SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT OLCSAI-KISS ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

Olcsai-Kiss Zoltán Általános Iskola

Szervezeti és mőködési szabályzata



SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT

OLCSAI-KISS ZOLTÁN

ÁLTALÁNOS ISKOLA

2013.



TARTALOMJEGYZÉK 1. Általános rendelkezések ........................................................................................................................................ 4 2. Az intézmény általános jellemzıi .......................................................................................................................... 5 3. Az intézmény vezetése .......................................................................................................................................... 7 4. Az intézményi közösségek, kapcsolattartás formái és rendje ................................................................................ 8 5. Az intézményi nevelıtestülete és a szakmai munkaközösségek.......................................................................... 14 6. Az intézmény mőködési rendje ........................................................................................................................... 16 7. Az intézmény munkarendje ................................................................................................................................. 18 8. Az tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje............................................................................. 20 9. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje .................................................................... 22 10. Az intézményi hagyományok ápolása ............................................................................................................... 25 11. Az intézményben folyó belsı ellenırzés rendje ................................................................................................ 25 12. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályai ..................................................................................................... 27 13. Az iskolai tankönyvellátás rendje ...................................................................................................................... 28 14. Az elektronikus úton elıállított, hitelesített és tárolt iratok kezelése.................................................................... 29 15. Egyéb rendelkezések ......................................................................................................................................... 30 15. Záró rendelkezések ............................................................................................................................................ 34

3



1

. Általános rendelkezések

1. A szervezeti és mőködési szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja A szervezeti és mőködési szabályzat célja, hogy határozza meg, az Olcsai-Kiss Zoltán Általános Iskola szervezeti felépítését, az intézményi mőködés belsı rendjét, a belsı és külsı kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott cél- és feladatrendszer tevékenységeinek és folyamatainak összehangolt, racionális és hatékony megvalósulását szabályozza. 2. A szervezeti és mőködési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: 2011. évi CXC törvény:. 20/2012. évi EMMI rendelet:

368/2011. évi kormányrendelet:

A nemzeti köznevelésrıl A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl és a köznevelési intézmények névhasználatáról Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról

3. A szervezeti és mőködési szabályzat személyi és idıbeli hatálya A szervezeti és mőködési szabályzat és a mellékletét képzı egyéb belsı szabályzatok, intézményvezetıi utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelezı érvényő. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. A szervezeti és mőködési szabályzatot a nevelıtestület fogadja el és határozatlan idıre szól. Ezzel egyidejőleg hatályon kívül helyezıdik az intézmény elızı szervezeti és mőködési szabályzata.

4



2

. Az intézmény általános jellemzıi

1.

Az közoktatási intézmény jellemzıi:

Hivatalos neve:

Olcsai - Kiss Zoltán Általános Iskola

Feladat ellátási helye(i): Székhelye:

9900 Körmend, Thököly Imre utca 31.

Telephelye:

Olcsai - Kiss Zoltán Általános Iskola Hunyadi Utcai Tagozata 9900 Körmend, Hunyadi János utca 8.

Típusa:

általános iskola

OM azonosító:

036592

KLIK azonosító:

164000

Fenntartója:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest V. kerület, Nádor utca 32.

Mőködtetıje:

Körmend Város Önkormányzata 9900 Körmend Szabadsár tér 7.

Alapfeladata:

általános iskolai nevelés oktatás

2.

A közoktatási intézmény jogállása, képviselete

A közoktatási intézmény jogállása:

jogi személyiségő szervezeti egység

Az intézményi bélyegzık felirata és lenyomata Székhely

Telephely

Hosszúbélyegzı

Hosszúbélyegzı

Körbélyegzı

Körbélyegzı

Az intézményi bélyegzık használatára jogosultak beosztása: igazgató, igazgatóhelyettes(ek). A közoktatási intézmény képviselıje: a közoktatási törvény szerint a megbízott intézményvezetı. A képviselet jogkörét az alábbi esetekben ruházza át a felelıs vezetı: távollétekor – igazgatóhelyettesre

5


3.


Feladatellátáshoz szükséges pénzeszközök biztosítása Az alaptevékenysége ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításáról a fenntartó a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a mőködtetı Körmend Város Önkormányzata gondoskodik.

4.

Az intézményi mőködés alapdokumentumai

a)

b)

c)

d)

e) f) 5.

A törvényes mőködést az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: Az alapító okirat - Tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzıit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerő mőködését. - Kelte és száma: A pedagógiai program tartalmazza és meghatározza: - az intézmény nevelési programját - az intézmény helyi tantervét A tanév munkaterve - Az intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok idıre beosztott cselekvési terve, a felelısök megjelölésével. Jelen szervezeti és mőködési szabályzat, melynek mellékletei: - 1. sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat - 2. sz. melléklet az iskolai könyvtár mőködési szabályzata Házirend Egyéb intézményi dokumentumok: munkavédelmi és tőzvédelmi szabályzat, gyakornoki szabályzat, továbbképzési program

Az intézmény és a tagintézmények szervezeti egységei, vezetıi szintjei: a) A közoktatási intézményünk belsı szervezeti egységeinek, vezetıi szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenımentesen láthassa el a követelményeknek megfelelıen. A magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos mőködtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével határoztuk meg a szervezeti egységeket. b) Az intézmény és tagintézmények: Székhely: Olcsai-Kiss Zoltán Általános Iskola Telephely: Olcsai-Kiss Zoltán Általános Iskola Hunyadi Utcai Tagozata Intézményünk egységeinek élén az alábbi felelıs beosztású vezetık állnak: Székhely: igazgató Telephely: tagozatvezetı c) A szervezeti egységek kapcsolattartási módjai és rendje - Az intézmény szervezeti egységeinek vezetıi intézményvezetıi értekezleteken számolnak be a részlegek mőködésérıl. - A pedagógusok és az egyéb közalkalmazottak a mindennapi tevékenységek során a szükséges mértékő közvetlen kapcsolatot tartják.

6



3

. Az intézmény vezetése

1.

Az intézményvezetı és feladatköre a) A közoktatási intézmény vezetıje - felelıs az intézmény szakszerő és törvényes mőködéséért, az ésszerő és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a részére munkaköri leírásban meghatározott munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény mőködésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a kollektív szerzıdés (közalkalmazott szabályzat) nem utal más hatáskörébe. Az intézményvezetı jogkörét, felelısségét, feladatait a közoktatási törvény, valamint a fenntartó határozza meg. b) Az intézményvezetı kiemelt feladatai: - a nevelı és oktató munka irányítása és ellenırzése - a nevelıtestület vezetése, a nevelıtestület jogkörébe tartozó döntések elıkészítése, végrehajtásuk szakszerő megszervezése és ellenırzése - a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása - a közoktatási intézmény képviselete és az együttmőködés biztosítása az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülık és a diákok képviselıjével, és a diákmozgalommal való együttmőködés - a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése - egyéb intézményi feladatok

2.

A vezetési feladatok megvalósítása a) Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai: a vezetı helyettes, az iskolatitkár, munkaközösség-vezetık közremőködésével látja el. A vezetı helyettes megbízását jogszabályban meghatározott módon pályázat útján lehet betölteni. A vezetı helyettes ellátja a Hunyadi Utcai Tagozat vezetését, feladat-és hatásköre, valamint egyéni felelıssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköre tartalmaz. Az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkezı személy. Hatásköre és felelıssége kiterjed a munkaköre szerinti feladatokra. b) Az intézményvezetı közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezetı közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézmény megbízott vezetıi és a közvetlen munkatársak az intézményvezetınek tartoznak felelısséggel. Beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény mőködésére és pedagógiai munkájára, a belsı ellenırzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintı megoldandó problémák jelzésére.

