PERESZTEGI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

1

PERESZTEGI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Pereszteg Fő u.76.

2

TARTALOMJEGYZÉK I.A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, HATÁLYA I.1 Jogszabályi előírások

6 6

I.2 A szervezeti és működési szabályzat hatálya, nyilvánossága

6

II.AZ ISKOLA ALAPADATAI

8

III.AZ INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉS ALAPDOKUMENTUMAI

9

III.1. Az alapító okirat

9

III.2. A pedagógiai program

9

III.3. A tanév munkaterve

10

III.4. Jelen szervezeti és működési szabályzat

10

III.5.Házirend

10

IV.AZ INZÉZMÉNY VEZETÉSE IV.1 Az igazgató és feladatköre

11 11

IV.1.1. A közoktatási intézmény vezetője felelős

11

IV.1.2.Az intézményvezető kiemelt feladatai

11

IV.2. Az intézményvezető közvetlen munkatársa

12

IV.3. Az intézményvezető helyettesítési rendje

12

IV.4. Az iskola vezetősége

12

V. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI ÉS KAPCSOLATAIK

13

V.1.Az iskolaközösség

13

V.2. Az iskolai alkalmazottak közössége

13

V.3.A nevelők közösségei

13

3

V.3.1.A nevelőtestület

13

V.3.2.A nevelők szakmai munkaközösségei

15

V.3.3.Alkalmi feladatokra alakult nevelői munkacsoportok

16

V.4.A szülői munkaközösség

16

V.5. A tanulók közösségei

18

V.5.1.Az osztályközösség

18

V.5.2. A diákkörök

18

V.5.3.Az iskolai diákönkormányzat

18

V.6.A vezetőség és a nevelőtestület kapcsolattartása

19

V.7. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása

20

V.8.A nevelők és a tanulók kapcsolata

20

V.9. A nevelők és a szülők kapcsolattartása

21

V.8. Az iskola szervezeti felépítése

23

VI.AZ ISKOLAI SPORTKÖR ÉS KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI

24

VII.AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI

25

VIII.AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE

27

VIII.1. A tanév rendje

27

VIII.2. Az intézmény nyitva tartása

27

VIII.3. Az intézmény ügyeleti rendszabályai

28

VIII.4. A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama

29

VIII.5.Rendkivüli események esetén szükséges teendők

30

VIII.6. A dohányzás intézményi szabályai

32

VIII.7. A tanuló és gyermekbalesetek megelőzésével

4

kapcsolatos feladatok - védő óvó intézkedések VIII.7.1.Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan

33

33

VIII.7.2.Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén 34 VIII.7.3.A gyermek és tanulóbalesetek megelőzése céljából a tanulókkal szembeni elvárások

35

VIII.8.Az alkalmazottaknak az iskolába, a pedagógusoknak a foglalkozásokra bevihető dolgok korlátozása

IX.AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE IX.1. A pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások

36

36 36

IX.2. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje 39 IX.3. A dolgozók munkaköri leírásainak tartalmi elemei és formái

39

IX.4. Az intézmény létesítményeinek és helységeinek használati rendje

X.AZ EGYÉB (TANÓRÁN KÍVÜLI) FOGLALKOZÁSOK

41

43

X.1. Az iskolában működő tanórán kívüli foglalkozások és céljaik

43

X.2.A napközi otthon működésére vonatkozó szabályok

45

X.3. A többi tanórán kívülifoglalkozásra vonatkozó általános szabályok

45

XI.AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

47

XII.A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE

51

XIII.A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS

5

ELLÁTÁSA

53

XIII.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

53

XIII.2.Az iskolai védőnő feladatai

53

XIV.A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK XIV.1. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályai

55 55

XIV.1.1 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai

55

XIV.1.2.Az egyeztető eljárás részletes szabályait

55

XIV.2. A tanulói hiányzás igazolása

58

XIV.3.A tanuló által elkészített dologért járó díjazás

59

XV.AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE

61

XV.1. A tankönyvellátás célja és feladata

61

XV.2. A tankönyvfelelős megbízása

62

XV.3. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése

62

XV.4. A tankönyvrendelés elkészítése

64

XVI.AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE

65

XVII.AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK

66

XVIII.A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESETKIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI XIX.ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

67 69

XX.A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

70

6

I.A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI

I.1 Jogszabályi előírások  Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012.(VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI- rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról 315/2012. (XI. 13.) A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 110/2012. (VI.4.). Kormányrendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról 16/2013. (VIII.27.) OM-rendelet a tankönyvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről I.2 A szervezeti és működési szabályzat hatálya, nyilvánossága 1. A Peresztegi Általános Iskola jelen szervezeti és működési szabályzatát az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2013. év 03. hó 18. napján fogadta el. 2. Az szervezeti és működési szabályzatot elfogadása előtt a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezte:  az iskolai diák-önkormányzat,  az iskolai szülői szervezet,

7

3.

