Pályázat a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiuma
tagintézmény-vezető álláshelyére
Pályázó: Szabó Edina Pályázati azonosító: 213/I/3/2016/00
Kiskunhalas, 2016. április 7.
1
Tisztelt Döntéshozók, Véleményalkotók!
Kérem, az eddigi tevékenységem, a pályázatban leírt elképzeléseim alapján – amennyiben arra érdemesnek tartanak - pályázatomat támogatni, véleményükkel a további munkámat segíteni szíveskedjenek!
Kiskunhalas, 2016. március 25.
Szabó Edina
2
Tartalom 1
Vezetői program ................................................................................................................. 4 1.1 Vezetői hitvallás ........................................................................................................... 4 1.2 Helyzetértékelés .......................................................................................................... 5 1.2.1 A térségről ............................................................................................................ 5 1.2.2 Az iskola múltjáról ................................................................................................ 6 1.3 Az iskola jelenéről, jövőjéről ........................................................................................ 9 1.3.1 Iskolaszerkezet ..................................................................................................... 9 1.3.2 Tárgyi feltételek.................................................................................................. 14 1.4 Humánpolitika ........................................................................................................... 17 1.4.1 Vezetőség ........................................................................................................... 20 1.5 Kapcsolati rendszer .................................................................................................... 21 1.6 Nevelés, oktatás ........................................................................................................ 23 1.6.1 Az iskola arculata, eredményeink ...................................................................... 24 1.6.2 Tradíciók ............................................................................................................. 25 1.7 Gazdálkodás ............................................................................................................... 26 2 Összegzés.......................................................................................................................... 27
3
1 Vezetői program “Ha hajót akarsz építeni, ne hívj össze embereket, hogy tervezzenek, szervezzék meg a munkát, hozzanak szerszámokat, vágjanak fát, hanem keltsd fel bennük a vágyat a nagy, végtelen tenger iránt.” Antoine de Saint-Exupéry (1900-1944)
1.1 Vezetői hitvallás A Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiuma a megye egyik legnagyobb és legjobb eredményeket felmutató intézménye. A város és a régió emblematikus iskolája. Minden dolgozójának ugyanazon célt kell követnie – hogy ez az iskola nemcsak megőrizze, hanem tovább emelje meghatározó mivoltát a térségben azzal, hogy minőségi munkát végez és követel meg. Véleményem szerint ennek az intézményen belüli fegyelmezett és hatékony munkavégzés és az erre épülő eredmények felmutatása az alapja. Ezt azonban csak a jó emberi és szakmai kapcsolatok, a csapatmunkára való képesség és hajlandóság és a célok iránti elkötelezettség által tudjuk megvalósítani. Vezetési elveim között szerepel a korrekt, jó emberi kapcsolatok megteremtésére való törekvés, a kölcsönös bizalom az iskola minden dolgozójával kapcsolatban, az igényesség önmagunkkal és közvetlen környezetünkkel szemben szakmai és etikai szempontból egyaránt. Kiemelt szerepet szánok a csapatmunkának azzal, hogy az önálló munkavégzés, a vele járó felelősség vállalás ne legyen kikerülhető. Ezt a feladatok ellátásának rendszeres ellenőrzésével és értékelésével, visszacsatolásával; a minőségi munka elismerésével tervezem. Ennek
részeként
a
felelősségi
rendszer
újragondolása
és
megerősítése,
a
feladatmegosztás, az egyenlő leterhelésre való törekvés, a munkahelyi klíma folyamatos javítása válnak elsődleges feladattá. A rendszeres ellenőrzés és mérés célja a szervezet és az egyén hatékonyságának növelése az egyéni és közösségi fejlesztés eszköze, mely nem hátráltat, hanem segíti a célok megvalósítását.
4
1.2 Helyzetértékelés 1.2.1 A térségről Kiskunhalas az Alföld déli részén, a Duna-Tisza közén, a Baja-Szeged-Kecskemét képzeletbeli háromszög közepén található. A csipke városaként emlegetik szerte a világban egyedülálló varrótechnikával készült „kincsei” után. A felzárkózó kisvárosok körébe tartozik. Területe 228 km2, lakossága 30000 fő. Vonzáskörzetében mintegy 80 ezer lakos él. Fejlett intézményi és szolgáltató rendszere révén a térség ellátó központja. Igazgatási és térségszervező funkciója a kistérségi szerepkör felértékelődésével, napjainkban ismét erősödik. A mezőgazdasági területeken a szőlő- és gyümölcstermesztés vált tradicionálissá. Országszerte ismert a kiffer körte és a halasi homoki bor. Az iparosodásnak köszönhetően textilipari és fémfeldolgozó üzemek leányvállalatai létesültek itt. A hazai viszonylatban jelentős a kőolaj és földgáz vagyonnak köszönhetően megindult az olajbányászat. A 80-as években megjelentek az áruházak, bankok, biztosítók, szállodák is. A város gyógy-termálvíz kincse is további hasznosításra vár. Munkahelyein a helybelieken kívül bejáró munkavállalók is dolgoznak. Az élet minden területét átszövő kapcsolatok egyértelműen jelzik Kiskunhalas központi szerepkörét. Vonzó hatása a környezetében erős, de távolabbi településekre is hatással van. Az országhatár viszonylagos közelsége és a városon áthaladó nemzetközi forgalom révén a külföldiek ellátásában is szerepet vállal. Az idegenforgalom a két nevezetességre – a Halasi csipkére és a termálvízre épült. Ma már külön szerepet kap a falusi turizmus is. A tanyák a lakó és gazdasági szerepkörön túl, idegenforgalmi és rekreációs célokat is szolgálnak. A városban 10 óvodai intézményegység, 8 alapfokú oktatási intézmény (általános iskolák, zeneiskola, speciális iskola, diákotthon) és 5 középiskola működik. Az intézmények fenntartói többségében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, a város önkormányzata, a református és a katolikus egyházak, illetve 2015. július 1-jétől a Nemzetgazdasági Minisztérium.
5
1.2.2 Az iskola múltjáról "Tanulni annyi, mit felismerni, amit régóta tudsz. Cselekedni: bizonyosságot tenni arról, hogy tudod. Tanítani: emlékeztetni másokat, hogy tudják ők is, ugyanolyan jól. Valamennyien tanulók, cselekvők, tanítók vagytok." (Richard Bach)
A város gazdasága erőteljes hatást gyakorol a szakképzésre. A Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiuma a megye egyik legnagyobb hírű, legszélesebb szakmakínálatú iskolája. Tanulók többsége a 14-18 éves korosztályból kerül ki, kisebb részük pedig olyan felnőttek, akik valamilyen tovább- vagy átképzésben vesznek részt. A szakképzést több mint 25 szakmában kínáljuk minden korosztály számára iskolarendszerű nappali és felnőttoktatás, valamint a piaci igényekhez gyorsabban alkalmazkodó felnőttképzés formájában. A Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiuma, illetve a jogelődjének tekinthető tanonciskola története 125 évre nyúlik vissza. Az iskola hosszú fejlődési folyamat eredményeként a néhány fős ipartanonc iskolából több ezer tanulót oktató-nevelő, gyakorlati oktatást biztosító tanműhelyekkel, kollégiumokkal felszerelt intézménnyé vált. Az ipartanonc-iskola 1887. január 1-jén kezdte meg munkáját. A leggyakoribb iparágak az asztalos, ács, cipész, kovács, kőműves, molnár, szabó és kereskedő voltak. Az 1. világháború időszaka nehéz körülmények között telt el. A háború miatt sok mester és segéd is bevonult, így a műhelyekben gyakran csak az inasok dolgoztak. A város ipara a helyi lehetőségekre, a mezőgazdasági termékek feldolgozására épült. A nehézipar letelepülésére nyersanyag hiányában nem került sor. Az 1920-30-as években a városra az akkori viszonyoknak megfelelően a kisipar magas aránya volt jellemző. A technika fejlődése és a város korszerűsödése következtében újabb szakmák honosodtak meg: villanyszerelő, betonos, stb. Ezentúl jelentősen megnőtt az építőiparban dolgozó helyi iparosok száma. A 2. világháborút követően ugrásszerűen megnőtt a szakmunkások utáni igény. Az államosított cégekbe, illetve a nagy állami trösztök helyi javító- és karbantartó üzemeikbe is keresték a jó szakembereket.
