PEDAGÓGIAI PROGRAM SZEDERKÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA

Pedagógiai program 2015

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZEDERKÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA „ Ezek a csillogó szemű gyerekek nem maguk váltották a belépőjegyet arra az útra, amit úgy hívunk: élet… Ha szemükbe nézünk, ugyanazt a sugárzást érezzük, ugyanazt olvassuk ki belőle: itt vagyok, faragj az évek során embert belőlem…” ( Várady J.)

1


Tartalomjegyzék

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA .....................................................................................................................................................................9 1.1. Az oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei ..............................................................................................................................................................9 1.2. A nevelő-oktató munka céljai, feladatai .......................................................................................................................................................................9 1.3. A személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..............................................................................................................15 1.4. A személyiség- és közösségfejlesztést szolgáló tevékenységek – folyamatok............................................................................................................19 1.5. Az iskola testi- és lelki egészségnevelési elvei ..........................................................................................................................................................27 1.6. Az iskolai környezeti nevelés elvei ............................................................................................................................................................................28 1.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ..........................................................................................................28 1.7.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek.....................................................................................................28 1.7.2. A tehetség, képességkibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik .............................................................................................................29 1.7.3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ....................................................................................................................................30 1.7.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése ..........................................................................................................................32 1.7.5. Lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működtetése ...................32 1.7.6. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják ..................................................................................................................33 1.7.7. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelési elvei ..................................................................................................................................................34 1.8. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ......................................................................................................................................................35 1.9. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai...........................................................................................................................................36 1.10. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái ..........................................................................................................................38 1.11. A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata ......................................................................................................................................................40 1.12. Az iskolaváltás, a tanulók felvételének, átvételének rendje ......................................................................................................................................43 2. A HELYI TANTERV..................................................................................................................................................................................................44 2.1. Az egyes évfolyamon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai................................................................44 2.2. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ..........................................................................................................................................48 2.3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai megvalósítása .........................................................................................................................49 2.3.1. Az 1-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ....................................................................................................................................49 2.3.2. Az 5-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ....................................................................................................................................51 2.4. Mindennapos testnevelés .............................................................................................................................................................................................54 2.5. Mindennapos művészeti nevelés .................................................................................................................................................................................54 2.6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ..................................................................................................55

2


2.7. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ............................................................................................................56 2.8. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata ..........................................................................................................................................64 2.9. Német nemzetiségi oktatás-nevelés .............................................................................................................................................................................82 2.10. Iskolai egészségnevelési program .............................................................................................................................................................................83 2.10.1. Helyzetkép ............................................................................................................................................................................................................83 2.10.2. Az egészségnevelés fogalma.................................................................................................................................................................................83 2.10.3. Egészségnevelési program ....................................................................................................................................................................................83 2.10.4. Törvényi háttér ......................................................................................................................................................................................................84 2.10.5. Erőforrások ...........................................................................................................................................................................................................84 2.10.6. Egészségnevelési program ....................................................................................................................................................................................87 2.10.7. Az egészségnevelés iskolai területei .....................................................................................................................................................................89 2.10.8. Iskolai programok .................................................................................................................................................................................................90 2.10.9. Módszerek .............................................................................................................................................................................................................91 2.10.10.Alapelvek, célok ...................................................................................................................................................................................................92 2.10.11.Tanulásszervezési és tartalmi keretek ...................................................................................................................................................................96 2.10.12.Tanórán kívüli lehetőségek ...................................................................................................................................................................................96 2.10.13.Módszerek ...........................................................................................................................................................................................................102 2.10.14.Taneszközök .......................................................................................................................................................................................................103 2.10.15.Kommunikáció....................................................................................................................................................................................................104 2.10.16.Minőségbiztosítás ...............................................................................................................................................................................................104 2.10.17.Továbbképzések..................................................................................................................................................................................................104 2.10.18.Partnereink ..........................................................................................................................................................................................................104 2.10.18.1 Külső kapcsolatok ............................................................................................................................................................................................104 2.10.18.2 Belső kapcsolatok ............................................................................................................................................................................................104 2.10.19. Komplex szűrővizsgálatok .................................................................................................................................................................................105 2.10.20. Aktív testmozgások ............................................................................................................................................................................................106 2.10.21. Baleset megelőzési program ..............................................................................................................................................................................107

3


3. Az iskola környezetnevelési programja ..............................................................................................................................................................................110 3.1. Törvényi háttér ................................................................................................................................................................................................................110 3.2. Helyzetkép .......................................................................................................................................................................................................................110 3.3. Erőforrások ......................................................................................................................................................................................................................111 3.4. Iskolán kívüli együttműködés ..........................................................................................................................................................................................112 3.5. Anyagi erőforrások ..........................................................................................................................................................................................................113 3.6. Alapelvek, jövőkép, célok ...............................................................................................................................................................................................114 3.7. Az iskolai környezet-nevelési szemlélete ........................................................................................................................................................................116 3.8. Tanulásszervezés és tartalmi keretek ...............................................................................................................................................................................117 3.9. Módszerek .......................................................................................................................................................................................................................124 3.10. Taneszközök ..................................................................................................................................................................................................................124 3.11. Kommunikáció ..............................................................................................................................................................................................................125 3.12. Minőségbiztosítás, minőségfejlesztés ............................................................................................................................................................................126 3.13. Továbbképzések ............................................................................................................................................................................................................127 3.14. Legitimáció ....................................................................................................................................................................................................................127 4. Mellékletek ........................................................................................................................................................................................................................128 4.1 Szederkény Általános Iskola Babarci tagintézményének melléklete ..................................................................................................................................... 4.2 Szederkény Általános Iskola Borjádi tagintézményének melléklete ...................................................................................................................................... 4.3 Szederkény Általános Iskola Szajki tagintézményének melléklete ........................................................................................................................................

4


Helyzetkép Intézményünk 2015. szeptember 1-jétől átszervezés miatt 4 tagiskolával bővült. Az anyaintézményben változatlan feltételek mellett folyik a tanítás. A tagintézményi telephelyeken szintén megfelelő körülmények állnak alsó tagozatos diákjaink rendelkezésére. Az átszervezés miatt a pedagógia program összehangolására van szükség. Az összhangba hozásnál 2015 augusztusában, az alapelvekben és a jövőképben jutottunk megegyezésre, a részletekben, a feladatok teljesítésében az eddigi gyakorlatnak megfelelően az intézményi sajátosságok érvényesülnek. A rendszerben levő gyerekek és szüleik érdeke is ezt kívánja. A tartalmi korszerűsítést az anyaintézményben és tagintézményeiben tovább kívánjuk folytatni, oly módon, hogy az intézmény partnerei és a környezet által indukált hagyományokat, eredményeket megőrizzük (nemzetiségi oktatás, alapfokú művészeti oktatás zeneművészeti ágon a Bólyi Általános Iskola és AMI telephelyeként, Kolping tánc, hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítése), az önálló intézményként vállalt kötelezettségeknek (pl.: pályázatok) eleget teszünk. Egyetértünk, és fontosnak tartjuk a kulcskompetenciáknak megfelelő nevelést és oktatást.

SZEDERKÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS TAGINTÉZMÉNYEI Név Szederkényi Általános Iskola székhely

Cím 7751, Szederkény, Pécsi út 19.

Szederkényi Általános Iskola Babarci Tagiskolája feladat-ellátási hely

7757, Babarc, Dózsa Gy. u. 17.

Alapfeladat - általános iskolai nevelés-oktatás 1-8. évfolyam - napközis ellátás - iskolaotthonos ellátás alsó tagozat, 1-4. évfolyam - általános iskolai nevelés-oktatás 1-4. évfolyam - napközis ellátás

5

Specialitás - német nyelvoktató nemzetiségi oktatás - sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléseoktatása - német nyelvoktató nemzetiségi oktatás - sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléseoktatása


Név Szederkényi Általános Iskola Borjádi Tagiskolája feladat-ellátási hely

Cím 7756, Borjád, Kossuth u. 11.

Alapfeladat - általános iskolai nevelés-oktatás 1-4. évfolyam - napközis ellátás

Szederkényi Általános Iskola Nagynyárádi Tagiskolája

7784, Nagynyárád, Kossuth u. 5.

- általános iskolai nevelés-oktatás szünetel

Szederkényi Általános Iskola Szajki Tagiskolája feladat-ellátási hely

7753, Szajk, Petőfi u. 150.

- általános iskolai nevelés-oktatás 1-4. évfolyam - napközis ellátás

Specialitás - német nyelvoktató nemzetiségi oktatás - sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléseoktatása

- német nyelvoktató nemzetiségi oktatás - sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléseoktatása

A Babarci Tagiskola Babarc és Liptód Önkormányzatainak fenntartásában állt évekig, majd 2008-ban utolsóként vált a Bólyi Általános Iskola tagintézményévé. 2015-ben újabb átszervezésen estünk keresztül, leválva a Bólyi Általános Iskola és Művészeti Iskoláról, a Szederkényi Általános Iskola tagintézménye lettünk. Tagiskolaként is igyekszünk lehetőségeink szerint szakmai önállóságunkat megtartani, hagyományainkat ápolni. Intézményünkben német nemzetiségi nyelvoktatás folyik. A 2013-14-es tanévtől két tanulócsoportban oktatjuk a nebulókat, 4 fő pedagógussal (melyből egy fő tagintézmény vezető), két osztályfőnökkel, illetve egy fő német nemzetiségi tanítóval. Az alapozó tantárgyak esetében az órakeret terhére csoportbontásban dolgozunk. A gyermekek létszáma 24-26 fő között mozog, évek óta stagnál, jövő évtől növekedést mutat. Iskolánkban – mely egy 2009-ben még az Önkormányzat nyertes pályázata által vizesblokkban, fűtésrendszerben felújított, szigeteléssel ellátott iskola - családias légkörben folyik az oktatás a tanulók számára 4, a pedagógusok által mindig aktuálisan dekorált, gyönyörű tanteremben. Az iskolához nagy udvar és aszfaltos pálya is tartozik, valamint az iskola mellett található tornaterem is a gyermekek rendelkezésére áll rossz idő esetén.

6


Az elmúlt tanévben a TIOP 1.1.1-12/1. „Intézményi informatikai infrastruktúra fejlesztése a közoktatásban” projekt keretében tanári laptopokat, illetve két digitális táblát kapott iskolánk melynek mielőbbi érkezésében bízunk. Így lehetőségünk nyílik a jövőben a pedagógiai munka még színesebbé tételére, módszertani megújulásra. Az alacsony létszám és a csekély számú pedagógus ellenére ugyanúgy igyekszünk mi is minden lehetségest megadni diákjaink számára, a hétköznapok szürkeségét rengeteg programmal dobjuk fel, természetesen aktív, tevékeny részeseként a falu kulturális életének.

A Borjádi Tagiskola 2007 – ben csatlakozott a Bólyi Általános Iskolához , majd 2015 szept. 1-től a Szederkényi Általános Iskola tagintézményévé vált. Szakmai önállóságunkat megtartva, hagyományainkat megőrizve – két összevont tanulócsoportunkkal - úgy élünk, mint egy nagy család. Négy tanteremben és egy szépen kialakított tornaszobában oktatjuk gyermekeinket. Három pedagógus egy betanító óraadóval, két technikai dolgozóval sokat tesz azért, hogy a 19 gyerekünk jól érezze itt magát. Kisbudmérról, Nagybudmérról és Pócsáról is érkeznek alsósaink. Német nemzetiségi nyelvet oktató iskolánkban mindig fontos szerepet kap a hagyományok őrzése, a tradíciók átadása. A hétköznapi komoly munkát igyekszünk érdekes programokkal, közös összejövetelekkel, /pl. gyereknap, színházlátogatás, kerékpártúra, erdei iskola, kirándulások, bálok, stb./ színesebbé tenni. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségét, s minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére, tanulmányi munkájában és életének egyéb területein. Az egyéni képességeket figyelembe véve, a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint korszerű ismeretek, készségek, képességek kialakítása a legfontosabb pedagógiai feladatunk.

7


A Szajki Tagiskola A templom tövében meghúzódó iskola épülete több mint száz éves, alapterülete 427 m2. A folyamatos átalakításnak (szolgálati lakás megszűntetése és tantermekké alakítása), korszerűsítésnek (tető- és nyílászárócsere, napelemek elhelyezése) köszönhetően nyerte el mai állapotát. Az épületben négy tanterem, tornaszoba, könyvtár, ebédlő és mosdóhelyiség áll a gyerekek rendelkezésére. Az osztályok mérete, mobil bútorzata lehetővé teszi a hagyományostól eltérő munkaformák megvalósítását. A tantermek egyike számítástechnika-teremként működik, melyben vállalkozói támogatásnak köszönhetően 10 új számítógépre tudtuk lecserélni a régieket. Informatikai eszközök tekintetében ebben a tanévben a TIOP 1.1.1-12/1. „Intézményi informatikai infrastruktúra fejlesztése a közoktatásban” projekt keretében laptopokat, tableteket kapott iskolánk és várhatóan megérkezik az interaktív tábla is. Így lehetőségünk nyílik a jövőben a pedagógiai munka színesebbé tételére, módszertani megújulásra. Egy másik termet a német nemzetiségi népismeret tantárgy hangulatosabb, szemléletesebb oktatásához rendeztünk be. Olyan használati tárgyakat (ágyvég, ágyterítő, törölközőtartó, hímzett törölköző, népviselet kellékei, pacsker), fényképeket gyűjtöttünk össze, melyek a falusi élet régmúltját idézik. Mindezek mellett más, tananyaghoz kapcsolódó hasznos szemléltető anyag, évszaknak, nevezetes eseménynek megfelelő dekoráció, és a tanulók munkái teszik hangulatossá, barátságossá, otthonossá a belső környezetet. Az épülethez 357 m2 udvar is tartozik hintákkal, mászókával, homokozóval. Az udvart körülvevő kerítés túloldalán, a Harangvölgyi-sétány játszóterén is biztosítani tudjuk a gyerekek számára a kikapcsolódást, a játékot, mozgást. Az iskolától pár méterre kézilabdapálya található, ahol jó idő esetén a testnevelésórákat, a sportköröket tartjuk. Ebben a tárgyi és természeti környezetben okosodik, nevelődik jelen tanévben 34 tanuló. Az alacsony létszám szükségessé teszi a csoportösszevonást, a pedagógiai munka még átgondoltabb tervezését, szervezését.

8


1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1Az oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei: 

Iskolánkban olyan ösztönző és biztonságot nyújtó légkört teremtsünk, melyben a gyermek szabadon, feszültség nélkül fejlődhet.



A harmonikus személyiség kibontakozásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességek fejlesztése.



A gyermek feltétel nélküli elfogadása, segítése, egymás kölcsönös tisztelete.



Olyan demokratikus légkör megteremtése, amelyben a gyermek, a szülő és a pedagógus is jól érzi magát.



A tanulók képességeinek kibontakoztatása, a hátrányok leküzdése, tehetségük gondozása, az esélyegyenlőség biztosítása.



Sokoldalúan érdeklődő, önálló ismeretszerzésre, alkotásra, logikus gondolkodásra képes, egészséges szemléletű gyermekek nevelése.



Egészséges életmódra nevelés



Gyakorlatközpontúságra törekvés, alkalmazható tudáshoz juttatás

 Saját nemzetünk és más népek értékeinek, hagyományainak, kulturális sokszínűségének megismerése, elfogadása.  Cselekvő elkötelezettségre nevelés az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt.  Az emberek közti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítása

1.2

A nevelő-oktató munka céljai, feladatai:

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Ennek megvalósításához a következő célokat, feladatokat tartjuk fontosnak: 

Az iskola erősségeire, hagyományaira építve az egyéni arculat megőrzése, továbbfejlesztése.



Alapfeladatait magas színvonalon ellátó, a tehetséggondozásnak és felzárkóztatásnak egyaránt helyt adó intézmény működtetése.



Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges gyermekek nevelése.



Az egyetemes nemzeti kultúra ápolása, a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése, a nemzeti öntudat fejlesztése. 9




A magyarországi nemzetiségekhez tartozók öntudatának ápolása. Az ország és tágabb környezete, a Kárpát-medence, különösen a környező országokban élő magyarság életének megismerése.



Az Európához tartozásunkhoz fontos tartalmak megismerése.



Az egész világot érintő átfogó kérdések, különösen a fenntarthatóságra figyelem fordítás.



A családdal együtt hozzájárulni ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék: -

a haza felelős polgárává váljék,

-

kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága,

-

reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert,

-

legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz-kezelésre,

-

legyen képes lelki egyensúlya megóvására, társas viselkedése szabályozására, a konfliktusok kezelésére,

-

legyen képes a káros függőségek elkerülésére,

-

legyen szociálisan érzékeny a hátrányos helyzetű, vagy fogyatékkal élő emberek iránt, tanúsítson segítő magatartást irántuk, megtalálja a helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, a munka világában, harmonikus családi minták közvetítésével becsülje meg a családi közösségeket,

-

törekedjen tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására,

-

legyen képes felelős döntések meghozatalára,

-

váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre,

-

tudja kiválasztani a neki megfelelő pályát, legyen képes, hogy megtegye az ehhez szükséges erőfeszítéseket,

-

értse a médiumok nyelvét, tudatosan, kritikusan használja azokat,

-

olyan tudás birtokosává váljék, amit új, változatos helyzetekben is képes alkalmazni,

-

ismerje meg és értse a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat,

-

tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését.

-

Szándékunk, hogy gyermekeink elsajátított tudása értékálló és a kor igényeinek megfelelő legyen, egyensúlyra 10


törekedve a műveltség értékhordozó hagyományai, valamint az új fejlesztési célok és tartalmak között. -

Az elsajátított tudás értékálló és a kor igényeinek megfelelő legyen.

A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás- cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is.

Kulcskompetenciák fejlesztése: -

anyanyelvi kommunikáció: magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén.

-

idegen nyelvi kommunikáció: Az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények… megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban.

-

matematikai kompetencia: A matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént

a

mindennapok problémáinak megoldására is. Felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását, valamint a törekvést alkalmazására. -

természettudományos és technikai kompetencia: Készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, s irányítsuk cselekvéseinket. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. Kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése.

-

digitális kompetencia: Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. 11


-

szociális és állampolgári kompetencia: A harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi életben, ha szükséges konfliktusokat is meg tud oldani. Képessé teszi az egyént arra, hogy aktívín részt vegyen a közügyekben. Szükséges a nemzeti öntudat helyes értelmezése, a más népekkel, elsősorban a vallási- nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartás. Az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és az emberségünk ellen.

-

kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: segíti az egyént a mindennapi életben, abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra valóbeállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint hogy céljai érdekében az egyén terveket készít és hajt végre.

-

esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség-. Magában foglalja az esztétikai megismerés, elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, mely minden műveltségterületen jelentkezik. A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni,azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban.

-

hatékony, önálló tanulás

12


Valamennyi műveltségi területen a kialakítandó kompetencia részét képezi: A kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, az együttműködés, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati kultúra, a társas tolerancia. 

az egészséges életmódra nevelés, testi lelki egészség, mely a tanórai és egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal ( benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is.



Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál.



Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása



Tanulásirányítás- önálló tanulásra nevelés

  

Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe vételével Aktív állampolgárságra nevelés, melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás Értékorientációk, beállítódások hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi- vallási etnikumok diszkriminációjára.

13


Módszertani alapelvek: Iskolánkban olyan pedagógiai munkára törekszünk, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő tanítást- tanulást, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, a készségek elsajátíttatása, kibontakoztatása, a személyiség fejlődéséhez szükséges megfelelő feltételek biztosítása áll. Motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások, játékok alkalmazása. A differenciált tanítás- tanulás megvalósulásához olyan szervezési megoldások előnyben részesítése amelyek -

előmozdítják a tanulás belső motivációinak kialakítását, fejlesztését

-

segítségével a tanulók cselekvő módon vehetnek részt a tanulási folyamatban

-

révén előzetes ismereteik, tudásuk, nézeteik feltárásra kerülnek

-

révén együttműködő (kooperatív) tanulást alkalmazunk

-

lehetőséget teremtenek a tanulók képességeihez alkalmazkodó differenciálásra

-

az egyéni képességek fejlesztése érdekében a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák alkalmazását teszik lehetővé

-

a különleges bánásmódot igénylő gyerekek esetében sajátos tanulásszervezést eredményeznek

-

révén a tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez tudunk alkalmazkodni

14


1.3. A SZEMÉLYISÉG - ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK: Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Célunk a harmonikus személyiség kialakulásához szükséges képességek fejlesztése. Személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: 

Erkölcsi nevelés: A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra, és a majdani önálló, felelős életvitelre felkészítésük. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén.



Értelmi nevelés:Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényeinek kialakítása.



Önismeret és társas kultúra fejlesztése: Hozzásegíteni , hogy hitelesen fejezhessék ki érzelmeiket, a mások helyzetébe beleélés képességének, egymás kölcsönös elfogadásának fejlesztése. Gazdagodjon énképük, tudatosuljon, hogy saját fejlődésüket, életüket maguk tudják alakítani. Megalapozott önismeretük járuljon hozzá a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakulásához.



Nemzeti öntudat, hazafias nevelés: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén – akár passzívan akár tevőleges cselekvések során – az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon,

15


lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus- így a nemzetiségek, a vallási- nyelvi etnikumok történelem- és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatás egészében evidenciának kell lennie. Állampolgárságra, demokráciára nevelés: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, iskolai és helyi közéletben való részvételre. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség. Minden évfolyamon fontos feladat . az életkori sajátosságok mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. 

Testi és lelki egészségre nevelése: Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Legyen igényük a helyes táplálkozásra, testmozgásra, a stressz-kezelés módszereinek alkalmazására. A családdal együtt felkészíteni az önállóságra, a betegségek-megelőzésére, szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyek felismerésében , kikerülésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét és fittség – a test egészsége és jóléte- elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés éa sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a lelki és szellemi terheléseket. A testi és lelki egészség harmonikus fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó

,

egészségtudatos,

fizikailag

aktív

életvezetésre

történő

szocializálásának

tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is.

célját

szolgálja,

melyhez

hozzátartozik a

A tanulókat ösztönözni kell a stressz és a

feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására. Motiválni és segíteni kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában.

16




Családi életre nevelés: Harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. Felkészítés a családi életre, a felelős párkapcsolatok kialakítására. Szexuális kultúra közvetítés.



Felelősségvállalás másokért, önkéntesség: A hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása.



Fenntarthatóság, környezettudatosság: A természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő,értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tu dásbázisa

nem

kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. A jelenben folyó kutatások folyamatai alapvető jellegű ismeretének és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani! 

Pályaorientáció: A tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtani a munka világáról. Olyan tevékenységek biztosítása, melyek révén kipróbálhatják képességeiket, megtalálhassák az érdeklődésüknek megfelelő hivatást, pályát. Képessé váljanak, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Fejleszteni kell bennük a segítéssel, együttműködéssel, a vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartás módokat .



Gazdasági és pénzügyi nevelés: Ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik következményeit és kockázatát. A fenntarthatóság gazdasági – üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás terén.



Médiatudatosságra nevelés: Legyen képes értelmezni, kritikus szemmel követni a médiumokat. 17




A tanulás tanítása: Alapvető feladatunk. Fel kell kelteni a tanulók érdeklődését a tananyag iránt, útbaigazítást adni a tananyag



elsajátításával kapcsolatban. Meg kell tanítani, hogyan alkalmazható a megfigyelés és kísérlet, hogyan használhatók a könyvek és más információhordozók. Miként működhetnek együtt csoportban, hogyan rögzíthető és hívható elő az ismeret. Olyan tudás kialakítása, amelyet új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok áttekintésével és értékelésével.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: -

A különféle iskolai közösségek megszervezése, nevelői irányítása:

Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. -

A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz. Az iskolai közösségeket az életkori sajátosságokat figyelembe véve osztályfőnöki órán, iskolai kiránduláson, rendezvényeken, színjátszó szakkörön, heti értékeléssel, sportversenyekkel, tanulmányi versenyekkel fejlesztjük. -

Az önkormányzás képességének kialakítása:

Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulók tanulják meg, hogyan kell a véleményüket kifejteni, érvelni, érveiket megvédeni. Továbbá meg kell velük értetni és elfogadtatni a másságot (beteg ember, más vallás, más nemzetiség, más vélemény). Mivel a különböző nevelési tényezőket koordinálni kell ennél a nevelési területnél is, döntő fontosságú a tantestületi egység. -

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése (állandó, illetve alkalomszerű), egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása

18


Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése, segítése. A tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek. Kialakítják, ápolják az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normákat. A nevelőtestület feladatai: Minden nevelési lehetőség kiaknázása a közösségfejlesztés érdekében, amelyek során a közösen elfogadott nevelési célkitűzésekkel etalonként kell szolgálni.

1.4. A SZEMÉLYISÉG - ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉST SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK (FOLYAMATOK)

.A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. 

A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.



A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.



Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodjanak.

19


Az első osztályba lépéskor a tanulási- beilleszkedési képességeket vizsgáló bizottság útmutatása alapján a tanító felméri a tanulók bemeneti állapotát, és a fejlesztő pedagógus egyéni illetve csoportos fejlesztési terve alapján dolgozik. A 8. évfolyamon – amennyiben erőforrásaink biztosítottak – a magyar nyelv és irodalom, illetve a matematika tanítása csoportbontásban folyik, felvételi előkészítővel heti 1-1 órában.

. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:  . Hagyományőrző tevékenységek Az oktatás - nevelésnek nemcsak a tanóra a színtere. Jó lehetőséget teremtenek erre az évek során rendszeresen ismétlődő eseményeink, melyeket folyamatosan újakkal szeretnénk kibővíteni. Szeptember: -

Tanévnyitó ünnepély,

-

Német nemzetiségi projekt – szüret

-

Szülői értekezletek

20


Október: -

Október 6. Aradi Vértanúk emléknapja - emléktúra

-

Október 23. az 56-os forradalom és szabadságharc emléknapja - ünnepély

-

Idősek napja – ünnepi műsorok

-

Német nemzetiségi projekt – népi mesterségek, kirándulás Bóly, Nagynyárád

-

„ A hely ahol élünk” éves projekt meghirdetése felső tagozatosok számára

-

Témanap –erdei iskola

November: -

Hulladékgyűjtés,

-

8. osztályban a pályaválasztással kapcsolatos szülői értekezlet,

-

egészséges életmódra nevelési hét (fog-és testápolási program, egészséges táplálkozás),

-

Márton-napi felvonulás

December: -

Mikulás ünnepély,

-

Mikulás teadélutánok

-

Német nemzetiségi projekt – karácsony

-

Adventtől – Karácsonyig kézműves foglalkozások

-

Alsó tagozat projekt nap - Ünnepvárás

-

Karácsonyi ajándékműsor

-

Karácsony-kupa ( teremlabdarúgás)

21


Január: -

meseíró és mesemondó verseny alsósoknak,

-

Kedvenc mesém rajzverseny

-

Német nemzetiségi projekt - népviselet

Február: -

szülői értekezlet

-

Farsangi focikupa

-

Farsangi bál

-

Könyvtári vetélkedő

-

Nyílt napok

-

Német nemzetiségi projekt – farsang

-

Kommunizmus áldozatainak emléknapja

-

Iskolába hívogató programok indítása – szülői értekezlet

Március: -

Nemzeti ünnep: 1848 március 15.,ünnepély – projekt program

-

Bemutató óra az első osztályban- szakmai beszélgetés(óvoda-iskola)

-

háziversenyek, tanulmányi versenyek

-

Német nemzetiségi projekt – húsvét

-

Húsvéti készülődés – kézműves délutánok

-

Nyuszi- buli játékos húsvétváró – alsó tagozat

22


Április: -

környezetvédelmi hét, a Föld napja,

-

Költészet napja – versmondó verseny

-

Német nemzetiségi projektprogram

-

Holocaust áldozatainak emléknapja

Május: -

Gyermeknap,

-

Anyák napja,

-

Madarak és fák napja,

-

Sümegi várjáték,

-

Német nemzetiségi projektnap – népi ételek

-

tanulmányi kirándulások

-

iskolába hívogató foglalkozások

-

„ A hely ahol élünk” projekt zárása – kirándulás

Június: -

Nemzeti összetartozás napja

-

Német nemzetiségi projektprogram

-

diáknap – sportnap

-

ballagás, tanévzáró

A tagiskolák esetében ezeket a programokat a munkatervük tartalmazza.

23




Diákönkormányzat/diákképviselet A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákképviselet működik. Az iskolai diákképviselet a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből áll. Munkájukat a mindenkor megbízott nevelő irányítja. Működtetése a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 120.§ alapján történik.



Napközi otthon. A köznevelési törvény előírásainak megfelelően - amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközi otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik.



Egész napos iskola: 1.-4. évfolyamon a szülők egyetértésével egész napos iskolai nevelés és oktatás keretében a kötelező és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve kell megszervezni 16.oo óráig. Az egész napos iskolai nevelés- oktatást a kötelező tanórai foglalkozások megtartásával, a nem kötelező tanórai foglalkozások és a napközis foglalkozások időkeretében szervezzük meg. Biztosítjuk ezen túl az egyéni foglalkozások megtartását az erre biztosított órakeretben. Biztosítjuk a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez, a tananyag megértéséhez és elsajátításához kapcsolódó többlet pedagógiai támogatást azon tanulók számára, akik bármely okból kifolyólag egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési problémájával küzdenek. Biztosítjuk a felzárkóztatással, tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását. A tankönyvek,füzetek és más felszerelések biztonságos iskolai tárolásához biztosítjuk a feltételeket. 

