KASTÉLYDOMBI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Kastélydombi Általános Iskola 1188 Budapest Nemes u. 56-60. Tel: 291- 31-33; Fax: 290-1993 e-mail: [email protected]

KASTÉLYDOMBI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átdolgozta:

Véghely Tamásné Dufekné Dobia Gyöngyi Kovács Ferencné Berkes Ildikó

Budapest, 2013. március

Pedagógiai Program

Tartalom  NEVELÉSI PROGRAM

4 

1. 

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.  A gyermekek mindenek felett álló érdeke 1.2.  Pedagógiai alapelveink 1.3.  A nevelő, oktató munka pedagógiai céljai 1.4.  Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása

5  5  5  5  5 

2. 

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka célja, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1.  Kiemelt fejlesztési területek megvalósításának eszközei, eljárásai: 2.2.  Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások

7  9  10 

3. 

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

11 

4. 

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 4.1.  A közösségfejlesztés színterei 4.2.  Feladatok 4.3.  Tevékenységi rendszer és szervezeti formák, az együttműködés szinterei 4.3.1.  Tanítási óra 4.3.2.  Tanítási órán kívüli tevékenységek

19  19  20  22  22  22 

5. 

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 5.1.  Az iskola egészségnevelési programja 5.2.  Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

26  26  28 

6. 

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai 6.1.  A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. 6.2.  Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

29  29  30 

7. 

Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 7.1.  A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 7.2.  A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program 7.3.  A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése 7.4.  Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása

31  31  31  34  35 

8. 

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

39 

9. 

A szülő, tanuló, pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartása

39 

10.  Tanulmányok alatti vizsgák-, beszámolók-, és mérések: 10.1.  Tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata 10.2.  Tanulmányok alatti beszámolók 10.3.  Tanulmányok alatti mérések

40  40  41  42 

11.  A felvétel és az átvétel helyi szabályai

42 

ZÁRADÉK 1.SZ. MELLÉKLET PALETTA-PROGRAM 2.SZ. MELLÉKLET JAM PROGRAM 3.SZ. MELLÉKLET ÖKO PROGRAM 4. SZ. MELLÉKLET INTEGRÁCIÓS PROGRAM 5. SZ. MELLÉKLET KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS

43  1  1  1  1  12 

1

Pedagógiai Program BEVEZETŐ „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert)

A Kastélydombi Általános Iskola Intézményünk, az 1982-ben alapított Kastélydombi Általános Iskola Pestszentimre legfiatalabb és legnagyobb tanulólétszámú általános iskolája, jelenleg 45 pedagógus és 448 gyermek második otthona. Az iskolánkban 2012-2013-es tanévben 248 alsó tagozatos tanuló 10 csoportban, 200 felső tagozatos tanuló 8 csoportban tanul. A 16 tantermesnek épült iskolánkban jelenleg 21 tanterem, szaktanterem, kisterem van, melyet átalakításokkal tudtunk megvalósítani. A szülők anyagi segítségével tudtuk kialakítani könyvtárunkat is, melynek berendezéséhez a Kastélydombi Alapítvány a Gyermekekért nevű alapítványunk járult hozzá. A számítástechnika tantermünk kialakítása is önerőből és alapítványunk hozzájárulásával történt, melynek folyamatos karbantartása, újítása kiemelt feladatunk. Tornatermünk, aszfaltos pályánk a színvonalas mindennapos testnevelés biztosításához adnak lehetőséget. Taneszközeink folyamatos újítása, pótlása önerőből és pályázatok útján történik. Iskolánk 1997 januárjától önállóan gazdálkodó szervezet lett. Ez az önállóság olyan új feladatokat adott számunkra, mellyel gazdálkodásunkat hatékonyabban tudjuk végezni. A 2007. évben a pestszentimrei iskolák közül elsőként nyertük el a ÖKO-iskola címet. Célunk a környezettudatosság erősítése a gyermekekben. 2008-2009. tanévben kerületünk első ÖKO minta termét avattuk fel. 2004-2005. tanévben induló PALETTA programunk első osztálytól háromszintű differenciálással biztosítja mindenki számára a sikert, a fejlődést, a továbbhaladást. A képesség-kibontakoztató alsó tagozatos PALETTA program szakmai továbbfejlesztése a felső tagozaton a nívócsoportos oktatás magyar és matematika tantárgyakból. A 2008-2009. tanévtől az 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás keretén belül kiemelten foglalkozunk a matematikai és szövegértési kompetenciák egyéni fejlesztésével. 2009-2010. tanévtől kezdve a TÁMOP 3.1.4 pályázati program beindításával lehetőségünk nyílt a kompetencia alapú oktatás továbbfejlesztésére. A pályázat keretein belül a módszertani kultúra fejlesztése, újszerű tanulásszervezési eljárások kiterjesztése – kooperatív tanulási technikák, csoportos munka, moduláris oktatás, projekt-oktatás, témahetek keretein belül. Az egész iskola nevelési gyakorlatába beépül a szociális és életviteli és környezeti kompetencia, amely fejleszti a diákközösség munkakultúráját. A kor kihívásainak megfelelően az infokommunikációs ismeretek elterjesztése kiemelt feladatként jelenik meg, a pályázatba bevont tanulócsoportok kompetencia foglalkozásainak legalább 25 %-ában használják az IKT eszközöket.

2

Pedagógiai Program A TÁMOP pályázat kapcsán meghonosított új tanulásszervezési eljárásokat és jó gyakorlatokat az iskola beépíti nevelési programjába, és azok fenntarthatóságát biztosítja. Iskolánk családi házas körzetben található, így tanulóink többsége innen kerül ki, de a közeli lakótelepen is laknak diákjaink. Kiemelt célunk és feladatunk, hogy valamennyi tanulónk számára magas színvonalú alapképzést biztosítsunk, és minden tanulónkat szorgalmas, képességének megfelelő, eredményes munkavégzésre ösztönözzük. A szülőkkel karöltve törekszünk arra, hogy a ránk bízott gyermekek szellemileg, testileg és lelkileg harmonikusan, kiegyensúlyozottan fejlődjenek. Nyugodt, pozitív, a mások megbecsülésén alapuló, családias légkörben folyik intézményünkben az oktatói és nevelői munka. Így tanulóink örömmel járnak a Kastélydombi Általános Iskolába. Iskolánk több mint oktatási intézmény. Iskolai rendezvények, kirándulások, belföldi és külföldi utazások, táborok, erdei iskolák, meghitt ünnepségek és együttlétek teszik mindennapjainkat is ünneppé. Kiemelt feladatunknak tartjuk az egészséges életmódra való nevelést, és mindennapos testmozgási lehetőséget biztosítunk iskolánk valamennyi tanulója számára. Klubok, szakkörök és tanfolyamok széles skáláját kínáljuk a szabadidő szervezett eltöltésére és a tehetséggondozásra. Szeretnénk a jövőben hagyományainkat megőrizve a kor követelményeinek, valamint a szülők és tanulók igényeinek megfelelően, iskolánk pozitív értékeire építve fejlődni tovább. A Pedagógiai Program megalkotásának jogszabályi háttere − 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről − A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései. − A nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet pedagógiai programmal, helyi tantervvel kapcsolatos rendelkezései.

3

Pedagógiai Program

NEVELÉSI PROGRAM

4

Pedagógiai Program 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. A gyermekek mindenek felett álló érdeke „A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe. A közoktatásban a gyermek mindenek felett álló érdeke különösen, hogy: -

a szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet; minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismereti folyamatos korszerűsítéséhez, ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntsenek.”

1.2. Pedagógiai alapelveink – – – –

A kompetencia alapú oktatás elterjesztése esélyegyenlőség biztosítása A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése Alkotó pedagógiai klíma megteremtés

1.3. A nevelő, oktató munka pedagógiai céljai – A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése – A Hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók megsegítése a kompetencia alapú oktatás megvalósításával, belső differenciálással, csoportos munkaformák alkalmazásával. – A digitális írástudás elterjesztése – A nevelőtestület módszertani kultúrájának folyamatos fejlesztése – Önálló intézményi innováció megvalósítása, nyomon követése 1.4. Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása A Kastélydombi Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájuk során az alábbi felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. - A tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk. - A gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe. - A tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük. - Diákjainkkal előre ismertetjük a velük szemben támasztott követelményeket. - Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájukban és életének egyéb problémáiban.

5

Pedagógiai Program -

Az iskola életében szeretetteljes, emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, illetve nevelő és nevelő között. 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. - Tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt. - Iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, amelyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. - Az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk. - Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit. - Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen. - Törekszünk a humánumra, az egyén és közösség iránti tiszteletre. - Segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni, felismerni a rosszat. - Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására. - Szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3. Iskolánk – elsősorban a Szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyük életében. - Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók Szüleivel, a családokkal. - Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a Szülők, valamint kerületünk érdeklődő polgárai. - Ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a kerületünkben található iskolákkal és közművelődési intézményekkel. - Nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett megmozdulások szervezésében maga is részt vegyen. 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - Becsüli a tudást, a szorgalmas tanulást, a munkát. - Jó eredmények elérésére törekszik játékban, munkában, tanulásban. - Érdeklődő, nyitott az új ismeretekre. - Ismeri a helyes és hatékony tanulási módszereket. - Képes tudását továbbfejleszteni és önállóan ismereteket szerezni. - Tudását folyamatosan gyarapítja és bővíti. - Öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban. - A mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik. 6

Pedagógiai Program -

Képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében. Képes a problémák érzékelésére és megoldására. Képes az értő olvasásra, gondolatait szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban. - Kreatív, alkotó, gyakorlatias. - Kötelességtudó, fegyelmezett. - A társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik. - Ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat. - Ismeri és betartja a különféle közösségek együttélését biztosító szabályokat. - Ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit. - Viselkedése udvarias. - Beszéde kulturált. - Társaival együttműködő. - Szereti és tiszteli Szüleit, nevelőit, társait. - Képes szeretetet adni és kapni. - Megérti és tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket. - Szellemileg és testileg egészséges és edzett, igényli a sportot és mozgást. - Megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt és gondozott. - Ismeri, tiszteli, óvja és ápolja nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természetet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit. - Van elképzelése a jövőjét illetőleg. - Korának megfelelően fejlett az önismerete, és önérvényesítő képessége. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. Sikeres munkánknak ezek a legfontosabb értékei. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka célja, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. E célok eléréséhez eredményesen használjuk a TÁMOP 3.1.4. pályázat adta lehetőségeket. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Kiemelten foglalkozunk a magatartási-, beilleszkedési- és tanulási nehézségekkel, rész képesség hiánnyal küzdő diákok fejlesztésével. Külön figyelmet fordítunk a Nevelési Tanácsadóval együttműködve a z SNI-s ( sajátos nevelési igényű) tanulók fejlesztésére. Iskolánkban a szakmai sikerek mentén kiemelten kezeljük a tehetséggondozás területét, elsődlegesen a természettudományok területén. Kezdeményezésre részeseivé válunk a kerületi Tehetség Pont programnak. - Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és élettelen természet szépsége iránt. 7

Pedagógiai Program -

Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása ( tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása. ). Az egészségvédelem ( az egészségre káros szokások ismerete, elutasítás, a balesetek megelőzése). - Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye ( önbecsülés, önbizalom ). - Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért ( önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). - Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. - Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. - A család tisztelete, a Szülők, Nagyszülők megbecsülése, szeretete. - Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. - A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. - A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra megóvása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeink, hagyományaink, jelképeink tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. - A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. - Törekszünk a cigány tanulók hátrányainak kompenzálására, a köznevelési rendszeren belüli előrejutásuk, illetve társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Továbbá az egymás megismerésével, és az ennek érdekében folytatott közös tevékenységekkel a toleranciára. A másság tiszteletére és értékeinek felfedezésére nevelés. - Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységre. Törekvés a demokráciaérvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Az iskolánk oktatási-nevelési tevékenységét a kompetenciafejlesztés pedagógiai elve alakítja.

Ezért kiemelt feladatként kezeljük: - A matematika, szövegértési-, szociális- és infokommunikációs kompetenciaterületek fejlesztését, módszereinek, eljárásainak elterjesztését és tudatosítását a tantestületben és a szülői közösségben. - A kompetenciafejlesztés tárgyi feltételeinek folyamatos biztosítását - A kompetenciafejlesztés elemeinek a beépítését az iskola tevékenységeibe - Élet közeli tanulási környezet kialakítása - A tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenységrendszerének biztosítása - A játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása 8

Pedagógiai Program 2.1. Kiemelt fejlesztési területek megvalósításának eszközei, eljárásai: Fejlesztési terület Szövegértési kompetencia Matematika kompetencia Szociális kompetencia Moduláris oktatás „Demokráciára nevelés” Tantárgytömbösítés felmenő rendszerben Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli megvalósítása Projekt oktatás „Kezedben a jövő” Témahét szervezése „Élhető környezet” Önálló intézményi innováció – Kooperatív technikák meghonosítása Digitális kompetencia

1

2 X

3

4

5

6

7

8

X X

X

X X X X

X

X

X X

X

X

X X

X

X

X

X

X X

X

X X

X

X

X

X

Jó gyakorlatot is megvalósított iskolánk, melyeket szívesen ajánlunk fel hasznosításra követőinknek (Tanya program, Paletta program, JAM Kézműves technikák természetes anyagokból).

9

Pedagógiai Program 2.2. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése

Közvetlen módszerek - Motiváció - Segítségadás - kooperatív technikák - csoport és párosmunka - élménypedagógiai elemek - Gyakoroltatás - Ellenőrzés - Követelés -

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)

-

Elbeszélés Tények és jelenségek bemutatása Műalkotások bemutatása A nevelő személyes példamutatása együttműködési technikák megismertetése konfliktuskezelő technikák elsajátíttatása partnerközpontú pedagógia alkalmazása Magyarázat, beszélgetés. A tanulók önálló, kutató, elemző munkája Önérvényesítés fejlesztése

Közvetett módszerek - Motiválás - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása - Követelés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Szituációs játékok.

-

Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. Vita.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: - Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. - Rendelkezik olyan bővíthető, biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. - ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. - határozott elképzelései vannak közelebbi és távolabbi jövőjét, sorsát illetően.