3.

A vezetık helyettesítési rendje a) Az intézményvezetıt távolléte esetekben - igazgatóhelyettes beosztású munkatársa, egyéb képviseleti ügyekben - munkaközösség vezetı beosztású munkatársa helyettesíti. Az intézményvezetı tartós távolléte esetén a teljes vezetıi jogkör gyakorlására külön intézkedés ad felhatalmazást. b) A vezetı helyettes helyettesítése rendje:

7



igazgatóhelyettes beosztású vezetıt az ezzel a feladattal megbízott munkaközösségvezetı beosztású közalkalmazott helyettesíti az illetı 30 napnál hosszabb távolléte esetén. 4.

Az intézmény vezetısége: a) Az intézmény vezetıinek munkáját - irányító, tervezı, szervezı, ellenırzı, értékelı tevékenységét - a középvezetık segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetık az intézmény vezetıségének tagjai. b) Az intézmény vezetısége, mint testület: konzultatív, véleményezı és javaslattevı joggal rendelkezik. Rendkívüli vezetıi értekezletet az intézményvezetı az általános munkaidın belül hívhat össze. c) Az intézmény vezetıség tagjai: az intézményvezetı, a vezetı helyettes, a szakmai munkaközösségek vezetıi, az intézmény közalkalmazottainak választott képviselıje: szakszervezeti titkár, vagy akadályoztatása esetén megbízott személy. Az intézményvezetıség tagjai ellenırzési feladatokat is ellátnak. Tapasztalataikról beszámolási kötelezettségük van közvetlen vezetıjük, kiemelkedı jelentıscégő üggyel kapcsolatban az intézményvezetı felé. d) Az intézmény vezetısége megbízott tagjai révén együttmőködik az intézmény más közösségeinek képviselıivel, így a szülıi munkaközösségek választmányával, az iskolaszék képviselıivel, a diákönkormányzat diákképviselıivel. e) A szakmai munka ellenırzési és értékelési rendjét az éves munkaterv, ennek részeként a munkaközösségek éves munkaterve tartalmazza.

4

. Az intézményi közösségek, kapcsolattartás formái és rendje

1.

Az intézményi közösségek és a belsı kapcsolattartás általános módjai: a) Alkalmazotti közösség: - nevelıtestület, szakmai munkaközösségek - nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége Szülıi közösségek - szülıi munkaközösségek, - szülıi választmány A tanulók (gyermekek) közösségei: - osztályközösségek, csoportok - diákönkormányzat Iskolaszék Közalkalmazotti tanács Szakszervezetek b) Az intézmény különbözı közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetık és a választott közösségi képviselık segítségével - az intézményvezetı fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: különbözı értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, intézményi győlések, nyílt napok, fogadó órák.

8



A kapcsolattartás a rendszeres és konkrét idıpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza, melyeket jól látható faliújságon ki kell függeszteni (a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja.) A belsı kapcsolattartás általános szabálya, hogy különbözı döntési fórumokra, nevelıtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselıt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzıkönyvben kell rögzíteni. A döntési, egyetértési, véleményezési nyilatkozat kialakításához 15 nap biztosítandó. 2.

Az intézményi közösségek jogai Az egyes közösségeket, illetve azok képviselıit jogszabályokban meghatározott esetekben: részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját azokon a programokon, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségét, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsoltban álló szülıt, munkáltatót. Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget. Az elhangzott véleményt a döntés elıkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezıvel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért. /hatályos jogszabályok/ A döntési joggal rendelkezı személy, vagy testület számara kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelısséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút (50% + 1) többség alapján dönt. A testület határozatképes, ha 2/3 része jelen van.

3.

Az alkalmazotti közösség a) Az alkalmazotti közösség az intézmény nevelıtestületébıl és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. A teljes alkalmazotti közösséget az intézményetetı hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály elıírja, vagy az intézmény egész mőködését érintı kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteirıl jegyzıkönyvet kell vezetni. b) A nevelıtestület és az intézmény szakmai munkaközösségeit a pedagógus munkakörrel rendelkezı közalkalmazottak alkotják. Tevékenységükkel és kapcsolattartásuk módjával az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. c) Az intézményben nem pedagógus munkakörben kapcsolattartásukat az iskolatitkár fogja össze.

4.

dolgozók

közösségét,

A szülıi közösségek a) A szülıi munkaközösség és a szülıi választmány a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésrıl 73. §-a alapján: a szülık meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében munkaközösségeket hozhatnak létre. A szülıi munkaközösség dönt saját szervezeti és mőködési rendjérıl, képviseletérıl (Szülıi Választmány stb.).

9



b) A Szülıi Választmányt az intézményvezetı az éves munkatervben rögzített idıpontokban tanévenként legalább háromszor hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Konkrét együttmőködésben a Szülıi Választmány elnöke közvetlenül az intézményvezetıvel tart kapcsolatot. A gyermekközösségek (osztályok, csoportok) szülıi munkaközösségével a kapcsolatot közvetlenül tartja a gyermekközösségért felelıs pedagógus (osztályfınök, csoportvezetı), aki az intézmény pedagógiai programjába illeszkedı szülıi kezdeményezéseket segíti. A szülıi munkaközösségek véleményét, javaslatait a szülıi munkaközösség vezetıi, vagy a választott SZMK elnök juttatja el az intézmény vezetıségéhez. 5.

A szülıkkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás formái és rendje Pedagógiai Program, Szervezeti és Mőködési Szabályzat nyilvánossága, hozzáférhetısége, errıl év eleji tájékoztatási kötelezettsége a) Az intézmény a tanév során -rendszeres szóbeli tájékoztatást tart az, éves munkatervben rögzített, faliújságon kifüggesztett, az általános munkaidın túli idıpontokban (szülıi értekezletek, fogadóórák), valamint - rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a gyermekek tájékoztató füzetében). Az intézmény - munkatervében rögzítetten - tanévenként három rendes szülıi értekezlet és kettı rendes fogadóórát tart. b) A szülıi értekezletek Az osztályok szülıi közössége számára a szülıi értekezletet az osztályfınök (csoportvezetı) tartja. A szülık a tanév rendjérıl, feladatairól a szeptemberi szülıi értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendı gyermekközösségek szüleit a felvételi értesítın tájékoztatja az intézmény a tanév kezdetét megelızı elsı szülıi értekezletrıl - a tanév kezdésének zavartalansága érdekében. Az új közösségek szeptemberi szülıi értekezletén bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelı pedagógusokat. Rendkívüli szülıi értekezletet hívhat össze az intézményvezetı, a munkaközösség elnöke, osztályfınök, napközis csoportvezetı - a gyermekközösségben felmerülı problémák megoldására. c) A szülıi fogadóórák Az intézmény valamennyi pedagógusa fogadja a szülıket, és szóbeli tájékoztatást ad a gyermekekrıl (tanulókról). Amennyiben a gondviselı a munkatervben rögzített idıpontú fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban idıpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. d) A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében feltőntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátni, (a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján). Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányt osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 1 órás tantárgyakból félévenként minimum három, a heti 2-3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyaknál havonta legalább egy érdemjegy alapján osztályozható a tanuló.

