Pedagógiai Program Szabadkígyósi Általános Iskola
2013 1
Tartalom 1. Az iskola nevelési programja .......................................................................................... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..... 3 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................... 5 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................... 7 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 13 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ........................................ 17 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......... 18 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ............................ 23 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................. 23 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ........................................................ 25 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai........................................ 28 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai ....................................................................... 29 2. Az intézmény helyi tanterve .......................................................................................... 29 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ...................................................................... 30 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám ................................................................... 32 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ....... 33 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 34 2.5 Mindennapos testnevelés............................................................................................ 35 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............ 37 2.7 Projektoktatás ............................................................................................................. 37 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................. 37 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 37 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ......... 39 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................... 39 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ...... 40 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ......................................... 42 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ........ 54
2
1.1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A humánumra, az egyéni és közösségek iránti tiszteletre nevelünk. Az iskolában olyan légkör megteremtésére törekszünk, ahol a tanulók jól érzik magukat. A tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk. A tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük. Minden tanuló számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére. Egységes bánásmódot alkalmazunk minden tanulóval szemben. Az általános fizikai állóképesség fejlesztésére törekszünk. A társadalmi közösségben megfelelő magatartásformákkal rendelkező személyiség kialakítása. A pozitív értékekre való törekvés és a negatív viselkedésformák felismerése, az ezekhez való viszony megfelelő kialakítása. Biztosítjuk a tanulók harmonikus személyi fejlődéséhez a szép, otthonos környezetet. Egyéni bánásmód megvalósítása, kiemelten a tanulási nehézségek enyhítése, felzárkózás, tehetséggondozás. A kulcskompetenciák minél magasabb szintre fejlesztése a sikeres tanulás és a társadalmi szocializáció érdekében Egyéni érdeklődéshez és életkori sajátosságokhoz igazodó változatos tanórán kívüli tevékenységformákat biztosítunk. Folyamatosan és maradéktalanul biztosítjuk a tanulói jogok érvényesülését, következetesen számon kérjük kötelességeik teljesítését. Olyan ismereteket közvetítünk, melyek megalapozzák a gyermek műveltségét, világszemléletét, és eligazodását a szűkebb és tágabb környezetükben. Az életkornak megfelelő ismeretek, képességek, készségek kialakítása a tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon. Minden pedagógus szakmai hitvallásából adódóan a fejlesztés szándékával szervezi a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységeket. A rekreációs tevékenységek biztosításával kialakítjuk a jó állóképességet, megfelelő edzettséget. El kell érnünk a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak használatát, különös tekintettel a tiszta, szép magyar beszéd alkalmazására. Elsajátíttatjuk az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismereteket, szokásokat. Segítjük a reális önértékelésen alapuló pályaválasztást. Az alapműveltséget megalapozó ismeretekkel rendelkezzen a tanuló. A gyermekben kialakuljon a környezete felé a bizalom, őszinteség és tisztelet. Tudatosuljon benne, hogy a szorgalomnak és tudásnak becsülete van. A nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik az iskolai élet minden területén: tanítási óra - tanulópárok szervezése, kiscsoportos foglalkozások működtetése DÖK - közös klubdélutánok szervezése, farsang, osztályfőnöki óra – osztálykirándulás osztály - tanulmányi séta, szituációs gyakorlatok
3
Erdei iskola a nevelőtestület határozata alapján a tanulmányi kirándulásokat erdei iskola egészíti ki. Az iskola nevelői, a tantervi követelmények teljesülése, a nevelői munka elősegítése céljából a tanulók számára évente egy alkalommal, tavasszal erdei iskolát szerveznek. Ez időszak alatt a hon – és népismeret, környezetvédelem, természetismeret gyakorlatban történő alkalmazására nyílik lehetőség. A közösségi szellem kialakítása nagy fontossággal bír ez időszak alatt, hiszen az egész iskola tanulói együtt vesznek részt a programban. (Az erdei iskola két színtéren valósul meg. Nem kötelező jelleggel az ország valamely tájegységére utaznak azok a tanulók, akiknek szülei vállalják önkéntes jelentkezés után az útiköltséget, a szállásdíjat, és az étkezési térítési díj befizetését. Akik anyagilag hozzájárulni nem tudnak, helyben szervezett, a szülők számára többletköltséget nem jelentő programokon sajátítják el az erdei iskola időpontjára tömbösített tananyagot, biztosítva ez által minden tanulónak a tantervi követelményekben előírt tananyagot). Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelés órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Egészségvédelmi hét (Részletesen az egészségnevelési fejezet szól róla) Hagyományőrző tevékenységek Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: október 6.- az aradi vértanúk tiszteletére október 23. - az 1956-os forradalom tiszteletére, március 15. - az 1848-as forradalom és szabadságharc tiszteletére. június 4. - Nemzeti Összetartozás Napja A tanév rendjéhez igazodóan: tanévnyitó ünnepély - az első osztályosok köszöntése emléklappal, ajándékkal a téli szünet előtti utolsó tanítási napon karácsonyi ünnepi műsor, farsang, gyermeknap, ballagási ünnepség és tanévzáró ünnepség - a legjobbak jutalmazásával. Tanévenként két alkalommal hulladékgyűjtési akciót szervez az iskola. Minden évben megtartjuk a Madarak és Fák napját külön program szerint.
4
Versenyek, vetélkedők, bemutatók A valamilyen téren tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészet stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában rendszeresen megrendezünk. Emellett az iskolán kívüli versenyeken való részvétel is biztosított a tehetséges tanulók számára. A versenyek, vetélkedők megszervezését, a tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve egyes szaktanárok végzik.
1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A korszerű műveltség néhány követelménye áthatja az iskolai oktatás szinte valamennyi elemét. Ezek a következők: 1. Hon- és népismeret Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ismerjék a kiemelkedő magyar államférfiak, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát. Legyenek jól tájékozottak a haza földrajzában, irodalmában, történelmében, mindennapi életében. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. A tanulók legyenek nyitottak a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megismerésére, megbecsülésére. A hon- és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. 2. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Alakuljon ki a tanulókban pozitív viszony a közös európai értékekhez. Becsüljék meg az európai fejlődés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország szerepét, hozzájárulásait, legyenek érdeklődők, nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel a hazánkat környező országokra, népekre. Ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét, ellentmondásait, szerepét az országnak és lakosainak az életében. A tanulók ismerjék az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Szerezzenek információt az emberiség közös (globális) - főleg Magyarországot közelebbről érintő problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Legyenek érzékenyek a problémák lényege, okai, összefüggéseinek és megoldási lehetőségeinek a keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy valamilyen módon közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. 5
3. Kommunikációs kultúra A kommunikációs kultúra a megismerést, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. Összetevői a szimbolikus (verbális, matematikai) jelek útján történő a képi, valamint a mozgásban, a tevékenységben, a magatartásban megnyilvánuló kommunikáció képességei. Beletartozik ezekbe a metakommunikáció (a tekintet, a gesztusok, a testtartás, a hanghordozás, a mozgástér) alkalmazásának az ismerete is. A kommunikációs kultúra részben a műveltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának a társadalmi érintkezésnek az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és - kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Mindezek elsősorban az anyanyelv minél teljesebb értékű ismeretét kívánják. Napjainkban értesüléseink túlnyomó részét nem személyesen hozzánk intézett "üzenetekből" merítjük, hanem mesterséges közvetítő rendszerek útján. A tömeges passzív információfogyasztás az életvitel és a gondolkodás torzulásához vezethet, ezért az iskolának az audovizuális környezetet értő, szelektíven használó fiatalokat kell nevelnie. 4. Tanulás A tanulás a pszichikum módosulása külső tényező hatására, tehát nem csupán ismeret elsajátítás és a figyelem, az emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy a gyermekeket tanítsa tanulni. Ennek eredményeképpen a diákok a tanulás időbeli és sorrendi tervezésében tegyenek szert fokozatos önállóságra. Vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák a saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése, az értő olvasás fejlesztése, az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása, a gondolkodási kultúra művelése, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása. A pedagógusnak fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási típusait, stílusait, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Mindezekhez és az adott tartalmakhoz kapcsolódva gondosan válassza meg a fejlesztés tárgyi - cselekvéses, szemléletes - képi és elvont - verbális útjait. 5. Pályaorientáció A pályaorientáció általános célja, hogy segítse a tanulók pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése, a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, 6
lehetőségeknek, alternatíváknak, tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése, a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolának - a tanulók életkorának és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken ezzel is fejlesztve önismeretüket és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során lehet eredményes és csak akkor, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek tevékenységek összehangolásán alapul.