Diákétkeztetés. Igény szerint tanulóink az iskola étkezdéjében napi 1-3 (tízórai, ebéd, uzsonna) étkezésben részesülhetnek.



Képesség- kibontakoztató felkészítés: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. A felkészítés a személyiséget fejlesztő pedagógiai munkával és a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a lemaradás csökkentéséhez és az egyéni képességek, tehetség kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyek növeléséhez. •

1-8. évfolyamon órarendbe beépített korrepetálás van.

24


•

A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, valamint minden tanuló részére felvételi előkészítő foglalkozásokat szervezünk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból.

• 

A pályaorientáció, a pályaválasztás segítésére 7.-8. osztályban szabadon választható fakultációkat szervezünk heti 2-2 órában.

Sportfoglalkozások: Ezen tevékenységek a tanulók mozgásigényét elégítik ki, fejlesztik mozgáskultúrájukat. Működtetünk labdarúgó, kézilabda, kerékpáros csoportokat. Önköltséges formában ritmikus gimnasztika, színpadi tánc és úszás oktatásra van lehetőség. Az iskolánkban évente elvégzendő egészségügyi szűrés alapján gyógytestnevelő csoportot indítunk, melynek személyi feltételei igen, tárgyi feltételei részben adottak.



Szakkörök: A tehetséggondozás egyik színtereként biztosítja a tanulók érdeklődési körének megfelelő foglalkoztatást. Célja bővebb ismeretszerzés az adott területen, a tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatása. Jelentkezés után a szakkör látogatása egész évben kötelező. Állandó szakköreink: kézműves, néptánc, számítástechnika, matematika, honismeret, természetbúvár, rajz, néptánc, énekkar. Igény szerint más szakkörök is indulnak. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.



A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyekre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a szaktanárok végzik. A versenyre felkészítés színterei az iskolai szakkörök. -

Projekt programok, témahetek: A tanulók érdeklődésére, szükségleteire, és a közös tevékenykedtetésre éptve szervezzük. Kilépünk a hagyományos időbeosztásból és a tantárgyi keretekből. Az ismeretszerzés a különböző tevékenységek során alkotó módon történik. A tanulóink maguk szerzik meg az ismereteket a tevékenységek során, nem a pedagógus adja át direkt módon azokat. A tanítás,ismeretátadás, ismeret-felhalmozás helyett, a tanulás, ismeretszerzés, képességfejlesztést helyezzük előtérbe. A hangsúlyt az együttes munkálkodásra, egymás segítésére, elfogadására, kommunikációs készségek, technikák elsajátíttatására helyezzük. Célunk, hogy érvényesüljön a projekt didaktikai hármas alapelve: átélés, ismeretszerzés, megértés.

25


Leggyakoribb projektjeink: -

technikai projekt

- művészeti projekt - nemzetiségi projekt - környezeti projekt - gazdasági ismereti projekt - kutatási projekt. A projektek során keletkezett, vagy előadott produktumok értékelése az adott műveltségterülethez kapcsolódó tantárgy követelményrendszerének megfeleően történik, ami a szaktanár feladata. - Tanulmányi kirándulások, erdei témanap: Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A mindenkori 5. osztálynak erdei témanapot szervezünk. 

Erdei iskola: Az erdei iskola az anyaiskola székhelyétől különböző helyszínű, a környezet adottságaira építő többnapos tanulásszervezési forma. Az iskola tanévének integráns részét képezi, a megismerés tárgya az erdei iskola helyszínének természeti, épített és szociokulturális környezete. A program a tanulók aktív, cselekvő tevékenységére épít. Az ismeretszerzés folyamatát elsősorban kooperatív tanulási technikákra, a projektmódszer alkalmazására építi. A tanulás célja szerint ismeretbővítő és képességfejlesztő hatású. Lehetőség szerint az ötödik osztály számára szervezzük.



Iskolai könyvtár ( Szederkényben): A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Működésének alapvető célja, hogy segítse az oktató- nevelő munkát. Biztosítsa készletei segítségével a szakmai munka színvonalának magas szinten tartását. Segítse az általános műveltség kiszélesítését. Folyamatosan bővülő állományával új, korszerű ismeretek elérhetőséget tegye lehetővé. Programjaival segítse az olvasóvá nevelést.

26




Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.



Hit és erkölcstan : Az erkölcstan oktatási tartalmát és követelményeit a Nemzeti Alaptanterv szabályozza. A hit- és erkölcstan oktatáson belül a tanuló által választható hitoktatás kereteiről A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezik. Az iskolai keretek között folyó hit oktatás szervezését, tartalmának meghatározását és felügyeletének ellátását minden nevelési- oktatási intézményben az adott egyház nevében eljáró jogi személy hatáskörébe utalja.

1.5. Az iskola testi- és lelki egészségnevelési elvei: Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a személyes higiene ápolására, a helyes táplálkozásra, a rendszeres testmozgásra, a stressz-hatások hatékony kezelésére. A tanuló ismerje meg a személyes higiénével kapcsolatos elméleti és gyakorlati tudnivalókat. Tanulja meg a tudatos testápolást. Figyeljen ruházatára, személyes használati tárgyainak tisztaságára, esztétikájára, személyes megjelenésére. Ismerje a helyes táplálkozás lényeges összefüggéseit, jelentőségét. Fel tudja sorolni az egészséges táplálkozás alapvető szabályait. Legyen tisztában a helytelen táplálkozás lehetséges rövid és hosszú távú következményeivel. A tanuló tudja, hogy a rendszeres testmozgás és művészeti tevékenység hozzájárul testi és lelki egészségünk megőrzéséhez. Ismerje a legáltalánosabban végezhető mozgásformákat. Sportoljon, épüljön be mindennapi életébe a tudatos, rendszeres testmozgás. Legyen tisztában a testi és lelki egészség szoros kapcsolatával. Ismerje meg a stressz okozta ártalmakat, a civilizációs betegségeket és ezek megelőzésének módjait. Legyen tisztában a káros szenvedélyek kialakulásával és következményeivel és tudatosan kerülje azokat. 27


1.6. Az iskola környezeti nevelési elvei „ A legjobb iskola, amelyben egy ifjú ember megtanulhatja, hogy a világnak van értelme, a természettel való közvetlen kapcsolat.” / Konrad Lorenz / Környezeti nevelésünk révén eszközöket kívánunk adni gyermekeink kezébe, amelyekkel a környezeti problémákat legalább részben orvosolhatják, ezáltal saját életminőségükön is javíthatnak. Olyan eszközöket, amelyek lehetővé teszik, hogy otthonunkat, a Földet, a természeti környezetünket rendbe hozzuk és megóvjuk. A környezeti nevelés kultúrára, világképre és életmódra nevelést jelent számunkra. Feladatunk, hogy információkat, motivációt, értéket közvetítsünk, erősítsük azt a szerepvállalást, ami szükséges a természeti erőforrások hatékony felhasználásához, , a felelősségvállalást a környezet állapotának megőrzéséért. Tudatosítsuk a problémákat, ismertessük fel a saját értékeket, segítsük a tanulók önértékelését, járuljunk hozzá a környezeti problémákkal szembeni felelősség kialakításához. Feladatunk, hogy megismertessük a tanulókkal az élővilág szépségét, sokféleségét, kiszolgáltatottságát, felébresszük bennük a szeretetet és a felelősséget, hogy felnőttként is védjék és becsüljék azt.

1.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.7.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: • szoros kapcsolat a családdal, védőnővel, óvodával, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal, • igény szerint sajátos tartalmak, követelmények kialakítása, teljesíttetése • alternatív kommunikációs módszerek és eszközök beépítése a nevelés- oktatás folyamatába • segítő megkülönböztetés ( önmagukhoz mért fejlődés értékelése) 28


•

hosszabb idősáv, tágabb keretek biztosítása a feladatok megvalósításához

•

sajátos tanulásszervezési megoldások, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formák kialakítása,

•

differenciálás,

•

felzárkóztató foglalkozások,

•

napközi otthon,

•

Szülő - nevelők és tanulók együttműködésén alapuló szoros kapcsolat

1.7.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: •

a tehetség felkutatására, tehetségük kibontakoztatására irányuló tevékenység

•

családdal szoros együttműködés,

•

a tanulás belső motivációjának erősítése

•

differenciált tanítás- tanulás megvalósítása

•

sajátos tanulásszervezési megoldások, különleges bánásmód,

•

tehetséggondozó foglalkozások szervezése

•

versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);

•

szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások, kirándulások);

•

pályaválasztás segítése

•

iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

29


1.7.3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: •

A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

•

Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: •

a tanulók és a szülők tájékoztatatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak;

•

•

családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében;

•

a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot;

•

segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét;

•

a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi;

•

tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek-és ifjúságvédelem területén: •

fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit;

• • •

meg kell keresni a problémák okait; segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához; jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

30


•

•

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: •

nevelési tanácsadóval;

•

gyermekjóléti szolgálattal;

•

családsegítő szolgálattal;

•

polgármesteri hivatallal;

•

gyermekorvossal;

•

iskolarendőrrel, terüetileg illetékes rendőrkapitányság munkatársaival;

•

továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását. •

a felzárkóztató foglalkozások;

•

a tehetséggondozó foglalkozások;

•

a differenciált oktatás és képességfejlesztés;

•

a pályaválasztás segítése;

•

a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek);

•

egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése;

•

a családi életre nevelés;

•

a napközis és tanulószobai foglalkozások;

•

az iskolai étkezési lehetőségek;

•

az egészségügyi szűrővizsgálatok;

•

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);

•

a szülőkkel való együttműködés;

•

tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

31


1.7.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: •

szoros kapcsolat a családdal, segítő támogatás ösztönzése

•

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciálás

•

a tanulás belső motivációjának erősítése

•

együttműködésre késztetés

•

sajátos tanulásszervezési eljárások,

•

a napközi otthon;

•

az egyéni foglalkozások;

•


•

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni és csoportos használata;

•

a továbbtanulás irányítása, segítése;

•

a tanulás tanítása;

•

mentesítés bizonyos tárgyak értékelése alól.

1.7.5. Lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző - és pedagógiai támogató rendszer működtetése Az Nkt. 19. § h) a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működtetése (2014. évi CV. törvény 5. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-től.) Lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló: az a tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé.

32


1.7.6 A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:

•

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

•

a felzárkóztató órák;

•

a napközi otthon;

•

a diákétkeztetés;

•


•

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni és csoportos használata;

•

a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai;

•

a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése;

•

a családlátogatások;

•

a továbbtanulás irányítása, segítése;

•

az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége;

•

a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek;

•

szoros kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

33


1.7.7.A sajátos nevelési igényű tanulók nevelési elvei:

•

Iskolánk vállalja a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését a következő esetekben:

•

Olvasászavar (diszlexia)

•

Az írás zavara (diszgráfia)

•

Az aritmetikai készségek zavara (diszkalkulia)

•

Az iskolai készségek kevert zavara

Vállalja a tanulók különleges gondozáshoz kapcsolódó jogai érvényesítését, szükségleteinek kielégítését. Ennek érdekében a tanulók problémáinak feltárásához igénybe veszi a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, a Nevelési Tanácsadó segítségét. A szakvéleményben foglaltaknak megfelelően megszervezi a tanulók habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatását, terápiáját. A tanulók nevelésében a többségi pedagógusok mellett az SNI, illetve a tanulási nehézség típusának megfelelő gyógypedagógus, logopédus, fejlesztő pedagógus is részt vesz. A tanulók a következő pozitív diszkriminációs lehetőségeket vehetik igénybe a Közoktatási törvénynek megfelelően: 

A sajátos nevelési igényű tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesítheti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. A felmentett tanulók írásbeli beszámolóinak, dolgozatainak értékelése nem érdemjeggyel, hanem százalékkal, valamint szöveges értékeléssel történik.



Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskola egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján- segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez.



A tanuló részére biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, segítséget kell kapnia, hogy a tanév végén a továbbhaladáshoz szükséges teljesítmény-szintet elérje.



Az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását.

34


1.8. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETK ELSAJÁTÍTÁSA: 

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra keretében, projektprogram, és a kerékpáros szakkör keretében valósul meg. Az iskolai kirándulások, akadályversenyek, egészségnapok is kiváló lehetőséget nyújtanak a gyakorlásra. Az elsősegély nyújtási feladatok elvégzéséhez az iskolavédőnői szolgálat segítségét igénybe vesszük.



Az oktatás legfőbb célja, hogy tanulóink legyenek tisztában az elsősegély- nyújtás elemeivel, általános szabályaival, az elsősegélynyújtó feladataival, az egészségkárosodásokkal, a leggyakoribb eseményekkel és ellátásukkal.



A tanulók tudjanak vészhelyzetben jó döntést hozni. Tudjanak szabályosan mentőt hívni.

35


1.9. A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI: •

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.

A nevelőtestület minden tagjának

feladata legmagasabb szinten a lehetőségeket legjobban kihasználva nevelni, oktatni iskolánk tanulóifjúságát. •

A tanterv, a kerettantervek, a pedagógiai program alapelvei,értékei,cél –és feladat rendszerének maradéktalan betartása és teljesítése.

•

Szakmailag tovább képezni magát.

•

Az iskolai érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni.

•

A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. -

a tanítási órákra való felkészülés

-

a tanulók dolgozatainak javítása

-

a tanulók munkájának rendszeres ellenőrzése

-

a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése

-

vizsgák lebonyolítása

-

kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése

-

tanulmányi versenyek lebonyolítása

-

felügyelet vizsgákon, versenyeken, méréseken

-

tehetséggondozás, fejlesztéssel kapcsolatos feladatok

-

iskolai kulturális és sportprogramok szervezése

-

osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása

-

ifjúságvédelem

-

szülői értekezletek, fogadóórák megtartása

-

részvétel értekezleteken

36


-

részvétel továbbképzéseken

-

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, ebédeltetéskor

-

tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése

-

iskolai ünnepségeken és rendezvényeken való részvétel

-

tanítás nélküli munkanapokon az igazgató által elrendelt szakmai tevékenység

-

iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés

-

szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása

-

osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása

Az osztályfőnököt – az intézmény vezetőséggel konzultálva – az igazgató bízza meg minden év júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: -

az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit

-

együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását

-

segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját

-

kapcsolatot tart a szülői munkaközösséggel

-

figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét

-

minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, javaslatát a tantestület elé terjeszti

-

szülői értekezletet tart

-

ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket, 37


-

segíti és nyomon követi osztálya orvosi vizsgálatait

-

kiemelt figyelmet fordít az osztályában végzendő gyermekvédelmi feladatokra

-

tanulóit rendszeresen tájékoztatja az előttük álló feladatokról, mozgósít, közreműködik az iskolán kívüli tevékenységek szervezésében

-

javaslatot tesz segélyezésre, jutalmazásra, büntetésre

-

órát látogat osztályában

1.10. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákképviselet felelős vezetője és az osztályfőnökök (osztályfőnöki órákon folyamatosan) tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban), fogadóórán, szülői értekezleten tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztsé gviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: •

Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai színtű szülői értekezleten;

•

Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A

szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

38


a. Családlátogatás. Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b. Szülői értekezlet. Feladata: •

A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

•

A szülők tájékoztatása -

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről;

-

az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól;

-

a helyi tanterv követelményeiről;

-

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról;

-

a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről;

-

az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról;

-

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé;

-

saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról.

c. Fogadóóra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d. Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

39


e. Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

1.11.

A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK VIZSGASZABÁLYZATA:

Az osztályozó-, javító és egyéb vizsgákra vonatkozó helyi szabályok: Hatálya kiterjed az iskola minden tanulójára, aki -

osztályozó vizsgára jelentkezik

-

akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,

-

akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít

-

különbözeti vizsgákra

Kiterjed továbbá más intézmények azon tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az igazgató különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira.

40


Osztályozó vizsga: Osztályozó vizsgát tehet: - ha felmentést kapott a tanórai foglalkozások alól - ha tanulmányi kötelezettségének az előírtnál rövidebb idő alatt tesz eleget -

ha hiányzása több 250 óránál, és a tantestület lehetőséget ad a jogszabályok szerint az osztályozó vizsgára

-

ha felkészültségről független vizsgabizottság előtt ad számot Az osztályozó vizsga időpontját az igazgató jelöli ki.

Az osztályozó vizsga előírásai: -

a vizsgát bizottság előtt kell letenni

-

tagjai: szaktanár, munkaközösség-vezető, igazgató, illetve helyettese

-

a tanítási év utolsó napjáig meg kell szervezni

-

a sikertelen osztályozó vizsgát a tanuló a javító vizsgán kijavíthatja Jellegétől függően írásbeli, szóbeli illetve gyakorlati részből áll.

Az osztályzatot a bizottság állapítja meg.

41


Javító vizsga: Javítóvizsgát az a tanuló tehet, aki 2-8. évfolyamon a tanév végén maximum három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A javító vizsgák előírásai: - az iskola pedagógusaiból kialakított vizsgabizottság előtt kell tenni, - a bizottság tagjai: szaktanár, osztályfőnök, igazgató ,vagy helyettese - a vizsgáról jegyzőkönyv készül - időpontja: augusztus 25-31-ig terjedhet - eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba - a záradékot az osztályfőnök és az igazgató írja alá - helye az iskola, ahonnan a tanulót javítóvizsgára utasították, ha a gyermek új iskolába iratkozik,ott is tehet javítóvizsgát - a javítóvizsga nem ismételhető - ha a tanuló a vizsgán nem jelenik meg, vizsgája sikertelennek minősül

42


1.12. AZ ISKOLAVÁLTÁS, A TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÁTVÉTELÉNEK RENDJE Az első osztályos tanulók felvételéről az igazgató dönt. Felsőbb évfolyamokra történő felvétel esetében a tantestület véleményének kikérésével az igazgató dönt. A körzethatáron belül minden tanulót fel kell venni! Körzeten kívüli tanuló csak igazgatói engedéllyel írható be a férőhely figyelembe vételével.Más iskolából történő átiratkozás esetén a helyi tantervek különbözőségeiből Integrált oktatás: A pedagógiai szakszolgálat javaslata alapján az igazgató dönt határozat formájában az egyedi foglalkozásokról, felmentésekről, mentesítésekről. Magántanulók: felmentést a mindennapi iskolába járás alól az igazgató adhat a törvényben előírt eljárásrend alkalmazásával. A magántanulók felkészítéséről, továbbhaladásuk elősegítésének formáiról a munkaközösség vezetők javaslata alapján az igazgató dönt. Egész napos iskolába, napközi otthonba történő felvétel: Az egész napos foglalkoztatást igénylő tanulóknak igény szerint egész napos iskolai és napközis foglalkozásokat szervezünk. A csoportok szervezését igényfelméréssel kezdjük. Az igényfelmérés minden év májusáig történik , írásban. A felvételről a tanév végéig tájékoztatjuk a szülőket. Az egész napos foglalkoztatást minden igényt benyújtó számára biztosítani kell.

43


2. HELYI TANTERV 2.1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv: 1-4. évfolyam 1. K

2. SZ

V

T

K

7

7

3. SZ

V

4.

T

K

SZ

7

6

1

V

T

K

SZ

7

6

1

V

T

Magyar ny. és irod.

7

7

Idegen ny. 2 Matematika

2

4

4

4

4

4

4

4

0,5

4,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1

Vizuá

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Erkölcstan 1

Környezetis m eret

0,5

1,5

lis kultúr és Életvitel a

44


gyakorlat Informatika Testnevelés Szabadon tervezhető órakeret Választhat ó órakeret

5

5

2

5

2 5+1

Rendelkezésre álló órakeret Felhaszná lt órakeret Német nemzetiségi képzés órakerete

5

5+1

5

5

3 5+1

1

1

5

5

3 5+1

5+1

27

27

27

29

27

27

27

29

5+1

5+1

5+1

5+1

5+1

K = kötelező; Sz = szabadon tervezhető; V = választható; T = tényleges

A tagiskokák helyi tantervét a 1-3. mellékletek tartalmazzák.

45

5+1

5+1


Választott kerettantervek: -

Magyar nyelv és irodalom: A változat

-

Matematika:

A változat

- Fizika:

A változat

- Kémia:

A változat

- Biológia- egészségtan:

A változat

- Ének-zene:

A változat

46


5. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret

K 4 3 4

SZ

6. V

T 4 3 4

K 4 3 3

2

2

1 2

1 2

SZ 1

7. V

T 5 3 4

K 3 3 3

2

2

1 2

1 2

1

Biológia-egészségtan

1 1

Hon- és népismeret

1 1

Informatika Technika. Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

1 1 1 1 1 5 1

1 5 1

2

2

2

2

1

1

1

1

1,5 1,5 2 2 1 1

1 1 1 1 1 1

1 1 5 1

1

1

5 1

5 1

1 1

1 1 5 1

1 1 5 1

1 1 5 1

Földrajz

Vizuális kultúra

K 4 3 3

1 1

Kémia Ének-zene

T 4 3 3

1 1 1 1 1 1

Fizika

SZ 1

8. V

0,5 0,5

1 1

SZ

V

1

1 1

T 4 3 4

2 2 1,5 1,5 1 1

0,5

0,5

Tanulás módszertan Szabadon tervezhető órakeret Választható órakeret Rendelkezésre álló órakeret

2

2 5+ 1

Felhasznált órakeret Német nemzetiségi képzés órakerete Összes felhasznált óra

5+ 1

3 5+ 1

30 24 5+1 30

5+ 1

47

30 24 5+1 30

3 5+ 1 5+ 1

33 27 5+1 33

5+ 1 5+ 1

33 27 5+ 133

Pedagógiai program 2015.

2.2.A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 1. Az iskolai szintű tankönyvellátásról a következő jogszabályok rendelkeznek: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC törvény - A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. Törvény - A tankönyvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013.(II.28.) EMMI rendelet Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak.

2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói

taneszközöket

a

nevelők

szakmai

munkaközösségei

(illetve,

ahol

nincs

munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleten) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

4. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: •

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!

•

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

A taneszközök használatában a minőségre és tartósságra törekszünk. Az ingyenes tankönyv felmenő rendszerű biztosításával párhuzamosan, az iskola köteles tartós tankönyvet rendelni, ha ilyen van a tankönyvjegyzékben.

5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

48


2.3 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.3.1.

Az 1-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása:



Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.



Fokozatosan átvezetjük a gyerekeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe.



A képességek megismerése és fejlesztése, a készségek, ismeretek, tudástartalmak megalapozása, az attitűdök alakítása.



Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladatés problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.



A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének megalapozása.



Tanulási nehézségek feltárása és segítése, ennek érdekében a tanuló személyiségének és szociokulturális hátterének megismerése.



Az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és kezelése.



Törekvés a mások számára érthető és kifejező beszédre.

 

Figyelem a kortárs és a felnőtt beszélgetőtársra. Rövid hallott szöveg üzenetének, érzelmi tartalmának megértése.



Mindennapi élmények, olvasmányok tartalmának felidézése, elmondása.



Saját vélemény megfogalmazása.



Az olvasás jelrendszerének elsajátítása.



Biztos olvasási készség kialakítása hangos és néma olvasással.



Az életkornak megfelelő globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás.



Az értő olvasás bizonyítása feladatmegoldással.



Szövegek műfaji jellemzőinek azonosítása.



A kézírás fokozatos kialakítása.



Mondatalkotás, fogalmazások írása.



Az anyaggyűjtés ,elrendezés alapjainak megismerése, alkalmazása.



Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása és gyakorlása

 

Feladatvégzés könyvekkel, folyóiratokkal. Vázlatkészítés tanítói irányítással, vázlat önálló bővítése.



Ismerkedés információhordozókkal.



Információk, adatok visszakeresése.

49




Szöveg értelmezése, egyszerű ok- okozati összefüggések keresése.



Szövegek pontos megfigyelése, azonosítása, felidézése.



Nyelvi- nyelvtani jelenségek felismerése.



Szójelentések, kifejezések értelmezése.



Alapvető helyesírási szabályok megismerése és alkalmazása.



Az anyanyelv és az idegen nyelv különbözőségeinek felismerése.

 

A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság felismerése mindennapi helyzetekben. Tájékozódás a környezetünkben és a külső világ tárgyai szerint, a tájékozódást segítő viszonyok megismerése.



Tájékozódás a tanuló saját testhelyzetéhez képest.



Múlt, jelen, jövő megértése.



Összehasonlítások mennyiségi tulajdonságok szerint.



Mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal.



Finommotoros mozgáskoordinációk.



Az érzékelés, észlelés pontosságának fejlesztése.



Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés.



Átélt folyamat lejátszása.



Ismeretek alkalmazása az újabb ismeretek megszerzésében.



Új tapasztalatok visszarendezése előfogalmakhoz, fogalmakhoz.



Tapasztalatszerzés, fogalomcsírák, érvelés.



Beszélgetés egy témáról.



Mások véleményének türelmes meghallgatása.



Szóbeli beszámoló saját tapasztalatokról.



Az idő ábrázolása óra, naptár felhasználásával, időrendbe állítás.



A térkép legfontosabb elemeinek felismerése, helyszínek megkeresése.



A természeti és társadalmi környezet iránti érdeklődés felkeltése, megismerés iránti igény fokozatos formálása.



Egyszerű vizsgálatok, kísérletek elvégzése.



A helyes önismeret kialakításának megalapozása.



Közösségi viselkedésformák és magatartási normák megismerése.



Környezettudatos magatartás gyakorlása.



Az emocionális érzékenység fejlesztése.

 

Zenei fantázia fejlesztése. A belső hallást alapozó képességek fejlesztése.



Formaérzék fejlesztése



Játékbátorság kialakítása



Mozgás- és hangutánzás.



Anyagok megismerése, anyagalakítások.

50

a tudományos




Vizuális jelek és képek alkalmazása.



Vizuális megjelenítés.



Médiatartalmak valóságstátusának megértése.



Biztonságos internethasználat.



A stressz és feszültségoldás különféle lehetőségeinek kimerítése a mindennapi nevelési éss más közösségi szituációkban komoly eszköz a problémakezelés és

a

konfliktus kezelés terén éppúgy, mint az interperszonális kapcsolatokban. 

A motoros fejlesztés eszközei a differenciálás és a motiváció fontos eszközei valamennyi képesség- és készségfejlesztési területen mind a tanórai, mind az egyéb foglalkozások során.



Alapvető

fontosságú

a környezeti

nevelés

tanórán kívüli

megvalósítása,

a

tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó

életvezetésre

való

szocializálása, mely

minden foglalkozásban

helyet kap. 

2.3.2. 

Kulcsfontosságú a stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és elsajátíttatása a mindennapokban.

technikáinak

A 5-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása: Meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény- elvárások által meghatározott tanításitanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és a tanulásszervezési folyamat.



A felső tagozaton folyó nevelés- oktatás feladata elsősorban a sikeres

iskolai

tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.

51


 

Az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint a pályaválasztásra hangsúlyfektetés. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása.



Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatívinteraktív tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat.



Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.



Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni.



Az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítése, gazdagítása. A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával, a mentális képességek célirányos fejlesztésével az önálló tanulás és önművelés megalapozása. A kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával.

    

Törekvés a nyelvileg igényes beszédre, a megfelelő artikulációra.



A szóhasználat, a kiejtés és a testbeszéd összehangolása.



Törekvés a hallott szöveg üzenetének dekódolására.



Saját vélemény megfogalmazása, megvédése, korrekciója.



A szókincs folyamatos bővítése a nyelv minden rétegére kiterjedően, felkészülés az élethosszig tartó tanulásra.



Olvasható, esztétikus, nyelvtanilag helyes önálló írásmód, jegyzetelési alapjainak kialakulása.



Felkészülés az anyaggyűjtést igénylő szövegek írására.

52




Önálló feladatvégzés, információgyűjtés. Segédkönyvek, kézikönyvek, lexikonok,…használatában jártasság.



Az internet kritikus és tudatos használata.



Szövegek pontos, értelmező felidézése.



A tájékozódás igénye és képessége erkölcsi kérdésekben.



Biztonságos tájékozódás térben és időben.



Ismeretek tudatos memorizálása, felidézése.



Nyitottság és önbizalom az újjal való ismerkedéshez.



Közös munka vállalása, együttműködés, egymásra figyelés, egyéni felelősség és közös felelősségvállalás.



Tolerancia, egymás segítése. A munkamegosztásban betöltött szerepek elfogadása.



A világ megismerésének igénye.



Önismeret, saját értékek és korlátok ismerete.



Önértékelés, önellenőrzés, Érzelmi reakciók és fegyelmezésük.



A tudományos gondolkodás műveleteinek megismerése.



A megfigyelés, a kísérlet, a mérés módszereinek alkalmazása.



Mérési adatok, ábrák értelmezése.



Igény kialakítása, hogy környezettudatos, aktív és felelős állampolgárrá váljon.



A médiaeszközök használatának alapszintű elsajátítása, kritikus médiafogyasztás.



Igényesség a kulturált környezet iránt.



Kitartó, fegyelmezett munka, céltudatosság.



Az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni küzdelem, a megkülönböztetés hátrányainak bemutatása és az ellenük való küzdelem.