6
Az 1949. évi IV. törvény a szakmunkásképzést egységes szervezetbe foglalta. Az iskola 1953-tól a 607. számú Helyi ipari Iskola kihelyezett osztályaként szerepelt. Az elméleti oktatást óraadókkal látták el, a gyakorlati képzés magánkisiparosoknál, illetve a szövetkezetekbe tömörített mestereknél történt. A városban az iparfejlesztéssel párhuzamosan gyors ütemben növekedett a tanulólétszám. Az intézet 1965-ben vált önálló gazdálkodó egységgé, továbbá ekkor került közvetlenül a Munkaügyi Minisztérium irányítása alá. Az iskola 1966-tól a szakmák jelentős részében szakmunkásvizsgáztatói joggal rendelkezett. A hatvanas években bekövetkezett tanulói létszámnövekedés, az elméleti oktatás idejének növelése és a rendelkezésre álló kevés tanterem szükségessé tette az iskola bővítését. A Kazinczy u. 1. szám alatt megkezdődött a 6 termes iskola építése. Az épület 1968-ban került átadásra. A tanulók létszámának növekedésének hatására 1973-ben újabb 4 tanteremmel, tornateremmel, könyvtárral és irodahelyiségekkel bővült az intézmény. Az 1977. szeptemberében megnyitott kollégiumi épületrész (amely közvetlenül az iskolai szárny mellé épült) 240 fő részére biztosította az elhelyezést. Az épületrész földszintjén kialakított konyha és étterem lehetővé tette mind a tanulók, mind a dolgozók részére a helybeli, menzai étkezést. A városban felmerülő igény kielégítése érdekében 1974-ben Szakmunkások Szakközépiskolája indult az intézetben 2 éves esti-, 3 éves esti-, majd 1975-től 3 éves levelező tagozaton. A beiskolázott tanulók többsége az iskolában végzettek közül került ki, de főként a kezdeti időkben néhányan 20-25 év kihagyás után ültek vissza ismét az iskolapadba. Az egészségügyi oktatás 1979-től vált az intézet feladatává, a szakmai felügyeletet a kecskeméti szakiskola látta el. Önálló gazdasági egységgé 1965-ben vált, amikor közvetlenül a Munkaügyi Minisztérium irányítása alá került 618. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet néven. Elsőként egy kézműves iskola integrálódott 1997-ben, majd 1999-ben a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképzővel kerültünk összevonásra. Ezt követően 2000-ben került megyei önkormányzati fenntartásba és ezzel együtt Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Garbai Sándor Szakképző Iskolája és Kollégiuma néven működött tovább többcélú, közös igazgatású közoktatási intézményként.
7
A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat és Kiskunhalas Város Önkormányzatának együttműködése eredményeképpen az intézmény új feladat ellátási helyet kapott Kiskunhalason a Kossuth u. 23. sz. alatt a volt ÁMK épületében. E megváltozott körülmény eredményeképpen változott az iskola szerkezete, és létrejött Garbai Sándor Szakközépiskolai Tagintézmény, Garbai Sándor Szakiskolai Intézményegység, valamint Garbai Sándor Fiú és Lánykollégium. A Fenntartó döntése értelmében 2008. augusztus 1-től iskolánk neve Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Vári Szabó István Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma névre változott. Az iskola telephelyeinek száma 2009-ben csökkent. Megszűnt a Szabó Ervin utcai Fiúkollégium, majd a vendéglátó gyakorlóhelyek – Szent Imre utcai tankonyha és tanétterem, Baranya utcai cukrásztanműhely, Városháza alatti tankonyha- kerültek összevonásra a Kazinczy utcai székhelyre. Így jelenleg az intézmény három telephelyen működik. A 1965-ös önállósodása óta profilját folyamatosan a helyi és környező munkaerőpiacokhoz igyekszik igazítani. Az iskola többcélú intézmény, széles profilú tevékenységet folytat. A 2012-es év nagy változást hozott intézményünk életében, fenntartásunkat átvette a magyar állam, ezzel az iskola neve megváltozott Kiskunhalasi Vári Szabó István Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumra, ezen időponttól kezdve a fenntartói feladatokat a Bács-Kiskun Megyei Intézményfenntartó Központ látta el. Majd 2013. április 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kecskeméti Tankerületéhez tartoztunk. Gazdasági, jogi és munkajogi kérdésekben a tankerület vezetője volt jogosult a döntésre.
8
1.3 Az iskola jelenéről, jövőjéről “A női vezetői stílus az együttműködést hangsúlyozza a versengéssel szemben, hisz abban, hogy a problémamegoldás során az intuíció ugyanolyan fontos, mint a racionális gondolkodás, támogatja a csapatmunkát, a személyközi készségek fejlesztését és a közös döntéshozást.” Marilyn Loden, Loden Associates
1.3.1 Iskolaszerkezet 2015-ben,
felismerve
a
szakképzés
specialitásait,
a
szakképző
iskolák
a
Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartása alá kerültek, 44 szakképzési centrumba tömörülve. Bács-Kiskun megyében három szakképzési centrum alakult Kecskeméten, Baján és Kiskunhalason. Ez utóbbihoz került iskolánk is 2015. július 1-jén. Ugyanakkor nagy változás volt, hogy a szakközépiskolai és a szakiskolai részt szétválasztották, így a centrumhoz tartozó hat tagintézményéből kettő a „régi” Váriból alakult. A szakközépiskola a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Humán Szakképző Iskolája, míg a Vári a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiuma nevet kapta. A Várihoz került a melykúti és a bácsalmási telephely is. Míg a kezdetek az írástudatlan kisinasok írásra-olvasásra tanításáról szóltak, ma a középfokú közoktatás valamennyi feladatát ellátjuk. Nappali rendszerben 25 szakmát oktatunk. Profilunkat bővíti az esti rendszerű felnőttoktatás, valamint a méltán elismert, a piaci igényekre leghamarabb reagálni tudó felnőttképzés is. Ellátjuk még a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi nevelés, az iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, a foglalkoztatást elősegítő képzések feladatait is. Egyre népszerűbbek az érettségire épülő képzéseink is. Iskolánkban 2005-óta legtöbb változás a szakiskolai intézményegységben volt. 2006-tól áttértünk a három éves szakképzésre a szakmák többségében. 2007-től elkezdődött a felkészülés a moduláris oktatásra, valamint bevezetésre került 9. évfolyamon felmenő rendszerben a 9-10-es gyakorlati oktatás. 2008 szeptemberétől elkezdtük a modulrendszerű oktatást bevezetni, valamint ebben az évben indult el a 15 évet betöltött nyolc osztályt el nem végzett tanulók felzárkóztató oktatása. 2010-ben bevezettük a 2+2-es rendszerű szakképzést. Ugyanebben az évben indítottunk először az ún. előrehozott általános iskolai végzettségre épülő 3 éves szakképzést. 2012-ben újból bevezetésre került a 3 éves képzés, mely a 2016-os évtől 3+2 éves, érettségivel záródó szakmaszerzést fog biztosítani. 2016-tól az iskolák elnevezésének 9
változása is jelezni fogja ezen funkciókat. A jelenlegi szakiskolák a szakközépiskola, a szakközépiskolák a szakgimnázium feladatait látják el. A szakképzés helyzetét rendkívül megnehezítik
a
folyamatos
jogszabályi,
strukturális
módosítások.