1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészség: Az egészséget az ember teremti és éli meg mindennapi élete során, ott ahol tanul, él, dolgozik. Az egészség azáltal keletkezik, hogy az ember törődik saját magával és másokkal, hogy képes döntéseket hozni és életkörülményeit kézben tartani, továbbá azáltal, hogy a társadalom, amelyben él, olyan feltételeket teremt, amelyek lehetővé teszik az egészség elérését valamennyi tagja számára. A gondoskodás, a test és a lélek harmóniája, és az ökológia olyan alapvető kérdések, amelyeket az egészségfejlesztő stratégiánk kialakításánál figyelembe kell venni. 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai Testi és lelki egészségünk Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. A különböző műveltségi területek feldolgozása során adjon ismeretet a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére, és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyermekeket és ifjakat arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntést hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyermekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Megkerülhetetlen feladata az iskolának, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. Fordítson figyelmet a családi életre, a felelős örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. 7
Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakítható ki. Az iskolai környezet, mint élettér biztosítsa az egészséges testi, lelki szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Alapelvek A, Szervezésre vonatkozóan : - Elkötelezettség a fenntarthatóság pedagógiája alapeszméi mellett - Saját, közvetlen környezetünk értékeire, problémáira vonatkozó programokat szervezünk. - A helyi problémákból kiindulva, azok megoldására törekszünk - Az iskola nevelőmunkájának legyen kisugárzása a település lakosságára, szervezeteire. B, A tartalomra vonatkozóan : - A problémákat a környezet és egészség összefüggésében tárjuk fel. - Olyan egészségnevelést folytassunk, amelynek alapja a prevenció. C, Módszerkiválasztás tekintetében : Módszereink kiválasztásánál a tevékenység központúságot, a közvetlen tapasztalatszerzést és az élményközpontú tapasztalatszerzést helyezzük előtérbe. Hosszú távú célunk: Az iskola nevelési célja : A környezeti érzékenység, a környezeti tudatosság fejlesztése a felelős állampolgári magatartás kialakítása (az emberi egészséggel kapcsolatban is) a megfelelő érzékelési képességek kialakításának, finomításának, az erkölcsi ítéletek fejlesztésének, a jóról, rosszról való meggyőződésnek, a hozzáállás megalapozásának, a problémák felismerésének, megtapasztalásának, az ismeretek, szabályok, összefüggések megértetésének, viselkedésmechanizmusok alkalmazásának és gyakoroltatásának korosztályi szintek szerinti tagolása. 2. Olyan ismeretekkel és viselkedésautomatizmusokkal felvértezett, a környezetnek és az egészségnek legkevésbé ártó, okos magatartás kialakítása a tanulókban, amelyek hátterében mindig felelősségteljes tudat munkál. 1. -
A készségfejlesztés során, a tanulási folyamatban a gyerekeknek a tapasztalni, észrevenni tudás képességétől az önállóan meghozott felelős döntés képességéig, egy kérdéses cselekvési helyzetben az automatikusan jól cselekvés képességéig kell eljutniuk. A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért az egészségnevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kifejlesztése. A jövő problémái sok esetben még előre láthatatlanok, ezért fontos feladata az egészségnevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése.
8
Jövőkép Olyan intézményben kívánunk tanulni és tanítani: - ahol az iskola tárgyi környezete, az emberi kapcsolatok minősége egészségmegtartó és emberbarát - ahol az egészségnevelési és környezeti nevelési tevékenység átfogó, integráns részévé válik az iskola pedagógiai programjának. - Ahol valamennyi tantárgyat áthatja, valamint átszövi az iskola mindennapjait, az iskolai élet szerves részévé válik az egészségnevelés és a környezeti nevelés. - Ahol az egészségnevelési és környezeti nevelési iskolai tevékenységbe bevonja a családokat, a település lakóit, és hatni tud a családokra és környezetükre. Rövid távú célok -
Az egészségnevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg ! Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket! Az iskola tisztaságának javítása.
Hagyományok ápolása -
erdei iskolai program hulladékgyűjtés- kiterjesztése faluszintre és szelektív hulladékgyűjtés szintjére egészségnevelési hónap rendszeres sportprogramok természetjárás (Tájvédelmi Körzet) tömegsport úszásoktatás
Tanulásszervezési és tartalmi keretek A feldolgozásra szánt kötelező és választott témákat tanórákon, egyéb iskolai foglalkozások keretében vagy iskolán kívüli keretekben, évfolyamonként a helyi tantervben határozzuk meg. A problémákat komplexen (feldolgozva), a megtapasztalható valóságon keresztül érzékeltetve, munkálkodva dolgozzuk fel. A tevékenységek kerete : 1. tanórai foglalkozások. - kötelező tanórák - integrált tantárgyak - osztályfőnöki órák - modulok 2. tanórán kívüli foglalkozások - szakkörök - tanulmányi kirándulások 9
3. -
erdei iskola sportprogramok délutáni foglalkozások Egyéb komplex foglalkozások sportrendezvények szülő- és diákfórumok kiállítások vetélkedők
Tájékoztató programok - szülői értekezlet - szülők iskolája Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolára – a családon túl- nagy feladat hárul az egészséges életmódra nevelésben. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Fontos feladatnak tekintjük, hogy felkészítsük a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesztjük a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Megismertetjük a környezet-elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés-leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Támogatást nyújtunk a gyerekeknek-különösen a serdülőknek-a káros függőséghez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítjük a krízishelyzetbe jutottakat. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Egészségnevelési program területei : Egészségnevelés 1. Mentálhigiéné Feladatok : - Törekszünk a munkavégzéshez ideális iskolai légkör megteremtésére. - Megteszünk mindent annak érdekében, hogy nevelésünk a gyermeki személyiség egészére irányuljon. - Oktató-nevelő munkánk során figyelembe vesszük az egyéni képességeket. Formák : Könyvtár: - szakirodalmával elméleti alapokat nyújt Diákönkormányzati programok - a szabadidős programok kapcsán évente egészségnevelési hónapot szervez, 10
Rendkívüli osztályfőnöki órák, előadások -szexuális felvilágosító előadások -káros szenvedélyekről szóló előadások, interaktív beszélgetések. Ismertető filmek, kiállítások, pályázatok, egyéb programok -Az éves munkatervben rögzített, vagy a tanév során feladatainkba illeszthető programokon részt veszünk. Együttműködés kialakítása : iskolaorvos, rendőrség, védőnő. -Konstruktív kapcsolatot tartunk fenn az iskolaorvossal, aki programjaink „szakmai felügyeletét” látja el, iskolaorvosi feladata során konkrét egészségnevelő tevékenységet folytat. -A védőnő a kötelező szűrések elvégzésével egészségnevelési feladatot is ellát -A rendőrség iskolánkban lehettőség szerint előadást szervez a. Higiénés magatartásra nevelés Fontos az egészség megóvása, az egészségvédelem, a prevenció. Programok: - Vetélkedők, versenyek, bemutatók, filmek, b. Egészséges táplálkozásra nevelés Az egészséges életmód feltétele az egészséges táplálkozás. - az egészséges táplálkozási szokások ismertetése technika, biológia, egészségtan és osztályfőnöki, környezetismeret, természetismeret órák keretében, - az iskolai étkeztetéssel, étkezéssel kapcsolatos szükséges változtatások kezdeményezése (pl. a tízórait minden tanuló a padjában ülve, szalvétával megterített padon fogyassza el, nyugodt körülmények között). c. A biztonság megőrzése. Fontos a közlekedésbiztonságra nevelés: Kockázatok, veszélyek felismerésének segítése, a felelősségvállalás kérdései d. Növekedés, változás, emberi szexualitás, családi életre nevelés Fontos, hogy a tanulóink életkoruknak megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek saját testükkel és annak változásaival kapcsolatban. Megfelelően készítsük fel a tanulókat a szexualitás érzelmi fontosságára és a családi élet harmóniájára. A témát feldolgozzuk : - tanórai keretben (biológia, technika, osztályfőnöki órák, modulok), - tájékoztató programok, előadások szervezése védőnő bevonásával. Módszerek A választott módszerekkel teremtjük meg a lehetőségét céljaink eléréséhez. A hagyományos módszerek mellett az egészségnevelés szempontjából sokkal hatékonyabbak az élményalapú, tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek. Törekedni kell ezek minél sokoldalúbb alkalmazására. -
játékok ( szituációs, ráhangolást segítő, bizalomerősítő, kapcsolatteremtést segítő, stb.) aktív, kreatív munka (rend és tisztasági verseny), stb.
11
Taneszközök A pedagógiai tevékenység tervezett és szükséges eszközeit a fenntartó biztosítja. - Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, hírlevelek, folyóiratok, dokumentumfilmek, plakátok. - Játékhoz szükséges felszerelések. - Eszközök és anyagok az életvitel és gyakorlati ismeretek egészségnevelési célkitűzéseihez. (pl. főzéshez alapanyagok) Továbbképzések Szellemi erőforrások tekintetében építenünk kell a meglévőre, ezért törekedjünk koordinációt teremteni a környezeti és egészségnevelés minden képviselőjének tevékenységére vonatkozóan. A különféle szakos pedagógusok munkájának összehangolása a leghatékonyabb eszköze eredményességünknek. A hiányzó, új kompetenciák megszerzésére a pedagógiai program továbbképzési tervében rögzítjük a képzés ütemét. Belső: - Értekezlet valamilyen meghatározott témában. - Továbbképzés az iskolában meghívott szakértők segítségével. Külső: - Részvétel egészségneveléssel kapcsolatos továbbképzéseken. Kommunikáció Iskolán belül: - Tanárok-iskolavezetők, tanárok-tanárok: előre kiírt és rögtönzött értekezletek, faliújság megbeszélések. - Diákok-tanárok: faliújság, diákönkormányzat, osztályfőnökök tájékoztatása. - Diákok-diákok: faliújság, diákönkormányzat. - Iskola- szülők: szülői értekezlet, fogadóórák, levélben való tájékoztatás, nyílt napok, szülőkkel közös programok. Külső: - Kábel TV, nyílt programok. 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: A mindennapok során számos alkalommal találkozunk potenciális veszélyforrással, mely akár súlyosan károsíthatja egészségünket. Nem csupán a sérüléssel járó balesetek tartoznak ide, hanem a szervezetünkben hirtelen kialakuló változások, melyek gyors lefolyásukkal jelentenek fokozott veszélyt az emberre. Súlyos állapotú beteg esetében rendkívül lényeges az ellátást megkezdők gyorsasága és hatékonysága. Késlekedés esetén csökken a beteg túlélési esélye, illetve nő a maradandó egészségkárosodás valószínűsége. 12
Megoldhatatlan azonban, hogy ilyen esetben a szaksegítség azonnal a helyszínen legyen, így az első észlelő szerepe kulcsfontosságú. Az elsősegélynyújtás olyan beavatkozás, melyet hirtelen egészségkárosodás esetén annak elhárítása, vagy a további állapotromlás megakadályozása érdekében végez az észlelő személy. Legfontosabb szerepe, hogy helyes alkalmazásával lehetővé válik az időveszteség minimálisra csökkentése, mely a maradandó egészségkárosodás nélküli túlélés alapvető feltétele. -
elsősegélynyújtás általános szabályainak megismerése elsősegélynyújtás láncolata, mentő hívásának szabályai sérülések, rosszullétek felismerése sérülések megelőzésének módjai alapvető elsősegély nyújtási tevékenységek elvégzése
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) Felső tagozaton az életkornak megfelelő ismeretek átadása biológia órán b) Védőnői előadások megtartása 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Iskolánk célja, hogy a tanulók: tudjanak a közösségi életbe beilleszkedni, társaikhoz alkalmazkodni, segítőkész, mások problémáit felismerő tulajdonságokkal rendelkezzenek, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg azokat. legyenek képesek közvetlen környezetük, értékeik megőrzésére, gyarapítására. arra törekszünk, hogy tanulóink közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában (román, szerb cseretáborozás). Törekedni kell a humánumra, az egyéni és a közösségek iránti tiszteletre. Törekedni kell az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására. Kívánatos a tanulókat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, személyiségeivel és hagyományaival, hogy ezek megbecsülése révén táplálódjék bennük a haza, a szülőföld iránti szeretet.