A szervezeti és működési szabályzat az intézménnyel jogviszonyban munkavállalójára, tanulójára nézve kötelezőek. 4. Jelen szervezeti és működési érdeklődők megtekinthető.  az iskola irattárában;  az iskola könyvtárában;  az iskola igazgatójánál;  a fenntartónál  Pereszteg község honlapján (www.pereszteg.hu)

álló

8

II.AZ ISKOLA ALAPADATAI  Az intézmény neve: Peresztegi Általános Iskola  Az intézmény székhelye, címe: 9484 Fő utca 76  Az intézmény telephelye: 9484 Pereszteg Sport u.15.  Az intézmény vezetője: az igazgató, akit a fenntartó nevez ki.  Az intézmény fenntartója és működtetője:Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest Nádor utca 32.  Az intézmény alapfeladata: - általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása /1.-4. évf./ - általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása /5.-8. évf./ - sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása /1.-4. évf./ - sajátos nevelési igényű tanulók nappal i rendszerű nevelése, oktatása /5.-8. évf./  Kiadmányozás szabályi: Iskolánkban kiadmányozási (aláírási) joggal az alábbi dolgozók rendelkeznek:  igazgató: minden irat esetében,  igazgatóhelyettes: a saját szakterületével kapcsolatos iratok esetében, valamint az igazgató távolléte esetén az azonnali vagy sürgős intézkedéseket tartalmazó iratokat írja alá.  osztályfőnökök: az osztályukkal kapcsolatos levelezés lebonyolításába Az aláírásokat az iskola körbélyegzője hitelesíti.

- Az intézmény OM azonosító száma:030679  Az intézményi bélyegzők lenyomata:

9

Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak beosztása: igazgató, igazgatóhelyettes

10

III.AZ INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉS ALAPDOKUMENTUMAI A törvényes működést az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban állóalapdokumentumok határozzák meg: III.1. Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. III.2. A pedagógiai program 1. A pedagógiai program tartalmazza és meghatározza:  az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait.  a nevelés és oktatás célját, konkrét feladatait, az intézmény helyi tantervét.  az egyes évfolyamokon a képzés anyagát, időtartamát és a követelményeket, a magasabb évfolyamra lépés feltételeit.  a számonkérések formáit, a növendékek értékelésének és minősítésének szempontjait és módját.  a képességek kibontakoztatásának és fejlesztésének módjait.  a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket.  az iskola nevelési programját 2. A pedagógiai program nyilvános azt bárki megtekintheti: nyomtatott formában az iskola könyvtárában, a könyvtár nyitvatartási idejében

11

III.3. A tanév munkaterve A munkaterv az intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve, a felelősök megjelölésével. Az intézményvezető készíti el, melynek a nevelőtestület fogadja el. III.4. Jelen szervezeti és működési szabályzat III.5. Házirend Az iskolai házirend meghatározza a jogszabályokban biztosított tanulói jogok gyakorlásának helyi módszereit, illetve a kötelességek teljesítésének módjait.

12

IV.AZ INZÉZMÉNY VEZETÉSE

IV.1 Az igazgató és feladatköre IV.1.1. A közoktatási intézmény vezetője felelős 1. a Köznevelési törvény előírásai szerint – az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja az átruházott munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. 2. A Közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére átruházhatja IV.1.2.Az intézményvezető kiemelt feladatai:  -a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése  -a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése  a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló források alapján  a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása  a közoktatási intézmény képviselete és az együttműködés biztosítása a szülők és a diákok képviselőjével  a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése

13

IV.2. Az intézményvezető közvetlen munkatársa 1. Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársa segítségével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársa:  az igazgatóhelyettes, 2. Az igazgatóhelyettesi megbízást az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat. Az igazgatóhelyettes feladata- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. IV.3. Az intézményvezető helyettesítési rendje 1. Az igazgatót akadályoztatása esetén teljes felelősséggel az igazgató-helyettes helyettesíti. 2. Az igazgató és az igazgató-helyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a felsős munkaközösség vezetőjének feladata. IV.4. Az iskola vezetősége 1. Az iskola vezetőségének a tagjai:  az igazgató,  igazgató-helyettes  a szakmai munkaközösségek vezetői,  a diákönkormányzat vezetője,  a közalkalmazotti képviselő 2. Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége rendszeresen tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készülhet. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. 3. Az iskola vezetősége ellenőrzési tervben foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

14

V. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI ÉS KAPCSOLATAIK V.1.Az iskolaközösség 1. Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. 2. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.

V.2. Az iskolai alkalmazottak közössége 1. Az

iskolai

alkalmazottak

közösségét

az

intézménnyel

közalkalmazotti

jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. 2. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a köznevelésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzítik. V.3.A nevelők közösségei V.3.1.A nevelőtestület 1. A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. 2. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. 3. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik.

15

4. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. 5. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. 6. A több tanéven keresztül működő munkacsoportok tagjait ezen tisztségükben a nevelőtestület évente egy alkalommal, a tanévnyitó értekezleten megerősíti. Az munkacsoportok tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak. 7. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:  tanévnyitó értekezlet,  tanévzáró értekezlet,  félévi és év végi osztályozó értekezlet,  2 alkalommal nevelési értekezlet A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van. A nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. 8. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten.