 

A nemzetiségek, a nyelvi- vallási etnikumok iránti megértő, befogadó attitűd. A biológia- életvitel tantárgy gyakorlati jellegű oktatásával az egészséges életvitel kialakulásához hozzájárulás az egészséges nemzeti öntudat fogalmi elemeinek megismertetésével a közösségfejlesztés céljait is szolgáljuk, de kellő hangsúllyal mutatunk rá a toleranciafontosságára, a velünk élő nemzetiségek, vallási- nyelvi etnikumok nemzet- é s államalkotó szerepére, melynek különös jelentősége van történelem, magyar irodalom, erkölcstan tantárgy terén.



A XX. századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása. Ennek keretén belül az Alaptörvény Nemzeti Hitvallás és Alapvetés részegységeinek ismertetésével

a

tanulókat érthető és általuk is értelmezhető ismeretanyaghoz juttatni, mely a felelős, nemzetért tenni akaró és tudó, pozitív demokráciaképpel rendelkező állampolgárrá nevelés fontos területe. 53




A természettudományos tárgyak oktatása terén – az adott kompetenciaterület sajátosságaihoz igazodóan – az alábbiak jelentik a prioritást: természettudományos és műszaki pályára való szocializáció, kutatásokba bepillantás, természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő komplex fejlesztése.

2.4. Mindennapos testnevelés: A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítását a köznevelési törvény 27.§ (11.) bekezdésében foglaltak szerint szervezzük meg. Heti öt testnevelés óra keretében folyik a tevékenység évfolyamonként. A heti ötből egy órában- a NAT Testnevelés és sport műveltségterületében jelzett sporttevékenységek közül - néptánc oktatás folyik. A tanulóknak lehetőségük nyílik a heti két óra kiváltására, amennyiben sportegyesület, sportszervezet keretei között igazolt sporttevékenységet végez. A kedvezmény igénybevételére az egyesület igazolása alapján az iskola igazgatójánál lehet kérelemmel élni.

2.5. Mindennapos művészeti nevelés: Az alsó tagozatos nevelés egyik kiemelt feladata a mindennapos művészeti nevelés. Iskolánkban heti két rajz és két ének-zene óra mellett a mindennapos testnevelés keretében szervezett néptánc óra biztosítja a mindennapos művészeti foglalkoztatást. Az 5-8. évfolyamokon a délutáni foglalkozási időkeret felhasználásával valósul meg a minden napos művészeti tevékenység. 1-8. osztályig lehetősége van a tanulóknak az alábbi művészeti foglalkozásokon részt venni a délelőtti órákon túl: -

kézműves szakkör

-

rajz szakkör

-

színjátszó szakkör

-

énekkar

-

ritmikus gimnasztika

-

színpadi tánc néptánc

-

zeneiskolai képzés.

54


2..6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A hit- és erkölcstan tantárgy kivételével valamennyi tantárgyat érdemjeggyel osztályozunk. A kivételt képező tantárgyat félévkor és évvégén a jól megfelelt, a megfelelt és a részt vett minősítéssel értékelünk. A folyamatos ellenőrzésnek a tantestület által elfogadott elvei: 

a leggyakrabban alkalmazott ellenőrzési formák: szóbeli felelet, írásbeli számonkérés, gyakorlati feladat végrehajtása, önálló kiselőadás, házi dolgozat, órai munka.



a tanulók teljesítményét legalább havonta egy érdemjeggyel, illetve szöveges értékeléssel értékelni kell, heti egy órás tantárgyak esetében, félévenként minimum két érdemjegyet kell adni



az ellenőrzést mindig kísérje értékelés, ami legyen előremutató



az ellenőrzés nem lehet a fegyelmezés eszköze



a félévi és az év végi osztályzat nem térhet el lényegesen a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától



az év végi osztályzat az egész évi teljesítményt értékelje



a szülők értesítése gyermekük előmeneteléről az ellenőrző füzeten keresztül folyamatosan, ezen kívül fogadóórákon és a szükséges eseti megkereséseken keresztül történik

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje: Az írásbeli beszámoltatás formái: -

felelet

-

témaközi dolgozat ( az utolsó 3-4 tananyagra terjed ki)

-

témazáró dolgozat (témakör lezárása, összefoglalása és gyakorlása után íratható)

-

írásbeli felelet ( az utolsó két óra anyagából íratható)

-

házi dolgozatév eleji, félévi, év végi felmérés ( diagnosztikai célt szolgálnak, a tanulók tudásának, készségeinek szintjét mérik)

55


A házi dolgozat téma- és feladatkörét legalább két héttel a beadási határidő előtt kell kijelölni. ebbe az időtartamba a tanítási szünetek időtartama nem számítható be. Lehetőleg párhuzamosan ne kerüljön kiadásra házi dolgozat. Értékelésük osztályzatokkal történhet, be nem nyújtásuk a feladat elégtelen megoldásával egyenértékű. Valamennyi írásbeli munkát legkésőbb a megírástól számított két héten belül ki kell javítani,a tanítási szünetek kivételével! Otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának szabályai: • Szóbeli házi feladatként csak olyan tananyag megtanulása adható fel, melynek a feldolgozása a tanítási órán megtörtént. • Csak annyi írásbeli házi feladat adható fel, amennyit a következő tanórán a tanító, tanár ellenőrizni tud. • Az írásbeli házi feladat a tanult ismeretek jobb elsajátítását, a készségek kialakítását szolgálja, így azokat minden esetben ellenőrizni, javíttatni kell. • Hétvégére és szünidőre csak írásbeli és szóbeli annyi házi feladat adható, amennyi a szokásos tanulnivaló egyik óráról a másikra. • A kötelező és ajánlott olvasmányokat a tanév elején, de legkésőbb szeptember 20-ig köteles bejelenteni a tanár a várható számonkérési időpont körülbelüli megjelölésével. • A napközi otthonban a tanulási idő az irányított és az egyéni tanulást figyelembe véve kétszer 45 perc.

2.7. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Értékelő tevékenységünk alapelve a fejlesztő támogatás. Iskolánk értékelési normája, hogy a tanári értékelés a tanuló emberi méltóságát tiszteletben tartva elfogulatlan és konkrét legyen, a minősítés hitelesen tükrözze a tanulói teljesítményt. A tanulók magatartásának értékeléséhez és minősítéséhez az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: Tükrözze: •

az életkori sajátosságokat;

56


•

a közösséghez és tagjaihoz való viszonyát tanórán és tanórán kívül. Az 1-4. osztályban még inkább csak arra figyeljünk, hogy a tanulók mennyire szeretik társaikat, mennyire szeretnek közösségben élni, mennyire törekszenek a házirend előírásait betartani;

•

az 5-8. osztályos tanulóknál mennyire tudatos a házirend betartása, mennyire bontakozott ki bennük a felelősségérzet önmagukért és másokért, mennyire fegyelmezettek, hogyan vesznek részt a közösség akcióiban, milyen motivációk fűződnek ezekhez.

12. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk

13. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályban tanító nevelők minősítik, ezt a tájékoztató füzetbe, illetve a bizonyítványba az osztályfőnök bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjeggyel értékeli az osztályban tanító nevelők, napközis nevelő és a gyermekekkel foglalkozók véleménye alapján. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetekben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot a tájékoztató füzetbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

14. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: •

A Házirendet betartja;

•

A tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;

•

Kötelességtudó, feladatait teljesíti; önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;

•

Tisztelettudó;

•

Társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;

•

Az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;

•

Óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;

•

Nincs írásbeli figyelmeztetése

b) Jó (4) az a tanuló, aki: •

A Házirendet betartja;

•

Tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;

57


•

Feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;

•

Feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;

•

Az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, bíztatásra vesz részt;

•

Nincs írásbeli intője.

c) Változó (3) az a tanuló, aki: •

Az iskolai Házirend előírásait nem minden esetben tartja be;

•

A tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;

•

Feladatait nem minden esetben teljesíti;

•

Előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;

•

A közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;

•

Igazolatlanul mulasztott;

•

Osztályfőnöki intője van.

d) Rossz (2) az a tanuló, aki: •

A Házirend előírásait sorozatosan megsérti;

•

Feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;

•

Magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;

•

Társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;

•

Viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;

•

Több alkalommal igazolatlanul mulaszt;

•

Több szaktanári figyelmeztetést kapott, és van osztályfőnöki intője, vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

15. A szorgalom értékelésének legfontosabb összetevői: •

A házi feladat pontos elvégzése;

•

A felszerelések, eszközök megléte, rendben tartása;

•

Tanítási órán mutatott aktivitás;

•

Munkafegyelem pontossága

Az értékelésnél figyelembe kell venni a tanulók képességeit és körülményeit.

58


16. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

17. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályban tanító nevelők osztályzattal minősítik és azt a tájékoztató füzetbe, illetve a bizonyítványba az osztályfőnök bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot a tájékoztató füzetbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

18. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: •

Képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

•

Tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;

•

A tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;

•

Munkavégzése pontos, megbízható;

•

A tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;

•

Taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b) Jó (4) az a tanuló, aki: •

Képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

•

Rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;

•

A tanórán többnyire aktív;

•

Többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyen való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;

•

Taneszközei tiszták, rendezettek.

c) Változó (3) az a tanuló, akinek: •

Tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;

•

Tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;

•

Felszerelése, házi feladata alkalmanként hiányzik;

•

Érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;

59


•

Önálló

munkájában

figyelmetlen,

a

tanórán

többnyire

csak

figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: •

Képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;

•

Az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;

•

Tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;

•

Feladatait többnyire nem végzi el;

•

Felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;

•

A tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;

•

Félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

19. Jutalmazási-, elmarasztalási rendszerünk irányelvei kiterjednek az iskolai és iskolán kívüli – iskola által szerevezett programok - területére. A tanórai munka mellett értékeljük a különböző területeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulókat (sporttevékenység, közösségért végzett munka, kiemelkedő versenyeredmények, példamutató magatartás és szorgalom, egyéb teljesítmények. Figyelembe vesszük: •

a tanuló egyéniségét;

•

jellemét;

•

életkori sajátosságait.

Elvként alkalmazzuk: •

következetesség, arányosság;

•

a súlyosságtól függően a büntetést lezártnak tekintjük;

•

ismétlődő vétségek esetén a fokozatosság elvét alkalmazzuk.

Alkalmazás: Dicséretet és büntetést alkalmazhat: osztályfőnök, szaktanár, napközis nevelő, igazgató, nevelőtestület Dicsérendők: •

egyének;

60


•

közösségek.

Egyéni dicséretek: •

a közösségi munkában példamutatóak, aktívak;

•

versenyeken, vetélkedőkön becsülettel helyt állnak, helyezést és kimagasló eredményt érnek el.

Közösségi dicséret: Osztály és szakköri tevékenységért. Jutalmazás módjai: •

Tanév közben: szóbeli, írásbeli, a közösség előtt elhangzó dicséretek, szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói és nevelőtestületi szinten.

•

Tanév végén: évzáró alkalmával emléklapok, oklevelek, jutalomkönyvek; nyolc év kitűnő munkájáért tárgyjutalom.

20. Elmarasztalás, büntetés. •

Szaktanári figyelmeztetés -

sorozatos készületlenség, felszerelés hiánya, rendzavarás miatt.

-

3 szaktanári figyelmeztetés után az osztályfőnök behívja a szülőt az iskolába a problémák megbeszélésére. (amennyiben a szülő nem partner, az osztályfőnök vagy az ifjúságvédelmi felelős, ill. a szaktanár – ha a három figyelmeztetés ugyanabból a tantárgyból van - családlátogatást szervez.)

•

Osztályfőnöki figyelmeztetés Szóban: A házirend néhány (1-2) alkalommal való - alsósoknál sorozatos – megsértése miatt Írásban: - A házirend sorozatos – alsósok esetén tudatos – megsértése miatt - Egy hónapon belüli 5, vagy több hónapon át (láthatóan) rendszeres ellenőrző-hiányért -

Társakkal szembeni indulatos trágár beszédért

-

Verekedés, köpködés miatt

-

Társak tárgyainak eldugdosásáért

-

Felnőttekkel szembeni tiszteletlen hangnem, beszéd, viselkedés miatt

-

Egy hónapon belüli 5-szöri órai késésért

-

Egy napnál rövidebb igazolatlan mulasztás miatt

61


Ismétlődés után behívjuk a szülőket megbeszélésre, ezt követő ismétlődés esetén a következő fokozat adandó! •

Osztályfőnöki intő

•

-

Társaival szembeni durva cselekedet, szándékos verekedés

-

Az iskola területén vagy rendezvényein való dohányzásért

-

Szándékos rongálás

-

Egy összefüggő nap igazolatlan hiányzása miatt (magatartás változó)

Osztályfőnöki megrovás -

Ha a két osztályfőnöki fokozatot már kimerítette a tanuló, de magatartási problémái továbbra is fennállnak

•

•

•

-

Etikai vétség (füllentés, elcsenés, érdemjegy hamisítás)

-

Az iskola vagy iskolai rendezvény engedély nélküli elhagyása esetén

Igazgatói figyelmeztetés -

háromszori osztályfőnökit követő ismétlődés esetén adható

-

Felnőttekkel szembeni durva viselkedés miatt

-

Ha a tanuló szándékosan veszélyezteti társai testi épségét, egészségét.

-

Több nap igazolatlan mulasztás esetén (magatartás rossz)

-

Egyszeri megfélemlítés, zsarolás

Igazgatói intő - Igazgatói figyelmeztetést kiváltó okok ismétlődése miatt adható -

Társának brutális bántalmazása

-

Szándékos nagy értékű kár okozása

-

Lopás miatt

Igazgatói megrovás - Ha a két igazgatói fokozatot már kimerítette a tanuló, de magatartási problémái továbbra is fennállnak -

•

•

Öt tanítási napnál több igazolatlan mulasztás esetén

Tantestületi intés -

Minden fokozaton eredménytelenül végigment tanulónak adandó

-

Más iskolába való áthelyezés kezdeményezhető

Fegyelmi eljárás

Az iskola fegyelmi eljárást kezdeményezhet a 2003-as Oktatási Törvény módosítása szerint (76.§ 1.-2. bekezdés)

62


- igazolatlan hiányzások - tanuló vagy közösség elleni súlyos vétség (szemérem elleni vétség, alkohol ill. drogfogyasztás,

erre

való

bíztatás,

kényszerítés,

ismétlődő

zsarolás,

megfélemlítés) miatt. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

21. Dicséret, jutalmazás A.) Év közben írásban • -

Szaktanári dicséret

Szaktárggyal kapcsolatos kiváló tevékenységért (szakköri munka, szertárosi feladatok), rendszeres gyűjtő munkáért, versenyekre való készülésért, versenyeken való részvételért (a verseny jellegétől függően magasabb fokozat is adható). •

Osztályfőnöki dicséret - az osztályközösségért végzett egyszeri vagy folyamatos jó munkáért - iskolai rendezvényeken, műsorokon való szereplésért, szervezésért

•

Igazgatói dicséret - az iskola közösségéért végzett, az iskola képviseletében nyújtott becsületes helytállásért - megyei, területi, regionális tanulmányi-, kulturális-, sportversenyeken, pályázatokon elért jó eredményekért

Az igazgatói dicséretet a tanulóifjúság tudomására hozzuk (hirdetés, faliújság, iskolarádió).

•

Nevelőtestületi dicséret - országos tanulmányi verseny döntőjébe való bejutásért (tanév közben ellenőrzőbe írva) - huzamos ideig tartó példamutató tanulmányi eredményért (tanév végén bizonyítvány jegyzet rovatába írva) akinek: - legalább 5 tantárgyból kitűnője van és a magatartása, szorgalma is példás - tanulmányi átlaga ötös

B.) Év végi dicséretek, jutalmak •

Könyvjutalom adható - Kiemelkedő tanulmányi eredményért (5-ös) - Kitartó szorgalomért és példás magatartásért

63


- „Jó tanuló, jó sportoló” minősítésért (legalább 4,5-ös átlag + rendszeres és eredményes sporttevékenység) •

Oklevél - Közösségi munkáért - Kiemelkedő szaktárgyi, szakköri tevékenységért - Sport eredményekért

•

Díszoklevél - Nevelőtestületi dicséretben részesült tanulóknak adandó

• „Akikre büszkék vagyunk” Iskolai dicsőség-tábla a folyosón, melyre folyamatosan kerülnek fel azon tanulók képei, eredményei, akikre büszkék lehetünk. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

2.8. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata Az iskola valamennyi évfolyamára, valamennyi tanulójára kiterjedően kell elvégezni. A mérést a tavasszal, két hónapig terjedő időszakban végezzük. Az eredményeket a testnevelők évfolyamonként rögzítik, elemzik és meghatározzák a tanulók fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. A szülők tájékoztatást kapnak gyermekük mérési eredményeiről, fejlődéséről. . A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére. Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:

1. feladat: Helyből távolugrás (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés -, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben.

64


Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ M

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam 1

1.00

1.10

1.23

1.34

1.45

1.55

1.64

1.72

2

1.03

1.13

1.26

1.37

1,48

1,58

1,67

1,75

3

1,06

1,16

1,29

1,40

1,51

1,61

1,70

1,78

4

1,09

1,19

1,30

1,43

1,54

1,64

1,73

1,81

5

1,12

1,22

1,34

1,46

1,57

1,67

1,76

1,84

6

1,15

1,25

1,37

1,49

1,60

1,70

1,79

1,87

7

1,18

1,28

1,40

1,52

1,63

1,73

1,82

1,90

8

1,21

1,31

1,44

1,55

1,66

1,76

1,85

1,93

9

1,24

1,34

1,47

1,58

1,69

1,79

1,88

1,96

10

1,27

1,37

1,50

1,61

1,72

1,82

1,91

1,99

11

1,30

1,40

1,53

1,64

1,75

1,85

1,94

2,02

12

1,33

1,43

1,56

1,67

1,78

1,88

1,97

2,05

13

1,36

1,45

1,59

1,70

1,81

1,91

2,00

2,08

14

1,39

1,48

1,62

1,73

1,84

1,94

2,03

2,11

15

1,42

1,52

1,65

1,76

1,87

1,97

2,06

2,14

16

1,45

1,56

1,68

1,79

1,90

2,00

2,09

2,17

17

1,48

1,58

1,72

1,82

1,93

2,03

2,12

2,20

65


18

1,51

1,62

1,76

1,85

1,97

2,07

2,16

2,24

19

1,54

1,66

1,80

1,89

2,01

2,11

2,20

2,28

20

1,57

1,70

1,84

1,94

2,05

2,15

2,24

2,32

1,61

1,74

1,87

1,98

2,09

2,19

2,28

2,36

21

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ M

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam 1

0,97

1,08

1,17

1,24

1,31

1,38

1,43

1,47

2

1,00

1,11

1,20

1,27

1,34

1,41

1,45

1,50

3

1,03

1,14

1,23

1,30

1,37

1,44

1,48

1,53

4

1,06

1,17

1,26

1,34

1,40

1,47

1,51

1,56

5

1,09

1,20

1,29

1,38

1,43

1,50

1,54

1,59

6

1,12

1,23

1,32

1,41

1,45

1,53

1,57

1,62

7

1,15

1,26

1,35

1,44

1,48

1,56

1,60

1,65

8

1,19

1,29

1,38

1,47

1,51

1,59

1,63

1,68

9

1,22

1,32

1,41

1,50

1,54

1,62

1,66

1,71

10

1,25

1,35

1,44

1,53

1,57

1,65

1,69

1,71

11

1,29

1,38

1,48

1,56

1,60

1,68

1,72

1,77

12

1,32

1,41

1,50

1,59

1,63

1,71

1,74

1,80

13

1,35

1,44

1,53

1,62

1,66

1,74

1,77

1,84

66


14

1,39

1,48

1,57

1,65

1,69

1,77

1,80

1,87

15

1,41

1,50

1,60

1,68

1,72

1,80

1,83

1,90

16

1,44

1,53

1,64

1,71

1,76

1,84

1,87

1,94

17

1,47

1,57

1,67

1,74

1,80

1,87

1,91

1,98

18

1,50

1,60

1,70

1,77

1,84

1,90

1,95

2,02

19

1,54

1,64

1,74

1,80

1,88

1,94

1,99

2,05

20

1,57

1,68

1,78

1,84

1,92

1,98

2,03

2,08

21

1,61

1,72

1,81

1,88

1,96

2,02

2,07

2,11

2. feladat:

Hason

fekvésből törzsemelés és

leengedés

folyamatosan (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetben van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az

1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a

földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ M

1.

2.

3.

4.

5.

évfolyam

67

6.

7.

8.


1

20

22

24

26

2

24

26

28

30

3

28

30

32

4

32

34

5

36

6

28

30

32

34

32

34

36

38

34

36

38

40

42

36

38

40

42

44

46

38

40

42

44

46

48

50

40

42

44

46

48

50

52

54

7

44

46

48

50

52

54

56

58

8

48

50

52

54

56

58

60

62

9

52

54

56

58

60

62

64

66

10

56

58

60

62

64

66

68

70

11

60

62

64

66

68

70

72

74

12

64

66

68

70

72

74

76

78

13

68

70

72

74

76

78

80

82

14

72

74

76

78

80

82

84

86

6.

7.

8.

29

30

32


1.

2.

3.

4.

5.

évfolyam 1

16

19

22

25

2

20

23

24

29

32

33

34

36

3

24

27

28

33

36

37

38

40

68

28


4

28

31

32

37

40

41

42

44

5

32

35

36

41

44

45

46

48

6

36

39

40

45

48

49

50

52

7

40

43

44

49

52

53

54

56

8

44

47

48

53

56

57

56

60

9

48

51

51

57

60

61

62

64

10

52

55

56

61

64

65

66

68

11

56

59

60

65

68

69

70

72

12

60

63

64

69

72

73

74

76

13

64

67

68

73

76

77

78

80

14

68

71

74

77

80

82

83

84

3. feladat: Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkótartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a

combokat.

Hanyattfekvés és újabb felülés következi folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ M

1.

2.

3.

4.

69

5.

6.

7.

8.


évfolyam 1

25

28

31

34

2

30

33

36

39

3

35

38

41

4

40

43

5

45

6

36

38

40

42

41

43

45

47

44

46

48

50

52

46

49

51

53

55

57

48

51

54

56

58

60

62

50

53

56

59

61

63

65

67

7

55

58

61

64

66

68

70

72

8

60

63

66

69

71

73

75

78

9

65

68

71

74

76

78

80

82

10

70

73

76

79

81

83

85

87

11

75

78

81

84

86

88

90

92

12

80

83

86

89

91

93

95

97

13

85

88

91

94

96

98

100

102

14

90

93

96

98

100

102

104

106

6.

7.

8.

34

36

38

38

40

42


1.

2.

3.

4.

5.

évfolyam 1

20

23

26

29

2

25

28

31

34

70

32 36


3

30

33

36

39

41

43

45

47

4

35

38

41

44

46

48

50

52

5

40

43

46

49

51

63

55

57

6

45

48

51

54

56

58

60

62

7

50

53

56

59

61

63

65

67

8

55

58

61

64

66

68

70

72

9

60

63

66

69

71

73

75

77

10

65

68

71

74

76

78

80

82

11

70

73

76

79

81

83

85

87

12

75

78

81

84

86

88

90

92

13

80

83

86

89

91

93

95

97

14

85

88

91

94

96

98

100

102

4. feladat: Fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ M

1.

2.

3.

4.

71

5.

6.

7.

8.


évfolyam 1

5

7

9

11

2

7

9

11

13

3

9

11

13

4

11

13

5

13

6

13

15

17

19

15

17

19

21

15

17

19

21

23

15

17

19

21

23

25

15

17

19

21

23

25

27

15

17

19

21

23

25

27

29

7

17

19

21

23

25

27

29

31

8

19

21

23

25

27

29

31

33

9

21

23

25

27

29

31

33

35

10

23

25

27

29

31

33

35

37

11

25

27

29

31

33

35

37

39

12

26

28

30

32

34

36

38

40

13

27

29

31

33

35

37

39

41

14

28

30

32

34

36

38

40

42


1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

4

5

6

5

6

7

évfolyam 1

1

1

2

2

2

1

2

2

3

72

3 4


3

2

2

3

4

5

6

7

8

4

2

3

4

5

6

7

8

9

5

3

4

5

6

7

8

9

10

6

4

5

6

7

8

9

10

11

7

5

6

7

8

9

10

11

12

8

6

7

8

9

10

11

12

13

9

7

8

9

10

11

12

13

14

10

8

9

10

11

12

13

14

15

11

9

10

11

12

13

14

15

16

12

10

11

12

13

14

15

16

17

13

11

12

13

14

15

16

17

18

14

12

13

14

15

16

17

18

19

4. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért pontszám összesen

Minősítés

0 - 11

igen gyenge

12 – 22

gyenge

23 - 33

elfogadható

34 - 43

közepes

43 - 52

jó

53 - 63

kiváló

73


5. feladat: Cooper-teszt, 12 percig futás / gyakorlás (m). Lányok pontérték táblázata: 1 – 77 pontig. I. – V. osztály Po

(7 – 11 éves életkorú)

7 éves

8 éves

9 éves

10

11

Po

éves

éves

nt-

1140

1180

1210

1280

1200

1230

1300

1180

1220

1250

1320

4

1200

1240

1270

1340

5

1230

1270

1300

1370

6

1250

1290

1320

1390

7

1270

1310

1340

1410

8

1290

1330

1360

1430

9

1310

1350

1380

1450

10

1330

1370

1400

1470

11

1350

1390

1420

1490

12

1380

1420

1450

1510

13

1400

1440

1470

1540

14

1420

1460

1490

1560

15

1440

1480

1510

1580

16

1460

1500

1530

1600

17

1480

1520

1550

1620

18

1500

1540

1570

1640

19

1530

1570

1600

1660

20

1550

1590

1620

1690

21

1570

1610

1640

1710

130 0 132 0 134 0 136 0 139 0 141 0 143 0 145 0 147 0 149 0 151 0 154 0 156 0 158 0 160 0 162 0 164 0 166 0 169 0 171 0 173 0

1160

3

ntért 1 ék 2

(életkor/év). 7 éves

8 éves

9 éves

2000

2040

2070

2020

2060

2090

43

2040

2080

2110

44

2060

2100

2130

45

2080

2120

2150

46

2110

2150

2180

47

2130

2170

2200

48

2150

2190

2220

49

2170

2210

2240

50

2190

2230

2260

51

2210

2250

2280

52

2230

2270

2300

53

2260

2300

2330

54

2280

2320

2350

55

2300

2340

2370

56

2320

2360

2390

57

2340

2380

2410

58

2360

2400

2430

59

2380

2420

2450

60

2410

2450

2480

61

2430

2470

2500

ért 41 ék 42

74

10

11

éves

éves

213 0 215 0 218 0 220 0 222 0 224 0 226 0 228 0 230 0 232 0 235 0 237 0 239 0 241 0 243 0 245 0 247 0 250 0 252 0 254 0 256 0

2160 2180 2200 2220 2240 2270 2290 2310 2330 2350 2370 2390 2420 2440 2460 2480 2500 2520 2540 2570 2590


22

1590

1630

23

1610

1650

24

1630

1670

25

1650

1690

26

1680

1720

27

1700

1740

28

1720

1760

29

1740

1780

30

1760

1800

31

1780

1820

32

1800

1840

33

1830

1870

34

1850

1890

35

1870

1910

36

1890

1930

37

1910

1950

38

1930

1970

39

1960

2000

40

1980

2020

166 0 168 0 170 0 172 0 175 0 177 0 179 0 181 0 183 0 185 0 187 0 190 0 192 0 194 0 196 0 198 0 200 0 203 0 205 0

1730 1750 1770 1790 1810 1830 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050 2070 2090 2110

175 0 177 0 179 0 181 0 184 0 186 0 188 0 190 0 192 0 194 0 196 0 199 0 201 0 203 0 205 0 207 0 209 0 212 0 214 0

62

2450

63

2470

64

2490

65

2510

66

2530

67

2560

68

2580

69

2600

70

2620

71

2640

72

2660

73

2680

74

2710

75

2730

76

2750

77

2770

249 0 251 0 253 0 255 0 257 0 260 0 262 0 264 0 266 0 268 0 270 0 272 0 275 0 277 0 279 0 281 0

2520 2540 2560 2580 2600 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2750 2780 2800 2820 2840

258 0 260 0 262 0 264 0 267 0 269 0 271 0 273 0 275 0 277 0 279 0 281 0 284 0 286 0 288 0 290 0

2610 2630 2650 2670 2690 2720 2740 2760 2780 2800 2820 2840 2870 2890 2910 2930

A vastaggal jelölt teljesítményszint az egészség megőrzéséhez „szükséges”, illetve „kell” értéket jelzi. V. – IX. osztály


(életkor/év)

Po

11

12

13

14

15

Po

11

12

13

14

15

nt-

éves

éves

éves

éves

éves

nt-

éves

éves

éves

éves

éves

ért 1 ék

130 0

132 0

133 0

134 0

135 0

ért 41 ék

216 0

218 0

219 0

220 0

221 0

75


2

1320

1340

3

1340

1360

4

1360

1380

5

1390

1410

6

1410

1430

7

1430

1450

8

1450

1470

9

1470

1490

10

1490

1510

11

1510

1530

12

1540

1560

13

1560

1580

14

1580

1600

15

1600

1620

16

1620

1640

17

1640

1660

18

1660

1680

19

1690

1710

20

1710

1730

21

1730

1750

22

1750

1770

23

1770

1790

24

1790

1810

25

1810

1830

26

1840

1860

135 0 137 0 139 0 142 0 144 0 146 0 148 0 150 0 152 0 154 0 157 0 159 0 161 0 163 0 165 0 167 0 169 0 172 0 174 0 176 0 178 0 180 0 182 0 184 0 187 0