10

Pedagógiai Program

3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az intézményi nevelés eredménye, minősége a tanulói személyiség értelmi, szociális és perszonális fejlettségében jelenik meg, fejlesztése komplex feladat. Az általános iskola nevelési célja az alapkompetenciák fejlesztése: - Az értelem kiművelése – a kognitív kompetencia fejlesztése - A perszonális személyiség fejlesztése – a szociális kompetencia fejlesztése - Az önfejlesztő személyiség kialakulásának segítése – a személyes kompetencia fejlesztése - Személyiség- és közösségalakító munkánk részeként fejlesztjük a tanulók életpálya-építési és a szociális és életviteli kompetenciáit. - Egyéni tanulási útvonalak kialakítása, kifejlesztése (különös tekintettel a HH-s, HHH-s és SNI tanulókra) - A tanulás iránti motiváció fejlesztése - A tantárgyak közötti merev határrendszer csökkentésével egy komplex személyiségfejlesztés megvalósítása - A tanítás – tanulás folyamatában alkotó jellegű feladatok meghatározása. A kompetenciák mindazon komponenseknek a készletei, amelyek az egyes emberek mindennapi egyéni és szociális létéhez szükségesek. A NAT a kommunikációs, a narratív, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó, a kritikai, valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat emeli ki. A képességfejlesztés útjai-módjai igen különbözőek lehetnek, sokféle ismereten, az ismeretek változatos kombinációin alapulhatnak. 2. Az alapvető képességek, amelyek megszerzését a társadalom már most is az általános képzéstől várja: - az a képesség, amely révén a fiatal a társadalom aktív tagja lesz. - felismeri és használja a cselekvés morális, kognitív, szociális és individuális dimenzióit, saját cselekedeteit általános törvényekhez tudja igazítani - az egész életén át tartó tanulás segítségével alkalmazkodni tud a bizonytalan jövő kihívásaihoz. 1.

Ezek megszerzésében a tanulás tanulása olyan alapvető, nélkülözhetetlen kompetencia, amelyet a modern, nyitott társadalmakban az iskolai munka során mindenkinek el kell sajátítania. A tanulás megtanulásához szükség van az alapvető kulturális technikák birtoklására (így az általános képzés keretében megvalósuló olvasásra, számolásra, írásra), de a társadalmi kommunikációban való részesedéshez ez a dimenzió már nem elegendő. Az új generációnak magas szinten kell tudnia bánni a számítógéppel, a médiával, egy multikulturális világ összes kihívásával, miközben az egyszerű én- központú világszemlélettől a világnak alapvetően tudományos megközelítése felé kell fordulnia. A személyiségfejlesztés területei: -

az értelem kiművelése segítő életmódra nevelés az egészséges és kulturált életmódra nevelés 11

Pedagógiai Program -

alkotóképesség, tehetség fejlesztése,

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési célok: -

A tanulói személyiség teljes kibontakozásának, a fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának segítése Testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése Az esélyegyenlőség biztosítása Az egyes tanulók fejlettségét, érdeklődését figyelembe vevő oktatás, nevelés Olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, melyben a tanuló a nevelési folyamatnak nem tárgya, hanem alanya, szükségletei, méltósága, önállósága biztosított. A világ felé nyitott, a változó igényekhez alkalmazkodni tudó, erkölcsileg felelős emberek nevelése A szociális és az individuális értékek közvetítése, a kettő egyensúlyának megteremtésével harmonikus személyiség kibontakoztatása.

Szocializációs célok: 1. 2. 3. 4. 5.

önvezérlő képesség kialakítása realitásérzék képességének kialakítás racionalitás kreativitás relativitás

A tanuló vagy az információs társadalom körülményei között az egyén boldogulásához nélkülözhetetlen- és az iskolai nevelés során fejleszthető legfontosabb képességek: 1.

Kognitív képességek -

2.

Önismereti képességek -

3.

önálló megértés a probléma- és lényeglátás a problémamegoldó gondolkodás önálló életvezetés, életstratégia önálló művelődési stratégia kialakításának képessége a változó körülményekhez való alkalmazkodás képessége

Szociális képességek -

kapcsolatteremtés képessége együttműködésre való képesség csoportmunka kultúrájának kialakítása kommunikáció a társadalom viszonyai közötti eligazodás képessége a demokratikus társadalomban való kompetens részvétel képessége multikulturális értékek bemutatása és elfogadása az önfejlesztő személyiség kialakulásának segítése a hátrányos helyzetű és peremhelyzetű tanulók státuszának gondozása egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia)

12

Pedagógiai Program Nevelési cél A tanuló olyan személyes motívumrendszerrel, képességrendszerrel és ismeretekkel rendelkezzen, amely lehetővé teszi, hogy életminőségét létrehozza, megvédje és fejlessze. A testi- lelki egészség, a jó közérzet, a jólét. A szervezet és a személyiség stabilizálása, optimális működése, fejlődése. Mindez a személyes kompetencia fejlettségétől függ.

13

Pedagógiai Program Az iskola alapvető feladata: 1. A személyes kompetencia fejlődésének segítése A személyes kompetencia sajátos öröklött és tanult komponensekből szervezi a viselkedést. 8-10 éves korra a személyes kompetencia egyre több tanult komponenssel gyarapodik, ezek egyre fontosabb szerepet játszanak a gyermek viselkedésében. Feladat: az előnyös komponensek arányát növelni, a hátrányosak arányát csökkenteni. A személyes kompetencia fejlődése: Növekszik a szabadságfok, kreativitás. Csökken az önpusztító, hátrányos komponensek aránya Nő az előnyös, önfejlesztő komponensek aránya A személyes kompetencia motívumai: - Önállósulási, öntevékenységi, alkotásvágy - Önbecsülés, önbizalom A személyes kompetencia képességei: Önellátási képesség, alkotóképesség, befogadóképesség, önkifejező képesség, önvédelmi képesség, önértékelő, önmegismerő és önfejlesztő képesség Szabályozó rendszerei: Az affektív apparátus, a habitus, a személyes tudat A motívumok, képességek, szabályozórendszerek működéséhez szükség van: - szokások kialakítására - készségek kialakítására - ismeretekre. Érzelmi- akarati nevelés célja: az érzelmi, akarati jegyek gazdagítása. Érzelmi: érzelmi kiegyensúlyozottság, empatikus készségek Akarati tulajdonságok: határozottság, céltudatosság, kitartás, megbízhatóság , rendszeresség, kreativitás. Önismeret fejlesztése: - Reális önismeret, önértékelés, önbecsülés, önbizalom. - A mások és a saját értékeinek felismerése, a pozitív tulajdonságok tudatosítása - Önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás - Legyen igénye saját személyiségének kibontakoztatására - Nyitottság az élményekre, tevékenységekre, az esztétikum befogadására, létrehozására. - Legyen igénye a folyamatos önművelésre - Rendelkezzen az önképzés, az életen át tartó tanulás igényével. - Vállaljon felelősséget saját sorsának alakulásáért - Kudarctűrő képesség, stresszkezelés megtanulása - Pozitív gondolkodás - Helyes döntéshozatal. 2. A személyes kompetencia fejlesztését jelenti az egészséges és kulturált életmódra nevelés.

14

Pedagógiai Program Az egészséges életmód olyan aktivitás, amely a szervezet, a pszichikum szükségleteinek optimális kielégítését szolgálja. A kulturált életmód , a személyes szükségletek, vágyak igényes, színvonalas kielégítése. Feladatok: - Testi képességek fejlesztése - Önellátási képesség fejlesztése - Befogadóképességek fejlesztése - Önkifejezési képességek gyakorlása, az adottság tudatosítása a tanulókban, a feltételek biztosítása a tehetség kibontakoztatásához - Önvédelmi, egészségvédő, identitásvédő képesség fejlesztése, önmegismerő, önértékelő, önfejlesztő képességek fejlesztése. 3. A proszociális személyiség fejlesztése Segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia) A szociális kompetencia az egyén és a társas környezet közötti hatékony kölcsönhatás előfeltétele. Nevelési cél: - A szociális eszköztár gyarapodása (szokások, minták, attitűdök, meggyőződések, készségek, ismeretek elsajátítása). - Az egyéni szociális értékrend erősödése. - A kreativitás növekedése. A nevelés központi feladatai közé tartozik a szociális kompetencia segítése, a komponenskészlet gyarapítása: Szociális értékek közvetítése. Szociális értékek: együttérzés, segítőkészség, szolidaritás, hűség, önzetlenség, megértés, egymás elfogadása, tolerancia, a másság elfogadása, figyelmesség, udvariasság, az emberi kultúra tisztelete, a nemzeti kultúra értékeinek, a nemzeti múlt emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet, a szülőföld megismerése, szeretete. Szociális értékrendek megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának és az eszerinti viselkedés, magatartás elsajátításának elősegítése. Az egyéni értékrend kiépülésének segítése. Megfelelő szociális szokások, minták, attitűdök, meggyőződések, készségek, és ismeretek elsajátításának elősegítése. A képességrendszer kiépülésének, kreativitásuk növekedésének segítése. Szociális képességek A szociális kommunikáció, a konfliktuskezelés, a segítés, a szolidaritás, az együttműködés. A vezetés, a versengés képessége. Emberi együttélés szabályainak megismertetése. A szabálytudat kialakítása Az alapvető magatartási és társadalmi normák felismerése, elfogadása. Kulturált magatartás és kommunikáció kialakítása, gyakorlása a közösségben A helyes értelemben vett alkalmazkodási készség, képesség elsajátítása, alkalmazása.

15

Pedagógiai Program Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra. A döntési szabadság és felelősség szerepének tudatosítása. 4. Az értelem kiművelése Értelmi nevelés (kognitív kompetencia ) Az iskolai tudás-és kompetenciafejlesztés középpontjában a kognitívkompetencia áll. A gyermekek értelmi fejlesztése nem csak ismeretek közlését jelenti, hanem az ismeretek kezelését is. Nevelési cél: A tanuló nyitottá váljon az új információk befogadására, ismeretei folyamatos korszerűsítésére. Így nagyobb valószínűséggel lesz képes megoldani a folyton változó élet problémahelyzeteit. Az ide tartozó szükségletek kifejlesztése, megerősítése a tanulás, az intellektuális aktivitás megszerettetését jelenti. A kognitív kompetencia fejlesztése motívumok, képességek, készségek, és ismeretek fejlesztése által történik. Az iskola a készség- és képességfejlesztését értékközvetítő folyamatba szervezi. Kognitív motívumok: - A megismerési vágy, a felfedezési vágy, a játékszeretet, az alkotásvágy, a tanulási sikervágy és kudarcfélelem, a kötelességtudat, az igényszint, az ambíció. Kognitív készségek: - Sorképzés, számlálás, besorolás, befoglalás, szortírozás, szelektálás, tapasztalati következtetés, stb. Kognitív rutinok: - Egységfelismerő rutinok, viszonyító rutinok. Kognitív képességek: Gondolkodási képességek Tudásszerző képességek Kognitív kommunikációs képességek Tanulási képességek - A megismerési vágy fejlesztése - A felfedezési vágy fejlesztése - A tanulási teljesítményvágy optimalizálása - A tanulási életprogram fejlődésének segítése - A képességek fejlesztése - Műveletek fejlesztése - A megismerés képességének fejlesztése - A gondolkodás fejlesztése - A tanulás képességének fejlesztése - A kommunikáció fejlesztése A személyiségfejlesztés megvalósításának lehetséges módjai, területei. A személyiség fejlesztése az iskolai élet minden területén megjelenik. Minden tanuló számára a megfelelő tevékenységi kínálatot kell biztosítani.

16

Pedagógiai Program A személyiség fejlesztésének nevelési módszerei: - A követelés módszere. - Reális, a tanulók teljesítőképességével összhangban álló követelés. - Tiltás és parancs helyett kérés és tanács. - A gyakoroltatás módszere. Érdeklődést felkeltő, erőfeszítést igénylő tevékenységekkel valósítható meg. - Fontos a motiválás, a változatosság, esetenként a játékos forma. - A segítségadás módszere. - Pozitív nevelő-diák viszony. - Ösztönzés. - Formái: elismerés, elmarasztalás, jutalmazás, büntetés. - Fontos a jutalmazó jellegű hatások túlsúlya. - Modell és példa biztosítása. - A tanulók személyes élményeinek, tapasztalatainak feldolgozása. A fejlesztés legfontosabb színterén, a tanítási órán: A tanulók motiválása, aktivizálása (a tanulásra ösztönző indítékok, a tanulási kedv felébresztése és fenntartása) - megfelelő értékelési rend, jutalmazás, büntetés - differenciálás - tehetséggondozás - felzárkóztatás A tanítási órán kívüli tevékenységekben: - hagyományőrző tevékenységek - ünnepségek - diákönkormányzat - tehetséggondozó foglalkozások - versenyek (versengés képességének kialakítása, a szabályozottság, az esélyegyenlőség, és a segítés alapszabályainak megkövetelésével, megtartásával.) - felzárkóztató foglalkozások - osztályprogramok az iskolában és az iskola épületén kívül - táborok, erdei iskola - tanulmányi kirándulások Az iskolai élet mikro és makro közösségeiben: - Olyan iskolai életrend, légkör kialakítása, amely lehetőséget teremt a tanulóknak megfelelő ismeretek, pozitív tapasztalatok szerzésére, szokások kialakítására, készségeik, képességeik gyakorlására, alapvető szabályok megtanulására, alkalmazására (kiszámítható, átlátható szabályok, a pozitív normák, készségek, képességek, viselkedések értékelésének gyakorlati bizonyítása) - Csoporttörvények megalkotása, csoportszokások, hagyományok kialakítása. - Különféle együttműködési formák alkalmazása. - A pozitív kortárshatások tudatos felhasználása. - A pozitív gyermeki megnyilvánulások támogatása, elismerése, példaként kezelése. - A szélsőséges megnyilvánulások következetes elutasítása. - A felnőtt- gyermek interakciós kapcsolatok lehetőségeinek biztosítása. 17

Pedagógiai Program -

A gyermekekkel foglalkozók személyes példamutatása. Türelmes meggyőzés. Tartalmában, formájában jelentős hatások megteremtése. Élményszerű pozitív minták felkínálása élő, vagy már nem élő történelmi, irodalmi személyiségek példaként való bemutatásával. Készségfejlesztő gyakorlatok, cselekvések (didaktikus játékok, szimulatív esetek) A tényleges és mesterségesen teremtett helyzetek életkori sajátosságainak megfelelő feldolgozása, (nevelési beszélgetések, esettanulmányok), a beleélés, a megbeszélés, a véleménymondás, a vita lehetőségének biztosítása.