16

V.3.2.A nevelők szakmai munkaközösségei 1. Az iskola pedagógusai az iskola pedagógiai tevékenységének egy-egy területéhez kapcsolódva szakmai munkaközösségekben tevékenykednek. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. 2. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: Alsós szakmai munkaközösség  tagjai:alsós nevelők, Felsős szakmai munkaközösség  tagjai:felsős nevelők 3. A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. 4. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül:  az adott szakmai-pedagógiai terület nevelő és oktató munkájának segítése, tervezése, szervezése, értékelése és ellenőrzése,  az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése,  egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése,  pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,  a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása,  a pedagógusok munkájának segítése hospitálásokkal, bemutató órák szervezésével.  a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése patronáló nevelő (mentor)

17

kijelölésével,  a munkaközösség éves munkatervének összeállítása,  a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítése, 5. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkaterve tartalmazza a szakmai munka belső ellenőrzésének éves tervezését is. 6. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak véleményezése után az igazgató bízza meg. 7. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. V.3.3.Alkalmi feladatokra alakult nevelői munkacsoportok 1. Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az vezetőség döntése alapján. 2. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az vezetőség hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. 3. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.

V.4.A szülői munkaközösség 1. Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik.

18

2. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. 3. Az osztályok szülői szervezete két tagot delegálnak az iskolai szülői munkaközösségbe, akik megválasztják az elnököt. 4. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülő munkaközössége. 5. Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a szülői munkaközösségi tagok vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. 6. Az iskolai szülői munkaközösség elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. 7. Az iskolai szülői munkaközössége vagy az iskolai szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Az iskolai

szülői

munkaközössége

döntéseit

nyílt

szavazással,

egyszerű

szótöbbséggel hozza.

8. Az iskolai

munkaközösségét tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell

hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. 9. Az iskolai szülői munkaközösségét az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg:  megválasztja saját tisztségviselőit,  kialakítja saját működési rendjét,  képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében,  véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét,

19

valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak,  véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben,

V.5. A tanulók közösségei V.5.1.Az osztályközösség 1. Az

azonos

évfolyamra

járó,

közös

tanulócsoportot

alkotó

tanulók

osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. 2. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg:  osztálytitkár,  2 fő képviselő az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe, V.5.2. A diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. – A diákkörök/és 3. évfolyamtól kezdődően az osztályközösségek saját tagjaik közül két-két képviselőt választanak az iskolai Diákönkormányzat vezetőségébe.

V.5.3Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő

érvényesítheti.

A

diákönkormányzatot

megillető

javaslattételi,

20

véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. 3. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. 4. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. 5. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személyt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. 6. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása

V.6.A vezetőség és a nevelőtestület kapcsolattartása 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. A kapcsolattartás fórumai: a különböző értekezletek,megbeszélések, Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 3. Az igazgató az aktuális feladatokról a nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán, értesíti a nevelőket. 4. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik , az

21

iskola vezetőségével. V.7. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása 1. Az

iskolában

tevékenykedő

szakmai

munkaközösségek

folyamatos

együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:  a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, 

a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,

 iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,  iskolán kívüli továbbképzések

V.8.A nevelők és a tanulók kapcsolata 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az igazgató a diákközgyűlésen évente legalább egy alkalommal  az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról szóban, és érdemjegyekkel tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, választott képviselőik,

tisztségviselők

útján

–

az

iskola

vezetőségéhez,

osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.

az

22

4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. V.9. A nevelők és a szülők kapcsolattartása 1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az igazgató: o a szülői munkaközösség ülésén, évente 2 alkalommal, o a hirdető táblán keresztül folyamatosan, o alkalmanként írásbeli tájékoztatón keresztül,  az osztályfőnökök: o az osztály szülői értekezleten, o fogadó órákon tájékoztatják. 2. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak:  a családlátogatások,  a szülői értekezletek,  a nevelők fogadó órái,  a nyílt tanítási napok,  a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott megbeszélések,  írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben. 3. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. 4. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy

23

írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola vezetőségéhez, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 5. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével. 6. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől kérhetnek tájékoztatást. 7. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 8. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:  az iskola honlapján,  az iskola fenntartójánál,  az iskola irattárában,  az iskola könyvtárában,  az igazgatói irodában, 9. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 10. Az iskola a tanév végén tájékoztatja a szülőket a következő tanév szükséges  taneszközökről  ruházatról(sportfelszerelés, ünnepi ruha)

24

V.10. Az iskola szervezeti felépítése

Az intézmény szervezeti felépítését az alábbi szervezeti diagram tartalmazza

Igazgató

Közalkalmazotti képviselő

Valamennyi dolgozó

D.Ö.K. vezető

Szülői Munkaközösség

Tanulók Szülők

Igazgató helyettes

Technikai dolgozók

Alsós munkaközösség vezető

Alsós nevelők

Napközis nevelő

Felsős munkaközösség vezető

Felsős nevelők

25

VI.AZ ISKOLAI SPORTKÖR ÉS KAPCSOLATTARTÁSi FORMÁI 1. Az iskolai diáksportkört az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. 2. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő képviseli az iskolai sportkört az iskola igazgatójával, illetve az iskola vezetőségével folytatatott megbeszéléseken. 3. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő véleményét minden esetben ki kell kérni az iskolai testneveléssel, sporttal kapcsolatos kérdésekben.

4. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai sportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni. 5. Az

iskolai

sportkör

foglalkozásaihoz

az

iskola

biztosítja

az

iskola

sportlétesítményeinek (sportudvar, tornaszoba), valamint sport eszközeinek használatát.

26

VII.AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI

1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetőségének

állandó

munkakapcsolatban

kell

állnia

a

következő

intézményekkel:  Az intézmény fenntartójával: Klebesberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest Szalay u.10-14. és területi képviselőjével: Soproni Tankerület 9400 Sopron Ferenczy J. u. 2.  A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal:Pereszteg Község Önkormányzata 9484 Pereszteg Ady u.1.  A megyei pedagógiai intézettel: Győr- Moson- Sopron megyei Pedagógiai Intézette: Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet 9021 Győr, Árpád u. 32. A helyi óvodával : Peresztegi Napközi Otthonos Óvoda 9484 Pereszteg Petőfi u.2.  A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Központ, Logopédiai Szakszolgálat 9400 Sopron, Mátyás király u. 18.  A területileg illetékes gyermekjóléti szolgálattal: Fertőd Mikro-térségi Szociális Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálata 9431 Fertőd Bartók Béla u. 1. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 2. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel:  Az iskolát támogató „Gulyás Mihály alapítvány” és „Alapítvány a peresztegi iskola tanulóiért” alapítványok kuratóriumaival.

27

 T_DANCE Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4535 Apagy Béke u. 2.  Az alábbi társadalmi egyesületekkel: Pereszteg Községért egyesület 9484 Pereszteg Fő u. 9. Szülőfalunkért egyesület 9484 Pereszteg Fő u. 40. 3. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaorvossal és a védőnővel, segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját a szervezeti és működési szabályzat VII fejezete szabályozza. 4. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn Fertőd és Kistérsége gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató felelős. 5. A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az Iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a Soproni járás területén működő (iskolaközi) szakmai munkaközösségek munkájába.

28

VIII.AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE VIII.1. A tanév rendje 1. A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. 2. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben.

3. A tanév helyi rendjében meghatározzuk:  az intézményi szintű rendezvények és ünnepségek módját és időpontját,  a tantestületi értekezletek témáit és időpontjait,  a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját,  a tanítási szünetek időpontját - a miniszter által meghatározott kereten belül 4. A tanév helyi rendjének elfogadása tantestületi értekezleten történik. Tantestületi értekezlet dönt az új tanév feladatairól, a pedagógiai program és a házirend módosításairól, valamint az éves munkaterv jóváhagyásáról. 5. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az intézmény pedagógusai az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel.

VIII.2. Az intézmény nyitva tartása 1. Az iskola szorgalmi idő alatt munkanapokon hétfőtől péntekig 7.00 órától 17 óráig tart nyitva.

29

2. Szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódhat. Az intézményt szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon - rendezvények hiányában zárva kell tartani. 3. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató adhat engedélyt. 4. Az intézmény hivatalos ügyek intézésére tanítási napokon 7.30 órától 14 óráig van lehetőség. VIII.3. Az intézmény ügyeleti rendszabályai 1. Tanuló az iskolában felügyelet nélkül nem tartózkodhat még az óraközi szünetben sem. Az intézmény ezért évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend és a munkabeosztás függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért az igazgatóhelyettes a felelős. 1. Az ügyeleti rendben beosztott, vagy a helyettesítésre kijelölt pedagógus felel az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. 2. Az intézmény a tanítási (foglalkozási) órák megkezdése előtt és után munkanapokon - a szülői igények figyelembe vételével –ügyeletet tart 7 órától 17 óráig pedagógus jelenlétében. 3. A vezetők benntartózkodása: Az iskola nyitvatartási idején belül 7.30 és 16 között az igazgató vagy a helyettese közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig, valamint

30

16 óra után az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételér. 4. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, a nevelők, illetve a fenntartó tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni.

VIII.4. A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama 1. Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik, pedagógus vezetésével a kijelölt tantermekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási ) órák megtartása után szervezhetők. 2. A tanítási órák időtartama: 45 perc. A kötelező tanítási órák 7.50 –kor kezdődnek és 15.00 –ig tartanak. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. 3. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. 4. Az óraközi szünetek időtartama: 5-15 perc a házirendben feltűntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek rendjét beosztott ügyeletes pedagógusok felügyelik.. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére.

31

VIII.5.Rendkivüli események esetén szükséges teendők 1. Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),  a tűz,  a robbantással történő fenyegetés. 2. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. 3. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:  az iskola igazgatója,vagy  az igazgatóhelyettes vagy  munkaközösség vezetők  4. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell  az intézmény fenntartóját,  tűz esetén a tűzoltóságot,  robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,  személyi sérülés esetén a mentőket. 5. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket kolomppal riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület

32

kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv alapján kell elhagyniuk. 6. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. 7. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:  Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!  A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!  A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A nevelőnek a tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor meg kell számolnia! 8. Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,  az elsősegélynyújtás megszervezéséről,  a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. 9. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:

33

 a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),  a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,  az épület kiürítéséről. 10. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! 11. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott napokon be kell pótolni.