A
folyamatos
jogszabályváltozás nagy munka elé állított bennünket. A kollégáim tapasztalatának, rutinjának és nem utolsósorban teherbírásának köszönhetően azonban eddig sikeresen túljutottunk ezeken a feladatokon. A következő diagramok1 szemléletesen megmutatják, hogy a szakiskolát választó tanulók az utóbbi másfél évtizedben jelentősen átrétegződtek. Oktatáspolitikai döntések miatt az érettségit adó képzések fokozatosan kivonták a jobb képességű tanulókat ebből a képzésből. Így a középszinten jelentkező csökkenő gyermeklétszámot szinte csak a szakképzés érzékeli.
Szakiskolai tanulói létszámok alakulása 1990-2014 250 000 225 356
200 000 150 000 100 000
100 032
- 125.324 fő
50 000 0
Gimnáziumi tanulói létszámok alakulása 1990-2014 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0
1
182 228 123 427
+ 58.801 fő
Forrás: KSH http://www.ksh.hu/stadat_eves_2_6 : 2-6-5, 2-6-6, 2-6-7 adatai alapján 10
A szakközépiskolai tanulói létszámok alakulása 1990-2014 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 168 445 50 000 0
188 762
+ 20.317 fő
Ez az országos tendencia tükröződik a fő tevékenységünket adó szakiskolai és szakközépiskolai osztályok és tanulólétszámok trendjét mutató táblázatban is.
E fokozatosan romló tendencia napjainkban is folyik, mivel a középiskolák, gimnáziumok a demográfiai csökkenés miatt egyre lejjebb teszik a felvételi mércét, így a szakiskola maradékelvű beiskolázást valósít meg. Ennek az a következménye, hogy tanulóink gyenge képességekkel érkeznek a szakiskolába. Ez természetesen nem önmagában álló probléma. Ehhez társul még tanulóink rossz társadalmi, szociális és szocio-kulturális státusza. Napjainkban a szakiskola szegregált iskolává vált, jelentős tudásdeficittel rendelkező szegény társadalmi rétegek iskolájává. Ebből következően magas a bukási arány, az igazolt és igazolatlan hiányzások száma, nehezíti az oktatást, a szakképzést a motiválatlanság. Ugyanakkor nem mondtunk le az eredményes felkészítésről és ebben értünk is el sikereket. Tanulóink jól szerepelnek az országos és más szakmai versenyeken. Arányuk nem, de számuk nagymértékben csökken.
11
A KSZC Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiuma akkreditált felnőttképzési intézmény,
jelentős
mértékben
végez
iskolarendszeren
kívüli
felnőttképzéseket
e
vonatkozásban a térség megkerülhetetlen tényezője. A felnőttképzések jól illeszkednek az iskola profiljához, esetenként jól ki is egészítik azt. A nappali képzéssel kombinálva alkalmasak arra is, hogy növeljék az iskola vonzerejét beiskolázási körzetünkben. A felnőttképzés fejlesztése stratégiailag fontos. Amennyiben iskolánk a térség meghatározó szakképző tényezője akar maradni, nem mondhat le a szakképzés olyan fontos szegmenséről, mint a felnőttképzés. A 2015-2016-os tanévben nagy hangsúlyt fektettünk az iskolarendszerű felnőttoktatás bevezetésének. A képzéseinkre nagy az érdeklődés. Mindenképp szeretném bővíteni a képzési palettát. Ezt diktálja a pályázatokon elnyert eszközök minél szélesebb körű használata, minél nagyobb mértékű kihasználása. Az előttünk álló néhány évben tovább folytatódnak a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a nyolcadik osztályosok létszámának további csökkenése befolyásolja a középiskolák beiskolázási lehetőségeit is. A mélypont 2016. Innentől is valószínűleg csak átmeneti javulás várható. Ez a városon és a régión belül is az intézmények közötti versenyhez vezet. Meggyőződésem, hogy a pozícióit olyan intézmény tudja megőrizni, amely képes saját arculatot kialakítani/fenntartani, definiálni és másoktól megkülönböztetni önmagát, és ezt meg is tudja mutatni. Ebben tett erőfeszítéseim az idei (2016-2017-es tanévre vonatkozóan) beiskolázásnál már éreztették pozitív hatásukat. Sok-sok éve nem volt rá példa, hogy egyes szakmákban túljelentkezés miatt utasítottunk el jelentkezést. Ezeket a megkezdett folyamatokat kívánom folytatni abban a reményben, hogy a Vári minél magasabb színvonalon, az eredményeket fokozva tudja megmutatni a szakmák, a kétkezi munka szépségét és jelentőségét. Nagy hangsúlyt fektetek az iskola, a képzések, az intézmény, a tevékenységeink mind szélesebb körben történő megismertetésére. A szokásos iskolai nyílt napok mellett nyitottam a média felé. Eredményesen használjuk a Tv, a rádió, a honlap és a közösségi oldalak kínálta lehetőségeket. Szakmai rendezvényeink számát is megnöveltük, ezáltal színesítve a szakmák, illetve a szakmaiság bemutatását. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy egy szakmát nem lehet csupán prezentációkkal, filmekkel vagy leírva megmutatni. Kialakítottuk és folytatni szeretném azt a szemléletmódot, hogy a műhelyekben a fa, olaj, kenyér, sült hús stb. illatával, az eszközök, a folyamatok 12
bemutatásával csaljuk elő a fiatalok (és a szülők) kíváncsiságát, tudásvágyát. Személyes kedvencem a cukrász tanműhely. A szakképzés elképzelhetetlen a gazdálkodó szervezetek nélkül. Az elmúlt tanévben közel 50 vállalkozót, vállalkozást, helyi önkormányzatokat, döntéshozókat kerestem meg, hogy összehangoljuk a szakmunkások iránti keresletet és kínálatot. Ennek eredménye a 2016-2017es tanévben indítandó képzéseink listája:
OKJ
54-525-01 55-525-01 54-525-02 54-582-03 34-582-01 34-543-02 34-811-01 34-341-01 34-522-02
közlekedés közlekedés közlekedés építészet építészet faipar vendéglátás-turisztika kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció elektrotechnika-elektronika
34-582-03
gépészet
34-582-04
építészet gépészet közlekedés
34-521-06 34-525-06 34-582-08 34-582-14 34-582-13 34-521-09 34-542-06 34-541-05 34-811-03 34-811-04 34-762-01
szakképesítés
szakmacsoport
építészet építészet építészet vegyipar könnyűipar élelmiszeripar vendéglátás-turisztika vendéglátás-turisztika
34-522-04 34-582-02 34-521-03 34-521-04 34-582-12
szociális szogáltatások elektrotechnika-elektronika építészet gépészet gépészet gépészet
34-582-09
gépészet
Autóelektronikai műszerész Autótechnikus Autószerelő Magasépítő technikus Ács Asztalos Cukrász Eladó Elektromos gép- és készülékszerelő Épület- és szerkezetlakatos Festő, mázoló, tapétázó Hegesztő Karosszérialakatos Kőműves és hidegburkoló Kőműves Burkoló Műanyagfeldolgozó Női szabó Pék Pincér Szakács Szociális gondozó és ápoló Villanyszerelő Bádogos Gépi forgácsoló Ipari gépész Víz-, csatorna- és közmű- rendszerszerelő Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő
13
Meggyőződésem, hogy a kereslet-kínálat egyensúlyát kell elérnünk. Ehhez elkerülhetetlen a fenti képzési lista állandó aktualizálása. Ez megkívánja azt a nehéz döntést, hogy az évek óta csekély érdeklődést mutató szakmák szükségességét felül kell vizsgálni, az újakat pedig be kell vezetni. Ugyanakkor tisztában vagyok azzal is, hogy a szakképzési oktatási rendszerben a felnőttképzés az, ami a legrugalmasabban tud alkalmazkodni a gyors változásokhoz. A jelen tanév igazolja, hogy átgondolt stratégiával és profi megvalósítással az iskolai rendszerű és az azon kívüli képzéseket képesek vagyunk hatékonyan összehangolni. Ennek bővítése, tökéletesítése célom.