18

Pedagógiai Program

4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. 4.1. A közösségfejlesztés színterei -

Iskolai közösség Osztályközösség Diákönkormányzat Iskolai sportkör Szakkörök Téma hetek, téma napok (egészség hét, Víz világnapja, Föld napja, a Nemzeti összetartozás – Határtalanul c. témanap /nyertes pályázat esetén/) Moduláris oktatás Projekt munka

Alapelvek: -

A személyiségfejlesztés ideális kerete a közösség. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A diákok aktív szereplői a közösségfejlesztésnek. A nevelés közösségi értékeket közvetít. A közösségi együttélés lehetőséget biztosít alapvető erkölcsi szokások gyakorlására, kialakítására. A közösségi nevelés közvetlenül felkészít a társadalmi beilleszkedésre. A közösségfejlesztés a tanulók folyamatosan változó életkori sajátosságainak figyelembevételével történik. Törekedni kell a közösség egyéni arculatának kialakítására.

Cél: Konstruktív életvezetés kialakítása Olyan életvitel, amely szociálisan értékes és az egyén szempontjából is eredményes. Az ilyen életvezetés egyrészt közösségfejlesztő jellegű, másrészt önfejlesztő jellegű. A konstruktív életvezetés az egyik legfontosabb emberi érték. - Az egyén felkészítése magasrendű szociális funkciók ellátására, meghatározott minőségű társadalmi aktivitásra. - Társadalmilag értékes, egyénileg is eredményes magatartás- és tevékenységformák kialakítása. - Az egyén elsajátítja a közösség életszabályozó normáit, és megtanul ezekhez alkalmazkodni. - A tanuló azonosul a közösséggel, de úgy, hogy megőrzi önmagát, kritikai viszony jellemzi, alakítja a közösség értékrendjét, normáit.

19

Pedagógiai Program -

A kooperatív együttműködésből adódó helyi elvárások megfogalmazása, és feladatok végrehajtása. 4.2. Feladatok

A különböző szociális kompetenciák fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó képesség - A tanuló szociálisan értékes, tehát közösségfejlesztő, önfejlesztő magatartás – és tevékenységformáinak ösztönzése. - Elfogadó, segítőkész magatartás. - A közösség felkészítése az SNI-s tanulók integrált nevelésére - Együttműködés a közösségi életben. - A társas együttélés szabályainak megfelelő harmonikus embertársi kapcsolatok kialakítása. - Mások testi épségének tiszteletben tartása, lelki egészségének védelme, tulajdonának tiszteletben tartása, védelme. - Mások véleményének tiszteletben tartása. - Az igazság tisztelete, igazmondás, az ígéret megtartása. - Azoknak az egyéni és közösségi tevékenységeknek gyakorlása, amelyek az otthon, az iskola, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. - Kulturális örökségünk, nemzeti kultúránk megismerése. - Más népekkel toleráns, együttműködő magatartás. - Érzékenység a környezet állapota iránt, a természet tisztelete, védelme. - Helyes döntések hozatala egészséges életmódja érdekében. - Lehetőség biztosítása minden tanuló számára személyes részvételre a közösségi életben, a tapasztalatok megszerzésére a közösségi együttéléshez, magatartáshoz, viselkedési formákhoz. - A destruktív megnyilvánulások leépítése. - Kommunikációs kultúra fejlesztése. Lehetőség biztosítása a tanítási órán és az órákon kívül a tanulói vélemények kifejtésére, értelmezésére, ütköztetésére, megvédésére, érvelésre, a vitakultúra fejlesztésére. - Képessé kell tenni a tanulókat az információs környezetben történő eligazodásra, az információk kritikus kezelésére, gyakorlati felhasználására. Nevelési hatások: I. Közvetlen: a pedagógus felöl II. Közvetett: - a feladatból - a kortárscsoporttól A szociális képességrendszer fejlesztése -

Szociális készségfejlesztő gyakorlatok alkalmazása Szociális kommunikáció fejlesztése A véleményalkotó, vélemény nyilvánító képesség fejlesztése, világos kifejezésmód, érvek meggyőző módon történő megfogalmazása, vitakészség kialakítása. A szociális érdekérvényesítő készség fejlesztése.

20

Pedagógiai Program -

A közösségi élethez szükséges együttműködési készség, együttműködni akarás, segítőkészség, szolidaritás érzése, empátia kialakítása. A tanuló önmagáért, másokért érzett felelősségének kialakítása Ki kell alakítanunk az egyéni és a közérdek közötti egyensúlykeresésé, valamint a többség, kisebbség, egymáshoz való viszonyában történő eligazodás igényét és képességét. A segítőképesség fejlesztése. Olyan légkör teremtése, melyben a segítés elismert és elvárt viselkedés. Az együttműködési készség fejlesztése, a csapatszellem, a csapatmunkára való képesség kialakítása. A sokszínűség értékelése. A versengés képességének fejlesztése az esélyegyenlőség szabályainak megtartásával Konfliktuskezelés és kudarckezelés képességeinek kifejlesztése.

Nevelési módszerek A módszerek között kiemelt helyet foglalnak el: - A tanulói kezdeményezések támogatása - A tanulói közvetlen tapasztalatszerzés biztosítása - Elegendő lehetőség a közösségi cselekvésekre. A szokásformálás módszerei -

A követelés, ellenőrzés, segítségadás, ösztönzés módszerei Gyakorlás közösségfejlesztő tevékenységek keretében kooperációt, együttműködést igénylő tevékenységek szervezése közös cél , feladat, norma alapján folyó tevékenységek szervezése. diákönkormányzat tevékenysége során csoportos tanulmányi munka során Perspektívák megszervezése A közösség szükségleteivel adekvát ösztönző hatású célkitűzések Hagyományok kialakítása A közösség összetartozását erősítő magatartásbeli normák vagy formai keretek, akciók megszilárdulása és rendszerbe szerveződése. A közösség kohéziójának fokozását célzó magatartásformák szokásszerűvé tétele.

Magatartási modellek közvetítésének módszerei: -

Elbeszélés Modellértékű személyek bemutatása Műalkotások bemutatása A nevelő személyes példaadása, részvétele a közösségi tevékenységekben. A pozitív egyéni és csoportos minták kiemelése a közösség életéből.

A meggyőződés-formálás módszerei: Normák, eszmék közvetítése, tudatosítása. Előadás, beszélgetés, magyarázat. A tanulók önálló elemző munkája. Valamely konkrét tevékenységhez kapcsolódó felvilágosítás a tevékenység társadalmi értékével, a sikeresség érdekében betartandó magatartási normákkal kapcsolatban.

21

Pedagógiai Program 4.3. Tevékenységi rendszer és szervezeti formák, az együttműködés szinterei 4.3.1. Tanítási óra A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tantanítási- tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A.) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésnél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. B.) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az 5.-8. évfolyamon – amennyiben ezt a tanulók létszáma lehetővé teszi – a technika és az informatika oktatása csoportbontásban, az idegen nyelv, illetve a matematika tanítása az osztálytól eltérő nívócsoportokban folyik. A nívócsoportokban a tanulók az egyes szaktárgyakból elért teljesítményük és képességük alapján kerülnek beosztásra. 4.3.2. Tanítási órán kívüli tevékenységek Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: Hagyományőrző tevékenységek Minden tanév folyamán iskolai ünnepségeket, megemlékezéseket tartunk a következő alkalmakkor: 10. 23, 03. 15, 10.06, tanévnyitó, tanévzáró Egyéb hagyományaink: - aktuális megemlékezések osztálykeretben - ÖKO évnyitó - szüreti mulatság - Halloween Party - Mikulásnapi rendezvény - Mikulás-váltó - Karácsonyi vásár - Magyar Kultúra Napja - Farsangi mulatság - Szülők- Nevelők bálja - Föld napja – családi nap - Anyák Napja (osztálykeretben) 22

Pedagógiai Program Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4.-8. Osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Napközi otthon, tanulószoba Az alsó tagozaton 1-4. évfolyamon részben egész napos nevelés oktatás valósul meg. A köznevelési törvény előírásainak megfelelően – ha a Szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 5.-6- évfolyamon napközi otthon, 7.-8. Évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis csoport üzemel, ha ezt a Szülők legalább 10 gyermek számára igénylik. Diákétkeztetés A napközi otthonba felvett tanulók napi 3x-i étkezésben ( tízórai, ebéd, uzsonna ) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet biztosít az intézmény. Az iskola működtetője által megállapított étkezési térítési díjat az iskolában kell befizetni. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglakozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy szaktanárok végzik. Múzeumi, kiállítási, könyvtári előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos

23

Pedagógiai Program látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a Szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a Szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, vetélkedők, klubdélutánok, táncos rendezvények, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a Szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógépek, stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola lehetővé teszi, hogy az egyházak képviselői bemutatkozhassanak. Táborok A szünidőkben tanulóink általános (szabadidős) és szaktáborokban vehetnek részt. Erdei iskola Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy –egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Hagyományosan a 4. évfolyam vesz részt szeptember 3. hetében erdei iskolai programban. Ezt a hagyományt beépítettük, és továbbfejlesztettük a TÁMOP 3.1.4 pályázat segítségével „Élhető környezet” témahét programmá. A hetedik évfolyamos tanulók számára a kormány által létrehozott Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Határtalanul programján pályázva törekszünk a környező. szórvány magyarság területét, életét, kultúráját bemutató „Határtalanul” c. erdei iskolai programot biztosítani. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a Szülőknek kell fedezniük. Tanulmányi kirándulások Tanévenként egy alkalommal (tanmenetben kijelölt órakeret terhére) az osztályok tanulmányi kiránduláson vesznek részt. A tanulmányi kirándulás programja kapcsolódik az adott év tantárgyi szerkezetéhez. A tanulmányi kiránduláson való részvétel minden diák számára kötelező (tanítási nap). Etnikai felzárkóztató program A nevelés, oktatás során iskolánk mindig is szem előtt tartotta – a törvényi előírásoknak megfelelően – a szülőnek azon jogát, hogy etnikai hovatartozása szerint az intézmény különös 24

Pedagógiai Program figyelmet fordítson az adott kisebbség jellegzetességeinek átörökítésére, s a gyermekek érzelmi fejlődésében erősítse, építse a közösséghez tartozásukat. Programunk megvalósításával a cigány tanulók hátrányainak kompenzálására, a köznevelési rendszeren belüli előrejutásuk, illetve társadalmi beilleszkedésük elősegítésére törekszünk. Az egymás megismerésével, és az ennek érdekében folytatott közös tevékenységekkel a toleranciára, a másság tiszteletére és értékeinek felfedezésére nevelünk.

25

Pedagógiai Program

5. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok1 Az iskolai egészségnevelés célja, hogy minden tevékenység szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését.

5.1. Az iskola egészségnevelési programja Az EU országokhoz hasonlóan hazánkban is egyre fontosabb a bennünket körülvevő környezet aktív megismerése és megóvása. Igen fontos össztársadalmi érdekünk az egészségnevelés színvonalának megvédése, emelése, egészségünk megőrzésére irányuló egyre erőteljesebb törekvések felvállalása, azok iskolánk életébe történő beillesztése. Iskolánk ezért az alábbi célokat és feladatokat tűzi maga elé a következő években, melyeket a gyermekeink környezettudatos nevelésében és egészségesebbé válásában megvalósítható. A.) Egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok Az iskola feladata: - Az egészség megvédésére, megőrzésére, visszaszerzésére vonatkozó, közérthető, de tudományos ismeretek átadása. - Megtanítani, hogy alapvető értékünk az egészség. - Ennek megóvására magatartási alternatívákat ajánljon. - Tanítson megfelelő egészségvédő magatartásra gyakorlással, segítséggel, példamutatással. - Motiválja a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására. - Segítse az egészségvédő öntevékenységet, az egészséges életmód kialakítását, a helyes döntések meghozatalát. Az egészségnevelés követelményei: 1. A család szerepének megértése. 2. A helyes viselkedés szabályainak elsajátítása, a felnőttek és a társak tisztelete. 3. A jó és a rossz tulajdonságok felismerése, önismeret és önuralom kialakítása. 4. A közösségbeli „én-szerep” felismerése, a tolerancia, empátia és pozitív gondolkodáskialakítása. 5. A jó emberi és baráti kapcsolatok kialakítására és a problémák konfliktusmentes megoldására való igény. 6. Az egészségmegőrzés alapvető feltételeinek ismeret, a helyes napirend kialakítása. 7. Az egészséges táplálkozás aktuális elveinek ismerete. 8. A biztonságos közlekedés és az elsősegélynyújtás alapelveinek elsajátítása. 9. A káros szenvedélyek negatív hatásának felismerése. 10. A testi higiénia iránti igény kialakítása. 11. A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása. 12. Az egészséges életkörnyezetre való igény: tudni, mit tehet az ember szűkebb/tágabb környezetéért. 13. A környezet egészségre káros hatásainak ismerete. 14. A környezetre káros anyagok ismerete.