VIII.6. A dohányzás intézményi szabályai 1. Az intézmény egész területén a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. 2. A nemdohányzók védelméről szólótörvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse.

34

VIII.7.

A tanuló és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos

feladatok - védő óvó intézkedések Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy baleset veszélye fennáll, vagy azt, hogy a tanuló balesetet szenvedett a szükséges intézkedéseket megtegye. VIII.7.1.Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan 1. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkavédelmi szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. 2. A nevelők a tanórai és az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a balesetmegelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. 3. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. 4. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait, o rendkívüli esemény (baleset,

tűzriadó, bombariadó, természeti

35

katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.  Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, stb.) előtt.  A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. 5. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. 6. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. 7. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkavédelmi szabályzata tartalmazza.

VIII.7.2.Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén 1. A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie,  ha szükséges orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,

36

 a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. 2. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. 3. A tanuló-és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatokat a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet XVIII. fejezete tartalmazza, melyet minden pedagógusnak ismernie kell. 4. A tanulóbalesetek bejelentése kötelező. A balesetek jegyzőkönyvezését és nyilvántartását az igazgató-helyettes végzi.

5. A pedagógusok és egyéb alkalmazottak számára minden tanév elején tűz-, baleset-és munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az alkalmazottak aláírásukkal igazolják VIII.7.3.A gyermek és tanulóbalesetek megelőzése céljából a tanulókkal szembeni elvárások Amennyiben bármelyik tanuló veszélyhelyzetet, vagy balesetveszélyes helyzetet észlel, azonnal köteles az ügyeletes nevelő, vagy bármelyik pedagógus tudtára adni. A veszély elhárítása, csökkentése, elkerülése érdekében az észlelőnek azonnali bejelentési kötelezettsége van

37

VIII.8.Az alkalmazottaknak az iskolába, a pedagógusoknak a foglalkozásokra bevihető dolgok korlátozása 1. A munkába járáshoz szokásos ruházati és felszerelési tárgyakon kívül az alkalmazottak más tárgyat az iskolába csak saját felelősségre vihetnek be. 2. A pedagógusok a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott védőóvó előírások figyelembevételével- a szabványoknak megfelelő - általuk készített, használt pedagógiai eszközöket vihetnek be a foglalkozásokra, illetve a tanítási órákra.

IX.AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE IX.1. A pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 1. A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A törvény szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatnak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. 2. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák megtartása b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, d) iskolai sportköri foglalkozások, e) énekkar, szakkörök vezetése, f) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), g) magántanuló felkészítésének segítése, h) könyvtárosi feladatok.

38

3. .A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, a helyettesített órák vezetése, e) osztályozó vizsgák lebonyolítása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

39

x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tart 4. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. 5. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató-helyettes állapítja meg az igazgató jóváhagyásával, az intézmény működési rendjének függvényében. 6. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. 7. Az intézményvezetőség tagjai - a fenti alapelv betartása mellett - javaslatokat tehetnek egyéb szempontok figyelembe vételére. 8. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. 9. A pedagógus köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 30 percig az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, - hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni .

40

10. A pedagógus az igazgatótól engedélyt kérhet legalább 2 nappal előbb a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgató-helyettes is engedélyezheti. 11. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. 12. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. 13. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szakmai felkészültség mértéke, a pedagógusok egyenletes terhelése. 14. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidőbeosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. IX.2. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállaló /takarító/ munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. IX.3. A dolgozók munkaköri leírásainak tartalmi elemei és formái 1. Az intézmény dolgozói feladataikat munkaköri leírásuk alapján végzik.

41

2. A munkaköri leírásoknak a következőket kell tartalmazniuk: a) A munkakörrel kapcsolatos adatok -

a dolgozó neve,

-

munkaköre,

-

beosztása,

-

heti munkaideje,

-

pedagógusok esetében heti kötelező óraszáma,

-

a munkáltatói jogkör gyakorlójának megnevezése,

-

a dolgozó közvetlen felettesének megnevezése,

-

a dolgozó bérezését meghatározó jogszabályok megnevezése.

b) A főbb felelősségek és feladatok felsorolása, ezen belül -

a tanulókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok,

-

az iskolai dolgozókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok,

-

az iskolai élet egyes területeinek tervezésével kapcsolatos felelősségek és feladatok,

-

a pénzügyi döntésekkel kapcsolatos felelősségek és feladatok,

-

a bizalmas információkkal, az adatkezeléssel kapcsolatos felelősségek és feladatok,

-

az ellenőrzés, értékelés feladatai,

-

a dolgozó iskolán belüli és külső kapcsolatai,

-

a dolgozó sajátos munkakörülményei.

c) A munkaköri leírás hatályba léptetése -

a munkaköri leírás hatályba lépésének dátuma,

-

az igazgató aláírása,

-

a dolgozó aláírása a munkaköri leírás tudomásul vételéről.