10



e) Az iskola pedagógiai programja, Szervezeti és Mőködési Szabályzata megtekinthetı az iskola honlapján, az iskolai könyvtárban és az iskola titkárságán. A dokumentumokról tájékoztatást lehet kapni a könyvtár nyitvatartási idıtartamában, a titkárságon a szorgalmi idıszakban minden nap 730 órától 1530 óráig elızetes idıpont egyeztetés után. A dokumentumok elérhetıségérıl a tanév elsı szülıi értekezletén a szülıket tájékoztatni kell. 6.

A tanulók közösségei és a kapcsolattartás formái rendje a) Az osztályközösségek, tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportban látogatják. Az osztályközösség , mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB) és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetıségébe. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletérıl dönt. Az osztályközösség élén , mint pedagógus vezetı, az osztályfınök áll. Az osztályfınököt az igazgatóhelyettes és az osztályfınöki munkaközösség-vezetı javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfınök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro értekezletének összehívására. b) A diákönkormányzat A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintı valamennyi kérdésre kiterjed. Az intézmény diákönkormányzatának a tanulóközösség által elfogadott, a nevelıtestület által jóváhagyott szervezeti és mőködési rendje az éves munkaterv mellékletét képezi. Az iskolai diákönkormányzat élén - a mőködési rendjükben meghatározottak szerint választott Iskolai Diákbizottság (IDB) áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetısége és a nevelıtestület elıtt az IDB képviseli, (jogait gyakorolja). A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítı tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, fordulhat az iskola vezetıségéhez. A diákközgyőlés (iskolagyőlés) az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekbıl áll. A diákközgyőlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekő észrevételeit, javaslatait. A diákközgyőlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat mőködési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Évente legalább egy alkalommal diákközgyőlést kell tartani, amelyen az iskola tanulói vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei részt vesznek /ekkor küldöttgyőlés/. E közgyőlésen a diákönkormányzat és az iskola igazgatója beszámol az elızı diákközgyőlés óta eltelt idıszak munkájáról, tanulói jogok helyzetérıl, érvényesülésérıl. A közgyőlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az

11



igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. A diákközgyőlés napirendjét a közgyőlés rendezése elölt 1 nappal nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli diákközgyőlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetıje vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. A diákönkormányzat a tanulókat a diák-önkormányzati faliújságon, iskolarádión keresztül tájékoztatja. c) Diákkörök Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre. Az intézményben mőködı diákköröket a vezetı helyettes tartja nyilván. Az intézmény a pedagógiai programnak megfelelı tevékenységet segíti. 7.

A diák-önkormányzati szerv, diákképviselık, valamint az iskolai vezetık közötti kapcsolat tartás formái és rendje a) A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart a kijelölt igazgatóhelyettes, a diákönkormányzat mozgalmát segítı tanár. b) A diákönkormányzat véleményének kikérése kötelezı az alábbi esetekben: - a tanulók nagyobb közösségét érintı kérdések tárgyalásakor, - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor, - a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor, - a könyvtár és az iskolai sportkör mőködési rendjének megállapításakor.

8.

A diák-önkormányzati mőködéséhez szükséges feltételek biztosítása Az intézmény tanévenként megadott idıben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan mőködésének feltételeit. Az iskolai költségvetés fedezi a diákönkormányzat mőködéséhez a szükséges költségeket. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az SZMSZ használati rendszabályai szerint veheti igénybe.

9.

Az iskolai sportkör, az iskolai sportkör és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás rendje a) Az iskolai sportkör a tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakult meg, keretében sportcsoportok szervezhetık. Iskolánk tanulóinak nyújt lehetıséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken, való részvételre. b) A sportfoglalkozások a tantárgyfelosztás alapján szervezıdnek. Céljuk a mindennapos testnevelés biztosítása, versenysportra való felkészítés. A foglalkozások, edzések mennyiségét, idıpontját minden év májusban a testnevelés munkaközösség javaslata alapján,a tanulói, szülıi igényeket figyelembe véve az igazgató határozza meg a következı tanév tantárgyfelosztása elkészítésekor.

10. Az iskolaszék, valamint a kapcsolattartás formája és rendje a) Az intézményben a nevelı és oktató munka segítésére: a nevelıtestület, a szülık és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény mőködésében érdekelt más szervezetek együttmőködésének elımozdítására iskolaszék mőködik, mely a szülık, a nevelıtestület, a diákok és a fenntartó képviselıibıl áll.

12



Az iskolaszék maga állapítja meg mőködésének rendjét, munkaprogramját és megválasztja tisztségviselıit, képviselıjét. b) Az intézményvezetı és az iskolaszék képviselıje az együttmőködés tartalmát és formáját tanévenként az intézményi munkaterv és az iskolaszék munkaprogramjának egyetértésével állapítják meg. Kapcsolatuk a feladatellátás függvényében folyamatos. c) Az intézményvezetı vagy megbízott helyettese tanévenként két alkalommal tájékoztatja az iskolaszéket az intézmény mőködésérıl. Az iskolaszék elnöke tanévenként egy alkalommal tájékoztatja az intézmény nevelıtestületét saját mőködésérıl, éves munkaprogramjáról. 11. A Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezetek a) A Közalkalmazotti Tanács és az igazgató munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Közalkalmazotti Szabályzat módosításának elıkészítése a KT elnöke és a kijelölt igazgatóhelyettes feladata. b) A reprezentatív szakszervezetek és az igazgató munkakapcsolatát a Kollektív Szerzıdés rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Kollektív Szerzıdés módosításának elıkészítése a kijelölt igazgatóhelyettes feladata. A Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezetek egyetértését és adott intézkedéssel kapcsolatban megbízottjuk aláírásával igazolja. 12. Az intézményen kívüli kapcsolattartás a) Közoktatási intézményünk az intézmény mőködése, a gyermekek szociális-, gyermekvédelmi és nevelési ellátása, valamint a tanulók iskola- és pályaválasztása érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, az intézményvezetı, vagy megbízottak útján. b) Rendszeres munkakapcsolatot tart intézményünk: - a fenntartóval, - a következı társintézményekkel: - óvodákkal, általános iskolákkal, középiskolákkal - Mővelıdési Központtal - Városi Könyvtárral - Múzeummal c) Családsegítı és gyermekjóléti szolgálattal az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelısén, továbbá az osztályfınökökön keresztül iskola egészségügyi szolgálattal a 26/1997. (IX.3) NM rendelet értelmében. d) Pedagógiai Szakmai Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság, Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató Központ, Körmend és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás

13



5

. Az intézményi nevelıtestülete és a szakmai munkaközösségek

1. Az intézmény nevelıtestülete és jogkörei a) A nevelıtestület - a 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésrıl 70. és 71.§.-a alapján "A nevelıtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. „ b) „A nevelési-oktatási intézmény nevelıtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény mőködésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményezı és javaslattevı jogkörrel rendelkezik.” 2. A nevelıtestület értekezletei a) A nevelıtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelıtestület rendes értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott idıpontokban az intézményvezetı hívja össze. A nevelıtestületi értekezlet tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és mőködési szabályzat, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. A nevelıtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló iskolaszék, illetıleg a véleményezési jogot gyakorló szülıi munkaközösség képviselıjét meg kell hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló diák-önkormányzat tanuló képviselıjét is. A nevelıtestületi értekezlet jegyzıkönyvét kijelölt közalkalmazott vezeti. A jegyzıkönyvet az intézményvezetı, a jegyzıkönyvvezetı és a nevelıtestület által választott két hitelesítı írja alá. b) Az intézmény nevelıtestülete az alábbi állandó értekezleteket tartja a tanév során: - tanévnyitó-, tanévzáró értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - nevelési tárgyú értekezlet, Rendkívüli nevelıtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelıtestület tagjainak 20 %-a, valamint a közalkalmazotti tanács, az intézmény igazgatója vagy vezetısége szükségesnek látja. 3. A nevelıtestület döntései, határozatai A nevelıtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerő szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelıtestület. A szavazatok egyenlısége esetén az intézményvezetı szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 4. A nevelıtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje

14



a) "A nevelıtestület a feladatkörébe tartozó ügyek elıkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott idıre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlóját a nevelıtestület tájékoztatni köteles azokról az ügyekrıl, amelyekben a nevelıtestület megbízásból eljár." b) Az intézmény nevelıtestülete - feladatkörének részleges átadásával - a következı állandó bizottságokat hozza létre tagjaiból az alábbi feladat és hatáskörrel és jogosultságokkal: Fegyelmi Bizottság : Lakner Gabriella Kercsmár Jenı Wéber Judit A létrehozott bizottság beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelıtestület felé az éves munkatervben rögzített nevelési értekezletek idıpontjában. c) A nevelıtestület egy-egy kisebb gyermekközösség (osztály, csoport) nevelési szintjének elemzését és tanulmányi munkájának értékelését az adott közösség problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át. Jelen feladatkör ellátása kapcsán az adott növendéki közösségért felelıs pedagógus (osztályfınök, csoportvezetı) hívhat össze szükség esetén - a felelıs vezetı helyettes tudtával - úgynevezett nevelıi mikro értekezletet. A nevelıi mikro értekezleten csak az adott közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusok vesznek részt kötelezı jelleggel. A nevelıtestület felé való beszámolási kötelezettség a gyermekközösségért felelıs pedagógusra (osztályfınökre, csoportvezetıre) hárul a nevelıtestületi értekezletek idıpontjában - A nevelıtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogkörébıl a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: - a gyakornoki idejét töltı pedagógus közalkalmazottak munkájának véleményezése, - a foglalkoztatási és pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztása, - az egyes munkaközösségeket irányító vezetı beosztású közalkalmazottak munkájának véleményezése, - a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzéséhez, átképzéséhez, tanulmányi szerzıdés kötéséhez javaslattétel, - helyi szakmai, módszertani programok összeállítása, 5. A nevelıtestület szakmai munkaközösségei a) A 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésrıl 71.§. szerint:" a szakmai munkaközösség gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelıoktató munkájának szakmai segítésérıl.”. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható." A szakmai munkaközösség tagjai három-öt évenként a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetıt választanak, akit az intézményvezetı bíz meg a feladatok ellátásával. b) Az intézmény szakmai munkaközösségei: - osztályfınöki - természettudományi - napközi - humán - alsós - idegen nyelv

- testnevelés - gyógypedagógiai

c) A szakmai munkaközösségek feladatai - javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelı- oktató munka szakmai színvonalát, minıségét,

15



- fejlesztik, tökéletesítik szakterületük módszertani eljárásait, javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására, - szervezik a pedagógusok továbbképzését, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát, - javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai elıirányzatok felhasználására, - támogatják a pályakezdı pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget, az intézmény fejlıdése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek, - végzik a nevelıtestület által átruházott feladatokat, - kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, - végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését. d) A szakmai munkaközösség-vezetı jogai és feladatai: - munkaközösségi foglalkozásokat szervez és vezet, - összeállítja - és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra - az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, - irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelıs a munkaközösség szakmai munkájáért, - elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti elırehaladást és a követelmény-rendszernek való megfelelést, szakmai és módszertani értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, - ellenırzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, eredményességét, intézkedést kezdeményez az intézményvezetı felé, - képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetısége felé és az iskolán kívül, - összefoglaló elemzést, értékelést beszámolót készít a nevelıtestület számára, igény szerint az intézményvezetı részére a munkaközösség tevékenységébıl, - javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra stb. - tájékoztatni köteles a munkaközösség tagjait, a vezetıi értekezletekrıl, - állásfoglalásai, javaslatai, véleménynyilvánítása elıtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, - konzultációk keretében együttmőködik a többi szakmai munkaközösséggel.

6

. Az intézmény mőködési rendje

1.

A tanév rendje a) A tanév szeptember 1-étıl a következı év augusztus 31-ig tart. A tanév általános rendjérıl a mővelıdési és közoktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév szorgalmi idejének elıkészítése augusztus 15-tıl augusztus 31-ig tartó idıszakban történik.

16



A tanév helyi rendjét, programjait a nevelıtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben az iskolaszék az SZMK, a Közalkalmazotti Tanács, a diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével. A tanév helyi rendjének elfogadása a tanév eleji tantestületi értekezleten történik. Tantestületi értekezlet dönt az új tanév feladatairól, a pedagógiai program és a házirend módosításairól, valamint az éves munkaterv jóváhagyásáról. b) A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi elıírásokat az intézmény pedagógusai az elsı tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az elsı szülıi értekezleten pedig a szülıkkel. A tanév helyi rendjét, a házirendet, a nyitvatartás és a felügyelet idıpontjait nyilvánossá kell tenni. c) A tanév szorgalmi idıszakra, bizonyos évfolyamokon vizsgaidıszakra, és tanítási szünetekre (ıszi-, tavaszi szünetekre és nyári vakációra), tagolódik. A tanév helyi rendjében jelentıs esemény az intézmény vizsgáztatása ( osztályozó-, javító-vizsgák). A vizsgarendet szintén a munkatervben rögzítjük. d) A tanév helyi rendjében meghatározzuk: - az intézményi szintő rendezvények és ünnepségek módját és idıpontját, - a tantestületi értekezletek témáit és idıpontjait, - a tanítás nélküli munkanapok programját és idıpontját, - a tanítási szünetek idıpontját - a miniszter által meghatározott keretein belül. 2.

Az intézmény nyitva tartása a) Az intézmény székhelye szorgalmi idı alatt munkanapokon hétfıtıl péntekig 0700 - 2000 óráig tart nyitva, telephelye 700 – 1700 óráig tart nyitva. Szombaton és vasárnap a nyitvatartás csak az intézményvezetı által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon - rendezvények hiányában zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtıl való eltérésre az intézményvezetı adhat engedélyt Az intézmény hivatalos ügyek intézésére tanítási napokon 0730 – 1530 óráig tartja nyitva irodáit.

3.

Az intézmény ügyeleti rendszabályai a) Tanuló az iskolában felügyelet nélkül nem tartózkodhat még az óraközi szünetben sem. Az intézmény ezért évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend és a munkabeosztás függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgatóhelyettes a felelıs. b) Az ügyeleti rendben beosztott, vagy a helyettesítésre kijelölt pedagógus felel az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. A pedagógusi ügyeletet segítı tanulói ügyelet szabályai a házirendben szabályozhatók. c) Az intézmény a tanítási (foglalkozási) órák megkezdése elıtt és után munkanapokon az alábbi ügyeletet tartja a szülıi igények figyelembe vételével: 0730 - 0750 óráig pedagógus jelenlétében, 0700 - 0730 óráig a gyermekırzı felügyelet jellegével.

4.