1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok Alapvető feladat a véletlenszerűen egy osztályba kerülő tanulókból olyan közösség formálása, amely képes egy közös értékrend elfogadására, egymás segítésére, a kölcsönös segítségnyújtásra, egymás közös ellenőrzésére, a munka szervezésére, a közvetlen tapasztalatszerzés segítésére, a tanulók önállóságának, öntevékenységének kialakítására, fejlesztésére. Valamint szükség van a közös cselekvések fejlesztésére is: példamutatással, értékeléssel, továbbá bírálat, önbírálat segítségével – a pedagógus közvetlen, majd közvetett 13
irányításával. A közösség legyen képes a már elért eredmények megtartására és fejlesztésére, a tananyag minél jobb elsajátítására különböző munkaformákkal. Az egyes tantárgyak közösségfejlesztési feladatait a tantárgyi követelmények tartalmazzák.
1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei a:
tanórák: szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák tanórán kívüli foglalkozások: séta, kirándulás, szakkörök diák-önkormányzati munka szabadidős tevékenységek.
Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak:
az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességek fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), a másság elfogadásához, az együtt érző magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.
A közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, mert megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői közösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve határozza meg és egyes pontjait kötelező feladatként jelöli meg az alkalmazotti közösség számára. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: Törekszünk arra, hogy minden tanuló: Ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. Megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsülje meg ezeket. Valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. Váljon érzékennyé környezete állapota iránt. Kapcsolódjon be közvetlen környezete értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. 14
Életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. Szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni. Tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelven szabatosan kommunikálni. Az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez. Tanuljon meg tanulni. Tudja, hogy az életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet. Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére. Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. A kooperatív együttműködésből adódó feladatok, elvárások: A közösség felkészítése az SNI-s tanulók integrált nevelésére. A másság elfogadása. A különböző szociális kompetenciák fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó készség. A közösségfejlesztés sikerkritériumai: javul a közösségek magatartása, munkafegyelme emelkedik a tanulmányi átlag csökken az egyes évfolyamokból lemaradók száma sikerül a deviáns magaviseletű gyermekek bevonása a közösségek tevékenységébe nő a közösségekben az együttműködés, a segítőkészség és az egymás iránti tisztelet, megbecsülés 1.4.3 A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A diákönkormányzatok a tanulók irányító, önszervező közösségei, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányítóval (vagy pedagógus közösséggel) együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. A diákönkormányzat megalakítása nem kötelező, tagsági viszonya önkéntes, célirányos tevékenységéhez viszont szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. Feladat:
olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, a kialakított, meglévő vagy
15
hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése,
a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése,
olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség,
a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése,
a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése,
olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.
1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz és hatása nemcsak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni. Feladat:
Jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő szakemberekkel, olyan közösségek létrehozása, amelyek nemcsak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket, a csoporton belüli kapcsolatok erősítése, a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása, az együttműködés megalapozása, fejlesztése, a tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség és az egyéni képességekre, aktivitásra való építés, az egyes tevékenységformák tematikájának kidolgozását határozza meg az elsajátítandó ismeretek készségszintűvé alakítása mellett az életkor- és rétegspecifikus jellemzők figyelembevétele és az egyedi személyiséghez alkalmazkodó kapcsolatteremtési mód, a tevékenységformák kialakításában törekedni kell arra, hogy a résztvevők adottságára építve érdeklődésük ne alkalmanként, véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra ösztönözzön, olyan erős érzelmi-értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése, amely során csodálkozva fedezhetik fel önmagukban a másik iránti érdeklődés, részvét, megértés, türelem szándékát és képességét, erősítve ezzel a közösséghez való kötődést, olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására.
16
1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.
a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákönkormányzatával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. 17
Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Ezek indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A tehetség, a képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek szolgálják: kompetenciafejlesztés Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. A nem kötelező, tanórán kívül tanulható tantárgyak tanulása. Tehetséggondozó foglalkozások. Szakkörök Versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális). Iskolai sportkör A könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanítási órákon: Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos tényező, hogy a pedagógusok oktatónevelő munkája, a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez, és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E cél elérését a tanítási órákon az alábbi módszerek és szervezeti formák segítik. Szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére kis létszámú (szükség szerint egyéni) fejlesztő pedagógiai foglalkozásokat szervez az iskola.
18
A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. A tanórán kívüli tevékenységekben: A nem kötelező tanítási órák keretében a tehetséggondozást és a felzárkóztatást az alábbiakkal segíti az intézmény: Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó, vagy bármely okból lemaradó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát tartunk. Az 5-8. osztályokban az elméleti tantárgyakból igény szerint felzárkóztató órát tartunk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel és zavartalan átmenet elősegítésére heti 1-1 órában magyar és matematika tantárgyakból középiskolára előkészítő foglalkozásokat tartunk. 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Sokféle készség, képesség szükséges ahhoz, hogy az iskolában folyó nevelő - oktató munka eredményes legyen. A tanulási kudarcok kezelésében nagyon fontos a korai felismerés. Azokat a területeket kell megragadnunk, melyek elmaradásának következtében lépnek fel az iskolai kudarcok. Iskolánk nagy gondot fordít erre, ezért szeptember hónapban minden első osztályosnál elvégezzük azokat a szűréseket, melyek jó eséllyel jelzik a várható tanulási nehézséget. A szűrések után kerül sor az egyénre szabott fejlesztő program kijelölésére. A fejlesztés irányát logopédusból, fejlesztőpedagógusból, gyógypedagógusból álló csapat határozza meg az osztálytanítóval együtt. A felzárkóztatás egyéni vagy kiscsoportos formában történik. A magasabb osztályokba hozzánk kerülő tanulóknál a szülő vagy a pedagógus jelzi a tanulási nehézséget. A terápiát itt is minden esetben vizsgálóeljárással indítjuk, hiszen ekkor is meg kell határozni azokat a területeket, melyek elmaradásában lépett fel a tanulási nehézség. Azoknak a tanulóknak, akik valamilyen tantárgyból felmentést kaptak az osztályzás és értékelés alól, a tantárgyat tanító pedagógus egyéni fejlesztési tervet dolgoz ki a felzárkóztatásra. Amennyiben a szakvélemény az egyéni elbírálást kéri, a pedagógus igyekszik a gyermeknek legmegfelelőbb számonkérési formát megtalálni, az értékelésnél figyelembe venni a gyermek önmagához mért fejlődését. E munka sikere csak az osztályközösség és valamennyi pedagógus bevonásával, az egész tantestület támogató hozzáállásával valósulhat meg. Ezért nagyon fontosnak tartjuk tantestületünkben a megfelelő attitűd, szemléletváltás kialakítását önképzéssel, tanfolyamokkal. Természetesen tudjuk, hogy a fejlesztés, felzárkóztatás nem vezet eredményre a támogató családi háttér nélkül, ezért nagy hangsúlyt fektetünk a szülőkkel való kapcsolattartásra. A fejlesztést végző kollégák megbeszélik a szülővel a szűrések, vizsgálatok tapasztalatait, a foglalkozások fontosságát. Tanácsokkal látják el a szülőt a gyermekkel való otthoni foglalkozáshoz.
19
1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók a többi tanulóval együtt vesznek részt az iskolai nevelésben és oktatásban. Abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd, a szakértői bizottság dönt. A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók érdekében az iskola együttműködik a tanuló rehabilitációs célú – a nevelési tanácsadás keretében végzett – foglalkoztatását biztosító intézménnyel. Céljaink, feladataink e területen: Egységes, mindenkire vonatkozó, az életkori sajátosságokat és az egyéni képességeket figyelembe vevő követelményrendszer kialakítása, gyakorlata. Kiemelkedő az osztályfőnök, szaktanár szerepe, a tantestület példamutatása. A beilleszkedést már első osztály előtt megkezdjük: tavaszi bemutató órák, óvodások foglalkozásainak meglátogatása, a szülők tájékoztatása összevont szülői értekezleteken. Egyéni beszélgetéssel, bánásmóddal kialakítjuk a gyermekben egymás elfogadásának képességét. Tantestületi értekezleteken folyamatosan értékeljük, elemezzük a nehezen beilleszkedő gyermekek helyzetét. Egyénre szabott megbízatások rendszerével adunk lehetőséget számára az egyéni képesség bármilyen szintű kibontakozására. Erősítjük az osztályközösségek felelősségvállalását. Szoros kapcsolatot tartunk a gyermek szüleivel, segítjük őket nevelési gondjaik megoldásában. Indokolt esetben nevelési tanácsadásra javasolunk. A tevékenységet a következő tanórai és tanórán kívüli eszközökkel, eljárásokkal valósítjuk meg: egyéni bánásmód differenciált foglalkoztatás felzárkóztatás, egyéni foglalkoztatás napközis elhelyezés tanulószoba biztosítása naprakész kapcsolat a szülőkkel. 1.6.4 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók feltérképezése az osztálytanítók, osztályfőnökök feladata. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában együttműködünk. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermekés ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók nyilvántartása a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, 20
a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, és intézkedés a megszüntetés érdekében. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. megfelelő lépéseket kell tenni a gondok megszüntetésére. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, IPR program megszervezés a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), drog- és bűnmegelőzési előadások szervezése, ilyen irányú pályázatok figyelemmel kísérése a tanulók szociális helyzetének javítása (alapítványi támogatás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
21
1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Községünk tanulóifjúsága fokozottan hátrányos helyzetű. Sok a munkanélküli szülő. A gyermekjóléti szolgálattal és az ifjúságvédelmi felelőssel a megfelelő kapcsolat felvétele és fenntartása nagyon fontos. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:
Fejlesztő pedagógiai foglalkozások. Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése Felzárkóztató órák. Tanulószoba. Felzárkóztató foglalkozások. A könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy, csoportos használata. A nevelők és a tanulók segítő személyes kapcsolatai. A szülők, a családok nevelési gondjainak segítése pedagógiai jellegű tanácsadással. Családlátogatások Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelő tevékenysége során pedagógiai eszközökkel próbálja megszüntetni a gyermeket veszélyeztető tényezőket. Szükség esetén a rászoruló gyermekeket önkormányzati segélyezésre javasolja.