1

EMMI rendelet 128-132.§

26

Pedagógiai Program 15. Az egészségért és az egészséges környezetért folyó törekvésekben való aktív részvétel igényének kialakítása. Az egészségnevelésben a szülői házzal való együttműködés lényeges és fontos. Ennek követelményei: - Mindkét fél céljai megegyeznek. - Az együttműködés legyen rendszeres. - Az együttműködés minden pedagógusra és minden családra terjedjen ki, a kapcsolatot az objektivitás, a türelem, és a tapintat jellemezze. - Tekintettel az egyes családok közötti különbségekre, minden családot egyénileg kell megközelíteni. Az EU országaihoz hasonlóan hazánkban is kiemelt fontosságú össztársadalmi érdek az egészségnevelés színvonalának emelése. Az iskolának is nagyon fontos szerep jut a gyermekek testi-lelki egészségének megőrzésében az „egészséges iskola „keretein belül, az egész iskolát átható egészségnevelés révén. Itt, az intézményünkben kell megalapoznunk a gyermekek egész életén át tartó, de ebben az életkorban megalapozható életmód, táplálkozás, az aktív testmozgás igénye, a káros szenvedélyek kerülése és a szociális kapcsolatok megfelelő kezelése iránti igényét. Mindenek előtt legfontosabb a megelőzés. Az iskolának biztosítania kell a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket. A gyerekek a balesetek megelőzéséhez szükséges ismereteket a tanév elején, minden szaktantárgy első tanítási óráján sajátítják el. Az iskolai egészségnevelés célja, hogy az élet minden területén már gyermekkorban kialakítsa, és szem előtt tartsa az egyén saját felelősségét a szellemi, fizikai állapotáért. Tudatos életvitelre tanítjuk, szoktatjuk diákjainkat, melynek segítségével olyan gyakorlati tudást kapnak, hogy a saját egészségük megőrzésén túl, egy egészséges külső világ megteremtését célzó, értelmes döntéseket tudnak hozni. Az iskolai egészségneveléssel kapcsolatos feladataink: - Az iskola épületének és játszóudvarának biztonságos eszközökkel való ellátása. - Az iskolai ebédlő és büfé EU normáknak megfelelő ellátása eszközökkel és élelmiszerrel. - Minden gyermeknek meg kell tanulnia élni saját fizikai, lelki és szociális lehetőségeivel. - Az egészséges életmódra neveléshez támogatókat és partnert kell találnunk a szülők között. - A civilizációs betegségekkel szemben meg kell találnunk a védekezési lehetőségeket. Az országos egészségfejlesztési célokat az iskola, a szülők, egészségügyi szakemberek és az önkormányzat együttműködésével kell megvalósítani. Az iskolai egészségmegőrző program A programnak az élet minden területét át kell fognia: - Egészséges táplálkozás. (hagyományok és lehetőségek) - Testápolási szokások kialakítása. - Rendszeres mozgás. - Lelki egészség, a harmonikus kapcsolatok - A függőséget okozó szokások kerülése. (alkohol, dohányzás, kávé, droghasználat) - Emberi kapcsolatok kialakítása. - A helyes szexuális magatartás. 27

Pedagógiai Program - A családi életre nevelés. - A balesetek kivédése, megelőzése. Az iskolai egészségfejlesztés területei: - A tanítási órák keretében (osztályfőnöki, természetismeret, biológia, egészségtan, testnevelés, és kémia óra) folyamatosan. - Bizonyos alkalmak keretében (egészségnap, sportnap, felvilágosító beszélgetések külső előadók meghívásával) - A mindennapos sporttevékenységek, délutáni foglalkozások, edzések alkalmával. - Iskolaorvos és védőnő segítségével (gyógytestnevelési szűrések) - Erdei iskolák, nyári táborok ideje alatt - A kerületi, vagy országos rendezvényeken, ahol részt kívánunk venni - Családlátogatások esetén - Iskolai szünetekben. Az egészségnevelés módszerei: A szociális, életviteli és környezeti kompetencia modulok beépítése a különböző osztályok tanrendjébe: tanórai illetve tanítási időn kívüli megvalósítása - A meggyőzés (tudatos hatás). - A kommunikációs képességek fejlesztése szituációs játékok és bábjáték segítségével. - A közös, csoportos játékok. - A beszélgetés kisebb csoportokban, vagy az osztályközösségen belül. - A beszélgetéssel és az ismeretek gyakorlati alkalmazásával egybekötött kötetlen előadás. - Az audiovizuális technika bevitele. - A pedagógus által irányított kísérlet és kutatás. - A séta és tanulmányi kirándulás. - A faliújság és plakátok segítségével történő propaganda. - A könyvek, a folyóiratok, képek és nyomtatott egészségügyi szórólapok tanulmányozása. - Az osztályon belüli, iskolai és iskolán kívüli versenyek. 5.2. Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási ismeret elsajátításának célja, hogy a tanulók: -

Ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát. Ismerjék fel a veszélyhelyzeteket. Tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit. Ismerkedjenek meg a mentőszolgálat működésével. Tudják, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási ismeret elsajátításával kapcsolatos feladatok:

-

Az iskola kapcsolatot épít ki az OMSZ-szel, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel, Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével. Tanulóink bekapcsolódnak az elsősegélynyújtással kapcsolatos vetélkedőkbe. Támogatjuk a pedagógusok részvételét elsősegélynyújtással kapcsolatos képzésekben. Az elsősegély-nyújtási ismeret elsajátításának szinterei: 28

Pedagógiai Program – –

–

–

Minden tanév első napján tagozatgyűlés keretén belül iskolánk minden tanulója baleset- és tűzvédelmi oktatásban részesül. Minden olyan tantárgy, ami balesetvédelmi ismereteket követel az első szakórán a szaktanár vezetésével a tanulók megismerik a balesetvédelmi szabályokat, a baleset megelőzést szolgáló helyes magatartás szabályait, baleset esetén a szükséges alapvető teendőket. Minden tantárgy esetében kihasználjuk a tananyag adta lehetőségeket és felhívjuk a tanulók figyelmét arra, hogyan lehet a veszélyhelyzetek elkerülni, kitől kérhetnek segítséget, mi a teendőjük segítségnyújtás esetén. A minden évben megrendezésre kerülő egészség-hét keretén belül a védőnő bevonásával elsősegély-nyújtási foglalkozást szervezünk.

Tantárgyakhoz kapcsolódóan az alábbi témakörök jelennek meg tananyagban: Természetismeret 5-6. évfolyam: – A égési sérülések Biológia 7-8. évfolyam: – Szűrővizsgálat és önvizsgálat – Védőoltások – Az orvosi ellátással kapcsolatos alapismeretek – Alapfokú elsősegély-nyújtási alapismeretek Fizika: 7-8. évfolyam: – Az elektromos áram hatása az élő szervezetekre. Veszélyek, érintésvédelmi ismeretek. Kémia: 7-8. évfolyam: – Veszélyes anyagok és kezelésük a háztartásban. Vészjelek, biztonsági előírások szerepe, értelme, teendők egyes mérgezések esetén. Technika:5-7. évfolyam – Balesetek megelőzése – Kéziszerszámok, eszközök biztonságos használata. – Elektromos eszközök érintésvédelme. – Munkavédelmi eszközök, felszerelések. – Balesetveszélyes munkaműveletek, mozzanatok, munkavédelmi eszköz szükségességének felismerése. Osztályfőnöki órák keretén belül: 5-8. évfolyam – Az egészséges életmód témakör feldolgozása során minden évfolyamon 2-2 órában elsősegély-nyújtási helyzeteket dolgoznak fel tanulóink. 6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. 6.1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. • •

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, 29

Pedagógiai Program • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 6.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre2 •

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

• •

Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

• • • •

• •

2

Nkt.62§

30

Pedagógiai Program • • • •

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

7.

Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 7.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Iskolánk az alapkészségek biztos elsajátítása, az általános iskolai tanulók alap- és általános műveltségének biztosítása mellett fontos feladatának tartja a tehetséggondozást és a különböző szintű tanulmányi, kulturális- és sportversenyekre való felkészítést, a versenyeztetést. Az intézményben önálló jogi személyként működő Kastélydombi Alapítvány a Gyermekekért alapítvány az alapító okiratában, alapszabályában foglaltak szellemében, azokkal összhangban anyagilag is támogatja az iskolai tehetséggondozást, a tanulók különböző szintű és jellegű versenyeztetését, esetenként táboroztatását. - Az egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezése - Nívócsoportos oktatás (matematika, magyar nyelv- és irodalom, fizika, kémia, angol) - A nem kötelező, választható, tanórán tanulható tantárgyak tanulása - A tehetséggondozó foglalkozások - Iskolai sportkör - Szakkörök - Versenyek, vetélkedők, bemutatók - Szabadidős foglalkozások - Iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata - Továbbtanulás segítése, előkészítők megszervezése - Az SNI-s tanulók tehetségének célirányos fejlesztése (mozgás, tánc, kézügyesség) 7.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A hátrányos szocio-kulturális helyzetű tanulók felzárkóztatása tanítási órákon és a napközis csoportokban differenciálással, tanórán kívül kiscsoportos foglalkozások szervezésével, valamint a fejlesztő pedagógiai foglalkozásokon valósul meg az alábbiak szerint: - Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - Egyénre szabott felzárkóztató program - A nívócsoportos oktatás - A Paletta program alapelvei szerinti 3 szintű differenciálás az alsó tagozaton - Az iskola otthon kereteiben megoldott felzárkóztatás, tehetséggondozás - A napközi otthon - A tanulószoba - Az egyéni foglalkozások - A felzárkóztató foglalkozások

31

Pedagógiai Program -

Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, egyéni vagy csoportos használata A továbbtanulás irányítása, segítése Érdeklődésnek megfelelő szakkörök, fakultáció indítása Fejlesztő pedagógus által vezetett egyéni, 1-3 fős fejlesztés Etnikai felzárkóztató program

Fejlesztő pedagógiai tevékenységünk A felzárkóztató foglalkozások a tanítói vélemények alapján a fejlesztő pedagógusokhoz került gyermek testi és szellemi tevékenységének több oldalról történő támogatását, szintre hozását célozzák. A szociális alkalmazkodás zavarainak feloldására funkciófejlesztő beavatkozásokat és feladatokat alkalmaz a fejlesztőpedagógus, ami hozzásegítheti a gyermeket viselkedésének megváltoztatásához. A felzárkóztató foglalkozások tartalmi jellemzője, hogy minden esetben az alábbi területek érintettségével számol: - Mentális alapfunkciók (figyelem, emlékezet, kontrollfunkciók) - Észlelési apparátus (érzékelő rendszerek) - Alapkészségek (mozgás, beszéd) A felzárkóztató tevékenység így három fő irányvonalra tehető: 1.

Feladatorientált felzárkóztatás Ez feladatmegoldások sorozatán keresztül valósul meg. Ebben az esetben a képességek fejlesztését és az ismeretek bővítését helyezem előtérbe.

2.

A gyermek rögtönzéséből kiinduló felzárkóztatás. Ebben az esetben a tanuló által választott tevékenység belülről történő alakítása nyomán valósítható meg.

3.

Feladatra és személyes élményre egyaránt koncentráló felzárkóztatás.

A foglalkoztatás típusait aszerint csoportosítjuk, hogy az ismeretszerzés folyamatának mely szakaszába lép be. A tanulási kudarc általában több tényező együttes hatására kialakult „tünetcsoport”. Az oki háttér sokfélesége következtében a korrigáló tevékenység lehetőségei és módszerei is többfélék: A tanulók önismeretének fokozása. Az iskolai színtér megváltoztatása. Alapvető készségek előtérbe helyezése és fejlesztése. Komplexitás elvének érvényesítése mellett a foglalkozások és programok begyakorlása a cél az adott életkori tevékenységgel és tanulási formával. A fejlesztő pedagógia során sohasem a direkt módszerekkel élünk, hanem ismerve a hiányosság konkrét előidéző okát, a lemaradásért felelős funkciót a tesszük a befolyásolás céljává. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének és oktatásának elvei a NAT 2003-ban A sajátos nevelési igényű –a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, az autista, a halmozottan fogyatékos, a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban

32

Pedagógiai Program tartósan és súlyosan akadályozott- tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek alkalmazandók: A feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van. Szükség esetén sajátos, fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése. Az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítsék ezeket a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket értékelve. A fogyatékosság egyes típusainál az alapműveltségi vizsga követelményétől, vagy annak bizonyos részeitől való eltérés lehetőségeiről a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak eligazítást. Az integrációs oktatási program során az eltérő családi háttérrel rendelkező, különböző képességű és fejlettségű gyermekeket együtt fejlesztjük, annak érdekében, hogy a társadalmi párbeszéd, valamint a társadalmi mobilitás valóságos keretet kapjon az oktatás- nevelés rendszerén belül. Az integrációs minőségi oktatást biztosító program jellemzői: Egyrészt olyan oktatásszervezési keret: - Amely lehetőséget biztosít minden gyermek számára képességei kibontakoztatásához - Amelyben minden gyermek előzetes, otthonról hozott tudását és kultúráját értékként képviselheti - Amelyben a gyermekek egymást segítő közösségei születnek - Amelyben a szülőt, a családot mint partnert vonják be az iskolai folyamatokba, döntésekbe. - Amelyben tudatosan építik ki az előítéletek csökkentésére alkalmas elfogadó környezetet - Amelyben tudatosan teremtenek lehetőséget az oktatás ügyében érintett intézmények együttműködésére - Amelyben a tanulókövetés az iskolai hatékonyság visszajelzésének kiemelt eszköze Másrészt olyan kompetenciák jellemzik a pedagógust, mint pl.: - Széleskörű módszertani repertoár - Egyéni különbségekre figyelő, egyénre szabott pedagógiai eszközök és oktatási mérőrendszerek ismerete - Az együttműködés órai és intézményi kereteken túlmutató jellegéből fakadó tanári szerepbővülés elfogadása - Az iskolában megjelenő különböző kultúrák ismerete, egyenértékűként történő elfogadása, kezelése Az integrációs program, fenti jellemzőinek az intézmény pedagógiai rendszerének egészét át kell hatnia. A fenti kritériumoknak az alábbi területeken szükséges érvényt szerezni egy valóban hatékony integrációs program megvalósításának érdekében.

