárkóztató foglalkozások, stb. szervezésére. h) Minden tanulónak joga van a kollégium által rendezett kulturális és sportrendezvényeken részt venni. i) A tanulók tanulmányi és egyéb problémáik megoldásához segítséget kérhetnek a kollégiumi nevelőtanároktól és munkatársaktól. 9. A tanulók kötelességei a) A kollégista diák úgy éljen jogaival, hogy ne sértse a közösség érdekeit, és mást se akadályozzon a jogai gyakorlásában. b) Megtartsa a kollégiumi rendet, eleget tegyen a kollégiumi házirendben és napirendben foglaltaknak. c) Legjobb tudása szerint tegyen eleget tanulmányi kötelezettségeinek, segítse társait a tanulásban. d) Legyen tiszta és ápolt, ruházatát, eszközeit, felszerelési tárgyait tartsa rendben, az általa használt helyiségek rendjére és tisztaságára ügyeljen. e) Az előírt és kialakított rendnek megfelelően vegyen részt a foglalkozásokon. Kötelező kollégiumi foglalkozások: napi felkészülés (12 óra/hét) 41
HÁZIREND
felzárkóztató vagy tehetséggondozó foglalkozás (1óra/hét) csoport vagy tematikus foglalkozás (1 óra/hét) szabadidős tevékenység (1 óra/hét) f) Szülőjét (gondviselőjét) tájékoztassa a kollégiumi előírásokról és kérésekről. g) A munka-, baleset-, és tűzvédelmi előírásoknak megfelelően a kollégium vagyonának védelme, a berendezési tárgyak és eszközök biztonságos kezelése. h) Minden tanuló kötelessége a közösségi és személyi tulajdon védelme, a rongálás megakadályozása. A tanuló által okozott kárt a tanulónak, illetve szüleinek meg kell térítenie. i) Óvja saját és társai testi épségét, egészségét, vegyen részt a kollégiumi rend és tisztaság kialakításában és az energiatakarékosságban! Haladéktalanul jelentenie kell, ha bárki épségére nézve veszélyeztető tevékenységet, állapotot, balesetet észlel, illetve azt, ha megsérült. j) A kollégiumi tanuló kötelessége a kollégium berendezési tárgyait megfelelően használni, a kollégium takarékossági szabályait betartani. k) A tanuló kollégiumon belüli és kívüli magatartása legyen etikus és kulturált. Tisztelje a felnőtteket és társait, ugyanezt várhatja el tőlük. l) A kollégista tanuló kötelessége az iskola és a kollégium által szervezett rendezvényeken az alkalomhoz illő öltözékben megjelenni, és ott olyan magatartást tanúsítani, mely a tagintézmény és kollégium hírnevéhez méltó. m) Magatartásával járuljon hozzá a humánus, fegyelmezett kollégiumi légkör fenntartásához. Tanúsítson tiszteletet társai, a kollégium munkatársai, valamint az odalátogatók iránt. n) Minden tanuló köteles az esti létszámellenőrzéskor a szobájában tartózkodni, és takarodó után csendben az ágyban lenni. o) Betegség esetén a tanuló köteles a nevelőt tájékoztatni, szükség estén orvoshoz menni. Az egy napnál hosszabb lefolyású betegség esetén kötelező a hazautazás. p) Kötelessége figyelembe venni a kollégiumi hirdetményeket, minden a személyi adataiban történt változást bejelentenie. q) Tilos otthonról hozott főző-, melegítő berendezések tartása és használata! r) Étkezni csak a kijelölt helyen, élelmiszert tárolni csak a meghatározott helyen lehet. s) Kimenők kivételével, csak nevelőtanári engedéllyel hagyható el a kollégium területe. A lakhelyként szolgáló város területét csak nevelőtanári, ill. kollégiumvezetői engedéllyel lehet elhagyni. 10. A kollégiumi közösségben való együttélés általános normái A kollégiumban a tanulók nagyobb közösségének minősül a mindenkori kollégiumi csoport. A közösségi és személyes tulajdon védelme, az ésszerű takarékosság a kollégium egész közösségének érdeke és kötelessége. A szobabeosztáson, a szobák elrendezésén és berendezésén csak engedéllyel szabad változtatni.