42

IX.4. Az intézmény létesítményeinek és helységeinek használati rendje 1. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést.

2. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:  a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,  a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  az energiafelhasználással való takarékoskodásért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. 3. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 4. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozó feladata. 5. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

6. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja. 7. A napközis csoport munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16 óráig tart. 8. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az

43

osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

9. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Ők is kötelesek betartani az iskola biztonságos működését garantáló szabályokat. 10. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. 11. Párt, politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai tevékenység folytatható az iskolában.

44

X.AZ EGYÉB (TANÓRÁN KÍVÜLI) FOGLALKOZÁSOK X.1. Az iskolában működő tanórán kívüli foglalkozások és céljaik 1. Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – egyéb (tanórán kívüli) rendszeres foglalkozások működnek:  napközi otthon - a tanórára való felkészülés ,a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. Az első négy évfolyamom létszámtól függően szerveződik  Amennyiben a szülők igénylik –tanulószoba szervezése

5-8. évfolyamon

történik. szorgalmi időszak. A tanulószobai foglalkozást tartó tanár feladata, hogy segítse a tanulókat az önálló tanulási módszerek kialakításában, az iskolai tananyag elsajátításában, törekedjen a házi feladatok minőségi ellenőrzésére. Külön gondot kell fordítani a hiányos felkészültségű tanulókra.  szakkörök-

a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől

függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít az iskola. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom osztályzatában.  iskolai

sportköri

foglalkozások

estedzésének,mozgásigényének

-

kielégítésére,

a

tanulók a

mindennapi

mozgás

a

sport

megszerettetésére alakult meg, keretében sportcsoportok szervezhetők.  felzárkóztató foglalkoztatások- célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A felzárkóztatót az igazgató által megbízott pedagógus tartja. A felső tagozaton a felzárkóztató differenciált foglalkoztatással kötelező jelleggel a szaktanárok javaslatára történik.  egyéni foglalkozások-kiscsoportos formában szervezett felkészítő foglalkozások  tehetséggondozó foglalkoztatások- célja a tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatása, versenyekre való felkészítés  Versenyek, vetélkedők, bemutatók. - A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb

45

tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.  a T-DANCE Művészeti Iskola modern- és társas táncoktatást tart iskolánkban  Témanapok (projektnapok). Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. Iskolánkban évente ismétlődnek , amelyek

az

egészségvédelemmel,

és

az

elsősegélynyújtással,

illetve

a

természet-

környezetvédelemmel, kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel.  Tanulmányi kirándulások. - Az Iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos és kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi,

kulturális

értékeinek

megismerése céljából.

 Osztálykirándulások: Hazánk tájainak, kulturális örökségének megismerése, az osztályközösségek formálódására szolgálnak. Az osztálykirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni, a diákképviselőkkel az osztály szülői közösségével kell egyeztetni a szervezést és a pontos célkitűzéseket. A kirándulás költségeit úgy kell megállapítani, hogy az a szülőket a legkisebb mértékben terhelje. A kirándulás várható költségeiről a szülőt az ellenőrző

46

útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségének vállalásáról. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az intézmény vezetőnek , a kirándulás előtt legalább egy hónappal.  Erdei iskola – célja a helyes ember – természet viszony kialakítása, az ember és a természet kapcsolatának megismerése. Ismeretszerzés tankönyv helyett személyes megfigyeléssel, tapasztalással, élményszerű tanulással. Ebben segítséget nyújt a Fertő- Hanság Nemzeti Park Igazgatósága, akikkel kölcsönös megállapodási szerződésünk van. Minden tanévben a 3. évfolyamosok ősszel és tavasszal 1-1 napot töltenek a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban A felmerülő költségeket az iskola fenntartója finanszírozza.  Szabadidős foglalkozások. -A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.) Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. ( Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás ) A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű  A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

47

 Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

X.2.A napköziotthon működésére vonatkozó szabályok 1. A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik . 2. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. X.3. A többi tanórán kívülifoglalkozásra vonatkozó általános szabályok 1. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. 2. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. 3. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti

óraszámát,

a

vezető

nevét)

minden

tanév

elején

az

iskola

tantárgyfelosztásában kell rögzíteni és a megtartott foglalkozásokról a pedagógus naplót vezet.

48

4. A tanórán kívüli foglalkozások ( az egyéni foglakozás, a felzárkózató és a tehetséggondozó kivételével) minimum 8 tanuló jelentkezése esetén indíthatók. 5. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. 6. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport

és

kulturális

megszervezéséért,

a

versenyeket, résztvevő

vetélkedőket tanulók

szervez.

A

felkészítéséért

a

versenyek szakmai

munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. 7. Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba felvett tanulók étkezésben részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít.