Tevékenységi területek: felzárkóztató foglalkozások Integrációs és képesség-kibontakoztató program megszervezése a HHH-s tanulók részére tehetséggondozás drog – és bűnmegelőzési programok szervezése (osztálykeret, ill. iskola szintű) felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadó órákon, családlátogatásokon: tanácsadás tanulószobai lehetőség kedvezményes étkeztetés kedvezményes tankönyvellátás pályázati lehetőségek kihasználása
1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A gyermek, tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselői útján- jogszabályban meghatározottak szerint-részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelésioktatási intézmény irányításában. 1.7.1. Iskolagyűlés A diákokat az intézmény vezetői és tantestülete rendszeresen tájékoztatják az iskolával kapcsolatos eseményekről, eredményekről, tervekről. A tájékoztatás elsődleges formája az iskolagyűlés.
22
1.7.2. Diákközgyűlés A diákönkormányzat kezdeményezésére évente kötelezően összehívandó fórum, ahol a diákönkormányzat a tanulók jelentős részét vagy egészét érintő problémákat, panaszokat vethet fel, azokra választ kérhet. A diákközgyűlés az a legmagasabb fórum, amelyen az intézmény tanulói és diákönkormányzata minden olyan problémát fölvethetnek, amely a tanulói jogok érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban sérelmet, feszültséget, méltánytalanságot okoz. 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8. 1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A diákokkal való kapcsolattartás A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységek segítésére az iskolában Diákönkormányzat működik. A Diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. A tanulók közösségei: osztály, évfolyam, szakkör, sportkör, illetve a tanulóközösség egésze. A diákönkormányzat képviselői közreműködésével képviselteti magát. A diákbizottságot az 1-8. osztályosok által delegált 2-2 tanuló alkotja. Működési rendjüket, munkamegosztásukat belső munkatervben határozzák meg a diákönkormányzat-segítő tanár közreműködésével. Jogosítványai: Dönt a nevelőtestület, illetve a diákönkormányzat-segítő tanár meghallgatásával saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében, értékelésében, tisztségviselőik megválasztásában. Javaslatot tesz egy tanítás nélküli munkanap programjáról. Egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, iskolai versenyek, vetélkedők, rendezvények meghatározásában. Véleményezési jogot gyakorol a működési szabályzat elfogadásakor a tanulókat érintő kérdésekben, a tanulók kitüntetésében, jutalmazásában, fegyelmi ügyeiben, az iskolai programok szervezésében, a diákönkormányzat javaslattevő jogköre kiterjed az iskolaélettel kapcsolatos minden kérdésre. 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: Szülő Az iskola - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén- folyamatosan részt kíván venni a lakóhely életében. Ennek érdekében: - Rendszeres kapcsolatot tart a tanulók szüleivel, a családokkal. - Igyekszik lehetőséget teremteni arra, hogy az iskola életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismertessen a szülőkkel és településünk más érdeklődő polgáraival.
23
-
A nevelők fontos feladatuknak tartják, hogy az iskola - eddigi hagyományaihoz híven - képviseltesse magát különféle rendezvényeken és ilyen megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maguk is részt vegyenek.
A szülőkkel való kapcsolattartás módja: - évi egy alakalommal összevont szülői értekezlet szervezése, melyet az igazgató tart, a nevelőtestület tagjainak aktív részvételével, utána fogadóórák - szülői értekezletek, osztályfőnökök közreműködésével - fogadóórák évente 4 alkalommal - SZMK - pedagógiai program ( az iskola céljainak) ismertetése, publikussá tétele - beiratkozás- óvodai összevont szülői értekezlet - továbbtanulással kapcsolatos együttműködés - gyermek és ifjúságvédelmi felelős aktív együttműködése a családokkal - faliújság, kábeltévé A Szülői Munkaközösség Az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják az osztály szülői munkaközösségét. Tagjai maguk közül kettő küldöttet választanak a választmányba. Az osztályok szülői munkaközösségei által delegáltak alkotják a szülői munkaközösség választmányát. A választmány tagjai elnököt és tisztségviselőket választanak. Működési rendjüket, munkamegosztásukat belső munkaterv alapján határozzák meg. Jogosítványai: Az SZMK dönt működési rendjének, munkaprogramjának meghatározásáról a képviseletében eljáró személyekről, a szülők körében társadalmi munka szervezéséről, a rendelkezésre álló pénzeszközökből az iskolának nyújtandó anyagi támogatás mértékéről és felhasználási módjáról. Az SZMK véleményezési jogot gyakorol a működési szabályzatban a szülőket is érintő rendelkezéseiben, a házirend elfogadásakor, az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a szülők tájékoztatási formáinak meghatározásában, a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, egyéb jogszabályban meghatározott esetekben.
24
1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.9. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Az osztályozó vizsgák, javítóvizsgák rendje Lebonyolításuk augusztus 25-31 között folyik, évente megállapított napon és órában az igazgató döntése alapján. Az osztályozó vizsgák, javítóvizsgák rendje: A vizsgára kötelezettek értesítése írásban a vizsgát megelőzően két héttel. A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Írásbeli vizsgát csak azokból a tantárgyakból kell tenni, amelyekből a tanterv dolgozatok írását követeli meg. A vizsga az iskola nevelőiből áll, egy elnöke és két tagja van. A vizsgázó a feladatokat felkészülési idő biztosításával oldja meg. A feleletek maximális időtartama 10 perc. Az osztályozó vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A szülő kérésére osztályozó vizsga az első féléves tananyagból is tartható, az osztályozó vizsga 2-5 pontjainak betartásával.
1.3 Az értékelés rendje 1.3.1 A tantárgyak értékelése A törvényi szabályozások értelmében iskolánkban félévkor és év végén, értékelést adunk a gyermekek magatartásáról, szorgalmáról és tanulmányi előmeneteléről. Az értékelésnek az alábbi funkciókat kell szolgálnia: - Diagnosztizálja a jelenlegi állapotot, vetítse elő a további fejlesztési lehetőségeket, jelölje ki a korrekciót. 25
-
Legyen formatív, fejlessze a gyermeket, szabályozza a tanulás folyamatát. Legyen mindig szummatív, regisztrálja az eredményeket, erősítse meg a pozitívumokat, adjon információkat a pedagógusnak, szülőnek és a tanulónak.
Elvi kiindulópontjaink - Az értékelés a gyerekért, s elsősorban a gyereknek szóljon. - Járuljon hozzá a helyes önértékeléshez, segítse a reális önismeretet. - Nyitott legyen, amely ne ítéletet alkosson, hanem tükröt tartson a gyermek elé. - A szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejlődéséről. Elvi követelmények - A minősítés helyett a fejlesztésközpontúság jellemezze. - Minden esetben vegye figyelembe az életkori sajátosságokat. - Összhangban legyen a NAT, a Pedagógiai Program, és a helyi tanterv rendszere, az alkalmazott értékeléssel. - Legyen rendszeres és folyamatos. - Mindig személyre szóló és ösztönző legyen. - Érvényesüljön megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepe. - Konkrét, egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját és módját. - Legyen érthető mind a tanuló, mind a szülő számára. - Minden tantárgyat érdemjeggyel értékelünk - Magyar nyelv és irodalom két érdemjeggyel értékelendő. - Hon – népismeretet nem értékeljük. - Az összevont tantárgy – modul elemét egy érdemjeggyel értékeljük. 1.3.2.Tanulmányi munka értékelése A tanulmányi munka értékelése térjen ki a következő szempontokra: - a munkavégzés rendezettsége - a munkafegyelem - a felszerelés - a házi feladat megléte - az odafigyelés és összpontosítás - az önállóság - a segítségkérés és adás - az együttműködés - az érdeklődés - az aktivitás - a munkatempó - a tanulás hatékonysága Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellege vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az elméleti jellegű tantárgyak esetén a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizzük. 26
Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez. Figyelembe veszik ugyanakkor azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak - fejlődtek -e, vagy hanyatlottak az előző értékelés óta. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése a következők szerint történik: A szöveges értékelés megvalósítása az 1. évfolyamon félévkor és év végén, és a 2. évfolyam félévkor. Ennek kategóriái: - kiválóan teljesített - jól teljesített - megfelelt - felzárkóztatásra szorul Év közben a gyermekek teljesítményükről osztályzatot kapnak az ötös skálán megszokott módon. A tanügyi dokumentumban a tanítók elvégzik a fenti szempontok alapján a tanulók előmenetelének szöveges értékelését. A 3-8. évfolyamokon a tanulók munkáját minden tantárgyból (negyedik évfolyam angol nyelv kivételével) év közben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal minősítik. Az osztályfőnöki értékelés térjen ki a következő szempontokra: - együttműködés a társakkal és tanárokkal - konfliktuskezelés - a szabályok betartása - a közösségben, osztályban elfoglalt hely - felelősségtudat - kezdeményezőkészség - önbizalom - az érdekérvényesítés képessége A pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni egyszerű átlagszámítással a kerekítés szabályainak alkalmazásával. A pedagógus más egyéb szempontot is figyelembe vehet - pl. témazáró dolgozat súlyozott beszámítása, a tanulói teljesítmény tendenciája -, de ezt előre ismertetnie kell a tanulókkal. A félévi és év végi osztályzat megállapításakor, ha a tanuló eredményei kétesek, meg kell adni a lehetőséget a javításra. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: 5 - jeles, 4 - jó, 27
3 - közepes, 2 - elégséges, Az a tanuló, aki kiemelkedően magas teljesítményt nyújt a tantárgyi értékelésnél „ kitűnő”értékelést kap. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei - a tanulói jogviszony keletkezése: -
Az iskola beiskolázási körzetéből - mely Szabadkígyós Község területére terjed ki - minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.