42
HÁZIREND
A szobák dekorálása csak a nevelők által engedélyezett formában lehetséges. A szobában keletkezett kárt a szobaközösség téríti meg, ha a károkozó személy kilétére nem derül fény. 11. A kollégiumban, a kollégiumi rendezvényeken és a kollégiumon kívüli elvárt magatartás A kollégiumi lakhatás és rendezvények ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során – kimenők ideje alatt hétfőtől péntekig, hétvégén, azokra, akik nem utaznak haza – is hatályos a Kollégiumi Házirend. A kollégisták a rendelkezésre álló helyiségeket, berendezéseket a tanuláshoz, művelődéshez, pihenéshez, tisztálkodáshoz, étkezéshez, sporthoz, valamint a szabadidő hasznos eltöltéséhez rendeltetésüknek megfelelően, szabadon használhatják. Amennyiben a közös helyiségekben már senki sem tartózkodik, az utolsónak kötelessége az ablakokat becsukni, a villanyt leoltani. A szobák rendjéért, a tisztaságáért a szobaközösség felel. A lakószobákat a tanulók önállóan, minden nap reggel, távozás előtt rendbe rakják. A közös helyiségeket csak akkor kell a diákoknak kitakarítaniuk, ha rendellenesen összepiszkolták. Ha a személy kiléte nem állapítható meg, a takarítókat az ügyeletes nevelőtanár jelöli ki. Hazautazáskor minden ablakot be kell csukni, az elektromos eszközöket pedig áramtalanítani kell. 12. A kollégiumban, a kollégiumi rendezvényeken és a kollégiumon kívüli tiltott magatartás Koedukált kollégiumi egységben a fiúk és a lányok egymás lakrészében nem tartózkodhatnak. Kivételt jelent a fent leírtaktól, ha közvetlen veszélyhelyzet alakul ki (pl.-baleset, tűz- és robbanásveszély). A tanulók látogatókat csak az ügyeletes nevelő engedélyével, kizárólag a kollégium előterében fogadhatnak 20 óráig. A lakószobákba és a tanulószobákba vendégek csak nevelői engedéllyel mehetnek fel, a kollégista felelősséget vállal vendégéért. A szobákat belülről bezárni tilos. A tanulók szobájába a nevelőtanár hangjelzés után (pl.: kopogtatás) bármikor bemehet munkaköri kötelességének megfelelően. A nevelőtanár a tanuló jelenlétében, a tanuló közreműködésével ellenőrizheti a szobai szekrények és a hűtőszekrények rendjét. A romlandó élelmiszereket tilos a szobában, a szobák ablakaiban tárolni.
43
HÁZIREND
A kollégium egész területén tilos: futkározni, a folyosó korlátjára felülni, felkapaszkodni, konnektorba nyúlni, tüzet gyújtani, a kollégium berendezéseit szerelni, ablakpárkányokra kiülni, az ablakon kihajolni, ablakon kimászni és bemászni, vagy egyéb balesetveszélyes helyzetet előidézni. A kollégium minden helyiségében tilos: bármilyen jellegű szerencsejátékot folytatni, az épület ablakából bármilyen hulladékot, folyadékot, szemetet kidobálni, a helyiségeket, berendezési tárgyakat, eszközöket szándékosan rongálni. A kollégiumon kívüli rendezvényeken (pl.: színház, mozi, kirándulás, stb.) való részvétel során is hatályos a Házirendben foglalt tiltott tanulói magatartásra vonatkozó eljárási rend. 13. A tanulók jutalmazásának elvei a) A tanuló jutalomban, dicséretben részesülhet akkor, ha kimagasló tanulmányi eredményt ér el, versenyen, rendezvényen eredményesen képviseli a kollégiumot (a jutalom odaítélésénél figyelembe kell venni a résztvevők számát, az elért eredményt), pályázaton helyezést ér el, magatartásával, közösségi munkájával példát mutat társainak, öregbíti intézményünk jó hírnevét. b) A jutalmazást, dicséretet kezdeményezheti: nevelőtanár, tanulóközösség képviselője, DÖK vezető, kollégiumvezető A végső döntést a nevelőtestület hozza. A dicséret formái: nevelői kollégiumvezetői. A dicséretet a tanuló írásban kapja meg. c) A jutalom formái: könyv, könyvutalvány vagy tárgyjutalom, a kollégiumi kedvezmény (pl.: kimenő meghosszabbítása), 14. Fegyelmező és fegyelmi intézkedések, alkalmazásuk elvei A kollégium házirendjének megsértése fegyelmező intézkedést, súlyosabb esetben fegyelmi eljárást von maga után. a) Fegyelmező intézkedések: nevelői figyelmeztetés írásban; nevelői intés írásban; 44
HÁZIREND
kollégiumvezetői figyelmeztetés írásban; kollégiumvezetői intés írásban.
b) Fegyelmi büntetések: megrovás; szigorú megrovás; a kollégiumi tagság ideiglenes felfüggesztése 1-6 hónap időtartamra; kizárás a kollégiumból. c) Fegyelmező intézkedést kell hozni, ha a tanuló veszélyezteti társai vagy saját testi épségét; zavarja a tanórát vagy társai pihenését; kimenőről késik; tiszteletlen társaival vagy a felnőttekkel; rontja a kollégium hírnevét; takarodó után más szobájában tartózkodik; engedély nélkül távozik a kollégiumból; d) Legalább „megrovás” fegyelmi büntetésben kell részesíteni a tanulót, ha halmozottan ugyanazt a szabálysértést követi el, pl.: sorozatos késés kimenőről, engedély nélküli eltávozás, stb. e) Legalább „szigorú megrovás” büntetésben kell részesíteni azt a tanulót, aki indokolatlanul „tűzriadó” vagy „bombariadó” jelzést ad, vagy más módon pánikhangulatot idéz elő, a kollégium területén vagy épületében dohányzik. f) „Kizárás a kollégiumból” fegyelmi büntetést kell alkalmazni, ha a tanuló kábítószert, alkoholt hozott a kollégiumba vagy kollégiumi rendezvényre; kábítószer hatása alatt vagy alkoholos állapotban tartózkodik a kollégiumban vagy kollégiumi rendezvényen; verekedést kezdeményezett, „szecskáztatott”; szándékosan rongálja a kollégium vagy társai felszerelését; a kollégiumban tulajdon elleni vétséget követ el. 15. A kollégiumból való eltávozás és visszaérkezés rendje A tanulók szüleikhez – gondviselőikhez – utazhatnak haza. A kollégium nem vállal felelősséget azokért a tanulókért, akik elutaztak a kollégiumból, de nem haza mentek. A tanuló hét közben csak a nevelőtanár engedélyével távozhat el a kollégiumból. Az engedély megadásához – a nem tanköteles tanulók kivételével – a szülő kérése szükséges, melyet az ellenőrzőbe kell beírnia, vagy telefonon jeleznie a nevelőnek. A tanulók kimenőjét a nevelőtanár meghosszabbíthatja, ha
45
HÁZIREND
a tanuló illetve a szülő kéri – indokolt esetben; a tanuló tanulmányi eredménye, magatartása, közösségi munkája alapján rászolgál. A tanulónak a hétvégi hazautazást követően – vasárnapi visszautazás esetén – vasárnap 20 óráig kell visszaérkeznie a kollégiumba. Más időpontban történő visszautazás csak szülői engedéllyel lehetséges. Amennyiben a tanuló valamilyen ok miatt nem tud visszaérkezni, a távolmaradás okát jeleznie kell az ügyeletes nevelőnek. A tanuló hét közben vidékre való távozását, ill. éjszakára való kimaradását csak szülői beleegyezés birtokában engedélyezi a nevelőtanár. Az engedély nélküli távozás igazolatlan mulasztásnak minősül. A távolmaradást igazoltnak tekintjük, ha a tanuló 7 napon belül írásos igazolást mutat be. Például:
beteg volt és azt orvos írásban igazolja; hatósági intézkedés miatt nem érkezik vissza a kollégiumba.