1360

1370

42

2180

1380

1390

43

2200

1400

1410

44

2220

1430

1440

45

2240

1450

1460

46

2270

1470

1480

47

2290

1490

1500

48

2310

1510

1520

49

2330

1530

1540

50

2350

1550

1560

51

2370

1580

1590

52

2390

1600

1610

53

2420

1620

1630

54

2440

1640

1650

55

2460

1660

1670

56

2480

1680

1690

57

2500

1700

1710

58

2520

1730

1740

59

2540

1750

1760

60

2570

1770

1780

61

2590

1790

62

2610

1810

1800 0 1820

63

2630

1830

1840

64

2650

1850

1860

65

2670

1880

1890

66

2690

76

220 0 222 0 224 0 226 0 229 0 231 0 233 0 235 0 237 0 239 0 241 0 244 0 246 0 248 0 250 0 252 0 254 0 256 0 259 0 261 0 263 0 265 0 267 0 269 0 271 0

2210 2230 2250 2270 2300 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2600 2620 2640 2660 2680 2700 2720

222 0 224 0 226 0 228 0 231 0 233 0 235 0 237 0 239 0 241 0 243 0 246 0 248 0 250 0 252 0 254 0 256 0 258 0 261 0 263 0 265 0 267 0 69 0 271 0 273 0

2230 2250 2270 2290 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2440 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2590 2620 2640 2660 2680 2700 2720 2740


27

1860

1880

28

1880

1900

29

1900

1920

30

1920

1940

31

1940

1960

32

1960

1980

33

1990

2010

34

2010

2030

35

2030

2050

36

2050

2070

37

2070

2090

38

2090

2110

39

2120

2140

40

2140

2160

189 0 191 0 193 0 195 0 197 0 199 0 202 0 204 0 206 0 208 0 210 0 212 0 215 0 217 0

1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050 2070 2090 2110 2130 2160 2180

191 0 193 0 195 0 197 0 199 0 201 0 204 0 206 0 208 0 210 0 212 0 214 0 217 0 219 0

67

2720

68

2740

69

2760

70

2780

71

2800

72

2820

73

2840

74

2870

75

2890

76

2910

77

2930

274 0 276 0 278 0 280 0 282 0 284 0 286 0 289 0 291 0 293 0 295 0

2750 2770 2790 2810 2830 2850 2870 2900 2920 2940 2960

276 0 278 0 280 0 282 0 284 0 286 0 288 0 291 0 293 0 295 0 297 0

2770 2790 2810 2830 2850 2870 2890 2920 2940 2960 2980

Fiúk pontérték táblázata 1 – 77 pontig I. – V. osztály


7 éves

8 éves

9 éves

10

11

Po

éves

éves

nt-

1180

1260

1400

1450

1280

1420

1470

1220

1300

1440

1490

4

1240

1320

1460

1510

5

1260

1350

1480

1540

6

1290

1370

1510

1560

153 0 155 0 157 0 159 0 162 0 164 0

1200

3

Po ntért 1 ék 2

(életkor/év). 7 éves

8 éves

9 éves

2020

2110

2250

2040

2130

2270

43

2060

2160

2290

44

2090

2180

2310

45

2110

2200

2330

46

2130

2220

2350

ért 41 ék 42

77

10

11

éves

éves

230 0 232 0 235 0 237 0 239 0 241 0

2380 2400 2430 2450 2470 2490


7

1310

1390

8

1330

1410

9

1350

1430

10

1370

1450

11

1390

1470

12

1410

1490

13

1430

1520

14

1450

1540

15

1470

1560

16

1500

1580

17

1520

1600

18

1540

1620

19

1560

1640

20

1580

1670

21

1600

1690

22

1620

1710

23

1640

1730

24

1660

1750

25

1690

1770

26

1710

1790

27

1730

1810

28

1750

1840

29

1770

1860

30

1790

1880

31

1810

1900

153 0 155 0 157 0 159 0 161 0 163 0 165 0 168 0 170 0 172 0 174 0 176 0 178 0 18 0 182 0 184 0 187 0 189 0 191 0 193 0 195 0 197 0 199 0 201 0 204 0

1580 1600 1620 1640 1660 1680 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050 2070 2090

166 0 168 0 170 0 172 0 174 0 176 0 179 0 181 0 183 0 185 0 187 0 189 0 191 0 194 0 196 0 198 0 200 0 202 0 204 0 206 0 208 0 211 0 213 0 215 0 217 0

47

2150

48

2170

49

2190

50

2210

51

2230

52

2250

53

2270

54

2300

55

2320

56

2340

57

2360

58

2380

59

2400

60

2420

61

2440

62

2460

63

2490

64

2510

65

2530

66

2550

67

2570

68

2590

69

2610

70

2630

71

2650

78

224 0 226 0 228 0 230 0 233 0 235 0 237 0 239 0 241 0 243 0 245 0 248 0 250 0 252 0 254 0 256 0 258 0 260 0 262 0 265 0 267 0 269 0 271 0 273 0 275 0

2370 2400 2420 2440 2460 2480 2500 2520 2540 2570 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2880

243 0 245 0 247 0 249 0 252 0 254 0 256 0 258 0 260 0 262 0 264 0 267 0 269 0 271 0 273 0 275 0 277 0 279 0 281 0 284 0 286 0 288 0 290 0 292 0 294 0

2510 2530 2550 2570 2600 2620 2640 2660 2680 2700 2720 2750 2770 2790 2810 2830 2850 2870 2890 2920 2940 2960 2980 3000 3020


32

1830

1920

33

1850

1940

34

1870

1960

35

1900

1980

36

1920

2010

37

1940

2030

38

1960

2050

39

1980

2070

40

2000

2090

206 0 208 0 210 0 212 0 214 0 216 0 218 0 221 0 223 0

V. – IX. osztály

2110 2130 2150 2170 2200 2220 2240 2260 2280

219 0 221 0 223 0 225 0 228 0 230 0 232 0 234 0 236 0

72

2670

73

2700

74

2720

75

2740

76

2760

77

2780

277 0 279 0 282 0 284 0 286 0 288 0

2900 2930 2950 2970 2990 3010


296 0 298 0 301 0 303 0 305 0 307 0

3040 3060 3090 3110 3130 3150

(életkor/év).

Po

11

12

13

14

15

Po

11

12

13

14

15

nt-

éves

éves

éves

éves

éves

nt-

éves

éves

éves

éves

éves

1530

1610

1740

3

1570

1650

4

1590

1670

5

1620

1700

6

1640

1720

1660

1740

8

1680

1760

9

1700

1780

10

1720

1800

11

1740

1820

12

1760

1840

259 0 261 0 264 0 266 0 268 0 270 0 272 0 274 0 276 0 278 0 281 0 283 0

264 0 266 0 268 0 270 0 272 0 2740

7

246 0 248 0 251 0 253 0 255 0 257 0 259 0 261 0 263 0 265 0 268 0 270 0

2520

1630

179 0 181 0 183 0 185 0 187 0 190 0 192 0 194 0 196 0 198 0 200 0 202 0

2380

1550

167 0 169 0 171 0 173 0 176 0 178 0 180 0 182 0 184 0 186 0 188 0 190 0

ért 1 ék 2

1760 1780 1800 1830 1850 1870 1890 1910 1930 1950 1970

ért 41 ék 42

2400

43

2430

44

2450

45

2470

46

2490

47

2510

48

2530

49

2550

50

2570

51

2600

52

2620

79

2540 2570 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2740 2760

276 0 279 0 281 0 283 0 285 0 287 0


13

1790

1870

14

1810

1890

15

1830

1910

16

1850

1930

17

1870

1950

18

1890

1970

19

1910

1990

20

1940

2020

21

1960

2040

22

1980

2060

23

2000

2080

24

2020

2100

25

2040

2120

26

2060

2140

27

2080

2150

28

2110

2190

29

2130

2210

30

2150

2230

31

2170

2250

32

2190

2270

33

2210

2290

34

2230

2310

35

2250

2330

36

2280

2360

37

2300

2380

193 0 195 0 197 0 199 0 201 0 203 0 205 0 208 0 210 0 212 0 214 0 216 0 218 0 220 0 222 0 225 0 227 0 229 0 231 0 233 0 235 0 237 0 239 0 242 0 244 0

2000 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2270 2290 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2440 2460 2490 2510

204 0 207 0 209 0 211 0 213 0 215 0 217 0 219 0 221 0 223 0 226 0 228 0 230 0 232 0 234 0 236 0 238 0 240 0 243 0 245 0 247 0 249 0 251 0 253 0 255 0

53

2640

54

2660

55

2680

56

2700

57

2720

58

2750

59

2770

60

2790

61

2810

62

2830

63

2850

64

2870

65

2890

66

2920

67

2940

68

2960

69

2980

70

3000

71

3020

72

3040

73

3060

74

3090

75

3110

76

3130

77

3150

80

272 0 274 0 276 0 278 0 280 0 283 0 285 0 287 0 289 0 291 0 293 0 295 0 297 0 300 0 302 0 304 0 306 0 308 0 310 0 312 0 314 0 317 0 319 0 321 0 323 0

2780 2800 2820 2840 2860 2890 2910 2930 2950 2970 2990 3010 3030 3060 3080 3100 3120 3140 3160 3180 3200 3230 3250 3270 3290

285 0 287 0 289 0 291 0 293 0 296 0 298 0 300 0 302 0 304 0 306 0 308 0 310 0 313 0 315 0 317 0 319 0 321 0 323 0 325 0 327 0 330 0 332 0 334 0 336 0

2890 2910 2930 2960 2980 3000 3020 3040 3060 3080 3100 3120 3150 3170 3190 3210 3230 3250 3270 3290 3320 3340 3360 3380 3400


38

2320

2400

39

2340

2420

40

2360

2440

246 0 248 0 250 0

2530 2550 2570

257 0 266 0 262 0

81


2.9. Német nemzetiségi nevelés-oktatás A nemzetiségi oktatás – a magyarországi közoktatás részeként – megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait, és e mellett biztosítja a nemzetiség nyelvének tanulását, a nemzetiség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és –teremtést, az önismeret kialakítását, a nemzetiségi jogok megismerését és gyakorlását. A nemzetiségi oktatás segíti a nemzetiséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. A nemzetiségi oktatást és nevelést folytató intézményekben arra kell törekedni, 

hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, és alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép



hogy a tanulók felismerjék az előítéletek és kirekesztés megjelenítési formáit, és megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és nemzetiségi jogok megsértésének jelenségét, és a jelenség elleni fellépés jogi, illetve egyéb eszközeit. Intézményünkben német nyelvoktató nemzetiségi oktatás folyik, amelyben a tanítás

nyelve a magyar nyelv, a német nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében az első évfolyamtól oktatjuk. A nyelvoktató nemzetiségi oktatás a nyelv tanításával, az irodalom és a kisebbségi népismeret témaköreinek elsajátíttatásával hozzájárul a nemzetiségi oktatás céljainak megvalósításához. Gyakorlati és sokrétűen felhasználható ismeretek átadására kell, tudás megszerzésére kell törekedni, amelyek egyben feltételei az értékeken alapuló cselekvésnek. A gyerekek élményszerű helyzetekben találkozzanak a legfontosabb hagyományokkal, az életmóddal, a nemzetiség kultúrájával. Cselekvés és projektorientált oktatási formákban a fokozatosság elve alapján szerezzenek ismereteket. A német nyelv és irodalom tantárgy feladata a szóbeli és az írásbeli kommunikáció önálló és kreatív, integrált használatának elsajátításához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, a nyelvhasználat változatos, adekvát tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos fejlesztése. Változatos és egyre magasabb szinteken történő kommunikáció különféle kommunikációs helyzetekben, motivált nyelvi fejlődési környezet biztosítása. Az irodalmi nevelés alakítsa ki és fejlessze a művekkel kapcsolatos aktív kapcsolatot. Az olvasás megszerettetése, olvasási kedv felkeltése, irodalmi műveltség megszerzése. Az erkölcsi, esztétikai értékek felfedeztetésével az értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése. 82


2.10. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 2.10.1 HELYZETKÉP (Lásd: Környezeti nevelési program)

2.10.2 AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS FOGALMA Egészségnevelés A

WHO

meghatározása

szerint

az

egészségnevelés

olyan

változatos

kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészséget bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység, melyet az alábbi címszavakban foglalunk össze: o a prevenció; o az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere; o az egészséget támogató társadalompolitika; o hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás; o rizikócsoportos megközelítés; o érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások; o kortárshatások az egészségfejlesztésben; o színtér programok (egészséges iskolák, óvodák stb.); o közösségi alapú komplex egészségfejlesztés.

2.10.3 EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Az iskolai környezeti nevelés fontos és elengedhetetlen része az egészségnevelés. Ez a pedagógiai folyamat is kétrétegű. Egyrészt az iskolák tantervében, tanítási gyakorlatában

83


szerepet kapnak az egészségre, az egészség megőrzésére vonatkozó ismeretek, fogalmak, adatok és összefüggések. Másrészt az iskolai élet mindennapos gyakorlatában – az iskola üzemeltetésében, fenntartásában- kell gondoskodni az iskolában dolgozók és tanulók egészségéről. Az egészség a WHO meghatározása szerint egybefoglalja a testi, a mentális-lelki és aszociális jólétre való képességeket, állapotokat. Ezért az iskolai egészségnevelés nemcsak a fizikai, hanem a mentálhigiénés és a társas viszonyok terén is átfogó feltétel-együttest kell biztosítson a felnőttek és a gyerekek életminősége, jóléte érdekében. Az egészség mindenkinek személyes érdeke és élménye, az „intimszféra” nagyon sajátos részeként megélt állapot. Az egészségpedagógia - amely a prevencióra épül- ezért figyelembe kell, hogy vegye a személyességnek és az intimitásnak lényegét jelentő nevelési követelményeket. Az egészségnevelés nem korlátozódhat előadásokra, prédikációkra vagy szórólapokra, hanem személyes életviteli tapasztalatokhoz, felismerésekhez is kell segítse a benne részesítendőket. Itt is érvényes összefüggés van a pedagógus egészségtudatos életvitele és egészségnevelési hatékonysága között. Az egészségállapotok és a környezet kölcsönhatásai be kell épüljenek a tananyagba, azaz a diákok kell, hogy ismerjék a helyi környezeti kockázatok egészségükre gyakorolt hatását. A környezeti kockázatok észlelése azt segíti elő, hogy megelőzhetővé váljanak a megbetegedést okozó helyzetek. A környezeti kockázatok sokfélék lehetnek, észlelésüket és hatásmechanizmusaikat társadalmi kulturális konvenciók és hagyományok alakítják ki. Az egészségnevelés során fel kell tárni a tanulók kockázat-észlelési sajátosságait és azokat összhangba kell hozni a tudományosan igazolt tényismeretekkel. A környezeti kockázatokat bizonyos társadalmi rétegek, etnikai és kisebbségi csoportok másként értékelik és értelmezik, hiszen ez erősen függ a társadalmi csoportok hagyományaitól. A kockázat észlelés tudatosságának növelése, a tudományosan hiteles információk tananyagba való beépítése elősegítheti a megfelelő megelőzési viselkedésmódok kialakulását. Ezért is fontossá válik az együttműködés a helyi ÁNTSZ és az egészségügyi intézmények, szakemberek és az iskola között. A szakemberekkel való együttműködés segítheti az iskolát abban, hogy beépüljenek a szakismeretek a tananyag összeállítási, fejlesztési folyamatba.

2.10.4 TÖRVÉNYI HÁTTÉR (Lásd: Környezetnevelési program)

2.10.5 ERŐFORRÁSOK 2.10.5.1

Személyi:

A) Belső: tanárok, diákok, technikai dolgozók, iskolaorvos, védőnő, fogorvos

84


Pedagógusok: Programok szervezése, lebonyolítása, dekoráció, veszélyes hulladékok (elemek, akkumulátorok) gyűjtése, szelektív hulladékgyűjtés, projekt programok, akciónapok, közösségi összefogáson alapuló programok, megmozdulások Technikai dolgozók: Programok segítése, beszerzések, étkeztetés Tanulók: Tantermek,

zöld

területek

rendezése,

időnkénti

újrahasznosítható

hulladékgyűjtés ,szelektív hulladékgyűjtés

Humán erőforrások Iskolavezetőség

Feladat, szerepkör

Erősségek

Támogatja a

Hiteles személyiségek

környezetnevelési

a pedagógusok és a

programokat. A minőségi

diákság számára.

munka részeként értékeli

Hasznosítható

az ilyen tevékenységet.

kapcsolatrendszer.

Anyagi forrásokat teremt.

Kreativitás,

Ösztönző rendszert

nyitottság,

dolgoz ki. Aktívan részt

tolerancia

vesz az egyes Tanárok

Osztályfőnökök

Gyermekvédel mi felelős

programokban. Kidolgozzák és a

Valamennyi szakos

tantárgyakba beépítve

belátja, hogy minden

tanítják az egyes

tanár feladata a

környezet- egészségügyi

környezet-

tartalmakat. Évfolyamokra lebontva Dekoráció, kiállítások, az egészségneveléshez

egészségvédelemre Lehetőség nevelés. van az

és a környezeti

azonnali

neveléshez A hátrányos és a kapcsolódó tartalmak veszélyeztetett

„kibeszélésére"

tanulók

85

aktualitások

osztályközösségi szinten.


Iskolaorvos, védőnő

Előadások tartása az

Szakmai

egészséges életmódról, a

kompetencia,

környezeti ártalmakról.

személyes ráhatás.

Segíti a tanárok munkáját az egészségmegőrzésben Adminisztratív dolgozók

Támogatják a tanári

Részt

munkát az egyes

vállalnak a

Technikai dolgozók

programok A programok tárgyi

takarékosságb Zöldítési program

feltételeinek

an.

biztosítása, tantermek, vizesblokkok, világítási hálózat Diákok

karbantartása. A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló munkák és kezdeményezések.)

Szülők

Szemléltetőeszközök

Valamennyi diák érintett a programokban. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. Havi rendszerességgel hulladékátvétel . A fő hangsúly a szemléletformáláson Tevékeny részvétel avan.

gazdagítása, anyagi

programokban, az ő

támogatás, külső

szemléletük is

erőforrások felkutatása.

formálódik, a környezet egészségügyi nevelés túlmutat az iskola falain.

B. Külső: Szülők, település lakói, cégek, üzemek, vállalkozók Szülők: Programok segítése, lebonyolítása, utaztatás Település lakói: Programok segítése Cégek: Anyagi segítségek nyújtása, tárgyi feltételek biztosítása Vállalkozók: Rendezvények anyagi támogatása

86


2.10.5.2 Anyagi Bevételek: Pályázati források, gyűjtések bervételei Pályázatok

Kiadások: (tervek megvalósítása Sportversenyek ) Egészségvédelmi programok Zöldesítés Víztisztítók Programok lebonyolítása Díjak, működési

2.10.6 EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 2.10.6.1 Alapelve, célja: • Segítse a tanulókat a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában. •

Fejlessze az életvezetési képességeket.

•

Fejlessze a tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzéséért.

•

Készítse fel a tanulókat a stressz-hatások feldolgozására.

•

Segítse elő a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését.

•

Valósítsa meg a mindennapi testedzést a tanulók számára.

•

Terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is.

2.10.6.2

Területei:

Egészségmegőrzés a helyes életmód kialakításával: • Mozgás, rendszeres testedzés játéklehetőség, •

Táplálkozási szokások kialakítása egészségünk érdekében,

•

Öltözködés,

•

Higiénia, tisztálkodás,

•

Egészségkárosító szenvedélyek (drog, alkohol, cigaretta) megelőzése a tanórai és a tanórán kívüli nevelésben,

•

Ésszerű napirend kialakítása. Stressz kezelési technikák elsajátítása

Szűrővizsgálatok: pl.: gerinc, szemészet, fogászat, stb. Egészségnevelési nap, verseny szervezése.

87


2.10.6.3

Az egészségnevelés színterei:

a, Minden tanulót egyformán érintő elemek: Példamutató iskolai hatás •

Termek, folyosók, udvar, orvosi rendelő, élő sarok kialakítása,

•

A pedagógusok, a dolgozók példamutatása,

•

Ösztönzés az egészséges életmód napi gyakorlattá tételében: pl.: otthoni torna, reggeli elfogyasztása, az évszaknak megfelelő öltözködés, stb.

•

Az iskola által biztosított étkeztetés étrendjére való odafigyelés, pl.: az étrend összeállításában való részvétel,

•

Iskolai médiumok „egészség" rovatai. Kötelező tanórai keretben végzett egészségnevelés: • Tantárgyakba beépített

egészségnevelés:

osztályfőnöki

óra, testnevelés

óra, biológia óra, egészségtan modul, stb. •

Erdei iskola

•

„Egészségnapok"

b, A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek • Szakkörök •

Egészségnevelési akciók

•

Nyári táborok

•

Előadások, kiállítások

•

Rendszeres, egészséges környezetben (pl.: hegyekben) végzett túrák, kirándulások

•

Projekt napok

2.10.6.4

Mindennapi testedzés megvalósítása:

• Testnevelési órákon - a KT. szerint • Szervezett úszásoktatásban való részvétellel • Iskolaotthonos, napközis, tanuló szobai foglalkozásokba beillesztve, pontos terv szerint , egésznapos iskola • Szabadidőben rendszeres sportfoglalkozások keretében • Iskolai Sportkör működtetésével

88


• Egy-egy sportágnak az iskolában helyet adva (pl.: kézilabda) biztosítva a tanulók szervezett sportolási részvételét • Sporttáborok szervezése • Sportversenyek lebonyolítása • Családi sportnap szervezése Az iskola sportköre bekapcsolódik a falu Sportegyesületének munkájába.

2.10.6.5

Egészségnevelésünket segítő hasznos módszerek:

• Játékok • Riport • Közösségépítés • Művészetek • Programok • Projektek 2.10.6.6

Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők:

• Belső (iskolai) résztvevők: pedagógusok, osztályfőnökök, iskolaorvos, védőnő, diákképviselet • Külső partnerek: Nevelési Tanácsadó, Családsegítő szervezetek, szakrendelők.

2.10.7 AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ISKOLAI TERÜLETEI Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, és az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódjanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: o önmagunk és egészségi állapotunk ismerete o az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, szem- asztal távolsága, világítás fényviszonyok o természetes, mesterséges világítás fontossága

89


o az értékek ismerete o az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe o a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata o a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben o a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete o a tanulás technikái o az idővel való gazdálkodás szerepe o a rizikóvállalás és határai o a szenvedélybetegségek elkerülése o a tanulási környezet alakítása o a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége Az egészségnevelési program kialakításakor érdemes áttekinteni, hogy a tervben megjelennek-e olyan az előző felsorolásból nyerhető, és az életkori sajátosságokhoz is illeszthető lényeges témák, mint például: o az egészséges táplálkozás témái o a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás o a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció o a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat) o a testi higiénia o a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) o a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás) o a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével. Például: o rendszeres szellőztetés o a tanulók egészségi állapota o osztálytermek berendezése az egészségügyi szempontoknak megfelelően o a mozgásigény kielégítése

2.10.8 ISKOLAI PROGRAMOK Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos munka hatékonyságát az segíti, ha az iskola határozott – lehetőleg minden egészséggel kapcsolatos tevékenységre kiterjedő – tervvel

90


rendelkezik. Ezt egyeztesse, a diákokkal és a szülőkkel, az iskolához kapcsolódó más szakemberekkel. Fontos, hogy a terv feladatokat és a megvalósításukat szolgáló tevékenységeket tartalmazzon olyan fontos területekre, mint o az egészséges személyiségfejlődés elősegítése o egészséges táplálkozás (iskolatej akció) o a mindennapi testmozgás o a rendszeres fizikai aktivitás o egészségtudatos lét o stressz-és feszültségoldás o fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetés o a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése o a fogyatékosok hátrányos helyzetűek integrációja o az iskolán kívüli bántalmazás megelőzése

o

a szexuális nevelés - már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját megelőzően is.

2.10.9 MÓDSZEREK Az iskolában alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza ma már számos lehetőséget biztosít az egészségnevelési program eredményes megvalósítására. Leghatékonyabbak az iskola saját ötleteire épülő, illetve önálló szervezésű programok (egymásra épülő rendezvénysorozatok), amelyeknek megvalósításában a tanárok, a diákok és a szülők egyaránt részt vesznek. Természetesen lehet ún. kész programokat is

felhasználni,

alkalmazni. Több tucat hazai intézmény, szervezet, vállalkozás kínálja adaptált vagy saját fejlesztésű egészségfejlesztési programjait. • Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott rendőrségi és kortárs előadók segítségével , pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára. Egészségtan tanár vagy egészségfejlesztésben szakirányú végzettséggel rendelkező szakember a szociális, egészségügyi területről, iskolaorvos, háziorvos, védőnő, ANTSZ, Kábítószer Egyeztető Fórum, vagy helyi civil szervezet munkatársa.

91


•

Tegyük

szebbé

az

iskola

környezetét,

pl.:

rendezzünk

versenyeket,

készíttessünk a tanulókkal, a témával kapcsolatos plakátokat, pontozzuk az osztálytermeket, faliújságon a témával kapcsolatos cikkeket, írásokat stb. •

Szervezzünk kirándulásokat, tegyük lehetővé a rendszeres

testmozgást,

a

szülőket is vonjuk be ezekbe. •

Tekintsük át a tantárgyakat és tegyünk javaslatot, hogy az egyes tárgyakban miként jelenhet meg az egészségfejlesztés szemlélete.

•

Ha nincs az egészségfejlesztésben képzett szakember, így egészségtan-tanár, vagy

egészségfejlesztő,

egészségfejlesztő-mentálhigiénikus,

népegészségügyi

szakember, mentálhigiénikus, szupervizor, tanácsadó szakirányú továbbképzésben részt vett szakember vagy rövid (60-120 órás) egészségfejlesztő - egészségnevelőmentálhigiénés pedagógusképzésben részt vett pedagógus, iskolai drogügyi koordinátor vagy Mentálhigiénés Alapprogram

pedagógusoknak

(MAP)

képzésen részt vett kolléga, akkor a továbbképzésen való részvétel is egy fontos célkitűzés. •

Ha van képzett kolléga, csatlakozzon az iskolai drogügyi koordinátorok megyei hálózatához vagy más szakmai csoportok hálózatához.

2.10.10 Alapelvek, célok 2.10.10.1 Általános célok, értékek a környezeti és egészségügyi nevelésben • AZ EGYETEMES TERMÉSZETNEK (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt •

a FÖLD egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés

•

a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése

•

a testi-lelki egészség megőrzése

2.10.10.2 Pedagógiai célok • az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása •

az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése

•

rendszerszemléletre nevelés

92


•

holisztikus szemléletmód kialakítása

•

fenntarthatóságra nevelés

•

a környezetetika hatékony fejlesztése

•

érzelmi és értelmi környezeti nevelés

•

tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés

•

tolerancia kialakítása

•

a környezettudatos magatartás és életvitel segítése

•

az állampolgári - egyéb közösségi - felelősség felébresztése

•

az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése

•

az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása

•

ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát.

•

helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések

•

problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség

•

globális összefüggések megértése

•

létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása

•

az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás

•

a családi életre nevelés fejlesztése

•

az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése

Kulcsszavak • szeretet •

tisztelet, megbecsülés

•

harmónia

•

mértékletesség

•

takarékosság

•

alázat

•

„a kicsi szép"

•

esztétika

•

empátia, segítőkészség

•

tolerancia

•

komplementaritás

93


• együttműködés •

kölcsönhatás

•

felelősség

•

ökológiai fenntarthatóság

•

mérték és mértéktartás

•

öröm, vidámság

•

globális gondolkodás

•

lokális cselekvés

•

holisztikus világszemlélet

•

szelídség

•

egészség

•

higiénia 2.10.10.3 Konkrét célok és feladatok

•

természeti - épített - szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése

•

helyi értékek és problémák feltérképezése

• helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, zöld terület gondozása, játszótér fejlesztése örökbefogadott patak, újrahasznosítható anyagok,

veszélyes

hulladékok

(elemek,

akkumulátorok)

gyűjtése,

energiatakarékosság, helyi védettség stb.) •

lakóhely megismerése (értékek, gondok - a megoldás módjai)

•

hagyományok védelme: család - iskola - település - nemzet szinteken

•

azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken

•

a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése

•

legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése

• az

egészségre

káros

szokások

biológiai,

élettani-pszichés

összetevőinek

megismertetése •

mindennapi testedzés: testnevelésórák, (amennyiben az iskola személyi, tárgyi, anyagi feltételei lehetővé teszik a kerettantervben meghatározottakon felül is beiktathat testnevelésórát, mivel az nem növeli a törvényesen megadott óraszámkeretet) napközis szabadidő, óraközi szünetek

94


Az iskola

Célok:

Tevékenység, feladat:

elhelyezkedésé

(a még megvalósítandók, ill. a

ből adódó

folyamatos tevékenységek kiemelése)

jellemzők: Nagy forgalom

Zaj

Közlekedési

- forgalomlassító megléte

biztonság növelése

- közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása

A kerékpáros és

- mellékutakon való közlekedés ösztönzése

gyalogos közi.