-
Az első osztályba történő beiratkozás feltétele az iskolaérettség mellett, hogy a gyermek az adott naptári évben a 6. életévét május hó 31. napjáig betöltse.
Az iskolaérettségnek, az iskolai életre való felkészültségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához. Tehát az egész személyiséget kell figyelembe venni az iskolaérettség elbírálásánál. Kétséges esetekben az óvoda megkéri a nevelési tanácsadó szakvéleményét. A beiratkozáson be kell mutatni: -
a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, a szülő személyi igazolványát, a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt, a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha ilyen beszerzése szükséges volt), szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.
Párhuzamos osztályok indítása esetén semmilyen megkülönböztetést, differenciálást, válogatást nem alkalmazunk a beírás során. A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: -
a szülő személyi igazolványát, az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, az előző iskola által kiadott távozási bizonyítványt.
A 4-8. évfolyamba jelentkező tanulóknak - az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított - szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket az előző iskolájában nem tanult vagy a mienktől eltérő tanterv szerint tanulta. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból 2 hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő az évfolyamot köteles megismételni, illetve a tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. 28
Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről - a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményeinek, magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, az adott évfolyamara járó tanulók létszámának figyelembevételével - az iskola igazgatója dönt. 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai Az iskola a kötelező körzetébe tartozó tanulókat veszi fel elsősorban. A különleges helyzetet figyelembe vesszük, amennyiben a szülő a beiratkozáskor erről nyilatkozik.
2. Az intézmény helyi tanterve Célok és feladatok -
Óvjuk és továbbfejlesztjük a megismerést, megértést és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezetjük a gyermekeket az óvodai tevékenységekből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá tesszük a tanulókat saját környezetük, a természet majd a tágabb társadalom értékei iránt. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítünk, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesztünk. Fejlesztjük a felelősségtudatot, a kitartás képességét, az érzelemvilág gazdagságát. Mintákat adunk az önálló ismeretszerzéshez. Támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását, közreműködünk a tanulási nehézségek leküzdésében. A szociális (kulturális) környezetből, vagy az eltérő ütemű érésből adódó különbségek csökkentésére törekszünk. Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll.
A fejlesztés kiemelt területei - A test és a lélek harmonikus fejlesztése - A szocializáció folyamatának elősegítése - Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése - A megfelelő tanulási stratégiák kialakítása Tantárgyi rendszer Az 1-8 évfolyam tantárgyi rendszere A helyi tanterv kialakításakor a törvényi szabályozáson túl figyelembe vettük a szülők és a tanulók elvárásait, iskolánk tárgyi és személyi feltételeit: Ennek megfelelően: - az informatika tantárgyat 6. és 8. évfolyamon emelt óraszámban oktatjuk – biztosítva a megfelelő óraszámot és a csoportbontást. - az angol nyelvet 5-8.osztályokban emelt óraszámban, csoportbontással tanítjuk - technika tantárgyból – szervezési okokból- csoportbontást alkalmazunk, - a mindennapos testnevelés kötelező feladatát biztosítjuk.
29
2.1 A választott kerettanterv megnevezése Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat
Változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat
A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 7
2. évf. 7
3. évf. 6
4 1 1 2 2 1 5 2 25
4 1 1 2 2 1 5 2 25
4 1 1 2 2 1 5 3 25
4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
5. évf. 4 3 4 1
6. évf. 4 3 3 1
7. évf. 3 3 3 1
8. évf. 4 3 3 1
2
2
2
2 30
Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
2
1
2
1
2 1 2 1 1
1 2 1 2 1
1 1 1 5 1 3 28
1 1 1 5 1 3 31
1 1
1 1 1 5 1 2 28
5 1 3 31
2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.
Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+2 Idegen nyelvek Matematika 4+1 4+1 4+1 Erkölcstan 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 Informatika 0 0 0 Szabadon tervezett órakeret 2 2 3 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25
4. évf. 6+2 2 4+1 1 1 2 2 1 5 0 3 27
Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom
5. évf. 4+0,5
6. évf. 4
7. évf. 3+1
8. évf. 4 31
Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret
3 4+1 1
3 3+1 1
3 3 1
3 3+0,5 1
2
2+1
2
2
2+0,5
2+0,5
1
2 1+1 2 1+1 1
1+0,5 2 1+1 2 1
1 1+0,5 1 5 1 3 28
1 1 1 5 1 3 31
1 1+1
1 1 1 0 1 5 1 2 28
5 1 3 31
A részletes, helyi igényeknek kialakított tanterv CD mellékletként szerves egysége a pedagógiai programnak.
2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tanagyag feldolgozásához, melyet az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (torna- és rajzfelszerelés stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az osztálytanítók és a szaktanár véleménye alapján az iskola helyi tanterve szerint. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken, vagy szórólapok útján) az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: -
a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, 32
-
az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók, a taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be, a kiválasztásnál figyelembe vesszük a taneszközök árát.
Az iskola - a pénzügyi lehetőségeihez mérten - a biztosított költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva nyomtatott taneszközöket szerez be az iskolai könyvtár számára, melyet a rászorult tanulóink részére kikölcsönöz. 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Kialakítjuk a megfelelő iskolai fegyelmet és figyelmet. A kötelességérzet és felelősségtudat kiépítésére törekszünk. Kialakítjuk az életkoruknak megfelelő tanulási módszereket. 2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Előtérbe kerül a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat fejlesztése az alapvető képességek, készségek elsajátításával. A mentális képességek célirányos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelés alapozásával az önálló tanulását erősítjük. Kiemelt területnek tekintjük: - idegen nyelv oktatása - természettudományos nevelés - művészeti nevelés Nagy szerepet szánunk a megfelelő motiváció felkeltésének és fenntartásának. A megfelelő tanulásszervezéssel a teljesítmények növekedését várjuk. 2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan oktatásával kívánunk hozzájárulni; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori 33
jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük erkölcstan oktatása mindennapos testnevelés emelt szintű képzési forma SNI tanulók nevelése-oktatása Kiemelt szerepet kap a kulcskompetenciák megalapozása. Fontos az életkornak megfelelő együttműködési készség fejlődése, a tanulói tudás megalapozása.
2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.
2.5 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. Az alsó tagozatosok a testkultúra elemeiből nyert értékekből olyan testi műveltséggel jártasságokkal, készségekkel rendelkezzenek, amelyekre a felső tagozaton építeni lehet és tovább lehet fejleszteni azokat. A felső tagozaton tovább kell erősíteni a sportági ismereteket, jártasságokat. A testnevelés órák folyamatába be kell építeni a motorikus képességek fejlesztését, erősíteni kell fizikai állóképességüket. El kell érni, hogy természetes igényévé váljon a tanulóknak a szellemi munkát kiegészítő mindennapos testmozgás.
34
Évente két alkalommal (ősszel és tavasszal) fizikai állóképességet mérünk 1-8 osztályig, amely összehasonlítási lehetőséget nyújt arra, hogy megfelelő módon fejlesztjük-e a tanulók fizikai állóképességét. Iskolánkban iskolai sportkör működik (ISK). A kötelező tanórán kívüli foglalkozások szervezését a nem kötelező tanulói foglalkozások időkeretének terhére alakítjuk ki. Ezzel biztosítjuk a mindennapos testedzést tanulóink számára. Hetente legalább kétszer 45 percet biztosítunk az évfolyamok számára, hogy minél több rekreációs lehetőséggel ismerkedjenek meg, élvezzék a szabadban történő mozgáslehetőségek formáit. Igyekszünk elősegíteni a koordinációs képességek minél szélesebb kialakítását, a mozgáskultúra kiszélesítését. A sportjátékok lehetőséget nyújtanak a helyes közösségi szellem kialakítására, erősítik az összetartozást a csoportok között. A sportcsoportok úgy próbálják foglalkozásaikat alakítani, hogy a tanulóban erősödjön az egészséges életmód iránti igény, napirendjébe be tudja illeszteni és igénye is legyen a mindennapos testmozgásra. Cél: a rendszeres fizikai aktivitás váljon magatartásuk részévé. Cél továbbá, hogy kialakítsa a helyes higiéniás szokásokat, erősítse az ellenálló képességet, edzettséget, megelőzze az ortopédiai elváltozásokat, megfelelően előkészítse a tanulókat a keringési- és légző rendszeri betegségek megelőzésére, a károsodások csökkentésére. Ismerjék meg a tanulók a relaxációs eljárásokat. A szabadtéri testnevelés és sportolás tárgyi feltétele iskolánkban jónak mondható. A sportudvar kedvező lehetőséget biztosít a szabad levegőn történő mozgásra. Felszereltségek: aszfaltozott kosárpálya, labdarúgásra alkalmas füves kispálya, futópálya, ugrógödör jó lehetőséget ad a testnevelési órák megtartására. A tornaterem megfelelő méretű és felszereltségű. Ezért stratégiai cél : az iskolai testnevelés és sport szerepének fokozása a tanulók testi, lelki, morális egészségének fejlesztése érdekében, a testkultúra eszközrendszerének hatékonyabb alkalmazása a közoktatásban. Alapvető módszertani célok A testnevelés és sport céljai: a tanulók rendszeresen végezzenek hatékony mozgástevékenységet, a tanulók életkoruknak megfelelő fizikai terhelést kapjanak, légzési-keringési rendszerük és mozgásszervük harmonikus fejlődéséhez hatékonyan fejlődjön mozgáskoordinációjuk a testtartásért felelős izmok megerősítése, a helyes testtartás kialakulását segítse, a sport-játékokat sajátítsák el olyan szinten, hogy belső igényként szabadidőben önállóan alkalmazzák, a fizikai aktivitás épüljön be a mindennapjaikba és szükségletként jelentkezzen az egészség megőrzése érdekében Higiéniai célok
a tisztaság iránti tartós igény kialakítása, órák utáni tisztálkodás szükségessége és jelentősége, öltözők, mosdók kultúrált használata, 35
Balesetmegelőzés 1. A veszélyes helyzetek felismerése, elkerülése, kivédése 2. A koordinációs képesség fejlesztése
2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Iskolánkban választható tantárgyak nincsenek.