16. Biztonsági előírások A tagintézmény minden tanév elején tűz-, baleset- és katasztrófavédelmi oktatást, oktatásokat tart, melyen minden alkalmazottnak és tanulónak részt kell venni, az ott szerzett ismeretek elsajátítását az oktatási íven aláírással igazolni kell. A tanulók kötelesek a baleset megelőzését szolgáló utasításokat, a tűzvédelmi és a bombariadó esetére meghatározott szabályokat betartani, ill. társaikkal betartatni. A tanulók bármely napszak idején észlelt rendkívüli eseményt (pl. baleset, tűz, rosszullét) kötelesek az ügyeletes nevelőtanárnak azonnal jelenteni. Tilos a tagintézmény területére hozni és ott használni saját elektromos készüléket (pl. vasaló, hősugárzó, kávéfőző, vízforraló, szendvicssütő, stb.). A szülő, illetve tanuló külön kérésére engedélyezhető olyan saját elektromos berendezés használata, amely a tanulmányainak folytatásához szükséges (pl. hordozható számítógép), vagy egészségi állapota azt indokolja (pl. inhaláló). Elektromos eszköz kollégiumba való behozatala írásbeli szülői kérvényhez, nyilatkozathoz, kollégiumvezetői engedélyhez kötött. A tanulóengedély birtokában köteles hibátlan eszközt behozni, az eszköz használatával kapcsolatos mindennemű történésért a tanuló, ill. gondviselője teljes mértékig felelős. A villamos berendezésekhez meghibásodás esetén hozzányúlni, és ezeket javítani tilos! A meghibásodást azonnal jelenteni kell az ügyeletes nevelőtanárnak. A kollégium elektromos eszközeit szétszedni, javítani tanulónak tilos! A meghibásodást az ügyeletes nevelőtanárnak kell haladéktalanul jelenteni. 46
HÁZIREND
A stúdió berendezéseit csak az illetékes személy engedélyével szabad használni. A tanulók, a személyes tárgyaik biztonságos tárolására vegyék igénybe a számukra biztosított zárható szekrényt vagy fiókot. A kollégisták semmi olyan dolgot nem hozhatnak be és tarthatnak maguknál, amellyel mások testi vagy lelki épségét veszélyeztetik vagy kockáztatják. Ilyen dolognak tekinthetők a szervezetre káros szerek, kábítószernek minősülő anyagok, a fegyvereknek minősülő tárgyak vagy fegyvernek látszó tárgyak, a közbiztonságot veszélyeztető tárgyak. (Pl.: gázspray, baseballütő, kard, tőr, íj, bokszer, dobócsillag, lánc, elektromos sokkoló, bármilyen robbanó, szúró, vágó eszköz, stb.) 17. Állagmegóvás Minden kollégista kötelessége védeni a kollégium felszerelési tárgyainak épségét, megakadályozni a rongálást. Az észlelt kárt vagy hibát a nevelői helységben be kell jelenteni, és az ott elhelyezett „hibabejelentő” füzetbe be kell írni. Közös használati tárgyakat a nevelőtanárok engedélyével lehet használni, illetve elvinni. Az a diák felelős érte, aki elvitte illetve használta. A szándékosan vagy véletlenül okozott kárt (egészben vagy részben) meg kell téríteni, vagy helyre kell hozni. A kollégiumi létesítményekben, eszközökben okozott károkért, a használatra átvett tárgyakért (pl. könyvtári könyvek) a használó anyagi felelősséggel és kártérítési kötelezettséggel tartozik. A károkozásról a kollégium jegyzőkönyvet vesz fel, mely alapján a tagintézmény a szülőt a kártérítési kötelezettségről írásban értesíti. 18. Értékek, értéktárgyak megőrzése A kollégiumi tagsági viszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok, értékek, tárgyak bevitele a kollégiumba tilos. A tilalom ellenére behozott tárgyak eltűnéséből származó anyagi károkért a kollégium nem vállal felelősséget. A kollégium csak azokért a személyes értékekért (pénz, ékszer, mobiltelefon, hivatalos iratok, bankkártya, stb.) vállal felelősséget, melyeket átadnak megőrzésre a nevelőtanároknak. Mindenki köteles személyes értékeire vigyázni, a szekrények zárása a tanuló feladata. A tanulók csak olyan elektromos eszközöket használhatnak, amelyeket bejelentettek, a kollégium engedélyez, és amelyek megfelelnek az érintésvédelmi és tűzvédelmi szabályoknak.