- kerékpárral közlekedők számára biciklitároló

Csökkentés

- fák, cserjék ültetése - speciális ablaküvegek

Légszennyezés

Csökkentés

- zöldesítés az iskola környékén, az iskolakertben és a növények gondozása, pótlása

Szemét

Tiszta,

- szeméttárolók gyomtalanítás,sűrítése parlagfű-irtás

egészséges

- szelektív hulladékgyűjtés, (papír, olaj,

környezet

fémdoboz, szárazelem) komposztálás - felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési

Kiváló

A gyerekek

veszélyekről - újabb játszóterek

adottságú

mozgásigényén

- rendszeres versenyeztetés

játszótér

ek kielégítése

(diákolimpia, sportegyesület)

Az iskolabelső

Tiszta,

- festések, felújítások, az ünnepekhez

meghitt

igazodó dekorációhoz falitáblák,

környezet

dísznövények, a mellékhelyiségekben szappan, WC papír - dohányzásra külön helyiség kialakítása - portalanítás (atkák-allergia) - gyakori szellőztetés (beltéri

Energiafelhasználás

Takarékos fűtés

Világítás

Egészség

-szennyezőanyagok: gázkazán szabályozása - nyílászárók formaldehid, szén-dioxid) javítása, tető szigetelése - neonok cseréje energiatakarékos izzókra

es, takaréko s 95


Vízfelhasználás

Egészséges

- víztakarékos öblítés, csapok karbantartása,

ivóvíz,

a klórozott szénhidrogéneket kiszűrő

vízfogyasztás

víztisztítók alkalmazása

csökkentése A

- biológiai lebontok alkalmazása - ecetsav,

csatornázottság

mosó- szóda, borax, szódabikarbóna és egyéb

elérése

környezetbarát takarítószerek alkalmazása

Tanítás,

növények gondozása, pótlása,

pihenés,

fajátékok, madáretetők, madárodúk

felüdülés

kihelyezése, gondozása

Udvar

helye egyen biztonságos aljzat

az aszfaltozás elérése

Az iskola

A tanítás-nevelés

eszközellátottsága

élmény-

- a tantermekben írásvetítő, TV, videó, CDlejátszó és számítógép

központúságának

- esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltető-

Csatorna

Rendezett iskolakert

növelése, az esztétikai érzék

anyagok - digitális fényképezőgép, gáztűzhelyek, konyhai

fejlesztése -

eszközök, ismeretterjesztő folyóiratok,

egészséges

könyvtár, médiatár

személyiség

2.10.11 Tanulásszervezési és tartalmi keretek (Lásd: környezeti nevelési program)

2.10.12 Tanórán kívüli lehetőségek A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy a középiskolában lehetővé váljon a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálása. Célkitűzések A választott programok és az alkalmazott módszerek •

fejlesszék a tanuló szociális képességeit

•

adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés)

•

rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket

96


•

szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta analitikus ismereteket, tanítsanak rendszerszemléletre

•

alakítsanak ki kritikus gondolkodást

•

fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.: problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás)

•

ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására

•

alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat

•

neveljenek a hagyományok tiszteletére

•

mutassanak követendő mintákat

•

ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre (tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelőzése érdekében); tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvető gazdasági, társadalmi hátterét, tegyék világossá a tanulók számára, hogy az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttműködni környezetével, és nem uralkodni akar felette

Szakkörök: tömegsport, kézilabda szakkör Tanulói pályázatok: Adjunk ki egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatásra, feldolgozásra. A tanulók motiválása történhet kiírásával, a legjobb munkák díjazásával. A születendő munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, film, interjú, irodalmi alkotás. Tábor: sporttábor, sítábor Iskolai átfogó környezetvédelmi programok, projektek: Megszervezhetjük annak kiderítését, hogy mennyire „zöld" az iskolánk. Ennek keretein belül a tanulók felmérést végezhetnek az iskolai víz-, fűtés-, világításrendszerről, az ezzel kapcsolatos költségekről, elkészíthetik a csepegő csapok térképét, kutathatják a hulladék kezelési módjait, az irodaszerek beszerzési módját és egészségkárosító hatásait, felhasznált mennyiségét. Az effajta program nagyon hatékony lehet, hiszen egyszerre mozgósít tanárt, diákot, technikai dolgozót és vezetőséget egyaránt. 97


A környezet- és egészségvédelem jeles napjai: A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki.

Március 22.

Víz világnapja

Április 22.

Föld Napja

Május 10.

Madarak és Fák Napja

Június 5.

Környezetvédelmi Világnap

Október 31.

Takarékossági Világnap

Akciók Egy-egy helyi környezeti probléma megoldására vagy jeles napokon szervezzünk olyan akciókat, amelyek felhívják a lakóhelyünk közösségének figyelmét egy-egy helyi vagy globális

környezeti

problémára.

A

megmozdulást

szervezhetjük

magunk

is,

de

csatlakozhatunk helyi vagy országos környezetvédő szervezetek akcióihoz (pl.: Takarítási világnap, Autómentes nap). Kiállítások: Rendezzünk iskolánkban nyitott, a nagyközönség által is látogatható környezetvédelmi kiállításokat (pl. szemétszobrászat, természeti értékeket, helyi problémákat bemutató kiállítás). Jó lehetőség a környező iskolákkal való kapcsolattartásra. Iskolai zöld médiumok: Az iskolai könyvtárban létesítsünk külön polcot a környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CD-lemezeknek. Ezzel a megoldással a tanulók könnyebben átlátják a rendelkezésükre álló irodalmat, szívesebben kutatnak, olvasgatnak. Ha van rendszeresen kiadott iskolaújság, mindig adjunk lehetőséget a diákokat foglalkoztató

98

zöld


hírek megjelentetésére. Az iskolarádió különösen alkalmas lehet arra, hogy a környezet- és természetvédő csoportok rendszeresen

tartsák a kapcsolatot

a teljes

diáksággal,

beszámoljanak munkájukról, ébren tartsák a környezetvédelem gondolatát, fontosságát.

Média: Fontos, hogy az iskola környezetvédelmi tevékenysége ismert és elismert legyen a helyi, illetve tágabb közösségben. Ezért tartsunk szoros kapcsolatot a helyi médiával, és gondoskodjunk az érdemi események, feltárt problémák, eredmények megismertetéséről. Tanulmányi kirándulás: Szervezzünk egy- vagy többnapos tanulmányutat egy-egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából. Ellátogathatunk kisebb-nagyobb gyerekcsoportokkal

tanösvényekre,

nemzeti

parkokba,

természetvédelmi

területekre,

vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba. Iskolai biokert: Ha van lehetőség, ilyen módon nagyon sok tanulót egész évben értelmes környezetvédelmi feladattal láthatunk el. Különösen fontos a falusi iskolákban az iskolakert kialakítása. Az iskolai (konyhai és tanulói) hulladékot naponta komposztálhatják, elsajátítva ezen keresztül a komposztálás technológiáját, a szelektív hulladékgyűjtés alapjait. Zöldesítés: A környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolva vagy önálló programként, a szülők illetve az iskola-közeli lakosság megnyerésével cserjék, fák ültetésével szépíthetjük környezetünket és a zajtól, portól védhetjük szervezetünket. Rendszeres hulladékgyűjtés: Ha van lehetőség bevonni a helyi hatóságokat, szervezzük meg az egész iskolára kiterjedő hulladékgyűjtést és elkülönített elszállítást legalább a papírhulladék és a szárazelem, vonatkozásában. Ezen tevékenység hatásfoka nagy, hiszen jelentős mértékben kihathat a tanuló tágabb környezetére is. Vetélkedők, tanulmányi versenyek:

99


Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken.

Általános iskola 5-6. évfolyam

Kaán Károly Természet és Környezetismereti Országos Verseny

Általános iskola 7-8. évfolyam

Herman Ottó Országos Biológia Verseny

Általános iskola 5.-8. évfolyam

Balogh János Országos Környezet Egészségvédelmi Csapatverseny

Faluismereti program: Szervezzünk olyan programokat, amelynek során megismerhetik a gyerekek a szűkebb és tágabb környezet jellemző épületeit, tereit és egyéb objektumait. Az ismereteket vetélkedők illetve kiállítások formájában lehet még jobban rögzíttetni a tanulókkal. Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel Találkozzanak a tanulók a helyi, körzeti, megyei környezet- és természetvédő civil szervezetekkel, ifjúsági tagozatként aktívan be is kapcsolódhatunk ezen mozgalmakba. Szervezzünk a közeli bevásárlóközpont vezetőjének engedélyével próbavásárlást, hogy a tanulók ismerkedjenek a reklámok fogásaival, a fogyasztói szokásokkal. Valamelyik nemzeti park, vagy társadalmi szervezet segítségével szervezzünk a gyerekeknek természetvédelmi akadályversenyt. A felügyelőségek, vagy környezetvédelmi cégek bevonásával műszeres vizsgálatokat is végezhetünk (pl. zajszint, talaj-, levegőszennyezettség). Művészeti csoportok, ünnepségek Használjuk ki a művészetek iránti érdeklődést. Néhány problémára próbáljuk ráirányítani a figyelmet a művészet eszközeivel. Szervezzünk irodalmi műsort (pl. Föld napja, Víz világnapja). Természetes anyagok felhasználásával készítsük el egy környezetbarát lakóház, porta modelljét. Éljünk a drámapedagógia korszerű módszereivel is („Játsszunk színházat” szakkör) Kézműves foglalkozás A természet adta anyagok (termések, levelek, tollak, csigaházak..) illetve az újrahasznosítható hulladék-anyagok felfelhasználásával különböző díszeket, kompozíciókat készíthetünk, amelyekből kiállítás vagy vásár is szervezhető (pl.: Karácsonyi vásár)

100


Sportnap A szülőkkel összefogva egész naposra is tervezhetjük (szombat) és az egészséges ételek,

italok,

gyógyhatású

készítmények

vásárával,

táncbemutatókkal,

egészségi

állapotfelméréssel is összeköthetjük. Napközis szabadidős foglakozások Séta a környéken, termések gyűjtése Sportszakköri szervezések Délutánonként változó évfolyam-összetételben sportversenyek. Látogatások Állatkertben, múzeumban, botanikus kertben, arborétumban, tanyán, nemzeti parkban, szeméttelepen, hulladékégetőnél, szennyvíztisztító telepen, MOFA. Ennek során előre megadott szempontsor vagy feladatlap segítségével buzdítsuk a gyerekeket az önálló felfedezésre, az ismeretek önálló feldolgozására. Szülői értekezletek Utalás a környezet-egészségvédelem néhány fontos elemére. Szülői fórum: Témák. Egészséges táplálkozás, drogprevenció, lelki egészség, háztartási környezetvédelem. Szempontok a módszerek kiválasztásakor •

alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz

•

vonjanak be minél több tanulót

•

az iskola keretein túl is legyenek hatással

•

a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen

•

alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek, kerüljük a katasztrófapedagógiát

•

a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez

•

nyújtsanak sok élményt a tanulónak

•

az érzelmeken át hassanak

•

a személyes megtapasztaláson alapuljanak

101


•

együttműködésen alapuljanak (teljes tantestület, egyéb iskolai dolgozók, külső szövetségek, szülők stb.)

•

alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére

•

legyen bennük sok játékos elem

2.10.13 Módszerek JÁTÉKOK •

Szituációs

•

Memóriafejlesztő

•

Kombinációs

•

Érzékelést fejlesztő

•

Ráhangolást segítő

•

Bizalomerősítő

•

Kapcsolatteremtést segítő

•

Drámapedagógia

MODELLEZÉS •

Hatásvizsgálatok

•

Rendszermodellezés

•

Előrejelző

•

Működő modellek készítése, elemzése

RIPORT MÓDSZER •

Kérdőíves felmérés

•

Direkt riportok

•

Fotóriport

PROJEKT MÓDSZER •

Analízis - akció projektek

102


TEREPGYAKORLATI MÓDSZEREK •

Terepgyakorlatok

•

Táborok

•

Térképkészítés

•

Egyszerű megfigyelések

•

Célzott megfigyelések, mérés

AKTÍV, KREATÍV MUNKA • Természetvédelmi és fenntartási munkák •

Rekonstrukciós munkák

•

Madárvédelmi feladatok

•

Szelektív hulladékgyűjtés

•

Rend- és tisztasági verseny

KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS • Csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében MŰVÉSZI KIFEJEZÉS •

Vizuális művészet a környezeti nevelésben

•

Irodalmi alkotások

•

Zeneművészet

•

Fotóművészet

•

Táncművészet

•

Népművészet

•

Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése

•

A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén

2.10.14 Taneszközök Környezetvédelmi vizsgálódásokhoz: Víz-és talajvizsgáló készlet, savas eső felfogó tartály, mérőhenger, Petri-csészék, kémcsövek, szűrők, határozók, mikroszkópok, tárgylemezek, fedőlemezek, indikátorok (alumínium, ammónia, kémhatás, nitrát, olaj, ólom, vízkeménység), glicerin, cellux. Elsősegélykészlet alapvető anyag:

103


10 öntapadó sebtapasz, 3 közepes méretű steril kötszer, 1 nagyméretű steril kötszer, 1 extra-nagy steril kötszer, 1 steril szempárna, 2 háromszögletű kötöző-kendő, 2 krepp kötöző tekercs, 6 biztosító tű, eldobható műanyag kesztyű, olló, csipesz. Applikációs képek: Veszélyes, mérgező, gyúlékony anyagok, radioaktív anyagok, oxidálószerek, szükséges felszerelések.

2.10.15 Kommunikáció (Lásd: Környezeti nevelési program)

2.10.16 Minőségbiztosítás: (Lásd: környezeti nevelési program)

2.10.17 Továbbképzések: •

Belső: Nevelési értekezletek, tanfolyamok

•

Külső: Kistérségi, megyei, országos konferenciákon, rendezvényeken való részvétel. Az iskola ütemterve alapján évente akkreditált továbbképzéseken való részvétel.

2.10.18 Partnereink 2.10.18.1 Külső kapcsolatok: ANTSZ

Megyei, kistérségi szint

Iskolaorvos, Védőnő

Községi szint

Fogorvos Önkormányzat Családsegítő szolgálat Gyermekjóléti szolgálat

Kistérségi szint

Pedagógiai Szakszolgálat

Megyei szint

2.10.18.2 Belső kapcsolatok: Iskolavezetés

104


Osztályfőnökök Szaktanárok

Iskolai szint

Gyermekvédelmi felelő Logopédus Gyógytestnevelő

2.10.19 Komplex szűrővizsgálatok Az iskolaorvos és a védőnő közösen végez komplex szűrővizsgálatokat az 1., 3., 5., 7., 8. osztályokban. korcsoport

szűrések

1., 3., 5., 7., 8. oszt.

látásélesség

5., 7., 8. oszt.

színlátás

8. oszt

hallásvizsgálat

5., 7., 8. oszt.

golyvaszűrés

1., 3., 5., 7., 8. oszt.

Bőr-kültakaró (anyajegyek), mikrócsomók sérv hastapintásos vizsgálata mozgásszervek, orthopédia: gerinc, mellkas, lúdtalp, súly-és magasságmérés, mellkörfogat, obesitasszűrés, tüdők fiziológiai vizsgálata 105


1., 3., 5., 7., 8. oszt.

vérnyomásmérés

1., 3., 5., 7., 8. osztály

rejtettheréjűs ég, fitymaszűkül tüdőszűrés et

8. osztály

Egyéb szűrések: •

Kardiológia (szívzörej) + vizeletvizsgálat (1.,3., 5., 7., 8. oszt.)

•

Tisztaságvizsgálat – szeptember, január, április

Védőoltások: korcsoport

védőoltások

6. osztály

DI-TE

6. osztály

MMR

8. osztály

Hepatitis

1. osztály

DPT III. oltások számonkérése

A szakrendelésre küldöttek leleteinek begyűjtése Gyógytestnevelési besorolások Előadások:

Tanácsadás:

-

Táplálkozás 5. osztály

-

Felvilágosító előadás 6. osztály

-

Légúti megbetegedés és ellenük való védekezés

-

Családalapítás, családtervezés, fogamzásgátlás 8. osztály - Menstruáció - Életmód - Étkezés

Iskolafogászat: 1-8.osztályig félévente kezelés /prevenciós program 2.10.20 Aktív testmozgások 2.10.20.1 A mindennapos testedzés formái: Az alsó tagozaton a heti testnevelés órák száma: 3. A többi tanítási napokon legalább 30 perces játékos egészségfejlesztő testmozgás 106


A felső tagozaton heti 2 vagy 3 testnevelés óra, a többi napon iskolai sportkör, illetve tömegsport foglalkozások. 2.10.20.2 Sportkörök Sportköreinket az adott tanév eleji igényfelmérés alapján szervezzük: Lehetőségeink:

kézilabda labdarúgás tömegsport

2.10.21 Baleset megelőzési program Tevékenység Általános

Módszer Baleset

Felelősök Osztályfőnökök - az

Határidő Szeptember, első

balesetvédelmi

megelőzésére,

ismertetés tényét,

tanítási nap.

helyzetek, szabályok

felkészítés a

tartalmát

az iskolában.

balesetveszélyes

dokumentálni kell.

helyzetek felismerésére, elkerülésére. Tilos és elvárható magatartásformák ismertetése életkoruknak és fejletségi szintjüknek megfelelően. Közlekedési

A közlekedés

Osztályfőnökök

Szorgalmi évenként

eszközzel és

elmélete és

egy óra vagy szükség

közlekedési eszköz

gyakorlata.

szerint.

nélküli - szabályos

/Biztonságos átkelés

közlekedés -

az úttesten, gyalogos

Technika tanárok Témaköröknek

107


elsajátítása,

és tömegközlekedési

Rajztanárok

megfelelően.

alkalmazásának

szabályok,

fontossága.

kerékpározás

Lehetséges

szabályai, útburkolati

pályázatokhoz

jelek. / Versenyeken,

kapcsolódóan.

rajz pályázatokon való részvétel, Közlekedési Park látogatása, tesztek, feladatlapok. Baleset megelőzés az

Tanulmányi

Osztályfőnökök

Az aktualitásnak

iskolán kívül, külső

kirándulások, erdei

Kísérőtanárok

megfelelően.

helyszíneken.

iskolák, sítáborok,

Szaktanárok

Első tanórán,

nyári táborok. Balesetveszélyes helyzetek a víz mellett, vizeken. Balesetvédelem a

Kémia, fizika óra: a

szakórákon.

kísérletekhez

folyamatos

szükséges anyagok és eszközök szakszerű, balesetmentes használata. Testnevelés: a sporttevékenységek sérülések nélküli végzése.

Elsősegélynyújt ás oktatása.

Technika órákon: a munkafolyamat ok szakszerű Egészségtan végzése modul keretében.

Biológia tanárok

108

A modul anyagába építve.


A gyermekorvos és védőnő véleménye a programról: Nagyon részletes, átfogó egészségnevelési program. Igény szerint szívesen leülnénk a tantestülettel megbeszélni már év elején az egészségnevelési igényeket: milyen témában, kinek, mikor tartsunk órát. A nevelők tudják jobban a gyerekek igényeit, ehhez alkalmazkodnánk. Év végén részletes tájékoztatást adhatnánk az év közben elvégzett szűrővizsgálatok eredményeiről, így közösen jobban le tudnánk vonni a szükséges tanulságokat. Gratulálunk a programhoz!

Szederkény, 2013. 03. 25.

.................................... gyermekorvos

..................................... védőnő

109


3. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA 3.1 Törvényi háttér 3.2 Helyzetkép 1. Külső: A település és a régió, a helyi értékek Szederkény a Mecsekalja tájegységhez tartozik. A Karasica vízfolyás két partján Nyomja és Szederkény egyesüléséből jött létre. A falu természeti, társadalmi és gazdasági helyzetét az Önkormányzat Környezetvédelmi programja tartalmazza. 2. Belső: az iskola. Az iskola a nagyon forgalmas 57-es főút mellett a falu közepén fekszik. Nagyon szép első udvarában, melynek egyik fele sportpálya, rengeteg bokor, fa virág látható, a tanulók pihenését padok szolgálják. A hátsó játszóudvar melynek egyik fele gyümölcsös, fa játékaival, babaházával, hintáival, indiánsátraival a környéken párját ritkítja. Az iskola két épülete közül az utcai – ahol könyvtár, számítástechnika terem, ebédlő és a konyha, alagsorában pedig technika terem, karbantartó műhely és gazdasági iroda illetve raktárak üzemelnek- nagyon zajos, poros. Az belső épület, melyben az alsós és a felsős tantermek helyezkednek el az előzőhöz képest kedvezőbb helyzetű. Mindkettő régi parasztházból átalakított, ennek megfelelően vályogból illetve téglából készült. Az udvari épület tetőterének beépítésével alakítottak ki négy tantermet a hozzátartozó vizesblokkal és szertárral együtt. A tantermek világításának korszerűsítéséhez szükséges összeget a későbbiekben pályázati úton szeretnénk megvalósítani. Ehhez szervesen kapcsolódik a tornaterem, ( melynek világítása korszerű, energiatakarékos ) öltözők, vizesblokk, a szertár és a kazánház. A tornaterem emeleti részén egy szükségtanterem, az igazgatói és a tanári szobák, valamint két fából kialakított raktárhelyiség található. Ezek a később épült részek téglából készültek. A hátsó játszóudvarban egy régi kis épületből kézműves műhely létesült. A termekben és a folyosókon nagy faliújságok állnak a gyerekek és a tanárok rendelkezésére, ahol a tanulók munkáit rendszeresen kiállítjuk, illetve az aktuális hirdetnivalókat kifüggesztjük. A folyosókat és a tantermeket virágok egyéb dekorációk és az emeleti folyosón elhelyezett néprajzi sarok teszik hangulatossá, otthonossá. Az iskola a

110


HACCP rendszer szerint működteti a konyhát és a takarítószerek is ennek megfelelőek. A HACCP rendszer részletes leírása az iskola élelmezésvezetőjénél található. Előélet, hagyományok: Az iskola a környezeti nevelés terén már eddig is nagyon sokat tett mind tanórákon, mind pedig egyéb alkalmakkor. A nagyon forgalmas főút szomszédsága napi aktualitást jelent a közlekedés tekintetében. Meglévő, szép növényeink látványa sok-sok munkával párosulva alakítja a tanulók szépérzékét, és ha lassan is de egyre rendezettebbé, tisztábbá válik a környezetünk.

Rendszeresen

végzünk

papírgyűjtést,

rendelkezünk

veszélyes

hulladékgyűjtő dobozzal, ahova a tanulók behozzák a lemerült elemeket, telepeket. A környezeti nevelést szolgálta a nyári kézműves tábor, a hétvégi túrák, az év végi tanulmányi kirándulások, a színházlátogatások, a Madarak és fák napja, a Víz világnapja, a gyermeknap, a Föld napja, a falusi pünkösdi rendezvények, a sümegi várjátékokon való sikeres szereplések, a szüreti felvonulások, a farsangi bálok, a hulladékokból készült szobor kiállítás és divatbemutató stb. A faluban működő tájház és a falu múzeum rendszeres látogatása is a hagyományápolást és azok szeretetét szolgálják.

3.3 Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai

élet

résztvevői

egymással,

valamint

külső

intézményekkel,

szervezetekkel,

jó

munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Iskolánk már rendelkezik partnerlistával, melyet évente frissítünk. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés, ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkatársak együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabbak tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat.

111


Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diák képviselőknek, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulóknak. Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programokon sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepet szánunk a környezettudatos szemlélet kialakításában a most tervbe vett erdei iskolának és témanapoknak, a hulladékgyűjtési akciónak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a szaktanárok határozzák meg, a tanórán kívüli nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat. Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskola is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítsák. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskolai adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást, folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt, és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek beszerzése az iskolai titkár feladata.

3.4 Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész területén belül- a 112


környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is nagyon fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és az azon kívüli környezeti programokat színesebbé és tartalmasabbá teszi a múzeumok, a falu múzeum, a tájház, az állatkertek és a nemzeti parkok látogatása. Ezeket a látogatásokat tanórákon készítjük elő. Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

3.5 Anyagi erőforrások Saját erőforrások Költségvetés. Az iskola az éves közoktatási normatívából tanulónként ötszáz forintot biztosít a környezeti nevelési feladatok ellátására. Ennek az összegnek a felét – rászorultsági alaponbelépőkre és utazási költségekre lehet fordítani. A tanulók közötti elosztás elvét minden tanév elején a nevelőtestület határozza meg. Az összeg másik feléből a környezeti nevelési munkához szükséges kisebb eszköz- és szakkönyvvásárlás, valamint iskolai környezeti témájú versenyek lebonyolítása, jutalmazása lehetséges. A pénzösszeg felhasználásáról minden évben a nevelőtestület dönt. Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják Külső erőforrások Fenntartó. Mivel a fenntartóval történt egyeztetések után az iskola egyéb kiemelt nevelési területe a környezeti nevelés, ezért a fenntartó a lehetőségeihez képest támogassa az iskola törekvéseit. A Szederkény Községért Közalapítvány, a Nyugdíjas Egyesület és a Nyugdíjas

113


Klub, valamint a Sportegyesület illetve a faluban működő vállalkozók is alkalmanként adományokkal támogatják az iskolát. Együttműködésükre ezután is számítunk.

3.6 Alapelvek jövőkép, célok Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Az ember környezetéhez hozzátartozik mind a természetes, mind az épített és a társadalmi környezet. Ezért a környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét e környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez

szükséges

tudást,

készséget,

értékrendszert,

pozitív

érzelmi

hozzáállást,

elkötelezettséget. A környezetben minden mindennel összefügg, ezért szerencsés, hogy a környezeti nevelés rendszer-szemléletű, holisztikus látásmódú, lehetővé teszi az egésztől a részek felé való megismerést, több tudományterület összekapcsolását. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, nemcsak az iskolákban folyik, hanem az élet más színterein is / család, óvoda, más intézményes és intézményen kívüli terület /. A környezeti problémák igazából soha nem helyi jellegűek, mindig tágabb környezetre hatnak, mégis érzelmileg fontos, hogy a környezeti nevelés helyi problémákra, a helyi természeti-társadalmi jellemzők megismerésére támaszkodjon, miközben megláttatja ezek globális összefüggéseit. Az aktuális problémák szemléletformáló hatásán keresztül eljut a gyerekekben a jövő iránti erkölcsi felelősség kialakításáig. Cél olyan emberek nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni, életvitelüket harmonikusan tudják vezetni, ezért a nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie. A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kifejlesztése. A jövő problémái sok esetben még előreláthatatlanok, ezért fontos feladata a környezeti nevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése. A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk:

114




A fenntartható fejlődés,



A kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések,



A helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései,



Alapvető emberi szükségletek,



Emberi jogok,



Demokrácia,



Elővigyázatosság,



Biológiai és társadalmi sokféleség,



Az ökológiai lábnyom.

Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: 

A környezettudatos magatartást és életvitelt,



A személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt,



A környezet értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát,



A természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését,



A rendszerszemléletet,



És tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését,



Az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: 

Alternatív, problémamegoldó gondolkodás,



Ökológiai szemlélet, gondolkodásmód,



Problémaérzékenység, integrált megközelítés,



Kreativitás,



Együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód,



Vitakészség, kritikus véleményalkotás,



Kommunikáció, médiahasználat,



Konfliktuskezelés és megoldás,



Állampolgári részvétel és cselekvés,



Értékelés és mérlegelés készsége.

115


3.7 Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskoláknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Új tervek 

A tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához



A tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek ismertetése



Új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése: témanap.



Az egészségnevelési program elkészítése



A környezet további szépítése, célszerű alakítása / hátsó udvar féltetős részének kialakítása, mely szabadtéri oktatást tesz lehetővé /.



Az iskola hátsó udvarán egy kis kerti tó kialakítását tervezzük, így bővítve a terepgyakorlatok lehetőségeinek kiszélesítését.

Hagyományok ápolása 

Iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára.



Az 5. évfolyamnak erdei iskolai programok szervezése, megvalósítása.



Témanap szervezése 5. 6. és 7. osztályban.



Nyári kézműves tábor szervezése.



A drog-prevenciós program folytatása.



Osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában.



Hétvégi túrák, tanulmányi kirándulások, múzeum és színházlátogatások. 116




Víz világnapja, Madarak és fák napja, Gyermeknap.



Hulladékból szobor és ruhakészítés és bemutató.



Farsangi bál



Pünkösd



Szüreti rendezvény



Sümegi várjátékok

Szaktárgyi célok: 

A szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre.



A hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon.



Interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása / problémamegoldást, gondolkodást fejlesztő feladatok /.



Természetvédelmi versenyekre felkészítés.



Multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon.



A számítógép felhasználása tanórákon.

3.8 Tanulásszervezés és tartalmi keretek Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. A tanórai tartalom a tanulók számára a kötelezően elsajátítandó tartalmat jelenti. Lehetőségeink: Hagyományos tanóra, mely alatt a 45 perces tanórákat értjük. A nemzeti alaptanterv és a kerettanterv lehetőségeit kihasználva – a tantárgyi programokból kiindulva – meg kell határozni a környezeti nevelési tananyagot. Minden tantárgyba próbáljuk beépíteni a környezeti nevelés célkitűzésit. Jelenjenek meg a környezeti nevelési programban itt az egyes tantárgyak elvárásai, céljai környezeti nevelési szempontból. A helyi tanterv megírásakor is törekedjünk rá, hogy az egyes tantárgyak célkitűzéseinél jelenjenek meg a környezeti nevelési célok is. A tanórán a tananyagon kívül még sok apróság is nevel a környezet megóvására, környezetbarát életmódra. Az egyes tanórákon megvalósítható környezeti nevelési célok: 117


Testnevelés A tanulók 

fedezzék fel, értsék meg hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket;



legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű

tapasztalatszerzésben,

az

emberi

kapcsolatokban,

az

együttműködés és a tolerancia fejlesztésében; 

értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes;



igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek;



sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat;



tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását.