2.7 Projektoktatás Nem alkalmazzuk a projektoktatás módszerét.
2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Általános cél az életkörülmények javítása, önrendelkezés, emberi méltóság tisztelete, társadalmi integráció, egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a jogi, támogatásbeli és ellátásbeli területeken. Aktív részvétel az állam által nyújtott ellátásokban. Jogok: önállóan használható épített környezet akadálymentesség kölcsönös tájékozódás feltételei közszolgáltatások igénybevételekor személyes segítség, segédeszközök használata. Intézkedések: egyenlő bánásmód óvoda-iskola átmenetet támogató tevékenységek képesség-kibontakoztató integrált felkészítés szociális hátrányok enyhítését elősegítő programok (kulturális rendezvényekre jutás támogatása) pályaorientációs programok HHH-s tanulók eredményességi mutatóinak gyűjtése, feldolgozása (kompetencia-mérés, továbbtanulás, évfolyamismétlés, hiányzás) HHH-s tanulók részvétele a tanórán kívüli programokon: szakkör, napközis foglalkozás, alapfokú művészetoktatás, erdei tábor. 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 2.9.1 Írásbeli feladatok értékelése Az iskolai írásbeli beszámoltatás Egy nap maximálisan 2 témazáró íratható, melynek időpontját a megírás előtt egy héttel közölni kell a tanulókkal. 36
Az írásbeli beszámoltatásnál alkalmazzuk a kézírásos, a rajzzal készülő leíró teszt jellegű számítógépen szerkesztett számonkérési formákat. Törekedni kell a saját megfogalmazású válaszadások lehetőségére, kerülni kell a tesztek túlsúlyba kerülését. A humán tantárgyaknál mindenképpen a kifejtő módszer kerüljön előtérbe. Az értékelési szempontokat a tanulók a megírás előtt megismerik. A készségtárgyak kivételével az értékelésnél a pedagógiai programban meghatározott százalékos sávokhoz tartjuk magunkat. Az írásos beszámoltatásnál a javítás és értékelés is kötelező. Minden írásbeli produktum értékelése a naplóba kerül. A témazáró dolgozatok (más színnel bejegyzett) a félévi, év végi osztályzatokban duplán számítanak, míg az egyéb írásbeli dolgozatok, házi dolgozatok, röpdolgozatok felelet értékűek. Minden témazáró dolgozatnál egy alkalommal javítási lehetőség van, illetve aki hiányzás miatt nem írta meg, lehetősége van a pótlásra. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átszámítását a következő arányok alapján végzik: érdemjegy
teljesítmény 0-33 %-ig 34-50 %-ig 51-75 %-ig 76-90 %-ig 91- 100 %-ig
elégtelen elégséges közepes jó jeles
(1) (2) (3) (4) (5)
Az ettől eltérő átváltási arányokat az indok megjelölésével a pedagógus előre közli a tanulókkal. A 2-8. évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban valamennyi tantárgyból elért eredményeket minősítik Szóbeli értékelés: szóbeli felelet: az előző tanítási órán feldolgozott ismeretanyag rendszeres ellenőrzése, önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján, óraközi munka: az órai munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés minősége, önálló kiselőadás: egy adott téma önálló feldolgozása és előadása
37
2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Szóbeli A napi kötelező szóbeli házi feladat legfeljebb egy lecke lehet tantárgyanként. A verstanulás időtartama alsó tagozaton legfeljebb napi 1 versszak naponként, felső tagozaton 2 versszak naponként. Hét végére és iskolai szünetre plusz kötelező szóbeli házi feladat nem adható. Írásbeli
Első évfolyam: maximum két írásbeli lecke adható tanítási naponként Második évfolyam: maximum három írásbeli lecke és egy szóbeli adható tanítási naponként Harmadik évfolyam: maximum három írásbeli lecke és két szóbeli adható tanítási naponként Negyedik évfolyam: maximum négy írásbeli lecke és három szóbeli lecke adható tanítási naponként A belépő angol nyelvből csak szóbeli lecke adható.
Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál. 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, technikát. Az engedélyezett időkeret mértékéig más tantárgyból is lehet csoportbontást alkalmazni. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. Iskolánkban a nevelő-oktató munka két szakaszban folyik. 1-4. osztályban nem szakrendszerű rendszerben tanítunk. Ezen belül a 2. osztályok után pedagógusváltás történik, kisfelmenő rendszerben. A 3-4. évfolyamon szintén osztálytanítós rendszerű a képzés, indokolt esetben szaktanár is taníthat (pl. idegen nyelv, testnevelés). Az 14. évfolyamon oktató pedagógusok kölcsönös megegyezése esetén tantárgycsoportos oktatás is folytatható. 5-8. osztályokban szakrendszerű az oktatás. Az emelt óraszámú oktatás szervezése: Iskolánkban nincs évfolyamon párhuzamos osztály, ezért az emelt óraszámú oktatás mellett meg kell szerveznünk az átlagos képességű tanulók vagy az emelt szintű oktatást nem igénylő
38
tanulók képzését is. Angol nyelvi csoportbontásoknál 5. évfolyamtól az emelt óraszámú oktatást biztosítjuk.
2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek
A fizikai és motorikus képességek mérésére alkalmas tesztek: egyszerűek kevés szerigényűek, és bárhol végrehajthatók megmutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét A teszteket évente kétszer tanév elején ősszel, és tanév végén májusban végezzük 1-8. évfolyamban. Először az izomerő tesztet vagy izomerőt mérő teszteket és utoljára az állóképességi futást végezzük. A tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni, a tesztek között. A motiváció nagyon fontos, miért végeztetjük. Összehasonlítási lehetőséget nyújtunk hol áll a tanuló (személyre szólóan): tavalyi eredményhez képest vagy év elejéhez képest vagy az osztályátlaghoz képest Igény esetén szülőnek tájékoztatás: hogy tisztán lássanak és ösztönözhessék gyermekeiket fizikai fittségük fejlesztésére. Ha kéri az iskolaorvos, illetve a Központi Adatfeldolgozó elküldjük az értékelést.
Iskolánkban egyszerű vizsgálati módszerként a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek méréséhez a HUNGAROFIT módszert alkalmazzuk. Ez a tesztrendszer terhelhetőséggel/egészséggel összefüggő objektív mérés. Alapmérések a HUNGAROFIT módszer minősítéséhez: 1. Dinamikus ugróerő - melyből távolugrás páros lábbal iskola udvar felásott ugrógödörbe bemelegítő ugrások után 3 kísérleti lehetőségből a legjobb teljesítmény egyenkénti mérése, vonal és az utolsó nyom (sarok) közötti távolság 1 cm-es pontossággal 2. Dinamikus erő-állóképesség fejlesztése: - hanyattfekvésből felülés térdérintéssel és visszaereszkedés - hasonfekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosan - Mindkettő gyakorlatot kifáradásig (max. 4 perc) darabszámra mérjük. - A vizsgált tanulók torna vagy egyéb de nem puha szőnyegen végzik a gyakorlatot tornateremben, párokban a testnevelő irányításával. Stopper órával mérjük, sípszó jelzi a kezdést és a max. időt (4 perc).
39
3. Alap-állóképesség mérése: -
Képességmérés (gyorsaság) 1-4. évfolyamon és 6-8. évfolyamon Lényege: Előzetesen lemért 120 m-es pálya, melyet 4 szélén bója jelöl ki. A tanulók gyorsaságát mérjük. Párokban történik a mérés.
Kiegészítő mérések: - Testmagasság - Testsúly Szükséges orvosi személymérleg 0,5 kg-os pontossággal mérünk, illetve magasságmérő cm-es beosztással. A kiegészítő mérések, adatok felvétele nem tartozik a tanár feladatai közzé, de sok hasznos információt ad (tanárnak, szülőnek) a tanuló egészséges életvitelének alakításához, formálásához. A próbák elvégzését az elért teljesítmény értékelését, a pillanatnyi fizikai állapot minősítését, a tanulók egyre aktívabb közreműködésével a mérési és értékelési útmutató alapján kell elvégezni. A mért adatokat a megadott értékelési rendszer alapján pontozzuk, összesítjük és egyénre szólóan értelmezzük az egyes minősítő kategóriákat pl. 0 – 20,5 p → igen gyenge, 21 – 40,5 p → gyenge 41 – 60,5 p → kifogásolható 61 – 80,5 p → közepes 81 – 100,5 p → jó 101 – 120,5 p → kiváló 120,5 – 140,0 p → extra A próbák elvégzését mindig előzze meg általános és speciális bemelegítés! A teljes próbarendszert egy (max. két) héten belül el kell végezni. Fel kell készíteni a tanulókat, hogy ne szorongjanak, ne szenvedjenek futás közben. Meg kell értetni velük, hogy az emberek nem csak különféle - testi bioló-giai, fiziológiai – adottságokkal születnek, hanem még az egészséges tanulók pillanatnyi fizikai állapota között is igen lényeges az eltérés. El kell érni, hogy ne legyen szégyenérzete senkinek azért, mert jelenleg esetleg gyengébb fizikai állapotban lévők csoportjába tartozik, de tanári segítség mellett igyekezettel, akaraterővel felzárkózhat. Meg kell értetni velük, hogy egyéni képesség szerinti testneveléssel 2-3 év alatt fel tudja számolni a hiányosságait. Minden mérést a testnevelő irányítja, ellenőrzi. Figyel a balesetveszélyre, a feladatot végzők és a várakozó tanulók tartózkodási helyére. A mérések befejeztével az útmutatóban lévő évfolyamonkénti és egyéni, összesített minősítő adatlapokat kitöltve írásbeli értékelést kapunk iskolánk tanulóinak fizikai
40
állapotáról. Tájékoztathatjuk Igazgatónkat és kérésre a Fenntartónkat, Oktatási Minisztériumot.