A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, idıtartama

17



a) Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelıen, a tantárgyfelosztással összhangban levı órarend alapján történik, pedagógus vezetésével a kijelölt tantermekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelezı tanítási (foglalkozási ) órák megtartása után szervezhetık. b) A tanítási órák idıtartama: 45 perc. Az elsı tanítási óra reggel 0800 órakor kezdıdik. A kötelezı tanítási órák 0800 -tıl - 1325 -ig vannak, a tanórán kívüli és délutáni szabadidıs foglalkozásokat legkésıbb 1700 óráig be kell fejezni. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezetı helyettes tehet. c) Az óraközi szünetek idıtartama: 10-15 perc a házirendben feltőntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok felügyelik. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthetı, legkisebb idıtartama 10 perc. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési idın kívül a tanulók lehetıség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! d) A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét - a munkaközösség-vezetık javaslata alapján - az éves munkaterv rögzíti. e) A tanórán kívüli foglalkozások megtartásának rendje: az éves munkatervben rögzített rend szerint.

7

. Az intézmény munkarendje

1.

A vezetık intézményben való tartózkodásának rendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelıs vezetınek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetıje, vagy kijelölt vezetı helyettese ügyeleti beosztás alapján köteles az intézményben tartózkodni. Az ügyeletes felelıs vezetı akadályoztatása esetén az intézményvezetı jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt.

2.

A közalkalmazottak munkarendje a) Az oktató-nevelı intézményben alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a közoktatási törvény rögzíti. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény Kollektív szerzıdése tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyvével, valamint A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénnyel. b) Az intézményben a közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezetı állapítja meg az intézmény zavartalan mőködése érdekében . A közalkalmazott munkaköri leírásait az igazgató és az igazgatóhelyettes készíti el.

3.

A pedagógusok munkarendje

18



a) A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A törvény szerint "a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelezı órákból, valamint a nevelı, illetve a nevelı-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelı foglalkozással összefüggı feladatok ellátásához szükséges idıbıl áll.” b) A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezetı helyettes állapítja meg az intézményvezetı jóváhagyásával, az intézmény mőködési rendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan mőködésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményvezetıség tagjai - a fenti alapelv betartása mellett - javaslatokat tehetnek egyéb szempontok figyelembe vételére. c) A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási és 5 perccel ügyeleti beosztása elıtt A pedagógus köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetıleg elızı nap, de legkésıbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig az intézmény vezetıjének vagy helyettesének, - hogy közvetlen munkahelyi vezetıje helyettesítésérıl intézkedhessen és a tanmenet szerinti elırehaladást biztosíthassa. d) A pedagógus az intézményvezetıtıl engedélyt kérhet legalább 2 nappal elıbb a tanóra foglalkozás) elhagyására, a tanmenettıl eltérı tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését a vezetı helyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetıség szerint - szakszerő helyettesítést kell tartani. e) A pedagógusok számára - a kötelezı óraszámon felüli - a nevelı-oktató munkával összefüggı rendszeres vagy esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezetı adja a vezetı helyettes és a szakmai munkaközösség-vezetık javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szakmai felkészültség mértéke, a pedagógusok egyenletes terhelése. 4.

Az intézmény tanulóinak munkarendje a) Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók iskolai munkarendjének, életének részletes szabályozását. A tanuló tanítási idı alatt csak az osztályfınöke vagy az igazgatóhelyettes írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg (házirend). b) A házirend betartása a tanulók számára kötelezı, erre elsısorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. A házirendet - az intézmény vezetıjének elıterjesztésére a nevelıtestület fogadja el a törvényben meghatározott egyetértésével.

19


8.


Az tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje

1.

A tanórán kívüli foglalkozások célja a) Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklıdése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a tanulók közössége, a nevelıtestület tagjai, a szülıi munkaközösség, az iskolaszék, továbbá iskolán kívüli szervezetek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanulók a tanórán kívüli foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek, de ha felvételt nyernek a foglalkozásra, megjelenésük kötelezı. b) Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: napközi-tanulószobai foglalkozások, szakkörök, diákkörök (önképzıkörök), énekkar, diáksportkör, korrepetálás, tanulmányi, szakmai és sportversenyek, könyvtár, ifjúsági klub, kulturális rendezvények, tanfolyamok. A fenti foglalkozások helyét és idıtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt.

2.

Az intézmény tanórán kívüli foglalkozásai a) A napközis és tanulószobai foglalkozás: a tanórára való felkészülés a szabadidı hasznos eltöltésének színterei. A felvétel és a mőködés rendjét a szakmai munkaközösségek dolgozzák ki és a házirend rögzíti. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülı tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet a napközis nevelı engedélyével. b) Szakköröket a magasabb szintő képzés igényével a tanulók érdeklıdésétıl függıen, a munkaközösség-vezetık javaslata alapján indít az iskola. A szakkörök vezetıit az igazgató bízza meg. A foglalkozások elıre meghatározott tematika alapján történnek. Errıl, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetıje felelıs a szakkör mőködéséért. A szakköri aktivitás tükrözıdhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakköröket és idıtartamukat fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban, - a mőködés feltételeit az iskola költségvetésében biztosítani kell. c) A tanulók öntevékeny diákköröket (önképzıköröket stb.) hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, mőködtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztı tevékenységére. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségő pedagógusok vagy külsı szakemberek végzik a intézményvezetı engedélyével a mőködés feltételeinek intézményi támogatásával. d) Az iskola énekkara sajátos diákkörként mőködik, a tantárgyfelosztásban meghatározott idıkeretben. Vezetıje az igazgató által megbízott kórusvezetı tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját. e) A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az elsı évfolyam korrepetálásai órarendbe illesztett idıpontban az osztályfınök javaslatára, kötelezı jelleggel történnek. 20



A többi évfolyamon a korrepetálás differenciált foglalkoztatással, egyes tanulókra vagy az egész osztályra kötelezı jelleggel a szaktanárok javaslatára történik. f) A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedı teljesítmények függvényében lehetséges és kötelezı. Tanulóink az intézményi a települési és az országos meghirdetéső versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelısek lebonyolításukért. A szervezést igazgatóhelyettes irányítja. g) Az iskola könyvtára minden tanítási napon nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. h) Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklıdésének és a szaktanár vállalkozásának függvényében indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülı írásban kéri a tanfolyamvezetıtıl. A tanfolyamokon részvételért havonta elıre térítési díj fizetendı. i) A tanulmányi kirándulások: Hazánk tájainak, kulturális örökségének megismerésére az osztályközösségek formálódására szolgálnak. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfınöki tanmenetében kell tervezni, a diákképviselıkkel az osztály szülıi közösségével kell egyeztetni a szervezést és a pontos célkitőzéseket. A kirándulások az iskola éves munkatervében foglaltak alapján vagy tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetık. A kirándulás költségeit úgy kell megállapítani, hogy az a szülıket a legkisebb mértékben terhelje. A kirándulás várható költségeirıl a szülıt az ellenırzı útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségének vállalásáról. A kiránduláshoz annyi kísérı nevelıt vagy szülıt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább egy fıt. Gondoskodni kell az elsısegélynyújtáshoz szükséges felszerelésrıl is. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az igazgatóhelyettesnek. A tanuló szociális helyzetétıl, tanulmányi eredményétıl függıen a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat. j) A külföldi utazásokra vonatkozó közös szabályok: Tanítási idı alatt, szorgalmi idıben egyéni és csoportos utazáshoz, - amelynek célja továbbképzésen, kulturális, sport és tudományos rendezvényen való részvétel - az igazgató engedélye szükséges. A tanulók csoportos utazása esetén az engedély megadásához szükséges kérelmet az utazó csoport vezetıje az utazás elıtt két hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás idıpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevı tanulók számát, kísérı tanárok nevét, a várható költségeket. k) Múzeum, színház, mozi, tárlat stb. látogatások, sportrendezvények Tanítási idın kívül bármikor szervezhetık. Tanítási idıben történı látogatásra az igazgató engedélye szükséges. l) Az iskola tanulói közösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegő rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetıinek, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi részvételt.