1.3.2 Tárgyi feltételek
1.3.2.1 Az épületek és az eszközök 2011-ben a feladat ellátási helyek számát hétről háromra csökkentettük, amivel nemcsak a költségeket csökkentettük, de a nevelő-oktató munkát és annak szervezését is lényegesen könnyebbé tettük. Ugyancsak lényeges javulásként értékelhető a vendéglátó gyakorlati helyek egy helyre költöztetése a Kazinczy utcára., ahol 2011 februárjában adtuk át az IPA projekt keretében megvalósított új tanéttermünket, tankonyhákat és a cukrász tanműhelyt. A Kőrösi úti Tanüzem két tanműhelyi épületét sikerült pályázati pénzből, mintegy 165.000.000 Ft-os beruházással felújítani illetve bővíteni. A tanműhelyes gyakorlati képzés így lényegében új, korszerű, szakmailag optimálisan kialakított épületekben zajlik. A Szabó Ervin utcai Fiúkollégium bentlakásos ellátásra alkalmatlan épületéből kiköltöztünk 2008 elején, és a leány és fiú kollégium egy helyre telepítésével a Kazinczy utcán megoldódott az a méltatlan helyzet, melyben fiú kollégiumunk volt. Természetesen meglévő épületeink nem problémamentesek. Kazinczy utcai székhelyünk épületében a fűtés elavult korszerűtlen, rossz hatásfokkal működik. A nyílászárók többsége rendkívül rossz állapotban van, tovább már nem javítható, cserére szorul. Az épület hő- és tetőszigetelése rossz. A tantermek és más helyiségek lelakottak, kopottak, felújításra szorulnak. Nem megoldott a mozgás és testedzés, hiszen a rendelkezésre álló tornaterem és sportpálya mérete nem alkalmas ennyi diák kiszolgálására. Nincs elég raktározás céljára használható helyiség.
14
A Kollégium életében az utóbbi évek legnagyobb változása volt 2009 januárjában a fiú és a lány kollégium összeköltözése. A lánykollégium épületében a harmadik emeleten helyezkedtek el a fiúk, az első és második emeleten a leányok. A kollégiumba zajló nevelő-oktató munka hatékony, kollégistáink jól helytállnak az iskolai élet minden területén. Lehetőségük van tartalmas, szórakoztató és egyben fejlesztő jellegű szabadidős foglalkozásokon való részvételre. Jelenlegi kollégiumi épületünk berendezése nagyrészt elavult, kopott, korszerűtlen, folyamatos cserére szorul. A tető több helyen beázott, az elektromos és a fűtési rendszer egyidős a közel 60 éves épülettel. Felújításuk, cseréjük elkerülhetetlen. A víz- és csatornarendszer szintén. A több éves fejlesztési források megvonása meglátszik az épület valamennyi helyiségén, épületgépészeti rendszerén, berendezésén. Szakiskolai gyakorlati képzés új perspektíváját jelenti a Kőrösi úti tanműhelyek felújítása. Egy minden szempontból korszerű szociális helységekkel felszerelt magas színvonalon gépesített tanműhelyt sikerült kialakítani. A „Napelemes rendszer telepítése a Vári Kazinczy utcai épületeiben" / KEOP4.10.0/A/12-2013-0338 és a „Napelemes rendszer telepítése a Vári Körösi úti épületében" / KEOP-4.10.0/A/12-2013-0566 pályázatok a 2015-ös évben zárultak le. Mind a Kazinczy utcán, mind a Kőrösi úton napelemek segítik a költséghatékonyabb energiagazdálkodást. A napelemek feltétele előtt külső támogatóink segítették a tető szigetelésének megvalósítását. A „Továbbképzések a Váriban" / TÁMOP-2.2.6-13/1-2013-0081 keretében, szinte a teljes szaktanári és szakoktatói gárda továbbképzése valósulhatott meg a „Módszertani innováció a gyakorlati képzésben”, illetve a „Módszertani változások a szakképzésben” témakörökben. Célom, hogy a továbbiakban is minden lehetőséget megragadjunk a kollégák szakmai és pedagógiai továbbképzéseire. Három kolléganő beiskolázása valósulhatott meg a „Felkészülés a XXI. század iskolájának kihívásaira" / TÁMOP-3.1.5-09/A-2-2010-0217 program által. A „Váris innováció a duális szakképzésben" / TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0010 pályázat keretében tananyagfejlesztés, pedagógus továbbképzés és eszközvásárlás valósulhatott meg képzéseink magasabb színvonalú oktatásához.
15
A gépipari tanműhely 2013-as kialakításához a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész 2013. évi decentralizált beruházási keretének felhasználására, a szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházás támogatására szolgáló alapból, valamint az akkor utolsó alkalommal felhasználható szakképzési alapból nyertünk támogatást. A TIOP pályázat révén 2011-ben új számítástechnikai eszközökkel, IKT táblákkal, projektorokkal tudtuk modernizálni az oktatást és ezáltal ismét emelni annak színvonalát. Az elmúlt tanévben a TÁMOP-3.1.4.C-14 - Innovatív iskolák fejlesztése pályázat kapcsán lehetőségünk nyílt a környezeti nevelést, környezettudatos magatartást szolgáló tanórán kívüli tevékenységek megvalósítására, informatika tantárgy tanításának fejlesztésére, illetve más tárgyak oktatásának IKT-val való támogatására, komplex közlekedési ismeretek oktatására. Nemzetközi IPA pályázat keretében XXI. századi színvonalúvá fejleszthettük a vendéglátóipari képzésünket egy tanétterem, két tankonyha és egy
cukrász tanműhely
létrehozásával. 2015. július 1-jétől a fenntartó teljes támogatásával - „tűzoltó” jelleggel – több csere és felújítás történhetett. Többek között a tornaterem betörött ablakainak cseréje, a csatornahálózat használhatatlan részének cseréje és felújítása, az egy éve tartó csőtörés kijavítása, a tető szigetelése. Azóta folyamatos a gyakorlatok nyersanyagellátása is, mely az elmúlt években nem volt elmondható.