33

Pedagógiai Program 7.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A beilleszkedési, magatartási nehézségek leggyakoribb oka visszavezethető, vagy összefüggésbe hozható a tanulási kudarcokkal. Pedagógiai feladatok: -

Az esélyegyenlőség biztosítása Sokszínű tevékenységformák biztosítása o Differenciált tanulásszervezés o Kooperatív technikák alkalmazása o Projekt- módszer alkalmazása o Tevékenységközpontú pedagógiák o A személyre szabott tanítás-tanulás előtérbe helyezése o Az alapozó szakasz elnyújtása o Fejlesztő értékelés alkalmazása o A tapasztalatszerzés, ismeretszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközök használatával Ezen problémák megoldására a felzárkóztatást segítő program szolgál az alábbiak szerint: Tanórán belüli megvalósítás. -

Differenciált foglalkoztatás Differenciált ellenőrzés, számonkérés Egyéni fejlesztés Osztályfőnöki óra keretében szociális és életviteli kompetencia fejlesztését szolgáló modulok Páros és csoportmunka szervezése Kooperatív technikák meghonosítása

Tanórán kívüli megvalósítás: -

Az együttműködési készség fejlesztését szolgáló projektek Témanapok, témahetek Korrepetálás Egyéni fejlesztés Felzárkóztató foglalkozás

Kiegészítő tevékenységi formák: -

Sport tevékenység Művészeti és egyéb szakkörök Iskolai könyvtár Alsó tagozaton részben egész napos oktatás Napközi otthonos ellátás Tanulószobai ellátás Családlátogatás A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai Szülők és családok nevelési gondjainak segítése Etnikai felzárkóztató program

34

Pedagógiai Program A program megvalósításában résztvevő speciális tevékenységet végzők: -

Fejlesztő pedagógus

-

Pedagógusok

Szoros kapcsolat a kerületi óvodai intézményekkel, Nevelési Tanácsadóval, Gyermekjóléti Szolgálattal Másik oka a beilleszkedési, magatartási zavar, mint mentálhigiéniás probléma, a fogyatékosság. Ez esetben szakhatósági vélemény szükséges, amely a meghatározott intézkedést és eljárást vonja maga után. A tevékenységben résztvevők: -

Pedagógusok Pedagógiai asszisztens Gyermekvédelmi felelős Iskolaorvos Fejlesztő pedagógus Pszichológus (heti egy alkalommal terápiás kezelés intézményen belül) 7.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása

Napjainkban, amikor a szülők és a családok egy része nehezebb helyzetbe kerül, s a gyerekek is egyre kiszolgáltatottabbak, az iskola feladata és jelentősége az ifjúságvédelem területén is megnő. Egyre több az olyan hátrányos helyzetű gyerek, aki a megélhetési nehézségek, a családok hétköznapi gondjai miatt elhanyagolttá válik. Ezek a problémák az iskolánkban is éreztetik hatásukat, mert befolyásolják a gyerekek eredményeit, viselkedését, társaikhoz és a munkához való viszonyukat. Az ifjúságvédelmi felelős munkája és a prevenciós munka egyre nagyobb hangsúlyt kap iskolánkban. A.) A nevelők és a tanítók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek-és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzősében, feltárásában, megszüntetésében. B.) Az iskolában a gyermek –és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül, feladatai közé tartozik különösen: A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. Családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot. Segíti a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységét. A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. Étkezési hozzájárulásokkal kapcsolatos ügyintézés.

35

Pedagógiai Program Minden tanév elején az osztályfőnökökkel egyéni megbeszélés keretében felméri az osztályok veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulóit. A problémák megoldására javaslatot tesz az osztályfőnököknek, tájékoztatja a segítségre szoruló családokat a lehetőségekről. A tanév folyamán az osztályfőnökök és az osztályban tanító nevelők jelzik a gyermekvédelmi felelősnek, ha tudomást szereznek újabb problémás gyerekről egyegy osztályban. A gyermekvédelmi felelős esetleges jelzés hiányában is havonta tájékozódik az osztályfőnököknél. Kérésre az osztályfőnökkel közös családlátogatáson vesz részt. A veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos statisztikák, írásos anyagok elkészítése. C.) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: A gyermek fejlődését veszélyeztető okok

- megelőzésére, - feltárására, - megszüntetésére.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola, a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociális hátrányok, a beilleszkedés és magatartászavarok, valamint a tanulási nehézségek leküzdését segítő tevékenységi formák. A szociális hátrányokból adódó problémák a tanulók esetén többnyire összefüggnek a tanulási kudarcokkal, amely esetben a felzárkóztatást segítő program szerint járunk el, más esetben a tehetséggondozó program szerint. - Motiválást segítő differenciált tanulásszervezés alkalmazása - Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - Differenciált képességfejlesztés - A nívócsoportos oktatás - Részben egész napos nevelés - A napközi otthon és a tanulószoba - A diákétkeztetés - A felzárkóztató foglalkozások - Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata - Iskolaorvosi ellátás - A nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai - Fejlesztőpedagógusi ellátás - A szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése - A családlátogatások - A tanulmányi kirándulások, erdei táborok támogatása

36

Pedagógiai Program -

A továbbtanulás irányítása, segítése Az iskolai gyermek-és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége A tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek Szoros kapcsolat a Polgármesteri Hivatallal és a Gyermekjóléti Szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

37

Pedagógiai Program Iskolánk alapvető feladata a gyermek és ifjúságvédelem területén: -

Fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit. Meg kell keresni a probléma okait. Segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához. Jelezni kell a felmerült problémákat a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A HH, HHH, SNI integráció segítése, érzékenyítés

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: -

Nevelési Tanácsadóval Gyermekjóléti Szolgálattal Gyermekek Átmeneti Otthonával Családsegítő Szolgálattal Polgármesteri Hivatal illetékes irodáival Rendőrséggel Gyermekorvossal Egészségügyi szolgálatokkal Továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.

D.) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósulását: -

IPR rendszer működtetése Felzárkóztató foglalkozások Etnikai felzárkóztató program A tehetséggondozó foglalkozások Az indulási hátrányok csökkentése A motiválást segítő differenciált oktatás és képességfejlesztés A pályaválasztás segítése A személyes, egyéni tanácsadás tanulóknak, szülőknek Egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése A családi életre történő nevelés Paletta program alapelvei szerint részben egész napos nevelés oktatás A napközis és a tanulószobai foglalkozások Az iskolai étkezési lehetőség Az egészségügyi szűrővizsgálatok A tanulók szabadidejének megszervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok) A tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás) A szülőkkel való együttműködés Tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

38

Pedagógiai Program 8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje 9. A szülő, tanuló, pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartása A gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. A lapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását. A tanár-szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen megértésen kell alapulnia. A pedagógiai programunkat a szülőkkel, mint iskolahasználókkal egyetértésben tudjuk megvalósítani. Ennek érdekében: Tájékoztatni kell a szülőket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott módszerekről Meg kell ismernünk a szülők véleményét úgynevezett elégedettségi mérőlapok segítségével. Alkalmat kell biztosítani a szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői lehessenek. Hogyan segítünk a szülőknek az iskolaválasztásban? 1. 2. 3. 4.

Az iskola vonzáskörzetében működő óvodákba eljuttatjuk az iskolánkat bemutató kiadványunkat. Az illetékes igazgatóhelyettes és a leendő 1. osztályos tanító kollégák óvodai szülői értekezleten oktató-nevelőmunkánk sokszínűségéről tájékoztatják a szülőket. Nyílt tanítási napon a szülők személyesen megismerhetik azt a pedagógust, akire gyermeküket bíznák. A leendő kisiskolások játékos foglalkozásokon, „előkészítőn” vehetnek részt. Megismerhetik leendő tanítójukat, az iskolát, az osztálytermet, az iskola hangulatát.

További együttműködési formák A tanulókat az iskolai életről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: Az iskola igazgatója a tanulókat legalább évente egyszer a diákgyűlésen tájékoztatja. A diákönkormányzat vezetője a DÖK képviselőket rendszeresen időközönként tartott gyűlésein informálja. Az osztályfőnökök tanulóikkal a kapcsolatot folyamatosan, illetve az osztályfőnöki órákon tartják. A tanulót és a tanuló Szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosa (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A Szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten ad tájékoztatást. - Az osztályfőnökök a szülői értekezleteken tartanak beszámolót. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

39

Pedagógiai Program -

-

-

-

-

-

Családlátogatás Feladata: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Feladata: a Szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a Szülők tájékoztatása - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, - a helyi tanterv követelményeiről, - a tankönyvrendeléshez kapcsolódó információkról. és a kedvezmények igénylésének lehetőségéről, módjáról, - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, - az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, - a Szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Fogadó óra Feladata: a Szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.) Nyílt tanítási nap Feladata: hogy a Szülők betekintést nyerjenek az iskolai nevelő-oktató munka mindennapjaiba, ismerjék meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjanak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Feladata: a Szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. Telefonos megkeresés Feladata: A Szülő azonnali tájékoztatást kapjon a felmerülő problémákról.

A szülő, tanuló, iskola, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei: A különböző oktatási létesítmények közös pályázati tevékenysége eredményeként létrejött intézményi hálózatban a pedagógusok új típusú együttműködését alakítjuk ki: megismerjük és megvitatjuk egymás jó kompetenciafejlesztő gyakorlatát, szakmai tapasztalatainkat folyamatosan megosztjuk egymással. 10. Tanulmányok alatti vizsgák-, beszámolók-, és mérések: Intézményünk alkalmassági vizsgát nem szervez. 10.1.

Tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata

A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

40

Pedagógiai Program • • •

osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: • aki osztályozó vizsgára jelentkezik, • akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, • akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Az értékelés rendje − A tanulók a vizsga anyagát és a követelményszintet a vizsga előtt megtekinthetik az iskola honlapján. − Felkészülésükhöz javító vizsga esetén a vizsgát megelőző napon segítséget kapnak, korrepetáláson vehetnek részt. − A vizsga három főből álló vizsgabizottság előtt történik. − A vizsga (ha van ilyen része) az írásbeli számonkéréssel kezdődik, majd a szóbelivel folytatódik. − A vizsgára való felkészülés során több tantárgyból előzetes munkával készülhet a tanuló, amit a vizsgára köteles magával hozni. − A vizsga értékelése során az előzetes feladatot és a vizsgán nyújtott teljesítményt együtt értékelik. A vizsgatárgyak tartalma és követelményei a HÁZIREND mellékletében olvashatók. 10.2.

Tanulmányok alatti beszámolók

Angol nyelv − Minden tanév végén 5-8. évfolyamos tanulóink angolból beszámolót tesznek. A beszámoló szóbeli és írásbeli részből áll és felkészítés előzi meg. − A beszámoló eredménye témazáró jegyként számít bele az év végi osztályzatba. Természetismeret − 6. évfolyamos tanulóink év végén szóbeli beszámolót tesznek a természetismereti tárgy zárásaként. A beszámoló két részből áll. Földrajzi ismereteiket vaktérkép, térképjelek és tételfelmondással mérjük. A biológia rész fajismeretből, tablóbemutatásból és tételfelmondásból áll. A tételek kidolgozására közösen készülünk fel. A felmondás során a másfél perces összefüggő beszédet gyakoroltatjuk. Célunk az adott témában a kulcsszavak összegyűjtésével a szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. − A beszámoló eredménye témazáró jegyként számít bele az év végi osztályzatba.

41

Pedagógiai Program

10.3.

Tanulmányok alatti mérések

OKÉV mérés − Minden évben a tanév rendje szerint 4., 6. 8. évfolyamon − A mérés eredményét a megjelenés után a tantestület elemzi és az eredményesség tükrében feladatokat határoz meg. TÁMOP mérés − A 4. évfolyam tanulóinak matematika kompetencia szintjét bemeneti-, félévi- és év végi méréssel határozzuk meg. A mérés célja a felső tagozatos nívócsoportba sorolás előkészítése. Olvasás- és íráskészség mérés − Minden évfolyamon évente felmérjük a tanulók olvasás- és íráskészségének helyzetét. − A mérés eredménye alapján a lemaradók részére kötelező felzárkóztató foglalkozást írunk elő. 11. A felvétel és az átvétel helyi szabályai Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a Budapest Főváros Kormányhivatala XVIII. kerületi Hivatala határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét. 3. Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, lakcímkártyáját a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt ( ha a gyermek óvodás volt), Nevelési Tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményt (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a Nevelési Tanácsadó vizsgálatát javasolta), a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát, a szülő személyi igazolványát, az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, az előző iskola által kiadott távozási lapot. Az iskolába történő beiratkozáskor mind a két szülő jelenléte szükséges. Amennyiben a gondviseletet az egyik szülő kizárólagosan látja el, erről nyilatkoznia kell (a gyámhatósági végzést be kell mutatni). Amennyiben az egyik szülő akadályoztatott a beiratkozás időpontjában, akkor a másik szülő részére meghatalmazást szükséges adnia. 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének a tanuló előző tanulmányi eredményének, ill. magatartás és szorgalom érdemjegyűek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgató dönt. 6. Ha a körzeten kívüli tanuló az 1. évfolyamra jelentkezik, vagy ha a 2-8. évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, ill. magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. 42

Pedagógiai Program Intézményünk természetesen folyamatosan figyelemmel kíséri, és igazodik a fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, és a XVIII. kerület Tankerület mindenkor érvényes beiskolázási szabályzataihoz.

ZÁRADÉK Intézményünk Pedagógiai Programját a jogszabályi előírásoknak megfelelően 2013. március 20-án átdolgozta. Jelen Pedagógiai program és helyi tanterv Nevelőtestületi elfogadás után, a 2013/2014. tanévtől hatályos A Pedagógiai Program nyilvános dokumentum, bárki számára hozzáférhető intézményünk honlapján, illetve az iskolai könyvtárban. A keletkezett dokumentumokat, bizonylatokat az Iratkezelési Szabályzatában rögzítettek szerint őrizzük meg.

Budapest,2013. március 20. …………………………………………. igazgató

NYILATKOZAT A NEVELŐTESTÜLETI JÓVÁHAGYÁSRÓL A Pedagógiai Program módosított változatát a Kastélydombi Általános Iskola nevelőtestülete 2013. március 20-ai értekezletén megismerte, elfogadta.

Budapest, 2013. március 20. ……………………………………. nevelő testület nevében

43

Pedagógiai Program NYILATKOZAT A DÖK VÉLEMÉNYEZÉSI JOGÁNAK GYAKORLÁSÁRÓL

A Pedagógiai Program módosított változatát a Diákönkormányzat megismerte, jogával élt.

Budapest, 2013. március ….. …………………………………………… Diákönkormányzat vezető NYILATKOZAT A SZÜLŐI SZERVEZET VÉLEMÉNYEZÉSI JOGÁNAK GYAKORLÁSÁRÓL

A Pedagógiai Program módosított változatát a Szülői Szervezet megismerte. Véleményezési jogával ért.