Magyar nyelv és irodalom Általános iskola alsó tagozat ( 6 -10 év ) A tanulók 

ismerjék meg közvetlen természetes és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat, meséket, mondákat stb.;



egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során.

Általános iskola felső tagozat. A tanulók 

ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását, és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel kapcsolatteremtésben;



törekedjenek az anyanyelv védelmére;



sajátítsák el a média elemzésének technikáit;



tudjanak disputát folytatni.

118


A tanulókban 

alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés;



növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával;



fejlesztjük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével.

Történelem A tanulók 

értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet;



tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására;



ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete;



értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.

Idegen nyelv A tanulók 

váljanak érzékennyé a természet szeretetére

a jól megválasztott szövegek

feldolgozásának segítségével; 

legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra, és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit



;ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit;



legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni;



állampolgári felelősségtudata fejlődjön.

119


Matematika A tanulók 

váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják;



legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával;



tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni;



logikus gondolkodása,, szintetizáló és lényegkiemelő képessége fejlődjön;



tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait;



váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására;



ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni;



legyenek képesek reális becslésekre;



tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.

A tanulókban 

alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás;



alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket.

Fizika A tanulók 

váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára;



ismerjék meg az élő szervezetekre káros fizikai hatások ( sugárzások, zaj, rezgés ) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit;



ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat;



tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra;



mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni;



ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárokká váljanak. 120


Földrajz A tanulók 

szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetről;



érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit;



ismerjék meg a világ globális problémáit;



ismerjék meg és őrizzék a természeti és ember alkotta táj szépségeit.

Biológia A tanulók 

ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit;



ismerjék és szeressék a természeti ill. az épített környezetet;



ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket;



ismerjék meg a környezet egészségügyi-problémákat;



legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére;



sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli problémákat;



legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére;



sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat;

A tanulókban 

alakuljon ki ökológiai szemléletmód.

Kémia A tanulók  rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; 

törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására;



legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére;



értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.

121


Ének-zene A tanulók 

ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;



ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait;



fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban;



vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét;



tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek;



fedezzék fel a zenei környezetszennyezést és tudjanak ellene védekezni.

Etika A tanulók 

legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák;



tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni;



mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk.

A tanulókban 

alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek;



alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban;



fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért.

Rajz és vizuális kultúra A tanulók 

ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;



ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit;



ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet hazai előfordulásaira;



ismerjék a természetes alapanyagok használatát;



legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési témaköröknek megfelelően elemezni;

122




ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggéseit;



tudjanak

példákat

mondani

a

környezetvédelmi

szempontok

szerinti

formatervezésre; 

kutassanak fel, ismerjenek meg hely, népi építészeti emlékeket.

Tánc és dráma A tanulók 

tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel;



legyenek

képesek

adott

szituáció

megfogalmazására

tartásképben

és

mozdulatsorok segítségével ( árvíz, erdőtűz, stb. ) 

sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket.

Nem hagyományos tanóra, ami lényegében a komplex (kereszt tantervi, tantárgyközi) foglalkozásokat öleli fel, s mint ilyen kiemelkedő jelentőségű a környezeti nevelés szempontjából. Ilyen lehetőségek: 

Témanap – témahét: Az erdei iskolát és a témanapot a következő tanévtől szeretnénk bevezetni. Ezen a foglalkozáson egy adott témával ismerkedhet egy tanulócsoport a pécsi Árpádtetőn működő erdei iskolában.



Jeles Napok: Ide a hagyományosan, minden évben megtartott, állandó programmal rendelkező jeles napokat vegyük listára, melyeken többek között a kötelező tananyagot sajátították el tanulóink. Ezek a következők: A Föld napja, Víz Világnapja, a Madarak és Fák Napja, Szüreti Fesztivál, Pünkösd, Karácsonyi Megemlékezés, Farsangi Bál, Gyereknap, Télapó Ünnepség, Március 15.,



Terepgyakorlatok: Ezek megvalósítása is a közeli terveinkben szerepelnek. A Karasica vízfolyás közelsége és a hátsó udvarba tervezett kerti tó kialakítása lehetővé teszi a vizek élővilágának megismerését. A nem túl közeli erdő meglátogatásával pedig az erdők élővilága kerülhet közelebb tanulóinkhoz.



Nem a tanteremben tartott óra: Falusi iskola lévén lehetőségünk van egy-egy gazdasági udvar, vagy egy istálló meglátogatására. Tanulmányi kirándulások során a múzeumok és műemlékek megnézésekor szintén lehetőség nyílik a környezeti nevelésre.



Kézműves

foglalkozások:

Egy-egy

ünnephez

kötött

foglalkozással

a

hagyományok felelevenítése kapcsán szintén lehetőség nyílik a környezet értékeinek felismerésére, védelmére.

123




Versenyek: Az elmúlt tanév során salátakészítő és zöldség-szobor készítő versenyt szerveztünk, az idei tanévben pedig hulladékokból szobor illetve ruhakészítő versenyt rendeztünk. Ezeken szintén jó lehetőség nyílt a környezeti nevelésre.



Szakkörök: pl. színjátszó szakkör vagy a sportszakkörök, illetve matematika szakkör.



Hulladékgyűjtés



Akciónapok



Közösségi megmozdulások



projektnapok

3.9 Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Néhány módszercsoport: 

kooperatív ( együttműködő ) tanulási technikák;



játékok;



modellezés;



riportmódszer;



projektmódszer;



terepgyakorlati módszerek;



kreatív tevékenység;



közösségépítés;



művészi kifejezés.

3.10 Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak és CD könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére.

124


3.11 Kommunikáció A környezeti nevelésben – jellegénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. A kommunikáció formái Iskolán belül: 

Kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel;



Házi dolgozat készítése;



Poszterek készítése és bemutatása;



Iskolarádió felhasználása híradásra;



Faliújságon közölt információk készítése;



Szórólapok készítése.

Iskolai kommunikáció színterei: 

Tanárok – iskolavezetők, tanárok – tanárok: előre kiírt és rögtönzött értekezletek, faliújság, megbeszélések.



Diákok – tanárok: faliújság, iskolarádió, személyes kapcsolat.



Iskola – szülők: szülői értekezletek, fogadóórák, levélben való tájékoztatás, nyílt napok, kiállítás.



Iskola – fenntartó: személyes kapcsolat, telefon, telefax vagy levél.



Iskola – egyéb partnerek: nyílt nap, levélben való tájékoztatás, személyes kapcsolatfelvétel.

Iskolán kívüli kommunikáció formái: 

Környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból;



Környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása;



Környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése; 125


 

A környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel; A közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az Önkormányzattal.

A külső kommunikáció színterei: Külső ( helyi és országos média ) 

A település TV-je, képújság.



Országgal: TV, rádió, Internet, levelezés.

3.12 Minőségbiztosítás, minőségfejlesztés A minőségbiztosítás során a következő sémában lehet gondolkodni: 

Készítünk egy tervet, majd kipróbáljuk;



Ha nem működik, elemezzük a tervet, megkeressük a hibákat, helyesbítjük, majd újra kipróbáljuk;



Ha még mindig nem jó, megismételjük az előző lépést;



Ha a próba működik, végrehajtás, majd értékelés következik.



A környezeti nevelésben nem olyan egyszerű meghatározni a mérések, értékelések módjait, kritériumait, mint a hagyományos tantárgyi tudásszerzésben.

A tanulók környezeti nevelési eredményeinek értékelési szempontjai: Egyes tanulók esetében 

Az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása



A szociális képességek alakulása



A beállítások és értékorientáció fejlődése



A csoporthelyzet megismerése



A konfliktuskezelés módjai

Osztályközösségek esetében 

A csoportviszonyok alakulása



A közvélemény, a morális gondolkodás változása



Az informális kapcsolatrendszerek alakulása



A tevékenységrendszer megismerése.

A pedagógus környezeti nevelési gyakorlata színvonalának minősítése: 

Rendelkeznek-e

mindazon

ismeretekkel,

szakmai

hozzáértéssel

és

személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak? 

Felkészülésüket áthatja-e az együttműködésre törekvés?

126




Törekednek-e fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között?



Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítják-e a sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet?



Alkalmat adnak –e az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának?



Segítik-e a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségeinek felismerését?



Lehetőségeket biztosítanak-e arra, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható, és élményt nyújtson?



Megszervezik-e az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítják-e a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában?

Tantárgyak 

A tantárgyakban előírt környezeti nevelési tartalmakat az adott tantárgyra előírt ellenőrzési, értékelési formákkal tudjuk mérni.

A tanulók személyiség-fejlődése 

A tanulók személyiségének formálódását már nem ilyen egyszerű mérni. Használhatunk

kérdőíveket,

szociometriai

vizsgálatokat,

különböző

megfigyeléseket, egyéni vagy csoportos beszélgetéseket.

3.13 Továbbképzések Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Az iskola továbbképzési programjába beépítve, az ötéves továbbképzési idő alatt évente legalább egy tanár részt vesz a külső intézmények által szervezett környezeti nevelési programokon.

3.14 Legitimáció A jelen Pedagógiai Programot, melynek részét képezik a helyi tantervek, csak a nevelőtestület módosíthatja, a szülői munkaközösség, az intézményi tanács és a diákönkormányzat véleményének kikérésével és a német nemzetiségi önkormányzat egyetértésével. A módosítása 2015. szeptember 1-jén lép hatályba, és visszavonásig érvényes. Szederkény 2015. augusztus 28. ………………………………………….

……………………………………………..

Beck László intézményvezető

Szülői közösség vezetője 127

1. számú melléklet

A BABARCI TAGISKOLA HELYI TANTERVE

A Babarci Tagiskola helyi tantervét a Szederkényi Általános Iskola Pedagógiai Programjának részeként készítette el.


1. Törvényi háttér - 2011.évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról1 - 10/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról - 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről - 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 2. A választott kerettanterv A Babarci Tagiskola helyi tanterve az 1-4. évfolyam számára kiadott kerettanterv és a Német Nemzetiségi Pedagógiai Intézet által kiadott kerettanterv és helyi tanterv javaslata alapján készült, 2013.szeptember 1től felmenő rendszerben, a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelete alapján. 1. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára 10. melléklet – A nemzetiségi nevelés-oktatás kerettantervei Az alsó tagozatra vonatkozó kerettantervben kötelező tantárgyként szereplő ének-zene tantárgy esetében a kerettantervek közül az A változatot alkalmazzuk.

Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: - NAT = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004 szeptemberétől érvényes helyi tanterv, amely átdolgozásra került 202/2007 (VII 31.) Korm. rendelet alapján. - MT=2012. szeptember 1-től a mindennapos testnevelést az 1. (és 5.) évfolyamon felmenő rendszerben kell megszervezni. - KTT=a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján kiadásra kerülő kerettanterv, és elkészítendő helyi tanterv a 2013/2014. tanévtől az 1. (és 5.) évfolyamon felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

TANÉV 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017

1. NAT NAT NAT NAT

ÉVFOLYAMOK 2. 3. MT KTT NAT MT NAT NAT NAT NAT

4. KTT KTT MT NAT

1


3. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről: A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő, az egyéb foglalkozások 27. § (1) Az iskolában a nevelés-oktatást – ha e törvény másképp nem rendelkezik – a nappali oktatás munkarendje szerint a kötelező és választható, egyéni és csoportos, tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumban a kötelező és választható, egyéni és csoportos foglalkozások keretében csoportbontásokkal kell megszervezni (a továbbiakban: nappali rendszerű iskolai oktatás). (2) Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig – vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben – gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Az általános iskola e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet. (3) A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét az oktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Az iskola, éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat. (4) A tanuló heti kötelező tanóráinak számát, beleértve a választható tanóráinak számát a 6. melléklet határozza meg. Az iskola a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti idő- kerete különbözetét egyéb foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz veheti igénybe. (5) Az általános iskola, a középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára, továbbá az első–negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy–három fős foglalkozásokat. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett.

Mivel intézményünk tanulóinak létszáma alacsony, mindössze két tanulócsoporttal működünk, így ezeket a foglalkozásokat együtt tartjuk a négy évfolyam számára. 6. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez: Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete (a ránk vonatkozó sorokkal) A

B

C

D

1 évfolyam

2

4 első évfolyam 5 második évfolyam 6 harmadik évfolyam 7 negyedik évfolyam

gyermek, tanuló heti óraszáma

osztályok heti időkerete

B A te st n e v el és n 20 él k 20 ül

h ittan többlet óraker ete egyhá zi 1intézm énye 1kben

BB te st n e v el és

5

25

5

25

C A e n g e d él y ez 52 e tt 52

20

5

25

52

22

5

27

55

BC órá k test nev e léss el

CB a

CC 6 és 8 évf. gimnáz ium többlet -órái

nemzetisé gi iskolai nevelésoktatás többlet tanórai foglalkozá sain ak száma DA nemzetis égi

E sajátos nevelési igényű tanulók heti egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásainak száma

2

EA ér te l m i fo g ya 3t ék 3os

1

2

3

7

8

10

3

1

2

3

7

8

11

3

2

2

EB gy en gé nl át ó

EC vak, nagyothalló, mozgás - és beszédf ogyatékos

EE sik et és aut ist a

E F e g y é b

7

8

10

3

7

8

10

3


A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 2 25

3. évf. 6

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27

4 1 1 2 2 1 5 3 25

4. A választott kerettantervi óraszámok, tantárgyi rendszer Iskolai óraszámok a Köznevelési törvény szerint felmenő rendszerben 2013-2014-től (az első évfolyamon) Törvényi hivatkozás Évfolyamok heti bontásban

testnevelés nélkül 6. sz. (BA) testnevelés (BB) nemzetiségi (AD) 110/2012. Nat. 8§ (3) d) pontja alapján nemzetiségi oktatásnál Maximális óraszám lehet (kötelező és választható)

a tanulók heti óraszáma

az osztály engedélyezett heti órakerete

4. a tanulók heti óraszáma





2011. évi CXC. Tv.6. sz. mell.


1.

52

20 5 2 4

52

20 5 2 4

52

20 5 2 4

55

22 5 2 4

52

31

52

31

52

31

55

33

Mivel a tagintézményünkben összevont tanulócsoportok működnek, az órakeretek megállapításánál a két évfolyam közül mindig a magasabbat kell figyelembe venni. Egyes tantárgyak felmenő rendszerben való bevezetése (kötelező maximalizált heti óraszáma) miatt azoknál az évfolyamoknál, ahol a törvény még nem vonatkozik, válaszhatóként teszünk be ezeket a tanulók heti óraszámába. /17/2013 (III.1.) EMMI rendelet 10. §/

3


Kötelező és választható órák 2013-2014-től /NAT-os órabeosztás/ felmenő rendszerben a hagyományos német nemzetiségi nyelvoktatásnál Tantárgy Évfolyamok heti óraszáma 1. 2. 3. 4. Kötelező tanítási órák Német nemzetiségi nyelv és irodalom Nemzetiségi német népismeret Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Természetismeret/Környezetismeret Ének Rajz Technika Testnevelés

Szabadon tervezhető órák

1 7 4 1 1 1 1 1 5

1 7 4 1 1 1 1 1 5

1 6 4 1 1 1 1 1 5

2 1 6 4 1 1 1 1 1 5

(2)

(2)

(3)

(3)

1 1

1 1

1

1

Német nemzetiségi nyelv és irodalom Nemzetiségi német népismeret Magyar nyelv és irodalom Természetismeret

Német nemzetiségi többlet tanóra (D oszlop 2 óra) Német nemzetiségi nyelv és irodalom

1

1

Kötelező tanórák összesen (B + D oszlop) 23 23 24 26 Nem kötelező (választható) tantárgy (A 110/2012. Nat. 8§ (3) d) pontja alapján nemzetiségi oktatásnál legfeljebb 4 óra) Nemzetiségi nyelv és irodalom Intézményi kötelező és választható órák Az osztály heti órakeret Tanórán kívüli foglalkozásokra felhasználható

4 27 52 25

4 27 52 25

Tanórán kívüli foglalkozások

Óraszámok 1 1 2 3 6

Törvényi hivatkozások, megnevezés Tehetséggondozás (Nkt. 27. § (5) Felzárkóztatás (Nkt. 27. § (5) Beilleszkedési, tanulási zavar (Nkt. 27. § (7) SNI rehabilitációs óraszám Napközis foglalkozás

4

4 28 52 24

2 28 55 17


Tantárgy

Évfolyamok heti óraszáma 2013-2014 1. 2. 3. 4.



Kötelező tanítási órák Német nemzetiségi nyelv és irodalom Nemzetiségi német népismeret Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Természetismeret/Környezetismeret Ének Rajz Technika Testnevelés


2 1 7 4 1 1 1 1 1 5 (2)

7 4

6 4

6 4

1 1 1 1 5

1 1 1 1 3

1 1 1 1 3

(2)


(3)

(3)

2 1 7 4 1 1 1 1 1 5 (2)

1 1

1 1

1 1 22

1 1 21

1 1 23

1

4 26

4 25

2 25

4 27

1 7 4 1 1 1 1 1 5 (2)

6 4

6 4

1 1 1 1 5

1 1 1 1 3

(3)

(3)

2 1 7 4 1 1 1 1 1 5 (2)

1 1

1 1

1 1 23

1 1 23

1

4 27

2 25

4 27

1 7 4 1 1 1 1 1 5 (2)

1 6 4 1 1 1 1 1 5 (3)

6 4 1 1 1 1 5 (3)

1 1

1 1

1

1 1 25

Német nemzetiségi többlet tanóra (D oszlop 2 óra) Német nemzetiségi nyelv és irodalom Nemzetiségi német népismeret

1

1

1

Kötelező tanórák összesen (B + D oszlop) 23 23 23 23 23 24 Nem kötelező (választható) tantárgy (A 110/2012. Nat. 8§ (3) d) pontja alapján nemz. oktatásnál legfeljebb 4 óra Nemzetiségi nyelv és irodalom Intézményi kötelező és választható órák

4 27

4 27

4 27

4 28

2 27


5. Az összevont osztályszervezés törvényessége A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvénynek kötelező érvényű előírása, hogy „Összevont osztályokat szervezni az általános iskolában, az alapfokú művészetoktatásban, továbbá a felzárkóztató oktatásban (27. § (8) bekezdés ) lehet. Tanév közben osztályt összevonni nem lehet. Összevont osztályt szervezni – a felzárkóztató oktatás kivételével – legfeljebb négy egymást követő iskolai évfolyam tanulóiból lehet.” A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet 3. §-ának (3) bekezdésében foglalt előírása: „Ha az iskolai oktatást a közoktatásról szóló törvény 3. számú melléklete II. fejezet 4. pontja szerint összevont osztályban szervezik meg, a tanórai foglalkozásokat az osztatlan tanítás sajátosságainak figyelembevételével, a közös és az osztott órák arányát meghatározva kell beépíteni a helyi tantervbe.” Az intézmény az 1-2. és 3-4. évfolyamokra elkészített óratervei a hivatkozott jogszabályi előírásoknak megfelelnek. Amennyiben a személyi feltételek lehetővé teszik, az igények és lehetőségek úgy kívánják, a törvényben meghatározott heti órakeret terhére a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a környezetismeret, illetve 3-4. évfolyam esetén a német nemzetiségi nyelv tantárgyaknál csoportbontást alkalmazunk, illetve ahol lehetséges (testnevelés), a tanórákat 1-4. összevonásban tartjuk.

Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 1-2. évfolyamai számára 1. évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

Közvetlen

2. évfolyam

Önálló

Közvetlen

Önálló

--

7/259

--

7/259

--

4/148

--

4/148

--

1/37

--

1/37

Idegen nyelv Matematika Informatika Hit- és erkölcstan

közös közvetlen Német nemzetiségi nyelv

5/185

Német nemz. népismeret

1/37

Környezetismeret

1/37

Technika és életvitel

1/37

Rajz és vizuális nevelés

1/37

Ének - Zene

1/37

Testnevelés (1-4 évf.)

5/185

Heti köt. óraszám összesen Évi óraszám összesen

12 +15 = 27 óra

12 +15 = 27 óra

999 óra

999 óra

6


Az összevont tanulócsoportból adódóan a 4. évfolyamon a német nemzetiségi népismeret tantárgyat is oktatjuk, a válaszható tantárgyak között. Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom

3. évfolyam

4. évfolyam

Közvetlen

Önálló

Közvetlen

--

6 + 1/259

Önálló

--

6 + 1/259

--

4/148

--

5/185

Idegen nyelv Matematika

--

4/148

Hit- és erkölcstan

--

1/37

Német nemzetiségi nyelv

--

5/185

Informatika

közös közvetlen Német nemz. népismeret

1/37

Környezetismeret

1 + 1/74


1/37

Rajz és vizuális nevelés

1/37

Ének - Zene

1/37

Testnevelés (1-4 évf.)

5/185

Heti kötelező óraszám összesen Évi óraszám összesen

12 +15 = 27 óra

11 +15 = 26 óra

1036 óra

999 óra

6. Kötelező hittan és erkölcstan oktatás Az Nkt.35.§(1) és (4) bekezdése alapján az állami általános iskolában és az erkölcstan óra vagy az e helyett választható, az egyházi jogi személy által szervezet hit-és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része. 2013-14-es tanévtől első és ötödik évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. A szülő beiratkozásról, átiratkozáskor írásban nyilatkozik az iskolának s arról, hogy erkölcstan vagy hit-és erkölcstan oktatást igényel gyermeke számára. A hit és erkölcstan oktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, az oktatásra való jelentkezés szervezése, a foglalkozások ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata. A hit-és erkölcstan órákra vonatkozó csoportnaplót a hitoktató vezeti, az iskola egyéb tanügyi dokumentumaiban a hit-és erkölcstan oktatással kapcsolatos további adminisztrációt az osztályfőnök végzi a hitoktató tájékoztatása alapján. A tantárgy értékelése és minősítése az Nkt.54.§(2)-(3) bekezdésében meghatározottak szerint történik.

7


7. Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdése értelmében az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében. Ezt először a 97. § (6) bekezdése alapján a 2012/2013. tanévben az iskolai oktatás első, ötödik évfolyamán kellett bevezetni, felmenő rendszerben. 8. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében különösen fontos a tanulók között tapasztalható egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Az első osztály elején fontos feltárni, honnan indul egy tanuló. Eltérő a fejlődési ütemük, másfajta fejlesztési szükségleteik vannak. Az alapkészségek stabil megalapozása elengedhetetlenül fontos. Ezért DIFER mérést végzünk (az alacsony létszámnak köszönhetően minden tanulóval) az elsősökkel októbertől decemberig. A vizsgálat eredménye megmutatja a hiányosságokat, irányt mutat a további teendőkre. A mérések eredményei alapján kérheti a pedagógus a gyermek további vizsgálatát az erre illetékes szakértői bizottságnál. Az anyanyelvi nevelésnek kisiskolás korban is alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ezáltal válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés és a tanulás. Az olvasás és írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tantárgyakban való továbbhaladás. Az első-második osztályban a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasás-írás tanulásának folyamatát. Segíteni kell a tanulókat abban, hogy a tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban legyenek képesek irányítani. Ennek eszköze a tanítói módszertani eszköztár, s a tanulói csoportnak megfelelő jól megválasztott tankönyvcsalád. A tanulási hátrányokkal küzdő tanulók megsegítésére az iskolánkban dolgozó fejlesztő pedagógusok állnak rendelkezésre, akik együttműködnek az osztálytanítókkal. Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése a következők mentén történik: o Fokozatosan átvezetjük a tanulókat az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; o Felkeltjük a tanulók érdeklődését a tanulás iránt figyelembe véve az életkori és egyéni jellemzőket is. A tanítás folyamában törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. o A tanítás célja, hogy formálódjon és gazdagodjon a tanulók személyisége és gondolkodása. Az életkori sajátosságoknak megfelelően játékos tevékenységekkel, a fokozatosság elvének betartásával és a tapasztalatokon alapuló megismerési módszerek alkalmazásával jutunk közelebb a célhoz. o Útbaigazítást adunk a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint megtanítjuk a tanulókat tanulni. o Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. o Az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások. o A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával. o A tanulási részképességek fejlesztése (beszéd, olvasás, figyelem, memória, gondolkodás, logika, önművelés), tanulóink problémamegoldó képességének fejlesztése. o A gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. 8

Pedagógiai program 2015. o o o

o o o

Olyan tudás kialakítása, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni: előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Lehetőséget adunk a tehetségek kibontakoztatására és lemaradók felzárkózására. A környezeti nevelés terén törekedni kell a tanórán kívüli környezetben történő megvalósítás bővítésére, a lehetőségek maximális kihasználására (napközis időkeret, iskolán kívüli programok, erdei iskola, tanulmányi kirándulások, pályázati programok stb.). A tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre szocializáljuk a foglalkozások során. Stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban. Az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük.

A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A beszédkészség a szóbeli szövegek megértésének és alkotásának fejlesztése. Döntően meghatározza a tanuló kortársaival való kapcsolattartásának és iskolai pályafutásának sikerét a nyelviség. Elkezdődik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása, a szókincs aktivizálása és gyakoroltatása. Fontos a magyar kultúra hagyományainak megismerése, megszerettetése. Kiemelkedően fontos az önálló tanulás képességének kialakítása. A tanulási szokások, technikák tanulása, információszerzés lehetőségeinek, korlátainak megismerése. A figyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék fejlesztése. Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált tevékenységek segítségével fejleszti a tanulókban a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. A tanuló jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. A stressz- és feszültségoldás különféle lehetőségeinek kimerítése a mindennapi nevelési és más közösségi szituációkban komoly eszköz a problémakezelés és a konfliktuskezelés terén éppúgy, mint az interperszonális kapcsolatokban. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. A pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti legfontosabb kiindulási pontnak. A motoros fejlesztés eszközei a differenciálás és a motiváció fontos eszközei valamennyi képesség- és készségfejlesztési területen mind a tanórai, mind az egyéb foglalkozások során. Kisiskolás korban a tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében: problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető leginkább. E tevékenységek közben alakulnak a fontos képesség-összetevők (együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés) is. Ezekre egész további életükben szükségük lesz. 9


Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem egyre inkább függetlenül, önállóan is dolgozni tudjanak. Az önálló tanulás képességének megalapozásához az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások kialakítása szükséges. Alapvető fontosságú a környezeti nevelés tanórán kívüli megvalósítása, a tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre való szocializálása, mely minden foglalkozásban helyet kap. Kulcsfontosságú a stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban. Fontos, hogy biztosított legyen a tanulók számára az alkotás lehetősége, melyben megnyilvánulhat kreativitásuk, fejlődhet kezdeményező és problémamegoldó képességük. Ez lehet az alapja a konstruktív gondolkodásuk kialakulásának, valamint ennek során a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre, az örömet nyújtó egész életen át tartó tanulásra. 9. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A hatékony és élményszerű ismeretszerzés érdekében a tankönyvek kínálatából lehetőségeink szerint olyanokat választunk 

melyek összhangban vannak a tantervi ajánlásokkal, tartalmakkal,



a felelős miniszter hivatalosan is tankönyvvé nyilvánította,



biztosítják a sokoldalú ismeretszerzést,



korszerű ismereteket nyújtanak a tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vételével,



tartósak, esztétikusak és gazdaságosak,



lehetőséget nyújtanak az önálló ismeretszerzésre, a gyakorlásra is.

Nyelvoktatás terén olyan tankönyvcsaládot választunk, melynek tartalma közelebb áll a hétköznapi nyelvhasználathoz, tankönyv, munkafüzet, hang- és képanyag eredményesen, élményszerűen használható. A tananyagok elsajátítását, a korszerű tanulásszervezési eljárásokat támogató segédletek beszerzését, elkészítésének szükségességét tantestületünk évről évre felülvizsgálja, és lehetőségeinkhez mérten pótoljuk, beszerezzük azokat. Az egyes évfolyamokon szükséges taneszközök beszerzéséről a szülőket minden tanév végén tájékoztatjuk, hogy fel tudjanak készülni az újabb tanévre. A tervezett tankönyvek megrendeléséről szintén tájékoztatjuk a szülőket, biztosítva az ingyenes tankönyvellátás lehetőségét is, melynek módját és előírásait a 2013. évi CCXXXII. tankönyvtörvény és a 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet szabályozza.

10


10. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja iskolánkban A 2015-2016-os tanévben alsó tagozatunk valamennyi évfolyamán bevezetésre kerül a kötelező mindennapos testnevelés, vagyis a heti 5 testnevelés óra. Kötelezettségünknek heti 5 testnevelés óra tartásával teszünk eleget, ahol 1-4. évfolyam összevonását alkalmazzuk. Jó idő esetén a testnevelésórákat az iskola udvarán lévő aszfaltos pályán tartjuk, rossz idő esetén az iskola épületétől nem messze található tornateremben. 11. Válaszható tantárgyak, foglalkozások 

Tehetséggondozás Iskolánkban egy tehetséggondozó foglalkozás működik, ami elsősorban 3. és 4. évfolyamos tanulók számára bővíti ki a német nyelv területén szerzett ismereteiket. Bárki részt vehet jelentkezés alapján, azonban leginkább azoknak a tanulóknak ajánljuk, akik további tanulmányaikat németes (kéttannyelvű) iskolában, osztályban szeretnék majd felső tagozattól folytatni.



Felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások A felzárkoztató foglalkozások keretében segítjük azokat a tanulóinkat, akik bizonyos tananyag tartalmakat nehezebben sajátítanak el. Célunk a hátránykompenzálás, a továbbhaladás biztosítása, a lemorzsolódással veszélyeztetettség tanulók támogatása.



Napközis ellátás Tanulóink részére a napi háromszori étkezés mellett biztosítjuk a másnapra való felkészülés lehetőségét. Tanítói felügyelet mellett, a szükséges segítséget megkapva oldhatják meg feladataikat diákjaink. A helyes tanulási módszerek kialakításával szorgalmazzuk az önálló ismeretelsajátítást tanulóink körében.



Hitoktatás (fakultatív a 4. osztály részére) A tantárgyi rendszerbe beépült Hit- és erkölcstan órán kívül negyedikes tanulóink fakultatív módon vesznek részt a katolikus hitoktatáson.

12. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módjai Helyi tantervünknek ebben a pontjában teljes mértékben elfogadjuk és alkalmazzuk alsó tagozatos kisdiákjaink ellenőrzésénél, értékelésénél a székhely intézmény helyi tantervének elveit, módjait, szempontjait.

11


13. Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének alapelvei Ahogy iskolánk óratervi részénél már megjegyeztük, ha lehetőségünk van a heti időkeret terhére megszervezni, és a személyi feltételek is adottak, a fő (alapozó) tantárgyakat (magyar nyelv és irodalom, matematika, német nemzetiségi nyelv és irodalom, környezetismeret) az összevont osztályokból álló tanulócsoportok esetében csoportbontásban oktatjuk. Az egyéb foglalkozások szervezésénél meghatározóak a törvényi előírások, a pedagógus felkészültsége, érdeklődési köre (szakkörök esetében), illetve a tanulói igény és érdeklődés. Helyi tantervünk nem említett pontjai megegyeznek a székhelyintézmény helyi tantervének tartalmával, levetítve az életkori sajátosságoknak megfelelően iskolánk alsó tagozatára.

Babarc, 2015. augusztus 27.

Abai Erika tagintézmény-vezető

12


2. melléklet

Helyi tanterv összevont osztályokkal Szederkényi Általános Iskola Borjádi Tagiskolája 1-4.évfolyam a Szederkényi Általános Iskola Pedagógiai Programjának részeként

0


Törvényi háttér - 2011.évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézményeknévhasználatáról1 - 10/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról - 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve - 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 2.1 A választott kerettanterv A Borjádi Tagiskola helyi tanterve (még a Bólyi Általános Iskola és Művészeti Iskola tagiskolájaként), az Apáczai Kiadó, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, a Német Nemzetiségi Pedagógiai Intézet által kiadott kerettanterv, az összevont osztályokra vonatkozó kerettantervi ajánlás(2008) és helyi tanterv javaslata alapján készült, a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelete alapján, 2013.szeptember 1-től felmenőrendszerben. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: - NAT= a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004 szeptemberétől érvényes helyi tanterv, amely átdolgozásra került 202/2007 (VII 31.) Korm. rendelet alapján. - MT=2012. szeptember 1-től a mindennapos testnevelést az 1. (és 5.) évfolyamon felmenő rendszerben kell megszervezni. - KTT=a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján kiadásra kerülő kerettanterv, és elkészítendő helyi tanterv a 2013/2014. tanévtől az 1. (és 5.) évfolyamon felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

TANÉV 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017

1. NAT NAT NAT NAT

ÉVFOLYAMOK 2. 3. MT KTT NAT MT NAT NAT NAT NAT

1

4. KTT KTT MT NAT


2011.éviCXC.törvényanemzetiköznevelésről: A tanítási év rendje,a tanítási,képzési idő, az egyéb foglalkozások 27. § (1) Az iskolában a nevelés-oktatást – ha e törvény másképp nem rendelkezik – a nappali oktatás munkarendje szerint a kötelező és választható, egyéni és csoportos, tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumban a kötelező és választható, egyéni és csoportos foglalkozások keretében csoportbontásokkal kell megszervezni (a továbbiakban: nappali rendszerű iskolai oktatás). (6) Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig – vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben – gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Az általános iskola e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet. (7) A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét az oktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Az iskola, éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat. (8) A tanuló heti kötelező tanóráinak számát, beleértve a választható tanóráinak számát a 6. melléklet határozza meg. Az iskola a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét egyéb foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz veheti igénybe.

(9) Az általános iskola, a középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára, továbbá az első–negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy–három fős foglalkozásokat. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett.

Mivel intézményünk tanulóinak létszáma alacsony, mindössze két tanulócsoporttal működünk, így az 1-2. évfolyamos csoportnál az 52 órát, a 3-4. évfolyamos csoportnál az 55 órát kell figyelembe vennünk. 6. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez: Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete (a ránk vonatkozó sorokkal) A

B

C

D

1 évfolyam

2

gyermek, tanulóhetióraszáma osztályokhetiidőkerete

BA test nev elé sné lkü l

BB test nev elé s

BC órákt estne veléss el

CA enge dély ezett

CB a

CC 6 és 8 hittan évf. többletórak gimnázi ereteegyhá umtöbbl ziintézmén et-órái yekben

E

nemzetiségiis kolaineveléssajátosnevelésiigényűtanulókhetiegészség oktatás többlettanóra ügyiéspedagógiaicélúhabilitációs, ifoglalkozása rehabilitációstanóraifoglalkozásainakszám inakszáma a

EA DA nemzetiségi értel mifo gyat ékos

EB gyen génlá tó

EC vak, nagyothalló, mozgásésbeszédf ogyatékos

EE siketé sautis ta

EF egy éb

4 elsőévfolyam

20 5

25

52

1

2

3

7

8

10

3

5 másodikévfolyam

20 5

25

52

1

2

3

7

8

10

3

2


6 harmadikévfolyam 20 5

25

52

1

2

3

7

8

10

3

7 negyedikévfolyam 22 5

27

55

1

2

3

7

8

11

3

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4.évfolyam Tantárgyak Magyar nyelvésirodalom Idegennyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuáliskultúra Életvitelésgyakorlat Testneveléséssport Szabadontervezhetőórakeret Rendelkezésreállóórakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 3 25

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Magyar nyelv és irodalom Matematika Ének-zene

A változat A változat A változat

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. A felmenő rendszerben való bevezetés miatt azoknál az évfolyamoknál, ahol a törvény még nem vonatkozik, felhasználtuk a szabadon tervezhető ill. válaszható órakereteket egyes tantárgyaknál.

Kötelező és választható órák 2013-2014-től /NAT-os órabeosztás/ felmenő rendszerben a hagyományos német nemzetiségi nyelvoktatásnál Tantárgy Évfolyamok heti óraszáma 1. 2. 3. 4. Kötelező tanítási órák Német nemzetiségi nyelv és irodalom Nemzetiségi német népismeret Magyar nyelv és irodalom

1 7 3

1 7

1 6

2 1 6

Pedagógiai program 2015. Matematika Erkölcstan Természetismeret/Környezetismeret Ének Rajz Technika Testnevelés


4 1 1 1 1 1 5

4 1 1 1 1 1 5

4 1 1 1 1 1 5

4 1 1 1 1 1 5

(2)

(2)

(3)

(3)

1 1

1 1


Német nemzetiségi többlet tanóra (D oszlop 2 óra) Német nemzetiségi nyelv és irodalom

Kötelező tanórák összesen (B + D oszlop) 22 22 23 Nem kötelező (választható) tantárgy (A 110/2012. Nat. 8§ (3) d) pontja alapján nemzetiségi oktatásnál legfeljebb 4óra)

25

Nemzetiségi nyelv és irodalom Intézményi kötelező és választható órák Az osztály heti órakerete Tanórán kívüli foglalkozásokra felhasználható

2 27 55 18

4 26 52 26

4 26 52 26

4 27 52 25

Tanórán kívüli foglalkozások

Óraszámok 1 1 2 3 6

Törvényi hivatkozások, megnevezés Tehetséggondozás (Nkt. 27. § (5) Felzárkóztatás (Nkt. 27. § (5) Beilleszkedési, tanulási zavar (Nkt. 27. § (7) SNI rehabilitációs óraszám Napközis foglalkozás

1.1.2.Kötelező hittan és erkölcstan oktatás Az Nkt.35.§(1) és (4) bekezdése alapján az állami általános iskolában és az erkölcstan óra vagy az e helyett választható, az egyházi jogi személy által szervezet hit-és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része. 2013.szept.1-től első és ötödik évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. A szülő beiratkozásról, átiratkozáskor írásban nyilatkozik az iskolának s arról, hogy erkölcstan vagy hit-és erkölcstan oktatást igényel gyermeke számára. A hit és erkölcstan oktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, az oktatásra való jelentkezés szervezése, a foglalkozások ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata. A hit-és erkölcstan órákra vonatkozó csoportnaplót a hitoktató vezeti, az iskola egyéb tanügyi dokumentumaiban a hit-és erkölcstan oktatással kapcsolatos további adminisztrációt az osztályfőnök végzi a hitoktató tájékoztatása alapján. A tantárgy értékelése és minősítése az Nkt.54.§(2)-(3) bekezdésében meghatározottak szerint történik.

1.1.3.Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja 1) A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdése értelmében az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében. Ezt először a 97. § (6) bekezdése alapján a 2012/2013. tanévben az iskolai oktatás első, ötödik évfolyamán kell bevezetni, majd ezt követően felmenőrendszerben. 4


Iskolánkban a mindennapos testnevelés az iskolai nevelés- oktatás első évfolyamán2012. szeptember 1- jétől kezdődően felmenő rendszerben került bevezetésre. Az ezen az évfolyamon alkalmazott helyi tantervbe beépítésre került a heti 5 testnevelésóra. Célunk: a tanulók szomatikus kultúrájának (fizikai kompetenciáinak) fejlesztése. A kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése, a fizikai tevékenységekben való részvételhez szükséges megfelelő mentális kondíció és elméleti felkészültség biztosítása, továbbá a testmozgáshoz és az egész életen át tartó, egészségmegőrzést szolgáló sporttevékenységekhez szükséges mozgáskultúra és állóképesség kialakítása. A középpontjában a gyermek teljes körű testi, szellemi fejlesztése áll, valamint olyan fontos társadalmi értékek közvetítése, mint az önfegyelem, a szolidaritás, a csapatszellem, a tolerancia és a becsületes játék. A mindennapos testnevelés feladatrendszere: a fenti célok elérése érdekében el kell érnünk, hogy a tanulók napi tevékenységének részévé váljon az egészséges mozgás, a szabadidő aktív eltöltése. A helyesen megalapozott életvitel természetessé váljon. 1.1.4.Egyéb foglalkozások szervezése A szülök, a tanulók igényeinek, az intézmény személyi és tárgyi feltételeinek, a fenntartó által biztosított lehetőségek függvényében, valamint a gyermekek továbbtanulási igényeinek figyelembe vételével szervezzük meg a nem kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat. Fontos szempont a folyamatosság és a felmenő rendszer elve is. Megszervezésüknél a jelentkezők számát úgy határozzuk meg, hogy az biztosítani tudja a foglalkozás jellegétől függően feladatként hozzá rendelt tehetséggondozás, felzárkóztatás,hátránykompenzálás keretét A létszám minimuma változhat akkor,ha a feladat jellege ezt megköveteli. Iskolánkban a csoportok indítását mindig előzetes igényfelmérés után állítjuk össze. A foglalkozások megszervezéséről - az adott tanév tantárgyfelosztásának elfogadásával egyidejűleg az egyes szaktanárok javaslatát figyelembe véve, az intézményvezető dönt, és a munkaterv tartalmazza . A választható órakeret felhasználása tanévenként pontosításra kerül, amelyet a fenntartóval való egyeztetést követően a mindenkori tantárgyfelosztás tartalmaz. a) Választható tanórán kívüli rendszeres foglalkozások: tanév elején meghirdetett sport, origami, anyanyelvi és egyéb szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások,korrepetálások b) Szabadidős foglalkozások: - tömegsport - kirándulások, táborok, színház-, múzeumlátogatás, könyvtári órák 1 -4.évfolyamon d) Pedagógiai Szakszolgálat, Szakértői Bizottság, valamint szakorvos javaslata alapján kötelezőfoglalkozások: - 1-4. évfolyam: fejlesztő foglalkozás,gyógytestnevelés

5


1.1.5.Választható tantárgyak, foglalkozások választásának szabályai: - A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulói jelentkezés a d) pontban meghatározottak kivételével önkéntes. A jelentkezés a tanév elején a tantestület illetve törvényi szabályozás által meghatározott módon és időpontig történik, egész tanévre szól. - A felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásokra a tanulókat a Szakértői Bizottság, a Pedagógiai Szakszolgálat, illetve a pedagógusok jelölik ki képességeik, tanulmányi eredményeik alapján. Ezeken az órákon a tanulók részvétele kötelező. - A felsorolt foglalkozások megtartásához igénybe lehet venni az iskola tantermeit, csoportszobáit, könyvtárát, tornatermét, sportudvarát - A tanuló (szülő) joga, hogy válasszon az iskola által felajánlott tanórán kívüli foglalkozásokból, melyekről az osztályfőnöktől, szaktanároktól kapnak tájékoztatást, javaslatot. - A választást a szülőnek írásban kell jeleznie. - A tanuló kötelessége, hogy az általa/ szülő által választott, illetve a 4. pontban felsorolt tanórán kívüli foglalkozásokon részt vegyen, rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének. Ennek érdekében a tanórákon hiánytalan, rendezett felszereléssel kell megjelennie. A szükséges eszközöket a foglalkozást/tanórát tartó pedagógus határozza meg. - A foglalkozásról való hiányzást a tanulónak igazolnia kell. 1.1.6.A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása kapcsán a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő program Az intézmény az iskolai nevelés keretén belül ellátja a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését. Az NKT 2011.évi CXC. törvény 47.§ (1.) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A sajátos nevelési igény, illetve fogyatékosság tényét kizárólag a szakértői és rehabilitációs bizottságok állapíthatják meg komplex orvosi, pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai - vizsgálat alapján. Továbbá a fogyatékosság szűrése, vizsgálata alapján javaslatot tesz a szakértői véleményben a tanuló különleges gondozás keretében történő ellátásra, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra, valamint megállapítja, hogy a tanuló a többi tanulóval közösen részt vehet-e az iskolai oktatásban. Ezen kívül a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői javaslata alapján az igazgató egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése és minősítése alól felmentést ad, eltérő haladási tempót, vagy a számonkéréseknél hosszabb időtényezőt engedélyez a rászoruló tanulóknál. Ktv. 30.§. (9) A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei: - az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése az intézmény pedagógiai gyakorlatában -

szegregációmentes együttnevelést biztosító környezet kialakítása befogadó/inkluzív pedagógia alkalmazása integráció: HH, HHH integráció: SNI - s tanulók egyéni fejlesztése az alapozó időszak megnyújtása; az óvodában megkezdett fejlesztések folytatása 6


- az érzékszervi tapasztalásra épülő tanulás - kooperatív csoportmunka alkalmazása heterogén csoportban - az egymástól való tanulás biztosítása - a verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása a tanítás folyamán - tevékenység központú pedagógiai módszerek, eljárások alkalmazása - az önértékelés és csoportértékelés alkalmazása - hatékony tanuló - megismerési technikák alkalmazása - egyéni fejlesztési tervek alkalmazása Iskolánk a sajátos nevelési igényű gyermekek köréből az alábbiak ellátását biztosítja: értelmi vagy beszédfogyatékos; vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók. Az integráció célja és feladatai: - A sajátos nevelési igényű tanuló együttnevelése teljes integráció formájában, melynek keretében a sérült gyermek a teljes időt együtt tölti társaival a többségi iskolában. - Az iskola tantestületének és tanuló ifjúságának elfogadó és segítő jellegű hozzáállásának kialakítása. - A leendő tanítók, tanárok tájékoztatása és felkészítése a feladatra. - A leendő osztályterem megfelelő és körültekintő berendezése. - A törvény által előírt és biztosított habilitációs és rehabilitációs órakeret felhasználásának megtervezése és egyeztetése a megfelelő szakemberekkel. - Az oktatás-nevelés folyamatában a legoptimálisabb tanítási-tanulási módszer kiválasztása. - Szakmaközi együttműködés kiépítése és team- munka formájában történő megvalósítása. 1.1.6.1.Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók: Az integráció célja: Önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása. Feladatai: Biztosítani kell: -

a tanuló beilleszkedését és együtt haladását a többi tanulóval, ez segíti a nyitottabb személyiség formálását,

-

a Szakértői Bizottság, és a Nevelési Tanácsadó által adott javaslatok beépítését az egyéni fejlesztési tervekbe,

-

a pedagógusok, a szülők és a többi gyermek felkészítését,

-

a fejlesztő szemlélet érvényesítését, dysfunkció-specifikus módszerek alkalmazását, folyamatos értékelést, együttműködést a szakemberekkel.

Kiemelt feladatok: Elengedhetetlen, hogy a fejlesztésben résztvevő szakemberek team-munkában dolgozzanak, együtt kell meghatározni a tennivalókat. Alapvető tényező továbbá, hogy a pedagógusok jártasak legyenek differenciált tanulásszervezésben. A differenciálás az a folyamat, melynek során a pedagógus a tanulási folyamatot az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez rendeli. 7


Ezáltal tudja a tanulóhoz igazítani a tananyag tartalmát, szintjét, a tanulás ütemét, az alkalmazott módszereket, az ellenőrzés, értékelés, számonkérés típusát stb. A szülők szerepe, befolyásoló hatása is jelentős a fejlesztés hatékonysága szempontjából. Elsősorban az egyéni igényekhez szabott, optimális, támogató környezetet kell biztosítaniuk. Nagy szerepet játszanak abban, hogy a beilleszkedés sikeres legyen, kapcsolatot tartanak az osztálytanítóval és a fejlesztő pedagógussal. A pedagógusoknak nem szabad figyelmen kívül hagyniuk az ép (nem SNI, tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséget nem mutató) gyermekek szüleit sem, empátiás készséget kell kialakítani bennük, mert fontos, hogy a szülők támogassák gyermeküket a sajátos nevelési igényű tanulók elfogadásában. A pedagógusok feladata, hogy ismertessék az osztálytársakkal a dysfunkció mibenlétét, a segítségnyújtás lehetőségeit, a különbözőség fogalmát, a miben vagyok erős, miben vagyok gyengébb nézőpontjából. Meg kell találni azt az egyensúlyt, hogy a SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanuló pont annyi segítséget kapjon, amennyire szüksége van: se többet, se kevesebbet. A megvalósítás színterei: minden tanórán, felzárkóztató foglalkozáson. 2.1.

Az oktatásban kiválasztásának kötelezettsége)

alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök elvei (tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának

A tanulásszervezés lehető leghatékonyabb megoldásához szükség van a pedagógiai infrastruktúra széles választékára. Ezeket három nagy csoportra oszthatjuk: - információhordozók: tankönyvek, szövegek, képek, filmek, hanghordozók, makettek, stb. - feladathordozók: munkafüzetek, feladatlapok, stb. - digitális eszközök: animációk, szimulációk, interaktív feladatsorok. A tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztása csak a szakmai munkaközösségek, illetve munkacsoportok véleményének kikérésével lehetséges, melyek figyelembe veszik a tanár módszertani szabadságát, és a tanulók jogát a tárgyilagos és többoldalú ismeretszerzéshez. Alapelvnek tekintjük, hogy a tankönyv tartalma a lehető legnagyobb mértékben egyezzen meg a tanterv tartalmával. Csak olyan tankönyvet, tanulmányi segédletet, taneszközt alkalmazunk, amely biztosítja az ismeretek objektív, tárgyilagos átadását, nem akadályozza a többoldalú ismertszerzést, a legkorszerűbb ismereteket tartalmazza, és megfelel a tanulók életkori sajátosságainak. A tankönyv, tanulmányi segédlet, a tanuló számára kötelező taneszközök kiválasztásnál - ha a választás nem veszélyezteti a követelmények teljesítését - a tanuló számára olcsóbb megoldást alkalmazzuk. Nyelvoktatás esetében előnyben részesítjük azokat a tankönyvrendszereket, ahol rendelkezésre áll (beszerezhető) az egységes nyelvkönyv-, munkafüzet-, hang-, és képanyagrendszer. A szemléltetést, illetve tanulói tevékenységet igénylő tananyag feldolgozásához szükséges taneszközöket iskolánk a pedagógusok bevonásával tanévenként felülvizsgálja. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a felelős miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói 8


taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. Az iskola arra törekszik, hogy támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára illetve, hogy kiterjessze, általánossá tegye a tartós tankönyvek iskolai használatát. A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy 2013. szeptember 1-jétől az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre azzal, hogy térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott minden tanuló számára, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítani. Az állam a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján továbbra is biztosítja rászorultsági alapon az ingyenes tankönyvellátást a köznevelési törvény ezen rendelkezése által még nem érintett évfolyamokon, tehát az általános iskolák kifutó évfolyamain. A szülők az ingyenes tankönyvre vonatkozó igényüket a tankönyvrendelet 5. mellékletében meghatározott igénylőlapon nyújthatják be az iskolának. A jogosultság igazolásához szükséges a megfelelő okiratok bemutatása. A tankönyvrendelés rendjét a 16/2013-as EMMI rendelet szabályozza. 3.1.Célok és feladatok a bevezető és kezdő iskolaszakaszban 1-4. évfolyamon Az alapfokú nevelés-oktatás első négy évre terjedő pedagógiai szakaszának alapvető jellemzője az alapozás. Négyéves időtartama két kisebb, eltérő képzési célú szakaszra tagolódik. Az első két iskolai évbevezető szakasz, szerepe szerint előkészít az iskolai tanulmányokra. Gyermekre figyelő fokozatossággal vezet át az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás szervezeti kereteibe, tevékenységrendszerébe és szokásrendjébe. Kiemelt feladat az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Fokozatosan átvezeti a gyerekeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladat-és problémamegoldáshoz, megalapozza a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. Felhasználja és továbbfejleszti az iskolába kerülő gyerek természetes tanulási motiváltságát, a megismerés és a megértés iránti érdeklődését, nyitottságát. Széles teret enged játék- és mozgásigényének kielégítéséhez. Kedvező feltételeket teremt a természetes fejlődési, érési folyamatok kiteljesedéséhez. Előkészíti, megalapozza a kulcskompetenciák kifejlődésének folyamatát. A kezdő iskolaszakaszban, az iskolakezdés 3-4. évében folytatódnak a fenti fejlesztési prioritások, de fokozatosan átalakul a tanulás jellege. Egyre inkább előtérbe kerülnek a teljesítményelvárások által meghatározott tanulási feladatok, a fejlesztési követelményeknek való megfelelés igénye. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamata a kisiskolások nevelésében a tanulók együttműködésére épül, kooperatív technikákkal operál. A tanulók fejlettségére és fejlesztési szükségleteire figyelve, differenciált tervezéssel és tanulásirányítással fokozatosan növeli a tanító a terhelést és a teljesítményelvárásokat. A tanulók előmenetelét fejlesztő értékeléssel segíti elő. Élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti a kulcskompetenciák összetevőit: az alapvető rutinokat, képességeket és alapkészségeket, formálja az attitűdöket, közvetíti az elemi ismereteket, tanulási és magatartási 9


szokásokat alakít. Megtapasztaltatja az ismeretszerzés korszerű forrásait, azok eszközként való felhasználásának módját, megtanítja és gyakoroltatja az elemi tanulási módszereket és technikákat. A tanulók fokozatosan gyarapodó ismereteit rendszerbe szervezi. Aktivizálja a már megszerzett tudást az új tanulási feladatok megoldásához. A tanító egészséges egyensúlyt teremt a nevelési és oktatási feladatok rendszerében. Kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad magatartási normák, szabályok elsajátításához, a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség fejlődését, érését, a felelős állampolgári magatartás megalapozását. Az esélyteremtés érdekében támogatja az egyéni képességek, a tehetség kibontakozását, tervezetten segíti a tanulási nehézségekkel küzdő, a sajátos nevelési igényű tanulókat. Kiemelten törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szokásostól eltérő ütemű fejlődéséből adódnak. Célunk, hogy tanulóink támogatást kapjanak a NAT-ban deklarált kompetenciák megalapozásához, kibontakoztatásához és megerősítéséhez, értékeket, készségeket és életszerű tudást sajátítsanak el, és képessé váljanak ezek alkalmazására. A megfogalmazott kulcskompetenciák fejlesztését kooperatív tanulásszervezési módokkal valósítjuk meg. Az ismereteket főképpen tevékenykedtetés útján szereztetjük meg. A kompetencia alapú oktatás előnyeit felhasználva olyan módszereket, technikákat (kooperatív, projekt, stb.) alkalmazunk, melyek segítségével a tanulók olyan képességei fejlődnek, mint a kommunikációs képesség, vitakészség,együttműködés.

Értékközvetítő szerep A gyerekek nemcsak az iskolában tanulnak. Sokféle más forrásból is bőséges tapasztalatok, ismeretek birtokába jutnak. Ezeket az iskolának számon kell tartania, fel kell használnia nevelő munkájában. Különösen fontos feladata, hogy sajátos eszköz- és hatásrendszerével olyan értékrendet közvetítsen, amelyik segít a gyerekeknek a spontán hatások és az őket érő információáradat kezelésében, értékelésében, az elfogadásukról való döntésekben. Az iskola célirányosan meghatározott értékrendjének közvetítésében – a kisiskolások nevelésében – kitüntetett szerepe van:  az iskola légkörének, információforrásokkal kapcsolatos nyitottságának, 

a tanító és a tanulók érintkezésének és együttműködésének,



a kortársakkal kialakított magatartási kultúrának,



a gyerekek nevelésében a szülői házzal kiépített partneri viszonynak, függetlenül a szülők társadalmi és kulturális hátterétől,



az irányított társadalmi tapasztalatszerzésnek, mely kiterjed a társadalom minél szélesebb spektrumára,



a spontán szerzett tapasztalatok és tudás feldolgozásának (elemzésének, értékelésének) és felhasználásának,



különféle élethelyzetek tanulmányozásának (feladathelyzetek, tanulási szituációk, konfliktushelyzetek, veszélyhelyzetek, versengések, önkiszolgálás, másság jelenléte stb.),



az oktatás kultúraközvetítő, értékőrző hatásának, mely kultúra reprezentálja az országban lakók sokszínűségét. 10


E csatornákon keresztül valósulhat meg már kisiskolás korban olyan értékek megtapasztalása és - az ismétlődő helyzetek újbóli átélése során – belsővé válása, amelyek alapozzák:  az aktív és felelős – nemzeti és uniós - állampolgári létre, 

a modern gazdálkodásban való hasznos részvételre és



a közös nemzeti érdekek szolgálatára való eredményes felkészítést az intézményes nevelés keretein belül.

Ilyen értékek például:  az emberi együttélés és kapcsolattartás értékei: egymás megbecsülése, a személyiség belső értékei iránti fogékonyság, az önértékek felismerése, az érdekérvényesítés, a kölcsönösség, a másság természetesként való elfogadása, a közösség ügyei iránti érdeklődés és feladatvállalás, a szabad véleménynyilvánítás, az önállóság; 

a tanulás és a munka világához kapcsolódó értékek: a tevékenységmotiváció, a megismerés és az alkotó tevékenység iránti igény, a feladatért vállalt egyéni és közös felelősség, a feladat és a munka megosztása, együttműködés, megbízhatóság, kitartás a feladatok teljesítésében, tapasztalatok az erőfeszítés, a teljesítmény, a sikeresség összefüggéseiről, a vállalkozó kedv, a sikerek és a kudarcok elviselése, az újra kezdés képessége, a tervszerűség, gazdaságosság, igényesség a tevékenységek megvalósításában, önellenőrzés;



az értékőrző magatartás jellemzői: nyitottság, érdeklődés a saját és más népek kultúrája iránt, hagyományőrzés, a természeti, a társadalmi és a technikai környezet értékeinek és veszélyeztetettségének felismerése és tudatos védelme.