49

XI.AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai:  biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését;  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát;  segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését;  az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről;  feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: a) A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult:  az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni;  az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni;  az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. b) A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:  az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni;  az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;  az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével;

50

 hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. 3. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: a) Az ellenőrzött dolgozó jogosult:  az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni;  az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. b) Az ellenőrzött dolgozó köteles:  az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni;  a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. 4. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai:  Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni.  Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell.  Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri.  Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell.

5. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik:  Igazgató:

51

o ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; o ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; o ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; o elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát; o összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett.  Igazgatóhelyettes o folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:  a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét;  a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét;  a pedagógusok adminisztrációs munkáját;  a

pedagógusok

nevelő-oktató

munkájának

módszereit

és

eredményességét;  a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát.  Munkaközösség-vezetők: folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen: o a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; o a nevelő és oktató munkáját 6. Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 7. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai

52

munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős.

53

XII.A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE

1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:  biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 2. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:  igazgató,  igazgatóhelyettes  munkaközösség-vezetők 3. Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 4. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:  a pedagógusok munkafegyelme,  a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,  a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,  a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,  a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,

54

 a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, o a tanítási órán alkalmazott módszerek, o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.

55

XIII.A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA XIII.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 1. Az iskolaorvossal a rendszeres kapcsolattartás az igazgató feladata, a közvetlen segítő munkát az iskolatitkár végzi. A testnevelés óráról hosszabb ideig tartó felmentést, szakorvosi írásos vélemény alapján csak az iskolaorvos adhat. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az iskolaorvos a gyógytestnevelés foglalkozásokra utalhatja a tanulókat. 2. Az iskolaorvos az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. 3. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja.Az orvosi vizsgálatok időpontjáról az osztályfőnököt az intézményvezető tájékoztatja. Az osztályfőnöknek gondoskodnia kell arról, hogy osztályának tanulói az orvosi vizsgálaton megjelenjenek. A szűrővizsgálatok idejére a tanulócsoportok mellé az iskola nevelői felügyeletet biztosítanak. . 4. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. XIII.2.. Az iskolai védőnő feladatai 1. A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok

56

ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). 2. A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével. 3. Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.

57

XIV.A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK XIV.1. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályai

XIV.1.1. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai 1. Az eljárást a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján kell lefolytatni. 2. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. 3. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. 4. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. 5. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a

58

fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. 6. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. 7. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. XIV.1.2.Az egyeztető eljárás részletes szabályait 1. A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 2. Az egyeztető eljárás részletes szabályai:  az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége

59

 a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét  a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni  az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről írásban értesíti az érintett feleket  az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges. A feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza  az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése  az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon  az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá

60

 az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása  az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.

 a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. XIV.2. A tanulói hiányzás igazolása 1. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi írással igazolni. (Az igazolás módját a házirend tartalmazza). 2. A szülő tanévenként 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat, melyet a tájékoztató füzetbe kell bejegyezni. 3. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet a tájékoztató füzetben. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. 4. A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba, az igazolatlan órákat az osztályfőnök a tájékoztató füzetbe az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi.

61

5. Az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát a pedagógus a naplóba bejegyzi. 6. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el. Ők kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. 7. Igazolatlan mulasztás estén a szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik.

8. Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetében:  első igazolatlan óra után: napló adatai révén a szülő értesítése  tízedik igazolatlan óra után: a kormányhivatal, gyermekjóléti szolgálat és a lakóhely szerint illetékes jegyző értesítése  a harmincadik igazolatlan óra után: szabálysértési hatóság értesítése  az ötvenedik igazolatlan óra után: a jegyző, kormányhivatal értesítése Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztáskövetkezményeire XIV.3.A tanuló által elkészített dologért járó díjazás 1. A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelésioktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította.

62

2. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

63

XV.AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE XV.1. A tankönyvellátás célja és feladata 1. Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. 2. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. 3. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe

venni

kívánó

tanulók

egyenlő

eséllyel

jussanak

hozzá

a

tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diák-önkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

64

XV.2. A tankönyvfelelős megbízása 1. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben:  elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,  részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben 2. A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai

dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:  a felelős dolgozók feladatait,  a szükséges határidőket,  a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét,  a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. XV.3. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése 1. Az iskolai tankönyvfelelős minden év január 10-ig felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. 2. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be.

65

3. A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában január 15-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. 4. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol.

5. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges:  a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás;  tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás,  sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye;  rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat ot

6. Az igazgató január 20-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, a szülői munkaközösséget, a diákönkormányzatot a felmérés eredményéről és kikéri véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához 7. Az intézmény igazgatója minden év január 25-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt. 8. Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.

66

XV.4. A tankönyvrendelés elkészítése 1. A tankönyvfelelős minden év március 31-ig elkészíti a tankönyvrendelését. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tantervének előírási alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. 2. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. 3. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. 4. A kis példányszámú (szakmai, speciális) tankönyvforgalmazás keretében az Iskola részére eljuttatott tankönyveket a tanulók a megjelenéstől számított ötödik tanév után az eredeti ár huszonöt százalékáért megvásárolhatják.

.