1.3.2.2 A tárgyi feltételek javítása A Köznevelési törvényben előírt kötelező eszközlistán szereplő taneszközök némely részét cserélnünk, illetve pótolnunk kell. Elavultak a tantermi berendezések is, de ott nemcsak az anyagiak hiánya, de a fenntartó bútorvásárlásra vonatkozó tilalma is megálljt parancsol. Az iskola fűtési rendszere több, mint 60 éves. A kazánok működtetése folyamatos teher és állandó stressz. A teljes rendszer cseréje elkerülhetetlen. Megvalósítására meg kell ragadnunk minden pályázati lehetőséget az energia- és költséghatékonyság érdekében. Ennél sokkal súlyosabb problémát jelent, hogy az utóbbi években a költségvetés nem tette lehetővé az épületek állagának nemhogy megújítását, de szinten tartását sem. Erre minden körülmények között megoldást szeretnék találni. A munkák sajnos már csak kisebb részét 16
lennénk képesek a saját tanműhelyi képzésünk keretében megoldani, azonban az anyagszükséglet költségeit egyszerre nem tudjuk kigazdálkodni. A Kazinczy utcai nyílászárók cseréje, hamar megtérülhetne. A forrást csak pályázat jelentheti. A pályázati forrásokból megvalósított beruházásoknál a fenntartás okoz problémát. Miután a 2012-től már nem támaszkodhatunk a szakképzési hozzájárulásból befolyt pénzre, ezeket csak a fenntartói támogatás és a pályázati lehetőségek kihasználásával lehet biztosítani. Saját bevételt a tanműhely, illetve a felnőttképzés hozhatnak. A 2015-ös fenntartóváltást követően ismét lehetőségünk nyílt ezen tevékenységek kiszélesítésére, újbóli megerősítésére. Továbbra is törekszem arra, hogy lehetővé tegyem bevételek fokozását. Az eszközöknél meg kell említenem azok nyilvántartását. Közel 25.000 eszköz tartozik a Várihoz. A sorozatos átadás-átvételek, a több rendszerben való, többnyire egymásnak ellentmondó nyilvántartások, az elavult raktárrendszer mind indokolta, indokolja a nyilvántartás teljes felülvizsgálatát és aktualizálását. Ezt a folyamatot 2014-ben elkezdtük. Mára már egységes, vonalkód alapú rendszert sikerült kialakítani. Ránk vár még az adatbázis szoftverbe importálása és a rendszer ellenőrzése. A közel két éves munkánkat nem segítette, hogy a fenntartóváltás következtében ismét új, a miénktől különböző azonosítót kaptak eszközeink. Régi tervemet sikerült megvalósítani a beléptető rendszerrel, illetve a biztonsági kamerarendszerrel. Feladatom az ezen eszközök adta óvó, védő lehetőségek minél szélesebb körű felkutatása, szabályozása, illetve a meglévő rendszereinkbe (pl. e-napló) integrálása.
1.4 Humánpolitika 1.4.1 Nevelőtestület, alkalmazotti közösség A fenntartó által engedélyezett státuszok száma 94 fő. Ezt a következő táblázat tartalmazza. A főállású dolgozók mellett a speciális képzések területén óraadó kollégákat kérünk fel. A szakemberek hiánya elérte az oktatást is. Jelen pillanatban is folynak a tárgyalások a nyugdíjas korúak továbbfoglalkoztatásáról. Véleményem szerint ez csak ideig-óráig jelenthet megoldást. A fiatalok szakemberré nevelése nélkül nem fogunk boldogulni.
17
Az intézmény engedélyezett álláshelyeinek száma: Ebből:
Pedagógusok: Egyéb munkakörben dolgozók
Összesen:
2012 125 52 177
2015 63 31 94
Az 54 pedagógus elsősorban a két kiskunhalasi telephelyen végzi feladatát, de többen „áttanítanak” a Humán Szakképző Iskolába, de a mélykúti vagy a bácsalmási telephelyre is.. A munkájukat 6 munkaközösségbe szerveződve végzik. A tanári testület mellett a folyamatos működést biztosítják a gazdasági valamint a technikai dolgozók. Ők a gazdasági koordinátor irányítása alá tartoznak, mindennapi munkájukat a gazdasági koordinátor, illetve a gondnok irányítja. Nagy
hangsúlyt
fektetünk
a
munkakörhöz
szükséges
iskolai
végzettségek
megszerzésére, ennek következtében sok kolléga vett részt továbbképzésen. Előnyben részesítem a helyben, akár az egész tantestületet érintő képzéseket, ugyanakkor lehetőséget biztosítottam és biztosítok a szakmai fejlődésre is. A 2016-os évben lehetőséget kerestem, hogy újból tanulmányi szerződéssel segíthessünk a kollégák továbbtanulását.
A nem anyagi jellegű motiváció erősítésére 2006-ban kidolgoztuk és először a 2005/2006-os tanév ballagási ünnepségén adományoztunk iskolai kitüntetéseket – a Vári díjat - a dolgozók, a tanulók, a támogatók, valamint az iskola támogatói részére. A kitüntetések adományozásáról minden évben a nevelőtestület dönt. Az iskolában és a kollégiumban a szülők a törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szervezetet hozhatnak létre (osztály-, iskolai, kollégiumi, stb.) A szülői szervezet képviseli az iskola illetőleg a kollégium valamennyi szülőjének jogait. A szülői szervezet dönt saját működési rendjéről. Az iskolai szülői szervezet elnöke az igazgatóval és a kijelölt pedagógussal tart munkakapcsolatot. Az osztály szülői szervezetének partnere az osztályfőnök. Az intézmény személyi állománya az utóbbi öt évben jelentős mértékben megváltozott. A legjelentősebb változás a két tagintézmény szétválása volt, mely a létszámok közel felére csökkenését vonta maga után. A fiatalok nevelőtestületbe való beilleszkedésének segítése érdekében dolgoztuk ki a gyakornoki szabályzatot, vezettük be a mentor tanári rendszert. Az iskolában folyó tartalmi munkát jellemzi a kollégák innovativitása: Történelmileg is igaz, hogy mindenkor megpróbáltuk a saját utunkat járni, rendszeresen elébe mentünk a 18