3.2.Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Az első négy iskolai év bevezető időszakában az iskolába kerüléssel együtt járó tanulási mód, környezet és tevékenység váltást lassú átmenettel szükséges segíteni és minél inkább törésmentessé tenni a gyerekek számára. A tanító biztonságérzetet fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtő, tapintatos és szeretetteljes bánásmódja teszi lehetővé, hogy a kisiskolások felfedezhessék belső értékeiket, s megtalálják helyüket az iskolai közösségekben, egész életre szólóan megszeressék a tanulást. A társakkal és a tanítóval való együttműködés során kipróbálhatják, hogy mire képesek, megtapasztalhatják a feladatokkal való megküzdés élményét, próbára tehetik fejlődő önállóságukat, s nem végzetes kudarcként, hanem hasznosuló tanulsággal élhetik meg sikertelen próbálkozásaikat is. A reális énkép és a jó önismeret a szociális és állampolgári kompetencia egyik fontos pillére. Hon-és népismeret A kisiskolások különösen nyitottak, fogékonyak e fejlesztési terület irányában. Ezért is olyan fontos, hogy a tanító minden lehetőséget - pl. az olvasmányok tartalmát, a közös éneklés, zenélés élményét, a képzőművészeti alkotásokkal való találkozás alkalmait, a társadalmi, természeti és technikai környezetből szerzett tapasztalatokat és ismeretbővítést - célirányosan használjon fel ahhoz, hogy a haza fogalmát megtöltse tartalommal, gondoskodjon a nemzeti kultúra értékeinek átörökítéséről, ösztönzést adjon a nemzeti hagyományok ápolására és a hazaszeretet példáinak megmutatása mellett a hazaszeretet tevékenységekben megnyilvánuló gyakorlásához is feltételeket teremtsen. Ez a pedagógiai tevékenység természetesen csak akkor lesz teljes értékű, ha már kisiskolás korban 11


megkezdődik a hazánkban élő nemzetiségek és népcsoportok iránti figyelem és nyitottság megalapozása, a kulturális értékeikkel való ismerkedés, és az elfogadásukra, a megbecsülésükre, a tiszteletükre való ráhangolás, a sztereotípiák és előítéletek kialakulásának megelőzése. A fejlesztéshez felhasznált műalkotásokkal való foglalkozás feltételt teremt az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciáinak fejlesztéséhez, valamint a szociális és állampolgári kompetenciák gyakorlásához. Az európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet fel az a fogékonyság és nyitottság, mely befogadóvá tesz más kultúrák iránt, ösztönzést ad a külföldi kortársakkal való kapcsolatépítéshez. Mindez azért fontos, mert olyan kitekintés, élmény és tapasztalás birtokába juttat, amelyik a későbbiekben utat nyithat, és feltételt képez az európai identitás fejlődéséhez, az egyetemes emberi kultúra értékeinek elfogadásához, a szociális és állampolgári kompetenciák tartalmi gazdagításához. A sikerességet befolyásoló tényező az idegen nyelvi kompetencia eredményes fejlődése. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A sokféle közös tanulási és szabadidős iskolai tevékenységben való részvétel a szociális és állampolgári kompetenciák kiváló gyakorlóterepe. A gyerekek többféle szerephelyzetben próbálhatják ki magukat, tapasztalatokat szerezhetnek a gyermeki jogok gyakorlásáról, a szabad véleménynyilvánításról, az együttélés, az alkalmazkodás, a társas érintkezés formáiról és működéséről, a másság elfogadásáról, valamint a rasszizmus, előítéletek elutasításáról. Elsajátíthatják azokat az alapvető ismereteket, magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív attitűdjeiket, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét. E nevelési feladat fontos tartalmi eleme a veszélyhelyzeti magatartáskultúra fejlesztése (katasztrófavédelem). A megvalósításban a hangsúly ebben az életkori szakaszban az adekvát magatartásformák kialakításán van. Különféle magatartási stratégiák megismertetésével és gyakoroltatásával fel kell készíteni a kisiskolást a veszélyhelyzetek (árvíz, tűz, veszélyes anyagokkal való találkozás, szélsőséges időjárási jelenségek, járványok, erőszakos és környezetpusztító magatartási megnyilvánulások) felismerésére és arra, hogy mit tegyen a megelőzés érdekében, illetve a már kialakult katasztrófa szituációkban. E folyamatban tanító kitüntetett feladata az is, hogy megalapozza a tanulókban a veszélyhelyzetek megelőzéséhez szükséges felelősséget, cselekvőkészséget és elkötelezettséget. (A nevelési feladat megvalósításához különösen az ember és társadalom, az ember a természetben, valamint az életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület tartalmainak feldolgozása kínál széleskörű lehetőséget.) Gazdasági nevelés A gyerekek általános műveltségének megalapozásához, állampolgári kompetenciáik fejlesztéséhez tartozik, hogy már kisiskolás korukban tisztában legyenek a munka értékteremtő és létfenntartó szerepével és korosztályuknak megfelelő szinten bánni tudjanak a pénzzel. Ismerjék a fizetőeszközöket, azok nagyságrendjét. Szerezzenek tapasztalatokat családjuk pénzfelhasználásáról, annak tervezhetőségéről és a pénzzel, az idővel, az anyaggal, az erővel stb. való takarékosságról, a közösség vagyonának keletkezéséről és megbecsüléséről. A gazdasági nevelés fontos területe a tudatos fogyasztói szemlélet megalapozása. Eredményességében meghatározó a kisiskoláskori szemléletformálás szerepe. Ezért korán el kell kezdeni a gyerekek környezetkímélő, helyes vásárlási szokásainak alakítását, a reklámok szerepének és káros hatásainak tudatosítását, a termékek racionális kiválasztási szempontjainak megismertetését, a szükségletek kielégítésében a takarékossági szempontok jelentőségének felismertetését és gyakoroltatását. Környezettudatosságra nevelés Az iskolába lépő kisgyerek az óvodából sok olyan hasznos tapasztalatot, élményt és érzelmi alapvetést hoz, amelyik megalapozza az alsó tagozat tudatosító, attitűdformáló, szokásalakító tevékenységét a környezettudatos és felelős állampolgári magatartás formálásához. 12


A kisiskolásoknak a természet értékei és problémái iránti fogékonyságának, környezetkímélő magatartásának továbbfejlesztésében kiemelt szerepe van a személyes tapasztalatoknak és az ismételten átélt élethelyzeteknek. Ezek többféle nézőpontból történő megbeszélésének, értékelésének, a vélemények ütköztetésének és a pozitív magatartásformák folyamatos gyakorlásának. Különösen fejlesztő hatásúak a gyermekek környezetében megfigyelhető és jól érzékelhető környezeti problémaszituációk, válságjelenségek megoldására szervezett - a gyerekek öntevékenységére, ötleteire építő - kreatív feladatok és projektjellegű tevékenységek. A tanulás tanítása Kisiskolás korban a hatékony önálló tanulási kompetencia leginkább az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető. E tevékenységek közben alakulnak a későbbi - felnőtt kori - munkavégzéshez nélkülözhetetlen akarati jellemzők, érzelmi viszonyulások és képesség összetevők (tervezés, döntés, visszacsatolás, együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés stb.), melyek az élethosszig tartó tanulás eredményességét is meghatározzák. Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem szabadon választható témákban, kötetlen szervezésű és társas tanulási helyzetekben is kipróbálhassák képességeiket a tanulók, s ismerjék meg és használják a tanulás korszerű eszközeit, iskolán kívüli színtereit és lehetőségeit (pl. könyvtári szolgáltatások, IKT, múzeum, színház, művelődési központ) is. Az önálló tanulás képességének megalapozásához eszközként szolgál az anyanyelvi kompetencia és a digitális kompetencia fejlettsége. Elengedhetetlen, hogy a gyerekek már ebben az életkorban elemi szintű tapasztalatokat szerezzenek arról, hogy hogyan lehet az IKT eszközöket az önálló ismeretszerzés szolgálatába állítani. A tanulás eredményességét befolyásoló gondolkodási műveletek és értelmi képességek fejlesztése mellett a tanító fontos feladata, hogy fejlessze a tanulás belső motívumait és teremtsen lehetőséget az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében az alapvető tanulási technikák tapasztalati megismerésére, kipróbálására és aktivizálására, valamint időben kezdje el a tanulási szokásrend alakítását (pl. tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás) mind a tanórai, mind pedig az egész napos nevelésben. Testi és lelki egészség A kisiskolás egészséges fejlődését és eredményes tanulását döntő mértékben befolyásolja, hogy az iskola milyen mértékben és módon elégíti ki mozgásigényét. Ezért a mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellő időt szükséges biztosítani a kötetlen játékra és a szabadlevegőn szervezett mozgásra. A tanulók egészséges tanulási környezetének megszervezése, elhelyezése, a humánus, szeretetteljes bánásmód és szorongásmentes légkör megteremtése mellett a tanítónak figyelemmel kell kísérnie - a testi-lelki egészség védelmében - a gyermekek testi fejlődését és otthoni neveltetését is, hogy adott esetben teljesíthesse védő-segítő feladatait. A felvilágosító munkának ki kell terjednie az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, az egészséges napirend, a test, a ruházat és a környezet ápolása iránti érdeklődés és igény felkeltésére, a kapcsolódó szokások alakítására és az ismeretek tudatosítására. A tanító modell szerepe ezen a területen megkülönböztetett jelentőségű. A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Ezek kedvező alakulásához esetenként a tanító segítsége, indirekt irányítása is szükséges. Olyan pedagógiai eljárások alkalmazása kívánatos, amelyek hatására a mellőzést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást, a féktelen indulati megnyilvánulásokat felváltja a csoportban az elfogadás, a türelem, készség az együttműködésre, az egymás segítése, az őszinte hangnem, a kölcsönös megbecsülés. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire 13


Az alapozás igényével már a kisiskolások nevelésében is megjelenik az állampolgári nevelés. Itt elsősorban a társadalmi tapasztalatok szerzése (pl. foglalkozások megismerése, a társadalmi munkamegosztás konkrét eseteinek megfigyelése, a felnőtt szerepekhez kapcsolódó szerepjátékok, magatartásformák, személyközi kapcsolatok elemzése, modellezése konkrét esetek kapcsán), az attitűdformálás, a magatartási minták közvetítése a cél. A nevelés fontos, új területe a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia összetevőinek fejlesztése. Olyan személyiségvonások formálása, amelyek a későbbiekben nélkülözhetetlenek az értékes társadalmi tevékenységekben való részvételhez, az egyén boldogulásához (pl. érdekérvényesítés kockázatvállalás, kreativitás, probléma felismerés, a tervezés és végrehajtás végig vitele, megbízhatóság, precizitás, felelősségvállalás, kitartás, újrakezdés). A fejlesztés keretét a célirányosan szervezett tanulási és szabadidős tevékenységek és a természetes élethelyzetek adják. 3.3.A NAT műveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében Jelen kerettantervi változat a NAT valamennyi műveltségterületének – alsó tagozatra meghatározott – fejlesztési tartalmait belefoglalja a tantárgyak rendszerébe. A műveltségi területek és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat mutatja. A Nat műveltségi területei

Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Művészetek: (Dráma és tánc) Informatika (Könyvtári informatika)


Matematika

Matematika

Nyelv

Német nemzetiségi nyelv Német népismeret

Ember a természetben Ember és társadalom

Környezetismeret

Művészetek Ember és társadalom

Ének-zene

Művészetek

Rajz és vizuális kultúra

Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember és társadalom Ember a természetben


Testnevelés és sport

Testnevelés és sport (Kölyökatlétika)

3.3.1.A kerettantervi ajánlás szerkezete Tanítási tartalmak Az egyes tantárgyak tantervei évfolyamokra bontva jelenítik meg azokat az ajánlott tanítási tartalmakat, témaköröket, amelyek a tanulói tevékenységek keretét, s egyúttal az egységes műveltségbeli alapok tartományát adják. Az évfolyamok egymás mellé rendezett tartalmai segítenek abban, hogy az összevonás jellegének megfelelő kiválasztás egyszerű legyen, a helyi tantervet áttekinthetően lehessen tervezni. Formailag szinte tanmenetszerű ezért, a kisiskolai ajánlás tanterve. A célok, feladatok tartalmai minden tantárgy esetében a NAT 2007-es korrigált változatához igazodnak, a kompetencia-fejlesztés hangsúlyával, a fejlesztési feladatok egybeépítésével készültek el. A teljesítmény elvárások táblázatos összesítése, az értékelés szempontjainak korszerű megfogalmazása után tantárgyanként felsoroltuk az alkalmazásra javasolt taneszközöket is. Teljesítmény elvárások 14


Az első négy iskolai év képzési jellegének és belső szakaszolásának megfelelően a kerettanterv csak a második év végétől fogalmaz meg várható fejlesztési eredményeket. Ezeket azonban nem a továbbhaladás feltételének igényével, hanem a következő tanévi fejlesztés feltételeinek leírásaként adja meg, tájékozódási pontokat kínálva ezzel a tanulók fejlődésmenetének követéséhez és az elért eredmények szöveges értékeléséhez. A közoktatási törvény értelmében csupán a 4. évfolyam második félévében kerül sor a tanulók teljesítményelvárásokhoz igazodó érdemjegyekkel, illetve osztályzatokkal kifejezett értékelésére. A kerettanterv ezért a kezdő szakasz végére már továbbhaladási feltételeket fogalmaz meg annak eldöntéséhez, hogy a tanuló felsőbb évfolyamon folytathatja-e tanulmányait a következő tanévben. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez A fejlesztésközpontú pedagógiai gyakorlatban a tanulói tevékenységek és teljesítmények, valamint a tanulók fejlődésmenetének értékelése az elért fejlesztési eredmények mentén történik. Az értékelés személyre szóló és nem minősítő jellegű, tehát abból indul ki, hogy a gyerek hol tart a fejlődés folyamatában. Rámutat az aktuális - a korábbi saját teljesítményekhez viszonyított tanulási eredményekre, a további fejlődés szükségességére. Útmutatást és bíztatást ad a továbblépéshez, hogy a gyerek tudatosan és szívesen végezze tanulási feladatait és minél jobban megközelíthesse a majdani kimeneti elvárásokat. A jó értékelés értékrendet közvetít, megerősít és nem megszégyenít Segíti a személyiség egyén és közösség szempontjából fontos értékeinek felismerését, az elvárások megértését, értelmezését és belülről motivál a további erőfeszítésekre. A kisiskolás korosztály fejlesztésében különösen fontos szerepe van a fejlesztő értékelésnek, mely végigkíséri a tanulás folyamatát és döntő többségében szóbeli, szöveges értékelés. Ez elsősorban a tanító feladata, de értékelhetik egymást vagy önmagukat is a tanulók. Az írásbeli feladatok azonnali kijavítása és javíttatása a fejlesztés meghatározó feltétele. Itt is bevonhatók az értékelésbe a tanulók, azonban a tanító írásbeli szöveges észrevételei, megjegyzései, melyek fejlődésüket segítő lényeges szempontokra irányítják a tanulók figyelmét, semmivel nem pótolhatók. Ezekre a folyamatos szóbeli és írásbeli értékelésekre épülnek a félévi és tanév végi szummatív értékelések. A tanulók szó és írásbeli szöveges értékeléséhez, valamint a második évfolyam második félévében az érdemjegyekkel, illetve az osztályzatokkal történő értékeléshez a kerettanterv egyes tantárgyi területeinél felsorolt értékelési szempontok adnak eligazítási pontokat. Ezek mindegyikét természetesen nem kell figyelembe vennie a tanítónak, amikor értékelő tevékenységét végzi. Szükség szerint válogathat, rangsorolhat, súlyozhat vagy emelhet be újabb szempontokat az adott időszak fejlesztési céljainak megfelelően, illetve az adott tanuló fejlesztési szükségleteihez igazodó prioritások figyelembevételével. A kisiskolák igényeikhez, sajátos feltételrendszerükhöz igazodva más tantárgyi szerkezetet is kialakíthatnak e kerettantervi változat időarányainak és tantárgyi tartalmainak felhasználásával. Például létrehozhatnak komplex művészeti blokkot vagy integrált tantárgyat több műveltségterület összekapcsolásával, időkereteinek felhasználásával. Az 1-4. évfolyamon kedvezhet a projekt jellegű tanulásszervezésnek a magyar, a környezetismeret és a technika tartalmainak egybeszervezése, és gazdaságossá teheti az időfelhasználást az informatika beillesztése a matematika tantárgy keretei közé. A lényeg az, hogy a tantárgyi szerkezet megváltoztatásával ne csorbuljon a bevont műveltségi területek fejlesztési feladatainak teljesülése, maradéktalanul érvényesüljenek a fejlesztési prioritások.

15


3.3.2.ÖSSZEVONT Ó R A T E R V E K TÍPUSAI a 2015/2016-os tanévben (Amennyiben a személyi feltételek, igények és lehetőségek úgy kívánják a törvényben meghatározott heti órakeret terhére a készségfejlesztő tantárgyakon kívül csoportbontást alkalmazunk) Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 1-2. évfolyamai számára

1. évfolyam

2. évfolyam

közvetlen

önálló

Magyar nyelv és irodalom Matematika

közvetlen

önálló

7/259 -

-

4/148

4/148

közös közvetlen Hit-és erkölcstan

1/37

Környezetismeret

1/37


1/37


1/37

Ének - Zene

1/37


5/185

Német népismeret

1/37

Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 1-4. évfolyamai számára

1.osztály

2.osztály 3.osztály közös közvetlen

Testnevelés

5/185

16

4.osztály


Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 3-4. évfolyamai számára 3. évfolyam


4. évfolyam

Közvetlen

Önálló

Közvetlen

---

7/259

--

Önálló 7/259

Közös közvetlen Német népismeret

5/185


5/185

Matematika

------

4/148

----

4/148

Környezetismeret

-----

2/111

----

2/111

közös közvetlen Technika és életvitel

1/37


1/37

Ének-Zene

1/37

Borjád, 2015. augusztus 27

Boda Lászlóné Megbizott tagintézményvetező

17


3. melléklet A Szajki Tagiskola helyi tanterve 2015. szeptember 1-jétől iskolánk intézményátszervezést követően a Szederkényi Általános Iskola tagintézményeként működik tovább. A csak alsó tagozattal rendelkező kisiskola alacsony tanulói létszáma miatt három tanulócsoportban folyik az oktató-nevelő munka. A 2015-2016-os tanévben két tanulócsoport önálló osztályként (1. osztály és a 3. osztály), egy tanulócsoport pedig összevont osztályként (2. és 4. évfolyam) működik. Iskolánkban a német nemzetiségi nyelvoktatás több mint tíz éves hagyománnyal rendelkezik. 1. Iskolánk helyi tanterve 1.1.Törvényi háttér 

2011.évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről



20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról



10/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról



51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről



32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról



17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

1.2. A választott kerettanterv Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet alapján: 1. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára 10. melléklet – A nemzetiségi nevelés-oktatás kerettantervei Az alsó tagozatra vonatkozó kerettantervben kötelező tantárgyként szereplő ének-zene tantárgy esetében a kerettantervek közül az A változatot alkalmazzuk.

1


A választott kerettanterv tantárgyai és minimális óraszámai az 1–4. évfolyamon

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 3 25

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27

1.3.Óratervek a 2015-2016-os tanévben iskolánkban 1. és 3. osztály számára Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Német nemzetiségi nyelv és irodalom Német nemzetiségi népismeret Matematika Erkölcstan/Hit- és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Felhasznált órakeret Az osztályok számára engedélyezhető heti időkeret Felhasználható időkeret tanórán kívüli foglalkozásra

1. osztály 7 5 1 4 1 1 1 1 1 5 2 25 27 52 25

2

3. osztály 7 5 1 4 1 2 1 1 1 5 3 25 28 52 24


Összevont osztályú tanulócsoport 2. és 4. évfolyamai számára 2. évfolyam Közvetlen

4. évfolyam Önálló

Közvetlen

Önálló


4/148

3/111

4/148

3/111

Német nemzetiségi nyelv és irodalom Matematika

3/111

2/74

2/111

3/74

2/111

2/74

2/111

2/74

Környezetismeret

1/37

1/37

1/37

Erkölcstan/Hit-és erkölcstan

1/37 közös közvetlen

Német nemzetiségi népismeret Technika

1/37

Rajz

1/37

Ének-zene

1/37

Testnevelés

5/185

Heti óraszám összesen Engedélyezhető heti időkeret Felhasználható időkeret tanórán kívüli foglalkozásra

1/37

27

27 55 26

Amennyiben a heti időkeret kihasználtsága és a pedagógus létszám lehetővé teszi, az összevont osztályú tanulócsoportban a magyar nyelv és irodalom, a német nemzetiségi nyelv és irodalom, a matematika és a környezetismeret tantárgyakat csoportbontásban oktatjuk az érintett osztályokban. Német nemzetiségi népismeret vonatkozásában a korábbi székhelyintézmény (Bólyi Általános Iskola) óratervét meghagyva, negyedik osztályos tanulóink is részt vesznek a tantárgy ismeretanyagának elsajátításában. 1.4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A hatékony és élményszerű ismeretszerzés érdekében a tankönyvek kínálatából lehetőségeink szerint olyanokat választunk 

melyek összhangban vannak a tantervi ajánlásokkal, tartalmakkal,



a felelős miniszter hivatalosan is tankönyvvé nyilvánította, 3




biztosítják a sokoldalú ismeretszerzést,



korszerű ismereteket nyújtanak a tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vételével,



tartósak, esztétikusak és gazdaságosak,



lehetőséget nyújtanak az önálló ismeretszerzésre, a gyakorlásra is.

Nyelvoktatás terén olyan tankönyvcsaládot választunk, melynek tartalma közelebb áll a hétköznapi

nyelvhasználathoz,

tankönyv,

munkafüzet,

hang-

és

képanyag

eredményesen, élményszerűen használható. A tananyagok elsajátítását, a korszerű tanulásszervezési eljárásokat támogató segédletek beszerzését, elkészítésének szükségességét tantestületünk évről évre felülvizsgálja, és lehetőségeinkhez mérten pótoljuk, beszerezzük azokat. Az egyes évfolyamokon szükséges taneszközök beszerzéséről a szülőket minden tanév végén tájékoztatjuk, hogy fel tudjanak készülni az újabb tanévre. A tervezett tankönyvek megrendeléséről szintén tájékoztatjuk a szülőket, biztosítva az ingyenes tankönyvellátás lehetőségét is, melynek módját és előírásait a 2013. évi CCXXXII. tankönyvtörvény és a 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet szabályozza. 1.5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítás Az alapfokú nevelés-oktatás első négy évre terjedő pedagógiai szakaszának alapvető jellemzője az alapozás. Négyéves időtartama két kisebb, eltérő képzési célú szakaszra tagolódik. Az első két iskolai év bevezető szakasz, szerepe szerint előkészít az iskolai tanulmányokra. Gyermekre figyelő fokozatossággal vezet át az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás szervezeti kereteibe, tevékenységrendszerébe és szokásrendjébe. Felhasználja és továbbfejleszti az iskolába kerülő gyerek természetes tanulási motiváltságát, a megismerés és a megértés iránti érdeklődését, nyitottságát. Széles teret enged játék- és mozgásigényének kielégítéséhez. Kedvező feltételeket teremt a természetes fejlődési, érési folyamatok kiteljesedéséhez. Előkészíti, megalapozza a kulcskompetenciák kifejlődésének folyamatát. A tanító feltérképezi a tanulók egyéni fejlesztési szükségleteit (DIFER felmérés). A gyerekek közötti különbségeket természetesként fogadja el. Kellő időt enged a tanulási feladatok pszichológiai feltételeinek beéréshez, és személyre szóló fejlesztéssel és értékeléssel esélyt teremt a sikeres iskolai pályafutás, valamint az élethosszig tartó tanulás

biztonságos

megalapozásához,

megszerzéséhez. 4

az

egységes

műveltségbeli

alapok


A kezdő iskolaszakaszban, az iskolakezdés 3-4. évében folytatódnak a fenti fejlesztési prioritások, de fokozatosan átalakul a tanulás jellege. Egyre inkább előtérbe kerülnek a teljesítményelvárások

által

meghatározott

tanulási

feladatok,

a

fejlesztési

követelményeknek való megfelelés igénye. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamata a kisiskolások nevelésében a tanulók együttműködésére épül, kooperatív technikákkal operál. A tanulók fejlettségére és fejlesztési szükségleteire figyelve, differenciált tervezéssel és tanulásirányítással fokozatosan növeli a tanító a terhelést és a teljesítményelvárásokat. A tanulók előmenetelét

fejlesztő

értékeléssel

segíti

elő.

Élményszerű

tanulással,

problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti a kulcskompetenciák összetevőit: az alapvető rutinokat, képességeket és alapkészségeket, formálja az attitűdöket, közvetíti az elemi ismereteket, tanulási és magatartási szokásokat alakít. Megtapasztaltatja az ismeretszerzés korszerű forrásait, azok eszközként való felhasználásának módját, megtanítja és gyakoroltatja az elemi tanulási módszereket és technikákat. A tanulók fokozatosan gyarapodó ismereteit rendszerbe szervezi. Aktivizálja a már megszerzett tudást az új tanulási feladatok megoldásához. A tanító egészséges egyensúlyt teremt a nevelési és oktatási feladatok rendszerében. Kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad magatartási normák, szabályok elsajátításához, a társas közösségekben való részvétel és

együttműködés

tanulásához,

a

problémamegoldáshoz,

konfliktuskezeléshez.

Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség fejlődését, érését, a felelős állampolgári magatartás megalapozását. Az esélyteremtés érdekében támogatja az egyéni képességek, a tehetség kibontakozását, tervezetten segíti a tanulási nehézségekkel küzdő, a sajátos nevelési igényű tanulókat. Kiemelten törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szokásostól eltérő ütemű fejlődéséből adódnak. A feldolgozásra kerülő tanítási tartalmak mennyiségének, nehézségi fokának, a haladás tempójának

meghatározásában,

valamint

a

tanítási

módszerek,

eszközök

és

munkaformák alkalmazásával kapcsolatos döntéshozatalban mindenkor a tanulók fejlettségi jellemzői és fejlesztési igényei az irányadók.1

5


1.6. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja iskolánkban A 2015-2016-os tanévben alsó tagozatunk valamennyi évfolyamán bevezetésre kerül a kötelező mindennapos testnevelés, vagyis a heti 5 testnevelés óra. Mivel iskolánk elég kicsi tornaszobával rendelkezik, tanulóink 3+2 óraszámban tesznek eleget ennek a kötelezettségnek. Három kötelező testnevelésóra a délelőtti sávban, kettő kötelező sportköri foglalkozásként a délutáni sávban teszi ki az öt órát. Törvény adta lehetőségként tanulóink közül azok, akik gyógytestnevelésen vesznek részt heti két alkalommal, illetve sportegyesületi tagsággal és igazolással rendelkeznek arról, hogy hetente kétszer edzésen vesznek részt, felmenthetők a sportkör foglalkozásai alól. Jó idő esetén a testnevelésórákat és a sportkör foglalkozásait az iskola szomszédságában lévő aszfaltos kézilabdapályán tartjuk. Tanulóink egészséges testmozgását a közeli játszótér látogatásával, gyalog- és kerékpártúrák szervezésével is biztosítjuk. 1.7. Válaszható tantárgyak, foglalkozások 

Szakkörök Iskolánkban két szakkör megszervezésére van lehetőség. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően az egyik a mindenkori negyedik osztály részére szervezett informatika szakkör, melynek megtartásával esetleges hátrányt szeretnénk kompenzálni a jövőre nézve. Mivel tantervünkben nem szerepel az informatika, mint tantárgy, ezért így szeretnénk megalapozni tudásukat a számítástechnika terén, hogy felső tagozatba kerülve ne induljanak hátránnyal azokkal szemben, akik ezeket az ismereteket már elsajátították tanórákon. A másik szakkör a “Natúra” természetvédelmi szakkör, melynek révén igyekszünk elnyerni az ÖKOiskola címet.



Sportkör A foglalkozás segítségével biztosítjuk a már említett módon a mindennapos testnvelés megvalósulását az intézményünkben.



Felzárkóztató foglalkozások A felzárkoztató foglalkozások keretében segítjük azokat a tanulóinkat, akik bizonyos

tananyag

tartalmakat

nehezebben

hátránykompenzálás, a továbbhaladás biztosítása.

6

sajátítanak

el.

Célunk

a




Napközis ellátás Tanulóink részére a napi háromszori étkezés mellett biztosítjuk a másnapra való felkészülés lehetőségét. Tanítói felügyelet mellett, a szükséges segítséget megkapva oldhatják meg feladataikat diákjaink. A helyes tanulási módszerek kialakításával szorgalmazzuk az önálló ismeretelsajátítást tanulóink körében.



Hitoktatás (fakultatív a 4. osztály részére) A tantárgyi rendszerbe beépült Hit- és erkölcstan órán kívül negyedikes tanulóink fakultatív módon vesznek részt a katolikus hitoktatáson.

1.8. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módjai Helyi tantervünknek ebben a pontjában teljes mértékben elfogadjuk és alkalmazzuk alsó tagozatos kisdiákjaink ellenőrzésénél, értékelésénél a székhely intézmény helyi tantervének elveit, módjait, szempontjait. 1.9. Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének alapelvei Ahogy iskolánk óratervi részénél már megjegyeztük, ha lehetőségünk van a heti időkeret terhére megszervezni, és pedagógus is rendelkezésre áll, az alapozó tantárgyakat (matematika, magyar nyelv és irodalom, német nemzetiségi nyelv és irodalom, környezetismeret)

az

összevont

osztályokból

álló

tanulócsoportok

esetében

csobortbontásban oktatjuk. Ezzel a tanulásszervezési eljárással a szülők igényeit is igyekszünk kielégíteni,

mivel több szülőnek fenntartásai vannak (meggyőző

tevékenységünk, és eredményeink ellenére) az összevont tanulócsoportban történő oktató-nevelő munkával kapcsolatosan. A csoportbontásokkal a tanulói elvándorlást is szeretnénk megakadályozni. Az egyéb foglalkozások szervezésénél meghatározóak a törvényi előírások, a pedagógus felkészültsége, érdeklődési köre (szakkörök esetében), illetve a tanulói igény és érdeklődés. Helyi tantervünk további pontjai megegyeznek a székhelyintézmény helyi tantervének tartalmával, levetítve az életkori sajátosságoknak megfelelően iskolánk alsó tagozatára.

Szajk, 2015. augusztus 27. Hoppár Judit tagintézmény-vezető

7

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZEDERKÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA

Recommend Documents