2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.13.1 Az iskola egészségnevelési elvei Alapelvek A, Szervezésre vonatkozóan : - Elkötelezettség a fenntarthatóság pedagógiája alapeszméi mellett - Saját, közvetlen környezetünk értékeire, problémáira vonatkozó programokat szervezünk. - A helyi problémákból kiindulva, azok megoldására törekszünk - Az iskola nevelőmunkájának legyen kisugárzása a település lakosságára, szervezeteire. B, A tartalomra vonatkozóan : - A problémákat a környezet és egészség összefüggésében tárjuk fel. - Olyan egészségnevelést folytassunk, amelynek alapja a prevenció. C, Módszerkiválasztás tekintetében : Módszereink kiválasztásánál a tevékenység központúságot, a közvetlen tapasztalatszerzést és az élményközpontú tapasztalatszerzést helyezzük előtérbe. Hosszú távú célunk: Az iskola nevelési célja : 1.A környezeti érzékenység, a környezeti tudatosság fejlesztése - a felelős állampolgári magatartás kialakítása (az emberi egészséggel kapcsolatban is) - a megfelelő érzékelési képességek kialakításának, finomításának, - az erkölcsi ítéletek fejlesztésének, a jóról, rosszról való meggyőződésnek, - a hozzáállás megalapozásának, - a problémák felismerésének, megtapasztalásának, - az ismeretek, szabályok, összefüggések megértetésének, - viselkedésmechanizmusok alkalmazásának és gyakoroltatásának korosztályi szintek szerinti tagolása. 2. Olyan ismeretekkel és viselkedésautomatizmusokkal felvértezett, a környezetnek és az egészségnek legkevésbé ártó, okos magatartás kialakítása a tanulókban, amelyek hátterében mindig felelősségteljes tudat munkál. A készségfejlesztés során, a tanulási folyamatban a gyerekeknek a tapasztalni, észrevenni tudás képességétől az önállóan meghozott felelős döntés képességéig, egy kérdéses cselekvési helyzetben az automatikusan jól cselekvés képességéig kell eljutniuk A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért az egészségnevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kifejlesztése. A jövő problémái sok esetben még előre láthatatlanok, ezért fontos feladata az egészségnevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése. 41
Jövőkép Olyan intézményben kívánunk tanulni és tanítani: - ahol az iskola tárgyi környezete, az emberi kapcsolatok minősége egészségmegtartó és emberbarát - ahol az egészségnevelési és környezeti nevelési tevékenység átfogó, integráns részévé válik az iskola pedagógiai programjának. - Ahol valamennyi tantárgyat áthatja, valamint átszövi az iskola mindennapjait, az iskolai élet szerves részévé válik az egészségnevelés és a környezeti nevelés. - Ahol az egészségnevelési és környezeti nevelési iskolai tevékenységbe bevonja a családokat, a település lakóit, és hatni tud a családokra és környezetükre. Rövid távú célok -
Az egészségnevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg ! Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket! Az iskola tisztaságának javítása.
Új tervek -
a környezeti nevelési program elkészítése tantestületen belüli továbbképzés megszervezése életvezetési ismeretek és készségek program egyes elemeinek felhasználása, beépítése a tanmenetekbe A mindennapos testnevelés bevezetése az alsó tagozat osztályaiban.
Hagyományok ápolása -
erdei iskolai program hulladékgyűjtés- kiterjesztése faluszintre és szelektív hulladékgyűjtés szintjére egészségnevelési hónap Rendszeres sportprogramok természetjárás (Tájvédelmi Körzet) tömegsport úszásoktatás
Az iskola környezeti nevelési elvei Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Az ember környezetéhez hozzá tartozik mind a természetes, mind az épített és a társadalmi környezet. Ezért a környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét e környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a 42
lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget. A környezetben minden mindennel összefügg, ezért szerencsés, hogy a környezeti nevelés rendszer-szemléletű, holisztikus látásmódú, lehetővé teszi az egésztől a részek felé való megismerést, több tudományterület összekapcsolását. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, nemcsak az iskolában folyik, hanem az élet más színterein is (család, óvoda, más intézményes és intézményen kívüli terület). A környezeti problémák igazából soha nem helyi jellegűek, mindig tágabb környezetre hatnak, mégis érzelmileg fontos, hogy a környezeti nevelés helyi problémákra, a helyi természeti-társadalmi jellemzők megismerésére támaszkodjon, miközben megláttatja ezek globális összefüggéseit. Az aktuális problémák szemléletformáló hatásán keresztül eljut a gyermekekben a jövő iránti erkölcsi felelősség kialakításáig. Cél olyan emberek nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni, életvitelüket harmonikusan tudják vezetni, ezért a nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie. A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kifejlesztése. A jövő problémái sok esetben még előreláthatatlanok, ezért fontos feladata a környezeti nevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése. Konkrét célok és feladatok A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést. Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére. Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását. Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztosítását. Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását. Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodás, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit. A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technikaéletvitel, történelem, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak), ez lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel. A valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását biztosító programok: erdei iskola, témahét, jeles napok megünneplése, terepi foglalkozások szervezése. 43
Ökológiai szemlélet tükröződése a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásával, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységgel. A gyermekek környezetóvó, javító tevékenységének szervezésekor bekapcsolódás különböző természetvédelmi szervezetek (pl. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának kihelyezett irodája, Körös-vidéki Környezetvédelmi Főfelügyelőség) és az önkormányzat munkájába. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek A tanórai tartalom a tanulók számára a kötelezően elsajátítandó tartalmat jelenti. Ennek szervezési formája lehet hagyományos, mely alatt a 45 perces tanórákat értjük, illetve nem hagyományos tanóra, ami lényegében a komplex (kereszttantervi, tantárgyközi) foglalkozásokat öleli fel, s mint ilyen kiemelkedő jelentőségű a környezeti nevelés szempontjából (pl.: erdei iskola, témanap-témahét, terepgyakorlat stb.) Ezek olyan tanulásszervezési formák, amelyeknek éppen az az egyik meghatározó jellege, hogy nem tanórakeretben történnek. Hagyományos tanórai foglalkozások A nemzeti alaptanterv és a kerettanterv lehetőségeit kihasználva – a tantárgyi programokból kiindulva – meg kell határozni a környezeti nevelési tananyagot. Minden tantárgyba próbáljuk beépíteni a környezeti nevelés célkitűzéseit. A tanórán szem előtt tartjuk, hogy a tananyagon kívül még sok apróság is nevel a környezet megóvására, környezetbarát életmódra. „A céloknak megfelelő feladatok, tevékenységek konkrét meghatározása, minél részletesebb felsorolása, bemutatása nemcsak az áttekinthetőség, a könnyebb gyakorlati alkalmazás, hanem a finanszírozás miatt is nagyon fontos. A tantestületnek el kell döntenie, hogy milyen módon kívánja megvalósítani feladatait, milyen területek azok, amelyek leginkább szolgálják a kitűzött célokat, és nem utolsósorban, hogy melyek azok a területek, amelyekhez az erőforráslistában talál megfelelőt, vagy van reális esélye a megszervezésre.” (Iván Zsuzsanna: Hogyan készítsük el az iskolai környezeti nevelési programot?) Lehet önálló tantárgyat is létrehozni a környezeti nevelési tartalmak oktatására, de ha az iskola egészét nem hatja át a környezeti nevelés szelleme, nem érjük el vele célunkat. Például iskolánkban konkrét természetvédelmi és környezetvédelmi oktatás folyik a felsőbb évfolyamokon a természetismeret tantárgy (ez iskolánkban egy speciális tantárgy, mely nem egyezik meg a kerettantervben szereplő 5-6. osztályban tanítandó tantárggyal, de holisztikus jellege van) keretében.