Budapest, 2013. ………………... . …………………………………………… Szülői Szervezet vezetője

KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS NYILATKOZATA

A Pedagógiai Program módosított változatát az intézményünk alkalmazotti közössége megismerte.

Budapest, 2013. …………….. …………………………………………… Közalkalmazotti Tanács vezetője

NYILATKOZAT A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT EGYETÉRTÉSÉRŐL

44

Pedagógiai Program

Az iskola Pedagógiai Programjában etnikai oktatási feladat is szerepel. A kerületi Kisebbségi Önkormányzat vezetője, Lakatos László megismerte a Pedagógiai Program módosított változatát az abban foglaltakkal egyetért.

Budapest, 2013. ………………. ………………………………………

Kisebbségi Önkormányzati Vezető

45

Pedagógiai Program

1.sz. melléklet Paletta-program

Kastélydombi Általános Iskola 1188 Budapest, Nemes u. 56-60.

1. számú melléklet/1

Pedagógiai Program Részben egész napos nevelési-oktatási rendszer Az alsó tagozaton (1-4.évf.) valamennyi osztályunkban részben nevelés-oktatás folyik, kéttanítós rendszerben. Az iskolakezdés jelentős változás a gyermek és a család életében egyaránt. A váltás a családias nevelést biztosító óvodából egy tanintézmény kötöttebb világába sosem volt problémamentes feladat. Ezt a folyamatot a „Paletta” program alapelvei szerint, részben egész napos nevelési formával könnyítjük meg kisiskolásaink számára. A részben egész napos nevelés-oktatás biztosítja az óvodából az iskolába történő átmenet zökkenőmentes megvalósítását. A „Paletta program” rendszerében lehetőséget nyújt a tanulók közti esélyegyenlőség növelésére, a tanulmányi különbségek, eredmények alaposabb feltérképezésére, kiegyenlítésére. A program egész felépítésében cslád és gyermekbarát rendszer, mely érzelmi stabilitást nyújt az egész napra szóló időbeosztás, az idővel való gazdálkodás mintáján keresztül. Az alsó tagozaton ebben a formában dolgozunk, több éve a szülők pozitív visszajelzése mellett. A „Paletta – program” kiemelt fejlesztési területei -

szociális, életviteli és környezeti kompetenciák matematika kompetenciák magyar kulcskompetenciák

A „Paletta – program” keretin belül az oktatás során megjelenő különféle témák, tevékenységek, a kiszámíthatóságot és a tanulók érzelmi biztonságát erősítik, melyek visszatérnek évi, havi, heti és napi ritmusokban. A program három szinten differenciál, így lehetőséget biztosít a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra is. Egyénre szabottan segíti a gyerekek optimális fejlesztését. A frontális, páros, csoport és egyéni munkaformák váltogatásával erősíti az emberi kapcsolatokat, viselkedési formákat. A program során a tanórák időtartama igazodik a gyermekek fenntartható figyelméhez. A gyermekek nevelését-oktatását minden osztályban két tanító irányítja. Napirend A részben osztályokban napirend határozza meg a gyerekek programját naponta 8 órától 16 óráig. Összeállításakor figyelembe vesszük a kisiskolások napi terhelhetőségét. A tanítási órák egy részét délelőtt, másik felét délután tartjuk közbeiktatott hosszabb - rövidebb szünetekkel, szabadidővel és ún. önálló tanulással. A tanórák és a szabadidő váltakozásával a tanulók terhelése egyenletesebb. Délelőtt szaktárgyi órák, délután készségfejlesztő tanórák (testnevelés, ének, rajz és vizuális kultúra, technika). Nagyobb teret kap a „Paletta 1. számú melléklet/2

Pedagógiai Program programban” már jól bevált az úgynevezett beszélgető kör, ahol a gyerekek elmesélhetik egyéni élményeiket, megoszthatják örömüket, gondjaikat. Ez nagyon fontos, hiszen a meg nem beszélt problémák gátolják a tanulót figyelmének összpontosításában. Két tanító Itt is, éppúgy, mint az óvodában, két pedagógus foglalkozik a gyerekekkel, akik a tantárgyakat szakmai tapasztalataiknak és tudásuknak megfelelően egymás között megosztva tanítják. A tantárgycsoportos oktatás garancia a folyamatos műhelymunka megvalósításához, a szakmai tapasztalatok átadásához, a tartalmi és módszertani egységesség kialakításához. Mindkét tanító látja a gyermeket az irányított és az önálló tanulás folyamatában, megfigyelheti szabadidőben a társai között, a különböző szabadidős foglalkozásokon, így a nevelés is lényegesen hatékonyabban tud megvalósulni. Önálló tanulás Az önálló tanulás ideje alatt a gyerekek önállóan, ha szükséges, tanítói irányítással intenzív differenciálással végzik el készségfejlesztő, gyakorló, felzárkóztató vagy tehetségfejlesztő feladataikat. A házi feladatot az adott tantárgyból a tárgyat tanító pedagógus végezteti. Ennek óriási előnye, hogy a tanító azonnal visszajelzést kap az elsajátítás mértékéről, az esetleges hibákról, és ezek alapján azonnal korrigálhat. Így a gyerekek kudarcmentesen, rövid idő alatt jutnak el a hatékony, önálló tanulás szintjére A tanítási óra és az önálló tanulás órarendi egység biztosítja a napi tananyag elsajátítása mellett az ahhoz kapcsolódó házi feladat elkészítését, gyakorlást, felzárkóztatást, tehetséggondozást, a tananyag megértésének, esetleges hiányosságainak, bizonytalanságainak azonnali visszajelzését. A délelőtti és a délutáni tanítási órák között gazdag és színvonalas szabadidős tevékenységekkel, önálló tanulással, gyakorlással töltik idejüket a tanulók. A részben egész napos nevelési forma napi időbeosztása jobban megfelel a gyermekek életkori sajátosságainak és egyenletesebb terhelést biztosít számukra. Szabadidő A szabadidős programok pozitívan befolyásolják a tanulók iskolai közérzetét, ezáltal a mindennapi munkát. Az életkori sajátosságokhoz igazodó programok egyszerre segítik a harmonikus testi - lelki fejődést és a kikapcsolódást, pihenést. Belső biztonságot nyújtó társas életet teremtenek a gyermekek és a pedagógusok számára. A szabadidő eltöltésére számos lehetőség kínálkozik. A levegőn való mozgás, könyvtárlátogatás, játék, kreatív kézműves foglalkozás, kerámia, furulyázás, kiállítások megtekintése, színházlátogatás, dráma óra, úszás, kirándulás (látogatás az óvodába, tanyára, pékségbe stb.) étkezésnél a kulturált étkezési szabályok, szokások, az illemtudó kommunikáció kialakítása a feladat. A szabadidős programok során szerzett apró sikerélmények megalapozzák a tanulók tanórai aktivitását. A részben egész napos nevelésoktatási forma ezen eleme a szocializációs és kulturális hátrányok leküzdésének gyakorlati színtere.

1. számú melléklet/3

Pedagógiai Program A részben egész napos oktatási-nevelési munkaforma keretein belül és a „Paletta – program” alapelveit követve célunk: • személyiségfejlesztő gyakorlatok és tevékenységek, technikák alkalmazása a tanórákon és a szabadidős tevékenységek során, • a kommunikációs készség fejlesztése, háromszintű differenciálás – tehetséges, átlagos, lemaradók- biztosítja mindenki számára a sikert, a fejlődést, a továbbhaladást • higiéniás, társas, magatartási és helyes munkaszokások kialakítása, • helyes magatartási szabályok elsajátíttatása, egészséges és kulturált életmód kialakítására nevelés, • a társas kapcsolatok kialakítására való képesség fejlesztése, • önálló tanulásra, önművelésre nevelés • konfliktuskezelési technikák tanítása (beszélgető-kör), hatékony működtetése, • színvonalas tanítási órán és iskolán kívüli programok szervezése és lebonyolítása a • tanulók bevonásával, igényeik figyelembevételével, • info-kommunikációs képességek fejlesztése, • zöldprogram folytatása, szülők bevonása az egészségnevelésbe • népszokások, hagyományok megismerése és ápolása, • projektek feldolgozása. • az ökoiskolánk szellemiségébe illő környezettudatos magatartásra nevelés. • a szülői igényeknek megfelelően biztosítani a gyermek egész napos nevelés-oktatását. A Paletta program igazolta hatékonyságát az óvoda – iskola átmenet időszakában. A részben egész napos nevelési forma lehetővé teszi az iskolai alapértékek és szokásrendszer nyugodt, az életkori sajátosságokhoz igazodó kialakítását, bevésését.

1. számú melléklet/4

Pedagógiai Program

2.sz. melléklet JAM program

Kastélydombi Általános Iskola 1188 Budapest, Nemes u. 56-60.

Pedagógiai Program

PIACI MAGATARTÁS – GAZDASÁGI GONDOLKODÁS AZ ISKOLÁBAN A JUNIOR ACHIEVEMENT MAGYARORSZÁG (JAM) ALAPÍTVÁNY PROGRAMJA A 11 éves JAM kiemelten közhasznú alapítvány a gazdája a legelterjedtebb hazai vállalkozásoktatói programnak, amelynek célja a hazai közoktatás tartalmi kínálatának bővítése, diákok és pedagógusok megismertetése az úgynevezett vállalkozói készségfejlesztés pedagógiájával. A gazdasági-társadalmi és kulturális modernizáció felgyorsulása az életforma megváltoztatását is kikényszeríti. Ennek fényében a JAM küldetése elméleti és gyakorlati ismeretek oktatása diákoknak a piacgazdaság fontosságáról, a vállalkozások szerepéről és a gazdaság saját jövőjükre gyakorolt hatásáról. A JAM 14 oktatási programot ajánl az oktatási rendszer valamennyi szintjén az iskoláknak ahhoz, hogy a diákok életkori sajátosságaiknak megfelelően vegyenek részt gazdasági és üzleti témájú képzésben. Gondot fordít a tanulók önálló véleménynyilvánítására a társadalmi, gazdasági eseményekről, jelenségekről. Megtanítja Őket érvek, ellenérvek gyűjtésére saját véleményük, ellenvéleményük alátámasztására. A programok tanítására akkreditált továbbképzések keretében készítik fel a pedagógusokat. A tanításhoz tanári kézikönyvek és regionális menedzserek nyújtanak segítséget. Célok a JAM megvalósításához: -

pozitív gondolkodás kialakítása szűkebb és tágabb környezetünk gazdaságpolitikai megismerése aktív környezetvédelmi feladatok (értékmentő és értékteremtő) hasznos és mai értékrend közvetítése, valamint az ehhez kapcsolódó csatlakozási feltételek megteremtése olyan gondolkodásmód kialakítása, amely racionális, és ennek alapján határozza meg a célt, ehhez a feladatokat, eszközöket.

Megvalósítás témakörei: Mi magunk A családunk A környezetünk A településünk Diákvállalkozás Család-háztartás

1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály 4. osztály 5-8. osztály

Megvalósítás helyszínei: -

1. évfolyamon környezetismeret tantárgy anyagában és felmenő rendszerben folytatva, 1. évfolyamon szakkör keretében és felmenő rendszerben folytatva (heti 2 óra) 4. évfolyamon diákvállalkozás beindítása 5-8. évfolyamon technikai tantárgy anyagában 5-6. évfolyamon szakkör formájában. (heti 2 óra)

2. számú melléklet/1

Pedagógiai Program

3.sz. melléklet ÖKO program

Kastélydombi Általános Iskola 1188 Budapest, Nemes u.56-60.

Pedagógiai Program

Mottó: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” /Tamási Áron/

Nevelési célunk, hogy egy új szemlélettel felnövekvő nemzedék, mely a természet-, és környezetvédelem fontosságát megismerve, érzelmi és értelmi alapon is pozitívan viszonyuljon a körülötte lévő világhoz. Céljaink, melyeket az „ÖKOISKOLAI” programjainkkal megvalósítani kívánunk: A környezettudatos magatartás és a mai életünkkel összhangban a fenntartható fejlődés alapelveinek megismertetése és a gyakorlatban történő megvalósítása. A környezettel való együttélés és harmonikus kapcsolat feltételeinek folyamatos kialakítása, a gyakorlati életben való alkalmazása. A természet és a környezetünk védelmét, örömélményeken át megtapasztaló és tevékenyen felvállaló generáció felnevelése. A pozitív érzelmi viszonyulásoknak, az erkölcsnek a megerősítése az aktív tevékenységekkel és a közvetlen tapasztalásokkal. Az

egészség megőrzésében is tudatosan személyiségek kialakítása és megerősítése.

és

felelősségteljesen

gondolkodó

A környezetei veszélyekkel és veszélyhelyzetekkel, az életkori sajátosságuknak megfelelő mértékben megismerő és azzal komolyan gondolkodó gyermekek formálása. Az értékmentő és értékteremtő személyiségek nevelése a lakóhelyi és a tágabb környezetünkben. A közöny káros hatásainak leküzdése, a kreativitás, a rácsodálkozás élményének nyújtásával. A környezeti műveltségi ismeretek fejlesztése a tantárgyi oktatás területein.