változásoknak, elsők között vállalkoztunk szakmai és pedagógiai újításokra. Ilyen volt az életünkben a PHARE, a Szakiskolai fejlesztési program, a TÁMOP és TIOP valamint az IPA pályázatok, amelyek mellett számos belső innovációt is megvalósítottunk. Feladatom, hogy minél több kollégát vonjak be ezen innovációs tevékenységekbe. Pedagógus és gazdaságis kollégák továbbképzését tervezem a pályázatok megírása és megvalósítása érdekében. Ez a nevelőtestület olyan elhivatott kollégákból áll, akik pontosan ismerik a szakképzést és a szakközépiskolai képzést érintő változásokat. Megértik és elfogadják azt, hogy évről-évre újból ki kell dolgozniuk a programokat. Teszik ezt olyan szakmaisággal és alázattal, hogy 2010ben az „ÉV SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA” címmel tüntetett ki bennünket a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Munkánkat dicsérik mindazon eredmények, amik iskolánkat országosan is elismert intézménnyé tették. Diákjaink nagy létszámmal vesznek részt mind a szakmai, mind a közismereti versenyeken. A szakiskolák életében az egyik legjelentősebb megmérettetés a Szakma Kiváló Tanulója Verseny (továbbiakban SZKTV). Ekkora közösségnél a vezetésnek nagy hangsúlyt kell fektetni nemcsak a munkakörülmények biztosítására, hanem az ösztönző, nyugodt munkahelyi klíma kialakítására és fenntartására is. Talán ez a legnehezebb. Ehhez nyújthatnak segítséget az általam kezdeményezett, már tradicionálisnak tekinthető kollektíva összekovácsolására szervezett programok, az egymást segítő, támogató közösségek kialakítása és az iskolapszichológus segítsége is. A kiegészítő tevékenységek művelésének lehetőségét, az önmegvalósítást mindenképp támogatni kívánom továbbra is. Öröm látni, hogy a tanáriban újra megjelentek a névnapi sütik, a karácsonyi díszek stb. Törekednem kell arra, hogy a kollégák leterhelése minél arányosabb legyen. Sok belső konfliktus okozója az ettől való vélt, vagy valós eltérés. Legalább ennyire fontos, hogy a kollégák naprakész információkkal rendelkezzenek munkájukhoz, döntéseik meghozatalához. Bevált módszer az e-napló üzenő felülete, melyet a kollégák, a szülők és a diákok mellett az egyéb dolgozók többsége is elér. Szeretném újból kibővíteni a társalgó funkcióval is, mely információcserére is alkalmas. A Kiskunhalas Város Önkormányzatával való szoros együttműködés keretében második éve segítik munkánkat a szociális segítők. Nyugodtan kijelenthetem, hogy munkájuk egy több 19
éve fennálló űrt tölt be. Pontosan abban és úgy kapcsolódnak a kollégák és a diákok életébe, ahogyan azt 2014-ben megfogalmaztam és kértem alpolgármester úrtól. Az ő folyamatos felügyelete és segítsége mellett keressük a lehetőségét, hogy hosszú távon is számíthassunk rájuk. A szigorú költségvetés gátat szab a státuszok bővítésének, adott esetben megtartásának. A szakképzés átalakulása, a közismereti órák csökkenése, a tankötelezettségi korhatár leszállítása és a demográfiai változások kemény döntések elé állítják az iskolák vezetőit. Célom, hogy az iskola régióban eltöltött szerepének megtartásához, növeléséhez a nyugdíjba vonuló kollégák pótlására fiatal, elhivatott, méltó utódokat találjak. A köznevelési törvény meghatározza a munkaközösségek számát. Ez a törvényi változások kapcsán a közösségek újragondolását és átszervezését jelenti. Figyelembe kell vennünk a szakmai programok, a közismereti rész csökkenését, a több telephelyen való „létezés” korlátait és előnyeit és a jogszabályi előírásoknak való megfelelést is. Elképzelhető a telephelyeken, városokon átívelő format. Az új munkaközösségek kialakítását csak a jelenleg meglévőkkel való konzultációval tudom elképzelni. A nem pedagógus dolgozók helyzete szégyenletes módon nemhogy javult, de romlott az elmúlt években. Bérezésük nem követte a pedagógus életpálya-modell béreit. Emiatt, főleg a gazdasági-munkaügyi feladatok elvégzésére nehéz szakembert találni és megtartani. Ugyanakkor leterheltségük - a státuszok számának tanulói létszámhoz kötöttsége miatt – exponenciálisan nő. Kiemelt feladatom az ő munkakörülményeiknek javítása, az eszközök biztosítása, a légkör minél nyugodtabbá tétele, problémáik mihamarabbi megoldása.
1.4.2 Vezetőség "A feladatot, nem pedig magunkat kell komolyan venni." (Peter Ustinov)
A vezetőség feladata az iskola folyamatos, törvényes, eredményes működtetése. Meglátásom szerint egy ilyen széles profilú, ennyi embert foglalkoztató, ennyi tanulót nevelő, oktató intézményben elkerülhetetlen, hogy a vezetők ismerjék és alkalomadtán átvegyék egymás szerepkörét. A feladatok szerteágazóak, azonban egy célt szolgálnak – a sikeres működést. Az elmúlt években olyan kollégák segítették és segítik munkámat, akik ezzel a célkitűzéssel maradéktalanul azonosulni tudtak, akik elhivatottak, alázatosak a Vári céljainak megvalósításában. 20
Igazgatóként döntéseimben a vezetőség munkájára támaszkodom közvetlenül. Mint azt már korábban említettem, továbbra is egymás munkáját átlátó, magasan képzett, lelkiismeretes kollégákat szeretnék. Az iskola adottságaiból következően a feladatok megoldásában fontos szerepet szántam és szánok a munkaközösség-vezetőknek is. A nevelőtestület mellett kiemelkedően fontosnak tartom a vezető kollégák folyamatos továbbképzését is, illetve a napjainkban oly nagy fontossággal bíró tájékoztatókon való részvételt. Legalább ennyire fontos a jogszabályok ismerete és követése. Ez az elmúlt három tanévben mind a volumenét, mind az intenzitását tekintve minden eddigi mértéket meghaladt. Munkánk csak akkor lehet hatékony, ha a feladatainkat összehangoljuk, elosztjuk. Csak jó szervezéssel, a vezetéselméletben megtanult módszerek helyes alkalmazásával és példamutatással tudunk helyt állni. Továbbra is működtetni kívánom a vezetői értekezletet, mely az első számú vezető mellett működik. Tagjai: tagintézményi igazgató, igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezető és a gazdasági vezető(koordinátor).
1.5 Kapcsolati rendszer A korábban már említett társadalmi helyzet a szülők iskolával való kapcsolatán is megmutatkoznak. A szülők kisebb százaléka folyamatos kapcsolatot tart az iskolával, míg sajnos a nagyobb százalék csak valami probléma kapcsán felmerülő, többszörös felszólításra keres fel bennünket. És meg kell említenem azokat is, akikkel a gyermekük több éves képzése kapcsán soha sem találkozunk. Ennek kiküszöbölése érdekében új módszereket kell találnunk a szülők elérésére. Mindenképp be szeretném vonni a szociális segítő kollégáinkat és a helyi városi és kisebbségi önkormányzatot és a szociális háló helyi intézményeit is. Az iskola gazdag partneri környezetben végzi feladatait, ennek is köszönheti sikereit. Támogatók, szponzorok, gazdálkodó szervezetek segítik a tanítást, a gyakorlati oktatást, illetve a tanórán kívüli programokat. Az iskolahasználók közül a legaktívabb partnerünk a szülők maroknyi lelkes közössége, akik a mindennapi problémák megoldásában működnek együtt velünk. Fontos kapcsolatokat ápolunk társintézményeinkkel országhatárainkon belül és kívül. A nemzetközi együttműködések által szerzünk tapasztalatot a multikulturalitásban.