21



9

. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

1.

Az intézmény egészére vonatkozó rendszabályok Az iskola épületét címtáblával, az osztálytermeket és szaktermeket a Magyarország címerével kell ellátni. Az épület lobogózása az iskolatitkár feladata. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelıs: - a közösségi tulajdon védelméért, a felszereltség állagának megırzéséért, - az iskola rendjének, tisztaságának megırzéséért, - az energiával és az oktatáshoz szükséges anyagokkal való takarékoskodásért, - a tőz és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok, betartásáért. Vagyonvédelmi okokból az iskola bejárati ajtóját a portás vagy a kapuügyeletes köteles figyelni. Idegenek az iskolába csak az ügyeletes portás kellı tájékozódása után léphetnek be. A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére az alábbi módon határozzuk meg az intézmény látogatását: Elızetes engedély alapján a balesetvédelmi rendszabályok megismerése után a kísérı közalkalmazott felügyelete mellett.

2.

Az iskola közalkalmazottaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok Az iskola dolgozóinak joga, hogy az iskola valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerően használja a nyitvatartási rendnek megfelelıen. A szaktantermek /tornaterem, labor, számítástechnika, nyelvi terem, tanmőhely/ használatához a helyiség felelısének engedélye szükséges. Az intézmény tanulói az iskola létesítményeit, helységeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idı után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanítási idın kívüli rendszeres foglalkozásokon való részvételt a szülı a tanuló tájékoztató füzetében történı bejegyzés útján kéri, amit osztályfınök hagy jóvá. A továbbiakról a házirend rendelkezik. Az iskola épületét védı belsı riasztó rendszer kódjait ismerheti: - igazgató - igazgató helyettes - iskolatitkár - karbantartó - vagy akit eseti alkalommal az igazgató megbíz A riasztó kezelıje meggyızıdik a rendszer zárása elıtt a nyílászárók bezárt állapotáról.

3.

Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató és az igazgatóhelyettes együttes, írásos engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Ekkor a használatba vevı a tárgyak épségéért anyagilag felelıs. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidıt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a gazdasági irodába le kell adni és iktatni kell, másik példánya az iskolatitkárnál marad. A berendezés visszaszolgáltatásakor az iskolatitkárnak meg kell semmisítenie a leadott példányt.

22



A szakmai felszerelések, a szemléltetıeszközök, szemléltetéshez felhasznált anyagok megrendelésérıl a szakmai munkaközösségek, beszerzésükrıl az igazgató és az illetékes tankerület engedélyezése után az iskolatitkár gondoskodik. A tanításhoz használt személtetı eszközök, anyagok médiák órán való felhasználásának biztosítása a tanár feladata. Az eszközök, berendezések hibáját az igazgatóhelyettesnek jelenteni kell, illetve a hibás eszközöket, berendezéseket le kell adni az iskolatitkárnak a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételrıl az igazgatóhelyettes tájékoztat A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. 4.

A helyiségek biztonságának rendszabályai a) Vagyonvédelmi okok miatt a kijelölt termeket zárni kell. A bezárt termek kulcsát az épület irodájában kell leadni. A tantermek zárásának ellenırzı felelıse az épületet záró karbantartó, akinek gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról is. b) A tantermek, szaktantermek, elıadók, laboratóriumok, tornatermek stb. balesetmentes használhatóságáról, az azokban elhelyezett eszközök állapotának vizsgálatáról, karbantartásáról a gazdasági vezetı gondoskodik. A termek használatának rendjét a házirend szabályozza. A szertárak biztonságos zárhatóságáról, karbantartásáról a gazdasági vezetı gondoskodik. Oda tanulók csak az illetékes tanárral együtt, vagy csak az ı utasítására mehetnek be, és csak az általa elıírt feladatokat hajthatják végre. c) Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfınök köteles a szülıt értesíteni. Az iskolatitkár feladata a kár felmérése, és a kártérítés szülıvel-, gondviselıvel történı rendeztetése.

5.

Az intézmények helységeinek bérbeadási rendje a) A közoktatási intézmény – anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az intézmény helységeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) az érintett közösségek véleményének kikérésével - az igazgató dönt. b) Az intézmény bérleti szerzıdéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás és a rendeltetésszerő használat rendjét és idejét.

6.

Az iskolai könyvtár mőködési rendje

Az iskolában a nevelı-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elısegítése érdekében iskolai könyvtár mőködik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres győjtése, feltárása, nyilvántartása, ırzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár vezetıje, a könyvtáros tanár rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal: gyermekkönyvtárral városi könyvtárral a többi általános iskola könyvtárával.

23



Az iskolai könyvtár mőködtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros tanár a felelıs, feladatait munkaköri leírás tartalmazza. Az iskolai könyvtár győjteményének gyarapítása a szervezeti és mőködési szabályzat 1. sz. mellékletében található győjtıköri szabályzat alapján a nevelık és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: - tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, - tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, - könyvtári dokumentumok helyben történı használatának biztosítása, - könyvtári dokumentumok kölcsönzése, - számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása, - tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár tudomására kell hoznia. Az iskolai könyvtár tanítási napokon hétfıtıl csütörtökig 1500 óráig, pénteken 1300 óráig tart nyitva. Ez idı alatt a könyvtári dokumentumok kölcsönözhetıek. A nevelıknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár közremőködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható idıpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek, a tanulók által használt segédkönyvek és a kötelezı olvasmányok kivételével) 3 hét idıtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idı 1 alkalommal meghosszabbítható. Egy alkalommal az alsós tanuló 2 db könyvet, a felsıs tanuló 5 db könyvet kölcsönözhet ki. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetık: - kézikönyvek, - számítógépes szoftverek, - CD-k, DVD-k, videokazetták A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülıje) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az elıírt határidıre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban elıírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhetı. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.

24



10

. Az intézményi hagyományok ápolása

1.

A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai a) Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bıvítése, valamint az iskola jó hírnevének megırzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az ünnepélyek, megemlékezések a tanulók nemzeti identitás-tudatának fejlesztése, hazaszeretetük mélyítése, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, az új közösségek formálására szolgálnak. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, idıpontokat, valamint felelısöket a nevelıtestület az éves munkatervben határozza meg. b) Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb,) való megfelelı színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes,- a képességeket és a rátermettséget figyelembe vevı - terhelést adjon. Az intézményi szintő ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és tanulók jelenléte kötelezı az alkalomhoz illı öltözékben. c) Az intézmény hagyományos kulturális és nemzeti ünnepi rendezvényei: - Október 23., Március 15., Karácsonyi rendezvény, Gálamősor, Tematikus napok Az iskolaszintő versenyek és szórakoztató rendezvények az éves munkatervben kerülnek rögzítésre. Az iskola tanévenként évkönyvet, féléves idıközönként iskolaújságot jelentet meg.