44
A TANTÁRGYAK LEHETŐSÉGEI Magyar nyelv és irodalom A tanulók ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit A tanulókban alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével Történelem A tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében Hon és népismeret A tanulók ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök) Idegen nyelv A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit 45
tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön A tanulókban alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit Matematika A tanulók váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni Legyenek képesek reális becslésekre Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni A tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket Környezetismeret A tanulók ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében Ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit Természetismeret A tanulók váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére a megismerés komplexitására törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll) természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása; környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése ökológiai szemlélet fejlesztése helyes környezeti attitűdök fejlesztése magatartás fejlesztése értékrend alakítása 46
környezettudat fejlesztése felelősségérzet fejlesztése környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása Fizika A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Földrajz A tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket értsék meg, hogy a társadalom földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit A tanulókban a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére
47
fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség Egészségtan A tanulók ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében A tanulókat ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében Ének-zene A tanulók ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Rajz és vizuális kultúra A tanulók ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit 48
ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira ismerjék a természetes alapanyagok használatát legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket
Technika és életvitel A tanulók ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást sajátítsák el az alapvető biokertészeti ismereteket ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait ismerjék meg a komposztálás folyamatát és hasznát ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit A tanulókban alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás Informatika A tanulók legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások) 49
legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit Testnevelés A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat A tanulókban tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását Nem hagyományos tanórai foglalkozások Kötelező tananyag elsajátítása nem hagyományos (45 perces) órakeretek között is történhet. Ezek a környezeti nevelés céljainak kitűnően megfelelnek: Erdei iskola: „Az erdei iskola olyan többnapos, szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő nevelésitanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát – a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását – a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő (kooperatív-interaktív) megismerő tevékenységére építik. az ismeretszerzés folyamatában elsősorban tanulási technikákra helyezi a hangsúlyt. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.” (Lehoczky János) Iskolánkban tartunk évszakonkénti témanapot. Ilyenkor választunk egy témát, melyet projektmódszerrel dolgozunk fel, korosztályoknak megfelelően. Témahétnek felel meg az erdei iskola, melyet minden évben országunk más tájegységén szervezünk meg. Ezen a héten dolgozzuk fel a fákkal, erdővel kapcsolatos tananyagokat, mind a természettudományos, a művészeti, mind a magyar nyelv és irodalom (versek, más szövegek feldolgozása), idegen nyelvi tantárgyakból. Jeles Napok: Minden évben szervezünk a Madarak és Fák napja alkalmából programot. 50
Terepgyakorlatok: A tájvédelmi körzetben a tanösvényen tett séták alkalmával az élőhelyek, ezek élővilágának megismerésére ad lehetőséget. Tanórán kívüli lehetőségek Diákönkormányzat szervezésében valósulnak meg a természet és környezetvédelmi programok A Programokon elsajátított ismeretek az iskolai vetélkedőkön jelen vannak Az igények függvényében szervezett nyári tábor szerves részét kell, hogy képezze a környezetvédelem. A alapfokú művészeti iskola foglalkozásaiba szintén hatékonyan épüljön be a környezetvédelem. A közösen szervezett színház és mozi látogatások szerepet játszanak a környezettudatos magatartás kialakításában. Az osztálykirándulások, tanulmányi kirándulások, csoportosan szervezett túrák mind optimális színterei a környezetvédelmi feladatok megvalósításának. Évente legalább egy alkalommal múzeumi és állatkerti látogatást szervezünk, ahol az ismeretek speciális tapasztalatszerzéssel párosulhatnak. Igyekszünk minden olyan a korábbiakban is említett pályázaton is részt venni, amely plusz lehetőséget teremt a környezettudatos magatartás kialakítására. Évente két alkalommal környezetvédő program pillérét képezve hulladékgyűjtést szervezünk. Módszerek Használhatunk hagyományos módszereket, de a környezeti nevelés szempontjából sokkal hatékonyabbak az élményalapú, tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek. Törekedni kell ezek minél sokoldalúbb alkalmazására. JÁTÉKOK Szituációs Memóriafejlesztő Kombinációs Érzékelést fejlesztő Ráhangolást segítő Bizalomerősítő Kapcsolatteremtést segítő Drámapedagógia RIPORT MÓDSZER Kérdőíves felmérés Direkt riportok Fotóriport TEREPGYAKORLATI MÓDSZEREK Terepgyakorlatok Táborok Térképkészítés Egyszerű megfigyelések 51
Célzott megfigyelések, mérések AKTÍV, KREATÍV MUNKA Természetvédelmi és fenntartási munkák Rekonstrukciós munkák Madárvédelmi feladatok Szelektív hulladékgyűjtés Rend- és tisztasági verseny KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS Csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében MŰVÉSZI KIFEJEZÉS Vizuális művészet a környezeti nevelésben Irodalmi alkotások Zeneművészet Fotóművészet Táncművészet Népművészet Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén Taneszközök Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek, játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok. Térképek, tájékozódási eszközök (iránytű, tájoló), modellek, tablók. Játékokhoz szükséges felszerelések (labda, ugrókötél stb.) Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez (papír, ragasztó, írószerszámok, faanyag stb.) Eszközök és anyagok a technika és életvitel (pl. megfelelő szerszámok) A tanulók környezeti nevelési eredményeinek értékelési szempontjai: Egyes tanulók esetében az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása a szociális képességek alakulása a beállítódások és értékorientáció fejlődése a csoporthelyzet megismerése a konfliktuskezelés módjai Osztályközösségek esetében a csoportviszonyok alakulása a közvélemény, a morális gondolkodás változása az informális kapcsolatrendszerek alakulása a tevékenységrendszer megismerése
52
A pedagógusok környezeti nevelési gyakorlata színvonalának minősítése: Rendelkeznek-e mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak? Felkészülésüket áthatja-e az együttműködésre törekvés? Törekednek-e fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között? Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítják-e a sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet? Alkalmat adnak-e az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának? Segítik-e a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségeinek felismerését? Lehetőségeket biztosítanak-e arra, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható, és élményt nyújtson? Megszervezik-e az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítják-e a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában? Használják-e az informatika, internet adta lehetőségeket? Tantárgyak A tantárgyakban előírt környezeti nevelési tartalmakat az adott tantárgyra előírt ellenőrzési, értékelési formákkal tudjuk mérni. A tanulók személyiség-fejlődése A tanulók személyiségének formálódását már nem ilyen egyszerű mérni: használhatunk kérdőíveket, szociometriai vizsgálatokat, különböző megfigyeléseket, egyéni vagy csoportos beszélgetéseket. Továbbképzések Tanulmányutak: Esetleg pályázati lehetőség kihasználásával. Részvétel akkreditált környezeti neveléssel kapcsolatos továbbképzéseken. Meg kell tervezni, hogy az iskola egy évben hány főt küld továbbképzésre, és milyen hiányterületek vannak, amihez jó lenne, ha a tantestületből értene valaki. 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.14.1 A magatartás értékelésének elvei A magatartás értékelése A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 4-8.évfolyamon a következő érdemjegyeket, illetve osztályzatokat alkalmazzák: 5 - példás, 4 - jó, 3 - változó, 2 - rossz.
53
A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök szövegesen minősíti és az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2-8. évfolyamokon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelő-testület véleménye alapján állapítja meg osztályozó értekezleten. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítésének szempontjai a következők: példás (5) az a tanuló, aki - a házirendet betartja, - tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik, - kötelességtudó, feladatait teljesíti, - önként vállal feladatokat, és azokat teljesíti, - tisztelettudó, - társaival, nevelőivel, felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik, - az osztály és az iskola életében aktívan részt vesz, vagy a rábízott feladatokat teljesíti, - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, - nincs írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetése. jó (4) az a tanuló, aki - a házirendet betartja, - tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, - az osztály vagy iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt, - nincs írásbeli osztályfőnöki intője. változó (3) az a tanuló, aki, - az iskola házirend előírásait nem minden esetben tartja be, - a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül, - feladatait nem teljesíti minden esetben, - előfordul, hogy társaival a felnőttekkel szemben udvariatlan , durva, - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, - igazolatlanul mulasztott, - osztályfőnöki intője van. rossz (2) az a tanuló, aki, - a házirend előírásait sorozatosan megsérti, - feladatait egyáltalán nem vagy csak ritkán telesíti, - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, - több alkalommal igazolatlanul mulaszt, - osztályfőnöki megrovása, vagy ennél magasabb fokú büntetése van. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte vagy megsértése szükséges.
54
2.14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei A szorgalom értékelése A szorgalom értékelése vegye figyelembe a tanulmányi munka értékelési szempontjait. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a 2-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat alkalmazzák. A tanulók szorgalmát az 1-3 évfolyamon és a 4. félévkor az osztályfőnök szövegesen minősíti és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 4-8. évfolyamokon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg osztályozó értekezleten. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell vezetni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének szempontjai a következők: példás (5) az a tanuló, aki - képességeinek megfelelő egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, - a tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat is és azokat elvégzi, - munkavégzése pontos, megbízható, - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, - taneszközei tiszták, rendesek és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza, jó (4) az a tanuló, aki - képességeinek megfelelő viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, - a tanórákon többnyire aktív, - többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy verse-nyeken való részvételt - önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti, - taneszközei tiszták, rendezettek. változó (3) az a tanuló, aki: - tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől, - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, - felügyelettel dolgozik. hanyag (2) az a tanuló, aki - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, - feladatait folyamatosan nem végzi el 55
-
felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellen szegül, félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.
A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek és osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 2.14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Jutalmazás Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, vagy - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy - az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. Az egyes tanulók jutalmazásának fokozatai szaktanári dicséret:
szóbeli (az osztály előtt) írásbeli (tájékoztató füzetbe) osztályfőnöki dicséret: szóbeli (osztály előtt) írásbeli (tájékoztató füzetbe, naplóba) igazgatói dicséret írásbeli Feltételei: - a tanulmányi munka feltűnő javulása, - az iskola hírnevét növelő, dicsérendő cselekedet, - különböző versenyeken elért kimagasló eredmény, - Az iskola rendjének és tisztaságának megőrzésében nyújtott kiemelkedő segítkezés, - igazgatói dicséret adható legalább 2 osztályfőnöki dicséret után is. Nevelőtestületi dicséret - írásbeli (tájékoztató füzetbe, bizonyítványba, naplóba) Feltételei: - huzamosabb ideig tartó példamutató kötelességteljesítés, - minden tantárgyból jeles osztályzat, - rendszeresen példamutató magatartás, - kitartó szorgalom, - országos vagy megyei versenyen elért eredmény, - a tanulót az osztályfőnök, az osztályban tanító valamennyi nevelő egyetértésével terjeszti fel nevelőtestületi dicséretre. Közösség jutalmazásának módjai - könyv - vagy egyéb tárgyjutalom, - film vagy színházi előadás díjtalan megtekintése, - kirándulás vagy egyéb közös rendezvényre egy rendkívüli tanítás nélküli munkanap engedélyezése.
56
8.5.7 Büntetés - Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy - igazolatlanul mulaszt, vagy - bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. - Az egyes tanulók büntetésének fokozatai: - szaktanári, illetve ügyeletes tanári figyelmeztetés - szóbeli (közösség előtt) - írásbeli (magatartási füzetbe, tájékoztató füzetbe), az osztályfőnök által adható büntetések - figyelmeztetés (szóbeli - írásbeli tájékoztató füzetbe, naplóba), - intés (írásbeli - tájékoztató füzetbe, naplóba) - megrovás (írásbeli - tájékoztató füzetbe, naplóba) az igazgató által adható büntetések: - figyelmeztetés - intés. Okai: - súlyos fegyelmi vétség, - általános iskoláshoz nem méltó viselkedés, - szándékos kár okozása az iskola anyagi értékeiben, - iskolán kívüli büntetendő cselekmény, - az osztályfőnöki megrovás után is az iskolai rendszabályok durva megszegése. Fegyelmi büntetések: ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, külön jogszabályban rögzített fegyelmi eljárás alapján indokolt írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság kell, hogy érvényesüljön, melytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni.
Szabadkígyós , 2013. március hó 26.
Jóváhagyta:
igazgató
57