47
HÁZIREND
19. A tanulók rendszeres tájékoztatásának formája és rendje Tanulóink a tanulói jogok gyakorlásához szükséges információkat a nevelőtanároktól, kollégiumi vezetőtől (többek között csoportfoglalkozásokon, egyéni törődés keretében) a szülőktől (szülői értekezleteket, fogadóórákat követően) a kollégiumi hirdetésekből, a tagintézmény faliújságján, az elektronikus napló rendszerén, illetve az iskolák honlapján keresztül kaphatják meg. Tanulmányokkal, személyt érintő kérdésekről tájékoztatást a nevelőtanártól, kollégiumi vezetőtől, illetve az elektronikus napló rendszerén keresztül kaphatnak diákjaink. 20. A tanulók véleménynyilvánításának rendje és formái A kollégista tanulók véleménynyilvánításának formái: csoportfoglalkozás keretében; csoportképviselőkön keresztül a diák-önkormányzati összejöveteleken; kollégiumi közgyűlésen; közvetlenül a nevelőtanárhoz, kollégiumvezetőhöz, tagintézményvezetőhöz a főigazgatóhoz fordulva. b) Véleményezési jog szempontjából a tanulók nagyobb közösségének minősül egy-egy kollégiumi egység diákjainak közössége. c) Minden kollégiumban a kollégiumi közösséget a kollégiumi diákönkormányzat (DÖK) képviseli. A diákönkormányzat fóruma: a Közgyűlés. A DÖK általában havonta ülésezik, közgyűlést legalább évente egy alkalommal kell tartani. d) A diákönkormányzat tagjait a kollégiumi nevelési csoportok választják. e) A diákönkormányzat a tanulókat érintő valamennyi kérdésben véleményezési joggal rendelkezik. f) Egyetértési joga van a Házirend elfogadása esetén. g) Ha a Házirendben megfogalmazott jogokat korlátozzák, a tanulók a DÖK-höz fordulhatnak segítségért. h) A diákönkormányzat vezetője bármikor kérdéssel fordulhat a kollégium vezetőjéhez. i) A DÖK javaslataira, észrevételeire a kollégium vezetőjének 30 napon belül választ kell adnia. 21. Szállóvendégek fogadása Szállóvendégek fogadása esetén (hétvégén) – nevelőtanári tájékoztatásnak és utasításnak megfelelően – a tanulók kötelesek szobáikat tisztán, rendben átadni, értékeiket elzárni.
48
HÁZIREND
A Házirendben nem szereplő, aktuálisan felmerülő kérdések esetén a nevelőtanári döntések a mérvadóak. 22. Záró rendelkezések A Házirend egy példánya a kollégiumban kifüggesztve illetve a tagintézmény honlapján mindenkor megtekinthető. A Házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet a kollégiumvezetőtől és a nevelőtanároktól. A Kollégiumi szabályzat mellékletét képezi a mindenkor hatályos Kiskunhalasi SzC Kiskőrösi Wattay Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégium egységes Házirendjének.
49
HÁZIREND
2. sz. melléklet 1. Iskolai védő, óvó előírások [Házirend 3.3. pontjához] 1.1. Védő-óvó előírások, melyeket a tanulók egészsége, testi épsége védelmében az iskolában tartózkodás során be kell tartani
A legfontosabb rendszabályok e körben következők:
a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, az elvárt és tilos magatartásformákat a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség esetén (pl. osztálykirándulás) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét a haladási naplóban kell dokumentálni;
azoknál a tantárgyaknál, ahol a baleseti veszélyforrások fokozottabban fennállnak (testnevelés és sport, fizika, kémia, informatika), a pedagógus köteles az első tanórában a tanulókat tájékoztatni a szaktárgy sajátosságaiból adódó veszélyhelyzetekről és azok megelőzési módjáról;
minden gyakorlati foglalkozáson a szakterületnek megfelelő munka- és tűzvédelmi oktatást kell tartani és azt meg kell ismételni minden esetben, amikor az oktatás lényegi körülményei és eszközrendszere megváltoznak. A részletes szabályokat a tagintézményi tűzvédelmi szabályzat tartalmazza;
a menekülési tervet és a rendkívüli esemény előfordulásakor követendő teendőket a veszélyhelyzeti cselekvési terv tartalmazza;
a tagintézmény területén és közvetlen környékén, illetve a szervezett tanórán kívüli foglalkozásokon, rendezvényeken dohányozni, szeszes italt behozni és fogyasztani szigorúan tilos;
a tagintézmény területénés közvetlen környékén, a tagintézmény által szervezett rendezvényeken a bűncselekménynek számító tudatmódosító szerek, illegális drogok behozatala és fogyasztása szigorúan tilos.