11

. Az intézményben folyó belsı ellenırzés rendje

Belsı ellenırzést végzık és kiemelt ellenırzési feladataik: − igazgató: − egyszemélyi felelıse az egész intézmény szakszerő, szabályos és helyes mőködésének, − ellenırzési feladatai az iskola egészére kiterjednek, − ellenırzi az iskola összes dolgozójának, pedagógiai, gazdálkodási, ügyviteli és technikai jellegő munkáját, − ellenırzi a munkavédelmi és tőzvédelmi szabályok megtartását, − felügyeletet gyakorol a belsı ellenırzés egész rendszere és mőködése felett, − igazgatóhelyettes: − folyamatosan ellenırzi a beosztott dolgozók nevelı-oktató és ügyviteli munkáját, − a pedagógusok nevelı-oktató munkájának módszereit és eredményességét, − ellenırzi a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát, a fejlesztı munkát, − munkaközösség-vezetık: − folyamatosan ellenırzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelı-oktató munkáját, a tervezı munkát, a tanmeneteket, − ellenırzik a nevelı-oktató munka eredményességét, − ellenırzik a programok szervezését, megvalósulását,

25



− iskolatitkár: − ellenırzi az intézményi tanügyi –és pénzügyekkel kapcsolatos dokumentumainak nyilvántartását, az iskolai leltárt és selejtezést, Az intézményi éves munkaterv határozza meg, az egyes tanévre szóló feladatokat és ezek ütemezését, az ellenırzést végzı, illetve az ellenırzött dolgozók kijelölését Vezetıi ellenırzés és értékelés az intézmény egészére vonatkozóan

Vizsgált terület

Pedagógiai Program

-

helyi tantervek, munkaterv, egyéni tantárgyi programok

Személyi és dologi kiadásokkal kapcsolatos ügymenet, nyilvántartások adminisztrációs munkatevékenység munkáltatói feladatok tanügyi feladatok

munkaközösségek munkája

a nevelı-oktató munka körülményei

Vizsgálat szempontja

-

nevelési és oktatási célok megvalósulása. - iskola menedzselése. - kapcsolattartás - beiskolázás - kerettantervek érvényesülése, - Pedagógiai Programnak és a NAT-nak való megfelelés - törvényes gazdálkodás, - számviteli fegyelem,, pályázati pénzek felhasználása, elszámolás pontossága törvényesség, pontosság, átláthatóság törvényesség a személyzeti munkában tanuló nyilvántartás, felmentések, naplók, anyakönyvek, bizonyítványok vezetése, vizsgajegyzıkönyvek vezetése, statisztikák pontossága, tantárgyfelosztás, órarend tantárgyak helyzete, szakkörök mőködése, versenyek szervezése, belsı továbbképzések szaktantermek rendje, dekorációk, leltárok pontossága, munkavédelmi tőzvédelmi

Ellenırzést, értékelést végzı

Vizsgálati pontok, gyakorisági idı

iskolavezetés

tanév végén, évente

munkaközösségek

évente

igazgató, iskolatitkár

naptári év végén

igazgató, igazgatóhelyettes igazgató

folyamatos félévente

negyedévente igazgató igazgatóhelyettes munkaközösség-vezetık

igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetı igazgató, igazgatóhelyettes, tőzvédelmimunkavédelmi

ellenırzés, folyamatos értékelés félévente évente

26


Vizsgált terület


Vizsgálat szempontja

szabályok

iskolaépület és az oktatás-nevelés berendezései, feltételeinek bútorzat számbavétele A közalkalmazottakra vonatkozóan Vizsgált terület igazgató-helyettes munkája pedagógusok munkája

technikai dolgozók munkája

Vizsgálat szempontja munkaköri leírásnak megfelelı minıségi munka végzése munkaköri leírásnak megfelelı minıségi munka végzése munkaköri leírásnak megfelelı minıségi munka végzése


felelısök, iskolatitkár osztályfınökök, igazgató, igazgatóhelyettes



évente


igazgató

folyamatos

igazgató, igazgatóhelyettes

folyamatos

igazgató igazgatóhelyettes iskolatitkár

folyamatos

12

. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályai

a) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, – a vétség elkövetésétıl számított három hónapon belül – fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben részesíthetı. b) A fegyelmi eljárást a nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésrıl, illetve a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezései alapján kell lefolytatni. c) A fegyelmi eljárást egyeztetı eljárás elızheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezetı események feldolgozása, értékelése, valamint ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedı tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztetı eljárás lefolytatására akkor van lehetıség, ha azzal a sérelmet elszenvedı tanuló szülıje, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülıje is egyetért. d) Az egyeztetı eljárás lefolytatásáért, az azzal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az iskola igazgatója a felelıs.

27



e) Az egyeztetı eljárást levezetı nagykorú személyre az iskola igazgatója tesz javaslatot az érdekelt feleknek. f) Ha a tanuló a kötelességeit megszegi a nevelıtestület joga dönteni arról, hogy indít-e a tanuló ellen fegyelmi eljárást. g) A fegyelmi eljárás lefolytatásáért – a nevelıtestület döntése alapján – az iskola igazgatója a felelıs. h) A nevelıtestület a fegyelmi eljárás lefolytatására háromtagú fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság feladata a kötelezettségszegés kivizsgálása, a fegyelmi büntetés meghozatalának elıkészítése, a fegyelmi tárgyalás lefolytatása, a fegyelmi büntetés kiszabása. i) A fegyelmi büntetés kiszabásának elıfeltétele, hogy a tanuló a jogszabályokban, illetve az iskola szervezeti és mőködési szabályzatában vagy a házirendjében meghatározott kötelezettségét vétkesen és súlyosan megszegje. A kötelességszegést a fegyelmi tárgyalás során bizonyítani kell. j) A tanulónak fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése a tanulói jogviszonyból ered. Így fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése az iskola területén, az iskolai élet különbözı helyszínei közötti közlekedés alatt vagy az iskolán kívüli – az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – rendezvényen történt. k) A fegyelmi büntetés kiszabásának elıfeltétele, hogy a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan szegje meg. • Vétkesség alatt a tanuló szándékosságát, illetve gondatlanságát kell érteni. Gondatlan kötelességszegés esetén meg kell vizsgálni a gondatlanság mértékét is. •

A fegyelmi büntetés kiszabásánál – tanuló életkorát és értelmi fejlettségét figyelembe véve – vizsgálni kell, hogy a kötelességszegés mennyire volt súlyos.

l) A tanulói fegyelmi ügyekben – a fegyelmi eljárásban és a döntéshozatalban – az a pedagógus, aki a kötelezettségszegésben bármilyen módon érintett, nem vehet részt. İt a fegyelmi bizottság vagy a nevelıtestület csak tanúként hallgathatja meg.

13.

Az iskolai tankönyvellátás rendje

1.

Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója vagy a(z) igazgatóhelyettes a felelıs.

2.

Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelıs dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: • elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, • részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.

3.

A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevı iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: • a felelıs dolgozók feladatait, 28



a szükséges határidıket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, a felelıs dolgozók díjazásának módját és mértékét.

• • • 4.

Az iskola igazgatója minden év április 1-jéig – az osztályfınökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs közremőködésével – tájékoztatja a szülıket arról, hogy a következı tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre, valamint felméri, hogy hány tanuló jogosult a normatív kedvezmény igénybevételére.

5.

A szülık a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylı lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelısének be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot.

6.

Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelı számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történı felkészüléshez.

7.

Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.

8.

Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékbıl az iskola helyi tantervének elıírási alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülı tankönyveket.

9.