3. számú melléklet/1

Pedagógiai Program

Az Ökoiskolai pedagógiai program általános ismérvei A tanulók mindannyian részt vesznek a programban, természetesen a fejlettségüknek és tudásuknak megfelelő helyzetekben és színtereken. E speciális szemléletű oktatás és foglalkoztatás, a kerület iskolái közül nálunk kerül bevezetésre először. Célunk az, hogy a kerettanterv fejlesztési követelményeinek megfelelően – sőt azon túlmutatva – korszerű tudat – és személyiségfejlesztést adjuk a nálunk tanuló gyermekeknek. E nevelési elvek megvalósításában részt venne minden tanuló gyermek, természetesen életkorának és képességeinek megfelelő formában. Az alsó évfolyamokban kiválóan beilleszthető a környezetismeret tantárgy, a rajz és technika órák keretében. A szelektív hulladékgyűjtés fontossága már a legkisebbeknél is megjelenhet. A természettudományos valamint a képzőművészeti, a kreativitást igénylő tevékenységek már ebben az életkorban igen nagy szerepet kapnak. Megjelenik a környezetkultúra az osztályok minden napos és a napközis és tanításon túli tevékenységében is. A tanulók részt vesznek kisebb terepgyakorlatokon, állatkerti sétákon, kirándulásokon. Az érdeklődő gyerekek számára a tanórán kívüli szakköri formát is ajánlani tudjuk. A felső tagozaton már emeltebb szinten foglalkozunk az ökoiskolai céljaink megvalósításával. A tanítási órák keretén kívül számtalan vetélkedőt, terepgyakorlatot, szakköröket és túrákat is szervezünk. Rendszeres kapcsolatot tartunk a védőnővel, sportos életmódra neveljük tanítványainkat, a kézműves kultúrák elsajátítását és a drog prevenciót is beleillesztjük az éves munkatervünkbe. A környezetkultúrás képzésünk az alábbi szakterületeken kíván plusz ismereteket nyújtani diákjainknak: I. A tananyagban megjelenő képességfejlesztés: - a környezetismereti, biológiai és földrajzi ismeretek célirányos fejlesztése - kémiai és fizikai alapismeretek ez irányú fejlesztése - egészségmegőrzés és a sportoló életmódhoz való - szoktatás irodalmi és nyelvi kultúra fejlesztése - kreatív képességfejlesztés a tevékenységek segítségével - a művészetek (rajz, fotózás, kézművességek…), néphagyományok kiemelt fejlesztése - az aktív környezetvédelem megvalósulása a közvetlen környezetünkben - a magyar hagyományos kézműves kultúrák elsajátíttatása pl: kosárfonás, fafaragás, fazekasság… II.A környezetkultúrás programban megjelenő elméleti képzés: - a természet és az élővilág évszakos változásának megfigyelése, megismerése - a természeti fogalmak mélyebb megismerése, megértése, a jelenségek értelmezése a mindennapi életben 3. számú melléklet/2

Pedagógiai Program

-

a Föld élőlényeinek sokfélesége, ezek kapcsolatrendszerének sérülékenysége, az emberi beavatkozás veszélyei az élő és élettelen anyagok fogalomkörének megfigyeltetése, tevékenységeken alapuló tapasztalatszerzés, kísérletezés, természettudományi élményszerzés a fizikai és kémiai változások megfigyelése, tapasztalati tényezők rögzítése az ember életének jellemzői a különböző életszakaszokban, viselkedés és hagyományismeret az egészségünk megőrzésének feltételei a környezettudatos magatartás folyamatos fejlesztése, a fenntarthatóság elveinek megismertetése, elfogadtatása

III. A terepgyakorlatok, mint a nevelés szerves részei a növények és az állatok morfológiai megfigyeltetése terepgyakorlaton gyűjtőmunka a természetben található nem „védett” tárgyakból kreatív játékok a terepgyakorlatokon közösségfejlesztő, drog prevenciós tréningek aktív környezetvédelmi- és vízvédelmi gyakorlatok a terepen kísérletezés, modellezés a terepgyakorlatokon IV. A nevelési alapelveink, melyeket a szülők segítségével valósítanánk meg: - figyelem felhívás a közös élménynyújtás a család részvételével - a természet „ajándékainak” (lehullott levél, termés, kőzetek, gyógynövények...) közös gyűjtése, rendszerezése - környezetünk tisztaságának megőrzése – a szülők példamutatásával - a megismert kézműves technikák, kreatív játékok fejlesztése a szabadidőben - az egészséges életmód (táplálkozás, sport) elfogadtatása a szülők (főleg édesanyák) között - a barátok, társak segítségével az agresszivitás leküzdése - az erőszakmentes, jó kedélyű pszichés beállítódás iránti igény a mindennapi élethelyzetekben – otthon is - otthoni környezetbarát életszemlélet és nevelés, melyben hangsúlyossá válnak az iskolával összhangban kialakított tevékenységi formák V. Az értékelésben megjelenő szempontok: A tananyagban ismeretszerző, képességfejlesztő tevékenységek, megfigyelések, gyűjtések, rendszerezések, önálló munkák, kiselőadások, pályázatok, dolgozatok, terepi munkák feldolgozása – ezek mind számtalan lehetőséget nyújtanak a pedagógusok pozitív értékelő módszereihez. A tantárgyi értékelés beépül az alsós évfolyamoknál a: környezetismeret technika rajz testnevelés

3. számú melléklet/3

Pedagógiai Program

Felsős osztályok esetében a: -

biológia földrajz fizika kémia technika rajz testnevelés tantárgyakba.

VI. Egyéb tudnivalók: A programok megvalósításának kiemelt színhelye az iskola alább bemutatott programtáblázata alapján maga az épület és közvetlen környezete, az erdei iskolák, táborozások, terepgyakorlatok, a Fővárosi Állatkert, a kerület rendezvényi, az iskolai szakkörök. A terepgyakorlat és természetben végrehajtott ismeretszerzés, esetenként a szabadidős (hétvégi) formában történő feldolgozása rendszerint fakultatív, de kötelező jelleggel is történhet. A mellékletben felsorolt felszerelés nem kötelező, de a színvonalat és az eredményességet jelentősen befolyásoló tényezőként szerepel. A programokon a részvétel alapvetően ingyenes, de a megvalósítás egyes vonzatai pl: utazási vagy kézműves anyagköltségek, múzeumi belépők, egyéni felszerelések esetén a szülők anyagi támogatását is igényelnek. Ajánlott felszerelések: kézi nagyító csipesz zsebkés zsebnotesz turista térképek kőzetgyűjtő doboz iránytű látcső (állatmegfigyelésekhez) vászon gyűjtőzacskó hátizsák kőzetgyűjtő kalapács (kis méretű) fényképezőgép

3. számú melléklet/4

Pedagógiai Program Az ökológiai nevelés céljai -

a magatartásformák és a világkép alakítása a környezet bemutatásával életkori sajátosságokhoz igazított megismerése a környezet alapvető problémáiról a környezettel való harmonikus kapcsolat feltételeinek folyamatos fejlesztése, alakítása a környezeti műveltségi ismeretek szélesebb körű oktatása ill. beépítése a nevelés integrált területeibe a felelősségteljes környezettudatos magatartás megismertetése és elismertetése iskolai közösségen belül a témával kapcsolatos közöny negatív hatásainak feltárása a környezeti ártalmak és az egészségkárosodás közötti kapcsolatok tudatosítása a környezet és az egészség megőrzését aktívan vállaló, átfogó rendszerben gondolkodó személyiségek kialakítása értékalkotó és értékmentő motiváltság megteremtése az iskolai és lakóhelyi környezettel kapcsolatban a természet és környezet védelmét tevékenyen is felvállaló személyiségek nevelése

Az ökológiai nevelés – oktatás hatás- és célrendszere

Hatásmechanizmusok Élményszerzés Harmonikus kapcsolat Hit, erkölcs, érzelem Környezettudatosság Veszélyérzet Tapasztalatszerzés Társadalmi kapcsolatok Egység és erőhatás Nevelés és képzés Informáltság Értékteremtés Aktivitás, tömegbázis szélesítése

Célfeladatok Természeti és épített környezet értékeinek bemutatása Pozitív környezet megteremtésére irányuló feladatvégzés szűkebb és tágabb környezetben Egyén és közösség számára pozitív értékrend közvetítése Környezetünkkel kapcsolatos ökológiai műveltség fejlesztése Környezeti válságok megismertetése és felismerésük elsajátítása Aktív környezetvédelmi feladat elvégzése értékmentő és teremtő programokban Információcsere, aktív kapcsolat környezetvédelmi szervezetekkel, csoportokkal Környezetvédelmi jeles napok ill. eseményeken közös megjelenés Oktatóközpont létrehozása a tapasztalatok hasznosítására Internet, faliújság, iskolaújság Újrahasznosítási programok elindítása, modellezése, adatgyűjtés környezetünkről Vetélkedők, pályázatok, kiállítások

3. számú melléklet/5

Pedagógiai Program A környezeti nevelés tervezett iskolai programjai Időszak

A tervezett tevékenységek

A résztvevők

Szeptember 1. hete

az osztálytermek környezet tudatos szépítése

minden osztályközösség

Szeptember 2. hete

ÖKO évnyitó

a 2-8. osztályosok részvételével

területek örökbefogadása megbízó levelek átvétele

Szeptember 3. hete

az erdei iskolák hete

a 4. és a 7. oszt. részére

Szeptember 4. hete

Madárvárta Egyesület Ócsa, az őszi madárvonulás megfigyelése, gyűrűzés

a 3. és a 6. évf. gyermekek számára

Október 1. hete

az Állatok Világnapja témanap (bemutatók gondozási, tartási tanácsadások…)

iskolai, egész, napos program, állatkerti séták az alsósoknak

Október 2. hete

szelektív hulladékgyűjtés hete

minden osztályközösség

Október 3.hete

Egészségvédelmi témahét

kiemelten az egészségvédelemről a testmoz-gásról és a táplálkozásról

November 1. hete

terepgyakorlati túrák az őszi hegyekben

osztálykeretben ill. szakköri formában

November 3. hete

környezetkultúrás témahét: agyagozás, kosárfonás, újrafelhasználható anyagokból játékok készítése, csuhébabák kerámia tárgyak készítése.

az érdeklődő gyerekek számára

December 1. hete

téli madárvédelem tanítása és gyakorlása, madáretetők készítése és gondozása

a 2-4. osztályok számára a környezetism. órák keretében

Január 1. hete

téli természetjárás vagy szánkótúra

osztálykeretben ill. szakköri formában

Február 2. hete

civil szervezetek és természetvédő egyesületek meghívottak előadása, kerek asztalbeszélgetések

az érdeklődő, főleg felsős gyerekek

Március 1. hete

A Víz világnapja alkalmából témanap Meghívott vendég a Fővárosi Vízművek

víztisztaság és keménység mérése szakkörösöknek és a versenyzőknek

Élhető környezet témahét

3. számú melléklet/6

Pedagógiai Program Március 2. hete

Természettudományi komplex vetélkedő

hagyományos versengés a 7.-8. osztályosoknak

Március 3. hete

tavaszi kertgondozás, ültetés és kerttakarítás

a DÖK irányításával csoportokban

Április 1. hete

„Föld alatti” földrajz óra barlangi túra a Mátyás- hegyi labirintus-rendszerben.

a felső tagozatos érdeklődő gyerekek számára

Április 3. hete

a Föld Napja alkalmából témanap.

egész napos rendezvénysorozat, vetélkedők, akadályversenyek (minden osztály)

Május 1. hete

Madarak, Fák napja alkalmából képzőművészeti pályázat kiírása

minden érdeklődő, alsós gyermek számára

Május 4. hete

tanulmányi kirándulások szervezése.

4.7. évfolyamosok kivételével az osztályok

Június vagy július

nyári természetismereti táborok szervezése

tematikai vagy sporttáborok az érdeklődő gyermekek számára

3. számú melléklet/7

Pedagógiai Program

4. sz. melléklet Integrációs program

Kastélydombi Általános Iskola 1188 Budapest, Nemes u. 56-60.

Pedagógiai Program Integrációs program Az iskolába való bekerülés Ide tartoznak azok az elemek, amelyek a különböző szociális, kulturális, etnikai hátterű családokkal folytatott kommunikáció jellegét meghatározzák. A melyek lehetőséget adnak arra, hogy a családokat már az elején valóban partnerként kezeljük, igényeiket felmérjük, számba vegyük. Ide tartozik a küldő intézményekkel, az óvodával fenntartott szorosabb kapcsolat is, illetve a külvilág felé bonyolított kommunikációs formák, nyílt napok, iskola előkészítő programok, hívogató kiadványok. Az osztályba sorolás módja, szempontjai Az, hogy milyen módon soroljuk osztályba, tanulócsoportba a gyerekeket, alapvetően meghatározhatja az integrációs célkitűzéseink sikerét. A heterogenitás fő elvként alkalmazása nagy felkészültséget igényel a pedagógus részéről. Fontos megjegyezni, hogy nem a gyerekeket kell a pedagógushoz igazítanunk, hanem a pedagógusnak kell önmagát fejlesztenie, hogy jól boldoguljon heterogén csoportokkal is. Képességfejlesztő programok- képességkibontakoztatás Az integrációs programok képességfejlesztő tevékenységei szükségszerűen mozdulnak el az egyéni kibontakoztatást lehetővé tevő eszközök irányába. Az interperszonális képességeket is tudatosan fejlesztjük, hiszen egy heterogén csoportban a különböző gyermekek megfelelő fejlesztéséhez elengedhetetlen az egyéni nyomon követés, és fejlesztési tervek alkalmazása. A nem klasszikus iskolás rutinokra, képességekre épülő, tevékenység-központú, esetleg művészeti jellegű fejlesztő foglalkozások egyformán új terepet jelentenek a gyerekeknek. Ezek sikert, megbecsülést hoznak az egyébként nehezen boldogulóknak. Fenti technikák kisiskoláskori fejlesztő hatása a tanulási képességek kialakulásában erősebb, mint a közismereti oktatáshoz kötődő gyakorlás, korrepetálás. Arról nem is beszélve, hogy vonzerőt képviselnek a középosztálybeli családok számára is. Tanulási – tanítási módszerek A részben egész napos nevelési-oktatási rendszerben megvalósuló Paletta program három szinten differenciál, így lehetőséget biztosít a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra is. Egyénre szabottan segíti a gyerekek optimális fejlődését. A részben egész napos nevelés napi időbeosztása figyelembe veszi a gyerekek életkori sajátosságait és egyéni terhelhetőségét. Lehetőséget biztosít a begyakorlással, bevéséssel, képességkibontakoztatással járó terhelés egyénre szabott alkalmazását. Az osztályon belüli csoportbontás és szempontjai, az együttműködés minden lehetséges és szükséges formájának kialakítása, az önálló és a kiscsoportos tanulási formák alkalmazása, alkalmazni tudása az integráció alapvető lehetősége A tanulás, a tanítás, a tananyag a közösség számára megélt, megtapasztalt, átlátható, ismeretanyagból kell, hogy álljon. Tanórán kívüli szabadidős tevékenységek A szervezett szabadidős programok a kulturális alaptechnikák, a művelődés, a közösségi értékek elsajátítását teszik lehetővé. Nem szakítják ki8 a családból a gyerekeket, de