21
Kollégáimmal eddig is, és terveim szerint ezután is minden eszközt megragadunk, hogy a szülőket a törvényben előírtakon túl is tájékoztassuk gyermekük előmeneteléről, bevonjuk őket a tanulót és szülőt érintő kérdésekbe, kikérjük véleményüket a döntésekhez, ahhoz, hogy a felmerülő problémákra mielőbb megoldást találjunk. Ehhez kihasználjuk az e-naplo, a facebook és a honlap adta lehetőségeket is. Ugyanakkor ki kell emelnem azt a lelkes szülői csapatot, akik évek óta segítik, támogatják iskolánkat. Egy-egy ünnepség, program lebonyolításához felajánlott segítségük nélkülözhetetlen. Kitartásuk példaértékű. Meggyőződésem, hogy az ő segítségükkel, példájukkal tudjuk a többi szülő motiváltságát elősegíteni. Az érdekképviseleti szervekkel való együttműködést nagyon fontosnak tartom. Stratégiai döntéseim meghozatalakor feltétlenül számítok építő jellegű, reális javaslataikra, véleményeikre. Meg kell még említenem az iskolai egészségnevelési program prevenciójában segítő szervezeteket is, akik minden évben segítenek a programok megvalósításában. 2009 óta új hagyományt teremtettünk a Bács-Kiskun Megyei Rendőr Főkapitánysággal közösen megrendezett bűnmegelőzési nappal is. Zéró toleranciát hirdettem a kábítószer használat, az agresszió ellen. Feladatunk és célunk ezzel kapcsolatban csak egy lehet: nullára csökkenteni. A 2014-2015-ös tanévben, megbízott főigazgatóként első teendőm a kapcsolatok megerősítése, újak kiépítése volt. Ennek köszönhetően, mint azt már korábban is említettem, javult az iskola, a szakképzés megítélése, elfogadottsága, ugyanakkor újabb lehetőségeket is nyitottunk. Az akkor még a Várihoz tartozó rendészeti képzés kapcsán sikerült a helyi, kitűnően működő együttműködéseket országos szintűre emelnem a rendőrséggel és a polgárőrséggel. Ezek ünnepélyes keretek között, a 2015-ös ballagáson realizálódtak. De legalább ennyire fontosak a gazdálkodó szervezetekkel való napi szintű párbeszédek is. A szakképzés, a régió munkaerőpiaca és gazdasága egy egységet alkot. Ez kötelez arra minden szakképző iskolai vezetőt, hogy a térsége vállalkozóival, vállalkozásaival, intézményeivel, kamaráival, önkormányzataival napi kapcsolatban, szorosan működjön együtt. Én sem tettem másként, igyekeztem és igyekszem valamennyi partnerrel személyesen kapcsolatot felvenni és tartani. Külföldi partnerkapcsolatainkat is aktívan ápolom. A kronachi Lorenz-Kaim Schule iskolával tavaly ünnepeltük a 25 éves partnerséget. Mindkét helyszínen, mindkét iskola törekedett arra, hogy az összes érintett ott lehessen az ünnepségeken. A fenntartó támogatása 22
nélkül, a kollégák és a támogatók segítségével méltó megemlékezéseket tartottunk. A záró ünnepségen elhangzottaknak megfelelően feladatom e kapcsolat továbbfolytatása. Erre az Erasmus + pályázatokba való bekapcsolódás nyújthat lehetőséget. A sombori iskolával (Srednja ekonomska škola Sombor) lassan 6 éves kapcsolatban vagyunk egy IPA pályázat kapcsán. Találkozásainkat, közös programjainkat ugyanolyan lelkesedéssel szervezzük, mint a kapcsolat elején, kapcsolatunk baráti. A kapcsolatoknál a meglévők fenntartása és újak keresése a feladatom. Célom, hogy a kapcsolatok ne csak szervezeti szinten, hanem ember-ember kontextusban is működjenek.
1.6 Nevelés, oktatás "Nem az a mester, aki megtanít valamire, hanem aki megihleti a tanítványt, hogy legjobb tudását latba vetve fölfedezze azt, amit már addig is tudott." (Paulo Coelho)
Véleményem szerint a nevelésben a családnak van a legfontosabb szerepe. Az iskola ebben támasza, kiegészítője tud lenni. Az iskolai nevelés legfontosabb helyszíne a tanítási óra, ahol a diákok a legtöbb időt töltik. A társadalmi változások szülte problémák ebben az iskolatípusban jelennek meg a legdrasztikusabb formában. Minden kollégám, beleértve a nem pedagógusokat is, nap, mint nap szembesülnek az agresszióval, a neveletlenséggel, a céltalansággal, az értéknélküliséggel. Természetesen nem gondolom, hogy egy maroknyi ember megoldást tud találni a több száz család problémájára. Azt viszont hiszem, hogy szakemberek segítségét kérve kialakíthatjuk azt a szemléletet, majd azt a módszert, amivel az ilyen magatartású tanulók életútját, szemléletét a jó irányba tudjuk fordítani. A partnerség kialakításában a pedagógusnak jut a domináns szerep. Szakmai tudásával, felkészültségével, megjelenésével tud hatni a diákokra. Ha azt szeretnénk, hogy diákjaink elfogadják a pedagógusok egymástól nagyon különböző személyiségeit, akkor nekünk is ugyanezt kell tennünk. Tudomásul kell vennünk, hogy ez a XXI. század. Ez nem varázsütésre történik. Ehhez a kollégák tenni akarására, elhivatottságára és ugyanakkor megbecsülésére, elismerésükre van szükség. A pedagógus életpálya modell ugyan reményekre ad okot, én mégis azt gondolom, hogy a helyi lehetőségeket is bővíteni kell. 23
A konfliktusok kapcsán az iskolapszichológus tevékenységét szeretném visszaállítani, kibővíteni és a kollégák számára is „használhatóbbá” tenni. A kríziskezelő „tűzoltással” szemben a megelőzést helyezném előtérbe. Szintén segítőként szeretném az ifjúságvédelmi felelőst alkalmazni – kiválasztásánál ez lesz a fő szempont. A nevelési kérdések első színhelyei a tanári szobák. Ezt a fajta „csoportmunka” hangulatot kívánom átvinni a nevelési értekezletekbe is, ahol az eddigi hagyományokat folytatva a továbbképzéseket is beleszőjük a munkánkba. Terveim között szerepel még a prevenciós tevékenységek megerősítése. Meglátásom szerint a témákban tartott előadásoknak is megvan a hasznuk és szerepük, ám a 14-18 éves fiataloknál talán a szabadidő hasznos eltöltése lehet a megoldás egyik kulcsa. A délutáni foglalkozások kibővítésével nemcsak a tehetséggondozást, de a mentálhigiénés programokat is meg tudnánk valósítani.