A tanulókat érintő rendszeres egészségügyi megszervezésükkel kapcsolatos eljárások:
az iskolaorvossal és az iskolai védőnővel a rendszeres kapcsolattartás – az SZMSZ-ben foglaltak alapján – a tagintézmény-vezetés feladata;
a tagintézményben a rendszeres egészségügyi felügyeletet az iskolaorvos és a védőnő biztosítja. Feladatuk a szűrővizsgálatok, orvosi vizsgálatok (súly-, magasság- és vérnyomásmérés, látás-, hallás- és ortopédiai vizsgálat), egészségügyi alkalmassági követelmények vizsgálata,oltások előkészítése, valamint preventív jellegű előadások megszervezése különböző korcsoportok számára;
a tanulók részvétele a vizsgálatokon kötelező;
50
felügyelet
és
ellátás
formái,
a
HÁZIREND
a vizsgálatokról előzetesen, és az azok során felmerülő megállapításokról a szülők értesítést kapnak;
a tanulók csoportos fogászati szűrővizsgálata és kezelése a területileg illetékes fogászati rendelőben évente, szorgalmi (tanítási) időben történik. A szűrővizsgálaton való részvételt, valamint annak ideje alatt a tanulók felügyeletét a nevelési-oktatási intézmény biztosítja;
a szakorvosi vélemény figyelembe vételével az iskolaorvos a tanulókat gyógytestnevelés foglalkozásokra utalhatja, melyeken a részvétel kötelező. 1.2. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó személy és elérhetőségének meghatározása, közzététele
A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat a tagintézményben az adott osztály osztályfőnöke látja el, aki előzetes megbeszélés alapján mind a szülők, mind a tanulók rendelkezésére áll. 1.3. Baleset-megelőzési előírások, intézkedések baleset esetén
Minden tanév tanévnyitó értekezletén a pedagógusokkal, az első tanítási nap osztályfőnöki foglalkozásain a tanulókkal ismertetni kell a tagintézményi baleset- és tűzvédelem legfontosabb szabályait.
A tagintézmény területén mindenki köteles úgy viselkedni, dolgozni és környezetét kialakítani, hogy senkit ne tegyen ki élet- vagy balesetveszélynek, ne okozzon balesetet.
Minden tanulónak biztosítani kell a szünetekben való mozgási lehetőséget.
Az öltözőkbe a tanulók csak az előző osztály távozása után mehetnek be. a szaktanár engedélyével és távozáskor az ajtókat kötelező bezárni, a kulcsot a testnevelők őrzik.
Elektromos eszközöket a tanulók csak pedagógus vagy más iskolai alkalmazott engedélyével és felügyeletével használhatnak.
A balesetet azonnal jelenteni kell a leggyorsabban elérhető pedagógusnak.
A sérültet megfelelő ellátásban kell részesíteni, súlyosabb esetben a szakorvosi rendelőbe át kell kísérni vagy mentőt hívni.
A sérülés körülményeiről, a sérült ellátásáról az osztályfőnök, vagy akadályoztatása esetén más érintett pedagógus tájékoztatja a szülőt.
A tanulóbaleset tényét, körülményeit a jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell jegyzőkönyvben rögzíteni.
51
HÁZIREND
3. sz. melléklet 1. A tagintézményhez tartozó létesítmények, helyiségek és eszközök használati rendje 1.1. A tanórán kívüli foglalkozások rendje
A tanórán kívüli foglalkozások a tanórai foglakozásokat követik. A résztvevőkkel egyeztetett időpontban, a tagintézmény nyitvatartási idején belül 21 óráig szervezhetők, ha a foglalkozás tanítási órával nem ütközik, és helyét, idejét egyeztették az igazgatóhelyettessel. 1.2. A tehetséggondozó és a felzárkóztató foglalkozások rendje
A tehetséggondozásra, illetve a felzárkóztatásra szervezett foglalkozásokat a tanulók közül bárki igénybe veheti. Ezek időpontjait, helyét és a foglalkozásokat vezető tanárok nevét a tagintézmény hirdetőtábláján és honlapján minden tanév szeptemberében az igazgató közzéteszi. 1.3. A számítógéptermek használati rendje
A számítógépteremben a tanulók csak tanár engedélyével és jelenlétében tartózkodhatnak. Az óra elején csak tanári utasításra szabad bekapcsolni a gépeket, és azonnal jelenteni kell az esetlegesen észlelt hibákat. A számítógépekre csak a foglalkozásokhoz szükséges állományok telepíthetők. Játékok telepítése, a magánjellegű internet használat, illetve saját adathordozók, egyéb hardver eszközök bevitele tilos. Az óra végén, a tanulói munka végeztével a megváltozott konfigurációs állományokat vissza kell állítani az eredeti állapotukba. A használat során be kell tartani a vírusok elleni védekezés általános szabályait (lásd még: informatika szabályzat előírásai szabályai). A hardver eszközöket szétszerelni, csatlakozókat eltávolítani nem szabad. A számítógépterembe ételt, italt bevinni, ott étkezni, inni szigorúan tilos, és a foglalkozások során meg kell őrizni a gépterem rendjét és tisztaságát. A számítógépterem használati rendjére vonatkozó rendszergazdai utasításokat mindenki köteles betartani. A tagintézmény könyvtárában a tanulók használhatják a számítógépeket, a rendelkezésre álló vezetéknélküli rendszeren keresztül az iskolai azonosítójukkal csatlakozhatnak a tagintézményi hálózathoz. 1.4. A tanműhelyek, gyakorlati oktatótermek használata
A tanulók a tanműhelyekben, gyakorlati oktatóteremben csak a szakoktató vagy a gyakrolati oktató engedélyével tartózkodhatnak. A tanulóknak a gyakorlati foglalkozás megkezdése előtt legalább tíz perccel meg kell jelenniük a gyakorlati oktatás helyszínén. Az öltözőben értéktárgyakat nem hagyhatnak, azokat a szakoktatóknak vagy a gyakorlati oktatónak megőrzésre át kell adniuk. A tanulóknak a gyakorlati foglalkozáson a munkavédelmi szabályoknak megfelelő munkaruhában, a gyakorlati oktatásra alkalmas állapontban kell megjelenniük. A különböző ékszerek viselése, a hajviselet a szakmai szabályok vagy a szakoktató vagy gyakorlati oktató utasításai alapján korlátozható. A tanuló a gyakorlati foglalkozások során az eszközökkel, gépekkel, szerszámokkal különös gondosággal köteles eljárni, vigyáznia kell mások és saját testi épségére, a rábízott berendezésekre, eszközökre. Az 52
HÁZIREND
anyagokkal takarékosan, kellő gondossággal köteles gazdálkodni. Bármilyen rendellenességet, balesetet azonnal jelentenie kell a pedagógusnak, és mindent meg kell tennie a veszélyhelyzet elhárításáért. A foglalkozások végén a munkahelyét rendben és tisztán hagyja el. 1.5. A tornaterem használati rendje