Pedagógiai Program alternatívát, lehetőséget mutatnak. Jó lehetőség a család, a környezet bevonására, megismerésére is. Ilyen lehetőséget képviselnek a művelődést, tanulást szolgáló kiegészítő programok, rendezvények. A teljes napközis program, vagy az együttműködés a roma közösségi házzal. Együttműködés Óriási erőforrásokat szabadíthat fel az együttműködés a szülői házzal, a Gyermekjóléti Szolgálattal, jól működő civil szervezetekkel. Az együttműködésen alapuló értékelési rendszer A gyermek nevelésében érintettek bevonásával sikeresen alakíthatók ki olyan értékelő rendszerek, amelyek hatékonyan segítik, hatnak vissza a tanulási folyamatra. Az együttnevelés olyan értékeket, nehézségeket hoz a felszínre minden érintett esetében, melyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül. Az értékelés nem szűkül a tantárgyi osztályozásra, nem fogalmazható meg a magatartás-szorgalom besorolásaival sem, de szöveges értékelés fontossága hangsúlyozottan szerepel. Az iskola falain túlmutató kezdeményezések A családokkal, a helyi környezettel, valamint a kapcsolódó intézményekkel valóban partneri viszonyt kialakító integráló iskola a célunk. Így az iskola kapcsolata a helyi társadalommal az együttnevelés elfogadtatása szempontjából megvalósul. A rendszerből való kilépés, kisodródás, továbblépés A gyerekek egyéni fejlesztési tervének is megfelelően tudatosan, és célzottan kell az intézményváltás, valamint a sikeres, lehetőleg középiskolai beiskolázás rendszerét kialakítani. Ki kell alakítanunk a fogadó középiskolákkal kapcsolatokat, és felkeresni azokat az intézményeket, melyek sajátos nevelési igényű gyermekeinknek megfelelő képzést biztosítanak majd. Belső intézmények használata Az integrációt nagyon erősen tudják támogatni azok a belső intézmények, amelyek a diákok, pedagógusok és szülők együttműködésének különböző formáit adják. Ezek a formák a hatékony integrációs nevelésben fontos szerepet kapnak, mivel nálunk ezek a megfelelő fórumok jól működnek. Fontos, hogy az együtt élő kisebbség kultúráját egyaránt kell oktatni a többségi társadalomhoz tartozó gyermekeknek is. 2/2005.(III.1.)OM rendelet Pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének elvei A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképességzavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. Nem határozhatunk meg egységes jellemző jegyeket; az egyes állapotok a tünetek/tünetegyüttesek komplexitásától függően a funkciógyengeségtől a komplex személyiség-, illetve általános tanulási zavarig terjedhetnek.

Pedagógiai Program A percepciós bázis többdimenziós érintettsége miatt az olvasás, írás, számolás elsajátításában különböző súlyosságú akadályt jelent, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelenségig. a) A részképességzavarok körébe az iskolai teljesítmények - elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) - elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttese tartozik. Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A részképességzavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. b) A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Azok a tanulók, akik súlyos figyelemzavaruk (helyzetidegenség, hibás-hiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak. Míg a részképességzavarok gyakran ép érzékszervek esetén is az érzékszervi fogyatékosság (gyengénlátás, enyhe nagyothallás) látszatát kelthetik, addig a hiperaktivitás, a nyugtalanság, a túlmozgások, a figyelemzavar előfordulásakor a tanulók általánosan gyenge képességűnek, értelmi fogyatékosnak tűnhetnek. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési lelassulásának jelei a tanulási, magatartási zavar tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak: - általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra, - fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási feszültséget, - gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre, - fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése A fejlesztés alapelvei - A részképességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. - A részképességzavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthető, melyet csak súlyos

Pedagógiai Program állapotok esetén célszerű alkalmazni, és amelynek célja, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön az őt integrálni képes környezetbe. - Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: a) az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, b) a kudarctűrő-képesség növelése, c) az önállóságra nevelés. A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. A súlyos olvasás-írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és felsőfokú oktatásban, illetve a felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradnak. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a) a testséma biztonságának kialakítása, b) a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, c) a vizuomotoros koordináció gyakorlása, d) a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, f) az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt,

Pedagógiai Program g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegennyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: a) az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, b) a testséma kialakítása, c) a téri relációk biztonsága, d) a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, e) a szerialitás erősítése, f) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, g) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, h) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. A kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar Hiperkinetikus zavarok Már az első öt évben kialakuló tünetegyüttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat. Magatartási zavarok

Pedagógiai Program Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: a) A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. b) Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. c) A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. d) Együttműködés a családdal és más szakemberekkel. e) A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. A helyi tantervben indokolt lehet az első évfolyam két tanévi időtartamra történő széthúzása. Ebben az esetben az első tanév az intenzív prevenció, a szakszerű funkciófejlesztés, a pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és a feladattudat kialakításának az időszaka a gyógypedagógiai korrekciós-kompenzáló-terápiás módszerek alkalmazásával. A NAT alkalmazása Pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. Kiemelt fejlesztési feladatok Pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat. Kiemelt szerepet kap az Énkép és önismeret, a Kommunikációs kultúra, a Testi és lelki egészség, a Felkészülés a felnőtt lét szerepére. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek (azok fejlődési

Pedagógiai Program útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. A helyi tanterv kiemelten kezelje az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen meg kell, hogy jelenjenek. Célzottan szerepet kaphat az Ember és társadalom, a Művészetek és ezen belül a Dráma és tánc fejlesztési feladatai között. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet. Az élő idegen nyelv tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése javasolt. A Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. A Testnevelés és sport műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során szenzoros integrációs programok és terápiák beállítása és/vagy gyógyúszás, valamint logopédiai ritmika alkalmazása is javasolt. A Matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést. Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar, indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése a helyi tanterv készítésénél. Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció Az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a pszichés fejlődési zavar jellegének, tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelő szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába. Ebből a szempontból fontos a gyermekneurológiai, a fülészeti, valamint a szemészeti vizsgálat, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás. A gyógypedagógiai tanár/terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt.

Pedagógiai Program FEJLESZTŐ PROGRAM 1. Bevezető (hivatkozás a Ktv. 30§-ra, 121.§-ra, 28., 29.) 2. A fejlesztés fogalmának (feladatának) meghatározása - kiterjed az egész személyiségre - figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló jellemzőit - módosulás - kiesés - hiány - a meglévő pozitív értékekre épít 3. Helyzetkép -

- oktatásszervezési forma – intézményi szakmai kapcsolatok - tanulói kör – jellemzői

4. Alapelvek -

alapdokumentumokban megfogalmazott fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulókra is érvényesek. életkori és egyéni sajátosságok figyelembevétele (adekvát terhelés) a komplexitás elve az integrációs elv terápiás elv

5. Általános célok -

- SNI típusoknak megfelelően az Irányelvekben foglaltak alapján +helyi sajátos célok

6. A fejlesztő tevékenység területei -

SNI típusonkénti konkrét meghatározás az Irányelvek alapján

7. A fejlesztés tartalma -

- fogyatékosságtípusonként - sérülésspecifikumhoz igazodó terápiák, rehabilitációs lehetőségek - (képességfejlesztés-észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, tanulási területek fejlesztése – Mozgás, beszéd, anyanyelv, matematika, egyéb tantárgyi területek) - terápia alkalmazási köre - elméleti háttér - foglalkozás alapelvei - foglalkozás feltételei - foglalkozás felépítése - fejlesztési szakaszok - a fejlesztés eredményességének értékelése - utalás a HT-ben figyelembe veendő módosításokra tantárgyak – tananyagok – követelmények

8. A fejlesztés eredményességének értékelése 9. Általános feladatok

Pedagógiai Program -

szakmai együttműködés, kapcsolattartás rehabilitációs foglalkozások szervezése rehabilitációs időkeret felhasználása (Ktv.52§(6) szakmai dokumentáció vezetése (egyéni fejlődési lap, munkanapló) szűrés, felmérés, szakvélemények elemzése kontroll vizsgálat

10. Feltételek -

személyi feltételek tárgyi feltételek segédeszközök jelenlegi helyzet jogszabály fejlesztési javaslat ütemezése EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERV FUNKCIÓJA

Az egyéni fejlesztési terv. segítségével valósul meg a gyermek. egyéni adottságaihoz igazodó fejlesztési folyamat ⇒ egyéni adottság o adott szintje képesség struktúrája fejlődési sajátosságai - menet - ütem - jellemzői – eü-i - pszichés - szocio ⇒ - fejlesztési közeg, környezet - pedagógiai – óvodai – iskola – család – egyéb kiegészítő fejlesztési környezet A gyermek fejlesztésének érdekében az iskola szoros együttműködésben készíti el a fejlesztési tervét a Nevelési Tanácsadóval és fejlesztő pedagógusokkal. EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERV A fejlesztés célkitűzései -

elsődleges, általános részletezett

A fejlesztés területei -

cél feladatok módszere, eljárás eszköz

Pedagógiai Program A fejlesztés értékelésének szempontjai -

hatások és változások megállapításának módja gyakorisága dokumentálása (tesztek, tudáspróba, megfigyelés, - elemzés, értékelés, módosító javaslatok A fejlesztés formái: -

tanórai

-

tanórán kívüli

– makrócsoport, – mikrócsoport, – egyéni – kiscsoportos – egyéni

Pedagógiai Program

Pedagógiai Program

5. sz. melléklet Kompetencia alapú oktatás

Kastélydombi Általános Iskola 1188 Budapest, Nemes u. 56-60.

Pedagógiai Program A kompetencia alapú oktatás megvalósítása A 2009/2010 tanévtől kezdve a TÁMOP 3.1.4 Európai Uniós pályázat keretén belül a kiemelt területként jelenik meg iskolánkban a kompetencia alapú oktatás. A pedagógiai programban meghatározott célok – kiegészülve a NAT-ban rögzített elvárásokkal – teljes mértékben egybe esnek a kompetencia alapú képzés célkitűzéseivel. Egyértelmű, hogy a tanuláshoz nélkülözhetetlen képességek hangsúlyos és folyamatos fejlesztése a legfontosabb feladat, ennek eredményeképpen beszélhetünk csak az egyre szilárduló tantárgyi ismeretanyagról. A pályázat célkitűzéseinek megvalósítását a SULINOVA által kiadott módszertani eszközök segítségével végezzük. A pályázatban vállaltaknak megfelelően, az egyre bővülő tárgyi feltételek függvényében biztosítjuk a program fenntarthatóságát. évf. tevékenység 1 szociális kompetencia csomag (B) megvalósítása 2 Szövegértési kompetencia fejlesztés

3

szociális kompetencia csomag (C) megvalósítása

4

Matematika kompetencia fejlesztés

Témahét megvalósítása „Élhető környezet”

IKT kötelező feltétel a megvalósításra minimum 4 modul felhasznált órakeret megvalósítása min. 25%-ában

megvalósítás 2009-2010. tanévtől az évfolyam minden osztálya, minden tanulója

a megvalósításra Modulelemek 2009-2010 tanévben a felhasznált órakeret beépülése a tanítási 2.a osztály min. 25%-ában folyamatba 2010-2011. tanévtől az évfolyam minden osztálya, minden tanulója a megvalósításra minimum 5 modul 2009-2010 tanévben a felhasznált órakeret megvalósítása 3.b osztály napközi min. 25%-ában csoportja 2010-2011. tanévtől az évfolyam minden napközis csoportjának, minden tanulója 2011-2012. tanévtől a 3. évfolyam minden osztályának minden tanulója a szabadidős tevékenység keretében. a megvalósításra Modulelemek 2009-2010 tanévben a felhasznált órakeret beépülése a tanítási 4.b osztály min. 25%-ában folyamatba 2010-2011. tanévtől az évfolyam minden osztálya, minden tanulója A témahét 2009-2010. tanévtől az megvalósulása évfolyam minden osztálya, minden tanulója

5. számú melléklet/1

Pedagógiai Program

5

6

szociális kompetencia csomag (A) megvalósítása Műveltségterület tan-tárgyi bontás nélküli oktatása

a megvalósításra minimum 10 modul felhasznált órakeret megvalósítása min. 25%-ában osztályfőnöki óra keretein belül a megvalósításra A magyar nyelv és felhasznált órakeret irodalom tananyag min. 25%-ában integrálása egy tantárgyba (magyar)

Tantárgytömbösítés

a megvalósításra felhasznált órakeret min. 25%-ában

Kezedben a jövő projekt megvalósítása

Tantárgytömbösítés

7

Témahét megvalósítása „Élhető környezet” Tantárgytömbösítés

8

a megvalósításra felhasznált órakeret min. 25%-ában

a megvalósításra felhasznált órakeret min. 25%-ában

Demokráciára nevelés modul

Tantárgytömbösítés

a megvalósításra felhasznált órakeret min. 25%-ában

2009-2010. tanévtől az évfolyam minden osztálya, minden tanulója

2009-2010 tanévben a 5.a osztály 2010-2011. tanévtől az évfolyam minden osztálya, minden tanulója Természetismeret és 2010-2011 tanévtől az történelem tantárgyak évfolyam minden osztákeretén belül teljes lya, minden tanulója tanórai lefedettséggel. A projekt oktatás 2009-2010 tanévben a feltételeinek való 5.a osztály megfelelés 2010-2011. tanévtől az évfolyam minden osztálya, minden tanulója Természetismeret és 2010-2011 tanévtől az történelem tantárgyak évfolyam minden keretén belül teljes osztálya, minden tanórai lefedettséggel. tanulója A témahét 2009-2010. tanévtől az megvalósulása évfolyam minden osztálya, minden tanulója Földrajz, biológia és 2011-2012. tanévtől az történelem tantárgyak évfolyam minden keretén belül teljes osztálya, minden tanórai lefedettséggel. tanulója 2009-2010. tanévtől az évfolyam minden osztálya, minden tanulója Földrajz, biológia és 2009/2010. tanévben a történelem tantárgyak 8.a és 8.b osztály, keretén belül teljes minden tanulójával tanórai lefedettséggel. valósult meg.

5. számú melléklet/2