1.6.1 Az iskola arculata, eredményeink A Várinak hosszú évtizedek óta kialakult arculata, rangja van. 2010-ben az „Év szakképző Iskolája” lettünk. Munkánkat dicsérik mindazon eredmények, amik iskolánkat országosan is elismert intézménnyé tették. Diákjaink nagy létszámban vesznek részt mind a szakmai, mind a közismereti versenyeken. A szakiskolák életében az egyik legjelentősebb megmérettetés a Szakma Kiváló Tanulója Verseny (továbbiakban SZKTV). Évről évre képviselik iskolánkat a szakmájukban kiemelkedő tanulók, akik közül többen felmentést kaptak az egyes modulokból szakmai vizsgán. A szakmai munka mérőeszközei a vizsgák. A 9. évfolyamosok sikeres szintvizsgája a feltétele a duális képzésben a külső gyakorlati helyen való elhelyezkedésnek. A tanulmányok végén lévő szakmai vizsgák pedig a szakmunkás bizonyítvány megszerzésének alapfeltételei. Itt említem meg a legnagyobb létszámú, iskolai versenyeinket. A kollégáim által szervezett versenyek akár a szakiskolában, akár a kollégiumban színesítik a fiatalok tanulmányi munkáját, élményekkel gazdagítják az iskolai közösséget, egyszersmind formálják is azt, valamint szakmai műhelymunkáknak adnak otthont. Az elmúlt évek gazdasági hiányosságai sajnos rányomták bélyegüket a versenyeken való részvételeinkre is. 24
1.6.2 Tradíciók „Ahol elvesznek a tradíciók, ott kilyukad az idő, és elpereg a múlt.” (Ancsel Éva)
Az iskolában a versenyek és az ünnepségek adnak lehetőséget a tradíciók ápolására, továbbadására. Ezek rendjén nem kívánok változtatni. Kiemelem a szalagavatót és a ballagást, amelyek a tanév legnagyobb iskolai eseményei. Az iskola valamennyi pedagógusa és diákja érintett benne. Nem tudom nem megemlíteni a 2012. május 12-én a kiskunhalasi Semmelweis téren tartott ballagásunkat, melyen 20 osztály, közel 500 diák ballagott kb. 3500 vendég előtt. Büszke vagyok arra, hogy egy ekkora esemény megszervezését, lebonyolítását profi módon oldottuk meg. A munkaközösségek kiváló kezdeményezései a különböző tematikus versenyek kiírása, de a szórakozásról, lazításról szóló rendezvények is. Fontosnak tartom, hogy a felkészülésben a diákok, tanárok, esetleg a szülők is részt vegyenek. Szeretném, ha újból lehetőségünk nyílna az országos versenyek megrendezésére, melyek az utóbbi években szinte csak a fővárosban zajlottak. Folytatni szeretném az a hagyományt, hogy ezen események megörökítésre kerüljenek az évkönyvben, a honlapon. Régi-új tradíció a szakmai programok, a szakmákhoz kötődő események új, vagy újbóli megszervezése. Ilyen a sütikészítő verseny, a mesterszakácsok szakmai bemutatója, az autószerelők szakmai továbbképzése, vagy a jövő heti szakmák éjszakája is. Ezek az események nemcsak az ismeretek átadását, de a tanulók, szülők motiválását is elősegítik. Lehetőséget biztosítanak azok tanórán kívüli bemutatására is.
25
1.7 Gazdálkodás “Ha nem tehetjük, amit akarunk, akkor azt kell akarnunk, amit tehetünk.” (zsidó közmondás)
Az iskola nem önálló jogi személy, és nem rendelkezik önálló gazdálkodási jogosultsággal. Arra a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum jogosult. A pénzügyi feltételrendszer alakulása az elmúlt években súlyosan veszélyeztette a nevelő-oktató munka eredményességét. E feltételrendszerben nem volt finanszírozható a szakszerű helyettesítés, a diáksport, a szakkörök, a tehetséggondozás a felzárkóztatás. Nem volt biztosítható különböző versenyeken, sportrendezvényeken, kulturális rendezvényeken való megjelenés és részvétel finanszírozása. Az előző fenntartó gazdasági helyzetének romlásával párhuzamosan nehezedett az intézményi „gazdálkodás”. A gyakorlati képzés szakmai anyagai már-már a kritikus szint alá csökkentek, melynek következtében veszélybe került a képzési program gyakorlati oktatási feltételeinek megteremtése. Telephelyeink állapota rohamosan romlik, néhány területen kritikus szint alá csökkent (fűtési rendszer, nyílászárók, szigetelés, tantermek, bútorzat) állapota. A KSZC leromlott állapotú tagintézményeket örökölt. A felújításuk tervszerűen, átgondoltan valósítható meg. Sajnos ezt sokszor a vis major helyzetek felülírják. A 2015-ös év gyökeres változást hozott a gazdálkodásunkba. Az állami költségvetési szervekre vonatkozó gazdálkodást még tanulnunk kell. A bizonytalan törvényi változások is nehezítik a munkánkat. Habár nem rendelkezünk önálló gazdálkodási jogkörrel, gazdasági helyzetünk mégis javult az előző évekhez képest. Megállt az utóbbi évek folyamatosan romló tendenciája. Ebben az évben megvan annak az esélye, hogy kis mértékben többet tudjunk fordítani a szakmai fejlesztésekre. Anyagi helyzetünket javítják a felnőttképzési tevékenység bevételei, valamint a pályázati lehetőségek.
26
2 Összegzés " “Aki meg akar tenni valamit, talál rá módot, aki nem, az talál kifogást.” (Stephen Dolly)
Egy intézmény vezetőjének lenni, az intézményt és értékeit hitelesen képviselni nagy kihívás, megtisztelő feladat. A feladat teljesítése akkor sikerülhet, ha azért az intézmény vezetője az iskola diákjaival, dolgozóival, az intézmény fenntartójával, szülői szervezetekkel, kisebbségi önkormányzattal, sok türelemmel, empátiával, toleranciával dolgozik együtt. Pedagógus pályám eddigi 22 évét áttekintve elmondható, hogy a társadalmi-gazdasági változások lokális és globális szinten is meghatározzák az emberek életét. Ezen változások szükségszerűvé teszik az állandó alkalmazkodást, a felmerülő problémákra való azonnali reagálást. Nincs ez másként az oktatásban sem. Az a tény, hogy a szakképzésben dolgozók különösen nehéz helyzetben vannak, hiszen az oktatás egészét sújtó tanulólétszám csökkenés mellett a munkaerőpiac esetenként rapszodikus igényváltozásaira is válaszolni kényszerülnek. Munkánk egyre nehezebb, terhelésünk egyre nő, feladataink elvégzéséhez már kevésnek bizonyul a főiskolákon, egyetemeken elsajátított ismeretanyag. Az intézmény az elkövetkező öt évben fontos kihívás előtt áll, melynek lényege az, hogy sikerül-e olyan szakmai, módszertani megújulást produkálni, mely a nevelés-oktatás eredményességét jelentősen növeli. Meg kell találni azokat a módszereket és tartalmakat, melyek a tanulók számára érdekesek, motiválja őket, ugyanakkor szakmai felkészültségüket emeli. A demográfiai tendenciák továbbra is gyermeklétszám csökkenést mutatnak. Ez a probléma csak akkor áthidalható, ha a tanulók számára vonzó iskolává válunk. Az elmúlt öt évben igazgatóhelyettesként, igazgatóként és főigazgató-helyettesként, megbízott főigazgatóként, majd 2015. július 1-jétől tagintézmény-vezetőként, ezt megelőzően munkaközösség-vezetőként arra törekedtem, hogy egy jól együttműködő tantestülettel a nehézségeket közösen viselve, a sikereket együtt ünnepelve tudjuk végezni munkánkat. Bár a feladat nem könnyű, de elég erőt, rálátást, elszántságot érzek magamban ahhoz, hogy – ha kollégáim bizalmukkal továbbra is megtisztelnek – képes leszek igazgatóként is helytállni. A döntéshez eddigi vezetői munkám és jelen pályázatom nyújthat segítséget. Kiskunhalas, 2016. március 29. Szabó Edina
27