67

XVI.AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE 1. Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus iratokat ki kell nyomtatni. A kinyomtatott iratot hitelesíteni kell. (Az elektronikus irat: az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat.) 2. Az intézményben keletkező kinyomtatott elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója, végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. 3. Az intézménybe érkező elektronikus irat esetén megnyitás, felhasználás előtt el kell végezni a vírusellenőrzést és vírusirtást. 4. Az elektronikus iratokat elektronikus formában alá kell írni. Az elektronikus aláírásra az intézmény igazgatója jogosult. (Elektronikusan aláírt irat: az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben meghatározott, fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus irat.) 5. Az elektronikus iratokat az iskola számítógépén elektronikus úton meg kell őrizni. A számítógépen őrzött elektronikus iratokról biztonsági mentést kell készíteni.

6. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok selejtezése és megsemmisítése az általános szabályok szerint történik. 7. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok kezelésért az intézményi rendszergazda segítségével az igazgató a felelős.

68

XVII.AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK 1. Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az ünnepélyek, megemlékezések a tanulók nemzeti identitás-tudatának fejlesztése, hazaszeretetük mélyítése, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, az új közösségek formálására szolgálnak. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. 2. Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.,) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes,- a képességeket és a rátermettséget figyelembe vevő - terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és tanulók jelenléte kötelező az alkalomhoz illő öltözékben.

3. Az intézmény hagyományos kulturális és nemzeti ünnepi rendezvényei: Tanévnyitó ünnepély, Tanévzáró ünnepély és ballagás Nemzeti ünnep: március 15., október 23., Nemzeti Összetartozás Napja június 4. ,Anyák napja, Karácsonyi ünnep 4. Az iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények: Mikulás napi rendezvény, farsangi bál ,szaktárgyi versenyek, egészségnap, gyereknap, Aranytoll-helyesírási verseny 5. Az iskolai ünnepségek, megemlékezéseken, rendezvényeken kötelező viselet a sötét nadrág vagy szoknya, fehér felső.

69

XVIII.A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI Hatályos: 2013. augusztus 31-ig.

A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítésben részesülhet az a pedagógus, akik leginkább megfelelnek az alábbiaknak: Tanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz:  sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja,  órai munkáját magas színvonalon végzi,  eredményesen készíti föl diákjait az érettségire és a felvételire,  szükség esetén részt vesz a felzárkóztató tevékenységben,  aktívan részt vesz a munkaközösség szakmai munkájában,  rendszeresen részt vesz a háziversenyek szervezésében és lebonyolításában,  kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket,  tanfolyamokat, előkészítőket szervez és vezet,  eredményes ifjúságvédelmi tevékenységet végez. Bekapcsolódik a szakmai munka folyamatos megújításába, azaz:  részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és bevezetésében,  részt vesz a helyi tantervek előkészítésében, csiszolásában és bevezetésében,  részt vesz a szakmai szervezetek és a helyi szakmai munkaközösség innovációs célú munkájában. Folyamatosan részt vesz a széleskörű tehetségfejlesztésben és tehetséggondozásban, a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztésében, illetve a többlettanítással kapcsolatos feladatait eredményesen végzi:

70

 hatékonyan bekapcsolódik a versenyek szervezésébe és lebonyolításába,  befektetett tevékenységét széleskörű eredményei visszaigazolják,  folyamatos verseny-előkészítő tevékenységet folytat. Osztályfőnöki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz:  következetes osztályfőnöki munkát végez, követelményeit igényesen fogalmazza meg, és konzekvensen megköveteli,  eredményes konfliktus-kezelő stratégiát alakít ki,  jó színvonalú közösség-alkotó tevékenységet folytat,  adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben elvégzi,  e tevékenység megítélésekor kiemelt szempont az osztályfőnöki tevékenységét befejező kollégák munkájának értékelése. Széles körű tanórán kívüli tevékenységet végez, azaz:  rendszeresen részt vállal az iskolai rendezvények előkészítésében és szervezésében, azokon rendszeresen megjelenik,  érdeklődési területének megfelelően részt vállal a diákok szabadidős programjainak szervezésében,  részt vesz az iskola arculatának formálásában,  tanítványainak kirándulást, sportrendezvényeket, tárlatlátogatást, stb. szervez. Egy esztendőre kizárhatja az iskola igazgatója a kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítésben részesülők köréből azt a pedagógust:  akivel szemben jogerős fegyelmi határozat van érvényben,  akinek tevékenysége során mutatkozó hiányosságait – munkájának nem megfelelő végzése következtében – feljegyzésben rögzítette az intézmény igazgatója,  ha osztályzatadási kötelezettségét a naplóellenőrzések során egynél több alkalommal – számottevő mértékben – írásban kifogásolja az iskola vezetősége.

71

XIX.ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Jelen szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével lehetséges. 2. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. 3. A mellékletben található szabályzatok - mint igazgatói utasítás - jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi. 4. A szervezeti és működési szabályzat a nevelőtestület jóváhagyásának

időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata 5. A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő mellékletettel rendelkezik: 1.sz. melléklet: Az iskolai könyvtár SZMSZ-e 2.sz. melléklet: Az iskola adatkezelési szabályzata