A tornatermek tanítási időben és tanítási időn kívül csak a testnevelők engedélyével és felügyeletével használhatók, kivételt képeznek ez alól a hivatalos bérlők. A tanulók kötelesek a felszerelésüket, még alkalmankénti felmentés kérése esetén is magukkal hozni. A felmentett tanuló a testnevelő tanár által kijelölt helyen tartózkodik az óra teljes időtartama alatt, amennyiben ezt nem tartja be, igazolatlan a mulasztása. Az állandó felmentett, a részlegesen felmentett, a gyógytestnevelésre utalt tanulók felmentésükről az iskolaorvosi igazolást szeptember végéig átadják a testnevelőnek. Esetenkénti felmentést a testnevelő tanár adhat szülői írásbeli kérésre vagy az iskolaorvos, szakorvos, háziorvos javaslata alapján. A tagintézményvezető által adott állandó felmentéssel rendelkező tanulóknak nem kell jelen lenniük az órákon, ha az a tanítási nap első vagy az utolsó órája. A testnevelési órára érkező tanulók megvárják, amíg az előző osztály elhagyja az öltözőket, csak ezután vonulhatnak be, majd a becsöngetésig az öltözőben fegyelmezetten viselkedve várják a tanárt. A óra végén az öltöző elhagyásakor lekapcsolják a villanyokat, és kulcsra zárják annak ajtaját. Pénzt és értéktárgyat a tanulók nem hagyhatnak az öltözőben. Ezek elzárásáról az óra előtti szünetben a testnevelő gondoskodik, míg az öltözők és zuhanyozók rendjéért, tisztaságáért a tanulók felelősek. A tanulóknak ismerniük kell és be kell tartaniuk a baleset- és munkavédelmi előírásokat. Tanórai baleset esetén, a tanuló azonnal jelezze sérülését testnevelőjének.
53
HÁZIREND
4. sz. melléklet 1. A Wattay-díj odaítélésének szempontjai Wattay-díj feltételei:
kiemelkedő tanulmányi eredmény;
példamutató magaviselet;
kultúra, sport stb. területen végzett kiemelkedő teljesítmény;
közösségért végzett munka;
a tagintézmény képviselete városi, megyei, országos versenyeken;
tagintézményen kívüli tevékenység: részvétel különböző városi/térségi kulturális, sport stb. rendezvényeken.
Ezek együttese vagy valamely területen végzett kiemelkedő teljesítmény eredményezheti a díjra való jelölést, melynek odaítéléséről minden tanévben a nevelőtestület dönt, kiválasztva az erre érdemes végzős tanulót a jelöltek közül titkos szavazás útján.
54
5. sz. melléklet
KISKUNHALASI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM Kiskőrösi Wattay Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma
FEGYELMI SZABÁLYZAT
Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Kiskőrösi Wattay Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma 6200 Kiskőrös Árpád u. 20. 78/312-664 www.wattay.hu Érvényes: 2016. szeptember 1-jétől
HÁZIREND
Tartalomjegyzék
FEGYELMI SZABÁLYZAT ........................................................................................................................... 55 A Kiskunhalasi SZC Kiskőrösi Wattay Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma fegyelmi szabályzata ................................................................................................................................... 57 1. Általános rendelkezések, a szabályzat célja és hatálya............................................................ 57 2. Jogszabályi háttér ................................................................................................................................... 57 3. Fegyelmi büntetések ............................................................................................................................. 57 3.1. A fegyelmi büntetések általános szabályozása a nemzeti köznevelési törvény alapján57 3.2. Az eltiltás szabályozása (R. 55. §) ............................................................................................... 58 4. A fegyelmi eljárás lefolytatása, a fegyelmi jogkör gyakorlása, egyeztető eljárás. Az egyeztető eljárás szabályai............................................................................................................................................ 59 4.2. A fegyelmi eljárás (R. 56-57. §) .................................................................................................... 59 5. Oktatásügyi közvetítő eljárás............................................................................................................. 60 6. A fegyelmi határozat, a fegyelmi határozat kihirdetése, végrehajtása .............................. 62 7. Jogorvoslati eljárás ................................................................................................................................ 63 8. A tanuló kártérítési felelőssége ......................................................................................................... 64 9. Záró rendelkezések................................................................................................................................ 64 MELLÉKLETEK .............................................................................................................................................. 65
56
HÁZIREND
A Kiskunhalasi SZC Kiskőrösi Wattay Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma fegyelmi szabályzata 1. Általános rendelkezések, a szabályzat célja és hatálya A fegyelmi eljárás alapvető célja a tagintézmény feladataihoz szükséges rend fenntartása érdekében a jogszabályok keretei között azon esetek kivizsgálása, amikor a diákok kötelezettségeiket megszegték, ennek bizonyítása esetén a kötelezettségszegések szankcionálása. Az eljárás másik célja ugyanakkor a kötelességszegő diák és társai meggyőzése arról, hogy a kötelesség-szegés és a mások jogainak megsértése elkerülhetetlen következménye a felelősségre vonás. A szabályzat kiterjed a tagintézmény valamennyi tanulójára, a teljes tanévre. A tagintézmény igazgatója köteles ismertetni a szabályzatot az érintett tanulókkal és azt közzétenni a tagintézmény honlapján. 2. Jogszabályi háttér a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (továbbiakban: R.) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 3. Fegyelmi büntetések 3.1. A fegyelmi büntetések általános szabályozása a nemzeti köznevelési törvény alapján (1) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. (2) A fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása; d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába; e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától; f) kizárás az iskolából. (3) Tanköteles tanulóval szemben a (2) bek. e)-f) pontjában és az (5) bek. e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére 15 napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal 7 napon belül 57
HÁZIREND
köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. A (2) bek. d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha a tagintézmény igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A (2) bek. c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. (4) A szakképző iskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni a területileg illetékes kamarát. (5) A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért: a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása; d) áthelyezés másik szobába, tanulócsoportba; e) kizárás fegyelmi büntetés szabható ki. (6) A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának, a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. 3.2. Az eltiltás szabályozása (R. 55. §) (1) Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ez a rendelkezés nemalkalmazható, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást. (2) Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló – választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt – osztályozó vizsgát tegyen. (3) Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat a szakközépiskola harmadik évfolyamának, a szakgimnázium utolsó évfolyamának vagy a szakképzés utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. (4) A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb: a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál; b) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál.
58
HÁZIREND
(5) A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti.
4. A fegyelmi eljárás lefolytatása, a fegyelmi jogkör gyakorlása, egyeztető eljárás. Az egyeztető eljárás szabályai 4.1. Az egyeztető eljárás szabályai (R. 53-54. §) célja: a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében, megelőzi a fegyelmi eljárást, de nem kötelező a lefolytatása, csak akkor van rá lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél – kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő –, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló – kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő – egyetért, az eljárás menete, lefolytatása: az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére a fegyelmi eljárás lefolytatásáról szóló értesítésben fel kell hívni a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló – kiskorú tanuló esetén szülője – figyelmét, az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő –, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását, amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, vagy ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást folytatni kell, harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja, ha az egyeztető eljárás eredményre vezet (írásbeli megállapodás jön létre a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél között), e megállapodás mellékelésével bármelyik fél kezdeményezésére a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra az eljárást fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás lefolytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása is a tagintézmény feladata, az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló egyaránt elfogad. 4.2. A fegyelmi eljárás (R. 56-57. §) A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén – ha a fegyelmi vétséggel érintett gyakorlati képzés folytatója nem a tagintézmény – a gyakorlati képzés folytatóját (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), tanulószerződés esetén a területileg illetékes gazdasági kamarát 59
HÁZIREND
értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet vagy a területileg illetékes gazdasági kamara képviselője szabályszerű értesítés ellenére, valamint a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. A fegyelmi eljárást – a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. 5. Oktatásügyi közvetítő eljárás Az R. 62. §-a alapján: (1) Ha a nevelési-oktatási intézmény a tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet konfliktuskezelési szaktanácsadótól, valamint az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól; (2) Az oktatásügyi közvetítő (a továbbiakban: közvetítő) a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a szakmai követelmények szerint közreműködik a megállapodás létrehozásában. A közvetítőnek tiszteletben kell tartania az eljárásban résztvevők emberi méltóságát, és biztosítania kell, hogy a résztvevők egymással szemben is tisztelettel járjanak el.
60
HÁZIREND
(3) A közvetítőt a fenntartó egyetértésével az igazgató kéri fel és bízza meg írásban, a közvetítő e tevékenysége körében nem utasítható. (4) Az egyeztetési eljárás dokumentációjának elkészítéséért a közvetítő felel. (5) Az eljárás sikere érdekében a közvetítő előkészítő üléseket tarthat. (6) A közvetítő nem járhat el, ha a) valamelyik felet képviseli, b) a felek bármelyikének a Ptk. szerinti hozzátartozója, c) a felek bármelyikével vagy az érintett köznevelési intézménnyel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági viszonyban áll, ide nem értve a fegyelmi jogkör gyakorlójától kapott felkérést, a vele kötött megbízási jogviszonyt, d) az ügyben egyébként érdekelt, elfogult. (7) Az összeférhetetlenségről a közvetítő köteles a feleket a felkérést követően haladéktalanul tájékoztatni. (8) A közvetítőt – ha a felek az írásbeli megállapodásban másképpen nem rendelkeztek – titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll. A közvetítőt az egyeztetési eljárás tárgyában későbbi fegyelmi, hatósági, bírósági, eljárásba nem lehet tanúként megidézni. (9) Ha az oktatásügyi közvetítésre az egyeztetési eljárás keretében kerül sor, a megállapodás akkor jön létre, ha a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló között a kötelességszegéssel okozott kár megtérítése vagy a káros következményeinek egyéb módon való jóvátétele, enyhítése tekintetében azonos álláspont alakul ki. (10) Az egyeztetési eljárás végén a megállapodás kötelező elemeként a) az egyeztetési megbeszélés helyét, idejét, b) az eljáró közvetítő, a sérelmet elszenvedő fél, a kötelességszegő tanuló, a képviselő, és az egyeztetési megbeszélésen részt vevő személyek nevét, lakcímét, c) a kötelességszegés rövid összefoglalását, d) a sérelem jóvátételének módját, határidejét, e) az eljárási költség viselését (amennyiben megállapodás nem született, a felmerült eljárási költségeket a felek fele-fele arányban viselik), f) a megállapodásra vonatkozó nyilvánossági szabályokat, g) a felek, – kiskorú kötelességszegő esetén – a szülő és a közvetítő aláírását írásban kell rögzíteni. (11) A megállapodásban vállalt kötelezettségek nem ütközhetnek jogszabályba, a kötelességszegéssel arányban kell állniuk, és nem sérthetik a kötelességszegő tanuló emberi méltósághoz való jogát, valamint más alapvető jogait. (12) A közvetítő a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló között létrejött megállapodás egy-egy példányát a sérelmet elszenvedő félnek és a kötelességszegő tanulónak vagy a jelen lévő képviselőjüknek átadja.