A nevelıtestület a szakmai munkaközösségek javaslata alapján dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja.

10.

A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolaszék az iskolai szülıi szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét.

11.

Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülınek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az elızı években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegérıl a diák-önkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

12.

A kis példányszámú (nemzetiségi, szakmai, speciális) tankönyvforgalmazás keretében az iskola részére eljuttatott tankönyveket a tanulók a megjelenéstıl számított ötödik tanév után az eredeti ár huszonöt százalékáért megvásárolhatják.

14

. Az elektronikus úton elıállított, hitelesített és tárolt iratok kezelése

1.

Az intézményben keletkezı, illetve az intézménybe érkezı elektronikus iratokat ki kell nyomtatni. A kinyomtatott iratot hitelesíteni kell. (Az elektronikus irat: az oktatásért felelıs miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton elıállított, elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat.)

2.

Az intézményben keletkezı kinyomtatott elektronikus irat hitelesítését az iskola

29



igazgatója, végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. 3.

Az intézményben keletkezı, illetve az intézménybe érkezı elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese vagy iskolatitkára végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya.

4.

Az intézménybe érkezı elektronikus irat esetén megnyitás, felhasználás elıtt el kell végezni a vírusellenırzést és vírusirtást.

5.

Az elektronikus iratokat elektronikus formában alá kell írni. Az elektronikus aláírásra az intézmény igazgatója jogosult. (Elektronikusan aláírt irat: az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben meghatározott, fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus irat.)

6.

Az elektronikus iratokat az iskola számítógépén elektronikus úton meg kell ırizni. A számítógépen ırzött elektronikus iratokról hetente biztonsági mentést kell készíteni.

7.

Az elektronikus úton elıállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok selejtezése és megsemmisítése az általános szabályok szerint történik.

8.

Az elektronikus úton elıállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok kezelésért az intézményi rendszergazda segítségével az iskolatitkár a felelıs.

15

. Egyéb rendelkezések

Intézményi védı, óvó elıírások 1.1. A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelızésében és a baleset esetén Az iskola minden dolgozójának alapvetı feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megırzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelızésével kapcsolatosan: a) Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania tőzvédelmi szabályzat és a tőzriadó terv rendelkezéseit. b) A NAT, a kerettantervek és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. c) A nevelık a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott idıben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelızési szabályokat a tanulókkal betartatni. d) Az osztályfınököknek az osztályfınöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó elıírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfınököknek

30



feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelızését szolgáló szabályokkal a következı esetekben: • A tanév megkezdésekor az elsı osztályfınöki órán, melynek során ismertetni kell: – az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, – a házirend balesetvédelmi elıírásait, – a rendkívüli esemény (baleset, tőzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendıket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, – a tanulók kötelességeit a balesetek megelızésével kapcsolatban. • Tanulmányi kirándulások, túrák elıtt. • Közhasznú munkavégzés megkezdése elıtt. • Tematikus napok, projektnapok elıtt • Rendkívüli események után. • A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. e) A nevelıknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegő feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program elıtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelezı viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendı magatartásra. f)

A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés idıpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelınek visszakérdezéssel meg kell gyızıdnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket.

g) A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) vezetı nevelık a baleset-megelızés feladatait részletesen ismertetik a tanulókkal a tanév elsı szaktárgyi óráján, továbbá az egyes tevékenységek végzése elıtt. h) Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi elellenırzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenırzi. 1.2 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén a) A tanulók felügyeletét ellátó nevelınek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következı intézkedéseket: - a sérült tanulót elsısegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tıle telhetı módon meg kell szüntetnie, - minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlevı többi nevelınek is részt kell vennie. b) A balesetet szenvedett tanulót elsısegélynyújtásban részesítı dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. c) Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhetı a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelızése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. d) A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: - A tanulóbalesetet az elıírt nyomtatványon nyilván kell tartani. - A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekrıl az elıírt nyomtatványon jegyzıkönyvet kell felvenni. A jegyzıkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át

31



kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülınek). A jegyzıkönyv egy példányát az iskola ırzi meg. - A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. 1.3. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendık Az iskola mőködésében rendkívüli eseménynek kell minısíteni minden olyan elıre nem látható eseményt, amely a nevelı és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minısül különösen: - a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), - a tőz, - a robbantással történı fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegetı rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelıs vezetıvel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelıs vezetık: - igazgató, - igazgatóhelyettes A rendkívüli eseményrıl azonnal értesíteni kell - az intézmény fenntartóját, - tőz esetén a tőzoltóságot, - robbantással történı fenyegetés esetén a rendırséget, - személyi sérülés esetén a mentıket, - egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelı rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelıs vezetı utasítására az épületben tartózkodó személyeket a riasztócsengı megszólaltatásával értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a Tőzvédelemi szabályzatban foglalt kiürítési terv alapján kell eljárniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületbıl való kivezetéséért és a kijelölt területen történı gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelıs. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következıkre: - Az épületbıl minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelınek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! - A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! - A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelı hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon gyızıdni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. - A tanulókat a tanterem elhagyása elıtt és a kijelölt várakozási helyre történı megérkezéskor a nevelınek meg kell számolnia! Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelıs vezetınek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejőleg – felelıs dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: - a kiürítési tervben szereplı kijáratok kinyitásáról,

32


-


a közmővezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételérıl, az elsısegélynyújtás megszervezésérıl, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendırség, tőzoltóság, tőzszerészek stb.) fogadásáról.

Az épületbe érkezı rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetıjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: - a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekrıl, - a veszélyeztetett épület jellemzıirıl, helyszínrajzáról, - az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekrıl), - a közmő (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyérıl, - az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, - az épület kiürítésérıl. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követıen a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetıjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetıjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani!

33



15

. Záró rendelkezések

1.

A jelen szervezeti és mőködési szabályzatot az ……………………. napján tartott ülésén véleményezte.

iskolaszék

a

2013.

év

Kelt: Körmend, 2013 ................................................... ................................................ iskolaszék elnöke 2.

A jelen szervezeti és mőködési szabályzatot az iskola diákönkormányzata a 2013. év ……………………. napján tartott ülésén véleményezte.

Kelt: Körmend, 2013 ................................................... ................................................ diákönkormányzat vezetıje 3.

Az Olcsai-Kiss Zoltán Általános Iskola szervezeti és mőködési szabályzatával az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi elıírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja. Mellékelve az egyetértésrıl szóló határozat a többletkötelezettségek felsorolásával. Kelt: Körmend, 2013 .............................................. ................................................ fenntartó

4.

Az Olcsai-Kiss Zoltán Általános Iskola szervezeti és mőködési szabályzatában az iskola mőködtetıje a jogszabályi elıírásokon felül rá háruló többletkötelezettségekhez nem adta az egyetértését. Kivéve: Mellékelve a 43/2013 (IV.25.) önkormányzati határozat kivonata Kelt: Körmend, 2013 .............................................. ................................................ Mőködtetı

5.

A Olcsai-Kiss Zoltán Általános Iskola szervezeti és mőködési szabályzatát a nevelıtestület a 2013. év …………………... napján tartott ülésén elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelıtestület képviselıi az alábbiakban hitelesítı aláírásukkal tanúsítják

Kelt: Körmend, 2013 ................................................... .......................................... Kutasiné Rózsás Nóra Közalkalmazotti tanács elnöke

................................................ Pıdör Andrea igazgató

34

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT OLCSAI-KISS ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

Recommend Documents