61
HÁZIREND
(13) Az egyeztetési eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a sérelmet elszenvedőnek azt a jogát, hogy a fegyelmi eljáráson kívül a bűncselekményből, szabálysértésből származó igényét egyéb eljárás keretében érvényesítse. (14) Az egyeztetési eljárás azon a napon fejeződik be, amikor a) a sérelmet elszenvedő fél vagy a kötelességszegő tanuló kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befejezését, b) a sérelmet elszenvedő fél vagy a kötelességszegő tanuló az egyeztetéshez való hozzájárulását visszavonta, c) az egyeztetési eljárásra rendelkezésre álló 15 nap eredménytelenül telt el, vagy d) megállapodás született. 6. A fegyelmi határozat, a fegyelmi határozat kihirdetése, végrehajtása Az R. 58. §-a és az Nkt. 58. § (13) bekezdése alapján: (1) A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. (2) A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. (3) A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. (4) Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. (5) A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. (6) A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. (7) A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a fegyelmi bizottság nevében a fegyelmi bizottság elnöke és a fegyelmi bizottság egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelenlévő tagja írja alá. (8) Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
62
HÁZIREND
7. Jogorvoslati eljárás Az R. 59. §-a alapján: (1) Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. (2) A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva.
63
HÁZIREND
8. A tanuló kártérítési felelőssége Az Nkt. 59. §-a és az R. 61. §-a alapján: (1) Ha az iskolának, kollégiumnak a tanuló kárt okozott, az igazgató, a kollégium vezetője köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. (2) Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt a tagintézmény, a kollégium tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére. (3) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelésioktatási intézménynek vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. (4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – egyhavi összegének 50 %-át, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – öt havi összegét. (5) A tagintézmény, a kollégium, a gyakorlati képzés szervezője a tanulónak a tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. (6) Ha a szakképző iskola tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének vagy a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 9. Záró rendelkezések A szabályzat 2016. szeptember 1-jén lép hatályba, s rendelkezéseit a szabályzat módosításáig kell alkalmazni. A szabályzat 1 példányát el kell helyezni a telephelyek tanári szobáiban, ahol minden dolgozó elérheti, illetve közzé kell tenni a tagintézmény honlapján.
Kiskőrös, 2016. augusztus 31. P. H. Franczia László igazgató 64
HÁZIREND
MELLÉKLETEK
65
HÁZIREND
66
HÁZIREND
67
HÁZIREND
6. sz. melléklet Segédlet az Elektronikus Ellenőrzőkönyv szülői és tanulói használatához A tagintézmény a tanulói adatok és minősítések-értékelések nyilvántartására elektronikus naplót alkalmaz. Az elektronikus napló minden szülő-tanuló számára egységesen az interneten hozzáférhető. Az elektronikus felület elérése az alábbi internetes weboldalon lehetséges:
http://wattay.e-naplo.hu A fenti előbb említett címet az internetböngésző címsorába való begépelés után érhetjük el. Ezt követően a képernyő bal felső sarkában a 4 féle szöveg közül az
e-Ellenőrzőkönyv szövegre való kattintással léphetünk az elektronikus ellenőrző könyvbe. Itt a „Felhasználónév” mezőbe a tanuló 11 jegyű Oktatási azonosítója kerül (egyedi Oktatási azonosítóval minden tanuló rendelkezik, ami egy bankkártya méretű világoskék-rózsaszín papír kártyán van feltüntetve), illetve a diákigazolványról is leolvasható bal alsó- középtáji részen a 11 jegyű „Azonosító szám” (nem összekeverendő a Kártyaszámmal!). (pl.: 70599002701) Ugyan ehhez a belépési felülethez tartozó jelszó pedig, minden esetben a tanuló születési dátuma, kötőjelekkel elválasztva éééé-hh-nn formátumban. (jelszó pl.: 1980-01-25)
68
HÁZIREND
7. sz. melléklet 1. A tagintézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai 1.1. Külön mellékletben
FÜGGELÉK Jogszabályi háttér
2013. CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról
252/2016. (VIII. 24.) Korm. rendelet a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjról
17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, a pedagógus kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól
69
